news_id
int64 1
63k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
59,335 | Nettó 2,2 milliárdért korszerűsítheti a Hévíz-Balaton repteret a kormányközeli WHB | Két kormányközeli cég, a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőpari Zrt., valamint a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. között dőlt el, hogy ki fejlesztheti tovább a Hévíz-Balaton Airport létesítményeit. A komplex munkálatokért nem volt nagy verseny, bár ezt már a kiírás pillanatában megjósoltuk. Végül a WHB nyert nettó 2,2 milliárdos ajánlattal. | Két kormányközeli cég, a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőpari Zrt., valamint a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. között dőlt el, hogy ki fejlesztheti tovább a Hévíz-Balaton Airport létesítményeit. A komplex munkálatokért nem volt nagy verseny, bár ezt már a kiírás pillanatában megjósoltuk. Végül a WHB nyert nettó 2,2 milliárdos ajánlattal.
"Hévíz-Balaton Airport repülőtér infrastruktúra karbantartáshoz, fejlesztéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése, teljeskörű hatósági engedélyeztetése és kivitelezése." Erre a komplex feladatra írt ki hirdetménnyel induló, tárgyalásos közbeszerzési eljárást az állami-önkormányzati Hévíz-Balaton Airport Kft. tavaly ősszel. A kft. alapvetően három gazdasági társasággal számolt, de végül csak két cég nyújtott be megfelelő pályázatot: a kormányközeli ZÁÉV és a szintén kormányközeli WHB. Így őket kérték fel ajánlattételre.
A kiíró speciális feltételeket határozott meg, és mivel nem bontotta külön a tervezést és a kivitelezést, már a kiíráskor megjósoltuk, hogy nem várható nagy verseny a megbízásért. Ahogy arra akkor rámutattunk: a nyertesnek nemcsak az utasforgalmi terminál, a gurulóút, a futópálya és egyéb helyiségek átalakítási és felújítási munkáit kell elvégeznie, de a tervezést is neki kell megoldania.
Ez pedig felvetette azt a kérdést, hogyan tudnak a közbeszerzésre jelentkező cégek felelős árajánlatot adni annak a munkának az elvégzésére, amelynek még a tervei sincsenek készen. Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint ez nyilvánvalóan árfelhajtó hatással bír, így nem igazán érthető, hogy a kiíró miért nem terveztette meg a munkákat a közbeszerzés megindítása előtt.
Azt, hogy végül mennyire drágán (vagy nem drágán) végzi el a munkálatokat a nyertes, nehéz lenne megmondani. Az viszont biztos, hogy
a tendert a két kormányközeli cég közül Paár Attila WHB-ja húzta be, miután olcsóbb, nettó 2,2 milliárdos ajánlatot adott a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV 2,3 milliárdos ajánlatánál.
A West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. alvállalkozóként bevonja a Design Plan Zrt.-t, a Zone-Plan Tervező és Mérnöki Tanácsadó Kft.-t valamint a Nyék Soft Tervező Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t is.
A cégek feladata lesz a Sármellék és Zalavár külterületén elhelyezkedő, I. osztályba sorolt, nemzetközivé nyilvánított kereskedelmi repülőtér teljes körű fejlesztése. A kivitelezési munkálatokat több ütemben, a repülőtér folyamatos működése mellett kell folytatniuk. A beruházás többek között érinti az utasforgalmi terminál tetőszigetelését, a világítás korszerűsítését, irodák kialakítását, fűtés-korszerűsítést, továbbá a gurulóút felújítását, a csapadékvíz-elvezetést, a köz- és térvilágítást, de a futópálya felújítását és korszerűsítését is.
Gurulnak a közpénz-forintok
Bár most a WHB örülhet, azért a ZÁÉV-nek sincs oka panaszra. Nemrég írtuk meg, hogy a cég úgy nyert el egy nettó 1,6 milliárd forintos megbízást, hogy az eljárás során a másik tíz jelentkezőből ötöt kizártak, főként arra hivatkozva, hogy aránytalanul alacsony árakat ajánlottak meg, míg a többi öt pályázó ajánlatát érdemben el sem bírálták - ők ugyanis drágábbak lettek volna, mint a ZÁÉV.
Persze, ahogy a ZÁÉV, úgy a WHB is sorra nyeri az állami közbeszerzéseket. Többek között őket bízták meg az Állatorvostudományi Egyetem fejlesztésével egy 5,2 milliárdos és egy 42,5 milliárdos tender keretében, de ők építik a kajak-kenu központot is a Velencei-tavon. A beruházás nyáron 2,5 milliárd forinttal drágult. A cég éves forgalma 2022-ben 78,5 milliárd forint volt, az adózott eredménye pedig meghaladta a 13 milliárdot.
A West Hungária Bau többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes 2023-as listája szerint Paár 62,4 milliárd forintos vagyonával az ország 35. leggazdagabb embere.
Katus Eszter | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/03/04/netto-22-milliardert-korszerusitheti-a-heviz-balaton-repteret-a-kormanykozeli-whb/ | https://web.archive.org/web/20240304134917/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/03/04/netto-22-milliardert-korszerusitheti-a-heviz-balaton-repteret-a-kormanykozeli-whb/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/netto-22-milliardert-korszerusitheti-a-heviz-balaton-repteret-a-kormanykozeli-whb | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-03-06 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila"
] | [
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Sármellék",
"Zala megye",
"Zalavár"
] | [
"közbeszerzés",
"klientúra",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
59,336 | Átadás-elvétel. | Áll egy palota az Ötpacsirta utcában, amely hetven éve az építészek otthona. A Lázár-féle minisztérium kiköltöztetné a Magyar Építőművészek Szövetségét az épületből, pedig ehhez joga sem lenne. | Február 19-én váratlan telefonhívást kapott a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) elnöke Lázár János minisztériumából. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) egy dolgozója arról tájékoztatta Krizsán Andrást, hogy hamarosan ki kell költözniük az Ötpacsirta utcában álló Almásy-villából, amely hetven éve ad otthont a szövetségnek. A MÉSZ minden jel szerint a Bajza utca és a Városligeti fasor sarkán álló egykori BM-kórház területén tervezett Magyar Építészeti Múzeum és Központba költözne több szakmai szervezettel együtt, de az az épület leghamarabb 2027-ben fog elkészülni. Az "ultimátumszerű utasítás" mellett arról nem esett szó, hogy addig hol húzhatná meg magát az építészszövetség. Az értékes ingatlanban működik a Budapesti Építész Kamara (BÉK), valamint az Építész Mester Egylet Mesteriskolája is, amelyet "kifejezetten szabad, független szellemiségű, fontos szakmai műhelyként" jellemeznek a szakmában.
Működhet-e a meggyőzés?
A MÉSZ nem hangos és nem kormánykritikus szervezet, hanem kreatív, sokoldalú és sokszínű értelmiségi csoport, amely szeretne a politikán kívül maradni, és "kifejezetten baráti" viszonyt fenntartani a kormányzattal. Egyik alelnöke a széles körben ismert Zoboki Gábor, az Operaház rekonstrukciójának és a Müpa tervezője, Orbán egykori katonatársa, így nem kérdés, hogy egy-két telefonnal elérnék a legfelsőbb köröket is. Kerestük Krizsán Andrást, aki azonban rögtön lerakta a telefont, miután meghallotta lapunk nevét, és később sem vette fel. Egy másik forrásunk szerint a MÉSZ-elnök azért nem nyilatkozik, mert nem a sajtó útján, hanem "a diplomácia virágnyelvén" akarja meggyőzni a döntéshozókat arról, hogy az Almásy-villában maradhassanak.
Erről tanúskodik a MÉSZ honlapján elrejtett február 23-i közlemény is, amelyben az elnökség is megerősíti a minisztériumból érkező telefonhívást. "A Magyar Építőművészek Szövetségének elnöksége a mai napon összeült, kiértékelte és megvitatta a rendelkezésére álló információkat, és azt a döntést hozta, hogy tárgyalásokat kezdeményez az illetékesekkel és az érintettekkel. Egyúttal kinyilvánítja, mindent megtesz a jelenlegi Építészek Háza megtartásáért, hogy a magyar építészet jelképévé is vált emblematikus épület hosszú távon is a magyar építőművészetet és kultúrát tudja szolgálni" - áll a szövegben.
Csakhogy nem tudjuk, kik a döntéshozók. Meglepő, hogy a telefonhívás Lázár János minisztériumából érkezett, holott az épület tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolja, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium alá tartozik. "Lehet, hogy az ÉKM csak terelésből működik közre, mert nem akarják a kormányon belül felfedni, hogy kinek a szándéka az építész szervezetek etikailag védhetetlen kilakoltatása" - fogalmazott egy forrásunk. Szerettük volna megtudni a minisztériumtól, hogyan érkezhet tőlük az utasítás, ha amúgy az ÉKM nem felettes szerve egyik építész szervezetnek sem. | https://magyarnarancs.hu/belpol/atadas-elvetel-266230# | https://web.archive.org/web/20240307070411/https://magyarnarancs.hu/belpol/atadas-elvetel-266230# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/atadas-elvetel | Magyar Narancs | hungarian-news | 2024-03-06 00:00:00 | [
"Lázár János"
] | [
"Építési és Közlekedési Minisztérium",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"műemlékvédelem",
"kultúra - művészet",
"nyomásgyakorlás",
"kisajátítás"
] | [] |
59,337 | 100 milliós nyúlással vádolja az ügyészség a T-Systems volt vezérét | A győri ügyészség Kaszás Zoltánt, a T-Systems Magyarország volt vezérigazgatóját jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével és vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja. Ha elítélik, 100.960.356 Ft összegű vagyonelkobzás és öt év letöltendő börtönbüntetés vár rá. | A győri ügyészség Kaszás Zoltánt, a T-Systems Magyarország volt vezérigazgatóját jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével és vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja. Ha elítélik, 100.960.356 Ft összegű vagyonelkobzás és öt év letöltendő börtönbüntetés vár rá.Kaszás Zoltánt azzal vádolják, hogy a T-Systems az ő vezetése alatt, az ő közbenjárására legalább 100%-ban túlárazott és lezsírozott, valódi verseny nélküli szerződéseket kötött cégekkel, amiket egy bűnszervezet hozott létre. A túlárazásból származó extraprofit jelentős részét Kaszás Zoltán zsebre tette. Bűntársa, a bűnszervezet irányítója az ügyészség szerint Fuzik Zsolt volt, fedőnevén „Nagymester”, aki korábban a BKV és CBA informatikai igazgatójaként dolgozott.Az IT szektor sztárjaKaszás az informatikai szektor jól ismert és nagyon sikeres topmenedzsere. Komoly karriert futott be. Dolgozott informatikai vezetői pozícióban a Magyar Postánál, a Budapest Airportnál, a MOL Csoportnál, egy időben ő volt az OTP Szerbia CIO-ja. 2015-től dolgozott a T-Systemsnél, 2017-től volt vezérigazgatói pozícióban. Jelenleg az OTP Bank csoportszintű digitális ügyvezető igazgatója. Emellett az OTP Russia Igazgatóságának tagja.Egy igazán nagy nyilvánosságot kapott botrány kötődik a nevéhez. 2017-ben megingott a széke, amikor a vizes vébére időzített BKK e-jegyrendszerrel nem készültek el időben. Az ügyből akkor lett igazán nagy balhé, amikor a T-Systems feljelentést tett, és egy 18 éves „etikus hackert” vett elő a rendőrség, aki rámutatott a rendszer hibájára. Kaszás az eset után egy évvel így nyilatkozott a hvg-nek:hvg.hu: Szakmai körökben akkoriban az a hír járta, hogy tuti belebukik, erről tud?K. Z.: Utólag hallottam, mert akkoriban ezt nemigen osztották meg velem (nevet). De tudom, hogy ment a találgatás, napjaim vagy heteim vannak-e vissza. De én a munkában hiszek, és nem is így neveltek. Vajdasági születésű vagyok, olyan helyzet is volt az életem során, amikor fizikai értelemben is küzdenem kellett a túlélésért.Kaszás 2020 szeptemberben, váratlanul, nem tervezetten, közös megegyezéssel távozott a T-Systems éléről. Kaszás Zoltán nem egy rejtőzködő figura, gyakran szokott nyilvános szerepléseket is vállalni. Itt megnézhető egy előadása a mesterséges intelligenciáról, amit 2023 -ban tartott a Parlamentben, de fellépett a 2022-es Brain Baron is.A Nagymester„Fuzik Zsolt egy folyamatosan ötletelésben lévő személy, aki a végső szót kimondja. (...) Azt hallottam, hogy többen Nagymesternek hívják. Meglátásom szerint tartanak is tőle, komoly tekintéllyel bír.”Mindezt a Fuzik-csapat egyik könyvelője mondta a kihallgatásán, amikor az általa irányított szervezetről próbált információt szerezni a hatóság.Fuzik Zsolt a BKV informatika élén.Fuzik Zsolt a BKV informatika élén.A vád szerint Fuzik egy „hierarchikusan felépített, konspiráltan működő” bűnszervezetet irányított. 2022-ben és 2023-ban több részes cikksorozatban mutattuk be a Nagymester szervezetének kalandokban gazdag működést, amit a Magyar Jeti műsorunkban röviden összefoglaltunk:ForrásA sorozatba illő sztoriban van padló alá rejtett széf, börtönben szövődő üzleti kapcsolat, Hugo Boss táskában szállított korrupciós pénz, engedély nélküli vadászat, Gój motoros stróman és elképesztő mennyiségű kokain.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.A Fuzik féle szervezet működése azon alapult, hogy annyira elterjedt a túlárazás és a korrupció mind az önkormányzati, mind az állami, mind a piaci szférában, hogy erre már érdemes volt felhúzni egy kvázi szolgáltatást. A szervezet tevékenysége arról szólt, hogy a sokszor többszörösen túlárazott üzletekbe látszólag valós tevékenységet végző, de a valóságban proxy, tehát kamu alvállalkozókat fűztek be, amikkel leszerződtek, majd munka és teljesítés nélkül kifizették őket. A bűnszervezet jutalékért cserébe a kilopott pénzt készpénzben visszaszállította a megrendelőnek. Tehát egy-egy nagy üzletből észrevétlenül kifolyatták az extraprofitot, plusz elcsalták az áfát. Az egyik vádlott, Fuzik Zsolt feltételezett bűntársa így foglalta össze a szervezet tevékenységét:A vád szerint így vesztegethette meg Fuzik Zsolt, sok más topmenedzserrel, politikussal és nagyvállalati vezetővel együtt, a T-Systems (mai nevén Telekom Rendszerintegráció Zrt.) vezérigazgatóját, Kaszás Zoltánt is.A BKV-ban volt a pénzcsapA SYS cégcsoport Fuzikék egyik kiemelten sikeres proxy vállalata lehetett. Ezt a vállalatcsoportot az ügyészség szerint strómanokon keresztül Fuzik Zsolt irányította. Főként parkolós és informatikai pénzekre utaztak. A közbeszerzéseket pedig politikusok lefizetésével nyerhették el. Például 2019 nyarán 5 + 5 évre egyedüli pályázóként elnyerték a BKV informatikai rendszerének üzemeltetési jogát (már nem először). Ez 10 évre összesen bruttó 50 milliárdos üzlet. Ők látták el a főváros legjelentősebb cégének rendszergazda-feladatait. Olyanok tartoztak hozzájuk, mint a nyomtatók és irodai gépek beszerzése, karbantartása, belső levelező rendszerek, szerverek üzemeltetése és így tovább.A SYS projektmenedzserét kihallgatták a pénzügyőr nyomozók. A tanú elmondta, hogy a vállalat informatikai szerződését „kiemelkedően” túlárazták, sokkal drágábban látták el a feladatot, mint a piaci ár. Pontosan így fogalmazott:A Fuzik által a háttérből irányított SYS a munkát két alvállalkozóval végeztette el. Az egyik a 4IG, a másik a T-Systems volt. Az ügyészség szerint Kaszás Zoltán mint T-Systems-vezér ehhez a projekthez további kamu alvállalkozókat vont be. Tehát a munka egy részét kiszerveztette. De ezek a cégek, ahogy a fővállalkozó SYS is, a bűnszervezethez tartoztak, nem valós vagy nagyon túlárazott munkát végeztek, és ezeken az alvállalkozói szerződéseken keresztül kiszívták az extraprofitot a BKV-s munkából. Az ügyészség így írta le ezt a folyamatot:„Fuzik Zsolt vádlott a számlák befogadását megelőzően megegyezett Kaszás Zoltán vádlottal abban, hogy a T-Systems Magyarország Zrt. a WIND-IP 21 Kft-től kizárólag valótlan tartalmú számlákat fog befogadni, és a Zrt. a számla összegét fogja megfizetni. A számlákon szereplő gazdasági események megvalósultak, de a WIND-IP 21. Kft. nevében kiállított számlákon a valós értéknél legalább 100%-al nagyobb összeget tűntettek fel. A megegyezést követően Kaszás Zoltán vádlott megkerülte a T-Systems Zrt. belső ellenőrző struktúráját. A kapcsolódó beszerzés irányított volt, csak a Fuzik Zsolt vádlotthoz kötődő cégeket kérték fel ajánlattételre. A T-Systems Magyarország Zrt. irányított beszerzés keretében az alvállalkozói láncába bevonta a Fuzik Zsolt vádlott érdekeltségi körébe tartozó VFL Informatikai Kft-t. A munkát a T-Systems Zrt. a Fuzik Zsolt gyanúsítotthoz kötődő SIS Informatika Kft. (későbbi nevén SYS IT Kft.) részére végezte, tehát a munkák elvégzésének megtörténtét végső soron ugyanazok ellenőrizték és igazolták, akiken azt számon lehetett volna kérni. A munkák a BKV részére kerültek elvégzésre.”Tehát a T-Systems fölött és alatt is a bűnszervezethez tartozó cégek álltak. A láncolat minden szereplője lecsípte az extraprofitból a jutalékát, így károsíthatták meg egyszer a fővárost, majd amikor az adót is elcsalták, akkor az államkasszát.Fuzik Zsolt alkut kötött az ügyészséggel, ennek köszönhetően csupán 4 év börtönt kértek rá. A Nagymester szocialista politikusokra tett vallomást. Azt állította, hogy az üzletek elnyerése és megtartása érdekében Molnár Zsoltot, Horváth Csabát, Tóth Csabát és Baja Ferencet, tehát kizárólag szocialista politikusokat fizetett le.Akiket kiírtak a történetbőlFuzik Zsolt feldobta szocialista kontaktjait, átment a hazugságvizsgálaton is, ezt követően pedig Fürcht Pál Zsolt, a főügyészség vezetője úgy nyilatkozott, hogy hitelesnek tartja a vallomását.De felmerül a kérdés, hogy miért is kellett kizárólag MSZP-s politikusokat lefizetni, hogy a Tarlós István irányította fővárosban elnyerjenek egy tendert? Ugyanis Fuzikék 2019 nyarán húzták be a BKV-s informatikai pályázatot, amikor még a Fidesz volt az úr Budapesten.De az is nyugtalanító, hogy Fuzikéktól, mivel rájuk lecsaptak a NAV kommandósai, Pintér Sándor bizalmasai vették át a BKV informatika üzemeltetését, és apróbb kozmetikázásokat követően a korábbi túlárazott szerződések életben maradtak. Karácsony Gergely ugyan vizsgálatot rendelt el, ami megállapította, hogy a sokszorosan túlárazott, a hatóság által sárosnak talált szerződésekkel minden rendben van.A harmadik nyugtalanító körülmény, hogy nem csupán a T-Systems vett részt a BKV-s informatikai üzletben, hanem a 4IG is. A Karmelitából gründolt, gigantikusra növesztett informatikai holding a nyomozati anyagban még hangsúlyos szerepet kapott. A nyomozók ott is házkutatást tartottak, a NAV nyomozói haszonhúzóként jelölték meg, a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Fuzik Zsoltnak bejárása volt a felső vezetéshez. Az érintettek egy lehallgatott telefonbeszélgetésben önmagukat elárulva estek pánikba, mikor a bűnszervezet szálai elvezettek a 4IG-ig:Ennek ellenére a 202 oldalas vádiratból már a 4IG -szál kikopott.Kaszás Zoltán levélben reagált cikkünkre:A mai napon 06.03 órakor megjelent „100 milliós nyúlással vádolja az ügyészség a T-Systems volt vezérét” című írásával kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Nemzeti – Adó és Vámhivatal által közölt gyanúsítással szemben panasszal éltem, a közölt gyanúsításban foglaltakat nem követtem el. Az üggyel összefüggésben feljelentéssel éltem a Központi Nyomozó Főügyészségen az eljáró nyomozók és ügyészekkel szemben hivatali visszaélés miatt, melyet a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntettének minősített. | https://444.hu/tldr/2024/03/08/100-millios-nyulassal-vadolja-az-ugyeszseg-a-t-systems-volt-vezeret | https://web.archive.org/web/20240308050702/https://444.hu/tldr/2024/03/08/100-millios-nyulassal-vadolja-az-ugyeszseg-a-t-systems-volt-vezeret | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/100-millios-nyulassal-vadolja-az-ugyeszseg-a-t-systems-volt-vezeret | 444 | hungarian-news | 2024-03-08 00:00:00 | [
"Baja Ferenc",
"Fuzik Zsolt",
"Horváth Csaba",
"Kaszás Zoltán",
"Molnár Zsolt",
"Tóth Csaba (MSZP)"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Fidesz",
"MSZP",
"SIS Informatika Szolgáltató Kft.",
"SYS IT Services Kft.",
"T-Systems Magyarország Zrt.",
"Wind IP 21 Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"informatika",
"állami / önkormányzati vállalat",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis magánokirat felhasználása",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
59,338 | Kaszás Zoltán: „A közölt gyanúsításban foglaltakat nem követtem el” | A 444-en közölt cikkünkben arról írunk, hogy a győri ügyészség Kaszás Zoltánt, a T-Systems Magyarország volt vezérigazgatóját jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével és vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja. A vádirat szerint, ha elítélik, 100.960.356 Ft összegű vagyonelkobzás és öt év letöltendő börtönbüntetés várhat rá. Kaszás Zoltán levélben reagált cikkünkre: | A 444-en közölt cikkünkben arról írunk, hogy a győri ügyészség Kaszás Zoltánt, a T-Systems Magyarország volt vezérigazgatóját jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével és vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja. A vádirat szerint, ha elítélik, 100.960.356 Ft összegű vagyonelkobzás és öt év letöltendő börtönbüntetés várhat rá.Kaszás Zoltán levélben reagált cikkünkre:„A mai napon 06.03 órakor megjelent „100 milliós nyúlással vádolja az ügyészség a T-Systems volt vezérét” című írásával kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Nemzeti – Adó és Vámhivatal által közölt gyanúsítással szemben panasszal éltem, a közölt gyanúsításban foglaltakat nem követtem el. Az üggyel összefüggésben feljelentéssel éltem a Központi Nyomozó Főügyészségen az eljáró nyomozók és ügyészekkel szemben hivatali visszaélés miatt, melyet a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntettének minősített.” | https://444.hu/2024/03/08/kaszas-zoltan-a-kozolt-gyanusitasban-foglaltakat-nem-kovettem-el | https://web.archive.org/web/20240308101804/https://444.hu/2024/03/08/kaszas-zoltan-a-kozolt-gyanusitasban-foglaltakat-nem-kovettem-el | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaszas-zoltan-ba-kozolt-gyanusitasban-foglaltakat-nem-kovettem-elr | 444 | hungarian-news | 2024-03-08 00:00:00 | [
"Baja Ferenc",
"Fuzik Zsolt",
"Horváth Csaba",
"Kaszás Zoltán",
"Molnár Zsolt",
"Tóth Csaba (MSZP)"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Fidesz",
"MSZP",
"SIS Informatika Szolgáltató Kft.",
"SYS IT Services Kft.",
"T-Systems Magyarország Zrt.",
"Wind IP 21 Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"informatika",
"állami / önkormányzati vállalat",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"hamis magánokirat felhasználása",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
59,339 | Milliárdos állami támogatás után köddé váltak az egykori kormányüdülő tulajdonosai | 223 millió forintért adta el az állam, majd 1285 millió forint közpénzzel támogatta a lovasberényi ingatlan felújítását, de mára azt sem lehet tudni, hogy kik a tulajdonosai. | 223 millió forintért adta el az állam, majd 1285 millió forint közpénzzel támogatta a felújítását, de mára azt sem lehet tudni, hogy kik a tulajdonosai.
Így foglalható össze az egykori lovasberényi kormányüdülő elmúlt néhány éves története, amit Pintér Sándor belügyminiszter köre szerzett meg azelőtt, hogy az ingatlan tulajdonosi köre eltűnt volna a radarról.
A korábbi kormányüdülőről a 24.hu írta meg, hogy csaknem 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutott, hogy vadászati központként éledjen újjá, wellness-részleggel és helikopterleszállóval. Az egykor hotelként is üzemelő ingatlant a Pintér volt beosztottja, Tasnádi László egykori rendészeti államtitkár által irányított Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. szerezte meg 2018-ban egy másik társaság megvásárlásával. Ezután pedig a 223 millió forintos vételár majdnem hatszorosát ítélték meg állami támogatásként az üdülő felújítására. A pénzt egy másik Pintérhez közeli cég, az Ingatlan Gyám 2019 Zrt. kapta, melynek vezérigazgatója és tulajdonosa Lajtár József István volt, aki az Orbán-kormányok idején rendőrségi, majd büntetés-végrehajtási vezető volt, és a belügyminiszter ki is tüntette őt a Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozatával.
Öt évvel azután, hogy a Tasnádi vezette részvénytársaság megszerezte a volt kormányüdülőt, tavaly augusztusban ismét gazdát cserélt az ingatlan, és Pintér másik korábbi beosztottja, a már említett Lajtár József vezette Ingatlan Gyám 2019 Zrt. lett a tulajdonos, tehát az a társaság, amely korábban az állami támogatást kapta az üdülő felújítására.
Néhány hónappal az adásvétel után aztán ismét változott a tulajdonosi szerkezet. Azonban a cégbíróságra leadott dokumentumokból immár nem lehet megtudni, hogy kik a tulajdonosai annak a cégnek, amely az egykori kormányüdülőt birtokolja. A részvények ugyanis tavaly novemberben közös tulajdonba kerültek, a részvényesek pedig egy közös képviselőt hatalmaztak meg, Ormai János ügyvédet.
Rajta kívül viszont egyetlen valós tulajdonos neve sem szerepel a társaság hatályos alapító okiratában vagy más hivatalos iratában.
A társaság részvénykönyvében is csak a közös képviselő nevét tüntetik fel a tulajdonosok meghatalmazottjaként. Hiába próbáltuk megtudni Ormaitól, hogy kik a valós tulajdonosai cégnek, erre nem kaptunk választ tőle.
Az ügyben megkerestük kérdéseinkkel a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát is, ahol a valós tulajdonosok feltűntetésére vonatkozó általános szabályokról érdeklődtünk. A bíróság közölte:
A részvények közös tulajdona esetén csupán a közös képviselőt kell feltüntetni a részvénykönyvben, mást a Polgári törvénykönyv nem ír elő.
Mint írták, a valós részvényesek adatait csupán 50 százalék feletti tulajdoni hányad vagy minősített (75 százalék feletti) befolyás esetében írja elő a törvény a zártkörűen működő részvénytársaság vonatkozásában. Ez utóbbi esetben a tényleges tulajdonosok kerülnek be a cégjegyzékbe. Idézték továbbá a cégnyilvánosságról szóló törvényt is, amely a részvénytársaságokra vonatkozóan szintén csak akkor ír elő kötelezettségeket, amennyiben a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja. Ez esetben a részvényes nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén a székhelyét és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát is tartalmazza a cégjegyzék.
Tehát a lovasberényi hotel esetében ahhoz, hogy a tulajdonosok el tudjanak rejtőzni a nyilvánosság elől, mindössze annyit kellett tenniük, hogy úgy alakítsák ki a tulajdonviszonyokat, hogy egyikük tulajdonosi hányada se haladja meg az 50 százalékot. | https://24.hu/belfold/2024/03/08/lovasbereny-kormanyudulo-hotel-tamogatas-pinter-sandor-lajtar-jozsef-tulajdonos-felujitas-magyar-turisztikai-ugynokseg/ | https://web.archive.org/web/20240308052704/https://24.hu/belfold/2024/03/08/lovasbereny-kormanyudulo-hotel-tamogatas-pinter-sandor-lajtar-jozsef-tulajdonos-felujitas-magyar-turisztikai-ugynokseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-allami-tamogatas-utan-kodde-valtak-az-egykori-kormanyudulo-tulajdonosai | 24.hu | hungarian-news | 2024-03-08 00:00:00 | [
"Lajtár József István",
"Lázár János",
"Ormai János",
"Pintér Sándor",
"Tasnádi László"
] | [
"Becsali Gasztro Kft.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Grosswiese Zrt.",
"Ingatlan Gyám 2019 Zrt."
] | [
"Fejér megye",
"Lovasberény"
] | [
"támogatás",
"idegenforgalom",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
59,340 | Az ország egyik legjobb gimnáziumát akarják elvinni Köves Slomóék | Az EMIH által fenntartott egyetem csak utólag értesítette az iskola vezetését. Az egyetem azt válaszolta kérdésünkre, hogy az érintett iskola változatlan módon folytatná a működését, és nem tervezik a tandíj bevezetését. | Cikkünk frissült!
Szerdán este kaptak egy emailt a Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumba járó diákok szülei, hogy a középiskola fenntartói jogát átvenné a Köves Slomó vezette kormányközeli zsidó szervezet, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által fenntartott Milton Friedman Egyetem.
"Derült égből villámcsapásként ért minket a hír. Ez az ország öt legjobb középiskolájának egyike, ahova szeretnek járni a gyerekek" - számolt be a 24.hu-nak egy aggódó szülő, hozzátéve, egyéb információt nem közöltek velük, csupán azt, hogy a jövő héten lesz egy tájékoztató, és március 24-ig kell az iskolának, valamint a szülőknek véleményezniük a fenntartóváltást.
Felhívtuk a gimnáziumot, hátha több információjuk van az ügyről, de kiderült, az iskola vezetése sem tud többet.
"Nekünk is friss a hír, pár nappal korábban értesültünk arról, hogy a Milton Friedman Egyetem át akar venni minket, semmilyen egyéb információnk nincs egyelőre. Annyit tudunk csak, hogy határidőre beadták a kérelmüket az iskola fenntartójához, az Észak-budai Tankerületi Központhoz" - mondta el érdeklődésünkre az iskolai vezetés egyik tagja, aki azt kérte, ne írjuk le a nevét, mert nincs nyilatkozattételi jogosultsága.
Mivel a köznevelési törvény szerint február utolsó munkanapjáig kell beadni a fenntartóváltási kérelmeket, ez azt jelenti, hogy a Milton Friedman Egyetem addig meg sem kereste magát a gimnáziumot, amit át akar venni.
Kerestük a Milton Friedman Egyetem elnökét, Bodnár Dánielt, hogy megtudjuk, miért akarják átvenni az iskolát, illetve milyen terveik vannak vele, tervezik-e például a tandíj bevezetését, de csak a cikkünk megjelenése után reagáltak (lásd keretes írásunkat a cikk végén).
Nem ez az egyetlen iskolaátvételi kísérlet ebben a tanévben: a XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium esetéről már beszámoltunk (ahol a leendő fenntartó, a Gábor Dénes Egyetem azt is elárulta, hogy fizetőssé tenné a népszerű sulit), a HVG adatigénylésére pedig kiderült, hogy február végéig összesen hatvan ilyen kérelem érkezett a fenntartókhoz.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a zuglói Jókai Mór Általános Iskola fenntartói jogának átvételére jelentette be az igényét.
Azt is tudni lehet, hogy az Óbudai Egyetem két székesfehérvári gimnáziumot nézett ki, a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolát (Orbán Viktor kormányfő egykori alma materét) és a Vasvári Pál Gimnáziumot. Mindez azért pikáns, mert az Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumot pedig a Miskolci Egyetem venné a szárnyai alá.
Ha az egyház át akar venni egy állami iskolát, ahhoz meg kell szereznie a szülők többségének a hozzájárulását. Ha egyetem vagy valamilyen alapítvány az átvevő, akkor ilyen korlát sincsen: a szülők legfeljebb csak véleményezhetik a folyamatot, de az oktatásért felelős miniszternek ezt nem kell figyelembe vennie a döntésénél
- hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, aki aggasztónak látja a folyamatot. "Semmi garancia nincs arra, hogy az új fenntartó ne vezessen be tandíjat a későbbiekben, ha megszerzi az iskolát. Ezzel már a színvonalas középiskolákból is kiszorulhatnak a kevésbé tehetősek gyerekei. Az egyetemi alapítványok alá kerülő gimnáziumok és általános iskolák ráadásul az egyetemekhez hasonlóan eleshetnek az uniós forrásoktól, mert a kormány még mindig nem orvosolta az Európai Bizottság összeférhetetlenséggel és transzparenciával kapcsolatos aggályait" - fogalmazott lapunknak az érdekvédelmi vezető.
Kerestük a Klebelsberg Központot is azzal, hogy az előző évekhez képest miként alakult a fenntartóváltási kérelmek száma, illetve milyen szempontokat vesznek figyelembe, amikor felterjesztik ezeket a kérelmeket a minisztériumhoz. Azt írták, amennyiben egy intézmény vagy egy egyház egy tankerületi fenntartású köznevelési intézmény fenntartói jogát át kívánja venni, azt hivatalosan kérnie kell a jelenlegi fenntartótól. A fenntartó tankerületi központnak el kell indítania a véleményezési folyamatot, és fel kell terjesztenie a kérést a köznevelésért felelős miniszternek, aki a fenntartóváltásról dönt 2024. május 31-éig. A kérelem alapján az illetékes tankerületi központ véleményezési eljárást folytat le, kikéri az érintett intézmény alkalmazotti közösségének; az óvoda- vagy iskolaszéknek; a szülői szervezetnek; az iskola diákönkormányzatának; a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a települési nemzetiségi önkormányzatának, ennek hiányában a területi, illetve az országos nemzetiségi önkormányzatnak; a vagyonkezelésében levő ingatlan tulajdonos önkormányzatának véleményét. A véleményezési joggal rendelkezők részére minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni, ami a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésre áll - írta a Klebelsberg Központ.
"Sem a fenntartó tankerületi központnak, sem a Klebelsberg Központnak nincs véleményezési jogköre az eljárás során. A tankerületi központok a hatályos jogszabályoknak és a tanulók érdekeinek megfelelően látják el a fenntartói feladataikat" - állította a Klebelsberg Központ, amely szerint a fenntartóváltásról beérkezett kérések száma a sokéves átlagnak megfelelő. | https://24.hu/belfold/2024/03/07/az-orszag-egyik-legjobb-gimnaziumat-akarjak-elvinni-koves-slomoek/ | https://web.archive.org/web/20240307192246/https://24.hu/belfold/2024/03/07/az-orszag-egyik-legjobb-gimnaziumat-akarjak-elvinni-koves-slomoek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/eszkoztar/torvenyek/az-orszag-egyik-legjobb-gimnaziumat-akarjak-elvinni-koves-slomoek | 24.hu | laws | 2024-03-07 00:00:00 | [
"Bodnár Dániel",
"Cser-Palkovics András",
"Köves Slomó"
] | [
"Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH)",
"Esztergom-Budapesti Főegyházmegye",
"Földes Ferenc Gimnázium",
"Gábor Dénes Egyetem",
"Jókai Mór Általános Iskola",
"Klebelsberg Központ",
"Milton Friedman Egyetem",
"Miskolci Egyetem",
"Óbudai Egyetem",
"Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium",
"Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola",
"Vasvári Pál Gimnázium",
"Veres Péter Gimnázium"
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"oktatás",
"egyház",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
59,341 | Visszaléphet a Gábor Dénes Egyetem a XII. kerületi iskola átvételétől | Az egyetem azonban cáfolja, hogy ez hangzott el a tanári fórumon. | Cikkünk frissült!
Információink szerint a csütörtök délután a XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Gimnáziumban tartott tanári fórumon azt jelentették be a Gábor Dénes Egyetem képviselői, hogy visszalépnek az iskola fenntartói jogának átvételétől. Forrásaink szerint azt is közölték: a visszalépésről szóló hivatalos bejelentést hétfőn teszik meg. A lépést azzal magyarázták, hogy az erőteljes tiltakozások miatt már nem számítanak arra, hogy a Belügyminisztérium áldását adja az átvételre, miután Pokorni Zoltán polgármester találkozott délelőtt Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárral.
Mint ismert, múlt csütörtökön tájékoztatták a szülőket és a tanári kart, hogy átvenné egy magánegyetem a fenntartói jogokat az államtól, és felmenő rendszerben tandíjassá tennék az oktatást a népszerű iskolában. A szülők aláírásokat gyűjtöttek, a kerület vezetése is az átvétel ellen foglalt állást.
Kerestük a Gábor Dénes Egyetemet a visszalépés miatt, amint reagálnak, frissítjük a cikkünket. | https://24.hu/belfold/2024/03/07/visszalep-a-gabor-denes-egyetem-a-xii-keruleti-allami-iskola-atveteletol/ | https://web.archive.org/web/20240307180907/https://24.hu/belfold/2024/03/07/visszalep-a-gabor-denes-egyetem-a-xii-keruleti-allami-iskola-atveteletol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszalephet-a-gabor-denes-egyetem-a-xii-keruleti-iskola-atveteletol | 24.hu | hungarian-news | 2024-03-07 00:00:00 | [
"Maruzsa Zoltán",
"Pokorni Zoltán"
] | [
"Gábor Dénes Egyetem",
"Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium"
] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"oktatás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
59,342 | Lévai Anikó családja többszáz milliót ajánlott egy termőföldért | Szolnok megyében terjeszkedik Lévai Anikó családja. Testvérének fia és férje 275 milliós ajánlatot tett egy termőföldre | A Népszabadság birtokába került dokumentum szerint 275 millió forintos vételi ajánlatot tett az év végén Lévai Anikó szolnoki testvérének fia és férje törökszentmiklósi termőföldekre.
Lévai Gizella családtagjai helyben lakó családi gazdálkodók, így a több mint 300 hektár egybefüggő szántóra elővásárlási joguk van - áll az iratban. Végül azonban nem a tulajdonjogot szerezték meg, hanem az eladó cég, a Kunhalom Agrária Kft. került új tulajdonoshoz. A csaknem 4000 aranykoronás termőföldre tett vételi ajánlatban az szerepel, hogy 30 millió forint előleg annak megtételekor, a fennmaradó 245 millió forint az adásvételi szerződés megkötésekor esedékes, banki átutalással. Megjegyzik, hogy a szerzés tulajdoni hányadát az egyes helyrajzi számok vonatkozásában az adásvételi szerződésben jelölik meg.
A föld szeretete a lap szerint a szülőkig nyúlik vissza a miniszterelnök feleségének családjában - a három Lévai lány Szolnokon tucatnyi, körülbelül 25 hektárnyi földet örökölt édesapjától 2007-ben - ez derül ki Lévai Anikó vagyonnyilatkozatából, amit a második Orbán-kormány hivatalba lépésekor, 2010 júniusában tett. A miniszterelnök felesége egy 2006-ban, az ATV-nek adott interjúban azt mondta, hogy míg férje családja integrálódott az előző rendszerhez, az ő szülei nem. Édesapját kulákként emlegették Szolnokon, s a helyiek úgy beszéltek róla, hogy van helyben két téesz - és persze "a Lévai". | https://hvg.hu/itthon/20130705_Levai_Aniko_termofold | https://web.archive.org/web/20131104193424/https://hvg.hu/itthon/20130705_Levai_Aniko_termofold | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/levai-aniko-csaladja-tobbszaz-milliot-ajanlott-egy-termofoldert | HVG | hungarian-news | 2013-07-05 13:29:00 | [
"Lévai Anikó",
"Lévai Gizella"
] | [] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szolnok"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [
"\"Földet a gazdáknak\" földárverés"
] |
59,343 | Orbán feleségének unokaöccsével alapított céget Nyerges Zsolt | Az ingatlankezelő cég 100 milliós alaptőkével alakult, egyedüli tulajdonosa Nyerges, az ügyvezető igazgató pedig Lévai Anikónak az unokaöccse. | Nem tétlenkedik mostanság Nyerges Zsolt, az üzletember, akinek korábban Simicska Lajos minden üzleti érdekeltségét eladta. A 24.hu azt írja, a szolnoki ügyvéd A4B Management Ingatlankezelő Zrt. néven ingatlankezelő céget alapított. A kft. 100 millió forintos alaptőkével alakult. Az egyedüli tulajdonos maga Nyerges, ám ami ennél is érdekesebb, hogy az ügyvezető igazgatói posztot Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak az unokaöccse, Szeghalmi Márk Ádám kapta.
Szeghalmi vezette korábban a Cider Alma nevű élelmiszer- és konzervkereskedő cég egyik leányvállalatát. A Cider Alma a fénysebességgel növekvő cégek közé tartozott. Az utolsó, cégbíróságnak leadott mérlegében, 2015-ben 3,7 milliárd forint összes tartozást tüntetett fel, de ez volt a 2009-ben alapított társaság csúcséve is egyben, árbevétele meghaladta a 4,3 milliárd forintot. Az azt megelőző évben félmilliárd forint volt a forgalma, 2012-ben pedig még csak 10 ezer forintot vallott be a cég. | https://hvg.hu/kkv/20190225_Orban_felesegenek_unokaoccsevel_alapitott_ceget_Nyerges_Zsolt | https://web.archive.org/web/20220626203113/https://hvg.hu/kkv/20190225_Orban_felesegenek_unokaoccsevel_alapitott_ceget_Nyerges_Zsolt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-felesegenek-unokaoccsevel-alapitott-ceget-nyerges-zsolt | HVG | hungarian-news | 2019-02-25 16:29:00 | [
"Lévai Anikó",
"Mészáros Lőrinc",
"Nyerges Zsolt",
"Simicska Lajos",
"Szeghalmi Márk Ádám"
] | [
"A4B MANAGMENT ZRT.",
"Cider Alma Kft.",
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"élelmiszeripar",
"klientúra",
"kereskedelem",
"hitelezés"
] | [
"Orbán-rokonok befőttbiznisze a Kereskedőházzal"
] |
59,344 | Az Integritás Hatóság nem töri magát, hogy igazán húzós korrupciós ügyekről rántsa le a leplet | Sorra jelent be vizsgálatokat a tavaly létrehozott Integritás Hatóság, ám az Európai Számvevőszék attól tart, Magyarország látszatintézkedésekkel pipálná ki a jogállamisági elvárások teljesítését. | Sorra jelent be vizsgálatokat a tavaly létrehozott Integritás Hatóság, ám az Európai Számvevőszék attól tart, Magyarország látszatintézkedésekkel pipálná ki a jogállamisági elvárások teljesítését.hirdetésKözel kétszáz bejelentést kapott múlt év decemberéig az Integritás Hatóság (IH), ezek 11 százalékában indult vizsgálat az uniós elvárásra megalakult testület elnöke, Biró Ferenc egy korábbi nyilatkozata szerint. Az EU-pénzek szabálytalan, de minimum a jó erkölcsbe ütköző felhasználásával kapcsolatos gyanúra alapot adó projektek sokfélék, egy közös pont mégis akad bennük: olyan közismert ügyekről van szó, amelyekben az oknyomozás oroszlánrészét a sajtó vagy például Hadházy Ákos független képviselő már korábban elvégezte.Azt, hogy az IH magától nem kezdett önálló tényfeltárásba, Biró korábban azzal magyarázta, hogy elsőre az egyszerű, gyorsan lezárható ügyeket publikálták, mivel jól akartak gazdálkodni az adófizetők pénzével. Hogy milyen bejelentéseket vizsgál vagy éppen nem vizsgál az elvileg a transzparenciát szolgáló hatóság, arról nem tesznek közzé listát. Honlapjukon eddig mindösszesen nyolc vizsgálat – kivétel nélkül elmarasztaló – eredményét és további tucat felülbírálati indítványt publikáltak.Nem tűnik elragadtatottnak a hatóság működésétől az Európai Számvevőszék sem, amelynek a jogállamisági mechanizmusról készített jelentése a Magyarországnak még ki nem utalt mintegy 22 milliárd euró sorsát is nagyban befolyásolhatja. A jelentés szerint továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy az IH felállítása csupán „kipipálandó feladat”, és a gyakorlatban nem jár tényleges változással.hirdetésÁlláspontjuk szerint a hatóság létrehozása önmagában nem biztosítja, hogy eredményes lesz a korrupció elleni küzdelem, mert az csak a hatóság tartós és hathatós segítségével érhető el. A számvevők arra a kockázatra is felhívták a figyelmet, hogy a meghozott korrekciós intézkedéseket a zárolt uniós pénzek feloldását követően esetleg visszavonják. Így akár az IH tevékenységére sem tartana igényt tovább az állam, ha megszűnne a Magyarországgal szembeni eljárás.Tavaly írtuk az Integritás Hatóságról:Azt Biró korábban több interjúban is elismerte, hogy munkájukat nehezíti az IH egyes jogköreinek hiánya, így a társhatóságokkal, a minisztériumokkal való együttműködés sem zökkenőmentes. Véleménye szerint a hatóságot felállító törvény nem rendezte tökéletesen a szervezet információkhoz való hozzáférését sem, szerinte az IH-nak legalább olyan jogkörökre lenne szüksége, mint ami a Gazdasági Versenyhivatalt megilleti. Egyelőre az is a jövő zenéje, hogy az IH által tett feljelentéseket, szabálytalansági eljárásokat hogyan fogja kezelni például az ügyészség, a NAV vagy a GVH.A lezárt vizsgálatokkal más bajok is vannak. Már az is furcsa, hogy azok eredményét egészen változatos formában hozza nyilvánosságra a hivatal. Az elmúlt hónapban olyan vizsgálatra is volt példa, aminek az eredményéről csupán egy hárommondatos közleményben tájékoztatták a nyilvánosságot, míg például a lombkoronasétányok körüli kutakodásukról közel harmincoldalas dokumentumot töltöttek fel.Ez utóbbinak az ad különös ízt, hogy a nyírmártonfalvai lombkoronagate kirobbanásakor az IH elnöke még úgy fogalmazott: sajtóhírekre alapozva nem indítanak vizsgálatokat, és ilyen kis összegű beruházással egyébként sem érdemes ilyen mélyen foglalkozni. Ám meglehetősen rosszul öregedett ez a mondat. Miután a cinikus interjút követően a Transparency International hivatalosan is bejelentést tett az ügyben, végül négy kelet-magyarországi projekttel kapcsolatban is feljelentést tettek, amelyek kivizsgálása nyomán egyértelművé vált, hogy magától is indokolt lett volna lépnie a hatóságnak.„Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése” címen futó EU-s pályázatnak már a kiírása kapcsán is szabálytalanságokra lelt az IH: hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, és nem voltak tényszerűen elbírálható mérőszámok. Így nem egyedül a sajtónyilvánosság révén elhíresült, Filemon Mihály nevével fémjelzett nyírmártonfalvai, lomb nélküli lombkoronasétányt találták szabálytalannak, hanem a falu mellett található másikat is, valamint a fideszes országgyűlési képviselő, Tasó László nyíradonyi magánerdejében épült, illetve Tasi Sándornak, a Fidesz Hajdú-Bihar megyei alelnökének hasonló építményét is. A hatóság költségvetési csalás, versenyt korlátozó megállapodás és hamis magánokirat felhasználása miatt tett feljelentést.Lényegesen rövidebb közleményben, de hasonló részletességgel kaszálták el Süli János, a paksi atomerőmű bővítésért felelős egykori tárca nélküli miniszter családjának cégét, a Biogas Productor Kft.-t. 2017-ben a társaság közel félmilliárd forint uniós támogatást kapott tófalui szarvasmarhatelepének felújítására, ám a hatóság megállapítása szerint a telepen egyetlen árva borjú sincs, s a Biogas a mai napig semmilyen mezőgazdasági tevékenységet nem végzett.A hatóság azt is problémásnak találta, hogy a mélyépítési munkálatokra közvetlenül szerződtek a Dunareklám Reklámszakértő és Szolgáltató Kft.-vel, amely – ez már a nevéből is gyanús lehetett volna – korábban nem foglalkozott építéssel. Az IH költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt tett feljelentést, és szabálytalansági eljárás lefolytatására szólította fel az irányító hatóságot.Néhány napja került napvilágra az is, hogy az IH vizsgálatot folytat a Farkas Flórián volt fideszes képviselőhöz, a Lungo Drom elnökéhez kötődő roma foglalkoztatási program, a Híd a munka világába pénzköltéseivel kapcsolatban. A 2014-ig visszanyúló, 1,6 milliárd forintos program a romák munkaerőpiaci helyzetének javítását lett volna hivatott szolgálni, ám nincs jele annak, hogy bárki álláshoz jutott volna általa, ellenben költöttek belőle drága irodákra, bútorokra, autókra.Az ügyet a NAV vizsgálta, ám hét év után bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást. S bár az akkor humántárca-vezető Balog Zoltán korábban visszakövetelte az eltűnt pénzeket Farkaséktól, egy egyedi kormányhatározat később megteremtette a szükséges fedezetet ahhoz, hogy a visszafizetés kényszere ne fájjon. Az IH most nem csupán az 1,6 milliárd forint sorsáról kér tájékoztatást, hanem az Országos Roma Önkormányzatnak 2016-ban kiutalt 1,3 milliárd forintos speciális támogatás felhasználásáról és a több száz milliós ingatlanvásárlásairól is.Míg ebben az esetben látszólag nem zavarta az IH-t, hogy olyan ügyet piszkáljon meg, amit korábban már átfogóan vizsgáltak más hatóságok, Biró korábban úgy fogalmazott: noha érkeztek hozzájuk bejelentések például a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-üggyel kapcsolatban is, ott nem látták szükségét vizsgálatnak, mert már kellő alapossággal foglalkoztak vele a társszervek.Elutasították az elmúlt időszakban a korrupciós botrányok feltárásáról ismert független országgyűlési képviselőnek, Hadházy Ákosnak azt a bejelentését is, amely szerint Boldog István perének tárgyalása során fény derült rá: a volt fideszes képviselő annak idején beleszólhatott abba, hogy mely pályázatok nyerjenek EU-támogatást. Az IH ezzel kapcsolatban megint csak széttárta a karját, jelezve: azért nem indítanak vizsgálatot az ügyben, mert a bírósági eljárás még tart, és a hatóságnak nincs jogköre betekinteni az ügy irataiba. | https://hvg.hu/360/20240303_hvg_integritas_hatosag_korrupcio_feltaras_kishalak | https://web.archive.org/web/20240308190844/https://m.hvg.hu/360/20240303_hvg_integritas_hatosag_korrupcio_feltaras_kishalak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-integritas-hatosag-nem-tori-magat-hogy-igazan-huzos-korrupcios-ugyekrol-rantsa-le-a-leplet | HVG360 | hungarian-news | 2024-03-03 07:15:00 | [
"Biró Ferenc",
"Farkas Flórián",
"Filemon Mihály",
"Süli János",
"Tasi Sándor",
"Tasó László",
"Tiborcz István"
] | [
"Biogas Productor Kft.",
"Dunareklám Reklámszakértő és Szolgáltató Kft.",
"Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)",
"Fidesz",
"Integritás Hatóság",
"Lungo Drom",
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [
"Hajdú-Bihar megye",
"Heves megye",
"Nyíradony",
"Nyírmártonfalva",
"Paks",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Tófalu",
"Tolna megye"
] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"bírság",
"gazdálkodás",
"EU",
"antikorrupció",
"építőipar",
"önkormányzat",
"jogalkotás",
"hamis magánokirat felhasználása",
"2014-2020-as uniós ciklus",
"Integritás Hatóság eljárása"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei",
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú",
"Felzárkóztatási pénzek elherdálása (ORÖ)"
] |
59,345 | A Rogán-féle "Nemzeti Patika-hálózat" vagy nagy mutyi, vagy nagy bukta lesz | Alapvetően nem tűnik jó üzletnek az intézményi, vagyis kórházi gyógyszertárak koncessziós üzemeltetése, a forgalom jelentős, ám a vényköteles gyógyszereken elérhető árrés minimális. A koncesszort – biztosan az egyik nagy patikahálózat lesz – azonban nagy versenyelőnyhöz juttatják a lazább speciális szabályok. | Alapvetően nem tűnik jó üzletnek az intézményi, vagyis kórházi gyógyszertárak koncessziós üzemeltetése, a forgalom jelentős, ám a vényköteles gyógyszereken elérhető árrés minimális. A koncesszort – biztosan az egyik nagy patikahálózat lesz – azonban nagy versenyelőnyhöz juttatják a lazább speciális szabályok.hirdetésA kormány koncesszióba adja az úgynevezett intézményi, vagyis kórházi gyógyszertárak működtetését – derül ki egy február végi kormányrendeletből, amelynek a gyógyszerforgalmazási törvény 2023 közepén eszközölt módosítása ágyazott meg. Ezeket a gyógyszertárakat jelenleg az egészségügyi intézmények maguk üzemeltetik.A kórházi gyógyszertárak alapvetően belső gyógyszertárak, feladatuk a betegek ellátása. Sok helyen azonban úgynevezett vényforgalmú részleg is működik: olyan nyílt patika, ahova bárki bemehet akár az utcáról kiváltani a gyógyszerét, vagy megvenni bármi egyéb, a patikában kapható nem vényköteles gyógyszert, készítményt, gyógyászati eszközt. A jogszabály szerint az állam mindkét funkciót a koncesszorra bízza.A koncesszort közbeszerzési eljáráson fogja kiválasztani az általános politikai koordinációért felelős miniszter (vagyis Rogán Antal kabinetminiszter) a Kabinetiroda alatt működő Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) közreműködésével.Jönnek a "Nemzeti Patikák"A változás látványos lesz, a kormányrendelet szerint ugyanis a koncesszor (avagy annak projekttársasága) egyik feladata, hogy megvalósítja az egységes arculathoz szükséges fejlesztéseket.Az intézményi gyógyszertáraknak jelenleg nincs egységes arculatuk – miért is volna? A fentiekből azonban az következik, hogy a koncesszió életbe lépése után lesz, vagyis úgy fognak kinézni, mint a többi gyógyszertárhálózat, egységes logóval, névvel, színvilággal stb.hirdetésA rendelet arra nem tér ki, hogy az egységes arculat pontosan mit takar, így arra sem, mi lesz a koncessziós patikahálózat neve. Ez lehet akár Nemzeti Patika is, de egyelőre az sem zárható ki, hogy a koncesszor saját nevére veheti a gyógyszertárakat.Valamelyik nagy patikalánc lesz a nyerőBiztosra vehető, hogy a koncesszor az egyik nagy patikahálózat lesz. Mivel több tucat gyógyszertár (plusz az intézmények belső gyógyszertári funkciója) üzemeltetéséről van szó, a koncessziós közbeszerzés egész biztosan szigorú indulási feltételeket fog tartalmazni patikaüzemeltetéssel, gyógyszerforgalmazással, árbevétellel kapcsolatban.Az elmúlt évek állami koncessziói (például az autópálya-üzemeltetési és hulladékkezelési) alapján borítékolható, hogy ez is 35 évre fog szólni. Az indoklás vélhetően ugyanaz lesz: a koncesszornak jelentős fejlesztéseket kell végrehajtania, amelyek megtérülése csak hosszú időtávon biztosítható.Bár szó sincs akkora fejlesztésekről, mint mondjuk egy autópálya-építésnél, az arculat egységesítésén túl a koncesszornak egyedi gyógyszeradagoló rendszert kell bevezetnie. Ez azt jelenti, hogy a fekvőbetegek gyógyszeradagjait már a gyógyszertárban előre összeállítják (géppel vagy kézzel), így küldik föl az osztályokra.2023 közepe, mióta a gyógyszerforgalmazási törvény módosítása megágyazott a koncessziónak, zajlanak a találgatások, hogy ki lehet majd a szerencsés üzemeltető. A gyógyszerészszakmában biztosra veszik, hogy lényegében lefutott ügyről van szó,sőt az átalakítást alapból egy, a kormányhoz jól bekötött patikahálózat kezdeményezte – erre nyíltan utalt Hankó Zoltán, Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke a HírTV-nek adott interjúban.A forgalom nagy, az árrés kicsiA Nemzeti Patikák – nevezzük őket előzetesen így – mintegy 90 gyógyszertárból áll. Ez már egy szabad szemmel látható hálózat, bár nagynak azért nem mondható, a nagy láncok több száz egységből állnak: az Alma és Gyöngy gyógyszertárak száma a 800-at közelíti, a Szimpatika majdnem 400 egységből áll, a Benu 300-ból, a Kulcs Patikák 200-an vannak.A HVG-nek korábban nyiltakozó szakértők az intézményi patikák vénykötelesgyógyszer-forgalmát évi 45-50 milliárd forintra taksálták, a kórházi gyógyszervásárlásokét pedig 60-80 milliárd forintra. Ha a jelenleg központosítottan végzett gyógyszerbeszerzéseket is a koncesszorra bízza az állam, akkor mintegy 200 milliárd forintos forgalom adódik.Ez nagy szám, de ezzel együtt nem világos, miért érné meg a koncesszornak az intézményi patikák üzemeltetése. Ami a kórházi gyógyszerfogyasztást illeti, azt az intézmények jelenleg elszámolják a társadalombiztosítással, vagyis a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK). Ez átkerülne a koncesszorhoz, ám nem látszik, hogy itt nagyon lehetne nyereséget realizálni: a cég beszerzi a gyógyszereket, aztán elszámol a NEAK-kal.A vényköteles, vagyis államilag támogatott gyógyszereken van árrés, ám az jogszabályilag rögzített. Az összes magyarországi patika teljes árréstömege 54,3 milliárd forint volt a támogatott készítményeken. Ráadásul az árréstömeg 2010 óta konstans módon 50 milliárd forint körül ingadozik. A vényköteles gyógyszerek értékesítése cseppet sem profitábilis – egyébként ez az oka, hogy a kis, vidéki patikák tömegével húzzák le a rolót. Ezekben ugyanis főként vényköteles készítményeket váltanak ki, a szabadáras termékek forgalma – amin nyereséget lehetne csinálni – elhanyagolható.A gyógyszerbiznisz amúgy nem feltétlenül fial rosszul. A 2023-as év üzleti adatait a cégek még nem tették közzé, de 2022-ben a Benu központi cége például 4,3 milliárd forint profitot ért el, a Szimpatika központi cége közel 8 milliárd forint adózott nyereséget könyvelt.Ugyanakkor az intézményi patikák vásárlói elsősorban mégis csak a betegek és hozzátartozóik, vagyis kisebb arányban adnak el szabadáras termékeket, mint mondjuk egy bevásárlóközpontban található patika.Végül, de nem utolsósorban a koncesszornak koncessziós díjat kell majd fizetnie. Tehát összességében kap egy nem túl jövedelmező hálózatot, amit fejleszteni kell, és amelynek működtetéséből még a koncessziós díjat is ki kell gazdálkodnia.Ennek mértéke egyelőre ismeretlen, ezzel együtt nem látszik, hogy alapesetben arany tojást tojó tyúk lenne a Nemzeti Patika-hálózat. Az átalakítás kritikusai – beleértve a gyógyszerészkamarát – szerint éppen ez a veszély: a koncesszor nyilván minél több profitot akar majd kiszedni egy olyan konstrukcióból, amiben jelenleg nem igazán látszik profit.Az intézményi patikák kiszervezésére már több országban történt kísérlet – például Szlovákiában –, és sehol nem volt sikertörténet.Biztos, hogy torzítja a versenytA feltételek persze változhatnak, ha a kormány segíteni akarja a koncesszort. Felülvizsgálhatják a kórházi gyógyszerbeszerzések társadalombiztosítását, illetve a támogatott gyógyszereken elérhető árrés mértékét. Utóbbi mondjuk valóban már rég aktuális lenne, ahogy említettük, az árréstömeg másfél évtized alatt számszerűen lényegében stagnált, miközben a patikaüzemeltetési költségek jelentősen növekedtek.A Nemzeti Patika-hálózat üzemeltetőjét segíteni fogja, hogy a rendszerhez a magán egészségügyi szolgáltatók is csatlakozhatnak. Vagyis a koncesszor magánkórházakban is működtethet patikát, illetve gyógyszerellátást.Továbbá számos, a normál gyógyszertárakra vonatkozó szabályt és tiltást nem kell rá alkalmazni, például az új Nemzeti Patikáknak nem kell megtartaniuk a már létező gyógyszertáraktól az amúgy kötelező fizikai távolságot. Más szóval akár egy már működő piaci patikára is rányithatnak, akár a közvetlen szomszédságában egy Nemzeti Patikát. Természetesen csak valamely egészségügyi intézmény telephelyén belül.A gyógyszerész- és gyógyszer-nagykereskedelmi szakmát üzleti szempontból leginkább az aggasztja, hogy a patikakoncessziós projekttársaság nagykereskedelmi tevékenységet is végezhet. Az általános szabály szerint a gyógyszernagykereskedők ne szerezhetnek tulajdont gyógyszertárban, tehát a nagy- és kiskereskedelemnek el kell válnia egymástól. Ha a projekttársaság egyszerre lehet nagy- és kiskereskedő, azzal a koncesszor mindkét szegmensben versenyelőnyre tehet szert a konkurenciával szemben.Ami azt illeti, már az összes állami egészségügyi intézmény gyógyszerbeszerzőjeként meghatározó piaci erővel fog rendelkezni, még akkor is, ha nem él nagykereskedői jogosultságával. | https://m.hvg.hu/360/20240301_Rogan_Nemzeti_Patikahalozat_koncesszio_gyogyszernagykereskedok_korhazi_gyogyszertarak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rogan-fele-nemzeti-patika-halozat-vagy-nagy-mutyi-vagy-nagy-bukta-lesz | HVG360 | hungarian-news | 2024-03-01 14:45:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)",
"Nemzeti Koncessziós Iroda"
] | [] | [
"egészségügy",
"versenykorlátozás - kartell",
"gyógyszeripar",
"kiszervezés",
"kereskedelem",
"koncesszió",
"jogalkotás"
] | [] |
|
59,346 | A Budapest Airportnak nyújtott 200 millió eurós kölcsön miatt vizsgálódik az EU csalásellenes hivatala | Az Európai Beruházási Bank (EBB) volt alelnöke tagadta a vádakat. | Az Európai Unió Csalásellenes Hivatala, az OLAF vizsgálja az Európai Beruházási Bank (EBB) által elkövetett állítólagos "súlyos kötelességszegés" vádjait a Budapest Airportnak nyújtott 200 millió eurós kölcsön kapcsán - írja a Politico.
A lap birtokába jutott dokumentumból az derül ki, hogy a hónap elején Brüsszelben kikérdezték Vazil Hudák volt EBB-alelnököt, mint a hitel jóváhagyásában érintett személyt. A panasz szerint Hudák személyes hasznot húzhatott - azaz pénzhez juthatott - a 2018-as hitel jóváhagyásából. A Politico szerint EBB alelnökeként Vazil Hudák jóváhagyott egy 200 milliós hitelt a Budapest Airportnak, majd mindössze három hónappal azután, hogy távozott a banktól, csatlakozott a reptér igazgatótanácsához. Hudák tagadta a vádakat, amely szerinte félrevezető és valótlan állításokat tartalmaz.
A panasz továbbá azt is állította, hogy a repülőtér bővítése - amelyet a hitelből finanszíroztak -, nem felelt meg a környezetvédelmi és szociális előírásoknak. Hudáknak nem volt tudomása erről.
A dokumentum szerint az OLAF arról is kérdezte Hudákot, hogy gyakorolt-e befolyást a bank munkatársaira, hogy a hitel értékelési folyamata során ne vegyenek figyelembe bizonyos kritériumokat. Ő ezt lehetetlennek nevezte, mert a döntésben annyira sokan vettek részt és a projekten már azelőtt dolgoztak az EBB munkatársai, hogy ő alelnökként megkezdte volna a munkát.
Őszintén, ha akarnám, sem tudnám, hogyan lennék képes bármiféle befolyást gyakorolni
- válaszolta az OLAF-nak. | https://hvg.hu/gazdasag/20240301_A_Budapest_Airportnak_nyujtott_200_millio_euros_kolcson_miatt_vizsgalodik_az_EU_csalasellenes_hivatala | https://web.archive.org/web/20240303020811/https://hvg.hu/gazdasag/20240301_A_Budapest_Airportnak_nyujtott_200_millio_euros_kolcson_miatt_vizsgalodik_az_EU_csalasellenes_hivatala | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-budapest-airportnak-nyujtott-200-millio-euros-kolcson-miatt-vizsgalodik-az-eu-csalasellenes-hivatala | HVG | hungarian-news | 2024-03-01 18:25:00 | [
"Vazil Hudák"
] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Európai Beruházási Bank (EBB)"
] | [] | [
"csalás",
"közlekedés",
"OLAF-vizsgálat",
"hitelezés",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
59,347 | Simicska egykori köréből is lehet üzletelni a mostani NER-elittel | Átrendeződött a tulajdonosi szerkezete annak a cégcsoportnak, amely kormányhoz közeli rendezvényhelyszíneket üzemeltet, és cateringszolgáltatásokat nyújt. | Mi köze a tesitanárnak a gyerek szövegértéséhez? Kiakadtak a pedagógusok a kormány új értékelési módszerén
oktatás
2024.07.02. 04:307 perc
Levélben tiltakoztak az Oktatási Hivatal (OH) dolgozói az elnöknél, amikor kiderült, hogy 4-11. évfolyamon minden gyereknek meg kell írni egy halom tesztet, csak azért, mert a belügyminiszter szerint ezekkel lehet a pedagógusokat értékelni. Több vezető le is mondott az értelmetlen pazarlás miatt. Közben nagyjából beszántottak egy több mint 20 éves, eddig jól működő rendszert.
"Okos államférfinak" látták Gömbös Gyulát a náci pártlapnál
programajánló - kritika
2024.06.28. 14:102 perc
A Múltunk folyóiratban Herz-Topál Zsófia dolgozta fel a német náci párt lapjában megjelent cikekket, Gömbös Gyula belpolitikája nemzetiszocialista tükörben címmel.
A sértődött képviselő a Fidesz ellen szavazóknak, a Duma Aktuál a magyarok ellen fogadóknak üzent verssel
Duma Aktuál
2024.06.26. 17:302 perc
Kihozta a választás estéje a művészt Tasó Lászlóból, a képviselő verses idézettel üzent a nyíradonyiaknak, amiért azok leváltották a Fideszt. Ebből merített ihletett a Duma Aktuálban Litkai Gergely, aki verset írt mindazoknak, akik az Európa-bajnokságon valamiért a magyar válogatott vereségére akarnának fogadni.
Használni kezdte a beélesített fegyvereket a Szuverenitásvédelmi Hivatal
belpolitika
2024.07.07. 08:305 perc
A független sajtón és egy civil szervezeten próbálja ki először a magyar szuverenitást védelmező hivatal képességeit a kormány.
Drágállja a gázszámláját? Most még nem perelhet a rendszerdíjak miatt, de az EU az ügyfelek pártján áll
gazdaság
2024.06.27. 13:005 perc
Ellentétes a magyar szabályozás az uniós joggal, amennyiben a gázhálózatot használó ügyfeleket nem tekinti a rájuk rótt rendszerdíjak érintettjeinek, s így nem biztosít számukra hatékony jogorvoslatot. Folk György és Kovács Gábor írása. | https://m.hvg.hu/360/20240308_cftp_hungary_simicskakorebolismet_acsucson | https://web.archive.org/web/20240308190534/https://m.hvg.hu/360/20240308_cftp_hungary_simicskakorebolismet_acsucson | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simicska-egykori-korebol-is-lehet-uzletelni-a-mostani-ner-elittel | HVG360 | hungarian-news | 2024-03-08 11:10:00 | [
"Csutora László",
"Kertész József Tamás",
"Mészáros Lőrinc",
"Simicska Lajos",
"Varga Lajos"
] | [
"CFTP Hungary Kft.",
"Eventrend Group",
"Fidesz",
"Pelox Kft.",
"Prime Multi Magántőkealap",
"Valton-Sec Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"őrzés-védés",
"vendéglátás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"tőkealap"
] | [] |
59,348 | „Undorító spicli” – Tasó László szerint koncepciós eljárást folytat ellene az Integritás Hatóság a lombkoronasétányok ügyében | A fideszes országgyűlési képviselő a közleményében arról is ír, hogy ha nem történik változás, beköszönt „a hétköznapi erőszak korszaka”. A politikus elpanaszolta azt is, hogy súlyos terheket jelent számára, hogy még nem kapta meg a beruházása után igényelt uniós támogatást. | A fideszes országgyűlési képviselő a közleményében arról is ír, hogy ha nem történik változás, beköszönt „a hétköznapi erőszak korszaka”. A politikus elpanaszolta azt is, hogy súlyos terheket jelent számára, hogy még nem kapta meg a beruházása után igényelt uniós támogatást.Tasó László képviselő a lombkoronasétányánfacebook.com/tasolaszlokepviseloKözleményt adott ki a saját honlapján március 7-én Tasó László (Fidesz) országgyűlési képviselő, amelyben reagált Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke által a Portfolio EU Források 2024 című konferenciáján elmondottakra. A hatóság vezetője itt többek között arról beszélt, hogy a Hajdú-Bihar megyei lombkoronasétányok ügye „állatorvosi ló, ahol keresték a korrupciós réseket”. Tíz hónapig vizsgálták a beruházásokat.Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a hatóság ismeretlen tettes ellen feljelentést tett költségvetési csalás, közbeszerzési és koncessziós eljárásban versenyt korlátozó megállapodás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.Súlyos terhekre panaszkodik a képviselőTasó a terjedelmes közleményében azt írja, az Integritás Hatóság jelentésének február 6-án közzétett összefoglalója a magyar hatóságok félrevezetésére és a közvélemény befolyásolására tett kísérlet. A képviselő sérelmezi, hogy az anyagot az érintettek érdemi bevonása nélkül tették közzé, és ezzel közel egy időben „baloldali-liberális hírportálok” is lehozták. „A jelentés más hatóságok vizsgálataira és a közvélemény befolyásolására tett szándékos kísérlet, amiben fiktív, konstruált tényállásokat beállítva megalapozatlanul, a személyiségi jogok diszkriminatív célzott és súlyos megsértésével bűncselekmények elkövetésével vádolt meg másokkal együtt” – sorolta.A képviselő hangsúlyozza, a lombkoronasétányt is magában foglaló Dinnyési Kirándulóhelyet a pályázati kiírás minden pontjának megfelelően valósította meg, eközben „a jövedelmet NEM termelő beruházáshoz a mai napig nem folyósították a 2021-ben megítélt és 2022 végén benyújtott kérelemben szereplő, kiutalásra jóváhagyott támogatást, ami súlyos többletkamat terhet okoz”. Állítása szerint ennek ellenére ez „a térségben és a választókerületben a családok, gyermekek, óvodás és iskolás csoportok, közösségek és természetkedvelők legkedveltebb erdei kirándulóhelye”.Feljelentést tesz?Tasó László visszautasította és koncepciós eljárásnak nevezte az Integritás Hatóság vele kapcsolatos tevékenységét, valamint levélben felszólította őket, soron kívül folytassák le a közzétett jelentés felülvizsgálatát, és távolítsák el annak összefoglalóját a hatóság honlapjáról. A politikus azt írja, a hatóság nem tett eleget a kérésének, ezért „a közvélemény és a hatóságok félrevezetésének, illetve más bűncselekmények gyanúja miatt feljelentést készítettek elő”. A szövegkörnyezetből ítélve valószínűleg elírás lehet a mondatban, és valójában azt próbálta közölni a képviselő, hogy ő maga feljelentést készített elő, de ez nem jelenthető ki biztosan. Ennek tisztázása érdekében levélben kerestük Tasót. Amennyiben válaszol, cikkünket frissítjük.Polgár Tóth TamásA politikus a közleményében azt is kritizálja, hogy a hatóság a vizsgálata során – szerinte érezhetően – mesterséges intelligenciát használhatott. „A viselkedésmintákat feldolgozó gépi programban a rosszindulat, a fikció ugyanúgy benne marad és emberi módon nem értelmezhető, hanem modellezett összefüggéseket keresve ad válaszokat” – fogalmazott.Tasó hosszasan panaszkodik a hatóságra, amely szerinte megalázza a magyar hatóságokat, és „Brüsszelnek jelent”, valamint – megint csak a politikus állítása szerint – csak a jobboldali pályázókat üldözi. „Ha valakiben kételyek voltak azzal kapcsolatban, hogy egy példát statuálni akaró fikciókra épített eljárás folyik, a Hadházy nevű dollárban fizetett aljadékkal egyeztetett módon, akkor az elnöki nyilatkozatokból meggyőződhetett róla” – sorolja. Vélhetően Hadházy Ákosra – aki már több alkalommal foglalkozott Tasóhoz köthető beruházásokkal – érti a közlemény vége felé olvasható sorait is: „a boszorkányüldözésre és a végtelenségig tolt hisztériára, amit aljas hazugságokra építve egy eltorzult küldetéstudattal rendelkező undorító spicli üvöltött a világba, a közvélemény felült”.Fizikai erőszakot vizionál TasóA nyíradonyi képviselő azt is szóba hozza, hogy számára különös, a hatóság elnöke miért vállalta el a jelenlegi tisztségét, miközben az előző állásában sokkal jobban keresett. „Fölöttébb érdekes, hogy a másik feljelentő, az unióban és Amerikában is a témáról hisztériázó, a kormányzópártokat gyalázó Magyarországnak szándékosan ártani akaró Donáth Annácska ábrándos tekintetű barinőjének Cseh Katinkának, a több milliárdos nyomozás alatt álló családi uniós csalásával kapcsolatban a hatóság nem érzett késztetést a »rések keresésére«” – írja.Az Integritás Hatóságot azzal is megvádolta Tasó, hogy „»versenytorzítónak« tűnő” pályázati feltételekkel írt ki közbeszerzést külföldi szakmai utak szervezésére, majd a közleményt azzal zárja, hogy ha nem történik változás, akkor „elszakad a cérna és beköszönt a verbális után a hétköznapi erőszak korszaka”. A képviselő bejelentette, március 7-én hozzálátott ahhoz a munkához, amely által az – általa vélelmezett – igazság majd utat tör magának. | https://www.debreciner.hu/cikk/16214_undorito_spicli_taso_laszlo_szerint_koncepcios_az_a | https://web.archive.org/web/20240309011116/https://www.debreciner.hu/cikk/16214_undorito_spicli_taso_laszlo_szerint_koncepcios_az_a | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bundorito-spiclir-n-taso-laszlo-szerint-koncepcios-eljarast-folytat-ellene-az-integritas-hatosag-a-lombkoronasetanyok-ugyeben | Debreciner | hungarian-news | 2024-03-08 20:04:00 | [
"Tasó László"
] | [
"Integritás Hatóság"
] | [] | [
"támogatás",
"EU",
"erdészet",
"Integritás Hatóság eljárása"
] | [] |
59,349 | Süli János azt ígéri, lesznek tehenek a fia tehenészetében | „Ez nem családi tehenészet, ez a fiamnak az üzeme” – mondta Süli János volt paksi polgármester, majd Paksért felelős tárca nélküli miniszter, aki azért ment be az ATV stúdiójába kedd este, hogy megvédje családja becsületét. Pár napja derült ki, hogy az Integritási Hatóság feljelentést tett Süli fiának projektje ügyében. A Biogas Productor Kft. 486 millió forintnyi uniós támogatást vett fel a tófalui szarvasmarhatartó telep felújítására, ám teheneknek vagy más mezőgazdasági tevékenységnek nyoma sincs a mai napig. | „Ez nem családi tehenészet, ez a fiamnak az üzeme” – mondta Süli János volt paksi polgármester, majd Paksért felelős tárca nélküli miniszter, aki azért ment be az ATV stúdiójába kedd este, hogy megvédje családja becsületét. Pár napja derült ki, hogy az Integritási Hatóság feljelentést tett Süli fiának projektje ügyében. A Biogas Productor Kft. 486 millió forintnyi uniós támogatást vett fel a tófalui szarvasmarhatartó telep felújítására, ám teheneknek vagy más mezőgazdasági tevékenységnek nyoma sincs a mai napig.Süli ezt azzal magyarázata, hogy a használatbavételi engedély kiadásáig nem lehet állatot tartani a telepen. Az engedélyt február 6-án kapták meg, miután a hatóságok hónapokon át vizsgálták a szükséges feltételeket, például az itatóvíz minőségét. A pályázatban az szerepel a volt miniszter szerint, hogy a használatbavételi engedélytől számított egy éven belül kell 100 tehénnek lennie a telepen. Ez meg is fog történni, ígérte. „Több elszámolásunk, több ellenőrzésünk volt. Minden feltételnek megfeleltünk jogilag-gazdaságilag”– fogalmazott a volt miniszter, aki azt kifogásolja, hogy az Integritás Hatóság a vizsgálat során nem kérdezett semmit a fia cégétől, de még csak helyszíni szemlét sem tartottak. Szó sincs hamis számlákról szerinte, mint azt a hatóság feltételezi. Két évig tartott a pályázat elbírálása, és minden feltételnek megfeleltek.A hatóság megállapította, hogy a kedvezményezett Biogas Productor Kft. úgy kapta ezt a csaknem félmilliárdos támogatást az összességében 968 millió forintos mezőgazdasági projektre, hogy az azt megelőző években és a mai napig sem végzett valós mezőgazdasági tevékenységet, abból árbevétele nem volt, és jelenleg sincs.Ezzel kapcsolatban arról beszélt Süli, hogy a Biogas Productor Kft. projektcégként jött lére, ezért nem volt előtte más bevétele, vagy mezőgazdasági tevékenysége. A tehenészet csak az első lépés. Az ott képződött gázból szeretnének majd biogáz-üzemet létrehozni, amit mintaprojektnek szánnak. Arról is beszélt, hogy még ő kezdte el a projektet, aztán amikor megválasztották Paks polgármesterének, lemondott az ügyvezető igazgatói posztról, majd később miniszterként odaajándékozta a telepet a fiának.Kilövési engedélyt adtak önre? – kérdezte Rónai Egon a vizsgálatról. „Én ezzel nem szeretnék foglalkozni” – válaszolta Süli, hozzátéve: szerinte nem adott senkinek okot arra, hogy lövöldözzön rá.Az Integritás Hatóság szabálytalansági gyanút állapított meg a támogatott beruházás valamennyi szakaszában (a támogatás kérelmezése, a kivitelező kiválasztása és a projekt végrehajtása), és kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) jogorvoslati eljárását. Ebben az eljárásban a KDB összesen 35 millió forint bírságot szabott ki a kedvezményezettre és a vele szerződő kivitelezőre.Miután a KDB nem adott helyt a hatóság azon kezdeményezésének, hogy a Biogas Productor Kft. a közbeszerzési törvény alapelveit sértő módon folytatta le a magasépítési munkálatok kapcsán a közbeszerzési eljárását, ezért a hatóság közigazgatási pert indított annak megállapítására, hogy az eljárásban meghatározott egyes feltételek sérthették-e a felelős pénzgazdálkodás elvét. A vizsgálatról bővebben itt írtunk. | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/06/suli-janos-teheneszet-integritas-hatosag-feljelentes | https://web.archive.org/web/20240306122257/https://telex.hu/gazdasag/2024/03/06/suli-janos-teheneszet-integritas-hatosag-feljelentes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/suli-janos-azt-igeri-lesznek-tehenek-a-fia-teheneszeteben | Telex | hungarian-news | 2024-03-06 09:54:00 | [
"Süli Balázs",
"Süli János"
] | [
"Biogas Productor Kft."
] | [
"Heves megye",
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"rokonok",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"bírság",
"önkormányzat",
"Integritás Hatóság eljárása"
] | [] |
59,350 | Matolcsy György és Nagy Márton konfliktusa személyesebbé vált: komoly tétek vannak a háttérben | Szokatlanul kemény, de egyáltalán nem szokatlan tartalmú gazdaságpolitikusi összecsapás bontakozott ki Magyarországon az elmúlt héten. Azért nem szokatlan, mert Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és korábbi alelnöke, Nagy Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője között régóta nagyon erős az ellentét. | Szokatlanul kemény, de egyáltalán nem szokatlan tartalmú gazdaságpolitikusi összecsapás bontakozott ki Magyarországon az elmúlt héten. Azért nem szokatlan, mert Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és korábbi alelnöke, Nagy Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője között régóta nagyon erős az ellentét.A két intézmény dolgozói erről legendákat tudnak mesélni, van, aki szerint a nagy jegybanki pálfordulás is, amellyel az MNB ellépett a szigorú kamatpolitika irányába, szintén Nagy Márton pozíció-változásához kötődik. Korábban ugyanis Nagy a jegybankban próbálkozott egy, a növekedést támogató gazdaságpolitikával, de miután viharosan távozott, Matolcsy az egész gazdaságélénkítő politikának is hátat fordított, és immár kritizálja azt. A konfliktusról volt jegybankárokkal, elemzőkkel és kereskedelmi banki vezetőkkel beszéltünk.Szakmai és személyesA felek mindenesetre immár az eddig gazdaságpolitikainak csomagolt nézetkülönbségből személyeskedésbe váltottak. Mielőtt a konkrét nyilatkozatokat bemutatnánk, annyi rögzíthetünk, hogy van legalább négy, egymással is erősen összefüggő konfliktus a kormány (elsősorban Nagy Márton) és a jegybank elnöke (vagyis Matolcsy György) között. Gazdaságpolitikai kérdés, hogy mennyire van lehetőség ma Magyarországon a növekedést táplálni és mennyire kell konzervatív monetáris politikával hűteni a gazdaságot az árstabilitás érdekében. Már-már nemzetközi viharokat keltő kérdés, hogy a jegybank függetlensége mennyire van veszélyben, avagy a jegybank függetlenségének a védelme esetleg csak hivatkozási alap, és más, például a jegybanki alapítványokba tett vagyon a konfliktus alapja. Személyi kérdés, hogy 2025 után ki lesz a jegybank elnöke. Anyagi kérdés, hogy az említett, egykoron jegybanki alapítványokként megismert vagyontömeg felett ki rendelkezhet a jövőben, ki hitelezi ezeket az egyre inkább ingatlanportfóliókat tartó entitásokat. A jegybankelnök-váltás ebből a szempontból sem lesz lényegtelen kérdés.Az adok-kapokMi történt most? Matolcsy György, a Budapesti Értéktőzsde Legek című eseményén szállt bele páros lábbal Nagy Mártonba. (Itt megtekinthető a beszédrészlet.)A jegybankelnök arról beszélt, hogy a jegybanki függetlenség elleni támadások 2021 közepétől egyre erősödnek, és nem titkolta, hogy a támadások kezdetét ahhoz köti, hogy kirúgta Nagy Mártont, vagyis a volt alelnökét. Hogy pontosan mi történt kettejük között, az nem nyilvános: közös megegyezést jelentettek be, de már akkor is mindenki kirúgásról beszélt a háttérben.Matolcsy most úgy fogalmazott, hogy hosszú listája van az általa támadásnak nevezett folyamat lépéseiről. „Tudjuk, hogy minden ilyen lépés, interjú, vitairatnak álcázott támadás mögött személyek állnak. Be kell vallanom, hogy nekünk rosszul esik, hogy egy volt kollégánk, egy volt alelnök irányítja ezeket a támadásokat. Megértjük, annyiban, hogy 2021 közepén ki kellett tennünk a jegybankból Nagy Mártont, ki kellett ebrudalnom nekem személy szerint, ahogy azt a miniszterelnök úrnak elmondtam, jelentős szakmai hibákat vétett, elfogadhatatlan volt a vezetési stílusa,ami a jegybank érdekeivel ellentétes viselkedést is mutat. Igen, megértjük az érzelmeket, de helytelen a Magyar Nemzeti Bank ellen most már 30 hónapja indított támadássorozat.” (A dátumra Matolcsy rosszul emlékezett, a valóságban Nagy Márton 2020-ban távozott az MNB-ből.)Nagy Márton sem maradt adós a válasszal, mint az ATV vonatkozó kérdésére közölte: „2013 és 2020 között Matolcsy György volt, most már más a főnököm. Hála Istennek!”Mindez több szempontból is nagyon furcsa volt. Egyáltalán nem tűnt elegáns lépésnek egy vezető részéről a saját munkatársáról kiteregetni a szennyest, ráadásul mégiscsak Matolcsy volt a bank első számú vezetője. Ilyenkor nagyon sántít a beosztott szakmai hibáját vagy vezetői stílusát felemlegetni. Hiszen az mégiscsak az elnök felelőssége, ha éveken át nem vette észre a helyettese hibáit vagy vezetési stílusát, sőt, több szakmai területen teljesen előretolta Nagy Mártont. Mindenesetre Nagy, aki korábban maga is erősen gerjesztette azzal a konfliktust, hogy bántóan átkalandozott intézkedéseivel a monetáris területre, most aránylag visszafogott maradt.A történet annyiban is mókás, hogy az MNB pár hónapja még egy Telex-cikk után külön sajtóközleményt szentelt ennek a most bemutatott konfliktusnak a cáfolatára „Válasz Brückner Gergely újabb téves felvetésére, miszerint a jegybank harcolna Nagy Mártonnal”.A két állítás eredője valahogy úgy értelmezhető, hogy az MNB úgy érzi, ő nem harcol, csak támadják, bár gyakorlatilag a védekezés is hadban állást jelent. Mindenesetre a kormány tagjai az MKIK Gazdasági Évnyitóján nagyon visszafogták magukat, alighanem központi ukáz lehetett, hogy a magyar gazdaságnak rosszat okozó – például a forintot látványosan gyengítő – konfliktust le kell csavarni, nem kell visszaszólni.Az a bizonyos törvénymódosításA helyzetre rálátó beszélgetőpartnereink véleménye nagyjából úgy foglalható össze, hogy magát a konfliktust mindenki ismerte, most talán annyi változott, hogy az még személyesebb, még hangosabb lett.A múltban valóban sok ellentét jelent meg a nyilatkozatokban, a témák változatosak voltak: mekkora a kívánatos alapkamat, a BUBOR vagy a DKJ legyen a változó kamatozású hitelek benchmarkja, ki tehesse a pénzét az MNB magasabb kamatozású eszközeibe, kire vonatkozzon betéti kamatstop. Ezekről mindenki tudott, a sajtó is elemezte őket sokat, de most fokozódott a vita hevessége.Ennek talán az lehetett a közvetlen oka, hogy a kormány a jegybanktörvény módosítására is kísérletet tett. A mostani kirohanásokat megelőző legérzékenyebb ügy ugyanis az, hogy a Pénzügyminisztérium kiterjesztené a befolyását a jegybankra. A cél érdekében még a jegybanktörvényt is módosítaná, mégpedig úgy, hogy az egykori alapítványi pénzek (valaha ezeket Pallas Athéné alapítványcsaládnak hívták), amelyek ma áttételesen és döntően hazai és regionális ingatlanokban vannak, ne kerüljenek ki a kormány, vagy legalábbis a leendő (Matolcsy György utáni) jegybankvezetés kontrollja alól – hallottunk egy magyarázatot.A lengyel tőzsdén jegyzett GTC és a hazai GTC Hungary nevű cégekről van szó, amelynek kontrollja, jelenlegi középvezetői és változó hitelszerződései tapasztalatunk szerint ma kifejezetten élénk téma gazdasági körökben. Az biztos, hogy már volt személyi változás is ebben a világban (korábban Fekete Zoltán, ma Nagy Gyula a meghatározó vezető), de forrásaink ennél fontosabb változásnak írták le, hogy miként változott a cégeket hitelező bankok köre.Matolcsy György ebben a témában nem várt szövetségesre lelt: az Európai Központi Bank is az MNB mellett emelte fel a hangját még úgy is, hogy az intézményt vezető francia Christine Lagarde az IMF első embereként még nem volt Matolcsy György idolja.Az ügyeletes vizionárius és a héjaA jegybankok és a kormányok alapkonfliktusa, hogy a kormány pezsgést, növekedést akar (alacsonyabb kamatokat), a jegybank pedig pénzügyi- és árstabilitást, vagyis magasabb kamatokat. E konfliktusban azért nemcsak Nagy Márton exponálta magát, de a HVG tudósítása alapján Kisgergely Kornél EXIM-vezető is, aki szerint 3 százalékponttal alacsonyabb lehetne az alapkamat, és még mindig eléggé magas lenne.Nagy Márton és Matolcsy vitája minden forrásunk szerint elsősorban személyes, és nem szakmai, de azért maradjunk első körben a szakmánál. Nagy Márton a kormányzaton belül hatalmas feladatokat kapott, ő lett a magyar gazdaság elsőszámú befolyásolója. Orbán Viktor maga nem annyira szereti a gazdaságpolitikát, szereti azt rábízni egy „vizionáriusra”, egy „unortodoxra”, egy „nagyot álmodóra”.Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MKIK évnyitó gazdaságpolitikai fórumán Budapesten 2023. március 9-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTIOrbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MKIK évnyitó gazdaságpolitikai fórumán Budapesten 2023. március 9-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTIKorábban Matolcsy György volt az, aki tényleg mert nagyot álmodni, aki hitt a kanyarban előzésben, a nagy növekedésben, a high-pressure (nagy nyomású) gazdaságban. Igaz, ma már volt, aki ezt úgy interpretálta nekünk, hogy lehet, hogy mindez korábban is elsősorban Nagy Márton ideája volt, a kenyértörés után pedig neki már nem volt annyira népszerűek az ötletei a jegybankban.Mindenesetre a Covid alatt Magyarország sérülékenynek bizonyult, kicsit gellert kapott az addig sikeresnek tűnő prociklikus gazdaságpolitika (amikor egy növekvő gazdaságra öntötte rá a jegybank a pénzt az NHP és NKP elnevezésű hitelprogramok formájában), az önfinanszírozás, a kevés devizatartalék, a sok élénkítés.Egy kis megijedés és konzervativizmus után azonban megint kellett Orbánnak valaki, aki nagyot álmodik. Ekkor Nagy Márton lett az ügyeletes vizionárius, aki valóságos szabályozási rohammal, árstoppal, hatósági áras benzinnel, gázfinanszírozással, biztosítói reformmal, különadókkal, tőkeprogrammal, építőanyag-szabályozással, reptérvétellel meg még ki tudja hányféle programmal dobta be magát és szolgálta volna a növekedés visszatérését.Nagy Márton ugyanis határozottan abban hisz, hogy a nehéz évek (magas infláció, romló életszínvonal, sokkal durvább adósságfinanszírozási számok) után ismét ki lehet nőni a bajt. Ha pedig újra beindul a növekedés, akkor majd több lesz az állami bevétel (visszajöhet például a nagy áfa-bevétel, ami a visszaesés idején nagyon hiányzott), illetve pótolható a kormány által eléggé elszúrt kata-kivezetés mínusza.Matolcsy ilyen körülmények között hirtelen új szerepben találta magát: ő lett a konzervatív jegybankár, aki figyel az infláció letörésére, aki már nem galamb, aki alacsony kamatokkal élénkíti a gazdaságot, hanem héja, aki magas kamatokkal hűt.A két nézet pedig állandóan összeütközésbe kerül. Matolcsy magas irányadó kamattal lépett volna fel az infláció ellen, Nagy pedig monetáris vizekre evezve betéti kamatstopokkal, szabályozással terelte volna a forrásokat az állampapírpiacra. Ment a csiki-csuki, az egyik intézkedett valamit, a másik lépett egyet a másik irányba, a visszafogott bankárok pedig olyanokat mondtak nagy sóhajtások közepette, hogy mennyire nem szerencsés, ha széthúz a gazdaságpolitika két fő aktora.Gúnyolódás mindkét oldalonTény, hogy Nagy Márton nagyon megerősödött, a többi miniszter rovására egyre több területet szerzett. De közben a terjeszkedésével és a „horizontálisan nem igazán kooperatív” stílusával konfliktusokba keveredett, például Varga Mihály pénzügyminiszterrel, Lázár János építési és közlekedési miniszterrel, de még további miniszterek területeibe is beleharapott (legyen az Lantos Csaba, Pintér Sándor, vagy éppen Szalay-Bobrovniczky Kristóf).Érdekes élmény volt, hogy akár különböző minisztériumokban is ugyanazokat a vicceket mesélték Nagy Mártonról. Az egyik az a klasszikus, amelyben a gazda, akinek döglenek az állatai, tanácsot kér a paptól, mit tegyen. Válaszként csupa nem működő tippet kap egymás után új fajta eleségekkel, kenőcsök alkalmazásával, de az állatok csak tovább döglenek, mígnem a végén egyetlen élő példány sem marad. Mikor ezzel a hírrel a gazda még utoljára visszamegy, a pap közli vele: „kár, pedig még annyi jó ötletem lett volna”.Aligha kell magyarázni: a viccet azért érzik sokan találónak Nagy Mártonra, mert úgy vélik, túl sok az ötletelés, a miniszter előbb vág, aztán mér. Természetesen hallottunk ellenoldali megjegyzéseket is, például azt a kérdést, hogy az MNB vajon hogyan fog kamatot csökkenteni a nyolcas nélkül, hiszen a számmisztikában is utazó Matolcsy György állítólag nem szereti a nyolcas számot. „Ha ott tart a kamatcsökkentés akkor 9 százalékról, majd leugrunk 7,75-re?”Ugyanakkor bármennyire is próbálja a két oldal kifigurázni egymást, vagy bármennyire is érzi Matolcsy György a kormány különböző akcióit a jegybank függetlensége elleni támadásoknak, a kormány a saját szemszögéből éppen azt próbálja bizonyítani a fent részletezett törvénymódosítási javaslattal, hogy igyekszik az MNB-alapítványokba kiszervezett közvagyon felelős gazdájaként eljárni.Hogyan tovább?A három gazdaságpolitikai erőcentrum, vagyis Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György, a kormánytól hivatalosan független Magyar Nemzeti Bank elnöke, illetve az ebben a cikkben most kevésbé exponált Varga Mihály pénzügyminiszter, nem kell, hogy ugyanazt gondolják minden kérdésben. De a vita, az ötletek versenyeztetése nem ugyanaz, mint a nyílt konfliktus, a személyeskedés, a széthúzás.Varga Mihály és Matolcsy György a Budapesti Értéktőzsde 33. születésnapja és részvényeinek tőzsdei bevezetése alkalmából tartott rendezvényen a Magyar Nemzeti Bank Budai Központjában 2023. június 21-én – Fotó: Hegedüs Róbert / MTIVarga Mihály és Matolcsy György a Budapesti Értéktőzsde 33. születésnapja és részvényeinek tőzsdei bevezetése alkalmából tartott rendezvényen a Magyar Nemzeti Bank Budai Központjában 2023. június 21-én – Fotó: Hegedüs Róbert / MTIEbben a vetélkedésben Nagy Márton fő erejének azt tartják, hogy két mentora is van, vagyis hiába nem túl népszerű a kormány legtöbb tagja körében, Orbán Viktor kormányfő mellett Rogán Antal, a nélkülözhetetlen, a lecserélhetetlen Fidesz-pillér is bízik benne. Emiatt a jegybank egy év múlva esedékes elnökváltása előtt már úgy beszélnek forrásaink Nagy Mártonról, mint aki aligha tér vissza az MNB-be, pedig korábban pont onnan datálódhatott az első konfliktusa Matolcsy Györggyel, hogy nagyon is el tudta volna képzelni magát jegybankelnöknek.MNB-s forrásaink most arra számítanak, hogy a Matolcsy elnöki ciklusából hátralevő egy évben biztosan konfliktusos marad a hangulat, ugyanakkor idő előtti Matolcsy-távozás egyáltalán nem várható. Az elnöki pozíció következő nagy esélyesei (Nagy Márton mellett Varga Mihály és Patai Mihály, esetleg Virág Barnabás neve szokott a háttérbeszélgetésekben elhangzani) emlegetése ma már jellemzően úgy folytatódik kormányzati körökben, hogy amennyiben Nagy Márton megvalósítja a nagy gazdasági kilábalásról szóló ígéretét, akkor „maradhat” nemzetgazdasági miniszter és továbbra is „mindennel is” foglalkozhat.A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb és visszatérő kritikája, hogy a lojalitás fontossága felülmúlja a szakmaiság fontosságát, a bólogató Jánosoktól pedig ne várjunk jól működő szakterületeket. Mindenféle kulturális intézmény élén ez a személyzeti politika még ideig-óráig elmehet, de a gazdaságban azonnal visszanyal a fagyi.Érzi ezt a kormányfő is, aki tudja, hogy a gazdaság olyan terület, ahol nem képzelhető el pusztán lojalitásalapú működés. Ha egy pénzügyminiszter, egy gazdaságfejlesztési miniszter vagy egy jegybankelnök ötlettelen vagy bátortalan, az önmagában is egy gazdaságpolitika, csak biztosan nem sikeres. Azt nem mondhatja senki az érintettekre, hogy bátortalanok lennének, a kérdés inkább az, hogy meddig működhet még – Orbán Viktor feltétlen tisztelete ide vagy oda – Nagy Márton, Varga Mihály és Matolcsy György erős konfliktusokkal terhelt hármasa. | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/06/matolcsy-gyorgy-nagy-marton-varga-mihaly-toni-orban-viktor-konfliktus-alapkamat | https://web.archive.org/web/20240309040002/https://telex.hu/gazdasag/2024/03/06/matolcsy-gyorgy-nagy-marton-varga-mihaly-toni-orban-viktor-konfliktus-alapkamat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-gyorgy-es-nagy-marton-konfliktusa-szemelyesebbe-valt-komoly-tetek-vannak-a-hatterben | Telex | hungarian-news | 2024-03-06 13:11:00 | [
"Matolcsy György"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Pallas Athéné Alapítványok",
"Pénzügyminisztérium"
] | [] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"átláthatóság",
"bankok - pénzintézetek",
"jogalkotás"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
59,351 | Fiktív szerződéseket köthettek Óbuda önkormányzatával, négy embert vettek őrizetbe | A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt szerdán, több helyszínen is akciózott, és elrendelte négy személy őrizetbe vételét – derült ki közleményükből. | A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt szerdán, több helyszínen is akciózott, és elrendelte négy személy őrizetbe vételét – derült ki közleményükből.A gyanú szerint egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület – Óbuda-Békásmegyer önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal. A közlemény szerint a gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették, és korrupciós célokra fordították.A KNYF szerint a bűncselekmények elkövetéséhez használt cég megszűnt, a gyanúsított a cég könyvelési iratainak őrzéséről a törvényi követelmények ellenére nem gondoskodott. „A nyomozó ügyészség a négy személlyel korrupciós és gazdasági bűncselekmények gyanúját közölte” – írták.„Az iratbetekintést követően más nem történt, az eljárás hivatali dolgozót, önkormányzati tisztségviselőt, illetve az intézményrendszerünkben dolgozó munkatársunkat nem érinti” – írta közleményben Óbuda polgármestere. Az önkormányzat álláspontjáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. | https://telex.hu/belfold/2024/03/06/korrupcio-buncselekmeny-orizet-negy-szemely-budapest-fovaros-iii-kerulet-gazdasagi-tarsasag | https://web.archive.org/web/20240309035821/https://telex.hu/belfold/2024/03/06/korrupcio-buncselekmeny-orizet-negy-szemely-budapest-fovaros-iii-kerulet-gazdasagi-tarsasag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiktiv-szerzodeseket-kothettek-obuda-onkormanyzataval-negy-embert-vettek-orizetbe | Telex | hungarian-news | 2024-03-06 20:17:00 | [] | [
"Budapest Főváros III. kerület Önkormányzata (Óbuda-Békásmegyer)"
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Fiktív szerződések a III. kerületi önkormányzatnál"
] |
59,352 | „Boldog kibaszatja a pályázataidat, ha nem működsz együtt” – meghallgatták a volt fideszes képviselő korrupciós ügyének koronatanúját | Szerdán folytatódott Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyének tárgyalása. Tanúként hallgatták meg többek között a mindent, de mindent elfelejtő volt megyei közgyűlési alelnököt, Berec Zsoltot, és az ügy koronatanúját, Nagy Szilárdot, volt kengyeli fideszes polgármestert, aki egy vádalku keretében borította az ügyet 2019-ben a kecskeméti ügyészségen. | „Továbbra sem emlékszem, lassan a sajtóból többet tudok, mint amire emlékszem, mondtam, nagyon halványak az emlékek (…) ültem a laptopomnál, az volt előttem, teljesen mással foglalkoztam, megérkeztem, amikor vége volt a megbeszélésnek, elmentem"– mondta Boldog István tárgyalásának egyik tanúja, aki a vádban megfogalmazott bűncselekmények idején a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnökeként vett részt Boldoggal és a polgármesterekkel közös telefonmentes találkozókon.Szerdán folytatódott Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyének tárgyalása. Tanúként hallgatták meg többek között a mindent, de mindent elfelejtő volt megyei közgyűlési alelnököt, Berec Zsoltot, és az ügy koronatanúját, Nagy Szilárdot, volt kengyeli fideszes polgármestert, aki egy vádalku keretében borította az ügyet 2019-ben a kecskeméti ügyészségen.A vád szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is, mindezekért pedig pénzt kaptak vissza a vállalkozóktól.Nagy Szilárd megismételte, amiket már korábban is elmondott arról a találkozóról, amikor Kétpón a városháza épületébe rendelték be a környékbeli települések polgármestereit, akikkel – miután le kellett adniuk a telefonjaikat – félórás váltásban beszélték át, mire pályázhatnak, és mire pályázzanak, hogy aztán nyerjenek is. Ahogy azt a találkozót is felelevenítette, amikor Boldoggal egy termálfürdő medencéjében kellett beszélni fürdőgatyában, ahol állítása szerint Boldog azt mondta neki, ha pénzre van szüksége, neki szóljon, ne kavarjon a háta mögött másokkal.Nagy állítása szerint, a TOP-os pályázatok átbeszélése után Boldog jelezte, meg fogja majd keresni egy ember, vegye úgy, hogy amikor vele beszél, akkor Boldoggal beszél, és majd elmondja a részleteket, hogyan kell csinálni mindent. „Én elfogadtam a feltételeket, ha ez az ára, hogy fejlődjünk, akkor csináljuk. Egyébként is így működött ez a rendszer, többször jártak nálam ismeretlen, kormányzati kapcsolatokra hivatkozó intézők, szóval ismertük a rendszert, ami a visszaosztásra épült”– fogalmazott Nagy, aki a tárgyaláson a védők kérdéseire – ahogy korábban tett vallomásaiban is – elismerte, hogy rábólintott ezekre a játékszabályokra akkor, és ő maga is szeretett volna részesülni ezekből a visszaosztásokból.A másodrendű vádlott ügyvédje többször is felvetette, hogy Nagy Szilárd abban az időben játékfüggőségével és milliós tartozásaival küzdött, jelezve, hogy érdemes a tanúvallomásaiban ezt figyelembe venni. Nagy elmondta a bírósági meghallgatáson, hogy nem tagadja és nem is tagadta ezeket soha, de évek óta nem iszik és játékfüggőségével is szakemberhez jár.Nagy azt állította, hogy miután Boldog embere megkereste, és elmondták, hogy kiket kell meghívniuk a TOP-os projektek lebonyolítására, és közülük ki fog nyerni, és miután emailben megkapta azt is, hogy milyen cégeket kell meghívni, és azok közül ki fog nyerni, akkor jelezte ennek az embernek, hogy szeretne helyi vállalkozásokat bevonni ezekbe a projektekbe. Elismerte, hogy azért tette ezt, hogy ő is részesülhessen a visszaosztott pénzekből. Elmondása szerint azt a választ kapta erre, hogy „Boldog kibaszatja a pályázataidat, ha nem működsz együtt.”Nagy szerint később jelentkezett ez az összekötő ember, majd egy benzinkútra szerveztek találkozót, ahol kérdezte Nagytól, mi kell neki, hogy belemenjen ezekbe a játékszabályokba. Nagy (elmondása szerint) azt válaszolta, hogy úgy korrekt, ha annyit kap, mint Boldog.Nagy ezután arról beszélt, hogy amikor az egyik vállalkozónak – akivel már korábban is dolgozott együtt az önkormányzat – elmondta, hogy nem fog tudni vele dolgozni a jövőben, mert Boldogék mondják meg, hogy kivel lehet, akkor ez a vállalkozó azt ajánlotta neki: „ne üzletelj Boldoggal, hozok egy magasabb üzleti kört”.Nagy erről az üzleti körös próbálkozásról már 2021-ben is beszélt egy nagyobb interjúban: „egy magas politikai kapcsolatokkal rendelkező érdekcsoport” kereste meg azzal, hogy jó kapcsolataik vannak a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és több üzletet tudnak neki elintézni, ha velük dolgozik. Nagy korábban azt mondta, Boldogot is be akarta vonni, el is hívta erre, de végül Boldog késett, az emberek nem várták meg, Boldog pedig megsértődött, hogy az ő háta mögött másokkal is üzletelni akar, ezért megszakította vele a kapcsolatot. „Nem tagadom, hogy hibáztam. Én csak élni szerettem volna, mint egy polgármester, és besimulni abba a rendszerbe, ami a korrupcióra épül.Igen, fogadtam el és kértem is pénzt, javaslom ezt a képviselőnek is, vallja be, és könnyebben szabadul ebből az ügyből” – mondta Nagy az egyik vádlott védőjének kérdésére.Nagy elmondása szerint volt egy utolsó próbálkozás a Boldoggal megromlott viszony rendbehozására. Ő egy szolnoki vállalkozónak tartozott pénzzel, Boldog két intézője (Fehér Petra és K. Péter) pedig felajánlotta neki, hogy ezt rendezik helyette, cserébe – Nagy állítása szerint – két nagyobb pályázatot is gyakorlatilag át kellett adnia, hogy annak minden részét, a közbeszerzéstől a kivitelezőkig ők intézzék helyette. Fehér Petra a bíróságon reagált erre, és elismerte, hogy ismerte a szolnoki vállalkozót, és közben is járt a tartozás rendezésében, de csak azért, mert szerette volna, hogy Nagy Szilárd élete egyenesbe jöjjön és jó polgármester lehessen, neki üzleti haszon ebben nem volt.A tárgyalás elején egyébként Boldog ügyvédje megjegyezte, és jegyzőkönyvbe is vették, hogy szerinte mivel Boldog István elsőrendű vádlott büntető feljelentést tett a tanú, Nagy Szilárd ellen, ezért szerinte nyilvánvaló, hogy elfogulatlan vallomás nem várható tőle. A bírónő pedig a mostani vallomása és a korábban, évekkel ezelőtt felvett vallomásai közti időrendiségi zavarra hívta fel a figyelmet: a találkozók, a pályázatok visszadobása, elfogadása sorrendje nem mindig hangzott el ugyanúgy, Nagy erre azt mondta, hogy „időrendben sajnos nem állt úgy össze, annyira sűrű volt és intenzív ez az időszak, majdnem minden napra jutott egy fenyegetés, zsarolás”.A másodrendű vádlott, Fehér Petra ügyvédje több kérdésében azt vetette fel, hogy a tanú tényként jelenti ki több válaszában is, hogy Boldogtól, esetleg Fehér Petrától jöttek utasítások, születtek döntések, miközben szó szerint ezeket nem hallotta elhangzani, csak „többéves politikai tapasztalatára” hivatkozva állítja azokat. Nagy az egyik ilyen felvetésre azt mondta, hogy „gondosan ügyelt a képviselő úr arra, hogy semmi olyat ne mondjon, ami számára kompromittáló lehet”, de például utalt arra, hogy „keresni fogja a kollégája, és vegyék úgy, mintha ő lenne, (…) aki egyébként néhány napon belül már jelentkezett is, úgy jelentkezett be, hogy Boldog küldte”.Azt is hozzátette, hogy „az önkormányzatnak volt hivatalos közbeszerzési tanácsadója, az hogy le kellett cserélnie, az egyetlen célt szolgált, hogy biztosan a Boldog által kijelölt cégek nyerjenek, Boldog érdekeit szolgálta, senki másét, a települését sem.”Boldog István Nagy Szilárdtól többek között azt kérdezte a bíróságon, hány bűncselekményt engedtek el neki, amikor vádalkut kötött, de végül csak annyi derült ki, hogy többet is.Boldog 2021-ben beszélt kicsit bővebben erről az ügyről a törökszentmiklósi tévének. Akkor többek között azt mondta, hogy „Nagy Szilárd egy elítélt bűnöző. Egy olyan elítélt bűnöző, akit én 2017 kora nyarán följelentettem, több mint 100 millió forint ellopásával. A nyomozás során ő vádalkut kötött az ügyészséggel, ennek köszönhetem én azt, ami körülöttem zajlik. Gyakorlatilag a Nagy Szilárd állításai, azok hazugságok”.Boldog István ügyének koronatanúját egyébként 2019 őszén a bíróság több mint 10 millió forint elsikkasztásáért felfüggesztett börtönre ítélte, de ezzel párhuzamosan mentesítésben is részesítették, ezért tudott Nagy Szilárd újra elindulni a polgármesterségért Kengyelen, amit aztán már nem nyert meg. Az ő – vádalku keretében tett – vallomásával indult el a Boldog-ügy.Az ember, aki ott volt, de valójában ott sem voltAz egész sztori messze legszórakoztatóbb karakterét is újra visszahívta a bíróság tanúskodni. Berec Zsolt, aki abban az időben a megyei közgyűlés alelnöke volt, és aki a sokat emlegetett kétpói polgármesteres találkozókon is ott ült, és aki tartotta a kapcsolatot a polgármesterekkel, most sem igazán emlékezett semmire.„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – fogalmazott az egyik korábbi tárgyaláson Berec.Berec Zsolt egy régebbi interjúban ezekről a pályázatokról elmondta, hogy bár a pályázati igények helyből indulnak, de ahogy ő fogalmazott: „komoly konszenzust alakítottunk ki a polgármesterekkel, hogy ezt a pénzt hogyan használják fel. Hogy lehetőleg ne 80 milliárdra pályázzanak, hanem egy kis rátartással ugyan, de senki ne lépjen a másik lábára, és hogy szépen mindenkinek jó legyen, mindenki örüljön, és kicsit mosolyogjon a csoportképen a végén.”A szerdai tárgyaláson arról beszélt, hogy hiába mondja azt például Nagy Szilárd is, hogy ő volt az, aki a Boldog döntéseit közvetítette a polgármesterek felé, hogy miből kellene kisebb összegre pályázni, mire érdemes, ami nyerhet, és mire nem, „ami elhangzott itt, az flaszternyelven: nonszensz”– mondta, mert szerinte Boldog nem volt az ő főnöke, nem adott neki utasítást semmire. A bírónő újra rákérdezett többek között a kétpói találkozóra is, ahol ő is jelen volt Boldog István mellett, amikor a polgármesterekkel egyeztettek a pályázatokról, hátha most jobban emlékszik, de sajnos még mindig ködös Berec memóriája: „továbbra sem emlékszem, lassan a sajtóból többet tudok, mint amire emlékszem, mondtam, nagyon halványak az emlékek.”Később hozzátette a találkozókhoz: „ültem a laptopomnál, az volt előttem, teljesen mással foglalkoztam. Megérkeztem, amikor vége volt a megbeszélésnek, elmentem.Azt viszont most megjegyezte, hogy Nagy Szilárd presszionálta őt, hogy álljon az ügye mellé, és elmondása szerint kellemetlen hívásai voltak tőle, amikor még ki sem robbant hivatalosan az ügy, hogy hívja fel a Nagy ügyvédjét, aki elmondja, mit és kinek kell elmondania, és akkor „nem fognak a rendőrök jönni értem”.Hivatali vesztegetésBoldog István és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot. Boldog ügyének előkészítő tárgyalását a bíróságon 2021 júniusának végén tartották, amiről részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az elsőben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja: kétrendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása, kétrendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása, kétrendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. A korábbi tárgyalási napokról, a legemlékezetesebb tanúmeghallgatásokról ebben a cikkünkben írtunk bővebben. | https://telex.hu/belfold/2024/03/07/boldog-istvan-korrupcio-targyalas | https://web.archive.org/web/20240309035612/https://telex.hu/belfold/2024/03/07/boldog-istvan-korrupcio-targyalas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bboldog-kibaszatja-a-palyazataidat-ha-nem-mukodsz-egyuttr-n-meghallgattak-a-volt-fideszes-kepviselo-korrupcios-ugyenek-koronatanujat | Telex | hungarian-news | 2024-03-07 14:07:00 | [
"Berec Zsolt Miklós",
"Boldog István",
"Fehér Petra",
"Nagy Szilárd"
] | [] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye"
] | [
"pályázat",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"támogatás",
"EU",
"önkormányzat",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Boldog István és a Szolnok megyei uniós pénzszivattyú"
] |
59,353 | Így folynak el a közpénzmilliárdok a központosított közbeszerzéseken keresztül | A Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb versenykorlátozónak tűnő tenderén lett befutó egy kormányközeli cég. A legfrissebb eljárás példáján keresztül mutatjuk be, hogyan működik a központosított közbeszerzés, és hogy miért tartja azt még az Integritás Hatóság is aggályosnak. Az elkövetkező hetekben pedig cikksorozatban mutatjuk be, mely kormányközeli cégeknek hoz hasznot a rendszer. | A Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb versenykorlátozónak tűnő tenderén lett befutó egy kormányközeli cég. A legfrissebb eljárás példáján keresztül mutatjuk be, hogyan működik a központosított közbeszerzés, és hogy miért tartja azt még az Integritás Hatóság is aggályosnak. Az elkövetkező hetekben pedig cikksorozatban mutatjuk be, mely kormányközeli cégeknek hoz hasznot a rendszer.
Szervezetfejlesztési feladatok ellátására írt ki közbeszerzési eljárást a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) tavaly év végén. A felhívást 2023. december 18-án tették közzé, jelentkezni január 26-ig lehetett. Az ekr.gov.hu-ra már felkerült a beérkezett ajánlatokról szóló összegzés, amely szerint a p2m Informatika Szolgáltató Kft. és a p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft. nyerte el a megbízást. Csakúgy, mint korábban.
A keretmegállapodás különféle szervezetfejlesztési feladatok valamint kiegészítő szolgáltatások ellátására irányul, a keretmegállapodásban meghatározott feltételek és a konkrét feladat(ok)ra vonatkozó egyedi szerződés(ek)ben foglaltak szerint. A tényleges beszerzési igények és a pénzügyi források még nem ismertek, azokat "menet közben" határozzák majd meg.
A szolgáltatásokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó, nagyjából 1000 költségvetési szervezet veheti igénybe.
A keretmegállapodás hatálya ugyanakkor nem terjed ki a vagyonkezelő alapítványokra.
Az NKOH felhívására három ajánlat érkezett, de a bírálati dokumentumokban csak a nyertes cégek és az alvállalkozók nevei szerepelnek. A leírás szerint a p2m Informatika és a p2m Consulting Kft. nyerte el a tendert. A két cég alvállalkozóként további 4 céget is bevon: a Profiles International Hungary Kft.-t, a BBKK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, a 3rdGEN Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-t és az ISG International Executive Consulting Kft.-t.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2014-ben jött létre, felettes szerve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Az NKOH feladata a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek és intézmények, valamint állami cégek kommunikációjának ellátása.
A p2m Informatika és a p2m Consulting Kft.-ről már korábban is írtunk: ők nyerték el ugyanis az NKOH ugyanezen feladatokról szóló korábbi tenderét is - akkor 30 milliárd forint értékben.
A p2m Informatika tulajdonosa Szabad Tamás, a p2m Consulting Kft.-é Szabad Tamás és Patonai Ágnes. A két cég bevétele - nagy valószínűséggel az állami megbízásoknak köszönhetően - 107 és 81 millió forintról 3 és 1,5 milliárdra ugrott.
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy p2m Informatika többek között a felcsúti focicsapat adatvédelmi tisztviselője, míg a p2m Consulting Kft. Balásy Gyula reklámcégének alvállalkozójaként is felbukkant már. Sőt, Balásy éppen Szabad Tamástól vette át a Lounge Consulting Bt.-t.
Másnak egyébként nem sok esélye volt elnyerni a tendert, ugyanis az NKOH olyan követelményeket támasztott a jelentkezőkkel szemben, amelyeknek vélhetően csak kevesen feleltek meg.
Már az 1 milliárdos bevétel kikötése és a 25 milliós ajánlati biztosíték sem lehetett éppen vonzó a cégeknek, de a kiíró olyan további alkalmassági követelményeket támasztott, amelyek jelentősen lekorlátozták a versenyt. Az NKOH közel 30 pontban sorolja az alkalmassági feltételeket, úgy mint:
legalább 100 olyan szerződés, amelyek keretében sor került legalább 5 db szerződés esetében stratégia menedzsment szolgáltatás nyújtására is, amely szerződések közül legalább 1 db, kormányzati szervezetfejlesztési feladatok ellátásához kapcsolódott;
vagy: legalább 10 db olyan szerződés, amelyek keretében sor került a stratégia menedzsment, folyamatmenedzsment, teljesítménymenedzsment, humán erőforrás menedzsment, projektmenedzsment, vállalatszervezés, megfelelés biztosítási és információbiztonság területek közül, legalább 6 db szerződés esetében, legalább 3 területet érintő szolgáltatás egyidejű nyújtására is, és legalább 4 db szerződés esetében, legalább 5 területet érintő szolgáltatás egyidejű nyújtására is;
illetve: legalább 1 fő vezető humán erőforrás menedzsment tanácsadó, aki legalább 10 éves, humán erőforrás menedzsment területen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik, és a felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben vezető tanácsadóként részt vett legalább 3 db olyan szerződés teljesítésében, amely humán erőforrás menedzsment tevékenységet tartalmazott, és amelyekből legalább 1 db, kormányzati szervezetfejlesztési feladatok ellátásához kapcsolódott - és így tovább.
Hogy a másik két pályázó megfelelt-e a követelményeknek, egyelőre nem tudni, de a nyerteseknek a korábbi állami megbízásnak köszönhetően ez nem jelentett gondot.
Kevés cég jut be, sok marad ki
Úgy tűnik tehát, hogy egy újabb nagy értékű keretmegállapodás landolt NER-közelben, de ez nem meglepő, ha központosított közbeszerzésekről van szó.
Magyarországon 2004 óta létezik központosított közbeszerzés, ami nem magyar találmány. Az alapkoncepció egyszerű: a kormányzat beazonosítja azokat a beszerzendő árukat és szolgáltatásokat, amelyekre nagy valószínűséggel az állami szervezetek többségének szükségük lehet (pl. üzemanyag, bútor, irodaszer, villamos energia, stb.) és ezekre vonatkozóan központilag lehet intézni a beszerzéseket. Ezáltal nem kell minden intézménynek külön közbeszerzési eljárást kiírnia.
Ennek a rendszernek több előnye is lehet: egyrészről jelentősen csökkenhet az adminisztráció, másrészről a nagyobb megrendelési volumen miatt jóval kedvezőbb feltételekkel és árakkal lehet(ne) megvalósítani ezeket a beszerzéseket.
A beszerzések központosítása ugyanakkor több aggályt is felvet. Ahogy arra az Integritás Hatóság rámutatott: egyrészt "a központosított beszerzési körbe vont beszerzések jellemzően nagy értékűek, ennélfogva pedig eleve korlátozottabb az eljárásokon részvételre képes ajánlattevők köre". Kevés cég tud ugyanis megfelelni a pályázati feltételeknek.
Másrészt:
a keretmegállapodások "tipikusan 2-4 évre bezárják a közbeszerzési piacot."
Azok a cégek ugyanis, amelyek nem kerülnek be a keretmegállapodásba, több évre elesnek szinte minden állami megrendeléstől. További probléma, hogy a következő tender kiírásáig a kimaradó vállalkozások állami referenciát sem tudnak gyűjteni, így a következő tenderen már rajtvonalhoz sem tudnak állni.
A beszerzések magas értéke és a résztvevő cégek alacsony száma miatt pedig a rendszer fokozottan kitett a politikailag vezérelt korrupciónak: sokkal egyszerűbb egy központosított közbeszerzést irányítottan kiírni és ezáltal hosszabb időre biztosítani a preferált cég megrendeléseit, mint egyenként "meghekkelni" az intézmények sok száz közbeszerzését.
Erről az alábbi cikkben is írtunk:
Akkor is kötelező, ha drágább
A Kormány rendeletekben határozza meg azokat a beszerzési tárgyakat, amelyeket központilag kíván beszerezni. Ezekhez 3 intézményt állított fel:
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) - bútorok; papíripari termékek, irodaszerek; irodatechnikai eszközök; gépjárművek; gépjármű üzemanyagok; utazásszervezések; elektronikus közbeszerzési szolgáltatások; egészségügyi termékek; létesítménygazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények részére (őrzés-védelemre irányuló szolgáltatás, takarítás); villamos energia, földgáz;
Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) - informatikai beszerzések;
Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) - kormányzati kommunikációs és szervezetfejlesztéssel összefüggő beszerzések.
A védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggésben létrehozták a Védelmi Beszerzési Ügynökséget, a képzési és oktatási beszerzések kapcsán pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapott központi beszerzői feladatokat. Ezeknek a szerveknek a tevékenységéről azonban egyelőre minimális információ áll rendelkezésre.
A központosított közbeszerzés menete a következő:
a központi beszerző szervezet felméri az állami intézmények igényeit, majd kiírja a központosított közbeszerzést.
Ha egy termékre vagy szolgáltatásra van központosított szerződés, akkor
az intézmények kötelesek abból megrendelni azt, még akkor is, ha jóval drágábban lehet csak onnan megvásárolni, mint a piacról.
Különleges esetekben van lehetőség arra, hogy a központi beszerző szervezet engedélyével az intézmény mégis maga bonyolítsa le a beszerzést, de sok központi beszerző szervezet esetében (főleg a kommunikációs beszerzések esetében) egyáltalán nem világosak azok a döntési szempontok, amelyek alapján ezeket a beszerzéseket visszaadják az intézményeknek.
Egy-két helyzetbe hozott cég mindent visz
Az Integritás Hatóság rámutatott: a kevés résztvevő, a hatalmas egybevont megrendelések és a rugalmatlan tenderkonstrukciók korlátozzák a versenyt. De miért probléma ez?
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint főként azért, mert így a jóval egyszerűbb megszűrni a jelentkezőket, és adott esetben a politikailag preferált szereplőket megrendelésekhez juttatni.
Így akár a teljes állami szektort ki lehet szolgáltatni pár magánszereplőnek, ami ráadásul jelentős árfelhajtó hatással bírhat.
Ennek talán eddigi legszemléletesebb példájáról nemrég írtunk a nem nyilvános kormányhatározattal kötelezővé tett iratkezelő rendszer központosított közbeszerzése kapcsán, amelyre 82 milliárd forintos központosított közbeszerzést írt ki a DKÜ. Az esettel kapcsolatban az is felmerült, hogy gyakorlatilag egyetlen cégre lett kiírva a tender:
Azt állítják, spóroltak, de nincs rá bizonyíték
A Miniszterelnökség 2023 elején adatszolgáltatást kért a központi beszerző szervektől a központosított közbeszerzések hatékonyságának felmérésére, az EU felé tett vállalásaink részeként. Az adatszolgáltatások eredményét és a levont következtetéseket az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben tette közzé a Miniszterelnökség.
A kérdések főként arra vonatkoztak, hogy a lebonyolító állami szervezetek:
figyelik-e a piaci árak alakulását a hozzájuk tartozó termékek esetében;
jellemzően mekkora megtakarítást értek el a piaci árakhoz képest;
és az egyedi lehívások során jellemzően hány %-os árcsökkenést tudtak elérni.
A KEF és a DKÜ azt állította, hogy figyelik az árakat, és 20% fölötti megtakarítást tudtak elérni, míg az NKOH közölte, hogy nem méri fel a piacot, de "a tételek egységárát illető megtakarítás önmagában nem is értelmezhető" esetükben, hiszen minden egyedi megbízás teljesen más, így nem lehet összehasonlítani az árakat sem.
Az NKOH így arról sem tudott beszámolni, hogy spóroltak volna-e a központosított beszerzésekkel.
A fenti adatszolgáltatások ráadásul "bemondásra" történtek az egyes központi beszerzők részéről. Tehát azt, hogy például mire alapozza a DKÜ és a KEF a piaci árhoz képest 25%-os megtakarítást, nem kellett részletesen alátámasztaniuk.
Lapunk ezt a hiányosságot próbálja meg pótolni az elkövetkező hetekben egy cikksorozattal, amelyben egyenként elemezzük ki az egyes központi beszerző szervezetek közbeszerzéseit. Egyúttal rámutatunk arra is, mely kormányközeli cégek uralják a központosított közbeszerzések világát, azaz: kiknek hoz valójában hasznot a rendszer.
Katus Eszter | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/13/igy-folynak-el-a-kozpenzmilliardok-a-kozpontositott-kozbeszerzeseken-keresztul/ | https://web.archive.org/web/20240227040232/https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/13/igy-folynak-el-a-kozpenzmilliardok-a-kozpontositott-kozbeszerzeseken-keresztul/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-folynak-el-a-kozpenzmilliardok-a-kozpontositott-kozbeszerzeseken-keresztul | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-02-13 00:00:00 | [
"Patonai Ágnes",
"Szabad Tamás"
] | [
"3rdGEN Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.",
"BBKK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.",
"Digitális Kormányzati Ügynökség",
"ISG International Executive Consulting Kft.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft.",
"p2m Informatika Kft.",
"Profiles International Hungary Kft.",
"Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
59,354 | Megvan az ítélet, a több mint 10 milliárd forintos veszteség nagy részét végleg elbukta a főváros a befuccsolt e-jegy-projekten | Jogosnak és érvényesnek ítélte az elektronikus jegyrendszer megvalósítására kötött vállalkozói szerződés 2018-as azonnali hatályú felmondását a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi e-jegy bukása miatt 2021 szeptemberében indított perben. | A Budapesti Közlekedési Központ csak az előleget és kamatait kapja vissza.Jogosnak és érvényesnek ítélte az elektronikus jegyrendszer megvalósítására kötött vállalkozói szerződés 2018-as azonnali hatályú felmondását a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi e-jegy bukása miatt 2021 szeptemberében indított perben. A svájci elnökkel, valamint egy német és egy magyar taggal felálló testület az iratok megtekintése, illetve az informatikai és jogi szakértők tavaly őszi meghallgatása után idén januárban egyezségi tárgyalásra hívta fel a feleket. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a feleknek a bírók által előre meghatározott jogi és pénzügyi mezsgyén belül kellett egyezséget kötni. Mint arról többször írtunk, a keresetet 2021 szeptemberében beadó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) több tételben összesen 45,5 millió euró plusz kamatok (összesen több mint 25 milliárd forint) megfizetését kérte. Ezzel szemben állt a budapesti elektronikus jegyrendszer (AFC Projekt) tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére 91 millió euróért (akkori árfolyamon 28 milliárdért) vállalkozó német Scheidt & Bachmann GmbH (S&B) 24,4 millió eurós (9,5 milliárd forintos) kárigénye java részt az állásidő miatt, de térítést kértek a leszállított, de ki nem fizetett eszközök – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – miatt is.A Népszava által megismert ítélet szerint a bírák kiindulópontként elfogadták a BKK jogi érvelését a német céggel 2015-ben aláírt vállalkozói kontraktus felmondására, miszerint a projektet finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a szállító lejárt bankgaranciái miatt mondta fel a hitelszerződést, így a jelentősen elhúzódó és többször módosított beruházás finanszírozhatatlanná vált. A Scheidt & Bachmann-nak így vissza kell fizetni az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót (2,3 milliárd forintot). A BKK további sok milliárd forintos követeléseit – késedelmi kötbér, elmaradt haszon és a projekt meghiúsulása miatti kár – azonban nem tartották indokoltnak. Sőt a bíróság elnöke szerint"a BKK „túlnyomórészt, majdnem kizárólag” magának köszönheti, ami történt. Egy olyan céget bíztak meg a munkával, amely soha korábban ilyen feladatot nem végzett. "Gyártottak ugyan hardvereket – kapukat, jegyérvényesítő eszközöket –, de a fővárosi elektronikus jegyrendszer ennél sokkal összetettebb, bonyolultabb rendszer-integrációs projekt volt. Annak felelőssége pedig a bíróság szerint a megbízó BKK-t terheli, hogy a cég nem rendelkezett a projekt megvalósításhoz szükséges szakmai képességgel. Ezt a mulasztást nem oldja fel az sem, hogy a főváros közlekedésszervező cégének az EBRD elvárásai és a közbeszerzési szabályok szerint a legolcsóbb ajánlatot tevő pályázót kellett győztesként kihirdetni. "„Egy ilyen óriási léptékű projekt esetében a kudarc kockázatát nem lehet csak az egyik félre terhelni”"– szögezte le a választott bíróság, amely a német cég BKK-val szembeni követeléséből annyit talált megalapozottnak, mint amennyit az S&B-nek meghiúsulási kötbérként a BKK felé kellett volna fizetnie. Így a felek végül abban állapodtak meg a bíróság iránymutatása által megszabott keretek között zajló egyezségi tárgyaláson, "hogy az S&B nagyságrendileg csupán az előleget fizeti vissza kamatostól, a többi követelés kiegyenlíti egymást. "A főváros így a 2018-19-ben hivatalosan leírt több mint 10 milliárdos veszteség nagy részét végleg elbukta a kudarcba fulladt e-jegy-projekten. (A perbeli követelésnek durván a tizedéhez jutott hozzá.)A Népszava városházi forrásai szerint az eljárás végeredménye nem tér el nagyban a főváros kezdeti várakozásaitól, noha egyes részleteken meglepődtek. Így például azon is, "hogy a bíróság kifizetendőnek minősítette azokat az eszközöket, amelyekről az S&B is elismerte, hogy soha nem is érkeztek meg Budapestre, valahol a Távol-Keleten vannak egy raktárban. "De ezzel együtt sem volt igazán választása a BKK-nak, ha nem fogadják el az egyezséget, akkor az előleget is elbukhatták volna. Ahogy lapunknak fogalmaztak: „összességében méltányos ítélet született. A főváros a szerződésbontás óta fut a pénze után és minden fillérnek örülni lehet, amit sikerült visszaszerezni. Ez volt a maximum, ami ebből a helyzetből kihozható”. Mint mondták:"„túl merészet álmodtak annak idején a BKK-nál, egy lépésből akarták a papír alapú jegyet digitális időalapú jegyre cserélni, ám ehhez nem volt meg a hatékonyan működő projektmenedzsment”."„Kicsit olyan ez, mint amikor vesz az ember egy telket és megbíz egy olyan generál kivitelezőt, aki még soha nem épített fel egy teljes házat, csak legfeljebb alapozott. Neki kezd ugyan a munkának, de nem halad. A végén pedig azzal érvel, hogy megvette az építkezéshez az anyagokat, lekötötte a vállalkozókat és ő se vállalt el más munkát, így kár érte. A bíróság meg erre azt mondja a hoppon maradt megrendelőnek: te választottad ki ezt a csapatot, nem jártál el elég gondosan, örülj, hogy legalább valamennyi pénzt visszakapsz” – magyarázta az ügyet jól ismerő városházi forrás.A főváros tudomásul veszi a héten kihirdetett ítéletet és – más választása nem lévén - lenyeli a veszteséget és keresi a forrást egy ténylegesen megvalósítható, működő e-jegy-rendszerhez. Az ügyben már korábban Tarlós István feljelentést tett és menesztette a BKK akkori vezérigazgatóját, Dabóczi Kálmánt. A nyomozást egyszer már lezártak, majd újranyitották, de azóta se haladt sokat előre. Kudarctörténet: már az elején megcsúszott a dologAz e-jegy sikertelen története még Demszky Gábor főpolgármestersége idején kezdődött, de érdemben Tarlós István városvezetése alatt kezdett hozzá a BKK Vitézy Dávid vezetésével 2010-ben. Az átadás határidejét akkor 2013-ra tették. De már az elején megcsúszott a dolog, hiszen a szállítói szerződést csak 2014-ben sikerült aláírni a tendergyőztes Scheidt & Bachmann (S&B) céggel. Ám az akkor megcélzott 2018-as átadásra sem készült el a rendszer, a németek csak a kapukat és a leolvasókat szállították le, amelyeket azóta se használta senki. A balul elsült projekt ikonikus elemeit, a soha nem használt Deák téri kapukat most fogják elbontani, mivel meg kellett várni a per végét.A Tarlós-féle városvezetés az utolsó percig tagadta, hogy gond lenne a projekttel. Csak akkor mondták fel a vállalkozói szerződést 2018-ban, amikor a projektet finanszírozó EBRD felmondta a hitelszerződést. A BKK szerint az S&B a projekt hét fázisából csupán négyet (részben) teljesített, a rendszer soha nem működött. Walter Katalin a BKK jelenlegi vezérigazgatója korábban azt mondta a Népszavának, hogy a projekt igazi Patyomkin-beruházás volt, ahol az állítások mögött nem volt semmi. A Budapesten bevezetni tervezetthez hasonló érintésmentes bankkártyás tömegközlekedési jegyrendszer azóta világszerte elterjedt New Yorktól a cseh kisvárosokig. E-jegy helyett BudapestGOAz e-jegy projekt bukása okozta hiátust a BKK egy saját maga fejlesztette applikációval, a BudapestGo-val próbálja kitölteni. A többfunkciós szolgáltatás révén elektronikusan is megvásárolhatóak a bérletek és „időalapú jegyek” is válthatóak. A 2023-as év legjobb applikációjának járó díjat elnyerő alkalmazással egyetlen felületen lehet utazást tervezni és tájékozódni az aktuális forgalmi helyzetről. Az applikációt használók száma folyamatosan nő. A BKK adatai szerint eddig 1,8 millióan regisztráltak a BudapestGO-ban, és idén februárig már több mint 4,4 milliónál jár a letöltések száma. Havonta 4 millió útvonalat terveznek ezen keresztül és a bevezetése óta összesen több mint 10 millió digitális vonaljegyet váltottak ezen keresztül a fővárosi utasok. A BKK jegyértékesítésén belül már közel 40 százalék a digitális jegyekből származó bevétel aránya, de a felnőttbérletek 34 százalékát, a diákbérleteknek pedig a 40 százalékát is okostelefonjukon keresztül használják a fővárosi közösségi közlekedéssel utazók. | https://nepszava.hu/3227775_e-jegyrendszer-bkk-budapest-veszteseg-10-milliard | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvan-az-itelet-a-tobb-mint-10-milliard-forintos-veszteseg-nagy-reszet-vegleg-elbukta-a-fovaros-a-befuccsolt-e-jegy-projekten | Népszava | hungarian-news | 2024-03-07 00:00:00 | [
"Dabóczi Kálmán"
] | [
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)",
"Scheidt & Bachmann Hungary Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
59,355 | Összehangolt gépezet irányítja a rogáni propagandahivatal milliárdos kommunikációs tendereit egyetlen nyerteshez | Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak. Az állítások miatt a DK és Vona Gábor új pártja feljelentést tesz, miközben a probléma már évek óta ismert. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lépések vezettek a Diákhitelnek is dolgozó Balásy-cégek hegemóniájához, ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nagy hatalmú vezetője (és mi köze Novák Katalinhoz), és hogy mi minden támasztja alá Magyar Péter kijelentését, annak ellenére, hogy az NKOH tagadja a vádakat. | Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak. Az állítások miatt a DK és Vona Gábor új pártja feljelentést tesz, miközben a probléma már évek óta ismert. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lépések vezettek a Diákhitelnek is dolgozó Balásy-cégek hegemóniájához, ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nagy hatalmú vezetője (és mi köze Novák Katalinhoz), és hogy mi minden támasztja alá Magyar Péter kijelentését, annak ellenére, hogy az NKOH tagadja a vádakat.
"Mérlegelve a napvilágot látott információkat, a Diákhitel Központ volt ügyvezetőjének állításai alapján - melyek szerint túlárazott szerződések, majd a szerződések alapján teljesítési igazolások aláírására kapott utasítást - a mai napon hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést teszünk, egyben az Integritás Hatósághoz fordulunk" - jelentette be Vona Gábor február 12-én. Pár órával azután, hogy Magyar Péter, Varga Judit ex-miniszter volt férje lemondott minden állami cégben betöltött tisztségéről, majd a Partizánnak adott interjújában több, a Fidesz-kormány számára kellemetlen állítást tett.
A botrány azután robbant ki, hogy a 444 olvasója kiderítette: Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette K. Endre volt igazgatóhelyettest, aki segített eltussolni egy pedofil-ügyet az iskolában, ahol korábban dolgozott. Mivel a család és a gyermekvédelem a kormány fő kampányszlogene évek óta, a döntésen a Fidesz-szavazók is felháborodtak. Végül Orbán Viktor - vélhetően a közvélemény-kutatásokat eredményét látva - egy alaptörvény-módosítási javaslattal megküldte a selyemzsinórt Nováknak.
A köztársasági elnök ezután lemondott, majd Varga Judit is bejelentette, hogy visszavonul a közélettől. Igazságügyi miniszterként ugyanis az ő ellenjegyzése kellett a kegyelmi kérvény elfogadásához. Magyar Péter, Varga volt férje ezután állt ki a nyilvánosság elé, és tett súlyos kijelentéseket az interjúban.
Magyar Péter szerint túlárazott megbízásokat írattak (volna) vele alá
Az egyik ilyen az volt - és emiatt tett feljelentést Vona új pártja, majd a DK is -, hogy Magyar azért távozott 2022-ben a Diákhitel Központ Zrt. éléről, mert szóvá tette, hogy a kormányzati kommunikációt végző Balásy Gyula-féle cégek: a Lounge Design illetve a New Land Media rossz minőségű munkát végeztek a Zrt.-nek, ráadásul "a piaci árnál háromszor, olykor hatszor drágábban". Emiatt Magyar Péter - saját bevallása szerint - több körben megtagadta a megrendelések aláírását és a kifizetéseket. Hogy ez valóban így volt-e, egyelőre nem tudni biztosan.
Ami viszont az ekr.gov.hu-ra felöltött szerződésekből megállapítható, hogy
Balásy két cége 2019 és 2022 között 811 millió forint értékben kötött szerződéseket a Diákhitel Zrt.-vel, és ebből kettőt biztosan Magyar írt alá.
Igaz ugyanakkor, hogy az utolsó, 2022 májusi szerződést már nem ő, hanem a két vezérigazgató-helyettes írta alá, röviddel Magyar munkaviszonyának megszüntetését megelőzően.
Ez a 811 millió (illetve amennyit végül lehívtak belőle) azonban csak töredéke annak a több száz milliárd forintnak, ami az elmúlt években a központosított közbeszerzéseken keresztül Balásy Gyula cégeihez folyt.
Bár Balásy cégei biztosan rendelkeznek hozzáértő szakemberekkel, a sikerüket mégis inkább a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak (NKOH) köszönhetik, ahonnan a bevételeik legnagyobb százaléka ered.
Összhangban a kormány céljaival
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal feladatait elég egyértelműen meghatározták: "a Kormány célja, hogy a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, az ezek irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy intézmények, illetve a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok (érintett szervezetek)
olyan kommunikációs és szervezetfejlesztési tevékenységet végezzenek, amelyek összhangban állnak a kormányzati célokkal.
Az érintett szervezetek a Hivatal által működtetett központosított közbeszerzési és beszerzési rendszeren keresztül juthatnak hozzá a feladataik ellátásával összefüggő, vagy azt elősegítő kommunikációs és szervezetfejlesztési szolgáltatásokhoz.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal központi költségvetési szervként 2014. október 29. óta látja el feladatát, tevékenységét országos hatáskörrel, az általános politikai koordinációért felelős miniszter irányítása alatt." Aki nem más, mint Rogán Antal.
Egy intézmény sem dönthet önállóan
Mielőtt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrejött, valamennyi állami intézmény és társaság maga intézte a kommunikációs beszerzéseit, ami egy sokszereplős, élénk közbeszerzési piacot eredményezett. Ennek vetett véget az NKOH felállítása. A rendkívül szofisztikált és komplex szabályozási konstrukcióval a kormányzat gyakorlatilag felszámolta a szabad versenyt a kommunikációs közbeszerzési piacon.
Így a megrendelések nagy része egyetlen cégcsoportnál landolt, miközben teljes mértékben átláthatatlanná vált az, hogy konkrétan miért és mennyit fizet az NKOH.
Ehhez a következő lépések vezettek.
A központosított kommunikációs közbeszerzésekről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendeletben először is kötelezővé tették valamennyi állami intézménynek és cégnek, hogy a kommunikációs beszerzéseiket előzetesen bejelentse jóváhagyásra az NKOH-nak. Ezután az NKOH dönt arról, hogy a szervezetek által igényelt kommunikációs szolgáltatások milyen módon kerüljenek beszerzésre.
Erre három megoldást vázol fel a rendelet:
a beszerzést az NKOH által megkötött hatalmas összegű keretszerződésekből (ún. keretmegállapodásokból) hívják le. A költések többsége ide tartozik, lásd kormányzati plakátkampányok.
Az NKOH külön közbeszerzést ír ki az igénylő intézmény nevében, amelynek a jogi-közbeszerzési feltételeibe az intézménynek gyakorlatilag semmilyen beleszólása nincs.
Az NKOH visszaadja a beszerzést megvalósításra az intézménynek, és akkor a folyamat a továbbiakban az NKOH nélkül zajlik le.
Hogy melyik folyamat lesz végül a háromból, az alapján dől el, hogy "a kommunikációs beszerzésre vonatkozó igény összes körülménye alapján" a Hivatal elnöke saját belátása szerint melyiket látja indokoltnak. Ezzel a gumiszabállyal gyakorlatilag intézményesítette a kormány, hogy
az NKOH elnöke szubjektív szempontok alapján, érdemi indokolási kötelezettség nélkül dönthet
arról, hogy egy-egy "zsíros falatot" magához vonjon a hivatal, vagy éppenséggel a politikailag kevésbé érintett ügyeket visszaadja az intézménynek, vesződjön vele ő.
Novák oldalán is felbukkanó nő a "főnök"
Mindez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy az NKOH elnöke élet és halál ura lett a kommunikációs kormányzati beszerzéseknél. Forrásaink szerint a legnagyobb állami szervezetek igazgatói és elnökei várakoznak az előszobájában, hogy lobbizhassanak annak érdekében, hogy a kommunikációs beszerzések intézését ne vonja el tőlük a hivatal.
Az NKOH-s közbeszerzések árai ugyanis sokak szerint jóval magasabbak, mint a piaci árak.
Ez pedig nemcsak megterheli az intézményi költségvetéseket, de sok esetben pályázati projekteket sodor lehetetlen helyzetbe. Az intézmények ugyanis a projekt előkészítése során piaci árakkal számolnak, majd a megvalósítás során szembesülnek azzal, hogy az NKOH áraival csak az eredetileg tervezett feladatok töredékét tudják megvalósítani.
Mindezek miatt - bár mostanában sok szó esik Ádámokról és Barbarákról - a Rogán-univerzum egyik legfontosabb szereplője nem más, mint az NKOH vezetője, dr. Lenkei Mirtill.
A jogász végzettségű Lenkei Mirtillről kevés információ áll rendelkezésre. Azt 2015-ben, a kinevezésekor írták meg róla, hogy 1995 és 2002 között az MTV-nél, a 2010-es évek elején pedig az V. kerületi City TV-nél dolgozott - innen is jöhetett a kapcsolat az V. kerület korábbi polgármesterével, Rogán Antallal.
Amit még tudni lehet róla, hogy a Nők Magyarországért Klub alapító tagja volt többek között Schmidt Mária, Szabó Tünde volt államtitkár, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Szili Katalin (volt MSZP-s, most KDNP-s politikus) és Pelczné Gáll Ildikó (az országgyűlés alelnöke) mellett. A Novák Katalin által elnökölt klub többször is kapott támogatást a Szerencsejáték Zrt.-től, de a szervezetet támogatta a Balog Zoltán vezette fideszes pártalapítvány is.
Lenkei Mirtill ezek alapján jó viszonyt ápol a Fidesz-kormánnyal, amely elégedett lehet a munkájával, hiszen 9 éve áll a Nemzeti Kommunikációs Hivatal élén.
Lépésről lépésre alakították ki a Balásy-cégek hegemóniáját
A szereplők tehát már adottak, de ahhoz, hogy a végén egyetlen cégcsoport kaphasson meg szinte minden megbízást, több dologra is szükség volt.
Ennek egyik eleme egy közbeszerzési konstrukció, a keretmegállapodás alkalmazása. Erről a fajtájú közbeszerzésről az Integritás Hatóság (IH) a következőket írta:
"a keretmegállapodásos eljárások hosszabb időre (a központi beszerző szerv döntése függvényében) tipikusan 2-4 évre bezárják a közbeszerzési piacot:
csak a keretszámnak megfelelő számú ajánlattevő adhat ajánlatot a konkrét beszerzési igények tekintetében. A központosított beszerzési körbe vont beszerzések jellemzően nagyértékűek, ezáltal eleve korlátozottabb az azokon részvételre képes ajánlattevők köre."
Az NKOH a kommunikációs beszerzések piacát pedig pontosan így központosította. Úgy szorította ki a sok kisebb szereplőt, hogy 2015-ben kiírt egy 25 milliárd forint értékű tendert, amelyen 3 nyertest hirdetett. Ezek a cégek váltak jogosulttá arra, hogy a keretmegállapodás alapján kommunikációs szolgáltatást nyújtsanak az államnak.
Az összeg és a feladat nagyságrendje miatt a Közbeszerzési Hatóság átengedte az addig soha nem látott szigorúságú tenderfeltételeket:
a jelentkezőknek legalább 1 milliárd forintos árbevételt kellett igazolniuk,
valamint több mint 10 különböző (néhol rendkívüli komplexitású/testre szabott) referenciafeltételnek kellett megfelelniük.
Az első közbeszerzésen még több szereplő szerződéshez jutott, mivel a nagyon szűkös három befutó hely miatt a nagyobb ügynökségek igyekeztek konzorciumokba tömörülni.
Akik nem jutottak szerződéshez az első körben, azok fokozatosan kikoptak a piacról, mivel egy referencia legfeljebb 3 évig volt felhasználható egy közbeszerzésben.
A folyamat tehát abba az irányba mutatott, hogy tenderről-tenderre szűkült a cégek köre, míg az elmúlt években már a verseny látszatát is feladva stabilan egyetlen konzorcium futott be mindig az NKOH tenderein. Amely nem más, mint a Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kettőse.
A cégek fokozatos kiszorítása és a verseny hiánya azt eredményezte, hogy az érintettek szerint az NKOH szerződései jelentősen túlárazottak lettek. Azt azonban, hogy pontosan mi mennyibe kerül, senki sem tudja.
Nem publikus, hogy mi mennyibe kerül
A folyamat jelenleg úgy néz ki, hogy az intézmény bejelenti a hivatalnak, hogy szüksége van egy kommunikációs kampányra, és nagyjából leírja az igényeit. Az NKOH ezután küld egy értesítést, hogy lefolytatta az ajánlatkérést, majd mond egy összeget, hogy mennyit kell fizetni. Ha erre az intézménynek nincs pénze, akkor annyi a lehetősége, hogy eláll a beszerzés megvalósításától.
A részleteket külső szereplő pedig egyáltalán nem ismerheti meg. Az elektronikus közbeszerzési rendszerben ugyanis csak annyi látszik, hogy az egyes intézmények egyedi megrendelései mekkora értéket képviseltek.
A konkrét feladatok egységárai, amelyekből következtetni lehetne arra, hogy azok miként viszonyulnak a piaci árszinthez, nincsenek feltöltve sehova.
Ezért nem igazolható vagy cáfolható egyelőre Magyar Péter azon kijelentése, hogy a Diákhitel Központ kommunikációs megbízásai sokszorosan túlárazottak voltak. Még akkor sem, ha NKOH az RTL-nek tagadta a túlárazást.
"A Nemzeti Kommunikációs Hivatal sem Magyar Pétertől, sem a Diákhitel Központból mástól semmilyen panaszt, értesítést sem írásban, sem szóban nem kapott. (...) A médiavásárló ügynökségek profitját törvény szabályozza. Csak a törvényben meghatározott mértékű árrést alkalmazhatnak a közbeszerzésben megajánlott árhoz képest" - válaszolta az rtl.hu kérdéseire a Hivatal.
Utóbbi megjegyzés azonban azért irreleváns, mert Magyar Péter nem azt mondta, hogy a közbeszerzési eljárásban említett árakhoz képest alkalmaztak túlzó összegeket. És, ahogy arra rámutattunk, még ezek az egységárak sem ismertek.
A Transparency International Magyarország mindenesetre a Közbeszerzési Hatóságnak is bejelentést tett az eset kapcsán.
Az NKOH szerint az egységárakat nem lehet összehasonlítani
Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, a Miniszterelnökség 2023 elején adatszolgáltatást kért a központi beszerző szervektől, így az NKOH-tól is a központosított közbeszerzések hatékonyságának felmérésére.
A kérdések főként arra vonatkoztak, hogy az érintett állami szervezetek
figyelik-e a piaci árak alakulását a hozzájuk tartozó termékek esetében;
jellemzően mekkora megtakarítást értek el a piaci árakhoz képest;
és az egyedi lehívások során jellemzően hány %-os árcsökkenést tudtak elérni.
Az NKOH a következő választ adta:
"tekintettel arra, hogy az Érintett Szervezetek jellemzően nyílt eljárás vagy keretmegállapodás alapján - második körös eljárás - eredményeként megkötött keret jellegű szerződés keretében tudják megvalósítani az egyedi beszerzési igényeiket, és ezen szerződések a szolgáltatásokat, árukat mennyiségi egységként tartalmazzák (amelyek összességeként a konkrét igény komplex szolgáltatásként megvalósítható), a tételek egységárát illető megtakarítás önmagában nem értelmezhető, mivel az egyes eljárásokban az eltérő mögöttes műszaki tartalom - és ezáltal az eltérő mennyiségi lehívások - nem teszik lehetővé az árak összehasonlítását, átlagolását."
Vagyis: minden egyedi megbízás teljesen más, így nem lehet összehasonlítani az árakat, és azt sem lehet megmondani, hogy tudott-e spórolni az állam.
Irreálisan magas árak miatt buktak megbízást
Bár az NKOH szerint nem lehet az árakat összehasonlítani, a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályának (KFF) azért sikerült. Ahogy azt 2022-ben a Napi.hu megírta, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal kényszerűségből eredménytelennek minősítette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram kommunikációjára kiírt közbeszerzését, miután a KFF súlyos jogsértést tárt fel az eljárással kapcsolatban.
A Felügyeleti Főosztály mindegyik ajánlatban túlárazottnak minősített tételeket talált, amelyek a rendezvényszervezésre vonatkoztak.
Az egyik érintett szereplő a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kettőse volt. Mivel az irreálisan magas árak sértették a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás elvét, más jogorvoslatra pedig nem volt mód, a tendert eredménytelennek nyilvánították.
A Balásy-cégek tavaly szintén befutók lettek volna az NKOH egyik tenderén, de az ellenőrök jogsértőnek nyilvánították azt is, így végül a szerződéskötésre nem került sor. A problémát az okozta, hogy egy céget, amelyik kedvezményeket (és ezáltal olcsóbb árat) ajánlott meg, az NKOH kizárta - az ellenőrök szerint jogszerűtlenül.
Balásy milliárdjai
Az NKOH tenderein taroló New Land Media éves forgalma az elmúlt öt évben 52 és 80 milliárd forint között mozgott, míg az adózott eredménye (vagyis a nyereség) 3 és 8,8 milliárd között. A Lounge Design Kft. 7,7 és 19,9 milliárd forint éves bevételt produkált ugyanezen időszakban, míg a nyeresége 1 és 3,5 milliárd forint körül alakult. A vállalkozások bevételeinek jelentős része állami megbízásokból, főként az NKOH-tól származott.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött hirdetmények alapján
a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. összesen 293,7 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el az elmúlt években.
A két cég tulajdonosa a Fidesz-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula, aki jelenleg a leggazdagabb magyarok listáján a 40. helyet foglalja el. Tavaly nyáron a 444.hu-nak sikerült elcsípnie egy nyilvános rendezvényen az egyébként rejtőzködő milliárdost egy éjfekete Lamborghinivel.
Az 1979-es születésű Balásy Gyula 2004-ben alapította meg a Lounge Design Kft.-t, és már 2005-ben, az első nemzeti konzultáció idején dolgozott a Fidesznek. 2009-ben a józsefvárosi időközi választásokon az ő cége felelt Kocsis Máté kampányáért, majd a 2010-es önkormányzati választásokon már több városban is segítette a pártot. A Fidesz 2010-es országgyűlési választási győzelme után Balásy cégei folyamatos nyertesei lettek a kormányzati reklámmegrendeléseknek. 2018-tól kezdődően a New Land Media és a Lounge Design monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon. Az ő nevükhöz fűződik a kék plakátos kampányok lebonyolítása is, amelyekre 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el a kormány. Forrás: K-Monitor
Lapunk négy éve mutatta be a kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító cégek (a tulajdonos által magánszemélyként megvásárolt) luxusvillájáról készített drónfelvételeket. Balásy Gyula szerint ezzel megsértettük a személyes adatai védelméhez fűződő jogát, ezért először az Átlátszóhoz fordult, majd mikor nem tettünk eleget a felvételek törlésére vonatkozó kérésének, az adatvédelmi hatóságnál indított eljárást. A NAIH akkori határozata szerint alaptalanul, ám nem sokkal később a parlament egy olyan törvénymódosítást fogadott el, aminek alapján akár börtönbüntetést is érhetnek az ilyen drónfelvételek.
Katus Eszter | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/15/osszehangolt-gepezet-iranyitja-a-rogani-propagandahivatal-milliardos-kommunikacios-tendereit-egyetlen-nyerteshez/ | https://web.archive.org/web/20240227040248/https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/15/osszehangolt-gepezet-iranyitja-a-rogani-propagandahivatal-milliardos-kommunikacios-tendereit-egyetlen-nyerteshez/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszehangolt-gepezet-iranyitja-a-rogani-propagandahivatal-milliardos-kommunikacios-tendereit-egyetlen-nyerteshez | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-02-15 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Lenkei Mirtill",
"Rogán Antal"
] | [
"Diákhitel Központ Zrt.",
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hivatali visszaélés",
"versenykorlátozás - kartell",
"PR",
"átláthatóság",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
59,356 | A rejtélyes „gyuszika” 1 milliárdos támogatást kapott a MÁK honlapja szerint | Önkormányzatok, cégek és egyéb szervezetek között bukkant fel egy titokzatos „gyuszika” nevű pályázó egy, a Magyar Államkincstár oldalán közzétett táblázatban. Az adatsor az államtól igényelt és kiutalt támogatásokat tartalmazta, amely szerint „gyuszikának” 1 milliárd forintot ítéltek oda. A Nemzeti Választási Iroda azonban ezt cáfolta, mondván, a támogatói adatsor fiktív, és a tesztelést követően maradt véletlenül a rendszerben. A Magyar Államkincstár pedig nem ellenőrizte a táblázat valóságtartalmát, arra ugyanis elmondásuk szerint nem jogosultak. | Önkormányzatok, cégek és egyéb szervezetek között bukkant fel egy titokzatos "gyuszika" nevű pályázó egy, a Magyar Államkincstár oldalán közzétett táblázatban. Az adatsor az államtól igényelt és kiutalt támogatásokat tartalmazta, amely szerint "gyuszikának" 1 milliárd forintot ítéltek oda. A Nemzeti Választási Iroda azonban ezt cáfolta, mondván, a támogatói adatsor fiktív, és a tesztelést követően maradt véletlenül a rendszerben. A Magyar Államkincstár pedig nem ellenőrizte a táblázat valóságtartalmát, arra ugyanis elmondásuk szerint nem jogosultak.
"Van itt valami gyuszika, aki egymilliárd forint állami támogatást kért és kapott időközi önkormányzati választásra" - ezzel kereste meg lapunkat egy olvasó a minap. A levélíró az érdekes költségvetési sort a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján, a kincstári monitoring rendszer egyik excel táblájában szúrta ki a nyilvánosan elérhető közérdekű adatok böngészése közben. Olvasónk szerint "ez nagyon nem oké", ezért utánajártunk, pontosan miről van szó.
Megnéztük az említett "államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény 39/A. Nyilvánosság kötelezettségnek történő megfelelés" című, több ezer soros táblázatot, amelynek egyik eleme szerint a támogatási igény benyújtó "gyuszika" 2023. évi időközi önkormányzati választásokra igényelt 1 milliárd forint költségvetési támogatást, és az adatok alapján dr. Nagy Attila döntését követően kap(ott) is.
Dr. Nagy Attila a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke, ezért megkerestük az NVI-t és a Magyar Államkincstárt, hogy megtudjuk, ki az a "gyuszika", és pontosan hogyan illetve mire kapott 1 milliárd forintot.
A MÁK nem ellenőrizte az adatok hitelességét
Meglepetésünkre mindkét állami szervezet még aznap válaszolt.
A Magyar Államkincstár azt írta, hogy a Kincstár a jogszabályi kötelezettségének tesz eleget az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszer működtetésével és az adatközléssel. Ugyanakkor a lapunk által hivatkozott adatbázis a Nemzeti Választási Irodától érkezett, ezt a Kincstár változatlan formában tette közzé.
"Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 56/C. § (5) bekezdése értelmében a monitoringrendszerben nyilvántartott adatok hitelességének szavatolása az adatszolgáltatásra kötelezett támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet felelősségi körébe tartozik.
A Kincstár a közzéteendő adatok tartalmának ellenőrzésére és szerkesztésére nem jogosult"
- hangsúlyozta a MÁK.
Vagyis: ezek szerint senki nem ellenőrzi a MÁK részéről, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek adatai, amelyeket aztán a Kincstár oldalán tesznek közzé, megfelelnek-e a valóságnak.
Fiktív adatok maradtak a rendszerben
A Nemzeti Választási Iroda egy fokkal megnyugtatóbb választ adott.
Mint írták, az NVI 2023 decembere óta teszi közzé a MÁK OTR rendszerében a támogatói okiratok adattartalmát. Az NVI pénzügyi munkatársa a tavalyi tesztelés során rögzítette a megnevezett fiktív támogatói adatsort (azaz "gyuszika" milliárdos támogatását - a szerk.),
amely mögött valós támogatás nem volt.
Az NVI-nél egyúttal megköszönték a jelzést, és közölték, hogy azonnal intézkedtek a tesztadatsor törlésről. Egyúttal kiemelték, hogy a MÁK OTR adattáblában rögzített többi adat a valóságnak megfelel.
Azért is lett volna érdekes a megítélt hatalmas támogatás, mert egy 2023. május 26-án hatályba lépett rendelkezése értelmében a következő általános önkormányzati választásokig (vagyis 2024. június 9-ig) helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választás nem tartható. Ennek megfelelően elmaradtak azok az időközi önkormányzati választások, melyeknél a törvény hatálybalépését megelőzően a kampányidőszak még nem kezdődött el.
Elvileg nincs tehát "gyuszika", csak egy tesztadatsor meg a kontroll hiánya.
Katus Eszter
Nyitókép: "gyuszika" a MÁK oldaláról letöltött táblázatban. Forrás: allamkincstar.gov.hu | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/02/21/a-rejtelyes-gyuszika-1-milliardos-tamogatast-kapott-a-mak-honlapja-szerint/ | https://web.archive.org/web/20240304205242/https://atlatszo.hu/kozugy/2024/02/21/a-rejtelyes-gyuszika-1-milliardos-tamogatast-kapott-a-mak-honlapja-szerint/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rejtelyes-bgyuszikar-1-milliardos-tamogatast-kapott-a-mak-honlapja-szerint | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-02-22 00:00:00 | [
"Nagy Attila"
] | [
"Magyar Államkincstár (MÁK)",
"Nemzeti Választási Iroda (NVI)"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság"
] | [] |
59,357 | Negyedmilliárdért mér nézettséget a köztévé, csak egy cég vállalta a munkát | Ma már nem várható el a közmédiától, hogy minden ellentétes álláspontot részletesen bemutasson, hiszen más forrásokból is értesülni lehet a hírekről és a véleményekről – legalábbis a Médiatanács szerint. A köztévé műsoraira ennek ellenére minden adófizető egyformán áldoz, hiszen az MTVA idén 142 milliárd forint közpénzből működhet. Most ebből költenek el negyedmilliárdot arra, hogy megtudják, a lakosság hogyan fogyasztja a tartalmaikat. | Ma már nem várható el a közmédiától, hogy minden ellentétes álláspontot részletesen bemutasson, hiszen más forrásokból is értesülni lehet a hírekről és a véleményekről - legalábbis a Médiatanács szerint. A köztévé műsoraira ennek ellenére minden adófizető egyformán áldoz, hiszen az MTVA idén 142 milliárd forint közpénzből működhet. Most ebből költenek el negyedmilliárdot arra, hogy megtudják, a lakosság hogyan fogyasztja a tartalmaikat.
Nézettségmérése és a nézettségmérési adatokat feldolgozó szoftverre írt ki közbeszerzési eljárást a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tavaly novemberben. Ahogy azt az ajánlattételi felhívásban írják, a "közszolgálati médiaszolgáltató köteles évente stratégiai tervet készíteni, illetve a szolgáltatásainak közszolgálati jellegét és értékét, médiapiac sokszínűségére gyakorolt hatását megvizsgálni, amelynek részét képezi a közszolgálati médiaszolgáltatás nézettségi és egyéb médiafogyasztási adatainak elemzése is. Ennek célja, hogy a köztévé a feladatait "hatékonyan és gazdaságosan elláthassa".
Az uniós közbeszerzési értesítőben pénteken megjelenő eredménytájékoztató alapján az ezzel kapcsolatos feladatokra - ahogy tavaly is - a Nielsen Közönségmérés Kft.-vel köt keretszerződést az MTVA 12 hónapra.
Bár a két részből álló tender eredetileg becsült értéke félmilliárd forint volt, a Nielsen összesen nettó 267,3 millió forintért vállalta a munkát.
A korábban is befutó cégen kívül más nem is tett ajánlatot.
A Nielsen feladatai a következők lesznek:
percenkénti nézettségi adatok gyűjtése a nap 24 órájában;
a szerződés időtartama alatt évente legalább egy alkalommal koincidencia vizsgálat, amely a panel háztartások 40%-ára terjed ki;
minimálisan 1450 háztartásból álló teljes panelminta;
teljes körű ügyfélszolgálat (munkanapokon munkaidőben 9 és 17 óra között).
Továbbá egy nézettségmérési adatokat feldolgozó szoftvert is biztosítaniuk kell, amelynek többek között alkalmasnak kell lennie a "nézettségi adatbázis csatornánkénti, műsorcím, reklámblokk és műsortipológia szerinti elemzésére."
"Nem köteles minden álláspontot bemutatni"
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az MTVA 2024-es büdzséjének főösszegét 142 milliárd forintban határozták meg (ez tavaly 126 milliárd forint volt).
A tetemes pénzmennyiség ellenére a kiegyensúlyozott tájékoztatás nemigen megy a köztévének (főleg a kormány és a Fidesz nézőpontját ismerhetjük meg belőle), de egy nemrég kiadott tájékoztatás szerint ez már nem is várható el tőle. Hadházy Ákos független parlamenti képviselő médiaelemzők segítségét kérte az M1 híradóinak vizsgálatához, majd amikor a kapott eredmény miatt panasszal élt, a következő választ kapta:
"a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének érvényesülése ma már nyilvánvalóan nem értelmezhető akként, hogy a Médiaszolgáltató köteles lenne minden ellentétes álláspontot részletesen bemutatni, hiszen a néző, amint értesül, hogy ellentétes vélemények is vannak, azok részletes megismeréséére más forrásból is lehetőséget kaphat".
Később egy másik híradás kapcsán is a Médiatanács vizsgálatát kérte, akkor pedig többek között azzal utasították el a képviselő beadványát, hogy a "szerkesztés módja, mikéntje kizárólag a Médiaszolgáltató szerkesztői szabadságának körébe tartozik", és aránytalanul korlátozná a szerkesztői szabadságot, ha "a tájékoztatásban megjelent információk korrekciója, pontosítása is hatósági eljárásban vizsgálható és kikényszeríthető lenne".
Katus Eszter
Nyitókép: Az M1 Híradója. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/23/negyedmilliardert-mer-nezettseget-a-kozteve-csak-egy-ceg-vallalta-a-munkat/ | https://web.archive.org/web/20240227040419/https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/23/negyedmilliardert-mer-nezettseget-a-kozteve-csak-egy-ceg-vallalta-a-munkat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negyedmilliardert-mer-nezettseget-a-kozteve-csak-egy-ceg-vallalta-a-munkat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-02-23 00:00:00 | [] | [
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Nielsen Közönségmérés Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"átláthatóság"
] | [] |
59,358 | Balásy cégei szervezhetnek szinte minden állami rendezvényt az elkövetkező 1 évben | Varga Judit ex-miniszter volt férjének kifakadása ugyan ráirányította a figyelmet a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Balásy Gyula által tulajdonolt cégek együttműködésére, de ez sem zavarta az érintett szereplőket abban, hogy egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható), ismeretlen összegű keretszerződést írjanak alá rendezvényszervezésre. Újabb 12 hónapig tehát senki más nem tud pályázni az eseti megbízásokra – akkor sem, ha olcsóbban tudnák elvégezni az adott feladatot, mint a Balásy-cégek. | Varga Judit ex-miniszter volt férjének kifakadása ugyan ráirányította a figyelmet a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Balásy Gyula által tulajdonolt cégek együttműködésére, de ez sem zavarta az érintett szereplőket abban, hogy egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható), ismeretlen összegű keretszerződést írjanak alá rendezvényszervezésre. Újabb 12 hónapig tehát senki más nem tud pályázni az eseti megbízásokra - akkor sem, ha olcsóbban tudnák elvégezni az adott feladatot, mint a Balásy-cégek.
Rendezvényszervezéshez kapcsolódó feladatok ellátására írt ki közbeszerzési eljárást a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). A keretmegállapodás részeként a nyertes pályázónak a különböző állami szervezetek rendezvényeit kell megszerveznie az elkövetkező 12 hónapban. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy mekkora összegért.
A felhívás szövege szerint ugyanis a keretmegállapodás időtartama alatt megvalósítandó rendezvényszervezéshez kapcsolódó feladatokra, valamint kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozóan további információ még nem áll rendelkezésre, az a tényleges beszerzési igények felmerülésétől és a pénzügyi források rendelkezésre állásától is függ.
Így aztán az NKOH már egy keretösszeget sem határozott meg, csak egy biankó csekket adott a nyertes Balásy-cégeknek.
Mert a befutó - ahogy az elmúlt években mindig - ezúttal sem lett más, mint Balásy Gyula egyik cége: ezúttal a Lounge Event Kft., amely alvállalkozóként bevonja a szintén Balásy-féle Lounge Design Szolgáltató Kft.-t, a Visual Europe Zrt.-t, valamint a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t, továbbá a Fidesz kedvenc őrző-védő cégét, a Valtont.
Vagyis az elkövetkező 12 hónapban csak ezek a cégek kaphatnak szinte minden állami rendezvényszervezési feladatot, méghozzá automatikusan, verseny újranyitása nélkül.
Más cégek egy évig nem pályázhatnak akkor sem, ha olcsóbban vállalnák a munkát.
Pedig a Balásy-cégek által rendezett események gyakran igencsak költségesek. A K-Monitor top 10-es listája szerint tavaly az atlétikai világbajnokság, a Szent István Napi programsorozat és a pápalátogatás vitte el a legtöbb pénzt.
Az NKOH nyílt eljárására hárman jelentkeztek:
a Lounge Event Kft.,
a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. és
a Human Telex Advertising Kft.
A Roxer tette a második legjobb ár-érték arányú ajánlatot (ennél több részlet nem derül ki a pályázatáról), míg a Human Telex ajánlata érvénytelen lett - nem tudni, miért. Az NKOH csupán ennyit írt az érvénytelenség indokaként: "Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont", vagyis "egyéb módon" nem felelt meg az ajánlat a feltételeknek.
Bár a tender nyílt volt, a felhívásban többek között olyan feltételek szerepeltek, hogy csak akkor alkalmas az ajánlattevő, ha
befizette a 25 millió forintos ajánlati biztosítékot;
rendelkezik rendezvényszervezéshez kapcsolódó 2,5 milliárd forintos árbevétellel,
és van referenciája legalább 2 nemzetközi sportverseny lebonyolítására, keret jellegű szerződés alapján megkötött, legalább 10 db olyan egyedi szerződés teljesítésére, amelyek keretében sor került a stratégiai tervezési és tanácsadási feladat, kreatív ügynökségi feladat, PR ügynökségi feladat, online ügynökségi feladat, gyártási feladat, kutatási feladat, médiaügynökségi feladat területek közül, legalább 6 db szerződés esetében, legalább 3 területet érintő feladat egyidejű ellátására is, és legalább 2 db szerződés esetében, legalább 5 területet érintő feladat egyidejű ellátására is.
Mivel azonban csak az NKOH ír ki keretjellegű szerződést rendezvényszervezésre, csak az indulhatott el a tenderen, aki már korábban is nyert a hivatalnál ilyen jellegű közbeszerzést. Vagyis mindössze néhány cég.
A Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. az előző, 50 milliárdos keretmegállapodásra is pályázott, de akkor sem tudott elég olcsó lenni, így azt is a Lounge Event nyerte (akkor még Moonlight Event néven) a Visual Europe Kft.-vel közösen.
A Roxer tulajdonosa Rókusfalvy Pál bormarketingért felelős kormánybiztos, korábbi rádiós műsorvezető, aki cégeivel számos állami megbízást nyert az elmúlt években. Ők készítették például a MÁV interaktív nyomozós játékát (az ajánlatkérő szintén a Nemzeti Kommunikációs Hivatal volt), de ők reklámozhatták 2,2 milliárd forintért azt is, hogyan épül-szépül az ország.
A Balásy-cégeket persze nem lehet leszorítani a trónról az állami kommunikációs és rendezvényszervezési piacon. Hogy miért, arról ebben a cikkben írtunk részletesen:
Éjfekete Lamborghini, luxusvilla
A Lounge Design Kft. éves forgalma öt év alatt 989 millió forintról 64,7 milliárd forintra nőtt, a nyeresége pedig 108 millióról 9,3 milliárdra. A vállalkozás bevételeinek jelentős része állami megbízásokból származott - igaz, a központosított rendezvényszervezési piacon nem mindig ők voltak főszereplők, korábban alvállalkozóként vagy konzorciumi partnerként jelentek meg.
A Fidesz-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula jelenleg a leggazdagabb magyarok listáján a 40. helyet foglalja el. Tavaly nyáron a 444.hu-nak sikerült elcsípnie egy nyilvános rendezvényen az egyébként rejtőzködő milliárdost egy éjfekete Lamborghinivel.
Az 1979-es születésű Balásy Gyula 2004-ben alapította meg a Lounge Design Kft.-t, és már 2005-ben, az első nemzeti konzultáció idején dolgozott a Fidesznek. 2009-ben a józsefvárosi időközi választásokon az ő cége felelt Kocsis Máté kampányáért, majd a 2010-es önkormányzati választásokon már több városban is segítette a pártot. A Fidesz 2010-es országgyűlési választási győzelme után Balásy cégei folyamatos nyertesei lettek a kormányzati reklámmegrendeléseknek. 2018-tól kezdődően a New Land Media és a Lounge Design monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon. Az ő nevükhöz fűződik a kék plakátos kampányok lebonyolítása is, amelyekre 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el a kormány. Forrás: K-Monitor
Lapunk négy éve mutatta be a kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító cégek (a tulajdonos által magánszemélyként megvásárolt) luxusvillájáról készített drónfelvételeket.
Balásy Gyula szerint ezzel megsértettük a személyes adatai védelméhez fűződő jogát, ezért először az Átlátszóhoz fordult, majd mikor nem tettünk eleget a felvételek törlésére vonatkozó kérésének, az adatvédelmi hatóságnál indított eljárást. A NAIH akkori határozata szerint alaptalanul, ám nem sokkal később a parlament egy olyan törvénymódosítást fogadott el, aminek alapján akár börtönbüntetést is érhetnek az ilyen drónfelvételek.
Katus Eszter
Nyitókép: Balásy Gyula és Rogán Antal, háttérben az augusztus 20-i tűzijáték. Átlátszó montázs/MTI fotó | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/27/balasy-cegei-szervezhetnek-szinte-minden-allami-rendezvenyt-az-elkovetkezo-1-evben/ | https://web.archive.org/web/20240228123938/https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/02/27/balasy-cegei-szervezhetnek-szinte-minden-allami-rendezvenyt-az-elkovetkezo-1-evben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balasy-cegei-szervezhetnek-szinte-minden-allami-rendezvenyt-az-elkovetkezo-1-evben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-02-27 00:00:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Lounge Event Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft.",
"Valton-Sec Zrt.",
"Visual Europe Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"túlárazás / pénznyelő",
"infografika"
] | [] |
59,359 | Az Eurostat szerint a tiltás ellenére tavaly is jött hazánkba ukrán gabona, a KSH hallgat | 729 ezer tonna gabonát importált Magyarország 2023-ban Ukrajnából az uniós statisztika szerint, ez jóval kevesebb, mint az 1,295 millió tonnás 2022-es adat. Ugyan a kormány szerint 2023 áprilisa óta tilos az import, mégis jött gabona. A NÉBIH az Átlátszó adatkérésére azt is közölte, vetőmagok közül a magyarországi előállításúban is találtak GMO-t. Ezt nem verték nagy dobra, csak az ukrán találatot. Az importtilalommal kapcsolatos NÉBIH magyarázatot pedig az Eurostat cáfolta az Átlátszónak, a KSH hallgat. | 729 ezer tonna gabonát importált Magyarország 2023-ban Ukrajnából az uniós statisztika szerint, ez jóval kevesebb, mint az 1,295 millió tonnás 2022-es adat. Ugyan a kormány szerint 2023 áprilisa óta tilos az import, mégis jött gabona. A NÉBIH az Átlátszó adatkérésére azt is közölte, vetőmagok közül a magyarországi előállításúban is találtak GMO-t. Ezt nem verték nagy dobra, csak az ukrán találatot. Az importtilalommal kapcsolatos NÉBIH magyarázatot pedig az Eurostat cáfolta az Átlátszónak, a KSH hallgat.
"99 százalék nem a génmódosított ukrán gabonára!" - már újabb plakátokon hirdeti a kormány a nemzeti konzultáció egyik eredményét. A kérdés úgy szólt: "A háború kirobbanása után Brüsszel megnyitotta a határokat az ukrán gabonaszállítmányok előtt. Az intézkedésnek elvileg az volt a célja, hogy a szállítmányok eljussanak a világ szegényebb régióiba. A génmódosított ukrán gabona jelentős része azonban ehelyett elárasztotta a kelet-európai országok piacait, és rendkívül nehéz helyzetbe hozta a térség termelőit. Magyarország megtiltotta az ukrán gabona behozatalát, de Brüsszel továbbra is azt akarja, hogy engedjük be a génmódosított ukrán gabonát. Ön mit gondol erről?"
Amint közzétették a konzultációs eredményt, jött is a hír: "Rendkívüli: negyven tonna GMO-val szennyezett ukrán vetőmagot foglalt le a Nébih". Erre Nagy István miniszter gyorsan elismételte: "a kormány célja továbbra is az, hogy csak kiváló minőségű és biztonságos élelmiszer kerüljön a magyar emberekhez".
Jön az ukrán gabona, hiába állít mást a kormány
Több cikkben is bemutattuk már, a kormány hiába állítja, hogy tavaly áprilisban megtiltotta számos termék ukrajnai importját, nem mondanak igazat.
Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat statisztikája hónapokra lebontva teszi közzé, hogy a tagállamok mivel és hova kereskednek. A magyar adatok szerint 2021-ben Ukrajna felől mindössze 21 ezer tonna gabona érkezett hazánkba mintegy 2,3 milliárd forint értékben. Ez a mennyiség azonban 2022-ben sokszorosára, összesen 1,295 millió tonnára nőtt, majd 2023 április végéig újabb 720 ezer tonna ukrán gabona érkezett Magyarországra.
Holott a magyar statisztikai hivatalnál (KSH) tavaly novemberig rendelkezésre álló adatok azt mutatták, hogy 3800 tonnára zuhant az ukrán gabonaimport. Hogy ez az ellentmondás miként lehetséges, arról hiába kérdeztük a KSH-t, hetek óta nem válaszoltak.
NÉBIH: az élelmiszerben nem volt GMO-szennyezés az elmúlt két évben
"A Nébih a GMO-vizsgálatokat akkreditáltan, a nemzetközi előírásoknak megfelelően végzi." - így kezdte az Átlátszónak közadatigénylésre küldött válaszát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amitől azt kérdeztük közadatigénylésben, hogy
az elmúlt két évben hány esetben talált a vizsgálatai során genetikailag módosított kukoricát,
az honnan származott, mikor érkezett, miért vizsgálták, és mekkora tétel volt.
A hatóság azt írta, hogy "a Nébih 2022-ben a monitoring vizsgálatok során élelmiszerekben (46 minta) és takarmányokban (40 minta) nem talált GMO kukoricát." Vagyis abban az évben, amikor csak Ukrajnából közel 1,3 millió tonna gabona érkezett Magyarországra.
Vetőmagok között viszont volt találat: "A Nébih 2022-ben a vetőmagvizsgálatok (1020 tétel kukorica) során 3 GMO-szennyezett kukoricatételt talált, melyek égetéssel történő megsemmisítését rendelte el. Ez összesen 21 786,6 kg vetőmagot érintett.
A 3 megsemmisített tétel közül 2 Chiléből, míg az egyik tétel magyarországi előállításból származik,
de a szülői komponensek Franciaországból és Chiléből érkeztek. Az első tétel 2022 januárban került mintázásra és ebben a hónapban megtörtént a vizsgálat is. A következő tétel márciusban érkezett és márciusban a vizsgálat is megtörtént. A harmadik tétel áprilisban érkezett és május elején lett a jegyzőkönyv kiállítva a szennyezettségről."
Hány hír volt ebből? Egy sem. A Nébih nem állt a nyilvánosság elé, hogy Magyarországon, magyar előállításban GMO-vetőmagot találtak, de arról sem szóltak, hogy Chile problémás lenne.
A hatóság a válaszában így folytatta:
"a Nébih 2023-ban a monitoring-vizsgálatok során élelmiszerekben (39 minta) és takarmányokban (24 minta) nem talált GMO-kukoricát.
2023-ban a Nébih az ukrán célellenőrzés során 154 kukoricamintából 15 takarmánykukorica-tételben talált GM- szennyezést. Ez összesen 17 021 tonna mennyiséget érintett.
21 búza mintából 3 takarmánybúza-tételből mutattunk ki GMO-szójaszennyezést, ami 2828 tonna mennyiséget érintett. A szennyezett tételekből márciusban 6 tétel kukorica és 1 tétel búza került mintázásra, vizsgálatuk márciusban megtörtént. Május-június időszakban további 9 tétel kukorica és 2 tétel búza került mintázásra. Vizsgálatuk május-június folyamán megtörtént, egy vizsgálat július elejére készült el."
2023-ban a importált 724 ezer tonnából közel 20 ezer tonna volt érintett, ami 2,7 százalékos találati arány. Azt is írták, hogy "2023-ban a Nébih a vetőmagvizsgálatok (838 tétel kukorica) során 2 esetben állapított meg GMO-szennyezettséget, mely tételek égetéssel történő megsemmisítését rendelte el. Mind a 2 tétel Ukrajnából érkezett. Ez összesen 15 577 kg vetőmag megsemmisítését jelentette. Az egyik tétel márciusban érkezett és áprilisban történt a vizsgálat,
a másik tétel novemberben érkezett és decemberben történt meg a vizsgálat."
Majd elismételték, hogy "az Agrárminisztérium 2023. április 17-i hatállyal megtiltotta az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányok behozatalát felhasználás céljából, mely tilalom jelenleg is érvényben van."
Az Eurostat szerint a Nébih téved, a tranzit nem import
"A propagandisták által szervezett záhonyi "gazdatüntetés" előtt még érdekesebb látni, hogyan titkolózik a kormány az ukrán gabonáról. Tállaitól (Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára - a szerk.) csak annyit szerettem volna megtudni, hogy - havi bontásban - mennyi ukrán termény érkezett be és mennyi hagyta el az országot. Azután fordultam hozzá (pontosabban a főnökéhez, Varga Mihályhoz), hogy a NAV egyszerűen megtagadta a válaszadást.
Csak annyit árultak el, hogy 1,5 millió tonna gabona érkezett be tavaly szeptemberig az országba. De azt többszöri felszólításomra sem mondták el, hogy ebből mennyi ment ki, ahogy azt sem, hogy havi bontásban hogyan alakultak a számok. Így nem tudjuk meg, hogy az 1,5 millió tonna mekkora hányada érkezett a »behozatali tilalom« után, azt meg pláne nem, hogy ebből mennyit »magyarítottak« csalók." - ezt Hadházy Ákos posztolta az ukrán gabona kapcsán. Nem kapott pontos válaszokat.
Az Eurostat adatai kapcsán megkérdeztük ezért a Nébih-et, miként érkezhet hazánkba ukrán gabona a tiltás ellenére. A hatóság azt válaszolta, hogy "A tranzitszállítmányok azonban továbbra is engedélyezettek, de azokat az illetékes hatóságok az eddigi gyakorlatnak megfelelően zárral látják el a határon, nyomon követik őket, és az ország egész területén ellenőrzik az érintett termékek útját."
Mivel ellentmondásosnak tűnik, hogy a tranzitra szánt gabona a magyar importstatisztikában szerepel, így az Eurostatot kérdeztük erről. Az uniós statisztikai hivatal viszont azt válaszolta, hogy
a tranzitáru nincs a statisztikában.
Ugyanerre a következtetésre jutott statisztikus forrásunk is. Az Eurostat azt is írta, hogy "Hungarian data is sent to Eurostat by the National Statistical Office." - vagyis, hogy az adataik a KSH-tól származnak. De, ugye, a magyar statisztikai hivatal erre a felvetésünkre hetek óta nem reagál. Nem úgy az uniós kereskedelmi és mezőgazdasági osztály. Olof Gills szóvivő azt írta az Átlátszónak, hogy:
Az Eurostat által szolgáltatott adatok csak az Ukrajnából a magyar piacra importált (Magyarországon szabad forgalomba bocsátott) gabonafélék mennyiségét tartalmazzák. Az átmenő gabona mennyiségét nem kell feltüntetni.
Nincs lehetőség arra, hogy az EU-n átmenő termékeket az EU piacára importáltnak tekintsék (hiba mindig előfordulhat, de ez csak marginális lehet).
Az Eurostat adatai a tagállamoktól származnak, és az egyes tagállamok vámhatóságai által gyűjtött információkat tükrözik. Ezek hivatalos adatok, amelyek azon alapulnak, hogy mely termékeket engedik be az EU piacára, és milyen importvámokat fizetnek (ha van ilyen).
Megnézhetjük az agrár-élelmiszeripari adatportálon (Eurostat) elérhetővé tett adatokat is, ahol a különböző gabonatípusokra vonatkozó adatok kivonatolhatók; Gabonakereskedelem (europa.eu).
Vagyis az EU statisztikai szervezete cáfolja a NÉBIH állítását, és a kormány kijelentésével ellentétben igenis importáltak Magyarországra gabonát az állítólagos tiltás után, még ha kevesebbet is, mint korábban.
Raskó György agrárközgazdász korábban azt mondta, hogy "az Ukrajnából behozott gabona Magyarországon raktárakba került, mert a kereskedők arra vártak, hogy a korábbinál magasabb áron értékesíthessék más országokban." Szerinte egyes magyar gabonatermelők is hasonlóan jártak el a saját terményeikkel, de "rosszul spekuláltak", amikor nem adták el a gabonát tavaly, abban reménykedve, hogy tavasszal magasabb árat kapnak érte. Az európai terményárak 2023 tavasza óta esnek, a takarmánykukorica 2023 áprilisban 237 euró/tonna volt, ez 2024 februárra 150 euró/tonnára esett.
Raskó György a napokban azt írta közösségi oldalán, hogy "megint lejtmenetbe váltott a gabona és a növényi olaj a nemzetközi tőzsdéken a kb. 10 napig tartó erősödés után. A kukorica most 175,75€/t az Euronext-en, azaz kb. 68 ezer Ft/t, diszkontálva a Duna vonalára már csak 53-55 ezer Ft/t. Ne legyenek nagy remények, sokkal nagyobb ár csak akkor lesz, ha megint beüt az aszály az Alföldön és az ukrán kukorica elkerül bennünket."
Szöveg: Segesvári Csaba - Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Konzultációs plakát Budapesten 2024. februárjában (fotó: Átlátszó) | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/02/29/az-eurostat-szerint-a-tiltas-ellenere-tavaly-is-jott-hazankba-ukran-gabona-a-ksh-hallgat/ | https://web.archive.org/web/20240301103710/https://atlatszo.hu/kozadat/2024/02/29/az-eurostat-szerint-a-tiltas-ellenere-tavaly-is-jott-hazankba-ukran-gabona-a-ksh-hallgat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-eurostat-szerint-a-tiltas-ellenere-tavaly-is-jott-hazankba-ukran-gabona-a-ksh-hallgat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-03-02 00:00:00 | [] | [
"Központi Statisztikai Hivatal (KSH)",
"Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)"
] | [] | [
"média",
"mezőgazdaság",
"átláthatóság",
"jogalkotás",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés",
"infografika"
] | [] |
59,360 | 15 jogorvoslati eljárást kezdeményezett cikkünk nyomán a Közbeszerzési Hatóság | Tavaly ősszel közérdekű bejelentést tettünk, miután több száz közbeszerzés vizsgálata során ismerős mintázatokat és rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket fedeztünk fel egy hajdúböszörményi céggel, a Tömb 2002 Kft.-vel kapcsolatban. A Közbeszerzési Hatóság a napokban tájékoztatott minket arról, hogy minden általunk bemutatott esetet kivizsgáltak, és több mint 10 esetben jogorvoslati eljárást kezdeményeztek a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Amennyiben a feltételezéseink helyesek, az érintett tenderek kapcsán nemcsak bírságra számíthatnak az eljárások résztvevői, de akár kizárásra is sor kerülhet. | Tavaly ősszel közérdekű bejelentést tettünk, miután több száz közbeszerzés vizsgálata során ismerős mintázatokat és rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket fedeztünk fel egy hajdúböszörményi céggel, a Tömb 2002 Kft.-vel kapcsolatban. A Közbeszerzési Hatóság a napokban tájékoztatott minket arról, hogy minden általunk bemutatott esetet kivizsgáltak, és több mint 10 esetben jogorvoslati eljárást kezdeményeztek a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Amennyiben a feltételezéseink helyesek, az érintett tenderek kapcsán nemcsak bírságra számíthatnak az eljárások résztvevői, de akár kizárásra is sor kerülhet.
2023-ban szintet léptünk a közpénzek elköltésének ellenőrzésében: egy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével több száz közbeszerzési eljárást vizsgáltunk meg mélyrehatóan - néhányat már a kiírás pillanatában kielemeztünk. Így bukkantunk rendszerszintű korrupció nyomaira, versenykorlátozó feltételekre, és olyan esetekre, amelyek miatt a hatóságok is vizsgálódni kezdtek. Ezek közé tartozott az a cselekménysorozat is, amelynek főszereplője egy építőipari cég, a Tömb 2002 Kft.
A hajdúböszörményi társaság évek óta számolatlanul nyeri a megbízásokat, és ezeken belül is összesen 79 olyan meghívásos (Kbt. 115-ös) eljárásban vett részt, amelyből 58-at behúzott. Ez kimagasló, 73 százalékos sikerrátát jelent. De nem ez volt az egyetlen furcsaság a vizsgált tenderekkel kapcsolatban.
Ahogy arra tavaly ősszel megjelent cikkünkben rámutattunk, bár több száz cég közül válogathattak volna, a kiírók (önkormányzatok, tankerületek, egyetemek stb.) mégis mindig ugyanazon cégeket kérték fel, vagy a cégek köre legalábbis nagy fokú egyezést mutatott.
És bár a projektek becsült értéke többnyire nem volt ismert, a Tömb 2002 mégis többször forintra pontosan eltalálta azt.
Mint kiderült, éppen ez a jelenség volt az, amit végül a Közbeszerzési Hatóság (KH) a maga részéről leginkább problémásnak talált. A korrupciógyanús eljárásokat ugyanis cikkünk megjelenésével egyidőben jelentettük a Közbeszerzési Hatóságnak (is), ahonnan a napokban a következő tájékoztatást kaptuk.
Jogorvoslati eljárásokat kezdeményeztek
Mivel a bejelentésünk olyan megállapításokat is tartalmazott (ld.: tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás), amelyek kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezik hatáskörrel, a Közbeszerzési Hatóság a GVH-hoz továbbította a közérdekű bejelentésünket. Hatóság egyúttal arra is felhívta a figyelmünket, hogy cikkünket - egy képviselői kérdést követően - a nyomozó hatóság is megkapta, amely azonban (bűncselekmény gyanújának hiánya miatt) a feljelentés elutasításáról döntött.
A Közbeszerzési Hatóság ugyanakkor maga is is lefolytatott egy vizsgálatot, amely eredményeként arra jutottak, hogy
az általunk bejelentett tenderek egy része esetében a ő álláspontjuk szerint is közbeszerzési jogsértés valósult meg.
A legegyértelműbb jogsértés az volt, hogy az egyik ajánlatkérő, a Debreceni Egyetem négy közbeszerzésénél az ajánlattételre felhívott cégek köre teljes mértékben megegyezett, de a Hatóság arról tájékoztatott minket, hogy ezek esetében nincs lehetősége további jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, mivel a törvény szerint rendelkezésére álló határidő már letelt.
Ezen túlmenően ugyanakkor a Hatóság minden olyan, a bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás esetében lefolytatta vizsgálatát, ahol a nyertes ajánlati ár elhanyagolható mértékben tért el a becsült értéktől vagy a rendelkezésre álló anyagi fedezettől. E kritériumok alapján kereste meg a Hatóság az ajánlatkérőket, vizsgálta meg a bejelentéssel érintett közbeszerzési eljárásokat, amelynek eredményeként több mint 10 esetben kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
Akár ki is zárhatják a Tömb 2002 Kft.-t
Az Átlátszó közbeszerzési tanácsadója szerint a Közbeszerzési Hatóság csak a közbeszerzési jogsértéseket jogosult vizsgálni, így ezekben az ügyekben "elment a falig" és korrekt módon kivizsgálta a bejelentett ügyeket.
Bár a Hatóság tájékoztatásából nem derül ki egyértelműen, hogy milyen jogsértés miatt indítottak jogorvoslati eljárást,
feltételezhető, hogy az összeférhetetlenség megállapítását kérik a Közbeszerzési Döntőbizottságtól,
amelynek messzemenő következményei lehetnek mind a kiíróra, mind a Tömb 2002-re nézve.
Amennyiben a Döntőbizottság kimondja az összeférhetetlenséget a vizsgált közbeszerzésekben, akkor minden érintett jelentős összegű bírságra számíthat. De ami ennél sokkal nagyobb horderejű következmény lehet,
az egyrészről az uniós pályázati pénzek visszakövetelése;
másrészről felmerülhet az is, hogy a Tömb 2002 Kft.-t - az összejátszás miatt - valamennyi közbeszerzésen való indulásból kizárják 3 évre.
Kik az érintettek?
Az érintett eljárások megtalálhatók a Közbeszerzési Döntőbizottság oldalán is, ahol összesen 15 olyan közbeszerzési eljárást találtunk ( D.99/2024.- D.113/2024,), amelyek a cikkünkben is szerepeltek. Ez alapján kiíróként
Mezőpeterd Község Önkormányzata 1
a Békéscsabai Tankerületi Központ 2
Hajdúböszörmény Város Önkormányzata 2
a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ 2
a Hajdúböszörményi Torna Egylet 2
a Hajdúböszörményi Vagyonkezelő Zrt. 1
a Békéscsabai Tankerületi Központ 2
Komádi Városi Önkormányzat 1
Szabadkígyós Község Önkormányzata 1
a Debreceni Javítóintézet 1
esetben állhat a Döntőbizottság elé. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatairól beszámolunk majd.
Katus Eszter
Címlapkép: Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke beszédet mond a Közbeszerzési Expó 2022 megnyitóján a Millenáris Parkban 2022. szeptember 20-án. (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/03/07/15-jogorvoslati-eljarast-kezdemenyezett-cikkunk-nyoman-a-kozbeszerzesi-hatosag/ | https://web.archive.org/web/20240308150943/https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/03/07/15-jogorvoslati-eljarast-kezdemenyezett-cikkunk-nyoman-a-kozbeszerzesi-hatosag/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/15-jogorvoslati-eljarast-kezdemenyezett-cikkunk-nyoman-a-kozbeszerzesi-hatosag | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-03-07 00:00:00 | [] | [
"Békéscsabai Tankerületi Központ",
"Debreceni Javítóintézet",
"Hajdúböszörmény Város Önkormányzata",
"Hajdúböszörményi Tankerületi Központ",
"Hajdúböszörményi Torna Egylet",
"Hajdúböszörményi Vagyonkezelő Zrt.",
"Komádi Városi Önkormányzat",
"Mezőpeterd Község Önkormányzata",
"Szabadkígyós Önkormányzat",
"Tömb 2002 Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"építőipar",
"klientúra",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
59,361 | Kéz a kézben fotózták le Varga Juditot az ÁSZ elnökével | Olvasónk Windisch László társaságában látta a volt igazságügyi minisztert, bizalmas helyzetben. Az ÁSZ-nak hivatalosan elfogulatlanul kellene vizsgálnia mindenkit, aki közpénzt használ. A számvevőszék etikai kódexe pedig külön felhívja a figyelmet a személyes érintettségre, illetve az érzelmek szerepére. Megkeresésünkre az ÁSZ közölte: a szervezet elnöke „sem most, sem korábban nem keverte össze a munkáját a magánéletével”. | Olvasónk Windisch László társaságában látta a volt igazságügyi minisztert, bizalmas helyzetben. Az ÁSZ-nak hivatalosan elfogulatlanul kellene vizsgálnia mindenkit, aki közpénzt használ. A számvevőszék etikai kódexe pedig külön felhívja a figyelmet a személyes érintettségre, illetve az érzelmek szerepére. Megkeresésünkre az ÁSZ közölte: a szervezet elnöke „sem most, sem korábban nem keverte össze a munkáját a magánéletével”.Varga Judit volt igazságügyi miniszter, aki a kegyelmi ügy miatt visszavonult a közélettől, és lemondott az országgyűlési képviselői mandátumáról, szombat este egy társaságban töltötte az időt Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével. Windisch Lászlót és Varga Juditot a W Budapest ötcsillagos szálloda – az Operaházzal szemben álló régi Balettintézet nemrég átalakított épülete – bárjában fényképezte le egy olvasónk, ahogy kéz a kézben társalognak.Nem először látják együtt az ÁSZ elnökét és a volt minisztert. A Gulyáságyú Média beszámolója szerint január 4-én egymás mellett ültek a Zeneakadémián Bogányi Gergely zongoraművész gálakoncertjén – ez még jóval Varga Judit lemondása előtt történt, amikor még aktív fideszes politikus volt. A 444 úgy értesült, hogy Windisch Lászlót és Varga Juditot magánéleti kapcsolat köti össze, ami nem a közélettől való visszavonulás bejelentése után kezdődött. Úgy tudjuk, hogy kormánypárti körökben mutatkoztak már együtt a lemondás előtt is.Windisch volt a NAV-nál igazgatóhelyettesi pozícióban, majd 2011 januárjától a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozott, ezt követte a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti alelnöki széke, volt a KSH kommunikációs igazgatóságot irányító elnökhelyettese, 2022 nyarán pedig az országgyűlés megválasztotta az Állami Számvevőszék elnökének. Az ÁSZ hivatalosan független szerv (az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, tevékenysége minden más szervezettől független), amelynek kiemelt feladata, hogy a közpénzek felhasználását ellenőrizze. Egy ilyen szervnek elvileg minden pártot egyenlő mércével, részrehajlás nélkül kell ellenőriznie.Az Állami Számvevőszék saját etikai kódexe kitér az elfogulatlanság fontosságára, ezen belül pedig kifejezetten a személyes érintettség és az érzelmek szerepére is.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.„Az alkalmazottaknak munkájuk során elfogulatlanul kell eljárniuk. Elfogultságnak tekintendő minden olyan helyzet, amikor személyes érintettség vagy anyagi érdekek, érzelmek vagy meggyőződések akadályozzák, vagy akadályozhatják a részrehajlás nélküli, jogszerű, etikus és szakszerű munkát.Ha az alkalmazott felismerte, hogy valamely üggyel kapcsolatban elfogult, vagy az elfogultság lehetősége fennáll, akkor köteles a lehető legnagyobb körültekintéssel számba venni minden tényleges vagy lehetséges elfogultsági okot, törekednie kell az elfogultsági ok elhárítására és ezzel egyidőben a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell az őt érintő elfogultsági körülményekről.”Ezek után felmerül a kérdés: mennyiben várható a Windisch László vezette Állami Számvevőszéktől, hogy a Fidesz költéseit is részrehajlás nélkül, etikusan és szakszerűen vizsgálják? Az ÁSZ több éves átfutással jelenteti meg a pártok gazdálkodásáról szóló jelentéseket. Vagyis hátravan még például a tavalyi év vizsgálata, amikor Varga Judit még a párt egyik vezető arca, a kongresszus házigazdája volt.A következő kérdéseket tettük fel az ÁSZ-nak: Szerkesztőségünkhöz eljutott információk szerint Windisch László elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter között magánéleti kapcsolat van. Hogyan kommentálják ezt az értesülést? Volt már magánéleti kapcsolat közöttük akkor is, amikor Varga Judit még nem jelentette be a visszavonulását a közélettől?Megkérdeztük azt is, hogyan tartják ezt összeegyeztethetőnek az etikai kódexben idézett résszel. Ezt a választ kaptuk:„Az Állami Számvevőszék elnöke sem most, sem korábban nem keverte össze a munkáját a magánéletével. Munkáját a jogszabályi előírásoknak megfelelően, részrehajlás és elfogultság nélkül végzi és végezte, összeférhetetlenségi ok sem most, sem korábban nem állt fent.”Hozzátették azt is: „Az Állami Számvevőszék elnöke a magánéletét érintő kérdésekről sem most, sem a jövőben nem kíván nyilatkozni.”Óriásbüntetések az ellenzéknek, elengedett MegafonAz ÁSZ az elmúlt években leginkább azzal került a hírekbe, hogy az ellenzéki pártok kampányköltéseit vizsgálva több száz milliós büntetéseket szabott ki. Legutóbb február 20-án tette közzé a kampánypénzek ellenőrzéséről szóló részjelentését, az ellenzéki pártok ez alapján 522 millió forint büntetést kapnának tiltott kampányfinanszírozás miatt.A számvevőszék ugyanakkor nem vizsgálta érdemben a kormánynak nyíltan és nagy intenzitással kampányoló szervezetek, például a Civil Összefogás Fórum és a Megafon tevékenységét, mivel arra jutott, hogy ezek a csoportok nem működtek együtt szervezetten a Fidesszel, ezért nem bizonyítható az sem, hogy tiltott kampányfinanszírozásban vettek volna részt. Erről a Lakmusz írt bővebben.Varga Judit a tervek szerint a Fidesz EP-listavezetője lett volna az idei választáson, a kegyelmi botrányban játszott szerepe miatt viszont bejelentette, hogy visszavonul a közélettől. A politikus korábban rendszeres vendége volt a Megafon hivatalos rendezvényeinek:Fotó: Grazmel-Photography/Grazmel-PhotographyAz Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT) tavalyi magyarországi tényfeltáró missziójában részt vevő képviselők arról beszéltek: az ÁSZ szerintük nem szolgáltatott meggyőző bizonyítékokat az uniós források elköltésének hatékony ellenőrzéséről.Meglepte őket, „hogy az ÁSZ elnöke folyamatosan tartózkodott attól, hogy magyarázatot adjon a számvevőszék elmúlt években folytatott tevékenységére”, írta akkor a Népszava. A bizottság egyik tagjának elmondása szerint találkozójukon Windisch László politikai nyilatkozatokat tett ahelyett, hogy válaszolt volna egy sor kérdésre. „Az ÁSZ elnöke nem adott magyarázatot arra, hogyan fogja nyomon követni és értékelni a (helyreállítási alapból érkező) pénzeszközök felhasználását.”Ugyanerről a bizottsági látogatásról Varga Judit azt mondta: „nem engedtünk a brüsszeli nyomásgyakorlásnak”, illetve hogy ez a háborúpárti magyar és a Néppárttal kiegészült európai baloldal politikailag motivált turistalátogatása volt. | https://444.hu/2024/03/09/kez-a-kezben-fotoztak-le-varga-juditot-az-asz-elnokevel?appview | https://web.archive.org/web/20240311090423/https://444.hu/2024/03/09/kez-a-kezben-fotoztak-le-varga-juditot-az-asz-elnokevel?appview | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kez-a-kezben-fotoztak-le-varga-juditot-az-asz-elnokevel | 444 | hungarian-news | 2024-03-09 00:00:00 | [
"Varga Judit",
"Windisch László"
] | [
"Állami Számvevőszék (ÁSZ)"
] | [] | [
"összeférhetetlenség"
] | [] |
59,362 | Tartozásai miatt pereket veszített, mégis közpénzek milliárdjairól rendelkezik | Orbán János Dénes a magyar irodalom egyik központi figurája lett az elmúlt években. Az erdélyi származású író többek között állami íróakadémiát vezet, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, az NKA Szépirodalmi Kollégiumának vezetője. A fenti tisztségeinek köszönhetően közpénzek milliárdjairól rendelkezhet, csak az éves NKA-támogatások összege százmilliós nagyságrendű. Mindezeket a pozíciókat úgy birtokolja, hogy nem mondható pénzügyileg túl stabilnak. Még erdélyi éveiben pénzhamisítás miatt büntették, több százezer eurónyi kölcsönök egy részét kellett tőle perben visszakövetelni. Kolozsvári volt üzlettársak és vállalkozók történetei rajzolták meg Orbán János Dénes eddig széles körben nem ismert arcát. | Orbán János Dénes a magyar irodalom egyik központi figurája lett az elmúlt években. Az erdélyi származású író többek között állami íróakadémiát vezet, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, az NKA Szépirodalmi Kollégiumának vezetője. A fenti tisztségeinek köszönhetően közpénzek milliárdjairól rendelkezhet, csak az éves NKA-támogatások összege százmilliós nagyságrendű. Mindezeket a pozíciókat úgy birtokolja, hogy nem mondható pénzügyileg túl stabilnak. Még erdélyi éveiben pénzhamisítás miatt büntették, több százezer eurónyi kölcsönök egy részét kellett tőle perben visszakövetelni. Kolozsvári volt üzlettársak és vállalkozók történetei rajzolták meg Orbán János Dénes eddig széles körben nem ismert arcát.1999. szeptember 14-én 500 000 lejes pénzbírságot kapott a kolozsvári bíróság büntetőjogi eljárásában két magyar nevű kolozsvári lakos, a 379/1999. számú ítéletben emellett kötelezték őket fejenként 200-200 ezer lejes perköltség megfizetésére is. Az ügyben az egyik vádlott, majd elítélt személy a huszonhat éves, brassói születésű, az egyetem miatt néhány évvel korábban Kolozsvárra költözött Orbán János Dénes.Orbánt és tettestársát pénzhamisítás és csalás bűntettével összefüggésben elkövetett érmehamisítás, az 1968. évi román Btk. 215. és 282. paragrafusában tiltott bűncselekmények vádjával állították bíróság elé. A bírósági végzés megállapította, hogy a cselekmény abban az esetben nem minősül kifejezetten bűncselekménynek, ha a törvény által védett értékek egyikére gyakorolt hatás nem jelentős, a konkrét tartalma miatt a cselekmény nem minősül jelentősnek, valamint nem hordozza magában a bűncselekményre jellemző társadalmi veszélyességi fok jellemzőit. Vagyis elkövetett egy jogellenes cselekményt, de az nem volt olyan súlyú, hogy bűncselekménynek minősítse a bíróság, így csak bírságot szabott ki annak elkövetése miatt.Orbán János Dénes a tusványosi kultúrvitánOrbán János Dénes a tusványosi kultúrvitán Fotó: botost/444.huTizenhat évvel később Orbánnak ismét bírósági ügye támadt egy pénzügyből, de az már legalább nem büntető-, hanem polgári peres eljárás volt: egy tartozást követeltek tőle vissza. Az erdélyi, de Magyarországon is jól ismert üzletember Nagy Elek érdekeltségébe tartozó cég nagyjából százezer euróért pereskedett vele. Pedig épp Nagy volt az, aki egy kolozsvári vállalkozó elmondása szerint a 2000-es évek közepén még azt mondta, amikor megkérdezték tőle, érdemes-e kölcsönadni Orbán János Dénesnek a nagyívű projektötleteire: Orbán „rendes fiú, még ha kicsit álmodozó is”. Ezt ő maga is komolyan gondolta, nemcsak a cégcsoportján keresztül, hanem állítása szerint magánszemélyként is jelentős kölcsönnel segítette ki Orbánt, de arról, mivel bizalmi alapon adta, nincsenek dokumentumai.Arról a mára többek között Kossuth-díjjal is elismert Orbán János Dénesről van szó, akinek már az erdélyi évektől kezdve mentora volt Szőcs Géza volt államtitkár, és aki a 2010-es évek közepe óta több milliárd forintnyi közpénzt fölött diszponálhat például az állami íróakadémia vezetőjeként – ez csak az indulása első három évében csaknem kétmilliárd forintot kaphat –, vagy például a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi kollégiuma egyik, miniszter által delegált tagjaként és elnökeként.A kollégium, mint azt megírtuk, tavaly októberben csaknem 360 millió forintnyi támogatást osztott szét úgy, hogy a pénz egyhatoda, a romániai magyar lapoknak folyósított támogatása 100 százaléka annak a Monacóban élő milliárdos üzletembernek, Böszörményi Zoltánnak az érdekeltségébe került, akinek Orbán a 2010-es években több tízmillió forinttal volt adósa. Orbán a döntés idején 2024. február 29-ig volt a kollégium vezetője, de azóta a megbízatását egy évvel meghosszabbították.Az akkori cikk nyomán több helyről kerestek meg azzal, hogy Orbán nemcsak Böszörményinek tartozott komoly összegekkel, hogy több más erdélyi üzletembernek, magánszemélynek is. Van, akinek közjegyző előtt aláírt papírja van 30 000 euróról, van, akinek a haláláig nem adta meg minden tartozását, és van Nagy Elek, aki a kezdetekben üzlettársa – és a költői munkássága rajongója – volt, és akinek egy időben összesen mintegy 200 000 euróval tartozott. Ha nem vesszük figyelembe sem a Böszörményi-féle 25 000 dollárnyi, 71 000 eurónyi és 7,6 millió forintnyi adósságokat – hiszen ezek jelzálogterhei lekerültek a lakásairól –, sem azt, hogy a már említett Bulgakov, amelynek akkor már Orbán volt az egyedüli tulajdonosa, több tízezer eurónyi romániai köztartozást nem fizetett meg 2013-ig, a birtokunkba került adatok akkor is több mint kétszázezer eurónyi, részben felszólítások nyomán vagy bírósági perekkel rendezett adósságról szólnak.„Nem akarok erről, nem akarok róla beszélni” – mondta egy magyarországi üzletember, amikor elmondtuk, miért keressük. Ő több állami vállalatnál is volt korábban vezető beosztásban, de ahhoz sem járult hozzá, hogy a monogramját leírjuk. További érdeklődésünket egy „nézze, én ezt nem szeretném kiteregetni” válasszal utasította el, amivel azonban nem cáfolta, hogy több tízezer eurója után kellett futnia.Végül több, a kolozsvári vendéglátásban részt vett vagy résztvevő, de neve elhallgatását kérő vállalkozóval és más, a város közéletét ismerős helyivel beszélgetve rajzolódott ki a kép Orbán János Dénes vendéglátós pályafutásáról és az ezzel összefüggésben bizonyította pénzügyi ingatagságáról. Ketten névvel is vállalták a történetüket, egyikük a korábban már említett Nagy Elek, másikuk az a Kovács Ferenc, aki a Bulgakov kávéház – erről hamarosan bővebben is írunk – névadója és Orbánnal együtt alapító tulajdonosa volt.„Ez egy régi, nehéz, mondhatom azt is, hogy fájó történet. Nagyon rossz megélni, szembenézni azzal, hogy valaki ilyen tehetséges, briliánsan ír, pengeélesek az írásai, élvezet olvasni őket, de az erkölccsel hadilábon áll, a pénz eltorzítja az ítélőképességét” – mondta Nagy Elek, amikor Orbánról kérdeztük, és arról, hogy valóban neki is komoly összegekkel tartozott vagy tartozik-e. „Én szoktam vállalni névvel a véleményemet, a jót is, meg a kevésbé jót is”, mondta, miért nem kért anonimitást.A „régi és fájó” történet az ezredfordulón kezdődött Kolozsváron. Az általunk elért volt üzlettársai vagy üzletfelei, illetve finanszírozói szerint Orbánnak remek ötletei voltak a 2000-es évek eleji, a román nacionalista-soviniszta Gheorghe Funar polgármester vezette városban, hogy hogyan tartsa életben, mozgásban a magyar irodalmi életet. Az egyik ötlete egy olyan magyar irodalmi kávézó volt, ahol a kolozsvári diákok, írók, költők egymásra találnak. Amikor Nagy Eleknek elővezették az ötletet, ő ezt azzal fejelte meg, hogy a kávézóként termelt nyereséget, bérleti díjat ő visszaforgatja az irodalmi, irodalom-népszerűsítő tevékenységre.A Bulgakov nevet kitaláló Kovács Orbánnál társulva 2002-ben indította el az irodalmi kávézót. A helyért bérleti díjat fizettek, a pénz a tulajdonos Erdélyi Híradó nevű kiadóé lett. A társaság a teljes bevételt az erdélyi magyar irodalom támogatására fordította. A Bulgakov onnan jött, hogy nem akartak direkt magyar irodalomra, általában is a magyarságra utaló nevet adni az akkor már tíz éve hatalmon lévő Funar miatt.„Én ezt az ötletet jó szívvel támogattam. Csináltak egy társaságot, én biztosítottam egy felújított ingatlant, amit az a társaság bérbe vett, és ott nyitotta meg a kapuit a Bulgakovot 2002 júniusában”, az avatóünnepségen ott volt Faludy György is. A kezdeményezés bejött – a Bulgakov Café máig működik, és ma már Erdély egyik legismertebb irodalmi kávéháza –, de Nagy Elek szerint „épp ez lett valójában Orbán János Dénes kolozsvári veszte: megérezte a pénz szagát, megérezte, hogy lehet jobban élni, mint előtte élt”.A Bulgakovot egy újabb étterem, a Toldi megnyitása követte 2004-ben – ez 2011 óta Mikó étterem néven Kovács Zsolt tulajdonában működik, szintén a mai napig –, ez szintén a kiadónak fizetett bérleti díjat. Ezután diszkót is nyitottak Kolozsvár főterén. Majd, miután szakított Kováccsal, Orbán nyitott egy újabb, a kolozsvárit idéző kávézót Marosvásárhelyen, és közben egy újabb kávézót kezdett szervezni Kolozsváron. A projektekhez pénz kellett – még a vásárhelyi kávézót, majd a diszkót is be kellett zárni –, amit, úgy tűnik kölcsönökből oldott meg. Ez egy ideig könnyen ment, amiben ambiciózus fellépése, megnyerő ötletei mellett annak is szerepe lehetett, hogy a nála húsz évvel idősebb, és az erdélyi művészeti-kulturális életben már akkor befolyásos, ikonikus Szőcs Géza a kezdetektől felkarolta, támogatta nemcsak irodalmi, hanem irodalomszervezői tevékenységét is. Csakhogy aztán, ahogy egy, az akkori ügyeit ismerő helyi vállalkozó fogalmazott: „egy idő után ez az egész építmény repedezni kezdett, majd összeomlott”.Kovács Ferenc azt mondja, neki nem a pénzügyi problémák a legfájóbbak, „láttunk már olyat a történelemben, hogy valakinek eszét veszi a pénz”, hanem az, hogy emberileg kellett nagyot csalódnia volt barátjában, üzlettársában. „Mit is mondhatnék? Hogy igyekeztem két lábbal a földön maradni, de ez egy idő után nem ment” – mondta, amikor a konkrétumokról kérdeztem. Majd sorolni kezdte őket: „kértem adjuk el a Toldit, de nem volt rá hajlandó, aztán amint szétváltunk, eladta. A diszkót kockázatosnak tartottam, de csak amikor szinte a kezeim között halt meg egy tizenkilenc éves fiú, akkor tudtam elérni, hogy bezárjuk. Buktunk rajta úgy nyolcvanezer eurót és egy torockói házat”.Még jobban fájt neki a szakításuk és annak körülményei. „Hogy nyolc év együttlét után egy tükörtojásos spenótevés közben vetette oda nekem, mennyit ér az üzletrészem. Hogy onnan, csak mi ketten vagyunk fontosak, eljut oda, hogy neki már nincs rám szüksége. Hát azt gondoltam, ennél vastagabb a barátságunk zsírja”. Miután elfogadta Orbán János Dénes húszezer eurós vételi ajánlatát, „egy hét múlva felhív Böszörményi Zoli azzal, hogy tényleg ér ez az üzletrész 180 ezer eurót?” Azt is fájlalja, hogy a közösen felépített Bulgakovot a szétválásuk után „a nagyobb haszon reményében irodalmi kávéházból Fekete Pákó-fellépéseket kínáló diszkóvá alakította át”.A legfájóbbnak azt mondta: „amíg együtt voltunk, a bukott üzletek után édesanyám adott nekünk kölcsönt, amit szépen vissza is fizettünk mindig. De szétválásunk után János tőle is kért kölcsönt. Édesanyám halálakor is tartozott neki 10 000 euróval, és még a temetésére sem jött el. Igen, az anyagiak fájó dolgok, de azon az ember túlteszi magát. Amin sokkal nehezebb túltenni magunkat, az az emberi oldal”.Kovács végül 2013-ban került vissza a Bulgakovhoz, a vállalkozást a kezdetektől finanszírozó-támogató Nagy Elek hívta vissza, „szólt, hogy menjek rendet teremteni”. Akkor szembesült azzal, hogy csak a román államnak mintegy 50 ezer euróval tartozik Orbán idejéből a cég, „nem fizette a betegbiztosítást s a nyugdíjalapot se, nagy szerencséje volt, hogy senkinek nem esett baja, de a tulajdonos Erdélyi Híradó felé is közel kétszázezer euró elmaradt bérleti díj tartozása volt”.Orbán János Dénes átveszi a Kossuth-díjat Novák Katalin államfőtől, 2023Orbán János Dénes átveszi a Kossuth-díjat Novák Katalin államfőtől, 2023Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVAA Szőcs Gézához fűződő sajátos Orbán-viszonyról Nagy Elek is tudott. „Szőcs Géza kolozsvári gyermekkorunk óta barátom volt, egy korosztály voltunk, nagyon nagyra tartottam. Ahogy költőként, íróként Orbán János Dénest is, aki szerintem irodalmi oldalról korunk meghatározó alakja, különösen, ha többet írna. De egy nagy írónak az erkölcsi tartása is példakép kell legyen, legalábbis szerintem, és ez sajnos Jánosból hiányzott. Géza, mindvégig mentorálta őt, annak ellenére, hogy pontosan tisztában volt azzal, János mindig akkor közeledett felé, amikor valamilyen hatalmi pozícióban volt. Azt mondta nekem, amikor János viselt dolgairól beszéltünk, nagyszerűen ír, és ezért ezt az oldalát támogatja, de egy tömör latin kifejezéssel jelezte, hogy János nem ismeri az erkölcsi határokat” – mondta erről Nagy. Az erkölcsi hiányosságokra ő is említett példát, Kovács Ferenc édesanyjának a temetését, mondván: azt az esetet a kolozsvári közösség nagyon megjegyezte.Nagy, ahogy írtuk, magánszemélyként és a tulajdonában lévő cégcsoporton keresztül is adott neki kölcsön. „Amikor arról kérdeztem, hogy megy a Bulgakov, mindig az volt a válasz, hogy jól megy, és mindenféle projektekre újra és újra pénzt kért”. Amikor Nagy szeretett volna elszámolni ezekkel a pénzekkel, Orbán azt állította, hogy az összes pénzt befektette a Bulgakovba. Ekkor el is fajult köztük a vita. „János nem volt képes felelősséget vállalni, sajnos nem ismerte mit jelent a szerénység, vagy az alázat. Én hiszek abban, hogy jóindulattal mindent meg lehet oldani, de ha valaki fennhéjázón viselkedik, miközben neki lenne mit helyrehoznia, akkor nem csoda, ha a másik zsebében kinyílik a bicska. Még így is adtam egy esélyt, hogy hozza helyre a dolgokat, de most már felügyelettel. A projekt elbukott” – mondja Nagy. „Amikor 2011-12 körül összeomlott a feje fölött minden, és kértem, hogy mutassa be, mire mennyit költött a Bulgakov jobbítása érdekében, szinte semmit nem tudott felmutatni. Alig akadt számla vagy bizonylat, de még könyvelésen kívüli nyilvántartás sem volt ezekről az úgymond befektetésekről. Arról nem is beszélve, hogy pár évnyi bérleti díjjal is tartozott a Híradónak. Minden jel arra mutatott, és mutat máig, hogy a pénzt egyszerűen felélte” – mondja Nagy. Hogy nem a levegőbe beszél, azt jelzi: amikor a cégcsoportjának járó pénzért a hiábavaló felszólítások után perbe torkollott az ügy, Orbán a bíróságon is azt állította, hogy mindent a kávézóra költött. Bizonyítékot viszont ott sem tudott erre felmutatni, bár elég sajátos eszközökkel is megpróbálta ez.„Amikor a pereskedés előtt bejött hozzám az irodába egyeztetni, felvette titokban a jó egyórányi beszélgetésünket és becsatolta »bizonyítékként« a bíróság részére! Csakhogy a felvett beszélgetésből is a bíróság pont az ellenkező következtetést vonta le. Pedig még akkor is lett volna lehetősége megállapodni, ha elismeri, hogy bizony azt a pénzt másra költötte. Viszont így, legalább ott szembesülhetett vele, hogy a mese az ő irodalmi világába való, és nem a pénzügyibe”, mondja Nagy.Azokat a pereket el is bukta, így Nagy Elek a szerződéssel lefedett pénzeket a cégein keresztül visszakapta. A magánkölcsönről viszont azt mondja, hogy azt „felejtsük el”, azt a pénzt becsületszóra adta, papírja nincs róla, és bár Kolozsváron mindenki tud róla, ő már nem számít arra, hogy valaha viszontlátja. Kolozsvárról történő elköltözése után teljesen megszakadt a kapcsolatuk, ekkor Orbán egyre látványosabb pályát kezdett befutni Magyarországon Szőcs segítségével és a magyar politika jóvoltából.Sokan, akikkel beszéltünk, szóvá is tették: nem értik, Orbán miként kerülhetett olyan helyzetbe Magyarországon, hogy sorsokról döntsön, amikor erre erkölcsileg és a pénzhez való viszonya miatt is alkalmatlan. „Én is hallottam ilyen véleményeket, hogy az objektivitását felülírja a hiúsága vagy az érdeke”, erősíti meg ezt a volt üzlettársa. Kovács sem érti, hogy a tavalyi NKA-döntéskor hogyan bánhattak el például az erdélyi lapokkal, „a Székelyföldet például csupa olyanok szerkesztik, akik neki elvileg régi barátai, alkotótársai”, mondta egyikük.„A papírjaim a mai napig megvannak, megmutatom, ha szólsz s eljössz, hogy ezzel a pénzzel ő máig adós” – ezt már egy másik, a neve elhallgatását kérő kolozsvári üzletember mondta. Tőle előlegre kért kölcsön 30 000 eurót Orbán, aki akkor a Bulgakov révén Nagy Elek üzlettársa volt, és ez jócskán növelte a hitelességét. Annyira legalábbis igen, hogy ez az üzletember adjon neki pénzt, de annyira nem, hogy azt ne közjegyző előtt tegye. „Nekem ezt nagyon nehéz volt megélni utána, hogy egyszer csak ez az Orbán eltűnt a képből”. De ő legalább felszólítások és pereskedések nélkül visszakapta a pénzét, igaz, nem Orbántól: „addig-addig egyezkedtünk Nagy Elekkel, hogy ő végül úriemberként viselkedett, s belément, hogy kifizesse azt a pénzt, ami Orbánnál eltűnt, ilyen értelemben nekem nem lett károm”.„Egyből ráéreztem, s egyből mondtam, hogy én ebben az emberben nem hiszek” – zárta a megkeresésünket rövidre egy másik üzletember. „Látszott, hogy ő gazdag szeretett volna lenni, nagyon gyorsan és nagyon gazdag”, amit ő ijesztőnek tartott. Szerinte abból, hogy valaki jó író, vagy hogy jó ötletei vannak, nem következik az, hogy azokat meg is tudja valósítani olyan alázat, az emberi viselkedési kultúra olyan minimuma nélkül, amit Orbánban nem látott. „Egyeztettünk akadémikus úrral és nem kíván nyilatkozni”. Ezt a választ kaptuk a Magyar Művészeti Akadémiától miután heteken át több csatornán számos kísérletet tettünk arra, hogy felvegyük a kapcsolatot Orbán János Dénessel, és reagáltassuk az egykori üzletfelei és kolozsvári ismerősei által elmondottakra, valamint megkérdezzük az 1999-es bírósági ítéletről. Hívtuk és kerestük sms-ben olyan mobilszámokon, amelyek a tudomásunk szerint az övéi, írtunk a privát emailjére, telefonon és emailben kerestük a Fővárosi Operettszínházban, az Előretolt Helyőrség Íróakadémián, de próbáltuk elérni az NKA-n keresztül is. Az egyetlen reakció az MMA-tól érkezett egysoros email volt. | https://444.hu/2024/03/11/orban-janos-denes-tartozas-adossag-kolozsvar-irodalom-birosag | https://web.archive.org/web/20240311070203/https://444.hu/2024/03/11/orban-janos-denes-tartozas-adossag-kolozsvar-irodalom-birosag | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tartozasai-miatt-pereket-veszitett-megis-kozpenzek-milliardjairol-rendelkezik | 444 | hungarian-news | 2024-03-11 00:00:00 | [
"Orbán János Dénes"
] | [
"Nemzeti Kulturális Alap (NKA)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"kultúra - művészet",
"hitelezés",
"pénzhamisítás"
] | [] |
59,363 | A kormány nem adja ki a kegyelmi döntések ellenjegyzéséről beszámoló adatokat | A K-Monitor közölte, hogy februárban közérdekű adatigényléssel kérte ki az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy 2013 óta milyen jellegű kegyelmi kérvényeket ellenjegyzett az igazságügyi miniszter, de a minisztérium elutasította az adatok kiadását. | A K-Monitor közölte, hogy februárban közérdekű adatigényléssel kérte ki az Igazságügyi Minisztériumtól, hogy 2013 óta milyen jellegű kegyelmi kérvényeket ellenjegyzett az igazságügyi miniszter, de a minisztérium elutasította az adatok kiadását.A K-Monitor nem magukat a kegyelmi határozatokat kérte el, hanem olyan, nagyrészt statisztikai adatokat, amik, bár anonimak, segítenek jobban megérteni az elnöki kegyelem intézményének és a miniszteri ellenjegyzés gyakorlatának működését. A 2013 és 2024 között a miniszter által ellenjegyzett államfői kegyelmi döntések listáját igényelték az alábbiak szerint: Kegyelmi kérelem azonosítója / iktatószáma Kegyelmi kérelem kelte Kegyelmi eljárás hivatalból vagy kérelemre indult Kegyelmi eljárás kérelmezője (Be. szerint meghatározott kategóriák szerint) Kegyelmi eljárás elindítója (ügyészség vagy bíróság) Kegyelmi döntés kelte Miniszteri ellenjegyzés kelte A büntetőeljárás mely szakaszában történt a kérelem elbírálása A büntetőeljárás tárgyává tett cselekmény pontos leírása A büntetőeljárás tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése Ítélethozatal esetén tényállást és a kiszabott büntetést vagy intézkedést Amennyiben a kegyelmi döntéshez indoklás, feljegyzés készült, ennek az ismertetését„A kérdésekből látható, hogy csupán két pont (cselekmény leírása, illetve feljegyzés - indoklás a kegyelmi döntéshez) érintett tartalmi adatokat, ugyanakkor álláspontunk szerint ezek is kiadhatóak lennének a személyes adatok nyilvánosságra hozatala nélkül” – írja a K-Monitor.Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának akkori elnöke, Varga Judit akkori igazságügyi miniszter, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság ekkori elnöke és Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke egy 2019-es konferencián.Az IM arra hivatkozott, hogy a kért adatok részben olyan technikai adatok, amik ismeretében érdemben csak olyan közérdekű adatokra vonhatna le következtetést, amiket az Igazságügyi Minisztérium a honlapján összesített formában közzétesz. Az IM azt is írta, hogy a Kúria egy korábbi döntése értelmében az adatigénylésben kért technikai adatszolgáltatás az Infotv. céljával ellentétes.A K-Monitor szerint nehezen érthető, hogy a statisztikai adatközlés miért merül ki az ügyek számának publikálásában, hiszen ennél sokkal több információ rendelkezésre áll anélkül, hogy az érintettek személyiségi jogai sérülnének. A K-Monitor szerint a kormány még a meglévő kereteken belül sem szeretné, hogy a társadalom világosabb képet kapjon a kegyelmezés intézményének működéséről, pedig a kegyelmi botrány kirobbanása óta eltelt időszakban akár törvény is születhetett volna a kegyelmi döntések teljes nyilvánosságáról. | https://444.hu/2024/03/11/a-kormany-nem-adja-ki-a-kegyelmi-dontesek-ellenjegyzeserol-beszamolo-adatokat | https://web.archive.org/web/20240311171903/https://444.hu/2024/03/11/a-kormany-nem-adja-ki-a-kegyelmi-dontesek-ellenjegyzeserol-beszamolo-adatokat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-nem-adja-ki-a-kegyelmi-dontesek-ellenjegyzeserol-beszamolo-adatokat | 444 | hungarian-news | 2024-03-11 00:00:00 | [] | [
"Igazságügyi Minisztérium"
] | [] | [
"átláthatóság",
"adatigénylés"
] | [] |
59,364 | A Quaestor-botrány kétes figurája a fideszes Simonka György intézője volt | Különös szereplő köti össze Magyarország történetének legnagyobb pénzügyi csalását, a 250 milliárd forintos mínusszal végződő Quaestor-botrányt és a költségvetési csalással vádolt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ügyét – tudta meg a 24.hu. | Különös szereplő köti össze Magyarország történetének legnagyobb pénzügyi csalását, a 250 milliárd forintos mínusszal végződő Quaestor-botrányt és a költségvetési csalással vádolt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ügyét - tudta meg a 24.hu.
A Tarsoly Csaba neve fémjelezte brókerbotrány egyik legemlékezetesebb felvonásában ugyanaz az ember szállította a Quaestor-ügy legendássá vált strómanját, Orgován Bélát, mint aki az ügyészség szerint a Simonka által létrehozott bűnszervezetben a kormánypárti politikus bizalmasa volt.
A könyvelőként és "reorganizációs szakemberként" tevékenykedő J. Gábor ugyanakkor mindkét ügyben megúszta a vádemelést.
A brókerbotrány esetében a G7 számolt be arról, hogy a Quaestor irányítását rövid időre átvevő, büntetett előéletű közmunkást, Orgován Bélát J. Gábor ajánlotta be Tarsoly Csabáéknak. A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vád alá került Simonka György és 32 társa ügyében pedig J. Gábor is gyanúsított volt, ám feltehetően a vádhatósággal kötött megállapodás alapján elkerülhette a felelősségre vonást. Úgy tudjuk, a vádirat említést is tesz arról, hogy részben J. Gábor terhelő vallomása alapján emeltek vádat a fideszes politikus és társai ellen.
A férfi 2012-ben csatlakozott a Simonka-féle körhöz. Az ügyészség szerint a többi közt az volt a feladata, hogy
a Simonka és társai által szőtt céghálóban szereplő társaságoknak stróman ügyvezetőket biztosítson.
Tehát hasonló tevékenységet végzett, mint a Quaestornál.
Az ügyészség szerint egyébként J. Gábor maga is részt vett a korrupciós bűncselekmények elkövetésében, így nagy rá az esély, hogy terhelő vallomásáért cserébe alkut kötött a vádhatósággal. A férfi a felszámolás alá került cégek vagyonkimentésben működött közre.
A férfinak egy másik fontos szerep is jutott a Simonka-ügyben. Ő közvetítette ki ugyanis a politikusnak azt a személyt, aki azt állította, hogy kenőpénzért cserébe le tudja állíttatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által indított eljárásokat. A Fidesz Békés megyei politikusa ezért több részletben összesen 24 millió forint kenőpénzt fizetett ki a vád szerint, hogy a vissza nem térítendő támogatások jogtalan megszerzésére alapított cégeinél indult adóhatósági vizsgálatokat megfékezze. Ebből a pénzből J. Gábor is részesült, 4 millió forint az ő markát ütötte.
A vizsgálatok azonban az ígéretek ellenére sem álltak le, Simonkáék ugyanis vélhetően nem a megfelelő embert fizették le, így 2014 végén elindult a nyomozás az ügyben, aminek eredményeként végül idén augusztusban megtörtént a vádemelés.
Kiemelt képünkön Simonka György és Tarsoly Csaba. | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/11/15/quaestor-tarsoly-csaba-orgovan-bela-stroman-simonka-gyorgy/ | https://web.archive.org/web/20210919134524/https://24.hu/fn/gazdasag/2019/11/15/quaestor-tarsoly-csaba-orgovan-bela-stroman-simonka-gyorgy/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-quaestor-botrany-ketes-figuraja-a-fideszes-simonka-gyorgy-intezoje-volt | 24.hu | hungarian-news | 2019-11-15 23:18:00 | [
"Juhász Gábor",
"Orgován Béla",
"Simonka György"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"strómanok",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Quaestor botrány",
"Simonka-ügyek"
] |
59,365 | Védettségi igazolványt hamisítottak a mentősök, hogy tovább dolgozhassanak | A Győri Járási Ügyészség vádat emelt három mentőssel szemben, akik hamis védettségi igazolvánnyal akarták megtartani a munkájukat, írják az ügyészség honlapján. | A Győri Járási Ügyészség vádat emelt három mentőssel szemben, akik hamis védettségi igazolvánnyal akarták megtartani a munkájukat, írják az ügyészség honlapján.A vádirati tényállás szerint a vádlottak 2021 októberében mentő gépkocsivezetőként, illetve mentőtechnikusként dolgoztak egy Győr-Moson-Sopron vármegyei kisvárosban. Ebben az időben a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként az ő munkakörükben dolgozóknak kötelező volt a védőoltás felvétele.A vádlottak nem szerették volna a védőoltást felvenni, ugyanakkor a munkájukat sem szerették volna elveszíteni. Ezért az egyik vádlott egy ismeretlen személyt felbujtott, aki egy egészségügyi szolgálató rendszerén keresztül olyan, az oltás felvételéről szóló valótlan adatokat töltött fel, mely alapján ki tudták állítani a hamis védettségi igazolást. A hamis igazolást a mentősök be is mutatták a munkáltatójuknak, így tovább dolgozhattak.Az ügyészség a férfiakat a védettségi igazolással visszaélve elkövetett hamis közokirat felhasználásával vádolja. Az ügyben a döntést várhatóan a Csornai Járásbíróság fogja meghozni. | https://444.hu/2024/03/12/vedettsegi-igazolvanyt-hamisitottak-a-mentosok-hogy-tovabb-dolgozhassanak | https://web.archive.org/web/20240312095607/https://444.hu/2024/03/12/vedettsegi-igazolvanyt-hamisitottak-a-mentosok-hogy-tovabb-dolgozhassanak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vedettsegi-igazolvanyt-hamisitottak-a-mentosok-hogy-tovabb-dolgozhassanak | 444 | hungarian-news | 2024-03-12 00:00:00 | [] | [] | [
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"egészségügy",
"covid-19"
] | [] |
59,366 | Völner Pál szerint az a jogállamisági probléma, hogy a hatóságok meghallgattak embereket az ellene folyó nyomozás során | Interjút adott a Blikknek Völner Pál az ügyvédje, Papp Gábor irodájában. Ez az első eset, hogy az Igazságügyi Minisztérium egykori parlamenti államtitkára megszólal a sajtóban azóta, hogy 2021 decemberében a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését. Akkor derült ki, hogy Völner a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével folytatott találkozóin az ügyészség szerint összesen 83 millió forintot tehetett zsebre, 2-5 milliós részletekben. A pénzeket az ügyészség szerint Völner például a Schadl György által támogatott végrehajtók kinevezéséért és Schadl gazdasági és szervezeti elképzeléseinek megvalósításáért kapta. | Interjút adott a Blikknek Völner Pál az ügyvédje, Papp Gábor irodájában. Ez az első eset, hogy az Igazságügyi Minisztérium egykori parlamenti államtitkára megszólal a sajtóban azóta, hogy 2021 decemberében a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését. Akkor derült ki, hogy Völner a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével folytatott találkozóin az ügyészség szerint összesen 83 millió forintot tehetett zsebre, 2-5 milliós részletekben. A pénzeket az ügyészség szerint Völner például a Schadl György által támogatott végrehajtók kinevezéséért és Schadl gazdasági és szervezeti elképzeléseinek megvalósításáért kapta.„Az ügyben folyamatosan készülünk, az ügyvédeimmel előzetesen megbeszéljük a várható fejleményeket. A tárgyalások közötti időszakban igyekszem minél több időt a családommal tölteni” – kezdi most az interjút Völner. A beszélgetés folyamán folyamatosan tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.„Úgy látom, mind tisztább, hogy a nyomozás során a sajtónak kiszivárogtatott anyag alapján felállított hamis koncepció egyre gyengébb lábakon áll, és a tények a személyemmel kapcsolatban nem támasztják alá a vádiratban foglaltakat. Azt is mondhatnám, a hamis koncepciós nyomozati szakaszt egy rehabilitációs bírósági szakasz váltotta fel, ahol még az ügyészség „koronatanúja” is kijelentette, hogy soha nem látott olyat, hogy én pénzt vettem volna át, a többi tanú még egyértelműbben cáfolta a személyemmel kapcsolatos vádakat. Összességében jó irányba halad az ügy, de fontos mondandóim vannak még, amelyekről eddig nem beszéltem.”Aztán most sem sokat mond. Beszél arról, hogyan viseli a családja az eljárásokat. „A legfelháborítóbb az volt számomra, amikor a családtagjaimat zaklatták, velük szemben – anélkül, hogy az ügy szereplői lennének – intézkedéseket tettek. Például a fizetésüket zárolták, tízéves gépjárműveket lefoglaltak, olyan vagyonelemeket zároltak náluk, amelyek eredete minden esetben jogszerű és igazolható” – mondja. Mint ismert, 2022 novemberében sportautót, ingatlanokat, több tízmillió forintot foglaltak le a Völner családnál.Az egykori politikus most a Blikknek arról beszélt, ő csak segíteni akart a hozzá forduló embereknek, így Schadlnek is, amikor a végrehajtói kar elnöke megkereste egyes ügyekben. „Nemcsak Schadl Györggyel, más jogász hivatásrendi vezetőkkel is rendszeresen találkoztam. Van, aki személyes barátom, még síelni is voltam vele együtt” – mondja erről.Szerinte a beszélgetéseket, amelyekből kiderült, hogy kenőpénzeket fogadott el – többek közt már aznap is, hogy kinevezték államtitkárnak –, jogellenesen rögzítették. Azt mondja, azok lehallgatása és nyilvánosságra hozatala is törvénytelen volt. A védőjével korábban kezdeményezték Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter bírósági meghallgatását. Erről mindössze annyit mondott, „ebben az ügyben nekem sem lehetne semmiféle szerepem, így neki sem lehet, sem kisebb, sem nagyobb”.Szerinte az eljáró hatóságok több esetben is átlépték a jogi kereteiket. Példaként hozza fel azt, hogy őt mint mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselőt megfigyelték. És azt is, hogy az egyik előállítandó személyt – mint mondja – ügyvéd nélkül hallgatta ki egy ügyész, és a gyereke mellől vitték be őrizetbe. Amikor a Blikk riportere emlékezteti, hogy ezt az eljárást az ügyészség többször is visszautasította, Völner ezt mondja:„Ha van jogállamisági probléma, akkor ez a gátlástalan gyakorlat, ami nekem megdöbbentő volt, ezért – az ügyvédeimmel konzultálva – további indítványokat teszünk, további személyeknek a meghallgatását javasoljuk, és más, az üggyel összefüggő események feltárására is javaslatokat teszünk.”Azt mondja, azért nem nevezi meg, mely egykori politikustársaival van a mai napig kapcsolatban, hogy nehogy „holnap reggel az ellenzéki média munkatársai” csengessenek náluk. Azt pedig az interjú végén belátja, hogy az ő jövőbeli politikusi pályafutása ellehetetlenült.A Völner-Schadl ügy nyomozati iratait a 444 dolgozta fel, ezekből derült ki, hogy is zajlott a végrehajtók maffiaszerű működése éveken át. Aki visszaolvasná, ezek a legfontosabb cikkek a témában: A Völner-ügy kulcsfigurája egyetemi vizsgákat intézett Rogán kabinetfőnökének Egy hármas meg valami viszonylag normális pia: Völner és Schadl titkos bizniszei A bírót rúgják ki, mert ez vérlázító! Az egyik végrehajtó mindent bevallott, a másik sírva tagadta a bűnösségét Államtitkárt fizetett le, sok 100 milliós hálózatot működtetett, mégis azon borult ki legjobban, amikor levetették a kék villogót az autójáról A korábbi helyettes államtitkár „nem emlékszik”, hogy egy protekciós vizsgázóról egyeztetett Schadl Györggyel A gazda, a zsaroló miniszter és a szexuális bűnöző – a Schadl–Völner-dosszié legnehezebb kérdései Kislexikon a Völner-iratokhoz: miniszterek, bírók, végrehajtók és a többiekDe készült remek Magyar Jeti is: | https://444.hu/2024/03/12/volner-pal-szerint-az-a-jogallamisagi-problema-hogy-a-hatosagok-meghallgattak-embereket-az-ellene-folyo-nyomozas-soran | https://web.archive.org/web/20240312064103/https://444.hu/2024/03/12/volner-pal-szerint-az-a-jogallamisagi-problema-hogy-a-hatosagok-meghallgattak-embereket-az-ellene-folyo-nyomozas-soran | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volner-pal-szerint-az-a-jogallamisagi-problema-hogy-a-hatosagok-meghallgattak-embereket-az-ellene-folyo-nyomozas-soran | 444 | hungarian-news | 2024-03-12 00:00:00 | [
"Schadl György",
"Varga Judit",
"Völner Pál"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"végrehajtás",
"nyomásgyakorlás",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
59,367 | Völner Pál: „Felháborít, hogy a családtagjaim fizetését is zárolták!” – Felmentő ítéletre számít a korrupcióval vádolt volt államtitkár – Blikk-exkluzív | A Fidesz-kabinet egyik legbizalmasabb tisztségét betöltő tagként került a hatóságok célkeresztjébe, majd a végrehajtói botrány kirobbanása után a lapok címoldalára. Hivatali vesztegetéssel vádolják az igazságügyi tárca egykori második emberét, volt államtitkárát, aki mit sem sejtett hónapokon át az ellene titokban folytatott nyomozásról. A vád szerint több részletben összesen 83 millió forintot vett át a végrehajtói kar korábbi elnökétől, az ügy elsőrendű vádlottjától, Schadl Györgytől. | A Fidesz-kabinet egyik legbizalmasabb tisztségét betöltő tagként került a hatóságok célkeresztjébe, majd a végrehajtói botrány kirobbanása után a lapok címoldalára. Hivatali vesztegetéssel vádolják az igazságügyi tárca egykori második emberét, volt államtitkárát, aki mit sem sejtett hónapokon át az ellene titokban folytatott nyomozásról. A vád szerint több részletben összesen 83 millió forintot vett át a végrehajtói kar korábbi elnökétől, az ügy elsőrendű vádlottjától, Schadl Györgytől.Ezeket látta már? Veszélyes italt hívott vissza a Lidl és a Spar: ne igyon belőlük, ödémákat, bevérzéseket okozhatnak „A kanapén ült, anyaszült meztelenül” – Zalatnay Sarolta most kitálalt arról, milyen jól ismerte valójában a híres zenésztVölner Pál csaknem minden tárgyalási napon megjelent, bilincsbe vert társai mellett fegyelmezetten ült a vádlottak padján az utóbbi évek legjelentősebb korrupciós pere egyik főszereplőjeként. A vele szemben 2021 novemberében indított eljárás kezdete óta most először nyilatkozott: exkluzív interjút adott a Blikknek az ügyvédje, dr. Papp Gábor irodájában.Mivel foglalkozik a lemondása óta? Miképpen telnek a napjai, mennyit gondol az otthon töltött idő alatt a tárgyalásra?Völner Pál: Az ügyben folyamatosan készülünk, az ügyvédeimmel előzetesen megbeszéljük a várható fejleményeket. A tárgyalások közötti időszakban igyekszem minél több időt a családommal tölteni.Hogy ítéli meg ennyi tárgyalási nap után, milyen irányt vett a bírósági per?Völner: Nem követtem el bűncselekményt, így nyugodtan megyek a tárgyalásokra. Úgy látom, mind tisztább, hogy a nyomozás során a sajtónak kiszivárogtatott anyag alapján felállított hamis koncepció egyre gyengébb lábakon áll, és a tények a személyemmel kapcsolatban nem támasztják alá a vádiratban foglaltakat. Azt is mondhatnám, a hamis koncepciós nyomozati szakaszt egy rehabilitációs bírósági szakasz váltotta fel, ahol még az ügyészség „koronatanúja” is kijelentette, hogy soha nem látott olyat, hogy én pénzt vettem volna át, a többi tanú még egyértelműbben cáfolta a személyemmel kapcsolatos vádakat. Összességében jó irányba halad az ügy, de fontos mondandóim vannak még, amelyekről eddig nem beszéltem.Hogy viseli ön, a családja, a szűkebb és tágabb környezete, hogy a neve az évtized korrupciós botrányaként elhíresült ügyben szinte naponta szerepel híradásokban?Völner: Minden jóérzésű embert, így engem, a családomat és a környezetem tagjait is mélységesen felháborítja, amikor az ügy érdemi ismerete nélkül bárki, bármilyen, ötperces haszonszerzés végett megalapozatlan állításokat tesz velem és az üggyel kapcsolatban.Mikor jutott a mélypontra az eljárás megindulása óta?Völner: Mélypontról nem beszélnék, de a legfelháborítóbb az volt számomra, amikor a családtagjaimat zaklatták, velük szemben – anélkül, hogy az ügy szereplői lennének – intézkedéseket tettek. Például a fizetésüket zárolták, tízéves gépjárműveket lefoglaltak, olyan vagyonelemeket zároltak náluk, amelyek eredete minden esetben jogszerű és igazolható. Ezek a lépések csak ártatlan emberek meghurcolását szolgálják és a sajtónak szólnak.Elgondolkozott azon, hol hibázott, mit kellett volna másként tennie ahhoz, hogy elkerülje a meghurcoltatást?Völner: Természetesen, mint minden ember, én is hibázhattam a munkám során, de minden esetben a törvényeket betartva, tisztességesen jártam el, és semmiféle bűncselekményt nem követtem el. Azt nehéz megértenem, hogy a szűken vett feladataimon túlmenően miért ne segíthettem volna minden hozzám forduló embernek... Ez egy bírónak, egy ügyésznek vagy akár rendőrnek tilos lehet, de egy országgyűlési képviselőnek, egy államtitkárnak szerintem kötelessége. Ha ezt nem lehet megtenni, úgy nincs értelme az egésznek... Tehát röviden: vagy nem vállalnék ilyen feladatot, de ha vállalnám, hasonlóan cselekednék. Soha senkitől ezért pénzt nem kértem és nem is kaptam.Indokolt volt ez a szoros kapcsolat Schadl Györggyel?Völner: Nemcsak Schadl Györggyel, más jogász hivatásrendi vezetőkkel is rendszeresen találkoztam. Van, aki személyes barátom, még síelni is voltam vele együtt. Ezt nem mondtam volna el, de úgy látszik, az ügyészségnek az is bűncselekmény, ha az ember jó kapcsolatot ápol azokkal, akikkel bizonyos ügyekben együtt dolgozik.A vádirat szerint azonban titkos lehallgatási jegyzőkönyvek, a Schadl irodájának házipénztárában szereplő bejegyzések azt bizonyítják, milliókat juthattak el önhöz.Völner: Én végigolvastam valamennyi jogellenesen rögzített, általam folytatott telefonbeszélgetést, de egyikben sem találtam olyan mondatot, amely arról szólt volna, hogy én pénzt kértem vagy kaptam. Az iratanyagokból kiderült, a „koronatanú”, miután szerződést kötött az ügyészséggel, a második kihallgatása után „véletlenül” megtalált egy pendrive-ot, amelynek adataira az ügyészség hivatkozik. Megjegyzem, ez a pendrive semmilyen formában nem tartalmazza az én nevemet. Megismétlem, semmiféle pénzösszeget nem kértem és nem kaptam, bűncselekményt nem követtem el.A kiszivárgott telefonlehallgatások kapcsán van olyan kijelentés, amely miatt utólag szégyenkezik?Völner: A beszélgetések lehallgatása és nyilvánosságra hozatala is törvénytelen volt. Ezekben a beszélgetésekben nem léptem túl semmilyen olyan korlátot, ami egy magánbeszélgetésben ne hangozhatna el. A beszélgetések semmiben nem igazolják az ügyészség állítását.A védőjével kezdeményezték Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter bírósági meghallgatását. Adódik a kérdés: az eddig feltártnál jelentősebb szerep juthatott neki ebben az ügyben?Völner: Ebben az ügyben nekem sem lehetne semmiféle szerepem, így neki sem lehet, sem kisebb, sem nagyobb.Az előkészítő ülésen felajánlott nyolcéves büntetésből kiindulva, felkészült-e arra lelkiekben, hogy akár végrehajtandó szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság?Völner: Az eljárás során mindig hangsúlyozom, ellentétben az ügyészség koncepciójával, nem követtem el bűncselekményt, így az ügyvédemmel együtt a bíróság felmentő ítéletére számítunk.Számba tudja venni, mi a legnagyobb veszteség, ami érte anyagiakban, kapcsolatokban, munkában, érzelmileg?Völner: Talán az az élmény, hogy az eljáró hatóságok mennyire következmények nélkül léphetik és lépik át a jogi kereteket. Például egy alezredes elrendeli egy mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselő megfigyelését a saját hatáskörben már a nyomozás megkezdése előtt. Vagy például az eljáró ügyész – az egyik előállítandó személyhez kiutazva – a rendőrséggel helyszínt biztosított magának, hogy négyszemközt, ügyvéd nélkül tudjon beszélni vele. Ott közli, hogy a kisgyermeke mellől elhurcolva becsukják vagy pedig tanúként terhelő vallomást tehet a többi gyanúsítottra. Az illető ügyvéd nélkül mindent elmondott, amit az ügyészség hallani akart. Az érintett a tárgyaláson közölte, hogy ez félelmet keltett benne, de az ügyészség szerint ez nem kényszervallatás.Ezt a feltételezést azért az ügyészség többször is visszautasította...Völner: Ha van jogállamisági probléma, akkor ez a gátlástalan gyakorlat, ami nekem megdöbbentő volt, ezért – az ügyvédeimmel konzultálva – további indítványokat teszünk, további személyeknek a meghallgatását javasoljuk, és más, az üggyel összefüggő események feltárására is javaslatokat teszünk.Neheztel bárkire, amiért titokban folytattak nyomozást ön, vagyis az igazságügyi tárca egyik legfőbb vezetője ellen, s hallgatták le a telefonbeszélgetéseit?Völner: Senkivel, semmilyen viszonyban nem állok, akik ebben az ügyben eljártak. A fő felelősök pedig, úgy gondolom, ismerik a saját szerepüket, és tudják, mit, miért tettek. Nem az én feladatom, hogy elszámoltassam őket. Lehet, hogy örültek, amikor elérték a céljukat, de szerintem ma már nem boldogabbak nálam.A politikustársai elfordultak öntől, vagy van, akivel tartja a kapcsolatot?Völner: Akik a barátaim voltak, a mai napig a barátaim, akár szorosan tartom velük a kapcsolatot, akár nem. Talán megértik, ha nem nevezek meg senkit, nem szeretném, ha holnap reggel az ellenzéki média munkatársai csengetnének náluk.Az ügy végkimenetelétől függően, szerepel-e a tervei között, hogy visszatér valaha is a politikához, esetleg az ügyvédi munkájához?Völner: A tisztségeim elvállalásakor mindig az vezetett, hogy segítsek azoknak, akik bíznak bennem. Ha józanul gondolkodunk, beláthatjuk, hogy az a karaktergyilkosság, amit velem szemben elkövettek, arról szólt, hogy ellehetetlenítsék, hogy én politikusként a jövőben feladatot vállaljak. | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/volner-interju-birosag-korrupcio-allamtitkar/mql43jl | https://web.archive.org/web/20240312110023/https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/volner-interju-birosag-korrupcio-allamtitkar/mql43jl | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volner-pal-bfelhaborit-hogy-a-csaladtagjaim-fizeteset-is-zaroltakr-n-felmento-iteletre-szamit-a-korrupcioval-vadolt-volt-allamtitkar-n-blikk-exkluziv | Blikk | hungarian-news | 2024-03-12 00:00:00 | [
"Schadl György",
"Varga Judit",
"Völner Pál"
] | [
"Igazságügyi Minisztérium",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"végrehajtás",
"nyomásgyakorlás",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
59,368 | Óbudai korrupciós botrány: négy embert őrizetbe vett az ügyészség | Korrupciós bűncselekmények miatt négy embert őrizetbe vett szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Sajtóinformációk szerint a DK-s vezetésű óbudai önkormányzatnál házkutatást is tartottak. Az ügy szálai a fővárosi baloldal egyik fontos háttéremberéhez, P. Gáborhoz vezethetnek. | Korrupciós bűncselekmények miatt négy embert őrizetbe vett szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Sajtóinformációk szerint a DK-s vezetésű óbudai önkormányzatnál házkutatást is tartottak. Az ügy szálai a fővárosi baloldal egyik fontos háttéremberéhez, P. Gáborhoz vezethetnek.A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt a mai napon, több helyszínen eljárási cselekményeket foganatosított és négy személy őrizetét rendelte el – írta szerda esti közleményében a főügyészség.Hozzátették: a gyanú szerint egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület – Óbuda-Békásmegyer- Önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal.A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették, és korrupciós célokra fordították. A bűncselekmények elkövetéséhez használt cég megszűnt, a gyanúsított a cég könyvelési iratainak őrzéséről a törvényi követelmények ellenére nem gondoskodott. A nyomozó ügyészség a négy személlyel korrupciós és gazdasági bűncselekmények gyanúját közölte – írta közleményében a főügyészség.A Magyar Hírlap számolt be arról szerda délután, hogy civil ruhás nyomozók lepték el az ellenzéki vezetésű III. kerületi önkormányzat polgármesteri hivatalának óbudai épületét. A lap szerint a nyomozók kiérkezése összefüggésben állhat a 2022-es országgyűlési választás előtt kirobbant üggyel.Emlékezetes: a KNYF egy III. kerületi kenőpénzes korrupciós botrány, valamint Karácsony Gergely 2021-es előválasztási kampánya miatt is folytat egy egyesített nyomozást. Mindkét ügy a szocialisták egyik fővárosi háttéremberéhez, P. Gábor nevéhez kötődik. P. 2020-ig a Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Iroda vezetője volt a kispesti önkormányzatnál, ám szerepe jóval túlmutatott ezen. P. lényegében az MSZP-s Gajda Péter jobbkeze, bizalmasa volt, egy ideig a polgármester kabinetfőnökeként is dolgozott, ám nevét főként akkor ismerhette meg a szélesebb közvélemény, amikor 2019-ben kiszivárogtak azok a kispesti hanganyagok, amelyeken Lackner Csaba volt szocialista önkormányzati képviselő részletesen beszámolt a kerület korrupciógyanús ügyleteiről. Lackner többek között arról beszélt, hogy 2016-tól közeli munkakapcsolatba került és együtt „dolgozgatott” Gajda Péter „végrehajtójával”. P. Gábor befolyását jól mutatja, hogy a hangfelvételeken úgy említették, mint aki bármit el tud intézni az önkormányzatnál.Az országgyűlési választások előtt a médiában Anonymousként elhíresült férfi a közzétett videóiban több korrupciógyanús üggyel is összefüggésbe hozta P. Gábort: a maszkos alak egy rejtett kamerával készített felvételt mutatott be, amelyen P. és egy ismeretlen személy egy autóban ülve több millió forint — feltételezhetően — kenőpénzzel számolt el. A felvételeken jól látható, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó. Egy másik videóban közölt hangfelvételen P. Gábor és egy, a nyilvánosság számára ismeretlen személy a pestszentlőrinci ingatlanfejlesztések megcsapolásáról beszélgetett. A felvétel szerint P. Gábor, Szaniszló Sándor DK-s polgármester, a helyi alpolgármester, valamint a kerületi vagyonkezelő vezetője számára egy negyvenhat és egy nyolcvanhat lakásos ingatlanból „osztottak vissza” nyolc lakást. Szaniszló szerint ugyanakkor az elhangzott súlyos állítások közül egyik sem igaz.Anonymous később olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek azt igazolhatják, hogy P. Gábor tevékenyen részt vett Karácsony Gergely előválasztási kampányának szervezésében.Például egy 2021. augusztus 26-i e-mail szerint P. a Key Price Kft. nevében eljárva kért ajánlatot és elérhető felületlistát száz óriásplakát elhelyezésére. P. azt írta, hogy megrendelőként a Párbeszéd Magyarországért Pártot tüntessék fel, ám felhívta a figyelmet arra, hogy a végfelhasználó a 99 Mozgalom lesz, amely jelenleg nem jogi személy. A megrendelő, vagyis a Párbeszéd Magyarországért egyik társelnöke Karácsony Gergely főpolgármester volt abban az időben. A párt másik társelnöke az a Szabó Tímea volt, aki a korrupciós ügyletek miatt már említett III. kerületben a baloldal közös jelöltjeként vett részt az országgyűlési választásokon. A végfelhasználóként említett 99 Mozgalom azt követően bontott zászlót és szervezte a főpolgármester kampányát, hogy kiderült, Karácsony Gergely lesz az MSZP, a PM és az LMP közös miniszterelnök-jelöltje az előválasztáson.Az üzlet végül meg is valósult, hiszen Anonymous az erről szóló számlát is mellékelte. A JCDecaux Hungary Zrt. által kiállított bizonylat szerint a 123 hirdetési felületért csupán 5,2 millió forintot kellett fizetni, hiszen az 51 millió forintos árból a Key Price Kft. közel 46 millió forint engedményt kapott. Az álarcos alak szerint az, hogy P. ilyen mértékű kedvezményt tudott elintézni, nem teljesen szabályos. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/obudai-korrupcios-botrany-negy-embert-orizetbe-vett-az-ugyeszseg | https://web.archive.org/web/20240308190835/https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/obudai-korrupcios-botrany-negy-embert-orizetbe-vett-az-ugyeszseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/obudai-korrupcios-botrany-negy-embert-orizetbe-vett-az-ugyeszseg | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2024-03-06 00:00:00 | [
"Gajda Péter",
"Lackner Csaba",
"Szaniszló Sándor"
] | [
"Budapest Főváros III. kerület Önkormányzata (Óbuda-Békásmegyer)",
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"Key Price Kft.",
"MSZP"
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"önkormányzat"
] | [
"Fiktív szerződések a III. kerületi önkormányzatnál"
] |
59,369 | Hadházy Ákos: Zuglóban 60 milliós megbízást kapott közpénzből a Publicus Intézet | A független országgyűlési képviselő szerint Horváth Csaba MSZP-s polgármester semmivel sem különb azoknál a fideszeseknél, akik szintén az adófizetők pénzét költik kampányra | A független országgyűlési képviselő szerint Horváth Csaba MSZP-s polgármester semmivel sem különb azoknál a fideszeseknél, akik szintén az adófizetők pénzét költik kampányra.
„A polgármester úr 60 millió forintért rendelt meg közvélemény-kutatásokat a Publicus Intézettől. sőt korábban az én ismertségemet is vizsgálták, már jóval a 2021-es előválasztás előtt” – írja pénteki Facebook-posztjában Hadházy Ákos. Az ellenzéki politikus szerint Horváth Csaba, a fővárosi XIV. kerület MSZP-s polgármestere megrendelésére, hivatalosan persze az önkormányzati intézményekről kérdeznék a zuglóiakat, valójában azonban politikai kutatást végeznek, például a pártok népszerűségét mérik.A független parlamenti képviselő szerint ezzel a lépéssel az ellenzék ugyanazt csinálja, mint a Fidesz, kicsiben másolja a rezsim működését, hogy az adófizetők pénzéből folytassanak politikai kampányt vagy mindenféle kapcsolódó szolgáltatásokat. „Így soha nem lesz esélyünk rendszert váltani” – szögezte le, hozzátéve, hogy az ügyet egy nappal korábban Rózsa András a Momentum korábbi alpolgármestere, jelenleg polgármesterjelöltje fedte fel, szintén a közösségi oldalán.A Hadházy által is támogatott Rózsa arról írt, hogy Horváth 2020 és 2023 között minden évben megbízást adott, hogy az önkormányzat szerződést kössön a Publicus Intézettel. – Pártpreferenciát szinte minden esetben mértek és időnként a kerület szempontjából értelmezhetetlen dolgokat is felmértek. Például 2023 novemberi kutatásban azt mérték, hogy pártpreferencia szerint milyen arányban vennének részt a megkérdezettek egy „most vasárnapi” országgyűlési választáson – emelte ki Rózsa, aki szerint mindez esztelen pénzszórás. | https://nepszava.hu/3228050_hadhazy-akos-zuglo-horvath-csaba-publicus-rozsa-andras-ellenzek-fidesz-mszp-momentum | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-zugloban-60-millios-megbizast-kapott-kozpenzbol-a-publicus-intezet | Népszava | hungarian-news | 2024-03-08 15:17:00 | [
"Horváth Csaba"
] | [
"Budapest Főváros XIV. kerület Önkormányzata (Zugló)",
"Publicus Kft."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"pártfinanszírozás",
"gazdálkodás",
"kampányfinanszírozás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
59,370 | Veszélyhelyzet van, miért is ne jelenhetne meg kedd éjjel egy aznap 23 órakor hatályba lépő jogszabály | A kedd éjjel megjelent Magyar Közlönyben a kormány, a veszélyhelyzetre hivatkozva, rendelettel írta felül azt a törvényi előírást, ami szerint a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnökének a lemondási ideje 60 nap. Túlzás lenne azt mondani, hogy tömegeket érintő változtatás ez, mégis fontos. | A kedd éjjel megjelent Magyar Közlönyben a kormány, a veszélyhelyzetre hivatkozva, rendelettel írta felül azt a törvényi előírást, ami szerint a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnökének a lemondási ideje 60 nap. Túlzás lenne azt mondani, hogy tömegeket érintő változtatás ez, mégis fontos. Mint a változtatást kiszúró 24.hu írja, az Index már kedden tényként írt arról, hogy csütörtöktől az a Biró Marcell lesz a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, aki most még az SZFTH elnöke.A most módosított törvény eredetileg úgy szólt, hogy az elnök lemondási ideje 60 nap. A rendelettel ez úgy változik, hogy ha az SZFTH-elnök a miniszterelnökhöz intézett írásos lemondásának oka az, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény bizonyos előírásai szerinti tisztséget betölthessen, a megbízatása a nyilatkozatában meghatározott napon szűnik meg. Tehát most már nincs jogi akadálya annak, hogy a kormánykörökből megbízható információkkal ellátott Index értesülésének megfelelően Biró Marcell már csütörtökön nemzetbiztonsági főtanácsadó legyen.Mielőtt Orbán Viktor kilenc évre kinevezte az SZTFH élére, Biró Marcell a Miniszterelnöki Kormányirodát vezette államtitkárként. | https://444.hu/2024/03/13/veszelyhelyzet-van-miert-is-ne-jelenhetne-meg-kedd-ejjel-egy-aznap-23-orakor-hatalyba-lepo-jogszabaly | https://web.archive.org/web/20240313064103/https://444.hu/2024/03/13/veszelyhelyzet-van-miert-is-ne-jelenhetne-meg-kedd-ejjel-egy-aznap-23-orakor-hatalyba-lepo-jogszabaly | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veszelyhelyzet-van-miert-is-ne-jelenhetne-meg-kedd-ejjel-egy-aznap-23-orakor-hatalyba-lepo-jogszabaly | 444 | hungarian-news | 2024-03-13 00:00:00 | [
"Bíró Marcell"
] | [] | [] | [
"jogalkotás"
] | [] |
59,371 | Karácsony: Fideszes ügyvéd vádalkut ajánl előzetesben ülőknek, ha hamis terhelő vallomást tesznek rám | Még kedden, miután hivatalos lett a nyári EP- és önkormányzati választás időpontja, posztolt a Facebookján egyet Karácsony Gergely arról, hogy nagyobb fokozatba fog kapcsolni az orosz mintájú lejárató kampány. Ehhez egy egészen meglepő értesülést – vagy hozzá eljutott pletykát – is közölt: „Hírek szerint egy fideszes ügyvéd jár körbe előzetesben ülő gyanúsítottak között, vádalkut ajánlva nekik, ha hamis terhelő vallomást tesznek rám.” | Még kedden, miután hivatalos lett a nyári EP- és önkormányzati választás időpontja, posztolt a Facebookján egyet Karácsony Gergely arról, hogy nagyobb fokozatba fog kapcsolni az orosz mintájú lejárató kampány. Ehhez egy egészen meglepő értesülést – vagy hozzá eljutott pletykát – is közölt: „Hírek szerint egy fideszes ügyvéd jár körbe előzetesben ülő gyanúsítottak között, vádalkut ajánlva nekik, ha hamis terhelő vallomást tesznek rám.”Ennek kapcsán felemlegette az Városháza-eladás állítólagos ügyét, amit elsősorban a Rogán Antal kézi vezérlésével irányított Index gerjesztett a főszerkesztő által közölt cikksorozattal. „Hiába szervezték be provokátornak a szép emlékű Városháza-ügyben is a színházi tao elcsalása miatt sok évi börtönnel fenyegetett »üzletembert«, a hazugság és a manipuláció akkor is lelepleződött” – írta erről. Karácsony szerint „89 nappal a választás előtt a Fidesznek nincs üzenete, csak hadüzenete Budapestnek”, ezért is vetnek majd be különböző lejáratási kísérleteket.Hogy hogyan működnek a Fidesz rendszerében a lejárató, fekete kampányok, amikben az igazságnak semmi szerepe nincs, arról tavaly ősszel mutattuk be dokumentumfilmünket VALÓTLANUL: Fekete kampányok az Orbán-rendszerben címmel: | https://444.hu/2024/03/13/karacsony-fideszes-ugyved-vadalkut-ajanl-elozetesben-uloknek-ha-hamis-terhelo-vallomast-tesznek-ram | https://web.archive.org/web/20240313055926/https://444.hu/2024/03/13/karacsony-fideszes-ugyved-vadalkut-ajanl-elozetesben-uloknek-ha-hamis-terhelo-vallomast-tesznek-ram | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karacsony-fideszes-ugyved-vadalkut-ajanl-elozetesben-uloknek-ha-hamis-terhelo-vallomast-tesznek-ram | 444 | hungarian-news | 2024-03-13 00:00:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"média",
"ügyvédek"
] | [
"\"Városháza-ügy\""
] |
59,372 | Szijjártó a luxusrepülőzésről: Biciklivel nem tudom megjárni New Yorkot | Ez munkaeszköz, ráadásul még kihúzni sem tudja magát a fedélzeten, „biciklivel nem tudom megjárni New Yorkot” – reagált az ATV adásában kedd este Szijjártó Péter arra a hírre, hogy három útjára összesen 264 millió forintért béreltek neki egy holland magánrepülőt. A gép ráadásul pontosan olyan típusú, mint a honvédség két meglévő gépe, csak luxuskivitelben. | Ez munkaeszköz, ráadásul még kihúzni sem tudja magát a fedélzeten, „biciklivel nem tudom megjárni New Yorkot” – reagált az ATV adásában kedd este Szijjártó Péter arra a hírre, hogy három útjára összesen 264 millió forintért béreltek neki egy holland magánrepülőt. A gép ráadásul pontosan olyan típusú, mint a honvédség két meglévő gépe, csak luxuskivitelben.„Ez technikai kérdés” – mondta a magángép használatáról, ráadásul nem is az ő döntése. Azzal védekezett, hogy neki megmondják, hol legyen, mire szálljon, ő ott lesz, felszáll és repül. Azt is mondta: „Nem kergettek gyerekkoromban az asztal körül, hogy üljek fel egy magángépre”. A repülőgépekről beszélve kicsit össze is mosta a honvédségi és a bérelt luxusgépeket, amikor azt mondta: szerinte a honvédségi gépeket sokan luxusgépként emlegetik, de neki ezen nem abból a szempontból fontosak, hogy hogy néznek ki, ezek munkaeszközök, nem szórakozni járnak vele, hanem dolgozni. .Hogy miért került több millió forintba a fedélzeti étkezésük, amikor Kairóban járt, arra nem tudott válaszolni. Azt állította, sokszor zsemle, szalámi, paprika és paradicsom van a tányéron, nem tudja, „mit hova könyveltek”, de ez az összeg nagyon sok. Az interjúban szó volt az amerikai elnökválasztásról és az orosz-ukrán háborúról, a kettő ott találkozott, hogy Szijjártó szerint megválasztása esetén Trump rá tudná venni az oroszokat, hogy tárgyaljanak a békéről. Sőt, szerinte a Gázai-övezet békéjét is a republikánus elnökjelölt győzelme hozhatja el. A Telex összefoglalója szerint azt mondta, hogy Trumpnak „pragmatikus külpolitikai stratégiája volt”, míg a demokraták „agresszíven exportálják a demokráciát”. | https://444.hu/2024/03/13/szijjarto-a-luxusrepulozesrol-biciklivel-nem-tudom-megjarni-new-yorkot | https://web.archive.org/web/20240313054604/https://444.hu/2024/03/13/szijjarto-a-luxusrepulozesrol-biciklivel-nem-tudom-megjarni-new-yorkot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-a-luxusrepulozesrol-biciklivel-nem-tudom-megjarni-new-yorkot | 444 | hungarian-news | 2024-03-13 00:00:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [] | [] | [
"diplomácia",
"utazás"
] | [] |
59,373 | Íme egy „gyönyörű kilátást és fotó-pontot kínáló”, nagyjából ötven centis „panoráma-sétány” potom 217 millióért | „Na, itt a legújabb FÉL MÉTERES KILÁTÓ 217 MILLIÓÉRT, Tihany mellett, Örvényesen. A változatosság kedvéért ez egy »nádkorona« sétány, bár a zavaró nádkoronát itt is gondosan kiirtották” – így kezdi legfrissebb Facebook-posztját Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A politikust egy, részben a 444 korábbi cikkére hivatkozó levélben hívták a Balaton-parti településre, hogy megtekintse az Aktív turisztikai fejlesztés Örvényesen - stég, sétány és pihenőhely kialakítása projekt eredményét (már ha eredményről van szó: a Hadházy által posztolt egyik fotó szerint ez még építési terület, másrészt a beruházás adatlapja szerint a munkálatokat tavaly decemberig be kellett fejezni, ráadásul a 217 388 700 forintos támogatás utolsó részletét is folyósították már 2022. május 19-én). | „Na, itt a legújabb FÉL MÉTERES KILÁTÓ 217 MILLIÓÉRT, Tihany mellett, Örvényesen. A változatosság kedvéért ez egy »nádkorona« sétány, bár a zavaró nádkoronát itt is gondosan kiirtották” – így kezdi legfrissebb Facebook-posztját Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A politikust egy, részben a 444 korábbi cikkére hivatkozó levélben hívták a Balaton-parti településre, hogy megtekintse az Aktív turisztikai fejlesztés Örvényesen - stég, sétány és pihenőhely kialakítása projekt eredményét (már ha eredményről van szó: a Hadházy által posztolt egyik fotó szerint ez még építési terület, másrészt a beruházás adatlapja szerint a munkálatokat tavaly decemberig be kellett fejezni, ráadásul a 217 388 700 forintos támogatás utolsó részletét is folyósították már 2022. május 19-én).Hadházy szerint az egész beruházás „pont olyan tökéletesen értelmetlen, mint amilyennek látszik, hiszen egyrészt a néhány méterre fekvő strandról ugyanilyen tökéletes a kilátás Tihanyra. Másrészt a nádast meg éppen megszüntetik azzal, hogy a »kilátó« másik oldalán meglevő, eddig a nádasban megbújó csónakkikötőt kiviszik a partig”. A politikus posztjában látható fotókon valóban nem jön át az a dicsőbb és boldogabb jövő vetett hitet tükröző megoldás, amit a beruházás leírása sejtet.Hogy a lehangolónak tűnő képeken mit látunk? Idézünk a projekt adatlapjáról néhány szívet melengető gondolatot: „projektünk fő elemét a biztonságos horgászturisztikai kikötőstég és egy panorámasétány adja”; „a területen élő mocsári csorbóka (Sonchus palustris) védett növény élőhelyét tiszteletben tartó fejlesztés új turisztikai attrakcióként szolgáló, egy lábakon álló, gyönyörű kilátást és fotó-pontot kínáló sétány jön létre a fejlesztés keretein belül”; „a lakosság életminőségének javítása mellett turisták napi költését is növeli a magas szintű környezet”.De nagyon fontos az is, hogy „a strandot keletről határoló, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területei közé tartozó, összefüggő természetes élőhelyet jelentő nádasba” korábban horgászati céllal használt bejárót megszüntették, és „a stég fejlesztése a strand keleti oldalán, a beruházással érintett területen valósul meg. Így a helyszínre érkező horgászok széles és biztonságos, az Európai Unió szabványainak megfelelő, az idősebb korú horgászok számára is kényelmesen használható, 150 centiméter széles stégen juthatnak el a csónakjaikhoz”. Ráadásul a védett területnek számító nádassal sincs több gond, annak egy részét ugyanis, ahogy Hadházy írja, és a fotókon is látható, kivágták (hogy csak átmenetileg, az elvileg decemberben befejeződött munkálatok végéig vagy sem, azt nem tudni). | https://444.hu/2024/03/13/ime-egy-gyonyoru-kilatast-es-foto-pontot-kinalo-nagyjabol-otven-centis-kilatast-kinalo-panoramasetany-potom-217-millioert | https://web.archive.org/web/20240313101021/https://444.hu/2024/03/13/ime-egy-gyonyoru-kilatast-es-foto-pontot-kinalo-nagyjabol-otven-centis-kilatast-kinalo-panoramasetany-potom-217-millioert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ime-egy-bgyonyoru-kilatast-es-foto-pontot-kinalor-nagyjabol-otven-centis-bpanorama-setanyr-potom-217-millioert | 444 | hungarian-news | 2024-03-13 00:00:00 | [] | [
"Örvényes község önkormányzata"
] | [
"Örvényes",
"Veszprém megye"
] | [
"EU",
"környezetkárosítás",
"2014-2020-as uniós ciklus",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
59,374 | Közel másfélmilliárdért újítják fel a Fradi népligeti focipályáit | Milliárdos nagyságrendű értékben renoválják az FTC üzemeltetésében lévő népligeti focipályákat – derül ki a Közbeszerzési Értesítőben közzétett dokumentumokból. | Milliárdos nagyságrendű értékben renoválják az FTC üzemeltetésében lévő népligeti focipályákat - derül ki a Közbeszerzési Értesítőben közzétett dokumentumokból.
A bejelentés szerint a Ferencvárosi Torna Klub összesen négy pálya (Center, Ganz, Száger, Iker 2) gyepének felújítására kötött keretszerződést, 3 éves időtartamra, vagy a keret kimerüléséig. A megrendelő az élőgyepes és "hibrid" pályák lemarását, a gyepszőnyeg cseréjét, gondozását kérte a pályázat győztesétől - a hibrid ebben az esetben egy 95 százalékban élő, 5 százalékban műfüves gyepet jelent, melyet 18 centi mélyen polietilén-szálakkal, speciális gépek segítségével fűznek össze. Utóbbi típust egy-két évente cserélni is kell, míg a tisztán élőgyepes pályákat csak 3-4 évente kell felújítani.
A tenderre két cég jelentkezett, ám a Budapest-Klima Kft. pályázata formai okok (egy hiánypótlás elmaradása) miatt végül érvénytelen lett. A győztes MBB Garden így nettó 1,12 milliárdért, bruttó értéken számolva 1,42 milliárd forintért vállalta el a megbízást. Ami - a pályánkénti 8 ezer négyzetméternyi területtel számolva - azt jelenti, hogy egy négyzetméternyi hibrid vagy élőgyepet átlagosan bruttó 44 ezer forintért renovál és gondoz majd a nyertes pályázó. | https://hang.hu/belfold/kozel-masfelmilliardert-ujitjak-fel-a-fradi-nepligeti-focipalyait-162371 | https://web.archive.org/web/20240312153843/https://hang.hu/belfold/kozel-masfelmilliardert-ujitjak-fel-a-fradi-nepligeti-focipalyait-162371 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-masfelmilliardert-ujitjak-fel-a-fradi-nepligeti-focipalyait | Magyar Hang | hungarian-news | 2024-03-12 16:13:00 | [] | [
"Ferencvárosi Torna Club"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"sport",
"gazdálkodás",
"stadion",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
59,375 | Feljelentésig jutott a Kiskunhalasi Református Egyházközség ügye | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt van már a Kiskunhalasi Református Egyházközség ügye, a hírek szerint ugyanis nem arra használt fel több tízmillió forintot, mint amire kapta. | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt van már a Kiskunhalasi Református Egyházközség ügye, a hírek szerint ugyanis nem arra használt fel több tízmillió forintot, mint amire kapta.
A Népszava írta meg korábban a birtokukba került könyvvizsgálati jelentés alapján, hogy nem az általa fenntartott iskola céljaira, hanem más célra használt fel a Kiskunhalasi Református Egyházközség 60 millió forint oktatási célra kapott állami normatívát. A dokumentum szerint az egyházközség "nem biztosította a beszámolók megbízhatóságát, szabályszerű könyvvezetéssel történő alátámasztását, valamint a kapott támogatásokkal való elszámoltathatóság feltételeit", a támogatást pedig az egyházközség oktatási intézményei helyett "hitéleti működése során nagy valószínűséggel felhasználta." | https://hang.hu/belfold/feljelentesig-jutott-a-kiskunhalasi-reformatus-egyhazkozseg-ugye-162350 | https://web.archive.org/web/20240311193145/https://hang.hu/belfold/feljelentesig-jutott-a-kiskunhalasi-reformatus-egyhazkozseg-ugye-162350 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentesig-jutott-a-kiskunhalasi-reformatus-egyhazkozseg-ugye | Magyar Hang | hungarian-news | 2024-03-11 16:27:00 | [] | [
"Kiskunhalasi Református Egyházközség"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kiskunhalas"
] | [
"oktatás",
"háttér",
"egyház",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
59,376 | Az ország egyik leggazdagabb és legvisszahúzódóbb családja miatt indult a vizsgabotrány a Corvinuson | A Budapesti Corvinus Egyetem úgynevezett vizsgabotrányával már sokat foglalkozott a sajtó, az ügy már majdnem minden adminisztratív részletét megismerhette a nyilvánosság. Csak azt nem, hogy melyik volt az a gazdag, befolyásos, jelentős Mol-részesedéssel bíró család, amelynek tagjai nyomást tudtak gyakorolni az egyetem vezetésére. Ennek eredményeként a gyereküket a többi diáktól elkülönítve, megkülönböztetve vizsgáztatták le egy tárgyból, amiből oktatói szerint nem is lett volna szabad levizsgáznia. Pedig a család nevét sokan emlegetik a Corvinuson. A Telex több egyetemi forrástól is úgy értesült – és időközben a Jelen is megírta –, hogy a nyilvánosságtól visszahúzódó, de az ország egyik legnagyobb vagyonával rendelkező, orosz származású Rahimkulov család tagjai, Rahimkulov Timur és felesége gyakoroltak nyomást a Corvinus vezetőire a gyerekük vizsgája miatt. | A Budapesti Corvinus Egyetem úgynevezett vizsgabotrányával már sokat foglalkozott a sajtó, az ügy már majdnem minden adminisztratív részletét megismerhette a nyilvánosság. Csak azt nem, hogy melyik volt az a gazdag, befolyásos, jelentős Mol-részesedéssel bíró család, amelynek tagjai nyomást tudtak gyakorolni az egyetem vezetésére. Ennek eredményeként a gyereküket a többi diáktól elkülönítve, megkülönböztetve vizsgáztatták le egy tárgyból, amiből oktatói szerint nem is lett volna szabad levizsgáznia. Pedig a család nevét sokan emlegetik a Corvinuson. A Telex több egyetemi forrástól is úgy értesült – és időközben a Jelen is megírta –, hogy a nyilvánosságtól visszahúzódó, de az ország egyik legnagyobb vagyonával rendelkező, orosz származású Rahimkulov család tagjai, Rahimkulov Timur és felesége gyakoroltak nyomást a Corvinus vezetőire a gyerekük vizsgája miatt.Sokat mérlegeltük, hogy leírjuk-e ezt a több, egymástól független forrás által is megerősített információt, hiszen a vizsgabotrány során minden résztvevő védte az érintett család, az érintett hallgató személyiségi jogait. Természetesen mi sem a hallgatónak akarunk ártani, de hosszas mérlegelés után úgy gondoltuk: a nyilvánosság megérdemli, hogy tudja, melyik család volt az, amelynek tagjai úgy gondolták, hogy befolyásukra hivatkozva olyan privilégiumokkal élhetnek, amikkel mások nem, és ezzel botrányba keverhetik az ország egyik legtekintélyesebb egyetemét.Rahimkulov Timurnak és feleségének február 21-én küldtünk kérdéseket a legutóbbi éves beszámolója alapján Rahimkulov 100 százalékos tulajdonában lévő MGTR-Investment Kft. cégadatbázisban elérhető emailcímére, majd miután több mint két hétig nem kaptunk választ, kérdéseinket postán is elküldtük a cég székhelyére és Rahimkulov Timur nyilvános céges dokumentumokban található lakcímére. A Magyar Posta értesítése szerint a cég címére küldött levelünket március 6-án sikerült is kézbesíteni.A Budapesti Corvinus Egyetem a Jelen cikkének megjelenése után a Népszavával és a 24.hu-val azt közölte, hogy a személyiségi jogokat védő jogszabályoknak megfelelően hallgató kilétére vonatkozó információkat nem áll módjában megadni.A férjem nagyon fontos ember, nem lenne jó, ha be kellene avatkoznia2023 elején a Corvinus egyetem egyik – azóta azonnali felmondással kirúgott – oktatója, Ádám Zoltán (akivel a Telex Téma podcastjában is interjúztunk elbocsátása után, ezt itt lehet meghallgatni) etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetemen január végén lezajlott vizsga miatt. Ádám azt mondta, hogy egy hallgatót kivételező módon, a többi hallgatótól elkülönítve, egy külön vizsgasor alapján vizsgáztatott le az egyetem egyik dékánja. A hallgató nem teljesítette a tantárgy lezárásához szükséges követelményeket (nem adott le elég házi feladatot), ezért Ádám és kollégái megítélése szerint nem lett volna szabad vizsgára engedni. A hallgató szülei viszont személyesen és levélben is felkeresték őt és az egyetem vezetését, azt követelve, hogy a gyerekük letehesse a vizsgát.Először a hallgató édesanyja kereste fel Ádám Zoltánt egy egyetemi órája után, a tanteremben, ahol Ádám szavai szerint kvázi megfenyegette őt. Mint a 444-nek adott interjújában a volt oktató elmondta, a hölgy azt mondta neki, hogy a férje nagyon fontos ember, és nem lenne jó, ha neki kellene beavatkoznia az ügybe. Amikor az oktató elmondta az édesanyának, hogy ő nem tehet semmit, a férjének mégis be kellett avatkoznia, ugyanis levelet írt az egyetem vezetőinek, többek közt a rektornak.Az egyetem vezetői ezután több lépésben próbálták elérni, hogy a hallgató levizsgázhasson, megbeszélték a hallgatóval hogy kérjen dékáni méltányosságot – Ádám szerint arra buzdítva a hallgatót, hogy valótlan okkal, technikai problémákkal indokolja meg, miért nem tudta időben leadni a házi feladatait –, majd amikor Ádám ezután sem tartotta levizsgáztathatónak a hallgatót, az egyetem egyik dékánja külön levizsgáztatta őt. Kérdeztük az egyetemet arról, hogy az egyetem oktatói valóban javasolták-e a hallgatónak, hogy technikai problémákra hivatkozva kérjen méltányossági kérelmet, illetve hogy a hallgató tapasztalt-e technikai problémákat, de az egyetem kommunikációs osztálya csak annyit közölt, hogy lezártnak tekinti az etikai ügyet.Ádám Zoltán, amikor egy belső fórumon először beszámolt az esetről, azt írta, a hallgató családja „a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik”. Több, erről egymástól függetlenül értesülő egyetemi forrás alapján meg tudjuk erősíteni, hogy a kérdéses család a Rahimkulov család. Rahimkulov Timur az ország egyik leggazdagabb embere, aki testvérével, Ruszlannal együtt tulajdonolt cégein keresztül az utolsó elérhető nyilvános információk szerint valóban komoly részesedéssel rendelkezik vagy rendelkezett az OTP-ben és a Molban is.A hallgató családnevét forrásaink szerint a botrány óta már sokan tudták a Corvinuson, sok fórumon emlegették, bár úgy tudjuk, azért messze nem minden oktatóhoz jutott el az információ. Úgy gondoljuk azonban, hogy közérdekű információ, kikről van szó, hiszen ebben az ügyben az ország leggazdagabb családjának tagjai próbálták befolyásukat arra használni, hogy a gyereküket átsegítsék egy vizsgán. Az esetet vizsgáló eljárás során is megállapították, hogy a család részéről komoly nyomás nehezedett Ádám Zoltánra és az egyetem egyik, az ügyben érintett dékánjára (aki végül külön levizsgáztatta a hallgatót). A hallgató édesanyja és édesapja „rendkívül rámenős és fenyegető stílusban” kommunikált a két említett oktatóval és egy alkalommal az egyetem rektorával is.Végül pedig az történt, amit a szülők akartak, gyermekük letehette a vizsgát. És bár másodfokon mindenkit felmentettek az etikai vétségek vádja alól, a felmentő döntést meghozó rektorhelyettes sem vitatta, hogy a vizsgálat alá vont vezetők valóban kivételeztek a hallgatóval, megvalósult a megkülönböztetés a vizsga során.Az egyetem etikai bizottsága közel két hónap alapos vizsgálat után elmarasztalta az egyetem két dékánját, amiért azok kivételeztek a hallgatóval, feltételezhetően annak vagyoni helyzete befolyásos családja miatt. A másodfokon döntő általános rektorhelyettes (azóta kinevezett rektor) Szabó Lajos az egyik dékán esetében úgy látta, hogy az eljárás során nem nyert bizonyítást, hogy szándékosan, nem gondatlanságból járt el az ügyben úgy, ahogy eljárt. A másik, a hallgatót végül elkülönítve, külön feladatsorral levizsgáztató dékánt pedig azzal az érveléssel mentette fel, hogy az etikai eljárás során csak „nagyon erős alappal feltételezték”, hogy mi miatt kivételeztek a hallgatóval. Szabó szerint nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy valóban családjának vagyona és befolyása miatt és nem puszta jóindulatból történt ez.A vizsgabotrányként elhíresült ügy kapcsán végül egyetlen embert rúgtak ki az egyetemről, az etikai vizsgálatot kezdeményező Ádám Zoltánt. Ennek közvetlen előzménye az volt, hogy az egyetem vezetése szerint akadályozott egy, a kérdéses vizsga körülményeivel foglalkozó másik vizsgálatot (azzal, hogy nem küldött el bizonyos emaileket, amelyeket a vizsgálat lefolytatója máshonnan megszerzett), és elfogadhatatlan stílusban beszélt az egyetem vezetőivel.Takáts Előd rektor, akit másodfokon felmentettek az etikai vizsgálatban, a másodfokú döntés után lemondott a rektori pozíciójáról, és úgy tudjuk, az egyik, az ügyben érintett dékán sem tölti már be ezt a posztot. Takáts Előd volt rektor a Telex Téma podcastjában azzal indokolta lemondását, hogy rektorként szeretett volna visszaadni a magyar közgazdászközösségnek abból, amit kapott, de emellett nem volt ideje igazi hivatásával, a gazdaságpolitika tanulmányozásával foglalkoznia. Az egyetem kommunikációs osztálya az érintett dékán leváltásával kapcsolatos kérdésünkre azt írta, a Budapesti Corvinus Egyetem vezetői kinevezéseinek nincs közük az etikai eljárásokhoz.Az egyetem szakszervezeti vezetői és hallgatói szerint a botrány ronthatja a Corvinusra járó hallgatók diplomájának értékét. És bár a szülői nyomás, a vizsgáztatás és az etikai vizsgálat kezelésében az egyetem vezetésének döntései vezettek elsősorban oda, ahol ez az ügy tart, a történet el sem indult volna, ha az ország egyik vagy talán a leggazdagabb családjának tagjai nem érzik úgy, hogy megengedhetik maguknak, hogy nyomást gyakoroljanak az egyetemre.A Corvinus Egyetem vezetőinek hivatalos kommunikációja szerint nem történt semmi igazán komoly kihágás, az esetet csak Ádám Zoltán és a sajtó fújta fel. Hernádi Zsolt, a Corvinus alapítványának elnöke az MCC nyári eseményén úgy fogalmazott, hogy a vizsgaügy vihar egy pohár vízben, méltányossági kérelmet kért egy hallgató, ami után levizsgázhatott volna, de Ádám Zoltán ezután sem volt hajlandó levizsgáztatni, így az egyik dékán levizsgáztatta a hallgatót.Hernádi Zsolt azt is mondta, hogy az ügyben történtek szabálytalanságok, például hogy Ádám Zoltán beszélt a hallgató szüleivel, ami tilos, de egyik szabálytalanság sem olyan, amiért a diákot kell büntetni. Hasonlóképpen nyilatkozott az egyetem megbízott rektora, Szabó Lajos. Ő az Indexnek adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy az etikai vizsgálatot lezáró, saját maga által hozott „végső határozat szerint az egyik érintett kolléga esetében nem történt etikai vétség, a másik kolléga esetében pedig nem volt bizonyítható”, viszont az etikai vizsgálat után indult szabálytalansági eljárás talált szabálytalanságokat, például azt, hogy az oktatóknak tilos a hallgatók szüleivel beszélniük. Ezenkívül a megbízott rektor azt mondta, hogy az egyetem vezetőitől vagy a kuratóriumtól semmilyen nyomás nem érkezett, és „nem igaz az a narratíva, hogy itt gazdag szülők buta gyerekeit rugdossuk át, ezt a diákjaink nevében is vissza kell utasítanunk”. „Mindenféle kivételezést nagyon határozottan visszautasítunk, és nem engedjük meg, hogy ez megtörténjen” – mondta a megbízott rektor az Indexnek.Ádám Zoltán a 444-nek azt mondta, a hallgató ugyan dékáni méltányossággal bepótolhatta az elmaradt házi feladatait, de még így sem teljesítette az összes évközi követelményt, amit a tantárgyi adatlap előírt ahhoz, hogy egyesnél jobb jegyet kaphasson a tárgyból. Ezért javasolta, hogy a hallgató rektori méltányosságért is folyamodjon, ehelyett vizsgáztatta le külön a dékán a hallgatót. Azt is elmondta, hogy a hallgatót később levizsgáztató dékán kérte meg, hogy válaszoljon a hallgató szüleinek levelére.Az egyetem azt közölte, hogy lezártnak tekinti az ügyet, különösen azután, hogy bár Ádám Zoltán bíróságon támadta meg az etikai eljárásban született döntést, azt a bíróság első és másodfokon is visszautasította. (A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla igazat adott az első fokon eljáró bíróságnak, hogy nincs hatásköre az egyetem etikai ügyében.)Egy gazdag család születéseA Rahimkulov család a rendszerváltás időszaka óta aktív Magyarországon. A család vagyonát Megdet Rahimkulov alapozta meg az 1990-es és a 2000-es években, mielőtt 2008-ban visszaköltözött Moszkvába. A családi vagyont azóta negyvenes éveikben járó, magyar és orosz állampolgársággal bíró fiai, Timur és Ruszlán viszik tovább. Ez a vagyon pedig elég jelentős: a G7.hu 2020-as cikkében úgy számolt, hogy a testvérpár együttes vagyona nagyobb lehet, mint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor vagyona összesen. Azóta több olyan lépés is történt, ami miatt nehezen átlátható, mekkora vagyonnal is bírnak a Rahimkulov testvérek cégei, a legutóbbi becslések alapján a családi vagyon azóta több mint százmilliárd forinttal csökkenhetett, de így is a leggazdagabb 20 magyar között van a testvérpár mindkét tagja a Forbes legfrissebb vagyonbecslése szerint.A családalapító, Megdet Rahimkulov 1945-ben született Moszkvában, majd közgazdasági tanulmányok után a gáziparban helyezkedett el. Így került kapcsolatba Magyarországgal is, ahol aztán az orosz–magyar gázkereskedelemben töltött be fontos tisztviselői szerepet. Az idősebb Rahimkulov jó viszonyt ápolt a Gazprom vezetőivel, a később Oroszország miniszterelnöki székébe átülő Viktor Csernomirgyinnel, valamint bizalmasával, Rem Vjahirjevvel, aki követte Csernomirgyint a Gazprom élén. Rahimkulov a Gazprom „helytartójaként” érkezett Magyarországra, ő vezette a Mol és a Gazprom közös vállalatát, a magyar–orosz gázkereskedelmet bonyolító Panrusgáz Rt.-t, és a cég finanszírozására megvásárolt Általános Értékforgalmi Bankot (ÁÉB)-t is.Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésével viszont a Gazprom, és így Rahimkulovék életében is változások álltak be. Putyin ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy a Gazprom vezetői és azok rokonai gyanús körülmények között, lényegében fillérekért szerezték meg a cégeket, amelyekbe a Gazprom nem sokkal korábban milliárdokat érő vagyont szervezett ki. Volt olyan eset, hogy egy dollármilliárdokat érő vállalat 40 rubelért került új tulajdonosokhoz. Putyin mindenesetre leváltotta Vjahirjevet és régi bizalmasát, Alekszej Millert nevezte ki a Gazprom élére, aki azóta is vezeti a céget. Ő pedig hamar tisztogatásba kezdett.Megdet nem bukott akkorát, de a Panrugáznál betöltött pozíciójáról lemondott. Az ÁÉB-be viszont fokozatosan bevásárolta magát, így az a Gazprom bankja helyett Rahimkulov bankjává alakult. Ezután egyre inkább tőzsdei játékosként, befektetőként és nem mellesleg az ország egyik leggazdagabb (sőt, 2005–2006-ban a Népszabadság akkori számításai szerint a leggazdagabb) embereként jelent meg a piacon.Egyik első üzleteként részesedést az ÁÉB-n és más cégeken keresztül összesen 85 százalékos részt vett a Zalakerámiában, hogy aztán azt 50 százalékos haszonnal adja tovább. Később több hasonló üzlete is volt a család vállalataink, amiken ha nem is kerestek mindig ekkorát, milliárdos, néha tízmilliárdos profittal adták-vették a céges részesedéseket. Bevásárolták magukat például az Antenna Hungáriába nem sokkal azelőtt, hogy az állam eladta volna a részét, ezzel felértékelve a már magánkézben lévő részvényeket is. Később pedig vegyipari cégekben, a Borsodchemben és a TVK-ban is vettek komoly részesedést. Igaz, Megmet Rahimkulov a Borsodchem-biznisz kapcsán rekordösszegű, 250 millió forintos büntetést is kapott, miután kiderült, hogy bennfentes információk alapján vettek pár százezer Borsodchem-részvényt. A részvények eladásán így is nagyjából 13-15 milliárd forintot kerestek.Összetett viszony a MollalA fent említett cégek mellett Rahimkulovék jelentős részesedést vásároltak Magyarország legnagyobb cégeiben, az OTP-ben és a Molban. Az OTP-ben 2007-re már több mint 10 százalékos részesedése volt a családnak, ami 2020-ra 7 százalék körüli tulajdonra csökkent. Ez nem tűnik soknak, de ezzel a család az OTP egyik legnagyobb befektetőjének számít (a részesedésük alakulásáról később még lesz szó).A Molban 2007-re 6 százalék körüli részesedésük volt, ennek eladásával pedig a rendszerváltás utáni gazdaságtörténet egyik legnagyobb üzleti csatáját indították el. A 6 százalékukat ugyanis az osztrák OMV-nek adták el. Az osztrák olajipari vállalat ezzel a Mol részvényeinek közel 20 százalékát birtokolta, majd elkezdett még többet vásárolni, megpróbálva Hernádi Zsolt és az egész Mol-vezetés akarata ellenére felvásárolni a vállalatot. Ezt végül a Gyurcsány-kormány beavatkozásával sikerült elhárítani.Rahimkulov és a Mol viszonya korábban sem volt felhőtlen: még 2000-ben egy ír cég 25 százalékos részesedést vásárolt a Borsodchemben, amely ír céget Megdet Rahimkulov képviselte. Piaci pletykák szerint a felvásárlás mögött a Gazprom állt, amelyben akkor még nem fejezte le a vezetést Putyin. A Borsodchemnek viszont komoly részesedése volt a másik vegyipari cégben, a TVK-ban, amire a Mol is pályázott. A Borsodchem vezetése pedig a tulajdonosok akarata ellenére eladta a cég TVK-részesedéseit a Molnak. A három cég tőzsdei kereskedését felfüggesztették, a cégek vezetői pedig a sajtóban üzengettek egymásnak. Ekkor már Hernádi Zsolt is a Mol igazgatóságában ült.Mindezt alapján el lehet mondani, hogy a Mol és a Rahimkulov család viszonya legalábbis összetett. A vizsgabotránnyal összefüggésben ez azért is érdekes lehet, mert bár a Rahimkulov család – most már a második generáció vezetésével – újra komoly részvényes lett a Molban, ebből nem feltétlen következik felhőtlen viszony a felek között.Arról, hogy milyen Rahimkulov Timur kapcsolata a Mol vezetésével, természetesen csak az érintettek tudnak biztosat, de előtörténetük alapján nehéz azt feltételezni, hogy Hernádi Zsolttal vagy a cég vezetésével nagyon szoros baráti viszonyban állnának. A viharos cégtörténet alapján inkább azt lehet talán elképzelni, hogy a corvinusos vizsgabotrányban érintett vezetők a maguk feje után mentek, amikor úgy intézték az ügyet, ahogy. Miközben persze elképzelhető, hogy az ilyesfajta nyomásgyakorlásnak nem lett volna akkora hatása a tanárokra és egyetemi vezetőkre, ha nem a Mol egyik nagyrészvényese panaszkodik a gyereke vizsgái miatt, miközben a Mol elnök-vezérigazgatója vezeti az egyetem kuratóriumát.A második generációAhogy korábban már utaltunk rá, a Rahimkulov-vagyont Megdet Rahimkulov 2008-as visszavonulása óta fiai, Timur és Ruszlán kezelik. A negyvenes éveik elején-közepén járó testvérek az 1990-es években érkeztek Magyarországra, itt tanultak (a G7 cikke szerint a Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Corvinus elődjén), a nevüket magyar sorrendben írják, és magyar állampolgársággal is rendelkeznek az orosz mellett.A Rahimkulov-vagyon jó ideig a Kafijat Zrt. nevű főcégben összpontosult, amibe még Megdet pakolta bele az ÁÉB-n és más cégeken keresztül felhalmozott tulajdonokat, majd 2008-ban átadta a kulcsot a fiainak. A két fiú 2019-ig 50-50 százalékos tulajdonos volt a Kafijatban, a cég 2021-es éves jelentése szerint viszont 2020 decemberében már a fiatalabb fivér, Ruszlán volt a százszázalékos tulajdonos. Timur pedig a család egy másik, kisebb vagyont kezelő cégében, az MGTR-Investment Kft.-ben lett kizárólagos tulajdonos, amelyben korábban a két testvérnek kicsit több mint 30, a Kafijatnak pedig kicsit kevesebb mint 70 százaléka volt, vagyis amiben lényegében szintén felesben voltak tulajdonosok.Hogy mekkora OTP- és Mol-részesedéssel bírnak a testvérek, azt a tulajdonrészeik átstrukturálása miatt már nehéz már nyomon követni. Ahogy ugyanis a Forbes 2022-es cikkében írta, a Kafijat és az MGTR-Alliance Kft. 2022-ben egy részvényesi csoportot alkotva kicsit több mint 7 százalékos tulajdonos volt az OTP-ben, 2022 augusztusában viszont ez a részvényesi csoport ebben a formában megszűnt. Ezzel a Kafijat és az MGTR részesedése 5 százaléka alá csökkent, 5 százalék alatt pedig a Budapesti Értéktőzsde nem teszi közzé a részvényesek nevét. A Mol-tulajdonrészükről legutóbb 2019-ben számoltak be, akkor a még közös tulajdonban lévő Kafijat a Mol-részvények 3,4 százalékával bírt.A Forbes 2023-as listája szerint Ruszlán Rahimkulov 176,1 milliárd forintos vagyonával a 11., Timur pedig 133,6 milliárd forinttal a 14. leggazdagabb magyar. Ez amúgy jelentős visszaesés, a 2021-es Forbes-becslésben a fivérek együttes vagyona a 480 milliárd forintot is meghaladta.A Mol- és OTP-részvények mellett a testvérek fektettek magánkórházba, napelemparkba, Ruszlánnak szállodabefektetései is vannak, és volt egy előadó-művészeti szervezete, amely nagyon sok taotámogatást kapott, majd megszűnt, amint kivezették a kulturális tao rendszerét. Kettőjük közül a fiatalabb testvér tűnik vállalkozóbb szelleműnek, az idősebb Timurnak egy nagyobb saját üzlete volt, a Business Telecom nevű telekommunikációs cég. Ebbe Timur 2014-ben nagy összeggel beszállt annak ellenére, hogy sokan inkább kalandorcégnek tekintették a tőzsdén. A Business Telecom be is bukott, Timur pedig az összes BT-részvényekbe fektetett pénzét elvesztette.A Rahimkulov testvérek neve legutóbb a „Városháza-ügy” néven elhíresült botránnyal összefüggésben került a sajtóba: 2021-ben a kormánypárti sajtót bejárta egy súlyosan manipulált felvétel, amin állítólag a fővárosi vagyonkezelő vezetője a Városháza épületének eladásáról tárgyal. A tárgyalópartnerei pedig a Rahimkulov testvérek megbízottjának állítják magukat. | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/08/corvinus-egyetem-vizsgabotrany-rahimkulov-csalad-adam-zoltan-kirugasa | https://web.archive.org/web/20240309035443/https://telex.hu/gazdasag/2024/03/08/corvinus-egyetem-vizsgabotrany-rahimkulov-csalad-adam-zoltan-kirugasa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orszag-egyik-leggazdagabb-es-legvisszahuzodobb-csaladja-miatt-indult-a-vizsgabotrany-a-corvinuson | Telex | hungarian-news | 2024-03-08 06:54:00 | [
"Timur Rahimkulov"
] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"oktatás",
"rokonok",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Egyetemi modellváltás"
] |
59,377 | Képzetlen tanácsadókat foglalkoztathat Gyurcsányék budai önkormányzata | Az MSZP-s Őrsi Gergely vezette önkormányzattól csupán az egyes szerződések kivonatait kapta meg az Adatradar portál, s ezekből nem derült ki, hogy havi hány órában és milyen formában kell(ett) rendelkezésre állniuk a megbízottaknak. | A második kerületnek az Adatradar megkeresésére adott válaszai szerint az idén is foglalkoztatott öt tanácsadójuk közül öten kötődnek egyértelműen a baloldalhoz, de ha a vizsgált időszakot kiterjesztjük a 2019-es őszi választásig, akkor az arány nyolcból nyolc - olvasható az Origó cikkében.
Az MSZP-s Őrsi Gergely vezette önkormányzattól csupán az egyes szerződések kivonatait kapta meg az Adatradar portál, s ezekből nem derült ki, hogy havi hány órában és milyen formában kell(ett) rendelkezésre állniuk a megbízottaknak.
A kifizetett díjak alapján (melyek hol bruttósítva vannak feltüntetve, hol nem) egyesek akár teljes állásban is dolgozhattak (volna), illetve dolgozhat(ná)nak a kerületnek, ám ez a korábbi tapasztalataik alapján nem valószínű - jegyzik meg.
Mint írják,
feltűnő továbbá, hogy a tanácsadók feladatai részben semmiféle speciális szakértelmet nem igényelnek, titkárnők, közalkalmazottak is elvégezhetnék azokat, részben pedig fedik egymás területeit, például egyszerre ketten is foglalkoznak kulturális kérdésekkel, rendezvényszervezéssel, s volt idő, amikor hárman nyújtottak kommunikációs segítséget Őrsi Gergelynek.
A tanácsadói feladatokat a már felvett dolgozók is elláthatták volna
Baranyi Máriával, a polgármester külpolitikai és protokolltanácsadójával kezdődik a sor, aki 1994 és 1998 között, vagyis Horn Gyula kormányfősége idején a Miniszterelnöki Hivatal titkárságvezetője volt, s később is mellette dolgozott.
Aztán egy rövid időre feltűnt Márki-Zay Péter mellett Hódmezővásárhelyen, 2020. március 23-tól viszont havi bruttó 200 ezer forintért dolgozik a második kerület külkapcsolatainak fejlesztésén, s osztogatja tanácsait szervezeti kérdésekben.
Ezek szerint szerepe volt többek között abban, hogy Budapest és Bécs második kerülete idén együttműködési megállapodást kötött az osztrák fővárosban.
Folytatva a sort, a 2019-es önkormányzati választások után havi bruttó 350 ezer forintos megbízási díjért az első adandó alkalommal, már november 4-vel "leigazolta" a kerület Merker Dávidot, aki korábban SZDSZ-es önkormányzati képviselő volt.
Feladata kulturális, emlékezetpolitikai és turisztikai tanácsadás volt, hasonlóan a GENERALP-ART-i Kkt.-hoz - utóbbié "művészeti-kulturális tanácsadás és rendezvényszervezés, elsősorban a Pesthidegkúti városrész vonatkozásában".
A jelenleg végelszámolás alatt álló társasággal 2020. március 1-jén kötöttek egy havi bruttó 250 ezer forintos szerződést, amelynek értelmében "kulturális, elsősorban színművészeti programokat szervez, és részt vesz azok megvalósításában, továbbá - igény alapján - felkészíti Őrsi Gergelyt kulturális kérdésekben".
A GENERALP-ART-i tulajdonosa Cserna Antal színművész és felesége, Szalay Krisztina színművésznő, a baloldali összefogás 2019-es önkormányzati képviselőjelöltje.
2020 októberében Szalay felolvasóestet szervezett a második kerületi Átriumba, méghozzá a Meseország mindenkié című botrányos tartalmú LMBTQ-mesekönyvből.
A rendezvényszervezés megjelenik a 2019. október 21-től 2021. február 28-ig havi 390 ezer forintért, azóta pedig havi 220 ezer forintért alkalmazott Lóránd Gergely feladatai között is.
Lóránd 2010-ben az MSZP színeiben indult a második kerületi helyhatósági választáson, három éve pedig a baloldali összefogás választási bizottsági delegáltja volt.
Őrsi Gergely mellett lényegében kabinetvezetői teendőket lát el: közvetlenül szervezi a polgármester személyügyi kapcsolatait és fogadóóráit, részt vesz az időbeosztása összeállításában, sőt, 2022 áprilisáig a polgármesteri titkárság személyügyi kérdéseibe is beleszólhatott.
Hogy miért vállalkozóként s nem köztisztviselőként teszi mindezt - rejtély
- írja az Origó.
Egyszerre három kommunikációs tanácsadó
A végére maradtak a kommunikációs és politikai tanácsadók, a baloldali Policy Solution korábbi elemzője, Varga Áron, a régi-új szocialista szakértő, Gyülvészi András, valamit Szekerák Ádám és a jobbikos Morris Kristof Park.
Közülük egyedül a liberális Vargának volt még idén novemberben is élő megbízási szerződése.
Az alapdíja 2019. december 1-je óta változatlan, bruttó 150 ezer forint havonta, amiért cserébe politikai elemzéseket, szövegírást, valamint az önkormányzati kommunikáció erősítését várják el tőle - ideértve Őrsi Gergely szükség szerinti felkészítését is bizonyos közszereplések, rendezvények előtt.
Gyülvészi András korábban az MSZP országgyűlési frakciója mellett dolgozott. A második kerületben pedig 2019. október 21-től 2020. április 30-ig volt a polgármester kommunikációs főtanácsadója havi 359 500 forintért. Utána mint a közösségi kapcsolatok igazgatója bekerült a hivatali állományba.
Szekerák Ádám kis átfedéssel, 2020. 03. 01-jétől 2020. 11. 15-ig volt Őrsi Gergely PR-tanácsadója és a kommunikációs stratégiaalkotásért felelős megbízottja.
Az első két hónapban legfeljebb 475-475 ezer forintot kereshetett, májustól viszont fixen 120 ezret.
Szekerák korábban dolgozott RTL Klubnál stylistként és a Café PR-nál is.
Utóbbi a 2000-es évek derekáig Bajnai Gordon és Kóka János érdekeltségébe tartozott. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/12/kepzetlen-tanacsadokat-foglalkoztathat-gyurcsanyek-budai-onkormanyzata | https://web.archive.org/web/20221207203841/https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/12/kepzetlen-tanacsadokat-foglalkoztathat-gyurcsanyek-budai-onkormanyzata | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kepzetlen-tanacsadokat-foglalkoztathat-gyurcsanyek-budai-onkormanyzata | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2022-12-05 21:48:00 | [] | [
"Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat",
"MSZP"
] | [] | [
"tanácsadás",
"önkormányzat"
] | [] |
59,378 | Kiadják Romániának a korrupt nagybányai polgármestert, aki Magyarországon keresztül menekült Németországba | A német hatóságok kiadják Romániának a szökés közben tavaly novemberben letartóztatott, korrupcióért elítélt Catalin Chereches volt nagybányai polgármestert. Catalin Chereches először Magyarországra menekült, miután csúszópénz többrendbeli elfogadása miatt 5 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a kolozsvári táblabíróság. Chereches az unokatestvére személyi igazolványával elhagyta Romániát a petei határátkelőn keresztül. | A német hatóságok kiadják Romániának a szökés közben tavaly novemberben letartóztatott, korrupcióért elítélt Catalin Chereches volt nagybányai polgármestert. Catalin Chereches először Magyarországra menekült, miután csúszópénz többrendbeli elfogadása miatt 5 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a kolozsvári táblabíróság. Chereches az unokatestvére személyi igazolványával elhagyta Romániát a petei határátkelőn keresztül. Ezen a ponton Chereches jobban örülhetett a magyar zászlók látványának, mint tavaly, amikor a helyi gesztenyefesztiválon román zászlóval takartatta le az egyik kürtöskalácsos magyar nyelvű szövegét, majd kirúgta a magyar alpolgármesterét.Alina Gorghiu román igazságügyi miniszter köszönetet mondott a német hatóságoknak a büntetőügyekben tanúsított, „szinte kivételesnek mondható” együttműködésért, és megerősítette: a Romániában jogerősen elítélt, az ítéletvégrehajtás elől külföldre menekült Chereches román büntetésvégrehajtó intézetben fogja letölteni ötéves börtönbüntetését. (MTI) | https://444.hu/2024/03/13/kiadjak-romanianak-a-korrupt-nagybanyai-polgarmestert-aki-magyarorszagon-keresztul-menekult-nemetorszagba | https://web.archive.org/web/20240314023959/https://444.hu/2024/03/13/kiadjak-romanianak-a-korrupt-nagybanyai-polgarmestert-aki-magyarorszagon-keresztul-menekult-nemetorszagba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/kiadjak-romanianak-a-korrupt-nagybanyai-polgarmestert-aki-magyarorszagon-keresztul-menekult-nemetorszagba | 444 | eu-news | 2024-03-13 00:00:00 | [] | [] | [
"Európa",
"Románia"
] | [
"rokonok",
"vesztegetés",
"ítélet/döntés",
"önkormányzat"
] | [] |
59,379 | Pintér Sándor köre 12 milliárdért vigyázhat a közvagyonra | Egy kilenc tagból álló konzorciummal kötött összesen 12 milliárd forintos keretszerződését (.pdf-ben itt található) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. A többségében Pintér Sándor belügyminiszterhez köthető cégek az MNV székházának, bérleményeinek és saját tulajdonú ingatlanjainak komplex vagyonvédelmi feladatait látják el. | Egy kilenc tagból álló konzorciummal kötött összesen 12 milliárd forintos keretszerződését (.pdf-ben itt található) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. A többségében Pintér Sándor belügyminiszterhez köthető cégek az MNV székházának, bérleményeinek és saját tulajdonú ingatlanjainak komplex vagyonvédelmi feladatait látják el.
A szerződésben időbeli hatályt nem szabtak, csupán annyit kötöttek ki, hogy a munka ellenértéke nem haladhatja meg a nettó 12 milliárd forintot. Az MNV nem vállalt kötelezettséget a teljes keretösszeg lehívására.
A kilenctagú társaság egymással és a belügyminiszterrel is szövevényes kapcsolatban áll:
A konzorciumvezető ESG Holding Zrt. résztulajdonosa Pintér Sándor egykori rendészeti államtitkára, Tasnádi László. Tasnádi megbízatása 2016. december 10-én járt le, távozásának sajtóhírek szerint köze lehet ahhoz, hogy kiderült: Orbán Viktor Nagy Imre-újratemetésen elmondott beszéde idején Tasnádi még a BRFK III/II-es operatív tisztjeként a beépített ügynököktől várt jelentéseket az ott történtekről. Munkanélküliként mindössze néhány napot töltött: 2017 elején már Pintér Sándor egykori cégénél, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nél kapott igazgatói posztot.
A gigantikus keretszerződésből a Civil Zrt.-nek, illetve a leányvállalatának, a Civil Rendszertechnika és Távfelügyelet Kft.-nek is jutott egy szelet. A belügyminiszter a Civil Zrt.-t a 2010-es választások után a Prostasia Zrt.-nek adta el, azóta is töretlenül szárnyalnak. Közbeszerzési sikereikről rendszeresen írunk.
A befutó csapatban van az NG 12 Kft., amely már korábban szép sikereket ért el a Civil Zrt.-vel karöltve: tavaly egy 7,4 milliárdos keretszerződést nyertek el egy konzorcium tagjaként az MNV Zrt.-től. A cég korábbi ügyvezetője, Jobb Sándor korábban ugyanilyen posztot töltött be a Civil Zrt. tulajdonában lévő Pajzs 07 Zrt.-ben is. Az Opten céginfomációs adatbázis szerint Jobb érdekelt az ESG Holding Zrt.-ben is.
A Novum Guard Kft. egyik tulajdonosa, Illés István a Rogán Antal-féle V. kerületi önkormányzat közterületi igazgatója volt. Idén éppen a Novum-Guard nyerte el az V. kerületi önkormányzat kerületőrzésre vonatkozó 400 millió forintos megbízását.
Két nyertes, a PFM Biztonsági Szolgáltató Kft. és a Hunex Team Kft. mögött a PFM Holding Zrt.-n keresztül ugyanazok a befektetők állnak a G7 szerint. A PFM Holding Zrt. egyébként szintén a nyertes konzorcium tagja, a vállalatról korábban a 444.hu írta meg, hogy egyik legnagyobb tulajdonosa az a Marton László, aki 2010 és 2012 között vezette a Civil Biztonsági Zrt.-t vezérigazgatóként, miután Pintér Sándor kiszállt a cégből.
Szintén a konzorcium tagja a Elit Security Group Kft., ami a Volánbusztól korábban százmilliókért kapott munkát. A cég ügyvezetője és résztulajdonosa Nemes Sándor, aki Tasnádi László ESG Holdingjában szintén cégvezető és résztulajdonos.
Biankó szerződéssel került Pintér Sándor régi őrzővédő cége az MTVA-hoz
Pedig a jó üzletet jelentő megbízásra a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-t nem is a közszolgálati televízió alkalmazta.
Kiemelt kép: Soós Lajos / MTI
Ajánlott videó | https://24.hu/belfold/2019/08/15/mnv-pinter-civil/ | https://web.archive.org/web/20220929075512/https://24.hu/belfold/2019/08/15/mnv-pinter-civil/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-sandor-kore-12-milliardert-vigyazhat-a-kozvagyonra | 24.hu | hungarian-news | 2019-08-15 11:40:00 | [
"Illés István",
"Jobb Sándor",
"Nemes Sándor",
"Pintér Sándor",
"Tasnádi László"
] | [
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Civil Rendszertechnika és Távfelügyelet Kft.",
"Elit Security Group Kft.",
"ESG Holding",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"NG 12 Kft.",
"Novum Guard Kft.",
"PFM Holding Zrt."
] | [] | [
"őrzés-védés",
"klientúra"
] | [] |
59,380 | Az Integritás Hatóság a jogkörei bővítését kéri, és az állami szervezetekkel való együttműködés akadozására panaszkodik | „Tényfeltáró munkánkban jelentős eredményeket értünk el (…) 2023-ban 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgáltunk” – olvasható az Integritás Hatóság parlamenti beszámolójában (pdf-ben itt). Biró Ferenc elnök szerint azonban számos előrelépésre van szükség, hogy a munkájuk hatékony legyen. | „Tényfeltáró munkánkban jelentős eredményeket értünk el (…) 2023-ban 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgáltunk” – olvasható az Integritás Hatóság parlamenti beszámolójában (pdf-ben itt). Biró Ferenc elnök szerint azonban számos előrelépésre van szükség, hogy a munkájuk hatékony legyen.Dabóczi Kálmán alelnök (b), Bíró Ferenc elnök (k) és Molbusz Tímea alelnök (j) az Integritás Hatóság vezetőinek kinevezésén a Sándor-palota TükörtermébenBár az Integritás Hatóság autonómiája, szervezeti függetlensége biztosított, „a Hatóság jogkörei nem adottak: egyrészt (ma még) messze elmaradnak nemcsak a más EU tagállamok hasonló szervezeteinek jogköreitől és a nemzetközi szervezetek (pl. OECD) ajánlásaitól, másrészt a törvényileg biztosított jogkörei nincsenek harmonizálva a jogrendszerben, így azok sokszor nem is végrehajthatóak” – írja a beszámolóban. Biró szerint részben ebből következően az együttműködés az állami szervezetekkel akadozik, és az érdemi információhoz való hozzáférésünk rendszerszinten nem biztosított. Szerinte ahhoz, hogy a hatóságuk elérje azt a célt, amelyre létrehozták, elengedhetetlen a jogkörök kérdésének azonnali napirendre vétele, ehhez kérte a beszámolóban a kormány, az országgyűlés és az Európai Bizottság támogatását egyaránt.A beszámolóban szó van arról is: 114 olyan bejelentést kaptak, amely a hatóság hatáskörébe tartozik. Ebből 5 vizsgálat zárult le, 16 vizsgálat van folyamatban, 34 eset vizsgálati előterjesztés vagy az ahhoz szükséges adatgyűjtés fázisában van, 53-ról, tehát a bejelentések csaknem feléről viszont megállapították, hogy az információ nem megalapozott, így nem indult vizsgálat.Az öt lezárult vizsgálat közül a lombkorona-sétányok rendszerszintű felülvizsgálatáról szóló jelentésről itt írtunk (a jelentés nyomán bukott ki a fideszes képviselő, Tasó László, aki szerint koncepciós eljárást folytat ellene a korrupcióellenes hatóság), arról pedig, hogy a Microsoft- és víziközmű-botrányban mire jutottak, itt. A hatóság nemrég vizsgálni kezdte a volt Fidesz-képviselő Farkas Flórián nevéhez és az akkor még miniszter Balog Zoltán időszakához kötődő több milliárdos szövetkezet-támogatási ügyet, míg Süli János családjának tehenészete miatt feljelentést is tett. | https://444.hu/2024/03/14/az-integritas-hatosag-a-jogkorei-boviteset-keri-es-az-allami-szervezetekkel-valo-egyuttmukodes-akadozasara-panaszkodik | https://web.archive.org/web/20240314104742/https://444.hu/2024/03/14/az-integritas-hatosag-a-jogkorei-boviteset-keri-es-az-allami-szervezetekkel-valo-egyuttmukodes-akadozasara-panaszkodik | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-integritas-hatosag-a-jogkorei-boviteset-keri-es-az-allami-szervezetekkel-valo-egyuttmukodes-akadozasara-panaszkodik | 444 | hungarian-news | 2024-03-14 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"antikorrupció",
"jogalkotás"
] | [] |
59,381 | Molnár Zsolt: Koholt vádak alapján próbálnak besározni | Pár órája írtunk róla, hogy a legfőbb ügyész kezdeményezte Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését befolyással üzérkedés miatt. Egy 2019-es BKV-s ügyről van szó, aminek során egy informatikai közbeszerzés leendő győztesének kellett 40 millió forintot fizetnie Molnárnak, hogy ő ne támadja meg a szerződéskötést. | Pár órája írtunk róla, hogy a legfőbb ügyész kezdeményezte Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését befolyással üzérkedés miatt. Egy 2019-es BKV-s ügyről van szó, aminek során egy informatikai közbeszerzés leendő győztesének kellett 40 millió forintot fizetnie Molnárnak, hogy ő ne támadja meg a szerződéskötést.Molnár korábban azt mondta, a történetből annyi igaz, hogy egyszer találkozott F. Zsolttal, akivel 20 percet beszélgettek egy parkban. Pénzt nem kapott állítása szerint, F. pedig egy számlagyáros ügyben csak a saját bőrét menti szocialista politikusok bemártásával.Az MSZP-s képviselő „Visszautasítom a nemtelen támadásokat, állok a vizsgálat elébe!” címmel közleményt is kiadott hétfőn. Valószínűleg a kegyelmi botránnyal indít Molnár közleménye, ugyan nem mondja ki, de a „rendszerváltás óta eltelt idő legnagyobb közéleti botránya”, valamint a több kormányhoz hű ember kezének elengedése erre utal. Hogy ez miért fontos? „A Fidesz ezért követ el most mindent, hogy ellehetetlenítse az ellenzéki pártokat és a vezető politikusokat. Most épp én kerültem sorra.”Arról ír Molnár Zsolt, hogy már 2022-ben kezdeményezte mentelmi joga felfüggesztését az ügyben, sőt magánvádas büntetőeljárást indított a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért. Megerősíti, hogy nem fogadott el kenőpénzt, nem tett törvénytelen dolgot, tiszta a lelkiismerete. „Koholt vádak alapján próbálnak besározni, hiszen tudjuk, hogy vádalku során nem kell igazat mondani” – írja Molnár, hozzátéve, kampány van, személyes támadások következnek majd. Közleménye így zárul: „Az ilyen hazug vádaknak nem szabad bedőlni, nem szabad hagyni, hogy a következő időszakban politikusok essenek a Fidesz lejárató kampányának áldozatául.” | https://telex.hu/belfold/2024/03/04/molnar-zsolt-kenopenz-bkv-informatikai-kozbeszerzes-mentelmi-jog-valasz-mszp | https://web.archive.org/web/20240309040942/https://telex.hu/belfold/2024/03/04/molnar-zsolt-kenopenz-bkv-informatikai-kozbeszerzes-mentelmi-jog-valasz-mszp | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/molnar-zsolt-koholt-vadak-alapjan-probalnak-besarozni | Telex | hungarian-news | 2024-03-04 00:00:00 | [
"Molnár Zsolt"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"vesztegetés",
"informatika",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"mentelmi jog",
"állami / önkormányzati vállalat",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
59,382 | Nem veszi át a Gábor Dénes Egyetem a Tamási Áron Iskolát, ha a szülők és tanárok ellenzik | Pénteken írtunk először arról, hogy több szülő meglepődött és megdöbbent, amikor kiderült, az állami fenntartású, XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium kikerülne az állami kézből. Új fenntartónak a Gábor Dénes Egyetem (GDE) jelentkezett be, sok fejlesztést ígérve. Ellenben az intézmény fizetőssé válna így, havi 100-150 ezer forintos tandíjjal, ami alól csak a most ott tanuló, lassan kipörgő évfolyamok, illetve a német nemzetiségű diákok kapnának mentességet. | Pénteken írtunk először arról, hogy több szülő meglepődött és megdöbbent, amikor kiderült, az állami fenntartású, XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium kikerülne az állami kézből. Új fenntartónak a Gábor Dénes Egyetem (GDE) jelentkezett be, sok fejlesztést ígérve. Ellenben az intézmény fizetőssé válna így, havi 100-150 ezer forintos tandíjjal, ami alól csak a most ott tanuló, lassan kipörgő évfolyamok, illetve a német nemzetiségű diákok kapnának mentességet.Az illetékes Közép-Budai Tankerületi Központ szombaton arról írt a Telexnek, hogy a szülőknek és a tantestületnek csak véleményezési joga van, a fenntartóváltásról pedig „a köznevelésért felelős miniszter dönt 2024. május 31-ig”. A szülők közben értetlenül állnak a váltás előtt, féltik a nemzetiségi jelleget, és szervezkednek.Kérdéseinket még pénteken elküldtük a GDE-nek is, hétfőre meg is jött az egyetem válasza. Egy, az intézmény oldalára feltöltött nyílt levélre hívták fel a Telex figyelmét. A diákoknak, szülőknek, tanároknak és érdeklődőknek címzett levélben először arról írnak, milyen oktatás dukál a tanulónak, hogy kiegyensúlyozott felnőtté váljon, majd az intézményfejlesztés lehetőségeiről értekeznek nagy vonalakban. Így fogalmaznak: „A fenntartóváltás önmagában egyáltalán nem számít különlegességnek, az elmúlt években számos intézmény váltott fenntartót, amelyek közül több iskolát is felsőoktatási intézmények vettek át, illetve fognak átvenni.”A GDE szerint ha nem lesz egyetértés a szülőkkel és tanári karral, akkor „a GDE visszavonja az átvételi kérelmét”, de most még pusztán egy ajánlatot tettek.Az egyetem arról ír, a napokban többen megpróbálták félremagyarázni a GDE szándékait, eltorzítani a felsőoktatási intézmény javaslatait. Részben azért is vennék át az iskola fenntartását, mert szerintük sok olyan diák kerül ki a középiskolákból, akiknek „egyre jelentősebb problémát okoz a – későbbi sikeres életútjukhoz szükséges – felsőoktatási tanulmányaik eredményes teljesítése”.A GDE állítása szerint nonprofit módon „üzleti érdek nélkül” szeretné fenntartani az iskolát, minden befolyó pénzt visszaforgatna a Tamási Áron Iskolába, sőt négy év alatt 600 millió forintot tervez invesztálni az intézménybe. Ha ezt elmulasztja, visszaadja az iskolát állami fenntartásba. Az iskolát a „szülői hozzájárulásokból”, állami pénzből és pályázatokból maximum nyolc év alatt anyagilag önfenntartóvá tennék. Hozzáteszik, folyamatosan csökken a tanulói létszám, szóval valami nem működik jól (bár később elismerik, kerületszerte egyre kevesebb a gyerek eleve).A forrásokat az infrastrukturális fejlesztéseken túl tanulói ösztöndíjakra és magasabb tanári fizetésekre költenék. A képzés ingyenes lesz a beiskolázási területről érkező diákoknak (erről az állammal kötöttek szerződést), valamint a meglévő diákoknak a 8. osztályig, illetve érettségiig. „Továbbá kedvezményt vagy fizetési mentességet biztosítunk a fentebb említettek szerint a kiemelkedő tanulmányi eredményekkel bíró diákok részére szociális, területi, illetve családi alapon” – teszik hozzá. A német nemzetiségűekről alig esik szó, csupán a nemzetiségi képzés fenntartása és a nyelvoktatás fejlesztése miatt kerülnek elő.Az ingatlanról is írnak, ami a XII. kerületi önkormányzat tulajdonában marad, ahogy minden ott megvalósuló fejlesztés is. „A fenntartót az önkormányzattól feltételesen kapott ingyenes vagyonkezelői jog csak addig illeti meg, amíg az ingatlan hasznosítása a köznevelési közfeladat célját szolgálja” – teszik hozzá. Azt is megismétlik, ha az iskola bevétele nem kerül egyensúlyba az új modellben, akkor a GDE visszaadja az iskolát az államnak, a fejlesztésekkel együtt. És persze ha a szülők és tanárok nem támogatják a váltást, akkor „már a miniszteri döntésre sem fog sor kerülni, mivel a GDE ez esetben biztosan visszavonja a szándékát”.Petíció és polgármesterA Blikk közben arról írt, hogy hétfő reggel az iskola előtt a szülők aláírásokat gyűjtöttek a fenntartóváltás ellen, ezt az Élhető Hegyvidékért Egyesület szervezi. Balla Judit, az egyesület elnöke azt mondta, nem a magániskolával van bajuk, hanem hogy egy jól működő, mindenki által szeretett, ingyenes iskola szűnne meg. A petíciót a Blikk szerint a kerületi önkormányzatnak, a tankerületnek és a Belügyminisztériumnak is eljuttatják majd.Az ügyben Pokorni Zoltán, a kerület leköszönő polgármestere is megszólalt a lapnak. „Számomra a közfeladatot ellátó oktatási intézmények tandíjkötelessége mindig is vörös vonal volt” – nyilatkozta Pokorni, aki szerint a szülők és pedagógusok véleményének kellene döntőnek lenni az ügyben. „De az biztos, hogy a most odajárók, a kerületi családok, a német nemzetiségi tanulók és a Hegyvidéken élők a jövőben sem fizethetnek tandíjat a Tamásiban” – tette hozzá a fideszes politikus.Pokorni szerint hiba volt, hogy a tankerület és az egyetem a gimnáziumi felvételik lezárása után, szűk döntési határidővel tette közzé a váltás hírét. Finoman utalt arra is, hogy a GDE régen „nem a felsőoktatási intézményi rangsor elején foglalt helyet”, és nem közölték, ez mennyiben változott az utóbbi évtizedekben. | https://telex.hu/belfold/2024/03/04/tamasi-aron-iskola-xii-kerulet-gabor-denes-egyetem-nyilt-level | https://web.archive.org/web/20240309040759/https://telex.hu/belfold/2024/03/04/tamasi-aron-iskola-xii-kerulet-gabor-denes-egyetem-nyilt-level | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-veszi-at-a-gabor-denes-egyetem-a-tamasi-aron-iskolat-ha-a-szulok-es-tanarok-ellenzik | Telex | hungarian-news | 2024-03-04 18:53:00 | [] | [] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"oktatás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
59,383 | Első fokon 6 év 6 hónap börtönre ítélték Fürst Györgyöt a főváros korábbi parkolási rendszerét érintő milliárdos visszaélések miatt | Első fokon bűnösnek találta a bíróság Fürst Györgyöt, a VI. kerület volt szocialista alpolgármesterét, akit a fővárosi parkolási pénzekhez kapcsololdó bűncselekményekkel vádoltak meg. Fürstöt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találták bűnösnek, ezért halmazati büntetésként 6 év 6 hónap börtönt és 25 millió forint pénzbüntetést szabtak ki rá, ugyanakkor a sikkasztás bűntette vád alól felmentették. | Első fokon bűnösnek találta a bíróság Fürst Györgyöt, a VI. kerület volt szocialista alpolgármesterét, akit a fővárosi parkolási pénzekhez kapcsololdó bűncselekményekkel vádoltak meg. Fürstöt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találták bűnösnek, ezért halmazati büntetésként 6 év 6 hónap börtönt és 25 millió forint pénzbüntetést szabtak ki rá, ugyanakkor a sikkasztás bűntette vád alól felmentették. Elhíresült Rolls Royce gépkocsiját (ami az egyik cégének nevén volt) 19 millió forintért értékesítették, a bevételt azonban visszatartják a pénzbüntetés biztosítására.
A per 24 vádlottjából rajta kívül még 22 embert találtak bűnösnek, főként bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelésben vagy adócsalásban. A kimért börtönbüntetések mértéke másfél év és 6,5 év között szóródott, jelentős részben felfüggesztve. A pénzbüntetés mértéke a bűnösség arányában néhány százezer forint és 25 millió forint között változott. Két vádlottat teljesen felmentettek. A bűnösnek talált vádlottak jogi képviselői valószínűleg fellebbezni fognak az ítélet ellen.
A keddi ítélethozatal azzal kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, hogy a bíró megkérdezte a jelen levő 19. és 24. rendű vádlottat, valamint a többi, távol levő vádlott ügyvédjét, hogy az utolsó szó jogán kívánnak-e valamit előadni. Mivel ezzel senki sem élt, a bíróság kihirdette az ítéleteteket.
A per elsőrendű vádlottja, Fürst György korábban a VI. kerület vagyongazdálkodásért felelős MSZP-s alpolgármestere volt, majd a Centrum Parkoló Kft. ügyvezetője és tulajdonosa lett. Fürstöt 2010-ben gyanúsították meg, majd 2016-ban hárommilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó bűncselekmények vádjával kezdődött büntetőper ellene és 23 társa ellen. Az ügyészség két rendbeli, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, részben bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg Fürstöt, további 23 társát pedig szintén hűtlen kezelés, sikkasztás, adócsalás és más bűncselekmények elkövetésével.
A vád szerint a Fővárosi Önkormányzatok Társulása az I., II., VI., VII., VIII., XI. és XII. kerület parkolási rendszerének üzemeltetésére kötött szerződést a Centrum Parkoló Kft.-vel. A megállapodás szerint a cég szerezte be a parkolóautomatákat és építette ki a fizetős parkolási rendszert. Az évente több milliárd forintos parkolási bevételnek az önkormányzatok mintegy 30 százalékát kapták meg.
A Centrum aztán alvállalkozókat vont be, majd az üzemeltetés hatékonyabbá tételére hivatkozva az alvállalkozók újabb alvállalkozókat bíztak meg. Az ügyészség szerint a kiszervezett tevékenységek, megrendelt szolgáltatások gazdaságilag indokolatlanok, hátrányosak voltak, a vádlottak 2006 és 2011 között hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Alvállalkozókat bíztak meg például magas áron a parkolóőrök képzésére, a parkolóőrök írásmintáit elemző grafológiai tanulmányokra, adatfeldolgozásra, különböző tanácsadási munkákra. Ezek a tevékenységek vagy teljesen fölöslegesek voltak, vagy a fővállalkozó alkalmazottai valójában maguk elvégezték a munkát. Egyes vádlottak ezen kívül a parkolóautomaták takarítására, útburkolati jelek felfestésére adott vállalkozói szerződéseknél fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki, hogy jogosulatlanul csökkentsék az adóalapot.
Az üzlet egy ideig jól jövedelmezett. Jellegzetes történet, hogy abban az időben Budapesten több helyen lefényképezték Fürst György több mint 100 millió forintot érő, BEAST-1 rendszámú, mattfekete Rolls Royce Phantomját, amint tilosban parkol. Volt, hogy Fürst autója egy hónap alatt ötször kapott kerékbilincset tilosban parkolásért, a politikus pedig egy közép-afrikai diplomata-útlevéllel próbált meg kibújni a büntetés alól.
Fürst György és tucatnyi társa ellen 2011-ben indult egy másik büntetőeljárás is egy Andrássy úti műemlék palota értékesítése miatt, amit 2014-ben egyesítettek egy másik Andrássy úti ingatlan eladásának ügyével. Abban az eljárásban az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg az elidegenítéseket 2004-ben megszavazó terézvárosi szocialista és szabad demokrata képviselőket, illetve a volt aljegyzőt. Az eladások miatt indult eljárások adatai szerint a kiszemelt ingatlanokat a valós értékük feléért-harmadáért értékesítették. Ebben az ügyben Fürst György 2018-ban felfüggesztett szabadságvesztést kapott. | https://telex.hu/belfold/2024/03/05/furst-gyorgy-centrum-parkolo-kft-parkolas-visszaeles-hutlen-kezeles-per-birosg-itelet-fovarosi-torvenyszek | https://web.archive.org/web/20240312032331/https://telex.hu/belfold/2024/03/05/furst-gyorgy-centrum-parkolo-kft-parkolas-visszaeles-hutlen-kezeles-per-birosg-itelet-fovarosi-torvenyszek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elso-fokon-6-ev-6-honap-bortonre-iteltek-furst-gyorgyot-a-fovaros-korabbi-parkolasi-rendszeret-erinto-milliardos-visszaelesek-miatt-1 | Telex | hungarian-news | 2024-03-05 12:17:00 | [
"Fürst György"
] | [
"Budapest Főváros VI. kerület Önkormányzata (Terézváros)",
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"parkolás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
59,384 | Győzött a fölhorgadás, Tihanyban elnapolták a szavazást a félszigetre tervezett nagy építkezésről | Kedden viharos képviselő-testületi ülést tartottak Tihanyban, aminek fő témája az a településrendezési szerződés volt, ami alapján kvázi be lehetne építeni a Tihanyi-félsziget déli csücskének egy részét. A rendkívüli ülés e fő témájában végül akkora ribillió kerekedett az ülésen, hogy Tósoki Imre fideszes polgármester elnapolta a döntést. | Kedden viharos képviselő-testületi ülést tartottak Tihanyban, aminek fő témája az a településrendezési szerződés volt, ami alapján kvázi be lehetne építeni a Tihanyi-félsziget déli csücskének egy részét. A rendkívüli ülés e fő témájában végül akkora ribillió kerekedett az ülésen, hogy Tósoki Imre fideszes polgármester elnapolta a döntést.A Cordia projektcégén, a Félsziget Resort Kft.-n keresztül apartmanházakat és szállodát tervez építeni az évek óta spontán beerdősült, de építési telekként számontartott Kenderföldeken. Ha az ember Szántód felől érkezik, és Tihanyrévben partra száll, a rév utáni kereszteződésből már láthatja azt a nagy erdőt, ami miatt több civil szervezet is nekifeszült az önkormányzatnak és a fejlesztőnek (aminek csak a terület egy része van tulajdonában).A tihanyi faluvezetés még az előző csütörtökre hirdetett meg képviselő-testületi ülést, majd ezt egy héttel eltolta. Aztán mégis úgy döntött, hogy előrébb hozza az eseményt a keddi napra, a munkaidő közepére. A szerződés tervezetén időközben módosítottak, de a kapkodva összehívott ülés miatt nem mindenkinek volt ideje áttanulmányozni az új dokumentumot.Délután 2-kor a pénzügyi bizottság tartott ülést, amin már megjelentek a tiltakozó civilek. Itt több résztvevő is kifogásolta, hogy miért kellett ennyire az utolsó pillanatban meghirdetni az eseményt. A következő három óra viharos, kiabálásokkal, odamondogatásokkal, érvekkel és ellenérvekkel tarkított nyílt bizottsági ülést hozott. Egyfelől Bartus Sándor önkormányzati képviselő, illetve helyi vagy üdülős civilek, másfelől Tósoki Imre polgármester, a látszólag őt támogató négy másik képviselő (közte az alpolgármester), valamint a beruházó cég háromfős csapata, benne magával Nyíri Viktor Cordia-tulajdonossal álltak/ültek szemben egymással.A parttalannak tűnő vitában előkerült a Cordia által tulajdonolt telkek beépíthetőségi aránya, épület- és homlokzatmagassága, az ott jelenleg lévő sitt ártalmatlanítása és elhordása, a fairtás, a megközelíthetőség, a településkép és persze az érdekek szerteágazó ellentéte is. A beruházó mindvégig azzal próbált védekezni, hogy a kezdeti szállodát és nagy tömböket tartalmazó terven rengeteget finomítottak, a felépítendő 45 épület nem lesz nagy, a területen lévő hulladékot ártalmatlanítják, tovább pedig már nem tudnak visszalépni az ügyben.A hosszas vita végén bő negyedórás szünetet tartottak, majd Tósoki polgármester bejelentette a még mindig ott tartózkodó civileknek, beruházóknak és faluvezetésnek, hogy a döntést elnapolják március 28-ra, akkorra hív össze testületi ülést. Ennél a pontnál később bizonytalanná vált Tósoki, mondván, ez a dátum túl közel van húsvéthoz, szóval ez még változhat. Addig is a civileket részben képviselő Révbe Érünk Egyesület részéről Cseri Zsuzsanna ügyvédet bevonják a szerződés felülvizsgálatába, és a három fél együtt alkotja meg a dokumentumot a fent leírt dátumig, azaz az ülésig.Szállodát és mélygarázst terveztek, aztán finomodtak az elképzelések2021-ben került be először a lapokba az ügy, ami kiakasztotta a természetvédőket és a tihanyiak egy részét. A félsziget déli csücskén található, beerdősült terület, azaz a Kenderföldek 22 hektárját részben be akarták építeni. 5,3 hektár magánkézben lévő területen apartmanházak és szálloda épültek volna, a révhez közeli ingatlanon pedig a Balaton Kapu nevű önkormányzati beruházás létesült volna. A beépítések miatt a helyi Révbe Érünk Egyesület, valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is eljárásokat kezdeményezett, de tüntetések is voltak.A terület nyolc helyrajzi számra oszlik, többön is terveztek fejlesztéseket, azaz beépítést. Az illetékes bíróság az MTVSZ kérésére 2021-ben azonnali jogvédelmet rendelt el a régebben mocsaras, majd részben feltöltött, eleve beépítésre szánt, aztán elvadult, beerdősült területen. A magánberuházó Cordia Kft. (és projektcége, a Félsziget Resort Kft.) is azzal érvelt, hogy a terület régóta építési telek besorolású. Ahhoz azonban nagyarányú feltöltésekre lenne szükség, hogy szintbe hozzák a területet (aminek egy része kvázi illegális szemétlerakóként szolgált sokáig).Az eredeti tervek szerint 100-120 szobás szállodát, valamint 388 lakásos apartmankomplexumot, medencéket és wellnesst húztak volna fel a területre 2030-ig. Ezután nem hivatalos tervek is megjelentek, amik már finomodtak az előzőekhez képest. Tósoki Imre polgármester 2021 októberében azt nyilatkozta: 20 százalék lenne a beépíthetőség, csak a tervezett szálloda környékén menne ez fel 30 százalékra. A beruházó a mélygarázs építését is elengedte a felszín alatti vizekre hivatkozva.Miközben a párhuzamosan zajló önkormányzati projekt, a látogatóközpontot, kilátót, parkolót magába foglaló Balaton Kapu környezetvédelmi engedélyét megsemmisítette a bíróság, 2022 tavaszán egy új beruházás terve is megjelent: egy három épületből álló komplexumot is tervezett a tulajdonos Korner Klub Kft. (és a tervező Bplan Architekt Kft.) egy több mint 11 ezer négyzetméteres kenderföldi telekre. Ebben a projektben ekkor megindult az előzetes környezeti vizsgálat, azóta nem tudni, hogy előrébb lépett volna ez a projekt.A Válasz.hu kedden lehozott riportja a Cordia projektjét egyenesen „túlméretezett és túlzsúfolt beruházásként” jellemzi, ami 45 villaépület felhúzásával járna egy olyan területen, ami része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak és az országos jelentőségű tájképvédelmi övezetnek is. A szerződéstervezet szerint a beruházó tereprendezést és hulladékmentesítést végez, kiépíti a telken belüli úthálózatot, közműveket, megoldja a csapadékelvezetést, elviszi a szemetet az önkormányzati telekről, megépít egy feltáró utat az ingatlan bejáratától a főútig, valamint a Kenderföld utca egy szakaszát felújítja. A szemét elszállítását már megkezdték, úgy tudjuk, ez jó pár fa kivágásával is együtt járt. A tervezet mindenesetre 1000 négyzetméteres telkeken 18 százalékos beépíthetőséget említ 7,5 méteres építménymagassággal, épületenként két lakással.A Tihany brutális beépítését bemutató, 2022. májusi komplex cikkünkben Bujdosó Judit akkori tihanyi főépítész így érvelt a terület átalakítása mellett: „Szerintünk a terület állapotát javítani fogja, ha a spontán beerdősülés miatti elhanyagolt, szeméttel borított és invazív növényekkel benőtt terület rehabilitációját elvégzik.”Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke viszont azt mondta, az egyes beruházások hatásai nem elválaszthatóak egymástól. „Nem tudjuk, hogy éppen mely kisebb vagy nagyobb beruházással lépünk át egy határt, melyet a tó nem tud tolerálni. Ezért lenne szükséges a Kenderföldekre tervezett, de leginkább Tihany más részeit érintő beruházások egységes elemzése egy környezeti vizsgálat keretében” – fogalmazott a Telexnek. | https://telex.hu/belfold/2024/03/05/tihany-kenderfoldek-cordia-felsziget-resort-beepites-lakopark-kepviselo-testuleti-ules | https://web.archive.org/web/20240309040232/https://telex.hu/belfold/2024/03/05/tihany-kenderfoldek-cordia-felsziget-resort-beepites-lakopark-kepviselo-testuleti-ules | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gyozott-a-folhorgadas-tihanyban-elnapoltak-a-szavazast-a-felszigetre-tervezett-nagy-epitkezesrol | Telex | hungarian-news | 2024-03-05 19:19:00 | [
"Nyíri Viktor",
"Tósoki Imre"
] | [
"Cordia Magyarország Zrt.",
"Félsziget Resort Kft.",
"Korner Klub Kft."
] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"építőipar",
"önkormányzat",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
59,385 | Az eljárás a hivatal dolgozóit nem érinti – reagált az óbudai önkormányzat a korrupciós vádakra | „Az iratbetekintést követően más nem történt, az eljárás hivatali dolgozót, önkormányzati tisztségviselőt, illetve az intézményrendszerünkben dolgozó munkatársunkat nem érinti” – írta közleményében Kiss László, III. kerületi polgármester, miután szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közölte: Fiktív szerződéseket köthettek Óbuda önkormányzatával. | „Az iratbetekintést követően más nem történt, az eljárás hivatali dolgozót, önkormányzati tisztségviselőt, illetve az intézményrendszerünkben dolgozó munkatársunkat nem érinti” – írta közleményében Kiss László, III. kerületi polgármester, miután szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közölte: Fiktív szerződéseket köthettek Óbuda önkormányzatával.A KNYF vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt szerdán, több helyszínen is akciózott, és elrendelte négy személy őrizetbe vételét. „A gyanú szerint egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület – Óbuda-Békásmegyer önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal” – írták.Óbuda polgármestere szerint az ügy annak a bizonyítéka, hogy a Fidesz elkezdte a választási kampányát a III. kerületben. „Március 6-án, 95 nappal az önkormányzati választás előtt néhány nyomozó önkormányzati szerződésekbe betekintést, valamint az iratok szkennelését kérte. Természetesen önkormányzatunk együttműködött. A dokumentumok többévesek, teljesen nyílt eljárásokra vonatkoznak, és ezért érthetetlen számunkra, hogy miért nem a szokásos módon, írásban kérték be ezeket. Az önkormányzat minden szerződése szabályos, és valós teljesítésen alapul, ez kizárja a jogszerűtlenséget” – írta Kiss László.A polgármester szerint az ügy illeszkedik abba a sorozatba, amivel hivatalban lévő ellenzéki politikusokat, illetve önkormányzatokat akarnak kormányközeli eszközökkel ellehetetleníteni. „Nem mi vagyunk az elsők, akiket képtelen vádakkal illetnek, várhatóan nem is az utolsók. Az eljárás, aminek önkormányzatunkat kitették, méltatlan és tisztán a kampánnyal összefüggő politikai szándékot tükröz.”Kiss azt írta, hogy tisztában voltak azzal, hogy nem marad majd válasz nélkül, hogy a „pedofil bűncselekményben érintetteket mentegető hálózat elleni küzdelem” élére álltak. | https://telex.hu/belfold/2024/03/07/fiktiv-szerzodesek-korrupcio-obudai-onkormanyzat-reakcio-kiss-laszlo-polgarmester | https://web.archive.org/web/20240309035710/https://telex.hu/belfold/2024/03/07/fiktiv-szerzodesek-korrupcio-obudai-onkormanyzat-reakcio-kiss-laszlo-polgarmester | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-eljaras-a-hivatal-dolgozoit-nem-erinti-n-reagalt-az-obudai-onkormanyzat-a-korrupcios-vadakra | Telex | hungarian-news | 2024-03-07 10:13:00 | [] | [
"Budapest Főváros III. kerület Önkormányzata (Óbuda-Békásmegyer)"
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Fiktív szerződések a III. kerületi önkormányzatnál"
] |
59,387 | Megszületett az ajánlat: részben állami pénzből vennék meg magyar befektetők a spanyol Talgo vasúti céget | A spanyol politika eddig ellenséges volt a magyar befektetővel szemben, de a Talgo vezetése barátságosnak ítélte a vásárlási szándékot, aminek az elfogadását javasolja. | A spanyol politika eddig ellenséges volt a magyar befektetővel szemben, de a Talgo vezetése barátságosnak ítélte a vásárlási szándékot, aminek az elfogadását javasolja.Felszállt a fehér füst, valóban magyar befektető tett ajánlatot a spanyol Talgo tőzsdén jegyzett vasúti cégre. A spanyol tőzsdefelügyelet (CNMV) oldalán március 7-én csütörtökön jelent meg a magyar vételi ajánlat részletes leírása és a Talgo vezetésének támogató véleménye.A spanyol kormánynak nem tetszikMaga a Talgo szintén március 7-én jelentette be tőzsdei közleményében, hogy ajánlatot kapott a cég részvényeire. Hamarosan a Marketscreener nevű lap is elemezte már az ajánlatot, az Indexnek pedig Bacsa György, az ajánlattevő cég (Ganz-Mavag Europe) elnöke, egyben a Mol Nyrt. egyik fontos vezetője megerősítette a bejelentést. Ezek szerint a MaVag Csoport tagja, a Ganz-Mavag Europe Zrt. 5 eurós részvényenkénti áron tett vételi ajánlatot a spanyol gyártóvállalatra. Az ajánlat így összesen 619 millió eurós (240 milliárd forintos) értékű.Az ügyletet azonban az előzetes spanyol politikai kommunikáció alapján Madridban még vélhetően elég szigorú ellenőrzések alá vonják. A dokumentumokból az is kiderült, hogy a spanyol lapoknak igaza volt, a Corvinus magyar állami befektetőcég is tagja az ajánlattevő konzorciumnak. A Talgo igazgatósága, Gonzalo Urquijo Fernández de Araoz cégvezető aláírásával bejelentette, hogy a cég igazgatósága egyhangúlag megerősítette, hogy az ajánlat barátságos és a felajánlott ellenérték vonzó a társaság részvényesei számára.A spanyol kormány (Jordi Hereu ipari miniszter) korábban azt közölte, hogy alaposan megvizsgálja az ügyletet, mivel stratégiai eszköznek tekinti a Talgót. A közlekedési miniszter, Óscar Puente pedig egy keddi gazdasági rendezvényen kijelentette, hogy a spanyol kormány „mindent megtesz” a Talgóra vonatkozó magyar felvásárlási ajánlat elutasítása érdekében. Ezzel kapcsolatban még szerdán küldtünk kérdéseket a spanyol kormánynak, de cikkünk írásáig nem érkezett válasz.Vezető vonatgyártóA Talgo piaci értéke szerdai záráskor még csak 525 millió euró volt. A vonatgyártót, amelynek fő részvényese a Trilantic magántőkealap, 2015 májusában jegyezték be a madridi tőzsdére, akkor még 1,25 milliárd eurós értékeltséggel.A Talgo azt is közölte, hogy részletesen is elemzi a felvásárlási ajánlatot, négy alapvető és lényeges kérdést vizsgálnak. A spanyolországi foglalkoztatás és az ipari kapacitás megőrzését. Fenntartja-e az ajánlattevő a Talgo székhelyét és menedzsmentjét Spanyolországban. Fennmaradnak-e spanyol szellemi tulajdonjogok és szabadalmak. A lehető legjobb megoldás születik-e minden részvényes és más érdekcsoport számára.A Talgo a gyorsvonatok és az Intercity vonatok tervezésében, gyártásában és karbantartásában vezető cég, aktív Spanyolországban, Németországban, Dániában, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és Kazahsztánban.A Talgo a spanyol Renfe nagy és nagyon nagy sebességű vonatainak fő szállítója, de dolgozott a szaúd-arábiai Mekka és Medina között kiépített „Haramain” vasútvonal nagysebességű projektjén, illetve mostanában nagyobb kontingenst szállított a német Deutsche Bahnnak és a dán DSB-nek is.De ki a vevő?Alighanem ez a legizgalmasabb kérdés. Az ajánlattevő társaság neve Ganz-Mavag Europe Zrt. Ennek két tulajdonosa van, 45 százalékban az állami befektetőcég, vagyis a Corvinus Zrt. és 55 százalékban a Ganz-Mavag Holding Kft. A Ganz-Mavag Holding Kft. pedig a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt 100 százalékos tulajdonában van.A Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. mögött a Solva II. Magántőkealap áll. A Solva II fő részvényese a magyar állampolgárságú Törő Csaba, de vannak benne mások is, és senkinek sincs 50 százaléknál nagyobb tulajdonhányada.A Solva II Magántőkealapot a Lead Ventures Alapkezelő Zrt alapkezelő társaság kezeli. A Lead Ventures Alapkezelő Zrt. 100 százalékban a magyar Mol Vagyonkezelő Kft. tulajdonában van. A Mol Vagyonkezelő Kft. a Mol Nyrt. tulajdona. Vagyis vélhetően a magyar állam, a Mol, illetve Törő Csaba közös ügyéről van szó, ahol keveredik, hogy ki az, aki itt tulajdonos, és ki az, aki irányító.A beadvány azt viszont rögzíti, hogy a Magyar Állam sem közvetlenül, sem közvetve nem rendelkezik részesedéssel a Ganz-Mavag Holding Kft.-ben, illetve a Solva II Magántőkealapban. | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/08/talgo-corvinus-vasut-vonat-mol | https://web.archive.org/web/20240309035400/https://telex.hu/gazdasag/2024/03/08/talgo-corvinus-vasut-vonat-mol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/megszuletett-az-ajanlat-reszben-allami-penzbol-vennek-meg-magyar-befektetok-a-spanyol-talgo-vasuti-ceget | Telex | eu-news | 2024-03-08 11:54:00 | [] | [
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Ganz-MaVag Europe Zrt.",
"Ganz-Mavag Holding Kft.",
"Lead Ventures Alapkezelő Zrt.",
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Mol Vagyonkezelő Kft.",
"Solva II Magántőkealap",
"Talgo"
] | [
"Európa",
"Magyarország",
"Spanyolország"
] | [
"fuvarozás - logisztika",
"vasút",
"jármű / gépgyártás",
"tőkealap"
] | [] |
59,388 | Politikai színtérre helyeződött át a vita, ezért nem akarja már átvenni a Tamási Áron Gimnáziumot a Gábor Dénes Egyetem | Eltorzított és valótlan információk jelentek meg arról, hogy a Gábor Dénes Egyetem átvenné a XII. kerületi Tamási Áron Gimnázium fenntartását, a fenntartóváltással egyetértő tanárokat és szülőket pedig megfélemlítették és elnémították – többek között ezt írja a szülőknek és diákoknak címzett levelében az egyetem, amelyben megindokolja, miért lépett vissza attól, hogy átvegye az iskola fenntartását. | Eltorzított és valótlan információk jelentek meg arról, hogy a Gábor Dénes Egyetem átvenné a XII. kerületi Tamási Áron Gimnázium fenntartását, a fenntartóváltással egyetértő tanárokat és szülőket pedig megfélemlítették és elnémították – többek között ezt írja a szülőknek és diákoknak címzett levelében az egyetem, amelyben megindokolja, miért lépett vissza attól, hogy átvegye az iskola fenntartását.Az egyetem levele szerint a szakmai szintről tisztán politikaiszíntérre helyeződött a közbeszéd a fenntartóváltásról, nemcsak a közösségi médiában és a sajtóban, de a Tamásiban is. „Értékrendünk középpontjában a diákok érdekei állnak, ezért úgy döntöttünk, hogy a Gábor Dénes Egyetem visszalép a fenntartói jog átvételének szándékától, mivel sem a gyermekeket, sem a tanáraikat nem kívánjuk méltatlan helyzetbe hozni, a közelgő választások politikai csatározásainak kereszttűzébe állítani.” Mint írják, az egyetemnek be kellett látnia, hogy választási kampány idején „nem lehet a valós és szakmai értékekről, közös jó célokról őszintén beszélni” az érintettekkel, ezért inkább visszalépnek.Az egyetem levelében arra utal, hogy a kialakult helyzetről pár véleményvezér tehet, miközben a Gábor Dénes fejlesztési koncepcióját számos tanár és szülő nyitottan fogadta, sőt támogatta, őket viszont megfélemlítették, elnémították. A intézmény ezután hosszan sorolja, hogy pedig mennyire ráférne a Tamási Áronra a fejlesztés, mert egyre kevesebb a diák, hamarosan lehet, hogy már csak egy elsős osztályt tudnak indítani, az iskola infrastruktúrája jelentős részben elavult, a régi épületszárny azonnali átfogó felújítást igényel, az egyik sportpálya használhatatlan, a digitális és szemléltető eszközpark korszerűtlen és hiányos, valamint a tanárok képzése az új technológiák magas szintű alkalmazására nem megoldott. Ezt a Gábor Dénes Egyetem mind megoldotta volna, új pedagógiai programmal, és nem utolsó sorban saját költségre 2,4 milliárd forint fenntartói többletforrással.„Örömmel tapasztaltuk az egyeztetések során a koncepciónkhoz való pozitív hozzáállást, melyre alapozva felajánljuk az iskola közössége számára kötetlenebb formában a szakmai együttműködés lehetőségét, a pedagógusok ingyenes oktatásmódszertani képzésével, az alkalmazható oktatástechnológiai, digitális megoldások bemutatásával és alkalmazásának támogatásával, annak érdekében, hogy ne vesszen kárba az eddigi – jó szakmai célokért folyó – befektetett közös munka ésegyüttgondolkodás” – zárja levelét az egyetem. | https://telex.hu/belfold/2024/03/08/gabor-denes-egyetem-tamasi-aron-altalanos-iskola-es-gimnazium | https://web.archive.org/web/20240309035253/https://telex.hu/belfold/2024/03/08/gabor-denes-egyetem-tamasi-aron-altalanos-iskola-es-gimnazium | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/politikai-szinterre-helyezodott-at-a-vita-ezert-nem-akarja-mar-atvenni-a-tamasi-aron-gimnaziumot-a-gabor-denes-egyetem | Telex | hungarian-news | 2024-03-08 16:44:00 | [] | [] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"oktatás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
59,389 | Korrupció miatt gyanúsítottként hallgatták ki Baja Ferencet | Korrupció miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó főügyészség Baja Ferencet – derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményéből. Az MSZP volt környezetvédelmi és területfejlesztési minisztere és egykori országgyűlési képviselője nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. | Korrupció miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó főügyészség Baja Ferencet – derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményéből. Az MSZP volt környezetvédelmi és területfejlesztési minisztere és egykori országgyűlési képviselője nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt a gyanúsítás ellen.Ahogyan arról a Telex is beszámolt, a BKV 2019 elején közbeszerzési eljárást indított a telephelyei informatikai üzemeltetésére. A közbeszerzési eljárásra egy kft. tett ajánlatot. Baja Ferenc 2019 júniusában Budapesten találkozott egy férfival, akinek jelentős befolyása volt az ajánlatot tevő gazdasági társaságban. A gyanú szerint Baja 30 millió forintot kért azért, hogy ha nyer a pályázó kft., akkor ő szabad utat adjon a szerződésnek.Az ügyészség szerint Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő értesült erről a korrupciós megállapodásról, majd arra kérte Baját, hogy neki is kérjen a férfitól 40 millió forintot, cserébe ő sem fogja megtámadni a szerződéskötést.A kft. megnyerte a tendert, a férfi 2019. augusztus 6-án, Budapesten 40 millió forintot adott át Molnár Zsoltnak. Az ügyészség szerint Molnár Zsolt ezzel társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettét valósította meg. Ezért a legfőbb ügyész kezdeményezte Molnár Zsolt mentelmi jogának felfüggesztését.A történtekkel kapcsolatban az MSZP-s politikus azt mondta, a történetből annyi igaz, hogy egyszer találkozott F. Zsolttal, akivel 20 percet beszélgettek egy parkban. Pénzt nem kapott állítása szerint, F. Zsolt pedig egy számlagyáros ügyben csak a saját bőrét menti a szocialista politikusok bemártásával.A mentelmi jogának felfüggesztésére reagálva kiadott egy közleményt, amiben megerősítette, hogy nem fogadott el kenőpénzt, nem tett törvénytelen dolgot, tiszta a lelkiismerete. „Koholt vádak alapján próbálnak besározni, hiszen tudjuk, hogy vádalku során nem kell igazat mondani”– írta Molnár.A Központi Nyomozó Főügyészség befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatti nyomozásában eddig hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként. | https://telex.hu/belfold/2024/03/08/baja-ferenc-kihallgatas-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-molnar-zsolt-mszp-korrupcio | https://web.archive.org/web/20240309035332/https://telex.hu/belfold/2024/03/08/baja-ferenc-kihallgatas-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-molnar-zsolt-mszp-korrupcio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-miatt-gyanusitottkent-hallgattak-ki-baja-ferencet | Telex | hungarian-news | 2024-03-08 13:04:00 | [
"Baja Ferenc",
"Molnár Zsolt"
] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"informatika",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"mentelmi jog"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
59,390 | Ádám Zoltán is megerősítette, hogy Rahimkulov Timur gyereke kapcsán robbant ki a vizsgaügy a Corvinuson | A héten a Jelen és a Telex is megírta egyetemi forrásokra hivatkozva, hogy Rahimkulov Timur, a tizennegyedik leggazdagabb magyar az édesapja annak a hallgatónak, akit külön vizsgával engedtek át a Budapesti Corvinus egyetemen, ami aztán etikai vizsgálathoz, majd Ádám Zoltán kirúgásához és országos botrányhoz vezetett. | A héten a Jelen és a Telex is megírta egyetemi forrásokra hivatkozva, hogy Rahimkulov Timur, a tizennegyedik leggazdagabb magyar az édesapja annak a hallgatónak, akit külön vizsgával engedtek át a Budapesti Corvinus egyetemen, ami aztán etikai vizsgálathoz, majd Ádám Zoltán kirúgásához és országos botrányhoz vezetett.A cikkek megjelenése után most az ügyben etikai vizsgálatot kezdeményező Ádám Zoltán is megerősítette a Jelennek adott interjújában, hogy valóban Rahimkulov Timur és felesége avatkoztak be az egyetem vezetőinél, hogy a gyerekük átmehessen egy tárgyból, amiből Ádám Zoltán és kollégái szerint nem teljesítette az év közbeni követelményeket, ezért nem lehetett volna levizsgáztatni.Az egyetemről októberben azonnali hatállyal kirúgott közgazdász az interjúban hangsúlyozza, hogy nem szeretné, ha ez az ügy a hallgatóról szólna, „aki igaz, nem játszott különösebben dicsőséges szerepet a történtekben, de nem hiszem, hogy ő volna a fő felelős.” Ádám szerint nem a hallgató neve a lényeg, „de ezen a ponton már szerintem fontos, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, honnan jön, kik a szülei, akik valamilyen okból kifolyólag elég fontosnak bizonyultak ahhoz, hogy az egyetem vezetése az intézmény szabályai ellenére avatkozzon bele ebbe az ügybe, azok ellenére lépjen fel egy etikai eljárás során.” Azért is tartja fontosnak mindezt, mert – mint mondja –, a vizsgabotrány már nemcsak egyetemi ügy, hanem „a magyar közállapotok egyik lakmuszpapírja.”A kirúgott oktató még a szülőket, Rahimkulov Timurt és feleségét sem tartja igazán felelősnek, szerinte az egyetem vezetése felelős a történtekért, „illetve azok az emberek és testületek, akik az egyetem vezetését irányítják, függőségben tartják és meghatározzák a tevékenységét. Ez az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma, tágabb értelemben pedig azok, akik a kuratóriumot az egyetem teljhatalmú urává tették.”A vizsgaügyet és a Rahimkulov család történetét részletesen bemutató cikkünket itt olvashatják. Ádám Zoltán az ügyről és kirúgásának körülményeiről a Telex közéleti podcastjában, a Témában is részletesen beszámolt. | https://telex.hu/belfold/2024/03/09/adam-zoltan-budapesti-corvinus-egyetem-timur-rahimkulov | https://web.archive.org/web/20240309174402/https://telex.hu/belfold/2024/03/09/adam-zoltan-budapesti-corvinus-egyetem-timur-rahimkulov | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adam-zoltan-is-megerositette-hogy-rahimkulov-timur-gyereke-kapcsan-robbant-ki-a-vizsgaugy-a-corvinuson | Telex | hungarian-news | 2024-03-09 18:36:00 | [
"Timur Rahimkulov"
] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem",
"Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"rokonok",
"nyomásgyakorlás"
] | [
"Egyetemi modellváltás"
] |
59,392 | Egyetlen gigaberuházónak adhat lehetőséget a kormány, hogy új szélerőműveket építsen Magyarországon | Az energiapiac nem rövid távú, hanem hosszú, de legalábbis középtávú gondolkodást kíván. Most azonban, ahogy egy energetikai szakember a Telexnek fogalmazott, azt látják, amit a römiben és a bridzsben is tiltanak a szabályok: a kormány néha letesz egy kártyalapot az asztalra, valahová elkötelezi magát, és amikor már a többiek valahogy reagáltak, visszavenné a lapot, módosítaná a döntését. Szakemberek szerint ezt tette most egy új, megújuló erőművekre vonatkozó rendelettel is. | Az energiapiac nem rövid távú, hanem hosszú, de legalábbis középtávú gondolkodást kíván. Most azonban, ahogy egy energetikai szakember a Telexnek fogalmazott, azt látják, amit a römiben és a bridzsben is tiltanak a szabályok: a kormány néha letesz egy kártyalapot az asztalra, valahová elkötelezi magát, és amikor már a többiek valahogy reagáltak, visszavenné a lapot, módosítaná a döntését. Szakemberek szerint ezt tette most egy új, megújuló erőművekre vonatkozó rendelettel is.De vajon miért bolygatta fel a kedélyeket ennyire egy új rendelet? Mielőtt ebben elmerülnénk, pár mondat az előzményekről: Magyarország is mindenféle megújuló energetikai vállalásokat tett, fejlesztené a zöldenergiát. Csak éppen a hálózat „betelt”, nincs kapacitás az időjárásfüggő, ezért rendszertelenül érkező megújuló áram fogadására. Ennek a következménye az lett, hogy az ingadozásokat kisimító (kiegyenlítő) áram pokolian drága. Az áramrendszer elsősorban gáztüzelésű erőművek ki-bekapcsolásával hozható szinkronba. Nem is olyan régi hír, hogy ezek közül az erőművek közül a legmodernebbet, a gönyűit a francia Veolia vette meg a német Unipertől.„Ennyi új csatlakozást a hálózat nem tud fogadni”A múlt héten megjelent egy meglepő rendelet a Magyar Közlönyben, ami alapjaiban befolyásolja a piaci viszonyokat. Ennek háttere, hogy január 4-ig a hazai energiapiac befektetőinek le kellett adniuk, hogy milyen csatlakozási igényekkel, milyen megújuló erőműveket szeretnének fejleszteni (elsősorban napról és szélről van szó). A beruházóknak be is kellett fizetniük a fejlesztési tervükre megadott 4,9 millió forint/MW összeg 20 százalékát.Az volt az ígéret, hogy az állam február 28-án majd kiadja ezek után a vonatkozó műszaki gazdasági tájékoztatót (MGT-t), de aztán kiderült, hogy egyrészt ez csúszik, másrészt alig kaphat valaki új csatlakozási lehetőséget. A kormány rendeletének indoklása szerint túl sok összesen 10 gigawatt kapacitás feletti beruházási terv érkezett, ennyi új csatlakozást pedig a hálózat nem tud fogadni. Az elosztók és a rendszer-üzemeltető Mavir nem tud komolyabb hálózatfejlesztéseket ígérni (itt hiányzik talán a legjobban az uniós forrás), ezért az új rendelet szerint most egyáltalán nem kaptak csatlakozási időpontot az új ipari méretű (0,5 megawatt feletti) új naperőművek, és szélerőműveknek is mindössze egyetlen új csatlakozási pont épülhet.A kormány a 2500 MW feletti szélerőmű beruházási tervéből egyelőre csak 670 MW-ot fog engedni, de az mind egy új hálózati csatlakozási ponton jöhet. Mint később látni fogjuk, azért a meglevő pontok jobb kapacitáskihasználása is egy lehetőség lesz.Az új rendelet szerint azok a beruházási tervek még kaptak, amelyek korábban (2022. május 2. előtt) kiadott érvényes és le nem járt műszaki gazdasági tájékoztatóval rendelkeznek, vagy már jóváhagyott csatlakozási tervük van. Ezek a projektek előnyt élveznek, megvalósulhatnak. Ugyanakkor a piac által tervezett 5 GW új naperőmű-kapacitás egyelőre nem csatlakozhat.Ami a szelet illeti, ma Magyarországon 330 MW szélkapacitás van, de mivel az unió felé 1000 MW-t vállaltunk a Nemzeti Energia és Klímatervben (a NEKT-ben), a differenciát szeretné a kormány egyetlen pontra, koncentráltan kiadni. Így a terv szerint épül majd egy 670 MW-os projekt, legalábbis ezt lehet a rendeletből kiolvasni.A kormány korábban azért azt is deklarálta, hogy aki olyan projektet tud megvalósítani, ami meglevő csatlakozási ponton tud betáplálni a rendszerbe, azt a rendszer örömmel fogadja, és a beruházókat egy gyakran frissülő térképes adatbázissal is segítik, ahol láthatók, hogy hol vannak ilyen pontok.Mindezek mellé a megújuló fejlesztőknek még egy gigantikus kiegészítő pénzügyi biztosítékot is kell fizetni. Ha például valaki 2028-ban készülne el egy projekttel, akkor öt éven át (2024-től 2028-ig) évente a beruházás 1-1 százalékát, összesen 5 százalékot kell letennie. Vagyis egy 10 milliárd forintos projekthez 500 millió forintot.Egy gigaprojekt jöhetAz általunk elért szakmabeliek nem értették, mi az, hogy 670 MW szélkapacitásnak egyetlen ponton kell csatlakoznia a rendszerhez. Egy forrásunk szerint volt már ilyenre példa, 2005-ben az utolsó szeles kvótaosztásnál Kapolyi László egykori ipari miniszter, milliárdos vállalkozó köre szerezte meg a kvóták kétharmadát. Végül 10-11 milliárd forintért eladta a spanyol Iberdolának a projektjeit, amely a legnagyobb szélberuházó lett (korábbi verziónkban azt írtuk, hpgy a spanyol cég azóta kivonult a magyar piacról, de olvasói jelzésre ezt korrigáltuk, mert olvasónk azt jelezte, hogy a cég aktív Magyarországon).Valami hasonlót jósolnak most a szakemberek: valaki, aki rendkívül tőkeerős, majd kap egy, a mai összes kapacitásnál kétszer nagyobb, egy pontra fókuszáló fejlesztési lehetőséget.Tőkeerő pedig kell, hiszen közel 20 milliárd forintnyi biztosítékkal kell rendelkezni 670 MW fejlesztéshez. De ez miért jó? Hol könnyíti a magyar áramrendszer nehézségeit egy ilyen koncentrált betáplálás? Hol fog megvalósulni ez, és ott milyen tájseb keletkezik?A szakma szerint egy olyan nagy szélcsatorna van Magyarországon, ahol érdemes fejleszteni: a tölcsér vagy sáv teteje a Sopron–Esztergom-vonal, az alja a Pécs–Szeged-vonal. Itt érdemes szélerőművet telepíteni. Mindenféle előzetes mérés alapján a legjobb hazai terület a Bakony, a második legjobb a Kisalföld. Ám mivel a Bakony részben természetvédelmi terület, illetve 2016 óta létezik egy olyan szabály, hogy a katonai radarok 40 kilométeres, míg a polgári radarok 15 kilométeres környezetében sem lehet új szélerőmű, így szinte egyedül Győr nyugati része és annak környezete tűnik lehetséges helyszínnek egy ilyen hatalmas szélparknak.Mindenesetre az elég meglepő lenne, ha ott megjelenne a 670 MW-nyi szélpark, vagyis mondjuk 150 darab, egyenként 4,2 MW-os turbina.Az unió mindenesetre valóban harcolt azért, hogy lehessen telepíteni újra szélerőművet Magyarországon, állítólag erre jött az az ötlet, hogy koncesszióba adják mindezt, de ezt az unió nem támogatta. Ugyanakkor a magyar fél azt is gondolhatta, hogy semmi baj, a csatlakozási pontok kiosztását úgyis az állam végzi.A szakmából nekünk azt mesélték, hogy az érdeklődő külföldi beruházók (portugálok, németek) hamarosan majd csomagolnak is, mert rájöttek, hogy itt nem terem nekik babér. Pedig hallottunk olyan cégekről, amik már mértek, egyezkedtek az önkormányzatokkal, előkészítettek. A januárban az államnak hiába befizetett pénzek ugyan most visszajárnak, de így is mindenkinek lesznek elsüllyedt költségei. Konkrét befektetőket nem hallottunk, akik majd kivonulnak, de az biztos, hogy vannak bőven magyar és külföldi cégek, amelyek profiljuk alapján érdeklődhettek ezen a piacon. Az állami MVM, a MET, az Alteo, a német Abo Wind vagy a francia Veolia is ilyen.Az állam szerint mindez rendben vanAz állam képviselőivel beszélgetve ugyanakkor teljesen más kép bontakozik ki. Egy név nélkül nyilatkozó állami forrásunk a következőképpen foglalta össze a helyzetet: „Vannak adottságaink, vannak elfogadott törvényeink, benyújtott terveink, ezeket kell összehangolni. Már rég beleütköztünk az üvegfalba a megújuló piacon a napos fejlesztésekkel, de mivel ez politikailag elvileg sikersztori, mindig el kell mondanunk, hogy hol tartunk, pedig ez már rég csak hitéleti és nem gazdaságossági kérdés. Jó, hogy van sok naperőművünk, de amikor sok az így megtermelt áram, akkor nincs igazán értelme termelni, mert nincs ára a naperőművekkel előállított napenergiának.”Ugyanakkor azt is hallottuk, hogy az állam valójában nem stoptáblát szeretne most felmutatni, hanem értelmes kooperációra szeretné serkenteni a magánszereplőket.„A hálózati fejlesztések végrehajthatósága kérdéses, nincs pénz, de ha diszkriminációmentes eljárásokat szeretnénk, nem lehetett azt csinálni, hogy egyesek kapnak engedélyt, mások pedig nem. Ha mindenki engedélyt kapna, aztán várna a valós csatlakoztatásra, nagyon későre tolódnának a megújuló céljaink. Inkább várjunk, inkább koncentráljuk a piacot, ez most jobb, mint ha feldaraboljuk a projekteket” – hallottunk magyarázatokat.Vagyis összefoglalva: a hálózat befogadási korlátokba ütközött, a magyar állam vagy a piac most nem képes annyi új csatlakozást kiépíteni, amennyire szükség lenne. De ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs tere a fejlesztéseknek.És itt egy érdekes összefüggést kell megismernünk. Ha az állam kioszt egy csatlakozási kapacitást, mondjuk egy naperőműnek, akkor az állam 100 százalékban átadja azt, akkor is, ha az év 8760 órájából a nappark csak 1200 órában használja a csatlakozási pontot. Az állam nem tudja visszavenni a csatlakozási kapacitás egy részét, a példában szereplő napelemesnek akár joga lenne másképpen is használni a kapacitást (szélerőművel, tárolással, akár gázerőművel). Vagyis az állam arra biztat, hogy mindenki kezdjen el kétoldalú alkukkal kooperálni, állapodjon meg egymással a napos és a szeles, vagy akár legyen megfelelő tárolás.Mindenki optimalizáljon, és az állam üdvözli, ha így jobban kihasználják majd a csatlakozási pontokat, ezért is készít térképeket erről.Hogy ez majd működik-e? Nem tudjuk, meglátjuk. Állítólag ha az állam azt látja, hogy nem működik, akkor majd kreál új csatlakozási lehetőségeket vagy új jogszabályt, de egyelőre úgy áll hozzá, legalább próbálják meg, tárgyaljanak a felek. Vagyis aki hajlandó közösködni, az a villamosenergia-törvény alapján költség nélkül használhatja a kiosztott csatlakozási kapacitásokat, ha nincsen addicionális rendszerfejlesztési igény.Káosz a szabályokbanEttől függetlenül sem tűnik túl értelmesnek, hogy miért csak egyetlen szeles csatlakozási pont készüljön. Az állam szerint a hálózat kihasználtságát egy ilyen monstrum is javítja, és most tényleg nem lehet elaprózni a korlátozottan rendelkezésre álló erőt, így lehet elérni a már említett vállalások teljesítését.Szakemberek azonban ezt nem fogadják el, szerintük továbbra is káosz van a szeles szabályozásban. „Ki az, aki szerint jó kormányzás az, ha a lakott területektől eddig 12 kilométeres volt a védőtávolság, most 700 méter? Mindkét limit lehet értelmes? Mi változott 2024-ben?”– kérdezi egy szakember, aki szerint a 4,2-8 MW-os erőművek 110-120 decibeles zajterhelése miatt az 1100-1200 méteres távolság lenne az indokolt.Az is kérdés, hogy mi indokolja, hogy a legjobb szeles területek még mindig tiltottak, mert a polgári radarok 15 kilométeres vagy a katonai radarok 40 kilométeres körzetébe esnek. Ezek a radarok (például Medina, Kup, Pápa) jó nagy köröket kivesznek így a lehetséges helyszínek közül, még a Kisalföld déli részére is benyúlnak. És nem is könnyű szélerőművet tervezni a 40 kilométeres körzet figyelembe vételével, mert a katonai radar pontos helye titkos is lehet, akkor viszont honnan tudja a fejlesztő, hogy hova mehet, és hova nem? Hasonlóképpen a kőris-hegyi civil radar is korlát lehet.Forrásunk szerint ráadásul ezeknek a korlátozásoknak sok értelmük nincs is, mert a szélerőművek nem nagyon zavarnak be, a radarok magas pontokon vannak, a szélerőművek lejjebb. Véleménye szerint ez a szabály is csak a szélfejlesztések ellehetetlenítése miatt kellett. Ha korábban Pápakovácsiban vagy Szápáron lehetett szélerőművet fejleszteni, és a közeli katonai radart mindez nem zavarta, akkor ma miért kellene 40 kilométerre elmenni?Mindenesetre az, hogy a piacnak lesz igaza, és valóban lefojtó a szabályozás, vagy az államnak, és lesz jelentkező a nagy egységes csatlakozású szélparkra, ahogyan a csatlakozás kiépítését nem igénylő fejlesztésekre, csak később fog kiderülni. Érdemes lesz követni, hogy a kártyák kései visszahúzásáról vagy a lehetséges keretek között értelmes megújuló fejlesztésről van szó.Frissítés: Írásunkra többen reagáltak, energetikai tanácsadó további szempontokat adott a szélenergia előnyeiről, hátrányairól, más arról írt, hogy álságosnak tartja az állami érveket, hiszen egy napos fejlesztés ötletével mégis ó kivel tudna kooperálni, radaros szakember jelezte, hogy a helyzet sokkal összetettebb, a szélerőművek igenis zavarhatják a radarokat, különösen az újabb, magas erőművek esetében.A témát mindenképpen folytatjuk. | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/13/szeleromu-napenergia-lantos-csaba-megujulo-energia | https://web.archive.org/web/20240313060219/https://telex.hu/gazdasag/2024/03/13/szeleromu-napenergia-lantos-csaba-megujulo-energia | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/egyetlen-gigaberuhazonak-adhat-lehetoseget-a-kormany-hogy-uj-szeleromuveket-epitsen-magyarorszagon | Telex | hungarian-news | 2024-03-13 06:57:00 | [
"Kapolyi László"
] | [] | [] | [
"energia",
"versenykorlátozás - kartell",
"klientúra",
"jogalkotás",
"napelem / megújulók"
] | [] |
59,395 | Felújította az önkormányzat a Szent György-hegyi turistaházat, de a berendezésre már nem maradt elég pénz | „Kidobná? Ne tegye! Inkább ajánlja fel a turistaházba!”
– áll a kisapáti önkormányzat közösségi oldalán. Olyan, jó állapotban lévő bútorokat (asztalt, széket, kisebb szekrényt) és függönyöket keresnek, amiket a turistaház berendezéséhez fel tudnak használni.
A ház felújítására 68,7 millió forintot költöttek a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program pályázati keretéből, amihez még saját forrást is raktak, tájékoztatott Horváth-Zsédöly Viktória Imola, Kisapáti alpolgármestere. A ház külső-belső felújítása elkészült, de a berendezés befejezésére már nem maradt pénz. Ezért gondolták, hogy ha a faluban amúgy is lomtalanítás lesz, akkor felajánlásokat gyűjtenek a helyiektől. | „Kidobná? Ne tegye! Inkább ajánlja fel a turistaházba!”– áll a kisapáti önkormányzat közösségi oldalán. Olyan, jó állapotban lévő bútorokat (asztalt, széket, kisebb szekrényt) és függönyöket keresnek, amiket a turistaház berendezéséhez fel tudnak használni.A ház felújítására 68,7 millió forintot költöttek a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program pályázati keretéből, amihez még saját forrást is raktak, tájékoztatott Horváth-Zsédöly Viktória Imola, Kisapáti alpolgármestere. A ház külső-belső felújítása elkészült, de a berendezés befejezésére már nem maradt pénz. Ezért gondolták, hogy ha a faluban amúgy is lomtalanítás lesz, akkor felajánlásokat gyűjtenek a helyiektől.Mint az alpolgármester közölte: a szobák lényegében megvannak, csak a ház közösségi termébe kellene pár bútor. Érkezett is felajánlás ágyra, szekrényre, heverőre, most már csak kanapé, éjjeliszekrény, függöny az, amire szükség lenne. Elfogadnak felajánlást máshonnan is, de a szállítást nem tudják megoldani, tudtuk meg.A ház kulcsosházként működik majd, ha minden jól megy, már nyártól. A szállás ára még nincs meghatározva, de mint megtudtuk, piaci alapokon szeretnék kialakítani. (A pilisi turistaházak most 4000-8000 forintos fejenkénti szállásárral működnek.) Az alpolgármester hozzátette: a ház egyelőre egyéb szálláshely kategóriába lesz besorolva, mint szálláshely, a klasszikus kulcsosház megnevezés az ilyen értelemben megszűnik.A menedékházat a Magyarországi Kárpát Egyesület tapolcai Balaton osztálya építtette 1934-ben. Először az egykori földművelésügyi miniszter, Darányi Kálmán nevét viselte, majd a második világháború után Kaán Károly, a Balaton-környék fásításának első szószólójának és elindítójának a nevét vette fel. Felújítását 2020-ban kezdték el, a korábbi állapothoz képest fürdő és vécé is lesz benne. Az alpolgármester szerint az építkezés befejezése az elmúlt négy év ismert problémái miatt nem volt egyszerű. Mivel a vízvezeték kiépítése drága lett volna, az önkormányzat tartályokban szállítja majd fel a vizet.A Kaán Károly kulcsosház a Balaton-felvidék egyetlen klasszikus turistaháza. Pont az Országos Kéktúra nyomvonalán helyezkedik el, szinte rögtön a nevezetes Szent György-hegyi bazaltorgonák tövében. Itt botlottunk bele egy márciusi túrán az elkészült, de furcsamód üresen álló épületbe, és ezután kerestük meg az önkormányzatot tájékoztatásért. | https://telex.hu/szepkilatas/2024/03/13/felajanlasokbol-rendezne-be-felujitott-szent-gyorgy-hegyi-turistahazat-az-onkormanyzat | https://web.archive.org/web/20240313160354/https://telex.hu/szepkilatas/2024/03/13/felajanlasokbol-rendezne-be-felujitott-szent-gyorgy-hegyi-turistahazat-az-onkormanyzat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felujitotta-az-onkormanyzat-a-szent-gyorgy-hegyi-turistahazat-de-a-berendezesre-mar-nem-maradt-eleg-penz | Telex | hungarian-news | 2024-03-13 17:00:00 | [] | [] | [
"Kisapáti",
"Magyarország",
"Veszprém megye"
] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"idegenforgalom",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
59,396 | Orbán Viktort elkísérte legkisebb lánya, Flóra is Donald Trumphoz Floridába | A miniszterelnök gyermeke a felvételek szerint ott volt a találkozón a volt amerikai elnök rezidenciáján, és az esti koncerten is. A sajtóban utoljára akkor szerepelt, amikor Orbán Viktor a szalagavatójáról posztolt. | itthonA miniszterelnök gyermeke a felvételek szerint ott volt a találkozón a volt amerikai elnök rezidenciáján, és az esti koncerten is. A sajtóban utoljára akkor szerepelt, amikor Orbán Viktor a szalagavatójáról posztolt.„Megtiszteltetés volt Orbán Viktort és kedves lányát, Flórát vendégül látni tegnap este Mar-a-Lagóban – írta ki saját közösségi oldalára, a Truth Socialra Donald Trump.„Viktor nagyszerű vezető és az egész világon tisztelik. Magyarország biztonságos ország a szigorú bevándorlási politikája miatt, addig így is lesz, amíg ő vezeti” – dicsérte meg a miniszterelnököt. Orbán Flóra esetleges amerikai látogatásáról már korábban kérdéseket küldtünk Havasi Bertalannak, a miniszterelnök sajtófőnökének. A miniszterelnök 19 éves lánya eddig nem mutatkozott politikai eseményeken, a magyar kormányfő Facebookra feltöltött videóján azonban délelőtt felfigyeltünk egy fekete ruhás nőre, akivel Orbán együtt érkezett a floridai rezidenciára, és be is mutatta őt a volt amerikai elnöknek. Magyarországnak béke kell! A béke neve: Donald Trump. | https://hvg.hu/itthon/20240309_orban-viktort-flora-lanya-is-elkiserte-donald-trumphoz-floridaba | https://web.archive.org/web/20240712035316/https://hvg.hu/itthon/20240309_orban-viktort-flora-lanya-is-elkiserte-donald-trumphoz-floridaba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktort-elkiserte-legkisebb-lanya-flora-is-donald-trumphoz-floridaba | HVG | hungarian-news | 2024-03-09 00:00:00 | [
"Orbán Flóra",
"Orbán Viktor"
] | [] | [] | [
"rokonok",
"utazás"
] | [] |
59,397 | Itt a bejelentés: a Ganz-MaVag ajánlatot tett a spanyol vasútóriás részvényeire | Az Index értesülései szerint a MaVag Csoport tagja, a Ganz-Mavag Europe Zrt. önkéntes vételi ajánlatot tett a szupervonatokat gyártó spanyol vállalat, a Talgo részvényeinek 100 százalékára, elősegítve a cégek közötti szinergiák kiépítését. Bacsa György, a vállalat igazgatósági elnöke lapunk megkeresésére elmondta: a Talgo igazgatótanácsa kedvezőnek ítélte meg az ajánlatot, a tranzakció célja pedig az, hogy a két cég együtt fejlessze tovább a spanyol és a hazai gyártási és képzési, fejlesztési kultúrát. A stratégiai partnerség mindkét fél számára előnyökkel jár: a Talgo növelheti kapacitásait, tovább erősödhet Európában és a keleti piacokon, a MaVag pedig tovább fejlesztheti gyártói képességeit. | Az Index értesülései szerint a MaVag Csoport tagja, a Ganz-Mavag Europe Zrt. önkéntes vételi ajánlatot tett a szupervonatokat gyártó spanyol vállalat, a Talgo részvényeinek 100 százalékára, elősegítve a cégek közötti szinergiák kiépítését. Bacsa György, a vállalat igazgatósági elnöke lapunk megkeresésére elmondta: a Talgo igazgatótanácsa kedvezőnek ítélte meg az ajánlatot, a tranzakció célja pedig az, hogy a két cég együtt fejlessze tovább a spanyol és a hazai gyártási és képzési, fejlesztési kultúrát. A stratégiai partnerség mindkét fél számára előnyökkel jár: a Talgo növelheti kapacitásait, tovább erősödhet Európában és a keleti piacokon, a MaVag pedig tovább fejlesztheti gyártói képességeit.A vasútgyártásnak jelentős történelme van: már a XIX. században, a dualizmus idején fejlődésnek indult a kötöttpályásjármű-gyártás, a növekvő hálózaton pedig egyre több magyar szerelvény jelent meg. Magyarország rövid idő alatt olyan világszínvonalú gyártási kapacitást épített ki, amely lehetővé tette, hogy Európa mellett az afrikai és a latin-amerikai piacokon is megjelenjenek a magyar mozdonyok és kocsik. Aztán a XX. század új technológiai lehetőségeket hozott: a dízelmozdonyok gyártása átrendezte a terepet. A legnagyobb hazai nehézipari üzem pedig a megrendeléshiány és a felhalmozódó adósságok miatt 1988 decemberében csődbe ment.A Ganz-Mavag Europe Zrt. önkéntes vételi ajánlatot tett a Talgo részvényeinek 100 százalékáraA rendszerváltozás utáni évtizedekben – néhány próbálkozástól eltekintve – tetszhalott állapotban volt a vasútgyártás, de az elmúlt években új piaci szereplőként a magánkézben lévő MaVag – építve a Dunakeszi és a Szolnoki Járműjavító gyártási kapacitásaira – egyre nagyobb számban értékesít a világban magyar gyártású szerelvényeket. A cég növekedési pályára állt, de ahhoz, hogy tovább tudjon fejlődni, nemzetközi stratégiai partnerekre volt szüksége. Most úgy tűnik, talált is egyet.A MaVag Csoport tagja, a Ganz-Mavag Europe Zrt. önkéntes vételi ajánlatot tett a szupervonatokat gyártó spanyol Talgo összes részvényére.A spanyol társaság igazgatótanácsa pedig a vállalat tőzsdei közleményében erősítette meg, hogy a részvényesek szempontjából kedvezőnek ítéli meg a magyar cég ajánlatát. Megkerestük Bacsa Györgyöt, a Ganz-Mavag Europe Zrt. igazgatósági elnökét, aki az ajánlattétel kapcsán elmondta: A Talgo egy erős, sikeres és értékes vállalat, fontos, hogy megőrizze a függetlenségét, illetve technológiai és fejlesztési eredményeit és képességét. Elismerjük a cég értékteremtő munkáját és az elmúlt évtizedekben felhalmozott szaktudását, ezért a Ganz-Mavag Europe Zrt. ajánlattevőként vállalja, hogy a Talgót spanyol tőzsdei cégként segíti tovább stratégiája megvalósításában.Majd Bacsa György kiemelte: „Az a célunk, hogy együtt erősödjünk tovább, és a stratégiai partnerség segítségével tovább fejlesszük az európai és benne elsődlegesen a spanyol és hazai gyártási kultúrát is. Meggyőződésünk, hogy az európai versenyképességhez iparfejlesztésre és fenntartható mobilitásra van szükség, ezzel az együttműködéssel pedig mindkét célt egyszerre szolgálhatjuk.”Topligás európai szereplőt hoznának létreNem véletlen, hogy a magyar gyártási kultúra újjáélesztését és európai színvonalra emelését célul kitűző MaVag a Talgót szemelte ki stratégiai partnerének: Európa egyik csúcs személyvonat- és mozdonygyártója a személyszállítás és a vontatás terén is a legmagasabb minőséget képviseli,folyamatos innovációival fenntarthatósági szempontból is élen jár.Ez a cég – Spanyolországon elsőként – már kettős hidrogénnel működő vonatot is tesztelt, de ahhoz, hogy új piacokra tudjon belépni, minőségi gyártói kapacitást kell bővítenie külföldön, amelyben a magyar magánvállalkozás a segítségére lehet. Az együttműködés és a nemzetközi tudáscsere mindkét fél számára előnyökkel járhat: a Talgo tovább erősödhet Spanyolországban, Európában és a keleti piacokon, a MaVag pedig tovább fejlesztheti a magyarországi kötöttpályás közlekedést.A partnerség nemcsak a magyarországi gyártási kapacitást erősítheti, hanem a szaktudást és a képzési rendszereket is. Információink szerint egy kölcsönös előnyökön alapuló stratégiai együttműködésről van szó: a magyar és a spanyol fél is egyetért abban, hogy a kötöttpályás közlekedés fejlesztése összeurópai érdek, a fenntartható közlekedési formák elterjedéséhez pedig nemzetközi együttműködésre van szükség.Bacsa György szerint a Talgo és a MaVag célja, hogy közös erővel egy új, erős, topligás európai szereplőt hozzanak létre, amelyben a spanyol cég továbbra is megőrzi a szakmai függetlenségét és identitását.Az ajánlattevő magyar vállalat, a Ganz-Mavag Europe Zrt. A vállalat 55 százalékos tulajdonosa a hazai vonatgyártó MaVag Zrt., a fennmaradó 45 százalék pedig az állami tulajdonú Corvinus Zrt. tulajdona.Rekordévet zárt a Talgo, négy kérdés alapján mérlegelnekMár tavaly novemberben arról írt a Reuters hírügynökség, hogy felvásárolnák a Talgót, az akkori sajtóbeszámolók szerint egy azonosítatlan magyar befektetői csoport lehetett a titokzatos érdeklődő. Gonzalo Urquijo, a Talgo – amely 1,2 milliárd eurós cégértékkel lépett a madridi tőzsdére 2015-ben – ügyvezető igazgatója akkor úgy fogalmazott, mivel hivatalos vételi ajánlat nem érkezett, ezért nem is foglalkoztak vele. A kötöttpályás közlekedéssel foglalkozó Railway Supply nevű szaklap szerint november végén befutott egy hivatalos vételi ajánlat a spanyol tőzsdefelügyelethez egy meg nem nevezett magyar befektetői csoporttól. A Talgo honlapján csütörtök késő esti keltezéssel megjelent egy közlemény, ami szerint a Ganz-Mavag Europe Zrt. eljuttatta szándéknyilatkozatát a spanyol tőzsdefelügyelethez, hogy publikus vételi ajánlatot tegyen a Talgo részvényeinek felvásárlására. A spanyol cég közölte, négy kérdés alapján mérlegeli a vételi ajánlatot, ha megismeri annak részleteit: a Talgo megtartja munkavállalóit és ipari kapacitását, tehát nem lesz leépítés; a Talgo menedzsmentje és központja Spanyolországban marad; a Patentes Talgo megtartása; minden részvényes és érdekcsoport számára a legelőnyösebb üzlet megkötése.A Talgo egyébként február végén tette közzé éves pénzügyi jelentését, amely szerint rekordévet zárt 2023-ban: 652 millió euró teljes árbevétele volt (ami 39 százalékos növekedést jelent a 2022-es eredményhez képest), az EBITDA 76,5 millió euróra rúgott, ami 55 százalékkal több, mint 2022-ben volt.A cég nettó nyeresége tavaly 12,2 millió euró volt – a 2022-es profit nyolcszorosa.A felvásárlást nehezítheti, hogy Óscar Puente spanyol közlekedési miniszter a napokban egy konferencián arról beszélt, a spanyol kormány határozottan elutasítja a magyar vételi ajánlatot. | https://index.hu/gazdasag/2024/03/08/vasut-vasuti-kozlekedes-beruhazas-mavag-talgo-gyartas-bejelentes-rendkivuli/ | https://web.archive.org/web/20240308090421/https://index.hu/gazdasag/2024/03/08/vasut-vasuti-kozlekedes-beruhazas-mavag-talgo-gyartas-bejelentes-rendkivuli/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itt-a-bejelentes-a-ganz-mavag-ajanlatot-tett-a-spanyol-vasutorias-reszvenyeire | Index | hungarian-news | 2024-03-08 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"fuvarozás - logisztika",
"vasút",
"jármű / gépgyártás"
] | [] |
59,398 | Ádám Zoltán: Meg kell erősítenem az igazságot | Valóban Timur Rahimkulov fia az, aki miatt a Corvinus vezetése kirúgta az egyetem docensét – ezt maga Ádám Zoltán erősítette meg lapunk kérdésére. A vele készült interjúból kiderül, hogy miként jutottunk el idáig, miért törte meg ő maga az ezzel kapcsolatos hallgatását, mit gondol félelemről, egyetemi autonómiáról és az ellenzékről. | Valóban Timur Rahimkulov fia az, aki miatt a Corvinus vezetése kirúgta az egyetem docensét – ezt maga Ádám Zoltán erősítette meg lapunk kérdésére. A vele készült interjúból kiderül, hogy miként jutottunk el idáig, miért törte meg ő maga az ezzel kapcsolatos hallgatását, mit gondol félelemről, egyetemi autonómiáról és az ellenzékről.A Jelen online felületén megírtuk, hogy Timur Rahimkulov fia miatt tört ki a Corvinuson az a botrány, amelynek következményeként önt eltávolították az egyetemről. Csak hogy az olvasót képbe helyezzük: Timur Rahimkulovnak és testvérének, Ruszlánnak az összvagyonát bőven több, mint 500 milliárd forintra becsülik, ennek egy jelentős része OTP- és MOL-részvényből származik, miközben a Corvinust fenntartó közalapítvány megkapta a MOL tíz százalékos állami tulajdonát. Ruszlán a politika bugyraiban is megmártózott, miután egy általa kezdeményezett beszélgetés során titkos hangfelvétel készült Bajnai Gordonról, amit később manipulatív módon, megvágva hoztak nyilvánosságra azzal a céllal, hogy a volt miniszterelnököt és Karácsony Gergely főpolgármestert besározzák. Mindezek előre bocsátásával: valóban Timur Rahimkulov gyerekéről van szó?Igen.Az egyetem, miután ezt megírtuk, a Népszavával és a 24.hu-val azt közölte, hogy a hallgató személyiségi jogaira hivatkozva nem áll módjukban sem megerősíteni, sem cáfolni ezt az értesülésünket, ugyanakkor megjegyezték, hogy a cikkünk tele van csúsztatásokkal. Vegyük számba ezeket a „csúsztatásokat”: legelső állításunk az volt, hogy Timur Rahimkulov gyermekét, érdemtelenül, az ön és a kollégája háta mögött bocsátották egyetemi vizsgára. Igaz ez?Igaz. Ugyanakkor hangsúlyozom, amit az eddigi megszólalásaimban is megtettem, hogy nem szeretném, ha ez az ügy a hallgatóról szólna, aki igaz, nem játszott különösebben dicsőséges szerepet a történtekben, de nem hiszem, hogy ő volna a fő felelős. Talán meglepő módon, de még csak a szüleit sem tartom annak, szerintem az egyetem vezetése a felelős a történtekért, illetve azok az emberek és testületek, akik az egyetem vezetését irányítják, függőségben tartják és meghatározzák a tevékenységét. Ez az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma, tágabb értelemben pedig azok, akik a kuratóriumot az egyetem teljhatalmú urává tették.Valóban nem a hallgató neve a lényeg, de ezen a ponton már szerintem fontos, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, honnan jön, kik a szülei, akik valamilyen okból kifolyólag elég fontosnak bizonyultak ahhoz, hogy az egyetem vezetése az intézmény szabályai ellenére avatkozzon bele ebbe az ügybe, azok ellenére lépjen fel egy etikai eljárás során. Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy az etikai vizsgálat során, annak rendje és módja szerint elmarasztalták az ügyben érintett egyetemi vezetőket, két egyetemi dékánt és az egyetem rektorát, Takács Elődöt, majd fura módon, másodfokon mindenkit felmentettek, és elindítottak egy olyan eljárást, amelynek a végén engem bocsátottak el azonnali hatállyal.Az ügy egyik fordulópontja – és ezt állítottuk cikkünkben is –, hogy ön két ízben is kénytelen volt beszélni a fiú édesanyjával, aki számonkérte önt. Így történt?Valóban két alkalommal találkoztam a hölggyel az egyetemen, és egyik alkalommal sem én kezdeményeztem vele a beszélgetést. Egyszer bejött a terembe, ahol tanítottam, egyszer pedig a lépcsőházban állított meg. Később egy emailt írtam neki Habis Helga dékán kifejezett kérésére, amiben ugyanazt mondtam, mint a személyes találkozásainkkor, vagyis, ha akarnék sem tudnék kivételt tenni a gyermekével.És ezek után avatkozott be Timur Rahimkulov?Miután a hallgató édesanyjával folytatott sajátos kommunikációm során kiderült, hogy sem én, sem az oktató kollégáim nem engednek az ügyben, mert továbbra is azt gondoljuk, hogy az egyetemi szabályok szerint ez a hallgató nem vizsgázhat, az édesapa írt egy e-mailt az üggyel foglalkozó dékánnak, illetve a rektornak. Ez az e-mail a birtokomban van, mert a dékán ezt nekem is továbbította, s az irat szerepel az etikai vizsgálat dokumentumai között is.Mit tartalmaz ez a levél? | https://jelen.media/kozelet/adam-zoltan-meg-kell-erositenem-az-igazsagot/ | https://web.archive.org/web/20240309103015/https://jelen.media/kozelet/adam-zoltan-meg-kell-erositenem-az-igazsagot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/adam-zoltan-meg-kell-erositenem-az-igazsagot | Jelen | hungarian-news | 2024-03-09 00:00:00 | [
"Timur Rahimkulov"
] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] | [] | [
"oktatás",
"háttér",
"rokonok",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
59,399 | Orbán Viktor oligarchái elől menekül az osztrák Spar-csoport | Átalakította működését és Svájcba menekítette magyarországi vagyona egy részét az osztrák tulajdonú Spar üzletlánc, amely azt állítja: így védekeznek az ellen, hogy Orbán Viktor oligarchái megszerezzék a magyar piacon második legerősebb élelmiszerkereskedelmi céget. | Átalakította működését és Svájcba menekítette magyarországi vagyona egy részét az osztrák tulajdonú Spar üzletlánc, amely azt állítja: így védekeznek az ellen, hogy Orbán Viktor oligarchái megszerezzék a magyar piacon második legerősebb élelmiszerkereskedelmi céget. A kisajátítástól való félelem miatt vagyont von ki Magyarországról a salzburgi központú Spar kereskedelmi csoport, amelynek részeként az észak-olaszországi, a szlovéniai, a horvátországi és az itteni piacon közreműködő svájci leánycégük kezelésébe adták a vagyonkezelési jogok egy részét – közölte Hans Reisch, a Spar Austria csoport vezérigazgatója egy ausztriai élelmiszeripari szaklapban. A Lebensmittel Zeitung pénteki cikkében a Spar vezetője úgy fogalmaz: arra, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök különadókkal és árbefagyasztással „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat, a csoport úgy reagált, hogy egyrészt feljelentést tett az Európai Bizottságnál, másrészt átszervezték a Spar magyarországi működését, hogy így védjék a céget „Orbán karmaitól”.
Már Ausztriából irányítják a Spar üzleteketA Spar Austria meg akarja védeni vagyonát Orbán Viktor karmaitól, aki már kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg rokonának, hogy befektessenek a magyar leányvállalatba. Alapvetően a magyar kormány részesedésen keresztül akarja átvenni a cégünk tulajdonjogát – fogalmazott nyilatkozatában Hans Reisch. Mint mondta, ez nem egyedi eset. Felidézte, hogy az Európai Parlament még tavaly júniusban megállapította, hogy „mélyen aggasztja”, hogy nagyszámú cég kerül magyar oligarchák kezébe. A külföldi szereplők ráadásul egyre gyakrabban panaszkodnak a magyar hatóságok tömeges jogsértéseire és a megfélemlítési kísérletekre, a kereskedelmi vállalatokra nehezedő nyomás pedig nő.A Spar-csoport feje az osztrák szaklapban ismertette, hogy a kisajátítás megakadályozása érdekében két részre osztották a magyar üzletágat: a cégcsoport megvonta Magyarországról a telek- és épületjogokat, illetve a nagykereskedelmi és logisztikai jogokat, amelyek kezelését Svájcba telepítette át. Ott a Spar az Aspiag Management AG leánycéget működteti, amely több európai piacon működik közre a lánc üzemeltetésében. Eszközeinket és ingatlanjainkat leányvállalatunknak, az Aspiagnak adtuk. Mert tudjuk, hogy Orbán nem akar bejutni Svájcba, és meg akartuk nehezíteni a hozzáférését a magyar üzletekhez – közölte Reisch.A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. által működtetett szupermarket üzletág viszont immár az anyaországhoz, Ausztriához kapcsolódik. A részleg részesül a csoportos adózásból, és Hans Reisch szerint évente 10 millió eurót takarít meg.Nekimentek a kormánynak BrüsszelbenA Lebensmittel Zeitung felidézi: a magyar kormány a közelmúltban ismét emelte a nettó árbevétel 4,1 százalékáról 4,5 százalékra a kiskereskedelmi cégek különadóját, emiatt a 2023 eleji 2,7 százalékról 4,1 százalékra ugrott az ország legnagyobb láncainak bevételcsökkenése. Emlékezetnek, hogy a magyar élelmiszerpiacot a forgalma alapján első Lidl és a második helyen álló Spar mellett a Tesco és az Auchan uralja.Mint a Financial Times cikke alapján megírtuk, a különadó ellen a Spar feljelentést tett az Európai Bizottságnál. Az adó- és árszabályozás diszkriminatív, és sérti az áruk szabad mozgását és más uniós jogokat – áll a cégcsoport közleményében, amelyet Ausztriában, ahol a Spart elsőszámú élelmiszerkereskedőként tartják számon, címlapokon kezelt a sajtó. Több helyen megjelent: a különadó miatt a Spar vesztesége Magyarországon 2023-ban 47,8 millió euró volt, míg a megelőző évben 32,8 millió euró. Ez ellen léptek fel Brüsszelben, ahol azt szeretnék, ha uniós kötelezettségszegési eljárás indulna hazánk ellen. Ebben pedig állítólag Martin Kocher gazdasági miniszter és Alexander Schallenberg külügyminiszter is támogatja a Spart, akik Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levelükben bírálták az alapvető szabadságjogok megsértését és a diszkriminatív intézkedéseket.Az Economx európai iparági forrásai szerint a magyar leánycég képviselője 2023 áprilisában már részt vett az EU költségvetési és ellenőrzési bizottságának ülésén, amely az uniós támogatásokról dönt – ezt a többi, itteni multilánc képviseletében tette az európai kereskedelmi szövetség, az Eurocommerce égisze alatt. Az élelmiszerláncok több beadványt terjesztettek már a bizottság elé, támadva a magyar kormány döntéseit a különadóról és például az árstopról. Ezt a Magyar Nemzet megkeresésére a Spar ausztriai anyavállalata megerősítette, mondván, hogy tudomásuk szerint az összes külföldi tulajdonú kiskereskedelmi cég felszólalt már Brüsszelben a Spar Austria előtt.Nem akar kivonulni a Spar, inkább harcba szálltA Spar – mintegy 14 ezer alkalmazottjával – Magyarország ötödik legnagyobb munkáltatója.A csoport két logisztikai központot, két húsüzemet és egy vegyesüzemet, valamint 368 közvetlen üzletet üzemeltet, 273 telephelyet pedig franchise rendszerben kezelnek. A Lidl tavaly bruttó 2,78 milliárd eurós árbevételt ért el, míg a második helyezett Spar adózás előtt 120 millió eurót termelt.A magyarországi operatív üzlet működik, de a speciális intézkedések, azaz a kereskedelmi adók és az alapvető élelmiszerek maximális árszabályozása tönkreteszik – panaszolja a Spar főnöke, kiemelve, hogy most legalább egy esetleges kisajátítást megakadályoztak. Hans Reich hangsúlyozta: a magyarországi üzlet feladása viszont szóba sem jöhet, mert az itteni jövedelmi helyzetük „nagyon kényelmes”.A Kuriernak elmondta, hogy a Spar eddig összesen 2 milliárd eurót fektetett be Magyarországon. Körülbelül 180 millió eurós vagyonuk van itt, így „nem olyan egyszerű kivonulni, és esetleg lemondani dolgokról”. Olyan erősek vagyunk a magyar piacon, hogy az durván hanyagság lenne. Inkább verekedünk – fogalmazott a cégcsoport vezetője.Az árbevétel nőtt, a nyereség csökkentA Spar közzétette friss eredményeit Ausztriában, amely szerint a legnagyobb élelmiszerkiskereskedő elmúlt évi mérlege vegyes: az inflációnak és a bővülésnek tulajdonítható árbevétel-növekedést a profit visszaesése ellensúlyozta. A Spar 2023-ban először ért el több mint 20 milliárd eurós árbevételt, amelynek jó fele, 9,88 milliárd Ausztriából származott. Míg Németországban az élelmiszerárak emelkedése miatt nőtt az élelmiszerlánc, addig Ausztriában veszített a piaci részesedéséből, amelyet tavaly még 0,5 százalékponttal 36,8 százalékra bővített. A NielsenIQ adatai szerint a versenytárs Rewe piaci része eközben 0,2 százalékponttal 33,9 százalékra nőtt, míg a Hofer és a Lidl együtt 22,9 százalékot ért el, ami 0,2 százalékpontos csökkenést jelent. A Spar-csoport konszolidált eredménye 16 százalékkal 221 millió euróra csökkent 2023-ban, amelyre negatív hatással voltak a magas személyi és energiaköltségek, valamint a magyarországi különadó. Jelezték: az áremelkedések miatt a fogyasztók egyre inkább a teljes kínálatban 43 százalékot kitevő saját márkák felé fordulnak: nőtt az S-Budget, a Spar Veggie és a Natur*pur márkák eladása. | https://www.economx.hu/nemzetkozi-vallalatok/orban-viktor-kiskereskedelem-oligarcha-par-kulonado-brusszel-spar.786876.html | https://web.archive.org/web/20240318033833/https://www.economx.hu/nemzetkozi-vallalatok/orban-viktor-kiskereskedelem-oligarcha-par-kulonado-brusszel-spar.786876.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-oligarchai-elol-menekul-az-osztrak-spar-csoport | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2024-03-16 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [] | [] | [
"rokonok",
"klientúra",
"kereskedelem",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
59,400 | Feljelentést tett egy jobbikos képviselő a Spar-botrány ügyében, miután a cég szerint Orbán egy rokonának akart tulajdonrészt szerezni | Ismeretlen tettes ellen, de egyértelműen Orbán Viktorra célozva tett feljelentést a hétvégén kirobbant Spar-botrány ügyében Lukács László jobbikos képviselő. | Ismeretlen tettes ellen, de egyértelműen Orbán Viktorra célozva tett feljelentést a hétvégén kirobbant Spar-botrány ügyében Lukács László jobbikos képviselő.Az Economx által kiszúrt sztori igazából még pénteken indult, amikor a Lebensmittel Zeitung című osztrák élelmiszeripari szaklapban megjelent egy interjú Hans Reisch-sel, a Spar Austria vezérigazgatójával. Reisch ebben arról beszélt, hogy miután bejelentést tettek az Európai Bizottságnál a magyarországi élelmiszerláncokra kivetett különadó miatt, kénytelen voltak átszervezni a magyarországi Spar működését és cégstruktúráját, hogy meg tudják védeni a céget „Orbán Viktor karmaitól”.Hogy ez mit jelent? Reisch azt állítja,a magyar miniszterelnök azt kérte a Spartól, hogy engedjék meg, hogy egy rokona befektessen a magyarországi leányvállalatba.„A magyar kormány lényegében ezen a részesedésen keresztül akarja átvenni a cégünk tulajdonjogát” - fogalmazott a vezérigazgató.A Spar ezért egy svájci cégébe szervezte át a magyarországi lánc telek-, épület- és logisztikai jogait. Vagy ahogy a vezérigazgató egyszerűen megfogalmazta, az eszközeiket és az ingatlanjaikat azért adták át a svájci leánycégüknek, hogy Orbán ott ne férhessen hozzájuk.A Spar feljelentést is tett a Bizottságnál, miután a megemelt különadó miatt az utóbbi két lezárt üzleti évben 47,8, illetve 32,8 millió eurós veszteséget szenvedett el. De a vezérigazgató szerint nem akarnak kivonulni Magyarországról.A jobbikos Lukács ezzel magyarázta, hogy feljelentést tett:„Bár a multinacionális boltokkal kapcsolatban ezer kritikánk van, hiszen a Jobbik mindig is a kisvállalkozók érdekeit védte, azonban azt nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy miniszterelnök közpénz milliárdok árán vadkeleti stílusban einstandol cégeket a rokonoknak, és utána szintén közpénzből tartja fent az amúgy piaci környezetben tehetségtelenségük miatt életképtelen cégeket.”A Miniszterelnöki Kabinetiroda korábban ennyit reagált az ügyre: „A kiskereskedelmi különadót az Európai Unió Bírósága nyilvánította jogszerűnek. Ezek a tények, minden más állítás alaptalan!” | https://444.hu/2024/03/18/feljelentest-tett-egy-jobbikos-kepviselo-a-spar-botrany-ugyeben-miutan-a-ceg-szerint-orban-egy-rokonanak-akart-tulajdonreszt-szerezni | https://web.archive.org/web/20240318072039/https://444.hu/2024/03/18/feljelentest-tett-egy-jobbikos-kepviselo-a-spar-botrany-ugyeben-miutan-a-ceg-szerint-orban-egy-rokonanak-akart-tulajdonreszt-szerezni | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/feljelentest-tett-egy-jobbikos-kepviselo-a-spar-botrany-ugyeben-miutan-a-ceg-szerint-orban-egy-rokonanak-akart-tulajdonreszt-szerezni | 444 | eu-news | 2024-03-18 00:00:00 | [
"Orbán Viktor"
] | [] | [] | [
"rokonok",
"adó",
"klientúra",
"kereskedelem",
"jogalkotás"
] | [] |
59,401 | A leggazdagabb magyarországi család vagyonának története – 1. rész | A tatár származású Megdet Rahimkulov a negyvenes éveinek végén járt, amikor egy alig pár évvel korábban alapított orosz állami cég menedzsereként Magyarországra érkezett a rendszerváltás után. Cégvezetőből hamarosan milliárdos banktulajdonos lett, bő tíz évvel később pedig Magyarország leggazdagabb embereként tért vissza Oroszországba. | A tatár származású Megdet Rahimkulov a negyvenes éveinek végén járt, amikor egy alig pár évvel korábban alapított orosz állami cég menedzsereként Magyarországra érkezett a rendszerváltás után. Cégvezetőből hamarosan milliárdos banktulajdonos lett, bő tíz évvel később pedig Magyarország leggazdagabb embereként tért vissza Oroszországba.A kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején nem sok embernek volt nagyobb hatása a hazai vállalati szférára, és úgy általában a gazdasági élet egészére, mint Rahimkulovnak. Az orosz cégvezető dolgozta ki azt a megállapodást, amely alapján Oroszország húsz éven át szállította a gázt Magyarországnak, és amelyen majdnem dollármilliárdokat buktunk néhány éve.Részben miatta kezdte el bekebelezni a TVK-t a Mol, majd tíz évvel később az ő részvénypakettjének megvásárlása után robbant ki a Mol-OMV háború, amelynek a végén kis híján hasonló sorsra jutott a magyar olajcég is. Volt többségi tulajdonos a Zalakerámiában, milliárdokat nyert az Antenna Hungária privatizációján, és ennél is egy nagyságrenddel többet a Borsodchem tőzsdei kivezetésén, majd megszerezte a OTP több mint tizedét.Bár Megdet Rahimkulov már több mint tíz éve nem él Magyarországon, a rendszerváltás után összegyűjtött vagyona a mai napig meghatározó a magyar gazdaságban. Ahogy megírtuk, az örökségnek köszönhetően fiai, a magyar állampolgársággal is rendelkező Timur és Ruszlan közösen nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor együtt. A testvérek a két talán legfontosabb magyar vállalatcsoport, az OTP és a Mol legnagyobb tulajdonosai közé tartoznak.A nyilvánosságot kerülő testvérpár közül a fiatalabb Ruszlan aktívabb üzletileg. Szállodapiaci terjeszkedése mellett számos ponton kötődik egy kulturális szervezetekből álló hálózathoz, amely milliárdos állami támogatásokat kapott, majd hirtelen összeomlott. Az ügyben az adóhatóság is nyomoz állítólagos fiktív előadások miatt. Ugyanakkor ezek az üzletek eltörpülnek az általa ellenőrzött vagyon felett, amelynek az eredetét – Megdet Rahimkulov meggazdagodásának történetét – két cikkben mutatjuk be.Egy nagyon fontos pozícióA Szovjetunió szétesését követőena tagállamok, így Oroszország gazdasága is összeomlott. A GDP bezuhant, az infláció kilőtt, az élelmiszerárak elszabadultak, sokan nagyon rövid idő alatt az éhezésig elszegényedtek.Ilyen körülmények között az országnak rendkívül fontos volt a jelentős keményvalutásbevételt hozó külföldi gázértékesítés. Az oroszok még ebben az időszakban is bő 100 milliárd köbméter gázt szállítottak csak Európába, amiből több tízmilliárd dollárhoz jutottak. Ezt pedig egy pár évvel korábban alapított állami cég, a Gazprom felügyelte.Flourish logoA Flourish chartStratégiai jelentőségéből adódóan a Gazprom nagyon magas szintre volt bekötve a politikai elitnél. A vállalatot Viktor Csernomirgyin javaslatára hozták létre az általa vezetett gázipari minisztériumból 1989-ben. Három évig ő is vezette a céget, majd 1992-ben miniszterelnökké nevezték ki, azaz övé lett a második legfontosabb állami pozíció. Ekkorra már Csernomirgyin emberei irányították a Gazpromot, és ez majdnem az ezredfordulóig így is maradt.Az egyre jelentősebbé váló export miatt (vagy legalábbis részben emiatt) a Gazprom számára fontos volt, hogy a célországokban is megbízható képviselői legyenek, akik irányítják a helyi ügymenetet.Magyarországon ez az ember Megdet Rahimkulov lett.Bár Magyarország ebben az időszakban sem volt a legfontosabb európai célpiaca az orosz gáznak, Rahimkulov így is jelentős befolyáshoz jutott. A több mint 10 milliárd köbméteres magyar gázfogyasztás önmagában is jelentősnek számított, ám ennél is fontosabb, hogy az oroszok már ekkor is fontos tranzitországként tekintettek Magyarországra, ahol a vezetékek birtoklásával vagy újak építésével más, nagyobb piacok ellátását is ellenőrizni tudják.A választás nem véletlenül esett Rahimkulovra. A tatár származású menedzsernek korábban is volt már kapcsolata Magyarországgal. A kétezres évek elején maga mondta egy Figyelőnek adott interjúban, hogy már a hetvenes évek végétől foglalkozott a szovjet-magyar gázüzlettel. A Világgazdaság egy későbbi cikke szerint pedig a „gázért Ikarus buszokat és Videoton számítógépeket” projekt irányításáért volt felelős. A kiválasztásában tehát fontos szerepet játszott, hogy már a rendszerváltás előtt volt helyismerete.A Gazprom helytartójaRahimkulov neve először 1993 végén tűnt fel a magyar sajtóban: ő beszélt a Gazprom egyik leányának képviselőjeként a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárral kapcsolatos terveikről, miután a céget épp akkor vették meg az államtól. Ennél sokkal fontosabb volt azonban, hogy ebben az időben már a magyar-orosz gázipari kapcsolatok új alapokra helyezésén munkálkodott. Alig egy évvel később meg is alapították a Mol, illetve a Gazprom közös tulajdonában lévő Panrusgáz Rt-t, amely az orosz gáz kizárólagos magyar importőre lett. Vezérigazgatónak Megdet Rahimkulovot nevezték ki.A Gazprom által megvásárolt Dunántúli Kőolajipari Gépgyár 1993-ban. Fotó: MTIA rendszer úgy működött, hogy az új cég megvette a Gazpromtól az orosz gázt, majd továbbadta a Molnak. Ez első ránézésére egy felesleges közvetítő közbeiktatásának tűnik, de egyáltalán nem véletlenül alakult így. Ahogy egy, a Gazpromon belüli hajdani viszonyokat bemutató tudományos cikkből is kiderül (pdf), a kilencvenes években a cég csak bonyolult engedélyeztetési folyamatok révén, nehézkesen vihetett volna ki Oroszországból pénzt külföldi felvásárlásokhoz. Ezért célszerűnek tűnt a határokon túl megszerzett pénz egy részét haza se vinni.Ez azonban csak az egyik ok lehetett. Emellett ugyanis az exportbevétel Oroszországon kívül hagyása annak a lehetőségét is megteremtette, hogy – amint az említett cikk szerzője, Deák András György Oroszország-szakértő a G7-nek fogalmazott – a menedzsment ebből „kanalazzon”.A Panrusgáz már 1995-re négymilliárd köbméter földgáz eladásáról írt alá szerződést a Mollal.Egy évvel később pedig megkötötték azt a megállapodást, amely közel két és fél évtizedig határozta meg Magyarország földgázellátását.Ezen a szerződésen néhány éve több ezer milliárd forintot is bukhatott volna a magyar állam, ha egy személyes találkozón Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin nem köt alkut a rendezéséről. Az azóta sokat támadott, dollárban is tízmilliárdos értékű 1996-os megállapodás előkészítésében kulcsszerepe volt Rahimkulovnak, aki ekkor már egyértelműen a Gazprom magyarországi helytartójaként működött.Gázipari szakemberből bankárA Panrusgázon rengeteg pénz folyt át, amit a Gazprom, illetve menedzsmentje a kezdetektől szeretett volna minél szorosabban az ellenőrzése alatt tartani. Az orosz gázóriás (egészen pontosan saját bankja, a Gazprombank) ezzel a nem titkolt szándékkal vásárolta meg, és kezdte el feltőkésíteni 1996-ban Magyarország legrégebbi pénzintézetét, az Általános Értékforgalmi Bankot (ÁÉB), amelynek szintén Megdet Rahimkulov lett a vezetője.A nagy hagyományokkal rendelkező, de a lakossági szegmensben marginális ÁÉB-nek azonban nem csak ezt a feladatot szánták: a banknak kellett volna megszerveznie a Gazprom itteni vezetékprojektjeinek finanszírozását is. Egy évvel később már konkrét projekttervekről nyilatkozott Rahimkulov a magyar sajtónak, ezekből azonban végül semmi nem lett, az elképzeléseket ugyanis elsodorta az 1998-as orosz krízis.A bank ugyanakkor a válságban is jól jött. Kidolgoztak egy olyan konstrukciót, amelynek keretében Magyarország lényegében barterben kapta a gázt: élelmiszerrel és gyógyszerrel fizettünk érte.Bár a vezetékprojektek nem jöttek össze, az ÁÉB-nek több befektetési terve maradt. Rahimkulov már 1997-ben arról beszélt a Népszavának, hogy több millió dollárt forgatnak a magyar tőzsdén, és például a Mol-ban is van 0,5-1,5 százalékos részesedésük. A Figyelőnek 1999-ben pedig már azt mondta, hogy Matáv-, TVK- és OTP-részvényekkel is kereskedtek, saját bevallása szerint kizárólag hozamszerzési céllal.Csata a magyar vegyiparértA Borsodchemet azonban már nem csak a hozam miatt kezdték el felvásárolni 2000-ben, és ebből lett az első nagyobb olyan magyarországi botrány, amelyben Rahimkulov érintett volt. Az egyik legfontosabb hazai vegyipari cégben 2000 szeptemberében szerzett közel 25 százalékos részesedést egy nem igazán ismert írországi bejegyzésű vállalat.Ez már önmagában is komoly befolyásnak számított volna a hazai vegyiparban, de a Borsodchemnek a szektor másik legfontosabb magyar cégében, a TVK-ban is jelentős, 30 százalékos részesedése volt. Így a rejtélyes ír cég egycsapásra két stratégiai jelentőségű magyar vállalatban lett meghatározó tulajdonos.A piacon a kezdetektől arról pletykáltak, hogy az új nagybefektető mögött a Gazprom áll,már csak azért is, mert az ír céget Megdet Rahimkulov képviselte. Az orosz gázóriásnak volt otthon is vegyipari érdekeltsége, a Sibur nevű vállalat, ráadásul Ukrajnában is versenyben volt egy hasonló profilú vállalat megszerzéséért. A BC-t és a TVK-t pedig remekül lehetett volna egy termelési láncba illeszteni ezekkel a határon túli érdekeltségekkel. A Gazprom vélt nyomulása viszont itthon nagyon nem tetszett a politikai vezetésnek és gazdasági elitnek. Ekkor az elődeihez és utódaihoz képest az oroszokkal kevésbé baráti kapcsolatot ápoló első Orbán-kormány (1998-2002) volt hatalmon. Ráadásul a magyar vegyipari cégekre, és különösen a TVK-ra a Molnak is szüksége volt, hiszen komoly bevétele jött a vegyipari cégtől, amelynek rengeteg alapanyagot szállított.Két héttel azt követően, hogy a Borsodchemben tulajdonrészt szerzett a Rahimkulov által képviselt ír cég, a BC vezetése tulajdonképpen puccsszerűen (tehát az új tulajdonos jóváhagyása nélkül) eladta TVK-részesedésének jelentős részét a Molnak. A három magyar tőzsdei cég részvényeinek kereskedését napokra felfüggesztették, a magyar újságok hetekig a sztorival voltak tele, a felek folyamatosan a sajtóban üzengettek egymásnak. Rahimkulov egy tévés interjúban finoman még a gázszállítások átgondolásával is megfenyegette a magyar oldalt, bár hamar visszakozott.Flourish logoA Flourish chartMagyar részről viszont egyáltalán nem volt hajlandóság tárgyalásra az oroszokkal, akik így végül hoppon maradtak. A BC részesedésük ugyan megmaradt, de a TVK-t elbukták. A Magyar Nemzet akkori értesülései szerint Rahimkulov októberben még írt egy levelet Matolcsy György gazdasági és Járai Zsigmond pénzügyminiszternek, illetve egy ideig még fenyegetőzött perekkel, a Borsodchem vezetőségén pedig az első adandó alkalommal számon is kérte a TVK eladását, de változtatni már nem tudott a történteken. A BC negyede végül az ír cégtől a Gazprom-leány Siburhoz került, de már a jelentős TVK-pakett nélkül.A nagy Gazprom-botrányAz ír cégről egyébként a heteken át tartó konfliktus alatt hivatalosan senki nem mondta ki, hogy a Gazprom érdekeltsége, ezt állítólag csak a minisztereknek írt levélben ismerte el Rahimkulov. A piacon azonban már ekkor is voltak, akik azt gondolták, hogy a felvásárlás mögött nem is a gázóriás, hanem annak menedzsmentje állt. Ez a kettő ugyanis 2000-ben már nem teljesen ugyanazt takarta.Azzal, hogy Csernomirgyin a Gazprom vezérigazgatói székéből ült át a miniszterelnökibe, és a céget bizalmasaira, elsősorban Rem Vjahirev vezérigazgatóra hagyta, a gázipar – legalábbis orosz mértékkel – évekig a nyugalom szigete lett. A Gazprom menedzsmentje biztonságban érezhette magát, nem azzal törődött – ami az akkori orosz viszonyokra jellemző volt – hogy minél gyorsabban, minél nagyobb vagyont mentsen ki magának a rábízott államiból. Részben ennek volt köszönhető, hogy miközben az orosz olajipart a kilencvenes években szinte teljesen magánosították, és mindössze néhány százaléknyi részesedést tartott meg magának az állam, addig a Gazprom szinte végig nagyjából állami tulajdonban maradt(pdf).Ez persze nem jelenti azt, hogy a Gazprom pénzét ne csapolták volna meg rendszeresen. Egyes becslések szerint évi 2-3 milliárd dollár szivárgott el a nyereségből. A hangsúly azonban a nyereségen van. Ebben az időszakban nem a privatizáció volt a cél, a pénzügyi folyamatokból épp elég haszonhoz tudott jutni a menedzsment– magyarázza Deák András György.Ez a viszonylag stabil status quo akkor borult fel, amikor Csernomirgyin politikai hatalma megingott, majd 1998 elején eltávolították a miniszterelnöki posztról.A politikai háttér nélkül maradt menedzsment ekkor elkezdte ténylegesen a saját nevére venni a Gazprom különböző eszközeit.Az ügyet 2001-ben a német Frankfurter Rundschau tárta fel részletesen. A lap szerződésmásolatokra hivatkozva azt írta, hogy a Gazprom vezetésének rokonsága fillérekért szerzett meg olyan cégeket, amelyekbe előzőleg milliárdokat érő Gazprom eszközöket és szerződéseket szerveztek ki. Az így kijátszott vállalatok új tulajdonosai között voltak Vjahirevnek és helyettesének, valamint Csernomirgyinnek a gyermekei, és Megdet Rahimkulov ekkor mindössze húsz év körüli fiai, Timur és Ruszlan is.Machinátor vagy csak haszonélvezőMegdet Rahimkulov szerepét a történetben elég eltérően mutatta be az ügyről szintén részletesen cikkező magyar, illetve az orosz sajtó. Itthon inkább mellékszereplőként tűnt fel a sztoriban, míg például egy orosz üzleti napilap, a Vedomosti szerint az egész folyamatot ő készítette elő azzal, hogy a környezetébe tartozó cégek és emberek fokozatosan átvették a Gazprom vagyonelemeit, majd eladták azokat Vjahirev és Csernomirgyin rokonságának.A Frankfurter Rundschau, illetve az orosz sajtó által is dokumentált történet egyik legfontosabb szereplője az Interprocom nevű cég volt. A Vedomosti összefoglalója szerint az eredetileg részben orosz állami vállalat az évek során teljesen magántulajdonba került. Két legfontosabb részvényese Megdet Rahimkulov, illetve a szintén Panrusgáz tisztségviselő Oleg Vejnyerov lettek. Az Interprocom szép fokozatosan csipegetett a Gazprom eszközeiből, a gázóriás számos leánycégében szerzett részesedést, mások mellett a Panrusgázban is.A Vedomosti cégábrája a feltárt ügyletekrőlAztán 1997-ben az Interprocom részvényesei úgy döntöttek, hogy a vállalat 100 százalékos tulajdonjogát ingyen átruházzák egy Horhat nevű társaságra. A Horhat tulajdonosa ekkor egy Vejnyerovval egy lakásban élő nő, és Rahimkulov felesége volt. Ez a felállás azonban nem maradt sokáig így: alig egy évvel később ugyanis a társaság 90 százalékát egyforma részekben megvásárolta öt ember. Az új tulajdonosok között ott volt Vitalij Csernomirgyin, a leváltott miniszterelnök fia, a Gazprom-vezér Vjahirev lánya és Ruszlan Rahimkulov is.A dollármilliárdokat érő részesedésért az öt ember összesen 40 rubelt és 50 kopejkát, azaz akkori árfolyamon nagyjából ötszáz forintot fizetett.A történet egyáltalán nem egyedi: lényegében ezzel megegyező ügyletek zajlottak le egy másik Gazprom érdekeltségnél is. Az Intergazkomplektnevű vállalatot épp ugyanazon a napon vette nevére a Gazprom-menedzsment rokonsága, mint az Horhatot. Azzal a különbséggel, hogy ezért már durván 20 ezer forintnak megfelelő rubelt fizettek, a Rahimkulov családot pedig Megdet másik fia, Timur képviselte.A Rahimkulov-családot megkérdeztük, hogy valóban úgy történt-e a Gazprom-vagyont érintő tranzakciósorozat, ahogy arról az ügyet feltáró cikkekben beszámoltak, illetve kíváncsiak voltunk, hogy ők hogyan látták az eseményeket, ám megkeresésünkre nem válaszoltak.Bankárból banktulajdonosA Gazprom magyarországi érdekeltségei körül is elég hasonló ügyletek történtek. A cégiratok szerint 2001-re a Panrusgáz 10 százalékos részesedéseközvetve a Gazprom-menedzsmenthez került, további 9 százaléka pedig az ÁÉB-hez.Utóbbi elvileg nem jelentett volna érdemi változást, hiszen a magyar pénzintézet eredetileg a Gazprom tulajdonában volt.Csakhogy a 2000-es évek elejére már az ÁÉB-ben is új tulajdonosok tűntek fel.A magyar bank körüli kavarásról a Frankfurter Rundschau külön is megemlékezett, a magyar sajtó pedig már hónapokkal korábban arról írt, hogy átalakult az ÁÉB tulajdonosi köre.A Magyar Nemzet 2001 februárjában mutatta be részletesen a bank tulajdonosi hátterét, illetve annak alakulását. Ez alapján a Gazprombanknak az ezredfordulón már csak kisebbségi részesedése volt az ÁÉB-ben, amelynek 57 százalékát Rahimkulovhoz köthető magyar cégek, és furcsa tőkeemelésekkel felhizlalt offshore vállalatok tulajdonolták.A Magyar Nemzet 2001-es cégábrája az ÁÉB tulajdonosi viszonyairól. Forrás: Arcanum AdatbázisKésőbb a magyar bank szóvivője azt állította, hogy a Gazprombank 2000 előtt nem adott el a saját részvényeiből. Részesedése szerinte azért csökkent, mert a magyarországi pénzintézet 1997-ben új részvényeket bocsátott ki, amelyeket két szingapúri és három magyar cég jegyezett le. Két évvel később az ügylet megismétlődött, ekkor esett az orosz gázóriás tulajdonhányada 50 százalék alá.A tulajdonosi átalakulásról megjelenő első magyarországi hírek idején azonban Megdet Rahimkulov neve hivatalosan még mindig nem szerepelt az ÁÉB tulajdonosai között. Ez néhány hónappal később változott meg, amikor a bankvezér bevásárolta magát az ÁÉB-ba. Rahimkulov és egy vele szoros kapcsolatban álló magyar üzletember egyaránt 8,5-8,5 százalékos részesedést szerzett, méghozzá a Gazprombanktól, amelynek birtokában így már csak az ÁÉB negyede maradt.Putyin mindent visszavett, de nem MagyarországonA Frankfurter Rundschau cikkének megjelenésekor már nagyjából másfél éve Vlagyimir Putyin volt Oroszország elnöke. Putyin hatalomra kerülését követően az addigra széthordott orosz olajiparban hamar elkezdett rendet vágni, a Gazpromhoz azonban egészen 2001-ig nem nyúlt, megvárta, amíg lejár Vjahirev ötéves megbízatása.Vlagyimir Putyin és Rem Vjahirev 2000-ben, még a botrány kirobbanása előtt. Fotó: AFP/EuropressBár Vjahirev sorsa valószínűleg már korábban eldőlt, a Gazprom-menedzsmentet leleplező cikkek végleg megpecsételték. A Gazprom élére a csoportot azóta is vezető Alexej Millert nevezték ki, akinek ugyan sok tapasztalata nem volt a gáziparban, de Putyin korábbról ismerte. Miller gyorsan belekezdett a tisztogatásba, és rövid időn belül megtörtént a teljes generációcsere a gázipari cégnél. A menedzsment leváltása után a Gazprom szép fokozatosan visszavette azoknak a vagyonelemeknek a nagy részét is, amit a korábbi években az előző vezetés megpróbált magának kimenteni– mondta a Gazprom-ügy következményeiről a G7-nek Deák András György. Ez egy viszonylag békés folyamat volt, néhány embert bevittek ugyan a börtönbe, és volt, aki néhány hónapot bent is töltött, de végül nagyjából mindenki önként lemondott ezekről az eszközökről. Komoly következménye nem is lett az ügynek a résztvevőkre nézve. A Gazprom-menedzsment az oligarchákhoz képest nem követett el olyan hatalmas bűnt. Az, hogy megpróbálták ellopni a gázmonopóliumot, Oroszországban a kilencvenes években benne volt a pakliban– folytatta.Magyarországon azonban máshogy alakultak a dolgok.A hazai sajtó már a Gazprom-vezetés leváltásának másnapján arról cikkezett, hogy a gázipari cég magyar helytartójának pozíciói is veszélybe kerülhetnek, és a következő hónapok eseményei is ezt erősítették. Rahimkulov 2002 tavaszán lemondott a Pannrusgáznál betöltött szerepéről, és ezzel párhuzamosan az ÁÉB is eltűnt a gázimportőr vállalat részvényesei közül. A cég teljes egészében visszakerült a Gazprom, illetve a Mol tulajdonába.Sokáig úgy tűnt, hogy az ÁÉB-t sem engedi ki a kezéből az új orosz vezetés. A Gazprombank többször is egyértelművé tette, hogy igényt tart a magyar pénzintézetre, és 2002 elején már arról volt szó, hogy itt is pozíciót veszít Rahimkulov: az elnöki tisztséget megtarthatja, de a vezérigazgatót a Gazprom küldi. Végül azonban nem így történt.A kormányváltás is segíthetettBár Rahimkulov kapott egy másik vezérigazgatót maga mellé, ezt a pozícióját is megtarthatta. Mindemellett ezt követően részletekben, szép fokozatosan elkezdte megszerezni az ÁÉB részvényeit is. 2003-ban a Rahimkulov család vagyonkezelő vállalata, a Kafijat (amely ma is a vagyonuk jelentős részét kezeli) elkezdte bekebelezni azoknak a magyar és offshore cégeknek a részesedéseit, amelyek a kilencvenes évek tőkeemeléseivel jelentek meg a bankban. A Kafijat részesedése 2004 elején már 46 százalék volt. Az orosz vezetés valószínűleg kiegyezett Rahimkulovval– mondta Deák András György.A kutató szerint ennek több magyarázata lehet. Egyrészt Putyinék a reprivatizációs törekvéseiket jellemzően igyekeztek Oroszország határain belül tartani, szinte egyáltalán nem mentek bele nemzetközi konfliktusokba ilyen ügyek miatt. Emellett az ÁÉB, és az egyéb magyarországi érdekeltségek orosz mértékkel nem is jelentettek jelentős vagyont. A harmadik fontos tényező pedig az volt, hogy időközben Magyarországon új kormány alakult, az Orbán kabinetet ismét a szocialisták váltották, akikkel sokkal erősebb nexusa volt Rahimkulovnak. Ilyen környezetben jól jöhetett egy, a helyi viszonyokat jól ismerő orosz üzletember Magyarországon. A gazpromos ügyekből ugyan teljesen kikerült, és el is távolodott a moszkvai vezetéstől, de teljesen nem szakadt meg a kapcsolat. Kicsit olyan lett, mint Roman Abramovics. Formailag független, de még sokáig meg lehetett kérni, hogy bizonyos ügyekben járjon el Magyarországon– mondta Deák András György.Rahimkulov ugyan a kétezres évek elején nagyjából évente adott egy interjút a magyar sajtónak, ezekben azonban már ritkán esett szó a Gazpromhoz vagy éppen Putyinhoz fűződő kapcsolatáról. Amikor a Figyelő 2004-ben arról kérdezte, hogyan tartotta meg pozícióját akkor, amikor Putyin lényegében a teljes Gazprom-vezetést lecserélte, azt válaszolta, ő nem mérhető az orosz elnökhöz, Putyin nem foglalkozik azzal a szinttel, ahol egy Rahimkulov működik.Egy másik interjúban pedig arról beszélt: a gázóriás új vezetésével tárgyalt a váltás után, sőt, állítása szerint fel is ajánlották, hogy maradjon, de mivel nem egyeztek az elképzeléseik a jövőről, ő döntött a távozás mellett. Ennek a békés elválásról szóló narratívának ugyanakkor ellentmond, hogy egy Wikileaks által kiszivárogtatott dokumentum szerint néhány évvel későbbVeres János, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere nyíltan ellenségesnek írta le a Gazprom és Rahimkulov kapcsolatát.Mindenesetre az ÁÉB átvétele folytatódott, és a Gazprombank, amely három évvel korábban még lényegében fenyegette Rahimkulovot, 2005 szeptemberében már úgy döntött, a maradék 25 százalékos részesedésén is túlad. A vevő Rahimkulovék egyik ciprusi cége lett, és ezzel a teljes pénzintézet a család tulajdonába került. Az ÁÉB ekkor már kifejezetten aktív szereplő volt a hazai tőkepiacon, komoly tőzsdei érdekeltségekkel is rendelkezett, több nagyszabású ügyleten túl volt.Ezt a bank egészének átvételét jelentő utolsó tulajdonosváltást 2005. október 12-én jegyezték be. Épp aznap, amikor először megjelent a Népszabadság 150 leggazdagabb magyarországi lakost bemutató kiadványa. A listát 83 milliárd forintos vagyonnal a kilencvenes évek elején egyszerű Gazprom-menedzserként Magyarországra érkező Megdet Rahimkulov vezette. | https://g7.hu/kozelet/20201202/a-leggazdagabb-magyarorszagi-csalad-vagyonanak-tortenete-1-resz/ | https://web.archive.org/web/20230921192139/https://g7.hu/kozelet/20201202/a-leggazdagabb-magyarorszagi-csalad-vagyonanak-tortenete-1-resz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-leggazdagabb-magyarorszagi-csalad-vagyonanak-tortenete-n-1-resz | G7 | hungarian-news | 2020-12-02 00:00:00 | [
"Ruszlán Rahimkulov",
"Timur Rahimkulov"
] | [
"Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB)",
"BorsodChem",
"Gazprom",
"Mol Energy Trade International AG",
"Panrusgáz Zrt."
] | [] | [
"energia",
"háttér",
"rokonok",
"vegyipar",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [] |
59,402 | A leggazdagabb magyarországi család vagyonának története – 2. rész | „A Molt akarjuk. Már most is van benne némi érdekeltségünk” – ezzel a kijelentéssel sokkolta a Magyar Hírlap újságíróit Megdet Rahimkulov egy 2003-as interjúban. A megelőző években rendszeresen téma volt a magyar sajtóban, hogy oroszok, különösen az Európát földgázzal ellátó Gazprom a magyar olajipari cégre pályáznak. Rahimkulov kijelentése azért jelzett előre fordulatot, mert korábban még az orosz gázóriás menedzsmentje nevében cáfolta a Mol-felvásárlással kapcsolatos pletykákat. | A Molt akarjuk. Már most is van benne némi érdekeltségünk” – ezzel a kijelentéssel sokkolta a Magyar Hírlap újságíróit Megdet Rahimkulov egy 2003-as interjúban. A megelőző években rendszeresen téma volt a magyar sajtóban, hogy oroszok, különösen az Európát földgázzal ellátó Gazprom a magyar olajipari cégre pályáznak. Rahimkulov kijelentése azért jelzett előre fordulatot, mert korábban még az orosz gázóriás menedzsmentje nevében cáfolta a Mol-felvásárlással kapcsolatos pletykákat.Az interjú készítésekor ugyanakkor az üzletember már nem a Gazprom, hanem saját nevében járt el. Ahogy cikksorozatunk előző részében bemutattuk, Rahimkulov hatalmas vagyonra tett szert azt követően, hogy a rendszerváltás után Magyarországra érkezett a Gazprom képviselőjeként. Egyszerű menedzserből bő tíz év alatt az ország leggazdagabb embere lett, miután a Gazprom-vezetők családtagjai fillérekért szerezték meg a gázóriás különböző érdekeltségeit a kilencvenes években.Miközben Oroszországban a korábbi Gazprom-vagyon nagy részét az új, Vlagyimir Putyin által vezetett politikai elit elkezdte visszaszedni, Magyarországon nem ez történt. Amikor Rahimkulov 2003-ban a molos terveiről beszélt, már javában zajlott az a folyamat, amelynek végén a kilencvenes években még a Gazprombank tulajdonában lévő Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) teljes egészében a Rahimkulov-családhoz került.Az akkor megalapozott vagyon még ma is hatalmas. Bár Megdet Rahimkulov már elköltözött Magyarországról, itteni érdekeltségeit fiaira hagyta, akik gazdagabbak, mint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor együtt. Ehhez az is hozzájárult, hogy a Rahimkulov család a kétezres években meghatározó szerepet játszott a budapesti tőzsdén. 2000 és 2008 között több olyan ügyletben is benne voltak, amelyek tíz- vagy akár százmilliárdokról szóltak. A Rahimkulov család vagyonának eredetéről szóló cikksorozatunk második részében ezt az időszakot mutatjuk be.Rahimkulovék pénze megjelenik a tőzsdénBár a család vagyonát meghatározó ÁÉB már a kilencvenes évek végén is aktív volt a budapesti értéktőzsdén, ezeket az ügyleteket a piac még az akkor legnagyobb tulajdonos Gazpromhoz kötötte. A tulajdoni viszonyok átalakulásával párhuzamosan viszont megkezdődött az első olyan tőzsdei akció, amelyről egy interjúban maga Rahimkulov ismerte el, hogy ők álltak mögötte. Az ÁÉB 2002 márciusában 20 százalékos részt vásárolt a Zalakerámia nevű csempegyártó cégben, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezt a tulajdonhányadot idővel tovább növeljék. Megdet Rahimkulov 2005-ben. Fotó: Bánkuti András/HVGEz azonban nem ment könnyen, mivel ekkor nem ők voltak az egyetlen nagytulajdonosok a tőzsdei cégben. Két dudás egy csárdában pedig nem fért meg: a Zalakerámiáért több mint egy évig tartó hatalmi harc kezdődött, amelyet végül Rahimkulovék nyertek meg.A hónapokig tartó zavaros ügyletek során a Rahimkulovhoz köthető cégek a Zalakerámia 85 százalékát szerezték meg, a részesedésen azonban nem ültek sokáig. Még 2003-ban megállapodtak az eladásról a szintén ebben a szektorban ténykedő osztrák Lasselsberger csoporttal. Méghozzá 50 százalékos felárral. Az üzleten az akkori becslések szerint nagyjából másfél év alatt több mint 3 milliárd forintot kerestek.Innentől kezdve ez a hozamszint lett az etalon. Megdet Rahimkulov többször is azt nyilatkozta, hogy befektetésein 50 százalékot szeretne keresni, és ha ezt nem is sikerült mindig tartani, jellemzően nem járt messze tőle. A Figyelőnek egy évvel a Zalakerámia-ügylet zárása után azt mondta, hogy szerinte „a magyar cégek és bankok igen magas ráfordítással dolgoznak, és inkább a költségnövekedés megindoklásán fáradoznak, semmint a termelés és a hatékonyság növelésén.”Ebből fakadóan meggyőződése volt, hogy több magyar tőzsdei vállalat alulértékelt, és a következő években a Zalakerámiáéhoz hasonló, csak annál is nagyobb ügyletekkel gyarapította vagyonát. A különbség mindössze annyi volt, hogy ettől kezdve pénzügyi befektetőnek titulálta magát. Rekordbírságot kaptakA csempegyár eladását még le sem zárták, amikor elkezdtek bevásárolni az Antenna Hungáriába. A műsorszóró társaságnak ekkor csak a 25 százaléka forgott a tőzsdén, a maradék állami tulajdonban volt, de sejteni lehetett, hogy ez már nem sokáig marad így. Rahimkulovék nagyon jól időzítettek, hiszen 2004 szeptemberében jutottak 5 százalék fölé a cégben, alig egy hónappal később pedig a kormány bejelentette: valóban túladnak a többségi részesedésen.Rahimkulovék folytatták a felvásárlást, és mire a privatizáción eredményt hirdettek, már 15 százalék körül álltak. Mivel az állami pakettet megvásárló Swisscom a teljes cégre igényt tartott, így a többi részvényest is kivásárolta, amin a Rahimkulov család újabb milliárdokat keresett.A Borsodchem (BC) tőzsdei kivezetése ennél is egy nagyságrenddel többet hozott. Az akkor már az ország leggazdagabb emberének számító üzletember, illetve fiai cége 2005 végén kezdte el nagyüzemben vásárolni a vegyipari cég részvényeit. Ahogy előző cikkünkben részletesen bemutattuk, a felállás sokak számára ismerős lehetett, öt évvel korábban ugyanis egy Rahimkulov által képviselt cég már megszerezte a BC negyedét, csak akkor még nem az üzletember, hanem a Gazprom (vagy, ami még valószínűbb, az orosz cég menedzsmentjének) a pénze mozgott a háttérben. Rahimkulovék ezúttal is nagyjából 25 százalékig jutottak, ehhez alig több mint fél évre volt szükségük. Sokáig azonban ezt a hatalmas részvénycsomagot sem kellett tartogatniuk. Néhány hónappal később, 2006 nyarán ugyanis Európa legnagyobb kockázatitőke-társasága vételi ajánlatot tett a magyar vegyipari cégre, amelyet a tulajdonosok el is fogadtak.Az 50 százalékos hozam ugyan itt sem jött össze, de a közel 30 igen:számításaink szerint 13-15 milliárd forintot nyertek a jól időzített részvényvásárlásokkal.Ugyanakkor, mint később kiderült, a nyereségnek ennél kevesebbnek kellett volna lennie. Rahimkulovék ugyanis pár nappal korábban értesültek a várható ajánlatról, mint a piac, és ebben a néhány napban Timur Rahimkulov, Megdet idősebb fia még több százezer BC-részvényt vásárolt, amin összesen 274 millió forintot nyertek. Bár ezt később megtérítették a részvényeket eladó cégnek, a pénzügyi felügyelet így is rekordösszegű, negyedmilliárd forintos bírságot szabott ki rájuk bennfentes kereskedésért.Eladás vagy öröklés?Közben a Rahimkulov-vagyon alapját jelentő ÁÉB szerepe egyre csökkent. A tőzsdei ügyleteket egy idő után már nem elsősorban a bankon, hanem hazai vagy ciprusi vagyonkezelő cégeken keresztül intézték. Ekkoriban vált fokozatosan a cégbirodalom központi vállalatává a Kafijat, amelyben ma is a család vagyonának nagy része van.A Kafijat cégtáblája az ÁÉB egykori székházának kerítésén. Fotó: G7Az ÁÉB pedig ezzel párhuzamosan elsorvadt. A pénzintézet korábban sem a hagyományos értelemben vett lakossági bank volt, 2005-ben azonban végleg kiszállt ebből a szegmensből: 11 fiókját ügyfelestül eladta a Volksbanknak. Már ekkor az volt a terv, hogy az ÁÉB-et befektetési bankká alakítják, később azonban már a banki funkció sem volt fontos. 2007-ben beszüntette a pénzügyi szolgáltatásokat és befektetési szolgáltatóvá alakult, majd még ebben az évben beolvadt a Kafijat Zrt-be.Megdet Rahimkulov ebben az időben több interjúban is elmondta, hogy a családi vállalatbirodalomnak három központja van: Budapest, Ciprus és Moszkva. A legfontosabb ezek közül a magyar főváros volt, de a vagyont időről-időre pakolgatták a három helyszín között. A magyar gazdaságban betöltött szerepükről sokat elárul, hogy amikor a Kafijatot 2008-ban közvetlen tulajdonukból egy ciprusi cégükre iratták, a cég tőkéjét pedig leszállították, az papíron nagyobb mozgást jelentett az oroszok magyarországi közvetlen tőkebefektetéseiben, mint amekkora az évezred eleje óta összesen volt (pdf).Ezzel a 2008-as tranzakcióval került egyébként a Kafijat Megdet Rahimkulovtól fiaihoz, Timurhoz és Ruszlanhoz.A generációváltás azonban eleinte nem volt magától értetődő. Bár Megdet már évekkel korábban arról beszélt interjúkban, hogy 2007-ben szeretne visszaköltözni Oroszországba, első nyilatkozataiból úgy tűnt, nem bízik annyira fiaiban, hogy rájuk hagyja a magyar üzletet, inkább az érdekeltségek (akkor még az ÁÉB) eladását fontolgatta. A Figyelőnek 2004-ben azt mondta, hogy a bank átörökítése korántsem ilyen egyszerű kérdés. Egy bank irányításához nem elég, hogy valaki egy bankár fia legyen sok pénzzel. Neki is „meg kell őszülnie” ahhoz, hogy képes legyen a bankot továbbfejleszteni és nem csődbe vinni. Noha én sem vagyok profi bankár, viszont gazdasági vezetői tapasztalatom hozzájárult az ÁÉB-nél elért sikereimhez. Hogy a fiaim milyen utat választanak maguknak, még nem dőlt el, erre van még pár évük. Egyelőre az a legfontosabb, hogy fejlesszék elméleti és gyakorlati tudásukat.Erre az akkor 30 év körüli Ruszlan és Timur meg is kapták a lehetőséget. A Kafijatban már a kilencvenes évek végén mind a ketten ügyvezetők voltak. Emellett Timur először 2003-ban a Zalakerámia, majd két évvel később a Borsodchem igazgatóságában is helyet kapott, Ruszlan pedig szintén 2005-ben lett az ÁÉB vezérigazgató-helyettese.Ebben az évben Megdet Rahimkulov a HVG-nek már azt mondta, hogy Ruszlan még számára is meglepő fejlődésen ment át, így már nem feltétlenül tervezi a bank eladását. Ha három év múlva úgy ítélem meg, hogy Ruszlan eléggé rátermett, hogy vezesse a bankot, megtartom az ÁÉB-t. Ha nem, akkor eladom – fogalmazott.Végül, úgy tűnik, eléggé rátermettnek ítélte meg, mert ugyan az ÁÉB nem maradt meg, a bankot magába olvasztó Kafijat viszont a testvérekhez került. Mielőtt azonban Megdet Rahimkulov visszaköltözött volna Moszkvába, és fiaira hagyta volna a magyar üzletet, még két nagyszabású ügyletet is végrehajtott a két talán legfontosabb magyar cégcsoport részvényeivel.Őszöd és OMVÉpp amikor megkezdődött az OTP oroszországi terjeszkedése, Rahimkulovék elkezdtek bevásárolni a bankba. Piaci körökben azonnal fel is merült, hogy az orosz üzletember segíti az OTP oroszországi törekvéseit. A Figyelő egy, a bankhoz közelálló forrásra hivatkozva utalt is erre, és ezt erősítette, hogy Rahimkulov maga is azt mondta: jóban van Csányi Sándorral. Konkrét bizonyítékok azonban sosem voltak erre, és a felek is cáfolták, hogy lenne ilyen együttműködés. Az OTP most lapunk kérdésére azt írta: „a csoport 2002 óta folytatja régiós terjeszkedési stratégiáját, ennek keretében 2006-ban és 2008-ban vásároltunk bankokat Oroszországban. Ezeket az akvizíciókat is piaci alapon hajtottuk végre, sem Rahimkulov úr, sem más támogatására, segítségére nem volt ehhez szükség”.Mindenesetre Rahimkulovék 2006 szeptemberében 5 százalékos tulajdoni arány fölé jutottak az OTP-ben. A vásárlásokat a családfő részben az orosz és ukrán piacban rejlő potenciállal magyarázta. Állítása szerint azonban a magyar politikai helyzetet is tanulmányozták, mielőtt belevágtak a tranzakciókba. Ez a megjegyzés azért fontos, mert ebben az időszakban nagyon feszült volt a hazai belpolitikai helyzet, a 2006-os választások után nagyot esett az OTP árfolyama is, ami jó vételi pozíciót teremtett. Szeptemberben pedig nyilvánosságra került az őszödi beszéd, ami tovább szította a feszültséget.Rahimkulovék a következő hónapokban tovább folytatták az OTP-részvények vásárlását, és 2007 végén már 10 százalék környékén jártak. Az idő tájt ez a pakett 250-300 milliárd forintot ért. Ugyanakkor a 2008-as válság miatt ez az összeg 40 milliárd alá is csökkent, azaz a krízisen időlegesen több mint 200 milliárd forintot buktak.Flourish logoA Flourish chartAz OTP-vel párhuzamosan a Mol-ban is növelték részesedésüket. Ahogy a cikk elején idézett interjúból is kiderült, az olajipari cég papírjaival folyamatosan kereskedtek, a 2007-es bevásárlás azonban valószínűleg minden korábbinál fontosabb volt, és többet is hozott a családi kasszának.A vállalatban 2007 májusában növelték 6 százalék közelébe a tulajdonhányadukat, de ez a pakett alig több mint egy hónapig volt a tulajdonukban. A részvénycsomagot ugyanis – a később a Népszabadság beszántása miatt hírhedté vált Heinrich Pecina cégének közvetítésével – eladták az OMV-nek.Az osztrák társaság a tranzakció után már a Mol közel ötödét birtokolta, és ezzel indult meg a Mol ellenséges felvásárlására tett kísérlet. A hónapokig húzódó ügyben – amely ezalatt szinte végig vezető hír volt a médiában – az akvizíciót végig ellenző Mol-menedzsmentnek részben kormányzati segítséggel végül sikerült kivédenie az OMV kísérletét. Az OMV mindenféle jogi úton próbálkozott még, de végül feladta a küzdelmet, és 2009-ben eladta Mol-pakettjét az orosz Szurgutnyeftyegaznak.A sztori egyetlen igazán nagy nyertese pedig valószínűleg a Rahimkulov család volt. Számításaink szerint a részvények felvásárlásával, majd gyors eladásával néhány hónap alatt 35-40 milliárd forintot kerestek.Rahimkulovék később visszatértek a Molba. Nem sokkal a Szurgut megjelenése után 3 százalék körüli részesedést vásároltak, és jelenleg is nagyjából ekkora tulajdonhányaduk van a cégben.Ha szóba kerültek az oroszok, mindenki rájuk gondoltAz orosz óriáscég és Rahimkulov egyidejű megjelenése akkor is találgatásokat indított el egy esetleges összehangolt akcióval kapcsolatban. Pedig ekkor a magyar-orosz kapcsolatokban a kilencvenes években még nagyon fontos szerepet játszó Megdet Rahimkulov már közel sem volt olyan meghatározó szereplő, mint 8-10 évvel korábban. Ahogy múlt az idő, mindkét oldalon lecserélődött az elit, és az újakkal Megdet Rahimkulov már nem ápolt annyira szoros kapcsolatot, mint az elődökkel– mondta a G7-nek Deák András György Oroszország-szakértő.A kutató szerint az orosz milliárdosnak ettől függetlenül még lehetett szerepe ebben az időszakban is bizonyos ügyletekben, de ha így is volt, ez kevésbé látványosan történt, mint korábban. A Szurgutnyeftyegaz megjelenése mellett – ahogy erről már volt szó – felmerült a neve például az OTP keleti terjeszkedése kapcsán, éshírbe hozták egy olyan offshore-céggel is, amely a későbbi kétes államközeli gázüzleteiről ismert MET-ben jelent meg tulajdonosként.Utóbbi vállalatot akkor még nem is így hívták, hanem Mol Energiakereskedő Zrt. volt a neve, és eleinte teljes egészében a magyar olajcég tulajdonában állt. A társaság felét azonban egyszer csak megvette a Moltól egy Belize-i vállalat. Az offshore cég tulajdonosi hátteréről mindössze annyi derült ki, hogy egy orosz magánszemély birtokolja, de az nem, hogy pontosan ki.Az Átlátszó ugyanakkor néhány évvel később több kapcsolatot is talált a Belize-i társaság és Rahimkulov között. Az érintettek nekünk sem kívánták feltárni az elmúlt években már százmilliárdos forgalmat lebonyolító gázkereskedő rejtélyes tulajdonosát: a MET és a Mol nem kívánta kommentálni a kérdést, Rahimkulovék pedig nem reagáltak a megkeresésünkre.Bukni is tudnakA család beágyazottságát és korábbi jelentőségét azonban jól mutatja, hogy még 2009-2010 környékén is minden fontosabb Oroszországgal kapcsolatos ügyletnél felmerült a szerepvállalásuk a piacon. Pedigazt követően, hogy Megdet Rahimkulov ígéretét beváltva 2008-ban visszaköltözött Moszkvába, teljesen eltűntek szem elől.Az elmúlt 200 év hazai újságjait és folyóiratait digitálisan rögzítő Arcanum adatbázisában elérhető magyar lapokban több mint kilencszáz cikk jelent meg a családról Megdet Rahimkulov Magyarországra érkezése óta. Ebből azonban csak néhány tucatot publikáltak az elmúlt tíz évben, és ezek is többségében inkább a múltról vagy az OTP-ben, Molban továbbra is meglévő részesedésük szóltak.Ezeket a részvényeket ugyanis azóta is tartják. Ahogy korábban megírtuk, a Kafijat Zrt. mindkét stratégiai fontosságú magyar cégben jelentős tulajdonhányaddal rendelkezik. Jórészt ennek köszönhető, hogy a vagyonkezelő cég két tulajdonosának, Rahimkulov Ruszlannak és Rahimkulov Timurnak nagyobb vagyona van, mint Csányi Sándornak és Mészáros Lőrincnek együttvéve.A 2010-es évek elején azonban ez a vagyon – legalábbis itthon – nem igazán gyarapodott. Rahimkulovék ugyanis nem csak a médiából tűntek el, gazdasági aktivitásuk is elég minimálisra csökkent. Volt ugyan néhány próbálkozásuk különböző területeken, ezek azonban vagy nem voltak jelentősek, vagy kudarccal végződtek.Utóbbira jó példa Rahimkulov Timur vagyonkezelőjének nem túl sikeres próbálkozása a Business Telecommal. A sokak által a kezdetektől fenntartásokkal kezelt távközlési cég azzal a céllal jelent meg a piacon 2010-ben, hogy innovatív megoldásokkal a legnagyobb szereplők, így a Magyar Telekom vagy éppen a UPC konkurensévé váljon. Az üzleti modell azonban teljesen fenntarthatatlan volt. A terjeszkedést olyan magas kamatú kötvényekkel – tehát hitelből – finanszírozták, amelyeket lehetetlen volt kigazdálkodni.Hiába látszott azonban 2014-ben már elég egyértelműen, hogy valami nincs rendben a tőzsdei céggel, Rahimkulov Timur mégis elég nagy összeggel szállt be. Vagyonkezelője B-Tel kötvényeket vett, és részvényeket is lejegyzett. Sőt, volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy még több pénzt önt a feneketlen kútba, és megszerzi a cég felét, ez azonban a tervezett formában már nem történt meg. Az üzleten azonban így is rengeteget bukott. Vagyonkezelője a kötvényeket és a részvényeket is nullára írta le, azazminden befektetett pénzét elvesztette. Ez összesen több mint 1,3 milliárd forint volt.Timur ezt követően nem is igazán próbálkozott nagyobb ügyletekkel. Ruszlan azonban az elmúlt években egyre aktívabbá vált. Ahogy a Rahimkulov-testvérek vagyonáról szóló cikkünkben bemutattuk, elsősorban az energiaiparban és ingatlanszektorban rendelkezik érdekeltségekkel. Utóbbiban ráadásul elég jelentősekkel. Állandó üzlettársával, Zentai Péterrel, számos hotelt birtokolnak, de vannak irodaházaik, és építenek kisebb, illetve nagyobb társasházakat is Budapest-szerte.Ruszlanhoz emellett – ahogy ezt korábbi cikkeinkben szintén bemutattuk – számos ponton kötődik nyolc előadó-művészeti szervezet, amelyek éveken keresztül milliárdos nagyságrendben jutottak közpénzhez egy állami támogatási rendszernek, a kultúr-taónak köszönhetően. Az érintett szervezetek ebben az időszakban ugyan több milliárdos vagyont halmoztak fel, a támogatási rendszer megszüntetését követően azonban mégis összeomlottak. Az ügyben azóta már az adóhatóság is nyomoz állítólagos fiktív előadások miatt. | https://g7.hu/kozelet/20201203/a-leggazdagabb-magyarorszagi-csalad-vagyonanak-tortenete-2-resz/ | https://web.archive.org/web/20231202022847/https://g7.hu/kozelet/20201203/a-leggazdagabb-magyarorszagi-csalad-vagyonanak-tortenete-2-resz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-leggazdagabb-magyarorszagi-csalad-vagyonanak-tortenete-n-2-resz | G7 | hungarian-news | 2020-12-03 00:00:00 | [
"Ruszlán Rahimkulov",
"Timur Rahimkulov",
"Zentai Péter"
] | [
"Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB)",
"Antenna Hungária Zrt.",
"BorsodChem",
"Business Telecom Nyrt. (BTEL)",
"Gazprom",
"Kafijat Zrt.",
"Mol Energy Trade International AG",
"OTP Bank Nyrt.",
"Zalakerámia Zrt."
] | [] | [
"offshore",
"energia",
"háttér",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"vegyipar",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [] |
59,404 | Újabb gyanúsítottja van a 24.hu tulajdonosához köthető bűnügynek | Egy negyedik gyanúsítottat is kihallgatott a közelmúltban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban az eljárásban, amely a 24.hu portált is működtető Central Médiacsoport tulajdonosához, Varga Zoltánhoz köthető – értesült a Magyar Nemzet. Az ügyben 2022-ben költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a NAV, az okozott kár pedig a félmilliárd forintot is meghaladhatja. | Egy negyedik gyanúsítottat is kihallgatott a közelmúltban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban az eljárásban, amely a 24.hu portált is működtető Central Médiacsoport tulajdonosához, Varga Zoltánhoz köthető – értesült a Magyar Nemzet. Az ügyben 2022-ben költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a NAV, az okozott kár pedig a félmilliárd forintot is meghaladhatja.Újabb gyanúsítottat hallgatott ki a Nemzeti- Adó és Vámhivatal abban a büntetőeljárásban, amelynek egyik érintettje Varga Zoltán baloldali médiamogul – derült ki a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából.Ismert, a 24.hu tulajdonosát és két társát még 2022-ben különösen jelentős, azaz ötszázmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatt indított bűnügyben gyanúsították meg. Az újabb érintettel a gyanúsítottak száma négy főre bővült.A korábban már megjelent információk szerint az adóhatóság azt feltételezi, hogy az egykoron Vargához köthető, lényegében uniós pénzből megalapított Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek pár évvel ezelőtti eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését. Több helyszínen is házkutatást tartott a NAV a 24.hu tulajdonosának félmilliárdos adócsalási botránya miatt A NAV-nál és az OLAF-nál is jelezték Vargáék gyanús cégeladásátA nyomozást megelőzte, hogy Budai Gyula 2021-ben elsőként az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-hoz fordult a Central Médiacsoport vezetőjének ügyében. A NAV-nak megküldött feljelentés és az OLAF-nál tett bejelentés tulajdonképpen ugyanarról szól: a szálak a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap létrehozásához vezetnek. A tízéves futamidejű tőkealap 2010-ben, a Jeremie I európai uniós program részeként jött létre, aminek mértéke ötmilliárd forint volt és hetven százalékban uniós forrásból állt.A tőkealap – amit egyébként a Varga Zoltán vezette Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelt – alapította meg a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t, amelynek 99 százalékos tulajdonosa volt. A cég részvényeit a nem sokkal az eladás előtt alapított Avogadro 2020 Projekt Kft. 459 millió forintért vette meg.Több mint félmilliárd forint lehet a kárA feljelentés szerint az Avogadro 2020 Projekt Kft.-t kifejezetten azért hozták létre, hogy áron alul megszerezhessék a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t. Ezt igazolhatja a személyi összefüggés is: utóbbi vállalkozás igazgatóságának tagja és a vevő Avogadro 2020 Projekt Kft. alapításkori ügyvezetője, illetve egyik tulajdonosa ugyanis ugyanaz a személy, Varga jó ismerőse, bizalmasa. A NAV-hoz eljuttatott dokumentumban az is szerepelt, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. egymilliárd forintos értéke jelentősen, több mint félmilliárddal meghaladta a vevő által fizetett árat, emiatt érhette kár az EU költségvetését.Varga Zoltán ugyanakkor az eljárás kezdete óta állítja, hogy nem követett el semmilyen bűncselekményt és a NAV alaptalanul gyanúsítja. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/ujabb-gyanusitottja-van-a-24hu-tulajdonosahoz-kotheto-bunugynek | https://web.archive.org/web/20240318090737/https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/ujabb-gyanusitottja-van-a-24hu-tulajdonosahoz-kotheto-bunugynek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-gyanusitottja-van-a-24hu-tulajdonosahoz-kotheto-bunugynek | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2024-03-18 00:00:00 | [
"Varga Zoltán (Central)"
] | [
"Avogadro 2020 Projekt Kft.",
"CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap",
"Central Médiacsoport",
"Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"Nógrádi Vegyipari Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"média",
"EU",
"vegyipar",
"OLAF-vizsgálat",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Jeremie-pályázatok"
] |
59,405 | Baloldali politikusokig érhet az óbudai korrupciós botrány? | Súlyos, akár nyolcévi szabadságvesztésre is számíthatnak a III. kerületi csúszópénzes botrány elkövetői, ha a bíróság elítéli az érintetteket. Az ügyben egyelőre hivatalos személyt nem hallgattak ki gyanúsítottként, de a nyomozásban nyilvánvalóan azt is tisztázni fogják, hogy kapott-e bármelyik baloldali politikus a vesztegetési pénzekből. | Komoly büntetést kaphatnak az óbudai korrupciós bűnügy érintettjei, amennyiben beigazolódik a hatóság gyanúja. Emlékezetes, az ügyben nemrég négy személyt gyanúsított meg a vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt eljárást indító Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).
A gyanúsítások az óbudai önkormányzattal kötött fiktív szerződésekről és kenőpénzekről szólnak, a bűnügy szálai pedig a baloldal fontos háttéremberéhez, P. Gáborhoz és társaihoz vezetnek.
Vizsgálják, hogy kaptak-e kenőpénzt baloldali politikusok
A vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a terhelt úgy kért valakitől vagy valakiktől jogtalan előnyt (legtöbb esetben pénzt), hogy azt állította, ezért cserébe hivatalos személyt fog megvesztegetni.
A büntetés ebben az esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Ha a cselekményt valaki üzletszerűen követi el, minősítő körülmény, amely évekkel növeli meg a büntetés mértékét.
Fontos ugyanakkor megjegyezni: az ilyen típusú ügyekben azt is mindig vizsgálják, hogy nem fizettek-e le mégis hivatalos személyeket. Ha az óbudai botrányban kiderül, hogy korrumpáltak baloldali politikusokat, az már utóbbiak esetében hivatali vesztegetés elfogadása lenne. A büntetési tétel pedig akár tíz év is lehet.
A DK-s polgármester szerepét is tisztáznák
Az ügy politikai szálait a helyi Fidesz is feltárná, éppen ezért március 21-én rendkívüli képviselő-testületi ülést tart az óbudai önkormányzat. Puskás Péter fideszes frakcióvezető szerint "az ülésen tisztázni kell, hogy a letartóztatási hullámot előidéző fiktív szerződéseket az önkormányzat részéről ki kötötte, azokat a városvezetésből ki engedélyezte, ki írta alá a teljesítési igazolásokat, illetve hogy milyen módon szennyezték be a várost jelenleg irányító politikusok otthonunk, Óbuda jó hírét."
A politikus hozzátette azt is: Kiss László DK-s polgármester a nyilvánosságra került korábbi információk szerint rokona révén érintett lehet a botrányban, ugyanis közeli hozzátartozójának és az ügy egyik szereplőjének közös cége lehetett a vizsgált időszakban.
Borítókép: Kiss László, Óbuda polgármestere ( | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/baloldali-politikusokig-erhet-az-obudai-korrupcios-botrany | https://web.archive.org/web/20240318113958/https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/baloldali-politikusokig-erhet-az-obudai-korrupcios-botrany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/baloldali-politikusokig-erhet-az-obudai-korrupcios-botrany-1 | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2024-03-18 00:00:00 | [
"Kiss László"
] | [
"Budapest Főváros III. kerület Önkormányzata (Óbuda-Békásmegyer)"
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Fiktív szerződések a III. kerületi önkormányzatnál"
] |
59,406 | Aláírták a szerződést Szijjártóék: ötmilliárd euróból építi fel a rákosrendezői mini-Dubajt az emírségekbeli fejlesztő | Ötmilliárd euróból épülhetne fel a Rákosrendezőre tervezett új városrész, közkeletű nevén a mini-Dubaj. Szijjártó Péter szerdán találkozott és egyeztetett az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi miniszterével, Táni bin Ahmed al-Zejudival. A külgazdasági és külügyminiszter „zászlóshajó projektnek” nevezte a fejlesztést. | Ötmilliárd euróból épülhetne fel a Rákosrendezőre tervezett új városrész, közkeletű nevén a mini-Dubaj. Szijjártó Péter szerdán találkozott és egyeztetett az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi miniszterével, Táni bin Ahmed al-Zejudival. A külgazdasági és külügyminiszter „zászlóshajó projektnek” nevezte a fejlesztést.Eszerint az Eagle Hills ingatlanfejlesztő óriásvállalat viszi majd a projektet a hátán, ami már Belgrádban is végigvitt egy hatalmas fejlesztést. Szijjártó így fogalmazott: „Ez a hatalmas városfejlesztési projekt új lendületet ad nemcsak a két ország együttműködésének, de Budapest fejlődésének is, hiszen nem csupán új, modern városnegyed épül, hanem komplex turisztikai, gazdasági, üzleti és sportfunkciókkal rendelkező nagy városfejlesztési beruházás történik.”Azt is elmondta, a beruházás nyomán Budapest felkerül arra a globális térképre, amin a hasonlóan nagy léptékű fejlesztéseket végrehajtó városok szerepelnek. Szijjártó abban is bízik, ez a beruházás megnyitja az utat a többi emírségekbéli cég előtt.Még tavaly novemberben írtunk arról, hogy egy dubaji üzletember már tárgyal a kormánnyal arról, hogy a Mol-toronynál is magasabb felhőkarcolót építsen a Rákosrendező környékére. Az a Mohamed Alabbar jelentkezett be, aki a világ legmagasabb és Dubaj leghíresebb épületét, a 828 méteres Burdzs Kalifát is építtette. Alabbar cége, az Emaar Properties, a zuglói területre egy 220-240 méteres felhőkarcoló van tervezte, de végül más cég fog fejleszteni Szijjártó mondatai alapján, így nem tudni, lesz-e torony, és ha igen, mekkora. (Frissítés: az Eagle Hills is Alabbar vállalata.)A később mini-, majd maxi-Dubajnak is becézett terv nem nyerte el a főváros és a környező kerületek osztatlan tetszését, amik sokmilliárdos infrastrukturális fejlesztéseket is kérnek cserébe. A terület kiürítése már meg is kezdődött, a MÁV zuglói szolgálati lakásaiban élőknek is menniük kell, mindössze 30 napot kaptak rá.Remek, ideológiamentes kapcsolatSzijjártó beszélt még az Egyesült Arab Emírségek és Magyarország közti növekvő kereskedelmi forgalomról, amely meghaladta az évi egymilliárd dollárt is. Ráadásul szerinte a hazai cégek is egyre aktívabbak a közel-keleti országban az élelmiszeripar, az informatika és a digitális iparágak területén. A miniszer szerint fontos, hogy a két ország nem ideológiai oldalról közelíti meg a gazdasági kérdéseket, nem fogad el nyomásgyakorlást kívülről sem a politikai, sem pedig a gazdasági döntéshozatala tekintetében. Sőt: „Két olyan ország, amely érzékeny a szuverenitására, ki is áll a szuverenitásáért, és csakis a saját szemszögén keresztül hajlandó figyelni a világ dolgait.”Ezután az Emírségek stabilizáló szerepét hozta fel a Közel-Keleten, ami nélkül „a mostaninál is jóval törékenyebb lenne mind a regionális, mind a globális biztonság”. Szijjártó Péter szerint vissza kell térni a Donald Trump kormányzata által létrehozott, Izrael és egyes muszlim államok közti megbékélést eredményező Ábrahám-megállapodások szellemiségéhez. Megtudtuk még végül, mindkét ország kiáll a béke fontossága mellett. | https://telex.hu/belfold/2024/03/13/rakosrendezo-mini-dubaj-ingatlanfejlesztes-arab-emirsegek-szijjarto | https://web.archive.org/web/20240313164456/https://telex.hu/belfold/2024/03/13/rakosrendezo-mini-dubaj-ingatlanfejlesztes-arab-emirsegek-szijjarto | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alairtak-a-szerzodest-szijjartoek-otmilliard-eurobol-epiti-fel-a-rakosrendezoi-mini-dubajt-az-emirsegekbeli-fejleszto | Telex | hungarian-news | 2024-03-13 17:41:00 | [] | [] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"építőipar"
] | [
"Mini-Dubaj Rákosrendezőn"
] |
59,407 | A Kúrián is győztek Hadházyék, az államnak ki kell adnia a Bosnyák téri beruházás 244 milliárdos szerződését | Csütörtökön pontot tett a Kúria a zuglói Bosnyák téri piac szomszédságában épülő ingatlanegyüttes 244 milliárd forintos szerződése miatt indult bírósági ügy végére, mert a harmadfokon eljáró bíróság is Hadházy Ákosnak és a közpénzek átláthatóságáért dolgozó Transparency International (TI) civil szervezetnek adtak igazat. Így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. most már tényleg kénytelen lesz elküldeni a szerződést a független képviselőnek. | Csütörtökön pontot tett a Kúria a zuglói Bosnyák téri piac szomszédságában épülő ingatlanegyüttes 244 milliárd forintos szerződése miatt indult bírósági ügy végére, mert a harmadfokon eljáró bíróság is Hadházy Ákosnak és a közpénzek átláthatóságáért dolgozó Transparency International (TI) civil szervezetnek adtak igazat. Így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. most már tényleg kénytelen lesz elküldeni a szerződést a független képviselőnek.„A Kúria is megerősítette a jogerős ítéletet: az államnak ki kell adnia azt a gyalázatos szerződést, amelyik alapján horribilis 244 milliárdért (!) előre megvették Tiborcz haverjától a Bosnyák-téri szörny beruházást. Így mondjuk nem csoda, hogy gőzerővel haladnak” – írta Hadházy a Facebookon, a Transparency pedig a saját posztjában egyebek mellett azt emelte ki, hogy a szerződés így rövidesen a nyilvánosság számára is megismerhető lesz.Az üggyel korábban több cikkünkben is foglalkoztunk, tavaly novemberben megírtuk a másodfokú döntést is. Legutóbb arról számoltunk be, amikor Hadházy úgy reagált Balázs Attila, a Bayer Construct építőipari cég a Telexnek adott interjújában elhangzottakra, hogy szerinte Balázs az interjúban számos csúsztatást és hazugságot mond a zuglói beruházásról.Az eredeti tervek egyébként arról szóltak, hogy egy tízszintes – mélygarázs, földszint és egy 8 emeletes – épületben 162 lakást és 2 üzletet alakítanak ki a Bosnyák és a Mosztár utca sarkán, a volt Csömöri úti edzőpálya egy részén. A projektcég aztán még a választások előtt megkérte a rozsdaövezeti akcióterületté való kijelölést a zuglói projekthez, amelynek elnyerésével a területen felépülő új lakásokra érvényes kedvezményes 5 százalékos áfa is visszakérhető, ami jelentős versenyelőny a többi új lakáshoz képest. A magáncélú projektet az állam nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítette, majd tavaly áprilisban 244 milliárd forintért megvette.A Zuglóban mandátumot nyert Hadházy Ákos csak véletlenül bukkant rá az erről szóló dokumentumra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerződései közt, melyről szerinte annak ellenére nem szóltak az üzletről még a zuglói városházának sem, hogy az önkormányzatnak elővásárlási joga van erre a területre. A tulajdoni lapokból kiderül, hogy a Bayer leánycége, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. már kapott is mintegy 31 milliárd forintot az államtól, igaz, jelzálogjoggal biztosítva. A mostani döntés értelmében viszont ennél több is ki fog derülni, mert az MNV-nek megmásíthatatlan papírja van arról, hogy közre kell adnia a 244 milliárd forintos bizniszről szóló szerződést. | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/14/hadhazy-akos-bosnyak-ter-ingatlan-bayer-construct-szerzodes-itelet-kuria | https://web.archive.org/web/20240314140437/https://telex.hu/gazdasag/2024/03/14/hadhazy-akos-bosnyak-ter-ingatlan-bayer-construct-szerzodes-itelet-kuria | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kurian-is-gyoztek-hadhazyek-az-allamnak-ki-kell-adnia-a-bosnyak-teri-beruhazas-244-milliardos-szerzodeset | Telex | hungarian-news | 2024-03-14 15:01:00 | [
"Balázs Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"Bayer Construct Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"ítélet/döntés",
"építőipar",
"adatigénylés",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
59,408 | Osztrák Spar-vezér: A magyar kormány szerint jobban járnánk, ha bevásárolhatná magát az állam | „Viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet. Mi most Brüsszelben reménykedünk”– mondta a Pressének adott interjúban Hans Reisch, a Spar osztrák anyavállalatának vezérigazgatója. Ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy mit szólt a magyar kormány ahhoz, hogy a Spar panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a magyarországi kiskereskedelmi különadó miatt. | „Viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet. Mi most Brüsszelben reménykedünk”– mondta a Pressének adott interjúban Hans Reisch, a Spar osztrák anyavállalatának vezérigazgatója. Ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy mit szólt a magyar kormány ahhoz, hogy a Spar panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a magyarországi kiskereskedelmi különadó miatt.Reisch-t az interjúban Magyarországgal kapcsolatban először arról kérdezték, mit remélnek az uniós panasztól. „Több mint 600 üzletünk van Magyarországon, és mi vagyunk a második legnagyobb élelmiszer-kiskereskedő. Külső tényezők azonban lehetetlenné teszik, hogy nyereségesen működjünk Magyarországon. Egyrészt ott van az alapvető élelmiszerekre kivetett árplafon és a szupermarket-üzemeltetőkre kivetett különadó, ami a nettó árbevétel 4,1 százaléka. Ez összesen mintegy 120 millió euróba került nekünk. Ez gazdaságilag nem életképes” – mondta Reisch.Arra a kérdésre azonban, hogy felmerült-e a magyar piac elhagyása, határozottan elutasítóan válaszolt. „Nem, nem akarjuk elhagyni Magyarországot. Sokat fektettünk be ott, és több ezer munkahelyet teremtettünk. Teljesen érthetetlen nekünk, hogy egy olyan céggel, amely valójában az ország érdekében működik, így bánjanak.”Február végén Heiszler Gabriellával, a magyarországi Spar ügyvezető igazgatójával interjúztunk, ő is beszélt a különadó jelentette terhelésről: „Nálunk az iparágban, a hozzánk hasonló kereskedőknél 2–3 százalék között van az elvárt bevételarányos nyereség. Ha kivetnek ránk egy 4-5 százalékos különadót, akkor normális körülmények között, hosszú távon nem tudunk nyereségesen működni.”Arra a kérdésünkre, hogy hogyan hat az anyacég magyarországi terveire, hogy a jelek szerint a kormánynak komoly piacbefolyásoló szándékai vannak, Heiszler is azt mondta, a hosszú távú terveket ez egyáltalán nem befolyásolja, de rövid távú hatásai lehetnek: „A stratégia az, hogy Kelet-Közép-Európa egy működő gazdasági egység, ebben régióban, a volt Monarchia területén gondolkodunk. Ez a Lombardiától Nyíregyházáig tartó régió egy olyan egység, amit a tulajdonosok egyben kezelnek, és úgy is képzelik el, hogy ezt együtt lehet jól üzemeltetni. Ezt nem fogják megbontani azért, mert nálunk, mondjuk, van 2-3 nehéz év, az viszont biztos, hogy nem is olyan motiváltak, hogy Magyarországon új üzletet nyissanak, vagy felújítsák a régieket.”Cikkünk megjelenése előtt kérdéseket küldtünk a Miniszterelnöki Kabinetirodának. Arra voltunk kíváncsiak, hogy valóban elhangzott-e a magyar kormány részéről utalás állami tulajdonszerzésre a Sparban. Megkérdeztük azt is, hogy attól függetlenül, hogy ilyen elhangzott-e, tervez-e a magyar állam tulajdonszerzést a magyarországi Sparban, illetve ha nem tervez magától ilyet, élne-e a lehetőséggel, ha erre alkalom nyílna. Arról is érdeklődtünk, mi a kormány álláspontja a Spar anyavállalatának az Európai Bizottsághoz intézett panaszáról.Cikkünk megjelenése után befutott a Kabinetiroda tömör cáfolata: „A kiskereskedelmi különadót az Európai Unió bírósága nyilvánította jogszerűnek. Ezek a tények, minden más állítás alaptalan!” | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/17/hans-reisch-osztrak-spar-vezer-magyar-kormany-nyomasgyakorlas-allami-tulajdonszerzes | https://web.archive.org/web/20240317165231/https://telex.hu/gazdasag/2024/03/17/hans-reisch-osztrak-spar-vezer-magyar-kormany-nyomasgyakorlas-allami-tulajdonszerzes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osztrak-spar-vezer-a-magyar-kormany-szerint-jobban-jarnank-ha-bevasarolhatna-magat-az-allam | Telex | hungarian-news | 2024-03-17 11:24:00 | [] | [
"Spar"
] | [] | [
"adó",
"kereskedelem",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
59,409 | Magyar Péter csütörtökön a Központi Nyomozó Ügyészségre megy Rogán miatt | „A Schadl–Völner-ügy nyomozati irataiban szereplő Tóni, Ádám, Barbara teljes neve: Rogán Antal, Nagy Ádám, Rogán Barbara. Schadl György, a Végrehajtói Kamara korrupt vezetője, elsőrendű vádlott, Rogán Antal embere volt” – jelentette ki a Facebookon Varga Judit volt férje hétfőn. Előző este Magyar Péter Rogán Antalnak címzett nyilvános, Facebookon elérhető üzenetében azt írta, hogy Rogán és a suttogó propaganda azt terjeszti róla, hogy többször megverte gyerekei anyját, és rendőrt kellett hívni hozzá. Erre Varga Judit egy kapcsolati erőszakról készült videót tett közzé, mire Magyar a volt feleségének címzett egy üzenetet, amiben azt írta, nem tudja, mivel zsarolják őt. | „A Schadl–Völner-ügy nyomozati irataiban szereplő Tóni, Ádám, Barbara teljes neve: Rogán Antal, Nagy Ádám, Rogán Barbara. Schadl György, a Végrehajtói Kamara korrupt vezetője, elsőrendű vádlott, Rogán Antal embere volt” – jelentette ki a Facebookon Varga Judit volt férje hétfőn. Előző este Magyar Péter Rogán Antalnak címzett nyilvános, Facebookon elérhető üzenetében azt írta, hogy Rogán és a suttogó propaganda azt terjeszti róla, hogy többször megverte gyerekei anyját, és rendőrt kellett hívni hozzá. Erre Varga Judit egy kapcsolati erőszakról készült videót tett közzé, mire Magyar a volt feleségének címzett egy üzenetet, amiben azt írta, nem tudja, mivel zsarolják őt. A Facebook-csörtét itt szedtük össze.Magyar a legfrissebb, hétfői bejegyzésében azt írta, hogy a fentiekről – mármint hogy Schadl Rogán embere volt – és további terhelő információkról miniszterektől tud, és bizonyítani is tudja. „Csütörtökön meg is teszem a Központi Nyomozó Ügyészségen” – jelezte. A Schadl-ügy hátterében meghúzódó Rogán-szál nem először merül fel, a nyomozati iratok után visszatérő téma volt a sajtóban, de a vádiratokig már nem jutott el az ügy. Kerestük reakcióért a Miniszterelnöki Kabinetirodát, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.A Schadl–Völner-ügy 2021. december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Az ügy már a bíróságon van, de végül több pont sem került be a vádiratba a nyomozati anyagból – abban sem nyomoz senki, ki lehet az a „Tóni, Barbara és Ádám”, akiket Schadl egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt.Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadlnak bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével, akinek egyébként a feleségét Rogán Barbarának hívják. Maga Rogán egyébként a parlamentben azt mondta: „nem ismertem Schadl nevű urat”.Hadházy Ákos a Völner–Schadl-ügyhöz kapcsolódó „Tóni-gate” miatt 2022 februárban tett feljelentést, miután szerinte a rendőrség elfelejtette vizsgálni, hogy „ki lehetett Tóni, Barbara és Ádám, akikről és egy 35 éves bizniszről Schadl beszélgetett, és ami állítólag minden korábbi ügynél fontosabb.” A Hadházy által indított ügy végül az ügyészséghez került, ahol aztán lezárták, mert bűncselekmény nem merült fel a hatóság szerint.Magyar Pétert korábban tanúként idézte be a Központi Nyomozó Főügyészség, miután ő korábban a médiában jelezte, hogy „hivatali vesztegetésről és annak feljelentése elmulasztásáról van tudomása”. Magyart nehezen érték el, és az ügyészség március 7-i tájékoztatása szerint ígérete ellenére nem jelentkezett az ügyészségen. Az nem derült ki, hogy ez a hivatali vesztegetési ügy kivel vagy mivel áll kapcsolatban. | https://telex.hu/belfold/2024/03/18/magyar-peter-rogan-antal-schadl | https://web.archive.org/web/20240318131834/https://telex.hu/belfold/2024/03/18/magyar-peter-rogan-antal-schadl | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-peter-csutortokon-a-kozponti-nyomozo-ugyeszsegre-megy-rogan-miatt | Telex | hungarian-news | 2024-03-18 10:02:00 | [
"Nagy Ádám",
"Rogán Antal",
"Rogán Barbara",
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"vesztegetés",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"nyomásgyakorlás",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
59,410 | BYD Szegeden: olyan földeket is kivontak, amelyek nincsenek a kormányhatározatban, kérdésünk után visszavonták a döntést | Tavaszi mezőgazdasági munkára készült a gazdálkodó, amikor azzal szembesült, hogy a Szegedre tervezett elektromosautó-gyár miatt elkezdett munkák tönkretették a környék vetését. Nem csak az övét, hanem a szomszédét is. A munkát a kormányhivatal engedélyezte a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda kérésére. Olyan területen, amit az állam nem jelölt ki az építkezéshez. Az ügyvédi iroda szerint titkot sértenének, ha elárulnák, miért vonattak ki beruházáson kívüli földet. A kormányhivatal sem válaszolt. | Tavaszi mezőgazdasági munkára készült a gazdálkodó, amikor azzal szembesült, hogy a Szegedre tervezett elektromosautó-gyár miatt elkezdett munkák tönkretették a környék vetését. Nem csak az övét, hanem a szomszédét is. A munkát a kormányhivatal engedélyezte a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda kérésére. Olyan területen, amit az állam nem jelölt ki az építkezéshez. Az ügyvédi iroda szerint titkot sértenének, ha elárulnák, miért vonattak ki beruházáson kívüli földet. A kormányhivatal sem válaszolt.
Szépen nő a repce, bár a munkagépek kicsit megtaposták. A távolban egymást érik az árkok, a kitermelt föld a már sarjadó vetést borítja, gőzerővel folyik a Szegedre tervezett BYD elektromosautó-gyár építésének előkészítése. Autónktól megijedt őzek menekülnek az autópálya felé, de a vadkerítés útjukat állja. Egy környékbeli gazda jelezte az Átlátszónak, hogy a tavaszi műtrágyázáshoz ment ki a földjére, amikor az tűnt fel neki: olyan földet is érinthet a beruházás, amiről eddig nem volt szó.
A gazda úgy tudta, a földje melletti területek nem szerepelnek a kisajátításra váró területek listáján. Megnéztük, majd a Google és a geoshop.hu segítségével azonosítottuk a táblát. A SZEGED II.KER. külterület 01318/12 hrsz.-ú szántóról van szó. A kormányhivatal hirdetményei között is megtaláltuk a területet. A határozatban az áll, hogy a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya 18 földterület tulajdonosát értesíti hirdetményben, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata meghatalmazottja a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda kérésére "beruházási célterület céljából - termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező határozat került kiadásra 2024. február 13-án".
Mindezt arra hivatkozva, hogy "A Kormány a Szeged megyei jogú város külterületén fekvő földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról szóló 1200/2023. (V. 17.) Korm. határozatával (BC Határozat) többek között a kérelemben szereplő ingatlanok beruházási célterületté nyilvánításáról döntött. A 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet (NG Kiemelő Rendelet) többek között a kérelemben szereplő ingatlanok teljes területén megvalósuló (a kérelemben szereplő ingatlanok az NG Kiemelő Rendelet 2. mellékletben foglalt táblázat B:21 mezőjében kerültek feltüntetésre) "ipari terület bővítésével, valamint a Szeged külterületén megvalósítandó beruházásokkal" összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította".
Azt is leírták az ispán aláírásával kiadott dokumentumban, hogy
"A jelen döntés a közléssel végleges és végrehajtható, ellene közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs.
Az érdekelt a döntés ellen jogsérelemre hivatkozással közigazgatási pert indíthat." Vagyis a kormányhivatal - ahogy korábban megírtuk - úgy engedélyez minden munkát, hogy a tulajdonosok még csak nem is tiltakozhatnak. Azonban van egy kis gond: a hivatkozott kormányhatározat és rendelet, ami alapján kiadták az engedélyt, nem tartalmazza a SZEGED II.KER. külterület 01318/12. hrsz.-ú földet és a többit sem.
Nincs benne a felsorolásban. Vagyis nincs kiemelve, nincs a beruházáshoz rendelve.
A kormányhivatal mégis erre hivatkozva elindította kivonását, anélkül, hogy - a jelek szerint - bármit is ellenőriztek volna. A térképen jól látszik, hogy a földek egy része egymáshoz közel fekszik, míg egy darab a terület másik oldalán található. Összesen 15,5 hektárról van szó.
Éppen ezért megkerestük a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Irodát, ezt válaszolták: "Tekintettel arra, hogy kérdései ügyvédi titkot érintenek, azokra nem áll módunkban válaszolni."
A kormányhivatal sem válaszolt az Átlátszó kérdéseire. Azt kérdeztük, miként döntöttek egy olyan terület kivonásáról, mely nem tartozik a beruházás alá. A kérdéseket március 6-án küldtük el, március 8-án egy újabb hirdetmény került fel a kormányhivatal oldalára. Ebben az áll, "a termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező határozat visszavonása került".
Magyarázat nincs, a visszavonás az ügyvédi iroda kérésére történt.
Arról senki se beszél, hogy a tönkretett vetéssel mi lesz. Az jól látszik, hogy annyira nyomul a kormány és a város a BYD-ügyben, hogy a kormányhivatal azt sem nézi, az általa hivatkozott jogalapok léteznek-e, inkább kiadják az engedélyt, nehogy megakadjon a folyamat. Melynek része, hogy több mint 300 hektár termőföld helyén épül egy gyár, közel 60 milliárd forintos állami támogatással. A BYD építkezésről - a Pick földeladásáról, a gazdák területének filléres kisajátításáról itt írtunk.
Kerestük a szegedi önkormányzatot is, ha válaszolnak, a cikket frissítjük.
Segesvári Csaba
Címlapfotó: Segesvári Csaba / Átlátszó | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/03/11/byd-szegeden-olyan-foldeket-is-kivontak-amelyek-nincsenek-a-kormanyhatarozatban-kerdesunk-utan-visszavontak-a-dontest/ | https://web.archive.org/web/20240314211141/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/03/11/byd-szegeden-olyan-foldeket-is-kivontak-amelyek-nincsenek-a-kormanyhatarozatban-kerdesunk-utan-visszavontak-a-dontest/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/byd-szegeden-olyan-foldeket-is-kivontak-amelyek-nincsenek-a-kormanyhatarozatban-kerdesunk-utan-visszavontak-a-dontest | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-03-11 00:00:00 | [] | [
"BYD Auto Hungary Kft.",
"Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal",
"Szeged Város Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"önkormányzat",
"kiemelt beruházás",
"kisajátítás"
] | [] |
59,411 | BYD Szeged: kormányhatározat lett arról, hogy a kimaradt földeket is kivonhassák, a korábbi határozatokat elrejtik | Még az ünnepek előtt jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, hogy azokat a korábban kimaradt földterületeket is beruházási célterületté nyilvánítják, melyek kimaradtak, de ennek ellenére a kormányhivatal kivonta őket. Ezekről a földekről írtuk meg, hogy jogalap nélkül döntött róluk a hivatal. A kormány lépett, a hivatal a nyomokat láthatatlanná tette. | Még az ünnepek előtt jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, hogy azokat a korábban kimaradt földterületeket is beruházási célterületté nyilvánítják, melyek kimaradtak, de ennek ellenére a kormányhivatal kivonta őket. Ezekről a földekről írtuk meg, hogy jogalap nélkül döntött róluk a hivatal. A kormány lépett, a hivatal a nyomokat láthatatlanná tette.
"Ez az oldal nem olvasható nyilvánosan. Térjen vissza a kezdőlapra és keressen ott kattintható hivatkozásokat" - ez fogadja azokat, akik múlt heti cikkünk alapján szeretnék megnézni a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal honlapján a határozatot, melyben a főispán olyan kormányhatározatokra hivatkozva indította el Szeged környéki földek kivonását, melyekben az érintett területek nem szerepeltek.
Ahogy megírtuk, a határozatban az áll, hogy a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya 18 földterület tulajdonosát értesíti hirdetményben, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata meghatalmazottja a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda kérésére "beruházási célterület céljából - termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező határozat került kiadásra 2024. február 13-án". Mintegy 15,5 hektárról volt szó. A munkákhoz már hozzá is kezdtek, erről múlt héten írtunk a környékbeli gazdák információja alapján.
Arról is írtunk, hogy a kormányhivatal nem válaszolt az Átlátszó kérdéseire. Azt kérdeztük, miként döntöttek olyan területek kivonásáról, mely nem tartoztak akkor a beruházás alá. A kérdéseket március 6-án küldtük el, március 8-án egy újabb hirdetmény került fel - szintén hibaüzenet olvasható ma már a helyén - a kormányhivatal oldalára. Ebben az áll, "a termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező határozat visszavonása került".
Magyarázat nincs, a visszavonás az ügyvédi iroda kérésére történt. Kerestük akkor a várost, hiszen a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda az önkormányzat megbízására jár el, de azóta sem válaszoltak, miként lehet, hogy kvázi törvénytelenül indult el több terület kivonása.
De nincs megállás, ha külföldi beruházó érdekeiről van szó: a Magyar Közlönyben jelent meg Orbán Viktor s.k. aláírásával a Kormány 1057/2024. (III. 13.) Korm. határozata, mely módosította a Szeged megyei jogú város külterületén fekvő földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról szóló 2023-as kormányhatározatot. Ebben már felsorolták a korábbiból kimaradt földeket, így azokat is ki lehet vonni a művelés alól.
A történet tanulsága, hogy a kormány, amit akar, az gőzerővel elintézi. Vagyis, ha kell határozatot módosít, csakhogy teret adjon a kínai BYD beruházásnak.
Segesvári Csaba
Címlapfotó: a szerző felvétele | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/03/19/byd-szeged-kormanyhatarozat-lett-arrol-hogy-a-kimaradt-foldeket-is-kivonhassak-a-korabbi-hatarozatokat-elrejtik/ | https://web.archive.org/web/20240319074110/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/03/19/byd-szeged-kormanyhatarozat-lett-arrol-hogy-a-kimaradt-foldeket-is-kivonhassak-a-korabbi-hatarozatokat-elrejtik/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/byd-szeged-kormanyhatarozat-lett-arrol-hogy-a-kimaradt-foldeket-is-kivonhassak-a-korabbi-hatarozatokat-elrejtik | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-03-19 00:00:00 | [] | [
"BYD Auto Hungary Kft.",
"Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal",
"Magyarország Kormánya",
"Szeged Város Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"önkormányzat",
"kiemelt beruházás",
"kisajátítás"
] | [] |
59,412 | P. Gábor letartóztatásával lelepleződhetnek a baloldal visszaélései | A nemrég letartóztatott P. Gábor egy 2022-es hangfelvételen arról beszélt, hogyan intézett ingyenlakást Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármesternek. A szisztéma nem új: a 2019-es kispesti hangfelvételeken hasonló módszerekről rántotta le a leplet Lackner Csaba ex-MSZP-s önkormányzati képviselő, aki szerint a polgármester és mások lakásokat „szereznek”, vagy a lopott pénzből családtagjaik nevére vásárolnak. Ha ilyesmi valóban megtörténhetett Kispesten, abban P. Gábornak fontos szerep juthatott, ugyanis ő vezette a kerületi Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Irodát. | A nemrég letartóztatott P. Gábor egy 2022-es hangfelvételen arról beszélt, hogyan intézett ingyenlakást Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármesternek. A szisztéma nem új: a 2019-es kispesti hangfelvételeken hasonló módszerekről rántotta le a leplet Lackner Csaba ex-MSZP-s önkormányzati képviselő, aki szerint a polgármester és mások lakásokat „szereznek”, vagy a lopott pénzből családtagjaik nevére vásárolnak. Ha ilyesmi valóban megtörténhetett Kispesten, abban P. Gábornak fontos szerep juthatott, ugyanis ő vezette a kerületi Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Irodát.
A nemrég letartóztatott P. Gábor egy 2022-es hangfelvételen arról beszélt, hogyan intézett ingyenlakást Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármesternek. A szisztéma nem új: a 2019-es kispesti hangfelvételeken hasonló módszerekről rántotta le a leplet Lackner Csaba ex-MSZP-s önkormányzati képviselő, aki szerint a polgármester és mások lakásokat „szereznek”, vagy a lopott pénzből családtagjaik nevére vásárolnak. Ha ilyesmi valóban megtörténhetett Kispesten, abban P. Gábornak fontos szerep juthatott, ugyanis ő vezette a kerületi Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Irodát.Március elején kattant a bilincs P. Gábor és társai csuklóján. A Budai Központi Kerületi Bíróság egyelőre három gyanúsított harminc napra történő letartóztatásáról döntött. Ha másodfokon az ügyészségnek ad igazat a bíróság, akkor a negyedik gyanúsított is rács mögé kerül. A gyanúsítások egy köddé vált cégről, fiktív szerződésekről, kenőpénzekről, korrupcióról szólnak. P. letartóztatása különösen kellemetlenül érinti a III. és XVIII. kerületi DK-s, valamint a XIX. kerületi MSZP-s vezetést, ugyanis a férfinak számos bűncselekménygyanús tranzakcióról lehet tudomása mindhárom kerületben. P. Gábor korábban Gajda Péter kispesti MSZP-s polgármester kabinetfőnöke, bizalmasa, lényegében a legfontosabb embere volt. Miután 2020-ban távozott a XIX. kerületi Városházáról, a XVIII. kerületi polgármester, Szaniszló Sándor egyik fontos szövetségese lett, a III. kerületben pedig a helyi média kiadói feladatait vette át cégével. A volt kabinetfőnök most az újság körüli trükközések nyomán került a hatóságok látókörébe, ám ennél sokkal nagyobb bizniszek kötődhetnek a nevéhez. Ingyenlakás a polgármesternekAz időnként nagy leleplezésekkel jelentkező maszkos alak, Anonymus 2022 márciusában küldött el egy rendkívül érdekes hangfelvételt több szerkesztőségnek, amelyen P. Gábor lényegében maga meséli el, hogyan lopják szét a közvagyont a XVIII. kerületi önkormányzatnál. A felvételen P. egy számunkra ismeretlen férfinek mondja el a lényeget. Szavai szerint az Üllői út 323. szám alatt épülő 86 lakásos társasházból tudtak maguknak megszerezni négy lakást, amelyek közül egy-egy őt és társát illette, valamint egyet-egyet kapott Szaniszló Sándor és a felvételen meg nem nevezett helyettese.A férfi kitért rá: valamivel arrébb, az Üllői út 357. szám alatt 46 lakásos társasház épül, ám abból már jóval kevesebb jutott. – Ha kisebbek a méretek, akkor ugye mégsem tudsz olyan mértékű kérést megfogalmazni. Mert akkor nem jön ki gazdaságosságilag – vázolta fel, majd elmagyarázta, hogyan megy mindez a gyakorlatban.Durva korrupció a DK-s vezetésű Pestszentlőrincen isA konstrukció lényege szerint az önkormányzat elad egy telket egy fejlesztőnek, aki társasházat épít rajta. A fejlesztő annak tudatában kezdheti el az építkezést, hogy a lakások közül néhányat áron alul, vagy ingyen az önkormányzat vezetőinek, illetve P.-nek juttat. Ezért cserébe viszont minden simán megy: az engedélyek, az átminősítések rövid határidővel rendeződnek.A 86 lakásos projekt esetében P. arról beszélt, egy nyíregyházi ingatlanfejlesztőt, Sziszák Györgyöt avatták be a konstrukcióba. Szavai szerint a befektető „jól fekszik” a nyíregyházi OTP-nél, ahonnan kedvezményes hitelt tudott felvenni ahhoz, hogy P.-nek és társainak még az önerőt se kelljen saját pénzéből beletenni a lakások megszerzésébe. Így történt, hogy P. elmondása szerint az először kedvezményes lakásvásárlás, amely féláron történt volna, lényegében ingyenlakáshoz jutatta őt, társát, valamint a XVIII. kerület első embereit.A módszer számos hasonlóságot mutat azokkal a kispesti bűncselekménygyanús esetekkel, amelyekről Lackner Csaba számolt be a 2019-es elhíresült hangfelvételeken. Lakásbiznisz Kispesten– Vannak olyan emberek, akik a kerületi politikában azt mondják, ha évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy – mondta az elhíresült hanganyagokon az ekkor még MSZP-s Lackner Csaba a beszélgetőtársainak.A politikus elmondása alapján két módszerük is volt a gyors meggazdagodásra: az egyik, ha haveri vállalkozók kapják az önkormányzati munkákat, amelyből egy alapos túlárazás után visszaosztanak. Ilyen esetekre Lackner számos konkrét példát hozott fel. A másik módszer a XVIII. kerületihez hasonló lehet. Egy beszélgetés során Kiss Jenő korábbi baloldali XXIII. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselő arról faggatta Lacknert: Gajda Péter kispesti polgármester „mibe rakta a pénzét?”. – Ingatlanokat vásárolt, most is szereztem neki ingatlant – válaszolta Lackner. Kiss további faggatózására hozzátette: sosem kérdezik meg egymást a kerületvezetővel, hogy amit kapnak, azt hova rakják.Mr. Negyven Százalék is ott van Karácsony csapata körülA beszélgetés során szóba került: a 2019 és 2024 közötti időszak lesz Gajda Péter utolsó ciklusa. – Azért, mert nyugodt életet akar magának. Azért, mert szerintem neki már megvan. Érted, hogy mi? – kérdezte Lackner, aki ezt megelőzően arról beszélt, ő és társai annyi pénzt akarnak összeharácsolni, hogy többé ne kelljen dolgozniuk. Úgy tűnik, a politikus ezen jóslata nem vált be: Gajda Péter ugyanis a 2024-es önkormányzati választáson is indul.Lackner – az azóta megszüntetett – kerületi vagyonkezelő szervezet (VAMŰSZ) igazgatójának, az MSZP-s Kránitz Krisztiánnak a korrupciós ügyletekből összeharácsolt vagyonát 200-250 millió forintra taksálta. Elmondása szerint Kránitz többnyire a rokonai, így például az édesanyja nevére vásárol lakásokat. Ebből Lackner elmondása szerint konfliktusa is adódott a polgármesterrel, ugyanis egy épülő Kossuth utcai társasházban jutott ingatlanhoz, ahol viszont Gajda Péter is szeretett volna. A polgármestert Lackner szerint bosszantotta az eset, mert úgy érezte, átnyúltak felette.De Kispesten mi köze mindehhez a nemrég letartóztatott P. Gábornak? Gajda Péter bizalmasaként ő vezette a kerületi Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Irodát, amely részletes nyilvántartással rendelkezett a kerületi vagyonról, és annak hasznosításába is volt beleszólásuk.A kérdés már csak az: a III. kerületben is folyt-e a lakásbiznisz? A botrányos háttéremberP. Gábor letartóztatása előtt már lehetett sejteni, hogy a baloldal fontos háttéremberével valami történhet. 2022 márciusában hozta ki róla Anonymus az első videófelvételt, amelyen egy pénzátadás közben látható – a maszkos figura szerint a III. kerületi feketeüzletekből visszafolyt pénz átadása látható a bemutatott képsorokon.A baloldal letartóztatott háttéremberének kerületeken átívelő botrányai + videóP. Karácsony Gergely előválasztási kampányában is komoly kedvezményt tudott kiharcolni a plakáthelyekre, Anonymus szerint nem teljesen szabályos módon. Egy másik hangfelvételen P. Gábor arról beszélt: MSZP-s szövetségesei, Horváth Csaba és Molnár Zsolt korrupciógyanús machinációkkal akartak eltéríteni egy közbeszerzést a maguk javára, ám ezt ő és üzlettársa megakadályozta – így ők maguk lehettek a befutók. Mindezen felül pedig ott az Óbuda Újság, ahol a Központi Nyomozó Főügyészség szerint az történt, hogy egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a III. kerületi önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított-társa által kijelölt két gazdasági társasággal.A kérdés jelenleg az, hogy a nyomozó hatóságok kezében van-e annyi bizonyíték, hogy össze tudják kötni ezeket az ügyeket. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/p-gabor-letartoztatasaval-leleplezodhetnek-a-baloldal-visszaelesei | https://web.archive.org/web/20240319063601/https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/p-gabor-letartoztatasaval-leleplezodhetnek-a-baloldal-visszaelesei | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/p-gabor-letartoztatasaval-leleplezodhetnek-a-baloldal-visszaelesei | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2024-03-19 00:00:00 | [
"Kránitz Krisztián",
"Lackner Csaba",
"Szaniszló Sándor"
] | [
"MSZP",
"Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt."
] | [
"Bp. XVIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"építőipar",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
59,413 | Jogerősen pert veszített az ORÖ, mintegy 800 millió forint megfizetésére kötelezte a Fővárosi Törvényszék | A Fővárosi Törvényszék másodfokon 527 millió forint és járulékai megfizetésére kötelezte azt az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ), amelynek csak tartozása van, pénze nincs | Lakatos Oszkár „koncepciós eljárásban hozott politikai döntésnek” minősítette az ítéletet, amelynek célja az Országos Roma Önkormányzat „teljes bedöntése”.Jogerősen pert veszített az ORÖ, mintegy 800 millió forint megfizetésére kötelezte a Fővárosi TörvényszékCsak tartozása van, pénze nincs a roma önkormányzatnakA Fővárosi Törvényszék másodfokon 527 millió forint és járulékai megfizetésére kötelezte azt az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ), amelynek csak tartozása van, pénze nincs.Ha eddig kilátástalan volt az ORÖ anyagi helyzete, akkor most még inkább azzá vált. A Belügyminisztérium több eljárást is indított az ORÖ ellen, ezek egyikében jogerős döntés született: a pert a belügyi tárca nyerte. A Fővárosi Törvényszék helyben hagyta az első fokon hozott döntést. A lapunkhoz eljutott ítélet szerint "az ORÖ-nek vissza kell fizetnie a 2016-ban állami támogatásként kapott 527 millió forintot és annak járulékait. Összesen mintegy 800 millió forintról van szó."A Belügyminisztérium és a bíróság szerint az ORÖ nem tett eleget elszámolási kötelezettségének, a roma önkormányzat ezzel szemben továbbra is azt állítja, hogy eleget tett – foglalta össze lapunknak az ítélet hosszú és szövevényes indoklásának lényeget Lakatos Oszkár, az ORÖ elnöki teendőket ellátó általános elnökhelyettese. "Lakatos Oszkár „koncepciós eljárásban hozott politikai döntésnek” minősítette az ítéletet, amelynek célja az ORÖ „teljes bedöntése”."Többször írtunk arról, hogy elszámolási viták miatt az országos önkormányzat harmadik negyedéve nem részesül állami támogatásban. Az ORÖ számláján nincs pénz, a tartozások viszont egyre csak gyűlnek. A hivatal munkatársai – mármint azok, akik még nem dobták be a törölközőt – régóta nem kapnak fizetést, ahogyan az ORÖ képviselői sem tiszteletdíjat. Lakatos Oszkár szerint a Belügyminisztérium olyan, az előző ciklushoz és Farkas Flóriánhoz kötődő pénzeket követel, amelyeket az ORÖ utólag részletekben már törlesztett. A belügyi tárca jogelődje, az Emberi Erőforrások Minisztériuma igazolta, hogy az ORÖ teljesítette visszafizetési kötelezettségét – hangsúlyozta.„Vége van az Országos Roma Önkormányzatnak”A kormányzat jogosulatlannak tartott követelései és elvonásai miatt már több mint másfél milliárd forintos lyuk…A bírósági ítéleten azonban ez nem változtat. Az ORÖ arra készül, hogy a Kúriától kér jogorvoslatot. Ahhoz, hogy ezt egyáltalán megtehesse, a Kúria előzetes engedélyére lenne szükség. "Ha ez sem jár eredménnyel, akkor az országos önkormányzat Alkotmánybírósághoz, vagy akár nemzetközi bírósághoz fordul "– nyilatkozta Lakatos Oszkár. Ha valamelyik eljárás (ki tudja, mikor) eredményre vezetne is, a jelenleg bénult állapotban lévő ORÖ ettől még nem válna működőképessé. Lakatos Oszkár megismételte, amit a roma testület legutóbbi közgyűlése után mondott a Népszavának: „Vége van az ORÖ-nek”. | https://nepszava.hu/3228561_orszagos-roma-onkormanyzat-per-jogeros-itelet-tartozas-800-millio-forint | https://web.archive.org/web/20240319140957/https://nepszava.hu/3228561_orszagos-roma-onkormanyzat-per-jogeros-itelet-tartozas-800-millio-forint | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogerosen-pert-veszitett-az-oro-mintegy-800-millio-forint-megfizetesere-kotelezte-a-fovarosi-torvenyszek | Népszava | hungarian-news | 2024-03-14 00:00:00 | [
"Farkas Flórián"
] | [
"Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"önkormányzat"
] | [] |
59,414 | Elítélték Versend polgármesterét | A Pécsi Törvényszék közleménye szerint a Pécsi Járásbíróság ítéletével K. I. elsőrendű vádlottat üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette, folytatólagosan és üzletszerűen nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette, számvitel rendjének megsértése bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt hatszázezer forint pénzbüntetésre ítélte. | Költségvetési csalás miatt nem jogerősen pénzbüntetésre ítélték K. Istvánt (független), Versend polgármesterét szerdán.A Pécsi Törvényszék közleménye szerint a Pécsi Járásbíróság ítéletével K. I. elsőrendű vádlottat üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette, folytatólagosan és üzletszerűen nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette, számvitel rendjének megsértése bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt hatszázezer forint pénzbüntetésre ítélte.Élettársát, K.-M. I. másodrendű vádlottat bűnsegédként folytatólagosan, üzletszerűen, kisebb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt százezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság, és 1,2 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt az elsőrendű vádlottal szemben.Kárász István 2006-tól Versend község polgármesteri tisztségét töltötte be, míg élettársa 2003-tól 2013-ig az önkormányzatnál közalkalmazottként foglalkoztatták, feladatai közé tartozott a többi között a pénztár kezelése.Az elsőrendű vádlott 2012-ben a közmunkaprogram keretében, valótlanul foglalkoztatott két ember részére hívott le a Baranya Megyei Munkaügyi Központtól - hamis okiratokat benyújtva -, összesen csaknem ötszázezer forint munkabért úgy, hogy azt egy olyan számlára utaltatta, amelyhez kizárólag ő férhetett hozzá. Így jogtalanul eltulajdonította Versend vagyonát - írták.Emellett a polgármester 2012-ben fizetési előleget adott több embernek papíron úgy, hogy azt az érintettek nem is igényelték. Fizetési előleget nem kaptak, annak átvételét nem ők írták alá. Emellett ténylegesen is adott fizetési előleget több embernek, amelyet az érintettek visszafizettek neki, ő azonban nem fizette be az önkormányzat pénztárába. Összesen csaknem hétszázezer forint értékre követte el a bűncselekményt, ehhez K.-M. I. mintegy négyszázezer forint erejéig nyújtott segítséget.Az ítélet nem jogerős, mert bár az ügyész tudomásul vette, a két vádlott és védőjük elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett - olvasható a közleményben. | https://nepszava.hu/1142894_eliteltek-versend-polgarmesteret | https://web.archive.org/web/20240318202111/https://nepszava.hu/1142894_eliteltek-versend-polgarmesteret | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eliteltek-versend-polgarmesteret | Népszava | hungarian-news | 2017-10-11 00:00:00 | [
"Kárász István"
] | [
"Versend Község Önkormányzata"
] | [
"Baranya megye",
"Versend"
] | [
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"önkormányzat",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
59,415 | Riportunk után mennie kellett a versendi polgármesternek, Kárász Istvánt 2010 óta kétszer marasztalta el a bíróság | Immár a kormányhivatal is kimondta, hogy méltatlan a posztjára a versendi polgármester, akit a lapunkban közölt, róla szóló cikk megjelenése után fel is mentettek posztjáról | Sok versendi úgy véli, rég el kellett volna mozdítani, ám ő rendkívül jó kapcsolatot ápolt a térség befolyásos kormánypárti politikusaival.Riportunk után mennie kellett a versendi polgármesternek, Kárász Istvánt 2010 óta kétszer marasztalta el a bíróságNagy az adóssága a versendi önkormányzatnak, de hogy pontosan mekkora, azt csak a következő hetekben összegzik.Immár a kormányhivatal is kimondta, hogy méltatlan a posztjára a versendi polgármester, akit a lapunkban közölt, róla szóló cikk megjelenése után fel is mentettek posztjáról.Március 11-én megjelent riportunkban megírtuk, hogy a Kúria megállapította: a Baranya megyei Versend független polgármestere, Kárász István méltatlanná vált a posztjára. Cikkünkben szó volt arról, hogy a Kárász 2010 óta polgármester Versenden, s ez idő alatt a bíróság kétszer marasztalta el: 2017-ben üzletszerűen elkövetett költségvetési csalásért és sikkasztásért pénzbüntetést kapott, majd 2023 áprilisában költségvetési csalásért egy év felfüggesztett szabadságvesztést mértek rá. Utóbbi okán a Pécsi Törvényszék méltatlannak mondta Kárászt a hivatalára. Kárász ez ellen háromszor is fellebbezett, s így csak februárban 20-án lett jogerős a törvényszék végzése.Van egy polgármester Magyarországon, aki lophatja a falu pénzét, elítélhetik, de mindegy, bármit megtehetVersend csődhelyzetben van, a kormányhivatal és a kincstár…Ám hiába született meg a verdikt, Kárász továbbra is faluja első embere maradt. Ez azért is érthetetlen volt, mivel Kárász hamarosan újra bíróság elé áll, ezúttal üzletszerűen elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó költségvetési csalással vádolják."Míg a korábbi ügyekben 1,2 milliót majd 4,5 milliót utalt jogtalanul a saját számlájára, a mostani vád szerint már 74 millió forinttal tette ugyanezt. "Mindeközben Versend csődközeli helyzetbe sodródott, a 900 lelkes falu – információink szerint – csaknem 100 milliós törleszthetetlen adósságot halmozott fel. Emiatt időnként nem jutott ebéd helyi iskola és óvoda 130 gyermekének, és évek óta nem osztottak szociális alapon járó tűzifát a rászorulóknak. Romokban volt a falu költségvetése, mégis a visszaéléseiről elhíresült és méltatlanná vált polgármester dönthetett Versend pénzügyeiről.Március 13-án írásban megkérdeztük a Baranya Vármegyei Kormányhivatalt, mikor várható változás a falu élén, ám levelünkre nem válaszoltak, és a hivatal szóvivője nem vette fel a telefont. Más forrásból viszont megtudtuk, "hogy a kormányhivatal cikkünk másnapján felmentette a posztjáról Kárász Istvánt. "Ezt megerősítette a Versend ügyeit intéző babarci közös önkormányzati hivatal jegyzője, Lévai Bálint is. Időközi polgármester-választást nem tartanak Versenden, tette hozzá a jegyző, hisz három hónap múlva önkormányzati voksolás lesz Magyarországon, addig Kovács György alpolgármester lesz a falu első számú vezetője. Hogy pontosan mekkora az adóssága a versendi önkormányzatnak, azt a következő hetekben összegzik, "azután derül ki, hogy szükség lesz-e adósságrendezési eljárásra az önkormányzatnál."Egyébként úgy tűnik, hogy Kárász István időhúzásból fellebbezett a méltatlanságáról szóló döntés ellen. Az ilyen ügyekben ugyanis a fellebbezéshez jogi képviselő kell, és az is követelmény, hogy a fellebbező jelölje meg, milyen jogszabálysértés történt az eljárás során. A Kúriától kapott tájékoztatás szerint Kárász egyik előírásnak se tett eleget, így ügyében nem is folyhatott érdemi bírálat, fellebbezését formai alapon utasították vissza. "Csakhogy Kárász az említett jogi húzással milliókat nyert, mivel a jogerős ítéletig megkapta polgármesteri fizetését. "Szerettük volna minderről megkérdezni az 50 éves férfit, de ő már korábban kijelentette, hogy nem hajlandó nekünk nyilatkozni.Az általunk kérdezett versendiek közül sokan úgy vélik, hogy Kárászt rég el kellett volna mozdítani posztjáról, ám a polgármester rendkívül jó kapcsolatot ápolt a térség befolyásos kormánypárti politikusaival, s ők – úgy tűnik – megvédték őt, """mivel hálásak voltak neki azért, hogy a falu választóinak túlnyomó többsége (legutóbb 82,4 százaléka) a Fideszre szavazott." | https://nepszava.hu/3229007_versend-polgarmester-karasz-istvan-felmentes | https://web.archive.org/web/20240318201149/https://nepszava.hu/3229007_versend-polgarmester-karasz-istvan-felmentes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/riportunk-utan-mennie-kellett-a-versendi-polgarmesternek-karasz-istvant-2010-ota-ketszer-marasztalta-el-a-birosag | Népszava | hungarian-news | 2024-03-18 00:00:00 | [
"Kárász István"
] | [
"Versend Község Önkormányzata"
] | [
"Baranya megye",
"Versend"
] | [
"sikkasztás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"méltatlanság"
] | [] |
59,416 | Mészáros Lőrinc egyik cége kiírt egy tendert, majd a másik megnyerte azt, ráadásul nem először | A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPTESZ OPUS Zrt. legújabb autós tenderét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. nyerte el – derül ki az Átlátszó cikkéből | A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPTESZ OPUS Zrt. legújabb autós tenderét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. nyerte el – derül ki az Átlátszó cikkéből.Az OPTESZ OPUS Energetikai Támogató Zrt. tavaly év végén írt ki meghívásos közbeszerzési eljárást „Gépjárművek tartós bérlete és szolgáltatásai” címmel. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégnek az uniós jogszabályok és a magyar közbeszerzési törvény alapján kötelezően ki kellett írnia a tendert, mivel közszolgáltatást végez. Ennek pedig eleget is tett, amikor 130 (+ opcionálisan 21) darab (kis)haszongépjármű beszerzésére, tartós bérlésére keresett vállalkozókat.Hogy az OPTESZ pontosan hány céget hívott meg az ajánlattételre, nem tudni, de végül hárman jelezték részvételi szándékukat: a Mészáros M1 Autókereskedő Kft., a Mercarius Flottakezelő Kft. és a MOL Fleet Solution Flottakezelő Kft.Utóbbit kizárták, ugyanis az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint 17 másodperccel a határidő lejárta után adta be részvételi jelentkezését, így az érvénytelen lett.A Mercarius és Mészáros-cég között folyt tehát a verseny, amelynek eredményét március 13-án tették közzé. A dokumentum alapján"a Mészáros M1 Kft. nyert, miután 77 millió forinttal olcsóbb, nettó 2,5 milliárdos ajánlatot adott a Mercarius 2,58 milliárdos ajánlatával szemben."Az Átlátszó megjegyzi, hogy – csakúgy, mint a Mészáros M1 által behúzott tenderek jelentős részére – erre is jellemző volt az extra rövid szállítási határidő, az OPTESZ OPUS Zrt. mostani kiírásában 30-as súlyszámmal szerepelt a szállítási határidő a 100 pontos skálán. A kiírás emellett tartalmazott egy igen furcsa feltételt, olyan referenciát kellett bemutatni, amely 95 db autó tartós bérletére vonatkozik, és „amely során autómentésnél a legközelebbi telephelyen az autó kiürítésének, átrakodásának lehetősége is biztosított volt”.Szíjj László a tenderbajnok, Mészáros Lőrinc csak a másodikIrdatlan mennyiségű közpénzekhez jutottak a két oligarcha vállalkozásai. A portál közbeszerzési szakértője szerint az aktuális tendert érintő feltételekkel kapcsolatban felmerülhet annak a gyanúja, hogy a tendert az egyik Mészáros-cég a másikra szabva írta ki. A versenykorlátozó közbeszerzési feltételek bizonyítása azonban nagyon nehézkes, könnyebb lehet annak a kivizsgálása, hogy fennáll-e a cégek esetében az összeférhetetlenség. Így az Átlátszó"összeférhetetlenségi gyanú miatt bejelentést tesz a Közbeszerzési Hatóságnál, miután a Mészáros-cégek tendereivel kapcsolatos párhuzam nehezen vitatható."A portál felidézi, tavaly nyáron gépjárművek tartós bérletére és kiegészítő szolgáltatásokra írt ki tendert az OPTESZ OPUS Zrt. Akkor összesen 143, különböző kategóriájú haszongépjárművet keresett a cég megvételre, tartós bérlésre 60 hónapra. A kiírásra akkor csak a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. és a Mercarius Flottakezelő Kft. jelentkezett. Utóbbi ajánlatát azonban érvénytelennek nyilvánították, ugyanis a cég „nem teljesítette a hiánypótlási felhívásban foglaltakat”. Így a befutó akkor is a Mészáros M1 lett, nettó 2,9 milliárdos ajánlattal. | https://nepszava.hu/3229043_meszaros-lorinc-kozbeszerzes-optesz-opus-zrt-meszaros-m1-kft | https://web.archive.org/web/20240318204639/https://nepszava.hu/3229043_meszaros-lorinc-kozbeszerzes-optesz-opus-zrt-meszaros-m1-kft | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-egyik-cege-kiirt-egy-tendert-majd-a-masik-megnyerte-azt-raadasul-nem-eloszor | Népszava | hungarian-news | 2024-03-18 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Mészáros M1 Autókereskedő Kft.",
"Optesz Opus Energetikai Támogató Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"versenykorlátozás - kartell"
] | [] |
59,417 | Magyar Péter azt mondja, Varga Judittól és Gulyás Gergelytől tudja, ki az a „Tóni”, „Ádám” és „Barbara” | Magyar Péter elmúlt 48 órája az alkalom szülte politikus eddigi talán legturbulensebb napjait hozta el azóta, hogy előlépett volt felesége lemondása után. Családi drámát és a legmagasabb szintig érő korrupciót sugalló posztjait óriási érdeklődés követi. Újságíróként mégis két, nem túl sokat eláruló, tényszerű megállapítást lehet tenni ezekkel kapcsolatban. | Magyar Péter elmúlt 48 órája az alkalom szülte politikus eddigi talán legturbulensebb napjait hozta el azóta, hogy előlépett volt felesége lemondása után. Családi drámát és a legmagasabb szintig érő korrupciót sugalló posztjait óriási érdeklődés követi. Újságíróként mégis két, nem túl sokat eláruló, tényszerű megállapítást lehet tenni ezekkel kapcsolatban. Létezik egy rendőrségi dokumentum, amely Magyar és volt felesége, Varga Judit 2020. december 29-én lezajlott vitája kapcsán született. Amit erről a feljegyzésről tudni lehet, azt a HVG ismertette azután, hogy maga Magyar bedobta a létezését a nyilvánosságba. Magyar Péter megígérte, hogy a héten a Központi Nyomozó Ügyészségen bizonyítja majd, hogy a Schadl-Völner-ügy nyomozati irataiban szereplő Tóni, Ádám, Barbara teljes neve: Rogán Antal, Nagy Ádám, Rogán Barbara.Mi most az utóbbival foglalkozunk (ami amúgy a kevésbé konkrét, hisz egy jövőbeli ígéretről szól), már csak azért is, mert a Schadl-Völner-ügy nyomozati iratait a 444 tárta a nyilvánosság elé 2022 elején. A korrupt végrehajtói kamarai elnök dolgaihoz kapcsolódó rejtélyes mellékszálat, a „Tóni, Barbara és Ádám” ügyet ebben a cikkben foglaltuk össze.A Völner-Schadl-ügy a 2010. óta tartó Orbán-kormányzás egyik legsúlyosabb lebukott korrupciós története. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 és 2021 között három éven át rendszeresen korrumpálta Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárát, akinek rendszeres időközönként készpénzzel kibélelt csomagokat adott át. Az egész ügy teljesen véletlenül indult be, úgy, hogy egy egészen más ügyben lehallgattak egy harmadik személyt.„Tóni, Barbara és Ádám” a nagy ügy egyik igen izgalmas mellékszálán tűnnek fel. A nyomozás során Schadl György rengeteg telefonbeszélgetését lehallgatták. Az egyik ilyen során, miközben egy orvosismerősével társalgott, az orvos megjegyezte, hogy járt bizonyos Ádámnál, Tóninál és Barbaránál is. Schadl erre azzal reagált, hogy ő is beszélt Ádámmal egy olyan “nagyobb történetről” - a szövegösszefüggés alapján bizniszről -, ami a terveik szerint 35 évre szólt volna, és ami eszerint az Ádám szerint 35 évre nem oldható ugyan meg, de 10-20-ra igen. Íme a lehallgatás jegyzőkönyve:Az üggyel sokat foglalkozó politikus, Hadházy Ákos úgy értelmezte a jegyzőkönyvben leírtakat, hogy akkor Schadl és orvosismerőse a betegszállítás és a rendezvénybiztosítás monopóliumát biztosító koncessziót tárgyalta le „Tónival, Barbarával és Ádámmal”.Az, hogy ki az említett három személy, nem tudjuk, mert a lehallgatott beszélgetésben csak a keresztnevük hangzott el. Azt tudjuk az iratokból, hogy Schadl olyan jóban volt Rogán Antal kabinetfőnökével, Nagy Ádámmal, hogy még sikeres egyetemi vizsgákat is intézett neki Pécsett. Nagy cége ezen felül 2020-ban megvásárolta a Schadl vezette Végrehajtói Kar 1800 négyzetméteres, becslések szerint több százmillió forintot érő irodaházát. Rogán feleségének keresztneve Barbara, a miniszter pedig a Nemzeti Koncessziós Iroda vezetője is volt, amely abban az időben több, éppen 35 éves koncessziót készített elő. Ettől még persze előfordulhat az a furcsa véletlen, hogy valamiféle névazonosságról van szó. Hogy ez kiderüljön, Hadházy feljelentést tett.Balról jobbra: Rogán Antal az akkori feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával és Nagy Ádámmal a Gundel étterem előtt 2014 májusában.Balról jobbra: Rogán Antal az akkori feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával és Nagy Ádámmal a Gundel étterem előtt 2014 májusában. Fotó: 444Eddig mindhármuk tagadta, hogy közük lenne Schadlhöz, sőt, Rogán másfél évvel a botrány kirobbanása után a parlamentben tagadta, hogy ismerné a végrehajtói kamara egykori elnökét, vagy hogy valaha találkozott volna vele.Hadházy kérdései nyomán azt is tudjuk, hogy az ügyészség a nyomozás során még csak meg sem próbálta kideríteni, hogy ki Tóni, Barbara és Ádám.A politikus akkor azt írta, „amit az ügyészség a Schadl-Rogán ügyben véghez vitt, egyszer tanítani fogják a jogi egyetemeken, de előtte remélhetőleg a nyomozás elszabotálásáért felelős személyek a bíróság elé kerülnek hivatali visszaélésért”.A Magyar Péter által megnevezett emberek tehát a Tóniként azonosított Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, az ő kabinetfőnöke, Nagy Ádám és Rogán felesége, Rogán Barbara. Ha Magyar valóban hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy a propagandaminiszterről beszélt Schadl egy tíz-húsz éves távlatú „valamilyen nagyobb történetről”, vagy arról – ahogy írja –, hogy Schadl valójában „Rogán embere volt”, akkor az valóban jelentős dolog. Magyar azt állítja, „erről és további terhelő információkról miniszterektől” szerzett tudomást. Nem kell nagyon körülírni, hogy mit jelent, ha a kormányban több miniszternek is volt tudomása arról, hogy a magyar végrehajtási szervezet maffiaszerűen működik. Ennek kapcsán azt kérdeztük tegnap Magyartól, miért nem nevezi meg a nyilvánosságban a minisztereket, akik tudhattak Tóni, Barbara és Ádám kilétéről. A kérdésünkre ezt megtette:Varga Judit és Gulyás Gergely – válaszolta és ezt a kedd reggeli ATV Startban is megismételte.Gulyással kapcsolatban a miniszterelnökséghez fordultunk, választ egyelőre nem kaptunk. Varga Juditot pedig többször is kerestük a tegnapi nap folyamán az általunk ismert elérhetőségén – hiába. Magyar azt is mondta, a kormány fél évvel a gyanúsítás előtt tudta, hogy Völner Pál érintett az ügyben. Erről viszont semmilyen részletet nem osztott meg.Magyar hétfőn azt mondta, csütörtökön megy be a Központi Nyomozó Ügyészségre, ahova amúgy is berendelték már korábbi kijelentései miatt. Kedden az ATV-n már azt mondta, szerdán lesz a látogatása a nyomozóknál. Arról nem beszélt, hogy bizonyítékait vajon a nyilvánosságban is bemutatja majd. | https://444.hu/2024/03/19/magyar-peter-azt-mondja-varga-judittol-es-gulyas-gergelytol-tudja-ki-az-a-toni-adam-es-barbara | https://web.archive.org/web/20240319120013/https://444.hu/2024/03/19/magyar-peter-azt-mondja-varga-judittol-es-gulyas-gergelytol-tudja-ki-az-a-toni-adam-es-barbara | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-peter-azt-mondja-varga-judittol-es-gulyas-gergelytol-tudja-ki-az-a-btonir-badamr-es-bbarbarar | 444 | hungarian-news | 2024-03-19 00:00:00 | [
"Nagy Ádám",
"Rogán Antal",
"Rogán Barbara",
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara",
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"oktatás",
"vesztegetés",
"végrehajtás",
"kamara",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
59,418 | Matolcsy Ádám külföldre költözött, a haverjához köthető alapok tízmilliárdokkal gyarapodhattak | A Partizán az elmúlt hetekben arra próbált meg választ kapni, mit csinál az MNB-alapítványok külföldi érdekeltsége, a GTC. Röviden: ugyanaz történik kint, mint ami itthon, az MNB-alapítványok lengyel érdekeltsége valamiért épp olyan ingatlanokat vásárol meg Magyarországon, amelyek Matolcsy Ádám köréhez köthetőek. | A Partizán az elmúlt hetekben arra próbált meg választ kapni, mit csinál az MNB-alapítványok külföldi érdekeltsége, a GTC. Röviden: ugyanaz történik kint, mint ami itthon, az MNB-alapítványok lengyel érdekeltsége valamiért épp olyan ingatlanokat vásárol meg Magyarországon, amelyek Matolcsy Ádám köréhez köthetőek. Megmagyarázzuk: a Magyar Nemzeti Bank alapítványai 2020-ban bevásárolták magukat egy nagy múltú lengyel cégbe, a GTC-be. A GTC ingatlanokkal foglalkozik, több mint 40 nagy irodaházuk van szerte Európában. Azt nem tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai miért épp ezt a céget szemelték ki maguknak, az viszont tény: egy hozzájuk köthető magántőkealap többségi tulajdonrészt szerzett benne. Azóta pedig a GTC magyarországi vásárlásai egyértelmű mintázatot követnek: ha arra kerül a sor, hogy megvesznek egy-egy ingatlant, akkor igen sok esetben valamiért épp egy olyanra esik a választásuk, amely ilyen-olyan módon a Matolcsy-körhöz köthető. Összesen 13 ingatlant azonosítottunk, amit a GTC megvett, és ami a Matolcsy-kör közeléből jött. Közte van egy egykori designhotel (Lánchíd 19 Hotel), egy székházépület Budán (Döbrentei utca 2.), egy rózsadombi épületegyüttes (Pusztaszeri út 59.), egy fél utca Pesten (Klauzál utca 7-10.), egy palota az Andrássy út 40. szám alatt, egy irodaház Debrecenben (Fores Offices) és négy lakás a Vörösmarty tér 3. címen. Ezeket az ingatlanokat ingatlan- vagy magántőkealapok birtokolták (Blue, Garda, Arezzo, Felis), tőlük vette meg egy magyar leányvállalatán keresztül a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak lengyel érdekeltsége, a GTC. Hogy az alapok mögött ki áll, nem tudni, a tulajdonosok ugyanis titkosak. Miért kötjük őket mégis a Matolcsy-körhöz? Azért, mert az alapok mindegyikét ugyanaz kezeli: Matolcsy Ádám barátjának, Száraz Istvánnak a cége, a Quartz. De ezen felül is találtunk kapcsolatokat: a Lánchíd 19 Hotel tulajdonosa például részben Matolcsy Ádám egyik ismerőse volt, Stofa György; a Klauzál utcában pedig négyből három ingatlannál Somlai Bálintra, Matolcsy Ádám barátjára bukkantunk az egykori tulajdonosok között. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a GTC a Magyarországon található több millió ingatlanból épp azokat vásárolta meg, amelyek több szállal is a Matolcsy-körhöz köthetők. És itt nem aprópénzekről van szó. A lengyel cég beszámolóiban találtunk rá arra, hogy mennyit fizethettek értük. A vásárlás értékét ugyan nem tüntették fel, az ingatlanokét azonban több esetben igen. Több mint 35 milliárd forintnyi euróról van szó. Ennyit fizethetett tehát a GTC ezekért az ingatlanokért a Száraz-féle alapoknak. Munkánk során természetesen megkerestük az érintetteket is, köztük Matolcsy Ádámot is. A jegybankelnök fia válaszlevelében teljesen eltolta magától a történetet, állítva, hogy semmilyen köze nincs ezekhez az ügyletekhez. Levelünkben személyes találkozót is kértünk tőle, erre azonban nem került sor. Egyrészt azért, mert mint Matolcsy Ádám közölte, ennek „nem látja értelmét”, másrészt pedig azért, mert ahogy írta, „nehezen tudnánk összehozni a találkozót, mert lassan két éve nem Magyarországon élek.” Hogy pontosan hol, az nem derült ki.Matolcsy Ádám az elmúlt években leginkább a Balaton Bútor nevű cég sikerével vált ismertté. A céget 2015-ben nagyrészt az MNB által kitalált és finanszírozott Növekedési Hitelprogram segítségével vette meg, amihez a hitelt édesapja unokatestvére, Szemerey Tamás nyújtotta, pontosabban a Szemerey tulajdonában lévő Növekedési Hitelbank. Később aztán kiderült, hogy ez a cég szállított az MNB épületébe bútorokat. Matolcsy Ádámról az üzleti sikerein kívül is számos cikk jelent meg az elmúlt években, ezek főként az életszínvonalát villantották meg, ami még az átlag NER-es vállalkozóhoz képest is kiemelkedő. Magánrepülőgépezés, Dubaj, luxusórák, de Matolcsy Ádámhoz kötöttek egy New Yorkban található luxuslakást is, bár azt eddig senki nem tudta igazolni, hogy az valóban az övé-e. Azt viszont igen, hogy Matolcsy Ádám egy Mátyás király úti luxusvillában élt Magyarországon, amit korábban az MNB alapítványai vásároltak meg. A Partizán ehhez a villához is ellátogatott: az épület ma már olyan magántőkealapoké, amelyeket szintén Száraz István kezel. Ha kíváncsi vagy, mit találtunk a villánál, és ha az is érdekel, hogy milyen bizniszeket bonyolítanak az MNB-alapítványok és a Matolcsy-kör, nézd meg videónkat ezen a linken. | https://www.partizanmedia.hu/post/matolcsy-ádám-külföldre-költözött-a-haverjához-köthető-alapok-t%C3%ADzmilliárdokkal-gyarapodhattak-par | https://web.archive.org/web/20240306154639/https://www.partizanmedia.hu/post/matolcsy-%C3%A1d%C3%A1m-k%C3%BClf%C3%B6ldre-k%C3%B6lt%C3%B6z%C3%B6tt-a-haverj%C3%A1hoz-k%C3%B6thet%C5%91-alapok-t%C3%ADzmilli%C3%A1rdokkal-gyarapodhattak-par | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/matolcsy-adam-kulfoldre-koltozott-a-haverjahoz-kotheto-alapok-tizmilliardokkal-gyarapodhattak | Partizán | hungarian-news | 2024-02-29 00:00:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Stofa György",
"Száraz István",
"Szemerey Tamás"
] | [
"Balaton Bútor Kft.",
"GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Lánchíd 19 Design Hotel",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"tőkealap",
"NER HOTEL"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
59,419 | Euró-százmilliókat tol a magyar állam a spanyol vonatgyártásba | A MÁV-ot lerohasztja, de a haverok spanyol vonatgyárába euró-százmilliókat tol a magyar állam
A fenti cím maga a sztori is egyben, feltéve, hogy pontosak a spanyol Expansión gazdasági portál információi, miszerint a magyar állami Corvinus Zrt. megtámogatja, hogy a Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltségében álló Magyar Vagon cégcsoport megvásárolja a madridi tőzsdén jegyzett Talgo vonatgyárat. Potom 632 millió euróért. | A MÁV-ot lerohasztja, de a haverok spanyol vonatgyárába euró-százmilliókat tol a magyar államA fenti cím maga a sztori is egyben, feltéve, hogy pontosak a spanyol Expansión gazdasági portál információi, miszerint a magyar állami Corvinus Zrt. megtámogatja, hogy a Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltségében álló Magyar Vagon cégcsoport megvásárolja a madridi tőzsdén jegyzett Talgo vonatgyárat. Potom 632 millió euróért. A mozdonyokat, nagysebességű és intercity vonatokat gyártó, jelenleg 40 százalék közeli arányban egy brit befektetési alap tulajdonában álló cég 100 százalékára tett magyar ajánlatról - spanyol és brit források alapján - a magyar sajtó is írt, hol azt, hogy a Magyar Vagon, hol azt, hogy annak leányvállalata, az M3-as orosz metrókocsik felújításában is részt vevő Dunakeszi Járműjavító lesz a vevő. Az ajánlat horribilis nagyságrendű összegről: 632 millió euróról szól. Részvényenként 4.8-5 euró között kínáltak az akkor 3,8-3,9 eurón mozgó papírok darabjáért (a magyar állami segítség hírére felment az árfolyam 4 euró fölé, de még mindig bőven 5 alatt mozog).Az Expansión meg nem nevezett forrásokra hivatkozva közölt információja szerint a vevő egy konzorcium lenne, benne a MaVag-csoport és 45%-ban a Corvinus. Kicsit zavaros a spanyol közlés, mivel “alapnak” nevezi a Corvinust, ráadásul kicsit mintha kavarná is az MCC-vel és a Corvinus Egyetemmel (mint majd látjuk, a magyar szereplők ismeretében ez megbocsájtható), a leírásból azonban elég egyértelmű, hogy a magyar állam 100%-os tulajdonában lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-re gondolnak. Biztos, ami biztos, rákérdeztünk az állami cégnél, s ha már, akkor a tranzakció egyéb részleteire, illetve arra is, mivel érdemelte ki a hispán vasúti járműgyártó a befektetői érdeklődésüket. Mi meg a válaszukat várjuk érdeklődéssel.Az már most valószínű, hogy a magyar félnek, így a jelek szerint az adófizetőknek is, még a gigantikus vételárnál is többe fáj majd a vonatgyárbeszerzési hóbort. Spanyol források szerint ugyanis a magyar konzorcium emberei tárgyalnak a Talgo hitelezőivel, hogy járuljanak hozzá a tulajdonosváltáshoz, ígérve, a magyarok képesek és kedvük is van törleszteni a vonatgyár hiteleit. Márpedig a Talgónak tetemes, a 350 millió eurót meghaladó “idegen eszköze”, azaz hitele volt a 2023 első félévi beszámoló szerint - azt mondják az okosok, hogy a vasútijármű-gyártásnál ez nem para, viszont egyszer ki kell fizetni.A MaVag-csoport központi cége, a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter érdekeltsége volt, jelenleg pedig (meglepetés!) közvetett tőkealap-tulajdonban van, a Solva II. magántőkealapról a Direkt36 derítette ki, hogy voltaképpen Hernádi Zsoltot tisztelhetjük benne. A spanyol lapok rendszeresen “Andreas Tombort” nevezik meg, mint aki az ügyletet kavarja. Tombor az első Orbán-kormányban a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója volt, majd “Habony hitelezőjeként” vonult be a magyar politikai bulvárba, nemzetközi fegyverbizniszekben és szürkezónás média-szerzési akciókban is fölbukkant, de talán legfontosabb fegyvertény a részéről, hogy létrehozta a fideszes királyképzőt, az Mathias Corvinus Collegiumot, az MCC-t. Habony hitelezője valóban látszik a cégcsoport szövevényében mint a leánycég, a Ganz-MaVag International Kft. közvetett résztulajdonosa. Annak a cégnek, amelyiknek igazgatósági tagja Halkó Gabriella, a fent említett Habony Árpád régi motoros üzlettársa, a cégvezető pedig Törő Csaba, aki még a néhai SZDSZ egyik “simicskájaként”, pontosabban a pártharcokban Fodor Gábor ambícióinak támogatójaként vált ismertté.Hashtagek: feketeöves NER-lovagok (és proxyk), 632 millió euró, közpénzjelleg. Aki idáig eljutott az olvasásban, gyorsan vonatozzon egyet Magyarországon, s meditáljon: tényleg spanyol szupermozdony gyártó-e az, ami hiányzik a kötöttpályáról. | https://www.partizanmedia.hu/post/euró-százmilliókat-tol-a-magyar-állam-a-spanyol-vonatgyártásba | https://web.archive.org/web/20240223152133/https://www.partizanmedia.hu/post/eur%C3%B3-sz%C3%A1zmilli%C3%B3kat-tol-a-magyar-%C3%A1llam-a-spanyol-vonatgy%C3%A1rt%C3%A1sba | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/euro-szazmilliokat-tol-a-magyar-allam-a-spanyol-vonatgyartasba | Partizán | eu-news | 2024-02-14 00:00:00 | [
"Halkó Gabriella",
"Hernádi Zsolt",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Tombor András",
"Törő Csaba"
] | [
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Dunakeszi Járműjavító Kft.",
"Ganz-MaVag International Kft.",
"Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.",
"MÁV"
] | [] | [
"közlekedés",
"vasút",
"klientúra",
"jármű / gépgyártás",
"tőkealap"
] | [] |
59,420 | Korrupciógyanú miatt indított eljárást a szlovák ügyészség Gyimesi György ellen | A szlovákiai választások előtt Gyimesi György a 2020-ban nyertes szlovák populista párt, az Egyszerű Emberektől igazolt a Magyar Szövetségbe, aminek az alelnöke lett. A migrációról, Sorosról, a szuverenitásról alkotott elképzelései nem állnak távol sem Robert Ficóétól, sem Orbán Viktorétól. | A szlovákiai választások előtt Gyimesi György a 2020-ban nyertes szlovák populista párt, az Egyszerű Emberektől igazolt a Magyar Szövetségbe, aminek az alelnöke lett. A migrációról, Sorosról, a szuverenitásról alkotott elképzelései nem állnak távol sem Robert Ficóétól, sem Orbán Viktorétól.Gyimesi ellen pár napja közbeszerzés befolyásolása miatt indított eljárást a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA), írja a Napunk az Aktuality.sk alapján. Az eljárás még egy olyan ügy miatt indult, ami akkor történhetett, amikor Gyimesi még Kassa megyének dolgozott. Az őt megkereső újságírónak Gyimesi azt mondta, nem tudja, milyen ügyről van szó. „Én a megyén két hónapot dolgoztam, rendes alkalmazott voltam és nem is döntöttem különösen nagy dolgokról. Azt hiszem, 50 ezer eurós nagyságig” - mondta.A Plus 7 dní emlékeztet arra, hogy amikor Gyimes 2020-ban Gyimesi Xenon nevű cége 200 ezer eurós uniós támogatást kapott, majd mikor képviselő lett, az anyja lett a cég vezetője. Az uniós pénzek menedzselésével foglalkozó cég Kassa Megye Önkormányzatával is kapcsolatba került, ahol a közbeszerzések ellenőrzése lett volna a feladata. | https://444.hu/2024/03/19/korrupciogyanu-miatt-inditott-eljarast-a-szlovak-ugyeszseg-gyimesi-gyorgy-ellen | https://web.archive.org/web/20240319173057/https://444.hu/2024/03/19/korrupciogyanu-miatt-inditott-eljarast-a-szlovak-ugyeszseg-gyimesi-gyorgy-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/korrupciogyanu-miatt-inditott-eljarast-a-szlovak-ugyeszseg-gyimesi-gyorgy-ellen | 444 | eu-news | 2024-03-19 18:27:00 | [
"Gyimesi György"
] | [
"Magyar Szövetség (Szlovákia)"
] | [
"Európa",
"Szlovákia"
] | [
"közbeszerzés",
"EU"
] | [] |
59,421 | Városok nem kapnak annyi pénzt, amennyi ebben a faluban eltűnt az utóbbi években | Versend egy kis település Baranya megyében, alig több mint kilencszáz lakossal. A többségében roma lakta falu már többször került a hírekbe, például azért, mert polgármesterét, Kárász Istvánt költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt tavaly elítélték, igaz, nem jogerősen. Néhány helyi most azt állítja, egy időre a gyerekek sem kaptak meleg ebédet, mert az arra szánt hatmillió forintot a beszállító nem kapta meg. Közben pedig egy sor hasonló beruházást is jelentettek a kormányhivatal és a NAV felé, amelyekre bár tízmilliókat kapott az önkormányzat, mégsem valósultak meg rendesen. | "Két kisgyerekem van, ők nem ide fognak járni, ezt garantálom, az én gyerekeim nem lesznek itt ezen a lepattant helyen" - mondja határozottan egy versendi férfi, akivel a háza előtt beszélgetünk egy mellékutcában. Versend egy kis falu Baranya megyében, nem messze Mohácstól, közel a horvát határhoz. Alig néhány elágazásból áll, pár perc autózással bejárod az egészet. A település középpontjában, nevezzük főtérnek, áll egy katolikus templom, mellette egy apró vegyesbolt, olyan, ahol nem te válogatsz, hanem a pult mellől kell kikérned, amire szükséged van.
Versendnek valamennyivel kilencszáz fölött van a lakosságszáma, az utolsó népszámlálás szerint a lakók több mint fele roma. Az a fajta falu, amiben ha név szerint keresel valakit, akkor az útbaigazítód rögtön odahív maga mellé, és a kezével elmutogatja neked, hogy abban a néhány méterre lévő kanyarban fordulj be balra, menj fel azon a kis mellékúton, majd a végén jobbra, és amit keresel, az a zöld ház lesz a jobboldalon, de a keresett lakó most éppen amúgy sincs otthon, dolgozik.
Versenden hatalmas lehetőség van arra, hogy egy szépen karbantartott falu legyen, több múlt század eleji ház sorakozik egymás mellett, legtöbbje mégis elhanyagolt állapotban van. Az első látásra is rögtön nyilvánvaló, hogy éles határ van a tehetősebbek és a szegényebbek között, erre ékes példa egy vérpirosra festett, alaposan felújított kúria, ami két lepukkant, de mégis lakott épület között áll. A falunak ugyanakkor saját óvodája és általános iskolája is van, utóbbi egészen nyolcadik osztályig, ami több hasonló méretű településről nem mondható el.
És Versendet vezeti az a polgármester, aki többször került már a hírekbe, igaz, nem pozitív történések miatt: Kárász István ellen ugyanis több eljárás is zajlik, például költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt. Legutóbb pedig július elején jelent meg a hír, hogy állítólag az a pénz is eltűnt, amit a faluvezetésnek a gyerekek melegétkeztetésére kellett volna fordítania, így aztán volt, hogy ebédre kenyér és felvágott jutott nekik.
Kifli és felvágott ebédre
Július közepén járunk Versenden, hétköznap, így napközben kevesen vannak kint az utcákon. Elsőre egy faágakat cipelő közmunkással, autót motorolajjal feltöltő apával, akit három gyereke figyel, egy elhanyagolt ház kapujában nézelődő férfival találkozunk. Mindegyikhez egyenként odamegyünk, hogy az állítólagos melegételhiányról kérdezzük őket, de egy közös bennük:
Az már az ott-tartózkodásunk első pár percében egyértelművé válik, hogy a kis faluban nehéz lesz megszólalókat találni. Ők nem tudnak az étkeztetésről, nem tudják, hogy működik, nem akarnak belefolyni, kérdezzünk mást, érkeznek sorban a válaszok. Pedig Páger Ferenc, aki az októberi önkormányzati választásokon sikertelen kihívója volt a hosszú évek óta falut vezető Kárásznak, még úgy nyilatkozott az ATV-nek, hogy az önkormányzat hatmillió forintot kapott a melegétkeztetésre, de a pénz nem érkezett meg a beszállító céghez, így aztán három hónap után leálltak az ételszállítással.
A versendi önkormányzat ugyanis a rászoruló gyerekeknek biztosít meleg ebédet, ehhez az utóbbi időben a szomszédos település vendéglőjéből rendelték az ételt, mondja Páger minderről az Indexnek. A választások után a Demokratikus Koalícióba belépő férfi szerint
Ezt a tartozást a Babarci Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője is megerősíti az Indexnek (alá tartozik Versend is). A jegyző - aki annak ellenére, hogy könnyen beazonosítható, nem akarja, hogy a nevét is leírjuk - szerint amint a beszállító jelezte neki, hogy az önkormányzat nem fizet, ő az ügyet rögtön továbbküldte a Baranya Megyei Kormányhivatalnak. A beszállító ezután, június 30-án fel is mondta a szerződést Versenddel. Mindketten azt állítják,
Páger szerint a faluvezetés azóta menükkel próbálja kipótolni az ételt. Azt ugyanakkor a jegyző szintén jelezte a kormányhivatal felé, hogy a versendi önkormányzatnak nincs semmilyen érvényes szerződése beszállítóval, márpedig azt kötelezően jelenteni kell a kincstárnak, honnan jön az étel, mert "az nem fakultatív dolog".
Páger ehhez hozzáteszi, nem először történt ilyen, ez már a harmadik ételbeszállítója volt az önkormányzatnak. Az előzőnek például ötmillióval tartozott. A jegyző ugyanezt mondja, de hozzáteszi azt is, hogy többszöri felszólításra az ötmillió forintot végül az önkormányzat rendezte.
De mit szólnak ehhez az itt élők?
Kovács Szabolcs Babarcról származik, de már évek óta él Versenden. A gyerekei korábban nem, csak a koronavírus alatti kijárási korlátozások alatt kaptak ételt, azokban a hetekben házhoz vitték azt. Abban az időszakban még a szomszéd település vendéglője szállította az ebédet, de Szabolcs szerint az hiába volt vákuumcsomagolású, szörnyű minőségű volt,
mint amikor a sós vízbe beledobják a tésztát.
Kőhalminé Kovács Borbála viszont mást állít: három gyereke jár rendszeresen az étkeztetésre, és szerinte egyszer sem panaszkodtak a minőségére. Azt is tagadja, hogy lettek volna olyan napok, amikor nem jutott meleg ebéd nekik.
A településen járkálva végül egy férfit szólítunk le, akiről már messziről látni, hogy feltehetően valamilyen pozíciót tölt be a faluban. Gyorsan kiderül, hogy tényleg így van: ő Kovács György, Versend alpolgármestere.
Kovács kategorikusan tagadja, hogy bármilyen tartozása lenne a hivatalnak, vagy azt, hogy egy ideig nem kaptak volna meleg ételt a gyerekek. Azt viszont hozzáteszi, hogy ételbeszállítót valóban váltottak, de csak azért, mert a lakosok nem voltak elégedettek a minőséggel. Pár mondat után viszont rögtön meginvitál minket, hogy menjünk, és nézzük meg a saját szemünkkel azt a bizonyos étkeztetést. A meghívást megköszönjük, és el is fogadjuk.
Amikor délben megérkezünk az épülethez, a nyitott ablakokból evőeszközök csörömpölését hallani, már javában ebédelnek a gyerekek, az udvarban pedig ott parkol a polgármester autója is. Ezután viszont egy egészen szürreális jelenet játszódik le:
Hiába emlékeztetjük arra, hogy az alpolgármestere hívott meg minket, Kárász nem tágít, mindössze annyit mond:
Én kormánypárti vagyok, az Indexnek nem nyilatkozom,
majd beül a kocsijába, és elviharzik, az épület környékéről pedig szó szerint elhajtanak minket az ételosztást vezénylő alkalmazottak. Így aztán nem tudjuk megnézni a saját szemünkkel az étkeztetést, és nem tudjuk feltenni a kérdéseinket a polgármesternek.
Kárász egyetlen hozzánk intézett mondata viszont azért is hangzik egészen pikánsan, mert ő hivatalosan független polgármester, négy független képviselővel az oldalán, nem pedig fideszes.
Tizenkétmillióból semmi
Kárász István, vagy ahogy a helyiek nevezik, Pista a Nemzeti Választási Iroda adatai alapján tíz éve Versend polgármestere. Bár már 2006-ban is indult, nem nyerte el a széket. 2010-ben viszont nyolcvankét szavazattal verte meg a falut 1994 óta vezető független polgármestert. Kárász az első ciklusának még a Magyar Szocialista Párt színeiben indult neki, a következő két választáson viszont már függetlenként jegyeztette be magát.
Ezt akkor úgy indokolta, hogy az előző faluvezetéstől örököltek 48 millió forintos banki tőketartozást és annak kamatait, valamint közel 24 milliós beszállítói tartozást is.
2016-ban aztán a kis település újra a hírekbe került: több mint 12 millió forintot nyertek a falu roma kulturális- és pihenőparkjára, ami a valóságban akkoriban úgy nézett ki, hogy két sor roskadozó kerítés, egy homokozónak látszó gödör, pár összeeszkábált pad és néhány sárgára festett autógumi feküdt egy üres földterületen.
A feljebb említett versendi Kovács Szabolcs szerint a kerítést az ott lévő nyárfából csinálták, ami viszont nem egy időtálló anyag, és elporlad, összeroskad. A lefestett autógumikról pedig így fogalmaz:
Tök jó, oké, otthon csinálok a kislánynak, de amikor van rá tízmillió, akkor csak feltesznek három gumiabroncsot?
Szerinte inkább színpadot vagy valamilyen főzőhelyet kellett volna ott kialakítani. És hogy néz ki ez a park napjainkban?
Merthogy a helyén most nyoma sincs annak, hogy ez egy pihenőpark lenne. Ottjártunkkor természetesen ezt is megtekintjük, de csak a térdig érő gazban gázolunk, mindenesetre egy megfakult autógumit azért találunk benne. A kerítés eltűnt, a padoknak hűlt helye, itt biztosan nem lehet kulturális eseményt tartani, de egy alapos kaszáláson kívül más programot sem nagyon.
Egy idősebb versendi nő később arról beszél, hogy a faluban nem értik, hogy lehet még mindig Kárász a polgármester. A faluvezetőt úgy írja le, mint aki megválogatja, kinek köszön és kitől fogad köszönést, majd azt is mondja, van egy kisebb köre, akiket segít, például a házfelújításban, a többieknek viszont egyáltalán nem.
Bírósági eljárások és bejelentések gárdája
Páger Ferenc és a közös önkormányzati jegyző szerint több olyan másik beruházás is van Versenden, amikre bár tízmilliókat kapott az önkormányzat, nem igazán valósultak meg rendesen. Ezeket pedig elmondásuk szerint rendre bejelentik a Baranya Megyei Kormányhivatalnál vagy a NAV-nál.
Az egyikről a DK-s Varjú László is beszélt. Az országgyűlési képviselő elment Versendre, aztán élőben bejelentkezett az egyik út mellől, amire az általa elmondottak alapján az önkormányzat 80 millió forintot kapott. Minderről a jegyző is azt mondja, hogy ez elméletileg egy két kilométeres elkerülőút lenne, hogy a munkagépek kikerüljék a települést. Viszont azt a felvételen is látni, hogy
A jegyző szerint a 80 millió azért "elég nagy pénz ahhoz, hogy valami értelmeset lehessen csinálni, de sehol sem tartanak: párszor le lett gyalulva az út, de szilárd burkolat nincs". Mindezt szintén jelezte a kormányhivatalnak és a NAV-nak is, de azt mondja, egyelőre semmilyen ellenőrzés nem történt.
Máskor a jegyző szerint a polgármester hóeltakarításról kiállított számlát fizetett ki úgy, hogy abban a hónapban nem is volt hó. Mindezt szintén bejelentették a NAV-nak.
Arról Páger és a jegyző is beszél, hogy az önkormányzat 19 millió forintot kapott a hivatal rendbehozására - ez a felújítás viszont áll. A jegyző ehhez hozzáteszi, ő eleve csak hónapokkal később értesült arról, hogy az önkormányzat erre beadott egy pályázatot, és el nyerte.
Mindezekről megkérdeztük a Baranya Megyei Kormányhivatalt. Arra voltunk kíváncsiak, a hivatal pontosan milyen bejelentéseket kapott, milyen ügyeket vizsgálnak vagy épp zártak már le, mi lett ezeknek az eredménye. Minderre csak egy rövid választ kaptunk. Annyit írtak, a hivatal "két ügyben folytat jelenleg vizsgálatot, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően megteszi a szükséges intézkedéseket". Kerestük a NAV-ot is, cikkünk megjelenése után mindössze annyit válaszoltak, folyamatban lévő ügyekről nem hozhatnak nyilvánosságra részleteket.
Ráadásul az önkormányzati bankszámlák inkasszó alá kerültek, a tartozások és a különféle visszafizetési kötelezettségek miatt, teszi hozzá a jegyző. Eszerint a végrehajtó hatósági átutalási megbízást ad ki a banknál kezelt összegre. Magyarán, amint beérkezik valamennyi összeg a számlára, a bank abból amennyit tud, továbbutal a végrehajtónak.
Kárásznak és az önkormányzatnak bírósági ügyekből is bőven kijut, például abban az ügyben, amiben az óvoda felújítására kaptak 130 millió forintot. A Pécsi Törvényszék sajtósa megkeresésünkre azt írta, a vád nagyobb kárt okozó, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás, mert "jogtalan haszonszerzés céljából a Versendi önkormányzat vagyonában 4,5 millió forint kárt okoztak azzal, hogy különböző fiktív karbantartási munkákat próbáltak meg számlákkal igazolni, és az ebből származó pénzt felvették, azt egymás között elosztották".
Egy másik ügyben 2019-ben élettársával együtt már elmarasztalták, igaz, nem jogerősen. Élettársa kezelte ugyanis 2003 és 2013 között a pénztárt. A polgármester költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 500 ezer forintos pénzbüntetést és közel 1,2 millió forintos vagyonelkobzást kapott. A vád szerint ugyanis 2012-ben hamis okiratokra alapozva azt mondta, két ember közmunkáját kell kifizetnie, erre kapott a Baranya Megyei Munkaügyi Központtól közel ötszázezer forintot. A pénzt viszont egy olyan számlára utaltatta, amihez csak ő tudott hozzáférni. Emellett papíron fizetési előleget adott olyan embereknek, akik azt nem is kérték, a pénz átvételét pedig nem is ők írták alá. Harmadrészt pedig a vád szerint bár Kárász tényleg adott fizetési előleget több embernek, de amikor azt visszafizették neki, a polgármester az összeget nem tette be az önkormányzat pénztárába.
A városok nem kapnak annyi pénzt, amennyi itt nálunk eltűnt az utóbbi pár évben. Annyi pénz érkezik ide, mégis a mi falunk van teljesen elmaradva, a környék pedig gazdag vidék
- mondja minderről Páger.
Ezt később mi is látjuk: a szomszédban van Babarc, a hasonló méretű és adottságú falu, ugyanolyan épületekkel, mégis sokkal rendezettebb állapotban.
Borítókép: Index Fotós: Bődey János | https://index.hu/belfold/2020/07/20/versend_polgarmester_onkormanyzat_melegetkeztetes_penz/ | https://web.archive.org/web/20230328043228/https://index.hu/belfold/2020/07/20/versend_polgarmester_onkormanyzat_melegetkeztetes_penz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/varosok-nem-kapnak-annyi-penzt-amennyi-ebben-a-faluban-eltunt-az-utobbi-evekben | Index | hungarian-news | 2020-07-20 23:33:00 | [
"Kárász István"
] | [
"Versend Község Önkormányzata"
] | [
"Baranya megye",
"Versend"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"önkormányzat",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
59,422 | Kiszámoltuk, felrajzoltuk: már majdnem 400 céghez van közük a NER-közeli magántőkealapoknak | Sokkal kiterjedtebb a magántőkealapok hatása a magyar gazdaságra, mint eddig hittük. Számításaink szerint ma már 361 cég tartozik csak a NER által kezelt magántőkealapok alá, ami azt jelenti, hogy ennyi vállalat termel teljesen ismeretlen tulajdonosoknak, nem egyszer milliárdos hasznokat. Megtudtuk azt is, a jegybank alapítványai és a jegybankelnök fiának barátja, Száraz István sportot űznek abból, hogy ingatlanokat cserélgetnek egymással – az üzleti logika alapján nyilván valamennyi felárért cserébe, amit két olyan magántőkealap tehet zsebre, amit Száraz István cége kezel. | Sokkal kiterjedtebb a magántőkealapok hatása a magyar gazdaságra, mint eddig hittük. Számításaink szerint ma már 361 cég tartozik csak a NER által kezelt magántőkealapok alá, ami azt jelenti, hogy ennyi vállalat termel teljesen ismeretlen tulajdonosoknak, nem egyszer milliárdos hasznokat. Megtudtuk azt is, a jegybank alapítványai és a jegybankelnök fiának barátja, Száraz István sportot űznek abból, hogy ingatlanokat cserélgetnek egymással – az üzleti logika alapján nyilván valamennyi felárért cserébe, amit két olyan magántőkealap tehet zsebre, amit Száraz István cége kezel. „Az MNB nem lehet offshore-lovagok szálláshelye” – Orbán Viktor rögtön a 2010-es megválasztása másnapján jelentette ki ezt, üzenve az akkori jegybankelnöknek, Simor Andrásnak, akiről kiderült, van egy offshore-cége. A Fidesz akkoriban nemcsak Simor, hanem úgy általában az offshore-ozás ellen is háborút hirdetett, ennek keretében pedig még az Alaptörvénybe is beleírták, hogy közpénzt csak olyan szervezet kaphat, amely átlátható. Az offshore-ozás talán ezért, talán más miatt, de itthon kiment a divatból. Lett viszont helyette más: magántőkealap. A magántőkealap egy befektetési forma, aminek a működését nagyon leegyszerűsítve a következőképpen lehet leírni: a magántőkealapoknak, akárcsak a cégeknek, tulajdonosaik vannak, az ő pénzük van ezekben az alapokban. A tulajdonosok aztán a magántőkealapokon keresztül vagyonelemekre tesznek szert: céges részesedéseket, azokkal együtt pedig gyárakat, vagy akár ingatlanokat vásárolnak. Mindezt teljes titokban, ami ugyanis az egyik fontos különbség egy cég és egy magántőkealap között, hogy míg egy kft. vagy egy zrt. tulajdonosát meg lehet ismerni, addig a magántőkealapoknál a befektetők kiléte nem nyilvános. És éppen ez az, amit a magántőkealapok egyik legnagyobb előnyeként szoktak emlegetni: „a tulajdonosokat elrejtő teljes diszkréciót”. Nagyon valószínű, hogy a magántőkealapok az utóbbi években emiatt szaporodtak el Magyarországon gombamód, az elmúlt két évben megduplázódott a számuk. November elején összesen már 144 magántőkealap létezett, miközben 2 évvel ezelőtt még csak ennek mintegy fele, 78 magántőkealap működött az országban. És míg az offshore-cégeket a kormány üldözte, a magántőkealapokat ahol tudja, segíti: hol pénzzel, hol azzal, hogy beszáll a projektjükbe. Például, a Vodafone-ban az állam tulajdonostársa végső soron egy magántőkealap. A konstrukció a következő: a Vodafone egyik tulajdonosa a Corvinus Zrt., ami egy tisztán állami cég, a másik pedig a 4iG, ami egy tőzsdei cég, melynek az egyik legnagyobb részvényese egy magántőkealap. Magyarország második legnagyobb bankjánál, az MBH-nál ugyanez a képlet: az állam különböző magántőkealapokkal állt össze, hogy csináljon egy versenytársat az OTP-nek. Hogy kihez tartozhat egy magántőkealap, annak kapcsán egyetlen támpontunk van: az alapkezelő cégek. Ezek a társaságok kezelik az alapokba berakott pénzt. Az alapkezelők kiléte pedig nyilvános – azt legalábbis a legtöbb esetben meg lehet mondani, hogy ki kezeli az adott magántőkealapot. Azért írjuk, hogy a legtöbb esetben, mert itthon van olyan alapkezelő, aminek az egyik tulajdonosa maga is egy magántőkealap. Tehát, egy magántőkealap a résztulajdonosa egy magántőkealapokat kezelő cégnek. Ebben a konstrukcióban tehát amellett, hogy a magántőkealapok tulajdonosai nem ismertek, magáé a kezelőjé sem teljesen. Persze a legtöbb alapkezelőnél ez nem így van: elég könnyen kimutatható, hogy a 144 magántőkealap egy jelentős részét olyan cégek kezelik, amelyek a NER-hez köthetők. NER alatt egészen pontosan Mészáros Lőrincet és körét (Kertész József, Szíjj László, Jászai Gellért, Vida József), Tiborcz Istvánt és körét (Jellinek Dániel, Szécsényi Bálint), Rogán Antal körét, valamint Hernádi Zsoltot értjük. Illetve azt az alapkezelőt is, amelynek az egyik végső tulajdonosa maga is egy magántőkealap – a másik tulajdonos ugyanis nem más, mint Száraz István, Matolcsy Ádám barátja. A hozzájuk, tehát a NER-hez köthető alapkezelők 77 magántőkealapot igazgatnak – az összes magántőkealap több mint felét. Hogy képet kapjunk arról, valójában mekkora szeletét fedik le a gazdaságnak ezek a magántőkealapok, összeszámoltuk azt is, hogy a NER-hez köthető magántőkealapok hány cégben érdekeltek közvetlenül, és e cégek leányvállalatait is összegyűjtöttük. Így derült ki, hogy a végső szám ma már közelíti a 400 vállalatot: egészen pontosan 361 cégről van szó.(Ha valaki szeretné nagyobb felbontásban, részleteiben látni az ábrát, annak érdemes erre a linkre kattintania.)Ezek között pedig vannak kifejezetten nagyok is: 25 olyan magántőkealapos vállalatot találtunk, amelynek éves bevétele meghaladja a 10 milliárd forintot. Az ábrán a bordó színű buborékok a magántőkealapokat, a szürke-bordó buborékok a 10 milliárd forintot meghaladó árbevételű cégeket, a feketék pedig az alapkezelő cégek tulajdonosait jelölik. Táblázatos formában a részletes adatokat innen lehet letölteni. A magántőkealapokról videót is készítettünk, amelyben körbejárjuk többek között a Tiborcz István-féle Főnix magántőkealap, illetve a Matolcsy Ádám barátjaként számon tartott Száraz István-féle magántőkealapok több üzletét. Ahogy a Válasz Online feltárta, a Főnix érdekelt például a Soroksár-Gyál területén készülő beruházásban, amiről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy valami készül arrafelé: a kormány 500 hektárnyi területet nyilvánított Soroksár külterületi részén, és Gyál egyes részein beruházási célterületté. Ebből egy cégen keresztül 173 hektárnyit birtokol a Főnix nevű magántőkealap, amelyet Tiborcz István alapkezelő cége, a Diófa kezel. A Száraz-féle magántőkealapok pedig leginkább a jegybanki alapítványokkal üzletelnek, nem is akárhogyan: több, nagy értékű ingatlannál a képlet az volt, hogy előbb a jegybank alapítványai eladták őket a Száraz-féle magántőkealapoknak, hogy aztán egy, a jegybanki alapítványokhoz köthető lengyel cég (Global Trade Center, GTC) visszavásárolja őket. A GTC-nek egyébként szintén egy magántőkealap a fő tulajdonosa, amit a jegybanki alapítványok egyik cége kezel. Tehát, a jegybank alapítványai előbb eladták az ingatlanokat, hogy aztán kvázi visszavásárolják őket, a különbözetet pedig – már ha van felár, ami a piaci logika alapján valószínűleg volt – a Száraz István által kezelt magántőkealap tette zsebre. Ez történt például egy Andrássy úti ingatlannal is: az Oktogontól néhány perc sétára, az Andrássy út 40-42. szám alatt található, Ybl Miklós által tervezett épület eredetileg az MNB alapítványoké volt, 14,9 millió euróért vették meg. Ezután eladták a Quartz által kezelt magántőkealapoknak, onnan pedig „visszavásárolta” az MNB alapítványokhoz köthető magántőkealap külföldi cége. Ahogy a Magyar Tudományos Akadémia egykori épületét is, a Pusztaszeri úton. Ez az ingatlan ugyancsak az MNB alapítványaié volt, 2,7 milliárd forintért vették meg, majd eladták a Quartz által kezelt magántőkealapoknak, tőlük pedig „visszavásárolta” a GTC. De hasonló történt a Vörösmarty téren található Kasselik-ház egyes ingatlanjaival is. A Kasselik-házban az MNB alapítványok az alsó szinteket birtokolták, a felső szinteken pedig összesen 5 helyiséget a Quartz-magántőkealapok. Az alsó szinteket az MNB alapítványok eladták, hogy aztán megvegyék a Quartz-magántőkealapoktól a felsőket. A konstrukció részletesebben a következő volt: a Global Trade Center magyar leányvállalata (GTC Origine Investments) megvásárolta a G-Alpha VRSMRT nevű céget (aminek a végső tulajdonosa az adás-vétel előtt a Quartz által kezelt Arezzo és Felis magántőkealap volt). Az MNB alapítványai a kérdéseinkre adott válaszukban arra utaltak, hogy az alapítványok csak jól jártak az oda-vissza vásárolgatással. Egészen pontosan azt közölték, hogy „a Pallas Athene Alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vagyonkezelési stratégiája és döntései egyértelműen azt a szemléletet követik, hogy a vállalat köteles megőrizni a rábízott tőkét és elérhető, stabil hozamot biztosítani a tulajdonosai számára. Ennek eredményeként a rábízott tőkét és vagyont az adott piaci helyzetnek megfelelő területen, minden esetben értékálló befektetésben helyezi el. Kizárólag olyan beruházásokat hajt végre, amelyek a korábbiaknál jobb és jobb megtérülést, valamint stabil hozamokat tesznek lehetővé. A követett stratégiának köszönhetően az Optima Zrt. még a válsággal sújtott időszakban is növelni tudta a rábízott alapítványi vagyon értékét ezáltal támogatva az Alapítvány kultúrával és oktatással kapcsolatos stratégiai céljait.” De mi értelme van a magántőkealapozásnak a NER 13. évében? A sokadik kétharmad után miért is lehet bárkinek szüksége arra, hogy magántőkealapok mögé rejtse a vagyonát? Hiszen az eddig sem rengette meg a kormány hatalmát, hogy kiderült, egyesek a semmiből lettek tíz-, adott esetben százmilliárdosok. De akkor mégis, mi lehet az oka annak, hogy Orbán Viktor legközelebbi emberei, de még a jegybankelnök fiának közelében is egyre-másra bukkannak fel ezek a titkos pénztárcák? Videónkban erre is megpróbálunk választ adni. | https://www.partizanmedia.hu/post/kiszámoltuk-felrajzoltuk-már-majdnem-400-céghez-van-közük-a-ner-közeli-magántőkealapoknak-partiz | https://web.archive.org/web/20240124123141/https://www.partizanmedia.hu/post/kisz%C3%A1moltuk-felrajzoltuk-m%C3%A1r-majdnem-400-c%C3%A9ghez-van-k%C3%B6z%C3%BCk-a-ner-k%C3%B6zeli-mag%C3%A1nt%C5%91kealapoknak-partiz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiszamoltuk-felrajzoltuk-mar-majdnem-400-ceghez-van-kozuk-a-ner-kozeli-magantokealapoknak | Partizán | hungarian-news | 2023-03-14 00:00:00 | [
"Hernádi Zsolt",
"Jászai Gellért",
"Jellinek Dániel",
"Kertész József Tamás",
"Matolcsy Ádám",
"Mészáros Lőrinc",
"Rogán Antal",
"Száraz István",
"Szécsényi Bálint",
"Szíjj László",
"Tiborcz István",
"Vida József"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"offshore",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [] |
59,423 | Környezetvédelmi visszaélésekben érintett cégek kaptak nagy pénzeket az EU támogatásaiból | A Horizont program 95 kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos projektet finanszírozott 2014 óta. Az Investigate Europe feltárta, hogy euró milliókat kaptak olyan vállalatok, amelyeket környezetvédelmi visszaélésekkel vádoltak. Valamint olyanok, amelyek oligarchákhoz, egy kínai állami tulajdonban lévő céghez, illetve egy karibi adóparadicsomban működő vállalathoz kapcsolódnak. | A Horizont program 95 kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos projektet finanszírozott 2014 óta. Az Investigate Europe feltárta, hogy euró milliókat kaptak olyan vállalatok, amelyeket környezetvédelmi visszaélésekkel vádoltak. Valamint olyanok, amelyek oligarchákhoz, egy kínai állami tulajdonban lévő céghez, illetve egy karibi adóparadicsomban működő vállalathoz kapcsolódnak. Egy év börtön és 293 ezer euró kártérítés. Erre ítélte egy sevillai bíróság 2016 szeptemberében a Cobre Las Cruces SA bányavállalat három vezetőjét. A trió beismerte, hogy egy esetben környezetvédelmi bűncselekményt követtek el (a rézbányájuk közelében lévő víztartó réteget arzénnel szennyezték), egy esetben pedig közveszély okoztak.A folyamatban lévő jogi eljárások ellenére a Cobre Las Cruces megkezdhette az Intmet nevű projekt koordinálását, amelynek célja „a fémkinyerési hozam maximalizálása, valamint az energiafogyasztás és a környezeti lábnyom minimalizálása” volt. Az Intmet az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramjának, a Horizontnak a része volt. Ezt az Európai Bizottság 7,8 millió euróval támogatta, amelyből 2,73 millió eurót a Cobre Las Cruces kapott. A spanyolországi székhelyű, de a kanadai First Quantum Minerals tulajdonában lévő céget hét, kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos Horizont-projektben való részvételre választották ki. A cég összesen 5,53 millió euró közpénzt tehetett zsebre, ami a második legmagasabb összeg a támogatásban részesült európai cégek között. A Cobre Las Cruces bányától alig 20 kilométerre található Aznalcóllar városa, ahol 1998-ban az elmúlt 50 év egyik legnagyobb európai bányászati környezeti katasztrófája történt. Az aznalcóllar-i piritbánya tározójának átszakadása hatmillió köbméter mérgező iszapot engedett a közeli folyóba: halak ezrei pusztultak el és 4634 hektárnyi terület ment tönkre. Néhány földterület annyira szennyeződött, hogy többé soha nem lehetett megművelni.A bánya a Boliden svéd multinacionális vállalat tulajdonában volt, amely mintegy 40 millió eurót fizetett a katasztrófa okozta károkért. A spanyol leányvállalat azonban nem sokkal később csődöt jelentett, így még mindig tartozik a spanyol államnak a helyreállításra fordított 43 millió euróval, valamint a helyi hatóságoknak a helyreállításra fordított 89 millió euróval. A Boliden nem fizet, inkább az európai adófizetőktől szedi be a pénzt: a cég 2,7 millió eurót kapott a Horizont nyolc projektjében játszott szerepéért. Ezek közül többnek „a bányászati tevékenységek környezeti hatásainak minimalizálása” a célja. Chilébe exportált hulladék, pusztuló indonéz erdők, mérgezett zambiai gyerekAz Investigate Europe elemezte a 2014 és 2020 között 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező uniós tudományos kutatási program, a Horizont 2020 által finanszírozott összes kritikus nyersanyagokhoz kapcsolódó projektet. Valamint annak utódját, a Horizont Európát, amely 2021 és 2027 között 95,5 milliárd eurót tervez szétosztani. A támogatott több ezer projekt közül 95 kapcsolódik közvetlenül kritikus nyersanyagokhoz. Ezek összesen 667 millió eurót kaptak, és 1043 szervezetet – köztük vállalatokat, egyetemeket és kutatóközpontokat – érintettek. Az uniós támogatásban részesülő vállalatok környezetrombolása nem csak Európában fordult elő. A Boliden nevét az Európai Parlament által kért, harmadik országokban működő vállalatok által elkövetett emberi jogi jogsértésekről szóló jelentésben is megemlítették. A svéd óriásvállalatot azzal vádolták, hogy bányászati hulladékot exportált Chilébe, ahol egy alvállalkozója megfelelő kezelés nélkül rakta le azt, és ezzel károsította a helyi közösségek egészségét. A francia Eramet, amely 1,9 millió eurót kapott négy Horizont-projektre, azzal a váddal néz szembe, hogy a világ legnagyobb nikkelbányájának, a Weda Baynek a fejlesztése által érintett indonéziai őslakos közösségek erdeit és földjeit pusztította el. A Société Le Nickel, az Eramet leányvállalata és szintén a Horizont finanszírozottja, Új-Kaledóniában okozott környezeti károk miatt áll vizsgálat alatt. Az angliai Anglo American, amely valamivel több mint 200 ezer eurót kapott egy Horizont-projektből, a zambiai gyermekek állítólagos tömeges ólommérgezése miatt néz szembe perrel. Ugyanennek a vállalatnak Brazíliában is szembe kellett néznie szennyezéssel kapcsolatos vádakkal. Az Investigate Europe több mint egy tucat olyan vállalatot azonosított, amelyek a zöld átálláshoz kapcsolódóan kaptak Horizont-támogatást, és egyúttal állítólagos környezeti jogsértések elkövetői voltak. EU-s pénzek kínai és orosz kezekbenArra a kérdésre, hogy a környezetvédelmi bűncselekmények elkövetése összeegyeztethető-e a támogatások elnyerésével, az EU Bizottsága szóvivője azt válaszolta, hogy „alaposan mérlegelik a környezeti tényezőket a finanszírozott projektekkel kapcsolatban”, és rámutatott, hogy az európai zöld megállapodás bevezette a „ne okozz jelentős kárt" elvét. A szóvivő hozzátette, hogy a Horizont Európa programban a résztvevőknek bizonyítaniuk kell, hogy a projektek tiszteletben tartják az EU éghajlati és környezetvédelmi prioritásait. Nem kommentálták a Cobres Las Cruces vagy a Boliden ügyét, és azt sem, hogy a többi szabálysértéssel vádolt pályázó miért kapott ilyen nagy támogatást. Az adatok más meglepetést tartogatnak. A kritikus nyersanyagok tekintetében az EU szeretné csökkenteni jelenlegi függőségét másoktól, különösen Kínától, de Oroszországtól is, amely továbbra is jelentős beszállító. Mégis kerültek Horizont-pénzek kínai vagy orosz kezekbe is. A Soil Machine Dynamics vállalat 3,53 millió eurót kapott a Horizont költségvetéséből a Vamos projektre, amelynek célja egy új technika kifejlesztése volt eddig elérhetetlen mélységekben lévő ásványok kitermelésére. A projekt 2015. február 1-jén indult, öt nappal később az Inflexion magántőkealap bejelentette, hogy eladta a brit vállalatot a Zhuzhou CSR Times Electricnek. Egy olyan szervezetnek, amelynek többségi részvényese a kínai állam. Nézd meg videónkat az EU, Kína és a magyar akkumulátorgyárak szerepéről a zöld átállás mocskos történetében!Az írországi székhelyű Aughinish Alumina bauxitot finomít, azt a kőzetet, amelyből az alumínium előállításához használt timföldet nyerik. A vállalat 2007 óta az ágazatot uraló orosz Rusal csoport tulajdonában van, amelynek egyik fő részvényese Oleg Deripaszka, aki szerepel az EU, az Egyesült Királyság és az USA szankciós listáján. Az Aughinish Alumina egy másik listán is szerepel: a Horizont kedvezményezettjeinek listáján. A vállalat 563 500 eurót kapott egy olyan projektben való részvételéért, amely azt vizsgálja, hogy „miként lehetne a bauxitmaradványok újrafelhasználását gazdasági szempontból életképessé és az ipar számára elfogadhatóvá tenni”. Az európai adófizetők pénzét egy olyan vállalat is megkapta, amelynek székhelye a Brit Virgin-szigeteken, a világ egyik leghírhedtebb adóparadicsomában található. A Lancaster Exploration Limited egy olyan projektben vett részt, amelynek célja, hogy az európai csúcstechnológiai ipar számára új „lúgos és karbonatit tartományok feltárási modelljeit" biztosítsa. A Lancaster ritkaföldfémek afrikai feltárására specializálódott, és több mint 168 ezer eurót kapott a Horizont pénzéből. Az EU függőségének csökkentése és a bányászati lobbi„Általános szabályként a jogi személyeknek be kell tartaniuk az alkalmazandó jogszabályokat, beleértve az adójogszabályokat is" – mondta az Európai Bizottság szóvivője, amikor az ilyen finanszírozásról kérdeztük. Elmondta, hogy az EU-nak jogköre van a finanszírozás megszüntetésére, ha egy résztvevő „adókötelezettségeket" sért, vagy „más joghatóság alatt hozták létre azzal a szándékkal, hogy megkerülje a származási ország adóügyi, szociális vagy egyéb jogi kötelezettségeit". „Annak ellenére, hogy az EU nyilvánvalóan hajlandó mindenféle vállalatot finanszírozni, a nagyvállalatok jelenléte elengedhetetlen” – mondta Josep Oliva, a Katalán Műszaki Egyetem professzora. Ő koordinálta azt a 2014-es Horizont-projektet, amelynek célja a mesterséges intelligencia alkalmazása a volfrámmal és tantállal kapcsolatos folyamatok javításában. „Szükségünk volt nyersanyagokra, amelyekkel dolgozhattunk" – mondta Oliva. „Ezt pedig a vállalatok biztosították. Osztrák, egyesült királyságbeli és spanyolországi bányákkal dolgoztunk együtt." A Bizottság saját besorolása szerint a Horizont pénzének 45 százaléka for-profit cégeknek, 28 százaléka egyetemeknek vagy oktatási intézményeknek, 20 százaléka pedig kutatóközpontoknak jutott. A kutatások széles területeket és célkitűzéseket fednek le. Ezek között van az európai ásványkincsek versenyképességével foglalkozó projekt, egy másik a nehéz lelőhelyek bányászatához szükséges „bioinspirált, moduláris és rekonfigurálható robot" kifejlesztésével foglalkozik, megint mások pedig a mesterséges intelligenciával és az akkumulátorok újrahasznosításával. Két projekt, a Ciran és a Next kifejezetten a bányászat európai „társadalmi elfogadottságának" javítására összpontosított. „A legtöbb Európában tevékenykedő bányavállalat ma már felismeri, hogy kiemelkedően fontos a helyi közösségekkel való együttműködés, olyan kapcsolatok kialakítása, amely túlmutat a puszta elfogadáson" – mondta Vitor Correia, a Nemzetközi Nyersanyag Megfigyelőközpont munkatársa és a Ciran projekt egyik koordinátora. A bányászatnak rossz a megítélése, ismerte el Correia. De szerinte ez nem igazságos. „Igaz, hogy az emberek bányászatról alkotott képét a múltban tanúsított, nem túl jó példáknak számító magatartás alakította ki". Correia szerint a média a hibás azért, hogy „rossz híreket" terjeszt az ágazatról. „Ezek azonban főként a kevésbé fejlett országokból származnak, és ezáltal elfelejtik azokat a jó példákat, amelyek Európában vannak, ahol több mint 30 éven keresztül jó gyakorlatok érvényesültek". Európa most ezt a bányászati gyakorlatot akarja terjeszteni. Márciusban az Európai Bizottság bemutatta a kritikus nyersanyagokról szóló törvényt, amelynek célja, hogy csökkentse az EU harmadik országoktól való függőségét az olyan nyersanyagok tekintetében, mint a lítium, a nikkel és a ritkaföldfémek. Hallgasd meg a podcastunkat az EU ritkaföldfém-függőségéről, új bányászati stratégiájáról és ennek magyar vonatkozásairól Kálmán Attilával és Szurovecz Illéssel! A Horizont-finanszírozás tükrözi ezt az érdeklődést. A 2014 és 2023 közötti projektekre elkülönített 667 millió euróból több mint 300 millió eurót az elmúlt két és fél évben induló projektekre fordítottak. A legtöbb pénzt Németországban, Spanyolországban, Finnországban, Franciaországban és Norvégiában működő szervezetek kapták. A bányászati lobbi, kihasználva, hogy az EU az európai autonómia növelésére törekszik, az állami finanszírozás növelését szorgalmazza. Céljuk, hogy ne csak a tudományos kutatást finanszírozzák, mint a Horizont esetében, hanem az ipari fejlesztéseket és a feltárási projekteket is. | https://www.partizanmedia.hu/post/környezetvédelmi-visszaélésekben-érintett-cégek-kaptak-nagy-pénzeket-az-eu-zöld-bányászati-támogat | https://web.archive.org/web/20231205183921/https://www.partizanmedia.hu/post/k%C3%B6rnyezetv%C3%A9delmi-vissza%C3%A9l%C3%A9sekben-%C3%A9rintett-c%C3%A9gek-kaptak-nagy-p%C3%A9nzeket-az-eu-z%C3%B6ld-b%C3%A1ny%C3%A1szati-t%C3%A1mogat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/kornyezetvedelmi-visszaelesekben-erintett-cegek-kaptak-nagy-penzeket-az-eu-tamogatasaibol | Partizán | eu-news | 2023-11-30 00:00:00 | [] | [
"Horizont program"
] | [
"Európa",
"Írország",
"Spanyolország"
] | [
"hulladéküzlet",
"EU",
"bányászat",
"környezetkárosítás",
"vegyipar",
"környezetvédelem"
] | [] |
59,424 | Ők Mészáros Lőrinc legfontosabb bizalmi emberei | Az ember azt gondolná, hogy egy több száz milliárdos cégbirodalmat csak a lehető legjobb szakemberekkel lehet működtetni. De Orbán Viktor barátjánál is ez a helyzet? Kik Mészáros Lőrinc legfontosabb emberei? A Partizán ennek járt utána ebben a hírlevélben, illetve új videójában (LINK). | Az ember azt gondolná, hogy egy több száz milliárdos cégbirodalmat csak a lehető legjobb szakemberekkel lehet működtetni. De Orbán Viktor barátjánál is ez a helyzet? Kik Mészáros Lőrinc legfontosabb emberei? A Partizán ennek járt utána ebben a hírlevélben, illetve új videójában (LINK). Időben, már két évvel ezelőtt figyelmeztettünk mindenkit, majd pár hónapja újfent félrevertük a harangokat: nagy bajok, akár tömeges bankcsőd is lehet belőle, ha a nemzeti tőkésosztály a bankpiacon is megveti a lábát. A jövő a napokban elkezdődött: bár csődről egyelőre messziről sincs szó, a jegybank viszont több mint 100 millió forintnyi bírságot szabott ki Mészáros Lőrinc bankjára és azok leányvállalataira. A hiányosságok sora számos: egyebek mellett a kockázatkezelést, tőkemegfelelést, adatnyilvántartást, IT-biztonságot érinti. Ráadásul a bírságolt leányok közé került az az Euroleasing is, amelyik a 444-en bemutatott szuperjachtot lízingeli – úgy, hogy a cégnek tavaly 1,6 milliárdos vesztesége volt. Ezt tényleg nem láttuk jönni. Amitől mi tartottunk, „csak” annyi volt, hogy a saját cégek hitelezése a saját bankcsoport által több, mint aggályos. De hogy még meg sem száradt a fúziós pecsét, a Bankholding veszteséges lízingcége máris beszerez egy majdnem 30 milliárd forintos hajót, amin a bankcsoport fő tulajdonosa nyaral a családjával: erre tényleg érdemes felkapni a fejünket. És hogy mi a tanulság? Leginkább az, hogy bármekkorára hízott már eddig is, és hízik még a Mészáros-birodalom, szakembereket nem igazán találnak a menedzselésre. Ehelyett a nagykép továbbra is az, hogy az egész nemzetgazdaságot lefedő (és bekebelező) vállalatbirodalom csúcsvezetésében felülreprezentáltak a rokonság tagjai, illetve a politikai megyehárom ligából átemelt emberek, úgy mint a szomszéd falu alpolgármestere, a segítőkész vidéki polgármester özvegye, és a fantompárt-delegált új „vő”. Most bemutatjuk őket. Az első csoport: az igazán fontosak Kertész József Tamásügyvéd, a Kesma médiabirodalom és az egri labdarúgóklub tulajdonosa Kertészt Mészáros egy régebbi főállású bizalmi vagyonkezelőtől, Jászai Gellérttől örökölte: az ügyvéd a kétezres évek közepe óta dolgozott Jászainak. Kertész végül Mészáros mellett kötött ki, akinél nem csak a hiperbonyolult vállalatbirodalom cégjogi szervizelésében kamatoztathatja szaktudását, hanem szuperbizalmi vagyonkezelésben is számítanak rá: 2020 óta ő a Média Fundamentum Zrt. egyszemélyes tulajdonosa. Ez a cég az alapítója a legkeményebb propagandamédiát, száznál több kiadványt összefogó Közép Európai Sajtó és Média Alapítványnak. Emellett pedig két magántőkealap (Prime Property, Prime Finance) kezelője is az ő tulajdona–- ezek az alapok számos Mészáros-érdekeltségben bukkannak fel, a Prime Finance még a bankholdingban is érdekelt. Mindezen túl közvetve Kertész ügyvédé az Eger SE labdarúgó klub üzemeltetője – ami már csak azért is izgalmas, mert a kalandos egri közélet ettől a klubtól gondolja, hogy valamilyen módon pénzt fog juttatni Mirkóczki Ádám exjobbikos, összellenzékiként megválasztott polgármester 2024-es újraválasztási kampányára. Ha így történik majd, nem ez lesz az első kapocs az úgynevezett ellenzék irányába: a Kertész és Társai iroda partnerügyvédei között szerepel például Lacfi Endre is, aki a Gyurcsány-kormány idején a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt irányító Tátrai Miklós kabinetfőnöke, azaz röviden mondva a fővagyonkezelő jobbkeze volt. Halmi Tamásföldmérőből lett topmenedzser Állítólag, ezt a Bicske környékiek mondják, Halmi remek földmérő volt, majd a Bicske járási földhivatalban helyezkedett el. Ott is példás munkát végezhetett, már a 2006-ban elismerésben részesült. Később ő lett a hivatalvezető, ezt a pozíciót 2010-ig töltötte be, majd átigazolt a Mészáros és Mészáros Kft.-be cégvezetőnek. Halmi számtalan Mészáros-cégben vitt vezető szerepet. A múltidő viszont nem véletlen: Halmi a Mészáros-birodalmat egy ponton elhagyta, és ma már csak egy viszonylag friss koronaékszer, a sokmilliárdos közmegrendeléssel felcicomázott, hulladékbizniszben utazó Environtis-csoportot összefogó Global Spectrum Invest Zrt. van a nevén. A tavaly 6 milliárdos profitot felmutató Global Spectrum voltaképpen pont egy tucat önálló entitást jelent, a rendszer végén áll a bicskei ex-földmérő. Miért lehet mondani, hogy a hulladékkezelő cégcsoport nem független Mészárostól? A pakkba tartozó Envirotis Holding Zrt.-ben 2020-ban jelent meg a Mészáros tulajdonában álló Status Capital alapkezelő, majd a szokásos tőkealap-fedésben érkező tulajdonosok, a következő évben pedig megalakult a Halmi-féle Global Spectrum, ami alá begyűrték a hulladék-kezelőket, még a könyvvizsgáló is ugyanaz, aki a Mészáros-cégeknél általában lenni szokott. A cégcsoport országszerte dolgozik bányabezárások, ipartelepek okozta szennyeződések kármentesítésén, és a munkák magát Halmit is milliárdossá tették: a Global Spectrum közgyűlése (azaz Halmi) a 2022-es év után kerek egymilliárdos osztalékot szavazott meg a tulajdonosnak, azaz Halminak. Barna Zsolta Magyar Bankholding elnök-vezérigazgatója Az ötvenéves menedzser eredetileg jogász végzettségű, utóbb bankárképző szemináriumokon pallérozta ki magát tőkepiaci szakemberré. Karrierjét a bankfelügyeletnél kezdte, majd 2010-ben az OTP-hez került, nyomban igazgatónak, 2018-tól 2020-as rapid távozásáig vezérigazgató-helyettes volt Csányi Sándor mellett. A Mészáros-körbe Barna a NER Rogán-ágán emelkedett be. Barnát már az OTP-ben is viszonylag széles körben „fideszes” bankárnak tartották. De ha így volt, akkor miért váltak meg később mégis tőle? Valószínűleg azért, mert míg az rendben lévő, hogy valaki hidat képez a Mészáros-világ és az OTP-világ közé, de az már gond, ha nem lehet eldönteni, hogy az OTP-nek van embere Mészároséknál vagy Mészároséknak az OTP-ben. Barna nagy szerencséjére puhára esett: még OTP-s volt, amikor 2017-ben bekerült a TV2 igazgatóságába, 2021-től pedig az MKB első embereként folytathatta, jelenleg pedig a szuperbankot vezeti. Vinnai Balázs és Pecsenye Rolanddigitálbankolási szakemberek Ők Mészáros igazi sztárleigazolásai: a Vinnai-Pecsenye duót nemzetközi szinten emlegetik a topszakembrek között. Miskolci egyetemi éveik alatt, a kilencvenes évek végén gründolt, kezdetben webdizájnra szakosodott garázscégük igazi szilíciumvölgyi sztori, éppen csak hogy Borsodban történt: az egyre inkább a pénzügyi technológiákra szakosodó IND-t 2013-ban felvásárolta a brit Mysis szoftvercég (jelenleg Finastra), amely per pillanat a szektor harmadik legnagyobb vállalata a világon. A miskolci vállalkozói családi háttérből származó Vinnai és a kézilabdaedző édesapja révén a tinédzserkort Németországban töltő Pecsenye 2021-ben csatlakozott az akkor még embrionális állapotban tartó MBH-hoz. Vinnai Barna Zsolt elnöki főtanácsadója, Pecsenye pedig a digitalizációért felelős vezető. Ha csak a Mysistől annak idején kapott, feltételezhetően magas, de általunk nem ismert vételárat vesszük alapul, nem valószínű, hogy a két üzletembert a NER a fizetési borítékkal csábította maga oldalára. Második csoport: politikai és egyéb hálapénzesek Tima JánosAlcsútdoboz volt fideszes alpolgármestere Tima János 2014-ben került be az alcsútdobozi képviselőtestületbe fideszes színekben, majd a falu alpolgármestere is lett, a tisztséget 2019-ig töltötte be. Tima a politikai karrier végeztével átigazolt a Mészáros-birodalomba, ahol raklapszám kapta a random cégtisztségeket. Mára annyira tisztult a kép, hogy alapvetően a magas elérésű bulvármédia-működtetésben veszik igénybe a feladatait: ő a TV2 igazgatósági tagja, a tévét tulajdonló Magyar Broadcasting Co. Zrt. vezérigazgatója, a szintén közvetett TV2-tulajdonos (Andy Vajna hagyaték) AV Progress Kft. ügyvezetője. Feles tulajdonos a Bizalom Vagyonkezelő nevű cégben, ami közvetve érdekelt a Pesti Srácok kiadójában. Timának van saját „bizalmi” cége is, az alcsútdobozi Trusty Solutions Kft., ami tanácsadással foglalkozik, méghozzá alighanem ügyesen: 2021-ben 256, tavaly 155 milliós forgalmat produkált. Tima jelenleg is Alcsútdobozon él családjával. Érdekes, közös Alcsútdoboz-Mészáros-Tima történet a Rézhegy Öko Villapark is. A Vértes lábánál fekvő ingatlankomplexum beruházás folyamatban van, az építtető a majdani családi házakat hirdető honlap szerint Mészárosék családi cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. A készülő lakópark ingatlanai a Rézhegy Öko Villapark Kft.-hez tartoznak, ami egészen 2021-ig az alcsútdobozi önkormányzat és egy budapesti vállalkozás tulajdonában állt. Ekkor érkeztek Mészárosék, akik nyomban meg is tették Timát ügyvezetőnek (tavalyig töltötte be a posztot). Az ex-alpolgármester egyik székből ült át a másikba: még képviselőként, az önkormányzat által delegált felügyelőbizottsági tagként került a kft-be. Rossz az, aki rosszra gondol, de mi nem gondolunk rosszra, csak arra, hogy ha valakinek, neki pontosan kellett ismernie a park értékeit, úgy is mint képviselő, mint alpolgármester, és mint felügyelőbizottsági tag. Szakály (Sakalj) Ferencszerbiai üzletember, labdarúgóklub- és kereskedelmirádió-tulajdonos A magyar média következetesen Sakalj-ozza, sőt, az „üzleti” élet is ez alapján adta neki a Sakálferi becenevet. Az üzletembert Szakálynak hívják, a kavarodás a nevekkel a szerb átírásból adódhat: a korábban kanadai, újabban leányfalui lakcímű Szakály zentai, szerb állampolgár, az ottani hatóságok szerb helyesírással állították ki az okmányait. Szakály Mészárossal az oligarcha horvátországi ingatlanügyletei, konkrétan az Ugljan szigetén található villa megvásárlásakor ismerkedett meg 2015-ben: Szakály tolmácsolt a se angolul, se horvátul nem értő Mészárosnak. Akkora lett a rokonszenv és a bizalom, hogy az ingatlant birtokló helyi Mirno More d.o.o-t is Szakály vezeti. Szintén Szakály az eszéki NK OS d.o.o., az eszéki labdarúgó klub háttércége ügyvezetője. A klubból Mészáros elvileg kiszállt, de nagyon messzire nem távozott: az NK OS két tulajdonosa a horvát cégnyilvántartás szerint a Duna Aszfaltos Szíjj László és az Open Innovation Tőkealap. 2021-től fogva szintén Szakály a tulajdonsa az egykori Vajna-örökséget, a tíz településen és a fővárosban fogható Best FM rádióhálózatot működtető cégnek. Konczné Kondás TündeKoncz Ferenc fideszes országgyűlési képviselő özvegye Orbánék régi tokaji segéderejeként ismerték fideszes berkekben a 2020-ban motorbalesetben elhunyt Koncz Ferencet, Szerencs város volt polgármesterét, országgyűlési képviselőt. Ezek a bennfentesek „Orbánékon” nem a Fideszt, hanem kifejezetten a tokaji szőlők felvásárlása iránt érdeklődő családtagokat értik: Koncz a helyismeretével segítette a vállalkozó szellemüket. Afféle jószágigazgatóként tekintettek rá a NER kupolájában. Lánya, Koncz Zsófia, aki a Fidelitas alelnöke volt, majd 2017-től a washingtoni magyar nagykövetségen lett „külpolitikai ügyekért felelős diplomata”, apja halála után ő indult és nyert az időközi választáson a megüresedett egyéni mandátumért, amit 2022-ben sikerült megvédenie. 2023 óta az energiaügyi minisztérium államtitkára. Koncz Ferenc özvegye, Konczné Kondás Tünde tucatnál is több cégtisztséget viselt a Mészáros-birodalomban, jelenleg az energetikai cégcsoportban (például a Tigáznál), illetve a Hunguest szállodabirodalomban dolgozik, illetve ő a központi holdingcég, a tőzsdei Opus Global Nyrt. felügyelőbizottságának elnöke. Bónusz: a kamupártos rokon Mészáros három gyermeke közül Beatrix a legambiciózusabb: nem csak az MHB vezérigazgató-helyettese, ezen kívül még vagy féltucat cégben van jelen. De főszerepet kapott párja is, Détári-Szabó Ádám. Ő a Hunguest Zrt. vezérigazgatója, az Opus Global Nyrt. igazgatósági tagja. Détári-Szabó Ádám korábban a Magyar Nemzeti Kereskedőház gazdaságdiplomáciai osztályvezetője volt, majd az Appeninn Nyrt. befektetési kapcsolattartója volt, de ahogy az lenni szokott, a legizgalmasabb fejezet kimaradt a hivatalos önéletrajzaiból. A 2014-es országgyűlési választási kampányban a fantompárt Együtt 2014 Párt delegáltjaként lett tagja a Nemzeti Választási Bizottságnak. A pártot egy zavaros múltú, Hagyó-közeli volt MSZP-s káder indította rá az akkoriban népszerű Bajnai-formációra, az Együtt-Korszakváltók Pártjára, a cél teljesen nyilvánvalóan az ellenzéki szavazók összezavarása volt. A pártnak ma már nyoma sincs sehol, igaz, a Bajnai-félének sem sok. | https://www.partizanmedia.hu/post/ők-mészáros-lőrinc-legfontosabb-bizalmi-emberei-partizán-h%C3%ADrlevél | https://web.archive.org/web/20240124125021/https://www.partizanmedia.hu/post/%C5%91k-m%C3%A9sz%C3%A1ros-l%C5%91rinc-legfontosabb-bizalmi-emberei-partiz%C3%A1n-h%C3%ADrlev%C3%A9l | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ok-meszaros-lorinc-legfontosabb-bizalmi-emberei | Partizán | hungarian-news | 2023-10-25 00:00:00 | [
"Barna Zsolt",
"Détári-Szabó Ádám",
"Halmi Tamás",
"Jászai Gellért",
"Kertész József Tamás",
"Konczné Kondás Tünde",
"Lacfi Endre",
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc",
"Mirkóczki Ádám",
"Szakály Ferenc",
"Szíjj László",
"Tima János"
] | [
"Euroleasing Zrt.",
"Global Spectrum Invest Zrt.",
"Kertész és Társai Ügyvédi Iroda",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt.",
"Magyar Broadcasting Co. Kft.",
"Media Fundamentum Zrt.",
"OTP Bank Nyrt.",
"Rézhegy Öko Villapark Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"média",
"rokonok",
"hulladéküzlet",
"sport",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"tőkealap"
] | [] |
59,426 | Még Mészáros Lőrinc unokáinak is van földjük Hatvanpuszta környékén | Megnézte a Partizán, hogyan alakulnak a tulajdoni viszonyok a kormányfő édesapjához köthető, de a hírek szerint Orbán Viktor által is látogatott hatvanpusztai majorság szomszédságában, és azt találták, hogy a nagyobb földek a hatvanpusztai birtoktól az alcsútdobozi golfklub bejáratáig szinte minden esetben Orbán Viktor apjához vagy a Mészáros családhoz köthetők. | Megnézte a Partizán, hogyan alakulnak a tulajdoni viszonyok a kormányfő édesapjához köthető, de a hírek szerint Orbán Viktor által is látogatott hatvanpusztai majorság szomszédságában, és azt találták, hogy a nagyobb földek a hatvanpusztai birtoktól az alcsútdobozi golfklub bejáratáig szinte minden esetben Orbán Viktor apjához vagy a Mészáros családhoz köthetők.A Partizán Péntek Reggel hírlevele szerint összesen 277 hektárról, azaz 2,7 millió négyzetméterről van szó, ami nagyobb, mint az V., a VI. vagy a VII. kerület Budapesten – ennyi földje van itt Orbán Viktor apjának és Mészároséknak errefelé. A legnagyobb tulajdona itt Mészáros Lőrincnek van, ő 106 hektárnyi területet birtokol, őt követi Orbán Győző, Orbán Viktor apja 89 hektárral, őt pedig Mészáros Lőrinc fia 49 hektárral. Lányának 9 hektára van, de a kiskorú unokáknak is jutott tulajdon: Mészáros Ágnes fia négyévesen, 2016-ban 22 hektárnyi földet kapott Mészáros Lőrinctől, míg Mészáros Beatrix 1 éves lánya 2021-ben 0,3 hektárnyit az anyjától.Van földtulajdona a környéken Halmi Tamásnak is, ő fél hektárt tulajdonol, írja a Partizán Péntek Reggel. Halmi Tamás a Mészáros-birodalom egyik fontos szereplője volt korábban, ám ahogy arról az Opus Global tájékoztatott 2021-ben, Halmi tavasszal lemondott igazgatósági tagsági és Ipari divízió vezetői tisztségéről.A havanpusztai majorság Orbán Győző tulajdona. A golfklub területe Orbán Győzőé, írja Partizán Péntek Reggel, a klubot pedig a Máriavölgy Zrt. viszi, ami részben Mészáros Lőrinchez, részben Tiborcz Istvánhoz, Orbán vejéhez kötődik. Orbán Viktornak nincs tulajdona a területen. | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/15/hatvanpuszta-foldek-meszaros-lorinc-unokaja-orban-gyozo | https://web.archive.org/web/20240316092545/https://telex.hu/gazdasag/2024/03/15/hatvanpuszta-foldek-meszaros-lorinc-unokaja-orban-gyozo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-meszaros-lorinc-unokainak-is-van-foldjuk-hatvanpuszta-kornyeken | Telex | hungarian-news | 2024-03-15 12:45:00 | [
"Halmi Tamás",
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Ágnes",
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Győző",
"Tiborcz István"
] | [
"Máriavölgy Zrt."
] | [
"Alcsútdoboz",
"Fejér megye"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"mezőgazdaság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
59,427 | Közérdekű adatigényléssel sem derült ki, ki kért rendkívüli vizsgálatot a Diákhitel Központ ellen 2020-ban | Közérdekű adatigényléssel próbálta megtudni Ujhelyi István Európai Parlamenti képviselő a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól, hogy kinek az utasítására kellett rendkívüli vizsgálat során utánanézniük a Diákhitel Központnak 2020-ban. A vizsgálatról Magyar Péter, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter volt férje beszélt nemrég egy interjúban, melyben azt is mondta, hogy a vizsgálat azután érkezett akkori munkahelyére, hogy Vargával először jelezték a válási szándékukat. Amiről aztán ezután letettek. Gulyás Gergely miniszter később azt reagálta erre, hogy ezek a dolgok nem függenek össze. | Közérdekű adatigényléssel próbálta megtudni Ujhelyi István Európai Parlamenti képviselő a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól, hogy kinek az utasítására kellett rendkívüli vizsgálat során utánanézniük a Diákhitel Központnak 2020-ban. A vizsgálatról Magyar Péter, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter volt férje beszélt nemrég egy interjúban, melyben azt is mondta, hogy a vizsgálat azután érkezett akkori munkahelyére, hogy Vargával először jelezték a válási szándékukat. Amiről aztán ezután letettek. Gulyás Gergely miniszter később azt reagálta erre, hogy ezek a dolgok nem függenek össze.Ujhelyinek a KEHI érdemi választ nem adott, azt írta neki, hogy a vizsgálat dokumentációja ún. „közbülső munkaanyag”. Ujhelyi szerint a válaszban arra is kitérnek, hogy az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozata szerint ezek a „közbülső munkaanyagok” nem nyilvánosak, az eljárást lezáró dokumentum pedig „további döntés megalapozását szolgálja”, így azok megismerését szintén megtagadta a hivatal.Az EP-képviselő arra is kíváncsi volt, milyen eredménnyel zárult az ellenőrzés. Mivel a válaszokat nem kapta meg, írta közleményében, kénytelen lesz más jogi úton érvényt szerezni az igényének, így akár jogi útra is terelné az ügyet.Magyar Péter korábban azt is mondta: két ember dönthetett arról, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) rendkívüli ellenőrzést tartson az akkor még általa vezetett Diákhitel Központnál. Erről itt írtunk bővebben. | https://telex.hu/belfold/2024/03/12/kehi-ujhelyi-istvan-diakhitel-kozpont-magyar-peter-vizsgalat | https://web.archive.org/web/20240312134254/https://telex.hu/belfold/2024/03/12/kehi-ujhelyi-istvan-diakhitel-kozpont-magyar-peter-vizsgalat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozerdeku-adatigenylessel-sem-derult-ki-ki-kert-rendkivuli-vizsgalatot-a-diakhitel-kozpont-ellen-2020-ban | Telex | hungarian-news | 2024-03-12 11:14:00 | [] | [
"Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI)"
] | [] | [
"KEHI-vizsgálat",
"adatigénylés"
] | [] |
59,428 | Magyar Péter kijött az ügyészségről, és arról beszélt, hogy Rogán Antalék meghamisították a Völner–Schadl-ügy nyomozati iratait | Csaknem négy órán át hallgatták meg szerdán Magyar Pétert a Fővárosi Nyomozó Ügyészség Belgrád rakparti épületében. A meghallgatás után az ügyészség épülete előtt sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Völner-Schadl–ügyben hallgatták meg, két Facebook-posztjával kapcsolatban kérdezték. | Csaknem négy órán át hallgatták meg szerdán Magyar Pétert a Fővárosi Nyomozó Ügyészség Belgrád rakparti épületében. A meghallgatás után az ügyészség épülete előtt sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Völner-Schadl–ügyben hallgatták meg, két Facebook-posztjával kapcsolatban kérdezték.„Azzal fogadtak az ügyész urak, hogy korrupciós ügyben szeretnének engem kihallgatni. Két Facebook-posztomat idézték.” Az egyik posztban azt írta, hogy a kormány már fél évvel a gyanúsítások kimondása, a nyomozás lezárása előtt tudta, hogy mi zajlik, és hogy a lehallgatásokból kiderült, hogy Völner Pál érintett az ügyben. Állítása szerint valakik, akik tudtak a lehallgatásról, értesítették a titkos megfigyelésről erről a volt államtitkárt. „Hogy konkrétan ki mit tudott, és ki kit tájékoztatott, azt nem tudtam elmondani”, egy későbbi kérdésre azt mondta: nem tudja, hogy Orbán Viktor tudott-e róla.Azt mondta, a hosszú kihallgatáson számos részletre kitértek, amiről nem tud beszélni, de megismételte néhány korábbi állítását. Így azt, hogy „Schadl György Rogán Antal propagandaminiszter embere volt”.A legsúlyosabb állításának nevezte, de azt mondta, ezt bizonyítani is tudja: „Rogán Antal és/vagy Rogán Antal emberei bementek az ügyészségre, és manipulálták az ügyészségi iratokat, ami annyit jelent, hogy hozzátettek vagy kihúztak dolgokat” a nyomozati iratokból – mondta a volt igazságügyi államtitkárt és volt végrehajtói kamarai elnököt érintő eljárásról.Azt mondta, hogy az üggyel kapcsolatos bizonyítékai már több hónapja rendelkezésére állnak, „ezeket a családom védelme érdekében készítettem”.Arról is beszélt, hogy az ügyészség újabb, folytatólagos tanúkihallgatásra hívta be március 26-ra, jövő keddre. „Abban állapodtunk meg, hogy erre a kihallgatásra hozom el a rendelkezésemre álló bizonyítékokat, amikkel ezeket az állításokat bizonyítani tudom”. Azt mondta, azért nem voltak most nála ezek a bizonyítékok, mert nem tudta, hogy milyen ügyben idézte be az ügyészség. Azt mondta, hogy ha lehetősége van rá, akkor nyilvánosságra is hozza a bizonyítékokat, amelyekről egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy azok hangfelvételek, de „minden kérdésre csak a jövő héten tudok válaszolni”.Arra a kérdésre, hogy az információit valóban Gulyás Gergelytől és Varga Judittól szerezte-e, ahogyan korábban állította, azt mondta: „Annyit mondtam, hogy Gulyás Gergelytől és Varga Judittól vannak információim, azt nem mondtam, hogy csak tőlük.”Rögtönzött sajtótájékoztatóján arról is beszélt: „túlzás volt, hogy Dezső Andrást, a HVG újságíróját propagandistának nevezte”, miután Dezső cikket írt egy rendőrségi jelentés alapján a Magyar és volt felesége, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter közötti családi veszekedésről. A HVG újságírója a Magyarról készülő cikke során birtokába került jelentésben foglaltakra az újságírószakmai szabályok alapján reagáltatni akarta Magyar Pétert, aki előbb órákat beszélt vele, majd letiltotta a beszélgetést. Magyar már a cikk megjelenése előtt posztolt az ügyről, amire válaszul a volt felesége Facebook-oldalán egy, a kapcsolati erőszakról szóló kisfilm jelent meg. A cikkel és Magyar Péter azzal kapcsolatos reakciójával, az újságíró lepropagandistázával kapcsolatos korábbi írásunk itt olvasható. | https://444.hu/2024/03/20/magyar-peter-kijott-az-ugyeszsegrol-arrol-beszel-hogy-meghamisitottak-a-volnerschadl-ugy-nyomozati-iratait | https://web.archive.org/web/20240320132204/https://444.hu/2024/03/20/magyar-peter-kijott-az-ugyeszsegrol-arrol-beszel-hogy-meghamisitottak-a-volnerschadl-ugy-nyomozati-iratait | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-peter-kijott-az-ugyeszsegrol-es-arrol-beszelt-hogy-rogan-antalek-meghamisitottak-a-volnernschadl-ugy-nyomozati-iratait | 444 | hungarian-news | 2024-03-20 00:00:00 | [
"Rogán Antal",
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara"
] | [] | [
"végrehajtás",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
59,429 | Négy pontban reagált az ügyészség arra, amit Magyar Péter a szerdai kihallgatása után mondott | Szerdán nagyjából négy órán át hallgatta ki tanúként Magyar Pétert, Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt férjét a Központi Nyomozó Főügyészség. Magyar a kihallgatás után azt mondta, hogy a Völner-Schadl–ügyben kérdezték, amiről olyan információkat közölt, amiket egy jövő heti, újabb tanúkénti kihallgatásán fog bizonyítékul szolgáló hangfelvételekkel is alátámasztani. | Szerdán nagyjából négy órán át hallgatta ki tanúként Magyar Pétert, Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt férjét a Központi Nyomozó Főügyészség. Magyar a kihallgatás után azt mondta, hogy a Völner-Schadl–ügyben kérdezték, amiről olyan információkat közölt, amiket egy jövő heti, újabb tanúkénti kihallgatásán fog bizonyítékul szolgáló hangfelvételekkel is alátámasztani.Sok részletet a jövő heti kihallgatására hivatkozva nem közölt, de azt például mondta: bizonyítani tudja, hogy „Rogán Antal és/vagy Rogán Antal emberei bementek az ügyészségre, és manipulálták az ügyészségi iratokat, ami annyit jelent, hogy hozzátettek vagy kihúztak dolgokat” az iratokból. Arról is beszélt, hogy a kormány a nyomozás lezárulta előtt értesült a titkos megfigyelésről, és arról informálták Völner Pál akkor igazságügyi államtitkárt.A Központi Nyomozó Főügyészség szerda délután négypontos sajtóközleményben reagált Magyar szavaira.A legfontosabb állításuk az: „Magyarország Ügyészsége képtelen állításnak tartja, hogy a megnevezett ügyben bizonyítékot tartott vissza, vagy bárki az ügyészségen lévő bizonyítékot semmisített volna meg.” A közlemény szerint az ügyészség „az iratok kezelése során minden tekintetben a törvényeknek megfelelően járt el”, és megemlítik azt is, hogy végül „az eljárásban minden olyan személy vádlottként szerepel, akivel szemben vádemelésre alkalmas módon bizonyítani lehetett bűncselekmény elkövetését”.Visszautasították Magyarnak azt a felvetését is, miszerint valamelyik ügyész figyelmeztetett volna bárkit is az eljárásról, hozzátéve: ezt Magyar maga is hipotetikusnak nevezte a vallomásában. „A nyomozás elrendelését megelőző előkészítő eljárást nem az ügyészség, hanem más hatóság végezte. Olyan állami szervet vagy személyt pedig, aki maga vagy a felügyelete alá tartozó szervezeten keresztül az előkészítő eljárás lefolytatásában részt vett, értelmetlen lett volna figyelmeztetni az eljárás tényéről” – állítja az ügyészség.Arról is írnak a közleményben, hogy Magyart valóban a Völner-Schadl–ügyben hallgatták meg, és ő olyan állításokat közölt, „amelyeket bizonyítékokkal nem tudott alátámasztani”, de állította: rendelkezik bizonyítékokkal. A jövő heti kihallgatására ezeket magával kell vinnie, „ezek birtokában lehet majd értékelni” az általa elmondottakat. | https://444.hu/2024/03/20/negy-pontban-reagalt-az-ugyeszseg-arra-amit-magyar-peter-a-szerdai-kihallgatasa-utan-mondott | https://web.archive.org/web/20240320165850/https://444.hu/2024/03/20/negy-pontban-reagalt-az-ugyeszseg-arra-amit-magyar-peter-a-szerdai-kihallgatasa-utan-mondott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negy-pontban-reagalt-az-ugyeszseg-arra-amit-magyar-peter-a-szerdai-kihallgatasa-utan-mondott | 444 | hungarian-news | 2024-03-20 17:55:00 | [
"Rogán Antal"
] | [] | [] | [
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
59,430 | Magyar Péter a Tóni-gate-ről: Mindent tudok és mindent tudok bizonyítani | „Mindennek rendelt ideje van. Eljutottunk oda, hogy a nyilvánosság ereje miatt már nem tudnak elhallgattatni. Mindent tudok és mindent tudok bizonyítani”– válaszolta Magyar Péter a Telexnek arra a kérdésre, hogy miért nem tett korábban feljelentést, ha bizonyítani tudja, hogy a Schadl-ügy lehallgatási jegyzőkönyvében Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, feleségét, Rogán Barbarát és Nagy Ádámot, Rogán kabinetfőnökét emlegette Tóniként, Barbaraként és Ádámként a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke. | „Mindennek rendelt ideje van. Eljutottunk oda, hogy a nyilvánosság ereje miatt már nem tudnak elhallgattatni. Mindent tudok és mindent tudok bizonyítani”– válaszolta Magyar Péter a Telexnek arra a kérdésre, hogy miért nem tett korábban feljelentést, ha bizonyítani tudja, hogy a Schadl-ügy lehallgatási jegyzőkönyvében Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, feleségét, Rogán Barbarát és Nagy Ádámot, Rogán kabinetfőnökét emlegette Tóniként, Barbaraként és Ádámként a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke.A Központi Nyomozó Főügyészség március elején kiadott közleménye szerint tanúként hallgatnák meg Magyar Pétert azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy hivatali vesztegetésről és annak feljelentése elmulasztásáról van tudomása. De nem ő volt az első, aki a Schadl György ügyének mellékszálaként emlegetett Tóni-gate-tel kapcsolatban feljelentést tett. 2022. február elején Hadházy Ákos országgyűlési képviselő tett feljelentést a rendőrségen, miután a 444 nyilvánosságra hozta annak a telefonbeszélgetésnek az összefoglalóját, amelyben a végrehajtói kar korábbi elnöke egy orvos ismerősével egyeztetett.A lehallgatott telefonbeszélgetésben egyebek mellett szó esett valamilyen ígéretes, hosszabb távú lehetőségről is, amellyel kapcsolatban Schadl azt mondta beszélgetőpartnerének, hogy találkozott Tónival, Barbarával és Ádámmal. Bár a Schadl-ügyben indított bírósági eljárás jelenleg is zajlik, az továbbra sem derült ki, hogy kicsoda Tóni, Barbara és Ádám, noha a nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadlnak bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal. Ezt a részletet a nyomozás közben valamiért nem vizsgálta a rendőrség.Magyar hétfői posztjára Hadházy is reagált egy hozzászólásban. Sok sikert kívánt az ügyészségi meghallgatáshoz, de hozzátette: „szeretik játszani a teljesen hülyét az ilyen ügyekben”. A független képviselő kritikát is megfogalmazott, hiszen leírta, hogy nagyon hasznos lett volna, ha az igazságügyi miniszter volt férje már 2022-ben előáll a bizonyítékokkal.A Hadházy ugyanis már 2022-ben a rendőrséghez fordult emiatt. A nyomozás az ügyészséghez került, majd lezárták, mert a hatóságok szerint nem merült fel bűncselekmény. Polt Péter legfőbb ügyész 2023. március 29-én azt írta Hadházynak, hogy a Tóni, Barbara és Ádám néven említett személyeket emiatt nem is azonosították.Rogán Antalnak 2023. április 11-én válaszolnia kellett képviselői kérdésekre, miután a parlamentben utoljára öt éve, 2017. december 11-én szólalt fel. Ekkor Jámbor András kérdezhette őt a Schadl–Völner-ügyről az azonnali kérdések órájában. Rogán itt azt válaszolta, hogy „nem tudom, hogy Schadl és Schádl urak azok ugyanannak a személynek felelnek-e meg”, vagy egyszerűen csak egy sajátos kiejtési módról van szó. Majd „nyíltan, tisztán és egyszerűen” arról biztosította Jámbort, hogy nem áll módjában ismerni Schadl vagy Schádl nevű urat, nem is ismert ilyet, és valószínűleg a jövőben sem fogja ismerni.A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője válaszában még megjegyezte: az ügyészség minden, az ügyben gyanúként felmerült esetet megvizsgált, és ahol kellett, eljárást indított.Magyar Pétert idén márciusban tanúként idézte be a Központi Nyomozó Főügyészség, miután ő korábban a médiában jelezte: „hivatali vesztegetésről és annak feljelentése elmulasztásáról van tudomása”. Magyart nehezen érték el, és az ügyészség március 7-i tájékoztatása szerint ígérete ellenére nem jelentkezett az ügyészségen. Az nem derült ki, hogy ez a hivatali vesztegetési ügy kivel vagy mivel áll kapcsolatban.Magyar Péter a Partizánnak adott február 11-i interjúban is emlegette Rogán Antalt. Ott azt mondta, nemzeti érzelmű, jobboldali emberként mélységesen felháborítja, ahogy a jobboldali sajtó Rogán Antal vezetésével bánt Novák Katalin köztársasági elnökkel. Ebben az interjúban szó esett a Fidesz belső magjáról, valamint Magyar kijelentette, hogy Rogánnak mennie kell. Korábban közvetlenül Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után megosztott első bejegyzésében fogalmazott úgy, hogy: Egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak, ahol Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba, miközben gondolkodás nélkül feláldozzák azokat, akik ellentétben velük soha nem a saját anyagi érdekeikért, hanem a hazájuk érdekében és a honfitársaikért dolgoztak. | https://telex.hu/belfold/2024/03/18/magyar-peter-rogan-antal-schadl-ugy-hadhazy-akos-varga-judit | https://web.archive.org/web/20240318132320/https://telex.hu/belfold/2024/03/18/magyar-peter-rogan-antal-schadl-ugy-hadhazy-akos-varga-judit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-peter-a-toni-gate-rol-mindent-tudok-es-mindent-tudok-bizonyitani | Telex | hungarian-news | 2024-03-18 14:19:00 | [
"Nagy Ádám",
"Rogán Antal",
"Rogán Barbara",
"Schadl György"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"végrehajtás",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
59,431 | Hivatali visszaélés miatt vádat emeltek egy baranyai polgármester ellen | Hivatali visszaélés és hamis magánokirat felhasználása miatt emeltek vádat egy baranyai falu polgármestere ellen, amiért rendszeresen hamisan igazolta egy nő közfoglalkoztatását – közölte a Baranya Vármegyei Főügyészség szerdán. A vádirat szerint a Szigetvár környéki falu polgármestere tudott arról, hogy az önkormányzat egyik közfoglalkoztatottja 2023 első hónapjaiban több napig alkalmi munkavállalóként dolgozott egy pécsi vendéglátóhelyen, annak ellenére, hogy a jelenléti ívek szerint ezeken a napokon a faluban közfoglalkoztatottként is munkát kellett volna végeznie. | Hivatali visszaélés és hamis magánokirat felhasználása miatt emeltek vádat egy baranyai falu polgármestere ellen, amiért rendszeresen hamisan igazolta egy nő közfoglalkoztatását – közölte a Baranya Vármegyei Főügyészség szerdán. A vádirat szerint a Szigetvár környéki falu polgármestere tudott arról, hogy az önkormányzat egyik közfoglalkoztatottja 2023 első hónapjaiban több napig alkalmi munkavállalóként dolgozott egy pécsi vendéglátóhelyen, annak ellenére, hogy a jelenléti ívek szerint ezeken a napokon a faluban közfoglalkoztatottként is munkát kellett volna végeznie.A vádirat szerint a polgármester tudott erről, és hivatali helyzetével visszaélve igazolta a nő közfoglalkoztatását, az igazolásról pedig valótlan tartalmú magánokiratokat nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, hogy a nő megkapja a bérét. A nő így azokra a napokra is fizetést kapott, amiken nem is dolgozott a hivatalban, de mivel a költségvetésben így okozott vagyoni hátrány nem haladta meg a félmillió forintot, tette nem minősül bűncselekménynek.A Szigetvári Járási Ügyészség a polgármestert hivatali visszaélés és hamis magánokirat felhasználása, a nőt bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt vádolta meg. Az ügyészség a polgármesterrel szemben pénzbüntetést, a nővel szemben próbára bocsátást indítványoz. | https://telex.hu/belfold/2024/03/20/hivatali-visszaeles-baranya-falu-polgarmester-vademeles | https://web.archive.org/web/20240320102425/https://telex.hu/belfold/2024/03/20/hivatali-visszaeles-baranya-falu-polgarmester-vademeles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hivatali-visszaeles-miatt-vadat-emeltek-egy-baranyai-polgarmester-ellen | Telex | hungarian-news | 2024-03-20 11:22:00 | [] | [] | [
"Baranya megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hivatali visszaélés",
"foglalkoztatás",
"önkormányzat",
"hamis magánokirat felhasználása",
"ügyészség"
] | [] |
59,432 | Szabad prédává vált a Balaton-part, és ezt csak erősítené egy készülő szabályozás | Fonyódon államosítani, majd lezárni terveznek másfél kilométernyi Balaton-partot, a Club Aligában a Kádár-sziget mellé Balaton-meder is jár az új, vízpartig érő telkek tulajdonosainak. Itt a tavasz, élénkül a tó környéke: polgármesterek szólalnak fel sorra a Balaton partját szabályozó új terveket kifogásolva, miközben Fonyódon a Nők a Balatonért Egyesület készül demonstrációra, Balatonvilágoson pedig a helyi fürdőegyesület vívja harcát a Club Aliga partjáért. | Tüntetnének a tópartért
A fonyódligeti Erzsébet-tábor előtti másfél kilométeres partszakasz továbbra is maradjon szabad parti sétány, s törvény garantálja, hogy soha ne lehessen lezárni, értékesíteni. Ezt, illetve a fonyódi képviselő-testület azonnali összehívását, lakossági fórum megtartását a Nők a Balatonért Egyesület (NABE). A civil szervezet petíciót is indított követelései alátamasztására, sőt, információnk szerint demonstrációra is készek a fonyódi, és valamennyi Balaton-parti terület hozzáférhetőségének a biztosítása érdekében. A NABE tiltakozását az váltotta ki - amint azt a 24.hu nyomán lapunk is megírta -: előbb államosítani tervezik a fonyódligeti Erzsébet-tábor előtti Balaton-partot (területeket cserélve a fonyódi önkormányzattal), majd lezárnák a másfél kilométernyi partszakaszt. Az ingatlancserét és a lezárást tagadta ugyan Hidvégi József, Fonyód kormánypárti polgármestere, ám az ingatlanról már a Magyar Közlönyben is megjelent, hogy "ingyenesen az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kell adni", a lezárás tervéről pedig maga az alapítvány számolt be a hírportálnak, a "gyermekek táborozásának biztonságára" hivatkozva. A kormány 2016-ban ajándékozta az állami tulajdonú zánkai és fonyódligeti táborokat a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak, mely 15 évig szabadon rendelkezhet a több mint 20 milliárdos állami támogatásból felújított táborokkal.
"Magánérdekeknek kedvez"
Balaton-partjukat féltik azok a polgármesterek is, akik felszólaltak az új Vízparti Terv ellen; a tópart településenkénti újraszabályozásának tervezetét - mely évekre, évtizedekre meghatározhatja a települések Balaton-partjának arculatát - az elmúlt hetekben véleményezhették az egyeztetésekre meghívott polgármesterek és szakemberek. Koncz Imre balatonakali polgármester szerint - aki a hirbalaton.hu-nak nyilatkozott a múlt héten- a zöld területek szabályozása több esetben a magánérdekeknek kedvez a társadalmi érdekekkel és a nemzeti vagyonnal szemben. Például vannak olyan területek, melyeken a helyi önkormányzat szabadon bejárható parti sétányt alakítana ki az alapvető törvényi cél elérése érdekében, amint arra pénze lesz, esetleg állami támogatást kap hozzá - számos esetben ezeket a közcélvárományos területeket eltörölné az új tervezet. Koncz Imre felidézte: több mint húsz éve az SCD Holding (melynek vezetőjeként először tűnt fel a nyilvánosságban Jászai Gellért jelenlegi 4iG-vezér) úgy szerezte meg a balatoni kempingeket a megyei önkormányzatoktól, hogy azoknak a beépíthetősége korlátozott volt, majd a parlament ezt követően ezt megemelte, s az így értéknövekedéshez jutott ingatlanokat az SCD fejlesztés helyett eladogatta.
Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet:
a terv szerint csorbulna az önkormányzatok elővásárlási joga a vízparti területekre
(ami akkor is erős jog, ha nincs pénzük, mert így legalább értesülnek róla, hogy mi épül a parton és később akár még visszaszerezhetik köztulajdonba), továbbá fontosnak tartaná, ha a helyhatóságok beleszólhatnának abba, hogy mi létesül a vízben, a partjaik előtt. Fürdőházak, vízisípályák, vízi játszóterek, kikötők, hullámtörők és hasonló létesítmények esetében is ki kéne kérni szerinte településképi szempontból az önkormányzatok véleményét.
"Világbotrány"
Ha ez már most is így volna, feltehetően a Club Aliga partjai elé sem települhetne a tavaly nyáron élénk lakossági tiltakozás nyomán meghiúsult vízi élménypark. Ahogyan a Narancs.hu akkor megírta, végül a balatonvilágosi képviselő-testület vonta vissza hozzájárulását, hogy a települési tulajdonú strand előtt épülhessen meg a "vízibanánpálya". Újabban azonban - így értesült az Aligai Fürdőegyesület (AFE) - a vízi élményparkosok már be is adták az idei szezonra szóló engedélykérelmüket, csakhogy most nem a községi strand, hanem a Club Aliga partjai elé.
Vízibanánok tehát feltehetően lesznek (a Club Aliga bizonyára megadja a hozzájárulását, az önkormányzat pedig immár nem illetékes), az azonban egyelőre kérdéses, hogy vitorlások is lehetnek-e a Club Aligában, hiszen a tavaly nyárra felújított kikötőnek az AFE "támadásai" nyomán jelenleg se érvényes használatbavételi, se vízjogi létesítési engedélye nincs. Előbbi eljárást az AFE keresetét osztó bírósági ítélet nyomán az illetékes hatóság éppen most folytatja le ismét, a vízjogi engedély témájában pedig bírósági ítéletre várnak a felek.
"Tudjuk, hogy indul a vitorlásszezon és mi nem is akarjuk ezt akadályozni, »csupán« az elvett közterületeket kérjük vissza Balázs Attilától - mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. - Hiszen itt a kikötőfelújítás örvén olyasvalami történt, ami világbotrány: eltűnt a közterület, magántulajdonba ment át."
Telek szigettel, Balaton-mederrel
Mint ahogy magántulajdonba ment át 540 méter korábbi szabadon bejárható parti sétány is; a hajdani pártüdülőből fennmaradt elnevezéssel Aliga II (itt nyaralt az MSZMP-pártelit, kerítéssel elzárva Aliga I-től, ahol az alacsonyabb státuszúak üdülhettek) felparcellázása révén alakított ki vízpartig érő telkeket Balázs Attila cége, majd bocsátotta áruba. Mind a tizenhárom új ingatlannak meg is van már a tulajdonosa (akik, ahogyan arról egy év eleji cikkünkben beszámoltunk, összesen mintegy 7 milliárd forintot fizettek), sőt, elindultak az építési engedélyezési eljárások is. A jelek szerint azonban akár sziget és Balaton-meder is "járhat" a vízparti telek mellé. Ahogyan ugyanis az AFE kiderítette, az egyik telektulajdonos, a budapesti székhelyű Twinport Investment Kft. nemcsak hogy 15 évre bérbe vette évi 300 ezer forintos bérleti díj fejében az egykori Kádár-szigetet a vízügytől "elsősorban szabadidős tevékenység céljából",
hanem mellé 406 négyzetméternyi Balaton-medret is "kapott": mederhasználati szerződést kötött a vízüggyel.
(A Kádár-sziget az MSZMP-pártfőtitkár valahai kedvenc fürdő- és horgászóhelye, hajókikötője volt. ) Mi e szerződés célja, mire ad lehetőséget a szigetbérlőnek és amennyiben a többi tulajdonos is igényt tart "némi Balaton-mederre", ugyanígy szerződést kötnek-e velük is? - kérdeztük a vízügytől. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság válasza szerint "a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Twinport Investment Kft.-vel a Balaton tómederben 1950-től meglévő szigetet körülvevő, a hatvanas években létesült partvédőmű, valamint a parti ingatlan védelmét biztosító partvédőmű üzemeltetésére (406 négyzetméter területre) mederhasználati szerződést kötött, tekintettel arra, hogy a partvédőmű fennmaradása vízgazdálkodási érdeket nem sért. Ez a mederhasználati szerződés a sziget által elfoglalt 150 négyzetméter mederterületre vonatkozó bérleti szerződéssel egyidejűleg köttetett. A mederhasználati szerződés biztosítja az üzemeltető számára, hogy saját költségén és saját kockázatára a partvédőművet üzemeltesse, vagyis a fenntartással járó jogokat és kötelezettségeket gyakorolja. Az üzemeltető a mederhasználati szerződés birtokában, vízjogi üzemeltetési engedély megszerzést követően, a vízjogi üzemeltetési engedély hatálya alatt jogosult a létesítmény által elfoglalt meder használatára."
A válasz kitér arra is, hogy az igazgatóság 2023-ban összesen tizenkét esetben kötött mederhasználati szerződést a Balatonra, a mederhasználat joga pedig ez esetben a partvédőmű fenntartására, karbantartására szól (kérdeztük céljaikról a Twinport Kft.-t is, de több hét alatt sem reagáltak). S bár konkrét kérdésünkre konkrét válasz nem érkezett, a válaszból arra következtetünk: a többi vízpartig érő telek esetében sem kizárt a szerződés a mederhasználatra "a partvédőmű üzemeltetése" céljából.
Ítéletre várva
"Vagyis a telkeik előtti másfél-két méteres sávban akár csónakok kikötésére is lesz lehetőségük a tulajoknak" - valószínűsítette Bukovszki András, hozzátéve: az AFE bizonyosan kérni fogja a vízügytől, hogy bontsa fel a Kádár-szigetre kötött bérleti szerződést és három önkormányzati képviselő ugyanilyen felhívás megtételére kéri a világosi képviselő-testületet is. (A balatonvilágosi testületben kisebbségben, hárman vannak az AFE álláspontját osztó képviselők a Takács Károly független polgármestert támogatókkal szemben, akik a település vezetőjével együtt így négy fővel képeznek minimális többséget- a szerk.) Ahogyan szintén megírtuk, abban a szavazásban megvolt a többség a testületben (igaz, véletlenül, a "négyek" közül egy képviselő tévedésből mondott igent), hogy az AFE mellett az önkormányzat is kérjen ügyféli jogállást az új telkek építési engedélyezési eljárásaiban, ezt ugyanis a Somogy megyei kormányhivatal nem biztosította. Ez ügyben is bírósági ítéletre várnak, de a fürdőegyesület információja szerint csak az AFE érdekelt, az önkormányzat ugyanis késve adta be keresetét a bíróságra.
A cikkünk elején említett Vízparti Terv egyébként Balatonvilágosnak sem kedvez. Az AFE legalábbis azt állítja: a Club Aliga strandja, közparkja, közútjai már csak zöld területekként vannak feltüntetve. Abban a tervben, mellyel kapcsolatban az egyeztetéseket megszervező Építési és Közlekedési Minisztérium általános meglepetésre azt írta egy zamárdi civil szervezet betekintési kérelmére: nem nyilvános és amúgy sem tükrözi sem a kormány, sem a szaktárca álláspontját.
*
A Narancs.hu rendszeresen foglalkozik a Balatonnál folyó NER-es nyomulással, a tópart elrablásával. Egyik erről szóló összefoglaló cikkünk itt olvasható:
Ebben a cikksorozatunkban egy-egy beruházás részleteit tártuk fel:
A Club Aligával foglalkozó összes írásunk pedig ide kattintva érhető el.
(Címlapképünk illusztráció) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szabad-predava-valt-a-balaton-part-es-ezt-csak-erositene-egy-keszulo-szabalyozas-266342 | https://web.archive.org/web/20240317201444/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szabad-predava-valt-a-balaton-part-es-ezt-csak-erositene-egy-keszulo-szabalyozas-266342 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabad-predava-valt-a-balaton-part-es-ezt-csak-erositene-egy-keszulo-szabalyozas | Magyar Narancs | hungarian-news | 2024-03-12 00:00:00 | [
"Jászai Gellért"
] | [
"Club Aliga",
"SCD Balaton Holding",
"Twinport Kft."
] | [
"Balatonakali",
"Balatonfenyves",
"Balatonvilágos",
"Fonyód",
"Somogy megye",
"Veszprém megye"
] | [
"civilek",
"Balaton-sztorik",
"kisajátítás"
] | [
"Aligai kiemelt beruházás"
] |
59,433 | Azt mondták neki, ha fizet havi egymilliót, nem szorítják ki a piacról | Nem jártak jól, feljelentés nyomán a rendőrség nyomozást indított, zsarolás bűntette miatt. | A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján indított nyomozást a BRFK egy egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég két vezetőjével szemben: a gyanú szerint egy másik piaci szereplő cég tulajdonosát azzal zsarolták meg, hogy havonta egymillió forintért cserébe a cégét nem szorítják ki a piacról, és nem veszik el az üzleti érdekeltségeit - írja a police.hu.
Az árajánlatot tevő cég vezetői a nyomozás adatai szerint két alkalommal hívták találkozóra vetélytársukat. Az első találkozón, január 12-én, egy zuglói irodaházban a két férfi felvetette a cégvezetőnek, hogy amennyiben támogatói szerződést köt velük, és tagdíjként havonta egymillió forinttal patronálja az ő érdekeltségükbe tartozó céget, akkor garanciát vállalnak arra, hogy a jövőben nem veszik el érdekeltségeit az egészségügyi ellátás körébe tartozó szállítási szolgáltatások piacán. A beszélgetés során a piacvezetők megjegyezték, hogy egyéb esetben magas szintű kapcsolataikat kihasználva ellehetetlenítik a férfi cégét, és kiszorítják eddigi érdekeltségeiből is.
Az NVSZ feljelentésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság zsarolás bűntett miatt rendelt el nyomozást, és március 13-án kutatást hajtott végre az aznap elfogott két férfi lakásán. A nyomozók laptopokat, telefonokat, valamint több, a tevékenységi körükkel kapcsolatos dokumentumokat foglaltak le. A nyomozók a két férfit a büntetőeljárásban zsarolás bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. | https://magyarnarancs.hu/bun/azt-mondtak-neki-ha-fizet-havi-egymilliot-nem-szoritjak-ki-a-piacrol-266533# | https://web.archive.org/web/20240318195209/https://magyarnarancs.hu/bun/azt-mondtak-neki-ha-fizet-havi-egymilliot-nem-szoritjak-ki-a-piacrol-266533# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/azt-mondtak-neki-ha-fizet-havi-egymilliot-nem-szoritjak-ki-a-piacrol | Magyar Narancs | hungarian-news | 2024-03-18 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"versenykorlátozás - kartell",
"zsarolás"
] | [] |
59,434 | Bárándy a Magyar Péter-ügyről: Aki az ügyészségi közleményt kiadta, az másik meghallgatáson ült | Bárándy Péter, Magyar Péter jogi képviselője szerint nem arról volt szó a szerdai tanúmeghallgatáson, amiről az ügyészség később közleményt adott ki. Az ügyvéd arról is beszélt, nem gondolja, hogy Magyar Péternek feljelentési kötelezettsége lett volna. | Bárándy Péter, Magyar Péter jogi képviselője szerint nem arról volt szó a szerdai tanúmeghallgatáson, amiről az ügyészség később közleményt adott ki. Az ügyvéd arról is beszélt, nem gondolja, hogy Magyar Péternek feljelentési kötelezettsége lett volna.Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter a Megbeszéljük adásában elmondta, egy kolléganőjével ott volt Magyar Péterrel szerdán a Központi Nyomozó Főügyészségben. Hozzátette, néhány napja vannak kapcsolatban; nem látott semmiféle kizáró okot ezzel kapcsolatban. Magyarról úgy fogalmazott: „segítségre méltó akcióba fogott bele”.Ismertette: a tanúmeghallgatáson a képviselő (nem védő) a jelenlétével biztosítja, hogy a meghallgatás hangulatában és technikájában is olyan módon történjen, ami „az objektív előadást nem gátolja”. Valamint, ez inkább informális, de van lehetősége például kérni egy kis szünetet, ha szükségesnek látja, hogy visszazökkentse a folyamatot a rendes vágányára.A büntetőeljárási törvénynek megfelelően, kiegyensúlyozott hangulatban zajlott az eljárás, semmi olyan nem történt, ami kifogásolható lenne – közölte. Bárándy Péter adásunkban ismerte meg az ügyészség sajtóközleményét, amelyben visszautasították Magyar Péter állításait.„Az az érzésem, hogy aki ezt a közleményt kiadta, az nem ugyanott töltötte ezt a négy órát, ahol én” – fogalmazott az ügyvéd. Nem erről volt szó – jelentette ki. Elmondta, Magyar Péter sok feltételezést feltárt, de három tényt is előadott, ezek közül az első: a kormányban dolgozó vagy ahhoz közeli személy (megnevezte, hogy ki) a bűnügy irataiból eltüntette az őt kompromittáló adatokat – tehát Magyar nem az ügyészségről állított ilyet. Volt arról szó, hogy egy kormánytag közvetlen emberének minősíthető Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar bukott elnöke. Valamint arról, hogy valaki (akit egyelőre nem nevezett meg) figyelmeztette Völner Pál volt miniszterhelyettest, hogy eljárás készül ellene és valószínűleg vizsgálódnak körülötte, tehát legyen óvatos. Ezek közül az első és a harmadik szabálytalanságra utal, tette hozzá.Jövő kedden folytatódik a kihallgatás, ekkorra ígérte Magyar Péter, hogy hoz bizonyítékokat. „Tehát én ezen az eseményen voltam ott, nem azon, ami az ügyészi közleményben van” – összegezte. Hozzátette, nem látta a Magyar Péter által említett bizonyítékokat, de azt mondta, ezek valószínűleg hangfelvételek. Amelyek lehetnek értékes bizonyítékok – vélekedett.Műsorvezetőnk rákérdezett, hogy ha az ügyészség úgy értékeli, hogy Magyar Péter elmulasztotta feljelenteni az érintetteket, annak milyen következménye lehet. Bárándy jelezte, nem gondolja, hogy Magyar Péternek feljelentési kötelezettsége volt, de nem is erről volt szó ezen a meghallgatáson. A feljelentési kötelezettség nem mindenkit terhel, csak a hivatalos személyeket. De legtöbb esetben a feljelentési kötelezettség elmulasztása náluk sem bűncselekmény, hanem fegyelmi eljárást vonhat magával. Néhány bűncselekménynél van ilyen kötelezettség, de ez nem az. Műsorvezetői kérdésre azt mondta, ilyen fenyegetést se hallott az ügyészségen.Bárándy Péter beszélt arról is: amikor elvállalták Magyar Péter jogi képviseletét, nem tudták, mint ahogy maga Magyar sem tudta, hogy ez a meghallgatás milyen tárgyban történik majd meg. Teljesen függetlenül a meghallgatástól tehet feljelentést Magyar Péter azokban az ügyekben, amelyekről tudomása van – tette hozzá. | https://www.klubradio.hu/adasok/barandy-a-magyar-peter-ugyrol-aki-az-ugyeszsegi-kozlemenyt-kiadta-az-masik-meghallgatason-ult-142892 | https://web.archive.org/web/20240321084004/https://www.klubradio.hu/adasok/barandy-a-magyar-peter-ugyrol-aki-az-ugyeszsegi-kozlemenyt-kiadta-az-masik-meghallgatason-ult-142892 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/barandy-a-magyar-peter-ugyrol-aki-az-ugyeszsegi-kozlemenyt-kiadta-az-masik-meghallgatason-ult | Klubrádió online | hungarian-news | 2024-03-21 00:00:00 | [
"Rogán Antal",
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Magyar Bírósági Végrehajtói Kar"
] | [] | [
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"végrehajtás",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
59,435 | Lázár János a Navracsicsot támadó lap tulajdonosához szervezi ki a MÁV beszerzéseit | Lázár János úgy döntött: egy régi ismerőse által vezetett cégen keresztül kell intézni a MÁV eszközbeszerzéseit. Pikáns részlet, hogy a kedvezményezett egyben a Navracsics Tibort támadó Promenad24 tulajdonosa is. | Lázár János építési és közlekedési miniszter kezdeményezésére tavaly év végén átalakították a tárca portfoliójához tartozó állami vállalatok működési rendjét: egyetlen hónap alatt csoportosították át a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-hez (MÁV SZK) a beszerzéseket és készletgazdálkodást - írja a 24.hu.
Az átalakításnak köszönhetően elvették a többi között az 57 ezer munkavállalót összefogó MÁV Zrt., a vasúti személyszállítást lebonyolító MÁV Start, a Volánbusz és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezetésének önálló döntési jogköreit, így most már a mozdonyalkatrésztől a gumiabroncson át az üzemanyagig gyakorlatilag minden vásárlás és eszközbeszerzés ügyében a MÁV SZK-nál kell leadniuk a rendelést.
Lázár János régi jó ismerősét nevezte ki a MÁV SZK vezérigazgatójának
Lázár tavaly nevezte ki a MÁV SZK vezérigazgatójának Badát, jóllehet előtte nem rendelkezett nagyvállalati vezetői tapasztalattal. Az ügyvéd a miniszter régi bizalmi embere, kapcsolatuk a hódmezővásárhelyi iskolai évekig nyúlik vissza, amikor évfolyamtársak voltak a Bethlen Gimnáziumban. A K-monitor adatbázisa szerint Lázár polgármestersége idején Hódmezővásárhely városával közösen volt tulajdonosa a Zafír Média Kft.-nek. Az általa vezetett Első Magyar Környezettudatos Szociális Szövetkezet költségvetési csalási ügyében ügyében az akkor a miniszterelnökséget vezető Lázár miniszter kezdett vizsgálódni. Bada a Lázár Jánoshoz kötött Batidai Vadászkastélyt működtető zrt. tagja volt, illetve Lázár minisztersége idején a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértői testületének tagja volt, ahol "a jogszabályok meghozatala előtt gyakran kérik ki véleményét." Bada korábban az Alföldvíz Zrt. igazgatósági tagja volt.
Bada János a tulajdonosa annak a Promenád24 nevű portálnak is, amely februárban élesen támadta Navracsics Tibort, miután a közigazgatási és területfejlesztési miniszter többször is találkozott a volt ellenzéki miniszterelnök-jelölttel, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel, aki közismerten Lázár fő politikai ellenfele a városban. A Promenád24-et a Dél-alföldi Média Centrum Kft. adja ki, amelynek a közelmúltig Rákay Philip volt a többségi tulajdonosa.
A Telex cikke szerint a Promenád24 egy hét alatt mintegy 2,2-2,5 millió forintot költött a lejárató cikkek hirdetésére. Az első A buzizó polgármester és az "európai fideszes" meleg kézfogásai címmel jelent meg február közepén, majd február 24-én jött a következő Navracsics pénzt ad Márki-Zaynak címmel. Ebben az állt, hogy "Soros György tömi az egyik zsebét dollárokkal, a másikba Navracsics Tibor pakolná a forrásokat. Hazaáruló politikussal bratyizik a közigazgatási és területfejlesztési miniszter."
A MÁV-sajtóosztály levele szerint a központosítást a költséghatékonyság mellett a cégcsoport beszerzéseinek átláthatóbbá és gyorsabbá tétele, valamint a piaci verseny erősítése, kiszélesítése, transzparensebbé tétele is vezérelte.
(Kiemelt képünkön: Lázár János építési és közlekedési miniszter. | https://168.hu/itthon/lazar-janos-mav-beszerzes-ismeros-regi-barat-a-ceg-elen-276094 | https://web.archive.org/web/20240321111653/https://168.hu/itthon/lazar-janos-mav-beszerzes-ismeros-regi-barat-a-ceg-elen-276094 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-janos-a-navracsicsot-tamado-lap-tulajdonosahoz-szervezi-ki-a-mav-beszerzeseit | 168 óra | hungarian-news | 2024-03-21 00:00:00 | [
"Bada János",
"Lázár János"
] | [
"MÁV Szolgáltató Központ Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"vasút",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
59,436 | Lázár János arról beszélt, hogy kitömték pénzzel Mészáros Lőrincet, megmutatjuk, hogyan | Mészáros Lőrinc és Szíjj László két legfontosabb vállalatának saját tőkéje úgy nőtt durván a nyolcvanszorosára 12 év alatt, hogy közben 130 milliárdot kivettek a cégekből. | Lázár János építési és közlekedési miniszter - ha jól értettük a szavait - arról beszélt a Portfolio "Építőipar 2024" című konferenciáján, hogy a kormány az elmúlt 12 évben feltőkésítette az olyan vállalkozók építőipari cégeit, mint Mészáros Lőrinc, vagy Szíjj László. A lenti grafikon elég jól mutatja ezt a feltőkésítést, de kormánytag ilyen nyíltan még nem beszélt a kormány szerepéről ebben a folyamatban.
A miniszter egészen pontosan úgy fogalmazott: "Tulajdonképpen 2010 és 2022 között az építőiparban a magyar tulajdonban lévő vállalkozások föltőkésítése zajlott. A szociológusok és a politológusok mindig mondják, hogy a nemzeti tőkésosztály, én azt mondom, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a föltőkésítését megtettük. Én azt gondolom, hogy ennek az országnak nem az a problémája, hogy van Mészáros Lőrinc és van Szíjj László, az a problémája, hogy kevés van belőlük".
Korábban itt a G7-en is számos cikkben mutattuk be, hogy gyakran néhány tucat munkással dolgozó, lényegében teljes egészében állami megrendelésekből élő kormányközeli építőcégek, hogyan húznak be a piaci átlagot messze meghaladó nyereséget.
Egy percig nem volt kérdés, hogy járadékszerzésről van szó. Ahogy egy korábbi cikkünkban fogalmaztunk: "ezeknek a vállalatoknak az egyetlen versenyelőnye, hogy másoknál sokkal hatékonyabban nyernek el állami megbízásokat, amiket utána nagyrészt továbbpasszolnak másoknak, lehúzva a saját hasznukat".
Az újdonság, hogy ezt most egy kormánytag erősítette meg többes szám első személyben beszélve az építőipari cégek feltőkésítéséről. A folyamat egyébként jól sikerült: A Mészáros és Mészáros Kft.*mostanra Zrt. saját tőkéje a 2009 végi 277 millió forintról 2022-re 20 milliárd fölé nőtt, míg a Duna Aszfalté ugyanebben az időszakban 1,24 milliárdról 85,7 milliárdra ugrott.
Ráadásul nem csak a cégeket sikerült feltőkésíteni, hanem a tulajdonosaikat is. A nyereség nagy részét ugyanis sem Mészáros Lőrinc, sem Szíjj László nem hagyta az említett vállalatokban. Az elmúlt tíz évben csak ez a két cég közel 130 milliárd forintnyi osztalékot fizetett.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Közélet Duna Aszfalt építőipar Mészáros Lőrinc Szíjj László Olvasson tovább a kategóriában
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét. | https://g7.hu/kozelet/20240321/lazar-janos-arrol-beszelt-hogy-kitomtek-penzzel-meszaros-lorincet-megmutatjuk-hogyan/ | https://web.archive.org/web/20240321132704/https://g7.hu/kozelet/20240321/lazar-janos-arrol-beszelt-hogy-kitomtek-penzzel-meszaros-lorincet-megmutatjuk-hogyan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lazar-janos-arrol-beszelt-hogy-kitomtek-penzzel-meszaros-lorincet-megmutatjuk-hogyan | G7 | hungarian-news | 2024-03-21 16:06:38 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
59,437 | Saját lányának hamisított orvosi igazolást, vádat emeltek a szegedi édesanya ellen | Vádat emeltek egy szegedi nővel szemben, aki tucatnyi alkalommal küldött be hamis orvosi igazolásokat kislánya iskolai hiányzásait követően, írja az MTI. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség tájékoztatása szerint a kislány a 2021/2022-es tanévben több alkalommal nem jelent meg az általános iskolában. Édesanyja a hiányzásokat úgy igazolta, hogy egy korábbi, a gyerek háziorvosától elektronikus formában megkapott valódi orvosi igazolást átszerkesztett, majd emailben átküldte az osztályfőnöknek. | Vádat emeltek egy szegedi nővel szemben, aki tucatnyi alkalommal küldött be hamis orvosi igazolásokat kislánya iskolai hiányzásait követően, írja az MTI. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség tájékoztatása szerint a kislány a 2021/2022-es tanévben több alkalommal nem jelent meg az általános iskolában. Édesanyja a hiányzásokat úgy igazolta, hogy egy korábbi, a gyerek háziorvosától elektronikus formában megkapott valódi orvosi igazolást átszerkesztett, majd emailben átküldte az osztályfőnöknek. Az ügyészség a nőt 12 rendbeli, hamis magánokirat felhasználásnak vétségével vádolja, és pénzbüntetés kiszabását kéri. | https://444.hu/2024/03/22/sajat-lanyanak-hamisitott-orvosi-igazolast-vadat-emeltek-a-szegedi-edesanya-ellen | https://web.archive.org/web/20240322083604/https://444.hu/2024/03/22/sajat-lanyanak-hamisitott-orvosi-igazolast-vadat-emeltek-a-szegedi-edesanya-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sajat-lanyanak-hamisitott-orvosi-igazolast-vadat-emeltek-a-szegedi-edesanya-ellen | 444 | hungarian-news | 2024-03-22 00:00:00 | [] | [] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"egészségügy",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
59,438 | Hadházy most Marcaliban talált egy wellness-torzót | „Egy újabb elátkozott szálloda, ezúttal Marcaliban, ami "csak" 588 millió adófizetői forintot kapott,” mutatta be Hadházy Ákos azt a szálloda-torzót, aminek története még a szocialista kormányzat alatt indult. Akkor félmilliárd forint uniós támogatást kapott a projekt, amit elsodort a gazdasági válság. A céget az orosz Rahimkulov és magyar barátja, Zentai Péter vették át. | „Egy újabb elátkozott szálloda, ezúttal Marcaliban, ami "csak" 588 millió adófizetői forintot kapott,” mutatta be Hadházy Ákos azt a szálloda-torzót, aminek története még a szocialista kormányzat alatt indult. Akkor félmilliárd forint uniós támogatást kapott a projekt, amit elsodort a gazdasági válság. A céget az orosz Rahimkulov és magyar barátja, Zentai Péter vették át. „2020-ban Móring József fideszes helyi kiskirály a Facebookon azzal dicsekedett, hogy a minisztérium pénzt fog kijárni a beruházásnak, 2021-ben pedig már azzal, hogy a következő három évben a kormány 588 milliót ad a beruházóknak és 2024 tavaszára már lehet özönleni Marcaliba wellneselni. Nos, ez sem jött be,”írja Hadházy.Az országgyűlési képviselő hozzátette: nem világos, hogy a támogatást honnan adták a projektnek, az uniós pénzek közt nincs nyoma. Hadházy szerint „három dolog történhetett: 1) a pénzt ellopták 2) ki sem fizették, kamu volt az egész 3) kifizették, de elfogyott.” | https://444.hu/2024/03/22/hadhazy-most-marcaliban-talalt-egy-wellness-torzot | https://web.archive.org/web/20240322071027/https://444.hu/2024/03/22/hadhazy-most-marcaliban-talalt-egy-wellness-torzot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-most-marcaliban-talalt-egy-wellness-torzot | 444 | hungarian-news | 2024-03-22 00:00:00 | [
"Zentai Péter"
] | [] | [
"Marcali",
"Somogy megye"
] | [
"gazdálkodás",
"EU",
"idegenforgalom",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
59,439 | Világbajnok indokkal utasították el a nyomozást a használhatatlan kínai lélegeztetőgépe ügyében | Elutasította a Nemzeti Nyomozóiroda a Demokratikus Koalíció feljelentését, amelyet hűtlen kezelés gyanújával tettek, miután kiderült: több mint 4 milliárd forint előleget fizetett ki az Orbán-kormány 749 darab kínai lélegeztetőgépért, amelyeket most töredékáron, lényegében fillérekért próbál elárverezni a Külgazdasági és Külügyminisztérium – közölte a párt. Mint azt Varga Zoltán pénteki online sajtótájékoztatóján elmondta, a rendőrség azzal a nevetséges indokkal utasította el a nyomozás megindítását, hogy a lélegeztetőgépek elárverezése arra utal, hogy „a minisztérium a közpénzzel felelősen gazdálkodik”. | Elutasította a Nemzeti Nyomozóiroda a Demokratikus Koalíció feljelentését, amelyet hűtlen kezelés gyanújával tettek, miután kiderült: több mint 4 milliárd forint előleget fizetett ki az Orbán-kormány 749 darab kínai lélegeztetőgépért, amelyeket most töredékáron, lényegében fillérekért próbál elárverezni a Külgazdasági és Külügyminisztérium - közölte a párt. Mint azt Varga Zoltán pénteki online sajtótájékoztatóján elmondta, a rendőrség azzal a nevetséges indokkal utasította el a nyomozás megindítását, hogy a lélegeztetőgépek elárverezése arra utal, hogy "a minisztérium a közpénzzel felelősen gazdálkodik".
A Demokratikus Koalíció szerint a rendőrség az Orbán-kormány utasítására igyekszik eltussolni az Orbán-rendszer történetének egyik legnagyobb lopását. Ennek során 300 milliárd forintot fizetettek ki 17 ezer darab, használhatatlan, túlárazott, a mai napig raktárakban porosodó lélegeztetőgépért, az üzleten pedig a Fidesz-közeli milliárdos elit gazdagodott meg. Ezek a milliárdosok vaskos profitot zsebeltek be a Covid-járványra hivatkozva az Orbán-kormány segítségével, miközben magyar emberek tízezrei veszítették életüket a járvány során - fogalmazott a politikus.
Miután december 28-a próbálták egy végrehajtás részeként eladni az eredetileg darabonként 10 760 000 forintért vett kínai lélegeztetőgépek egy 500 és egy 249 darabos tételét, már darabonként 13 ezerért meg lehetett volna venni őket a végrehajtói kamara árverési oldalán. És ez csak a zűrös, összesen 300 milliárdos lélegeztetőgép-biznisz egyik zavaros szereplője volt. | https://hang.hu/belfold/vilagbajnok-indokkal-utasitottak-el-a-nyomozast-a-hasznaalhatatlan-kinai-lelegeztetogepe-ugyeben-162653 | https://web.archive.org/web/20240322125557/https://hang.hu/belfold/vilagbajnok-indokkal-utasitottak-el-a-nyomozast-a-hasznaalhatatlan-kinai-lelegeztetogepe-ugyeben-162653 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vilagbajnok-indokkal-utasitottak-el-a-nyomozast-a-hasznalhatatlan-kinai-lelegeztetogepe-ugyeben | Magyar Hang | hungarian-news | 2024-03-22 13:21:11 | [] | [
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
59,440 | Tizenegymilliárdot költhettek Rogánék a nemzeti szuverenitásról szóló konzultációra | Érdekes szerződésekre bukkantunk a Közbeszerzési Értesítő keddi számában. A dokumentum a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) egyik, összesen bruttó 30 milliárd forint értékű szerződéscsomagját mutatta be, mellyel több mint húsz állami-kormányzati szervezet kommunikációs feladatait bízták a kormány kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula médiacégeire. | Érdekes szerződésekre bukkantunk a Közbeszerzési Értesítő keddi számában. A dokumentum a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) egyik, összesen bruttó 30 milliárd forint értékű szerződéscsomagját mutatta be, mellyel több mint húsz állami-kormányzati szervezet kommunikációs feladatait bízták a kormány kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula médiacégeire.
A keretszerződéseket sorozatban elnyerő New Land Media és Lounge Design Kft.-k többek között az adóhatóság, a rendőrség vagy éppen a Nemzeti Filmintézet részére vállaltak el médiaügynökségi feladatokat.
Az összeg kétharmada a propagandára ment el
A tételek közül ugyanakkor toronymagasan kiemelkednek a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda által adott munkák. Összesen négy olyan részmegállapodást találtunk, amelyekkel Rogánék az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációs feladatokkal", és a választópolgárok életét kiemelten érintő döntésekkel kapcsolatos feladatokkal bízták meg a Balásy-cégeket; ezek együtt bruttó 21 milliárdot tesznek ki a 30 milliárdos teljes keretből.
Az már ismert, hogy az "Európa jövőjét érintő" cirkalmas körülírás a gyakorlatban kék kormányzati plakátok tömegét, és a NER médiáját elöntő propagandahirdetéseket jelenti. Mégis érdekes, hogy a négy megbízásból hármat 2023. november 10. és december 31. között kellett teljesítenie a New Land és a Lounge Media cégeknek - bruttó 10,9 milliárd forint értékben.
Mivel közel ugyanebben az időszakban zajlott a nemzeti szuverenitás védelméről szóló kormányzati konzultáció, amit az Orbán-kabinet szerint végül másfél millióan töltöttek ki és küldtek vissza, joggal feltételezhetjük, hogy Balásy Gyula cégei az újabb konzultáció kampányára és kivitelezésére költhettek ennyit. A szerződés azt is megemlíti, hogy a két befutó pályázó országos és megyei lapokban, mozikban és közterületi reklámfelületeken kell, hogy hirdesse a kormányzati üzeneteket - de megbízásuk kiterjedt a kreatív munkákra, reklámgyártásra, grafikai tervezésre is. A kommunikációs hivatal ráadásul az idei évre is szerződést kötött a két kormánykedvenc médiaügynökséggel, 2024 végéig bruttó tízmilliárdos megbízást adtak nekik a rogáni üzenetek közvetítésére.
Kövér csepp a megbízások tengerében
Lapunk írásban kérdezte meg a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy a Balásy-vállalkozásoknak adott tavalyi munkák valóban a 2023-as nemzeti konzultációra vonatkoztak. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az idei évre szóló megbízás pontosan mit takar - esetleg azt, hogy 2024-ben sem maradunk konzultáció nélkül, s ha erről van szó, az mikor startolhat, és milyen témákat állít majd a középpontba. Amennyiben Rogán Antal minisztériuma válaszol, frissítjük cikkünket.
A most bemutatott szerződések azonban csak cseppnek számítanak a tengerben. A G7 gazdasági portál februárban írt arról, hogy a kormányzati propagandagépezet 2015 és 2023 között 1360 milliárd forintot költött az állami kommunikációra, főként állami vállalatok, cégek médiamegbízásain keresztül. A lap szerint a megbízások 75 százalékát (!) a Balásy Gyulához köthető vállalkozások nyerték vagy kapták meg. | https://hang.hu/belfold/tizenegymilliardbol-konzultalhattak-roganek-a-nemzeti-szuverenitasrol-162565 | https://web.archive.org/web/20240319164127/https://hang.hu/belfold/tizenegymilliardbol-konzultalhattak-roganek-a-nemzeti-szuverenitasrol-162565 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizenegymilliardot-kolthettek-roganek-a-nemzeti-szuverenitasrol-szolo-konzultaciora | Magyar Hang | hungarian-news | 2024-03-19 13:52:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nemzeti Filmintézet",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.