text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 194
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Polt Péter legfőbb ügyész feljelentéskért értékelte a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdését, amely arra vonatkozott, történt-e jogsértés Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egyik friss tenderének kiírása és lebonyolítása során. Az érintett közbeszerzési eljárásról lapunk írta meg pár hete, hogy már a felhívás közzétételekor meg lehetett jósolni, ki fogja elnyerni a tendert. Ez pedig felveti annak gyanúját, hogy kiírás több okból is versenykorlátozó lehetett.
Ahogy azt januárban megírtuk, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) idén január 17-én üzemeltetési és ingatlankarbantartási feladatokra írt ki tendert 24 + 12 hónapos időszakra. A mennyiségek és a keretösszegek impozánsak voltak: az ország teljes területén több száz ingatlanról és összesen 88 milliárd forint értékű megbízásról volt szó. Rögtön adta magát a kérdés, hogy vajon hány cég képes ennek a hatalmas ingatlanállománynak az üzemeltetésére. Nyilván nem sok. De a KEF még tovább csökkentette a verseny lehetőségét a rendkívül komplex feltételek meghatározásával.
Emiatt nem kockáztattunk túl nagyot, amikor azt mondtuk, hogy az állami takarítási feladatok nagy részét elnyerő B+N Referencia Zrt. lehet a befutó. És így is lett. Március végén kiderült, hogy felhívásra öten jelentkeztek: a B+N Referencia mellett a korábban is próbálkozó Jánosik és Társai Kft., illetve a HM EI Zrt., továbbá a NEO Property Services Zrt. és az ÉP-ÜZ-BAU Kft. Mivel azonban mindkét rész esetén a B+N adta a legolcsóbb ajánlatot, a többi cég ajánlatát már el sem bírálták.
A versenykorlátozó feltételrendszer miatt előzetes vitarendezési kérelem is érkezett az ajánlattétel alatt, de a KEF erre adott válasza már nem érhető el az ekr.gov.hu-n.
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint nehezen érthető, hogy miért írta ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság már sokadjára is ugyanazokkal a feltételekkel a közbeszerzést több tízmilliárd forintra (szinte teljes mértékben garantálva ezzel egy adott cég győzelmét), miközben megtehette volna, hogy több kisebb részfeladatra bontja a kiírást, nagyobb versenyt generálva ezzel a kis- és középvállalkozások között is.
Cikkünk nyomán erre, valamint arra a kérdésre szeretett volna választ kapni Vadai Ágnes DK-s parlament képviselő, hogy Polt Péter szerint történt-e jogsértés a tender kiírása és lebonyolítása során.
A legfőbb ügyész a kérdést "tartalmilag feljelentésként" értékelte,
és továbbküldte azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának. Arról, hogy a nyomozó hatóság indít(ott)-e eljárást, egyelőre nincsenek információink.
A napokban egyébként egy másik cikkünk kapcsán is kérdéseket tett fel Vadai, amelyeket Polt szintén feljelentésként értékelt és Nemzeti Nyomozó Irodához továbbított. Erről ebben a cikkben írtunk:
Katus Eszter | A rendőrségen kötött ki cikkünk után a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság tendere is | Polt Péter legfőbb ügyész feljelentéskért értékelte a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdését, amely arra vonatkozott, történt-e jogsértés Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egyik friss tenderének kiírása és lebonyolítása során. Az érintett közbeszerzési eljárásról lapunk írta meg pár hete, hogy már a felhívás közzétételekor meg lehetett jósolni, ki fogja elnyerni a tendert. Ez pedig felveti annak gyanúját, hogy kiírás több okból is versenykorlátozó lehetett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/22/a-rendorsegen-kotott-ki-cikkunk-utan-a-kozbeszerzesi-es-ellatasi-foigazgatosag-tendere-is/ | 2024-04-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPTESZ OPUS Zrt. legújabb autós tenderét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. nyerte el - ugyanúgy, mint tavaly nyáron egy másikat. Annak, hogy az ország leggazdagabb embere nem csak egyszerűen egyik zsebéből a másikba pakolta át a pénzt, hanem közbeiktatott két közbeszerzési eljárást, az az oka, hogy az OPTESZ közszogáltatást végez, így a közbeszerzési szabályok szerint kötelessége a nyílt versenyeztetés. A két tender értéke összesen nettó 5,4 milliárd forint.
Magyarországon ma már kevesen csodálkoznak azon, ha Orbán Viktor gyermekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek valamelyik cége elnyer egy többmilliárdos megbízást. Ez még akkor sem változik, ha kiderül, hogy a verseny furcsa körülmények között zajlott. Most azonban két olyan tenderbe futottunk bele, amelyek még a fekete öves hírolvasókat is meglephetik. Mészáros Lőrincék ugyanis saját maguk írták ki azokat az eljárásokat, amelyeket aztán meg is nyertek.
"Gépjárművek tartós bérlete és szolgáltatásai" címmel írt ki meghívásos közbeszerzési eljárást az OPTESZ OPUS Energetikai Támogató Zrt. tavaly év végén. A cég Magyarország két meghatározó energetikai szereplőjének, az OPUS TIGÁZ Zrt. és OPUS TITÁSZ Zrt. működését támogató tevékenységeket koordináló társasága. Pontosabban: ők végzik többek között az IT, a jogi, a beszerzési, raktározási, logisztikai, ingatlangazdálkodási, valamint az üzleti támogatási (gépjármű-üzemeltetési, dokumentumkezelési és üzleti adminisztrációs) szolgáltatásokat.
Az OPTESZ OPUS Zrt. Mészáros Lőrinc érdekeltsége (lásd a céghálót), és mivel közszolgáltatást végez, az uniós jogszabályok és a magyar közbeszerzési törvény alapján kötelezően ki kellett írna a tendert a gépjárműbeszerzésre. A cég eleget is tett ennek, amikor 130 (+ opcionálisan 21) darab (kis)haszongépjármű beszerzésére, tartós bérlésére keresett vállalkozókat.
17 másodpercen és 77 millión múlott
Hogy az OPTESZ pontosan hány céget hívott meg az ajánlattételre, nem tudni, de végül hárman jelezték részvételi szándékukat: a Mészáros M1 Autókereskedő Kft., a Mercarius Flottakezelő Kft. és a MOL Fleet Solution Flottakezelő Kft.
Utóbbit azonban kizárták, ugyanis az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint
a MOL Fleet 17 másodperccel a határidő lejárta után adta be részvételi jelentkezését, így az érvénytelen lett.
A Mercarius és Mészáros-cég között folyt tehát a verseny, amelynek eredményét március 13-án tették közzé. A dokumentum alapján a Mészáros M1 Kft. nyert, miután 77 millió forinttal olcsóbb, nettó 2,5 milliárdos ajánlatot adott a Mercarius 2,58 milliárdos ajánlatával szemben.
Ahogy a Mészáros M1 által behúzott tenderek jelentős részére, úgy erre is jellemző volt az extra rövid szállítási határidő. Ahogy arra az Átlátszó közbeszerzési szakértője rámutatott, az OPTESZ OPUS Zrt. mostani kiírásában 30-as súlyszámmal szerepelt a szállítási határidő a 100 pontos skálán, amely az eddigi legmagasabb arány, amivel találkoztunk a kiírásokban.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy képzeletbeli "A" cég 15 napos szállítást vállal (tehát gyakorlatilag készleten vannak az autók), a "B" cég pedig egy jóval reálisabb, 150 napos szállítási határidőt, akkor az "A" cég tízszer annyi pontot fog kapni, mint a "B" cég. Ez a különbség pedig azt fogja eredményezni, hogy
akkor is a gyorsabb "A" cég nyer, ha 80 (!) százalékkal magasabb árat ad, mint a versenytársa.
A kiírás emellett tartalmazott még egy furcsa feltételt: olyan referenciát kellett bemutatni, amely 95 db autó tartós bérletére vonatkozik, és "amely során autómentésnél a legközelebbi telephelyen az autó kiürítésének, átrakodásának lehetősége is biztosított volt." Hogy ez a feltétel pontosan mit jelent, azt valószínűleg csak az iparági bennfentesek tudják, de mindenesetre nehéz nem arra gondolni, hogy egy adott cég által biztosított feltételek jelennek meg kiírói elvárásként.
Nem először csinálják
Mindez egyébként egyszer már lejátszódott tavaly nyáron, amikor gépjárművek tartós bérletére és kiegészítő szolgáltatásokra írt ki tendert az OPTESZ OPUS Zrt. Akkor összesen 143, különböző kategóriájú haszongépjárművet keresett a cég megvételre, tartós bérlésre 60 hónapra.
A kiírásra akkor csak a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. és a Mercarius Flottakezelő Kft. jelentkezett. Utóbbi ajánlatát azonban érvénytelennek nyilvánították, ugyanis a cég "nem teljesítette a hiánypótlási felhívásban foglaltakat".
Így a befutó akkor is a Mészáros M1 lett, nettó 2,9 milliárdos ajánlattal.
A kft. minden kategóriában 15 és 600 nap között vállalta a szállítást.
Arról, hogyan veri meg a legnagyobb autós cégeket is Mészárosék társasága az extra rövid határidőkkel, már több cikkben írtunk. Legutóbb a közútkezelő egyik tenderét húzták be aránytalan pontozási rendszer mellett, amelynek köszönhetően a Mészáros M1 még akkor is nyert volna, ha a versenytársánál (aki akkor is a Mercarius volt) 180 millió forinttal drágább ajánlatot ad.
Bejelentést teszünk a Közbeszerzési Hatóságnál
Közbeszerzési szakértőnk szerint az aktuális tendert érintő feltételekkel kapcsolatban felmerülhet annak a gyanúja, hogy a tendert az egyik Mészáros-cég a másikra szabva írta ki. A versenykorlátozó közbeszerzési feltételek bizonyítása azonban nagyon nehézkes.
Könnyebb lehet azonban annak a kivizsgálása, hogy fennáll-e a cégek esetében az összeférhetetlenség.
A Közbeszerzési Hatóság oldalán is elérhető a Kúria Kf.VI.37.786/2018/5. számú ítéletének ismertetése, amely szerint:
"A tiltott összefonódás, a tisztességtelen piaci magatartás károsan befolyásolja a piac működését, ezért az ilyen helyzetek kialakulását el kell kerülni. Amennyiben (...) az ajánlatkérő meg a gazdasági társaság között átfedés van, összeférhetetlenség áll fenn, akkor az a gazdasági társaság az alapító által kiírt közbeszerzési eljárásban nem vehet részt. Ellenkező esetben sérülne a verseny tisztasága, hiszen ez a vállalkozás jóval előnyösebb helyzetből indulhatna, mint a versenytársai."
Ugyan a fenti konkrét jogeset egy olyan közbeszerzésre vonatkozik, amelyben a leánycég a saját tulajdonosa által kiírt tenderen lett nyertes, a Mészáros-cégek tendereivel kapcsolatos párhuzam nehezen vitatható. Összeférhetetlenségi gyanú miatt ezért bejelentést teszünk a Közbeszerzési Hatóságnál.
Katus Eszter | Mészáros egyik cége kiírta, Mészáros másik cége elnyerte a színjátékszerű tendereket | A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPTESZ OPUS Zrt. legújabb autós tenderét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. nyerte el – ugyanúgy, mint tavaly nyáron egy másikat. Annak, hogy az ország leggazdagabb embere nem csak egyszerűen egyik zsebéből a másikba pakolta át a pénzt, hanem közbeiktatott két közbeszerzési eljárást, az az oka, hogy az OPTESZ közszogáltatást végez, így a közbeszerzési szabályok szerint kötelessége a nyílt versenyeztetés. A két tender értéke összesen nettó 5,4 milliárd forint. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/03/18/meszaros-egyik-cege-kiirta-meszaros-masik-cege-elnyerte-a-szinjatekszeru-tendereket/ | 2024-03-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint nem az ajánlatkérő döntésén múlik, ha nincs elég szereplő, aki indulna a közbeszerzésen. Viszont a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság legutóbbi, 88 milliárdos tenderénél annyira egyértelműnek tűnt, hogy melyik cégre írták ki az eljárást, hogy azon sem lepődtünk volna meg, ha rajtuk kívül senki más nem nyújt be ajánlatot. Végül ugyan többen is indultak, a nyertes mégis pontosan ugyanaz lett, mint aki az elmúlt években: a B+N Referencia Zrt. Ez a cég nyerte el egyúttal a MÁV 17,8 milliárdos és az Integritás Hatóság 35 millió forintos tenderét is.
Január végén írtuk meg a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) egyik közbeszerzési eljárása kapcsán, hogy a kiírás szándékosan irányítottnak tűnik, így szinte biztosan tudható, hogy ki fogja megnyeri a 88 milliárd forintos megbízást. Nem is tévedtünk: a NER-kedvenc B+N Referencia magabiztosan hozta a papírformát.
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke az EU Források 2024 konferenciáján a Portfólió tudósítása szerint többet között azt mondta, hogy 15 százalék alá szeretnék szorítani az egyajánlatos eljárások arányát, ugyanakkor "nem az ajánlatkérő döntésén múlik, ha nincs elég szereplő, aki indulna a közbeszerzésen - akkor nem tud mit tenni". A mondat második fele annak fényében is meglepő, hogy csak az Átlátszó számos olyan esetet tárt már fel, ahol nagyon is a kiírón múlott, hogy végül hány ajánlat érkezett. Az egyik legutóbbi ilyen elemzésünknek éppen most lett meg az eredménye.
Szinte teljesen biztos volt a végeredmény
Ahogy azt januárban megírtuk, a KEF idén január 17-én üzemeltetési és ingatlankarbantartási feladatokra írt ki tendert 24 + 12 hónapos időszakra. A mennyiségek és a keretösszegek elég impozánsak voltak:
feladatrész: Nyugat-Magyarország területén lévő épületekben gondnokolási, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatok végzése összesen 384 db (90 db budapesti (budai) és 294 db Budapesten kívüli) helyszínen, megközelítőleg összesen nettó 260 000 négyzetméter alapterületen. Keretösszeg: 28 milliárd Ft.
feladatrész: a KEF ellátási körébe tartozó, Kelet-Magyarország területén lévő épületekben gondnokolási, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatok végzése: összesen 556 db (206 db budapesti (pesti) és 350 db Budapesten kívüli) helyszínen, megközelítőleg összesen nettó 1 200 000 négyzetméter alapterületen. Keretösszeg: 60 milliárd Ft.
Rögtön adta magát a kérdés, hogy vajon hány cég képes ennek a hatalmas ingatlanállománynak az üzemeltetésére. Nyilván nem sok.
De a KEF még tovább csökkentette a verseny lehetőségét a rendkívül komplex feltételek meghatározásával.
Így például a jelentkezőknek rendelkezniük kellett:
OHSAS 18001:2007 munkahelyi egészségvédelem és biztonsági irányítási rendszerrel;
ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszerrel;
ISO 50001 energiairányítási rendszerrel;
nemzeti minősített adatok kezelésére jogosító telephely biztonsági tanúsítvánnyal;
legalább 12 hónapja 0-24 órás munkarendben működő rögzített telefonvonalas diszpécserszolgálattal;
legalább 382 ezer m2 nettó alapterületet és legalább 23 db eltérő helyszínen lévő épületet érintő és legalább 6 hónap időtartamig folyamatosan végzett épületüzemeltetési referenciával.
És hogy ki tud mindennek megfelelni? Nem kockáztattunk túl nagyot, amikor azt mondtuk, hogy az állami takarítási feladatok nagy részét elnyerő B+N Referencia Zrt. lesz a befutó.
A Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontja szerint nem elegendő úgy meghatározni az alkalmassági minimumkövetelményeket, hogy azok alapján több ajánlattevő is tudjon ajánlatot benyújtani, hanem úgy kell megállapítani, hogy a szerződés teljesítésére képes valamennyi ajánlattevő számára egyenlő eséllyel biztosítsa a megfelelő ajánlattétel lehetőségét. (...) Továbbá nem elég, ha az alkalmassági feltételrendszer egyes elemei önmagukban nem túlzók, a feltételrendszer összességében sem eredményezhet indokolatlanul versenyszűkítő hatást.
Majdnem pontosan erre a feladatra ugyanis már 2019-ben is volt egy közbeszerzése a KEF-nek, amelynek a feltételei (pl. a kért referenciák) szinte teljesen megegyeztek a mostani tenderével. Azt a B+N Referencia nyerte úgy, hogy a másik két cég, a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) és a Jánosik és Társai Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította a kiíró.
De nagyon hasonló kiírás jelent meg 2020-ban is egy eltérő ingatlanállomány üzemeltetésére. A jelentkezők szintén ugyanazok voltak, a nyertes pedig akkor is a B+N Referencia Zrt. lett. Éppen ezért szinte biztosra vettük a cég ismételt győzelmét, és nem is csalódtunk: a 88 milliárd forint értékű januári eljárás eredménye most került fel a Közbeszerzési Adatbázisba (ekr.gov.hu), és
a győztes ezúttal is a B+N Referencia Zrt. lett.
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint nehezen érthető, hogy miért írja ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság harmadjára is ugyanazokkal a feltételekkel a közbeszerzést több tízmilliárd forintra (szinte teljes mértékben garantálva ezzel egy adott cég győzelmét), miközben megtehetné, hogy több kisebb részfeladatra bontja a kiírást, nagyobb versenyt generálva ezzel a kis- és középvállalkozások között is.
A felhívásra ezúttal öten jelentkeztek: a B+N Referencia mellett a korábban is próbálkozó Jánosik és Társai Kft., illetve a HM EI Zrt., továbbá a NEO Property Services Zrt. és az ÉP-ÜZ-BAU Kft. Mivel azonban mindkét rész esetén a B+N adta a legolcsóbb ajánlatot, a többi cég ajánlatát már el sem bírálták.
A versenykorlátozó feltételrendszer miatt előzetes vitatrendezési kérelem is érkezett az ajánlattétel alatt, de a KEF erre adott válasza már nem érhető el az ekr.gov.hu-n.
17,8 milliárdos keretmegállapodás egyetlen nyertessel
Itt azonban nem állt meg a B+N Referencia. A Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) összesen 17,8 milliárdos megbízását is elnyerték a napokban, így 2024 és 2027 között ők végezhetik a MÁV Zrt. területén a takarítást, a hó- és síkosságmentesítést, illetve a belépőszőnyeg- és mobil WC szolgáltatásokat is.
Az eljárás 3 részből állt:
rész: Budapest Nyugat és Dunántúl Nagyrégió - keretösszeg: nettó 6 568 952 000 Ft
rész: Budapest Kelet és Dél Alföld Nagyrégió - keretösszeg: nettó 6 807 332 000 Ft
rész: Észak Alföld Nagyrégió - keretösszeg: nettó 4 433 525 000 Ft
Minden részfeladatra 5-5 ajánlat érkezett, de senki nem tudott olcsóbb lenni, mint a B+N Referencia (illetve egy cég esetében kizárásra is sor került). Ugyan később talán lehetett volna, ez azonban már soha nem fog kiderülni. A MÁV ugyanis egyetlen ajánlattevővel kívánt keretmegállapodást kötni,
így az elkövetkező évekre kizárta más cégek részvételét, és a verseny lehetőségét is.
Ezzel kapcsolatban az Átlátszó közbeszerzési szakértője korábban úgy fogalmazott: "az egyetlen nyertessel megkötött keretmegállapodás a legális lopás legtökéletesebb eszköze."
Az Integritás Hatóság háza táján is sepregetnek
A B+N ráadásul egy harmadik tendert is behúzott nemrég, mégpedig az uniós források elköltését vizsgáló Integritás Hatóságnál (IH). A hatóság épülettakarítási szolgáltatásokra írt ki közbeszerzési eljárást év elején. A felhívás egy-két furcsa elemet is tartalmazott, ezért figyeltünk fel rá már januárban, és követtük végig a tender alakulását.
A kiírás szerint a takarítandó terület nagysága 2342 m2, amit naponta kell takarítani (heti egy napon emelt szinten), továbbá biztosítani kell a higiéniás termékeket, és eseti jelleggel szőnyegpadló-tisztítást, valamint fertőtlenítő takarítást is kell végezni. Az ajánlattevőknek mindehhez saját eszközökkel, felszereléssel és tisztítószerekkel kell rendelkezniük.
A referenciafeltételek között több szakmailag teljesen releváns elvárás szerepelt (pl. az ajánlattevőnek rendelkeznie kell intézménytakarítói vagy tisztítás-technológiai szakmunkás képzettséggel rendelkező szakemberrel), viszont
az 500 ezer forintos biztosíték egy takarítási szolgáltatás esetén határozottan szokatlannak tűnt,
hasonlóan ahhoz a feltételhez, hogy a jelentkezőknek "szakmai ajánlatot" is be kellett nyújtaniuk.
Az Integritás Hatóság egy másik tenderében szintén szakmai ajánlatot várt el a jelentkezőktől, ami az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint alaposan feladta a leckét a pályázóknak. Sőt, abban az esetben már a versenykorlátozás gyanúja is felmerült az objektív értékelési szempontok hiány miatt.
A takarítási tendernél viszont már biztosan ez a "kisdolgozat" vezetett oda, hogy a 8 ajánlattevőből kettőt kizártak (egy harmadikat pedig az ajánlati biztosíték miatt). Az egyik pályázó meg is támadta a kizárását. Az Integritás Hatóság a kérelemre adott válaszát nem tette közzé, ezért csak következtetni tudunk arra, hogy elutasították a vitarendezést, mivel a kiíró nem módosította a kizárást tartalmazó eredményhirdetési dokumentumot.
Az sem derült ki, hogy ez a cég hányadik helyezett volt, de feltételezhetjük, hogy nyertes pozícióból zárták ki.
Ellenkező esetben ugyanis nem lett volna értelme megtámadnia a kizárását. Az érvényesen pályázók közül így végül a B+N Referencia lett a befutó.
"Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy ebben a közbeszerzésben megfelelő szintűnek tűnt a verseny, az ajánlati árak egészséges eloszlást mutatnak, így valószínűleg a Hatóság piaci áron tud szerződni a nyertessel" - véli a közbeszerzési szakértőnk.
A 35 millió forintos keretszerződés idén április 1-től 2025 szeptemberéig tart.
Szinte mindent visznek
A több mint 11 ezer fős B+N Referencia nem csak arról ismert, hogy saját fejlesztésű takarítórobotot mutatott be és állított munkába, hanem arról is, hogy számos nagy értékű állami megbízást nyert az elmúlt években.
2019-ben például egy nettó 26 milliárdos keretszerződést nyertek el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, de 2018-ban és 2017-ben is sikerrel szerepeltek a KEF közbeszerzésein. Akkor egy 24 milliárdos és egy 12 milliárd forintos tendert húztak be. De a MÁV is kötött már korábban szerződést a céggel: az állami vasúttársaság munka- és védőruhákat bérelt tőlük 600 millió forintért, majd 2020-ban a fertőtlenítésre kiírt kétmilliárd forint értékű munkákat is rájuk bízta. 2021-ben pedig egy egészen nagy horderejű, 300 milliárd értékű keretmegállapodásnak örülhettek.
A sok sikeres közbeszerzés a B+N Referencia bevételein is meglátszik: a 2015-ös 9 milliárd forintos nettó árbevételüket 2022-re 127 milliárdosra növelték.
Arról, hogy ki áll a kormány kedvenc takarítócége mögött, már több médium is cikkezett. A Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában álló vállalkozásban egy ideig Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadója is üzletrészt vásárolt, de a Zoom.hu szerint a B+N mögött korábban Simicska Lajos személye is felsejlett. Tombor és Kis-Szölgyémi emellett együtt vezette a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább - mutatott rá a Népszava.
Katus Eszter | A NER kedvenc takarítócége 106 milliárd forint értékű megbízást kapott pár hét alatt | Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint nem az ajánlatkérő döntésén múlik, ha nincs elég szereplő, aki indulna a közbeszerzésen. Viszont a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság legutóbbi, 88 milliárdos tenderénél annyira egyértelműnek tűnt, hogy melyik cégre írták ki az eljárást, hogy azon sem lepődtünk volna meg, ha rajtuk kívül senki más nem nyújt be ajánlatot. Végül ugyan többen is indultak, a nyertes mégis pontosan ugyanaz lett, mint aki az elmúlt években: a B+N Referencia Zrt. Ez a cég nyerte el egyúttal a MÁV 17,8 milliárdos és az Integritás Hatóság 35 millió forintos tenderét is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/03/26/a-ner-kedvenc-takaritocege-106-milliard-forint-erteku-megbizast-kapott-par-het-alatt/ | 2024-03-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a "baloldal vörösbárójaként" emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.
Tavaly nyáron számoltunk be arról, hogy a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó Ormosszén Zrt. nem sokkal az állami kézbe kerülése után 1,5 milliárdos támogatást kapott a magyar kormánytól.
"Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók" okozta energiaválság miatt 2022-ben a kormány hétpontos energia-veszélyhelyzeti csomagról döntött, amelynek része volt a szénbányászat és lignitkitermelés fokozása is. Emellett barnakőszén program is indult, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig 2022 novemberében a Belügyminisztérium alá utalt két szénbányászattal foglalkozó céget - ezek egyike volt az Ormosszén.
Közérdekű adatigénylésben kérdeztük az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) az Ormosszén állami tulajdonba kerülésének részleteiről: szerettük volna megkapni az adásvételi szerződést és azok mellékleteit. Az MNV válaszában azt írta, hogy
az általunk kért szerződés üzleti titkot képez, ezért nem áll módjukban rendelkezésünkre bocsátani.
Indoklásként azt írták, hogy álláspontjuk szerint "a védett ismeret megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna."
Pereltünk és nyertünk
Az MNV álláspontjával nem értünk egyet, hiszen az Ormosszén Zrt.-t az állam vette meg, közpénzből, így a szerződés (és különösen a vételár) közérdekű adat, ezért pert indítottunk. A bíróság első és másodfokon is részben lapunknak adott igazat.
A másodfokú bíróság kötelezte az MNV-t arra, hogy küldjék el részünkre az Ormosszén megvásárlása kapcsán kötött adásvételi szerződést. Viszont olyan módon, hogy a szerződésben feltüntetett személyes adatok mellett azokat az adatokat is takarja ki, amelyek egy bizonyos "Társaság2" megnevezésű céggel kapcsolatos jogügyletről szólnak.
A másodfokú ítélet után az MNV nem vitte tovább a pert a Kúriára: egy hónappal ezelőtt, március 5-én elküldték a szerződést (PDF-ben itt érhető el).
A szerződésből kiderül, hogy az állam 3,958 milliárdért vásárolta meg az Ormosszén Zrt.-t.
A teljes összeg, amelyet az állam az adásvétel során kifizetett, ugyanakkor ennél magasabb, mivel a szerződésben szereplő "Vételár4"-et nem ismerjük.
Ez minden valószínűség szerint a "Társaság2" néven szereplő cégre vonatkozik, vagyis ez az az összeg, amiért a másik, meg nem nevezett vállalkozást vásárolta meg az állam. Ugyanis azoknak az adatoknak a kitakarását engedélyezte a bíróság, amelyek egyértelműen csak a "Társaság2"-vel kapcsolatosak.
Titokzatos cég a szerződésben
A rejtélyes "Társaság2" elnevezés valószínűleg a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft.-t takarja, ez a cég ugyanis pont ugyanakkor került állami tulajdonba, mint az Ormosszén. A főtevékenysége szerint barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó vállalat ügyvezetője az Ormosszén élén is álló Huszti Béla, ráadásul ugyanaz a miskolci cím a székhelye, mint az Ormosszén Zrt.-nek.
Hogy kiderüljön, valóban ez a cég szerepel-e "Társaság2" néven az adásvételi szerződésben, és egyáltalán, mennyit fizetett érte az állam a megvásárlásakor, közérdekű adatigénylést adtunk be az MNV részére, amelyben a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. állami tulajdonba kerülése kapcsán kötött szerződést és a vételárat is kikértük.
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Meglódult bevétel, de veszteség
Az Ormosszén Zrt. legfrissebb, 2022-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolójából kiderül, hogyan futott a cég szekere. A nettó árbevétel egy év alatt közel kétszeresére nőtt: a 2021-es 679 millióról 1,24 milliárd forintra. Ennek jelentős része a szén értékesítéséből származott, ami közel 800 millió forintot tett ki. Ez az elmúlt évek legmagasabb bevétele.
Az adózott eredmény (azaz a profit) ugyanakkor nem követte ezt a tendenciát. Két éve még 61,2 milliós nyereséget könyvelhetett el a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cég, 2022-ben azonban 104 milliós veszteséget hozott össze. Pedig, ahogy arról tavaly beszámoltunk, az Ormosszén az állami tulajdonba kerülése után 1,5 milliárdos támogatást kapott a magyar kormánytól.
A Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. már nem ért el ilyen kiugró eredményt két éve: a cégnek 2022-ben 11 millió volt a nettó árbevétele, adózott eredményként viszont 7 milliós veszteséget könyvelhetett el.
Az Ormosszén 2022-es pénzügyi beszámolójának kiegészítő melléklete arról is beszámol, hogy a cég a Meliorációs Kft-től átvállalta és rendezte a fennálló MFB-hitelét, ezzel követelései 40,5 millióra nőttek. A dokumentum azt is írja, hogy mindez "szintén a tulajdonosváltás előírása volt".
A "baloldal vörösbárója" a korábbi tulajdonos
A közelmúltban állami kézbe került Ormosszénben korábban Leisztinger Tamás volt a többségi tulajdonos (az A2 IT ARAGO Zrt.-n keresztül). Leisztinger Magyarország egyik leggazdagabb embere. A kormánymédia által a "baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának" nevezett milliárdos korábban a szocialistákkal ápolt jó kapcsolatokat, az elmúlt tíz évben azonban számos alkalommal együttműködött az Orbán-kormánnyal.
Legutóbb például a szociális tüzelő program kapcsán, amiről 2020-ban azt írtuk, hogy a lakosság és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre - sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthatott a legszegényebbeknek
A miskolci székhelyű Ormosszén Zrt. a borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felel, többek között ez a cég üzemelteti a Vadna külterületén található, Natura 2000 területen működő szén- és kavicsbányát, amiről tavaly májusban írtunk az Átlátszón, és a témáról videóriportot is készítettünk.
A bánya a lakóházaktól kevesebb mint 100 méterre helyezkedik el, a helyi lakosok pedig porra és zajra, valamint az ingatlanjaik elértéktelenedésére panaszkodtak. Az üzemeltető szerint tevékenységük káros mellékhatásai az előírások szerinti határértékek alatt maradnak - azonban a Kormányhivataltól kapott információk, amelyek a cég bírságait összegzik, nem ezt támasztották alá.
Ciprusi offshore cég a másik vállalkozás hátterében
A cégbírósági dokumentumok között elérhető, 2022 júliusi tagjegyzék alapján a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. állami tulajdonba kerülése előtt nagyjából fél éven keresztül az Ormosszén Zrt. kapcsán is említett A2 IT ARAGO Zrt.-hez tartozott, amelynek tulajdonosa Leisztinger Tamás.
A 2022-es évre vonatkozó beszámolójuk kiegészítő mellékletében a korábbi tagok között egy bizonyos CRATIS Ingatlanbefektető és Szolgáltató Zrt. és a Nógrádszén Kft. szerepelt. A két társaság jogviszonya 2022 júliusában került törlésre, vagyis akkor, amikor Leisztinger cége tag lett a vállalatban.
A CRATIS Ingatlanbefektető és Szolgáltató Zrt. neve pár éve az Mfor cikkében tűnt fel, 2020-ban arról írt a lap, hogy ciprusi offshore-hátterű cégtől (CR-Facilities Zrt.) bérel buszokat a BKV. A fővárosi közlekedési vállalat buszbérlési tenderén nyertes zrt.-t három vállalat alapította, köztük volt a budapesti székhelyű Cratis Ingatlanbefektető Zrt. is, többségi tulajdonosként.
Az Mfor arról számolt be, hogy a cég tulajdonosa egy ciprusi székhellyel bíró offshore-cég, az Agrina Holdings, amelynek tulajdonosi hátterében Leisztinger Tamás cégbirodalmához szorosan kötődő személyek is megtalálhatóak. (A cikk megjelenése után a főváros bejelentette: mégsem szerződnek a közbeszerzést megnyerő céggel.)
A Nógrádszén többségi tulajdonosa szintén a ciprusi Agrina Holdings, 2022 közepéig pedig az állami tulajdonba került Ormosszén Zrt. is a tagjai között volt.
Gyakori az üzleti titokra hivatkozás
Az MNV. Zrt. érvelése, amelynek során üzleti titokra hivatkozva utasították el a válaszadást közérdekű adatigénylésünkre, egyébként nem egyedi eset. Rendszeresen előfordul, hogy így próbálják megtagadni közérdekű adatok kiadását állami vagy önkormányzati szervek.
Nemrég számoltunk be arról például, hogy első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, amely üzleti titokra hivatkozva nem akarta kiadni két cég útkarbantartási munkákra vonatkozó nyertes árlistáját.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak is ki kellett adnia a szegényeknek szánt élelmiszercsomagok pontos tartalmát és a termékek árát, miután jogerősen is megnyertük a pert ellenük. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nek (KELLO) szintén el kellett árulnia, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát, miután a Kúrián is nyertünk ellenük.
Szintén az üzleti titokra való hivatkozás miatt pereljük most a Diákhitel Központ Zrt.-t is, amely nem volt hajlandó elküldeni a Lounge Design és a New Land Media cégekkel kötött szerződések egységárait tartalmazó árlistáit. | Közel 4 milliárd forintot fizetett az állam Leisztinger Tamás bányacégéért | A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/04/23/kozel-4-milliard-forintot-fizetett-az-allam-leisztinger-tamas-banyacegeert/ | 2024-04-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Február közepén írtuk meg, hogy a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható) keretmegállapodást írt alá rendezvényszervezésre a milliárdos Balásy Gyula cégeivel. Akkor még nem volt tudható, hogy pontosan mekkora összegű a szerződés, mostanra azonban kiderült, hogy az állam ezúttal sem volt szűkmarkú. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött eredménytájékoztató szerint ugyanis 75 milliárd forintról van szó.
Ahogy arról pár hete beszámoltunk, rendezvényszervezéshez kapcsolódó feladatok ellátására írt ki közbeszerzési eljárást a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). A keretmegállapodás részeként a nyertes pályázónak a különböző állami szervezetek rendezvényeit kell megszerveznie az elkövetkező 12 hónapban. Azt viszont akkor még nem lehetett tudni, hogy mekkora összegért.
Azt írták ugyanis, hogy a keretmegállapodás időtartama alatt megvalósítandó rendezvényszervezéshez kapcsolódó feladatokra, valamint kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozóan további információ még nem áll rendelkezésre, az a tényleges beszerzési igények felmerülésétől és a pénzügyi források rendelkezésre állásától is függ. Aztán eltelt pár hét, és az NKOH-nak mégis sikerült egy hozzávetőleges összeget megállapítania.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött eredménytájékoztató szerint 75 milliárd forintért szerződtek a Balásy-cégekkel.
Mert a befutó - ahogy az elmúlt években mindig - ezúttal sem lett más, mint Balásy Gyula egyik cége: ezúttal a Lounge Event Kft., amely alvállalkozóként bevonja a szintén Balásy-féle Lounge Design Szolgáltató Kft.-t, a Visual Europe Zrt.-t, valamint a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t, továbbá a Fidesz kedvenc őrző-védő cégét, a Valtont.
Vagyis az elkövetkező 12 hónapban csak ezek a cégek kaphatnak szinte minden állami rendezvényszervezési feladatot, méghozzá automatikusan, verseny újranyitása nélkül. Más cégek egy évig nem pályázhatnak akkor sem, ha olcsóbban vállalnák a munkát.
Az NKOH nyílt eljárására három ajánlattevő jelentkezett:
a Lounge Event Kft.,
a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. és
a Human Telex Advertising Kft.
A Roxer tette a második legjobb ár-érték arányú ajánlatot (ennél több részlet nem derül ki a pályázatáról), míg a Human Telex ajánlata érvénytelen lett - nem tudni, miért. Az NKOH csupán ennyit írt az érvénytelenség indokaként: "Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont", vagyis "egyéb módon" nem felelt meg az ajánlat a feltételeknek.
Bár a tender nyílt volt, a felhívásban többek között olyan feltételek szerepeltek, hogy csak akkor alkalmas az ajánlattevő, ha
befizette a 25 millió forintos ajánlati biztosítékot;
rendelkezik rendezvényszervezéshez kapcsolódó 2,5 milliárd forintos árbevétellel,
és van referenciája legalább 2 nemzetközi sportverseny lebonyolítására, keret jellegű szerződés alapján megkötött, legalább 10 db olyan egyedi szerződés teljesítésére, amelyek keretében sor került a stratégiai tervezési és tanácsadási feladat, kreatív ügynökségi feladat, PR ügynökségi feladat, online ügynökségi feladat, gyártási feladat, kutatási feladat, médiaügynökségi feladat területek közül, legalább 6 db szerződés esetében, legalább 3 területet érintő feladat egyidejű ellátására is, és legalább 2 db szerződés esetében, legalább 5 területet érintő feladat egyidejű ellátására is.
Mivel azonban csak az NKOH ír ki keret jellegű szerződést rendezvényszervezésre, csak az indulhatott el a tenderen, aki már korábban is nyert a hivatalnál ilyen jellegű közbeszerzést. Vagyis mindössze néhány cég.
A Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. az előző, 50 milliárdos keretmegállapodásra is pályázott, de akkor sem tudott elég olcsó lenni, így azt is a Lounge Event nyerte (akkor még Moonlight Event néven) a Visual Europe Kft.-vel közösen.
A Roxer tulajdonosa Rókusfalvy Pál bormarketingért felelős kormánybiztos, korábbi rádiós műsorvezető, aki cégeivel számos állami megbízást nyert az elmúlt években.
A Balásy-cégeket persze nem lehet leszorítani a trónról az állami kommunikációs és rendezvényszervezési piacon.
Hogy miért, arról ebben a cikkben írtunk részletesen:
A 75 milliárdos keretmegállapodást elnyerő Lounge Design Kft. éves forgalma öt év alatt 989 millió forintról 64,7 milliárd forintra nőtt, a nyeresége pedig 108 millióról 9,3 milliárdra. A vállalkozás bevételeinek jelentős része állami megbízásokból származott - igaz, a központosított rendezvényszervezési piacon nem mindig ők voltak főszereplők, korábban alvállalkozóként vagy konzorciumi partnerként jelentek meg.
Katus Eszter
Nyitókép: A keretösszeg értéke az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumban. | Kiderült: 75 milliárd forint értékben kötött keretmegállapodást Balásy cégeivel az NKOH | Február közepén írtuk meg, hogy a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható) keretmegállapodást írt alá rendezvényszervezésre a milliárdos Balásy Gyula cégeivel. Akkor még nem volt tudható, hogy pontosan mekkora összegű a szerződés, mostanra azonban kiderült, hogy az állam ezúttal sem volt szűkmarkú. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött eredménytájékoztató szerint ugyanis 75 milliárd forintról van szó. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/03/kiderult-75-milliard-forint-ertekben-kotott-keretmegallapodast-balasy-cegeivel-az-nkoh/ | 2024-04-04 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kilenc különböző önkormányzat pontosan ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre, amikor a közvilágítás korszerűsítésére keresett kivitelezőt. A nyertes is mindenhol ugyanaz lett, akárcsak öt másik településen, ahol négy cég volt mindig azonos. A felhívások szövegezése 15 esetben szinte szóról szóra megegyezett, és olyan is előfordult, hogy a tenderek értéke csak pár ezer forinttal maradt a 300 milliós Kbt. 115-ös határérték alatt. Mivel az esetek kapcsán felmerül a verseny tisztaságának megsértése, a Transparency International Magyarország segítségével bejelentést teszünk a hatóságoknál.
Ahogy arról cikkünk első részében beszámoltunk, eredménytelen lett az egri önkormányzat közvilágítás-korszerűsítéssel kapcsolatos tendere, miután a képviselő-testület nem szavazta meg több éves kötelezettségvállalásként a 7,5 milliárd forintos fedezet biztosítását a 2025-2037. évi költségvetések terhére. A közbeszerzési eljárás nyertese a Grep ESG Kft. lett volna, amelynek végső tulajdonosa a Makra család. Szintén az ő cégük a GREP Green Public Lighting Zrt. (Grep Zrt.) és az Oriental Lux Kft., amelyek furcsa győzelmeire a Transparency International Magyarország (TI) figyelt fel a meghívásos (Kbt. 115-ös) eljárások vizsgálata kapcsán.
A civil szervezet Magyarország korrupciós helyzetét, azon belül is a közbeszerzéseket vizsgálta, amikor feltűnt nekik, hogy a két társaság, a Grep Zrt. és az Oriental Lux szinte kizárólag Kbt. 115-ös tendereken szerepelt sikerrel az elmúlt években. A két cég által 2019 óta elnyert 23 eljárás közül 21 esetben választotta ezt a típust az ajánlatkérő,
a szerződések értéke összesen nettó 3,4 milliárd forintot tett ki.
Hogy pontosabb képet kapjunk a tenderekről, egyesével átnéztük az összes felhívást, a bontási jegyzőkönyveket, a felkért ajánlattevőket és az eredménytájékoztatókat is. A következő eredményekre jutottunk:
az Oriental Lux 17 Kbt. 115-ös eljárásából 9 esetben pontosan ugyanazokat a cégeket kérték fel ajánlattételre az egymástól elvileg teljesen független önkormányzatok;
további 5 esetben négy cég mindig azonos volt, csupán egy változott;
15 esetben a felhívások szövegezése szinte szóról szóra megegyezett;
a versenytársak közül akadt olyan, akit 10 alkalommal is meghívtak az Oriental Lux ellenében, de egyszer sem adott ajánlatot - a cég, a Best Vill. 2000 Kft. ellenben többször is dolgozott alvállalkozóként a Grep Zrt.-nek illetve az Oriental Luxnak;
3 tender esetében a megbízást értéke majdnem elérte a Kbt. 115-ös eljárás határértékét, a 300 millió forintot, de még éppen alatta maradtak pár forinttal.
Mindez kísértetiesen hasonlít azokra a Kbt. 115-ös eljárásokra, amelyekről ősszel számoltunk be, és amelyek kapcsán a Közbeszerzési Hatóság jogorvoslati eljárásokat kezdeményezett.
De lássuk a részleteket.
Pont ugyanazokra a cégekre esett a választás
A tendereket egyesével megnézve kiderült, hogy Jászapáti, Nyírmada, Nyírtelek, Nyírbogát, Nagyhalász, Jánkmajtis, Kocsord, Vaja és Sajókaza önkormányzata teljesen véletlenül (?) ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre a közvilágítás-korszerűsítés során:
a Vill-Attila Kft.-t.
a Gál-Munka Kft.-t,
a Fényhozam Kft.,
a Best-Vill.2000 Kft.-t
és az Oriental Lux Kft.-t.
Kivétel nélkül minden esetben az Oriental Lux nyert. A meghívott öt cégből a Fényhozam Kft. 4, míg a Vill-Attila Kft. 1 alkalommal adott be ajánlatot, a Best-Vill és a Gál-Munka pedig egyszer sem. Feltételezhetnénk, hogy talán közös lebonyolítója volt a kiírásoknak, aki ugyanazokat a cégeket hívta meg, de az önkormányzatok egy kivétellel mind maguknak intézték a beszerzést.
Mivel látszólag az egyetlen közös pont a tenderek esetében a nyertes Oriental Lux, felmerül a gyanúja, hogy a cég "vitte magával" a többi szereplőt is.
Hasonló jelenséget tapasztaltunk további 5 esetben is, ahol 4 meghívott cég mindig azonos volt, csupán egy változott.
Itt az állandó szereplők
a DIV Lighting Kft.,
a Fényforrás Kft.,
a Villámszer Kft.
és az Orintel Lux voltak.
Ezeknél a tendereknél viszont már megjelent egy közös lebonyolító, az AppTender Alkalmazásfejlesztő és Pályázati Tanácsadó Kft. is. A budaörsi cég többek között a Magyar Labdarúgó Szövetségnek és az Északerdő Erdőgazdasági Zrt.-nek bonyolított le korábban eljárásokat.
Amit a többi felsorolt cégekről tudni lehet: ahogy azt cikkünk első részében megírtuk, a Vill-Attila Kft. az egri tendernél versenytársként szerepelt a Grep ESG mellett, de a Grep Zrt. 2 és az Oriental Lux 10 nyertes tenderénél is felkérték ajánlattételre. A Grep Zrt.-nek pedig alvállalkozóként is bedolgozott Lajosmizse közvilágításának korszerűsítésénél.
A litéri Fényforrás Kft. tulajdonosa Pápai Zoltán, aki korábban a tarpai Fényhozam Kft. tulajdonosa is volt. Utóbbit 12-szer hívták meg az Oriental Lux és kétszer a Grep Zrt. ellen. Összesen hatszor adott be ajánlatot, de soha nem sikerült nyernie.
Az esztári Gál-Munka és Tűzvédelmi Kft.-t 11-szer indulhatott az Oriental Lux és egyszer a Grep Zrt. ellen, de mindössze egyetlen alkalommal tett ajánlatot. Egyszer sem próbálkozott viszont a Best-Vill.2000 Kft., hiába kérték fel 10 alkalommal is az Oriental Lux ellen. Ez annyira nem meglepő, tekintve, hogy a kft. az Oriental Lux és a Grept Zrt. alvállalkozója is egyben (ld.: Hort vagy Gyöngyös közvilágítási beruházását).
A hat alkalommal meghívott DIV Lighting Kft. vélhetően azért "tűnt el a képből", mert végelszámolás alatt áll. Bár sok jelentősége ennek a cégnek sem volt, hiszen hat alkalomból egyszer sem tett ajánlatot az Oriental Lux ellen. Hasonlóan volt aktív - pontosabban inaktív - a Villámszer Kft. is, amelyet szintén hat alkalommal kértek fel ajánlattételre, de egyszer sem élt a lehetőséggel.
Külön érdekesség, hogy Diósd, Füzesabony és Jászapáti tenderei 299,9 millió forintosak voltak: egy esetben 26 890, egy esetben 370 710, míg
egy esetben mindössze 6516 (!) forinttal volt alacsonyabb az árajánlat, mint a határértéket jelentő 300 millió forint.
Efölött ugyanis már nem lehet meghívásos (azaz Kbt. 115-ös) eljárást kiírni, csak nyíltat, ahol elvileg bármilyen cég tehet ajánlatot.
Független kiírók, egyforma szövegezés
De nem csak a cégek voltak azonosak a vizsgált tendereknél. Az egri közbeszerzési eljárás felhívásának szövege így nézett ki:
"Építéssel vegyes szolgáltatás keretében a közvilágítás a közvilágítási rendszer aktív elemeinek korszerűsítése, karbantartása, üzemeltetése. Az építési tevékenység alapján a közvilágítási rendszer aktív elemeinek és ezek működését szolgáló további részeknek a cseréjével összefüggő korszerűsítés (a régi lámpatestek bontása is ajánlattevő feladata), tervezési és engedélyezési tevékenységgel együtt. Az érintett területeken összesen 6710 db lámpatest üzemel, összesen hozzávetőleg 631,926 kW energia felvétellel. Az Önkormányzat adatai alapján a korszerűsítés a következő összeállításban készülhet el: Korszerűsítendő lámpatestek száma: 6460 db meglévő oszlopon, meglévő lámpakaron, Üzemeltetendő (nem korszerűsítendő) lámpatestek száma: 250 db lámpa. Ahol Ajánlatkérő gyártmányra, típusra, eredetre, szabadalomra vagy védjegyre, tevékenységre hivatkozott, ott a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, azzal egyenértékű termék megajánlható, tekintettel a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel.
Részletes és tételes mennyiségeket és a részletes műszaki paramétereket, továbbá a nyertes ajánlattevő által elvégzendő feladatok részletezését, részletes jellemzőit, a részletes szakmai követelményeket a közbeszerzési dokumentum tartalmazza. Ajánlattevő közvilágítás létesítésénél/ korszerűsítésénél az alábbi feladatok elvégzését vállalja: • a beruházás tervezése és kivitelezése, • a beépítésre kerülő közvilágítási elemek alapján a csatlakozási teljesítmények változásának az Elosztói Engedélyes felé történő kezelése, • amennyiben szükséges, az engedélyezett tervek alapján új csatlakozási pontok kiépítése, • amennyiben szükséges, új csatlakozási szerződések megkötése, a közvilágítási aktív elemek 144 hónapig tartó karbantartása és üzemeltetése."
És - nyilván a lámpatestek számától eltekintve - pontosan ugyanígy nézett ki Vaja, Sajókaza, Kocsord, Jánkmajtis, Nagyhalász, Nyírbogát, Nyírmada, Jászapáti, Füzesabony és Békésszentandrás kiírása is. Emellett szintén egymással azonos volt Solymár és Fehérgyarmat, illetve Hort, Pusztadobos és Ábrahámhegy ajánlattételi felhívása is.
Megkértünk 9 önkormányzatot, hogy mondják el, szerintük mi lehetett ennek az oka. Megkeresésünkre azonban egyetlen település sem válaszolt.
Testületi ülésen derültek ki részletek
De részben talán magyarázatot adhat egy jegyzőkönyv, amit 2020-ban rögzítettek Jászszentandráson. Makra Attila, az Oriental Lux és a Grep Zrt. egyik tulajdonosa Kolláth Bálint polgármester (Fidesz) meghívására a település egyik testületi ülésén vett részt, ahol elmagyarázta, hogyan működik az ESCO finanszírozási forma, és miért érdemes ezt a konstrukciót választania a településnek.
A jegyzőkönyv szerint Makra a következőket mondta:
"A menete az lenne, ha a testület szerint ez működőképes, akkor azt a szerződést (ti. az előző szolgáltatóval - a szerk.) fel kellene mondani, és az éves felmondási idő telne, közben el lehetne indítani a közbeszerzési tanácsadónak a megkeresését. Mi szoktunk ajánlani három tanácsadót az önkormányzatoknak, akik ilyen beruházásokkal foglalkoznak. Nekünk mindegy, melyiket választja az önkormányzat, ő lebonyolítja a közbeszerzést, aminek az anyagát úgyis a testület elé kell hozni, amelyről kell egy újabb testületi döntés. Azt követően kiíródik a közbeszerzés, amely jó esetben másfél hónap, rossz esetben három vagy még több. Ha ez lezajlódik, azt követi a szerződéskötés (...) A kivitelezésről még annyit, hogy helyi vállalkozóval szoktunk dolgozni, ő csinálja a kivitelezést is (...)
Végül is ez a menete a dolognak."
A testület a következő ülésen valóban döntött is a meglévő szerződés felbontásáról, utána azonban nem tudni, mi történt. Az említett új közbeszerzési eljárást ugyanis a település honlapján és az ekr.gov.hu-n sem találtuk meg. Pedig a község Facebook-oldalán 2022. július 21-én megjelent egy hír, hogy "a közvilágítás korszerűsítést a mai napon aláírtam, így még ebben az évben új, korszerű LED-es fényforrások lesznek felszerelve a település egészén".
Kiírás Jászszentandrás Facebook-oldalán 2022 júliusában
Hogy ki írta alá a szerződést és kivel, arról nem esik szó, és ennek nincs nyoma a kiírást megelőző és az azt követő testületi ülések jegyzőkönyvében sem. Információnk szerint azonban végül mégsem Makráék cégével, hanem 2 másik vállalkozással kötött megállapodást a település.
Nem kizárt ugyanakkor, hogy a kedvező finanszírozású megoldás (tehát az, hogy a települések nem egyszerre, hanem részletekben fizethetnek a beruházásért) sok önkormányzatnak vonzó, a lehetőség pedig szájról szájra terjed a települések vezetői között.
Az Elios-ügy öröksége
És hogy a két nagy nyertes, a Grep Zrt. és az Oriental Lux hogyan tud ennyire hatékony lenni? Ha rosszmájúak akarnánk lenni, akkor azt is mondhatnánk, hogy kitanulták a módszereket az Eliosnál.
A Grep Zrt. éve bevétele 312 és 938 millió forint között mozgott az elmúlt években. Az Oriental Luxé nulláról 215 millióra nőtt öt év alatt, a befektetett eszközeinek értéke pedig nulláról 1,3 milliárdra.
A Grep Zrt. neve ugyanis már az Elios cég közvilágítási botrányát taglaló OLAF-jelentésben is felbukkant. Ahogy arról 2018-ban lapunk is beszámolt, Grep Kft. és Grep Green Zrt. az Eliosszal 5 közös említéssel szerepeltek a közbeszerzési adatbázisban: egyszer konzorciumi partnerként (közvilágítás-felújítás Pakson), négyszer pedig sikertelen ajánlattevőként.
Az OLAF-jelentésben többek között az szerepelt, hogy a Grep úgy adott be Mezőhegyesen versengő pályázatot, hogy ismerte a Tungsram-Schreder által kifejezetten az Eliosnak adott exkluzív árajánlatot.
De szemet szúrt a brüsszeli vizsgálóknak a hévízi projekt is, ahol a Grep és a kecskeméti Polar Studió adott be ajánlatot, amelyek 48 költségvetési tételben pontosan ugyanakkora mértékben: hét, illetve kilenc százalékkal haladták meg az Eliosét. Az OLAF szerint mindez csalás és okirat-hamisítás gyanúját vetette fel.
"A magyar adófizetők duplán is megfizetik annak az árát, hogy az Elios-ügy kapcsán egyetlen szereplőt sem vontak felelősségre a hatóságok. Először is 13 milliárd forintjuk bánta, hogy a magyar állam az uniós támogatások visszatérítését választotta az ügyek kivizsgálása helyett. Majd újabb kárt szenvednek el azáltal, hogy az érintett gazdasági szereplők büntetlenül folytathatják a tevékenységüket, ahogy az a cikkekben bemutatott példákon keresztül is látszik" - hangsúlyozta Zeisler Judit, a TI Magyarország projektmenedzsere.
Az ügyben ezért a civil szervezet jogi lépéseket kíván tenni, és kéri a hatóságok vizsgálatát a bemutatott jelenségek kapcsán.
Kerestük a Grep Zrt. és az Oriental Lux tulajdonosait, hogy reagáljanak a cikkekben leírtakra, de a cégek nem válaszoltak.
Katus Eszter | Közvilágítási mutyi: egyforma felhívások, azonos cégek, mindig ugyanaz a nyertes | Kilenc különböző önkormányzat pontosan ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre, amikor a közvilágítás korszerűsítésére keresett kivitelezőt. A nyertes is mindenhol ugyanaz lett, akárcsak öt másik településen, ahol négy cég volt mindig azonos. A felhívások szövegezése 15 esetben szinte szóról szóra megegyezett, és olyan is előfordult, hogy a tenderek értéke csak pár ezer forinttal maradt a 300 milliós Kbt. 115-ös határérték alatt. Mivel az esetek kapcsán felmerül a verseny tisztaságának megsértése, a Transparency International Magyarország segítségével bejelentést teszünk a hatóságoknál. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/05/kozvilagitasi-mutyi-egyforma-felhivasok-azonos-cegek-mindig-ugyanaz-a-nyertes/ | 2024-04-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Talgo S.A. megszerzésére 619 millió eurós vételárral (mintegy 240 milliárd forint) jelentkezett be a magyar Ganz-MaVag Europe Zrt. projektcég. A tőzsdén jegyzett Talgo részvényeire április elején tett részvényenként 5 eurós ajánlat az akkori záróárhoz képest 14 százalékos prémiumot jelentett. A külföldi sajtóbeszámolók szerint ez elég meggyőző volt a Talgo legnagyobb tulajdonosai számára, ám spanyol kormánykörökben korántsem ilyen egyértelmű az ügylet támogatása. Stratégiai cégek esetében a spanyol kormány jóváhagyása szükséges a felvásárláshoz, a Talgo pedig stratégiai jelentőségűnek számít, mivel hozzáfér az ország vasúti hálózatáról és nemzetbiztonságáról szóló érzékeny információkhoz.
Óscar Puente, a baloldali spanyol kormány közlekedési minisztere felől ugyanakkor olyasmi hangzott el még márciusban, hogy "mindent megtesznek" a magyarok megállítása érdekében. Attól tartanak ugyanis, hogy orosz befektetők vagy maga az orosz állam áll az akció mögött.
A felvásárlásra bejelentkezett Ganz-MaVag Europe Zrt.-t tavaly év végén kifejezetten erre a projektre gründolták, papírforma szerint 55 százalékos tulajdonosa a Ganz-MaVag Holding Kft. (közvetetten a Solva II. Magántőkealap, amelynek főrészvényese Törő Csaba, az alapkezelő a Hernádi Zsolt vezette Mol Nyrt.-é), a kisebbséget pedig - bár ez az Igazságügyi Minisztérium naprakész cégnyilvántartásából nem derül ki, a magyar állam nagybevásárlásait intéző Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. birtokolja. Az Igazságügyi Minisztérium cégnyilvántartásában ugyan nem látszik a Corvinus-tulajdonlás (a szabályok szerint nem is kell feltüntetni az 50 százaléknál kisebb tulajdonost), de a hvg.hu kikotorta, hogy még februárban 6750 euróval besunnyogott a vonatbizniszbe a magyar állam. A Corvinus vesz részt az olyan nagy akciókban, mint amilyen az összesen 660 milliárd forintos Vodafone Magyarország Zrt. kivásárlása volt, de ezt a céget jelölték ki a Budapest Airport Zrt. 80 százalékának megvételére is.
A Talgo egyébként a tavalyi tőzsdei jelentésében imponáló adatokat közölt: az árbevétele 652 millió euróra, rekord szintre nőtt, ugyanez a helyzet a 4,2 milliárd euróra hízott a rendelésállományával, és közben a nyereségtermelő képessége is nagyot ugrott, az EBITDA-ja (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 55 százalékkal, 76,5 millió euróra nőtt.
A spanyol kormánynak három hónapja van arra, hogy döntsön a magyar ajánlatról. Közben azonban kiderült, hogy a Ganz-MaVag nem az egyedüli kérő, sőt úgy fest, a spanyol oldalon azon dolgoznak, hogy mások, pénzügyi befektetők, gyártók is beszálljanak a Talgoért folyó vetélkedésbe. "Várunk más szereplőket" - mondta a már említett közlekedési miniszter az Alstom, a CAF és a Stadler, a legnagyobb gyártók, valamint a japán Hitachi és a német Siemens vezetőinek jelenlétében. Március végén a Reuters arról írt, hogy Talgo 40 százalékát tulajdonló főrészvényes tárgyalásokat folytat a svájci Stadler Raillel részesedése értékesítéséről.
Megjelent a kormány bankja, az Eximbank 345 millió euróval
Miközben a spanyolok más befektetők felkutatásával bajlódnak, a magyar oldalon halad a pénzügyi előkészítés. Az ajánlattevő Ganz-MaVag Europe anyacége,
a Ganz-MaVag Holding Kft. üzletrészein április 2-án jelzálogjog bejegyzés jelent meg, a kormány bankjával, az Eximbank Zrt.-vel kötött hitelszerződés nyomán. A hitelbiztosítéki nyilvántartás alapján 345 millió euróról van szó.
Ekkora biztosítékot kötött ki az Eximbank a hitelszerződés alapján keletkező tartozások - ideértve az ügyleti kamat, késedelmi kamatok, egyéb díjak és jutalékok, végrehajtás vagy egyéb igényérvényesítés költségeit - fedezeteként. Zálogjog került a Ganz-MaVag Holdingot megillető Ganz-MaVag Europe-osztalékra, illetve osztalékelőlegre, és ez történt a szolnoki MÁV Vagon Vasúti Jármű Gyártó és Javító Kft. osztalékával is. A MÁV-cég úgy került a történetbe, hogy a HVG cikke szerint a szolnoki céget még tavaly megvette a Magyar Vagon Zrt., így a cégcsoporton belülre került. (Ugyanakkor a hivatalos cégnyilvántartásban cikkünk leadásakor MÁV Vagon magántulajdonosának sem volt nyoma, részvényesként a Máv Zrt., a Máv Start Zrt. és a Máv-Hév Zrt. szerepelt.)
A hitelbiztosítéki adatok alapján úgy fest, hogy a Talgo megvételéhez az állam hitellel is besegít. A Ganz-Mavag Europe Zrt.-ben 55 százalékot birtokol a Ganz-Mavag Holding, ennek alapján a Talgoért ajánlott 619 millió eurós vételárból 340,45 millió euró esne rá. Ez igen közel esik az üzletrészeire kikötött biztosíték összegéhez.
A megajánlott vételárból a Corvinus Zrt.-re a tulajdonrésze a alapján 278,55 millió euró jutna. Eddig nem közölték, hogy az állami befektetési cég mennyivel és hogyan száll be a Talgo-üzletbe, de mint korábban közöltük, a Corvinusnál idén január végén komolyabb tőkeemelésre kerítettek sort, készpénzben 305 millió euró (122 milliárd forint) tőkeinjekcióhoz jutott.
A nemzetgazdasági tárcától közadatigényléssel próbáltuk megtudni, hogy milyen ügylet miatt emeltek tőkét, de csak azt közölték, hogy nem a repülőtérvásárláshoz kell a pénz. A Talgo-vásárlás finanszírozását firtató kérdést azonban elhárították, nem adtak nemleges választ, hanem arra hivatkoztak, hogy döntéselőkészítő adatról van szó. A 305 millió eurós tőkeinjekció mindenesetre nem áll távol attól a 280 millió eurótól, amennyi a Talgo-vételárból a Corvinusra jutna.
Olyan konstrukció bontakozik ki ebből nagyjából, amilyet a Vodafone Magyarország Zrt. kivásárlásakor már láthattunk:
az állam oldja meg a bevásárlás finanszírozásának a nagyobb részét,
és az így megszerzett társaságban a többségi tulajdon végül a magánbefektetőé lesz.
Emlékeztetőül: tavaly januárban a 4iG többségi tulajdonában álló leányvállalat, az Antenna Hungária Zrt. 51 százalékos részesedést vett a Vodafone Magyarország Zrt.-ben. Az ügylethez az Eximbank Zrt. közvetített 750 millió euró hitelt, 150 millió eurót a kormány másik bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) bocsátott rendelkezésre. Az összesen 1,7 milliárd eurós (660 milliárd forintos) ügylet keretében a magyar állam 49 százalékos Vodafone-részesedéshez jutott, ezért a Corvinusnak 323,4 milliárd forintnak megfelelő összeget kellett letennie. Néhány hét múlva az Antenna Hungária a könyveiben 125,7 milliárd forintos értéken nyilvántartott Yettel-Cetin részesedést cserélt el, amiért a magyar állam 19,5 százaléknyi Vodafone-pakettet adott. (Az ügyletben az egyik csavar, hogy az így elcserélt részesedést az Antenna Hungária még állami vállalatként, állami forrásból szerezte, erről itt írtunk részletesen.) A 4iG így végül 70,5 százalékra növelte a részesedését a Vodafone-ban, az állam tulajdonrésze pedig 29,5 százalékra csökkent.
A Talgo-biznisz 45 százalékról indulhat. | A kormány bankjától kapott annyi hitelt Hernádiék cége, ami elég a spanyol Talgo megvételéhez | Még nem lefutott meccs a spanyol vonatgyártó cég, a Talgo megszerzése, a spanyol kormánynak fenntartásai vannak, a magyar oldalon azonban már mindent előkészítettek. A finanszírozást tekintve olyasféle technika sejlik fel, amit a Vodafone-bevásárlásnál láttunk: az anyagi hátteret készpénz, illetve hitel formájában nagyobbrészt állami szereplők (a Corvinus Zrt., illetve az Eximbank Zrt.) bocsátják rendelkezésre, a szerzemény többségi része pedig végül magánkézbe kerül. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/05/02/eximbank-hitel-hernadi-zsolt-spanyol-vonatbiznisz-talgo/ | 2024-05-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Bodnár Zoltán, a Gyurcsány-korszak egyik legrégebbi kádere is kulcspozíciót kapott a Karácsony Gergely-féle Városházán, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottságának elnökeként. Bodnár a jól ismert, megszorításokra épülő baloldali gazdaságpolitika egyik élharcosa, s már a rendszerváltás előtt szakértőként tevékenykedett a kommunista állampárt, az MSZMP Központi Bizottságában. Majd a váltás után, Bokros Lajos - a megszorításokról elhíresült későbbi pénzügyminiszter - közbenjárására főállást kapott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénz- és tőkepiaci főosztályán, ezt követően - 1991 őszétől 1993 nyaráig - az MNB ügyvezető igazgatója és elnöki tanácsadója volt. Néhány évvel később - Surányi György jegybank elnöksége idején - ismét rábízták az ügyvezetőséget.
Nemzetbiztonsági üggyé dagadó botrány
A DK árnyékminisztere nem válogatott az eszközökben a karrierje során, s nemzetbiztonsági üggyé dagadó botrány is kötődik a nevéhez. Bodnár a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. ügyvezetőjeként is egy komolyabb illegális akcióhoz asszisztálhatott. A 2002-ben kipattant botrány BorsodChem-ügy néven híresült el. Amint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kezdeményezett eljárás nyomán a bíróság elsőfokú ítéletében megállapította, a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. jogsértést követett el, amikor a Szibur Rt.-vel megállapodást kötött több mint hárommillió darab, egyenként 1010 forintos névértékű BorsodChem-részvény megvásárlására. Az ítélet szerint a pénzintézet kijátszotta és megtévesztette a tőkepiac szereplőit, amikor jelentős, 24,8 százalékos befolyáshoz, tényleges tulajdonosi joghoz juttatta az orosz Sziburt. A tranzakciót, amelyhez Bodnár asszisztált, egyértelműen látszatügyletnek tudta be az elsőfokú bíróság. A jogsértést végül peren kívül nyilatkozatban ismerte el a bank, az üggyel az egész magyar sajtó foglalkozott.
Újabb illegális üzlet
Bodnár a CIB Rent Rt. felügyelőbizottsági tagjaként is szereplője volt egy 1,76 milliárdos hasznot hozó üzletnek. Az ügyet súlyosbítja, hogy Bodnár Zoltán korábban az MNB alelnökeként részt vett az értékpapírokra vonatkozó törvény szakmai előkészítésében, így pontosan tudta, milyen kiskapukon keresztül lehet a nagy hasznot hozó pénzmozgásokat lebonyolítani. A tudás birtokában a CIB Értékpapír Rt. kibocsátott tízezer forint értékű részvényeiből csaknem húszezer darabot lejegyeztettek a dolgozókkal, majd kétszáz százalékos áron egy off-shore céggel megvetették azokat, hogy néhány nap elteltével szintén kétszáz százalékos áremelés után a CIB megvegye. Mindezt egy fillér adó befizetése nélkül hajthatták végre, azonban a PSZÁF észrevette a pénzügyi manővert, és megbüntette a CIB Értékpapír Rt.-t, valamint az üzletet semmisnek nyilvánította.
A K&H-brókerbotrány: Bodnár Zoltán neve feltűnt
Bodnár Zoltán neve a K&H-brókerbotrányként emlegetett, súlyos pénzügyi visszaélés-sorozatban is felbukkant. A Medgyessy-kormány alatt a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója volt, ami azért lényeges, mert a brókerbotrányban fontos szerepet játszott az NA Rt., hiszen tőlük származott az a 13 milliárd forint, amely az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) közvetítésével a K&H Equitieshez került. Ráadásul Bodnár az ÁAK elnöki posztját is betöltötte. Amint 2014-ben a Pesti Srácok megírta, a birtokukba került a K&H-per során készült sok száz órányi dokumentumértékű videofelvétel azon részlete, amelyben az Állami Autópálya-kezelő akkori vezérigazgató-helyettese mint tanú állította: Bodnár Zoltán 2002. december 30-án, a munkaidő után arra utasította, hogy 13 milliárd forintot azonnal utaljon át a Kulcsár Attila nevével fémjelzett K&H Equities számlájára.
A politikával összefonódva részvény-pilótajátékot játszó Kulcsár Attila, a K&H Equities üzletágvezető brókere ugyanis az Állami Autópálya-kezelő pénzéből vásárolta fel a magyar műanyagipar gyöngyszemét, a Pannonplastot. A vállalatot később óriási haszonnal adták volna tovább, már megvolt az orosz vevő is. Az ügylet kiagyalói máig nem ismertek.
Ellenzi a béremelést
A 2010-es években - a Városházára ejtőernyőzése és a DK-s árnyékminiszterség előtt - Bodnár a Magyar a Magyar Liberális Párt tagja volt, s ebben az időszakban kritikusabb kijelentéseket is tett Gyurcsánnyal kapcsolatban. Ám figyelemre méltó, hogy az időközben megszűnt pártból szinte az összes ismertebb név - Bodnár mellett Bősz Anett, Sermer Ádám és Soós Heni - mind a DK-nál kötött ki. Érdekesség, hogy egy nemrégiben készült ATV-s interjúban - már a Dobrev Klára vezette árnyékkormány oszlopos tagjaként - Bodnár azért kritizálta hevesen a 2024 elejére tervezett 15 százalékos béremelést, mert az szerinte túl sok lenne. | Gyurcsányék kezén a Városháza: Nemzetbiztonsági üggyé dagadó botrány is kötődik Bodnár Zoltán nevéhez | A jelenleg a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottsági elnökeként és DK-s árnyékminiszterként tevékenykedő Bodnár Zoltán az utóbbi években leginkább azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a béremelést ellenző nézeteinek adott hangot. Az elmúlt évtizedekből azonban ennél komolyabb botrányok is köthetők a nevéhez, amely például a K&H-brókerbotrányként emlegetett, súlyos pénzügyi visszaélés-sorozatban is felbukkant. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/05/gyurcsanyek-kezen-a-varoshaza-nemzetbiztonsagi-uggye-dagado-botrany-is-kotodik-bodnar-zoltan-nevehez | 2024-05-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Újraindul a polgármesteri székért Szarvas Róbert Norbert, Bácsszőlős jelenlegi vezetője, aki pár hónapja azzal került be a hírekbe, hogy beköltözött a falu 46,5 millió forintos uniós pénzből felújított egészségházába. Amikor erről kérdezte Hadházy Ákos független képviselő februárban a helyszínen, ez a párbeszéd zajlott le közte és Szarvas Róbert Norbert között:
Szarvas Róbert Norbert: Miért kérdez baromságokat? Mindenről tud, akkor mi a francnak kell kérdezősködni?!
Hadházy Ákos: Mert annyira meredek, hogy ön az orvosi lakásban lakik.
Szarvas Róbert Norbert: Baszd meg! Valahol laknom kell!
A polgármester ellen jelenleg is hivatali visszaélés gyanújával nyomoznak, ő mégis úgy gondolja, a beköltözésével nem történt károkozás, Szarvas Róbert a Népszavának azt mondta, azért se büntetheti meg az EU a falut, mert ő havi 17 500 forint lakbért fizetett. Az örökké forráshiányos önkormányzat legalább egy kis pénzhez jutott, mondta a lapnak.
A Népszava azt írja, hogy a 310 fős faluban a polgármester 65 ajánló aláírást is összegyűjtött, és úgy érzi, bíznak benne a bácsszőlősiek, a lap munkatársának nyilatkozó helybéliek többsége a botrány ellenére is támogatja Szarvast.
A bácsszőlősi polgármester azt mondta a lapnak, hogy a Fidesz nyíltan nem támogatja a júniusi választáson, de cáfolta, hogy ki is zárták volna a pártból, állítása szerint továbbra is tag, és az EP-választásra gyűjtött is a Fidesznek 93 ajánlást.
Arra a kérdésre pedig, hogy miért rázta le olyan durván Hadházyt, Szarvas Róbert ezt válaszolta: | Vécére kellett sietnie, ezért küldte el káromkodva Hadházy Ákost a bácsszőlősi polgármester | Újraindul a polgármesteri székért Szarvas Róbert Norbert, Bácsszőlős jelenlegi vezetője, aki pár hónapja azzal került be a hírekbe, hogy beköltözött a falu 46,5 millió forintos uniós pénzből felújított egészségházába. Amikor erről kérdezte Hadházy Ákos független képviselő februárban a helyszínen, ez a párbeszéd zajlott le közte és Szarvas Róbert Norbert között: | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/02/bacsszolos-polgarmester-egeszseghaz-szolgalati-lakas | 2024-05-02 08:52:00 | true | null | null | Telex |
A Székesfehérvári Törvényszék április 8-án, tárgyalás mellőzésével meghozott büntetővégzésben 400 ezer forint pénzbüntetést szabott ki H. M. R. vádlottal szemben választás rendje elleni bűntett miatt - tájékoztatta lapunkat a Fejér Vármegyei Főügyészség.
"Két éven át nyomozott a rendőrség, s tévedtem, ha azt gondoltam, hogy ez az ügy is süllyesztőbe kerül: végül bíróság elé állt Gattyán György projektpártjának képviselőjelöltje"
- írta közösségi oldalán Tóth Péter, a Momentum móri képviselője, aki feljelentésével elindította az ügyet.
A vádirat szerint a vádlott a 2022. évi országgyűlési képviselő választáson egyéni országgyűlési képviselőjelöltként akart indulni az egyik Fejér vármegyei egyéni választókerületben a Megoldás Mozgalom jelöltjeként. Ehhez 500 ajánlást kellett összegyűjtenie ajánlóíveken. Az íveken fel kell tüntetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, aláírását, valamint az aláírást gyűjtő személy nevét és az aláírását is.
A vádlott által a választási irodán benyújtott ajánlást gyűjtő íveken összesen 15 fő - köztük a vádlott - szerepelt gyűjtő polgárként, azonban a feltüntetett adatok nagyrészt nem voltak valósak, a gyűjtésben a vádlotton kívül csupán három személy vett részt. Több ajánlóíven valótlanul tüntették fel a választópolgárok azonosító adatait, és hamis kézjeggyel látták el az aláírás helyén.
Tóth Péter szerint nem csak a Megoldás Mozgalom hamisította az ő aláírását 2022-ben az ajánlóívre. Gödény György "pártja" ugyanígy felhasználta többek közt az ő nevét is, hamarosan várhatóan velük szemben is vádat emel az ügyészség, írta. Végül felvetette: komolyan gondolja-e bárki, hogy egy idős hölgy, a párt jelöltje, Huszti Mária Rozália felelős egyedül a hamisításért?
Tóth Péter egyébként már 2018 áprilisában is tett feljelentést, mert tíz különböző kamupárt ajánlóívén találta meg jogtalanul a nevét és adatait, amikor a helyi választási irodánál élt a lehetőséggel, és ellenőrizte magát az íveken. Ma már kétperces utánanézéssel is leellenőrizheti bárki online, hogy használták-e a nevét valamelyik aláírásgyűjtő íven, az itt leírt módon.
A nyomozást 2019-ben felfüggesztette a rendőrség, mert bár "laikus szemmel látható volt, hogy az íveken szereplő »Tóth Péter« névaláírások nem egyeznek a felvett mintával", azt megállapítani nem lehetett, hogy a "Tóth Péter névaláírásokat konkrétan melyik aláírásgyűjtő hamisította az ajánlóívekre". A 2018-as országgyűlési választás után összesen 256 feljelentést tettek aláírás-hamisítások miatt, de az esetek kevesebb mint felében indult nyomozás, és végül májusig kettő jutott el a vádemelésig - nyilván ott, ahol megállapítható volt a gyűjtő személye.
Ma már nemcsak az ellenőrizhető gyorsan, hogy illetéktelenül használták-e bárki nevét az ajánlásgyűjtésnél, de kötelező feltüntetni az aláírást gyűjtő személy nevét és az aláírását is, így a hamisítóknak jóval nehezebb dolguk van. | 400 ezer forintra büntették a Megoldás Mozgalom móri aláírás-hamisító választási csalóját | A Székesfehérvári Törvényszék április 8-án, tárgyalás mellőzésével meghozott büntetővégzésben 400 ezer forint pénzbüntetést szabott ki H. M. R. vádlottal szemben választás rendje elleni bűntett miatt – tájékoztatta lapunkat a Fejér Vármegyei Főügyészség. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/02/400-ezer-forintra-buntettek-a-mori-alairastolvaj-valasztasi-csalot | 2024-05-02 04:59:00 | true | null | null | Telex |
Ha valaki az elmúlt hetekben sokat nézett YouTube-videókat, és az az érzése támadt, hogy a reklámszünetekben a csapból is a Fidesz üzenetei folynak, nem képzelődik: mint a Google Ads Transparency Center áprilisi összesítéséből kiderül, európai szinten is kiemelkedő hirdetési kampányt vezényelt le a Fidesz és a kormányhoz közeli Civil Összefogás Fórum (CÖF). Az egész EU összes politikai reklámja közül (ez több mint 13 ezer videós hirdetést jelent) áprilisban magyar volt a legdrágább, a második legdrágább, és a negyedik legdrágább is.
A legtöbb pénzzel megtolt politikai hirdetések top 20-as listáján (lásd a képen) nyolc magyart találunk: ötöt a CÖF, hármat a Fidesz fizetett. Ezek mind egy szálig negatív kampányok, ellenzéki politikusok (Magyar Péter, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely), illetve általánosságban véve az ellenzék lejáratásával foglalkoznak. A két magyar szereplő mellett az Európai Néppárt, illetve az Európai Parlament liberális frakciója, a Renew Europe van még a toplistán több reklámmal.
Az áprilisi Európa-bajnok legdrágább hirdetés a CÖF cége, a Kövess minket 2022 Kft. megbízásából készült, és Magyar Péter a témája: a 40-45 ezer euró közötti sávban volt az ára (15-17 millió forint), ezért több mint 10 millió megjelenést kapott a megrendelő.
A második legdrágább a Fidesz reklámja az óriásplakátokról ismert "Brüsszel alázatos szolgái" jelenettel, az ár és az elérés is ugyanebben a kategóriában van (a Google nem közöl pontos adatokat a hirdetések áráról és eléréséről, csak sávokat; a lejátszásoknál a 10 millió fölötti a legfelső kategória). Ez a két videó mindössze 8, illetve 9 napos hirdetési időszak alatt hozta össze a tízmillió fölötti megtekintésszámot, vagyis a kampányok alatt több mint napi egymilliószor futott le a két hirdetés.
A top 20-as listára felkerült nyolc fideszes és CÖF-ös hirdetést összesen több mint 50 millió alkalommal játszotta le a YouTube, ami egy szűk 10 milliós országban egészen durva szám. A CÖF áprilisban az egész EU második, a Fidesz a negyedik legnagyobb politikai hirdetője volt, a direkt magyar internetezőkre célzott 278 ezer eurónyi (108 millió forint) reklámmal az első helyen állunk az áprilisi toplistán.
A YouTube-hirdetések fideszes dominanciájára jellemző, hogy míg áprilisban a CÖF 114 ezer, a Fidesz pedig 72 ezer eurót költött ilyen reklámokra, az ellenzéki oldalon a legmagasabb összegek 25 ezer (LMP), 8 ezer (Donáth Anna), és 5,6 ezer (Visi Piroska, a Hegyvidék ellenzéki előválasztásának vesztes jelöltje) voltak.
A magyar politikai youtube-os reklámköltés már most, négy hónap alatt majdnem elérte a teljes 2023-as összeget, de még sehol nincs a 2022-eshez képest. Akkor, a választási kampány utolsó hónapjában 983 ezer euró volt a teljes magyar számla, ami a három és félszerese a most áprilisi összegnek - igaz, akkor ennek több mint a harmadát az ellenzék és holdudvara költötte. | Az EU négy legdrágább youtube-os politikai hirdetési kampányából hármat a Fidesz és a CÖF futtatott áprilisban | Ha valaki az elmúlt hetekben sokat nézett YouTube-videókat, és az az érzése támadt, hogy a reklámszünetekben a csapból is a Fidesz üzenetei folynak, nem képzelődik: mint a Google Ads Transparency Center áprilisi összesítéséből kiderül, európai szinten is kiemelkedő hirdetési kampányt vezényelt le a Fidesz és a kormányhoz közeli Civil Összefogás Fórum (CÖF). Az egész EU összes politikai reklámja közül (ez több mint 13 ezer videós hirdetést jelent) áprilisban magyar volt a legdrágább, a második legdrágább, és a negyedik legdrágább is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/01/legdragabb-youtube-politikai-hirdetes-koltes-kampany-fidesz-cof-magyar-peter | 2024-05-01 19:20:00 | true | null | null | Telex |
A Szabad György Irodaházban kapott helyet Novák Katalin titkársága, amely összesen négyfős, a volt köztársasági elnök ugyanis nemcsak személyi titkárt, kommunikációs referenst és titkárságvezetőt, de egy gazdasszonyt is igényelt. Miután Hadházy Ákos független képviselő csütörtökön kiposztolta ezt, az RTL Híradó rákérdezett a fizetésükre. Az Országgyűlés Hivatala válaszul azt közölte, hogy
Novák Katalin titkárságvezetője havi bruttó 2,4 millió forintot, a két titkársági munkatárs 1 millió illetve 850 ezer bruttót, a gazdasszony pedig havi bruttó 700 ezer forintot keres majd.
A volt köztársasági elnök a törvény alapján élete végéig háromfős titkárságot alkalmazhat, valamint térítésmentes egészségügyi ellátás és autó illeti meg. Az autóhoz sofőrt is ad a rendőrség. A titkárság elhelyezését és működési költségeit is az Országgyűlés Hivatala biztosítja, most kiderült az is, hogy a Szabad György Irodaházban három külön szobát kapott Novák három titkára. A gazdasszonyként megnevezett alkalmazott nagy valószínűséggel házvezetőnőt jelent.
A volt köztársasági elnökök életük végéig ugyanannyit keresnek, mint a mindenkori államfők: ez a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szerese, jelenleg bruttó 5,2 millió forint havonta.
Novák Katalin február 10-én mondott le köztársasági elnöki pozíciójáról, mert kiderült: tavaly áprilisban a pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelemben részesítette K. Endrét, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesét, aki segítette a pedofil igazgatót a rá terhelő vallomást tévő gyerekek kényszerítésében. Az ügybe belebukott Novák mellett a kegyelmet ellenjegyző korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit, valamint lemondott a református egyház zsinati elnökségéről a K. Endre kegyelmét javasló Balog Zoltán, aki viszont a püspöki címét megtartotta. További cikkeinket a K. Endre-ügyben itt olvashatják. | Havi bruttó 700 ezerért fizet gazdasszonyt Novák Katalinnak az állam | A Szabad György Irodaházban kapott helyet Novák Katalin titkársága, amely összesen négyfős, a volt köztársasági elnök ugyanis nemcsak személyi titkárt, kommunikációs referenst és titkárságvezetőt, de egy gazdasszonyt is igényelt. Miután Hadházy Ákos független képviselő csütörtökön kiposztolta ezt, az RTL Híradó rákérdezett a fizetésükre. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/03/novak-katalin-titkarsag-parlament | 2024-05-03 08:43:00 | true | null | null | Telex |
A Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva három év börtönre ítélte a mórahalmi mini-Magyarország kitalálóját, amiért nem fizette vissza a projektre kapott uniós támogatást, derül ki a bíróság közleményéből. Az ítélet indoklása szerint az ügynek öt vádlottja volt, az első és a másodrendű vádlottak találták ki még 2014-ben, hogy a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló, ötven jelentős műemléket 1:25-ös méretaránnyal bemutató makettparkot alakítanak ki. A projekt összköltsége 648 millió forint volt, a projektcég 15 százalékos önerő biztosítása mellett 550 millió forint vissza nem térítendő uniós és hazai támogatást igényelt a megvalósításhoz.
A projekthez 512 345 319 Ft millió forint előleget kaptak, támogatást kértek, majd az ellenőrzéseknél tapasztalt szabálytalanságok miatt végül 436 millió forintot fizettek ki nekik. Bár a park - akkor - alkalmatlan volt a látogatók fogadására, több makett sérült volt, illetve ellenőrzéskor nem volt a helyszínen, a vádlottak 2014. március 31-én a projektet készre jelentették - olvasható az ügy leírásában.
A céget aztán silány munka miatt a kifizetett összeg visszafizetésére kötelezték, de a 436 millió forintból alig 50 millió forint jött össze végrehajtásból.
A Szegedi Ítélőtábla költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása miatt jogerősen 3 évre ítélte a makettpark két ötletgazdáját, az ügy további vádlottjai pedig 1 év és egy 1 év 10 hónap közötti börtönbüntetést kaptak. Az ítélet jogerős, fellebbezni nem lehet ellene. | Három év börtönt kapott a mórahalmi mini-Magyarország kitalálója, amiért nem fizette vissza a 400 milliós uniós támogatást | A Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva három év börtönre ítélte a mórahalmi mini-Magyarország kitalálóját, amiért nem fizette vissza a projektre kapott uniós támogatást, derül ki a bíróság közleményéből. Az ítélet indoklása szerint az ügynek öt vádlottja volt, az első és a másodrendű vádlottak találták ki még 2014-ben, hogy a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló, ötven jelentős műemléket 1:25-ös méretaránnyal bemutató makettparkot alakítanak ki. A projekt összköltsége 648 millió forint volt, a projektcég 15 százalékos önerő biztosítása mellett 550 millió forint vissza nem térítendő uniós és hazai támogatást igényelt a megvalósításhoz | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/03/harom-ev-bortont-kapott-a-morahalmi-mini-magyarorszag-kitalaloja-amiert-nem-fizette-vissza-a-400-millios-unios-tamogatast | 2024-05-03 13:36:00 | true | null | null | Telex |
Tavaly év végén hangzott el először, hogy várhatóan minden idők legdrágább magyar hídja épülhet meg Mohácsnál a közeljövőben. A 300-320 milliárdos összegről a makói Rádió7-nek adott interjújában beszélt Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter által megjósolt számok mára valósággá váltak, hiszen megjelentek a beruházásra kiírt tender legfrissebb dokumentumai. Ezek szerint a legolcsóbb, nettó 294 milliárdos ajánlatot (a Szijjártó Pétert megjachtoztató) Szíjj László Duna Aszfaltja adta, így elvileg ők végezhetik el az útépítést is magába foglaló munkálatokat.
A Mohácsi Duna-híd, a csatlakozó 51 sz. másodrendű főút és az M6 autópálya közötti úthálózat kivitelezési feladataira írt ki közbeszerzési eljárást az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tavaly ősszel. Az ekr.gov.hu-ra szerdán töltötték fel az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzést.
Ez alapján a STRABAG Építő Kft. nettó 309 962 062 755 forintért, míg a SWIETELSKY Magyarország Kft. nettó 316 028 476 998 forintért vállalta volna a munkát.
A legolcsóbb ajánlatot pedig a Duna Aszfalt adta, ami nettó 294 961 013 549 forintot jelent.
A Világgazdaság már tavaly decemberben megírta, hogy a beruházás ára meghaladhatja a 300 milliárd forintot. A lap akkor rámutatott: a kőröshegyi völgyhíd 51,175 milliárd forintból épült meg, a hozzá kapcsolódó 14,2 kilométer hosszú autópálya-szakasz pedig 76 milliárd forintból. Igaz, ezeket még 2007-ben adták át.
Persze a mohácsi Duna-hídra sem szántak ennyi pénzt eredetileg. Az évtizedek óta ígérgetett híd minden választási kampány témája volt, de eddig valamiért nem készült el. Az építkezés költségét 2010-ben 26,5 milliárd forintra becsülték, majd miután a kormány 2017-ben határozatban rendelte el a mohácsi Duna-híd engedélyezési-, illetve kiviteli terveinek elkészítését, Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy "lesz híd, a pénz megvan rá, csak tervek nincsenek."
A mohácsi Duna-híd látványtervei
Azóta lettek tervek is, amelyek ráadásul nemcsak a hidat, hanem az úthálózatot is magukba foglalják. A nyertes vállalkozónak tehát több feladata is lesz.
Ami az utat illeti: az első szakasz az alföldi oldalon Csátalja közelében az 51. sz. főúttól kiindulva új nyomvonalon, egybefüggően 19,5 km hosszban 2×1 sávos országos közút főúti kiépítéssel épül Újmohácsig. Az 51. sz. főút kiinduló pontjában és Sárhát közelében körforgalmú csomópont épül. Újmohácsnál 4 ágú szintbeni csomópont épül 2×2 sávos osztott pályás kialakítással. A szakasz tartalmaz 3 db közúti hidat is, valamint kerékpárút levezetését az új Duna-hídról.
A második szakaszon az országos közút részeként
a Dunát átszelve 2 db ártéri híd és 1 db mederhíd épül összesen 756 méter hosszúságban.
A teljes szerkezeti magasság 2,75 méter lesz. A Duna-hidat is 2×2 sávos osztott pályás keresztmetszettel építik meg kerékpárút átvezetéssel.
A harmadik szakaszon - a II. szakasz ártéri hídjához csatlakozva - egybefüggően 8,5 km hosszban 2×2 sávos osztott pályás országos közút (főút) épül az M6 autópályáig. Ezen belül a főút a III/1. szakaszon a Dunától 2,7 km hosszban, a jelenleg meglévő önkormányzati út nyomvonalán, a pályaszerkezet elbontásával 2×2 sávos osztott pályás kialakítással, 2 db új turbó körforgalommal kerül kiépítésre az 56. és 57 sz. főutak meglévő körforgalmi csomópontjáig.
Szintén a III. szakaszon belül, III/2. szakaszként a jelenleg meglévő 2×1 sávos 57. sz. főút 2×2 sávos osztott pályás főúttá épül át 5,8 km hosszban az 56-57. sz. főutak körforgalmi csomópontjától az M6 autópályáig, továbbá az 56. és 57 sz. főutak meglévő körforgalmi csomópontja 2 sávos turbó körforgalommá épül át. Ezen szakaszon létesül még 3 db új turbó körforgalom is.
Olcsóbb is lehetett volna, ha a minisztérium kevésbé kényelmes?
Hogy sok-e mindezért a nettó 294 milliárd, illetve túlárazott-e a tender, nehéz lenne megmondani. Amit egyszerűbb megállapítani a tender kapcsán, az az, hogy a három beérkezett ajánlat nem kirívóan alacsony egy ilyen nagy projektnél. Ugyanakkor nem kizárt, hogy ennél nagyobb versenyt is generálhatott volna a minisztérium.
"A közbeszerzésre csak az a cég adhatott ajánlatot, akinek az árbevétele az elmúlt 3 év összességében elérte a 110 milliárd forintot. Ez a teljes értékhez képest nem tűnik soknak,
de nagy valószínűséggel ezzel az egy feltétellel önmagában erre a három "gigacégre" korlátozta a versenyt a kiíró.
Felvetődik tehát a kérdés, hogy nem volt-e lehetőség arra, hogy ezt a feladatot kisebb, könnyebben kezelhető projektekre bontsa a minisztérium, amely lehetővé tette volna, hogy az útépítő cégek jóval szélesebb köre vegyen részt a tenderen. Elvégre a nyertesnek három, egymástól elég markánsan elkülönülő feladata lesz" - mutatott rá az Átlátszó közbeszerzési szakértője.
Hozzátette, azáltal, hogy a hídépítésre nem lehetett külön pályázni, több olyan cég is elesett az indulás lehetőségétől, amelyek mondjuk a "sima" útépítésre vagy a körforgalmakra versenyképes árakat tudtak volna adni, de hídépítést nem tudnak vállalni.
Az ÉKM az alábbi magyarázatot adta a Közbeszerzési Értesítőben arra, hogy miért nem bontotta szét a nagy projektet kisebb részekre: "A projekt összefüggő létesítmény, melynek műszaki tartalma, műszaki részei egymásra épülnek. A kivitelezési munkák és részfeladatok munkafolyamatainak összehangolása, a kivitelezések idejére szakaszoltan kiépítendő ideiglenes forgalomterelések összehangolása, valamint a sikeres műszaki átadás és forgalomba helyezés érdekében szükséges a részajánlattételi lehetőség kizárása."
Az Átlátszó szakértője szerint ez "magyarra lefordítva" azt jelenti, hogy
azért nem biztosítják a kisebb cégeknek az indulás lehetőségét, mert a minisztériumnak "macerás" lenne a munkavégzés összehangolása,
ha különböző cégek nyernék az egyes szakaszok kivitelezését.
Az állami szervezeteknek egyébként bevett módszere a versenykorlátozásra, hogy több tendert összevonnak annak érdekében, hogy csak a legnagyobbak indulhassanak el rajtuk - mutatott rá.
Ez a módszer megjelent a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában is, amely ehhez kapcsolódóan azt a feladatot osztotta a Közbeszerzési Hatóságra, hogy igyekezzenek fellépni ezen gyakorlat ellen. A Hatóság ki is adott egy közleményt erről idén februárban, amelyben hivatkoznak egy olyan közbeszerzési döntőbizottsági döntésre, amely alapjaiban kérdőjelezi meg az ÉKM fenti érvelését:
"Szakmai és valós, igazolt gazdaságossági szempontok hiányában nem áll fenn az egységes beszerzés jogszerű alapja pusztán abból az indokból, hogy a szerződésszerű teljesítés egyszerűbb a szerződések számának minimalizálásával, az egy szerződés megkötésével."
Az ugyanakkor vélhetően már nem fog kiderülni, hogy mennyivel alacsonyabb árakat jelentett volna az adófizetőknek, ha minisztérium kevésbé kényelmes.
Szíjj László cége építheti ezt is
A munkálatokat mindenesetre a most közzétett dokumentum alapján a Duna Aszfalt végezheti el, ha nem jön közbe semmi. A cégről számos alkalommal írtunk már, hiszen az elmúlt években egymás után nyerte a nagy összegű állami megbízásokat. Az egyik ilyen pont egy másik Duna-híd, amit Paks és Kalocsa között építenek. Azt a beruházást Szíjj László cége összesen nettó 91,9 milliárd forintért vállalta 2020-ban.
A Duna Aszfalt tavalyi bevételei még nem ismertek, de 2022-ben 214,9 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak, a nyereség pedig 11,8 milliárdra rúgott.
A tulajdonos Szíjj László nevét mégis csupán 2020-ban ismerte meg igazán a tágabb közvélemény, amikor Németh Dániel lefotózta az Átlátszónak, hogy
Szijjártó Péter külügyminiszter a Szíjj László tulajdonában álló Lady MRD luxusjacht fedélzetén nyaral az Adrián.
Persze azóta már többször is előkerült neve. Például akkor, amikor a kormány úgy döntött, 35 évre koncesszióba adja a mintegy 2000 kilométeres magyar autópálya-hálózatot. A koncessziót ugyanis a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekkörébe sorolt (de formálisan átláthatatlan tulajdonosi hátterű) Themis Magántőkealap vezette, további hat magántőkealapból álló konzorcium nyerte el. Az ügylet miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményez Magyarországgal szemben.
A Forbes legfrissebb listája szerint Szíjj becsült vagyona 281,3 milliárd forint, amivel jelenleg a 6. leggazdagabb magyar. Tavaly ősszel az Index.hu-nak adott interjút, amiben többek között arról is beszélt, nem érzi úgy, hogy szégyenkeznie kellene az elnyert tenderek miatt.
"Szeretik rám azt mondani a sajtóban, hogy közbeszerzéseken szerezte meg, növelte, hizlalta a vagyonát...
De bárki jöhet közbeszerzésre, ajánlatot tehet..."
- fogalmazott a lapnak.
Szíjj László Tiszakécskén nőtt fel, majd 1990-ben a város első megválasztott polgármestere lett. Ugyanabban az évben alapította meg gyermekkori barátjával, Varga Károllyal a Vakond Út és Építőipari Kft.-t, ami 1996-ban létrehozta a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft.-t.
Arról, hogy a cég hogyan vált a piac meghatározó szereplőjévé, milyen szerepet játszott ebben Orbán Viktor gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc, és hogy milyen magánrepülőn bukkant fel Szíjj, ebben a cikkben számoltunk be:
Katus Eszter | A Duna Aszfalt építheti meg nettó 294 milliárd forintért a mohácsi Duna-hidat | Tavaly év végén hangzott el először, hogy várhatóan minden idők legdrágább magyar hídja épülhet meg Mohácsnál a közeljövőben. A 300-320 milliárdos összegről a makói Rádió7-nek adott interjújában beszélt Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter által megjósolt számok mára valósággá váltak, hiszen megjelentek a beruházásra kiírt tender legfrissebb dokumentumai. Ezek szerint a legolcsóbb, nettó 294 milliárdos ajánlatot (a Szijjártó Pétert megjachtoztató) Szíjj László Duna Aszfaltja adta, így elvileg ők végezhetik el az útépítést is magába foglaló munkálatokat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/25/a-duna-aszfalt-epitheti-meg-netto-294-milliard-forintert-a-mohacsi-duna-hidat/ | 2024-04-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Mátyás-templom mellett található ingatlan rekonstrukcióját 2018-ban nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé a kormány. Azóta tevékenykedik a helyszínen a kapcsolódó munkákat végző WHB Kft. és Garage Kft. párosa, ami 2021-ben nettó 54 milliárd forintos ajánlattal elnyerte az épület eredeti állapotba történő visszaállítására kiírt tendert is. A projekt azóta viszont már többször drágult, jelenleg nettó 61 milliárd forint felett áll a számláló.
A Budai Várban, a Szentháromság tér 6. szám alatt álló épület 1904-ben készült az akkori pénzügyminisztérium részére, de a II. világháborúban súlyosan megsérült, és utána nem állították vissza eredeti állapotába. A Fidesz-kormány néhány éve nekiállt az ingatlan rekonstrukciójának, ami még nincs kész, viszont egyre drágább.
A kormány 2015-ben határozott arról, hogy a Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Pénzügyminisztériumot (akkor Nemzetgazdasági Minisztérium) visszaköltözteti a budai Várba, az "eredeti" épületébe, a Mátyás-templom mellé. A Szentháromság tér 6. szám alatt ugyanis 1904-ben impozáns palotát építettek az akkori tárcának, a Magyar Királyi Pénzügyminisztériumnak Fellner Sándor tervei alapján.
Az ingatlan azonban a II. világháborúban súlyosan megsérült, és később nem építették vissza eredeti formájába, hanem egy sokkal visszafogottabb külsőt kapott a helyreállítás során. Évekig kollégium, majd levéltár működött benne, mígnem jött a fideszes ötlet, hogy rekonstruálják Fellner tervei alapján, és visszaköltözik bele a Pénzügyminisztérium.
54,3 milliárdról indult
Az épület rekonstrukciójára a projektet koordináló, állami tulajdonban lévő PM-Tér6 Kft. 2018-ban egy nettó 9,8 milliárd forintos keretmegállapodást kötött a West Hungária Bau Kft. (WHB) és Garage Kft. kettőssel, majd 2019-ben egy újabbat, nettó 7,2 milliárdért. Azóta a cégek bontási, homlokzati és rekonstrukciós munkálatokat folytattak, például helyreállítottak 4 műemléki, reprezentatív termet 2 milliárd forintért.
A két cég 2021-ben elnyerte a teljes épület eredeti állapotba való visszaállítására (pl. a tornyok újjáépítése) vonatkozó közbeszerzést is, méghozzá nettó 54,3 milliárd forintos ajánlattal. Akkor Halmai Zoltán, a PM-Tér6 Nonprofit Kft. vezérigazgatója azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy "a most lezárult közbeszerzések szerződései egyébként a hátralévő összes feladatot tartalmazzák, tehát a nyertes társaságok akkor teljesítik vállalásukat, ha az épület elkészült és használatbavételi engedéllyel is bír, s az üzemeltető átveszi".
Mi pedig akkor nagy naivan ezt így kommentáltuk: "Vagyis újabb tender már nem lesz elvileg, és remélhetőleg ez sem fog drágulni". Nos, nem meglepő módon nem jött be a reménykedés, az azóta eltelt 3 évben milliárdokkal nőtt az ár.
Sietnek az EU-elnökség miatt
Alig néhány hónappal a tendergyőztesek kihirdetése után, 2021 decemberében a költségekhez hozzácsaptak nettó 388 millió forintot, ezzel a végösszeg nettó 54,7 milliárd forintra nőtt. Az indoklásban többek között plusz irodaterek kialakítása, új felvonó telepítése, két pince közötti közlekedő létrehozása, valamint fotók, videók és drónfelvételek készítése szerepelt.
2022 őszén nettó 1,7 milliárd forinttal drágult a kivitelezés, melynek teljes ára ezzel nettó 56,5 milliárdra nőtt. Ezt azzal indokolták, hogy a Fortuna épületnél "előre nem látható műszaki és egyéb körülmények" merültek fel, amelyek miatt módosítani kellett a szerződés műszaki tartalmát.
Alig egy évvel ezután, 2023 nyarán további nettó 4,4 milliárd forinttal nőttek a költségek, a projekt végösszege ezzel nettó 60,9 milliárd lett. A hatalmas áremelkedés okaként két dolgot jelöltek meg:
a WHB Kft. és Garage Kft. párosára bízták az épület bebútorzását és az audiovizuális technika felszerelését is,
a pénzügyminisztérium egyik háttérszervezete, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is az ingatlanba költözik.
A bútorozási és technikai feladatokat azért kapták meg a kivitelezők, mert ezeket a munkákat eredetileg az állami tulajdonú Közbeszerzési és Ellátási Igazgatóságra (KEF) akarták bízni, de az nem tudta volna időben megcsinálni.
Ugyanis 2024. július 1-től Magyarország tölti be az EU Tanácsának elnökségét, és a régi-új pénzügyminisztériumi épületet a kormány kijelölte az elnökséggel kapcsolatos rendezvények helyszínének. Tehát július 1-re kész kell lennie teljesen, ezt azonban a KEF nem tudja megoldani. Végül arra jutottak, hogy sokkal egyszerűbb, ha mindent ugyanaz a kivitelező, jelen esetben a WHB-Garage párosa végez.
"Megállapítást nyert, hogy a különböző gazdasági szereplők általi feladatellátás elvégzéséből fakadó többlet határidős kockázatok jelentősen csökkenthetők, kizárhatók az egyes munkafolyamatok (kivitelezés befejező munkálatai, bútorozás, audiovizuális technika) egy szerződés keretében történő megvalósításával, miközben munkavédelmi, garanciális, organizációs és vagyonvédelmi előnyei is jelentősek" - írták.
Átlépte a 61 milliárdot
Legutóbb idén március végén módosították a kivitelezési szerződést arra hivatkozva, hogy "Az épület jövőbeli használói (Pénzügyminisztérium, Államadósság Kezelő Központ) részéről - az épület rendeltetésszerű, biztonságos használata és gazdaságos üzemeltetése okán - műszaki tartalom változásokat eredményező igények merültek fel.
A változtatások a (...) létszám- és szervezeti struktúra-átalakulást eredményező változásokat, az épületben elhelyezésre kerülő ÁKK működésbiztonságát jelentősen növelő kibővített műszaki elvárásokat, illetve ezeket kielégítő megoldásokat, szakági munkákat jelentik." - olvasható a módosításról beszámoló tájékoztatóban.
Ez alkalommal nettó 349 millió forinttal drágult a projekt, aminek a végösszege ezzel az áremelkedéssel
meghaladja a nettó 61,2 milliárd forintot.
Emellett az is szerepel a dokumentumban, hogy az átadás-átvétel megkezdésének határideje 2024. május 6., vagyis addigra teljesen készen kell lennie az épületnek.
Ahogy az a tenderdokumentációban szerepel, a munkálatok során a "műemléki védettségű épületszárnyak felújítása készül el nettó 24 887 m²-en, a középkori eredetű, 2 692 m² nettó területű Fortuna épület felújításával és a 11 366 m2 nettó szintterületű új épületszárny beépítésével".
A leírás szerint "összesen bruttó 44 744 m² szintterületen kell XXI. századi munkakörülményeket biztosítani a minisztérium dolgozók számára", illetve "az épületben kialakításra kerül egy »NATO« helyiség", ami a neve alapján valószínűleg egy lehallgatásbiztos szobát jelent.
Az építkezést irányító állami cég, a PM-Tér6 Kft. honlapján a legfrissebb hír márciusi: eszerint a hónap közepétől a végéig az épület közmű-munkálatait végezték. A társaság Youtube-csatornájára március végén felkerült drónvideón azonban jól látszik, hogy elkészültek a főhomlokzati tornyok.
A PM-Tér6 galériáiban pedig látható, hogy a belső munkálatokkal is jól haladtak az elmúlt hónapokban, így az EU-elnökség idejére kész lehet az épület - ha minden jól megy, további drágulás nélkül.
Az ingatlan rekonstrukciójára egyébként annak idején a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV is jelentkezett, ami nettó 57 milliárd forintos ajánlatot adott. Ez azonban túl magasnak bizonyult: a ZÁÉV elvesztette a tendert, amin a WHB és a Garage párosa olcsóbb, nettó 54,3 milliárdos ajánlatát hirdették ki győztesnek.
A WHB a győri Paár Attila érdekeltsége, aki akkor lett közismert, amikor megvásárolta az Eliosban a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét - nem sokkal azelőtt, hogy az Elios közvilágításos projektjei miatt vizsgálódni kezdett az azokat finanszírozó Európai Unió.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: A Pénzügyminisztérium régi-új épülete a Várban 2024. január 4-én (fotó: Wikipedia/PanPeter12) | Már 61 milliárdnál jár a Pénzügyminisztérium újjáépítése a Várban | A Mátyás-templom mellett található ingatlan rekonstrukcióját 2018-ban nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé a kormány. Azóta tevékenykedik a helyszínen a kapcsolódó munkákat végző WHB Kft. és Garage Kft. párosa, ami 2021-ben nettó 54 milliárd forintos ajánlattal elnyerte az épület eredeti állapotba történő visszaállítására kiírt tendert is. A projekt azóta viszont már többször drágult, jelenleg nettó 61 milliárd forint felett áll a számláló. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/25/mar-61-milliardnal-jar-a-penzugyminiszterium-ujjaepitese-a-varban/ | 2024-04-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Sorozatban hatodjára mérettetheti meg magát a június 9-i helyhatósági választáson Károly Ferenc fideszes képviselő Cegléden, a politikus ugyanis immár 2002 óta stabil tagja a városvezetésnek, és ezt feltehetően családjának cége sem bánja. Hosszan tartó politikusi pályafutásánál ugyanis csak az az érdekesebb, hogy bő másfél évtizede a családjának cége is munkát kap az önkormányzattól. Az elérhető információk alapján az Elastic'91 Kft. legalább 2007 óta stabil partnere a városvezetésnek.A cég tulajdonosai Károly Ferenc Sándor és Károly Ferenc Sándorné, a ceglédi képviselő-testület Fidesz-KDNP-s tagjának, ifj. Károly Ferencnek a szülei. A céget még 1991-ben alapították, cégkivonata szerint főtevékenységként nem veszélyes hulladék kezelésével és ártalmatlanításával foglalkozik, a gyakorlatban azonban sokkal inkább köztisztasági és építési feladatokat végez.A ceglédi önkormányzat öt évre szóló köztisztasági keretszerződéseit ugyanis jó ideje már az Elastic'91 Kft. nyeri el, ami éves szinten bő százmilliós bevételt biztosan jelent a cégnek. A közbeszerzési hatóság adatbázisa szerint 2017-ben nettó 581 milliós ajánlattal választotta ki a céget az önkormányzat, a hirdetmény szerint 600 milliós keret állt rendelkezésre a város kasszájában erre a feladatra, 2020-ban pedig nettó 598 milliós keretszerződést kötöttek a várossal. Ennél egyébként csak egy 2022-es szerződés van, ami nagyobb értékű. Akkor ugyanis szintén az Elastic'91 nyerte el a jogot arra, hogy hóeltakarítási munkákat is elvégezze a városban. Ezért nettó 625,1 milliót kaphatnak majd Ceglédtől.Sorozatban hatodjára újrázna a képviselőSorozatban hatodjára újrázna a képviselő Fotó: Facebook/ifj. Károly Ferenc - önkormányzati képviselőA keretszerződéseken túlmenően számos kisebb munkával is megbízzák a képviselő szüleinek cégét. A város honlapján található szerződéslista alapján2018-tól kezdve összesen 24 megbízást kaptak az önkormányzattól, melyek összértéke nettó 637 millió forint. Zömében út-, közterület, tér, parkoló, járdafelújításokat végeznek Cegléden, de 2018-ben kerékpárút létesítésével, sőt, közvilágítás telepítésével is megbízták a társaságot. Az elmúlt két évben ezek helyett már inkább csapadékvíz-elvezető rendszerek állagmegóvó munkáit végzik el, legutóbb ivóvíz- és szennyvízhálózat gerincvezetékét kellett kiépíteniük, lakossági rákötés nélkül. Ezekért általában nettó 10-20 millió forintot kap a cég a várostól.Összesítésünk szerint a keretszerződésekkel és a város honlapján megkötött kisebb szerződésekkel együtt, közel nettó 3 milliárd forintért dolgozhatott a városnak a cég, melynek felívelése 2013-ban kezdődött igazán. Az éves beszámolók adatai szerint ugyanis ekkor volt a bevételekben egy 50 százalékos megugrás: a korábbi 601 milliós bevétel 907 millióra ugrott egy év alatt. Azóta pedig töretlen a fejlődés, a legutóbbi, 2022-es beszámoló szerint a cég forgalma már a 3 milliárd forintot is meghaladta. Bár folyamatosan nyereséges a cég, a dokumentumok szerint csupán egyszer, 2016-ban vettek fel a tulajdonosok osztalékot, 50 millió forintot. Előtte is és azóta is a megtermelt nyereséget bent hagyják a cégben.ForrásA 24.hu korábbi információi szerint kifejezetten kedvelik a politikust a választókerületében, ahol gyakran ingyenes rendezvényekkel is kedveskedik a lakosoknak. A fideszes képviselő a lap forrásai szerint egyébként nem vesz részt az olyan szavazásokon, amelyek édesapja cégét érintik.Ingatlanokhoz is hozzájutnakUgyanakkor nemcsak munkákhoz jut a cég a városvezetésnek köszönhetően, hanem önkormányzati ingatlanokhoz is. A szerződéslistában egy szerződés ugyanis nagyon kilógott a sorból: 2022. január 31-én kötöttek megállapodást a felek „Cegléd külterület 0987/66 hrsz. ingatlan értékesítése” tárgyban. A szerződés értéke nettó 6,2 millió forint volt.Rövid keresés után gyorsan kiderül, hogyezzel a város egyik értékes ingatlanjának újabb darabjához jutott hozzá a képviselő családja. A képviselő-testület akkoriban hozott határozata szerint a Törteli úti volt Dózsa György laktanya területén található kivett telephely, épület, udvar megnevezésű 2130 négyzetméteres ingatlanról van szó. Az Elastic'91-nek pályázni nem kellett, csupán az elővásárlási jogával élt.A hvg.hu 2010-es cikke szerint a cég még 2008-ban vett meg a mintegy 30 hektáros területből 18 hektárnyit a rajta lévő raktárépületekkel, irodaházzal, egykori autómosó, javítóműhellyel és egyéb más épületekkel együtt. Az ügylet pikantériája, hogy az önkormányzat pályázatot sem írt ki az ingatlanra, amiért végül a cég nettó 21 millió forintért fizetett. Mindezt úgy, hogy 2003-ban még hárommilliárd forinton tartották nyilván az ingatlant, két évvel később pedig már „csak” 196 milliót ért a önkormányzat szerint. | Újraindul a fideszes képviselő, akinek családi cége már 3 milliárd forintnyi munkát kapott a ceglédi önkormányzattól | Sorozatban hatodjára mérettetheti meg magát a június 9-i helyhatósági választáson Károly Ferenc fideszes képviselő Cegléden, a politikus ugyanis immár 2002 óta stabil tagja a városvezetésnek, és ezt feltehetően családjának cége sem bánja. Hosszan tartó politikusi pályafutásánál ugyanis csak az az érdekesebb, hogy bő másfél évtizede a családjának cége is munkát kap az önkormányzattól. Az elérhető információk alapján az Elastic'91 Kft. legalább 2007 óta stabil partnere a városvezetésnek. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/08/ujraindul-a-fideszes-kepviselo-akinek-csaladi-cege-mar-3-milliard-forintnyi-munkat-kapott-a-cegledi-onkormanyzattol | 2024-05-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
"Ne olyan beszélgetéseket képzelj el, hogy megmondja, hogy ki fog rúgni, hanem mondjuk, hogy nem örül annak, hogy megszűnt a bizalom. Hogy nem érti, a főépítész véleménye miért különbözik a polgármesterétől. Akkor én mondtam, hogy hát igen, öt év szakmai egyetem a különbség" - mesélte Dienes János, Zugló korábbi főépítésze, amikor arról kérdeztük, milyen volt a viszonya Horváth Csabával, a kerület MSZP-s polgármesterével.
Dienes jelenleg perben áll az önkormányzattal, szerinte ugyanis jogellenesen szüntették meg főépítészi megbízását, ráadásul úgy gondolja, eltávolítása retorzió volt azért, mert szakmai véleményeivel folyamatosan akadályozta, hogy a polgármester szerződést kössön a Bosnyák téri kormányközeli óriásberuházás gazdájával. A beruházás láthatóan annyira fontos a kormánynak, hogy jogszabályokat is bármikor hajlandó módosítani az érdekében: 2021 júliusától alig több mint két év alatt összesen hét olyan kormányhatározatot írtak Orbánék, amikkel a Bayer Construct zuglói ingatlanfejlesztését igyekeztek jobb helyzetbe hozni, és mentesíteni a helyi szabályok hatálya alól.
Ők egyeztetésnek hívták
Főépítészként Dienes is érezte a nyomást, első szakvéleményét még széfbe helyezte. "Féltettem a biztonságom. 500 milliárdos kormányközeli beruházás ügyében adni főépítészi véleményt azért nem annyira kényelmes dolog." Az, hogy a beruházó jól fekszik a kormánynál, világosan látszott. A Bayer Construct vezetője a sajtóban gyakran csak "Tiborcz István üzlettársaként" emlegetett Balázs Attila.
Cége eredetileg vegyes, lakó-iroda-üzleti funkciót képzelt el a fejlesztésben, időközben azonban ez módosult. Kiderült, hogy döntően irodák lesznek majd a területen, és a beruházó rendkívül kényelmes megállapodást kötött a magyar állammal: az állam ugyanis 244 milliárd forintért megveszi a telket és az irodákat. A Bayernek ez mindenképp megéri, hiszen nem nekik kell majd bérlőket keresni, amikor Budapesten egyébként is sok iroda üresen áll, de hogy az államnak is megéri-e, az minimum kérdéses. A Válasz Online cikke szerint nagyjából 8500 ember dolgozhat majd itt, és nem látszik, hogyan bírná ezt el a közlekedési infrastruktúra hatalmas dugók nélkül.
A beruházó képviselőivel tárgyalva a főépítész is érzékelte, milyen kapcsolatok állhatnak a Bayer mögött. "Bejöttek egyeztetni. Azaz ők egyeztetésnek hívták, de valójában csak elmondták, hogy mit akarnak csinálni. Én elmondtam, mik a gondok. Felírták, aztán pár nap múlva jött a kormányrendelet, hogy ami gond, az nem is gond."
Dienes ezért hamar rájött, hogy kerületi főépítészként sem lehet szinte semmilyen érdemi beleszólása abba, hogy a beruházó telkén belül mi történik. Hiába ellenzi városépítészeti szempontból, tenni semmit nem tehet, mert a kormányrendeleteket ő sem kerülheti meg. Abban viszont még mindig van szava az önkormányzatnak, hogy mi történik a telek körül.
Nem kell mindent felsorolni
A beruházást ugyanis nem a Bayer kezdte, már a 2000-es évek közepén születtek tervek az ottani zöldterületek hasznosításáról, akkoriban plázát terveztek ide lengyel befektetők. A projekt azóta rengeteget változott, beruházók között cserélt gazdát a telek, és átalakult az is, mit is akarnak ideépíteni. A folyamat során viszont a zuglói önkormányzat számtalan megállapodást kötött az aktuális beruházóval, és az ezekben foglalt vállalások jelentős része továbbra is él, azaz a Bayernek is teljesítenie kell őket, vagy meg kell egyeznie az önkormányzattal, hogy mit ajánl a teljesítés helyett.
Az évek folyamán a beruházó vállalta többek közt, hogy megépít egy 400 férőhelyes P+R parkolót, hogy a terület negyedét közfunkcióknak rendelik alá, és hogy fejlesztik a környező közterületeket. Ezekről az utóbbi években is folyamatosan tárgyalt az önkormányzat és a beruházó, vannak ugyanis a vállalások között, amiket a Bayer szívesen megcsinál (például a környező közterületek fejlesztése, hiszen ez nekik is érdekük), és vannak, amiktől inkább eltekintene. A tárgyalások alapján elég nyilvánvaló, hogy a mélygarázst például már nem építenék meg, viszont mivel korábban volt ilyen vállalás, valamennyi pénzt kellene fizetniük az önkormányzatnak a mélygarázs helyett, ahogyan minden elmaradó közérdekű vállalás helyett is.
Ezt a megállapodást egy úgynevezett településrendezési szerződés, azaz trsz foglalta volna írásba, amit az önkormányzat és a beruházó is aláír. Az egyezség azonban éveken át nem született meg. A Horváth Csaba polgármester által a képviselők elé terjesztett trsz-tervezet 2021-ben még nem is tartalmazott fizetési vállalást a beruházó részéről. A 2023 áprilisában beterjesztett változatban már fizetett volna a Bayer 250 millió forintot, a májusiban 350 milliót, nyáron pedig már a 2,5 milliárdot is vállalták volna. Ez azonban még mindig kevés, Dienes szerint csak a P+R parkoló 5 milliárdba kerülne.
Ezekhez a tervezetekhez Dienes rendre negatív főépítészi szakvéleményt fűzött, azt írta, nem javasolja az elfogadásukat. A 2021-es tervezetet szakvéleményében Dienes "100%-ban egyoldalúnak" nevezte, arra utalva, hogy az a beruházó és nem az önkormányzat érdekeit tükrözi. Értékelése szerint a tervezettel a beruházó könnyen kibújhatna a korábban vállalt kötelezettségek nagyobb része alól.
Ezzel kapcsolatban a korábbi főépítész azt mondta, Horváth Csaba polgármester "kritika nélkül mindig hozta" azt a szerződéstervezetet, amit a Bayer épp küldött. Dienes az első változatokban nullás, majd a 250 milliós és a 350 milliós fizetési vállalásokat tartalmazó trsz-t sem javasolta elfogadásra, hasonló indokokkal. Nem is fogadták el őket, fideszes és MSZP-s képviselők ugyan igennel szavaztak az önkormányzatban, de ők együtt sem adnak többséget a 22 fős testületben.
Aztán 2023 júliusában jelentkezett Dienesnél Tóth Csaba, Zugló korábbi MSZP-s parlamenti képviselője. Dienes bíróságra beadott iratai szerint úgy tűnt, hogy Tóth a beruházót, azaz a Bayert képviseli. Leültette Dienest a Bayer jogi vezetőjével, és kérte, tárgyaljanak le egy megfelelő trsz-tervezetet. A kérésnek Dienes eleget is tett. A Bayer ekkor már 2,5 milliárdot is hajlandó lett volna fizetni, de még ez is kevésnek tűnt, főleg úgy, hogy Dienes ragaszkodott ahhoz, hogy a tervezet tételesen sorolja fel azokat a korábbi vállalásokat, amit a 2,5 milliárd fejében elengedne az önkormányzat.
"Szerettem volna minden tételt felsorolni, erre Tóth Csaba mondta, hogy az ne legyen benne, mert ahhoz meg kevés ez a pénz." Dienes azt mondta, Tóth azért szerette volna elhagyni a felsorolást, hogy "a képviselők könnyebben fogadják el a szerződést".
Később, 2023 szeptemberében viszont Dienes szerint Horváth Csabáék pontosan azt tették, amire Tóth Csaba is kérte, és kihúzták az elengedett vállalások tételes felsorolását a trsz tervezetéből. Dienes azt mondta, hogy ez a kihúzás érdemben nem változtatott ugyan a tervezet tartalmán, viszont elfedte, hogy a Bayer 2,5 milliárdos fizetési vállalása még mindig nem arányos a beruházó elengedett kötelezettségeinek értékével.
"Az volt a céljuk, hogy a szerződést olvasó képviselők ne találkozzanak a konkrét kötelezettségekkel, például a P+R400-zal, hogy ne tűnhessen fel a szerződés értékaránytalansága. Egy ilyen, 400 férőhelyes P+R parkoló maga legalább 5 milliárdba kerül, és a tervezet szerint a beruházó összes vállalása 2,5 milliárd lett volna. A céljuk ezért az volt, hogy a szerződésben a P+R szó ne is szerepeljen. Így a képviselők közül csak az találkozik a tétellel, aki a több ezer oldalas előzményszerződéseket átolvassa" - mondta az elküldött főépítész, aki ebben az időben folyamatosan kérte a kerületvezetést, hogy kérjenek külsős szakvéleményt az elengedni tervezett beruházói kötelezettségek értékéről. Akkoriban ez nem történt meg, Dienes elküldése után viszont végül igen.
Dienes szerint a menesztésének közvetlen előzménye is az volt, hogy amikor a polgármester és a jegyző kihúzták az elengedi tervezett beruházói kötelezettségek felsorolást a tervezetből, és a rövidített változatot küldték el a beruházónak, ő körímélt írt a polgármesteri kabinet tagjainak, hogy ezt a tervezetet nem egyeztették a főépítészi irodával, és ebben a formában ezt nem is tartja elfogadhatónak.
Csak "megfogalmazódott" egy "kezdeményezés"
Az önkormányzat hivatalos álláspontja szerint Dienes kirúgásának semmi köze sincs a Bayer-beruházással kapcsolatban adott negatív szakvéleményeihez, sőt nem is rúgták ki. Tiba Zsolt jegyző, mint munkáltató 2023. október 4-én egyoldalúan főépítészről hatósági ügyintézőre módosította Dienes kinevezését. Szerintük ez a beosztás megfelel Dienes szakértelmének és végzettségének, Dienes szerint viszont nem, ezért ő nem fogadta el a kinevezésmódosítást, emiatt azonban megszűnt a jogviszonya. Ügyvédjével most azt igyekeznek bizonyítani, hogy a főépítészt nem lehet egyoldalú kinevezésmódosítással lefokozni, és hogy a kinevezésmódosítás igenis a Bayer-beruházással kapcsolatos negatív szakvéleményei miatt történt.
Az önkormányzat szerint azonban Dienes munkájával más problémák is voltak. A peranyag szerint
egy alkalommal téves szakvéleményt adott egy ügyben,
a 2024-es költségvetés tervezése során késve küldött el egy levelet,
valamint egy alkalommal olyan beszerzést kezdeményezett, amire valójában az önkormányzatnak nem volt érdemben szüksége.
Dienes szerint azonban ezeket a problémákat korábban senki nem jelezte neki. "Most tudtam meg ezeket magamról" - mondta. Az önkormányzat számára fölösleges beszerzésből pedig végül nem lett semmi, az önkormányzat nem költött pénzt, és szerinte, ha ezzel a beszerzéssel kapcsolatban az önkormányzatnak tényleg súlyos aggályai lettek volna, akkor azokat jogszabályban meghatározott módon jelezhették volna, végső esetben pedig eljárást kezdeményezhettek volna ellene, ez azonban akkor nem történt meg.
Hogy az önkormányzat pontosan mit gondolt ezekről az ügyekről, azt sajnos nehéz kideríteni, mert sem a jegyző, sem a polgármester nem akart érdemben válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. Tiba Zsolt jegyző még azt sem ismerte el, hogy folyik ilyen eljárás, mert ilyen ügyekről "alkotmányos alapjogok biztosítása és az érintett ember személyiségi jogainak védelme" miatt nem akart tájékoztatást adni.
A Válasz Online kérdéseire korábban a XIV. kerületi önkormányzat annyit írt, hogy Dienessel kapcsolatban nem a Bayer-ügy miatt, hanem "egy másik ügyben" zajlik eljárás, Dienes viszont semmilyen, esetleg ellene zajló eljárásról nem tud. Ezért a jegyzőt megkérdeztük a Válasz Online-nak küldött önkormányzati reakcióról is. Erre Tiba Zsolt annyit írt, "az Ön által említett Válasz Online íráshoz adatot, nyilatkozatot nem adtam".
A kerülettel szerződésben álló Fiala János műsorában (a videón 1:18:11-től) Horváth Csaba polgármester már "jogi és pénzügyi természetű visszaéléssel kapcsolatos gyanúról" és "hatóságokról" beszélt, azt a látszatot keltve, mintha Dienes valamilyen bűncselekményt követett volna el. Dienes azt mondta, semmilyen hatóság nem kereste, azt pedig végképp nem érti, hogy ha a polgármester szerint ő ennyire súlyos visszaélést követett volna el, akkor hogy lehet, hogy hivatalosan nem kirúgni akarták, hanem továbbra is állományban tartani hatósági ügyintézőként.
A munkaügyi perben április végén Tiba Zsolt jegyző tanúvallomásában elismerte, hogy Horváth Csaba valóban többször rá akarta venni, hogy rúgja ki Dienest a Bayer-projekttel kapcsolatos negatív szakvéleményei miatt, de ő ennek mindig ellenállt, igyekezett védeni a főépítészt. "Nem az a dolgom, hogy a politikusok megtorlási álmait kiszolgáljam" - mondta a bíróságon.
A tárgyalás után feltett kérdéseinkre a jegyző egyebek mellett azt írta: "A polgármester nem munkáltatója sem a főépítésznek, sem más főosztályvezetőnek, ezért a fenti elégedetlensége miatt legfeljebb kezdeményezni tud ilyen intézkedést, az említett okból (késlekedés a TRSZ ügyében) viszont nem történt ilyen munkáltatói intézkedés, mert a kezdeményezést egyértelműen, határozottan és többek (pl. a TRSZ-t egyébként ellenző alpolgármesterek, képviselők) által is tudottan rendre elutasítottam". De hozzátette azt is, "a TRSZ megkötése az Önkormányzat számára kézzelfogható előnyöket hozhatott volna, amely megjelent volna egyes beruházásokban és pénzösszegben is".
A bíró a tárgyaláson arról is megkérdezte Tibát, hogy merülhetett egyáltalán fel Horváth Csaba polgármester részéről, hogy egy neki nem tetsző szakvéleménye alapján ki kellene rúgni a főépítészt. Erre a jegyző azt mondta: a politikusok "összevissza beszélnek".
A jegyző tehát elismeri, hogy Horváth Csaba ki akarta rúgatni a főépítészt a Bayer-ügyben adott negatív szakvéleményei miatt, viszont ragaszkodik ahhoz, hogy amikor tényleg kirúgták, az nem ezért történt, hanem Dienes más mulasztásai miatt, a polgármester véleménye pedig irreleváns ebben az ügyben, hiszen a főépítésznek nem ő, hanem a jegyző a munkáltatója. Igaz, a jegyzőé meg a polgármester.
Megkérdeztük erről a polgármestert is. Horváth Csaba szerint az sem igaz, hogy a Bayer-beruházás trsz-e miatt ki akarta volna rúgatni Dienest. "A (...) városközpont terve volt a 2019-es polgármester-jelölti kampány zászlóshajója, fő ígérete. Többek közt ennek megvalósítására kapott felhatalmazást a polgármester azzal, hogy a zuglóiak őt választották meg. A megkezdett munka során azonban Dienes János a Városközpont tervezett helyszínét kezdte vitatni, ezt azonban nem indokolta meg szakmai érvekkel. Ez volt az egyik oka a köztük kialakuló szakmai nézeteltéréseknek, nem a szomszédos területen zajló magánberuházáshoz kapcsolódó TRSZ. A másik lényeges nézeteltérés viszont abból adódott, hogy a volt főépítész túl megengedő volt az általános beépítések kapcsán társasházak, lakóházak esetén. Többször javasolt a beruházóknak a kívánatosnál magasabb lakásszámot és enyhébb egyéb feltételeket. Ezzel kapcsolatban a polgármester mellett a képviselők is gyakran fogalmaztak meg jogos kritikákat" - állt a polgármesteri sajtós válaszában.
Emellett Horváth szerint "az nem állja meg a helyét, hogy a polgármester »igyekezett rávenni« a jegyzőt a főépítész megbízatásának megszüntetésére, mindössze megfogalmazódott a kérdésében írt kezdeményezés a fenti nézeteltérések miatt". Hogy itt pontosan mire gondol a polgármester, és hogy mi a különbség aközött, hogy "igyekezett rávenni a jegyzőt a főépítész megbízatásának megszüntetésére", és hogy "megfogalmazódott" egy ilyen "kezdeményezés", az rejtély.
Azon gondolkodtam, hogy ki az ellenség
Dienes távozása után, november 30-án tartottak egy képviselő-testületi ülést, ezen tárgyalták a trsz legújabb verzióját a képviselők. Ebben a Bayer már 2,5 milliárdos fizetést vállalt volna, de eddigre a képviselők többsége is tudta, hogy ennél sokkal többet kellene kapnia a kerületnek az elmaradt fejlesztésekért. A tervezet elfogadása annyira reménytelen volt, hogy már maga Horváth Csaba polgármester sem javasolta azt. Ő azt mondta, a Bayer 2,5 milliárdos ajánlatával szemben ő 3,5 milliárdot kért, de ezt a beruházó nem fogadta el.
A képviselők azonban még ezt az összeget is kevesellték, és azt sem értették, miért pont 3,5 milliárdot kért a polgármester.
"Polgármester úr (...) ugye kétszer is be akart hozni egy trsz-t, talán májusban és tavasszal kétszer is volt, amikor már előttünk voltak ezek a trsz-ek, ahol még szó nem volt pénzről. Aztán szó volt 250, aztán 350 millió forintról, meg hogy minden körzet kap 20 millió forintot, ilyen is volt, tehát hogy egészen alacsony szinten is megállapodott volna, és nem önön múlt, hogy nem állapodott meg, hanem a testület egy része addigra már érezte, hogy az aránytalan" - emlékeztette a polgármestert Várnai László, a Civilzugló Egyesület képviselője.
A korábban MKKP-s, jelenleg független Victora Zsolt ismertette, hogy Veszprémben 2023-ban összesen kb. 5 milliárdból készült el egy 174 férőhelyes parkoló, ennyit tehát szerinte minimum kapnia kellene az önkormányzatnak. De szerinte a telekérték-növekedéssel, és a többi elmaradt vállalás értékével együtt talán a 15 milliárd sem lenne irreális összeg.
A november 30-i ülésen Dienes utódja, Binó Beáta sem javasolta a trsz elfogadását, és az önkormányzat hivatkozik is erre Dienes munkaügyi perében. Szerintük ugyanis ha valóban a Bayer-projekttel kapcsolatos negatív véleményei miatt rúgták volna ki a főépítészt, nem olyan embert neveztek volna ki utódjául, aki szintén nem javasolja a trsz megkötését a képviselőknek. Dienes és az ügyvédje szerint azonban az, hogy őt a Bayer-projekt miatt távolították-e el, és az, hogy az új főépítész mit gondol a beruházásról, két külön ügy.
A volt főépítész azt mondta, igazából már csak azon csodálkozik, hogy miért nem rúgták ki hamarabb, hiszen a polgármester többször is jelezte neki, hogy elégedetlen a Bayer-projekttel kapcsolatos szakvéleményeivel. Aztán amikor tényleg döntöttek az eltávolításáról, azt hitte, talán találtak valakit utódjául, aki a polgármesternek tetsző szakvéleményt ad majd.
"Két hétig nagyon nehéz volt. Azon gondolkodtam, hogy ki az ellenség, de amikor rájöttem, hogy továbbra is csak Horváth Csaba, akkor megnyugodtam" - mondta.
A cikkhez természetesen megkerestük a Bayer Constructot és Tóth Csabát is. Eddig csak utóbbi válaszolt, annyit, hogy "szívesen segítenék, de a nevezett úr üzleti ügyeivel nem foglalkozom". Hogy a nevezett úr alatt Dienesre vagy Horváth Csaba polgármesterre gondolt (mindkettejüket megneveztük a kérdéseinkben), nem derült ki.
A cikk elkészítésében közreműködött: Cseke Balázs | Bejöttek egyeztetni. Elmondtam, mik a gondok. Pár nap múlva jött a kormányrendelet | „Ne olyan beszélgetéseket képzelj el, hogy megmondja, hogy ki fog rúgni, hanem mondjuk, hogy nem örül annak, hogy megszűnt a bizalom. Hogy nem érti, a főépítész véleménye miért különbözik a polgármesterétől. Akkor én mondtam, hogy hát igen, öt év szakmai egyetem a különbség” – mesélte Dienes János, Zugló korábbi főépítésze, amikor arról kérdeztük, milyen volt a viszonya Horváth Csabával, a kerület MSZP-s polgármesterével. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/08/zuglo-foepitesz-dienes-janos-horvath-csaba-bayer-construct | 2024-05-08 07:09:00 | true | null | null | Telex |
A mentelmi bizottság javaslatának megfelelően a parlament 173 igen, 6 nem szavazattal felfüggesztette Molnár Zsolt mentelmi jogát.
Az ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész kérte befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt egy folyamatban lévő bűnügyben.
A gyanú szerint Baja Ferenc volt informatikai kormánybiztos, az MSZP választmányának jelenlegi elnökhelyettese 2019 júniusában a BKV informatikai közbeszerzésének egyetlen pályázójától 30 millió forintot kért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását ne akadályozza a fővárosi önkormányzatban pozíciót betöltő hivatalos személyeknél. Molnár Zsolt Baja Ferencen keresztül kérte meg a pályázót, hogy a szerződés meg nem támadásáért cserébe neki is fizessenek 40 millió forintot. A pénz átadása a képviselőnek 2019 augusztusában meg is történt. Az ügyészség szerint ez a cselekmény alkalmas a társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének megállapítására.
A határozathozatalok előtt Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke közölte, hogy Molnár Zsolt írásban kérte a bizottságtól mentelmi joga felfüggesztését.
Molnár Zsolt emlékeztetett arra, hogy ezt 2022 februárjában kérte, bízva abban, hogy a független ügyészség tisztességesen ki fogja vizsgálni az ügyet. Szerinte nem ő lesz a magyar történelemben az egyetlen, aki koncepciós eljárás áldozata lesz. Azon véleményét is hangoztatta, hogy a mentelmi jognak a jelenlegi formájában semmi értelme, azt el kellene törölni. | Felfüggesztették az MSZP-s Molnár Zsolt mentelmi jogát | Az MSZP politikusát egy 40 milliós korrupciós üggyel kapcsolatban hallgatnák ki gyanúsítottként. Molnár Zsolt ezt komolytalannak tartja, azzal viccelt, hogy a korrupciós pénzből pomogácsok és békaemberek is kaptak jutalékot. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240410_molnar-zsolt-mentelmi-jog-felfuggesztes-korrupcio | 2024-04-10 17:04:00 | true | null | null | HVG |
Csütörtökön tartották a Mol közgyűlését, melyen az osztalékfizetésről döntöttek a vállalat 2023-as üzleti éve után. A vállalat közel 198 milliárd forint osztalék kifizetését javasolta, melyet a közgyűlés meg is szavazott.
Ez az összeg ugyan alacsonyabb, mint az elmúlt két évé - az 2021-ben 242 milliárd, 2022-ben 280 milliárd volt - de így is jócskán felülmúlja a megelőző évtized osztalékait, melyek jellemzően 45-60 milliárd között alakultak, és a 2017-18-20-as megugrás is 94, 107 és 76 milliárdot jelentett. Egy részvényre most 150 forint alap osztalék és még 100 forint rendkívüli osztalék jut.
A Portfolio szétbontotta, hogy a Mol részvényesei közül most kinek hány forint jut. Az olajtársasági részvények 56,3 százaléka van közkézen, ez 111,47 milliárd forintnyi osztalékhányadot jelent. A legnagyobb egyedi részvényes a cég és a magyar állam közös vagyonkezelője, a Mol-Új Európa Alapítvány, 10,49 százalékkal, erre most 20,77 milliárd forint jut.
10-10 százalékos tulajdonrésze van a társaságban a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak és az MCC-t fenntartó Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak, melyek így egyenként 19,8 milliárdot kapnak. A Mol alkalmazottai a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programban (KMRP) 7,95 százalékot birtokolnak a cégből, köztük 15,74 milliárd oszlik meg. Végül az OTP 5,25 százalékkal van jelen a Molban, így 10,39 milliárdot kap. | Közel 20-20 milliárdot fizet ki a Mol két corvinusos alapítványnak | Az olajtársaság a közgyűlésén 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti év után. A részvényesek közül az OTP is több mint 10 milliárdot kap, a Mol és a magyar állam közös alapítványa pedig több mint 20-at. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240425_mol-kozgyules-osztalek-fizetes-corvinusos-alapitvanyok | 2024-04-25 13:00:00 | true | null | null | HVG |
Budapesten egy profi bankrabló nem egy verőfényes, hanem egy vacak, felhős napon pakolja ki a széfet. Ilyenkor ugyanis hajlamosabbak feladni a szolgálatot azok az optikai képalkotó rendszerek (jellemzően térfigyelő kamerák) és kommunikációs hálózatok, amelyek egyenesben közvetítik a meneküléséről szóló videófelvételeket a központba.
Anélkül, hogy nagydobra verték volna, az elmúlt években fokozatosan felépült a Szitakötő-rendszer, amelyet még Pintér Sándor belügyminiszter talált ki, ma viszont már Rogán Antal is használhat, miután a titkosszolgálatok az ő felügyelete alá kerültek. Az előzmény: iszlamista terroristák 2015-ben egy párizsi színházteremnél több mint száz embert megöltek, és kiderült, hogy a főszervező előzőleg többször is megfordult Budapesten, ám a magyar bűnüldözők nem tudtak értékelhető képanyaggal szolgálni róla. A fejlesztések ma már lehetővé teszik, hogy időpont és helyszín alapján keresni lehessen a napi több millió rögzített esemény között, amit legfeljebb az időjárás és a technikai fejlettség fékezhet, miután a pénzhiány miatt a kamerák egy része nem a legtökéletesebb.
Az információtechnológia azonban, amely összefüggő hálózatba kötötte ezeket az eszközöket, kiváló. Az intelligens közlekedési hálózatokkal együttműködésben fejlesztik a rendszert, és olyan matematikusok írják az analitikát, akik többmilliós fizetés alatt el sem szegődnek. Az információk nem csak a térfigyelő kamerákból érkeznek, bár kétségtelenül azok a legáltalánosabb elemei a hálózatnak. | A budapesti térfigyelőkkel már élőben is követhet bárkit a rendőrség és a titkosszolgálat | Kifejlődött a Szitakötő: Budapesten már több ezer megfigyelőpontot kötöttek össze, kereshetővé téve az így keletkező adatokat a rendőrség, a terrorelhárítás vagy a nemzetbiztonsági szervezetek számára. A sok információ végállomása a Kormányzati Adatközpont, amely azonos székhelyen működik a Rogán Antal miniszter alá tartozó titkosszolgálattal, a Nemzeti Információs Központtal, ahol az ellenzék állítólagos „guruló dollárjairól” szóló jelentés is készült. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240426_hvg-terfigyelo-kamera-titkosszolgalat-rogan-latvanyehseg | 2024-04-26 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Magyar Péter hangfelvételéről "Detti" néven elhíresült jogász több éven át volt egyidejűleg az Igazságügyi Minisztérium vezető kormányfőtanácsosa és a Magyar Bankszövetség vezető jogásza, jogi igazgatója. Az egyik helyen előkészítik és megalkotják a törvényeket, a másik helyen - a bankok szempontjából ideális esetben - kritikával illetik a pénzintézetek számára előnytelen jogszabályokat. Martonovics Bernadettnek ezért a két célért egyidejűleg kellett volna dolgoznia.
A két pozíció betöltése egybeesett azzal az időszakkal, amikor az adóhatósági nyomozás egyik lehallgatása során telefonvégre került Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ma már házi őrizetben lévő egykori elnöke, akit korrupciós bűncselekményekkel vádolnak. E telefonbeszélgetéseknek többször szereplője volt Martonovics is, aki nemcsak bizalmas kapcsolatban volt Schadllal, de egyértelműen össze is játszott vele. | Maradt a Bankszövetségnél Schadl György volt bizalmasa, akinek nevét Magyar Péter hangfelvételén is említik | Martonovics Bernadett a lehallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint többször beszélt Schadl Györggyel, Varga Judit pedig úgy emlegette, mint akinek szerepe volt Rogán Antalék állítólagos kísérletében, hogy kihúzassák magukat az ügyészség nyomozati anyagaiból. Az is figyelemre méltó, hogy első látásra összeférhetetlen pozíciókat töltött be az Igazságügyi Minisztériumban és a bankok érdekképviseleti szervezetében. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240425_martonovics-bernadett-schadl-gyorgy-varga-judit-magyar-peter-bankszovetseg?utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2024_04_26&utm_content=hvg360 | 2024-04-25 13:31:00 | true | null | null | HVG360 |
A bíróság kimondta az Ecosolifer Heterojunction Kft., a fantomgyárként elhíresült csornai napelemgyártó cég fizetésképtelenségét, egyúttal elrendelte a felszámolását múlt pénteken, május 3-án - tudta meg a 24.hu. A bíróság által kirendelt felszámoló a ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft., a felszámolóbiztos Lampért Csaba. Ezen felül csak annyi derül ki a bírósági határozatból, hogy tavaly augusztus 31-én nyújtották be a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, arra nem térnek ki, melyik hitelező kezdeményezte az eljárást. Annyit azonban a bedőlt cég utolsó leadott mérlegéből kihámozhatunk, hogy a 2022. végi állapot szerint
a legnagyobb hitelező az állami tulajdonú MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. volt, 11,4 milliárd forint hosszú lejáratú fejlesztési hitellel,
illetve kétmilliárd forint rövid lejáratú kölcsönt várt vissza az állami bankcsoporthoz tartozó Regionális Fejlesztés Finanszírozó Zrt.
A nyolc éve bukdácsoló gyárról februárban érkeztek az első aggasztó hírek, akkor dolgozók jelezték, hogy csúszik a bérük kifizetése, és határozatlan időre állásidőre küldték a munkásokat. Márciusban a csornai önkormányzat csoportos létszámleépítésről posztolt, és arról, hogy a gyár bezárja a kapuit, a több tucat dolgozót érintő ügyben azonban a polgármester ugyanúgy nem tudott kapcsolatba lépni a gyártulajdonossal és a cégvezetéssel, mint ahogy lapunk sem.
A bérfizetések elakadásáig csak annyi látszott, hogy a csornai cég a termelés 2020-as indulása óta tetemes veszteséget és adósságot halmozott fel. Ugyan bevétele 2022-ben már valamelyest meghaladta az 1,2 milliárd forintot, de ennek több mind a tripláját tette ki a veszteség: 3,8 milliárd forint volt a mínusz. Ennek nagyobb részét a pénzügyi műveleteken elszenvedett 2,9 milliárd forint veszteség okozta.
Három év alatt, 2020 és 2022 között
7,7 milliárd forint veszteséget hozott össze a társaság, miközben szárnyalt a napelempiac.
Így a cég saját tőkéje negatívba fordult, 2022 végére mínusz 4,8 milliárd forint szerepelt a saját vagyont mutató soron, ami pedig a tartozásait illeti: az összes kötelezettsége meghaladta a 18 milliárd forintot.
Pedig az indulása óta óriási állami hátszél segítette a csornai céget:
egyedi kormánydöntéssel 1 milliárd forint állami támogatást kapott,
közel 2 milliárd forint uniós támogatást nyert el,
az állami Eximbank 22,5 millió euró hitelt nyújtott a cégnek,
majd a szintén állami MFB átvette a hitelt, sőt a duplájára emelte a keretet a piaci keresletre hivatkozva. (A 40 millió eurós hitelről, a 80 millió eurós biztosítékról itt írtunk részletesebben.)
És ezzel sem volt vége a sornak, a brutális fejlesztési hiteleken kívül az MFB a működéshez is nyújtott forrást, az ugyancsak a bankcsoporthoz tartozó Regionális Fejlesztési Finanszírozó (RFF) Zrt. a 2022-es mérleg szerint közel 2 milliárd forint erejéig nyújtott hitelt a csornai cégnek. Informátorunk úgy tudja, hogy a forgóeszközhitelre például a bérfizetéshez volt szükség.
A fő hitelező MFB-t hiába kérdeztük korábban arról, hogyan akarják kezelni a cég helyzetét, mi a terv az óriási állami hitel visszaszerzésére, felmondják-e a szerződést - nem kaptunk választ. Nem találtuk nyomát a hivatalos és a nyilvános cégiratokban annak, hogy a bank tőkeemelést szorgalmazott volna, vagy az évek óta negatív saját tőke miatt kezdeményezte volna a törvénysértő helyzet megszüntetését. Senki nem kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást, és az sem merült fel, hogy a cégbíróság törölje a céget.
Diszkrét kísérlet a gyár feltámasztására vagy időhúzás?
Találtunk viszont nyomokat arra, hogyan próbálták feltámasztani a társaságot. A társaságot bevonták a néhány éve bevezetett, úgynevezett szerkezet-átalakítási eljárásba, legalábbis a Rose Consulting Kft. honlapján az eljárás alá vont cégek között szerepel az Ecosolifer, méghozzá úgy, hogy 2023. március 13-án kezdték a szerkezet-átalakítást. Ez az eljárás 2022 közepe óta létezik, célja, hogy a fizetési gondba került cég szakértők bevonásával egy olyan restrukturálási tervet dolgozzon ki, mellyel helyreállíthatja a pénzügyi egyensúlyát, elkerülheti a fizetésképtelenséget, valamint biztosíthatja működőképességét. Adott esetben ez a csődeljárásnál kedvezőbb lehetőséget nyújthat, hiszen például a sikertelensége esetén nem megy át automatikusan felszámolásba. A szerkezet-átalakítási eljárásban is a hitelezőkkel kell megegyezni a meneküléshez, de nagyobb az adós mozgástere, belefér például az is, hogy friss finanszírozási lehetőséggel mentsék meg a céget.
A csőd- és felszámolási eljárásokhoz viszonyítva diszkrétebb, hiszen az eljárás lefolytatható a nyilvánosság kizárásával, így az nem rontja a piaci megítélést.
Az eljárásra egy év áll rendelkezésre, ez az Ecosolifer esetében március közepén járt le, de úgy fest, nem hozott eredményt, hiszen a bíróság végül elrendelte a felszámolást.
Alapvetően a 40 millió euró (közel 16 milliárd forint) hitelt nyújtó MFB-vel kellett volna tető alá hozni megállapodást, tekintve, hogy az Ecosolifer 18,7 milliárd forint összes kötelezettségének oroszlánrésze az állami bankhoz kötődött. (A mérlegben 11,4 milliárd forint hosszú lejáratú, fejlesztési, beruházási hitel szerepelt, a rövid lejáratú kötelezettségek között van nyoma a 2 milliárdos RFF-kölcsönnek és a 2,2 milliárd forintos tagi hitelnek a svájci anyacégtől.)
A tőkepótlásra és a fennálló hitelezői követelések rendezésére a svájci homályba vesző tulajdonos képviselője, Haidegger Ákos olyan megoldást vázolt a mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben, ami egyszer már megesett a cég történetében. A cég az Eximbank bő 20 millió eurós hitelével nem tudott boldogulni, majd az MFB duplájára emelte a hitelkeretet azzal, hogy nagyobb kapacitást alakítanak ki.
A szerkezet-átalakítás kapcsán is az merült fel, hogy a tőkehelyzet konszolidációja kapacitásbővítés mellett következne be, mégpedig 12 hónapon belül. A terv úgy szólt, hogy külső befektető bevonásával a társaság tőkeemelést hajt végre, és a tőkeemelés összegével megegyező, egyösszegű törlesztést fizet a banki hitelezők számára. A banki hitelezők fennmaradó követelését átütemezik, és az új befektető finanszírozza a kapacitásbővítést plusz a gyártást. A Haidegger által ellenjegyzett beszámoló szerint 2022-2023-ban négy szándéknyilatkozatot írtak alá külföldi befektetőkkel. A szándéknyilatkozatokból azonban végül nem lett szerződés, és az MFB-vel sem jött össze a megállapodás a szerkezet-átalakításról. "A vadonatúj eljárás alkalmazásával csak elodázták a felszámolási eljárást egy évvel" - foglalta össze a következményeket az ügyet belülről ismerő forrásunk.
Számos egyéb mozzanat mellett nehezen érthető, hogy ilyen tekintélyes állami hitelnyújtás mellett miként fordulhatott elő, hogy az állami bankoknak sosem volt a cég ügyeire rálátó igazgatósági vagy felügyelőbizottsági delegáltja - mi több, nem is működött a cégnél ilyen testület. Ügyvezetőként Haidegger Ákos irányította a céget a kezdetektől, a tulajdonos pedig a svájci homályba vesző Ecosolifer AG volt, a magyar állam csak a forrást nyújtotta az üzlethez.
A hitelezőknek - így az MFB-nek is - 40 napjuk van, hogy jelezzék: érvényesíteni kívánják a követelésüket. Óriási eszközállománya van az Ecosolifernek: 2022 végén 15,5 milliárd forint tárgyi eszközt szerepeltettek a könyvekben,
ebből 10,7 milliárd a műszaki berendezés, aminek a lelke a gyártósor,
bő 4,8 milliárd pedig az ingatlanok, valamint a kapcsolódó vagyoni jogok nyilvántartott értéke.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy vérmes reményei lehetnek a hitelezőknek. Napelemes cégek felszámolásán edződött szakértők és a csornai projektet ismerő források úgy vélik: a gyártósorért, illetve a telepért a könyvekben szereplő érték töredéke folyhat be, vagyis
esélyes, hogy az állami bank hitelének nagyobb része benn ég a csornai projektben. | Fizetésképtelen a csornai napelemgyár, épp most ég el benne több mint 10 milliárd forint állami hitel | Esélyes, hogy elbukja az állami tulajdonú MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. annak a 40 millió eurós hitelnek a nagyobb részét, amit a csornai napelemgyár projektjébe beletolt. Miközben pörög a napelempiac, az Ecosolifer Heterojunction Kft. három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget hozott össze. A cég megmentésére bevetették a szerkezet-átalakítási eljárást, de nem érkezett meg a beharangozott külföldi megmentő a sokmilliárdos tőkeinjekcióval, így végül a bíróság elrendelte a napelemgyártó felszámolását. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/05/08/fizeteskeptelen-csornai-napelemgyar-fantomceg-10-milliard-forint-allami-penz/ | 2024-05-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az utánpótlás-neveléssel foglalkozó Szőke István Labdarúgó Akadémia közpénzeket felhasználva egy használt Tesla Model S-t vásárolt - írja Facebook oldalán Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője. A nagy értékű autót arra hivatkozva vették meg, hogy az megkönnyíti a gyerekek meccsekre és hazaszállítását, valamint az ügyintézést. Az is fontos szempont volt, hogy a kocsi zöld rendszámú legyen, mert azzal meg tudják spórolni a gépjármű- és a súlyadót, iletve a parkolási díjat.
A momentumos képviselő azt írja, már korábban elkezdte részletesen feltárni a Városi Civil Alapon keresztül jövő állami támogatásokat, amelyek nagyrészt Fidesz-közeli szervezeteknél landolnak.
A labdarúgó-akadémia a Városi Civil Alap támogatásából vásárolt autót 2021-ben. Hajnal Miklós azt írja, amikor megnézhette az iratokat a támogatásokat osztó Bethlen Gábor Alapkezelőnél, másolatot és fotókat nem készíthetett,
de a saját szememmel is láttam a Tesláról készült fotókat. Itt derült ki az is, hogy a vásárlást összesen 5 millió forinttal támogatta a magyar állam adófizetői pénzből a Városi Civil Alapon keresztül
- írja Hajnal, aki szerint az ügy maszatolásából is látszik, hogy az egyesület pontosan tudja: a támogatás felhasználása az erkölcstelenség mintapéldája. | Momentum: állami támogatásból vett Teslát a Városi Civil Alap pénzéből egy ferencvárosi sportegyesület | Az FTC alá tartozó, utánpótlás-neveléssel foglalkozó Szőke István Labdarúgó Akadémia közpénzeket felhasználva egy használt Tesla Model S-t vásárolt – írja Facebook oldalán Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/05/08/hajnal-miklos-tesla-varosi-civil-alap-ftc-szoke-istvan-akademia-tar-jozsef/ | 2024-05-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
5 milliárd 977 millió forintért vásárolta meg az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány a zalaszabari Zobori Élmény Parkot - derül ki a 24.hu közérdekű adatigénylésére adott válaszból.
Amint megírtuk, tavaly a közpénzzel is gazdálkodó, az Erzsébet-táborokat üzemeltető alapítvány gyakorlatilag titokban szerezte meg a Kis-Balatonhoz közeli, panorámás területet, majd az idén elzárta azt a nagyközönség elől. Pedig egy önkormányzati dokumentum szerint ez volt Zala megye egyik legjelentősebb idegenforgalmi attrakciója, amelynek fenntartása és fejlesztése nélkülözhetetlen a megyében - nem mellesleg közel egymilliárd forintos állami támogatás segítéségével épült meg.
Komoly ambíciók, váratlan bezárás
"Az élménypark Erzsébet-táborként a rászoruló, közöttük súlyosan beteg, többek között daganatos megbetegedésben vagy veleszületett szívbetegségben szenvedő, valamint baleseti sérült gyermekek élményterápiás rehabilitációjának ad helyet" - írta megkeresésünkre az alapítvány. Vagyis a tábor jó célt szolgál, igaz, eddig is ezt tette, csak emellett bárki más számára elérhető is volt.
Szabadics Zoltán, a Holnapocska Tábor és a Zobori Élménypark alapítója - a Balatoni Hajózási Zrt. igazgatósági elnöke, akinek cégei rendszeres szereplői az állami közbeszerzéseknek, például szennyvízcsatorna- és útépítési feladatokat látnak el, és Mészáros Lőrinc érdekeltségének rendszeres konzorciumi partnerei - még 2008-ban vásárolta meg a területet a Dulák-hegyen, a Kis-Balaton közelében, mindössze 10 kilométerre Zalakarostól. 2010-ben a Szabadics házaspár elindította az első Gyógyuló Holnapocska Táborát a tulajdonukban lévő zalaszabari kalandparkban.
A táborban megfordultak veleszületett szívbetegséggel, valamint reumatológiai problémával élő és daganatos betegségből gyógyult gyerekek is. A táborok különlegessége az volt, hogy a gyerekek nem elzárt környezetben, hanem egészséges társaikkal együtt játszhattak. A cél az volt, hogy hosszabb kórházi tartózkodást követően a gyermekek pozitív önértékelése megerősödjön, képesek legyenek megküzdeni a krónikus betegséggel járó pszichés nehézségekkel. Korábbi sajtóhírek szerint 2015-ben az Erzsébet-program is csatlakozott az élményterápiás táborokhoz, majd 2019-ben állami segítséget kapott a tulajdonos turizmusfejlesztés címén.
Az élménypark nevezetességéül szolgáló 400 méter hosszú hullámvasutat Rogán Antal és Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség volt vezérigazgatója (jelenleg az MTÜ igazgatóságának elnöke) adta át. A fejlesztésre az üzemeltető Zobori Kalandozoo Kft. - Szabadics Zoltán és felesége érdekeltsége - 923 millió forint egyedi támogatást kapott az MTÜ-től. "Zalaszabar megelőzte Budapestet" - mondta a 2019-es átadás alkalmával a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a fix telepítésű hullámvasút létesítéséről. Manninger Jenő, a térség akkori országgyűlési képviselője, jelenlegi Keszthely fideszes polgármestere is lelkesen beszélt a projektről. Ő a többi között azt emelte ki, hogy a "több száz kilométeres körzetben is egyedülálló minőségi fejlesztés hozzájárul, hogy turisztikai célpontként is erősödjön a térség." Szabadics Zoltán pedig arról beszélt, hogy az élménypark építésére minden szabad forrásukat felhasználták, és a balatoni turisztikai régió legvonzóbb élményparkját, egyúttal legjobb táborát szerették volna megvalósítani.
Az ambíciókból és a ráfordított állami támogatásokból azonban nem született hosszú távon is sikeres projekt: az élménypark turisztikai attrakcióként öt év után bezárt.
Az ingatlan tulajdoni lapja alapján az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány már 2023 júniusában a terület tulajdonosává vált, viszont ekkor még az élménypark elidegenítési tilalom alatt állt, illetve az MBH Bank 168 millió forintos jelzáloga, valamint az MTÜ alá tartozó Kisfaludy Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. 601 milliós jelzáloga terhelte - erről már áprilisi cikkünkben beszámoltunk, miután a Telex a tábor végleges bezárásáról írt. Az elidegenítési és terhelési tilalmat tavaly augusztusban törölték, ennek részleteire rákérdeztünk az MTÜ-nél, de választ hetek óta nem kaptunk.
"Zala megye egyik legjelentősebb idegenforgalmi attrakciója"
Az nem kérdés, hogy a gyermekek táboroztatása nemes cél, ám a helyi turizmusnak biztosan nagyobb lendületet ad, ha a nagyközönség számára is elérhető az élménypark. A turizmus.com cikke szerint az élményparkot 2023-ban 40 ezer vendég kereste fel, a szomszédos Holnapocska Táborban pedig több mint 3000 gyermek nyaralt térítésmentesen.
Egy, a helyi önkormányzat által megrendelt 2021-es dokumentum szerint is jelentős szerepe volt a térség turizmusában az élményparknak, mondván, az
nem csupán Zalaszabar, de Zala megye egyik legjelentősebb idegenforgalmi attrakciója. Fenntartása és fejlesztése nélkülözhetetlen a megyében.
Sőt, 2021-ben módosították is a településrendezési tervet az élménypark miatt. A cél az volt, hogy megnöveljék a Dulák-hegyen, a különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi övezetben megtalálható területnek a beépíthetőségét, "így a meglévő élménypark újabb élményelemekkel bővülhet, és a területet használók számára újabb épületek lesznek építhetők."
A módosítást Szabadics Zoltán kérte azzal indoklással, hogy:
Hiába van játék és hozzá való tér lehetőségünk, hiába lehetne még több gyermekkel a Kis-Balaton csodáját megosztani, ha nincs több táborhelyünk. E mellett az elmúlt évek alatt kiderült, hogy a gyógyuló gyermekek saját kortársi környezetben sokkal hatékonyabban tudják elfogadni az életmódbeli szabályokat. Sokkal erősebb a beépülés, ha maguk állíthatják össze a cukorbeteg gyermekek a saját szakácskönyvüket, amit közösen egy tankonyhában megfőzhetnek, vagy sokkal befogadóbbak a gyógytornákkal, ha azt saját sorstársuk mutatja nekik a tornaszobában, de még számtalan példát lehetne sorolni. A két típusú felismerés miatt vált szükségessé a gyermektábor szálláskapacitás-bővítése olyan épületben, ahol a fenti tevékenységeket is a rehabilitáció és az életmódjavítás kereteiben el tudják végezni.
Oncz Pétert, Zalaszabar polgármestert is megkérdeztük a módosítással, illetve az élménypark alapítványi tulajdonba kerülésével kapcsolatban, illetve kíváncsiak lettünk volna arra is, hogyan érinti a település és a térség turizmusát a turisztikai attrakció bezárása. A júniusi választáson újrainduló polgármester azonban nem válaszolt kérdéseinkre. Szabadics Zoltánt, a terület korábbi tulajdonosát elértük ugyan telefonon, de ő sem kívánt nyilatkozni a 6 milliárd forintért értékesített élménypark működtetésének eddigi tapasztalatairól és az adásvétel részleteiről. | Hatmilliárdért vette meg az Erzsébet-táborokat működtető alapítvány az egymilliárdos állami támogatással megépült élményparkot | Az állam öt évvel ezelőtt közel egymilliárd forinttal támogatott meg egy turisztikai fejlesztést Zalaszabaron. Az így kialakított élményparkért az Erzsébet-táborokat működtető alapítvány tavaly csaknem hatmilliárd forintot fizetett – tudta meg a 24.hu. A területet a jövőben beteg, gyógyuló és rászoruló gyermekek használhatják majd ingyenesen – igaz, ez eddig is így volt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/05/09/zalaszabar-elmenypark-erzsebet-tabor-alapitvany-ingatlanszerzes-turizmus/ | 2024-05-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az EcoSolifer Heterojunction Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" egységesített eljárásrend szerinti megszüntetéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről döntött a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt, rendelet a csornai napelemgyár
felszámolási eljárását a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 65. § (1) bekezdés b) pontja és 65. § (3) bekezdés a) pontja alapján stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárássá minősíti.
A kormányfő döntése péntektől hatályos.
Éppen a kormányülés napján, szerdán írtuk meg, hogy a bíróság már kimondta az Ecosolifer Heterojunction Kft. fizetésképtelenségét, elrendelte felszámolását múlt pénteken. A törvény alapján az, hogy a csornai napelemgyár felszámolását stratégiailag kiemelt jelentőségűvé tették, egyebek mellett azt is jelenti, hogy a kormány megítélése szerint adósságai rendezéséhez, a megegyezéshez hitelezőivel nemzetgazdasági érdek/kiemelt közérdek fűződik.
A 2022. végi állapot szerint a bedőlt cég legnagyobb hitelezője az állami tulajdonú MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. volt, 11,4 milliárd forint hosszú lejáratú fejlesztési hitellel. A gyárról februárban érkeztek az első aggasztó hírek, akkor a dolgozók jelezték, hogy csúszik a bérfizetés, határozatlan időre állásidőre küldték a munkásokat. Márciusban az önkormányzat csoportos létszámleépítésről posztolt, és arról, hogy a gyár bezárja a kapuit, ám a polgármester ugyanúgy nem tudott kapcsolatba lépni a gyártulajdonossal és a cégvezetéssel, ahogy lapunk sem.
A bérfizetések elakadásáig csak annyi látszott, hogy a cég a termelés 2020-as indulása óta tetemes veszteséget, adósságot halmozott fel. Noha bevétele 2022-ben már valamelyest meghaladta az 1,2 milliárd forintot, de ennek több mind tripláját tette ki a veszteség: 3,8 milliárd forint volt a mínusz. Ennek nagyobb részét a pénzügyi műveleteken elszenvedett 2,9 milliárdos veszteség okozta.
A cég három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget hozott össze, miközben szárnyalt a napelempiac. | Orbán Viktor döntött a csornai napelemgyár sorsáról | A kormányfő döntése péntektől hatályos. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/05/10/orban-viktor-csornai-napelemgyar-rendelet-felszamolas/ | 2024-05-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Lassan 3 éve károsanyagkibocsátás-mentesen suhanhatnak meccseikre a ferencvárosi focistagyerekek, ugyanis 5 millió forintos állami támogatással vett egy használt Tesla Model S-t a ferencvárosi Szőke István Labdarúgó Akadémia 2021-ben - derítette ki Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője. Az egyesület az úgynevezett Városi Civil Alapon keresztül kapott adófizetői pénzt, ez az a pénzalap, amiből gyakran kapnak forrásokat fideszes vagy Fidesz-közeli szervezetek. Jutott belőle Németh Szilárdhoz köthető szervezeteknek, de pécsi fideszes gamereknek is.
A Szőke István Labdarúgó Akadémia a Hajnal által megtekintett iratok szerint azért szeretett volna autót, mert az "megkönnyíti a gyerekek mérkőzésre és hazaszállítását, továbbá az ügyintézést. Fontos szempont volt, hogy zöld rendszámú kocsi legyen, mert akkor nincs gépjárműadó, súlyadó, parkolási díj, illetve számos helyen ingyen tölthetik az autót, és így rengeteget spórolnak."
"Csakhogy az írásos kérdéseimre adott válaszból kifelejtették, hogy a szóban forgó gépjármű egy használt Tesla Model S. Kétlem, hogy amikor valaki egy gyerekszállításra és ügyintézésre való autóra gondol, akkor éppen egy Tesla ugrana be neki. De még akkor sem, ha a zöld rendszámnak megfelelő modellekre szűkíti a keresést. Ezzel nyilván az egyesület is tisztában van, hiszen nem véletlenül hallgattak a kocsi típusáról. Amikor betekintettem az iratokba a támogatásokat osztó Bethlen Gábor Alapkezelőnél, másolatot és fényképeket nem készíthettem, de a saját szememmel is láttam a Tesláról készült fotókat" - írta Hajnal a Facebookon.
Hajnal posztja szerint a Szőke István Labdarúgó Akadémia vezetője Tar József, aki egyébként a ferencvárosi roma önkormányzat vezetője is. A férfi a Ferencvárosi Fidesz egyik korábbi fotóján is szerepel: mosolyogva tölti ki az éppen aktuális nemzeti konzultációt.
"Többek között az ilyen és ehhez hasonló esetek miatt is kellene a Városi Civil Alapnak nyilvánosságra hoznia a támogatott szervezetek beszámolóit, hogy kiderülhessen, mennyi abszurd és visszaélésszerű támogatásra szórta a pénzt a kormány" - zárta posztját a momentumos képviselő. | Hajnal Miklós: Állami segítséggel vett Teslát egy ferencvárosi labdarúgó akadémia | Lassan 3 éve károsanyagkibocsátás-mentesen suhanhatnak meccseikre a ferencvárosi focistagyerekek, ugyanis 5 millió forintos állami támogatással vett egy használt Tesla Model S-t a ferencvárosi Szőke István Labdarúgó Akadémia 2021-ben – derítette ki Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője. Az egyesület az úgynevezett Városi Civil Alapon keresztül kapott adófizetői pénzt, ez az a pénzalap, amiből gyakran kapnak forrásokat fideszes vagy Fidesz-közeli szervezetek. Jutott belőle Németh Szilárdhoz köthető szervezeteknek, de pécsi fideszes gamereknek is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/08/hajnal-miklos-tesla-varosi-civil-alap-szoke-istvan-labdarugo-akademia | 2024-05-08 17:34:00 | true | null | null | Telex |
Az ÉVOSZ becslései szerint a teljes építőiparon belül 40 ezer lehet a feketén foglalkoztatottak száma, az Economx is rendszeresen beszámol arról, hogy az építőiparban és a vagyonvédelmi szektorban van a legtöbb szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló. A foglalkozás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai szerint 2023-ban 25 és 23 százalék körül volt az arányuk.Ám létezik egy olyan piaci szegmens, ahol feltehetően még rosszabb lehet a helyzet. Az ÉVOSZ tapasztalatai alapján arányában az építőiparban a legtöbb fekete foglalkoztatás a lakosság részére, számla nélkül végzett munkáknál fordul elő. Ez jellemzően a mikro- és kisvállalkozási kört érinti.Elsősorban segédmunkást és betanított munkást foglalkoztatnak bejelentés nélkül, míg a szakmunkásokat és a mérnököket a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal is igyekeznek a vállalkozások maguknál tartani.Az okok nyilvánvalóak, a cégek, a vállalkozók a közterheken spórolnak a be nem jelentett dolgozókkal, a számla nélküli tevékenységgel, az emberek pedig minél olcsóbban szeretnék megúszni az építőipari munkákat és általában nem ragaszkodnak a számlához.A költségvetés évi 75 milliárdot veszítAz Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, Koji László az Economxnak elmondta: a lakosság számára végzett építőipari munkák kapcsán a tapasztalatok arról árulkodnak, hogy minél kisebb egy szervezet, annál inkább számítani lehet a szerződés nélküli munkavégzésre.Holott az írásos szerződés hiánya a felek, a partnerek közös felelőssége, és a szerződés nélküli munkavégzésre nyugodtan lehet használni a felületességet, mint jelzőt.A számítások szerint a lakosság évente 200 milliárd forintot fizet ki az ilyen jellegű munkálatokra, és ennek következtében a költségvetés évi 75 milliárd forinttól esik el.Ugyanakkor nagy kérdés, a mindenkori költségvetés miért nem tart igényt erre az összegre, miért nem szigorítja az ellenőrzéseket, és emeli meg a bírságokat?Segíthetne az előszűrt ellenőrzésHolott létezhetnek jó megoldások, ilyen például az előszűrt ellenőrzési rendszer, ám nem elég következetesen alkalmazzák, hanem ad hoc módon. Pedig a bérek, az áfa, a forgalom adatok elemzésével a legnagyobb szélsőségek kiszűrhetőek lennének.Ám a gyakorlatban nem egy esetben az történik, hogy ahol kivitelezési munkálatok végzését látják, oda bemennek az ellenőrök. Ez azt bizonyítja, hogy jóval szigorúbban kell venni az ellenőrzések hatékonyságát – mutatott rá a szakember. Egyetlen jó eszköz, egyetlen jó megoldás nem létezik, a problémákat csak összetett eszközrendszerrel lehet kijavítani.A jogszabály elrendelte az úgynevezett Üvegkapu-rendszer bevezetését, ám ez még nem elég. (Az Üvegkapu-rendelet, egészen pontosan a 707/2021. (XII. 15.) kormányrendelet a 700 millió forint becsült értékű építési beruházással összefüggő építési kivitelezési tevékenységek átláthatóbbá tételét célozta meg – a szerk.)Az ÉVOSZ javaslata az ösztönzés irányába mutat, és olyan helyzetet kíván teremteni, hogy a megrendelőnek egyszerűen ne legyen érdeke a feketemunka. Ezért volt szerencsés olyan kormányprogramok bevezetése, mint az épület felújítási támogatások, vagy a falusi csok bevezetése.Itt ugyanis mindent legálisan kell csinálni.Nagy várakozással tekintenek az épületenergetikai kormányprogramra is, amely egyenlő versenyfeltételeket teremthet.Ezen programok során a megrendelőnek minden támogatással el kell tudni számolni, igazolnia kell, hogy az adott napon, adott munkán ki dolgozott, és hogy valóban az energiatakarékosság elérése érdekében és nem pedig történetesen kerítést épített. | Évente 200 milliárd forintot fizetünk zsebbe a szakiknak | Mindenki érzékeny az árakra, de hatósági ellenőrzés alig létezik, a szankcióknak pedig nincs visszatartó erejük – foglalta össze az Economx megkeresésére a lakosság részére számla nélkül végzett feketemunka okait az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, aki szerint az úgynevezett előszűrt ellenőrző rendszer sokat segíthetne a helyzeten, csak következetesebben kellene alkalmazni. | null | 1 | https://www.economx.hu/belfold/epitoipar-szamla-nelkul-evi-200-milliardot-fizetunk-zsebbe.789540.html | 2024-05-13 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A horvát hatóságok fogták el azt a 45 éves férfit, akinek a tartózkodási helyét (mint mindjárt láthatjuk, némi segítséggel) a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Célkörözési Osztályának nyomozói derítették fel.D. T. Lajos ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytatott eljárást bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntett miatt, végül 6 évet kapott. A bűnszervezet közel 4 és fél milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.A férfi nem várta meg, amíg lecsukják, eltűnt a térképről, így előbb hazai, majd nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. A rendőrség egy idő után olyan információkat kapott, amelyekből sejthető volt, hogy a férfi Horvátországban tartózkodik. És valóban, Vir szigetén volt az élettársával, itt is kapták el a horvát rendőrök május 6-án, kiadatásáról a napokban dönt a horvát bíróság.D. T. Lajos valószínűleg nem a legélesebb kés a fiókban, több közösségi média felületére is posztolt képeket, az egyiken például jachtozgatás közben tette fel a nagy kérdést:D. T. Lajos százezres kérdése. A helyes megfejtés végül a C lett, bár ő valószínűleg a D-t jelölte meg.Lajos százezres kérdése. A helyes megfejtés végül a C lett, bár ő valószínűleg a D-t jelölte meg. Fotó: police.huA rendőrségi közlemény szerint egy másik posztjában pedig azt a látszatot próbálta kelteni, hogy egy pécsi klinikán tartózkodik, ahol az előtte álló egyenruhás rendőrök nem ismerik fel.Hát, felismerték. | Kiposztolta a milliárdos csaló, hogy inkább jachtozgat a börtön helyett, fura mód elkapták | A horvát hatóságok fogták el azt a 45 éves férfit, akinek a tartózkodási helyét (mint mindjárt láthatjuk, némi segítséggel) a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Célkörözési Osztályának nyomozói derítették fel. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/13/kiposztolta-a-milliardos-csalo-hogy-inkabb-jachtozgat-a-borton-helyett-fura-mod-elkaptak | 2024-05-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Hadházy Ákos zuglói országgyűlési képviselő a Transparency International segítségével kiperelte azt a szerződést, amit a Magyar Állam kötött a Bosnyák téri kormányközeli óriásberuházás kivitelezőjével, a Tiborcz István üzlettársa által irányított Bayer Construct Zrt. projektcégével. A szerződés (itt olvasható) lényege, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 244 milliárd forintért megveszi a Zugló központjában jelenleg is épülő irodakomplexumot.
Az állam ezzel nagy terhet vesz le a beruházó válláról, így nem Balázs Attila által vezetett Bayer-cégcsoportnak kell majd bérlőket keresnie a hatalmas irodákba, tehát sokkal kevesebbet kell dolgozniuk azért, hogy megtérüljön számukra ez a beruházás.
Hadházy a Telexnek azt mondta, megérte kiperelni a szerződést, "hiszen nem véletlenül titkolták olyan nagyon". A képviselő szerint "elképesztő bepillantást ad a rendszerbe például az, hogy úgy írták alá a 244 milliárdos szerződést, hogy előtte nem volt semmilyen értékbecslés, és az az aláíráskor még kész tervek sem voltak, a szerződés szerint a végleges terveket majd még egyeztetni kell". (A beruházás koncepciója menet közben változott meg lakások és irodákról főleg irodákra, ezeket vette meg az állam.)
Az értékbecslés és a végleges tervek hiánya azonban nem akadályozta meg az államot, hogy az aláírás után 5 nappal már utalják a 10 százalék+áfa foglalót. "Valószínűleg nagyon kellett a cégnek a készpénz. Mivel ez foglaló, ha véletlenül mégsem tetszenének az államnak a tervek, akkor is marad a pénz a Bayernél" - mondta Hadházy.
Eddig nem volt ismert az sem, hogy szerződés szerint az állam a foglalón túl csak akkor fizet további vételárrészleteket a 244 milliárdból a Bayer-csoportnak, ha ők megkötik az úgynevezett településrendezési szerződést, azaz trsz-t a XIV. kerületi önkormányzattal.
Ez a pont nagyban befolyásolja a zuglói önkormányzatban évek óta dúló vitát a trsz-ről. A beruházó jogelődje ugyanis pályázat útján jutott a Zugló központi részén lévő telekhez, és a területért, valamint az engedélyekért cserébe különböző közcélú vállalásokat tett.
Ez még a 2000-es években történt, azóta többször változott a beruházás tartalma és a beruházó kiléte is, az önkormányzat pedig több szerződést is kötött az aktuális beruházóval ezekről a kötelezettségekről. A kötelezettségek nagyobb része továbbra is érvényes, elvileg tehát a Bayer projektcégének teljesítenie kellene ezeket a vállalásokat, vagy meg kellene állapodnia az önkormányzattal ezek elhagyásáról. A trsz lenne az a szerződés, ami ezt a megállapodást szabályozza. Az lenne benne, hogy milyen vállalásokat teljesít a beruházó, és milyeneket nem, valamint hogy az elmaradt vállalások helyett mivel kárpótolja az önkormányzatot.
Várhatóan pénzzel fogja kárpótolni, de hogy mennyivel, arról egyelőre nem sikerült megegyezni. 2021 óta több trsz-tervezet is készült, eleinte ezek nem is tartalmaztak semmilyen fizetési vállalást a beruházó részéről. Aztán 2023 tavaszán már fizettek volna 250 milliót, aztán 350 milliót, nyáron pedig már 2,5 milliárdot is, de egyik tervezetet sem fogadta el a zuglói önkormányzat. Dienes János korábbi kerületi főépítész a trsz-tervezetekhez fűzött szakvéleményeiben rendre megállapította, hogy a Horváth Csaba, a kerület MSZP-s polgármestere által behozott tervezetek egyoldalúan a beruházónak kedveznek, és hogy a fizetési vállalás nem arányos az elengedni kívánt vállalásokkal.
Dienes szerint a trsz megkötését akadályozó, Horváth Csabának nem tetsző szakvéleményei miatt szüntették meg főépítészi megbízatását tavaly ősszel, ezért be is perelte az önkormányzatot. Az önkormányzat ezt vitatja, szerintük Dienest nem rúgták ki, csak a kinevezését módosították főépítészről hatósági ügyintézőre, de ő ezt nem fogadta el. Az önkormányzat szerint ráadásul ez a kinevezésmódosítás sem a Bayer-beruházás trsz-e miatt történt, hanem Dienes más ügyei miatt.
Dienes szerint a Hadházyék által kiperelt szerződésből látszik, hogy "a polgármester az önkormányzat tárgyalási pozícióját teljesen másképp tüntette fel, mint amilyen az valójában volt". Horváth Csaba valóban több képviselő-testületi ülésen úgy beszélt, mint aki úgy hiszi, hogy az önkormányzatnak nem túl jó a tárgyalási pozíciója a Bayerrel szemben, ezért érdemes lenne mihamarabb elfogadni a trsz-t. 2023 júniusában a 350 milliós trsz tervezet szóba kerülésekor ezt mondta:
"...a vagyongazdálkodásunk ilyen döcögősen megy, mert hogy mindig sokkal többet gondolunk a magunk lehetőségeiről, mint ami. Jelen pillanatban nekem nagyon leegyszerűsödött a megköthető trsz-nek a tartalma, elfogadjuk-e, tudomásul vesszük-e ennek az erőszakos együttműködésnek a lehetséges pozitívumait (...) A 350 millió forint, az is egy alku során jött létre, de most nem akarok tényleg ennyire részletesen belemenni a trsz-be.
Én föltettem ezt a kérdést a zuglóiaknak most egy friss kutatásban, a zuglóiak elég markánsan inkább az igen mellett vannak. Sokan nem tudják, hogy mit gondoljanak erről a dologról, de markáns többség van amellett, hogy ha már nem változtathatunk rajta, ha már nem dönthetünk úgy, ahogy mi akarunk, ha már az van, hogy egyébként azt építenek oda, amit akarnak, és ennek ellenére van valamilyen felajánlás, az a mi testületi döntésünk lesz majd, hogy elfogadjuk vagy nem fogadjuk. Megtehetjük, hogy elutasítjuk, és majd azt gondoljuk, hogy a magyar állammal szemben nagyobb erőt fogunk tudni képviselni, és majd nagyobb értéket fogunk tudni kikényszeríteni a magyar államtól. Őszintén szólva, ebben vannak fenntartások." (A polgármester hozzászólása itt megtekinthető 1:29:55-től)
Megkérdeztük Horváth Csabát, tudta-e, hogy a Bayer projektcége és az állam között megkötött szerződés kötelezi a Bayert a trsz megkötésére, ezáltal pedig sokkal jobb tárgyalási pozícióba helyezi az önkormányzatot. Ezt válaszolta az önkormányzat:
"Önkormányzatunk írásban kérte az értékesítési szerződés átadását akkor, amikor kiderült, hogy az MNV és a Zugló Városközpont Kft. között megköttetett. Ezt a Bayer akkor megtagadta. Tehát nem rendelkezünk a szerződéssel, így nem tudtunk erről a kitételről, de ha azt Hadházy Ákos megkapta vagy meg fogja kapni, akkor mint Zugló országgyűlési képviselőjétől elvárjuk, hogy az önkormányzat számára is eljuttassa."
Azt írták, ez a szerződéses kitétel valóban nagyban javítaná az önkormányzat tárgyalási pozícióit, ezért számukra jó hír, ha tényleg szerepel a szerződésben.
Horváthék szerint ráadásul félrevezetően fogalmaz a sajtó, amikor csak annyit írnak, hogy a különböző trsz-tervezetekben eltérő fizetési vállalások szerepelnek. "...már többször elmondtuk, hogy a korábbi hozzájárulás nagyságrendje, amelyet az önkormányzatunk elfogadhatónak tart, nem változott. Tehát jelen napig ugyanaz a hozzájárulásnak a nagyságrendje, amelyet a beruházótól követelünk, ugyanennyi volt 2023-ban és legutóbb is.
Nagyságrendileg 12 milliárd forint értékű követelése van az önkormányzatnak évek óta. Ami változott, hogy a korábban teljes összegben beruházásként felajánlott érték egy részét nem beruházásként, hanem pénzbeli megváltásként szeretnénk megkapni. Ez a pénzbeli összeg változott, és ehhez
mérten változott a beruházásként kért teljesítés mértéke. Az önkormányzatnak közel 2,5 milliárd forintot ajánlott meg (a beruházó) a környező utcák összesen 8,5 milliárd forint értékű megújítása, felújítása mellett. Az önkormányzat viszont nagyságrendileg 1 milliárd Ft-tal nagyobb összeget követel a beruházótól az egyébként még érvényben lévő közlekedési fejlesztéseken túl. Ha a fenti kitételt valóban tartalmazza az értékesítési szerződésük, az számunkra jó hír, mert könnyebben kikényszeríthető az általunk követelt összeg."
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a Horváth Csaba által említett közlekedési fejlesztések jelentős részét akkor is szívesen megcsinálná a beruházó, ha az önkormányzat ehhez nem ragaszkodna, hiszen nekik is érdekük, hogy az irodáikat és lakásaikat minél könnyebb legyen megközelíteni.
Horváth Csaba tehát a Bayer által legutóbb ajánlott 2,5 milliárd helyett minimum 3,5 milliárdot kérne. Azonban több zuglói ellenzéki képviselő is úgy gondolja, hogy ez még mindig kevés, nem is csak ahhoz képest, hogy a Bayer 244 milliárdot kapna az államtól az irodákért, de ahhoz képest is, hogy az önkormányzat elengedné például azt a vállalást, hogy a beruházó megépít egy 400 férőhelyes P+R parkolót. Egy ekkora parkolót megépíteni a korábbi főépítész szerint is kb. 5 milliárd forint, a korábbi képviselőtestületi ülésen a képviselők példát is hoztak. A korábban MKKP-s, jelenleg független Victora Zsolt például a tavaly november 30-i ülésen ismertette, hogy Veszprémben 2023-ban összesen kb. 2,5 milliárdért készült el egy 174 férőhelyes parkoló, ez 400 férőhelyre arányosítva már 5 milliárd lenne. Ennyit tehát szerinte minimum kapnia kellene az önkormányzatnak. De szerinte a telekérték-növekedéssel, és a többi elmaradt vállalás értékével együtt talán a 15 milliárd sem lenne irreális összeg. | A zuglói óriásberuházás kivitelezőjének meg kell állapodnia az önkormányzattal, különben nem fizet neki az állam | Hadházy Ákos zuglói országgyűlési képviselő a Transparency International segítségével kiperelte azt a szerződést, amit a Magyar Állam kötött a Bosnyák téri kormányközeli óriásberuházás kivitelezőjével, a Tiborcz István üzlettársa által irányított Bayer Construct Zrt. projektcégével. A szerződés (itt olvasható) lényege, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 244 milliárd forintért megveszi a Zugló központjában jelenleg is épülő irodakomplexumot. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/09/zuglo-bayer-construct-trsz-mnv-szerzodes-horvath-csaba-dienes-janos | 2024-05-09 16:27:00 | true | null | null | Telex |
Bűnsegédként elkövetett kilencrendbeli különleges személyes adattal való visszaélés vétsége miatt 600 ezer forint pénzbüntetésre (a megfizetés hiánya esetén végrehajtandó fogházbüntetésre), valamint 104 ezer forint bűnügyi költség megtérítésére ítélte a Veszprémi Járásbíróság Czeglédy Csabát, a DK politikusát az ördög ügyvédje ügy miatt tudta meg a Telex a Veszprémi Törvényszéktől. A másodrendű vádlottat, Czeglády társát felmentették - írja a Mandiner, mely úgy tudja, fellebbezések miatt az ügy másodfokon folytatódik.
Az eljárás Borkai Zsolt egykori fideszes győri polgármester szexvideóinak 2019-es nyilvánosságra hozatala miatt indult, szokatlan fordulatok után jutott el a bírósági tárgyalásig, amelyben Czeglédyt a videók nyilvánosságra hozatalával vádolják. Ahogy arról a Telexen is írtunk, az ügyészség két évvel a Borkai-botrány kipattanása után emelt vádat az ördög ügyvédje ügyben, majd az ügyet illetékesség hiánya miatt áthelyezték.
A Veszprémi Járásbíróság tavaly márciusban egyszer már elmarasztalta Czeglédyt és vádlott-társát az ügyészség vádirata alapján kilencrendbeli, különleges személyes adattal való visszaélésben mondta ki bűnösnek a politikust, akit egymillió forintos pénzbüntetés megfizetésére is köteleztek. Viszont mivel a döntés tárgyalás nélkül kiadott büntetővégzés formájában született meg, a járásbíróság fél évvel később, 2022 szeptemberében teljes egészében hatályon kívül helyezte azt, és elrendelte a tárgyalás megtartását.
Az ügy lényege, hogy 2019 októberében, nem sokkal az önkormányzati választás előtt "Az ördög ügyvédje" nevű blog botrányt robbantott ki azzal, hogy közzétette egy olyan videó részleteit, amelyen az akkori győri polgármester és baráti társasága volt látható egy adriai jachtozós orgián. A blogon korrupcióról és gazdasági visszaélésekről szóló információk is megjelentek, majd Borkai Zsolt, a Fidesz akkori győri polgármesterjelöltje megnyerte a választást, de a botrány miatt le kellett mondania.
A vádirat szerint az ügyvéd végzettségű Czeglédy Csaba arra kérte büntetett előéletű társát, hogy hozzon létre neki egy profilt a Facebookon, majd ezután egy oldalt is csináltatott vele ugyanott, amit később Az ördög ügyvédjére változtatott. Ezen később fotók és videók jelentek meg Borkaiékról.
Czeglédy Csaba a döntésről a Facebookon azt írta, hogy "továbbra sem tudjuk, ki az ördög ügyvédje. Az viszont büszkeséggel tölt el, hogy a bíróság szerint én a segédje vagyok. Ezek szerint ha nem is az ördög ügyvédjeként, de annak segédjeként segítettem 2019 őszén az önkormányzati választások idején bedönteni a rogáni propaganda-gépezetet, ezzel segítve az ellenzéket nyerni számos városban és kerületben. Arra is büszke vagyok, hogy ha tényleg én vagyok az ördög ügyvédjének segédje, akkor ő és csapata inkognitóját megőriztem."
Hozzátette, hogy a Veszprémi Járásbíróság szerint nem bizonyított, hogy "a Borkaiékról szóló videóval rendelkeztem, azokat nyilvánosságra hoztam volna, ahogyan az sem, hogy a Borkais oldalt és a külföldi oldalakat én hoztam létre és szerkesztettem. A bűnsegédi magatartást arra alapozta a bíróság, hogy két hirdetés feladásában segítettem. Bűncselekmény hiánya miatt fellebbezést jelentettünk be a teljes felmentésemért." | Első fokon 600 ezer forint pénzbírságra ítélték Czeglédy Csabát az ördög ügyvédje ügy miatt | Bűnsegédként elkövetett kilencrendbeli különleges személyes adattal való visszaélés vétsége miatt 600 ezer forint pénzbüntetésre (a megfizetés hiánya esetén végrehajtandó fogházbüntetésre), valamint 104 ezer forint bűnügyi költség megtérítésére ítélte a Veszprémi Járásbíróság Czeglédy Csabát, a DK politikusát az ördög ügyvédje ügy miatt tudta meg a Telex a Veszprémi Törvényszéktől. A másodrendű vádlottat, Czeglády társát felmentették – írja a Mandiner, mely úgy tudja, fellebbezések miatt az ügy másodfokon folytatódik. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/13/czegledy-csaba-ordog-ugyvedje-borkai-zsolt-elso-fok | 2024-05-13 12:31:00 | true | null | null | Telex |
Letöltendő börtönbüntetést szabott ki a Szegedi Ítélőtábla pénteken a történelmi Magyarország nevezetes épületeit bemutató makettpark ügyében. A mórahalmi látványosság eredeti építői közül hárman a költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása miatt indult büntetőperben súlyosabb büntetést kaptak, mint tavaly márciusban a Szegedi Törvényszéktől.
Az elsőrendű vádlott B. S.-re - aki a Szeviép Zrt. igazgatója volt - jogerősen 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztést rótt ki a bíróság. A másodrendű vádlott, a park ötletgazdája, D. I. büntetése 3 év 6 hónap szintén letöltendő börtön. A harmadrendű vádlott 1 év 6 hónapot, a negyedrendű 1 év tíz hónapot, az ötödrendű 1 év 1 hónapot kapott. Az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottak büntetése nem felfüggesztett, le kell tölteniük.
Az ítélőtábla megállapította, B. S. és D. I. az általuk megálmodott makettparkot 648 milliós összköltséggel, 550 millió forint uniós támogatással tervezték megépíttetni. Úgy igazolták, hogy megvan a projekthez szükséges önerő, hogy a pénzt egy napra átutalták az e célra szolgáló bankszámlára. Építkezés közben is állandóan likviditási gondok adódtak, ezen pedig úgy próbáltak segíteni az építtetők, hogy a kifizetési kérelmekben olyan makettekről és munkálatokról jelentik, hogy már megvannak, amelyekkel még nem készültek el. Azzal is tisztában voltak a vádlottak - szögezi le az ítélőtábla -, hogy a makettek egy része silány minőségben épült meg, az Országházat és a budai várat pedig túlárazták.
Az építtetők 2014 júniusáig 512 millió 345 ezer forint támogatást kértek, végül - az ellenőrzések idején látott hiányosságok miatt - 436 millió forintot fizettek ki nekik. Bár a park több makettje sérült volt, a beruházást "készre jelentették" 2014. március 31-én. Végül a teljes támogatás visszafizetésére kötelezték a vádlottak cégét, de csak 50 millió forintot sikerült visszaszerezni.
A tavaly márciusi, felfüggesztett börtönbüntetéseket kiszabó törvényszéki ítélettel szemben az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, a vádlottak a felmentés, illetve az enyhítés reményében.
A Mezőlaki Erik vezette ítélőtáblai tanács úgy látta, a törvényszék nagyrészt helyesen vette figyelembe a vádlottakra vonatkozó súlyosbító és enyhítő körülményeket, viszont "az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések részben nem igazodtak a terheltek által megvalósított bűncselekmények konkrét tárgyi súlyához, illetve nem feleltek meg a vádlottak közötti belső arányosítás követelményének", továbbá "a büntetési célok az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottak esetében csak a tényleges végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása mellett érhetőek el".
Az ítélet ellen már nem lehet fellebbezni.
(Címlapképünkon: a Mini Hungary-per egy korábbi tárgyalása. | Börtönbe megy a Mini Hungary-per három vádlottja | A Szegedi Ítélőtábla súlyosbította az első fokon kiszabott büntetést. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/bortonbe-megy-a-mini-hungary-per-harom-vadlottja-267700 | 2024-05-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Ferencvárosban működő Szőke István Labdarúgó Akadémia Egyesület, amely utánpótlás-neveléssel foglalkozik, a Városi Civil Alaptól kapott támogatásból 2021 szeptemberében használt elektromos autót vásárolt az ügyintézés megkönnyítésére és arra, hogy a gyerekeket a mérkőzésekre, és onnan haza szállítsák.
Erről Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője hozott nyilvánosságra részleteket, azzal a megjegyzéssel, hogy ha valaki egy szállításra és ügyintézésre alkalmas autót szeretne, nem föltétlenül ilyen kocsira gondol.
Amikor információkat kért a támogatásról, a képviselőt arról tájékoztatták, hogy a kocsi beszerzésénél fontos szempont volt, hogy zöld rendszámú legyen, mert akkor nem kell fizetni utána gépjárműadót, súlyadót és parkolási díjat, továbbá sok helyen ingyen lehet tölteni, amivel további megtakarítás érhető el.
"Csakhogy az írásos kérdéseimre adott válaszból kifelejtették, hogy a szóban forgó gépjármű egy használt Tesla Model S" - írja Hajnal. - "Amikor betekintettem az iratokba a támogatásokat osztó Bethlen Gábor Alapkezelőnél, másolatot és fényképeket nem készíthettem, de a saját szememmel is láttam a Tesláról készült fotókat. Itt derült ki az is, hogy a vásárlást összesen 5 millió forinttal támogatta a magyar állam adófizetői pénzből a Városi Civil Alapon keresztül. Az ügy maszatolásából is látszik, hogy a Szőke István Labdarúgó Akadémia Egyesület pontosan tudja: a támogatás felhasználása az erkölcstelenség mintapéldája."
Hajnalnak az a véleménye, hogy az ilyen ügyek miatt kellene nyilvánosságra hozni a Városi Civil Alap által támogatott szervezetek beszámolóit, mert szerinte sok abszurd és visszaélésszerű támogatásra derülne fény.
Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja. | Momentum: Teslát vett a támogatásból egy egyesület | A Szőke István Labdarúgó Akadémia elvileg azzal viszi a gyerekeket meccsre. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/momentum-teslat-vett-a-tamogatasbol-egy-egyesulet-267830# | 2024-05-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Pest megyei közgyűlés 20 millió forint támogatásban részesíti a Dunakeszi Odateszi Egyesületet, amely a város kormánypárti képviselőjelöltjeinek egyik jelölőszervezete. A Dunakeszi Kistérségért Egyesület pedig közel 25 millió forint támogatásban részesül: a szervezet Lőrincz László gödi és Lukácsi Bálint dunakeszi önkormányzati képviselőkhöz köthető, akik az ellenzéki összefogás színeiben juttottak be a testületekbe, azonban most mindketten Dunakeszin ráindulnak a DK-ra méghozzá "baloldaliként" - értesült a Narancs.hu.
A megyei értéktárbizottság pénteken döntött a pénzről, ami nem más, mint a gödi Samsung SDI iparűzési adójának egy része. (Hogy ez miként került a megyéhez és mire fordítják, arról több korábbi cikikünkben beszámoltunk már.) Ezúttal közel 20 millió forintot ítéltek oda a Dunakeszi Odateszi Egyesületnek: a szervezet "komolyzenei kulturális rendezvény szervezésére, illetve a helyi és székelyudvarhelyi fiatalok közötti kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása" címszó alatt kért támogatást. Az egyesület a Dióssi Csaba polgármester által vezetett kormánypárti képviselőjelöltek egyik jelölőszervezete, melyet az év elején hoztak létre.
Szintén támogatásban részesül a Dunakeszi Kistérségért Egyesület, amely 14 millió forintot kap négy nyári tábor szervezésére, valamint további 9 millió forintot a Térségi Tények nevű portál működtetésére. A szervezethez köthető Lőrincz László gödi, valamint Lukácsi Bálint dunakeszi önkormányzati képviselő. Mindketten az ellenzéki összefogás színeiben jutottak be a testületekbe, majd kiváltak az együttműködésekből.
Az egyesület által gondozott portál cikkeiben az ellenzéki összefogást támadta, most pedig Lőrincz és Lukácsi a Szocdemek nevű formáció színeiben indulnak a választáson Dunakeszin, ahol ezzel megosztják az amúgy is már eleve megosztott ellenzéki szavazókat (külön indul a DK-s Tonzor Péter, valamint a momentumos Cseresznyés Csilla). A Szocdemek jelöltjei között megtalálható Hives Gábor is, aki szintén az ellenzéki összefogás színeiben jutott be a gödi testületbe, még jobbikos képviselőként.
Közös dzsembori
Ha már szóba került Göd: áprilisban Kammerer Zoltán polgármesteri beszámolót tartott egy helyi szállodában (mint ismert, Kammerer a kormánypárt támogatásával választották meg egy éve májusban időközi polgármester-választáson, miután elődje, Balogh Csaba lemondott a tisztségről). A városvezető által közzétett felvételek tanúsága szerint több helyi potentát is megjelent az eseményen: az egyik képen tőle balra Imre Zsolt, a váci Fidesz polgármesterjelöltje, a Dunakeszi Járási Hivatal vezetője látható, jobbra pedig a már említett Lőrincz László, valamint Hives Gábor önkormányzati képviselők.
Lőrincz Lászlót sokan az ellenzéki együttműködés szétveréséért tartják felelősnek. Alpolgármester is volt egy ideig; már Kammerer Zoltán vezetése alatt 8,5 milió forintot szavazott meg neki a testület "elmaradt" fizetésére.
"Arra az alpolgármegtesteri munkára, amit a 2020 júniusában történt leváltása óta nem végez. Tegyük tisztába, leváltása előtt sem dolgozott máson, mint hogy tönkretegye Gödöt, az összefogást és a momentumos polgármestert. Pusztító munkáját hálálja most meg a Fidesz ezzel a 8,5 millió forinttal"
- fogalmazott ezzel kapcsolatban Vajda Viktória momentumos önkormányzati képviselő még tavaly decemberben közösségi oldalán.
Értesüléseink a Lőrincz László-féle jelöltek eredetileg a Dunakeszi Kistérségért Egyesület színeiben tervezték az indulásulat. Ezzel jól bekavarhattak volna, ugyanis a szervezetet rövidítése azt lett volna, hogy: DKe. A Pest megyei választási bizottság honlapján megtalálható a határozat, miszerint nyilvántartásba vették az egyesületet. Ezt a DK-s Tonzor Péteréknek idejében sikerült megtámadniuk, ennek lett az eredménye a Szocdemek-féle formáció. Lőrinczék mellett van egy másik érdekes induló is: szintén az ellenzéki összefogás színeiben jutott be a testületbe Bilinszky Ferenc korábbi szocialista képviselő, aki a Békés Nemzet Egyesület színeiben méretteti meg magát.
A Narancs.hu rendszeresen foglalkozik az észak-pesti agglomerációba tartozó települések önkormányzati választás előtti helyzetével. Legutóbb Dunakesziről írtunk. A Tonzor Péter vezette DK-s indulókkal szemben állt fel a Közösen Kesziért Egyesület, melynek polgármesterjelöltje a momentumos Cseresznyés Csilla. Azonban utóbbi szervezet három jelöltjének - nem jogerősen - visszautasították a nyilvántartásba vételét, ezért jelen állás szerint Tonzor lehet Dióssi Csaba esélyes kihívója.
(Címlapképünkön: Dióssi Csaba és Tuzson Bence egy KISS emeletes motorvonat bemutatóján a Dunakeszi Járműjavító gyártócsarnoka előtt még 2019-ben. MTI/Máthé Zoltán) | 20 milliós támogatást adott a fideszes megye a dunakeszi fideszesek jelölőszervezetének | Mindezt a gödi Samsung iparűzési adójából, aminek jelentős része felett a megyei önormányzat diszponál. További 25 millió jut egy olyan egyesületnek, ami korábban ellenzéki, ám most a DK-ra ráinduló helyi politikusokhoz köthető. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/20-millios-tamogatast-adott-a-fideszes-megye-a-dunakeszi-fideszesek-jeloloszervezetenek-267865 | 2024-05-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A hosszan elnyúló, először fedett, majd nyílt eljárásban folytatódó nyomozás során a pünkösdi egyház békéscsabai központú intézményéhez, a Közösségi Misszióhoz és az ahhoz kapcsolódó egységek esetén felmerült bűncselekmények gyanúja nyomán a kárérték folyamatosan nőtt. Amikor több mint két évvel ezelőtt, 2022 áprilisában elsőként a Narancs.hu beszámolt a Magyar Pünkösdi Egyházat (MPE) érintő bűncselekménysorozatról, akkor arról írtunk, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják az MPE-hez tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió (KM) ügyvezetőit.
Akkor annyit tudhattunk, hogy a kárérték 500 millió forint felett van. Utóbb az ügyészség ezt pontosította és 8 milliárdra tette a csalássorozattal elkövetett kár lehetséges nagyságrendjét, majd a nyomozás előrehaladtával ez felugrott 15 milliárdra. Most portálunk arról értesült, hogy a lezárt nyomozás eredményeként ez az összeg immár 18 milliárd forint.
Legutóbb arról számoltunk be, hogy a Gyulai Járásbíróság döntése szerint közel 6 milliárd forintos piaci érték mellett bűnügyi zár alá vettek 29, a pünkösdi egyházhoz tartozó ingatlant, köztük a négycsillagos békéscsabai Munkácsy Hotelt is, hogy az okozott kár részben vagy egészeben az eljárás végére megtérüljön.
Új fejlemény viszont, hogy a nyomozás középpontjába került Közösségi Misszióval és a hozzá tartozó Szocnet Igazgatási Központtal ellentétben a NAV-nyomozók nem gyanúsították meg az MPE hasonló feladatokat ugyanúgy ellátó Legatum Intézményét és annak vezetőit. Többek szerint ez nem lehet véletlen, ugyanis
ennek az intézménynek a vezetője Pataky Albert, aki az egyházban kitört botrány nyomán 2023 januárjában lemondott elnöki tisztségéről.
Pataky nem egy alkalommal dicsekedett arról az egyháza legfelső fórumai előtt, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nem csupán személyes jó barátja, hanem segítője és támogatója is. S bár feltételezhetően Pataky mindenről vagy majdnem mindenről tudott, amit a Közösségi Misszió ügyvezetői elkövettek, mégsem gyanúsították meg semmivel, s nem is kerül majd a büntetőperben a vádlottak padjára. A KM két vezetője, dr. V. György és dr. V. Károly több mint két éve előzetes letartóztatásban ül, míg mások bűnügyi őrizetben vannak.
Ugyancsak érdekes fejlemény, hogy az MPE vezetése még 2021-ben úgy döntött, egyik intézményét, a Sole Fidet megszünteti. Ám nem tudni miért, utóbb "elfelejtették" végrehajtani ezt a rendelkezést. Sőt, egy évvel később, 2022-ben visszavonták az erről szóló döntést, és amint a Narancs.hu birtokába lévő határozatok mutatják, kinevezték az élére O. Mariannt, valamint férjét és édesanyját. Az egyházvezetés szabályrendelete alapján "az egyházi gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője nem lehet az a személy, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélnek, amíg a büntetett előítélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül". Ezzel szemben O. Mariannt a Nyíregyházi Járásbíróság költségvetési csalás miatt elítélte, ennek ellenére vezetői posztot tölthet be a pünkösdi egyházon belül.
Új szemszögből mutatták be informátoraink Lipcsei János volt gazdasági igazgatót, aki nemrég köszönt le az egyházvezetés főtitkári címéről. Azt követően, hogy KM két ügyvezetőjét a hatóságok két évvel ezelőtt letartóztatták, teljes intézményrendszerüket átvette az MPE Dél-alföldi Intézményfenntartó Központ (MPE DAIK). Ezt követően Lipcsei úgy mutatkozott be a nyitó értekezleten hogy "ő egy vadkan, de aki azt csinálja, amit mond, annak nem lesz bántódása". Aztán néhány hét vagy hónap múlva azonban minden addigi intézményvezetőt menesztettek. Emellett többen meglehetősen titokzatos, több tízmilliós pénzátadásokról is szóltak. Mások Lipcsei főtitkári posztról való távozását nem az egyházvezetésen belül eltérő irányítási technikák összebékíthetetlenségével, hanem egy dossziéban összegyűjtött dokumentumokkal magyarázták.
A büntetőeljárás lényegét tagadva a védelem vitatja, hogy költségvetési csalás történt volna ebben az esetben. Ugyanis bizonyítható, hogy igazolhatóan elszámoltak a Magyar Államkincstárnak a költségvetési pénzekkel, más kifizetéseiket egyéb bevételeikből, így térítési díjakból állták. | 18 milliárd forintos kárértéknél állt meg a nyomozás a pünkösdi egyház ügyében | A napokban zárult le a költségvetési csalás miatt indult nyomozás a Magyar Pünkösdi Egyház Közösségi Missziója és a hozzá tartozó intézmények ügyében. Úgy tudjuk, a vádemelési javaslatban az szerepel, hogy a kárérték végül 18 milliárd forintos. Érdekes módon több intézményvezető sem került a nyomozás célkeresztjébe, ahogy egyházi elöljárók sem. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/18-milliard-forintos-karerteknel-allt-meg-a-nyomozas-a-punkosdi-egyhaz-ugyeben-267875 | 2024-05-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Több településen is felkerülnek a szavazólapokra - általában Fidesz-KDNP-s polgármester-jelölteket támogatva - olyan egyesületek, amelyek korábban civil szervezeti támogatás keretében kaptak közpénzt. Diósdon például egy olyan szervezet indítja a kormánypárti jelöltet, ami három helyről is kapott állami pénzt, például "előadó-művészeti szervezetként" is kapott támogatást.
"Kampány közpénzből" sorozatunk újabb részében olyan településeket mutatunk be, ahol a korábban civil szervezetként közpénzzel támogatott szervezetek most hivatalos jelölőszervezetként is támogatják a kormánypárti polgármester-jelölteket.
Korábban írtunk róla, hogy az egyik legnagyobb civil támogatási program, a Városi Civil Alap (a Bethlen Gábor Alapkezelő és a Miniszterelnökség programja, elvileg helyi civil célok támogatására) keretében olyan szervezetek is kaptak pénzt, amik korábban egyértelműen politikai tevékenységet folytattak: jelölteket támogattak, vagy saját jelölteket indítottak az önkormányzati választásokon. A 2024-es önkormányzati választásokra ismét aktivizálódott több szervezet, amelyek az elmúlt ciklusban civil támogatás címen jutottak közpénzhez.
A cikk készítéséhez a Valasztas.hu jelölt-adatbázisát használtuk, és a 10 ezer főnél nagyobb települések polgármester-választásait néztük át. Több várost is találtunk, ahol közpénzes szervezetek polgármestert is jelölnek a kormánypártokkal közösen.
Gamer klubból polgármestert jelölő egyesület
Két városban is indít polgármester-jelöltet a Nemzeti Fórum, Lezsák Sándor egyesülete. A hosszú múltra visszatekintő, a Fidesz hivatalos partnereként regisztrált szervezet a VCA támogatottjai között új szereplő, először idén kaptak támogatást a BGA Zrt. által osztott pénzből, 11 millió forintot.
Az egyesület két igen távoli városban, Kiskunfélegyházán és Érden jelöl polgármestert. Előbbi településen Csányi József jelenlegi polgármester indul, aki korábban is a Nemzeti Fórum jelöltjeként szerepelt a szavazólapokon, őt egyébként megyei listás jelöltként is nyilvántartásba vették, itt a Fidesz-KDNP-listán szerepel.
Az érdi polgármester-választáson Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Egyesületének elnökét támogatja a Nemzeti Fórum, a Fidesz-KDNP, és egy újabb "civil" szervezet, az ÉRteD Családbarát Egyesület. Ez a szervezet szintén közpénz-nyertes, amit különösen érdekessé tesz az egyesület előtörténete:
az Átlátszó írta meg, hogy 2023 őszéig teljesen más névvel, címmel és profillal működött, Korábban HunGame Esport Sportegyesület néven, budapesti székhellyel, e-sport egyesületként létezett.
A hirtelen név-, székhely- és profilváltás után pár hónappal, immár Gyurkó Katalin vezetésével egyből meg is nyert 9 millió forint állami támogatást.
Lecserélték a polgári kört, máris kapott 4 milliót
Szintén friss alapítású, egy éve bejegyzett szervezet a Fejlődő Maglódért Egyesület (FEMA), ami a mostani választáson polgármestert és önkormányzati képviselőket is jelöl. A kormánypártok itt papíron nem indítanak jelölteket, de nyilvánvaló, hogy a FEMA jelöltjeit támogatják: olyannyira, hogy van olyan képviselőjelölt, aki a Fidesz-logót is használja (bár ez a szavazólapon nem szerepel majd).
Érdekesség, hogy Maglódon korábban egy másik egyesület, a Maglódi Polgári Kör volt a Fidesz-szövetségese, de később szembe kerültek egymással, ezért most a Polgári Kör a pártoktól függetlenül indít jelölteket.
A kegyvesztett szervezet helyébe hozták létre tavaly júniusban, egy évvel a választások előtt a FEMA-t, ami idén már kapott is 4 millió forintot a Városi Civil Alapból.
Szintén helyi fideszes politikus, Bükki Miklós vezeti a JUVE - Jövő Új Városáért Egyesületet Dunaújvárosban, ami 2022-ben és 2024-ben összesen 19 millió forint VCA-pénzt kapott. A mostani választáson Magyar András a polgármesterjelölt, és az összes kormánypárti képviselőjelölt a JUVE jelöltje is.
Az egyesület működése tipikus példája az álcivil-támogatások logikájának, ezt talán a legjobban a JUVE Facebook-csoportja mutatja: az egyesület vezetői pár hónapja még főleg sporttal, szabadidős programokkal kapcsolatos tartalmakat osztottak meg a csoportba meghívott dunaújvárosiaknak, mostanra viszont teljesen kampány-üzemmódba kapcsoltak, és a civil egyesület csoportja teljesen a Fidesz-KDNP jelöltek pódiuma lett.
Hasonló a helyzet Gyöngyösön, ahol a mostani polgármesterjelölt, Szókovács Péter egyesülete, a Szeretlek, Városom kampányol közösen a kormánypártokkal. Az egyesület idén közel 11 millió forintot kapott a VCA-ból.
Előadó-művészeti szervezetként is kapott pénzt a fideszes egyesület
Nem a Városi Civil Alap az egyetlen, ami közpénzt osztott a Fidesz-szövetséges civileknek. A diósdi Pro Civitate - A Városért Egyesület például három állami forrásból is pénzhez jutott: civil.info.hu adatbázis szerint 2021 és 2023 között összesen 32,9 millió forintot kapott a Nemzeti Együttműködési Alaptól, kulturális és szabadidő tevékenység jogcímen, idén pedig 4,5 milliót nyert el a VCA-tól. Az egyesület képviselője Sohajda Lajos, a diósdi Fidesz alapszervezet elnöke, és a bejegyzési okiratukban megjelölt egyik cél "a FIDESZ-KDNP kormány működésének helyi szinten történő támogatása."
A Pro Civitate 2021-ben még az Előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásából (EMET) is kapott 3,9 millió forintot.
Ezeket a pénzeket az azóta megszűnt Emberi Erőforrás-minisztérium osztotta szét, és elvileg kulturális szervezeteket, programokat támogatott.
Diósdon a Fidesz idén nem indít saját polgármester-jelöltet, azonban a Pro Civitate színében elindul Dizseri András, aki korábban az ECHO TV műsorvezetője volt, illetve 2010-től fideszes önkormányzati képviselő.
"Kerepes és Szilasliget közösségi és kulturális harmóniájának kialakítása, lokálpatrióták összefogása, kulturális rendezvények, falunapok, irodalmi estek rendezése" - ez a célkitűzés szerepel az Összefogás Kerepesért Egyesület bejegyző okiratában, ami most Farkas Domonkos, a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltje mellett kampányol. A szervezet (aminek vezetője korábban szintén fideszes képviselő volt) a Nemzeti Együttműködési alaptól (NAE) kapott 4,5 millió forintot 2024-ben.
Szintén a NEA-tól kapott támogatást a Hajdúszoboszlói Gazdakör, valamint a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület (előbbi összesen 34,267 millió, utóbbi 40,76 millió forintot nyert el 2017 és 2024 között), amelyek most szintén a Fidesz szövetségeseként indítanak polgármester-jelölteket.
A fenti felsorolásból látható, hogy a kormány három forrásból is juttatott közpénzt olyan "civil" szervezeteknek, amelyek később hivatalosan is jelölőszervezetként álltak be a fideszes polgármester-jelöltek mögé. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa, ami az álcivil közpénz-támogatásokat illeti, hiszen a különböző civil támogatási programokon, vagy akár a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül még tucatjával kaptak közpénzeket helyi fideszes potentátok egyesületei, amelyek nyílt vagy kevésbé nyílt módon segítenek be a jelöltek kampányba.
A parlament még 2011-ben hozott meg egy rendelkezést, ami lehetővé tette, hogy akár közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetek is pénzhez juthassanak a civil célra fordított költségvetési forrásokból. Kivételt csak a Bethlen Gábor Alap forrásai jelentenek, azonban a Bethlen Alapkezelő egy kiskaput alkalmaz, ugyanis a VCA esetében nem a saját, hanem a Miniszterelnökség pénzét osztja, így ezek az összegek legálisan mehetnek politizáló "civilekhez".
Zubor Zalán
Címlapkép: Átlátszó montázs | Három forrásból is folyik a közpénz a fideszes jelölteknek kampányoló civileknek | Több településen is felkerülnek a szavazólapokra – általában Fidesz-KDNP-s polgármester-jelölteket támogatva – olyan egyesületek, amelyek korábban civil szervezeti támogatás keretében kaptak közpénzt. Diósdon például egy olyan szervezet indítja a kormánypárti jelöltet, ami három helyről is kapott állami pénzt, például „előadó-művészeti szervezetként” is kapott támogatást. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/05/10/harom-forrasbol-is-folyik-a-kozpenz-a-fideszes-jelolteknek-kampanyolo-civileknek/ | 2024-05-10 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Folytatta a csak a Covid-világjárvány által óhatatlanul megtört lendületét a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. A megannyi kormányzati megbízása miatt nemes egyszerűséggel csak a Fidesz kedvenc (vagy más szóval: házi) őrző-védő - vagy ahogy a hivatalos papírokban a főtevékenysége szerepel: személybiztonsági - cégeként elkönyvelt társaság immár harmadik éve döntögeti a rekordokat.
Az előző évihez képest 2021-ben 80 százalékkal magasabb árbevétel elérése után ugyan 2022-ben "csak" 28 százalékos növekedést ért el, 2023-ban azonban sikerült erre rátennie egy lapáttal. A közel 23,8 milliárd forintos nettó árbevétele több mint 31 százalékkal haladta meg a tavalyelőttit.
Továbbra is az objektumvédelemből folyik be a legtöbb a céghez, ez tavaly 14,6 milliárdot hozott a Valton-Sec konyhájára, 4 milliárddal többet a 2022-esnél. De a rendezvénybiztosítás 2023-as 6,3 milliárdos forgalma is lekörözte a tavalyelőtti csaknem 4,2 milliárdos értéket. Csupán az egyéb biztonsági tevékenység mellett szerepel mínusz, de az is csak azért, mert az összárbevételen belüli - vélhetően tudatos - átrendeződés hatására annak 2022-ben még 1,7 milliárdos forgalma 2023-ban lement 1 milliárdra.
Az árbevétele döntő része Magyarországról származott a cégnek. Az már csak apró érdekességnek tekinthető, hogy a Valton-Sec elenyésző szolgáltatásexportjából az ázsiai megrendeléseinek értéke 2023-ban a 2022-es kevesebb mint felére esett, 134,4 milliósról 53,7 millió forintosra, miközben a tavalyi beszámolóban feltűnt egy mikronnyinak tekinthető, 46 ezres tétel. Ezen külföldi megrendelések mibenléte az éves beszámoló kiegészítő mellékletéből nem derül ki, de ha tippelni kell, akkor az egyik kormányzati, fideszes potentát utazásához köthető (bár a 46 ezer forintos "aprópénz" így is furcsa).
A Valton-Sec érdekeltségeinek köre 2023-ban tovább hízott. A múlt év végén kettővel több, így már egy híján tucatnyi vállalkozásban volt részesedése, miután mindkét új szerzeményben, a Jet Estate Kft.-ben és s Jet Solutions Kft.-ben 24-24 százalékos üzletrészt szerzett. Utóbbi - mint arról lapunk elsőként beszámolt - az elérhető információk szerint 9 darab üzleti repülőgéppel rendelkezik.
A Valton-Sec adózott nyeresége minden addigit meghaladó mértékben nőtt egy év alatt. Egész pontosan a cég 2023-ban közel 1 milliárddal több, 2,8 milliárd forintos profitot zsebelt be, mint 2022-ben - ez több mint 50 százalékos növekmény.
Hogy ebből kivesznek-e osztalékot és ha igen, akkor mennyit a tulajdonosok, azt az egy évvel korábbiakhoz hasonlóan ezúttal sem kötik a kívülállók orrára. Az adózott eredményt és a mérlegfőösszeget elfogadó április 24-ei éves közgyűlésről készült taggyűlési jegyzőkönyv végén mindössze annyi szerepel, hogy
"Az osztalékról ugyanezen a napon a 2/2023 sorszámú határozatban dönt a taggyűlés."
Mindenesetre a 2023-as számokból annyi kiolvasható, hogy a cég tavaly eredménytartaléka tavaly 1,32 milliárd forinttal csökkent - ennyit vehettek ki a tulajdonosok osztalékként. Legkésőbb egy év múlva ilyenkor tudhatjuk tehát meg, hogy most mennyit.
De a társaságban 2023-ban végbement tulajdonosi változások indokoltságára sincs válasz. Nevezetesen, hogy mi szükség volt arra, a tavalyi év elejéig még 89 százalékban tulajdonos Varga Lajos eladja pakettjét a Mészáros Lőrinc jogászcsapata által gründolt Prime Multi Zrt.-nek, majd azt egy az egyben visszavegye. Talán majd egyszer erre is fény derül. Jobb híján így a másik, 11 százalékos részvényes kiléte a biztos, ő nem más, mint Bessenyei István, a Rogán-Gaál Cecília barát köréhez tartozó Sarka Kata férje. | Bankot robbantott Orbán Viktorék kedvenc őrző-védő cége | A Rogán-Gaál Cecíliával baráti viszonyban lévő Sarka Kata férje, Bessenyei István résztulajdonában lévő Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-nek kiugróan jó éve volt a 2023-as, azt soha nem látott árbevétellel és nyereséggel zárta. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/valton-sec-fidesz-orzo-vedo-sarka-kata-rogan-gaal-cecilia-ner.html | 2024-05-14 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az Európai Bizottsággal, más uniós országok hasonló hatóságaival és egyéb nemzetközi szakmai szervezetekkel találkozik majd az Integritás Hatóság azokon a külföldi utakon, amelyekre az év elején hirdették meg azt a pályázatot, ahol utazásszervezőjét kereste a szervezet.
A két évvel ezelőtt létrehozott cég keretszerződése két évre és 135 millió forintról szól, a nyertes a Mauri Utazási Kft.
Az aláírt szerződés szerint 2024-re 96 egyéni vagy csoportos úttal kapcsolatos feladatokat tartalmaz, de hozzáteszik: ez csak egy becsült szám, amelyből várhatóan 2 utazás Európán kívüli országba történik majd. A januári felhívásban feltüntetett 135 millió forintos keretösszeg az utazások költségeit és az utazásszervező díját együtt tartalmazza, de a pályázatban az ajánlattevőknek csak a szolgáltatásuk díjára kellett ajánlatot adniuk.
Azzal, hogy a Mauri Kft. összesen nettó 329 000 forintról tett ajánlatot, olyan irodákat utasított maga mögé, mint a Weco-Travel, az OTP Travel, és a Jet Travel. Hogy közülük ki nyújtott be panaszt, illetve két felülvizsgálati kérelmet a Közbeszerzési Hatósághoz, azt viszont már nem részletezi, csak feltünteti az Európai Uniós közbeszerzési értesítő.
A Mauri a kormány régi motorosa, ők utaztatják az MTVA dolgozóit, de a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), a Batthyány Lajos Alapítvány, valamint Orbán Viktor egyik kedvenc folyóirata, a European Conservative munkatársait is.
Bár a cég 2023-as mérlegét még nem hozta nyilvánosságra, az Opten adatai szerint 2022-ben az elmúlt évek legszebb bevételét (6,1 milliárd forint) és nyereségét (209 millió forint) produkálták.
Az elnyert pályázattal a Mauri feladata lesz az Integritás Hatóság részére külföldi utazásszervezési szolgáltatások nyújtása, amely magában foglalja:
a repülőjegy foglalását;
egyéb menetjegyek (így különösen nemzetközi vonat, autóbuszjegyek, hajójegyek, kompjegyek stb.) ügyintézését;
szállásfoglalást;
gépkocsi bérlést, repülőtéri transzfer szolgáltatást, taxi foglalást;
vízumügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatást;
biztosítások megkötését;
repülőjegy módosítását, visszatérítését, szálláshely/biztosítások módosításának, törlésének, lemondásának ügyintézését.
Azt még januárban árulta el az Integritás Hatóság az Átlátszónak az utazások céljával kapcsolatban, hogy "az Integritás Hatóság folyamatos kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal, együttműködik és tapasztalatot cserél más uniós országok hasonló hatóságaival, valamint olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyek a törvény által meghatározott feladatai elvégzésében a partnerei lehetnek vagy ahhoz szakmai segítséget, információt nyújthatnak".
Hangsúlyozták: a tervezett utazások az Integritás Hatóság elnökének, elnökhelyetteseinek, szakmai vezetőinek személyes találkozókat igénylő látogatásaira vonatkoznak, és kiterjednek a nemzetközi konferenciákon történő részvételre is.
Hozzátették: ahol lehet, a Hatóság munkatársai inkább online eszközöket (videohívás) vesznek igénybe, de olyan megbeszélések, egyeztetések is zajlanak, amelyekhez szükséges a személyes külföldi jelenlét."
Az úticélokkal kapcsolatban csak egyetlen Európai Unión kívüli pontos úticélt határoztak meg, az pedig a Serious Fraud Office (SFO) eseménye. Az SFO egy brit speciális ügyészi hatóság, amely legfelsőbb szintű súlyos vagy összetett csalásokkal, vesztegetésekkel és korrupciókkal foglalkozik.
Mindeközben az Integritás Hatóság elnöke, Biró Ferenc egy brüsszeli sajtótájékoztatón kijelentette: a szervezet jogkörei nem elegendők és a biztosított jogkörök sem végrehajthatók Magyarországon, és hangsúlyozta a nyomozási jogkörök kiszélesítésének szükségességét. Ezért a Hatóság elkészítette a jogszabályra vonatkozó javasolt módosításokat, amelyeket benyújtott mind az Igazságügyi Minisztérium, mind az Európai Bizottság részére. Az Integritás Hatóság a honlapján így számol be eddigi munkájáról: | Megvan, kivel költ el utazásra 135 millió forintot az Integritás Hatóság | Januárban közbeszerzés útján kereste az Integritás Hatóság azt a céget, amely kétéves keretszerződés alapján 135 millió forintért utaztatná a munkatársait. A szervezet körül zajlik az élet: miközben megtalálták a nyertes céget, új jogköröket is szeretnének kapni. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/megvan-kivel-kolt-el-utazasra-135-millio-forintot-az-integritas-hatosag.html | 2024-05-06 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Metropol információi szerint négy évet ült a legsúlyosabb büntetés-végrehajtási intézményben, fegyházban. Aztán Magyar Péter legközelebbi munkatársaként találta meg számítását. Nemcsak gazdasági vezető, ő irányítja Magyar Péter titkárságát is.
Sájer Mária éveken át egy piramisjátékot üzemeltető banda tagjaként csalt, lopott és hamisított, nyugdíjasok százait is gátlás nélkül meglopva. Bűntársaival 8 milliárd (!) forintot tüntettek el, a pénz nagy része azóta sem került elő. Körülbelül 7 milliárd forintot sikerült elrejteniük a hatóságok elől.
Sájer Mária nem csak legközelebbi munkatársa, gazdasági vezetője, titkárságvezetője Magyar Péternek, de lényegében a rokona.
Ő az édesanyja Vogel Evelinnek, Magyar élettársának, akit az újdonsült politikus minden rendezvényre magával visz.
A 4 évet fegyházban letöltő, nemrég szabadult Sájer Magyar Péter csapatának egyik legfontosabb tagja. Gazdasági vezető, aki árnyékként követi Magyar Pétert, a titkárságát is ő irányítja. A legszűkebb stábba tartozik, mint például Nagy Ervin. Ő kezeli a számlákat, fizeti a beszállítókat, színpadi technikát, testőröket, irányítja, kezeli a hirtelen százmilliókkal felduzzasztott Magyar-klán pénzügyeit. A színpadra lépés előtt jellemzően vele vált szót utoljára Magyar Péter.
Sájer Mária a jogerős ítélet indoklása szerint bűnszervezetben követett el folytatólagos csalássorozatot és magánokirat-hamisítást éveken keresztül. Társaival együtt üzemszerűen csaptak be, fosztottak ki embereket, vették el megtakarított pénzüket. Kispénzű nyugdíjasokat éppúgy kifosztottak, mint módosabb embereket. 1200 (!) embert loptak meg azt ígérve, hogy "fialtatják" a pénzüket, több kamatot adnak a bankoknál. Eközben semmilyen pénzügyi tevékenységet nem végeztek, a beszedett pénzeket elköltötték, elrejtették, illetve a rendszerbe korábban belépők kifizetésére fordították. Sájer a bűnszervezet fontos tagjaként kapott 4 éves fegyházbüntetést.
Magyar Péter gazdasági vezetője kiemelkedő szerepet játszott a bűnbandában. Azt hazudta a károsultaknak, hogy a médiába, filmgyártásba fekteti be pénzt, így fizet majd magasabb hozamot. A bírósági ítélet kimondta, hogy egy károsultra vetítve ő okozta a legnagyobb kárt, miután 108 milliót csalt ki egyetlen embertől. Volt, akit rábeszélt arra, adja el a lakását, hogy a pénzt majd "megforgathassa". Nem zavarta, ha emiatt utcára került valaki.
A bűnszervezet 10-50 százalék közötti hozamot ígért az átvert áldozatoknak, bármit megtettek, hazudtak gátlástalanul, csakhogy megszerezhessék a pénzt. A vádirat szerint nemegyszer papírzacskóban vitték el a becsapott nyugdíjasok félretett pénzét.
A megtévesztés kedvéért banki igazolások ezreit (!) hamisították, hamis banklogókat gyártottak, ebben is profinak bizonyult Magyar Péter gazdasági vezetője. A megtévesztés kedvéért a bűnszervezetnek még arra is volt gondja, hogy Budapesten a fontos pénzügyi intézményeknek helyet adó Bankcenterben, a Szabadság téren béreljenek irodát.
Döbbenetes "epizód", hogy a bűnbanda tagjai, amikor kezdett összeomlani a "rendszer", 700 millió forintnyi készpénzt bevittek egy lottózóba. A rengeteg szelvény megjátszására külön terminált kellett felszerelni! A kicsalt pénzt kockára téve végül 100 millió forintot sikerült nyerniük. Az esetet rögzíti a bírósági ítélet indoklása.
Sájer Mária, Magyar Péter gazdasági főnöke bírósági vallomásában elismerte, hogy "nem volt ismeretlen" számára ez a pénzügyi modell, vagyis bevallotta, hogy több más piramisjátékban is részt vett. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság, hogy Sájer Mária akkor is folytatta az emberek kifosztását, amikor a banda egyes tagjait már letartóztatták. Még ekkor is kicsalt több gyanútlan emberből sok millió forintot. Ahogy a bírósági ítélet indoklása kimondja: gátlástalanul hazudva, manipulálva fosztotta ki őket. Ezért a bíróság a lehető legsúlyosabb büntetés-végrehajtási fokozattal sújtotta, 4 év fegyházat kapott, és még a feltételes szabadságra kerülés lehetőségét is kizárták. Ilyen büntetést csak a legveszélyesebb bűnözők esetében szabnak ki a bíróságok. Sájer Máriának le kellett ülnie mind a 4 évet. Aztán az útja Magyar Péterhez vezetett. | 4 évet ült fegyházban piramisjátékért Magyar Péter gazdasági vezetője, nemrég szabadult | 1200 embert vert át, kicsalta a pénzüket, bankpapírokat hamisított... Magyar Péter gazdasági vezetője, Sájer Mária Judit nemrég jött ki a fegyházból, ahova egy bűnszervezet fontos tagjaként 1200 (!) ember meglopásáért, gátlástalan átveréséért került. | null | 1 | https://metropol.hu/aktualis/2024/05/magyar-peter-gazdasagi-vezetoje-fegyhaz-piramisjatek-sajer-maria | 2024-05-13 12:26:00 | true | null | null | Metropol |
"Olyan környezetet teremtünk a magyar labdarúgásban, hogy a multinacionális cégek ellenállhatatlan vágyat érezzenek a csapatok támogatására" - ezt ígérte Orbán Viktor azon a felcsúti találkozón, amelyre a hazai élvonalbeli labdarúgóklubok tulajdonosait hívta össze, még 2010 elején, nem sokkal a parlamenti választások előtt. Az ígéretről a találkozó egyik résztvevője beszélt a Figyelőnek pár évvel később, amikor már látni lehetett, hogy a futballt nem a multik fogják finanszírozni.
Nemrég azonban kiderült, hogy ha kicsit többet is kellett várni a nagy nemzetközi szponzorok megjelenésére a futballban, mint amit a 2010-es ígéret sejtetett, 14 év késéssel végül csak megérkezik a nemzetközi tőke a hazai labdarúgásba. Igaz, nem nyugatról, ahogy azt 2010-ben sokan gondolták, hanem Oroszországból. És bár rengeteg dolog történt 2010 óta a magyar labdarúgásban, amire korábban nem sokan számítottak, a Fradi és a Gazprom összeborulása valószínűleg így is a legmegdöbbentőbb fejlemények egyike.
Nem szponzoráció, hanem háborús PR
A Blikk írta meg először, hogy a Gazprom orosz gázipari óriás több milliárd forintos szponzori megállapodást írhat alá a Ferencváros labdarúgócsapatával. A hír nem véletlenül keltett komoly felzúdulást, egy ilyen támogatást ugyanis elég nehéz a szponzoráció hagyományos céljai mentén értelmezni.
A tavaly 20 év után először veszteségessé vált Gazprom egészen biztosan nem új ügyfelekre pályázik a megállapodással, sőt még csak nem is közvetlen értékesítésnövelésre, ami sokszor az ilyen együttműködések egyik legfontosabb motivációja. A gázórásnál ugyanis ennek nincs értelme: a Gazprom nem egyéni fogyasztóknak értékesít, más energiacégekkel, kereskedőkkel, kormánytagokkal tárgyal, ebben a körben pedig nem fog több potenciális partnert elérni a Fradin keresztül.
A Gazprom célja így egyértelműen egyfajta legitimáció.
Persze értelmezhetjük ezt brandépítésként, ami szintén egy hagyományos cél a szponzori megállapodásoknál. Csak normál esetben nem éppen így. A Gazprom ugyanis a sporttal elérhető pozitív képzettársítással a háború miatt erősen megtépázott hírnevét akarja javítani, vagy inkább tisztá(bb)ra mosni, és erre használná fel a Ferencvárost.
Ehhez nem véletlenül nem adja más a nevét. A Gazpromot a háború kirobbanása után lényegében teljes Európából kiebrudalták. Szakított a gázipari céggel a német Schalke, amit 16 évig szponzoráltak az oroszok, de még a pénz forrására általában nem éppen finnyás UEFA is ajtót mutatott nekik.
A Gazprom egyetlen európai partnere a szerb Crvena zvezda maradt. A Vörös Csillag*Ezt jelenti a Crvena zvezda. névtől azonban kevésbé idegen a Kremllel összenőtt, Ukrajnában harcoló orosz alakulatokat is támogató nagyvállalat pénze, mint a Fradi "Erkölcs Erő Egyetértés" jelmondatától.
Barátok és tao
Teljesen egyértelmű tehát, hogy Fradit jórészt politikai célokra akarja használni egy orosz nagyvállalat, illetve a mögötte álló politikai hatalom. Valójában azonban ebben csak az orosz az újdonság: a magyar labdarúgás finanszírozása ugyanis már jó ideje hasonló érdekek mentén és módon zajlik.
A hazai futballban valójában sosem honosodott meg a nyugati értelemben vett sportszponoráció.
A 2000-es évek első évtizedében a sportközgazdászok között elég elterjedt vélekedés volt, hogy a (nemzetközi) cégek szponzori pénzei jelenthetik a kiutat a magyar focinak. Ekkor a hazai futball már jó ideje szenvedett, és nem csak a pályán. A rendszerváltás után elapadtak az állami források, és a 90-es években ugyan még többször kimentette a politika a klubokat, a 2002-es kormányváltás után azonban egyre látványosabban vonult ki az állam nemcsak a labdarúgásból, hanem úgy általában a sportból is.
Volt egy időszak, amikor a szakmában arra számítottak, hogy a kieső állami pénzeket a piacról fogják pótolni a labdarúgócsapatok, méghozzá úgy, hogy a finanszírozás fő forrása a szponzoráció lesz. A nagy cégek azonban a 2000-es évek magyar futballjában valamiért nem láttak túl nagy kommunikációs potenciált. Így nem is sikerült jelentős szponzori pénzt behúznia a kluboknak. A megállapodások többsége leginkább kapcsolatokra alapozott, "baráti" támogatás volt, azaz
a "szponzorok" sok esetben csak azért adtak pénzt egy-egy csapatnak, mert valami kötődésük volt az együtteshez vagy annak vezetőjéhez, tulajdonosához.
A futball finanszírozása aztán 2010-ben teljesen megváltozott. A labdarúgást annyira elöntötte a pénz, hogy annak már erősen kontraproduktív volt a hatása: a túlfinanszírozás a motiváció kiölésével a fejlődés gátja lett.
Ezt persze az első években nem lehetett előre látni, sőt 2010 környékén még úgy tűnt, hogy akár a vállalati szférát is sikerül a korábbiaknál jobban bevonni a futball finanszírozásába. Jó eséllyel a tao-támogatások bevezetésének, majd a szabályozás későbbi módosításának is volt ilyen célja. A taónak azonban végül épp ellentétes hatása lett. A korábban baráti alapon szponzoráló vállalatok az új rendszerben sokkal olcsóbban, az állam kontójára mecénáskodhattak, így még a korábbi kvázi-szponzorok is szép lassan elpárologtak.
De akkor honnan jön 15 milliárd?
Mindezek fényében elsőre elég meglepő lehet, hogy az élvonalbeli magyar labdarúgó-csapatok egy fő bevételi forrása így is a szponzoráció. Sőt, a Magyar Labdarúgó Szövetség egy tavaly közzétett jelentése szerint (pdf) 2021-ben az NB I-es együtteseket fenntartó cégek bevételének 37 százaléka származott szponzorációból és reklámtevékenységből, amivel ez számított a legfontosabb tételnek a bevételi struktúrában.
Az egyes vállalatok beszámolói alapján mi ennél valamivel kisebb arányt kalkuláltunk, de a mi számításunk szerint is 16 milliárd forint fölötti összeghez juthatott ilyen formában a hazai élvonal abban az évben. A következő esztendőben ez az összeg kissé csökkent, és az összes bevételen belüli részesedése 30 százalék alá esett, de még így is meghaladta a 14 milliárd forintot.
Magyarul mostanra éves szinten 15 milliárd forintnyi szponzori pénz kerül a hazai labdarúgó-élvonalba. Kétszer annyi, mint amennyi 2010-ben az NB I teljes büdzséje volt. Mi akkor a probléma?
Alapvetően az, hogy
a támogatások nagy részét alig néhány csapat húzza be, és ezeknek a pénzeknek a jelentős hányada sem hagyományos értelemben vett szponzoráció.
A 2022-ben szponzori pénzként összeszedett 14,4 milliárd forintból 12,3 milliárd mindössze négy csapathoz került. Azaz a maradék nyolc együttes mindössze 2,1 milliárdos bevételhez jutott ilyen formában. A szponzori pénzek aránya a beszámolók szerint a cégek felénél nem érte el a 20 százalékot, de két csapatnál még az ötöt sem. A szponzormilliárdosoknál pedig a pénz jellemzően egy-két nagy támogatótól jött: a Fehérvárnál a Moltól, a Fradinál a Telekomtól és az MVM-től, a Felcsútnál pedig a Mészáros-csoporttól.
Állam, Ner, lobbi
A finanszírozás fenntarthatósága szempontjából ennél is sokkal nagyobb probléma azonban, hogy itthon a legritkább esetben támogat egy vállalat azért egy focicsapatot, mert attól az értékesítése közvetlen felfutását, márkájának erősítését vagy új ügyfeleket remél. A magyar élvonalbeli futball jelenlegi szponzorait alapvetően három csoportba sorolhatjuk: állami cégek, NER-es nagyvállalatok, piaci cégek. A három csoportban azonban közös, hogy
ha vannak egyáltalán a támogató cégeknek üzleti céljaik a focival, azt akkor is a politikán keresztül igyekeznek elérni.
Az állami cégeknél sokszor nem is nagyon jelenik meg üzleti érdek. A legjobb példát a közelmúltban erre pont a FTC szállította, igaz, nem a labdarúgó-, hanem a kézilabda-szakosztály. A csapatot évekig szponzorálta az állami tulajdonban lévő Mahart PassNave Személyhajózási Kft., mígnem Lázár János közlekedési miniszter év elején felmondatta a szerződést. A társaság a megelőző kilenc évben közel 180 millió forinttal támogatta a Fradi női kézilabdacsapatát. Az együttműködés mögött azonban elég nehéz üzleti érdekeket találni. Még februárban kerestük az állami céget, mások mellett érdeklődtünk náluk a szerződésbontás okáról, arról, hogy milyen üzleti hasznot reméltek a szponzorálástól, illetve, hogy fogalmaztak-e meg elvárásokat a pénzért cserébe, de kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ.
Mindenesetre az ügyből politikai botrány lett. Kubatov Gábor, az FTC elnöke és a Fidesz alelnöke közleményben rontott neki a Mahart-Passnave Kft. vezetőjének.
A szintén Fradit támogató MVM szponzori tevékenysége mögött sem könnyű üzleti érdekeket találni. Az energetikai cég számos piacán monopolhelyzetben van, de ahol nincs, valószínűleg ott sem a sportszponzorációval lehet legjobban előremozdítani a vállalat üzleti teljesítményét. Ennek ellenére az MVM még a Mahartnál is két nagyságrenddel több pénzt költ erre a célra. A társaság évente 6,6 millió eurót és 1 milliárd forintot fizet a FTC különböző szakosztályainak*Az FTC teljes labdarúgáshoz kapcsolódó szervezete mellett a szponzorációs együttműködés a következő csapatokra és sportágakra terjed ki: felnőtt női kézilabdacsapat, felnőtt férfi kézilabdacsapat, felnőtt férfi jégkorongcsapat, felnőtt férfi vízilabdacsapat, felnőtt női vízilabdacsapat, felnőtt curlingcsapat, női akrobatikus torna, atlétika, birkózás, férfi torna, kajak-kenu, kerékpár, női torna, ökölvívás, szinkronúszás, teke, triatlon, úszás, vívás..
Valószínűleg hasonló nagyságrendben öntik a pénzt a hazai futballba a kormányközeli vállalkozók leggyakrabban állami megrendelésekből élő vagy rendszeresen állami támogatáshoz jutó cégei is. A leglátványosabban ez a Felcsútnál ütközik ki. A Puskásnak tucatnyi Mészáros Lőrinchez köthető szponzora van, de az Orbán-család cégei is támogatják. Emellett rengeteg egyéb olyan építőipari vállalat szerepel az együttes szponzorfalán, amelyek szintén rendszeres résztvevői a sokmilliárdos építési közbeszerzéseknek.
Mivel a Felcsút "szponzorálásával" ezek a cégek tényleg semmilyen hagyományos értelemben vett marketingcélt nem képesek elérni, így
ezeket a támogatásokat nehéz nem a kormány és különösen a kormányfő irányába tett gesztusként értelmezni.
Tökéletesen szemléltette ezt, amikor az Orbán-Simicska háború kirobbanását követően szinte azonnal eltűntek a felcsúti labdarúgó-akadémia támogatói közül Simicska Lajos cégei.
Persze nem csak a Puskásnál láthatunk hasonló szponzorokat. A szintén Ner-érdekeltségbe tartozó horvátországi Eszék csapatát is magyar építőipari cégek támogatják, de a Diósgyőr szponzorfalán is feltűnik a Duna Aszfalt, illetve a Mészáros és Mészáros Zrt., míg a ZTE-nek a Pharos 95 és a Záév fizet.
A NER-es cégeknél tehát egyfajta hálapénz a labdarúgás támogatása, de gyakran a piaci alapon működő szponzorok motivációi is hasonlóak. A különbség annyi, hogy ezek a vállalatok nem utólag, hálából fizetnek az elnyert állami megbízásokért vagy támogatásokért, hanem valamiféle lobbitevékenységnek tekintik a labdarúgás támogatását. Elég régóta beszélnek arról üzleti és focis berkekben is, hogy ha valaki lobbizni szeretne, vagy üzleti, gazdasági ügyekről beszélne a miniszterelnökkel, akkor erre a Felcsúti VIP-páholyban nyílik a legjobb lehetőség. Nem véletlenül tűnnek fel időről-időre a Puskás meccsein a hazai gazdasági élet fontos szereplői.
Ez azonban nem csak Felcsúton van így: kicsiben más stadionokban is ez zajlik. A Kisvárda honlapján például egy szponzori találkozóról készült tudósításban azt írták, hogy egy NB I-es mérkőzés
"nemcsak a szurkolók számára ad rendszeres élményt, hanem a gazdasági élet szereplőinek is, akik számára továbbra is társadalmi-üzleti élet színtere is egyben egy-egy hazai mérkőzés".
A képek alapján egyébként szűk körű találkozón ott volt Seszták Miklós kormánybiztos is, "aki a térség országgyűlési képviselőjeként köszönte meg a cégvezetők ilyen jellegű támogatását".
Az ilyen kisebb piaci szponzorok nagy része a helyi csapatokhoz kötődik, amiben persze szerepet játszhat a lokálpatriotizmus is, de többnyire inkább ez a politikai-üzleti motiváció a jellemző. A focin keresztül kapcsolatot lehet építeni a helyi kiskirályokkal vagy Felcsúton akár az országos politikai elittel is.
Ehhez persze az is hozzájárul, hogy hiába nőtt az elmúlt években a magyar bajnokság népszerűsége,
a legtöbb csapat támogatása továbbra is teljességgel alkalmatlan bármiféle marketingcél eléréshez.
Ez alól valószínűleg épp a Ferencváros az egyetlen kivétel. Ám még a Fradi támogatásánál sem törvényszerűen a hagyományos marketingcélok dominálnak. A már említett MVM esetében például egészen biztosan nem. A főszponzor Magyar Telekomnál lehetnek ilyenek, de az ügyre rálátó forrásaink szerint esetükben sem kizárólag a Fradi népszerűsége, illetve az így elérhető tömeg volt a csapat támogatása melletti egyetlen érv. Ahogy a Mol és a Fehérvár azóta megszakadt kapcsolatában sem.
Nem csak hobbi
Az élvonalbeli labdarúgócsapatokat támogató cégek nagy többsége tehát nem hagyományos üzleti célok mentén jelenik meg szponzorként a labdarúgásban, hanem vagy direkt állami utasításra (állami cégek), vagy valamilyen politikai kapcsolatok révén elérhető hasznot remélve, esetleg meghálálva. Más kérdés, hogy ez nem működne, ha a kormány és ezen belül a kormányfő számára nem lenne kiemelten fontos a labdarúgás.
De Orbán Viktornak kiemelten fontos a futball, és a közhiedelemmel ellentétben biztosan nem csak azért, mert a labdarúgás a hobbija.
A sportnak, és ezen belül a focinak ugyanis politikai legitimizációs ereje van, amit a hidegháború idején a vasfüggöny mindkét oldalán, de a szocialista blokkban különösen aktívan igyekeztek kihasználni. Ezt pedig a Fidesz és a miniszterelnök is felismerte.
A labdarúgás szponzorálásának céljait tehát eddig is politikai dimenziók mentén lehetett meghatározni. A folyamatokban így sok újat már nem hoz, hogy a Gazprom is belép erre a piacra. Legfeljebb annyit, hogy a politikai alapú hazai sportszponzoráció nemzetközivé válik. Így a hazai labdarúgás már nemcsak a magyar, hanem egy hazánkkal szomszédos országot megtámadó Oroszország politikai érdekeit is kiszolgálja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukottA magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nyolc éve tömik a focicsapatokat állami milliárdokkal, lassan belefulladnak2010-ben 500 millióból gazdálkodhatott egy NB1-es csapat, most 2 milliárdból. Rengeteg támogatás jön az államtól és milliárdoknak nem lehet megállapítani az eredetét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögöttA magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Nem a Gazprommal lesz a politikai haszonszerzés eszköze a Fradi és a magyar labdarúgás | Mert már régen az. A magyar futballban soha nem alakult ki valódi szponzoráció. A Fidesz hatalomra kerülését követően a baráti pénzeket a politikai motiváció váltotta fel. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20240506/nem-a-gazprommal-lesz-a-politikai-haszonszerzes-eszkoze-a-fradi-es-a-magyar-labdarugas/ | 2024-05-06 20:34:00 | true | null | null | G7 |
Jelentős eltérések vannak az egyes vármegyék között az alapján, hogy mennyi tao-támogatást hagyott jóvá különböző sportszervezetek számára az elmúlt 13 évben a Magyar Labdarúgó Szövetség. Különösen látványossá válik ez, ha népességarányosan nézzük az adatokat.
Már az is érdekes, hogy a legtöbb tao-pénz nem a fővárosba, hanem Fejérbe érkezett. A tao-támogatás bevezetése, 2011 és 2024 között a vármegye sportszervezeteinek 53 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a szövetség. A másik véglet Nógrád, ahol ez a szám csak 5,5 milliárd.
Népességarányosan is nagyok a különbségek, bár valójában itt is csak Fejér miatt. Miközben a többi megyében 30 és 51 ezer forint között szóródott az egy főre jutó támogatás összege, az országos átlag pedig 41 ezer forint volt, addig Fejér vármegye minden lakosára 135 ezer forintnyi tao-pénz jutott.
A megyei adatokat egyértelműen Felcsút támogatása torzítja el. A helyi utánpótlás-nevelési alapítványhoz közel 39 milliárd forintnyi közpénz érkezett tao-támogatás formájában. Enélkül a Fejér vármegyei mutató sem lógna ki az országos számokból: az egy főre jutó támogatás 44 ezer forint lenne.
Az aránytalanságokat jól mutatja a fenti grafikon. Az egy lakosra jutó tao-támogatás Felcsúton - ahol Orbán Viktor a gyerekkorát töltötte - meghaladta a 20 millió forintot, azaz több mint ötszázszorosa volt az országos átlagnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évig papíron vezethette a minisztérium, hogyan költöttek el 800 milliárd forintotEgy perben a minisztérium képviselője maga állította, hogy "minden papíralapon áll rendelkezésre", miközben a tárcának kellett volna ellenőrizni a közpénz elköltését.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell még egy milliárdos sportkollégium az emberré váláshozFurcsa elemzést írt a berettyóújfalui futsalklub arról, hogy milyen gazdasági-társadalmi hatása lesz a jórészt közpénzből épülő, másfél milliárdos kollégiumuknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKellett még 440 millió forint FelcsútraAz első körben sportszállóra megítélt 2,4 milliárd felett kap még ennyit a miniszterelnök által alapított akadémia. A tao-rendszer bevezetése óta 35 milliárdnál tartanak.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Adat Felcsút Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában
Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot
Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.
Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon
Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.
Sokkal drágábban épülhet új atomerőmű Csehországban, mint Pakson
A dél-koreai KHNP építheti meg Csehország új atomerőművét a jelenleg is működő Dukovany atomerőmű telephelyén; 43 százalékkal lehet drágább, mint Paks 2.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét. | Ötszázszor több tao-pénz jutott a felcsúti focinak, mint az országos átlag | Az egy lakosra jutó tao-támogatás Felcsúton meghaladta a 20 millió forintot. | null | 1 | https://g7.hu/adat/20240510/otszazszor-tobb-tao-penz-jutott-a-felcsuti-focinak-mint-az-orszagos-atlag/ | 2024-05-10 20:57:00 | true | null | null | G7 |
Eddig is nagyüzemben adott ki a Fidesz világmagyarázatát tükröző könyveket az Alapjogokért Központ, de a magát jogielemző- és kutatóintézetként meghatározó, valójában közpénzekkel kitömött álcivil szervezet elérkezettnek látta az időt arra, hogy saját kiadót alapítson. Az Alapjogokért Központ tulajdonosa hivatalosan a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft., a céget 2013. június közepén jegyezte be a bíróság, alapítója pedig Szánthó Miklós főigazgató. A nonprofit vállalkozásnak eddig nem volt leánycége, de február közepe óta már ezzel is büszkélkedhet. Egészen pontosan február 14-én alakult a Központi Kiadó Kft., amelynek főtevékenysége a könyvkiadás, de vállalnak még:
folyóirat, időszaki kiadvány kiadását,
könyvkötést, kapcsolódó szolgáltatást,
nyomást (kivéve: napilap).
A kiadó ügyvezetője Gulyás Dóra lett, aki az Alapjogokért Központ kommunikációs igazgatója. Lesz miből kiadni a fideszes világértelmezést terjesztő könyveket.
Az Átlátszó írta meg, hogy az idei 4,25 milliárd forintos támogatásából az Alapjogokért Központ akár 1,15 milliárdnyi közpénzt is költhetett a leginkább kampányindítóra emlékeztető CPAC Hungary-re, az amerikai trumpisták kedvenc rendezvényének hazai adaptációjára. Az összeget támogatásként a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül (BLA) kapta az elemzőintézet. A lap közérdekű adatigénylés útján nyert betekintést a BLA és az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nkft. közti legújabb támogatási iratokba. Ezek szerint az elemzőintézet a 2024. évre összesen 4,25 milliárd forintot támogatást kap, ezen belül rendezvények tartására összesen 1,15 milliárd forintot költhet.
Az Alapjogokért Központ könyveinek egyik fő szerzője Horváth József biztonságpolitikai tanácsadó. Idén januárban jelent meg a központ gondozásában a Veszélyes idők című alkotás 240 oldalon.
A pacifista, liberális világrend hirdetői úgy tekintettek a katonákra, a fegyveres testületekre, mint idejétmúlt őskövületekre. Aztán kiderült, hogy hadsereg nélkül a XXI. században élni kívánó nemzetek, országok kiszolgáltatott, könnyű prédává válnak. Mindeközben pedig a belső terror, a migrációs hadak áradata és az ideológiai fellazítás mételye is mérgezi öreg földrészünket
- szól a könyv ismertetője.
Természetesen maga Szánthó Miklós főigazgató is jegyez könyvet, ennek Bolond lyukból: A polkorrekt őrület szemléje 2023. a címe. Ennek ismertetője szerint az újsütetű marxisták már az emberi attribútumok megsemmisítésének horrorisztikus álmát szövögetik a fejükben. A könyv azt próbálja bizonyítani, hogy a 24. órában vagyunk, a kultúránkat maga alá gyűrheti egy tébolyult és erőszakos kisebbség. Ennyi talán elég is, ebből is látszik, hogy az Alapjogokért Központ munkatársainak az a központi feladata, hogy legitimálják és képviseljék a nyilvánosságban az Orbán-kormány üzeneteit, valamint dicsérjék a Fidesz politikai teljesítményét.
A kiadó címe a Budakeszi úton van, ez az Alapjogokért Központ bázisa is. Az épületről az RTL írta meg januárban, hogy nettó 170,7 millió forintos ajánlatával az Exedra Kft. nyerte el a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. közbeszerzési eljárását, így ők gondoskodhatnak a fideszes think-thank Budakeszi úti épületének gépészeti korszerűsítéséről. A cikk szerint a korszerűsítés azért is érdekes, mert a Türk Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia épülete közötti hatszintes épületet úgy átalakították át 2021-ben - csaknem 300 millió forintból, ugyancsak az Exadra Kft. megbízásával - , hogy abban még szaunát és konditermet is létrehoztak.
A különböző könyvek és konferenciák szerves részét képezik a rogáni propagandának. Lapunk írta meg, hogy az elmúlt években egymást érték a közpénzekkel kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC) különböző konferenciái, de a NER-es elitképzőnek eddig nem volt saját konferenciaszervező cége. A kormányközeli oktatási intézmény orvosolta ezt a problémát és március 12-én megalapította az RXMS Kft.-t. A magát tehetséggondozó intézményként definiáló MCC konferenciái gyakorlatilag kormánypárti kampányesemények, csak éppen nem a Fidesz vagy a kormány finanszírozza a megszervezésüket.
A könyvek terjesztésével aligha lesz túl sok probléma, hiszen a Libri szintén az MCC tulajdonában van. | Új könyvkiadó segíti a fideszes világkép terjesztését közpénzből | Az Alapjogokért Központ ontja magából a háborús tematikájú és a liberálisokat támadó könyveket. Házon belül megoldják a publikálást. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/konyv-kiado-propaganda-fidesz-vilagkep-haboru-liberalis.html | 2024-05-14 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Költségvetési csalás, pénzmosás, hűtlen kezelés, valamint hamis magánokirat felhasználásának megalapozott gyanúja miatt feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyui Főigazgatóságánál Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője. A politikus szerda reggel a közösségi oldalán posztolt videóban ismertette a lépését, amelynek alapját a Magyar Nemzet szombati cikkében szereplő terhelő adatok és a bemutatott dokumentumok szolgáltatták. Lapunk részletes tényfeltáró írást közölt arról, hogy Karácsony Gergely 2019-es főpolgármester-jelölti kampányát külföldi forrásból finanszírozták. A pénz egy gépjármű-bérbeadással foglalkozó cégen keresztül érkezett, majd a Városházán dolgozó közvetítő segítségével Perjés Gáborhoz, a főpolgármester bizalmasához, a kampányt bonyolító Mindenki Budapestért (Mibu) Egyesület irányítójához került, aki több alkalommal összességében több tízmillió forintot befizetett a Mibu bankszámlájára. A szerkesztőségünkhöz feltehetően Karácsony Gergely közvetlen bizalmi köréből kiszivárogtatott információcsomag része volt sok egyéb dokumentum – belső levelezések és hangfelvételek – mellett több jegyzőkönyv is, amelyek a Mibu egyesület állítólagos adománygyűjtő dobozainak felnyitásáról készültek. Mindezek alapján Budai Gyula azt a gyanút fogalmazta meg a feljelentésében, hogy Karácsony Gergely és köre a 2019-es önkormányzati választási kampányban törvénytelen módszerekkel, több jogszabályt is megsértve használt fel tetemes mennyiségű pénzt. A feljelentésben szereplő bűncselekmények elkövetésének gyanújáról beszélt hétfőn a lapunknak nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán is. Az alkotmányjogász szerint amennyiben a cikkünkben leírtak bizonyítást nyernek, úgy a Bakony Rental Kft. ügyvezetője hűtlen kezelés és sikkasztás miatt felelhet, valamint a cég vezetése és Perjés Gábor is érintettek lehetnek pénzmosás és költségvetési csalás bűntettének elkövetésében. Idézzük fel, miért beszélnek a jogászok súlyos bűncselekmények elkövetésének gyanújáról! A pénz forrása egy rejtélyes külföldi cég Karácsony Gergely régi bizalmi embere – már a zugló polgármesteri időszakában, 2014 és 2019 között fontos pozíciókat töltött be a kerületi önkormányzatnál, jelenleg pedig a Fővárosi Vzművek kommunikációs vezetője – az a Mravik Zsolt, akinek a tulajdonában álló Bakony Rental Kft. 2019-ben, az azt megelőző évhez képest kiugró árbevételt produkált. Az ötszázezer forintról hirtelen 119,2 millió forintra duzzadt árbevétel egy egyszeri, 112,5 millió forintos tanácsadói szerződésnek köszönhető, amelyet Mravik cége a 2019-es pénzügyi beszámolója szerint egy EU-tagállami vevő részére nyújtott. Az egyik kulcsfigura ismét Tordai Csaba Fontos megjegyezni, hogy a Bakony Rental Kft. jogi képviselője egy szintén régi „ismerős”, Tordai Csaba, aki Karácsony Gergely jogi főtanácsadója a Városházán, már a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején államtitkári pozíciót töltött be az akkori Miniszterelnöki Hivatalban, és nem mellékesen Mravik Zsolt élettársa. Ennek fényében nem meglepő, hogy a cégbírósági adatok szerint a Bakony Rental Kft. székhelye az a budapesti, Váci út 34. szám alatt található ingatlan, amelynek a földhivatali nyilvántartás alapján ötven-ötven százalékos tulajdonosa Mravik Zsolt, illetve Tordai Csaba. Hetvenötmillió forint készpénzt adtak át Perjés GábornakA kft. pénzügyi beszámolójából az is kiderült, hogy Mravik még a 2019. októberi önkormányzati választások előtt osztalékelőleg címén kivett a cégből 89,4 millió forintot, amiből – információnk szerint – 75 milliót készpénzben átadott egy tanácsadóként jelenleg is a Városházán dolgozó munkatárs közreműködésével Perjés Gábornak. Mint arra már utaltunk, Perjés volt a Karácsony Gergely kampányát bonyolító Mibu egyesület vezetője. Így folyt tovább a pénz Karácsony kampányábaA már hivatkozott korábbi cikkünkben bankszámla-kivonatok bemutatásával feltártuk a Bakony Rental Kft.-ből kivett pénz további útját. Perjés a Mraviktól közvetítőn keresztül kapott 75 millió forintból több részletben, alkalmanként tízmillió forintot meg nem haladó összegeket befizetett a Mibu egyesület bankszámlájára. Azért kellett figyelnie az egyes befizetések nagyságára, mert a pénzmosás elleni törvény értelmében tízmillió forintos összeghatár felett már nyilatkoznia kellett volna a pénz eredetéről. Ismert technika Lényegében ugyanazt a technikát alkalmazták, amit a 2021-es előválasztási kampány utólagos vizsgálata során megismerhetett már a közvélemény. Emlékezetes: a Karácsony miniszterelnökké válását elősegíteni hivatott 99 Mozgalom ügye abban a nemzetbiztonsági jelentésben látott napvilágot, amely a 2022-es országgyűlési választások külföldi befolyásolásáról szólt. A 99 Mozgalom pénzügyeit szintén Perjés Gábor intézte, aki 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között több részletben, készpénzben fizetett be 506 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára, döntően euróban és angol fontban. A papírozás A két kampány finanszírozásának módja abban is hasonlít, hogy a vélhetően mindkét esetben jórészt külföldről érkezett pénzeket úgynevezett adománygyűjtő dobozokkal vagy ládákkal igyekeztek tisztára mosni. A Mibu bankszámlájára befizetett összegek „lepapírozását” szolgálhatták azok a – korábbi cikkünkben szintén bemutatott – jegyzőkönyvek, amelyek az egyesület állítólagos adománygyűjtő dobozainak felnyitásáról készültek. Érdemes megjegyezni, hogy a jegyzőkönyvek adattartalma hiányos, hiszen az adomány címleteit, illetve a darabszámokat nem tüntették fel, holott ezek kötelező elemei az ilyen dokumentumoknak. | Feljelentés Karácsonyék 2019-es kampánya miatt | Több súlyos bűncselekmény is megvalósulhatott Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesteri kampányában, ezért Budai Gyula, a Fidesz parlamenti képviselője feljelentést tett a Nemzet Adó- és Vámhivatalnál a Magyar Nemzet tényfeltáró cikke alapján. A politikus szerint megalapozott a gyanú, hogy Karácsony bizalmi köréhez tartozó szereplők közreműködésével a külföldről pénzelt kampánnyal összefüggésben költségvetési csalást, pénzmosást és egyéb bűncselekményeket is elkövethettek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/05/feljelentes-karacsonyek-2019-es-kampanya-miatt | 2024-05-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Raportra hívta 2006 elején Széles Gábor a Magyar Hírlap akkori főszerkesztőjét Szombathy Pált, miután nem tetszett neki az újság címlapfotója. Az ipari szektorban szocializálódott nagyvállalkozó kekeckedésébe ekkor annyira beleunt Szombathy, hogy rávágta a tulajra az ajtót. A megszeppent Széles ezért kirúgta, majd szinte egyből - akkor még - vissza is vette a főszerkesztőt. Széles fura figura, imád nyilatkozni a saját médiumainak, sokszor ő a vezető hír, és nem érti, hogy ezen mások miért értetlenkednek. Elvileg mentségére szólhat, hogy távolról érkezett a médiába. Vele párhuzamosan megjelent egy szintén más szektorokból átigazoló magyar médiabefektetői csoport, akik láthatóan profibban kezelik és építik ki a saját vállalkozásaikat.
Bevásároltak
A Marketing&Média értesülései szerint a közelmúltban tulajdont szerzett az InfoRádióban Spéder Zoltán, az OTP év elején leköszönt alelnöke és vezérigazgató-helyettese. Hogy pontosan mekkora részesedést, azt lapzártánkig nem sikerült megtudni, az exbankár ugyanis nem reagált megkeresésünkre.
A rádiónál legutóbb két éve volt jelentősebb tulajdonosi átrendeződés, amikor Mészáros László kivásárolta Heltai Pétert, és saját üzletrészét is az általa képviselt, londoni székhelyű Achilles Trading Ltd.-be csoportosította át. A szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolát működtető cég is tulajdonos volt a rádióban, így az adó háromnegyed része az ő kezében volt. Kisebbségi tulajdonosként még jelen volt a Willow 5 Vagyonkezelő Zrt., amely egy könyvvizsgáló, Mundweilné Csőke Éva tulajdona.
A milliárdos exbankár médiabizniszbe érkezésével háromtagúvá vált az a befektetői kör, amelyek tagjai ugyan független befektetők, ám közös bennük, hogy üzleti szálakon kötődnek vagy kötődtek egymáshoz.
A médiaportfólió nagyságának sorrendjében Nobilis Kristófról, a Balázs Csaba vezette Econet Nyrt.-ről és a már említett Spéder Zoltánról van szó. Jelenleg többek közt napilap, rádió és internetes site-ok tartoznak érdekeltségi körükbe.
Spédert régi és új üzleti kapcsolatok is kötik Nobilishez. 2003-ban Nobilis Kristóf és Szomszéd Judit Alexand-Air Kft. néven céget alapított helikopterük üzemeltetésére, amelyet 2004-ben repülőstül eladtak Spéder Zoltánnak, hogy az OTP alelnöke ezzel örvendeztesse meg főnökét, Csányi Sándort 50. születésnapja alkalmából. Az idén áprilisban pedig a Nobilis többségi tulajdonában lévő Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. igazgatótanácsi tagjává választották Spédert. Egyébként a BIF Nyrt.-nek "köszönheti" Nobilis, hogy a Magyar Nemzet az év elején belekeverte egy politikai összeesküvés-elméletbe. Gyakorlatilag Schmidt Mária csatlósának állították be, amit abból következtettek ki, hogy üzlettársak a BIF-ben. Schmidt ugyanakkor csak azután lett tulajdonos, miután tavaly váratlanul elhunyt férje, Ungár András.
Napi hírek
A néhai üzlettárs Ungárnak meglehetősen széles politikai és üzleti kapcsolatrendszere volt. Nobilist kevésbé tartják haverkodó típusnak, ismeretségei inkább az üzleti világra korlátozódnak. Utóbbiak között persze van, aki időközben beállt politikusnak. Például Bajnai Gordon, akivel évek óta együtt vitorlázik. Talán nem véletlen, hogy a Bajnai által akkoriban irányított Wallis Rt. érdekeltségétől szerezte meg 2004 végén első médiabefektetését, az Indexet. Nobilis legújabb szerzeménye a Napi Gazdaság, amelynek kiadójában 50 százalékos tulajdonrészhez jutott. A cég másik fele Korányi G. Tamás érdekeltségében marad, aki korábban Süle László kiszállásával lett a Napi többségi tulajdonosa. Süle év elejei nyilatkozata szerint a teljes céget 800 millió forintra értékelték, tehát félmilliárd forint körüli tranzakcióról lehetett most szó. Korányinak egyébként tízszázalékos tulajdonrésze van a Bookline.hu Nyrt.-ben, amelyben nemrég vásárolt többségi részesedést a Nobilis médiaérdekeltségeit összefogó Közép Európai Média és Kiadói Szolgáltató Zrt., leánykori nevén SydInvest.
Nobilis hosszú ideig meghatározó tulajdonosa volt az Econet.hu Nyrt.-nek is, amely tavasszal némi meglepetésre többségi tulajdont szerzett az Est Médiát birtokló EMG Médiacsoport Kft.-ben. A jelenleg Balázs Csaba vezette cég korábban már megszerezte a Sziget.hu-t és az Est-bevásárlás után azon melegében hozzájuk került a Boomerang indoor médiacég is. Az Econet.hu-nak jelenleg két domináns tulajdonosa van, a magyar Budai Házak Kft. és a holland Balco Holding BV.
Széles gondok
Széles Gábor, Magyarország egyik leggazdagabb vállalkozója nem sokkal Nobilis után, 2005-ben toppant be a média világába, amikor megalapította az Echo Tv-t. Korábbi nyilatkozatai alapján az ipari termeléshez magukban affinitást nem érző lányai jövőjét szerette volna megalapozni a csatornával.
"Az Echo Tv pártoktól, érdekcsoportoktól teljesen függetlenül fog működni" - nyilatkozta két éve lapunknak Kóczián Péter, a csatorna akkori hírigazgatója. Kóczián egy idő után csak műsorokat vezetett az Echón, de újabban már azt sem, mert kirúgták. Saját bevallása szerint azért, mert nem akart alákérdezni a jobboldali interjúalanyoknak. Főnöke, az MTV egykori elnöke, Szabó László Zsolt szakmai hibákkal magyarázta az elbocsátást. Széles Vital Tv néven indított egy életmódcsatornát is, 2005-ben pedig megvásárolta a Magyar Hírlapot, amit liberális napilapból jobboldalivá pozicionált át. Médiaérdekeltségei összefogására tavaly megalapította az Első Média Holding Zrt.-t. Krecz Tibor, az RTL Klub egykori hírigazgatójának tanácsai alapján hozták létre a céget, ám Széles végül nem fogadta el a szakember által javasolt strukturális változtatásokat.
Szembeötlő, hogy amíg a korábban említett három üzletember csupa olyan médiavállalkozásba fogott, amelyek már jelenleg is nyereségesek, azzá tehetők vagy saját területükön erős piaci szereplők, addig Széles a nehezebb utat választotta. Megvett egy üzletileg nem túl jól működő országos napilapot. Legújabb húzásaként megyei újságot indított Fejér megyében, és állítása szerint újabb megyei napilapok indítását tervezi, miközben már a 90-es évek elején bebizonyosodott, hogy egynél több napilapot nem bír el a helyi piac.
Az Echo Tv nem tudott markáns arculatot kialakítani magáról az elmúlt években, a tévénél zajló változásokat látva erre sok remény nincs is, ugyanakkor háztartásszámban már bőven túllépték az egymilliós lélektani határt, így az előfizetési díjakból akár még meg is élhet a tévé. Vicces, de egyelőre a jóval kevesebb háztartásban fogható, viszonylag unikális tartalmat szolgáltató Vital Tv-ben van a legtöbb fantázia a Széles-birodalmon belül. | Milliárdosok a médiában | Raportra hívta 2006 elején Széles Gábor a Magyar Hírlap akkori főszerkesztőjét Szombathy Pált, miután nem tetszett neki az újság címlapfotója. Az ipari szektorban szocializálódott nagyvállalkozó kekeckedésébe ekkor annyira beleunt Szombathy, hogy rávágta a tulajra az ajtót. A megszeppent Széles ezért kirúgta, majd szinte egyből – akkor még – vissza is vette a főszerkesztőt. Széles fura figura, imád nyilatkozni a saját médiumainak, sokszor ő a vezető hír, és nem érti, hogy ezen mások miért értetlenkednek. Elvileg mentségére szólhat, hogy távolról érkezett a médiába. Vele párhuzamosan megjelent egy szintén más szektorokból átigazoló magyar médiabefektetői csoport, akik láthatóan profibban kezelik és építik ki a saját vállalkozásaikat. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2007/06/26/milliardosok_mediaban/ | 2007-06-26 23:41:00 | true | null | null | 24.hu |
Országosan elhíresült mondattal „gazdagította” ez év februárjában Bácsszőlős históriáját Szarvas Róbert, a község első embere. Amikor a hatalom korrupciós ügyeinek feltárásában élenjáró, független parlamenti képviselő, Hadházy Ákos megkereste, és felrótta neki, hogy jogtalanul lakik az önkormányzat orvosi lakásában, a fideszes polgármester így reagált: „Baszd meg, valahol laknom kell!” Azóta, ha rákeresünk a neten Bácsszőlősre, ez a mondat ismétlődik legsűrűbben. A falu wikipédiás szócikkében is szerepel immár, hogy a polgármester önkényesen költözött be a felújított orvosi lakásba.A napokban a 310 lelkes faluban jártam, és kéttucatnyi helybélit kérdezve úgy tűnt, hogy a többség – a botrány ellenére is – Szarvas Róbertet támogatja. A választáson újrainduló polgármester is úgy érzi, élvezi a bácsszőlősiek bizalmát, hisz pár óra alatt összegyűjtött 65 ajánló aláírást (kilenc is elég lett volna).Szarvas Róbertról tudni kell, hogy intenzív szakasszisztensként előbb a pécsi majd a szegedi egyetem klinikáin dolgozott, később a mentősöknél és egy otthoni egészségügyi szakápolást biztosító vállalkozásnál dolgozott. Feleségével 1999-ben költözött a Bácsszőlőssel szomszédos Csikériára: az asszony háziorvosa volt a környező falvaknak, férje az ő asszisztenseként szolgált. 2010-ben visszavonult a falut 20 évig irányító polgármester, Mondovits Mihály, s ő beszélte rá, hogy induljon a posztért. Mivel a helybéliek elégedettek voltak a férfi asszisztensi munkájával, a Fidesz-KDNP színeiben induló Szarvas a voksok több mint 70 százalékával nyert a választáson. Ez történt 2014-ben és 2019-ben is.„Baszd meg! Valahol laknom kell” – Beköltözött a fideszes polgármester az uniós pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba Bácsszőlősön2012-ben Szarvas Róbert elvált a feleségétől, és azt kérte a bácsszőlősi testülettől, hogy hadd lakjon a falu művelődési házának évek óta üres szolgálati lakásában. Be is költözhetett a 44 négyzetméteres, másfél szobás lakásba. 2015-ben, majd később többször is elpanaszolta a testületnek, hogy meg kellene javítani a ház kéményét, mert visszajön a füst. Csakhogy a falunak nem volt pénze a kéményre.2019-ben az önkormányzat az EU 46,5 millió forintos támogatásával felújította a falu orvosi rendelőjét, és az ahhoz tartozó szolgálati lakást. Az orvosi állást meg is hirdette a falu, de soha nem volt rá érdeklődés. 2021-ben Szarvas Róbert jelezte a képviselő-testületnek, hogy szeretne átköltözni az orvosi lakásba, mert a művelődési ház beszűkült kéménye egyre kiszámíthatatlanabb. A testület nemet mondott a kérésre, a polgármester viszont önkényesen átköltözött a felújított, kétszobás, 78 négyzetméteres lakásba. Akkortól "a képviselők többször is felszólították, hogy menjen ki, s megtette ezt a jegyző is, ám polgármester nem figyelt szavukra."Aztán, hogy Hadházy Ákos ország-világ tudtára adta a visszaélést, a kormányhivatal is felszólította Szarvas Róbertet, aminek ő eleget tett, és áprilisban visszaköltözött a művelődési ház lakásába.A polgármester ottjártamkor elmondta, hogy azért engedelmeskedett, mert nem kell már fűteni, így nem fél a kéménytől. Szakvéleménye van róla (mutatta is), hogy a kémény élet- és vagyonveszélyes. Újrafalazása másfél millióba kerülne, erre a falunak most sincs pénze. Ahogy a polgármesternek se arra, hogy házat vegyen a faluban. Az 55 éves férfi abban bízik, hogy pár éven belül lesz annyi vagyona, hogy vegyen egy használt családi házat helyben vagy a szomszédos Bácsalmáson, ahol másodállásban az orvosi ügyeleten dolgozik ápolókéntA bácsszőlősi képviselő-testület tagjai nem titkolják, hogy szeretnének a júniusi választáson megszabadulni Szarvas Róberttől. A grémium vezéregyénisége, Molnár Zsolt 46 éves vállalkozó, aki azt állítja, hogy a polgármester lekezelte és kinevette őt és társait, ha felszólították, hogy hagyja el az orvosi lakást. Molnár Zsolt azt se hiszi el, hogy a kémény használhatatlan, és azt se, fogadja el, hogy a falunak kelljen gondoskodni a polgármester lakhatásáról. Még számos ügyben kritikus, így amiatt is, hogy szerinte a polgármester a saját céljaira használja a falu autóját. Igaz, ezt a képviselők még nem bizonyították be. Molnár Zsolt szerint attól is tartani kell, hogy a falut megbünteti az EU amiatt, hogy a közösség pénzén felújított szolgálati lakást nem a pályázatban kitűzött célra használták.Szarvas Róbert úgy véli, ettől nem kell félni, hisz saját orvosa Bácsszőlősnek nincs (a kunbajai orvos jár ki hetente kétszer a faluba, akinek nem kell a lakás). Felvetettem neki, hogy tudhatták előre: nagy az orvoshiány, és aligha költözik majd háziorvos egy ennyire kicsi faluba, mégis megpályázták a támogatást a ház felújítására. Ez nem pazarlás az uniós forrásokkal? A polgármester azt felelte, hogy nem, mert a rendelőt mindenképp fel kellett újítani, ám a rendelő teljesen egybeépült a szolgálati lakással, így az se maradhatott ki a munkákból. Szarvas Róbert hozzátette, hogy azért se büntetheti meg az EU a falut, mert "az ő beköltözésével nem történt károkozás, az által, hogy havi 17 ezer 500 forint lakbért fizetett, az örökké forráshiányos önkormányzat legalább egy kis pénzhez jutott (a másik lakás bére feleennyi volt)."Ettől még Szarvas Róbert jogtalanul költözött be, s jelenleg hivatali visszaélés gyanújával nyomozás is folyik az ügyben, és valamilyen büntetés járhat a polgármesternek. Ezzel Szarvas Róbert szembenézett, de nem gondolja, hogy ha nyer a választáson, akkor emiatt utóbb méltatlanná válik a tisztségére.A Fidesz nyíltan nem támogatja a júniusi választáson Szarvas Róbertet. Azt a pletykát viszont cáfolja a polgármester, hogy ki is zárták volna a pártból, továbbra is tag, és az EP-választásra gyűjtött is a Fidesznek 93 ajánlást. De megérti, hogy nem támogatják, mivel az ő önkényes lakáshasználata rossz fényt vethet a pártra. Egyelőre úgy tűnik, hogy egy ellenjelöltje lesz a választáson, ő azonban nem akart nyilatkozni a Népszavának.A falu egyébként végletesen megosztott, a Szarvas mellett állók ócsárolják Molnár Zsolt csapatát, és mindez fordítva is igaz. A polgármestert elutasítóknak nem feltétlenül Szarvassal van bajuk, hanem utálják a Fideszt, és úgy vélik, hogy Szarvas azért maradt a lakásban három évig, minden tiltás ellenére, mert a fideszes vezetők megszokták, hogy bármit megtehetnek."Szarvas Róbert kérdésemre elismerte, hogy hibát követett el. Főleg, hogy lett volna egy jóval olcsóbb megoldás a rokkant kéményű lakásra. "Ha megválasztják, klímaberendezést szereltet a lakásba, félmillióért, és azzal fűt. Amennyiben a falu nem tudja állni a beruházás költségét, kifizeti ő, ígérte elköszönéskor.– Miért nem jutott ez korábban az eszébe? – kérdeztem.– Nem tudom – tárta szét a karját.– És miért kellett olyan drasztikus szóval leráznia Hadházy Ákost?– Mert bajban voltam, nagyon kellett mennem a vécére. Siettem, és ez jött ki a számon. | Jogtalanul élt az uniós pénzből felújított orvosi lakásban a szitkozódó bácsszőlősi polgármester, de szerinte az EU úgysem fogja megbüntetni a falut | Országosan elhíresült mondattal „gazdagította” ez év februárjában Bácsszőlős históriáját Szarvas Róbert, a község első embere. Amikor a hatalom korrupciós ügyeinek feltárásában élenjáró, független parlamenti képviselő, Hadházy Ákos megkereste, és felrótta neki, hogy jogtalanul lakik az önkormányzat orvosi lakásában, a fideszes polgármester így reagált: „Baszd meg, valahol laknom kell!” Azóta, ha rákeresünk a neten Bácsszőlősre, ez a mondat ismétlődik legsűrűbben. A falu wikipédiás szócikkében is szerepel immár, hogy a polgármester önkényesen költözött be a felújított orvosi lakásba. | null | 1 | https://nepszava.hu/3233898_bacsszolos-polgarmester-szarvas-robert-haziorvosi-lakas-europai-unio-riport | 2024-05-02 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Egy Matolcsy Ádám köréhez kötődő cég több nagy értékű ingatlant is vásárolt Dubajban, az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb városában – derül ki a Direkt 36 lapunkhoz is eljuttatott összefoglalójából.E szerint az egyik ilyen nagy értékű ingatlan egy kilencedik emeleti, tengerre néző, 286 négyzetméteres, 3 hálószobás luxusapartman a dubaji One at Palm Jumeirah nevű lakóparkban , amelyhez összesen 50 négyzetméternyi terasz és erkély is tartozik. Ezt a lakást átszámítva több mint egymilliárd forintért vette meg egy Future Holding Limited nevű cég, amely egy kiszivárgott adatbázis szerint a jegybankelnök fiának környezetéhez kötődik. A cég kapcsolattartói adatainál ugyanis olyan e-mail-címek vannak megadva, amely egy Matolcsy Ádám által alapított céghez, valamint korábbi feleségéhez, illetve egyik régi ismerőséhez kötődnek.A Direkt36 egy Matolcsy Ádám nevén szereplő nyilvános Pinterest-fiókon keresztül rátalált több olyan fotóra is, amelyek a számos egyező részlet alapján a luxusapartmanban készültek. Több fotón egy Matolcsy Ádámra hasonlító férfi is látható. Néhány órával azután, hogy a Direkt36 kérdéseket küldött Matolcsy Ádámnak, a fiókból eltűnt a lakás képeit tartalmazó mappa linkje.A kiszivárgott adatok szerint a Future Holding emellett három másik ingatlant is megvásárolt Dubajban. Ezek közül egynél Matolcsy Ádám egyik régi ismerősének és alkalmazottjának az e-mail-címe van megadva kapcsolattartónak, míg a másik kettőnél nem szerepel semmilyen elérhetőség. A négy ingatlan közül hármat időközben eladtak, köztük a One at Palm Jumeirahban lévő apartmant is, amelyet az eredeti árhoz képest több mint egymilliárd forinttal többért kelt el.Matolcsy Ádám korábbi titkárnője intézte a 14 milliárdos New York-i luxusapartman ügyeitAz ifjabb Matolcsy tagadja, hogy ő instruálta volna R. E.-t, ehhez képest…A több százezer dubaji ingatlan tulajdonosi információit tartalmazó adatbázist a washingtoni központú, a nemzetközi bűnözést kutató Center for Advanced Defense Studies (C4ADS) szerezte meg, majd megosztotta a norvég E24 nevű üzleti portállal és az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű tényfeltáró újságírói hálózattal, amely koordinálta a több tucat szerkesztőség részvételével zajló, Dubai Unlocked elnevezésű nemzetközi projektet. Magyarországról csak a Direkt36 vett részt a nyomozásban.A Direkt36 kereste Matolcsy Ádámot és az ingatlanügyletekben résztvevő, hozzá kötődő személyeket. Küldtött kérdéseket a portál Matolcsy Györgynek is, amelyekre a Magyar Nemzeti Bank annyit reagált, hogy a jegybankelnök a felnőtt fiának üzleti ügyeivel nem foglalkozik. | Több luxusapartmant is vett Dubajban egy cég, Matolcsy Ádám köre tűnik fel mögötte | Egy Matolcsy Ádám köréhez kötődő cég több nagy értékű ingatlant is vásárolt Dubajban, az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb városában – derül ki a Direkt 36 lapunkhoz is eljuttatott összefoglalójából. | null | 1 | https://nepszava.hu/3235416_luxusapartman-matolcsy-adam-kore-dubaj | 2024-05-14 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
A Fővárosi Választási Bizottság elmarasztalta az Óbudán induló Fidesz és DK polgármesterjelöltjét is. A szemben álló politikusok egyébként egymás ellen kezdeményeztek eljárásokat.Feljelenti az Összefogás Óbudáért Egyesületet Kiss László polgármester, mert a gyanúja szerint az egyesület törvényellenesen fizeti a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje, Bús Balázs kampányát. A politikus erről a főpolgármesterrel tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt. A költségvetési csalást, továbbá a választás rendje elleni bűncselekményt vélelmező Kiss szerint a Bús Balázs volt fideszes polgármester mögött álló egyesület az államtól kapott támogatásokat közvetlenül a választásban részt vevő fideszes jelöltekre költötte, ami törvényellenes.Ennek igazolására az Összefogás Óbudáért Egyesület Kórház utcai panelház tetején elhelyezett óriásplakátot hozta fel, amely a fideszes induló arcképét ábrázolja, holott az egyesület nem jelölőszervezet, hanem egy civil társaság.Czeglédy Gergő, Óbuda alpolgármestere ezzel összefüggésben kifogást nyújtott be, melynek nyomán a Fővárosi Választási Bizottság – az elsőfokú helyi választási bizottság határozatát helybenhagyva – elmarasztalta az Összefogást Óbudáért Egyesületet. A civil szervezet ugyanis Bús Balázst, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltjét óriásplakátján hirdette azt a megtévesztő látszatot keltve, mintha az Összefogás Óbudáért Egyesület jelöltje lenne, miközben a valódi jelölőszervezetet (Fidesz–KDNP) a plakáton nem tüntette fel. Ezért az ÖÓE-t 100 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte, és eltiltotta a további jogszabálysértéstől.Kiss László szerint az egyesület beszámolóiból kiderül, hogy szinte csak közpénzből gazdálkodik. Az egyesületet Csikósné Mányi Júlia, a Fidesz önkormányzati képviselője vezeti.A sajtótájékoztatón arról nem esett szó, hogy a Demokratikus Koalíció szintén megtévesztette a választókat a Kiss Lászlót népszerűsítő plakátokon azzal, hogy a Civilek Óbudáért Egyesületet is a Kisst jelölő szervezetként tüntette fel. A Fővárosi Választási Bizottság – a helyi választási bizottság határozatát megváltoztatva – emiatt el is marasztalta a Demokratikus Koalíciót mint a plakátok felelős kiadóját, mivel megsértette a választások tisztaságára, a jelöltek, jelölő szervezetek esélyegyenlőségére és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet. Egyrészt eltiltotta a további jogszabálysértéstől, másrészt 300 ezer forint pénzbüntetésre is ítélte a DK-t.Az ügy érdekessége, hogy az első fokon eljáró, a DK-t felmentő helyi választási bizottság elnöke az a Marozsán Edina, aki a Kiss László által vezetett önkormányzat vagyonkezelő cégének jogtanácsosa, s mint olyan, kvázi Kiss László alárendeltje. A szóban forgó Civilek Óbudáért Egyesület deklarált programja kizárólag a regnáló polgármester riválisának, Bús Balázsnak a befeketítése. Egyéb civil célok kitűzéséről nem közölnek sem saját oldalukon, sem a közösségi platformjukon információkat. | Óbuda polgármestere feljelent egy Fideszt támogató civil szervezetet | A Fővárosi Választási Bizottság elmarasztalta az Óbudán induló Fidesz és DK polgármesterjelöltjét is. A szemben álló politikusok egyébként egymás ellen kezdeményeztek eljárásokat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/onkormanyzati_valasztas/2024/05/16/onkormanyzati-valasztas-plakat-jelolo-szervezet-obuda/ | 2024-05-16 00:00:00 | true | null | null | Index |
Az Átlátszó márciusban írta meg, hogy Szijjártó Péter három hivatali útjára összesen 264 millió forintért béreltek neki egy holland luxusjetet 2023-ban. A lap most utánajárt, hogy a külgazdasági és külügyminiszter milyen repülőgépekkel és körülmények között utazik egy-egy hosszabb repülőútra, mennyi közpénzből. Most a miniszter két ázsiai útját mutatjuk be, amelyekre máltai bejegyzésű magángépekkel utazott.Illusztráció: Szijjártó Péter/Facebook2020 novemberében – a Covid-járvány közben – Szijjártó Kambodzsába és Thaiföldre utazott volna, de az utazása félbeszakadt, mert közben pozitív lett a Covid-tesztje: Kambodzsából Thaiföldre utazott, ahol az érkezéskor pozitív koronavírus-eredmény miatt már senkivel sem találkozott, hanem hazajött. (Kisebb diplomáciai bonyodalom is lett az ügyből.)Egy friss közadatigénylés szerint a félbeszakadt kambodzsai-thaiföldi út repülőgépköltsége 140 millió forintot tett ki.Szijjártónak egy 2021-es japán és azerbajdzsáni látogatása is volt: előbb Oszakába, majd Tokióba, hazafelé pedig Bakuba repült. Ennek az útnak a repülőgépköltségéről a közadatigénylésünkre adott válaszában a KKM azt közölte, hogy nem rendelkezik adattal róla, majd többszöri megkeresésre sem árulták el, hogy ki az adatgazda az ügyben. A lap emiatt panaszt tesz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál.A két hivatali úton Szijjártó a VistaJet magánrepülőgépes társaság jetjeit használta, ezek a cég európai, máltai bejegyzésű flottájához tartoznak, és 9H- kezdetű lajstromjellel repülnek. A japán–azerbajdzsáni úton Szijjártó a 9H-VJW lajstromjelű Bombardier Global 6000 típusú jettel utazott. A 2020-as ázsiai útra a 9H-VJC lajstromjelű géppel ment, ami szintén egy Bombardier Global 6000 típusú gép, tehát ugyanúgy 14 főt tud szállítani luxuskörülmények között. | Szijjártónak 140 millióért béreltek egy máltai luxusrepülőt Kambodzsába | Az Átlátszó márciusban írta meg, hogy Szijjártó Péter három hivatali útjára összesen 264 millió forintért béreltek neki egy holland luxusjetet 2023-ban. A lap most utánajárt, hogy a külgazdasági és külügyminiszter milyen repülőgépekkel és körülmények között utazik egy-egy hosszabb repülőútra, mennyi közpénzből. Most a miniszter két ázsiai útját mutatjuk be, amelyekre máltai bejegyzésű magángépekkel utazott. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/15/szijjartonak-140-millioert-bereltek-egy-maltai-luxusrepulot-kambodzsaba | 2024-05-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
"Néhány szórólap nyomtatása ürügyén" évekre kibérelt egy egész nyomdát, és fizette tizenkilenc dolgozó bérét a Családbarát Ország NKft. - írja a birtokába jutott belső vizsgálati jelentés nyomán Hadházy Ákos. A független parlamenti képviselő a legújabb Facebook-posztjában azt állítja, hogy "ezzel több százmillió forintot sikkasztottak el a gyermekek védelme ürügyén" két uniós projektből.
Az egyik a 6,2 milliárdos "Családbarát ország", a másik az 5,4 milliárdos "A koragyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése" elnevezésű projekt. Hadházy szerint "ebből lopni még az előzőnél is nagyobb bűn, hiszen konkrétan a bajban levő, sajátos nevelési igényű gyermekek ürügyén lopták a pénzeket".
A politikus birtokába került belső jelentés a poszt szerint akkor készült, amikor a nyomdát és a dolgozókat "már két éve fizették, de még hátra volt egy év". A jelentésből, aminek csak néhány oldalát tette közzé, kiderül többek között az, hogy
a Családbarát Ország NKft. az akkor Kásler Miklós vezette Emmi engedélyével, a törvényi előírások ellenére nem írt ki közbeszerzést a nyomda és a gépek bérlésére;
az állami nonprofit cég 2018. december 5-én délelőtt kért ajánlatot a Petró-Land Kft.-től aznap 14 órás határidővel legalább 1000 négyzetméter alapterületű ingatlanra, amiben van egy "hozzávetőlegesen 400 négyzetméter alapterületű üzem rész". A Petró-Land időben meg is küldte az ajánlatát, és mit ád a drága jó isten, éppen volt egy ilyen alapterületű ingatlanuk éppen egy hozzávetőlegesen ilyen alapterületű üzemrésszel;
a vélhetően 2020-ban kelt jelentés (Hadházy sajnos nem közölte a készítés dátumát) azt írta, hogy 22-61 millió forint lenne az állami nonprofit cég költsége, ha a bérleti szerződést semmissé tennék, 56,5 millió lenne, ha a nyomda működését racionalizálnák, és majdnem 115 millió lenne, ha a nyomda a változatlan feltételekkel működik tovább;
a vizsgálat szerint ha a nyomtatást máshonnan rendelnék, nagyjából 30 millió forint lenne annak költsége, ha maguk nyomtatnák, kétfős létszámmal száz nap alatt készülne el a munka, ehhez képest majdnem tízszer annyi emberrel "még egy évig bérelték az egész kócerájt", írja a politikus.
A jelentés arra is kitér, hogy az ajánlatban egy szó sem volt a fizetési ütemezésről, pedig a vezetői jelentés szerint anélkül értékelhetetlen az ajánlat. Továbbá arra is, hogy a Családbarát Ország Nkft.-nek két nagy példányszámú kiadványra (egy 130 ezer darabos kiskönyvre és egy 140 ezer példányos tájékoztató füzetre), valamint két, egyenként 55-55 darabban készülő könyvre volt sürgősen szüksége.
A történetnek van még egy érdekessége, bár erre Hadházy már ki sem tér: a látszólag sebtében felkért cég. A Petró-Land Kft. egy megfelelő pedigréjű vállalkozás volt, 1996-ban alapította két budapesti magánszemély, akik a cégnyilvántartásban elérhető személyes adataik szerint férj és feleség lehetnek (egy kis ideig voltak más tulajdonostársaik, 1997-2002 között még a Nagykőrösi Konzervgyárnak is volt benne részesedése).
A társaságnál 2018-ban tulajdonosváltás történt: a két alapító eladta a céget Batke Dávid nevű budaörsi magánszemélynek. Méghozzá nem is akármikor: a tranzakció 2018. november 30-án történt, mindössze 5 nappal azelőtt, hogy a Családbarát Ország Nkft. ajánlatot kért a Petró-Landtól. Batke Dávidnak a cégnyilvántartás szerint korábban sem volt, azóta sincs semmilyen más üzleti érdekeltsége, és netes kereséssel nyomdaiparhoz kötődő Batke Dávidot sem találtunk.
Hadházy arra sem tért ki, hogy az 1996-2018 között mindössze három, jellemzően pár napig tartó, piaci alapú végrehajtáson kívül semmilyen problémával nem küzdő Petró-Land ellen a Batke-tulajdonlás kezdete óta kétszer indult adóhatósági végrehajtás. A NAV az elsőt 2021 decemberében rendelte el, és az 2022 júniusában zárult le, de 2022 novemberében már elindult egy újabb, ami azóta is tart.
Az Opten adataiból az is látszik, hogy a cég mostanra lényegében befejezte a működését: 2019-ben és 2020-ben még több mint 50-50 milliós, 2021-ben 38 milliós árbevétele volt, és a három év alatt 47 milliós adózott eredményt ért el, 2022-ben már csupán 218 ezer forintos árbevételhez jutott, és több mint nyolcmillió forint volt a vesztesége. A saját tőkéje a 2020 végi csaknem 70 millióról 2022 végére tízmillió alá csökkent.
És mit tudunk az állami megbízóról? A Családbarát Ország Nkft. visszatérő szereplője a K-Monitor korrupciós adatbázisának. Idén áprilisban az RTL arról számolt be, hogy idén akár bruttó 3 milliárd forint is elmehet a családbarátság különféle formában történő reklámozására és az ezzel kapcsolatos programokra. Ezen az a Balásy Gyula kaszál, akinek cégei környékén időközben nyomozást indítottak. A Családbarát Ország Nkft.-vel korábban már többször foglalkozott Hadházy is, előbb 2017-ben, majd két évvel később, amikor többek között a Turul Óvodában megvalósult önismereti tréningről, illetve okostelefon-kiválasztást segítő workshopról számolt be.
A főváros 13. kerületében, egy árnyékos utcában elrejtve működő állami nonprofit cég, amit 2016-ig Magyar Vitorlás Központnak hívtak, mindössze évi néhány milliós, tízmilliós árbevétellel működik, de eszközállománya 2021 óta meghaladja a tízmilliárd forintot. A társaságnak több mint száz dolgozója van, a cégjegyzésre jogosult ügyvezetője a 2018 végi ügylet idején - 2018 áprilisától 2020 júliusáig - Grundtner Marcell Károly volt, míg a felügyelőbizottságban ott ült Ekler Gergely, Novák Katalin későbbi államtitkára, aki 2018. június-2020. október között volt fb-tag. | Az állami családbarát-cég fura körülmények között kibérelt egy teljes nyomdát, Hadházy Ákos százmilliós sikkasztást gyanít | „Néhány szórólap nyomtatása ürügyén” évekre kibérelt egy egész nyomdát, és fizette tizenkilenc dolgozó bérét a Családbarát Ország NKft. – írja a birtokába jutott belső vizsgálati jelentés nyomán Hadházy Ákos. A független parlamenti képviselő a legújabb Facebook-posztjában azt állítja, hogy „ezzel több százmillió forintot sikkasztottak el a gyermekek védelme ürügyén” két uniós projektből. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/14/az-allami-csaladbarat-ceg-fura-korulmenyek-kozott-kiberelt-egy-teljes-nyomdat-hadhazy-akos-szazmillios-sikkasztast-gyanit | 2024-05-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Valótlan tartalmú, de legalábbis a kivitelezői szerződésnek nem megfelelő úgynevezett készre jelentési dokumentumok alapján vehette át az állam 2021 végén Mészáros Lőrinc cégétől a GSM-R vasúti fejlesztés optikai hálózatát több szakaszon is - legalábbis erre utalnak a Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok és részben nyilvánosan is elérhető információk.
Hónapokig tartó pereskedésbe telt, amíg megkaptuk az Építési és Közlekedési Minisztériumtól a GSM-R vasúti fejlesztés átadás-átvételi jegyzőkönyveit. Bár a fejlesztés teljes egészében közpénzből valósult meg, a minisztérium nem akarta kiadni a vonatkozó dokumentumokat, egészen a Kúriáig vitte az ügyet. Végül - miután a bíróság harmadfokon is a Szabad Európának adott igazat - megkaptuk tizenhárom szakasz átadás-átvételi jegyzőkönyvét. Igaz, csak magukat a jegyzőkönyveket, pedig a perben a hozzájuk kapcsolt mellékleteket is kértük.
A GSM-R-ről már számos cikkben írtunk. A fejlesztés lényege, hogy a fontosabb magyar vasútvonalak mentén a MÁV számára saját kommunikációs rendszert hoznak létre. Ez két részből áll: egyrészt egy nagy teljesítményű optikaikábel-hálózatból, valamint egy csak ennek felhasználásával működni képes mobiltelefon-hálózatból. Ezek révén nemcsak a mozdonyvezetők tudnak sokkal gyorsabban és biztonságosabban kommunikálni az egyes állomások szolgálattevőivel, de a mozgó vonatok és a biztosítóberendezések, váltók között is javul a kommunikáció, ami nagyban növeli a vasúti biztonságot.
Hosszú történet
A rendszer kiépítésére még 2018-ban írtak ki közbeszerzést, ezt az R-KORD Kft. és az i-Cell Mobilsoft Zrt. konzorciuma nyerte meg. Az R-KORD Kft. Mészáros Lőrinc cége. A beruházás eredeti értéke 58,85 milliárd forint lett volna, és részben uniós forrásból valósult volna meg a 2014-2021-es hétéves költségvetés terhére. Ezért nem volt mindegy, mikor fejezik be. A beruházás végül késve, csökkentett műszaki tartalommal, a tervezetthez képest drágábban és eltérő finanszírozással valósult meg. Erről még később írunk.
A munkálatok ehhez képest elhúzódtak. Lapunk először 2023 márciusában kapott információkat arról, hogy zavarok vannak a GSM-R megvalósítása körül. Mint akkor megtudtuk, az egyik alvállalkozó, az Alépítmény-Hálózat Kft. körlevélben értesítette saját alvállalkozóit, hogy a GSM-R uniós forrásból (egészen pontosan az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program - IKOP) finanszírozott szakaszainak építése "felfüggesztésre került", ezért vonuljanak le az építkezésről. Mint később kiderült, ez azt is jelentette, hogy számos kisvállalkozás nem kapta meg időben az elvégzett munkáért járó pénzét. Később az Építési és Közlekedési Minisztérium közölte lapunkkal, hogy az R-KORD költségei elszállására hivatkozva az egész kivitelezési szerződést újra akarja tárgyalni.
A munkák néhány hét múlva újrakezdődtek (bár beszéltünk olyan vállalkozóval, aki állítja: máig nem kapott meg minden neki járó pénzt az R-KORD-tól), és mint a kiperelt jegyzőkönyvek bizonyítják, 2021 decemberében az akkor még létező Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF) illetékes vezetői át is vették.
Ehhez kapcsolódóan: Egy válás, egy vita Mészáros Lőrinc családjában, amely a magyar vasútra is komoly hatással van.
Átadás-átvétel egy kaptafára
Az átadás-átvételi jegyzőkönyvek formátuma és az azokban tett megállapítások - az adott vonalszakasz nevének kivételével - teljesen ugyanazok. A lényeg: az R-KORD kijelenti, hogy az adott vonalszakaszon az optikai fejlesztést a követelményeknek megfelelően megvalósította, ezt pedig a független mérnök nyilatkozatban tanúsítja.
A jegyzőkönyvek 6.3-as pontja hivatkozik az úgynevezett készre jelentésre, amelyet egy külön dokumentumban nyújtottak be - ez az, amit nem kaptunk meg az Építési és Közlekedési Minisztériumtól. A NIF mint megrendelő nyilatkozik arról, hogy saját ellenőrzései, valamint a független mérnök (Key-Telecom Kft.) hivatkozott nyilatkozata és üzemeltető hivatkozott kiadmánya alapján elfogadta a készre jelentést. Ezeket a dokumentumokat sem kaptuk meg, sőt az átadás-átvételi jegyzőkönyvekben még az iktatószámukat is törölték.
A keletkezési dátumukat azonban nem, ezek alapján pedig nagyon érdekes körülményekre derült fény. A készre jelentések jegyzőkönyvei 2021. október 21. és 2021. december 14. közötti dátumot kaptak - értelemszerűen mindegyik az átadás-átvételi jegyzőkönyvnél korábbit. Információink szerint az átadás-átvételi jegyzőkönyvek aláírását követően kifizetések is történtek az állam részéről a kivitelező R-KORD felé, részben már 2021 decemberében. Csakhogy a Szabad Európa információi szerint az átadott infrastruktúra több esetben még egyszerűen nem volt olyan állapotban, hogy el lehessen végezni a megfelelő optikai méréseket, és ezzel készre jelenteni az adott szakaszt.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar kisvállalkozások kerültek nehéz helyzetbe, mert nem kapták meg a pénzüket időben Mészáros Lőrinc cégétől.
Mi is az a GSM-R?
Most kénytelenek leszünk egy kis műszaki kitérőt tenni. Mint írtuk, a GSM-R egyrészt mobilkommunikációt biztosító átjátszótornyokból, illetve a sínek mentén futó, állomásokat összekötő optikai kábelekből áll. A beruházás műszaki követelményrendszere szerint egy adott szakasz akkor jelenthető készre, ha megtörtént valamennyi optikai kábel szerelése és valamennyi optikai szál (egy kábelben több is futhat ebből) jelátviteli teljesítményének műszaki mérése.
Ehhez értelemszerűen ki kell ásni az árkot a vágányok mentén, lefektetni a kábeleket (az időben ki nem fizetett kisvállalkozók jellemzően ezt a munkát végezték) és felállítani az átjátszótornyokat. Amíg az adott szakaszon nem épül ki teljesen a rendszer, nem lehet a teljesítménymérést elvégezni, hiszen ha valahol hiányzik egy átjátszótorony, hiányzik pár száz méter vagy néhány kilométer optikai kábel, nincs adatátvitel.
A kábelek végpontjai részben a tornyok tövében elhelyezett kültéri kabinetekben, részben a MÁV kijelölt ingatlanjaiban (jellemzően gyakran az állomásokon) elhelyezett úgynevezett optikai rendező modulokban (ODF) találhatók, a mérések is itt végezhetők el. A Szabad Európa információi, részben nyilvánosan elérhető adatok és a kiperelt átadás-átvételi jegyzőkönyvek dátuma, valamint az ezekben hivatkozott készre jelentési dokumentumok keltezése azonban több esetben is nehezen magyarázható anomáliákat mutat: nemegyszer előfordult ugyanis, hogy a már említett 2021. október-decemberi időpontokhoz képest (amikor a készre jelentés és az átadás-átvétel megtörtént) később kerültek ki a már említett kültéri kabinetek és ODF-ek.
Legalább egy esetben az átjátszótorony nyilvánosan elérhető építési engedélyének dátuma is későbbi, mint a készre jelentés és az átadás-átvétel, több esetben pedig olyan határidőkkel születtek meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részéről a határozatok, amelyek irreálisan gyorsnak tűnő kivitelezést sejtetnek - ha valóban minden úgy történt, ahogy a dokumentumokban szerepel.
Nézzük tételesen egyelőre csak a legfurcsábbakat:
M041 (Dombóvár-Gyékényes) szakasz: a készre jelentés dátuma 2021. december 6. Ehhez képest a kültéri kabinet 2022 májusában kerülhetett ki Szenta, Kutas és Porrogszentkirály állomáshoz, az ODF szintén 2022 májusában került ki Kaposvár, júniusban pedig Gyékényes állomáshoz. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv dátuma 2021. december 15., előirányzott kifizetés (optikai kivitelezésre): 1.667.135.607 Ft.
Az átjátszótorony az építési engedélyt 2021. október 28-án kapta meg. A vasúti szakasz hossza 101 kilométer. Egy szakmai forrásunk szerint irreálisnak tűnik bő egy hónap alatt megépíteni az optikai nyomvonalat ekkora távolságon.
M100-2 (Mezőzombor-Nyíregyháza) szakasz: a készre jelentés dátuma 2021. december 14. Ehhez képest a kültéri kabinet 2022 júliusában került ki Nyírtelek, Görögszállás, Rakamaz, Tarcal, valamint 2022 augusztusában Tokaj és 2022 novemberében Nyíregyháza állomásra. Az ODF-ek szintén 2022 júliusában kerültek ki Nyírtelek, Görögszállás, Rakamaz, Nyíregyháza, Tokaj, illetve 2022 augusztusában Tarcal állomásra. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv dátuma 2021. december 20.
Az NMHH honlapja szerint az optikai hálózat építési engedélyét a készre jelentés napján, 2021. december 14-én adták meg. Tokaj bázisállomás építési engedélyét 2022. március 10-én, Rakamazét 2022. február 21-én adták ki. Ez azért érdekes, mert ha az engedély kiadásának napján már készen voltak, akkor elvileg fennmaradási engedélyt kellett volna rájuk kérni és kiadni. Tervezett kifizetés ezen a szakaszon: 751.385.062 Ft.
M100-1A (Püspökladány-Debrecen): a készre jelentés dátuma 2021. november 8. Ehhez képest a kültéri kabinet 2022 májusában került ki Ebesnél a nyílt pálya mellé, illetve 2022 decemberében Debrecen állomásra. Az ODF 2022 júniusában Kaba, Hajdúszoboszló, 2022 szeptemberében Ebes, 2022 októberében Püspökladány állomásra, illetve Debrecenben 2022. december 31-ig biztosan nem került még ki beltéri egység. Itt a kivitelezést hónapokon keresztül hátráltatta a debreceni BMW gyárhoz épülő iparvágány tervezése és kivitelezése, mert ezt is bevonták a GSM-R-be.
Az átadás-átvételi jegyzőkönyv dátuma: 2021. december 15., a tervezett kifizetés: 325.795.867 Ft.
M020-1 (Székesfehérvár-Boba): a készre jelentés dátuma 2021. december 6. Ehhez képest információink szerint ekkor az Ajka-Boba nyomvonalon még a kábelárok kiásása sem történt meg, nem volt a nyomvonalon optikai kábel. A kültéri kabinet 2022 márciusában került ki Városlőd-Kislőd, 2022 áprilisában Ajka-Gyártelep, Ajka és Herend állomásra. Az ODF szintén 2022 áprilisában Sárszentmihály, 2022 szeptemberében Kerta állomásra. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv dátuma: 2021. december 15., a tervezett kifizetés: 1.896.073.244 Ft.
Mérnöki jelentés: Megnehezítik az ellenőrzésben részt vevő szervek munkáját
Állításainkat alátámasztja egy 2023 márciusában készült jelentés. Ennek már az elején az olvasható, hogy a kivitelező konzorciumot több alkalommal is kérték korábban, hogy a kivitelezés során keletkezett dokumentumokat ütemezetten prezentálja, és ne a készre jelentéssel egy időben adjon be minden dokumentumot ellenőrzésre, mivel "a Vállalkozó (vagyis az R-KORD-i-Cell-konzorcium - a szerk.) tendenciózusan, a készre jelentés előtti utolsó pillanatokban végzi el ezen feladatokat, jelentősen megnehezítve ezzel az ellenőrzésben részt vevő szervek munkáját".
A 2021. december 6-án készre jelentett és a MÁV, valamint a NIF által 2021. december 15-én átvett M041-es (Dombóvár-Gyékényes) szakasszal kapcsolatban a dokumentum 2022. augusztusi dátummal ír garanciális bejárásról, aminek során többek között megállapították, hogy a kábeleknek ásott árkot több helyen be sem temették, és hiányoznak az úgynevezett markerek is. (Itt ismét egy rövid műszaki kitérő: a markereket az árok betemetése során kell elhelyezni a földben, harminc-negyven centiméter mélyen, egymástól meghatározott távolságra. Céljuk, hogy később, amikor már például benőtte a növényzet az egykori árok helyét, műszerrel könnyen meg lehessen állapítani az optikai kábel nyomvonalát, ha esetleg javításra, cserére van szükség.) Nyitott árokkal, markerek hiányában egy szakmai forrásunk szerint a MÁV-nak és a NIF-nek nem lett volna szabad átvennie a munkát.
Ugyanezen a szakaszon 2022. október 12-i dátummal jelzik, hogy Jákó-Nagybajom között szennyezett védőcsövet fektettek le, ezért ki kell tisztítani, és újra behúzni az optikai kábelt, majd november 23-án már arról írnak, hogy a teljes szakaszon "a teljes körű javítási munkálatokat követően szükséges lemérni az optikai hálózat minden kábelét", mert a korábban végzett mérések eredményei nem tekinthetők véglegesnek. 2023. március 1-jén viszont még mindig csak "folyamatban van" a hibás kábel cseréje 2023. március 8-i határidővel.
2022. december 15-i dátummal jelzi a dokumentum, hogy nyolc, korábban készre jelentett és átvett vonalszakaszon folynak garanciális javítások, majd 2023. február 8-án azt, hogy a Mezőzombor-Nyíregyháza szakaszon (az optikai kivitelezés készre jelentése: 2021. december 14., átadás-átvétel dátuma: 2021. december 20.) a kábelek épületbevezetései "még nem készültek el, így a folyamatban lévő kábelmérések sem lehetnek teljes körűek".
Ehhez kapcsolódóan: A vasbetonból kifelejtett vas esete.
Van, amit sikerült négyszer is készre jelenteni
Az M040-2 (Pusztaszabolcs-Dombóvár) jelű, 2021. december 6-án készre jelentett és 2021. december 15-én átvett szakaszról 2022. január 11-i bejegyzés szól: a szakaszon több helyen még nyitott munkaárkok vannak, ami értelemszerűen balesetveszélyes, a MÁV ezért a körülkerítésüket vagy betemetésüket kéri. Nyitott árokkal nemcsak balesetveszélyes volta miatt nem lehet elvileg átvenni egy vonalszakaszt, hanem azért sem, mert amikor betemetik, nem zárható ki, hogy - például egy nagyobb kőtömb miatt - a kábel valahol megtörik. Ezért a kábelek mérését az árok betemetése után kell elvégezni.
Jól jelzi a kivitelezők hozzáállását, hogy az optikai kivitelezés mellett a GSM-R infrastrukturális munkálataival is akadtak problémák (ebbe tartozik például az átadótornyok, a biztonsági kamerák, az áramellátó rendszer kiépítése). Az M080A jelű, Rákos-Hatvan között húzódó pályaszakaszról azt írják, hogy a vállalkozó az infrastruktúra munkáit december 22-én (mivel év nincs a dátum előtt, ez 2022 lehet - a szerk.) "immáron negyedszer is készre jelentette. [...] [A] beadott anyag a megelőző készre jelentésekhez képest kevesebb hibát, hiányosságot tartalmazott, de még mindig nem felelt meg maradéktalanul a szerződésben foglaltaknak." Erről a szakaszról a dokumentum máshol úgy fogalmaz (2022. október 5-i dátummal), hogy mivel módosították a garanciális bejárás ütemezését, az átadás-átvételi folyamat lezárásáról is egyeztetni kell.
Később az is kiderül, hogy bár az adott vonalszakaszt hivatalosan 2021. október 21-én átvette a MÁV és az állam, előbbi 2023 januárjában jelzi az R-KORD felé, hogy a garanciális hibajavítások elvégzéséig nem járul hozzá a próbaüzem megkezdéséhez. Majd 2023. február 15-én az R-KORD jelzi, hogy a MÁV által megfogalmazott kérések "megválaszolása folyamatban van", egy héttel később pedig azt, hogy "általános hibajavítás" zajlik, amiről utólag küldenek dokumentációt.
Ehhez kapcsolódóan: Csúszásban lévő vasúti beruházások, 110 milliárd forintnál több közpénz Mészáros Lőrinc cégeinek - előlegként
Drágábban, kevesebbet, csúszva - az állam mégsem kért kötbért
Mint írtuk, a GSM-R-t uniós pénzből tervezte megvalósítani a kormány, és kapott is erre forrást Brüsszelből, egyes szakaszokat az IKOP, másokat a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) révén finanszíroztak volna. Csakhogy 2023. február 6-án, a kihelyezett soproni kormányülésen - mint korábban megírtuk - nem nyilvános, úgynevezett 2000-es kormányhatározat született arról, hogy kiveszik az IKOP-ból az érintett szakaszokat, és teljes egészében magyar adófizetői pénzből finanszírozzák az elkészítésüket. (Ráadásul 17 milliárd forinttal meg is toldják a költségvetést, mert, mint láttuk, az R-KORD arra hivatkozott, hogy az ukrán háború miatt elszálltak az árai.)
Ez abból a szempontból is logikusnak látszott, hogy a nem tartott határidők miatt fennállt a veszélye, hogy az Európai Bizottság végül forrást tart vissza, ráadásul uniós pénz esetében értelemszerűen az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is illetékes lett volna az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásában. A CEF által finanszírozott szakaszokra ugyanakkor még érvényesek ezek a kitételek, és van több ilyen is.
Ehhez kapcsolódóan: Tizenötezermilliárd forintos üzletet kötöttek Mészáros Lőrincék az állammal
A GSM-R 2. végül nem csak későn, drágábban, de ezekhez képest csökkentett műszaki tartalommal, a korábbiakhoz képest rövidebb szakaszokon valósul meg ténylegesen: korábban senki által nem cáfolt információink szerint a tervezett 270 távközlési torony helyett csak mintegy 130 épülhet meg, az eredeti 2225 kilométernyi vasúti pálya helyett pedig csak mintegy 1800 kilométeren húznák ki az optikai hálózatot.
Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy a tornyokat és a kültéri kabineteket már legyártották, jelenleg egy telephelyen, illetve raktárban tárolják. Kérdés, fel lehet-e másra használni őket. Egy forrásunk szerint a gyártás milliárdos - feleslegesnek tűnő - kiadást jelentett. A korábbiakban jelzett tételeket az optikai kivitelezésre ugyanakkor információink szerint legalább részben még 2021-ben kifizették az R-KORD-nak.
Hogy a kivitelezés nem mehetett simán az R-KORD részéről, az is jelezheti, hogy információink szerint mostanáig hat projektvezetője volt a GSM-R 2.-nek, vagyis nagyjából évente cserélték az embereket ezen a felelős poszton. Forrásaink szerint volt olyan is, aki azért távozott pár hónap után, mert "túlzottan ragaszkodott a szakmai szempontokhoz".
Hallgat a MÁV, hallgat az R-KORD, hallgat az ÉKM
A GSM-R 2.-nek 2023. augusztus 31-én kellett volna elkészülnie, de forrásaink szerint vannak szakaszok, ahol máig dolgoznak. A fenti körülmények miatt érthetetlen, hogy az állam még nem próbált kötbért érvényesíteni a konzorciummal szemben, igaz, egyikük azt is megjegyezte, hogy ennek szerződés szerinti értéke mára már akkora lehet, hogy mind az R-KORD, mind az i-Cell súlyos pénzügyi helyzetbe kerülhetne.
Érdekesség, hogy az R-KORD munkavállalóinak száma időközben a 2021. májusi csúcsról (235 fő) az Opten céginformációs rendszer adatai szerint 2024 februárjára kevesebb mint tizedére, 21-re csökkent. Azóta sem cáfolt információink szerint ugyanakkor számos olyan beruházáson, ahol korábban az R-KORD dolgozott, ma is a cég korábbi alkalmazottai, gépei, gépjárművei vannak jelen, de már más cégek képviseletében. Ez akár arra is utalhat, hogy a gazdasági vállalkozást fokozatosan kiürítik, ami csődeljárás során nyerhet jelentőséget.
Az ügyben részletes kérdéssorral kerestük az R-KORD-ot, a Key Telecomot, a MÁV-ot és az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ebbe olvadt bele a 2022-es választásokat követően a NIF), amennyiben válaszolnak, közölni fogjuk. | El nem készült munkákat vehetett át az állam valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján Mészáros Lőrinc cégétől | Valótlan tartalmú, de legalábbis a kivitelezői szerződésnek nem megfelelő úgynevezett készre jelentési dokumentumok alapján vehette át az állam 2021 végén Mészáros Lőrinc cégétől a GSM-R vasúti fejlesztés optikai hálózatát több szakaszon is – legalábbis erre utalnak a Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok és részben nyilvánosan is elérhető információk. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/el-nem-keszult-munkakat-vehetett-at-az-allam-valotlan-tartalmu-jegyzokonyvek-alapjan-meszaros-lorinc-cegetol/32937988.html | 2024-05-14 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A korábbi helyi botrány, a negatív országos sajtóvisszhang, de az elmarasztaló bírósági ítélet sem tudja erodálni Sümeg fideszes önkormányzati képviselője, Remete József politikai ambícióit. A Nemzeti Választási Iroda oldala szerint a Fidesz–KDNP színeiben júniusban is harcba száll a helyiek szavazataiért, győzelme esetén pedig sorozatban harmadik ciklusát kezdheti. A sztoriban hab a tortán, hogy a képviselő cége ma már százmilliós megbízást kap évente a várostól. Méghozzá úgy, hogy Remete nemcsak a képviselő-testület tagja, hanem szerepet vállal az ügyrendi, illetve a szociális bizottság munkájában, és elnöke a gazdasági bizottságnak is. Utóbbi dönt azokról a megbízásokról is, amelyekben Remete József cége, a Remete Kft. az érintett. Azt azért indokolt megjegyezni, hogy egy 2019-es bizottsági jegyzőkönyv szerint az érintettsége okán nem vesz részt a szavazásban.Ebből egyébként kiderül, hogy a korábbi hosszú távú szerződést felmondták, azóta évente szerződnek a feladatra a Remete Kft.-vel. Mivel a közétkeztetés értéke nem éri el az uniós közbeszerzési értékhatárt, az éves időtartamra kötött szerződés nem igényel eljárást.Az akkori dokumentum alapján megeshetett volna, hogy nem a fideszes önkormányzati képviselő cége lesz a befutó a közétkeztetési feladatoknál. Az önkormányzat ugyanis a városban működő három szolgáltató részére ajánlattételi felhívást tett közzé. A két cégből egy nem kívánt élni a lehetőséggel, a másik cég – olykor csak 1-2 forinttal, de – drágább ajánlatot adott, így a Remete Kft. feltételei voltak a legkedvezőbbek. Mellette szólt még az a tény is, hogy korábban is a kft. volt az önkormányzat partnere a feladatban.A Remete Kft. 2019 óta nagyjából nettó 390 millió forintért kapott megbízást a közétkeztetési szolgáltatások ellátására a várostól – derül ki a város honlapján elérhető szerződéslistákból. A pontos összeg mégsem ismert, hiszen a dokumentumokban rendre a „cca” jelzővel tüntették fel az egyes szerződések értékét, ami 2019 óta jókora emelkedést mutatott, és ez nem kizárólag az elmúlt néhány év magas inflációs környezetével magyarázható. A 2019-es nettó 40 millió után 2020-ban 75 százalékkal magasabb értékre szerződtek a felek, amiből rövid időn belül 100 millió lett, majd az idei évben már nettó 140 millió forintos szerződést kötöttek.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.Remete József mostanában jótékonykodik isRemete József jótékonykodik is Fotó: Remete Józsfe/Facebook2019 és 2024 között 250 százalékos volt a drágulás mértéke, ami többszöröse annak, mint amit az időszak alatt regisztrált 46 százalékos általános áremelkedés indokolt volna.Mindez a Remete Kft. számain is nyomot hagy, hiszen a 2019-es 207 millió forint után 2022-ben 276 milliós árbevételt ért el, a nyereség pedig 4,2 millióról 11,1 millióra nőtt. Az időszak alatt egyszer, 2020-ban termelt veszteséget a cég, 14,4 milliósat, ami az akkor kirobbant koronavírus-járvány miatti tilalmakkal magyarázható. Ekkor a bevétele is megcsappant kicsit: 176 millióra.Sejthető, hogy a kft.-nek nemcsak a közétkeztetésből van bevétele. A Sümegi Szó Facebook-oldalán tette közzé a számlát, mely szerint az önkormányzat a városnapi zárt körű eszem-iszomra (ami eddig bárki számára látogatható volt) nettó 523 ezer forintot fizetett ki 2023 év elején a Remete Kft.-nek. Ez arra is enged következtetni, hogy a közétkeztetésen túlmenően egyéb rendezvényeken is a képviselő cége lehet az ételszállító. A bejegyzés szerint az eseményen nagyjából 25-30 fő vehetett részt.Remete az elmúlt időszakban a jelek szerint rászokott a jótékonykodásra. Facebook-oldala szerint húsvétra csokit küldött az idősek otthonába, az óvodába, illetve az iskolába. A februári Karitász-bálra 20 ezres étkezési utalványt és 24 szeletes dísztortát ajánlott fel, pár héttel korábban egy másik farsangi bálra 50 darab sütit, egy farsangi dísztortát és egy 10 ezer forint értékű tombolanyereményt.Az illegális medvebőr – Remete esete a poggyásszal és Jakab PéterrelA fideszes képviselőnek nem mindig sikerül a helyzet magaslatán állnia, és tisztségének megfelelő, visszafogott magatartást tanúsítani.Először egy Facebook-komment miatt került be a neve az országos sajtóba 2019-ben. Remete az akkor még jobbikos Jakab Péter videója alatt fogalmazta meg tömör, egyben gyalázkodó véleményét, miszerint „Egy igazi faszszopo vagy, idióta.” Az erről készült képernyőfotó az országos sajtó mellett a helyi csoportokat is körbejárta, az általános vélemény az volt, hogy egy közszereplő, aki ráadásul a keresztény értékrendet képviseli, nem nyilvánulhat meg ilyen stílusban. Persze voltak akik semmin sem lepődnek meg, és letudták az egészet a szokásos reakcióval, miszerint „a többségnek ez kellett”.Ennél frissebb, egyben kínosabb is, hogx 2022 legelején a tapolcai bíróság bűnösnek találta és 1 évre próbára bocsátotta Remete Józsefet két társával együtt természetkárosítás miatt. Két évvel korábban egy barnamedve fejjel együtt kipreparált bundájával kereskedtek, illetve próbálták azt az interneten eladni. A vád szerint a medvetetemet Remete 2020 elején, 400 euróért vette, majd ugyanennyiért eladta egy budapesti férfinak (aki Sümeg díszpolgára), aki aztán 2020 őszén megkérte egy sümegi ismerősét, hogy értékesítse a kikészített medvebőrt, ami így került fel az egyik magyar online értékesítő oldalra.A medvepreparátumA medve Fotó: police.huA preparátumot a Pest Megyei Kormányhivatal 2021 áprilisában elkobozta, majd a „vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a Sümeg Város Önkormányzata által üzemeltetett Sümegi Afrikáriumban helyezte el”– ez már az agrárminiszter parlamenti írásbeli válaszából derült ki.A legutóbbi eset, amikor az országos sajtó hasábjaira került a fideszes képviselő, nem régi, tavaly októberi, helyszíne a barcelonai repülőtér. Villámgyorsan terjedt el a közösségi médiában egy videó egy magyar utasról, aki magyarul kiabált feszülten a reptéri munkásokkal. Ez már önmagában szégyenletes, de ha egy köztisztviselő a történet főszereplője, az különösen elszomorító – kommentálta a videót továbbosztó Sümegi Szó a Facebook-oldalán az esetet. Remete József azon akadt ki, hogy túlméretezett poggyásza nem fért át a méretellenőrző kapun. Majd feltette a kérdést a reptéri munkásnak: „Mi a faszomba rakjam bele?” Mire a személyzet visszakérdez, hogy „english?”, Remete pedig elhallgat és odébbáll. | Újrázna az illegális medvepreparátummal kereskedő fideszes, aki évről évre 100 milliós megbízásokat kap Sümegtől | A korábbi helyi botrány, a negatív országos sajtóvisszhang, de az elmarasztaló bírósági ítélet sem tudja erodálni Sümeg fideszes önkormányzati képviselője, Remete József politikai ambícióit. A Nemzeti Választási Iroda oldala szerint a Fidesz–KDNP színeiben júniusban is harcba száll a helyiek szavazataiért, győzelme esetén pedig sorozatban harmadik ciklusát kezdheti. A sztoriban hab a tortán, hogy a képviselő cége ma már százmilliós megbízást kap évente a várostól. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/17/ujrazna-az-illegalis-medvepreparatummal-kereskedo-fideszes-aki-evrol-evre-100-millios-megbizasokat-kap-sumegtol | 2024-05-17 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Vádat emelt nyolc emberrel szemben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás miatt a Békés Vármegyei Főügyészség. A bűnszervezet 16,5 milliárd forintot szerzett meg az állami költségvetésből, majd abból több mint 11 milliárd forintot mosott tisztára saját céljaik érdekében - tájékoztatta a Békés Vármegyei Főügyészség pénteken közleményben az MTI-t.A vádirat szerint a bűnszervezet két vezetője - hat társuk közreműködésével - 2014 és 2022 között az egyik magyarországi egyház által létrehozott intézményfenntartói hálózaton keresztül igényelt a magyar állam által szociális célra biztosított normatív és egyházi kiegészítő támogatásokat jogosulatlanul. A vádlottak az általuk létrehozott szervezeti háló keretében egyrészt nagy tömegeket ellátó népkonyha működtetésének a látszatát keltették, másrészt a szociális gondoskodásra kapott egyházi kiegészítő támogatást színlelt hitéleti tevékenységre fordították. A pénzek felhasználását valótlan tartalmú okiratokkal igazolták. Társaik segítségével 11 milliárd forintot meghaladó értékben különböző pénzügyi műveleteket hajtottak végre: külföldi bankszámlák és gazdasági társaságok igénybevételével lebonyolított leplezési célú utalásokat, nagy összegű készpénzfelvételeket végeztek. A bűnszervezet mindkét vezetője közel 2,5 milliárd forinttal gazdagodott közvetlenül, amelyből egyikőjük több mint 600 millió forintot, társa közel 1 milliárd forintot juttatott hozzátartozói részére is bankszámlapénz, ingatlanok és nagy értékű ingóságok formájában. A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Békés Vármegyei Főosztálya és a Békés Vármegyei Főügyészség munkájának eredményeképpen a nyomozás során 14 milliárd forintot meghaladó értékben sikerült ingatlanokat, bankszámlapénzt és ingóságokat biztosítani az államot ért vagyoni hátrány csökkentése érdekében - írták a közleményben. | 16,5 milliárd forintos költségvetési csalás - Vádat emeltek az elkövetők ellen | Vádat emelt nyolc emberrel szemben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás miatt a Békés Vármegyei Főügyészség. A bűnszervezet 16,5 milliárd forintot szerzett meg az állami költségvetésből, majd abból több mint 11 milliárd forintot mosott tisztára saját céljaik érdekében - tájékoztatta a Békés Vármegyei Főügyészség pénteken közleményben az MTI-t. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240517/165-milliard-forintos-koltsegvetesi-csalas-vadat-emeltek-az-elkovetok-ellen-686637 | 2024-05-17 00:00:00 | true | null | null | Portfolio |
Néhány nappal ezelőtt kiszállt a szerencsi polgármesteri hivatalhoz az adóhatóság – tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint az önkormányzatot érintően a NAV egy homályos közbeszerzési eljárás miatt, költségvetési csalás gyanújával, egy magánszemély feljelentése alapján rendelt el nyomozást, amelynek részeként házkutatást tartottak a hivatalnál.Az üggyel összefüggésben kérdéseket küldtünk a nyomozó hatósághoz, tőlük azt a választ kaptuk, hogy „a folyamatban lévő büntetőeljárás érdekeire tekintettel nem áll módunkban a kérdéseit megválaszolni“. A NAV tehát nem cáfolta az eljárás tényét, ám további részleteket nem közölt.Az ügy szálai 2023 nyaráig vezetnek vissza, amikor Szerencs Város Önkormányzata vállalkozói szerződést kötött egy klímatechnikai kft.-vel. A szerződésben több mint 260 millió forint ellenében, november közepéig vállalta a cég a feladatok elvégzését.A befejezés határidejét később módosították, de még így sem sikerült időben befejezni a munkát, a projekt csúszott, 2024 januárjában fejeződtek be a munkálatok.Ennek ellenére, a munkálatok befejezése előtt, több számlát is kiállítottak, majd fizettek is a vállalkozónak, azt a látszatot keltve, hogy a feladatok maradéktalanul, hiány- és hibamentesen el lettek végezve.Csakhogy az általunk megismert feljelentés szerint, aki a teljesítést leigazolta és jóváhagyta, majd az ellenértéket kifizette, bűncselekményeket követett el. Ráadásul a feljelentésben az is szerepel, hogy az önkormányzat ezáltal a kötbértől, nettó 65 millió forinttól esett el, de a hatósághoz eljutott dokumentumban az is olvasható, hogy a beruházás teljes összege a Fenntartható turizmusfejlesztés Szerencsen elnevezésű pályázati forrásból lett biztosítva, ami további kérdéseket is felvet.A feljelentésben ugyanis arra is utaltak, hogy az uniós projekteknél évek múltán is van utóellenőrzés, és ahol szabálytalanságot állapítanak meg, szankciókat kockáztat a város, amivel akár több száz milliós kárt okozhatnak Szerencsnek. | Kiszállt a NAV a szerencsi önkormányzathoz, költségvetési csalás miatt nyomoznak | Házkutatást tartott a napokban a szerencsi polgármesteri hivatalban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – tudta meg a Magyar Nemzet. Lapunk úgy értesült, hogy az adóhatóság egy, az önkormányzat által megkötött, több száz millió forintos vállalkozói szerződés ügyében nyomoz. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/05/kiszallt-a-nav-a-szerencsi-onkormanyzathoz-koltsegvetesi-csalas-miatt-nyomoznak | 2024-05-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egy néhány évvel ezelőtti ügy súlyos kérdéseket vet fel annak kapcsán, hogy milyen vezetője lenne Kiskunfélegyházának Kis-Szeniczey Kálmán, az LMP Bács-Kiskun Vármegyei elnöke, aki a Fidesz által támogatott Csányi József ellen száll ringbe a polgármesterségért. Az SZDSZ-t is megjárt Kis-Szeniczey a három évtizedes pályafutása során jó néhány alkalommal és számos különböző párt színeiben indult helyhatósági, valamint parlamenti választásokon, ám egyetlen választást sem nyert meg. Egyszer került vezető pozícióba a félegyházi Víziközmű Társulat elnökeként, ám ennek az időszaknak a rossz emlékű lezárása a mai napig közszájon forog a városban. Az elnök és az irodavezető minden mozdíthatóra szemet vetett Miután a szennyvízelvezetés kivitelezésére az önkormányzat közreműködésével 2001-ben felállított társulat teljesítette a kitűzött célját, a jogszabályok szerint 2017-ben meg kellett azt szüntetni és a vagyonát átadni az önkormányzat részére. A háromfős elszámolóbizottságnak tagja volt Kis-Szeniczey Kálmán is, aki ezt jó alkalomnak tarthatta arra, hogy a saját pecsenyéjét sütögesse. Noha a társulat megszűnésével minden vagyontárgy az önkormányzatot illette volna meg, a bizottság 2017. augusztus 25-én megtartott ülésén jóváhagyták a megszűnt szervezet eszközeinek kedvezményes áron történő értékesítését. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy Kis-Szeniczey az irodavezetőjével együtt hazahordta a szervezet teljes irodáját.Közérdekű adatigénylésként kikértük a helyi jegyzőtől a Víziközmű Társulat megszűnéséről szóló dokumentumokat, amelyek tanúsága szerint Kis-Szeniczey Kálmán és Lukács Péterné filléres áron – összesen 40 ezer forintért – jutottak olyan elektronikai eszközökhöz és különböző háztartási gépekhez, amelyeknek a beszerzési értéke 1,76 millió forint volt, a Szeniczeyéknek történő értékesítésükkor pedig 629 ezer forintot értek. Még a kávéfőzőt is hazavitték A lapunknak megküldött iratokból kiderül, hogy Kis-Szeniczey és irodavezetője mindössze tíz-, illetve ötezer forintért jutott birtokába egy-egy komplett számítógépnek a hozzájuk tartozó operációs rendszerrel együtt, amelyeket korábban 400 ezer forintért szerzett be a Víziközmű Társulat. Öt-öt ezer forintért jutottak hozzá egy Samsung Galaxy S6 típusú mobiltelefonhoz, valamint egy ASUS márkájú notebookhoz a tartozékokkal együtt. Emellett számos egyéb tárgyon osztoztak, amelyekért csupán néhány ezer forintot tettek le. A felsorolt eszközök után a legtöbbet – 3500 forintot – egy Canon márkájú lézernyomtatóért fizettek. Ezerötszáz forint ellenében vittek haza egy Gorenje hűtőszekrényt, egy ugyanilyen márkajelzésű mikrohullámú sütőt pedig egy csak egy ezresért.A névleges összegekért megvásárolt tárgyak között volt még iratmegsemmisítő, Samsung monitor, Premio márkájú négyfiókos konténer, digitális diktafon, billentyűzet, valamint vezetékes telefon. Sőt, egy elektromos kávéfőző is, amelyhez ötszáz forintért jutott hozzá a duó női tagja.Lebukás és a kilátásba helyezett per Azonban néhány héttel később, az elszámolás újabb fázisában a városházán kiszúrták Kis-Szeniczeyék akcióját, s az önkormányzat vezetése a következő ülésen nyilvánosan visszakövetelte a hazahordott vagyontárgyakat. Figyelemre méltó, hogy bár e kínos epizódra a lapunk által megkérdezett minden jelenlévő emlékezett, a jegyzőkönyvben nincs semmi nyoma. Különös egybeesés, hogy a jegyzőkönyvvezető, aki e momentumot „kifelejtette” a jegyzőkönyvből, ugyanaz a személy volt, mint aki a szokatlan juttatásokról szóló ülést vezette.Úgy tudjuk, hogy Szeniczeyéket csak büntetőjogi feljelentés belebegtetésével lehetett rávenni az elhordott eszközök visszaszolgáltatására. A duó végül ezt megtette: az önkormányzat 20-20 ezer forintért visszavásárolta az összes eszközt. A politikai kalandor Bár Kis-Szeniczeyvel kapcsolatban mai napig a visszás akcióját emlegetik elsősorban a kiskunfélegyháziak, és sokan az integritását is megkérdőjelezik, a politikus bizarr módon „igazságosztó, lappangó erő”-ként aposztrofálja magát a közösségi oldalán. Mindenesetre a politikai kalandor kifejezés inkább illene rá, ugyanis Kis-Szeniczey jelenleg már az ötödik pártját „fogyasztja”, s az elmúlt évtizedekben az SZDSZ mellett „jeleskedett” az MDF, a Centrum Párt, sőt az MSZP színeiben is. Érdekesség, hogy az LMP-s polgármester-aspiráns Kiss Kálmán Tiborról változtatta meg a nevét az arisztokrata hangzású Kis-Szeniczey Kálmánra. | Az LMP megyei elnöke így hordott haza fillérekért egy egész irodát Kiskunfélegyházán | Miután a kiskunfélegyházi Víziközmű Társulat 2017-ben befejezte tevékenységét, és a jogszabályok szerint dönteni kellett a megszüntetéséről, a szervezet elnöke, a jelenleg polgármesteri babérokra törő Kis-Szeniczey Kálmán (LMP) beült az elszámolóbizottságba is, ahol megszavazta, hogy ő és az irodavezetője fillérekért megvásárolhassanak gyakorlatilag minden mozdítható eszközt. A közérdekű adatigénylésünkre megküldött adatokból kiderül, hogy a duó mindössze negyvenezer forintért vitt haza egyebek mellett számítógépeket, laptopot, hűtőszekrényt, diktafont, de még kávéfőzőt is. Miután az önkormányzat jobboldali vezetése tudomást szerzett az akcióról és büntetőeljárást helyezett kilátásba Szeniczeyék ellen, a férfi és az irodavezetője visszaszolgáltatta az eredetileg 1,7 millió forintért beszerzett eszközöket. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/05/az-lmp-megyei-elnoke-igy-hordott-haza-fillerekert-egy-egesz-irodat-kiskunfelegyhazan | 2024-05-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) részben helyt adott a Momentum kifogásának és egyhangúlag megállapította, hogy a Duna Médiaszolgáltató Zrt. jogosulatlanul tett közzé a Fidesz politikai reklámjának minősülő médiatartalmat a Híradóban - derült ki a bizottság határozatából.
Az NVB szerint a közmédia ezzel megsértette a választási eljárásból fakadó kötelezettségét, miszerint csak egyenlő feltételek mellett közölheti a jelölőszervezetek hirdetéseit. A bizottság bírságot nem szabott ki, de eltiltotta a további jogsértéstől a közmédiát, amelynek közzé kell tennie a határozatot a Híradóban.
A Momentum a Media1 cikkének megjelenése után megfogalmazott beadványában azt kifogásolta, hogy az április 27-én és 28-án az M1-en 19 óra 30 perckor kezdődő Híradóban Vitályos Eszter kormányszóvivő a Fidesz kampányának állásáról szóló beszámolója végén a kamerába nézve úgy fogalmazott: "Június 9-én csak a béke, csak a Fidesz!" A hírműsorban Menczer Tamás, a kormánypárt kommunikációs igazgatója szintén "a kamerába nézve tartott beszédet", amelyben azt mondta: "A tét óriási: háború vagy béke. Védjük meg Magyarország békéjét és biztonságát. Június 9-én csak a béke, csak a Fidesz!"
(Nyitóképünk illusztráció) | NVB: Törvényt sértett a közmédia, amikor közzétette a Fidesz reklámját a Híradóban | A választási bizottság bírságot nem szabott ki. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240504_nvb-kozmedia-hirado-kampany-fidesz | 2024-05-04 14:37:00 | true | null | null | HVG |
Az európai parlamenti választások után jelentősen megkönnyíti a kormány azoknak a harmadik országbeli polgároknak a magyarországi beutazását, tartózkodását, akik normál körülmények között nem vagy csak nagyon körülményesen szerezhetnék meg az ehhez szükséges papírokat. A konstrukcióval két legyet is ütnek egy csapásra: vastag pénztárcájú vevőket hajtanak fel a NER-oligarchák által épített lakóparkoknak, illetve friss tőkéhez juttatják a jelentős részben Tiborcz Istvánhoz köthető ingatlanalapokat. Ez volna tehát az a bizonyos "nemzetgazdasági érdek", amelyre hivatkozva a parlament - a vendégmunkásokra vonatkozó szabályozás farvizén - a múlt év végén létrehozta azt a vendégbefektetői konstrukciót, amelynek élesítése a következő hetekben, a kínai elnök magyarországi látogatása után várható.
Bár a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet még nem készült el, a peremfeltételek ismertek: az a harmadik országbeli állampolgár, aki legalább 250 ezer euró értékben bevásárol valamelyik, az MNB által nyilvántartásba vett ingatlanalap befektetési jegyeiből, vagy ennek minimum a kétszereséért lakást, házat vesz Magyarországon, e befektetéseire hivatkozva olyan hivatalos papírt, úgynevezett vendégbefektetői vízumot kaphat, amelynek birtokában szabadon járkálhat ki-be a határokon, s ezáltal az egész schengeni övezetben.
A harmadik - talán az előbbieknél is egyszerűbb, de drágább - módja az "aranyvízum" megszerzésének, ha valaki egymillió eurónyi támogatást ad valamelyik, az állami fenntartásból kiszervezett egyetem mögött álló alapítványnak. Utóbbi hátránya, hogy amíg az ingatlanos konstrukciót választó külföldiek több-kevesebb hozammal kecsegtető befektetési alapban szereznek tulajdont vagy egy - az átmeneti elidegenítési tilalom lejárta után akár el is adható - ingatlan birtokosai lesznek, az egyetemek "mecénásai" búcsút inthetnek a pénzüknek. | Főleg Kínának hízeleg és Tiborczék pénztárcáját hizlalhatja a kormány az „aranyvízummal” | Akár 20 évre szóló tartózkodási engedélyt is kaphatnak a magyarországi ingatlant vásárló külföldiek – a kormány a letelepedési kötvény újragondolt változatával kedveskedik a harmadik országbeli, elsősorban kínai állampolgároknak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240510_hvg-kina-letelepedsi-kotveny-vendegbefekteto-aranyvizum-hazat-hazert | 2024-05-10 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Nonszensznek nevezte a Suha Györgyöt védő, jórészt volt rendőrségi emberekből álló ügyvédcsapat egyik tagja a HVG-nek, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség olyasmit ró fel a diplomatának - aki emiatt előzetesbe került -, ami az elmúlt nyolc esztendő alatt elévült. Részleteket azonban, az ügy jellegére tekintettel, egyelőre ő sem árulhatott el. Elsősorban az ügyészségtől várhatná el a nyilvánosság, hogy magyarázatot adjon a sokáig Gambia tiszteletbeli konzuljaként dolgozó, magyar-francia kettős állampolgárságú, hatvanéves diplomata bebörtönzésére. Csakhogy az illetékesek lapunk kérdésére a szokásos sablonszöveggel, "a nyomozás érdekeire" hivatkozva semmit nem válaszoltak. Így marad a részinformációk kombinálása. | Utánajártunk, miért tartóztatták le Suha György volt tiszteletbeli konzult | Keressük a magyarázatot arra, miért tartóztatták le a rendszerváltás óta minden kormány által elfogadott Suha György Afrika-szakértő diplomatát. Kérdés, szerepe lehetett-e ebben annak, hogy bírálta az Orbán Gáspár által ambicionált csádi katonai missziót. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240515_suha-gyorgy-tiszteletbeli-konzul-csadi-magyar-misszio | 2024-05-15 10:25:00 | true | null | null | HVG360 |
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Rahimkulovék vezért cseréltek logisztikai gigacégüknél | A fényeslitkei East-West Gate másfél éve nyílt meg 3 milliárdos állami támogatás segítségével. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240516_hvg-eastwest-gate-rahimkulov | 2024-05-16 13:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Megvan, ki működteti Dani García világhírű séf éttermét Tiborcz ötcsillagos szállodájában | A gasztrocég vezetője már az elhíresült Eliosnál is dolgozott együtt a kormányfő vejével. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240426_hvg-pepper-gastro-tiborcz-dorothea-dani-garcia-sef | 2024-04-26 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hűtlen kezelés bűntette és egyéb vagyon elleni bűncselekmény miatt nyújtott be pótmagánvádat Lukács Tamás, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korábbi alelnöke ellen a Szekszárdi Járásbírósághoz a szakmából kiebrudalt volt pécsi és mohácsi végrehajtó. Lukács is aktív végrehajtóként ügyködött Pécsett, amíg tavaly ősszel - hivatalosan sosem közölt okok, de állítólag egy másik büntetőügy miatt - fel nem függesztették. Ő volt Schadl György egykori MBVK-elnök helyettese, ám kimaradt a botrányból, s a főnöke lebukása után még jó másfél évig vitte tovább az ügyeket.
Most a felesége, a szintén végrehajtó Fiedler Laura Ágnes helyettesíti, aki Czine Ágnes alkotmánybíró (a végrehajtással kapcsolatos tevékenységéről alább, keretes írásunkban olvashat) lánya. Korántsem biztos persze, hogy Lukács ellen büntetőper indul, a bíróság ugyanis - tájékoztatta a HVG-t - még nem döntött a vádindítvány befogadásáról. Hozzátették: pótmagánvádat akkor nyújt be a sértett a bíróságra, ha korábban már feljelentést tett az ügyben, de a nyomozást vádemelés nélkül zárták le.
Lukács Tamás három éven át helyettesítette az ellene pótmagánváddal élő végrehajtót, akit 27 év után állítottak fel egy komolytalan fegyelmi vétség miatt. A sértett állítása szerint Lukács ez idő alatt a maga hasznára sajátította ki az irodáját, elvitte belőle a pénzt, az eszközöket, az iratokat, és azokkal máig nem számolt el. Az MBVK pedig erre annak ellenére sem szólította fel, hogy az Alkotmánybíróság (AB) tavaly kimondta: a végrehajtói irodák helyettesek általi elvételét lehetővé tevő paragrafusok alaptörvénysértők, és megsemmisítette azokat. Idén márciusban azonban legalább annyi történt, hogy hét, a hivatalából hasonlóképpen kipenderített "öreg" végrehajtó - köztük Schadl fő ellenlábasa, a "veszélyes Cs."-ként emlegetett Radics Csaba - tanúvallomást tett az ügyészségen, amely reményeik szerint végre érdemben nyomozni kezd az ügyeikben. | Tisztulás vagy tisztogatás? Az állam szuperhatósága eltávolítja a Schadl-féle rendszerből kilógó renitens végrehajtókat | A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a szakmával szembeni közbizalom helyreállítása ürügyén rostálja meg a végrehajtói kart. A korrupciómentességre továbbra sincs garancia, bár az ügyészség több szálon nyomoz. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240427_vegrehajtok-schadl-ugyeszseg-nyomozas-perek-rogan-sztfh | 2024-04-27 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Ősparkok, kúriák, villaépületekben megbújó szanatóriumok - így festett a fogaskerekű mellett a budai Svábhegy az évezred elején. A környék most merőben más arculatot kap, miután több értékes ingatlan a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a köréhez került. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2019-ben két csomagban értékesítette a svábhegyi egészségügyi intézmények épületeit és telkeit, összekötve más vidéki és fővárosi ingatlanokkal.
A Béla király úti gyermek-tüdőszanatóriumot is tartalmazó együttes így került a Central European Ingatlanalapba (CEI), amelynek az Equilor-csoport a kezelője. Ez utóbbi Szécsényi Bálint érdekeltsége, aki sűrűn üzletel Tiborczcal.
Az egykori svábhegyi gyermekkórház csomagja pedig a Middle-Europe Convergence Ingatlanalapba érkezett, amelyet Jellinek Dániel Indotek Groupja irányít. 2023-ban ez utóbbiból Jellinek átadta a Mártonhegyi úti volt gyermekkórházat és az Eötvös úti létesítményeket a CEI-nek. Szövevényes adásvételek után az idén a Mártonhegyi úti ingatlan hivatalosan is Tiborcz kezébe került, amikor a BDPST Capital Zrt. felvásárolta a bontási munkálatokat végző Montmartinus Ingatlanfejlesztő Kft.-t. | Tiborcz István és Orbán Ráhel új otthonát is rejtheti a volt svábhegyi gyermekkórház területén zajló vitatott építkezés | A hegyvidéki ingatlan nagyobbik felén Tiborcz cége, a BDPST Group közlése szerint egy „fenntartható, energiahatékony irodaház” épül, ám ez sok fa kivágásával jár együtt, és más környezetvédelmi aggályokat is felvet. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240503_hvg-orban-rahel-tiborcz-istvan-martonhegyi-ut-ingatlan-svabhegy-kornyezetvedelem | 2024-05-03 12:45:00 | true | null | null | HVG360 |
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Így rendezi veszteségét az egyik Tiborcz-érdekeltség és az Áderhez köthető magántőkealap közös cége | Egymilliárdról drasztikusan leszállították az alaptőkét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240507_hvg-fegroup-invest | 2024-05-07 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A legtehetősebb magyarok vagyonának gyarapodása minden eddigi csúcsot megdöntött, egy év alatt 1400 milliárd forinttal (18 százalék) nőtt A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány legfrissebb száma szerint.
Mészáros Lőrinc gazdagodása minden képzeletet felülmúl, a becslések szerint egyetlen év alatt 50 százalékkal növekedett a vagyona,
amely így már 990 milliárd forintos. Ezzel vezeti is a listát.
A lap megjegyezte, hogy 2014-ben még "csak" 7,7 milliárdja volt a felcsúti gázszerelőből lett polgármesterből lett üzletembernek, aki régóta Orbán Viktor miniszterelnök jóbarátja. A vagyonát tíz év alatt dagasztotta 660 milliárdosra, majd erre jött még rá a tavalyi 330 milliárd.
A lista második helyén nem történt változás, azt továbbra is Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója foglalja el. Az ő vagyona egy év alatt 610 milliárdról 700 milliárdra nőtt.
Az első két helyezetthez képest akár szerénynek is nevezhető a harmadik, Felcsuti Zsolt vagyonának növekedése: az MPF Holding többségi tulajdonosának 26 milliárd forinttal van többje a lista szerint, mint volt tavaly ilyenkor.
A top tízben nem történt túl nagy változás tavalyhoz képest, csupán annyi, hogy helyet cserélt Veres Tibor (AutoWallis) és Gattyán György. Utóbbinak továbbra is sokat hoz a felnőtt tartalmakat előállító honlapja.
A leggazdagabb 15:
Mészáros Lőrinc - 990 milliárd forint
Csányi Sándor - 700 milliárd forint
Felcsuti Zsolt - 486 milliárd forint
Veres Tibor - 422 milliárd forint
Gattyán György - 398 milliárd forint
Szíjj László - 300 milliárd forint
Jellinek Dániel - 295 milliárd forint
Széles Gábor - 238 milliárd forint
Garancsi István - 172 milliárd forint
Kasza Lajos - 163 milliárd forint
Leisztinger Tamás - 147 milliárd forint
Wáberer György - 146 milliárd forint
Jászai Gellért - 138 milliárd forint
Futó Gábor - 122 milliárd forint
Bige László - 115 milliárd forint
Az immár 19. helyezett Tiborcz István jelentős mérföldkőhöz érkezett: a vagyona elérte a 100 milliárd forintot. Ehhez az kellett, hogy egy év alatt több mint 30 milliárdot szerezzen. A miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel férje 2019-ben került be a gazdaglistára, 35 milliárd forinttal.
Sokat vesztett ugyanakkor Bige László, az egyetlen magyarországi műtrágyagyár tulajdonosa: tavaly még a 8. helyen állt 233 milliárd forintosra becsült vagyonával, idén azonban hét helyet csúszott lefelé, és már "csak" 115 milliárdja lehet. | Mészáros Lőrinc 990 milliárddal a legvagyonosabb magyar, Tiborcz István belépett a 100 milliárdosok klubjába | Egyetlen év alatt 50 százalékkal bővült Mészáros Lőrinc vagyona, így vezeti a friss gazdaglistát. A miniszterelnök veje is nagyot ugrott előre azzal, hogy 30 milliárdot pakolt hozzá az eddigi 70-hez. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240516_100-leggazdagabb-magyar-meszaros-lorinc-csanyi-sandor-tiborcz-istvan | 2024-05-16 06:57:00 | true | null | null | HVG |
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Tiborcz elpasszolta a Szabadság téri Adria-palotát felújító céget | Nem került messze tőle, az új tulajdonos egy ingatlanalap, amely egy címre van bejegyezve a kormányfő vejének cégeivel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240517_z18-adria-palota-tiborcz | 2024-05-17 13:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A jelek szerint fel sem fogták még az állami felszámolócégnél, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-nél, hogy a kormány egy hirtelen döntéssel nemzetgazdasági szempontból stratégiai céggé emelte a csornai napelemgyárat, az Ecosolifer Heterojunction Kft.-t, s ezzel rájuk bízta annak felszámolását. A legújabb feladat ugyanis még nem lászik a honlapjukon.
Senki sem lepődött meg azon, hogy a május elején felszámolásra ítélt cégnek befellegzett, hiszen a kínainál fejlettebb technológiájúnak mondott napelemek 2016-ra ígért sorozatgyártása sohasem robbant be. | Az állami mutyisorozat ékes epizódja lehet a nagy reményű csornai napelemgyár csődje | Újabb közpénzmilliárdok úsznak el azzal, hogy földbe állt az üzem, amelynek alapkövét a város szülötte, Áder János akkori államfő tette le. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240517_hvg-csorna-napelem-kartonpack-csod | 2024-05-17 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
"A One at Palm Jumeirah az elegancia és az exkluzivitás teljesen újragondolt megközelítése. [...] A művészi tervezés valódi mesterműve, és a luxus életmód csúcspontja minden tekintetben."
Ezt írja honlapján az Omniyat nevű ingatlanfejlesztő cég arról a 25 szintes felhőkarcolójáról, amely az Egyesült Arab Emírségekben, Dubaj híres pálmafa alakú szigetén, a szigetre vezető autóút közelében nyúlik az égbe. Az Omniyat szerint ennek az ikonikus épületnek a lakói a "világ legexkluzívabb klubjába" kapnak tagságot, és a "legteljesebben megélt életet ünnepelhetik" One at Palm Jumeirah-beli rezidenciájukban.
Úgy tűnik, hogy ehhez a klubhoz csatlakozott Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a köre is.
A Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként kiderítette, hogy egy hozzájuk kötődő cég vett meg több dubaji ingatlant, köztük a One at Palm Jumeirah egyik 9. emeleti, tengerre néző, 286 négyzetméteres, 3 hálószobás luxusapartmanját, amelyhez összesen 50 négyzetméternyi terasz és erkély is tartozik.
Több mint egymilliárd forintért vette meg a lakást egy Future Holding Limited nevű cég, amely egy kiszivárgott adatbázis szerint a jegybankelnök fiának környezetéhez kötődik. A cég kapcsolattartói adatainál ugyanis olyan emailcímek vannak megadva, amelyek egy Matolcsy Ádám által alapított céghez, valamint az ügylet idején még vele házasságban élő előző feleségéhez, illetve egyik régi ismerőséhez és munkatársához kötődnek.
A Direkt36 emellett egy Matolcsy Ádám nevével ellátott, nyilvános Pinterest-fiókon keresztül rátalált több olyan fotóra is, amelyek a számos egyező részlet alapján a One at Palm Jumeirah-ban található luxusingatlanban készültek. Több fotón egy Matolcsy Ádámra hasonlító férfi is látható. Néhány órával azután, hogy kérdéseket küldtünk Matolcsy Ádámnak, a fiókból eltűnt a lakás képeit tartalmazó mappa linkje.
A Future Holding emellett három másik ingatlant is megvásárolt Dubajban, a kiszivárgott adatok szerint összesen 1,3 milliárd forintért. Ezek közül egynél Matolcsy Ádám egyik régi ismerősének és munkatársának az emailcíme van megadva kapcsolattartónak, míg a másik kettőnél nem szerepel semmilyen elérhetőség. A négy ingatlan közül hármat időközben eladtak, köztük a One at Palm Jumeirah-beli apartmant is, amelyet az eredeti árhoz képest több mint egymilliárd forinttal többért adtak tovább.
A több százezer dubaji ingatlan tulajdonosi információit tartalmazó, nagyrészt 2020-ból és 2022-ből származó adatbázist a washingtoni központú, a nemzetközi bűnözést kutató Center for Advanced Defense Studies (C4ADS) szerezte meg, majd megosztotta a norvég E24 nevű üzleti híroldallal és az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű tényfeltáró újságírói hálózattal, amely koordinálta a több tucat szerkesztőség részvételével zajló, Dubai Unlocked elnevezésű nemzetközi projektet. Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt a nyomozásban.
A birtokunkba került információk kapcsán megkerestük Matolcsy Ádámot és az ingatlanügyletekben részt vevő, hozzá kötődő személyeket, de nem érkezett tőlük válasz. Küldtünk kérdéseket Matolcsy Györgynek is, amire a Magyar Nemzeti Bank annyit reagált, hogy a jegybankelnök "a felnőtt fiának üzleti ügyeivel nem foglalkozik".
Ahogy arról a Direkt36 és több más szerkesztőség is beszámolt, Matolcsy Ádám és ismerősei az elmúlt években óriási vagyonra tettek szert állami és egyéb kormányközeli üzletek révén. Még a fényűzésükről ismert kormányközeli figurák közül is kitűntek luxuséletmódjukkal, drága sportautóikkal és utazásaikkal.
A magát mindössze néhány évtized alatt a világ pénzügyi központjává kinövő Dubaj népszerű a milliárdosok és hírességek között, de ahogy az OCCRP és az E24 által vezetett tényfeltáró projekt rámutatott, bűnözők és korrupt politikai szereplők is előszeretettel fektetik be oda a pénzüket. A helyi szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a különböző cégek vagy akár ingatlanok tulajdonosai elrejtőzzenek a nyilvánosság elől.
Befektetés a jövőbe
A One at Palm Jumeirah kilencedik emeletén található luxusingatlant a Future Holding Limited nevű cég 2018 őszén, akkori árfolyamon nagyjából 1,1 milliárd forintnyi dirhamért vásárolta meg. Ez egy úgynevezett előregisztrációs eladás volt, ami azt jelenti, hogy a cég még az átadás előtt beruházott az apartmanra.
A tranzakció adatai szerint a cég jelentős, több mint 40 százalékos kedvezményt kapott a vételárból, amely eredetileg megközelítette volna a 2 milliárd forintot. A kiszivárgott adatokban vásárlóként csak egyszerűen a Future Holding Limited van feltüntetve, és nincs megadva hozzá semmilyen információ a cég vezetőiről, tulajdonosairól.
Van azonban egy olyan adat, amely elárul valamit a cég kötődéséről.
Az apartman tulajdonosi adatainál meg van adva egy emailcím, amelynek a végződése glamorous.hu. Ezt a doménnevet a Glamorous Kft. nevű cég jegyezte be, amely mára már megszűnt, de a dubaji ingatlanvásárlás idején még működött, és Matolcsy Ádám tulajdonában állt. Az emailcímet minden jel szerint Matolcsy Ádám akkori, Tímea keresztnevű felesége használta. Erre utal az emailcím első felében szereplő név, de az is, hogy a cím megegyezik azzal, amely jelenleg is az exfeleség szépségipari cége, az MT Beauty elérhetőségeként szerepel a közösségi médiában.
A One at Palm Jumeirah 9. emeleti ingatlanát a kiszivárgott adatok, az épület menedzsmentje által kiadott katalógus és az általunk megtalált fotók alapján egyértelműen be tudtuk azonosítani.
A felvételek nemcsak a nyilvánvaló luxust, a padlótól a plafonig érő, tengerre néző ablakokat, és a lakószobának is beillő gardróbot mutatják meg, hanem szolgálnak néhány további információval is. A Matolcsy Ádám nevével ellátott Pinterest-profilon keresztül korábban elérhető képek között szerepel például az ingatlan alaprajza is, amelyre valaki tintával lakberendezési luxusmárkák, többek között a Riva 1920, a Porada, a Baxter, és a Flexform nevét jegyezte fel.
Ezek a márkák nem tüntetik fel az áraikat a honlapjukon, de a termékeiket forgalmazó webáruházak árulnak 2 millió forintos éjjeliszekrényt, több mint 4 millió forintba kerülő kanapét, fotelt 1,3 millióért, és több mint 6 milliós étkezőasztalt is.
A rajzra néhány további megjegyzés is került, méghozzá magyarul, ami szintén arra utal, hogy a luxuslakás magyar kézbe került. A megjegyzések között szerepel a prémium olasz természetes köveket forgalmazó cégre utaló "Antolini kő telibe" felirat is. Megkérdeztük Matolcsy Ádámtól, hogy ki írta oda ezt a szöveget, de erre a kérdésre sem válaszolt.
A fotók egy ingatlanbejáráskor készülhettek, minden bizonnyal az épület végleges átadása előtt, amikor a belső terekkel és berendezésekkel már elkészültek, de a külső résszel még nem. Erre utal az épületen kívül, az ablakokon át kivehető állványzat, és a fotókon szereplő személyek sárga láthatósági mellénye is.
A fotók alapján úgy tűnik, hogy az egyikük, a mellény alatt fekete pólót és kék nadrágot, valamint elegáns órát viselő férfi nem más, mint Matolcsy Ádám. A fotók másik szereplője egy a tükörben többször felbukkanó, szőke hajú nő, de őt nem sikerült egyértelműen beazonosítani.
A One at Palm Jumeirah az Omniyat adatai szerint 2021-ben készült el. Addigra Matolcsy Ádámnak már új társa volt, M. Nicole. Ő 2021. december 27-én töltött fel az egyik közösségimédia-oldalára két fotót, amelyen a nő Matolcsyval és három kiskorú gyerekkel összeölelkezve, vidáman mosolyog a kamerába. A helyszín ránézésre egy elegáns, modern lakás, a fotó helyszínéül a One at Palm Jumeirah lett megjelölve.
M. Nicole a közösségimédia-oldalán külön gyűjteményt hozott létre AE névvel, amely az Egyesült Arab Emírségeknek, tehát annak az országnak az ismert nemzetközi rövidítése, ahol Dubaj is található. Ebbe a gyűjteménybe került fel 2021. december 31-én egy olyan fotó is, amelyen Matolcsy és M. néhány másik ember társaságában, talpig ünneplőbe öltözve, pohárral a kezükben áll egy erkélyen. A felvétel feltehetően szilveszteréjjel készült, a képen szereplő alakok mögötti, kivilágított tornyokat nem lehet egyértelműen azonosítani, de nagyon hasonlítanak azokra, amelyek a One at Palm Jumeirah erkélyeiről láthatók.
A 9. emeleti apartman panorámája, csakúgy mint egyéb adottságai, valóban lenyűgözők. Nem csoda, hogy az interneten több, profi minőségű promóciós videó is elérhető róla. Teljes lakásbemutató kisfilmet készített róla a Provident Real Estate nevű dubaji ingatlanos cég, és a részletekre fókuszáló reklámfilmet forgatott az apartmanban a Gaggenau nevű, prémium háztartási gépeket gyártó márka is, amely a berendezési tárgyak egy részéről gondoskodott. Ez a cég a tavaly őszi katalógusa szerint árul többek között 8 millió forintba kerülő hűtőszekrényt és 5 milliós sütőt is.
A Direkt36 birtokába került adatok alapján az ingatlan 2024. március végén, tehát alig néhány héttel ezelőtt ismét gazdát cserélt, és valaki az eredeti vételárnál jóval drágábban, nagyjából 2,5 milliárd forintnyi dirhamért megvásárolta a Future Holdingtól.
Az ingatlanon az általunk megismert adatok alapján ugyanakkor legalább egy évig, 2023 májusa és 2024 áprilisa között érvényben volt egy bérleti szerződés is. Ez alapján egy bérlő havonta 50 ezer dirhamot, árfolyamtól függően 4,6 és 5 millió forint közötti összeget fizetett a luxusapartman használati jogáért cserébe. Egy dubaji adatbázis szerint magyar nemzetiségű volt a bérlő, de a pontos személyazonossága nem derült ki az adatokból.
Barát és munkatárs
A kiszivárgott adatokból kiderült, hogy a Future Holding 2020 májusában egy másik dubaji luxusingatlant is vásárolt akkori árfolyamon 533 millió forintért.
Ez az apartman a Jumeirah Gate nevű, több mint 300 méter magas dubaji felhőkarcoló-páros ikertornyainak egyikében található, az épület 64. emeletén. Ez az ingatlan 240 négyzetméteres alapterületével némileg elmarad a 2018-ban vásárolt lakás mögött. Viszont eggyel több hálószobája van, és szintén lenyűgöző kilátás jellemzi, a Jumeirah Gate épülete pedig nem kevésbé extravagáns, mint a One at Palm Jumeirah.
Ennek az ingatlannak a tulajdonosi adatai között viszont nem a Matolcsy Ádám korábbi feleségéhez köthető cím szerepel, hanem egy olyan email, amely a Matolcsy-kör egy másik tagjához, egy bizonyos R. Eszterhez kötődik.
R. Eszter szoros személyes szálakon kapcsolódik a Matolcsy-körhöz, konkrétan Matolcsy Ádámhoz. Több, a közösségi médiában található, 2013-ból származó fotó is bizonyítja, hogy R. és Matolcsy régi ismerősök. Az egyik képen, amit egy budapesti szórakozóhely oldalára töltöttek fel, az látható, hogy egy nagyobb társaság tagjaiként R. és Matolcsy önfeledten koccintanak egymással. A társaságban ott volt Matolcsy Ádám előző felesége, Tímea is. Az esemény egy szilveszteri buli lehetett, amin a további fotók alapján jelen volt Matolcsy Ádám legalább egyik rokona és baráti körének néhány további tagja is.
R. fontos szerepben, koszorúslányként volt jelen Matolcsy és T. esküvőjén is. Az eseményről készült egyik csoportképen az ifjú párhoz legközelebb, a vőlegényt átölelve néz a kamerába, egy másik fotón pedig a menyasszony, T. Tímea fátylát tartja mosolyogva.
R. Eszter emellett üzleti szálon is kötődik Matolcsy Ádámhoz és köréhez. A Válasz Online a közelmúltban azt írta, hogy a nő elismerte nekik, hogy Matolcsy Ádám egyik cégénél, a Magyar Stratégiai Zrt.-nél dolgozott. R. Eszter hozzátette, hogy 2020 tavaszán szülési szabadságra ment, és később nem vett részt a cég mindennapi életében.
R. Eszternek más kötődései is voltak a Matolcsy-körhöz. Korábban két olyan céget is alapított, amelyek később a Matolcsy György baráti körébe tartozó Száraz Istvánhoz köthető Felis Magántőkealaphoz kerültek úgy, hogy a tulajdonosváltás után is R. maradt a vezető tisztségviselő.
Az R. által alapított egyik cég, a Báthory 2015 vette meg azt a XII. kerületi villát is, amely korábban a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványának tulajdonában állt. Erről az ingatlanról derült ki később, hogy egy ideig Matolcsy Ádám bérelte az R. által alapított cégtől, és ő lakott benne. Ezt ő maga is elismerte, miután az egyik autóját lefotózták az ingatlannál, majd pedig Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Matolcsy feleségének az egyik közösségi médiába "home sweet home" felirattal feltöltött fotóján azonosította be a villát.
R. Eszter mindemellett 2021 februárja óta ugyanarra a XII. kerületi lakcímre van bejegyezve, mint Gosztonyi Balázs, a New Wave Media Group korábbi ügyvezetője. Ebben a cégben Gosztonyi előtt Matolcsy Ádám és Száraz István is volt ügyvezető, mielőtt a cég a kormányközeli médiaalapítvány, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) része lett.
A Válasz Online néhány nappal ezelőtt publikált, részletes cikkéből az is kiderül, hogy Gosztonyinak jelenleg is van olyan pozíciója, amelynek révén kapcsolatba hozható a Matolcsy családdal. Rámutattak, hogy Gosztonyi a közelmúltban bekerült annak a GTC nevű lengyel tőzsdei cégnek a vezetőségébe, amely mögött 2020 óta az MNB-alapítványok pénzét kezelő Optima Zrt. áll.
R. Eszter mint a Matolcsy-kör egyik tagja akkor szerepelt először a sajtóban, amikor a nevét a 444 egy amerikai bejegyzésű céghez, az MN A18 LLC-hez kötötte. A lap cikkéből az derült ki, hogy a cég megvásárolt egy fényűző, 350 négyzetméteres, 3 hálószobás luxusapartmant Manhattan egyik legdrágább környékén, a Billionaire Row-n található Crown Building 18. emeletén. Idén áprilisban a Bloomberg írta meg, hogy a lakás eladósorba került, a cég 40 millió dollárért, azaz nagyjából 15 milliárd forintért adna túl az ingatlanon. Matolcsy most a Válasz Online-nak tagadta, hogy R. Eszter a cég alapítója lenne, és azt is, hogy ő instruálta volna R.-t az amerikai ingatlanvásárlással kapcsolatban.
A Future Holding Limited a kiszivárgott adatok alapján két további ingatlant is vásárolt Dubajban. Az előzőeknél kisebb, egyenként 150 négyzetméteres, 2 hálószobás lakások azonos épületben, a Five at Palm Jumeirah nevű impozáns üvegpalota 12. és 14. szintjén találhatók. A cég külön-külön mintegy 400 millió forintot fizetett ezekért a lakásokért. Ezeknél a tranzakcióknál ugyanakkor a Future Holding Limited neve mellett nem szerepelnek kapcsolattartási adatok, így ezek a vásárlások nem köthetők egyértelműen a Matolcsy-körhöz. Az viszont biztos, hogy a cég már túladott rajtuk, jelenleg egyik ingatlannak sem a Future Holding Limited a tulajdonosa.
A Matolcsy-kör gazdagodása
Ahogyan arról 2022. februári cikkünkben részletesen írtunk, Matolcsy Ádám üzleti sikereit jelentős részben az apja által irányított Magyar Nemzeti Banknak, a szintén családi kötődésű NHB banknak és különböző állami intézményeknek köszönheti.
Matolcsy 2015-ben egy cégén keresztül, a Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György unokatestvéréhez köthető NHB hitelével jutott hozzá egy veszprémi bútorgyárhoz, a nagy múltú Balaton Bútorhoz. A vételár eredeti forrása a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank és annak Növekedési Hitelprogramja volt. Később a Népszava írta meg, hogy 2021 tavaszán az MNB tulajdonában álló Posta Palota szecessziós épületének udvarára szállítmánnyal megrakott teherautók érkeztek, amelyek közül az egyiken a Balaton Bútor felirat volt látható. Matolcsy Ádám a lapnak nem tagadta a beszállítást, a Direkt36-nak pedig azt mondta, cége piaci árversenyben nyerte el a bútorozási megbízás kb. 5 százalékát a beruházás egyik al-alvállalkozójától.
Matolcsy Ádám egy 2017-es nyilatkozatában úgy fogalmazott, egy közbeszerzésen való győzelem minden, csak nem ajándék. A Balaton Bútor 2018-ban a Testnevelési Egyetem pályázatán elnyert egy több mint 220 millió forintos megbízást, 2020-ban pedig bekerült azon cégek közé, amelyek 2020 decemberétől 3 éven keresztül, összesen 20 milliárd forint értékben biztosíthatták az állami intézmények bútorellátását. A Balaton Bútor legalább 600 millió forint vissza nem térítendő EU-s támogatásban is részesült 2015 óta. Matolcsy Ádám érkezése előtt a cég éves bevételei 700-800 millió forint körül alakultak. 2018 és 2020 között ez a mutató 1,7 milliárd forint környékén volt, 2021-ben és 2022-ben pedig jelentősen emelkedett, 3,5 milliárd környékére ugrott.
Matolcsy Ádám 2018 decemberében tagja volt annak a szűk vállalkozói csoportnak is, amelynek tagjai még épp időben vették ki a pénzüket a nehéz pénzügyi helyzetbe került NHB-ból. A pénzintézetet alig néhány héttel később jegybanki korlátozások alá vonták, majd 2019 márciusára a végelszámolását is elrendelték.
Ugyanennek a szerencsés, szűk körnek volt a tagja a Matolcsy baráti körébe tartozó Somlai Bálint is. Az ő felemelkedésével is részletesen foglalkoztunk korábbi cikkünkben.
Somlai érdekeltségei a Magyar Nemzeti Bankon keresztül több, milliárdos megbízáshoz is hozzájutottak, az MNB Szabadság téri székházának teljes külső és belső felújítását is az érdekeltségébe tartozó Raw Development végzi. A nagy értékű beruházás összköltségét az MNB 2021-es közleményében még 54 milliárd forintra becsülte, 2023 decemberében a 444 viszont már arról írt, hogy ez a szám a 80 milliárd forintot is megközelíti.
A Raw kapott megbízást a jegybank Széll Kálmán téri épületének, a Postapalotának a felújítására is. A céggel több mint 32 milliárd forintért szerződött az MNB leányvállalata. 2022 áprilisában a Direkt36 részletes cikkben mutatta be, hogyan szaladtak meg ennek a beruházásnak a költségei.
Matolcsy Ádám baráti körébe tartozik Száraz István is, akinek egyik cége milliárdos megrendelések keretében évek óta felel az MNB hivatalos kommunikációjáért. 2015-ben Száraz érdekeltsége lett egy időre az egyik legnagyobb magyar hírportál, az Origo is, és ő állt a VS.hu nevű lap mögött is, amelyről 2016-ban derült ki, hogy az MNB jelentős forrással, több mint félmilliárd forinttal támogatta, anélkül hogy a lap ezt bárhol feltüntette volna.
Szárazról 2023-ban írta meg a Direkt36, hogy a NAV nyilvántartása szerint tényleges tulajdonosként van jelen több magántőkealap mögött is, ezzel pedig végső soron a Magyar Bankholding nevű új bank 10,8 százalékának tulajdonosa.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre. | Fényűző ingatlanokat vett Dubajban egy cég, amely mögött a Matolcsy-kör tűnik fel | „A One at Palm Jumeirah az elegancia és az exkluzivitás teljesen újragondolt megközelítése. […] A művészi tervezés valódi mesterműve, és a luxus életmód csúcspontja minden tekintetben.”
Ezt írja honlapján az Omniyat nevű ingatlanfejlesztő cég arról a 25 szintes felhőkarcolójáról, amely az Egyesült Arab Emírségekben, Dubaj híres pálmafa alakú szigetén, a szigetre vezető autóút közelében nyúlik az égbe. Az Omniyat szerint ennek az ikonikus épületnek a lakói a „világ legexkluzívabb klubjába” kapnak tagságot, és a „legteljesebben megélt életet ünnepelhetik” One at Palm Jumeirah-beli rezidenciájukban. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2024/05/14/fenyuzo-ingatlanokat-vett-dubajban-egy-ceg-amely-mogott-a-matolcsy-kor-tunik-fel | 2024-05-14 17:00:00 | true | null | null | Telex |
Az Rtl.hu szerkesztősége nyerte kedden a Fővárosi Törvényszéken azt a bírósági pert első fokon, amelyet Orbán Viktor indított a hírportál ellen - írja a Media1. A lap szerint Orbán keresetét nem találta alaposnak a bíróság, ezúttal is a perköltség 100 százalékának megfizetésére kötelezte a bíróság.
A lap szerint kedden teljes mértékben elutasította Orbán keresetét a Magyar Narancs szerkesztősége ellen is, magánszemélyként az alperes számára 381 ezer forint perköltség, továbbá 36 ezer forint a magyar állam a NAV-nál vezetett illetékszámlájára való megfizetésre kötelezve őt.
Orbán magánszemélyként perelt be több szerkesztőséget, miután azok szemléztek egy Sparról szóló cikket. Az Economx vette észre a Spar Austria-csoport vezérigazgatójával készült interjút, amiben Hans Reisch arról beszélt, hogy a Spar átalakította működését, és Svájcba menekítette magyarországi vagyona egy részét, nehogy Orbán Viktor oligarcháinak kezébe jusson a cég. Az interjúból készült szemlét több lap is átvette, amelyeket Orbán ugyanúgy beperelt. A beperelt lapok között van a 24.hu, a 444.hu, a Klubrádió és a Hírklikk is. A keddi ítélet szerint
az RTL korrekt módon számolt be az üzletember szavairól, valamint lehetőséget biztosított Orbán ellenvéleményének közlésére is.
A Fővárosi Törvényszék hétfői, elsőfokú ítéletében az Indexnek adott igazat, az Economx cikkét szintén szemléző Klubrádió viszont elbukta a pert Orbánnal szemben, az ítélet ellen fellebbeztek.
Az ítéletek szerint a miniszterelnök közszereplőként köteles eltűrni, ha a sajtóban kritikus vélemény jelenik meg, a sajtó szabadságát nem korlátozhatja helyreigazítási perrel. | Újabb nap, újabb pereket vesztett Orbán Viktor | Az Rtl.hu szerkesztősége nyerte kedden a Fővárosi Törvényszéken azt a bírósági pert első fokon, amelyet Orbán Viktor indított a hírportál ellen – írja a Media1. A lap szerint Orbán keresetét nem találta alaposnak a bíróság, ezúttal is a perköltség 100 százalékának megfizetésére kötelezte a bíróság. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/14/orban-viktor-sajtoper-spar-rtl-economx-sajtoszemle-fovarosi-torvenyszek | 2024-05-14 22:01:00 | true | null | null | Telex |
Az elmúlt öt évben jó néhány polgármester és önkormányzati képviselő lett a települése határain túlmutató hírek szereplője köztörvényes bűncselekmények vagy jelentékeny balhék miatt. Vannak köztük bőven olyanok, akik ügyeik ellenére úgy gondolják, újra megméretnék magukat, és ha egy mód van rá, folytatnák politikai pályafutásukat. Összeszedtünk néhány érdekes sztorit.Szántót vett a börtönbőlBotrányos – és büntetett – előélete ellenére újraindulna Újszentivánon Putnik Lázár expolgármester, akit tavaly februárban egy év után engedtek ki az előzetes letartóztatásból. Két társával együtt azzal vádolta őt a nyomozóhatóság, hogy súlyosan túlárazott egy jórészt állami forrásból épülő munkásszállót. A gyanú szerint 222 millió forint vagyoni kárt okoztak az állami költségvetésnek. Putnik a börtönben töltött éve alatt is üzletelt az állammal a Szabad Európa szerint, hiszen a rácsok mögül vett meg egy 2,7 hektáros szántót 4,8 millió forintért a Nemzeti Földügyi Központtól.Putnik most függetlenként indul újra az önkormányzati választáson. A polgármesteri helyért nagy versengés lesz, az alig 1900 fős faluban hat jelölt is van, köztük a jelenlegi független településvezető, Bodó Imre.Az újszentiváni munkásszállóAz újszentiváni munkásszálló Fotó: ÚjszentivánÁron alul adott el ingatlant a családjánakTipikus sztori: a Somogy vármegyei Tengődön Lakos János 5,9 millió forintért adta el a volt szovjet laktanyához tartozó erdős területet a fiának és a lányának. Ezzel 14 millió forintos kárt okozott a településnek, a szakértői vélemény szerint ugyanis 20 millió forintos értéket képvisel a terület. Az adásvételt a Pécsi Ítélőtábla tavaly semmissé nyilvánította, Lakost az ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja.A 400 fős településen nem a legjobb Lakos híre, minthogy polgármestersége első éveiben megszüntette az önálló polgármesteri hivatalt, bezárta az általános iskola elsőre felső, majd alsó tagozatát is, az épületet bérbe adták. A 24.hu riportja szerint a gyerekek a szomszédos Tabra járnak iskolába, busz híján egyénileg. Hiába van a falunak saját busza, az „másra kell”. Tengődön 4 polgármesterjelölt méreti meg magát – Lakos Jánossal együtt.Az önkormányzat pénzén ment Fradi-meccsreAz országos sajtóba bekerült a bátonyterenyei fociszerető polgármester meglehetősen sajátos ötlete is. Nagy-Majdon József úgy gondolta, az önkormányzat költségén kiviszi barátait és családtagjait a Fradi Leverkusen elleni kupameccsére Németországba. Ehhez a szomszédos falu, Mátranovák kisbuszát kérte kölcsön, amiért a város pénzéből fizetett, a tankolást és az osztrák autópálya-matricát is ebből fedezte.Nagy-Majdon JózsefNagy-Majdon JózsefNagy-Majdon meg volt győződve arról, hogy ebben semmi törvényellenes nincs, és egyébként is, senkinek semmi köze ahhoz, hogy kiket milyen pénzből hova visz.Az eset a városban is felháborodást keltett, úgy látták, a pénznek lenne jobb helye is; az iskolában például nem volt fűtés. Két héttel később Nagy-Majdon értetlenkedve bár, de engedett a nyomásnak, bejelentette, mivel „egyes embereknek ez a jó érzését bántja”, ki fogja fizetni a számlát. Szerinte a kisbuszt ingyen kapták, csak a tankolás ment közpénzből.Bátonyterenyén 5 polgármesterjelölt volt, de végül csak hárman indulnak, köztük a Nagy-Majdon a Fidesz színeiben.A szálkai ügy az Intergritás Hatóságnak is feltűntA félezres Szálkának 20 éve Pálfi János a polgármestere, aki minden bizonnyal még további öt évig betöltheti ezt a posztot, mivel a június 9-ei választáson nincs ellenfele, egyedül indul függetlenként.Az elmúlt öt éve neki sem makulátlan. A polgármester a lányával együtt birtokolja a céget, amelyé a helyi tó melletti fizetős strand. Ennek a partfalait közel 120 millió forintnyi uniós támogatásból erősítették meg, és ez nem tetszett az Integritás Hatóságnak. Felmerült a gyanú, hogy ez nem közösségi, hanem magánérdekeket szolgál, lévén, hogy a strand bevételéből a polgármester cége gyarapodik. A strandfejlesztés kapcsán feljelentést tettek tavaly a NAV-nál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanúja miatt. Ismeretlen tettes ellen.Kegyeletsértés, halottgyalázásSokan felháborodtak a Békés vármegyei Zsadányban, miután a polgármesternek, Dudás Árpádnak saját bevallása szerint praktikus és olcsó ötlete támadt. A Magyar Narancs beszámolója szerint a temető régi, már használaton kívüli részét vadhálóval elkerítették, hogy az önkormányzat birkái ott legeljenek és ürítsenek. A helyiek tiszteletlennek, sőt halottgyalázásnak tartják az esetet, ráadásul nem is értették az egészet. A faluban ugyanis a közmunkások közül négyen is fűnyírással foglalkoznak, a birkák helyett ők is rendet tehettek volna az elgazosodott temetőben.Miután nagy nyilvánosságot kapott az eset, a közmunkások eltávolították a vadhálót, és a birkákat is máshova terelték. A helyiek szerint mindez azért történt, mert a polgármester hivatalosan is tudomást szerezhetett két feljelentésről. Dudás Árpád azonban a jelek szerint bízik a folytatásban, hiszen indul a júniusi választáson. Egyetlen kihívója az MSZP-s Szilágyi Attila.A település tavaly év végén „Attila király fapalotájával” is bekerült a hírekbe. A 116 millió forintnyi uniós pénzből készült építmény hónapokkal az átadás után is zárva volt. Ráadásul nincs olyan történelmi tény, amely azt támasztaná alá, hogy Attila királynak bármi köze lett volna a településhez és környékéhez.Dudás Árpád, Zsadány polgármestereDudás Árpád, Zsadány polgármestere Fotó: Facebook/Dudás Árpád polgármesterVisszatér a bukott exfideszesFördős Attila 2019-ben fideszesként szenvedett csúfos vereséget az ellenzéktől Vácon, öt év után viszont úgy érezte, ismét érdemes megpróbálnia, immár függetlenként. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint hat ellenfele van, köztük az ellenzék közös jelöltje, a jelenlegi polgármester, Matkovich Ilona.Fördős Attila több botrányos ügybe is belekeveredett, ami miatt népszerűtlen lett a városban. 2013-ban egy német újságban megjelent cikknek köszönhetően derült ki, hogy egy rendezvényen a parkolóban az autók között fekve találtak rá. A feltételezések szerint ennek oka a túlzott pálinkafogyasztás lehetett, bár Fördős szerint csak ledőlt kicsit a melegben. Egy 2019-ben kiszivárgott hangfelvétel szerint frakciójával italozva vitatták meg Vác ügyeit. 2010-es megválasztása óta 2019-es bukásáig az állami százmilliók ellenére sikerült majdnem csődbe vinnie a várost.Vácon nem Fördős visszatérte az egyetlen érdekesség, több képviselőjelöltnek is van vaj a fején. Szabó Csaba, a váci Fidelitas elnöke, a Vác Online tulajdonosa egyéni listán és kompenzációs listán is szerepel. A neve a helyi sajtóban onnan lett ismert, hogy Rétvári Bence testőreként jelent meg korábban, majd az elmúlt években külföldi útjaival borzolta a kedélyeket. Emellett jelentős állami támogatáshoz jutott az alapítványa is, hogy mire költötték el a pénzt, arról nem tudni.Mokánszky Zoltán volt alpolgármestert korábban rabosították, mivel azzal gyanúsítják, hogy alpolgármestersége alatt az egyik önkormányzati intézményvezetőnek törvénytelenül adott havi 100 ezer forintos fizetésemelést. A városban úgy hírlik, épp gyermeke édesanyjának, a politikus ezt az értesülést a Váci Hírnök kérdésére nem tagadta. Júniusban rá is lehet szavazni a Fidesz-KDNP színeiben egyéni és települési kompenzációs listán is.További balhés jelöltekNem olyan régen Tiszaföldvártól volt hangos az országos sajtó, a fideszes alpolgármester ugyanis minősíthetetlenül viselkedett az egyik helyi kocsma előtt. Cseuz Zsolt néhány nappal az eset után lemondott a pozíciójáról, és közölte, nem indul újra a júniusi választáson. Az NVI adatai szerint azóta máshogy gondolja, a Fidesz–KDNP jelöltjeként versenybe száll: a volt alpolgármestert ötödik helyen feltették a Fidesz települési kompenzációs listájára, így pártja sikeres szereplése esetén neki is lesz esélye képviselőként folytatni.A Momentum, a Jobbik, valamint a Függetlenek Szíve közös jelöltjeként indul az önkormányzati helyért Miskolcon Badány Lajos. A képviselőt néhány évvel ezelőtt azon kapták, hogy Mályi külterületére zöldhulladékot rakott ki annak ellenére, hogy tábla jelezte, tilos ilyet csinálni. A képviselő-testületben nagy felháborodást keltett az eset.Gyálon is balhéztak képviselők Dobrev Klára fórumán. A 2022-es eset két főszereplője Hegymegi István, a DK gyáli önkormányzati képviselője, illetve Fricsovszky-Tóth Péter, az ellenzéki összefogás vecsési jelöltje volt. A verekedést szóváltás és köpködés előzte meg a régóta rossz viszonyt ápoló két ellenzéki között, Hegymegi István végül úgy fejbe verte a közös jelöltet, hogy mentőt kellett hívni hozzá. Az incidensen azonban jelek szerint sikerült túllépnie a DK-nak, hiszen ismét indítják egyéni jelöltként Hegymegi Istvánt. | Meglopta az államot, rács mögé került, de onnan is üzletelt az állammal | Az elmúlt öt évben jó néhány polgármester és önkormányzati képviselő lett a települése határain túlmutató hírek szereplője köztörvényes bűncselekmények vagy jelentékeny balhék miatt. Vannak köztük bőven olyanok, akik ügyeik ellenére úgy gondolják, újra megméretnék magukat, és ha egy mód van rá, folytatnák politikai pályafutásukat. Összeszedtünk néhány érdekes sztorit. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/21/meglopta-az-allamot-racs-moge-kerult-de-onnan-is-uzletelt-az-allammal | 2024-05-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Még mindig nem számolt el a nyilvánosság előtt Szabó Csaba.Még mindig nem tisztázta a váci Fidelitas elnöke, hogy miből vásárolta meg nemrég a Vác Online-t kiadó, több tízmillós forgalmú vállalkozást. Szabó Csaba és csapata mindenkitől igyekszik számon kérni az átlátható gazdálkodást, aki nem fideszes, de gyakran még a közzétett adatok ellenére is ferdít, mutyit sejtet saját politikai céljai érdekében.Szabó már hónapok óta nem számolt el azzal a nyilvánosság előtt, hogy miből vásárolta meg a Rétvári-propaganda egyik leghiteltelenebb, sorozatos pervesztes médium kiadóját, a Vác Online-ét. Ez azért is aggályos, merta Fidelitas-elnök alapítványa 200 millió forintot kapott Rétvári Bence kormányától,amit állításai szerint egy, a város szélén a Fidesz vezetése alatt keletkezett szeméthegy felhasználására költött..Hol a nyilvános elszámolás?A luxusutazó Szabó Facebook-oldalán semmilyen elszámolást nem tett közzé a 200 millió forintnyi adóforint felhasználásával kapcsolatban, miközben csapata nagyjából ezt várta Rétvári Bence választási ellenfelétől is. Városi pletykák szerint nem véletlen, hogy a fiatal, frissen végzett „politikus” mostanában többször járt külföldön, majd megvásárolta a Vác Online kiadóját.Eközben persze jól átverték azokat, akik bizalmat szavaztak nekik április 3-án, az országgyűlési választáson. Ígéreteikkel ellentétben a Fidesz-KDNP kormánya számos különadót vezetett be, amelytől emelkedtek a szolgáltatások és az élelmiszerek árai, részben eltörölték a rezsicsökkentést és a benzinársapkát.Az alkalmatlanságában a Gyurcsány-kormányt és a korábbi Orbán-korszakot is túlszárnyaló gazdaságpolitikának meglett az eredménye: a magyar embereknek drágult Európában a leginkább az élelmiszer, tankolni pedig itt a legdrágább Közép-Európában. De legalább a Szabóhoz hasonlóknak van miből kifizetni rekordmértékű infláció miatti áremelkedést, nem véletlen, hogy az ilyen állami támogatásokról nincsenek részletes Facebook-posztok. A saját szavazóik úgyis csak négyévente számítanak, igaz hozzájuk nem vágnak adóforintokból tíz- és százmilliókat. | Kétszáz milliót kapott a váci fidelitasos alapítványa a kormánytól | Még mindig nem számolt el a nyilvánosság előtt Szabó Csaba | null | 1 | https://vaceskornyeke.hu/2023/02/04/ketszaz-milliot-kapott-a-vaci-fidelitasos-alapitvanya-a-kormanytol/ | 2023-02-04 00:00:00 | true | null | null | Vác és környéke |
„A NER udvari sepregetője”; „a takarítás Mészáros Lőrince”; a „még NER-körökben is szédítő” menetelést produkáló takarítócég – többek közt így és ezekhez hasonlóan hivatkoznak a B+N Referencia Zrt.-re a magyar sajtóban.A 30 éve takarítócégként indult, mára „teljes körű létesítményüzemeltetési szolgáltatásokat” nyújtó vállalkozás teljesítménye 2010 után lendült meg látványosan: 2010 és 2022 között az árbevételét több mint nyolcvanszorosára, az adózott nyereségét pedig kétszázszorosára növelte.A robbanást óriási állami megbízások segítették elő. A cég országos szinten a legnagyobb tenderbajnokok közé került az elmúlt években: a 2019–2021-es időszakban a B+N nyerte el az országban a második legtöbb állami megrendelést, a legtöbb közbeszerzést bezsebelő tulajdonosok toplistáján pedig csak a jóval ismertebb Mészáros Lőrinc és Szíjj László tudta megelőzni a B+N tulajdonosát, Kis-Szölgyémi Ferencet.A B+N Referencia Zrt. takarítói a Nyugati pályaudvaron, 2015. július 30-ánA B+N Referencia Zrt. takarítói a Nyugati pályaudvaron, 2015. július 30-án Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVAA B+N takarítja a MÁV vonatait, több száz állami tulajdonban lévő épületben végez felújítási és karbantartási feladatokat, de kapott megbízást kertészeti munkákra, kártevőirtásra is. A cég legnagyobb dobása azonban kétségkívül a kórházi szektorhoz köthető: 2021-ben 300 milliárdos keretszerződést nyertek el kórházak takarítására és fertőtlenítésére, tavaly további 400 milliárdos keretszerződést kórházak üzemeltetésére.A B+N Referencia Zrt. közbeszerzéseinek jó részét, köztük a kórházak takarítási és üzemeltetési feladatait egy állami szervezettől, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF-től) nyerte el. A szervezet arra hivatott, hogy egyes feladatok „integrált ellátásával” hozzájáruljon a „hatékony és költségkímélő kormányzati tevékenységhez”, így többek között központosított közbeszerzések lebonyolítását végzi.A több száz milliárdos kórházi közbeszerzések kiírója és az azokat elnyerő cég között több kapcsolódási pontot is találtunk.A KEF egyik igazgatója korábban a B+N-nél dolgozottInnentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.A KEF vezetőségében a főigazgató és a főigazgatóhelyettes mellett jelenleg hat különböző területért felelős igazgató vállal szerepet. Egyikük Horváth Gábor, az egészségügyi létesítményüzemeltetési igazgató.Forrás: http://www.kef.gov.hu/Forrás: http://www.kef.gov.hu/Horváth a KEF előtt szinte a teljes szakmai karrierjét a B+N-nél tölötte: LinkedInje szerint 12 évig dolgozott a vállalatnál, 2013-tól a cégiratokban is a cég képviseletére jogosult munkavállalóként szerepelt. A B+N kérdésünkre megerősítette, cégüknél az üzemeltetési üzletág igazgatója volt Horváth, egészen 2022. november végéig – tehát abban az időben is, amikor a B+N elnyerte az első nagyobb, 300 milliárdos takarítási keretszerződését a KEF-től.Forrás: Horváth Gábor nyilvános LinkedIn profiljaForrás: Horváth Gábor nyilvános LinkedIn profiljaA B+N után Horváth nem maradt sokáig munka nélkül.A kormány 2023-ban döntött arról, hogy központosítják az ország kórházainak üzemeltetési feladatait, és ezek egységesen a KEF alá kerülnek. „A feladatátvétel célkitűzése az átláthatóbb, költséghatékonyabb, szakszerűbb intézményi működés megteremtése, a korábbi elaprózott kórházi létesítményüzemeltetési feladatellátás minőségi sztenderdek alapján történő egységesítése volt” – írta kérdésünkre a KEF.E feladat ellátására 2023. július 1-jén új igazgatóságot hoztak létre, az egészségügyi létesítményüzemeltetésik, az élére a volt B+N-es Horváth Gábort nevezték ki. Július 10-én aztán kihirdették, hogy a KEF a B+N-t bízza meg a kórházak üzemeltetésével, 400 milliárdos keretszerződéssel.Feleségek a B+N környékénA B+N-es vezetőből KEF-es vezetővé avanzsált Horváth karrierútján kívül más, jelenleg is élő kapcsolat is van a B+N és a KEF között: mind Horváth Gábor, mind a KEF-főigazgató dr. Demény Ádám felesége a B+N környékén dolgozik.A két nő a cég honlapján és céges irataiban nincs feltüntetve munkavállalóként, ám az általunk megismert céges e-mailek aláírásából látszik, hogy B+N-esként azonosítják magukat. Amikor még április elején telefonon kerestük a két nőt, szóban is megerősítették, hogy a mailes aláírásban megnevezett pozíciókban (HR Business Partnerként, illetve EHS osztályvezetőként) dolgoznak cégnél.Grafika: Szulágyi RékaGrafika: Szulágyi RékaA KEF és a B+N szerint nincs összeférhetetlenségA közbeszerzési törvény szerint a közbeszerzés kiírójának minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy „megelőzze, feltárja és szükség esetén orvosolja az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzeteket”. A törvény felsorol olyan eseteket is, amelyekben „vélelmezni” kell, hogy összeférhetetlenség áll fenn. Többek közt ilyen eset, ha a kiíró részéről a közbeszerzés előkészítésében, lebonyolításában részt vesz, vagy akár csak az eljárás eredményét befolyásolni tudja olyan személy, aki hozzátartozója az adott közbeszerzésre pályázó cég valamely alkalmazottjának.Ennek fényében mind a közbeszerzéseket kiíró KEF-től, mind az azokat elnyerő B+N-től megkérdeztük, pontosan hogyan biztosítják, hogy a két szervezet között fennálló személyes szálak ne okozzanak összeférhetetlenségi problémát. Lényegében mindkét szervezet annyit írt, hogy betartják a szabályokat, nincs itt semmi látnivaló. „Főigazgatóságunk több mint 20 éve végzi a központosított közbeszerzési feladatait, minden esetben vizsgálva és betartva a közbeszerzési törvény szerinti szigorú összeférhetetlenségi szabályokat” – írta a KEF. A B+N pedig ezt: „Az összeférhetetlenség fogalmát jogszabály rögzíti, és mint minden esetben, társaságunk ez alkalommal is ennek maximális figyelembe vételével, a jogszabályi rendelkezések maradéktalan betartása mellett járt és jár el.”A B+N azt is megírta, hogy a két feleség nem közvetlenül a B+N alkalmazásában áll, más minőségben látják el a munkájukat. A cég szerint Horváth felesége „HR business partnerként egy külső partnerünk képviseletében munkaerő-toborzási feladatokat lát el egyik leányvállalatunk számára. Tevékenysége távol esik a KEF illetékességébe tartozó szerződések teljesítésétől”. A KEF-főigazgató feleségéről pedig azt írták, hogy „jelenleg egy külső partnerünkön keresztül EHS feladatokat koordinál. A külső partnerrel fennálló szerződésünk szerint a KEF illetékességébe tartozó szerződések teljesítésében nem vehet részt.”Puha szabályok, hiányos ellenőrzésA KEF és a B+N között fennálló kapcsolatról és az összeférhetetlenségi kockázatokról megkérdeztük a Transparency International Magyarország szakértőjének véleményét is. Zelisler Judit, a TI közpénzügyi programokért felelős szenior projektmenedzsere szerint a közbeszerzési törvény rendelkezései összhangban vannak az uniós szabályokkal, azonban az összeférhetetlenségek ellenőrzése hiányos. (Ezt az EU is kifogásolta, ennek nyomán azonban csak egy ellenőrzést elősegítő útmutatót adott ki a Közbeszerzési Hatóság.)„Több valódi ellenőrzésre lenne szükség a témában. Felmerülhetne például egy adatalapú kockázatértékelés lehetősége a Közbeszerzési Hatóságnál is, hogy a rendelkezésre álló közbeszerzések ajánlattevőinek a tulajdonosi adatait összevetik az ajánlatkérők vezetőinek adataival, ehhez azonban nemcsak a szándék, de az adatminőség és a megfelelő egyedi azonosítók bevezetése is hiányzik” – mondta Zeisler.Az ellenőrzés elégtelensége mellett a szabályozás más hiányosságaira is rámutatott: Egyrészt az, hogy ki vesz részt a tender előkészítésben és lebonyolításában, az puha szabály. Többnyire nagyon nehéz meghúzni a határt az etikailag kifogásolható és a törvénytelennek minősíthető összeférhetetlenségi esetek között. Másrészt hiányzik a forgóajtó-jelenségre vonatkozó általános szabályozás a magyar jogrendszerből. Ez a törvény lenne hivatott a privát és a közszféra közötti átjárást keretek között tartani, és úgynevezett cooling-off időszakot szabni arra, hogy ne lehessen automatikusan átlépni egy magáncégből az állami szféra döntéshozói közé. Ilyen szabályozás csak néhány szervezetre vonatkozóan létezik (pl. Integritás Hatóság), de a KEF-re nem.Zeisler szerint az utóbbi kérdés szabályozása kiemelten fontos, ez a TI Magyarország régi kérése. „A vonatkozó szabályok megalkotására elvileg ígéretet tesz az feltételességi eljárás nyomán megalkotott új korrupcióellenes stratégia 2025 november végéig, de ezek visszamenőleg nyilván nem lesznek érvényesíthetőek” – mondta.A B+N Zrt. közbeszerzései kapcsán a TI Magyarország több úgynevezett red flaget azonosított (ezek önmagukban nem jelentenek bizonyítékot bűncselekményre, korrupcióra vagy más visszaélésre, de potenciális veszélyforrást jelölnek). A közbeszerzések koncentrációját vizsgáló Tenderbajnok felületen három mutató esetében ért el kiugró értéket a cég: az elnyert közbeszerzések összesített értéke, az elnyert közbeszerzések értékének átlaga, az elnyert közbeszerzések értékének árbevételhez viszonyított aránya.Januárban az Átlátszó mutatta be, hogy a KEF egyik legújabb, 88 milliárdos tendere rendkívül komplex feltételek meghatározásával szűkítette a piaci versenyt, és borítékolható volt, hogy a kiírásnak csak a B+N lesz képes megfelelni. Végül valóban behúzta a cég ezt is. A B+N tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc 60 milliárdos becsült vagyonával a 40. leggazdagabb magyar a Forbes friss listája szerint.Miközben a B+N sorra nyeri a nagy éréktű állami megrendeléseket, egyes dolgozók arról számolnak be, hogy a kórházi takarítási-üzemeltetési biznisz átvétele nem megy zökkenőmentesen. Az RTL Házon kívül című műsorának nemrégiben nyilatkozó két szekszárdi takarítónő szerint például azért rúgták ki őket az állásukból, mert kifogásolták, hogy a B+N nem fizetett rendesen a túlórákért. | Személyes szálak fűzik a NER-kedvenc takarítócéget a százmilliárdos kórházi közbeszerzések kiírójához | „A NER udvari sepregetője”; „a takarítás Mészáros Lőrince”; a „még NER-körökben is szédítő” menetelést produkáló takarítócég – többek közt így és ezekhez hasonlóan hivatkoznak a B+N Referencia Zrt.-re a magyar sajtóban. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/21/szemelyes-szalak-fuzik-a-ner-kedvenc-takaritoceget-a-szazmilliardos-korhazi-kozbeszerzesek-kiirojahoz | 2024-05-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Költségvetési csalás gyanújával indított nyomozást a NAV Észak-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága Gyöngyösön a helyi sporttámogatásokkal kapcsolatban. Az adóhivatal nyomozói több mint fél éve kezdtek bele a vizsgálatba, a tavalyi év végétől számos tanúkihallgatást tartottak, és jártak a városházán is, ahol az önkormányzat által kiosztott pénzekről szóló iratokat és szerződéseket foglaltak le.
Az utóbbi hetekben ez az ügy lett az egyik ütközőpont az önkormányzati választás helyi kampányában. Lényegében az egész település előtt ismertté vált, hogy vizsgálják a taopénzeket, csupán egyetlen pont körül maradt bizonytalanság: kik a vizsgálat érintettjei. Az adóhatóság nem árulta el azt sem, hogy melyik egyesülettel vagy sportcéggel kapcsolatban kezdtek kutakodni.
A 24.hu is hiába kereste a NAV-ot, az adóhivatal továbbra sem igyekezett tisztázni a helyzetet. Megkérdeztük többek között, hogy a Gyöngyösi Kézilabda Klub és a Gyöngysport Kézilabda Nonprofit Kft., vagy velük együtt több egyesület is érintett-e a vizsgálatban, illetve, hogy mekkora kárértékről van szó, de csupán annyit válaszoltak, hogy a feltett kérdésekkel kapcsolatban nem hozhatnak nyilvánosságra semmilyen információt.
A hatósági titkolózás azért nyithatott komoly frontot a gyöngyösi politikában, mert miközben elindultak vizsgálatok, a Gyöngyösi Kézilabda Klub elnöke, Nagy Attila is beszállt a polgármesteri posztért folyó versenybe.
Gyöngyösön az elmúlt tíz évben Hiesz György vezette az önkormányzatot, a 67 éves egykori MSZP-s politikus azonban nem indul a választáson, helyette Végh Attila lett a közös ellenzéki (MSZP-DK-Jobbik-Momentum) jelölt. Vele szemben Szókovács Péter indul a Fidesz-KDNP-VSZE színeiben. Harmadikként jelent meg a porondon Nagy Attila, akit a VAGY (Változást Akarunk Gyöngyösön) Egyesület támogat. Helyi forrásaink szerint az ellenzéki és kormányoldali tömb között Nagy lehet a mérleg nyelve.
Az adóhatósági ügyet két hete a GyöngyösMa hozta nyilvánosságra. Az önkormányzati fenntartású lap írta meg, hogy információi szerint a kézilabdaklub és a csapat cége lehet az érintett a nyomozásban. Az értesülést a Magyar Kézilabda Szövetség közlésével is megerősítették. A szövetség megírta a lapnak, hogy a NAV őket is "megkereste Gyöngyösi Kézilabda Klub és a Gyöngysport Kézilabda Nonprofit Kft. vonatkozásában", és tájékoztatást is kaptak a nyomozás tényéről, de - mint írták - az ügy részleteivel kapcsolatban ők sem rendelkeznek további információkkal.
A GyöngyösMa szerint az önkormányzatnál Hiesz György polgármester már januárban, a NAV-os iratlefoglalás után belső vizsgálatot rendelt el és Kozma Katalin jegyző ki is osztott egy fegyelmit annak a munkatársnak, akiről kiderült, hogy nem ellenőrizte megfelelően a támogatásokról benyújtott elszámolásokat.
Nagy Attila, aki egyszemélyben klubelnök és ügyvezető a kft.-ben a Facebook-oldalán ezután hazugsággal vádolta meg a polgármestert és az önkormányzatot. Szerinte ugyanis nemcsak a kéziseket, hanem mind az öt gyöngyösi látványsport-egyesületet vizsgálják.
Az az okfejtés, amit a polgármester úr mond, hogy az ötből három (egyesület) azt jelezte vissza neki, hogy őket még nem keresték meg, az nem jelenti azt, hogy ők nem részei a vizsgálatnak, csak (a nyomozók) egyelőre még nem jutottak odáig, hogy őket is megkeressék
- magyarázta a polgármester-jelölt sportvezető. Nagy azt is állította, hogy inkább az önkormányzat érintettsége a valószínű, mert a NAV nem simán bekérte a dokumentumokat, hanem helyszíni ellenőrzés keretében azonnali lefoglalást rendelt el.
Nagy nyilatkozatára reagálva a polgármester az önkormányzat vezetőivel együtt sajtótájékoztatót tartott a vizsgálatról. A keddi eseményen Hiesz György közölte, hogy bár a klubelnök megpróbálja az önkormányzatra és a többi sportegyesületre hárítani a felelősséget, az önkormányzati köztisztviselők védelmében fontosnak tartja elmondani, hogy a költségvetési csalás gyanúja nem az önkormányzattal szemben merült fel. A polgármester azt is elmondta, hogy információik szerint a klub éveken át kétfelé számolt el a számlákkal. A vizsgálat alá vont időszakban az önkormányzat összesen 41 millió forintnyi támogatást adott a kéziseknek.
Kovács Róbert, az önkormányzat pénzügyi és költségvetési igazgatója a sajtótájékoztatón közölte, 2023 márciusában éppen a Gyöngyösi Kézilabda Klub elnökétől kapott értesítést: Nagy akkor azt jelezte, hogy a Magyar Kézilabda Szövetségtől kapott információi alapján az elszámolás felülvizsgálatára van szükség, mert ugyanazokkal a számlákkal számoltak el a szövetség és az önkormányzat felé. Mikor ellenőrizték az elszámolásokat, kiderült, hogy a kettős elszámolás - vagyis, hogy ugyanazokat a számlákat nyújtották be a szövetség és az önkormányzat felé - összesen három év szerződéseit és számláit érinti, ezért a kézilabdaklubbal közösen az eredeti dokumentumok megtartása mellett módosították a támogatási szerződéseket, és a klub új számlákat nyújtott be az elszámoláshoz, amelyek megegyeztek a döntéshozó képviselő-testület szándékaival, miközben a korábbi számlákat lefűzve megtartották.
Nagy Attila a 24.hu-nak annyit elismert, hogy tanúmeghallgatás náluk is volt, de mint mondta, dokumentumokat tőlük nem kértek be a hatóság emberei.
Nem lehet szó arról, hogy két helyre elszámoltuk volna el ugyanazokat a számlákat, mert a szövetségnél több éves csúszásban van az elszámolás és az ellenőrzés
- állította a klubelnök, amikor megkérdeztük, hogy valóban ő hívta-e fel az önkormányzatot azért, hogy indítsanak felülvizsgálatot. Nagy hozzátette, önellenőrzést végeztek, ami számviteli hibát mutatott ki, de bőségesen rendelkezésre álltak számlák, amelyeket a szerződésmódosítás után bele is raktak az elszámolásba. | A NAV sportpénzeket érintő költségvetési csalásos nyomozása kavarta fel a kampányt Gyöngyösön | Kampánytéma lett, hogy vizsgálatot indított a sporttámogatások miatt az adóhatóság, de hivatalosan nem mondják meg, ki a gyanúsított. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/05/17/gyongyos-nav-koltsegvetesi-csalas-nyomozas-nagy-attila-hiesz-gyorgy/ | 2024-05-17 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Egyáltalán nem gyötörte meg a tavalyi rekordinfláció a leggazdagabb magyar üzletembereket, sőt a top 100 egy év alatt 1400 milliárd forinttal, 18 százalékkal növelte a vagyonát. Ha figyelembe vesszük a pénzromlás tavalyi mértékét, akkor reálértéken csak hajszállal gazdagodtak ugyan, viszont egyre jobban koncentrálódik a vagyon. A Szakonyi Péter szerkesztette 100 leggazdagabb című, ma megjelent kiadvány gazdaglistáját a felcsúti Orbán-bizalmas,
Mészáros Lőrinc immár 990 milliárd forinttal vezeti, a becslések szerint egyetlen év alatt 50 százalékkal növelte vagyonát.
Már az is valószerűtlen volt, hogy tíz év alatt 660 milliárdot hozott össze a gázszerelőből lett mágnás, de ehhez egyetlen év alatt újabb 330 milliárdot pakolt hozzá.
A nagy ugrás részben a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt.-nek köszönhető, a részvényárfolyam ugyanis megháromszorozódott, de a meghatározó tétel a második legnagyobb magyar pénzintézet, az MBH Bank Nyrt., amely felerészben Mészároshoz köthető. A birodalom a turizmustól az agráriumig szinte a gazdaság minden területét átszövi, és olyan hosszú távú bevételtermelő üzlet is a része, mint a gyorsforgalmi úthálózat 35 éves koncessziója. A terjeszkedés ráadásul külföldön is folytatódik, tavaly például Mészárosék megszerezték Bosznia legnagyobb cementgyárát.
Ettől a tempótól Csányi Sándor OTP-vezér jócskán elmaradt: "mindössze" 90 milliárdos növekedést produkálva 700 milliárdig jutott. Úgy, hogy minden idők legnagyobb nyereségét, 990 milliárd forintot könyvelt el az OTP Bank Nyrt. Mérlegfőösszege meghaladta a 100 milliárd eurót, és ezzel a legnagyobb európai bankok ligájába került - írja a kiadvány. A két, egy ideje már dollárban is milliárdos potentát tehát egy év alatt együttesen 420 milliárdos gyarapodást tudott felmutatni, ez a toplista összes gazdagja által összehozott növekedés durván harmada, a top 10 pedig bő 600 milliárdot tett rá előző évi vagyonára.
Az első tíz helyen amúgy nagy mozgás nem történt, helyet cserélt egymással a mostanában Lengyelországban terjeszkedő ingatlanmogul és az AutoWallisszal karriert csináló Veres Tibor, illetve Gattyán György. Utóbbinak továbbra is jól megy a felnőtt tartalmat előállító honlapja, saját bevallása szerint napi 1,5 millió eurót (közel 600 millió forintot) hoz.
A nagy vesztes Bige László, az egyetlen magyarországi műtrágyagyár tulajdonosa: ő tavaly még 233 milliárddal még a 8. helyen állt, azonban hét helyet csúszott lefelé, ezúttal a tavalyi felére, 115 milliárdra becsülték a vagyonát. Bige tavaly belengette a gyár bezárását, miután a szén-dioxid kvótára kivetett különadó és a különleges gázkészletezési díj tönkretette a versenyképességet, de végül úgy döntött, hogy új technológiát vet be, és folytatja hadakozását a kormánnyal.
Bekerült viszont az első tízbe Garancsi István, akinek Market Építő Zrt.-je olyan óriási építkezések részese, mint a kínai CATL debreceni akkumulátorgyár - a kiadványban 200 milliárdra teszik a rendelésállományt -, az ugyancsak debreceni BMW autógyár, nem beszélve a saját tulajdonában álló BudaPart óriásberuházásáról, aminek végösszege több mint 600 milliárd forint. A portfólió része az öt fővárosi kaszinókoncesszió is - amiben Habony Árpáddal üzlettársak -, de két vidéki kaszinója is ontja a nyereséget elméletileg 2056-ig.
A 100 leggazdagabb üzletember becsült vagyona (milliárd forint, zárójelben a múlt évi vagyon):
Mészáros Lőrinc 990 (660)
Csányi Sándor 700 (610)
Felcsuti Zsolt 486 (460)
Veres Tibor 422 (320)
Gattyán György 398 (366)
Szíjj László 300 (280)
Jellinek Dániel 295 (276)
Széles Gábor 238 (208)
Garancsi István 172 (133)
Kasza Lajos 163 (147,5)
Százmilliárdosok klubja
Bige tehát kiesett a tízes toplistából, és bőven megelőzte a 4iG főtulajdonosa, Jászai Gellért is. Ő egy évvel korábban 90 milliárdnál tartott, az azóta 138 milliárdosra duzzadt vagyonával a 13. helyre kapaszkodott fel. A 4iG az elmúlt három évben óriási portfóliót vásárolt össze állami segítséggel (olyan cégeket kebelezett be, mint a Digi, a Vodafone Magyarország és balkáni távközlési társaságok). Tavaly év végén 867 milliárd forint volt a nettó hitelállománya, a mérlege 32 milliárd forint veszteséget mutatott, de továbbra is nagy tervek formálódnak a cégcsoportnál. Az űriparban és a védelmi iparban megvalósítandó projektek mellett azt tervezik például, hogy Albánia és Egyiptom között építenek tenger alatti vezetéket.
A százmilliárdosok közé került a Tiborcz Istvánnal gyakorta üzletelő győri milliárdos, Paár Attila is, ő egy év alatt 20 milliárddal, 111 milliárdra növelte a vagyonát, ami a 16. helyhez volt elég.
Kerek százmilliárdot ért el a miniszterelnök veje, Tiborcz István, aki ezzel 38 helyet ugrott előre a listán. Egy év alatt tehát több mint 30 milliárddal fejelte meg a vagyonát Orbán Ráhel férje.
Emlékeztetőül: a gazdaglistára 2019-ben köszönt be az akkor 33 éves Tiborcz, 35 milliárddal.
Schmidt Mária és családja hajszállal maradt ki a 100 milliárdosok klubjából, de így is csaknem megduplázták a családi vagyont, ami 43 milliárdról 99 milliárd forintra nőtt egyetlen év alatt. Ugyancsak duplázott "B.", aki ezúttal sem járult hozzá, hogy a róla szóló írás megjelenjen, így a konkrétumokat kipontozással helyettesítették a szerkesztők. A megadott "kommunikációs tevékenység" alapján azért sejteni lehet, hogy Balásy Gyuláról és a Lounge-csoportról van szó, amely a Rogán Antal felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal, az állami propagandagyár fő beszállítója. A kiadvány szerint. "B." mindenesetre az előző évi 26 milliárd forintos eredményét több mint megduplázva 53,4 milliárdig jutott, ezzel a gazdaglistán a 48., vagyis harminc helyet ugrott előre. | Mészáros Lőrinc már 1000 milliárdnál tart, Tiborcz István is belépett a 100 milliárdosok közé | Egy év alatt 50 százalékkal növelte a vagyonát Mészáros Lőrinc, de majdnem teljesítette ezt a miniszterelnök veje, Tiborcz István is. Akadt, aki náluk is jobban szerepelt: dupláztak Schmidt Máriáék és az állami propagandát közvetítő kommunikációs cégcsoport tulaja is. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/05/16/gazdaglista-meszaros-lorinc-1000-milliard-tiborcz-istvan-100-milliard/ | 2024-05-16 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Miközben a korrupcióval vádolt Völner Pál több alkalommal panaszkodott az őt és a családját sújtó kiterjedt hatósági vagyonzár miatt, a volt államtitkár április végén egy Audi Q5-ös terepjáróval vitte lángosozni a családját Dunaalmáson.
A 24.hu egyik olvasója fotózta le, amint a 83 millió forint kenőpénz átvételével megvádolt volt kormánypárti politikus egy prémium városi terepjáró volánja mögött megérkezik a Komárom-Esztergom vármegyei község vendéglátóhelyének parkolójába.
Mint azt a korábban megírtuk, a Schadl György volt végrehajtói kamarai elnök és Völner főszereplésével zajló büntetőeljárás során bankszámlákat, részvényeket, ingatlanokat, autókat és céges üzletrészt is zár alá vett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala a volt igazságügyi államtitkárnál és családjánál. Völner fiának Porsche sportautóját is lefoglalták, miként felesége hibrid hajtású Lexus terepjáróját.
Akkor a volt államtitkár lapunknak úgy nyilatkozott:
Történelemkönyvekben fordul elő olyan, hogy családtagokat büntettek meg ítélet nélkül.
Arról beszélt, hogy családjának minden vagyona igazolt, legális jövedelemből származik, ám ezt nem vizsgálták a hatóságok. Azt is jelezte, hogy családja vagyonzárral sújtott tagjai jogorvoslatot kértek, ahogyan ő is, mivel olyan vagyonelemekről is szó van, melyek jóval a gyanúsításban, majd a vádiratban szereplő elkövetési időszak előtt kerültek a tulajdonukba. Érthetetlennek nevezte, hogy az ügyben semmilyen módon nem érintett gyerekei miért nem használhatják például az autójukat.
Mivel a Völner család több gépjárművét is lefoglalták, rákérdeztünk a volt államtitkárnál, kinek a tulajdonában van az az Audi Q5-ös, amellyel április végén Dunaalmáson járt, illetve milyen jogcímen használja azt. A politikus jogi képviselője, Papp Gábor megkeresésünkre azt írta:
Senkinek semmi köze ahhoz, hogy ügyfelem milyen családi programokon vesz részt, és ahhoz sem, hogy mivel közlekedik. A felvételek bizonyosan ügyfelem és családjának hozzájárulása nélkül készültek, amelynek a magyar jog szerint - egyelőre még - jogkövetkezményei vannak.
A szabadlábon védekező Völner és az immáron bűnügyi felügyelet alatt álló Schadl elleni fő vádpont lényege szerint utóbbi rendszeresen pénzt - 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot - adott át Völner Pálnak, aki ezért a pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Egy kivétellel mindegyik megvádolt végrehajtó beismerte a bűnösségét.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig. Mindketten tagadták bűnösségüket. | Audi terepjáróval ment lángosozni a vagyonzárral sújtott Völner Pál | A korrupcióval vádolt volt fideszes államtitkár nem árulta el, kié a városi terepjáró, amit vezetett. Korábban a politikus arra panaszkodott, hogy a családtagjainak az autóit – köztük a fia Porschéjét is – lefoglalták a hatóságok, pedig nekik semmi közük nincs a büntetőügyéhez. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2024/05/22/audi-q5-volner-pal-fidesz-volt-allamtitkar-korrupcio-vesztegetes-kenopenz-vad-vagyonzar-dunaalmas-langos/ | 2024-05-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Új leánycéggel bővült a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Group: nyilvános adatbázisok szerint május 7-én jegyezték be a BDPST International Kft.-t. A cég főtevékenysége az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, bázisa a Pasaréti úton van, ügyvezetője pedig a többi BDPST-céghez hasonlóan Malik Zoltán.
Tiborcz István cégcsoportjának tehát már a nevében is lesz egy nemzetközi ügyekkel foglalkozó tagja. Azt lapunk írta meg elsőként még 2021 tavaszán, hogy Tiborcz István BDPST Zrt. nevű cégének már van BDPST-Serbia Zrt. és BDPST-Poland Zrt. nevet viselő társasága is. Tavaly októberben aktivizálhatta magát Tiborcz István cégbirodalma Szerbiában, ugyanis az üzletemberhez köthető BDPST-Serbia Zrt. leánycéget alapított október 3-ai bejegyzéssel Prisuro Vagyonkezelő Kft. néven. A miniszterelnök vejének még van egy BDPST Iberia Kft.nevű cége, amely neve alapján spanyol érintettségre utal.
A legutóbbi belföldi hír pedig az volt, hogy újabb ingatlanfejlesztést valósít meg a BDPST Group a budapesti Svábhegyen. A BDPST Capital megvásárolta a Budapest XII. kerületében található Mártonhegyi út 6/A. szám alatt álló telket, ahol egy ingatlanfejlesztést valósít meg. Több mint kétéves fejlesztést követően, pár száz méterre a megvásárolt telektől, tavaly szeptemberben nyitotta meg a kapuit a korábbi Fonográf Klub helyén a BOTANIQ Budai Klub. | Külföldön terjeszkedik tovább Orbán Viktor vejének cégcsoportja | Megszületett a BDPST International Kft. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kulfoldon-terjeszkedik-tovabb-orban-viktor-vejenek-cegcsoportja.html | 2024-05-17 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség Molnár Zsoltot egy vesztegetési ügyben. A gyanú szerint 40 millió forint kenőpénzt vett át egy informatikai cég vezetőjétől azért, hogy ne akadályozza a vállalkozás BKV-s pályázatának sikerét. A szocialista országgyűlési képviselő azt mondta a Híradónak, hogy ártatlan, és panaszt tett a szerinte alaptalan gyanúsítás ellen. Az MSZP azt közölte, hogy a párt bizalma töretlen a politikusban. | Gyanúsítottként hallgatták ki az MSZP-s országgyűlési képviselőt | Gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség Molnár Zsoltot egy vesztegetési ügyben. A gyanú szerint 40 millió forint kenőpénzt vett át egy informatikai cég vezetőjétől azért, hogy ne akadályozza a vállalkozás BKV-s pályázatának sikerét. A szocialista országgyűlési képviselő azt mondta a Híradónak, hogy ártatlan, és panaszt tett a szerinte alaptalan gyanúsítás ellen. Az MSZP azt közölte, hogy a párt bizalma töretlen a politikusban. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2024/04/25/molnar-zsolt-gyanusitas-kenopenz-mszp | 2024-04-25 18:50:00 | true | null | null | Rtl.hu |
677 millió forintból épült a 12 fős bölcsőde. Január elején számoltunk be arról, hogy 677 millió forintból épült fel egy 300 négyzetméteres, 12 fős bölcsőde egy 1600 fős nógrádi faluban, Kazáron, azaz 2 millió 250 ezer forintos négyzetméteráron. A település polgármestere korábban az építőanyagok drágulásával indokolta, miért kértek a tervezettnél is több pénzt a bölcsődére:Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedden a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kazári bölcsőde ügyében vizsgálatot indított az Integritás Hatóság. Az uniós támogatások felhasználását ellenőrző hatóság Hadházy közlése szerint „az elmúlt időszakban néhány egészen korrekt vizsgálatot is lefolytatott”, hozzátéve, hogy „remélhetőleg itt sem lesz másképp, bár a dolga sem lesz nehéz”.Április közepén a szervezet elnöke úgy fogalmazott, hogy az Integritás Hatóság „fogatlan oroszlán”, mert hiányosan van felvértezve a hatékony működéshez és a magas szintű korrupció felderítéséhez szükséges hatáskörökkel. Március közepén a civil tagok egy rész pedig azt állította, hogy fontos korrupciós kockázatokkal nem néz szembe az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport: | Hatósági vizsgálat a hatszázmilliós kazári bölcsőde ügyében | Január elején számoltunk be arról, hogy 677 millió forintból épült fel egy 300 négyzetméteres, 12 fős bölcsőde egy 1600 fős nógrádi faluban, Kazáron, azaz 2 millió 250 ezer forintos négyzetméteráron. A település polgármestere korábban az építőanyagok drágulásával indokolta, miért kértek a tervezettnél is több pénzt a bölcsődére.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedden a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kazári bölcsőde ügyében vizsgálatot indított az Integritás Hatóság. | null | 1 | https://rtl.hu/baleset-bunugy/2024/05/21/kazari-bolcsode-integritas-hatosag | 2024-05-21 11:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Trippon Norbert szerint a kampány miatt kutakodtak nála az adóhatóság emberei, állítása szerint tanúként és gyanúsítottként sem érintett az ügyben. Házkutatás volt Trippon Norbert újpesti alpolgármesternél, az ellenzék közös polgármesterjelöltjénél – derült ki a politikus Facebook-posztjából. Úgy tudjuk, az adóhatóság fiktív számlák miatt indított nyomozást, de Trippon Norbert tájékoztatása szerint ebben ő tanúként és gyanúsítottként sem érintett. A politikus azt írta, kedden reggel 6 órakor egy ötfős „NAV-különítmény” hajtott végre házkutatást. „Mindösszesen egy magánszerződést vittek magukkal, illetve számlákat, ezeket én magam adtam a kezükbe. Ehhez nem volt szükség erre a felháborító eljárásra, és őszintén sajnálom azt az öt NAV-os nyomozót, akit vélhetően politikai okból küldtek feldúlni egy család békés otthonát. Ha kérték volna, bármikor odaadtam volna ezeket, ehhez nem kell feltúrni reggel hatkor egy otthont”. A konkrét ügyről állítása szerint nem rendelkezik pontos információkkal, csak annyit tud róla, hogy a család házának felújításán dolgozó kivitelező ellen indult eljárás. „Mint eddig sem titkoltuk, 2019 végén eladtuk korábbi lakásunkat és vettünk egy felújítandó házat Újpesten, melyet jó pár kivitelezővel újítottunk fel, igazolt, legális forrásokból utána következő évben” – írta az újpesti alpolgármester.Trippon Norbert azt írta: „A házkutatás tudtommal az egyik akkoriban nálunk dolgozó kivitelező évekkel későbbi NAV eljárása miatt történt, vélhetően áfacsalás ügyben, de erről konkrétabb tájékoztatást nem kaptam, mivel az ügyben sem tanú, sem gyanúsított nem vagyok. Így tehetném fel a költői kérdést: Mi közöm nekem építőipari cégek áfa ügyeihez? Hát annyi, hogy 19 nap múlva önkormányzati választások jönnek”. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az rtl.hu megkeresésére azt közölte, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás érdekeire tekintettel nem áll módjukban válaszolni a feltett kérdésekre. Frissítés május 27-én: Folyamatosan frissülő cikkünk egyik mondatával kapcsolatban megkerestük Trippon Norbertet is, hogy azt a reakcióval együtt tudjuk megjeleníteni: a kivitelező ugyanis azt állította tanúvallomásában, hogy nem történt valódi munka a házfelújításnál, csak számlákat állított ki pénzmosás céljából. Ezzel kapcsolatban az alpolgármester azt közölte: „Nem is értem, hogy ki miről beszél. Teljes képtelenség azt feltételezni bárki részéről, hogy a tiszta, legális bankszámlapénzt pénzmosás céljából utalna át bárki bárkinek, hiszen legális, tiszta bankszámlapénzen nincs mit tisztára mosni, hiszen az tiszta. A bankszámlánk nem dagadt, hanem apadt, s ezért fogalmilag ez az állítás kizárt és teljes képtelenség”. | Házkutatás volt Trippon Norbert újpesti alpolgármesternél | Trippon Norbert szerint a kampány miatt kutakodtak nála az adóhatóság emberei, állítása szerint tanúként és gyanúsítottként sem érintett az ügyben. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/05/21/hazkutatas-volt-trippon-norbert-ujpesti-alpolgarmesternel | 2024-05-21 15:55:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ügyvédként pénzért játszott át magyar termőföldeket külföldieknek Sulyok Tamás köztársasági elnök, Dobrev Klára szerint. Sulyok Tamás ügyvédként pénzért játszott át magyar termőföldeket külföldieknek – jelentette ki szerdán Dobrev Klára egy sajtótájékoztatón. A DK alelnöke iratokat is bemutatott, amelyek elmondása szerint az állításait bizonyítják.Dobrev Klára közlése szerint Szeged környékén több mint ezer hektárt játszottak át külföldieknek, amit 3-4 helyi ügyvéd közreműködésével hajtottak végre, és ennek az egyik figurája volt szerinte Sulyok Tamás.Dobrev Klára egy 103 hektáros területről beszélt, ahol közlése szerint „mindent Sulyok Tamás csinált”. A föld Dobrev közlése szerint előbb egy stróman nevére került, aki egy újabb strómannak ajándékozta a területet, és az erről szóló ajándékozási szerződést Sulyok Tamás ellenjegyzett, és ügyvédként ő szerkesztette. A stróman ezután haszonélvezeti jogot egy cég három osztrál tulajdonosának, a céggel pedig kölcsön- és jelzálógszerződést kötött. A szerződéseket Sulyok Tamás készítette – közölte Dobrev Klára. A DK politikusa közölte, hogy tulajdonukba került egy, a földről szóló zsebszerződés is. Dobrev Klára közölte, hogy csütörtökön a sajtótájékoztatón bemutatott iratokat elviszi az ügyészségre, és akkor átadja azokat a sajtó munkatársainak is. Egyben közölte, hogy Sulyok Tamást lemondásra szóltja fel pártja.Dobrev Klára közlése szerint ezek „kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Sulyok Tamás a földmaffia egyik figurájaként bűncselekményt hajtott végre, és törvényellenesen ügyvédként pénzért játszott át magyar termőföldet külföldieknek”. Azt több újságírói kérdésre sem közölte, hogy az elmondása szerint a kétezres évek elején történt ügy elévült-e. Frissítés: délután reagált a Sándor-palota, azt írják: Sulyok Tamás ügyvédi tevékenysége során mindenben a hatályos jogszabályoknak és ügyvédi esküjének megfelelően járt el. A rágalmazóval szemben megteszik a megfelelő jogi lépéseket. | Dobrev Klára azzal vádolja Sulyok Tamást, hogy külföldieknek játszott át magyar termőföldeket | Sulyok Tamás ügyvédként pénzért játszott át magyar termőföldeket külföldieknek – jelentette ki szerdán Dobrev Klára egy sajtótájékoztatón. A DK alelnöke iratokat is bemutatott, amelyek elmondása szerint az állításait bizonyítják. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/05/22/dobrev-klara-sulyok-tamas | 2024-05-22 14:02:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A DK-s Vadai Ágnes arra kérdezett rá Rogán Antal minisztériumánál, hogy miközben százmilliárdos nagyságrendben halasztja el a beruházásait, a Tranzit fesztivált szervező Kommentár Alapítvány mégis miért kaphat 5,6 milliárd forintot. Békés Márton alapítványának egyébként a Mészáros Lőrincék családi cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. épít rendezvényközpontot 10,6 milliárdért a VIII. kerületi Puskin utcában.
Válaszában Dömötör Csaba államtitkár azzal indokolta a támogatást, hogy csak olyan beruházások esetében merül fel az átütemezés, amik még tervezési szakaszban vannak, vagy még abban sem. A Kommentár rendezvényközpontja ezek szerint már megkezdett beruházásról van szó, és az erről szóló szerződésben az idei éves kifizetésekről van szó. Külön kiemelte, hogy az alapítvány célja emellett, hogy közösséget teremtsen a közjóért tenni akaróknak.A 2022-es beszámolója szerint a Kommentár Alapítvány 1,6 milliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Puskin utcai épület építési tervezésére, műszaki tanácsadásra, ingatlanüzemeltetésre és állagmagóvásra. Emellett az MCC-től is kaptak 11,5 milliárd forintot a budapesti és a balatonszepezdi központjukra.Az alapítvány 2022-re 501,7 millió forintos támogatást kapott Rogán Antal minisztériumától, amit a Tranzit konferenciasorozat megrendezésére és a Kommentár folyóirat kiadására fordítottak. Ugyanebben az évben Rogánék még adtak nekik 1,8 milliárd forintot a balatonszepezdi központjuk tervezési és kivitelezési munkáira. Valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda még biztosított nekik 100 millió forintot a balatonszepezdi telek megvásárlására. | Békés Márton alapítványát nem érinti a beruházási stop | A DK-s Vadai Ágnes arra kérdezett rá Rogán Antal minisztériumánál, hogy miközben százmilliárdos nagyságrendben halasztja el a beruházásait, a Tranzit fesztivált szervező Kommentár Alapítvány mégis miért kaphat 5,6 milliárd forintot. Békés Márton alapítványának egyébként a Mészáros Lőrincék családi cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. épít rendezvényközpontot 10,6 milliárdért a VIII. kerületi Puskin utcában. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/23/bekes-marton-alapitvanyat-nem-erinti-a-beruhazasi-stop | 2024-05-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Hosszú ideje viták tárgya Szigetszentmiklóson a Tesco új logisztikai központja és raktárbázisa, mely az M0 autóúttól délre, a város határában kijelölt ipari park területén valósulna meg. A többletforgalom miatt eredetileg egy új csomóponti lehajtó is épült volna Szigetszentmiklósnál, erről azonban Nagy János polgármester egy Magyar Közútnak adott nyilatkozatában lemondott. A gigaraktár forgalma azonban tovább fogja nehezíteni a közlekedést az egyébként is túlterhelt utakon, állítják az ellenzők. Ugyanakkor úgy tűnik, néhányan jelentős hasznot húztak a beruházás helyszínéhez kapcsolódó földügyletekből.
Állandó bosszúságot jelent a Szigetszentmiklóson és Szigethalmon élők számára az autós közlekedés. Aki a reggeli vagy délutáni csúcsidőben szeretne feljutni az M0-s autóútra, vagy onnan hazajutni, hosszas közlekedési dugókkal szembesül. Magunk is meggyőződtünk arról, hogy minimum 30 percig, de sok esetben egy óráig is eltart az autóval való araszolgatás a túlzsúfolt utakon.
Valójában nemcsak az említett két város lakosságát sújtják a közlekedési nehézségek. Túlterhelt ugyanis az egész Csepel-sziget, melynek lakossága az elmúlt évtizedekben megduplázódott. Éppen ezért borzolja a kedélyeket évek óta Szigetszentmiklóson az a beruházás, mely a város határában lévő 61 hektáros területen valósulna meg. Itt létesítene ugyanis a Tesco egy új, az összes magyarországi áruházát kiszolgáló logisztikai és raktárbázist.
Az új, nagy teherforgalmat generáló létesítmény azonban tovább növelné a közlekedési problémákat nemcsak Szigetszentmiklóson, hanem a szomszédos településeken is. A megnövekedett forgalmat a meglévő úthálózat nem tudja hatékonyan elvezetni - állítják, akik naponta kénytelenek elviselni a közlekedési dugókat a települések határában.
Közlekedési káosztól tartanak
Eredetileg az volt a terv, hogy az M0-ás autóúton Szigetszentmiklósnál az új ipari park miatt egy új csomópont épül. Ezt a szándékot azonban a gazdasági válság meghiúsította. A beruházást, 269 egyéb állami beruházással együtt forráshiány miatt 2022 júniusában felfüggesztette a kormány, s így a csomópont-projektre kiírt közbeszerzés is eredménytelenül zárult.
Pedig az új logisztikai központ használatbavételéhez a Magyar Közútkezelő Nonprofit Zrt. 2022 júliusában még úgy adott közútkezelői hozzájárulást, hogy feltételként szabta meg az M0-ás autóút 15. és 19. kilométerszelvénye közötti csonka csomópont déli ágának - azaz egy Szigetszentmiklós felé eső lehajtónak - és két turbó-körforgalomnak a megépítését. A Magyar Közút arra alapozta a döntését, hogy az úgynevezett csepeli gerincút már eddig is 92 százalékon kihasznált, és szükség van egy új, tehermentesítő lehajtóra.
Turbó-körforgalom: olyan körforgalom, amibe való behajtás előtt be kell sorolni a megfelelő sávba, mert az egyes sávokból a kijáratoknak csak egy része érhető el. Magában a körforgalomban és az azt közvetlenül megelőző 15-20 méteres útszakaszon már nem lehet sávot váltani; ezt a körforgalmon belül gyakran sávelválasztó elemekkel (pl. gömbsüveg) is akadályozzák. (Forrás: wikipedia)
Nagy János polgármester azonban lakosság és a képviselő-testület tudta nélkül egy olyan nyilatkozatot adott a Magyar Közútnak, melyben lemondott az M0-ás csomópont déli ágának megépítéséről, írta meg a Magyar Narancs. A Magyar Közút pedig ennek nyomán 2022 októberében egy módosított közútkezelői hozzájárulást adott ki. Mint ebben írják, "Szigetszentmiklós Város Polgármesterének nyilatkozatában foglaltakat figyelembe véve, arra való tekintettel (pl. tervezett létesítmény általi munkahelyteremtés) Társaságunk eltekint az M0 autóút jobb pálya - 5103 j. út csomópont forgalom előtti megnyitásának teljesítésétől, azt mint feltétel nem fogja megkövetelni".
A polgármester annak tudatában adhatott lemondó nyilatkozatot, hogy az állam nem fogja megépíteni az M0-s csomópontot. A nyilatkozat nyomán ugyanakkor a CTPark átvállalta az államtól a két turbó-körforgalom megépítését annak érdekében, hogy a Tesco-raktár használatbavételi engedélyt kaphasson. A polgármester lemondó nyilatkozata nélkül vélhetően el sem kezdődött volna a logisztikai bázis építése 2023 januárjában.
Kocsis Éva, a Demokratikus Koalíció helyi szervezetének elnöke és a Miklósért Városvédő Kör vezetője szerint viszont a Tesco gigaraktára okozta forgalomnövekedés elviselhetetlen terhet fog róni a közlekedőkre. Ezen nem segít, hogy a beruházó CTPark két turbó-körforgalmat épít a raktárbázis ki- és bejáratához, mert ez csak arra lesz jó, hogy a Tesco saját forgalmát rávezesse a közútra.
"1106 kamion, 142 középnehéz és 189 darab nehéz tehergépkocsi, valamint 944 darab személygépkocsi és kisteherautó fogja pluszban terhelni a település úthálózatát,
ami 4536 darab egységjárművet jelent naponta. A turbó-körforgalmak akkor javítanák a közlekedést és gyorsítanák a főirány áthaladását, ha a mellékirány - azaz a Tesco-bázis - forgalma alacsony lenne. Mivel a Tesco által generált járműforgalom a gerincút jelenlegi 19 ezer járműnyi forgalmának 20-25%-át teszi ki, a nyitás után jelentősen akadályozza majd a főirány haladását. Ami pedig a munkahelyteremtést - mint az M0 csomópontról történt lemondás indokát - illeti, a műszaki leírás szerint, szemben a polgármester által kommunikált 2000-2500 új munkahellyel, 1010 főre tervezték a szociális helyiségeket. Mivel a gyáli és herceghalmi Tesco-raktár, ahol rendelkezésre áll a képzett munkaerő, bezár, a miklósiak számára jelentős munkahelyteremtésről nem beszélhetünk" - olvasható Kocsis Éva blogbejegyzésében.
Egy érintett helyi lakos, Szabó Ágnes pedig így nyilatkozott az Átlátszónak: "Ennek a környéknek a lakóit sokkolta a hír, hogy raktárbázis épül a Nagylaposi dűlőn. Egy csendes lakóövezetben vásároltunk telket, de már most menekülőútnak használják a határoló utcákat az autósok, pedig a raktár még meg sem nyílt. Az ezernyi kamionnal, az állandó dugókkal, a raktár zajával és az éjjeli »díszkivilágítással« kell majd együtt élnünk, vagy nyomott áron eladni a házat. Mert senki sem akar egy logisztikai bázis mellé költözni. A Tesco melletti telek egyelőre üres, de már rebesgetik, hogy az is beépül. Az egyik szomszédom részt vett 2019-ben az akkor még csak polgármesterjelölt Nagy János és Horváth Mónika képviselőjelölt utcafórumán, ahol a jelöltek azzal kampányoltak, hogy ne épülhessenek be a szántók. Szépen át lettünk verve, nem csak a környék, de az egész város."
Az ingatlanügyletek és annak haszonhúzói
A 61 hektáros, új ipari park kijelölése miatt eleve éles viták, sőt politikai csatározások zajlottak a szigetszentmiklósi testületben. A Magyar Narancs írta meg 2021-ben, hogy az iparterület létrehozásához előbb a korábbi mezőgazdasági terület belterületbe vonásáról - melyet a Leshegy Vállalkozás Szervező Kft. kérelmezett - kellett döntenie a testületnek.
Az erről szóló sürgősségi előterjesztést Nagy János polgármester (független) nyújtotta be, de az általa 2021 nyarán és őszén összehívott rendkívüli testületi üléseken csak harmadik alkalommal sikerült elfogadtatnia a képviselőkkel az átminősítést. A testületben ugyanis többen nem nézték jó szemmel, hogy a polgármester az előző, fideszes városvezetéshez köthető személyek érdekeltségében lévő Leshegy Vállalkozás Szervező Kft.-nek akar a döntéssel kedvezni.
Az új ipari park számára kijelölt földterületet magánszemélyektől megvásárló Leshegy Kft. tulajdonosa és ügyvezetője Becz Péter, aki 2019-ig fideszes képviselő volt, jelenleg pedig frakción kívüli önkormányzati képviselő a szigetszentmiklósi testületben. Neve egy másik helyi Fidesz-közeli politikussal, Potoczki Tamással együtt akkor vált az országos sajtóban ismertté, amikor 2018-ban zátonyra futott a szigetszentmiklósi stadionberuházás - az ügyről az Átlátszóban is írtunk.
A stadion-beruházásban főszerepet játszó Becz Péter és Potoczki Tamás irányította a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Körét (SZTK), és ők voltak a helyi futballcsapatot működtető SZTK Futball Kft. főtulajdonosai is. A stadion építésének finanszírozását a társasági adókedvezményre (a TAO-ra) alapozták, és elköltöttek rá 1,5 milliárd forint közpénzt; az anyagi források elapadása miatt viszont a beruházás félbemaradt. Az SZTK - melynek felszámolása jelenlegi is tart, mivel az egyesületet a kormány 2019-ben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodónak minősítette - összességében 2,7 milliárd forint tartozást, egy stadiontorzót és egy forgalomképtelen, önkormányzati tulajdonú telket hagyott maga után.
A Leshegy kft. tulajdonosai között ezen kívül megtalálható Becz Péter azonos nevű fia, az ügyvezető Becz János József, Szarvas Tibor, a helyi közszolgáltatásokat végző AriesNonprofit Kft. korábbi ügyvezető igazgatója, valamint Papp István, egykori fideszes önkormányzati képviselő.
A Leshegy Kft 2022. évi beszámolója alapján a társaság a földekért összesen 3,9 milliárd forint vételárat, a belterületbe vonásért pedig 188 millió forint földvédelmi járulékot fizetett. Az ingatlan továbbértékesítése előtt a Leshegy további 3,2 milliárd forint összegű jutalékot és tanácsadási díjat fizetett ki különböző vállalkozásoknak. Ezek közül kiemelkedik a Potoczki Tamás tulajdonában lévő Micsi Kft-nek kifizetett nettó 2,8 milliárdos jutalék és 16 millió forint tanácsadási díj. Ugyancsak jutalékot kapott közel 31 millió forint összegben a Kesho Kft., amely Virág Róbert, volt fideszes önkormányzati képviselő tulajdonában van.
A Leshegy Kft 2022. június 3-án értékesítette az ingatlant 35 euro/m2 egységáron a CTPark Nineteen Kft-nek. Az ügyleten a Leshegy Kft-nek mintegy 1,2 milliárd forint profitja keletkezett.
A felsorolt cégek összességében 4 milliárd forint haszonra tettek szert a logisztikai központhoz kapcsolódó telekvásárlások és -eladások révén.
Az Opten cégadatbázis adatai szerint a Leshegy Kft.-nek 2019-ben és 2020-ban nem volt árbevétele, és a cég 2020-ban 77 millió forint veszteséggel zárt. Ezután viszont jelentős gyarapodásnak indult, 2022-ben már 670 millió forintos forgalmat produkált és 160 millió forint nyereséget ért el. A Micsi Kft. szintén felfelé ívelő pályára állt, 2020-ban még 4,5 millió forint veszteséggel zárta az évet, 2022-ben viszont a 2,8 milliárdos árbevétel mellett 1,2 milliárdos nyereségnek örülhetett.
De vannak még furcsaságok az ingatlanügyletek körül. A Micsi Kft. az érintett ingatlan-értékesítés vonatkozásában két nagy összegű jutalékszámlát bocsátott ki a Leshegy Kft. részére 2022 júniusában, az átlag piaci értéknél jóval magasabb, több mint nettó 2,8 milliárd forint összértékben. A Micsi Kft tevékenységi körei között viszont csak 2022. december 1-től szerepel az ingatlanközvetítői szolgáltatás, a teljesítés időpontjában még ezzel a tevékenységgel a cég nem foglalkozott; a kft. a Pest megyei ingatlanközvetítők nyilvántartásában jelenleg sem szerepel.
Az érintett ingatlanokra a Leshegy Kft tulajdonjogát a földhivatal 2022. május 30-án jegyezte be, ám mindössze négy nap múlva, június 3-án a CTPark Nineteen Kft. lett a bejegyzett tulajdonos, és az ingatlan birtokba adása is megtörtént. A CTPark mint új tulajdonos a földterület bekerülési értékét a közzétett beszámolója alapján a tárgyi eszközei között jelenítette meg. Mivel a Leshegy Kft. tulajdonjoga megszűnt, a földterület értékesítését a számviteli törvény szabályai szerint könyvelnie kellett volna: az ingatlan bekerülési értékét meg kellett volna jelenítenie a költségei, az eladási árat pedig az árbevételei között. Ezeknek a gazdasági eseményeknek azonban elmaradt a szabályos könyvelése. A gazdasági bűncselekmény gyanúja miatt az Átlátszó információ szerint feljelentés is történt.
Sokáig titkolták, hogy a Tesco lesz a bérlő
A földtulajdonos CTPark számára 2023 elején vált lehetővé, hogy partnerségi szerződést kössön a várossal, s hogy építési engedélyt kérjen a megvásárolt, 61 hektáros Nagylaposi dűlő beépítésére.
Ugyanakkor a testület előtt valójában nem volt ismert, hogy milyen beruházás céljából létesül az ipari park. Az átminősítés ügyét tárgyaló egyik testületi ülés után a helyi televíziónak
Nagy János polgármester úgy nyilatkozott, hogy "egészségügyi eszközökkel kapcsolatos gyártásról" lesz szó.
A sürgősséggel benyújtott előterjesztést a város első embere azzal indokolta, hogy a beruházás 2200-2500 munkahelyet teremt a szigetszentmiklósiak számára, emellett több milliárd forintos adóbevételt is hoz majd a városnak.
Nagy János a későbbiekben sem magyarázta meg, miféle egészségügyi eszközök gyártására célzott a helyi televíziónak nyilatkozva. Egy 2023 januárjában tartott lakossági fórumon pedig lakossági kérdésre nem árulta el sem a beruházó CTPark, sem a polgármester, hogy ki fogja az épületeket bérelni.
Aztán kiderült, hogy szó sincs egészségügyi eszközök gyártásáról, s a 117 ezer négyzetméteres raktárbázis egyedüli bérlője a Tesco lesz. Erről azonban csak az áruházlánc vezérigazgatójának a Forbes számára adott interjújából lehetett értesülni. A vezérigazgató ebben az interjúban jelentette be, hogy a Tesco Magyarországon elsőként Szigetszentmiklóson - a CTPark által felhúzott csarnokokban - nyit egy hatalmas, országos lefedettségű raktárbázist, megszüntetve a Herceghalmon és Gyálon lévő raktárait.
Nagy János polgármestert levélben kérdeztük a várható többletforgalomról és a csomóponti lehajtó építésének elmaradásáról, megkeresésünkre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Lázár Jánoshoz fordultak
A Miklósért Városvédő Kör az új lehajtó érdekében petíciót is indított, majd a több mint 3000 aláírást és a Lázár Jánosnak szóló levelet tavaly novemberben személyesen vitték el az Építési és Közlekedési Minisztériumba (ÉKM). A levélben a Városvédő Kör azt kérte: a miniszter támogassa egy soron kívüli közbeszerzési eljárás kiírását a csomópont megépítése ügyében, valamint járjon el abban, hogy a Magyar Közútkezelő Nonprofit Zrt. térjen vissza az eredeti közútkezelői hozzájárulás kikötéseihez - azaz írja elő, hogy a logisztikai bázist sem részben, sem ideiglenesen nem lehet használatba venni a kérdéses M0 csomópont forgalomba helyezése előtt.
Lázár János az időközben elfogadott beruházási kerettörvényre hivatkozva biztosította a civil egyesületet, hogy a csomópont benne lesz a 10 éves keretprogramban. Viszont arra a kérésre, hogy a minisztérium mint a Magyar Közút Zrt. tulajdonosi jogainak gyakorlója járjon közbe a közútkezelői hozzájárulás újbóli módosítása ügyében, az ÉKM egyelőre nem reagált.
Bodnár Zsuzsa
Nyitókép: Szigetszentmiklóson araszoló személyautók. Az M0-s autóútra való le- és felhajtás jellemzően fél-egy órát vesz igénybe a szigetszentmiklósi és szigethalmi lakosok számára. (A szerző felvétele) | Helyi politikusok nyerészkedtek a vitatott szigetszentmiklósi Tesco-beruházáshoz kapcsolódó földügyleteken | Hosszú ideje viták tárgya Szigetszentmiklóson a Tesco új logisztikai központja és raktárbázisa, mely az M0 autóúttól délre, a város határában kijelölt ipari park területén valósulna meg. A többletforgalom miatt eredetileg egy új csomóponti lehajtó is épült volna Szigetszentmiklósnál, erről azonban Nagy János polgármester egy Magyar Közútnak adott nyilatkozatában lemondott. A gigaraktár forgalma azonban tovább fogja nehezíteni a közlekedést az egyébként is túlterhelt utakon, állítják az ellenzők. Ugyanakkor úgy tűnik, néhányan jelentős hasznot húztak a beruházás helyszínéhez kapcsolódó földügyletekből. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/05/16/helyi-politikusok-nyereszkedtek-a-vitatott-szigetszentmiklosi-tesco-beruhazashoz-kapcsolodo-foldugyleteken/ | 2024-05-16 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Új leánycéggel bővült a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Group - közölte a Menedzsment Fórum. A nyilvános adatbázisok szerint a
A Pasaréti úti bázisú cég főtevékenysége az üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás, ügyvezetője pedig a többi BDPST-céghez hasonlóan Malik Zoltán.
Ezzel Tiborcz István cégcsoportjának már a nevében is lesz egy nemzetközi ügyekkel foglalkozó tagja. Azt is a Menedzsment Fórum írta meg elsőként még 2021 tavaszán, hogy Tiborcz István BDPST Zrt. nevű cégének már van BDPST-Serbia Zrt. és BDPST-Poland Zrt. nevet viselő társasága is.
Tavaly októberben aktivizálhatta magát Tiborcz István cégbirodalma Szerbiában, ugyanis az üzletemberhez köthető BDPST-Serbia Zrt. leánycéget alapított október 3-ai bejegyzéssel Prisuro Vagyonkezelő Kft. néven. Emelett van egy BDPST Iberia Kft.nevű cége is, amely neve alapján spanyolországi érintettségre utal.
A lap emlékeztet arra is, hogy a BDPST Group újabb ingatlanfejlesztést valósít meg a budapesti Svábhegyen. A BDPST Capital megvásárolta a Budapest XII. kerületében található Mártonhegyi út 6/A. szám alatt álló telket, ahol egy ingatlanfejlesztést valósít meg. Több mint kétéves fejlesztést követően, pár száz méterre a megvásárolt telektől, tavaly szeptemberben nyitotta meg a kapuit a korábbi Fonográf Klub helyén a BOTANIQ Budai Klub.
A 38 éves üzletember Szombathelyen született orvoscsaládban. A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában érettségizett, majd a Károli Gáspár Református Egyetemen szerzett jogi diplomát. 2013-ban kötött házasságot Orbán Viktor legidősebb lányával, Orbán Ráhellel, majd sikert sikerre halmozott az üzleti életben. | Külföldön terjeszkedik tovább Tiborcz István birodalma | Újabb leánycéggel bővült a Tiborcz István-féle BDPST Group. A BDPST International Kft. már csak a nevéből adódóan is nemzetközi érintettségre utal. Orbán Viktor vejének gazdasági sikereit jól mutatja az a tény is, hogy „A 100 leggazdagabb magyar” című kiadvány listájában 100 milliárdosra becsült vagyonával a 19. helyen szerepel Magyarország legtehetősebb emberei között. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/05/17/tiborcz-istvan-orban-viktor-veje-kulfoldi-terjeszkedes-bdpst-group/ | 2024-05-17 16:11:00 | true | null | null | Index |
Kínos ügyről tárgyalt április 9-én rendkívüli, zárt ülésén a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ). A Bihar Román Nemzetiségi Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda még 2017-ben nyújtott be egy pályázatot az uniós forrásokat kezelő Irányító Hatóságnak. A két hátrányos helyzetű hajdú-bihari (Körösszakál, Bedő) és egy Békés megyei (Körösnagyharsány) kistelepülésen működő intézmény arra vállalkozott, hogy az Együtt könnyebb nevű projektjükkel olyan családbarát, gyakorlatias programok sorát valósítja meg, amelyek célja, hogy fiatalok ne hagyják el e kistelepüléseket. Két-három éves programsorozattal ezt elérni eleve irreális vállalkozás - de most nem erre, hanem magára az ügyre koncentrálunk.
A látvány a lényeg
A fő kedvezményezett oktatási intézmény és a konzorciumi partnerként bekapcsolódó civil szervezetek - a résztvevők személyi állományában volt átfedés - minderre 50 millió forintot nyertek el. Pályázati anyagukban vállalták, hogy a "programjuk jó dokumentálása megvalósul, a feljegyzések, a mentori naplók, tematikák és jelenléti ívek, beszámolók napra kész vezetése biztosított lesz". Utóbb azonban az illetékes minisztérium - az Emmi -, majd később a Miniszterelnökség uniós fejlesztési források felhasználásáért felelős ellenőrzési egységei, legvégül a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságának munkatársai szabálytalansági eljárásukban annyi hiányosságot és ellentmondást észleltek, hogy fölmerült: a programok jó része csak papíron valósult meg. | A fele sem igaz. Csalások gyanúja a bihari román iskolák uniós pályázatainál | Vissza kell fizetni egy 50 milliós uniós pályázat nagyobb részét egy hazai román két tannyelvű oktatási intézménynek, valamint a konzorciumi tagoknak, mert a diákoknak szánt programok többsége nem valósult meg. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-fele-sem-igaz-268147 | 2024-05-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tavaly ősszel hetekre leállt a házi őrizetben lévő gyanúsítottak mozgását figyelő rendőrségi nyomkövető rendszer. Emiatt szökhetett meg például egy pedofil bűncselekménnyel meggyanúsított férfi is. A konkrét ügyről többször kérdezte a sajtó az illetékeseket, eredménytelenül. Az ügyet kirobbantó 444.hu például Gulyás Gergelyt faggatta az április 11-i Kormányinfón. Válasza szerint a kancelláriaminiszter "nem tud arról", hogy két hónapra leállt volna a nyomkövető rendszer, de arra nem válaszolt, hogy mi történt. Lapunk még március 13-án érdeklődött Pintér Sándor belügyminiszternél: volt, van, illetve lesz-e az ügyben belső vizsgálat vagy nyomozás? De a 24.hu sem kapott érdemi választ, ahogy a BM államtitkára sem adott magyarázatot az ügyre rákérdező ellenzéki képviselőnek.
A nyomkövető rendszereket használó rendőri, illetve büntetés-végrehajtási szervek valamivel közlékenyebbnek bizonyultak.
*
Egy ilyen rendszer hasonlóan működik, mint bármilyen más riasztóberendezés. Annyi a különbség, hogy a civil biztonságnál általában tárgyakat, objektumokat védenek a lopás, illetve a külső behatolás ellen. Itt pedig a riasztás célja annak megakadályozása, hogy egy adott személy engedély nélkül elhagyhassa a tartózkodási helyéül kijelölt területet. Tehát a rendszer nem betörés, hanem szökés esetén riaszt
- magyarázza a magánbiztonsági szolgáltatásokat, illetve azok informatikai hátterét jól ismerő forrásunk. "Az ilyen nyomkövető rendszernek kétféle alaptípusa van. Az egyik lényegében egy klasszikus riasztóberendezés, amely csupán azt jelzi, hogy az illető kilépett a területről, ahol a bíróság döntése alapján legálisan tartózkodhat, és számára tiltott zónában van. De akad olyan eszköz is, amely GPS-funkcióval is rendelkezik, tehát helymeghatározásra is képes, vagyis mutatja hogy az illető épp hol van, illetve merrefelé halad" - teszi hozzá a szakember. "Egy komolyan vehető rendőrségi, büntetés-végrehajtási, igazságügyi nyomkövető rendszernek mindkét funkcióval rendelkeznie kell. Szökés esetén a házi őrizetben lévők ezért is próbálják meg levágni vagy más úton eltávolítani a lábukra rögzített nyomkövetőt, hiszen ezen keresztül a távozásuk iránya is követhető. A fejlettebb, korszerű eszközök már az ilyenfajta fizikai rongálást vagy feltörést is észlelik és jelzik."
Szökés természetesen nemcsak úgy történhet, hogy az őrizetben lévő megrongálja az eszközt, hanem rendszerhiba okán is. Ez történt a konkrét esetben, amikor a 444 cikke szerint "a lábbilincsek által kibocsátott információkat tároló szerver megtelt, és nem volt, aki karbantartsa. Utóbbi helyzet amiatt állhatott elő, hogy a rendszerhez kapcsolódó karbantartási szerződés lejárt, de azt nem újították meg." Természetesen lapunk is rákérdezett az ORFK-nál, illetve a rendszert üzemeltető Communication Technologies Kft.-nél, hogy a karbantartási szerződés megújítása, illetve az elavult rendszer cseréje megtörtént-e.
Az elektronikus távfelügyeleti rendszer működtetése a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a rendőrség feladatkörébe tartozik, az elektronikus távfelügyeleti rendszer létesítése és üzemeltetése jogszabályban nevesített közfeladat (állami feladat). A rendőrség a büntetés-végrehajtási szervezettel együttműködve látja el ezt a közfeladatot. A két állami szerv közötti együttműködés részleteivel, épp úgy, mint a jogszabályban nevesített közfeladat (elektronikus távfelügyeleti rendszer létesítése és üzemeltetése) ellátásának módjával és formájával kapcsolatos kérdések megválaszolása a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet hatáskörébe tartozik, ebből következően az ORFK és a BVOP jogosult a feltett kérdéseket megválaszolni
- írta megkeresésünkre Neuman Péter, a Communication Technologies ügyvezetője. Hozzátette: a karbantartásra vonatkozó kérdésre technikai szolgáltatóként nem tud információt adni.
A botrány után módosították a keret-megállapodást
Neuman magyarázata azért érdekes, mivel az ORFK azt válaszolta: "Az ön által említett és ahhoz hasonló összetett rendszerek, informatikai hálózatok működése során fordulhatnak és fordulnak is elő üzemzavarok, de azok kezelésére és soron kívüli javítására - szükség esetén pótlására - megfelelő eljárásrendeket dolgozott ki a rendőrség. Ezeket az aktuális eseményeknek, helyzetnek megfelelően alkalmazzuk. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a hiba kijavítása a rendszer üzemeltetőjének a feladata."
Megnéztük hát a 2023. augusztus 3-án az ORFK és a Communication Technologies által a rendszer üzemeltetéséről kötött keret-megállapodást. "A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében az alábbi táblázat szerinti meglévő eszközmennyiséghez javítást, termékkifutás, javíthatatlanság vagy rendszer-inkompatibilitás esetén cserével történő rendszerben tartást, begyűjtést, tisztítást, frissítést is tartalmazó üzemeltetést kell biztosítani. Kifutó termékek esetén a termék kivezetése, továbbá a támogatás megszűnése előtt legalább 6 hónappal tájékoztatni kell a megrendelőt ezen körülményekről. A megszűnő támogatású eszközök díjmentes cseréjét a tájékoztatást követő időszakban legkésőbb a támogatás megszűnéséig biztosítani kell" - tartalmazza egyebek közt a tavaly augusztusi keret-megállapodás 2.2 pontjának módosítása. Amelyben az említett táblázat
a 660 darab AttentiOnePiece teljes értékű, GPS-szel bővített jeladó készletet,
a 165 darab AttentiTwoPiece teljes értékű, GPS-szel bővített jeladó készletet,
illetve a központi szervert,
valamint a szoftver-infrastruktúrát tünteti fel.
A kérdés az, hogy a javításra, frissítésre, kompatibilitásra vonatkozóan mit tartalmazott a szerződés 2023. augusztus 3. és 2024. január 12. közötti (a meghibásodás idején hatályban lévő) változata? És miért kellett azt januárban módosítani? Az eredeti szerződés 2.2.1. pontja sorolja fel az új elektronikus távfelügyeleti rendszerrel kapcsolatos szolgáltatásokat. A 2.2.1.4 alpont szerint ide tartozik a rendszer "rendszerkövetést is magába foglaló üzemeltetése, karbantartása, javítása, pótlása" is, továbbá az eszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó 2.2.2.3 alpont a következő feladatokat szabja meg:
teljeskörű javítás,
az eszköz kifutása vagy javíthatatlanság esetén cserével történő rendszerben tartás a műszaki leírás 1.1.1 és 1.1.2 pontjában foglaltak szerint,
begyűjtés,
tisztítás,
frissítést is tartalmazó üzemeltetés.
A januári módosítással bekerült 2.2.2.4 alpont némiképp aprólékosabban, részletesebben sorolja fel azt, ami már a korábbi szerződésnek is része volt: a rendszer javítását mint kötelezettséget. Nemcsak a javításra, de az üzemeltetésre is teljes körű szolgáltatást vállalt a Communication Technologies, hiszen magának a közbeszerzésnek a tárgya is "a terheltek mozgását online módon nyomon követő technikai eszközök és központi infrastruktúra biztosítása, valamint teljes körű üzemeltetése" volt. A Communication Technologies Kft.-t aligha érhette váratlanul, milyen feladatokkal jár a rendszer üzemeltetése, lévén, hogy már 2022-ben is azt írta egy, a Budapesti Értéktőzsde honlapján olvasható hír, hogy "több milliárdos forgalmuk jelentős része a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervek által használt - többek között a házi őrizetesek megfigyelésére alkalmazott - GPS-es nyomkövetők forgalmazásából és a rendszer üzemeltetéséből származik."
De milyen esetekben alkalmaznak ilyen nyomkövető eszközt? "Az eljárás alá vont, személyi szabadságában korlátozott, például bűnügyi felügyelet alá helyezett vagy távoltartással érintett személyek esetében nem kizárólagos feltétel a nyomkövető eszköz alkalmazása. Az eszköz »csupán« ezen személyek ellenőrzését segíti, de az ellenőrzés, mint cél, más módon is elérhető. A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelésénél és ellenőrzésénél számtalan szempontot - személyi körülmények, technikai feltételek - vesz figyelembe mind az elrendelésről döntő bíróság, mind az ellenőrzést végző hatóság" - válaszolta kérdésünkre az ORFK.
Hozzátették azt is:
A nyomkövető eszköz alkalmazása nem kizárólag az elkövetett bűncselekmény súlyától, annak büntetési tételétől vagy a bíróság által kiszabott büntetéstől függ. Amennyiben olyan, személyi szabadságában korlátozott személyt helyez felügyelet alá a bíróság, akinek az esetében nem adottak a feltételek az elektronikus eszköz használatához, úgy a rendőrség az ellenőrzést külön protokoll szerint végzi.
Az ORFK kitért az előforduló szökésekre is: "A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések hatálya alatt lévők között - függetlenül attól, hogy az ellenőrzéshez elektronikus eszközt használunk-e - előfordul a magatartási szabályok megszegése vagy szökés. A bűnügyi felügyeletből történő szökéseknek nincs közük ahhoz, hogy működik vagy sem a mozgást nyomon követő bűnügyi technikai eszközt felügyelő rendszer. A kényszerintézkedés technikai felügyeletet jelent és nem őrzést.
Tehát, aki meg akar szökni, megszökik, ha működik a felügyelő rendszer, ha nem
- fejtette ki álláspontját az Országos Rendőr-főkapitányság, azt is hozzáfűzve: "ilyenkor a terheltet általában előállítjuk vagy ellene körözést adunk ki. Az ismeretlen helyen tartózkodókat többnyire rövid időn - legtöbbször órákon vagy napokon - belül sikerül elfognunk és előállítanunk."
"A terhelt mozgását nyomon követő rendszerben 6 fajta jelzéstípus található, amelyek közül csak egy típus a rendőri intézkedést igénylő jelzés, a többi technikai jellegű. A rendszerbe naponta és országosan hozzávetőlegesen 35 000 jelzés érkezik, amelyekből körülbelül 800-1000 igényel rendőri intézkedést. Ezeket a jelzéseket a rendőrség meghatározott protokoll szerint kezeli" - részletezte még az ORFK válasza.
Amikor a rendszer farkast kiált
Aki meg akar szökni, az nyilván előbb-utóbb tényleg meg is szökik, ám bizonyára nagyobb eséllyel és sikerrel teszi ezt, ha a mozgását figyelő eszköz nem működik. Névtelenséget kérő riportalanyunk szerint egy ilyen rendszernek több gyenge pontja is lehet, ha nem megfelelően üzemeltetik. "Optimális működés esetén a nyomkövető rendszer riaszt, ha az illető elhagyja a területet. Az őrizet típusától, illetve az őrizetes személyétől, körülményeitől függ az ellenőrzés módja. Hogy azonnal kiküldenek-e egy járőrt, vagy csak az illető pártfogó, felügyelő tisztje videókapcsolaton keresztül bejelentkezik, és arra kéri, mutassa meg az aktuális, valós tartózkodási helyét élő mozgóképen" - mondja a biztonsági szakértő, aki szerint a szökést lehetővé tévő üzemzavarnál sokkal gyakoribb hibatípus a fals riasztás.
A rendszer működését hosszú távon az is ellehetetlenítheti, ha sok a téves riadójelzés. Vagyis ha a program olyankor is szökést észlel, amikor nem történik ilyen. Ez ugyanaz, mint amit járókelőként mi is tapasztalhatunk, hogy némelyik autóriasztó akkor is bekapcsol, amikor senki nincs a jármű körül, és nem akarják ellopni. Ha rendszeresen előfordul ez a jelenség, az egyrészt bosszantó, másrészt előbb-utóbb az ok nélkül farkast kiáltó pásztorfiú esetéhez hasonló pszichológiai helyzetet idéz elő. Vagyis lanyhul a riasztott személyek ébersége, abból indulnak ki: biztos megint csak vaklárma. Ráadásul egy ilyen kivonulásnak, ellenőrzésnek a rendőrség vagy a büntetés-végrehajtás részéről költsége van, és feleslegesen köti le a személyi állományt. Érdemes volna utánanézni, hogy a gyakorlatban, valamint a konkrét szerződések alapján van-e valamilyen következménye annak, ha a fals riasztások száma túllép egy bizonyos arányt vagy esetszámot
- adott egy tippet a magánbiztonsági területen dolgozó forrásunk.
Ez alapján fel is tettük kérdéseinket az ORFK-nak:
Hány olyan eset volt, amikor a nyomkövető rendszer sikeresen jelzett?
Hányszor történt úgynevezett fals riasztás, amikor a házi őrizetben lévő személy valójában nem akart volna elszökni, kibújni a megfigyelés alól, a rendszer mégis ezt jelezte?
Hány esetben történt olyan, mint a sajtóban ismertté vált ügyben, hogy az illető elhagyta a tartózkodási helyéül kijelölt ingatlant, de a rendszer mégsem riasztott?
"Arra vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal, hogy a rendőri intézkedést igénylő jelzések közül mennyi volt a fals, illetve hány esetben történt, hogy a terhelt úgy hagyta el a számára kijelölt ingatlant, hogy a rendszer nem jelzett" - válaszolták. Arról is érdeklődtünk: a rendszer összes meghibásodását automatikusan jelentenie kell a Communication Technologies Kft.-nek az ORFK felé, illetve hány ilyen hibajelentés volt? Ez ügyben a cég megkeresését javasolta a rendőrség. Megkerestük, de hiába: erre a kérdésre nem válaszoltak. Azt is szerettük volna megtudni a rendőrségtől, hogy a szerződés megkötése óta hányszor alkalmazták ezt a rendszert. "A kért adatokra vonatkozó leválogatást a rendőrség nem végez" - érkezett a válasz.
De még mindig jobban jártunk az ORFK-val, ugyanis a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság azt közölte:
A kérdéseit biztonsági okokból nem áll módunkban megválaszolni. (...) A kérdéseire adandó válaszok nem minősülnek közérdekű adatoknak.
A korábban feltett kérdéseinkre ugyanakkor válaszoltak. "A rendőrségi nyomkövető rendszer és a büntetés-végrehajtás által használt reintegrációs őrizet szabályainak ellenőrzésére szolgáló rendszer természetesen nem azonos, mint ahogyan a «házi őrizet» sem azonos a reintegrációs őrizettel" - magyarázta a BVOP. "Elektronikus nyomkövető rendszert a rendőrség és a büntetés-végrehajtás is használ, de amíg a rendőrök a folyamatban lévő büntetőeljárás időtartama alatt kényszerintézkedésként, addig mi - megfelelő jogszabályi feltételek fennállás a esetén - a kiszabott szabadságvesztés büntetés utolsó szakaszában alkalmazható úgynevezett reintegrációs őrizet szabályainak betartására használjuk" - tették hozzá.
"A büntetés-végrehajtási szervezet a reintegrációs őrizet ellenőrzéséhez szolgáló végponti eszközök (reintegrációs kar-vagy lábperec) tárgyában valóban kötött szerződést a Communication Technologies Kft-vel, de ennek semmi köze sincsen az informatikai rendszer üzemeltetéséhez" - fogalmaz a BVOP, amely Elektronikus Távfelügyeleti Rendszer üzemeltetése és karbantartása tárgyában 2020. október 26-án nettó 482 millió 976 ezer forint értékben szerződött a Communication Technologies Kft.-vel.
Eltussolhatók-e a nyomkövető rendszer hibái?
A cégnél is érdeklődtünk a nyomkövető rendszerrel, illetve annak meghibásodásával kapcsolatban, valamint a konkrét szerződésekről is.
"A Communication Technologies Kft. 100 százalékos leányvállalata a Valberg Nyrt.-nek, mely cég részvényei a BÉT Xtend szekciójában be vannak vezetve. A tőzsdei jelenlét teljes transzparenciát feltételez és követel meg. Ennek következtében a Communication Technologies minden jelentős szerződéséről minden olyan információt közzétettünk és a jövőben is közzéteszünk, amelyek a vonatkozó jogszabályok szerint megoszthatók és kötelezően megosztandók a nyilvánossággal" - közölte a cég, a szerződések részleteivel, érvényességével kapcsolatos információkkal kapcsolatban a tőzsde honlapját figyelmünkbe ajánlva.
Az említett megállapodások keretében cégünk technikai szolgáltatói és értékesítési tevékenységet végez, melynek az ön által említett részleteiről nem tudunk felvilágosítást adni
- mondta Neuman Péter ügyvezető.
Így aztán a fentebb már idézett biztonsági szakértő forrásunkat kérdezve próbáltunk rálátni, hogyan működik a nyomkövető rendszer, s mi a leggyakoribb hiba a már korábban említett fals riasztáson túl.
"A másik hiba az, mikor a rendszer akkor sem riaszt, amikor az őrizetes jogosulatlanul elhagyta a területet. Sikeres szökésnek akkor van komoly esélye, amennyiben a rendszer hosszú ideig nem tud jelezni. Kisebb hibák minden rendszerben bármikor előfordulhatnak, de ezeket általában egy frissítés vagy újraindítás megoldja, illetve az ügyeletes rendszergazda hamar kijavítja. Teljesen más szintű kockázat viszont, ha a rendszert külső támadás éri például egy zsarolóvírus formájában. Egy ilyen helyzet a rendszer üzemeltetőjét komoly dilemma elé állíthatja. A program, illetve a rendszer műszaki felügyelete az ő dolga, így a hibaelhárítás is. Ha gyorsan ki tudja javítani, akkor megteheti, hogy nem szól a dologról, hiszen megoldotta házon belül. Ám ha elhúzódó üzemzavarról beszélünk, akkor értesíteni kell a megrendelőt, ez esetben a rendőrséget. A kérdés az: mikor, illetve milyen jellegű hiba esetén kell azonnal értesíteni a rendszert használó intézményt? Nem fordulhat-e elő, illetve kizárja-e a szerződés, hogy egy olyan hibát, ami hosszabb ideig fennállt, de látható nyoma nem volt, vagyis szökéshez nem vezetett, eltussoljanak, vagyis eltitkoljanak a megrendelő elől?" - kérdezi forrásunk, rámutatva a dolog mélyebb összefüggéseire is.
Ha valaki elnyert egy szerződést, szeretné azt meg is tartani. Egy vírusfertőzés vagy hackertámadás olyan előre nem látható külső tényező, amiért a szolgáltató cég jogilag nem felelős. Ugyanakkor az már legitim módon felvethető kérdés, hogy egy ilyen helyzetben vajon megtettek-e mindent annak érdekében, hogy mielőbb elhárítsák a hibát, illetve a védelmi rendszerük megfelelően reagált-e a támadásra?
- mondja forrásunk.
2019 novemberétől 2021 márciusáig
a Communication Technologies egyik tulajdonosa az a Tasnádi László volt, aki 2014 és 2016 között a belügyi tárca rendészeti államtitkáraként tevékenykedett, majd Pintér Sándor volt cégénél helyezkedett el.
"Az látható, hogy ez a cég elég jól be van kötve ehhez a kormányhoz. Nyilván vannak olyan nemzetközi biztonsági cégek, amelyek ugyanolyan jól vagy még jobban is el tudnák látni ezt a feladatot, de a hatalomnak valószínűleg prioritás volt, hogy egy hozzá közeli szereplőt hozzon helyzetbe" - véli a forrásunk.
NER-háttér: Köves Slomótól Tasnádi Lászlón át Habony Árpádig
Ráadásul nem Tasnádi az egyetlen belügyi hátterű személy a cégben. Az alapító Hetényi László az Opten cégadatai alapján a többségi tulajdonos Neuman Péter mellé 2017 decemberében újra beszállt a kft.-be, és egészen 2022 augusztusáig - tehát egy ideig a rendszerváltás előtt III/II-es operatív tisztként tevékenykedő Tasnádi exállamtitkárral, Pintér Sándor régi bizalmasával együtt - volt a Communication Technologies egyik társtulajdonosa. Hetényi a rendőrtiszti főiskolán végzett, majd 1979 és 1988 között a Belügyminisztérium hivatásos tisztje volt - derül ki a Direkt36 a céggel is foglalkozó 2022. szeptemberi riportjából. A 2018 áprilisától 2019 szeptemberéig a 168 Órát kiadó cégnél, a Telegráf Kiadó Kft.-nél is ügyvezető Neuman Péternél ugyancsak felvetődött, hogy vannak nemzetbiztonsági kapcsolatai. 2018 tavaszán a Neuman vezette cég által tulajdonolt 168 Óra szervezett konferenciát Budapest, az élhető város címmel. A rendezvénnyel kapcsolatban Neuman felvetette, hogy meg kellene hívni előadónak egy barátját, egy volt titkosszolgálati vezetőt, aki korábban a magyar kibervédelmet is felügyelte. "Nem értettük, hogy miért ragaszkodik hozzá ennyire, ráadásul alig kapcsolódott a konferencia témájához" - emlékezett vissza a Direkt36 cikke szerint a hetilap egyik akkori munkatársa.
A Direkt36 riportja nem említi, de a 2018.május 23-án tartott konferencián Zala Mihály az Ernst and Young részéről Biztonságos város, városbiztonság? címmel tartott előadást. Zala 2014-ig a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnökeként az E-biztonsági Intelligencia Központ létrehozásán dolgozott, előtte az Információs Hivatal egyik igazgatója volt. Minden bizonnyal ő lehetett a riportban említett titkosszolgálati vezető. A Neuman által vezetett cég által szervezett konferencián erős kormányközeli túlsúly érvényesült: az előadók olyan cégeket képviseltek, mint az állami Lechner Tudásközpont és a Mol. A rendezvényt Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos nyitotta meg, és Tóth József szocialista angyalföldi polgármester volt az egyetlen ellenzéki. A Direkt 36 szerint a Neuman "Slomóék küldöttje volt a lapnál." Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget vezető Köves Slomó rabbiról van szó, aki a 2018-as kampányban nyíltan a kormánypártokat támogatta, és a Telegráfot tulajdonló, az EMIH-hez kötődő Brit Media Kft.-n keresztül kapcsolódott a laphoz. Neuman Péternek tehát a nemzetbiztonsági kapcsolatokon túl politikai háttere is lehetett.
A cikk felsorolja, mi mindent nyert az elmúlt években a Communication Technologies:
2018 májusában egy nettó 1,4 milliárdos tendert az ORFK-tól meghívásos pályázaton "elektronikus házi őrizeti rendszer leszállítására."
A BVOP-tól egy nettó közel 2 milliárdos értékű közbeszerzést tárgyalásos eljárásban.
A Készenléti Rendőrségnek ők szállíthattak kriminalisztikai-bűnügyi nyomrögzítő eszközöket.
Ezt követően a Rogán Antal alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség 204 milliárdos keretszerződéskötésébe is befértek
A képet árnyalja, hogy Neuman már az MSZP-SZDSZ-kormányzás idején is jutott állami megbízásokhoz. Így 2007-ben a Pesti Csoport Kft. (melynek 2001 márciusától 30 százalékban tulajdonosa) "az e-sztrádadíjjal kapcsolatos 42 milliós kommunikációs tender egyik nyertese volt." Persze ez a 42 millió aprópénz a nyomkövetős közbeszerzésen nyert 27 milliárdhoz képest. "Egy ellenzéki politikai tanácsadó a Direkt36-nak úgy emlékezett vissza, hogy ő még Medgyessy Péter 2002-es kampányának egyik miniszterelnök-jelölti kommunikációs tréningjéről ismeri Neumant" - írják a riportban.
Vagyis olyan vállalkozóról beszélhetünk, aki mindkét oldalra nyitott, illetve a mindenkori hatalmon lévőkkel igyekszik jó viszonyt ápolni. Hasonló "kétoldali nyitottságról" tanúskodik a Direkt36 riportjában meg nem nevezett, de az ott közöltek alapján beazonosítható Zala Mihálynak az államigazgatásban befutott, kormányokon átívelő pályafutása is. Zala 1998 és 2005 között (vagyis Orbán Viktor, Medgyessy és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt is) az Információs Hivatal, vagyis a hírszerzés költségvetéséért, pénzügyeiért, illetve személyzeti, valamint oktatásért felelős igazgatója volt. 2005 és 2014 között (tehát a Gyurcsány-, Bajnai- és Orbán-kabinetek idején egyaránt) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) elnöke. És mielőtt az Ernst and Young kiberbiztonsági tanácsadó üzletágának igazgatója lett volna, a Magyar Államkincstárnál miniszteri biztosként a szervezet informatikai szakrendszereinek áttekintéséért volt felelős.
Az NBF Elektronikus Biztonsági Osztálya végzi például az állami szerveknél a minősített adatot kezelő elektronikus rendszerek és a rejtjeltevékenység hatósági engedélyezését, illetve a titkos, szigorúan titkos, valamint a külföldi bizalmas vagy annál magasabb minősítési szintű adatokat elektronikusan kezelő rendszerek úgynevezett kompromittáló kisugárzás elleni védelmének mérését. (Az elektromos eszközök elektromágneses jeleket bocsátanak ki, melyekből bizonyos eszközökkel lemásolhatók az eszközön lévő adatok.)
Neuman is régóta foglalkozik kiberbiztonsággal, LinkedIn-adatlapja szerint már 2000-től egy red-stars.com nevű, honlapja szerint ugyancsak kiberbiztonsággal foglalkozó osztrák cégnek dolgozott. A tengerentúlon is otthonosan mozog, a Magyarországon 1987-ben fizikából szerzett diploma után ugyanezt tanulta az Egyesült Államokban, a Massachusetts Institute of Technology-ban. Már a 2022-es értéktőzsdei hírben is szerepel, hogy a Communication Technologies-nél az állami szektor felé való kitettségüket "olyan, hasonló területen mozgó cégek felvásárlásával csökkentenék, amelyek a magánszektorban aktívak." 2023. november 27-án jelent meg a BÉT honlapján a hír, hogy a Communication Technologies az Észtországban bejegyzett Black Cell International Osaühing nevű cégtől megvásárolta az Egyesült Királyságban bejegyzett Black Cell Cybersecurity Services UK Ltd-t. Mindez a közlemény szerint lehetőséget ad arra, "hogy a társaság és a cégcsoport - terveivel összhangban - élvonalbeli kiberbiztonsági szolgáltatásokkal is megjelenjen európai, afrikai, valamint közel-keleti piacokon." A Black Cell Magyarországon is jelen van, az észt cég honlapja szerint a Black Cell Magyarország képviseli őket Budapesten, melynek tulajdonosa, Gyebnár Gergő volt felelős a budapesti vizes világbajnokság kiberbiztonságáért.
A Communication Technologies-t tulajdonló Valberg Nyrt. tulajdonosa az Opten céginformációs rendszere szerint
48,77 százalékban a már említett, belügyes hátterű Hetényi László,
29,33 százalékban Neuman Péter,
17, 9 százalékban pedig a Média Laboratórium Kft, amely a többségi cégtag Neuman Péter mellett a SINE QUA NON TRUST Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. kezében van.
Ez utóbbi cég többségi tulajdonosa a Békés Balázs Ügyvédi Iroda. Az akkor még Simicska Lajos kezében lévő, és a kormánnyal szemben kritikussá vált Magyar Nemzet 2017 júniusában arról írt: egy Hongkongból érkező, Ferihegyen landoló magángépből Habony Árpád szállt ki, s az informális miniszterelnöki tanácsadó mellett a fedélzeten volt még "Békés Balázs nemzetközi adótanácsadó és ügyvéd, továbbá Csányi Sándor OTP-elnök és Demján Sándor közös vállalatának, a Granit Polus Groupnak a jogi alelnöke, Sallay András is." | „Aki meg akar szökni, megszökik” – mire jó a 27 milliárdos rendőrségi nyomkövető rendszer? | Tavaly ősszel hetekre leállt a házi őrizetben lévő gyanúsítottak mozgását figyelő rendőrségi nyomkövető rendszer. A 24.hu megkereste az illetékeseket, és sikerült részinformációkat megtudnunk a történtekről, ám így is jócskán maradtak nyitott kérdések. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/05/15/rendorsegi-nyomkoveto-rendszer-szerzodes-communication-technologies-neuman-peter-ner/ | 2024-05-24 14:56:34 | true | null | null | 24.hu |
Évek óta figyelik agrárkörökben, mi történik a két, Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő gabonafeldolgozó monstrummal, és számolgatják, mennyi idő alatt térülhetnek meg az óriásberuházások. Mint korábban megírtuk, az 500 ezer tonna kukorica feldolgozására kalibrált Kall Ingrediens Kft. beruházásához és további fejlesztéséhez 60 milliárd forint állami pénzt vetettek be, állami közreműködéssel nyújtott hitel, vissza nem térítendő támogatás vagy éppen állami tőkeinjekció formájában. A Kelet-Közép-Európa egyik legmodernebb búza-feldolgozójának mondott, Visontán működő Viresol Kft. beruházását úgy 30 milliárd forint hitellel tolták meg, és 10 milliárd körül lehetnek a különféle címeken juttatott támogatások.
Az eddigi, zömmel veszteséges évekhez képest tavaly javult az eredmény, az összesen lassan 100 milliárd forintot elnyelő két gabonafeldolgozó nyereséggel zárta 2023-at. A Visontán működő Viresol Kft. 132 millió euró (50,5 milliárd forint) árbevétele ugyan hajszállal elmaradt az előző évitől, de így is 2,5-szeresére nőtt a nyeresége. Az adózás után 12,9 millió euró (5 milliárd forint) nyereség a cég eddigi csúcsprofitja, amit úgy ért el, hogy 3,3 millió euró extraprofitaadót be kellett fizetnie a költségvetésbe. A keményítőtermékek, maltodextrin, glutén és takarmány előállításával foglalkozó cég a tervezett 237 ezer tonnánál valamelyest kevesebb, 225 ezer tonna búzát dolgozott fel 2023-ban, ám mivel magasabb áron keltek el a termékek, a vártnál jobb lett az eredmény - szól a magyarázat a mérleghez fűzött beszámolóban.
A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a profitot nem fizetik ki osztalékként, hanem az eredménytartalékba teszik - derül ki a cégbíróságnak leadott közgyűlési határozatból. A búzafeldolgozó Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos érdekeltsége, tőzsdei óriáscége az Opus Global Nyrt. révén. Korábban egyharmad részben Szíjj László Duna Aszfalt Zrt.-jének érdekeltségébe tartozott a cég, de az Opus tavaly márciusban 317 millió forintért megvette a részvénycsomagot, így nőtt az Opus közvetlen részesedése a Viresol Kft.-ben 51-ről 84,3 százalékra. (A maradék 15,7 százalék az ugyancsak a Mészáros-birodalomhoz tartozó Talentis Group Beruházásszervező Zrt.-é.)
A búzafeldolgozót zöldmezős beruházással hozták létre, az igénybe vett beruházási és fejlesztési hitelek soron jókora összeg, 58 millió euró (22 milliárd forint) látszott a múlt év végén. A következő években ezt majd ki kell termelnie a Viresolnak. Törlesztenie kell a hiteleket a kormány bankjának, az Eximbank Zrt.-nek is, amely a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint 39 millió euró (csaknem 15 milliárd forint) biztosítékot kötött ki az általa nyújtott állami hitelre.
Ennél is több a törleszteni valója Mészárosék kukoricafeldolgozójának, a Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft.-nek, amely különféle cukortermékeket, magas minőségű gyógyászati-, és étkezési alkoholt, valamint takarmányt állít elő. Az Opten adatbázisában cikkünk írásakor is élt az Eximbank Zrt., a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank Zrt., és a kisebbségi állami részesedéssel működő MBH Bank Nyrt. jelzálogbejegyzése. A hitelbiztosítéki nyilvántartásban 2018 végi bejegyzés szerint az Eximbank, MKB, MFB triója biztosította a hiteleit - 107 millió euró, illetve 25 millió euró és járulékai erejéig, ami összességében 50 milliárd forint körüli összeget jelentett. Tavaly év végén a mérlegben hosszú lejáratú beruházási és fejlesztési hitelből 76 millió euró látszott.
A Kall Ingredients 203 millió eurós (77 milliárd forint) bevétele - akárcsak a Viresolnál - valamelyest elmaradt az előző évitől, de az vitathatatlan változás, hogy a veszteséges évek után tavaly már pozitívba fordult a mérleg, 657 ezer euró, azaz 250 millió forint körüli adózott eredményt könyveltek el.
Mészárosék két gabonafeldolgozójának nemcsak a beruházásához járultak hozzá jelentős állami források, a gyárak felhúzása után sem apadtak el a pénzcsapok. Az Opus Global Nyrt. 2023-as konszolidált jelentésben összesen 23,5 milliárd forint támogatást soroltak fel. A Viresolnál az összesen 9,1 milliárdból a legnagyobb tétel, az 5,8 milliárd forint egyedi kormánydöntéssel (ekd) megítélt támogatás, de kaptak pénzt például az egészségprogramból és a nagyvállalati beruházás programból is. A Kall Ingredients ennél is több, összesen 14,4 milliárd forint támogatást kapott, amiből a legnagyobb tétel a 9,8 milliárdos ekd volt, de a kukoricafeldolgozónak is jutott 1,8 milliárd a nagyvállalati beruházás programból, legutóbb pedig 1,6 milliárd a gyármentő programból. | Mészáros Lőrinc 100 milliárdot elnyelő gabonafeldolgozói elkezdték termelni a profitot | Mészáros Lőrinc korábban jobbára veszteségeket halmozó gabonafeldolgozó cégei tavaly már nyereséget hoztak. A Viresol és a Kall Ingredients együtt bő ötmilliárd forint profitot termelt, igaz, a két cégnek juttatott közpénzes támogatások ennek sokszorosát, összesen 23,5 milliárd forintot tettek ki, nem beszélve a beruházáshoz nyújtott tízmilliárdokról. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/05/24/meszaros-lorinc-buza-kukorica-alkohol-tamogatas-gabonafeldolgozo-allami-hitel/ | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Mészáros Lőrinc május 8-án megalapította a Talentis International Agriculture Investments Kft.-t, tehát az Mfor szerint a felcsúti gazdagember mezőgazdasági beruházásokra készül az ország határain kívül.
A Talentis International Agriculture Investments Kft.-t május 15-én jegyezte be a bíróság a nyilvános adatbázisok információi szerint. Központja a Váci utca 38. szám alatt található, ami a Mészáros-birodalom egyik fellegvára, főtevékenysége a vagyonkezelés, ügyvezetője Gombai Gabriella, mint a vállalkozó számos más cégének is, a tulajdonosa pedig a Talentis Group Zrt., amely a felcsúti üzletember érdekeltsége - sorolja a legfontosabb tudnivalókat a portál.
Mint írták, a Talentis Agro Magyarország legnagyobb földterülettel rendelkező vállalatcsoportja. Azt is latolgatták, vajon hol fog a leggazdagabb magyar külföldön beruházni a mezőgazdaságba, és ennek kapcsán megemlítették, hogy leginkább Horvátországban aktív, ott például vettek már egy almaültetvényt, az ország legnagyobb almatermelőjét, a Rabot.
Az építőipari terjeszkedésre is alapított már Mészáros Lőrinc céget tavaly augusztusban, a Talentis International Construction Investments Kft. | Beszédes, milyen céget alapított Mészáros Lőrinc legújabban | Mészáros Lőrinc május 8-án megalapította a Talentis International Agriculture Investments Kft.-t, tehát az Mfor szerint a felcsúti gazdagember mezőgazdasági beruházásokra készül az ország határain kívül. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/05/24/meszaros-lorinc-uj-ceg/ | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A 24.hu információja szerint az elmúlt hónapokban fű alatt megindult a Diákhitel Központ Zrt. rendszereinek a Magyar Fejlesztési Bankba (MFB) integrálása. Egy salátatörvénybe rejtett kormányoldali módosító javaslat tavaly novemberben írta elő a társaságnak, hogy adja át az ügyfelek személyes adatait a banknak. Miután 2022 óta már miniszteri biztosa is van a "diákhitelezési intézményrendszer átalakításának", bennfentes körökben a törvénymódosítás elfogadása után biztosra vették, hogy a Diákhitel Központ napjai meg vannak számlálva, és hamarosan beolvasztják az MFB-be.
A szektor átalakítása azonban február óta már nemcsak azért kényes ügy, mert legalább 200 ezer szavazókorú fiatal anyagi helyzetét érinti, hanem azért is, mert 2019 és 2022 között a politikába a kegyelmi ügyet követően berobbant Magyar Péter volt a központ vezérigazgatója. Forrásaink szerint ezért a júniusi választásokig biztosan jegelik a drasztikusabb beavatkozást.
Felháborítónak tartom, hogy meg akarnak szüntetni egy olyan intézményt, amely évente több ezer hallgatónak nyújt lehetőséget arra, hogy finanszírozza saját tanulmányait. Számos statisztika készült már arról, hogy hányan köszönhetik a Diákhitel Központ működésének a diplomájukat
- mondta a 24.hu-nak Magyar Péter, akihez szintén eljutottak az átalakítási tervekről szóló hírek. Magyar szerint a társaság tevékenysége eddig sikersztori volt, és a központ azon kevés állami intézmény közé tartozott, mellyel az elmúlt több mint húsz évben az ügyfelek is elégedettek voltak.
A jelek szerint Orbán Viktor kormánya mára odáig jutott, hogy a saját jó teljesítményét sem tiszteli, ha magánérdekről van szó,
jelentette ki.
A Tisza Párt vezetője szerint ugyanis a hitelezési rendszert valójában nem is az MFB miatt bolygatják, hanem azért, hogy két lépcsőben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit Bankhoz szervezzék ki. Magyar úgy véli, a cél az, hogy ügyfeleket szerezzenek a miniszterelnök családjához közel álló pénzintézetnek, hiszen közismert, hogy a magyar ügyfelek más országokhoz viszonyítva nehezen váltanak bankot, sokáig kitartanak ott, ahol először nyitottak számlát.
Remélem, hogy Tiborcz István alatt is jól, és nonprofit módon működik majd a rendszer
- fogalmazott Magyar.
A Diákhitel Központot 2001-ben az első Orbán-kormány idején hozták létre, hogy elindítsák a magyar felsőoktatásban addig nem létező olcsó és hosszú futamidejű hallgatói hitelezést, és folyósítsa a kölcsönöket, illetve tartsa nyilván a tranzakciók adatait.
A zrt.-ben 22 éve változatlan módon az állam a 100 százalékos tulajdonos, a tulajdonosi jogokat pedig az MFB gyakorolja. A társaság speciális helyzetben lévő intézmény, nincsenek banki jogosítványai, a számviteli törvény külön szabályozza a diákhitelezést és a szervezet elszámolási rendjét.
A Diákhitel Központnak az eredetileg lefektetett működési elvek szerint nem kell nyereséget termelnie, az elvárás vele szemben az, hogy a rendszert önfenntartó, önfinanszírozó módon működtesse. Ez az elmúlt években sikerült is, sőt 2020-ban rekordévet zártak. A korábbinál több mint háromszor több, 42 ezer szerződést kötöttek, és 30 milliárd forint fölé tornázták fel a folyósított hitelek összegét. A központ szolgáltatásait az indulás óta mintegy félmillió diák vette igénybe.
Magyar lemondását követően az MFB Rákossy Balázst jelölte a zrt. élére, ám rögtön az új vezető beiktatása után megjelentek az átszervezést meglebegtető első híradások is. Nagy Márton gazdasági miniszter 2022 júniusában nevezte ki Kovács Zsoltot a nemzeti biztosítási stratégiáért és egyes pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszteri biztossá. Feladatkörei között azt is felsorolták, hogy közre kell működnie a diákhitelezési szektor intézményrendszerének átalakítására vonatkozó intézkedési javaslatok kidolgozásában és végrehajtásában. Kovács kinevezése óta az MFB igazgatóságának is tagja lett.
A cikk elején említett változtatás tavaly novemberben került a parlament elé, miután egy bizottsági módosító indítvánnyal az utolsó pillanatban belecsempészték a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló, közel húsz témát felölelő salátatörvénybe. Az MFB-ről szóló törvénybe belevették, hogy a Diákhitel Központnak továbbítania kell "a személyes adatokat az MFB Zrt.-nek". Az indoklásban pedig konkrétan meg is fogalmazták:
a módosítás indoka, hogy a jövőben a Diákhitel kiszervezhesse tevékenységét a Magyar Fejlesztési Bank részére.
A Nagy Márton vezette tárca néhány nappal később egy kormányrendeletet is kiadott a témában. Ebben a Diákhitel Központ mellett az MFB-t megbízták minden olyan, a hitelrendszer működtetésével kapcsolatos feladat elvégzésével, amit eddig a Diákhitel Központ végzett. Külön kiemelték, hogy a megbízás a hallgatói és képzési hitel megkötésére is vonatkozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium a hatékonyság növelésére hivatkozott.
Lapunk hiába kérdezte a rendszer sorsáról a NGM-et arról, valóban van-e olyan kormányzati terv, amely beolvasztaná a Diákhitel Központot az MFB-be, illetve ezen túl létezik-e olyan elképzelés, amely a diákhitelezés privatizációjáról, egy magánbanknak a rendszerbe való beengedéséről szól. Választ nem kaptunk, ahogy a Diákhitel Központ sem reagált a megkeresésünkre. Megkerestük a Gránit Bankot is, hogy kommentálják Magyar állítását, de egyelőre ők sem válaszoltak. | Magyar Péter: Tiborcz bankjának szervezhetik ki a Diákhitel Központ ügyfeleit | Tavaly novemberben olyan törvénymódosítást fogadott el a parlament, mely kötelezi a Diákhitel Központot, hogy adja át több százezer diák adatait a Magyar Fejlesztési Banknak. Magyar Péter, a központ korábbi, időközben politikai pályára lépő vezetője szerint azonban a törvénymódosítás valódi oka, hogy két lépcsőben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit Bankhoz szervezzék ki a Diákhitel Központ ügyfeleit. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/05/24/magyar-peter-diakhitel-kozpont-adatatadas-mfb-tiborcz-istvan-granit-bank/ | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogyan nyert első fokon Pikó András a Metropol nevű sajtótermék ellen. Az ominózus cikk, amit a polgármester sérelmezett, a józsefvárosi Hírnyolcra hivatkozott, s természetesen ellenük is indított sajtó-helyreigazítási pert a polgármester. Ott azonban nem sikerült a tárgyalást elindítani.
Ma már nem érhető el a cikk, mivel a Hírnyolc 2020 elejétől működő online verziója megszűnt, hetek óta nem elérhető. Így Pikó András jogi képviselője hiába kért sajtó-helyreigazítást a Hírnyolc print és online verziójának kiadójától, a (KESMA-tag) Mediaworkstől. Korábban már legalább négy alkalommal nyert sajtópert a polgármester a Hírnyolc ellen.
Aki a korábbi webcímükre kattint, azt tapasztalhatja, hogy a weboldal immár elérhetetlen. A Hírnyolc azóta már csak a Facebookon kommunikál a weboldal helyett Hír8 Extra néven, cikkek helyett rövid posztokkal és képekkel - igaz, még mindig a hirnyolc.hu oldalt adják meg ott weboldalként.
A Hírnyolc mögött a Józsefváros Újság korábbi szerkesztői állnak, akik 2019 októberében, Pikó András megválasztását követően - nem teljesen szabályos módon - egyszerűen otthagyták a szerkesztőséget. A korábbi főszerkesztő, Nyerges Zoltán követte Sára Botondot a Fővárosi Kormányhivatalba, ahol sajtófőnöke lett az immár főispán egykori polgármesternek. A Hírnyolc főszerkesztője hivatalosan az a Nedbál Miklós lett, aki a Józsefváros Újságnál főszerkesztő-helyettesi pozícióban volt 2019 őszéig. De hírnyolcas kollégájával, a szintén ex-Józsefváros Újságos Bányai Rudolffal közösen ő állt a mögött a Ferenc József propagandablog mögött is, melyet a Fidesz 2019-es két (VIII. és IX.) kerületre kiterjedő önkormányzati veresége hívott életre. Tavaly április óta ez a blog sem aktív, de elérhető - leginkább más kormányközeli tartalmak megosztásával töltik ezt a Faceboo-oldalt. A két kerület vezetését azóta olyan oldalak támadják, mint a Frankó, vagy az inkább mémekkel operáló József, a betyár. Ezeknek a munkatársairól alapjáraton nem sokat lehet megtudni, a Frankóhoz megadott telefonszámon egy biztosító munkatársa jelentkezik, aki tagadja, hogy a laphoz bármi köze lenne.
Hasonlóan a Hírnyolchoz, amelynek mind az online, mind a print verziója még mindig fel van sorolva a Mediaworks-termékek közt a kormányközeli kiadó oldalán. Ott szerepel is egy telefonszám, amit hiába hívunk, aki felvette, elmondta, hogy időnként keresik rajta a lapot, de már két éve nem dolgozik ott.
A 2021 áprilisa óta működő nyomtatott verzió sem létezik már, igaz, csak átkeresztelték Hírnyolc Extrára, melyet tudtunkkal nem tekintenek a lap jogutódjának, így hiába is próbálkozna bárki jogi úton elérni valamit a cikkekkel kapcsolatban. Úgy tudjuk, hogy a nyomtatott lap maradt a Mediaworks portfóliójában, az online verziót pedig visszakapta az eredeti tulajdonos, az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért nevű szervezet - noha ezt a változást a Mediaworks weboldalán még nem sikerült módosítani.
Mivel e-mailes megkereséseinkre rendre nem kaptunk választ, telefonon próbálkoztunk a Fidesz-KDNP Baross utcai irodájánál is. Bár telefonszám sem a weboldalukon, sem a Facebook-oldalukon nem szerepel, mi szereztünk egy számot az irodához, ahová az alapítvány is be van jegyezve. Azt szerettük volna megtudni, mi most a helyzet a Józsefvárosban terjesztett lappal, miért a kiadóváltás, tervezik-e a weboldal visszaállítását, illetve milyen forrásokból működtetik a terméket. A lap munkatársaival akartunk beszélni,
Ami azért érdekes, mert a főispáni sajtófőnök Nyergesnek papíron nincs semmi köze a Hírnyolchoz.
Az alapítvány vezetésében az a Vitályos Fanny a kuratóriumi tag, aki folyton a Fidesz kampánypaneleit sorolva posztol a Facebookon, és arról a csapatról is tett már közzé fotót, akik közt a helyi Fidesz leendő képviselőjelöltjei is vannak - és maga is köztük lehet. Nemrég írtunk arról, hogy 11 millió forintot nyert alapítványuk a Városi Civil Alap pályázatán, ugyanennyit kapott az Alapítvány a Polgári Ferencvárosért nevű szervezet is.
Ahogy írtuk, egyik szervezetnek sincsen honlapja, de tudható róluk, hogy bár hivatalosan magánalapítványok, erősen a kormánypárthoz köthetők. Vitályos a Fidesz által delegált külsős bizottsági tag Józsefvárosban a Tulajdonosi, Vagyongazdálkodási és Közterület-hasznosítási Bizottságban. Az alapítvány kuratóriumának második tagja Csata Kincső Tímea, a harmadik pedig Tóth Tímea, ő a Városüzemeltetési Bizottság Fidesz-delegáltja volt fél évig - mindhárman mindkét alapítvány vezetőségét képezik a 2022-es bírósági adatok szerint.
A Vitályos név egyébként ismerős lehet onnan is, hogy a napokban nevezték ki Vitályos Esztert, a Fidesz szentendrei országgyűlési képviselőjét a főpolgármesteri címért versenybe szálló Szentkirályi Alexandra helyére kormányszóvivőnek. Az alábbi fotó is mutatja, hogy rokonok: a képen balra Vitályos Fanny, mellette Vitályos Eszter látható.
A Hírnyolc online verziója ellen indított pert tehát meg kellett szüntetni, ami Palatics Edit ügyvéd, Pikó jogi képviselője szerint méltatlan helyzet, mert amikorra a tárgyalás ki volt tűzve, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) oldalán még létező sajtótermékként szerepelt a Hírnyolc, így teljesen jóhiszeműen perelték őket. Az alperes ügyvéd megbízólevele viszont az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért-től volt, aki viszont nem járhatott el a Hírnyolc korábbi kiadója, a Mediaworks nevében.
A weboldalt az NMHH nyilvántartásából is törölték azóta, így már nem számít sajtóterméknek, ellentétben a print lappal. Hogy emögött mi áll, azt nem tudjuk. A Mediaworkstől hetek óta szeretnénk megtudni, miért nem adja már ki a Hírnyolcot, választ nem kaptunk. | Kiadót váltott a helyi fideszes sajtótermék | A Hírnyolc mögött a Józsefváros Újság korábbi szerkesztői állnak, akik 2019 októberében, Pikó András megválasztását követően – nem teljesen szabályos módon – egyszerűen otthagyták a szerkesztőséget. A korábbi főszerkesztő, Nyerges Zoltán követte Sára Botondot a Fővárosi Kormányhivatalba, ahol sajtófőnöke lett az immár főispán egykori polgármesternek. A Hírnyolc főszerkesztője hivatalosan az a Nedbál Miklós lett, aki a Józsefváros Újságnál főszerkesztő-helyettesi pozícióban volt 2019 őszéig. De hírnyolcas kollégájával, a szintén ex-Józsefváros Újságos Bányai Rudolffal közösen ő állt a mögött a Ferenc József propagandablog mögött is, melyet a Fidesz 2019-es két (VIII. és IX.) kerületre kiterjedő önkormányzati veresége hívott életre. Tavaly április óta ez a blog sem aktív, de elérhető – leginkább más kormányközeli tartalmak megosztásával töltik ezt a Faceboo-oldalt. A két kerület vezetését azóta olyan oldalak támadják, mint a Frankó, vagy az inkább mémekkel operáló József, a betyár. Ezeknek a munkatársairól alapjáraton nem sokat lehet megtudni, a Frankóhoz megadott telefonszámon egy biztosító munkatársa jelentkezik, aki tagadja, hogy a laphoz bármi köze lenne | null | 1 | https://jozsefvarosujsag.hu/kiadot-valtott-a-helyi-fideszes-sajtotermek/ | 2024-04-01 21:57:00 | true | null | null | Józsefváros újság |
Maradjanak velünk!
Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek - a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.
Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról! | Vizsgálja a 677 millió forintból megépített kazári bölcsődét az Integritás Hatóság | Hadházy Ákos szerint az EU Ügyészség helyett létrehozott hatóság az elmúlt időszakban néhány egészen korrekt vizsgálatot is lefolytatott. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/vizsgalja-a-677-millio-forintbol-megepitett-kazari-bolcsodet-az-integritas-hatosag-268114 | 2024-05-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és egyúttal a kisebbik kormánypárt, a KDNP alelnöke. A politikus egy kis Pest megyei faluban, Budajenőn lakik, és néhány éve megvette a háza melletti közút nagy részét az önkormányzattól. A Soltészék mögötti telekre autóval a közút megmaradt részéről lehetne bejutni, ám az csak papíron 3 méter széles, valójában nagy részét egy betonozott árok teszi ki. Az egyházügyi államtitkár ráadásul nemrég még egy kocsibeállót is épített az általa megvett, közterület jellegét elveszített területre - ám az építmény jócskán rálóg a maradék közútra is, végképp ellehetetlenítve a hátsó telekre való bejutást. A település polgármestere néhány hete felszólította Soltészt az építmény lebontására, az államtitkár azonban fellebbezett a döntés ellen, így az ügy hamarosan a képviselő-testület elé kerül. Videóriport.
Május közepén, egy szép napsütéses délelőttön látogattunk el a Pest megyei településre, hogy megnézzük Soltész Miklós kocsibeállóját, ami részben egy közútra épült. Az államtitkár háza mögötti telek tulajdonosa, Ráth Gábor a helyszínen mondta el kálváriáját, és a saját szemünkkel is meggyőződtünk arról, hogy a férfi telkére lehetetlen bejutni autóval.
Megvette a háza melletti útszakaszt
Soltész Miklós ingatlana félreeső helyen, a falu egyik szélső utcájának végén található, de a jelek szerint az államtitkárnak kevés volt ennyi intimitás. 2014-ben kérelmezte a háza melletti közút egy részének megvásárlását, amit az önkormányzat engedélyezett neki. A döntés értelmében 2020-ban Soltészék telkéhez csatoltak az utcából egy 91 négyzetméteres részt, amelyért négyzetméterenként 1650 forintot fizetett, vagyis nagyjából 150 ezer forintot.
A KDNP-s politikus háza melletti 9 méter széles utcarész akkor 3 méter szélesre csökkent, idén pedig Soltész kérvényezte az önkormányzattól ennek a maradék 3 méter széles résznek a megvásárlását is. A képviselő-testület most azonban egyhangú döntéssel elutasította az államtitkár kérelmét "jogszabályi feltételek hiányában".
Ezt azzal indokolták, hogy az út közút, ezért nem eladható - először át kéne minősíteni, majd emiatt módosítani a helyi építési szabályzatot. Másrészt a maradék, 3 méter széles útszakasz eladásával az államtitkárék háza mögötti telek közúti kapcsolata megszűnne, ezért a terület értékesíthetetlenné válna, és a tulajdonos jogosan perelhetné be az önkormányzatot kártérítésért.
Papíron 3 méter széles út, valójában főleg árok
Ráth Gáborék 2019-ben vették meg az államtitkár - és az utca többi - háza mögötti 1,5 hektáros területet. A férfi a családjával és barátaikkal szeretne itt építkezni, ehhez 4 külön telekre akarják osztani az ingatlant. Az önkormányzat által jóváhagyott tervek szerint 3 telket hátulról fognak megközelíteni autóval, de a negyedikre csak elölről, a Soltész Miklós háza melletti utcaszakaszról lehet bemenni közúton.
Elvileg. Gyakorlatilag viszont a közút megmaradt szakasza csak papíron 3 méter széles, a valóságban a nagy része egy mély, betonozott árok, amelynek szélén nagy fák állnak. Ráadásul Soltész Miklós államtitkár nemrégiben épített egy kocsibeállót, amelynek egyik sarka és tetejének egy része rálóg a Ráth Gáborék telkéhez vezető közútra, egyes helyeken 60-70 centivel csökkentve annak szélességét.
Ezt a férfi által készíttetett földmérési jegyzőkönyv is egyértelműen alátámasztja, amin jól látszik, hogy Soltészék kocsibeállója kilóg a maradék közútra. Erről tanúskodnak a helyszínen a földmérési karók is, amelyek jelzik az egyházügyi államtitkár által megvásárolt terület és a közút határát. Személyesen is teszteltük: a papíron 3 méter széles közúton gyalog is csak épphogy át tudtunk menni, autóval ez teljesen lehetetlen vállalkozás lenne. Maximum egy biciklit lehet itt áttolni.
Ráth Gábor hiába rendelkezik a szükséges engedélyekkel, a telkére vezető útra rálógó államtitkári kocsibeálló miatt nem tudta még bevezetni a telkére a vizet és a csatornát. A háza építését sem tudja elkezdeni, amíg az ügy meg nem oldódik, hiszen a telek addig nem közelíthető meg közútról. A férfi ezért meglehetősen csalódott, és jogi úton próbálja érvényesíteni az igazát, szerinte ugyanis már az sem volt rendben, hogy az önkormányzat korábban eladta az államtitkárnak a közút nagy részét.
Az Átlátszó jogi szakértője a panaszossal ért egyet, mert a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-a szerint a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak a helyi közutak és műtárgyaik. A Kúria Pfv.21123/2016/6. számú precedensképes határozata szerint jogszabályba ütközése folytán semmis az a szerződés, amellyel az önkormányzat eladta az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, a nemzeti vagyonba tartozó közutat.
Az államtitkár szerint minden rendben
Az üggyel kapcsolatos kérdéseinket eljuttattuk Soltész Miklós államtitkárnak. Írtunk a politikus parlamenti e-mail-címére és mivel ő a párt alelnöke, a KDNP-nek is, valamint a Soltészt foglalkoztató Miniszterelnökség sajtóosztályának is.
Erőfeszítéseink sikerrel jártak, a Miniszterelnökségtől kaptuk meg Soltész Miklós válaszát. Ebben a KDNP-s politikus kifejtette, hogy a közútból a telkükhöz csatolt 91 négyzetméteres terület "korábban gondozatlan, gazos nyúlványa volt a településnek, ezért több mint 20 éven keresztül mi ápoltuk, mi ültettünk oda növényeket", s azt az önkormányzattól vásárolták meg "az önkormányzat által kialakított és általunk elfogadott vételáron".
Kérdésünkre válaszolva az államtitkár azt is közölte, hogy a közút házuk mellett lévő maradék részét "azért terveztük az önkormányzattól megvásárolni, mert megítélésünk szerint az funkció nélkülivé vált. Az említett terület ugyanis egy korábbi területrendezési térképen kialakítandó járdaként volt feltüntetve.
Számunkra ismeretlen okból azonban olyan telekalakítások történtek, melyek következtében megszűnt annak lehetősége, hogy a két utcát összekötő járda megvalósuljon. A vásárlásra irányuló kérelem elutasítását tudomásul vettük, így ezzel kapcsolatban bármely kérdés okafogyottá vált."
A közútra egyértelműen kilógó gépkocsibeállóról Soltész Miklós azt írta megkeresésünkre, hogy az "a saját területünkön épült, településképi hozzájárulás alapján. Az építménnyel kapcsolatban jelenleg jogvitában állunk az önkormányzattal. A vita lezárását követően, a jogerős határozatban foglaltak szerint fogunk eljárni."
A polgármester felszólította a bontásra
A falu polgármestere megkeresésünkre részletesen elmesélte, hogy pontosan milyen jogvitáról is van szó. Budai István elmondta, hogy a helyi építési szabályzat (HÉSZ) szerint az államtitkárnak a kocsibeálló felhúzása előtt engedélyt (településképi hozzájárulást) kellett volna kérnie az építkezésre, de az államtitkár ezt nem tette meg. Plusz a HÉSZ kimondja, hogy a telekhatártól befelé számított 5 méteres sávot szabadon kell hagyni, vagyis csak azon túl, a telek beljebb eső részén állhatna az építmény, de Soltész ezt a szabályt sem tartotta be.
Budai István akkor értesült az államtitkári kocsibeállóról, amikor az már elkészült, de akkor még nem tudta, hogy rálóg a közútra, ezért - bár nem felelt meg a HÉSZ-nek - a politikus utólagosan benyújtott kérelmére rábólintva megadta rá az engedélyt. Ezt azzal indokolta a polgármester, hogy az építmény nincs központi részen, nem rontja a településképet, és volt már több konfliktusa Soltész Miklóssal, nem akart még egyet.
Az engedély kiadása után azonban a földmérés kimutatta, hogy a politikus építménye nem csak a HÉSZ-t nem vette figyelembe, de még a közútra is rálóg. Ezért a polgármester visszavonta a korábbi döntését és felszólította az államtitkárt a szabálytalanul épített kocsibeálló lebontására és a saját telkén belüli "áthelyezésére" a helyi építési szabályoknak megfelelően - vagyis a telekhatártól számított 5 méteres sávot szabadon hagyva.
Az áthelyezés persze a bontás utáni újraépítést jelenti, hiszen egy építményt nem lehet csak úgy arrébb tolni még 1 centivel sem, nemhogy 5-6 méterrel. Soltész Miklós államtitkár minden bizonnyal az ezzel járó pluszmunkákat szeretné elkerülni, ugyanis megfellebbezte a polgármester "áthelyezésre" vonatkozó döntését.
Az államtitkári kocsibeálló ügye emiatt hamarosan a képviselő-testület elé kerül, de a polgármester szerint várhatóan akkor is ugyanez a döntés fog születni, hiszen nem lehet közúton az építmény semekkora része sem. Amikor arról kérdeztük a településvezetőt, hogy nem fél-e attól ő vagy a testület, hogy valamilyen retorzió fogja érni őket, amiért ujjat húztak egy államtitkárral, azt válaszolta, hogy "ez nem az első eset", de az a lényeg, hogy "a szabályokat tartani kell", és ő nem fél, mert amit ők csinálnak, az jogszerű. | Soltész Miklós egyházügyi államtitkár közútra épített kocsibeállóval zárta ki a szomszédját a telkéről | Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és egyúttal a kisebbik kormánypárt, a KDNP alelnöke. A politikus egy kis Pest megyei faluban, Budajenőn lakik, és néhány éve megvette a háza melletti közút nagy részét az önkormányzattól. A Soltészék mögötti telekre autóval a közút megmaradt részéről lehetne bejutni, ám az csak papíron 3 méter széles, valójában nagy részét egy betonozott árok teszi ki. Az egyházügyi államtitkár ráadásul nemrég még egy kocsibeállót is épített az általa megvett, közterület jellegét elveszített területre – ám az építmény jócskán rálóg a maradék közútra is, végképp ellehetetlenítve a hátsó telekre való bejutást. A település polgármestere néhány hete felszólította Soltészt az építmény lebontására, az államtitkár azonban fellebbezett a döntés ellen, így az ügy hamarosan a képviselő-testület elé kerül. Videóriport. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/05/23/soltesz-miklos-egyhazugyi-allamtitkar-kozutra-epitett-kocsibealloval-zarta-ki-a-szomszedjat-a-telkerol/ | 2024-05-23 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Többrendbeli vesztegetés elfogadásának bűntettében bűnösnek mondta ki a Szombathelyi Törvényszék, és első fokon, nem jogerősen négy év börtönre ítélte azt a vezető beosztású orvost, aki 2013 és 2022 között az irányítása alatt lévő osztályon kezelt betegek hozzátartozóitól
Kustos Anna Zsófia, a törvényszék sajtótitkára csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a törvényszék a vádlottat négy év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 év orvosi foglalkozástól eltiltásra, valamint 3 millió forint pénzbüntetésre ítélte, mellékbüntetésül 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
Hozzátette: az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett, így a döntés nem jogerős. | Négy év börtönre ítéltek egy vezető beosztású orvost | Négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélt a Szombathelyi Törvényszék egy vesztegetést elfogadó vezető beosztású orvost. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/05/23/orvos-borton-bortonbuntetes-itelet-szombathely-vesztegetes/ | 2024-05-23 19:15:00 | true | null | null | Index |
2018 őszén költségvetési csalás gyanújával indult nyomozás azzal kapcsolatban, hogy az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatásokat a törvényi céltól eltérő módon használhatták fel a Magyar Pünkösdi Egyháznál (MPE). A kár összegét először 8 milliárd forintban határozták meg, a most lezárult nyomozás végén azonban az adóhatóság már 18 milliárd forintos kárértéket kért számon az egyházhoz tartozó intézmények több vezetőjén. A vádemelési indítvány szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette merült fel ellenük.
Az ügy középpontjában az MPE-hez tartozó, de önállóan gazdálkodó, békéscsabai központú, szociális feladatokat ellátó Közösségi Misszió (KM) - valamint a hozzá tartozó Szocnet Igazgatási Központ - áll, melynek két volt ügyvezetője több mint két éve letartóztatásban van, míg a KM-mel kapcsolatban álló, étkeztetéssel foglalkozó gyulai Gordiusz Intézmény egykori vezetője bűnügyi felügyelet alatt áll. Ez utóbbi férfi beszélt most a Narancs.hu-nak a nyomozás során szerzett tapasztalatairól és az ügy általa vélt mozgatórugóiról. Bár személye beazonosítható, azt kérte portálunktól, hogy a nevét ne írjuk le.
Magyar Narancs: Ön szerint sem az alapos gyanú, sem a vádemelés, sem a bűnszervezet megalapozottsága nem áll meg abban a büntetőügyben, amelyet a nyomozóhatóság folytatott az MPE intézményeihez kötődő költségvetési csalássorozattal kapcsolatban, miközben minden gyanúsított és leendő vádlott azzal védekezik, hogy az ellene felhozott terhelő körülmények igaztalanok.
NN: Ha ma Magyarországon valakit meggyanúsítanak, ezt követően pedig megvádolnak, akkor a statisztika szerint 98 százalék a váderedményesség. Nem hiszem, hogy csak ez a 2 százaléknyi ártatlan ember lenne ebben az országban. Nagyon erős szembeszéllel kellett megküzdeni a nyomozati eljárásban a gyanúsítottaknak, így nekem is, mert ez a nyomozás minden volt, csak objektív nem. Esetemben tényekkel tudom bizonyítani, hogy azok a szerződések, tevékenységek és magatartás még a hatóság szerint sem lehet bűncselekmény, már ha figyelembe veszik az egyházi törvényt, a saját nyomozati anyagaikat, elemzéseiket és a tényeket, nem is beszélve a költségvetési pénzeket ellenőrző Magyar Államkincstár (MÁK) által készített jegyzőkönyvekről.
MN: Azt állítja, hogy hátrányos megkülönböztetések sorozatát kellett elviselnie. Ez hogyan és miben nyilvánult meg?
NN: Ebben az eljárásban vannak egyenlőbbek az egyenlők között. Egyházi megbízási támogatási szerződésekről van szó, amelyeket támad és kétségbe von a nyomozóhatóság, miközben meggyőződésem, hogy ezek teljesen rendben vannak. A nyugati világban mindenütt így működnek az egyházak. A bizonyítható hátrányos megkülönböztetés abban ragadható meg, hogy tartalmában és összegében ugyanazt, vagy hasonló támogatási és megbízási szerződéseket kötöttem meg szociális és egyházi intézményvezetőként nem csak a nyomozás középpontjában álló Szocnet Igazgatási Központtal, hanem az MPE-vel, Pataky Albert elnökkel és az általa vezetett MPE Legatum Intézménnyel is. Ám míg ez utóbbi esetben a nyomozók szerint nem merül fel bűncselekmény gyanúja, addig az előbbiek esetében igen.
Az általam vezetett intézménynél mindez bűncselekmény, ezért sorozatban történtek lefoglalások és zár alá vételek, a másik esetben semmi gyanú nem merült fel, ott mindent rendben találtak.
Közben a gyanúsítás során a kárértéket egyre csak emelték. Meggyőződésem szerint azért, hogy nagyobb legyen az elkövetési érték és a büntetőjogi fenyegetettség.
MN: Ezt úgy kell érteni, hogy ami az Ön által vezetett Gordiusznál a hatóság szerint bűncselekmény volt, az a Legatum Intézménynél már nem az?
NN: Pontosan.
MN: Költségvetési csalás gyanújával indult a nyomozás, de Ön azt állítja, hogy a felhozott gyanúsításokban szereplő tételeknél egyetlen fillér költségvetési pénz sincs. Ezt hogyan kell érteni?
NN: Szó szerint! Évenként váltásban intézményeinket a MÁK és a vármegyei kormányhivatal is ellenőrizte. Az ezeket lezáró jegyzőkönyvekben benne van, hogy a Gordiusz Intézmény minden forint költségvetési pénzzel elszámolt, azt a célnak megfelelően felhasználta, így a vitatott szerződések pénzeit abból nem lehetett kifizetni. Mást ne mondjak, naponta 20 ezer ember étkeztetését biztosítottuk, ami igen jelentős nagyságrendű tétel volt. Igazoltam a hatóság felé, hogy a Gordiusz Intézmény saját bevételként személyi térítési díjat szedett be, amelyek nagyságrendileg is meghaladták a vitatott szerződések értékét. Így az bőven kielégíthető volt abból. Másrészt a nyomozóhatóság is készített néha elég zavaros, pontatlan és ellentmondásos elemzéseket arról, hogy nem állapítható meg: a szerződéseket pontosan milyen forrásból fizette ki az intézmény, mivel csak egy bankszámlánk volt. Így pedig mindig csak az év végén a könyvelés osztotta szét, hogy az állami költségvetési normatívát felhasználtuk, a térítési díjakból pedig egyéb kifizetéseket teljesítettünk. Sem saját könyvelésünk, sem az államkincstári kimutatás, sem a nyomozók saját elemzése nem támasztja alá a költségvetési csalás gyanúját.
MN: 2022-ig sem a MÁK, sem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem állapított meg semmi törvénybe ütközőt, mégis elindult a nyomozás, amely most ott tart, hogy az okozott kár értéke eléri a 18 milliárd forintot. Hogyan lehetséges ez?
NN: Annak örülnék a legjobban, ha erre a hatóság választ tudna adni! A nyomozati anyaghoz csatoltuk azokat az államkincstári bizonylatokat, amelyek igazolják, hogy a költségvetési normatíva felhasználásával minden rendben volt, azokat csak a törvényben meghatározott célokra használtuk fel. Meggyőződésem, hogy az egyházi kiegészítő támogatást hitéleti célokra költeni nem az ördögtől való. (Az egyházi kiegészítő támogatás a normatíván felül mintegy 70 százalékos pluszforrást jelent - a szerző megjegyzése.) Másrészt a normatíván és az egyházi kiegészítő támogatáson felül intézményeinknek nagyon jelentős saját bevétele volt a térítési díjakból. Éppen ezért azt gondolom, már az elejétől kezdve a nyomozóknak olyan erős prekoncepciójuk volt az üggyel kapcsolatban, hogy mi bármi ezzel ellenkező bizonyító erejű dokumentumot csatoltunk be, az egyáltalán nem zavarta őket, figyelembe sem vették.
MN: Mi volt a nyomozók válasza a becsatolt dokumentumokra?
NN: Erre sem visszajelzés, sem bármilyen korrekció nem történt, mintha nem adtunk volna be semmit. Nem is voltak kíváncsiak ezekre, ezzel összefüggésben rá sem kérdeztek semmire. Csak szajkózták saját prekoncepciójukat.
MN: Megtörtént olyan is, hogy az adónyomozók csak a gyanúsítás után mentek ki házkutatásra és a könyvelést lefoglalni.
NN: Ez a legutóbbi időben egy alapítvánnyal kapcsolatos érdekes nyomozati cselekmény volt, ahol pénzmosás volt a gyanúsítás tárgya. Csak kérdezem: könyvelés nélkül hogyan lehet ilyen megállapítást tenni? Terheltként én hívtam fel a nyomozók figyelmét, hogy mindehhez tessék már beszerezni a könyvelést, mert anélkül bajos a gyanúsítás! Már akkor, ha a hatóság nem A tanú című magyar filmet tekinti a nyomozása etalonjának. Egy más alkalommal az előbb említett alapítvány egy gépjárművét akarták szemlézni, és egy éjféli időpontot adtak meg erre. Valószínűleg elírás történhetett, de amikor ezt pontosították, nem írták meg, hogy az előző időpont téves volt. No comment.
MN: Az is előfordult, hogy gyanúsítotti minőségében összekeverték az egyik családtagjával.
NN: Egy nyomozási bíróhoz köthető ez az eset, és a bűnügyi felügyelet meghosszabbításáról szólt. De előfordult az is, hogy a megyét, ahol lakom, összekeverték egy másikkal, de felcserélték a várost és a nevemet is egy másik gyanúsítottéval, aki ráadásul nő. Ez a bűnügyi felügyelettel volt kapcsolatos, de egy Békés megyei város helyett Miskolcot írtak, ami azért nem ugyanaz!
MN: Azt állítja, hogy a nyomozás logikátlanul, büntetőjogilag pedig értelmezhetetlenül zajlott?
NN: Rosszkor voltam rossz helyen.
Beszéljünk egyenesen: egy egyházpolitikai harc kellős közepébe kerültem. Ezt nem láthattam előre.
2013-ban kerültem a Gordiusz élére és tizenegy év alatt a nulláról építettem fel országos intézménnyé. Sikeresek voltunk, az összes ellenőrzésünk pozitívan zárult. Nálunk az államkincstár nem hiányokat állapított meg, hanem az eltávolításom előtti lezáró jegyzőkönyv 18 milliós pluszt mutatott, egyben többlet normatívaigénylést engedélyeztek számunkra, ami elég kemény érv a gyanúsításunk ellen. Az egyházi intézményrendszerben jó pár befolyásos és feltörekvő ember figyelmét mindez felkeltette, ez pedig azt jelentette, hogy az intézményrendszer "kívánatos" lett bizonyos körökben. Több éve szárnyra keltek pletykák, ezeket egyre hitelesebb források egyre több konkrétummal erősítettek meg. Ennek lényege, hogy a pünkösdi egyházon belüli intézményvezetők meg akarják szerezni a mi jól felépített és működőképes intézményrendszerünket. Ezt először nem akartam elhinni.
MN: Az "intézményrendszer" alatt az MPE-n belül fajsúlyos Közösségi Missziót és a hozzátartozó kiterjedt hálózatot kell érteni?
NN: Igen. Fontos, hogy ez egy az egész országra kiterjedő hálózat volt.
MN: Akkor Ön szerint az ügy belülről robbant ki, s a nyomozó- és adóhatóságnak valakik innen szállították az információkat?
NN: Sok jel mutat erre, így biztos vagyok benne, hogy így történt! Ekkor már a csapból is az folyt, hogy vigyázzak, mert valakik el akarják venni az intézményt. Közben a legnagyobb magyarországi egyházaktól és karitatív szervezetektől kaptam vezetői állásajánlatokat. Ennek ellenére nem akartam váltani, ezért fogtam magam, és bementem még valamikor 2022 nyarán a pünkösdi egyház elnökségéhez, és köntörfalazás nélkül megkérdeztem: igaz-e a hír, hogy valaki vagy valakik el akarják venni az intézményt, tönkretéve tízéves munkánkat? A teljes elnökség, élén Pataky Albert elnökkel, Pintér Imre alelnökkel, Lipcsei János gazdasági igazgatóval megmosolyogták a felvetésemet, hozzátéve, hogy "itt nem szokás mások évtizedes munkáját egy tollvonással elvenni". Megnyugtattak, jól működik az intézmény, bizalom van a vezetés iránt. Aztán a Közösségi Misszió két ügyvezetőjének 2022. áprilisi letartóztatása után, 2022 őszén távolítottak el engem a Gordiusz Intézmény éléről. A MPE központjából biztonsági emberekkel jöttek Békéscsabára, hogy a vezetőket eltávolítsák állásukból. Nagyon úgy tűnt, nem értettem meg az idők szavát, s ha szép szóval nem ment, akkor jöhettek az egyéb eszközök.
MN: A fedett nyomozás már 2018-ban elkezdődött, vagyis egy legalább hat éve folyó eljárásról, nyomozásról van szó.
NN: Azt se feledjük, hogy a nyomozás közben volt egy jelentős témaváltás! Az ugyanis a pünkösdi egyház budapesti népkonyhai szolgáltatásai miatt kezdődött sok évvel ezelőtt. Azonban valami csoda folytán eljutottak a békéscsabai Szocnet Igazgatási Központ és a Gordiusz Intézmény, valamint más intézmények hitéleti és nem hitéleti szerződéseinek vizsgálatához. Arról nem beszélve, hogy sokáig nem is volt tudomásom a fővárosi népkonyhai tevékenységről, az én intézményem nem is szolgáltatott Budapesten. Hadd tegyem hozzá, 2018-ban, amikor a fedett nyomozás elindulhatott, akkor volt egy bizonyos személy, aki nagyon szeretett volna a pünkösdi egyház elnöke lenni, de egyes adminisztratív szabályok ezt nem engedték. Ezt követően informálisan akart az MPE vezetője lenni.
MN: Ez azonos lehet azzal a hölggyel, aki a belső körök egybehangzó véleménye szerint egy miniszterhez és államtitkárhoz volt bejáratos?
NN: Igen.
MN: A nyomozás és a botránysorozat hatására lemondott az egyházvezetés többsége, élén Pataky Albert elnökkel, mert "még a látszatát is szerették volna elkerülni, hogy befolyásolnák a nyomozást." Ketten viszont nem távoztak, köztük Durkó Albert, aki egyben a Cigánymisszió vezetője.
NN: Minimum érdekes, hogy Durkó Albert nem mondott le. Az egyházi életben és a hozzá kapcsolódó intézményrendszerben sok ember dolgozik és nagyon sok hír kering közöttük. Így arról is, kik akarnak első számú vezetők lenni, ekként nem lepődtünk meg, hogy Durkó nem mondott le. Még kevésbé lepődtem meg, hogy az általam vezetett intézményrendszer minden felső és középvezetőjét, így engem is leváltották, és mindenki helyére éppen a Cigánymissziótól érkezett ember.
MN: 2023 tavaszán az MPE új vezetést választott Földesi Tamással az élen. Ön szerint az új egyháztanács a maga feladatkörén belül mennyire következetes abban, hogy feltárja, valójában mi történt a szervezeten belül?
NN: Azzal biztosan tisztában vannak, hogy mi történt korábban, mert aztán elvettek és átvettek egy tíz év alatt jól felépített intézményrendszert, ami az ő közreműködésük nélkül nem történhetett volna meg, noha a létrehozásához vajmi kevés közük volt. Ez a Közösségi Misszió és a Gordiusz Intézmény teljes szervezeti egységének az újonnan létrehozott MPE Dél-alföldi Intézményfenntartó Központba (MPE DAIK) történt integrálását jelentette.
Az egyházvezetésben maradt Durkó sógora az új elnökségben kapott főtitkári posztot, igaz, nemrégiben távozni kényszerült ebből a vezető beosztásból. Most az a helyzet, hogy a legfelső vezetés tagjai szeretnék letagadni, hogy valaha is ismerték volna a gyanúsítás alá vont, így az előzetes letartóztatásban lévő vagy bűnügyi felügyelet alatt lévő volt egyházi jogi személyeket, akik nagy intézményeket vezettek. Ez nagyon álságos helyzet!
MN: A botrány kirobbanása után a Pataky Albert vezette elnökség azt kommunikálta: itt néhány megtévedt ember magánakciójáról volt szó, ők nem tudtak semmiről, elhatárolják magukat a történtektől. Mit gondol erről?
NN: Napi szinten, irányítási feladatok sokaságában dolgoztak együtt ezek az intézményvezetők a legfelső egyházvezetéssel. Az elnökség - és ezt jó értelemben mondom - mindenről tudott. Havonta és negyedévente részletes beszámolókat készítettünk, adatokkal, táblázatokkal, rendszeres értekezletek voltak, miközben megkaptuk az egyházvezetéstől az irányelveket. Nem nélkülük, hanem helyesen, velük működtünk együtt az egyház kebelén belül. Csodálkozom, hogy nem tűnt fel nekik, hogy a Békés megyei intézményrendszer 1 milliárdos isaszegi ingatlanegyüttest ajándékozott a MPE-nek. Egy oktatási és sportkomplexumról van szó, amiért bármely más egyház összetenné a két kezét, hogy hozzá került. De mivel megítélésem szerint esetünkben nem történt bűncselekmény, ezért nekik sem kellett tudni semmifajta visszaélésről. Miközben értem én, hogy a büntetőeljárás roppant kellemetlen nekik. Az viszont egyszerűen nem igaz, hogy nem tudtak semmiről.
MN: A pünkösdi egyházon belül több, egymástól független forrás egybehangzóan arról számolt be, hogy Pataky Albert volt elnöknek kiváló politikai kapcsolatai vannak, elhangzott Semjén Zsolt neve is. A büntetőügyben a gyanúsítottak között nincsenek egyházi vezetők, így minden bizonnyal a vádlottak között sem lesznek majd.
NN: Ez számomra érthetetlen! A nyomozásban ordító logikátlanságokkal szembesültünk, és hátrányos megkülönböztetéseket sorát szenvedtük el. Elképedve láttam, hogy a hatóság szembe megy a tényekkel és a jogszabályokkal, vagy adott esetben saját korábbi megállapításaival, az államkincstár határozataival is. Ártatlanság vélelme helyett a bűnösség volt a prekoncepció. Innentől kezdve nem tudok mit kezdeni az alaptalan meggyanúsításommal és a közelgő nonszensz vádlotti státuszommal.
MN: A nyomozás során azt is jelezték a hatóságnak, hogy a feltüntetett kárértékek nagyságrendjével is komoly gondok vannak. Hogyan kell ezt érteni?
NN: Részben világi, részben hitéleti egyházi megbízásokról volt/van szó. Ezekből a nyomozók rögtönzött módon kiragadtak összegeket, amelyeket semmilyen módon semmihez nem tudtunk kapcsolni, ahogy ezt ők sem tették meg, csak közöltek bizonyos összegeket. Próbáltunk belehelyezkedni a szerepükbe, hogy ezeket az összegeket hogyan találták ki, de nem jöttünk rá. A végén az összes szerződés értékét összeadták, de annyira rosszul, hogy három szám jött ki a nyomozati anyagban. Az egyik a szerződések együttes értéke volt, a másik egy belső kockázati elemzés összege, míg a végső gyanúsításnál egy harmadik szám jött ki. Ám az összegek között több százmilliós eltérés volt! Ezt az általános iskolai feladványt ebben a komoly ügyben nem sikerült megugrani a nyomozóknak. Ez elképesztő és elfogadhatatlan!
MN: A nyílt nyomozás maximális időtartamát kihasználva a hatóság két és fél évig vizsgálódott, s most vádemelési indítvánnyal átadja azt az ügyészségnek. A tapasztaltakat megélve miben reménykedik?
NN: Ha nem is könnyű, de próbálom megérteni a másik fél gondolkodásmódját és cselekvését. Közben felvetődhet a kérdés, hogy miért szólalok meg és miért most beszélek ezekről a dolgokról? Először is, nagyon bízom a jogállamban! Másrészt, addig, ameddig tartott a nyomozati szak, nem lett volna korrekt, ha kifogásaimat felsorolom, ekként a médián keresztül vitatkozok és üzengetek a nyomozóhatóságnak. Ugyanakkor úgy látom, a nyomozóhatóság már nem volt ennyire korrekt, amit az is bizonyít, hogy érdekes módon az én ügyemben nagyon sokan nagyon jól értesültek lettek - már az eljárás legelejétől fogva. Elgondolkodtató volt, hogy amikor ellenünk megtörténtek a kényszerintézkedések - letartóztatás, bűnügyi felügyelet alá helyezés -, erről az érintett intézmények helyünkre lépett új vezetői azonnal tudomást szereztek. Az ilyen szintű szivárogtatás megengedhetetlen. Úgy fest, a jogszabályokat csak nekem és más gyanúsítottaknak kellett betartani, s ez valahogy nem vonatkozott a hatóságokra. Azt szeretném, ha az emberek megtudnák, sajnos így is folyhat büntetőeljárás 2024-ben, Magyarországon. | „Egy egyházpolitikai harc kellős közepébe kerültem” – állítja a pünkösdi egyház ügyében meggyanúsított volt intézményvezető | A nemrég lezárult nyomozás 18 milliárd forintos kárértéket állapított meg a Magyar Pünkösdi Egyház intézményrendszerét érintő költségvetési csalás ügyében. Az egyik érintett, jelenleg bűnügyi felügyelet álló volt intézményvezető szerint viszont az ügy csak az egyházon belüli harcok eredménye, és a nyomozás is tendenciózus volt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egy-egyhazpolitikai-harc-kellos-kozepebe-kerultem-allitja-a-punkosdi-egyhaz-ugyeben-meggyanusitott-volt-intezmenyvezeto-268126 | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Az MLSZ fellebbviteli licencadó bizottsága a mai napon helybenhagyta az elsőfokú döntést, így a Szombathelyi Haladás férfi labdarúgócsapata a 2024/25-ös szezonban már biztosan nem indulhat az NB II.-ben" - áll a klub honlapján. A klub hozzátette, még az sem biztos, hogy az NB III.-ban elindul jövőre a csapat, erről majd jövő héten születik döntés.
A szombathelyi klub az elmúlt hónapokban került mostanra kilátástalan anyagi helyzetbe, amihez a legtöbbet egy családi dráma tett: 2022-ben már papíron is tulajdonos lett az évek óta ott mozgolódó Homlok Zsolt, aki akkor még Mészáros Lőrinc veje volt. Ameddig ez így állt, addig jól feküdt építőipari cége (ami egyben a Haladás egyik szponzora is volt), de miután 2023 elején elvált év elején Mészáros lányától, kitették minden projektből, és nem is kapott máshol sem munkát. Ennek következtében a klub körül gyorsan megszaporodtak a kifizetetlen számlák, egy ideje már a focistákat sem fizették.
A Haladás története tehát az egyik elsők közt modellezi, mi történik akkor, ha elengedik a kezét a magyar futballklubnak a nemzeti tőkések. Főleg annak fényében súlyos ezt látni, hogy a Haladás 15 milliárd forintért kapott új 9000 férőhelyes stadiont 2017-ben, tehát eredetileg voltak valamiféle tervek az akkor még NB I.-ben játszó csapattal. A jelenségről írt cikkünket az alábbi linkre kattintva olvashatja el. | Megvan a NER-foci első áldozata: a Mészáros család drámájába rokkant bele a Haladás | Az ország egyik legnépszerűbb focicsapatánál már az sem biztos, hogy a harmadosztályt tudják-e vállalni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/sport/megvan-a-ner-foci-elso-aldozata-a-meszaros-csalad-dramajaba-rokkant-bele-a-haladas-268227 | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A NAV közleménye szerint az online számlaadatok elemzésekor felmerült a gyanú, hogy a patikák "gyógyszerész helyettesítése" címén a piaci ár mintegy négyszereséről fogadtak be fiktív számlákat. Ezek olyan vállalkozásoktól származtak, amelyek az adóhatóság előtt már ismert számlázási hálózat tagjai voltak - számolt be az MTI.
A fiktív számlák mellett valóban elvégzett helyettesítésről szóló számlák is szerepeltek, amelyeken az összeg és az időszak is megegyezett a fiktív számlákéval.
A vizsgálatkor a dokumentumokból úgy tűnt, mintha a helyettesítő gyógyszerészdoktor egyszerre több helyen is jelen lett volna.
A számlabefogadó gyógyszertárak között személyi összefonódás volt, ugyanaz a személy tulajdonosként, ügyvezetőként vagy éppen meghatalmazottként látta el a társaságok gazdasági vezetését, képviseletét, könyvelését - ismertette a NAV.
A hatósági fellépés hatására a gyógyszertárak módosították bevallásaikat, és utólag mintegy 6,5 millió forint adót vallottak be, amit befizettek az állam költségvetésébe. A patikák a történtek után megszakították a kapcsolatot az alvállalkozókkal.
A számlakibocsátó cégeknél végrehajtási eljárás indult, adószámukat törölték - derült ki a NAV közleményéből. | Fiktív számlákat fogadott be több gyógyszertár | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy számlázási láncolat ellenőrzésekor négy gyógyszertárnál állapította meg, hogy fiktív számlákat fogadtak be. A gyógyszertárak 6,5 millió forint adót vallottak be utólag, azt befizették a költségvetésbe, a számlakibocsátó cégek adószámait a hatóság törölte – tájékoztatta a NAV csütörtökön az MTI-t. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/05/23/nav-patika-szamlakibocsato-vegrehajtas/ | 2024-05-23 13:50:00 | true | null | null | Index |
Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára korábban megyénként dolgozta fel a 2015-2016-os földeladások részleteit, most pedig összegezte a "Földet a gazdáknak!" program országos tanulságait. Az anyagot Ángyán kortörténeti dokumentumként és forrásanyagként ajánlja az érdeklődők figyelmébe, hiszen a földárverések általa feldolgozott adatait időközben eltüntették a hivatalos kormányzati honlapokról.
Az idén 72. életévét betöltő Ángyán József 2010-2012 között, a második Orbán-kormányban volt a mostani Agrárminisztérium elődjének, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak parlamenti ügyekért felelős államtitkára. Kormányzati pozíciójában szigorú szabályokat szeretett volna bevezetni a földügyekben, ám a kormány nem támogatta az elképzeléseit, ezért 2012 elején lemondott tisztségéről.
A 2015-2016-os állami földeladások részleteit az egykori fideszes államtitkár korábban külön megyei jelentésekben dolgozta fel, a most elkészült országos összegzésben pedig azok általánosítható tanulságait foglalja össze. Az anyag mellékletei pedig a földeladási program valamennyi - ma már hivatalosan elérhetetlen - alapadatát is tartalmazzák.
Ugyanis a földeladási program "hivatalos adatait a kormányzat nemcsak különböző adatbázisokban és közvetlenül elemezhetetlen formátumban hozta nyilvánosságra, hanem az árverések befejeződését követően igyekezett azokat gyorsan eltüntetni". Szerencsére Ángyánnak és segítőinek még sikerült időben lementeniük az árverési eredményeket, így azok fennmaradtak az utókor számára, és lehet őket tanulmányozni, elemezgetni, ahogy azt az agrármérnök is tette.
"Akié a föld, azé az ország"
S hogy miért fontos ez a téma még most, 8-9 évvel később is? Erre a kérdésre rögtön az országos összegzéshez írt ajánlóban válaszol Ángyán József.
"Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy a nemzetek modernkori biztonsága ma már nem csak a honvédelemtől, annak erejétől, színvonalától, hanem nagy mértékben attól függ, hogy milyen állapotban és kinek a kezében vannak azok a természeti erőforrások és rendszerek, amelyekkel a környezet és az alapellátások - az élelem-, az ivóvíz- és energiaellátás - biztonsága megteremthető.
Ezek között is kiemelt szerepet játszik az élelmezési és élelmiszer-biztonság, valamint a nemzeti szuverenitás egyik legfontosabb alapeszköze, egyben a magánvagyonok gyarapításának is forrása, a termőföld. Nem véletlenül tartja tehát a népi bölcsesség, az évezredes hagyomány, hogy »akié a föld, azé az ország«".
Intézményesített földrablás zajlott
Az egykori államtitkár úgy véli, hogy a földeladások adatainak elemzése alapján "egy olyan korrupt, legújabb kori feudális, hűbéri birtokadományozó, klientúraépítő, jutalmazó/büntető rendszer" képe rajzolódik ki, amelyben az állam "a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a »nemzeti tőke erősítése« jelszavával, politika-közeli üzleti, rokoni, baráti körökkel és/vagy nagybirtokos »zöldbárókkal«, továbbá a spekuláns tőkével, annak hazai és külföldi »oligarcháival« köt szövetséget, alakít ki stratégiai partnerséget".
Ángyán szerint "Egyre több jel mutat arra, hogy e hierarchikus rendszer működtetése révén Magyarországon, a »Földet a gazdáknak!« fedőnevű program keretében egyáltalán nem a Kormány által hangoztatott »néppárti stratégiaváltás, a földön és a földből élő családok és helyi közösségek megerősítése és helyzetbe hozása«, hanem
államilag támogatott földspekuláció, intézményesített földrablás zajlott."
Az Ángyán-jelentés szerint ennek nagyon súlyos oka van: "Hátterében a formálisan különböző politikai pártokhoz kötődő, ám a magánvagyon gyarapításában közös érdekű, nagy gazdasági érdekcsoportok alkotta hálózat áll, amely a mindenkori politikai hatalom kézben tartásával igen hatékonyan szolgálja a mások - általában a közösségek - által felhalmozott értékek, a nemzeti vagyon és a közös kasszák megrablását.
E közös tőkeérdekeltségű háttérhálózat a gazdaságpolitikát, illetve a döntéshozókat úgy befolyásolja, gazdaságilag is »érdekeltté teszi«, hogy azok a gazdasági, piaci, jogi és intézményi feltételek számukra kedvező alakításával elhárítják a magánvagyon gyarapításának útjában álló akadályokat, a hasznon pedig megosztoznak.
Találóan állapítja meg erről a helyzetről egy elemző tanulmány, hogy míg egy normálisan működő állam esetében a kormányzati intézmények működtetnek hálózati struktúrákat, addig a rablóbandák fogságába került állam esetében a maffiahálózatok működtetik a kormányzati intézményeket."
A »barátok« kivételes helyzetben vannak
Ángyán József úgy véli, hogy ennek a rendszernek az egyik alapeleme, hogy a különböző szereplőket - "attól függően, hogy milyen viszonyt ápolnak a FIDESZ vezető köreivel" - két csoportra, »baráti« és »nem baráti« érdekeltség kategóriába sorolja. A két különböző kategóriára pedig "egymástól gyökeresen eltérő szabályokat, eljárásrendet alkalmaz", ami Ángyán vizsgálatai szerint "az állami földbérleti és privatizációs rendszer működésében és eredményeiben is világosan tetten érhető".
"A »baráti« érdekeltségek a politikum finanszírozása fejében részesednek a nemzeti vagyon és a közkasszák megrablásának hasznából,
és az állam minden eszközével, törvényeivel, költségvetésével, intézményeivel segíti zsákmányszerzésüket." - írja Ángyán József. Az agrármérnök részletezi is, hogy ennek milyen formáival találkozott a földárverések vizsgálata során.
Például a »barátok« rendkívül kedvező feltételekkel bérelhetnek földet az államtól, és hosszú távú bérleti jogaikat erős törvényi garanciák szavatolják, így monopolhelyzetbe kerülhetnek. Ángyán itt példaként említi a Csányi Sándor agrárérdekeltségeit összefogó Bonafarm csoportot, a Mészáros Lőrinc agrárérdekeltségeit összefogó Talentis Agro Csoportot, és a német nagyvállalkozó Braun-család és annak feje, Ludwig Georg Braun érdekeltségébe tartozó céget, a Hubertus Agráripari Bt.-t.
De a professzor szerint van olyan formája is a »barátok« előnyökhöz juttatásának, amikor az általuk bérelt állami földek egy részét eladja az állam - többnyire nekik. Így bérlőkből földtulajdonossá válhatnak, ami még kedvezőbb pozíció számukra. Ángyán azonban úgy véli, hogy ezekben az esetekben az állam előre egyeztetett ezekkel a kivételezett bérlőkkel, ami
"az intézményes korrupció és hűtlen kezelés alapos gyanúját is felvetheti".
Ehhez a részhez Mészáros Lőrinc Agrosystem Zrt.-je és Búzakalász 66 Felcsút Mg. Kft.-je mellett a közéletben kevésbé ismert embereket hoz példaként.
A »baráti« kategória harmadik részébe Ángyán József azokat az MSZMP/MSZP kötődésű tagokat sorolta, akik "ugyan nem tartoznak közvetlenül az uralkodó FIDESZ holdudvarához, ám a kitapintható, pártokon átívelő, közös gazdasági érdekhálózat tagjaiként, feltételezhető politikai háttéralkuk eredményeképpen földbérleményeik túlnyomó többségére mégis nyertes árajánlatot tudtak tenni". Példaként itt a Tedej agrárholdingot és a privatizált állami gazdaság jogutódaként létrejött Agrárgazdaság Kft.-t említi.
A »nembarátok« ellehetetlenítése
A csókosokkal ellentétben Ángyán József szerint a rendszer által »nembarát« kategóriába sorolt szereplők kifejezetten rosszul jártak a földárverések során.
A már eleve »nembarátok« által bérelt területeknél az egykori államtitkár szerint "a földeladás alapvető célja a bérelt területek kormányközeli, »baráti« tőkeérdekeltségekhez, a »nemzeti tőkésosztály« tagjaihoz juttatása, akik azután a tulajdonosváltás okán megváltoztathatják a bérleti szerződéseket, pl. jelentősen megemelhetik a földbérleti díjakat, és ezzel leszoríthatják a »nem baráti« bérlőt a területről, majd az így ellehetetlenített céget igen jutányos áron fel is vásárolhatják".
Ugyanakkor Ángyán szerint ennél is nehezebb helyzetbe kerültek azok, akiknek megromlott a viszonya "a politikummal", s ezért a »barát« kategóriából átsorolták őket a »nembarátok« közé. Ők ugyanis nem csupán elvesztették a korábbi (fentebb részletezett) előjogaikat, hanem "a bosszú jegyében politikai, gazdasági és/vagy magánéleti támadások középpontjába kerülnek, és az így kialakuló bandaháborús viszonyok közepette helyüket más »barátok« azonnal betöltik".
Az egykori államtitkár szerint "A földügyekkel kapcsolatban ez egyebek mellett pl. azzal is jár, hogy az államtól rendkívül kedvező kondíciókkal bérelt földjeiket is kihúzzák alóluk". Erre a legismertebb ilyen sztorit hozza példaként: az Orbán Viktor miniszterelnökkel szembeszálló, ám alulmaradó Simicska Lajos minden érdekeltségét elvesztette.
Ángyán József összegző jele... by atlatszo
Zsákmányszerzés a nemzeti földvagyonból
Ángyán József a 2015-2016-os földeladásokról szóló zárójelentésben azt írja, hogy a bemutatott tények és elemzések alapján "arra a következtetésre juthatunk, hogy az állam kirablásának, a rábízott, közös nemzeti földvagyonunkat dobra verő, intézményes magánvagyon-gyarapítási, zsákmányszerzési folyamatnak vagyunk szemtanúi és elszenvedői".
Ezt szerinte a földértékesítések alábbi jellemzői támasztják alá:
egy szűk, kedvezményezett kör darabszámra kevesebb, ám európai, családi gazdasági léptékkel mérve nagy területeket szerzett meg,
a családonkénti/érdekeltségenkénti összeszámítási kötelezettség és ezzel a közös birtokmaximum is kikerült a földforgalmi törvényből, így egy nagyobb család vagy tőkés társasági kör akár korlátlan nagyságú földterülethez juthat,
a területek közel felét alig több mint 200 érdekeltség szerezte meg,
köztük 12 olyan nagy érdekeltség is található, amelyek árverezőik révén 1000 (!) hektárt is meghaladó területre tettek - általában versenytársak nélkül, a kikiáltási árral megegyező - nyertes árajánlatot,
a helybeliek országos átlagban a területeknek csupán kevesebb mint egyharmadát kapták, és csak kisebb birtoktesteket,
a földek több mint kétharmadát és a nagyobb birtoktesteket külső, tőkeerős, gyakorta városlakó, a mezőgazdaságtól távoli végzettségű és/vagy foglalkozású árverezők vitték el.
Ráadásul Ángyán szerint a ténylegesen helyben élő és gazdálkodó nyertesek aránya még rosszabb lehet, mert az árveréseken részvételre jogosító »helybeli szerzőképes földműves« státuszt "bárki, bármilyen végzettséggel könnyen szerezhet úgy, hogy akár nem is kell(ett) a megvásárolt birtoktest fekvése szerinti településen megfordulnia".
A kormányzati propaganda és a valóság
Ángyán József arról is ír, hogy a földeladási "programot kísérő állami propaganda is tanulságos lehet, hiszen a kormányzat részéről először - már szinte megszokottan - hírzárlat övezte, majd a szándék nyilvánosságra kerülését követő tiltakozások hatására erősödő - a közvéleményt félrevezető sok csúsztatást, valótlan állítást, hogy ne mondjam egyenesen hazugságot tartalmazó, a tényeket (mondván »az emberek úgysem ismerik«) figyelmen kívül hagyó - kommunikációs propagandakampány kísérte, és övezi még ma is".
Szerinte a "kormányzati állítások a nyertes fölvásárlók 30 ezres és az általuk megszerzett birtoktestek 60 ezres számát illetően sem helytállóak, bizonyosan »hasra ütéssel« születhettek, hiszen ténylegesen
mindössze 3.900 árverező összesen 8.700 birtoktestre tett nyertes árajánlatot".
Ángyán arra is felhívja a figyelmet, hogy "A következmények nélküli hazudozás cinizmusát mutatja, hogy ráadásul ezeket a ténylegestől közel egy nagyságrenddel eltérő adatokat a programot lezáró törvénybe is beiktatták, ami persze a kormányzat általános szavahihetőségét is erősen megkérdőjelezi".
Az agrármérnök azt is kiemeli, hogy a földeladási program eredménye mennyire eltér a kormány által meghirdetett céljától. Mint írja, a "»Földet a gazdáknak!« fedőnevű program nem elsősorban a falvak és tanyák népéről, a ténylegesen gazdálkodó, helyben élő családokról szólt, hiszen a fővárossal együtt
115! város tőkeerős lakói szerezték meg a sikeresen elárverezett területek több mint felét, vagyis minden 2. hektár e városok lakóihoz került.
Maga Budapest 40 nyertes árverező, »kérges tenyerű földművest« adott, akik nem kevesebb mint 4.400 hektár - helybeli gazdálkodók elől - megszerzett földet fognak a fővárosi lakcímüktől nem kevesebb mint 50-230! km távolságban lévő vidékeken megművelni."
Ángyán külön kitér arra is, hogy vizsgálatának eredményei "a miniszterelnök külföldiek földvásárlásait illető korábbi kijelentéseit is határozottan cáfolják", ugyanis "kormányközeli külföldi családi/üzleti érdekeltségek tagjai szereztek meg közel 5.000 hektárt a dobra vert állami földekből". Ráadásul "zömében kikiáltási áron, azaz versenytársak és licitálás nélkül".
Alig volt valódi árverseny
Ángyán József szerint az ő elemzésének "eredményei is megerősítik továbbá azokat a helyi értesüléseket és sajtóinformációkat, hogy az esetek jelentős többségében nem volt érdemi árverés, a területek jellemzően - közel 85!%-os arányban - kikiáltási vagy azt alig meghaladó áron keltek el.
Ezek alapján tehát leszögezhető, hogy teljességgel alaptalanok azok a kormányzati állítások, amelyek szerint versenyben kialakult piaci áron jutottak a nyertesek a dobra vert állami földterületekhez". Mint írja,
"valódi árverseny csupán a területek alig több mint 4%-ának árverésén alakult ki,"
és ennek szerinte több oka is volt.
Egyrészt az, hogy olyan nagy méretű birtoktesteket hirdettek meg, amelyeknek "akár százmillió forintot is meghaladó kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok, kis családi gazdaságok és fiatalok bizonyosan nem rendelkeznek".
Másrészt "az egyébként is kiszolgáltatott helyi gazdacsaládok nem vették a bátorságot, hogy a jó politikai kapcsolatokkal és/vagy nagy tőkeerővel, gazdasági/piaci befolyással rendelkező helyi vagy országos »nagyurak« ellenében, a meglévő, kis gazdaságaikat is végveszélybe sodorva próbáljanak földhöz jutni".
Harmadrészt pedig Ángyán szerint számos jel utal arra, hogy a nagy nyertesek "egymás között előre leoszthatták a területeket, így az európai szinthez képest igen alacsony áron juthattak olyan állami földterületekhez, amelyek az élelmiszer piacon monopolhelyzetbe hozhatják őket, vagy a földpiac várható teljes liberalizációját követően nagy haszonnal lesznek majd értékesíthetők".
Az egykori államtitkár úgy véli: "végső soron arra a következtetésre juthatunk, hogy a »Földet a gazdáknak!« fedőnevű állami földprivatizációs, »intézményesített földrablási« programmal tovább erősített NER-állapot
egyik állomása lehet annak a gyorsuló és ma megállíthatatlannak tűnő belső új-gyarmatosítási folyamatnak,
amelynek törvényszerű végső következménye a természeti erőforrások és a termőföld politika-közeli rokoni/üzleti/baráti körök, föld-spekulánsok, köztük pár tucat oligarcha - újmagyarul »nemzeti tőkés«, még újabb magyarul pár tucat »integrátor«, legújabb magyarul »nemzeti regionális multi« - és gazdasági társaságaik kezébe kerülése lesz".
Ángyán úgy véli, hogy ez a folyamat és birtokkoncentráció már zajlik, s ennek következményeképpen törvényszerűen létrejöhet a "bérmunkán és néhány növény iparszerű tömegtermelésén alapuló tőkés nagybirtokrendszer". Az pedig a dél-amerikai modell, amikor a helyi közösségek felbomlanak, a vidéki térségek kiürülnek, és a nagyvárosok környékén nyomornegyedek jönnek létre.
"Az ennek nyomán kibontakozó társadalmi és környezeti katasztrófa teljes összeomlással fenyeget, és éppen Dél-Amerika példáján látjuk, hogy milyen nehéz ebből a mélységből újra felkapaszkodni. Eddig az állapotig semmiképpen nem szabadna eljutnunk!" - írja Ángyán József.
Hozzáteszi azt is, hogy szerinte mit kéne ehelyett csinálnia és támogatnia a kormánynak: "A hazai tradícióinknak és az európai - kis/közepes családi gazdaságokon és azok összefogásán, szövetkezésén alapuló, a földet a helyi közösségekhez juttató, annak hasznát helyben tartó, a helyi gazdaságot és társadalmat erősítő, továbbá a város-vidék kapcsolatokat újraépítő - agrár- és vidékmodell lehet a záloga megmaradásunknak."
Ángyán József teljes országos földárverési jelentése itt olvasható. A korábbi megyei elemzések ezeken a linkeken érhetők el: Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Veszprém, Zala.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Mészáros Lőrinc (Fidesz-KDNP) akkori felcsúti polgármester a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán a Fejér megyei Alcsútdobozon 2014. november 18-án. ( | „Intézményesített földrablás” – Ángyán József összegzése az állami földeladásokról | Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára korábban megyénként dolgozta fel a 2015-2016-os földeladások részleteit, most pedig összegezte a „Földet a gazdáknak!” program országos tanulságait. Az anyagot Ángyán kortörténeti dokumentumként és forrásanyagként ajánlja az érdeklődők figyelmébe, hiszen a földárverések általa feldolgozott adatait időközben eltüntették a hivatalos kormányzati honlapokról. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/05/24/intezmenyesitett-foldrablas-angyan-jozsef-osszegzese-az-allami-foldeladasokrol/ | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és Bereg Konstruktor Kft. vagy végtelenül profi, vagy valami egészen más áll annak hátterében, hogy a cégek egy tucat közpénzes megbízást nyertek el úgy, hogy pontosan vagy mindössze pár forint eltéréssel tippelték meg azt az összeget, ami a beruházók rendelkezésére állt. Mivel nem találtuk annak nyomát, hogy a gyanús jelenséget az ajánlatkérők jelentették volna a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Közbeszerzési Hatósághoz fordulunk az ügyben.
"Hiába verklizik itt a 24.hu, úgyse tudnak tenni semmit. Se a rendőrség, se a Hadházy, se önök. Hadházy be is kaphatja" - közölte Szalmási József nyírkarászi polgármester a 24.hu-val. A fideszes politikus mindezt azután mondta a lapnak, hogy kiderült: a rendőrség lezárta a nyomozást abban az ügyben, amelyben ő maga ismerte el, hogy a térség kormánypárti képviselője manipulált egy közbeszerzést. Mi azonban úgy látjuk, igenis van, aki "tud tenni valamit", ezért a Közbeszerzési Hatósághoz fordulunk az esettel kapcsolatban.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő április elején számolt be arról, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság megszüntette azt a nyomozást, ami 2021-ben indult a 24.hu cikke és az általa tett feljelentés nyomán.
A történet dióhéjban: Kovács Sándor szabolcsi fideszes országgyűlési képviselő barátjának, Galambosi Csabának a cégei néhány év alatt egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el a térségben. A tenderek mind meghívásosak voltak, és lényegében érdemi verseny nélkül zajlottak le. Galambosi Csaba emellett 2016 és 2020 között üzlettársa volt Kovács feleségének a Gakoma Kft.-ben. Mégsem ez volt a legmeredekebb rész a történetben.
Hanem inkább az, hogy a nyomozás során - a Kovács Sándor választókörzetéhez tartozó - Nyírkarász polgármestere, Szalmási József azt mondta a rendőröknek, Kovács lényegében megzsarolta őt azért, hogy az általa kiválasztott cég, a Galambosi GÉ-65 Mérnökiroda Kft. építse meg a falu termelői piacát. Ellenkező esetben ugyanis a község nem fog hozzájutni a szükséges uniós forráshoz. A közbeszerzés végül lezajlott, és a GÉ-65 Mérnökiroda nyerte a megbízást.
Korábbi nyilatkozatával szemben azonban Szalmási most azt mondta a 24.hu-nak, hogy
Kovács Sándorral jelenleg is jó a viszonya, és lehet, hogy "piás volt" akkor, amikor a rendőrségen az érintett beruházásról beszélt.
Hogy ez valóban így volt-e, kérdéses. Ami viszont biztos, hogy bár a rendőrség arra jutott, hogy a személyi összefonódások, a verseny hiánya, a felkért cégek ismétlődése és a beismerő vallomások bűncselekmény gyanújára utalnak, konkrét bizonyítékok hiányában megszüntette a "versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytatott" eljárást.
Telibe találták az összeget
A történetnek ezzel vége is lehetne, de úgy döntöttünk, hogy az Átlátszó közbeszerzési szakértőjével együtt mi is megnézzük Galambosi Csaba két cége, a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és a Bereg Konstruktor Kft. által 2018 után elnyert tenderek menetét.
A közbeszerzési eljárásokat egyesével megvizsgálva a következő megállapításokra jutottunk:
az ekr.gov.hu adatai alapján a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és a Bereg Konstruktor Kft. csak kbt. 115-ös, azaz meghívásos tendert nyert 2018 és 2024 között.
Az általunk vizsgált 14 közbeszerzési eljárásban szinte mindig ugyanazokat a cégeket kérték fel ajánlattételre.
Mindössze négy tender estében volt legalább látszólagos verseny, a többi tízben senki más nem tett ajánlatot, csak a nyertes GÉ-65 Mérnökiroda Kft. illetve a Bereg Konstruktor Kft.
Egy esetben a Bereg Konstruktor Kft. forintra pontosan olyan összegű ajánlatot tett, mint a rendelkezésre álló 107 905 693 forintos összeg. (Kifizetés végül csak azért nem történt, mert lakossági tiltakozás miatt a létesítmény nem épült fel.)
További 9 esetben pedig pár ezer forint volt az eltérés az anyagi fedezet és a megajánlott nyertes ár között - még a százmillió forintot meghaladó beruházásoknál is.
Az utóbbi két megállapítás azért különösen fontos, mert - egyetlen kiírástól eltekintve - a kiíró soha nem adott meg becsült értéket az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint. A pályázó cégek tehát - hivatalosan - csak a közbeszerzés lezárultát követően értesülhettek arról, hogy mekkora értékkel kalkulált a kiíró.
Ez pedig azt jelenti, hogy a két kft. vagy ennyire szerencsés/zseniális, vagy tisztában lehetett a becsült árral.
Arra, hogy ezek az információk hogyan juthattak el a cégekhez, van utalás a rendőrség határozatában is. A hatóság ugyanis lehallgatott telefonokat - így például Apagy település polgármestere, a polgármesteri hivatal pénzügyi ügyintézője és Galambosi Csaba, a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. ügyvezetője között folytatott beszélgetéseket is rögzítette.
A rendőrség megfogalmazása szerint a beszélgetések "tartalma értelmezhető úgy, hogy a (...) pénzügyi ügyintéző az ajánlattételre felkért cégektől az EKR-en keresztül történő ajánlattételi felhívás előtt e-mailen előzetes árajánlatot kérhetett azért, hogy azokat Galambosi Csaba részére, annak nyertessé válása érdekében kiadja. (....) További rögzített beszélgetésük során (...) pénzügyi ügyintéző Galambosi Csaba ügyvezetővel megállapodott, hogy elektronikus levelezéseiket véglegesen és visszaállíthatatlanul törölik postafiókjaikból."
A rendőrség végül nem tudta iratokkal, e-mailekkel vagy további tanúvallomásokkal bizonyítani a telefonbeszélgetésben elhangzottakat, így lezárták a nyomozást. Mi azonban úgy véljük, a kiírók felelősségét ennek ellenére vizsgálhatja a Közbeszerzési Hatóság a következők alapján.
Vizsgálniuk és jelenteniük kellett volna
Ahogy arra egy hasonló eset kapcsán rámutattunk: a Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani a verseny tisztaságát. A Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint pedig amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH).
A Közbeszerzési Döntőbizottság korábbi határozatai alapján a becsült érték összegével majdnem vagy teljesen megegyező összegű nyertes ajánlat ténye önmagában olyan körülményként értékelendő, amely felveti a versenyt megakadályozó, korlátozó vagy azt torzító magatartás lehetőségét. Az ekr.gov.hu-n található dokumentumok és a rendőrségi határozat szövege alapján azonban a kiírók nem jelezték ezt a gyanúra okot adó jelenséget a GVH-nak.
Ha tényleg nem tették, akkor
az ajánlatkérők jogsértést követhettek el.
Az eljárás során fel kellett volna hogy merüljön az összeférhetetlenség gyanúja (ld.: "a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulás"), és az ajánlatkérőnek a Kbt. 25. § (7) bekezdése alapján kötelezettsége lett volna a helyzetet kivizsgálni.
Ha pedig a kiírók megállapították volna az összeférhetetlenséget, kötelesek lettek volna a GÉ-65 Mérnökiroda Kft-t. és a Bereg Konstruktor Kft.-t kizárni a közbeszerzésből. Erre azonban egyik esetben sem került sor.
Megkérdeztük az érintett önkormányzatokat, feltűnt-e nekik a becsült érték és a megajánlott árak közötti egyezőség/minimális eltérés, és ha igen, jelezték-e azt a hatóságoknak. Ha nem, miért nem? Rákérdeztünk arra is, hogy ők maguk vizsgálták-e az összeférhetetlenséget.
Megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig két érintett, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és Mátészalka önkormányzata reagált.
Előbbi válasza csupán arra tért ki, hogy a "12 férőhelyes lakásotthon építése" elnevezésű közbeszerzési eljárásban "szerződéskötésre nem került sor". Az eredménytájékoztató alapján ennek oka - ahogy korábban is írtuk -, hogy a lakosság tiltakozott az otthon felépítése ellen. Vagyis a Főigazgatóság nem jogsértés gyanúja miatt nyilvánította eredménytelennek a tendert.
Mátészalka főtanácsadója, dr. Felföldi Botond pedig állítja, az érintett közbeszerzési eljárás során nem merült fel az összeférhetetlenség gyanúja, és "önmagában az a tény, hogy egy ajánlati ár közelíti a becsült értéket, nem jogszabálysértő".
Hozzátette, szerinte egy támogatásból megvalósuló beruházás esetén több olyan nyilvános adat van, amelyekből meghatározható az egyes elemekre rendelkezésre álló összeg. Emellett pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium is vizsgálta az eljárást, és mindent rendben talált.
A jogsértés tényét természetesen lapunk nem állapíthatja meg, ezért - mivel az esetek jelentős része még nem évült el - elemzésünket cikkünk megjelenésével együtt elküldjük a Közbeszerzési Hatóságnak is. Hadházy Ákos pedig - ahogy korábban jelezte - az OLAF-ot és az Integritás Hatóságot is megkeresi az ügyben.
A fejleményekről beszámolunk majd.
Katus Eszter
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Nyitókép: Bontási jegyzőkönyvek és Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő. Átlátszó montázs | Forintra pontosan eltalálta a parlamenti képviselő barátjának cége a tender árát | A GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és Bereg Konstruktor Kft. vagy végtelenül profi, vagy valami egészen más áll annak hátterében, hogy a cégek egy tucat közpénzes megbízást nyertek el úgy, hogy pontosan vagy mindössze pár forint eltéréssel tippelték meg azt az összeget, ami a beruházók rendelkezésére állt. Mivel nem találtuk annak nyomát, hogy a gyanús jelenséget az ajánlatkérők jelentették volna a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Közbeszerzési Hatósághoz fordulunk az ügyben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/07/forintra-pontosan-eltalalta-a-parlamenti-kepviselo-baratjanak-cege-a-tender-arat/ | 2024-05-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2023-ban töredékére esett a gáz ára Európában, ez meglátszik az állami tulajdonú MVM eredményein is. Ugyan a cég 1000 milliárd forintnyi rezsitámogatást kapott a kormánytól, erre nem volt szüksége, mert a lakossági fogyasztás csökken. Az állam tavaly osztalékként vissza is vett a rezsitámogatásból 417 milliárdot.
"Itt a bizonyíték: a baloldal eltörölné a rezsicsökkentést" - írta 2022. július 14-én az Origo. Majd egy héttel később mit tett a negyedik kétharmados győzelmét ünneplő Fidesz-KDNP kormány? Csökkentette a rezsicsökkentést, vagyis hozzányúlt az évek óta mesterségesen szabályozott energiaárakhoz.
Sokaknak ez jelentős kiadásnövekedést jelentett, amiről itt írtunk. De azt is elmagyaráztuk egy videón, hogy miért volt hazugság az "olcsónak" beállított hatósági energiaár 2022-ig. A földgázárak a világpiacon viszont 2023-ban jelentősen csökkentek. Bemutattuk, hogy a céges vevőknek immár közel féláron jön a gáz a lakossági piaci árhoz képest, a kormány mégsem változtatott az energiaárakon.
2600 milliárd forinttal csökkent a gázbevétel
A napokban megjelent az MVM Zrt. 2023-as beszámolója, amiből sok minden kiderül. Többek között az, hogy "2023-ban 1 159 471 M Ft állami, illetve Európai Uniótól kapott támogatás-folyósítás történt" - írják a beszámolóban. Ebből "1 002 026 M Ft került folyósításra támogatásként a magyar rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésére", vagyis több mint 1000 milliárd forint. 62 milliárd forint pedig a cseh ársapka miatt.
A földgáz-árbevétel kevesebb mint a felére esett vissza, ennek oka a gázár nemzetközi árcsökkenése. Mint írják, "A földgáz értékesítésből származó árbevétel (-2 637 295 M Ft) csökkenését elsősorban az okozza, hogy a földgáz árak 2023 folyamán alacsonyabban alakultak az előző évihez képest. Az európai földgáz piacon mértékadó TTF gáztőzsde jegyzés árainak 2022-es rendkívül volatilis és emelkedő trendje 2023-ban megfordult.
A TTF jegyzési ára az év eleji 80 EUR/MWh-ról év közben lecsökkent 30-60 EUR/MWh közötti árra,
és az előző évhez hasonló jelentős mozgások az év során nem történtek. Ennek következtében az MVM Csoport főbb tevékenységi köréhez tartozó földgáz kiesés nagykereskedelmi piacon az árbevételek is jelentős mértékben csökkentek.
Az árak mérséklődése mellett az értékesítési volumen előző évhez viszonyított csökkenése is az alacsonyabb árbevétel irányába hatott. A nagykereskedelmi szegmens és az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgázmennyiség csökkenését kismértékben ellensúlyozta a végfelhasználóknak értékesített mennyiség növekedése".
A földgázért is kevesebbet fizetett az állami vállalat. Ahogy írják, "A továbbértékesített energia beszerzési értéke jelentősen csökkent (-2 547 729 M Ft) az előző évhez képest. A földgáz beszerzés értéke 2 275 715 M Ft-tal csökkent, mely a földgáz árak visszaesésével, valamint a volumenben jelentkező - előző évhez viszonyított - csökkenéssel magyarázható. A villamosenergia beszerzés költsége 272 014 M Ft-tal csökkent a villamosenergia-értékesítés árbevételnél leírt okok miatt."
A lakosság is kevesebbet fogyasztott, vagyis hatott a kormány áremelése.
"A kiskereskedelmi tevékenységből származó EBITDA 89,3 Mrd Ft-tal csökkent, döntően a földgáz egyetemes szolgáltatásban a kedvezményes mennyiség feletti fogyasztás csökkenése miatti átmeneti veszteségből adódóan." - olvasható a beszámolóban.
A lakosság még kevesebbet költ gázra
Földgáznál, ahogy a beszámolóban szerepel, "az értékesítés nettó árbevétele 2 568,7 Mrd Ft-tal maradt el az előző évi értéktől elsősorban a földgázpiacon tapasztalható ármérséklődés hatására, a kiskereskedelmi villamosenergia-értékesítés (lakossági értékesítés nélkül) 309,0 Mrd Ft-tal növekedett, a nagykereskedelmi villamosenergia-értékesítés 461,6 Mrd Ft-tal csökkent. Az egyetemes szolgáltatói értékesítés 7,8 Mrd Ft-tal alacsonyabb. Az elosztói bevételek 51,2 Mrd Ft-tal, a termelői értékesítés 7,2 Mrd Ft-tal növekedett."
Emellett "A földgáznagykereskedelmi tevékenység EBITDA-ja 43,3 Mrd Ft-tal haladta meg a bázisidőszaki értéket. Az egységárak jelentős csökkenése hatására a földgáz-kereskedelemből származó árbevétel 4 219,2 Mrd Ft-tal alacsonyabb a versenypiaci forgalom 8,6 TWh-s növekedése és az egyetemes szolgáltatói szegmens 4,2 TWh csökkenése mellett. A rendszerhasználati és egyéb szolgáltatási bevételek 47,4 Mrd Ft-tal magasabbak.
Az egyéb bevételek összege elsősorban az egyetemes szolgáltatói szegmens ellátásán keletkező veszteség ellensúlyozására kapott támogatás összege miatt 516,4 Mrd Ft-tal magasabb."
Az állam egyik kezével adott, a másikkal elvett. Az 1000 milliárdos támogatásból ugyanis 417 milliárdot visszavett osztalékként. Vagyis a teljes rezsitámogatás 5-600 milliárd forintra rúghatott, ami idén tovább csökkenhet.
Az MVM "teljes átfogó jövedelme" 2023-ban mínusz 189 milliárd forint lett.
Ugyanakkor a vezetői elemzés azt írja, hogy a társaság adózott eredménye 369 milliárd forint lett, ami majdnem 300 milliárddal haladja meg 2022. évi értéket. A külső nettó adósság 2023. év végi 1468 milliárd forintos állománya 361,2 milliárd forinttal, míg a teljes nettó adósság 575,9 milliárdod állománya 268,1 milliárd forinttal magasabb az előző év végi értéknél. Ez ellensúlyozza az eredményjavulás pozitív hatását, és döntően a tulajdonosnak 2023 novemberében kifizetett 309,0 milliárd forint osztalékelőleg miatt van a beszámoló szerint. De ahogy azt korábban megírtuk, az MVM a tavalyi év első félévben is fizetett osztalékot, méghozzá 108 milliárd forintot.
Az állami energiacég beszámolójából az is kiderül, hogy a Paksi Atomerőműhöz 2023-ban minden szerződött üzemanyag-szállítmány megérkezett. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború miatt alternatívát keresnek a fűtőanyagra, de "egy új üzemanyag sikeres engedélyezése és alkalmazásának megkezdése optimális esetben is csak 2027. évre valószínűsíthető".
Szöveg: Segesvári Csaba - Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Az MVM székháza (fotó: Átlátszó/Szakál Szebáld) | Az MVM-nek 190 milliárdos negatív jövedelme lett, pedig 1000 milliárdos rezsitámogatást kapott | 2023-ban töredékére esett a gáz ára Európában, ez meglátszik az állami tulajdonú MVM eredményein is. Ugyan a cég 1000 milliárd forintnyi rezsitámogatást kapott a kormánytól, erre nem volt szüksége, mert a lakossági fogyasztás csökken. Az állam tavaly osztalékként vissza is vett a rezsitámogatásból 417 milliárdot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/06/az-mvm-nek-190-milliardos-negativ-jovedelme-lett-pedig-1000-milliardos-rezsitamogatast-kapott/ | 2024-05-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly ősszel közérdekű bejelentést tettünk az Integritás Hatóságnál és a Közbeszerzési Hatóságnál, miután egy közbeszerzési szakértővel több száz közbeszerzési eljárást vizsgáltunk meg, és ismerős mintázatokat, valamint rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket fedeztünk fel egy hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyertes tendereivel kapcsolatban. A Hatóság minden általunk bemutatott esetet kivizsgált, és 15 jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A határozatok a napokban jelentek meg a Döntőbizottság oldalán: összesen 11,2 millió forint pénzbírságot szabtak ki a tenderek kiíróira.
A hajdúböszörményi Tömb 2002 Kft. évek óta számolatlanul nyeri a közpénzes megbízásokat. Ezeken belül összesen 79 olyan meghívásos (Kbt. 115-ös) eljárásban vett részt, amelyből 58-at megnyert. Ez kimagasló, 73 százalékos sikerrátát jelent. De nem ez volt az egyetlen furcsaság a vizsgált tenderekkel kapcsolatban. Bár több száz cég közül válogathattak volna, a kiírók (önkormányzatok, tankerületek, egyetemek stb.) mégis mindig majdnem ugyanazon cégeket kérték fel. És bár a projektek becsült értéke többnyire nem volt ismert, a Tömb 2002 mégis többször eltalálta azt. Mint kiderült, éppen ez a jelenség volt az, amit végül a Közbeszerzési Hatóság (KH) a maga részéről leginkább problémásnak talált.
Mivel a bejelentésünk olyan megállapításokat is tartalmazott (ld.: tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás), amelyek kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendelkezik hatáskörrel, a Közbeszerzési Hatóság a GVH-hoz továbbította a közérdekű bejelentésünket. (Az ő vizsgálatuk eredményéről nincsenek információink.) A Hatóság egyúttal arra is felhívta a figyelmünket, hogy cikkünket - egy képviselői kérdést követően - a nyomozó hatóság is megkapta, amely azonban (bűncselekmény gyanújának hiánya miatt) a feljelentés elutasításáról döntött.
A Közbeszerzési Hatóság ugyanakkor maga is is lefolytatott egy vizsgálatot, amely eredményeként arra jutottak, hogy az általunk bejelentett tenderek egy része esetében az ő álláspontjuk szerint is közbeszerzési jogsértés valósult meg.
A legegyértelműbb jogsértés az volt, hogy az egyik ajánlatkérő, a Debreceni Egyetem négy közbeszerzésénél az ajánlattételre felhívott cégek köre teljes mértékben megegyezett, de a Hatóság arról tájékoztatott minket, hogy ezek esetében nincs lehetősége további jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, mivel a törvény szerint rendelkezésére álló határidő már letelt.
Jelenteniük kellett volna a gyanús eseteket
A Hatóság ugyanakkor minden olyan, a bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárás esetében lefolytatta vizsgálatát, ahol a nyertes ajánlati ár elhanyagolható mértékben tért el a becsült értéktől vagy a rendelkezésre álló anyagi fedezettől. E kritériumok alapján kereste meg a Hatóság az ajánlatkérőket, vizsgálta meg a bejelentéssel érintett tendereket, amelynek eredményeként 15 esetben kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását.
Az érintett szervezetek:
Mezőpeterd Község Önkormányzata 1
Békéscsabai Tankerületi Központ 2
Hajdúböszörmény Város Önkormányzata 2
Hajdúböszörményi Tankerületi Központ 2
Hajdúböszörményi Torna Egylet 2
Hajdúböszörményi Vagyonkezelő Zrt. 1
Békéscsabai Tankerületi Központ 2
Komádi Városi Önkormányzat 1
Szabadkígyós Község Önkormányzata 1
Debreceni Javítóintézet 1 eljárással.
A Közbeszerzési Döntőbizottság az elmúlt napokban tette közzé a jogorvoslati eljárás során hozott határozatokat (D.99/2024-D.113/2024).
A dokumentumok szerint minden érintett ajánlatkérőt pénzbírsággal sújtottak, összesen 11,2 millió forint értékben.
Az ok minden esetben az volt, hogy a nyertes ajánlati ár minimális mértékben tért el a kiíró által előzetesen becsült értéktől és a pénzügyi fedezet összegétől. Ezzel alapvetően az volt a hatóságok problémája, hogy a becsült érték nem volt nyilvános, így egyetlen pályázó sem tudhatta hivatalos forrásból, hogy pontosan mennyi pénze is van a kiírónak. A Tömb 2002 Kft. mégis gyakran eltalálta ezt az összeget.
Erre a "jelenségre" három lehetséges magyarázat adható:
a cég korábbi tapasztalatai és a rendelkezésre álló információk alapján tökéletes árajánlatot készített minden alkalommal,
az összeget a becsült értéket meghatározó tervező szivárogtatta ki a leendő nyertesnek,
vagy maga a kiíró "adta le a drótot" a későbbi kivitelezőnek.
A beadványunk nyomán jogorvoslatot indító Közbeszerzési Hatóság és Döntőbizottság mindenesetre ebben az ügyben a lehetőségeihez mérten elment a falig, és megállapította, hogy
a helyzet "felveti a versenyt megakadályozó, korlátozó vagy azt torzító magatartás lehetőségét",
ezért a kiíróknak be kellett volna jelenteniük a Gazdasági Versenyhivatalnak.
Bírságot az állami és önkormányzati szervezetek tehát nem azért kaptak, mert a Döntőbizottság egyértelműen megállapította a verseny sérelmét (erre nincs is hatásköre), hanem mert a kiírók nem jelentették a GVH-nak az alapos gyanút.
A pénzbírság eredmény, de a kizárás lett volna példaértékű
"Bármennyire is örvendetes, hogy lett következménye ezeknek az ügyeknek, az eset rávilágít arra, hogy az intézményrendszer mennyire nincs felkészülve az ilyen jellegű jogsértések kezelésére" - fogalmazott az eset kapcsán az Átlátszó közbeszerzési szakértője.
"Az egyik legalapvetőbb problémának az tűnik, hogy a jelek szerint
a feltárt ügyek gond nélkül csúsztak át az uniós pénzosztó és ellenőrző szervezeteken,
ami a rendszer működésének súlyos anomáliáira hívja fel a figyelmet. Továbbá a felelősségre vonással kapcsolatban is hiányérzetünk lehet. Mert bár a Közbeszerzési Hatóság példás alapossággal derítette fel a lehetséges közbeszerzési jogsértéseket, csupán a projektek teljes értékének 1 százalékát kitevő bírságot tudtak kiszabni a kiírókra - amit ráadásul közpénzből fizetnek ki a tenderek kiírói.
A nyertes cég egyelőre semmilyen következményt nem köteles viselni, pedig a Döntőbizottság által feltárt jogsértésben neki is tevőleges szerepe volt a becsült értékhez közeli, véletlennek semmiképpen nem nevezhető árak megajánlása által" - mutatott rá.
Hozzátette, véleménye szerint sokkal nagyobb visszatartó erővel bírhatott volna, ha az összeférhetetlenséget is vizsgálják a hatóságok az ügy kapcsán, miután feltételezhető, hogy a nyertes olyan bizalmas információt (a becsült értéket) szerzett meg, amely jogtalan előnyt biztosított számára a közbeszerzési eljárásban. Illetve ezáltal felvetődik, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredően torzulhatott a verseny.
Ha pedig a fentieket kimondta volna a Döntőbizottság, akkor az esetleg utat nyithatott volna ahhoz, hogy a jogsértő közbeszerzések nyilvánvaló kedvezményezettje,
a Tömb 2002 Kft. közbeszerzési kizáró ok hatálya alá kerüljön, és a jövőben ne indulhasson közbeszerzéseken.
Vélhetően ennek lehetett volna valódi hatása arra, hogy ne forduljanak elő hasonló jogsértések.
Ahhoz ugyanakkor, hogy ez a kizárás megvalósuljon, a jelenlegi jogszabályi környezetben kisebbfajta csodának kellene történnie, hiszen a Döntőbizottság a GVH-s bejelentés elmulasztása esetében is kijelentette, hogy "a jogsértés már nem reparálható". Azaz: nem lehet visszamenni az időben, és pótolni a bejelentést.
"És ez adja a jogszabályi előírások abszurditását: az összeférhetetlenség vagy a verseny tisztaságát sértő események jelzésére a közbeszerzési eljárás alatt a kiíró lenne köteles, aki nyilván ezt nem fogja megtenni, mivel az esetek elsöprő többségében ezzel saját magát vádolná azzal, hogy maga is részt vett az összejátszásban. Amikor pedig lezárult a közbeszerzési eljárás, már késő" - magyarázta a szakértő.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az uniós és nemzeti pályázati forrásokból finanszírozott közbeszerzések sorsa: visszakövetelik-e a megállapított jogsértés miatt a támogatásokat (vagy azok egy részét)? És ha igen, az így felmerült kárt megpróbálják-e az állami és önkormányzati intézmények továbbhárítani a Tömb 2002 Kft.-re?
Illetve az is kérdés, mit tár fel az esetek kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal és az Integritás Hatóság. Amennyiben a vizsgálatok eredménye ismert lesz, beszámolunk róla.
Katus Eszter | Bejelentésünk nyomán 11,2 millió forint bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság | Tavaly ősszel közérdekű bejelentést tettünk az Integritás Hatóságnál és a Közbeszerzési Hatóságnál, miután egy közbeszerzési szakértővel több száz közbeszerzési eljárást vizsgáltunk meg, és ismerős mintázatokat, valamint rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket fedeztünk fel egy hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. nyertes tendereivel kapcsolatban. A Hatóság minden általunk bemutatott esetet kivizsgált, és 15 jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A határozatok a napokban jelentek meg a Döntőbizottság oldalán: összesen 11,2 millió forint pénzbírságot szabtak ki a tenderek kiíróira. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2024/05/06/bejelentesunk-nyoman-112-millio-forint-birsagot-szabott-ki-a-kozbeszerzesi-dontobizottsag/ | 2024-05-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Négy év alatt több mint 6 milliárd forintot nyert el különböző közbeszerzésekre az újbudai DK-s önkormányzattól a vesztegetésért letartóztatott Z. Zsolthoz köthető cégháló, egy friss szerződés alapján pedig újabb 8 milliárdhoz juthat a "kertészeti kartell" egyik tagja. A cégháló tagjait fideszes és ellenzéki önkormányzatok is finanszírozták, az egyik legjövedelmezőbb kifizetőhelyük pedig Újbuda volt, ahol az elmúlt ciklusban Z. Zsolték négy nagy cégéből három is tarolt a közbeszerzéseken.
Áprilisban a 24.hu írta meg, hogy üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetés gyanújával letartóztatták Z. Zsoltot, a Pannon Park Forest Kft. korábbi tulajdonosát. A Pannon Park Forest Kft. számos közbeszerzés nyertese: az azonos tulajdonosi körhöz tartozó Deergarden Kft-vel, Parkfenntartó Kft-vel és a ZÖFE Kft-vel közösen olyan kartellszerű céghálót alkotott, amely ciklusokon át, Budapest-szerte uralta a kertészeti közbeszerzéseket.
Az újbudai DK-s önkormányzat honlapján elérhető dokumentumokból kiderül, hogy a XI. kerületi önkormányzat a Z. Zsolthoz köthető cégek egyik legbőkezűbb partnere volt az elmúlt négy évben. A "nyerő négyesből" a kerületben három cég is nyert közbeszerzéseket, és ezek együttes értéke az elmúlt négy évben meghaladta a 6 milliárd forintot.
Másfélszer annyi pénz feleannyi munkáért
A XI. kerületben a jelenlegi polgármester, László Imre a beiktatása után
szinte azonnal aláírt egy négy éves, 5,8 milliárd forint értékű keretmegállapodást az úgynevezett Zöld Újbuda Konzorciummal.
Ennek tagjai a Pannon Park Kft, a Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató és a Vianova 87 Zrt. Az első két cég valójában egy tulajdonoshoz tartozik, az Opten adatai szerint mindkét társaságban többségi tulajdonos az Umbrella-Holding Kft. nevű cég. A Vianova 87 Zrt. egy zuglói közbeszerzési botrányból ismerős, itt 2021-ben kaptak egy túlárazottnak tűnő felújítási megbízást. Ennek részleteit a városfenntartó "üzleti titokra" hivatkozva próbálta visszatartani, annak ellenére, hogy közpénzes megbízásról van szó.
A 2019-es újbudai - László Imre által szignált - keretmegállapodás lejárta után sem maradt közpénz nélkül a kertészeti cégháló: az EU-s közbeszerzési adatbázisból kiderül, hogy idén januárban az önkormányzat új keretszerződést kötött kertészeti munkákra. A nyertes a konzorciumból ismert Parkfenntartó Kft., de ennél meglepőbb a szerződés időtartama és értéke: a jelenlegi ciklusban a kerület zöldítési feladatait négy év alatt 5,8 milliárd forintból oldották meg az önkormányzat és partnerei.
Az új keretszerződés értelmében már feleannyi idő alatt (24 hónap) költenek el csaknem másfélszer annyi pénzt (7,9 milliárd forintot).
Kukaürítés százmilliókért
Az újbudai önkormányzat honlapjáról elérhetők a keretszerződés alapján megrendelt munkák részletei is, ezek között vannak egészen zavarba ejtő tételek. Több alkalommal előfordult például, hogy a keretből százmillió forintnál is több pénzt számoltak el "szemetes és kutyapiszok és csikkgyűjtő edények ürítése, parkok és kerékpárutak takarítása" címszó alatt, jellemzően néhány hónapos időtartamra.
2020. augusztus 18-a és december 31-e között például négy hónapnyi kukaürítésért és útsöprésért fizetett nettó 122 milliót az önkormányzat, ami mintegy 75 ember négyhavi bérének felel meg. 2023-ban június és december között ugyanez a munka már 216 millió forintba került.
Kisebb, de feltűnően magas tétel a kerület karácsonyfáinak felállítása, amire évente 3-4 millió forintokat számlázott a konzorcium. Az önkormányzat öt helyen állít karácsonyfát, 5 nagy méretű fenyő piaci ára nagyjából 3-400 ezer forint lehet, így a beszerzés még a munkadíjakat, esetleg a díszek árát beleszámítva is túlárazottnak tűnik.
Más közbeszerzéseken is ugyanaz az üzleti kör nyert
A Zöld Újbuda Konzorcium egyik tagja, a Parkfenntartó-Kertészeti és Szolgáltató Kft. egyénileg is nyert közbeszerzéseket: 2020-ban összesen 85 millió forintot kapott különböző munkálatokra. Ezen belül említésre méltó két "zöldhulladék aprítása" címszóval között szerződés. Az egyik szerint június 8. és 30. között, azaz szűk egy hónapig, a másik szerint augusztus és december között szűk négy hónapig végeztek ilyen munkálatokat, mindkét alkalommal 7,874 millió forintért.
Szintén a konzorciumon kívül nyert közbeszerzéseket a DeerGarden Kft, amely szintén az Umbrella-Holding-féle céghálóhoz köthető: a DeerGarden tulajdonosa (egy harmadik holdingon keresztül) a TEMPORA ORIENTIA Vagyongazdálkodási Kft., amelynek ügyvezetője, Bubláné Latinovics Eszter egyben a Parkfenntartó-Kertészeti és Szolgáltató Kft. cégvezetője is. A DeerGarden különböző közbeszerzéseken összesen 268,95 millió forintot nyert az újbudai önkormányzattól.
Az újbudai önkormányzatot e-mailben és telefonon is próbáltuk elérni. Azt próbáltuk megtudni, hogy miért rendre ezekre a cégekre esett a választás, és hogy a monopolhelyzetben levő cégeken kívül jelentkeztek-e mások is a zöldterület-fenntartási pályázatokra, valamint hogy mennyivel nőttek az önkormányzat zöldterület-fenntartási költségei az előző, Hoffman Tamás (Fidesz) vezette városvezetéshez képest. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdésekre.
Tasnádi László és Molnár Zsolt is feltűnik
A Pannon Park Forest és a hozzá kapcsolódó cégháló kartellgyanúja 15 éves múltra tekint vissza: a Gazdasági Versenyhivatal már 2009-ben vizsgálódott, azt gyanítva, hogy
négy nagy kertészeti vállalkozás 2004-től "felosztotta egymás között a fővárosi parkrendezési piacot", az önkormányzatokkal megállapodva.
A hivatal gyanúsnak tartotta, hogy az önkormányzatok 2005-2006 után nem kisebb kertészeti munkákra írtak ki közbeszerzéseket, hanem olyan cégeket keresnek közbeszerzéseken, amelyek egységesen tudják vállalni az egész kerület zöldterületeinek fenntartását. Ez, írta akkor a GVH, eleve leszűkítette az esélyesek körét "a nagy kapacitással rendelkező vállalkozásokra", ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a közbeszerzéseket rendre egy cégháló tagjai nyerték el: a Főkert Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Kft., a Garden Kertészeti és Erdészeti Szolgáltató Kft., a Lián Kertészeti Kft. és a Pannon Park Forest Parkfenntartó és Parképítő Kft.
A GVH szerint emellett "felmerültek arra utaló információk, hogy eljárás alá vonták, befolyásolták a kiírókat, de erre vonatkozó bizonyíték nem került elő", és végül megszüntették az eljárást. Zuglóban később a Civil Zugló, a Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum képviselői sikertelenül kezdeményezték, hogy a kertészeti közbeszerzési kiírásokat bontsák le kisebb feladatokra a nagyobb verseny érdekében.
2020-ban a Szabad Európa részletes cikksorozatban mutatta be a budapesti és vidéki kerületekben is tartoló kertészeti kartellt és annak politikai kapcsolatait, mind az ellenzék, mind a kormánypártok felé. A nemrég letartóztatott Z. Zsolt egyik cégén keresztül például feltűnik Tasnádi László, Pintér Sándor korábbi államtitkára, aki a rendszerváltás előtt a BRFK III/II-es operatív tisztje volt. A kertészeti cégek egy másik központi figuráján, Borbényi Zoltánon keresztül pedig a háló egyik cége pedig köthető Molnár Zsolt feleségéhez. Molnár az MSZP pártigazgatója és budapesti elnöke, és a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke.
Vesztegetés, költségvetési csalás miatt folyik nyomozás
Újbuda nem az egyetlen kerület, ahol a közbeszerzéseken aratnak a kertészeti kartell tagjai. Zugló önkormányzata például a fideszes Papcsák Ferenc alatt, majd Karácsony Gergely idején, végül a mostani polgármester, az MSZP-s Horváth Csaba vezetése alatt is a Parkfenntartót és a ZÖFE Kft-t bízta meg parkfenntartási feladatokkal. A Parkfenntartó és más cégek itt is egy konzorciumba tömörülnek (Zöld Zugló Konzorcium) amely milliárdos szerződést kötött az önkormányzattal, legutóbb 2020-ban.
A cégháló tagjai megjelentek Pécsett és Gyöngyösön is. Gyöngyös önkormányzata a ZÖFE Kft.-vel szerződött 2019-ben közel 70 millió forint értékben. Pécsett az önkormányzat cége, a Biokom Kft. az elmúlt ciklusban szintén több közbeszerzésben is a ZÖFE-t választotta, 2022-ben például 365 millió forintot fizetett neki.
Az Opten cégadatbázis adatlapjáról kiderül, hogy január 30-án a NAV büntetőjogi intézkedést indított a Pannon Park Kft. ellen.
Eljáró hatóságként a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságát tünteti fel a közlemény. A 24.hu a Baranya Vármegyei Főügyészség szóvivőjét idézve azt írta, hogy a letartóztatott Z. Zsolt egy olyan üggyel kapcsolatban került rács mögé, melyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytat nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, illetve üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetés miatt.
Feltételezhető, hogy a Pannon Park Kft-t érintő eljárás is ennek a nyomozásnak a része - erről megkérdeztük a NAV-ot, de egyelőre az adóhatóság nem erősítette meg, hogy ugyanarról az ügyről van-e szó. Z. Zsolt hivatalosan már 2011 óta nem tölt be tisztséget a Pannon Parkban, de a Szabad Európa forrásai szerint továbbra is központi szerepe van a céghálóban, különösen a közbeszerzési eljárások egyengetésében.
Zubor Zalán
Frissítés (2024. április 25.): E cikk megjelenése után az újbudai önkormányzat válaszolt a megkeresésünkre. Válaszukban azt írták, hogy a közbeszerzést még az előző, 2019-ben a fideszes városvezetés írta ki és folytatta le, és ők választották ki a Pannon Park Forest Kft-t, az új kerületvezetés már csak aláírta a fideszes önkormányzattól megörökölt szerződést. Az önkormányzat szóvivője közölte azt is, hogy a DK-s vezetés önkormányzat a 2020 és 2023 közötti időszakban 5,5 milliárd forintot költött zöldterületek felújítási és karbantartási munkáira, legalábbis a "fideszes keretmegállapodás" keretében végzett munkálatokra. Egy hasonló keretmegállapodás során korábban Hoffmann Tamás önkormányzata 3,8 milliárd forintot fizett ki, valamivel több mint két év alatt - írta. A friss, szintén a Zöld Újbuda konzorciummal kapcsolatban az önkormányzat azt írta, egyelőre csak 3,8 milliárd forintról szóló, két éves időtartamú szerződést kötöttek, ami opcionálisan további két évre hosszabbítható, így a teljes költség 7,6 milliárd forint lehet. A kukaürítés árát az alábbi módon magyarázta az önkormányzat: "a cikkben kirívó példaként említett kukaürítés ára valójában a 2400 kerületi szemetes és kutyapiszok gyűjtőjének heti többszöri ürítése, valamint a hulladék kezelés, elszállítás és lerakás díját tartalmazza. A teljesítés nyomon követése a szemetesek saját QR kódjának segítségével történik; minden ürítés után fénykép és kód beolvasás történik. Az önkormányzat munkatársai naponta ellenőrzik ezeket az adatokat."
Címlapkép: Átlátszó montázs | Kartellgyanús, nyomozás alatt álló cégekkel szerződött Újbuda önkormányzata | Négy év alatt több mint 6 milliárd forintot nyert el különböző közbeszerzésekre az újbudai DK-s önkormányzattól a vesztegetésért letartóztatott Z. Zsolthoz köthető cégháló, egy friss szerződés alapján pedig újabb 8 milliárdhoz juthat a „kertészeti kartell” egyik tagja. A cégháló tagjait fideszes és ellenzéki önkormányzatok is finanszírozták, az egyik legjövedelmezőbb kifizetőhelyük pedig Újbuda volt, ahol az elmúlt ciklusban Z. Zsolték négy nagy cégéből három is tarolt a közbeszerzéseken. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/25/kartellgyanus-nyomozas-alatt-allo-cegekkel-szerzodott-ujbuda-onkormanyzata/ | 2024-04-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Orbán Viktor európai politikai kampányát több közpénzből finanszírozott szervezet támogatja. Idei 4,25 milliárdos támogatásából az Alapjogokért Központ akár 1,15 milliárd forint közpénzt is költhetett a leginkább kampányindítóra emlékeztető magyarországi CPAC-re. A 694 milliós támogatást kasszírozó European Conservative választási propagandakiadvánnyal készült a kampányra. A támogatásokat csatornázó Batthyány Lajos Alapítvány idén 10,7 milliárd forintnyi szétosztható közpénzt kapott.
Amikor Orbán Viktor tegnap nyitóbeszéddel köszöntötte "a világ minden tájáról idesereglett konzervatívokat" a magyarországi CPAC-en, a budapesti Millenáris nagycsarnokában ülő több száz főnyi közönsége egy transzatlanti politikai mozgalom egyik vezérének kampánynyitóját hallhatta. "Választások lesznek szerte a világban, és ezeket a választásokat meg kell nyernünk" - jelentette ki a magyar miniszterelnök - "Hajrá Donald Trump, hajrá európai szuverenisták! Nyergeljünk, vértezzük fel magunkat, irány a csatamező, és kezdődjék a választási harc."
Az amerikai republikánus párt holdudvarából induló, ma már több országban is megrendezett Konzervatív Politikai Cselekvés Konferencia (CPAC) nevű eseménysorozat budapesti megállójának hivatalos házigazdája magyar részről az Alapjogokért Központ. A Fidesz-szövetséges elemzőintézet elnöke, Szánthó Miklós, a miniszterelnökhöz hasonlóan politikai húrokat pengetett a saját beszédében.
"A CPAC Hungary célja nem kisebb, mint hogy megszervezzük az antiglobalista erők globális koalícióját" - mondta Szánthó. "Idén pedig akcióba lendülünk. Le kell csapolnuk a mocsarat júniusban Brüsszelben, és novemberben Washingtonban is."
A Magyarországon harmadjára megtartott nemzetközi szélsőjobboldali seregszemlét idén elkerülik az igazán fajsúlyos szereplők. De a két, Orbán számára fontos európai pártcsalád, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) részéről egyaránt fontos tisztségviselők érkeztek Budapestre.
Ez a két radikális jobboldali párt a várakozások szerint a jelenlegi, mérsékelt néppárti-szociáldemokrata-liberális többség leváltására nem, de némi erősödésre számíthat a júniusi EP-választáson. A mérsékelt jobboldali Európai Néppártból korábban kilépett, jelenleg független Fidesz célja az, hogy a radikálisok közül minél nagyobb csoportosulást tudjon Orbán politikája köré szervezni a nyárra.
A budapesti CPAC két napja alatt az Orbán-kormány és a Fidesz összesen tizenegy tisztségviselője - köztük Deutsch Tamás EP-listavezető - állhat a reménybeli szövetségesek előtt a színpadra. Ellenzéki politikus nem kap hasonló lehetőséget a zárt körű rendezvényen, sőt a momentumos Cseh Katalint az Alapjogokért Központ kifejezetten "nemkívánatos személynek" minősítette egy Facebook-posztban. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan több, a Fidesszel baráti viszonyt nem ápoló sajtóorgánum regisztrációs kérelmét gúnyos válaszüzenettel utasították vissza.
A csak fideszes politikusoknak kampánylehetőséget biztosító konferencia költségeire az Alapjogokért Központ akár 1,15 milliárd forintot is költhet. A közpénzből származó összeget támogatásként a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül (BLA) kapta az elemzőintézet.
4,25 milliárd forint az Alapjogokért Központnak
Az Átlátszó közérdekű adatigénylés útján betekintést nyert a BLA és az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nkft. közti legújabb támogatási iratokba. Ezek szerint az elemzőintézet a 2024. évre összesen 4,25 milliárd forintot támogatást kap, ezen belül rendezvények tartására összesen 1,15 milliárd forintot költhet.
A dokumentumokból kiderül, hogy ebből az összegből 2024 során az Alapjogokért Központnak a budapesti CPAC-et, és további, legalább 9 kisebb összejövetelt - workshopot, sajtóreggelit - kell létrehoznia. Az iratokból nem derül ki, hogy a teljes összegen belül pontosan mennyi a CPAC költsége. Erre vonatkozó kérdésünkre az Alapjogokért Központ sem válaszolt.
A korábbi években rendezvényszervezési célokra a jelenleginél kisebb összegeket: a 2022. évre 390 millió forintot, 2023-ra pedig 910 millió forintot kapott BLA-tól az Alapjogokért Központ. Az elemzőintézet mindkét évben társszervezője volt egy-egy budapesti CPAC konferenciának.
A BLA 2021 óta egy speciális törvényi kategóriába tartozik. Eszerint a szervezet "a mindenkori kormányzattól függetlenül közfeladatot lát el", és ezért az államnak kell finanszíroznia a működését. A Miniszterelnöki Kabinetiroda tavaly 9,2 milliárd forintot, idén 10,7 milliárd forintot adott át az alapítványnak, amely a pénzek legnagyobb részét támogatásként Fidesz-közeli szervezeteknek utalja tovább.
Pártközeli alapítvány közpénzből
Valamilyen formában számos országban működnek a régebben a Fideszhez közel álló és magánalapítványi formában működő, a BLA-hoz hasonló politikai alapítványok. Magyarországon ezt a szerepet jó ideig szinte kizárólagosan a német mintára a kétezres években bevezetett pártalapítványok töltötték be.
A magyar rendszerben ezek a szervezetek az anyapártjuk választási eredményeinek mértékében jogosultak költségvetési támogatásokra. Ezt költik el pártközeli kutatóintézetekre, szervezetekre, médiumokra. A Fidesznek is van ilyen pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPMA).
A közérdekre hivatkozva közpénzekből finanszírozott, viszont a pénzköltéseivel csak a Fidesz holdudvarát tápláló mai BLA-nak viszont nincs ellenzéki megfelelője. Ez a szervezet mostanra ráadásul akkora összegekkel gazdálkodhat, amely mellett eltörpül a legnagyobb pártalapítvány éves bevétele is.
Miközben tíz évvel ezelőtt még a Fidesz pártalapítványa finanszírozta az Alapjogokért Központot és a BLA-t is, az arányok azóta megfordultak. Az SZPMA 2022-ben, azaz a legutolsó, beszámolóval lezárt évében 1,5 milliárd forint költségvetési támogatást kapott. Ebből az összegből a Fidesz pártalapítványa a felét sem tudná kifizetni annak, amit a BLA közpénzből az Alapjogokért Központ idei támogatására elkölt.
Konferencia, kampánykiadvány
Az Alapjogokért Központ mellett több, a BLA támogatásaiból évről évre jelentős összegeket bevételező szervezet közös jellemzője, hogy a nemzetközi térben is támogatják a Fidesz szövetségépítési irányait. Ilyenek a korábban varsói lerakatot tervező Scruton kávézók, friss támogatási iratai szerint a nemzetközi drogszakmai életbe bekapcsolódni tervező Drogkutató Intézet, vagy a The European Conservative angol nyelvű folyóirat és hírportál mögött álló szervezet is.
Több ilyen szerveződés most az európai kampányban aktivizálódik a Fidesz és Orbán mellett. A BLA-nak juttatott közpénzekből az alapítvány belül működő kutatóintézet, a Danube Institute és a European Conservative már múlt héten megjelent a nemzetközi kampányban. A két szervezet szponzorálásában Orbán Viktor szereplésével tartottak volna Brüsszelben végül botrányba fulladt konferenciát. A magyar miniszterelnök még a CPAC-en tartott nyitóbeszédében is utalt a belgiumi esetre.
A 2023-ig mintegy 1,7 milliárd forintos támogatást begyűjtő, egyes korábbi támogatásaihoz kapcsolódó iratok szerint az "európai konzervatív közösségek" létrehozására létrejött The European Conservative egy EP-választási külön-kiadvánnyal is készült a kampányra. A minőségi kivitelű magazin beltartalma szerint választási kampányújság. A The Stakes című kiadványban összesen kilenc jelenlegi EP-képviselővel olvasható interjú: Deutsch Tamás mellett négy ID-s és három ECR-es politikussal, és plusz kakukktojásként a zöldek között ülő német kalózpárti Patrick Breyerrel.
A húszeurós árú kiadványt a budapesti CPAC-en is meg lehet vásárolni a kiadó standjánál, de a pénzügyi veszteségtől nem kell félteni a kiadót. Az Átlátszó által megismert támogatási iratok szerint a European Conservative Nkft. 2024-es költségeinek fedezésére 694 millió forintos támogatást kapott a BLA-tól. Az összeg a print és az online kiadások, valamint a brüsszeli szerkesztőség fenntartása mellett arra is szolgál, hogy a munkatársak nemzetközi konferenciákon vegyenek részt "a magazin népszerűsítése céljából".
Sarkadi Nagy Márton
Címlapkép: Orbán Viktor nyitóbeszéde a budapesti CPAC-en 2024. április 25-én. Forrás: Alapjogokért Központ / YouTube | Több mint egymilliárd forintjába kerülhetett a magyar adófizetőknek a budapesti CPAC | Orbán Viktor európai politikai kampányát több közpénzből finanszírozott szervezet támogatja. Idei 4,25 milliárdos támogatásából az Alapjogokért Központ akár 1,15 milliárd forint közpénzt is költhetett a leginkább kampányindítóra emlékeztető magyarországi CPAC-re. A 694 milliós támogatást kasszírozó European Conservative választási propagandakiadvánnyal készült a kampányra. A támogatásokat csatornázó Batthyány Lajos Alapítvány idén 10,7 milliárd forintnyi szétosztható közpénzt kapott. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/26/tobb-mint-egymilliard-forintjaba-kerulhetett-a-magyar-adofizetoknek-a-budapesti-cpac/ | 2024-04-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Getting your Trinity Audio player ready...
Egyre-másra épülnek a Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények, azonban környezeti hatásukat nem vizsgálták a 2016-ban kiadott környezetvédelmi engedélyben. Pedig kötelező lenne.
"Tele vagyunk ilyen eljárásokkal" - mondják azok a környezetvédelmi engedélyezési ügyekben szakavatott mérnökök, akikkel részletesen egyeztetni tudtunk Paks II aktuális kérdéseiről. Mivel a szakértőket érte már negatív következmény nyilvános megszólalás miatt, nevük titokban tartását kérték. "Hatalmas beruházások vannak folyamatban Paks II-höz kapcsolódóan, amelyek nincsenek összhangban a környezetvédelmi engedéllyel. Valójában nem is tudjuk, hogyan vizsgálják az összhangot a hatóságok."
A Paks II beruházással kapcsolatban tudniillik számos más létesítménynek, beruházásnak is meg kell valósulnia. "A kapcsolódó létesítmények környezeti és más hatásait pedig szintén vizsgálniuk kell a hatóságoknak a környezetvédelmi engedélyezés során" - ezt már egy környezetjogásztól tudjuk meg, aki segített nekünk eligazodni a jogszabályok bonyolult útvesztőjében, azonban szintén nem szeretné felfedni kilétét. "Egy beruházás esetén a vonatkozó törvény »kapcsolódó létesítménynek« tekint minden, a tevékenységet elősegítő, kiegészítő, kiszolgáló építményt."
Ilyen kapcsolódó létesítményként lett feltüntetve Paks II környezetvédelmi engedélykérelmében az I. és II. Üzemi főépület, az Egészségügyi és laborépület, az I. és II. Segédépület, I. és a II. Dízelgépház, a Vegyi vízelőkészítő, a Hidrogén - Nitrogén tartálypark, a Hidrogén üzem, az I. - II. Vízkivételi művek, a Zagytározó medencék, a Szennyvíztisztító telep, a Transzformátor állomás és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT).
Mivel ezek kapcsolódó létesítményként lettek megjelölve, várható környezeti hatásaikat elemezni kellett volna az engedélyezés során. A vizsgálati anyagokban azonban ez nem található meg. Ezért márciusban közérdekű adatkérésben kérdeztük az eljáró Baranya Vármegyei Kormányhivatalt, hogy hol lelhető fel a hatásvizsgálati dokumentáció azon része, amelyben szerepel a Paks II beruházás kapcsolódó létesítményeinek várható környezeti hatásai elemzése és a káros hatások csökkentésére, megszüntetésére vonatkozó információk. A hatóság válaszában nem adott érdemi információt a kérdéseinkre.
Kimaradt az engedélyből a komplett felvonulási terület
A fent nevesített létesítmények mellett olyan építkezések is zajlanak, amelyek egyáltalán nem is lettek feltüntetve a környezetvédelmi engedélyben - így értelemszerűen a hatásuk sem lett vizsgálva -, pedig egyértelműen Paks II megvalósulását szolgálják. Ilyenek például az ún. felvonulási területen épülő létesítmények.
A Paks II Zrt. közleménye szerint "a felvonulási területen összesen több mint 80 kiszolgáló épület létesül, irodaházak, szerelőcsarnokok, raktárak épülnek. Ezek a létesítmények a két új atomerőművi blokk kivitelezéséhez szükségesek."
A jogszabályok alapján ezek kapcsolódó létesítménynek minősülnek, hiszen a törvény szerint hozzátartoznak a beruházáshoz, még akkor is, ha a telephelyen kívül valósulnak meg. Ezért a környezeti hatásaikat a Paks II környezetvédelmi engedélyben kellett volna vizsgálni, ez azonban nem történt meg. Ha a felvonulási terület épületei valamilyen okból mégsem minősülnének kapcsolódó létesítményeknek, akkor viszont külön környezetvédelmi engedélyezést kellett volna lefolytatni az esetükben. Ilyen azonban nem történt.
Pedig a létesítmények bizonyosan bírnak környezeti hatással. Például "a Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokk létesítéséhez szükséges Korróziógátló munkálatok komplexumának" építményei: az 1360 négyzetméteresre tervezett homokfúvó- és fémbevonó műhely, a festőműhely (760 m2) vagy az oldószer- és festékraktár (318 m2). A festék és az oldószer is vegyi anyag, veszélyes hulladék, vagyis a lehetséges hatást fontos vizsgálni. Például azért is, mert a szóban forgó terület a jogszabály szerint érzékeny felszín alatti vízvédelmi területi kategóriába tartozik.
"Nem kell hozzá szakértőnek lenni, hogy egy festőüzem, a korroziógátló üzem és az oldószerraktár épületeknél várhatóan lesz oldószer felhasználás. Ez pedig külön engedélyes tevékenység" - magyarázza mérnök szakértőnk. "A környezetvédelmi engedélyben azonban ezek nem lettek feltüntetve és bemutatva, pedig a tevékenységhez kapcsolódó lehetséges kibocsátásokat az engedélyezés során vizsgálni kellett volna. Egy nagy kapacitású festőüzem esetében akár még a jogszabály szerinti »jelentős hatás« is elképzelhető."
Hab a tortán, hogy az Országos Atomenergia Hivatal úgy adta ki a komplexum építési engedélyét, hogy nem vonta be az eljárásba a környezetvédelmi hatóságot. Innentől kezdve végképp talány, hogy hogyan vizsgálta ezt a kérdést a Baranya Vármegyei Kormányhivatal. A jelek szerint nagyjából sehogy.
Kimaradt egy nagy víziközmű-fejlesztés is
Szintén szó sem esett a Paks II környezetvédelmi engedélyben arról a jelentős infrastruktúra-fejlesztésről, ami több mint 200 hektáron zajlik, és a tervek szerint 2025-re fejeződik be. A projektnek csak a tervezése két és fél milliárd forintba került.
Ennek során ivóvíz-, csapadékvíz- és szennyvíz-rendszer épül Pakson, amely a hatóságnak beadott dokumentáció szerint is a Paks II beruházás megvalósításához kapcsolódik. A dokumentációból egyértelmű, hogy a beruházás érinti a Paks II telephelyet is, és hogy Paks II-t is ellátó vízrendszer építésére is kiterjed. A fejlesztésre többek között a a Paks II. beruházásban építési munkákat végző dolgozók 4000 fős, épülő szálláshelye miatt is szükség van.
Ugyanakkor a Paks II környezetvédelmi engedélyben még az szerepelt, hogy "Az új erőmű ivóvízellátása a Csámpai vízműről biztosítható." Ehhez képest most arról van szó, hogy a tervezett vízigények kielégítéséhez fel kell újítani Pakson az I. és II. (Borsócséplő) számú vízműtelepet, továbbá a megnövekedett vízigények biztosításához a III. Dorogi úti vízműtelep kapacitását is bővíteni szükséges a meglévő kutak felújításával, és további három új kút létesítésével.
Ráadásul a víziközmű-fejlesztés esetében a Tolna Megyei Kormányhivatal jár el, miközben Paks II esetében a törvény szerint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának kell eljárnia, többek között vízügyi és vízvédelmi hatóságként Paks II - telephelyen belüli és a telephelyen kívüli - előkészítésével, megvalósításával kapcsolatos ügyekben is.
Jogi szakértőnk szerint önmagában az, hogy a 2016-ban kiadott környezetvédelmi engedély nem nevesített minden kapcsolódó létesítményt, még nem lenne baj, mert elképzelhető, hogy akkoriban nem volt még mindegyik ismert. Ugyanakkor amint fény derült az adott beruházások szükségességére, a Paks II Zrt.-nek be kellett volna jelentenie az engedélyhez képesti változást, a Baranya Vármegyei Kormányhivatalnak pedig felülvizsgálat keretében vizsgálnia kellett volna az eredeti környezetvédelmi engedéllyel való összhangot.
A Baranya Vármegyei Kormányhivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint azonban erre nem került sor: semmiféle, a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatára indokot adó bejelentés nem érkezett hozzájuk, és hivatalból sem indított a hatóság felülvizsgálati eljárást.
Jogi szakértőnk álláspontja szerint azon Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények esetén, amelyek nem voltak alanyai a környezetvédelmi engedélyezési eljárásnak, az építmények megvalósítása nem kezdődhetett volna meg jogszerűen. Engedély nélküli létesítés esetén pedig a hatóság jogosult intézkedni akár a munkálatok leállítása, felfüggesztése iránt is. Ilyen egyelőre nem történt Paks II esetén.
Fülöp Orsolya
Frissítés (2024. május 9.): Cikkünkre reagálva az Országos Atomenergia Hivatal azt közölte, hogy "az Országos Atomenergia Hivatal az eljárásai során a vonatkozó jogszabályi követelményeket betartja, így az építési engedélyezési eljárások során is. Az említett esetben a szakhatóságok bevonására az Atomtörvény rendelkezésinek megfelelően került sor." | Nem vizsgálták a Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények és a felvonulási terület környezeti hatását | Egyre-másra épülnek a Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények, azonban környezeti hatásukat nem vizsgálták a 2016-ban kiadott környezetvédelmi engedélyben. Pedig kötelező lenne. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/04/30/nem-vizsgaltak-a-paks-ii-beruhazashoz-kapcsolodo-letesitmenyek-es-a-felvonulasi-terulet-kornyezeti-hatasat/ | 2024-05-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését. Az összesítés szerint az Ügyészséghez csatlakozott huszonkét EU-s tagállamon belül 1371 nyomozást indítottak a tavalyi évben, és 1927 folyamatban lévő vizsgálatuk volt. A rekorder mindkét kategóriában Olaszország lett 556 új és 618 korábban elindított üggyel. Magyarország további másik négy uniós országgal - Dániával, Írországgal, Lengyelországgal és Svédországgal - nem tagja az Európai Ügyészségnek, de ezekből az államokból is érkeztek bejelentések, és ezek az országok is érintettek voltak különböző nyomozásokban. Magyarország neve 80 ügyben merült fel tavaly, ami az öt nem-tag ország közül a legmagasabb szám.
A luxemburgi székhelyű Európai Ügyészség (European Public Prosecutor’s Office - EPPO) 2021. június 1-e óta vizsgálja az uniós költségvetéssel szemben elkövetett csalásokat és az egyéb, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket, például a határokon átívelő áfacsalásokat.
A 27 uniós tagállam közül csak 5 (Dánia, Írország, Lengyelország, Svédország és Magyarország) nem csatlakozott az EPPO-hoz, de ezekkel az országokkal is kötött az Ügyészség együttműködési megállapodást. Ezen felül számos nem EU-s országgal is partnerségben áll, hogy az adott országon belüli, uniós forrásokkal való visszaéléseket vizsgálni tudja.
Egyre több nyomozás és bejelentés
Az EPPO elindulása óta eltelt kettő és fél év adataiból látható, hogy az Ügyészség évről évre egyre több eseten dolgozott: mind a bejelentések száma, mind az elindított és aktív ügyek száma fokozatosan nőtt 2021 júniusa óta.
2023-ban 4187 ügyet (26 százalékkal többet mint 2022-ben) jelentettek be az EPPO-nak, ami 1371 nyomozást indított (58 százalékos növekedés), és 1927 folyamatban lévő vizsgálaton dolgozott. Az ügyekben az uniós költségvetésben okozott kár 19,2 milliárd euróra tehető. Az esetek csupán 17,5 százaléka (339) volt áfacsaláshoz köthető, ám az így okozott kár (11,5 milliárd euró) adta a teljes becsült kár összegének 59 százalékát.
A 22 tagállam esetében részletezik, hogy a bejelentések honnan érkeztek: a tagállamok hatóságaitól, uniós szervezetektől, magánszemélyektől vagy szervezetektől, netán hivatalból indították a vizsgálatot. 2021 és 2023 között több mint tízezer bejelentés érkezett az Ügyészséghez, a legtöbbet (5700 bejelentést) ezek közül magánszemélyek vagy szervezetek tették.
Az uniós költségvetésben okozott becsült kár szerint 2023-ban Olaszország állt a lista élén. A dél-európai tagállamban 2023-ban 556 új ügyet kezdett vizsgálni az EPPO 6,02 milliárd euró értékben, ami az összes nyomozás összértékének 50 százaléka. Emellett 618 aktív ügye volt az Ügyészségnek az olaszoknál 7,38 milliárd euró értékben (38%), melyből 121 ügy áfacsalással volt kapcsolatos, összesen 5,22 milliárd euró értékben (45%).
Magyarország nem tag, de számos ügyben érintett
Hazánk, valamint további négy uniós ország (Dánia, Írország, Lengyelország és Svédország) nem tagja az Európai Ügyészségnek. Trócsányi László, Magyarország akkori igazságügyi minisztere már 2018-ban ellenezte az Európai Ügyészség létrejöttét (hiszen már léteztek olyan intézmények, mint az Eurojust vagy az OLAF, amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben), és nem támogatta Magyarország csatlakozását sem.
"Az Európai Ügyészség mint önálló intézmény létrehozatala Magyarország esetében az alaptörvénnyel való összhang kérdését is felveti, miután az abban rögzítettek szerint a magyar ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője" - nyilatkozta az MTI-nek. Hadházy Ákos felhívására 2019-ben 680 ezer aláírás gyűlt össze azért, hogy hazánk is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, de a kormány nem foglalkozott ezzel.
2021 áprilisában, nem sokkal a Európai Ügyészség elindulása előtt viszont Polt Péter magyar legfőbb ügyész és Laura Codruţa Kövesi, az EPPO vezetője együttműködési megállapodást írt alá, ami
"lehetővé teszi mindkét fél számára a személyes adatokat nem tartalmazó stratégiai és nem operatív információk cseréjét. Ezenkívül rendszeres magas szintű és technikai találkozókat, valamint képzési és konferencia-együttműködést irányoz elő."
Egy évvel az Ügyészség megalapítása után, 2022. június 14-én az Országgyűlésben felszólaló Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy bár a magyar kormány egyetért az ügyészség céljaival, szerinte "a csatlakozással a tagállamok, a büntetőjogi hatáskörük korlátozását vállalva, az egyik leglényegesebb hatáskörüket adják át az EU-nak". Répássy hozzátette, Magyarország csatlakozása csak akkor elképzelhető, ha az Ügyészség tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését.
A csatlakozás megtagadásától függetlenül viszont a nem csatlakozó országokból is tehetnek bejelentéseket az EPPO-nak. 2023-ban az öt nem csatlakozott EU-s országból 132 bejelentés érkezett, ebből a legtöbb - 58 bejelentés - Magyarországról érkezett.
A nem csatlakozott uniós országok közül pedig 2023-ban ugyancsak
Magyarország volt a legtöbbször érintett az Európai Ügyészség által lefolytatott nyomozásokban, összesen 80 esetben.
Ez kétszer annyi eset, mint amennyi 2022-ben volt, amikor ugyancsak Magyarország állt ennek az öt tagú listának az első helyén 40 üggyel. 2021-ben pedig az EPPO működésének fél éve alatt 17 nyomozásban volt érintett hazánk - akkor Lengyelország volt a listavezető 23 esettel.
Az EPPO honlapján a legfrissebb Magyarországot említő hír idén márciusi: eszerint Olaszországban lekapcsoltak egy bűnbandát, ami üzemanyagot importált a dél-európai államba, s közben 300 millió euró áfát csalt el - amihez magyarországi és romániai cégek bankszámláját használták.
Néhány további ügyben is előkerül Magyarország neve az Európai Ügyészség weboldalán, többnyire nemzetközi bűncselekmények egyik helyszíneként. Egy ugyancsak idén márciusi hír szerint hazánkban is tartottak házkutatást egy több mint 53 millió eurós áfacsalási ügyben, amit egy bűnszervezet több mint 10 ezer autó nemzetközi kereskedésével okozott.
De 2022-ben is tartottak nálunk házkutatásokat egy 2,2 milliárd eurós kárt okozó nemzetközi eset kapcsán, melyben 37 országból 9000 jogi személy és 600 magánszemély vett részt. Az EPPO ezt az eddigi legnagyobb uniós áfacsalási ügyként könyvelte el.
Szabó Krisztián
Címlapkép: EPPO | Magyarország tavaly az Európai Ügyészség 80 nyomozásában volt érintett | A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését. Az összesítés szerint az Ügyészséghez csatlakozott huszonkét EU-s tagállamon belül 1371 nyomozást indítottak a tavalyi évben, és 1927 folyamatban lévő vizsgálatuk volt. A rekorder mindkét kategóriában Olaszország lett 556 új és 618 korábban elindított üggyel. Magyarország további másik négy uniós országgal – Dániával, Írországgal, Lengyelországgal és Svédországgal – nem tagja az Európai Ügyészségnek, de ezekből az államokból is érkeztek bejelentések, és ezek az országok is érintettek voltak különböző nyomozásokban. Magyarország neve 80 ügyben merült fel tavaly, ami az öt nem-tag ország közül a legmagasabb szám. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2024/04/30/magyarorszag-tavaly-az-europai-ugyeszseg-80-nyomozasaban-volt-erintett/ | 2024-04-30 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Subsets and Splits