text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 194
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az európai uniós források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény alapján az Integritás Hatóság eljárást indított a kazári minibölcsőde ügyében - posztolta ki Hadházy Ákos független képviselő azt a levelet, amit a hivataltól kapott.
Hadházy korábban szintén a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Nógrád megyei településen 677 millió forintból épült meg egy 12 férőhelyes bölcsőde, ami a független képviselő számításai szerint azt jelenti, hogy egy férőhelyet 56 millió forint EU-s támogatásból építettek meg. Az uniós források felhasználásának jogszerűségét az Integritás Hatóság fogja kivizsgálni. | Vizsgálatot indított az Intergritás Hatóság a kazári 677 milliós minibölcsőde ügyében | Az európai uniós források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény alapján az Integritás Hatóság eljárást indított a kazári minibölcsőde ügyében – posztolta ki Hadházy Ákos független képviselő azt a levelet, amit a hivataltól kapott. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/21/vizsgalatot-inditott-az-intergritas-hatosag-a-kazari-677-millios-mini-bolcsode-ugyeben | 2024-05-21 09:54:00 | true | null | null | Telex |
1. Váratlan csavar a hírhedt 40 centis kilátó ügyében: elé nőttek a fák
Mi mással is lehetne kezdeni a listát, mint a fölösleges pénzkidobások csimborasszójával, a hírhedt 40 centiméter magas bodrogkeresztúri kilátóval, amire 40 millió forintos uniós támogatást égettek el 2007-ben? A beruházó akkor azt mondta, hogy a szakvélemények szerint felesleges magasabbat építeni, a kilátó így is biztosítja a kilátást. Ez akkor igaz is volt, de eltelt 17 év, felnőtt a domb előtt egy természetes fasor, ami kitakarja a folyókanyarulat és a hegyi panoráma nagy részét, sőt hamarosan az egészet. Most mi lesz? Megtoldják újabb 40 centivel, újabb 40 millióért?
Hozzá kell tenni, a hírhedt kilátó turisztikai szempontból inkább áldás volt, mint átok: sokan csak azért jöttek a faluba, hogy láthassák. Ahogy egy helyi ember a helyszínen mondta: a negatív reklám is reklám.
2. A sárazsadányi szellemélménypark elemeinek nagy része köddé vált
Sárazsadány 35 millió uniós támogatást fordított 2015-ben egy földből épített crosskerékpárpálya, plusz KRESZ-pálya, ügyességi drótkötélpálya és játszótér kiépítésére. Már akkor lehetett sejteni, hogy a falu szélére biggyesztett szabadtéri létesítményegyüttes nem indít tömegzarándoklatot a településre. Mint most két helyi férfitól a helyszínen megtudtuk: a drótkötélpályát lebontották, mert a falunak nem volt 50 000 forintja a biztonsági TÜV-vizsga megújítására. A vörösfenyő cövekeket, telket eladták. A buckavidékké változott BMX-pályát benőtte a fű, senki nem megy rá (lehet, azt is eladták). A kibérelhető bringákat, a Bodrog-parti úszóművet a kibérelhető kenukkal eladták, ahogy lejárt az uniós beruházások ötéves kötelező használati ideje. A KRESZ-pálya és a játszótér még áll, néha gyerekcsoportok jönnek használni, de ahogy ironikusan fogalmazott egy környékbeli: "Hogy is mondjam, nincs ellepve."
3. A kiherélt rakamazi Nagy Teknősbékaház
Három díszhal úszkál szomorúan a rakamazi Nagy Teknősbékaház félig leeresztett, kopottas-zöldes akváriumában, ők az egyedüli hírmondói az egykor bevállalt "XXI. századi technológiának megfelelő ökológiai ismeretterjesztésnek". Az ökocentrum többi része ősmagyar kiállítássá változott az olcsó alufödém alatt - embernagyságú bábukkal, sámánnal, jurtával. A csendes látogatóközpontba ezer forint a belépő, cserébe a 20 méter magas, üvegezett kilátóba is felmehetünk. Igaz, a liftet a személyzet nem ajánlja, nehogy beragadjunk, de amúgy nem is működik. A kilátó beázó teteje alatt vödör, az ablak koszos, egy fehér lovat nem lehetne meglátni mögüle.
Keressük az innen induló vízi tanösvényt, ahol elektromos kishajókkal szállítják az érdeklődőket. "Vízi tanösvény?" - kérdez vissza gúnyos mosollyal egy helyi lakos, mintha valami jó viccet hallott volna. "Valamikor valaki kitalálta, de semmi más, csak balhé lett belőle" - mondja. A csúszásokkal, befejezéssel a projekt egymilliárd forintba került, a polgármester pedig az egészért 2020-ban egy év felfüggesztett börtönt kapott.
4. A tyukodi kilátópark gyors tündöklése és bukása
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tyukod környékén tizenegy kilátó épült 2015-ben, összesen 264 millió forint uniós pénzből. Tavaly már csak öt állt közülük, négyet lebontottak, kettő sorsa máig ismeretlen. A tyukodi kilátókat magánerdőgazdák építették, pályázatukat azzal alátámasztva, hogy az "erdei közjóléti létesítmények" a turizmust szolgálják. Mivel azonban Tyukod korábban sem volt vonzó turistacélpont, és a dzsindzsában felhúzott fatornyok sem tették azzá, a kilátók sorsa az enyészet maradt.
5. A hatvani biciklis kalandpark, amit szinte rögtön a nyitás után bezártak
Többen a hatvaniak közül már az új, egyébként népszerű pumptrackpályára irányítanak, amikor a botrányos biciklis kalandpark nyomait keressük a Zagyva partján, egy sétáló pár pedig rácsodálkozik a valódi helyszínre: "Jé, észre se vettem, hogy elbontották!" "Volt valami csúnya baleset az átadás után, onnantól annyi volt a pályának. Senki se használta, csak rohadt" - tudjuk meg. A kalandparkot 140 millió forintból építették 2015-ben, amíg működött, összesen 55 ember használta. Az egész projekt bruttó egymilliárd forintba került a fölötte álló lombkoronasétánnyal együtt, amihez csak mostanában, kilenc év elteltével kezdenek felnőni a fák. Tavaly még látszottak alatta a pályamaradványok, ma már egy összevissza túrt halomsíregyüttesre hasonlít a környék.
6. Nyírmártonfalva: az ékkő a magyar lombkoronasétányok koronáján
A nyírmártonfalvai erdő nélküli koronasétánynak mára a hungarikumok között lenne a helye. Tökéletesen példázza azt a Mekk mesteri módszert, miszerint el lehet kezdeni a házépítést a tetővel is. Itt csak a fa hiányzott az elkészült sétány élvezetéhez, azt ugyanis kivágta közben a pályázat elhúzódó elbírálására várakozó önkormányzat. De a 60 milliós támogatás végül megjött, így a lombkoronasétány is megépült azzal, hogy majd egyszer úgyis benövik a fák. Erre minden remény megvan, az újonnan mellé ültetett facsemeték tavaly már szépen kihajtottak.
7. Magyarország legdrágább lépcsőfoka Újbudán
2014-ben nyílt meg a Bartók Béla úti B32 Galéria, amit uniós támogatásból újított fel és bővített a XI. kerületi önkormányzat. Az új kultúrközpont egyetlen elem miatt került fel listánkra: egy 20 centis lépcső (uniós beruházásoknál kötelező) akadálymentesítését sikerült egy 1,66 millió forintos mobil mozgássérültlifttel megoldani. Napokban a helyszínen járva kiderült, hogy a malőrt később megoldották, méghozzá úgy, hogy a szóban forgó lépcsőhöz tartozó ajtót befalazták, az új, színházterembe vezető bejárathoz pedig már elég volt egy olcsó mobil rámpa. Az eredeti szerkezet alkatrészeit egy másik, egyébként jól elhelyezett akadálymentes-liftnél hasznosítják.
8. Az alföld Himalájája Jakabszálláson
37 milliós uniós támogatásból épült 2013-ban Jakabszállásnál egy szánkódomb, ami gyorsan elnyerte az Alföld Himalájája becenevet. Lapunk tudósítójának 2017 telén sikerült lesiklani rajta, de nem sok ember részesülhetett ebben az élményben - a helyszínen ugyanis nagyon ritkán esik a hó. Így nem is csoda, hogy az egész vállalkozás 2014-re csődbe ment. Az új tulajdonos, aki átvette a területet, Magyarkert néven rendbe hozta, amit lehetett, sőt volt olyan két év, amikor szánkóztatni is tudott. Elmondta: szerettek volna műanyag sípályát csinálni, amit télen-nyáron lehet használni, de őrületes összegbe került volna. Sőt, az előző tulajdonosok miatt feketelistán van a kert, így pályázni se lehet vele. Most egy Magyarország alakú kert a hely slágere, annak van elég látogatója.
9. A kunszentmártoni plázs
Három éve adták át a több mint 50 millió forintból fejlesztett kunszentmártoni szabadstrandot, ahol a projektelem szakmai leírása szerint "a területrendezés és a part kialakítása után egy plázs jött létre". Helyszíni bejárásunkon először egy stéghez vezet az utunk, ahol egy nő közli velünk, hogy "a szabadstrand arra van lentebb, de ott nem szoktak fürdeni, mert nagyon saras, a kutyát szokták oda levinni".
Odaballagunk, és tényleg, "a plázs" inkább sárpakolásra alkalmas. Egy ott pecázó idős férfi elmondja, hogy a területet inkább csónakkiállónak használják. A parton azért ott virít a földbe szúrt tábla, hogy ne felejtsük, hol vagyunk: "Fürödni csak saját felelősségre!" A parton van még egy vécékonténer, egy grundnak is alig kinéző focipálya, valamint egy játszótér. Aki árnyékot keresne, ne tegye, mert a fákon felirat: "A fák alatt tartózkodni tilos és életveszélyes."
10. A nyugotszenterzsébeti buszmegálló-kilátó
A Google Mapsen Erzsébet-kilátóként szereplő nyugotszenterzsébeti buszmegálló híre 2018-ban ment nagyot. A baranyai településnek buszváró kellett, de csak kilátóra tudott pályázni. Így megszületett a híres-neves nyugotszenterzsébeti buszmegálló-kilátó. A beruházást nem bánták meg: a hosszú zsáktelepülésen élők egy részének így nem kell télen hóban, sárban egy kilométert gyalogolni a másik buszmegállóhoz.
Leteszteljük: a létra néhány lépcsőfokát láthatóan cserélni kellett, a legfelső éppen javítás alatt van, de a hibrid építmény mindkét funkciójának tökéletesen megfelel most is. Egy kicsit nézelődünk a tetejéről, és egy kicsit várunk benne, de hétvégén nincsenek járatok, így utóbbi próbálkozás kevésbé sikeres. "Mindenünket megpróbáljuk karbantartani. Már csak azért is, mert nem látszik, hogy mikor lesz megint pénz bármilyen fejlesztésre" - mondja lapunknak Vincze Balázs, a település társadalmi megbízatású polgármestere. | Abszurd pénzégetések uniós forrásból | Magyarország uniós csatlakozásának 20. évfordulóján utánanéztünk, mi történt a tíz legelbaltázottabb pénzégető beruházással. Van, aminek már nyoma sincs; van, ahol a romok még láthatók; van, ami egész jól bevált; és van, ami új kihívás elé állította a helyi önkormányzatot. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/21/elbaltazott-unios-beruhazasok-kilato-lombkoronasetany-penzegetes | 2024-05-21 13:22:00 | true | null | null | Telex |
- Advertisement -
Cikkünk után a Szövetség a Hírös Városért Egyesület és a Válasszon Jövőt! Kiskun Lokálpatrióta Egyesület kifogást jelentett be a Kecskeméti Lapok Kft. múlt héten megjelent, "Szívvel lélekkel Kecskemétért - Képes önkormányzati hírlevél, 2024" című kiadványa ügyében.
Mint azt megírtuk, a többségében önkormányzati tulajdonban álló cég saját kiadásban megjelentetett egy "önkormányzati hírlevél" megnevezésű magazint, melynek címlapján a Fidesz helyi kampánymondata olvasható: "Szívvel-lélekkel Kecskemétért". Információink szerint a Helyi Választási Bizottság ma délután tárgyalja az ügyet. Korábbi cikkünkben arra is kitértünk, hogy a cég ügyvezetője korábban lemondott pozíciójáról.
A Szövetség beadványa már a tényállásban felhívja a figyelmet arra, hogy a részben önkormányzati tulajdonú Kecskeméti Lapok Kft. fő tulajdonosa a KIK-FOR Kft. és ez utóbbi 100 százalékban önkormányzati tulajdonú cég. A Kúria egy 2022-es választási kifogás nyomán már vizsgálta ezt a tulajdonosi szerkezetet és egy akkori kiadványukról megállapította, hogy
"Kecskemét MJV Önkormányzata által fenntartott, ebből következően ‘nagyrészt’ közpénzből működtetett kiadó által megjelentetett sajtótermékről van szó, ami további bizonyítás lefolytatása nélkül megállapítható."
A jogszabálysértések között a hiányos impresszumot és a jogellenes kampánytevékenység elkövetését említi a Szövetség beadványa.
Az impresszum ügyében az látják problémásnak, hogy nem szerepel minden törvény által előírt adat a kiadványban: "a ‘Szívvel lélekkel Kecskemétért’ című és ‘Képes önkormányzati hírlevél, 2024’ alcímű kiadvány utolsó oldala teljeskörű impresszumot nem tartalmaz, így jogsértőnek minősül. Az impresszumról készült csatolt fényképen ugyanis egyértelműen látszik, hogy nem került feltüntetésre a Ve. 144. § (2) bekezdése szerinti kiadásért felelős személy neve."
Korábbi cikkünkben Garaczi János (volt?) ügyvezető azt nyilatkozta, hogy "lemondtam a Kecskeméti Lapok Kft. ügyvezetői megbízatásról a gazdasági társaság legutóbbi taggyűlésén, amelyet a tulajdonosok elfogadtak. " Ennek tényét még a mai napon sem látjuk a cégbíróság által vezetett cégnyilvántartás adataiban:
A jogellenes kampánytevékenység témában pedig a szlogenek és üzenetek "nagymértékű azonosság"-át említi a Szövetség beadványa, konkrét képekkel és idézetekkel jelölve az azonosságokat.
A kifogásban végül kérik, hogy a választási bizottság állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a kiadót a további jogszabálysértéstől és szabjon ki bírságot, "tekintettel arra, hogy ilyen típusú jogszabálysértést véletlenül elkövetni nem lehet."
A Válasszon Jövőt! Egyesület beadványa jóval rövidebb, nem idéz be korábbi Kúria határozatokat és más városokban hozott döntéseket, csupán a Fidesz szlogenjének megjelenésére alapozva kéri ugyanazokat az elmarasztalásokat, mint az előző beadvány:
Információink szerint a választási bizottság mai napon tárgyalja az ügyet, a döntésről tájékoztatjuk olvasóinkat. | A választási bizottság vizsgálja a Kecskeméti Lapok Kft. különszámát | Cikkünk után a Szövetség a Hírös Városért Egyesület és a Válasszon Jövőt! Kiskun Lokálpatrióta Egyesület kifogást jelentett be a Kecskeméti Lapok Kft. múlt héten megjelent, „Szívvel lélekkel Kecskemétért – Képes önkormányzati hírlevél, 2024” című kiadványa ügyében. | null | 1 | https://kecsup.hu/2024/05/a-valasztasi-bizottsag-vizsgalja-a-kecskemeti-lapok-kft-kulonszamat-unikum/ | 2024-05-27 14:43:02 | true | null | null | Kecsup |
Közokirathamisítás és hűtlen kezelés vádjával állt először a Pécsi Járásbíróság előtt Biró Károly Kozármisleny polgármestere kedden délután. Az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetést kért az önkormányzati választáson újrázni szándékozó városvezetőre, amennyiben az elismeri bűnösségét. Ez nem történt meg, így a tárgyalás érdemi része szeptemberben kezdődik.
Több ügy évek óta tartó nyomozását még szeptemberben zárta le a rendőrség, erről részletesen ebben a cikkben írtunk. Egy feljelentés szerint a hatóságok a polgármesteri reprezentációs keret felhasználása és elszámolása körüli problémákat, a pályázati források nem cél szerinti felhasználását és a jogosulatlan gépjárműhasználatot is vizsgálták. Ezekben az ügyekben - költségvetési csalás gyanúja miatt - egy ideig a NAV is nyomozott, de nem állapítottak meg bűncselekményt.
Az ügyészség viszont úgy látja, hogy a nyomozások alapján a közokirathamisítás és a hűtlen kezelés gyanúja megalapozott. A polgármester még 2014-ben azért kötött 5 éves futamidejű életbiztosítást magára, hogy az önkormányzat havi befizetéseiből előtakarékossági alap jöjjön létre. Ezt a pénzt a város abban az esetben fizette volna ki, ha a polgármestert nem választják újra. Erről tudott is a képviselő-testület, de döntést nem hoztak róla. Erről a konstrukcióról a polgármester korábban azt mondta: az életbiztosítás kifizetése jutalom címen járt neki, és ez a hatályos önkormányzati törvénnyel összhangban van.
Ráadásul egy másik, hasonló életbiztosítás is kötött az önkormányzat, amiről a testület nem is tudott. A szerződés megkötéséről a havi díjak levonása miatt szerzett tudomást az önkormányzat pénzügyi ügyintézője, aki a lejárati díj várható összegét beállította a 2019. évi költségvetésbe. A két biztosító díjai egy soron, összevonva szerepeltek a költségvetésben.
Mindkét szerződés le is járt, de míg az egyiket a biztosító ki is fizette az önkormányzatnak, a másik összeget - a polgármester igénybejelentése alapján már - a vádlott a személyes számlájára utalták. Az ügyészség szerint így 1,6 millió forint vagyoni hátránya keletkezett az önkormányzatnak. A vád szerint a közokirathamisítást a nyomozások miatt követhette el a polgármester. Ugyanis már 2020-ban a bejelentések és vizsgálatok hatására a vádlott "hamis tényeket foglalt köziratba" annak alátámasztására, hogy korábban az önkormányzat bankkártyáit megfelelően használták, állítja az ügyészég.
Biró Károly a Telex megkeresésére érdemben ezúttal nem kívánt nyilatkozni, a korábban elmondottakat tartotta fenn. Eszerint úgy véli, politikai ellenfelei próbálják lejáratni, és az időzítés egyáltalán nem véletlen. A 2024-ben is függetlenként induló polgármester a Facebook-oldalára egy videót is feltöltött a tárgyalás után, amiben ugyanezt az álláspontját ismétli meg, és bízik abban, hogy szeptemberben bebizonyíthatja a saját igazát.
Kozármislenyben a június 9-i önkormányzati választáson Biró mellett még hárman indulnak a polgármesteri tisztségért. Mindenki függetlenként indul, de az egyik jelölt a Fidesz-KDNP támogatásával. | Hűtlen kezeléssel vádolják, de ártatlannak vallja magát Kozármisleny újrázni készülő polgármestere | Közokirathamisítás és hűtlen kezelés vádjával állt először a Pécsi Járásbíróság előtt Biró Károly Kozármisleny polgármestere kedden délután. Az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetést kért az önkormányzati választáson újrázni szándékozó városvezetőre, amennyiben az elismeri bűnösségét. Ez nem történt meg, így a tárgyalás érdemi része szeptemberben kezdődik. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/21/kozarmisleny-polgarmester-hutlen-kezeles | 2024-05-21 20:56:00 | true | null | null | Telex |
Két, a győri képviselői helyekért most is induló fideszes politikus számlázott olyan cégnek, amely a győri hulladékgazdálkodó vállalattal - GYHG - állt szerződésben, majd olyan cégeknek számlázott tovább, amelyek a kifizetések után a tatabányai cégtemetőben végezték - jelentette be a Tiszta Szívvel a Városért polgármesterjelöltje, Pintér Bence keddi sajtótájékoztatón. Pintér bizonyítékként számlákat is csatolt az anyaghoz. Az ügyben állítása szerint a legnagyobb tételek nem a politikusoknál landoltak, hanem egy felvidéki vállalkozónál. Aki a szövevényes ügyet részleteiben is meg akarja ismerni, az elolvashatja Pintér Bence hírlevelében.
A lényeg röviden annyi, hogy a GYHG Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., illetve a hasonló feladatot ellátó Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulás 2021-2022-ben több alvállalkozóval dolgozott Győrben. Ugyanígy alvállalkozókkal is szerződött a Győr-Szol, Győr közszolgáltató mamutcége.
A választási kampány előtt újságíróként dolgozó Pintér 2021-ben
próbálta megtudni, hogy az alvállalkozóknak mennyit fizettek ki a városi tulajdonban lévő cégek, köztük a GYHG és a Győr-Szol. Mostanáig nem sikerült megtudnia, ugyanis a nevezett cégek ezeket az adatokat nem adták ki neki.
A Kúriáig ment a per, harmadfokon az mondatott ki, hogy ki kell adni ezeket, hisz közadatok. Pintér Bencére legutóbb rendőrt hívtak a GYHG-nál, ugyanis megpróbált bejutni az épületbe az adatokért. Most a Telexnek azt mondta, a teljes listát továbbra sem kapta meg, ami bizonyíték hozzá került, azt ismeretlen küldte el neki név nélkül. "A végrehajtás továbbra is tart az adatokért, de mivel egy viszontpert is indítottak, így lehet, hogy újabb hónapokat kell várni."
Pintér adatai szerint a GYHG-vel egy jelenlegi fideszes városatya, és egy, a győri Fideszhez kötődő másik ember szerződött. Mindketten kormánypárti képviselőjelöltként indulnak a június 9-i önkormányzati választáson. A hozzá a napokban eljuttatott lista szerinte nem teljes, hiányolja belőle egy másik mostani fideszes képviselő fiainak a cégét, ami szerinte szintén számlázott, de nem a GYHG-nek, hanem a Győr-Szolnak. Az érintett győri képviselő a Telexnek hangsúlyozta: fiai egy jóval korábbi szerződés alapján dolgoztak anno a Győr-Szolnak alvállalkozóként, de ez nem volt számottevő része a bevételüknek. Ráadásul a munka is múlt időbe tehető, mert már nincs élő megállapodásuk a közszolgáltatóval.
A sajtótájékoztatón megkérdeztük Pintértől, hogy tudomása szerint a GYHG-t érintő számlázások mögött volt-e teljesítés. Erre egy konkrét esettel - számlával - válaszolt:
"A GYHG és a nagytérségi társulás által fizetett pénzből a felvidéki vállalkozó cége az azóta sem működő válogatószalagért, egy szenesítő berendezés megvalósíthatósági tanulmányáért, valamint egy számlákon nem részletezett szerződés részletfizetéseiként összesen 222 millió forintot fizetett a megszűnt cégeknek. Hangsúlyozom: a válogatószalag azóta sem működik."
Pintér szerint a számlák, amelyeket megkapott, valódiak, hasonlóak azokkal, amelyeket a 2021-es cikkében is használt. Szerinte ebben az ügyben messze a felvidéki vállalkozó kereste a legtöbbet, az érintett politikusok jóval kevesebbről adtak számlát, de úgy véli, kicsit sem etikus ilyen minőségben dolgozni egy önkormányzati cégnek.
A két érintett fideszes politikust is megkerestük a sajtótájékoztató után, egyikük, arra hivatkozva, hogy nem ismeri, mi szerepel Pintér hírlevelében, nem kívánt nyilatkozni. Másikuk ugyanakkor megerősítette, hogy valóban volt szerződése azzal a céggel, amely a hulladékgazdálkodókkal megállapodott. "A munkát mi elvégeztük, leszámláztuk, a cég pedig tisztességgel kifizetett minket, Az, hogy neki milyen más ügyei voltak, nem ránk tartozik." | Közpénzek vándoroltak a győri fideszes képviselőkhöz – állítja a civil polgármesterjelölt a kampányfinisben | Két, a győri képviselői helyekért most is induló fideszes politikus számlázott olyan cégnek, amely a győri hulladékgazdálkodó vállalattal – GYHG – állt szerződésben, majd olyan cégeknek számlázott tovább, amelyek a kifizetések után a tatabányai cégtemetőben végezték – jelentette be a Tiszta Szívvel a Városért polgármesterjelöltje, Pintér Bence keddi sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/21/gyor-helyi-tudositas-kozpenz-onkormanyzati-valasztas-gyor-szol-gyhg | 2024-05-21 17:44:00 | true | null | null | Telex |
A Szombathelyi Törvényszék bűnösnek mondta ki és négy év börtönbüntetésre ítélte azt a vezető beosztású orvost, aki több mint négymillió forintot fogadott el betegei hozzátartozóitól - írja a Szombathelyi Törvényszék oldalán.
A Vas Vármegyei Főügyészség többrendbeli vesztegetés bűntette miatt emelt vádat tavaly az orvossal szemben. A vádirat szerint az orvos 2013 márciusa és 2022 októbere között az irányítása alatt lévő osztályon kezelt betegek hozzátartozóitól "az egészségügyi ellátásért sokszor és ismétlődően jogtalan vagyoni előnyt kért, illetve fogadott el".
A vádirat szerint a nő 23 beteg hozzátartozóitól fogadott el rendszeresen juttatást azért, hogy az ápoltak kórházi kezelését, fekvőbeteg-elhelyezését az általa irányított osztályon biztosítsa. Az orvos a pénzt rendszerint a kórház orvosi szobájában vagy irattárában, illetve egy parkolóban vette át, és átutalással is lehetett fizetni neki.
Az orvost hat évre eltiltották az orvosi foglalkozásától, hárommillió forint pénzbüntetést kapott, és négy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától is.
Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, az orvos és védője felmentésért nyújtott be fellebbezést, így a döntés nem jogerős. | Négy év börtönbüntetésre ítélték azt a vezető beosztású orvost, aki milliókat fogadott el betegei hozzátartozóitól | A Szombathelyi Törvényszék bűnösnek mondta ki és négy év börtönbüntetésre ítélte azt a vezető beosztású orvost, aki több mint négymillió forintot fogadott el betegei hozzátartozóitól – írja a Szombathelyi Törvényszék oldalán. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/23/szombathelyi-torvenyszek-bortonbuntetes-orvos-vesztegetes | 2024-05-23 14:43:00 | true | null | null | Telex |
Érkeznek a céges beszámolók, és Mészáros Lőrinc agrárcégei közül három is közzétette már a dokumentumokat: a Viresol, a Kall Ingredients és a Kall Ingredients Trading. Mindhárom sikeres évet zárt 2023-ban, noha utóbbi társaság semmiféle tevékenységet nem végzett már, hiszen végelszámolás alatt áll.
A búzafeldolgozással foglalkozó Viresol saját tőkéje a 2022-es 11 millió euróról tavaly 24 millió euróra (4,2 milliárd forintról 9,2 milliárdra) nőtt. A belföldi értékesítésből befolyó pénz összege jelentősen esett - 24-ről 18 millió euróra -, az exportjuk nettó árbevétele viszont egy év alatt 108-ról 113 millió euróra nőtt. A nyereségük több mint megduplázódott az eggyel ezelőtti beszámoló óta, 5,4-ről 12,9 millió euróra - 2 milliárd forintról 4,9 milliárdra nőtt.
Kall Ingredients néven egyelőre két társasága van Mészárosnak, de már nem sokáig. A mezőgazdasági termékek nagykereskedelmére létrehozott Kall Ingredients Trading Kft. ugyanis végelszámolás alatt áll, tavaly semmiféle tevékenységet nem folytatott - eleve, dolgozója sem volt már. Ehhez képest a 2022-es, 5760 eurós mínusz után tavaly 15,4 millió eurós - 5,9 milliárd forintos - nyereséget tudott felmutatni. Ez mind pénzügyi művelet eredménye - árfolyamnyereség és kapott kamat kapcsolt társaságtól.
A "rendes" - kukorica feldolgozásával foglalkozó - Kall Ingredients saját tőkéje egy év alatt 18,6 millió euróról 19,3 millióra nőtt. A belföldi értékesítés nettó árbevétele ugyan csökkent - 61,8-ról 52,4 millió euróra -, de az exporté nőtt, 143 millióról 150,4-re. Összességében az előző évhez képest így is visszafogottabban volt sikeres a társaság, mert árbevétele 204,9-ről 202,8 millió euróra csökkent. Viszont, míg 2022-ben 2,1 millió eurós (804 millió forintos) volt a veszteségük, addig tavaly mindez 657 ezer eurós - 250 millió forintos - nyereségbe fordult.
A három társaság így összesen 11 milliárd 50 millió forint profitot termelt Magyarország leggazdagabb emberének. | Több mint 11 milliárdos nyereség jött össze Mészáros Lőrinc három agrárcégénél | A háromból annak lett a legnagyobb profitja, amely tavaly semmiféle tevékenységet nem végzett, és végelszámolás alatt áll. De a pénzügyi műveletek nyereségessé tették. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240524_tobb-mint-11-milliardos-nyereseg-jott-ossze-meszaros-lorinc-harom-agrarcegenel | 2024-05-24 15:16:00 | true | null | null | HVG |
Számos vegyi anyagot, köztük toxikus nehézfémeket találták a kutatók különböző tamponmárkák termékeinél. A vegyületek hangzása rossz, a jó hír viszont az, hogy a mennyiségük elenyésző. Az már sokkal aggasztóbb, miért csak most, évtizedekkel elterjedésük után vizsgálták a tamponok szennyezettségét.
A magyar jazz története egyúttal a hazai kultúra és társadalom tragikus hányattatásainak is a krónikája. Szántó T. Gábor: A jazzprofesszor (Rögtönzések életre, halálra) című regényéből talán többet megértünk abból, hogy miért vagyunk pont ilyenek mi, magyarok. | Nem tesz le a Szuverenitásvédelmi Hivatal arról, hogy titkokat húzzon ki az ügyvédekből | Megjött az étvágya a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak: azt szeretné, hogy még az ügyvédek titkai se maradhassanak rejtve előtte. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240524_hvg-ugyvedek-szuverenitasvedelmi-hivatal-lanczi-tamas-nem-mutiba-keszult | 2024-05-24 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Pert nyert a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. ellen Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke és országgyűlési képviselője. Ennek értelmében a cégnek ki kell adnia a támogatási szabályzatokat, valamint a döntéseket előkészítő tanácsadó testület javaslatait tartalmazó dokumentumokat.
Komjáthi Imre azért perelte be a céget, hogy tisztán lehessen látni a döntések hátterét, a bíróság pedig első fokon mindenben igazat adott az MSZP társelnökének, így hamarosan fény derülhet arra is, hogy mire kértek és kaptak pénzt a támogatottak.
Komjáthi a közleményében arról ír, hogy lassan 10 éve osztja az állami lottócég szponzorpénzeit a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft., de ez a pénzosztás átláthatatlan. A nyilvánosságra került információk alapján ez a vállalat egy kifizetőhelynek is minősíthető, hiszen udvari zenészek mellett a kormánynak rendszeresen színpadot ácsoló Rákóczi Szövetség is kap támogatást. | Közzé kell tennie a Szerencsejáték Zrt.-nek, hogy mi alapján tömi ki tízmilliókkal a kormányhoz közeli személyeket, cégeket | Rogán Antal és népi zenekara az évek során szépen megszedte magát az állami lottócég szponzorpénzeiből. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240524_atlathatosagra-kotelezik-a-ner-kedvenc-penzosztojat-a-szerencsejatek-zrt-t | 2024-05-24 16:09:00 | true | null | null | HVG |
Van, amikor a propaganda nem túloz: a kormánynak semmi sem drága, ha munkahelyteremtésről van szó. Tavaly például 300 milliárd forintot költött el jelentős részben különféle multiknál 1918 új állásra - azaz egyenként 154 millió forintot. Ahhoz képest, hogy a költségvetési hiány még az emelt célnál is 1,2 ezermilliárd forinttal magasabb lett, ez igazán figyelemre méltó bőkezűség. A történelmi rekordot jelentő összeget a kabinet úgynevezett egyedi kormánydöntésekkel (ekd) osztotta szét; a korábbi csúcsév 2021 volt szűk 250 milliárd forinttal.
A munkahelyteremtési pénzekért cserébe a vállalkozásoknak eredetileg új állások teremtését - és megtartását - kellett vállalniuk, ám ez ma már láthatóan nem követelmény. A fordulópont 2020-ban volt, akkor jelentek meg az első "állás nélküli" állástámogatások, ma pedig már az ilyenek alkotják a szerződések többségét. Tavaly az Orbán-kormány összesen 203 ilyen típusú döntést hozott - néhányszor egyazon céggel vagy cégcsoporttal kapcsolatban -, és ezek közül mindössze 21 esetben kellett konkrét pluszlétszámot vállalni. | Átláthatatlanul mennek az adófizetők százmilliárdjai állásteremtésre, és ezért már állást se nagyon kell teremteni | A pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie. A kormány főleg akku- és autóipari multik bővítéseit finanszírozta, valamint Mészáros Lőrinc cégeinek energiahatékonyságát. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240528_hvg-munkahelyteremtes-allastamogatas-fidesz-kozeli-meszaros-akkugyarak | 2024-05-28 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Molnár Gyula MSZP-s politikusként 2002 és 2010 között volt a főváros XI. kerületének polgármestere. 2010-ben elbukta az önkormányzati választást a Fidesz jelöltjével szemben, aki 2019-ig vezette a kerületet. Akkor viszont a DK-s László Imre, az ellenzék közös jelöltje kapta a legtöbb szavazatot. László Imre 2022 óta foglalkoztatja tanácsadóként Molnár Gyulát, akinek kezdetben havi bruttó 800 ezer forintot, tavaly szeptember óta pedig havi bruttó 1,2 millió forintot fizet ezért az önkormányzat.
A megbízás szerint Molnár kapcsolatot tart a kerületi egyházakkal, működteti az Újbudai Tanácsadó Testületet, és szakmai javaslatokat tesz a polgármesternek. Kérdésünkre az újbudai önkormányzat azt közölte, hogy a volt MSZP-s politikust "tudása, a kerület vezetőjeként szerzett tapasztalata, Újbuda iránt érzett elkötelezettsége teszi alkalmassá ezekre a feladatokra".
Molnár Gyula a rendszerváltás óta az MSZP tagja, 1998-2000 között alelnöke, 2016-2018 között elnöke, és másfél évtizeden át országgyűlési képviselője volt. Szocialista politikusként 2002-ben és 2006-ban is megválasztották a lakosok a főváros XI. kerülete, Újbuda polgármesterévé. 2010-ben kiesett a parlamentből, és az önkormányzati választást is elvesztette. Újbudán ugyanis 2010-ben és 2014-ben is a Fidesz jelöltjét, Hoffmann Tamást választották polgármesternek a helyiek.
MSZP-sből lett DK-s tanácsadó
2019-ben viszont az ellenzék közös jelöltje, a DK-s László Imre kapta a legtöbb voksot, azóta ő vezeti a XI. kerületet. Molnár Gyula közben, a 2018-as országgyűlési választáson újra parlamenti mandátumot szerzett az MSZP színeiben. 2021-ben viszont a párt kizárta a soraiból, mert a politikus újbóli megválasztása esetén a DK frakciójába akart beülni az Országházban. Ez végül nem jött össze, mert Molnár 2022 áprilisában nem jutott be a parlamentbe, de bő egy hónappal később belépett a DK-ba.
Nagyjából ezzel egyidőben kapta az első közpénzes megbízását az akkor már DK-s vezetésű újbudai önkormányzattól, és ez a kapcsolat a mai napig tart.
Molnár Gyulát 2022 május eleje óta tanácsadóként foglalkoztatja a XI. kerület, és 2023 ősze óta ezért havi bruttó 1,2 millió forintot kap az önkormányzattól.
A legutóbbi, 2024. január 30-án kelt szerződés a birtokunkban van, ebben az szerepel, hogy Molnár idén 2024. január 1. és október 31. között szakértői és tanácsadói tevékenységeket lát el a XI. kerületi önkormányzat részére.
Három részre bontva részletezi a dokumentum a politikus feladatait:
szervezi és működteti az Újbudai Tanácsadó Testület munkáját,
kapcsolatot tart a kerületi egyházak vezetőivel,
illetve László Imre polgármester fővárosi képviselői munkájához szakmai javaslatokat készít.
A megbízási szerződésben nevesített Újbudai Tanácsadó Testület a polgármester Facebook-bejegyzése szerint 2022. március 31-én tartotta meg alakuló ülését. Molnáron kívül tagja még Baumgartner Antal, Bernárd János, Bodrogi Gyula, Prof. Dr. Farsang Csaba, Homolay Károly, Jáki Mónika, Dr. Kóródi Mária, Köllő Miklós, dr. Kürti Sándor, Szesztay András.
A polgármester azt írta, hogy a testület tagjai "Vállalták, hogy tudásukkal és tapasztalatukkal segítik kerületünk fejlődését, az újbudai polgárok, a kerület életét formáló civil szervezetek, a mindenkori polgármesteri vezetés igényeire és tudására támaszkodva".
2022 májusa óta fizetik Molnárt
A részletek megismerése érdekében kérdéseket küldtünk az önkormányzatnak. Először is azt kérdeztük, hogy az általunk megismert, 2024-es szerződés valós-e, és ha igen, pontosan milyen feladatokat lát el a volt MSZP-s politikus a megbízás keretében a XI. kerületben.
Emellett azt is megérdeklődtük, hogy az újbudai önkormányzat 2019 óta (László Imre polgármesterré választása óta) milyen esetleges további szerződéseket kötött Molnárral - hiszen az idei szerződésben említett tanácsadó testület 2022 tavasza óta működik.
A XI. kerület sajtóreferense gyorsan és részletesen válaszolt a kérdéseinkre. Megerősítette, hogy az Átlátszó birtokába került 2024-es szerződés az önkormányzat és Molnár Gyula között valós. A politikus feladatait az alábbiak szerint részletezte:
"egyezteti, milyen eseményen, találkozón ki képviselje az önkormányzatot, illetve maga is szervez egyeztetést az egyházak és a kerület vezetése között. Ezek eredményeként együttműködési megállapodások születtek, születnek, a kerületben élők segítéséről, épületfelújításról, szoboravatásról. Feladatai közé tartozik a rendkívüli polgármesteri fogadóórák megszervezése, lebonyolítása, után követése.
Molnár Gyulát tudása, a kerület vezetőjeként szerzett tapasztalata, Újbuda iránt érzett elkötelezettsége teszi alkalmassá ezekre a feladatokra. A munkájáról napi rendszerességgel egyeztet a polgármesterrel, havonta 4-5 találkozót szervez meg és bonyolít le, heti rendszerességgel készít szakmai anyagokat a vezetés számára."
A további szerződésekre vonatkozó kérdésünkre is részletes választ kaptunk, miszerint Molnárnak 2019 óta 4 szerződése volt az önkormányzattal:
2022.05.03.-2023.02.28. Közszolgálati jogviszony, pozíciója önkormányzati vezető tanácsadó (800 000 /hó)
2023.03.01.-2023.08.31. Közszolgálati jogviszony, pozíciója önkormányzati vezető tanácsadó (867 000/hó)
2023.09.01.-2023.12.31. Megbízási jogviszony, szakértői, tanácsadói tevékenység (1 247 500/hó)
2024.01.01.-2024.10.31. Megbízási jogviszony, szakértői, tanácsadói tevékenység (1 247 500/hó)
Mivel a birtokunkban lévő 2024-es szerződésben szereplő 1,2 milliós összeg bruttó, feltételezzük, hogy a többi/korábbi is az. Ha az összegeket végigszorozzuk a megbízások időtartamával, akkor az jön ki, hogy Molnár Gyulának 10 hónapig havi 800 ezer forintot, aztán 6 hónapig 867 ezret, majd 14 (4+10) hónapig 1,2 millió forintos megbízást adott a XI. kerület.
Ez a jelenleg érvényben lévő megbízás lejártáig összesen 30,6 millió forint.
Nehéz megtalálni a szerződést
Kérdéseink elküldése előtt az önkormányzat honlapján próbáltunk informálódni Molnár Gyula kerületi megbízásairól, azonban nem jártunk sikerrel. Az Üvegzseb-menüpontban ugyanis az idei szerződés nem szerepel a megfelelő helyen, az 5 millió forintot elérő szerződések között. Pedig ott kéne lennie, hiszen a Molnárnak 10 hónapon keresztül kifizetett 1,2 millió forintos megbízási díj 12 milliós végösszege bőven túllépi ezt a törvényben megszabott közzétételi értékhatárt.
Az önkormányzatnak elküldött kérdéseink között ezért az is szerepelt, hogy a Molnár Gyulával kötött idei megállapodás (akkor, ugye, még nem tudtunk a többiről) miért nincs fent a honlapon az Üvegzsebben lévő szerződéslistákon.
Erre a kérdésünkre sajnos nem kaptunk választ a sajtóreferenstől, aki azonban közölte a korábbi megbízások adatait, így azokat is elkezdtük keresgélni az önkormányzat közzétételi listáiban. De hiába,
a Molnár Gyulával kötött szerződéseket nem könnyű megtalálni.
Emiatt újra megkérdeztük a sajtóreferenstől, hogy miért nem szerepelnek a megállapodások a közzétételi listákon, de nem lettünk sokkal okosabbak. A XI. kerületi önkormányzat munkatársa először türelmünket kérte a válaszhoz, majd azt írta, hogy "Újbuda Önkormányzata az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. sz. mellékletben előírt rendelkezéseit betartva teszi közzé az általa kötött szerződéseket".
Hosszas kereséssel elérhető az önkormányzati honlapon egy másik Üvegzseb-menüpont Szerződések 2024 alcímmel, ahol megtalálható a Molnárral idén januárban kötött megállapodás. Tehát tényleg közzétették az idei szerződést, csak nem könnyű megtalálni. A Szerződések 2023 és a Szerződések 2022 fülön pedig nem szerepelnek a Molnár Gyulának adott megbízások, pedig legalább a tavaly őszinek ott kéne lennie.
Molnár Gyula a Facebook-oldala szerint sokat nyüzsög a kerületben, de a közpénzes újbudai megbízása kissé meglepő annak fényében (is), hogy László Imre polgármester 2022 novemberében kinevezte kabinetvezetőnek, ami ellen az újbudai ellenzék (a Momentum, a Párbeszéd, az LMP és az MSZP) képviselői hevesen tiltakoztak, Molnár pedig 2023 januárjában bejelentette, hogy nem fogadja el a pozíciót.
Molnár akkor így indokolta a döntést: "Teszem mindezt azért, mert jelen pillanatban úgy és akként látom: a szerepvállalásom nehezen értelmezhető helyzeteket szül, amelyek gyengíthetik azt a szándékot, hogy a kerület koalíciós vezetése rendben tegye a dolgát a városért, a kerületért, mindannyiunk boldogulásáért." Úgy tűnik viszont, hogy a tanácsadói megbízás elfogadásával kapcsolatban nem voltak ilyen aggályai.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: László Imre és Molnár Gyula 2019-ben (fotó: Molnár/Facebook) | Molnár Gyula havi 1,2 millió forintért ad tanácsokat az újbudai polgármesternek | Molnár Gyula MSZP-s politikusként 2002 és 2010 között volt a főváros XI. kerületének polgármestere. 2010-ben elbukta az önkormányzati választást a Fidesz jelöltjével szemben, aki 2019-ig vezette a kerületet. Akkor viszont a DK-s László Imre, az ellenzék közös jelöltje kapta a legtöbb szavazatot. László Imre 2022 óta foglalkoztatja tanácsadóként Molnár Gyulát, akinek kezdetben havi bruttó 800 ezer forintot, tavaly szeptember óta pedig havi bruttó 1,2 millió forintot fizet ezért az önkormányzat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/02/molnar-gyula-havi-12-millio-forintert-ad-tanacsokat-az-ujbudai-polgarmesternek/ | 2024-05-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Néhány hete a Greenpeace Magyarország közleménye alapján írtunk arról, hogy az Éltex Kft. salgótarjáni telephelye mellett rákkeltő szennyezőanyag folyt a Salgó-patakba. A cég közleménye szerint a szennyezés nem tőlük származik, s azt is írták, hogy a telepükön még nem folytatnak hulladékkezelést. A szerkesztőségünkhöz eljutott fotókon viszont lítium-ionos akkumulátor felirat szerepel a salgótarjáni telephelyen tárolt hulladékok csomagolásán. A Greenpeace által több mint egy hónapja értesített hatóságok eddig nem közöltek semmilyen vizsgálati adatot a Salgó-patakban kimutatott szennyezés eredetéről, okáról és mértékéről.
Április közepén számoltunk be arról, hogy a Salgó-patakban helyi lakosok március közepén szennyezést észleltek, s erről értesítették a Greenpeace Magyarország szakembereit.
A környezetvédő szervezet március 18-án mintát vett a szennyvízből, majd akkreditált laborvizsgálatot végeztetett. Közleményük szerint az Éltex Kft. hulladékkezelő telephelyéről kifolyó anyagban rákkeltő hatású vinil-klorid, valamint toxikus hatású diklóretének voltak kimutathatók. A Greenpeace azonnal értesítette az illetékes hatóságokat, akik azonban azóta sem nyilatkoztak a szennyezésről.
Közleményekben üzentek
A Greenpeace közleménye és az erről szóló sajtóhírek megjelenése után az Éltex Kft. szintén közleményt adott ki (ezzel frissítettük is a szennyezésről szóló cikkünket - a szerk.). A cég azt állítja, hogy a szennyezőanyag nem a telephelyéről származik. Mint írják: "a szennyezés befolyási pontja lokalizálható, a szomszéd telephelyről a volt Salak gyűjtő osztályozó területről a csapadékvízzel mosódik a vastartalmú vegyület a Salgó patakba".
A cég közleményében azt is írja: "Az Éltex Kft. még nem folytat hulladék kezelési tevékenységet a Salgótarjáni telephelyén, mivel beruházásokat kell még befejeznünk a hatósági engedély megszerzéséhez", és ehhez hozzáteszik, hogy a kft. "nem bont, nem dolgoz fel akkumulátort, vagy akkumulátor hulladékot".
A Greenpeace Magyarország reagált a cég állításaira. Megismételték, hogy a helyszíni tapasztalataik szerint a szennyezés az Éltex Kft. telephelyéről folyt ki, mert a mintavételi pont egyértelműen az Éltex Kft.-hez tartozó területen található. Emellett valószínűtlennek nevezték, hogy az illékony vinil-klorid egy korábbi szennyezés kimosódásában ilyen koncentrációban lenne jelen a patakvízben.
Reagáltak arra is, hogy a cég kifogása szerint a mintavétel nem akkreditáltan történt. "A Greenpeace szakértői évtizedek óta nem akkreditáltan, de szigorú mintavételi protokoll szerint eljárva vesznek mintákat. Azt, mint minden esetben, már akkreditált méréssel, az Eurofins Magyarország laboratóriumában vizsgálták ki" - olvasható a környezetvédelmi szervezet közleményében.
Most is tárolhatnak selejtes aksikat
Korábban megírtuk, hogy a katasztrófavédelmi hatóság 2023-ban megtiltotta a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatását az Éltex Kft. számára. Az 1 millió forintos bírságot kiszabó határozat szerint ugyanis hiányoztak a tűzvédelmi berendezések a telephelyen, ahol korábban 600 tonna tűzveszélyes akkumulátor-hulladékot tároltak.
A katasztrófavédelmi hatóság határozata "a tűzvédelmi követelmények teljesítéséig, de legfeljebb 45 napig" tiltotta meg hulladék gyűjtését, raktározását és hasznosítását, és a tűzvédelmi megfelelőség igazolását 2023. március 31-i, illetve április 30-i határidővel írta elő.
A cég 2024. április 16-i közleménye azonban arra utal, hogy további beruházásokat kell megvalósítaniuk ahhoz, hogy a tevékenység folytatására engedélyt kapjanak. A katasztrófavédelmi hatóságtól ezért közadatigénylésben kértük ki az újabb, a telephely ellenőrzésére és az ott folyó tevékenységre vonatkozó határozatokat, választ azonban még nem kaptunk.
Ugyanakkor hulladékgazdálkodási tevékenységre utal egy közadatigénylésünkre megkapott, 100 ezer forintos bírságot kiszabó, 2024-es kormányhivatali határozat. Eszerint az Éltex Kft. azt nyilatkozta, hogy 2023. április 26-a óta nem tárol hulladékot a telephelyen. A kormányhivatal ezt követően helyszíni szemlét tartott a telepen, melyről ezt írta: "A szemle során a hulladéktároló hely is megtekintésre került, amely alapján a Kormányhivatal megállapította, hogy az ott tárolt hulladékok mennyisége a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent, azonban nem volt üres, mint ahogyan azt jelen eljárásban Kötelezett nyilatkozatával állította." Az akkumulátor-hulladékot azonban a határozat szerint egy későbbi ellenőrzés időpontjára elszállították, a bírságot a hiányos, illetve ellentmondó nyilvántartási adatok miatt szabta ki a hatóság.
Viszont hulladékkezelést igazolnak azok az Átlátszóhoz eljutott, idén áprilisban készült fotók, melyek a salgótarjáni telephelyen jelenleg tárolt hulladékot mutatják - ezek egyikén a csomagoláson a LITIUM ION BATTERIES felirat látható.
A dokumentumok és a fotók tehát azt tanúsítják, hogy az Éltex most is hulladékgazdálkodást folytat a telephelyen - azaz ha "bontás" és "feldolgozás" nem is történik, aksik tárolását jelenleg is végzi a cég.
Ráadásul a fotók szerint a hulladékot a szabadban tárolják, holott korábban már 1,3 millió forintos bírságot szabott ki a cégre a Nógrád Megyei Kormányhivatal a "mindenféle védelem nélkül", szabadban tárolt, 32 tonna össztömegű lítium-ionos akkumulátor miatt. A telep üzemeltetője akkor úgy nyilatkozott, hogy csak "tévedés" történt, mivel a termékek "túl nedvesek" voltak a csarnokban való elhelyezésre.
Írásban kerestük az Éltex Kft.-t, rákérdezve, hogy jelenleg milyen hulladékot raktároznak, illetve milyen tevékenységet végeznek a salgótarjáni telephelyen, de a cégtől többszöri megkeresésünkre sem érkezett válasz.
Vízügyi hatóság: még zajlik a Salgó-patak szennyezésének kivizsgálása
Az Éltex Kft. a vízszennyezés kapcsán 2024. április 29-én egy bejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán, mely szerint "hiteles mérési eredmények" alapján állítják, hogy nincs közük a Salgó-patakba került szennyezéshez.
A bejegyzés szerint a vízügyi hatóság a cég kérésére megküldte nekik egy újabb, április 16-i vízmintavétel vizsgálati eredményeit - a mérési jegyzőkönyvek a posztban nem szerepelnek -, s ezek arról tanúskodnak, hogy nincs határérték feletti szennyezés a Salgó- és Tarján-patakban. Ezek alapján kijelentik, hogy "a Greenpeace állításai megalapozatlanok. A mérgezés szó pedig kifejezetten irreális és hangulatkeltő".
Megkerestük a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amely vízügyi hatóságként a vizsgálatokat végezte, hogy lezárult-e már a szennyezés ügyében indított eljárás és ennek eredményei hol érhetők el. Azt válaszolták:
"A bejelentés panasztörvény szerinti kivizsgálása, ennek részeként a szükséges információk begyűjtése, illetve kiértékelése jelenleg is folyamatban van.
A vízvédelmi hatóság a vizsgálati jegyzőkönyvekről és a megállapításokról csak az eljárás lezárását követően adhat tájékoztatást."
Megkerestük a Greenpeace-t is, hogy véleményezzék az Éltex posztjában szereplő, "hiteles" mérések nyomán levont következtetéseket. Simon Gergely, a Greenpeace vegyi anyag szakértője az alábbi választ küldte:
"A Greenpeace dokumentált egy március 18-i szennyezést, amikor az Éltex Kft. telephely területéről a megfigyelések szerint napokon át (a hosszú hétvégén) folyt ki vöröses anyag, ami a mérésünk időpontjában nagyon jelentős (814 mikrogramm/liter), az emberi egészségre rendkívül veszélyes, rákkeltő vinil-kloridot és egyéb szennyezőket tartalmazott. Az Éltex Kft. közleménye egy április 16-i mintavételre hivatkozik, amikor a hatósági mérések már nem mutattak ki a mi mérései eredményeinkhez viszonyítva jelentős szennyezést. Semmilyen összefüggést nem látunk azonban a március 18-i szennyezés és az április 16-i mintavétel eredményei között, különösen, hogy ebben az időszakban nem volt tapasztalható a márciusi kiömléshez fogható, szemmel látható szennyezés. A vinil-klorid, mint azt a közleményünkben is írtuk, illékony anyag, egy hónappal a szennyezés után nyilván semmi nyoma nem marad. Így az Éltex állítása, hogy ez alapján a "Greenpeace állításai megalapozatlanok" , a közvélemény félrevezetése.
Az Éltex azon állítása, hogy "a patak vize még az Éltex Kft. telephelyére való belépési pont előtt már vinil-kloridot, diklór-etilént és arzént is tartalmaz" , szintén semmilyen módon nem ad megnyugtató választ a felvetéseinkre, s nem nem tisztázza a helyzetet. A pataknak az Éltex Kft. telephelyére történő befolyás előtti szennyezettsége és az Éltex telephelyéről kifolyó mérgekkel teli kiömlés összefügghet, ám ennek tisztázása a hatóság feladata.
A Greenpeace március 19-én bejelentést tett a hatóságoknak, kérve az akkor még látható szennyezés kivizsgálását, illetve tájékoztatást kértünk a vizsgálatról és a szennyezéssel kapcsolatos intézkedésekről. Sajnálatos módon, bár azóta a mérési eredményeket is megküldtük az illetékes hatóságoknak, semmilyen érdemi választ nem kaptunk."
Bodnár Zsuzsa
Nyitókép: Az Éltex Kft. salgótarjáni hulladéktelepének, az egykori Acélárugyárnak a bejárata és a salgótarjáni telepen jelenleg tárolt hulladék (Fotómontázs olvasói felvételek alapján) | Fotók tanúsítják, hogy akkumulátor-hulladékot tárolnak a salgótarjáni Éltex-telepen | Néhány hete a Greenpeace Magyarország közleménye alapján írtunk arról, hogy az Éltex Kft. salgótarjáni telephelye mellett rákkeltő szennyezőanyag folyt a Salgó-patakba. A cég közleménye szerint a szennyezés nem tőlük származik, s azt is írták, hogy a telepükön még nem folytatnak hulladékkezelést. A szerkesztőségünkhöz eljutott fotókon viszont lítium-ionos akkumulátor felirat szerepel a salgótarjáni telephelyen tárolt hulladékok csomagolásán. A Greenpeace által több mint egy hónapja értesített hatóságok eddig nem közöltek semmilyen vizsgálati adatot a Salgó-patakban kimutatott szennyezés eredetéről, okáról és mértékéről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/05/08/fotok-tanusitjak-hogy-akkumulator-hulladekot-tarolnak-a-salgotarjani-eltex-telepen/ | 2024-05-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. Ebből a pénzből Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintot kapott a szállodái fejlesztésére. A Transparency International Magyarország hosszas pereskedés után megkapta a támogatási papírokat, és a többezer oldalnyi dokumentumhoz hozzáférést biztosított az Átlátszónak. Az iratok többsége nem túl érdekes, de megérte átnyálazni őket. Kiderül belőlük, hogy bilikre és WC-kefékre is kértek állami támogatást Mészáros Lőrinc szállodái - de nem kaptak, mert túl olcsó termékeket írtak be a költségvetésbe.
2020-ban, a gigantikus turisztikai támogatások évében az államtól majdnem 18 milliárd forintot kapó Hunguest Hotels tulajdonosa, Mészáros Lőrinc lelkesítő beszédet tartott a nevét viselő alapítvány által támogatott felsőoktatási hallgatóknak. A falusi gázszerelőből néhány év alatt hazánk leggazdagabb emberévé vált Mészáros arról beszélt az ösztöndíjas fiataloknak, hogy a siker legfontosabb összetevője a folyamatos munka, de kell hozzá bátorság, vakmerőség, és természetesen szerencse is. "Azt hiszem, elmondhatom, hogy sikeres vagyok. Persze azért ehhez sokat kellett tenni." - mondta.
A kormány 2020-ban rekordösszegű közpénzzel támogatta a koronavírus miatti lezárások által nehéz helyzetbe került turisztikai szektort. Az elméletben jól hangzó intézkedés megvalósítása viszont a megszokott fideszes módon történt. A Kisfaludy-program pénzeinek nagy része ugyanis kormányközeli szereplőknél landolt. Néhány egyedi esetről az Átlátszó is beszámolt, a 2018 és 2021 közötti támogatásokat elemezve pedig a Válasz Online közölte a sokkoló adatot, miszerint az igénylők fél százaléka kapta a támogatások kétharmadát. A 24.hu cikksorozatban foglalkozott a Kisfaludy-programmal, amiből leginkább a Fidesz holdudvarára öntötték a közpénzt, ráadásul teljesen átláthatatlanul.
Pereskedés, kifeketézés
A Transparency International Magyarország (TI) szerette volna megismerni néhány projekt pályázati anyagát, ami alapján támogatást kaptak a beruházások. Ennek érdekében 2021 áprilisában közadatigénylést nyújtott be a TI a programot bonyolító állami céghez, a Kisfaludy2030 Zrt.-hez, ám az megtagadta a válaszadást. A civil szervezet ezért pert indított néhány projekt, köztük a Hunguest Hotels Zrt. támogatási anyagaiért.
A bíróság első- és másodfokon is a TI-nak adott igazat, és a kért adatok kiadására kötelezte a Kisfaludy2030 Zrt.-t. Az állami cég a Kúriánál fellebbezett a jogerős ítélet ellen, de hiába: a legfelsőbb bírói szerv is az adatok kiadására kötelezte a Magyar Turisztikai Ügynökség felügyelete alá tartozó vállalatot. A Kisfaludy2030 Zrt. ezután megkezdte az adatszolgáltatást, ám nagyon rafináltan, a "kíváncsiskodó" civilek dolgát lehetőleg minél jobban megnehezítve.
"A Hunguest szállodák és a Club Aliga támogatására vonatkozó anyagokat összesen 16 e-mailben, mintegy 2500 darab, oldalanként külön-külön befényképezett PDF-ben küldte el. Méghozzá oly módon, hogy a Kisfaludy2030 Zrt. a dokumentumokat egyenként feltöltötte a saját tárhelyére és külön jelszóval védett linkeken, 5 napon belül, egyetlen alkalommal tette letölthetővé a saját oldaláról." - számolt be róla a TI.
De itt még nem volt vége az állami cég trükkjeinek: "Ráadásul számos, az adófizetők által finanszírozott munkaórát fordítottak arra, hogy használhatatlanná tegyék a dokumentumáradatot.
A rendelkezésre bocsátott iratok jelentős részét az adatszolgáltatást megelőzően olvashatatlanná tették.
Egyes dokumentumokat teljes egészében fekete színezéssel takartak el. (...) Olyan dokumentum is bőven akadt, amit miniatűr méretűre kicsinyítve tettek olvashatatlanná." A döntéshozók, bírálók személyét pedig a Kisfaludy Zrt. egyáltalán nem adta ki.
A civil szervezet ezért levélben szólította fel az állami céget a bírósági ítéletben foglaltak maradéktalan és mihamarabbi teljesítésére. Ennek eredményeképpen a Kisfaludy2030 Zrt. megismételte az adatok kiadását: nagylelkűen már 15 napos letöltési idővel és a kitakarások, valamint miniatürizálás nélkül. A döntéshozók és bírálók személyét viszont továbbra sem árulták el. A TI emiatt feljelentést tett, a rendőrség pedig nyomozást indított közérdekű adattal visszaélés vétség elkövetésének gyanúja miatt - az eljárás állásáról nincs friss hír.
14 szállodának 17,7 milliárd forint
Az akkor összesen tizennyolc szállodát birtokló Hunguest Hotels Zrt. majdnem nyolc éve, 2016 őszén került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe a korábbi tulajdonostól, Leisztinger Tamástól. Az MSZP-közeliként ismert üzletember néhány hazai és külföldi hotelt megtartott magának, így Mészáros összesen tizennégy magyarországi Hunguest-szállodát szerzett meg az adásvétellel. Két évvel később, 2018 nyarán a Mészáros-lánc megvette Leisztingertől a szegedi gyógyfürdőt, továbbá még egy hazai és három külföldi szállodát is.
2020 márciusában elérte hazánkat a koronavírus-járvány első hulláma, és a vírus terjedésének csökkentése érdekében a kormány - több más országhoz hasonlóan - korlátozó intézkedéseket vezetett be. Az iskolák mellett bezártak egy időre a vendéglátóegységek és szálláshelyek is, emiatt a turisztikai szektor súlyos anyagi veszteségeket szenvedett el.
A károk enyhítése érdekében a kormány 2020 májusában bejelentette, hogy a 2017 óta működő Kisfaludy-program részeként rekordösszegű állami támogatással segíti az érintetteket. "Minden magánszálláshely szobánként 1 millió forint támogatást kap felújításra még az idén" - jelentette be akkor Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója.
A magasztos ötlet megvalósítása viszont a szokásos fideszes módon zajlott: az állami támogatásokat átláthatatlan módon osztották ki, és a rengeteg közpénz nagy része a kormánypárt köreinél landolt. A Transparency International Magyarország (TI) is felhívta a figyelmet a problémákra "Szoba kiváltsággal" című, 2021-ben megjelent tanulmányában, amiben kiemelték, hogy "a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó
Hunguest Hotels szállodalánc létesítményei nyerték el a 2020-ban kiosztott rekordösszegű támogatások közel tizedét, csaknem 18 milliárd forintot".
A Kisfaludy-programban a Hunguestnek megítélt támogatások szállodánként:
Hunguest Hotel Aqua-Sol (Hajdúszoboszló): 1,59 milliárd Ft
Hunguest Hotel Béke (Hajdúszoboszló): 1,29 milliárd Ft
Hunguest BÁL Resort (Balatonalmádi): 1,45 milliárd Ft
Hunguest Bük (ex-Répce, Bük): 1,47 milliárd Ft
Hunguest Grandhotel Galya (Mátraszentimre): 1 milliárd Ft
Hunguest Hotel Forrás (Szeged): 1,3 milliárd Ft
Hunguest Hotel Flóra (Eger): 2,86 milliárd Ft
Hunguest Hotel Freya (Zalakaros): 420 millió Ft
Hunguest Hotel Gyula (ex-Erkel, Gyula): 996,6 millió Ft
Hunguest Hotel Helios (Hévíz): 1 milliárd Ft
Hunguest Hotel Pelion (Tapolca): 1,95 milliárd Ft
Hunguest Hotel Panoráma (Hévíz): 458 millió Ft
Hunguest Hotel Saliris (Egerszalók): 994 millió Ft
Hunguest Hotel Lifestyle (Mátraháza): 819,3 millió Ft
Mészáros Lőrinc, a szállodaláncot (is) birtokló leggazdagabb magyar 2021 szeptemberében az Indexnek adott nagyinterjúban osztotta meg az ezzel kapcsolatos gondolatait. Elmondta, hogy a cége a hotelek 100 feletti szobaszáma miatt csak a harmadik, utolsó körben tudott pályázni, "tehát a Hunguest a sor végén volt, nagyon helyesen, hiszen elsőként a kisebbeket kell megsegíteni. Ugyanakkor a szállodalánc 14 szállodáját érintő, Magyarország eddigi legnagyobb szállodarekonstrukciója elodázhatatlanná vált."
Mészáros ekkor közölte azt is, hogy "Amikor az ellenzék a Hunguest Hotelst, Magyarország legnagyobb szállodaláncát támadja, a magyar munkavállalókat, családtagjaikat, tulajdonképpen az országot bojkottálja."
Néhány nappal az interjú után a Hunguest-láncot birtokló Mészáros-cég arról számolt be, hogy az egyik szállodát, a Grandhotel Galyát eladták. Hozzátették, hogy a Kisfaludy-programban a hotelnek megítélt 1 milliárd forintos támogatástól elállnak, a már megkapott előleget pedig visszafizetik az államnak.
A vevő nevét ugyan nem közölték, de később a Válasz Online megírta, hogy a mátraszentimrei szállodát egy olyan üzletember vette meg, aki a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető. Kicsit később, 2021 októberében Tiborcz egyik cége jelentette be, hogy megvette a Hunguesttől a Mátraházán található Lifestyle hotelt - azt viszont nem tudni, hogy itt mi lett a szállodának megítélt 819 millió forintos állami támogatás sorsa.
A Kisfaludy 2030 Zrt. honlapján elérhető, 2476 oldalas (!) táblázat szerint, ami a támogatási adatokat is tartalmazza, az állami cég 2022-ben három részletben összesen bő 3,9 milliárd forint támogatást vont vissza a Hunguest Hotels Zrt.-től. Azt azonban nem közölték, hogy pontosan miért.
WC-kefékre és kislámpákra is kértek támogatást
Az állami cég a hosszas pereskedés után több ezer oldalnyi PDF-ben adta ki a TI-nak a Mészáros Lőrinc szállodái felújítására adott támogatások részleteit. A dokumentumkupac nagy része nem túl érdekfeszítő olvasmány, többségük az egyes hotelek támogatási kérelme - amelyek mindegyike hosszasan részletezi az adott szálloda jelenlegi állapotát, földrajzi elhelyezkedését, fejlesztési elképzeléseit és azok várható/remélt hatásait.
Az iratok kisebb része a Kisfaludy 2030 Zrt. által írt kedves értesítő levél az állami támogatások megítéléséről, illetve maguk a támogatói okiratok. Sikerült azonban néhány igazi gyöngyszemre is rábukkanunk a rengeteg, szinte teljesen egyforma papír között.
A Hunguest Hotels Zrt. hévízi szállodája, a Helios támogatása például nem ment teljesen simán. A Kisfaludy 2030 Zrt. levele szerint itt ugyanis az elszámolható költségeket 11,6 millió forinttal csökkentették, mert a hévízi hotel költségtervébe a Hunguest beleírt ekkora összértékű termékeket:
630 darab olvasólámpát, egyenként 13.600 forintért
210 darab toalettpapír-tartó és WC-kefe szettet egyenként 14.790 forintért
Azonban itt jön a csavar: ezeket a tételeket nem azért vette ki az állami cég az elszámolható költségek közül, mert túlzásnak érezte, hogy még ezeket is közpénzes támogatás segítségével szeretné megvenni Mészáros Lőrinc szállodája. Nem, egyáltalán nem erről van szó.
Hanem arról, hogy a nettó 20 ezer forintnál olcsóbb eszközöket nem lehetett elszámolni a pályázatban. Vagyis ha Mészárosék drágább WC-keféket és kislámpákat választottak volna, azokra kaphattak volna állami támogatást.
Biliket és pelenkaszemeteseket is el akartak számolni
Hasonlóképpen járt Mészáros Lőrinc szállodaláncának Balatonalmádiban található egysége, a BÁL Resort is. Ennél a szállodánál 11,7 millió forinttal csökkentette a Kisfaludy 2030 Zrt. az elszámolható kiadások körét, mert a Hunguest ekkora értékben írt be a költségtervébe 20 ezer forintnál olcsóbb eszközöket. Méghozzá nem is akármiket:
5 darab szagtalan pelenkaszemetes, 11.050 Ft/db
627 darab olvasólámpa, 13.600 Ft/db
209 darab toalettpapír-tartó és WC-kefe szett, 14.790 Ft/db
2 darab babafürdető kád, 7.650 Ft/db
1 darab WC-szűkítő, 8.500 Ft/db
5 darab gyermek ülőke, 9.520 Ft/db
A pelenkaszemetesek és babafürdető kádak előkerültek a tapolcai Hotel Pelion irataiban is, néhány további termékkel együtt . Ezzel a szállodával a Kisfaludy 2030 Zrt. a támogatásról szóló értesítőben azt közölte, hogy 13,2 millió forinttal csökkenti az elszámolható költségeket. Az indoklás ugyanaz, mint fentebb, vagyis ekkora értékben írt be a Hunguest túl olcsó, egyenként 20 ezer forintnál kevesebbe kerülő eszközöket. Ezeket:
20 darab szagtalan pelenkaszemetes, 13.600 Ft/db
684 darab olvasólámpa, 13.600 Ft/db
228 darab toalettpapír-tartó és WC-kefe szett, 14.790 Ft/db
10 darab babafürdető kád, 7.650 Ft/db
10 darab WC-szűkítő, 8.500 Ft/db
10 darab bili, 13.600 Ft/db
10 darab gyermek ülőke, 9.520 Ft/db
1 darab játszószőnyeg, 9.520 Ft/db
2 darab szalagos edző szett, 17.000 Ft/db
A fentieken kívül csak a Hotel Gyula (ex-Erkel) támogatási levelében szerepel az elszámolható költségek csökkentése. A gyulai szálloda esetében 6,7 millió forinttal vágta meg a büdzsét a Kisfaludy 2030 Zrt. a Hunguest által beírt 20 ezer forintos darabárnál olcsóbb eszközök miatt, de sajnos ott nem részletezték, hogy mik voltak azok.
A többi Hunguest Hotel esetében nem merültek fel ilyen problémák, tehát minden bizonnyal nem csóróskodtak, hanem 20 ezer forintnál drágább WC-keféket, biliket, kislámpákat és egyebeket írtak be a költségvetésbe. Vagyis vélhetően követték Mészáros Lőrincnek, a szállodalánc tulajdonosának elhíresült tanácsát: "Ne legyetek bátortalanok, bátorak legyetek!"
Erdélyi Katalin
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Hunguest Helios, Hévíz (fotó: Hunguest/Facebook) | Mészáros Lőrinc luxusszállodái bilikre és WC-kefékre is állami támogatást kértek | A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. Ebből a pénzből Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintot kapott a szállodái fejlesztésére. A Transparency International Magyarország hosszas pereskedés után megkapta a támogatási papírokat, és a többezer oldalnyi dokumentumhoz hozzáférést biztosított az Átlátszónak. Az iratok többsége nem túl érdekes, de megérte átnyálazni őket. Kiderül belőlük, hogy bilikre és WC-kefékre is kértek állami támogatást Mészáros Lőrinc szállodái – de nem kaptak, mert túl olcsó termékeket írtak be a költségvetésbe. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/09/meszaros-lorinc-luxusszallodai-bilikre-es-wc-kefekre-is-allami-tamogatast-kertek/ | 2024-05-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2018 óta foglalkozunk a hazánkba települt akkus beruházásokkal, és azóta számos súlyos problémára derítettünk fényt. Amióta pedig Orbán Viktor miniszterelnök 2022 nyarán, a tusványosi szabadegyetemen kijelentette, hogy országunkat a magyar kormány akkumulátor-gyártó nagyhatalommá kívánja tenni, az egyre szaporodó hazai akkuipari létesítmények és ezek működési anomáliái még inkább felhívták a figyelmet az iparághoz kapcsolódó problémákra. Most animációs videóban is mutatjuk a legfontosabb infókat a témáról.
Szinte nem volt olyan hét az elmúlt években, hogy a magyar kormány valamelyik tagja ne adott volna hírt egy-egy új, elektromos autózáshoz vagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásról. Rendszerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenti be, hogy "zöldmezős" beruházásként valamely külföldi, általában távol-keleti cég létesít üzemet egy kiválasztott magyarországi településen.
Minderről az érintett település lakossága és a helyi önkormányzat is jellemzően csak a sajtóból értesül. De az is előfordul, hogy a Magyar Közlönyből tudják meg az érintettek: a kormány váratlanul beruházási célterületté nyilvánított egy földterületet a településük határában. Az ott élők pedig azonnal gyanakodni kezdenek - általában joggal -, hogy a lakóhelyük egy újabb akkus beruházás célpontjává vált.
Gyorsított engedélyezés
Mivel a kormányzat számára fontos, hogy senki ne szólhasson bele a döntésébe, ezeket a beruházásokat azonnal nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítják. A kiemelt státusz pedig felülírja nemcsak az adott település helyi építési szabályzatát, de a hatályos magyar törvények jó részét is. Azaz bármilyen veszélyes üzem épülhet, bárhová: szántóföldre, erdő helyére, természetvédelmi területre, ráadásul a legtöbb esetben a lakóházak közvetlen közelébe.
A hatóságoknak pedig rohamtempóban kell ezekhez a gyárakhoz az engedélyeket kiadniuk, általában a környezet- és egészségvédelmi szempontokat és a szakmai ellenérveket is lesöpörve az asztalról.
Sorozatos problémák
A lakosság azonban egyre több helyen tiltakozik ezek ellen a veszélyesnek ítélt beruházások ellen. A gyárakban, feldolgozó üzemekben ugyanis a levegőszennyezést, a zajhatást nem mérik folyamatosan, a gyárak környezetében pedig nem írják elő a talajvíz minőségét ellenőrző figyelőkutak létesítését.
Csakhogy ezek az üzemek rendszerint zajosak, emellett rengeteg veszélyes anyagot bocsátanak ki. S bár az üzemeket működtető cégek azt állítják, hogy zárt technológiával dolgoznak és nem szennyezik a környezetet, a tények ezt cáfolják.
A Samsung SDI gödi gyárából például olyan tűzoltóanyag került a város csatornarendszerébe, ami Göd több pontján "felhabzott" az aknákból. A Magyarországon legrégebb óta működő
gödi gyár "állatorvosi lóként" mutatja fel azokat visszásságokat, amik az akkus beruházásokat sok esetben jellemzik.
Egy gödi civilek által végeztetett mérés 2022 tavaszán a gyárban használt mérgező, magzatkárosító oldószer jelenlétét mutatta ki a gödi kútvízben, a magyar hatóságok azonban nem tárták fel a szennyezés okát és körülményeit. Aztán kiderült, hogy ugyanebből a mérgező anyagból a légszennyezési határértékek rossz szabályozása miatt 88 tonna került a levegőbe az elmúlt néhány évben.
Sőt, a kommunális szennyvízcsatornába is belekerült a súlyosan egészségkárosító anyag, ami egy dugulás nyomán a környezetbe is kijutott. Hatósági intézkedés viszont ebben az esetben sem történt.
Minimális bírságok
Az üzemek rendszeresen kapnak bírságokat, ugyanis gyakran megsértik a környezet- és katasztrófavédelmi, a hulladékgazdálkodási vagy munkavédelmi előírásokat. A gödi Samsung SDI és a komáromi SK gyáraiban, a SungEel Hitech Magyarország Kft. akkufeldolgozó üzemeiben a dolgozókat rákkeltő anyagokkal veszélyeztették, az egészséges munkakörülményeket nem biztosították számukra.
Megfelelő zajvédő berendezéseket a gyárak nem építenek, s a zajjal pokollá teszik a közelben lakók életét. Előfordul, hogy engedély nélkül húznak fel épületeket, sőt megindítják a gyártást, mielőtt a tűzvédelmi berendezések elkészülnének. A cégek azonban mindezt megússzák néhány millió forintos bírság kifizetésével.
Milliárdos állami támogatások
A Magyarországra betelepülő dél-koreai és kínai cégek jelentős állami támogatást és adókedvezményt kapnak az államtól. Rengeteg támogatást ad a magyar állam a gyárak infrastruktúrájának kiépítésére is: az útrendszer, a víz-, az áram és gázellátás biztosítására több száz milliárd forint közpénz megy el.
A kormány munkahelyteremtésre is hivatkozik e beruházások támogatásakor, csakhogy az üzemekben rengeteg külföldi vendégmunkást alkalmaznak, a magyar állam tehát az ő munkahelyüket biztosítja a magyarok adóforintjaiból.
A beruházások profitja azonban a külföldi multicégeket gazdagítja, vagyis a magyar gazdaságnak csekély haszna származik az akkuipari beruházásokból. Hogy mennyire nem szolgálják ezek a beruházások a magyar gazdaság gyarapodását és Európához való felzárkózását, arról Győrffy Dóra közgazdász Átlátszó egyik podcast-adásában beszélt részletesen.
A csekély gazdasági haszon mellett a víz- és energiazabáló akkus beruházások a természeti erőforrásainkat is komolyan veszélyeztetik. Miközben egymást érik az aszályos nyarak Magyarországon, s hazánk nagy részén egyre csökken a talajvízszint, az akkugyárak számára az ország vízkincse korlátlanul rendelkezésre áll. Az üzemek energiaellátásához pedig oroszországi földgázra, újabb hőerőművek építésére és kínaiak által működtetett naperőművekre lesz szükség.
Az akku-ipari beruházásokkal kapcsolatos problémákat azonban a magyar kormány lesöpri az asztalról. A kormányzati szereplők a számos működési anomália ellenére azt hangoztatják, hogy a szabályozás szigorú Magyarországon és a hatósági előírásokat betartatják a cégekkel.
A kormány tagjai ugyanakkor arra sem voltak hajlandók, hogy az akku-ipar visszásságai ügyében meghallgassák a lakosságot képviselő civil szervezeteket: az országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának akkus tematikájú ülésén a kormánypárti politikusok részt sem vettek.
Bodnár Zsuzsa
A cikk és a videó a Szabad Média pályázat keretében, az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely támogatásával készült. Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját. Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Átlátszó/Rick Zsófi | A profitot elviszik, a szemét itt marad – ez a baj az akkumulátorgyárakkal egy percben | 2018 óta foglalkozunk a hazánkba települt akkus beruházásokkal, és azóta számos súlyos problémára derítettünk fényt. Amióta pedig Orbán Viktor miniszterelnök 2022 nyarán, a tusványosi szabadegyetemen kijelentette, hogy országunkat a magyar kormány akkumulátor-gyártó nagyhatalommá kívánja tenni, az egyre szaporodó hazai akkuipari létesítmények és ezek működési anomáliái még inkább felhívták a figyelmet az iparághoz kapcsolódó problémákra. Most animációs videóban is mutatjuk a legfontosabb infókat a témáról. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/16/a-profitot-elviszik-a-szemet-itt-marad-ez-a-baj-az-akkumulatorgyarakkal-egy-percben/ | 2024-05-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Demonstrációt tartottak gödi civilek és a Greenpeace aktivistái a gödi Samsung-gyár közelében. A megmozdulás apropóját az a bírósági végzés adta, mely a gyár környezethasználatának felfüggesztéséről rendelkezett, s melyet eddig nem hajtottak végre. A bejelentett tüntetés után ellenzéki pártok aktivistái az akkugyár több bejáratát lezárták; akciójukat figyelmeztetésnek szánták. A kormányhivatal vitatja, hogy a gyár működését teljesen fel kellene függeszteni a bírósági döntés értelmében.
Május 22-én este tartott demonstrációt a Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace Magyarország a Samsung akkumulátor-gyára mellett. A szervezők Göd városának védelme és a törvények betartatása ügyében hirdették meg a megmozdulást, melyen tiltakoztak amiatt, hogy a bíróság végzése ellenére - melyről néhány hete írtunk - a Samsung SDI nem függesztette fel a gyár környezethasználatát és annak működését.
A tiltakozáson gödi lakosok mellett ellenzéki pártok aktivistái is részt vettek. A szervező Göd-ÉRT Egyesület részéről Bodnár Zsuzsa és Szaszkó Andrea elmondták, hogy a gödi gigagyár működése hat éve nem felel meg a hatályos magyarországi jogszabályoknak. A magyar hatóságok pedig nem tudnak érvényt szerezni annak, hogy a Samsung SDI betartsa a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi előírásokat.
Szaszkó Andrea arról beszélt a körülbelül száz résztvevőnek, hogy a magyar hatóságok nem védik meg az állampolgárokat a gyár bizonyítottan környezetszennyező működésével szemben. "Nekem a nemzet ti vagytok! A ti gyerekeitek, a ti családotok, mindannyian, akik itt vagytok. Azt gondolom, hogy a magyar hatóságok dolga az lenne, hogy minket, a nemzetet, a hazát védjék meg. És mi ezt nem látjuk biztosítva!" - mondta el Szaszkó.
Az eseményen felszólaló Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyi-anyag szakértője szerint a magyar hatóságok nem tudják megfelelően kezelni a hazai akku-ipari beruházások szabálytalanságait és jogsértéseit. Korábban megírtuk, hogy a Greenpeace vizsgálatai nyomán kiderült: a gödi szennyvízcsatornából a szántóföldre kiömlött vízben nagy koncentrációban volt kimutatható az akkumulátor-gyártásban használt magzatkárosító oldószer.
Simon Gergely azt is elmondta, hogy a hatóságok nem vizsgálják ki a bejelentett szennyezéseket. A Greenpeace petícióval is tiltakozik az akkugyári szennyezések ellen; emellett azt is követelik, hogy készüljön átfogó stratégiai környezetvédelmi vizsgálat az összes magyarországi akku-ipari beruházásra, az állam pedig ne engedje újabb üzemek létesítését, amíg a jogszabályok betartatása nem biztosított.
A meghirdetett demonstráció befejezése után több ellenzéki párt - Momentum, Párbeszéd-Zöldek, LMP - aktivistái lezárták a gödi gyár több bejáratát. Vajda Viktória (Momentum) gödi önkormányzati képviselő az Átlátszónak elmondta: "Mivel a hatóság nem tartatja be a bírósági határozatban szereplő felfüggesztést, akkor mi cselekszünk és érvényt szerzünk a bíróság döntésének. Ez a gyár ne működhessen érvényes, jogszabályoknak megfelelő környezethasználati engedélye nélkül."
A pártaktivisták körülbelül este 9-ig zárták le a gyár bejáratait. Mint elmondták, a blokádot figyelmeztetésnek szánták.
A kormányhivatal szerint nem kell leállnia a gyárnak
A szerdai gödi megmozdulással egy időben a Pest Vármegyei Kormányhivatal - amely eddig nem reagált a bírósági végzésre - közleményt adott ki. Ebben azt írják: "A bíróság nem a gyár bezárását, hanem egyes tevékenységek korlátozását írja elő, amelyet a kormányhivatal vizsgál. (...) A bíróság döntése a sajtóban megjelent hamis állításokkal ellentétben nem azt jelenti, hogy a gyár teljes működését fel kell függeszteni, hanem azt, hogy azokat a tevékenységeket kell a vállalatnak korlátozni, amelyekhez egységes környezethasználati engedély szükséges. Így elsődlegesen az üzemben jelenleg összesen legfeljebb 50 MWth névleges hőteljesítménnyel üzemeltetheti a kazánokat, a működését erre a szintre kell korlátozni, valamint más tevékenységek mértékét is az egységes környezethasználati engedély nélkül végezhető szintre kell csökkenteni."
Ahogy korábban megírtuk, a Samsung-gyár környezethasználati engedélyének kiadására azután került sor, miután a második gyár nagy teljesítményű hőtermelő kazánjait a Samsung Zrt. engedély nélkül helyezte üzembe. A hatóság ezért rendelte el a gyár környezetvédelmi felülvizsgálatát, majd adta ki 10 évre a környezethasználati engedélyt. Csakhogy nem csupán a nagy teljesítményű hőkazánok, hanem maga az akkumulátor-gyártáshoz szükséges szerves oldószer használata is engedélyköteles tevékenység - habár ezt a kormányhivatal a gyár működésének első öt évében, jogszabály-ellenesen nem írta elő.
Az engedélyben az akkumulátorgyártás kapcsán leírják, hogy 200 tonna/év szerves oldószer kapacitás felett kötelező egységes környezethasználati engedély (IPPC-engedély) megszerzése - ahogy a debreceni CATL-gyár, valamint a komáromi és iváncsai akkumulátor-gyár működését is IPPC-engedélyhez kötötték.
A Samsung üzemére kiadott engedélye szerint a gödi gyárban a 2022-ben felhasznált szerves oldószer - N-Methyl-2-pyrrolydone (NMP) - mennyisége 14,4 ezer tonna volt; de már 2019-ben 11 ezer tonna mennyiséget használtak fel az NMP-ből a gyártás során. Ha a kormányhivatal közleménye szerint "más tevékenységek mértékét is az egységes környezethasználati engedély nélkül végezhető szintre kell csökkenteni", ez azt jelentheti, hogy a szerves oldószer felhasznált mennyiségét évi 200 tonna alá kell csökkenteni. Kérdéses, hogy akkumulátor-gyártási tevékenységet tud-e így folytatni az üzem.
De ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a kormányhivatal szerint a gödi gyár működése jelenleg egységes környezethasználati engedély nélkül is megengedhető.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa — Videó, fotó: Balogh Dénes/Átlátszó | Civilek és ellenzéki pártok tüntettek a környezethasználati engedély nélkül működő gödi Samsung-gyárnál | Demonstrációt tartottak gödi civilek és a Greenpeace aktivistái a gödi Samsung-gyár közelében. A megmozdulás apropóját az a bírósági végzés adta, mely a gyár környezethasználatának felfüggesztéséről rendelkezett, s melyet eddig nem hajtottak végre. A bejelentett tüntetés után ellenzéki pártok aktivistái az akkugyár több bejáratát lezárták; akciójukat figyelmeztetésnek szánták. A kormányhivatal vitatja, hogy a gyár működését teljesen fel kellene függeszteni a bírósági döntés értelmében. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/05/23/civilek-es-ellenzeki-partok-tuntettek-a-kornyezethasznalati-engedely-nelkul-mukodo-godi-samsung-gyarnal/ | 2024-05-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nemrég a hulladékbiznisz kapcsán merült fel az A.B.Y.11 Kft. neve, amely most behúzta a Pénzmúzeum fejlesztését célzó 800 millió forintos tendert. A társaság végső tulajdonosa Tasnádi László, a Belügyminisztérium volt rendészeti államtitkára és Sipos Gyula. A közbeszerzési eljárás eredményét megtámadta a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG-vel és a Balásy Gyula féle Visual Europe Kft.-vel felálló Alpha Machine Kft. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban elutasította a cégek jogorvoslati kérelmét. Így Tasnádiék végezhetik el a több száz milliós munkálatokat a múzeumban, amelyre már eddig is milliárdokat költött a Magyar Nemzeti Bank.
A Pénzmúzeum IT- és audiovizuális infrastruktúrájának bővítésére és üzemeltetésére írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában álló MNB-EduLab Kompetencia Központ Nonprofit Kft. A tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. A nyertes az A.B.Y.11 Korlátolt Felelősségű Társaság lett nettó 798,9 millió forintos ajánlatával. A megbízás többek között mintegy 40 négyzetméternyi LED-fal üzemeltetésének támogatásáról, hardverekről és szoftverekről szól.
Az eljárás gyorsított volt, amit azzal indokolt az ajánlatkérő, hogy már két uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított ugyanebben a tárgyban, amelyből az egyiket visszavonták, a másik pedig eredménytelenül zárult, miután csak érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be. A Pénzmúzeum IT- és audiovizuális infrastruktúrájának bővítése és üzemeltetése ugyanakkor "kiemelten fontos a Pénzmúzeum folyamatos működése érdekében, és reputációs kockázatot jelent, ha nem áll rendelkezésre megfelelő szakértői támogatás" - áll a dokumentumban. Ezért döntöttek a gyorsított eljárás mellett.
A felhívásra 3 ajánlat érkezett az A.B.Y.11 Kft., a 99999 Informatika Kft. és az Alpha Machine Informatikai Kft. részéről. A 99999 Informatika Kft.-t kizárták, míg az Alpha Machine 899 millió forintos árajánlatot adott, így az A.B.Y.11 Kft. lett befutó.
Az Alpha Machine előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, majd a Közbeszerzési Döntőbizottságnál is megtámadta az eljárást
azt kifogásolva, hogy a kiíró jogsértő módon nem érvénytelenítette a B.Y.11 Kft. ajánlatát. Ha sikerrel jártak volna, velük kellett volna szerződést kötnie az MNB-EduLab Kft.-nek, de a Döntőbizottság elutasította az Alpha Machine jogorvoslati kérelmét.
Egymást ütötték ki a kormányközeli cégek
Bár az ajánlatot benyújtó cégek neve talán elsőre nem mond sokat, sokkal érdekesebbé válik a történet, ha megnézzük a tulajdonosi hátteret, valamint a társaságok alvállalkozóit is. Az eljárást megtámadó Alpha Machine mögött ugyanis
a Mészáros Lőrinc jobbkezeként emlegetett Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG Nyrt. és ACE Network Zrt., valamint a Rogán Antal köréhez sorolt Balásy Gyula féle Visual Europe Project Kft. állt.
Az A.B.Y.11 Kft.-t pedig a Telekom Rendszerintegráció Zrt., az AV Spring kft., a ComplexIT Gyengeáramú és Informatikai Kft. és a holland NTT Magyarország Kft. támogatta. Az ő szerepük pedig annyira fontos a történetben, hogy a nettó 798,9 millió megbízási díjból nettó 735 millió őket illeti.
Az A.B.Y.11 Kft. így látszólag csak a "nevét adta" a versenyhez, ami nem is lenne meglepő annak fényében, hogy kikhez tartozik a cég. A társaság végső tulajdonosai ugyanis Tasnádi László, a Belügyminisztérium (BM) volt rendészeti államtitkára, valamint Sipos Gyula.
Tasnádi nemcsak Pintér Sándor belügyminiszter közvetlen kollégája volt korábban,
de többek között vezető tisztségviselő abban a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt.-ben, amely Pintér Sándor érdekeltsége volt egészen addig, amíg az nem vált összeférhetetlenné miniszteri megbízatásával.
Az A.B.Y.11 Kft. neve nemrég azért került a hírekbe, mert bevásárolta magát egy budapesti vashulladék-feldolgozó cégbe, a Fe-Ferrum Kft.-be. Emellett az A.B.Y.11 Kft. a tulajdonosa annak a Sys IT Network Zrt.-nek is, amelynek jogelődje fontos szereplője volt az elmúlt évek egyik legnagyobb fiktív számlagyáras bűncselekményének, és amely a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt pályázaton is indult. Mindezekről ebben a cikkben írtunk:
Milliárdokba került a Postapalota felújítása
Bár a Széll Kálmán téri Postapalota felújítására megkötött szerződések nem nyilvánosak, a Direkt36 betekintett egy vizsgálati dokumentumba, amely alapján azt írták, a felújítás összesen közel 50 milliárd forintba került. Ennek a beruházásnak a része volt egy új, interaktív Pénzmúzeum kialakítása is.
A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban vásárolta meg a 2009 óta műemléki védettséget élvező Postapalota épületét, a felújítás 2017-ben indult. Az épületben működik 2021 óta az MNB Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége, és itt kapott helyet a Pénzmúzeum, valamint a hozzá tartozó Panoráma Terasz is.
A munkálatokat a Raw Development Kft. végezte, amely Somlai Bálint érdekeltsége. Somlai a jegybankelnök Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a köréhez tartozik.
A Postapalota előtt állították fel a Szőke Gábor Miklós, a kormány egyik kedvenc szobrászának alkotását, a Csodaszarvast is, amely 3 másik szoborral együtt 1 milliárd forintba került.
Katus Eszter | Jászaiék helyett Pintér köre nyerte a Pénzmúzeum 800 millió forintos fejlesztését | Nemrég a hulladékbiznisz kapcsán merült fel az A.B.Y.11 Kft. neve, amely most behúzta a Pénzmúzeum fejlesztését célzó 800 millió forintos tendert. A társaság végső tulajdonosa Tasnádi László, a Belügyminisztérium volt rendészeti államtitkára és Sipos Gyula. A közbeszerzési eljárás eredményét megtámadta a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG-vel és a Balásy Gyula féle Visual Europe Kft.-vel felálló Alpha Machine Kft. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban elutasította a cégek jogorvoslati kérelmét. Így Tasnádiék végezhetik el a több száz milliós munkálatokat a múzeumban, amelyre már eddig is milliárdokat költött a Magyar Nemzeti Bank. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/24/jaszaiek-helyett-pinter-kore-nyerte-a-penzmuzeum-800-millio-forintos-fejleszteset/ | 2024-05-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Pert nyert első fokon Komjáthi Imre a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. ellen - közölte a Magyar Szocialista Párt. Ha a bíróság másod fokon is jóváhagyja az ítéletet, a cégnek ki kell adnia a támogatási szabályzatát, valamint a döntéseket előkészítő tanácsadó testület javaslatait tartalmazó dokumentumokat. Hamarosan fény derülhet rá, mire kértek és kaptak pénzt a támogatottak az előző években.
Az állami cég bőkezűen támogatta a Fideszhez közel álló eseményeket és előadókat. Az MSZP sérelmezte az átláthatatlanságot, ez volt a per mozgatórugója. Ami már korábban kiderült: | Első fokon pert nyert az MSZP, ki kell adni, hogyan költi el a szponzorpénzeket a Szerencsejáték Zrt. | Pert nyert első fokon Komjáthi Imre a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. ellen – közölte a Magyar Szocialista Párt. Ha a bíróság másod fokon is jóváhagyja az ítéletet, a cégnek ki kell adnia a támogatási szabályzatát, valamint a döntéseket előkészítő tanácsadó testület javaslatait tartalmazó dokumentumokat. Hamarosan fény derülhet rá, mire kértek és kaptak pénzt a támogatottak az előző években. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/24/mszp-per-elso-fok-szrt-penzek-koltes | 2024-05-24 16:54:00 | true | null | null | Telex |
Fegyveres adónyomozók tartottak házkutatást csütörtök hajnalban Szigetvári Viktor, az Estratos Digital (korábban: Datadat) ügyvezetőjének újbudai otthonában. Értesülésünket maga az érintett is megerősítette. "Csütörtök reggel hét óra előtt jelent meg lakásunknál a NAV Bűnügyi Igazgatóságának hatfős csapata" - mondta Szigetvári, hozzátéve, hogy a nyomozóknál fegyver is volt. Fellépésüket Szigetvári "erőszakosként" és "udvariatlanként" jellemezte. Ő maga "viszonylag jól" tűri az ilyet, de "féléves gyermekem, feleségem és hatéves kisfiam rosszul viselték ezeket a megpróbáltatásokat".
Szigetvári szerint nyomozati szempontból indokolatlan volt a házkutatás, még ha az adónyomozók szabályos végzés alapján is végezték azt. A nyomozás tárgya ugyanis közelebbről nem is konkretizált, a szakzsargonban "általános alakzatú költségvetési csalásnak" nevezett tényállás. Szigetvári szerint aki ellen folyt már adóügyben nyomozás, az tudja, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, "fogalmuk sincs, mit akarnak kihozni - máskülönben nevesítenék, hogy áfacsalás, tb-csalás vagy mi egyéb tárgyában feltételezik a költségvetési csalást -, de alapot ad megfigyelésre, lehallgatásra, tanúkihallgatásra, házkutatásra".
Szigetvári és cége, az egykori Datadat, most Estratos Digital régóta a kormány és propagandagépezete célkeresztjében van. A 2022-es országgyűlési választás előtt azt állították, hogy a cég illegális adatbázist hozott létre, erre alapozva pedig a baloldal a rendszerváltás utáni legsúlyosabb választási csalást követte el. Az Index mindenkit beelőzve indított cikksorozatot a Datadatról, melyben "Bajnai Gordon offshore csodafegyvereként" hivatkoztak rá, később pedig adathalászatról, kamuprofilokról, zavaros pénzügyi háttérről és a GDPR kijátszásáról is írtak a témában. A lap azt állította, hogy Bajnai Gordon mozgatja a szálakat a háttérben az egykori titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám által alapított és vezetett cégnél, ezt pedig később a teljes kormánymédia, sőt, a Fidesz is átvette. (A cég azóta sorban nyerte a pereket az érintett lapokkal szemben.)
Most azonban nem az egykori Datadat, hanem Szigetvári és Ficsor egy másik közös cége, az Észtországban bejegyzett, észtországi székhelyű Seven Chieftains and Partner OÜ iratait keresték a cég székhelyétől majd kétezer kilométernyire, Szigetvári magánlakásán. Az apropót az aktuális "botrány", a Magyar Nemzetben hosszasan, de érdemi bizonyítékok nélkül megszellőztetett kampányfinanszírozási ügy adta, amiben a Nemzet a birtokába került iratokra hivatkozva azt sejtette, hogy Karácsony 2019-es főpolgármesteri kampányát külföldről finanszírozták. Lényegében azt állítják, hogy a Karácsony kampányára a 99 Mozgalom adománygyűjtése során beszedett pénzek valójában külföldről érkeztek, amit azzal véltek bizonyítani, hogy Perjés Gábor párbeszédes politikus, Tordai Csaba városházi jogi tanácsadó élettársának cége ez időben egy tanulmány fejében jelentős összeget számlázott egy külföldi cégnek.
Az érintett külföldi cég a Seven Chieftains, Szigetvári és Ficsor észtországi vállalkozása. "Szabályszerűen megrendeltünk egy tanulmányt, amivel elégedettek is voltunk, és kifizettük" - mondta erről Szigetvári. Elmondása szerint a házkutatás során érdemben nem is találtak semmit, egyedül az egyik telefonján egy számla (az iCloudban elmentett) fényképét. Nem is vittek el semmit a lakásából egy darab tableten kívül, azt is csak azért, mert teljesen le volt merülve, ezért nem tudták bekapcsolni, hogy átnézzék. Szigetvári elmondása szerint ügyvédje jelenlétében, a szabályos házkutatási parancsra tekintettel mindenben együttműködött az adónyomozókkal.
Mindazonáltal teljes mértékben indokolatlannak tartja a fellépést, már csak azért is, mert miért lennének egy észtországi cégnek Magyarországon az iratai, és mit is akarna ellenőrizni a magyar adóhatóság egy Észtországban működő cégnél. A "demonstratív fellépést" ezért kizárólag "hatalmi gesztusként" tudja értékelni, ami nem szolgált nyomozati érdeket, csupán "a politikai megfélemlítés szándékát" - mondta. "Kampányérdekeket szolgált", esetleg üzleti vagy egyéb információszerzést, mert szerinte "a hatalomnak érdeke nyomás alatt tartani olyan gazdasági szereplőket, akik a politikai szférában nem a Fidesznek dolgoznak". Mondjuk szerinte ez a cége nem is dolgozik politikai szereplőknek.
Miközben Szigetvárival beszéltünk, az adóhatóság közleményt adott ki. Azt írják, hogy "a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden olyan választási kampányban megfogalmazott főpolgármesteri állítást, sajtóhíresztelést határozottan visszautasít, amely az állítja vagy arra utal, hogy feladatainak ellátását az aktuális politika befolyásolja". Ezzel minden bizonnyal Karácsony Gergely pénteki videójára utalnak, amelyben a főpolgármester arra utal, hogy Rogán Antal kabinetminiszter utasította a vizsgálat elvégzésére az adóhatóságot.
Szigetvárinak a hatósági érdeklődés annyiban nem lehet új, hogy a Datadat (Estratos Digital) ügyében még a titkosszolgálat is mozgolódott. Tavaly nyáron került nyilvánosságra egy jelentésük, amiben azt sugallták, hogy a Datadat manipulálta az ellenzéki előválasztás eredményeit. Azt, hogy ezt mire alapozták, még a jelentésben is elnagyolták. A rendelkezésre álló, más forrás által nem megerősített információ szerint a Datadat-csoport bonyolította az ellenzéki miniszterelnök-jelölti választást, amely során - az MMM számára kedvezően - manipulálta az eredményeket" - írta a titkosszolgálat. (Az MMM Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmát takarja.)
Akkor a cég egyik tulajdonosa, Bajnai Gordon volt miniszterelnök finoman utalt is rá, hogy a jelentést kontextusában és a helyén érdemes kezelni. Szerinte a nyilvánosságra hozott jelentésnek az volt a célja, hogy ürügyet teremtsen az ellenzék pénzügyi ellehetetlenítésére, konfliktust provokáljon az ellenzéki szereplők között, és apropót teremtsen rá, hogy az Orbánnal szemben állókat idegen ügynöknek minősíthessék.
A Datadat röviden összefoglalva egy digitális cégcsoport, amely közéleti és politikai kampányokat támogat fejlett technológiákkal. A honlapon szereplő leírás szerint az eszközeikkel garantálni tudják, hogy az ügyfeleik a lehető legtöbb embert tudják elérni, és a megfelelő üzeneteket el tudják juttatni a kívánt célközönséghez. Ehhez adatbázisokat építenek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tulajdonukban lennének a magyar választópolgárok adatai. A Datadat-csoport magyarországi leányvállalatának tulajdonosi körében ott van Ficsor Ádám, a Bajnai-kormány titokminisztere; Dessewffy Tibor, Bajnai és Gyurcsány Ferenc korábbi tanácsadója; Molnár István ügyvéd, Páva Zoltán üzlettársa; valamint Bajnai Gordon volt miniszterelnök és Szigetvári Viktor, a már nem létező Együtt párt volt alapítója is. | Csütörtök hajnalban hat fegyveres adónyomozó tartott házkutatást Szigetvári Viktor otthonában | Fegyveres adónyomozók tartottak házkutatást csütörtök hajnalban Szigetvári Viktor, az Estratos Digital (korábban: Datadat) ügyvezetőjének újbudai otthonában. Értesülésünket maga az érintett is megerősítette. „Csütörtök reggel hét óra előtt jelent meg lakásunknál a NAV Bűnügyi Igazgatóságának hatfős csapata" – mondta Szigetvári, hozzátéve, hogy a nyomozóknál fegyver is volt. Fellépésüket Szigetvári „erőszakosként" és „udvariatlanként" jellemezte. Ő maga „viszonylag jól" tűri az ilyet, de „féléves gyermekem, feleségem és hatéves kisfiam rosszul viselték ezeket a megpróbáltatásokat". | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/24/seven-chieftains-bakony-rental-99-mozgalom-karacsony-gergely-szigetvari-viktor-adohatosag-nyomozas-hazkutatas | 2024-05-24 15:49:00 | true | null | null | Telex |
A Megafon központ 2020 nyarán alakult, saját meghatározása szerint azért, hogy "profi Facebook-harcosokat képezzen ki", akik aztán a közösségi médiában terjesztik a konzervatív eszmét, ellenállva a "liberális véleménydiktatúrának". Ebből a gyakorlatban az lett, hogy rengeteg - és elég homályos eredetű - hirdetési pénzzel tolják meg a támogatott influenszereik facebookos posztjait, amelyek tartalmilag minden esetben 100 százalékosan egybevágnak a Fidesz-propaganda éppen aktuális mondanivalójával.
A Megafon hamar a magyar nyelvű Facebook első számú politikai-közéleti hirdetőjévé vált, a 2022-es választási kampány végén már egymilliárd forint fölött járt a teljes reklámköltésük. Ezt mostanra sikerült megduplázniuk - ráadásul úgy, hogy a választás után fél évre teljesen elzárták a hirdetési pénzcsapot, és utána is jó darabig csak aránylag ritkán dobtak be komolyabb összegeket hirdetésre. A költekezés idén februárban indult be újra a régi elánnal, az elmúlt három hónapban pedig már sikerült újabb 500 milliót elégetni a Facebookon.
A Megafon teljes hirdetési költsége most a Meta Ad Library adatai szerint 2 003 603 072 forint, ez nagyjából kétezer szponzorált posztra ment el.
Ez hirdetésenként átlagosan egymillió forintos költséget jelent. Hogy ezért cserébe hányszor jelentek meg ezek a jellemzően videós posztok a magyar facebookozók hírfolyamaiban, azt csak megbecsülni tudjuk, de abból kiindulva, hogy jelenleg 2-3 forint / megjelenés körüli árat számláz a Facebook az ilyen jellegű hirdetésekért, összesen mindenképpen sok százmillió, talán egymilliárd közeli megjelenésről beszélhetünk, kevesebb mint négy év alatt.
Ennyit költött a Megafon az egyes influenszerei posztjainak népszerűsítésére (egy-egy név többször is feltűnhet, mert többször előfordult, hogy új oldalt indítottak, a régit törölve vagy magára hagyva):
A kétmilliárd forinttal a magyar hirdetési toplistát toronymagasan vezeti a Megafon, a második Magyarország kormánya 679 millióval, majd a Fidesz központi oldala következik 617 millióval. | Újabb rekord: kétmilliárd forint felett a Megafon facebookos hirdetési számlája | A Megafon központ 2020 nyarán alakult, saját meghatározása szerint azért, hogy „profi Facebook-harcosokat képezzen ki”, akik aztán a közösségi médiában terjesztik a konzervatív eszmét, ellenállva a „liberális véleménydiktatúrának”. Ebből a gyakorlatban az lett, hogy rengeteg – és elég homályos eredetű – hirdetési pénzzel tolják meg a támogatott influenszereik facebookos posztjait, amelyek tartalmilag minden esetben 100 százalékosan egybevágnak a Fidesz-propaganda éppen aktuális mondanivalójával. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/25/ujabb-rekord-ketmilliard-forint-felett-a-megafon-facebookos-hirdetesi-szamlaja | 2024-05-25 14:16:00 | true | null | null | Telex |
Itt az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyija: a kormány 580 milliárdot fizet titokban Tiborczéknak
Egy egész metróvonal kijött volna abból a legalább 580 milliárd forintból, amit a kabinet titokban kifizet három - épp fejlesztés alatt álló - "kis" kormányzati negyedért a beruházási stop idején. E projektek egyike a Hadházy Ákos által kiszúrt zuglói városközpont, de a Válasz Online értesülése szerint a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodai tömbjeinek felvásárlására szintén előszerződést kötött az Orbán Viktor fémjelezte magyar állam. Annak ellenére is, hogy utóbbi két ingatlannál az eladói oldal főalakja maga Tiborcz István - a családi jelleghez tehát kétség sem férhet. A Zugló-Dürer-Kopaszi-biznisz összesen 350 ezer négyzetméternyi irodáról szól; ez kétszer akkora terület, mint a Gyurcsány-érában elképzelt kormánynegyedé, amelyet a Fidesz akkor éles kritikával illetett.
Okozott némi felzúdulást a nyilvánosságban, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség nemrég félszáz A-listás, 10-15 milliós követőbázissal rendelkező influenszert és youtubert fogadott fel Budapest népszerűsítésére - ám az állami akció farvizén végül Orbán Ráhel-Tiborcz István-tulajdonú hotelek, klubok is előtérbe "tolódtak".
Mindezt persze csak kis színesként hozzuk ide; tud a hatalom ennél markánsabb, akár 580-600 milliárd forintos segítséget is nyújtani neki kedves embereknek. Ha például akad egy irodaház- és lakótömbfejlesztésre szánt területünk, esetleg biztosít állami kölcsönt, sőt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősíti a projektünket - azaz kiveszi a helyi szabályozás hatálya alól, szinte minden előírás alól felmentést ad, és rendeletbe foglalva egyedi paramétereket állapít meg a mi igényeink szerint. És ha véletlenül még ez is kevés lenne a boldogságunkhoz, mert kiderül például, hogy az általunk felhúzott gigantikus irodaházakat nehéz piaci alapon megtölteni, akkor kormányunk újra segít. Felvásárolja az egész kócerájt - odaköltöztet központi hivatalokat, azoknál úgyis mindig sírnak, hogy jobb hely kéne -, és ezzel a minimum alá szorítja az üzleti kockázatunkat. Jó, jó, nem egyszerre és előre vásárolja fel: először előleget ad, aztán ahogy nyomjuk a projektet, úgy egyre többet és többet, majd a végszámlát a kulcsok átadásakor rendezi. Közben viszont van annyira tapintatos, hogy bár sorra megálljt parancsol pénzszűke miatt az állami beruházásoknak, a mi szeretett projektünket teljes titokban, elkötelezetten finanszírozza. Még akkor is, ha a tömegközlekedési hálózatokat nemigen igazították hozzá az elképzeléseinkhez, tehát garantáltan baj lesz, ha egy-két éven belül benépesülnek majd az ingatlanjaink. Sőt, a kormány annak ellenére kitart mellettünk, hogy kvázi összeférhetetlenek vagyunk, politikai kockázatot jelentünk - mert például mi vagyunk a miniszterelnök veje, vagy másképp állunk nagyon közel hozzá.
Az alábbiakban épp egy ilyen, felülről szervezett, államkapitalista jellegű, három lépésből álló ingatlanmutyi-sorozatot mutatunk be - amely összesen 350 ezer négyzetméternyi irodaterületről szól.
Időben először a Dürer Park irodai részeinek felvásárlásáról határozott az Orbán-kormány a nyilvánosság kizárásával - erről most olvashatnak először az érdeklődők (frissítés: cikkünk megjelenésének napján a 24.hu is feldolgozta a témát - A Szerk.). A második állomás a Bosnyák téri Zugló-Városközpont kormánynegyeddé formálásáról szóló döntés volt, melynek kulisszatitkairól Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő - egy véletlen észlelés folytán - már fel tudta lebbenteni a fátylat. A harmadik, értékét tekintve a legnagyobb ügylet az újbudai Kopaszi-terület BudaPartjának hat új irodaépületét érinti; mindeddig ennek részleteit is titokban tudták tartani az illetékesek. Az első történet fő kedvezményezettje Tiborcz István, a miniszterelnök veje, illetve Garancsi István (nyitóképünkön jobbra), Orbán Viktor kötélbarátja. A második fejezetben a NER új üstököse, Balázs Attila térkő- és kavicskirály a nyerő (lásd a cikkindító montázs bal oldalán) - róla legutóbb bő fél éve mutattuk ki, milyen mélyen betagozódott a Tiborcz körüli pénzügyi rendszerbe. A harmadik lépcsőnél újra Orbán Ráhel férjébe, valamint a Hernádi Zsolt Mol-vezérrel kiegészült Garancsi Istvánba ütköztünk.
Mondanunk sem kell, hogy az efféle kormányzati negyedek kialakításához nyilvános hatástanulmányok dukálnának, amelyekből kiderülhetne, hogy hosszabb távon olcsóbb-e így a működtetés, miként lehet értékesíteni (vagy megtartani) a felszabaduló ingatlanokat, valójában jók-e az új helyszínek. Lenne építészeti tervpályázat, nyílt tendereztetés, együttműködés a helyi önkormányzatokkal, villamospálya- és zöldfejlesztés - s még sorolhatnánk a tisztességességre törekvő közberuházások ismérveit. Nos, a Dürer-Zugló-Kopaszi-történetből minden efféle összetevőt kispórolt a kabinet. Pedig a még ellenzéki Fidesz annak idején éles kritikával illette Gyurcsány Ferenc - meg nem valósult - kormánynegyed-elképzelését, noha az feleekkora összterületű lett volna. Az akkori nyilvános vitában Orbán Viktor pártja ingatlanspekulációt orrontott, pláne, hogy Gyurcsány (volt) üzlettársai és KISZ-es kollégái megjelentek az állami beruházói oldalon. Aztán az üléspont változásával az álláspont is módosult; ma már "nemzeti nagytőkéseknek" hívják a családi-baráti kedvezményezettek körét, és emberi aggyal szinte felfoghatatlan mennyiségű közpénzt indítanak el a bennfentesek felé. Nézzük felvonásonként:
I. Dürer Park - két új irodatömb
A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2022 tavaszán, bő 40 ezer négyzetméter irodaterület, 80 milliárd forintnyi jelzálogjog a magyar állam javára (2023 augusztusa óta több részletben); lehetséges beköltözők: a Nagy Márton-féle Nemzetgazdasági Minisztérium által felügyelt társaságok, például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az MFB Magyar Fejlesztési Bank, az Eximbank, a Diákhitel Központ és Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.
A Városliget melletti Dürer Parkról épp a múlt héten emlékeztünk meg; az istvánmezei villák közé erőszakolt "fejlesztést" üvegbe és betonba fogalmazott mérleg-főkönyvként, a NER egyik legnagyobb Budapest elleni merényleteként írtuk körül - ám akkor még mi sem voltunk minden alábbi információ, vagyis a terület két új irodaházának állami felvásárlásáról szóló összes adat birtokában. Bő két éve egyébként részletesen bemutattuk a hely múltját: a kertjéről és leányiskolájáról nevezetes Sacré-Coeur-zárdát, az 1968-ban alapított Politikai Főiskolát és a 2020 novemberéig működő, kultikus Dürer Kertet. Azt mondtuk akkor: ez a terület a szűkös Városliget egyetlen reális bővítési lehetőségét kínálta volna - ami az Ajtósi Dürer sor forgalomcsillapításával együtt új minőséget teremtene a környéken -, ám az állam ehelyett mindenben kiszolgálta a magánberuházói érdeket.
Hogyan kezdődött a mostani végjáték? A területet menedzselő céget, a Dürer Befektetési Kft.-t 2018-tól az akkor ismeretlen hátterű - később Tiborcz-közeliként azonosított - Közép-Európai I. Magántőkealap, illetve Garancsi István érdekeltségei közösen vették birtokba. Miután a kormányzat 2021 novemberében kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet, a kft. részben Garancsi Market-csoportjáé maradt, a kétharmados cégtöbbség azonban arra a Főnix Magántőkealapra szállt, amely a kormányfő vejéhez tartozó Gránit Alapkezelő (korábban: Diófa) leágazása. Vagyis a Dürer-projekt jelenleg nem pusztán Tiborcz-közeli, hanem a lehető legközelebbi. Bár az ő köreihez több magántőkealapot szokás sorolni, a pénzember nem szokta megerősíteni, hogy ezekben tényleges haszonhúzó volna. A Főnix kivétel: bár céges honlapján ezt sem nevezi meg, viszont rendkívül büszke arra az Alteo Nyrt.-re, amelybe ezen a magántőkealapon keresztül szállt be. A Főnixről továbbá azt is megírtuk már, hogy ez az egyik olyan titkos zseb, amely fű alatt 50 milliárd forintnyi tőkét kapott az állami MFB úgynevezett krízisprogramjából, tehát részben a "mi pénzünkből" töltötték fel.
Nem ez volt azonban az igazi rásegítés a hatalom részéről a Dürer-projekt esetében. Hanem az, hogy
a 2022-es választási év tavaszán előszerződésben rögzítették: az állam kormányzati "alnegyed" céljára felvásárolja a fejlesztési zóna két nagy, összesen 40 ezer négyzetméternyi irodatömbjét
- miközben a területen épült 207 lakást a magánberuházó saját körben értékesítheti. (Úgy tudjuk, e hajlékokat jelenleg 2,2-2,5 milliós négyzetméteráron kínálgatják az érdeklődőknek).
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től hiába érdeklődtünk a Dürer-irodaházak pontos felvásárlási paramétereiről, nem kaptunk választ semmire. Vannak viszont bizonyítékszerű támpontok. Maga az előszerződés nem lelhető fel az MNV nyilvántartásában, az viszont igen, hogy "a Dürer Kft. és a Magyar Állam 2022. május 3. napján elidegenítési tilalom alapítására vonatkozó szerződéseket kötöttek", és ezeket 2023-ban valahogy módosították. Egy közel 48 milliárdos összeg is szerepel a vagyonkezelői honlapon, ám ez biztosan nem a teljes vételár, hiszen a két érinett helyrajzi számhoz tartozó tulajdoni lapon ez az összeg további tételekkel egészült ki - és jelenleg 80 milliárdon áll a számláló. Egyelőre ilyen összegű jelzálogot jegyeztek be a magyar állam javára, tehát ennyi pénzt mindenképp fizet a "köz" a Tiborcz-dominanciájú fejlesztőcsoportnak. Ám lehetséges, hogy az irodaházak kulcsainak átadásáig további tételeket jegyeznek majd rá a földhivatali dokumentumokra, így a 80 milliárd még akár nőhet is - akár 120 milliárdig. Ha az állam esetleg kommunikálna a polgáraival (értsd: az MNV válaszolna sajtómegkeresésekre), nyilván pontosabbat is tudnánk írni, de egyelőre be kell érnünk indirekt bizonyítékokkal. Meg egy informátorunk azon állításával - melyet névtelenséget kérő más forrásaink is megerősítettek -, hogy a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium cégeit, például az MNV-t, az MFB-t, az Eximbankot, a Diákhitel Központot, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-t és társaikat költöztethetik majd a Városliget mellé.
Részben szintén a Dürer Park ügyéhez tartozik, hogy Hadházy Ákos a minap nyílt levelet írt a DK-MSZP-Párbeszéd-szövetség választási arcainak, Dobrev Klárának és Karácsony Gergelynek. Tudakolván tőlük: mit keres a fővárosi listájuk 8. helyén a zuglói ügyekben gyanúsan viselkedő Horváth Csaba szocialista polgármester, akinek - mint a már idézett cikkünkből kiderül - "lehetősége lett volna megakadályozni vagy legalábbis elhalasztani az Ajtósi Dürer soron az egykori Sacré-Coeur-zárda bontását, de ő ezzel nem élt, amivel közvetlenül segítette Tiborcz István és Garancsi István megalomán projektjét". Levele publikálásakor Hadházy még nem tudhatta, hogy korábban a Dürer-irodaházak felvásárlásáról is szerződött az állam a projektgazdákkal - hasonlóan az általa már feltárt Bosnyák téri esethez.
II. Zugló-Városközpont - hét egységből álló új irodanegyed
A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2023 tavaszán, 150 ezer négyzetméter irodaterület, melyet a magyar állam 244 milliárd forintért vesz meg; lehetséges beköltözők: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), Pest Vármegyei Kormányhivatal, stb.
A Bosnyák téri óriásprojektről szóló korábbi cikksorozatunkban nemrég világossá tettük: pontosan így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában a felvásárló állam teszi. A kivitelező Bayer Construct-cégcsoport eleinte 950 lakás köré húzott volna irodákat - 2021-től nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásként -, ám 2023-ban az MNV kérésére módosult a terv: a nyolc tömbből végül hét kormányzati tulajdonú irodaház lesz, és csak 168 luxuslakást kell értékesítenie Balázs Attila vállalatának.
Írásunknak ezt a pontját már alaposan feldolgozta a sajtó: az MNV az előszerződés tényét - szemben a fenti Dürer-projekttel és az alábbi BudaPart-történettel - "véletlenül" szerepelteti a nyilvános szerződéslistájában. Hadházy Ákos mára magát a konkrét megállapodást is kiperelte, korábban pedig a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely ismerte el, hogy például a NAV és a KEF költözhet erre a kormánynegyed-területre. Ennek nyomán a G7 gazdasági lap bátorkodott megjegyezni: az ellátási főigazgatóság költöztetése teljesen szürreális, hiszen 2018-ban készült el egy hétmilliárd forintos beruházás a KEF egységes elhelyezésére (melynek keretében 10 ezer négyzetméter iroda és raktár épült).
Más szempontból is pikáns azonban a Bosnyák téri sztori. A kiperelt szerződésen egyértelműen látszik, hogy az ellenjegyző ügyvéd bizonyos Pete Judit volt. Róla a 24.hu derítette ki korábban, hogy szorosan kötődik a nemzetgazdasági tárca vezetőjéhez és testvéréhez. Konkrétan: Pete Judit az jogász, aki átvette Nagy Márton testvérének ügyvédi irodáját és ezzel több állami megbízást - épp az öcs miniszteri kinevezése napján. (Nem mellékesen: Nagy Márton a hivatalba lépése utáni első intézkedései között Pete Juditot delegálta a Közbeszerzési Tanács tagjának.) Mivel az MNV nem kívánt élni az általunk felkínált nyilvánossággal, nem tudtuk megkérdezni a magyar nemzet kinevezett vagyonkezelőitől, hogy a fenti Dürer- és az alábbi BudaPart-ügyben is Pete Judit szaktudására támaszkodtak-e, de élünk a gyanúperrel...
III. Kopaszi-gát, BudaPart - hat új irodaház
A projekt címszavakban: előszerződés az állammal 2023 nyarán, 160 ezer négyzetméter irodaterület, 255 milliárd forintnyi jelzálogjog a magyar állam javára (2023 őszétől); lehetséges beköltözők: a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium által felügyelt MÁV-Volánbusz-csoport, továbbá az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, stb.
Idén januárban nagy visszhangot váltott ki a Telex cikke, amely arról szólt, hogy "a Mol-torony mellé költözhet a MÁV és több hivatal, NER-es vállalkozóktól bérelnének székházat". Emlékezetes: az úgynevezett BudaPart-fejlesztés már 2016-ban kiemelt státuszt kapott - ráadásul a projekt "belökésében" fontos szerepet játszott az állami tulajdonú Eximbank 52 millió eurós mankója. Korábban annak is volt némi visszhangja, hogy 2022-ben - egy DAM Invest nevű kft. takarásában - a Tiborcz-féle Főnix Magántőkealap lett a Kopaszi-beruházás legnagyobb, minden fontos döntést blokkolni képes tulajdonosa (Garancsi István és Hernádi Zsolt Mol-vezér koalíciója mellett).
A fent hivatkozott Telex-írásból kiderült továbbá, hogy a BudaPart fejlesztés alatt álló irodaházai közül legalább négyet érint majd a MÁV-Volánbusz-csoport, az Állami Számvevőszék és más kormányszervek beköltözése. A Válasz Online ehhez a sztorihoz két "aprósággal" kíván hozzájárulni. Azzal, hogy
az állam egészen pontosan hat darab épülő Kopaszi-irodamonstrumot nézett ki magának; ráadásul ezeket nem bérelni fogja, hanem mindenestül felvásárolja
- a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb ingatlanmutyi-sorozatának harmadik lépéseként, a Dürer Park és a Zugló-Városközpont után, potom 255 milliárd forintért.
Honnan tudjuk mindezt? Nem, nem a MNV keresőjéből - ott ugyanis nincs nyoma ilyen tartalmú előszerződésnek. Nem is az állami vagyonkezelő válaszából, ugyanis ebben az ügyben sem reagált kérdéseinkre a [email protected] sajtókapcsolati cím mögött rejtőző szervezet. A Kopaszi Gát Zrt. egymás utáni közleményei, illetve a hat érintett ingatlan tulajdoni lapjai voltak a segítségünkre. A Tiborcz-befolyású részvénytársaság először azt jelentette be, hogy 2023. május 25. napján megalapította a kizárólagos tulajdonát képező BudaPart Amarus Kft.-t. Aztán azt, hogy tavaly június 9-én előszerződést kötött egy meg nem nevezett végfelhasználóval irodaépületek értékesítése tárgyában. Később pedig az is világossá vált, hogy az érintett hat ingatlant "bepakolták" az imént említett BudaPart Amarus Kft.-be. Azt ugyancsak leírták, hogy "2023. szeptember 29. napján a projekt megvalósulási helyszínéül szolgáló ingatlanok tekintetében a vevő javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat alapító szerződés jött létre".
A felvásárló nevét persze nem írták le, ám ekkor már kideríthetőnek tűnt a földhivatali nyilvántartásból és az építésügyi engedélyezési eljárásokat tartalmazó dokumentációs rendszerből (ÉTDR) - melynek nyilvános tájékoztatási felületét Lázár János épp eltörölné -, hogy merre zörög a dió. A BudaPart Amarusnak ugyanis hat ingatlana van, ezek a Kopaszi-gát BOA, BOH, BOIJ, BOK, BOL és BOM jelű, kivitelezés alatt álló irodakomplexumai. Melyek tulajdoni lapján 2023. ősze óta ott díszeleg a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog 255 milliárd forint erejéig, illetve az ennek biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom.
Mindezek után annyi feladatunk maradt, hogy összeadjuk a Dürer Parknál említett minimum 80 milliárd forintos összeget, a Zugló-Városközpont 244 milliárdját és az érintett BudaPart-házak állami felvásárlásához szükséges 255 milliárdot. Az eredmény erősen közelít az 580 milliárdhoz, de egyes forrásaink szerint lesz az 600-620 milliárd is, hisz’ a Dürernél, ahogy jeleztük, jöhet még némi növekmény.
Nos, az M4-es metróvonal tíz éve 452 milliárd forintból készült el, és abban a projektben - az Európai Csalás Elleni Hivatal valóságértelemzése szerint - bőven volt korrupciógyanús költés. Tisztább viszonyok között tehát a mai 580 milliárd elég lehetne például egy metróvonalnyi városfejlesztésre. Vagy arra, hogy akár húsznál többször felújítsák a Lánchidat.
*
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Nyitókép: Balázs Attila, Tiborcz István, Garancsi István (Válasz Online-illusztráció) | Itt az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyija: a kormány 580 milliárdot fizet titokban Tiborczéknak | Egy egész metróvonal kijött volna abból a legalább 580 milliárd forintból, amit a kabinet titokban kifizet három – épp fejlesztés alatt álló – „kis” kormányzati negyedért a beruházási stop idején. E projektek egyike a Hadházy Ákos által kiszúrt zuglói városközpont, de a Válasz Online értesülése szerint a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodai tömbjeinek felvásárlására szintén előszerződést kötött az Orbán Viktor fémjelezte magyar állam. Annak ellenére is, hogy utóbbi két ingatlannál az eladói oldal főalakja maga Tiborcz István – a családi jelleghez tehát kétség sem férhet. A Zugló–Dürer–Kopaszi-biznisz összesen 350 ezer négyzetméternyi irodáról szól; ez kétszer akkora terület, mint a Gyurcsány-érában elképzelt kormánynegyedé, amelyet a Fidesz akkor éles kritikával illetett. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2024/05/29/580-milliardos-kormanyzati-negyed-tiborcz-zuglo-durer-budapart/ | 2024-05-29 08:53:41 | true | null | null | valaszonline.hu |
Szaniszló Sándor már a választások előtt úgynevezett önkormányzati tájékoztatóplakátokat helyezett el a kerületben, amiken a saját arcképe és szlogenje volt látható, a kampány kezdetén ugyanezeken a helyeken pedig minimálisan megváltozatva nagyon hasonló plakátok jelentek meg. Ráadásul a reklámok kihelyezéséről egy száz százalékban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság gondoskodott. A Fővárosi Választási Bizottság éppen ezért eltiltotta Szaniszló Sándort a további jogsértéstől. Minderről Ughy Attila, a XVIII. kerület fideszes polgármesterjelöltje számolt be a Magyar Nemzetnek.
A politikus hozzátette, hogy a kerületi Fidesz-KDNP mindaddig folytatja az átplakátolást, amíg a polgármester nem hajtja végre a döntésnek. Kiemelte azt is, hogy Szaniszló úgy kampányol, ahogyan diktatúrákban szokás, hiszen egy teniszpálya méretű képpel reklámozza önnön nagyságát a városházán is.
Borítókép: Ughy Attila, a XVIII. kerület fideszes polgármesterjelöltje (Forrás: Képernyőkép) | Ughy Attila: Diktatúrákban van olyan, ahogyan Szaniszló kampányol + videó | „Illegális kampányfinanszírozás" feliratú plakátokkal ragasztotta át a XVIII. kerületi Fidesz–KDNP Szaniszló Sándor választási plakátjait. Ughy Attila szerint a DK-s városvezetőt a Fővárosi Választási Bizottság eltiltotta a tevékenység folytatásától. Szaniszló pedig nem reagált a Magyar Nemzet megkeresésére. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/05/ughy-attila-diktaturakban-van-olyan-ahogyan-szaniszlo-kampanyol-video | 2024-05-29 17:04:55 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Minden eddigi csúcsát megdöntve 8,3 milliárd forint adózott eredményt hozott tavaly a trafikhálózat ellátására egyedüliként jogosult Országos Dohányboltellátó Kft., amiből a tulajdonosok 8,1 milliárd forint osztalékot fel is vehettek áprilisig. A különleges jogosítvánnyal rendelkező cég 51 százalékos tulajdonosa a Lázár János jelenlegi építési és közlekedési miniszter - kancelláriaminiszterként azonban ő vezényelte le a dohánykereskedelem teljes átalakítását - hódmezővásárhelyi gazdasági holdudvarához sorolt id. Sánta János érdekeltségébe tartozó Tabán Trafik Zrt., a kisebbséget pedig a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. jegyzi. Az osztalék kifizetésével nem várták meg az áprilist, előlegként a Tabán Trafik 3 milliárdot, a BAT 1 milliárdot már korábban felvett.
A dohányboltellátó monopólium 2015-ös alapítása óta már több mint 36 milliárd forint nyereséget hozott, és abból közel 34 milliárdot haza is vihetett a Tabán Trafik-BAT duó.
Id. Sánta János 2016 óta szerepel a leggazdagabb magyar vállalkozók listáján, hat évvel ezelőtt 7,2 milliárd forint becsült vagyonnal jutott az elitbe, legutóbb már 40 milliárdra tették a családi cégcsoportja vagyonát. Birodalmát közben a dohányiparról kiterjesztette a naperőművekre és az agrárszektorra is.
Óriási pénz forog a dohánybizniszben: a dohányboltellátó belföldi nettó árbevétele 971 milliárd forint volt a múlt évben, ami 110 milliárddal meghaladja a 2021-es forgalmat. Az 1000 milliárdot megközelítő bevételhez fogható a kiadás is, a nagykereskedő cég esetében a bevétel 98,59 százaléka az eladott áruk beszerzési értéke.
Tavaly a cég 8,8 milliárd forint koncessziós díjat fizetett be az államnak, ami jóval több az egy évvel korábbi 3,5 milliárdnál. A 9 százalékos társasági adóval számolva 794 millió lett volna a befizetni való, az adókedvezmény levonása után azonban csak 571 milliót kellett utalnia a büdzsének. | Dohánybiznisz: Rekordprofit gurult Lázár János hódmezővásárhelyi holdudvarához | Minden eddigi csúcsát megdöntve 8,3 milliárd forint adózott eredményt hozott tavaly a trafikhálózat ellátására egyedüliként jogosult Országos Dohányboltellátó Kft., amiből a tulajdonosok 8,1 milliárd forint osztalékot fel is vehettek áprilisig. A különleges jogosítvánnyal rendelkező cég 51 százalékos tulajdonosa a Lázár János jelenlegi építési és közlekedési miniszter – kancelláriaminiszterként azonban ő vezényelte le a dohánykereskedelem teljes átalakítását – hódmezővásárhelyi gazdasági holdudvarához sorolt id. Sánta János érdekeltségébe tartozó Tabán Trafik Zrt., a kisebbséget pedig a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. jegyzi. Az osztalék kifizetésével nem várták meg az áprilist, előlegként a Tabán Trafik 3 milliárdot, a BAT 1 milliárdot már korábban felvett. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/31/dohanybiznisz-rekordprofit-lazar-janos-id-santa-janos/ | 2023-05-31 15:48:00 | true | null | null | 24.hu |
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek - többek közt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank, az EXIM, a Garantiqa, a Start Garancia - részére az állam megvásárolja a Dürer Park irodakomplexumot. A költözésre várhatóan 2025 elején kerülhet sor - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
A tárca azt írta:
Az érintett állami szervezetek XIV. kerületbe költözésével a piac számára kiváló lokációval és hasznosítási lehetőségekkel rendelkező belvárosi, jellemzően I. és V. kerületi ingatlanok szabadulnak fel.
Jöhet a felújítás
A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozta, a jelenlegi épületek szerkezetileg, gépészetileg elavultak: "a korszerűtlen szigetelés és a hatékonytalan fűtési és hűtési rendszerek miatt rendkívül magasak az energiaköltségek és drága az intézmények fenntartása. Emellett a régi, több esetben leromlott állapotú ingatlanok esetében állandó a felújítási és tatarozási kényszer, amely tovább drágítja az állam működését."
A gazdasági tárca várakozása szerint az operáció következtében az érintett szervezetek üzemeltetési költségei jelentősen csökkennek azzal, hogy a jövőben energiatakarékosabb, olcsóbban fenntartható zöld-irodaházkomplexum biztosítja a Nemzetgazdasági Minisztérium és az alá tartozó háttérintézmények állományának elhelyezését.
"A költözés következtében csökken és rendszerszinten alacsonyabbá válik a rezsiköltség, biztonságosabban és olcsóbban védhető objektumok jönnek létre, miközben a dolgozók a 21. század követelményeinek megfelelő irodákban dolgozhatnak. Így a költözéssel a szervezeti hatékonyság növekedésén túlmutatóan, érdemben csökkennek az állam működési kiadásai" - indokolta a döntést a Nemzetgazdasági Minisztérium. | Bejelentette a kormány: megvásárolják a Dürer Parkot | Hatékonyabban és olcsóbban működhet az állam a Nemzetgazdasági Minisztérium és a hozzá kapcsolódó szervezetek korszerű, energiatakarékos irodaházkomplexumba költözésével – így jelentette be a tárca azt, hogy az állam megvásárolja a Dürer Park irodakomplexumot. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/05/29/durer-kert-nemzetgazdasagi-miniszterium-kormany-operacio/ | 2024-05-29 11:32:00 | true | null | null | Index |
A tetemes és egyre több közpénzt felzabáló kastélyfelújítást a kezdetektől figyelemmel kísérjük. Az eredetileg bejelentett nettó 5,5 milliárd forintos bekerülési költség három év alatt különösebb indokolás nélkül 11 milliárdra hízott. A projekt gazdája kezdetben Lázár János (Fidesz-KDNP) volt, aki kormánybiztosként, manapság pedig miniszterként is rajta tartja a szemét Geszten.
Bevett ügymenet
Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja. | Letakarított pálya. Az ÁSZ-elnök volt (?) érdekeltsége nyerte a Tisza-kastély egyik közbeszerzését | A Tisza család kultuszának ápolása „nemzetpolitikai” feladat. Az egykori családi fészek, a geszti kastély nagyszabású felújítása egyre csúszik, és egyre többe kerül. A projektet a mutyigyanús közbeszerzések övezik. Legutóbb felbukkant az Állami Számvevőszék elnökének egykori cége is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/letakaritott-palya-268324# | 2024-05-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tízmilliós megbízásokat kapott a közelmúltban Galló Júlia cége, az ECO Stratégia Kft. - derült ki a közösségi médiában terjedő, vélhetően városházi forrásokból származó dokumentumokból. Galló a leköszönő Fekete Zsolt (MSZP) polgármester kabinetfőnökeként, illetve Huszár Máté (MSZP) polgármesterjelölt kampányának aktív támogatójaként ismert a városban, a salgótarjáni közéletben jártasok előtt pedig az sem titok, hogy a helyi baloldal fontos szereplőjének - sokak szerint a város valódi irányítójának - a stratégiai döntésekben is komoly szava van.
Repkednek a városi milliók Huszár Máté tanácsadójához
Városházi sajtósként, kommunikációs tanácsadóként hosszú évek óta Galló jelenti a kaput a salgótarjáni nyilvánosság és a baloldali városvezetés között, lényegében rajta múlik, hogy miről mit tudhat, vagy éppen nem tudhat a lakosság. Ezt bizonyítják azok a papírok is, melyeket szerdán reggel hoztak nyilvánosságra a Salgótarjáni Aktuális nevű Facebook-oldalon, és amelyek hitelességét idáig egyetlen érintett sem cáfolta. Az már a nyilvános bevallásokból derül ki, hogy a 2022-ben alapított ECO Stratégia Kft. tavalyi nettó árbevétele 19,7 millió forint volt.
Tavasszal közérdekű adatigényléssel fordultunk az önkormányzathoz. Április 3-án kelt válaszuk szerint Galló Júlia egyéni vállalkozóval már 2020-ban is szerződést kötöttek, akkor - a Covid-járvány idején - havonta 540 ezer forintért szervezett polgármesteri és alpolgármesteri protokolleseményeket, illetve koordinálta az arculat kialakítását, jelentsen is bármit az utóbbi.
Az adatigénylésre adott válaszból hiányoztak azonban olyan tételek, melyek a márciusi városi közgyűlés "Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának a 2024. évi költségvetéséről szóló 6/2024. (II.29.) önkormányzati rendelet módosításáról" című, nyilvánosan elérhető dokumentumban, valamint a most kiszivárgott városházi iratokban szerepelnek. Előbbiből kiderült, hogy a 2024. január 1-je és szeptember 30-a közötti időszakban Galló cége, az ECO Stratégia Kft. protokolleseményeket koordinál, sajtótájékoztatókat készít(?), valamint kapcsolatot tart a sajtóval 6,3 millió forint, azaz havi 700 ezer forint vállalkozói díjért.
Sorra jöttek a megbízások az ECO Stratégiának
A Salgótarjáni Aktuális birtokába került dokumentum arról tanúskodik, hogy nem ez az egyetlen városi feladat, amin nagyot kaszál a Galló-féle kft.: több mint 12 millió forint értékben találtak olyan, jellemzően pályázati projektekhez kapcsolódó, a kötelezően előírt nyilvánosság biztosítását célzó megbízásokat, melyeket szintén az ECO Stratégia nyert meg. Úgy tudjuk, hogy sem a város legnagyobb hallgatottsággal bíró rádióját, a Rádió1-et, sem a 3100.hu salgótarjáni hírportált, sem pedig a megyei napilap és hírportálunk kiadóját nem kereste meg az önkormányzat, hogy egyáltalán árajánlatot kérjen a pályázati beszámolók nyilvános közlésére. Úgy tűnik, hogy automatikusan Galló cégéhez kerülhettek a megbízások.
Nem tisztázott - és a közérdekű adatigénylésünk nyomán sem derült ki -, hogy Galló Júlia volt-e valamikor, és ha igen, akkor mettől meddig volt az önkormányzat alkalmazottja, illetve hogy abban az időszakban kapott-e megbízásokat egyéni vállalkozóként vagy kft.-je révén. Annyi azonban bizonyos, hogy a most nyilvánosságra került listában a 2023-as évre vonatkozóan olyan sor is szerepel, melyből kiderül, hogy "önkormányzati bedolgozás" címén további 889 ezer forintot számlázhatott a cég a városnak.
Remek együttműködés, mindenki jól jár...
Az ECO Stratégia persze nem egyedül tolja a baloldali városvezetés, illetve a Feketét váltó Huszár Máté polgármesterjelölt szekerét. Több jel is arra utal, hogy Galló Júliával szoros együttműködésben a Salgótarjáni Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. (REMEK) is aktívan kiveszi a részét a pozitív városvezetői imázs megteremtéséből, valamint Huszár polgármesterjelölti kampányából.
A városi költségvetésből finanszírozott cég által üzemeltetett városi televízió kamerái ugyanis szinte mindenhol és szinte mindig ugyanakkor tűntek fel az elmúlt hónapokban, ahol és amikor Huszár Máté például Facebook-videókat forgatott a kampányához. Így volt ez a botrányosra sikerült Éltex-vádaskodás helyszínén is. Az MSZP-s politikus fotói között emellett olyan felvételek sorakoznak, melyeket a REMEK alkalmazott fotósa készített - ezt a képek úgynevezett Exif-adatai bizonyítják. A rendezvény- és médiaközpont által szervezett dolinkai majális lényegében Huszár Máté kampányeseményévé vált standdal, molinókkal, Huszár-csapatos lufiosztogatással és persze videós bejelentkezéssel. | Tízmilliós városi megbízásokkal gazdagodott Fekete Zsolt és Huszár Máté tanácsadója | A közösségi médiában terjedő városházi dokumentumok szerint rendszeres, havi 700 ezer forintos megbízási díja mellett több mint 12 millió forintot is kiszámlázott a városnak Fekete Zsolt és Huszár Máté tanácsadója, Galló Júlia. Ezért az összegért lényegében a saját baráti köréhez tartozó városi tévé számára szervezett sajtótájékoztatókat, illetve a Facebookra tett ki a városvezetés sikereit hirdető posztokat. A hírek szerint a „munkájához” egy 800 ezres Apple iMac-et is kapott. | null | 1 | https://www.nool.hu/helyi-kozelet/2024/05/huszar-mate-gallo-julia-eco-strategia | 2024-05-31 11:39:00 | true | null | null | Nool.hu |
Megnyerte a közigazgatási pert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellen Ilyés Márton korábbi momentumos politikus és két polgármesterjelölt társa: a hivatal köteles újra foglalkozni a Vodafone 4iG általi felvásárlása ügyében.
A GVH ugyan magától sem látta szükségesnek a vizsgálat lefolytatását annak idején, ám erre lehetősége sem lett volna, a kormány ugyanis nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az ügyletet. Márpedig 2013 óta a GVH nem vizsgálhatja az ilyen ügyleteket.
E tekintetben fontos változás, hogy két francia kábeltévés cég összeolvadása ügyében egy új, precedensértékű ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága - írja cikkében a Szabad Európa. A francia szabályok miatt nem kellett előzetesen vizsgálnia az ügyet a helyi versenyhivatalnak, de az uniós bíróság kimondta, hogy ha utólag felmerül a piaci erőfölénnyel való visszaélés, akkor utólagosan vizsgálható maga a felvásárlás is. Még akkor is, ha az állam esetleg valami más szabállyal korábban kivette az ügyet a fúziókontroll intézménye alól. Ekkor a helyi kivételező szabályoktól független uniós szabályok alapján kell elvégezni. A precedensre hivatkozva például a belga versenyhivatal már áprilisban elkezdett utólag vizsgálódni egy nagyobb léptékű belgiumi iparági ügyben.
A Vodafone-ügylet kapcsán minimum felvethető, hogy indokolt a versenyjogi vizsgálat, Ilyés összesítése szerint a 4iG 117 településen lényegében monopolpozícióba került a vezetékes telekommunikációs piacon. Ebbe olyan nagyobb városok is beletartoznak, mint Dunaújváros, Veszprém, Gödöllő vagy Vác, összesen nagyjából háromszázezer vezetékes előfizetőt hátrányosan érintve.
A GVH saját kezdeményezésére nem kíván korábban nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített ügyletekben vizsgálatot indítani - közölte a Szabad Európával a hivatal.
Frissítés: A cikket módosítottuk a GVH cikkünk megjelenése utáni állásfoglalásának megfelelően.
A GVH magyarázata szerint a kialakult piaci helyzetet kellett ellenőrizniük az eredeti beadvány szerint (illetve azt eldönteni, hogy a helyzet indokol-e versenyfelügyeleti eljárást), és ennek megismétlésére kötelezte őket a bíróság. A 4iG-Vodafone-fúziót nem vizsgálhatták és nem is vizsgálhatják.
A GVH hvg.hu-hoz eljuttatott állásfoglalása szerint a (közigazgatási) bírósági ítélet semmilyen módon nem kötelezte arra a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy utólagosan vizsgálja a korábban nemzetstratégiai minősítéssel ellátott összefonódást. A bíróság vonatkozó döntése mindössze azt írta elő a GVH számára, hogy megismételt bejelentéses eljárásban vizsgálja meg, hogy az összefonódás következtében előállt piaci helyzet tekintetében fennállnak-e a versenyfelügyeleti eljárás megindításának törvényi feltételei. A vizsgálat lefolytatására a GVH-nak 2 hónap áll rendelkezésére, amely határidő egy alkalommal, legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható.
A GVH szerint a GVH mint jogalkalmazó minden esetben a vonatkozó és hatályos jogszabályi előírások szerint jár el. Ebből következően - a bíróság által is megerősítetten - a GVH a továbbiakban sem végezhet vizsgálatot (utólagos vizsgálatot) a nemzetstratégiai jelentőségűként megjelölt fúziók tekintetében, mivel ezzel túllépne a jogszabályokban meghatározott hatáskörén. | A GVH-nak még egyszer rá kell néznie a Vodafone-ügy következményeire | A versenyhivatalnak még egyszer el kell döntenie, történik-e piaci erőfölénnyel való visszaélés azokon a területeken, ahol a 4iG szinte monopol helyzetbe került a Vodafone megszerzésével. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240528_oda-a-magyar-szuverenitas-a-kormany-nem-beklyozhatja-a-gvh-t | 2024-05-28 10:40:00 | true | null | null | HVG |
Az európai uniós források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény alapján az Integritás Hatóság vizsgálatot indított annak a 12 férőhelyes bölcsődének az ügyében, amelyet Kazáron építettek fel 677 millió forintból - számolt be a fejleményről Hadházy Ákos.
"Az EU Ügyészség helyett létrehozott hatóság az elmúlt időszakban néhány egészen korrekt vizsgálatot is lefolytatott. Remélhetőleg itt sem lesz másképp, bár a dolga sem lesz nehéz: a 12 fős bölcsit annyiból sikerült kihozni, amiből a Rózsadombon is vehető egy új luxusvilla" - írta a Facebook-oldalán.
A független országgyűlési képviselő még januárban számolt be a beruházásról. Kiszámolta, hogy egy férőhelyre 56 millió forintnyi uniós támogatás jutott, illetve hogy a bölcsőde négyzetméterára 2,25 millió forintra jön ki, miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Nógrád megyében egy új ház négyzetméterára 650 ezer forint körül van.
Mint írtuk korábban, a bölcsőde építésére eredetileg 240,2 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek oda a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, de ezt az összeget tavaly februárban 436,6 millió forint extra támogatással toldották meg. | Vizsgálja a 677 millióból épített mini bölcsődét az Integritás Hatóság | Tizenkét férőhelyes intézményt húztak fel Kazáron, négyzetméterenként 2,25 millió forintból. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240521_kazar-bolcsoda-integritas-hatosa-hadhazy-akos | 2024-05-21 12:52:00 | true | null | null | HVG |
Minden elemében gyenge eredményt ért el a magyar kormány az Open Budget Survey (OBS) költségvetési átláthatósági felmérés legújabb, 2023-as körében. A költségvetési átláthatóság esetében a maximális 100 pontból 22-t ért el a magyar költségvetési rendszer, drasztikusan rontva a két évvel ezelőtti 44 pontos eredményen, és még messzebb kerülve a megfelelő átláthatóságot jelentő 61 pontos szinttől. Ezzel a vizsgált 125 ország rangsorában a 100. helyre került, ez egyben a régió legrosszabb teljesítménye - írja közleményében a nemzetközi felmérés magyarországi résztvevője, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB).
A globális átlag 45 pont lett, a tágabban értelmezett régióban Magyarország utolsó, az egy hellyel előrébb álló Ukrajna 38 pontot ért el.
Az átláthatóság mellett a költségvetés nyitottságának további elemei sem megfelelők Magyarországon: a költségvetés végrehajtásának felügyelete gyenge (33 pont), ahogy a nyilvánosság bevonása is (6 pont).
A kormány költségvetési átláthatósághoz való hozzáállását jól jellemzi, hogy az először 2015-ben készült felméréshez régebben hozzájárult a teljeskörűséghez észrevételeivel (amelyek indokolt esetben az eredeti választ módosították), de az előző felméréshez hasonlóan az OBS 2023 során visszautasította ezt a lehetőséget.
"2015-ben a világátlagot alig meghaladó eredményeket még lehetett EU- és OECD-tagságunkhoz képest gyenge kezdetnek nevezni. Ezután kétévente menetrendszerűen érkeztek a fokozatos romlás bizonyítékai. 2023-ra viszont a helyzet drámaian leromlott. A Covid alatt bevezetett és még ma is hatályban lévő jogszabályok lehetővé tették, hogy hazánk a 100 pontos átláthatósági skálán mindössze 22 pontot érjen el, és
ezzel az átláthatóság terén legrosszabbul teljesítő országcsoport, a demokrácia és a nemzetközi intézmények hatásaitól egyaránt mentes arab országok átlagos szintjére süllyedjen
- kommentálta a 2023-as pocsék eredményeket a KFIB.
Törvény helyett rendelet
A nagymértékű romlás oka, hogy a felmérésben jelentős súlyt képviselő költségvetési javaslat nem készült a 2023-ban végrehajtott költségvetéshez. Bár 2022 nyarán a kormány benyújtotta, és az Országgyűlés jóváhagyta a 2023-as költségvetési törvényjavaslatot, a kormány 2022 decemberében, közvetlenül a költségvetési év kezdete előtt saját hatáskörben, kormányrendelettel felülírta a jóváhagyott költségvetési törvényt, és a saját változatát kezdte el végrehajtani. Nem volt tehát a felmérés keretében értékelhető költségvetési javaslat, mert a költségvetés korábbi változata érvényét vesztette, míg a kormányrendelet törvényhozói jóváhagyás nélkül nem értékelhető költségvetési javaslatként.
2023 januárjában a Magyar Államkincstár e 2022 decemberében kihirdetett, semmilyen független intézmény által meg nem vizsgált, a parlament által meg nem vitatott és el nem fogadott kormányrendelet alapján kezdte meg a közpénz elköltését. Nehéz ennek a ténynek a súlyát eltúlozni
- értékel erősebb szavakkal a KFIB.
A költségvetési felügyelet helyzete Magyarországon különösen aggasztó, főleg, ami a 2023-as rendeleti költségvetést illeti (azzal együtt is, hogy a költségvetést a kormány később, már végrehajtása közben bevitte az Országgyűlés elé). Az OBS eredményei szerint a közpénzek felügyeletét vizsgálva az Állami Számvevőszék fenntartotta kiválóhoz közeli teljesítményét. Az Országgyűlés szerepe azonban minimálisra csökkent: a költségvetés végrehajtása során eddig sem tartott miniszteri meghallgatásokat a költségvetés aktuális helyzetéről, viszont a költségvetés megalkotásában legalább megőrizte jóváhagyói szerepét. A kormány költségvetési rendeletével de facto megfosztotta az Országgyűlést ezen jogkörétől, mert nem kérte a törvényhozás jóváhagyását a költségvetéshez annak végrehajtása előtt, az Országgyűlés bizottságai nem vitatták meg a költségvetést, így az országgyűlési képviselőknek sem volt esélyük, hogy bármilyen javaslattal módosítsanak a költségvetésen annak végrehajtása előtt.
Népképviselet helyett kormányzás
Egyébként az Országgyűlés felügyeleti szerepe az elmúlt bő tíz év során fokozatosan csökkent, ahogy egyre több jogkört adott át a kormánynak. Tíz évvel ezelőtt még csak a különböző költségvetési tartalékok esetében adott előzetes jóváhagyást az Országgyűlés, vagyis a költségvetés kedvező alakulása esetén a kormány saját hatáskörben dönthetett a tartalékok felhasználásáról.
Ezt a folyamatot tetőzték be a veszélyhelyzeti szabályok. A veszélyhelyzet bevezetésével még szélesebb körű felhatalmazást kapott a kormány költségvetési ügyekben, ezáltal rendeleteivel az átcsoportosítások mellett adókat vetett ki vagy módosított (mint például a gyógyszergyártók különadója, az extraprofitadó vagy a szociális hozzájárulási adó kamatjövedelmekre kiterjesztése). Ezt a kiterjesztett jogkört felhasználva, a veszélyhelyzetre hivatkozással írta felül a kormány rendeletével a 2023-as költségvetést, igaz, utólag 2023 tavaszán az Országgyűlés jóváhagyta a módosított költségvetést.
A kormány már el sem játssza, hogy a költségvetés törvény
Tegyük hozzá: mára a kormány már el sem játssza, hogy a költségvetés egy törvény lenne, amit a legfőbb népképviseleti intézmény, az Országgyűlés fogad el, és amelyet a kormány csak végrehajt. A kabinet vezető politikusai több alkalommal teljesen nyíltan beszéltek arról, hogy a büdzsé csak amolyan iránymutatás, sőt Banai Péter Benő pénzügyminisztériumi államtitkár egy alkalommal azt írta: maga az éves költségvetés és annak végrehajtása nem cél, hanem gazdaságpolitikai eszköz.
A gyakorlat évek óta azt mutatja, hogy a kormány teljesen gátlástalanul módosítgatja év közben a költségvetést - sőt már a megelőző évben, a parlamenti elfogadás után. Ez így volt már az immár örökösnek tűnő veszélyhelyzetek előtt.
Ami a 2024-es költségvetést illeti, annak elfogadása a normál, parlamenti úton történt, vagyis ha az OBS felmérése az idei büdzsére vonatkozna, akkor Magyarország nem kapott volna ennyire borzasztóan alacsony pontszámot.
Ám ez mára már csak formaság, a kormány elismerte, hogy a költségvetés törvénybe foglalt állapotában végrehajthatatlan, illetve nem kívánja végrehajtani. Elismerte szóban, illetve az EU-nak benyújtott konvergenciaprogramban, amelybe e 2,9 GDP-százalékoshoz képest jelentősen, 4,5 százalékosra emelt hiánycélt, alacsonyabbra várt gazdasági növekedést stb. írta bele.
Majd a választások után
Azzal együtt, hogy a költségvetési törvény csak papíron létezik, nincs arra vonatkozó, érvényesnek tekinthető kormányzati ígéret, hogy mikor és milyen módon fogják módosítani. Ha egyáltalán. A módosítás - elvileg - nem opcionális, a kormánynak mára ugyan közel korlátlan jogköre van a büdzsé saját hatáskörben végzett módosítására, ám a sarokszámokhoz - beleértve a hiánycélt, a kiadási és bevételi főösszegeket - nem nyúlhat. Márpedig a sarokszámok már nem állnak.
Állítólag az idei költségvetés újratervezése folyamatban van. Ezt korábban a kormány a 2025-ös büdzsé összeállításával egy időre ígérte, ám akkor még úgy volt, hogy a bevett gyakorlatnak megfelelően a költségvetést tavasszal összeállítják, és nyár elején átviszik az Országgyűlésen. Varga Mihály pénzügyminiszter azóta bejelentette, hogy a költségvetést majd csak ősszel terjesztik be.
A hivatalos indoklás szerint az amerikai elnökválasztás miatt. Ami nyilván teljesen megalapozatlan érv, valószínűleg a kormány az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat akarja kivárni. Illetve hát talán visszatért a józan racionalitás útjára, a tavaszi költségvetések még békeidőben is túl korán készültek ahhoz, hogy pontos gazdasági előrejelzésekre alapozódjanak. | Újabb mélypont: még az ukrán költségvetés is átláthatóbb, mint a magyar | 100 pontos skálán mindössze 22 pontot ért el a 2023-as magyar költségvetés átláthatósága az OBS nemzetközi felmérésben – a „megfelelő” szint 61 pont lenne, a globális átlag 45 pont, korábban Magyarország is ezen a szinten tartózkodott. A zuhanást elsősorban az utolsó pillanatos, rendeletileg kihirdetett új költségvetés magyarázza, de egyébként a kormány immár teljesen nyíltan saját belügyének tekinti az elvileg az Országgyűlés hatáskörébe tartozó, nyilvánosságra számot tartó költségvetést. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240529_a-magyar-koltsegvetes-az-arab-orszagok-szintjere-zuhant | 2024-05-29 15:42:00 | true | null | null | HVG |
750 millió forint nyereséggel zárta a céges beszámoló szerint 2023-at a Duna NRG - valószínűleg ez a név nem sokat mond az átlagembernek, az ellenben annál többet, hogy ez a cég volt tavaly november előtt a legendás Közgép. A NER és a Simicska-birodalom egykori központi cége néhány kanyar után már Szíjj László tulajdonában van, és ugyan a sikeressége a közelében sincs a tíz évvel ezelőttinek, néhány száz milliós profitot már évek óta stabilan hoz.
A 750 millió forintos profit ahhoz képest elenyésző, hogy a Simicska-korszak végén, 2014-ben még 4,3, 2015-ben pedig 13 milliárd forint volt az éves nyereség, onnan esett a G-nap után 2018-ban egészen 30 millióra. Utána azonban az új tulajdonosi kör már újra vastagon nyereségessé tette. Igaz, ők is érzik, hogy nehéz idők járnak az építőiparra: a profithoz nem nyúltak hozzá, egy fillért sem vettek ki belőle osztalékként, hanem az egészet eredménytartalékba helyezték.
Így tettek a Szíjj-féle cégcsoport központi vállalatánál, a Duna Aszfaltnál is. Ott 1,7 milliárd forint lett az éves profit 2023-ban, ezt a pénzt szintén egy az egyben eredménytartalékba helyezték.
Szíjj László tavaly az Indexnek adott interjújában beszélt a cége sikereiről:
Szeretik rám azt mondani a sajtóban, hogy közbeszerzéseken szerezte meg, növelte, hizlalta a vagyonát... De bárki jöhet közbeszerzésre, ajánlatot tehet... Nem gondolom, hogy szégyenkeznem kellene azért, mert a Duna Group képes a nemzetközi vetélytársak előtt megnyerni jelentős méretű tendereket.
Ugyanebben az interjújában tette hozzá azt, hogy Simicska Lajossal egyszer találkozott életében, az alapján nem tud rá rosszat mondani, ami pedig az üzletet illeti, "a Közgép egy fontos állomás volt, mert amikor a hídépítési projektek elindultak, szükség volt egy acélgyártási képességre, ami ott már megvolt. A Közgép egy szükséges és jó eszköz volt a portfóliónk bővítéséhez". | Szíjj Lászlóék átnevezték a Közgépet, és 750 milliós profitot értek el vele | Szép profitot hozott a Duna Aszfalt és a már új néven futó egykori Közgép is, de azt érzik a tulajdonosok, hogy rossz idők vannak az építőiparban, egy fillér osztalékot sem vettek ki ebből a két vállalatból. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240530_szijj-laszloek-atneveztek-a-kozgepet-es-750-millios-profitot-ertek-el-vele | 2024-05-30 08:11:00 | true | null | null | HVG |
Több mint nettó 1,1 milliárd forintnyi szponzorációs pénzt, illetve más támogatást osztott szét idén az év első 4 hónapjában a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft., amely a Szerencsejáték Zrt. profitjából rendszeresen jótékonykodik. Van miből, hiszen mint megírtuk, az állami vállalat árbevétele tavaly majdnem elérte az ezermilliárd forintot.
Januárban - vélhetően a párizsi olimpia közeledtével - jelentős, nettó 610 milliós szponzorációs szerződést kötöttek a Magyar Olimpiai Bizottsággal. Abban a hónapban 45 milliót kapott még az agrárexpókat is szervező kiskőrösi egyszemélyes vállalkozás, a Hazai Termék Kft., amelyet minden évben rendszeresen szponzorálnak.
A januári nagy költekezés után februárban egyáltalán nem osztottak pénzt senkinek, de márciusban újra kinyitották a pénzcsapot. Abban a hónapban 9 cég kapott szponzorációs szerződést, 3 szervezet pedig támogatást. Utóbbiak közül a Rákóczi Szövetség és a Magyar Tehetségkutató és Fejlesztő Egyesület 5-5 millióhoz jutott, míg a Magyar Repülőterekért és Repülésért Alapítvány 10 millióhoz.
A márciusi lista alapján a nagy pénzeket azok a cégek kapták szponzorszerződések révén, amelyeket korábban is támogatott már a Szerencsejáték-cég. Nettó 40 milliót kapott a budaörsi repteret is üzemeltető Aeroglobe Kft., amelynek tulajdonosi köre megegyezik a Rogán Antal minisztert, illetve Habony Árpád nem hivatalos kormányzati tanácsadót is reptető FLY-COOP Kft.-ével.
A második legtöbb, nettó 85 millió forint a Hightide23 Kft.-nek jutott. A cég tavaly tavasszal is kapott már 165 milliót, 2022-ben pedig 230 milliót egy versenyvitorlás megvásárlásához. A Hightide23 Kft. Amúgy maga is gyárt szabadidő- és sporthajókat. A cég tulajdonosa Weöres Szabolcs, és a vállalkozásnak 2020-ban, valamint 2021-ben sem volt saját árbevétele, 2022-ben is csak 5,3 millió, mégis 140 milliós profittal zárta azt az évet. Weöres hajózott Fa Nándorral is, mostanában pedig a Nobilis család vitorláspartnere.
Szintén visszatérő támogatott a Hangos Szó Kft. is, amelyik ezúttal nettó 20 millióhoz jutott. Ez a cég áll a NER nem hivatalos himnuszának számító Nélküled című számot előadó Ismerős arcok nemzeti rockzenekar mögött, a tulajdonos az együttes basszusgitárosa, Galambos Nándor és a felesége. Amúgy a Nélküled Orbán Viktor egyik kedvence is, néha még rádiós szereplésein is idéz a dalszövegből.
A legtöbb, nettó 100 milliós szponzorpénzt viszont márciusban egy napon, de két, 50 milliós részletben a Rózsa Records Kft. kapta. Ez a cég hasonlóan nagy összegekkel rendre felbukkan a Szerencsejáték-cég szponzorlistáján. A cég tulajdonosa Rózsa István, az ATV volt elnöke és korábbi igazgatósági tagja. Neki van egy másik, szintén gyakran támogatott vállalkozása, az Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft., amely szintén kapott egy 30 milliós szponzorszerződést, de ez már áprilisban volt.
A Szerencsejáték áprilisi listáján más érdekes cégeket is találni. Ilyen például a TRP Hungary Kft., amelyet 25 milliós szponzorszerződésre érdemesítettek. Nem először, hiszen ez a cég is visszatérő szereplő a listákon, csak korábban, egy névváltás előtt még Truck Race Promotion Kft.-ként. A társaság a hazai autó- és motorsportélet aktív szereplője.
A cégnek résztulajdonosa Őry Tamás és a felesége, Szijjártó Sarolta, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter testvére. Ez a cég 2019-ben oldalanként egymillió forint közpénzért írhatott tanulmányt egy versenypályáról. Őry egyébként egy ideig a 4iG üzletfejlesztési igazgatója is volt.
Az áprilisi listán szerepel egy jelentősebb, nettó 30 milliós szponzorpénzzel az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért nevű civil szervezet, amely azonban nem is annyira civil, inkább Fidesz-közeli, és itt írtunk róla bővebben: | Szijjártó testvérének és a Rogánt reptető családi cégnek is jutott a Szerencsejáték-cég milliárdos szponzorpénzeiből | Bőkezűen osztotta a támogatást sok régi ismerősnek, baráti cégnek az állami Szerencsejáték-cég. A volt ATV-elnök vállalkozásainak 130 millió, Szijjártó Péter testvére cégének 25 millió jutott, de 85 millió került Nobilisék vitorláspartneréhez, és jutott némi apró a Rogánt és Habonyt is helikoptereztető család vállalkozásának is. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240530_szijjarto-testverenek-az-atv-volt-elnokenek-es-a-rogant-repteto-csaladi-cegnek-is-jutott-a-szerencsejatek-szponzorpenzekbol | 2024-05-30 15:03:00 | true | null | null | HVG |
Trippon Norbertig is elérhet az a költségvetés gyanújával zajló nyomozás, ami az újpesti alpolgármester házfelújításával van összefüggésben – tudta meg több forrásból a Magyar Nemzet.Ismert, egy héttel ezelőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) házkutatást tartott, majd iratokat foglalt le az újpesti DK-s alpolgármester és felesége házánál. A hatósági intézkedés oka Tripponék családi házának felújítása volt, ami a korábban nyilvánosságra került adatok szerint közpénzből történhetett. Hozzátesszük, az ügyben azóta Budai Gyula is lépett, és vesztegetés miatt feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF). Milliárdos számlagyár, fiktív számlák, közpénzekA történet előzménye, hogy egy milliárdokat forgató, számlagyáros bűnbandához tartozó céggel, a Motingatlan Kft.-vel és az alpolgármesterrel kapcsolatban az adóhatóságnál egy ismeretlen személy bejelentést tett. Eszerint a Motingatlan nagy összegű, vélhetően fiktív számlákat állított ki Trippon feleségének. A bejelentő megjegyezte, hogy ezek a számlák az alpolgármester családi házának felújításáról szóltak, csakhogy tudomása szerint a kivitelezést nem is a Motingatlan, hanem a SZIN-KER Építő Kft. végezte. A bejelentő fontos körülménynek nevezte, hogy az alpolármester házának felújítása egybeesik a SZIN-KER közel háromszázmillió forintos keretszerződésével, amit az alpolgármester által felügyelt Újpesti Városgondnokság Kft.-vel kötött. Ez a cég az újpesti önkormányzat tulajdonában áll, így bevétele kizárólag az önkormányzattól származó közpénz. Trippon fizethette ki a fiktív számlákatErős a gyanú, hogy a szerződésért cserébe végezték a ház felújítását, méghozzá közpénzből – hangsúlyozta a NAV-nak a bejelentő, ki még egy nagyon fontos információt közölt is az adóhatósággal: tudomása szerint Trippon a fiktív számlákat a Motingatlannak saját bankszámlájáról, átutalással egyenlítette ki.Mindez pedig forrásaink szerint Trippon felelősségét is felvetheti a jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt folyamatban lévő nyomozásban. Az ügynek egyébként már van három gyanúsítottja is. Tripponékra vallott az egyik gyanúsítottMegírtuk azt is, hogy az egyik gyanúsított nem más, mint a Motingatlan ügyvezetője, aki ráadásul terhelő vallomást tett Trippon Norbertékra. A férfi a nyomozóknak elmondta, a fent említett SZIN-KER Építő Kft. ügyvezetője néhány éve azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy az újpesti alpolgármester, Trippon Norbert felesége házának felújításához tudna-e számlákat kiállítani a Motingatlan nevében, ezzel legalizálva a házon végzett felújítást. A Motingatlan ügyvezetője ebbe belement, majd ennek megfelelően 2020 nyara és 2020 november közepe közötti időszakban a házfelújításról kiállított négy darab számlát, összesen csaknem bruttó 23 millió forint értékben Trippon felesége részére – áll a vallomásban, amiben az is szerepel, hogy az átutalt számlák ellenértékének felvételét követően azt a Motingatlan vezetője készpénzben átadta a SZIN-KER ügyvezetőjének.Úgy tudjuk, a gyanú szerint a SZIN-KER vezetői a Tripponék házfelújításából származó bevételeket eltitkolták, ezzel pedig a költségvetésnek közel ötmillió forintos vagyoni hátrányt okoztak. | Házfelújítási botrány: Trippon Norbert is a nyomozás célkeresztjébe kerülhet | Személyesen Trippon Norbert felelősségét is megállapíthatják abban a nyomozásban, amit a DK-s újpesti alpolgármester és felesége családi házának felújításával kapcsolatban rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – értesült a Magyar Nemzet. Az adóhatóság által folytatott nyomozásban ugyanis az is felmerült, hogy a politikus feleségének kiállított, a házfelújításhoz felhasznált, sokmilliós fiktív számlákért Trippon a saját bankszámlájáról utalt pénzekkel fizetett. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/05/hazfelujitasi-botrany-trippon-norbert-is-a-nyomozas-celkeresztjebe-kerulhet | 2024-05-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hadházy Ákos parlamenti képviselő szerint "nagy lépéssel" került közelebb a börtönhöz Bánki Erik fideszes parlamenti képviselő.Hadházy a Pécsi Ítélőtábla ítélete alapján azt írja, hogy a pécsi buszbeszerzési botrány (Volvo-gate) miatt indult eljárásban a Kaposvári Törvényszék az ügyészséggel karöltve azon dolgozott, hogy kimossa a szereplőket az ügyből, mindenekelőtt Bánkit.Az ügy új részlete alapján a III. rendű vádlott, Patzek Endre 52 milliót utalt egy thaiföldi bankból Bánki cégébe abból a pénzből, amit a pécsi buszbeszerzésen keresett. A fellebviteli bíróság szerint semmi nyoma annak, hogy Patzek thaiföldi cége bármit tett volna a pécsi buszbeszerzés ügyében.Ráadásul az áltanácsadási szerződést már azután kötötték, hogy a buszvásárlásról szóló szerződést véglegesítették. Hadházy szerint azt már tudjuk, hogy a pénz egy jelentős része Bánki cégében landolt, de azt még nem, hogy a többi hol.Patzek több szálon is kötődik Bánki Erikhez. Kettejük kapcsolata a 444 2016-os cikkéből is kiderül, ő volt ugyanis Bánki rejtegetett német cégének az ügyvezetője. Bánkit 2022 novemberében hallgatta meg tanúként a Kaposvári Törvényszék, az ügyben azonban még nem gyanúsították meg. | Hadházy szerint „nagy lépéssel” került közelebb a börtönhöz Bánki Erik | Hadházy Ákos parlamenti képviselő szerint „nagy lépéssel” került közelebb a börtönhöz Bánki Erik fideszes parlamenti képviselő. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/01/hadhazy-szerint-nagy-lepessel-kerult-kozelebb-a-bortonhoz-banki-erik | 2024-06-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A magyar kormány annak érdekében, hogy a hazai vállalatok kimaradjanak az Európát érintő gazdasági recesszióból, egy új támogatási programot indított el tavaly. A Gyármentő Programra 150 milliárd forintot különítettek el, egy vállalkozás pedig legfeljebb 6,2 milliárdos támogatásra volt jogosult. A program nyertesei között több NER-cég is volt, közülük az egyik Mészáros Lőrinc sok tízmilliárdos állami pénzből összehozott kukoricafeldolgozója, a Kall Ingredients Kft. Hogy pontosan mekkora támogatásban is részesült a társaság, az nem ismert adat, mindenesetre egészen érdekes egybeesés, hogy tavaly sikerült az addig szinte csak veszteséges cégnek nyereséget termelnie.Az 500 ezer tonna kukorica feldolgozására méretezett, főleg exportra termelő üzem élelmiszeripari alapanyagokat, alkoholt, takarmányokat állít elő, és a 2018-as indulása óta (ebben az évben még csak próbaüzem zajlott) egészen mostanáig csak 2019-ben sikerült nyereséget termelnie.A tavalyi nyereség is egyébként úgy jött össze, hogy a korábbinál kicsivel kevesebb, év végi árfolyamon átszámolva 77,6 milliárdos árbevételt elkönyvelnie. Ez főként a keményítőgyártásból és az EU piacán történő értékesítésből származik, a kiegészítő melléklet szerint az egyéb termékek gyártása nem ment túl jól tavaly, az ebből származó bevétel ugyanis negyedével csökkent egy év alatt. | Mészáros Lőrinc kukoricafeldolgozóját biztosan megmenthette az állam a Gyármentő Programmal | A magyar kormány annak érdekében, hogy a hazai vállalatok kimaradjanak az Európát érintő gazdasági recesszióból, egy új támogatási programot indított el tavaly. A Gyármentő Programra 150 milliárd forintot különítettek el, egy vállalkozás pedig legfeljebb 6,2 milliárdos támogatásra volt jogosult. A program nyertesei között több NER-cég is volt, közülük az egyik Mészáros Lőrinc sok tízmilliárdos állami pénzből összehozott kukoricafeldolgozója, a Kall Ingredients Kft. Hogy pontosan mekkora támogatásban is részesült a társaság, az nem ismert adat, mindenesetre egészen érdekes egybeesés, hogy tavaly sikerült az addig szinte csak veszteséges cégnek nyereséget termelnie. | null | 1 | https://444.hu/2024/05/30/meszaros-lorinc-kukoricafeldolgozojat-biztosan-megmenthette-az-allam-a-gyarmento-programmal | 2024-05-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Vadai Ágnes parlamenti képviselő két ügyben is kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez. „Nem gyanúsak Önnek azok a közbeszerzések, ahol az ajánlatot adó pályázó szinte forintra pontosan eltalálja a tenderek árát?” – tette fel a kérdést, és az Átlátszó, illetve a 24.hu cikkeit idézve felsorolta, hogy a Galambosi Csaba érdekeltségébe tartozó két cég, a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és a Bereg Konstruktor Kft. 2018-2024 között 14 meghívásos közbeszerzési eljárásban vett részt, amiben tíz tenderen más nem is tett ajánlatot, csak az épp induló Galambosi-cég. (Galambosit az idézett cikk Kovács Sándor fideszes parlamenti képviselő barátjának nevezi.)„Egy eseteben a Bereg Konstruktor Kft. forintra pontosan olyan összegű ajánlatot tett, mint a rendelkezésre álló 107 905 693 forintos összeg” – állította az egyik esetről, hozzátéve: a további kilenc esetben pár ezer forintos eltérés volt az ajánlott ár és a rendelkezésre álló fedezet között.Polt Péter a képviselői kérdésre, hogy gyanús-e, konkrét választ nem adott, de közölte, hogy a kérdést feljelentésként értékeli, és a Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította, a feljelentés elbírálásának eredményéről majd ők értesítik Vadait.Ugyanígy tett Vadainak azzal a kérdésével is, ami azt firtatta, hogy vajon valódi értékén került-e az új tulajdonoshoz az egymilliárd forintos állami támogatással megépült zalaszabari élménypark. A Rogán Antal által felavatott élménypark áprilisban bezárt, majd nemrég kiderült, hogy az Erzsébet táborokat működtető alapítványhoz került át. Ezt az ügyet Polt szintén az NNYI-hez továbbította feljelentésként.Ebben egyébként semmi meglepő nincs, a legfőbb ügyész a legtöbb esetben ezt teszi, ha Vadai Ágnes kérdez tőle valamit. Ez volt a reakciója a CÖF-ös képlopás esetén, akkor, amikor a CÖF-ös plakátokat kiadó cég ügyéről, a Mészáros Lőrinc cége által kiírt és Mészáros Lőrinc másik cége által elnyert közbeszerzésről kérdezte Vadai, de ez történt például a gödi akkugyár ügyében is, vagy akkor, amikor a DK-s politikus arról kérdezte, hogy az állami MTÜ miért hirdette az Orbán család érdekeltségét. | Volt rá 107 905 693 forint, erre egy ügyes cég épp 107 905 693 forintos ajánlatot tett a meghívásos közbeszerzésen | Vadai Ágnes parlamenti képviselő két ügyben is kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez. „Nem gyanúsak Önnek azok a közbeszerzések, ahol az ajánlatot adó pályázó szinte forintra pontosan eltalálja a tenderek árát?” – tette fel a kérdést, és az Átlátszó, illetve a 24.hu cikkeit idézve felsorolta, hogy a Galambosi Csaba érdekeltségébe tartozó két cég, a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és a Bereg Konstruktor Kft. 2018-2024 között 14 meghívásos közbeszerzési eljárásban vett részt, amiben tíz tenderen más nem is tett ajánlatot, csak az épp induló Galambosi-cég. (Galambosit az idézett cikk Kovács Sándor fideszes parlamenti képviselő barátjának nevezi.) | null | 1 | https://444.hu/2024/05/28/volt-ra-107-905-693-forint-erre-egy-ugyes-ceg-epp-107-905-693-forintos-ajanlatot-tett-a-meghivasos-kozbeszerzesen | 2024-05-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A 2019-es őszi önkormányzati választás után kereste fel Nagy Jánost, ajánlva munkáit az akkor még létező ellenzéki összefogás frissen megválasztott polgármesterének - emlékezett a történet kezdeteire lapunknak a játszótér építéssel foglalkozó vállalkozó. S. Tibor több helyszínbejárás után tervezte meg a Szigetszentmiklósra kerülő játszóteret, az átadásra a 2020-i gyermeknapot jelölték ki. A látványtervet a polgármester saját közösségi oldalán is megosztotta, de a város Facebook-oldalára is felkerült, és a helyi önkormányzati lap is publikálta. Nem volt kétséges, hogy hamarosan új játszóteret vehetnek birtokba a gyerekek. A terv a képviselő-testület tetszését is kiérdemelte, a megvalósításhoz költségvetési forrást szavaztak meg.
Tavaszra azonban elapadt a városvezetés ambíciója, nem sokkal a szerződéskötés előtt. A vállalkozó arra következtetett, időhúzásba kezdtek: a hivatal játszótér projektért felelős munkatársa előbb szabadságra távozott, visszatérve új költségvetést kért, majd új pályáztatást jelentett be. "Ebből már világos volt, hogy nem velem akarják már a játszóteret" - mondta a Narancs.hu-nak S. Tibor. Azt viszont nem feltételezte, hogy a terveit engedélye nélkül valósítja meg végül az önkormányzat. Meggyőződése szerint az átadott játszótér a tervei szerint, annak lebutított változatában jött létre, lopás történt, ezért feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). A NAV elrendelte a nyomozást szellemi tulajdon megsértése gyanújával. A vállalkozó eddig két meghallgatáson volt jelen, legutóbb tavaly ősszel. Megjegyezte, a városvezetés nevetséges összegű fájdalomdíjjal akarta leszerelni addigi munkáiért, amit természetesen nem fogadott el.
A játszótér terveinek felhasználása miatt a NAV meggyanúsította Nagy Jánost, Szigetszentmiklós polgármesterét, aki erről maga számolt be közösségi oldalán március 9-én. "Egy 2020-as ügyről van szó, egy kézzel rajzolt »csúszdás kastély« bekerült a Kisváros újságba, illetve közzé lett téve a városi Facebook oldalon. A rajz szerzői jogsértése a téma. (...) Az ügyben a gyanúsítás ellen természetesen panasszal éltem, nem követtem el bűncselekményt" - írta. Nagy János a játszótér ügyében folyó nyomozást a politikai harc következményének tartja, amely mégsem tántorította el. "Folytatódik a politikai hadjárat ellenem. Elsőként szögezzük le, ha ez az ára annak, hogy városunkban játszóterek épüljenek, havonta vállalom a gyanúsítást, lejáratást, támadást. (...) Aztán hirtelen 4 év elteltével, 3 hónappal a választások előtt gyanúsít meg a hatóság, engem. Nem hiszek a véletlenekben, ennyire pedig végképp" - írta bejegyzésében.
Szigetszentmiklóson kilenc polgármester jelölt áll rajthoz, Nagy Jánost a két hónapja bejegyzett Egységben a Városért Egyesület jelölte. Az átalakított ellenzéki összefogásban a DK- Párbeszéd-LMP-MSZP-Nép Pártján-koalíció Kocsis Évát indítja. Nagy bejegyzésében Kocsist is megemlítette, aki a helyi lap és a közösségi oldal tartalmáért felelős volt egy ideig. Kocsis válaszposztjában közölte, hogy a rajz nyilvánosságra hozatala idején már nem dolgozott a lapnál, és felhívta a figyelmet arra, a NAV már 2021-ben megindította az eljárást. A játszótérterv-lopás nyomozásának előzményére úgy emlékezett, 2020 januárjában Nagy János azzal kereste meg az akkor még működő ellenzéki frakciót, "hogy mivel nagyobb beruházás nincs az asztalon, szeretne valami szépet és látványosat csinálni, ami az ő nevéhez kötődik. Bemutatott a frakciónak egy ceruzarajzot a tervezett játszótérről. Az elnagyolt, költségtervezésre teljességgel alkalmatlan rajzot többen is megmosolyogták, és az volt a véleményük, ennek alapján nem lehet 50 millió forintot megszavazni. Nagy azonban megígérte, hogy a képviselő-testületi előterjesztés rendben lesz. A polgármester ezután a hivatali munkatársakkal elkészíttette az előterjesztést, majd a képviselő-testületi ülésen maga indítványozta az 50 milliós beruházás elfogadását egy ceruzarajz alapján. Az elfogadott határozat Nagy Jánost hatalmazta fel a szükséges beszerzések lefolytatására. A ceruzarajzot - munkaviszonyom végét követően - a városi FB oldalon és egy hónap múlva a Kisváros újságban is közzétették" - idézte fel.
Szigetszentmiklóson az ellenzéki összefogást Jószai Attila helyi DK-s képviselő hozta össze 2019-ben, ennek köszönhetően került Nagy a polgármesteri székbe a DK-Momentum-MSZP-LMP-Jobbik-Mindenki Magyarországa jelöltjeként. Az együttműködés azonban már 2020 nyarán megrogyott, 2021-ben pedig a szembenállás már szavazatokban is megmutatkozott: a polgármester nem kapta meg egy terület beleterületbe vonásához a szükséges szavazatokat a testületben. A feszültség tovább éleződött, amikor Nagy János takarékossági okokra hivatkozva Jószait leváltotta alpolgármesteri tisztségéből - néhány nappal azután, hogy a DK-s alpolgármester felesége, Jószai Teodóra bejelentette indulását az ellenzéki előválasztáson. A kormányhivatal Jószai elmozdítását jogsértőnek minősítette, mégsem kapta vissza pozícióját, annak ellenére, hogy a képviselő-testület többsége semmissé tette, és ki nem fizetett bérét is megszavazta. Jószai pert indított az önkormányzat ellen, amit elsőfokon megnyert.
A polgármester a 2022 júniusi időközi választás eredményére hivatkozva - amely Tóth Pál fideszes jelölt kétharmados sikerét hozta - újraosztotta a bizottsági, felügyelőbizottsági helyeket. Mindezt úgy, hogy leváltotta az önkormányzati bizottságok éléről a momentumos és a DK-s bizottsági elnököket, a felügyelő bizottságokban lecserélt két ellenzéki tagot, helyükre fideszes politikusokat jelölt. A személycseréket a fideszes képviselők támogatásával szavazta meg a képviselő-testület. A polgármester 2022 júliusban lapunknak tagadta, hogy a Fidesz irányítaná döntéseit, Jószai szerint ugyanakkor úgy látta, hogy Nagy puccsott követett el velük szemben. Nagy a későbbiekben is élvezte a fideszes képviselők bizalmát, szavazataiknak köszönhetően vehette fel 6,6 millió forintos jutalmát.
A szigetszentmiklósi polgármester országosan is ismertté vált idén április 6-án, amikor Magyar Péter demonstrációján állt ki százezer ember elé. A Kossuth téri tüntetésen a DK és a Fidesz összeborulását ekézte, azt állítva, hogy volt DK-s alpolgármestere a Szigetszentmiklóson élő Kövér László házelnökkel folytat egyeztetéseket. Jószai Attila hazugságvizsgálós teszttel igazolta Nagy állításának valótlanságát.
A Narancs.hu többször megkérdezte Kövér Lászlót Nagy kijelentésének hitelességéről, de választ nem kaptunk. Megkérdeztük több alkalommal a polgármestert is a nyomozással kapcsolatban, ám nem reagált. A NAV ugyancsak nem válaszolt megkeresésünkre.
(Címlapképünk forrása: Nagy János Facebook) | Ellopták egy játszótér terveit? Meggyanúsították a Magyar Péter tüntetésén szónokoló szigetszentmiklósi polgármestert | A játszótér megvalósítására kiválasztott tervező-kivitelező már szerződéskötés előtt állt, végül mégsem ő kapott megbízást az önkormányzattól. A vállalkozó szerint terveit ellopták, azt felhasználva csináltatták meg mással. Feljelentése nyomán a NAV szellemi tulajdon megsértése miatt nyomoz, a polgármestert meggyanúsították. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/elloptak-egy-jatszoter-terveit-meggyanusitottak-a-magyar-peter-tuntetesen-szonokolo-szigetszentmiklosi-polgarmestert-268359 | 2024-06-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a Békés Vármegyei Főügyészség vádat emelt a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) intézményeit érintő bűncselekménysorozattal összefüggésben, ahol a kárérték megközelíti a 17 milliárd forintot. A vádhatóság különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítja az MPE-hez tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió (KM) ügyvezetőit, a gyulai Gordiusz Intézmény volt vezetőjét, valamint az ÉLIM Szolgálat és ÉLIM Misszió képviselőjét és a pünkösdi egyházhoz tartozó volt fővárosi közétkeztetés koordinátorait. A várhatóan ősszel kezdődő büntetőperben nyolcan ülnek majd a vádlottak padján.
A Narancs.hu most új tényeket és fejleményeket tudott meg a nyomozással, a vádemeléssel, a vádiratban foglaltakkal kapcsolatban. Eljutott szerkesztőségünkbe az előzetes letartóztatásban lévő elsőrendű vádlott, dr. V. György néhány héttel ezelőtt az MPE vezetésének címzett nyílt levele is, emellett érdekességre akadtunk az ügyészségnek a vádemelésről kiadott sajtóközleményében is.
A vádlottak védői erős kritikát fogalmaztak meg az eddig történtekkel összefüggésben. Azt már korábban megírtuk, hogy meglátásuk szerint a nyomozás során tett észrevételeikre és indítványaikra, legalábbis ezek nagyobb részére nemhogy érdemben, hanem sehogy nem reagált a nyomozóhatóság.
Most azt is kifogásolták, hogy bár a büntetőeljárásról szóló törvény idevágó passzusa kimondja, hogy a nyomozás során keletkezett valamennyi ügyiratot a gyanúsítottnak és a védőnek a vádemelés előtt legalább egy hónappal, teljes terjedelmében meg kell ismernie, ez nem történt meg. Erre azért lett volna szükség, hogy ezek fényében újabb indítványokat és észrevételeket tehessen a védelem.
"A nyomozóhatóság május 9-én továbbította a vádemelési javaslatát az ügyészségre, ahol már másnap, május 10-én bejelentették, hogy megszületett a vádirat és azt továbbították a bíróságra. Ez a roppant rövid határidő azt is jelentheti, hogy a vádirat már előre elkészült, ami egy jogállamban roppant furcsa eljárás" - mondta portálunknak egy neve elhallgatását kérő ügyvéd.
Hozzátette, erre a nagy sietségre és a jogszabálysértésre azért lehetett szükség, mert csak így lehetett kikerülni azt, hogy a gyanúsítottakkal és a későbbi vádlottakkal szemben május 21-én lejáró kényszerintézkedéseket - letartóztatás és bűnügyi őrizet - fenn lehessen tartani a bíróság elsőfokú ítélethirdetéséig. Mint megtudtuk, annak a jogszabálysértésnek, hogy az iratkiadás és a vádemelés között nem tartotta a nyomozó- és a vádhatóság a minimálisan szükséges 30 napot, nem lesz semmilyen következménye. Ez az ügyvédek szerint nem jelent egyenlő feltételeket.
Még közvetlenül a vádemelés, és egyben az MPE éves rendes közgyűlése előtt a gyulai büntetés-végrehajtási intézményben több mint két éve letartóztatásban lévő elsőrendű vádlott, dr. V. György nyílt levelet írt az egyházvezetésnek. Ebben azt írta, hogy Lipcsei János főtitkár rövid regnálása és dicstelen távozása utáni időszakban az egyháztanács szembenézhetne a múlt történéseivel, egyben tisztázhatnák, hogy azok a módszerek és technikák, amelyeket Lipcsei az Országos Cigánymisszióból hozott, valójában milyen helyzetet teremtettek a pünkösdi egyházon belül.
A vádlott a levelében írt arról is, hogy szükséges lenne tisztán látni a pünkösdi egyház intézményvezetőinek háttéralkuinak szövevényében is. V. György azt javasolta, hogy az egyházvezetés folytasson le vizsgálatot az MPE-n belüli intézmény-átszervezések és -átvételek ügyében, különös tekintettel arra, hogy a megszerzett ingóvagyonnal hogyan sáfárkodtak. Megítélése szerint annak is utána kellene nézni, hogy a Közösségi Misszió helyén létrejött Dél-alföldi Intézmény-fenntartó Központnál kik kaptak milliós fizetésekért pozíciókat.
A Gyulai Törvényszékhez benyújtott vádirat egyszerre tár elképesztő képet az olvasója elé, és hagy benne hiányérzetet. Ahogy egy ügyre rálátó szakértő fogalmazott, annak biztosan nem nyomozásszakmai, hanem politikai okai voltak, hogy a bűncselekmény-sorozat felelősei, gyanúsítottjai és későbbi vádlottjai között nincs egyetlen egyházi vezető sem. Annak ellenére, hogy egy korábbi belső egyházi ellenőrzési jelentés szerint sem lehetett volna a bűncselekményeket az egyházi vezetés tudta nélkül elkövetni. Ehhez képest Földesi Tamás, a MPE első embere már egy tavaly novemberi interjúban megelőlegezte, hogy egyházi vezetők nem ülnek majd a vádlottak padján.
A Békés Vármegyei Főügyészségnek a vádirat benyújtásakor kiadott sajtóközleményében ráadásul csak annyi szerepelt, hogy "egyik magyarországi egyház" szociális ellátórendszeréhez köthető nagyösszegű visszaélés-sorozatról van szó, azt nem tartották fontosnak, hogy jelezzék, mindez a Magyar Pünkösdi Egyházat érinti.
A vádirat szerint dr. V. György I. rendű és dr. V. Károly II. rendű vádlottak közösen elhatározták, hogy az MPE szociális közfeladatait ellátó egyházi szervezetrendszerén belül önállósodnak, amelynek érdekében befolyást szereznek az MPE szociális tevékenységet ellátó egyik szervezete, a Közösségi Misszió felett. A vádlottak közös célja a befolyásszerzéssel az volt, hogy a Közösségi Misszió és a később általa alapított szervezetek jelentős bevétele - amely túlnyomórészt az általuk végzett szociális közfeladatellátásra tekintettel a költségvetési törvények alapján folyósított állami költségvetési támogatásokból származott -, illetőleg vagyona felett kizárólagosan rendelkezzenek.
A vádirat szerint ennek érdekében 2012. áprilisi hatállyal belefoglalták a Közösségi Misszió alapító okiratába, hogy a tevékenységét önállóan szervezi és végzi, ugyanakkor a tevékenységeit és feladatellátásait segítő funkcionális és szervezeti egységeket alapíthat és működtethet, önállóan hozhat létre további jogalanyisággal rendelkező szervezeteket (jogi személyeket), belső egyházi jogi személyeket, intézményeket vagy jogi státusz nélküli szervezeti egységeket. Magyarul az egyházon belül önállósították a Közösségi Missziót.
A regénnyi terjedelmű vádirat ezek után nagy részletességgel beszámol a bűncselekmény-sorozat állomásairól, az intézményi kapcsolódási pontjairól, belső logikájáról, szereplőiről és végül eljut oda, hogy az ezzel okozott költségvetési csalás nagyságrendje megközelíti a 17 milliárd forintot, amelyhez jókora pénzmosás is párosult. A Békés Vármegyei Főügyészségnek a vádemelésről szóló sajtóközleménye nem számolt be arról, hogy beismerés esetén az első- és a másodrendű vádlottra egyaránt 13 éves börtönbüntetést kér az ügyészség.
A vádirat szerint közel 1,7 milliárdra forintra tehető dr. V. György jogtalan gazdagodása, míg társáé, dr. V. Károlyé 1,3 milliárd forintra. Elképesztő mennyiségű pénzt találtak a nyomozó hazai és külföldi, így osztrák és liechtensteini bankszámlákon is, külföldi pénzintézetekben főként euróban és dollárban, de találni horvát kunáról, orosz rubelről és török líráról és az egyesült arab emirátusok dirhamjáról szóló kisebb és nagyobb összegű tételeket is. Néhány tízezer vagy több százmillió forintnak megfelelő devizaösszegekről van szó. Az ügy két főszereplőjének és családjainak közel tucatnyi ingatlana van Szentendrén, Ürömben, Budapesten, Szegeden, Békéscsabán és Mezőkovácsházán, amelyek vagyonzár alatt vannak. Az már csak hab a tortán, hogy a másodrendű vádlott fiának tulajdonában nyolc nagyértékű motorkerékpár volt, köztük két Harley Davidson, két Ducati, egy Aprilia és egy Indian Motocycle, amelyeket a hatóságok ugyancsak lefoglaltak.
Az elsőfokú tárgyalás várhatóan ősszel kezdődik a Gyulai Törvényszéken. Ehhez viszont az is szükséges, hogy az ott dolgozó bírók a vádlottak padján ülő Békés megyei ügyvéd és felesége miatt - aki korábban a gyulai bíróságon dolgozott - ne mondják magukat elfogultnak. | Elképesztő összegek szerepelnek a pünkösdi egyház ügyében született vádiratban | A védelem súlyos kifogásokat emleget a nyomozással és a vádemeléssel szemben, az ügyészség vádirata a súlyos bűncselekmények mellett elképesztő összegekről és ingatlanvagyonról szól. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/elkepeszto-osszegek-szerepelnek-a-punkosdi-egyhaz-ugyeben-szuletett-vadiratban-268385 | 2024-06-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank már tavaly is jól muzsikált. Most közleményükben azt írták, 2024. első negyedévében is kimagasló pénzügyi eredményeket értek el, jelentős növekedés mellett:
a mérlegfőösszege közel 11 785 milliárd forintra növekedett, ami több mint 1 337 milliárd forinttal magasabb a tavalyi bázisidőszakhoz képest,
adózás előtti eredménye elérte a 92,8 milliárd forintot,
tőkearányos megtérülése pedig a nemzetközi viszonylatban is kimagasló 30,4 százalékot.
Emellett jelentős állománynövekedéssel zárta az év első három hónapját a társaság, miután a bruttó hitelállománya meghaladta az 5 643 milliárd forintot, ügyfélbetétállománya pedig 7 588 milliárd forintot tett ki.
Az ország második legnagyobb bankjának számító MBH Bank Nyrt. az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank összefésülésével jött létre, és nagyjából 50 százalékban tartozik Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, a magyar állami pedig mintegy 30 százalékban tulajdonos.
Mészáros Lőrinc így gyarapodott tavaly. | Idén is hasít Mészáros Lőrinc bankja | A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank már tavaly is jól muzsikált. Most közleményükben azt írták, 2024. első negyedévében is kimagasló pénzügyi eredményeket értek el. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/05/30/hasit-meszaros-bankja-nbh/ | 2024-05-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ugyanaz a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. biztosít 6 milliárd forintot az Erzsébet-táborokat üzemeltető alapítványnak a zalaszabari élménypark megvásárlására, amelyik az egymilliárdos támogatást is kiosztotta annak idején az élménypark megvalósítására - derül ki az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány friss beszámolójából.
Ahogy azt megírtuk, az alapítvány gyakorlatilag titokban szerezte meg 2023-ban a Kis-Balatonhoz közeli panorámás területet, majd az idén elzárta azt a nagyközönség elől. Pedig egy önkormányzati dokumentum szerint ez volt "Zala megye egyik legjelentősebb idegenforgalmi attrakciója"; az élménypark nevezetességét, a 400 méter hosszú hullámvasutat Rogán Antal és Guller Zoltán, a turisztikai ügynökség akkori vezérigazgatója (jelenleg az MTÜ igazgatóságának elnöke) adta át 2019-ben.
A 2023-as évről szóló, a napokban feltöltött alapítványi beszámoló alapján az 5 milliárd 977 millió forintos vételárból tavaly 1 milliárd 392 milliót fizettek ki, és 2025-ig kell kiegyenlíteni a teljes összeget. Az alapítvány az ingatlant Szabadics Zoltántól, a Holnapocska Tábor és a Zobori Élménypark alapítójától, a Balatoni Hajózási Zrt. igazgatósági elnökétől vásárolta meg.
Szintén a beszámolóból derül ki, hogy 376 millió forintért Szabadics cége, a Zobori KalandoZoo Kft. az alapítványnak adományozta az élménypark eszközeit.
Korábban az alapítvány megkeresésünkre azt írta, hogy "az élménypark Erzsébet-táborként a rászoruló, közöttük súlyosan beteg, többek között daganatos megbetegedésben vagy veleszületett szívbetegségben szenvedő, valamint baleseti sérült gyermekek élményterápiás rehabilitációjának ad helyet." Vagyis a tábor jó célt szolgál majd, igaz, eddig is ezt tette, csak emellett bárki más számára is elérhető volt. A táborban 2010 óta megfordultak veleszületett szívbetegséggel, valamint reumatológiai problémával élő és daganatos betegségből gyógyult gyerekek is, a különlegessége pedig az volt, hogy a gyerekek nem elzárt környezetben, hanem egészséges társaikkal együtt játszhattak.
Az nem világos, hogy a 6 milliárd forintot miért a turizmus fejlesztését és versenyképességének erősítését célzó ágazati programból fizették ki, hiszen tudásunk szerint a területnek már nincs köze nincs a turizmushoz. Erre is rákérdeztünk az MTÜ-nél, de cikkünk megjelenésééig nem kaptunk választ. | Állami cég ad hatmilliárdot a zalaszabari élménypark megszerzésére | Ugyanaz a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. biztosít 6 milliárd forintot az Erzsébet-táborokat üzemeltető alapítványnak a zalaszabari élménypark megvásárlására, amelyik az egymilliárdos támogatást is kiosztotta annak idején az élménypark megvalósítására – derül ki az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány friss beszámolójából. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/05/31/erzsebet-taborok-alapitvany-zalaszabar-elmenypark-vasarlas-kisfaludy-2030/ | 2024-05-31 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Május 31-én Nyárköszöntő Fesztivált rendezett a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kisújszálláson a helyi Nagykun Polgári Kör. A civil szervezet a Fidesz-KDNP jelöltjeit támogatja az önkormányzati választáson. Nem kérdés, hogy kampányrendezvényről volt szó, hiszen a fesztivál megnyitóján a plakátja szerint Szűcs Tamás, a Fidesz-KDNP és a polgári kör közös polgármesterjelöltje mondott köszöntőt.
Az viszont különös, hogy kampányidőszakban a Nagykun Polgári Kör központi "kulturális" támogatásban részesült a Petőfi Kulturális Ügynökségtől és a Magyar Kultúráért Alapítványtól (MKA), a fesztivál plakátján ugyanis mindkét szervezet támogatóként szerepelt.
A Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. tulajdonosa "egy személyben" az MKA, amelyet egy 2021-es törvény hozott létre más úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványok mellett. Egyértelmű az alapítványnak a kormányhoz, így a Fideszhez való kötődése, a törvény alapján az alapítvány kuratóriumának elnökét és tagjait a kultúráért felelős miniszter jelöli ki, a kuratóriumi elnök létrehozása óta Demeter Szilárd. Az alapítványnak az államtól van pénze, erről egy két évvel ezelőtti kormányhatározat döntött: akkor utasították a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon az Alapítvány feladatai ellátásáról, ez alapján az idén az MKA több mint 11,5 milliárd forintból gazdálkodhatott.
Az, hogy az MKA támogatta a helyi polgári kör szervezte és a fideszes jelölt fellépésével zajló fesztivált, több kérdést is felvet. Érdeklődtünk a Petőfi Kulturális Ügynökségnél, támogathatja-e a kisújszállási - jelöltállító - civil szervezetet és rendezvényeit a kampány ideje alatt, de választ nem kaptunk. Korábban ugyanakkor előfordult már ehhez némileg hasonló helyzet, igaz, burkoltan.
Nincs szabály, ki hogyan segíti a helyi jelölteket
Az Újbudai Ficsak 11 Alapítvány esetét az Index szúrta ki. Az alapítvány kerület szemétszedési kampányának plakátjain Király Nóra tűnt fel, aki a Ficsak Klub alapítója, egyben a kerület fideszes polgármesterjelöltje. Korábban a plakátokon szerepelt a Miniszterelnöki Kabinetiroda logója is, amiből arra lehetett következtetni, hogy a kormány is támogatta ezt a kampányt. A logó később eltűnt, és Király is tagadta, hogy a kampányhoz felhasználtak volna állami támogatást. A lap azonban rámutatott, hogy a szabályozás szerint ha a választáson egyesületek jelöltjei indulnak, akkor az egyesületnek bizonyítani kell az Állami Számvevőszéknek, hogy belföldi jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől nem fogadtak el támogatást.
Érdemes megjegyezni, hogy a törvény az országgyűlési képviselők számára meghatározza a kampánytámogatásokat, ám hiába keresünk ilyen szabályt az önkormányzati választásokra vonatkozóan. Ahogy a TASZ oldalán is olvasható, állami vagy önkormányzati támogatás nem nyújtható. Az viszont nem szabályozott, hogy a helyi jelöltek kampányát ki és milyen módon segíti. Kisújszálláson ennek megfelelően már nem is titkolták, ki a támogató.
A településen két jelölt indul a polgármesteri székért. Az ellenzéki Új Kisúj Egyesület támogatásával Máthé Zsolt, vele szemben pedig a már fentebb említett fideszes Szűcs Tamás. Szűcs a Ferencvárosi Torna Clubhoz tartozó Fradi Média főszerkesztője, korábban Facebook-posztban mondott külön köszönetet Kubatov Gábornak a polgármesteri jelöléséhez nyújtott támogatásáért, ahogy azt a 444 május közepén megírta.
FRISSÍTÉS
A Petőfi Kulturális Ügynökség az alábbit válaszolta cikkünk megjelenése után majd' két héttel:
"A Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. nem adott pénzügyi támogatást a Kisújszállási Nagykun Polgári Körnek." | Kisújszálláson Demeter Szilárd alapítványa adhatott támogatást a fideszes jelölt kampányrendezvényéhez | A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Kultúráért Alapítvány pénzével támogatták a fideszes polgármesterjelölt kampányrendezvényét a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kisujszallason-demeter-szilard-alapitvanya-adhatott-tamogatast-a-fideszes-jelolt-kampanyrendezvenyehez-268410# | 2024-06-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A befejezéséhez közeledik a Dürer Befektetési Kft. gigaprojektje Zuglóban. A Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market és a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap által jegyzett cég két hatalmas irodaházat építtetett az Ajtósi Dürer sor és az Abonyi utca által közrezárt 3,7 hektáros területre.
Az épületek mellől tavasszal bontották le az utolsó állványokat, az elmúlt hetekben pedig már az épületbelsők kialakításán dolgoztak az egyik minisztérium, illetve több állami szervezet előre leadott megrendeléseinek és igényeinek megfelelően.
A 24.hu információja szerint ugyanis az állam teljes egészében megvásárolja mindkét irodaházat.
Erről az állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) még 2022-ben kötött előzetes megállapodást a Dürer Befektetési Kft.-vel. Az egyezséget a kormány egyik nem nyilvános határozatára alapozták, melyben eldöntötték, hogy 110 milliárd forintos keretet biztosítanak a majdani ingatlan megvásárlására azzal a céllal, hogy "korszerű irodakomplexumokban helyezzék el az állami szervezeteket".
Úgy tudjuk, hogy a Városliget melletti irodaház előnyeit a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozói élvezhetik majd. A tárca mellé költözhet az előkészítést végző MNV és a Magyar Fejlesztési Bank is. A kormány bankjának a Parlamenthez közeli központját egyébként tavaly év végén már megpróbálták elárverezni. A felsoroltakon kívül további 11 állami szerv és pénzintézet kaphat helyet Zuglóban.
A költözéssel és az ingatlanváráslással kapcsolatban megkerestük az NGM-et és az MNV-t is, de cikkünk megírásáig nem kaptunk választ.
A 2022-ben létrejött előzetes megállapodásban 100 milliárd forintos árat határoztak meg a teljes épületegyüttesre.
Az 1-es épületért (ez a felszín alatti garázsszintekkel és a három toronnyal együtt bruttó 34 ezer négyzetméter) 58,9 milliárd,
az egykori Sacré-Coeur-zárda épületrészeit is magába foglaló 2-es épületért (24 500 négyzetméter) pedig 41,1 milliárd forintot számoltak el.
Úgy tudjuk, a beruházó az inflációra hivatkozva a múlt hónapban kezdeményezte, hogy a megállapodásban meghatározott vételárat emeljék 120 milliárd forintra.
Ezt a kormánynak még jóvá kell hagynia. Ha megteszi, akkor nagyjából a luxuslakásokra jellemző, négyzetméterenkénti 2 millió forintra jön ki a költség. Több ingatlanos cégnél érdeklődtünk, hogy a topkategóriás, új építésű irodaépületek vételárához viszonyítva hová tehetjük a Dürer-irodákét, de egybehangzóan azt mondták: a piacon a bérlés jellemző, nagyon ritka, hogy a megrendelő megvásárolja a saját igényeire építtetett irodát, így nincs megfelelő összehasonlítási alap. Amúgy sincs jó bőrben az irodapiac, ahogy fogalmaztak, kis túlzással haldoklik.
A tulajdoni lapok tanúsága szerint a pénz jelentős részét már megkapta a beruházó csoport. Az állam tavaly nyár óta hat kisebb részletben összesen 79,9 milliárd forintot, vagyis az eredeti ár mintegy 80 százalékát kifizette, miközben jelzálog- és elidegenítési jogot tetetett az ingatlanokra.
Szilágyi István, a Dürer Befektetési Kft. ügyvezetője a Magyar Építőknek nyilatkozva már 2023 júliusában azt állította, hogy teljesen megteltek az épületek, bár azok eladásáról nem beszélt, mint mondta:
Az épület már a mostani állapotában teljes egészében ki van adva, így a bérlői igényeknek megfelelően kerül beépítésre.
Egy másik nyilatkozatában Szilágyi a beruházás költségeiről is beszélt. Az Indexnek tavaly, tehát jóval az előszerződés megkötése után, azt nyilatkozta, hogy a felső kategóriásként hirdetett lakóházakkal együtt "a teljes beruházás költsége 50 és 100 milliárd forint közé tehető". Az irodaházakhoz hasonlóan a Market Építő Zrt. lesz a generálkivitelezője annak az öt lakótömbnek is, melyeket az Abonyi utca felőli telekrészre húznak majd fel 207 lakással.
Szilágyi azt is mondta, hogy a Dürer Park-projekttel belekerültek a politikai csatározások közepébe, és egyből rájuk sütötték a NER-bélyeget.
Hogy jogos-e a minősítés, mindenki eldöntheti a háttérben felsorakozó szereplők ismeretében: a Dürer Befektetési Kft. üzletrészeinek kétharmadát a Főnix Magántőkealap, egyharmadát a Market Asset Management Kft. jegyzi. Utóbbi cég közvetetten az Orbán Viktor barátjaként ismert Garancsi Istváné. A milliárdos érdekeltségei között a 300 milliárd forintos évi forgalmat bonyolító Market Építő Zrt. csak egy a sok közül. Ő viszi a bombabiztos üzletet jelentő fővárosi kaszinókat is Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadóval közösen. A legutóbbi gazdaglistán Garancsit már a legszűkebb elitben jegyezték, 172 milliárd forintra becsült vagyonával bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé.
Hogy a magántőkealap mögött ki áll, az a cégiratokban követhető kapcsolatok alapján nem mutatható ki ilyen egyszerűen, hiszen az egyes befektetőket nem kell feltüntetni, csak az alapkezelőt ismerjük. A Főnix Magántőkealapot az óriási, összesen 900 milliárd forint vagyont mozgató Gránit (korábban Diófa) Alapkezelő kezeli, ami a Gránit Bankon keresztül a BDPST részérdekeltsége, a BDPST tulajdonosa pedig Tiborcz István. A Dürer Park is ilyen alapon kapcsolható össze a kormányfő vejével.
Az alapkezelő méreteit szemléltetve: nemrég a belgrádi irodapiac 10 százalékát jelentő ingatlanportfóliót szerzett meg. Az külön érdekesség, hogy az irodák a Magyar Nemzeti Bank leányvállalata, majd a Tiborczcal gyakorta üzletelő Jellinek Dániel érintésével kerültek a Tiborcz-birodalomba.
A BDPST Grouphoz eljuttattuk kérdéseinket arról, hogy mennyi beleszólása van Tiborcz Istvánnak a Dürer Kft. beruházási terveibe, abba, hogy lakó- vagy irodaingatlanokat fejlesszenek-e, illetve volt-e köze ahhoz, hogy 2022-ben sikerült tető alá hozni a kormányzattal a 100 milliárd forintos előszerződést a Dürer Park két irodaépületére? Annyit válaszoltak:
A BDPST Group nem áll tulajdonosi kapcsolatban a Dürer Befektetési Kft.-vel, üzleti döntéseire - így a beruházással kapcsolatos döntésekre - nincs ráhatással.
A Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapokkal behatóan a Válasz Online foglalkozott többször is, bemutatva, mekkora tőkekoncentrációhoz és projektekhez van közük. A Főnix Magántőkealapról tudható, hogy korábban megtolták állami pénzzel, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. krízis tőkeprogramjának egyik legnagyobb kedvezményezettjeként 50 milliárd forint tőkét kapott. Továbbá nemcsak a Dürer Park irodaprojektjében érdekelt, hanem a Kopaszi-gáthoz is köze van, ahová a BudaPart nagyszabású irodafejlesztései után állami intézmények beköltözését tervezték.
A Dürer Park-beruházás sok tekintetben mutat párhuzamot a Bosnyák téri megaprojekttel. A Balázs Attila nevével fémjelezett Bayer Construct építkezéséről már korábban kiderült, hogy megveszi az állam: a Dürernél nagyobb alapterületű komplexum irodáiért 244 milliárd forintot fizet a költségvetés. Hasonlóság az is, hogy az állami bevásárlást ott sem hozták nyilvánosságra, azért derült rá fény, mert Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az MNV honlapján rábukkant a szerződésre.
Egy ideig hasonló eszközöket vetett be a két beruházó a zuglói önkormányzattal folytatott tárgyalásokon is. A 24.hu már korábban beszámolt arról, hogy az ellenzéki többségű testület több ízben megpróbált szembeszállni az építési szabályokra és a településképi rendelkezésekre fittyet hányó Bayerrel, a kormány viszont testre szabott rendeletekkel mentette ki a céget ezekből a helyzetekből, a többi között az építési szabályokat is átírták. Dienes János, Zugló korábbi főépítésze lapunknak azt mondta, egy darabig ugyanígy ment ez a Dürerrel is, és mivel nem adtak le terveket az önkormányzatnak, még azt sem tudják hivatalosan, hogy hány négyzetméteresek a megépült irodaházak.
A főépítész, aki beperelte a Horváth Csaba által vezetett hivatalt, azt állítva, hogy a Bayer-ügyben adott negatív véleményéért bocsátották el, közölte: az első két kormányrendeletet mindkét cég érdekében hozták. Ezt támasztja alá Victora Zsolt zuglói független önkormányzati képviselő blogbejegyzése is. A képviselő, aki több tilalmi javaslatot is tett a Dürer Park megregulázására, azt írta, hogy a zuglói építési szabályzat szerint a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke 60 százalék, az épületmagasság pedig maximum 18 méter lehet. Az egyik kormányrendelet viszont azzal, hogy kiemelt beruházássá nyilvánította a Dürer Parkot, mentesítette a tervtanácsi- és településképi véleményezés és a szakmai konzultációs eljárások alól, és felülírta az említett paramétereket is: a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke 70 százalékra, az épületmagasság pedig 35 méterre nőtt.
A kormányrendelet egy magánberuházás profitorientált érdekeit helyezi előtérbe egy 120 ezres kerület közösségi érdekeivel, a 120 ezer embert képviselő önkormányzat és a képviselő-testület döntésével szemben
- írta Victora, szintén nem sejtve, hogy az állam ezt követően még meg is vásárolja az irodaházakat.
A kormányzati szervek költözködésébe burkolt nagy ingatlanbizniszt teljes egészében az adófizetők pénzéből finanszírozzák:
a Bosnyák téri és a Dürer-irodaházak kormányzati megvásárlása együtt már 364 milliárd forintba fáj. | A kormány suttyomban megveszi a Dürer Park irodaházait, és már ki is fizetett 80 milliárdot | A kormány megvásárolja a Dürer Park irodaházait. A Városliget mellett felhúzott hatalmas épületeket a tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank és több másik állami cég állományával töltik fel. Az ingatlanügylet előkészületei a nyilvánosság kizárásával zajlanak 2022 óta, jóllehet az állam 80 milliárd forintot már ki is fizetett a beruházónak. A teljes vételár 120 milliárd forint lehet. Ez a második olyan nagy magánberuházás Zuglóban, melybe beszáll az állam: a Bayer Bosnyák téri építkezésébe 244 milliárd forintot pumpáltak utólag a költségvetésből. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2024/05/29/durer-irodapark-kormany-megveszi-120-milliard-tiborcz-garancsi-zuglo/ | 2024-05-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Közel ezermilliárd forintos vagyona van Mészáros Lőrincnek "A 100 leggazdagabb magyar" című kiadvány számításai alapján. Nem csak a felcsúti milliárdos ért azonban mérföldkőhöz: Orbán Viktor veje, Tiborcz István is belépett a 100 milliárdosok klubjába, és már a 20. leggazdagabb az országban.
(A grafikonon a bal alsó sarokban lévő ikonnal lehet szüneteltetni és újraindítani a lejátszást, az időskálára kattintva pedig az egyes éveket is pontosan meg lehet nézni.)
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése idején a 20 leggazdagabb magyar között egy sem volt a jelenleg legvagyonosabb NER-esek közül. Először 2015-ben Simicska Lajos került be a Top 20-ba, ahol most már nyolc egyértelműen Fidesz-közeli vállalkozó van.
Nyolcuk együttes vagyona a tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja. Mészáros Lőrinc ebben az időszakban 130-szorosára növelte vagyonát.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögöttAz állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar csúcsgazdag példája mutatja, hogyan falja fel a gazdaságot a NERA magyar gazdaság szereplői elkezdték elhinni, hogy ez a dolgok normál működése, így lehet érvényesülni. Egyfajta túlélési reflexé vált a betagozódás a NER-be.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb százmilliárdos állami forrás olajozhatta meg Tiborcz és Jellinek terjeszkedésétA NER nagyvállalkozói akkor is bőkezű állami segítséget élveznek, ha nem indulnak közbeszerzéseken.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai | A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240517/megmutatjuk-hogyan-gyultek-a-ner-elit-ezermilliardjai/ | 2024-05-17 10:35:00 | true | null | null | G7 |
Ingyenesen átadta az állam az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-ben lévő részesedését a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) Lázár János, kuratóriumi elnök szerint "egy agrárprofilú alapítvány, amely az agrárpiacon terjeszkedni szándékozik (...)". Az alapítványhoz tartozik a Mezőhegyesi Ménesbirtok is.
Miért fontos ez? Az állami vagyonelemeket átvevő kekva-rendszert élesen kritizálja az Európai Unió, leginkább a kuratóriumok személyi összetétele miatt, azokban ugyanis a kormányzathoz szorosan köthető személyek ülnek, továbbá eleinte az alapítványok közbeszerzési kötelezettségével kapcsolatban is kétségek merültek fel.
Mit mondanak ők? "(...) nem arról lesz szó, hogy nálunk egy csomó pénz lesz, és azon ülünk vagy hülyeségekre költjük; meg van szabva, hogy az alapítvány milyen közfeladatot finanszírozhat és kell finanszíroznia ennek a cégnek a működtetésével" - kommentálta Lázár János tavaly decemberben az ATEV-vel kapcsolatos tranzakciót.
Számokban: az ATEV átvételével egy üzletileg jól teljesítő vállalathoz jutott az alapítvány, évi 16-21 milliárd forintos árbevétel és 2,8-4,4 milliárd forintos adózott eredményt ért el 2020 és 2022 között. A több mint 400 főt foglalkoztató cég az elmúlt években ráadásul több tízmilliárd forintnyi agrártámogatást is kapott.
A tavalyi eredményeket még nem közölte a cég, de a korábbi évek nyereségéből 7,76 milliárd forint volt az eredménytartalékban 2022 végén, az ezt is tartalmazó saját tőke összesen pedig 23,34 milliárd forintot tett ki.
Mi várható? A tranzakciót övező szándékokkal kapcsolatban Lázár János tavaly következőképp fogalmazott: "(...) azt szeretném, ha a magyar agrárium egy bizonyos része, akár a korábban államhoz köthető része a magyar agráriumhoz kapcsolódó közfeladatok finanszírozásába tartósan beférne." Hangsúlyozta továbbá, hogy a részvényeket és az üzletrészt közfeladatra kapja az alapítvány.
Fényűző beruházásokról is elhíresült a már említett Mezőhegyesi Ménesbirtok, például szálloda létesül az egyébként egyre inkább marginalizálódott helyzetbe kerülő dél-békési kisvárosban. A birtokon tapasztalt luxus és az elnéptelenedő települést jellemző körülmények közötti kontraszt a Fidesz helyi támogatását is kikezdte.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk"Szépnek szép a beruházás, csak a város nem élhető" - milyen eredménnyel önt tízmilliárdokat a kormány a leggyorsabban fogyó városba?A világszinten különleges Mezőhegyes látványos lenyomata az újkori magyar történelemnek. De miért pont ott a legkevésbé népszerű a Fidesz a környéken, ahova ömlik a közpénz?
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába | Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240523/sokmilliardos-penzhegyen-ulo-allami-ceg-kerult-lazar-janos-alapitvanyanak-tulajdonaba/ | 2024-05-23 10:49:00 | true | null | null | G7 |
Legalább 100 milliárd forintért vásárolhatja meg az állam a Dürer Park irodaházait a 24.hu információi szerint, amelyekbe a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank és több másik állami cég költözhet. A beruházást lebonyolító cég Garancsi Istvánhoz és Tiborcz Istvánhoz is köthető, és négyzetméterenként 2 millió forintért értékesítheti az ingatlanokat.
Miért fontos ez? Az államháztartás tavaly váratlanul rossz pénzügyi helyzetbe került, és az idei költségvetést is kockázatok övezik. Ehhez képest a Dürer-irodaházakra és a tavaly áprilisban vásárolt Bosnyák téri ingatlanberuházásra összesen mintegy 364 milliárd forintot költ a kormány, igaz, már a gazdasági nehézségeket megelőző időszakban kötött megegyezések alapján.
Előzmények: a Bosnyák téri Zugló Városközpont projektet a Bayer Construct, Balázs Attila cége fejleszti, akinek Tiborcz Istvánnal és Mészáros Lőrinccel is voltak üzleti kapcsolatai. Itt 244 milliárd forintért jut az állam több mint 150 ezer négyzetméter irodához, ahova a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) költözhet be.
A KEF közel hétmilliárd forintos beruházást követően költözött mostani központjába 2018-ban, nem lehet tehát mondani, hogy korszerűtlen körülmények között dolgoznának a 2007-ben bezárt Szabolcs utcai kórház egy részének átépítéséből létesített ingatlanban az állami alkalmazottak.
A BudaPartra költözhet a MÁV-csoport, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is. Eleinte bérletről volt szó, ám a Válasz Online értesülése szerint 255 milliárd forintnyi jelzálogjog lett bejegyezve az érintett épületek tulajdoni lapjain az állam részére. Garancsi és Tiborcz nevei itt is felmerülnek.
Tágabb kontextus: az irodák iránti kereslet világszerte gyengélkedik, ami Budapesten is érzékelhető, kilenc éve nem volt annyi üres iroda a fővárosban, mint az idei első negyedévben. Ennek kellemetlen piaci következményeitől azonban megvédi a kormány a hozzá közel álló vállalkozókat.
Kontrasztként érdemes felidézni a Gyurcsány-korszak hasonló elképzelését: a Fidesz által élesen kritizált projekt keretében 143 milliárd forintból épült volna fel a Nyugati pályaudvar szomszédságában egy új kormányzati negyed. A beruházás előkészületei elkezdődtek, ám a terv egyre inkább gazdátlanná vált, és 2008 elején lefújták.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVilágszerte szabadulnának az irodáktól a befektetők, míg a magyar állam gigaprojektet veszA járvány után a világgazdasági körülmények sem kedveztek a kereskedelmi ingatlanok piacának a közelmúltban.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Nincs az a lyukas költségvetés, amiből ne futná NER-irodaházak több száz milliárdos megvásárlására | Gyurcsány alatt egy kormányzati negyed is sok volt a Fidesznek, a NER hármat is épít, amelyeket aztán a kormány sok száz milliárd forintért megvásárol. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240529/nincs-az-a-lyukas-koltsegvetes-amibol-ne-futna-ner-irodahazak-tobb-szaz-milliardos-megvasarlasara/ | 2024-05-29 10:55:00 | true | null | null | G7 |
A bizonyítékokat Dobrev Klára holnap 10:30-kor adja át az ügyészségnek, majd a dokumentumokat a helyszínen a sajtónak is átadja a Legfőbb Ügyészség épülete előtt, a Markó utcában - áll a DK közleményében.
Dobrevet Kálmán Olga konferálta fel, ő azt mondta, ha Orbán azt gondolta, hátradőlhet, akkor nagyot tévedett, hiszen ma egy hetek óta tartó nyomozói munka ért véget.
Sulyok Tamás egy köztörvényes bűnöző, a csongrádi földmaffia tagja volt - jelentette ki Dobrev.
Szerinte Sulyok pénzért, ügyvédként, vélhetően jogellenesen játszott ki földeket külföldieknek. A magyar föld külföldi kézre játszása strómanokon keresztül történt, Szeged környékén ez több mint ezer hektárt érintett - jelentette ki.
Ezt szerinte három-négy helyi ügyvéd segítségével, közreműködésével játszották ki. Ezek az ügyvédek segítettek egymásnak: egyikük a kölcsönszerződést, másik a haszonélvezeti jogot, míg harmadik az ajándékozást intézte. Ennek egyik figurája volt Dobrev állítása szerint Sulyok Tamás, aki szerinte osztrák tulajdonba játszotta ki a földeket.
Sulyok ügyében egy 103 hektáros föld játszott központi szerepet. Ebben az esetben mindent Sulyok intézett - állítja Dobrev.
A papírokat bemutatják, senki nevét nem takarták ki. Ezt a 103 hektárt egy stróman, Gyuris Gyula Ernő nevére került, ő Kocsis Gyula Lászlónak ajándékozta, ingyen. Dobrev fel is mutatta a szerződést, ezt Sulyok ellenjegyezte, ő szerkesztette ügyvédként is.
Kocsis László kötött egy kölcsön- és jelzálog szerződést azon külföldiek cégével, akik törvényesen nem szerezhették volna ezt meg. Ez az Agronómia Kft., ez az osztrák Kirchmayr-család tulajdona elmondása szerint. Ezt Sulyok szerkesztette és ellenjegyezte. A cég haszonélvezeti- és jelzálogjogot szerzett a földre. Az Agronómia Kft. magyarországi kézbesítési megbízottja elmondása szerint szintén Sulyok Tamás.
Dobrev szerint ez önmagában is bizonyító erejű, bizonyítják, hogy Sulyok bűncselekményt hajtott végre. Beszélt egy úgynevezett "zsebszerződésről" is.
Ebből szerinte kiderül, hogy az első stróman a földet az Agronómia Kft.-nek vette meg. Az első szerződésben szerinte le is írta, hogy Gyuris ügyvezetőként azért vette meg, mert az Agronómia - tulajdonosi háttere miatt - nem lehet vevője a földnek. Azonban a szerződésben rögzítették, hogy a föld felett az Agronómia Kft. rendelkezik.
Dobrev szerint a szerződést megkötő felek tudják, hogy törvényt sértenek, a külföldiek a föld árát stikában egy szénavásárlással ki is fizették, mitöbb, azt is bebiztosították, hogy ha változik a törvény, vagy Gyuris meghal, a föld akkor is maradjon náluk. | Földeket játszott át külföldieknek a köztársasági elnök? | Dobrev Klára, a DK-MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője sajtótájékoztatón dokumentumokkal bizonyította, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök egy köztörvényes bűnöző, aki ügyvédként törvényellenesen, vélhetően bűnszervezetben játszott át magyar termőföldeket külföldieknek pénzért, strómanokon és zsebszerződéseken keresztül. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/foldeket-jatszott-at-kulfoldieknek-a-koztarsasagi-elnok.html | 2024-05-22 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Már nem Közgép néven fut Simicska Lajos cégbirodalmának egykori zászlóshajója, de a cég így is nagyobb árbevételt ért el, mint a megelőző hét évben bármikor. A tavaly év végén átkeresztelt társaság anyacége, a NER-milliárdos Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt pedig közel 21 milliárdos profitot csinált.
Mi történt? 2023 zsinórban a második olyan év volt, amikor csökkent az ország egyik legnagyobb építőipari vállalatának, a Duna Aszfalt Zrt.-nek az árbevétele. A kormány kedvenc autópálya-építőjét persze nincs miért sajnálni: a forgalom csak egy hajszállal maradt el a 2022-estől, a cég profitja pedig közel duplájára ugrott.
A korábbi Fidesz-pénztárnok, Simicska Lajos bukása után meglóduló Duna Aszfalt mostanra hatalmas cégcsoporttá vált: közel két tucat másik vállalkozásban van tulajdonrésze, köztük számos külföldi vállalkozásban is.
A Duna Aszfalt és Szíjj László közösen tulajdonolják Simicska cégbirodalmának egykori központi cégét, a Közgépet is. Egész pontosan csak az egykori Közgépet. A NER első igazi szimbólumává váló, a csúcson 100 milliárd feletti árbevételt és 13 milliárdos profitot szállító vállalkozást ugyanis átnevezték, és tavaly november óta már Duna NRG néven fut.
Számokban: a Duna Aszfalt árbevétele 214,6 milliárd forint volt. Ez mindössze 400 millióval kevesebb, mint tavaly, a 2021-es rekordtól azonban közel 40 milliárd forinttal marad el. A vállalat nyeresége ugyanakkor a tavalyi és a tavaly előtti szintnél is magasabb volt, és megközelítette a 21 milliárdot.
A profit csak azért nem rekord, mert 2020-ban 26 milliárd feletti adózott eredményt ért el a vállalat. Ez volt az az év, amikor a külügyminiszter, Szijjártó Péter is megfordult cég tulajdonosa, Szíjj László jachtján.
A szebb napokat is látott Közgép a Duna Aszfalthoz képest évek óta visszafogott teljesítményt nyújt. A vállalat azonban 2023-ban így is 20 milliárd feletti árbevételt hozott össze, amire Simicska Lajos 2015-ös bukása óta nem volt példa.
Felülnézet: a szinte kizárólag állami megrendelésekből élő Duna Aszfalt a 2014 és 2023 közötti tíz évben 170 milliárdnyi nyereséget termelt, amiből 60 milliárdot ki is fizetett tulajdonosának osztalékként.
Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szíjj László az erre szakosodott listák szerint jelenleg a hatodik leggazdagabb magyar, vagyonát 220 és 300 milliárd forint közé becsülik. A tiszakécskei milliárdos 2015-ig a top 100-ban sem szerepelt, abban az évben 23 milliárdos vagyonnal debütált az első százban.
A Duna Aszfalt beszámolója szerint az összes építési bevétel 98 százaléka "közlekedésépítésből" származik, márpedig ilyen projekteknél szinte mindig az állam vagy valamilyen önkormányzat a megrendelő. Az apadó árbevételben így szerepet játszhatnak a hazai költségvetés problémái és az uniós pénzek hiánya is.
Mi várható? A Duna Aszfalt jó ideje külföldön is aktív, ám eddig nem sok babér termett a cégnek Magyarország határain túl. A NER-es vállalatok a külföldi terjeszkedéseknél mindig ugyanazzal a problémával küzdenek: mivel itthon nem igazán kell versenyben megmérettetni magukat, a hatékonyságuk nem éri el a külföldi konkurensekét, és így a tényleges versenyben alulmaradnak.
Tavaly új lendületet kapott ugyanakkor a Duna Aszfaltnak az az afrikai projektje, amelyről itthon először a G7 számolt be. Az idei éves jelentésben külön ki is emelték a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Kasomeno és a zambiai Mwenda település közötti út kivitelezését.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjachtEgy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzíjj László akkor is keres az állami tenderen, amikor veszítJogilag nem lehet belekötni abba, ahogy a Duna Aszfalt átvette egy óriásberuházás jelentős részét a közbeszerzést elnyerő vállalattól, de a gyakorlat nagyon sok kérdést felvet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLázár János arról beszélt, hogy kitömték pénzzel Mészáros Lőrincet, megmutatjuk, hogyanMészáros Lőrinc és Szíjj László két legfontosabb vállalatának saját tőkéje úgy nőtt durván a nyolcvanszorosára 12 év alatt, hogy közben 130 milliárdot kivettek a cégekből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdos kényszerpályára állította magát a kormány Mészárosék koncessziós autópályáivalÉves szinten százmilliárdos kiadás az államnak, hogy a koncesszió keretében már muszáj kifizetnie a jobb minőségű autópályák árát Mészárosnak és Szijjnek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAfrikai partnereket keres a 144 milliárdos útépítéshez a Duna AszfaltSzíjj László cége egy szerencsés rokoni kapcsolatnak is köszönhetően építkezhet a világ egyik legkorruptabb országában, a Kongói DK-ban.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Eltűnt a NER első igazi szimbóluma, de még így is termeli a milliárdokat | Már nem Közgép néven fut Simicska Lajos birodalmának egykori zászlóshajója, de a cég így is nagyobb árbevételt ért el, mint a megelőző hét évben bármikor. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240530/eltunt-a-ner-elso-igazi-szimboluma-de-meg-igy-is-termeli-a-milliardokat/ | 2024-05-30 11:00:00 | true | null | null | G7 |
Az Afrika közepén elehelyezkedő Kongói Demokratikus Köztársaságban sikertelen puccskísérletet hajtottak végre vasárnap. Az ország magyar szempontból kiemelt helyet foglalhat el, mivel a Duna Aszfalt 25-éves koncessziós fizetős út-és hídépítési pályázaton nyert itt, valamint a határon-átnyúló projekt részeként a szomszédos Zambiában. A demokratikus Kongó, a többi afrikai országgal összehasonlítva, viszonylag nagy figyelmet kap a magyar kormánytól - írja a szintén a Kasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár.
Több magyar cégnek vannak már üzleti érdekeltségei az afrikai országban, de érdemes elősegíteni a további befektetéseket - hangzott el Orbán Viktor és a kongói elnök, Félix Antoine Tshisekedi márciusi találkozóján, a miniszterelnök honlapja szerint.
Ebben az országban hiúsítottak meg a biztonsági erők vasárnap egy puccskísérletet, amelynek során fegyveresek a legmagasabb rangú tisztviselők otthonait vették célba, és rövid időre elfoglalták az elnöki hivatalt Kinshasában - számol be róla a Reuters. A hajnali órákban egy körülbelül 50 fős, álcaruhás, felfegyverzett csoport megtámadta a miniszterelnök, a védelmi miniszter és a parlamenti elnökségre esélyes politikus rezidenciáját. A támadók betörték a Nemzet Palotájába, ami egy hatalmas épület Kinshasa központjában, amelyben Félix Tshisekedi elnök hivatala is található. Az elnök ritkán használja ezt az irodát, és a támadás alatt sem tartózkodott ott.
Az online megosztott videókon felfegyverzett férfiak állnak az elnöki hivatal bejárata körül, amelynek az üvegajtóit betörték. Felvonják Zaire zászlaját, ami az ország korábbi neve. Az egyikük felkiált: "Félix, érted jövünk!" Mások pedig azt skandálják, hogy "Éljen Zaire!"
Nem sokkal ezután a biztonsági erők behatoltak az épületbe, és megölték a csoport vezetőjét, az egyesült államokban élő kongói politikust, Christian Malangát és három másik személyt. A hadsereg közlése szerint körülbelül 40 főt tartóztattak le.
A kongói hatóságok szerint a puccskísérletben külföldiek is részt vettek. Az őrizetbe vettek között három amerikai állampolgár is volt, köztük Malanga fia és Benjamin Zalman-Polun, akit a helyi média orvosi marihuána-vállalkozóként írt le, s Malanga bányászati vállalkozásában is részt vett. Az egyik letartóztatott férfi elmondta, hogy Malanga elnöknek szerette volna magát kikiáltani.
"Azt mondta, hogy az amerikaiak támogatják, de rá kellett jönnünk, hogy valójában nem is" - állította a fogvatartott.
Az Egyesült Államok nagykövete kijelentette, hogy országa teljes mértékben együttműködik a kongói hatóságokkal, és elszámoltat minden érintett amerikai állampolgárt.
Magyar koncessziós út-, és hídépítés
Érdekes, hogy a magyar miniszterelnök március 2-án találkozott a kongói elnökkel a törökországi Antalyában tartott diplomáciai fórumon, ahol a kormányfő honlapja szerint "a magyar-kongói gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről volt szó. Orbán Viktor kiemelte:
a Hungary Helps program (HHP) keretében Magyarország 2018 óta 14 projekt részeként összesen 2,4 millió dollár támogatást nyújtott Kongónak, elsősorban egészségügyi, oktatási, szociális és élelmezési felhasználásra. Kongó a harmadik legtámogatottabb afrikai állam a HHP partnerországok körében".
A kormányfő többek között a Duna Aszfalt út- és hídépítési vállalkozására gondolhatott, amelynek alapkő-letételéről a Magyar Építők számolt be tavaly októberben.
A projekt jelenleg Afrika legnagyobb egyedi infrastrukturális magánberuházása Európából - írta a szaklap.
A Szijj László üzletemberhez köthető építőipari cég korszerűsíti a Kasomeno-Mwenda Toll Road (KMTR) nevű 184 kilométer hosszú fizetős utat. A Kongót és Zambiát összekötő út építése magában foglalja a határfolyón, a Luapulán átívelő 345 méteres híd elkészítését is. Az új utat főleg bányatermékek szállítására használják majd, hiszen mintegy 500 kilométerrel rövidíti le a Haut-Katanga bányászati területéről a tanzániai Dar es Salaam Indiai-óceánon fekvő kikötőjébe vezető régebbi (a térképpen kékkel jelölt) utat.
Az útépítés projektcége, a GED Africa koncessziós szerződést kötött 25 évre, külön-külön a kongói és a zambiai kormányokkal. Az út tervezését a Speciálterv Kft. készíti. | Amatőr puccs, magyar hídépítés Kongóban | A vasárnapi fővárosi puccskísérlet bizonyára nem zavarja meg a Duna Aszfalt út-, és hídépítési vállalkozását az ország keleti határvidékén. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kulpolitika/amator-puccs-magyar-hidepites-demokratikus-kongo-duna-aszfalt.html | 2024-05-22 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mészáros Lőrinc mértékével mérve is döbbenetesen magas nyereségrátával működött tavaly a felcsúti milliárdos egyik legfontosabb építőipari cége, a Záév Zrt. A vállalat 17,4 milliárd forint osztalékot fizet ki tavalyi profitjából.
Mi történt? Kiemelkedően eredményes évet zárt tavaly az ország egyik legnagyobb építőipari cége, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Záév Zrt. A vállalat az elmúlt években a Mészáros-csoport egyik legfontosabb fejőstehene lett.
Akkor indult be igazán a cég, amikor Mészáros érdekeltségébe került. A felcsúti milliárdos 2019 elején szerzett többségi részesedést a vállalatban, és az Opten adatai szerint jelenleg a társaság 98 százalékát birtokolja (közvetetten, más vállalatokon keresztül). A cég a Mészáros előtti időkben, 2010 és 2015 között, csak pár száz milliós nyereséget produkált.
A Záév szárnyalása elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt években gigantikus állami beruházásokban volt benne. A Magyar Építő Zrt.-vel közösen ők építették a 40 milliárdból felhúzott Néprajzi Múzeumot, a 190 milliárd forintba kerülő új Puskást és a még drágább atlétikai stadiont is. Utóbbi még tavaly, az atlétikai vb után is 9 milliárd forinttal drágult.
Számokban: a vállalat árbevétele látványosan csökkent: míg 2022-ben közel 80 milliárdos forgalma volt a Záévnek, tavaly mindössze 58 milliárdig jutott. A csökkenő árbevétel ellenére a profit látványosan emelkedett: a 17,4 milliárd forint 7 milliárddal több a tavalyinál, és hatalmas rekord a cég történetében.
Az eredményt ugyan egy-két egyszeri tétel is javította, de összességében a cég nyereségessége így is kiugró. A 17 milliárd forintos profit azt jelenti, hogy az árbevétel 30 százaléka adózott nyereség soron is megmaradt.
A profit nagy részét ki is fizeti osztalékként a vállalat. A szűk három hete tartott közgyűlés döntése értelmében a tulajdonosok szinte a teljes 17,4 milliárdos nyereséget kiveszik a cégből legkésőbb augusztus 11-ig.
Felülnézet: a Záév 30 százalékos profitrátája tényleg kiemelkedő az építőiparban. Az elmúlt években a szektor cégei jellemzően 6-10 százalék közötti nyereségrátával működtek, de még a kormányközeli vállalatoknál is csak 10-13 százalék volt az átlag.
A Záév tavalyi teljesítménye még a Mészáros-cégekhez mérten is kiugróan jó. A felcsúti milliárdos építőipari vállalatainál az elmúlt 10 évben nem volt ritka a 18 vagy akár 20 százalék feletti profitráta sem, 30 százalékig azonban a Mészáros és Mészáros Zrt., az R-Kord Kft. és a Fejár B.Á.L. Zrt. sem jutott még soha.
A kormányközeli cégek hihetetlen magas profitrátája azonban sajnos nem a kiemelkedős hatékonyságukból ered. Ahogy korábban írtunk róla, ennek a körnek az egyetlen különleges képessége, hogy más cégeknél sokkal hatékonyabban nyer el állami közbeszerzéseket, amelyeknél a munkák nagy részét továbbpasszolja.
Az ilyen, politikai kapcsolatrendszerre épülő többletnyereséget (vagy ahogy a kormányzat más esetekben nevezi: extraprofitot) a közgazdaságtanban járadékvadászatnak nevezik. Ebben a sportágban vált az egyik legerősebb szereplővé az elmúlt években a Záév.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalékA kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrincnek 7 milliárdot termelt a ZÁÉV, 29 munkásának 137 milliót fizetett tavalyA cég lendületet kapott, amikor 2019-ben feltűnt a környékén a felcsúti milliárdos: azóta önállóan 155, konzorciumban pedig 315 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első részGanz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második részVajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat?
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzámítanak-e a politikai kapcsolatok abban, hogy mennyit fizet egy cég a tulajdonosának?A politikai kapcsolatoknak a NER közeli cégek tulajdonosainak osztalékfizetési döntéseire vonatkozó hatásait vizsgáltuk meg.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Még Mészáros Lőrincnek is ritkán jön össze ilyen nyereségráta | Harminc százalékos nyereségrátával működött tavaly Mészáros Lőrinc egyik legnagyobb építőipari cége. Az így keletkezett 17 milliárdos profitot ki is veszik a cégből. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20240531/meg-meszaros-lorincnek-is-ritkan-jon-ossze-ilyen-nyeresegrata/ | 2024-05-31 11:04:00 | true | null | null | G7 |
A kormányközeli tulajdonban töltött első évek veszteségeit követően 2023 zsinórban a hatodik nyereséges üzleti éve volt a TV2 Zrt.-nek. Ezúttal azonban a profithoz kellett egy állammal kötött milliárdos ingatlanbiznisz is.
Mi történt? Tavaly nyár végén egy júniusi kormányhatározat alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) több mint 13 ezer négyzetméternyi területet vásárolt meg 4,5 milliárd forintért a TV2-től. A Mfor akkori tudósítása szerint az ingatlanokat a Nemzeti Filmintézetnek szánták.
A kormánypárti médiacsoport ma közzétett éves beszámolójából az is kiderül, hogy a vállalat lényegében ennek az ügyletnek köszönhetően lett nyereséges. Hiába az állami hirdetési milliárdok, az ingatlanok eladásán nyert hatalmas összeg nélkül veszteséget termelt volna a társaság.
Számokban: a TV2 Zrt. tavaly is jelentősen tudta növelni árbevételét: az 53,3 milliárdos forgalom nyolcadával magasabb az egy évvel korábbinál, nyolcéves időtávon pedig háromszoros növekedés.
Bár 2022-höz képest a profit is nőtt, a bő 2 milliárdos adózott eredmény a korábbi évekhez képest már nem számít kiugrónak. Az árbevétellel párhuzamosan ugyanis a cég ráfordításai is elég dinamikusan emelkedtek.
Ennél a 2 milliárd forintnál pedig a beszámoló alapján több pénzt nyert a TV2 az állammal kötött ügyleten. Az éves jelentésből az olvasható ki, hogy az eladott ingatlanokat 2,2 milliárd forint körüli értéken tarthatta nyilván a TV2, vagyis az értékesítésen durván 2,3 milliárdot keresett*Ezt erősíti az is, hogy épp ekkora összeget könyvelt le a vállalat az "eszközökhöz kapcsolódó bevételek, értékvesztések visszaírása" soron is..
Felülnézet: a kormányzat az elmúlt 14 évben ilyen ingatlanügyletek nélkül is teljesen eltorzította a média piaci viszonyait az állami hirdetési pénzek koncentrált elköltésével. Az állam úgy költ el tízmilliárdokat a kormányközeli médiánál, hogy egyáltalán nem érdekli a hirdetések hatékonysága.
A TV2 például listaáron 28 milliárd forint állami hirdetési pénzhez jutott 2022-ben, miközben a Telex egy tavalyi cikke szerint a hírműsoraiban a Fidesszel is kritikus RTL ennek mindössze hetedéhez.
Ám az állam nemcsak a tévés kormánymédiát tömi pénzzel. Sokat köszönhet az ilyen bevételeknek a Fidesz-közeli lapok, internetes kiadványok és rádiók jelentős részét összefogó Mediaworks Zrt. is, amely 2023-ban rekordforgalmat produkált.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRekordbevételt hozott össze a kormánybarát médiaÖsszegyűjtöttek némi pénzt és beszálltak az internetbe. Röviden így lehet összefoglalni a kormányközeli média jelentős részét összefogó Mediaworks 2023-as évét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg olyan nagy a kormányzat médiatúlsúlya?Tényleg. Az interneten, a tévében, a rádióban és a nyomtatott lapoknál is megszerezte a többséget a kormánypárt hátországa.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPár ábra megmutatja, hogy mennyire nem a piacról él a kormányközeli médiaA Mediaworksnek több mint kétezer vevője volt tavaly év végén, de a pénz háromnegyedét az állami hirdetéseket elosztó New Land Mediától várták.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Milliárdos állami ingatlanbiznisszel kerülte el a veszteséget a TV2 | A beszámoló alapján 2,3 milliárd forintot nyert az állammal kötött tavaly nyári ingatlanbizniszén a TV2. A cég nyeresége tavaly 2 milliárd forint volt. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240531/milliardos-allami-ingatlanbiznisszel-kerulte-el-a-veszteseget-a-tv2/ | 2024-05-31 11:16:00 | true | null | null | G7 |
2021-22-höz képest visszafogott évet zárt tavaly Tiborcz István cégcsoportjának központi cége, a BDPST Zrt., amelynek nyeresége ezúttal a 9 milliárd forintot sem érte el. A profit nagy részét adó bevételek forrásáról ezúttal sem árult el sokat miniszterelnök vejének vállalata.
Mi történt? Továbbra is termeli a milliárdokat Orbán Viktor vejének cégbirodalma. A BDPST Zrt. - épp a kormányfő születésnapján közzétett - éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt.
Más kérdés, hogy az elmúlt évekhez képest ez jelentős visszaesésnek számít: 2021-ben 12, tavaly pedig több mint 21 milliárd forintos profitot ért el a cég.
Háttér: tavaly cikksorozatban mutattuk be, hogyan folytak tízmilliárdok az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel cégbirodalmából Tiborcz István BDPST Zrt.-je felé. A pénz útját a nyilvánosság elől osztalékelsőbbségi részvényekkel rejtették el. Ezek olyan papírok, amelyek birtokosai kis részesedéssel is igényt tarthatnak egy-egy vállalat nyereségének nagy részére.
Kiindulási pontunk akkor az volt, hogy Orbán Viktor rohamosan gazdagodó vejének cégbirodalmába már 2019 és 2022 között is több mint 27 milliárd forint érkezett úgy, hogy ennek eredetéről Tiborcz István vállalata semmit nem volt hajlandó elárulni.
A BDPST alapvetően vagyonkezelő vállalat, bevételének jelentős hányadát más cégek osztaléka teszi ki. Bár a csoport leányvállalatait feltünteti beszámolójában, ám az osztalékbevétel nagy része olyan társaságoktól jött, amelyek nem kapcsolt vállalkozásai a BDPST-nek. Ezekről és így a pénz forrásáról cikkeink megjelenéséig semmit nem lehetett tudni.
A BDPST gyakorlata ezúttal sem változott. A társaság 2023-ban az adózott profitjával szinte pontosan megegyező összeget, 8,8 milliárd forintot kapott osztalékként ilyen nem nevesített vállalattól, vagy vállalatoktól.
Számokban: az ilyen rejtett formában a csoporthoz beérkező idei összeggel együtt már 35-36 milliárd forint még Tiborcz István mértékével mérve is hatalmas: 100 milliárdosra becsült vagyonának több mint harmadát teszi ki.
A BDPST egyébként ezúttal nem fizet osztalékot, a nyereség a vállalat vagyonát gyarapítja. A cég eszközállománya tavaly év végén már a 70 milliárd forintot közelítette, és ezt nagyrészt saját forrásból fedezték. A társaság 2015-ös alapítása óta 54 milliárd forintnyi nyereséget hozott össze.
Tiborcz István vállalatát ezúttal is megkérdeztük a pénz forrásáról. Erre a kérdésünkre az elmúlt években mindig ugyanazt a választ kaptuk, ha ezúttal a korábbiaktól eltérő választ adnak, akkor frissítjük cikkünket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögöttAz állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPofonegyszerű módszerrel rejtik el tízmilliárdok útját a NER oligarcháiKinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd vagy tízmilliárd forint útja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar csúcsgazdag példája mutatja, hogyan falja fel a gazdaságot a NERA magyar gazdaság szereplői elkezdték elhinni, hogy ez a dolgok normál működése, így lehet érvényesülni. Egyfajta túlélési reflexé vált a betagozódás a NER-be.
A korábbi válasz: "A BDPST Zrt. transzparensen működő vállalatként ... évi üzleti tevékenységéről szóló éves beszámolóját a törvényi előírásoknak megfelelően készítette el, az minden, a jogszabályokban előírt információt tartalmaz. A számviteli beszámoló és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő melléklet, a beszámolót elfogadó határozattal együtt a jogszabályok által előírt formában került közzétételre."
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Továbbra is rejtélyes forrásból ömlenek a milliárdok Orbán Viktor vejéhez | A BDPST Zrt. – épp a kormányfő születésnapján közzétett – éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240531/tovabbra-is-rejtelyes-forrasbol-omlenek-a-milliardok-orban-viktor-vejehez/ | 2024-05-31 11:18:00 | true | null | null | G7 |
A miniszterelnök családjában nem csak a kormányfőnél fiatalabb generáció gazdagodik rohamtempóban a vállalati jövedelmekből. Orbán Viktor szülei a bányabizniszből tíz év alatt több mint 10 milliárd forintot vettek ki.
Mi történt? Közzétették beszámolóikat az Orbán-család bányacégei. Orbán Viktor édesapjának, Orbán Győzőnek két olyan vállalkozása is van, amely ebben a szegmensben ténykedik: a Gánt Kő Kft.-nek 100, míg a jóval nagyobb Dolomit Kft.-nek valamivel több, mint 51 százalékát birtokolja.
A család egészen 2014-ig visszafogottan bánt a vállalati jövedelmekkel. Bár a Dolomit Kft. már a korábbi években is milliárdos árbevétellel és több százmilliós nyereséggel működött, a pénzt jellemzően nem vették ki a cégből.
A második Fidesz-kétharmad után azonban változtatott a korábbi gyakorlaton Orbán Viktor családja. Néhány éven belül még a korábbi évek profitjának nagy részét is kisöpörték a cégekből, nagyon jelentős jövedelemre szert téve így.
Számokban: Orbán Győző cégei a 2004 és 2013 közötti tíz évben összesen 856 millió forint osztalékot fizettek, az ezt követő évtizedben, 2014 és 2023 között azonban ennél közel 10 milliárd forinttal többet.
A Dolomit Kft. nagyon dinamikusan fejlődött ebben az időszakban. Ez még akkor is igaz, ha tavaly épp csökkent a társaság bevétele és profitja is. Panaszra azonban így sem volt okuk: a cég 4,8 milliárdos forgalommal az egyik legnagyobb kőbányászattal foglalkozó vállalat az országban.
A profitabilitása pedig egészen lenyűgöző: korábban írtunk már róla, hogy a Dolomit háromszor annyi nyereséget termel, mint a konkurensei. Míg a szektorban jellemzően 10-15 százalék között alakul az árbevétel-arányos adózott nyereség, addig a Dolomitnál nem ritkán a 35 százalékot is meghaladja. Tavaly például 39 százalék volt.
A Gánt Kő Kft.-nek a korábbi évek profitjának kisöprése óta nem megy ilyen jól. Két éve például veszteséges volt, és az idén is csak 9 milliós nyereséget hozott össze.
Felülnézet: a piaci átlagnál magasabb nyereséggel nem lenne semmi baj, ha annak a forrása igazolhatóan a többi cégnél hatékonyabb működés lenne. A hazai építőiparban - és annak beszállítóinál - azonban jellemzően nem ez a helyzet, itt sokszor a politikai kapcsolatokra épülő járadékvadászatról van szó.
Bár Orbán Viktor sokáig igyekezett - legalábbis látszólag - távol tartani családját a közbeszerzésektől, a Direkt36 néhány éve több olyan esetet is feltárt, amikor beszállítóként állami pénzhez jutottak az Orbán-család cégei. Sőt, 2020-ban közbeszerzésen megnevezett alvállalkozóként is feltűnt a Dolomit Kft.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-bányáknál bőven van extraprofit, de azt nem veszi el a kormányOrbán Viktor édesapjának bányaipari cége definíció szerint extraprofitot ér el, amit a kormányzat is elismert egy tavalyi jogszabályban, ám a Dolomit Kft.-nek nem kell érdemi különadót fizetnie.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovábbra is rejtélyes forrásból ömlenek a milliárdok Orbán Viktor vejéhezA BDPST Zrt. - épp a kormányfő születésnapján közzétett - éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég Mészáros Lőrincnek is ritkán jön össze ilyen nyereségrátaHarminc százalékos nyereségrátával működött tavaly Mészáros Lőrinc egyik legnagyobb építőipari cége. Az így keletkezett 17 milliárdos profitot ki is veszik a cégből.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Tíz év alatt 10 milliárd forinttal gazdagodtak Orbán Viktor szülei | Orbán Győző cégei a 2004 és 2013 között tíz évben 856 millió forint osztalékot fizettek, az ezt követő évtizedben azonban ennél közel 10 milliárd forinttal többet. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240531/tiz-ev-alatt-10-milliard-forinttal-gazdagodtak-orban-viktor-szulei/ | 2024-05-31 11:30:00 | true | null | null | G7 |
A magyar építőiparban még soha nem láttunk akkora nyereséget, mint amekkorát tavaly a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. összehozott. A közel 51 milliárdos profitot egy az egyben ki is vette a cégből a felcsúti milliárdos.
Mi történt? Egészen döbbenetes számokat tett közzé éves jelentésében a V-Híd Zrt. A 100 százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában álló vállalat, amely tíz éve még nem is létezett, 2023-ban akkora profitot ért el, amilyenre még nem volt példa az iparágban.
A vállalkozás saját megfogalmazása szerint "a magyarországi építőipar egyik legfiatalabb, dinamikusan fejlődő vállalata, amely az ország számos pontján valósít meg európai uniós és hazai finanszírozású vasútépítési projekteket".
Mindez azt jelenti, hogy a vállalat teljesen állami és uniós megrendelésekből él. Ezek közül is kiemelkedik a Déli Körvasút megépítése, amelyet 338 milliárd forintos ajánlattal nyert el a cég, és amelyre tavaly ősszel a Szabad Európa beszámolója szerint 101 milliárd forintnyi előleget kapott az államtól.
Számokban: A V-Híd tavaly 168,5 milliárd forintos árbevételt ért el, ami 60 milliárdos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz és több mint 100 milliárdos bővülést a 2021-es szinthez képest. A vállalat profitja azonban még ennél is gyorsabb ütemben nőtt. Az idei 51 milliárd a tavalyi nyereségnek a bő duplája, a két évvel korábbinak pedig jóval több mint a háromszorosa.
Mostanáig a profitrekordot a Mol tornyot felhúzó Market Építő Zrt. tartotta az építőiparban 2021-es 36,5 milliárdos nyereségével. Az egykori Fidesz-pénztárnok Simicska Lajos Közgépe a legjobb évében is csak 13 milliárd forintig jutott.
Mészáros Lőrinc nem finomkodott a nyereséggel, a V-Híd egy az egyben kifizette osztalékként az eredményt a tulajdonosnak. Ez az összeg a felcsúti milliárdos mércéjével mérve is jelentős, még akkor is, ha vagyonát legutóbb már közel ezer milliárd forintra becsülték.
Felülnézet: Korábban írtunk róla, hogy Mészáros Lőrinc egy másik építőipari cége, a Záév Zrt. milyen rendkívül magas profitrátával működött. A vállalat árbevétel-arányos nyeresége meghaladta a 30 százalékot, miközben az iparágban az elmúlt években alig 6-10 százalék között mozgott az átlag.
A V-Híd azonban még a másik Mészáros-cég profitabilitását is felülmúlta. Ráadásul úgy, hogy az árbevétele is sokkal magasabb volt. Így jövóhetett össze a rekornyereség.
A Záév esetében is jeleztük, hogy az ilyen cégeknél ritkán magyarázza az a kiugró profitabilitást, hogy a konkurenseknél hatékonyabban építenek. A V-Hídnél ez különösen szembetűnő: a vállalat 2022-ben is már csak hat fizikai alkalmazottat foglalkoztatott, tavaly azonban már egy fizikai munkásuk sem volt*Acégnek mind a 223 alkalmazottja szellemi foglalkoztatott volt..
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik BudapestenSőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég Mészáros Lőrincnek is ritkán jön össze ilyen nyereségrátaHarminc százalékos nyereségrátával működött tavaly Mészáros Lőrinc egyik legnagyobb építőipari cége. Az így keletkezett 17 milliárdos profitot ki is veszik a cégből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézniNagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Így gyorsan összejön a következő 1000 milliárd is Mészáros Lőrincnek | A felcsúti milliárdos egyik építőipari cége fizikai alkalmazottak nélkül hozott össze közel 51 milliárdos profitot, amit Mészáros Lőrinc ki is vett a vállalatból. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240531/igy-gyorsan-osszejon-a-kovetkezo-1000-milliard-is-meszaros-lorincnek/ | 2024-05-31 11:33:00 | true | null | null | G7 |
Árbevételi rekordot döntött 2023-ban a Garancsi István többségi tulajdonában álló Mobil Adat Kft. Az online pénztárgépek piacán meghatározó befolyással bíró cég 2019-ig folyamatosan emelkedő árbevételt, és profitot könyvelhetett el, ennek megfelelően a társaság által kifizetett osztalék is évről évre egyre nőtt - mind 2018-ra, mind 2019-re 910-910 millió forintot szavaztak meg maguknak a tulajdonosok. A koronavírus-járvány alatt mind az árbevételben, mind a nyereségben visszaesés volt tapasztalható, ám tavalyra vonatkozóan már új rekordot, 2,8 milliárd forint feletti árbevételt jelentett a Mobil Adat Kft. A tulajdonosok a 713,9 millió forintos adózott nyereségből pedig
a 2022-essel azonos összegű, 700 millió forintos osztalékot szavaztak meg magunknak,
amit a törzsbetéteik arányában osztanak fel.
A Mobil Adat Kft.-nek négy tulajdonosa van, 5-5 százalékban Hauser Gábor Miklós, illetve Brasnyó Péter, mellettük 45-45 százalékban tulajdonos a Mobil Adat Holding Zrt., illetve a Shoal Zrt., ez utóbbi két cég egyetlen részvényese maga Garancsi István.
A tavalyi - mint említettük, szintén 700 millió forintra rúgó - osztalékból a Mobil Adat Holding Zrt.-re jutó 315 millió forintot ez a cég már ki is fizette Garancsi Istvánnak. Garancsi István a másik cége, a Shoal Zrt. nevében viszont úgy döntött, a 638,9 millió forintos adózott nyereségét (mely tartalmazza a Mobil Adat Kft. másik 315 millió forintnyi osztalékát is) eredménytartalékba helyezi.
A 2022-es évhez képest nem sokat változott a Mobil Adat Kft. gazdálkodása. A kiegészítő melléklet tanúsága szerint az online pénztárgépek havidíjából a 2022-es 2,329 milliárd forint után tavaly kereken 2,4 milliárd forint bevételt ért el, ami 3 százalékos növekedést jelent. Költségoldalon a három legjelentősebb tétel így változott: | Orbán Viktor kötélbarátja továbbra is töretlenül gazdagodik a boltosokból | Eddig sosem látott mértékű árbevételt ért el tavaly az online pénztágépek piacán megkerülhetetlen szereplőnek nevezhető Mobil Adat Kft. A Garancsi István többségi tulajdonában álló vállalkozás a megszokott módon csaknem a teljes nyereséget kifizeti a tulajdonosoknak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/orban-viktor-kotelbaratja-tovabbra-is-toretlenul-gazdagodik-a-boltosokbol.html | 2024-05-31 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Fidesz és a KDNP XVIII. kerületi szervezete "Illegális kampányfinanszírozás" feliratot ragasztott a kerület DK-s polgármesterének, Szaniszló Sándornak a plakátjaira, arra utalva, hogy a Fővárosi Választási Bizottság elmarasztalta a kerület DK-s vezetőjét, mondta a Facebookon közzétett sajtótájékoztatóján Ughy Attila, a Fidesz-KDNP helyi polgármesterjelöltje.
Ezután a fideszes Tóth Kálmán és a KDNP-s Szarvas Attila helyi frakcióvezető felragasztotta a figyelmeztető feliratot Szaniszló Sándor Béke téri plakátjára.
Ughy Attila azt mondta, hogy a polgármester az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő gazdasági társaság által felállított reklámhelyeken mind dizájnjában, mind szlogenjében "kísértetiesen hasonló politikai kampányt folytat tájékoztatás címén", mint a választási kampányban. A választási bizottság eltiltotta Szaniszló Sándort a további jogsértéstől, ezért a kerületi Fidesz-KDNP mindaddig folytatja az átplakátolást, amíg a polgármester nem tesz eleget a döntésnek - tudatta Ughy.
A kormánypárti jelölt kijelentette: az önkormányzat tulajdonában lévő közintézmények falán "teniszpálya méretű mellképeken" lehet látni a városvezetőt, illetve szlogenjeit, holott a kerületben "nem mennek olyan jól a dolgok". Ughy szerint Szaniszló Sándor "nem fogadja el a kormánytól sem a segítő kezeket", nem támogatja a 200 milliárdos infrastruktúrafejlesztést a 142-es vasútvonalra, amivel "egy komplett városrészt lehetetlenít el".
Frissítés: Szaniszló Sándor polgármester a Telex megkeresésére azt közölte, hogy a Helyi Választási Bizottság első fokon elutasította Ughy Attila beadványát, de a fideszes fellebbezést követően a másodfok felülbírálta az első fokú döntést.
"A másodfok döntését vitatjuk, ezért jogorvoslat miatt a Kúriához fordultunk. Így a döntés még nem jogerős. Mindazonáltal a mai napon feljelentést tettünk a plakátok megrongálása miatt" - írta Szaniszló, hozzátéve, hogy minden olyan vádat visszautasít, amely szerint közpénzből kampányolna. | A Fidesz átragasztotta a DK-s polgármester plakátjait a XVIII. kerületben | A Fidesz és a KDNP XVIII. kerületi szervezete „Illegális kampányfinanszírozás” feliratot ragasztott a kerület DK-s polgármesterének, Szaniszló Sándornak a plakátjaira, arra utalva, hogy a Fővárosi Választási Bizottság elmarasztalta a kerület DK-s vezetőjét, mondta a Facebookon közzétett sajtótájékoztatóján Ughy Attila, a Fidesz-KDNP helyi polgármesterjelöltje. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/29/valasztas-fidesz-kdnp-kampanyfinanszirozas-dk-xviii-kerulet | 2024-05-29 13:50:00 | true | null | null | Telex |
Derűs hangulatban érkezett Ádám Zoltán a Fővárosi Törvényszékre, az általa egykori munkahelyével, a Budapesti Corvinus Egyetemmel szemben indított munkaügyi per szerdai tárgyalására. A Közgazdasági Intézet korábbi oktatója azt reméli, az eljárás végén visszahelyezik állásába, ahonnan 2023. október 24-én, rendkívüli felmondással bocsátották el, ám távozását feszült hetek előzték meg. Ádám a tárgyalás előtt, újságírói kérdésre elmondta, a per nemcsak az egyetem közössége, de az egész társadalom számára is fontos üzenetet hordoz.
Talán a Corvinus vezetése sem számított arra, hogy Ádám Zoltán ügyét ekkora közérdeklődés övezi majd. Tavaly év elején először az egyetemi szakszervezet zárt Facebook-csoportjában írt bejegyzést arról, hogy etikai eljárásokat indított három egyetemi munkatárs ellen, de további részleteket ekkor nem közölt. Az eljárások befejezése után, tavaly augusztusban a 444-nek adott interjúban osztott meg részleteket az ügyről, amelyben egyik diáknak megengedték, hogy külön helyszínen, egy csak neki készített kérdéssorból vizsgázzon, noha nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit. Később kiderült az is, hogy a vizsgabotrányban érintett diák a Mol-részényes Rahimkulov-család tagja, Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató pedig a Corvinust fenntartó alapítvány elnöke.
A bíróságon ezúttal részletesen felidézte azt a 2023. őszén lezajlott levelezést, amelyben az egyetem kancellárja felszólította Ádám Zoltánt, hogy küldje el neki az egyik oktatótársával váltott emailjeit. Ezek a vizsgabotrányban érintett hallgató ügyéről szóltak, és bár Ádám kifogásolhatónak találta a kancellár felszólítását, végül úgy döntött, együttműködik vele, de az ügyről jelzést adott munkatársainak is.
A bíróságon azt mondta, a kancellár leveleinek hangneme nem egyezett azzal, ahogy az egyetem akadémiai szervezetének munkatársai általában kommunikálnak egymással, de nem is volt a felettese, ezért felmerült benne a kérdés, hogy milyen alapon ad neki utasításokat. A leveleket átküldte a kancellárnak, és egészen a kirúgásának pillanatáig abban a hiszemben volt, hogy azok maradéktalanul meg is érkeztek. Csak az elbocsátását követően értette meg, hogy két, a kancellár által kért email kimaradt az átküldött email-folyamból.
Az Ádám által indított etikai eljárásokban első fokon elmarasztalták, másodfokon viszont felmentették az érintett egyetemi vezetőket. Takáts Előd rektor a felelősség alól való felmentése után lemondott posztjáról. Másodfokon, két dékán esetében az általános rektorhelyettes, a rektoréban az egyetemet fenntartó alapítvány Hernádi Zsolt Mol-vezér által irányított kuratóriuma hozott felmentő döntéseket. A rektor
felmentésének napján, június 8-án, a rektorhelyettes kezdeményezésére szabálytalansági eljárást indult, amelynek keretében szeptemberben Ádámot is meghallgatták. Ezt az eljárást a kancellár vezette, ezért az egyetem jogi képviselője szerint kérhetett tájékoztatást Ádámtól, aki ugyanakkor azt mondta a bíróságon, hogy amikor ebben az eljárásban meghallgatták, nem volt világos számára, hogy tanúnak vagy vádlottnak tekintik-e.
Amikor a docenst elbocsátották, azzal indokolták a döntést, hogy nem működött együtt a szabálytalansági eljárásban, és nem küldött át bizonyos emaileket. Mint Ádám felidézte, egy meghallgatáson egyebek mellett fel kellett olvasnia a diák ügyében folytatott levelezésből, ám véleménye szerint a szabálytalansági eljárással csupán a vizsgabotrányt próbálta elkenni az egyetem vezetése.
Tanulságos, hogy mind a bíró, mind az egyetem jogi képviselője több kérdést is feltett Ádám Zoltánnak a hiányzó levelekkel kapcsolatban. A válaszokból egyrészt kiderült, hogy a kancellár először egyáltalán nem találta az átküldött levelezést, amit aztán egy erre küldött válaszüzenetben ismét elkért Ádámtól. Amikor világossá vált, hogy csak két levél hiányzik, újabb üzenetben kérte el ezeket Ádámtól. A Közgazdasági Intézet docense ekkor is azt gondolta, hogy korábban már mindent átküldött. Mivel az események egy olyan pénteki napon sűrűsödtek be, amikor Ádám Zoltán összesen négy, egyenként másfél órás előadást tartott, egy újabb kancellári levélből derült ki számára, hogy két levél továbbra is hiányzik.
A kancellár eredetileg délután 4 óráig adott határidőt a pótlásra, miután viszont Ádám jelezte neki, hogy az utolsó órája 5-ig tart, a kancellár 6 óráig adott neki haladékot. Amikor az utolsó órája is befejeződött, Ádám ismét átnézte a leveleket, és mivel ekkor is úgy látta, hogy mindent átküldött a kancellárnak, az újabb határidő lejárta előtt megírta neki, hogy hétvégén ismét átnézné a levelezést, hátha ő tévedett. Erre a felvetésre nem érkezett válasz a kancellártól, de nem reagált Ádám következő héten küldött üzenetére sem. Az eltűnt levelek ügyét tovább bonyolította, hogy Ádám Zoltán később rájött, mely üzenetek nem mentek át és arra is, hogy miért.
Az egyetem jogi képviselői a tárgyaláson kitértek egy 2023. szeptember elején, tehát a kancellárral folytatott levelezését megelőzően, a szabálytalansági eljárás során történt meghallgatásának jegyzőkönyvére. Ebből kiderült, hogy Ádám többek között emaileket olvasott fel a vizsgálatot folytató bizottság előtt, köztük azt a kettőt is, amit később a kancellár követelt tőle, és a meghallgatási jegyzőkönyv tartalmazza is ezeket.
A kirúgás okai közt nem csak az szerepelt, hogy az egyetem vezetése szerint Ádám Zoltán nem működött együtt a szabálytalansági eljárásban, de azt is felrótták neki, hogy tiszteletlenül beszélt a kancellárral, illetve a Corvinus vezetésének rossz hírét keltette, amikor a Facebook-csoportban írt kollégáinak az ügyről. Ezek az állítások a bíróságon is előkerültek, de Ádám továbbra is úgy véli, hogy a vele szemben megfogalmazott kifogások alaptalanok, illetve a Corvinus jogi képviselőjének felvetésére reagálva azt mondta, nem felel meg a valóságnak, hogy az egyetemi eljárásokban csak látszólag volt együttműködő.
A Corvinus Egyetem korábbi docense országos hírnévre tett szert, és az ügye sokakban felveti a kérdést, hogy milyen az elfogadható légkör az ország egyik legnagyobb presztízsű felsőoktatási intézményében. Mint Ádám Zoltán kérdésünkre elmondta, sok támogatást kap korábbi kollégáitól, illetve ismeretlenektől is. Az egyetemről való távozása óta Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester főtanácsadójaként, illetve közgazdászként egy kutatóintézetben dolgozik félállásban.
Mivel a XIII. kerületben függetlenként indul az önkormányzati választáson, felmerült, hogy nem tart-e attól, hogy a korábbi munkahelyével fennálló jogvitája politikai színezetet kap. Ádám válasza szerint a munkaügyi pert az egyetemi közösség szempontjából is fontos ügynek tartja, a júniusi választáson pedig azért indul, mert tenni szeretne a lakóhelyén, az Újlipótvárosban élőkért, és ugyanazokat az elveket szeretné képviselni a helyi közéletben is, amelyek mellett a Corvinuson kiállt.
A Fővárosi Törvényszék július 3-án folytatja a munkaügyi per tárgyalását, amikor tanúként kívánják meghallgatni Szabó Lajos megbízott rektort, ám ha a Corvinus jelenlegi vezetőjének ez az időpont nem lesz alkalmas, az eljárás szeptember elején folytatódik majd.
-----------
Frissítés 18:03
Cikkünk megjelenése után a Budapesti Corvinus Egyetem az alábbi közleményt küldte:
"Ádám Zoltán az egész ügyet és az eljárást politikai kampányának részéve tette, amiben az egyetem nem hajlandó közreműködni. Mivel Ádám Zoltán munkavállalóként megtagadta az együttműködést munkáltatójával, így a Corvinusnak nem volt más választása, mint hogy felmondja vele munkaszerződését. Most a bíróság kezében van a döntés." | Két eltűnt email után nyomoztak a Corvinusról kirúgott oktató perén | Derűs hangulatban érkezett Ádám Zoltán a Fővárosi Törvényszékre, az általa egykori munkahelyével, a Budapesti Corvinus Egyetemmel szemben indított munkaügyi per szerdai tárgyalására. A Közgazdasági Intézet korábbi oktatója azt reméli, az eljárás végén visszahelyezik állásába, ahonnan 2023. október 24-én, rendkívüli felmondással bocsátották el, ám távozását feszült hetek előzték meg. Ádám a tárgyalás előtt, újságírói kérdésre elmondta, a per nemcsak az egyetem közössége, de az egész társadalom számára is fontos üzenetet hordoz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/29/adam-zoltan-munkaugyi-per-corvinus-egyetem-fovarosi-torvenyszek-birosag-targyalas | 2024-05-29 16:41:00 | true | null | null | Telex |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) oldalán megjelent összefonódás-bejelentés alapján a Mészáros Csoport egyedüli irányítást szerez az Acélhidak Gyártó, Szerelő- és Mérnöki Szolgáltató Kft. felett a csoporthoz tartozó V-Híd Építő Zrt.-n keresztül. A cég elsősorban hídépítéssel, acélszerkezetű műtárgyak kivitelezésével foglalkozik, írja a Menedzsment Fórum. Azaz, ha a GVH is rábólint az üzletre, az Acélhidak Kft.-vel is gyarapodik Mészáros Lőrinc cégbirodalma.
A céget 2016-ban alapították, éves átlagban 4-5 ezer tonna acélszerkezetet gyárt, a szerelési kapacitása eléri a 7-8 ezer tonnát. Az Acélhidak a Lánchíd felújításán is dolgozott, a feladat az új pályaszerkezet gyártása és helyszíni szerelése, illetve két bakdaru és azok sínpályarendszerének gyártása-szerelése volt. Nekik köszönhető a Nemzeti Atlétikai Központ gyalogos hídja is. 2022-ben a cég négymilliárd forintos árbevétel mellett 192,4 millió forintos adózott eredménnyel zárta az évet. | A Lánchíd felújításán is dolgozó, négymilliárdos forgalmú hídépítő céget vett Mészáros Lőrinc | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) oldalán megjelent összefonódás-bejelentés alapján a Mészáros Csoport egyedüli irányítást szerez az Acélhidak Gyártó, Szerelő- és Mérnöki Szolgáltató Kft. felett a csoporthoz tartozó V-Híd Építő Zrt.-n keresztül. A cég elsősorban hídépítéssel, acélszerkezetű műtárgyak kivitelezésével foglalkozik, írja a Menedzsment Fórum. Azaz, ha a GVH is rábólint az üzletre, az Acélhidak Kft.-vel is gyarapodik Mészáros Lőrinc cégbirodalma. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/05/30/acelhidak-felvasarlas-meszaros-csoport-v-hid-lanchid | 2024-05-30 18:09:00 | true | null | null | Telex |
Csökkenő, de még így is bőven félmilliárd forint feletti árbevételt könyvelhetett el 2023-ban a Rogán-közeli MobilSign Kft., a cég 660 millió forinttal zárta az évet az előző évi 839 millió forinthoz képest. A MobilSign Kft. tulajdonosa Csik Balázs, aki Rogánnal és harmadik feltalálótársukkal, az egykor szintén tulajdonos Lengyel Csabával közösen jegyzi egy digitális aláírási eljárás feltalálását: maga a cég pedig azért érdekes, mert itt van a találmány felhasználási joga. A találmány után 2022-ben Rogán 288 millió, előtte 408 millió forintot kapott a cégtől, összesen pedig már 1,3 milliárdot.
Rogán 2017 óta tünteti fel a vagyonnyilatkozatában a cégtől kapott díjat, a miniszternek kifizetett összeg rendre meghaladja a cég adózott eredményét és bérköltségét. A kifizetések összege minden évben más, de pontosan nem lehet rekonstruálni, hogy mi alapján állapítják meg.
A péntek délelőtt közzétett cégadatok szerint az adózott eredmény 2023-ban 118 millió forintról 89-re csökkent, az összeget szinte egy az egyben (88 millió forintot) kifizetik osztalékként. | Több mint 600 milliós árbevétele lett a Rogán találmányából pénzt csináló cégnek | Csökkenő, de még így is bőven félmilliárd forint feletti árbevételt könyvelhetett el 2023-ban a Rogán-közeli MobilSign Kft., a cég 660 millió forinttal zárta az évet az előző évi 839 millió forinthoz képest. A MobilSign Kft. tulajdonosa Csik Balázs, aki Rogánnal és harmadik feltalálótársukkal, az egykor szintén tulajdonos Lengyel Csabával közösen jegyzi egy digitális aláírási eljárás feltalálását: maga a cég pedig azért érdekes, mert itt van a találmány felhasználási joga. A találmány után 2022-ben Rogán 288 millió, előtte 408 millió forintot kapott a cégtől, összesen pedig már 1,3 milliárdot. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/05/31/rogan-talalmany-mobilsign-arbevetel | 2024-05-31 12:40:00 | true | null | null | Telex |
Több mint 3 milliárd forintból gazdálkodhatott 2023-ban a Fidesz-közeli, civilnek álcázott szervezetek zászlóshajója, az Alapjogokért Központ. A szervezet mögött álló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. friss beszámolójában legalábbis 3,025 milliárdot tüntettek fel az "egyéb bevétel" soron, de a cégnek volt még 71 millió forintnyi rendes árbevétele is, vagyis összességében 3,24 milliárd folyt be hozzájuk, amit majdnem teljes egészében el is költöttek.
Az Alapjogokért 2022-ben még kevesebb, 2,4 milliárd forintnyi egyéb bevételhez jutott, vagyis a szervezet támogatói nagyjából az infláció szintjével emeltek az összegeken. A kiegészítő melléklet szerint a nonprofit cég 1,6 milliárd forintot költött bérekre, de az anyagjellegű ráfordításuk is majdnem ennyi, 1,4 milliárd forint volt tavaly.
A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. fő szponzora sok éve a kormányzati pénzosztást koordináló közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakult Batthyány Lajos Alapítvány (BLA), amelyről két éve közérdekű adatigényléssel derítettük ki, hogy 2022-re 2 milliárd forinttal dobta meg a Szánthó Miklós vezette céget. A BLA idén több mint 10,7 milliárd forint szétosztható közpénzt kapott az államtól, ebből az Átlátszó adatigénylése alapján 4,25 milliárd a Jogállam is Igazság Kft.-nek megy, többek között ebből szervezhették a budapesti CPAC-t. A 2023-as támogatásokat pedig többek között olyan célokra fordították, mint egy üres könyv kiadása.
Az Alapjogokért Központ felemelkedésével és működésével ebben a videónkban foglalkoztunk: | 3 milliárd forintot kapott 2023-ra az Alapjogokért Központ cége | Több mint 3 milliárd forintból gazdálkodhatott 2023-ban a Fidesz-közeli, civilnek álcázott szervezetek zászlóshajója, az Alapjogokért Központ. A szervezet mögött álló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. friss beszámolójában legalábbis 3,025 milliárdot tüntettek fel az „egyéb bevétel” soron, de a cégnek volt még 71 millió forintnyi rendes árbevétele is, vagyis összességében 3,24 milliárd folyt be hozzájuk, amit majdnem teljes egészében el is költöttek. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/05/31/alapjogokert-kozpont-3-milliard-forint-bevetel-2023 | 2024-05-31 15:21:00 | true | null | null | Telex |
Még tart a 2023-as céges beszámolók tanulmányozása, de alighanem megvan az egyik dobogós az osztalékversenyben: a Unity Vagyonkezelő Alapítvány tulajdonában lévő Bonitás 2002 Zrt.
Alulírott Csányi Péter és Csányi Ádám, mint a Unity Vagyonkezelő Alapítvány kuratóriumi tagjai, mint együttes képviselők, mint a Bonitás 2002 Zrt. egyszemélyes tulajdonosa a mai nappal az alábbi alapítói határozatot hozom:
nyereség: 45,6 milliárd forint,
A társaság 80 milliárd forint osztalékot fizet.
- olvasható az alapítói határozatban.
Azt már korábban megírta lapunk, hogy sokkal nagyobb vagyon felett diszponálhat Csányi Sándor és családjának új vagyonkezelő alapítványa, mint amekkoráról eddig olvasni lehetett. A tavaly év végén alapított Unity Vagyonkezelő Alapítvány ügyvezetésében és kurátorai között név szerint felbukkannak az OTP elnök-vezérigazgatójának gyerekei, akik megbízása a nyolcvanadik életévük betöltéséig szól. A Bonitás 2002 Zrt.-én keresztül a komplett Bonafarm-csoport, az ország egyik meghatározó élelmiszergazdasági vállalatcsoportja is bekerült a családi vagyonkezelő védelme alá. Már a Hungerit Holding Kft.-nek sem Csányi Sándor a tulajdonosa, hanem az alapítvány. A holding részét képezi a szentesi Hungerit Zrt. is, amely a hazai baromfifeldolgozás és baromfihúskészítmény-gyártás egyik legrégebbi piaci szereplője.
A Bonitás 2002 Zrt. 2022-ben közel 27 milliárd forint nyereséggel zárt, a saját tőkéje 172,3 milliárd forint volt. Ez most 218,7 milliárd forintra hízott a történelmi inflációval sújtott 2023-as év bevételeinek is köszönhetően. | Csányi Sándor családi alapítványában landolhatott a legnagyobb osztalék | 80 milliárd forint. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/csanyi-sandor-csaladi-alapitvanyaban-landolhatott-a-legnagyobb-osztalek.html | 2024-06-01 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
2,8 milliárd forintról 4,6 milliárdra növelte bevételeit 2023-ra a Megafon csatorna mögött álló Megafon Digitális Inkubátor Központ. Hogy pontosan mi okozta az 1,8 milliárd forintos növekedést, illetve hogy milyen bevételeket tartanak számon ezen a soron, azt a pénteken leadott cégbeszámoló az előző évivel ellentétben nem részletezte. A 2022-es dokumentumokból még kiderült, hogy a cég 2,8 milliárd forint támogatást kapott "tevékenysége céljának megvalósításához" - nem merész feltételezés, hogy 2023-ban is ezekből érkezett be az összeg. Az alaptevékenységből most sem származott bevétel.
Az idén három hónap alatt hirdetésekre félmilliárdot eltapsoló Megafon a 2022-es -390 milliós veszteséget pozitívba fordította át, több mint 778 millió forinttal zárták 2023-at. Jelentősen nőttek a cégnél lévő eszközök is, több mint egymilliárd forintot könyveltek el ezen a soron, a nagy részét (körülbelül 950 millió forintot) pénzeszközként.
A ma már képzéseket is tartó Megafon központ 2020 nyarán alakult, saját meghatározása szerint azért, hogy "profi Facebook-harcosokat képezzen ki", akik aztán a közösségi médiában terjesztik a konzervatív eszmét, ellenállva a "liberális véleménydiktatúrának". Ebből a gyakorlatban az lett, hogy rengeteg - és elég homályos eredetű - hirdetési pénzzel tolják meg a támogatott influenszereik facebookos posztjait, amelyek tartalmilag minden esetben 100 százalékosan egybevágnak a Fidesz-propaganda éppen aktuális mondanivalójával. | Majdnem 5 milliárd forintos bevétele lett tavaly a Megafonnak | 2,8 milliárd forintról 4,6 milliárdra növelte bevételeit 2023-ra a Megafon csatorna mögött álló Megafon Digitális Inkubátor Központ. Hogy pontosan mi okozta az 1,8 milliárd forintos növekedést, illetve hogy milyen bevételeket tartanak számon ezen a soron, azt a pénteken leadott cégbeszámoló az előző évivel ellentétben nem részletezte. A 2022-es dokumentumokból még kiderült, hogy a cég 2,8 milliárd forint támogatást kapott „tevékenysége céljának megvalósításához” – nem merész feltételezés, hogy 2023-ban is ezekből érkezett be az összeg. Az alaptevékenységből most sem származott bevétel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/05/31/megafon-bevetel-propaganda | 2024-05-31 17:27:00 | true | null | null | Telex |
Nem jogerősen elítélték azt a férfit és társait, akik a bíróság megállapítása szerint megzsarolták Borkai Zsolt volt győri polgármestert az adriai jachtozásáról 2019-ben végül nyilvánosságra került kép- és videófelvételekkel. P. Józsefet, a volt válogatott labdarúgó legendát a zsarolás vádja alól felmentették, az adatokkal visszaélés miatt csak pénzbüntetést kapott. Két vádlottra szabtak ki letöltendő börtönt.Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség és a terheltek is fellebbeztek. A két éven át tartó büntetőper tárgyalása most is zárt volt, a sajtó csak azt hallgathatta meg, hogy ki milyen büntetést kapott, az indoklás már nem volt nyilvános. A hat vádlottból öten álltak már csak bíróság előtt. A vádlottak padjának egy részét egyetlen család foglalta el, tagjait városszerte ismerik. Köztük volt P. József, a volt válogatott labdarúgó-legenda.A Győri Járásbíróság elsőfokú ítélet szerint Az elsőrendű vádlott F. Gábort felbujtóként elkövetett zsarolás, személyes adattal és különleges személyes adattal visszaélés miatt 2 év, 10 hónap letöltendő börtönre ítélte, feltételesen legkorábban a büntetés letöltésének kétharmad része után szabadulhat. F. Klaudiát, F. Gábor feleségét személyes adattal és különleges személyes adattal visszaélés másfél év, felfüggesztett börtönre ítélték. J. Zoltánra zsarolás, személyes adattal és különleges személyes adattal visszaélés miatt 2 év felfüggesztett börtönt szabtak ki. Sz. Erikát mint bűnsegédet zsarolásért, személyes adattal és különleges személyes adattal visszaélés miatt 1 év, 10 hónap letöltendő börtönre ítélte, és egy korábban kiszabott, 1 év felfüggesztett börtöne végrehajtását is elrendelte a bíróság. Feltételesen legkorábban a büntetés letöltésének kétharmad része után szabadulhat. Férjét, P. Józsefet csak a személyes adattal visszaélés és különleges személyes adattal visszaélés miatt találták bűnösnek és ezért pénzbüntetésre ítélték. A zsarolás vádja alól felmentették.Az ügyészség súlyosításért, P. József esetében a zsarolási kísérlet megállapításáért fellebbezett. A vádlottak és védőik fellebbezése az I. rendű vádlott esetében felmentésre, a többieknél a felmentés mellett a kiszabott büntetés enyhítésére irányult.A büntetőper 2022. szeptember 14-én kezdődött a Győri Járásbíróságon és az akkori előkészítő ülésen mindjárt el is ítélték azt a nőt, aki a botrányt kirobbantó felvételeket készítette a jachton tartott szexpartin. A kompromittáló képeket készítő K. Lilit akkor 1,5 millió forintos pénzbüntetésre ítélték, egyedül a fiatal nő fogadta el ugyanis egészében a vád állítását a jachton 2018-ban történtekkel kapcsolatban. Társai ügye akkor folytatódott. A vádlottak tagadják a bűnösségüket.A vádirat szerint K. Lili 2018 májusában egy horvátországi hajóúton Borkai Zsoltról, Győr korábbi fideszes polgármesteréről és mostani polgármesterjelöltről illetve társairól szexuális tartalmú fénykép- és videófelvételeket készített a fedélzeten zajló szexparti közben. A kompromittáló anyag készítésére a barátnője és annak férje (a II. és I. rendű vádlott) kérte fel a vád szerint, amiért cserébe 100 ezer forintot ígértek neki. A felvételekkel zsarolni akarták Borkait, állt a vádban.Az események irányítása azonban kicsúszott a házaspár kezéből, mert a felvételek egy idő után már mindenütt keringtek. Eljutottak a V. és VI. rendű vádlotthoz is, az előbbi F. Gábornak, tehát az I. rendű vádlottnak az édesanyja. A VI. rendű vádlott pedig a volt labdarúgó, az V. rendű második férje. Az ügyészség szerint ők ketten szintén szerettek volna egy bőrt lehúzni a fotókon szereplőkről, újabb körben próbálták megzsarolni Borkaiékat 10 millió forinttal. Ezzel kapcsolatban állapította most meg a bíróság, hogy a labdarúgó a zsarolásért nem felel.Az újabb zsarolás már nem is sikerült, beelőzte ugyanis a próbálkozást F. Gábor barátja, aki az ügy IV. rendű vádlottja, J. Zoltán. Ő a vád szerint 2019-ben, az orgiába forduló buli után szűk egy évvel kereste fel az érintetteket, és közölte velük: megbízója csak abban az esetben nem hozza nyilvánosságra a sikamlós anyagot, ha fizetnek 12 milliót. A rendőrségen tett vallomásában ez a bizonyos J. Zoltán azt állította: szentül meg volt arról győződve, hogy tényleg csupán az az egy „kópia” létezik, amivel ő üzletel.A család minden tagja tagadta, hogy bármi köze lenne a botrányon a vád szerint profitáló J. Zoltánhoz, és szerintük senki nem utasította K. Lilit a fotók elkészítésére. Állítják: nem is bujtották fel a IV. rendűt zsarolásra, nem adtak senkinek pendrive-ot, nem adtak senkinek fotókat.A per során az elsőrendű vádlott édesanyja hivatkozott beadványában Borkainak egyik vallomására, ami szerint a Fidesz-pártközpont látta és értékelte a felvételeket, és úgy gondolták, ebből politikai zűr nem lesz, legfeljebb családi. Ugyanezzel érvelt aztán az édesanya második férje, a nyolcvanas évek labdarúgólegendája is, ő azt mondta, hogy az ügy kirobbanásáig baráti kapcsolatban volt Borkaival, illetve a városszerte szintén jól ismert ügyvéddel, a kilenc sértett egyikével, dr. R. Zoltánnal.Az ügyvédek a 2022-es előkészítő ülésen próbálták a Győrben zajló eljárást összevonni Czeglédy Csaba „Ördög ügyvédjét” érintő perével, de erre a bíróság nem látott lehetőséget. 2024. május 14-én Czeglédyt a Veszprémi Járásbíróság első fokon 600 ezer forint pénzbírságra ítélte kilencrendbeli, különleges személyes adattal való visszaélés miatt. | Első fokon letöltendő börtönt kapott Borkai két zsarolója | Nem jogerősen elítélték azt a férfit és társait, akik a bíróság megállapítása szerint megzsarolták Borkai Zsolt volt győri polgármestert az adriai jachtozásáról 2019-ben végül nyilvánosságra került kép- és videófelvételekkel. P. Józsefet, a volt válogatott labdarúgó legendát a zsarolás vádja alól felmentették, az adatokkal visszaélés miatt csak pénzbüntetést kapott. Két vádlottra szabtak ki letöltendő börtönt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/03/borkai-zsarolas-ordog-ugyvedje-gyori-birosag-itelet | 2024-06-03 11:14:00 | true | null | null | Telex |
A 2023-as év után is jelentős, 400 millió forint osztalékot szavazott meg magának a kormányközeli Nézőpont Csoport Zrt. egyszemélyi tulajdonosa, Győri Tibor, Orbán Viktor régi bizalmasa, korábbi miniszterelnöki megbízott, majd miniszterelnökségi államtitkár. A Mráz Ágoston Sámuel vezette Nézőpont Intézet Kft.-t és a Győri Tibor fia, Attila által igazgatott Observer Médiafigyelő Kft.-t is tulajdonló vállalkozás tavaly 222,5 millió forintos bevételt ért el, mely a kiegészítő melléklet tanúsága szerint kapcsolt féltől (azaz a leányvállalatoktól) származik, és "szoftver-felhasználási és adminisztratív szolgáltatási díjakat" foglal magába.
A ráfordításokat az iroda, gépkocsi bérleti díja, a szoftverüzemeltetés díja, ügyvédi díjak, könyvelési díj, szakértői szolgáltatások díjai, bérköltség és járulékai, valamint a szoftverek és berendezések értékcsökkenési leírása adja.
A legjelentősebb bevétel azonban a pénzügyi műveletek bevételei között elszámolt 264,5 millió forintra rúgó kapott osztalék, ez az Observer 2022-es éve után tavaly kifizetett összeget takarja. A Nézőpont Intézet a 2022-es évet 4,5 milliós profittal zárta, amiből tavaly nem fizetett osztalékot az anyavállalatnak.
Jól fizet Tóni
A leányvállalatok közül az Observer Kft. a tavalyi évet az előzőnél még magasabb, 279,2 millió forintos profittal zárta, és ezt az összeget ismét teljes egészében (két részletben, június közepéig, illetve október végéig) ki fogja fizetni Győri Tibor cégének. A cég a tavalyelőtti 3,3 milliárd forintos bevétel után 2023-ban csaknem 5,2 milliárd forint forgalmat produkált, amit a kiegészítő melléklet tanúsága szerint médiafigyelési, valamint piackutatási, közvélemény-kutatási, társadalomkutatási szolgáltatásokból ért el. Anyagjellegű ráfordításai a 2022-es 2,9 milliárd forint után tavaly 4,8 milliárd forintra rúgtak, amit piackutatásokra, médiafigyelési szolgáltatások díjaira, szoftverhasználati és üzemeltetési díjra, médiajogi költségekre, bérleti díjakra fordítottak. A személyi jellegű ráfordítások összege a 2022-es 36,3 millió forint után tavaly 63,3 millió forintot tett ki, ebből a 4 főnyi munkavállaló részére kifizetett bérköltségek 55 millió, a bérjárulékok 4,6 millió, a személyi jellegű egyéb kifizetések 3,8 millió forintot tettek ki.
Az Observer kiegészítő melléklete kiemeli, a vállalkozás folytatása számviteli alapelv megvalósulását erősíti a Rogán Antal propagandaminiszter által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda részére 2023 és 2026 között nyújtandó Kormányzati médiamonitor szolgáltatás, melyre az Observernek 22 milliárd forintos keretszerződése van, a tavalyi bevétel nagyságrendileg a keretszerződés összegének negyedét teszi ki. A kormányzat részére nyújtott szolgáltatást egy hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében nyerték el.
Beszakadt a Nézőpont Intézet Kft.
A Nézőpont Intézet Kft. péntek délelőtt közzétett beszámolója viszont azt bizonyítja, hogy a Fidesz-közeli csoport most már lehajol az aprópénzért is. Mint írtuk, a Mráz Ágoston Sámuel nevével fémjelzett kutatócég a 2022-es profitját eredménytartalékba helyezte, a tavalyi év eredményét, csaknem 6,5 millió forintot azonban még idén június végéig osztalékként kifizeti Győri Tibor cégének.
A cég azonban jelentősen zsugorodott:
a 2022-es 1,2 milliárd forintot kitevő forgalma tavalyra alig negyedére, mindössze 283,6 millió forintra esett vissza,
és a csökkenés okáról a kiegészítő melléklet sem árul el semmit. A dokumentum a cég bevételeit ugyanazokkal a szavakkal részletezi, mint az Observer esetében: piackutatási, közvélemény-kutatási, társadalomkutatási, valamint médiafigyelési szolgáltatások.
A bevételek zuhanásával párhuzamosan az intézet anyagjellegű ráfordításai is nagyságrendileg ugyanekkora mértékben csökkentek, tavaly 226,1 millió forintot költöttek médiaelemzések díjaira, adatrögzítések költségére, ügyviteli díjakra, bérleti díjakra. Személyi jellegű ráfordításaik a tavalyelőtti 85 millió forint után 2023-ban már csak 47,5 millió forintra rúgtak. Az átlagosan 4,4 fős statisztikai állományi létszámnak ez szinte teljes egészében bérköltsége volt, a bérjárulékok összege a tavalyelőttivel megegyezően 2023-ban is 0, azaz nulla forintot tett ki, személyi jellegű egyéb kifizetésekre 878 ezer forintot fordítottak. A Nézőpont Intézet Kft.-nél az átlagos statisztikai létszám 2021-ben még 24,6 fő, 2022-ben pedig 10 fő volt, ez csökkent most 4,4 főre.
A számviteli beszámolókból úgy tűnik, mintha a Nézőpont Intézet Kft. is szép lassan a korábban szintén a Nézőpont-csoporthoz tartozott Médianéző Kft. sorsára jutna. A szintén Fidesz-közeli politológusként ismert Boros Bánk Levente nevével fémjelzett Médianéző 2018-2019 körül még évi másfél milliárdos forgalmat bonyolított le, majd Győri Tiborhoz kerülése után szép lassan leépítették, és végelszámolással 2023 februárjában meg is szűnt. | Rogán Antaltól kapott pénzből vesz fel busás osztalékot Orbán Viktor korábbi államtitkára | Ismét jelentős osztalékot vesz fel a Nézőpont-csoport tulajdonosa. Orbán Viktor bizalmasa, korábbi államtitkára a cégcsoport bevételének túlnyomó részét a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében elnyert közbeszerzés révén szerezte. Közben a Nézőpont Intézet Kft.-t szép lassan az eljelentéktelenedés fenyegeti. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/nezopont-intezet-observer-mraz-agoston-samuel-gyori-tibor-rogan-antal-kozbeszerzes-osztalek.html | 2024-05-31 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Dr. Pál Attila, a Zala Vármegyei Közgyűlés Fidesz-KDNP-s elnöke, és Filó Gabriella, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány lenti járásbeli irodavezetője a tulajdonosa azoknak az apartmanoknak, amiket a milliárdokból felújított és bővített Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark a honlapján hirdet a szállásopciók között - hívta fel a figyelmet az összefonódásra Tompos Márton, a Momentum Mozgalom alapítója a Facebookon kedden.
A két apartman Balance Resort Rubin és Balance Resort Zafír néven fut, mintha a Balance Resort Gyógyfürdő tulajdonában állna, csakhogy ezzel szemben a Rubint tulajdonosa dr. Pál Attila, míg a Zafíré Filó Gabriella. A szlovén határ közelében található Lenti termálfürdőjét 2,2 milliárd forint értékű beruházás keretében bővítették ki, a közbeszerzést második nekifutásra a ZÁÉV Építőipari Zrt. és Szabadics Építőipari Zrt. nyerte el. A fentiek miatt kérdésekkel fordultunk a fürdőhöz, ha válaszolnak, cikkünket frissítjük. | Tompos Márton: Fideszes tulajdonú apartmanokat kínál szállásként a lenti gyógyfürdő | Dr. Pál Attila, a Zala Vármegyei Közgyűlés Fidesz-KDNP-s elnöke, és Filó Gabriella, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány lenti járásbeli irodavezetője a tulajdonosa azoknak az apartmanoknak, amiket a milliárdokból felújított és bővített Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark a honlapján hirdet a szállásopciók között – hívta fel a figyelmet az összefonódásra Tompos Márton, a Momentum Mozgalom alapítója a Facebookon kedden. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/04/tompos-marton-fideszes-tulajdonu-apartmanokat-kinal-szallaskent-a-lenti-gyogyfurdo | 2024-06-04 11:53:00 | true | null | null | Telex |
A határidő előtt tette közzé beszámolóját a miniszter feleségének cége, a 2019 júniusában alapított Interior Design Belsőépítészeti Kft. elsősorban belsőépítészettel foglalkozik, legfőbb tevékenységi köre is ’Divat-, formatervezés (belsőépítészeti tervezés)’ a céginformációs adatbázis szerint.
A teljes egészében Szijjártó-Nagy Szilvia tulajdonában lévő cég évek óta egyre jobban teljesít, ez a tendencia 2023-ban viszont részben megszakadt, ugyanis bár az árbevétel már 1,76 milliárd forintra emelkedett, az adózott eredmény "csak" 403 millió forint lett - szemben az egy évvel korábban regisztrált 545,8 millió forintos profittal.
Mindez azonban nem zavartatta Szijjártó-Nagy Szilviát abban, hogy ezúttal is méretes osztalékot vegyen fel: a 2023-as eredmény mellett az eredménytartalékba is belenyúlt azért, hogy 525 millió forintot kivegyen a cégből. Így a 2022-ben kivett 436 millió forinttal együtt már közel 1 milliárd forintot hozott a belsőépítészeti cég két év alatt a miniszter feleségének.
Mi történt a profittal?
Azt látva, hogy a jobb árbevétel mellett is gyengébben zárt a cég, felmerül a kérdés: mégis mi történhetett? Nos, a választ az anyagi ráfordítások sorában kell keresni, ezek egy év alatt ugyanis több mint 300 millió forinttal emelkedtek, összesen 1,1 milliárd forintra. Ezt a kiegészítő melléklet szerint egyrészt 587 millió forint anyagköltség, valamint 540 millió forintnyi, többek közt közvetített szolgáltatások tették ki.
A cég anyagi helyzete ennek ellenére is stabil, bár a rövid lejáratú kötelezettségek sorában (többek közt a szállítók felé fennálló tartozások miatt) 278,4 millió forint szerepelt, ezt bőven képesek lennének fedezni a vállalkozásban felhalmozott 661 millió forintos tőkéből. | Szijjártó Péter felesége több százmilliós osztalékban dúskál | Szijjártó-Nagy Szilvia belsőépítész cégére aztán nem lehet panasz. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szijjartopeter-cegbeszamolo-interiordesign.html | 2024-05-31 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatva elrendelte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Gyárfás Tamás producer bűnügyi felügyeletét a Fenyő János médiavállalkozó megöletése miatt indult ügyben kedden, írja az MTI. A döntés értelmében a Gyárfásnak a másodfokú eljárás lezárultáig Magyarországon kell tartózkodnia, engedély nélkül az ország területét nem hagyhatja el, "lakó- és tartózkodási helyét nem változtathatja meg. Köteles továbbá hetente egy alkalommal a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon személyesen jelentkezni".
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék február 8-án kihirdetett ítéletével az elsőrendű vádlott Gy. T.-t bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettében, ezért őt 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék ítélete ellen bejelentett fellebbezésekre tekintettel az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon. Az elsőfokú ítélet kihirdetését követően az ügyész az elsőrendű vádlott letartóztatását indítványozta szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva.
A Fővárosi Törvényszék az ítélet kihirdetése után a letartóztatásra irányuló ügyészi indítványt elutasította, de a döntés ellen az ügyészség fellebbezést jelentett be. Az elsőrendű vádlott ártatlanságát hangsúlyozva kifejtette, hogy nem áll szándékában elszökni. Utalt arra, hogy a közérdek nem indokolhatja letartóztatását. Védője kiemelte, hogy önmagában a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés nem alapozza meg a letartóztatás elrendelését, különös tekintettel az elsőrendű vádlott eljárás során tanúsított magatartására.
A Fővárosi Ítélőtábla az ügyészi fellebbezést részben megalapozottnak találta. A törvényszék álláspontjával ellentétben úgy ítélte meg, hogy az "elérhetetlenné válás" veszélye jelenleg megállapítható az elsőrendű vádlott esetében. A nem jogerősen kiszabott 7 év szabadságvesztés olyan hosszú büntetés, amely a vádlott szökési, elrejtőzési szándékát kétségtelenül kiválthatja, annak elhatározását megerősítheti.
Azt ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a szökés veszélyének megítélésekor nem lehet kizárólag a várható büntetés súlyosságára hivatkozni, azt több más elem fényében kell felmérni. A szökés esélyét a vádlott személyiségére, lakóhelyére, jövedelmére, foglalkozására, családjára, egyéb kötődésére figyelemmel kell megállapítani.
A döntés szerint az ügyészség érveivel szemben a törvényszék helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a 75. életévét betöltött vádlott kedvező személyi körülményei, így rendezett életvitele, családi kötődései, vállalkozása, vagyona, továbbá a több éve tartó bírósági eljárás egésze alatt tanúsított együttműködő magatartása, az eljárási cselekményeken való hiánytalan jelenléte csökkenti a kiszabott szabadságvesztés mértékére tekintettel felmerülő szökés, elrejtőzés reális veszélyét.
Tévedett azonban a törvényszék, amikor a letartóztatás helyett az enyhébb kényszerintézkedés elrendelését sem találta szükségesnek, a kedvező személyi körülmények ugyanis a szökés, elrejtőzés veszélyét csökkentik ugyan, de teljesen nem zárják ki.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél, "az ítélet jogerőre emelkedése esetére a szabadságvesztés végrehajthatóságának megteremtése a legenyhébb kényszerintézkedéssel, Magyarország közigazgatási területére korlátozott bűnügyi felügyelettel is biztosítható. Ahhoz képest a legszigorúbb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, az ügyészség által indítványozott letartóztatás már szükségtelen és aránytalan intézkedés lenne" - írták.
Az ügy lényege, hogy az ügyészség szerint egy bérgyilkos Gyárfás Tamás felbujtására és az Aranykéz utcai robbantásért is elítélt Portik Tamás megbízására ölte meg Fenyő Jánost 1998. február 11-én. Fenyőt a délutáni csúcsforgalom közepén lőtték le Mercedesében a budapesti Margit körút és a Margit utca sarkán.
A gyilkosság miatt 2017-ben életfogytiglanra ítélték Jozef Roháčot, de ekkor még a vádhatóság nem nevezte meg, ki lehet a megbízó. 2018-ban gyanúsították meg aztán Gyárfást és Portikot, 2019-ben emeltek vádat ellenük. | Bűnügyi felügyelet alá került Gyárfás Tamás, heti egyszer jelentkeznie kell a rendőrségen | Az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatva elrendelte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Gyárfás Tamás producer bűnügyi felügyeletét a Fenyő János médiavállalkozó megöletése miatt indult ügyben kedden, írja az MTI. A döntés értelmében a Gyárfásnak a másodfokú eljárás lezárultáig Magyarországon kell tartózkodnia, engedély nélkül az ország területét nem hagyhatja el, „lakó- és tartózkodási helyét nem változtathatja meg. Köteles továbbá hetente egy alkalommal a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon személyesen jelentkezni”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/04/bunugyi-felugyelet-ala-kerult-gyarfas-tamas-heti-egyszer-jelentkeznie-kell-a-rendorsegen | 2024-06-04 13:14:00 | true | null | null | Telex |
- Advertisement -
Közvetlenül a választási kampány előtt nyújtott 5,1 millió forintos támogatást a kecskeméti önkormányzat annak a széchenyivárosi egyesületnek, amelynek az elnöke Gál Zsombor, aki a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselőjelöltje a Széchenyivárosban. A polgármesteri hivatal a város honlapján kéthavi rendszerességgel köteles közzétenni az ötmillió forintot meghaladó városi támogatásokat, és eszerint "Családi rendezvények, valamint családi sportnapok költségeihez támogatás" címén több mint 5 millió forint támogatásban részesítette a Lendületben a Széchenyivárosért Egyesületet a 2024. március 1-től április 30-ig szóló időszakra. A választási kampány hivatalosan április 20-án vette kezdetét, így a támogatási időszak vége összecsúszott az ajánlásgyűjtésével is.
Megnéztük, hogy a város honlapján közzétett excel file-okban szerepel-e más olyan kecskeméti egyesület, amelyiknek az elnöke jelenleg is önkormányzati képviselő vagy képviselőjelölt, és 2024. január óta több mint 5 millió forintos önkormányzati támogatást kapott, de ilyet nem találtunk. A városban egyébként több egyesület is működik, amit olyan politikusok vezetnek, akik civilként is aktívak. A kettő nem zárja ki egymást, de a közpénz felhasználása és az egyenlő választási verseny szempontjából az több mint aggályos, ha a választási évben a választási kampány előtt ezek az egyesületek több milliós önkormányzati támogatásban részesülnének. Csak példaként az idén januárban alapított Hetényvezér Kulturális és Közösségi Egyesületet a fideszes Papp Zoltán elnökli, a Kecskeméti Városvédő és Városszépítő Egyesület jelenlegi vezetője az ellenzéki Király József, a Hetényegyházi Városrész Szépítő Egyesületet a hetényi választókerületben jelölt Süli Csontos Ottó vezeti, aki 2014-2019 között egyszer volt már képviselő - ezek az egyesületek nem kaptak 2024 első felében több milliós támogatást a városi büdzséből családi vagy egyéb események szervezésére.
Segítség a politikusjelöltnek
Gál Zsombor neve már hónapok óta forog a közpénzből fenntartott önkormányzati médiában (amelynek a működésére az önkormányzat a város költségvetéséből legkevesebb 280 millió forintot fordít 2024-ben). A híradások olvasatában leginkább olyan eseményeken fordult meg a politikus jelölt, ahol a főszereplők a kormánypárti országgyűlési és az önkormányzati képviselők voltak. Például tavaly ősszel ilyen esemény volt az, ahol Gál az egyesületével családi kvaterkát szervezett, majd besegített a Lánchíd iskola új sétányának az átadásán. De az is hírnek számított a hiros.hu-n, hogy Gál mézeskalácsot osztott karácsony alkalmából a főtéren.
A 2024-es választási év elejétől ugyanitt megsokszorozódtak a Gálról és az egyesületéről szóló cikkek, amiből könnyen arra lehetett következtetni, hogy a júniusi választáson a Fidesz képviseletében indulhat a Széchenyivárosban. Politikusi Facebook oldalát még március 15-én élesítette - végül a 4. számú egyéni választókerület képviselő-jelöltjeként méretteti meg magát június 9-én.
Gál Zsombor a keol.hu-nak adott interjújában beszélt arról, hogy a Lendületben a Széchenyivárosért Egyesület 2021-ben indult, aminek kezdetektől fogva az elnöke, és tevékenységeik közé főleg családi programok szervezése tartozik a városrészben. Szót ejtett arról is, hogy a többségi tulajdonú, Hírös Sport Nonprofit Kft. marketinges munkatársa (közérdekű információ továbbá az is, hogy ennek a városi sportcégnek a foglalkoztatásában áll Nemcsik Mátyás fideszes önkormányzati képviselő, mint kommunikációs és marketing osztályvezető, és a szintén kormánypárti képviselő, Jánosi István is, aki a Kft. sportszakmai vezetője).
Gálról azóta azt is lehetett olvasni az önkormányzati sajtóban, hogy vért adott, és Nemcsik Mátyás önkormányzati képviselővel megtekintette március végén a Stádium utcában épülő edzőparkot, majd április elején miként kocogott együtt több más fideszes politikussal egy sportnapon. Néhány nappal később a Lánchíd iskola udvarán festett és nyilatkozott egyesületi elnökként az önkormányzati médiának, melyben a választási kampány nyitánya óta hol egyesületi elnökeként, hol a városi sport kft. marketingeseként, hol pedig képviselő-jelöltként jelenik meg rendszeresen.
Kerestük Gál Zsombort, akitől azt kérdeztük, hogy milyen eseményeket szervezett a Lendületben a Széchenyivárosért Egyesület 5,1 millió forintból 2024. március 1. és április 30. között? Arra is rákérdeztünk, hogy mivel indokolták, hogy a közelgő választások előtt egyedüliként ekkora összeggel támogatta az önkormányzat az egyesületét? És arra is, hogy nem tartja-e kifogásolhatónak, hogy a támogatási időszak vége összeért a választási kampány kezdetével? Gál Zsombor a kérdéseinkre nem válaszolt, de ha érkezik tőle válasz, azzal frissítjük az írásunkat. | 5,1 millió forintos városi támogatást kapott a választás előtt egy széchenyivárosi egyesület, amelynek az elnöke a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje | Közvetlenül a választási kampány előtt nyújtott 5,1 millió forintos támogatást a kecskeméti önkormányzat annak a széchenyivárosi egyesületnek, amelynek az elnöke Gál Zsombor, aki a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselőjelöltje a Széchenyivárosban. A polgármesteri hivatal a város honlapján kéthavi rendszerességgel köteles közzétenni az ötmillió forintot meghaladó városi támogatásokat, és eszerint „Családi rendezvények, valamint családi sportnapok költségeihez támogatás” címén több mint 5 millió forint támogatásban részesítette a Lendületben a Széchenyivárosért Egyesületet a 2024. március 1-től április 30-ig szóló időszakra. A választási kampány hivatalosan április 20-án vette kezdetét, így a támogatási időszak vége összecsúszott az ajánlásgyűjtésével is. | null | 1 | https://kecsup.hu/2024/06/51-millio-forintos-varosi-tamogatast-kapott-a-valasztas-elott-egy-szechenyivarosi-egyesulet-amelynek-az-elnoke-a-fidesz-kdnp-kepviselojeloltje | 2024-06-05 00:00:00 | true | null | null | Kecsup |
A Partizán birtokába került egy hangfelvétel, amelyen vezető egri fideszes politikusok arról beszélnek, hogyan kellene pártjuk érdekeinek megfelelően átrajzolni a helyi választókerületeket.
Ez amiatt visszás, mert a törvények szerint a választókerületek átrajzolásában az érintett politikusok nem vehetnének részt, ez ugyanis a város jegyzőjének hatásköre. A felvételen utalnak is arra, hogy vele is beszélni kellene, az ugyanakkor nem derül ki, hogy erre ténylegesen sor került-e.
Arra nincs közvetlen bizonyíték, hogy a hangfelvételen hallható fideszes politikusoknak valóban volt-e szerepük az egri választókerületek átrajzolásában, mindenesetre az új térkép alapján a város legellenzékibb kerülete - amelyre a felvételen is kitérnek - háromfelé szakadt, és az egyes részeit hozzácsapták a mellette lévő kerületekhez.
A hangfelvételen Pajtók Gábor, az egri térség országgyűlési képviselője, Habis László, a város korábbi fideszes polgármestere és Szabó Róbert, a Heves megyei közgyűlés szintén fideszes alelnöke hallható.
A választókerületek átrajzolása mellett beszélnek a Kubatov-lista néven elhíresült adatbázisról is. A hangfelvétel alapján pontos információik vannak arról, hogy mennyi szimpatizánsuk van a városban, és közülük ki mennyire elkötelezett a kormánypártok felé.
A birtokunkba jutott hangfelvételnek azon részleteit, amikre a hírlevélben kitérünk, ebben a videóban lehet meghallgatni:
"Hajlítani, ahogy számunkra a legfontosabb"
Egerben azért kellett 2023-ban átrajzolni a választókerületi határokat, mert a város lakossága 50 ezer fő alá csökkent, így a 12 választókerületből 10-et kellett csinálni. Az ezekben győztes egyéni képviselők határozzák meg a város közgyűlésének erőviszonyait, ami értelemszerűen nagymértékben befolyásolja a polgármester mozgásterét.
A felvételen a három politikus részletekbe menően beszélget arról, hogy mi lenne a Fidesz számára legjobb verzió a választókerületek átalakítására. Többféle ötlet felmerül, de mindegyiket a Fidesz érdekei felől közelítik meg: úgy kell "hajlítani, ahogy számunkra a legfontosabb. Azért lenne jó, mert ki tudja hány évre fog ez szólni" - érvel a felvételen Szabó Róbert megyei közgyűlési alelnök. Szabó a megkeresésünkre azt mondta, hogy "ilyen beszélgetés szerintem mindenhol lefolyt, akit ez a téma érdekel, az akar erről beszélgetni".
A választókerületi határok kijelölése azonban a városi jegyző dolga. Szabó Róbert a hangfelvételen elmondja, hogy megkereste a megyei jegyzőt , és arra kérte, segítsen nekik az ügyben. A felvételen Szabó levezeti, hogy az "összes adatot" odaadja majd a megyei jegyzőnek, rászánják az időt, leülnek, és ahogy fogalmaz: "kimatekozzák", hogy "mi az, ami még törvényileg abszolút belefér és járható, de esetlegesen a mi érdekeinkkel sem ütközik". A felvétel alapján Szabó abban bízhatott, hogy a megyei jegyző egyeztet majd a kerületekről ténylegesen döntő városi jegyzővel.
Ahogy Szabó fogalmaz a felvételen, Barta Viktor megyei jegyző "elvállalta", hogy segít nekik. Barta megkeresésünkre azt mondta, Szabó Róbert a szakmai véleményét kérte ki a kerületek kialakításakor, de nem tudta visszaidézni, hogy pontosan mi hangzott el kettejük között. Ugyanakkor Barta is azt mondta nekünk, hogy a választókerületek átszabása nem a megyei jegyző hatásköre, hanem a városi jegyzőé.
Szabó Róbert azt mondta a megkeresésünkre, hogy nem ők alakították át a választókerületeket, hanem a városi jegyző, akivel ő személyesen nem találkozott. Arra a kérdésünkre, hogy ha a hangfelvételen szereplők hivatalosan nem alakíthatják a választókerületeket, akkor miért gondoltak arra, hogy ezt mégis megpróbálják, Szabó azt mondta, hogy nem törekedtek ilyesmire.
"Egerben nincs olyan, hogy mi érdekeink, mert igazából ismerem a városnak a választási eredményeit, viszonylag homogén. Akárhogy húznánk fel a vonalat, ugyanazt eredményezné" - mondta. A felvételen is beszél arról, hogy "olyan őrült nagy csodák nincsenek", viszont azt is mondja többször, hogy "van játéktér", és pont arról beszél, hogy ha "a város fele rossz, a város fele meg számunkra jó, akkor azon a felén legyen hat, a másik felében meg legyen négy [választókerület]".
A város jegyzője, Bánhidy Péter megkeresésünkre azt állította, hogy sem fideszes politikusokkal, sem a megyei jegyzővel nem beszélgetett előzetesen arról, hogyan kellene átalakítani a város választókerületeit. "Én soha nem nézem azt, hogy melyik választókerületben korábban melyik jelölt nyert, és ennek megfelelően hogyan lehetne alakítani. Nem az én tisztem, soha nem csináltam ilyet, és soha nem is fogok" - mondta.
Gerrymandering
A hangfelvétel alapján az érintettek sem teljesen magabiztosak azzal kapcsolatban, hogyan lehetnének az új határok a leginkább előnyösek a Fidesz számára. Pajtók Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője fel is veti a beszélgetésben: lehet, hogy olyanokra kellene ezt bízni, akik értenek ehhez, akik "választási statisztikával" foglalkoznak.
A beszélgetés ezen pontján Szabó Róbert ki is mondja a műfaj kulcskifejezését: "ez a gerrymandering tudománya." A gerrymandering, azaz választókerület-manipuláció egy nemzetközi politikai fogalom, a választókerületek határainak olyan átrajzolását jelenti, amely valamelyik félnek a választásokon előnyt biztosít.
Az egri önkormányzatban nem a Fidesz van hatalmon, hanem a független Mirkóczki Ádám a polgármester. A volt jobbikos politikus nevezte ki korábban a város jegyzőjét, Bánhidy Pétert, akinek hatásköréhez tartozik az új választókerületek megrajzolása.
Ahogy írtuk, nem egyértelmű, hogy a felvételen szereplő helyi fideszes vezetők valóban beszéltek-e erről a jegyzővel, mindenesetre éppen az egyik olyan ellenzéki többségű kerület határai változtak a leglátványosabban, amely hangsúlyozottan szóba került a hangfelvételen.
Amikor arról beszélgetnek, melyik kerületekben nem szerepelt jól korábban a Fidesz, Pajtók azonnal a korábbi 1-es kerületet említi, amire úgy hivatkoznak, mint ahol soha korábban nem nyertek még. Ez egyébként így nem pontos, de a kerületben közel 20 éve valóban nem nyert helyhatósági választáson olyan jelölt, aki a Fidesz színeiben indult. A legutóbbi, 2019-es önkormányzati választás adatai alapján ez volt a legellenzékibb kerület a városban.
Ezzel a választókerülettel azonban a most vasárnapi szavazáson a Fidesznek nem lesz nagy gondja, mert pont ez szűnt meg, pont ezt szakították háromfelé és csapták hozzá más kerületekhez (egész pontosan négyfelé szakították, de egy negyedik szomszédos kerületbe csak egy egészen csekély része került). A több részre szakítás azzal járhat, hogy egy nagyobb ellenzéki tömb szétoszlik, szétaprózódik, és a korábban ellenzéki többségű kerületek száma csökken.
Azt, hogy mi történt ezzel a legellenzékibb egri választókerülettel, szemlélteti a Választási Földrajz friss térképe, amely a Partizán számára készült. A térképen a piros szaggatott vonal jelzi a korábbi 1-es kerület határát, a fekete vonal pedig az új kerülethatárokat. A kék árnyalatok azt jelzik, az adott területeken mennyivel voltak többségben az ellenzéki szavazatok, minél sötétebb kék, annál nagyobb arányú volt az ellenzéki többség.
Választási Földrajz/Kovalcsik Tamás
Amikor Szabó Róbertet megkérdeztük, hogy miért pont az 1-es kerület szakadt szét három-négy kerületre, azt válaszolta: "ezt a jegyző csinálta, nem én. Az, hogy én mit akarok, az semmit nem számít."
Kubatov-lista
A hangfelvételen Szabó Róbert megyei közgyűlési alelnök azt is részletesen ismerteti, hogy a Fidesz párttámogatási rendszere, tehát a köznyelvben Kubatov-lista néven elhíresült adatbázis alapján pontosan mennyi szimpatizánsuk van a városban.
A hangfelvételen is van arról szó - ahogy azt korábban például a 444 is bemutatta -, hogy az adatbázisban szereplőket kategóriákra osztják "elkötelezettségi értékük" szerint. A 10-es és az azon felüli értékek jelölik a legelkötelezettebb szavazókat, a kisebb számok pedig a kevésbé elhivatott szimpatizánsokat. Azt pontosan nem tudjuk meg, hogy mi alapján sorolják be a listán szereplő embereket az egyes kategóriákba, Szabó Róbert erről csak annyit említ: aki csak egyszer írt alá valamit a Fidesznek, annál alacsonyabb értéket állapítanak meg.
A hangfelvétellel kapcsolatos kérdésekre Pajtók Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője azt mondta nekünk, hogy nem volt beleszólásuk abba, hogyan rajzolja át a kerülethatárokat a jegyző, a beszélgetés résztvevői pedig nem gyakoroltak hatást a kerületek újraszabására, mindössze arról beszéltek egymás között, az ő érdekeiknek mi lenne a legmegfelelőbb. Habis László, Eger korábbi, fideszes polgármestere nem akart nyilatkozni nekünk.
Felhívtuk Mirkóczki Ádámot, Eger független polgármesterét is, aki azt mondta: távol tartotta magát a választókerületek átalakításának folyamatától. Úgy emlékszik, a város jegyzője, Bánhidy Péter mereven képviselte a saját elképzeléseit és "az általam felvetett változtatási javaslatot határozottan elutasította."
Mirkóczki megemlítette továbbá, hogy Eger felsővárosának mindhárom kerületét 2019-ben olyan jelölt nyerte meg, aki az ő szövetségese volt, de az új kerülethatárok tavalyi kialakításánál ebből a három választókerületből kettőt csinált a jegyző. Ez a terület egyébként szintén felmerült a hangfelvételen, erre Cseboksz néven hivatkoztak, ahol a Fidesz nem ért el kedvező eredményeket korábban. | Hangfelvétel egy fideszes matekozásról | A Partizán birtokába került egy hangfelvétel, amelyen vezető egri fideszes politikusok arról beszélnek, hogyan kellene pártjuk érdekeinek megfelelően átrajzolni a helyi választókerületeket. | null | 1 | https://www.partizanmedia.hu/post/hangfelvétel-egy-fideszes-matekozásról | 2024-06-04 00:00:00 | true | null | null | Partizán |
A közbeszerzéseket sorra nyerő, milliárdos forgalmú cég dőlt be a fideszes Tasó László nyírségi választókerületében. A céget Tasó László unokaöccse, Tasó János irányította. De nemcsak ez a cég dőlt be, hanem egy másik is, súlyos anyagi helyzetbe hozva több önkormányzatot. Valójában ezt a céget is Tasó János irányította, de egy strómant talált hozzá. A behálózott stróman most elmesélte a történetét.Az nem ritka a NER-világban, hogy a helyi fideszes erős ember valódi kiskirályként működik a választókerületében. Kifelé az látszik és saját maga is ezt hangoztatja, hogy rengeteg pénzt szerez szeretett településének és a környéknek.De Nyíradonyban még a NER-en belül is ritka együttállás valósult meg. Nemcsak a települést és környékét már 30 éve uraló fideszes politikus, Tasó László, de két unokaöccse is fontos szereplő lett. Tasó Béla lett a választókerület legfontosabb településének, Nyíradonynak a polgármestere. Tasó János pedig a semmiből épített fel egy milliárdos vállalkozást, ami sorra nyerte a térségben az önkormányzatok által kiírt, EU-s pénzből finanszírozott pályázatokat. Még az is előfordult, hogy a két Tasó testvér egymással is kötött szerződést. És még valami, aminek lesz jelentősége: a vállalkozó Tasó János akkori felesége, Czifra Erzsébet a város vagyongazdálkodási cégének pénzügyi vezetője volt.Hasonló összefonódásokról nem először lehet hallani Tasó László választókörzetében. A Direkt36 még 2016-ban részletesen foglalkozott azzal, hogy különböző nyíradonyi beruházásoknál és felújításoknál hogyan kerültek helyzetbe és szereztek kedvező pozíciókat az akkor még államtitkár Tasóhoz köthető emberek. arról pedig már a Magyar Hang írt, hogy 2021-ben, hogy egy Tasó László által támogatott idegenforgalmi egyesület 150 milliós támogatást nyert, és a pénzből ingatlanokat is vásárolt, többek között Tasó feleségétől és feleségének cégétől. Így a turisztikai ügynökség által elnyert állami támogatás egy része tulajdonképpen a Tasó család környezetében landolt.Első látásra Nyíradony valóban épül, szépül, fejlődik. Nehéz úgy végigsétálni a település utcáin, hogy ne fussunk bele EU-s pályázati pénzekről beszámoló táblákba. Akad olyan telek, ahol több ilyen is lóg egymás mellett.A településen és környékén látványos beruházásokban sincs hiány. A város egyik határában a Nyíradony méretéhez és turisztikai súlyához képest meglepően impozáns látogatóközpont húzódik az erdő szélén.A látogatóközponttal szemben a távolban egy 700 milliós beruházásból felhúzott, parancsnoki űrhajóra emlékeztető gyümölcsfeldolgozó üzem egy mező közepén, aminek a környékén minimális mozgás sincs.Nyíradony másik végében, Szakolykert tanyán pedig a felújított Gencsy-kúria mellett üresen álló, pályázati pénzekkel megtámogatott panziók.Hadházy Ákos független képviselő többször is posztolt már a Tasó-birodalom beruházásairól. Tavaly márciusban írt a gyümölcsfeldolgozó üzem építéseinek furcsaságáról, majd idén márciusban a szintén Tasóékhoz köthető panziókról.Kicsit olyan érzése lehet az embernek, hogy bármerre indulunk a Tasó-család érdekeltségeivel találkozunk, de nem csak mi érezzük így. “A név, hogy Tasó, itt hatalmat jelent” - érzékeltette az országgyűlési képviselő és köreinek erejét a nyíradonyi Bodnár Fanni, aki az egyik Tasó-cégben volt alkalmazott, majd tulajdonost csináltak belőle, legalábbis papíron. Olyan stróman lett belőle, amilyenről sokat hallottunk már, de ritkán mesélik el, hogyan lett belőlük papíron cégvezető. A fenti beruházások közül nem mindegyikhez volt köze annak a cégnek, ahol dolgozott, de a gyümölcsfeldolgozót például ők csinálták.Intézünk mindent, többletmunka nem leszBodnár Fanni 2014-ben kezdett el dolgozni a nyíradonyi polgármesteri hivatalban irodai adminisztrátorként. Így ismerkedett meg a Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft. pénzügyi irodavezetőjével, Czifra Erzsébettel. Czifra hívta át 2018 januárban egy péntek délután a hivatalhoz közeli irodába, ahol elmondta, hogy a férjével, Tasó Jánossal közös vállalkozásukba keresnek segítséget az adminisztrációban, és erre p erre kiválóan alkalmasnak tűnik. A férj, Tasó János mindehhez azt tette hozzá, hogy a cég innovatív, megújuló, fiatalos, családbarát vállalkozás. Ez volt a T+C Company (amiben a T Tasó, a C pedig Czifra). Ha nem is sokkal, de a hivatalinál magasabb fizetést ígértek. A hízelgő szavak is működtek, Bodnár Fanni nagyon rövid gondolkodás után váltott.Hogy ne legyen annyira egyszerű a történet, Bodnár Fannit, bár a T+C adminisztrációs ügyeivel volt megbízva, az Euro-Leader nevű cég vette fel alkalmazottként 2018. január 15-én. (Ennek a cégnek ekkor Czifra Erzsébet volt a tulajdonosa, de fél évvel később átvette tőle Tasó László képviselő felesége.)A T+C ekkor már négy éve működött, méghozzá elég eredményesen. Tasó János 2014 szeptemberében alapította, és nem kellett sokat várni, gyors átfutással nyerték meg az első közbeszerzésüket, és gyorsan még kettőt. Nyíradonyban bicikliutat építettek, Hajdúhadházon óvodát és orvosi rendelőt korszerűsítettek, Nyíracsádon a könyvtárban végezték el az energetikai fejlesztést, ekkor még más cégekkel összefogva. Mindhárom projekt EU-s finanszírozású volt, és azok az önkormányzatok döntöttek a győztesről, amelyek polgármestereit a kampányban nyíltan támogatta Tasó László parlamenti képviselőként. A debreceni önkormányzattal is kötöttek üzletet, 190 millió forint értékben újítottak fel bölcsődét.Olyan erősen indult a T+C, hogy már az első teljes évében, 2015-ben 662 milliós árbevétele lett. Ezt a szintet nem is sikerült tartani a következő 2 évben, de aztán 2018-ban újra kilőtt a cég: egymilliárd forint közelébe emelkedett az árbevételük, 2019-ben már meg is haladta azt. Ekkor már egyedül indultak és nyertek sorra pályázatokat, de a cég sikerszériája feltűnően Tasó László választókerületére korlátozódott.Ebben a cégben dolgozott Bodnár Fanni adminisztrátorként, amikor 2019 januárban Czifra ekkor azzal hívta át az irodájába, hogy van egy alvó cégük, Truck-Food a neve, ezt szeretnék felfuttatni, közbeszerzéseken is elindítani, de ehhez tiszta emberre van szükségük, akiknek nincs adóssága. Mert szeretnének Széchenyi-hitelt is felvenni, ez kell ahhoz, hogy előlegeket tudjanak finanszírozni. Egy ügyvéd is ott volt az előre előkészített papírokkal, Bodnár Fanninak csak alá kellett írni azokat. Megnyugtatták, hogy neki ezzel többletmunkája nem lesz, intéznek mindent helyette. „Azt gondoltam, hogy persze, természetesen segítek, mert ő a segítségemet kérte. Mert ahogy eddig is itt voltak, ezután is ott lesznek.” A Takarékbanknál volt a cég számlája, alá kellett írnia kitöltetlen készpénzfelvételi bizonylatokat, hogy azt is tudják intézni nélküle. Azoknál az online átutalásoknál, ahol kellett belépési kód, Bodnár Fanni és Czifra Erzsébet telefonszámára érkeztek az értesítők. „Én olyannyira megbíztam az Erzsébetben, mert leginkább ővele volt napi kapcsolatom, hogy nem gondoltam, nem feltételeztem ilyen dolgokat, amiben most vagyok." A T+C Company és a Truck-Food közös irodában volt (Bodnár Fanni tudomása szerint Tasó László feleségétől bérelték), a munkavállalók keresztbe-kasul átdolgoztak a két cég között. Ez a felállás lehetőséget adott arra is, hogy egyszerre induljanak közbeszerzési pályázatokon. Előfordult az is, hogy a Truck-Food a város vagyonkezelőjével kötött szerződést, aminek Czifra Erzsébet volt a pénzügyi vezetője.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.A Tasó-uradalmat János remegteti megVáltozást két dolog hozott. Tasó és Czifra elváltak, innentől már Tasó János vitte az ügyeket. A másik, hogy hiába nyerte sorra az uniós forrásból kiírt önkormányzati közbeszerzéseket a T+C Company, fizetési nehézségek adódtak a cégnél.Ezek nem voltak előzmény nélküliek, már 2020-ban voltak arra utaló jelek, hogy valami nem stimmel a gyorsan nagyra nőtt T+C-nél. Miközben már stabilan hozták a milliárdos árbevételt, a nyereségük bámulatosan alacsony maradt. 2019-ben mindössze 353 ezer forint volt a cég adózott eredménye, de 2020-ban is csak 8,5 millió forint, ami a teljes bevétel 1 százalékát sem éri el. Eközben a cég adósságai meredeken emelkedni kezdtek, 2020-ra a mérlege szerint elérte a 748 millió forintot. 2020 őszétől végrehajtások is indultak a céggel szemben, de ezeket még sikerült viszonylag hamar rendezni. Legalábbis egy ideig.A pénzügyi problémák rendezéséhez egyre inkább be kellett vonni az elvileg a verseny látszatának fenntartására használt, de sokszor helyzetbe hozott Truck-Foodot is, ami ott is súlyos eladósodottsághoz vezetett, ráadásul ezeket a kölcsönöket elég nagyvonalúan papírozták le.Erről Bodnár Fanni már csak az adónyomozóktól szerzett tudomást, amikor az első gyerekével GYES-en volt.A NAV ugyanis a Truck-Food Kft. ügyében végül vizsgálatot indított gazdasági társaság vezető tisztviselőinek felelősségének ügyében. Több forrásból úgy értesültünk, hogy a közelmúltban ezeket a vizsgálatokat egyesítették. „Annak a jelentését, hogy stróman, a nyomozónő mondta el nekem” - mondta Bodnár Fanni. Végül a kifizetetlen számlák bedöntötték mind a két céget 2022 nyarán, és megindult a felszámolásuk, félbehagyott munkákat, rendezetlen és befejezetlen pályázatokat, kifizetetlen alvállalkozókat és bajba kerülő önkormányzatokat hagyva maga után.“Könyörgött a képviselőtestület, hogy ne adjuk oda a munkát ennek a cégnek, sajnálom, hogy nem lett figyelembe véve” - a mondat a fideszes vezetésű Nyíracsád képviselőtestületi ülésén hangzott el idén januárban egy képviselőtől amikorra biztossá vált, hogy bebukott a több mint százmilliós pályázat kivitelezésével megbízott Truck-Food.Egy másik nyíracsádi képviselő ugyanezt a projektet úgy jellemezte, hogy valaki (a polgármester) a testület szándéka ellenére elvett a településtől egy több mint százmilliós beruházást, és áldatlan állapotokat hagyott maga után. Az önkormányzat 30 millió forintos előleget fizetett ki a cégnek, a munka nem készült el.Egy másik település, Álmosd önkormányzata tavaly nyugtázta egy testületi ülésen, hogy hiába próbálnak behajtani több milliót a Truck-Foodon, még az ügyvédi költségeket sem tudják bevasalni, végrehajtást is fölösleges kezdeményezni, nincs értelme.Hogy mekkora volt a baj a cégeknél, azt bizonyíthatja az a 2023 januári fegyelmi vizsgálat, ami a nyíradonyi Vagyonkezelő Kft.-nél történt. A jegyzőkönyv szerint a fegyelmi vizsgáló bizottságot azért hívták össze, hogy a 2020 január és 2022 augusztus közötti gazdálkodást vizsgálják, mert egy kivitelezés számláinak kifizetésekor kiderült, nincs elég pénz a városi vagyonkezelő számláján. Az ügyvezetőt váratlanul érte a helyzet. Elkezdte keresni a pénzhiány okát, és felszólította Czifra Erzsébet pénzügyi vezetőt, hogy készítsen pénzügyi jelentést erről az időszakról. A jelentés elkészült, és amikor egy könyvelő és más pénzügyi szakember segítségével leellenőrizték, azt tapasztalták, hogy T+C Company esetében 38,6 millió, a Truck-Food esetében 58,8 millió, a szintén Tasó János nevén lévő Joy-Seclean esetében 6,9 millió túlfizetés történt a vizsgált időszakban. Meg is állapították, hogy ez a pénzügyi fegyelem súlyos megsértése, és a munkajogi következményektől nem állhatnak el, így Czifra Erzsébet munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntették.A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy a T+C Company és a Joy-Seclean rendezte időközben a tartozását, a Truck-Food részéről viszont továbbra is hiányzott 46,5 millió forint. Kiderült az is, hogy emiatt egy építő cég felszámolást kezdeményezett a vagyonkezelő ellen, és ezzel negyven ember munkája került veszélybe. A jegyzőkönyv záradékában Czifra Erzsébet és Tasó János, mint a Truck-Food ügyvezetője vállalta, hogy 15 napon belül megtérítik a 46 millió forintot, és elfogadják, hogy a kár meg nem térítése esetén büntetőeljárást kezdeményez ellenük a vagyonkezelő. Kerestük Czifra Erzsébetet telefonon, hogy megkérdezzük a történtekről, de nem kívánt nyilatkozni. Tasó Jánost több, általunk ismert telefonszámon és más csatornákon is próbáltuk elérni az elmúlt hetekben, ez a cikk megjelenéséig nem sikerült.300 milliót követelnek rajtaDe a legnagyobb bajban a stróman, Bodnár Fanni volt. Utólag úgy gondolja, hogy a T+C akkor indult el a lejtőn, és rántotta magával a Truck-Foodot is, amikor az útépítés mellett belekezdett a magasépítési munkákba is. A település szélén, a semmi közepén felhúzott UFO-szerű gyümölcsfeldolgozó felhúzása merítette ki anyagilag a céget. Azt Tasó Jánostól hallotta, hogy a gyümölcsfeldolgozós munkát azért kellett elvállalni, mert a Nagy Sas elrendelte. Visszakérdezésünkre, hogy ki a Nagy Sas, Bodnár Fanni Tasó László képviselőt említette. A politikussal egyébként az irodában is találkozott egyszer, amikor Tasó László a Kossuth utcai kerékpárút építésének megakadásáról érdeklődött. Tasó János éppen nyaralt, neki pedig az volt meghagyva, hogy ha Tasó László bejön, akkor azt kell mondani, hogy minden jól megy. “Nyilván tettem a hülyét”, Tasó pedig elégedetlen volt vele, és tanácsokat adott, hogy melyik alvállalkozóval kell felvenni a kapcsolatot.Lászlóval János tartotta a kapcsolatot, ezt időnként Bodnár Fanni is megtapasztalta.“Ültem úgy a Jani autójában, hogy hívta a László” - mesélte Bodnár Fanni, úgy írva le a pár ilyen általa hallott beszélgetést, hogy a János igyekezett úgy válaszolni a különböző projektekre vonatkozó kérdésre, hogy minden rendben van. Miközben Bodnár Fanninak egészen más információi voltak, vállalkozók nem voltak kifizetve. “De kuss volt a nevem.”A vége pedig az lett, hogy tavaly ősszel kommandósok kíséretében tartottak házkutatást Bodnár Fanninál, és tudomása szerint Tasó Jánosnál és Czifra Erzsébetnél is. Nyíradony annyira kicsi, hogy közvetlenül a házkutatás után össze is futottak.“Nagyon éhes voltam, átmentem a boltba legalább egy kiflit venni, és konkrétan itt szemben, velünk szemben az élelmiszerboltban találkoztam össze aznap Cziffra Erzsébettel. Vettem egy darab kiflit, és ő jött be. Rám nézett, átnézett rajtam.” - meséli Bodnár Fanni, aki elmondása szerint mérhetetlen nagy dühöt érzett aziránt az ember iránt, akiben megbízott az első perctől kezdve.Az első lépésben a 25 milliós Széchenyi hitelt igyekeznek behajtani rajta, de összesen 300 millió követelnek a hatóságok. “Nem akarok beletörődni, hogy énnekem ezt vissza kell fizetnem. Van már két gyerekem, én azért akarok felkelni reggel, és elmenni dolgozni, hogy nekik keressem a pénzt, a családomért akarok élni, nem más hitelét finanszírozgatni. Nem vagyok hajlandó ezzel kibékülni.” És hogy mi van most a cégekkel? A T+C Company az optenes adatok szerint jelenleg felszámolás alatt áll, ahogy a Truck-Food is. A T+C Company nevén Nyíradony külterületén három csarnok található. Eredetileg 285 millióra hirdették meg, többszöri próbálkozásra sem kellett senkinek, most már 80 milliós csak az alsó licit.Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a Truck-Food ügyeiben indult nyomozásokat egyesítette a NAV. Az ügyben megkerestük a NAV-ot, azt szerettük volna tudni, milyen ügyekben folyik nyomozás a Truck-Food ellen, ezek az ügyek hol tartanak jelenleg, illetve hány helyszínen és hol tartottak házkutatást az ügy miatt. A NAV azt válaszolta, hogy feltett kérdéseinkkel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ.Csak saját maga és közeli családja tetteiért vállal felelősségetEgyre több jel mutatott arra az utóbbi időben, hogy az országgyűlési képviselő Tasó László is érzi, nincs minden rendben a hátországban. És ha nincsenek rendben a dolgok, akkor az időnként személyi változásokkal és konfliktusokkal jár. Tasó László a helyi nyilvánosságot használta arra az elmúlt fél évben, hogy vállalkozó unokaöccsétől elhatárolódjon, a várost vezető Tasó Béla ciklusát pedig élesen kritizálja.Tasó László az általa szerkesztett, napokban a helyi Fidesz által kiadott újságban azt írta „a ravaszul összerakott hazugságokkal ellentétben, a vérrokonommal sem voltam és vagyok üzleti kapcsolatban, akinek súlyos erkölcsi és anyagi károkozása megbocsáthatatlan.” Bár nem nevesíti Tasó Jánost, de a kontextus alapján elég egyértelmű, hogy róla van szó.Az Összetartozunk nevű újság egy korábbi kiadásában egyébként még ősszel kijelentette, hogy saját élete és gyermekei dolgaiért mindig minden helyzetben felelősséget vállal, de mások cselekedeteiért és tetteiért sem most, sem később nem nem áll szándékában.Tasó Béláról áprilisban derült ki, hogy nem indul újra polgármesterként. Az unokaöccs által vezetett ciklusról Tasó László azt írta a most megjelent kiadványban, hogy a kérése ellenére sem tisztázták az "önkormányzat gazdálkodását nehezítő áthúzódó problémákat", és nem tájékoztatták a lakosságot megfelelően. Szerinte a koronavírus-járvány alatt kiterjesztett polgármesteri jogkör és az akkor meghozott döntések, melyekről utólag tájékoztatták a testületet, oda vezetett, hogy megromlott a viszony a polgármester és a testület között. Azt írta, hogy a képviselők nem vették jó néven az olykor erős kritikáit, és régi kapcsolatok "leárnyékolódtak”, és úgy látja, hogy az előző ciklushoz hasonlóan elvesztegetett időszak zárul le az együttműködés hiánya miatt.Tasó László és Tasó Béla a BékemenetenTasó László és Tasó Béla a Békemeneten Fotó: Tasó László/FacebookTasó Béla kérdésünkre azt mondta, hogy személyes okokból nem indul újra polgármester-jelöltként, ahogy ő fogalmazott, kapott egy visszautasíthatatlan lehetőséget. És mivel valamiből meg kell élnie, fel kell nevelnie a gyerekeit, ezért elvállalja. Az országgyűlési képviselő által megfogalmazott kritikákról azt mondta, “a képviselő úr maximalizmusa alapján többet is el lehetett volna érni, persze. Ismeri azt a mondást, hogy mindent lehet jobban csinálni". Megfelelni Tasó Lászlónak valóban nem lehet egyszerű, pláne hogy Tasó Lászlót saját bevallása szerint is sokan még a mai napig polgármester úrként szólítják, ha találkoznak vele.Egy korábbi, általa kijelölt fideszes polgármesterről, Kondásné Erdei Máriáról azt írta a már említett kiadványban, hogy rövid időn belül letért az útról, amin "sikeresen jártak", és “a személycserék az állandó civakodás a vagyonkezelővel és az átvett pályázatok befejezésének szándékos bojkottálása lerombolta az együttműködés színtereit."A fideszes országgyűlési képviselő nem kímélte a körzetében a híres nyírmártonfalvai lombkoronasétány révén országos hírnevet szerző fideszes polgármestert, Filemon Mihályt sem. Kiadványában Filemonra erdőgazdálkodóként utalva azt írta, hogy az erdő letarolásával neki és politikai és erkölcsi károkat okozott. A kormányzó politikai szövetségnek támadási felületet nyitott, amit nem hagyhatott figyelmen kívül. “Ezért ezen az úton is teljes mértékben ELHATÁROLÓDOM ettől az esettől, nem vállalok közösséget a felelőtlenséggel”. Az az elmúlt hetekben derült ki, hogy Filemon nem fideszes színekben indul újra polgármesterként, függetlenként méretteti meg magát. (Tasó egyébként a körzetében épült lombkoronasétányokról súlyos szabálytalanságokat megállapító Integritás Hatóság-jelentésről is megmondta a magáét korábban.)Az országosan híressé vált nyírmártonfalvai lombkoronasétányAz országosan híressé vált nyírmártonfalvai lombkoronasétány Fotó: Németh Dániel/444Nyitott kérdésekA történtekkel kapcsolatban szerettük volna megszólaltatni Tasó László fideszes országgyűlési képviselőt is. Többször kerestük telefonon, de nem sikerült beszélnünk vele, ezért írásbeli kérdéseket küldtünk neki. Egyebek között azt szerettük volna megtudni, hogy ismerte és ajánlotta-e munkákra a T+C Companyt vagy a Truck-Foodot, beszéltek-e Tasó Jánossal a cég tevékenységéről, járt-e a cégek közös irodájában, de a cikkünk megjelenéségi nem kaptunk választ.Beszéltünk Czifra Erzsébettel is, aki nem akart nyilatkozni. Tasó Jánossal az általunk ismert elérhetőségeken nem tudtuk felvenni a kapcsolatot. Ők egyébként a NAV-vizsgálat során azt mondták, hogy Bodnár Fanni volt a valódi tulajdonos, ők időnként tanácsot adtak neki, ingyen.A NAV-nak nyilatkozó volt munkatársak és alvállalkozók ugyanakkor egybehangzóan azt állították, hogy Tasó János járt el a cég valódi irányítójaként. Ez alapjánaz ellenőrzés is azt állapította meg, hogy a társaság tényleges ügyvezetői feladatait Tasó János látta el, Bodnár Fanni csak névleges vezetője volt a cégnek, a kialakult helyzetért mindkettejüket felelősség terheli. | Milliárdos birodalmat épített közpénzből a fideszes Nagy Sas rokona, aztán hirtelen minden összeomlott | A közbeszerzéseket sorra nyerő, milliárdos forgalmú cég dőlt be a fideszes Tasó László nyírségi választókerületében. A céget Tasó László unokaöccse, Tasó János irányította. De nemcsak ez a cég dőlt be, hanem egy másik is, súlyos anyagi helyzetbe hozva több önkormányzatot. Valójában ezt a céget is Tasó János irányította, de egy strómant talált hozzá. A behálózott stróman most elmesélte a történetét. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/05/milliardos-birodalmat-epitett-kozpenzbol-a-fideszes-nagy-sas-rokona-aztan-hirtelen-minden-osszeomlott | 2024-06-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Origóhoz eljutott dokumentum tanúsága szerint, Ungár Klára, korábbi SZDSZ-es politikus által vezetett szakrendelő az elmúlt 5 évben összesen nettó 161 millió forintnyi, bruttó több mint 200 millió forintnyi megbízást adott a Tripponék házfelújítását végző cégnek. 2024-ben a Bőrgyógyászat, nőgyógyászat, gyermekgyógytorna, gyermek szakrendelő építési és felújítási munkálatait végezték el közel 19 millió forint értékben.
A SZIN-KER véglegesítette a Motingatlan és Trippon közti fiktív szerződést
Az Origo birtokába került levelezés bizonyítja, hogy a felújítást papíron végző Motingatlan Kft. a SZIN-KER Kft-n keresztül egyeztette le a szerződés szövegét és tartalmát Trippon házának felújításáról. Ez végképp bizonyítja a sajtóban megjelent korrupciós hálózat meglétét.
Tripponnak felelnie kell
Korábban többször megírtuk, hogy Tripponék újpesti házának felújítását végző cég, vélhetően ezzel az újpestiek pénzéből végzett felújítással hálálhatta meg azt a 290 millió forint összegű építési beruházást, amelyet az Újpesti Városgondnokságtól nyert el a cég. A felújításra vonatkozó számlát viszont nem a SZIN-KER állította ki, hanem a Motingatlan Kft. A súlyos bűnügyben nyomozás van folyamatban, és a korrupció mellett a pénzmosás és a költségvetési csalás gyanúja is felmerülhet. Trippon Norbert házánál házkutatás volt néhány nappal ezelőtt, és úgy tudjuk, hogy már külön ügyként kezelik az ő érintettségét a nyomozók. | Tripponék még idén is kitömték a korrupciós hálózatukban lévő SZIN-KER-t | Az Origo információi szerint Tripponék az utolsó percig ki akarják használni a hátralévő városvezetői időszakukat, bukásra készülnek a hétvégén. Ez magyarázhatja az is, hogy az alpolgármester házfelújítását ténylegesen végző, és a korrupciós ügybe keveredett SZIN-KER Kft-vel még 2024-re is több felújítási szerződést kötött az önkormányzat tulajdonában álló egészségügyi cég. Birtokunkba jutott levelezés azt is bizonyítja, hogy a SZIN-KER-en keresztül történt Tripponék házfelújítása részleteinek egyeztetése. Ami bizonyítja a korrupciós hálózat meglétét. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2024/06/tripponek-meg-iden-is-kitomtek-a-korrupcios-halozatukban-levo-szin-ker-t | 2024-06-06 00:00:00 | true | null | null | Origo |
2023 nyarán, augusztus 19. és 27. között zajlott Budapesten az atlétikai világbajnokság. A szervező Budapest 2023 Zrt. nonprofit társaság éves beszámolójából kiderült, hogy összesen csaknem hárommilliárd forint bevételt hozott az esemény megrendezése - írja az Economx.
A nonprofit társaság az árbevételi soron 2,969 milliárd forintot tüntetett fel, amiből 2,595 milliárd forint a belföldi értékesítés, 374 millió forint pedig exportbevétel. Az árbevétel döntően (81,3 százalék) a belépőjegyek értékesítéséből származott, ami 2,414 milliárd forint volt, ugyanakkor a szponzorációs bevételek is jelentős részt tettek ki.
Ugyancsak a nettó árbevétel részét képezik a nagyközönségnek rendezett futóverseny nevezési díjai, emellett az esemény televíziós közvetítésével kapcsolatban a szolgáltató felé kiszámlázott bevételt, valamint egy külföldi társaság által természetben biztosított szponzoráció értékét is exportértékesítési árbevételként mutatták ki.
A 2,969 milliárd forintos árbevételből lejön mintegy 140 milliós költség, az iparűzési adóalap 2,828 milliárd forint, ennek 2 százaléka, 56,5 millió forint a fizetendő iparűzési adó.
Ezeken felül támogatási program keretében alapvetően három csatornán keresztül érkezett pénz a cégbe:
A Miniszterelnökségtől 7,614 milliárd forint, amiből 5,651 milliárdot használtak fel működési költségekre és kis mértékben fejlesztési célokra.
A Honvédelmi Minisztériumtól 12,22 milliárd forint, amiből 9,089 milliárdot költöttek el.
A Nemzeti Kommunikációs Hivataltól 1,466 milliárd forint, ebből pedig 844 milliót költöttek működési költségekre.
A összesen 21,3 milliárd forint támogatásból 5,7 milliárd a maradvány.
Az igénybe vett szolgáltatások közül kiemelkedik a tévéközvetítés szolgáltatásainak költségei (4,209 milliárd forint), a rendezvényszervezési tevékenységet támogató szolgáltatások (2,938) és a díjazottak részére fizetett költségek (2,703). A cég alkalmazottai után 1,136 milliárd forint volt a bérköltség, továbbá az egyéb személyi jellegű kifizetések 646 millió forintba kerültek. Mindezen felül értelmezendő természetesen a világbajnokság fő helyszíne, a Nemzeti Atlétikai Központ. Ennek építési költsége 246 milliárd forintba került.
(Borítókép: Az atlétikai világbajnokság 2023. augusztus 23-án. | Majdnem hárommilliárd forint bevételt hozott az atlétikai világbajnokság | Majdnem 3 milliárd forint bevételt generált 2023-ban az atlétikai világbajnokság a szervezésért felelős Budapest 2023 Zrt.-nek. Az összeg több mint 80 százaléka a jegyeladásokból folyt be. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/06/03/atletikai-vb-budapest-bevetel-budapest-2023-zrt/ | 2024-06-03 20:05:00 | true | null | null | Index |
Izgalmasra sikeredett a legutóbbi polgármester-választás az ország északkeleti szegletében található közel 3300 fős kisvárosban, Ajakon. Az első forduló után mindössze öt vokssal kapott többet a kihívó, Ragány Adrienn (független) a polgármesterként újrázni kívánó Kerekes Miklóssal (Fidesz-KDNP) szemben. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a hajszállal elmaradó aspiráns számtalan kifogással élt az eredmény ellen, egyben a voksok újbóli megszámolását kérte, ami meg is történt. Ám ez végül azt hozta ki, hogy valójában még kettővel, összesen héttel több voksot kapott a Ragány Adrienn, mint ellenfele.
Hogy az öt évvel ezelőtt hivatalba lépett új városvezetésnek mi mindennel kellett szembenéznie, azzal a Magyar Hang foglalkozott még 2020 februárjában. A cikkből kiderül, hogy a tervek és megkapott források ellenére nem épült meg a helyi foci- és teniszpálya, közben tartozásokkal küszködik a település, és az előző ciklus utolsó másfél évében nem kevesebb, mint 15 millió forint költött üzemanyagra. (Kerekes beceneve nyomán a helybeliek Guriga-birodalomnak nevezik a kisvárost.)
Az ügyben vizsgálatok indultak, amelyekbe idővel az NAV is bekapcsolódott, de vagy elévültek a gyanúra okot adó feltételezések, vagy bizonyítékok hiányában szüntették meg az eljárásokat. Helyi forrásaink szerint a papíron meglévő, de valójában máig sem létező teniszpálya ügye úgy került felszínre, hogy még a Kerekes-féle városvezetés 2017-ben a Zöld város pályázaton nyert, s ennek része volt, hogy négy nagyobb teljesítményű kandeláberrel világítják majd meg a teniszpályát, amire még 2012-ben nyert pénzt az ajaki önkormányzat. A program megvalósításakor, 2019-ben a hivatalba lépő új városvezetés a teniszpályának a nyomát sem találta, ahogy az építésére kapott 14 millió forintnak sem.
Újabb ellentmondás, hogy az önkormányzat vagyonleltárában szerepel a nem létező teniszpálya, ám a földhivatali dokumentumok sehol sem rögzítik. A kérdések tisztázása miatt a két érintetthez, a volt és a jelenlegi polgármesterhez, Kerekes Miklóshoz és Ragány Adriennhez fordultunk. Mindkettőjükkel sikerült telefonon beszélni, de Ragány elzárkózott a nyilatkozattól, míg Kerekes, aki jelenleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat alelnöke, a választás előtt nem kívánt kérdéseinkre válaszolni.
A két rivális most vasárnap megint összecsap a polgármesteri címért, s helyben nagy kérdés, melyikük kerekedik felül. (Van ugyan egy harmadik jelölt is, de a legtöbb helyi szerint az esélytelenek nyugalmával várhatja a voksolást.) A meg nem valósult beruházások miatt indított eljárások lezárultak anélkül, hogy büntetőjogi felelősséget megállapítottak volna. Ám helyi forrásaink szerint a teniszpálya kapcsán többször felmerült a kérdés, hol van az elkészült projekt, vagy hol van az arra elnyert és megkapott 14 millió forint
Ezt a kérdést a papíron elkészült teniszpályáról az utóbbi években többen többször feltették, ám érdemi válasz nem született. Nagy valószínűséggel ezt a kérdést feltehette a Narancs.hu-nak nem nyilatkozó Ragány Adrienn is. Ezt onnan tudhatjuk, hogy néhány hónappal ezelőtt rágalmazás miatt büntetőpert kezdeményezett ellene Kerekes Miklós. Nem mindennapi eset, hogy az kezdeményez rágalmazás miatt bírósági eljárást, akinek hivatali ideje alatt érdemi magyarázat nélkül nem készül el egy beruházás.
A megindult bírósági eljárás részeként nemrégiben Ajakon járt a Kisvárdai Járásbíróság küldöttsége, élén az ügyet tárgyaló bíróval. A nem nyilvános helyszíni bizonyítási eljárás azt próbálta tisztázni: van, vagy nincs teniszpálya. Ám ahogy korábban is, a pálya helyén csak egy nagy salakkupacot találtak. A bíróság azonban nem a nem létező teniszpálya ügyében fog majd ítéletet hozni, hanem abban, hogy Ragány Adrienn megrágalmazta-e Kerekes Miklóst, vagy nem.
Többen úgy tudják, hogy a helyszíni bizonyítási eljárás során Kerekes azzal próbálta magyarázni a pálya hiányát, hogy a projektben csak a teniszpálya alapját kellett volna elkészíteni. Mások szerint az erről szóló dokumentáció a teniszpálya teljeskörű megvalósításáról szólt. Úgy tudni, a volt polgármester azzal magyarázta a történteket, hogy magát a pályát a Zöld város programból valósították volna meg. Helyi informátoraink ezzel kapcsolatban arra a logikai bukfencre hívták fel a figyelmet, hogy 2012-ben nem tudhatta senki, hogy majd öt évvel később, 2017-ben az Irányító Hatóság kiírja az új pályázatot.
Ami biztos, a Kerekes Miklós által indított rágalmazási per nem fejeződik be a küszöbön lévő önkormányzati választásig. Ragány és Kerekes választási csatája viszont vasárnap, legalábbis öt évre, lezárul.
(Címlapképünkön: az ajaki Szent Mihály főangyal-templom 〈görögkatolikus templom〉, mellette a parókia és egyéb épületek. Forrás: Wikipédia) | Választási harc és rágalmazási per Ajakon: nem létező teniszpályát kellene megvilágítani | Az ország egyik legabszurdabb polgármesteri összecsapása zajlik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban, Ajakon. A két jelölt között folyó büntetőper részeként nemrégiben a Kisvárdai Járásbíróság helyszíni bizonyítási eljárást tartott a településen, és egy papíron tizenkét éve elkészült teniszpályát keresett. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/valasztasi-harc-es-ragalmazasi-per-ajakon-nem-letezo-teniszpalyat-kellene-megvilagitani-268507 | 2024-06-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Jász-Nagykun Szolnok megyei Besenyszögön működő Bes-Ász Kft. tevékenységéről már korábban is cikkeztünk. A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő társaság tíz évvel ezelőtt sikeresen pályázott egy minivágóhíd, vagy más néven szúrópont létrehozására. A létesítményt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Kállai Mária és Balogh Zoltán, a település 1998 óta hivatalban lévő polgármestere avatta fel.
A vágóhíd és a hozzá kapcsolódó húsbolt azonban évekig veszteségesen működött, amelyet a tulajdonos önkormányzat közpénzből finanszírozott. Ez a veszteség 2014 és 2020 között 78 millió forintra rúgott, a cég viszont önkormányzati építőipari pályázatokon is sikerrel szerepelt. Most azért írunk újra erről, mert a vállalkozás vesztesége azóta tovább növekedett, és annak ellenére, hogy a vállalkozást működtető Bes-Ász Kft. számára történő kifizetések már a besenyszögi önkormányzat alaptevékenységét veszélyeztették, még a közelmúltban is történt átutalás.
Nyílt üléseken tárgyalták, mégsem vettek róla tudomást
Nyolc év közpénznyelő működés után a polgármester és a képviselő-testület tavaly végre eldöntötte: bezárja a folyamatos veszteséget termelő vágóhidat és a húsboltot. 2023 januárjában a Balogh Zoltán vezette önkormányzat ugyanis egy tájékoztatót jelentetett meg a település honlapján, amelyben beszámoltak a szúrópont bezárásáról, de a közleményben úgy fogalmaztak, mintha fogalmuk nem lett volna, hogy mi folyik a Bes-Ász kft körül. Pedig az ügyvezető 2017-től minden évben többször kért segítséget a veszteség finanszírozásához: hol a NAV-nak kellett kifizetni a járulékokat, hol a vágóhíd villanyszámláját rendezték a kft. helyett.
A tájékoztatóban az állt: "a feltételezhetően felelőtlen gazdálkodás következtében a Bes-Ász Kft. nagymértékű adósságállományt halmozott fel, amelyről a képviselő-testületnek a nem megfelelő tájékoztatás, a Bes-Ász Kft. nem teljes körű beszámolója következtében mindeddig nem volt tudomása". Ez azért érdekes, mert a képviselő-testületi jegyzőkönyvekben szereplő napirendek, határozatok tanúsítják, hogy a testület folyamatosan közpénzből fedezte a veszteségeket, és évente tárgyalta a növekvő tartozásállományt. Ráadásul ezt a zárszámadási rendelethez csatolt kimutatást a tartozásállományról a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportja évről évre el is készítette. A tájékoztató végül kimondta, hogy: "a Bes-Ász Kft. veszteséges gazdálkodása egyértelműen veszélyeztette az önkormányzat által végzett önkormányzati kötelező feladatok ellátását".
Ezt viszont már kimondta egy sokkal előbb, 2018-ban az Állami Számvevőszék által készített jelentés is, majd 2019-ben egy belső ellenőri jelentés, amelyet a Vincent Auditor Kft. állított ki, megállapítva a 2017. és 2018. évi veszteséget és azt, hogy ez csökkentette a tulajdonos önkormányzat vagyonát.
A településen élő és információkkal rendelkező lakosok úgy vélik, a nagymértékű adósságállomány felhalmozása a polgármester által irányított képviselő-testület határozatainak, és a polgármester által irányított kft. felelőtlen gazdálkodásának következménye. Úgy tudják, hogy a település előző jegyzőjének is azért kellett mennie, mert erre folyamatosan felhívta a figyelmet, és ez a városvezetésnek nem tetszett. A Bes-Ász Kft. szintén menesztett utolsó ügyvezetője pedig munkája ellenére a cég veszteségeinek bűnbakjává vált, a vádért be is perelte a besenyszögi önkormányzatot. A helyiek érthetetlennek tartják, hogy a település közvagyonából - amit óvodára, bölcsödére, könyvtárra, idősek otthonára, utakra, szociális ellátásra kellett volna szánni - tovább folytatódnak a Bes-Ász Kft.-nek a kifizetések. Forrásaink szerint a veszteség 2023 év elején már 100 milliós volt, és az önkormányzat csendben elkezdte rendezni a kifizetetlen számlákat közpénzből.
Titkos könyvvizsgálói jelentés
A felelősség és a pénzügyek tisztázására a képviselő-testület független könyvvizsgálatot kért. Bár a képviselő-testület már 2023 januárjában döntött a szúrópont bezárásáről, a könyvvizsgálati jelentés pedig el is készült 2023 októberében, azt a képviselők a mai napig nem látták, mert a polgármester valahogy mindig megtudta indokolni, hogy miért nem lehet a testület elé vinni. Például azért, mert "még nincs kész" vagy mert "még a jegyző átnézi" vagy "éppen ügyvéd úrnál van".
Szabó Tibor, azon képviselők egyike, akik folyamatosan ellenezték a veszteség finanszírozását, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult az ügyben, mondván mivel a Bes-Ász Kft. önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, ezért az információs törvény alapján a működésével, tevékenységével finanszírozásával kapcsolatos adatok közérdekű adatnak minősülnek, azt bárki megismerheti. A kormányhivatal álláspontja szerint a képviselő az előkészítés bármely szakaszában betekinthetne a könyvvizsgálói jelentés anyagába, mert ebből dolgozik. A képviselő azt is megtudta, hogy erre neki, döntéshozó képviselőként több joga van, mint egy külsős ügyvédnek, a könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatban a kalamajka azonban tovább folytatódott.
Szabó Tibor úgy értesült tavaly decemberben, hogy az önkormányzat kért egy újabb könyvvizsgálatot, amelybe szeretett is volna beletekinteni és kérte, hogy a település honlapján tegyék ezt elérhetővé. A jegyző azt a választ küldte, hogy "rosszul értesült, mert az önkormányzat részére még nem áll rendelkezésre a végleges könyvvizsgálói jelentés". Ugyanakkor a jegyző az információs önrendelkezésről szóló törvény egy idevágó passzusára hivatkozva azt is írta, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Viszont a kormányhivatal törvényességi tájékoztatójában, amelyet portálunk megszerzett, az áll, hogy ezen adatok megismerését a megismerhetőséghez és annak kizárásához fűződő közérdek mérlegelésével a kezelő szerv vezetője engedélyezheti, megtagadni akkor lehet, ha nyilvánosság kedvezőtlenül befolyásolná a döntéshozatalt.
A 100 milliós veszteséget továbbra is Besenyszög önkormányzatának költségvetéséből kell kifizetni, ugyanis a cég készfizető kezese az önkormányzat, így köteles kifizetni. Erről megkérdeztük Balogh Zoltán polgármestert, és kíváncsiak voltunk arra is, hogy miért finanszíroztak évekig egy veszteséges kft.-t, ha tudták, hogy ez veszélybe sodorhatja az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Kérdéseinkre azonban nem jött válasz.
A veszteséges kft. történetének azonban úgy tűnik, még mindig nincs vége, ugyanis olyan információ is tudomásunkra jutott, hogy a napokban az összeget még megfejelték 11 millió forinttal. A héttagú képviselő-testületből két képviselő van, aki elgondolkodott a pénzügyi hiányon és nemmel szavazott a kft.-nek kifizetett pénzekről, a többiek egyesek szerint egzisztenciális függésben is vannak a polgármestertől. Az immár 26 éve hivatalban lévő településvezető független polgármester-jelöltként újra indul a küszöbön lévő önkormányzati választáson. | Megnyitása óta veszteséges a besenyszögi önkormányzat vágóhídja, a polgármester mégis tolja bele a pénzt | A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistelepülés önkormányzati vállalkozása 100 milliós veszteséget termelt, amelyet közpénzből fognak kifizetni. A felelősség és a veszteség kimutatására készült könyvvizsgálói jelentés tartalmát titkolja a polgármester. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megnyitasa-ota-veszteseges-a-besenyszogi-onkormanyzat-vagohidja-a-polgarmester-megis-tolja-bele-a-penzt-268475 | 2024-06-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A K-Monitor szerint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) vagyona tavaly az 500 milliárd forintot is megközelíthette. Így nem meglepő, hogy a kormány elitképzőjeként emlegetett MCC továbbra is bátran költhet legendás épületek megvásárlására és felújítására. Most a kiemelt műemléki védelem alatt álló, debreceni Aranybika szállón van a sor, amelynek felújítását már korábban is tervezték. Az új tendert a nyíregyházi B5 Építészstúdió Kft. nyerte el nettó 769,8 millió forintos árajánlattal.
A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs nevével fémjelzett Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) a debreceni oktatási központjával és a kiemelt műemléki védelem alatt álló Aranybika szálló felújításával összefüggő generáltervezési tevékenységekre írt ki közbeszerzési eljárást. A beérkező ajánlatok bírálatát a napokban töltötték fel az ekr.gov.hu-ra. Eszerint a munkálatokat a nyíregyházi B5 Építészstúdió Kft. végezheti el.
A cég feladata lesz többek között megtervezni
a meglévő épületek átalakítását a történeti értékek megőrzése mellett;
az elavult épületek/épületrészek bontását,
és helyükre az új, korszerű épületek, épületrészeket azzal, hogy a leendő épület tekintetében megrendelői elvárás a korábban meghirdetett nyertes tervpályázati pályamű új épületszárny Kossuth tér felőli és Nagytemplom felőli homlokzatának sarokbástyáig történő maradéktalan megtartása.
A további épületszárnyak tekintetében elvárás, hogy illeszkedniük kell a debreceni belváros történeti környezetéhez. A létesítmény tervezett funkciói: oktatás, közösségi terek, for-profit tevékenység, iroda, szállás, sport és parkolás. A tervezéssel érintett épület becsült szintterülete 25 440 négyzetméter.
A felhívásra 9-en jelentkeztek, hatan tehettek ajánlatot, és ebből hármat érvénytelenné nyilvánítottak.
A legolcsóbb, nettó 769,8 millió forintos ajánlatot a B5 Építészstúdió Kft. adta. A cég az Opten adatai szerint 2016 óta nem nyert közbeszerzést, és a mostani megbízás összege több, mint a cég ötéves forgalma volt 2018 és 2022 között.
Ahogy arról a HAON.hu tavaly év végén beszámolt, az MCC 2021-ben vásárolta meg a patinás szállodát a debreceni Boros József nagyvállalkozótól, bár a Magyar Hang már 2020-ban cikkezett a vásárlási szándékról. A projekt legfőbb célja, hogy az Aranybikának a szocializmus idején, az 1970-es években emelt új szárnyát elbontsák, és helyette az eredeti, szecessziós stílusú, Hajós Alfréd által tervezett Aranybikához jobban illőt építsenek.
A tervezésre korábban már kiírtak egy pályázatot, de - a Nemzeti Atlétikai Központ és a Néprajzi Múzeum épületét is tervező - Napur Architect nettó 2,37 milliárd forintos ajánlata meghaladta az erre fordítható összeget, így szerződéskötésre nem került sor. Ezután írták ki a mostani, tárgyalásos eljárást.
Közpénzből épül, szépül
A kormány elitképzőjeként számontartott MCC-t Tombor András alapította 1996-ban. A kollégium a közép- és felsőfokú tanulmányaikat végző diákoknak kínál képzéseket, ösztöndíj- és programlehetőségeket. Az MCC-be 2010 óta jelentős állami vagyont csatornáztak át közvetlen pénzbeli támogatások, Mol- és Richter részvények, üzletek és ingatlanok révén. Egyes számítások szerint az ajándékok teljes értéke nagyságrendileg megegyezik azzal, amit az állam egy év alatt a teljes magyar felsőoktatásra költ.
A K-Monitor szerint a szervezet vagyona 2023-ban az 500 milliárd forintot is megközelíthette.
Ilyen vagyonosodás mellett nem csoda, hogy az MCC több más intézményt is megvásárolt és felújít. Tavaly év végén írtuk meg például, hogy a 2 milliárdból renovált szegedi Bartók Művelődési Házból további 1,4 milliárdból oktatási központot hoznak létre.
De több más beruházás mellett a Somlói út, a Szent Sebestyén köz és az Alsóhegy utcák által határolt területen található területen is építkeznek Budapesten, az I. kerületben. Itt a Munkásőrség egykori épületei helyett építenek új és korszerű külsővel rendelkező oktatási épületegyüttest. Ezeket a munkálatokat Mészáros Lőrincék ZÁÉV-je végzi, amely úgy nyerte el a tendert, hogy öt céget kizártak előlük aránytalanul olcsó árajánlat miatt.
Katus Eszter | Több mint 700 milliót költhet debreceni központjának terveire a fideszes elitképző | A K-Monitor szerint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) vagyona tavaly az 500 milliárd forintot is megközelíthette. Így nem meglepő, hogy a kormány elitképzőjeként emlegetett MCC továbbra is bátran költhet legendás épületek megvásárlására és felújítására. Most a kiemelt műemléki védelem alatt álló, debreceni Aranybika szállón van a sor, amelynek felújítását már korábban is tervezték. Az új tendert a nyíregyházi B5 Építészstúdió Kft. nyerte el nettó 769,8 millió forintos árajánlattal | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/06/06/tobb-mint-700-milliot-kolthet-debreceni-kozpontjanak-terveire-a-fideszes-elitkepzo/ | 2024-06-06 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A XXII. kerületi választási kampány véghajrájában a kerületet 2014 óta vezető fideszes polgármester házépítése került a fókuszba. Az ellenzék szerint Karsay Ferenc vagyonbevallása alapján nem látható, hogy miből finanszírozták a meglehetősen nagyvonalú építkezést. A nyilvános tervlapok alapján egy csendes mellékutcában található budafoki családi ház nettó 381 négyzetméter alapterületű. Emellett a a tervekből az is látszik, hogy az épület alapozása 5,4 méter mély, a mélyben pedig egy föld alatti pincerendszerhez kapcsolódik.
Szecsődi Andrea építőmérnök, építési igazságügyi szakértő megállapítása szerint a szóban forgó ház 247 millió forintért építhető meg, de a beépített gépszettől és burkolatoktól függően ez akár 350 millióig is felkúszhat. Ez az összeg a telek értékét nem tartalmazza.
Perlai Zoltán DK-s politikus, az ellenzék közös budafok-tétényi polgármesterjelöltje a mai sajtótájékoztatóján arra szólította fel a polgármestert, hogy
Perlai Zoltán azt is megjegyezte, hogy Budafok-Tétény vezetője átláthatatlanná tette az önkormányzati költéseket.
Karsay Ferenc polgármester nyilvános, de igencsak elnagyolt magyarázata szerint a telket 15 évvel ezelőtt vásárolták, és húsvétkor költözött ide családjának három generációja. A részletek pontosítása érdekében arról érdeklődtünk a polgármesternél, hogy:
Mekkora a telek értéke? Mennyiért vásárolták 15 évvel ezelőtt?
E telekre mennyi pénzből épült fel a ház?
Polgármesterként kétszer 100 négyzetméter alapterületről beszél, a nyilvános tervlapok alapján nettó 381 nm alapterületű. Miből adódhat a különbség?
Kik finanszírozták a ház építését, és miből?
Mennyit veszített a család anno a devizahitelen?
Megfelel a valóságnak, hogy az épület 5,4 méter mély alapozása kapcsolatot teremt a mélyben egy föld alatti pincerendszerhez?
Ha igen, hová vezet a pincerendszer, és az mekkora?
Ezekre a kérdésekre nem kaptunk pontos válaszokat, de Karsay Ferenc polgármester szavainak szó szerinti idézéséhez ragaszkodtak:
15 éves álmunk, 200 négyzetméter lakótér, 2 panellakás áráért, 3 generáció munkája, 7 ember közös otthona: Egy régi álom valóra váltásaként három generáció fog együtt élni, ezért ki-ki beletette a magáét. Saját munkánk erejével sikerül most saját otthont építeni ott, abban a körzetben, amelynek a képviselője vagyok. A telket 15 évvel ezelőtt egy barátomtól vettem, a svájcifrankalapú hitel törlesztését követően - mely során elveszítettük a szüleim lakását - maradt egy kis tőkém, ezt szerettem volna jó helyen tudni. A ház még nincs kész, beköltözésünk folyamatos. A vagyonnyilatkozatomban a jogszabályi előírásoknak megfelelően akkor szerepeltetem, amikor elkészül. A törvényi előírásoknak eddig is, ezután is eleget teszek. | Hatalmas, új építésű házával támadják Budafok fideszes polgármesterét | A budafok-tétényi választási küzdelemben a regnáló fideszes polgármestert méretes családi háza építésének körülményeivel támadja az ellenzék. A hatalmas épületbe heten költöztek, és különleges titkot rejt az alagsori kialakítása. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/onkormanyzati_valasztas/2024/06/05/budafok-karsay-polgarmester-haz-kampany-ellenzek/ | 2024-06-05 14:37:00 | true | null | null | Index |
Az eddigi legjobb évét produkálta tavaly az a Lázár János résztulajdonában álló társaság, amely a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban álló luxus vadászházat birtokolja - derült ki a társaság pénzügyi beszámolójából. Ez az az ingatlan, amit a korábbi hírek alapján az építési és közlekedési miniszter, illetve családja földjei vesznek körbe.
Az ingatlan-bérbeadással foglalkozó Grosswiese Zrt. beszámolója alapján a cég csaknem 240 millió forint bevételt produkált, amiből 123 millió forint a nyereség. Ez azt jelenti - az Opten céginformációs rendszer adatai szerint -, hogy mind a bevételt, mind a profitot tekintve ez volt a cég eddigi legsikeresebb éve. Ezzel párhuzamosan az elmúlt években fokozatosan egyre nagyobb tulajdonrésze lett a társaságban Lázár Jánosnak, aki néhány éve 8,1 százalékos, majd a 23 százalékos, mára pedig 40 százalékos résztulajdonnal rendelkezik.
Figyelemre méltó, hogy a luxusingatlant birtokló cég profitjából csak az építési és közlekedési miniszter részesült. A tulajdonosok 58 millió forint osztalékot szavaztak meg Lázár János számára, ami ráadásul a részvényesi arányoktól eltérő összeg.
A határozat szerint
A Társaság részvényesei egyhangúlag a részvényesi arányoktól eltérő tartalommal az eredménytartalék terhére 58 823 530 forint osztalékot fizet 2024. évben Dr. Lázár János részvényesnek.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Nagyréti Vendégháznak keresztelt ingatlant 500 ezer forintért lehetett kibérelni egy napra, ám akárki nem vehette ki a házat. Lázár János korábbi tájékoztatása szerint az ingatlan bérbeadása zárt körben zajlik, például vadászati turizmust szervező cégeken és vadásztársaságokon keresztül.
Arról is beszámoltunk, hogy a vadászházat birtokló cég tulajdonosi szerkezete meglehetősen homályos. A legutóbbi vagyonnyilatkozatában Lázár János azt írta, hogy a társaságot 40,93 százalékban birtokolja. Ugyanakkor a cégbírósági dokumentumok szerint Kulik Jenő ügyvéd főrészvényesként több mint 99 százalékos tulajdonos. Ez a két adat pedig kizárja egymást. | Rekordprofitot termelt Lázár Jánosék luxus vadászháza, de csak a miniszter részesült a haszonból | Az eddigi legjobb évét produkálta tavaly az a Lázár János résztulajdonában álló társaság, amely a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban álló luxus vadászházat birtokolja – derült ki a társaság pénzügyi beszámolójából. Ez az az ingatlan, amit a korábbi hírek alapján az építési és közlekedési miniszter, illetve családja földjei vesznek körbe. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/06/04/lazar-janos-miniszter-hodmezovasarhely-batida-nagyret-vadaszhaz-grosswiese-zrt-profit-haszon-beszamolo-osztalek/ | 2024-06-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
1 milliárd 433 millió forint profitot termelt tavaly Rákay Philip producer és fideszes influenszer érdekeltségében álló Rácalmás Greendustry Projekt Zrt. - derül ki a társaság frissen feltöltött pénzügyi beszámolójából.
Ez az a társaság, amelyről két éve írtuk meg, hogy a Fejér megyei Rácalmáson, Dunaújváros határában vásárolt meg egy 42 hektáros ipari területet, aminek nagyobb részét később a szomszédos Hankook gumiabroncsgyártó részére értékesítette.
A cég 1,4 milliárdos nyeresége feltehetően ebből az üzletből származik, amit az utolsó forintig ki is fizetett a tulajdonosoknak, vagyis Rákaynak, és a kizárólagos tulajdonában álló Norton Consulting Zrt.-nek.
Utóbbi tanácsadó cégről egyébként a Telex közölte, hogy tavaly nem teljesített túl jól: 2023-ban az értékesítés nettó árbevétele 277 millió forint volt, szemben az egy évvel korábbi 625 millióval, egyéb bevételből pedig 165 millió forint érkezett. Mindez a profiton is meglátszik, Rákay 99 milliós adózott eredményt könyvelhetett el az előző év 1,3 milliárdja után.
A NER-közeli vállalkozó rácalmási üzletét nagy találgatások övezték. A terület várható sorsa az ellenzéki pártok egy részének figyelmét is felkeltette. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője például tavaly áprilisban tartott sajtótájékoztatót az érintett terület előtt. Az ellenzéki politikus helyiekre hivatkozva azt állította, hogy a településen kész tényként kezelik, hogy Rákay földjén akkumulátorbontó üzem fog épülni, vagyis az "egész akkumulátoripar egyik legszennyezőbb láncszeme", ahol "több százezer tonna akkumulátort fognak tárolni".
Rákay azonban cáfolt, közölte, sem akkumulátorbontó, sem pedig akkumulátorgyár nem épül a területen, és erről soha nem is volt szó. Mint írta, a Hankook gumiabroncsgyártó céggel kötött üzletet, melynek értelmében a terület egy részét azonnal megvette a gumigyár, a maradékra pedig elővásárlási jogot szereztek.
Az ingatlanügyletről megírtuk azt is, hogy az értékesítéssel még nincs vége az ügynek, Rákay ugyanis RCLMS Greenfield Projekt Zrt. néven új céget alapított tanácsadó cégével, a Norton Consultinggal közösen. Rögtön egy jókora darab rácalmási földterületet is apportáltak az új társaságba. 9,76 hektár a város külterületén fekvő kivett ipari területről van szó, amit a felkért ingatlanszakértő 165,92 millió forintra becsült.
A fideszes üzletembert egyébként nemrég az Átlátszó egyik olvasója fényképezte le, amint egy új korában legalább 95 millió forintba kerülő Mercedes-Maybach S típusú luxusautót mosott egy autómosóban. A nagy értékű autót Rákay a cégén keresztül lízingeli. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Hitelbiztosítéki nyilvántartásában pedig megtalálható a luxusautó azonosítója, vagyis az alvázszáma.
Ezek alapján az üzletember kizárólagos tulajdonában álló Norton Consulting Zrt. január 17-én kezdte el lízingeli a járművet, ami az említett Maybach drágább kiadása, a 680-as változat, ami az Átlátszó cikke szerint a 95 milliós alapáron megvásárolható. | Rákay Philip 1,4 milliárd forintot keresett a rácalmási üzletén | 1 milliárd 433 millió forint profitot termelt tavaly Rákay Philip producer és fideszes influenszer érdekeltségében álló Rácalmás Greendustry Projekt Zrt. – derül ki a társaság frissen feltöltött pénzügyi beszámolójából. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/06/04/rakay-philip-14-milliard-forint-racalmas-uzlet-hankook-fidesz-ner-osztalek/ | 2024-06-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Több mint 80 ember van bejelentve a fideszes jelölt rokonának lakására - ne hagyjuk, hogy elcsalják a vasárnapi választást! - írja Pikó András Facebook-bejegyzésében.
A polgármester azt írja, kampánya vezetői ma feljelentést tettek a BRFK-n választás rendje elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.
A választási csalás gyanúját azzal magyarázza a polgármester, hogy tudomásuk szerint
A valasztas.hu-n elérhető statisztikai adatokból kiindulva arra jutottak, hogy ebben a választókerületben közel 200 fővel bővült a névjegyzék az elmúlt 2 hónap alatt és ez a választás tisztaságát sértő cselekmények gyanúját veti fel.
Azt írják, a közvetlen kampányolás során a házakban kérdezősködve, valamint az érintett ingatlanok tulajdoni lapját a jogellenes cselekmények feltárásához fűződő jogos érdek alapján lekérve tudták meg, hogy mindkét ingatlan Nyári Dezsőné tulajdonában van, és az ebben a választókerületben a Fidesz-KDNP által indított Nyári Dezső szintén a két lakás egyikében lakik. A Népszínház utca 22. alatti 104 négyzetméteres lakásba 30 választópolgár, a Népszínház utca 25. egyik 67 négyzetméteres lakásába 52 választópolgár van bejelentve.
A Népszínház utca 22. épülete:
"Életszerű azt feltételezni, hogy a vesződséggel és az életvitelszerű tartózkodás helyszínén esetleg nehézségekkel járó átjelentkezést ennyi ember nem intézte volna saját erőforrásai terhére, ha pedig a jelölt vagy rá tekintettel más fizet a választónak azért, hogy rá szavazzon, akkor bűntettet követ el és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő" - magyarázza Pikó András a helyzetet.
Két hangfelvétel is előkerült, amelyen arról beszélnek ismeretlenek, hogy a VIII. kerületben az átjelentkezésekre a Fidesz embereinek kérésére kerül sor úgy, hogy 20 ezer forintot fizetnek egy átjelentkezésért, és cserébe azt is kérték, hogy a Fidesz jelöltjére szavazzanak az átjelentkezettek.
Azt írja Pikó András, az önkormányzat birtokába jutott felvételen azt mondja az egyik beszélő, hogy egy fehér Mercedesszel közlekedő férfi adott 20 ezer forintot neki. Mindkét felvételen arra tesznek utalást, hogy a szavazatvásárlás egyik szervezőjének azt ígérték, ha nyer a Fidesz, akkor segítenek neki helyben valamilyen éttermet vagy hasonló helyet megnyitni önkormányzati helyiség átadásával.
mint akik az átjelentkezések szervezésében részt vesznek, egy Nyári megbízásából, akinek a fia képviselőjelölt, és rá kell szavazni, a fehér Mercedes pedig az egyik felvétel szerint egy Dezső nevű emberé, aki a pénzt is adta, és akivel találkoznia kellene annak, aki be akar jelentkezni adott lakcímre pénzért cserébe." | Több mint 80 lakót jelentett be 2 lakásába a fideszes jelölt rokona | A 67 négyzetméteres lakásban 52 választó van bejelentve, a fehér Mercedesszel közlekedő Dezső pedig állítólag 20 ezer forintokat adott. Pikó András polgármester csalást kiállt. | null | 1 | https://jozsefvarosujsag.hu/tobb-mint-80-lakot-jelentett-be-2-lakasaba-a-fideszes-jelolt-rokona/ | 2024-06-07 17:39:09 | true | null | null | Józsefváros újság |
Újabb botrány érlelődhet Rogán Antal kabinetfőnöke körül. Az egyebek mellett a Miniszterelnöki Kabinetirodánál is dolgozó, 32 éves Nagy Ádám a napokban került fókuszba, miután a Völner Pár ügyét érintő nyomozati iratok szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara korrupciós ügyekben gyanúsított elnöke, Schadl György közbenjárására vizsga és személyes jelenlét nélkül is jegyet kaphatott a Pécsi Tudományegyetemen.
Üzletelt is a végrehajtókkal
A végrehajtói kar fejéhez a jelek szerint ennél szorosabb kapcsolatok is fűzhették Nagy Ádámot. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő ugyanis észrevette, hogy Nagy cége, az ingatlanforgalmazó Nadan Property Kft. hónapokkal ezelőtt megvásárolta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MVBK) cégétől (Városliget-Ház 13 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.) a végrehajtói kar XIII. kerületi, Szegedi út 35-37. szám alatti irodaegyüttesét.
Hadházy erről Facebook-oldalán számolt be. Bemutatta a földhivatali nyilvántartásból letöltött, nem hiteles tulajdoni lapot is, mely szerint a Nadan 100 százalékos tulajdonjogáról 2021. október 4-én érkezett bejegyző határozat.
Az utolsó pillanatban vásároltak
A vásárló céget az Opten adatbázisa szerint 2019-ben alapították, és 2020-ban több mint 30 millió forintos nettó árbevételt ért el - igaz, több mint 330 milliós hitelt is kapott. A tavalyi év eredményeit nem ismerjük, így az sem tisztázott, hogy a végrehajtói kar ingatlanját milyen forrásból vették meg és mennyiért; ám vélhetően több száz milliós, ha nem éppen milliárd körüli összegről lehet szó.
A megvásárolt, 1860 négyzetméteres ingatlan ugyanis igencsak exkluzív lehet, ha hihetünk Hadházynak: a Szegedi út 35-37. cím alatt a Google szerint a Twin Office Center irodaház működik. Itt bérel ingatlant egyébként az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság egyik ügyfélszolgálata is. Azaz akár az is elképzelhető, hogy az idegenrendészet már hónapok óta Rogán Antal kabinetfőnöke cégének fizethet helyiségbérletet. Az üggyel kapcsolatban megkerestük az OIF-et, aki kérdésünkre ezt írta: "A (...) megnevezett vállalkozásokkal az OIF semmilyen kapcsolatban nem állt, és jelenleg sem áll, azoktól irodahelyiségeket nem bérelt, és nem bérel."
További érdekes egybeesés, hogy a végrehajtói kar ingatlanát néhány nappal azután vásárolta meg a Nagy-féle cég, hogy a kormány (a dohánypiaccal valamint a szerencsejáték-bisznisszel együtt) központi felügyelet alá vonta az MBVK tevékenységét is.
A kormányzati revizor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 2021. október 1-jén, egy pénteki napon kezdte meg működését. A következő hétfőn érkezett a Nadan Property tulajdonjogának bejegyző határozata, így valószínűsíthető, hogy az adásvételi szerződést napokkal a felügyeleti hatóság startja előtt kötötte meg a végrehajtói kar és Nagy Ádám cége.
Családban marad?
A furcsa összefonódások miatt megkerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy kiderüljön, indul-e belső vizsgálat Nagy Ádám diplomaügye és grandiózus irodaház-vásárlási projektje miatt - esetleg elgondolkodtak-e Nagy menesztésén.
Céges email-címén a kabinetfőnököt is megkérdeztük: nem érzi-e összeférhetetlennek kormányzati munkájával a történteket. Azt pedig mind tőle, mind az idegenrendészeti főigazgatóságtól szeretnénk megtudni, hogy - amennyiben a Nadan a tulajdonos - a hatóság mióta és mennyit fizet a bérleményért.
Nagy és családja mindenesetre erősen kötődik a propagandaminiszterhez, így arra sem látunk sok esélyt, hogy súlyosabb következményei lennének a kabinetfőnök megumbuldázott vizsgájának, vagy a végrehajtókkal folytatott üzletelésnek. A 24.hu értesülései szerint Rogán Antal annyira jóban van beosztottjával, hogy a kabinetfőnök lett a legkisebb Rogán-fiú keresztapja. A miniszter pedig nem mástól, mint Nagy Ádám apjától, Nagy Andrástól bérelte budai, háromszintes luxusingatlanját a válása után.
Lemondásra szólít fel az ellenzék
Mindezek után az Egységben Magyarországért, azaz a választási szövetségben induló hat ellenzéki párt csütörtökön nyílt levélben és közös sajtótájékoztatón szólította fel lemondásra Rogán Antalt. Közleményük szerint a sajtótájékoztatón felszólalt Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese, Nunkovics Tibor, a Jobbik országgyűlési képviselője, Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője, Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője, Barkóczi Balázs, a DK szóvivője, Gelencsér Ferenc, az I. kerület momentumos alpolgármestere, valamint Lukácsi Katalin, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja.
A politikusok többek közt arról beszéltek, hogy "Rogán tárcája a nyilvánosságra került nyomozati anyagok alapján érintett a rendszerváltás utáni politikatörténet legmagasabb szintig érő korrupciós ügyében, amely a végrehajtómaffia és az igazságügyi miniszter helyettesének lelepleződésével kezdődött és ki tudja, hol ér véget".
A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közleménye szerint "ezek a gyalázatos események nem történhettek volna meg a miniszter tudta nélkül, sőt, okkal feltételezhető, hogy az egyetemi oktatókkal szembeni nyomásgyakorláshoz Rogán Antal aktív közreműködésére is szükség volt".
Nagy Ádám cége szerint nyílt pályázaton nyertek
Bár a Nadan Property a Magyar Hang kérdéseire nem reagált, az ATV hasonló érdeklődésére egy nyilatkozatot juttatott el. Ebben így fogalmaznak :"Az ingatlant nyilvános nyílt pályázaton vásárolta a vállalkozás. Az ingatlan vételárát a cég kölcsönből és a bevételeiből finanszírozta. Hadházy Ákos a posztjában megjelent képről valótlanul állítja hogy az a szóban forgó ingatlan, ezzel megtévesztve a közvéleményt. A képen szereplő épület egy felújított irodaház, amelyhez a vállalkozásnak tulajdonjogilag semmi köze nincs."
Hogy miként birtokolhat más ingatlant a Nadan, ha a tulajdoni lap szerint a Szegedi út 35-37. számú ingatlant vásárolták meg, és ott a Twin Office Center iker irodaháza található, az nem derül ki válaszukból.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar is reagált az ATV érdeklődésére, válaszukat változtatás nélkül közöljük:
"A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar érdekeltségébe tartozó ingatlan értékesítése szabályosan zajlott. Az ingatlan értékét igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő állapította meg, majd a tulajdonos nyílt pályázat útján hirdette meg azt, többek között országos napilapban megjelenő felhívással. Az ingatlannal kapcsolatos pályázaton tehát bárki részt vehetett és az ingatlan a pályázatra beérkezett érvényes ajánlatok alapján a legmagasabb árat ajánló pályázónak került értékesítésre. Felhívjuk a sajtó képviselőinek figyelmét, hogy minden, a leírtaktól eltérő, valótlan állítással szemben megtesszük a szükséges jogi lépéseket." | Rogán kabinetfőnökének ingatlanában bérelhet irodát az idegenrendészeti főigazgatóság? | A végrehajtói kar fejéhez a jelek szerint ennél szorosabb kapcsolatok is fűzhették Nagy Ádámot. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő ugyanis észrevette, hogy Nagy cége, az ingatlanforgalmazó Nadan Property Kft. hónapokkal ezelőtt megvásárolta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MVBK) cégétől (Városliget-Ház 13 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.) a végrehajtói kar XIII. kerületi, Szegedi út 35-37. szám alatti irodaegyüttesét. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/rogan-kabinetfonokenek-ingatlanjaban-berel-irodat-az-idegenrendeszeti-foigazgatosag-135956 | 2022-01-20 21:01:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Filvig Géza, Kalocsa KDNP-s polgármesterének 79 éves édesanyja birtokába került egy Crownline 270 CR típusú jacht - adta hírül a Magyar Hang a magyarországi kishajólajstrom nyilvános adatai alapján. A H-24302-es lajstromszámú hajót 2019 júliusában egyebek mellett azzal a szöveggel hirdette meg a fővárosi Wiking Yacht Club, hogy motorja 380 lóerővel repíti a háromtonnás hajótestet, amiben minden megtalálható, ami akár egy külfödli hajós túrához kell.
A kilencfős befogadóképességű, 2005-ben készült hajóban van többek között teljes felszereltségű konyha, négy férőhelyes kabin, hideg és meleg víz, valamint vécé. Hogy mennyiért hirdették meg, az ma már nem látható, mint ahogyan az sem, hogy pontosan mikor került a városvezető édesanyjának birtokába. Ennek a hajótípusnak az eredeti ára felszereltségtől függően elérheti a 60 millió forintot is. Persze nem elég megvenni, további milliókba kerül a fenntartása. A téli tárolás, a karbantartás, majd a nyári szezonban a leszállítása például az Adriára, ahol a kikötőhasználat és persze a tankolás is pénzbe kerül.
Az alig 16 ezres Bács-Kiskun megyei város kormánypárti polgármesterének havi fizetése a nyilvános adatok szerint bruttó 1,12 millió forint. Legfrissebb elérhető vagyonnyilatkozata szerint más bevétele nincs, ügyvédi foglalkozását is szünetelteti. Érdekesség, hogy a polgármester 2022-es vagyonnyilatkozatában szerepel egy Maxum 1800-as motorcsónak, valamint egy 9,6 millió forintos, pénzintézettel szemben fennálló tartozás is. A Magyar Hang elküldte kérdéseit a polgármesternek az üggyel kapcsolatban, de egyelőre nem kapott választ. A kormánypártok újraindítják Filvig Gézát Kalocsa polgármesteri posztjáért. | Csinos kis jachtja van az egyik kormánypárti városvezető 79 éves édesanyjának | Kalocsa KDNP-s polgármesterének idős édesanyja jachtot vásárolt. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/csinos-kis-jachtja-van-az-egyik-kormanyparti-varosvezeto-79-eves-edesanyjanak.html | 2024-06-02 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
A választási kampányok hajrájában megszokott, hogy a csapból is politikai hirdetések folynak, és ezt most, az EP/önkormányzati választás előtti utolsó héten alaposan megtapasztalhatják azok, akik szoktak facebookozni. A Meta egy nyilvános felületen, az Ad Libraryben gyűjti a politikai hirdetések statisztikáit, ebből tudjuk, hogy a magyar politika átlagosan napi 6 millió forinttal gazdagítja a céget.
A friss adatok szerint június elsején, a Békemenet napján csak a Fidesz üzeneteinek sulykolására ennek több mint a tízszerese ment el. Csak a top100 hirdetőből a kormány narratíváját támogató oldalak költéseit összegezve, egyetlen nap alatt
62 245 857 forint a számla összege.
A legtöbb pénz a Fidesz Facebook-oldalán megjelent posztok hirdetéseire ment el, 19,8 millió forint (ez 184 hirdetés között oszlott szét); a többi oldallal együtt, ahol a Fidesz van feltüntetve a szponzorált posztok finanszírozójaként, az összeg 23 millió. A Megafon ehhez még 13 millió forintnyi hirdetést dobott hozzá, a Mediaworks kormánybarát médiabirodalom tagjai pedig további 20 milliót. A maradék pár milliót nagyrészt a közszolgálati hirado.hu, az Alapjogokért központ és névtelen lejárató oldalak adták össze. Még egyszer: egyetlen nap leforgása alatt.
A legérdekesebb számokat talán a Mediaworks nagyobb lapjai mutatják, az Origo (3 millió), a Magyar Nemzet (4,3 millió), a Mandiner (2,3 millió), a Metropol (2 millió), Bors (1,6 millió), és a Ripost (3 millió). A Mediaworks ugyan nem részletezi a pénzügyi beszámolóiban külön-külön az egyes lapjai bevételeit és kiadásait, azért jó eséllyel becsülhetünk úgy, hogy ezek az újságok ezekben a napokban nagyságrendileg annyit költenek facebookos hirdetésre, mint amennyibe a szerkesztőségeik fenntartása kerül. | Egyetlen nap alatt 62 millió forintért hirdették a fideszes propagandát Facebookon | A választási kampányok hajrájában megszokott, hogy a csapból is politikai hirdetések folynak, és ezt most, az EP/önkormányzati választás előtti utolsó héten alaposan megtapasztalhatják azok, akik szoktak facebookozni. A Meta egy nyilvános felületen, az Ad Libraryben gyűjti a politikai hirdetések statisztikáit, ebből tudjuk, hogy a magyar politika átlagosan napi 6 millió forinttal gazdagítja a céget. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/05/egyetlen-nap-alatt-62-millio-forintert-hirdettek-a-fideszes-propagandat-facebookon | 2024-06-05 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Az önkormányzati választások utánra csúszik annak az eredetileg hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügynek a tárgyalása, amelyben a vádlott a budakalászi önkormányzat jegyzője. Deák Ferenc azután került a posztjára, hogy a magát a Fidesszel szemben meghatározó 2011 Egyesület a 2019-es helyhatósági választásokon minden egyéni képviselői helyet megnyert, így a település fideszes képviselői csak kompenzációs listán fértek be a testületbe. Nem először indult nyomozás Deák ellen, sőt korábban is ajánlotta már fel lemondását egy peren kívüli megegyezéssel zárult ügy miatt, de a polgármester minden esetben alkalmasnak találta őt a tisztségére. Közben egy újabb hangfelvétel nyomán egy újabb feljelentés is történt, amelyen a jegyző beszél.
"Ha már a református lelkész közbenjár érte, akkor azt a kis jogellenességet mi bevállaljuk" - mondja a budakalászi önkormányzat jegyzője, Deák Ferenc egy 2020-as hangfelvételen. A felvételen a helyi református lelkész egy helyi kisvállalkozónak kéri a méltányos területhasználati díj kiszabását. A lelkész arra hivatkozik, hogy az érintett vállalkozó a helyi egyházat vezető presbitérium tagja. Bár az önkormányzat egyik munkatársa felhívta a jegyző figyelmét, hogy "ha most szerződést kötsz vele, higgyél nekem, az pillanatnyilag jogszerűtlen" - az önkormányzat mégis javasolt egy új szerződést. "Ez innentől kezdve helyi politika", az "atyafiakkal nem húzunk ujjat" - érvelt a felvétel szerint Deák.
A hangfelvételt először közlő Kalászi Napló nevű blog írása nyomán feljelentés érkezett, amelyre a rendőrség előbb feljelentéskiegészítést kért. Ennek beérkezte óta a nyomozást nem utasította el - bár érdemi vizsgálatról egyelőre nem tudni, így ennek az ügynek jelenleg egyetlen gyanúsítottja sincs.
Egy ügyészi felfüggesztés és egy vádemelés
Tudni viszont egy másik nyomozásról, amely már vádemeléssel zárult a budakalászi önkormányzat jegyzője ellen. Az eredetileg hivatali visszaélésről szóló, később információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége címén zajló ügy előkészítő tárgyalása szeptemberben lesz a Budakörnyéki Járásbíróságon. Ez a történet egy pár évvel korábbi, halotti anyakönyvi kivonat jogosulatlan elkészítésére vonatkozik. A vád szerint a jegyző az anyakönyvvezető tudta nélkül, annak belépési adatait felhasználva állította ki az iratot egy külföldi állampolgár haláláról.
De korábban egy másik nyomozásnak is volt már gyanúsítottja Deák Ferenc. Az az ügy ügyészi felfüggesztésig jutott. Ez egy hivatali visszaélésről szólt, amelyet az ügyészség megalapozottnak talált, de úgy döntött, nem viszi bíróságra az ügyet, hanem él az ügyészi felfüggesztés intézményével, bízva abban, hogy "a gyanúsított magatartásának kedvező változása várható".
Az akkori nyomozás szerint Deák utasítást adott egy beosztottjának, hogy szedje le a Kalászi Naplónak azt a Telex cikkére hivatkozó plakátját, amely szintén egy, a jegyzőhöz köthető ügyről szólt. Miután a fentebb említett halotti anyakönyvi kivonat kiállítása után a korábbi anyakönyvvezető felmondott, Deák azért utasított el egy jelentkezőt a budakalászi önkormányzat anyakönyvvezetői pozíciójára, mert az szerinte homoszexuális. Az ügy peren kívüli egyezséggel zárult, az önkormányzat fizetett a Deák által lebúzavirágozott pályázónak.
A kártérítés és az ügyészi felfüggesztés ellenére a 2022-es év után a jegyző jutalomban is részesült, 1,6 millió forint feletti összeget kapott az önkormányzattól a fizetésén túl, jutalomként és egyéb jogcímeken.
A polgármester jobbról előzve ütötte ki a Fideszt
Deák azután került pozíciójába, hogy a 2019-es önkormányzati választáson a település irányítószáma nyomán 2011 Egyesület nevet viselő civil szervezet jelöltjei elnyerték a Fidesszel és az összellenzéki jelöltekkel szemben az összes egyéni képviselői helyet és a polgármesteri címet is. A korábban fideszes önkormányzatba a Fidesz képviselői csak kompenzációs listán fértek be.
A jegyző elődjét bizalmatlanságra hivatkozva elbocsátották. Ő ennek jogszerűségét vitatta, a munkaügyi bíróságon pert is nyert, és anyagi kompenzációban részesült.
A 2011 Egyesület a Fidesszel szemben is meghatározta magát, igaz, a polgármester, a MIÉP-et is megjárt Göbl Richárd már első újévi beszédében a mindent elpusztító liberalizmus veszélyére hívta fel a budakalásziak figyelmét. Így volt már jele annak, hogy olykor inkább a többi ellenzéki párt, mint a Fidesz zavarja az önkormányzat új vezetését.
Újabb ilyen jel volt az az Átlátszóhoz került 2021-es hangfelvétel, amelyen hallható, hogy a polgármester és a jegyző arról beszélnek, milyen undorító, hogy a Momentum aláírásokat gyűjt, ezért jobb lenne rendészekkel eltakaríttatni a standot - esetleg felrúgni. Majd miután arra jutnak, hogy az ellenzéki párt legálisan gyűjti az aláírásokat, a polgármester felveti, hogy ki kellene küldeni rájuk a Fideszt:
"Göbl: Tudod mit kéne csinálni? Szólni a Fidesznek, intézzék el ők, ne folyjunk bele. (...)
Deák: Hát végül ők se hatóság, hogy a közterület használati engedélyt...
Göbl: De megvan a hatalmuk, hogy intézkedjenek."
A polgármester többször kiállt Deák mellett, aki az anyakönyvvezetői pályázó lebúzavirágozása után nyújtotta be lemondását, ám Göbl döntésére maradhatott. Ugyanez történt azután, hogy a plakátügy miatt nyomozás indult - és amit 2022-ben ügyészi felfüggesztéssel tett félre a hatóság, megállapítva a hivatali visszaélés gyanújának megalapozottságát.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján a jegyzőnek a rabosítás és a kihallgatás után tizenöt napon belül értesítenie kellett volna a munkáltatót. Deák azonban a 2022. februári kihallgatás után ezt nem tette meg, egészen addig, amíg végül május végén maga az ügyészség nem értesítette az önkormányzatot. A jegyző csak ezután közölte a polgármesterrel írásban a gyanúsítotti kihallgatás tényét. A kötelezően lefolytatandó méltatlansági eljárás így több hónap késéssel zajlott le, és arra jutott, hogy Deák nem méltatlan hivatása gyakorlására.
Ezután alig nyolc hónappal történt az újabb, ezúttal vádemelésig jutó ügy a fentebb már említett, halotti anyakönyvi kivonatba való jogosulatlan belenyúlás miatt. Az ügyben a Szentendrei Járási Ügyészség emelt vádat idén januárban "a vádbeli időszakban Budakalász Város Jegyzőjeként tevékenykedő férfi ellen, hivatali visszaélés bűntette miatt".
Jól jött a szokatlanul lassú levelezés
Februárban azonban a Szentendrei Járásbíróság végleges döntést hozott, amely nyomán az ügy átkerült a Budakörnyéki Járásbíróságra, miután a bűncselekmény a hivatali visszaélés után új megnevezést kapott: "információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége" - márpedig ilyen ügyekben a Budakörnyéki Járásbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.
Jól jött, hogy a dokumentumok csak áprilisban jutottak el a Budakörnyéki Járásbíróságra. Ott is szokatlannak találták, hogy ennyi időbe telt a dokumentumok átadása. Az elküldés előtt már érdeklődtek is a Szentendrei Járásbíróságon - ahol a jegyző egyik vezető beosztású munkatársának, a budakalászi önkormányzat kabinetvezetőjének közeli rokona korábban bíróként dolgozott -, hogy erre mikor kerül sor. A tárgyalás időpontjának kitűzése függ attól, hogy a kijelölt bíró mennyire van betáblázva, de kézenfekvő, hogy a csúszás növelte annak esélyét, hogy a bíróság már csak az ítélkezési szünet után, őszre találjon időpontot, hónapokkal az önkormányzati választások után.
Deák másodszor is átment a méltatlansági eljáráson
Az ügyben érdeklődtünk a budakalászi önkormányzatnál. "Ja, Telex, azzal nem kívánok tárgyalni" - tette le a telefont Göbl Richárd. Telefonon kerestük Deák Ferencet is, ám a jegyző nem volt elérhető. Írásos megkeresésünkre azonban válaszolt a polgármester kabinetvezetője, akinél arról érdeklődtünk, hogy a 2022-es, ugyan késve megindított eljáráshoz hasonlóan a köztisztviselői törvénynek megfelelően most is tartottak-e méltatlansági eljárást, miután Deák 2023-ban ismét gyanúsítottá, majd mostanra vádlottá vált.
Péterffy Gábor polgármesteri kabinetvezető közölte: "2023-ban méltatlansági vizsgálat indult Deák Ferenc ellen, de ez nem állapított meg olyan körülményt, amely a munkáltatónak érdeksérelmet okozott volna. Méltatlanná válást kötelezettségszegés is eredményezhetett volna, de a vizsgálat ilyet sem tapasztalt, így az eljárást a munkáltató megszüntette. Amennyiben bármely köztisztviselővel szemben bűncselekményt jogerős ítélet mond ki, akkor az értelemszerűen felmentést von maga után" - mondta az ügy lehetséges kimeneteléről, amely előtt tehát Deák tisztségében maradhat. | Budakalászi jegyző: Azt a kis jogellenességet mi bevállaljuk, ha már a református lelkész közbenjár érte | Az önkormányzati választások utánra csúszik annak az eredetileg hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügynek a tárgyalása, amelyben a vádlott a budakalászi önkormányzat jegyzője. Deák Ferenc azután került a posztjára, hogy a magát a Fidesszel szemben meghatározó 2011 Egyesület a 2019-es helyhatósági választásokon minden egyéni képviselői helyet megnyert, így a település fideszes képviselői csak kompenzációs listán fértek be a testületbe. Nem először indult nyomozás Deák ellen, sőt korábban is ajánlotta már fel lemondását egy peren kívüli megegyezéssel zárult ügy miatt, de a polgármester minden esetben alkalmasnak találta őt a tisztségére. Közben egy újabb hangfelvétel nyomán egy újabb feljelentés is történt, amelyen a jegyző beszél. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/08/budakalasz-jegyzo-vademeles-deak-ferenc | 2024-06-08 19:38:00 | true | null | null | Telex |
„A rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények” miatt összesen 9,3 milliárd forintot utalt ki a kormány különböző beruházásokra, derül ki a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent határozatból. A legnagyobb összeget, 6,8 milliárd forintot a Budapesti Atlétikai Stadion kivitelezési munkáira fizetik ki. A 2023 atlétikai világbajnokság drágulása tehát nem állt meg, az esemény bevételei amúgy köszönő viszonyban sincsenek a kiadásokkal. | Már rég vége, mégis tovább drágul az atlétikai világbajnokság | „A rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények” miatt összesen 9,3 milliárd forintot utalt ki a kormány különböző beruházásokra, derül ki a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent határozatból. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/11/mar-reg-vege-megis-tovabb-dragul-az-atletikai-vilagbajnoksag | 2024-06-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közelgő választások miatt az idén visszafogottabban lapátolják ki a pénzt gyakran állami megrendeléseken hizlalt cégeikből a kormányközeli milliárdosok és a fideszes politikusok, illetve rokonaik, az nagyot tévedett. Mészáros Lőrinc például még soha nem jutott akkora osztalékjövedelemhez, mint idén.
Mészáros rekordja
Sűrű heteken van túl az ország leggazdagabb embere, Orbán Viktor jó barátja, Mészáros Lőrinc. A felcsúti milliárdos tucatnyi céges közgyűlésen vett részt az elmúlt hetekben. Volt olyan nap, amikor az első ilyen reggel nyolckor, az utolsó pedig este hétkor kezdődött, de arra is akadt példa, hogy néhány órán belül közel 60 milliárd forint sorsáról kellett döntenie. Utóbbi még Mészáros esetében sem általános, tavaly azonban különösen jól ment a vállalatainak, amelyekből rekordösszegű osztalékot vett ki.
Az egykori felcsúti polgármesternek hatalmas, több száz társaságot számláló, rendkívül komplex birodalma van, amelyekben a cégek egymással is üzletelnek, így lényegében lehetetlen összesíteni, hogy mennyi pénz áramlik a vállalataihoz egy adott évben. A cégek közül azonban csak nagyjából harmincban van közvetlen részesedése (a többit más vállalatokon keresztül birtokolja), így azt, hogy ő maga mennyi jövedelemhez jut ezekből a vállalkozásokból, össze lehet gyűjteni. Az idén pedig ez valamivel több mint 61 milliárd forint volt.
Bár Mészáros vagyonát legutóbb már közel 1000 milliárd forintra becsülték a 100 leggazdagabb magyar című kiadványban, a 61 milliárd még az ő mértékével mérve is sok. Összehasonlításképpen: Mészáros csak az idei osztalékjövedelmével a negyven leggazdagabb magyar között lenne, saját vagyona pedig még 2016-ban is csak durván a harmada volt ennek az összegnek.
A milliárdos összesen tíz cégből jutott közvetlen osztalékjövedelemhez. A legkevesebbet hozó vállalatából 11 milliót, a legtöbbet fialó társaságból több mint 38 milliárdot vett ki. Utóbbiról korábban külön cikkben is megemlékeztünk, hiszen a V-Híd Zrt. profitja és osztaléka is teljesen egyedülálló a hazai építőipar történetében. A társaság az első olyan cég a szektorban, amelynek a nyeresége meghaladta az 50 milliárd forintot, és ha már így alakult, Mészáros Lőrinc úgy döntött, az egészet ki is fizeti magának. Az 50 milliárdból azért lett végül csak 38 milliárdos jövedelme, mert a cég 25 százalékát nem közvetlenül, hanem a családi vagyonkezelő cégén, a Talentis Group Zrt.-n keresztül birtokolja, így a maradék szűk 13 milliárd forint ott landolt*A Talentis Zrt. is teljes egészében Mészáros Lőrinc tulajdona, ám ez a vállalat az idén 20 milliárdos profitjából nem fizetett osztalékot..
Nem a V-Híd volt azonban az egyetlen olyan építőipari vállalkozás, amely milliárdokat hozott Mészáros Lőrincnek: a 61 milliárdos osztalék durván 95 százaléka a szektorból származott. A Mészáros és Mészáros Zrt. kifizetéséből 15 milliárd jutott neki, az R-Kord Kft.-éből pedig bő 4 milliárd. Ennek azért van jelentősége, mert - más kormányközeli vállalkozókhoz hasonlóan - Mészáros Lőrinc építőipari cégei is szinte kizárólag közfinanszírozású projektekből élnek.
A V-Híd saját honlapján a bemutatkozásában teljesen nyíltan ír erről, de az R-Kord, illetve a Mészáros és Mészáros is olyan szegmensekben dolgozik, ahol szinte csak állami vagy önkormányzati megrendelők vannak. Az érintett cégek pedig ezekből az állami megbízásokból a piaci átlagnál jóval nagyobb összegeket tesznek zsebre: profitrátájuk nem ritkán a három-négyszerese a piaci átlagnak.
A 61 milliárdos osztalékban ráadásul csak azokat a kifizetéseket számoltuk bele, amelyek közvetlenül Mészáros Lőrincnek jártak, az ismerten hozzá köthető magántőkealapokba áramló milliárdokat nem. Pedig például az autópálya-koncesszión az utóbbiak sem kerestek rosszul.
Visszafogott ötmilliárdok, százmillió politikusoknak
Bár Mészárosnál jóval visszafogottabbak voltak, azért a többi kormányközeli topmilliárdos is olyan összegeket markolt fel cégeiből, amennyiük a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor összesen sem volt. Szíjj László például kizárólag birodalma központi cégéből, a Duna Aszfaltból vett fel pénzt, és a korábbi évekhez képest abból sem kiugróan sokat. Pedig a csoport nem teljesített rosszul, a Duna Aszfalt közel 21 milliárdos profitja, ha nem is rekord, de az egyik legmagasabb a cég történetében. A nyereség nagy részét azonban Szíjj a cégben hagyta, és csak 5 milliárd forintot fizetett ki magának.
Hasonló nagyságrendű osztalékjövedelemhez jutott Orbán Viktor kötélbarátja is. Garancsi Istvánnak több cége is fizetett, és ezekből együttesen jött össze valamivel több mint 5 milliárd.
A kormányközeli oligarchák milliárdos kifizetései még Mészáros rekordosztalékával sem annyira meglepőek: az ilyenek hírekre már akkor sem különösebben érzékeny a közvélemény, ha láthatóan közpénzen gazdagodnak tízmilliárdokkal ezek az emberek. A dolog mindössze annyiban érdekes, hogy a jelek szerint a Fidesz vezetésében még szűk két héttel a választások előtt sem láttak kockázatot abban, hogy a párthoz köthető milliárdosok ilyen mértékű gazdagodásáról jelennek meg tucatszám cikkek.
Ami pedig talán ennél is furcsább, hogy a kormánytagok vagy családtagjaik hasonló gazdagodásában sem láttak rizikót. Bár ezekben az esetekben legalább egy nagyságrenddel kisebb összegekről beszélhetünk, de tíz vagy éppen százmilliókat több vezető kormánypárti politikus is felmarkolt.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter közel 1 milliárd forintot vett fel a cégéből;
Szijjártó Péter felesége 525 millió forintot egy olyan vállalatból, amelynek honlapja és telefonszáma sincs;
Lázár János 58,8 millió forinthoz jutott a luxus vadászházát birtokló vállalkozásból;
Matolcsy Ádám pedig 670 milliót fizetett ki magának féltucat céget összefogó vagyonkezelőjéből.
Az Orbán-családnál ezúttal visszafogottabbak voltak. A miniszterelnök veje, Tiborcz István cégbirodalma például egyáltalán nem fizetett osztalékot. Pedig lett volna miből, hiszen a BDPST Zrt. tavaly is 8 milliárd forint feletti adózott nyereséget hozott össze, többnyire ezúttal is rejtélyes forrásból. A kormányfő édesapja a nagyobbik bányacégből ezúttal is kapott 960 millió forintot, az elmúlt évekhez képest azonban ez sem számít kiugrónak.
Összességében tehát az látszik, hogy Orbán Viktor - ahogy ő fogalmazott - most már tényleg nem foglalkozik üzleti ügyekkel. A kormányban láthatóan már nem tartanak attól, hogy a NER-es oligarchák és politikusok gazdagodásáról szóló hírek számukra kedvezőtlenül befolyásolnák egy választás kimenetelét. A közpénz magánvagyonná konvertálása a napi rutin része lett, ami miatt már nem kell magyarázkodni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy gyorsan összejön a következő 1000 milliárd is Mészáros LőrincnekA felcsúti milliárdos egyik építőipari cége fizikai alkalmazottak nélkül hozott össze közel 51 milliárdos profitot, amit Mészáros Lőrinc ki is vett a vállalatból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovábbra is rejtélyes forrásból ömlenek a milliárdok Orbán Viktor vejéhezA BDPST Zrt. - épp a kormányfő születésnapján közzétett - éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz év alatt 10 milliárd forinttal gazdagodtak Orbán Viktor szüleiOrbán Győző cégei a 2004 és 2013 között tíz évben 856 millió forint osztalékot fizettek, az ezt követő évtizedben azonban ennél közel 10 milliárd forinttal többet.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Kampányüzemmódban a NER: Mészáros Lőrinc pár óra alatt döntött 60 milliárdról | A kormányban már nem tartanak attól, hogy a NER-es oligarchák és politikusok gazdagodásáról szóló hírek számukra kedvezőtlenül befolyásolnák egy választás kimenetelét. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240606/kampanyuzemmodban-a-ner-meszaros-lorinc-par-ora-alatt-dontott-60-milliardrol/ | 2024-06-06 15:56:00 | true | null | null | G7 |
Bemutatta a magyar önkormányzati választásról szóló előzetes jelentését a Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózatának (ENEMO) a 2024-es magyar önkormányzati választásokat megfigyelő nemzetközi missziója. Mint Pierre Peytier, a szervezet képviselője elmondta: a választási folyamat minden aspektusát megfigyelték, így a kampányt, a kampányfinanszírozást, a médiakörnyezetet, több szavazóhelyiségben pedig a szavazás folyamatát.
A szervezet szerint a jelenlegi jogi keretrendszer hiányosságai negatívan befolyásolták a választást a kormánypárt javára. Aggodalomra adott okot a kampányban a lázító retorika, az árnyékfinanszírozás, a médiaelfogultság és az, hogy a részt vevő pártoknak egyenlőtlen lehetőségei voltak - állapította meg az ENEMO. Jó hír viszont, hogy maga a választási adminisztráció hatékonyan, szakszerűen működött
Nino Rizhamadze, a szervezet egyik tagja közölte, hogy a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvény megítélésük szerint negatívan hatott a média és a civil társadalom helyzetére, ilyen jogszabály elfogadása hat hónappal választás előtt szokatlan.
Kristina Kostelac, a szervezet másik tagja kijelentette: az ENEMO elítéli az olyan típusú választói megtévesztési stratégiát, hogy az egyik főpolgármester-jelölt 48 órával a választás előtt visszalép, és támogatóit arra kéri, hogy az állítólag független jelöltre szavazzon, mert ez befolyásolja a választási eredményeket. (Ezzel a fideszes főpolgármester-jelölt, Szentkirályi Alexandra visszalépésére utalt.)
Kostelac szerint az aláírásgyűjtő ívek begyűjtésének folyamata alapvetően rendben volt. Az viszont, hogy 859 településen csak egy polgármester indult, nem jó a pluralizmusra nézve, és akadályozza a különböző politikai lehetőségek közötti választás jogát. Hozzátette: számos helyen találtak etikátlan adatfelhasználásra, az állami források kampánycélokra fordítására és helyi hatósági nyomásgyakorlásra utaló jeleket, valamint aggodalmát fogalmazta meg a gyermekek kampányrészvétele miatt.
A megfigyelő szerint a kampányfinanszírozási szabályok szemben állnak az európai normákkal: a kampánypénzek költésének nincs jogi korlátozása az önkormányzati kampányban, és ez hátrányba hozza a kisebb pártok jelöltjeit vagy a független jelölteket. Ilyen pénzügyi átláthatósági problémaként említette például a CÖF és a Megafon hirdetési pénzeit.
Ana Mihajlović a szervezet részéről hozzáfűzte: a választási határok átrajzolása hat hónappal a választás előtt ellentétes volt a nemzetközi normákkal. Tapasztalták a választók személyes adatainak kiszivárgását, eladását is. Az egyik budapesti kerületben például jogellenesen regisztrált (venezuelai) választópolgárok befolyásolhatták a választást. Ez utóbbi esetet még vizsgálják.
Mihajlović szerint a szavazat titkosságát tiszteletben tartották a választáson, de az esetek 9 százalékában több mint egy személy tartózkodott a megfigyelt szavazásnál a szavazófülkében. Sőt, a választópolgárok 3 százaléka nem tudott titokban szavazni a fülke elhelyezkedése miatt. Szavazatvásárlásról, láncszavazásról számoltak be nekik néhány helységben. Utóbbinál egy ember kihoz egy üres szavazólapot, amit a megbízó tölt ki, majd ezt a következő megvesztegetett ember viszi be és dobja be az urnába, és a folyamat így folytatódik. A nemzetközi megfigyelő tapasztalatai szerint a szavazásról szóló jegyzőkönyvek megfelelően készültek el, a folyamat általában átlátható, egyenes volt.
Teodora Gilić nemzetközi megfigyelő kijelentette: aggódik a médiapluralizmus alacsony szintje miatt. Az ENEMO úgy értékeli, hogy a kampányban a Fidesz-közeli politikai szereplők és a kormányzati emberek megkülönböztető, diszkriminatív magatartást mutattak a független médiával szemben. Véleménye szerint a politikai nyomás mind az országos, mind a helyi médiumokban nyilvánvaló volt. A megjelenések elfogultságát az is bizonyította, hogy több kormánypárti médium részt vett a Fidesz kampányában.
Gilić közölte azt is, hogy aggódik a közösségi média jogi szabályozásának hiányai miatt, mert azok lehetővé teszik a politikai pártoknak, hogy széles körű és korlátlan közösségi kampányt folytassanak. Emellett megnyitják az utat a visszaélések, a lázító narratívák, a félretájékoztatás és a kiegyensúlyozatlan kampányolás előtt, és elszámoltathatóság nélkül jelentősen befolyásolhatják a szavazást. Gilić közölte, aggasztó az oroszbarát narratívák, és az EU-ellenes narratívák felerősödése is. | A nemzetközi választási megfigyelők megtévesztésnek nevezték Szentkirályi Alexandra választás előtti visszalépését | Bemutatta a magyar önkormányzati választásról szóló előzetes jelentését a Választási Megfigyelő Szervezetek Európai Hálózatának (ENEMO) a 2024-es magyar önkormányzati választásokat megfigyelő nemzetközi missziója. Mint Pierre Peytier, a szervezet képviselője elmondta: a választási folyamat minden aspektusát megfigyelték, így a kampányt, a kampányfinanszírozást, a médiakörnyezetet, több szavazóhelyiségben pedig a szavazás folyamatát. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/10/enemo-valasztasi-megfigyelo-kampanypenz-szabalytalansag | 2024-06-10 15:50:00 | true | null | null | Telex |
Megnyerte a polgármester-választást a kétszázmilliós nagyságrendű csalással vádolt, Újszentiván községben független jelöltként indult Putnik Lázár. A Szeged melletti faluban négyen versenyeztek a polgármesteri tisztségért, köztük az eddigi polgármester, Bodó Imre, akitől korábban ugyan megvált a Fidesz, de most a kampányban már újra mellé állt az egykori pártja.
Putnik Lázár 39, 22 százalékkal nyert, Bodó Imre pedig másodikként a szavazatok 28, 22 százalékát kapta meg, az igen magas, 70 százalékos részvételi arány mellett. Putnik Lázár korábban arról volt híres, hogy lakodalmakon vőfélyként alkalmazták, polgármesterként pedig korábban már tizenhét évig vezette az 1900 fős Újszentivánt.
2022 elején tartóztatták le, a gyanú szerint azért, mert összesen 222 millió forintnyi vagyoni kárt okoztak társaival az állami költségvetésnek azzal, hogy túláraztak egy, nagyrészt állami pénzből a faluban épülő munkásszállót. A falu még 2017-ben pályázott új, 80 férőhelyes munkásszállás megépítésére, erre kaptak is 222 milliót, de az összköltséget 371 millió forintra állították be. A vád szerint a beruházást nagymértékben túlárazták. A megszerzett pénz egy részéből a volt polgármester cége vásárolt vadászházat, míg más része szintén az érdekeltségébe tartozó helyi szövetkezethez jutott.
Emiatt Putnik polgármesteri pályafutása 2022-ben véget ért, letartóztatták, egy évig volt letartóztatásban. 2023. februárban helyezték szabadlábra, és mivel vádat emeltek ellene a Szegedi Törvényszéken, a bíróságon folytatódik az ügye. A Telex többször is hívta az újszentiváni polgármesteri hivatalt, de az minden telefonszámán elérhetetlen. | Csalással vádolják, de így is megnyerte a polgármester-választást az újszentiváni Putnik Lázár | Megnyerte a polgármester-választást a kétszázmilliós nagyságrendű csalással vádolt, Újszentiván községben független jelöltként indult Putnik Lázár. A Szeged melletti faluban négyen versenyeztek a polgármesteri tisztségért, köztük az eddigi polgármester, Bodó Imre, akitől korábban ugyan megvált a Fidesz, de most a kampányban már újra mellé állt az egykori pártja. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/06/10/csalassal-vadoljak-de-igy-is-megnyert-a-polgarmester-valasztast-az-ujszentivani-putnik-lazar | 2024-06-10 12:23:00 | true | null | null | Telex |
Tavaly szeptemberben egy környékbeli fideszes polgármester tippje alapján jelentkezett be a Debreceni Egyetem a Siófok város tulajdonában álló egykori Sió és Hullám szállóért, ami korábban a Gábor Dénes főiskola hallgatómentes kampusza volt. Kezdetben ingyen kérték, az épület megvásárlását is felajánlották, majd olyan szerződés jött létre, ami enyhén szólva is furcsa. A vevő által megbízott jogász fogalmazta szerződés tartalmazza, hogy elővásárlási joga legyen a bérlőnek az épületre, amelyért bérleti díjat nem fizet, de tizenöt év alatt egymilliárd forintot költ felújításra, amely munkálatok között erősen túlárazott tételek is szerepelnek, többek között WiFi hálózat kialakítása 130 millió (forint) értékben. A felújításokról háromtagú bizottság dönt, amelynek egyik tagja az önkormányzat embere, tehát a bérlő emberei simán leszavazzák majd az önkormányzat érdekét, a bérlő diktálja a feltételeket.
A szerződéssel az önkormányzat pénzügyi és tulajdonosi bizottsága nem értett egyet. Márciusi ülésén azt a határozatot hozta, hogy a Debreceni Egyetem használja az épületegyüttes oktatási részét, a szállodai (kollégiumi) szárny és az étterem esetében pályázati úton kereskedelmi hasznosítással próbálkozzanak előbb. A képviselő-testület március 28-i ülésen Lengyel Róbert utolsó napirendi pontként rendelte tárgyalni az eredetileg nyolcadikként besorolt előterjesztést, a Petőfi sétány 1. bérleti szerződését, hogy a később érkező fideszes Szamosi Lóránt is odaérhessen. Huszonhat napirendi pont megvitatása után azonban még mindig nem ért vissza a fideszes képviselő, ezért Lengyel szünetet rendelt el és az egész testület további közel egy órát várt rá. Aztán a polgármester javaslatára leszavazták a bizottság javaslatát a versenypiaci hasznosítás vonatkozásában, és úgy döntöttek, hogy az egész épület rögtön az egyetem használhassa. Ezen az ülésen Lengyel a korábbi kritikákra kijelentette, hogy akinek nem tetszene a döntés, forduljon a törvényességi felügyeleti szervhez.
Ez meg is történt. Civilek adták össze az ügyvédi költséget, egy budapesti ügyvédi iroda fogalmazta az iratot, amit a bizottság egy kültagja adott be. Egyben hűtlen kezelés miatti feljelentés is történt, amit a rendőrség első körben elutasított azzal, hogy még nem következett be kár, mert a szerződés nincs aláírva. Ez ellen az érintettek panasszal éltek. A szerződést pedig azóta aláírták.
Mi a furcsa a szerződésben? Először is az, hogy a testület által a március végi elfogadott kontraktus eltér attól, amit valójában aláírtak. Az elfogadott szerződésben az ingatlan elsődleges használati céljai között van megnevezve a szállás, vendéglátás, rendezvénytartás tevékenység az oktatás, kutatás mellett. Siófokon az eddig felsőoktatási tevékenységet végző intézmények megelégedtek az oktatási szárnnyal. A szállás, vendéglátás, rendezvénytartás nem közfeladat, ez ellentmond a szerződés szellemének. Ráadásul ha az egyetem végez szállás-szolgáltatást (akár csak "vállalati üdülő" jelleggel), abból a városnak IFA- és IPA-bevétele nem származik.
Hasonló barátságtalan pont az is: "Az Önkormányzat tudomásul veszi, hogy az Ingatlan használatának célja felsőfokú oktatás, egyéb oktatási tevékenység, kutatás és ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek folytatása, mindezt az Egyetemre vonatkozóan jogszabályi és hatósági előírások, valamint az Egyetem saját döntésének megfelelően - a működésére vonatkozó mindenkor hatályos jogi és belső szabályzata szerint és Alapító Okirata szerint - értve (e szabálynak megfelelően az Egyetem belátása szerint, az Önkormányzattól függetlenül jogosult dönteni az Ingatlanban folyó tevékenységekről, azok kereteit, formáját, időtartamát és feltételeit is ideértve)." Vagyis a szerződéstervezet egyáltalán nem tartalmaz kötelezettséget arra, hogy az egyetem köteles az ingatlanban oktatási, kutatási tevékenységet folytatni. Ha úgy dönt, használhatja az ingatlant szállásként és étteremként és fizető parkolóként for profit jelleggel, ebbe a városnak beleszólása nincs, az oktatási-kutatási céltól eltérést semmi nem szankcionálja a szerződésben.
Ezen felül: "Felek rögzítik, hogy az Egyetem az Ingatlan felmerülő esetleges szabad kapacitásainak hasznosítására, beleértve harmadik személynek történő eseti jellegű, vagy alapfeladatát kiegészítő szolgáltatás céljából történő bérbeadást is, jogosult azzal, hogy a hasznosítás során okozott károkért felelősséggel tartozik. Az Ingatlan felmerülő esetleges szabad kapacitásainak hasznosításához az Önkormányzat a jelen szerződés aláírásával hozzájárulását adja." Magyarul: az egyetem nagyobb ingatlanrészt igényel, mint amit használni tud és akar, azzal a kifejezett céllal, hogy azt harmadik személynek albérletbe adja, és ennek hasznait szedi, az önkormányzatnak a bevételből semmi sem jut, bérleti díjat sem kap. Például előfordulhat, hogy szép NER-szálloda fog üzemel a NER-es étterem mellett, amelynek hasznait kizárólag az egyetem szedi. A szállodai részt egyébként jelenleg bérlő használja, szezonális jelleggel, havi 5 millió forint bérleti díj ellenében.
Ugyanígy: "Felek a jelen szerződésben foglaltak biztosítására az Ingatlan (annak egészére, 1/1-ed tulajdoni illetőségére) vonatkozóan az Egyetem javára a jelen szerződés időtartamára használati jogot, valamint elővásárlási jogot kötnek ki, az Önkormányzat szavatolja a használati jog, valamint az elővásárlási jog fennálltát és annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzését (bejegyezhetőségét) a szerződés hatálya alatt (jogszavatosság)." "Szerződő felek megállapodnak, hogy a jelen Megállapodás bármely jogcímen történő megszűnése esetén az Egyetem részére biztosított elővásárlási jog automatikusan megszűnik, és annak törlését Felek közös nyilatkozatban jogosultak kérelmezni az illetékes földhivataltól." Tehát ha a Debreceni Egyetem valamilyen okból nem írná alá a közös nyilatkozatot (mert erre semmi nem kötelezi), akkor Siófok semmit nem tehetne, mert hasznosítani sem tudná az épületet tizenöt évig, sem saját magának, sem bérbeadással. A rendes felmondást egyébként a szerződés kizárja.
Furcsa továbbá az is, hogy "Felek az Ingatlan és az Ingóságok használatának ellenértékét a 15 (tizenöt) éves határozott időtartamra 1 000 000 000 Ft + Áfa azaz egymilliárd forint + Áfa összegben határozzák meg...." Az ingatlan szakértői szakvélemény szerint a használat ellenértéke, havi bérleti díja 7 382 000 forint. Ezzel szemben az egyetem 5 555 555 forintot fizetne, ami a szakértő által megállapított összeghez képest 25 százalékos eltérés. Az egyetem által fizetendő egymilliárd forint a 9249 négyzetméter területre 600 forint/négyzetméter, azaz mintegy 20 eurocent, holott irodát bérelni vidéken is minimum 5 eurótól lehet, étterem és szálloda bérlésről nem is beszélve.
A szerződés egyáltalán nem számol amortizációval. A mellékletben szereplő tételek (festés, mázolás stb.) avulási értéke jelentős, a 15-20 éves futamidő lejárta után az önkormányzat kezdhetné újra felújítani a lelakott épületet.
A bizottsági külső tag már március 26-án írásban javasolta, hogy az épületet a város vagyonrendeletében a forgalomképes ingatlanok közül sorolják át a korlátozottan forgalomképes ingatlanok közé (a víztoronnyal és a strandokkal együtt), amelyeket így megterhelni nem lehet, eladni pedig csak önkormányzati vagy állami szervnek lehetne. A javaslatot Lengyelék figyelmen kívül hagyták.
A szerződéssel kapcsolatos minden aggály és ellenérv ellenére a kontraktust Lengyel május 17-én kampányesemény keretében aláírta. Annyi változás történt az előzőekhez képest, hogy a külső tag javaslatára a bizottság a tizenöt év utáni plusz öt éves használat összesen háromszázmillió forintos díját 2024-es bázisévnek tekintve inflációkövető mértékben rendelte megjelölni, ezt a képviselő-testület is jóváhagyta, mire ettől a ponttól az egyetem eltekintett, tehát ilyen feltételek mellett öt évvel rövidebb ideig kívánja használni az épületet. Természetesen nem arról van szó, hogy a szerződés ellenzői nem szeretnék, ha felsőoktatási képzések elérhetők lennének Siófokon, de a város vagyongazdálkodásában tiszta kereteket akarnának. | Kié lesz Siófok legpatinásabb, Balaton-parti épülete? | Lengyel Róbert polgármester úgy is aláírta a Debreceni Egyetemmel kötött furcsa bérleti szerződést a város legpatinásabb épületére, hogy tudta, törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban az ügyben, és rendőrségi ügy is lett belőle. Különös kedvezmények a Fidesznek, aggodalom az elővásárlási jog miatt, az oktatás bizonytalan, az épület eladósorban maradt. A városban sokan nem értik, miért kell ezt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kie-lesz-siofok-legpatinasabb-balaton-parti-epulete-268629 | 2024-06-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Szekszárd régi uszodáját 2015-ben zárták be, az akkori fideszes polgármester 2017-re ígérte az új létesítmény elkészülését. Az építkezésnek végül 2018-ban álltak neki, de az uszoda még mindig nincs kész, holott már egy csomó közpénzt elköltöttek rá. Most egy újabb kormányközeli építőcsapat fut neki a beruházásnak, további milliárdokért.
Az első kivitelezővel szerződést bontott az önkormányzat, mert hiába fizetett a cégnek, nem haladt az építkezés. Rendőrségi nyomozás is volt az ügyben, de azt állapította meg, hogy nem történt bűncselekmény. Lázár János 2022-ben aktivizálta magát az ügyben, hogy befejezzék végre az évek óta húzódó projektet. Talán most sikerülni fog.
2022 novemberében az akkori polgármester, Ács Rezső (Fidesz) és Horváth István fideszes országgyűlési képviselő meghívására Szekszárdra látogatott Lázár János. Az építési és beruházási miniszter úgy gondolta, hogy pontot tesz egy akkor közel 7 éve húzódó történet végére.
Lázár a helyszínen azt ígérte, megbeszéli Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy a koloncként hagyott szekszárdi uszodát állami beruházásként folytassák, s akkor 2024 tavaszára el is készülhet - írta akkor a TEOL.
2015 óta ígérik az új uszodát
Szekszárd Megyei Jogú Városa rögös utat járt be az új uszodával kapcsolatban. Az 1970-es években épült, 12×33 méteres medencét tartalmazó régi létesítményt 2015-ben zárták be statikai okokból. A bezárás évében Szekszárd akkori, fideszes polgármestere, Ács Rezső arról beszélt, hogy amint megérkezik a Modern Városok Program keretében beígért 2,3 milliárd forint, kiírják a feltételes közbeszerzési eljárást és 2017-re megépülhet az új uszoda.
A 2017-ből 2018 március vége lett: ekkor tették közzé a szekszárdi sportuszoda kiviteli munkáira kiírt nyílt közbeszerzés eredményét. Az akkori kiírás szerint a feladat a meglévő strand- és élményfürdő területének dél-keleti részén, a jelenlegi főépülethez kapcsolódó sportuszoda teljes körű megvalósítása volt.
Az első tender nyertese az AQUAPLUS Kft. lett nettó 2,3 milliárd forintos ajánlattal.
Az önkormányzat és a sportközpont 2018 március elején kötötte meg a kivitelezési szerződést az AQUAPLUS Kft.-vel. Az építmény alapkövét 2018. március végén tették le, a polgármester akkori bejegyzése szerint "a kivitelező már gőzerővel dolgozik a munkaterületen".
Az AQUAPLUS Kútfúró, Építő és Termál-energetikai Kft.-t kormányközeliként szokták emlegetni, ugyanis az ügyvezetője, a többségi, 95 százalékos szavazati joggal rendelkező György Zoltán Árpád korábban közösen volt tulajdonosa az Aqua Holding Befektetési és Tanácsadó Kft.-nek Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselővel.
Az Aqua Holding Kft.-ben György Zoltán az Aquaplus Kft.-n keresztül 2002 eleje és 2005 vége között, majd magánszemélyként 2011 végéig volt tulajdonosa. Bánki Erik országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának elnöke 2006 augusztusától 2010 júliusáig volt az Aqua Holding Kft. tulajdonosa György Zoltánnal közösen.
A 24.hu 2020-ban arról írt, hogy a kormány 25 milliárd forint értékben támogatott Magyarországon működő építőipari cégeket, és ebből a keretből 859,7 millió forint az Aquaplus Kútfúró Kft-nél landolt. A lap párhuzamot vont Bánki Erik fideszes képviselővel, akivel a többségi tulajdonos György Zoltán korábban üzletelt.
"Nem történt bűncselekmény"
A szekszárdi önkormányzat és a cég az eredeti megállapodást több alkalommal is módosította, melynek eredményeképpen a vállalkozói díj megemelkedett és több részszámlát is benyújthatott az AQUAPLUS. A részszámlák kifizetése ellenére azonban a cég kezdeti lendülete elapadt, a munkálatok megakadtak, végül 2022 júliusában az önkormányzat szerződést bontott a kivitelezővel.
A részletekről Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő 2021-es írásbeli kérdésében olvashatunk. A képviselő leírta, hogy igazságügyi szakértőt kértek fel a beruházás kivizsgálására, aki megállapította, hogy "a kötbérmentes 62,5 százalékos készültségi fok nem teljesült" és "a véghatáridő teljesítése is lehetetlenné vált".
A Pintér Sándor belügyminiszternek címzett kérdésben Harangozó rámutatott, hogy "megalapozott annak gyanúja, hogy a vállalkozó által benyújtott számlák kifizetése - a munka készültségének viszonylatában - jogszerűtlen volt". Azonban a szekszárdi "önkormányzat részéről mégis kiadták a teljesítésigazolásokat, ráadásul I. osztályú, hibátlan minőséget igazolva, ezzel vagyoni hátrányt okozva az önkormányzatnak".
Az MSZP-s azt politikus írta, a "gyanú szerint ezzel kimerülhetett - szándékosságtól függően - a hűtlen vagy hanyag kezelés bűntettének tényállása". A képviselőnek Pintér Sándor belügyminiszter válaszolt, aki arról tájékoztatta Harangozót, hogy a szekszárdi uszoda ügyében a rendőrség nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
A belügyminiszter március elsejei levelére nagyon gyorsan reagált a szekszárdi rendőrség, ugyanis nem sokkal később a Tolnatáj Televízió arról készített riportot, hogy megalapozatlan volt a feljelentés, és
nem történt bűncselekmény a szekszárdi uszoda építése kapcsán.
A Tolnatájban bemutatott 1700/158/2020. bü jelű rendőrségi határozat szerint "Mivel a cselekmény nem bűncselekmény", az eljárást megszüntették.
Újabb milliárdokat költenek rá
Lázár János építési miniszter 2022 novemberi látogatása óta teltek-múltak a hónapok, s közben Ács Rezső polgármestert összeférhetetlenség miatt leváltották tavaly nyáron. Majd elérkezett 2024 tavasza, és bár az uszoda még mindig nem készült el, legalább már kihirdették az újabb kivitelezési eljárás eredményét.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium által 2023 őszén kiírt közbeszerzési eljárás nyertese 2024 áprilisában
a VEMÉV-SZER Kft. és a Laterex Zrt. konzorciuma lett nettó 3,235 milliárd forintos ajánlattal.
A tenderre mások is jelentkeztek: az AKTÍV Ipari, Építőipari és Kereskedelmi Kft. nettó 3,249 milliárdért, a Dél-Konstrukt Zrt. nettó 4,2 milliárdért, a Viva Palazzo Zrt. nettó 4,4 milliárdért vállalta volna a megbízást. Vagyis a legolcsóbb ajánlat nyert. Pályázott a munkára a Denco Klímatechnikai Kft. is, ám a cég ajánlatát érvénytelennek nyilvánították, mert nem csatolt minden szükséges dokumentumot a jelentkezéséhez.
A tenderleírás meglehetősen virágnyelven fogalmaz az előző, befuccsolt építkezéssel kapcsolatban: "A kivitelezés első üteme 2022.07. 05. napján lezárult. (...) Az épület kivitelezése kb. 60 %-os készültségen állt meg, jelenlegi készültségi állapot nem ismert."
A VEMÉV-SZER Kft. és a Laterex Zrt. feladata az építmény állapotának felmérése és a beruházás befejezése. Mindezzel 480 napon, vagyis 16 hónapon belül kell elkészülniük. A tervek szerint a közel 2500 négyzetméteres, háromszintes épületben egy 25 m x 33 m-es 2,20 m vízmélységű nagymedence és egy 8 m x 16 m-es 0,8 m vízmélységű tanmedence lesz.
Régi motorosok a szakmában
Máté Péter szekszárdi fideszes politikus a napokban a TEOL hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy "a most megbízott vállalkozások (a VEMÉVSZER és a Laterex - a szerk.) komoly referenciákkal rendelkeznek hasonló beruházások terén, így biztosak lehetünk abban, hogy minőségi munkát végeznek".
Az biztos, hogy mindkét cég régi motoros nemcsak a szakmában, hanem a közbeszerzési eljárásokban is. Amint arról 2023-ban írtunk, a Veszprémben megvalósult Digitális Élményközpontra kiírt közbeszerzést is a VEMÉV-SZER nyerte el párban a SWIETELSKY Magyarország Kft.-vel nettó 9,4 milliárd forintért. A cég emellett részt vett a Gyárkert Kultúrpark és az Acticity tervezésében és kivitelezésében is ugyanitt. A veszprémi parkolót a kormányközeli WHB-val karöltve építhette meg 2,2 milliárdért.
Nem a szekszárdi az első eset, hogy uszodaépítésre állt össze a most Tolnában nyertes két cég. 2020-ban arról számoltunk be, hogy a veszprémi uszoda megvalósítására csak harmadszori nekifutásra sikerült megállapodnia a beruházó Nemzeti Sportközpontnak a kivitelező páros VEMÉV-SZER Kft.-vel és a Laterex Zrt.-vel.
A történet pikantériája pedig az volt, hogy már a kezdetekkor kiderült, hogy a tervezett 9,4 milliárd forint helyett 10,6 milliárdba fog kerülni az építkezés. Az árba ugyanis belekalkulálták azt, hogy a szintén tervbe vett Veszprémi Aréna bővítés során már kiépítik a közműrendszert, azonban az Aréna bővítése nem kezdődött el.
A Laterex Zrt. a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV partnereként is feltűnt már korábban. A Veresegyházi Katolikus Gimnáziumot például 2,3 milliárd forintért építették fel közösen, és konzorciumban voltak a kivitelezői a városban 2,1 milliárdért megépült Szentlélek templomnak is.
Arról is írtunk, hogy a Laterex Zrt. négy éve egyedül nyerte meg a gazdagréti tanuszoda közbeszerzését, igaz itt is harmadszorra lett érvényes az eljárás, amit nettó 870 millió forintért építhetett meg. A cég emellett tavaly 5,6 millió euróért (2,1 milliárd forint) újíthatta fel azt az elegáns villát, amit a magyar állam 2021-ben vásárolt Brüsszel kormányzati és diplomáciai negyedében.
A VEMÉV-SZER Kft. már leadta a 2023 évre vonatkozó mérlegét és eredménykimutatását, ebből tudhatjuk, hogy értékesítésének nettó árbevétele elképesztő növekedést mutat. 2023-ban 19,6 milliárd forint volt a forgalma, míg a megelőző 2022-es évben 16,6 milliárd.
A korábbi két évben, 2020-ban és 2021-ben ez a tétel 10 milliárd forint körül mozgott, míg 2018-ban és 2019-ben körülbelül a tavalyi negyede, 5,3 milliárd forint volt csupán. A cég a 2023-as rekordbevételből rekordnyereséget ért el: 5,5 milliárd forintot.
A Laterex Zrt. esetében egyelőre még csak a 2022-es év pénzügyi adatai nyilvánosak: a cégnek abban az évben nettó 38,3 milliárd forint volt az árbevétele. Az azt megelőző 2021-es évben 19,2 milliárd forint, 2020-ban 11,9 milliárd forint, a 2018 és 2019-es években kb. 13 milliárd forint volt a vállalkozás forgalma. A 2022-es 38 milliárdos forgalomból rekord magas, 7 milliárd forint profitot sikerült összehoznia.
Török Ágnes
Címlapkép: A szekszárdi uszoda 2024 május végén (fotó: Átlátszó/Török Ágnes) | Talán jövőre kész lesz a 9 éve beígért uszoda, de kell még hozzá 3,2 milliárd forint | Szekszárd régi uszodáját 2015-ben zárták be, az akkori fideszes polgármester 2017-re ígérte az új létesítmény elkészülését. Az építkezésnek végül 2018-ban álltak neki, de az uszoda még mindig nincs kész, holott már egy csomó közpénzt elköltöttek rá. Most egy újabb kormányközeli építőcsapat fut neki a beruházásnak, további milliárdokért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/06/12/talan-jovore-kesz-lesz-a-9-eve-beigert-uszoda-de-kell-meg-hozza-32-milliard-forint/ | 2024-06-13 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Alig avatták fel a 47 hektáros Balaton-parti Club Aliga új kikötőjét, néhány napra rá a Pécsi Törvényszék megsemmisítette a létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyét,
osztva az Aligai Fürdőegyesület (AFE) álláspontját, miszerint azt a hatóság jogszerűtlenül adta ki.
Pontatlan volt a hatóság?
A május végi sátras avatóünnepségre ezúttal is csak a helybéli lakosokat és helyi ingatlantulajdonosokat engedték be, ott hangzott el a Narancs.hu-t tájékoztató helyiek szerint, hogy a kikötővel minden rendben, használatbavételi és vízjogi üzemeltetési engedélye is van, csak éppen mindkettő közigazgatási per alatt áll az AFE "jóvoltából". Ez a helyzet változott azóta annyiban, hogy immár vízjogi létesítési engedélye nincs, a használatbavételi engedélyről pedig várhatóan július 10-én hoz döntést a Pécsi Törvényszék. S hogy mit is kifogásolt az éppen soros Club Aliga-"fejlesztés" kapcsán a pert indító és már több hasonló pert megnyerő AFE? Bukovszki András, a civil szervezet alelnöke szerint egyebek között azt, hogy a kikötőt olyan módon "fejlesztette" a NER-üdvöske, Balázs Attila érdekeltségébe tartozó Pro-Mot Kft., hogy közben eltűnt a korábbi közterület (móló, parti sétány, horgászhely), az új kikötői felépítmény pedig a fejlesztő tulajdonába került, aki így már bármikor lezárhatja a mólót a köz elől.
Az emlegetett, eszem-iszommal zárult kikötőavatón (melyen Takács Károly azóta újraválasztott balatonvilágosi polgármester vágta át a nemzeti színű szalagot) elhangzott az is a Pro-Mot képviselőitől a lapunkat tájékoztató lakosok szerint: a kikötőingatlan továbbra is állami tulajdon, az engedélyt kiadó hatóság nem pontosan fogalmazott, mert valóban arra utal a határozata, mintha a Pro-Mot tulajdonjogot szerzett volna.
Egy, csak egy Balaton-védő
"Szerintünk meg a hatóság egyértelműen fogalmaz: a korábbi móló is állami tulajdon volt, de azt elbontották Balázs Attiláék, az új, lábakon álló móló meg már a tulajdonukba került. Ami állami tulajdonban maradt, a korábbi földterület víz alá került, a halaké, köszönjük szépen" - reagált Bukovszki András, aki, ahogyan mondta, egyedüli Balaton-védő civilként került be múlt vasárnap a balatonvilágosi képviselő-testületbe, a másik öt képviselő az újraválasztott Takács Károly polgármester csapatához tartozik. Így a Club Aliga-ügyekben eddig megszokott 4:3-as szavazati arány októbertől jó eséllyel 6:1-re módosul. (Takács 65 szavazat különbséggel győzte le azt a Hanga Lászlót, aki a jelenlegi testületben az AFE-val szavazó "hármak" egyike. Érdekességként: míg a NER ellen csatázók közül egyetlenként Bukovszki Andrást szavazták be a balatonvilágosiak az új képviselő-testületbe, vasárnap az EP-listán a Tisza Párt kapta a legtöbb szavazatot a településen, nem a Fidesz. Hasonló volt a helyzet egyébként 2022-ben is; az egyesült ellenzék Balatonvilágoson akkor is több voksot kapott, mint a kormánypártok.) De a lényeg Bukovszki szerint az, hogy nem sikerült őket elhallgattatni. "A csata folytatódik, az AFE nem adja fel. A legújabb bírósági ítélet is erőt ad ehhez, meg az a remény, hogy esély nyílt a kiemelt beruházásokról szóló kormányrendelet eltöröltetésére - fogalmazott az AFE-alelnök. - Hamarosan indulhat az országos népszavazás kiírását megelőző aláírásgyűjtés ebben a témában és megkezdődhet a versenyfutás: Balázs Attiláék át tudják-e vinni addig az akaratukat a mostani vagy a következő képviselő-testületen. Azt, hogy az önkormányzat melyik oldalon áll, jól mutatja: a polgármester nem az AFE oldalán, hanem az ellenoldalon lépett a perbe, s a polgármester által felkért jogi szakértő megírta a bíróságnak: a kormányrendelet legutóbbi módosítása az irányadó, miszerint már nem csak szállodafejlesztés, hanem mindenféle komplex ingatlanfejlesztés kiemelt beruházás lehet. A Pécsi Törvényszék a jelek szerint mégsem így látta."
A "fejlesztő" sem adta fel
A befektető is elszánt, nem adja fel az ún. fejlesztési terveit - ezt is a sátras ünnepségen hallották a helyiek a Club Aligát tulajdonló Pro-Mot embereitől (akiktől egyébként kérdezni nem lehetett a megjelent lakosság köréből), s hozzátették azt is: eredeti terveikhez képest lassabb a tempó, bekalkulálják azt is, hogy az AFE rendre bírósági perekkel akasztja meg, lassítja a különféle engedélyek kiadását. De például az Aliga II-es részen (ahol egyelőre áll még a Kádár- és a Castro-villa is), amit az addigi szabad Balaton-parti sétányt is megszüntetve partig érő telkekre parcelláztak és mintegy 7 milliárd forintért értékesítettek, megy minden a maga útján, már sorra adja ki a hatóság az építési engedélyeket a telkekre. S elmondták azt is: amint elindul a beruházás, új településrendezési szerződést kötnek a balatonvilágosi képviselő-testülettel, és miközben agóra, hotelegyüttes, magasparti társasházak és villák épülnek majd,
az ígéret szerint közcélú területek is maradnak a Club Aligában.
S éppen ez az, amit Bukovszki Andrásék hosszú távú garanciák híján fenntartásokkal fogadnak. "Nem a fejlődés ellen vagyunk, hiába állítja ezt rendre a polgármester, de helyette is ellenezzük az olyan fejlesztést, ami a Balaton-partunk elveszítésével járhat. Elzárhatják a kikötőt, lezárhatják a ma még közcélú területeket is, ha ezek az új ingatlanok felépülnek. Csak nem képzeljük, hogy a magánosítás után még évek múlva is kívánatos lesz a »pórnép« az újgazdagok között? Aliga Trianonja, a Balaton legnagyobb ingatlanbiznisze van előkészületben. Most is, mint az 50-es években, megtetszett az uraknak az aligai Balaton-partunk; Rákosiék akkor államosították, most állami és önkormányzati-polgármesteri segédlettel magánosítják, ami már örök időkre fog szólni. Ennyi a tét..."
A Narancs.hu valamennyi, Club Aliga-témában született cikke ide kattintva érhető el: | Folytatódik a harc a Club Aligáért: újabb pert nyertek a civilek | Az Aligai Fürdőegyesületnek adott igazat a bíróság a területet „fejlesztő” NER-oligarchia ellen. A csata tovább folytatódik, ígéri Bukovszki András, aki egyedüliként került be vasárnap az új testületbe az egyesület képviselőjelöltjei közül. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/folytatodik-a-harc-a-club-aligaert-ujabb-pert-nyertek-a-civilek-268707 | 2024-06-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Fidesz vasárnap végképp elvesztette Maglódot. Ugyan a kormánypárt korábban sem vezette formálisan a 12 ezres Pest megyei várost, de 2014 óta támogatta a polgármester civil szervezetét, így több politikusa is volt a képviselő-testületben.A jobboldal helyi viszályai miatt azonban úgy döntött a Fidesz, hogy lecseréli helyi szövetségesét, a Maglódi Polgári Kört (MPK). A kormánypárt márciusban beállt a Fejlődő Maglódért Egyesület (FEMA) mögé, amit az önkormányzat sajtóreferenseként dolgozó Fajka Szilvia alapított 2023-ban. Az alig féléves FEMA 2023 decemberében 4 millió forintot nyert a Miniszterelnökség Városi Civil Alap pályázatán.Bár a választási honlapon nem szerepelt Fidesz-logó a FEMA-s jelöltek mellett, a kormánypárt aktívan segítette Fajkáék kampányát. Szűcs Lajos, a körzet fideszes országgyűlési képviselője rendszeresen feltűnt a FEMA rendezvényein, de Vitályos Eszter kormányszóvivő és Szijjártó Péter külügyminiszter is fotózkodott a FEMA polgármesterjelöltjével.A várt siker ugyanakkor elmaradt. A FEMA az önkormányzati választáson megsemmisítő vereséget szenvedett a MPK-tól.Az MPK polgármesterjelöltje, Kérges László 60,61 százalékos eredménnyel győzött, Fajka csak a szavazatok 26,45 százalékát gyűjtötte be. A harmadik Papp Ildikó, a Megerősítők Egyesület civil polgármesterjelöltje lett 12,94 százalékos eredménnyel.Önkormányzati választás 2024 Feldolg.: 100%PestMaglódPolgármesterválasztásMaglódi Polgári Kör KÉRGES LÁSZLÓ60.61%FEMA FAJKA SZILVIA26.45%MEGE PAPP ILDIKÓ12.94%KépviselőtestületMaglódi Polgári Kör 7FEMA 2Független 1MEGE 1DK 0Utolsó frissítés június 11., 08:36A FEMA képviselőjelöltjei egyik egyéni körzetben sem tudtak győzni. A 8 körzetből 7-ben a MPK politikusai nyertek. Az MPK egyedül a 8. számú választókerületben, Szamoránsky Piroska körzetében nem indított jelöltet. Ott a független Kerek Tibor győzött, a FEMA színeiben induló olimpikon kézilabdázó 26,3 százalékos eredményével csak második lett.A 12 fős maglódi képviselő-testületbe így csak kompenzációs listáról tudtak bekerülni FEMA-s jelöltek. Fajkán kívül Jenei Péter jutott még be a testületbe, ahol az MPK-nak 8 képviselője lesz. | Maglódon rommá verték a 4 milliós miniszterelnökségi forrással támogatott civil szervezetet, ami mögé a Fidesz is beállt | A jobboldal helyi viszályai miatt úgy döntött a Fidesz, hogy lecseréli helyi szövetségesét. De az új sem jött be. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/11/maglodon-romma-vertek-a-4-millios-miniszterelnoksegi-forrassal-tamogatott-civil-szervezetet-ami-moge-a-fidesz-is-beallt | 2024-06-13 13:46:00 | true | null | null | 444 |
Rogán Antal és a Nagy család élete több helyen is összefonódik: a miniszter régi ismerőse egy Nagy András nevű férfi, állítólag még a Rogán-Gaál házaspárnak volt mindenes segítője-intézője. Nagy a cégeivel több ingatlan tulajdonosa, jelenleg az ő II. kerületi villájában lakik bérlőként Rogán Antal.Nagy András fia, Nagy Ádám 2012-ben Rogánék gyerekének keresztapja, majd Rogán kabinetfőnöke lett, a neve pedig Ádámként a Schadl-ügy irataiban is feltűnt, együtt emlegetve a "Tóni és Barbara" párossal. Azóta az ügyészség megerősítette, hogy a három név valóban a Rogán házaspárt és a miniszter kabinetfőnökét takarja.Ezekről is kérdeztük Rogán Antalt a csütörtökön megjelent interjúnkban, amit itt tud megnézni."Ádám ártatlan"A Schadl-Völner ügy dokumentumai között szereplő lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Schadl György, a Végrehajtói Kar egykori elnöke sikeres vizsgákat intézett Nagy Ádámnak a Pécsi Tudományegyetemen, az pedig nem csak lehallgatásokban hangzik el, hanem tény, hogy a végrehajtói kar nem sokkal Schadl letartóztatása előtt adott el egy ingatlant Nagy Ádám cégének, első ránézésre piaci ár alatt. Ebben az ügyben nyomozás is indult.Rogán Antal ezekre azt mondta, hogy "minden ügyben megvártam, mi lesz az egyes vizsgálatok eredménye", és állítása szerint ezek a vizsgálatok megnyugtatóan zárultak."Ádám ártatlan ezekben az ügyekben",- mondta Rogán. A felsorolása szerint"A Pécsi Egyetem vizsgálatából kiderült, hogy nem úgy van, ahogy önök azt gondolják, leírták, és nem tudok róla, hogy a nyomozás állapította volna ennek ellenkezőjét".Az ingatlant Nagy cége nyílt pályázaton vásárolta meg, "ha jól tudom, nem is egyszer pályáztatták meg az ingatlant, bárki megvásárolhatta volna minden további nélkül".Rogán egy harmadik, a kérdésünkben nem szereplő ügyet is felhozott, "ha jól tudom, valamilyen autóbérléssel kapcsolatos ügyről van szó", Rogán szerint ebben is tisztázódott Nagy szerepe.A miniszter arra a nyomozati dokumentumra utal, amely szerint Schadl sofőrjének naplóbejegyzései között volt egy olyan, hogy "Nagy Ádámot hívni kocsit elvinni xxx utca". A címen lévő ingatlan tulajdonosa Nagy András. Egy másik bejegyzés szerint egy Mini Cabriót kell elvinni egy bizonyos Nagy Ádámhoz. A bejegyzésben az is szerepel, hogy "1 120 000 kesztyűtartóba". Hogy hogyan tisztázódott Nagy szerepe, azt a miniszter nem részletezi."Nincs okom azt gondolni, hogy bármi törvénytelent vagy szabálytalant követett volna el", mondta a miniszter Nagy Ádámról.Nem tud ilyen beszélgetésrőlEgy másik, de Nagy Ádámmal szintén összefüggő szála a Schadl-ügynek, hogy a lehallgatási leiratok szerint egy Grécs László nevű orvos, magánmentős vállalkozó Schadllel beszélgetve azt mondta, hogy volt "Ádámnál, Tóninál és Barbaránál is", Schadl pedig erre úgy reagál, hogy "valami nagyobb történet körvonalazódik", és hogy Ádám annyit mondott Schadlnek, hogy "a harmincöt év nem megy, de egy tíz-húsz évvel kiudvarolják ezt a történetet".A sajtó úgy rakta össze a képet, hogy valamilyen koncesszióról lehetett szó, amit Schadlék Nagy Ádámmal is egyeztetve próbáltak meg elintézni a koncessziókért felelős miniszternél, Rogánnál. Hogy pontosan miről lehetett szó, arra a Hadházy Ákos által nyilvánosságra hozott nyomozati vallomás utal: állatitetem-feldolgozásról.Rogán a 444 interjújában arra a kérdésre, hogy miért találkozott Grécs Lászlóval, azt mondta,ez nekem azóta is rejtély, megmondom őszintén, én nem tudok ilyen beszélgetésről.A miniszter azt mondta, elgondolkodott, találkozhatott-e "ezzel az emberrel ebben a formában". Szerinte mentőorvosként a covid idején esetleg találkozhatott, mert többször kért covid-tesztet, de a fényképét nem ismerte fel, aminek az is oka lehet, hogy akkor mindenki maszkban járt. "Senkivel nem folytattam ilyen típusú beszélgetést, ami ezt indokolná", mondta.Rogán szerint ezek a koncessziós eljárások "eléggé tiszta körülmények között zajlanak", mindenki láthatja, a kormány mikor mit akar előkészíteni. "Törvényi előkészítés van, komoly dolgokban csináljuk meg", mondta a koncessziókról, hozzátéve, egy kezén meg tudja számolni, hány ilyen döntés volt mindeddig."Ez az egész, amit itt felvetnek, ostobaság".- mondta. Rogán szerint amióta a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyeli, van módja látni, hányan hivatkoznak rá és másokra "Szombathelytől Nyíregyházáig olyan emberek, akikről azt sem tudom, kicsodák". Amikor kell, megtesszük a jogi lépéseket, amikor úgy gondoljuk, van olyan súlyú az ügy, hogy érdemes megtenni a jogi lépéseket, tette hozzá.Rogán azt is mondta, hogy elhangzik vádként, hogy belenyúlt az ügyészségi aktákba."Ha belenyúltam volna, maga szerint lenne benne ilyen beszélgetés?"- teszi fel a kérdést az állítólagos Grécs-találkozóra utalva.A felvetésre, hogy lehet, hogy belenyúlt, csak nem sikerült mindent kihúzatni, mert mint Varga Judit fogalmazott, "Polt nem ura a helyzetnek", Rogán azt mondta, az egész azért képtelenség, mert van egy zárt rendszere ennek. "Az iratok több helyen keletkeznek, keletkeznek a nyomozati hatóságoknál, ügyészségnél, bíróságnál, védőknél. Ha ezek között különbség van, az kimutatható", mondta."Azt tudom önnek mondani, az én lelkiismeretem e téren nyugodt".Arról, hogy magáról a Varga Judit-féle hangfelvételről mit mond Rogán Antal, itt írtunk.A kérdésre, hogy figyelmeztette-e Völner Pált a nyomozásról 2021. november 3-án, és volt-e tudomása a nyomozásról, azt mondta, "nem volt tudomásom, nem figyelmeztettem". Rogán azt mondta, aznap miniszteri értekezletet tartott, azért volt a Karmelitában Völner. A miniszter úgy érvelt, hogy "van-e értelme valakit két nappal más letartóztatása előtt figyelmeztetni?". "Ha lett volna információm, és akartam volna figyelmeztetni, akkor maga szerint miért nem hónapokkal előtte figyelmeztettem?" Rogán megismételte: nem volt információja a nyomozásról.A minisztert kérdeztük Nagy Ádám apjáról és a lakásról is, amiben Rogán lakik. "Régóta ismerem Andrást, nem véletlen, hogy az ő ingatlanjában lakom", mondta Rogán. "Amikor a válásom volt, keresnem kellett egy helyet. Hol keres magának az ember egy lakást, ha nem egy ismerősnél?". A miniszter szerint bár lett volna pénze máshol lakni, "az a normális, ha ismerősnél teszem ezt meg". "Az ingatlan, amit András felajánlott, az minden szempontból tökéletesen megfelelt", mondta. | Rogán Antal: Ha belenyúltam volna a Schadl-ügy aktáiba, akkor maga szerint lenne benne ilyen beszélgetés? | „Amikor a válásom volt, keresnem kellett egy helyet. Hol keres magának az ember egy lakást, ha nem egy ismerősnél?” - mondja a miniszter arról, hogy miért éppen kabinetfőnöke, Nagy Ádám apjának ingatlanjában lakik. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/14/rogan-antal-ha-belenyultam-volna-a-schadl-ugy-aktaiba-akkor-maga-szerint-lenne-benne-ilyen-beszelgetes | 2024-06-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Azok után, hogy az állam megvette a Tiborcz-Garancsi érdekeltségben megvalósuló Dürer Park túlméretezett hétemeletes fekete irodaházait (az ügylet részleteiről ebben a cikkünkben olvashat), most újabb bizniszre derült fény. A Gazdasági Versenyhivatal honlapján megjelent egy első ránézésre semmitmondó tájékoztatás, miszerint az állam energetikai cége, az MVM Zöld Generáció Zrt. 100 százalékos tulajdonrészt szerez egy, a neve alapján napelem-parkkal rendelkező társaságban, a Tatooine Solarpark Kft.-ben, amely eddig kormányhoz közel álló üzletemberek között vándorolt kézről kézre. A cég korábban azzal került be a hazai sajtóba, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszapüspöki külterületén mintegy 70 hektáron hajt végre gigantikus naperőmű-fejlesztést. Ez nagyjából 10 focipálya méretű területet jelent.Orbán török jó barátjától Tiborczon át vezet az út az államigAz MVM által most felvásárolt cég története 2016-ra nyúlik vissza, akkor alapította egy ma már felszámolás alatt lévő cég, majd rövid időn belül, egy évvel később már egy jól ismert üzletember, Orbán Viktor török jó barátjaként ismertté vált Adnan Polat érdekeltségi körében kötött ki. 2020 év végén aztán az ország több pontján is szolárerőműveket uraló Sájer Gábor vette át a céget, de nem sokáig volt tulajdonos ő sem. 2022 első hónapjaiban ugyanis megjelentek a cégben Tiborcz István üzlettársai, majd nem sokkal később maga Tiborcz István is.A Tatooine-nek közvetett módon, de azóta is ők a tulajdonosai. A cégkivonat szerint 50-50 százalékban birtokolja a napelem-parkot az LPBF Holding Kft., és a Green Energy Investhor Zrt. Míg utóbbi a Tiborczhoz köthető Central European Opportunity Magántőkealap tulajdona, a kft. kicsit összetettebb tulajdonosi szerkezettel bír.Az LPBF Holding tulajdonosa fele-fele részben Dr. Mag Gusztáv ügyvéd bizalmi vagyonkezelőként és a Coactor Kft., amely a 2019 óta Tiborcz üzleti köréhez sorolt Figura Ferenc tulajdonában áll egy cégbíróságra benyújtott irat szerint.Vagyis a Tatooine teljes mértékben Tiborczhoz és üzleti köréhez tartozik.Hogy pontosan mekkora teljesítményű napelem-park van a Tatooine tulajdonában, arra vonatkozóan nincsenek nyilvánosan elérhető információk, a cég beszámolójából azonban sejthető, hogy nem egy kicsi erőműről van szó. Mérlege szerint a birtokában lévő tárgyi eszközök értéke 11,8 milliárd forint volt év végén, ebből 7,4 milliárd forint az ingatlanok, 4,6 milliárd pedig a műszaki berendezések, eszközök, gépek értéke.A fejlesztéseket azonban nem tisztán saját forrásból valósítja meg, hiszen a hitelbiztosítéki nyilvántartás (és a cégkivonata) szerint hitelt vett fel a beruházásokhoz. A tavaly év végi állapot szerint összesen 11,4 milliárd forintos tartozása van, melyből 10,6 milliárd forint hosszú lejáratú kötelezettség.A hiteleket az egykori Budapest Banktól vették fel, annak átalakulása után már a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bank felé adós a Tatooine."A naperőműpark megvalósításához kapcsolódó banki hitel fedezeteként a Tatooine Solarpark társaság üzletrészére, követeléseire, ingó vagyontárgyaira, illetve a projekt ingatlanokra (Tiszapüspöki külterület 079/1, 0125/2, 0133, 0134, 0135/1, 0135/2, 0144/5 hrsz-ek) egyetemlegesen jelzálogjog került bejegyzésre 12,079 milliárd forint értékben, illetve ehhez kapcsolódóan elidegenítési és terhelési tilalom" - olvasható a cég frissen leadott kiegészítő mellékletében.A cég könyvei szerint az MBH felé 3 milliárd forint öt éven túli hitellel adósak, míg az állami MFB felé 7,2 milliárddal. Ezek lejárata egyaránt 2040 év vége.Tavaly egyébként már kifejezetten jó évet zárt a Tatooine, hiszen bevételként már 2,5 milliárdot könyvelt el a korábbi 1,8 milliárd forint után, amiből 1,2 milliárdos tiszta profit keletkezett. Ebből osztalékot nem fizettek ki maguknak Tiborczék.A GVH buktatta le az MVM bizniszét?Az MVM május utolsó napján a MVM egy némileg szokatlan közleményt jelentetett meg a honlapján, mely szerint "május 17-én és 31-én aláírt megállapodások értelmében" napelemparkokat vásároltak. Az eset azért is kelthetett feltűnést, mert a közleményben nem tüntették fel az eladó nevét, sem a létesítmények nevét vagy lokációját. Azt azonban elárulták, hogy "a megkötött szerződésekkel összesen 249 MWp beépített teljesítményű naperőmű" kerül az MVM Csoport tulajdonába.Információink szerint ez a méret igen nagynak és értékesnek tekinthető, egy ekkora kapacitás nagyjából 400-450 hektárt foglalhat el, az ügylet értéke pedig nagyságrendileg 250 millió euró, vagyis jelenlegi árfolyamon majdnem 100 milliárd forint lehet.Nem kizárt, hogy ennek az ügyletnek a része a Tatooine Solarpark is.A hvg360 év eleji cikke szerint Magyarországon az állami energiacéget leszámítva a legtöbb engedélyezett kapacitást birtokló napelemes kiserőmű olyan magántőkealapok tulajdonában van, melyek bejegyzett címe megegyezik azzal, ahol Tiborcz István BDPST-csoportja van bejegyezve. Ezen túlmenően a német Uniper, a svájci-magyar MET-csoport, illetve kínai, spanyol, máltai és török tulajdonban vannak napelemparkok. Gyanítható, hogy ha külföldiektől szerzett volna kiserőműveket az MVM, azt a közleményükben is feltüntették volna.Visszatérve a Tatooine-ra, a korábbi híradásokból tudható, hogy a cég 70 hektárnyi területen fejleszt Tiszapüspöki határában. Ha elfogadjuk, hogy az MVM közleményében nevesített ügylet megközelítőleg 250 millió eurós értékű, része a Tatooine, és a sajtóból ismert 70 hektárral számolunk, akkor durva becsléssel élve legalább 15-18 milliárd forintos üzletről lehet szó. Könnyen elképzelhető ugyanakkor, hogy ma már nagyobb kapacitással rendelkezik a Tatooine, ami azt is jelentheti, hogy ennél nagyobb összegről szólhat a biznisz. Hogy még kik érintettek a tranzakcióban, arról nincs információ.Idén év elején egyébként kormány protekcionista reflexe a naperőműves cégeket illetően is megmutatkozott. Ha ugyanis a cégekre külföldi vevő tenne ajánlatot, akkor január közepétől elővásárlási jog terheli a cégeket. Mindez nem ok nélkül történt, hiszen az elmúlt időszakban sorra érkeztek spanyol, dán, német érdeklődők, akik Magyarországon bővítették volna az energiaportfóliójukat. Hogy ebben az esetben is történt-e hasonló érdeklődés, arról nem tudni. | Az irodaházbiznisz után újabb sokmilliárdos üzletet kötött Tiborcz és az állam | Ezúttal az MVM egy állami hitelből is fejlesztett, nyereségesen működő napelem-parkot vett meg a kormányfő vejéhez tartozó cégektől. | null | 1 | https://444.hu/2024/06/14/az-irodahazbiznisz-utan-ujabb-sokmilliardos-uzletet-kotott-tiborcz-es-az-allam | 2024-06-14 14:17:00 | true | null | null | 444 |
A hat legnagyobb dohányipari szereplő 814,9 milliárd forint bevételt ért el tavaly Magyarországon, 7 százalékkal többet, mint 2022-ben, a profitjuk viszont 28,1 milliárd forint lett, ami 0,3 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest, derül ki a Portfolio elemzéséből. A bevétel jelentős részét a jövedéki adó teszi ki, az öt legnagyobb szereplőnél 477 milliárd forintot, a teljes tavalyi jövedékiadó-bevétel a dohánytermékek után a Pénzügyminisztérium jelentése szerint 505 milliárd forint volt.Az Országos Dohányboltellátó Zrt. bevétele tavaly átlépte az 1000 milliárd forintos értéket, ebből a profit 9,5 milliárd forint volt. Az Országos Dohányboltellátó Kft.-é az összes dohánybolt ellátásának monopóliuma, ennek pedig a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a hódmezővásárhelyi Tabán Trafik Kft. a tulajdonosa. A Tabán Trafik egyik tulajdonosa - több áttéten keresztül - Lázár János hódmezővásárhelyi ismerőse, Sánta János. A két tulajdonos tavaly 9,4 milliárd forint osztalékot vett ki a vállalatból.A legnagyobb szereplők közül a Phillip Morris Magyarország Kft. az első, 7,5 százalékkal 341,5 milliárd forintra emelte a bevételét tavaly. Az alternatív dohánytermékek is egyre népszerűbbek, az IQOS-eszközök eladásai tavalyra 21,2 százalékkal emelkedtek, ami 3,86 milliárd forintot jelent. A cég nyeresége 2,26 milliárd forint lett, ami 40 százalékkal kevesebb, mint a 2022-es érték. a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-nek 201 milliárd forintos árbevétele volt tavaly, ez 3,2 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Adózott eredménye minimálisan csökkent 11,1 milliárd forintra az előző évhez képest, a londoni anyacég ezt ki is vette osztalékként. a JTI Hungary Zrt.-nek 94,1 milliárdos bevétele volt, 2023-at minimális, 75,1 millió forintos veszteséggel zárta, ami az előző évi 623,5 milliós nyereséghez képest komoly hátralépés. az Imperial Tobacco Kft. 2022. október 1. és 2023. szeptember 30. között 84,1 milliárd forint bevételt termelt, ami az előző év ugyanezen szakaszához képest 6,4 százalékos növekedés. A cég 3 milliárd forintos profitot termelt, amely 4 százalékkal magasabb a korábbi eredménynél. a Continental Dohányipari Zrt. 77,2 milliárdos bevételt termelt tavaly, ez 21,1 százalékos növekedést jelent. A tavalyi 9,7 milliárdos nyereség 17,7 százalékkal több, mint az előző évi. az Alföld Tabak 17,1 milliárd forintos bevétellel zárta a tavalyi évet, és 2,2 milliárdos nyereséget termelt. Ez a legkisebb szereplő a nagyok közül a piacon. | Milliárdokat keres a dohányipar Magyarországon, az állam is nagyon jól jár vele | Az Országos Dohányboltellátó Zrt. profitja tavaly 9,5 milliárd forint volt, a tulajdonosok majdnem az egészet ki is vették osztalékként. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/06/06/dohanyipar-dohanybolt-milliardos-bevetel-magyarorszag | 2024-06-13 23:25:00 | true | null | null | Telex |
Egy éven belül már kínai mozdonyt szerelhetnek össze azokban a járműjavítókban, amelyekben eddig vagy korábban a MÁV szerelvényein dolgoztak. Legalábbis ebben bízik az egyik, neve elhallgatását kérő szereplője annak a megállapodásnak, amelyet Budapesten írt alá a legnagyobb kínai mozdony- és motorvonatgyártó, a CRRC. A ceremónia több magyarországi érdekelt jelenlétében zajlott, és a kontraktus közös gyártási kapacitás létrehozásáról szól. Ágazati szakemberek észszerűnek tartják az együttműködést, hiszen Európa - különösen annak keleti fele - vasúti járművek hiányától szenved.
Ha valaki most például a Siemenstől rendelne mozdonyt, legalább 4-5 évet kellene várnia rá, és még így is méregdrága lenne. A jellemzően olcsóbb terméket kínáló CRRC piacszerzése ráadásul nem is példa nélküli Európában, hiszen négy évvel ezelőtt komplett mozdonygyárat vett a német Vossloh AG-től Kielben. A német versenyhatóság ugyan hezitált, mivel a kínai állam bőséges támogatásokkal könnyíti meg vállalatainak expanzióját, de végül nem talált kivetnivalót a fúzióban.
Egy évvel ezelőtti cikkünk Siemens-ügyben:
A magyar szerződő partner az Acemil Zrt., amelynek a tulajdonosait egy magántőkealap fedi el, de a Direkt36 oknyomozó portál korábbi feltárása szerint a céget szoros kapcsolatok fűzik Rogán Antal miniszterhez. A HVG forrásai szerint ugyanakkor az sem vitatható el, hogy az Acemil vezetőségében helyet foglaló üzletemberek és üzletasszonyok az elmúlt évek alatt remek kapcsolatokat építettek ki Kínában, előttük minisztériumok és iparvállalatok ajtói nyílnak meg, így a magyar kormánnyal együtt nekik is érdekük, hogy működjenek ezek a bizniszek.
A vasútijármű-gyártásba az Orbán-kormány másik üdvöskéje, a Magyar Vagon is beszállhat, amely ugyancsak magántőkealapok mögé rejtve leginkább Hernádi Zsolt Mol-vezérhez kötődik. A HVG információi szerint erről az együttműködésről is folynak tárgyalások. | Orbán Viktor saját haszonszerzése érdekében árulja Magyarországot és Európát Kínának | Egy-két éven belül ezermilliárdos árbevételt hozhatnak az Orbán-kormányhoz közel álló cégeknek azok a megállapodások, amelyeket Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatásán írtak alá. Peking propagandagépezete jogsértő módszerekkel is segít Brüsszel közös elfoglalásában. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240515_hvg-orban-viktor-hszi-csin-ping-kina-bator-a-kis-agitator | 2024-05-16 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
"Az Oxygen Wellness nem más, mint »magánkézbe átjátszott luxuswellness«: kiszakítottak az I. kerületi önkormányzat sportpályájából egy nagy területet, hogy itt épülhessen fel a fitneszközpont, ami ráadásul a kerületi lakosok többsége számára elérhetetlen, »a tetőteraszán lévő bulibár« pedig hónapokig verte fel a Tabán csendjét" - így ostorozta V. Naszályi Márta 2018-ban, még a Párbeszéd ellenzéki képviselőjeként "az elit sportközpontot", amelynek létrehozása szorosan összefonódott a kerületet évtizedeken át irányító fideszes Nagy Gábor Tamás regnálásával.
A gazdasági és politikai elitnek szánt fitneszkomplexum a 2005-ös pályázati kiírástól kezdve állandó téma mint a NER egyik emblematikus biznisze. Hiszen eleve egy sajátos megállapodással gründolták: a fideszes vezetésű kerület saját, értékes önkormányzati ingatlanán engedte meg, hogy a pályázaton befutó, egyebek közt ciprusi tulajdonban lévő konzorcium felépítse a létesítményt. Az elkészült épület önkormányzati tulajdonba került, viszont a hasznosítást-üzemeltetést 25+15 évre átengedték a konzorciumnak, amelynek jogi ügyeit akkor még ügyvédként a későbbi nemzeti fejlesztési miniszter, Seszták Miklós intézte.
Nagy Gábor Tamás a kezdetektől azt hangoztatta, milyen jól járnak a kerületi lakosok, hiszen a sportkomplexum üzemeltetőinek különféle vállalásokat is tenniük kellett a közösség felé. Így "a többfunkciós sportkomplexumot úgy kellett megvalósítani, hogy az egészségmegőrzés szempontjából fontos lakossági sport, valamint a diáksport színvonalas ellátása is biztosított legyen". Ennek része volt az a vállalás is, hogy a kerületi iskolások tanmedenceként használhatják az uszodájukat, ahogy maga a polgármester ígérte, ezzel "megoldódik a kerületi kisiskolások úszásoktatása". | 125 milliót fizetett az I. kerület egy ingatlanrészért, csak éppen Mészáros Lőrinc koktélbárja van a helyén? | Létezik egy Orbán Viktor hivatalára néző, tetőteraszos közösségi rész az Oxygen Wellness fitneszközpontban, amit az I. kerületiek használhatnának? Csak éppen nem is tudják, hogy ezt 125 millió forintért „megvette” az önkormányzat? A budavári önkormányzat szerint ez a helyzet, csakhogy amikor elmentünk megkeresni ezt a köztulajdont, végül Mészáros Lőrinc Skybar nevű koktélbárjánál kötöttünk ki. A hvg360 által megszerzett bizonyítékok alapján csak az biztos, hogy az építési engedély rejtélyes módon eltűnt, a kerületi iskolásoknak ígért tanuszodából semmi nem lett, és azt a kosárlabdapályát sem találtuk sehol, amit az Oxygen Wellness üzemeltetőjének kellett (volna) építenie. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240604_oxygen-wellness-tanuszoda-onkormanyzati-koktelbar | 2024-06-04 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
3 perc
megjelent
2024.06.04. 13:10
utolsó frissítés
2024.06.04. 13:54
A 2019-es önkormányzati választások előtt még versenyben volt az ellenzéki oldal, sőt, többet költött, mint a Fidesz. Ugyanakkor az akkori és a mostani költések sehol nincsenek a 2022-es parlamenti választás előttihez képest. | A Fidesz több mint kétszer, médiája ötvenszer többet költ a választási kampányra a neten, mint öt éve | A 2019-es önkormányzati választások előtt még versenyben volt az ellenzéki oldal, sőt, többet költött, mint a Fidesz. Ugyanakkor az akkori és a mostani költések sehol nincsenek a 2022-es parlamenti választás előttihez képest. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240604_hvg-kampanykoltes-online-fidesz-ellenzek-media-valasztas-2024-2019 | 2024-06-04 15:10:00 | true | null | null | HVG360 |
2019-ben Putnik Lázár simán megnyerte a polgármester-választást Újszentivánon, botrányai miatt azonban távoznia kellett, így került a helyére Bodó Imre. A jelenlegi polgármester is próbált újrázni, rajta kívül még ketten szálltak versenybe a posztért: a független Binszki Olivér és Szűcs Melinda.
Az alig 1900 lelkes Újszentivánon végül a négy jelölt közül 39 százalékkal Putnik győzött, Bodó 28 százalékot szerzett.
A helyiek annak ellenére döntöttek így, hogy Putnikot tavaly februárban - egy év után - engedték ki a letartóztatásból. Ahogy megírtuk, két társával együtt azzal vádolják, hogy túlárazott egy jórészt állami forrásból épülő munkásszállót, a pénz egy részét saját cégének utalta át, amivel több mint 200 milliós kárt okozott az állami költségvetésnek. Az eljárás a Szeged.hu tudósítása szerint jelenleg is tart.
Putnikot korábban fiktív lakcímek létesítése miatt már elítélték, bár próbára bocsátották. Állítólag más ügyben is folyt ellene eljárás. | Egy évet volt letartóztatásban, most újra Újszentiván polgármesterévé választották | Putnik Lázárt választották polgármesterré Újszentivánon, aki korábban már vezette a települést, de le kellett mondani, miután büntetőeljárás indult ellene, amiért a helyi munkásszálló árából a saját cégének utalt át pénzt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240610_ujszentivan-putnik-lazar-polgarmester-valasztas-letartoztatas | 2024-06-10 10:19:00 | true | null | null | HVG |
A szavazatok 75,32 százalékát megszerezve győzött a vasárnapi önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, Tát Margit, így a Békés megyei, alig kétezer fős Méhkereket a követkő ciklusban is ő vezetheti.
Egy regnáló fideszes polgármester újrázása még nem lenne meglepő, de Tát Margit esete különleges. A Gyulai Törvényszék 2022 februárjában jogerősen bűnösnek mondta ki őt és társait 31 millió forintnyi uniós forrás elcsalása ügyében.
Tát egy év tíz hónap felfüggesztett börtönt kapott, néhány hónappal később, a 2022 júniusi időközi választáson ennek ellenére újraválasztották, és ezt a bravúrt most is meg tudta ismételni: legyőzte kihívóját, a független Kozma Mihályt.
Tát tehát annak ellenére, hogy korábban volt dolga a hatóságokkal, tavasszal elismeréseket adott át helyi rendőröknek, gratulációjával együtt (nyitóképünkön). Ebben Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára semmi kivetnivalót nem talált utóbb, mondván:
az, hogy az elismerést fizikailag ki adja át, az állománytag megbecsültségét hátrányosan nem befolyásolja. | 75 százalékkal választották újra Méhkerék csalásért felfüggesztett börtönre ítélt, fideszes polgármesterét | Volt ugyan választék polgármesterjelöltből a Békés megyei Méhkerék településen, mégis elsöprő többséggel választották újra a fideszes városvezetőt. Azt a Tát Margitot, akit korábban csalásért ítéltek felfüggesztett börtönbüntetésre. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240610_75-szazalekkal-valasztottak-ujra-mehkerek-csalasert-felfuggesztettre-itelt-fideszes-polgarmesteret | 2024-06-10 10:54:00 | true | null | null | HVG |
A magyar kormány nem osztogathat a kedvenc projektjeinek biankó felmentést a versenytörvény alól - mondta ki a Fővárosi Törvényszék. A konkrét ügy, amelyben az ítélet született, a Vodafone többségi tulajdonrészének a 4iG általi tavalyi felvásárlása. A tranzakciót a kabinet nemzetstratégiai jelentőségű ügyletté minősítette, így be sem kellett jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), amely így értelemszerűen nem is ellenőrizhette előzetesen. Ha vizsgálhatja, aligha hagyhatta volna szó nélkül. A 4iG-csoport tulajdonában volt ekkor már a Digi és az Invitel vezetékes hálózata, amelyhez hozzácsapva a Vodafone-ét (és a UPC-ét) olyan szereplő jött létre, amelynek országosan csak egy komoly versenytársa maradt: a Magyar Telekom. Számtalan településen pedig a 4iG szó szerint monopolhelyzetbe került.
Egész pontosan 117 településen, köztük olyan városokban, mint Dunaújváros, Vác vagy Veszprém - ezzel érvelt Ilyés Márton volt momentumos politikus, aki aztán gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanújával bejelentette az ügyet a GVH-nál, majd - miután a versenyhatóság visszadobta a bejelentést - közigazgatási pert indított.
2022-es cikkünk:
A törvényszék nem kötelezte a GVH-t versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására, arra hivatkozva, hogy nem vonhatja el a hivatal mérlegelési jogkörét. Azt azonban kikötötte, hogy amikor a GVH eldönti, indokolt-e versenyfelügyeleti eljárás lefolytatása, nem hivatkozhat a 4iG-Vodafone-fúzió nemzetstratégiai minősítésére. A bejelentési szakasz lezárására a GVH-nak két hónapja van, amit újabb két hónappal meghosszabbíthat. "Majd ennek fényében döntjük el, hogy továbbvigyük-e az ügyet az Európai Bíróságra" - mondja Ilyés Márton a HVG-nek. Ha pedig a GVH megindítja a versenyfelügyeleti eljárást, de aztán sokáig elhúzza - 8 évig tartó eljárásra is volt már példa -, akkor megfontolják, hogy uniós fórumon keressenek jogorvoslatot. | Bekavarhat a „nemzetstratégiai” ügyleteknek a Fővárosi Törvényszék ítélete a Vodafone 4iG-s felvásárlása ügyében | Hiába kebelezhette be a 4iG GVH-engedély nélkül a Vodafone-t, a versenytörvényt be kell tartania, és ezt a hatóság ellenőrizheti. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240611_hvg-4ig-vodafone-nemzetstrategiai-ugylet-gvh-fuzios-reakcio | 2024-06-11 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A csapból is az folyik, hogy be kell vásárolni egy Eb-meccs megnézése előtt, de tényleg igaz ez? Utánajártunk: tényleg sokkal több tévét eladnak ilyenkor, de más, a meccsnézéshez távolról köthető áruk forgalma is megnő. Megtudtuk azt is, hogy mi a helyzet a generációs törésvonallal, és hogy a nagy infláció miként alakította át az Eb alatti vásárlási szokásokat.
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk.
A korábbiaknál is veszélyesebb kullancsfaj jelent meg nemrég Magyarországon. Aggodalomra annyira van ok, amennyire általában érdemes aggódni a vérszívók miatt. | Nem tudni pontosan, mit csinál, de hatalmasra nőtt a Mészáros Lőrinc és Szíjj László alapította ingatlanfejlesztő | A cég neve megváltozott, és Mészáros már nincs benne. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240614_hvg-meszaros-lorinc-szijj-laszlo-marlera-istria-ingatlanfejleszto-viarum-invest | 2024-06-14 11:40:00 | true | null | null | HVG360 |
Május 24-én több mint 10 millió forintra büntette a Csepeli Hírmondó kiadóját a Csepeli Városkép Kft-t a Fővárosi Választási Bizottság - számolt be a Momentum polgármester-jelöltje, Dukán András Ferenc a Facebookon. Hozzátette, a bírságot azért kapta a lap, mert hazugságokat terjesztettek róla.
Mint írja, a kivizsgálást egy választópolgári kifogás alapján kezdték meg, az illetékes Fővárosi Választási Bizottság pedig kimondta, hogy a csepeli önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő ingyenes és nagy példányszámban terjesztett újság folytatólagosan megsértette a választási törvényt azzal, hogy írásaiban egyoldalúan negatívan, lejárató jelleggel mutatta be Dukán polgármesterjelölti tevékenységét. "De ezúttal nem csak helyreigazításra kötelezték a Csepeli Hírmondót hanem súlyos büntetésként kétszer 5 millió 336 ezer forint megfizetését is kiszabták" - írja az ellenzéki politikus.
Dukán megjegyzi, a büntetést vélhetően nem a polgármester fizeti majd ki a saját zsebéből, hanem, mint korábban már többször, "csepeli közpénzből, az itt élők adóforintjaiból" és felszólította fideszes Borbély Lénárd polgármestert, állja ő a költségeket.
Nyitóképünkön Dukán András Ferenc látható. | Tízmillió forintos büntetést kapott egy csepeli lap az ellenzéki jelölt lejáratásáért | A Momentum politikusa a polgármesterrel fizettetné ki az összeget. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240526_csepeli-hirmondo-dukan-andras-ferenc-momentum | 2024-05-26 12:10:00 | true | null | null | HVG |
Eltörölte a Kúria a Csepeli Hírmondó önkormányzati lap teljes, 10 millió forintos büntetését a Kúria - írja az Önkormányzati Sajtószolgálat. A Kúria jogerős ítéletében kimondta, hogy a lap nem sértette meg az esélyegyenlőség elvét, mivel minden jelölt programját bemutatták az önkormányzati újságban.
Mint azt megírtuk, a lap kiadóját, a Csepeli Városkép Kft-t a Fővárosi Választási Bizottság 10 millió forintra büntette, mivel az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló kiadó ingyenes és nagy példányszámban terjesztett lapja egyoldalúan negatívan, lejárató jelleggel mutatta be Dukán András Ferenc momentumos polgármesterjelölt tevékenységét. | Eltörölte a momentumos jelöltet lejárató lap büntetését a Kúria | A Csepeli Hírmondó előbb 10 millió forintos büntetést kapott a Fővárosi Választási Bizottságtól a momentumos Dukán András Ferenc lejáratásáért, ezt a Nemzeti Választási Bizottság később 1,334 millió forintra mérsékelte. A Kúria most a teljes büntetést eltörölte. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240605_csepeli-hirmondo-kuria-buntetes-dukan-andras-ferenc | 2024-06-05 20:48:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits