text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 201
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A vádirat szerint a vádlottak közül tízen 2019 őszétől három éven keresztül egy számlagyárat fenntartó bűnszervezetet működtettek. A bűnszervezet egy biztonsági és takarítási tevékenységgel foglalkozó kft. áfafizetési kötelezettségét csökkentette jogosulatlanul úgy, hogy az egyes vádlottak a gazdasági társaság közel 2.000 munkavállalójával - a jogosulatlan áfalevonás leplezése végett - olyan valótlan tartalmú munkaszerződéseket írattak alá, mintha ők a fantomcégek munkavállalói lettek volna. Ezek a cégek színlelt alvállalkozói tevékenységük fiktivitását valótlan számlák kibocsátásával leplezték. A számlák ellenértékét készpénzben felvették és visszajuttatták a fővállalkozó céghez, melynek a megvádolt ügyvezetője a valótlan tartalmú számlákat elszámolta, és ezzel több mint 1,25 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.A vádirat szerint további tíz vádlott közreműködésével 2019 végétől 2022 májusáig valótlan tartalmú megbízási keretszerződések alapján az egyik fantomcég nagyfogyasztók részére villanyszerelési munkákat végző zrt.-nek állított ki valótlan alvállalkozói számlákat. Ezt meghaladóan a zrt. több mint 100 munkavállalóját az utánuk adókat, illetve járulékokat nem fizető további fantomcégekhez jelentették be. Ezzel a módszerrel összesen több mint 600 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.A fantomcégek stróman ügyvezetőivel és felbujtóikkal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt is vádemelés történt. A vádlottak büntetőjogi felelősségéről a Budapest Környéki Törvényszék fog dönteni.Az ügyben a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytatta, amelynek nyomozói nagy értékű autókat, karórákat, több mint 100 millió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak, 1,5 milliárd forintot meghaladó értékben.Az egyik vádlott elfogásakor készített videó az alábbi linken tekinthető meg: | Elképesztő: több mint 1,8 milliárdot sikkasztott egy bűnszervezet - Vasba is vezetnek szálak | A Vas Vármegyei Főügyészség 27 vádlottal szemben emelt vádat bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt, akik a vád szerint fantomcégekhez bejelentett dolgozók után nem fizettek adót és járulékokat, valamint jogosulatlanul igényeltek vissza áfá-t, és ezzel a költségvetésnek összesen több mint 1,8 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. | null | 1 | https://www.vaol.hu/helyi-kek-hirek/2025/04/vademeles-milliard-bunszervezet-sikkasztas | 2025-04-02 08:26:06 | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
„Nem gondolja, hogy jogállamban egy valóban tisztességesen eljáró ügyészség már régen vizsgálatot indított volna azért, mert a kormány a magyar adófizetők pénzéből megvásárolta, majd azóta is finanszírozza a miniszterelnök kedvenc sportújságját, amire lassan már senki nem fizet elő?” – tette fel írásban a kérdést Vadai Ágnes DK-s képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek, miután az Átlátszó megírta, hogy az állam 3,5 milliárd forintért vette meg a Nemzeti Sportot bő két évvel ezelőtt.
Polt viszont válaszában mindössze annyit írt, hogy „írásbeli kérdését tartalmilag feljelentésként értékeltem, és azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó irodának továbbítottam”.
A kormányközeli Mediaworks médiaholding 2022-ben adta el Orbán Viktor kedvenc lapját az államnak, a Nemzeti Sport azóta a közmédia alá tartozik. 2023 nyarán derült ki, hogy az állam tízezer példányban fizet elő a sportlap nyomtatott kiadványára. | Vadai szerint az ügyészségnek kellene vizsgálnia a Nemzeti Sport felvásárlását, Polt Péter feljelentésként értékelte a kérdését | A legfőbb ügyész szűkszavú, megszokott választ adott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250310_vadai-polt-peter-nemzeti-sport | 2025-03-10 13:14:00 | true | null | null | HVG |
A spanyol ügyészség gyanúja szerint a Santiago Abascal vezette szélsőjobboldali Vox párt több mint 4,5 millió eurót (1,8 milliárd forint) kapott egy magyar kormánnyal kapcsolatban álló banktól, amellyel megsérthették a spanyol pártfinanszírozási szabályokat – számolt be a spanyol Euronews.
2024-ben a Vox már elismerte, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank 9,2 millió eurós (mintegy 3,6 milliárd forintos) kölcsönnel segítette a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányukat.
A szélsőjobboldal hitelezése nem áll messze Orbán Viktor miniszterelnöktől. 2022-ben írtunk arról, hogy az akkor Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MKB volt az a magyar bank, amely 10 millió euró hitelt adott a francia elnökjelölt, Marine Le Pen kampányára. 2023-ban az MKB egyesült a Takarékbankkal, akkor lett az új név MBH Bank. | Magyarországról kapott pénzt a spanyol szélsőjobboldal, nyomoz az ügyészség | A gyanú szerint a Vox megsértette a spanyol pártfinanszírozási szabályokat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250311_spanyolorszag-vox-mbh-partfinanszirozas | 2025-03-11 09:29:00 | true | null | null | HVG |
Nagyléptékű víztározó-építés indul Ács térségében, amelyet a Colas Alterra Zrt. és a Betonútépitő Zrt. kivitelezhet. A víztározók segítségével kétirányú betáplálást kaphat Ács és Bábolna, amivel jelentősen csökkenhet a térség vízhiánya. Ácsot és Bábolnát jelenleg a tatabányai regionális rendszerről látják el, amelynek kapacitása már nem elegendő a vízigények biztosításához, míg a koppánymonostori vízbázis jelentős szabad kapacitása nemcsak Bábolna, hanem az ácsi iparterület ellátását is biztosítani tudja. Mint ismert, Ácson katódgyár kezdi meg a termelést a tervek szerint még az idei évben.
Az így felálló kétirányú rendszerhez az érintett települések ivó- és szennyvízhálózatát is fel kell fejleszteni. Ennek tervezési és kivitelezési munkáit nyerte el most a Mészáros és Mészáros Zrt. – szúrta ki az uniós közbeszerzési értesítőben a Magyar Építők.
660 nap áll a nyertes vállalat rendelkezésére a munkák elvégzéséhez, amelyeket az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. megbízásából végezhet 9,5 milliárd forintért. Ács és térsége víziközmű-hálózatának komplex fejlesztése során a meglévő ácsi szennyvíztisztító telep bővítésére kerül sor úgy, hogy a település szennyvizén túl az iparterület és Bábolna szennyvize is itt kerüljön tisztításra, a tisztított szennyvíz dunai elvezetésével.
Ezenfelül a beruházás keretében szennyvízvezeték, szennyvízátemelő építés, valamint Ács településen belüli elvezető rendszer bővítése is szükséges. | Mészáros Lőrinc 9,5 milliárd forintért fejleszt vízközművet az ácsi katódgyárhoz | A település és ipari parkja kétirányú betáplálást kap. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20250313_Meszaros-Lorinc-95-milliard-forintert-fejleszt-vizkozmuvet-az-acsi-katodgyarhoz | 2025-03-13 08:40:00 | true | null | null | HVG |
Huszonnégy milliárd forint annak a keretmegállapodásnak az értéke, melyet a kormányközeli New Land Media és a Media Dynamics Kft. nyert meg a Nemzeti Kommunikációs Hivatal médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátására kiírt tenderén, írja az Átlátszó.
Balásy Gyula cégei még február közepén nyerték meg a közbeszerzést, miután kizárták a versenyből a bormarketingért felelős kormánybiztos Rókusfalvy Pál érdekeltségét, a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.-t. A tender értéke az, ami csak most derült ki.
Balásyéknak a 24 milliárdos keretből a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. és a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. részére kell szolgáltatásokat nyújtania. A közbeszerzés szövege szerint feladatuk „Magyarország turisztikai célú népszerűsítése, a külföldről beutazó turizmus erősítése, magasabb státuszú utazók, valamint a belföldi lakosság megszólítása, a magyar turisztikai szolgáltatások fejlődésének kommunikálása a megfelelő célcsoportok felé”. Balásyék alvállalkozóként bevonják a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványt. A keretmegállapodás 12 hónapra szól, és kétszer meghosszabbítható.
Az Átlátszó szerint a kommunikációs kampányokat nemcsak lebonyolítani, de mérni és értékelni is kell, továbbá el kell látni a hazai közterületi megjelenések nyomdai gyártási feladatait, és kutatni is kell. Az NKOH évente legalább 6 komplex kampánnyal számol, amelyből kettő belföldön, négy pedig külföldön zajlana.
A kampányok tervezett külföldi helyszínei: Amerikai Egyesült Államok, Kína, Koreai Köztársaság, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország, Franciaország, Izrael, Ausztria, Románia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szerbia. Egyéb potenciális régiók/célországok lehetnek: Japán, Törökország, Svájc, Írország, India, Ausztrália, Mexikó, Brazília, öböl menti országok, Benelux államok és Horvátország.
A New Land és a Media Dynamics nem először kapja meg ezt a feladatot. 2019-ben például tízmilliárd forintos állami keretszerződés keretében népszerűsíthették Magyarországot, 2021-ben pedig 12 milliárdos megbízást kaptak. | 24 milliárdos keretből reklámozhatják Balásyék Magyarországot | A kormánykedvenc New Land Media és a Media Dynamics Kft. nem először nyeri meg a feladatot, de most kétszer annyit költhetnek az ország külföldi reklámozására, mint legutóbb. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250317_24-milliard-reklam-Balasy-Magyarorszag-New-Land-Media-Media-Dynamics | 2025-03-17 12:45:00 | true | null | null | HVG |
Még a sokszor botrányoktól hangos tao-támogatási rendszer mércéjével mérve is szokatlanul kacifántos az idei legnagyobb értékű tao-fejlesztés, a Szombathelyre tervezett kézilabdacsarnok története. A projekt körül évek óta megy a politikai csatározás, amelyben szerepet kapott lényegében a város összes fontosabb ellenzéki és kormányoldali erős embere, Mészáros Lőrinc időközben a versenyhivatal célkeresztjébe kerülő ex-veje, illetve a korábban ellenzéki kapcsolatai miatt támadott, de a tavalyi választásokon már fideszes színekben induló akadémiai ügyvezető is.A baloldal szent teheneÉvtizedes álmunk vált valóra. Jóváhagyási határozattal hivatalosan is eldőlt, hogy elkezdődhet a beruházás, felépíthetjük álmaink otthonát. Hosszú kálvárián vagyunk túl, hiszen korábban is kaptam ígéreteket, 2019-ben például Nemény András ígérte meg, hogy két év alatt felépül a munkacsarnokunk, de nem valósult meg. Dr. Hende Csaba tiszteletbeli elnök az áldozatos és kitartó munkájával viszont nem csak beszélt róla, hanem el is intézte, amiért nem lehetünk elég hálásak.Ezt mondta Pődör Zoltán, a Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia (SZKAA) ügyvezető-elnöke tavaly júniusban azon a sajtótájékoztatón, amelyen a szervezet 3 milliárdos csarnoképítést is tartalmazó tao-programjának elfogadását jelentették be. A létesítményről tényleg nagyon régóta beszéltek, az elmúlt években pedig olyan politikai szappanopera alakult ki a beruházás körül, amely még a velejéig átpolitizált hazai sportéletben is ritka.A projekt azt követően került reflektorfénybe, hogy a szombathelyi kézilabda klub 2019-ben 44 év után feljutott az élvonalba, de hazai meccseit kénytelen volt a városon kívül játszani. Bár a megyeszékhelyen volt egy mérkőzésrendezésre alkalmas, alig pár évvel korábban átadott létesítmény, azt a Haladás bérelte, a két klubnak pedig nem sikerült megegyeznie. A Haladás akkori vezetője, Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt elszámolási vitákkal magyarázta a kialakult helyzetet. Az az idő tájt jelentős állami építőipari megbízásokkal kitömött Homlok az Indexnek azt mondta, milliós nagyságrendű tétellel tartozik a Haladásnak Pődör Zoltán.A helyzet nem is oldódott meg abban az idényben, aminek az akkori hírek szerint részben politikai okai lehettek.A nyugat.hu 2020 őszén azt írta, hogy az SZKKA nem volt a korábbi fideszes városvezetés kedvence: a városháza és kormánypárt helyi erős embere, Hende Csaba is a Haladás csapatát támogatta. A csarnokügy miatt ekkor politikai üzengetés is indult. A már a 2022-es országgyűlési választásokra készülő LMP-s Ungár Péter politikai bosszúval vádolta Hendét, aki nem hagyta válasz nélkül az üzenetet, és a 2019 ősze óta már ellenzéki vezetésű önkormányzathoz irányította Ungárt. A vitába a kézilabda-szövetség elnöke - nem mellesleg a Fidesz frakcióvezetője -, Kocsis Máté is beszállt, aki azt írta, hogy az SZKKA-ban sportoló fiatalokat "javarészt a Haladásból vitte el Pődör Zoltán".Közben a Pesti Srácok két részes oknyomozó sorozatot írt az SZKKA körüli botrányokról. A cikkekben ellenzéki politikai kapcsolatokról, luxusautókról, lehúzott szülőkről, taóból fizetett rokonokról és politikai aktorokról, illetve lenyúlt Haladás-kézilabdaszakosztályról is szó volt, az SZKKA-t pedig úgy jellemezték mint a "baloldal szent tehenét"."Baloldaliból" Fidesz-jelöltA 2019-es események láthatóan máig nyomot hagytak az SZKKA vezetésében, hiszen még abban a tao-programban is említést tettek róla, amelyben az új csarnokra kértek pénzt (pdf). A dokumentumban azt írták, hogyfelnőtt csapatunk évek óta albérletben játssza a hazai bajnoki mérkőzéseket, 2019-ben például NB I-es csapatként a várost is el kell hagynunk és Répcelakon kellett megvívnunk a hazai mérkőzéseket.A 2019-2020-as politikai üzengetés és leleplezések után néhány év alatt azonban elég nagyot fordult a világ. Ebben valószínűleg szerepet játszott, hogy 2020-ban egyik pillanatról a másikra eltűnt a SZKKA helyi konkurense, a Haladás ugyanis bejelentette, hogy kézilabda-szakosztálya a következő szezonban nem indít női bajnokságokban szerepeltethető csapatokat. Ráadásul időközben a korábban a NER keménymagjához tartozó Homlok Zsolt Haladás-elnök is látványosan kiesett a pixisből. A vállalkozó két éve elvált Mészáros Lőrinc lányától, tavaly év végén pedig jelentős bírságot szabott ki építőipari csoportjára a versenyhivatal.Ezzel párhuzamosan az SZKKA egyre több sikert ért el.A 2019-es feljutást követően három idényt is az NB I-ben töltöttek. A 2021/2022-es szezonban ugyan kiestek, tavaly azonban ismét feljutottak, ráadásul úgy, hogy harmincból harminc meccset nyertek meg a másodosztályban*A futó idényben 11 forduló után az ötödik helyen állnak az élvonalban.. Emellett az utánpótlás-nevelésük is egyre több eredményt hozott.Így fordulhatott elő, hogy a 2022-es választások előtt egy héttel a másfél évvel korábban még az akadémia miatt támadott Hende Csaba ígérte meg az új csarnokot az SZKKA-nak. A Fidesz országgyűlési képviselője a Facebookon azt írta, hogyKocsis Máté és Pődör Zoltán társaságában jelenthettük be, hogy a Szombathelyi Női Kézilabda a jövőben saját kézilabdacsarnokot kaphat. ... Ahhoz, hogy folytathassuk a fejlesztéseket a kormánynak is folytatnia kell a munkát, ehhez pedig részt kell venni az április 3-i parlamenti választáson.Újabb másfél évvel később pedig kiderült, hogy az SZKKA vezetője, Pődör Zoltán, akit néhány éve még a baloldal embereként állítottak be, a Fidesz jelöltjeként indul a 2024-es önkormányzati választásokon Szombathelyen. Pődör végül második helyen végzett a választókerületében, és a kompenzációs listáról sem került be a város képviselő-testületébe. Ekkor azonban már egyértelműen konfliktusban állt az ellenzéki városvezetéssel, amelyet egyre gyakrabban kritizált a támogatások elmaradása miatt, és amellyel a sajtóban is üzengettek egymásnak.Nem titkolt lobbiIlyen előzmények után "intézte" el Hende Csaba "áldozatos és kitartó munkájával", hogy az akadémia csarnoképítésről szóló tao-programja megkapja a zöld jelzést.Az nem teljesen egyértelmű, hogy Fidesz frakcióvezető-helyettese pontosan mit tett a tao-program jóváhagyásáért, elvileg ugyanis semmi köze nincs hozzá.A programokat - attól függően, hogy azok megfelelnek-e a sportági céloknak - a szövetség hagyja jóvá. A 300 millió forintot meghaladó értékű fejlesztéseknél - mint amilyen a szombathelyi csarnoképítés is - annyi szigorítás van, hogy a szövetségnek ki kell kérnie a sportpolitikáért és az adópolitikáért felelős miniszterek véleményét is.Hende Csaba azonban sehol nem jelenik meg ebben a döntési folyamatban, legfeljebb lobbizással segíthette az SZKKA ügyét. Ami valószínűleg meg is történt, csak éppen erről ennyire nyíltan ritkán szoktak beszélni.Mindenesetre a csarnok megkapta a szövetségi és a miniszteri jóváhagyásokat, ám az SZKKA egyelőre ennek ellenére sem kezdhette el gyűjteni a beruházáshoz a nyereséges cégek tao-felajánlásait. Pődör Zoltán a G7 kérdésre azt írta: a Magyar Kézilabda Szövetség számára a kormány által meghatározott keretösszeg, valamint a már folyamatban lévő beruházások forrásigénye miatt az SZKKA létesítményberuházási tao-feltöltése még nem kezdődhetett meg. Így egyelőre csak a működési költségekre gyűjthettek pénzt, amit sikerült is összeszedni. Ez azonban csak néhány tízmillió forint, amely elenyésző összeg a csarnoképítéshez képest. A létesítmény ugyanis a tao-program szerint 3,2 milliárd forintból valósulhat meg.Pődör Zoltán azt is elárulta, hogy a beruházás akkor kezdődhet el, ha a szövetség jóváhagyja annak megkezdését. Várakozásaik szerint - az előzetes egyeztetések alapján - ezt követően egy-másfél év alatt készülhet el az új csarnok. Már persze, ha összejön rá a pénz, ami egyáltalán nem törvényszerű az ilyen milliárdos tao-programoknál.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtszázszor több tao-pénz jutott a felcsúti focinak, mint az országos átlagAz egy lakosra jutó tao-támogatás Felcsúton meghaladta a 20 millió forintot.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évig papíron vezethette a minisztérium, hogyan költöttek el 800 milliárd forintotEgy perben a minisztérium képviselője maga állította, hogy "minden papíralapon áll rendelkezésre", miközben a tárcának kellett volna ellenőrizni a közpénz elköltését.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA vételár tizedét sem éri, amit közpénzből vett egy magyar futballklubTíz éve szabálytalanul költötték el a közpénzt Nyírbátorban, az akkor épített pályákat most árverezték el. De itt legalább volt mit eladni, nem csak lelépett valaki a pénzzel.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | A rekorder sportberuházás, amely még meg sem épült, de benne van a teljes mai Magyarország | Még a sokszor botrányoktól hangos tao-támogatási rendszer mércéjével mérve is szokatlanul kacifántos a Szombathelyre tervezett kézilabdacsarnok története. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250113/a-rekorder-sportberuhazas-amely-meg-meg-sem-epult-de-benne-van-a-teljes-mai-magyarorszag/ | 2025-01-13 06:04:58 | true | null | null | G7 |
„Nem sokkal a poloskázós beszéd előtt Orbán Viktor »szupertitkosszolgálata«, a Nemzeti Információs Központ (NIK) arra kapott utasítást, hogy készítsen jelentést és állítson össze egy listát azokról a magyar médiaorgánumokról és civil szervezetekről, melyek az elmúlt évtizedben kaptak valamiféle külföldi támogatást” – erről az utasításról több, a kormánnyal kapcsolatban álló forrása számolt be Panyi Szabolcsnak, amint ezt ebben a Facebook-posztban és a VSquare hírlevelében írja.
A Nemzeti Információs Központ egyfajta titkosszolgálati csúcsszerv, ahová az összes többi szolgálat információja befut, és amelyekből az jelentéseket ír a miniszterelnöknek és nemzetbiztonsági stábjának.
Panyi emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor már a februári évértékelőjében arról beszélt:
A birodalom budapesti lerakatával húsvétra végezhetünk is.
Az egyik forrás azt is elárulta, hogy a parancs a külföldről finanszírozott szervezetek titkosszolgálati összeírására természetesen nem vonatkozik mondjuk azokra a magyarországi bejegyzésű kínai civil szervezetekre, melyek a kínai Egyesült Fronttal és a kínai hírszerzéssel állnak kapcsolatban, ahogy az orosz proxyk által pénzelt szervezetekre sem.
Kizárólag azokra a civil, jogvédő és médiaszervezetekre, melyek az Egyesült Államokból vagy Európából kaptak támogatást.
Azt nem tudni, hogy a kormány mire akarja majd használni az elkészült jelentést és listát. Panyi ezeket a lehetőségeket sorolja fel:
nyilvánosságra hozzák vagy kiszivárogtatják a propagandamédiának, hogy az aztán egy újabb lejáratókampányt indíthasson, vagy esetleg már valami komolyabb hatósági vizsgálat, vegzálás, esetleg valami pénzbeli büntetés lesz-e a következő lépés.
Ennek az egésznek az is a kockázata, hogy a nyugati partnerek bizalma véglegesen megrendül a magyar partnerszolgálatokban, és ezért nem osztanak meg velük információkat. | VSquare: Orbán szupertitkosszolgálata utasításba kapta a média és a civilek listázását | Azokat a civil, jogvédő és médiaszervezeteket fogják listázni, amelyek az Egyesült Államokból vagy Európából kaptak támogatást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250320_VSquare-Orban-szupertitkosszolgalata-utasitasba-kapta-a-media-es-a-civilek-listazasat | 2025-03-20 20:01:00 | true | null | null | HVG |
Huszonöt százalékos részesedést szerzett az Orbán-család egyik meghatározó bányaipari cégében Orbán Dávid, a miniszterelnök unokaöccse. A Gánt Kő Kft.-t eddig teljes egészében a kormányfő édesapja birtokolta, ám Orbán Győző január 1-jén a cég negyedét unokájának ajándékozta.Előzmények: Orbán Dávidnak nem teljesen ismeretlen terep a bányászat, több ágazatbeli cégben is van már érdekeltsége.A főtevékenysége szerint kavics-, homok- és agyagbányászattal foglalkozó Murobán Kft.-ben 2017 óta tulajdonos, tavaly ősszel pedig egyedül is alapított egy céget: a kőfejtésre, illetve gipsz és kréta bányászatára szakosodott Timolod Kft.-t.Emellett épp három évvel a mostani ajándékozás előtt az Orbán-család legnagyobb bányacégénél, a szintén Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft.-nél is ügyvezetővé nevezték ki.Miért fontos ez? A Dolomit és a Gánt Kő Kft.-k biztosították az elmúlt években a miniszterelnök szüleinek rohamos gazdagodását, jelentős részben annak köszönhetően, hogy a cégek jóval a piaci átlag feletti nyereségrátával működnek.A pénz forrása pedig nem ritkán az állam: a Direkt36 korábban több olyan esetet feltárt, amikor beszállítóként állami pénzhez jutottak az Orbán-család cégei, 2020-ban pedig közbeszerzésen megnevezett alvállalkozóként is feltűnt a Dolomit Kft.Számokban: a piaci átlagnál magasabb nyereségrátának köszönhetően csak a Dolomit Kft. 5 milliárd forint feletti extraprofitot ért el az elmúlt években.Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Orbán Viktor szülei tíz év alatt több mint 10 milliárd forintot vettek ki a bányabizniszből.Mi várható? A generációváltás nem meglepő folyamat, hiszen a miniszterelnök édesapja, a bányacégeket irányító és többségében birtokló Orbán Győző idén már 85 éves lesz.Korábban úgy tűnt, hogy a cégeket fiai, a kormányfő testvérei vehetik át, ám a fiatalabb Orbán Győző és Orbán Áron nagyrészt kikoptak a bányabizniszből.Orbán Áron, aki egy időben a bányavállalatokhoz kapcsolódó logisztikát intézte, az elmúlt időszakban már a fegyverkereskedelemben aktív, továbbá vízumügyekkel foglalkozik. Az ifjabb Győző pedig korábban tucatnyi pozíciót vitt a családi cégekben, ezekből azonban mára csak kettő maradt.Ez alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy a bányákat a család következő generációja veheti át. Ennek a fokozatos előkészítése lehet Orbán Dávid egyre aktívabb szerepe a vállalatokban.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz év alatt 10 milliárd forinttal gazdagodtak Orbán Viktor szüleiOrbán Győző cégei a 2004 és 2013 között tíz évben 856 millió forint osztalékot fizettek, az ezt követő évtizedben azonban ennél közel 10 milliárd forinttal többet.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családjaEgyre gyorsuló ütemben gazdagodik a miniszterelnök családja. Öt éve még a bányák hozták a nagy pénzt, most már a vagyonkezelés.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre szorosabb a milliárdosverseny Orbán Viktor családjábanOrbán Győző 2010 óta közel 10 milliárdnyi jövedelemhez jutott cégeiből, de Tiborcz István hamarosan lehagyhatja, hála a rejtélyes bevételeinek.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Generációváltás zajlik az Orbán-családnál | Huszonöt százalékos részesedést szerzett az Orbán-család egyik meghatározó bányaipari cégében Orbán Dávid, a miniszterelnök unokaöccse. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250113/generaciovaltas-zajlik-az-orban-csaladban/ | 2025-01-13 11:14:53 | true | null | null | G7 |
A kék kormányzati plakátok nyolc évvel ezelőtti megálmodása óta összesen több mint 257 milliárd forintot költött ilyen kommunikációs kampányokra a múlt héten amerikai szankciós listára tett Rogán Antal minisztériuma.A Miniszterelnöki Kabinetiroda kampányokra kiírt tenderei a kezdetektől "az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása" kódnév alatt futnak. Ez egészült ki 2018 végén az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátásával".A közbeszerzéseket a minisztérium nagyon konzekvensen meg is számozza. Az utolsó elérhető tájékoztatás szerint előbbiből (az állampolgári tájékoztatásból) szűk nyolc év alatt 47 darab volt, míg utóbbiból (az Európa jövőjét érintő kommunikációból) 2018 novembere óta 39.A közbeszerzések értéke elég széles sávban szóródott, igaz, az elmúlt három-négy évben a jelek szerint elkezdték valamennyire egységesíteni őket. Ebben az időszakban egyre gyakoribbak voltak az olyan kiírások, ahol a keretösszeg épp megegyezett egy korábbi tenderével.A legnagyobb értékű közbeszerzések közel 12 milliárd forint összértékűek voltak. Ilyet írtak ki például 2020 májusában a covid-időszakban és 2022 februárjában, az országgyűlési választások előtt is. Akadt azonban mindössze 140 milliós tender is.A 257 milliárdos teljes költés nagy része egy olyan cégcsoporthoz vándorolt, amely a piaci szereplők és az ágazati adatok alapján is masszívan túlárazva dolgozik. Ezért vélekednek többen úgy, hogy az ilyen kommunikációs kiadások is hozzájárulhattak Rogán Antal szankcionálásához.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHova tűnik a pénz, ha tényleg mindent hatszorosan túláraznak Rogánék?Miután Magyar Péter három-hatszorosan túlárazott állami kommunikációs költésekről beszélt, megnéztük, mennyi extraprofitja van az érintett cégeknek, és mi lehet a pénz útja.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMonopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhezA három kormányközeli ügynökségből egy maradt. Egyszereplős "piac" jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt cég, ahogy csak akar.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárdos korrupciógyanús ügyek miatt szankcionálhatták Rogán AntaltA kommunikációs tenderek összértéke önmagában is eléri ezt a nagyságrendet, az autópálya-koncesszió esetében pedig ennél is sokkal több pénzről van szó.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / ElőfizetésAdat plakátkampány propaganda Rogán Antal szankció Olvasson tovább a kategóriábanMarketingre jó lenne a zöldség-gyümölcs áfacsökkentés, tartós árcsökkentésre alighaA korábbi tapasztalatok alapján rövidtávon még csak-csak elérhető az árcsökkenés, de hosszabb távon az áfa csak az árképzés egyik eleme a sok közül.Nagyon nem kellene gyengülnie a forintnak ilyen infláció mellettA vártnál rosszabb decemberi adatok szerkezete elemzők szerint nem sok jót vetít előre, idén még tartósan a jegybanki cél fölött lehet az infláció.Egyre nagyobb értékek válnak hamuvá a városokat is felperzselő erdőtüzekbenNem a semmiből jöttek a Los Angelest fenyegető lángok, az erdőtüzek okozta károk nagyon gyors ütemben nőttek az utóbbi évtizedben.Jön a helikopterpénz a cégeknek, luxusterepjáró is lehet belőleA Demján Sándor Program sok esetben puha feltételekkel és nulla elvárással szór közpénzt a kkv-kra, így a rosszul működő vállalkozásokat is támogatja. | A 257 milliárdos propaganda is hozzájárulhatott Rogán Antal szankcionálásához | A kék kormányzati plakátok megálmodása óta több mint 257 milliárd forintot költött ilyen kommunikációs kampányokra Rogán Antal minisztériuma. | null | 1 | https://g7.hu/adat/20250115/a-257-milliardos-propaganda-is-hozzajarulhatott-rogan-antal-szankcionalasahoz/ | 2025-01-15 10:26:43 | true | null | null | G7 |
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) idén több mint 22 milliárd forintos osztalékhoz jut a Moltól – írja a 24.hu. Az olajipari cég kedden tette közzé a Budapesti Értéktőzsde honlapján, hogy 220 422 915 075 forint osztalékot fizet a részvényei után. Az alaposztalék részvényenként 165 forint, a rendkívüli osztalék 110 forint, így összesen 275 forintot fizetnek részvényenként.
Az államnak már nincs Mol-részvénye, azokat vagyonkezelő alapítványoknak ajándékozta néhány évvel ezelőtt. Az Orbán Balázs által vezetett MCC-nek tízszázaléknyi részvénye van, így jön ki 22 milliárd forint.
Ugyanennyit kap a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (MUC). A maradék 5,24 százalékot a MOL-Új Európa Alapítványé, amelyhez a Mol is hozzátett ugyanekkora részesedést, így ők 23 milliárdos osztalékkal gazdagodnak.
A Mathias Corvinus Collegiumnak eddig is jól ment, 2023-ban összesen 50 milliárd forint kamat- és osztalékbevételre tett szert. „Befektetési céllal” megvették a Librit, aztán tavaly az InfoRádióba is bevásárolták magukat. | 2 milliárd forint osztalékot kap a Moltól az Orbán Balázs vezette MCC | A Corvinus Egyetem alapítványa is 22 milliárdot kap, míg a MOL-Új Európa Alapítvány 23 milliárddal gazdagodik. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250402_22-milliard-forint-osztalek-mol-orban-balazs-mcc | 2025-04-02 15:07:00 | true | null | null | HVG |
Októberben nyithat meg Tiborcz István újabb szállodája a Fővám téri Vásárcsarnokkal szemben. A Vámház körúti épületben egy 36 szobás hotelt alakítanak ki. Az épület tulajdonosa a Tiborczhoz több szálon köthető Central European Ingatlanalaphoz tartozó Estoril Property Kft.Egy hónapja szerezte meg a Tiborcz Istvánhoz köthető Gránit Alapkezelő Diorit magántőkealapja a Szabadság téren álló ikonikus Tőzsdepalota épületét. Azt egyelőre nem lehet tudni, milyen funkciót szánnak az új szerzeménynek, de az biztos, hogy a felújítása több évig fog tartani.Miért fontos ez? Orbán Viktor veje ma már az ország egyik leggazdagabb embere, üzleti birodalma kiterjed egyebek mellett a biztosítási- és bankszektorra, továbbá a logisztikai ágazatra is az ingatlanok mellett. Vagyonát 151,5 milliárd forintra becsülte a Forbes.Budapesten négy működő, illetve három felújítás alatt lévő szálloda tartozik az érdekeltségei közé, és a Tőzsdepalota mellett akár az Adria-palota is csatlakozhat ehhez a gyűjteményhez. Legtöbbjük a BDPST Group befektető és szállodaüzemeltető cégcsoporton keresztül tartozik Tiborczhoz.Alulnézet: a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó budapesti szállodákat térképen is összegyűjtöttük:Tiborczé a Szabadság téri egykori Iberostar hotel épülete, benne az Október 6. utcai ötcsillagos, 50 szobás butikhotellel, a Verno House-szal.A Dorottya utcai, 137 szobás D8 Hotel a BDPST-csoporthoz tartozik, ezt szintén a brit InterContinental csoport üzemelteti.A Vörösmarty tér közelében lévő ötcsillagos, 216 szobás Dorothea Hotel szintén a BDPST-csoporté. Emlékezetes, hogy a kormányközeli sajtó különféle nyomtatott és online újságai szinte pontosan ugyanolyan megfogalmazással számoltak be a 2023-as megnyitóról, anélkül, hogy a szálloda hirdetést vásárolt volna a lapokban.A Kopaszi-gátnál lévő 198 szobás Radisson BudaPart is részben Tiborczhoz köthető, de a BudaPart projekt mögött Garancsi István, a Market Építő Zrt. tulajdonosa és Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató is megtalálható.A Mahart-Weber-Münnich háztömb másik oldalán, a Lánchíd felé néző Sofitel az Equilor Alapkezelőnél van. A D8 közvetlen szomszédságában lévő szállodát egyelőre felújítják, a tervek szerint 350 szobás lesz, 2026-ban nyithat meg, és az Ennismore üzemeltetheti majd. A hotelben két elnöki lakosztály is helyet kap.A Gellért szálló szintén felújítás alatt van, a tervek szerint 2027-ben nyithat meg. A BDPST-csoporton belül is különlegesnek számító szállodában 143 vendégszoba lesz, az üzemeltetést a hongkongi Mandarin Oriental menedzsmentcsoport vállalta magára.Tiborcz résztulajdonosa a Szabadság téri Adria-palotának is, ennek felújítása azonban határozatlan időre leállt. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a tulajdonosok milyen funkciót szánnak az épületnek a restaurálás után.Felülnézet: a szállodabirodalom nem áll meg Budapest határánál. Tiborczé a turai Schossberger-kastély*a Botaniq nevű szállodával és a tarcali Andrássy-kúria is. Érdekeltségei közé tartozik a szántódi BalaLand, a keszthelyi Helikon Hotel, a sárvári Melea Hotel, a debreceni Hilton Garden Inn, a galyatetői Grand Hotel, és a spanyolországi Los Alcazaresben szintén van egy négycsillagos tengerparti szállodája*a 84 szobás Hotel Atrio Del Mar.A szállodahálózat mellett Budapest más értékes épületei is a BDPST-csoporthoz köthetők. Az Infopark A, E és G jelű épülete, az Alkotás Point irodaház vagy az Andrássy úti Sváb-palota mellett a Dürer Park is (részben) a miniszterelnök vejének érdekeltségében van.Tiborcz családjának céges és magánhasználatú központja a Svábhegy oldalában épülhet meg. A budai Mártonhegyi út és a Költő utca sarkán lévő korábbi gyerekkórház épületét lebontották, és a terület jelenleg is fejlesztés alatt áll. A telekről látványos panoráma nyílik a Dunára és a város pesti oldalára.Mi következik? Augusztus végén jelent meg a sajtóban, hogy a BDPST-csoport vásárolhatja meg az első magyarországi luxusszállodát, a Marriott Hotelt, de ez az üzlet továbbra sem köttetett meg.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTiborcz István szépen elmonopolyzgat BudapestenA miniszterelnök veje erősít a Dunakorzón és a Vörösmarty téren, miközben az adófizetés mezőt kormányzati segítséggel elkerülte a nyereséget illetően.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány mint biztosítási ügynök: vásárlás után eladás Tiborcznak és az osztrákoknakA tavalyi eladással messzebbre került a többségi magyar tulajdon a biztosítási szektorban, de most legalább Tiborcz István cégbirodalmát sikerül gyarapítani.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjaiA nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovábbra is rejtélyes forrásból ömlenek a milliárdok Orbán Viktor vejéhezA BDPST Zrt. - épp a kormányfő születésnapján közzétett - éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar csúcsgazdag példája mutatja, hogyan falja fel a gazdaságot a NERA magyar gazdaság szereplői elkezdték elhinni, hogy ez a dolgok normál működése, így lehet érvényesülni. Egyfajta túlélési reflexé vált a betagozódás a NER-be.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Szép lassan bekeríti Budapest belvárosát Tiborcz a szállodáival | Az újabb vásárlással már öt szálloda köthető a miniszterelnök vejéhez a főváros belső részein, pár év múlva pedig kilencre emelkedhet ez a szám. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250116/szep-lassan-bekeriti-budapest-belvarosat-tiborcz-a-szallodaival/ | 2025-01-16 14:28:39 | true | null | null | G7 |
Aláírták a Rákosrendezőn épülő mini-Dubaj 85 hektáros területének adásvételi szerződését. A magyar állam az emírségekbeli Eagle Hills-csoportnak adta el a területet nettó 50,9 milliárd forintért.Az Eagle Hills ahhoz a Mohamed Alabbarhoz köthető, aki a Burdzs Kalifát is építtette, és a belgrádi új városnegyed építésén is dolgozott. A projekt hivatalos neve Grand Budapest.Számokban: az Eagle Hills közleménye szerint több mint 12 milliárd eurót (ötezer milliárd forint) szán a hely fejlesztésére, a Nemzetgazdasági Minisztérium által hivatkozott nemzetközi szerződés 5 milliárd euróban (kétezer milliárd forint) határozta meg a befektetés minimumát.Luxuslakások és irodaházak mellett a tervek szerint Európa legnagyobb plázája is helyet kap a Grand Budapestben, illetve 250-350 ezer négyzetméteren Budapest legmodernebb közparkját is kialakítanák, amelyet a befedett vasúti pálya fölött vezetnének át.Ahogy a minisztérium emlékeztet, a terület egyes részein akár 250 és 500 méter közötti épületek is elhelyezhetők, ami azt jelenti, hogy akár Európa legmagasabb épületét is felépítheti a területen a befektető.Felülnézet: az állam csak akkor jut hozzá a terület teljes vételárához, ha elkölt kapcsolódó közlekedésfejlesztésre 800 millió eurót (330 milliárd forintot). Fel kell újítania Rákosrendező vasúti megállóhelyét, a Rákos-patak mellett kerékpáros-gyalogos tengelyt épít, és megépíti a Nagy Lajos király útját és a Szegedi utat összekötő felüljárót.A Kisföldalattit meghosszabbítják a Körvasútig, és a későbbi repülőtéri vasút is megállóhelyet kaphat az új városnegyedben.Igen, de: a 330 milliárdos összeg azért is figyelemre méltó, mert a MÁV-nak nem volt 14 milliárd forintja a kármentesítésre. Ezt az előző tulajdonos MÁV vállalta magára, és korábban 24 hónapos munkával számoltak, de Lázár János közlekedési miniszter tervei miatt erre már nem maradt pénz.A terület erősen szennyezett, több mint 255 ezer tonna hulladék halmozódott fel, köztük olajszármazékok, toxikus nehézfémek. Így a kármentesítés, bontás és a hulladékelszállítás az új tulajdonos feladata lesz. Ráadásul Rákosrendező a fel nem robbant bombákkal és gránátokkal leginkább szennyezett terület Magyarországon.Alulnézet: a Grand Budapest területén van a Tatai úti MÁV-lakótelep is. A 27 lakásból álló telepen élők ügye közel egy éve húzódik, az üresen álló lakásokat pedig azóta betörők is felfedezték maguknak. A vasúttársaság két jogcím nélküli lakóval és négy céggel a mai napig sem tudott megállapodni, a négy vállalat perre is vitte az ügyet.Reakciók: korábban a Fővárosi Közgyűlés megszavazta, hogy a projekt területén legalább 25 hektár zöldfelületnek kell maradnia, és 15 ezer megfizethető lakásnak kell épülnie. Ennek érvényesítésére azonban nincs módja, mert a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak nyilvánította a Grand Budapestet.A főpolgármester hétfőn azt írta, továbbra is ragaszkodik a Parkváros ötletéhez. Vitézy Dávid fővárosi képviselő pedig azt, hogy a befektető azt épít a területre, amit akar, gyakorlatilag egy fél kerület mostantól egy másik ország irányítása és felügyelete alatt áll Budapesten.Mi következik? Lázár János korábban azt mondta, az új városnegyed legkésőbb 2030-ra felépül. Az adásvételi szerződésben azonban 2039. március 13-át határozták meg a befejezés legkésőbbi határidejeként.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAláírták a rákosrendezői ingatlanfejlesztés szerződését, a főváros kikéri a budapestiek véleményétFebruár közepén megindult a projekt előkészítése, a környékbeli szolgálati lakásokban lakók 30 napot kaptak arra, hogy új lakóhelyet találjanak maguknak.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Csak akkor kap 50 milliárdot az állam Rákosrendezőért, ha hatszor annyit költ a projektre | 14 milliárdot nem tudott előteremteni a kormányzat kármentesítésére, de 330 milliárdos közlekedésfejlesztést vállalt. Jöhetnek a felhőkarcolók is. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250120/csak-akkor-kap-50-milliardot-az-allam-rakosrendezoert-ha-hatszor-annyit-kolt-a-projektre/ | 2025-01-20 14:16:57 | true | null | null | G7 |
Nem jegyezte be még a cégbíróság Habony Árpád körének tulajdonszerzését annál a cégnél, amelynek elővásárlási joga van a mini-Dubaj területének egy részére.Előzmények: hét elején derült ki, hogy aláírták a Rákosrendezőn épülő mini-Dubaj 85 hektáros területének adásvételi szerződését. A magyar állam az emírségekbeli Eagle Hills-csoportnak adta el a területet nettó 50,9 milliárd forintért.Valójában nem egy ingatlanról van szó, a 850 ezer négyzetméternyi területet hét helyrajzi számon tartják nyilván. Az egyes telkek közül pedig kettőre elővásárlási joga van egy-egy vállalatnak.Az egyik cég a főváros tulajdonában áll. Ennek a vállalatnak az egyik legértékesebb - 20,6 milliárdos vételárú - telekre van elővásárlási joga. Elvileg, ha a társaság leteszi ugyanezt az összeget, akkor elvásárolhatja az Eagle Hills elől a telket. Igaz, erről a kormányzat mást gondol.A másik vállalat egy magántulajdonban lévő, korábban teljesen ismeretlen cég, amelyről csütörtökön Jámbor András, a Szikra Mozgalom képviselője a Facebookon azt írta, hogy néhány nappal a 85 hektár eladása előtt Habony Árpád üzleti körének tulajdonába került.Így elvileg Habony köre (egészen pontosan az egykori miniszterelnöki tanácsadóhoz köthető Halkó Gabriella, aki ténylegesen megszerezte a céget) elég kedvező áron vásárolhatja meg az ingatlant az Eagle Hills elől, amin adott esetben sokat kereshet később.Alulnézet: a cégiratok szerint az adásvétel valóban megtörtént, ám a tulajdonosváltást a cégbíróság egyelőre nem jegyezte be.A bíróság múlt hétfőn hiánypótlásra szólította fel a vállalatot. A cégnek igazolnia kell, hogy még korábban befizették a törzstőkét, ami azonban ennél is fontosabb, formai hibák miatt bekérték az üzletrész-átruházási szerződést vagy az eladó értékesítésről szóló nyilatkozatát is*Egészen pontosan így fogalmaztak: tekintettel arra, hogy a kilépő (részvényes) tag(ok) a legfőbb szerv üléséről készült jegyzőkönyvet nem írta(ák) alá, csatolják az üzletrész-átruházási (részvény) szerződést, vagy a kilépő tag(ok) (részvényes) erre vonatkozó nyilatkozatát..Valószínűleg elég fontos eleme az ingatlanok körüli kavarásnak, hogy a mini-Dubaj ingatlanok eladását (pdf) és az elővásárlási joggal rendelkező cég tulajdonosváltásának bejegyzését ugyanaz az ügyvéd intézte. Legalább egy embernél tehát összefutottak a szálak.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor kap 50 milliárdot az állam Rákosrendezőért, ha hatszor annyit költ a projektre14 milliárdot nem tudott előteremteni a kormányzat kármentesítésére, de 330 milliárdos közlekedésfejlesztést vállalt. Jöhetnek a felhőkarcolók is.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Rákosrendező-gate: adásvételi szerződést kér Habonyéktól a bíróság | Nem jegyezte be még a cégbíróság Habony Árpád körének tulajdonszerzését annál a cégnél, amelynek elővásárlási joga van a mini-Dubaj területének egy részére. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250122/rakosrendezo-gate-adasveteli-szerzodest-ker-habonyektol-a-birosag/ | 2025-01-22 17:30:51 | true | null | null | G7 |
Úszott a pénzben tavaly “a magyar társadalom műveltségi szintjének emelését”, ezen belül is diákok támogatását alapfeladatának tekintő, de az Orbán Viktort és a “nemzeti konzervativizmust” népszerűsítő rendezvényeiről, valamint a Libri könyviadó felvásárlásáról talán szélesebb körben ismert és sokak által a Fidesz káderképzőjének tartott Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), derült ki a 2023-as mérlegükből.
A 2022-es év után, amikor óvatosabban költekezett az MCC, tavaly már elengedhette magát, köszönhetően annak, hogy jóval több bevétele volt. Míg 2022-ben 34 milliárd folyt be a kasszába, addig tavaly már csaknem 50 milliárd. Ennek nagy részét a 2020-ban állami vagyonjuttatásként kapott Mol- és Richter-részvények osztalékbevétele tette ki, összesen 36,3 milliárd forint értékben, és ehhez jött még 13,5 milliárd kamatbevétel.
A bővülő forrásokból az MCC többet is áldozott az alaptevékenysége szerinti fő célra, a tehetséggondozásra. Míg az ezt szolgáló közhasznú kiadásaik a 2021-es 21,16 milliárd után a spórolás jegyében 2022-ben 16,64 milliárdra bezuhantak, tavaly ismét nőttek: e célra 25,8 milliárdot fordítottak tavaly. A 193 oldalas, a mérleget, beszámolót és közhasznúsági jelentést is tartalmazó dokumentumból kiderül, hogy a növekvő kiadások ellenére az MCC a 2022-es 17,8 milliárdos eredményt is túlszárnyalva 24,9 milliárdos pluszban zárta a 2023-as évet.
Pedig az alapítvány nem fogta vissza a költekezést. Tavaly befektetési céllal 38 milliárd forint értékben vásárolt állampapírt, vett egy felújítandó ingatlant Zalaegerszegen helyi tehetségkutató központja számára – ingatlanjai könyv szerinti értéke amúgy 17 milliárd forint jelenleg –, vásárolt továbbá jellemzően az oktatási tevékenységhez szükséges eszközöket, de bútorokat, és költött informatikai eszközökre is.
A beszámoló szerint az alapítvány a közhasznú tevékenysége révén tavaly 8584 magyar és határon túli általános- és középiskolás diákot, egyetemistát segített. De arra is utalnak, hogy tágabb értelemben az MCC diákjai, oktatói, sőt az intézményeiknek helyt adó települések lakói is kedvezményezettek, így már 950 ezerre becsülik a közhasznú tevékenységből részesülők számát, vagyis minden tizedik magyarnak jó az MCC.
Akiknek még biztosan jó, hogy van MCC, azok a vezetők, a fizetett alkalmazottak – ők mintegy hatszázan vannak –, továbbá az oktatók. Rájuk ugyanis tavaly 9,3 milliárd forintot költöttek. A személyi jellegű ráfordítások évre évre nőnek: 2021-ben ez a tétel még csak 4,1 milliárd volt, 2022-ben már 6,7 milliárd, és tavaly ennek is csaknem a másfélszerese ment el bérekre, járulékokra és megbízási díjakra.
Ezen belül a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatás összege ugyanakkor csökkent: a 2022-es 262 millió helyett erre tavaly csak 158 milliót költöttek. A kuratórium elnöke továbbra is Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki 2022-ben az MCC-nél elnökként havi bruttó 1,9 milliót kapott, idei friss vagyonnyilatkozatában pedig jelenleg havi bruttó 1-5 millió forint közötti sávban jelölte meg az ottani bérét. Jó hír viszont, hogy Tucker Carlson nem került nekik semmibe.
Bár más szervezeteket az alapítvány összesen 4,2 milliárd forinttal támogatott tavaly, ehhez képest elenyésző összeget, 542 millió forintot fordított az alapcéljához, a tehetséggondozáshoz kapcsolódó ösztöndíjakra. A mérleg szerint viszont sokat költött saját, kapcsolt vállalkozásaira az alapítvány: 30,8 milliárd forint értékben adott kölcsönt nekik – persze ez visszajár, de az összeg 2022-ben csak 1,5 milliárd volt.
Amin szintén nem spóroltak, az a beruházások, fejlesztések kiadási tétele, amire a 2022-es 2,3 milliárd forintnál is többet, 4,3 milliárdot költöttek. Eközben az alapítvány bankbetétei a 2022-es 60,8 milliárdról 53,5 milliárdra csökkentek. A beszámolóból még kiderül az is, hogy tavaly ősszel létrehozták a Magyar Összetartozás Intézetet, amelynek a tervek szerint célja megalkotni, kutatni és bemutatni azt a kohéziós erőt, amely biztosítja és válságállóvá teszi egy nemzet szellemi szuverenitását.
Az alapítvány vagy a tulajdonában álló projektcégek egyébként idén vélhetően sokkal többet költenek majd beruházásokra, mivel elkezdődik a pécsi Nemzeti Kaszinó felújítása, és utána az lesz az MCC helyi képzési központja, továbbá a tervek szerint az MCC helyi főhadiszállásává építik át a miskolci Avas Szállót, amire több milliárdot kell költeni ehhez.
| Az MCC 9 milliárdot költött fizetésekre, és ez csak egy kisebb kiadási tétel volt tavaly | A Brüsszeltől Budapestig konzervatív szeánszokat szervező, és a Librit bekebelező MCC alapítványa 50 milliárd forint kamat- és osztalékbevételre tett szert tavaly. Ebből már lehetett szórni a pénzt. Az alapítványnál személyi juttatásokra 9 milliárdot, az alaptevékenységükre 26 milliárdot költöttek, befektetési céllal pedig 38 milliárdért vettek állampapírt, és még így is sikerült 25 milliárdos profittal zárni az évet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240604_konnyen-koltott-az-mcc-fizetesekre-9-milliardot-de-ez-csak-egy-kisebb-kiadasi-tetel-volt-tavaly | 2024-06-04 15:20:00 | true | null | null | HVG |
Vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn.Erre jutott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az ország egyik legnagyobb építőipari vállalata, a Szíjj László nevével fémjelzett Duna Aszfalt legutóbbi felvásárlása kapcsán. Az évi százmilliárdos nagyságrendű árbevételt elérő építőipari vállalat még tavaly decemberben jelentette be, hogy megvenne egy cseh tulajdonban lévő vasútépítő céget. Bár úgy tűnhetett, hogy a hivatal jól megrágta a kérdést, hiszen csak hetekkel később tették közzé a döntésüket, valójában négy nap alatt az áldásukat adták a bizniszre. Közel sem ez az első hasonló eset: a Duna Aszfalt az elmúlt években sorra kebelezte be a hasonló profilú cégeket, és a GVH sosem gördített akadályt a felvásárlások elé. Sőt, 2015 óta mindig úgy találta, hogy "vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn".Simicska hagyatékaAnnak, aki kicsit is követi az építőipar fejleményeit és a hazai közbeszerzéseket, az elmúlt években már evidencia, hogy a Duna Aszfalt önmagában is az ország egyik vezető építőipari cége, leányaival pedig egyértelműen a piac legnagyobb szereplője. Ez azonban még a 2010 utáni időszakban sem volt mindig így.Szíjj László felemelkedése az építőiparban - ahogy ezt az Átlátszó kétrészes cikksorozatban bemutatta - már a 90-es évek végén, az első Orbán-kormány alatt megindult. Szíjj akkori legfontosabb vállalata ebben az időszakban kezdte el sorra nyerni a nagyobb közbeszerzéseket. Utólag azonban kiderült, hogy a munkákat több más építőipari vállalattal együtt leosztották egymás között, ami miatt a társaságot később meg is büntette a versenyhivatal.Ez azonban nem törte meg érdemben a tiszakécskei vállalkozó lendületét. Birodalma a 2000-es években is fejlődött, a Fidesz újbóli hatalomra kerülését követően pedig a korábbinál is gyorsabb növekedésnek indult. A cégcsoport zászlóshajója ekkorra a Duna Aszfalt lett, amely már a 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban is megötszörözte árbevételét, nyereségét pedig több mint 18-szorosára növelte.A Duna Aszfalt így 2014-re már fontos szereplővé vált a piacon, de még korántsem a legfontosabbá. Ekkor ugyanis a Fidesz gazdasági hátországát még Simicska Lajos irányította, az építőipart pedig a hozzá köthető Közgép-csoport uralta. A 2015-ös Simicska-Orbán szakítással azonban minden megváltozott. Az egykori pártpénztárnokot kiütötték pozíciójából, a helyén pedig - a gazdaság rengeteg szegmensében - hatalmas űr keletkezett.Hamar kiderült, hogy az útépítési piacon ezt az űrt a Duna Aszfalt fogja betölteni. A szinte kizárólag állami megbízásokból élő vállalat igazi pénzgyár lett 2015 után. A nagy szakítás óta több mint 160 milliárd forintnyi nyereséget termelt, amiből közel 60 milliárdot kifizetett osztalékként. Szíjj László jelentős részben ennek köszönheti, hogy mostanra az ország hatodik leggazdagabb emberévé vált 300 milliárd forint körüli vagyonnal.Szíjj azonban nemcsak az útépítéseken lépett Simicska helyére, politikai kapcsolatai is hasonlóan meghatározóak lettek. Részt vett a kormánymédia és a nagy kormányközeli bankholding gründolásában, együtt nézett meccset a miniszterelnökkel, cégei a felcsúti akadémia legfontosabb támogatóivá váltak, és az Orbán-bányákból vásároltak, Mészáros Lőrinccel járt nyaralni, illetve a jachtján kapcsolódott ki Szijjártó Péter külügyminiszter is.A nagy bevásárlóA Duna Aszfalt növekedését nem csak a sok száz milliárd forintnyi állami megrendelés hajtotta: az elmúlt tíz évben elkezdte bekebelezni a kisebb versenytársakat. Ennek első lépése az volt, amikor Szíjj László és korábbi üzlettársa, a fontosabb cégekben szintén részesedéssel rendelkező Varga Károly 2015-ben szétbútoroztak. Ekkor került teljes egészében Szíjj tulajdonába a Duna Aszfalt, míg több más útépítő céget Varga kapott meg.A két üzletember útjai azonban még évekig nem váltak szét. Későbbi felvásárlások során kettőjük vállalataira még a GVH-hoz leadott iratokban is hivatkoztak Szíjj-Varga csoportként. A versenyhivatal kérdést is kapott arról, hogy pontosan mit, milyen cégeket kell ezalatt érteni (pdf).Mindenesetre a részleges szakítás után a Szíjj-féle Duna Aszfalt az építőiparban és azon kívül is elkezdett bevásárolni.2017 júniusában többségi részesedést szerzett a veszprémi kézilabdacsapatban.2018 legvégén megvették a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal fejlesztésén is dolgozó Magyar Alagútépítő és Bányászati Kft. 80 százalékát.2019 őszén irányítást szerzett a Közgép-csoportot alkotó számos vállalkozás felett.Alig egy hónappal később Szíjj kivásárolta korábbi üzlettársát, és egyedüli irányítást szerzett a korábban Varga Károllyal irányított vállalkozáscsoport tagjai felett.2021 januárjában megszerezte a Nagymester csoport építőipari tevékenység végzésére alkalmas vállalkozásrészét.2022 novemberében - az elérhető adatok alapján áron alul - egy olyan vagyonkezelőt kebelezett be, amely féltucat építőipari céget birtokolt, köztük a Dömper Kft.-t.Tavaly júniusban a Duna Aszfalt a részvények 100 százalékának megszerzésével közvetlen egyedüli irányítást szerzett a Hazai Építőgép Társulás Zrt. felett.Év végén pedig - a bevezetőben is említett tranzakcióval - a cseh Subterra csoport magyar leányát, a Subterra-Raab Kft.-t olvasztotta magába.A közvetlenül a Duna Aszfalt-csoporthoz köthető akvizíciók mellett ráadásul Szíjj magánszemélyként és más szervezetekkel is terjeszkedett az építőiparban. A vállalkozó és rendszeres üzlettársa, Mészáros Lőrinc magántőkealapjai által birtokolt cégek nyerték el például az állami gyorsforgalmi utak java részének üzemeltetésére és fejlesztésére kiírt 35 éves koncessziót. Ezek már 2023-ban is több tízmilliárd forint árbevételt értek el. Ezen kívül Szíjjnak közvetlenül is több útépítéssel foglalkozó cégben van részesedése, köztük olyanokban is, amelyek szintén tízmilliárdos nagyságrendű forgalmat hoznak évente.A jól beazonosítható érdekeltségeken túl pedig a tiszakécskei vállalkozó és üzleti köre közvetve is kiterjesztette csápjait az ágazatban. Másfél éve részletes cikkben mutattuk be, hogyan vándorolt több tízmilliárd forintnyi vagyon az egyik legnyereségesebb, az elmúlt években állami munkákkal kitömött cégtől Szíjj Lászlóhoz köthető körökhöz. Emellett 2023 nyarán az ősfideszes Pesty László filmrendező is tett utalásokat arra, hogy ugyanez a kör strómanok révén szerez meg áron alul cégeket az építőiparban.A szerénykedő piacvezetőMindezek alapján joggal gondolná egy laikus, hogy a Duna Aszfalt újabb és újabb felvásárlásait a piaci verseny tisztasága felett őrködő GVH is árgus szemekkel figyeli, és alapos vizsgálatoknak veti alá. Hiszen teljesen egyértelmű, hogy a végtelenségig nem növekedhet egy cég vagy egy vállalatcsoport anélkül, hogy korlátozná a versenyt a piacon, ahol ténykedik.A GVH gyakorlata szerint az azonos területeken működő vállalatoknál ez a határ 20 százaléknál van. Ha ezt átlépi a felvásárlásban érintett cégek együttes piaci részesedése, akkor indokolt lehet alaposan kivizsgálni a tranzakciót.Az első kérdés tehát az, hogy uralja-e a piac ötödét a Duna Aszfalt. Erre azonban sajnos hivatalos adatok nincsenek*Ráadásul nem is annyira egyszerű a kérdés, mint amilyennek elsőre tűnhet.. Amikor a GVH legutóbb - közel 10 éve, még a fent említett felvásárlások előtt - vizsgálta ezt a kört (pdf), akkor arra jutott, hogy a "Szíjj-Varga-csoport részesedése a magyarországi építőipari tevékenységből kevesebb, mint 10 százalék, ezen belül a mélyépítés esetében 15-20 százalék közötti".Azóta azonban, ahogy láthattuk, jóval az ágazati átlag felett tudott növekedni a Duna Aszfalt, így elsőre az volt a sejtésünk, hogy mostanra bőven átlépte a 20 százalékot. Ezért is okozott némi meglepetést, amikor a csoporttól a piaci részesedésünkre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolták, hogyaz építőipari kivitelezés piacán a KSH elérhető legfrissebb (2023-as) adatai alapján cégcsoportunk körülbelül 2 százalék piaci részesedéssel rendelkezik ... az út- és a vasútépítés piacok összesített értékei alapján a Duna Group részesedése körülbelül 8 százalék.A Duna Aszfalt saját becslése nem csak szerintünk szerény, erre jutott a versenyhivatal is. A GVH erre vonatkozó kérdésünkre ugyanis azt válaszolta, hogy a Duna Aszfalt és az általa felvásárolt egyes cégek együttes piaci részesedése az építőipari szolgáltatások piacán egyik évben sem érte el a 20 százalékot, a mélyépítési kivitelezés tekintetében azonban akadtak olyan évek, amikor meghaladta azt.A 20-as csapdájaMivel az érintettektől kapott válaszok nem voltak egyértelműek, ezért a G7 is megpróbálta kiszámolni, hogy a piac mekkora részét uralja a Duna Aszfalt. A becslést két módszer alapján is elvégeztük. Először azt vizsgáltuk meg, hogy a főtevékenységük szerint út és autópálya építésével foglalkozó cégek összesített bevételéből mennyivel részesedik a Szíjj-csoport*Az elemzés során a 10 millió forint feletti árbevételű cégeket vettük csak figyelembe, ezalatt ugyanis nem reális, hogy valaki valóban útépítési tevékenységet végez. A Duna Aszfaltnál a konszolidált árbevétellel számoltunk, azaz kiszűrtük a cégek egymás közötti értékesítését. Az elemzésnek ugyanakkor erős korlátja, hogy a cégek megadott főtevékenysége nem mindig fedi a valóságot. A Közgép például papíron akkor is fémszerkezet gyártásával foglalkozott, amikor sorra nyerte el az állami autópálya-építési tendereket. Ráadásul a cégek árbevétele még akkor sem teljes egészében a főtevékenységből származik, ha azt jól adják meg, így a számítás sosem lehet teljesen pontos. . Az arány a 2019 és 2023 közötti öt év mindegyikében meghaladta a 20 százalékot, sőt jellemzően a 25-öt is. Igaz, épp az előző két évben a Duna Aszfalt részesedése egy hajszállal a limit alá csökkent, és a Szíjj-csoport egyéb cégei (főleg az autópálya-koncessziós vállalatok) húzták 20 százalék fölé.Hasonló eredményre jutottunk a KSH adataiból kiindulva is. Ennek az értelmezése némileg más, mivel a statisztikai hivatal nem árbevételt közöl, hanem úgynevezett termelési értéket. Ezt azonban minden építőipari tevékenységre megadják, így több piacon is meg lehetett vizsgálni a Duna Aszfalt pozícióját. Ebből az látszott, hogy a csoport az útépítési szegmensben fixen 20 százalék felett van, a tágabban értelmezett közlekedési infrastruktúrában azonban már csak 14-17 százalékos volt a piaci részesedése az elmúlt öt évben, a teljes építőiparban pedig 4 százalék körül mozgott.A fenti számok elég jól mutatják, hogy mennyire fontos, hogyan értelmezzük a piacot. Az útépítésben csak a saját részesedése alapján minden kétséget kizáróan indokolható lenne a Duna Aszfalt valamennyi összeolvadásának komolyabb vizsgálata az elmúlt öt évből. A közlekedési infrastruktúra építése esetén azonban már nem ennyire egyértelmű a helyzet, ha a teljes építőipart vizsgáljuk, akkor pedig tényleg nincs semmi látnivaló.Magyarul már a piac meghatározásával is el lehet érni azt, hogy egy cég elkerülje a versenyjogi vizsgálatot. A lapunknak nyilatkozó szakértők is arra hívták fel a figyelmet, hogy egy ilyen összeolvadásnál valószínűleg ez a kulcskérdés.Ha kellően tágan értelmezi a hatóság a piacot, akkor könnyen elérhető, hogy egy egyértelműnek tűnő esetet se kelljen vizsgálni.Más kérdés, hogy a GVH mozgástere - a korábbi nemzetközi és magyar példák miatt - valószínűleg elég korlátozott ebből a szempontból. A hivatal - ahogy a válaszukból is kiderül - nem is próbálta elkenni a dolgot, és több piacon is megnézte a Duna Aszfalt részesedését, és ezek közül a mélyépítésben (amely leginkább a közlekedési infrastruktúrával lehet átfedésben) egyes években 20 százalék feletti mutatót mért.A G7 által megkérdezett szakemberek szerint a hivatalnak erről elég pontos adatai lehetnek, hiszen minden összeolvadásnál bekéri ezeket az érintett cégektől, majd egy gyors - legfeljebb nyolcnapos - elemzés során eldönti, hogy lefolytat-e komolyabb vizsgálatot.A Duna Aszfalt felvásárlásainál 2015 óta pedig a 20 százalék feletti piaci részesedés ellenére is mindig arra jutottak, hogy nem kell tovább vizsgálódni.Ennek azonban nem az volt az oka, hogy tágan értelmezték volna a piacot, hanem egy másik kitétel, amely alapján viszont valóban minden tranzakciót mentesíteni lehetett a komolyabb vizsgálat alól. A GVH ugyanis nemcsak a végső piaci részesedést nézi, hanem annak növekedését is. Így hiába lépi át a 20 százalékot az összeolvadást követően az érintett cégek részesedése, ha a legnagyobb vállalatnál a növekmény nem éri el az 5 százalékpontot, akkor nem indítanak versenyfelügyeleti eljárást. A DA felvásárlásoknál pedig nem érte el.Szinte bárkit megvehetnekA probléma ezzel csak annyi, hogy jelen állás szerint így szinte bármely konkurensét megvásárolhatná Szíjj László cégcsoportja. Az útépítésben ugyanis számításaink szerint a Duna Aszfalton kívül csak egy olyan cég volt, amelynek részesedése a 2021 és 2023 közötti három év mindegyikében meghaladta az 5 százalékot, a francia tulajdonban lévő Colas Hungária Zrt. A mélyépítés egyéb szegmenseiben már több ilyen társaság is akadt, ezek azonban kivétel nélkül Mészáros Lőrinc tulajdonában álltak.Azaz a jelenlegi szabályozás szerint egy multi magyar leányán és néhány Mészáros-cégen kívül bármit megvehetne Szíjj László anélkül, hogy azt a versenyhivatal komolyabban vizsgálná.A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint egyébként bizonyos esetekben ez a gyakorlat akár még elfogadható is lehet. A szakemberek kivétel nélkül kiemelték azonban, hogy a rendszer korántsem úgy működik, ahogy azt a megalkotásakor elképzelték.A versenyfelügyeleti eljárás elkerülését ugyanis egyfajta gyorsított eljárás teszi lehetővé. A hivatal lapunknak erről azt írta, hogya GVH minden bejelentett összefonódást megvizsgál, az első nyolcnapos összefonódás-bejelentéssel kapcsolatos eljárás során éppen azt értékeli, hogy szükséges-e versenyfelügyeleti eljárást indítani vagy sem.Valójában azonban ez azt jelenti: ha a bekért adatok alapján a GVH úgy ítéli meg, hogy a fent említett kitételek egyetlen piacon sem valósulnak meg, akkor nyolc napon belül kiállít egy hatósági bizonyítványt, amivel áldását adja az ügyletre. Ilyenkor nincs érdemi elemzés, sem indoklás, a hivatal a bevezetőben is idézett, "vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn" félmondattal adja meg az engedélyt az ügyletre.Ez sok esetben logikus, hiszen ha teljesen eltérő területen ténykedő vállalatok vagy tényleg apró piaci szereplők olvadnak össze, akkor nem indokolt terhelni a versenyhivatali stábot. Az például egészen biztosan nem vetett fel versenyjogi kérdéseket, amikor a Duna Aszfalt a veszprémi kézilabdacsapatot vette meg.Igen ám, de - ahogy egy szakértő lapunknak fogalmazott - most már a tranzakciók 80-90 százaléka ilyen. A GVH is azt írta, hogy az "ügyek jelentős többségében ugyanerre az eredményre jut". Ez pedig már lehet aggályos.A GVH lényegében egy engedélyezési gyárrá alakult, ahol futószalagon próbálják az ügyeket kinyomni, így pedig átcsúsznak olyan tranzakciók is, amelyeknél le lehetne folytatni komolyabb eljárást. Az pedig nevetséges, hogy ilyenkor egy bekezdésnyi indoklást sem fűznek a döntéshez- fogalmazott egy versenyjogi szakértő. Utóbbit különösen annak fényében nehezményezték a hozzáértők, hogy elvileg a nyolcnapos eljárás alatt is készül egy belső dokumentum, csak éppen ezt nem hozzák nyilvánosságra.Más kérdés, hogy konkrétan a Duna Aszfalt esetében ez mekkora versenyjogi kockázat. A gyorsforgalmi utak építésénél ugyanis az állam lényegében megszüntette a versenyt a fenntartás és a fejlesztés koncesszióba adásával 2057-ig, hiszen a Szíjj László és Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő koncessziós társaság maga dönti el, kivel végezteti el a munkákat. De az ezen kívül maradó útépítési projekteknél sem várható öldöklő verseny a nagy szereplők között.Ez alapján pedig valószínűleg töretlen marad Szíjj László vagyonosodása is, és ebből futhatja akár a korábbinál nagyobb jachtokra is. Igaz, a korábban általa tulajdonolt hajóktól az üzletember megvált vagy erre törekedett, az aktuális NER-zászlóhajó pedig inkább Mészáros Lőrinchez köthető, akárcsak az elvileg 2028-ban érkező még nagyobb utóda.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjachtEgy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzíjj László akkor is keres az állami tenderen, amikor veszítJogilag nem lehet belekötni abba, ahogy a Duna Aszfalt átvette egy óriásberuházás jelentős részét a közbeszerzést elnyerő vállalattól, de a gyakorlat nagyon sok kérdést felvet.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPofonegyszerű módszerrel rejtik el tízmilliárdok útját a NER oligarcháiKinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd vagy tízmilliárd forint útja.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjaiA nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLuxus autópályáink lesznek pár év múlva, csillagászati összegértDrágábbnak ígérkezik az M1-es idén induló bővítése, mint az új autópályák építése, részben az igen magas műszaki követelmények miatt.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Bármeddig nőhet a NER-es kis gömböc, jöhetnek a még nagyobb jachtok | Az elmúlt években anélkül kebelezte be versenytársait a legnagyobb NER-es építőcég, hogy a versenyhivatal okot látott volna részletes vizsgálatra. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20250131/barmeddig-nohet-a-ner-es-kis-gomboc-johetnek-a-meg-nagyobb-jachtok/ | 2025-01-31 06:07:01 | true | null | null | G7 |
Közel 28 milliárd forintos műsorterjesztési szerződést kötött a kormányközeli 4iG érdekeltségébe tartozó Antenna Hungáriával (AH) tavaly ősszel az állami média (pdf).A hároméves megállapodás a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap hat HD televíziós és négy rádiós csatornáját érint, és a digitális földfelszíni műsorszóráshoz szükséges multiplex-, digitális műsorszétosztási- és műsorszórási szolgáltatásokra terjed ki.Előzmények: ez nem az első ilyen szerződés az MTVA és az Antenna Hungária között. Hasonló megállapodást kötöttek a felek 2020-ban is, ám az négy évre szólt, és a közmédia kevesebbet fizetett.További fontos különbség, hogy az előző szerződés idején az AH még teljes egészében állami kézben volt. A piacon rohamosan terjeszkedő 4iG csak 2022-ben szerezte meg a vállalat többségi tulajdonrészét.A közelmúltban egyébként át is nevezték az AH-t. A vállalat neve tavaly december eleje óta 4iG Távközlési Holding Zrt.Számokban: 2020-ban az MTVA négy évre 21,5 milliárdos megállapodást írt alá az Antenna Hungáriával, igaz, a közbeszerzési hirdetményben felhívták a figyelmet, hogy ez csak egy becsült összeg. A szerződésben ugyanis a 14,7 milliós napidíjat rögzítettek, és ezt szorozták fel a szerződés hosszával.A végső összeg több is lett. A digitális műsorterjesztésre elszámolt költség épp a 2022-es tulajdonosváltás után ugrott meg látványosan. Ebben ugyanakkor szerepet játszott az elszálló infláció is, amellyel szerződés szerint módosították az árat.Az ősszel kötött új megállapodás már ezt a magasabb árazást viszi tovább. Ezúttal napidíjról nem esett szó, csak a végső összeget rögzítették, amelyből évi 9,2 milliárdos költség adódik a következő három évre.Felülnézet: az AH legutóbbi beszámolója szerint a televíziós műsorterjesztés négy technológiai módja közül*Vezetékes kábel és internet, vezeték nélküli műhold és földfelszíni műsorszórás. országos elérést biztosító digitális földfelszíni sugárzást kizárólag ők nyújtanak Magyarországon.Ez az ingyenes mindigTV szolgáltatás, amellyel a háztartások 99 százalékában tizenkét televízió- és négy rádiócsatorna érhető el*2023. december 31-én az M1, M2, M4 Sport, M5, Duna, Duna World, RTL, TV2, Izaura TV, Spektrum Home , Dikh TV, MAX4 voltak ezek a csatornák.. Ezek terjesztéséért így nem a tévénézők, hanem a csatornák médiaszolgáltatói fizetnek az AH-nak. A legtöbbet egyértelműen az állami média.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iGSokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHalsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közéHa minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Tízmilliárdokat fizet az állami média a NER-es informatikai cégnek | Átnevezték az Antenna Hungáriát, amely így már 4iG Távközlési Holding Zrt-ként kaphat minden évben milliárdokat az MTVA-tól. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20250204/tizmilliardokat-fizet-az-allami-media-a-ner-es-informatikai-cegnek/ | 2025-02-04 10:55:39 | true | null | null | G7 |
Visszavonta az Andrada környezethasználati engedélyét a kormányhivatal – közölte Aradszki András országgyűlési képviselő a Facebookon szerda délután. A hírt Mészáros József, Sóskút polgármestere megerősítette a HVG-nek. Arról még nem tudott beszámolni, hogy mit tartalmaz a kormányhivatal határozata, mert a hívásunkkor kapta meg.
Kérdésünkre elmondta, hogy kedden tárgyalt Tarnai Richárd főispánnal az beruházásáról és a kiadott engedélyekről. A jelek szerint eredményesen – tette hozzá. Mészáros szerint, ha a környezethasználati engedély nincs meg, akkor nem kezdhetik el a tevékenységet az üzemben.
Arról, hogy az Andradának milyen jogi lehetőségei vannak, szerinte még korai beszélni, most a határozatot fogják a település jegyzőjével megnézni. A polgármester azt mondta, ők már korábban is azzal érveltek a beruházás ellen, hogy a település építési előírásai szerint az egy kereskedelmi-szolgáltató övezet, vagyis ott hulladékkezelési tevékenység nem végezhető.
Csőzik László, érdi polgármester arra hívta fel a figyelmet a Facebookon, hogy az öröm korai, szó nincs róla, hogy a beruházás meghiúsult volna, vagy letett volna róla a beruházó, illetve a kormány. „Olyannyira, hogy az akkufeldolgozással foglalkozó cég már újra be is adta az engedély iránti kérelmét, ráadásul változatlan formában” – olvasható a posztban.
Csőzik szerint mindössze annyi történt, hogy a sóskútiak rámutattak egy alaki hibára, amit a kormányhivatal vétett, ami abból állt, hogy nem tették közzé azonnal az Andrada engedély iránti kérelmét a hivatal honlapján. Úgy véli, ezt látták meg a kormányhivatalban és hogy az Andrada ne veszítsen időt, saját hatáskörben visszavonták a határozatukat.
Az eljárás most újraindul – írja az érdi polgármester – a hivatal honlapjára pedig felkerült a régi kérelem. Ugyanakkor ez nem sikerült tökéletesen, csak az első 5 oldal olvasható.
Egy nap alatt nagyot fordult a világ a beruházás körül, mivel kedden kiderült, hogy a hulladékgazdálkodási engedély után a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól megkapta a fémkereskedelmi engedélyt is, ezzel kipipálták az utolsó feltételt is, amit a kormányhivatal a sóskúti akkufeldolgozó elindításához szabott.
Lapunknak Mészáros József polgármester korábban már azt elképesztőnek nevezte, hogy őket megkerülve az kormányhivatal megadta a hulladékgazdálkodási engedélyt a cégnek.
Nem csak a sóskútiak ellenzik, hogy elstartoljon az akkubiznisz, a településhez nagyon közel esik Érd és Tárnok is a budai agglomerációban. A környéken élők attól tartanak, hogy egy haváriahelyzetben a szél és a közeli patak miatt a szennyezés az egész környékre hatna, a polgármester szerint akár százezer embert is érinthetne mindez. Ehhez képest a cégnek 2 millió forintos biztosítása van a kormányhivatali határozat alapján.
A Sóskútra tervezett akkufeldolgozó eddig döcögő, botrányokkal tarkított történetéről itt olvashat, mióta csak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2023-ban bejelentette, hogy a szlovén cég akkumulátor-újrahasznosító üzemet tervez hazánkban. Helyszínként első körben még a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Alsózsolcában gondolkodtak, de ott sem fogadták őket tárt karokkal, ezért módosítottak a sóskúti helyszínre. | Visszavonta a sóskúti akkufeldolgozó környezethasználati engedélyét a kormányhivatal | Mészáros József, Sóskút polgármestere azt mondta, kedden tárgyaltak a kormányhivatallal az Andrada-beruházásáról, illetve az ahhoz kapcsolódó engedélyekről. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250402_soskuti-akkufeldolgozo-kornyezethasznalati-engedely-kormanyhivatal-andrada | 2025-04-02 17:39:00 | true | null | null | HVG |
Ön szerint ki áll az ön hátbatámadása mögött?Orbán Viktor áll a hátbatámadás mögött. Ez így elég önnek? De mennem kell, ki kell basznom embereket...Bayer Zsoltra ön azt mondta, hogy geci. Mondjon már egy jelzőt Orbán Viktorra is.Az is geci.Orbán is?Az Orbán Viktor is geci. Az is geci. Azt is leírhatja.Éppen tíz éve hangzott el ez a párbeszéd Nagy József, a 24.hu újságírója és Simicska Lajos, a Fidesz addigi legfontosabb gazdasági háttérembere között. Ekkor már hónapok óta hallani lehetett róla, hogy Simicska és Orbán kapcsolata megromlott, de a pártpénztárnok 2015. február 6-i telefonos ámokfutása így is mindenkit megdöbbentett. A következő években a két egykori kollégiumi szobatárs konfliktusa nyílt politikai háborúvá vált, ami a 2018-as választásokat követően Simicska teljes kapitulációjával zárult. A néhány évvel korábban még felfoghatatlan gazdasági hatalommal rendelkező milliárdos szinte minden céges érdekeltségétől megvált, és azóta is visszavonultan él. Megnéztük mi maradt a Simicska-birodalomból tíz évvel a G-nap után, és, hogy kikhez került a kétség kívül tízmilliárdokat érő céges vagyon.Régi harcostársOrbán és Simicska kapcsolata már 2010-ben is több évtizedes múltra tekintett vissza. Középiskolás koruktól ismerték egymást, később szobatársak voltak a Bibó István Szakkolégiumban, a Fidesz keltetőjében. Bár Simicska hivatalosan nem volt alapító, valójában Orbánnal együtt gründolták a pártot: míg Orbán a Fideszt, Simicska a Fidesz gazdasági holdudvarát építette. Az első Orbán-kormány idején, 1998-ban az adóhatóság elnökének nevezték ki, és már akkor is előkerült a neve zavaros ügyekben.A Orbán-Simicska-feladatmegosztás, és a barátságuk a baloldali kormányok alatt is megmaradt. Orbán Viktor 2007-ben maga mondta egy interjúban, hogy jó kapcsolatot ápol a vállalkozóval, és utalt arra, hogy családjaik is összejárnak. Érdekes módon ez a Fidesz 2010-es újbóli hatalomra kerülését követően kezdett el megváltozni. Nem függetlenül attól, hogy Simicska ekkorra a néhány vállalat birtoklásán messze túlmutató gazdasági hatalomra tett szert. Ahogy a 444 öt éve egy cikkében fogalmazott:Simicska nem csak működtette az állammal összefonódott pénztermelő birodalmat, és felügyelte a javakat, hanem az államigazgatás és az állami vállalatok jelentős részét is irányította. Ő valódi oligarcha volt, vagyis olyan üzletember, aki a politikát is befolyásolta.A milliárdosnak nagyon erős ráhatása volt a fontos ügyeket ellenőrző fejlesztési minisztériumra. Az akkori pletykák szerint rendszeresen padoztatott minisztereket birodalma Radóc utcai székházában, de az ő emberének tartották a NAV-vezér Vida Ildikót is. Hatalma sokak szerint Orbán Viktoréhoz volt mérhető, és végül ez vezetett a bukásához is. A miniszterelnöknek ugyanis nagyon nem tetszett, hogy a sajátja mellett egy párhuzamos erőközpont is kiépült, kockázatot látott Simicska hatalmában - mint később kiderült, nem alaptalanul.Kettőjük viszonya már a 2010 utáni első ciklusban elkezdett elhidegülni, de ez igazán látványossá a 2014-es választások után vált. A Direkt36 oknyomozása szerint Simicska ekkor megpróbálta eladni cégbirodalmát Orbánnak, és amikor ez nem sikerült, akkor döntött úgy, hogy beleáll a miniszterelnökkel szembeni küzdelembe. Először erre csak olyan dolgok utaltak, mint a sajtójában megjelenő kormánykritikus hangok vagy éppen az elmaradó focitámogatások. A G-napon azonban végleg egyértelművé vált, hogy lezárult egy korszak a Fideszben.Simicska, a nagy machinátorA G-nap idején már evidencia volt, hogy Simicska Lajosnak, illetve üzleti körének több tucat cége lehet, és hogy egyértelműen hozzá kötődik a korábbi években állami megrendelésekkel kitömött Közgép-csoport is. Ez azonban korántsem volt mindig így. Simicska kifejezetten ügyesen rejtőzött el a vállalatok mögött, sok esetben évekig egyetlen céges iratban sem került elő a neve.Jó példa erre a már említett Közgép, amelyről csak 2012-ben tudta bizonyítani az Origo.hu, hogy Simicska Lajos érdekeltsége. A vállalat közgyűléseit ugyanis sokáig úgy tartották, hogy azokon a tulajdonosok közül kizárólag a 0,03 százalékos részesedéssel rendelkező vezérigazgató vett részt, így papíron ő hozott meg minden döntést.A nagy szakítás után a birodalom háttere szép fokozatosan elkezdett kirajzolódni, ám még ezt követően is bő három évet kellett várni ahhoz, hogy teljesen kitisztuljon a kép. A G-nap óta eltelt tíz év ugyanis egyértelműen két elég jól lehatárolható részre osztható. A 2018-as választásokig Simicska harcolt, a kormányzat pedig igyekezett minél inkább elszigetelni, és ellehetetleníteni cégbirodalmát.Alig fél évvel a G-nap után három évre kizárták a Közgépet minden közbeszerzési eljárásból, aminek eredményeként az addig tízmilliárdokat termelő csoport lényegében összeomlott. A vállalat, amely nyolc nappal a telefonos ámokfutás után még 11 milliárdos osztalékot fizetett, pár év alatt a századára zsugorodott, és 2018-ban már szinte egyáltalán nem termelt profitot. Ezzel a birodalom legfontosabb fejőstehenét fojtották meg egyik pillanatról a másikra.Nem ez volt azonban az egyetlen front, amit a Fidesz korábbi pénztárnokával szemben nyitott. Az egyre nyíltabban a Jobbik mögé álló milliárdos hiába engedte át a tulajdonában álló hirdetési felületeket áron alul Vona Gábor pártjának, a kormány egy új törvénnyel lehetetlenítette el a trükközést, amelynek még a nagy összeveszés előtt a Fidesz is haszonélvezője volt. A köztéri reklámokhoz kötődött a konfliktus talán leglátványosabb eleme is, amikor a kormánypárti vezetésű főváros egyszerűen elkezdte elbontani Simicska egyik cégének budapesti hirdetőoszlopait.A 2018-as választásokkal azonban ez a háborús szakasz véget ért. Miután a Fidesz újabb kétharmados győzelmet aratott, Simicska Lajos szinte azonnal kapitulált. A milliárdos két fontos médiafelületét, a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót már a választásokat követő héten bezárta, majd júliusban lényegében minden céges érdekeltségétől megvált. Ez utóbbihoz azonban ki kellett tisztázni a tulajdonosi viszonyokat, így a birodalom az utolsó pillanatban szinte teljesen láthatóvá vált.Közel 50 cégValami 56 cégről van szó, de még a Zsolt sem tudja pontosan, hogy mennyiről.Ezt mondta lapunknak egy ügyre rálátó forrásunk aznap, amikor Simicska Lajos közleményben jelentette be birodalma eladását. A vevő hivatalosan Simicska Lajos egy régi harcostársa, Nyerges Zsolt volt (rá utal az idézetben a Zsolt név), de már ekkor tudni lehetett, hogy nem ő lesz a végállomás. A birodalomhoz közeli források már a közlemény kiadásának napján arról beszéltek, hogy a cégcsoport teljes egészében Orbán Viktor jóbarátjához, Mészáros Lőrinchez kerülhet.Végül ennél komplexebb volt az átmenet, és nem mindennek az egykori felcsúti polgármester lett a tulajdonosa, de lényegében - még ha feldarabolva is - tényleg ez az érdekkör vette át az egykori Simicska-birodalmat.Mivel az átadás-átvételhez jellemzően fel kellett tárni az egyes cégek hátterét, 2017-2018-ra többnyire kiderült, pontosan hogyan épült fel ez a birodalom. Bár mi 56 céget nem találtunk, de a közel 50, egyértelműen Simicska Lajoshoz, és állandó bizalmasaihoz köthető vállalatot sikerült beazonosítanunk, és azt is megnéztük, hogy mi történt velük azóta.Simicska Lajost nem véletlenül tartották nagyra a Fideszben: ahogya a fenti ábrán is látszik, olyan céghálót rakott össze, amely a birodalom bukásának idején is szinte átláthatatlan volt nem csak egy átlagember, de még a cégügyekben jártasabbak számára is. Amellett, hogy a cégháló szinte folyamatosan változott*Mi egy 2017 végi, 2018 eleji állapotot vázoltunk fel a céges dokumentumok alapján a vállalatok között teljesen általánosak voltak a kusza kereszttulajdonlások, és nagyon sok társaságnál volt egy-egy olyan néhány tized százalékos részesedéssel rendelkező mikrotulajdonos, aki mögé mindent el lehetett rejteni. A fenti ábrán a részesedések egész számra vannak kerekítve, így szinte mindig kijön a 100 százalék, de sok helyen valójában volt még egy-egy kisebb tulajdonos, aki jellemzően Simicska Lajos bizalmasai körül került ki.Az eladás idejére a cégháló négy elég jól lehatárolható részből állt.A birodalom magját öt vagyonkezelő cég alkotta, néhány kivételtől eltekintve minden más vállalatot ezen keresztül birtokolt Simicska Lajos és köre.Az egyik kivétel a mezőgazdasági üzletág, amely viszont tucatnyi társaságból állt, és több tízezer hektárnyi földterület fölött rendelkezett.Az egyik legfontosabb pénzgyár az építőipari szegmens volt, középpontjában a már többször emlegetett Közgéppel.A cégháló negyedik, legkiterjedtebb és legkomplexebb részét pedig a média és hirdetési cégek alkották. Bár ezeket - már csak a jövőbeli sorsuk miatt is - lehetne külön kezelni, a Simicska-érában nagyon erős tulajdonosi összefonódás jellemezte a két területet.A magA vagyonkezelő cégek a kezdetektől elég egyértelműen azt a célt szolgálták, hogy minél nehezebb legyen kideríteni a birtokukban lévő vállalatok tényleges tulajdonosát. Az eladás után ennek sokkal kevésbé volt jelentősége, így az öt cégből kettő be is olvadt egy harmadikba*A Pro-A és a Pro-B Kft-k olvadtak bele a korábban részben közvetlenül Simicska Lajos által birtokolt Neo-Met Kft-be.. A maradék három társaság pedig a Mészáros-csoporthoz került. A vagyonkezelőket (a kereszttulajdonlások mellett) kisebb részben közvetlenül az egykori gázszerelő birtokolja, a többségi tulajdonhányad azonban a tavaly 51 milliárd forintos rekordosztalékot fizető építőipari V-Híd Zrt-é.A korábban a Simicska-birodalom szívének számító Pro-Aurum Zrt-ben még most is elég jelentős vagyon van. Tavalyelőtt év végén a társaság eszközállománya megközelítette a 3 milliárd forintot, aminek jelentős részét a különböző céges részesedések adták.A mezőgazdaságA mezőgazdasági divíziónak nagyon hasonló lett a sorsa, mint a magnak. A cégháló erősen letisztult, a vállalatok közel fele megszűnt, több közülük más társaságokba olvadt be. Ezek a vállalatok is Mészáros Lőrinc érdekkörébe kerültek.Az érintett vállalatokat ma már a felcsúti milliárdos agrárérdekeltségeit összefogó Talentis Agro Zrt. konszolidálja. Egy részüket teljes egészében be is kebelezte Mészáros cége, míg mások egy 2018-as úgynevezett uralmi szerződéssel lettek a vállalatcsoport tagjai.Az építőiparSimicska Lajos építőipari érdekeltségeit Szíjj László birodalma kebelezte be. Szíjj az ország hatodik leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc jó barátja, és a kisgömböcként növekvő autópálya-építő Duna Aszfalt csoport tulajdonosa. A Közgép is ebbe a csoportba tagozódott be: a versenyhivatal 2019 őszén adta áldását a felvásárlásra.A hasonló tevékenységi kör miatt - a Simicska-éra utáni Fidesz-logika szerint - adta magát, hogy a Közgép a Duna Aszfalthoz kerüljön. A felvásárlást azonban az ágazatban sokan úgy értékelték, hogy külön fricska Simicskának, aki állítólag kifejezetten rossz kapcsolatban volt Szíjj Lászlóval, és állítólag lenézte a Duna Aszfalt tulajdonosát.Mindenesetre a Közgép a tulajdonosváltás után újra éledezni kezdett. Először csak referenciát biztosított a közbeszerzéseken helyére lépő NER-es építőipari cégeknek, majd alvállalkozóként is feltűnt állami beruházásokon. Bár akkorára már sosem nőtt a cég, mint amekkora Simicska idejében volt, 2023-ban így is közel 21 milliárd forintos árbevételt hozott össze.Más kérdés, hogy Közgép Zrt. valójában már nem létezik. A NER első igazi szimbólumává váló vállalkozást ugyanis átnevezték, és 2023 november óta már Duna NRG néven fut.Média és hirdetési szektorA Simicska-birodalom legtöbb céget felölelő részét, a médiát és a hirdetési szegmenst lényegében kettéosztotta a NER. A különböző médiatermékek az átadás-átvétellel párhuzamosan gründolt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) érdekeltségébe kerültek. Ez az a szervezet, amelynek 2018 végén szinte az összes kormányközeli vállalkozó odaadta ajándékba a médiaérdekeltségeit több tízmilliárd forint értékben, és amely azóta is összefogja a kormánymédia nagy részét.Mészáros Lőrinc üzleti körének érintésével a KESMA-hoz került a Hír TV és a korábban a közmédiának műsorokat gyártó, illetve az elmúlt bő két évtized jelentős részében a tévés lottóshow-t is előállító Hung-Ister Zrt. A Magyar Nemzetet korábban kiadó cég ugyan megszűnt, de a márkanevet megszerezte a KESMA*Egészen pontosan az alapítvány tulajdonában álló Mediaworks Hungary Zrt., így a napilap is visszakerült a kormánymédiához. Lényegében ugyanez történt az ingyenes Metropollal is, a Lánchíd Rádiót működtető cég pedig beolvadt a konkurens Karc FM fenntartójába, amely szintén KESMA-érdekeltség.A sztori pikantériája, hogy a kormánymédiát fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke máig az a Liszkay Gábor, akinek kulcsszerepe volt Simicska Lajos 2015 februári telefonos ámokfutásában. A G-napon ugyanis a milliárdost az akasztotta ki, hogy aznap reggel médiaérdekeltségeinek vezetői váratlanul felmondtak, vagy ahogy ő fogalmazott, elárulták. A hat távozó között pedig ott volt Liszkay is, aki akkor a Magyar Nemzet főszerkesztőjeként és a Hír Televízió elnökeként dolgozott.A korábban a médiaérdekeltségekkel szorosan összefonódó hirdetési szegmens ugyanakkor teljesen más utat járt be Simicska kapitulációja után.A több mint hétezer óriásplakátot, és ennél is több egyéb városi hirdetőfelületet fenntartó Publimont,az oszlopairól híressé vált Mahir, illetve érdekeltségei,a szintén közterületi reklámfelületeket értékesítő Euro Publicity Kft.,és a többi, kevésbé ismert plakátcégegyaránt Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került.Tavalyelőtt év végén ezek a cégek ismét tulajdonost váltottak, egy magántőkealap szerezte meg őket*A legtöbb céget a Prime Blanc Magántőkealap szerezte meg. A Publimontnak ugyanakkor egy másik hasonló szervezet, a Prime Target Magántőkealap is a tulajdonosa lett.. Az érintett magántőkealap tulajdonosa - ahogy ez a hasonló szervezeteknél lenni szokott - nem ismert, de a Mészáros-birodalom felépítése alapján meglepő lenne, ha a felcsúti milliárdosnak nem lenne köze hozzá.Feldarabolt birodalomÖsszességében tehát az látszik, hogy még ha a cégek többsége Mészáros Lőrinchez is került, nem egy gazdasági szereplő vitte tovább az egykori Simicska-birodalmat. Ez egyébként abszolút illik az orbáni hatalmi logikába: pont az egykori barátból lett ellenség mutatta meg a miniszterelnöknek, hogy veszélyes, ha túl sok területre terjed ki egy ember hatalma.A fenti ábrán színkódolva jelöltük, hogy az egykori Simcsika-cégek kihez kerültek. A hálózat tulajdonosi struktúrája már rég nem ez (2017-18 fordulóján az eladás előtt nézett így ki a cégháló), de így lehet legjobban beazonosítani az egyes vállalatok sorsát. A legnagyobb haszonélvező tehát Mészáros Lőrinc lett, de jutott a birodalomból Szíjj Lászlónak és a kormánymédiának is.Simicska Lajosnak egyetlen cége maradt meg: a juh- és kecsketenyésztéssel foglalkozó Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. az egyetlen társaság, amelyet nem adott el. Simicska Lajossal szerettünk volna interjút készíteni. A fiával sikerült beszélnünk, de elutasító választ kaptunk.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLátványos grafikon mutatja, hogyan vette át a hatalmat a NER az építőiparbanMostanra a 15 legnagyobb építőipari társaság harmada Mészáros Lőrincé, és további harmada más kormányközeli vállalkozóké.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBármeddig nőhet a NER-es kis gömböc, jöhetnek a még nagyobb jachtokAz elmúlt években anélkül kebelezte be versenytársait a legnagyobb NER-es építőcég, hogy a versenyhivatal okot látott volna részletes vizsgálatra.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Megnéztük, mi lett Simicska birodalmával tíz évvel a G-nap után | Az általa lenézett másodvonalhoz és az őt elárulókhoz kerültek Simicska Lajos évekig rejtegetett birodalmának ékkövei. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20250206/megneztuk-mi-lett-simicska-birodalmaval-tiz-evvel-a-g-nap-utan/ | 2025-02-06 05:23:52 | true | null | null | G7 |
Tudomásul vette a kormány a Budapesti Közművek elővásárlási jogát a 85 hektáros rákosrendezői területre - jelentette be Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. Karácsony Gergely főpolgármester elmondta, a Fővárosi Önkormányzat mindent vállal, amit az arab Eagle Hills csoport vállalt az adásvételi szerződésben.Az államtól várja a pénzt a fővárosAz 50,9 milliárd forintos vételárat három részletben kell kifizetni: az első, 12,7 milliárdos részletet tíz napon belül. Ezt a főpolgármester szerint gond nélkül tudja finanszírozni az önkormányzat a szemétégető értékesítéséből. A következő tétel 17,8 milliárd forint, ezt akkor kell kifizetni, amikor minden jogi akadály elhárul a beruházás elől. Az utolsó, 20 milliárdos részletet pedig 2039-ig kell utalni. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus szerint a második és a harmadik részletet abból fogják finanszírozni, amit az állammal szemben indított perben ítéltek meg nekik, amiért a kormány korábban szolidaritási adót vont el az önkormányzattól.Gulyás azt is elmondta, az új tulajdonos feladata lesz megtisztítani a területet. Az Eagle Hills csoporttal kötött szerződés szerint, ha a kármentesítés összege meghaladja a nettó vételár felét, akkor a vevő elállhat a szerződéstől. Az Eagle Hills ezt 25 milliárd forint értékben vállalta. A területen összesen 255 ezer tonna illegális hulladék található, a felszín alatti szennyezettséget pedig egyelőre fel sem mérték, ezért nem lehet tudni, hogy annak az eltakarítása mekkora költséggel jár. Az állam korábban 20 milliárd forint értékben írt ki két tendert a terület kitakarítására, de ezekre egy cég sem vállalkozott.A kormány 800 millió eurós (324,5 milliárd forintos) infrastruktúra-fejlesztést vállalt az Eagle Hillsszel kötött szerződésben, de ha az adásvétel után fél éven belül nem kötnek erről megállapodást, akkor bármelyik fél elállhat a szerződéstől. A fejlesztés része többek között a vasútvonal felújítása, a Kisföldalatti meghosszabbítása a Körvasútig, és a Nagy Lajos király útját a Szegedi úttal összekötő felüljáró is. A Fővárosi Önkormányzatnak van egy 2019-es fejlesztési tanulmányterve Parkváros néven, Karácsony Gergely és Vitézy Dávid várhatóan péntek délelőtti, közös sajtótájékoztatójukon jelentik be, mennyiben ragaszkodnak ehhez.Lehet még egy csavarA rákosrendezői telkek eladásában lehet még egy csavar, hiszen nem csak a fővárosnak*Azaz főváros tulajdonában lévő már említett Budapesti Távhőszolgáltató Zrt-nek van elővásárlási joga a területre, hanem egy magáncégnek, a Stockton Zrt-nek is. A G7-nek nyilatkozó jogászok szerint pedig az, hogy a kormány elismerte a főváros elővásárlási jogát, sőt határozat is született erről, önmagában még nem jelenti azt, hogy a Stockton nem próbál meg élni ugyanezen jogával.Bár Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy szerinte a Stockton szerepvállalásának nincs realitása, hiszen "egy kis cég nem tud letenni 50, de 30 milliárdot sem", ez azért elég gyenge lábakon álló érv. A vállalat korábbi működése alapján valóban nem túl nagy,alig egy hete azonban hivatalosan is részben az ország egyik leggazdagabb emberének kezében került.A társaságot ugyanis január elején, alig tíz nappal a rákosrendezői ingatlanok értékesítése előtt eladta korábbi tulajdonosa egy vagyonkezelő cégnek. Utóbbi mögött pedig a miniszterelnök tanácsadójának, Habony Árpádnak egy bizalmasa, egy ehhez az üzleti körhöz köthető magántőkealap, illetve Garancsi István milliárdos állnak.Bár Habony Árpád is elég kreatívan tud pénzt előteremteni, Gulyás Gergely érve inkább Garancsi István miatt nem áll meg. A saját bevallása szerint Orbán Viktorral kötélbarátságban lévő vállalakozó ugyanis az ország kilencedik leggazdagabb embere, vagyonát 226,2 milliárd forintra becsülik. Az érdekeltségébe tartozó Market Zrt. az ország legnagyobb magasépítő cégévé vált, de milliárdokat keresett a kaszinóbizniszen, és az online pénztárgépeken is. Ha valakinek, akkor neki jó eséllyel nem jelent megoldhatatlan problémát 30 milliárd forintot előteremteni, volt már olyan év, amikor a Market önmagában nagyobb nyereséget termelt ennél*A Market Zrt. adózott eredménye 2021-ben és 2022-ben is meghaladta a 30 milliárd forintot, igaz a vállalatban Garancsi István nem is egyedül tulajdonos.Ráadásul elég nehezen lenne érthető, hogy miért éppen néhány nappal egy ilyen nagyszabású megállapodás aláírása előtt éreztek késztetést kormányközeli vállalkozók egy addig ismeretlen cég megszerzésére, ha nem akarják használni a rákosrendezői ingatlanokról szóló szerződéssel a vállalat legnagyobb értékévé váló jogot. Más üzleti magyarázatot elég nehéz lenne találni a Garancsi-Habony-kör Stockton iránti hirtelen érdeklődésére.A felosztási arány lehet a kérdésSzóval Gulyás Gergely véleménye ellenére szakértők szerint egyáltalán nem lehet kizárni, hogy a Stockton megpróbál élni elővásárlási jogával. Még akkor is, ha a miniszter szerint egyelőre ezt nem tették meg.Ha viszont Garancsiék is beszállnak az ingatlanokért folyó küzdelembe, akkor nagyon érdekes helyzet állhat elő. Elvileg ugyan előfordulhatna, hogy van rangsor a különböző eredetű elővásárlási joggal rendelkező szereplők között*például, ha egyiküké jogszabályon, míg másikuké szerződésen alapszik, ebben az esetben azonban az arab befektetőkkel kötött szerződésben leírtak alapján nem ez a helyzet. A főváros és a Stockton számára egyaránt a polgári törvénykönyv biztosítja ezt a jogosultságot, és bár nem ugyanazon a jogalapon, ettől függetlenül mind a két szereplőt egyszerre illeti meg a jog.Azaz, ha a kormányközeli körök is úgy nyilatkoznak, hogy élni kívánnak az elővásárlással, akkora Stockton és a főváros valamilyen megosztásban együtt vehetné meg az ingatlant, illetve ingatlanokat.Ami azonban nagyon nem egyértelmű, hogy milyen arányban. Alapesetben ezt a meglévő részesedésük határozná meg - mondta lapunknak Horváth Lóránt ügyvéd, az ügyvédkör elnöke. Ez a szétaprózott ingatlanszerkezet miatt nem lenne egyszerű, de valószínűleg ki lehetne számolni. Például ha a Stockton a teljes terület felének a felét birtokolja, a főváros pedig a negyedének a negyedét, akkor a vállalatnak négyszer akkora a részesedése, mint az önkormányzatnak, így az egész telekből is ennyivel nagyobb rész illetné meg.Ám itt jön a képbe az eltérő jogalap. Míg ugyanis a Stockton valóban egy ilyen tulajdoni hányad alapján szerezte az elővásárlási jogát, addig a főváros nem: az önkormányzati céget azért illeti meg ez a lehetőség, mert az egyik telken van egy felépítménye, és a jogszabály ilyenkor is elővásárlási jogot biztosít a telekre az épület tulajdonosának. Így viszont elég nehéz lenne arányokat számolgatni.Egy ilyen esetben az tűnne logikusnak, ha a két fél 50-50 százalékban vásárolhatná meg az ingatlant. Ám pontosat már csak azért sem lehet mondani, mert egyelőre a telekalakítás sem történt meg, ténylegesen pedig csak ezt követően lehetne meghatározni az arányokat- mondta lapunknak Horváth Lóránt.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLevédetné a mini Dubaj projekt nevét az arab befektető, de nem biztos, hogy menni fogVédjegybejelentési kérelmet adott a "Grand Budapest" kifejezésre az Eagle Hills Hungary, ám a törvény szerint a hivatalnak ezt el kellene utasítania.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor kap 50 milliárdot az állam Rákosrendezőért, ha hatszor annyit költ a projektre14 milliárdot nem tudott előteremteni a kormányzat kármentesítésére, de 330 milliárdos közlekedésfejlesztést vállalt. Jöhetnek a felhőkarcolók is.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Úgy tűnik, a főváros nyert, de lehet még csavar a mini-Dubaj-ügyben | Bár Gulyás Gergely szerint a NER-es üzleti körök nem akarják majd megvenni a rákosrendezői ingatlanokat, erre nem lehet mérget venni. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250206/ugy-tunik-a-fovaros-nyert-de-lehet-meg-csavar-a-mini-dubaj-ugyben/ | 2025-02-06 17:17:35 | true | null | null | G7 |
Megváltozott a miniszterelnök vejének a címe. Tiborcz István az Orbán család gazdagodását bemutató Direkt36 filmben is megjelenő luxusklub szomszédságába költözött. Mindez birodalma legfontosabb vállalatának cégbírósági irataiból derül ki.Előzmények: a Válasz Online tavaly nyáron közölt cikket arról, hogy a XII. kerület azóta távozott fideszes vezetése a kerületi építési szabályzat módosításával biztosította, hogy Tiborcz István cége építési engedélyt szerezzen egy irodaházra a Mártonhegyi úti volt gyermekkórház telkén.Irodák azonban csak a terület egyik felén épülnek. A telket ugyanis 2024 tavaszán kettéosztották, a másik felén egy felújított egy villa áll. A cégbírósági adatok alapján ide költözött most Tiborcz István.A változás abból a szempontból nem meglepő, hogy a Válasz Online fent idézett cikkében már tavaly azt írta, hogy a "Tiborcz-Orbán házaspár birodalmának céges és magánközpontja születik meg éppen a Svábhegy oldalában".Számokban: maga az ingatlan egyébként nem közvetlenül Tiborcz István, hanem a milliárdos egy cégének tulajdonában áll. A vállalat legutóbbi beszámolója szerint 2023 végéig 2,55 milliárd forint értékben szerzett ingatlanokat, amelyeken 710 milliónyi beruházást valósított meg.A vállalat ezt nagyrészt hitelből valósította meg. A több mint 2,8 milliárd forintos kölcsönt azonban a tulajdonostól, azaz közvetve a kormányfő vejétől kapta*Egészen pontosan Tiborcz István egy másik vagyonkezelő cégétől, amelynek azonban egyedüli tulajdonosa a miniszterelnök veje, és amelynek szinte egyáltalán nincsenek kitettségei, vagyonát teljes egészében tulajdonosi tőke adja..Felülnézet: a luxusvilla közvetlenül a Botaniq Budai Klub exkluzív rendezvényközpont szomszédságában áll, amely szintén Tiborcz István érdekeltsége, és amely építéséhez az ingatlan körül letarolták a Svábhegyet.Az exkluzív klub feltűnik a Direkt36 múlt pénteken közzétett, az Orbán család gazdasági birodalmáról szóló dokumentumfilmjében is, amely már 1,9 millió megtekintésnél jár. A portálnak sikerült bejutnia a rendezvényközpontba, ahol rejtett kamerás felvételt is készítettek.A felvételeken az egyik alkalmazott arról beszélt, hogy illegális szerencsejáték estet is rendeztek a klubban. Ezt Tiborcz István cégcsoportja cáfolta, azt írták, hogy "valós tét nélkül, zsetonokkal, játékpénzzel zajlik a tevékenység, pusztán rekreációs célból".A Direkt36 filmjének megjelenését követően Tiborcz istván cégcsoportja maga is közzétett egy ismertető videót a Botaniq Budai Klubról.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögöttAz állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovábbra is rejtélyes forrásból ömlenek a milliárdok Orbán Viktor vejéhezA BDPST Zrt. - épp a kormányfő születésnapján közzétett - éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Exkluzív luxusklubja szomszédságába költözött Tiborcz István | A miniszterelnök veje így bármikor könnyen leugorhat a Botaniq Budai Klubba egy-egy játékpénzes szerencsejátékestre. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250210/exkluziv-luxusklubja-szomszedsagaba-koltozott-tiborcz-istvan/ | 2025-02-10 17:14:51 | true | null | null | G7 |
Az előzményekhez képest váratlanul gyorsan engedte el múlt héten a rákosrendezői mini Dubaj, avagy Grand Budapest projektet a kormány. Ennek a politikai kommunikációs előnyei egyértelműek, ráadásul még a pénzügyi mozgásterét is bővítheti ezzel a kormány, különösen akkor, ha nem siet megvalósítani az immár a fővárosi önkormányzat felé fennálló fejlesztési vállalásait. Ebben a cikkben azt nézzük meg, hogy miért nem fáj a kormánynak a projekt elengedése gazdaságilag, és hogy erősen optimistának tűnnek a közlekedési fejlesztésekre előirányzott összegek.A repülőrajtban nem segített volna az új városrészMég a projekt korábbi szakaszában - amikor az emírségekbeli befektető tűnt befutónak - kerestünk meg minisztériumokat, hogy milyen gazdasági várakozásaik vannak, készült-e hatásbecslés, bármilyen modellszámítás, választ azonban nem kaptunk. Bár korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter akár több ezer új munkahelyről és nagyobb építőipari teljesítményről beszélt, nem valószínű, hogy ez már idén vagy jövőre a választásokig érdemben befolyásolta volna az ország gazdasági teljesítményét - még akkor sem, ha az eredeti elképzelés szerint alakulnak a folyamatok.Elsőként a területet kell megtisztítani a hulladéktól és a második világháborús bombáktól, aminek biztosan sok hónap az időigénye. De ugyanez mondható el a jogszabályi környezet átalakításáról, az ingatlan tehermentesítéséről és a telekalakításról, vagyis az államnál maradó és a vevőhöz kerülő vasúti területek szétválasztásáról. Vitézy Dávid fővárosi képviselő szerint legalább hat év, mire elkezdődhet az építkezés, és még a kormány is egy-két évvel számolt.De a projektnek hosszabb távon is csak viszonylag mérsékelt lehetett volna (lesz) a hatása a gazdasági növekedésre. A hazai teljes építőipar - amiben az utak, vasutak, ipari, logisztikai épületek építése is benne van - a GDP 6 százalékát adja a KSH adatai szerint. A lakóingatlanok építése ennek nagyjából a hetedét adja, így ennek felfutásától legjobb esetben is néhány tizedszázaléknyi plusz GDP-bővülés várható, hiszen az ezermilliárdokra taksált beruházás időigényét 10-15 évre tették.Ráadásul a potenciális GDP-növelő hatást visszafogta volna a beruházás nagy importigénye. Az épületekhez főként betonra, üvegre és burkolóanyagokra lenne szükség, ezek pedig leginkább importból jöhetnének, mivel:a kormány szisztematikusan nyomasztja a két hazai cementgyárat. Lázár János építési miniszter nyíltan beszélt arról, hogy a külföldi tulajdonosokat rá akarják szorítani, hogy adják el hazai vállalkozóknak érdekeltségeiket. Ez nem történt meg, azonban az importot versenyelőnybe hozták, csökkent a hazai termelés, veszteséges lett a gyárak tevékenysége.A hazai burkolóanyag (csempe, járólap) gyártás szinte teljesen megszűnt. A gépeket Kolozsvárra szállították.Modern irodákban, felhőkarcolókban sok üvegre van szükség. A nagy hagyományú orosházi üveggyár azonban bezárt tavaly, minden dolgozót elküldenek.Az ágazati különadók, exportkorlátozások, illetve Európa egyik legmagasabb ipari villamosenergia-árai nem igazán teszik vonzó helyszínné az építőipari anyaggyártás számára Magyarországot.A korábban tervezett felhőkarcolók építésében nincs magyar szaktudás, emiatt az átlagosnál is nagyobb külföldi részvételre lehetett számítani a tervezéstől kezdve a kivitelezésig. Ugyan a munkaerőhiány egyelőre csökkenőben van hazánkban, az építőiparban a sok éve nem látott pangás ellenére sincs elég munkavállaló.A mini Dubajhoz szükséges anyagokat, kivitelezőket és munkavállalókat is mind importálni fogják, ebből a hazai építőipar alig fog valamit profitálni- foglalta össze egy építőipari forrásunk, mit gondoltak a szakmában a projektről, amikor még az emírségekbeli befektető tűnt a megvalósítónak.Más forrásaink azt emelték ki, hogy a kormányzati megaprojekteknél ez a séma egyre erősebben jelenik meg. A Paks II., a Budapest-Belgrád vasútvonal esetében a munka nagy részét külföldiek végzik, a magyarok csak a munka kisebb szeletét kapták meg. De ez még mindig jó helyzetnek számít ahhoz képest, amit a kínai autóipari és akkumulátoripari cégeknél láttak: ezeknél az utolsó csavarig mindent importálnak.Ez a GDP szempontjából azért fontos, mert abban egyebek mellett a nettó export értéke jelenik meg, tehát a masszív import jelentősen csökkenti ezeknek a beruházásoknak a növekedési hatását.Többe kerülhetnek az állami fejlesztésekEzek a problémák jórészt azt követően is megmaradnak, hogy a főváros veszi meg a területet, bár legalább a felhőkarcoló-építéssel nem kell bajlódni. Nem lenne meglepő persze, ha Budapest csak lassabban tudna haladni a projekttel, már csak azért is, mert ehhez kormányzati közreműködés is szükséges. Korábban pedig finoman szólva nem volt problémamentes Budapest és a kormány kapcsolata, meglepő lenne, ha épp itt menne minden simán. Főleg, hogy a fővárosi fejlesztésekért korábban nem lelkesedő Lázár János kapta meg a Rákosrendezővel kapcsolatos összes kormányzati feladatot, és máris üzenetváltásba kezdett a főpolgármesterrel arról, hogy kinek kellene elszállíttatnia a területről a hulladékot.Ráadásul a Budapestre átszállt szerződésben a kormány jelentős közlekedési fejlesztéseket vállalt, miközben az ehhez rendelt költségvetés erősen optimistának tűnik. Eleve úgy vállalt a kormány mintegy 800 millió eurónyi (bő 320 milliárd forint) beruházást, hogy ezeket nem nevezték meg pontosan. Erről a szerződés szerint fél éven belül külön infrastruktúra megállapodást kell kötnie a kormánynak és a vevőnek, azaz most már a fővárosnak.A projektben a legnagyobb tétel a vasúti pálya átépítése és lefedése: erre nehéz műszaki tartalom nélkül költségeket becsülni, de 3,7 kilométeren 338 milliárd forintért épít befedés nélkül harmadik és negyedik vágányt a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd a déli körvasúton egy 2021-ben elnyert szerződés szerint. Ez jelentős túlárazásnak tűnik, de a NER-ben nem reális árcsökkenéssel kalkulálni, ebből érdemes kiindulni.Az eladott terület körülbelül két kilométer hosszú, de a vonatoknak már korábban a föld alá kell menniük, hogy végig fedésben legyenek. Sőt a kaotikus ötletelésben az is felmerült, hogy egészen a Nyugati pályaudvarig föld alá viszik a vágányokat. Mindezek alapján, a gyors építőipari inflációt figyelembe vévekétséges, hogy a NER építőipari rendszerében Rákosrendező befedése megoldható-e 300 milliárd forint alatt.Ez pedig még csak egyetlen tétel. A második legjelentősebb a Millenniumi Földalatti Vasút (kisföldalatti, avagy M1 metró) meghosszabbítása. Ennél csak a hosszabbítás szó szerepel - pedig ez nem oldható meg a vonal átépítése nélkül. A vonal kapacitása határán van, hosszabbítani csak ennek növelésével lehet. Ehhez új biztosítóberendezésre és hosszabb szerelvényekre van szükség - ezek úgy férnének be az állomásokra, hogy túllógnak azokon.A hosszabb szerelvények csak úgy tudnak megfordulni majd a Vörösmarty téren, ha meghosszabbítják a végállomást. Az átépítés és a hosszabbítás, illetve a járművek beszerzése a fővárosi önkormányzat szerint 106 milliárd forint lenne. Közlekedési szakemberek szerint ez erősen optimista számítás.Meg kell építeni a Szegedi útnál az autók számára a felüljárót, bár nem tartalmazza a megállapodás, hogy mennyi sávos legyen és menjen-e rajta villamos (erre sem nekünk, sem a Telexnek nem tudott választ adni a kormány). A 700 méteres hídnak csak a tervezése 1,8 milliárd forintba került, a kivitelezése nehezen elképzelhető 20 milliárd forintnál kevesebből. Összehasonlításként, Hatvanban egy 131 méteres vasúti felüljárót 6,5 milliárd forintból valósítottak meg 2019-ben.A három legnagyobb tétel reálisan 400-450 milliárd forint lenne, és ezen felül még kerékpáutakat, gyalogutakat kellene építeni, a környék útjait is át kellene építeni.A befektetőnek és a NER-nek rossz a törlésMiközben a kormány és Budapest jól járhat, a hirtelen fordulatnak persze vesztesei is lesznek, egyrészt az emírségekbeli befektető, az Eagle Hills, másrészt valószínűleg kormányközeli vállalkozók. Hogy miért? Érdemes megnézni a belgrádi Waterfront nevű fejlesztést, amelyet szintén az Eagle Hills ütött nyélbe.Úgy tűnik, hogy az ilyen, állami támogatásokkal, egyedi törvényekkel megtámogatott megaprojektek a gazdaság egészéhez alig tesznek hozzá valamit, viszont a beruházók és csatolt részeik nagyot szakítanak vele. Érdekes lesz látni, hogy a magyar kormány keres-e olyan területet, ahol az emírségekbeli befektető és a kormányközeli építőipari kör hasonló nagyságrendű projektre számíthat.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKarácsony: Make Budapest Great Again!Bécshez hasonlóan Budapestet is kétmilliós nagyvárossá tenné Karácsony Gergely. A rákosrendezői Parkváros ehhez hozzátehet, de csak a 2030-as évektől.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy tűnik, a főváros nyert, de lehet még csavar a mini-Dubaj-ügybenBár Gulyás Gergely szerint a NER-es üzleti körök nem akarják majd megvenni a rákosrendezői ingatlanokat, erre nem lehet mérget venni.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor kap 50 milliárdot az állam Rákosrendezőért, ha hatszor annyit költ a projektre14 milliárdot nem tudott előteremteni a kormányzat kármentesítésére, de 330 milliárdos közlekedésfejlesztést vállalt. Jöhetnek a felhőkarcolók is.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Nem veszít semmit a kormány a mini Dubaj elengedésével, a NER annál többet | A gazdaságot a választásokig úgysem pörgette volna fel a projekt, a költséges közlekedési fejlesztésekkel pedig aligha fog most már sietni a kormány. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250212/nem-veszit-semmit-a-kormany-a-mini-dubaj-elengedesevel-a-ner-annal-tobbet/ | 2025-02-12 06:06:57 | true | null | null | G7 |
Árverésre bocsátja az állami felszámoló a hírhedt csornai fantomnapelemgyárat. Az üzem kikiáltási ára több mint 8,3 milliárd forint, ám ha sikerülne is eladni ennyiért, az állam akkor is milliárdokat bukna rajta.Korábbi szakértői vélemények alapján a meghatározott ár nem teljesen irreális, de elég nehéz elképzelni, hogy az üzemet egyben megvegye valaki.Előzmények: a csornai napelemgyár története még hazai mértékkel is döbbenetes. Az üzem alapkövét, 2014-ben tette le a csornai születésű Áder János, akkori köztársasági elnök, és az egység az ígéret szerint 2015 második felében kezdett volna termelni.A gyárat fejlesztő társaság, az EcoSolifer Heterojunction Kft. (EH), illetve a körülötte lévő zavaros cégháló két tulajdonosa előbb jogi trükközéssel próbált meg állami forráshoz jutni, majd összevesztek, és az ügyükben többféle per is indult.Egy ponton a cégháló egyik vállalatát fantomizálni is megpróbálták, úgy, hogy egy walesi vállalaton keresztül egy beregszászi idénymunkásra íratják. A terv azonban egy elővásárlási jog miatt meghiúsult.A beruházás öt évet csúszott, ám a vállalathoz így is folyamatosan tízmilliárdos nagyságrendben érkeztek az állami és uniós források. Utóbbi miatt egy idő után az Európai Csalás Elleni Hivatal is vizsgálódni kezdett.Számokban: az EH az Európai Unótól 1,9 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott, míg egyedi kormánydöntéssel 1 milliárd forintot kapott (pdf). Emellett az állami Exim, majd később a szintén állami MFB is milliárdokkal hitelezte meg a társaságot*Az állami hitelek, illetve hitelkeretek euróalapúak voltak. Az MFB például a 2018-as választások előtt egy 80 millió eurós hitelkeretet nyitott meg a cégnek..A beruházó vállalatnak 2022 végén több mint 14 milliárd forintnyi tartozása volt az MFB felé, amiből ráadásul 3 milliárdot egy éven belül ki kellett volna fizetnie. Azóta nem tudjuk, hogyan változott ez. A cég 2023-ban leadott kiegészítő melléklete ugyanis mindössze kilenc karakterből áll*Annyi szerepel a fejlécben, hogy "kieg mell"..A társaság mindenesetre az indulás éve, tehát 2020 és 2023 között közel 10 milliárd forintos veszteséget halmozott fel. Így nem meglepő módon elég hamar a bérek kifizetése is nehézséget okozott. Végül a cég fizetésképtelenné vált, és tavaly tavasszal a felszámolását is elrendelte a cégbíróság.Az eljárást a kormány szinte azonnal stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette, aminek eredményeként a vállalat az állami felszámolóhoz került. Ám utóbbi sincs könnyű helyzetben: korábbi becslések szerint a gyár jobb esetben 8 milliárd forintot érhet, amiből nehéz lenne visszafizetni a 14 milliárdos állami hitelt.Felülnézet: bár ebből a történetből nehezen sülhetett volna ki bármi jó, valójában a napelemgyár üzletileg sem volt túl jó elképzelés. Ezen a piacon ugyanis az államilag megtámogatott kínai konkurensekkel nem tud egy magyarországi gyártó versenyezni.Ez még akkor is így van, ha a kivitelező a világon egyedülálló beruházást ígért, "amelynek innovativitása abban rejlik, hogy körülbelül 30 százalékos hatásfok növekedést eredményez, s emellett további 30 százalékkal nagyobb elektromos áramtermelést tud produkálni éves szinten."Mi várható? A most meghirdetett árverés egyetlen esélye épp - az eredetileg svájci - technológia. Erről a Telex tavaly azt írta, hogy még akkor is érdekes lehet egyes globális szereplőknek, ha az idő némileg meghaladta már a csornai gyárat.A gyár avulása egyébként a legnagyobb kockázat: egy nagyon gyorsan fejlődő iparágról van szó, így az idő múlása egyre csökkenti annak az esélyét, hogy bárkinek értéket jelentsen az üzem vagy annak technológiája.Ebből a szempontból érdekes kérdés, hogy nem kecsegtetne-e több sikerrel, ha részenként próbálnák meg értékesíteni az egységet. Mindenesetre most egyben adna el mindent a felszámoló: az ingatlant, a gyártósort a hozzá tartozó know-how-val és az alapanyagokat is (pdf).G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Nyolcmilliárdért árulják a fantomgyárat, de így is milliárdokat bukhat rajta az állam | A hírhedt csornai fantomnapelemgyár kikiáltási ára jóval alatta van annak, amit korábban támogatásként kapott. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20250221/nyolcmilliardert-aruljak-a-fantomgyarat-de-igy-is-milliardokat-bukhat-rajta-az-allam/ | 2025-02-21 11:37:00 | true | null | null | G7 |
Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a budapesti projekt teljes költsége jóval százmilliárd forint felett volt, mivel a mérnöki munkák, a területszerzés és egyéb kapcsolódó költségek sincsenek benne a kivitelezés 99 milliárdjában.A rejtély egyik kulcsa a kivitelezők eltérő jellege lehet: az MVM Dome-ot Orbán Viktor "kötélbarátja", Garancsi István Market Zrt.-je építette, Brnóban viszont egy nemzetközi építőipari multi, a Hochtief a fővállalkozó. Azt pedig már évekkel ezelőtt megírtuk, hogy milyen kiemelkedő profitrátával dolgoznak Magyarországon a kormányközeli építőipari vállalatok, akár a multikhoz, akár más magyar cégekhez viszonyítunk. Ez az extraprofit pedig jelentős részben olyan óriásprojektekből származik, mint az MVM Dome építése.Helyi fejlesztésTovábbi különbség, hogy az MVM Dome költségeit teljes mértékben a magyar állam fizette, és még az üzemeltetése is csak jelentős állami támogatással oldható meg: az állami MVM évi 1,4 milliárdot fizet, hogy fenn lehessen tartani a multifunkciós csarnokot.Brnóban viszont a helyi önkormányzat építteti a sportcsarnokot, városi közszolgáltató cégekkel közösen. Emellett a 4,2 milliárd koronás költségekből 300 milliót a Nemzeti Sportügynökség, 200 milliót a Dél-morvaországi Régió biztosít. Szükség van 1,95 milliárd koronányi hitelre is, amelyet a Ceska Sporitelna bank folyósít, a 4,9 százalékos kölcsönt 2050-ig fizetik vissza. Ezt a létesítmény üzemeltetéséből kell kigazdálkodni, így nyereséges működést kell biztosítani. Az üzemeltetést saját cég fogja végezni, mert nem találtak olyat a piacon, aki vállalta volna ezt. (Ami azért valószínűleg a kockázatokat is mutatja.)Ehhez a felálláshoz az is hozzájárul, hogy Csehországban sokkal nagyobb pénzügyi szabadsága van a városoknak, így a valós helyi igényekhez tudnak kulturális és sportintézményeket fejleszteni. Ezzel szemben Magyarországon alapvetően csak az állam tud ilyen létesítményeket építeni. A kisebb stadion is megfelel a 2031-es kézilabda Európa-bajnokság meccseihez, de a piaci alapon működő helyi Kometa Brno jégkorongcsapat találkozói és MMA-küzdelmek mellett további bevételeket hozó koncertek is lesznek.Gazdagabb városban könnyebbAz összehasonlítás abból a szempontból is érdekes, hogy a 12,5 ezer fős Papp László Sportaréna mellett túlzásnak tűnhetett egy újabb, ráadásul a Wikipédia gyűjtése szerint Európa negyedik legnagyobbjának számító sportcsarnok építése. Pedig Brnóban is egy másik, 7,5 ezer fős aréna mellé épül újabb. A két legjelentősebb sportarénát figyelembe véve ezer főre Budapesten 19, Brnóban 52 ülőhely jut.Ez alapján tehát bőven elfért Budapesten az MVM Dome, de akkor miért kell állami szerepvállalás az üzemeltetéséhez? Ennek sok oka lehet, de Csehországban valószínűleg a jóval magasabb bérek és életszínvonal miatt is lehet nagyobb érdeklődés az ilyen létesítményekben rendezett kulturális és sportesemények iránt.Európai összehasonlításban is az látható, hogy nem kiemelkedően magas a sportcsarnokok kapacitása lakosságarányosan Budapesten a nagyobb, 10 ezer fő feletti csarnokokat figyelembe véve. (A városok neve a buborékra kattintva vagy az egeret odahúzva jelenik meg.)Sportcsarnok-ellátottságában sokkal inkább Moszkva, Minszk és Szentpétervár áll Budapesthez közelebb, mint Brno, Ljubljana vagy Krakkó. Jól látszik, hogy szórnak az adatok, és a magasabb életszínvonal nem jár együtt feltétlenül fajlagosan nagyobb csarnokellátottsággal. De az is látható, hogy a nagyobb kapacitás alapvetően Budapestnél gazdagabb városokra jellemző, a tehetősebb országokban lehet ezeket gazdaságosan üzemeltetni.Nagyot álmodnakEbből a szempontból is érdekes, hogy Pardubicében 2027-re tervezik megnyitni az új arénát, ami - ha megvalósulnak a tervek - 22,3 ezer fős befogadóképességével a világ legnagyobb jégkorongstadionja lesz. Teljesen magánforrásból Petr Dědek, a Dynamo Pardubice hokiklub tulajdonosa építi.A tervezett költség 10,5 milliárd korona, ami mai áron mintegy 170 milliárd forint. Az ülőhelyek számára vetítve ez is tizedével olcsóbb, mint az MVM Dome 2023-as áron. Hosszabb távon érdekes kérdés lesz a multifunkciósra tervezett létesítmény fenntartása, hiszen Pardubicének még 100 ezer lakosa sincsen, így nagyjából 450-es értékkel kerülhet majd fel a város a fenti grafikonra. | Egy stadion mutatja, miért járnak előttünk a csehek | Az inflációval számolva majdnem féláron épül sportcsarnok Brnóban a budapesti MVM Dome-hoz képest, a projekt megtérülését pedig piaci alapon várják. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250301/egy-stadion-mutatja-miert-jarnak-elottunk-a-csehek/ | 2025-03-01 06:05:00 | true | null | null | G7 |
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály folytat eljárást vesztegetés elfogadása bűntett gyanúja miatt. A nyomozás adatai szerint egy főorvos 13 szülést, valamint 7 nőgyógyászati műtétet úgy vezetett le, illetve végzett el, hogy azokért a páciensektől összesen közel ötmillió forint hálapénzt fogadott el. Az orvos a budapesti magánrendeléséről egy vidéki kórházba hívta a betegeit az ellátásra és a beavatkozások elvégzésére.A meggyanúsított főorvos – a vezetői beosztását kihasználva – az állami és a magánellátást tudatosan összemosta, az állami intézményben meglévő vezetői beosztását, munkakörét és az állami intézmény infrastruktúráját, eszközeit arra használta fel, hogy a magánrendelőjében keletkező bevételét maximalizálja. Az orvos a magánrendelőjének weboldalán hirdette a „szülési készenléti díj (állami) – 280 000 Ft” szolgáltatást, mindezt a hálapénz eltörlését követően is. Ezt az összeget a magánbetegeitől az állami ellátásban végzett szülésekért kérte és kapta – írja a police.hu.(A legfrissebb hírek itt)Lefoglalták a pénztAz 56 éves főorvost a budapesti nyomozók a Nemzeti Védelmi Szolgálat közreműködésével fogták el fővárosi otthonában, ahol házkutatást is tartottak, amelynek során kétmillió forintot, valamint közel 2 millió 700 ezer forint számlapénzt foglaltak le. | „Szülési készenléti díj: 280 ezer forint” – Közel ötmilliót kaszált hálapénzből egy budapesti főorvos | A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály folytat eljárást vesztegetés elfogadása bűntett gyanúja miatt. A nyomozás adatai szerint egy főorvos 13 szülést, valamint 7 nőgyógyászati műtétet úgy vezetett le, illetve végzett el, hogy azokért a páciensektől összesen közel ötmillió forint hálapénzt fogadott el. Az orvos a budapesti magánrendeléséről egy vidéki kórházba hívta a betegeit az ellátásra és a beavatkozások elvégzésére. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/halapenz-szulesz-foorvos-elfogtak-nvsz/1q30xts | 2025-04-04 08:22:18 | true | null | null | Blikk |
Az alapítvány kuratóriuma, felügyelőbizottsága, a vagyonellenőr és az alapítvány működtetésében részt vevő munkavállalók mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el - közölte a Neumann János Egyetemért Alapítvány az MTI-vel.Mint arról beszámoltunk, több igen súlyos megállapítás olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azon jelentésében, amelyet a Neumann János Egyetemért Alapítvány 2021-2023-as időszakának ellenőrzése kapcsán készítettek. Az ellenőrzés szerint az alapítvány több mint 127 milliárd forint állami forrásból származó vagyont fektetett be egy olyan vállalati kötvénybe, amelynek valódi likviditása erősen kérdéses volt. Az ÁSZ "a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg", ezért az ügyészségen feljelentést tettek és az alapítvány törvényes működésének biztosítottsága érdekében törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek. Mindez Kecskemét szempontjából azért is különösen érdekes, mert az alapítvány kuratóriumában van Lezsák Sándor fideszes kormánypárti képviselő, az Országgyűlés alelnöke és Gaál József alpolgármester, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, felügyelőbizottságának tagja Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, az alapítvány stratégiai igazgatója pedig Szemerey Szabolcs, a polgármester férje, Matolcsy György volt jegybankelnök másodunokatestvére.Az üggyel kapcsolatban hiába küldtünk kérdéseket az NJEA-nak, nem kaptunk válaszokat. Az MTI-nek viszont küldtek közleményt.Ebben hangsúlyozták - mint az a Lcafe.hu megírta - az alapítvány kuratóriuma, felügyelőbizottsága, a vagyonellenőr és az alapítvány működtetésében részt vevő munkavállalók mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el, és az alapító okiratban rögzített fő célok mentén dolgoztak, amelyek egyértelműen a Neumann János Egyetem fejlesztését tűzték ki célul.A vizsgálat felhívja a figyelmet arra is, hogy a sikeres egyetemi modellváltás, valamint a hozzá kapcsolódó vagyonátadás és befektetési döntések meghozatalára vonatkozó szabályozási környezet a jogalkotó és az ellenőrző hatóságok részéről még számos ponton újragondolást igényel - írták."Ennek fényében a Neumann János Egyetemért Alapítvány nem fogadja el a számvevőszék elmarasztaló jelentését, annak tartalmával nem ért egyet" - fogalmaztak.Közölték, hogy az alapítvány, mint vagyonkezelő minden esetben a vonatkozó jogszabályok és előírások szerint jár el, a fenntartásában működő Neumann János Egyetem fejlődését szem előtt tartva hozza meg döntéseit, amelyet az intézmény elmúlt ötéves fejlődése is világosan tükröz.Az alapítvány továbbra is nyitott a szakmai párbeszédre, és mindent megtesz annak érdekében, hogy tevékenységét a legmagasabb szintű átláthatóság jellemezze - zárul a közlemény."Az OPTIMA Befektetési Zrt. kizárólagos tulajdonosa a PADME Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke egyben a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is volt, a PADME Alapítvány operatív vezetője, igazgatója szintén kurátor volt a kecskeméti Alapítványnál" - áll az MTI közleményében - világosan rámutatva az összeférhetetlenségre.Matolcsy rokonai és exkollégái is ülnek a vizsgálat alá vett Neumann János Egyetemért Alapítvány vezetésében | Nem fogadja el az ÁSZ elmarasztaló jelentését a Neumann János Egyetemért Alapítvány | Az alapítvány kuratóriuma, felügyelőbizottsága, a vagyonellenőr és az alapítvány működtetésében részt vevő munkavállalók mindig a hatályos jogszabályoknak | null | 1 | https://kecsup.hu/2025/03/nem-fogadja-el-az-asz-elmarasztalo-jelenteset-njea-unikum | 2025-03-20 19:08:00 | true | null | null | Kecsup |
- Advertisement -Több igen súlyos megállapítás olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azon jelentésében, amelyet a Neumann János Egyetemért Alapítvány 2021-2023-as időszakának ellenőrzése kapcsán készítettek. Az ellenőrzés szerint az alapítvány több mint 127 milliárd forint állami forrásból származó vagyont fektetett be egy olyan vállalati kötvénybe, amelynek valódi likviditása erősen kérdéses volt. Az ÁSZ "a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg", ezért az ügyészségen feljelentést tettek és az alapítvány törvényes működésének biztosítottsága érdekében törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek. Mindez Kecskemét szempontjából azért is különösen érdekes, mert az alapítvány kuratóriumában van Lezsák Sándor fideszes kormánypárti képviselő, az Országgyűlés alelnöke és Gaál József alpolgármester, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, felügyelőbizottságának tagja Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, az alapítvány stratégiai igazgatója pedig Szemerey Szabolcs, a polgármester férje, Matolcsy György volt jegybankelnök másodunokatestvére.A Direkt36 oknyomozó portál hozta először nyilvánosságra a birtokába került számvevőszéki jelentéstervezet alapján, hogy súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított az ÁSZ a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.Mint leírták, az ÁSZ a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott és hozzá közel álló emberek által vezetett Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítványt és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. nevű cég gazdasági tevékenységét vizsgálta. A cég közel 500 milliárd forintnyi vagyon - amely jelentős részben közpénzből, vagyis az adófizetőktől származott - felett rendelkezett, az ÁSZ szerint azonban befektetéseit egy "lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő" struktúrán keresztül hajtotta végre.A jelentéstervezet szerint ezt a hatalmas összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György nemrég távozott jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek. Érdemes a teljes cikket elolvasni.Mi most a kecskeméti szálra koncentrálunk, ugyanis az ÁSZ átfogó vizsgálatot folytatott a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) működésével kapcsolatban is. A 2021. január 1-jétől 2023. december 31-éig terjedő időszakot és 2023. évi számviteli beszámolót ellenőrizték, egyes kötvények kapcsán pedig 2024. június 30-áig vizsgálódtak. A teljes jelentés itt érhető el (a 25036-os sorszámú).Az alapítvány a kecskeméti székhelyű egyetem fenntartója, gyakorolja az egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogait, biztosítja az egyetem működési feltételeit, intézményfejlesztési céljai megvalósítását.Nevek nem szerepelnek az ÁSZ jelentésében, ugyanakkor fontosnak tartjuk rögzíteni, a vizsgált időszakban és jelenleg is kik az alapítvány vezetői.A kuratórium elnöke: Csizmadia Attila Norbert, aki egyben az említett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi elnöke. 2010-2013 között a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozott, majd a Magyar Nemzeti Bank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatója volt, de 2016-ban távozott; akkori sajtóhírek szerint egyértelműen Matolcsy György 2013 és 2015 közötti jegybankelnök szűkebb köréhez sorolható, emiatt az alapítványok gyanús pénzköltései miatt kirobbant botrány egyik vezéráldozatának is tekinthető.Kuratóriumi tagok:Bánkuty Tamás József, 2013-tól ő is a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, 2014 óta a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány igazgatója, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja;Gaál József kecskeméti alpolgármester, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke;Lezsák Sándor fideszes kormánypárti képviselő, az Országgyűlés egyik alelnöke;Nagy Zoltán, a Neumann János Egyetem címzetes tanára.(forrás: https://nje.hu/egyetemunk/neumann-janos-egyetemert-alapitvany)A felügyelőbizottság névsora nyilvánosan nem elérhető. Az tudható - többször meg is írtuk -, hogy tagja Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, aki ezért havi bruttó 1 millió 654 ezer forintot kap, vagyonnyilatkozata szerint ezt "civilek, tehetséges fiatalok és hátrányos helyzetűek támogatására" használja fel, bár konkrétumokat erről kérdésünkre sem közölt.A felügyelőbizottság elnöke az NJEA honlapján elérhető dokumentumok alapján Bíró Attila, aki a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója.Lezsák Sándor egy 2021-es posztjából tudható és egy, az NJEA honlapján megtalálható jegyzőkönyv (amely a kuratórium és a felügyelőbizottság 2024. augusztus 8-án megtartott együttes üléséről készült) pedig alátámasztja, hogy az egyetemi alapítvány stratégiai igazgatója Szemerey Szabolcs, a polgármester férje, a volt jegybankelnök másodunokatestvére.A jelentésben - nevek említése nélkül - szerepel, hogy az Optima Befektetési Zrt. kizárólagos tulajdonosa a PADME Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke egyben a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is volt, a PADME Alapítvány operatív vezetője, igazgatója szintén kurátor volt a kecskeméti alapítványnál.Az állam jelentős pénzügyi forrásokat biztosított a 2020-ban létrehozott NJEA számára: az induló 0,6 milliárd forintos vagyonon felül 2020-ban 44,4 milliárd, 2021-ben pedig további 100 milliárd forint állami támogatást kapott. Az alapítvány ezeket az összegeket az egyetem fejlesztésére és működtetésére fordíthatta volna.Ehelyett azonban az alapítványi vagyon jelentős részét, összesen 127,5 milliárd forintot a PADME Alapítvány tulajdonában álló Optima Befektetési Zrt. által kibocsátott kötvényekbe fektették - állapította meg a jelentés.A kötvények 10 éves futamidejűek és 2,5 százalékos kamatozásúak voltak, ami az ÁSZ szerint "kirívóan alacsony", különösen annak fényében, hogy ugyanezen időszakban a kockázatmentes állampapírok kamata akár 14,64% is lehetett."A kötvény vásárlás likvid, azaz könnyen visszaváltható, ‘pénzzé tehető’ befektetésként volt feltüntetve, holott a kötvény kibocsátója pontosan tudta, hogy a kibocsátásból származó forrásból hosszú távú, nem likvid beruházásokat finanszíroz, így ténylegesen reális esély nem mutatkozott arra, hogy az opció lehívása esetén annak tényleges teljesítése meg is történjen és három hónapon belül (...) veszteség nélkül, kockázatmentesen a teljesítéshez elegendő pénzeszközre legyen váltható a kötvény. Erről a befektetésről döntő Kuratóriumnak is tudomása volt, hiszen az első kötvénycsomag lejegyzésével kapcsolatos előterjesztést tárgyaló kuratóriumi ülésen az OPTIMA Befektetési Zrt. akkori vezérigazgatója ismertette a cég stratégiáját, amely szerint ‘elsődlegesen a közép-kelet-európai, magas bevételt generáló ingatlanokba történő befektetésekre koncentrál'" - áll a jelentésben.A 2023. januári és szeptemberi kuratóriumi ülések jegyzőkönyvei szerint a tagok egyértelműen tudták, hogy "a kötvény struktúrájának módosulása kapcsán kérdés a visszaválthatóság, ami jól hangzik, de rendkívül nagy kockázatot hordoz. Nem biztos, hogy ez egy valós és reális opció, lehetőség."Az ÁSZ szerint a kuratórium nem mérte fel az alapítvány jövőbeli pénzügyi szükségleteit, valamint az alapítvány "nem alakított ki olyan szabályokat, kontrollokat, amelyek alkalmasak az igen jelentős összegű befektetés mértékéből, típusából fakadó kiemelt kockázatok kezelésére, a befektetési döntések és a befektetésekkel kapcsolatos későbbi döntések megalapozottságának biztosítására".A számvevőszék jelentése arra is kitér, hogy a befektetési döntést megelőzően - annak ellenére, hogy az összeg nagyságrendje és koncentrációja azt szükségessé tette volna - az alapítvány nem vett igénybe befektetési tanácsadót."Ehelyett a PADME Alapítványnál is alkalmazásban álló könyvelővel készíttetett egy, a lehetséges befektetésekre vonatkozó szakszerűtlen, a szakmaiságot nélkülöző összehasonlító elemzést, amely az OPTIMA Befektetési Zrt. vállalati kötvényeinek előnyeit emelte ki, a kockázatait ugyanakkor nem mutatta be."További megállapítások az ÁSZ jelentéséből:- a vagyonellenőr tevékenységével nem támogatta az alapítványnál a felelős vagyongazdálkodást, a befektetési döntések meghozatala során nem hívta fel a kuratórium figyelmét az alapító okiratban, illetve a törvényben foglaltakkal ellentétes működésére, sem a befektetések túlzott koncentrációjából adódókockázatokra;- az első, 5 milliárd Ft értékű kötvénycsomag lejegyzésével kapcsolatban meghozott döntés nem volt szabályszerű, mert az alapító okirat összeférhetetlenségi előírásába ütközött;- az összeférhetetlenségi előírást az alapító okiratból hatályon kívül helyezték - még a 22,5 milliárd és a 100 milliárd forint összegű kötvényjegyzések előtt -, így a kuratórium elnöke (Csizmadia Norbert) továbbra is a kuratórium tagja maradhatott;- 2023-24-ben a kötvényekkel kapcsolatos döntéshozatalok során a kuratórium egy másik tagja, aki egyben a PADME Alapítvány igazgatója is volt (nincs nevesítve, de Bánkuty Tamás Józsefről lehet szó) a törvényi előírással ellentétben rendszeresen szavazott a befektetések további sorsát tárgyaló kuratóriumi üléseken, ugyanakkor érintettségét nem jelezte;- a kötvényt kibocsátó Optima Zrt. kizárólagos tulajdonosa, a PADME Alapítvány és az NJEA közti "személyi összefonódások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a Kuratórium az Alapítvány szervezeti érdekei elé a kötvényt kibocsátó érdekeit helyezte".- A kötvényjegyzést követően az alapítvány nem gondoskodott az Optima pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetének folyamatos nyomon követéséről, "a kibocsátó kockázatainak transzparens nyomon követését biztosító monitoring rendszer működtetéséről", "nem értékelte a globális trendeket, nem vette figyelembe a kötvényhez kapcsolódóan a legjelentősebb vagyontömeget képviselő GTC részvények részvény-árfolyamának tartós és trendszerű esését, hitelminősítésének romlását".Mint azt a Portfolio.hu megjegyzi, a lengyelországi érdekeltségű GTC ingatlankezelőben az Optima Zrt. jelentős ingatlanportfóliót épített ki, amely a Pallas Athéné alapítványi vagyon egyik legfontosabb eszközévé vált. A Portfolio cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy az Optima Zrt. emellett az MNB ingatlanberuházásainak egyik központi szereplője volt, amely különböző alapokon keresztül számos értékes épületet szerzett meg: így a budapesti Duna Tower, Spirál, Center Point és Pillár irodaházakat. Az ingatlanok egy része először a Quartz Befektetési Alapkezelőhöz került, majd a GTC Group vásárolta fel őket, hogy aztán továbbértékesítsék őket jelentős árréssel.- 2022-ben az alapítvány készíttetett ugyan független szakértői elemzést a befektetéséről, de annak megállapításait figyelmen kívül hagyta, "nem tett lépéseket a befektetései diverzifikálására, a kötvények visszaváltására, és nem élt az eladási jogával";- A kuratórium 2024 januárjában döntött a kötvények egy éven belüli visszaváltásáról és tárgyalásokat kezdeményezett az Optimával, de az Optima "nem tudta a kötvényeket a szerződéses kötelezettségeinek megfelelően visszavásárolni, a kibocsátó és az Alapítvány között a tárgyalások - a kötvény vételára kiegyenlítésének módjáról és ütemezéséről - az ÁSZ ellenőrzés lezárásának időpontjában is folyamatban voltak".- Az alapítvány a 2021-es bekerülési értéken vette nyilvántartásba a lejegyzett kötvényt, a 2022. és a 2023. évre vonatkozó számviteli beszámolóiban változatlanul ezen az bekerülési értéken mutatta ki őket, értékvesztést nem számolt el. Pedig ezt indokolta volna, hogy a legjelentősebb vagyontömeget képviselő GTC részvények árfolyama a tőzsdén folyamatosan csökkent, és az is, hogy az alapítvány "döntéshozói számára nyilvánvaló volt", hogy az Optima az NJEA részére nem képes megfizetni a kötvények vételárát a szerződésben foglalt határidőre.- "Az Alapítványt jelentős kár érte a kötvények nagyon alacsony kamata miatt is" - áll az Állami Számvevőszék jelentésében és hozzáteszik: "ha jó gazda gondosságával kezelte volna a Kuratórium a rábízott és OPTIMA kötvényekbe fektetett 127,5 milliárd Ft vagyont, akkor figyelembe vette volna a kötvények jegyzése óta eltelt időben a hozamkörnyezet drasztikus megváltozását, értékelte volna, hogy az OPTIMA Befektetési Zrt. által a kötvények után fizetett fix 2,5 százalék kirívóan alacsonyabb a kockázatmentesen (!) elérhető állampapírpiaci referenciahozamnál". Mint megjegyzik, ennek maximuma 2023 márciusában 14,64 százalék volt, ami 12,14 százalékponttal magasabb, mint "a kockázatmentesnek egyáltalán nem mondható" Optima Befektetési Zrt. által kibocsátott kötvények 2,5 százalékos kamata. "Így amellett, hogy a kötvénybe fektetett teljes összeg megtérülése is kétségessé vált, önmagában az elmaradt haszon formájában jelentkező kár 2023 márciusi befektetés esetén az első teljes évben akár a 15,4 milliárd forintot is elérhette".Mint a jelentésből kiderül, az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ügyészségen feljelentést tett, valamint az alapítvány törvényes működésének biztosítottsága érdekében törvényességi felügyeleti eljárás indítványozását kezdeményezte."Akár súlyosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését"Az ÁSZ megállapításaira részletesen válaszolt március 5-én kelt levelében Csizmadia Attila Norbert kuratóriumi elnök (az ÁSZ nyilvánosságra hozott jelentése ezt is tartalmazza).Az NJEA többek között leírta, hogy:- "a jelentéstervezetben foglalt törvény által védett titokra tekintettel" kérik az ÁSZ-t, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatalát teljes egészében korlátozzák, "hogy az ne juthasson illetéktelen személy tudomására",- mivel az ÁSZ által feltárt tényállás "több tekintetben is változott", és "a jelentéstervezetben is javasolt intézkedések megtétele folyamatban van", kérték, hogy a vizsgálati eljárást ne zárja le a számvevőszék és biztosítson lehetőséget egy záró megbeszélésre a megállapítások, következtetések, intézkedések egyeztetésére;- kérte az NJEA emellett az ellenőrzési eljárás 3 hónapra történő felfüggesztését is, vállalva, hogy lejárta előtt részletesen tájékoztatják az ÁSZ-t a megtett intézkedésekről.- Azt is kérték, hogy az ÁSZ "a végleges jelentés nyilvánosságát teljes mértékben korlátozza", többek között azért, mert a benne szereplő információk közül üzleti titoknak, valamint bennfentes információnak minősülnek az Optima Csoport gazdasági tevékenységéhez és befektetéseihez kapcsolódó információk; emellett a jelentés a GTC eredményességéhez kapcsolódó gazdasági, üzleti információkat tartalmaz, "amelyek nyilvánosságra hozatala a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeinek árfolyamára jelentős hatást gyakorolna".- Az NJEA kuratóriumi elnöke azt is megjegyezte, hogy "a jelentéstervezetben foglalt megállapítások Magyar Nemzeti Bankot érintő érintettsége miatt a jelentés nyilvánosságra hozatala akár súlyosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését és kormányközi kapcsolatait is, valamint Magyarország nemzetbiztonsági érdekét sértheti, kiemelt figyelemmel az ország törvényes rendjének védelmébe vetett bizalom megtörése esetén";- Az NJEA kuratóriumi elnöke szerint az alapítvány "felelős döntéshozói az akkori lehetőségeket részletesen megvizsgálva, az akkor hatályos jogszabályokat, illetve belső szabályokat és eljárásrendeket betartva (...) egy hosszútávú, ám mégis rugalmas befektetés érdekében döntöttek az OPTIMA kötvények jegyzése mellett".- Arra is felhívták a figyelmet, hogy 2021 nyarán és őszén, amikor az NJEA a stratégiai befektetési döntéseit hozta, az állampapírok piaci kamata alacsonyabb volt az Optima kötvények kamatainál és befektetési szabályzatuk alapján állampapírt csak a másodlagos piacon tudtak volna venni ebben az időszakban.Az ügy kapcsán megkerestük a Neumann János Egyetemért Alapítványt, mi a véleményük az ÁSZ jelentéséről? Megkérdeztük, milyen felelőssége van egy ilyen pénzügyi döntésben a kuratóriumnak és a felügyelőbizottságnak és miért, milyen indokok miatt és milyen előzetes kalkulációk alapján döntött az alapítvány 127,5 milliárd forint összegben Optima kötvény vásárlásáról? Felvetettük, közpénznek tartják-e az MNB által juttatott forrásokat, és végül arra is rákérdeztünk, az egyetemi campus építését mennyiben befolyásolja a mostani ügy?Ha kapunk válaszokat, új cikkel jelentkezünk a témában. | Matolcsy rokonai és exkollégái is ülnek a vizsgálat alá vett Neumann János Egyetemért Alapítvány vezetésében | Több igen súlyos megállapítás olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azon jelentésében, amelyet a Neumann János Egyetemért Alapítvány 2021-2023-as | null | 1 | https://kecsup.hu/2025/03/feljelentest-tett-az-ugyeszsegen-az-allami-szamvevoszek-a-neumann-janos-egyetemet-fenntarto-alapitvany-mukodesevel-kapcsolatban-unikum | 2025-03-20 11:17:06 | true | null | null | Kecsup |
Tiborcz embere azonnali hatállyal otthagyta a Matolcsy-kör által megszállva tartott GTC GroupotA Matolcsy-ügyi ÁSZ-jelentés publikálásának napján, március 19-én közleményt adott ki a varsói tőzsdén jegyzett GTC Group - vagyis az az ingatlanvállalat, amely a magyar jegybank alapítványi portfoliójába tartozik, de az MNB-elnökváltás ellenére a Matolcsy-kör ellenőrzése alatt maradt. A szöveg értelmében egy nappal korábban azonnali hatállyal lemondott GTC-s felügyelőbizottsági tagságáról a Tiborcz István bizalmasaként ismert Szécsényi Bálint. Az érintett a Válasz Online-nak azt mondta, nem a számvevőszéki jelentés miatt távozott ily’ hirtelen, hanem, mert megnövekedett a "hivatalos feladatai száma".A hét egyik legfontosabb híre, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több feljelentést tett a Matolcsy családhoz köthető jegybanki és alapítványi ügyekben. Lapunk évek óta figyelmeztet: egy szűk üzleti kör lényegében a sajátjaként kezeli azt az MNB-vagyont, amely 2015-2016-ban "vesztette el közpénzjellegét". Múlt pénteken azt is megírtuk: dokumentumok sokasága bizonyítja, hogy a nemzeti banki forrásokkal ügyeskedő társaságot a háttérből Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám terelgette - "Kovács Petra" fedőnéven.Az ügyészségi feljelentéseket megalapozó dokumentumokat az ÁSZ március 19-én hozta nyilvánosságra. Ezt követően szúrtuk ki, hogy ugyanezen a napon közlemény jelent meg az MNB alapítványi portfoliójába tartozó GTC Group honlapján. Az angol nyelvű szöveg arról szól, hogy egy nappal korábban azonnali hatállyal lemondott GTC-s felügyelőbizottsági tagságáról a Tiborcz István bizalmasaként ismert Szécsényi Bálint. A két üzletemberről korábban közös partifotó is készült (lásd nyitóképünket), együtt birtokolják az Equilor Befektetési Zrt. nevű brókercéget - továbbá Szécsényi vette meg tavaly a kormányfő vejének egyik budai házát.Egy hete kifejtettük: noha a varsói tőzsdén jegyzett GTC-t áttételesen már a Varga Mihály-féle új MNB-nek kellene ellenőriznie, ám Matolcsy Ádám magántőkealapos köre ezt az ingatlanvállalatot is "megszállás" alatt tartja. A GTC egyik csúcsvezetője az a Gosztonyi Balázs, aki a Matolcsy-fiú volt titkárnőjének férje - de a társaság felügyelőbizottságában ott ül Sándor Tamás is, aki céges ügyvédként szokta segíteni a volt jegybankelnök gyerekét.Mindezek ismeretében tegnap ezeket a kérdéseket küldtük a felügyelőbizottságból hirtelen távozó Szécsényi Bálintnak:1. Pontosan miért mondott le? Távozásának volt-e köze az azóta nyilvánossá vált ÁSZ-jelentésekhez?2. Miért éppen most mondott le, miért nem korábban?3. Az ÁSZ több bűncselekmény gyanúját is megállapította, s ezek egy része a GTC Grouphoz is köthető. A felügyelőbizottság tagjaként bármikor jelezte-e, észrevette-e, hogy a GTC egy feltételezett visszaéléssorozat részese?Szécsényi Bálint összefoglaló választ küldött, melyet szó szerint közlünk: "Az általam vezetett, idén 35 éves Equilor Befektetési Zrt. három régiós tőzsdének is teljes jogú tagja, közöttük a varsóinak 2009 óta. A lengyel mellett egyébként a Budapesti Értéktőzsdének 1990, míg a Prágai Tőzsdének 2010 óta teljes jogú tagjai vagyunk. Az Equilornál 25 éve dolgozom, és ebben a két és fél évtizedben széles körű régiós tőzsdei tapasztalatokat szereztem, melynek köszönhetem, hogy több tőzsdei nagyvállalat vezetésében is megfordultam ezen idő alatt. A GTC nyilvános, a varsói tőzsdén jegyzett vállalat, részvényesei 2020-ban választottak meg a felügyelőbizottság tagjának. A megválasztásom óta eltelt öt évben a hivatalos feladataim száma jelentősen megnövekedett, a lemondásom nincs összefüggésben a Állami Számvevőszék azóta megjelent jelentéseivel."Arra a kérdésünkre tehát Szécsényi nem válaszolt, hogy a felügyelőbizottság tagjaként bármikor jelezte-e, észrevette-e, hogy a GTC egy feltételezett visszaéléssorozat részese...Nyitókép: Tiborcz István és Szécsényi Bálint a 2016-os Sziget Fesztiválon. A felvételt köszönjük: 444.hu/Botos Tamás | Tiborcz embere azonnali hatállyal otthagyta a Matolcsy-kör által megszállva tartott GTC Groupot - Válasz Online | A Matolcsy-ügyi ÁSZ-jelentés publikálásának napján, március 19-én közleményt adott ki a varsói tőzsdén jegyzett GTC Group – vagyis az az ingatlanvállalat, amely a magyar jegybank alapítványi portfoliójába tartozik, de az MNB-elnökváltás ellenére a Matolcsy-kör ellenőrzése alatt maradt. A szöveg értelmében egy nappal korábban azonnali hatállyal lemondott GTC-s felügyelőbizottsági tagságáról a Tiborcz István bizalmasaként ismert Szécsényi Bálint. Az érintett a Válasz Online-nak azt írta, nem a számvevőszéki jelentés miatt távozott ily’ hirtelen, hanem, mert megnövekedett a „hivatalos feladatai száma”. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2025/03/21/szecsenyi-balint-tiborcz-istvan-matolcsy-adam-gtc-group/ | 2025-03-21 12:17:35 | true | null | null | valaszonline.hu |
Kiderítettük: Matolcsy Ádám "Kovács Petra" fedőnéven irányíthatta magántőkealapos birodalmátA Válasz Online évek óta figyelmeztet: egy szűk üzleti kör lényegében a sajátjaként kezeli azt a jegybanki vagyont, amely 2015-2016-ban "vesztette el közpénzjellegét". A magántőkealapok mögött bujkáló csapat nemrég odáig is elment, hogy kvázi elzárja ezt a több százmilliárd forintot az új MNB-elnök, Varga Mihály elől. Ma már fideszes forrásaink is úgy fogalmaznak: "tényleg kígyót melengettünk a keblünkön a Matolcsy családdal". Dokumentumok sokasága bizonyítja, hogy a nemzeti banki forrásokkal ügyeskedő társaságot a háttérből Matolcsy Ádám terelgette - "Kovács Petra" fedőnéven.Nagyon megjárta a Fidesz a Matolcsy famíliával. Ma már pontosan látja mindenki: ott rontották el, hogy Matolcsy Györgyöt és környezetét mentesítették majd’ minden állami kontroll alól. Az utóbbi napok eseményeinek fényében logikus lenne, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, Varga Mihály-féle vezetése a Btk.-t hívná segítségül a mozgástere visszaszerzéséhez. Ehhez biztosan elő kell venni a volt jegybanki vezetőt, illetve fiát, Matolcsy Ádámot is - aki, mint látni fogjuk, "Kovács Petra" fedőnéven aktív részese volt a panamagyanús működésnek. Csakhogy: ha kormányzati-ügyészségi jóváhagyással tényleg beindul a büntetőgépezet az alább részletezendő ügyekben, a Matolcsy-körnek érdekében állhat visszaszólni, szivárogtatni. Például azt, hogy semmi különös nem történt, az Orbán-rendszerben a stallumok mellé "hűbérbirtok" is jár - lásd Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter esetét, aki rendre a testvére köré épült ügyvédi kört alkalmazva kezelgeti a közvagyont. S Matolcsy Györgyék valószínűleg a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István körül sűrűsödő titokzatos magántőkealapokról is sokat tudnának mesélni, hiszen az adóhatóság mellett csak az MNB-nél keletkeztek érdemi adatok a témában."Van egy nyilvánvaló, több százmilliárdos értékű korrupciógyanús ügy, amely a közelgő választási időszakba bőven belenyúlhat. Ha ezt lecsavarjuk vagy elodázzuk, azaz nem kezeljük súlyán, akkor az ellenfél azt mondja majd ránk: cinkosok vagytok. Pláne, ha Matolcsy György még valami nagy költségvetésű kutatóintézetet vagy diplomáciai posztot is kap - a bajtársiasság és a béke jegyében. Ha viszont hagyjuk dolgozni és kommunikálni a hatóságokat, akkor igazolódik, hogy bármelyik nagy embert el lehet számoltatni, csak akarat kell hozzá. Magyar Péter meg majd mondhatja, hogy ő biztosítani fogja az akaratot. Kígyót melengettünk a keblünkön a volt jegybankelnökkel és famíliájával" - mondja lapunknak egy, a Fidesz dilemmáit és a kormányzati gondolkodást is belülről ismerő forrásunk.Miként állhatott elő a mostani helyzet? A probléma gyökere, hogy Matolcsy György és csapata úgy kreatívkodhatott az elmúlt években az MNB rendelkezésére álló javakkal, ahogy nem szégyellte. Mindenki emlékezhet: a kilenc éve még Fidesz-frakcióvezetőként működő Kósa Lajos szent meggyőződéssel magyarázta, miért nem kell közvagyonnak tekinteni például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott 266 milliárdos alapítványi kasszát. Aztán a közpénzjelleg-elvesztés odáig fajult, hogy a Pallas Athénéről elnevezett alapítványok vagyonkezelésére külön piaci cégegyüttest hoztak létre - amely az Optima Befektetési Zrt.-ből és a tulajdonában álló Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-ből, valamint az utóbbi által menedzselt Optimum Ventures és Optimum Ventures II. magántőkelapokból állt. Az MNB-Pallas-Optima-hálózat hamarosan megvásárolta varsói tőzsdén jegyzett, jelenleg Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában aktív Globe Trade Centre (GTC) többségi tulajdonrészét, és ezzel a Matolcsy György-féle jegybank regionális ingatlanpiaci szereplővé is vált. S mint nemrég a Telex cikkéből a szélesebb nyilvánosság megtudhatta, az MNB-s Pallas-alapítvány pénzének másik része az Ultima Capital SA-ban, egy európai luxusingatlanokat üzemeltető társaságban landolt. A svájci cég helyi és francia síparadicsomokban (Gstaad, Crans-Montana, illetve Megève és Courchevel), továbbá például a nyári örömöket kínáló görög Korfu szigetén kínál szuperexkluzív szálláshelyeket az érdeklődő csúcsgazdagoknak.Matolcsy jegybankja tehát nemzetközivé lett; forrásaink szerint a Pallas-Optima-befektetések legalább 90 százaléka "fekszik" a lengyel központú GTC-ben és a svájci Ultimában. A Fidesz-kormányzat azonban - Kósa Lajos liberális közpénzfelfogását követve - mindeddig nem firtatta a tőkekiszervezésből következő exkluzív ügyleteket. Sőt, az MNB és a Pallas-alapítványok gazdálkodását hivatalból ellenőrző Állami Számvevőszék (ÁSZ) sem siette el a tényfeltárást: 2023-ban és 2024-ben nem tett le semmit az asztalra, mondván: vizsgálata "áthúzódott" a következő évekre.Próbáltuk hát megtudni, mikor várható bármiféle megállapítás a Matolcsy család körüli sajnálatos eseményekről. Az ÁSZ azt válaszolta: a jegybank és érdekeltségei már nyilatkoztak a jelentéstervezetről, most 30 napon belül megint a számvevőknek kell reagálniuk, s ezután fogják tájékoztatni a nyilvánosságot.Csakhogy időközben az MNB új irányítói jelezték, "minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot" kezdenek a Pallas-Optima-hálózatnál,és - mint lapunknak megerősítették - a jegybank már felvette a kapcsolatot "a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzéséért" felelős ÁSZ-szal. Ha tehát a szemvevőszék azt is érdemben vizsgálni akarja, ami Varga Mihályékat frissiben felbosszantotta, akkor megint újra kellene nyitni az épp záródó aktákat.Adódik a kérdés: mitől került paprikás hangulatba az új MNB-vezetés? Először a 24.hu utalt arra, hogy az elnökváltás előtti utolsó napok egyikén Matolcsy fiának baráti köréhez került a nemzeti bank alapítványi cége, a fent már nevesített Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. Utóbbi mondat elsőre talán nem tűnik fajsúlyosnak, pedig nagyon is az: ezzel a lépéssel több százmilliárd forintnyi jegybanki vagyont reteszeltek el Varga Mihálytól - például a varsói központú GTC ingatlanóriást és a svájci Ultima-luxusvállalatot. Mindehhez elég volt két "apró" csel. Az első: 2024 legvégén Matolcsy Ádám bevett üzleti partnere, a NER-elit egyik kedvenc éttermét (Felix) birtokló Stofa György lett a nemzeti banki Pallas-cégháló első embere - nyilván az idősb Matolcsy döntése nyomán. Az akció második lépéseként - Varga Mihály március 4-i beiktatása előtt négy nappal - Stofa elintézte, hogy az Optima tulajdonjoga átszálljon egy Közép-Európai III. Magántőkealap nevű entitásra, melyet a Matolcsy Ádám bizalmasai által vitt Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. irányít. Mivel ezt a váltást a cégbíróság nyomban bejegyezte, ma nem Varga Mihály valamely kinevezettje gyakorolja az alapítói jogokat az MNB-s alapítványi százmilliárdok - s így a GTC-Ultima-érdekeltségek - felett, hanem a Quartz nevű maszek vállalkozás vezérigazgatója, bizonyos Valkó Mihály.Miután megtörtént a nagy Quartz-művelet, a Varga-adminisztráció azonnal megfosztotta Stofa Györgyöt a Pallas-Optima-köztisztségektől. Az eltávolított vezető a nyilvánosságban azzal védekezett: a Közép-Európai III. Magántőkealap végső haszonhúzó tulajdonosa is a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, nincs itt semmi látnivaló, csak portfolión belüli átstrukturálásról volt szó. Ez formailag igaz, gyakorlati értelemben viszont semennyire. Lapunk már korábban megírta, hogy a Közép-Európai III. Magántőkealapba tényleg jegybanki milliárdokat töltöttek, s áttételesen ez az alap birtokolja a Budapesti Metropolitan Egyetemet, a Marczibányi Sportcentrumot és a neves orvosi csapattal működő Mind Klinikát is. Viszont épp azon háborogtunk, amin most Varga Mihály:miként fordulhat elő, hogy a Matolcsy Ádám-közeli Quartz sajátjaként kezeli az MNB pénzét, egyetemét, sportcentrumát, klinikáját - és mostanra a teljes alapítványi vagyonát?Ha van (volt) a jegybanknak saját alapkezelői kapacitása, ugyan miért kellett kiszervezni a kassza feletti jogokat? Nyilvánvalóan azért, hogy a Quartz-csapat szabadon, a saját hasznára forgathassa az MNB javait, például vásároltasson fel bármit az irányítása alá vont GTC-vel. A későbbi bekezdésekből kiderül, hogy ez utóbbi meg is történt (körülbelül 50 milliárd forint értékben).A helyzet azonban - információink szerint - még súlyosabb, mivel nemcsak a Közép-Európai III.-ba kerülhettek MNB-milliárdok, hanem a Quartz által menedzselt egyéb magántőkealapokba is. Sőt, több forrásunk állítja: a Matolcsy György holdudvarába tartozó kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnak juttatott 145 milliárdnyi közpénz egy részét ugyancsak odaadták a Quartz-klubnak "szíves kezelés végett". Erre a lehetőségre már a Telex is utalt, egyértelművé téve, hogy a számvevőszék épp átvilágítja a Neumann egyetemet - az MNB-Pallas-ellenőrzés "farvizén".A sok bizonytalanság között egy dolog biztos: az elmúlt években a Matolcsy család megépítette a maga bivalyerős üzleti hátországát, ráadásul a biznisz főszereplői össze is költöztek egy patinás irányítóközpontba. Arról a rózsadombi, Pusztaszeri úti ingatlanról van szó, amelyet tíz éve a jegybank vett meg, majd később a magántőkealapos Quartz-lobbicsoporthoz került - innen pedig a szintén körön belüli varsói GTC Grouphoz, s ez aztán ki is glancolta az irodacampust. Hogy kik lettek az épületegyüttes legelső bérlői? A Quartz Befektetési Alapkezelő, a befolyási körébe tartozó magántőke- és ingatlanlapok, illetve az ezek birtokában lévő szinte összes egyéb vállalkozás. Ugyancsak a Pusztaszeri-bázison lelt otthonra az MNB kommunikációs főbeszállítójaként jegyzett - önmagát londoni műgyűjtőként is pozicionáló - Száraz István több céges leágazása, valamint a Ferrari-fanatikus Somlai Bálint teljes Raw-csoportja. Utóbbi egyfelől a jegybanki ingatlanok udvari üzemeltetője, másrészt a Széll Kálmán téri Postapalota és a központi MNB-székház felújítója. Ahogy a minap az Mfor nyilvánvalóvá tette, a Somlai-féle Raw Development Kft. az eredeti 54,5 milliárd helyett végül 81,5 milliárd forint plusz áfáért alakította át a Szabadság téri objektumot.A Quartz-Somlai-Száraz-világot ismerő informátoraink szerint erős elszánás volt arra, hogy a jegybanki Pallas-Optima-érdekeltségeket és a GTC magyarországi irodáját is a Pusztaszeri útra költöztetik. Matolcsy György környezete azonban sikerrel hűtötte le a birodalomépítő fiatalokat; a mértékletesség hívei azt javasolták, "ne tegyük fizikai értelemben is nyilvánvalóvá, hogy ez az egész egy brancs, amely közös szobákban kevergeti az MNB-s és magánpénzeket".Noha a totális összebútorozás elmaradt (az üresen maradt épületrészekbe a külsős Czeizel Intézet "bérlete be" magát), a Válasz Online több forrásból is meggyőződött arról, hogy volt valaki, aki irányította, szervezte mind a magántőkealapos Quartz-csapatot, mind a jegybanki gyökerű GTC- és Ultima-ügyleteket.Az ifjabbik Matolcsy konkrétan egy "Kovács Petra" álnévhez tartozó emailcímről szólt bele a vállalatok napi működésébe;úgy tudjuk, több tucat cégvezető kapott tőle üzeneteket. (Az erről szóló dokumentációt minden bizonnyal a hatóságok is képesek beszerezni - a lehetséges tanúk száma nem egy, nem kettő és nem is három.)Lapunk megkísérelte szembesíteni e tényekkel Matolcsy Ádámot. A neki írt szöveget minden olyan emailcímre elküldtük, amelyről az elmúlt években válaszolt (ha válaszolt), s természetesen "Kovács Petrának" is. Március 7-i első levelünkre semmi reakció nem jött, hibaüzenet sem - vagyis a petrás gmail-elérhetőség még biztosan működött. Érdemi feleletet a négy nappal későbbi újabb megkeresésünkre sem kaptunk, "Kovács Petra" címéről viszont visszapattant az üzenetünk; az általunk elérni kívánt fiók addigra nem létezett. Egy különös hitelügylet révén azt már korábban is tudtuk bizonyítani, hogy Matolcsy Ádám kvázi sajátjaként rendelkezett egy közel 150 milliárd forint értékű, Quartz-kezelésben lévő irodaházegyüttessel - még jogerős ítélet is született az igazunkról. "Kovács Petra" létéről, vagyis arról, hogy az MNB-elnök fia közvetlenül is jelen van a jegybanktól a Quartzon át a GTC-ig és az Ultimáig érő portfólió irányításában, akkor még nem tudhattunk.Mások viszont nagyon is tudták, érezték. A GTC Group testületei például egy évvel ezelőttre elmagyarosodtak, hiszen "az addigi izraeli, lengyel, szerb és egyéb cégvezetők számára vállalhatatlanná vált az egyre nyilvánvalóbb Matolcsy Ádám-kötelék" - mondja egyik lengyel forrásunk. Tavaly magunk is jeleztük, hogy a jegybankelnök fiának szűk stábja veszi át a GTC kormányrúdját. Csúcsvezető lett például Gosztonyi Balázs, aki nem más, mint csapat által beszerzett New York-i álomapartman ügyeit intéző Matolcsy-titkárnő férje. Megérkezett továbbá a varsói igazgatóságba a Felix étterem fent említett gazdája, Stofa György is, akit anno a Rogán Antal által kezdeményezett letelepedésikötvény-program orosz irányú közvetítőcégének "beszállítójaként" ismerhetett meg a nagyérdemű. Témánk szempontjából most fontosabb, hogy Stofáé az a Gyulai "Fafém" Bútor Zrt., amely állandó partnere a Matolcsy Ádám által tényleges tulajdonosként is felvállalt Balaton Bútornak.Azt is világossá tettük, hogy a GTC tavalyig legalább 42 milliárd forintnyi euróért vett magyarországi ingatlanokat a Quartz-közösségtől - alighanem inkább "szívességi" alapon, mint az üzleti racionalitás parancsát követve. A cégjegyzék átfésülése után azt tapasztaltuk, hogy a vagyonmentés folytatódott: a GTC-vezetés idén februárra győzte meg magát arról, hogy mindenképp fel kell vásárolnia a budai Duna-parton földhasználati joggal rendelkező Infopark H Építési Terület Kft.-t is, továbbá egy Chino Invest nevű ipariingatlan-hasznosító társaságot. E két pluszbeszerzéssel együtt valószínűleg már 50 milliárd forintra rúg a GTC-től a Quartz-fiúkig áramoltatott pénzmennyiség - bár a varsói cég ezeket az információkat egyelőre nem osztotta meg honlapján."A 2024-es év végére nemcsak a GTC-ből, egyre inkább a magyar jegybanki testületekből is kikoptak a komolyabb emberek; a Varga Mihály érkezése előtti kapkodásban már Matolcsy Ádám technikai segédszemélyzetét kellett betolni a legfontosabb MNB-s pozíciókba, egyszerűen nem maradt más, aki végre akart volna bármilyen kérést is hajtani" - összegzi a végórákat lapunknak az egyik érintett. És tényleg: Stofa Györgyöt hirtelen hazarendelték a GTC-től az Optima-cégcsoport élére, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumába pedig bekerült a Matolcsy Ádám-Somlai Bálint-Száraz István-körhöz tartozó magánvállalkozások állandó cégjogi képviselője, Hevér Judit, továbbá a nekik könyvelő Feodor Rita. (Utóbbi családilag is a lehető legközelebb áll Matolcsy juniorhoz. Feodor András nevű fia a Balaton Bútor ügyvezetője.)Mindezek után tényleg csak az a kérdés, mit lép a kormányzat Matolcsy-ügyben.Nagyon adná magát a Varga Mihály által belengetett (büntető)jogi megoldás - ám ahogy utaltunk rá, ez valós kampánykockázatot jelentene a Fidesz számára. Forrásaink egy dologban viszont szinte biztosak: a Mészáros Lőrinc dominálta MBH Bank tulajdonosai között még jelenleg is 23 százalékos befolyással rendelkeznek a Quartz-magántőkealapok - "ezt a csomagot nyilván le kell majd adnia a Matolcsy-érdekkörnek". A fent említett Feodor Ritának elvileg 2025 végéig szól a megbízatása a pénzintézet felügyelőbizottságában, de ma kevesen fogadnának arra, hogy ki is tölti mandátumát.Emellett egy másik tőzsdei vállalat sorsát is eldöntheti a Matolcsy-kérdés. Jelenleg a GTC-Quartz közös irányítása alatt áll a szolárparkokat birtokló NAP Nyrt. - melynek igazgatóságát Stofa György és Hevér Judit színesíti. Ha e céggel történne valami, akár az is utalhat a Matolcsy-klán megítélésére. Ahogy Simicska Lajos, vagy a takarékszövetkezeti integráció végrehajtásán némileg "túlterjeszkedő" Spéder Zoltán esete mutatja, a NER-ben sincs garantált örökös tagság.*A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.Nyitókép: Matolcsy Ádám és Matolcsy György beszélget a budai FELIX Kitchen&Barban 2024. július 16-án (fotó: Németh Dániel) | Kiderítettük: Matolcsy Ádám "Kovács Petra" fedőnéven irányíthatta magántőkealapos birodalmát | A Válasz Online évek óta figyelmeztet: egy szűk üzleti kör lényegében a sajátjaként kezeli azt a jegybanki vagyont, amely 2015–2016-ban „vesztette el közpénzjellegét”. A magántőkealapok mögött bujkáló csapat nemrég odáig is elment, hogy kvázi elzárja ezt a több százmilliárd forintot az új MNB-elnök, Varga Mihály elől. Ma már fideszes forrásaink is úgy fogalmaznak: „tényleg kígyót melengettünk a keblünkön a Matolcsy családdal”. Dokumentumok sokasága bizonyítja, hogy a nemzeti banki forrásokkal ügyeskedő társaságot a háttérből Matolcsy Ádám terelgette – „Kovács Petra” fedőnéven. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2025/03/14/matolcsy-adam-quartz-stofa-hever-feodor-mnb-alapitvanyok-tenyfeltaras/ | 2025-03-14 07:45:08 | true | null | null | valaszonline.hu |
Bár korábban volt olyan terv, hogy a jegybanki alapítvány beolvadjon a Magyar Nemzeti Bankba (MNB), a kirobbant botrány és a vagyonvesztés miatt ez most aligha reális. Ezzel pedig tovább maradhat fenn az MNB negatív tőkehelyzete.Előzmények: a Matolcsy György vezette MNB 2014-ben hozta létre 266 milliárd forint vagyonjuttatással a jegybank alapítványokat, amelyek 2019-re összeolvadtak.Az utóbbi napokig úgy lehetett tudni, hogy az alapítvány vagyona gyarapodott, és 2023 végén 283 milliárd forintot tett ki.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése azonban súlyos problémákat és katasztrofális pénzügyi helyzetet tárt fel az alapítványnál és vagyonkezelőjénél.Idézet: "Az alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van" - írta az alapítvány felügyelőbizottságának elnöke az MNB elnökének idén januárban az ÁSZ jelentése szerint."Bevételi és forráslehetőségek, valamint a kötelezettségállomány ismeretében az látszódik, hogy külső segítség nélkül a PADME/Optima csoport jelenlegi helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nem látunk lehetőséget" - írta Matolcsy György akkor még MNB-elnök az ÁSZ elnökének az alapítványról és vagyonkezelőjéről.Miért fontos ez? Botrányos, ami a több százmilliárdos alapítványi vagyonnal történt, ráadásul a kecskeméti egyetem vagyona is veszélybe került, ezekkel kapcsolatban érdemes elolvasni a Telexről belinkelt cikkeket.A történtek nehezebbé teszik az új jegybankelnök munkáját is. Varga Mihály megígérte, hogy leépíti az MNB alaptevékenységen felüli aktivitását, és nem tűnt elképzelhetetlennek, hogy megvalósítja azt a még 2020-ra datálható tervet, hogy a jegybanki alapítvány vagyona visszakerüljön a jegybankhoz, azaz végső soron a magyar államhoz.Ez a mostani botrány és az alapítványnál azonosított pénzügyi káosz nyomán azonban ez rövidtávon aligha reális, hiszen ezzel az új jegybanki vezetés magára húzná az egész problémahalmazt.Számokban: a papíron több százmilliárdos vagyon jól jött volna az MNB-nek, amelynek tőkehelyzete - alapvetően az infláció elleni küzdelemben magasra emelt kamatok miatt - 2023-ban súlyosan negatívba fordult.Ez csak azért nem kényszerített ki költségvetési tőkepótlást, mert megváltoztatták a jegybanktörvényt, amely most már csak azt mondja ki, hogy ha a saját tőke "hosszabb ideig" a 10 milliáros jegyzett tőke szintje alatt van, akkor a költségvetésből biztosítani kell, hogy "elfogadható időn belül" összeérjen a kettő.Mint az alábbi grafikonon is látszik, a legfrissebb ismert, 2024. közepi állapot szerint a kettő különbsége 1775,9 milliárd forint.Felülnézet: mint látszik, a helyzet javult valamelyest 2023 végéhez képest, alapvetően az alapkamat csökkenése és a forint gyengülése miatt.Ez a két tendencia ugyan folytatódott a második félévben is, idén azonban egyelőre nem: az alapkamat szinten maradt, a forint pedig erősebb, mint év végén.A tavalyi első félévben még mindig erősen veszteséges volt az MNB, a saját tőke hiánya főleg a forint gyengülésének köszönhetően csökkent.Így ha arra várnak a döntéshozók, hogy az MNB majd saját maga ledolgozza a veszteségét, akkor az akár hosszú éveket is igénybe vehet.Igen, de: vannak nemzetközi példák a negatív tőkehelyzet melletti jegybanki működésre, és 2023-ban az Európai Központi Bank is elfogadta, hogy három-öt év alatt rendezze tőkehelyzetét az MNB.Mi következik? A tőkevesztés ledolgozása alacsony kamatszint és gyengébb forint mellett menne aránylag könnyen. Ezek viszont fokoznák az inflációs kockázatokat, így elég nehéz helyzetben vette át Varga Mihály az MNB vezetését. Egyelőre mindenesetre az infláció elleni küzdelemre kell koncentrálnia a jegybanknak.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdos tételben ingatlanozott, le is csapott a székház átok a nemzeti bankraAz ingatlanvásárlásokat sokáig meghagyta alapítványainak a jegybank, majd miután belevetette magát, elkezdte halmozni az egyre brutálisabb veszteségeket.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA forint gyengülése és a közpénz jellegét visszanyerő közpénz mentheti meg a költségvetést jövőreEsetleg egy gyors törvénymódosítás, ha nem találnak más módot arra, honnan lehetne 430 milliárd forintot szerezni a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkInflációs természet vagy inflációs politika: a magyar külön út kockázataiNincs euróátvételi céldátumunk, a kormány tolerálja az inflációt és könnyen nyúl a közvetett adókhoz, így válik tartós trenddé a forint belső és külső gyengülése.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Még kényelmetlenenebb helyzetbe került az alapítványi botrány nyomán Varga Mihály | Korábban jó ötletnek tűnhetett a jegybanki alapítvány vagyonának beolvasztása az MNB-be, de a botrány és vagyonvesztés után már nagyon más a helyzet. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250321/meg-kenyelmetlenenebb-helyzetbe-kerult-az-alapitvanyi-botrany-nyoman-varga-mihaly/ | 2025-03-21 12:47:17 | true | null | null | G7 |
Neve alapján egy esztergomi médiavállalkozás vásárolt meg egy első kerületi milliárdos ingatlant a nemzeti vagyonkezelőtől (MNV) tavaly év végén. A társaság egy olyan cégcsoport része, amely korábban jelentős részben állami építőipari megbízásokból élt. Az építőipari divíziót azonban bő két éve eladták a NER egyik legismertebb oligarchájának, a külügyminisztert is jachtoztató Szíjj Lászlónak, és az így befolyt pénzből elkezdtek országszerte ingatlanokat vásárolni.Egy nem várt licitháborúNem először futott neki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tavaly októberben a főváros első kerületében, a Gyorskocsi utcában található nyolcszintes épület értékesítésének. Az ingatlan eladhatóságáról eléggé megoszlottak a vélemények.Bár az épület rendkívül jó helyen található, a kialakítása a mostani elvárásoknak nem igazán felel meg.Az MNV azt írta róla, hogy leginkább irodaként hasznosítható (pdf), szakértők már korábban felhívták a figyelmet, hogy ennek azért vannak korlátai. A hetvenes években vasbetonvázas technológiával felhúzott épületet ugyanis elég körülményesen, és ennek megfelelően rendkívül költségesen lehetne csak a ma modernnek nevezhető elvárásoknak megfelelően átalakítani. Ráadásul - ezt minden, az épületről szóló elemzésben kiemelték - a betonkolosszus garázsában mindössze két autó tud parkolni.Mindezek alapján talán nem meglepő, hogy az értékesítésre tett korábbi kísérletek rendre kudarcba fulladtak. Az ingatlan eredetileg az Országos Műszaki Könyvtáré volt, amit 2001-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez csaptak, így a felsőoktatási intézményhez került az épület is. A BME már 2009-ben megpróbálta eladni az akkor már két éve üresen álló ingatlant, de nem jártak sikerrel. Az épületet végül öt évvel később vette át tőlük az MNV, amely szintén sokáig hiába próbálkozott az eladással.Épp ezért volt némileg meglepő, hogy az októberben kiírt árverésre több érdeklődő is előkerült. Az aukción licitverseny alakult ki, amelynek során heten is tettek ajánlatot.Előfordult, hogy egyetlen másodperc alatt tucatnyi ajánlat érkezett, és a hét résztvevő összesen több mint 150-szer licitált egymásra.A végső bruttó 1,51 milliárd forintos ár közel a másfélszerese volt annak, amennyiért eredetileg meghirdette az ingatlant az MNV.Más kérdés, hogy a vagyonkezelő szerződéskeresőjében nem ez, hanem az 1,19 milliárd forintos nettó ár szerepel, ami még az ingatlan problémáit figyelembe véve sem feltétlenül magas. A kiírás szerint ugyanis az épület nettó alapterülete közel 2600 négyzetméter, márpedig a fővárosnak ezen a környékén már 2023-ban is meghaladta az egymillió forintot az átlagos négyzetméterár. Ezzel számolva pedig 2,5-3 milliárd forintos érték adódik.Tévé helyett milliárdos ingatlanAz MNV árveréseire mostanában nem igazán jellemző öldöklő licitharcnál csak annak nyertese volt meglepőbb. A Gyorskocsi utcai házat ugyanis nem egy ismert ingatlanos cég, hanem egy esztergomi médiavállalkozás, a Regionális Televízió Esztergom Kft. nevű vállalat vásárolta meg. A vállalat ugyan az adásvétel környékén 2024-ben felvett a tevékenységi körei közé olyanokat, amelyek már egyértelműen ingatlangazdálkodásra utaltak, a főtevékenysége jelenleg is "televízióműsor összeállítása, szolgáltatása, és videótartalom-terjesztés".A társaság sokáig valóban ezzel foglalkozott. Ők üzemeltették a 2023 januárjában megszüntetett Régió TV Esztergomot. A helyi csatornáról korábban a Media 1 azt írta, hogyfőleg helyi hírekkel és életmódtémákkal foglalkozott, ám amikor országos politikára terelődött a szó, olyan hírmagyarázókat hívtak vendégül, mint például Deák Dániel vagy Nagy Ervin, akik a XXI. Század Intézet elemzőiként felmondták a kormánypárti narratívát.Utóbbi annyiban nem meglepő, hogy a cég tulajdonosa egy NER-közeli vállalkozó, Abronits Róbert, akire egy korábbi cikkében csak "Komárom-Esztergom megye Mészáros Lőrinceként" hivatkozott a hvg.hu. Utóbbi jelzőt elsősorban annak köszönheti, hogy vagyonát az építőiparban alapozta meg. Egészen 2022 őszéig ő volt a tulajdonosa a Dömper Kft-nek, amely már az első Orbán-kormány idején benne volt nagy útépítésekben, és 2010 után is szép számmal kapott állami megbízásokat. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a cég a csúcséveiben, azaz 2020 környékén évi 20 milliárd forint feletti árbevétellel és milliárdos profittal büszkélkedhetett.A vállalat azonban ezt követően részben egy állami beruházás miatt megroppant. A társaság nyerte el az M85-ös gyorsforgalmi út 4. szakaszának építését, de a fejlesztés költségei elszálltak, és a kivitelezés megcsúszott. Akkori sajtóértesülések szerint a pénzügyi gondokat egy másik állami megrendelés előlegéből még kezelhették volna, de azt a munkát törölték.Valószínűleg az sem segített, hogy a cégnek, és tulajdonosának neve a Völner-botránnyal kapcsolatban is előkerült.A Válasz Online írt róla, hogy Abronits Róbert üzleti kapcsolatban állt a korrupcióval vádolt egykori államtitkár, Völner Pál családjával. A Média 1 a már idézett cikkében a Régió TV Esztergom bezárását is ehhez az ügyhöz kapcsolta.Útépítés helyett ingatlanMindenesetre a cégbirodalom 2022 végére elég kilátástalan helyzetbe került. Ekkor vásárolta meg a Dömpert, és a kapcsolódó építőipari cégeket, tehát lényegében a csoport teljes építőipari divízióját az egyik legismertebb kormányközeli oligarcha, Szíjj László. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, Szíjj nem volt különösebben nagyvonalú vevő. A milliárdos Duna Aszfalt nevű cége 14-15 milliárd forintot fizethetett egy hét társaságot - köztük a Dömpert - összefogó vagyonkezelő vállalatért, miközben az érintett vállalatok előző években elért profitja és az akkori piaci árazás alapján akár ennek duplája is lehetett volna a vételár.Az építőipari érdekeltségek eladásával Abronits Róbert cégbirodalma egy fontos jövedelemtermelő divíziót elveszített, az ezért kapott pénzt azonban láthatóan elkezdték ingatlanokba pakolni. A mostani vásárlást is így finanszírozták. A vállalattól lapunk kérdésére azt írták:cégcsoportunk 2022-ben elfogadta a mintegy 33 éves múltra visszatekintő építőipari üzletágára kapott kedvező vételi ajánlatot. A fenti ingatlant az említett vállalatértékesítésből befolyt forrásból vásároltuk meg.Nem ez azonban a csoport első hasonló tranzakciója. Még az építőipari érdekeltségek értékesítése előtt vették meg a csopaki kikötőt, tavaly pedig ugyanitt megszerezték az egykori honvédségi üdülőt, szintén a nemzeti vagyonkezelőtől*A két balatoni ingatlant Abronits Róbert egy másik cége, a Sápi Major Kft. vásárolta meg.. Előbbiért 890, utóbbiért 616 millió forintot fizettek.A Gyorskocsi utcai vásárlás azonban - ahogy láthattuk - az előzőeknél is nagyobb ügylet volt. A cég azt tervezi, hogy felújítja az épületet. A G7 kérdésére azt írták:a végső funkció meghatározása folyamatban van. Jelenleg a tervezési szakaszban vagyunk, amely során a kerületi építési szabályzat figyelembevételével mérjük fel a lehetőségeinket.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Ingatlanbirodalmat építenek a NER-es építőiparban szerzett pénzből | Az állami megbízásokból megnövesztett cégrészt eladták a NER-en belül, majd a pénzből elkezdtek ingatlanokat venni. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20250324/ingatlanbirodalmat-epitenek-a-ner-es-epitoiparban-szerzett-penzbol/ | 2025-03-24 05:50:14 | true | null | null | G7 |
A Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt 27 elkövetővel szemben emelt vádat − írta az ügyészség.A vádirat szerint a bűnszervezetet irányító férfi több tatabányai székhelyű gazdasági társaságot vezetett, akinek társai 2017 és 2020 között fiktív áruértékesítési és számlázási láncolatot alakított ki és működtetett. A három Kft. parfümöt és élelmiszeripari termékeket vásárolt belföldi gazdasági társaságoktól, majd a termékeket szlovák, osztrák vagy cseh gazdasági társaságok részére értékesítette.A termékeket a céghálózatban lévő első magyarországi termékbeszerző cégek csupán névleg vásárolták meg, azokat szintén névleg értékesítették tovább a köztes gazdasági társaságoknak, amelyektől az áruk a bűnszervezetet irányító férfi által vezetett Kft.-khez, majd onnan látszólag az Európai Közösség területére kerültek.Annak érdekében, hogy a fiktív gazdasági események valóságosnak tűnjenek a férfi a termékeket mindig kiszállíttatta a külföldi cégek által bérelt szlovákiai raktárakba, majd ugyanezeket az árukat Magyarország területére visszahozták. Ezt követően a parfümöket a láncolatokon keresztül ismét értékesítették és kiszállították az Európai Közösség területére, vagyis folyamatosan körbeutaztatták ugyanazt az árut.Az élelmiszeripari alapanyagok többnyire értéktelen utánzatok, lejárt szavatosságú termékek voltak, illetve valódi élelmiszeripari termékeket is körbeutaztattak, amiket a Magyarországra visszaszállítást követően bizonylat nélkül értékesítettek.A főügyészség 27 személlyel, köztük a bűnszervezet 8 tagjával, valamint további cégvezetőkkel szemben nyújtott be vádiratot a Tatabányai Törvényszékre. Az ügyészség a bűnszervezet tagjaival szemben szabadságvesztés, közügyektől eltiltás és pénzbüntetés kiszabását indítványozta.A többi elkövetővel szemben 17 esetben végrehajtandó szabadságvesztést, egy esetben pénzbüntetést indítványozott az ügyészség. Emellett több mint 42 millió forint mértékű vagyonelkobzás szerepel a vádlottakkal szemben a vádiratban, valamint további 30 millió forintot meghaladó vagyonelkobzásról döntöttek a három érintett gazdasági társasággal szemben. | Kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okozott egy bűnszervezet | Kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okozott egy bűnszervezet - Huszonhét személy és három gazdasági társaság ellen indult eljárás. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/04/03/ugyeszseg-komarom-esztergom-varmegye-koltsegvetesi-csalas-vagyonelkobzas | 2025-04-03 13:35:00 | true | null | null | Index |
Subsets and Splits