text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyre inkább úgy tűnik, hogy bizonyos NER-körökben szinte már cikinek számít, ha az embernek nincs egy vagyonkezelő alapítványa. Az kevésbé meglepő, hogy a széles körben ismert milliárdosok, mint Csányi Sándor és Hernádi Zsolt megcsinálta a maga alapítványát, de a NER kevésbé nevezetes, de jelentős pénzek felett diszponáló arcai is gründoltak már maguknak egy ilyen civil szervezetet. Két nevet és két vagyonkezelő alapítványt mutatunk most be:
Kis-Szölgyémi Ferenc - GAMMA FUND Vagyonkezelő Alapítvány,
Szivek Ferenc - Hearts Vagyonkezelő Alapítvány.
Kis-Szölgyémi Ferenc legutóbb először jelent meg a Forbes gazdaglistáján az 50. helyen 43,8 milliárd forintos becsült vagyonnal. A lap leírása szerint a tulajdonában lévő B+N Referencia Zrt. egykor Simicska Lajos üzleti köréhez tartozott. Az eredetileg takarítással foglalkozó cég felvásárlásokon és nagy állami pályázatokon nőtt hatalmasra, és lett komplex ingatlanüzemeltető. Az ország egyik legnagyobb tenderkirálya, becslések szerint fennállása óta több mint hatszázmilliárd forintot zsebelhettek be pályázatokon. Szakonyi Péter kollégánk által szerkesztett 100 leggazdagabb magyar című kiadványban pedig már 2022-ben szerepelt Kis-Szölgyémi a 71. helyen 23,7 milliárd forintos vagyonnal. A 2023-as listán pedig már felezte a mezőnyt 41,3 milliárddal.
A milliárdos vállalkozónak tehát GAMMA FUND Vagyonkezelő Alapítvány néven fut a maga alapítványa. Bírósági adatok szerint tavaly október 16-án jegyezte be a Fővárosi Törvényszék. Az még egy 2020-as hír volt, hogy Kis-Szölgyémi három takarítócéget is alapított: az Alfa, a Béta és a Gamma 2020 Zrt.-t. A Gamma név segített, ugyanis nyilvános adatbázisból kiderült, hogy a Gamma 2020 Zrt.-nek tavaly november 13-a óta már GAMMA FUND Vagyonkezelő Alapítvány a tulajdonosa. Ráadásul a Gamma 2020 tavaly november 21-én a Beta Tower Kft. birtokosának mondhatja magát, tehát így az alapítvány alá jelenleg két cég tartozik.
Bár a Gamma 2020 Zrt. a 2022-es beszámolója szerint 3,3 milliárd forintos saját tőkével rendelkezik, mégis inkább a Beta Tower kft. tűnik egyelőre izgalmasabb társaságnak. Mégpedig azért, mert 2021-es hír volt, hogy félig lebontanak, majd újjáépítenek egy házat a Parlament mellett. A 24.hu írt arról, hogy a Biarritz-házként ismertté vált palota Duna felé néző oldalán, a Széchenyi rakpart 12/B.-én hirtelen bontásba kezdtek. A tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2016-ban az eladás mellett döntött, arra azonban talán nem számítottak, hogy az alig hétszázezer forinttal a közel másfél milliárdos kikiáltási ár felett fog elkelni. A Földhivatali Információs Rendszer szerint 2017 februárjában a Beta Tower Ingatlanbefektetési és -hasznosító Kft. tulajdonába került a ház, aminek hátterében a NER ismert alakjai bukkantak fel. Ez a cég pedig mostanra Kis-Szölgyémi alapítványa alá tartozik.
A Szivek családdal az Átlátszó is foglalkozott, cikkük szerint a rendszerváltás már vagyonos családként érte Szivekéket, és az idősebb generáció az esztergomi privatizációból is kivette a részét. Került utóbb minden, kandallógyár, pékség, sporttelepes ingatlan a környéken, hotel az Alföldön. A család a kezdetektől közösen üzletel: az elhunyt családfő, az ő első házasságából származó fia, ifjabb Szivek Ferenc, az unoka (a legifjabb Szivek Ferenc), illetve a féltestvérénél 16 évvel fiatalabb Szivek Norbert számos vállalkozásban együtt vettek/vesznek részt, írta az Átlátszó.
A Szivek család vagyonkezelő alapítványát tehát Hearts Vagyonkezelő Alapítványnak keresztelték el és tavaly október 18-án jegyezték be. Három képviselője van: Szivek Ferenc, Szivek Ferenc és Szabó Gábor. Nyilvános adatbázis szerint pedig a Hearts a legifjabb Szivek Ferenc tulajdonrészét vette át a családi kandallógyárban. Az SC Invest Egom 2022-ben 1,8 milliárd forintos forgalom mellett 311,6 millió forintos nyereséggel zárt, miközben a saját tőkéje 637 millió forint. A NER-hez legegyszerűbben úgy köthető a Szivek família, hogy 2022-ben a szintén esztergomi Hernádi Zsolt őket is bevonta a helyi szállodabizniszébe.
Hernádi maga is gründolt már vagyonkezelő alapítványt, mint ahogy Csányi Sándor, Nagy Elek és a Sánta család, valamint a Borkai-ügyből ismert kaszinók is alapítványi hátteret kaptak. | Éppen hatalmas vagyont pakolnak át alapítványba a leggazdagabb magyarok | Ahhoz képest, hogy milyen kicsi és szegény az ország, elég sok a vagyonkezelő alapítvány és a bennük felhalmozott érték. Két újabb példa a NER-ből. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/milliard-vagyon-penz-gazdag-magyar.html | 2024-01-19 20:40:00 | true | null | null | mfor.hu |
Szépen sokasodnak a NER és csatolt részei által is egyre inkább megszeretett vagyonkezelő alapítványok, a bírósági nyilvántartásban jelenleg 68 szerepel. Az alapító atyák és anyák rendkívül kreatívak névadásban, de talán a legjobb név ez: Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány. Nem is akárkikhez tartozik a tavaly november 24-én bejegyzett szervezet. A képviselői ugyanis:
Dr. Sárhegyi Zoltán László,
Dr. Bártfai Beatrix,
Dr. Sárhegyi István,
Dr. Rábely Balázs.
Ők így együtt a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda. Az elmúlt években sokkat cikkezett erről a Fidesz-barát irodáról és tagjairól a sajtó, de az újdonság, hogy már ők is alapítványba pakolták a vagyonukat. Ennek felhasználási mértéke is ismert: 11 163 215 000 forint, azaz tizenegymilliárd egyszázhatvanhárommillió kettőszáztizenötezer forint.
Az Alapítvány vagyona kizárólag a Kedvezményezettek javára használható fel. A vagyon felhasználásáról kizárólag a Kuratórium dönt
- olvasható a bírósági dokumentumban.
A némileg sci-fi hangzású Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány névötlet onnan eredhet, hogy a Sárhegyi családnak eddig is volt egy Imperium Galactica Kft. nevű cége. Azt a hvg.hu írta meg, hogy Gattyán György még 2021-ben eladta egy veszteséges cégét, az Imperium Galactica Kft.-t a milliárdos kormányzati megbízásokon hízó Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda két vezetőjének, a Nemzeti Választási Bizottságban Fidesz-delegált Sárhegyi Zoltánnak és a Habony Árpáddal is jó kapcsolatokat ápoló Bártfai Beatrixnak. Az Imperium Galactica egyébként a Docler egy igen sikeres korai fejlesztése: egy számítógépes játék, amelynek bizonyos jogait már rég értékesítették egy külföldi vállalatnak.
Nos, nyilvános adatbázisok szerint az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány közel húsz cégnek lett a végső tulajdonosa, amelyek eddig a Sárhegyi család valamelyik tagjához tartoztak. Ezek közül kiemelkedik kettő. Az egyik a Zétavár Kft., amely 2022-ben például 536,6 millió forintos forgalom mellett 273,8 millió forintos nyereséggel zárt, miközben a saját tőkéje 3,1 milliárd forint. Ez egy ingatlanos vállalkozás, legutóbb 2021-ben lehetett róla hallani, amikor kiderült: az aligai magaspart alatti szűk partszakaszon, családi házak tőszomszédságában születne meg a Balaton-part legújabb megalomán épülete. A fejlesztési terület tulajdonosa, az Archibald Ingatlanhasznosító, Szabadidő, Sport Kft. mögött két cég, a Media System Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., illetve a Zétavár Kft. áll. A jogerős építési engedélyt végül visszavonták.
A másikról pedig lapunk is beszámolt még 2020-ban, miszerint 2024-ben startolna az első magyar kereskedelmi műhold. A menedzselésére létrehozott projekttársaság, a CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. fő, 51 százalékos tulajdonosa a 4iG Informatikai Nyrt., 44 százalékot birtokol az Antenna Hungária Zrt., míg 5 százalékot a New Space Industries Zrt. A két nagy vállalatot nem kell bemutatni, az 5 százalékos tulajdonos viszont a Space Oddity Kft.-én keresztül Sárhegyi István volt tavaly december 5-ig, amikor az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány átvette a helyét. Tehát a Balaton-part mellett a magyar űrprogram egy része is alapítványi kézben landolt.
Lapunk intenzíven követi a vagyonkezelő alapítványokat, megírtuk például, hogy alapítványi kézben vannak Borkai Zsolt jachtos ügyvédjének kaszinói, de Hernádi Zsolt és Csányi Sándor alapítványos intézkedéseiről is beszámoltunk. Azért egyre népszerűbb a NER-ben a vagyonkezelő alapítvány, mert úgy képes egyben tartani a vagyont, hogy a családtagok vagyoni érdekeltsége és befolyása megmarad. A vagyonkezelő alapítvány célja az alapító által rendelt vagyon kezelése és az ebből származó jövedelemből az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás. | Támad a NER-galaxis: a magyar űrprogram és a Balaton-part is alapítványosodik | A legjobb sci-fi írók sem tudnának olyat kitalálni, mint a magyar valóság: itt az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány, ismerős arcok képviseletében. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ner-urprogram-balaton-part-vagyonkezelo-alapitvany-gattyan-fidesz-habony.html | 2024-01-17 20:51:00 | true | null | null | mfor.hu |
Megint lezártak egy kormányközeli szereplők ügyében indított nyomozást, tanulságos indoklással.
A NAV nyomozói annak ellenére nem találtak semmi gyanúsat Orbán Viktor fogorvosa, Bátorfi Béla uniós támogatásból épült kutatóintézetének ügyében, hogy annak soha nem volt egyetlen munkatársa sem, csak két vezetője.
Soha nem posztoltak ki kutatási eredményt, és mások sem írtak róluk soha. Amit viszont biztosan tudunk: az elnyert közpénzből Kecskeméten 3 emeletes irodaházat építettek.
A házat 2022-ben aztán ismeretlen összegért eladták a NER-es építési pályázatok egyik gyakori győztesének, a KÉSZ Építő Zrt-nek.
Kivételesen jó 48 órája volt 2013. december 17-18-án Orbán Viktor fogorvosának.
Bátorfi Béla különböző cégei 2 nap leforgása alatt a legkülönfélébb jogcímeken 634 millió forintnyi állami és uniós támogatást kaptak ugyanattól az állami szervtől, a Lázár János vezette Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. Olyan év volt ez ugyanakkor, amikor annyira ment a szekér, hogy a dolog ellenkezője lett volna meglepő: márciusban Bátorfi - és állandó üzlettársa, Szűcs László - cége, a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató-, és Tudástranszfer Központ Kft. már kapott 1,3 milliárdot egy székház felépítésére, illetve két kutatóközpont létrehozására és működtetésére a falakon belül. Az egyik egy fogászati turizmust fejlesztő és kutató központ lett volna, bármit is jelentsen ez, a másik pedig a beszédes nevű Nemzetközi Allergia Központ.
De a Bátorfi-Szűcs páros nem ekkor került a tűz közelébe. | Egy rendes alkalmazott sem dolgozott Orbán fogorvosának 1,3 milliárdos támogatásból épült intézetében | Megint lezártak egy kormányközeli szereplők ügyében indított nyomozást, tanulságos indoklással. A NAV nyomozói annak ellenére nem találtak semmi gyanúsat Orbán Viktor fogorvosa, Bátorfi Béla uniós támogatásból épült kutatóintézetének ügyében, hogy annak soha nem volt egyetlen munkatársa sem, csak két vezetője. Soha nem posztoltak ki kutatási eredményt, és mások sem írtak róluk soha. Amit viszont biztosan tudunk: az elnyert közpénzből Kecskeméten 3 emeletes irodaházat építettek. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/25/egy-rendes-alkalmazott-sem-dolgozott-orban-fogorvosanak-13-milliardos-tamogatasbol-epult-intezeteben-amit-aztan-eladtak-egy-ner-es-epitocegnek-megis-lezartak-a-nyomozast | 2024-01-25 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Győzelemre akarom segíteni a polgármestert a 2024-es önkormányzati választáson” – írta Budakeszi város fideszes önkormányzatának sajtófőnöke, aki mellesleg saját bevallása szerint a közmédiánál is dolgozik.
„A cél egyszerű: 2024-ben győzni szeretnénk a FIDESZ-KDNP képviselőivel” – írta egy fővárosi kerület fideszes képviselői Facebook-oldalainak kezelője.
„Szeretnék kifejezetten a videókészítésre koncentrálva fejlődni. […] A vármegyei munkámat, ezáltal elnök urunkat is tudná segíteni, ha felkészültebb lennék ezen a téren” – írta egy Fejér vármegyei független önkormányzati képviselő a közgyűlés fideszes elnökére utalva.
Ami közös bennük: mindannyian jelentkeztek a Megafon kormányközeli influenszerképző valamelyik képzésére, a fenti idézetek pedig a jelentkezésükből származnak. Ezt onnan tudjuk, hogy a jelentkezők adatbázisára egy informatikai hiba miatt egy egyszerű Google-kereséssel bárki rátalálhatott.
Cikkünk írása előtt természetesen jeleztük a hibát a Megafonnak, és megvártuk, amíg az adatok elérhetetlenné válnak. Bár válaszra azóta se méltatták a levelünket, nem sokkal az email után a véletlenül közzétett adatbázisok elérhetőségét megszüntették, majd a teljes oldalukat lekapcsolták. Másnapra a Google keresési találatai közül is eltűntek a véletlenül nyilvánossá tett linkek.
Előtte viszont azért megnéztük, kik jelentkeztek a Megafon ingyenes képzéseire, amelyekhez akár közpénzt is felhasználhattak. Több érdekességet is találtunk: számos aktív kormánypárti politikus, illetve politikusnak dolgozó beosztott tűnik fel a listán, köztük polgármesterek, képviselők, politikusi Facebook-oldalak kezelői, de még egy magas szintű kormánytag felesége is. Fény derült arra is, hogy fideszes önkormányzati képviselők vagy munkatársaik állnak egy-egy nagy elérésű kormánybarát facebookos mémoldal mögött. A cikkben jogi okokból csak azokat az érintetteket nevezzük meg, akik politikusként vagy állami, önkormányzati tisztviselőként közszereplőnek minősülnek, a többi érintettről nem írunk le olyasmit, ami alapján beazonosíthatóak lennének.
A Megafon oldala még cikkünk megjelenésekor sem működik, ami komolyabb informatikai problémára utalhat, mint amit elsőre valószínűsíteni lehetett. A történtek adatvédelmi kérdéseket is felvetnek, például hogy a Megafon bejelentette-e a történteket az adatvédelmi hatóságnak, illetve értesítette-e az érintetteket.
Betekintés a nehéz súlyú kormánypropaganda műhelyébe
Nem öncélú szórakozásként nézegettük a megafonos képzésekre jelentkezők listáját, hiszen a szervezet tevékenysége abszolút közügy. A 2019-es önkormányzati választás után pár hónappal alapított Megafon ma a kormányzati üzeneteket közvetítő online propagandagépezet legfontosabb fogaskereke. „Legyél te is jobboldali digitális szabadságharcos! A Megafont azért hoztuk létre, hogy felerősítsük a jobboldal hangját és ellensúlyozzuk a balliberális mainstream uralmát a neten” – olvasható annak a szervezetnek a honlapján, amely 2022-ben tízmilliós nagyságrendben költött a nemzeti konzultáció népszerűsítésére, a 2022-es országgyűlési választások előtt pedig Szijjártó Péter külügyminiszter részvételével tartott kampányrendezvényt.
A Megafon mögött álló cég, a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft., tulajdonos-ügyvezetője Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. A cég három év alatt több mint ötmilliárd forint támogatást kapott, a facebookos reklámköltése pedig már a másfél milliárd forinthoz közelít. Csak tavaly decemberben 15 millió forintot költöttek a képzéseikre toborzó hirdetésekre. Az egyik legismertebb megafonos, Filep Dávid azóta megszűnt cégével együtt tavaly többet költöttek facebookos politikai hirdetésre, mint Portugália. A szervezet nem csak a Facebookon aktív: tavaly tavasszal európai viszonylatban is a megelőző év legdrágább politikai YouTube-kampányát futtatták le a „háborúpárti baloldalról”. A Telex ellen indított perek során pedig a bíróság kimondta, hogy „valós tényekből levont okszerű következtetés”, hogy a Megafonba akár közpénz is juthatott.
Egy éve videóban is bemutattuk a Megafon történetét:
A Megafon az oldal lelövéséről egy közleményt is kiadott a Facebook-oldalukon, de ebből a lehető legkevesebb derül csak ki a történtekről, személyes adatok kiszivárgására pedig utalás sincs: „A Megafon honlapján informatikai hiba következtében ideiglenesen olyan felületek váltak elérhetővé, amelyek a honlap adminisztrátorai számára lettek létrehozva. Az informatikai hibát jelenleg hárítjuk, addig honlapunk elérhetetlen lesz.”
A közlemény alatti hozzászólásokban többen felvetették egy ellenzéki hekkertámadás eshetőségét, de a leállás oka jóval prózaibb: egy olvasónk jelezte nekünk néhány napja, hogy amikor egy konkrét emberről keresgélt információt a neten, a keresési találatok között belefutott a Megafon egyik képzésére jelentkezők listájába, amelyen az illető neve is szerepelt.
Ezután már célzott kereséssel néztük meg, található-e még hasonló lista az oldalon, és összesen négy nyilvánosan elérhető, a Google keresője által is látható adatbázist találtunk. Ahogy a képen is látszik, még csak kattintani sem kellett ahhoz, hogy személyes adatokba botoljon az ember, már a találati listában megjelent néhány név, emailcím és telefonszám (amelyeket most természetesen kitakartunk):
Az adatbázisokban szereplő, legkorábban létrehozott bejegyzés tavaly júliusi, de a legtöbb őszi, a legújabb pedig néhány nappal ezelőtti, azaz aktívan frissített adatbázisokról lehet szó. Azt nem tudjuk, mennyi ideig voltak szabadon hozzáférhetők az adatok, a Google legutóbbi gyorsítótárazott, azaz ideiglenesen mentett verziója múlt szombati, tehát akkor már biztosan.
A véletlenül közzétett adatbázisokban a jelentkezők neve, emailcíme, telefonszáma és az általuk kezelt közösségi felületek találhatók meg, illetve a jelentkezéskor általuk írt szöveg arról, mi a céljuk a közösségi médiában, és mi motiválta őket a jelentkezésre – ez utóbbiról videót is fel lehetett tölteni.
A Megafon honlapja szerint többféle képzést is tartanak: az alapképzések után speciális továbbképzésekre is lehet jelentkezni, majd mentorprogram is segíti a véleményvezérré válást. Az általunk látott listák valószínűleg a továbbképzések jelentkezőit tartalmazzák, mert több jelentkező is utalt a korábban már elvégzett alapképzésre, illetve azokra a képességekre, amelyeket a továbbképzésen el szeretnének sajátítani.
A négy lista az adott képzést tartó megafonos nevén futott. A Matuka Zoltán nevével fémjelzett képzésből 31 jelentkező adatai voltak nyilvánosak, Lénárd Péteréből 26, Filep Dávidéból 12, Dávid Bencénél pedig egy név szerepelt. (Filep Dávid ismertebb neve A kopasz oszt; a korábban a Petőfi Kulturális Ügynökségnél, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál és a Miniszterelnöki Kabinetirodánál is megfordult Lénárdról pedig a Lakmusz írt korábban.)
Az ismétlődéseket, újrajelentkezéseket kiszűrve az adatszivárgásban összesen 53 ember érintett.
Polgármesterek, propagandaoldalak kezelői is a jelentkezők között
Az érintettek között sok magánember is található, de cikkünk szempontjából csak azok érdekesek, akik közvetlenül kapcsolódnak a politikához. Ilyenből egészen nagy a merítés.
A listán szerepel többek között
két aktív polgármester: Farkas András (Piliscsaba, egyben a KDNP országos elnökségi tagja), dr. Győri Ottilia (Budakeszi);
három alpolgármester: Katus Norbert (Sülysáp), Füzesi Péter (XVII. kerület), Szepesfalvy Anna (XXII. kerület, egyben az önkormányzat kommunikációs vezetője);
három további önkormányzati képviselő: Bajusz Gábor (Miskolc), Kovács Áron (Veszprém), Bajusz Dániel (Isaszeg, egyben a helyi Fidesz vezetője és polgármesterjelöltje); és
egy vármegyei önkormányzat független képviselője: Szili Csaba Gergely (Fejér)
Azaz a hivatalosan civil Megafon akár közpénzből is szervezett képzésein legalább nyolc aktív kormánypárti képviselő kap ingyenes képzést arról, hogyan tudja hatékonyan terjeszteni a kormány vagy a kormánypárti önkormányzatok üzeneteit, ellensúlyozandó „a balliberális mainstream uralmát a neten”. Mindez persze kevéssé meglepő annak fényében, hogy volt már példa arra is, hogy fideszes politikus állt át megafonos influenszernek.
Rajtuk kívül is találni még olyan „digitális szabadságharcosokat”, akik közvetlenül a Fidesznek dolgoznak:
Budakeszi fideszes önkormányzatának sajtófőnöke, Sükösd Levente, aki bemutatkozása szerint évtizedek óta dolgozik a közmédiában is szerkesztő-műsorvezetőként (ami már a megafonos képzést leszámítva is felveti összeférhetetlenség gyanúját), de a Mediaworkshöz tartozó HírFM-en is hallható műsora;
egy fideszes országgyűlési képviselő munkatársa, illetve egy másik Facebook-oldalának kezelője;
több fideszes önkormányzat és helyi képviselők, polgármesterek Facebook-oldalának kezelői;
egy egyéni választókerület fideszes körzetfelelőse, aki képviselőjelöltnek készül, és egy polgármesterjelöltnek készülő jelentkező.
Érdemes külön is kiemelni Kovács Áron veszprémi önkormányzati képviselőt, aki a jelentkezésében azt írja: „választókerületünkben az én feladatom a szembesítő oldal üzemeltetése”. Ez a bizonyos oldal az Igazmondó Bakonyi Betyár, egy elvileg helyi ügyekben utazó, de a bejegyzéseit végigpörgetve inkább az általános kormánypropagandát mémekben és egymondatos üzenetekben közvetítő oldal, amely alacsony követői létszáma ellenére a 2022-es választási kampányban elhirdetett 300-400 ezer forintot. De több másik jelentkező, köztük fideszes képviselők munkatársai is említenek „szembesítő”, azaz feltehetően lejáratásra használt Facebook-oldalakat általuk kezelt közösségi felületként.
További érdekességek a jelentkezők listáiról: ott van egy közel 140 ezer követős kormánybarát Facebook-oldal adminisztrátora, helyi kormánybarát Facebook-csoportok adminisztrátorai, nem hivatalos kormánypárti helyi híroldalak összeállítói, illetve egy magas rangú kormánytag felesége. De még egy igazi aposztrófos doktor is feltűnik köztük.
Meg kell nyernem magamnak és a Fidesznek a várost!
A listákon feltűnő jelentkezők táborára az általuk kezelt közösségi oldalakat elnézve, illetve a jelentkezésük szövegét olvasgatva kettősség jellemző. Egyrészt megtalálhatók a kimondott kormánypropagandát nem túl kifinomult eszközökkel, de annál elhivatottabban toló szabadságharcosok; másrészt olyanok is, akik jóval visszafogottabban használják a Facebookot, és az értékelhető tartalommal bíró közösségi kommunikációjuk felturbózásához szeretnének új képességeket elsajátítani.
Vannak, akik kifejezett célként jelölik meg, hogy választást akarnak nyerni, illetve a munkaadójukat, esetleg eltökélt szimpatizánsként a kormánypárti jelöltet a győzelemhez hozzásegíteni (az idézetekből a konkrét neveket töröltük):
„Polgármester jelöltként indulok a 2024-es helyhatósági választásokon. Célom egy nyertes választási eredmény. Ehhez a jobboldali szavazók mellett a bizonytalanokat és a politikailag érdekteleneket is meg kell szólítanom.”
„Meg kell nyernem magamnak és a Fidesznek [vidéki város]-t!”
„A cél egyszerű: 2024-ben győzni szeretnénk a FIDESZ-KDNP képviselőivel [település]-en.”
„Győzelemre akarom segíteni a [városi] polgármestert a 2024-es önkormányzati választáson.”
„Polgármester-jelölt leszek és szeretném a saját videóimat gyorsan magamnak készíteni.”
„Szeretnék kifejezetten a videókészítésre koncentrálva fejlődni. […] a vármegyei munkámat, ezáltal elnök urunkat is tudná segíteni, ha felkészültebb lennék ezen a téren.”
„Kisöpörni [településről] Gyurcsány Ferenc elvbarátait!”
„A város, ahol lakom, megérdemli, hogy végre jobboldali vezetői legyenek. Most esélyesebb a váltás, mint eddig bármikor.”
Velük átfedést mutatnak a kultúrmissziót folytatók:
„A hazám kultúráját, közösségét és az anyanyelvemet szeretem. A következőkben saját videóimmal a konzervatív-polgári-keresztyén értékrendet szeretném erősíteni, támogatni.”
„Elsősorban azok a témák érdekelnek, ahol a hazaszeretetet a kereszténységgel összekapcsolva tudom megjeleníteni.”
„Szeretnék visszaadni a jobboldali fiatal közösségnek és buzdítani őket, hogy ők is ezt tegyék.”
„A kisvárosi emberekhez még mindig túlsúlyban jutnak el a helyi balos álhírek. Én feltárom az igazságot. Röviden: »Bozótharc«.”
Vannak, akiknél a képességeik fejlesztésének igénye hangsúlyosabb a konkrét kampányra készülődésnél:
„Közszereplőként és az önkormányzat kommunikációs vezetőjeként sok videós anyag létrejöttében veszek részt, forgatókönyvírás, a produkció menedzselése, de szükségesnek tartom a videó készítés gyakorlati oldalával is megismerkeni.”
„Azért szeretnék videokat készíteni, mert egyre nagyobb a kihívás a közösségi felületeken, fejlődnünk kell. A videókon már nem elég csak a mondanivaló, szükség van jó vágásokra, feliratozásra és számos egyéb dologra, amivel megragadhatjuk a figyelmet. A négy napos képzés során szembesültem vele, hogy sok gyakorlásra van még szükségem, remélem itt az alapokat megértem, kicsit kigyakorolhatom.”
„Közszereplőként szeretnék minél több emberhez minél hatékonyabban eljutni.”
És akadnak egészen egyéni motivációjú jelentkezők is:
„Legközelebbi célom, hogy végre akadjon le rólam az a cukorhegyi, meg a liberált bandája!!”
„Akik velem tartanak tájékoztatása, vélemény elmondása, gőz levezetés”
„Videóhoz, képi megjelenítéshez olyan hülye vagyok, hogy a fal adja a másikat, ezért talán nem ártana némileg tanulni ilyesmit. Nagyjából ennyi.”
Ironikus módon az egyik jelentkező a jelentkezésében megjegyzi: „Nyomós okom van az anonimitásra” – az ő helyében most nem lennénk.
Nem leszek Deák Dániel, nem erre bíztak meg a választók
Természetesen a kiszivárgott személyes adatokat, így a telefonszámokat sem használtuk fel, de a listákon megtalálható közszereplők némelyikét sikerült elérnünk más forrásból ismert elérhetőségükön.
Farkas András KDNP-s polgármesterként tíz éve vezeti Piliscsabát, és tagja a KDNP országos elnökségének is. A Megafon decemberi buliján Kubatov Gáborral, a Fidesz pártigazgatójával osztott meg szelfit a Facebook-oldalán. Lapunknak megerősítette, hogy elvégezte a Megafon képzését, ahol a közösségi média működéséről tanultak. „Polgármesterként én alapvetően arra használom a közösségi médiát, hogy a saját munkámról kommunikáljak, és korszerű módon tudjam elérni a lakosságot” – mondta.
Megkérdeztük, hogy nem tartja-e problémásnak, hogy a működéséhez feltételezhetően közpénzt is felhasználó Megafon ingyenes képzése segíti a közelgő választási kampányát. A politikus erre úgy reagált, hogy egyrészt nem vizsgálta a Megafon pénzügyi hátterét, másrészt szó sincs kampányról. Állítása szerint Facebook-oldalán csak helyi, közérdekű információkat oszt meg a piliscsabaiakkal, ráadásul még nem döntött arról, hogy a júniusi önkormányzati választáson ismét megméretteti-e magát polgármesterjelöltként.
Katus Norbert sülysápi fideszes alpolgármester szeretné fejleszteni a Facebook-posztjai képi és tartalmi minőségét, ezért jelentkezett a Megafon képzésére. „Nem leszek Deák Dániel, mert nem ez a dolgom, engem nem erre bíztak meg a választók” – válaszolta a Telexnek, amikor arról kérdeztük, hogy a képzés után változtat-e a közösségi oldala tartalmán.
„Én egy vállaltan jobboldali, Fidesz-KDNP-s helyi politikus vagyok, de az oldalam a bizonyíték arra, hogy elsősorban a helyi közösségnek kommunikálok, és nem pártpolitikai ügyekről írok.”
Arról is beszélt hogy 2008 környékén, az MSZP kormányzása alatt is részt vett egy ingyenes újságíróképzésen. Akkor és most is azt igyekezett megtanulni, hogy önkormányzati képviselőként miként tudna jobb minőségben és hatékonyabban kommunikálni a helyi közösségnek a települési ügyekről. Ennek sikerességét igazolja szerinte, hogy 2006 óta minden választáson bejutott a sülysápi képviselő-testületbe.
Részt vett a Megafon képzésén Budakeszi fideszes polgármestere, dr. Győri Ottilia is, aki korábban Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel szerepelt közös képen a Megafon egyik rendezvényén. A polgármestert telefonon értük utol, de amikor meghallotta, hogy milyen ügyben keressük, csak annyit mondott, telefonálnia kell egyet, és később visszahív. Ez cikkünk megjelenéséig nem történt meg. Ugyancsak visszahívást ígért Bajusz Gábor, Miskolc fideszes önkormányzati képviselője is, aki Facebook-oldala szerint részt vett a Fidesz novemberi kongresszusán is. Ő arra hivatkozott, hogy meg kell néznie a képzési szerződést, mielőtt nyilatkozna.
Bírságot is érhet a szivárgás
Kívülről nem tudható, hogy pontosan milyen hiba vezetett a jelentkezők adatainak kiszivárgásához, de az biztos, hogy súlyos és alapvető informatikai mulasztás. „Az, hogy a Google ne lássa az adatbázisokat, kábé egy sor lenne a kódban. Ennél kicsit többet kellene tenni, hogy a személyes adatokat ne olvashassa az egész világ, de egy egyszerű htaccess-jelszó már elég lehet” – mondta egy általunk megkérdezett programozó. Az, hogy a hiba napvilágra kerülése után az egész oldalt lelőtték, és napok óta elérhetetlen, szerinte mélyebben gyökerező problémára utalhat.
Az adatkezelési tájékoztatóban kerestük, hogy ki lehet felelős az adatszivárgással érintett rendszer üzemeltetéséért, de ott ezt nem közli a Megafon, csak ennyi derül ki: „Az Adatkezelő honlapjának (www.megafon.hu) üzemeltetőjét, és az informatikai rendszerének működtetéséért felelős vállalkozót (rendszergazda) veszi igénybe adatfeldolgozóként.”
Mindenesetre a Megafon, illetve az adatkezelőnek számító Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. a jelentkezők által is elfogadott adatkezelési tájékoztatójában azt írja: „Az adatkezelési tevékenység során minden észszerű intézkedést megtesz az Adatkezelő annak érdekében, hogy az általa kezelt adatok illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek.” Ez itt nyilvánvalóan nem történt meg, így adatvédelmi incidens történhetett, amelyre az európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR előírásai vonatkoznak.
A GDPR hatálya alatt hírhedten magas bírságokra lehet számítani, de azt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) mérlegeli, hogy indokoltnak látja-e bírság kiszabását, és ha igen, milyen nagyságrendben. „A bírság kiszámításakor számít az árbevétel, a jogsértés jellege és mértéke (hány személy, mennyi és milyen jellegű adat érintett, mennyi ideig állt fenn a jogsértés) és azok az intézkedések, amelyeket az adatkezelő a jogsértéssel okozott sérelem csökkentése érdekében tett a múltban vagy tesz a hatósági vizsgálat során” – mondta kérdésünkre Ivanics Krisztina adatvédelmi szakértő.
„Az egyik első hazai GDPR-bírságos ügy pont az volt, hogy a DK pártolóinak adatbázisához hozzáfért valaki. Akkor a bírság 11 millió volt, de még nagyon az elején tartottunk, azért ma már sokkal magasabb bírságtételekkel is találkozhatunk” – idézte fel. A DK 2018 augusztusában értesült arról, hogy egy sérülékenység, illetve egy azt kihasználó hekker miatt bárki hozzáférhetett egy adatbázishoz és abban a párt szimpatizánsainak adataihoz. Név, felhasználónév, emailcím, titkosított jelszó vált elérhetővé, több mint 11 ezer felhasználó volt legalább részben érintett. (A NAIH 2019-ben szabta ki a bírságot, de az a párt fellebbezése miatt csak 2020 augusztusában vált jogerőssé).
Fontos különbség, hogy a DK ügyében szerepet játszott egy hekker, aki miatt az adatokhoz aztán bárki könnyedén hozzáférhetett, a Megafon esetében viszont – tudomásunk szerint – nem történt külső beavatkozás, enélkül váltak a személyes adatok minimális számítógépes ismerettel, sőt mint olvasónk esetében történt, akár véletlenül is megismerhetővé. Továbbá a Megafon esetében jóval kevesebb emberről van szó, viszont több adatról, mert a név és az emailcím mellett telefonszám is hozzáférhető volt, illetve az érintettek által saját magukról készített motivációs levél vagy bizonyos esetekben videó is.
„A Megafon-képzésre jelentkezés, ugyanúgy, mint a DK-pártoló tagság, politikai irányultságot jelez, ezért különleges adatnak minősül, amely felhasználására szigorúbb szabályok vonatkoznak, egyszerűen mondva illik a »sima« adatnál jobban vigyázni rá”
– mondta a szakértő.
A bírságot azonban a DK sem magáért az incidensért kapta, hanem azért, mert nem jelentették be az incidenst a hatóságnak. A GDPR értelmében ugyanis az adatkezelő „indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenteni köteles az illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az elszámoltathatóság elvével összhangban bizonyítani tudja, hogy az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve”.
A DK 2018-as ügye ebben is adhat támpontot, akkor a NAIH úgy ítélte meg, hogy az adatok hozzáférhetősége azok politikai vonatkozása miatt az érintettekre nézve magas kockázattal járt, ezért vonatkozott az incidensre a bejelentési kötelezettség. Az általunk megkérdezett szakértő szerint az érintett magánszemélyek értesítése csak akkor kötelező, ha a történtek feltárása arra jut, hogy súlyos incidens történt. Ahhoz azonban ismerni kellene a megafonos eset összes körülményét, hogy erről biztosabbat lehessen mondani.
Az adatok és a honlap elérhetetlenné tétele után kérdéseket küldtünk a Megafonnak. Azt szerettük volna megtudni, milyen hiba okozta az adatok kikerülését; várhatóan mikor áll helyre az oldal; ki fejlesztette és ki üzemelteti az oldalt és az érintett háttérrendszereket; és értesítettétek-e az érintetteket, illetve az adatvédelmi hatóságot. Cikkünk megjelenéséig nem reagáltak, de ha kapunk érdemi választ, beszámolunk róla. | Kiszivárogtak a Megafon képzéseire jelentkezők adatai, fideszes polgármesterek is vannak köztük | „Győzelemre akarom segíteni a polgármestert a 2024-es önkormányzati választáson” – írta Budakeszi város fideszes önkormányzatának sajtófőnöke, aki mellesleg saját bevallása szerint a közmédiánál is dolgozik.
„A cél egyszerű: 2024-ben győzni szeretnénk a FIDESZ-KDNP képviselőivel” – írta egy fővárosi kerület fideszes képviselői Facebook-oldalainak kezelője.
„Szeretnék kifejezetten a videókészítésre koncentrálva fejlődni. […] A vármegyei munkámat, ezáltal elnök urunkat is tudná segíteni, ha felkészültebb lennék ezen a téren” – írta egy Fejér vármegyei független önkormányzati képviselő a közgyűlés fideszes elnökére utalva.
Ami közös bennük: mindannyian jelentkeztek a Megafon kormányközeli influenszerképző valamelyik képzésére, a fenti idézetek pedig a jelentkezésükből származnak. Ezt onnan tudjuk, hogy a jelentkezők adatbázisára egy informatikai hiba miatt egy egyszerű Google-kereséssel bárki rátalálhatott. | null | 1 | https://telex.hu/techtud/2024/01/25/megafon-kepzesek-jelentkezok-szemelyes-adatok-adatszivargas-adatvedelmi-incidens-fideszes-politikusok | 2024-01-25 14:22:00 | true | null | null | Telex |
Orbán Viktor veje, Tiborcz István, és az ő ingatlanos apparátusa belevágott a Svábhegy északi lejtőjén elterülő jókora terület kizsigerelésébe. A hivatkozásokban rendre Béla király út 20.-ként emlegetett ingatlan a valóságban nemcsak a 20-as számú telket és a rajta álló műemléki védettségű Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-villát jelenti (a villa történetéről lásd Nem fényes lokál című keretes írásunkat), hanem ennek tőszomszédságában a 18/a és 18/b telkeket, valamint a Laura út 1.-et is. Az egybefüggő terület egy hatalmas, valóban elvadult és romos, de jobb sorsra érdemes szelete az északi hegyoldalnak, ráadásul a valódi bejárást nem is a forgalmasabb (és kátyúsabb) Béla király út felől kell keresni, hanem a fölötte párhuzamosan futó, néhány éve (igaz, nem teljes hosszában, csak a köztársasági elnöki rezidencia hátsó kapujáig) felújított Mátyás király út felől. A budai hegyvidéken járatosak számára a két út neve ismerősen csenghet. Egyfelől a történelmi hagyományok miatt, hiszen egy sor híres-hírhedt villa áll a környéken, másfelől azért, mert alighanem a főváros legértékesebb magaslati területéről van szó, harmadrészt pedig – az utóbbi évek tendenciáinak köszönhetően – a NER-közeli potentátok látványos területfoglalása miatt (lásd Séta NER-földön című keretes anyagunkat).
A Béla király és a Mátyás király út közötti több mint háromhektáros terület behúzása az utóbbi évek egyik leglátványosabb manővere volt – kiegészülve még vagy tucatnyi hasonlóval a környéken – a kormányhoz, illetve a kormányfőhöz közeli köröktől. Semmi váratlan nem volt benne természetesen, mégis, kijózanítóan világosan mutatja az állami területek belterjes lepasszolása azt, hogyan működik a NER üzleti és politikai köreinek, a különböző állami hatóságoknak, az önkormányzatnak, a szakmának és a közvéleménynek az a struktúrája, amelyet 2024-ben Magyarországként tudunk azonosítani.
A terület 2019-es megszerzése után pár évig „fektették” a telkeket, nem estek nekik azon nyomban, ahogyan az más esetben sokszor – akár ugyanezen a környéken is – megfigyelhető volt. Az eredeti ötlet alighanem a terület „tarvágása” lehetett, erre utal, hogy 2020-ban még bontási kérelmet adott be az újdonsült birtokos a telken álló műemlék épületre is. Ezt aztán kisvártatva visszavonták (sőt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszerből – az ÉTDR-ből – el is tüntették), hogy nem sokkal később a felújításra nyújtsanak be kérelmet. Most részben ez a felújítás indult meg, részben a területen álló többi, nem védett épület bontása, és az elvadult park helyére tervezett modern lakótömbök építésének előkészítése. Ottjártunkkor is dolgoztak a munkagépek, a park, sőt a Laura út fáira is sorsdöntő jelzéseket fújtak, a szűk, lejtős utcácskában pedig karókkal jelöltek ki egy tervezett kerítésvonalat, jóval a mostani düledező kerítéseken kívül.
No mutyi, yes mutyi
Volt idő, amikor a Fidesz hangadói egészen más tónusban beszéltek az érintett ingatlanokról. A szóban forgó telkek és épületek legnagyobb része ugyanis ahhoz a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézethez tartozott, amelyet a második Gyurcsány-kormány még 2006-ban bezáratott a Molnár Lajos egészségügyi miniszter és Veres János pénzügyminiszter jegyezte ágyszámcsökkentő kormányrendelettel. A Béla király út 20. alatt működő szanatóriumi tagintézményt még korábban, 1998-ban ürítették ki; akkortól málladozott elhagyatottan a villaépület is. Több, kudarcba fulladt értékesítési kísérlet után, különösen azt követően, hogy 2006-ban a Svábhegyi Gyermekkórház többi részét is kipurgálták, nagyon úgy tűnt, az állam, amint tehetné, szabadulna az értékes ingatlanoktól. A teljes kórház bezárását érthető felháborodás fogadta: több ezer szülő aláírásával tiltakozó petíció is született, tartottak fáklyás élőláncot az intézmény körül, és a kerületet akkor ellenzékben, majd 2010 óta kormánypárti támogatással vezető Pokorni Zoltán polgármester 2007-ben harcias beszéddel állt ki a határozattal szemben. Pokorni egy demonstráció során „a sarkon kukucskáló ingatlanfejlesztőknek” is üzent; és azért, hogy „ne legyen túl nagy terve, ambíciója egyetlenegy ingatlanbefektetőnek se a kórház épületét, telkét, parkjait illetően”, változtatási tilalmat rendelt el a területre. A fenyegető ingatlanmutyi rémét maga Orbán is felemlegette az évi évértékelőjében, de aligha emiatt nem történt semmi a kiürített ingatlanokkal. Valójában sem az akkori kormánynak, sem a fideszes ellenzéknek nem volt még mesterterve a kincset érő terület hasznosítására. | Egy hegy megy. Így vásárolta fel a NER a Svábhegyet | A napokban a Béla király út 20. számú ingatlanon beindultak a NER-közeli cégek buldózerei, hogy átfazonírozzanak egy nemrég még a közös állami vagyonhoz tartozó területet. Mit, hogyan és kinek herdált el az ország vezetése, és miért kattant rá a NER-elit a Svábhegyre? Jelentés egy elfoglalt magaslatról. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egy-hegy-megy-265130# | 2024-01-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az 1,3 milliárd uniós támogatással megtoldott "kutatóintézetnél" csupán az ügyvezetők és a tulajdonosok voltak bejelentve, egyéb munkavállalók, vagy kutatók nem. | Bizonyíték hiányában megszüntették az Orbán Viktor fogorvosa utáni nyomozást | Az 1,3 milliárd uniós támogatással megtoldott „kutatóintézetnél” csupán az ügyvezetők és a tulajdonosok voltak bejelentve, egyéb munkavállalók, vagy kutatók nem. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240125_orban_viktor_fogorvos_batorfi_bela_unios_tamogatas_nyomozas_nav | 2024-01-25 17:46:00 | true | null | null | HVG |
Sárváron lebontották a kórház hullaházát és a helyén egy Tiborcz-hotelhez vezető utat építettek – jelentette ki a Momentum parlamenti frakcióvezető-helyettese, Tompos Márton.
Az ötcsillagos Melea The Health Concept hotel Tiborcz István és Scheer Sándor érdekeltségébe tartozik, akik 2,5 milliárd forint állami támogatást is kaptak a szálló megépítéséhez.
Az egyetlen gond a hotellel az volt, hogy nem vezetett oda út, ám ezt is megoldották, mivel a szomszédos terület gazdája a magyar állam, így azon keresztül építették meg az utat. A kérdéses területen ugyanakkor a sárvári kórház áll, de az út miatt le kellett belőle bontani ezt-azt, például a hullaházat, a kerítést és egy raktárépületet és már meg is lett oldva a probléma.
Tompos kikérte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől közérdekű adatigényléssel, hogy mégis mennyi pénzt fizetett a kivitelező a magyar államnak a terület használatáért cserébe. A kiadott adatok szerint ez egy 10,5 millió forintos összeg volt. Ezt a politikus szerint úgy érdemes értelmezni, hogy egy 2272 négyzetméteres területről van szó, azaz mintegy 4600 forintos négyzetméter-áron jutottak hozzá a kivitelezők.
Tompos szerint ugyan a meghallgatáson a befektető ígéretet tett a hullaház újraépítésére, ám ez a kitétel abban a szerződésben, amit a politikus látott, nem szerepel.
A cikk megjelenése után reagált cég, amely azt írta, a telek megközelítési módját évtizedekkel ezelőtt szabályozta a sárvári önkormányzat, az út az akkor még önkormányzati tulajdonban lévő Szent László Kórház területén keresztül vezetett. A telket ezután adták el.
Közleményük szerint az Unione Sárvár Kft. tavaly megállapodást között az MNV-vel és a Szent László Kórházzal, és vállalta közel kétszáz millió forint értékű értéknövelő beruházás megvalósítását az érintett területen.
A többi között részlegesen átépítik és modernizálják a Szent László Kórház ápolási osztályát, és felújítják az épület tetőszerkezetét. Építenek egy új, korszerű patológiát, a szükséges terveket engedélyeztetik hozzá. Amíg ez nem készül el, egy ideiglenes építményt biztosítanak. A korszerűtlen proszektúrát és a használaton kívüli, leromlott állapotú épületeket lebontják, építenek parkolót a kórházi dolgozónak, korszerűsítik a portát, elvégzik a magánúthoz kapcsolódó munkálatokat és helyreállítják a területet.
Egyes fejlesztések már elkészültek, a kórház számára biztosított korszerűsítési munkálatokat idén tavasszal fejezik be. | Tompos Márton: Sárváron lebontották a kórház hullaházát és a helyén egy Tiborcz-hotelhez vezető utat építettek | Az ötcsillagos szálloda megépítéséhez 2,5 milliárd forint állami támogatást, azaz közpénzt is kaptak. A cég azt közölte, egy 200 milliós felújítást vállaltak a kórház területén, amelynek néhány eleme már megvalósult. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20240122_Tompos_Sarvar_korhaz_hullahaz_hotel_Tiborcz_Scheer | 2024-01-22 20:05:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) az államháztartásból kapott támogatást nem a jogszabályi előírások szerint tartotta nyilván – derült ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) összegzéséből, amit a K-Monitor vett észre.
Mint arra a Számvevőszék felhívta a figyelmet, a legtöbb problémát a MSÚSZ-nél találták a vizsgált szervezetek közül. Kiderült többek között, hogy
a szervezet az államháztartási forrásból kapott támogatást nem a jogszabályi előírások szerint tartotta nyilván, olyan összegeket is elszámolt, amik belső nyilvántartásukban nem tartoztak a támogatási programhoz;
A 2021. és a 2022. évi egyszerűsített éves beszámolói részeként kiegészítő mellékletet nem készített, a 2022. évi közhasznúsági melléklet nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak;
ezzel lényegében a könyvvezetésben és a beszámolóban sem volt megállapítható megfelelően, hogy a kapott és ellenőrzött támogatás a központi költségvetésből érkezett.
A százmilliós támogatásban részesülő szervezet elnöke a nemrégiben vízumproblémákkal küzdő Szöllősi György, aki többek között a Nemzeti Sport főszerkesztője és Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc újságírója. A Magyar Sportújságírók Szövetsége rendezte idén azt a gálát is az Operában, amelyen Szoboszlai Dominiket választották az év sportolójának. | Az ÁSZ szerint valami nincs rendben Szöllősi György százmilliós állami támogatást kapó szervezeténél | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240123_szollosi_gyorgy_nemzeti_sport_magyar_sportujsagirok_szovetsege_allami_szamvevoszek | 2024-01-23 18:44:00 | true | null | null | HVG |
|
olvasási idő
1 perc
megjelent
2024.01.25. 12:00 | Új feladatot kapott a Mol vagyonkezelőjének leányvállalata | A változások a Dunakeszi Járműjavító tulajdonosát is érintik. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240125_hvg_lead_ventures_a_molleany_uj_feladatot_kapott | 2024-01-25 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2024.01.26. 05:30 | Sajátos módszerekkel söpri ki a kormány a naperőműpiacról a neki nem tetsző külföldieket | A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240126_hvg__kapos_naperomuvek__tiborcz_sufnijanal__vedernyo_abaratoknak__a_haza_napfenyre_derul#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2024_01_26&utm_conten | 2024-01-26 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2023. december 14. – 07:04
Oltáshoz készítik elő a Moderna amerikai biotechnológiai cég koronavírus elleni vakcináját a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház oltópontján 2022. március 31-én – Fotó: Krizsán Csaba / MTI
348
Van egy fura hóbortom: időnként megpróbálom kideríteni, milyen Covid-vakcinák vannak Magyarországon. Egy ideális világban ehhez nagyjából kettőt kellene kattintanom az interneten, egy kicsit kevésbé ideálisban írnom egy emailt a szakhatóságnak, 2023 Magyarországán azonban jóval nehezebb dolgom van, pedig többször is próbálkoztam.
Most azonban maga Müller Cecília erősítette meg, amire korábban kerülő úton jutottam – azaz hogy csak régebbi, a most keringő variánsok ellen kevésbé hatásos vakcinák érhetők el itthon. Az országos tisztifőorvos darabra pontosan elárulta, hogy hány vakcina van még az országban, és ezek mikor járnak le. Na persze nem nekem mondta el mindezt, hiába kérdeztem az elmúlt hónapokban többször is, hanem egy közbeszerzési eljárás dokumentációjában. Ugyaninnen több más újdonság is kiderül, de kezdjük a legfontosabbal:
bár Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár néhány napja azt mondta, hogy a kormány 700-800 ezer vakcinát rendelt a Modernától, a jelek szerint egy nagyságrenddel kevesebbről, 72 ezer (kedvezménnyel együtt 92 ezer) adagról van csak szó.
De akad itt még sok más érdekesség:
Az államtitkár azzal indokolta, hogy a Modernától vásárol vakcinát a kormány, hogy a konkurens Pfizer nem is tett ajánlatot. Azt nem tette hozzá, hogy az ajánlatkérés eleve a Moderna vakcinájára szólt, így nem érhette váratlanul a kormányt, hogy erre csak a Modernától érkezett ajánlat.
A kormány épp perben áll a Pfizerrel, mert az ukrajnai háborúra hivatkozva nem akar fizetni a szerződésben rögzített régebbi vakcinaszállítmányért. A közbeszerzési iratok szerint azonban a Modernától most ennél drágábban venne vakcinát – a beszerzés sürgősségét pedig részben épp az ukrajnai háborúval indokolja.
Már szeptemberben azonosították itthon a világszerte leginkább figyelt vírusvariánst, az XBB.1.5-öt, csak ezt elmulasztották közölni.
Decemberben teljesen elfogy a gyerekeknek való Covid-vakcina Magyarországon.
70 lehet az a 700
Az új vakcinabeszerzésről egészen a múlt hétig szinte nem is lehetett hallani. Takács egy múlt csütörtöki konferencián adott elő, itt kapta el néhány kérdésre a Covid elleni oltásokról a Népszava. Az államtitkár a lap beszámolója szerint azt mondta, a kormány 700-800 ezer adagot vásárolt a Moderna legfrissebb oltóanyagából, amelyet a legutóbbi domináns vírusvariánshoz adaptáltak. Elsőre nem tűnik különösebben érdekesnek ez az állítás, két okból mégis figyelemre méltó.
Egyrészt azért, mert épp a múlt héten derült ki az is, hogy a hazai oltási kampány gerincét adó Pfizer–BioNTech-vakcina gyártói még januárban beperelték a magyar kormányt, amiért az nem akar fizetni a szerződésben rögzített 3 millió adag vakcináért. Ennek fényében elsőre meglepőnek tűnhet, hogy most mégis vakcinát rendel a kormány.
Másrészt maga a mennyiség is meghökkentőnek tűnik. Bár jóval kevesebb, mint a Pfizernél visszamondott 3 millió, az hosszabb időtávon lett volna lehívható, rövid távon pedig nem tűnik indokoltnak 700-800 ezer vakcinát venni, pláne hogy Takács Péter arra is utalt, hogy nem a teljes lakosságnak, hanem csak a nagyobb kockázatnak kitett csoportoknak szánják. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatbázisa szerint 2023-ban, október elejéig (eddig van adat) összesen 17 862 adag Covid-oltást adtak be Magyarországon, tehát elég életszerűtlen lenne, hogy a kormány rendkívüli eljárásban, sürgősséggel akarjon beszerezni ennél csaknem 40-szer többet, 700 ezer adagot, amelyet ráadásul csak egy szűkebb rétegnek szán.
Takács Péter a Népszava beszámolója szerint azt is mondta, hogy az oltóanyag a közbeszerzési eljárás befejeződésével válik elérhetővé a lakosságnak. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az eddigiektől eltérően nem egy közös uniós megállapodás keretében rendelne vakcinát a kormány, hanem közbeszerzéssel. Megnéztük hát a közbeszerzési adatbázist, hogy van-e nyoma ennek az üzletnek. Bár az államtitkár a Népszava tudósítása szerint már múlt időben beszélt a vásárlásról, szerződést nem találtunk róla, a megindított eljárások között azonban meglett: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) november 21-én indított közbeszerzést, amelyre november 30-ig lehetett ajánlatot tenni. Nem nyílt közbeszerzésről, hanem úgynevezett hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásról van szó, amelyben az ajánlatkérő az általa felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.
A közzétett dokumentumokban azonban a hírekben megjelentnél egy nagyságrenddel kisebb mennyiségről van szó.
Az NNGYK már az ajánlattételi felhívásban azt írja, hogy „a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során mindösszesen 100.000 adag oltóanyag kerül beszerzésre, amely kizárólag a sürgősségből fakadó kényszerhelyzet elhárításához szükséges mennyiség”. Hozzáteszi még, hogy „ezt az oltóanyag mennyiséget figyelembe véve a rendelkezésre álló disztribúciós, logisztikai és tároló kapacitások elegendőek, a beszerzés nem ró további terheket az egészségügyi ellátórendszerre”.
A közbeszerzés leírásából a pontos mennyiség is kiderül: 72 727 adag plusz minimum 27 százalék úgynevezett árurabattként. Az árurabatt a vonatkozó kormányrendelet szerint a „termék közbeszerzésekor áruban meghatározott kedvezmény”. Azaz az ajánlatkérő előírhatja, hogy aki ajánlatot tesz egy közbeszerzésre, annak kötelezően biztosítania kell meghatározott mértékű plusz árut az alapmennyiségen felül. Ebben az esetben a 27 százalék további minimum 19 637 adagot jelent, így összesen legalább 92 364 adag vakcináról van szó. A Moderna nyertes ajánlata nettó ára 1 999 992 500 forint.
Mivel a konferenciáról, ahol Takács Péter a vakcinabeszerzésről beszélt, nem találtunk nyilvános felvételt, az állításait csak másodkézből ismerhettük meg. Ezért megkerestük az egészségügy irányításáért felelős Belügyminisztériumot, hogy nyelvbotlás volt-e az államtitkár részéről a 700 ezer adag, és erre a bő 70 ezerre célzott-e, ami a közbeszerzési eljárásból kiolvasható alapmennyiség; vagy esetleg létezik egy másik megállapodás a Modernával, amely nem található meg a közbeszerzési adatbázisban. A minisztérium cikkünk megjelenéséig többszöri emailes és telefonos megkeresésünkre sem reagált. Kérdéseinket az NNGYK-nak is elküldtük, tőlük sem kaptunk választ.
Csak a Moderna tett ajánlatot a Moderna vakcinájára
Takács Pétertől azt is megkérdezte a Népszava, hogy miért a Modernát választották, ha korábban a Pfizertől szereztük be a vakcinát. Az államtitkár válasza: a Moderna adta a legkedvezőbb árat, a Pfizer nem is adott ajánlatot. Ez azért különös állítás, mert a közbeszerzést jobban megnézve látható, hogy az kifejezetten a Moderna vakcinájára szól, amelyre a Pfizer ha akart volna, se tudott volna ajánlatot tenni – és feltételezhetően épp emiatt nem is hívták meg a meghívásos eljárásba.
A közbeszerzés tárgya ugyanis így szól: „Anduzomerán hatóanyag tart. COVID-19mRNS oltóanyag”. Az anduzomerán konkrétan annak a hatóanyagnak a neve, amely a Modernának az XBB.1.5 variánshoz adaptált oltóanyagában található. A Pfizer–BioNTech párosnak az XBB.1.5 elleni vakcinájában lévő hatóanyagot raxtozinameránnak hívják. Tehát Takács szerint azért a Modernától rendel vakcinát a kormány, mert a Pfizer nem tett ajánlatot, de eleve arra a vakcinára kértek ajánlatot, amelyet a Moderna gyárt.
Erről az állításról is megkérdeztük az NNGYK-t és a Belügyminisztériumot. Arra is rákérdeztünk, hogy felmerült-e, hogy a Pfizer vakcinájára is kérjenek ajánlatot a korábbi szerződéstől függetlenül, közbeszerzés keretében. Választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
Friss vakcina kellett, a Pfizerét mégse kérték
„A vírus változékonysága miatt szakmai szempontból megalapozott döntést kellett hozni annak érdekében, hogy a [...] kockázati csoportok a legmagasabb színvonalú ellátást kaphassák, tehát a legújabb változattal szemben engedélyezett oltóanyagot kell beszerezni és alkalmazni” – írta a közbeszerzés sürgősségének indoklásában Müller Cecília tisztifőorvos.
Érdekesség, és jellemző a magyar járványügyi adatközlésre, hogy ebből a közbeszerzési eljárás során született levélből derül csak ki, hogy az épp legjelentősebb variánsnak számító XBB.1.5-öt mikor azonosították először Magyarországon: szeptember 11-én. Erről azóta sem közölt semmilyen nyilvános információt az NNGYK, a honlapjukon a legutóbbi kapcsolódó hír egy előző variáns, az EG.5 (avagy Eris) azonosítása volt, augusztus 25-én.
Arról, hogy mi az az XBB.1.5 variáns, és miért fontos lépés, hogy a gyártók előálltak az ehhez adaptált vakcinákkal, október eleji cikkünkben írtunk részletesen. Ahogy már akkori cikkünk alapján is látszik, maga a döntés, hogy friss vakcinát szerezzen be a kormány, szakmailag valóban megalapozott, már az ősz elején is ezt hiányolták a szakértők. Az más kérdés, hogy itthon a mai napig nemhogy a legfrissebb, de az eggyel korábbi változatból sem lehetett kérni, noha korábban maga a tisztifőorvos is azt nevezte a legjobbnak.
Pedig a kormány elvileg új szerződés és közbeszerzés nélkül is kérhetett volna a legújabb változatokból: két éve, miután nehezen követhető kommunikációs fordulatok után visszaszállt abba az uniós beszerzésbe, amelyből korábban kimaradt, olyan szerződést kötött a Pfizerrel, amely a mindenkori legújabb vakcinatípusra is érvényes volt. A Pfizer–BioNTech XBB.1.5-höz adaptált vakcináját idén augusztus 31-én engedélyezte az EU, a Modernáét szeptember 15-én, tehát még előbb is elérhetővé vált a szerződés hatálya alá tartozó vakcina, mint amire a mostani közbeszerzés irányul.
Az más kérdés, hogy mint a múlt héten kiderült, a kormány már egy évvel ezelőtt jelezte a Pfizernek, hogy mégse kérné a szerződésben rögzített vakcinákat, és január óta a két fél perben is áll emiatt. Bár a kormány szerint az EU „feleslegesen nagy mennyiségben rendelte meg és kényszerítette rá a tagállamokra” ezeket a vakcinákat, ezt az Európai Bizottság sokadjára is cáfolta, hiszen ők a tagállamok felhatalmazásával tárgyalták le a keretmegállapodást, amelyen belül a tagállami szerződés részleteit már a tagállami kormányok egyeztették a céggel.
Tény, hogy a Bizottság előbb 2022 májusában, majd 2023 májusában is módosításokat tárgyalt le a tagállamok nevében és hozzájárulásával a Pfizer-BioNTechkel. Ezek eredményeként
a korábban letárgyalt mennyiség csökkenthető;
hosszabb időtávon érhető el, azaz később is lehet kérni a szállításokat (a májusi megállapodástól számított négy éven belül);
ha mégis szükségessé válna, az eredetileg szerződött mennyiségig lehet plusz vakcinát kérni;
és továbbra is hozzáférhetők a legújabb vakcinaváltozatok, amint megkapják a hatósági engedélyt.
Az, hogy a magyar kormány és a Pfizer milyen feltételekben állapodott meg, és ezt melyik fél hogyan akarta, vagy lett volna hajlandó módosítani, nem nyilvános. A kormány mindenesetre a jelek szerint úgy döntött, hogy akár a pert is vállalja a Pfizerrel, hogy ne kelljen fizetnie, és ehelyett most a Modernát keresi meg új vakcináért.
Drágábban adják darabját, mint azt, ami a Pfizertől nem kellett
Azt viszont épp a Pfizer-per nyilvánosságra került részleteiből lehet kikövetkeztetni, hogy milyen áron juthatott volna hozzá Magyarország a Pfizer–BioNTech-féle vakcinához: a kormány 3 millió adagot nem akar kifizetni összesen nagyságrendileg 60 millió euró értékben. Ez alapján ez a vakcina adagonként 20 euró, azaz nagyjából 7600 forint lenne.
A Moderna-vakcinára vonatkozó közbeszerzési eljárásból kiderül, hogy 72 727 adag oltóanyag összesített nettó ára 1 999 992 500 forint, ami adagonként 27 500 forintot jelent. Ha a plusz 27 százaléknyi rabattal is számolunk, akkor ugyanez 21 700 forintra jön ki. Hangsúlyozzuk, hogy mivel a kormány a pontos feltételeket nem árulja el, csak következtetni tudunk, de a nyilvános adatok alapján az látszik, hogy a most beszerezni kívánt vakcina egységára közel háromszoros.
Ezek persze csak az egységárak, összességében jóval több pénz kifizetésétől táncolna vissza a kormány a Pfizer-perben, hiszen sokkal nagyobb mennyiségről is van szó, ami feltehetően az alacsonyabb egységárat is részben indokolja. A bizottsági szerződésmódosításokból annyit lehet tudni, hogy a mennyiség csökkenthető és a szállítás időben elnyújtható lett volna. Az egyes tagállamokra vonatkozó konkrét feltételeket azonban már a gyártó és a tagállami kormányok boltolják le maguk között, azt pedig sem a kormány, sem a Pfizer nem hozta eddig nyilvánosságra, hogy pontosan milyen feltételekről tárgyaltak, és melyik fél mit ajánlott, mit vállalt volna. Mire pedig az Európai Bizottság idén májusban az újabb módosításokat letárgyalta, már javában tartott a per a kormány és a Pfizer között.
Megkérdeztük az NNGYK-t és a Belügyminisztériumot, hogy valóban ilyen árkülönbség van-e a két vakcina között, és ha igen, milyen ok(ok)ból döntöttek inkább a Pfizer-szerződés nem teljesítése és a Moderna-vakcinára vonatkozó közbeszerzés kiírása mellett. Ha válaszolnak, beszámolunk róla.
Sürgősen kell vakcina, mert háború
Térjünk még vissza a közbeszerzés sürgősségére, mert a legtöbb érdekes és eddig nem ismertetett részletet emiatt árulta el a magyarországi vakcinahelyzetről az NNGYK.
A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásról a közbeszerzési törvény 98. § (2) e) pontja ezt írja: „Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, vagy az ajánlatkérő által előidézett okból.”
Müller Cecília tisztifőorvos a közbeszerzési hatóság elnökének címzett november 20-i levelében indokolta a vakcinabeszerzés módját, illetve kérte a hatóság elnökét, hogy „állapítsa meg a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottságát”.
Azt, hogy a vakcinabeszerzés rendkívüli sürgősségű, és ezt előre nem láthatták, Müller Cecília az ukrajnai háborúval indokolta.
A háború miatti veszélyhelyzetet jövő májusig meghosszabbító törvényre utalva a tisztifőorvos azt írta, „a hivatkozott jogszabály alapján a vis maior helyzet külön hivatkozás nélkül fennáll” – magyarul: a helyzet rendkívüliségét az alapozza meg, hogy törvény mondja ki, hogy rendkívüli helyzet van.
Külön csavar a történetben, hogy a periratok szerint a kormány tavaly novemberben a háborúra hivatkozva jelezte a Pfizernek, hogy mégse venne több vakcinát. Az NNGYK tehát ugyanazzal a veszélyhelyzettel indokolja a Moderna-vakcinák beszerzésének sürgősségét, amelyre hivatkozva nem akarja kifizetni a Pfizer vakcináit.
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke hiánypótlási felhívást küldött Müller Cecíliának, amelyben több ponton ízekre szedte az országos tisztifőorvos érvelését, és részletesebb indoklást kért több állításáról is. Az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetet nem is fogadta el mint a vakcinabeszerzés sürgősségét indokoló körülményt, és azt kérte Müllertől, hogy „tényszerűen jelölje meg és támassza alá, hogy Ajánlatkérő álláspontja alapján konkrétan melyik körülmény minősül a rendkívüli sürgősséget indokoló körülménynek”. Müller erre a november 24-én küldött válaszában egyrészt azt írta, hogy azért kell sürgősen vakcina, mert a járványhelyzet ezt indokolja; másrészt azért megjegyezte, hogy a törvényileg kihirdetett veszélyhelyzetet álláspontja szerint nem lehet vitatni.
Tényleg lehet előnye a Modernának
Voltak azért a háborús veszélyhelyzetnél relevánsabb, szakmailag is legitimnek tekinthető érvei is Müller Cecíliának: a könnyebb logisztika és a gazdaságosabb kiszerelések.
A beszerezni kívánt vakcinamennyiség indokaként ezt írta: „ezt az oltóanyag mennyiséget figyelembe véve a rendelkezésre álló disztribúciós, logisztikai és tároló kapacitások elegendőek, a beszerzés nem ró további terheket az egészségügyi ellátórendszerre”. Itt a Pfizer–BioNTech-vakcina nevesítése nélkül hivatkozik arra, hogy a Moderna vakcináját egyszerűbb kezelni, mert nincs szükség -90 és -60 fok között hűtve tárolni, elég -50 és -15 fok között. Müller azt is kiemelte, hogy a Moderna oltóanyaga esetében nincs szükség a szállításhoz szárazjégre, ezért „az oltóanyag szállítása is megoldható gazdaságosan”.
Mindez valóban így van. Ahogy arról még az első oltások megérkezése előtt írtunk, a körülményes tárolás és szállítás miatt valóban logisztikai kihívás az mRNS-vakcinák, és ezen belül is különösen a Pfizer oltóanyagának a kezelése. Még úgy is jogos érv ez, hogy a Pfizer vakcináját ebben a mélyhűtéses állapotban két éven át el lehet tartani, míg a Modernáét csak 9, bizonyos feltételek mellett 12 hónapig. A közbeszerzési eljárásban az NNGYK 6 hónapos tárolást szabott meg feltételként.
Kovács László egyik kérdése arra vonatkozott, hogy másik vakcina miért nem jöhet szóba a járványhelyzet kezelésére. Müller válaszában feltűnik egy második legitim érv: „Az andozumerán hatóanyag tartalmú vakcina az egyetlen olyan rendelkezésre álló COVID-19 elleni védőoltás, amelynek ugyanaz a kiszerelése (más mennyiségben ugyan) alkalmazható 6 hónapos kortól minden korosztályban. Ezáltal ez a vakcina alkalmazható a leggazdaságosabban. […] Más hatóanyagtartalmú vakcinák esetében a 3 korcsoportnak (6 hó-4 év, 5-12 év, 12 év felett) 3 különböző termék beszerzése szükséges. Eddig Magyarországon nem állt rendelkezésre olyan vakcina, amely a 6 hónapos-4 éves korosztályban alkalmazható lenne.” Ez is kimondatlanul a Pfizer-vakcina elleni érv, még úgy is, hogy a Pfizerrel már élő szerződés keretében minden korosztályra vonatkozó kiszerelést rendelhetett a kormány.
Az utolsó idézett mondat egyébként azért érdekes, mert az, hogy a 6 hónapos és 4 éves kor közötti gyerekeknek eddig nem volt itthon vakcina, tény, de ez azért volt így, mert a kormány nem kért ilyet a Pfizertől. Hiszen az uniós engedélyt már 2022 októberében, azaz több mint egy éve megkapta erre a korosztályra a Pfizer (és a Moderna) vakcinája, és a szerződés erre is kiterjedt. Az 5-11 éveseknek szánt kiszerelésből még kért a kormány, ezzel már 2021 decemberében meg is kezdődött az oltás itthon is.
Amikor a tisztifőorvos észreveszi, hogy járvány van
Müller a levélben a beszerzés rendkívüli sürgősségét és az ilyen esetre vonatkozó eljárásrend alkalmazását járványügyi érvekkel is indokolja, de az erre előadott információk a járvány alakulásáról valójában hónapokra előre láthatóak voltak. Mintha az országos tisztifőorvos 2023 novemberének végén rácsodálkozott volna arra, hogy jön a téli járványszezon, illetve hogy vannak kockázati csoportok, amelyeket fokozottan védeni kell.
A közbeszerzési hatóság elnöke sem értette, miért most kér sürgősségi kivételt az NNGYK, amikor már szeptembertől elérhető az új Moderna-vakcina, és a járványhelyzet is hónapok óta világos képet mutat. „Kérem, hogy részletesen mutassa be, hogy milyen körülmények miatt nem tudott Ajánlatkérő felkészülni a tárgyi oltóanyag korábbi beszerzésére – különös tekintettel Ajánlatkérő azon nyilatkozatára, hogy »a légúti megbetegedések döntő többsége az őszi/téli légúti szezonban, jellemzően január-február hónapban fordul elő«, valamint tekintettel a WHO 2023. május 18. napján keletkezett ajánlására” – írta.
Müller Cecília válasza szerint attól tartottak, hogy ha túl korán rendelnek a legfrissebb vakcinából, az egy új variáns miatt időközben idejétmúlttá válhatott volna: „Az engedélyt az ajánlatkérő által beszerezni kívánt termék 2023. szeptember 14-én kapta meg az EMA-tól, az Európai Gyógyszerügynökségtől. A SARSCoV-2 vírus azonban változékony, előfordulhatott volna olyan nagy változás a vírusban, amely egyéb vírus variáns dominánssá válását okozta volna a cirkuláló vírusok közül, amely ellen ezen adaptált vakcina hatékonysága olyan mértékben csökken, hogy az alkalmazása nem biztosít megfelelő védelmet.”
Kiderült, milyen és mennyi vakcina van itthon: régi és kevés
„Kérem, hogy térjen ki arra, hogy jelenleg Ajánlatkérő milyen raktárkészletekkel rendelkezik a releváns oltóanyagok tekintetében és azok miért nem alkalmasak a jelenlegi beszerzési igény kielégítésére” – írta a hiánypótlási felhívásban Kovács László.
Bár viszonylag szűk lehet a járványhelyzet iránt érdeklődők és a közbeszerzési dokumentumokat olvasgatók külön-külön sem túl népes táborának keresztmetszete, aki beletartozik, erre az egyszerű kérdésre felcsillanhatott a szeme. A kormány és az NNGY ugyanis hosszú ideje semmilyen részletet nem árul el erről. Most azonban Müller Cecília világosan leírta, hogy november végén hogy álltak a hazai vakcinakészletek:
„Jelenleg a bivalens eredeti/Omikron BA.1 variánsú vakcina áll rendelkezésre az oltópontokon és az NNGYK disztribútoránál, mindösszesen 81 126 adag mennyiségben, amelynek felhasználhatósági ideje 2024. 04. Az 5-12 éves korosztály számára 50 040 adag 2023. 11 hónapi lejáratú és 40 300 adag 2023. 12. hónapi lejáratú eredeti Vuhani variánsú oltóanyag található a készletben.”
Több tanulság is levonható ebből a válaszból:
A tisztifőorvos megerősítette, amit eddig csak kikövetkeztetni tudtunk, mert nem árulták el: hogy csak a régebbi adaptált vakcinából van itthon – annak ellenére, hogy maga Müller beszélt korábban arról, hogy a mindenkori legújabb variáns elleni vakcinát érdemes beszerezni, sőt ezt ugyanebben a közbeszerzési eljárásban érvként fel is használta.
A periratok szerint a kormány 2022 novemberében jelezte a Pfizernek, hogy mégse kérné a szerződésben lefektetett 3 millió vakcinát, a gyártó pedig januárban indított emiatt pert – mindez magyarázhatja, hogy miért apadtak el mostanra ennyire a készletek, és az a kevés vakcina is miért régebbi típusú.
Ugyanitt az is kiderül, hogy még ebben a hónapban teljesen elfogy a gyerekeknek való Covid-vakcina Magyarországon, és részükre már eddig is csak az eredeti változatból volt itthon raktáron, amely az újabb variánsok ellen már jó ideje keveset ér.
Újra megkérdeztük az NNGYK-t, hogy ha Müller Cecília szerint is „a legújabb változattal szemben engedélyezett oltóanyagot kell beszerezni és alkalmazni”, akkor miért döntöttek korábban mégis úgy, hogy a Pfizer BA.5-höz adaptált vakcinájából nem rendel Magyarország, csak a korábbi, BA.1-hez adaptált változatból. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Egyszer már szakított a kormány a Modernával
A Moderna-vakcina kétoldalú beszerzése azért is érdekes fordulat, mert a kormány korábban emlékezetes módon szakított a céggel.
Még 2021 elején épp a Telex írta meg, hogy a kormány az uniós vakcinabeszerzés keretében elérhető Moderna-vakcináknak csak a felére tartott igényt: Magyarországnak lakosságarányosan kétszer annyi járt volna a közös keretből, mint amennyit a kormány lehívott. Ez egyébként az adott helyzetben lehetett legitim döntés. Az ügy inkább azért kapott nagy visszhangot, mert a kormány egyáltalán nem hozta nyilvánosságra ezt a döntését, majd a nyilvánosságra kerülése után egy ideig egymásnak ellentmondó indokokkal magyarázta, miközben épp azért ostorozta az EU-t, amiért szerintük nem biztosítottak elég vakcinát a tagországoknak.
A Koronavírus Sajtóközpont 2021 februárjában azt közölte, hogy a kormány azért nem látta szükségét további Moderna-vakcinák beszerzésének, mert „a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyaga hatásmechanizmusában nagyon hasonló, azonban a Pfizer kedvezőbb szállítási feltételeket és vásárlói árat tudott biztosítani”.
Még nem dőlt el
November 30-án tették közzé az ajánlat elbírálásának összegzését, ebből kiderül, hogy az eljárás eredményes volt, az egyetlen érvényes ajánlatot a Moderna-vakcina leszállítására a Moderna tette, így a nyertes ajánlattevő a Moderna. A feltételek között az NNGYK kikötötte, hogy a betárolási határidő – azaz amíg a gyártónak le kell szállítania a vakcinákat – a szerződéskötést követő 15 nap. Azt azonban egyelőre nem tudni, mikor köthető meg a szerződés.
A történetnek ugyanis még nincs teljesen vége, mert a Közbeszerzési Hatóság elnöke december 5-én jogorvoslati kérelemmel fordult az eljárással kapcsolatban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB).
Müller az eredeti indoklásában azt írta: „A beszerzendő oltóanyag legkésőbb 2023. december 15. napjáig áll rendelkezésre. Ezt követően 2023-ban már nem lehet az oltóanyagot a gyártótól igénybe venni.” Cikkünk írásakor, december 11-én még nem zárult le a közbeszerzési eljárás. Ezek szerint ha a KDB döntési folyamata még néhány napig elhúzódik, akkor a Takács Péter által már tényként kezelt beszerzés akár meg is hiúsulhat, vagy később valósulhat meg. Megkérdeztük az NNGYK-t és a Belügyminisztériumot, hogy ilyen esetben ugrana-e a megállapodás, vagy csak csúszna a megkötése, ha válaszolnak, beszámolunk róla.
Partnereinktől | Valaki elnézett egy nullát: nem 700, hanem 70 ezer Moderna-vakcinát venne a kormány kétmilliárdért | Van egy fura hóbortom: időnként megpróbálom kideríteni, milyen Covid-vakcinák vannak Magyarországon. Egy ideális világban ehhez nagyjából kettőt kellene kattintanom az interneten, egy kicsit kevésbé ideálisban írnom egy emailt a szakhatóságnak, 2023 Magyarországán azonban jóval nehezebb dolgom van, pedig többször is próbálkoztam. | null | 1 | https://telex.hu/techtud/2023/12/14/covid-moderna-vakcina-vasarlas-kozbeszerzes-nngyk-muller-cecilia-takacs-peter-pfizer | 2023-12-14 16:20:00 | true | null | null | Telex |
Vádat emelt a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyolc határrendésszel – köztük egy alosztályvezetővel és egy román állampolgárral szemben hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. Az ügyben minden vádlott beismerő vallomást tett.
A tavaly indult korrupciós ügyben azután indult nyomozás, hogy a pénzügyőrök és a rendőrök a nagylaki határátkelőhelyen, szolgálat közben külföldi sofőröktől pénzt kértek azért, hogy eltekintsenek az ellenőrzéstől. Általában 5-50 euró volt a tarifa, ezt 2022. február közepe és 2022. június vége között szedték, a vesztegetési pénzből mindannyian kaptak. Az ügyészség vagyonelkobzásra tett indítványt a korábban lefoglalt 4095 euró, 1050 lej, 355 angol font, 210 złoty és 355 000 forint értékben.
A rendőr vádlottak hivatásos szolgálati viszonya még az eljárás alatt megszűnt, közülük ketten közel fél évig voltak letartóztatásban.
Az ügyészség a vádlottak többsége esetében büntetésként végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte. | Börtönt kér az ügyészség a kenőpénzt elfogadó nagylaki rendőrökre | Vádat emelt a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyolc határrendésszel – köztük egy alosztályvezetővel és egy román állampolgárral szemben hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. Az ügyben minden vádlott beismerő vallomást tett. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/12/12/ugyeszseg-vademeles-nagylak-rendor-hatarrendesz | 2023-12-12 16:24:00 | true | null | null | Telex |
A Szolnoktól légvonalban harminc kilométerre lévő Tiszaroffon „hagyományőrző disznóvágást” rendeztek nemrég a Belügyminisztériumtól elnyert pályázati pénzből – írja a Népszava.
A fideszes Sztojka Attila nevével korábban fémjelzett Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság 348 millió forintos keretösszegű pályázatot írt ki roma modellprogramok támogatására, ebből a tiszaroffi roma nemzetiségi önkormányzat 4,2 millió forintot nyert el, amiből 1,2 millió forintot infrastrukturális fejlesztésekre kaptak, 3 milliót pedig a „roma közösség fejlesztését, kulturális értékek és javak megőrzését, a romák társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának elősegítését” szolgáló támogatásokra. A lap szerint a nemzetiségi önkormányzat ebből a hárommillióból fedezte a disznóvágást.
A közölt képek tanúsága szerint két disznót vágtak le. A fotókon többen előre legyártott táblákat tartanak a kezükben, rajtuk az elnyert pályázat kódjával és a magyar címerrel, valamint feliratokkal: Belügyminisztérium, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság – írja a lap.
Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy Tiszaroff Farkas Flórián, a Lungo Drom elnökének szülőfaluja, ugyanakkor a Sztojka által most vezetett CiKöSz-nél (Cigány Közösségek Szövetsége) nem kérnek belőle. „Soha többet Farkas Flórián, Soha többet Lungo Drom” – írta ki Facebook oldalára a CiKöSz.
A Népszavának nyilatkozó névtelen forrás ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tiszaroffi eset nem példa nélküli, és a kiosztott támogatások szerinte valójában a CiKöSz kampányát szolgálják. A CiKöSz indul ugyanis a nemzetiségi választáson és szeretne többséget szerezni az Országos Roma Önkormányzatban. | A romák esélyteremtésére nyújtott pályázati pénzből disznóvágást rendeztek Farkas Flórián szülőfalujában | A fideszes Sztojka Attila nevével korábban fémjelzett Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság 348 millió forintos keretösszegű pályázatot írt ki roma modellprogramok támogatására, ebből a tiszaroffi roma nemzetiségi önkormányzat 4,2 millió forintot nyert el, aminek egy részét disznóvágásra fordították. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20240123_romak_tamogatas_Sztojka_Cikosz_disznovagas | 2024-01-23 06:44:00 | true | null | null | HVG |
Újabb főigazgató-csere a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnál
Vezetőcserét hozott az új év a nem létező és bizonytalan jövőjű Fudan Egyetemet fenntartó közalapítvány élén. Mindössze 9 hónap után távozik innen és a kuratóriumból is az eddigi főigazgató, akinek a helyét Csák János miniszter egy tanácsadója vette át.
Egy éven belül már a harmadik főigazgatóját fogyasztja a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány, vagyis a kínai Fudan Egyetem egyelőre nem is létező budapesti kampuszának fenntartására még 2021-ben létrehozott, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány.
A cégbíróságra tavaly december 22-én leadott, idén január 8-án jogerőssé vált változásbejegyzési kérelem szerint az eddigi főigazgató, Szilas Andrea Cecília nemcsak ebből a vezető pozíciójából távozott, hanem az alapítványtól is, mivel egyúttal megszűnt a kuratóriumi tagsága is.
A távozó főigazgatót a kuratóriumban és az operatív vezetői poszton is Harsányi Péter váltja, aki tavaly év eleje óta a Fudan Alapítvány kuratóriumi elnöki posztját betöltő Csák János kulturális és innovációs miniszter politikai tanácsadója.
Harsányi neve onnan lehet még ismerős, hogy 2019-2022 között a növekedés.hu gazdasági hírportál szerzője és kutatási igazgatója volt, így hírműsorokban is sokat szerepelt szakértőként. Azonban az egyetemi szférához, felsőoktatási intézmény-üzemeltetéshez, de még Kínához sincs sok köze. Igaz,
a Fudan-projekt 2023-as jegelése okán ezek a készségek egyelőre nélkülözhetőnek tűnnek még a főigazgatói poszton is.
Visszacsempészheti a kormányzat az elvileg már lefújt Fudan-beruházás tervét
Meglepőt állított Vitályos Eszter államtitkár a Fudan Egyetem beruházásáról: ez alapján vagy nem tudja, amit már Gulyás Gergely miniszter egyszer bejelentett, hogy a beruházási stop miatt lefújták a tervet, de az is lehet, hogy csak jegelik - utóbbira utal egy magyar-kínai kormányközi megállapodás szövege is.
Az egyetemfenntartó Fudan Alapítványnak nincs mit fenntartani, mivel az egyetem nem is létezik, bár a tervek szerint 2023 őszén indult volna az oktatás. A kormány a beruházási stopra hivatkozik, noha a 450 milliárdos projektet nem is költségvetési forrásból, hanem kínai hitelből tervezték.
Harsányi elődje, Szilas Andrea Cecília alapítványos pályafutása rövid volt, hiszen csak tavaly március végén került oda, méghozzá rögtön a főigazgatói pozícióba. A sinológus-közgazdász végzettségű, kínaiul folyékonyan beszélő Szilas Andrea Cecília 2014-2017 között pekingi nagykövet is volt.
Nagykövetként idő előtt lecserélték Pesti Imre fideszes képviselő fiára, ezután helyettes államtitkár, 2021-ig pedig miniszterelnöki tanácsadó volt. Fudanos megbízatása mellett volt, és jelenleg is van egy állami állása: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága nemzetközi igazgatója. De
Szilas Andrea Cecília azzal is bekerült a hírekbe, hogy a Pegasus-kémszoftverrel megcélzott személyek listáján az ő telefonszámát is azonosították.
Szilas Andrea Cecília tavaly tavaszi érkezésével egyidőben egyébként távozott a Fudan Alapítvány kuratóriumból a kezdettől fogva, 2021-től tag Horváth Levente, aki a Fudan Egyetem Budapestre telepítésének egyik ötletgazdája és fő támogatója volt – ezért is került be a testületbe.
Horváth amúgy a kínai Fudan Egyetemen végzett, volt sanghaji főkonzul, majd Budapesten egyengette a Fudan hazai terjeszkedését. Amikor 2019-ben Orbán Viktor és a Fudan elnöke erről tárgyalt, a hivatalos fotón Horváth Levente látható a kormányfő balján, míg Szilas Andrea Cecília a jobbján:
A Harsányi előtt 9 hónapig regnáló Szilas elődje még rövidebb ideig, alig 7 hónapig volt főigazgató. A kormányalakítás után, amikor a Fudan-beruházás Csák János tárcájához került, 2022 őszén lett az operatív vezető Szabó László, aki azelőtt a gyógyszeriparért felelős miniszteri biztos volt.
Szabó neve azonban inkább onnan lehet ismerős, hogy 2014-ben államtitkár lett a külügyi tárcánál, innen került 2017-ben Washingtonba nagykövetnek, majd 2020-ban visszatért és a kormányközeli Mediaworks Zrt. vezérigazgatója lett, ahonnan hirtelen távozott, miután bezuhant az olvasottság.
A legtovább az első főigazgató volt pozícióban az alapítványnál. Bertáné Bényi Krisztina korábbi helyettes államtitkár 2021 őszén került oda, majd egy év után, Szabó kinevezésével sem vált feleslegessé: főigazgató-helyettessé fokozták le, és ma is ott van. A férjéről nemrég itt írtunk:
Fudan, trafikok, civil milliók - a NER-hez sok szálon kötődő család tagja kapta meg a szegedi egyetemi klub üzemeltetési jogát
A meghívásos tendert elnyerő cég tulaja és vezetője Berta Gábor. A felesége a Fudan-alapítvány főigazgatója volt, majd helyettes lett, korábban dolgozott a Miniszterelnökségen, volt helyettes államtitkár is. A gyerekük által vezetett egyesület 21 millió közpénzt húzott be, a nő testvére pedig trafikkoncessziókat nyert és a felszámolói piac újraosztásával is jól járt.
Annak ellenére, hogy egyetemet nem tart fenn, és a Fudan-projekt jegelése óta még előkészíteni sincs nagyon mit, a Fudan Egyetemért Alapítvány elég sokba kerül az adófizetőknek. Már az alapítása utáni első 4 hónapban 55 millió forint közpénzt égetett el, a 2022-es teljes évben csak fizetésekre 123 milliót költött:
Milliókat fizet bérre a nem létező Fudan egyetem alapítványa, amelynek új vezetője a Pegasus-listán is szerepelt
Működése láthatatlan, jövője kérdéses, de a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány tavaly így is 123 milliót költött fizetésekre. Nemrég megint kádercserék voltak: kirúgták a főigazgatót és eltávolították az egyetem egyik ötletgazdáját, fő támogatóját is. Közben a kínai egyetem tulajdonában álló, kapcsolódó magyar cég veszteséges lett.
Ide tartozik, hogy Gulyás Gergely miniszter tavaly ősszel közölte: nem tart fenn tovább az állam olyan projektcégeket, ahol nincs érdemi munka, mert nem halad a beruházás. A döntés alapján hamarosan megszűnik például Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető feleségének igazgatósági tagsága is:
Gulyás Gergely elmondta a hvg360-nak, miért bukja el Kocsis Máté felesége a jól fizető állást, amit neki köszönhet
Nem tart fenn tovább az állam olyan projektcégeket, ahol nincs érdemi munka, mert nem halad a beruházás - mondta a hvg360 megkeresésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azt is közölte, hogy a döntés alapján megszüntetik a forráshiány miatt elhalasztott Dél-budai Centrumkórház projektcégét is. | Újabb főigazgató-csere a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnál | Vezetőcserét hozott az új év a nem létező és bizonytalan jövőjű Fudan Egyetemet fenntartó közalapítvány élén. Mindössze 9 hónap után távozik innen és a kuratóriumból is az eddigi főigazgató, akinek a helyét Csák János miniszter egy tanácsadója vette át. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240123_Ujabb_foigazgatocsere_a_nem_letezo_Fudan_Egyetemet_fenntarto_alapitvanyanal | 2024-01-23 05:15:00 | true | null | null | HVG |
Harmadszor is megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Fertő tavi gigaberuházás a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivataltól, írja a Népszava.
Az első két alkalommal a Greenpeace és a Fertő Tó Barátai Egyesület közös beadványa nyomán kaszálta el az engedélyt a bíróság, a harmadik esetben a civilek már egyedül tiltakoznak, miután a kormányhivatal néhány hét után arra jutott, hogy megépülhet a százszemélyes szálloda, az óriásparkoló, az óriáskikötő és a 26 házas apartmana a Natura-2000-es védelem alá eső tópart 77 hektárján.
Major Gyula, a Fertő Tó Barátai Egyesület elnöke azt mondta a Népszavának, ezúttal is a Győri Törvényszék fogja tárgyalni az ügyet, de egyelőre nem tűztek ki tárgyalást. Major arra is felhívta a figyelmet, hogy ellentmondanak egymásnak a kormányhivatal által ismét kiadott környezetvédelmi engedély és a Fertő tó partjára időközben újra kiírt közbeszerzés adatai.
Az új közbeszerzés szerint 77 helyett már 47 hektáros lenne a vízitelep, jóval kevesebb épülettel. A fejlesztést két ütemre tagolnák, az első ütemből kikerült például a tóparti, 100 személyes szálloda ötlete, helyette a második ütemben, távlati lehetőségként számolna az építtető szállodával. A Népszava szerint az óvatosabb tervezés arra utal, hogy a kormány is érezheti: könnyen gigantikus pénztemetővé válhat a beruházás. | Harmadszor is megkapta az engedélyt a Fertő tavi gigaberuházás, pedig az adatok se stimmelnek | Az engedély továbbra is 77 hektárra szól, miközben a projekt frissített közbeszerzése már csak 47-re, és sokkal kevesebb épülettel. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20240123_kornyezetvedelmi_engedely_Ferto_to_gigaberuhazas | 2024-01-23 05:08:00 | true | null | null | HVG |
Üzletszerűen elkövetett vesztegetés gyanúja miatt indult eljárás a nyíregyházi kórház egyik korábbi osztályvezető főorvosa és egy gyógyszerforgalmazó cég orvoslátogatója ellen – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Az 54 éves főorvos a kórházban kezelt daganatos betegeinek rendszeresen a 42 éves orvoslátogató által képviselt társaság készítményét írta fel. Cserébe dobozonként juttatást kapott, és több millió forint bevételhez jutott.
A banki műveleteket és a szükséges dokumentációt is együtt intézték.
A nyomozók a főorvost és az orvoslátogatót január 15-én állították elő, mindkettőjüket gyanúsítottként hallgatták ki, szabadlábon védekezhetnek. A rendőrök lefoglalták a bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó iratokat és elektronikus adatokat is.
A közlemény szerint a nyomozás folytatódik, így várható, hogy a gyanúsítottak száma nőni fog. | Dobozpénzt kapott a rákos betegeknek felírt gyógyszerekért a nyíregyházi főorvos, elkapták | A rendőrség vesztegetéssel gyanúsítja az osztályvezetőt, és a vele együttműködő gyógyszercégi orvoslátogatót. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240123_Dobozpenzt_kapott_a_rakos_betegeknek_felirt_gyogyszerekert_a_nyiregyhazi_foorvos | 2024-01-23 14:20:00 | true | null | null | HVG |
A Belügyminisztériumnak (BM) ki kell adnia a Boston Consulting Group (BCG) által készített tanulmányt, amelyet a tárca tíz évre titkosított – döntött kedden másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla, amiről a 24.hu számolt be.
Ahogy arról korábban a hvg.hu is írt, a Belügyminisztérium nettó 278 millió forintért kötött szerződést a nemzetközi Boston Consulting Group tanácsadócég magyar leányvállalatával „tanulmány és vezetői összefoglaló készítése a magyar egészségügy lehetséges értékalapú átalakításáról” címén. Ebben egy átfogó tanulmányt kértek az egészségügy helyzetéről és átalakításáról, annak tartalmát azonban tíz évre titkosította a tárca. Közérdekű adatra hivatkozva a K-Monitor beperelte a BM-et, kikérve a tanulmányra vonatkozó, BCG-vel kötött szerződést, illetve magát a feltehetőleg több száz oldalra rúgó tanulmányt is. Elsőfokon a Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben elutasította a K-Monitor keresetét, ami ellen azonban fellebbezett a szervezet, így az ügy másodfokon folytatódott.
Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla többek között azzal indokolta a döntést, hogy az alperes Belügyminisztérium a tanulmány kiadásának megtagadását az első fokon zajló perben nem indokolta meg részleteiben.
„Így megismerhetővé válik, hogy milyen szempontok alapján szervezi át a kormány az egészségügyet” – mondta Molnár Noémi Fanni, az ügyben felperes K-Monitor ügyvédje, aki szerint a jogerős ítélettel szemben a BM várhatóan a Kúriához fordul felülvizsgálatért. Ha így lesz, tavasszal zárulhat le az ügy. | Nyilvánosságra kell hoznia a BM-nek az egészségügy átalakításáról szóló titkos dokumentumokat | A jogerős ítélettel szemben a Belügyminisztérium várhatóan a Kúriához fordul felülvizsgálatért, így tavasszal zárulhat le az ügy. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240123_belugyminiszterium_fovarosi_itelotabla_boston_consulting_group_egeszsegugy_atalakitas_dokumentum | 2024-01-23 19:37:00 | true | null | null | HVG |
240 éve írták össze első ízben Magyarország lakosságát. Vagy 155 éve. Akárhogyan is, az első cenzusok meglepetéseket és ma már szokatlan kérdéseket tartogattak – felidézzük az akkori viszonyokat a 2022. évi, utolsó „hagyományos” népszámlálás kapcsán.
Európa 80 évvel ezelőtt már megpróbálta kezébe venni saját védelmét, idézi fel Timothy Garton Ash. Donald Trump elárulta Ukrajnát, írja a Der Standard. Jan-Werner Müller szerint ki lehetne zárni a választásokból az olyan politikusokat, akik megsértik a demokratikus szabályokat. A Times szerzője szerint Kína hanyatlik, vége a bő esztendőknek. Erősödik az agrárpopulizmus, állítja a Financial Times. | Az egyik leggazdagabb erdélyi családból is betársultak a Serényi-kastélyt birtokló cégbe | Átrendeződött annak a cégnek a tulajdonosi köre, amely két évvel ezelőtt megvette a Serényi grófok dédestapolcsányi műemlék kastélyát. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202315_dunai_fedelzet_akikjoljartakrogannal | 2023-04-14 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Lefkovics György, aki évtizedek óta üzemeltet éttermeket a Belvárosban, az V. kerületi önkormányzat pályázatán szerezte meg az ingatlan több szintjét.Csaknem kétmilliárd forintos üzletet csinált a neves vendéglátós Lefkovics família egyik cége. A ZO Invest Ingatlanhasznosító Zrt.-be most érkezett meg az az épület, amelyet a nyáron adott el a fővárosi V. kerületi önkormányzat.A Fidesz által irányított Belváros-Lipótváros az elmúlt években is folytatta a korábbi polgármester, Rogán Antal hagyományát, sorra adva el értékes ingatlanjait, tavaly nyáron például egy bő négymilliárdos csomagot hirdetett meg. Ebből válogatott a ZO Invest is, így hozzá került annak az Október 6. és a Zrínyi utca sarkán álló háznak több szintje is, amelyet korábban a CEU, vagyis a Közép-európai Egyetem bérelt.Lefkovics György évtizedek óta üzemeltet éttermeket a Belvárosban, övé például a Leroy-hálózat vagy a Zrínyi utcai épülettel szemben működő Tom George Osteria étterem. | A CEU volt épületébe fektetett be a neves pesti vendéglátós Lefkovics família | Lefkovics György, aki évtizedek óta üzemeltet éttermeket a Belvárosban, az V. kerületi önkormányzat pályázatán szerezte meg az ingatlan több szintjét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240126_hvg_zo_invest_ingatlanhasznosito_a_ceu_helyen_pesti_vendeglatos | 2024-01-26 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Orbán Gáspár, a miniszterelnök századosi ranggal szolgáló, állami pénzen külföldi elit akadémián taníttatott katona fia is részt vesz a csádi magyar misszió szervezésében. Ezt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelentette be az Indexnek adott, csütörtök este megjelent interjúban.
A Direkt36 péntek délben tett közzé egy cikket, amely szerint a Le Monde című francia napilappal hetek óta dolgoztak egy Orbán Gáspár csádi részvételéről szóló oknyomozó anyagon. Az újságírók tucatnyi, csádi és nigeri hivatalos magyar látogatásokon készült videón és fotón próbáltak beazonosítani egy titokzatos fiatal embert, aki látványosan kerülte a kamerákat, így a legtöbb képen még a főbb vonásai sem voltak láthatóak.
Az egyik ilyen videó tavaly decemberben készült, és a csádi diplomácia osztotta meg. Ezen az látható, hogy ahogy a férfi belenéz a magyar küldöttséget filmező kamerába, majd annak hátat fordítva szinte oldalazni kezd, miközben a zsebéből egy kék maszkot húz elő. Egy vágás után később ugyanez az alak már az arcát maszkkal eltakarva sétál végig az elnöki palota folyosóin, majd a tárgyalóteremben készült felvételeken ismét maszk nélkül jelenik meg.
Az alak nem más, mint Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár. Ezt a Dikrekt36 és a LeMonde két különböző arcfelismerő applikációval is ellenőrizte.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a csádi katonai misszió indítását Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tavaly októberben jelentette be. A parlament heteken belül megadta rá a jóváhagyást, amely alapján a közép-afrikai Csádi Köztársaságba induló, 200 fős magyar katonai kontingens a Csáddal határos másik hat országban – Líbiától Szudánon át Nigerig – is „katonai feladatokat végezhet”.
Arról, hogy miért lehet veszélyes a magyar katonák csádi missziója –, amellyel a miniszterelnök Brüsszelben is jó pontot szerezhet –, ebben a cikkben írtunk részletesen.
Azt a kezdetektől fogva sokan találgatták, hogy mit akarhat Magyarország Csádban, főleg úgy, hogy kiszivárgó információk szerint sem örvendett osztatlan népszerűségnek a kockázatos és költséges terv.
A Direkt36-hoz ugyanakkor eljutott az az információ, hogy miniszterelnök 31 éves, Afrikához személyesen kötődő fiának meghatározó szerepe van a misszió elindításában, ezért az oknyomozó műhely közérdekű adatigénylést küldött négy minisztériumhoz, hogy kiderüljön, pontosan mi Orbán Gáspár szerepe. Az erre érkező válaszokban:
a Honvédelmi Minisztérium (HM) csak annyit közölt, hogy Orbán Gáspár „tiszti rendfokozatban és beosztásban a Magyar Honvédség állományában szolgál”, de még a pontos rendfokozatot sem árulták el;
a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tagadta, hogy Orbán Gáspár munkát végezne a számukra.
A Direkt36 és a Le Monde a magyar kormányzati szervek tagadó vagy elzárkózó válaszai után kezdte el tüzetesen átvizsgálni a csádi és nigeri kormányzati Facebook-oldalakat, és így sikerült beazonosítanunk Orbán Gáspár szerepvállalását mind magyar katonai, mind külügyminisztériumi delegációkban. Kiderült, hogy a miniszterelnök rejtőzködő fia az egyetlen olyan szereplő, aki 2023 májusától 2024 januárjáig a legalább hat, az afrikai magyar katonai misszió előkészítéséhez kapcsolódó tárgyalás mindegyikén részt vett.
A Le Monde-nak egy, a csádi hatóságokhoz közel álló forrás azt is elárulta, hogy eleve Orbán Gáspár volt az, aki az Afrikában bevettnek számító „családi diplomácián” keresztül a tárgyalások előmozdításához szükséges kapcsolatokat megteremtette.
A francia lap a csádi misszióról kedden készített interjút külügyminisztériumi vezetőkkel, Azbej Tristannal és Máthé Lászlóval, akiknek megmutatták az Orbán Gáspárról készült felvételeket, és megkérdezték tőlük, hogy valóban a miniszterelnök fia látható-e rajtuk, illetve hogy milyen minőségben vett részt a delegációkban. A magyar politikusok arra hivatkozva nem válaszolták meg ezt a kérdést, hogy a katonai személyekkel kapcsolatos információk nem nyilvánosak, annak ellenére, hogy Orbán Gáspár az összes beazonosított felvételen civil ruhában jelent meg.
A külügy számára tehát szerdán világossá vált, hogy a miniszterelnök fiát a külföldi újságírók beazonosították a csádi delegáció tagjaként. Másnap Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Indexnek adott egy hosszú interjút, amelynek utolsó kérdése a korábbi témákhoz nem kapcsolódva Orbán Gáspárról szólt. A honvédelmi miniszter erre válaszolva közölte, hogy a miniszterelnök fiát a „speciális képzettsége, jogi ismerete és nyelvtudása miatt” az alakulatától a miniszteri kabinetbe vezényelték át, hogy részt vegyen a csádi misszió előkészítésében.
Tette mindezt annak ellenére, hogy a Direkt36 közérdekű adatigénylését néhány nappal korábban azzal hárította el, hogy „a csádi katonai misszióval kapcsolatos adatok a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 15. § (3) bekezdése értelmében nem nyilvánosak”. | Addig titkolta Orbán Gáspár csádi részvételét a minisztérium, amíg csak lehetett | Amikor a külügy megtudta, hogy Orbán Viktor kamerák elől bujkáló fiát újságírók több különböző felvételen is beazonosították, a honvédelmi miniszter gyorsan elárulta az Indexnek az információt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240126_Orban_Gaspar_Orban_Viktor_fia_katona_csadlebukott_direkt36 | 2024-01-26 13:35:00 | true | null | null | HVG |
Nem végződött jól a tavalyi év a Nyugat Kapujában Kft. számára, amely egy nagyszabású történelmi filmet készít a tatárjárásról. A Nemzeti Filmintézet 2,5 milliárd forinttal támogatta a film elkészültét, a forgatás majdnem egy éve, 2023 februárjában fejeződött be, jelenleg az utómunka van folyamatban. Az alvállalkozók egy része még mindig a pénzére vár, közben az angol partner cégnél is változások voltak.
Információink szerint van, akinek négy részletben ígérték a több mint 100 millió forintos tartozása kiegyenlítését, ebből szeptember óta mindössze egy részletet kapott meg, és az is kevesebb volt a megbeszéltnél. Hogy más kifizetésekkel is gondok lehetnek, azt az támasztja alá, hogy 2023 novemberében és decemberében három végrehajtás is indult a cég ellen, ebből egyet zártak le, kettő a céginformációs adatbázis szerint még mindig folyamatban van.
A Batu kán hadjáratát elmesélő filmet Soós Péter rendezte, Sipos Kornél és William George Chamberlain a producere. Tavaly a Nyugat Kapujában Kft. tulajdonosi szerkezete markánsan megváltozott, a korábbi tulajdonosok márciusban kikerültek a cégből, helyükre Farkas Dóra érkezett, aki opciós jogával élve vette át a tulajdonosi és ügyvezetői teendőket.
Farkas Dóra annak a Farkas Zsigmondnak a felesége, aki korábban Rogán Antal apósával közösen tulajdonolta a Közép Európai Filmiroda Kft.-t. A nyíregyházi földbirtokos érintett volt Rogán Antal új családjának meghiúsult földvásárlásában is, továbbá Farkas és Obrusánszki egyaránt tulajdonosok abban a Ductus Kft.-ben, mely 2,2 milliárd forintos állami támogatást nyert el.
A cégből azóta Obrusánszki Zsolt kiszállt, maradt helyette Farkas Zsigmond, Sipos Kornél és William George Chamberlain, a Chelsea Pictures Limited cég résztulajdonosa. Bár a Nyugat Kapujában tulajdonosa Farkas Dóra, a stábtagok, akiknek hónapok óta tartozik a film, elmondásuk szerint Farkas Zsigmonddal egyeztettek az anyagiakról. Angol oldalon pedig a Chelsea Pictures Limited-ben voltak átalakulások, Chamberlain lemondott az ügyvezetőségről 2023 októberében, helyére fia, Lee Neil Chamberlain került.
A gigaprodukciót a Nemzeti Film Intézet többször is támogatta: adott forgatókönyv-fejlesztésre (8,4 millió forint) valamint gyártás-előkészítésre (44,9 millió) pénzt. 2022-ben a produkció 2,5 milliárd forintot kapott. A tervezett költségvetés 3,7 milliárd forintot tesz ki.
Bár már az utómunkálatoknál tart a film (a tervezett bemutató 2024 május-június), vannak, akik még mindig a pénzükre várnak a stábtagok közül. Pesti Ákos az NFI részéről tudott a gondokról, 2023 áprilisában fizetési ütemezést ígért, és felmérték a kintlévőségek nagyságát is. A hozzánk eljutott e-mailben arról ír a stábtagoknak, hogy első körben a bér jellegű kifizetéseket rendezik – ez nagyságrendileg 500 tételt jelentett a „közvetett támogatás hitel” első részéből –, majd jönnek a közepes és nagy összegű számlák.
Ezzel szinte egyidőben vette át Farkas Dóra a céget, azzal indokolva a döntést, hogy nem megengedhető, hogy ne legyenek kifizetve a stáb tagjai. A nekik címzett, az Átlátszó birtokába került levelében arról írt, hogy amennyiben szükséges, kiemelt ellenőrzésre vagy valamiféle „hatósági eljárásra” is sor kerülhet.
Farkas Dórának e-mailben küldtünk kérdéseket a végrehajtásról, a tartozások kifizetéséről és a film bemutatójának időpontjáról, de mint korábban, megkeresésünkre most sem reagált semmit. | Három végrehajtás indult a tatárjárásos film gyártója ellen, a stábtagoknak is tartoznak | Nem végződött jól a tavalyi év a Nyugat Kapujában Kft. számára, amely egy nagyszabású történelmi filmet készít a tatárjárásról. A Nemzeti Filmintézet 2,5 milliárd forinttal támogatta a film elkészültét, a forgatás majdnem egy éve, 2023 februárjában fejeződött be, jelenleg az utómunka van folyamatban. Az alvállalkozók egy része még mindig a pénzére vár, közben az angol partner cégnél is változások voltak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/16/harom-vegrehajtas-indult-a-tatarjarasos-film-gyartoja-ellen-a-stabtagoknak-is-tartoznak/ | 2024-01-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Gondban van Meloni olasz kormányfő, az EP nagy pártcsaládjai nem engedik közel a tűzhöz. A Die Presse úgy tudja, hogy az AfD egyelőre felsült a tervével, hogy - a többi közt a Mi Hazánk részvételével - új frakciót hozzon létre Strasbourgban. Az EU arra készül, hogy Franciaország euroszkeptikus irányba fordul, írja a Guardian, a Neue Zürcher Zeitung szerint pedig Emmanuel Macronból könnyen béna kacsa lehet a nemzetközi színtéren. A Der Standard szerzője szerint Oroszország mai baráti köre Kína, Észak-Korea, Irán - és Magyarország. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magukat lenullázó konzervatívokat tönkreverte a Munkáspárt, ám a választási rendszer elleplezi a brit társadalom megosztottságát, ami megnehezíti Keir Starmer dolgát.
Örömforrás is lehet a szomorúság, pontosabban a szomorú zenék hallgatása - derítette ki Emery Schubert ausztrál kutató, ezzel azt is megmagyarázva, mi az oka annak, hogy sokan keresik az efféle zenei élményt. | Nagy építkezés indul Ferihegyen, lehet, hogy a hasznot már a kormány aratja le | A magyar állam felvásárlási tervei mellett is fejleszt az egyelőre német és kanadai kézben lévő Budapest Airport. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240127_hvg_budapest_airport_parkolot_epit | 2024-01-27 10:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Egy mindössze négyéves cég, a fővárosi EQUIS VIRIS Fejlesztési Tanácsadó Kft. ötből négyszer olcsóbb tudott lenni, mint a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként elhíresült dr. Kertész József Tamás ügyvédi irodája. A háromfős társaság ezzel 350 millió forint értékű megbízást nyert el a Miniszterelnökségtől, míg a Kertész és Társai Ügyvédi Irodának „mindössze” egy 120 millió forintos keretmegállapodással kell beérnie. Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint a tender jó példája lehet annak, hogy a NER-cégekkel szemben is van értelme elindulni a tendereken. Ugyanakkor azt egyelőre nem tudni, hogy végül ki és milyen értékű feladatot végezhet el.
Amikor kiderült, hogy a Miniszterelnökség közbeszerzési szakértői tanácsadásra kiírt tenderén nagy valószínűséggel a KESMA-t alapító társaság tulajdonosa és egyben Mészáros Lőrinc ügyvédjének irodája is indult, szinte biztosra vettük, hogy el is viszik a megbízást. A napokban azonban közzétették a tender eredményét, amely szerint egy fiatal cég kenterbe verte a NER-kedvencet, és összesen 350 millió forintnyi megbízást happolt el előlük.
Jogsértő közbeszerzéssel keresett volna közbeszerzési szakértőket a Miniszterelnökség – írtuk meg tavaly júliusban. Egy ajánlattevő azonban vitarendezési kérelmet nyújtott be, szerinte ugyanis a kiírásban többek között túl sok volt a „tervezhetetlen elem”, a kötbér pedig aránytalanul magas. Továbbá azt is kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség csak „tartalékosokat” keresett, akik be tudnak ugrani, ha éppen túl sok lenne a munka. Vagyis az ajánlatkérőt nem terhelte megrendelési kötelezettség.
A Miniszterelnökség egyes pontokban elismerte a jogsértés tényét, majd indoklás nélkül visszavonta a tendert.
Augusztusban aztán újra kiírták a közbeszerzési tanácsadók kiválasztására vonatkozó eljárást. Ahogy akkor az Átlátszó közbeszerzési szakértője megállapította: hasonló feltételekkel, mint az első alkalommal. Így nem is volt meglepő, hogy egy ajánlattevő ismét előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be.
Ekkor felbukkant a színen az Integritás Hatóság, amely jogorvoslati kérelemmel fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz a tenderrel kapcsolatban. A Döntőbizottság azonban megszüntette a jogorvoslati eljárást arra hivatkozva, hogy hiányzott a hivatalbóli kezdeményezés előterjesztéséhez szükséges jogosultság.
Ezután Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) rákérdezett Polt Péternél, hogy szerinte minden rendben van-e a kiírással. A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a kérdést és továbbította azt a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK). Érdeklődtünk a BRFK-nál, hogy indult-e eljárás az ügyben, bár az Átlátszó közbeszerzési szakértője már akkor úgy vélte, az esetnek nincs büntetőjogi relevanciája, „csak” a közbeszerzési jogsértés gyanúja merült fel, amely pénzbírsággal sújtható.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság kérdésünkre elmondta, hogy a feljelentéssel kapcsolatban a BRFK 2023. november 22-én feljelentés kiegészítést rendelt el, majd a feljelentést 2023. december 21-én a bűncselekmény hiányában elutasította.
Több száz milliós keretmegállapodások
A közbeszerzés így végül rendben lezajlott, és január 12-én felkerült az ekr.gov.hu-ra a tender eredménye. Ebből kiderült, hogy kikkel köt keretmegállapodást a Miniszterelnökség a „szervezeti egységeiként működő irányító hatóságok, valamint a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) uniós támogatású pénzeszközök felhasználásához rendelt feladataihoz kapcsolódó közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadás ellátására”.
Az első részt (közbeszerzési szakértői tanácsadás a KFF részére) a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda nyerte, miután olcsóbb (nettó 11 500 forintos) árajánlatot adott, mint a Holakovszki Tanácsadó és Szolgáltató Kft., a Contendere Tanácsadó Kft. és a KD Procurement Tanácsadó és Szolgáltató Kft. együtt. A keretmegállapodás összege 120 millió forint.
A második részt (közbeszerzési szakértői tanácsadás IKOP/IKOP Plusz) az EQUIS VIRIS Fejlesztési Tanácsadó Kft. húzta be nettó 9850 forintos tanácsadói óradíjjal.
Szintén ők lettek a befutók a harmadik rész esetén is (közbeszerzési szakértői tanácsadás KEHOP/KEHOP Plusz),
akárcsak a negyedik (közbeszerzési szakértői tanácsadás EFOP/EFOP Plusz),
és az ötödik rész esetén (közbeszerzési szakértői tanácsadás GINOP/GINOP Plusz).
Az EQUIS VIRIS Kft. így összesen 350 millió forint értékű megbízást nyert el. És bár mindegyik részre számos ajánlat érkezett (tehát nagy volt a verseny), mind a négy esetben a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda tette a második legolcsóbb ajánlatot.
Mészáros Lőrinc ügyvédjének irodáját is le lehet győzni
2020 decemberében írtuk meg, hogy a dr. Kertész József Tamás lett az egyik legnagyobb hatalmú ember a magyar médiában — legalábbis papíron. Az ügyvéd ugyanis abban az évben szerezte meg a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. 100 százalékos tulajdonrészét megtestesítő részvényeket. A Media Fundamentum Zrt. pedig annak a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) az alapítója, amelynek 2018-ban a Fidesz-közeli médiaszereplők formálisan odaajándékozták a különböző cégeiket, létrehozva ezzel egy hatalmas médiaszörnyet.
De Kertész József Tamás nemcsak erről ismert. 2018-ban Kertész ügyvédi irodája, a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda képviselte ugyanis – az akkor még felcsúti polgármester – Mészáros Lőrincet az osztrák közszolgálati csatornával, az ORF-el szemben. Kertészt azóta is Mészáros ügyvédjeként aposztrofálják. Kertész emellett a Prime Finance és a Prime Property magántőkealap tulajdonosa is.
Úgy tűnik azonban, hogy még Mészáros Lőrinc ügyvédjét is le lehet győzni. Pedig az EQUIS VIRIS Fejlesztési Tanácsadó Kft. nem rendelkezik nagy múlttal – és látszólag politikai kapcsolatokkal sem.
A budapesti céget 2020-ban alapította Dr. Deres Szilárd, Dr. Fodor Gergely és Dr. Lajtai Bálint László, miután mindhárman kiszálltak a szintén üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadással foglalkozó Cordict Kft.-ből.
Az EQUIS VIRIS csillaga gyorsan ívelt felfelé: az első évi 8,9 millió forintos bevételt egy 97,6 milliós követte, és 2022-ben is 91,3 milliós forgalmat bonyolítottak.
Ahogy azt a honlapjukon írják: a cég valamennyi szakértője hozzávetőlegesen tíz éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, amelynek során „sokszáz, összességében megközelítőleg ezer milliárd forint becsült értékű közbeszerzési eljárás tekintetében láttak el közbeszerzési tanácsadási, minőségbiztosítási, illetve teljes körű bonyolítási feladatokat”.
Még nem tudni, ki nevet a végén
Az Átlátszó közbeszerzési szaktanácsadója szerint a kezdeti kifogások jogosak voltak a pályázók részéről, de a verseny intenzitását ez végül nem befolyásolta. Sőt, végső soron rendkívül kedvező (mélyen a piaci óradíjak alatti) árakkal dolgozó nyerteseket talált a Miniszterelnökség.
Érdemes ugyanakkor továbbra is figyelemmel kísérni a tender sorsát, mert az egyik kifogás éppen az volt a Miniszterelnökség által kiírt feltételekkel kapcsolatban, hogy nem vállaltak lehívási kötelezettséget. Az tehát, hogy végül melyik cégnek mekkora értékben fognak tényleges feladatokat adni, teljes mértékben a Miniszterelnökségen múlik. Így az is lehet, hogy végül valamelyik nyertes egyetlen megbízást sem kap.
A tender sorsát a jövőben is nyomon követjük majd, és beszámolunk a fejleményekről. | Csak 120 milliós megbízást nyert Mészáros ügyvédjének irodája a Miniszterelnökségtől | Egy mindössze négyéves cég, a fővárosi EQUIS VIRIS Fejlesztési Tanácsadó Kft. ötből négyszer olcsóbb tudott lenni, mint a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként elhíresült dr. Kertész József Tamás ügyvédi irodája. A háromfős társaság ezzel 350 millió forint értékű megbízást nyert el a Miniszterelnökségtől, míg a Kertész és Társai Ügyvédi Irodának „mindössze” egy 120 millió forintos keretmegállapodással kell beérnie. Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint a tender jó példája lehet annak, hogy a NER-cégekkel szemben is van értelme elindulni a tendereken. Ugyanakkor azt egyelőre nem tudni, hogy végül ki és milyen értékű feladatot végezhet el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/17/csak-120-millios-megbizast-nyert-meszaros-ugyvedjenek-irodaja-a-miniszterelnoksegtol/ | 2024-01-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért.
A törésvonal kérdésével korábban az Átlátszó is többször foglalkozott: 2017-ben szereztük meg azokat a geológiai kutatási eredményeket, amelyek komolyan megkérdőjelezik a Paks II építésére kijelölt terület földtani alkalmasságát. Ezek az eredmények azonban csak részlegesen kerültek bele abba a dokumentációba, amelyet a cég benyújtott a hatóságnak a korábbi telephelyengedélyezési eljárás során.
Az anyagokból kimaradt például az, hogy az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerint a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták. Ez felveti a talajmozgások és adott esetben esetleges földrengés kockázatát is.
Az osztrák környezetvédelmi hivatal, illetve az illetékes minisztérium szakértői szintén sok éve feszegetik ezt a kérdést. A minisztérium egy saját, független szakértői vizsgálatot is elrendelt az ügyben, amelynek eredményeit 2021-ben hozták nyilvánosságra. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján a Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye nem alkalmas atomerőmű létesítésére.
„Reális a földrengés veszélye Paksnál” – Kurt Decker geológus a földtani kutatásról from atlatszo.hu on Vimeo.
Az OAH-val folytatott bilaterális találkozókon az osztrákok azt kérték, hogy Magyarország végezzen újabb, a korábbiaknál mélyebb és részletesebb paleoszeizmológiai vizsgálatokat, mielőtt a munkagödröt tovább mélyítenék. Másrészt engedélyt kértek arra, hogy az osztrák szakértők is végezhessenek kutatásokat a helyszínen. Ezekre információink szerint nem került sor.
Feltételesen adott engedélyt a hatóság a talajkitermelésre
Az OAH 2023. november 30-án kiadott határozatában feltételekkel, de engedélyezte a gödör további mélyítését. A határozat szerint összesen 3 664 712 köbméter földet termelnek ki az építkezés során – ez a mennyiségű föld nagyjából 1466 darab ötvenméteres úszómedencébe férne bele. Az engedély „visszatartási pontok”-at határozott meg, amelyek értelmében a talajkiemelési és víztelenítési munkálatok majd csak az után kezdődhetnek meg, hogy a Paks II Atomerőmű Zrt. eleget tesz bizonyos feltételeknek.
Például be kell majd mutatniuk a hatóságnak azokat az elemeket, amelyek a kiviteli tervekben változnak az építési engedélyezési dokumentációhoz képest. Ki kell dolgozniuk azt a monitoring rendszert, amellyel a munka során mérni fogják például a környező épületek és a terep mozgását, valamint a talajvízszint változását. Igazolniuk kell majd a víztelenítő rendszer minden elemének megfelelőségét is, a határozat szerint ugyanis „a dokumentációban ismertetett víztelenítő rendszer műszaki megoldásainak megfelelősége nem volt teljes körűen vizsgálható, mert bizonyos tervezési adatok csak a kiviteli tervezés során állnak elő”.
Mindezek mellett minden újabb ütem megkezdése előtt nyilatkozniuk kell majd arról, hogy a kivitelezés következő ütemébe lépés nem veszélyezteti a meglévő Paksi Atomerőmű létesítményeinek biztonságát, valamint igazolni kell az elkészült szerkezetek és a résfal megfelelőségét. A visszatartási pontok mellett az engedély még számos további előírást és feltételt is tartalmaz.
Megkérdeztük az OAH-t, hogy miért adta ki az engedélyt, ha a fenti, jelentősnek tűnő információk hiányoztak a beadott anyagokból, és hogyan ellenőrzik majd az említett feltételek teljesítését.
A hivatal válasza szerint nem álltak fent azok a jogszabályban meghatározott esetek, amelyek esetén a hivatal visszautasíthatta volna a kérelmet. „Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hatósági eljárásokban, így a jelen eljárásban is, a szakhatóságok is feltételekkel adják meg a hozzájárulásukat, ami nem jelenti azt, hogy az ügyfél nem hiánytalanul és megfelelő részletezettséggel nyújtotta be a szükséges dokumentumokat.”
A fent említett feltételekkel kapcsolatban a hivatal azt közölte, hogy „a feltételezések helytállóságát az OAH felügyeleti tevékenysége keretében vizsgálja. Az OAH a telephelyen zajló építési tevékenységeket rendszeresen ellenőrzi és az engedélyben szereplő talajkiemelési tevékenységek esetében is ellenőrzéseket fog tartani. Az ellenőrzések során feltárt adatokat, információkat értékeli, amennyiben a követelményektől való eltérést állapít meg, intézkedik.”
„Én bízom az Atomenergia Hivatalban, nem tehetek ugyanis mást” – válaszolta kérdésünkre Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. „A nukleáris energia alkalmazásának számos, a biztonságot garantáló feltétele van, ezek egyike a szükséges erőforrásokkal ellátott, megfelelő jogi státuszú hatóság. Ezzel együtt ugyan a végső felelősség a biztonságért mindig az atomenergia alkalmazójáé, azaz pl. az atomerőműé, mégis kérdéseket vet fel az, hogy az OAH legalább részben olyan felelősséget terhel át az atomerőműre, amelyek korábban a hatóságnál voltak – és nem a mostani az első példa.”
Az OAH ugyanis már a létesítési engedélyt is feltételes módban adta ki, amelyet még 2020-ban kérelmezett a Paks II Atomerőmű Zrt. Az OAH végül 2022 augusztusában feltételesen, visszatartási pontok mellett adta ki a létesítési engedélyt, ami majd akkor válik véglegessé és érvényessé, ha a Paks II Atomerőmű Zrt. átdolgozza és újra benyújtja az ún. Előzetes Biztonsági Jelentést, és azt az OAH elfogadja. Ez azonban még nem történt meg. Az alapozást és a talaj ásását a cég saját kockázatára kezdhette el és folytathatja majd (szintén saját kockázatára) a gödör mélyítését, ha sikerül teljesítenie a most november 30-án kiadott építési engedély feltételeit.
Osztrák-magyar nézeteltérés
A klíma- és környezetügyekért (is) felelős osztrák minisztérium sajtóosztálya megkeresésünkre úgy nyilatkozott: sajnálja, hogy a magyar fél látszólag továbbra is kitart az építkezés mellett, anélkül, hogy újraértékelné a geopolitikai helyzetet.
„Szeretnénk leszögezni, hogy nem tudjuk megakadályozni atomerőművek építését más országokban, ugyanakkor követelhetjük a szabályok betartását és a nukleáris biztonság folyamatos javítását. Bár tiszteletben tartjuk a nemzeti szuverenitást és a nemzeti energiapolitikára vonatkozó európai és nemzetközi jogot, sajnálattal vesszük tudomásul egy új atomerőmű üzembe helyezését Ausztria szomszédságában. […] A szeizmikus kockázat, a helyszín geológiájának ismerete és a szeizmikus tervezés nagy jelentőségű egy atomerőmű biztonsága szempontjából. Ezért Ausztria jelentős figyelmet szentel a kérdésnek évek óta. Részt vettünk Paks II határon átnyúló környezeti hatásvizsgálati eljárásában is és közelről követjük a létesítmény engedélyezési eljárását, és alaposan vizsgáljuk a vonatkozó dokumentációkat. Mindezek miatt, már sok évvel ezelőtt kezdeményeztünk egy projektet, amelyben műszaki szakértők megvizsgálták és értékelték az összes nyilvánosan elérhető kutatás és publikáció eredményeit a helyszín szeizmikus tulajdonságairól. Ennek eredményeként készítettünk egy átfogó tanulmányt, amelyet a téma érzékenységére való tekintettel nemzetközi peer review-nak vetettünk alá. Ezt követően továbbítottuk a tanulmányt az OAH-nak és részletes egyeztetést kértünk e rendkívül fontos téma kapcsán. Ennek keretében két műszaki szakértői workshopot és egy helyszíni bejárást tartottunk a bilaterális megállapodás részeként. Ezeken a találkozókon az osztrák és nemzetközi szakértők aggodalmukat fejezték ki és kérdéseket tettek fel a magyar félnek. A mi álláspontunk szerint a földtani kutatási jelentésekben és a Telephely Biztonsági Jelentésben szereplő geológiai és geofizikai adatok nem elégségesek ahhoz, hogy megbízhatóan ki lehessen zárni a felszínen maradandó elmozdulás lehetőségét a telephelyen. Ugyanakkor a magyar fél még mindig más állásponton van. Továbbra is feltételezzük azonban, hogy a magyar fél komolyan veszi az aggodalmainkat és továbbra is szoros kapcsolatban maradunk az illetékes hatóságokkal. A magyar hatóságok több alkalommal is felajánlották, hogy az osztrák szakértőknek lehetőségük lesz az építési terület megtekintésére, és élni fogunk a felajánlott lehetőséggel, ha a további talajkitermelési munkák megkezdődnek.”
Az OAH lapunknak küldött tájékoztatása szerint
„az osztrák-magyar bilaterális egyeztetés egy szakmai fórum, amely alapján az osztrák fél nem minősül ügyfélnek az OAH eljárásaiban. Az OAH az atomtörvény szerint a feladatai ellátása során csak a jogszabálynak van alárendelve. A feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. Az OAH az eljárásaiban azt vizsgálja, hogy a kérelem a vonatkozó jogszabály(ok)ban foglalt követelményeknek megfelel-e. Az osztrák fél által megfogalmazott vélemény nem tartalmazott olyan új információt, vagy adatot, amely az OAH által lefolytatott eljárás eredményét megváltoztatta volna. Mindazonáltal az OAH a bilaterális egyeztetés keretén belül több alkalommal is szakértői fórumot biztosított a felmerült kérdések tisztázására, illetve a felvetett geotechnikai kérdések vizsgálatát a telephely kutatási programon túl a kapcsolódó engedélyezési eljárásokban és a teszteredmények kiértékelése során is folyamatosan végzi.”
Timár Gábor geofizikus, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár szerint nem igazán létezik a kérdésről egységes szakmai álláspont, egyéni álláspontok vannak a szakértők körében. Véleménye szerint tulajdonképpen „a munkagödrön kívül is bármikor lehetne a nyugati, északi és keleti oldalon is háromméteres kutatóárkokat csinálni. Délen csak azért nem, mert ott vannak a meglévő atomerőművi blokkok, ezért azt a területet békén kellene hagyni. Épp elég kérdést vet fel az, hogy ennyire közel ilyen mély gödröt ásnak.”
Timár szerint azért lehetne jelentősége a kutatóárkolásnak, „mert akkor azok a talajmechanikai szakemberek, akik az alapozás méretezésében közreműködnek, tudnák, hogy hol van – ha van egyáltalán – olyan vonal, amelynek a két oldalán eltérő terhelhetőséggel kell számolni, vagy legalábbis ezt érdemes vizsgálni akkor, amikor a mostani gödör helyére építik az alaplemezt majd valamikor.”
Nyolc év csúszás, és még az avarok is beleszólhatnak
Perger András nagyjából nyolc évnyire teszi a projekt csúszását az alapján, hogy a Roszatom képviselője 2025 elejére teszi az erőmű építésének konkrét megkezdését, azaz az ún. „első betonöntést”. „Persze az ilyen bejelentéseket érdemes kritikával kezelni: Paks II. ügyében sokszor hangzott el már, hogy majd jövőre már tényleg” – tette hozzá a Greenpeace munkatársa.
Tény, hogy a projekt kezdését még rengeteg tényező befolyásolhatja. Ahogy például az OAH határozata is tartalmazza, korábbi vizsgálatok szerint a telephely területén több azonosított régészeti lelőhely is található: bronzkori urnatemető, avar temető és egy őskori település is, vagyis régészeti emlékanyag előkerülésével is számolni kell.
Perger András szerint valószínűleg nagy lélektani nyomás alatt állhat a magyar hatóság:
„Gyanítom, hogy az Európai Bizottság, az uniós országok nukleáris szabályozó hatóságai is árgus szemekkel követik, hogyan jár el az OAH Paks II. kérdésében, hiszen az orosz fél még sosem engedélyeztetett uniós országban reaktort. Amíg a finneknél folyt az ugyancsak a Roszatom által építeni tervezett hanhikivi atomerőmű engedélyezése, az kényelmes helyzetet teremtett az OAH-nak: ha a finnek engedélyezték volna, valószínűleg egyszerűbb dolguk lenne most. A finnek azonban kiszálltak a projektből az ukrán háború elkezdése után (azonban már korábban is rengeteg kifogásuk volt az oroszok által benyújtott dokumentumok minősége és egyéb hiányosságok miatt), így a helyzet óriásit változott az OAH számára.”
Kérésünk teljesítése veszélyeztetné a közbiztonságot
Korábban a geológiai kockázatok kapcsán felmerült az a megoldási lehetőség, hogy valamennyivel arrébb kellene tervezni a telephelyet, azonban az OAH kérdésünkre azt közölte, hogy a hozzájuk benyújtott tervek alapján nem változott a blokkok elhelyezése.
Mivel nem találtuk meg, milyen tervdokumentáció lett benyújtva az OAH-nak, ezért közérdekű adatkérésben kértük ki a dokumentumokat mindkét érintett szereplőtől. A Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem is válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig explicit módon megtagadta az adatok kiadását. Indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”.
Vagyis az OAH szerint tulajdonképpen az szolgálja a köz érdekét, hogy a dokumentumokat elzárják a nyilvánosság elől. A rendelkezésre álló információk szerint azonban álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért adatigényléses pert indítunk az OAH ellen. | Megint perelünk Paks II engedélyezési dokumentumaiért, a törésvonalról továbbra sincs szakmai konszenzus | Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/01/17/megint-perelunk-paks-ii-engedelyezesi-dokumentumaiert-a-toresvonalrol-tovabbra-sincs-szakmai-konszenzus/ | 2024-01-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Úgy tűnik, tényleg csak azért jött létre a Gyenes Resort Kft. 2019-ben, hogy megvegyenek egy balatoni luxusingatlant, majd potom pénzért kiadják azt Varga Mihály pénzügyminiszter családjának. Ugyanis miután a legalább 169 millió forintot érő nyaralót Vargáék megvették tőlük, le is húzták a rólót.
2022 februárjában írtuk meg, hogy a pénzügyminiszter havi 150 ezer forintért bérel egy 200 négyzetméteres, kertes, medencés luxusházat a Balatonon. Az ingatlan akkor még a Gyenes Resort Kft. tulajdonában állt, amit egy Horváth László tiszteletbeli kazah konzul érdekeltségébe tartozó vállalkozás alapított 2019-ben. A kft. tulajdonosa a Zele-Invest Ingatlanforgalmazó és -befektető Kft. volt, amely nagyjából akkor vette át a céget, amikor Varga kibérelte a villát a családjával.
A cég 2020-as évről szóló beszámolójában a tárgyi eszközöknél Ingatlanok címszó alatt egy 169 millió forintos összeg szerepelt, ami valószínűleg a ház árát takarta. A kft. bevétele 600 ezer forint volt, Varga Mihály pedig saját bevallása szerint nyár óta bérelte az ingatlant. Így arra következtettünk, hogy havonta 100 ezer forintot fizethet a miniszter a luxusvilláért.
Ez később Varga Mihály cáfolta: Facebook-oldalán közölte, hogy
havi 150 ezer forint a bérleti díj, ami szerinte megfelel a környék piaci árainak.
Csakhogy az általunk megkérdezett ingatlanos szakértők szerint ennyiért legfeljebb egy 3 szobás lakást lehet tartósan bérelni a Balatonnál. Az ingatlanos oldalakon pedig nem találtunk hasonló paraméterekkel rendelkező villát havi 500 ezer forint alatt ezen a felkapott környéken. Sőt. Még jobban feltérképezve a balatoni ingatlanok árait arra jutottunk, hogy még egy hétre is nagyon kedvező lenne a miniszter által fizetett havidíj.
A Varga család aztán nem sokkal később úgy döntött, megveszik a nyaralót – ez a miniszter vagyonnyilatkozatából derült ki. Hogy milyen áron sikerült hozzájutniuk az ingatlanhoz, azt akkor még nem lehetett tudni, de a Gyenes Resort Kft. 2022-es pénzügyi beszámolójából kiderült egy becsült ár. A kft. ugyanis 169 millió forintért vált meg egyetlen ingatlanától, továbbá 22 millióért egyéb berendezéseitől.
Vagyis Vargáék háza legalább 169 millió forintba került.
Más vagyontárgya és – a bérleti díjon kívül – egyéb bevétele nem volt a cégnek. Pedig amikor első cikkünk írásakor megkerestük a céget, Zele Sándor ügyvezető lapunknak azt írta, a cégcsoportjuk közel harminc éve foglalkozik ingatlanok fejlesztésével, működtetésével és forgalmazásával, az ország számos helyén jelen vannak, valamint további fejlesztéseket terveznek.
Öt év után megszüntetik a céget
A cégadatbázisban található információk szerint azonban a Gyenes Resort már biztosan nem lesz az aranytojást tojó tyúk. A kft. ugyanis tavaly év végén végelszámolás alá került, gyenesdiási fióktelepük pedig bezárt.
A társaságnak 2023-ban már egyáltalán nem volt bevétele, csak 110 ezer forintos vesztesége. Így nem csoda, hogy a tulajdonos inkább „bezárta a boltot”.
Mivel a cégnek a pénzügyi beszámolók alapján öt éven keresztül csak egy ingatlana és annyi bevétele volt, amennyit a Varga család bérleti díj fejében fizetett nekik, majd miután a házat eladták, a cég meg is szűnik, nehéz nem azt hinni, hogy a társasággal csupán a pénzügyminiszter ingatlanbizniszét próbálták elfedni. | Megszüntetik a céget, ami luxusházat vett, adott ki, majd adott el Varga Mihálynak | Úgy tűnik, tényleg csak azért jött létre a Gyenes Resort Kft. 2019-ben, hogy megvegyenek egy balatoni luxusingatlant, majd potom pénzért kiadják azt Varga Mihály pénzügyminiszter családjának. Ugyanis miután a legalább 169 millió forintot érő nyaralót Vargáék megvették tőlük, le is húzták a rólót. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/01/19/megszuntetik-a-ceget-ami-luxushazat-vett-adott-ki-majd-adott-el-varga-mihalynak/ | 2024-01-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Győzike és Nagy Feró a reklámarcai egy cégnek, amely többek között orvosi szempontból használhatatlan termékeket árul nyugdíjasoknak. A közérzetjavítónak hirdetett termékekkel házaló, állapotfelmérést kínáló cégek hátterében feltűnik a motivációs trénernek állt Bódi Bence is, aki testvéreivel együtt vallotta be nemrég, milyen dolgokat csináltak korábban: „nyugdíjasoknak adtunk el minden szart”. Az Átlátszónak nyilatkozók szerint a módszer lényege, hogy a pár ezer forintos állapotfelmérés után súlyos betegséggel ijesztik meg az időseket, hogy aztán egy több százezer forintos termék megvásárlására beszéljék rá őket.
A 78 éves László Facebook-hirdetésben látott egy hatezer forintért hirdetett állapotfelmérést a nyár folyamán, egy vidéki nagyvárosban. A vizsgálat előtt részletesen kifaggatták az egészségi állapotához nem kapcsolódó témákról is, rákérdeztek a jövedelmére, és arra is, hogy hol dolgozik, hol lakik, majd egy fejhallgatószerű eszközt tettek a fejére. A nagyjából 10 perces vizsgálat után közölték vele egy különféle színekkel jelölt papír alapján, hogy nagy baj van a szívével – ám tudnak segíteni, erre a problémára van egy eszközük, amit közel 400 ezer forintért meg tud vásárolni.
„Meg is ijedtem, soha nem jártam orvosnál, és hirtelen ennyire padlóra került az egészségem” – fejtette ki az Átlátszónak László. Mivel nem volt nála ennyi pénz, 50 ezer forintos foglaló kifizetése után abban állapodott meg a céggel, hogy a fennmaradó összeget másnap viszi be. Később már inkább elállt volna a vásárlástól, de ebbe eleinte nem akartak belemenni. Végül, miután felmutatta sajtóigazolványát, mégis visszakapta a pénzt. Mint mondja, így ő még „olcsón megúszta”, hiszen csak a vizsgálat díját bukta el.
Az állapotfelmérés előtti nyilatkozat „biorezonancia állapotfelmérést”, és „meridim acugraph állapotfelmérést” jelöl a szolgáltatások között, a nyugtán a Magyar Állapotfelmérő Centrum Kft. neve szerepel. A termék, amit Lászlónak ajánlottak, egy bizonyos »BNM LED«, azaz egy fényterápiás lámpa, amit a megbízott kereskedőként eljáró VitalityRose International Kft.-től tudott volna megvásárolni. Azt azonban nem győzik hangsúlyozni, hogy a termék „gyógyhatást nem tud biztosítani, hiszen ezt nem támasztják alá klinikai tesztek”. László elmondása szerint ezt ott helyben is közölték vele, ám mivel a vizsgálatot egy fehér köpenyben lévő személy végezte, akinél orvosi táska is volt, első ijedtségében hitt neki. Azóta járt kardiológusnál, aki megnyugtatta: komoly baja egyáltalán nincs.
Egy, az Átlátszónak nyilatkozó egészségügyi szakember az állapotfelmérés eredménye láttán elmondta, a kardiológia területén meglehetősen tájékozott, de soha nem hallott a papíron szereplő NLS-mérésről.
Bár a képen valóban a szív- és érrendszer látható, ez alapján elmondása szerint betegségeket „nem szerencsés, és nem is lehet diagnosztizálni”.
Továbbá meglátása szerint nem valószínű, hogy alkalmas szívbetegségek kimutatására egy olyan eszköz, amely fejhallgatóként kerül a fejre. Hozzátette azt is, hogy amennyiben valaki úgy érzi, valami nincs rendben az egészségével – vagy esetleg egy hasonló állapotfelmérésen találkozik azzal, hogy komoly egészségügyi problémákról számolnak be neki – mindenképp érdemes felkeresnie egy szakorvost.
A közérzetjavító termékeket árusító, elsősorban nyugdíjasokra specializálódott biznisz régóta virágzik Magyarországon. A módszer lényege, hogy különböző cégek jellemzően időseket, nyugdíjasokat ingyenes (újabban pár ezer forintba kerülő) egészségügyi állapotfelmérésre invitálnak, majd aztán a sok esetben valamilyen komoly bajt kimutató „eredmény” fényében különféle „közérzetjavító, egészségmegőrző, wellness” termékeket kínálnak nekik megvásárlásra, gyakran igen borsos áron.
„Orvosi diagnózist nem helyettesítő” állapotfelmérés
A László által bemutatott számlán szereplő Magyar Állapotfelmérő Centrum nevére rákeresve hamar az Alternativeshop oldalán találja magát az ember, ami az oldal szerint a partner üzletekben az egyéb humán egészségügyi szolgáltatások elvégzéséért felel.
Az Alternativeshop saját bevallása szerint tudást és akár megoldást akar adni a magyar embereknek, „a boldogabb és jobb közérzet megteremtéséhez”. Ennek érdekében úgynevezett közérzetjavító tanácsadó munkatársak „wellness, szépségipari és orvostechnikai és gyógyászati eszközök megoldásaival” segíthetnek. Lehet jelentkezni többek között „MORA Biorezonenciás Tesztmérésre”, illetve „Pulzushullám Tesztmérésre” is – egy román nyelvű űrlap kitöltésével.
Győzike és Nagy Feró is reklámarc
Emellett különféle pulzusos mágnesterápia készülékek is láthatók a honlapon, ezek áráról azonban nem találni információt. A termékekről egy másik oldalon, a biomag.hu-n egy kapcsolatfelvételi űrlap kitöltésével lehet érdeklődni, de ehhez nemcsak nevet és email-címet, hanem telefonszámot és pontos lakcímet is meg kell adni.
A honlap szerint az Alternatív kizárólagos forgalmazója a Biomag, Alternative, ProRelax, BNM-termékeknek, és a jelek szerint fontos számukra a reklám is. Az alternativeshop honlapján a »Partnereink« menüpontban szerepel ugyanis két, kormányzati körökben igen kedvelt celeb, Nagy Feró és Győzike.
Mint írják, Nagy Feró énekes, a Beatrice egykori frontembere 2023. május 1.-től 2024. május 1-ig, Gáspár Győző pedig 2023. július 1-től 2024. július 1-ig a „Biomag, Alternative, Balance, ProRelax márkák Magyarországi reklámarca”.
Az oldal azonban nem vállal felelősséget a termékek mechanizmusáért, és azt sem állítja, hogy bármelyik alkalmas lenne az állapotfelmérésen feltárt betegség kezelésére. Épp ellenkezőleg, mint írják: „Nem célunk gyógyítani, így nem is fogunk. A mi célunk, hogy a vitalitásán és közérzetén tudjunk maximálisan segíteni, ez a mi hitvallásunk!”
A weboldal szerint ugyanakkor új szintre emelték szolgáltatásaikat:
„Partner üzletek üzemeltetői újragondolták az állapotfelmérés lehetőségét, ez idáig orvosi diagnózist nem helyettesítő teszt mérést végeztek, de 2023 első negyedévtől egyéb humán egészségügyi szolgáltatás keretein belül végzik az állapotfelmérést, amit felsőfokú egészségügyi végzettségű szakember fog elemezni és értékelni a teszten látható eredmények alapján, ezzel új szintre emelve a szolgáltatást (ami ezek után sem állít fel diagnózist).”
Vagyis ez egy humán egészségügyi szolgáltatást végző cég állapotfelmérése, amelyet elvileg egy egészségügyi végzettségű szakember végez, mégsem számít diagnózisnak. Továbbá a termékek, amelyeket az állapotfelmérés által feltárt betegségre ajánlanak, többek között például egy terápiás matrac vagy pulzusos mágnesterápiás készülékek.
Láthatólag a jogi problémákra is igyekeztek felkészülni: az alternativeshop.hu-n a »Partnereink« menüpontban Győzikét és Nagy Ferót jócskán megelőzve, első helyen szerepel a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda, ami a két celebhez hasonlóan szintén köthető a Fideszhez. Az iroda névadója dr. Kertész József Tamás, akit évek óta Mészáros Lőrinc ügyvédjének hívnak, mert 2018-ban az osztrák közszolgálati csatornával, az ORF-el szemben képviselte a miniszterelnök barátját, azóta pedig cégjogi ügyekben képviseli a Mészáros-birodalom tagjait.
Ráadásul Kertész József Tamás 2020 óta az egyik legnagyobb hatalmú ember a magyar médiában — legalábbis papíron –, akkor ugyanis a nevére került a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. 100 százalékos tulajdonrésze, s ezzel a cég birtokában lévő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amely a kormánypárti médiatermékeket fogja össze.
A cég szerint odafigyelnek a precíz tájékoztatásra
Kerestük az Alternativeshopot, valamint a Magyar Állapotfelmérő Centrumot is, ám cikkünk megjelenésééig csak az utóbbitól érkezett válasz kérdéseinkre. Az ügyvezető több alkalommal hangsúlyozta: sem az Alternativeshopot üzemeltető cég, sem ők nem szeretnék, ha a cég jelenlegi és korábbi ügyvezetői beazonosítható formában szerepeljenek a cikkben, egy negatív hangvételű cikk ugyanis anyagi és erkölcsi károkat okozna számukra.
Levelében elmondta, a tesztmérés változó időtartamú, 10-30 perc közötti. Az állapotfelmérés során használt, „más gazdasági társaságtól beszerzett” készülékeik tulajdonsága, hogy saját programjukon keresztül értékelik ki a teszteredményeket, ezeket ismertetik az állapotfelmérésre érkezőkkel, szükség esetén pedig a megfelelő orvosi ellátás felé irányítják ügyfeleiket. A cég ügyvezetője kiemelte, hogy ők nem diagnosztizálnak, tevékenységük csak kiegészítheti a meglévő orvosi kezelést. Az Állapotfelmérő Centrum ügyvezetője hozzátette, cégük nagyon odafigyel a precíz tájékoztatásra és a hatályos jogszabályok betartására, így mindent megtesznek, hogy a félreértéseket elkerüljék a teszt eredményeinek értelmezésére, az állapotfelmérésre vonatkozóan.
Hozzátette azt is, hogy az állapotfelmérést követően nem ők értékesítik a termékeket, ők kizárólag egészségügyi szolgáltatást biztosítanak, amely díj ellenében vehető igénybe. Azonban mivel más gazdasági társaság is bérel üzlethelyiséget az épületen belül,
„az épület belső területére érkező személyeknek lehetősége adódik azon társaság működésével, termékeivel megismerkednie.”
Bódiék vallomása: „nyugdíjasoknak adtunk el minden szart”
A hasonló módszerekkel dolgozó, nyugdíjasokra specializálódott állapotfelmérő, közérzetjavító cégek több alkalommal is szerepeltek már a hírekben. Az egyik ilyen vállalkozás pár évvel ezelőtt Prestige névre hallgató üzletet tartott fent Budapesten. Egy nyugdíjas nő négy éve a HírTV Panaszkönyv című műsorában mesélte el történetét a Lónyay utca 18/A alatt működő üzlettel kapcsolatban.
Tavaly pedig a bulvársajtó cikkezett sokat a motivációs előadóként ismertté vált Bódi testvérekről a téma kapcsán, akik 2022 novemberében egy videóban tárták fel múltjuk „kétes pillanatait”. Az adásban Bódi Bence így fogalmazott: „értékesítettünk olyan dolgokat, amiket nem biztos, hogy ma már értékesítenék”. Később hozzátette, hogy lényegében „nyugdíjasoknak adtunk el minden szart”.
A Bódi-tesók Facebook-oldalán szerepel egy 2021-es videó is „Nyugdíjasok átb@szása??? | Győzikével és Nagy Feróval hirdeti magát a pulzáló mágnesterápiával házaló cég | Győzike és Nagy Feró a reklámarcai egy cégnek, amely többek között orvosi szempontból használhatatlan termékeket árul nyugdíjasoknak. A közérzetjavítónak hirdetett termékekkel házaló, állapotfelmérést kínáló cégek hátterében feltűnik a motivációs trénernek állt Bódi Bence is, aki testvéreivel együtt vallotta be nemrég, milyen dolgokat csináltak korábban: „nyugdíjasoknak adtunk el minden szart”. Az Átlátszónak nyilatkozók szerint a módszer lényege, hogy a pár ezer forintos állapotfelmérés után súlyos betegséggel ijesztik meg az időseket, hogy aztán egy több százezer forintos termék megvásárlására beszéljék rá őket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/01/23/gyozikevel-es-nagy-feroval-hirdeti-magat-a-pulzalo-magnesterapiaval-hazalo-ceg/ | 2024-01-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Abszurd indokokkal tiltotta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), hogy az Aranykéz utcai robbantás, illetve a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglani büntetését töltő Jozef Roháč interjút adhasson az Átlátszónak. Úgy tűnik, kifejezetten portálunkat akarja a börtönparancsnokság távol tartani az elítélttől, mivel korábban két újságíró is csinálhatott vele interjút, nem sokkal az Átlátszó újságírójának elutasított interjúkérelme után pedig Roháč által írt, az életéről szóló könyv jelent meg Szlovákiában.
Bár a BVOP nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésünkre, de a körülményekből az valószínűsíthető, hogy a börtönparancsnokság tudott a könyv létezéséről, s engedélyezte is annak megjelenését. Megkérdeztük az ügyről az Átlátszó ügyvédjét, valamint Jozef Roháč jogi képviselőjét. Továbbá egy szlovákiai magyar újságíró közreműködésével azt is bemutatjuk, miről szól a könyv.
A félbeszakított Portik-interjú után a legfőbb ügyésznek Vajda Zoltán MSZP-s honatya által feltett tavalyi parlamenti kérdés, s annak megválaszolása után Polt Péter az újév első napjaiban Jámbor András Imre ellenzéki képviselő (Párbeszéd) „Miért félnek attól, hogy interjú készül Jozef Roháčcsal és Portik Tamással?” című kérdésére volt kénytelen válaszolni. Igaz, a legfőbb ügyészi felelettől nem lettünk okosabbak.
„Miközben a magyar televízió Kékfény című műsorában rendre megszólalnak emberölés miatt börtönbüntetésüket töltő elkövetők, Jozef Roháč és Portik Tamás, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb politikai érintettségű bűncselekményeinek rács mögött ülő elítéltjei valamiért nem nyilatkozhatnak a szélesebb nyilvánosság számára” – tette szóvá az ellenzéki politikus.
Amelyre Polt Péter érdemi válasz helyett így reagált:
„A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt véleménynyilvánítási szabadsága a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben meghatározott korlátozásoknak megfelelően gyakorolható. Az elítélt nyilatkozattételének, továbbá nyilatkozata közzétételének engedélyezéséről vagy megtagadásáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka dönt. A megtagadó határozat ellen az elítélt és a védője (fiatalkorú elítélt esetében a törvényes képviselője is) felülvizsgálati kérelmet nyújthat be, amelynek elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.”
Ha már nem csinálhattunk interjút, és az sem derült ki, valójában mi a tiltás oka, próbáltunk a Roháč-könyv megjelenésének hátterére fényt deríteni, illetve annak tartalmát bemutatni. Arra voltunk kíváncsiak, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tudott-e a könyv írásáról, engedélyezte, illetve jóváhagyta-e annak megjelenését?
A BVOP a kérdésünkre nem válaszolt – akkor sem, mikor ismételten feltettük azt. A kérdéshez kapcsolódva érdeklődtünk arról is: börtönben ülő elítélt, fogvatartott által írt, s könyvkiadó cég által megjelentetett könyv megjelenéséhez kell-e olyanfajta vagy ahhoz hasonló, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által elbírált, illetve kiadott engedély, ami az újságírók által a fogvatartottakkal készített interjúhoz szükséges? Csakhogy válasz nem jött, így megkerestünk egy jogászt is a témában.
„A 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 124. paragrafusa a sajtónak adott, illetve az újságban, tévében, rádióban vagy az az interneten közzétett nyilatkozatra vonatkozik. A 125. paragrafus viszont külön szabály, ami nem említi a médiát, úgyhogy abba beleérti a gyakorlat a könyv formában való közzétételt is. Ez egyébként összhangban van azzal, hogy a törvény egy másik szabálya, a 120. paragrafus az elítélt véleményének nyilvános kifejtését általában is korlátozhatóvá teszi többek közt bűncselekmény megakadályozása, a büntetés-végrehajtási intézet rendjének védelme, vagy az elítéltnek a bűncselekményével összefüggő vagyonszerzése megakadályozása érdekében is.
Az elítélt – hozzájárulásával készített – nyilatkozattételét tartalmazó írás, kép-, hangfelvétel (a továbbiakban: közlésre szánt anyag) közzétételéhez az országos parancsnok engedélye szükséges” – szól a törvény 125. paragrafusa. Ennek alapján tehát az a helyzet, hogy Jozef Roháč nyilatkozataiból szabadon írható könyv, illetve ő is írhat ilyen művet, de a magyarországi közzétételéhez ugyanúgy kell a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának engedélye, mint az interjúhoz, és a közzététel megtagadása esetén ugyanolyan jogorvoslat van, mint a sajtónyilatkozatnál” – mondta el Sepsi Tibor ügyvéd, az Átlátszó jogi képviselője.
Arra a kérdésünkre, hogy ha a kötet Szlovákiában, szlovák nyelven megjelenhet, akkor a BVOP részéről van-e akadálya a magyarországi megjelenésnek, a magyar nyelvű kiadásnak, tehát hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a könyv a magyar olvasókhoz is eljuthasson, a BVOP így válaszolt:
„Más, megjelent forrásból történő idézethez, tartalomátvételhez nincsen szükség a büntetés-végrehajtási szervezet engedélyére vagy hozzájárulására. Javasoljuk, hogy ezzel a kérdésével forduljon a forrásként felhasználni kívánt média-tartalom szolgáltató képviselőjéhez.”
Mi azonban nem vártuk meg a hazai fordítást. Bűnügyi témákban járatos helyi újságíró segítségével jártuk körül a művet és hátterét. Barak Dávid, a szlovákiai Paraméter.sk főszerkesztője már meg is rendelte a könyvet. „A mű fülszövegében azt írják, hogy Magyarországon ez a könyv a hatályos törvények alapján nem jelenhetne meg” – szúrt szemet neki azonnal a mondat. „Szlovákiában nincs ilyen akadály, például Mikuláš Černák, a Roháč-hoz hasonlóan szintén életfogytiglanra ítélt egykori szlovák “keresztapa” is írt könyvet, ami gond nélkül megjelent” – fogalmaz Barak Dávid.
A könyvről a Plus7 Dní szlovák újságban megjelent cikkből a mű születésének körülményei is kiderülnek.
„Roháč a nyilatkozatában egyértelművé teszi: a magyar büntetés-végrehajtás tudott a könyv írásáról, sőt: ellenőrizte is a szöveget. Roháč arra panaszkodik, hogy a mű teljes egészében kézírással jött létre, mivel a BVOP sem laptopot, sem írógépet nem engedélyezett a számára. Tanácstalanul kérdezi: hogy győzzem meg őket arról hogy ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt, és nem is szórakozásra használom őket? Roháč hangsúlyozta: ő csak egy internet-kapcsolat nélküli eszközt szeretett volna, ami kizárólag szövegek gépelésére használna. Tehát nem tartja magát veszélyesnek, ám az idézett újság egy másik cikkében megszólaltatnak egy, a személyiségét elemző grafológust, aki szerint Roháč egoista, a kiegyensúlyozottsága pedig csak álca, valójában kiszámíthatatlan. A kérdésre, hogy miért írta meg ezt a könyvet, úgy felelt: fontosnak tartom hogy megismerjék ezt a szemszöget is” – említi a művel kapcsolatban Paraméter.sk főszerkesztője.
Az újságíró elmondta: a Roháč művét gondozó Colombus kiadó jelentette meg L’ubomir Feldek költő köteteit is. „Feldek jól ismeri Rohácot. Ismeretségük még Roháč rendszerváltás előtti börtönévei idejére nyúlik vissza. Feldek 1989 decemberében, a pártállami Csehszlovákia időszakában alakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (Verejnosť proti násiliu – VPN) civil emberjogi szervezet képviseletében látogatta meg őt a leopoldovi börtönben, ahol Roháč egy csehszlovák kommunista politikus, Imrich Hatiar egészségügyi miniszterhelyettes 1985-ös elrablásáért töltötte büntetését” – tette hozzá. (Feldek a Magyarországon életfogytiglanra ítélt Roháč bírósági tárgyalásán is megjelent 2015-ben.)
„A könyv egyrészt nehezen áttekinthető, mert se tartalomjegyzék, se fejezetcímek nincsenek benne, ugyanakkor valóban egy szinte irodalmi minőségű szöveg” – mondta Barak Dávid. „Roháč egyes szám harmadik személyben beszél könyve főhőséről, aki Rebel néven jelenik meg a műben, amelyet szerző háromkötetesre tervez. Ez a főszereplő regényalak nyilvánvalóan maga Jozef Roháč A további szereplők egy része pedig alvilági becenevén van benne a könyvben.
A műben első ránézésre is akad olyan állítás, mely jó eséllyel hoax, illetve önfelmentés. Ilyen például az, hogy Róbert Remiášt nem akarták megölni, a robbantás csak figyelmeztetés lett volna. E verzió szerint azért halt meg Remiáš, mert nem tudták, hogy az autója gázüzemű, így a robbanás nagyobbra sikerült, mint tervezték” – mondja a könyv eme részéről a szlovákiai magyar újságíró.
A korábban rendőrként dolgozó Róbert Remiášt 1996. április 29-én Pozsonyban azért ölték meg, mert kapcsolatban állt Oskar Fegyveressel, aki Vladimír Mečiar miniszterelnöksége idején, 1995. augusztus 31-én mint a szlovák titkosszolgálat, a SIS ügynöke részt vett az akkori köztársasági elnök fiának, ifjabb Michal Kováč-nak az elrablásában, de utána egy vallomásban mind a köztársasági elnöknek, mint a rendőrségnek feltárta a SIS-nek az ügyben játszott szerepét.
Azokban az években éles konfliktus volt a szlovák államfő, Michal Kováč és a kormány élén álló Vladimír Mečiar között. Oskar Fegyveres ezután többek között Magyarországon is bujkált, ahol Remiáš tartotta vele a kapcsolatot. Jozef Roháčot és Imrich Oláhot gyanúsították a robbantással, de korábban Vladimír Mečiar, miután Michal Kováč mandátuma megszűnt, ideiglenes köztársasági elnökként amnesztiát hirdetett ki, mely az emberrablás és a robbantás gyanúsítottjaira (így Roháčra) is kiterjedt.
2017. április 5-én viszont a szlovák parlament eltörölte a mečiari amnesztiát. Felmerült, hogy Miroslav Sýkora, a korabeli szlovák alvilág egyik vezetője Ivan Lexa, a SIS akkori igazgatójának „megrendelésére” közreműködött a Remiáš-gyilkosság megszervezésében. De őt már nem lehetett kihallgatni: Sýkorát 1997. február 6-án a pozsonyi Holiday Inn szálloda előtt megölték.
Barak Dávid szerint a börtöninterjú Szlovákiában sem egyszerű műfaj.
„Ha személyesen akarsz újságíróként bemenni egy fogvatartotthoz, nemhogy kamerát, diktafont vagy más elektronikus rögzítőeszközt, de még golyóstollat vagy ceruzát sem vihetsz be magaddal. Innentől pedig az interjú nehezen kivitelezhető, hiszen maximum az emlékezetedre hagyatkozhatsz, de semmi bizonyítékod nem lesz rá, hogy az illető tényleg azt mondta, amit mondott. Ami egy sajtóper esetén komoly gond lehet. Igazából érdemi információhoz jutni egy börtönben ülő embertől a médiának papíralapú levelezés vagy videóbeszélgetés útján lehetséges csak.” – mondja el Barak Dávid.
„Szlovákiában elég szigorúan veszik, hogy nyomozati, illetve bírósági szakban a fogvatartott nem igazán nyilatkozhat. A jogerős ítélet után más a helyzet, például az életfogytiglanra ítélt korábbi maffiafőnök, Mikuláš Černák életéről már filmet is forgattak. A Sátor-bandához tartozó, két gyilkosságért (köztük a maffiafőnök, Sátor Lajos megöléséért) már jogerősen elítélt, 25 éves börtönbüntetését töltő Kádár Krisztián szintén könyvet ír az életéről, amelyet Tasnádi Péter fog kiadni Magyarországon. Némiképp vicces, hogy Szlovákiában börtönben ülő ember könyvét Magyarországon, magyar büntetés-végrehajtási intézetben lévő fogvatartottét pedig Szlovákiában adják ki” – mutat rá Barak Dávid.
Annak is igyekeztünk utánanézni, hogy jogi értelemben hogy történhetett a Roháč-könyv engedélyezése, kérdésünkre Sepsi Tibor válaszolt.
„Kifejezett szabály arra, ha nem másnak nyilatkozik a fogvatartott, hanem maga ír egy szerzői művet vagy valaki más, akire nem vonatkozik a fenti jogszabály, mert nem fogvatartott, ír a Roháčcsal folytatott kommunikáció alapján egy könyvet, nincs, mert ezek egyike sem nyilatkozat. Ugyanakkor a könyv fogvatartott általi írását, valamint annak kiadását szerintem a büntetés-végrehajtás engedélykötelesnek értékelné. Annyiban teoretikus a kérdés, hogy a szabályok egyedüli kötelezettje a fogvatartott, az ő kommunikációját korlátozzák a szabályok, tehát abban a pillanatban, hogy valami már kint van a börtönből (márpedig a külföldön már publikált könyv kint van), az említett törvény szankciórendszere már nem működik: így szerintem a külföldön megjelent könyv fordításával semmit nem tudna kezdeni a börtönparancsnokság” – tette hozzá Sepsi Tibor, aki strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán a Portik-interjú megszakításának, illetve betiltásának ügyében indult perben is képviseli az Átlátszót, illetve az interjút készítő újságírót.
A cikkíró rákérdezett a büntetés-végrehajtásnál, hogy amennyiben a könyvben foglaltak nyilvánosságra hozatala ellen a BVOP-nak nincs kifogása, akkor lehetséges volna-e, hogy interjút készíthessen, melyben Jozef Roháč a könyvének tartalmával kapcsolatos kérdésekre adhatna válaszokat?
„Álláspontunk nem változott abban a tekintetben, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet nem támogatja a bűnözői életmódot népszerűsítő fogvatartotti nyilatkozatokat. Amennyiben konkrét fogvatartotti interjúkérelmet szeretne benyújtani, kérjük jelezze számunkra” – felelte a börtönparancsnokság Kommunikációs Főosztálya. Természetesen be fogunk adni egy új interjúkérelmet, hogy beszélgethessünk a könyv szerzőjével.
Jozef Roháč ügyvédjét, Dr. Fülöp Tamást is megkerestük az ügyben beadott parlamenti kérdéssel, a legfőbb ügyész válaszával, illetve Roháč könyvével kapcsolatban. Levelünkre azt felelte: „Az e-mailben rögzítettekkel kapcsolatosan nem kívánok nyilatkozni.”
Dr. Fülöp Tamás az Átlátszó megkeresésére korábban elmondta: ügyfele az interjú megtiltása miatt az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni. „A bíróság határozatával szemben benyújtható alkotmányjogi panasz jogi hátterének kimunkálását megkezdtem, a feltételek fennállása esetén az elítélt fogvatartott az Alkotmánybíróság eljárását a bíróság határozatának kézbesítésétől számított 60 napon belül kezdeményezheti” – tette hozzá az ügyvéd.
Címlapkép: Jozef Rohác a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én. MTI Fotó: Kovács Tamás | Az Átlátszónak nem adhatott interjút Jozef Roháč, a börtönben írt könyve viszont megjelenhetett | Abszurd indokokkal tiltotta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), hogy az Aranykéz utcai robbantás, illetve a Fenyő-gyilkosság miatt életfogytiglani büntetését töltő Jozef Roháč interjút adhasson az Átlátszónak. Úgy tűnik, kifejezetten portálunkat akarja a börtönparancsnokság távol tartani az elítélttől, mivel korábban két újságíró is csinálhatott vele interjút, nem sokkal az Átlátszó újságírójának elutasított interjúkérelme után pedig Roháč által írt, az életéről szóló könyv jelent meg Szlovákiában. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kult/2024/01/21/az-atlatszonak-nem-adhatott-interjut-jozef-rohac-a-bortonben-irt-konyve-viszont-megjelenhetett/ | 2024-01-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A becsült ár kétszereséért, nettó 19,9 milliárd forintért építheti meg a 2025. évi világkiállítás magyar pavilonját a kormányközeli BAYER CONSTRUCT Zrt. Oszakában. A közbeszerzési eljárásra három céget hívtak meg, a tender eredménye a napokban jelent meg a közbeszerzési értesítőben. A világkiállításra való készülés eddig döcögősen haladt, mivel új tervezőt és új miniszteri biztost is kellett keresni a projekthez.
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást írt ki az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. a 2025-ös oszakai világkiállítás magyar pavilonjának kivitelezésére tavaly ősszel. A döntést azzal indokolták, hogy a „válsághelyzet miatt előállt helyzet sürgőssége összeegyeztethetetlen a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén előírt határidőkkel”. Vagyis: sietős volt a tender lebonyolítása.
A Közbeszerzési Hatóság jóváhagyta a kiírást, mivel a beruházásra vonatkozik a „2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről” szóló 2022. évi XLVII. törvény.
Ahogy azt Hadházy Ákos független parlamenti képviselő akkor kiszúrta, a cég három gazdasági szereplőt kért fel ajánlattételre:
a BAYER CONSTRUCT Építőipari és Szolgáltató Zrt.-t,
a CONFECTOR Mérnök Irodát,
és a Market Építő Zrt.-t.
A megbízás becsült értéke akkor még „csak” nettó 9,3 milliárd forint volt.
A vállalkozásoknak a teljes projektre kellett ajánlatot adniuk a tervezéstől a kivitelezésen keresztül, az átadást követő üzemelési időszak karbantartási feladatain át a pavilon bontásának és az építési terület teljes körű, eredetivel megegyező visszaállításának végéig.
Mindhárom cég élt a lehetőséggel, de
a legolcsóbb, nettó 19 893 487 540 forintos ajánlatot a BAYER CONSTRUCT Építőipari és Szolgáltató Zrt. adta.
A Market Építő Zrt. nettó 20 952 109 290 forintért, míg a CONFECTOR Mérnök Iroda nettó 22 878 610 207 forintért vállalta volna a munkát.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint a pavilon nettó 1749 négyzetméteren valósul meg, a tervezett bruttó szintterület 2235, a kiállítótér 577, a kereskedelmi terület pedig 113 négyzetmétert tesz ki. Az építmény összesen 5 szintes lesz pincével és egy félemelettel együtt. A projekt 2026 áprilisáig tart.
A kiállítás már egy tervezőt és egy miniszteri biztost is elfogyasztott
Hogy pontosan hogyan fog majd kinézni a magyar pavilon, azt egyelőre nem tudni. Ahogy azt Mfor.hu tavaly júniusban megírta, a tervezői feladatokat első körben a Napur Architect Kft. nyerte el. Majd miután a Magyar Építőművészek Szövetsége nyilatkozatot tett közzé a kiválasztás módja miatt (előzetesen senki sem értesült a kiírásról), új nyertest hirdettek. Eszerint pedig már a ZDA-Zoboki Építésziroda kapta a 235 millió forintos feladatot. (Ezt később megemelték 50 millió forinttal.)
A látványterveket azonban egyelőre sehol nem találtuk.
De nem ez az egyetlen érdekesség a projekt körül. Rogán Antal 2022 nyarán nevezte ki határozatlan időre Tatár Szabolcsot a 2025-ös oszakai világkiállítás miniszteri biztosává, aki azonban tavaly ősszel lemondott. A helyére Kristó Ákos került november végén. A miniszteri biztos feladata többek között a világkiállításon történő magyar megjelenés eredményes előkészítése lesz.
Azt pedig már a Szabad Európa írta meg, hogy 800 millió forintból egy installáció is készül a pavilonba: egy „kapszulához hasonlóan hengeres alakú vitrin (…), amelynek belső terében a magyar pavilon »építészeti stratégiai koncepciója tárgy« lebegtethető”.
Zuglóból Oszakába
A tendert elnyerő BAYER CONSTRUCT Építőipari és Szolgáltató Zrt. neve mostanában főként a zuglói gigaberuházás miatt kerül elő, de a cégcsoport vezérigazgatója, a Tiborcz Istvánnal és Mészáros Lőrinccel is üzletelő Balázs Attila is felhívta magára a figyelmet a kijelentésével, amely szerint „ma aki dolgozni akar, az az 500 ezer forintot meg tudja keresni Magyarországon. Az nem tudja megkeresni, aki nem akar dolgozni.”
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő kiperelte a zuglói beruházás szerződéseit
A kormányközeli cég éves forgalma az elmúlt öt évben 22 milliárdról 63,8 milliárd forintra nőtt, míg a nyeresége 2,5 milliárdról 10,5 milliárdra. A zrt. állami megbízásokat is kap, legutóbb az MTK Sportpark tervezésével és kivitelezésével bízták meg őket nettó 26,9 milliárd forintért.
A cégről és Balázs Attiláról többek között ebben a cikkben írtunk részletesebben:
Nyitókép: A világkiállítás logója. Forrás: Facebook | 19,9 milliárdért építheti fel az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonját a Bayer Zrt. | A becsült ár kétszereséért, nettó 19,9 milliárd forintért építheti meg a 2025. évi világkiállítás magyar pavilonját a kormányközeli BAYER CONSTRUCT Zrt. Oszakában. A közbeszerzési eljárásra három céget hívtak meg, a tender eredménye a napokban jelent meg a közbeszerzési értesítőben. A világkiállításra való készülés eddig döcögősen haladt, mivel új tervezőt és új miniszteri biztost is kellett keresni a projekthez. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/22/199-milliardert-epitheti-fel-az-oszakai-vilagkiallitas-magyar-pavilonjat-a-bayer-zrt/ | 2024-01-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Magyarországnak szánt 21,8 milliárd eurónyi, vagyis közel 8300 milliárd forint összegű uniós támogatás zárolásának okairól készített a Magyar Helsinki Bizottság interaktív weboldalt Eltékozolt lehetőségek címmel. Az anyagból kiderül, hogy megannyi feltételnek kellene ahhoz teljesülnie, hogy hazánk megkaphassa ezeket a pénzeket.
A Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő egyesület az Átló csapatával együttműködve készítette el az Eltékozolt lehetőségek – Befagyasztott uniós források Magyarországnak című honlapot. Az oldalon bemutatásra kerülnek azok az európai uniós feltételek, amelyeket a magyar államnak teljesítenie kell ahhoz, hogy hazánk megkapja az uniós költségvetésből a befagyasztott 21,8 milliárd eurónyi (nagyjából 8300 milliárd forint) támogatást.
Három uniós eljárás által vannak az EU-s támogatások zárolva: a feltételességi rendelet, az uniós költségvetés alapokra vonatkozó közös rendelkezések és a Helyreállítási Eszközről szóló rendelet által.
Hogyan lehetne feloldani a befagyasztott forrásokat?
„A befagyasztott támogatások feloldásának feltétele egy sor korrupcióellenes és jogállamisági korrekciós intézkedés teljesítése. A korrupcióellenes, jogállamisági és alapjogi problémák azonosításában és az ezekből következő uniós intézkedések megállapításában két EU-s alapintézmény, az Európai Bizottság, valamint a tagállamok minisztereit tömörítő Tanács kapott szerepet. A korrekciós intézkedések végrehajtása esetén szintén e két intézmény tudja feloldani a befagyasztásokat” – olvasható az oldalon.
A magyar kormány tervei szerint a támogatást 11 operatív program keretein belül használnák fel. Az operatív programok számos egyedi célkitűzést tartalmaznak, melyekre a támogatást szétosztanák. A célkitűzések közül viszont számos esetben nem hívható le a támogatási összeg, mert azt valamilyen megoldatlan probléma korlátozza, nem egy esetben pedig egy célkitűzés feloldásához több intézkedés teljesítése is szükséges.
„Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el a bíróságok függetlenségét megerősíteni hivatott törvényt, amelyet a kormány 2023 júliusában nyújtott be az Európai Bizottságnak értékelésre. Végül a Bizottság 2023. december 13-án jóváhagyta a magyar igazságszolgáltatási reformot. Így a minden releváns operatív programot átfogó módon érintő befagyasztási ok megszűnt.
Az igazságszolgáltatási reform jóváhagyásával csak azon források szabadultak fel, amelyek további problémák miatt nem kerültek korábban zárolásra. Ezzel Magyarország 8,8 milliárd euró támogatáshoz jutott” – olvasható az oldalon.
Az igazságszolgáltatási problémák megszüntetése csak az első lépés a pénzek feloldásához, számos korrekciós intézkedésre van még szükség a teljes összeg megkapása érdekében. Ilyenek az Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogok közül a tudomány szabadságát, a szexuális kisebbségekhez tartozók emberi jogait és a menedékkérők menedékjogát érintő sérelmek korrekciója; továbbá 11 szakpolitikai feljogosító feltétel (TEC) hiányosságainak megoldása és a feltételességi eljárás keretében azonosított korrupciós problémák orvoslása.
A Magyar Helsinki Bizottság hírlevelében rövid írásos interjú keretében foglalta össze az interaktív oldal fontosságát Gaál Balázs, az egyik készítő:
„(…) amit mi állampolgárként érzékelünk, hogy nem jönnek vagy csak részben jönnek az uniós pénzek, amögött rendkívül bonyolult jogi és bürokratikus folyamatok állnak. Elég csak annyit mondanom, hogy egyszerre három eljárásban tartják vissza a forrásokat. Ezt még szakértőknek sem könnyű átlátni.
Minél bonyolultabb egy téma, annál hasznosabb azt képekben megjeleníteni, és az alapvető összefüggéseket megértetni – amennyire csak lehet – közérthetően. Ráadásul olyan megoldásra volt szükségünk, amivel dinamikusan, a jövőben is meg tudjuk mutatni, mely források szabadulnak fel vagy maradnak visszatartva.”
Ahogy Gaál szavaiból kiderül, az oldal az egyes zárolási feltételek megoldásával egy időben frissülni fog, a diagramok átszíneződnek, a szöveg pedig az adott probléma megoldásának rövid leírásával fog bővülni.
Az interaktív oldal az alábbi linken érhető el: https://eufundshungary.helsinki.hu/ | Interaktív oldalon magyarázza el a Helsinki Bizottság az uniós pénzek zárolásának okait | A Magyarországnak szánt 21,8 milliárd eurónyi, vagyis közel 8300 milliárd forint összegű uniós támogatás zárolásának okairól készített a Magyar Helsinki Bizottság interaktív weboldalt Eltékozolt lehetőségek címmel. Az anyagból kiderül, hogy megannyi feltételnek kellene ahhoz teljesülnie, hogy hazánk megkaphassa ezeket a pénzeket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2024/01/22/interaktiv-oldalon-magyarazza-el-a-helsinki-bizottsag-az-unios-penzek-zarolasanak-okait/ | 2024-01-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az elmúlt időszakban a sajtó attól volt hangos, hogy hova nem ért el időben a mentő, hogy hogyan vezénylik fel a vidéki dolgozókat Budapestre, s hogy milyen körülmények között, milyen fizetésekkel kell dolgozniuk a mentősöknek. Lengyel Tiborral, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökével beszélgettünk ezekről a témákról, illetve arról, hogy miként látják ők az Országos Mentőszolgálat helyzetét.
Átlátszó: Hogyan írná le most az OMSZ helyzetét?
Lengyel Tibor: Hát, ramaty a helyzet, hogy egyszerűen fogalmazzak. Mi azt látjuk, hogy minden egyes intézkedés arra irányul, hogy egyik napról a másikra találjanak megoldásokat, és ezek a megoldások soha nem hosszú távúak, átfogóak, amivel a probléma gyökerét lehetne kezelni, hanem mindig ad hoc jellegűek. Képletesen mondva, sebtapaszt tesznek a nyílt törésre.
Az elmúlt időszakban többször is cikkeztek a felvezénylésekről.
Lassan tíz éve jelen van, hogy a mentőegységeket Budapestre rendelik fel. De míg tíz éve csak Budapest környéki állomásokról, később már egész Pest megyéből, aztán már a környező megyékből is hívtak fel egységeket. Most már ott tartunk, hogy az ország legtávolabbi szegletéből is gondolkodás nélkül hívnak kollégákat.
Ezek az átirányítások úgy működnek, hogy van egy adott számú mentőegység, akiket tervezetten, fixen Budapestre kell irányítani. Ilyen például a nagykátai állomás. Itt most hat mentőautó van az állomáson, abból egy minden hétköznap, minden körülmények között Budapesten dolgozik. És most már napi szinten reggelente még egy autót vezényelnek fel, indoklás nélkül. A sülysápi mentési pontra delegált mentőautó hónapok óta nem tud elindulni létszámhiány miatt, pedig az ottani önkormányzat nagy erőket fektetett a mentéspont kialakításába. Így a szervezett 6 autóból egy autó áll, kettő Budapesten van, és csak három marad az állomáson.
Épp a tegnapi napról kaptam olyan információt, hogy a közép-magyarországi régió összes mentőállomásáról fölrendeltek autókat. Tehát olyan mentőállomásokról is, ahol kettő autó van. Gondoljunk bele, hogy egy vidéki, két autós mentőállomásról a mentőkapacitás 50 százalékát elveszik. Azt látjuk, hogy mindenféle opciók, variációk működnek arra, hogy a budapesti mentést életben tartsák, mert a budapesti mentés, a vidéki mentőautók nélkül, csak a budapesti mentőegységekre támaszkodva, rég bedőlt volna.
És mi ennek az oka?
Az, hogy kevés a mentőegység, a mentőerők nincsenek egyensúlyban az ellátandó feladatok számával. Itt most melyik oldalon kéne javítani? Föl kéne venni még Budapestre ezer embert, és gyakorlatilag minden utcában álljon egy mentőautó, és akkor mindenre lehet mentőt küldeni, vagy pedig a másik oldalon kicsit lejjebb kéne szorítani a feladatok számát? Benőtt körömhöz, herpeszhez, gyomorrontáshoz, az ujj elvágásához is mentőt küldenek.
El lehet gondolkodni, hogy melyik oldalon lenne érdemesebb egy kicsit elkezdeni mozgolódni. Jelen pillanatban a mentőerőket próbálják megnövelni, de nem úgy, hogy jobb fizetést adnak, jobb munkakörülményeket teremtenek, és ezáltal próbálják bevonzani az embereket, hanem az országosan meglévő mentőkapacitás ad hoc jellegű átcsoportosítgatásával próbálják meg ezt a budapesti egyenlőtlenséget valahogy egyensúlyba hozni. Ám ez nem igazán sikerül, sőt, inkább gyűrűzik ki a probléma.
Miért küldenek mentőt, amikor nem lenne rá szükség?
Gyakorlatilag nincs megfelelő háttérszabályozása a mentésnek, és főleg a mentésirányításnak. Egy mentésirányító nem teheti meg, hogy azt mondja egy adott helyzetben, hogy ne haragudjon, én nem küldöm ki ezért a mentőt. Nincs ilyen szabályozás. Ha nem küldi ki a mentőt, és annak az embernek akár a későbbikben valami problémája lesz, gondolkodás nélkül kirúgják. A mentésirányítók nyomás alatt vannak jelen pillanatban.
Láthattuk az elmúlt évek eseteit, például Gálvölgyi Jánosét, amikor nem ért ki időben a mentő. Mindig a mentésirányításon találták meg a bűnbakot. Soha egy vezető, a menedzsment nem áll ki ilyenkor, hogy igen, felülvizsgáljuk a szabályokat, felülvizsgáljuk az utasításainkat, felülvizsgáljuk a kialakult gyakorlatot, hogy hogyan lehetne ezen változtatni. Nem! A felelősséget a dolgozókra hárítják, ezért ők inkább nem kockáztatnak.
Szó volt arról, hogy tartozások vannak a szerviz partnereknél. Van erről valamilyen információ?
Ez is az elhallgatott információk közé tartozik. Soha nem lehet hivatalos információt kinyerni a mentőszolgálattól, mert nem kapunk tájékoztatást tőlük, ennél kisebb ügyekről sem. Ezeket is a bajtársaink visszajelzései alapján tudjuk. Elmondásuk szerint elvisznek egy autót egy szervizbe, és ott azt mondják nekik, hogy nem biztos, hogy ez most el fog készülni, mert olyan tartozást halmozott már fel a mentőszolgálat, hogy ezeket a javításokat egyelőre visszatartják. Tavalyi évben volt is egy utasítás, hogy ha egy autó javítása X forintnál többe kerül, akkor azt egészen felső vezetői szinttel kellett jóváhagyatni, csak akkor lehetett az autót megcsináltatni.
Az is sokszor szóba kerül, hogy a statisztikák kozmetikázva vannak. Mit lát a szakszervezet?
A statisztikák szépítgetése régi hagyomány a mentőszolgálatnál. Már jóval ezelőtt is kaptunk olyan információkat, miszerint a statisztikákat javítgatták, legfőképpen Budapest tekintetében. Erre példa az átvezénylések kérdése. Reggel az adott régióban dolgozó autó bejelentkezik, hogy munkába áll, és ezt rögzítik is reggel a statisztikában. Majd felvezénylik Pestre, átjelentkezik annak a mentésirányítási rendszerébe, kap új mentőegység-azonosítót.
A példának okáért 12-kor Budapesten készült statisztikába pedig bekerülnek a felvezényelt autók is, budapestiként feltüntetve. Azaz egy autó kétszer szerepel a statisztikában. Magyarázatból nincs hiány, mert ugye Győrffy úr (a mentőszolgálat szóvivője – a szerk.) mindig elő tud állni frappáns magyarázatokkal, csak hát ezeknek a – hogy is mondjam – hitelességét, ha mások nem is, de a mentődolgozók nagyon-nagyon erősen megkérdőjelezik. Rettentően elégedetlenek a mentődolgozók az Országos Mentőszolgálat kommunikációjával, ami nagyon félrevezető.
Mi a helyzet az eszközökkel ?
Rettenetes nagy csinnadrattával jelentették be pár éve, hogy 1,6 milliárd forintért vettek eszközöket. Minden egyes mentőautó-átadásnál miniszteri látogatás van, megjelenik az átadás híre a sajtóban. Amikor a rendőrségnél új gumibotokat vesznek, nem láttuk még, hogy rettenetes nagy ceremónia keretében adnák át a gumibotokat és felvonulna a rendőrség Budapesten. Akkor nekünk miért kell fölvonulnunk, hogy új mentőautót kaptunk?
Mi a helyzet a mentőautókban használt gyógyszerekkel, felszereléssel?
Alapvetően a központi raktárakból van az utánpótlás. Ez többnyire működni szokott, de éppen most decemberben volt egy krízis, amikor nem volt infúzió-utánpótlás. Minden mentőautón kell(ene), hogy legyen infúzió. Még vezetői utasítások is jöttek ki, hogy mindenki próbáljon meg spórolni. A mentőegységek kórházakból kéregettek, hogyha bevittek egy beteget és kötöttek neki infúziót, akkor a kórházból próbáltak meg pótlást kérni. A mentőállomások egymás között üzengettek, hogy „te, neked mennyi van? Nekem kettővel több, akkor egyet küldjél már, mert nekünk nincsen.”
Ez januárra rendeződött?
Egyelőre nem kaptam róla információt, hogy továbbra is fennáll a helyzet. Nagyon bízom benne, hogy ez már megoldódott.
És mi az, ami a legnagyobb problémát jelenti a mentődolgozók számára?
Alapvetően a munkakörülmények, amelyek hagynak némi kívánnivalót maguk után. Például a felvezényléseket nem szeretik a dolgozók, de azt megtagadni nem lehet. Nem tudnak enni, mert nincs hol, csak menet közben állnak meg valahol valamit bekapni, amire 20 perc jut. Vagy a mentőben esznek, aminek az alapos fertőtlenítésére nincs lehetőség két beteg közt, mert ahhoz, ugye, be kéne menni az állomásra, kivenni a mentőautóból az eszközöket, lefertőtleníteni, minden behatási időt megvárni, ózongenerátort használni, aminek legalább háromnegyed óra kell. Ez nagy időveszteség lenne.
Amikor Budapesten így áll a mentési helyzet, gondolhatjuk, hogy nem férne bele akárcsak egy autó esetében ilyen fertőtlenítés. Tehát a felvezényelt mentős sokszor egy parkolóban, a szennyezett ruhájában eszik, amit lecserélni sem tud, mert nincs hol.
Az elég sokszor látszik a médiában, hogyha valamelyik szakszervezet megszólal, akkor rögtön cáfolják az állításokat. Mennyire partner a mentőszolgálat vezetése?
Rendkívül ridegnek nevezném a kapcsolatot. A mentőszolgálat egyáltalán nem kezeli partnerként a szakszervezetet. A mentőszolgálatnál két említésre méltó szakszervezet van: a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete, illetve a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége. A másik szakszervezet gyakorlatilag tetszhalott állapotban van, nem látunk semmilyen tevékenységet a részükről. Azt leszámítva, hogy még régen ők voltak a reprezentatív szakszervezet. 2021-ben elvették a kollektív szerződést, aminek a megkötésére jogosult volt a szakszervezet – addig őket használta a mentőszolgálat a kollektív szerződés megkötésére, mert azt írták alá, amit eléjük tettek.
A főigazgató úrral való levelezéseink során rendre kioktató hangnemű válaszok érkeznek. Nemhogy önként nem von be minket a főigazgató, semmilyen munkáltatói intézkedés kapcsán, se véleményezésbe, se együttműködésbe, de még ha mi kérjük, akkor sem ad erre lehetőséget. Ha tájékoztatást kérünk, kitérő, semmitmondó, lekezelő és kioktató válaszokat küld. Eleve a kormányzat abszolút ellenségesen bánik a szakszervezetekkel, folyamatosan csorbítja a szakszervezetek jogosítványait és működését.
Ezt kezdték 2012-ben, amikor elvették a legerősebb ütőkártyát: a vétójogot. Addig a szakszervezetnek volt vétójoga, tehát ha a munkáltató valamilyen intézkedést be akart vezetni, a szakszervezet megvétózhatta; azaz addig, amíg a szakszervezettel a munkáltató nem egyezett meg, addig nem vezethette be a munkáltató az adott intézkedést. Ezt elvették, tehát ezzel gyakorlatilag félig-meddig kiherélték a szakszervezeteket.
Ezt követte az, hogy az egészségügyben minden dolgozóra kiterjedő kollektív megállapodást kollektív szerződés keretében nem lehet kötni. Tehát ezzel megint egy fontos elemet vettek el a szakszervezetiségtől. Most pedig elvették a munkáltatói tagdíj levonást, amivel a szakszervezetek életét nehezítik. A honvédségnél konkrétan betiltották a szakszervezetet. Tehát egyértelműen látszik a kormányzat szándéka a szakszervezetiséggel szemben, és itt a mentőszolgálatnál maradva tökéletesen illeszkedik ebbe a munkáltató viselkedése is.
Mi a helyzet a fizetésekkel?
Alapvetően a probléma a humán erőforrásnál kezdődik. Évek óta emlegetik az életpályamodellt, amiből soha nem valósult meg szinte semmi. Egy mentő dolgozó, ha idejön, jelen pillanatban nem láthatja azt, hogy mi az a dolog, ami itt fogja tartani 5-10-20-30 évig ennél a cégnél – azon kívül, hogy ez egy „hivatás”. Kell a pénz, és a pénz manapság a munkának az egyik legfőbb mérvadója lett.
De ott van a béren kívüli juttatás kérdése is, ami a mentőszolgálatnál egy vicc, még talán annak is rossz. Ugyanis 100 ezer forintot kapunk egy évben Szép-kártyára, illetve kapunk 6.000 forint mosatási támogatást és 7.000 forint cipőpénzt, valamint 12 ezer forint bankszámla hozzájárulást. Ennyi az összes béren kívüli juttatásunk a mentőszolgálatnál jelen pillanatban. Ezeket még 2009-ben állapították meg, akkor egyezett meg róla a másik szakszervezet, és azóta változatlan.
Igen, hatezer forintból sokszor nem lehet ruhát mosni, abban biztos vagyok.
Főleg a mentő dolgozók ruháit. Külön utasítás van róla, hogy milyen mosószerrel és milyen impregnálószerrel kell a ruhákat kezelni, amelynek az egyhavi adagja nagyságrendileg 6000 forint. És itt jön be a képbe az, hogy a ruházat nem védőruhának, hanem munkaruhának lett minősítve, mert ha munkaruha, akkor azt a dolgozó saját maga tisztíttatja. Ha védőruha lenne, akkor a munkáltatónak kellene biztosítania a tisztíttatását. Tehát itt is itt van egy furfang az egészben.
Volt inflációkövető bérkorrekció?
Semmilyen infláció követő intézkedése nem volt a mentőszolgálatnak. Be van lengetve egy márciusi béremelés, ami nem az, hanem bérrendezés, bérátalakítás. Átalakítják a bértáblát, egyszerűsítik, amivel alapvetően nincs baj. A baj ott van, hogy egy -tól-ig összeg van megadva az egyes kategóriákban. Azt pedig a munkáltató fogja megállapítani, hogy ki milyen bérezést fog kapni. Eddig a bértábla sávos volt, tehát láthattuk azt, hogy három évente, még ha nem is sokkal, de nőtt a bér.
A harmadik és fontos dolog, az a minősítés. Bevezették már ezt az egészségügyi szolgálati törvényben, de eddig erről eddig csönd volt. Na, most lett a mentőszolgálatnál, és kijött róla az utasítás. A minősítés alapján a mentődolgozók bére fölfelé plusz 40 százalékkal, lefelé pedig -20 százalékkal eltéríthető. A minősítés ellen bíróságon léphet fel csak a mentődolgozó, és ott sem a minősítés eredményét, maximum a minősítés indoklását támadhatja meg.
Tehát, ha én rosszul végzem a munkámat az elöljáróm szerint, akkor azt mondhatja, hogy nekem csak 20 százalékkal kevesebb jár, vagy ha jól, akkor azt, hogy 30 százalékkal több?
Így van.
És ezt ki dönti el?
Delegálva van a feladat, a régióvezetők fogják a minősítést elkészíteni. De nyilván egy régió vezető mentőtiszt az ő régiójában dolgozó 1300 ember munkáját nem látja és nem ismeri. Tehát ez tovább lesz delegálva az állomásvezetőknek, főápolóknak, garázsmestereknek, műszaki gondnokoknak – az állomáson lévő vezetőknek. Ki van adva egy szempontrendszer, hogy miszerint kell a minősítést elvégezni, de nyilván azt, hogy egy adott személyre konkrétan ezek tényleg hogyan vonatkoznak és ő ezeket hogyan tartotta be, az teljesen a minősítést készítő vezetőnek a szubjektív megítélésén fog múlni. Semmilyen garanciát nem látunk jelen pillanatban arra, hogy ezek a minősítések objektívek lesznek. Ennek pedig pénzbeli következményei lesznek a mentődolgozókra nézve. Mondhatjuk azt, hogy aki jól fekszik a főnöknél, annak a minősítése megfelelő lesz.
De vannak más dühítő dolgok is. A mentőszolgálatnál olyan régi és borzasztó rossz berögződések vannak, amelyeket még az előző rendszerből emeltek át. El is tudok mondani egy nagyon jellemző példát. Nagykátán, a mentőállomáson, talán a ’60-as években volt egy műszaki gondnok, aki az autókért volt felelős. Ő utasításba adta, hogy csak kerek összegű kerek literre lehet megtankolni a mentőt, mert hadilábon állt a matematikával, és még kockás füzetbe vezette az elszámolást.
Ez az utasítás ma 2024. január 16-án is érvényben van még, és amikor rákérdeztünk, hogy nem lehetne-e ezen változtatni, akkor azt mondták, hogy nem. Ez így működött, és így is marad.
És akkor ott van még a szolgálati beosztással való sakkban tartás, ami a mentőszolgálatnál rendkívül bevett és rutinos eszköz. Persze a szolgálati- és munkaerő beosztás a munkáltató privilégiuma. De nem arra való, hogy azzal a munkavállalót befolyásoljuk és rákényszerítsük arra, hogy a munkáltató által elvárt dolgoknak megfeleljen. Ha valaki ilyen-olyan okoknál fogva rebellissé válik, vagy úgy dönt a vezetője, hogy meg kell valahogy fegyelmezni, akkor az első dolog, amibe belenyúlnak, az a beosztása.
Elveszik a 24 órás szolgálatait, nem kapja meg azokat a szabadnapokat, amiket mondjuk kifejezetten azért kért, mert akkor valamilyen fontos dolga van, beosztják arra a napra, amit ő szabadnak kért, budapesti autóra osztják csak be, csak nappali szolgálatokat kap. Ez jogszerű intézkedésnek tűnik, de mégis jogtalan nyomásgyakorlás eszközévé válik, amivel ellehetetlenítik a másodállását, a családjával való megfelelő törődést, a hobbiját. És ettől minden mentő dolgozót tart. Ezt senki nem akarja, ez mindenkinek rossz, és anyagi vonzata is van. Elesik a pótlékoktól, elesik a másodállásától, és ezt senki nem akarja kockáztatni.
Azt le kell szögeznem, hogy a mentés ma Magyarországon kizárólag azért működik még, mert a mentődolgozók erejükön felül teljesítenek, hivatástudatuktól vezérelve, mindent megtesznek a betegek ellátása érdekében. Ez az, ami életben tartja a Mentőszolgálatot, nem az inkompetens vezetés szakmaiatlan, politikának megfelelni akaró intézkedései, a mentőkre zúdított utasítás-áradat, amivel a felelősséget próbálják folyamatosan elhárítani maguktól. Itt tartunk jelen pillanatban, 2024 januárjában, Magyarországon az Országos Mentőszolgálatnál.
Kérdezett: Zimre Zsuzsa
Címlapfotó: Lengyel Tibor felvétele | „A budapesti mentés a vidéki mentőautók nélkül rég bedőlt volna” – a szakszervezeti vezető szerint | Az elmúlt időszakban a sajtó attól volt hangos, hogy hova nem ért el időben a mentő, hogy hogyan vezénylik fel a vidéki dolgozókat Budapestre, s hogy milyen körülmények között, milyen fizetésekkel kell dolgozniuk a mentősöknek. Lengyel Tiborral, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökével beszélgettünk ezekről a témákról, illetve arról, hogy miként látják ők az Országos Mentőszolgálat helyzetét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/01/23/a-budapesti-mentes-a-videki-mentoautok-nelkul-reg-bedolt-volna-a-szakszervezeti-vezeto-szerint-sulyos-gondok-vannak-a-mentoszolgalatnal/ | 2024-01-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Január 22-én ünnepelte ötéves születésnapját az Akadémiai Dolgozók Fóruma, ebből az alkalomból kerekasztal-beszélgetést szerveztek Budapesten. A meghívott vendégek közt volt Ádám Zoltán, a Corvinus korábbi oktatója, Gyenge Zsolt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa, valamint Kamarás Katalin, a Wigner Fizika Kutatóközpont vegyésze. A beszélgetést Lőrincz Viktor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa moderálta. A beszélgetés résztvevői korántsem festettek pozitív képet a felsőoktatás helyzetéről: szóba került többek között a modellváltás és a tudomány szabadsága is.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) 2018-ban jött létre, azzal a céllal, hogy előmozdítsa a tudomány és az oktatás szabadságának tiszteletben tartását. Tagjai 2018 óta a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatában dolgozók. A kutatóhálózatot az MTA-tól kormány 2019-ben elszakította, ennek hatására az ADF egyesületté alakult, és azóta is szót emelnek a túlzott központosítás ellen, valamint a kutatóintézetek és a tudomány szabadsága mellett.
Vizsgabotrány, rektorválasztás
A kerekasztal beszélgetés során a résztvevők első körben a modellváltás utáni állapotokról beszélgettek. Ádám Zoltánt kérdezték arról, hogy az alapítványi modellváltás hozzájárult-e a Corvinuson történt vizsgabotrányhoz, illetve, máshogyan kezelte volna-e a korábbi szenátusi vezetés a botrányt?
Ádám szerint eleve aggályos az, hogy a kormány egyetemi alapítványok élére politikusokat nevez ki, akik így nem tartoznak elszámolással senki felé. Problematikusnak nevezte, hogy a Corvinus esetében egy gazdasági társasággal (Mol) szemben kerül kiszolgáltatott helyzetbe egy felsőoktatási intézmény, hiszen a Mol osztalékai jelentik a bevételi forrást az intézmény számára. A vizsgabotrányról és a kirúgásáról elmondta, szerinte ha a korábbi egyetemi struktúra maradt volna fenn, elképzelhetetlen lett volna ilyesmi.
Gyenge Zsolt ezután arról számolt be, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) esetében is kecsegtető ígéretek hangzottak el a modellváltás mellett, többek között elhangzott az adminisztrációs terhek csökkentése, az ingatlanvagyonok megszerzése, több forrás, kiszámítható költségvetés, nagyobb szabadság. Ezekből szerinte nem sok valósult meg, sőt az adminisztrációs terhek a többszörösére emelkedtek, és az intézményt áthatja a belső bizalmatlanság.
A modellváltás melletti érvek közt szerepelt az is, hogy nyugati egyetemeken ez egy működő formula, így jó volna meghonosítani Magyarországon is. A Corvinus korábbi oktatója hangsúlyozta:
„A magyar modellben az intézményi struktúraváltás megfelelt egy államilag kiosztott feudumnak, amelyben odaadtak egy egyetemet egy gazdasági csoportnak, ezáltal a tudástermelést ellenőrzés alá vonták. Csák János kuratóriumból való távozását követően a helyét a Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József vette át. Azon a napon, amikor Váradi helyet kapott a Corvinus kuratóriumában, Anthony Radev Corvinus-elnök pozícióhoz jutott a Wizz Airnél.”
Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa hozzátette: a különbség a nyugat-európai magánegyetemek és a magyar modellváltott magánegyetemek közt az, hogy előbbieket eleve magánegyetemként hozták létre, és adományokból kell gazdálkodniuk. Míg utóbbiaknak csak a neve utal a magánegyetemi formára.
Ezt követően a MOME korábbi rektorpályázata is szóba került. Az egyetem docense az ügy kapcsán elmondta, a MOME tavaly januárban írta ki a pályázatot. A folyamat egy ideig nagyon transzparensen folyt, a szenátus egy jelöltet támogatott, aki a kuratórium jóváhagyása elé került. Ezt követően azonban a kuratórium saját hatáskörben elhalasztotta a jelölt kinevezését, és zárt körben újabb tárgyalásokat kezdeményeztek két másik jelölttel. A pályázaton végül nem a szenátus jelöltjét választották meg.
Az intézményben bevezették, hogy a kuratórium hozza meg a végleges döntést, akár a szenátussal ellenkezőt is.
Így volt ez a rektorválasztással is. „Elhittük, hogy van értelme” – foglalta össze Gyenge Zsolt.
Van, ami jól működik, de az oktatók nem teljesen elégedettek
Az autonómia kérdésköre kapcsán a kutatási téma szabad megválasztása is fontos szempont lehet. A beszélgetésen résztvevők arról számoltak be, hogy több olyan kutatóintézeti munkatársuk kutatási tervét elutasították, akikre szakmájuk zászlóshajójaként lehet tekinteni. Volt, ahol a pályázat nevét kifogásolták a bírálók, de akadt olyan is, ahol szigorú és értelmetlen szabályokat támasztottak a beadott kutatási terv terjedelmét, küllemét illetően is.
Szóba került, hogy mennyire elégedettek a modellváltott egyetemek munkatársai, oktatói a jelenlegi helyzettel. Ádám Zoltán elmondta, hogy a Corvinuson néhány héttel ezelőtt készült dolgozói felmérés, amelyben a dolgozók nagy része rossz véleménnyel van a vezetésről és annak tevékenységéről. „A kollégák kiszámíthatatlannak és méltánytalannak tartják azt, ahogyan az egyetem működik.”
A nemzetközi publikációs teljesítmény javulása szintén a modellváltáshoz és annak ígéreteihez kapcsolódott. Ádám Zoltán szerint a publikációs tevékenység nőtt, ez pozitívum, hiszen jót tesz az intézménynek ha érdemi kutatómunka folyik a falai között. A MOME jellegéből fakadóan nem csak megjelentetett publikációkban méri az outputokat, hanem elkészült műalkotásokban, termékekben, művészi munkákban. Ennek fejlesztésére az intézményen belül létrehoztak egy belső mérési rendszert.
A résztvevők a kommunikációval sem teljesen elégedettek: Kamarás Katalin elmondta, hogy a kutatóhálózat fenntartója nem folytat párbeszédet a szakszervezetekkel, sértegeti őket.
A beszélgetést az alapítványi egyetemek Erasmus és a Horizont programból való kizárása zárta. A megszólalók arról számoltak be, hogy kezdetben abban reménykedtek, a kizárás csak átmeneti, illetve találnak rá alternatív megoldásokat.
Együttműködést kezdeményeztek külföldi egyetemekkel és kutatóintézetekkel, melyek a bizonytalan állapotok miatt nem kívántak együttműködni, illetve nehéz volt nekik elmagyarázni a jelenlegi állapotokat.
„Minden rendszerben az ember megtanulja elfogadni a rá nehezedő kényszereket és megtanul vele együtt élni. Az abnormalitás normalizálódik” – zárta gondolatait a téma kapcsán Ádám Zoltán.
Szabó-Gödri Rita
Címlapkép: Tüntetés a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának leválasztása és az akadémiai vagyon államosítása ellen, 2019 június elején. Forrás: Átlátszó/Halász Áron. | „Az abnormalitás normalizálódik” – kerekasztal-beszélgetés a magyar felsőoktatásról | Január 22-én ünnepelte ötéves születésnapját az Akadémiai Dolgozók Fóruma, ebből az alkalomból kerekasztal-beszélgetést szerveztek Budapesten. A meghívott vendégek közt volt Ádám Zoltán, a Corvinus korábbi oktatója, Gyenge Zsolt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa, valamint Kamarás Katalin, a Wigner Fizika Kutatóközpont vegyésze. A beszélgetést Lőrincz Viktor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa moderálta. A beszélgetés résztvevői korántsem festettek pozitív képet a felsőoktatás helyzetéről: szóba került többek között a modellváltás és a tudomány szabadsága is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/oktatas/2024/01/23/az-abnormalitas-normalizalodik-kerekasztal-beszelgetes-a-magyar-felsooktatasrol/ | 2024-01-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános (titkos) kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervnél az EKEIDR iratkezelő rendszer használatát, amit Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársának a cége, az SDA DMS Zrt. fejlesztett ki. A licencet ingyen kapják meg az érintett intézmények, csakhogy a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez több tíz, de akár százmillió forintot meghaladó összeg is lehet intézményenként. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan lavírozta magát az állam egy előnytelen, főként csak a fejlesztő cégnek hasznot hozó helyzetbe.
„Ebben az évben az állami szektorban kötelező jelleggel szoftvervásárlásra köteleznek különböző állami társaságokat. Kórházakat, erdészeteket, nonprofit szervezeteket stb. Bár ezek az intézmények már rendelkeznek auditált dokumentumkezelő rendszerrel, ez sajnos nem számít” – ezzel a felütéssel kapott levelet még tavaly Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A levélíró ezután meg is nevezte, hogy pontosan miről van szó: az EKEIDR, vagy más néven Poszeidon iratkezelő rendszer bevezetéséről.
A levélíró szerint először 2021-ben tájékoztatták őket arról, hogy a kormány fokozatosan minden állami költségvetési szervre kiterjeszti az egységes iratkezelő rendszer használatát. Igazán komolyra azonban csak idén fordult a helyzet, az EKEIDR-t ugyanis 2024 végéig mindenhol el kell kezdeni használni. Ám itt jön a csavar: ugyan a szoftver licencét ingyen kapják meg az intézmények, minden más költséget nekik kell állniuk. Ez pedig a levélíró szerint több tízmillió forintot jelent, de akár a százmillió forintot is elérheti.
Mi az az EKEIDR?
A leírás szerint a Poszeidon EKEIDR Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer „egy teljes körű iktatási rendszer, mely végigkíséri az iratokat a beérkezéstől vagy a keletkezéstől kezdve az irattárazáson és postázáson át a selejtezésig, legyenek azok elektronikus – e-mail, fax, fájlban tárolt – és/vagy papír alapú dokumentumok. A rendszer támogatja az összes, iratokkal kapcsolatos munkafolyamatot és a meglévő irattári anyag gyors és tömeges, kötegelt szkennelését – ezzel lehetőséget biztosítva a modern, papírmentes ügyiratkezelésre való áttérésre –, és megvalósítja az ehhez szükséges elektronikus archiválást a jogszabályban előírt módon.”
A szoftvert már jó ideje több helyen is használják a közszférában, így többek között a MÁV-nál és a Nemzeti Vagyonkezelőnél, de a fővárosi és megyei kormányhivatalokban is. A kormány szerint a cél a közigazgatás belső működésének átláthatósága, az e-ügyintézés támogatása, ezáltal a hatékonyság növelése.
Bár a rendszer kiterjesztését már régóta tervezik, arról nem szólt a fáma, hogy ennek egyes anyagi vonzatai az állami intézményeket terhelik majd. Márpedig úgy tűnik, ez a helyzet.
Kötelező bevezetni, de nem adnak rá pénzt
Egy tavaly szeptember 26-i online tájékoztató szerint „az EKEIDR licencek, amelyek örökös licencek, díjmentesen érhetők el a 2044/2023. Korm.határozatban megjelölt szervezetek számára. Ugyanakkor a rendszer bevezetéséhez kapcsolódó szolgáltatások, a bevezetés időtartama alatti terméktámogatás, valamint a bevezetést követően a verziókövetés, a gyártói support, illetőleg az egyéb fejlesztések már díjkötelesek.
Ezek költségét a szervezeteknek kell finanszírozniuk.”
Ha valamelyik intézményben esetleg nem áll rendelkezésre ehhez forrás, az úgy „orvosolható”, hogy feltételes beszerzési eljárást lefolytatnak le, illetve több ütemben, több lépcsőben valósítják meg a bevezetést. Addig pedig elő lehet/kell teremteniük a szükséges összegeket.
Az, hogy valahol már van bevált, jól működő iratkezelő rendszer, nem lehet kifogás, ugyanis: „a 2044/2023. Korm.határozat alapján a 301/2018. (XII.27.) Korm.rendelet 1. § (2) bekezdés a)-d) pontjába tartozó szervezetek számára az EKEIDR rendszer bevezetése kötelező. Kivételi körbe a Robotzsaru, illetve a Mercurius elektronikus iratkezelő rendszert használó szervezetek, továbbá a 2044/2023. Kormányhatározat 1. számú mellékletében felsorolt szervezetek tartoznak.”
A korábbi iktatószoftvereket csak addig – legkésőbb 2025. január 1-ig – lehet használni, amíg az EKEIDR nem élesedik.
Nem nyilvános kormányhatározatban döntöttek róla
Bár a tájékoztató szövegben többször is szerepel hivatkozási alapként a 2044/2023. Kormányhatározat, annak tartalma jelenleg nem nyilvános. Annyira nem, hogy amikor Hadházy Ákos kikérte azt a kormányhatározatot, amely alapján kötelezővé teszik az EKEIDR használatát, a Miniszterelnökség válaszában meg sem nevezte azt. Csupán egy korábbi, a kormányhivatalokra vonatkozó határozatot említettek benne.
Egy kormányhatározat lehet:
1. nyilvános, a Magyar Közlönyben elérhető (egyes számmal kezdődő),
2. nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő (kettes számmal kezdődő),
3. minősített adatot tartalmazó, titkos (hármas számmal kezdődő),
4. és nem titkos, de szintén nem nyilvános (négyes számmal kezdődő).
Vagyis az említett 2044/2023. Kormányhatározat elvileg nem titkos, de nem is kötelező közzétenni – így aztán nem is tették. Az abban szereplő döntés emiatt csak az érintettek szűk köréhez jutott el.
Hadházy Ákos nemrég személyes betekintést kért a kétezres határozatokba, de azt a választ kapta dr. Janó Márk közigazgatási államtitkártól, hogy „a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022 (V.24.) Korm. rendelet a megjelölt kormányhatározatokkal kapcsolatos feladat- és hatáskört a Miniszterelnökséghez nem telepít”, ezért nem áll módjában teljesíteni a képviselő kérését.
Hadházy Ákos Facebook-posztja a levélváltásról
Megkerestük mi is a Miniszterelnökséget és a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy megtudjuk, valóban a 2044/2023. Korm.határozat rendelkezik-e az EKEIDR iratkezelő rendszer kötelező bevezetéséről, és ha igen:
Pontosan hány állami intézmény érintett?
Miért teszik kötelezővé éppen ezt a szoftvert? Meddig van idejük az intézményeknek csatlakozni a rendszerhez?
Milyen költségekkel jár a bevezetés és a fenntartás? Ki állja ezeket a költségeket?
Egyes állami intézmények miért képeznek kivételt?
Mindezek az információk miért egy nem nyilvános kormányhatározatban szerepelnek?
Cikkünk megjelenéséig (több mint két hónap alatt) a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda sem válaszolt a kérdéseinkre.
Palkovics volt üzlettársának a cége fejlesztette
Nem igazán érthető, hogy egy iratkezelő szoftverrel kapcsolatban miért titkolózik annyira a kormány, de közelebb vihet a megoldáshoz, ha tudjuk, kinek a szoftveréről van szó. A Poszeidon EKEIDR Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer fejlesztője ugyanis nem más, mint az évi 2-2,4 milliárd forint forgalmat bonyolító SDA DMS Zrt., amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán, Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársa.
A cégről korábban már több alkalommal is írtunk. Az SDA DMS Zrt. tulajdonosa a NEXIUS Informatikai Zrt. (amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán) valamint az E-Storage Informatika Zrt. Utóbbi tulaja a NEXIUS Zrt. és az RC Invest Zrt. Utóbbiban Fauszt Zoltánon (továbbá Novák Klárán és Novák Lajoson) túl érdekelt még a Modern Oktatásért és Biztonságos Közlekedésért Alapítvány is.
Az RC Invest Zrt.-ben korábban tulajdonos volt Farkas Mihály zongorista is, aki 2015 novemberében hirtelen eltűnt, majd a Dunából került elő a holtteste. A HVG akkoriban arra is rámutatott, hogy bár Farkas papíron milliárdos cégbirodalmat birtokolt az SDA-csoportot tulajdonló RC Invest Zrt. többségi részvényeseként, szerény körülmények között élt és megélhetési gondokkal küzdött.
Szintén megírtuk, hogy Fauszt Zoltán 2000-től 2014-ig üzlettársa volt az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-ben Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. Palkovics 2016-ban miniszter lett és 2022 novemberéig az is maradt. De Maga Fauszt Zoltán sem volt távol a kormánytól: Orbán Viktor miniszterelnök 2019 március elején nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagjának, és ez a megbízatása 2020 végéig tartott.
Palkovics és Fauszt 14 évnyi üzleti kapcsolatát Hadházy Ákos tárta fel 2017-ben. És bár az ex-miniszter akkor az RTL-nek elismerte, hogy Fauszt Zoltán a barátja (sőt, a 444 cikke szerint az egyetem óta ismerik egymást), szerinte ennek semmi köze Fauszt cégeinek közpénzes megrendeléseihez.
Fauszt érdekeltségeihez mindenesetre azóta is ömlik a közpénz.
Az SDA-cégek 2008 és 2022 között összesen nettó 32,3 milliárd forint értékű közbeszerzésen győzedelmeskedtek önállóan. A cégbirodalom egyik aranytojást tojó tyúkja a KRÉTA. A szoftvert az SDA Informatika Zrt. fejlesztette le az államnak 2015-ben nettó 728 millió forintért, azóta pedig már minden közoktatási intézményben kötelező használni. A KRÉTA az elmúlt években több milliárdot hozott a konyhára Fausztéknak.
Van szerződés, de nem kaptuk meg
Felmerül a kérdés, hogy az EKEIDR ingyenes használatba adása miért éri meg az SDA-nak? Ezt leginkább az állam és a cég között kötött szerződésből tudhatnánk meg, ezért több helyről is megpróbáltuk beszerezni a dokumentumot.
Elsőként a korábban illetékesként feltüntetett Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-től és a Miniszterelnöki Kabinetirodától kértük ki közadatigénylésben, de mindkét helyről az a válasz érkezett, hogy ők nem rendelkeznek az „adatigénylésében megjelölt szerződéssel”. Ezután elküldtük a kérdést a Miniszterelnökségnek is, ahonnan ugyanezt írták vissza. Végül megkerestük a Digitális Magyarország Ügynökséget (a NISZ Zrt. felügyeleti szervét) és az Igazságügyi Minisztériumot (IM) is. Előbbi azt állította, hogy „számára nem áll rendelkezésre a kért dokumentum”, míg utóbbi cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Pedig a szerződés létezik, hiszen több intézmény is hivatkozik rá különböző tenderek kapcsán. Az egyik ilyen az SZTE egyik 2015-ös szerződése, amelyben az szerepel, hogy az állam 2010 után szerezhette meg a Poszeidon DMS licencjogát az EKOP-3.1.2. projekt keretében.
Hogy az állam mennyit fizetett pontosan az SDA-nak a licencért – szerződés hiányában –, nem tudni. Ami viszont biztos, hogy az érintett állami intézmények (15 millió forintot meghaladó költségek esetén) közbeszerzéseken keresztül juthatnak hozzá a rendszer bevezetéséhez szükséges „ellátási csomaghoz”. Erre a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. ki is írt egy gigatendert, amelynek már a győztesei is megvannak. Az egyik nem más, mint maga az SDA DMS.
Cikkünk következő részében bemutatjuk, hogy mit lehet tudni a nyertes cégekről, milyen jelei vannak, hogy nem egymástól függetlenül indultak a tenderen, hány milliárdot költöttek eddig az állami szervek a szoftverre, és mi utal arra, hogy az egész üzlet végül csak az SDA DMS-nek hozhat hasznot. | Titkos kormányhatározat tette kötelezővé a Palkovics-közeli cég iratkezelő szoftverét az állami szférában | Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános (titkos) kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervnél az EKEIDR iratkezelő rendszer használatát, amit Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársának a cége, az SDA DMS Zrt. fejlesztett ki. A licencet ingyen kapják meg az érintett intézmények, csakhogy a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez több tíz, de akár százmillió forintot meghaladó összeg is lehet intézményenként. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan lavírozta magát az állam egy előnytelen, főként csak a fejlesztő cégnek hasznot hozó helyzetbe. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/24/titkos-kormanyhatarozat-tette-kotelezove-a-palkovics-kozeli-ceg-iratkezelo-szoftveret-az-allami-szferaban/ | 2024-01-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány a Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer használatát több száz állami szervezetnél. A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette. Az iratkezelő licencét ingyen kapják meg az érintett intézmények, de a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez pedig hatalmas pluszkiadást jelent többek között az adósságokkal küzdő kórházaknak is. A program működéséhez szükséges „ellátási csomagot” ugyanis egy 82 milliárd forintos keretmegállapodás keretében öt cégtől lehet beszerezni közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Vagyis: akár 82 milliárdba is kerülhet az iratkezelő rendszer bevezetése az állami szférában. Cikkünk második részében bemutatjuk, miért tűnik színlelt eljárásnak a gigatender, és ki profitálhat mindebből.
Ahogy azt cikkünk első részében megírtuk, több száz állami szervezetnek kell bevezetnie egy egységes iratkezelő rendszert az intézményeiben 2024 végéig. Az, hogy valahol már van bevált, jól működő iratkezelő rendszer, nem lehet kifogás, ugyanis a – nem nyilvános – 2044/2023. kormány határozat alapján az érintett szervezetek számára az EKEIDR rendszer bevezetése kötelező. A történet külön szépsége, hogy ugyan a szoftver licencét ingyen kapják meg az intézmények, minden más költséget nekik kell állniuk.
A Poszeidon EKEIDR Irat- és Dokumentumkezelő Rendszer fejlesztője az SDA DMS Zrt., amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán, Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársa. A szoftvert az állam az EKOP-3.1.2. projekt keretében vásárolta meg a cégtől, de hogy pontosan milyen feltételek mellett, azt egyelőre nem tudni. A szerződést ugyanis cikkünk megjelenéséig egyik minisztériumtól sem kaptuk meg.
82 milliárdos tender, amin látszólag bárki indulhatott
Ami viszont biztos, hogy az érintett állami intézmények (15 millió forintot meghaladó költségek esetén) közbeszerzéseken keresztül juthatnak hozzá a rendszer bevezetéséhez szükséges „ellátási csomaghoz” egy 82,5 milliárd forint értékű keretmegállapodás részeként.
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint azonban a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ) átal kiírt tender szinte minden eleme kérdéseket vet fel.
A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-t 2019-ben hozta létre a kormány. Feladata „a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (…), a Kormány által alapított, illetve az alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok és közalapítványok, illetve a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok” központosított informatikai beszerzéseinek és egyes beruházásoknak a lebonyolítása.
A DKÜ 2023 áprilisában indított közbeszerzési eljárást „az EKEIDR irat- és dokumentumkezelő rendszer licencével rendelkező érintett szervezeteknél történő, a rendszer bevezetéséhez szükséges szolgáltatások ellátására”. A felhívás szerint bárki tehetett ajánlatot, aki rendelkezik „legalább 1 fő államilag elismert felsőfokú informatikai, és/vagy műszaki, és/vagy gazdasági, és/vagy természettudományos, vagy az előbb felsoroltakkal egyenértékű végzettséggel és irat és/vagy ügyviteli rendszer bevezetési és/vagy üzemeltetési területén szerzett legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel.”
Ezen túlmenően semmilyen más gazdasági vagy műszaki feltételt nem írt elő a DKÜ.
Ez már önmagában is furcsa. Hát ha még azt is hozzátesszük, hogy a kiírásra ennek ellenére mindössze öt cég jelentkezett – és mind az öt nyert is. Vagyis ez az öt, első körben kiválasztott vállalkozás a második körben elviekben egymás ellen versenyez majd az egyes állami szervezetek egyedi megbízásaiért.
A kiválasztottak
A tender eredménye júliusban jelent meg az ekr.gov.hu-n. A dokumentum szerint a következő öt cég adhat majd ajánlatokat az egyedi lehívások során:
SDA DMS Zrt.,
Stratis Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft.,
Kontron Hungary Kft.,
Telekom Rendszerintegráció Zrt.,
MultiContact Consulting Szolgáltató Kft.
A cégekről a következőket lehet tudni.
1. Az SDA DMS Zrt. tulajdonosa a NEXIUS Informatikai Zrt. (amelynek tulajdonosa Fauszt Zoltán), valamint az E-Storage Informatika Zrt. Utóbbi tulaja a NEXIUS Zrt. és az RC Invest Zrt. Utóbbiban Fauszt Zoltánon (továbbá Novák Klárán és Novák Lajoson) túl érdekelt még a Modern Oktatásért és Biztonságos Közlekedésért Alapítvány is.
Fauszt Zoltán 2000-től 2014-ig üzlettársa volt az Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-ben Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. Palkovics 2016-ban lett miniszter és 2022 novemberéig az is maradt. De maga Fauszt Zoltán sem maradt távol a kormánytól: Orbán Viktor miniszterelnök 2019 márciusában őt nevezte ki a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagjának, és ez a megbízatása 2020 végéig tartott.
Fauszt Zoltán cégeinek sikereiről már több alkalommal is beszámoltunk, ahogy arról is, hogy Palkovics szerint kettejük barátságának nincs köze Fauszt milliárdos állami megbízásaihoz.
2. A Stratis Kft. egy informatikai tanácsadó cég, ami IT-menedzsmenttel, továbbá vezetési és üzleti tanácsadással foglalkozik. Korábban is nyertek már állami megbízásokat, így többek között műszaki tanácsadást végeztek a Nemzeti Koncessziós Irodának. A bevételük 1,9 és 3 milliárd között mozgott az elmúlt években. A cég 55 fős, tulajdonosai: Béndek Péter, Bíró Zoltán, Géró Péter, Lencse Zoltán László, Nánai-Szűcs Péter, Radnóti Tibor, Török Péter és Zombory Anett. Radnóti korábban a Magyar Telekomnál volt vezető tisztségviselő.
3. A Kontron Hungary Kft. (korábbi nevén: S&T Consulting Hungary Kft.) fő tevékenysége az információ-technológiai tanácsadás, IT megoldások és szolgáltatások szállítása és integrációja. A kft. éves nettó árbevétele 18 és 32 milliárd forint volt az elmúlt években. Tulajdonosa az osztrák Kontron AG. Korábban pályáztak a Szakrendszer Iratkezelői Szolgáltatás Interfész (SZISZI) rendszer megvalósítására is a fővárosban, de azt a megbízást (is) az SDA DMS Zrt. nyerte. A Magyar Nemzeti Bank egyik tenderét (tűzfal szabályrendszer menedzsment bevezetése) viszont elnyerték tavaly.
4. A Telekom Rendszerintegráció Zrt. is alapvetően egy információ-technológiai tanácsadással, komplex IT-megoldások szállításával foglalkozó cég 80-110 milliárdos bevétellel. Tulajdonosa a Magyar Telekom, az ország egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója.
5. A MultiContact Consulting Kft. pedig egy klasszikus vezetési tanácsadó cég, amelynek tulajdonosai az EuroDeal Holding Kft., Skultéty Tamás Ferenc és Som Attila István. Skultéty a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője is volt. Ez a 2-2,4 milliárdos bevétellel bíró cég sem először kap állami megbízást. A Miniszterelnökség például 2022 szeptemberében kötött velük egy 406 millió forint értékű szerződést a „Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) programozásának támogatására és ezzel összefüggő informatikai rendszerfejlesztések szakértői támogatására”.
Nehéz elhinni, hogy nem játszanak össze
Adott tehát öt cég, amelyek elvileg egymással versenyeznek majd az állami szervek megbízásaiért. Közbeszerzési szakértőnk szerint azonban több jel is arra utal, hogy a gigatender nyertesei nem egymástól függetlenül vesznek részt ebben a közbeszerzésben.
Először is nyilvánvalónak tűnik a függő helyzet a cégek között, hiszen
a jelentkezők eleve csak akkor rúghatnak labdába, ha az SDA átadja nekik a saját rendszerének a működtetéséhez szükséges információkat.
Emellett valószínűleg oktatásra is szüksége lehet ezeknek a cégeknek ahhoz, hogy be tudják vezetni az SDA DMS alkalmazását. Ennek a feltételei jelenleg nem tisztázottak. (Ugyan a keretmegállapodás XI.2. c) jelű mellékletében elvileg szerepelnek a licencszerződés feltételei, melyekhez egy külső érdeklődő nem férhet hozzá.)
Az is érdekes, hogy a meghirdetett öt helyre pontosan öt cég jelentkezett, tehát praktikusan semmilyen verseny nem volt a közbeszerzésben: mindenkit bevettek a keretszerződésbe, aki jelentkezett. Ráadásul az 5 jelentkezőből 4 cég a nyilvános adatok alapján korábban nem foglalkozott iktatórendszerekkel, az ötödik pedig maga az SDA volt.
Szintén elgondolkodtató, hogy az ajánlattevők egységárai közötti arányok minden nyilvánosan elérhető tétel esetében feltűnő hasonlóságot mutatnak. Valamennyi megrendelhető termék és szolgáltatás esetén az SDA adta a legalacsonyabb, általában kerek összegű ajánlatot, a többi cég pedig sok esetben ugyanolyan arányban tett ennél magasabb ajánlatot.
Ez pedig felveti annak a gyanúját, hogy a cégek előzetesen egyeztették az árakat.
Hogy megismerhessünk néhány részletet, megkerestük az SDA DMS mellett induló négy vállalkozást, amelyektől a következőket kérdeztük:
volt-e köztük és a licencjogosult között valamilyen megállapodás, amely alapján jogosultak az alkalmazás bevezetési és támogatási feladatainak ellátására;
volt-e korábban a Poszeidon-rendszer bevezetéséhez, támogatásához kapcsolatos referenciájuk, tapasztalatuk;
amennyiben nem, képesek-e elvégezni ezt a feladatot az SDA DMS Zrt. támogatása nélkül;
és amennyiben nem volt a keretmegállapodás kiírása előtt Poszeidon rendszer bevezetéséhez, támogatásához kapcsolatos tapasztalatuk, hogyan volt lehetőségük az ajánlattételt megelőzően az alkalmazás megismerésére a keretmegállapodás szerinti feladatok ellátásához szükséges mértékben.
Cikkünk megjelenéséig egyik társaság sem válaszolt.
3,8 milliárd forint értékű beszerzés már lezajlott
Értelmezésünk szerint az EKEIDR bevezetése minden olyan állami költségvetésű szervezetet érint, amelynek a DKÜ intézi a központosított beszerzéseit. Ez több száz intézmény lehet, köztük például a kórházak is, amelyeknél a beszerzéseket az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) központilag koordinálja.
Megkérdeztük a Főigazgatóságot, hogy hol tart jelenleg a beszerzés, milyen költségekkel jár a szoftver bevezetése és fenntartása kórházanként/összesen, és hogy ez a pluszkiadás mennyire terheli meg az amúgy is súlyos adósságokkal küzdő kórházakat. Cikkünk megjelenéséig az OKFŐ nem reagált.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött legfrissebb dokumentumokból ugyanakkor kiderült, hogy a beszerzés már lezajlott – és nem csak a kórházakban. A következő intézmények már igényelték az ellátási csomagot:
Építési és Közlekedési Minisztérium
Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Kormányzati Szoftverlicenc-gazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság
Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.
Magyar Légimentő Nonprofit Kft.
Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Magyar Védelmi Exportügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Országos Kórházi Főigazgatóság
Sándor-palota
Új Világ Nonprofit Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Visit Hungary Nonprofit Zrt.
A szervezetek ajánlatkéréseire az öt cégből mindössze egy, az SDA DMS adott ajánlatot, és nyilván ennek megfelelően ő is nyerte el az összes, 3,8 milliárd forint értékű megbízást. Ez tovább erősíti azt a feltételezést, hogy az ötszereplős keretmegállapodás csak színjáték, az SDA mellett bekerült 4 cég csupán azért jelentkezett a közbeszerzésre, hogy formailag ne tűnjön egyajánlatosnak a tender.
„Ingyenes”, de mégis drága
Bár az állami szervek ingyen kapják meg a licencet, egyáltalán biztos, hogy az állam összességében jól járt az üzlettel.
Egyrészt az intézmények semmit sem tudnak kezdeni a licenccel, amíg nincs olyan cég, amely bevezeti és támogatja nekik. Erre jelenleg öt cégnek van lehetősége, de az első 16 megbízásra csak az SDA DMS jelentkezett. A bevezetéshez szükséges időráfordítást az állami szervezetek nem határozhatják meg, csak a nyertes. Vagyis semmi nem korlátozza a nyertes céget abban, hogy hány munkaórát számol el és milyen áron.
Az SDA DMS tehát jelenleg látszólag monopolhelyzetben van, ráadásul az sem kizárható, hogy drágábban dolgozik, mint más cégek.
Szakértőnk segítségével több olyan közbeszerzést is megnéztünk, amelyeket iktatórendszerek licenceinek beszerzésére, továbbá a rendszer bevezetésére írtak ki.
A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. ebben a 2021-es kiírásban például 110 felhasználói licenc beszerzésére írt ki közbeszerzést, amely valószínűleg megfelelhet egy átlagos állami intézményi méretnek. A nyertes cég, a DMS One Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (amelynek nincs köze az SDA DMS-hez) akkor 4,6 millió forintért vállalta a felhasználói jogok biztosítását.
Nem állítjuk azt, hogy a DMS One és az SDA rendszere ugyanolyan funkciókkal rendelkezik (vagy hogy azóta ne emelkedhettek volna az árak), de mindkettő működő iktatórendszer. Vagyis talán levonható az a következtetés, hogy az állam nem az évszázad üzletét kötötte meg az ingyenes licenccel, miközben cserében 82 milliárd forint elköltése kapcsán a végletekig lekorlátozta a versenyt.
De van példa bevezetésre és support-szolgáltatásra is a Közbeszerzési Értesítőben: a ferencvárosi vagyonkezelő cég tavaly 210 felhasználóra kívánt bevezetni iktatórendszert, amelyre az alábbi nyertes ár érkezett:
a bevezetést is tartalmazó havi licencdíj nettó 750 000 Ft;
verzió- és jogszabálykövetés, továbbá support szolgáltatás havi díja nettó 1 622 778 Ft.
A teljes összeg tehát egy hónapra 2 372 778 Ft, amely az összehasonlítás kedvéért 24 hónapra 56,9 millió forintot tesz ki.
Lássuk, hogy a Digitális Kormányzati Ügynökség publikus felületén elérhető árlisták alapján mekkora összegbe kerülne egy 100 felhasználós rendszer bevezetése és támogatása 24 hónapos időtartamra.
EKEIDR alapmodulok bevezetése migráció nélkül, 100 felhasználós egység: 1 x 47 millió Ft;
EKEIDR bevezetéshez kapcsolódó migráció auditált iratkezelő rendszerről, EKEIDR alapmodulkénti felhasználónként, 100 felhasználós egység: 1 x 12 millió Ft;
EKEIDR alapmodul terméktámogatási havidíj felhasználónként, 100 felhasználói egység 24 x 8 000 000 Ft = 192 millió Ft
Ez összesen 251 millió forint.
Nyilván nagyon nehéz összehasonlítani ezeket a rendszereket és az egyes intézmények egyedi körülményeit, de a nagyságrendi eltérés mindenképpen elgondolkodtató. És még az is elképzelhető, hogy az általunk talált (jellemzően egyszereplős) közbeszerzéseken elért árak is jóval meghaladják a piaci árakat.
Az viszont nehezen vitatható, hogy az EKEIDR összességében sokba kerül.
Bár információink szerint hatalmas a felháborodás az érintettek körében az intézményi költségvetéseket igencsak megterhelő, a legtöbb intézmény által nem igényelt rendszer bevezetésének hatalmi szóval történő kikényszerítése miatt, az általunk megkeresett állami költségvetési szervek (vízügyi igazgatóság, nemzeti park, oktatási intézmény, stb.) cikkünk megjelenéséig nem reagáltak a levelünkre.
Megkerestük az SDA DMS Zrt.-t is, hogy reagáljanak a cikkekben leírtakra. A cég cikkünk megjelenéséig nem válaszolt levelünkre. | 82 milliárdba kerülhet az ingyenes szoftver bevezetése az állami intézményekben | Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány a Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer használatát több száz állami szervezetnél. A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette. Az iratkezelő licencét ingyen kapják meg az érintett intézmények, de a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez pedig hatalmas pluszkiadást jelent többek között az adósságokkal küzdő kórházaknak is. A program működéséhez szükséges „ellátási csomagot” ugyanis egy 82 milliárd forintos keretmegállapodás keretében öt cégtől lehet beszerezni közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Vagyis: akár 82 milliárdba is kerülhet az iratkezelő rendszer bevezetése az állami szférában. Cikkünk második részében bemutatjuk, miért tűnik színlelt eljárásnak a gigatender, és ki profitálhat mindebből. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/25/82-milliardba-kerulhet-az-ingyenes-szoftver-bevezetese-az-allami-intezmenyekben/ | 2024-01-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Négyszer kérték, de valamiért nem kapják meg azokat az adatokat a VII. kerületi civilek, akik Erzsébetváros köztisztasággal is foglalkozó cége után érdeklődtek. A kerület szerint a kért adatokat határidőn belül elküldték, de a részletes tételes elszámolásra más szabályok vonatoznak. Az Erzsébetváros Kft. korábbi beszámolója miatt tavaly már az önkormányzaton belül is vita volt, eleinte a momentumosok sem akarták elfogadni azt. A Színes Erzsébetváros most bíróság elé viszi az önkormányzati céggel kapcsolatos adatigénylését.
A Színes Erzsébetváros nevű helyi civil szervezet tavaly márciusban adatigényléssel fordult a kerületi önkormányzathoz az Erzsébetváros Kft. szerződései miatt. A kerület tulajdonában lévő vállalat több dologért is felel a kerületben, de legfontosabb feladatuk a kerület takarítása, illetve karbantartása. A választási indulásukat decemberben bejelentő civilek arra voltak kíváncsiak, hogy pontosan mire költ az önkormányzat cége, milyen megrendelésekből, azaz szerződésekből jön össze az éves a kiadásuk.
Azonban hiába kértek részletes beszámolót, az önkormányzattól csak összefoglaló táblázatokat, magától a cégtől pedig egyelőre semmilyen adatot nem kaptak. Mivel válasz harmadik és negyedik adatigénylésükre már abszolút nem érkezett, most jogi úton próbálják elérni, hogy hozzáférhessenek az egyébként nyilvános adatokhoz.
A Színes Erzsébetvárosnak először az lett gyanús, hogy az Erzsébetváros Kft. költségvetése évről évre kiugró ütemben növekedett. 2022-ben még például 675 milliót szánt a kerület a cég éves költségvetésére, addig 2023-ra már több mint 1 milliárd forintot irányoztak elő. Egyrészt a több mint 400 milliós növekmény okaira, másrészt arra voltak kíváncsiak a Színes Erzsébetvárosnál, hogy a „környezet-egészségügyi feladatok” miért visznek el 965 milliót a cég költségvetéséből. Mivel a megkötött szerződések és részletes adatok nem voltak elérhetők adatigénylést nyújtottak be.
Első két adatigénylésükkel még VII. kerület önkormányzatához fordultak, de megkereséseikre csak felületes, épp az érdekes és fontos részleteket mellőző választ kaptak. Az első, a jegyző által jegyzett válaszban a civilek azon kérdésére, hogy milyen közérdekű feladatokat, tevékenységet, és kiadásokat fed a „környezet-egészségügyi feladatok ellátása” az önkormányzat 2023-as költségvetésében, egy nyolc elemből álló bontást kaptak. Itt csak annyi derült ki, hogy az 1,084 milliárdos költségvetésből 965 milliót tesz ki a „VII. kerület közterületek hétközbeni és hétvégi kézi és gépi takarítása, valamint egyéb közterületi köztisztasági feladatok”.
Ezért másodszor is adatigényléssel fordultak a kerülethez, ekkor már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ajánlása szerint. Itt már direkt az Erzsébetváros Kft. költségvetéséből 965 milliót kitevő „környezet-egészségügyi feladatokra” kérdeztek rá: a részletes és tételes költségvetési tervezetre, 2021-től a kft.-vel kapcsolatos számlák kibocsátójára és vevőjére, a kibocsátás és teljesítés összegére, illetve a kifizetett összegekre is. Az önkormányzat ezúttal válaszában valamelyest részletesebb, de a kérésekre továbbra se felelő választ küldött. Egy mellékelt táblázatban a 2021. évre vonatkozóan megkapták tételesen, havonta lebontva, hogy az adott évben miből jöttek össze a kiadások, ezeknek tárgya egytől egyig „köztisztasági feladatok ellátása” volt. Így sok dolog ismét nem derült ki.
Ezután ősszel, a NAIH-hal való levelezés után harmadszor is próbálkoztak: az információs hatóság javaslatát követve már közvetlenül az Erzsébetváros Kft.-től mint adatgazdától kérték az adatokat. Így egy hasonló adatigényléssel fordultak az önkormányzat helyett közvetlenül a céghez, először tavaly októberben, majd válasz hiányában decemberben is. Mivel a részletes adatokat a Színes Erzsébetváros azóta sem kapta meg a kerülettől,
úgy döntöttek, hogy bírósághoz fordulnak, és jogi úton próbálják megszerezni a ki nem adott szerződéseket, illetve a részletes adatokat.
A civil szervezet arról tájékoztatott: a keresletet előző héten benyújtották a bíróságnak, most várják, hogy mikorra tűzik majd ki a tárgyalás időpontját.
Megkérdeztük az önkormányzattól, hogy miért nem adta ki az adatigénylésben kért pontosabb adatokat sem az önkormányzat, sem az Erzsébetváros Kft., van-e ennek bármilyen jogi akadálya. Erzsébetváros sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy Lajos Béla, a Színes Erzsébetváros elnöke tavaly májusban fordult közérdekű adatigényléssel az önkormányzathoz. A közérdekű adatigénylés többek között az Erzsébetváros Kft. számláinak és szerződéseinek kiadására vonatkozott. Az önkormányzat pedig a vonatkozó törvény alapján küldte meg a választ és csatolta a köztisztasági feladatellátás körében a 2021., 2022 és 2023. év május 23. nappal bezárólag az ellenszolgáltatás mértékét és a teljesítés időpontját tartalmazó táblázatot.
Válaszukban azt írták, hogy a részletes számlaszintű, tételes elszámolásra más szabályok vonatkoznak, azokra „külön törvények rendelkezései irányadók. Erre való hivatkozással az adatkezelő az adatigénylést az igénylés tárgyát képező irat másolata helyett a jogviszony alanyainak, a jogviszony típusának, a jogviszony tárgyának, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének és teljesítése időpontjának megjelölésével is teljesítheti.” Vagyis saját értelmezésük szerint szabályosan jártak el.
Az Erzsébetváros Kft.-hez december 3-án érkezett adatigénylés, amire a jogi állásfoglalás után, a törvényes szabályozást betartva válaszolni fognak
– írta a kerület önkormányzata. A Színes Erzsébetváros annyit reagált, hogy nagyon várják a választ. „Annak külön is örülünk, hogy a cég nyilatkozata szerint nemsokára megszületik, ám a törvényes válaszadási határidő már karácsony előtt lejárt. Mi egyébként eddig türelmesen várakoztunk: a címzettnek további időt hagyva csak január közepén, a perindítási határidő végén adtuk be a keresetet a bíróságra, de a válasz 45 nap alatt sem érkezett meg” – írták.
Már az önkormányzatban is volt vita cég pénzügyei miatt
Az Erzsébetváros Kft. tavaly már bekerült a hírekbe, mikor kiderült, hogy elszámolási részletek miatt a cég 2022-es beszámolóját a Momentum sem volt hajlandó elfogadni. A kerület momentumos alpolgármestere, Bárdi Zsuzsanna Erzsébetváros önkormányzatának szeptemberi ülésen arról beszélt, hogy azért nem tudják megszavazni az előterjesztést, mert egy közérdekű adatigénylés nyomán „kétely merült fel a Belső-Erzsébetváros kézi takarítására vonatkozó közbeszerzési szerződés teljes mértékű teljesülésével kapcsolatban”.
A cég pénzügyeiről, illetve a beszámoló elfogadása körül kialakult helyzetről Niedermüller Péter, a kerület polgármestere a szeptemberi testületi ülésen felidézte: áprilisban jelezte egy felügyelőbizottsági tag, hogy problémákat lát a cég beszámolójában. Májusban ezért nem is került napirendre a beszámoló elfogadása, a döntést halasztották. A polgármester ekkor megkérte a jegyzőt, hogy vizsgálja meg az Erzsébetváros Kft.-t. A vizsgálat megállapította, hogy „részletes hiánypótlásra” van szükség, mondta a polgármester.
Ezek után a felügyelőbizottság és pénzügyi bizottság is a beszámoló elfogadását javasolta az erzsébetvárosi testületnek. Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros képviselője a cég pénzügyeivel kapcsolatban már ekkor szóvá tette, hogy az Erzsébetváros Kft. zöldterület fenntartásra 2022-ben majdnem 400 milliót költött, miközben a kerületben 1500 fa van. A 80 ezer fával rendelkező Zugló mindezt 500 millióból oldja meg.
Az Erzsébetváros Kft. 2022-es beszámolóját végül egy hónappal később, az októberi ülésen már elfogadták.
A momentumos alpolgármester ekkor azt állította, hogy több hónapos egyeztetés után „új alapokra helyezték” Belső-Erzsébetváros takarítását. Bárdi Zsuzsanna megjegyezte, hogy „folytatjuk a cég takarítási munkafolyamatainak nyomon követését, hogy a közpénzek felhasználása hatékony és transzparens módon történjen”. Az októberi testületi ülésen több képviselő is szóvá is tette, hogy nem értik pontosan, hogy mi változott meg az egy hónappal korábbi helyzethez képest a céggel kapcsolatban.
Változás volt viszont, hogy az Erzsébetváros Kft.-ben különböző pozíciókban vezető tisztséget egészen 2001 óta betöltő Galambos András ügyvezető október végén családi és személyes okokra hivatkozva távozott. Galambos távozásáról a képviselő-testület ülésén viszont nem volt szó. Bárdi Zsuzsanna úgy foglalta össze a változtatásokat, hogy változást értek el, a korábbi fideszes vezetés alatt létrejött „alvállalkozói láncolatot” felszámolták. A lényeg gyakorlatilag itt az volt, hogy az Erzsébetváros Kft. a jövőben már nem kiszervezi a takarítást külsős cégeknek, hanem saját vállalkozókkal valósítja meg azt. Kérdés, hogy ez megoldott-e minden problémát.
Az Erzsébetváros Kft., hivatalos nevén Erzsébetváros Fejlesztési és Beruházási Kft. száz százalékban a kerület cége, nincs másik tulajdonosa. A céget ügyvezetőként az utóbbi években a tavaly októberben távozó Galambos András vezette. Galambos 2001 óta szinte mindig valamilyen vezetői pozíciót foglalt el a cégnél, nyilvánosan elérhető adatok alapján nagyrészt ügyvezető volt, 2010 után volt néhány év, mikor más töltötte be ezt a posztot.
Az Erzsébetváros Kft. szerteágazó feladatkörrel rendelkezik a kerületben. Az adatigénylésre adott válaszból kiderül, hogy a kiadásainak nagy részét kitevő „VII. kerület közterületek hétközbeni és hétvégi kézi és gépi takarítása, valamint egyéb közterületi köztisztasági feladatok” mellett többek közt ők végzik a kisállattetemek elszállítását, a mobil illemhelyek üzemeltetését, a graffitimentesítést, a kutyafuttatók karbantartását is. | Perre mennek az erzsébetvárosi civilek, mert nem jutnak hozzá a köztisztasági cég szerződéseihez | Négyszer kérték, de valamiért nem kapják meg azokat az adatokat a VII. kerületi civilek, akik Erzsébetváros köztisztasággal is foglalkozó cége után érdeklődtek. A kerület szerint a kért adatokat határidőn belül elküldték, de a részletes tételes elszámolásra más szabályok vonatoznak. Az Erzsébetváros Kft. korábbi beszámolója miatt tavaly már az önkormányzaton belül is vita volt, eleinte a momentumosok sem akarták elfogadni azt. A Színes Erzsébetváros most bíróság elé viszi az önkormányzati céggel kapcsolatos adatigénylését. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/01/28/vii-kerulet-erzsebetvaros-kft-kozerdeku-adatigenyles-per-szines-erzsebetvaros | 2024-01-28 10:39:00 | true | null | null | Telex |
Nyilvánosságra hozták a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogás amerikai kampánytámogatásairól szóló titkosszolgálati beszámoló újabb részét. A parlament nemzetbiztonsági bizottságát szeptember óta rendszeresen tájékoztatják, hogy a vizsgálatok szerint a 2022-es országgyűlési választás előtti hónapokban az ellenzék kampányát milyen formában és milyen összeggel támogatták külföldről. Legutóbb múlt pénteken, zárt ülésen számolt be a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Információs Központ az eddig feltárt adatokról és összefüggésekről.
Kocsis Máté: Az ország szuverenitását durván sértő, példátlan akció
A képviselőknek bemutatott titkosszolgálati anyag 2051-ig titkos lett volna, ám Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte a titkosítás feloldását, mert szerinte
„az ország szuverenitását durván sértő, példátlan akcióról van szó, amelyről minden magyarnak joga van tudni”.
Már a novemberben nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésből kiderült, hogy összességében több mint 1,8 milliárd forintnyi támogatást kapott Márki-Zay Péter civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom az Action for Democracy (AD) nevű amerikai szervezettől. Az AD elnöke Korányi Dávid, aki decemberig Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai tanácsadója, korábban pedig Bajnai Gordon miniszterelnöki tanácsadója volt.
A Fidesz dollárbaloldalról, a rendszerváltás óta történt legsúlyosabb pártfinanszírozási botrányról, külföldi beavatkozásról, a magyar szuverenitás súlyos sérelméről beszél az ügyben, arra hivatkozva, hogy a magyarországi törvények szigorúan tiltják a pártok külföldi finanszírozását. Márki-Zay Péter szerint azonban ők mindenben jogszerűen jártak el, mert nem az őt támogató pártok, hanem a civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) kapta a pénzt, amit állítása szerint
mikroadományokból, a külföldön élő magyarok körében gyűjtött össze az Action for Democracy.
Két dokumentum került fel szerda reggel a nemzetbiztonsági bizottság oldalára. Az egyik egy háromoldalas levél, amit Kovács Zoltán András, a Nemzeti Információs Központ főigazgatója küldött Sas Zoltánnak, a parlamenti testület jobbikos elnökének a vizsgálat eddigi eredményeit összefoglalva. A másik pedig az a prezentáció, amit a nemzetbiztonsági bizottság január 20-i zárt ülésen mutattak be a képviselőknek. Kovács a levélben jelzi, hogy az aktuális prezentáció hátterét képező adatok egy részét nem hozzák nyilvánosságra, ám így is jó pár új információt ismerhetünk meg az ügyről.
Előkerült egy svájci alapítvány és még 1 milliárd forintnyi támogatás
Az eddig feltárt adatok alapján az Action for Democracy összesen 3,174 milliárd forintot utalt Magyarországra a választási kampány alatt, azaz 160 millió forinttal többet, mint ami a novemberi tájékoztatóban szerepelt. Az összeg 58 százalékát két civil szervezet kapta: nagy részét a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (1,84 milliárd forint), kisebb részét a Nyomtass te is! kiadója, az eDemokrácia Műhely Egyesület (18 millió forint), amit L. László János újságíró és Sükösd Miklós médiakutató alapított.
A fennmaradó rész öt céghez jutott. Azaz összesen hét számlára utalt az Action for Democracy:
Mindenki Magyarországa Mozgalom: 1,84 milliárd forint;
Oraculum 2020 Kft.: 1,082 milliárd forint;
DatAdat Professional Kft.: 147,94 millió forint;
Super Future Kft.: 59,06 millió forint;
Edemokrácia Műhely Egyesület: 18,09 millió forint;
Gemius Hungary Kft.: 13,26 millió forint;
Laokoon Cinema Kft.: 4,2 millió forint.
Frissítés 01.27-én: A Laokoon Cinema Kft. vezetése cikkünk megjelenése után jelezte, hogy ők nem a választási kampányban, hanem később, 2022 júniusában kötöttek megállapodást az Action for Democracy-val. A szervezet 4,243 millió forint támogatást biztosított a filmes vállalkozás Nádas Péterről készülő dokumentumfilmjének gyártásához. Márciusban mutatják be a „Saját erdő – Beszélgetések Nádas Péterrel” című filmet, amely a cég szerint „teljes egészében magánadományozók támogatásából valósult meg és semmilyen magyarországi aktuálpolitikai témát nem érint.”
A cégek közül a legnagyobb összeget, 1,082 milliárd forintot az Ezalényeg nevű ellenzéki propagandalap kiadója, az Oraculum 2020 Kft. kapta. A cég tulajdonosa Páva Zoltán, a volt MSZP-s országgyűlési képviselő fia.
Újdonság, hogy a jelentés szerint az Oraculum 2020 Kft. egy AD-hez hasonló, Svájcban bejegyzett alapítványtól további 900 millió forintot kapott a kampányban. Érdekesség, hogy a meg nem nevezett svájci alapítvány aktivitásáról, valós tevékenységéről nem talált információt a titkosszolgálat.
„Erre figyelemmel a Magyarországra érkezett külföldi pénzügyi támogatások összege meghaladta a 4 milliárd forintot”
– áll a tájékoztatóban.
Azt is felderítették, hogy az AD által utalt pénzek olyan cégekhez jutottak el végfelhasználóként, amelyek elsősorban politikai elemzéssel és marketinggel foglalkoznak. Ilyen például
az ellenzék közterületi plakátjait intéző Hungaroplakát Reklám Kft., amelyet a már említett Páva Zoltán vezet. A cég tulajdonosa a Hajdú Vagyonkezelő Kft., ami a Németországban bejegyzett EMI Investment GmbH tulajdona.
Szintén kapott pénzt a közvélemény-kutatásokat és elemzéseket végző SzondaPhone Kft., amelynek egyik tulajdonosa Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője, valamint
a Pulai András vezette Publicus Intézet mögött álló Publicus Kft. is.
Feltűnik még a Kapcsolat.hu Kft., amely az MSZP pártalapítványának, a Táncsics Mihály Alapítványnak a tulajdona, és
ott van a Bajnai Gordon és Szigetvári Viktor nevéhez köthető Datadat Kft., amely közösségi média- és online marketingszolgáltatásokkal segítette az ellenzék kampányát.
A beérkezett források és továbbutalások nagyságrendje alapján a titkosszolgálatok szerint az MMM, az Oraculum 2020 Kft. és a Datadat cégcsoport koordinálták a külföldi pénzek elosztását.
„A megbízott cégek profilja alapján valószínűsíthető, hogy a külföldről származó forrásokat alapvetően a magyar választók véleményének, illetve a választások eredményének befolyásolására használhatták fel.”
Feltűnő, hogy a jelentésben szereplő cégek egy része korábban az MSZP, vagy a DK frakciójával is kötött szerződést, illetve az is, hogy több cég a németországi EMI Investment GmbH tulajdonában van. Erről a cégről az interneten nem lehet többet megtudni, csak annyit, hogy a HVG korábbi cikke szerint ügyvezetője a szombathelyi Szabóné Kalmár Szilvia.
Már a bejegyzés előtt több százmillió forintot utalt az Action for Democracy Magyarországra
A titkosszolgálatok ellenőrizték az Action for Democracy bejegyzési dokumentumait is, amit 2022. március 9-én nyújtott be Korányi Dávid és Christopher Maroshegyi New Yorkban. Mint kiderült,
az AD már a bejegyzés előtt, február végén-március elején több száz millió forintot utalt magyarországi szervezeteknek.
Korányi Dávid és Márki-Zay Péter is arról beszélt korábban, hogy a diaszpórában élő magyarok körében, mikroadományokból jött össze a támogatás. Az AD bejegyzési dokumentumában ugyanakkor az szerepel, hogy nagy összegű (25 ezer dollár feletti) támogatásokat is fogadnak, így a titkosszolgálat szerint megkérdőjelezhető az az állítás, hogy az AD alapvetően mikroadományokra építette pénzügyi forrásait.
„Ez azt valószínűsíti, hogy az AD-t eleve felépített pénzügyi háttérrel, célhoz kötötten hozták létre.”
A titkosszolgálat szerint az is „megállapítható, hogy az AD mögött az amerikai Demokrata Párthoz közvetlenül kapcsolódó személyek állnak”. Az alapító okiratot az Elias Law Group egyik partnere, Jonathan Berkon írta alá. Az Elias Law Group a prezentáció szerint „befolyásos, a demokraták legmagasabb szintjén is jó kapcsolatokkal rendelkező ügyvédi iroda”, amelynek „fő célkitűzése a Demokrata Párt érdekeinek képviselete.”
„A NIK összefoglaló értékelése szerint a külföldi politikai szervezet által a magyar választások időszakában Magyarországra utalt támogatás a magyar választások befolyásolását szolgálta” – áll a jelentésben.
„Ez egyértelműen Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti, egyúttal felveti a vonatkozó magyar jogszabályok megsértésének gyanúját is”
– fogalmaznak. A titkosszolgálat mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálatot indított költségvetési csalás gyanújával, a Készenléti Rendőrség pedig pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt nyomoz, de az ÁSZ is vizsgálja a pártok kampányfinanszírozását. | A titkosszolgálat már 4 milliárd forintnyi külföldi pénzt talált az ellenzék kampánya mögött | Újabb részletek derültek ki az ellenzéki összefogás kampányfinanszírozásáról. A nyilvánosságra hozott titkosszolgálati anyag szerint összességében több mint 4 milliárd forint érkezett az ellenzékhez köthető szervezetekhez és cégekhez a választási kampány alatt külföldről, az Action for Democracy (AD) mellett egy svájci alapítványt is találtak, amely az Ezalényeg kiadójának küldött közel 900 milliót. Az AD már a bejegyzése előtt több százmillió forintot utalt Magyarországra, és a jelentés szerint az sem feltétlenül igaz, hogy a támogatások mikroadományokból származnának. Arra jutottak, hogy az AD hátterében az amerikai Demokrata Párthoz köthető szereplők állnak, és így a támogatással megsértették Magyarország szuverenitását. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/01/25/nemzetbiztonsag-titkosszolgalat-jelentes-feloldottak-marki-zay-peter-mmm-kampanyfinanszirozas | 2023-01-25 17:20:00 | true | null | null | Telex |
„2019-ben még maga Seszták Miklós mutyiügyi miniszter, Kisvárda korlátlan ura adta át a Bourgogne Gastronomie Kft. új üzemét. 2021-ben aztán a cég csődvédelmet kért, 2022-ben pedig elrendelték a felszámolását. A Külügyminisztérium szűkszavú válaszából kiderül, hogy ők már 2021-ben felmondták a támogatási szerződést. Viszont úgy tűnik, futnak a pénzük után, hiszen a 2,5 milliárd forint megtérülését a felszámolástól és egy ingatlan eladásától remélik” – ezt Hadházy Ákos független képviselő írta Facebook-posztjában, amiben a kisvárdai csigafeldolgozó üzem csődjével foglalkozik.
Hadházy azt írja, „a külügy 2,5 milliárd forint támogatást, az állami Eximbank pedig még nagyjából 5 milliárd forint hitelt” adott a csigabizniszre, „de a végén mégis csődbe ment az egész”.
A csigafeldolgozó beruházás 6,5 milliárd forintból valósult meg, amihez az állami Eximbank biztosított 4,8 milliárd forintos hitelt, de az mfor.hu szerint nem ez az egyetlen bejegyzett zálogjog a cégnél. Úgy tudják, a Bourgogne Gastronomie Kft.-nél már 2019-ben jelentős, 7 milliárd forintos adósság halmozódott fel, de a 2020-as állapotáról egyelőre semmit sem tudni, mert a cég nem adta le a tavalyi évről szóló beszámolóját. Az mfor.hu korábban azt írta, a csigafeldolgozó beruházás 6,5 milliárd forintból valósult meg, amihez az állami Eximbank biztosított 4,8 milliárd forintos hitelt.
A független képviselő szerint „külön kérdés, hogy mi a helyzet az Eximbank hitelével”, de szerinte „az a kérdés viszont már csak költői, hogy miért kell a magyar kormánynak milliárdokkal támogatnia mindenféle őrült ötletet és reménytelen vállalkozásokat”.
Az Opten szerint a Bourgogne Gastronomie valóban felszámolás alatt áll, az Eximbanknak pedig tényleg van zálogjoga a cégen. A társaság 2022 óta a NAV feketelistáján is szerepel, 2020 óta nem készített céges beszámolót, abban az évben 1,6 milliárdos árbevétellel 948 milliós adózott veszteséget hoztak össze, és 10 milliárd fölött voltak a kötelezettségeik. A cég tulajdonosa egyébként egy zalaszentgróti magánszemély, Kötél Bernadett, illetve egy zalaszentgróti székhelyű, szintén felszámolás alá került, francia tulajdonú cég (amely tulajdonosa és a zalaszentgróti magánszemély között családi kapcsolat lehet a nevek alapján).
Seszták Miklós egyébként az éticsiga-feldolgozó üzem 2017-es alapkőletételén azt mondta, „a 12 ezer négyzetméteres, korszerű üzem 300 új munkahelyet teremt a régióban”. | Kapott 7,5 milliárdot az államtól, Seszták exminiszter felavatta, két év múlva bedőlt a kisvárdai csigafeldolgozó | „2019-ben még maga Seszták Miklós mutyiügyi miniszter, Kisvárda korlátlan ura adta át a Bourgogne Gastronomie Kft. új üzemét. 2021-ben aztán a cég csődvédelmet kért, 2022-ben pedig elrendelték a felszámolását. A Külügyminisztérium szűkszavú válaszából kiderül, hogy ők már 2021-ben felmondták a támogatási szerződést. Viszont úgy tűnik, futnak a pénzük után, hiszen a 2,5 milliárd forint megtérülését a felszámolástól és egy ingatlan eladásától remélik” – ezt Hadházy Ákos független képviselő írta Facebook-posztjában, amiben a kisvárdai csigafeldolgozó üzem csődjével foglalkozik. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/31/kapott-75-milliardot-az-allamtol-sesztak-miniszter-felavatta-ket-ev-mulva-bedolt-a-kisvardai-csigafeldolgozo | 2024-01-31 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2021-ben mi is írtunk arról, hogy a Norvég Civil Alap 2020-as magyarországi kivonulását követően létrehozott Városi Civil Alap pályázatain – melyekhez a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül a magyar állam biztosítja a forrásokat – többnyire a kormánnyal szimpatizáló civil szervezetek nyertek. Eddig háromszor írták ki a pályázatot, összesen 14 milliárd forintot osztottak ki civil(nek látszó) szervezeteknek.
Messziről civilnek tűnnek
A Válasz Online minden pályázat elbírálása után végigveszi a legnagyobb nyerteseket, és már 2021-ben kimutatta, hogy fideszes helyi politikusokhoz (és kampányukhoz) kötődő szervezetek nyertek leginkább.
A nemrég megjelent cikkükben, melyben a legutóbbi pályázat eredményeit elemzi a lap, az eddig három alkalommal kiírt pályázaton összesen legalább 15 millió forintnyi érték feletti nyerteseket végignézve azt találta, hogy ezeknek a szervezeteknek a 87%-a valamilyen fideszes pártkötődéssel bír.
Ez a gyakorlat nem meglepő, hiszen választási év jön, ilyenkor jobban fel szokták tőkésíteni a kormánypárthoz közeli szervezeteket.
2021-ben 4,4 milliárd forintot szórtak ki, a 2022-es választások előtt 4,8-at, 2023 végén ismét ugyanennyit. A 2021-es eredményeket böngészve a K-Monitor is arra jutott, hogy a legnagyobb összegeket ezek az egyesületek és alapítványok – nagyrészt a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődő csoportok – olyan feladatokra kapták,
mint új hírlapok vagy közösségimédia-kampányok elindítása.
A megpályázható tevékenységek közt szerepeltek is olyanok, mint kommunikációs tevékenység fejlesztése; szervezeti arculat kialakítása; kommunikációs stratégia megvalósítása, különös tekintettel a médiamegjelenésekre. Ez sokszor indokolt is volt, hiszen több olyan szervezet is nyert, amelynek nemhogy saját honlapjuk, de semmilyen komolyan vehető online jelenlétük sem volt, ilyenkor szokás gyanakodni arra, hogy álcivil kifizetőhelyről van szó, vagy bújtatott kampányfinanszírozásról.
A 2021-es év józsefvárosi nyerteseit két és fél éve mi is végignéztük, és hasonló következtetésekre jutottunk akkor: nem az a lényeg, hogy van-e valódi jelenléte a szervezetnek, vagy találni-e aktivitásuknak nyomát az online térben, sokkal inkább az számított, van-e valamilyen kormánypárti kötődésük. Akkor megkerestük a VIII. kerületi nyerteseket, hogy megtudjuk, mire pályáztak és mire költik a megítélt összegeket.
A mostani pályázaton – melyen az 5000 fő feletti településeken székhellyel rendelkező civil szervezetek indulhattak – ugyancsak hasonló célokra lehetett támogatást nyerni, mint a korábbi években. 1004 szervezet kapott pénzt, átlagosan 4,78 millió forintot. (A mediánérték 3,74 millió forint volt.) Az ezres listát végignyálazva feltűnően sok pécsi és kisvárdai szervezet kapott támogatást.
A Válasz Online által közölt, a három pályázat legnagyobb nyerteseinek listáján csak egy józsefvárosi szervezetet találunk, ez a Nagyvárad téri Református Egyházközség Alapítvány, melyet Zila Péter lelkész vezet. A Válasz Online úgy fogalmazott, hogy a lelkipásztor régóta aktív kapcsolatot ápol a józsefvárosi Fidesz vezetőivel, hiszen rendszeresen mond áldást fideszes rendezvényeken. Mi annyit tennénk hozzá, hogy a lelkész fia, Zila János pedig az Alapjogokért Központ elemzője 2022 nyara óta, korábban a Magyar Országgyűlés hivatalánál, illetve a Miniszterelnöki Kabinetirodánál látott el kommunikációs feladatokat.
Az alapítvány 2021-ben 14, 2022-ben 11 millió forintot nyert. 2021-ben Zila Péter lelkipásztor azt írta lapunk érdeklődésére, hogy „a pályázati cél megvalósításán dolgoznak, amikor készen lesznek, a sajtó teljes nyilvánosságának is szívesen bemutatják programjukat. A pályázati cél a többlépcsős felújításuk része, amelyeknek II. szakasza befejezéshez közeledik.”
Ferenc és József
Az idei nyertesek listáján találjuk az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért nevű szervezetet, mely fillérre ugyanúgy 11 millió forinttal lett gazdagabb, mint az Alapítvány a Polgári Ferencvárosért. Egyik szervezetnek sincsen honlapja, de tudható róluk, hogy bár hivatalosan magánalapítványok, erősen a kormánypárthoz köthetők. Az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért címe a Baross utcai Fidesz-iroda; vezetőjük az a Vitályos Fanny Ilona, aki a hírek szerint a 2024-es önkormányzati választásokon a Fidesz jelöltjeként indul, valószínűleg a Palotanegyedben vagy a Corvinnegyedben. Vitályos emellett a Fidesz által delegált külsős bizottsági tag a Tulajdonosi, Vagyongazdálkodási és Közterület-hasznosítási Bizottságban. Az alapítvány kuratóriumának harmadik tagja Tóth Tímea, ő a Városüzemeltetési Bizottság Fidesz-delegáltja volt fél évig.
Ahonnan még ismerős lehet az alapítvány neve, az a 2021 nyarán józsefvárosi iskolákban szervezett, politikai motivációktól nem teljesen mentes GrundBalaton tábor, ezt ugyanis ez a szervezet támogatta anyagilag, és Sára Botond népszerűsítette.
Az alapítvány kormánypárti kötődését mutatja az is, hogy ők voltak a 2019-es a Fidesz által a Józsefvárosban elvesztett választások után megjelent Hírnyolc kiadvány kiadói mindaddig, amíg önként be nem vonultak a Mediaworks portfóliójába. Az először csak online jelenléttel bíró propagandamédia munkatársai között találjuk a Józsefváros Újság korábbi munkatársait, akik a 2019-es önkormányzati kampányban a lapba szánt politikai elemzést elküldték az akkori polgármesternek, Sára Botondnak, valamint Kocsis Máténak, Rimán Edina jegyzőnek és Farkas Örsnek, ahogy ezt Kocsis is elismerte. (A váltás után a lap főszerkesztője, Nyerges Zoltán Sára Botond kormányhivatali sajtófőnöke lett.)
Még közelebb a Fideszhez
Az Alapítvány a Polgári Ferencvárosért és az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért nevű szervezeteknek nemcsak a nevük hasonló, de kuratóriumaikban is találni átfedéseket. Mindkettőben ott volt az a Farkas Örs, akit egy időben Kocsis Máté jobbkezeként emlegettek. 2016-ban a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ vagyongazdálkodási igazgatójának nevezték ki, majd ő volt a polgármesteri kabinet élén 2017-ben és 2018-ban. A 2019-es választások után újabb pozíciókat kapott, egy ideig a Rogán Antal vezette Kormányzati Tájékoztatási Központ vezetője volt, majd 2022-ben, 34 évesen, kinevezték az ugyancsak Rogán alá tartozó polgári titkosszolgálatokért felelős helyettes államtitkárnak.
Valószínűleg ez összeférhetetlenséget jelentett volna a kuratóriumi tagsággal, így mindkét alapítványnál lemondott utóbbiról. Ferencvárosban Vitályos került a helyére, Józsefvárosban pedig Csata Kincső Tímea. Utóbbi is egy ismert Fidesz-közeli személy, Csata nemcsak a parlamenti Fidesz-frakciónak adott tanácsot és végzett törvény-előkészítési háttérmunkát 2011 óta, de 2017-ig igazgatósági tag volt a Fővárosi Csatornázási Zrt.-ben is. És ő volt a Fidesz józsefvárosi irodavezetője is, 2015 környékén Soós György fideszes önkormányzati képviselő élettársa volt egyes források szerint.
Az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért szervezethez – melyet 1998-ban alapítottak és melynek célja a „józsefvárosi lokálpatriotizmus erősítése, különösen a helyi polgári lokálpatrióta közösségek működésének támogatása, tevékenységük anyagi, szervezeti, kulturális segítése” – egyébként rendszeresen érkeznek állami, kormányzati vagy ahhoz közeli forrásokból támogatások. 2022 nyarán Csák János kulturális miniszter döntésére a Nemzeti Kulturális Alap 60 millió forintot szavazott meg, a támogatás másfél évre, 2023 végéig szólt, a pénzügyi elszámolást február 29-ig kell megtenniük. A pénzt a józsefvárosi cigányzenekarra kell fordítaniuk kulturális programok megvalósítására, melynek élén két roma politikus van, Benga-Oláh Tibor, a józsefvárosi roma kisebbségi önkormányzat elnöke, valamint Kathy-Horváth Lajos nemzetiségi képviselő.
A cigányzenekar fideszes kötődését erősíti az is, hogy ők játszottak azon a 2022-es februári zárt fideszes rendezvényen, amire Orbán Viktor ellátogatott a Kolónián a Vörösmarty Művelődési Ház helyén működő Rhema rendezvényterembe, ahol még a Piros volt a paradicsom… kezdetű fideszes csasztuskát is eljátszották a miniszterelnök tiszteletére.
Ugyancsak ettől az alapítványtól bérel képviselői irodát Kocsis Máté adófizetői pénzen. A Fidesz országgyűlési frakció vezetőjének költségtérítéses alapon jár egy iroda, ő a józsefvárosi pártszervezetben helyet kapó Alapítvány a Polgári Józsefvárosért-nak 2018 decembere óta havi 551.000 forintot fizet bérleti díjként – ez Kocsis vagyonnyilatkozatában is látszik.
Az alapítvány egyébként az Opten céginformációs rendszer adatai szerint 2023 júliusától már egy alkalmazottal is rendelkezik.
A Fővárosi Törvényszék oldaláról letölthető dokumentumokból kiderül, hogy a Fidesz-közeli alapítvány 2019-ben 48,529 millió, 2020-ban csak 31,701 millió, 2021-ben 100,471 millió, 2022-ben 161,091 millió forintból gazdálkodott, a támogatások mellett egyre nagyobb mértékben jelentek meg egyéb, vállalkozási tevékenységből is fakadó bevételek.
E-mailben megkerestük Vitályos Fannyt, hogy mire nyerték 2023 végén a 11 millió forintos támogatást, amennyiben választ kapunk, kiegészítjük a cikket a részletekkel.
Jámbor András ferenc- és józsefvárosi országgyűlési képviselő és Pikó András polgármester a múlt hét végén a kerületi Fidesz-iroda előtt mutattak rá arra, hogy nincs teljesen rendjén, hogy kormányközeli alapítványoknak fizetnek civil tevékenységre.
Több törvény is tiltja, hogy politikai szervezetek részesüljenek a Miniszterelnökség által üzemeltetett, fenntartott Városi Civil Alapból, mégis kijátsszák ezeket jogi kiskapuk segítségével, mutatott rá Pikó. Jámbor pedig azt emelte ki, hogy gyanús, hogy amikor a Városi Civil Alap pénzei megérkeztek az alapítványhoz, éppen akkor kezdődött el „egy civilnek maszkírozott fideszes szervezet kezdett lejáratókampányba a jelenlegi önkormányzati vezetéssel szemben”.
Cikkünk folytatásában csütörtökön bemutatjuk a Városi Civil Alap további józsefvárosi nyerteseit.
Nyitókép: Mile Máté | Fidesz-közeli józsefvárosi civilekre is hullottak az állami civil alap milliói – 1. rész | null | 1 | https://jozsefvarosujsag.hu/fidesz-kozeli-jozsefvarosi-civilekre-is-hullottak-az-allami-civil-alap-millioi-1-resz/ | 2024-01-31 10:45:57 | true | null | null | Józsefváros újság |
|
Szinte hibátlan címmel – Ember maradj: Ákos –, a Nemzeti Filmintézet 228,515 millió forintos támogatásával készül dokumentumfilm Kovács Ákosról, amit majd 2025-ben mutathatnak be, írja az NFI közleménye. A filmet az a Kriskó László írja és rendezi, aki legutóbb az Aranybullán és a Most vagy soha! Petőfi-filmen dolgozott.
„Az alkotók célja, hogy a színpadról és a képernyőkről ismert előadóművésszel együtt az embert is bemutassák, az álmodozót, a kreátort, akinek sorai, dalai még azoknak a lelkébe is beleégtek, akik kevésbé szeretik” – írják az „ambiciózus portréfilmről, ami részben fikciós visszatekintés lesz, megjelenítve Ákos gyermekkorát, fiatalságát a rendszerváltás Magyarországán és első átütő sikereit is”.
Az NFI 250 millió forinttal támogat egy másik dokumentumfilmet is, ami a DAC-ról, Dunaszerdahely 1904-ben alapított sportklubjáról szól. A film bemutatja, hogy „mit jelent ma felvidéki magyarnak lenni, mit jelent a Felföldön élőknek egy magyar focicsapat”. A DAC című dokumentumfilm forgatása tavasszal kezdődik, és a film várhatóan az év végén lesz látható, rendezője a Blokádot is készítő Tősér Ádám, producere az elképesztően sikeres, a Fidesz-frakció ülésein is részt vevő Lajos Tamás.
Az NFI a januári döntéssel az Erdő című cseh-szlovák-magyar-lett koprodukciós filmdráma gyártását is támogatja 70 millió forinttal. | Minden forint jó helyre: 230 millió forintot ad az Ákosról szóló dokumentumfilmre a Nemzeti Filmintézet | Szinte hibátlan címmel – Ember maradj: Ákos –, a Nemzeti Filmintézet 228,515 millió forintos támogatásával készül dokumentumfilm Kovács Ákosról, amit majd 2025-ben mutathatnak be, írja az NFI közleménye. A filmet az a Kriskó László írja és rendezi, aki legutóbb az Aranybullán és a Most vagy soha! Petőfi-filmen dolgozott. | null | 1 | https://444.hu/2024/01/31/minden-forint-jo-helyre-230-millio-forintot-ad-az-akosrol-szolo-dokumentumfilmre-a-nemzeti-filmintezet | 2024-01-31 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Akár az is elképzelhető, hogy a több tízmilliárd forintos útdíjtenderre mindössze egyetlen céget hív meg a kormány. Legalábbis erre utal az a hétfőn megjelent, Orbán Viktor kormányfő által aláírt kormányrendelet, amely előírja: nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni az útdíjtendert. Így a 42 milliárd forintos közbeszerzés végén nem lesz nyilvános, hogy a kormány kiket hívott meg a pályázatra, kikkel tárgyalt, illetve pontosan mit tartalmaz a győztes céggel megkötött szerződés.
A megtett úttal arányos (másképpen fogalmazva használatarányos) útdíj egyfajta zöldadó lenne, amelyet a tehetforgalom fizetne. Az új rendszer kiépítésére az állami sztrádakezelő (Állami Autópálya Kezelő Zrt.) tavaly szeptemberben irt ki közbeszerzést. A nyolc pályázó közül nettó 34,89 milliárdos ajánlattal tavaly decemberben a Getronics lett a győztes.
A cég azonban januárban piaci nyomásgyakorlásra, zsarolási kísérletre hivatkozva visszalépett. A Getronics versenytársai ezt kommunikációs fogásnak minősítették, szerintük valójában az történt, hogy a cég rájött, az előírt határidőn belül, a kormány által megszabott pénzből nem lehet megvalósítani a projektet. A Getronicson kívül a többi pályázó nem vállalta volna 50 milliárdnál olcsóbban a munkát, ezért nem hirdettek ki második helyezettet a tenderen, így nem volt, aki a Getronics helyére lépjen.
75 milliárdos tét
A Getronics visszalépése komoly fájdalmat okozhat a magyar költségvetésnek: a kormány várakozásai szerint ugyanis a teherforgalom július 1-jétől fizetné az útdíjat. Ebből az egyébként is ingatag helyzetben lévő költségvetésbe az év második felében 75 milliárd forint, majd jövőre egész évben 150 milliárd folyna be. A kormányfő ezért január végén be is jelentette: az állam saját hatáskörben valósítja meg az útdíjszedési rendszert. Konkrétumokat azonban továbbra sem lehet tudni, a kormány februárban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosította a beszerzést, ennek egyes részletei pedig a hétfői rendeletből derültek ki.
Eszerint az új tendert egy 2011-es, a titkosított beszerzésekről szóló jogszabály szerint kell lebonyolítani. Ez lehetővé tesz egy úgynevezett könnyített eljárást, amelynek során a kormánynak törekednie kell arra, hogy legalább három céget hívjon meg a tenderre, de az is elegendő, ha csak egy ajánlatot kér be.
Minden a legnagyobb titokban
A jogszabály azt is szigorúan szabályozza, hogy milyen cégek jöhetnek szóba: kizárólag azok közül lehet válogatni, melyek szerepelnek az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) speciális listáján. Erre az úgynevezett „a minősített jegyzékre” azok a cégek kerülhetnek fel, amelyek titkosszolgálati átvilágításon estek át. A lista nem nyilvános.
Ráadásul a titkosított beszerzésről a kormánynak nem kötelező beszámolnia. Így kérdés, hogy a fontosabb beszállítók neve, a beruházás pontos költségei nyilvánosságra kerülnek-e. A részletek – milyen konstrukcióban építik ki a rendszert, hogyan történik az üzemeltetés – viszont titkosak maradnak.
A kormány ugyanezt az eljárást alkalmazta, amikor beruházót kerestek a fővárosi Kossuth tér felújításához. A minősített eljárást azzal magyarázták, hogy a nyilvános közbeszerzés olyan információk átadására kötelezné az országot, amelyek felfedése ellentétes az ország biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeivel. A Napi Gazdasága múlt héten arról írt, hogy 14 milliárd forintos ajánlatával a KÉSZ Zrt. nyerte meg a tendert. Szintén titkosított beruházás lett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése. Az épületeknek ugyanis lehallgatásbiztosnak kell lennie, mert itt folyik majd a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás szakembereinek képzése, így indokolt, hogy a kivitelezési dokumentáció ne kapjon korlátlan nyilvánosságot.
Mi jelent kockázatot?
Az útdíj esetén viszont nem derült ki, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatok indokolják a titkosítást. A jogszabály szövegében mindössze az olvasható, hogy „az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő” beszerzésről van szó. Erről megkérdeztük a tendert felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) is, keddi megkeresésünkre egyelőre nem kaptunk választ.
Az Indexnek nyilatkozó piaci szereplők, illetve az ügyet közelről ismerő szakértők ezt azért is furcsállották, mert a tavaly szeptemberi kiírás során még nem volt szó nemzetbiztonsági kockázatról. Az akkori tenderen annak ellenére indulhatott a Synergonnal közösen a China International Telecommunication Construction Corporation, hogy Kína nem tagja a NATO-nak. Forrásaink az eljárás titkosítását azért is nehezményezték, mert a többi uniós tagállamban kivétel nélkül nyílt közbeszerzés keretében választották ki az útdíjrendszer kiépítőjét. Szerintük a titkosítás mellett egyedül az szól, hogy a kormány így gyorsabban le tudja bonyolítani a tendert.
Az ügyet ismerő kormányközeli forrás az Indexnek a Getronics alvállalkozóinak feltételezett megzsarolásával indokolta a titkosítást. Mivel az útdíjrendszer bevezetése milliárdos állami bevételekkel jár, a forrás szerint a kormány úgy érezte, a piaci magatartás a költségvetési érdekeket is veszélyeztette. A titkosítás mellett tehát azért döntött a kormány – szól a kormánypárt kommunikációjába is illeszkedő érvelés – , mert nem akarták, hogy a korábbi nyomásgyakorlás megismétlődjön.
Távolról sem egyértelmű azonban, hogy a zsarolási szálat mennyire veszi komolyan a kormány. Az ügyben eddig csak Németh Lászlóné fejlesztési miniszter szólalt meg. A miniszter egyik februári parlamenti válaszában azt írta, hogy a győztes cég visszalépése miatt az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), illetve a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordulnak. A GVH megkeresésünkre azt írta: az ügyben érkezett hozzájuk panasz, jelenleg vizsgálják, hogy indítsanak-e eljárást. Az ORFK pedig azt közölte, nem nyomoznak a Getronics visszalépése miatt.
A kampány miatt pörgetik?
A kormányközeli forrás szerint nem valószínű, hogy egyetlen kizárólagos beszállítóra támaszkodna a kormány. Ezt azzal magyarázta, hogy a korábbi koncepciótól eltérően nem egy komplex rendszert vásárol az állam, hanem a rendszer részeit (kamerák, licencek) darabonként vásárolják meg. Szerinte a különböző cégek ennek érdekében komoly lobbiba is kezdtek, január óta 40-50 cég jelezte a kormányzatnál, hogy alkalmas lenne ilyen jellegű munka elvégzésére. A darabokból a rendszert a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. rakja össze. Az állami tulajdonban lévő NISZ a Kopint Datorg jogutódaként infokommunikációs szolgáltatásokat nyújt a kormányzati szervek, intézmények számára.
Az Indexnek piaci szereplők, az ügyet ismerő szakértők azt is problémának nevezték, hogy a kormányfő ragaszkodik a július 1-jei bevezetéséhez, holott ilyen rövid idő alatt nem lehet kiépíteni a rendszert. Orbán szavahihetősége miatt azonban politikai kérdés lett az ügyből – mondták. Szerintük azért ragaszkodik Orbán a júliusi határidőhöz, mert szeptemberben indul a választási kampány, a miniszterelnök pedig szeretné, ha a rendszer indulása miatti problémák addigra lezárulnának. A használatarányos útdíj bevezetése a legtöbb uniós országban nehézségekkel, sztrájkokkal járt, többek között a fuvarozók áremelkedése miatt, és meglódította az árakat is (egy februári számítás szerint az e-útdíj bevezetése 0,3 százalékkal növelné az inflációt).
Minden forrásunk egyetértett abban, hogy július 1-jére nem fog kiépülni a teljes 6300 kilométeres szakaszra a teljes rendszer. Arról viszont csak találgatni tudtak, hogy milyen megoldásokban gondolkodhat a kormány. Ezek között említették, hogy egyelőre csak az autópályákon fog működni a rendszer, a főutakon nem, illetve azt is elképzelhetőnek tartották, hogy a jelenlegi matricás rendszert terjesztenék ki valamilyen formában. | Zsarolással magyarázza a kormány a milliárdos titkolózást | Titkosította a kormány azt az eljárást, amellyel több tízmilliárd forintot költenek a teherforgalmat terhelő elektronikus útdíjfizetés rendszerének kiépítésére. A titkosítás miatt nem lesz nyilvános, hogy a kormány milyen cégekkel milyen feltételekkel köt szerződéseket. A kormány szerint erre az előző tendert meghiúsító zsarolási kísérletek miatt van szükség. A piaci szereplők állítják: a zsarolás kamu volt, a titkosítással még a kampány előtt le akarják zavarni a tendert. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2013/03/28/zsarolassal_magyarazza_a_titkolozast_a_kormany/ | 2013-03-28 16:24:00 | true | null | null | Index |
Január 31-e éjszakája sok éven át jelentős esemény volt a szerkesztőségek életében: ekkor kerülnek ki a parlament honlapjára a képviselői vagyonnyilatkozatok, ezért az újságírók éjszakába nyúlóan böngészték a kézzel kitöltött, kereshetetlenre beszkennelt pdf-eket, hogy lássák, mennyi bevétele volt a találmányából Rogán Antalnak, vagy vett-e új motort Kósa Lajos.
De az elmúlt időszakban világossá vált, hogy az évről évre tovább lazított vagyonnyilatkozati rendszernek már tényleg semmi értelme nincsen. Hogy a korábbi rendszerrel mi volt a baj, arról két éve hosszabban is írtunk, de elég talán csak arra gondolni, hogy az ország miniszterelnöke úgy írhatta be éveken át szemrebbenés nélkül, hogy alig pár százezres vagy pár milliós megtakarítása jött össze, hogy tágabb környezetében közben lassan mindenki milliárdossá vált.
Az évtizedeken át meghatározó rendszer legnagyobb hiányosságait a napokban a K-Monitor is összeszedte:
Nem megfelelő a vagyonnyilatkozatok tartalma, számtalan információ hiányzik, ami szükséges volna ahhoz, hogy valós képet adjon egy képviselő / döntéshozó és környezete vagyoni helyzetéről.
Hiába nyilvánosak, mégsem átláthatóak a nyilatkozatok, mivel gyakran kézzel írtak, korábbi verziókkal nehezen összevethetőek, kimutatások elkészítésére alkalmatlanok, ráadásul nem hozzáférhető a családtagok nyilatkozata sem.
A sajtón kívül valójában senki sem ellenőrzi a nyilatkozatok tartalmát, bár hivatalosan az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága foglalkozik ezzel, a képviselők vagyonosodásának sem megy senki utána.
Nem léteznek valódi szankciók arra az esetre, ha például a sajtó munkájának köszönhetően kiderül, hogy valaki hibásan töltötte ki a vagyonnyilatkozatát.
De ezt az eleve nem túl hatékony, semmiféle elrettentő erővel nem rendelkező rendszert (ami legalább arra alkalmas volt, hogy az újságírók munkájának köszönhetően egy-két politikusnak okozzon pár kellemetlenebb napot) 2022 nyarán teljesen elkezdte átszabni a fideszes többség. | Egy eleve rossz rendszer, teljesen kiüresítve: nyilvánosak a képviselői vagyonnyilatkozatok | Január 31-e éjszakája sok éven át jelentős esemény volt a szerkesztőségek életében: ekkor kerülnek ki a parlament honlapjára a képviselői vagyonnyilatkozatok, ezért az újságírók éjszakába nyúlóan böngészték a kézzel kitöltött, kereshetetlenre beszkennelt pdf-eket, hogy lássák, mennyi bevétele volt a találmányából Rogán Antalnak vagy vett-e új motort Kósa Lajos. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/01/egy-eleve-rossz-rendszer-teljesen-kiuresitve-nyilvanosak-a-kepviseloi-vagyonnyilatkozatok | 2024-02-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A cikk az Arcanum adatbázisának felhasználásával készült.
Naponta ötször is lehet már személyvonattal utazni a Szeged-Szabadka útvonalon. A 45 kilométeres távolságot autóval 45 perc alatt lehet megtenni, vonattal 1 óra 25-26 perc, az utazás ára irányonként 2356 forint. Sem az eljutási idő, sem a sebesség nem túl versenyképes: információink szerint napi átlag csupán tíz utas használja a vonatokat.
Idáig eljutni sem ment egyszerűen: egy hónapos késéssel, 2023 novemberében indultak el a személyvonatok. De a Mészáros Lőrinc R-Kord vasútépítője által 48 milliárd forintból átépített, csupán 13 kilométeres magyarországi szakasz még nincs kész: az aktuális várakozások szerint 2025-ig nem épül ki a felsővezeték, de a még fontosabb vonatbefolyásoló és biztosítóberendezés sem készült el. Ezt a cseh AŽD Praha vállalatnak kellene alvállalkozóként kiépíteni, de egyelőre nincsen információ, mikorra készülhet el.
Mindez nem is az utasoknak fáj nagyon, hanem a vasúti áruszállításnak: amíg nem készül el a biztosítóberendezés, addig csak egy vonat lehet a Szeged-Szabadka vonalon. Ez a vasúti hőskorba visz vissza: mivel nem látni berendezésekkel, hogy az egyvágányú pályán hol és milyen gyorsan közlekedő vonat van, így leegyszerűsítve akkor indulhat el Szegedről egy vonat, ha a horgosi határállomásig eljutott, illetve Szabadkáról is csak akkor indul, ha a magyar határig üres a pálya.
Így a napi öt pár személyvonat mellett
csupán napi két-három pár tehervonat közlekedhet. A Budapest-Belgrád vasútvonal legalább 2025-ig tartó átépítése miatt ez a teljes magyar-szerb vasúti áruszállítási kapacitás.
Mivel 2025-ig a Szeged-Szabadka vonalon sem látszik esély arra, hogy elkészül a teljes kiépítettség, ezzel a kapacitással kellene beérni. Pedig a szakasz felújítását pont az indokolta, hogy amíg épül a Budapest-Belgrád szakasz, legyen hol közlekedni a tehervonatoknak.
Eltűnő tehervonatok
Kerülni Magyarországról pedig nem igazán lehet: a legközelebbi lehetséges útirány Pécs-Magyarbóly-Eszék felé lenne, csakhogy arra is csak egyvágányú, felsővezeték nélküli pálya van (azaz csak dízelvontatás lehetséges), és ez olyan jelentős kitérő mind távolságban, mind költségekben, hogy ezt már nem lehet kigazdálkodni – akkor inkább kamionnal szállítják az árut.
Ez meg is látszik a szerb-magyar határforgalmon, az elmúlt években folyamatosan növekedett a kamionforgalom, míg a vasúti áruszállítás csökkent:
A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi (Budapest-Kelebia) szakasza két részből áll: kínai hitelből Mészáros Lőrinc vállalatai kínai állami cégekkel szövetkezve 2078 millió dollárból építik a 150 kilométeres Soroksár-Kelebia szakaszt, míg a 8 kilométeres Ferencváros-Soroksár szakaszt 173 millió dollárért szintén Mészáros-kínai tandem, a V-Híd és China Railway nyerte el. Mindez mai áron mintegy 800 milliárd forint, de ezen kívül is több tízmilliárd forintos költsége van az államnak és a MÁV-nak a projekttel, a mérnöki munkák és a kisajátítások kapcsán, de a kamatok még ennél is nagyobb terhet jelentenek majd.
Összesen a magyar állam legalább 850 milliárd forintot költ a szerb-magyar vasútfejlesztésekre, de egyelőre csak a vasúti áruforgalmat sikerült ellehetetleníteni.
Az alábbi ábra jól szemlélteti a probléma lényegét: miután 2021-ben megkezdték a Budapest-Kelebia vasút felújítását, kezdetben Kiskunfélegyházától lehetett még Kelebia felé közlekedni, de később már csak a Szeged-Szabadka útirány volt járható. 2021 előtt napi 10-12 vonatpár közlekedett a szerb-magyar határon, a kerülő úton már csak napi 5-6 vonatra volt lehetőség. Ez csökkent a személyszállítás megindulásával napi 2-3 pár vonatra.
Az alábbi ábra a Budapest-Kelebia(-Belgrád), illetve a Szeged-Horgos(-Szabadka) vasútvonalak magyarországi tehervonati forgalmát mutatja, menetrendi évenként*A menetrendek az első év decemberének jellemzően második hetétől a következő év decemberének első hetéig tartanak Európában.. Az előbbi vonalon a fennmaradt forgalom Ferencváros és a soroksári Budapesti Logisztikai Terminál közötti forgalom.
A visszaesés jól megfigyelhető a vasúti határállomások áruforgalmi adatait gyűjtő adatbázisokból is. Amíg nem állt neki a kormány fejleszteni a Budapest-Belgrád vonalat, egész jelentős volt a vasúti áruforgalom.
A Budapest-Belgrád vasútvonal ráadásul az európai vasúti áruszállítási korridorok része, a 11-es számú Borostyánúté. Az európai uniós szabályozás*13/2010/EU RENDELET a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szerint egy ilyen vasútvonalat nem lehet egyszerűen csak lezárni, ugyanolyan kapacitást kell terelő útirányon át biztosítani. Sőt, az áruszállító vasutakat kompenzálni kellene a magasabb költségek miatt – egyik sem történt meg Magyarországon.
Veszélyes átterelődés
Pedig a kínai pénzből, részben kínaiak által épített egész Budapest-Belgrád vasútvonal fő gondolata, hogy nagyon fontos kereskedelmi útvonalról van szó, és így tud a görög kikötőkből az áru Közép-Európába jönni.
Csakhogy ha nem lehet évekig tehervonatokat közlekedtetni, a forgalom átterelődik: a görög kikötőkből már ma is a konténerek java részét kisebb, úgynevezett feeder hajókkal adriai kikötőkbe viszik, és onnan szállítják tovább vasúton. Ez így jóval olcsóbb, és a magyar-szerb vasúti kapcsolatok jelenlegi helyzete mellet gyorsabb és kiszámíthatóbb is.
A másik veszély a szárazföldi átterelődés, a kerülő irány ugyanis egyre versenyképesebb: Szerbia és Horvátország uniós forrásokból korszerűsíti a teljes, 430 kilométeres Belgrád-Zágráb vasútvonalat, végig 160 kilométer/órás sebességre, kétvágányúsítva a hiányzó szakaszokat. Ez a kikerülés nem lenne példátlan, ahogy az alábbi cikk mutatja, megtörtént már száz évvel ezelőtt is:
A Belgrád-Zágráb-Ljubljana-Villach korridor megfelelő kapacitásokat kínál Szerbia és Közép-Európa között, és rövidebb is az út Németország, Ausztria, továbbá egyes régióit tekintve Csehország vagy Lengyelország felé – ahogy az az európai fő vasúti áruszállítási TEN-T korridorokat bemutató térképen látható. Ráadásul a Belgrád-Zágráb vasútvonalon nem lesz a tervek szerint teljes vágányzár, a felújítás alatt is fennmarad a forgalom.
A magyarországi vasúti áruszállítás teljesítményének körülbelül 40 százaléka tranzit, és ennek várható csökkenése nem csak az áruszállító vasúttársaságoknak rossz hír. Ezek a vállalatok minden vonat után pályahasználati díjat fizetnek a vasúthálózatot fenntartó állami MÁV-nak, napi öt pár tranzit tehervonat kiesése a MÁV pályavasúti részlegénél számításainak szerint 1-1,5 milliárd forintos bevételkiesést jelent.
A vasúti áruszállításban jellemző, hogy ha egy forgalomnak új, bejáratott útirányt találnak, akkor nehezen áll vissza a korábbi útvonalra. Így az átmenetinek gondolt, néhány éves forgalmi zavarok hosszú távon okoznak károkat a magyar gazdaságnak.
Félő, hogy mire elkészül a Budapest-Belgrád vasút magyar szakasza, a vasúti áruszállítás már a kerülőirányokat részesíti előnyben.
Pedig lenne megoldás a problémás helyzetre: keresztezhetnék egymást a vonatok a Szeged-Szabadka vonal közbenső állomásain. Ez a vasúti kifejezés azt jelenti, hogy megvárják egymást a szembejövő vonatok azokon az állomásokon, ahol egynél több vágány van. Erre csak Szerbiában lenne lehetőség, de ezt még nem sikerült elérni a szomszédos országnál.
A határon a vizsgálatokat végző határőrök és vámosok számának növelésével is nagyban lehetne gyorsítani a forgalmat.
A kapacitás mellett a kiszámíthatóság is fontos lenne. Most akár napokig kell várniuk az átjutásra Szerbia felé tehervonatoknak, ami eleve nehezen elfogadható a fuvaroztatók számára, de ennél is rosszabb a teljes kiszámíthatatlanság. Ha nem tudják, mikor ér célba az árujuk, akkor vagy a szerb-magyar határt elkerülő vasútvonalat keresnek, vagy áttérnek a közúti szállításra.
Kamionra vált a szerb külkereskedelem
Szerbia egészének nehezíti a kötött pályás áruforgalmát a sok vasútépítés: ahogy az alábbi ábrán látható, a 2023-as előzetes adatok alapján a koronavírus-járvány előtti utolsó, 2019-es évhez képest jelentősen visszaesett az EU-országokkal folytatott vasúti áruszállítás tonnában kifejezett mennyisége.
Összességében 2023-ban ötödével kevesebb árut szállítottak vasúton az EU-országok és Szerbia között. A jelentősebb partnerek közül Horvátország (-62%), Csehország (-43%) és Magyarország (-42%) irányába csökkent leginkább a forgalom.
Érdemes mindezt összevetni a közúti áruszállítás teljesítményével: az EU-országokkal bonyolított szerb kereskedelem 10,9 százaléka volt vasúti, míg 89,1 százaléka közúti 2010-ben. 2023-ban már csak 7,5 százalék volt a vasút, 92,5 százalék pedig a közút részesedése. Amíg a vasúti áruszállítás 2019-hez képest 23 százalékkal csökkent az EU-országok és Szerbia között 2023-ban, addig a teherautós forgalom 5 százalékkal nőtt.
Ha nem sikerül időben rendezni a szerb-magyar határon a vasúti áruszállítás helyzetét, még több kamion lesz a magyar utakon, kevesebb lesz a kiemelkedően magas költségek mellett átépülő Budapest-Kelebia vasúton a forgalom a korábbinál, tranzitbevételektől esik el az ország, és nő a környezetszennyezés. Fontos lenne tehát, hogy minél előbb sikerüljön jobb szervezéssel és magyar-szerb együttműködéssel javítani a vasúti áruszállítás helyzetét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy sokkal drágább lesz, minden rekordot megdönt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszaEddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAláírták az 500 milliárdos szerződést a projektről, amire nincs szükségAláírták a Soroksár-Kelebia vasút felújításáról szóló, részben kínai hitelből finanszírozott szerződést, amely a Budapest-Belgrád projekt legnagyobb része. A munka a tervezéssel együtt várhatóan öt évig tart.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzigorú és dörzsölt hitelező Kína egy friss kutatás szerintA Magyarország által felvett kölcsön részleteit nem ismerjük, de száz kínai hitelszerződés alapján kutatók felvázolták a kínai hitelezés jellegzetességeit. | Mire megépül a Budapest-Belgrád vasút, már mindenki másfelé szállít | Már 800 milliárd forint felett jár a beruházás költsége, ami annyira megnehezíti a déli irányú vasúti fuvarozást, hogy félő, az elkészülte után sem áll helyre még a korábbi forgalom sem. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20240124/mire-megepul-a-budapest-belgrad-vasut-mar-mindenki-masfele-szallit/ | 2024-01-24 10:30:00 | true | null | null | G7 |
2023 májusában, alig fél évvel a 2022 szeptemberében elindult koncessziós autópálya-üzemeltetési szerződés indulása után bejelentette a kormányzat, hogy módosítják a megállapodást. A cél egyértelmű volt: a beruházások kitolásával elérni, hogy csökkenjen a korábbi évek túlköltései miatt nehéz helyzetben lévő központi költségvetés helyzete.
Ez nagyon tanulságos abból a szempontból, hogy milyen rövid idő alatt kiderült: erősen feszegeti a költségvetési kereteket a 35 évre megkötött koncessziós szerződés. Pedig a kormány azzal magyarázta a konstrukció bevezetését, hogy így:
tehermentesíteni lehet a költségvetést;
külső forrásból építenek új utakat, mert az EU nem ad pénzt új sztrádákra környezeti megfontolások miatt;
úgyis kifizetik az autósok és a teherautók a sztrádajakból az egészet, így nincsen negatív költségvetési hatása.
Ezekben mind van részigazság, ám mindegyik árnyalásra is szorul, a cikkben ezeket vesszük végig.
A koncessziós szerződésben nemcsak a meglévő pályák fenntartása/üzemeltetése van benne, hanem a korábbi, a Magyar Közút által alkalmazott karbantartásnál magasabb színvonalra hozás is. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt. (MKIF) emellett 272 kilométer új sztráda építését és 273 kilométer sávbővítését is elvégzi. A magasabb szolgáltatási színvonalnak pedig biztosan van költsége, csak egyelőre nem lehet megmondani, hogy pontosan mennyi. Jelen cikkben nem is ez a cél: egyszerűen azt vizsgáljuk, hogy a költségvetés mennyit költ a koncesszió bevezetése előtt és utána sztrádák építésére és fenntartására.
Ez azt mutatja, hogy a kormány a sztrádahálózat minőségének javítása érdekében kényszerpályára állította magát: nagyon jelentősen növekszik a gyorsforgalmi utakra fordított költségvetési kiadás. A koncesszió indulása előtt az autópálya-hálózat fenntartását (az alsóbb rendű közutakkal együtt) az állam saját vállalata, a Magyar Közút végezte. A cég központi költségvetésből érkező forrásainak összege a korábbi években stabilan a központi költségvetési kiadási főösszeg 0,34-0,41 százaléka volt. A 2021-es 101 milliárd forint a koncesszió indulásának évében, 2022-ben 75 milliárdra esett vissza, 2023-ban pedig 98 milliárd forint volt az elkölteni tervezett összeg.
Az alábbi grafikonon azt is megjelenítettük, hogy nettó értékben*A pénzforgalmi szemléletű költségvetésben bruttó érték szerepel. Azonban az áfa csak átfolyó tétel a költségvetésben, az nem jelent tényleges kiadást az államnak. mekkora összeget fizetett az állami a koncessziós autópálya-szakaszok üzemeltetésére, amiben részben már benne vannak a magasabb szintre hozás költségei is. A 2022-es átmeneti év, itt szeptembertől üzemelteti az MKIF a sztrádákat, de a költségvetés mindezt időben késve fizeti meg, feltehetően a teljesítés után három hónappal.
Ahogy az ábrán látható, a költségvetés sztrádák fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségei a kiadási főösszeghez képest több mint a duplájára emelkedtek a koncessziós szerződés indulásával. Igaz, a 2022-es év visszaesésest az okozta, hogy míg a Magyar Közút kiadásain már lehetett megtakarítást elérni, az MKIF-nek fizetett koncessziós díjból csak egyhavi terhelte az azévi büdzsét.
A 2023-as költségvetési adatokból az látható, hogy a Magyar Közút 98,7 milliárd forint támogatást kap közútkezelésre – a korábbi évek arányait figyelembe véve ennek 145,6 milliárd forintnak kellene lennie. Így ezen a tételen 44,6 milliárd a megtakarítás. Ezzel szemben áll az MKIF-nek fizetendő nettó 143,3 milliárd forint. A költségvetés pozíciója tehát ebben az évben 96,4 milliárd forinttal rosszabb, mint koncesszió nélkül lett volna. Vagyis
a magasabb minőségű sztrádák ára, hogy az autópálya-koncesszió 2023-as adatok alapján évi százmilliárdos többletköltséget jelent.
Az előbbiekben a költségvetési adatokat elemeztük, de közérdekű adatként az Magyar Közút megadta, hogy mennyit költött az elmúlt években kifejezetten a gyorsforgalmi utakra. Ezen adatokból az olvasható ki, hogy 2021-ben 17 milliárd forintot kapott a vállalat sztrádaüzemeltetésre, 2023-ra 7,5 milliárdot. (Nem minden gyorsforgalmi út került ugyanis át az MKIF-hez, a Magyar Közút üzemeltetésében maradt például az M0-ás.)
Ha a többi úttal arányosan nőtt volna 2023-ra a teljes sztrádahálózatra*Valójában nem a teljes, mert a koncesszió indulása előtt sem tartozott minden gyorsforgalmi út a Magyar Közúthoz, az M5-öst és M6-ost külföldi tulajdonú koncessziós társaságok üzemeltetik. az üzemeltetési költség, akkor 24,5 milliárd forint lett volna a kiadás a Magyar Közútnál. Tehát 2023-ban a kormányzat 17 milliárd forinttal kevesebbet költ a sztrádák fenntartására úgy, hogy közben 143 milliárdot ad az MKIF-nak, ami 126 milliárdos többletköltség.
Mire megy a pénz a koncessziós társaságnál? A vállalat sajtóosztályán azt közölték, hogy a „szintre hozás három évig, 2025-ig tart és 538 kilométert érint. A hároméves munkálatok összértéke várhatóan több száz milliárd forint lesz.” Az MKIF-nek új sztrádákat is kell majd építenie, az első nagyobb projektjük a szintre hozás után a cég tájékoztatása szerint az M1-es 2×3 sávra bővítése, amit 2025 őszéig kell elkezdeniük.
Egyelőre az állam építi az új sztrádákat
A koncesszió kapcsán akad még jó néhány furcsaság: ahogy a fentiekből kiderül, 2023-ban még nem a koncesszor finanszírozza az új utak építését, hanem erre 349 milliárd forintot szántak a tavalyi költségvetésből. Ebben kiemelkedő szerepe van a Mátészalka és Ököritófülpös közötti, 138 milliárd forintért épülő M49-esnek, amit még folytatni fognak további 150-160 milliárd forintért Lázár János bejelentése szerint.
A kivitelezés alatt álló gyorsforgalmi utak 119 kilométer hosszúak, a költségük pedig 515 milliárd forint, amit mind a költségvetés finanszíroz uniós támogatások hiányában. Ez az óriási összeg elég koncentrált kivitelezői körhöz kerül: az ötből négy projekt a Duna Aszfalt-csoporthoz köthető.
A jelenleg futó gyorsforgalmi útépítésekből 467 milliárd forint Szíjj László cégeihez kapcsolódik.
Szíjj László duplán nyer a projekteken: amikor az állam pénzén megépíti az utakat, átadja a Mészárossal közös MKIF-nek üzemeltetésre a többségüket – ezután pedig rendelkezésre állási díjat fizet nekik az állam. Ezért cserébe biztosítja a vállalat természetesen az utak karbantartását és üzemeltetését, de jó eséllyel egyedülálló a világban ez a megoldás. Hiszen a magántőkét hagyományosan azért vonják be koncesszióba, hogy állami források helyett építse meg a sztrádákat – Magyarországon mindez fordítva történik, legalábbis egy ideig.
Amikor átadják a koncesszió részét képező 99 kilométernyi szakasz, akkor 2022-es árakon további évi 12 milliárd forinttal nő majd a koncessziós díjbevétel.*Egészen pontosan a növekményben benne van a tavaly év végén átadott 5 kilométeres Lakitelek-Szentkirály M44-es szakasz üzemeltetése is.
Idővel felkerülhet a listára az M76-os Fenékpuszta és Zalaegerszeg közötti 44 kilométeres szakasza is, amelynek építési költségét tavaly decemberben 400 milliárd forintra becsülte Lázár János építési és közlekedési miniszter. Ezzel fajlagosan, a hosszra vetítve messze ez lesz Magyarország legdrágább autópályája, amit lehet ugyan azzal indokolni, hogy egy része a zalaegerszegi járműipari tesztpálya részeként funkcionál majd, de legalábbis megkérdőjelezi azt az indoklást, hogy a költségvetési helyzet miatt lett volna szükség a koncessziós rendszerre.
Ráadásul nem készült olyan elemzés, amely a koncesszió alternatíváit vizsgálta volna. Mert ha nincs saját forrás új sztrádára, de nagyon szeretnének, akkor egyesével meg lehetett volna azokra hirdetni a koncessziót, és érdemi verseny mellett valószínűleg olcsóbban lehetett volna megépíteni a szükséges utakat.
Elmegy a pénz
A legfőbb érv a kormány részéről, hogy a sztrádadíjak mindezt fedezik – nem is csoda, hiszen ahogy korábban megírtuk, Magyarországon a legdrágább az éves személyautós matrica, de a teherautók útdíja is az egyik legmagasabb Európában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar éves autópálya-matrica a legdrágább Európában, mégis a ritkán utazók járnak rosszulAz alkalmi sztrádahasználók egy nagyságrenddel drágábban autóznak a sokat utazókhoz képest, és ezen az egynapos matrica sem változtat majd érdemben.
A korábbi években igaz is volt, hogy az autópályák és autóutak közvetlen költségeit fedezni tudták a személyautók e-matrica és a tehergépjárművek elektronikus útdíj bevételei. Ez azonban egyre inkább billeg. Ahogy az alábbi grafikonon látszik, míg korábban mindenféle számítás szerint pozitív volt az állam mérlege, most már csak akkor van így, ha nem számolnánk az állam útépítési kiadásaival, illetve megbontanánk a Magyar Közút kiadásait a gyorsforgalmi és az alsóbb rendű utak között.
A grafikonon ezt nem tettük meg, de mint fentebb írtuk, tavaly csak 7,5 milliárd ment a 99 milliárdból a sztrádák fenntartására. Ha viszont nemcsak ezzel, hanem a mérleg másik serpenyőjében
az állam útépítési költségeivel is számolunk, akkor már 316 milliárd forintos mínusz a mérleg.
Mint látható, ennek alapvetően az állami útépítési költségek elszaladása, valamint a százmilliárdos pluszterhet jelentő koncesszió indulása az oka. Az utóbbival kapcsolatban természetesen lehet arra hivatkozni – kommunikációjában ezt is teszi az MKIF -, hogy helyre kell hozni a leromlott állapotú autópálya-hálózatot, vagyis a most látható pluszkiadás hosszú évek amortizációját pótolja.
Ugyanakkor az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy a koncessziós társaság így is magyar közúthálózat legjobb állapotban lévő részét kapta meg üzemeltetésre, azok az alsóbb rendű utak – amelyeken magyarok millió közlekednek nap mint nap – maradtak a Magyar Közút nyakán, ahol az amortizáció nem években, hanem évtizedekben mérhető. Ennek javítása továbbra is a költségvetési helyzet függvénye, ráadásul most már egyértelműen előnyt élveznek velük szemben a koncesszióba adott autópályák, hiszen az MKIF-nek mindenképpen meg kell kapnia járandóságát – még ha a mostani kormány tud is ebből alkudni, ha nagyon rosszul áll a büdzsé.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk700 milliárd forintot kereshetnek Mészárosék az autópálya-koncessziónNégy hónap alatt kockázat nélkül jutott többmilliárdos extrapofithoz a Szíjj-Mészáros páros az autópályák üzemeltetésén.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelháborító az ezer milliárdos extraprofit a multiknál, Mészároséknál örvendetesA Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok mintegy kétezer milliárd forintot kereshetnek az autópálya-koncesszión lapunk számításai szerint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegnézheted, melyik autópályákon keresnek majd akár ezer milliárdot is MészárosékNem került be a teljes gyorsforgalmi hálózat a koncessziós csomagba, de az még tovább bővülhet, és nagyobb profitot termelhet a sokat kritizált ppp-s sztrádáknál is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakánA gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk 117 milliárd forintnyi extraprofitot ott, ahová a kormány nem akar nézniNagyon látványos, hogy mennyivel több nyereséget érnek el az építőiparban a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló nagyvállalkozók cégei. | Százmilliárdos kényszerpályára állította magát a kormány Mészárosék koncessziós autópályáival | Éves szinten százmilliárdos kiadás az államnak, hogy a koncesszió keretében már muszáj kifizetnie a jobb minőségű autópályák árát Mészárosnak és Szijjnek. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240130/szazmilliardos-kenyszerpalyara-allitotta-magat-a-kormany-meszarosek-koncesszios-autopalyaival/ | 2024-01-30 10:40:00 | true | null | null | G7 |
Hogyan hatott az Európa-rekorder infláció a kormánytagok és országgyűlési képviselők vagyonára? Sikerült-e félretennie tavaly Orbán Viktornak a havi bruttó 5,6 millió forintos fizetéséből? Mennyit fialt 2023-ban Rogán Antal találmánya? Pár órán belül kiderül. Szerda éjfél után pár perccel teszik közzé a kormánytagok, képviselők és közjogi méltóságok vagyonnyilatkozatait. Ha teljes képet nem is kaphatunk a politikusok vagyoni helyzetéről, apró változásokat ki lehet szúrni.
A magyar vagyonnyilatkozati rendszert évek-évtizedek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek (az ajánlásaik itt olvashatók). A fő probléma, hogy képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást a vagyonnyilatkozatából. A dokumentumokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános.
Miért érdemes akkor éjfél után fennmaradni és böngészni a sokszor olvashatatlanul kitöltött dokumentumokat? Léderer Sándor, a K-Monitor vezetője szerint ez minden évben jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk: több évtizedes mulasztása van a politikai elitnek. Nem számolnak el megfelelő és transzparens módon a vagyonukkal azok felé, akik megválasztották őket, és akiktől a fizetésüket kapják.
Léderer a Telexnek arról beszélt, hogy még a jelenlegi, sokat bírált vagyonnyilatkozati rendszer is jobb, mint a semmi, mert a sajtó időnként nyakon csíp egy-egy képviselőt, aki valótlanságot ír a dokumentumba.
„Ha ezeknek az ügyeknek nem is volt valódi következménye az elmúlt években, az állampolgárok legalább értesültek róla, az adott képviselő jó híre pedig bánhatta”
– mondta a K-Monitor vezetője.
Titokban maradhat egy ingatlan és a hozzátartozók neve
A vagyonnyilatkozati rendszer reformja az egyik fontos mérföldköve az uniós jogállamisági (feltételességi) eljárásnak is. A kormány az Európai Bizottsággal tárgyalva már háromszor íratta át a vagyonnyilatkozati szabályokat az Országgyűléssel. Magyarország előbb 2022 nyarán átvette az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét, majd októberben lényegében visszaállította a bevallástétel korábbi módját. A harmadik módosítással pedig egyfajta ellenőrzési jogkört adott a frissen felállt Integritás Hatóságnak. A hatóság ellenőrzési jogköreit azonban az Európai Bizottság még a legutóbbi jelentésében, tavaly decemberben is kifogásolta.
Léderer Sándor és a K-Monitor szerint több jelentősebb visszalépés is történt a 2022-es módosítások során a korábbi – sokat kritizált – rendszerhez képest.
Már a tavaly januári vagyonnyilatkozatban sem kellett feltüntetni egy a képviselők és a velük közös háztartásban családtagok által lakhatási célra fenntartott ingatlant. A frissen vásárolt, bővítésen átesett vagy más, rejtélyes okból növekvő lakóingatlanok kikerülése a bevallásból újabb vakfoltot vezet be a rendszerbe. A K-Monitor szerint a képviselők nagyjából harmadának vagyonnyilatkozatból már el is tűnt az elsődlegesnek tűnő lakóingatlan.
A képviselőknek adatvédelmi okokból már nem kell beírniuk a hozzátartozóik nevét sem a nyilatkozatokban. A korábbi dokumentumokban pedig – mint az Index nemrég megírta – az Országgyűlés Hivatala utólag kisatírozta a neveket. Ez különösen azért problémás a K-Monitor szerint, mert így a korábbinál is jóval nehezebb beazonosítani a képviselő környékén megfigyelhető esetleges vagyongyarapodást.
A 2022-es módosítás után a pontos jövedelmek helyett már csak jövedelmi sávokról kell nyilatkozni. Léderer szerint így a képviselők bevételeiről is sokkal kevésbé lehet pontos képet kapni, és megbecsülni, hogy képes volt-e a jövedelméből finanszírozni adott képviselő egy drága vadászatot vagy ingatlanvásárlást. Eltűntek a vagyonnyilatkozati űrlapról azok a részek is, amelyeknél az ajándékokról, az ingyenesen kapott képviselői juttatásokról, illetve a támogatásokról kell nyilatkozni. Így például az agrártámogatások sem jelennek meg sehol, noha számos képviselő kedvezményezettje ezeknek a pályázatoknak.
A jogállamisági eljárás és a helyreállítási terv keretében a magyar kormány vállalta, hogy 2023 márciusáig egy kereshető adatbázisban teszi közzé az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatait. Ez azonban eddig meglehetősen komikusan sikerült: az Országgyűlés honlapjára felkerült egy 2168 oldalas pdf-fájl, amelyben ömlesztve, egymás után szerepelnek a képviselők vagyonnyilatkozatai. Továbbra sincs arra lehetőség, hogy a nyilatkozatokat összehasonlítsuk a korábbi évek bevallásaival, így az esetleges változásokat a dokumentum alapján nem lehet kiszűrni.
Az Integritás Hatóság szigorúbb ellenőrzést és szankciókat javasol
Az Európai Bizottság december 14-én közzétett határozatában értékelte a magyar kormány jogállamisági eljárásban vállalt kötelezettségeit. A K-Monitor elemzése szerint ebből az olvasható ki, hogy antikorrupciós reformok végrehajtása korántsem zajlik a megfelelő ütemben Magyarországon, néhány fontos területen pedig a kormány egyáltalán nem tett előrelépéseket.
Nem fogadta el a kormány a beígért nemzeti korrupcióellenes stratégiát, és továbbra sem dolgozott ki visszatartó erejű szankciókat a vagyonnyilatkozati rendszerben. Azt is kifogásolta az Európai Bizottság, hogy a kormány nem készítette el a vagyonnyilatkozatok kereshető nyilvános adatbázisát (ami nem egy pdf-fájl). A 2022-ben felállított Integritás Hatóság pedig továbbra sem kapta meg azokat a jogköröket, amelyekkel ellenőrizni tudná a politikai felső vezetők vagyonnyilatkozatait.
A vagyonnyilatkozatok nyilvános és kereshető adatbázisát, az ellenőrzési rendszert és a szankciókat hiányolta az Integritás Hatóság is a december elején közzétett vagyonnyilatkozati jelentésében. Az állami hatóság szerint Magyarországon „csak elvi szinten létezik kontroll a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén”, és azt az álláspontot fogalmazták meg, hogy
„a hazai vagyonnyilatkozati rendszer jelenlegi formájában elavult, nem működik megfelelően és nem éri el a törvényben meghatározott céljait”.
Az Integritás Hatóság 16 pontos javaslatában többek között az szerepel, hogy a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásához, kezeléséhez és ellenőrzéséhez egy egységes elektronikus bevallási rendszerre lenne szükség.
A hatóság azt javasolta, hogy maximum négyévente mindenki vagyonnyilatkozatát legalább egy alkalommal ellenőrizzék, de a kiemelt kockázatú pozíciók esetében ez évente történjen meg. Szerintük a bizalom visszaépítéséhez arra van szükség, hogy az ellenőrző szervezet független legyen, valamint megfelelő erőforrással, hatáskörökkel és képességgel rendelkezzen a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez.
A hatóság szerint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértésének szankciói jelenleg nem kellően elrettentőek, hatékonyak és arányosak. A javaslatuk szerint a kisebb szabálytalanságok (például késedelmes teljesítés, hiányos nyilatkozat vagy nyilatkozat beadásának teljes elmulasztása) esetében csupán pénzbírság kiszabása lenne szükséges, míg a jelentősebb jogsértések (például valótlan tartalom, többszöri felszólítás ellenére bevallás teljesítésének elmulasztása) esetére
bírósági eljárás során hozott szankciókat tanácsolnak.
Azt is javasolják, hogy a vagyonnyilatkozati rendszert terjesszék ki a teljes közszférára, illetve mindenki egységes rendszerben tegyen vagyonnyilatkozatot, aki valamilyen állami forrással, támogatással, közbeszerzéssel kapcsolatban vagy állami tulajdon elosztásában, gazdálkodásában döntési vagy engedélyezi jogkörrel rendelkezik.
Arról egyelőre nincs hír, hogy a kormány ezekből a javaslatokból megfogadna bármit. A jelentés szerint ugyanakkor az Igazságügyi Minisztérium azt közölte a hatósággal, hogy az uniós tárgyalások függvényében várhatóan még módosítják a vagyonnyilatkozati rendszert a közeljövőben.
A képviselőknek, kormánytagoknak és közjogi méltóságoknak január 31-ig a november 1-jén fennálló állapot szerint kellett kitölteniük a vagyonnyilatkozatukat. Éjféltől a Telexen is megmutatjuk, hogyan alakult a magyar politikusok anyagi helyzete 2023-ban. | Évről évre kevesebbet tudhatunk meg Orbánék vagyoni helyzetéről | Hogyan hatott az Európa-rekorder infláció a kormánytagok és országgyűlési képviselők vagyonára? Sikerült-e félretennie tavaly Orbán Viktornak a havi bruttó 5,6 millió forintos fizetéséből? Mennyit fialt 2023-ban Rogán Antal találmánya? Pár órán belül kiderül. Szerda éjfél után pár perccel teszik közzé a kormánytagok, képviselők és közjogi méltóságok vagyonnyilatkozatait. Ha teljes képet nem is kaphatunk a politikusok vagyoni helyzetéről, apró változásokat ki lehet szúrni. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/01/31/vagyonnyilatkozatok-modositasok-europai-bizottsag-integritasi-hatosag | 2024-01-31 14:28:00 | true | null | null | Telex |
A nehéz gazdasági évben is sikeresen gyarapította vagyonát Rogán Antal. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter éjfélkor közzétett vagyonnyilatkozatában 271 millió forintos megtakarításról vallott színt. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 26 millióval tudta növelni a vagyonát. Megtakarításai egy részét, 65 milliót állampapírokra költötte. Tavaly csak 1 milliót törlesztett adósságából Rogán, 14,9 millióval továbbra is tartozik egy meg nem nevezett magánszemélynek.
A kormányzati kommunikációt és titkosszolgálatot irányító miniszterről talán kevesen tudják, hogy civilben feltaláló.
Találmánya után tavaly havonta 17 milliót, azaz összesen 204 millió forintot kapott.
A Mobilsign Kft. 2017-ben jelent meg először a fideszes képviselő vagyonnyilatkozatában, és a szabadalmi jog címén azóta évről évre tetemes összeget kapott a cégtől. Hét év alatt összesen 1,3 milliárd forintot vehetett fel Rogán az elektronikus aláírási technológia harmadfeltalálójaként. A vagyonnyilatkozatából az derült ki, hogy továbbra is megvannak a szántói, erdői és rétjei Szakonyfaluban. A miniszter többhektárnyi földet örökölt abban a szlovén–osztrák–magyar hármas határnál fekvő faluban, ahol felnőtt, és ahol a húga a polgármester.
46 millió forintos befektetési jegy bukkant fel Szijjártó Péter friss vagyonnyilatkozatában. A külgazdasági és külügyminiszter tavaly még mindössze 3 millió forintot tartott értékpapírban. Továbbra sem törlesztett egy forintot sem abból a 30 millióból, amivel már évek óta tartozik a szüleinek. A bankszámlája közben 10 millió forinttal megcsappant tavalyhoz képest, 16 millióról számolt be most.
Lázár János újabb földekkel gyarapodott
Lázár Jánosnak sosem elég. Már eddig is ő volt az Országgyűlés Földesura, de tavaly is megtoldotta még négy új földterülettel, körülbelül 25 hektárnyi szántóval a portfólióját.
Az építési és közlekedési miniszternek eddig sem volt oka panaszra, de idén már 43 ingatlant írhatott be a vagyonnyilatkozatába.
Minden bizonnyal neki volt a leghosszabb idő kitölteni a nyilatkozatot, mert jó néhány pótoldalt kellett csatolnia.
Közben a megtakarításait is növelte. Készpénzállományához 2 millió pluszt csapott hozzá, de a bankszámlájára is került plusz 4 millió forint. Szépen lassan a tartozásait is csökkenti: valaki(k)nek 55 millió forint helyett már csak 40 millióval jön, és közben a személyi kölcsönét és beruházási hitelét is milliókkal törlesztette. A miniszteri fizetése mellett osztalékként havonta bruttó 1 és 5 millió forint közötti jövedelme származik.
Csák János imádja az állampapírokat
Hét év után eladta Csák János a Toyota Auris autóját, ám a két motorját megtartotta. Nem szerepel a kulturális és innovációs miniszter idei vagyonnyilatkozatában az a 400 négyzetméteres óbudai ház sem, aminek korábban felerészben volt a tulajdonosa. Vagy eladta Csák, vagy csak idén nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában. Egy korábbi módosítás után erre megvan a lehetősége: a képviselők, miniszterek kihagyhatnak egy, lakhatási célra fenntartott ingatlant.
Csák János az állampapírokat is preferálta tavaly: 327 millió forintja van állampapírban.
Ez 256 millióval több, mint ami a tavaly januári vagyonnyilatkozatában szerepelt.
Nincs már meg ugyanakkor az a 90 milliós portfóliója, amit egy alapkezelőnél tartott, és a bankszámlájáról is eltűnt 18 millió forint. Idén nem felejtette ki Csák a vagyonnyilatkozatából, hogy társadalmi megbízatással a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Ezt tavaly utólag pótolta.
Gulyás Gergely életében valami változás történt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter vagyonnyilatkozata évek óta szinte betűről betűre ugyanaz, tavaly viszont ő is vett állampapírt 20 millió forint értékben. Továbbra is ugyanaz a két újbudai lakása van, mint korábban, a bankszámlája viszont közel kétmillióval megcsappant.
Varga Mihályt is elérte a kormánytagok állampapír-vásárlási láza: a pénzügyminiszter 18 millió forintért vett papírokat (már összesen 28,4 millió szerepel a vagyonnyilatkozatában), és mindeközben 3 millió forinttal nőttek a részvényei is. Emellett ugyanakkor egyre jobban elköteleződik egy meg nem nevezett magánszemélynek:
friss nyilatkozata szerint 62,4 millió forinttal tartozik ennek a valakinek, ami közel 5 millióval több, mint tavaly ilyenkor.
Nem adta el a budai és karcagi ingatlanjait sem, és feltüntette a vagyonnyilatkozatában azt a 2022-ben vásárolt 200 négyzetméteres, úszómedencés gyenesdiási nyaralót is, amit korábban állítása szerint 150 ezer forintért bérelt, majd 169 millióért vett meg.
Miközben Varga kormányon belüli vetélytársa, Nagy Márton deklaráltan is a magyar gazdaságpolitika első embere lett, az ő vagyona csökkent 2023-ban. Míg 2022-ben még 90 milliót tartott állampapírban a gazdaságfejlesztési miniszter, 2023-ban már csak 10 millióról tudott beszámolni ezen a címen.
Eltűnt 743 millió forint a honvédelmi miniszter bankszámlájáról
Két új ingatlan is szerepel Szalay-Bobrovniczky Kristóf friss vagyonnyilatkozatában. A honvédelmi miniszter egy 717 négyzetméteres XII. kerületi lakóházat és egy káptalantóti majort (épülettel) vett 2023-ban.
Talán a két ingatlanvásárlásnak köszönhető, hogy bankszámlájáról eltűnt 743 millió forint. Míg tavaly januárban 773 millió forintot tartott a bankban, mostanra már csak 30,4 millió maradt. Emellett még 110 millióval tartoznak a honvédelmi miniszternek, és közel 54 millió forintot tart pénzügyi alapban, illetve életbiztosításban. A hiteleit csak minimálisan tudta törleszteni tavaly Szalay-Bobrovniczky, még 55,6 millióval tartozik a banknak.
Míg a honvédelmi miniszter vagyonnyilatkozata bővült, Navracsics Tiboréból két ingatlan is eltűnt tavalyhoz képest.
Nincs már meg a 138 négyzetméteres budakeszi családi háza és a balatonszemesi üdülő sem.
A 2021-ben vett rigácsi építési teleknek és a 83 négyzetméteres budakeszi háznak azonban továbbra is felerészben tulajdonosa a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Egy forint megtakarítása sem maradt Navracsicsnak, tavaly még 3 milliót tudott beírni a vagyonnyilatkozatába. A 25 milliós hiteltartozását azonban nem törlesztette az elmúlt egy évben.
Semjén Zsoltnak a miniszterelnökkel ellentétben nőtt a megtakarítása. A miniszterelnök-helyettes és KDNP-elnök 10 milliót tart készpénzben, ez a tavaly közzétett nyilatkozatában még csak 8 millió forint volt. Nagyobb értékű ingóságok közé sorol néhány, születése óta családi ajándékként birtokolt antik bútort is.
A magyar vagyonnyilatkozati rendszert évek-évtizedek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek (az ajánlásaik itt olvashatók). A fő probléma, hogy képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást a vagyonnyilatkozatából. A dokumentumokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános. | Rogán 204 milliót kapott a találmányáért, a honvédelmi miniszter bankszámlájáról eltűnt 743 millió forint | Állampapír-vásárlási lázban ég a kormány: Rogán Antal mellett Gulyás Gergely, Varga Mihály és Csák János is tekintélyes mennyiségű megtakarítást helyezett el ebben a formában. Szerda éjfél után tették közzé a miniszterek és képviselők vagyonnyilatkozatait. Szalay-Bobrovniczky Kristóf két házat vett, és Lázár János is újabb földekkel gazdagodott, Navracsics Tibornak azonban egy forintja nem maradt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/01/vagyonnyilatkozatok-kormanytagok-rogan-antal-szijjarto-peter-varga-mihaly | 2024-02-01 14:42:10 | true | null | null | Telex |
Éjfél után közzétették a kormánytagok és parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatait, amit a november 1-jén fennálló állapot szerint kellett kitölteniük. Ebben a cikkben a legérdekesebbekből szemezgettünk a képviselők közül.
Varga Judité lett a balatoni nyaraló
Varga Judit életében több változás is történt tavaly, ez látszik vagyonnyilatkozatában is. Tavasszal bejelentette válását, majd nyáron az igazságügyi miniszteri pozíciójáról is lemondott. Változás történt a korábban nagy port kavart ingatlanjai körül is: a balatonhenyei ház a válása után Varga Judit 100 százalékos tulajdona lett, emellett hozzá került a szintén a településen található közös telkek közül az egyik.
A balatonhenyei ingatlan korábban azért került be a hírekbe, mert a volt igazságügyi miniszter és korábbi férje 10 milliós forintos családi otthonteremtési kedvezményt igényeltek az ingatlanra, de menet közben mindketten munkát kaptak Budapesten, ezért a csoktámogatást folyósító banktól azt kérték: öt évig ne kelljen az ingatlanban élniük. Vállalták, hogy ha az ötéves moratórium leteltével sem költöznek majd a faluba, akkor a kamatokkal együtt visszafizetik a 10 milliós támogatást. Ez végül tavaly májusban meg is történt.
Varga a friss nyilatkozata szerint még több mint 60 millió forinttal tartozik a banknak, ennek oka a balatonhenyei ingatlan. Tavaly emellé felvett egy 5 milliós családi kölcsönt is. Az idén harmincegy éves mesterhegedűje továbbra is megvan, de a pár éve vásárolt Yamaha pianínója már nem szerepel a vagyonnyilatkozatában.
Gyurcsánynál hirtelen megjelent egy telek
Hirtelen megjelent Gyurcsány Ferenc vagyonnyilatkozatában egy II. kerületi, 2031 négyzetméteres beépítetlen telek. Ez annyiból furcsa, hogy a DK elnöke szerint ebben ő 2021-ben szerzett tulajdonrészt, de a tavalyi vagyonnyilatkozatában ezt nem említette meg.
Bár Gyurcsány pontos címet nem ír a nyilatkozatában, épp mostanában derült ki, hogy a II. kerületi Bimbó úton egy épülő társasház egyik lakásába költözik majd be idén feleségével, Dobrev Klárával és a legkisebb gyerekükkel. A DK erről a lakásról a Telexnek azt írta, az épület most már szinte készen áll, a lakásuk 160 négyzetméteres lesz, két hálószobával, egy vendégszobával, egy dolgozószobával.
Azt nem tudni, hogy a befektetés mennyibe került, mindenesetre Gyurcsány értékpapírjai jelentősen megcsappantak: 461 millióról 18 millió forintra. Közben viszont az utolsó forintig megszabadult a 293 milliós értékpapír fedezetű hitelétől. A kötcsei házra Dobrev Klárával közösen felvett hitelt viszont alig törlesztette, így abból még van nekik hátra 57 millió. Pénzkövetelésekből és kölcsönökből viszont még jó összegek bejöhetnek neki, mert összesen 641 millióval jönnek neki és feleségének.
Toroczkainak elege lett a migránsokból, vett egy utat
„A 2023-ban vásárolt 521 négyzetméternyi kivett út a tanyánkhoz bevezető rövid út, amelyet 170 ezer forintért vásároltam meg, mert elegem lett az azon keresztül vonuló illegális migránsokból, embercsempészekből és egyéb bűnözőkből” – ezzel magyarázza Toroczkai László friss ásotthalmi vételét a vagyonnyilatkozatában.
A Mi Hazánk elnöke emellett teljesen visszafizette azt a 2,5 millió forintot, amivel valaki(k)nek tartozott, de a hitelét egy év alatt alig törlesztette, még mindig van neki ebből hátra 3,8 millió forint.
Ungárnak még mindig jut havi 11 millió
Ungár Péter bizalmi vagyonkezelési szerződés révén – ahogy 2022-ben – 2023-ban is havi 11 millió forint bevételhez jutott. Az LMP társelnökének 2018-ban körülbelül 15 milliárd forintos vagyona volt akkori adóbevallása szerint.
Testvérével és anyjával, Schmidt Máriával közös, ingatlanhasznosítással foglalkozó családi cégükből milliárdos osztalékokat vett fel korábban, később a részvénycsomagját bizalmi vagyonkezelőre bízta. Továbbra is résztulajdonosa egy II. kerületi lakásnak, emellett van egy 2020-ban vásárolt Toyotája is.
Kósának alig sikerül lefaragnia a tartozásaiból
Kósa Lajos 2022-ben jócskán eladósodott, viszont ebből a tartozásból tavaly épp csak valamennyit sikerült lefaragnia. Egy lakásépítési kölcsön felvétele után 115 millióval tartozott a banknak, tavaly ezt 110 millióra csökkentette. Egy magánszemélynek továbbra is 10 millióval jön a fideszes politikus, miközben motorjait, és részben tulajdonolt motorcsónakját megtartotta.
Kocsis és a festménye
Kocsis Máténak továbbra is bőven akad megtakarítása: 2022-ben a családi kölcsön kiegyenlítése után 68,8 millió forintja volt, tavaly év végére ez 60,7 millióra csökkent. A Fidesz frakcióvezetője emellett 20 millió forintot Prémium Magyar Állampapírban tart. Autót, lakást, egyéb vagyontárgyat nem tüntetett fel, Szász Endre Paragrafus című festményét viszont igen, ezt 1982-ben kapta.
Hadházy tavaly is kapott kis adományokat
Hadházy Ákos idei nyilatkozatában is feltüntette, hogy mennyi pénzt kapott támogatóitól. Bár ilyen kategória nincs, a nyilatkozat aljára odaírta: „2023-ban magyar magánszemélyektől politikai munkám támogatására, és a kordonbontások miatt rám jogtalanul kiszabott büntetések kifizetésére 1,5 millió forint magán kisadomány érkezett.” 2022-ben 16,8 milliót kapott gyűjtésekből. Hadházy tavalyelőtt Bécs külvárosában vett egy 30 négyzetméteres lakást, aminek felerészben a tulajdonosa. A független képviselőnek emellett hosszabb ideje megvan már a szekszárdi háza és a fácánkerti szőlője is.
Egyre kevesebbet lehet tudni | Varga Judité lett a balatoni nyaraló, Gyurcsánynál megjelent egy korábban szerzett budai telek | Éjfél után közzétették a kormánytagok és parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatait, amit a november 1-jén fennálló állapot szerint kellett kitölteniük. Ebben a cikkben a legérdekesebbekből szemezgettünk a képviselők közül. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/01/vagyonnyilatkozat-2024-orszaggyulesi-kepviselok-gyurcsany-ferenc-varga-judit | 2024-02-01 14:52:00 | true | null | null | Telex |
Bő négy évvel ezelőtt nyert 277 millió forintos uniós vidékfejlesztési támogatást egy gombatermesztő üzem megvalósítására Zolnai Sándor csákvári KDNP-s önkormányzati képviselő. A támogatói okiratot 2020 januárjában írták alá, onnantól 24 hónap állt volna rendelkezésre az üzem megvalósítására. A csarnokot azonban nemhogy 2022 januárjáig, de a mai napig sem sikerült befejezni.
Az eset körülményeit tavaly nyáron mutatta be Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, Zolnai pedig szeptemberben vállalta, hogy a beruházás helyszínén ismerteti lapunkkal álláspontját a félbe maradt beruházásról. A politikus akkor azt mondta, a gombaüzemmel kapcsolatos elszámolás végső határideje a legutóbbi határidő-módosítás szerint 2024. január, és bízik abban, hogy ezt tartani fogják. Mostanra azonban világossá vált, hogy az újabb határidőt sem sikerült betartani.
A helyszínen építkezésnek nyoma sem látszik,
a torzóban maradt üzemcsarnok és környezete ugyanúgy néz ki, mint négy hónappal korábban.
A csákvári gombatermesztő üzem építéséről először Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője számolt be 2020 decemberében azzal, hogy az építkezés még abban az évben, de legkésőbb 2021 elején szerkezetkész állapotba kerülhet. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás alapján az épület papíron tavaly augusztusban készült el, ránézésre azonban az üzemcsarnok továbbra is messze van attól, hogy termelésre alkalmas legyen.
Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, Zolnai az uniós és állami támogatás terhére két részletben eddig mintegy 185 millió forintot hívott le. A Magyar Államkincstár nyilvántartása szerint 2020-ban 139 millió forintot, majd 2022-ban további 46 millió forintot utaltak ki a projektre. A KDNP-s önkormányzati képviselő elmondása szerint az előbbi összeg támogatási előleg, az utóbbi a beruházás készültségi fokának megfelelő kifizetés volt.
Korábbi cikkünkből az is kiderült, hogy a képviselő szerint a projekt félbehagyása mögött a kivitelezővel támadt elszámolási vita áll. Ennek részleteiről Zolnai Sándor sem akkor, sem azóta nem árult el részleteket a folyamatban lévő polgári peres eljárásra hivatkozva.
A képviselőt most levélben kerestük, hogy megtudjuk, miért áll továbbra is az építkezés, illetve mire lehet számítani a jövőben. Válaszában azt írta: a beruházás folyamatban van, újabb határidő-módosítást kért, amelynek „elbírálása folyamatban van”. Zolnai Sándor azt írta, hogy szeptemberi cikkünk után volt alvállalkozó, aki a
Mocskos fideszes tolvajnak nem dolgozok
kijelentéssel tűnt el. Közlése szerint – az általa meg nem nevezett – generálkivitelező nem végezte el a megegyezés szerinti feladatot, vele szemben kötbérigényt nyújtott be, a kivitelezői szerződést pedig felmondta.
„Új kivitelezővel és befektetővel dolgozom.
Az építési munkákat hátráltatja a kedvezőtlen időjárás, a sok eső, majd a hideg, fagyos idő.
A szervezés, technológiai eszközök beszerzése jó úton jár. Amint az idő engedi, reményeim szerint folytatni tudjuk az építést” – fogalmazott.
Zolnai Sándor Csákváron 2014 óta önkormányzati képviselő, jelenleg az önkormányzat pénzügyi és jogi bizottságának az elnöke. Arra a kérdésre, hogy a júniusi önkormányzati választáson tervez-e újraindulni, nem kívánt válaszolni, azt írta, ez nem aktuális.
A gombatermesztő üzem még a 2014-2020 közötti európai uniós támogatási ciklusban megvalósuló Vidékfejlesztési Program (VP) keretében nyert támogatást. Az agrártámogatási rendszer sajátosságai miatt ezt a programot két évvel meghosszabbították, de még tavaly októberben is voltak nyitott pályázatok, amelyeknek a támogatásáról idén születik döntés. Ennek megfelelően a program megvalósítása 2025-ig húzódik el.
Hogy Zolnai Sándor beruházása négy év kudarca után is kaphat-e határidő-módosítást, egyáltalán nem tűnik valószínűtlennek. A támogatási rendszerre rálátó forrásunk szerint 2021 és 2023 között több ezer olyan döntés született, ahol a kedvezményezettek határidő-módosítást kaptak – lényegében mindenki, aki ezt a döntéshozók szerint megalapozottan kérelmezte.
Forrásunk szerint ugyanakkor 2023-ban átlagosan havonta mintegy 20 milliárd forintot fizettek vissza pályázók a meg nem valósult projektek miatt. Ezeknek a kudarcoknak a hátterében sokféle ok állhatott, például az energiaárak elszállása, a 2022-es aszály vagy éppen a beruházási költségek drasztikus emelkedése. 2023-ban pedig az ukrán mezőgazdasági termékek uniós jelenlétének tartóssá válása nehezítette a gazdák helyzetét. | „Mocskos fideszes tolvajnak nem dolgozok” – a KDNP-s politikus szerint egy alvállalkozó ezzel hagyta ott | 277 millió forintos uniós vidékfejlesztési támogatás segítségével kezdett gombatermesztő üzem építésébe egy KDNP-s önkormányzati képviselő Csákváron még 2020-ban. Zolnai Sándornak két éve lett volna a létesítmény beindítására, tavaly szeptemberben lapunknak azt mondta, bízik benne, hogy januárra megvalósul a beruházás, ez azonban nem történt meg. Ráadásul most újabb határidő-módosítást kért, és nem kizárt, hogy meg is kapja ehhez az engedélyt. A politikus szerint az építési munkákat a kedvezőtlen időjárás, a sok eső majd a hideg, fagyos idő hátráltatta, de elmondása alapján volt olyan alvállalkozó is, aki cikkünk megjelenése után politikai okokból tűnt el. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/01/25/csakvar-gombauzem-europai-unios-tamogatas-videkfejlesztes/ | 2024-01-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Két év alatt 1,4 milliárd forintnyi összeg mehetett a Lánchíd kivitelezőjétől, az A-HÍD Zrt-től a számlagyár-ügy gyanúsítottjának cégéhez. Az atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a beérkezett pénzből mintegy 900 millió forintnyi összeget jellemzően még beérkezésük napján továbbutalhatták a december elején őrizetbe vett Vig Mór ügyvédhez köthető magán-, illetve ügyvédi letéti számlákra, majd rövid időn belül készpénzben felvehették őket. Korábban már az atv.hu is beszámolt róla, hogy a Jobbik főpolgármester-jelöltje, Brenner Koloman vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Lánchíd felújításával kapcsolatban. Brenner kezdeményezése azután született meg, hogy néhány hete a NAV házkutatást tartott a Lánchíd felújítását végző A-HÍD Építő Zrt-nél. Van-e kapcsolat?Az ügy hátteréhez hozzátartozhat, hogy az atv.hu értesülései és a szerkesztőségünkhöz emailben eljutott nyomozati dokumentum szerint a NAV vizsgálódik egy olyan ügyben, amelynek egyik érintettje az A-HÍD Zrt., a másik pedig a közelmúltban számlagyár működtetésének gyanújával őrizetbe vett Vig Mór ügyvéd, illetve az ő egyik érdekeltsége, a Sunstrike Hungary Kft. Vig Mórt különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás megalapozott gyanújával fogták el december elején. Az atv.hu úgy értesült: a NAV nyomozása során többek között azt vizsgálja, hogy az A-HÍD Zrt. számlájáról 2020. novembere és 2022. júliusa között átutaltak-e 1,4 milliárd forintot a Sunstrike Hungary Kft. számlájára, illetve a kft-től ezt követően továbbutaltak-e 900 millió forintot Vig Mór magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. Rögtön továbbutalták?Az atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-HÍD Zrt-től a pénzek a Sunstrike Kft-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számláról. A 2023. februárjában indult nyomozás során az adóhatóság értesülésünk szerint azt is vizsgálja, hogy érkeztek-e utalások Vig ügyvédi letéti számlájára azt követően, hogy az ügyvédet a Kúria jogerősen 2022. januárjában bűncselekmény elkövetése miatt eltiltotta az ügyvédi hivatás gyakorlásától és ezt követően a Budapesti Ügyvédi Kamara törölte a kamarai nyilvántartásból. Az atv.hu az ügyben a NAV-hoz és a Fővárosi Főügyészséghez fordult. A NAV azt közölte, hogy folyamatban lévő ügyről nem ad tájékoztatást. Amint az ügyészség is válaszol, frissítjük cikkünket. Discalimer: A Sunstrike Hungary Kft. beszállítóként az ATV-nek is kárt okozott egy, a Sunstrike által leszállítani vállalt sorozat gyártása során végrehajtott szerződésszegéssel. Az ATV emiatt felszámolási eljárást kezdeményezett a Sunstrike-kal szemben és további információk rendelkezésre állása esetén egyéb jogi lépések megtételére is sor kerülhet az ügyben. | Döbbenetes összeg kerülhetett a Lánchíd-felújítás kivitelezőjétől a számlagyár-ügy kulcsfigurájának cégéhez | Két év alatt 1,4 milliárd forintnyi összeg mehetett a Lánchíd kivitelezőjétől, az A-HÍD Zrt-től a számlagyár-ügy gyanúsítottjának cégéhez. Az atv.hu úgy értesült: a gyanú szerint a beérkezett pénzből mintegy 900 millió forintnyi összeget jellemzően még beérkezésük napján továbbutalhatták a december elején őrizetbe vett Vig Mór ügyvédhez köthető magán-, illetve ügyvédi letéti számlákra, majd rövid időn belül készpénzben felvehették őket.
A Sunstrike Hungary Kft. beszállítóként az ATV-nek is kárt okozott egy, a Sunstrike által leszállítani vállalt sorozat gyártása során végrehajtott szerződésszegéssel. Az ATV emiatt felszámolási eljárást kezdeményezett a Sunstrike-kal szemben és további információk rendelkezésre állása esetén egyéb jogi lépések megtételére is sor kerülhet az ügyben. | null | 1 | https://www.atv.hu/belfold/20240122/lanchid-felujitas-penz-utalas-a-hid-vig-mor | 2024-01-22 22:28:00 | true | null | null | ATV |
Reagált a Lánchíd kivitelezője | „Az A-Híd Zrt.-nek nem kivitelezésre vonatkozó és nem kivitelezéshez kapcsolódó szerződése volt az eljárás alatt álló céggel, az nem kapcsolódott közbeszerzésen elnyert projekthez, így értelemszerűen a Lánchíd felújításához sem.
A szerződések teljesítését az A-Híd Zrt. felé igazolták, a kiállított számlák ellenértéke kizárólag az eljárás alatt álló cég számlájára került utalásra.
Külső cégek gazdálkodására, kapcsolatrendszerére és egyéb működésére a teljesítésen túl az A-Híd Zrt-nek semmilyen rálátása és ráhatása nincs.
Adatszolgáltatóként a hatósági eljárás egyéb részleteit (okát, résztvevőit, helyszíneit stb.) nem ismerjük, de mi is megdöbbenve olvassuk az arról szóló sajtóhíreket, így azt is, hogy a hatósági eljárással érintett cég az ATV-vel beszállítói kapcsolatban állva az ATV-nek is kárt okozott.
Hangsúlyozzuk, hogy az A-Híd Zrt. nem alanya a hatósági eljárásnak, csak a külső cégekkel kapcsolatos adatokat szolgáltatott a NAV felé. | null | 1 | https://www.atv.hu/belfold/20240123/lanchid-szamlagyar-nyomozas-ahid | 2024-01-23 22:32:00 | true | null | null | ATV |
|
„Jánossal együtt elég nagy energiákkal próbálták bemosolyogni magukat a térség »kereszténykonzervatív« hatalmi világába, amolyan hivatásos jó emberek szerepkörben” – írta a 444-nek egy, a bicskei viszonyokat jól ismerő ember.
Ezt részben V. Jánosról, a bicskei gyermekotthon igazgatójáról állította, aki 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott. Részben pedig K. Endréről, a helyetteséről, akit kényszerítés miatt több mint 3 év börtönre ítéltek, amiért megpróbálta rávenni az áldozatokat, hogy hallgassanak el. Ő az, akit tavaly áprilisban kegyelemben részesített a pápalátogatás alkalmából Novák Katalin köztársasági elnök.
Hogy a kegyelem híre napvilágra került, a véletlennek és egy szemfüles olvasónknak köszönhető. A propagandamédia azonnal bele is fogott a műveletbe, amivel védelmébe vette a pedofil igazgató bűnsegédjét. A cikkekben, mintha csak a kegyelmi kérvényt olvasná az ember, ezáltal néhány dolgot meg lehet tudni arról, ki az a K. Endre, aki kegyelemre volt érdemes a köztársasági elnök szerint.
„A Magyar Nemzet információi szerint az érintett személy végzettsége testnevelő tanár, fejlesztő pedagógus, síoktató, számos sportágban edzői diplomával rendelkezik, erdélyi családból származik. A kollégáival több sportágban és több korcsoportban sportversenyeket rendeztek, az elítélt focitornákra vitte a gyermekeket, sítábort szervezett nekik. Minden munkahelyén tisztelet övezte, a szaktudását elismerték, a tanítványai szerették. Az érintett családtagjai több esetben a rosszallását fejezték ki a férfi munkahelyével kapcsolatban, mert az elmondásuk szerint az érintett a szabadidejét is az otthonban a gyermekekkel töltötte, rendszeresen szervezett programokat, kirándulásokat, amelyekre minden esetben elkísérte a gyermekeket.”
Az írásokból könnyen azonosítható, hogy kiről van szó. | Otthonosan mozgott a Felcsút környéki fideszes világban K. Endre, akinek kegyelmet adott Novák Katalin | „Jánossal együtt elég nagy energiákkal próbálták bemosolyogni magukat a térség »kereszténykonzervatív« hatalmi világába, amolyan hivatásos jó emberek szerepkörben” – írta a 444-nek egy, a bicskei viszonyokat jól ismerő ember. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/04/otthonosan-mozgott-a-felcsut-kornyeki-fideszes-vilagban-k-endre-akinek-kegyelmet-adott-novak-katalin | 2024-02-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Jövőre Oszakában lesz a világkiállítás, sámándobbal egyelőre nem készülünk, de 20 milliárd forintos pavilonépítési megbízással az új kormánykedvenc zuglói monstrumépítő Bayer Constructnak, valamint a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés előmozdításával kapcsolatos diplomáciai feladatok miniszteri biztosával igen.
És további nettó 795,7 millió, bruttó bő egymilliárd forintos megbízási szerződéssel is, amit egy mérnökiroda és egy rejtélyes dubaji cég kaphat – vette észre Hadházy Ákos független parlamenti képviselő az Európai Unió közbeszerzési lapjában.
„Ezt a temérdek pénzt egy ismeretlen DUBAJI CÉGNEK adjuk, »természetesen« valódi verseny nélkül (...) A kisebbik részét (216) milliót) a Consultant Mérnökiroda kapja, a nagyobb részét (majdnem 580 millió forintot) viszont egy titokzatos, az Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett cégnek, a Ramerset International FZE-nek adják, »komplex gazdaság- és üzletfejlesztési, valamint turizmusfejlesztési feladatok ellátására«”
– írja a Facebookján a képviselő. A Consultant egy XI. kerületben lévő, 1993 óta működő mérnökiroda, egy nagy múltú műszaki cég, az Unitef és egy magyar magánszemély tulajdonában van, árbevétele az elmúlt években 60-120 millió forint között mozgott, 2019 óta minden évben néhány milliós adózott nyeresége van.
A Ramerset viszont valóban nagyon rejtélyes cég, ha nem is pont dubaji. A honlapja olyan, mintha egy nem túl tehetséges programozó vagy nem túl kreatív dizájner vizsgamunkája lenne, aki ráadásul a tartalmat lorem ipsumok helyett üzleti bullshitekből másolná ki. Legalábbis több bekezdés rövidítésével, de szó szerinti fordításokkal ezt a bemutatkozást kaptuk: „A Ramerset International pénzügyi vízióval és innovatív törekvésekkel támogatja közösségeinket és vállalkozásainkat, stratégiai megközelítést alkalmaz a működésében, a diverzifikációra és a körültekintő kockázatkezelésre összpontosítva”.
A cég kontaktjai sem túl bizalomgerjesztőek, van két email-cím, de az egyik email-címben szereplő névre egyetlen találat kaptunk (egy mérnök a Chevronnál, az Egyesült Államokban), de még mindig eggyel több, mint amit a másikra.
Frissítés: ha LinkedInen magára a cégnévre keresünk, két találatot is kapunk. Eszerint 2016 májusa óta Révész Barnabás a cég vezérigazgatója, míg Peter Mikulak 2021 októbere óta üzletfejlesztési tanácsadó a Ramersetnél. Révész emellett a LinkedIn-profilja szerint Libéria kormányának ENSZ-tanácsadója is 2018 márciusa óta, míg Mikulak többek között a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-nél dolgozott.
A céghez mindezek mellett van egy postafiókcím, ami ha nem is dubaji, de annak közelében lévő üdülőtelepülésen található, itt ni: | Hadházy: Temérdek pénz verseny nélkül egy dubaji cégnek | Jövőre Oszakában lesz a világkiállítás, sámándobbal egyelőre nem készülünk, de 20 milliárd forintos pavilonépítési megbízással az új kormánykedvenc zuglói monstrumépítő Bayer Constructnak, valamint a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés előmozdításával kapcsolatos diplomáciai feladatok miniszteri biztosával igen. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/03/hadhazy-temerdek-penz-verseny-nelkul-egy-dubaji-offshore-cegnek | 2024-02-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
"Már nem látunk esélyt a megtérülésre ezen ügyek esetében".
Ezt a választ kapta munkatársunk az Integritás Hatóságtól (IH), miután tavaly decemberben két újabb lezárt vizsgálat rövid összefoglalója jelent meg a korrupcióellenes szervezet honlapján, teljes médiacsendben. Az egyik a Microsoft itthoni korrupciós botrányával foglalkozik, a másik pedig a kormányzat víziközmű-építési keretmegállapodásával. Közös a két esetben, hogy a múlt évtizedre nyúlnak vissza, tehát hosszú az előtörténetük. Valamint az is, hogy kézen-közön szívódtak fel uniós források.
A hatóság hivatalos tájékoztatásából nem derül ki, hogy miért került a két eset a fókuszukba, de tudomásunk szerint bejelentések alapján vették elő ezeket az ügyeket. A Microsoft-ügy lényege, hogy állami szervezetek - köztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Belügyminisztérium vagy az Országos Rendőr-főkapitányság - részben európai uniós támogatás felhasználásával szereztek be Microsoft termékeket 2013-2014 táján. Az összesen több mint 22 milliárd forintos beszerzésekből jutott a Legfőbb Ügyészségnek, és az Igazságügyi Minisztériumnak is. | Az Integritás Hatóság a Microsoft- és a víziközműmutyikról: Ez a pénz elúszott | Az előző évtized két nagy korrupciós botrányával is foglalkozott a közelmúltban az EU-val folyó vita részeként felállított Integritás Hatóság, ahol beismerték: nincs esély az elkorrumpált összegek visszaszerzésére. A szervezet megreformálná a vagyonnyilatkozati rendszert, de a kormány eddig nem reagált a tavaly év végén publikált javaslatcsomagra. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240201_Integritas_Hatosag_Microsoft_vizikozmu_mutyi_korrupcio_vagyonnyilatkozatok_OLAF_EU | 2024-02-01 09:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze. | Mészáros és Tiborcz nagybevásárlást csapott a gazdaság felpörgetésére szánt állami százmilliárdokból | Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240128_hvg__krizisalapok__allami_penzhalmozas__elitklub__gordiuszi_csomo | 2024-01-28 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
“Az Integritás Hatóság rövid mérlegelés után megtagadta a vizsgálat indítását annak ellenére, hogy a Miniszterelnökség korábban beismerte: az országgyűlési képviselők beleszólhatnak abba, ki kapjon és ki ne kapjon állami (EU-s) támogatásokat, viszont ezekről az utasításokról nem készül hivatalos feljegyzés” – posztolta a Facebookon Hadházy Ákos független képviselő.
A politikus ezeket akarta kivizsgáltatni a korrupcióellenes hatósággal, de a válaszlevelük szerint nem indítanak eljárást. Előzményként Hadházy felidézte, hogy Boldog István fideszes exképviselő bírósági tárgyalásán olyan lehallgatott beszélgetéseket ismertettek, amelyekben a Miniszterelnökség hivatalnokai arról egyeztettek a vele, hogy melyik falu pályázata nyerhet és melyik nem.”
Megjegyzendő, hogy az említett, a bíróság előtt, Boldog István ügyében elhangzott állítás alapján Hadházy korábban valóban érdeklődött a fenti, konkrét esethez hasonlókról a Miniszterelnökségnél, ám a tárca a válaszában nem említett “utasításokat”, csak “megkereséseket”, ami azért nem ugyanaz. Vélhetően ezt mérlegelte az Integritás Hatóság is, hiszen a tárca csak annyit közölt, hogy
“a választókerületüket érintő ügyekben a Miniszterelnökséget rendszeresen keresik meg egyéni választókerületben egyéni mandátumot nyert országgyűlési képviselők, a megkeresésekről a Miniszterelnökség nyilvántartást nem vezet”.
Hadházy a posztjában érzékeltette a különbséget: “Az még csak-csak elképzelhető lenne, hogy a pályázati lehetőségek ELŐTT konzultáljon velük a kiíró hatóság, szerintük milyen irányba kellene fejleszteni a térséget. De a pályázatok meghirdetése után a döntést csak és kizárólag az objektív szempontok szerint lenne szabad meghoznia a független támogató hatóságnak.”
Hozzátette: “A legnagyobb jóindulattal talán elfogadnánk ezeket valamiféle 'lobbitevékenységnek', de ez akkor is csak olyan módon lehetne elfogadható, ha ezeket a megkereséseket szigorúan dokumentálnák és pontos feljegyzések lennének arról, hogy ki, mikor és mit akart 'kilobbizni'. (...) Ha valami, ez igazán rendszerszintű probléma.” | Elutasították Hadházy panaszát a gyanús pénzosztásokról, inkább nem vizsgálódik az Integritás Hatóság | Gyakran érkeznek “megkeresések” állami (EU-s) pályázatok ügyében a térség országgyűlési képviselőihez, Hadházy Ákos ezt akarta kivizsgáltatni a korrupcióellenes hatósággal, de ők nem indítanak eljárást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240129_Elutasitottak_Hadhazy_panaszat_nem_vizsgalja_az_Integritas_Hatosag_a_kepviselok_beleszolasat_palyazati_ugyekbe | 2024-01-29 10:40:00 | true | null | null | HVG |
Üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés, vagyis nemzetközi korrupció miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség közlése szerint egy magyar férfi ellen, aki az egyik afrikai ország tiszteletbeli konzuljaként öt külföldinek azt ígérte, hogy tiszteletbeli konzuli és más különleges megbízotti pozícióba juttatja őket.
A férfi közbenjárásának eredményeként két külföldi állampolgár megkapta a kívánt pozíciót. A vádlott az "ügyintézésekért" cserébe 213 395 euróval gazdagodott – tették hozzá. A vádirat szerint a magyar férfi 2016-2021 között öt külföldinek ígérte, hogy pénzért afrikai és óceániai országok tisztviselőinek segítségével elintézi, hogy onnan például tiszteletbeli konzuli pozíciót kapjanak.
A férfi ekkor maga is az egyik afrikai ország tiszteletbeli konzulja volt, majd egy másik állam bécsi ENSZ-nagykövete, továbbá egy bécsi székhelyű nemzetközi szervezet igazgatótanácsának tagja, ahol ugyancsak ezen államok egyikét képviselte – ismertette a főügyészség. Az ügyészség közölte, hogy a férfi mintegy 10 hónapig volt letartóztatásban, ma már csak bűnügyi felügyeletben van.
A férfit a hvg.hu azonosította még 2022 őszén B. Jánosként. Ő sokáig Sierra Leone-i tiszteletbeli konzulként tevékenykedett, de mivel külföldi hatóságoktól több jelzés érkezett rá, a magyar külügy lépett és elveszítette ezt a státuszát. B. János ezután valóban Bécsben egy másik afrikai ország, Burundi képviseletét látta el az ENSZ bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségben.
Az ügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság ítélje a férfit végrehajtandó szabadságvesztésre és pénzbüntetésre, valamint rendeljen el vele szemben mintegy 70 millió forint erejéig vagyonelkobzást. | Vádat emeltek egy volt magyar tiszteletbeli konzul ellen, aki pénzért intézett diplomáciai tisztségeket | Nemzetközi korrupció a vád egy magyar férfi, B. János ellen, aki egy afrikai ország tiszteletbeli konzuljaként külföldieknek intézett ugyanilyen diplomáciai tisztséget, és azzal járó okmányokat, amiért több százezer eurót kapott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240129_Vadat_emeltek_egy_volt_magyar_tiszteletbeli_konzul_ellen_aki_penzert_arulhatott_ugyanilyen_diplomaciai_tisztseget | 2024-01-29 11:16:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyolc év alatt több mint 15,5 milliárd forintért szerződött különböző cégekkel, derül ki abból a szerződéslistából, amelyet a hvg360 bíróságon perelt ki. Jelentős megbízásokat kapott több NER-es “udvari szállító” is, feltűnik a cégek körül Habony Árpád egy rokona, Orbán Győző egy ismerőse és birkózótársa, itt van egy jól ismert Balásy Gyula-cég, de még a Rogán "találmányáról" elhíresült Hunguard is. A listát és szereplőit háromrészes cikksorozatban dolgoztuk fel.hirdetésÉrdekes váltás mellett döntött néhány éve a végrehajtói kar: lecserélték azt a céget, amelyik több száz milliós értékben gyártott nekik reklámfilmeket, és ugyanazzal a feladattal, ugyanannyiért egy másik vállalkozáshoz vitték a munkát.A váltás azért volt érdekes, mert ugyanezt játszotta el a Rogán-tárca által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség egyik leánycége, a Visit Hungary. Ők a TV2-n futó Poggyász magazin legyártását vitték át az egyik cégtől a másikhoz – igaz, egy áttételen keresztül.A két érintett cég a Magno Studio, amely egykor Rogán Cecília fitneszrendezvényeit is szervezte, de aztán a Visit Hungarynál és a végrehajtói karnál is kiestek a körből, és a Wescam, amely jelenleg is készíti és szállítja be a Poggyász magazint. Azt a műsort, amely Rogán Cecília hírszájtján, a twn.hu-n is reklámozza magát. Mindez abból a szerződéslistából derül ki, amit a hvg360 perrel szerzett meg a végrehajtói kartól, miután a korrupciós vádakkal bíróság előtt álló Schadl György által a közelmúltig vezetett szervezet önként nem adta ki az adatokat.Az ötmillió forintnál nagyobb értékű szerződéseket tartalmazó listát végignézve kiderül, hogyan érnek össze Schadlék megbízásai NER-közeli körökkel.Rogán és környezetének esetleges érintettsége korábban felmerült a Völner–Schadl-ügyben, miután a lehallgatási jegyzőkönyvekben felbukkant “Tóni, Barbara és Ádám” neve, akikkel Schadl egy barátja egyeztetett. A névazonosság miatt sokan rögtön a miniszterre, a feleségére és a kabinetfőnökére, Nagy Ádámra gyanakodtak. A témát az ügyészség meg is vizsgálta, de végül nem talált bűncselekmény-gyanút, a “Tóni-gate” végül nem is lett része sem a vádiratnak, sem a büntetőeljárásnak, Rogán Antal pedig egy parlamenti felszólalásban állította, „nem ismer Schadl nevű urat”. Viszont Nagy Ádám cégével biztosan üzletelt a végrehajtói kar, erről majd később lesz szó. Bő 15,5 milliárd forint, plusz az apróA szerződéslista 132 tételt tartalmaz a kar megalakulásától, 2015 szeptemberétől 2023 májusáig.hirdetésEzek bruttó összértéke bőven meghaladja a 15,5 milliárd forintot, de ez nem az összes, az MBVK által elköltött pénz, hiszen a lista nem tartalmazza a nettó 5 millió forintot el nem érő szerződéseket. A 132-ből 9 szerződésnél a pontos összeg nem volt meghatározható, így ezek sincsenek benne a végösszegben (óradíjas vagy darabáras szerződések, de nem tudni, hány órával vagy darabbal).A 132 tételes listán a legnagyobb, egyösszegű megbízás értéke 3,42 milliárd forint, de jócskán találni egymilliárd forint feletti összegű megbízásokat ezen kívül is, ám mivel adott esetben ezek keretszerződések is lehettek, a ténylegesen kifizetett összegek eltérhetnek a feltüntetett számtól.A Völner-Schadl büntetőper jelenlegi vádlottját, Schadl Györgyöt 2015. szeptember 30-án választották a végrehajtói kar elnökének. Abban az évben, 2015-ben, a kar megalakulásától számított első 4 hónapban még csak három, jelentősebb összegű szerződést kötöttek összesen 93 millió forint értékben. A 2016-os évben viszont már 19-et, összesen 2,4 milliárd forintért.Az MBVK szerződései 2015-2023 közöttInfogram A rekordév 2017-ben volt, amikor 16 nagyobb összegű szerződést kötött a kar, csaknem 4,7 milliárd forint értékben. A 2018-as 13 szerződés összértéke 2,6 milliárd forint volt, 2019-ben kicsit többet, 3,2 milliárdot költött a végrehajtói kar 19 szerződésre. A 2020-as év már visszafogottabb volt: bár rekordszámú, 20 szerződést kötöttek, ezek értéke csupán 1,6 milliárd forint volt. Az összeg 2021-ben csökkent le drámaian: 17 szerződést kötöttek ugyan, de már csak 468 milliós értékben.Schadl Györgyöt, a kar elnökét, feleségével és sofőrjével 2021. november ötödikén 13:39-kor fogták el a rendőrök Ferihegyen, a repülőtér VIP-parkolójában, mielőtt még felszállhattak volna a Dubajba tartó repülőgépre. A letartóztatott Schadl ugyan továbbra is a kar elnöke maradt (mára leváltották), de az MBVK ezután még látványosabban visszafogta a költekezést: 2022-ben 15 szerződéssel 217 milliót költöttek, 2023-ban (augusztusig) pedig 10 szerződést kötöttek, alig 116 millió forint értékben. A TOP 3 közé egymilliárdos összeg a belépőA szerződött összeg nagysága szerint a TOP 3-ba bruttó egymilliárd forint felett lehetett bekerülni, de elég nagy a különbség az összegek között.A cikkünk elején már említett Magno Studio Kft.-nél landolt a második legtöbb pénz: nekik négy szerződésük is volt a végrehajtói karral, összesen 4 milliárd 127,5 millió forint értékben. A munka minden esetben “televíziós műsorgyártás és sugárzás” volt. Először 2016-ban szerződtek erre 1,079 milliárdos értékben, majd 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is, mindhárom évben egységesen 1,016 milliárdért.Ahogy már említettük, részben a végrehajtói karos megbízásokkal egyidőben a Magno Studio a Visit Hungary országimázs-cégtől 2019-ben és 2020-ban is évi 443 milliós műsorgyártási megbízást kapott a Poggyász magazinra. Sőt, a cég hosszú ideig a NER “udvari beszállítója” volt: nem csak Rogán Cecília fitneszrendezvényeit szervezték, de állami médiahirdetések költései futottak át rajta, de dolgoztak a közmédiának és a CÖF-nek is.Annak idején, amikor váratlanul egyre több milliárdos állami megbízás landolt a Magno Studiónál, a HVG is a cég nyomába eredt. Kiderítettük, hogy a semmiből feltűnt, majd NER-es megbízásokkal elhalmozott, egy békásmegyeri panelből indult társaság ügyvezetője és egyedüli tulajdonosa csak 2020-ban egymilliárd forintot meghaladó összegű osztalékot vett ki a cégből.A NER-nél még mindig jól fekvő céget aztán 2020-ban a bírósági végrehajtói kar hirtelen már nem bízta meg többé jól fizető munkákkal. (Cikksorozatunk következő részében mutatjuk be, miként állt földbe a 2020-ban még 16 milliárdos nettó árbevételt elérő cég.)Ehelyett a korábban velük kötött “televíziós műsorgyártás és sugárzás” tárgyú szerződést az addigi években erre szánt 1,016 milliárd összeggel már egy új vállalkozással, a Wescam Film & Media Kft.-vel írták alá 2020. december 17-én. A cégnek jól jöhetett az MBVK friss (és egyszeri) megbízása, hiszen 2018-tól 0 forint nettó árbevétele volt, viszont 2021-ben ez nettó 3,3 milliárdra ugrott (ennek negyede származott a végrehajtói kartól), ami rögtön 795 milliós adózott eredményt jelentett.Azóta már a Rogán-féle turisztikai cégtől kerülnek hozzájuk pénzek, hiszen ma már a Wescam gyártja a TV2-nek a Poggyász utazási magazint, erre egy fővállalkozó közbeiktatásával a Visit Hungary állami országimázs-cég kasszájából jut nekik évi 443 millió.Schadl György, a végrehajtói kar volt elnökje a saját bírósági tárgyalásánReviczky ZsoltAz MBVK-s szerződéslista első helyén még a Magno Studio bő négymilliárdját is meghaladó összegű szerződésállománnyal egy informatikai cég, a Sysdata PSE Kft. áll. Az egyetlen magánszemély tulajdonában álló, Rogánékhoz vagy a NER-hez nyilvános adatbázisok alapján nem köthető vállalkozással a végrehajtói kar 5 megbízást kötött, összesen 6,16 milliárd forint értékben. Az első és legnagyobb szerződést 2017. június 17-én írták alá “szoftverfejlesztés, oktatás, üzembehelyezési szolgáltatás” címén bruttó 3 milliárd 427,7 millióról. A Sysdata a 3,4 milliárdos szerződés teljes ellenértékét azonban minőségi-elszámolási vita miatt nem kapta meg, emiatt jelenleg is pereskednek a karral – erről cikksorozatunk egy újabb részében írunk. Balásy-cég és Rogán jobbkezének strómanjaA toplistán ötödik a Lounge Design Kft., amely az egyik legtöbbet szerződtetett NER-es cégcsoportba tartozik, és Balásy Gyula vállalkozása. Az atlétikai vb PR-jától a nemzeti konzultációk hirdetésein át a kormányzati kommunikációig sok mindennel foglalkozó Lounge Design-nak 2016-ban között két szerződést is az MBVK. A nagyobb összegű, 685 milliósat “tájékoztató füzet” gyártására, a kisebb, 76 milliósat “interaktív honlap fejlesztésére”.A TOP 10-ben találunk még olyan céget, amelyet közvetetten Rogán köreihez szoktak sorolni: a nyolcadik helyen áll a MONK Property Kft., amelynek 2020-ban ingatlanbérletért fizetett az MBVK 515.750 eurót, ami a szerződéskötéskor érvényes MNB-árfolyamon 184,5 millió forint volt. E szerződés alapján a végrehajtói kar – miközben saját székháza is van –, a MONK Propertytől bérelt a Hermina úton többszintnyi irodát, de más is összeköti őket. A hvg.hu írt róla, hogy az MBVK egyik saját ingatlanának áron aluli vevője is ez a cég volt.Az MBVK TOP 15 szerződött partnereInfogramAz MBVK időközben megszűnt cége, a Lóvasút Indóház Kft. a Váci út 201. szám alatti ingatlanát 2021 őszén 142 millió forintért adta el a MONK Propertynek. A Váci úti épület értékesítése miatt hűtlen kezelés gyanújával zajló nyomozás során kirendelt igazságügyi ingatlanszakértői vélemény szerint az ingatlan értéke 199 millió forint lehetett. A vevő MONK Property végső tulajdonosa Lotharidesz Balázs, akit sokan Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám strómanjaként emlegetnek.Amúgy Nagy Ádám saját cége, a Nadan Property Kft. vette meg a hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozásban érintett másik MBVK-s ingatlant, a Szegedi úton. A két ingatlan értékesítésének körülményeit vizsgáló nyomozás állásáról kérdeztük a rendőrséget, és azt a választ kaptuk, hogy a nyomozás jelenleg is folyamatban van, gyanúsított kihallgatás eddig nem történt. Az ügy részleteiről itt írtunk bővebben: Habony-rokonok és az Orbán-testvér barátjaA szerződéslista alapján jutott pénz Habony Árpád üzletember-tanácsadó rokonaihoz is. A végrehajtói kar – legalábbis annak vezetősége – ugyanis kedvelte Tihanyt, azon belül is a négycsillagos Hotel Club Tihanyt. A végrehajtók továbbképzésre, konferenciára 2016-tól évente ellátogattak ide, utoljára, 2021-ben kétszer is. A Club Tihany Üdülőközpont Zrt.-nél összesen 100,5 milliót hagytak ott “oktatás, szállás, étkeztetés, terembérlet” címén.Habony Árpád és Rogán Antal a Parlamentben 2022-benTúry GergelyA tihanyi üdülőközpont ad otthont a fideszes politikusokat és a kormánypárti holdudvart felvonultató Tranzit Fesztiválnak is, az üzemeltető cégnek fő tulajdonosa a Szetlik-testvérpár. Szetlik Lili igazgatósági tag és a vezérigazgató, Szetlik Gergő néhai édesapja Szetlik Ferenc, akinek Habony Árpád az unokaöccse. (Szetlik Gergő volt egyébként az a titokzatos milliárdos vendég, akit ki kellett dobni a Sziget Fesztiválról, és közben eltört a karja.)Szerepel két, pár milliós tétellel a végrehajtói kar szerződéslistáján az IMG Solution Zrt. is. Ennek vezérigazgatója és többségi tulajdonosa Szentgyörgyi Gábor, aki a miniszterelnök testvérének, ifjabb Orbán Győzőnek ismerőse és birkózótársa. Cégének forgalma 2022-ben 12,6 milliárd forint volt, míg adózott eredménye 1,1 milliárd, de több olyan cége is van, amelyek megtalálhatók állami pályázatok nyertesei közt. Beszállítója az uniós pénzből megvalósuló közoktatási laptop-programnak is. Rogán találmányos cége és a Századvég is a listánIsmerős cégnév a listán a Hunguard Kft.-é, amellyel 2019. nyarán kötött “információbiztonsági szakvélemény” tárgyban szerződést a végrehajtói kar, és ezért 25,5 millió forintot fizetett. Ez az a cég, amelynek neve összeforrt Rogán Antal miniszter és feltalálótársai, a cég jelenlegi két tulajdonosának innovációjával, a digitális aláírással. Szabadalmi díjként ezzel Rogán évi százmilliókat keres, a szabályok pedig valahogy mindig úgy változnak, hogy az mindig kapóra jön a cégnek.A tízmilliárdos állami megbízásokhoz szokott Századvég-csoport tagja, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. az apróért is lehajol. A kormányzati think tank 2016-ban 9,1 millióért készített tanulmányt az MBVK kommunikációs és médiatervéről. Szerződött a karral az a Damit Informatikai Kft. is, amely százmillió forintos értékben kapott az elmúlt években megbízást a Fidesz parlamenti frakciójától is.Rogán Antal találmányos cége is szerepel a végrehajtói kar szerződéslistájánTúry GergelyÉrdekes tétel a Hungary Ambulance Kft. Is a szerződéslistán. Ez az a cég, amelyiknek a vezetőjével Schadl György jóban volt, és tőle szerezte be az autójára azt a kék villogót, amivel aztán elkapták a rendőrök, mert nem lett volna jogosult rá, ezért meg is vonták tőle. A céggel a Covid-világjárvány idején szerződtek a kar tagjainak tesztelésére, de a 123 milliós keretből végül csak 77,7 milliót merítettek és fizettek ki.Csakhogy a gyorstesztek 49 500 forintos darabára túlárazottnak tűnik, mivel – bár benne van a kiszállási díj, a mintavétel, a kiértékelés és a konzultáció – akkoriban az a típusú teszt 8-10 ezer forint volt, míg a pontosabb eredményt mutató PCR-teszt elvégzése sem került 30 ezerbe (különösen, miután azok árát maga a kormány maximálta 19 500 forintban).A listán a szerződés alacsony értéke miatt nincs rajta, de az MBVK egy másik megbízással kézfertőtlenítőket is beszerzett a Hungary Ambulance Kft.-től, ezek miatt pedig tavaly rendőrségi nyomozás is indult, de a hatóság kérdésünkre jelezte, hogy a folyamatban lévő ügyben gyanúsítottat még nem hallgattak ki:A szerződéslistán szintén nincs rajta, mivel nem érte el évi 5 milliós összeghatárt, de más forrásból a hvg360-hoz került dokumentumon szerepel egy másik érdekes megbízás is. Ezt 2017. október 10-én közötték az akkor már masszív kormánypropagandát toló, “átállított” origo.hu-t kiadó New Wave Media Group Zrt.-vel havi nettó 80 ezer forintért PR-cikkek megjelentetésére.Szintén kisebb összegű, 1,4 milliós szerződést kötött az MBVK a saját, 2018-as alapítású informatikai vállalkozásával, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Informatikai Kft.-vel 2019. április 15-én „információ-technológiai szolgáltatásra”. Ám a cégnek alig volt bevétele, még az ügyvezető havi milliós fizetését sem tudta kitermelni, így megszűnéséig veszteséges volt: Bíróság kötelezte adatkiadásra az MBVK-tA hvg360 még tavaly július 31-én fordult közérdekű adatigényléssel az MBVK-hoz, kérve a testület kamarából karrá válásának dátumától, 2015. szeptember 1-től eltelt szűk 8 év összes, nettó 5 millió forintot meghaladó egyedi értékű szerződéseinek listáját, a megbízás tárgyával, összegével és a szerződéses partnerek adataival. A kar honlapján ugyanis egyáltalán nem érhető el semmi a szerződéseikről, korábban az Átlátszó és a K-Monitor is csak peres úton jutott hozzá néhányhoz.Az MBVK azzal utasította el az adatigénylést, hogy “a kért adatokat nem tudja biztosítani, mivel azokat gyűjteményes adatként nem tartja nyilván”. A hvg360 bírósághoz fordult, ahol viszont az MBVK egészen más jogi érveléssel állt elő. Már elismerték, hogy a kért adatokkal mégiscsak rendelkeznek, de azt állították, hogy azért nem adják ki őket, mert a lista nem közérdekű adat, lévén, hogy ők nem közpénzzel gazdálkodnak. Vagyis ezért senkinek, semmi köze ahhoz, mire költenek.A Fővárosi Törvényszék tavaly szeptember 20-i, elsőfokú ítélete megállapította, hogy az MBVK közfeladatot ellátó szerv, így az akár még nem is közvetlenül az e tevékenységével, hanem általában a működésével összefüggő adatok közérdekű adatnak számítanak, ezek rendelkezésre is állnak, így ki kell adni a szerződéslistát. Az MBVK fellebbezését a bíróság elutasította, így a döntés januárban jogerőssé vált, az MBVK pedig végül megküldte a kért adatokat.A végrehajtói karos szerződéslista két fontos szereplőjéről, az állami megrendelésekkel kitömött Magno Studio NER-es karrierjével és az MBVK milliárdos szoftverfejlesztésének történetéről cikksorozatunk újabb epizódjaiban olvashat hamarosan. | Rogán-közeli és más NER-es cégekhez szórt ki százmilliókat a végrehajtói kar Schadl idejében | A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyolc év alatt több mint 15,5 milliárd forintért szerződött különböző cégekkel, derül ki abból a szerződéslistából, amelyet a hvg360 bíróságon perelt ki. Jelentős megbízásokat kapott több NER-es “udvari szállító” is, feltűnik a cégek körül Habony Árpád egy rokona, Orbán Győző egy ismerőse és birkózótársa, itt van egy jól ismert Balásy Gyula-cég, de még a Rogán "találmányáról" elhíresült Hunguard is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240129_Ismeros_NERes_cegekhez_folyt_ki_a_penz_a_vegrehajtoi_kartol_ahol_csak_Schadl_letartoztatasa_utan_fogtak_vissza_a_koltekezest#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_ca | 2024-01-29 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Megfogalmazás kérdése, hogy mi történt: egy Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealap megerősítette a jelenlétét a magyar útdíjpiacon, avagy a felcsúti milliárdoshoz köthető magántőkealap állami és kormányzati segítséggel sápot szed az útdíjból? Mindenesetre a Prime Tech Magántőkealap éppen akkor lett a Kupon Kft. többségi tulajdonosa, amikor a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) állami nagyvállalat leszerződött a céggel egy kulcsfontosságú feladat teljesítésére.
A NÚSZ január 1-jén közölte, hogy az útdíj utólagos díjfizetési lehetőséget fizetési közreműködőn keresztül biztosítja az ügyfelei részére. Ez a bizonyos közreműködő pedig éppen a Mészáros-féle magántőkealap által frissiben megszerzett cég lett.
A NÚSZ Zrt. megkötötte első szerződését a fizetési közreműködői tevékenységre vonatkozóan a Kupon Portfolió és Kereskedelmi Kft.-vel (Kupon Kft.), mely 2024. január 1-én kezdi meg tényleges működését
- közölték.
Hogy mi is pontosan a fizetési közreműködő, azt pedig kormányrendelet és miniszteri rendelet határozza meg, de a NÚSZ Általános Szerződési Feltételei is pontosítják. Idén januárig úgy volt, hogy a fuvarozók az útdíjat előre és utólag is fizethetik a NÚSZ-nak, de az állami nagyvállalat úgy döntött, hogy januártól az utólagos díjfizetési feladatot már nem látja el és kiszervezi. A szigorú feltételeknek pedig eddig csak a Kupon Kft. felelt meg, így jelenleg a díjfizetők az utólagos fizetési kötelezettséget kizárólag a fizetési közreműködőn keresztül teljesíthetik a NÚSZ Zrt., mint egyetemes útdíjszolgáltató felé. Persze a NÚSZ még mással is leszerződhet, de a Kupon Kft. hatalmas előnyre tett szert, amiből remekül kereshet.
A fizetési közreműködői átalány-költségtérítés alapja a közreműködésével beszedett útdíj általános forgalmi adót nem tartalmazó összege, mértéke az alap 1,9 százaléka
- olvasható a vonatkozó kormányzati rendeletben.
Tehát a Kupon Kft. az utólagosan fizetett útdíj közel 2 százalékát teheti zsebre. A forgalom pedig garantáltan növekszik. Eddig ugyanis úgy volt, hogy az elektronikus útdíj kizárólag a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépkocsikra vonatkozik. Ennek megfelelően a 3,5 tonna össztömeg alatti járművek és autóbuszok az e-matricás rendszer szerint közlekedhetnek. Az eredeti tervek szerint február 1-jétől viszont már nem lehetett volna autópálya-matricát vásárolni az autóbuszokra, ugyanis ezekre a járművekre is a tehergépkocsikra vonatkozó, kilométeralapú, használatarányos útdíjfizetés szabályai lesznek érvényesek. A szakmai érdekképviseletek nyomására azonban a buszok egységes díjtarifája helyett kisbusz és nagybusz kategóriák bevezetésével differenciált tarifatábla várható, ennek előkészítése miatt április 1-ig csúszik az új rendszer, amelyben már a főútvonalak (autóutak és főutak) használatáért is fizetniük kell a buszvezetőknek.
A NÚSZ Zrt. adatai szerint a megtett úttal arányosan fizetendő e-útdíj-bevétel 2022-ben meghaladta a 355 milliárd forintot. Ez az összeg 12 százalékkal magasabb a 2021-es ugyanilyen adatnál. A megszolgált útdíj több mint 54 százalékát külföldi felségjelzésű, 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti tehergépjárművek úthasználata után fizették be. Az érintett magyar vállalkozások jelentős része pedig eddig utólag fizette be az útdíjat.
A Prime Tech Magántőkealapot a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli. Utóbbi cég 75 százalékban Kertész József Tamásé, aki amellett, hogy főhivatásszerűen a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja. A Gazdasági Versenyhivatal december 15-én hagyta jóvá, hogy a Prime Tech Magántőkealap egyedül irányítást szerezzen a Kupon Kft. felett. Az eladó pedig a Videoton-vezér Lakatos Péter által is tulajdonolt Bravogroup volt. Hivatalosan január 16-tól ők az új gazdák.
A Kupon Kft. fő tevékenységi köre az elektronikus szolgáltatások nyújtása mobil-, autópálya- és közműterületen. A vállalat évente mintegy 5 millió tranzakciót bonyolít, 1500 értékesítési ponton. Eddig sem volt kicsi: 2022-ben 82,6 milliárd forintos árbevétellel zárt.
Ha pedig ez még nem lenne elég, akkor a Prime Tech a Setech Flotta Kft. tulajdonosa is lett, amelyet szintén a Bravogroup-tól szerzett meg. A Bravogroup még 2021-ben büszkélkedett el azzal, hogy érdekeltségébe került a flottakövetéssel és útdíjbevallással foglalkozó Setech Flotta Kft. többségi tulajdona.
A fuvarozók és a magánfelhasználók a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. felé kötelesek téríteni az útdíjat, amely éves szinten 300 milliárd forintos piacot jelent. Ennek az útdíjfizetési ökoszisztémának a szereplői az úgynevezett bevallási közreműködők, akik saját fejlesztésű, akkreditált informatikai rendszereik és GPS-eszközeik segítségével szolgáltatnak adatot a befizetendő útdíj meghatározásához. A Setech Flotta több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen a területen
- olvasható a bejelentésükben. Nos, a céget mostanra átadták a Mészáros-féle magántőkealapnak.
Ha pedig ez még mindig nem lenne elég, akkor extra információ, hogy a NÚSZ belföldi pótdíjbeszedési közreműködője nem más, mint a Kertész és Társa Ügyvédi Iroda, amely az említett Kertész Józsefet jelenti és ezzel a kör bezárult. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy Mészáros Lőrincnek már nemcsak az autópálya-koncessziók, hanem az E-útdíj is termeli a bevételt. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (Rogán Antal) - mint tulajdonosi joggyakorló - döntése értelmében 2022. június 15-étől Bozóky Alex váltotta elődjét, Bartal Tamást a NÚSZ vezérigazgatói tisztségében. Az új vezérigazgató kiemelt célja, hogy tovább növelje a társaság nemzetstratégiai súlyát. | Lesz miből jachtozni: az Orbán-kormány segítségével Mészáros Lőrinc köre leszedi a sápot az útdíjból | Ha a fuvarozók az útdíjat utólag szeretnék befizetni az államnak, akkor ezt már csak egy Mészáros Lőrinchez köthető cég segítségével tehetik meg. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-meszaros-utdij-befizetes-dij-fuvar-busz-autopalya.html | 2024-02-01 08:15:00 | true | null | null | mfor.hu |
Még egy magyar milliárdos döntött úgy, hogy egy alapítványban nagyobb biztonságban érzi az elmúlt évtizedekben összegyűjtött vagyonát. Kisvárda pedig amúgy is a NER egyik emblematikus városa, ezért igazából nem lehet azon egy percet sem csodálkozni, hogy a helyi NB1-es focicsapatot is főszponzorként támogató Master Good csoport tulajdonosa tavaly november 10-e óta a Bárány Családi Vagyonkezelő Alapítvány.
Szép nagy vagyonról van szó. A Forbes listája szerint Bárány László és családjának becsült vagyona 88,2 milliárd forint, amellyel a 15. leggazdagabb magyarok. A lap szerint a Master Good csoport az ukrán határ mellé vitte Nyugat-Európát: a vállalat kisvárdai csirkefeldolgozójának 15 milliárd forintos bővítése az egyik legnagyobb magyar élelmiszeripari projekt volt. A cég pedig átadta az első Magyarországon kívüli üzemét is, meg sem álltak Ázsiáig. Ugyanazt csinálják ott, mint a rendszerváltás után a nyugati cégek Magyarországon. Az MNB kötvényprogramján keresztül közel 30 milliárd forint friss tőkéhez jutottak. Szakonyi Péter kollégánk által szerkesztett 100 leggazdagabb magyar című kiadványban pedig a Bárány család a 21. helyen szerepelt 80 milliárd forintos vagyonnal.
Bírósági adatok szerint a Bárány Családi Vagyonkezelő Alapítványt tavaly szeptember 1-én létesítették és november 15-én jegyezték be.
A Bárány család életét négy generációra kiterjedően határozza meg a baromfitenyésztés, ezáltal Magyarország egyik legrégebbi baromfitenyésztő dinasztiája. Az Alapítók úgy képzelték, hogy a szerteágazó családi vállalkozásaikat a legelőnyösebb módon egységbe rendezik, hogy az egységként képes legyen szolgálni a Bárány család céljait, jövőbeli terveit. Az Alapítvány célja tehát az Alapítók vagyonának generációkon át történő örökítése, a vagyonuk védelme, továbbá a családtagok juttatásban részesítése és céljaik meghatározott mértékű pénzügyi támogatása
- szól az alapítvány céljának leírása.
Egészen elképesztő bővülésen ment keresztül az elmúlt években a Master Good, amit biztosan nem hátráltatott, hogy Bárány László jó kapcsolatot épített ki a térség fideszes országgyűlési képviselőjével és volt miniszterrel, Seszták Miklóssal. A csirkefeldolgozó cég 2022-ben hatalmasat ment: 162,6 milliárd forintos forgalmat értek el jelenős exporttal, amelyből 15,3 milliárd forintos profit lett, miközben a saját tőke 38,5 milliárd forintra hízott. Tehát az új alapítványnak a jövőben vélhetően egyre nagyobb vagyont kell majd megvédenie. A magyarországi csirketermelés- és feldolgozás mintegy 40 százalékát adják.
A NER-es bekötést úgy a legegyszerűbb kimutatni, hogy a Master Good a kisvárdai NB1-es focicsapat főszponzora, ez pedig biztos jele a kormányzati beágyazottságnak. Megállíthatatlanul ömlik is a közpénz: a hvg.hu összesítése szerint a cégcsoport 2015-ben 438 millió, 2016-ban 3,56 milliárd forint vissza nem térítendő, beruházási támogatást kapott bővítésre, új munkahelyekre, majd 2018-ban a kormány 3,4 milliárd forinttal támogatta a Master Good Kft. kisvárdai baromfifeldolgozó üzemének 15 milliárd forintos beruházását. Tavaly nyáron pedig a kormány újabb ötmilliárdot odatolt húsüzembővítésre: Master Good által három éve megvett SáGa Foods hús- és húskészítmény továbbfeldolgozó üzeméről van szó. Bárány László egyébként 2021 óta a Nyíregyházi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja is.
Mostanában nagy divat a vagyonkezelő alapítvány. Lapunk intenzíven követi a vagyonkezelő alapítványokat, megírtuk például, hogy alapítványi kézben vannak Borkai Zsolt jachtos ügyvédjének kaszinói, de Hernádi Zsolt és Csányi Sándor alapítványos intézkedéseiről is beszámoltunk. Azért egyre népszerűbb a NER-ben a vagyonkezelő alapítvány, mert úgy képes egyben tartani a vagyont, hogy a családtagok vagyoni érdekeltsége és befolyása megmarad. | Lassan minden alapítványi tulajdonban lesz Magyarországon | Most éppen a hazai csirkefeldolgozás legnagyobb szereplőjének NER-es bekötésű tulajdonosa bízta tekintélyes vagyonát egy családi alapítványra. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/lassan-minden-alapitvanyi-tulajdonban-lesz-magyarorszagon.html | 2024-01-28 08:47:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nettó 69 millió forintért védte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ingatlanjait a közvetve Tasnádi László korábbi rendészeti államtitkár tulajdonában álló ESG Holding Zrt. 2023 utolsó negyedévében – derül ki a közbeszerzési értesítőben csütörtökön megjelent hirdetményből.
A negyedéves számla része annak a nettó 12 milliárd forintra rúgó keretszerződésnek, melyet még 2019 augusztusában kötött az MNV az ESG Holding vezette konzorciummal. Ennek tagja többek között a közismerten kormányközeli (sokáig Pintér Sándor érdekeltségébe tartozott) Civil Biztonsági Zrt. is. A keretszerződés eredetileg 48 hónapra szólt, az MNV pedig ki is írta a közbeszerzési eljárást az új szerződésre, ám mivel az nem zárult le az eredeti keretszerződés hatályának végéig, és a 12 milliárdos keret még nem merült ki, úgy döntöttek, a szerződést meghosszabbítják az új szerződés megkötéséig vagy a keret kimerüléséig. Így történhetett, hogy bár a keretszerződés augusztusban lejárt volna, mégis történt teljesítés és számlázás.
Az ESG Holding Zrt. 20 százalékban a cég vezérigazgatója, Fischer József tulajdonában áll, míg a többségi, 80 százalékos részvényes Tasnádi László BLK Corporation Kft.-je.
A 2015-ben alakult ESG Holding először 2017-ben ért el bevételt, mégpedig 1,5 millió forintnyit, adózott eredménye akkor 828 ezer forintra rúgott. A Tasnádi-cég 2018 őszén szerzett részesedést benne, és meg is indult az üzlet: abban az évben már 200 millió forintos forgalmat bonyolított le, ami 2019-re 2,1 milliárd, 2020-ra 4,4 milliárd, 2021-re 5,5 milliárd, 2022-re pedig kis híján 7 milliárd forintra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a zrt. adózott eredménye is dinamikusan nőtt, amit a tulajdonosok rendszeresen fel is vettek osztalék formájában.
Az ESG Holding nem először került be a hírekbe. Korábban szintén lapunk tárta fel, hogy az egyébként kommunista titkosszolgálati múlttal bíró Tasnádi László érdekeltségébe tartozó cég a kommunista múlt feltárásán dolgozó Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalától is kapott megbízást őrző-védő szolgáltatásokra.
Szintén az ESG Holding nyeri évek óta a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. által őrzés-védelemre kiírt közbeszerzési pályázatokat is. | Pintér Sándor korábbi államtitkára még mindig szép pénzt vághat zsebre a vagyonkezelő őrzéséből | Bár a keretszerződés tavaly augusztusban lejárt volna, mivel az új közbeszerzési eljárás még nem zárult, le, a mostani meghosszabbításával szerez további bevételeket Pintér Sándor belügyminiszter korábbi rendészeti államtitkárának, Tasnádi Lászlónak a cége a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/tasnadi-laszlo-pinter-sandor-magyar-nemzeti-vagyonkezelo-esg-holding-zrt-orzes-vedelem-kozbeszerzes.html | 2024-01-26 09:26:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ezentúl még könnyebb dolguk lehet a NER politikusainak és milliárdosainak, ha menetrend szerinti járat helyett inkább egy kényelmesebb magángéppel szeretnének utazni. Történt ugyanis, hogy az állami, kormányzati, fideszes rendezvényeket és intézményeket őrző és védő Valton-Sec Zrt. bevásárolta magát a Jet-Solution Kft. nevű cégbe. Az elérhető információk szerint a társaság flottája 9 darab üzleti repülőgéppel rendelkezik.
A Jet-Solution Kft. eddig kizárólag Ploveczki Tamáshoz tartozott, de január 8-i bejegyzéssel kisebbségi tulajdonosként betársult mellé a Valton.
A Jet Solution különféle rugalmas charter szolgáltatásokat kínál az európai régión belül és kívül. Világszerte hozzáférünk az üzleti repülőgépekhez! Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma, és hagyja ki a sort! Órákon belül egyedi árajánlat kérhető! Kérjük, adjon meg minél több információt
- szól a bemutatkozásuk.
Az biztos, hogy a Jet-Solution Kft. egyik Cessna Citation I. típusú gépe a HA-FIT lajstromjelet viseli a cég oldalán elérhető fotók alapján. A gépről elérhető egy YouTube-videó is, amelyen éppen Ferihegyen landol 2020 nyarán.
A leírás szerint a Cessnát feltehetően 1971 és 1985 között gyártották és legfeljebb hat utas szállítására alkalmas. Volt miből vásárolnia a Valtonnak, hiszen a nettó árbevétele 2021-ben 14 milliárd, 2022-ben már 18 milliárd volt.
Jól megy mostanában a tehetős magánutasokat szállító cégnek, így nem csoda, hogy megtetszett a Valton tulajdonosainak, akiknek eddig is volt már érdekeltségük más magánrepülős társaságban. Gyorsan szárnyal a Jet-Solution: eleve csak 2020 decemberében kapta ezt a nevet, előtte gyerekek napközbeni ellátásával foglalkozott és Szamóca Kft.-nek hívták. Bizonyos Muha Attila csinált belőle Jet-Solution Kft.-t, de ő 2021 nyarán eladta Ploveczki Tamásnak. Míg 2020-ban nulla forint bevétel volt, 2021-ben nagyon beindult a biznisz: 3,8 milliárd forint bevételt repültek össze, amiből 53 millió forintos profit lett. A következő évben pedig rátettek egy lapáttal: 6,5 milliárd forintos forgalom mellett 295 millió forint nyereséget könyvelhettek el. A 6,5 milliárd forintból 5,5 milliárd export értékesítés volt, tehát a megrendelő külföldi lehetett, belföldről csak 963 millió forint folyt be.
Most pedig megérkezett a Valton. 2023 elején a Válaszonline azt írta meg, hogy az állami rendezvényeket biztosító Valton-Sec Zrt. meghatározó többsége egy Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata által kezelt magántőkealaphoz került. Mindaddig a céget 89 százalékban Varga Lajos birtokolta, a maradék 11 százalék pedig Sarka Kata férjéé, Bessenyei Istváné volt.
A többségi tulajdonrészt megszerző Prime Multi Magántőkealapot tavaly januárban alapították, és a Mészáros Lőrinc jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő menedzseli.
A Prime Multi Magántőkealap és Varga Lajos megalapította a Prime Multi Zrt.-t, amibe Varga beletett 6,7 milliárd forintnyi cégrészesedést, vagyis a Valton 89 százalékát. Nyilvános adatbázisokban viszont az látszik, hogy a Valton-Sec többségi tulajdonosa változatlanul Varga Lajos, aki eddig is szívesen reptetett politikusokat. | Felszállásra kész a NER magánrepülős flottája | A Fidesz kedvenc örző-védő cége bevásárolta magát a Jet-Solution Kft.-be, így végre több Cessna repülőgép közül válogathatnak a NER prominensei is. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/felszallasra-kesz-a-ner-maganrepulos-flottaja.html | 2024-01-25 09:40:00 | true | null | null | mfor.hu |
A cég 300 milliót követel a várostól egy szerződés alapján, amiről most a Kúria is kimondta: semmis. AjánlomHódmezővásárhely és a Volánbusz között nem volt érvényes megállapodás a helyi közösségi közlekedésre, az a szerződés, amelyre a Volánbusz hivatkozik, semmis. Ezt a Kúria mondta ki, helybenhagyva a Közbeszerzési Hatóság döntését – írja a Hódpress. Hódmezővásárhelyen a Volánbusz jogelődje, a DAKK Zrt. szervezte a közösségi közlekedést az önkormányzat megbízásából. A 2018-ban megújított szerződést az önkormányzat 2020 decemberében felbontotta, és 2021 március elsejétől egy helyi céggel, a Jovány Busz Kft.-vel kötött megállapodást több helyi körjárat fönntartására.Ez azzal a változással is járt, hogy a városkártyával rendelkező helyiek ingyen ülhettek buszra.A Volánbusz azonban úgy ítélte meg, a város szabálytalanul döntött, a régi szerződés továbbra is érvényes, ezért 2023 végéig tovább járatta a buszait a városban, ha üresen, üresen.A cég emellett kártérítési pert is indított Hódmezővásárhellyel szemben, 300 millió forintot követelve. Erről mondta azt a város polgármestere, Márki-Zay Péter, hogy a Volánbusz az adófizetők pénzén próbálja megleckéztetni Hódmezővásárhelyt. Az önkormányzat jogászai most abban bíznak, hogy a kártérítési perben a Kúria mostani döntését figyelembe veszi a bíróság. | Vásárhely fontos pert nyert a Volánbusszal szemben | A Volánbusz 300 milliót követel a várostól egy szerződés alapján, amiről most a Kúria is kimondta: semmis. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/vasarhely-fontos-pert-nyert-a-volanbusszal-szemben-265366 | 2024-02-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Közérdekű adatigénylésre válaszul kiadta az Országos Kórházi Főigazgatóság azokat a milliárdos szerződéseket, amelyeket az állami intézmény kötött még a koronavírus-járvány idején Covid-tesztek beszerzésére - közölte a dokumentumokat kikérő Ujhelyi István online sajtótájékoztatóján. Az EP-képviselő ugyanakkor hozzátette: a súlyos korrupciógyanúval terhelt beszerzések most megismert részletei további kérdéseket vetnek fel, ráadásul alapvető aggodalmakra nem adnak megnyugtató választ. Sőt, mint fogalmazott a közösségi oldalán közzétett videóban: a Fidesz korábbi politikusaihoz köthető és az állammal milliárdos üzleteket bonyolító cégek nyomait az elmúlt hónapokban megpróbálják eltüntetni.
Ujhelyi István szociáldemokrata politikus az online sajtótájékoztatón emlékeztetett: a Covid-járvány idején a magyar állam képviseletében az OKFŐ, vagyis az Országos Kórházi Főigazgatóság (illetve akkori jogelődje, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ) 2020 évvégén összesen öt szerződést kötött három különböző céggel, mintegy ötmilliárd forint értékben covid-tesztek beszerzésére. A politikus szerint az OKFŐ által most kiadott szerződések közül két cég esetében
"ordít, hogy leginkább stróman közvetítőként iktathatták be őket a beszerzési folyamatba."
Ujhelyi rámutatott, hogy az általa megismert dokumentumok szerint - a hatályos jogi lehetőségekkel élve - a kormány vagy az akkoriban rendkívüli felhatalmazással bíró Operatív Törzs helyett az OKFŐ egyik meg nem nevezett munkatársa döntött úgy, hogy közbeszerzési eljárás nélkül bízzák meg az érintett cégeket a covid-tesztek beszerzésével. A megbízásokat az intézmény akkori főigazgatója írta alá, aki viszont már csak alig pár hétig volt hivatalban, hiszen az ÁEEK-et épp ebben az időszakban szervezték át és olvasztották be az új főigazgatóval elinduló Országos Kórházi Főigazgatóságba.
A sajtó korábbanmár feltárta, hogy az említett beszerzésekben két olyan cég volt érintett, amelyek ezer szálon kötődnek a Fideszhez és mint így, felvetik a korrupció megalapozott gyanúját. Ujhelyi ismertette, hogy az egyik vállalkozás, a Rayrai Kft., amely két szerződést is kötött az OKFŐ jogelődjével összesen bruttó 1,6 milliárd forint értékben, korábban nem termelt semmilyen bevételt, a tevékenységi köre pedig "közérzet javító szolgáltatás", vagyis ebben az esetben thaimasszázs volt. A cégben pár nappal a milliárdos szerződés megkötése előtt bukkan fel résztulajdonosként és ügyvezetőként Kupper András volt fideszes országgyűlési képviselő; a szerződéseket is már ő írja alá a cég nevében.
Az Ujhelyi által bemutatott dokumentumok szerint előbb 30 ezer darab tesztet rendelnek a cégtől 2980 forintos áron, majd öt nappal később már 500 ezer darabot kérnek immár 3100 forintos darabáron, ami ekkora mennyiségnél már jelentős drágulás. Ráadásul, az EP-képviselő szerint a szerződésben az ÁEEK, vagyis a magyar állam vállalta, hogy a megállapodás aláírása után nyolc napon belül előlegként kifizetik a cégnek a végösszeg ötven százalékát; jelen esetben majd 800millió forintot. Ujhelyi a sajtótájékoztatón a további cégadatokat ismertetve elmondta: a Rayrai Kft.-ben egy másik vállalkozáson keresztül később felbukkant még Tasnádi László, az Orbán-kormány korábbi rendészeti államtitkára, de egy olyan cég is résztulajdonos volt egy időben, amelyiknek a vezetője viszont sajtóhírek szerint Seszták Miklós volt fideszes fejlesztési miniszterhez, valamint a Borkai-féle szexvideóban felbukkanó ügyvéd kaszinó-vállalkozásaihoz köthető. Ujhelyi ismertette, hogy a Rayrai Kft.-ből az új tulajdonosok 2021 februárjában közel 800 milliós osztalékot vettek fel, a cég pedig még ugyanebben az évben nevet is változtatott, idén januárban pedig elrendelték a végelszámolását.
A járvány után megszűnt
Hiába a nagysikerű Covid-teszt üzlet, az Országos Kórházi Főigazgatóság jogelődjével szerződő másik Fidesz-közeli cég sem folytatja tevékenységét, tavaly évvégén ennek is elrendelték a felszámolását. Korábban az is megjelent már, hogy 2020 novemberében kötött egyszeri megbízást covid-tesztek beszerzésére az állam a Minerva Tanácsadó Kft. nevű céggel, amely azonban csak nem egészen két hónappal a szerződés aláírása előtt alakult és az azóta eltelt időszak cégbírósági papírjai szerint más bevétele nem is volt. Ennek a cégnek az alapítója - valamint az Ujhelyi által bemutatott szerződések szerint a cég aláíró ügyvezetője - az a Martos Dániel volt, aki korábban a ferencvárosi Fidesz meghatározó alakja és képviselője volt, de még a kormánypárt egyik alelnökének személyi titkáraként is dolgozott. Az EP-képviselő tájékoztatása szerint a Minerva Kft.-vel kötött szerződés is tartalmazza azt a különleges kitételt, miszerint a hárommilliárdos nettó végösszeg felét nyolc napon belül előlegként kiutalják a korábban semmilyen bevétellel nem rendelkező vállalkozásnak. Ujhelyi arra is rámutatott, hogy bár a szerződés felsorolja: mely öt típusú Covid-teszt leszállítását kérik a cégtől, az egysoros mellékletben már csak az egymilliós mennyiség és a háromezer forintos darabár szerepel, annak bármilyenfajta részletezése viszont szembeötlően hiányzik.
A céget egyébként az üzlet lebonyolítása után nem sokkal Martos és üzlettársa eladta egy borsodi zsákfaluban, Rakacán élő huszonéves fiatalembernek.
További érdekesség, számolt be róla a sajtótájékoztatón az EP-képviselő, hogy a cégbírósági dokumentumok szerint 2021 évvégén az új és egyszemélyi tulajdonos "taggyűlést" tartott az immár rakacai székhelyen, ami jogilag értelmezhetetlen és hibás, hiszen egyetlen tagja volt már csak a vállalkozásnak, tehát leginkább "alapítói határozatot" hozhatott volna, nem pedig taggyűlésit. A huszonéves fiatalember ezzel együtt a papírok szerint - szintén jogilag igencsak megkérdőjelezhető módon - úgy döntött, hogy a korábbi tulajdonosoknak (vagyis a fideszes Martosnak és korábbi társának) osztalékként 98-98 millió forintot fizet ki a cég egyetlen üzletének bevételéből. Ujhelyi hozzátette, hogy a borsodi cégvezető ezután egyetlen pénzügyi mérleget sem adott le, így tavaly tavasszal elrendelték a cég kényszertörlését, tavaly évvégén pedig a felszámolását. "A nyomokat tehát itt is próbálják teljesen eltüntetni" - fogalmazott a szociáldemokrata EP-képviselő.
Ujhelyi István a tájékoztatón azt mondta: mindenképpen tartozunk azzal a Covid-vírusban elhunyt hatvanezer magyar embernek, hogy tisztázzuk a járvány alatt történt mutyikat és elszámoltatjuk a nyerészkedő felelősöket. A politikus közölte, hogy újabb közérdekű adatigényléssel fordul az OKFŐ nemrég kinevezett új vezetőségéhez, hogy a kifogásolható szerződések létrejöttének körülményeit, a kiválasztott cégek melletti döntések előkészületeit és indokait, valamint azok részletes teljesítésének dokumentációját is megismerhesse a nyilvánosság. Hasonlóképp kikéri annak az ÁEEK-határozatnak a másolatát, amely bizonyítja: az állami intézmény melyik vezetője vállalta annak felelősségét, hogy közbeszerzés nélkül bízza meg ezeket az ismeretlen módon és okból kiválasztott cégeket a milliárdos ügylettel. "Az OKFŐ és a magyar kormány, de minden tisztességes fideszes érdeke is az, hogy a covid-tesztek közpénz-milliárdokból finanszírozott beszerzése kapcsán tisztázzák a megalapozottan felmerült korrupció gyanúját. Elvárom, hogy elősegítsék ezt a folyamatot és ne gátolják" - fogalmazott online sajtótájékoztatójának végén Ujhelyi István. | Ujhelyi: most tüntetik el a „Covid-mutyiban” érintett fideszes cégeket | Hiába a milliárdos bevételek, a járvány után megszűntek sikeresnek lenni e vállalkozások. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ujhelyi-istvan-most-tuntetik-el-a-covid-mutyiban-erintett-fideszes-cegeket-265357 | 2024-02-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ember maradj: Ákos címmel a Filmintézet 228,515 millió forintos támogatásával, Kriskó László forgatókönyvéből és rendezésében készül dokumentumfilm Ákosról - áll a Nemzeti Filmintézet közleményében. A szöveg szerint az
"alkotók célja, hogy a színpadról és a képernyőkről ismert előadóművésszel együtt az embert is bemutassák, az álmodozót, a kreátort, akinek sorai, dalai még azoknak a lelkébe is beleégtek, akik kevésbé szeretik."
A portréfilm részben fikciós visszatekintés lesz, feltűnik majd benne Ákos gyerekkora, fiatalsága, az első sikerei, de természetesen a szólókarrierje lkerül a középpontba. "Egyéniségéből és határozott, sokszor karcos véleményformálásából adódik, hogy tömegek ikonja, rajonganak érte, ugyanakkor vannak olyanok is, akik akár ismeretlenül is elutasítják. Az ambiciózus portréfilm e jelenség miértjeire keres válaszokat. Fő vállalása pedig az, hogy magasságaival és mélységeivel együtt, kendőzetlen őszinteséggel mutasson be egy olyan életutat, mely példát adhat a ma felnővő generációknak" - írja az intézet, hozzátéve, hogy jövő év tavaszára várható a portréfilm, aminek Hábermann Jenő a producere.
Nem ez az egyetlen dokumentumfilm, amire szán pénzt az NFI: a dunaszerdahelyi sportklub, a DAC történetéről , társadalmi szerepéről és jelentőségéről készül film 254,427 millió forintot kap. A Nélküled-mániát elindító sportklub történetén keresztül az ígéret szerint a kisebbségi lét kérdéseire is keresik majd a választ. A DAC dokumentumfilm forgatása tavasszal kezdődik és a film várhatóan az év végén lesz látható, rendezője Tősér Ádám, producere Lajos Tamás. | 228 milliós állami támogatásból készül portréfilm Kovács Ákosról | Az ország Ákosáról szóló portréfilm az NFI szerint arra is választ próbál találni, miért utasítják el ilyen sokan a zenészt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/mikrofilm/228-millios-tamogatasbol-keszul-portrefilm-kovacs-akosrol-265342 | 2024-01-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A hatóság megállapította, hogy a tömegével kiküldött sms-ek "tartalmukat tekintve kétséget kizáróan kampányüzenetnek tekinthetőek". A NAIH vizsgálata feltárta, hogy az ellenzéki kampányüzenetek küldői megszegték s az Európai Unió (EU) általános adatvédelmi rendeletét (GDPR). Az "SMS-üzenet küldéshez kapcsolódó adatkezelésről az érintettek semmilyen információt nem kaptak, az SMS szövegében nem állt rendelkezésre arra utaló információ, amely az érintettek tájékozódását segítette volna, illetőleg legalább az adatkezelő azonosítását lehetővé tette volna az érintettek számára" - olvasható a NAIH jelentésében.
Mindezen felül az érintettek adatait megfelelő indok nélkül külföldre vitték az ellenzéki telefonos kampány lebonyolítói, amit szintén kifogásol az adatvédelmi hatóság. Mint írták:
A nem magyar adatfeldolgozók használata adott esetekben szükséges lehet, azonban a kényszerítő indok jelen ügyben nem volt megtalálható."
A hatóság ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy "az EU-n belül szintén adatszuverenitási és a nemzetbiztonsági kérdéseket vethet fel, ha nagy számú magyar érintett politikai véleményét is magában hordozó személyes adatait szükségtelenül külföldön tárolják és dolgozzák fel, miközben az megoldható lenne Magyarországon belül is".
Ráadásul nem egyértelmű, ki követte el mindezeket a visszaéléseket, hiszen a telefonos ellenzéki kampányt szándékosan úgy szervezték meg, hogy egy bonyolult megbízási láncot hoztak létre, annak érdekében, hogy ne lehessen megállapítani, ki volt az adatkezelő.
"A Hatóság hangsúlyozza, hogy az adatkezelői felelősség alól nem lehet mentesülni oly módon, hogy szervezetek egymás megbízása által, többszöri szerződési konstrukcióval, lényegében egy szerződési láncolaton keresztül próbálják kikerülni az adatkezelői felelősséget" - húzta alá jelentésében a NAIH, amelynek ugyanakkor nem sikerült megállapítania, hogy kik lehettek a rejtélyes adatkezelők.
Mint az köztudott, a baloldal kampányát leginkább a Bajnai Gordonhoz és egykori titkosszolgálati miniszteréhez, Ficsor Ádámhoz köthető DatAdat cégcsoport segítette. A Datadat GMBH ugyanakkor válaszával egyáltalán nem segítette a valóság feltárását, amikor azt írták a hatóság megkeresésére, hogy a vizsgált 2022 tavaszi időszakban nagy számú megbízást teljesítettek számos megrendelő számára, és az összes adatot törölték a megrendelés teljesítését követően, így nem tudták beazonosítani a konkrét hívások megrendelőjét. | NAIH-vizsgálat: külföldre vihették az előválasztásra regisztrálók adatait | Az adatvédelmi hatóság minap lezárult vizsgálatából kiderült, hogy bonyolult megrendelői lánccal rejtették el, ki lehetett a tényleges adatkezelője azoknak a politikai véleményeket is tartalmazó személyes adatoknak, amelyeket valakik külföldre vittek ki a 2022-es választások előtt. Az ellenzéknek kedvező hírhedt telefonhívás- és sms-áradat miatti vizsgálat azonban több visszaélésre is rámutatott. A baloldal kampányán rengeteget dolgozó DatAdat cégcsoport mindeközben azzal védekezett, „nem tudta beazonosítani”, kik voltak a konkrét hívások megrendelői. | null | 1 | https://mandiner.hu/belfold/2024/02/naih-vizsgalat-kulfoldre-vihettek-az-elovalasztasra-regisztralok-adatait | 2024-02-06 09:46:25 | true | null | null | Mandiner |
Egyetlen pontot sem tudott javítani Magyarország a Transparency International korrupcióérzékelési indexén az elmúlt egy évben, így ahogy tavaly, úgy most is az Európai Unió legkorruptabb országa lett.
A 0-tól 100-ig terjedő skálán (ahol a 0 a legkorruptabb, a 100 a tökéletesen tiszta ország) ugyanúgy 42 pontot szerzett Magyarország, mint egy éve. A hátrányunk viszont nagyobb lett: az utolsó előtti Bulgária 43-ról 45 pontra javított, míg a harmadik legrosszabb uniós tag, Románia, 46 pontot szerzett, ugyanannyit, mint egy éve.
A korrupcióellenes szervezet berlini központja most tette frissen közzé a 2023-as adatait, ezek szerint a világ leginkább korrupciómentes országa Dánia maradt, 90 ponttal. A második helyen is ugyanúgy, mint korábban Finnország áll, 87 ponttal, viszont már nem holtversenyben Új-Zélanddal, mert az 85 pontra rontva értékelését lecsúszott a harmadik helyre.
Magyarország 2007-ben érte el a listán a legjobb helyezését, azóta lejtmenetben van (2009-ben kicsit tudott javítani). Mikor 2012-ben a Transparency átállt a jelenlegi módszertanára, az EU 9. legkorruptabbja volt. Arról a helyről majdnem folyamatos volt a visszaesésünk, csupán 2018-ban sikerült javítani egyetlen pontot. 2020-ra jutottunk el oda, hogy Romániával és Bulgáriával hármas holtversenyben az EU legkorruptabbjai lettünk. 2021-ben Bulgária még nálunk is nagyobbat rontott, 2022-re viszont visszaszereztük az unió legkorruptabb tagállama címet, immár egyedül, és úgy tűnik, 2023-ban is megtartottuk ezt a helyezést. | Megint Magyarország lett az EU legkorruptabb országa a Transparency International listáján | Ez már a második év, hogy elsők vagyunk. Javítani nem tudtunk a helyzeten, de a hátrányunk még nagyobb lett. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megint-magyarorszag-lett-eu-legkorruptabb-orszaga-a-transparency-international-listajan-265273 | 2024-01-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
19,5 forint takarékban elhelyezett megtakarítást és 2,1 forint készpénzt vallott be a kézzel kitöltött friss vagyonnyilatkozatában Fazekas Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője
- vette észre a K-Monitor, amely a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért kampányol.
A szervezet szerint Fazekas valószínűleg lehagyott néhány nullát a legfrissebb vagyonnyilatkozatából. Hisz' aligha ennyi pénzről lenne szó, már csak azért, mert a legkisebb forgalomban lévő magyar címlet az ötforintos, ami több mint a kétszerese annak a vagyonnak, amit a fideszes képviselő saját bevallása szerint készpénzben tart. Meg fillér sincs már jó ideje.
Valódi tét nélkül idén is legfeljebb a politikusok iránti bizalom további aláásására volt jó a procedúra"
- kommentálta Fazekas nyilvánvalóan tévesen kitöltött dokumentuma kapcsán a vagyonnyilatkozati rendszer értelmetlenséget a K-Monitor.
Bár az utóbbi években többször hozzányúlt a parlament a vagyonnyilatkozati rendszerhez, az lényegében nem sokat változott, megmaradt formalitásnak.
Frissítés
Miután a sajtó által felhívták a figyelmét, átírta vagyonnyilatkozatát Fazekas Sándor. A Fidesz-frakció sajtóosztálya azt közölte, hogy Fazekas elnézést kér, és javította is a hibáját. Az történt, ami a legvalószínűbbnek tűnt: a millió szót (vagy a hat nullát) lehagyta a képviselő, de már pótolta is, és mindkét problémás sorba odaírta, vagyis 19,5 millió megtakarításról, illetve 2,1 millió készpénzről van szó.
Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja. | 19,5 forint megtakarítása és 2,1 készpénze van a fideszes Fazekas Sándornak a vagyonnyilatkozata szerint | Lemaradt néhány nulla, na és. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/195-forint-megtakaritasa-es-21-keszpenze-van-a-fideszes-fazekas-sandornak-a-vagyonnyilatkozata-szerint-265430 | 2024-02-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Rendszerszintű vizsgálatot folytatott az Integritás Hatóság a lombkoronasétány-pályázatoknál, és négy kelet-magyarországi, Hajdú-Bihar megyei beruházásnál olyan súlyos szabálytalanságokat talált, hogy azok miatt feljelentést tesz. A honlapjukon lévő dokumentum szerint vizsgálták a nyírmártonfalvai lombkoronasétányt, amit a tarra vágott erdő helyén 60 millió forint uniós támogatásból építettek, itt név szerint Filemon Mihály polgármestert említik; a Nyírmártonfalva petőrészi kirándulóhelyén lévő beruházást, amire Balázs László kapott bruttó 68,5 millió forint támogatást, a Tasó László debreceni országgyűlési képviselő nyíradonyi magánerdejében található hasonló építményt (Nyíradony és Nyírmártonfalva nagyjából 15 kilométerre vannak egymástól), valamint Tasi Sándor megyei Fidesz-alelnök szintén nyíradonyi magánerdőben lévő építményét.Az Integritás Hatóság a vizsgálat eredményeként arra jutott, hogy a beruházások több ponton sértik az uniós támogatások felhasználására vonatkozó előírásokat. Az ügyekben az IH „a vizsgálat során észlelt és a jelentésben értékelt körülmények alapján (...) feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a Btk. 396. §-a szerinti költségvetési csalás bűntette, valamint a Btk. 420. §-a szerinti versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntette, valamint a Btk. 345. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználásának a vétsége miatt” – olvasható a jelentés összefoglalójában.A vizsgálat összeférhetetlenségek gyanúja mellett többek között azt állapította meg, hogy „a támogatási kérelemhez mellékelt árajánlatok tekintetében nem valósult meg az ajánlattevői függetlenség követelménye”, illetve hogy „számos körülmény utal a kedvezményezettek, az árajánlatot adó gazdasági szereplők, valamint a közbeszerzési eljárások során nyertes ajánlattevő közötti összefüggésre és együttműködésre”; az IH szerint ez „felvetette a projektek során tervezett, illetve kivitelezett közjóléti berendezések árainak piaci ártól való eltérése megalapozott gyanúját”.Megállapították azt is, hogy „a pályázók egy csoportja azonos tartalmú támogatási kérelmet nyújtott be (…) ugyanazon sablonok használata, ugyanazon szóhasználat és mondattagolás is jellemzi ezeket a projekteket”. Az IH szerint feltűnő volt az is, hogy „a kivitelező cég is egyezőséget mutat”, az egy kivételével mindenhol kiválasztott HCInternational Kft. ráadásul az „egymáshoz közeli helyszíneken tervezett, ugyanazon műszaki tartalommal rendelkező közjóléti berendezésekre, megközelítőleg ugyanazon dátummal (1 hetes időintervallumban) pályázónként jelentősen eltérő árajánlatokat adott”, volt olyan tétel (kerékpártámasz), ahol 707 százalék volt a legolcsóbb és legdrágább ajánlatuk közötti különbség.Az is látszik, hogy a jócskán eltérő árak ellenére a kivitelezés végül sablonmegoldás lett, szinte ugyanolyan erdei vécét vagy kombinált nyújtópadot szereztek be mind a négy helyszínre. Ez például a négy erősen eltérő árú kerékpártámasz:Itt pedig négy tűzrakóhely, szintén igencsak eltérő áron (bár az egyikhez pad is dukál).Az IH a jelentés rövid összefoglalójában végül öt aggályos pontot emelt ki (ezek részben átfedésben állnak a korábban leírtakkal): A kedvezményezettek nagy csoportja között fennáll az összejátszás gyanúja: a pályázók nagy része 2 vármegyére (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) korlátozódva, azonos tartalmú támogatási kérelmeket nyújtott be, megegyező projektleírással, műszaki tartalommal, tervezővel és kivitelezővel, gyakorlatilag ugyanolyan összköltségvetéssel és hasonlóan jelentős mértékben túlárazva a projekteket. Már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, a folyamatból pedig hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, kontrollok. A kiírás a kezdeti helyes iránytól eltérve, több módosítás után végül úgy került publikálásra, hogy csak a pályázók egy szűk körének kedvezett. Az irányító hatóság nem alakított ki objektívan elbírálható értékelési keretrendszert. Gyakorlatilag nem voltak olyan tényszerűen elbírálható mérőszámok, amelyek alapján összehasonlítható lett volna a pályázatok szükségessége vagy létjogosultsága. Sérülhetett az egyenlő bánásmód elve is, mivel a pályázókat egyenlőtlen feltételek teljesítése elé állították például a hiánypótlási lehetőséggel vagy annak hiányával. Az Integritás Hatóság vizsgálata feltárta azt is, hogy a támogatás nyertesei a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzések során vélhetően korlátozták a versenyt. | Négy helyen, köztük fideszesek magánerdeiben lévő lombkoronasétányoknál is találtak feljelentést érő súlyos | Rendszerszintű vizsgálatot folytatott az Integritás Hatóság a lombkoronasétány-pályázatoknál, és négy kelet-magyarországi, Hajdú-Bihar megyei beruházásnál olyan súlyos szabálytalanságokat talált, hogy azok miatt feljelentést tesz. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/06/negy-helyen-koztuk-fideszesek-maganerdeiben-levo-lombkoronasetanyoknal-is-talaltak-feljelentest-ero-sulyos-szabalytalansagokat | 2024-02-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A külgazdasági és külügyminiszter visszavonta Lénárd András diplomata-útlevelét, annak használatára a továbbiakban nem jogosult - válaszolta Magyar Levente államtitkár Vadai Ágnes parlamenti képviselő írásbeli kérdésére hétfőn. Vadai valójában arról kérdezett, hogy miért kapott Lénárd, a Csíki Sör tulajdonosa ilyen diplomáciai mentességet jelentő útlevelet, ám erre az érdemi kérdésre a külügy nem adott választ, derül ki a Magyar Narancs cikkéből.
Lénárd diplomata-útlevelének ténye akkor látott napvilágot, amikor január elején gyorshajtás miatt megbüntették, mire ő az útlevélre és Szijjártóra hivatkozva kért büntetlenséget. Az üzletember egy bukaresti rendszámú Bentleyvel a megengedett 100 helyett 162 kilométer/órával hajtott az Arad megyei Nagylak közelében. A gyorshajtás miatt 3300 lejes (nagyjából 250 ezer forintos) büntetést kapott, valamint 90 napra bevonták a jogosítványát. A büntetés ellen így fellebbezett:
"Az 1961. évi Bécsi Egyezmény 31. cikke értelmében diplomata státuszom révén mentességet élvezek Románia közigazgatási joghatósága alól".
Hivatkozott a 2026 júniusáig érvényes diplomata útlevele hetedik oldalán lévő bejegyzésre, ami szerint ő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megbízottja, valamint azt állította, hogy a gyorshajtás idején "az alulírott diplomata minőségben léptem be Romániába, és ebben a minőségemben hagytam el az országot." Az esetről január közepén hírt adó Magyar Hang is kérdezte a külügyi tárcát, hogy milyen diplomáciai feladatai vannak Lénárdnak, de ők sem kaptak választ. | Visszavonta a Csíki Sör tulajdonosának diplomata-útlevelét Szijjártó Péter | A külgazdasági és külügyminiszter visszavonta Lénárd András diplomata-útlevelét, annak használatára a továbbiakban nem jogosult – válaszolta Magyar Levente államtitkár Vadai Ágnes parlamenti képviselő írásbeli kérdésére hétfőn. Vadai valójában arról kérdezett, hogy miért kapott Lénárd, a Csíki Sör tulajdonosa ilyen diplomáciai mentességet jelentő útlevelet, ám erre az érdemi kérdésre a külügy nem adott választ, derül ki a Magyar Narancs cikkéből. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/06/visszavonta-a-csiki-sor-tulajdonosanak-diplomata-utlevelet-szijjarto-peter | 2024-02-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az Amnesty International magyarországi vezetőjének, Vig Dávidnak a testvérét, Vig Mórt bilincsben szállították kedden a kispesti bíróságra. A hídpénzbotránnyal is összefüggésbe hozott számlagyáros exügyvéd 70 millió forint értékben, üzletszerűen elkövetett csalás és hamis magánokirat felhasználásának többrendbeli vádjával ül a vádlottak padján.
Ebben az esetben egy nemzetközi körözés alatt álló ghánai férfi segítségével szerezték meg egy éremárusító cég adatbázisát, majd vevőiket azzal hívták fel, hogy a piaci érték sokszorosát fizetné nekik egy befektető. Ezért cserébe azt kérték, hogy kössenek egy reklámszerződést, és a vételár tíz százalékát fizessék ki előre.
A közelmúltban derült ki, hogy számlagyár működtetésével, nemzetközi csalással, vesztegetéssel és súlyos testi sértéssel is összefüggésbe hozott Vig Mór cégéhez a Sunstrike Hungary Kft.-hez 1,4 milliárd forintot utalt a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. Házkutatást is tartottak a cégnél. Karácsony Gergely egyébként az A-Híddal ötmilliárd forinttal többért újíttatta fel a Lánchidat, mint elődje Tarlós István tervezte. Az új közbeszerzési kiírásban pedig felére csökkentették a késedelmi kötbért és hatvanszorosára emelték a kivitelezőnek járó előleget.
A hídpénzbotrány miatt már a Jobbik és az LMP is vizsgálóbizottság felállítását követeli. A Mi Hazánk Mozgalom szerint pedig nemhogy ráégett, hanem egyenesen rásült Karácsony Gergelyre a Lánchíd botránya. | Felbukkant a NAV által még novemberben őrizetbe vett Vig Mór + videó | Tárgyalásra szállították az Amnesty International magyarországi vezetőjének a testvérét. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/02/felbukkant-a-nav-altal-meg-novemberben-orizetbe-vett-vig-mor-video | 2024-02-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Súlyos szabálytalanságokat talált a Kelet-Magyarországon épült lombkoronasétányoknál az Integritás Hatóság (IH), ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek. A gyanú szerint költségvetési csalás esete történt a projektekkel kapcsolatban - írta a hatóság közleménye.
A IH rendszerszintű vizsgálatot folytatott az elhíresült a lombkoronasétány-pályázatok anyagai között. A pályázati kiírástól az irányító hatóság tevékenységén és a lombkoronasétányok megvalósításán keresztül a számlák benyújtásáig a teljes folyamatot átnézték. A hatóság honlapjára feltöltött nyilvános dokumentum szerint vizsgálták:
A nyírmártonfalvai lombkoronasétányt, ami a tarra vágott erdő helyén, Filemon Mihály polgármester földjén épült 60 millió forintos uniós támogatásból.
Nyírmártonfalva falva környékén, a Petőrészi-kilátónál bruttó 68,5 millió forint támogatásból épült másik lombkorosansétányt.
A fideszes Tasó László Hajdú-Bihar vármegyei országgyűlési képviselő nyíradonyi magánerdejében található lombkoronasétányt.
És Tasi Sándornak, a Fidesz Hajdú-Bihar vármegyei alelnökének az építményét, ami szintén Nyíradonyban található a politikus magánerdejében.
A hatóság ezeknél a projekteknél a folyamat minden fő állomásán olyan súlyos szabálytalanságokat tárt fel, amelyek sértik az európai uniós támogatások felhasználásra vonatkozó előírásokat. Megállapították, hogy:
A kedvezményezettek nagy csoportja között fennáll az összejátszás gyanúja: a pályázók nagy része 2 vármegyére (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) korlátozódva, azonos tartalmú támogatási kérelmeket nyújtott be, megegyező projektleírással, műszaki tartalommal, tervezővel és kivitelezővel, gyakorlatilag ugyanolyan összköltségvetéssel és hasonlóan jelentős mértékben túlárazva a projekteket.
Már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, a folyamatból pedig hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, kontrollok. A kiírás a kezdeti helyes iránytól eltérve, több módosítás után végül úgy került publikálásra, hogy csak a pályázók egy szűk körének kedvezett.
Az irányító hatóság nem alakított ki objektívan elbírálható értékelési keretrendszert. Gyakorlatilag nem voltak olyan tényszerűen elbírálható mérőszámok, amelyek alapján összehasonlítható lett volna a pályázatok szükségessége vagy létjogosultsága.
Sérülhetett az egyenlő bánásmód elve is, mivel a pályázókat egyenlőtlen feltételek teljesítése elé állították például a hiánypótlási lehetőséggel vagy annak hiányával.
A támogatás nyertesei a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzések során vélhetően korlátozták a versenyt.
"Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése" című programhoz összesen 1,61 milliárd forint forrás állt rendelkezésre. Az IH versenyfelügyeleti eljárás megindítását is kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatalnál, valamint felszólítja az irányító hatóságot a szabálytalansági eljárások lefolytatására.
A lombkoronasétányok körüli visszaéléskre akkor figyelt fel igazán az ország, amikor 2023 márciusában kiderült, hogy az egész erdőt tarra vágták a Debrecentől 30 kilométerre fekvő Nyírmártonfalván. A Transparency civil szervezet az ügy kivizsgálását kérte az állami korrupcióellenes hatóságtól, szerintük ugyanis arra lehet következtetni, hogy az EU-s forrásokból megvalósuló projektek kiválasztása során "rendszerszintű hibák" fordulnak elő. Azóta egyébként már az Állami Számvevőszék is vizsgálja az értelmetlen építmények körüli pénzelosztást. | Feljelentést tesz az erdő nélküli lombkoronasétány miatt az Integritás Hatóság | Súlyos szabálytalanságokat talált a Kelet-Magyarországon épült lombkoronasétányoknál az Integritás Hatóság (IH), ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek. A gyanú szerint költségvetési csalás esete történt a projektekkel kapcsolatban – írta a hatóság közleménye. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/02/06/feljelentest-tesz-az-erdo-nelkuli-lombkoronasetany-miatt-az-integritas-hatosag | 2024-02-06 09:21:00 | true | null | null | Telex |
Stratégiai együttműködési megállapodást köt a magyar kormány és a Bayer Construct építőipari vállalat, erről jelent meg kormányhatározat a kedd este publikált Magyar Közlönyben. A határozatban ennél több részlet nem szerepel, csak hogy a kormány Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert bízza meg azzal, gondoskodjon a megállapodásról.
A Bayer Construct egyre inkább megkerülhetetlen szereplőnek tűnik az építőiparban. Olyan projektek fűződnek a nevéhez, mint a Puskás Aréna felújítása vagy a Bosnyák térnél épülő Zugló Városközpont projekt. A lakáspiacról indult cég egyre több állami megrendelést és állami segítéséget kap. A zuglói beruházást például nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítették, ezzel megkerülve sok helyi szabályozást, majd később a projekt nagy részét megvásárolta az állam, mondván, hogy állami cégeknek és intézményeknek épít majd irodát a cég. | Stratégiai megállapodást köt a kormány és a Bayer Construct | Stratégiai együttműködési megállapodást köt a magyar kormány és a Bayer Construct építőipari vállalat, erről jelent meg kormányhatározat a kedd este publikált Magyar Közlönyben. A határozatban ennél több részlet nem szerepel, csak hogy a kormány Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert bízza meg azzal, gondoskodjon a megállapodásról. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/02/07/bayer-construct-strategiai-megallapodas | 2024-02-07 09:31:05 | true | null | null | Telex |
Egy pesti sportegyesület a profiljának drasztikus átplasztikázása után nem sokkal kilencmillió forint támogatást nyert el a - többnyire fideszes álcivil-szervezeteket közpénzek milliárdjaival tápláló - Városi Civil Alaptól. Az Érdre költöztetett egyesület új elnöke a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke is egyben. A Fidesszel jól érzékelhetően rokonszenvező Kardosné Gyurkó Katalinról hónapok óta terjed a hír, hogy a kormánypártok jelöltjeként indul Érden a júniusi választáson. A bejelentést azonban eddig nem tették meg, ahogy arra a kérdésre sincs válasz, hogy az új céloknak megfelelően miért nem egy teljesen új egyesületet alapítottak.
2023 decemberében kilencmillió forint támogatást nyert el az immár Érdre bejegyzett civil szervezet, az ÉRteD Családbarát Egyesület a Városi Civil Alaptól. A szervezet korábban a HunGame Esport Sportegyesület nevet viselte, székhelye pedig Budapesten, az Üllői úton volt. A bírósági iratok szerint: "a HunGame Esport Sportegyesület célja kifejezetten az e-sport sporttevékenység népszerűsítése, az e-sportolók versenyeztetése, felkészítése, oktatása és képzése". Legalábbis ez volt, egészen tavaly szeptemberig.
Mostanra viszont az egyesület teljesen átalakította célkitűzéseit: "Érd lakossága részére a rendszeres kulturális tevékenységek lehetőségének megteremtése, közösségépítés a településen. (...) Nyomtatott sajtó illetve könyvkiadás megteremtése, online médiatartalmak előállítása és működtetése a megfelelő tájékoztatás érdekében, megfelelő értékek mentén (...) Az egészséges életmód és életvitel részeként az igények felkeltése, sporttevékenységek támogatása."
Az egyesület elnöke Kardosné Gyurkó Katalin, aki egyúttal a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke is egyben.
Az alelnök pedig Gasparik Gábor, aki nagy valószínűséggel ugyanaz a Gasparik Gábor, akit a Fidesz érdi szervezete szeptember elején választott meg elnökévé. Arról, hogy puszta véletlen egybeesésről van-e a szó, vagy a két személy azonos, megkérdeztük a Fidesz-elnök Gasparikot, aki viszont nem válaszolt írásban feltett kérdéseinkre.
Gasparik az érdi székhelyű Összefogás Egyesület elnökét, T. Mészáros Andrást - korábban fideszes érdi polgármestert - váltotta a helyi Fidesz élén. Ez az egyesület is nyert a Városi Civil Alap pályázaton, 2,38 millió forintot, ami jóval kevesebb az előző 15 illetve 8 millió forint után. Az előző évekhez képest odaítélt összeg jelentős csökkenése egyes vélekedések szerint T. Mészáros háttérbe szorításának egyik jele lehet.
Az ÉRteD Családbarát Városért Egyesületnek már honlapja is van, amelynek domainjét 2023. november 21-én regisztrálták. A nem túlságosan túlbonyolított honlapon egyebek mellett efféle híreket olvashatunk: "Érden is lesz egyszülős klub az ÉRteD szervezésében, februárban megünneplik a jubiláló házaspárokat". Ősszel pedig szépíró/versmásoló-versenyt rendeztek.
Az ÉRteD eddigi legnagyobb dobása nyilvánvalóan a Mikulás-vonatozás volt december elején, ahol Gasparik Gábor is részt vett az ajándékok osztogatásában. Az itt látható videón pedig 0:39-nél (jobbra) Simó Károly helyi fideszes képviselő is felbukkant.
A Buda Környéki Televízió felvétele a Mikulás-vonatról
A legfrissebb hír pedig az, hogy az egyesület fogja ellátni a most megnyíló Érdi és Környéki Civil Iroda tevékenységét. Ezt a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára jelentette be a napokban Érden.
Szalay-Bobrovniczky Vince köszöntőjében kiemelte, a civil iroda tevékenységét ellátó ÉRteD elnöke, Kardosné Gyurkó Katalin "hármas civil minőségében" van jelen: az ÉRteD mellett a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) elnökeként, valamint a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) Tanácsának tagjaként.
Külön szépsége a történetnek, hogy a Nemzeti Együttműködési Alapot 2019. január 1-jétől a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kezeli. Ugyanaz az Alapkezelő, amely a Város Civil Alap által támogatott szervezetekről is dönt.
A pályázathoz kellett az egyesület?
Az ÉRteD Családbarát Egyesület célkitűzései közé emelt "megfelelő tájékoztatás" elvének szellemében írásban megkérdeztük Kardosné Gyurkó Katalint, valamint Gasparik Gábort:
miért volt szükség az e-sport egyesület átalakítására? Miért nem alapítottak egy teljesen új egyesületet?
Mi szükség volt a székhely megváltoztatására, a kitűzött célok gyökeres megváltoztatására?
A HunGame egyesület átplasztikázásának lehet-e köze ahhoz, hogy egy frissen létesített egyesülettel nem tudtak volna pályázni a Városi Civil Alap 2024-es támogatási pénzéért?
Cikkünk megjelenésééig kérdéseinkre egyikük sem válaszolt. Ugyanakkor a Városi Civil Alap pályázati kiírásában az szerepel, hogy azon egyesület pályázhat, amelyet a bíróság "jelen pályázati kiírás közzétételének napjáig (2023. szeptember 1.) nyilvántartásba vett".
Választási érdekek sejlenek fel a háttérben
És hogy miért lehetett fontos, hogy a régi-új egyesület pénzhez jusson? Kardosné Gyurkó Katalint hónapok óta a Fidesz-KDNP által támogatott lehetséges polgármester-jelöltként emlegetik Érden. Kis túlzással: hetente röppennek fel az arról híresztelések, hogy rövidesen bejelentik Kardosné indulását a polgármesteri székért, ám ez rendre nem következik be.
Az érintettek elzárkóznak a nyilatkozat-tételtől, bár Kardosné korábban azt nyilatkozta az Átlátszónak, nem kapott felkérést politikai párttól arra, hogy induljon el a választásokon. Ennek ellenére a híresztelések változatlan erővel tartják magukat.
Kardosné ráadásul egyre többet mutatkozik helyi kormánypárti politikusok társaságában. Több Facebook-fotón látni érdi eseményeket együtt Gasparik Gábor helyi Fidesz-elnökkel, Aradszki András KDNP-s országgyűlési képviselővel és választókerületi elnökkel, valamint más kormánypárti politikusokkal.
Az egyesületi vezető megjelent például az érdi Fidesz 2023-as karácsonyi rendezvényén is, de többek között Németh Szilárd (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) társaságában, valamint Schmitt Pál bukott államfővel is lefotózták már. Sőt, nemrég egy konkrét helyi közéleti vitában "közvetlen harcérintkezésbe" is került Érd jelenlegi ellenzéki polgármesterével, Csőzik Lászlóval a védőnői szolgálat ügyében. Erről itt és itt olvashat.
Bármilyen sok az indulást valószínűsítő előjel, a Fidesz oldalán Érden jelenleg egy dolog a biztos: hogy semmi nem biztos.
A Fidesznek kedves egyesületekhez került a legtöbb pénz
Sokkal kézzelfoghatóbbnak tűnik ugyanakkor az, hogy a Városi Civil Alap forrásai főleg azokhoz a szervezetekhez kerültek, amelyeket fideszes politikusok irányítanak, vagy amelyek közel állnak a kormánypárthoz.
A Válasz Online hosszú összeállítása elején azt írta, a forráselosztás szinte kizárólag a Fidesz érdekében történik: a győzteslistákból kigyűjtötték a legsikeresebb 251 városi szervezetet, vagyis a 15 és 37 millió forint közötti összegre érdemesített társaságokat. Azt találták, hogy
a csúcsdíjazott egyesületek, alapítványok 87 százaléka a Fidesz "leányvállalata" vagy szövetségese.
Bár a Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek, egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé.
Hogy az ÉRteD Családbarát Egyesület esetében beszélhetünk-e ilyenről, arra majd az idő fog választ adni.
Kis Zoltán | A nagycsaládosok elnökének új érdi egyesülete is milliókat kap a Városi Civil Alapból | Egy pesti sportegyesület a profiljának drasztikus átplasztikázása után nem sokkal kilencmillió forint támogatást nyert el a – többnyire fideszes álcivil-szervezeteket közpénzek milliárdjaival tápláló – Városi Civil Alaptól. Az Érdre költöztetett egyesület új elnöke a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke is egyben. A Fidesszel jól érzékelhetően rokonszenvező Kardosné Gyurkó Katalinról hónapok óta terjed a hír, hogy a kormánypártok jelöltjeként indul Érden a júniusi választáson. A bejelentést azonban eddig nem tették meg, ahogy arra a kérdésre sincs válasz, hogy az új céloknak megfelelően miért nem egy teljesen új egyesületet alapítottak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/02/a-nagycsaladosok-elnokenek-uj-erdi-egyesulete-is-milliokat-kap-a-varosi-civil-alapbol/ | 2024-02-02 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
-é-Tavaly december 29-én jelent meg az a kormányhatározat, amely kiemelt beruházássá nyilvánította egy nemzetközi lövészeti központ létesítését Üllőn. Bár a projekt tervei évek óta ismertek voltak az üllői testület előtt, a városvezetés csak most, a kormányrendelet megjelenése után kezdett tiltakozásba a beruházás helyszíne ellen. Az építkezéshez kiadott környezetvédelmi határozat miatt az Állatorvostudományi Egyetem korábban pert is indított: a tervezett létesítménytől ugyanis alig egy kilométerre van az egyetem Lógyógyászati Klinikája, s az intézmény álláspontja szerint az ott kezelt lovakra rendkívül káros hatást gyakorolna a zajos lőtér. De tartanak a zajtól a tervezett beruházás közelében lévő tanyák és a város déli részén lévő ingatlanok lakosai is, akik tiltakozásuknak egy most megtartott lakossági fórumon adhattak először hangot.
Január 11-én rendkívüli testületi ülést hívott össze Kissné Szabó Katalin (független) üllői polgármester, hogy döntést hozzanak egy "váratlan", Üllő város érdekeit sértő kormányrendelet ügyében. A két ünnep között ugyanis a Magyar Közlönyben megjelent egy határozat az évek óta tervezett Lövész Központ kiemelt beruházásként való megépítéséről.
A testületnek Medvedovszky Béla, fideszes képviselő az ülésen azt javasolta, hogy minden "legális és legálisnak tűnő" eszközzel tiltakozzanak a kormányzati döntés ellen, s ehhez kérjék a lakosság támogatását is. Az ügyben lakossági fórumot is tartottak, ahol a beruházó Hungarorange Kft. terv-ismertetését a lakosság részéről elégedetlenkedő bekiabálások kísérték. Az Üllő Te Vagy civil egyesület önkormányzati képviselői, Tóth Péter és Nagyné Prém Szilvia ugyanakkor színjátéknak nevezték és élesen bírálták a városvezetés elkésettnek ítélt tiltakozását - szerintük a polgármesternek korábban kellett volna egyértelműen fellépnie a beruházás ellen, ezt azonban elmulasztotta.
A Hungarorange Kft.-t Sáránszki Péter alapította 2021. február végén, és azóta is ő a kft. egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője. A cég fő tevékenységi köre az »Egyéb m. n. s. új áru kiskereskedelme«, de számos egyéb tevékenységgel is foglalkozik az ital-kiskereskedelemtől az ingatlanüzemeltetésen át a sportképzésig. Bevétele 2021-ben és 2022-ben is 0 forint volt, a 2023-as mérlegadatai pedig még nem elérhetők.
A polgármester meg akarja védeni a lakosságot a lőtér zajától
A lakossági fórumon a Hungarorange Kft.ügyvezető-tulajdonosa, Sáránszki Péter elmondta, hogy a lövészeti központ létesítéséről a ST Lövész Sportegyesület elnökeként már 2020-ban tárgyalt önkormányzattal, majd az egyeztetések után 2021-ben cégük egy telepítési tanulmánytervet is benyújtott a testületnek.
A tervek szerint Üllő déli határában egy 45,5 hektáros, közel 30 darab, jórészt nyitott lőtérből álló lövészeti centrum épülne,
melyet katonai és rendvédelmi szervek, versenysportolók és hobbilövészek egyaránt használhatnának. A tanulmánytervben az olvasható, hogy a projektet Üllő polgármestere "elviekben" támogatja, hozzátéve, hogy a fejlesztéssel összhangba kell hozni a településrendezési eszközöket - a kiválasztott helyszín ugyanis szántó és erdő besorolású terület -, s a beruházónak a zaj elleni védelemről is gondoskodnia kell.
A fórumon az ügyvezető elmondta azt is, hogy a létesítés ellen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága természetvédelmi szempontból nem emelt kifogást. Sáránszki Péter szerint az új Lövész Központ - ahol a tanulmányterv szerint kb. napi ezer lövéssel kell számolni - zaja a szakértői vizsgálatok szerint nem fogja meghaladni a megengedett zajhatárszintet.
Korábban az üllői önkormányzat nem emelt kifogást a zavaró zajhatások miatt, most azonban "Védjük meg magunkat az üllői lövészeti központ zajhatásától!" címmel polgármesteri levélben kérik a lakosságot, hogy csatlakozzon a tiltakozáshoz. Ugyanakkor az elmúlt években az önkormányzat nem tiltakozott a beruházás ellen. Nem volt szó tiltakozásról az önkormányzat Városgazdálkodási Bizottságának 2021 augusztusi ülésén sem, ahol a tanulmánytervet először tárgyalták.
Az ülés jegyzőkönyve szerint a polgármester akkor még annak a lehetőségét is megvizsgálandónak tartotta, hogy a helyi sportlövész klub is ebben az új lövészeti központban kerüljön elhelyezésre. A bizottság emellett csupán arról döntött, hogy további polgármesteri egyeztetéseket kell lefolytatni a sportlövészklubbal, a vadásztársaságokkal és az Állatorvostudományi Egyetemmel - ám ezeknek az egyeztetéseknek az eredményéről a következő években semmit nem hoztak nyilvánosságra.
Az elvi támogatás birtokában viszont a beruházó cég 2022 nyarán megindította a Lövész Központ környezetvédelmi engedélyezési eljárását. Az eljárást lezáró kormányhivatali határozat pedig kimondta, hogy a létesítménynek nem lesz jelentős környezeti hatása, s a lőtér zaja sem lesz zavaró. Ez a határozat azonban nem található meg sem az üllői önkormányzat, sem a kormányhivatal honlapján - hogy megismerhessük a tartalmát, közadatigénylést nyújtottunk be, de a válaszra még várni kell.
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
A határozatot ellen ugyanakkor az Állatorvostudományi Egyetem 2022 novemberében bírósági pert indított, ami jelenleg is tart. Az egyetem szerint ugyanis
a tervezett lövészeti központ veszélyeztetné az alig egy kilométerre elhelyezkedő Lógyógyászati Tanszék és Klinika munkáját, az ott kezelt lovak gyógyítását.
Az Index megkeresésére az egyetem elmondta: a lövések zaja miatt a beavatkozások során az állatok felriadhatnak - ugyanis egyes műtéteket és vizsgálatokat nem altatásban, hanem speciális bódítással, helyi érzéstelenítéssel végeznek.
Az ideiglenesen a klinikára kerülő lovak nem is tudnának hozzászokni a lőtér okozta szakaszos, kellemetlen zajokhoz, s emiatt komoly stresszhatásnak lennének kitéve.
Kormánypárti képviselők buzdítják a lakosokat a kormánydöntés elleni tiltakozásra
Az ügyben összehívott rendkívüli testületi ülésen Kissné Szabó Katalin arról is beszélt, hogy az elmúlt években szándékosan nem módosították a Lövész Központ tervezett helyszínének övezeti besorolását. Az önkormányzat ugyanis a város déli övezetét "rekreációs" területként kívánta hasznosítani, tekintve, hogy az Üllő északi részén lévő lakóövezeteket már eleve terheli számos rendkívül zajos, nagy forgalmú létesítmény - több iparcsarnok, vasút, repülőtér.
Korábban például írtunk már a város északi részén húzódó Gyömrői út házaira "ráépült" iparcsarnokról, melynek kapcsán a lakók azt panaszolták, hogy a zavaró ipari létesítmény felhúzásának a Helyi Építési Szabályzat módosítása adott szabad utat, melyről az önkormányzat a lakók megkérdezése nélkül döntött.
A Lövész Központ ügye 2023 januárjában került újra elő a Városgazdálkodási Bizottság ülésén. Ezen Medvedoszky Béla bizottsági elnök úgy nyilatkozott, hogy "A kialakítandó lőtér éjjel-nappal fog működni, onnan folyamatos hanghatás fogja érni a települést, továbbá nagy kaliberű puskákat is használnak majd, ami hangosabb lesz a jelenlegi lőtér zajánál." A bizottság viszont arra hivatkozott, hogy a város Helyi Építési Szabályzata egyelőre nem engedi meg lövészközpont létesítését a területen, s mivel az Állatorvostudományi Egyetem perli a környezetvédelmi határozatot, az önkormányzat majd a bírósági döntés megszületése után foglalkozik újra az üggyel.
A bizottság előtt ugyanakkor ismertté vált az a két együttműködési megállapodás is, melyet a beruházó cég a Magyar Olimpiai Bizottsággal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportügyi államtitkárságával, valamint a Honvédelmi Sportszövetséggel kötött. Ezek a megállapodások a beruházás kiemelt fejlesztési státuszának előkészítését szolgálják, derül ki a Medvedovszky által a bizottság számára benyújtott előterjesztésből.
Az ügyben 2024. január 26-án tartott lakossági fórumon viszont nemcsak az üllői polgármester, hanem Szűcs Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő is úgy nyilatkozott, hogy
semmit nem tudtak a projektet kiemelt beruházássá tevő 2023 decemberi kormánydöntésről és annak előzményeiről.
De arról sem értesült az üllői városvezetés és a fideszes országgyűlési képviselő, hogy a Honvédelmi Minisztérium december 9-én a Lövész Központ kiemelt ügyként való kezeléséről társadalmi egyeztetést indított - s mivel az erről szóló kormányzati közleményt senki nem látta Üllőn, így nem is érkezett észrevétel a Lövész Központ megvalósításának témájához.
Mindezek ellenére Szűcs Lajos a lakossági fórumon azt hangoztatta, hogy egyelőre "előzetes tájékoztatás" zajlik a Lövész Központ ügyében, annak még építési engedélye sincs, s a beruházás csak akkor valósulhat meg, ha azzal a lakosság is egyetért. A fórumon megjelent 200-300 lakos egyébként egyértelműen a beruházás ellen lépett fel - a Hungarorange Kft. ügyvezetőjének állításait sokan kétségbe vonták. Több felszólaló lakos elmondta, hogy bár a tanyája csak néhány száz méterre lenne a lövészeti központtól, a környezetvédelmi eljárásba őt nem vonták be és a véleményére sem volt eddig kíváncsi senki.
Kerestük Kissné Szabó Katalin polgármestert, hogy a korábbi testületi üléseken született döntésekről és az önkormányzat szándékairól érdeklődjük, ő azonban nem válaszolt a megkeresésünkre. A januári rendkívüli, majd a január 25-i rendes testületi ülésen, valamint a lakossági fórumon elhangzottakból viszont kiderül: az önkormányzat úgy döntött, hogy a lakosok vélemény-nyilvánítását kéri az ügyben és petíciót indít a beruházás más helyszínen való megvalósítása érdekében. Emellett levélben fordulnak Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterhez is, hogy a Lövész Központ - ami ellen az önkormányzat nem tiltakozik - ne a tervezett helyszínen valósuljon meg.
Medvedoszky Béla képviselő emellett azzal is érvelt a testület üléseken, hogy a tervezett fejlesztési területre az önkormányzat rendeljen el változtatási tilalmat, ezzel akadályozva a lövészeti központ építését - a város jegyzője szerint viszont a kiemelt beruházásról szóló rendelet miatt ezzel ez eszközzel nem tudnak élni.
Ugyanakkor az Üllő Te Vagy egyesület Facebookon kiposztolt közleménye szerint - ehhez egy testületi ülésről készült videófelvételt is csatoltak -, a polgármester valótlanul állítja a lakosságnak, hogy az önkormányzat évek óta tiltakozik a fejlesztés Üllőn való megvalósítása ellen. Tóth Péter (Üllő Te Vagy) helyi képviselő szerint az önkormányzat korábban nemcsak nem tájékoztatta megfelelően a lakosságot, de nem is nyilatkozott egyértelműen arról, hogy nem kívánja ezt a beruházást, s az egyetem által indított perhez sem csatlakozott.
A közzétett videórészletből kiderül az is, hogy a polgármester csak a civil egyesület képviselőinek indulatos érvelésére fogadta el, hogy a lakosságnak szóló levélbe kerüljön bele ez a kitétel: a Lövész Központ megépítésének helyszíne ne Üllő városa legyen.
Bodnár Zsuzsa | Tiltakozás indult az üllői Lövész Központ megépítése ellen, miután a kormány kiemelt beruházássá tette a projektet | Tavaly december 29-én jelent meg az a kormányhatározat, amely kiemelt beruházássá nyilvánította egy nemzetközi lövészeti központ létesítését Üllőn. Bár a projekt tervei évek óta ismertek voltak az üllői testület előtt, a városvezetés csak most, a kormányrendelet megjelenése után kezdett tiltakozásba a beruházás helyszíne ellen. Az építkezéshez kiadott környezetvédelmi határozat miatt az Állatorvostudományi Egyetem korábban pert is indított: a tervezett létesítménytől ugyanis alig egy kilométerre van az egyetem Lógyógyászati Klinikája, s az intézmény álláspontja szerint az ott kezelt lovakra rendkívül káros hatást gyakorolna a zajos lőtér. De tartanak a zajtól a tervezett beruházás közelében lévő tanyák és a város déli részén lévő ingatlanok lakosai is, akik tiltakozásuknak egy most megtartott lakossági fórumon adhattak először hangot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/02/tiltakozas-indult-az-ulloi-lovesz-kozpont-megepitese-ellen-miutan-a-kormany-kiemelt-beruhazassa-tette-a-projektet/ | 2024-02-02 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Nyugaton a helyzet változatlan: Győrben ismét ugyanaz a cégcsoport nyerte el a közvilágítással kapcsolatos keretszerződést, mint korábban. A most alvállalkozóként megjelentő Vill-Korr Hungária Kft. évekkel ezelőtt arról lett híres, hogy szintén alvállalkozóként segítette ki Tiborcz István új cégét, az Eliost, egy közvilágítási tenderen. A kft. tulajdonosa a Gasztonyi család, amelynek egyik tagjáról, Gasztonyi Lászlóról elterjedt, hogy gyakori vendég volt Borkai Zsolt ex-polgármester nem éppen keresztényi kiruccanásain. Dézsi Csaba korábban azzal védekezett, hogy a cég(ek) által elnyert kétes hírű közbeszerzések még Borkaihoz kapcsolódnak.
"A közvilágítás aktív elemeinek, valamint karácsonyi díszvilágítás, továbbá forgalomtechnikai berendezések üzemeltetésére, illetve karácsonyi díszelemek fel- és leszerelésére, üzemeltetésére és tárolására" írtak ki közbeszerzési eljárást Győrben.
A tender először eredménytelen lett, mert a megadott határidőig csak egyetlen ajánlat érkezett be. Az önkormányzati tulajdonú Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete ezután ismét kiírta az eljárást. Másodszor már két ajánlattevő jelentkezett, így győztest is hirdethettek.
A nyertes pedig nem más lett, mint a Vill-Korr Plusz Energetikai Fejlesztő Kft., ami alvállalkozóként bevonja a Vill-Korr Hungária Villamosipari Kft-t is. A két cég tulajdonosi köre megegyezik, mindkettő a Gasztonyi család tulajdonában áll.
Milliárdos keretmegállapodások
A Vill-Korr Villamosipari Kft.-ről legutóbb akkor írtunk, amikor a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) nyilvánosságra hozott egy kutatást. Abban többek között az állt, hogy van egy - meg nem nevezett - stabilan fideszes vezetésű település, ahol 3 cég szinte képtelen volt veszíteni: az egyik cég 556 közbeszerzési pályázaton indult és mindegyiket megnyerte, a második cég 598 pályázatot nyert és 7 alkalommal vesztett, míg a harmadik 297 pályázatot nyert és kettőt vesztett.
Lapunk egy akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével kiderítette, hogy az érintett város Győr, a cégek pedig a Strabag Általános Építő Kft., a Kifü-Kar Zrt. és a Vill-Korr Hungária Villamosipari Kft. voltak.
Akkor arra is rámutattunk, hogy a sok kis közbeszerzés mindegyike valójában egy-egy nagy keretmegállapodás egyedi lehívása volt. A gond pedig alapvetően a keretmegállapodásokkal volt: azokat ugyanis látszólag versenykorlátozó módon írták ki, majd végül egy nyertessel kötötték meg. Így a győztes cégek valódi verseny nélkül jutottak a munkákhoz.
Bebetonozták magukat Győrben
Dézsi Csaba András, Győr polgármestere cikkünk megjelenése után egy rádióműsorban azt mondta: "Ez a történet nem az én kalapom, nem akarom magamra venni, s nem tisztem az elődömet megvédeni, de ebben tényleg nem látok botrányt. Ha egyetlen pályázó van egy munkára, akkor más nem nyerhet." Ezzel utalt arra, hogy a szerződéseket még elődje, Borkai Zsolt idején kötötték, s emellett "balhékeltő történetnek" titulálta a cikkünket.
Csakhogy a három cég közül kettő azóta is verhetetlennek tűnik a városban.
Tavaly ősszel írtuk meg, hogy ismét a Strabag és új konzorciumi partnere, a Reaszfalt Kft. nyerte el a 7 milliárd forintos keretmegállapodást, amit az utak javítására írt ki az önkormányzati tulajdonban álló Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete.
A tendert olyan módon írták ki, hogy az indulók két alkalommal is megtámadták a kiírást annak versenykorlátozó feltételei miatt. Végül három cég tett ajánlatot, de ebből az egyik erősen színleltnek tűnt. Az Útkezelő ennek ellenére ismét megkötötte a keretmegállapodást egyetlen céggel. Így a Strabag automatikusan, verseny nélkül kapja meg az összes közvetlen megbízást.
A Vill-Korr csoport verhetetlen
Emellett arra is rámutattunk, hogy a közvilágítás létesítésére és üzemeltetésére kiírt tenderért sem folyt öldöklő harc. Itt már nem is indítottak nyílt versenyt, csupán öt céget kértek fel ajánlattételre: a győri Vill-Korr Kft.-t, az osztrák Swarco Traffic Hungaria Kft.-t, a győri NRG Services Kft.-t és a Köztech Közlekedéstechnikai és Kereskedelmi Kft.-t, valamint a szintén győri Vecosys Kft.-t, amelynek tulajdonosa korábban a Köztech Kft. ügyvezetője volt.
Árajánlatot végül csak a Swarco és a Vill-Korr Kft. adott, a többi győri cég nem is próbálkozott. Az olcsóbb árajánlattal végül a Vill-Korr lett a befutó.
Most pedig ismét a Vill-Korr Hungária nyert, igaz, csak alvállalkozóként. De mint írtuk, a két cég (a Vill-Korr Hungária és a Vill-Korr Plusz) tulajdonosi köre megegyezik. A két cég 36 hónapon keresztül felelhet a közilágítás műszaki hátteréért Győrben.
A karácsonyfa alatt kellett volna összedobni az árajánlatot
Azoknak a cégeknek, amelyek szintén szerették volna elnyerni a megbízást, nem volt könnyű dolguk. A kiíró ugyanis olyan szigorú feltételeket határozott meg, amelyeknek szinte senki nem felelt meg. Erről árulkodik legalábbis az első, eredménytelenül zárult eljárás.
A közpénzből gazdálkodó szervezetekkel szemben alapvető elvárás lenne, hogy jó gazda módjára, a rájuk bízott forrásokkal felelősen gazdálkodva járjanak el a közbeszerzés során. Ahhoz, hogy versenyképes feltételekkel és árakon tudjon szerződni a kiíró, versenyt kell generálnia. Hiszen, ha egy cég tudatában van annak, hogy egyedüli versenyző, az nyilván jelentkezni fog az áraiban is - vagyis nem törekszik olcsó, költséghatékony ajánlatot tenni. Ahogy azonban sok más, általunk vizsgált esetben, úgy itt is sikerült szinte a végletekig lekorlátozni a versenyt.
Miután egyetlen ajánlat érkezett csak, újra kiírták a tendert, részben módosított feltételekkel: az önkormányzati cég a referenciamennyiségeket nagyjából negyedével csökkentette. Ez ugyanakkor láthatóan nem volt elég ahhoz, hogy jelentősebb számú cégnek felkeltse a figyelmét, ugyanis az összes többi (sokkal szigorúbb) feltétel láthatóan a jelenlegi szolgáltatónak kedvez.
Ilyen feltétel a szerződéskötés időpontjára rendelkezésre álló teljes körű és pontosan specifikált eszközpark, amelynek részeként az önkormányzat sok más mellett előírta 2 db minimum 20 méter munkamagasságú, min. 225 kg teherbírású, kosaras gépjármű meglétét, amely kizárólag EURO VI környezetvédelmi besorolású lehet.
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint az nyilvánvaló, hogy a nyertesnek rendelkeznie kell a feladat ellátásához szükséges eszközökkel, de az nem derül ki, mi indokolja, hogy csak EURO VI-os besorolású felel meg a kiírónak. Vagy amennyiben nem a versenykorlátozás, hanem a zöldítés szándéka vezérli, akkor lehetővé tehette volna az adott jármű beszerzését egy későbbi időpontban is - mutatott rá a szakértőnk. Hozzátette:
"a felhívásban megkövetelt eszközpark feltételezhetően a jelenlegi szolgáltató rendelkezésére álló eszközállományát tükrözi,
miközben ellehetetleníti új szereplő belépését erre a piacra".
De nehéz felfedezni a verseny szélesítésének szándékát az alapján is, hogy az önkormányzat a második alkalommal gyorsított eljárást írt ki, amelyet ráadásul december 18-án tett közzé január 5-i jelentkezési határidővel.
Erre a közbeszerzésre tehát az ünnepi időszakban kellett volna ajánlatot tennie az érdeklődőknek, akiknek - főként a fentiekben felsorolt speciális eszközpark felkutatása miatt - valószínűleg nullával egyenlő lett volna az esélye egy "utcáról beeső" cég esetében.
Így nem csoda, hogy végül csak 2 ajánlat érkezett: a Vill-Korr csoporttól és a Swarco Traffic Hungaria Kft.-től.
A Swarco a honlapján és a korábban elnyert közbeszerzései alapján forgalmi jelzőlámpákkal és parkolási rendszerekkel foglalkozik, közvilágítás üzemeltetésével nem. Továbbá nem rendelkezik Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott Közvilágítás üzemeltetési engedéllyel sem.
A bírálatnál azonban végül nem ez döntött, hanem az, hogy a Swarco drágább ajánlatot adott, mint a Vill-Korr Plusz.
Üzlet Tiborczcal, jachtozás Borkaival
A Vill-Korr Hungária Villamosipari Kft.-val kapcsolatban - az EU csalás elleni ügynökségének vizsgálata alapján - 2018-ban megírtuk, hogy a kft. a 2010-es, hódmezővásárhelyi közvilágítási tenderen (amely prototípusként szolgált az Elios meneteléséhez) alvállalkozóként segítette ki Tiborcz Istvánt, a miniszterelnök vejét.
A nem sokkal korábban alapított Tiborcz-cég ugyanis még nem rendelkezett a szükséges anyagi és szakmai referenciákkal, azokat az alvállalkozói igazolták. A kettőből az egyik pedig a Vill-Korr Kft. volt.
A cég ezután számos állami közbeszerzést nyert el, és országos jelentőségűvé nőtte ki magát. Éves nettó forgalma stabilan 4-6 milliárd forint, a tulajdonos Gasztonyi Lászlónak és családjának pedig "bérelt helye lett" a leggazdagabb magyarok százas listáján.
A Vill-Korr azonban csak akkor került igazán az érdeklődés központjába, amikor 2019-ben nyilvánosságra került az akkori győri polgármester, a fideszes Borkai Zsolt jachtozós szexvideója. A botrányt "Az ördög ügyvédje" nevű blog robbantotta ki, amelynek anonim szerzője szerint Borkai ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán, valamint Gasztonyi László is gyakori vendég volt Borkai kiruccanásain - akárcsak Ackermann István, a Strabag területi igazgatója.
A győri kapcsolati hálót akkor ebben a cikkünkben mutattuk be:
Katus Eszter | A Borkai-érában taroló győri cég Dézsi polgármestersége alatt is ugyanúgy arat | Nyugaton a helyzet változatlan: Győrben ismét ugyanaz a cégcsoport nyerte el a közvilágítással kapcsolatos keretszerződést, mint korábban. A most alvállalkozóként megjelentő Vill-Korr Hungária Kft. évekkel ezelőtt arról lett híres, hogy szintén alvállalkozóként segítette ki Tiborcz István új cégét, az Eliost egy közvilágítási tenderen. A kft. tulajdonosa a Gasztonyi család, amelynek egyik tagjáról, Gasztonyi Lászlóról elterjedt, hogy gyakori vendég volt Borkai Zsolt ex-polgármester nem éppen keresztényi kiruccanásain. Dézsi Csaba korábban azzal védekezett, hogy a cég(ek) által elnyert kétes hírű közbeszerzések még Borkaihoz kapcsolódnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/08/a-borkai-eraban-tarolo-gyori-ceg-dezsi-polgarmestersege-alatt-is-ugyanugy-arat/ | 2024-02-08 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Részletes beismerő vallomást tett, és már meg is térítette az önkormányzatnak az okozott kárt egy jegyzőnő, akivel szemben vesztegetés elfogadása címén indult eljárás - írja a police.hu.
A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Alosztálya befejezte a nyomozást a jegyző és az anyakönyvvezető ügyében. Azzal gyanúsítják őket, hogy összejátszottak 2022-ben a választások lebonyolításáért járó jutalmak elosztásakor.
Tavalyelőtt tavasszal abban állapodtak meg, hogy az anyakönyvvezető magasabb jutalmat fog kapni azért, hogy részt vesz ebben a soron kívüli munkában, de az összeg nagy részét vissza kell utalnia a jegyzőnek, mert neki van szüksége a pénzre. A jegyzőt vesztegetés elfogadása, az anyakönyvvezetőt vesztegetés miatt hallgatták ki. Utóbbi azt mondta, hogy a felettese utasítását követte.
A rendőrség továbbította az iratokat az ügyészségnek. | Jutalmat kapott, de vissza kellett adni belőle | Jegyzőt és anyakönyvvezetőt gyanúsít a rendőrség Zala megyében. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/jegyzo-es-anyakonyvvezeto-ellen-nyomoz-a-rendorseg-265508# | 2024-02-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egyetlen pontot sem tudott javítani Magyarország a Transparency International korrupcióérzékelési indexében, így ahogy tavaly, úgy most is az Európai Unió legkorruptabb országa lett. A hátrányunk azonban nagyobb lett: a 0-tól 100-ig terjedő skálán (ahol a 0 a legkorruptabb, a 100 a tökéletesen tiszta ország) ugyanúgy 42 pontot szerzett Magyarország, mint egy éve, viszont az utolsó előtti Bulgária 43-ról 45 pontra javított. A harmadik legrosszabb uniós tag, Románia, 46 pontot szerzett, ugyanannyit, mint egy éve.
A korrupcióellenes szervezet berlini központja most tette közzé a 2023-as adatait, ezek szerint a világ leginkább korrupciómentes országa Dánia maradt, 90 ponttal. A második helyen is ugyanúgy Finnország áll, 87 ponttal, viszont már nem holtversenyben Új-Zélanddal, az ugyanis 85 pontra rontva lecsúszott a harmadik helyre.
Magyarország a legjobb helyezését 2007-ben érte el a listán, utána már lejtmenetbe kapcsolt (egy kicsi, 2009-es javítással), 2012-ben pedig, amikor a TI átállt a mostani módszertanára, az EU 9. legkorruptabbja volt. Onnan majdnem folyamatos volt a visszaesésünk, egyedül 2018-ban sikerült javítani egyetlen ponttal. 2020-ra jutottunk el oda, hogy Romániával és Bulgáriával hármas holtversenyben az EU legkorruptabbjai legyünk. 2021-ben Bulgária még nálunk is nagyobbat rontott, 2022-re viszont visszaszereztük az unió legkorruptabb tagállama címet, immár egyedül, és 2023-ban is megtartottuk ezt a helyezést.
A Transparency International Magyarország a délelőtt mutatja be a felmérés Magyarországot érintő részleteit és bővebb elemzését a magyar helyzetről, erről is beszámolunk majd. | Idén is az EU legkorruptabb országa Magyarország a Transparency International listáján | Elkészült a Transparency International korrupcióérzékelési indexe, és az egymást követő második évben is az EU utolsó helyére kerültünk. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240130_transparency_korrupcio | 2024-01-30 06:05:00 | true | null | null | HVG |
Szomorú változásra lehettünk figyelmesek 2016 körül a Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexét böngészve: már nem annyira a visegrádi országokhoz volt érdemes hasonlítani a magyar mutatót, hanem egyre inkább Romániához és Bulgáriához. Mostanra ez is új fordulatot vett, az idei listához a TI magyar szervezete már közzétett egy olyan ábrát is, amelyen megjelent összehasonlítási alapnak Szerbia és Ukrajna. Románia és Bulgária nem sokkal, de érzékelhetően előttünk jár.
Pedig Közép- és Kelet-Európa nagy részén továbbra is komoly gond a korrupció, rendszeresen keverednek bele a politikusok minimum gyanús ügyekbe, és az oligarchák hatalmát sem könnyű letörni, még akkor sem, amikor egyáltalán megpróbálkoznak ezzel. De a legtöbb helyen legalább van próbálkozás, hogy valamit kezdjenek a korrupcióval, időről időre megbuknak a korrupt kormányok, és néhol még a hatóságok is tudnak foglalkozni a csúnyább ügyekkel. Azt, hogy a Baltikumban, amely a régiónk élére tört, mit csinálnak jól, már a tavalyi eredmények kiadásakor bemutattuk - most nézzük, hogyan hagyhatott le minket a szűkebb környezetünk!
A balti csoda: pár éve korruptabbak voltak, mint Magyarország, mára Kelet-Európa legtisztábbjai
2021 után 2022-ben is Észtország, Litvánia, valamint Lettország a három legkevésbé korrupt állama Közép- és Kelet-Európának. Észtország mindig is jól állt a korrupcióellenes felmérésekben, a másik két állam az elmúlt tíz évben fejlődött óriásit. Mit tudnak ott, amitől ennyire rövid idő alatt ekkora lett a változás, és mit tehetnénk mi, hogy ha Ausztriát nem is, legalább Litvániát utolérjük?
Bulgária: ahol három éve nincs egy stabil kormány
Bulgária az elmúlt években a totális politikai káoszával került be a hírekbe - 2021 óta öt parlamenti választás volt, az ügyvezető kormányfőket is beleszámítva három év alatt most az ötödik miniszterelnöküknél tartanak. Erre is szükség volt azonban ahhoz, hogy változás induljon be a korrupció elleni harcban. Az országot 2009 és 2021 között szinte végig a jobboldali populista GERB vezette (két kis szünettel, de mindkettőnél lehetett tudni, hogy hónapokon belül agyonnyerik a következő választást), és annyira elkezdtek hinni a párt vezetői a saját leválthatatlanságukban, hogy gyakorlatilag szabadon lopták szét az országot. És hogy még rosszabb legyen a helyzet, sokáig az egyetlen reális lehetőség a kormányváltásra az a szocialista párt volt, amely a 2000-es évtizedben épp a korrupciós ügyei miatt lett nagyból középpárt, most pedig az oroszbarátsága miatt még többen tartják vállalhatatlannak.
Ebben a helyzetben hozott nagy változást az első 2021-es választás, amikor egy újonnan létrehozott korrupció- és elitellenes protestpárt bejött másodiknak, és egy szintén nem túl régi zöld-liberális pártszövetség is megerősödött. Ebből jött ki az, hogy éveken át sorra tartották a választásokat, és képtelenség volt egy koalíciót tartósan összehozni, főleg, mert az újabb és újabb protestpártok egymással is sokszor összevesztek. Most is úgy van kormányuk, hogy a pár év alatti ötödik választás után az épp népszerűbb blokkok úgy döntöttek, hogy ez így nem mehet tovább, és megegyeztek, hogy rotálják a miniszterelnöki posztot a következő választásig - ez olyan, mintha Magyarországon épp egy Fidesz-MKKP-Momentum-Párbeszéd-kényszerkoalíció állt volna össze, megígérve, hogy cserélgetik ciklus közben a miniszterelnököket, és egyik kormányfő sem Orbán Viktor lesz.
Ez a káosz rémesen hangzik elsőre, de az, hogy már nincs meg a vezetők elmozdíthatatlanságának mítosza, segíti a korrupció elleni fellépést, egyszerűen mert
senki nem mer annyit lopni, ha tudja, hogy nem maradhat örökké hatalomban.
A zűrös átmeneti időben egyetlen napra még a volt miniszterelnök, Bojko Boriszov is rács mögé került egy pénzmosási ügy miatt, és ez ugyan nem tartott sokáig, az világos lett, hogy egyetlen korrupt politikus sem érezheti magát biztonságban.
2023-ban még egy fontos dolog történt Bulgáriában: átment a parlamenten egy alkotmánymódosítás - ezt decemberben fogadták el, de már a nyáron kijöttek a legfontosabb részletei. A képviselők alaposan megnyirbálták a legfőbb ügyész hatáskörét - ez leginkább azért számított, mert a tavaly nyáron kirúgott legfőbb ügyész, Ivan Gesev a hatalmát arra használta fel, hogy jobboldali politikusok korrupciós ügyeit elsikálja.
Az elmúlt két évben így a Transparency szerint is javult a bolgár helyzet - persze ez még mindig csak arra volt elég, hogy az EU második legkevésbé korrupt országává váljon Bulgária, de két év alatt 4 pont javítás, és 45 pont (0-100-as skálán, ahol a 0 a legkorruptabb, 100 a teljesen tiszta) bolgár szinten így is jó teljesítmény.
Románia: alig van javulás, de legalább próbálkoznak néha
Románia nem most jár a csúcson, a 2017-es 48 pontjáról 44-ig visszaesett 2019-re, mostanra 46-ra visszatért. Ott az okozhatta a javulást, hogy a korrupcióellenes ügyészség tovább dolgozik - legalább egy olyan hatóság így van az országban, amely utánamegy a politikusok valóban hatalmas korrupciójának.
De az is látványos volt, amikor tavaly kiderült, hogy horrorisztikus állapotú idősotthonokat tartottak fenn, a hatóságok és a politikusok pedig félrenéztek évekig. Ez megrázó volt, amikor nyilvánosságra került - de legalább kibukott a botrány. Márpedig ha ilyen ügyek nyilvánossá válnak, az növelheti a korrupcióérzetet, de egyben azt az érzést is, hogy történik valami, harcolnak a korrupció ellen.
Egy másik ügyben az EU Bírósága avatkozott közbe. A román legfelsőbb bíróság 2022-ben úgy döntött, hogy bizonyos ügyek - főleg csalásokról és pénzügyi bűncselekményekről van itt szó - könnyebben elévülhetnek, az uniós bíróság viszont tavaly nyáron hatályon kívül helyezte ezt.
Vagyis igazából Romániában és Bulgáriában is rémes a helyzet, egyik országról sem túlzás azt írni, hogy fuldoklik a korrupcióban. Az oligarchák hatalma nagy, a politikai és az üzleti elit csúnyán összefonódik, és amikor szabályokat hoznak a korrupció ellen, akkor azokat csak döcögősen tudják betartatni - de már a próbálkozás is jelent legalább annyit, hogy elénk kerültek a listán.
Így hagytak le minket a visegrádiak
20-25 éve ilyenkor az volt a kérdés, Magyarország vagy Csehország közelítheti meg a keleti blokkból elsőként a nyugati színvonalat - aztán kiderült, hogy egészen váratlanul Észtország került a legközelebb a Nyugathoz -, és még 2012-ben is, amikor a Transparency a mostani módszertanát kezdte el használni, a V4-ek közül egyedül Lengyelország volt előttünk. Mostanra a többi visegrádi állam egy teljesen más liga lett, mint mi.
Csehországban 2013 után javult nagyot a helyzet. Abban az évben a kormány belebukott egy korrupciós botrányba, a miniszterelnököt, Petr Necast tíz évvel később mondták ki bűnösnek nem jogerősen (a bíróságok tempója nem csak Magyarországon tud csigalassú lenni), amiért három képviselőnek jó állást ajánlott állami cégeknél azzal a feltétellel, hogy mondjanak le, és így helyettük tudjanak olyanokat a parlamentbe küldeni, akik megszavazzák az áfa emelését. Megindult egy tisztulási folyamat, onnan viszont jelentősen visszaestek, amikor az ország egyik leggazdagabb üzletembere, Andrej Babis miniszterelnökként a saját cégcsoportját segítette uniós pénzekhez. Babison a jogászok még nem találtak fogást, de a 2021-es parlamenti és a 2023-as elnökválasztást is elvesztette, Csehország pedig szép lassan újra felfelé lépdel a korrupcióellenes listán, most épp 57 ponton áll.
Nem mentes a korrupciótól Szlovákia és Lengyelország sem, és akkor ez még nagyon finom megfogalmazás volt. Idén mindkét ország 54 pontot szerzett, ami Szlovákia számára egy négy éve tartó javulás eredménye, Lengyelország viszont - ahol még a 2000-es évtizedben és a 2010-es évek első felében volt komolyabb korrupcióellenes munka - egy hét éve tartó folyamatos eséssel jutott el ide. Mindkét országban néhány hónapja váltottak kormányt, és egészen más lehet a jövőkép. Szlovákiában a hatalomba az októberi választások után visszatérő Robert Fico épp fel akarja számolni a korrupciós ügyekkel is foglalkozó különleges ügyészséget, amely az új koalíció sok politikusának 2020 előtti ügyeit vizsgálja, Lengyelországot viszont a PiS nyolc évig tartó kormányzását decemberben váltó Donald Tusk beléptetné az uniós ügyészségbe, és azt ígéri, hogy elődeivel ellentétben tisztábbá tenné az országot. Mindkét helyen túl későn volt ahhoz a változás, hogy ez a 2023-as korrupcióérzékelési mutatókon nagyban tudjon változtatni - főleg, hogy konkrét jogszabályok nem lettek még a kampányígéretekből -, egy év múlva ilyenkor már többet látunk majd abból, hogy mi ezeknek az eredménye.
Annyi következtetést viszont egész biztosan le lehet vonni: azt elérni, ami Közép-Európa más országaiban történik, nem teljesíthetetlen feladat, Bulgária és Románia szintje pedig simán túlszárnyalható, ha van némi társadalmi ellenállás a korrupcióval szemben. Az már más kérdés, hogy nálunk ilyen nincs,
az Eurobarometer szerint az egész EU-ban a magyarokat zavarja legkevésbé a korrupció.
Borítóképünkön Orbán Viktor stratégiai kerekasztal-megbeszélésen Bukarestben 2022-ben. | Hogyan előzött meg minket a korrupcióellenes listán Bulgária és Románia is? | Korrupcióban fuldokló országok is tisztábbnak bizonyultak Magyarországnál a Transparency International listáján. Bulgáriában évek óta nem tudnak stabil kormányt összehozni, emiatt nem megy könnyen a lopás, Romániában néha-néha legalább egy kicsit dolgoznak a hatóságok, a csehek, a lengyelek és a szlovákok pedig minden botrányuk ellenére rég lehagytak minket. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240206_korrupcio_transparency_bulgaria_romania_csehorszag_lengyelorszag_szlovakia | 2024-02-06 11:15:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
4 perc
megjelent
2024.01.30. 08:00
Minden eddiginél keményebb lesz a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával szemben az Európai Unió, egyúttal a magyar korlátozó szabályok ellen is próbál tenni. | A pénzmosás elleni EU-s csomag a hazai közpénzek „magánosítását” is megnehezítheti | Minden eddiginél keményebb lesz a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával szemben az Európai Unió, egyúttal a magyar korlátozó szabályok ellen is próbál tenni. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240130_hvg_eu_penzmosas_terrorizmus_korrupcio_lathatosagi_kenyszer | 2024-01-30 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Hosszú interjúban fejtegette a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) frissen kinevezett elnöke, Lánczi Tamás a Magyar Nemzetben, hogy milyen területek vizsgálatával indít a munkáját február elsejével megkezdő új állami szerv. A törvények által akár önkényes vizsgálatok lefolytatására is felhatalmazott SZH "játékmestere" saját megfogalmazása szerint a nyilvánosság erejével védelmezi majd a választókat az őket érő külföldi befolyástól.
Pressman: "Romboló hatással van a demokráciára" a szuverenitásvédelmi törvény
Az amerikai nagykövet élesen bírálta a szuverenitásvédelmi jogszabályt, de cáfolta, hogy emiatt újabb szankciókat tervezne Washington. David Pressman a Portfóliónak arról is beszélt, hogy egyre több - politikát és kormányzati döntést érintő - aggályt fogalmaznak meg az amerikai cégek. | Bevetésre kész, elrajtol a Szuverenitásvédelmi Hivatal | Szavakban az átláthatóbb közéletért küzd, mégis vajmi keveset tudni a Szuverenitásvédelmi Hivatalról. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240201__szuverenitasvedelem__penz_paripa__korlatlan_vizsgalodas__ez_mar_azitelet_hvg | 2024-02-01 07:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Egyfajta unortodox, állami támogatású kkv-s gazdaságfejlesztési programként is felfogható, ahogy a Covid-világjárvány idején az állam több százezer, a fertőzés kimutatására szolgáló antigén-gyorstesztet vásárolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központon (ÁEEK) keresztül.
A módszer, mintha egy állami kamatmentes hitelkonstrukció lett volna egy kiválasztott körnek. Az ÁEEK ugyanis több esetben is az egészségügyi piacon ismeretlen, de fideszes hátterű cégekkel szerződött közbeszerzés nélkül, majd előlegként a vételár felét elutalta nekik.
A csavar, hogy az előleg fedezte a szállítandó mennyiség beszerzési árát, így a cégnek sem tőkére nem volt szüksége, sem üzleti kockázatot nem vállalt, mégis 100 százalékos haszonkulccsal tudott üzletet kötni az állammal. A profit kivétele után a cégek most fantomizálódnak, a nyomuk is eltűnik.
A túlárazott lélegeztetőgép-bizniszből milliárdos hasznot húzó vállalkozásokhoz hasonlóan, a Covid-tesztek beszerzésének egyes részletei is csak most, évekkel később kerülnek nyilvánosságra. A sajtóban már feltárt, ismert részletek mellett most újdonsággal maguk a szerződések szolgálnak.
Az ÁEEK által kötött szerződéseket közérdekű adatigényléssel kérte ki Ujhelyi István EP-képviselő. Az ÁEEK 2020 végén öt szerződést kötött három céggel, mintegy ötmilliárd forint értékben Covid-tesztek beszerzésére. Két vállalkozásnál azonosítható a fideszes szál. Ez volt az öt szerződés:
2020. november 17-én a Rayrai Szolgáltató Kft.-vel 93 millió 870 ezer forint értékben szerződött az ÁEEK 30 ezer darab RapiGEN Biocredit Covid-19 antigén-gyorstesztre
2020. november 19-én a Happy Business Services Kft.-vel 1 milliárd 89,375 millió forint értékben szerződött az ÁEEK 500 ezer darab Clungene Covid-19 antigén-gyorstesztre
2020. november 23-án a Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft.-vel 3 milliárd 150 millió forint értékben szerződött az ÁEEK 1 millió darab - különböző, ötféle - gyorstesztre
2020.november 23-án a Rayrai Szolgáltató Kft.-vel 1 milliárd 627,5 millió forint értékben szerződött az ÁEEK 500 ezer darab Biocredit Covid-19 Ag gyorstesztre
2020. december 8-án a Happy Business Services Kft.-vel 19 millió 282 ezer forint értékben szerződött az ÁEEK 8850 darab Clungene Covid-19 antigén-gyorstesztre
Ujhelyi István az ÁEEK jogutódja, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által a közérdekű adatigénylésére kiadott szerződésekről a hvg.hu-nak azt mondta, a dokumentumokban érintett három cég közül kettő esetében egyértelműen azonosítható a fideszes szál, sőt, szerinte:
ordít, hogy leginkább stróman közvetítőként iktathatták be őket a beszerzési folyamatba."
Az EP-képviselő hozzátette: igyekszik feltárni az ilyen és hasonló szerződések hátterét, mert "tartozunk annyival a Covid következtében elhunyt több mint 60 ezer magyarnak, hogy elszámolunk azokkal a sokmilliárdos beszerzésekkel, amelyek otromba nyerészkedés gyanúját keltették".
Az Ujhelyi által említett fideszes szálak valóban könnyen azonosíthatóak, sőt, ezt a hvg360 már 2021-ben megtette. Így azóta tudjuk, hogy válhat egy működésképtelen thaimasszázs-szolgáltató cégből négy hónap alatt közel kétmilliárd forint árbevételű gyógyászati nagykereskedő vállalkozás.
A fenti, pénzesővel járó profilváltás a Rayrai Kft.-nél ment végbe azután, hogy a cégben pár nappal a milliárdos szerződés megkötése előtt felbukkan résztulajdonos-ügyvezetőként Kupper András volt fideszes fővárosi, majd parlamenti képviselő, aki a szerződéseket aláírta az ÁEEK-val. Erről itt írtunk:
Nem jött be a thai masszázs, az állami Covid-tesztekből viszont milliárdokat kaszáltak
A járvány újabb vámszedői bukkantak fel az egészségügyi beszerzésekben: a Fideszhez közel álló üzleti körök ráeszméltek, hogy a kormány lagymatag tesztelési gyakorlata ellenére is nagyon nagy pénz van a gyorstesztekben.
A nagy pénzes megbízás kifutására, 2021 elejére érkezett a cégbe egy másik prominens résztulajdonos is: Kupper András azonos nevű, a parkolási bizniszben is érdekelt nagybátyjának üzlettársa, a biztonsági piacon tevékenykedő Tasnádi László volt belügyi államtitkár cége.
A közben Steriflow Kft.-re átnevezett cég 2020-as mérlegéből kiderült, hogy 879 millió forintért szerezte be az ÁEEK-nak eladott gyorsteszteket, az ezekből származó bevétele viszont éppen ennek a duplája volt. A profit után így a tulajdonosoknak kifizetett osztalék 795 millió forint volt.
A szerződés szerint 8 napon belül az eladó megkapta előlegként a vételár felét, így a Kupper-Tasnádi-cégnek a saját pénzét sem kellett használnia a 49%-os profitot biztosító üzlethez. Az ilyen profitot ellenzékben, a 2009-es H1N1-járvány idején Kupper a parlamentben még megvetette:
A kormány már egy világjárványnál is a betegeken akar keresni?"
A Rayrai-ból Steriflow-ra átnevezett cég sem 2020 előtt, sem az ÁEEK-s szerződések óta nem végzett érdemi üzleti tevékenységet, és most már nem is fog. Mivel a cég 2021-ben és 2022-ben is minimális árbevétel mellett már veszteséges volt, idén január 1-én megindították a felszámolását.
Már tavaly október 20-án megindult a felszámolása a Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft.-nek, amelyikkel a másik nagy értékű, 3,15 milliárdos szerződést kötötte az állam. Ennél még szembe ötlőbb, hogy az ÁEEK-s szerződés előtt jött csak létre, és fennállása alatt ez az egy bevétele volt.
Minerva-ÁEEK szerződés 2020 by HVG on Scribd
A fideszes szál ráadásul itt sem csak a háttérben bújt meg. Korábban a hvg360 is írt róla, hogy a Minervát az a Martos Dániel alapította, aki hosszú éveken át a ferencvárosi Fidelitas, majd a helyi Fidesz vezető embere volt. Sőt, nyilvános életrajza szerint
Martos 2004-2005-ben Szijjártó Péter parlamenti gyakornoka volt, majd 2005-től a Fidesz-alelnök Pelczné Gáll Ildikó mellett lett személyi titkár.
Később Martos a IX. kerület vagyonkezelő cégében a parkolási rendszerért felelt. Az önkormányzati cég vezérigazgató-helyettesi pozíciójából 2018 végén távozott, miután a 444.hu videóban leplezte le, hogy a parkolóautomatákba dobott pénznek csak a töredéke jut el a kerület kasszájába.
Martos amilyen sietősen távozott a ferencvárosi önkormányzattól, olyan gyorsan hagyta el a milliárdos biznisz lezárultával a saját cégét is. Ő és üzlettársa, a szintén egykori fidelitasos Palócz Adrienn 2021 februárjában adta el a kft.-t egy borsodi zsákfaluban, Rakacán élő, 19 éves fiatalnak.
Az új tulajdonos a cégbírósági iratok szerint 2021-ben egyszemélyes "taggyűlést" tartott, és ezen - szokatlanul - úgy határozott, hogy a korábbi tulajdonosoknak, vagyis Martosnak és Palócznak szavaz meg és fizet ki osztalékként 98-98 millió forintot a cég egyetlen üzletének profitjából.
Az összes ÁEEK-s szerződésben amúgy szerepel utalás arra, hogy az akár milliárdos tételek ellenére mellőzik a közbeszerzést. Ehhez az ÁEEK-nak valóban joga volt, méghozzá a törvényben rögzített, az egészségügyi válsághelyzetre érvényes kormányfői egyedi mentesítési döntés alapján.
(Nyitóképünk illusztráció) | Előre kifizette az állam a milliárdos szerződések felét a Covid-tesztekért a haveri cégeknek | Már mindkét, a Fidesz korábbi politikusaihoz köthető, és a Covid-időszakban közbeszerzés nélkül milliárdos állami megrendelésekkel megtolt cég felszámolása zajlik. Így hamarosan ugyanúgy eltűnnek, mint a túlárazott lélegeztetőgép-biznisz egykori szereplői. A szerződésekből kiderül az is, hogy a később megvásárolt gyorstesztek “nagykerárát” már előlegként átutalták a cégeknek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20240201_Elore_kifizette_az_allam_a_milliardos_szerzodesek_felet_a_covidteszteket_szallito_haveri_cegeknek_amelyek_igy_ingyenhitelbol_szakithattak_nagyot | 2024-02-01 08:15:00 | true | null | null | HVG |
Mondanám, hogy már megint nekem lett igazam, de sajnos ne felhőtlen az örömöm
- kezdi szombati posztját Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. Hadházy azt írta, Polt Péter legfőbb ügyésznél rákérdezett egy régi, általa bemutatott ügyre, "és kiderült, hogy még mindig nyomoznak az úgynevezett adventi képzések ügyében, de már legalább három gyanúsított is van".
A politikus azt írja, 2019-ben tett feljelentést, "amiért a valaha az uniós pénzeket elosztó (!) Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. szemel láthatóan kamu képzéseket rendelt meg a DFT Hungária Kft.-től és a körülötte létrehozott cégháló egyéb tagjaitól". És hogy mitől volt ez pont adventi képzés? Attól, hogy Hadházy posztja szerint "az adventi hétvégéken, napi tíz órában nyomták állítólag az okosítást, naponta 600 ezer forintért".
A politikus azt írta, hogy ebből, valamint a közbeszerzések körüli furcsaságokból következtetett arra, hogy "semmiféle képzésekről nem volt szó, csak az EU-s pénzügyi ciklus lezárása előtt akarták kiüríteni a kasszát, hogy egy cent se maradjon a gonosz Brüsszelnél". Szerinte ezt az egészet az az állami társaság csinálta, "amelynek elvileg az lett volna a feladata, hogy szabályosan lebonyolítsa az uniós pályázatokat".
Hadházy szerint a leírt eset 2015-ben volt, ő több mint öt éve tett az ügyben feljelentést. Az eljárást elmondása szerint egyszer már meg is szüntették, végül újraindították. Szerinte a nyomozást még októberig folytathatják, utána jöhet a bíróság, "vagyis tíz év után talán elsőfokú ítélet is születik", az sem a nagy halak ellen. | Évekkel ezelőtt tárta fel az „adventi képzések” ügyét Hadházy, de még mindig csak nyomoznak a hatóságok | A képviselő szerint a 2015-ös ügyben tíz év után lehet csak elsőfokú ítélet. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240210_hadhazy_polt_peter_adventi_kepzesek | 2024-02-10 10:38:00 | true | null | null | HVG |
Egy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével tavaly cikksorozatot indítottunk, amelyben már a kiírás pillanatától fogva nyomon követjük a versenykorlátozónak vagy egyeneses irányítottnak tűnő közbeszerzési eljárásokat. Többek között vizsgáltuk már a Miniszterelnökség, a II. kerület, de Körösszegapáti önkormányzatának tendereit is. Most az Integritás Hatóság és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy-egy eljárása akadt fenn a rostán a feltételrendszerük miatt. Előbbi esetében az objektív értékelési pontok hiányoznak, míg utóbbi annyira komplex feladatot és feltételrendszert írt ki, hogy alig van cég Magyarországon, amelyik alkalmas lenne rá. Persze egy NER-kedvenc azért akad.
Az általunk megvizsgált legfrissebb tenderek közül a legfurcsábbat az Integritás Hatóság (IH) írta ki tavaly év végén "EU-s érdekképviseleti szolgáltatások" címmel. A kiírás két részfeladatot foglal magában: a Hatóság stratégiai kommunikációját támogató szolgáltatást és a Hatóság érdekképviseletét támogató szolgáltatást az EU-ban. Mindkét részfeladatra 125-125 ezer eurót, azaz nagyjából 50-50 millió forintot szánt a közpénzből működő szervezet. A jelentkezőknek azonban nagyon nincs könnyű dolguk.
A felhívás szövege szerint a nyertes(ek) feladata lesz többek között az Európai Uniós intézményekkel és egyéb véleményformáló szervezetekkel, egyénekkel, továbbá a nemzetközi szakhatóságokkal és szervezetekkel való kommunikáció, valamint találkozók, rendezvények előkészítése és szervezése. A feladatellátás helye mindkét esetben Brüsszel, időtartama pedig 18 hónap.
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint ez a feladat nyilván erősen bizalmi jellegű, a megbízónak az ilyen szolgáltatások esetén az ajánlati áron túlmenően leginkább a nyertesként kiválasztott cég alkalmassága, felkészültsége vagy adott esetben a már meglévő kapcsolatrendszere az elsődleges fontosságú.
Ez nem mentesíti ugyanakkor a Hatóságot azon követelmény alól, hogy objektív szempontok alapján válassza ki a nyertest.
Márpedig több jele is van annak, hogy ez nehezen fog menni.
Az Integritás Hatóság a jelentkezőktől logikus és észszerű módon megköveteli a releváns tapasztalattal rendelkező szakemberek meglétét és a megfelelő nyelvtudást. Ugyanakor előírja a jelentkezők számára egy úgynevezett szakmai ajánlat elkészítését is, amellyel kapcsolatban több probléma is felmerül.
Egyrészt rendkívüli módon megnehezíti a pályázaton részt venni kívánó cégek dolgát, hogy már azelőtt el kell készíteniük - ingyen - a szerződés teljesítésének koncepcióját, hogy megtudták, nyertek-e. Ez rengeteg céget visszatarthat a részvételtől.
Másrészt a szakmai koncepcióban a pályázóknak olyan információkat kell megadniuk, amelyeket valójában a kiíró feladata lett volna meghatározni (például a teljesítés módja, ütemezése, gyakorisága stb.). Ez felvetheti azt a kérdést is, hogy összehasonlíthatóak lesznek-e a beérkezett ajánlatok.
A legnagyobb problémát azonban mégis az jelentheti, hogy a koncepciók értékelésének módszertana nem tűnik objektívnek. A tenderdokumentáció szerint ugyanis a beadott szakmai anyagokat egy 3 tagú szakmai zsűri fogja elbírálni olyan szempontok alapján, mint "a szakmai ajánlatban megtett javaslatoknak az EU intézményrendszere működési mechanizmusához illeszkedése" vagy "az EU intézményei felé történő kommunikáció fajtája, módja". Miközben semmilyen objektív mércét nem határoz meg, amelyek mentén a koncepciók elbírálhatóak lennének (pl. melyik kommunikációs mód tekinthető kedvezőbbnek, melyik megoldás kap több pontot stb.).
Ez a gyakorlat nem felel meg a Miniszterelnökség által az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések ellenőrzéséhez készített útmutatóban megfogalmazott elvárásoknak sem. Ott ugyanis azt írják, "a módszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztosítsa a jogszerű, átlátható és objektív értékelést (ez leginkább a sorbarendezés vagy pontkiosztás módszerével történik), rögzítenie kell, hogy mely tartalmi elemeket minősítik előnyösnek, milyen szempontok határozzák meg a sorrendet illetve a pontozást, továbbá milyen vállalások alapozhatnak meg magasabb pontszámot."
Ilyen támpontokat azonban a pályázók ebben az esetben látszólag nem kaptak.
Hogy ezen problémák vagy valami egészen más miatt, de tény: az Integritás Hatóság épp a napokban tette közzé, hogy "az érdeklődő gazdasági szereplők alacsony száma miatt - a közbeszerzési eljárás eredményességének és a minél szélesebb körű verseny biztosítása érdekében - szükségesnek tartja az ajánlattételi határidő meghosszabbítását".
Nem az Integritás Hatóság azonban az egyetlen ajánlatkérő, aki nem követi mindenben a Miniszterelnökség útmutatóját. Legutóbb a Magyar Közút egyik olyan tenderét mutattuk be, amely egy torzított pontkiosztási rendszert alkalmazott - a Miniszterelnökség határozott javaslata ellenére.
Szinte biztosan tudható, hogy ki lesz a befutó a KEF 88 milliárd forintos tenderén
Míg az Integritás Hatóság tendere inkább "csak" szakmai szempontokból megkérdőjelezhető, addig a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) egyik legutóbbi kiírása szándékosan irányítottnak tűnik.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság feladata, hogy bizonyos árukat és szolgáltatásokat központilag szerezzen be a kormányzati szektor valamennyi szereplője számára. Hozzájuk tartozik például a központosított irodaszer-, üzemanyag-, gépjármű- és bútorbeszerzések bonyolítása. Mivel a teljes államigazgatás számára írnak ki hatalmas (adott esetben sokszáz milliárdos) közbeszerzéseket, elvárás lenne ezen szervezetek felé, hogy megfelelő szintű versenyt generáljanak.
A Közbeszerzési Értesítőben január 17-én üzemeltetési feladatokra meghirdetett tenderük azonban ezt a követelményt nagy valószínűséggel nem fogja teljesíteni.
A KEF ezúttal ingatlankarbantartási feladatokra írt ki közbeszerzési eljárást 24 + 12 hónapos időszakra. A mennyiségek és a keretösszegek impozánsak:
feladatrész: Nyugat-Magyarország területén lévő épületekben gondnokolási, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatok végzése összesen 384 db (90 db budapesti (budai) és 294 db Budapesten kívüli) helyszínen, megközelítőleg összesen nettó 260 000 négyzetméter alapterületen. Keretösszeg: 28 milliárd Ft.
feladatrész: a KEF ellátási körébe tartozó, Kelet-Magyarország területén lévő épületekben gondnokolási, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatok végzése: összesen 556 db (206 db budapesti (pesti) és 350 db Budapesten kívüli) helyszínen, megközelítőleg összesen nettó 1 200 000 négyzetméter alapterületen. Keretösszeg: 60 milliárd Ft.
Vajon hány cég képes ennek a hatalmas ingatlanállománynak az üzemeltetésére? Nyilván nem sok.
De a KEF még tovább csökkenti a verseny lehetőségét a rendkívül komplex feltételek meghatározásával.
Így például a jelentkezőknek rendelkezniük kell:
OHSAS 18001:2007 munkahelyi egészségvédelem és biztonsági irányítási rendszerrel;
ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszerrel;
ISO 50001 energiairányítási rendszerrel;
nemzeti minősített adatok kezelésére jogosító telephely biztonsági tanúsítvánnyal;
legalább 12 hónapja 0-24 órás munkarendben működő rögzített telefonvonalas diszpécserszolgálattal;
legalább 382 ezer m2 nettó alapterületet és legalább 23 db eltérő helyszínen lévő épületet érintő és legalább 6 hónap időtartamig folyamatosan végzett épületüzemeltetési referenciával.
És hogy ki fog tudni ennek megfelelni? A válasz nagy eséllyel megtippelhető, mivel majdnem pontosan erre a feladatra 2019-ben volt már egy közbeszerzése a KEF-nek, amelynek a feltételei (pl. a kért referenciák) szinte teljesen megegyeztek a mostani tenderével.
Az akkori kiírásra összesen 3 ajánlat érkezett: a B+N Referencia Zrt.; a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HMEI Zrt.); és a Jánosik és Társai Kft. tett ajánlatot. A közbeszerzést a NER-kedvenc B+N Referencia Zrt. nyerte, míg a másik két cég ajánlatát érvénytelenné nyilvánította a kiíró. Így sosem tudjuk meg, hogy ők milyen árakat adtak.
Arról, hogy ki áll a kormány kedvenc takarítócége mögött, több médium is cikkezett már. A Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában álló vállalkozásban egy ideig Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadója is üzletrészt vásárolt, de a Zoom.hu szerint a B+N mögött korábban Simicska Lajos személye is felsejlett. Tombor és Kis-Szölgyémi emellett együtt vezette a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább - mutatott rá a Népszava. A cég számtalan állami tendert behúzott már, többet igencsak megkérdőjelezhető feltételek mellett.
Az állami tulajdonban lévő HMEI Zrt. egyébként érdekes módon mindig feltűnik a KEF pályázatain a B+N Referencia Zrt. ajánlata ellenében (pl. a kórházak takarítására kiírt 300 milliárdos tenderen is), de sosem nyer. Így felvetődhet a kérdés, hogy valóban azért vesznek részt a tendereken, mert el szeretnék nyerni azokat, vagy csak azért, hogy úgy tűnjön, hogy több ajánlat érkezett.
Nagyon hasonló kiírás jelent meg 2020-ban is egy eltérő ingatlanállomány üzemeltetésére is. A jelentkezők szintén ugyanazok voltak, a nyertes pedig ismét a B+N Referencia Zrt. lett.
Nagy meglepetés valószínűleg idén sem várható, és szinte biztosra vehető a B+N Referencia Zrt. ismételt győzelme. A kérdés csak az, hogy miért írja ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság harmadjára is ugyanazokkal a feltételekkel a közbeszerzést több tízmilliárd forintra, amikor borítékolható, hogy szinte senki nem tud indulni rajta. Miközben megtehetné, hogy több kisebb részfeladatra bontja a kiírást, nagyobb versenyt generálva ezzel a kis- és középvállalkozások között is.
Katus Eszter
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. A nyitókép illusztráció. | Versenykorlátozónak tűnik az Integritás Hatóság 100 milliós és a KEF 88 milliárdos tendere | Egy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével tavaly cikksorozatot indítottunk, amelyben már a kiírás pillanatától fogva nyomon követjük a versenykorlátozónak vagy egyeneses irányítottnak tűnő közbeszerzési eljárásokat. Többek között vizsgáltuk már a Miniszterelnökség, a II. kerület, de Körösszegapáti önkormányzatának tendereit is. Most az Integritás Hatóság és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy-egy eljárása akadt fenn a rostán a feltételrendszerük miatt. Előbbi esetében az objektív értékelési pontok hiányoznak, míg utóbbi annyira komplex feladatot és feltételrendszert írt ki, hogy alig van cég Magyarországon, amelyik alkalmas lenne rá. Persze egy NER-kedvenc azért akad. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/29/versenykorlatozonak-tunik-az-integritas-hatosag-100-millios-es-a-kef-88-milliardos-tendere/ | 2024-01-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Transparency International (TI) 29. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: már második éve hazánk az Európai Unió tagállamainak sereghajtója. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban Közép- és Kelet-Európával, valamint a szomszédos országokkal összevetve.
A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe 180 országot rangsorol évről évre a közszektor korrupciós kitettsége alapján 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán. A 2023-as rangsort január 30-án publikálták, ez alapján hazánk az elmúlt tizenegy évben 30 helyet csúszott vissza a rangsorban, ami nemzetközi viszonylatban is jelentős visszaesés.
Skandináv országok az élen
Az élmezőnybe ebben az évben is a skandináv országok kerültek: Dánia 90, Finnország 87, Új-Zéland 85 és Norvégia 84 ponttal végzett az első helyeken, vagyis ezek az országok a legkevésbé korruptak a világon. A lista végén Dél-Szudán (13 pont), Szíria (13 pont) Venezuela (13 pont) és Szomália (11) osztoznak.
Az uniós tagállamok sereghajtói Románia (46) és Bulgária (45), illetve Magyarország (42 pont).
Magyarország 2023-ban 42 pontot szerzett - ez ugyanannyi, mint amennyit egy évvel korábban, 2022-ben kapott hazánk - ami a rangsor 76. helyére volt elég. A globális rangsort tekintve ezzel Bahreinnel, Kubával, Trinidad és Tobagóval, Moldovával, Észak-Macedóniával és Kínával állunk azonos helyen.
Mindez azt jelenti, hogy másodszorra zsebelte be hazánk az Európai Unió legkorruptabb tagállama címet.
Drasztikus a romlás
A Transparency International Magyarország jelentése szerint hazánk korrupcióval szembeni ellenálló-képessége az elmúlt tizenegy évben folyamatosan romlott, a romlás mértéke pedig nemcsak uniós, hanem világszintű összevetésben is jelentős.
Összehasonlításképp: 2012-ben még 55 ponttal a lista 46. helyén szerepeltünk, azaz
tizenegy év alatt összesen 30 hellyel és 13 ponttal csúsztunk vissza a korrupciós világrangsorban.
Hasonló mértékű romlás az uniós tagállamok közül csak Ciprus esetében volt megfigyelhető.
2020-ban Bulgáriával és Romániával hármas holtversenyben végeztünk az utolsó helyen, 2021-ben azonban Románia, egy évvel később pedig Bulgária is elhúzott mellettünk.
Ha a közép- és kelet-európai országok eredményeit vizsgáljuk, akkor is egyértelművé válik a magyar lemaradás, és az is megfigyelhető, hogy egyre nagyobb a széttartás az egykori keleti blokk országai között. A balti államok - élükön Észtországgal - évről évre egyre jobb teljesítményt mutatnak, ugyanakkor a V4 országainál már elég vegyes a kép, az azonban biztos, hogy a visegrádi négyek többi országa jóval hazánk előtt áll.
Csehország 57 ponttal az Európai Unió 16. helyezettje, Lengyelország és Szlovákia pedig a 19. helyen osztozik 54-54 ponttal.
A szomszédainkkal való összevetésben is hasonló a helyzet: Ausztria tavaly 29, Horvátország pedig 8 ponttal előzte meg hazánkat. A környező országokat nézve Ukrajna (36) és Szerbia (36) kullog a lista végén, ám érdemes megjegyezni, hogy mindössze hat ponttal vannak lemaradva hazánktól (42), Ukrajna pedig a romló magyar tendenciával ellentétben 10 év alatt 10 pontot és 40 helyet javított.
Lavírozás az EU-nak való megfelelés és a NER-érdekek között
A Korrupció Érzékélési Index eredményeinek bemutatásával egy időben a Transparency International Magyarország ezúttal is közzétette a korrupciós helyzetet elemző éves jelentését, amelyben a jogállamiság állapotát, a közbeszerzések és az uniós forrásokhoz való hozzáférést, továbbá a korrupció gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta.
"Magyarország egyre inkább leszakad az Európai Unió centrumától"- összegezte Martin József Péter, a Transparency International Hungary ügyvezető igazgatója a 2023-as Korrupció Érzékelési Index eredményeit bemutató eseményen, január 30-án.
A jelentés a korrupció elleni intézkedések közül néhányat részletesen is bemutat. Az elfogadott helyreállítási alap forrásai ugyanis csak az úgynevezett szupermérföldkövek teljesülése után érkeznek, amelyek közül a legfontosabbakat, mint például az Integritási Hatóság, vagy a Korrupcióellenes Munkacsoport munkáját (aminek az Átlátszó főszerkesztője is tagja), a közérdekű adatokhoz való hozzáférés változásait, valamint az igazságszolgáltatási reformot részleteiben is tárgyalja a dokumentum. Emellett szó esik a szuverenitásvédelmi törvényről is.
A jelentés külön fejezetet szentel a hazai közbeszerzési piacnak, amely a közpénzek politikai alapú szétosztásának egyik fő eszközévé vált az utóbbi években. Ebben a részben kettő, az Átlátszón korábban megjelent cikkre is hivatkoznak: az egyik a győri tenderkirály cégek süllyesztőbe került ügyével foglalkozott, a másik pedig bemutatta, hogyan lehet a törvényesség látszata mögött manipulálni a tendereket.
A TI Magyarország jelentésében kiemeli: az EU nyomására elfogadott korrupció elleni törvények legjobb esetben is felemásra sikerültek, ez azonban nem a véletlen műve.
Martin József Péter az eseményen elmondta:
"a NER-nek alapvetően nem a jogállam helyreállítása és a korrupció visszaszorítása a célja, hanem az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés. A reformok nem azért történnek, mert a kormány valóban mérsékelni szeretné a korrupciót vagy helyre akarja állítani a jogállamot, hanem hogy minél több uniós forráshoz férjenek hozzá. Ebből következik az, hogy mindig lavírozni fog az Uniónak történő megfelelés és a NER-érdekek érvényesítése között."
Szabó Krisztián - Szopkó Zita
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök Robert Fico szlovák kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Karmelita kolostorban 2024. január 16-án. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd | Idén is hazánk lett az EU legkorruptabb országa a Transparency International rangsora szerint | A Transparency International (TI) 29. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: már második éve hazánk az Európai Unió tagállamainak sereghajtója. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban Közép- és Kelet-Európával, valamint a szomszédos országokkal összevetve. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2024/01/30/iden-is-hazank-lett-az-eu-legkorruptabb-orszaga-a-transparency-international-rangsora-szerint/ | 2024-02-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Legutóbbi cikkünkben bemutattuk a közérzetjavító, wellness eszközökkel és ezekhez kapcsolódó állapotfelméréssel házaló cégeket. A módszer azonban nem új: hasonló eszközökről többször kimondta már korábban a Gazdasági Versenyhivatal és a bíróságok, hogy idősek megtévesztésére használták őket bizonyos cégek. A közérzetjavító termékekre specializálódott cégek hátterében feltűnik a motivációs trénernek állt Bódi Bence is, aki testvéreivel együtt vallott múltjáról nemrég - mégis évek óta pereskednek egy ferencvárosi férfival, aki a vásárlókat figyelmeztette a veszélyre.
Múlt heti cikkünkben a közérzetjavító termékeket árusító, elsősorban nyugdíjasokra specializálódott biznisszel foglalkoztunk, a Magyar Állapotfelmérő Centrumon, illetve az Alternativeshophoz tartozó vállalkozásokon keresztül. A módszer lényege, hogy a pár ezer forintos állapotfelmérés után súlyos betegséggel ijesztik meg az időseket, hogy aztán egy több százezer forintos termék megvásárlására beszéljék rá őket.
Mindez azonban nem új találmány, néhány hasonló terméket árusító cég már évekkel ezelőtt a rendőrség és a hatóságok látókörébe került. János szülei halála után találta meg a számlákat azokról a több százezer forintba kerülő termékekről, amelyeknek megvásárlására ingyenes egészségügyi állapotfelmérés után beszélte rá szüleit egy erre szakosodott cég a 2010-es években. Először csak az tűnt fel neki, hogy "mindenféle gép van a lakásukban". Mint mondja, azt sosem látta, hogy a szülei valóban használták volna ezeket az eszközöket, de az tény, hogy éveken keresztül jártak az állapotfelmérő vizsgálatokra, sőt, a cég képviselői a lakásukon is több alkalommal felkeresték őket.
Az Átlátszó birtokába került számlák, illetve egyéb dokumentumok szerint
2010 és 2018 között vásárolt János édesanyja és édesapja "közérzetjavító és wellness eszközöket", összesen 1,6 millió forint értékben.
A számlákon szereplő termékek között volt Magnapress mágnesterápiás készülék, aminek hatástalanságáról az Index írt pár éve cikket, illetve oxigénterápiás BNM-termék is - ami a rendőrség látókörében is feltűnt már.
A dokumentumokon a Prestige üzlet logója is látható, amiről pár éve több cikk is megjelent a sajtóban idősek lehúzása kapcsán. Egy áldozat négy éve a HírTV Panaszkönyv című műsorában mesélte el az előbbiekhez rendkívül hasonlító történetét a Lónyay utca 18/A alatt működő üzlettel kapcsolatban, amely az évek alatt számtalanszor nevet változtatott: 2017 és 2019 között Wellnes Eszközök Üzlet Kft.-nek hívták, jelenleg pedig a SZEN-VI Group Kft. néven futó cég üzemelteti.
Az Átlátszó birtokába került számlákon, amelyek János szüleihez tartoznak, nyolc különféle cég neve szerepel - többek között a Belvárosi Vitalitás Pont Kft., ami azóta felszámolás alá került (újabb neve Project Management Kft.), illetve az Instrument Sales Management Kft., amit jelenleg SZEN-VI Management Kft.-nek hívnak.
A cégekben közös, hogy Ökrösi Levente előbbiben 2018-tól 2023-ig, utóbbiban pedig 2015-től 2023. október 24-ig volt ügyvezető. Ugyanazon a napon a korábban a Prestige-t üzemeltető cégben, a hasonló névre keresztelt SZEN-VI Group Kft.-ben is új ügyvezető váltotta Ökrösit. Ez a tavaly őszi dátum azért is lényeges, mert ekkor jelent meg a Válasz Online-on egy cikk "Győzikével és fideszesekkel nyomul egy időseket lehúzó banda feje - nem őt ítélték el, hanem a leleplezőjét" címmel, amelyben többek között Ökrösi és a hozzá kötődő cégek neve is előkerült. (Ökrösi nevét később a lap Ö. Leventére változtatta.)
Több ízben bírságolt a GVH
A BNM márkával (amelynek az alternativeshop.hu szerint jelenleg kizárólagos forgalmazói Magyarország és Románia területén az oldalt üzemeltető cégek) és más közérzetjavító termékekkel már többször foglalkozott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), sőt, a rendőrség is. Ráadásul több, hasonló eszközt forgalmazó cég büntetést kapott már az erre szakosodott szervektől. Legtöbbször a tisztességtelen szerződési feltételek és a megtévesztő tájékoztatás merült fel kifogásként velük szemben.
2013-ban a GVH 7,6 millióra büntetett egy Magnapress-termékek népszerűsítésében és értékesítésében résztvevő vállalkozást. A termékek kapcsán egyébként megállapították, hogy "a gyártó által ígért hatásosság tudományos alátámasztására az átadott dokumentáció nem alkalmas".
2014-ben a Fővárosi Törvényszék mondta ki, hogy az akkor éppen Royal Life International Kft. néven futó, azóta felszámolás alá került cég tisztességtelen szerződési feltételeket szabott. A cég egészségügyi, háztartási termékeket kínált bemutatóin, kiemelten az idősebb, nyugdíjas, illetve beteg fogyasztók részére. Ugyanezt a céget a Budapesti Békéltető Testület több alkalommal minősítette nem együttműködő vállalkozásnak. A cég ügyvezetője 2011 és 2012 között az a Nagy Dávid volt, aki egy évvel később az akkor kísértetiesen hasonló nevű, azóta SZEN-VI Group Kft.-re átkeresztelt (korábban a Prestige üzletet üzemeltető) Royal Life International Hungary Kft.-t is vezette, illetve jelenlegi tulajdonosa annak a cégnek, ahol Bódi Bence három éven keresztül volt ügyvezető.
A SZEN-VI Group Kft.-t 2015-ben még SPS Doctors Holding Kft.-nek hívták, ebben az időszakban nyert pert ellenük a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is. Az elsőfokú ítéletben a bíróság megállapította, hogy tisztességtelen az a szerződéses kitétel, miszerint az infra, mágnes vagy pulzáló ágybetét csomagolásának megbontása esetén az eladó nem köteles visszavenni a terméket 14 napon belül, csak "helyreállítási díj" megfizetése ellenében.
2015-ben a GVH 6,2 millió forintot, a kiszabható legmagasabb bírságot rótta ki az azóta már felszámolás alá került Varosetta Kft.-re. Az indoklás szerint a cég megtévesztő tájékoztatást nyújtott a BNM pulzáló mágnesterápiás készülékről, a matracot valótlan gyógyító hatásokkal népszerűsítette, és azonnali döntésre késztette a fogyasztókat az árubemutatókon. Ugyanebben az évben az azóta szintén megszűnt Jugis 2007 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban is megállapította a jogsértést a hivatal: szintén BNM termékek, illetve azok termékbemutatói kapcsán 6,1 milliós bírságot szabott ki a cégre.
Ugyancsak 2015-ben a GVH fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt indított eljárást az azóta már felszámolás alatt álló Standard Products and Solutions Kft.-vel szemben, ami polarizált fényterápiás lámpákat, levegő- és víztisztító készülékeket, és matracokat forgalmazott. 2017-ben 33,59 millió forintos bírságot szabtak ki a cégre megtévesztő és hiányos tájékoztatás miatt.
Bíróság előtt a nyugdíjaslehúzó csoportok
Az elmúlt évek során több, hasonló, nyugdíjasokra szakosodott üzlet ellen indult eljárás a rendőrségen, az ország több pontján folyamatban vannak perek. A jelenlegi és korábbi cikkünkben említett cégek és személyek nem kapcsolódnak ezekhez az ügyekhez, csupán a forgalmazott termékek, illetve a módszerek hasonlóságát lehet megfigyelni.
A Szombathelyi Járásbíróságon 52 vádlottal szemben emeltek vádat 2018 végén bűnszervezetben elkövetett, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
A vád szerint idős sértetteket ingyenes egészségi állapotfelmérés ígéretével telefonon vagy levélben kerestek fel az ország egész területén, majd az állapotfelmérés ürügyén orvosi végzettséggel nem rendelkező, egymást orvosnak, professzornak tituláló elkövetők halálos betegségeket diagnosztizáltak a sértetteknél, amelyek gyógyítására az általuk forgalmazott, több százezer forintos termékeket ajánlották.
2022-ben az elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint a bíróság 14 vádlottra - többek között -összesen mintegy 42 év letöltendő börtönbüntetést szabott ki, 27 vádlottat - többek között - felfüggesztett szabadságvesztésre, a többi vádlottat pénzbüntetésre ítélte, illetve két esetben próbára bocsátást, két esetben pedig megrovást alkalmazott. Összesen 52,5 millió forint pénzbüntetést szabott ki a bíróság, és kötelezte a vádlottakat a polgári jogi igények megfizetésére. A másodfokú eljárás folyamatban van.
Jogi kiskapuk
Bár a Bódi tesók korábbi beismerő videóikban azt állították, hogy már "jó útra tértek", és őszintén beszéltek arról, hogy korábban nyugdíjasoknak árusítottak "mindenféle szart", az Átlátszó értesülései szerint Bódi Bence mégis 2023 októberéig perben állt egy ferencvárosi férfival, aki a Lónyay utcai Prestige üzlet vevőit figyelmeztette a potenciális veszélyekre.
A férfi, Szűcs Attila annak a társasháznak a lakója, ahova 2017-ben beköltözött a Prestige üzlet, miután egy ingatlanfejlesztő cég (NEXHUD Ingatlanforgalmazó Kft.) megvásárolta az egész alsó szintet, majd annak egy részét kiadta a Wellness Eszközök Üzlet Kft.-nek, azaz a Prestige üzemeltetőjének. A Wellness Eszközök Üzlet Kft.-t azóta SZEN-VI Group Kft.-nek hívják, megalakulása óta egyébként összesen hét alkalommal változtatott nevet.
Szűcs Attila az Átlátszónak elmondta, a lakók parkolóhelyeire több tízmilliós luxusautók álltak be, gyakran pedig taxik is várakoztak az udvaron, amelyekkel a Prestige dolgozói utaztatták az idős vásárlókat. Az ott lakók így sokszor nem tudtak a saját járműveikkel leparkolni, emiatt konfliktus alakult ki a lakóközösség és az újonnan érkezett cégek között. A férfi elkezdte dokumentálni a szokatlan helyzetet, és beszélt az idős vevőkkel is, akik gyakran a több százezer forintos lézerkaróra vásárlása után visszamentek reklamálni.
Szűcs többször értesítette a sajtót, az önkormányzatot és a hatóságokat, ami a cég álláspontja szerint "károsította az üzletet." Bár az ingatlanfejlesztő cég 2018-ban, a Prestige pedig 2019-ben elhagyta az ingatlanokat, előtte tettek egy pár feljelentést. Két per is indult: egy büntetőügy, zaklatás miatt, illetve egy polgárjogi kártérítési per. Szűcs Attilát a Prestige üzlet és a helyiséget bérbeadó cég alkalmazottai, többek között az akkor ott dolgozó Bódi Bence és társai feljelentették zaklatásért, az ingatlanfejlesztő cég pedig több milliós kártérítést követel tőle.
A zaklatási perben az elsőfokú bíróság Szűcs Attilát 300 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte. Úgy tudjuk, a Prestige részéről akadt olyan tanú is, aki először azt mondta, hogy Szűcs rendszeresen sértegette őt, de később a tárgyalásra nem ment el azzal az indoklással, hogy "őt nem zaklatta senki."
A bíróság a férfi elmondása szerint nem tartotta fontosnak a ház lakóinak és a közterület-felügyelőnek a vallomását, így a lakókat meg sem hallgatta az eljárásban. A közterület-felügyelőt meghallgatták ugyan, de a másodfokú bíróság csak említés szinten foglalkozott vele, érdemi figyelembevétel nélkül. Szűcs a másodfokú eljárásban csak annyit tudott elérni, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetés helyett próbára bocsátást rendelt el vele szemben.
Bódinak és Ökrösi Leventének a kártérítési perben is nagy szerep jutott, mivel Szűcs Attila ellen tanúskodtak. A kártérítési pernél Szűcs Attilának utolsó esélye a Kúria, eddig ugyanis elmondása szerint egyik bíróság sem vette figyelembe, hogy milyen tevékenységet végeztek a Lónyay utcában működő cégek. Első fokon a bíróság 6,5 millió forintra, valamint a késedelmi kamatok megfizetésére kötelezte a férfit, a másodfokú bíróság ezt 8,11 millióra plusz perköltségre emelte. Szűcs elmondta, számításai szerint összesen nagyjából 13 millió forintot követel tőle az őt perlő cég.
Hozzátette azt is, hogy soha nem gondolta volna, hogy azért, mert jelez a hatóságoknak és a sajtónak a cégek szerinte erkölcstelen tevékenységéről, "a végén mégis ő lesz a hunyó ebben az ügyben."
Szűcs úgy látja, hogy
"a jogi kiskapukat kihasználva, a jogot maguk mellé állítva perlik azokat, akik leleplezik törvénytelen tevékenységüket."
Kiss Soma - Szopkó Zita | A hatóságok radarján is feltűnt már az időseket célzó közérzetjavító biznisz | Legutóbbi cikkünkben bemutattuk a közérzetjavító, wellness eszközökkel és ezekhez kapcsolódó állapotfelméréssel házaló cégeket. A módszer azonban nem új: hasonló eszközökről többször kimondta már korábban a Gazdasági Versenyhivatal és a bíróságok, hogy idősek megtévesztésére használták őket bizonyos cégek. A közérzetjavító termékekre specializálódott cégek hátterében feltűnik a motivációs trénernek állt Bódi Bence is, aki testvéreivel együtt vallott múltjáról nemrég – mégis évek óta pereskednek egy ferencvárosi férfival, aki a vásárlókat figyelmeztette a veszélyre. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/01/31/a-hatosagok-radarjan-is-feltunt-mar-az-idoseket-celzo-kozerzetjavito-biznisz/ | 2024-01-31 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést az Integritás Hatóság költségvetési csalás bűntette, közbeszerzési visszaélés és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt a hírhedtté lett nyírmártonfalvai ügyben és kapcsolódó pályázatok miatt. A hatóság összesen 1,61 milliárd forintnyi uniós pályázatot vizsgált az eset kapcsán, és súlyos szabálytalanságokat talált.
Nyírmártonfalva polgármestere hatvanmillió forintnyi uniós támogatásból épített a tulajdonában lévő területen lombkoronasétányt úgy, hogy építkezés közben kivágták az ott lévő fákat.
Az ügyből lakossági bejelentés alapján az Átlátszó írt cikket. A korrupció csökkentése érdekében európai uniós nyomásra tavaly létrehozott Integritás Hatóság (IH) sajtóközleménye szerint
"rendszerszintű vizsgálatot folytatott Az erdei ökoszisztémák térítésmentesen nyújtott közjóléti funkcióinak fejlesztése című felhívás keretében benyújtott európai uniós pályázatok vonatkozásában: ez a felhívás a lombkoronasétány-pályázatok révén ismert. A programhoz rendelkezésre álló teljes forrás 1,61 milliárd Ft."
A hatóság a támogatási program teljes folyamatát megvizsgálta a pályázati kiírástól kezdve az irányító hatóság tevékenységén és a lombkoronasétányok megvalósításán keresztül a számlák benyújtásáig.
A hatóság a vizsgálat eredménye alapján feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a Btk. 396. §-a szerinti költségvetési csalás bűntette, a Btk. 420. §-a szerinti versenyt korlátozó megállapodás, közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntett, valamint a Btk. 345. §-a szerinti hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.
Emellett versenyfelügyeleti eljárás megindítását is kezdeményezik a Gazdasági Versenyhivatalnál, valamint felszólítják az irányító hatóságot szabálytalansági eljárások lefolytatására.
Az Integritás Hatóság vizsgálata az alábbiakat állapította meg:
A kedvezményezettek nagy csoportja között fennáll az összejátszás gyanúja: a pályázók nagy része két vármegyére (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) korlátozódva azonos tartalmú támogatási kérelmeket nyújtott be megegyező projektleírással, műszaki tartalommal, tervezővel és kivitelezővel, gyakorlatilag ugyanolyan összköltségvetéssel, és hasonlóan jelentős mértékben túlárazva a projekteket.
Már a pályázati kiírás is szabálytalan volt, a folyamatból pedig hiányoztak az ellenőrzési mechanizmusok, kontrollok. A kiírás a kezdeti helyes iránytól eltérve, több módosítás után végül úgy került publikálásra, hogy csak a pályázók egy szűk körének kedvezett.
Az irányító hatóság nem alakított ki objektívan elbírálható értékelési keretrendszert. Gyakorlatilag nem voltak olyan, tényszerűen elbírálható mérőszámok, amelyek alapján összehasonlítható lett volna a pályázatok szükségessége vagy létjogosultsága.
Sérülhetett az egyenlő bánásmód elve is, mivel a pályázókat egyenlőtlen feltételek teljesítése elé állították például a hiánypótlási lehetőséggel vagy hiányával.
Az Integritás Hatóság vizsgálata feltárta azt is, hogy a támogatás nyertesei a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzések során vélhetően korlátozták a versenyt. | Feljelentést tesz az Integritás Hatóság a lombkoronasétány-pályázatok miatt | smeretlen tettes ellen tesz feljelentést az Integritás Hatóság költségvetési csalás bűntette, közbeszerzési visszaélés és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt a hírhedtté lett nyírmártonfalvai ügyben és kapcsolódó pályázatok miatt. A hatóság összesen 1,61 milliárd forintnyi uniós pályázatot vizsgált az eset kapcsán, és súlyos szabálytalanságokat talált. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/lombkorona-setany-ugyben-feljeletnest-tesz-az-integritas-hatosag/32807544.html | 2024-02-06 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az MCC brüsszeli irodája tüntetést szervezett a városban azzal a jelszóval, hogy szerintük az EU háborút indított a gazdák ellen. Az eseményen több szélsőjobboldali politikus is megjelent.
Európában több országban is gazdatüntetések voltak mostanában, főképp annak mert anyagilag hátrányosnak érzik magukra nézve az EU számos klímacélját, illetve a biodiverzitás megőrzésére vonatkozó tervét.
A tüntetések sokszor erőszakba is átcsaptak. Az elégedetlenséget szerte Európában különböző szélsőjobboldali mozgalmak próbálják meglovagolni.
Volt, ahol nemrég robbantottak is
Franciaországban volt eddig a legerőszakosabb a helyi agrárvállalkozók fellépése. Carcassonne városában például militánsabb francia bortermelők (Comité d’Action Viticole) bombával fel is robbantották egy állami épület földszintjét. Szerencsére senki nem sérült meg.
Ezt a mozgalmat próbálta egy saját szervezésű brüsszeli tüntetéssel tovább fűteni a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli kihelyezett irodája a tüntetések francia ága melletti, január 24-i szimpátiatüntetéssel - vette észre a Financial Times.
Fellépnének az EU ellen
Tüntetésük jelmondata szerint az EU háborút indított a mezőgazdaság ellen, emiatt kell védekezniük az érintetteknek.
Az eseményen megjelent számos jobboldali politikus, például Marion Maréchal, a francia szélsőjobboldali Reconquête! párt EP-listavezetője. Maréchal egyébként a szintén szélsőjobboldali pártvezető, Marine Le Pen unokahúga.
Marine Le Pen pártjából is megjelent szélsőjobboldali képviselő Edwige Diaz személyében.
"Meg akarjuk akadályozni az EU termelőtől a fogyasztóig (farm-to-fork) stratégiáját, ami drasztikusan csökkentené a mezőgazdasági vállalatok hozamát a természet és a bolygó megóvása érdekében, ugyanakkor importfüggőbbé tenne bennünket, az importnál pedig ezeket a szabályokat nem tartják tiszteletben" - érvelt a lapnak a képviselő. Diaz szerint az EU-nak kevésbé kellene szabályoznia a mezőgazdaságot.
"Azért vagyunk itt, hogy létrehozzuk a gazdák európai koalícióját" - mondta el Ana Mahe, aki egy új ír párt, a Farmer’s Allience tagjaként volt jelen.
Eddig nem csináltak külföldi tüntetéseket
Az MCC brüsszeli csapatának nyilvánosan megadott céljai között inkább oktatási és think tank jellegű célok voltak feltüntetve, ezért új típusú feladatuk lehet a külföldi jobboldali tüntetések megszervezése.
Megkérdeztük minderről a szervezetet is. Az MCC Brussels válasza szerint a tüntetésszervezés nem új feladatuk, mindig is részesei voltak "olyan találkozóknak, ahol az emberek eszmét cserélnek, harcolnak a szabadságért és keresik az igazságot".
Kiemelték, hogy a témaválasztás sem új keletű. Itt utánaolvashat, hogy régebb óta foglalkoznak azzal, hogy a klímavédőknek szerintük túl nagy befolyásuk van az uniós döntéshozatalra, míg az uniós mezőgazdasági vállalkozók érdekei nem jelennek meg elég hangsúlyosan. | Brüsszelben szervezett gazdatüntetést az MCC helyi irodája | Az MCC brüsszeli irodája tüntetést szervezett a városban azzal a jelszóval, hogy szerintük az EU háborút indított a gazdák ellen. Az eseményen több szélsőjobboldali politikus is megjelent. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/mcc-brusszel-tuntetes/32793221.html | 2024-01-26 19:48:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Újbuda önkormányzata pontokba szedte, miért ellentétes a hatályos környezetvédelmi engedéllyel, amire az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd készül.
Összesen 23 újbudai ingatlanra tart igényt a kormány első körben a Déli Körvasút megépítése miatt (ezekből négy közös tulajdonú a fővárosi önkormányzattal) - derült ki abból a levélből, amelyet az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) küldött a XI. kerületi önkormányzatnak. Ezek jelentős része közterület, de vannak köztük olyan, a kerület tulajdonában álló telkek is, amelyeken többek között parkoló, helyi vállalkozások (például egy autókereskedés vagy egy faaprítékoló üzem) működnek, amelyek érvényes bérleti szerződéssel rendelkeznek.
Bár a szerződéseknek harmincnapos a felmondási határidejük, a kormány olyan jogszabályi környezetet teremtett magának és a Déli Körvasút megépítésének, hogy akár azonnal ráteheti a kezét az érintett ingatlanokra. Mint korábbi cikkünkben megírtuk ugyanis, tavaly év végén úgy módosították a vasúti törvényt, hogy egyszerűen beleírták: az önkormányzat "tűrni köteles", hogy az építtető vagy megbízottja saját hatáskörben átvegye a számára szükségesnek ítélt területeket, és felvonuljon rajtuk, elkerítse őket.
Ehhez kapcsolódóan: "Tűrni köteles" - minden jogot kivett a kormány az önkormányzatok kezéből a Déli Körvasút ügyében
Lázár János minisztériuma ennek szellemében írta meg az említett levelet az újbudai önkormányzatnak, amelyben kifejezte igényét az említett ingatlanokra. Ezek között van egyébként a felsorolt helyrajzi számok alapján egy Bartók Béla úti társasház is. "Biztosak vagyunk benne, hogy a társasház csak egy hiba miatt került a felsorolásba, a kormány nem akarja ezt is kiüríttetni. De az, hogy ez így megtörtént, jól jelzi, milyen minőségben folyik az egész építkezés előkészítése" - mondta ezzel kapcsolatban egy kerületi forrásunk.
Azt is megemlítette ugyanakkor, hogy olyan hírek jutottak el hozzájuk: a kormány által most megjelölt ingatlanok csak az első csoportját képezik annak, amit Lázár Jánosék el akarnak venni a kerülettől, később továbbiak követhetik, illetve kisajátításokról is eljutottak hozzájuk hírek, ami elég komoly bizonytalanságot okoz.
Ehhez kapcsolódóan: Hatalmas "létfontosságú katonai beruházásra" készül a kormány Budapest belvárosában az ukrán háborúra hivatkozva
Az újbudai önkormányzat egyébként nyilvánosságra hozta a levél tartalmát, amelyben válaszolnak Lázár Jánosnak. Ebben László Imre polgármester azt írja: a munkavégzésre még a jelenlegi környezetvédelmi engedély értelmében sem lenne jogosult a kivitelező, a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Zrt. - amelynek munkatársai már ennek ellenére megkezdték a terület körbekerítését és a tömeges fakivágást.
László Imre idézi az engedélyben foglaltakat, amely szerint a munkák megkezdése előtt gondoskodni kell arról, hogy az adott tevékenység összhangban legyen a területre vonatkozó területrendezési tervekkel. Környezetvédelmi tervet kell készíteni, amelyben többek között szerepelnie kell annak, hogy a kivitelező hogyan hajtja végre a szükséges anyagok területre szállítását. Zaj- és rezgésvédelmi méréseket és intézkedéseket kell hozni, amiről a környezetvédelmi hatóságokat is értesíteni kell, a fakivágáshoz pedig az illetékes jegyző engedélyét kell megszerezni. Mint a polgármester felhívta rá Lázár János figyelmét, a V-Híd ezek közül a feltételek közül egyet sem teljesített. A kerület ezért arra kérte az ÉKM-et, hogy ne vegyék át a munkaterületet. | Lakóházat, parkolót, autókereskedést is kiüríttetne Lázár János minisztériuma a Déli Körvasút miatt | Újbuda önkormányzata pontokba szedte, miért ellentétes a hatályos környezetvédelmi engedéllyel, amire az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd készül. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ujbuda_deli_korvasut_lazar_janos/32791731.html | 2024-01-25 19:57:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az elmúlt két évben sok, Brüsszelnek tetsző intézkedést hozott a magyar kormány annak érdekében, hogy megkapja a beragadt uniós pénzeket. Ennek ellenére a jogállamiság erősítésére és a korrupció elleni küzdelem érdekében hozott kormányzati lépések nem tűnnek túl hatékonynak a Transparency International legfrissebb tanulmánya szerint.
Hiába döntött úgy a kormány, hogy az uniós támogatásokért cserébe komolyan veszi az Európai Bizottság és az Európai Parlament észrevételeit, az elmúlt két évben nem lett kevésbé korrupt hely Magyarország. A Transparency International korrupcióérzékelési indexén Magyarország 2023-ban 42 pontot szerzett a száz pontig terjedő listán. (Minél alacsonyabb a szám, annál korruptabb egy ország.)
Ugyanannyi pontot értünk el, mint 2022-ben, igaz, egy helyet javítva, a lista 76. helyén végeztünk a 180 országot rangsoroló felmérésben. "Ez közepes korrupciós fertőzöttséget jelent világviszonylatban, viszont miután nem sikerült javítani az uniós pozíciónkon, Magyarország az Európai Unióban az utolsó helyet foglalja el" - mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője. Ez azt jelenti, hogy e felmérés szerint a 27 tagú Európai Unió legkorruptabb országa vagyunk.
A lecsúszás folyamatos: míg 2012-ben Magyarország az Európai Unió 19. helyén állt a pontszámot tekintve, öt évvel ezelőtt már csak Görögország és Bulgária nyújtott gyengébb korrupció elleni teljesítményt. 2022 óta Magyarország tölti be az európai uniós országok sereghajtó pozícióját.
A legújabb tanulmány egyik legfontosabb része az volt, hogy az Európai Unió által kikényszerített reformok következtében javult-e a magyar helyzet a korrupció ellen tett és a jogállamiságot erősíteni hivatott intézkedések hatására.
A korrupció elleni intézkedések zászlóshajójának szánt Integritás Hatóság kapcsán a TI Magyarország rámutat: a formai értelemben a kormánytól független főhatóság működése során kénytelen az államigazgatás különböző szervezeteire hagyatkozni. A szervezetnek az uniós források sérelmére elkövetett visszaéléseket kellene leküzdenie, de konkrét jogsértésekkel kapcsolatban csak korlátozott jogosítványokkal rendelkezik: saját maga tulajdonképpen nem intézkedhet.
"Ha azonban egyedi ügyben vizsgálódik, és visszaélést tapasztal, annak tisztázására kénytelen más, az adott ügyfajtában eljárni jogosult állami szervet felkérni" - olvasható a TI jelentésében.
Ehhez kapcsolódóan: Az uniós korrupciós lista utolsó helyén - "Kleptokrata állam van most már Magyarországon"
A Transparency egy éve még azt mondta, hogy ha az új főhatóság vezetése elkötelezett, és képes, illetve hajlandó konfliktust vállalni a kormánnyal és a kormány által foglyul ejtett állami intézményekkel, akkor hozzájárulhat a korrupció visszaszorításához. Az ehhez szükséges elemi feltételek, így a költségvetés és a megfelelő létszámú szakembergárda rendelkezésre áll. Az Integritás Hatóság 2023-ban több mint 17 milliárd forintból gazdálkodott, 62 fő állt az alkalmazásában. Saját közlése szerint működésének első évében 186 bejelentést fogadott, 2023 decemberéig összesen 21 ügyet vizsgált, amelyeknek az értéke együttesen 315 millió eurót tett ki.
A TI szerint a kormány nem veszi komolyan az Integritás Hatóságot. Ezt onnan lehet tudni, hogy a szervezet által megfogalmazott ötven ajánlás közül mindössze egytucatnyit támogatott, míg 23 ajánlással egyáltalán nem értett egyet, és nem vállalta intézkedés megtételét.
A kormány egyebek mellett a közbeszerzési árak és a piaci árak összehasonlítását lehetővé tévő módszertan bevezetésére, valamint az európai uniós finanszírozás körében zajló szabálytalanságkezelés folyamatának nyilvánossá tételére sem volt hajlandó. A TI szerint mivel az általa előterjesztett javaslatok nem kötik a kormányt, az Integritás Hatóságnak nem maradt más eszköze, mint hogy a kabinet elutasító álláspontja miatt nyilvánosan kifejezze a sajnálkozását.
"Az egyetlen pozitív és jó hír, hogy az Integritás Hatóság nem vált foglyul ejtett intézménnyé" - mondta Martin József Péter.
A civil szervezet szerint nem jobb a helyzet az Integritás Hatóság mellett létrejött Korrupcióellenes Munkacsoportban sem, amelynek a TI Magyarország is tagja. A munkacsoport is hatásköri deficittel küzd: nem vizsgálódhat konkrét korrupciós gyanú alapján, és nem kérhet felvilágosítást arról, hogy a visszaélések leküzdéséért felelős hatóságok megfelelően végzik-e a dolgukat. A TI szerint a munkacsoport akkor működhetne hatékonyan, ha nemcsak a civil tagok, hanem az állami oldal is komolyan venné a munkáját.
"Jellemző, hogy a kormány nem vonta be a munkacsoportot a már több mint egy éve készülő korrupció elleni stratégia kidolgozásába, és a munkacsoport a feladatait érintő jogszabályok tervezetéről sem kap tájékoztatást" - tették hozzá.
A Korrupcióellenes Munkacsoport egyetlen konkrétan megfogalmazott feladata a magyarországi korrupciós helyzetet értékelő éves jelentés elkészítése. Az első, 2022. évre vonatkozó jelentés 2023. március 15-én jelent meg. A kormány ebben az esetben sem hagyta jóvá az érzékenyebb javaslatokat: például a közérdekű adatok nagyobb hozzáférhetőségét vagy a korrupciós ügyekben a pótmagánvád lehetőségét megengedő büntetőeljárási reform felülvizsgálatát.
Kérdezni csak szabályosan
A kormány az elmúlt egy évben az uniós jogállamisági eljárás hatására nemcsak visszavont egyes korlátozásokat, de néhány, a nyilvánosság erősítését szolgáló új rendelkezést is életbe léptetett. A TI szerint pozitívum, hogy a közhatalmi szervek nem köthetik az adatigénylések teljesítését magas összegű díj előzetes megfizetéséhez, és már több mint egy éve nem trükközhetnek azzal, hogy 15 napon vagy 45 napon belül reagálnak a hozzájuk intézett információkérésre. "Az is üdvözlendő újdonság, hogy a bíróságok, legalábbis elviekben, a korábbiaknál sokkal gyorsabban kötelesek elbírálni a megtagadott adatigénylések miatt indított pereket" - tették hozzá.
A TI szerint ugyanakkor a kormány megerősítette az üzleti titok védelmét, és csak tavaly decemberben újabb, közel fél tucat nyilvánosságkorlátozó törvényi rendelkezést léptetett életbe. Az új előírások alapján a hatóságok idén már nem kötelesek egyebek mellett arra, hogy olyan információkérést teljesítsenek, amely nem a közvetlenül általuk, hanem a nekik alárendelt szervezetek által birtokolt adatok megismerésére irányul.
Az állami vállalatok pedig többek között arra nyertek felhatalmazást, hogy tíz éven át titokban tartsák külföldi beruházásaik adatait, míg a kormány az eddigi tíz év helyett húsz évre zárhatja el az úgynevezett 2000-es határozatokat. Ilyen határozatokban dönt például a költségvetési pénzek átcsoportosításáról vagy a minisztériumok és más alárendelt szervek feladatairól.
A civil szervezet azt is kifogásolta, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer esetében nem történt érdemi előrelépés. A parlamenti képviselők és a közjogi vezetők kivételével a vagyonbevallásokat továbbra is csak a nyilatkozatot tevő személy hivatali felettesei ismerhetik meg, és a komolyan vehető ellenőrzés is teljességgel hiányzik.
Ehhez kapcsolódóan: Az EP többsége szerint Orbán Viktor már Európa cselekvőképességét veszélyezteti
"Legyen szó akár a parlamenti képviselők vagy a kormánytagok kiemelt közfigyelem övezte vagyonnyilatkozatairól, akár a bírók, az önkormányzati képviselők és a polgármesterek, az ügyészek vagy a különféle állami szervek dolgozói által készített vagyonbevallásokról, a nyilatkozatok összevetésére a valósággal tulajdonképpen sosem kerül sor" - közölte a TI.
Nincs valódi szankció, így aki "hibázik" vagy hiányos nyilatkozatot készít, elegendő a kiegészítés vagy pontosítás, komolyan vehető elszámoltatásra sosem kerül sor. A TI szerint hiába ígérte meg a kormány 2022-ben a vagyonnyilatkozati rendszer megújítását, az áttörés olyannyira elmaradt, hogy az eredmény a kiinduló helyzetnél is rosszabb lett. A módosítások hatására a közhatalmi vezetőknek csupán a jövedelmükről kellett nyilatkozniuk, ám a konkrét összegek feltüntetése nélkül, sávos kategóriák megjelölésével. Az álreform végül a korábbi vagyonnyilatkozati rend részleges visszaállításába torkollott. A sokadik, ma is hatályos átalakítás következtében azonban a nyilatkozatot tevőnek nem kell feltüntetnie az általa használt lakóingatlant, és a jövedelmeket is csak értékkategóriák szerint kell megjelölni.
A TI megdöbbent, amikor az Országgyűlés hivatala elrendelte, hogy a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataiból 2012-ig visszamenően törölni kell a hozzátartozóik nevét. "Így mostantól visszaható erővel titkossá vált az is, hogy Gyurcsány Ferenc feleségét Dobrev Klárának, Orbán Viktor nejét pedig Lévai Anikónak hívják" - közölte a szervezet.
A TI szerint a vagyonnyilatkozatoknak jelen formájukban semmi értelmük, amin az sem változtat, hogy az Integritás Hatóság jogosult a vezető államhatalmi tisztségviselők vagyonnyilatkozatát ellenőrizni. A részletszabályok egy év alatt sem készültek el, ezért eddig egyetlen vagyonnyilatkozati vizsgálat sem indult.
"Egy sok évtizedes abszurd dráma újabb felvonása zajlik a vagyonnyilatkozatok esetében. Amíg nincsen egy olyan független ellenőrző szerv, amely hitelt érdemlően tudná ellenőrizni a vagyonnyilatkozatokat, addig a rendszer nem lesz alkalmas arra, hogy a valós vagyoni helyzetet tükrözze" - vélekedett Martin József Péter.
A tízmilliárd eurós kérdés
Az uniós támogatások (kohéziós alapok) megszerzése érdekében a kormány igazságügyi reformcsomagot fogadott el, amely több, a bíróságok függetlenségét kirívóan csorbító rendelkezést is hatályon kívül helyezett. Erre hivatkozva szabadított fel egyébként a 21,9 milliárd eurós keretből 10,2 milliárd eurót az Európai Bizottság tavaly decemberben a kohéziós alapból.
Azonban továbbra is zárolva marad mintegy 11,7 milliárd euró. Mint ismert, a jogállamisági problémák miatt Magyarország a koronavírus-járvány után létrehozott, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) néven ismert uniós gazdaságélénkítő alapból járó 10,4 milliárd euróhoz sem fér hozzá (6,5 milliárd eurót tesz ki a vissza nem térítendő támogatás, míg 3,9 milliárd euró a kedvezményes kamatozású hitel), kivéve 920 millió euró előleget, amelynek lehívására a közelmúltban kapott zöld jelzést a magyar kormány.
A TI szerint a reformok hatására az állami szervek többé nem támadhatják meg a számukra kedvezőtlen bírósági ítéleteket a hatalom kinyújtott karjaként működő Alkotmánybíróság előtt. Az Alkotmánybíróság tagjai a jövőben nem kérhetik automatikus bírói kinevezésüket a Kúriára. A kormány azt a rendelkezést is visszavonta, amely tiltotta a magyar bírók által az Európai Unió Bíróságánál úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését. Az igazságügyi reform legnagyobb hatású intézkedése a bírók által saját maguk közül választott Országos Bírói Tanács (OBT) hatásköreinek és szervezetének nagymértékű megerősítése.
Mi az a korrupciós index?
A Korrupcióérzékelési indexet 12 szervezet 13 felmérésének és értékelésének felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben található központi titkársága. Az index alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. Az Európai Bizottság 2018-tól alkalmasnak találta a Transparency International indexét a korrupció mérésére és trendek megfigyelésére.
"A bizottság által kikényszerített igazságügyi reform mégis alkalmatlan a bíróságok autonómiájának helyreállítására, ahhoz ugyanis a jogállam újbóli felépítésére lenne szükség" - közölte a szervezet. A reform számos kockázatos területre, így például az ügyelosztási rendre vagy a bírók előmenetelét és javadalmazását övező visszásságokra nem vagy csak korlátozottan vonatkozik. A TI szerint a fő gond azonban az, hogy a reform elkésett, a kormánypártok 14 éves regnálása során a bíróságok is egyre nehezebben tudják kivonni magukat a kormány befolyása alól. Az autonómiatörekvések érvényesítését az is nehezíti, hogy a bírósági vezetők többsége 2010-et követően nyerte el hivatalát, márpedig a kormányzat "jellemzően nem kormánykritikus szakembereket juttat vezető állásokhoz".
A TI szerint hiába függetlenek a bíróságok, ha a korrupció leküzdéséért felelős hatóságok nem teszik a dolgukat, hiszen vádemelés hiányában ítélkezésre sem kerülhet sor.
A korrupciós ügyekben előterjeszthető pótmagánvád is kapcsolódik az igazságszolgáltatási reformhoz, miután megteremti azt a lehetőséget, hogy ha nem nyomoznak a hatóságok, vagy nem emelnek vádat, akkor a bíróságon lehet kérni. Nem sok ilyen ügy lett.
Az Országos Bírósági Hivatal által a Korrupcióellenes Munkacsoportnak küldött tájékoztatásból kiderült, hogy tavaly október végéig mindössze 22 esetben terjesztettek elő felülbírálati indítványt. A bíróság a már elbírált 17 eset közül 15 ügyben elutasító döntést hozott, vagyis mindössze két esetben utasította a bűnüldöző szerveket a büntetőeljárás megindítására vagy folytatására, vádindítvány benyújtására pedig még nem került sor. "Ezek a számok mindennek tekinthetők, csak áttörésnek nem" - tette hozzá a TI.
Martin József Péter szerint a magyar visszaélési rendszernek egyedi mintázata van: ennyire központosított korrupció máshol nincs az Európai Unióban. "Az állami intézményeket foglyul ejtették, már régen nem a közjót, hanem valami másfajta részérdeket képviselnek" - tette hozzá.
Pedig az ügyvezető szerint összefügg a korrupció elleni küzdelem és a termelékenység, illetve egy ország állampolgárainak jóléte. "Magyarország az EU legkorruptabb országa, és itt az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó GDP értéke. Összefügg, hogy mennyire korrupt és milyen a jövedelemtermelő képessége egy országnak" - mondta. | Hiába ígértük meg az EU-nak, nem lettünk kevésbé korruptak | Az elmúlt két évben sok, Brüsszelnek tetsző intézkedést hozott a magyar kormány annak érdekében, hogy megkapja a beragadt uniós pénzeket. Ennek ellenére a jogállamiság erősítésére és a korrupció elleni küzdelem érdekében hozott kormányzati lépések nem tűnnek túl hatékonynak a Transparency International legfrissebb tanulmánya szerint. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/hiaba-igertuk-meg-az-eu-nak-nem-lettunk-kevesbe-korruptak/32797897.html | 2024-01-30 20:15:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Több mint 6 hektár (60 ezer négyzetméter) újabb területet szerzett Mészáros Lőrinc testvére a nyilvános állami adatbázis szerint. A Felcsúton önkormányzati képviselő Mészáros János a vagyonnyilatkozata alapján mostanra több mint háromszáz hektárnyi föld tulajdonosa.
Nemrég megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc sógornője, Mészáros Krisztina is több földbirtokot szerzett Felcsúton. Férjével, az önkormányzati képviselő-vállalkozó Mészáros Jánossal együtt már korábban is több ingatlant birtokoltak a településen.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb földbirtokos Felcsúton - Mészáros Lőrinc sógornője közel százmillió forintért vett földet
A földadásvételi szerződéseket közzétevő kormányzati portál adatai szerint tavaly hat helyrajzi számon összesen közel tizenkét hektár (11,98 ha) földterületet szerzett Mészáros Krisztina. Most észrevettük, hogy a férje, János is vásárolt földet nemrég, december közepén.
A földvásárlásokról szóló hirdetményeket megjelenítő hivatalos, nyilvános weboldal szerint a Felcsúttal szomszédos falu, Óbarok területén fekszik az a három birtok, amelyeket összesen 25 millió forintért vásárolt meg az önkormányzati képviselő-vállalkozó.
Az újonnan szerzett földek területe valamivel több mint hat hektár (hatvanezer négyzetméter), a földhivatali adatbázisban talált egy további földrészlettel együtt. Ezen egyelőre csak széljegyzetként szerepel Mészáros János neve, feltehetően azért, mert nemrég kötötték a szerződést, és a tulajdonos bejegyzése csak a szükséges adminisztrációt követően történik meg.
Minden évben január végéig kell leadniuk a törvény által erre kötelezett közszereplőknek az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat. Ebben a velük közös háztartásban élők vagyonnyilatkozata is benne van, ám utóbbi nem nyilvános, csak a Mentelmi Bizottság tagjai számára hozzáférhető.
A földterületek mellett céges érdekeltségeikről is nyilatkozniuk kell minden évben az önkormányzati képviselőknek. A Szabad Európa munkatársai tavaly novemberben betekintést nyertek a felcsúti önkormányzat képviselőinek az aktuális vagyonnyilatkozataiba.
E szerint Mészáros Jánosnak egyebek mellett Etyeken van szántója és legelője, Száron nádasa és legelője, Alcsúton termőföldje és fásított területe. A képviselőnek Felcsúton van több háza és Bicskén is egy telke, sőt a Balatonnál is több ingatlan tulajdonosa és résztulajdonosa.
A felcsúti önkormányzati képviselő cégei közé tartozik az öt és fél milliárd forint éves árbevételű Agro-Felcsút Kft., az Adept Enviro Kft. (nyolcszázmillió forintot meghaladó éves árbevétel) és a 3,8 milliárd forint éves árbevételű Híd-Tám Kft. Ez a cég nyerte el korábban például a Lillafüredi Állami Erdei Vasút fejlesztésére kiírt közpénzes pályázatot. Az Adept Enviro az Energiaügyi Minisztériumtól nyert el egy négymilliárd forintot meghaladó megbízást (Mészáros Lőrinc cégével közösen) kármentesítési előkészítési feladatokra.
A Mészáros házaspár vagyonának gyarapodásához tehát mi, adófizetők is hozzájárultunk: Mészáros János cégei több milliárd forint értékben nyertek el állami (közpénzből finanszírozott) megbízásokat az elmúlt években. Az RTL nemrég közzétett számításai szerint tavaly összesen 7,6 milliárd forint értékben nyertek el közpénzes megbízást a milliárdossá lett korábbi felcsúti polgármester öccsének érdekeltségei. (Ebben a számításban nincsenek benne azok a szerződések, amelyeket a bátyja, Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek állami megbízásai keretében kaptak.)
Mészáros János cégei 2022-ben (a legfrissebb elérhető adatok) 1 milliárd 746 millió forint nyereséget termeltek. Vagyonnyilatkozata alapján vállalkozásaiból 649 millió forint jövedelme volt abban az évben.
A mi ügyünk
Az ország jelenleg leggazdagabb emberének, Orbán Viktor gyerekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek nemcsak a testvére, hanem szélesebb rokonsága is részesül az általuk tulajdonolt vagy vezetett cégek által állami megbízásokban. Néhány példán keresztül mutatjuk, hogyan történik ez.
Volt feleségéé, Kelemen Beatrix Csilláé volt korábban többek között a Mészáros Építőipari Holding, amelynek tagjai a G7 cikke szerint "százmilliárdos nagyságrendű állami megrendeléseket" nyertek el.
Mészáros Lőrinc jelenlegi felesége, Várkonyi Andrea többségi tulajdonosa annak a cégnek (Whitedog Media Kft.), amely bekerült a magyar gyorsforgalmi utak üzemeltetését, fenntartását, fejlesztési feladatait 35 évre koncessziós szerződéssel átvevő MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. fontos alvállalkozói közé - írta meg a Media1 portál.
Mészáros Lőrinc gyermekeinek (Beatrix, Ágnes és ifjabb Lőrinc; egyik ikonikus cégük, a Fejér-B.Á.L. Zrt. neve is innen ered) céges sikereiről is rendszeresen beszámol a sajtó. Például az Átlátszó (itt és itt) és a 24.hu is írt arról, hogyan "álltak be a közpénzzuhany alá".
Mészáros János egyik fia, Mészáros Dávid korábban Puskás akadémista volt. Cége, a SolarGo Napelem & Klíma Kft. szerepel az állami finanszírozású napelemprogramot megvalósító cégek között. Mészáros János másik fia, dr. Mészáros János Szabolcs szintén Puskás akadémista volt, és a közelmúltig a Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez tartozó Agrosystem Zrt. ügyvezetője volt.
Senkit nem hagynak az út szélén
Mészáros Lőrinc unokájáról, a 2020-as születésű D.-Sz. R.-ről megírtuk, hogy tavaly földtulajdonos lett Hatvanpusztánál.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc hároméves unokája is földtulajdonos lett Alcsút-Hatvanpusztán
Az ő édesapja, Détári-Szabó Ádám a közelmúltig benne volt a Hunguest Hotels Zrt. vezetőségében. Erről a cégről a Szabad Európa írta meg, hogy sokmilliárdos állami támogatást kapott.
Mészáros Ágnes volt férje, Homlok Zsolt érdekeltségeinek sikeréhez is hozzájárultak az adófizetők pénzéből megvalósult beruházások. (Igaz, házasságuk befejeződése után üzleti útjaik is elváltak.) | Újabb földeket vett az ország egyik legtehetősebb önkormányzati képviselője, Mészáros Lőrinc testvére | Több mint 6 hektár (60 ezer négyzetméter) újabb területet szerzett Mészáros Lőrinc testvére a nyilvános állami adatbázis szerint. A Felcsúton önkormányzati képviselő Mészáros János a vagyonnyilatkozata alapján mostanra több mint háromszáz hektárnyi föld tulajdonosa. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ujabb-foldeket-vett-az-orszag-egyik-legtehetosebb-onkormanyzati-kepviseloje-meszaros-lorinc-testvere/32775162.html | 2024-01-24 20:24:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Rom volt, most viszont csak torzó. Tavaly év végére kellett volna újjáépíteni a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban részt vevő kisvárdai várat, de egyelőre nem tudni, mi lesz vele. A cél az volt, hogy rekonstruálják a várromot, és kulturális központot faragjanak belőle. Hiába nyert el Kisvárda 2,28 milliárd forintot, a projekt most leállt. A kisvárdai önkormányzat év elején szerződést bontott a kivitelezővel, mert folyamatosan kitolta a határidőket, végül a vár átadásának időpontját is, ráadásul a téten is emeltek. Tény, hogy az sem vitte előre az ügyet, hogy időközben egy mentálisan beteg férfi felgyújtotta az építkezést.
Az önkormányzatnak csengettek, ugyanis kifutottak az időből, így már nem használhatnak fel további uniós pénzt a rekonstrukcióra. A kisvárdai politikusok utolsó mentsvára a magyar adófizetők zsebe. Úgy tudjuk, félmilliárd kellene nekik arra, hogy végre elkészüljön a vár. Mindeközben a Diósgyőri vár kisebb pénzügyi döccenőkkel ugyan, de épül. Olyannyira, hogy még a város polgármestere is széttárta a kezét: amit tudtak, megtettek, hogy lefaragják a megcsúfolt vár fantáziaelemeit, hogy történelmileg valamennyire még hiteles maradjon.
Csaknem 550 éve építették robotban a jobbágyok a kisvárdai várat a Várday famíliának. A téglából emelt falak megsínylették a törököket - meg azt is, hogy az 1800-as években a lakosság elkezdte elhordani a szebb napokat látott épület tégláit -, mindezek ellenére még így is túlélt két világégést, a szocializmust meg a rendszerváltást. 1990-ben lett a nemzeti örökség része, ezért a kormány vármentő listájára is felkerült. A város 2,2 milliárd forintnyi uniós pénzt kapott a rekonstrukcióra a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban.
Halott pénz
A projektnek az volt a célja, hogy ne csupán külsőleg újuljon meg az épület, hanem programokkal és rendezvényekkel is megtöltsék. A tervek szerint egy belső színpadot és egy 350 férőhelyes nézőteret is építettek volna, de jutott volna pénz egy külső, mobil nagyszínpadra és lelátóra is. És mi lett mindebből? A semminél több. Pedig volt rá pénz, paripa és fegyver.
A Kisvárdai vár turisztikai célú rekonstrukciójának az első tervek szerint már 2016-ban el kellett volna készülnie, de nem találtak kivitelezőt az akkor még 1,2 milliárdos munkára. Öt évvel később, 2021 februárjában azonban - részteljesítési határidőkkel - elvállalta a munkát a városban már jól ismert Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. A Szabad Európa úgy tudja: az első verzió szerint a kivitelezési munkáknak 18 hónappal a szerződés életbe lépése után kellett volna befejeződnie, vagyis a cégnek 2022. augusztus 10-én kellett volna átadnia a csaknem másfél milliárdból gatyába rázott várat. A cég a munkára csaknem 143 millió forintnyi előleget vett fel, kéthavonta benyújtott számláik összértéke meghaladta az 1 milliárd 144 millió forintot.
Forrásaink és a lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint azonban a kivitelező folyamatosan, különféle indokokra hivatkozva addig-addig tologatta a részteljesítés időket - végül a vár átadási határidejét is -, míg a kisvárdai városvezetésnek elfogyott a türelme, és 2024. január 19-én felbontotta a Korintosszal kötött másfél milliárdos szerződést.
A vaktöltény, a káflis puska és az aknamunka
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban 18 kastélyt és 12 várat újítanak fel. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinálja a programot, céljuk a műemléki védelem alatt álló épületek fenntartható hasznosítása, valamint közreműködés a fejlesztésükben, felújításukban. A program honlapja szerint a kastélyok felújítása sokkal jobban halad, mint a váraké.
A program január 1-jétől a Miniszterelnökségtől átkerült a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM). Az ÉKM szerint a programra szánt eredeti büdzsé majdnem megduplázásának nyomós okai vannak.
"A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram kezdetekor az Európai Unió által biztosított keretösszeg 33 milliárd forint volt, amelyet a magyar állam további hárommilliárd forint beruházási forrással egészített ki. Ezt követően az uniós keretösszeg megemelkedett további 11 milliárd forinttal, így összesen elérte a 44 milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan a hazai források is bővültek 11 milliárd forinttal, így összesen elérte a 13,9 milliárd forintot. A forrásbővülés legfőbb indokait az adta, hogy az építőipari alapanyagok árai és a szükséges munkaerőköltségek jelentősen emelkedtek, illetve műemléki rekonstrukciók lévén a felújítási munkálatok során előre nem látható műszaki megoldásokat kellett széleskörűen alkalmazni"
- írta válaszában lapunknak az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya.
Az elmúlt három évben Kisvárdán is szembe kellett néznie néhány problémával először a kivitelezőnek, aztán pedig az önkormányzatnak.
A várat felújító Korintosz 2021 szeptemberében szerződésmódosítást nyújtott be a részteljesítési határidőre, ami még nem érintette a befejezés dátumát. A cég szerint erre azért volt szükség, mert a régészeti feltárás elhúzódott, illetve a feltárás során előkerült műemléki értékek miatt tervet kellett módosítani, ami nem ment gyorsan. De a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Felügyeleti Osztálya (KFO) észszerűnek tartotta az indoklást.
Alig fél évvel később, 2022 februárjában a Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. újra szerződést módosított volna a régészeti és feltárási munkák nem várt elhúzódása és az ezzel járó műszaki változtatások miatt. A cég tervei szerint emiatt csak 2023. június 30-án tudták volna átadni a már kész komplexumot a megrendelőnek, és ezzel együtt a részteljesítési határidők is változtak volna. A vállalkozói díjat további 105 millióval fejelték volna meg. A KFO arra kérte a Korintoszt, hogy egy újabb kérelemben bizonyítsa be, miért kell határidőt hosszabbítani, azonban erre csak jóval később került sort, mert időközben felgyújtották az így is akadozó építkezést.
Még 2022 nyarán egy férfi olajos-benzines folyadékot locsolt szét a toronyban, és meggyújtotta. Ezután az épület pincéjébe ment, ahol hat helyiségben is tüzet rakott, majd - mint aki jól végezte dolgát - elhagyta a területet. A rendőrség másnap elfogta a gyújtogatót, aki beismerte tettét, amely ötvenmillió forintos kárt okozott a felújítás alatt álló várban.
A Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok szerint a vállalkozó a tűzeset miatt is hivatkozott arra, hogy csak később tudja befejezni a felújítást. Több műemlékvédelmi helyiség is kiégett, gépészeti berendezések semmisültek meg. Ám a dokumentumokból az is kiderül, hogy ekkor az eredeti kivitelezési határidőből már csak 22 nap volt hátra. A 2022. augusztus végi teljesítési részszámlából megállapítható, hogy a vár felújítása ekkor 54 százalékos készültségben volt. Az önkormányzat szerint a Korintosz a kivitelezési szerződés ellenére nem gondoskodott megfelelően a terület őrzéséről, ezért juthatott be a gyújtogató az építkezésre.
A Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. többször kérte a határidő meghosszabbítását, azonban erre már nem került sor. A 2023. december végi helyszíni szemle megállapította, hogy a gyújtogatás utáni károkat sem javították ki, az épület nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra (70,84 százalékos - B. R.), az el nem végzett munkák összértéke több mint 469 millió forintra rúg. Ezért a megrendelő, a Kisvárdai Várfürdő Nonprofit Kft. az önkormányzattal egyetértésben felmondta a kivitelezővel kötött szerződést, visszakéri a késedelmi kötbérből fennmaradó összeget és az úgynevezett meghiúsulási kötbért is.
Az uniós (GINOP) forrást 2023. december végéig lehetett felhasználni a vár rekonstrukciójára, ezért a Miniszterelnökség átmeneti projektnek minősítette át a beruházást, mert sem a fizikai, sem pedig a pénzügyi zárási folyamata nem zárult le. Ez azt jelenti, hogy 2024-től a Kisvárdai vár befejezését a magyar költségvetésnek kell fedeznie.
Kerestük az ügyben Kisvárda polgármesterét, Leleszi Tibort, de cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre.
Borsodi Disneyland, avagy a milliárdokból megcsúfolt Diósgyőri vár
A Diósgyőri vár újjáépítését még 2010 áprilisában jelentették be. Muszáj volt, hiszen olyan rossz állapotban volt, hogy a déli palotaszárny már megdőlt. A kormányváltás és a hosszadalmas előkészületek miatt azonban csak három évvel később kezdték el a felújítást. A kormány 2,7 milliárdot irányozott elő a projektre. 2019-ben azonban újabb lendületet vett a felújítás, amelyre végül 12,7 milliárdot szántak.
A kivitelezés azonban itt-ott annyira félresiklott, hogy szakmabeliek szerint is elhibázott, hiszen a valóságban sosem létező, kitalált építészeti elemeket és helyiségeket hoztak létre vasbetonból.
Azt, hogy a milliárdokból ráncfelvarrt vár nem emlékeztet korábbi önmagára, Miskolc polgármestere is elismeri. Veres Pálnak nem sok mozgástere maradt, amikor 2019-ben függetlenként átvette a fideszes Kriza Ákostól a polgármesteri széket.
"Amikor a városvezetés átvette a projektet, a vár második ütemének a közbeszereztetése már az utolsó fázisában volt. Nem lehetett áttervezni, annyi mozgásterünk volt, hogy vagy akarjuk a projektet, vagy nem. A polgármesternek döntenie kellett, hogy visszautasít vagy sem tízmilliárd forintot, amit turisztikai fejlesztésre kap a város, és amiből a vár környezetének a rendbetételére is jut. Akkor azt az ígéretet kapta Miskolc, hogy ha elfogadja a fejlesztést, finomíthat rajta. Volt, amit sikerült is, számos történelmileg kérdéses elemet lefaragtunk, nem lesznek például színes tetőcserepek, nem lesz négy kapu, és talán végül a három és fél milliárdba kerülő vizesárok sem valósul meg. De volt olyan, amit nem sikerült megakadályozni, például a belső és külső vár közötti száraz árok befedését, amivel ráadásul értéktelen helyiségek jöttek létre, és még el is fedik azt a sziklát, amire a vár épült, és ami megadta a romantikus karakterét. A legrosszabb azonban az lett volna, ha most, ebben az állapotában félbemaradt volna az építkezés. A lehető legjobban kell kijönni ebből a szerencsétlen helyzetből, a polgármester azonban hisz abban, hogy ha kész lesz a vár, és lesznek turisztikai attrakciók, akkor a város egyik fontos vonzereje lehet"
- írta kérdéseinkre miskolci polgármesteri kabinet kommunikációs osztálya.
Csakhogy alig kezdődött el a második szakasz építése 2021 februárjában, a kivitelező súlyos statikai problémákba ütközött. Kiderült, hogy a vártornyok sokkal inkább barátai a gravitációnak, mint az előzetes felmérések alapján kalkulálták, ezért októberben már az is kétségessé vált, hogy az eredeti tervek megvalósíthatók-e. Végül arra jutottak, hogy minden megoldható, de kétmilliárddal többe kerül a projekt. Azonban akkoriban a városvezetésnek nem volt többletforrása, így az építkezés két évvel később félbemaradt, a munkások levonultak.
2023 novemberében a kivitelező újra elkezdte a munkát, amelyet nem az önkormányzat finanszírozott, nem a város költségvetéséből pótoltak ki, hanem a Diósgyőri várhoz kapcsolódó egyéb fejlesztési elemekre biztosított projektforrásból előlegezte meg a város. A miskolci városháza szerint világos, hogy az önkormányzati választásokig már nem ad nekik a kormányzat pénzt erre, ezért lépniük kellett.
"Novemberben megjelent egy kormányrendelet, amely a Modern Városok Programot érintette, és ez világossá tette: az önkormányzati választásokig már nem valószínű, hogy a vártornyok megerősítésére megérkezik a pénz a városba. Ezek rendkívüli körülmények, rendkívüli körülmények között rendkívüli döntésekre van szükség, ezért Veres Pál polgármester november elején elrendelte, hogy folytatni kell a vár építését. Ha megérkezik a kiegészítő forrás, be is tudják fejezni a munkát, de legalább addig sem romlik tovább az épület állaga, mert az senkinek nem lehet az érdeke"
- magyarázta a Szabad Európának a döntés hátterét a városháza sajtóosztálya.
Bár Lázár János építési és közlekedési miniszter a miskolci vezetés szerint megígérte nekik a 2,2 milliárd forintos többlettámogatást, még nem érkezett meg Miskolcra, és egyelőre senki sem tudja, hogy ha adnak is, az mikor állhat a város rendelkezésére. | A borsodi Disneyland és a kisvárdai másfél milliárdos rom – az elbénázott nemzeti várfelújítás | Rom volt, most viszont csak torzó. Tavaly év végére kellett volna újjáépíteni a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban részt vevő kisvárdai várat, de egyelőre nem tudni, mi lesz vele. A cél az volt, hogy rekonstruálják a várromot, és kulturális központot faragjanak belőle. Hiába nyert el Kisvárda 2,28 milliárd forintot, a projekt most leállt. A kisvárdai önkormányzat év elején szerződést bontott a kivitelezővel, mert folyamatosan kitolta a határidőket, végül a vár átadásának időpontját is, ráadásul a téten is emeltek. Tény, hogy az sem vitte előre az ügyet, hogy időközben egy mentálisan beteg férfi felgyújtotta az építkezést. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-borsodi-disneyland-es-a-kisvardai-masfel-milliardos-rom-az-elbenazott-nemzeti-varfelujitas/32796957.html | 2024-02-01 20:43:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Hogyan lehet egy szánkózódombnak vízjogi létesítési engedélye? A helyi polgármester szerint simán. Az ügyben nyomozást lefolytató vármegyei rendőrkapitányság is arra jutott, hogy a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság adott ki a szánkózódombra vízjogi létesítési engedélyt. Tették mindezt úgy, hogy a birtokunkba jutott dokumentumok szerint a katasztrófavédelem cáfolja, hogy valaha is adtak volna ilyen engedélyt egy dombra, hiszen egy domb nem vízi létesítmény. Ráadásul a kormányhivatal szerint sincs se építési, se fennmaradási engedélye a kömpöci szánkózódombnak. De akkor hogyan épülhetett meg uniós pénzből, és hogyan állhat a mai napig? A hétszáz fős falu polgármestere szerint semmi takargatnivalója nincs. Az ügyben korábban lezárult nyomozás nemrég újraindult, immár budapesti hatáskörben. Kacifántos történet hivatali félrenézésekről és arról, hogy úgy tűnik, sokszor még a hatóságok sem tudják, merre van az arra.
A 2020-as évek elején záportározó-építési láz vette kezdetét a Kecskeméttől a szerb határig elterülő kisebb településeken. A Homokhátságon, az immár hivatalosan is félsivataggá minősített tájegységen tucatnyi kisváros és falu pályázott és jó eséllyel nyert uniós pénzt arra, hogy kisebb-nagyobb záportározókat alakítson ki, és megtartsák azt a kevéske, átlagosan évi öt-hatszáz milliliter vizet, ami akkortájt ahogy jött, el is tűnt a közeli csatornarendszerben. A cél a terület teljes elsivatagosodásának megakadályozása vagy legalábbis lassítása vízvisszatartással, valamint a helyi mezőgazdasági termelők helyzetének legalább lélegeztetőgépen tartása volt.
A képet némileg árnyalja, hogy a pályázatból épült záportározókból szinte kivétel nélkül tilos öntözni, vizet kivenni, de az, hogy az uniós pénzből megépültek a záportározók, nem kérdés. Az viszont már igen, hogyan.
Gyurgyalag, szánkózódomb és piros hó
A Bács-Kiskun vármegyei Kömpöc faluvezetése is pályázott és nyert záportározóra még 2020-ban. A csaknem hétszáz fős falu önkormányzatának bruttó hatvanmillióból kellett kihoznia az 1,2 hektáros létesítményt. A cél az volt, hogy ne csökkenjen tovább a talajvíz szintje a település környékén, ezért a községi csapadékelvezető csatornák vizét is az új tóba vezetik majd.
Egy évvel később minden el is készült tokkal-vonóval, erről pedig 2021 szeptemberében büszkén számolt be Kömpöc polgármestere a Majsa TV-nek.
"Jelen pillanatban itt vagyunk kint az elkészült záportározó mellett, a madárvédelmi dombon és a szánkózódombunkon. Elértük azt a pillanatot, amikor elmondhatjuk, hogy teljes egészében befejeződött a beruházás, és most már várjuk az esőt, várjuk a csapadékosabb időt, ami megtöltené záportározónkat"
- mondta Tisoczki László, a falu első embere, aki szerint a bruttó hatvanmilliós uniós pályázatból még madárvédelmi és szánkózódombra is futotta.
A polgármester készséggel válaszolt a Szabad Európának. Azt mondta: két lehetőségük volt, és szerinte azt választották, ami mindenkinek jó: az önkormányzatnak, a gyurgyalagoknak és a fecskéknek, valamint a téli sport kedvelőinek. Igaz, az elmúlt három évben összesen egy hétvégén volt hó Kömpöcön.
"Az egyik verzió az volt, hogy a földet, amit kiástunk a tározóhoz, elvisszük máshova. Ebben az esetben nyolcszáz forint/köbmétert kellett volna fizetnünk adóként a bányakapitányságnak, ami összesen tízmillió forint lett volna. A másik verzió az volt, hogy a föld marad nálunk, és mivel folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a Kiskunsági Nemzeti Parkkal és a környezetvédelmi hatósággal, felvetették, hogy csináljunk egy meredekebb támfalat a gyurgyalagoknak, partifecskéknek. Lett egy meredek támfal, a másik felén meg idézőjelben azt csináltunk, amit akartunk, és innen jött az ötlet, hogy legyen szánkózódomb. Igaz, az elmúlt három évben egy hétvégén tudtuk ezt szánkózásra használni"
- mondta lapunknak Tisoczki László polgármester, aki szerint a projektben nem a szánkózódomb volt a lényeg.
"Szánkózódomb a Dél-Alföldön, ahol a havas napok száma mínusz kettő. Ez teljes agyrém"
- mondta a Szabad Európának Kármán Balázs, aki az egyik alapítója a Magyar Természetfotósok Szövetségének, és zsombói természetvédőként a térség záportározó-beruházásait kutatja. Még tavaly kíváncsiságból kezdett el utánajárni annak, hogyan és mire használták fel az uniós pénzt Kömpöcön.
"Láttuk, hogy Kömpöcön is van egy ilyen záportározó, elmentünk, utánanéztünk, és kiderült, hogy ott a kitermelt földből egy szánkózódombnak nevezett depóniát létesítettek. Felmerült a kérdés, hogy ezt hogy. Hiszen a TOP-os pályázatban a definíció szerint le van írva, hogy mi a vízi létesítmény, amit az unió támogat. És az is le van írva, hogy rekreációs létesítményre nem lehet felhasználni ezt a pénzt"
- magyarázta a természetvédő, aki szerint nem csak ez a gond.
Ehhez kapcsolódóan: Aszályország - Van, aki már klímamenekült lett saját, Tisza menti falujában
Mélységek és magasságok
Magyarországon Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló hatályos törvény 19-es pontja kimondja: akkor nem szükséges építési engedélyt kérni a kormányhivataltól, ha véglegesen maximum egy méter magasságig vagy mélységig változtatják meg a telek természetes terepszintjét. A birtokunkba jutott szemlejegyzőkönyvből kiderült: a kömpöci szánkózódomb legmagasabb pontja öt méter.
Tisoczki László polgármester szerint mindenre van engedélyük, és mindent a törvény betűje szerint csináltak a záportározóra nyert uniós pénzből. Bár azt már bánja, hogy szánkózódombnak keresztelte el a földművet, mert - mint mondta - ha kilátódombnak vagy egyszerűen csak dombnak hívta volna, szerinte sosem kerestük volna meg, és cikk sem születne a kömpöci szánkózódombról.
"Ha ön lett volna a polgármester itt annak idején, ezen a településen, és önnek van feladva az a találós kérdés, hogy mi legyen, akkor mit tett volna? És itt nem is csak a tízmillióról van szó. Ha megnézzük ezt a bruttó 65 millió forintos bekerülési költséget, szerintem a Dél-Magyarországon tervezett és létrehozott tizenvalahány záportározó közül a mienk a legolcsóbb és legköltséghatékonyabb. Megcsókolom azt az embert, aki ennyiből ezt olcsóbban kihozza. Az én lelkiismeretem teljesen nyugodt, és úgy gondolom, megvan minden engedélyem hozzá, hogy ez itt legyen"
- magyarázta Kömpöc polgármestere.
Más véleménye van a szánkózódombról a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának. A Szabad Európa birtokába jutott dokumentumban a hivatal főosztályvezetője leírja: a földmű nem rendelkezik sem építési, sem fennmaradási engedéllyel, de eddig valahogy semmilyen eljárást nem indítottak emiatt. Még a helyszíni szemle után sem.
Kármán Balázs természetfotós kérte ki közérdekű adatként a kormányhivataltól azt, hogy van-e építési engedélye a dombnak. Azt mondta: megdöbbentette, hogy az öt méter magas, engedély nélküli domb nem szúrt szemet a kormányhivatalnak.
"Hogyan lehet uniós forrásból egy engedély nélkül épített létesítményt finanszírozni úgy, hogy a TOP-os pályázat közel fele ment el harmincmilliós nagyságrendben ennek a dombnak a kialakítására? Bár hivatalból már tudniuk kellett a kormányhivatalban, hogy nincs építési engedélye, és kötelező lett volna építésfelügyeleti és építéshatósági ellenőrzést tartaniuk, megállapítva, hogy orvosolni kell ezt a törvénysértő helyzetet. Mert - ne legyen kétségünk - ha Kiss Pista Jóska kömpöci magánember építéshatósági eljárás alá van vonva, és szabálytalanul építkezik, könyörtelenül végigment volna rajta a teljes hivatali procedúra, és jól megbüntették volna. De ezek a bejelentések lepattannak a hatóságról, mert az uniós pénznek más a rendeltetése, le kell hívni, el kell költeni"
- magyarázta a természetfotós, aki végül feljelentette az önkormányzatot.
A kömpöci Ki mit tud?
A feljelentés a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztályán landolt, ahol közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt nyomoztak, azonban az ügyet bűncselekmény hiányában 2023 végén megszüntették.
A nyomozók arra hivatkoztak, hogy a Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság korábban a záportározó kialakításához engedélyes tervben szereplő dombhoz is vízjogi létesítési engedélyt adott, majd amikor a tározó megkapta az üzemeltetési engedélyt, az közvetlenül a dombra is kiterjedt. Vagyis a nyomozók szerint a szánkózódombnak is vízjogi üzemeltetési engedélye van.
A vármegyei rendőr-főkapitányság megállapításaival szemben éppen az ellenkezőjét mondja a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság. Mégpedig azt, hogy soha nem adtak ki szánkózódombra vízjogi üzemeltetési engedélyt, hiszen annak semmi köze a vízhez, és nem is az ő feladatuk engedélyt adni egy domb építésére.
Ennek fényében szerettük volna megtudni, hogy a rendőrség hogyan jutott a nyomozás végére arra a megállapításra, hogy a kömpöci szánkózódombnak vízjogi üzemeltetési engedélye van, azonban feltett kérdéseinkre nem kaptunk választ. Végül a Budapesti Rendőr-Főkapitányság annyit írt:
"Az Ön által említett ügyben a BRFK folytat nyomozást hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt. A folyamatban lévő nyomozás érdekeire tekintettel nem áll módunkban bővebb tájékoztatást adni"
- áll a BRFK levelében. Vagyis: a korábban a vármegyei rendőr-főkapitányság által lezárt nyomozás újraindult, csak éppen budapesti hatáskörben. Úgy tudjuk: az ügy már a Legfőbb Ügyészséghez is eljutott. | A kömpöci szánkózódomb rejtélye | Hogyan lehet egy szánkózódombnak vízjogi létesítési engedélye? A helyi polgármester szerint simán. Az ügyben nyomozást lefolytató vármegyei rendőrkapitányság is arra jutott, hogy a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság adott ki a szánkózódombra vízjogi létesítési engedélyt. Tették mindezt úgy, hogy a birtokunkba jutott dokumentumok szerint a katasztrófavédelem cáfolja, hogy valaha is adtak volna ilyen engedélyt egy dombra, hiszen egy domb nem vízi létesítmény. Ráadásul a kormányhivatal szerint sincs se építési, se fennmaradási engedélye a kömpöci szánkózódombnak. De akkor hogyan épülhetett meg uniós pénzből, és hogyan állhat a mai napig? A hétszáz fős falu polgármestere szerint semmi takargatnivalója nincs. Az ügyben korábban lezárult nyomozás nemrég újraindult, immár budapesti hatáskörben. Kacifántos történet hivatali félrenézésekről és arról, hogy úgy tűnik, sokszor még a hatóságok sem tudják, merre van az arra. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-kompoci-szankozodomb-rejtelye-unios-penz-zaportarozok-homokhatsag/32785760.html | 2024-01-26 21:02:00 | true | null | null | Szabad Európa |
"Elkezdődött az oktatás digitalizációjának zászlóshajó-projektje" - büszkélkedett február közepén Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, amikor Salgótarjánban átadták az első notebookokat az ottani gimnázium 9. évfolyamos diákjaink és tanárainak. Az uniós pénzből indult "Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára" elnevezésű programot Kásler Miklós emberminiszter jelentette be február 12-én, mint mondta, ennek lényege, hogy a következő négy évben mintegy
200 milliárd forint értékben vásárolnak 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot.
Ennek első köre ér lassan a végéhez a napokban. A Windows 10-zel felturbózott eszközöket a 9. évfolyamos diákok szülei vehették át az iskolákban "ingyenes, személyes használatra" (és ezzel vállaltak kezességet az esetleges nem rendeltetésszerű használat során a gépen bekövetkezett károkért).
Valahol még landol 28 milliárd forint
Bár a program összköltségvetését elosztva az összesen 615 ezer darab géppel átlag 325 ezer forint jön ki, az átvételi elismervények arról tanúskodnak, hogy a kapott notebookok csak 280 ezer forint értékűek. Hogy mire megy el a fennmaradó, 28 milliárd forintnyi pénz, arról nincs információ (az Emmi sajtóosztálya egy hónapja nem válaszol kérdéseinkre).
Az általunk megkérdezett szakemberek szerint mindenesetre oktatási célra alkalmasak a kiosztott gépek, amelyek egyébként állami tulajdonban maradnak, a felhasználók csak használatba kapják meg, és a tervek szerint az érettségi után az akkori értékükön megvásárolhatják.
A Klebelsberg Központtal együttműködési megállapodást kötő fenntartókat (az állami iskolák mellett egyházi és alapítványi iskolák is leszerződhettek a központtal) érintő programban eszközt igénylő diákok vállalják, hogy a notebookot megfelelően használják, nem telepítenek rá például illegális szoftvert, azt természetesen nem adják el, és felszólításra be is mutatják az állami vagy uniós szerveknek. Az eszközökre három év garancia van, utána az esetleges javítási költségek már a felhasználót terhelik.
Mintegy 120 ezer gépet osztottak ki tehát a napokban, több esetben a fideszes képviselők ki is használták az alkalmat, hogy a választási kampányban javítsák a saját maguk pozícióját (a Kúria szerint nem jogszerűtlenül), és természetesen a politikai haszon mellett jónéhány gondosan kiválasztott cég gazdasági hasznot is realizált az eszközbeszerzésekből. (Minderről itt írtunk bővebben.)
A következő években, felmenő rendszerben az akkori 9.-esek fognak notebookot kapni, sőt Maruzsa azt is hozzátette, hogy az 5. és 6. évfolyamosok számára is terveznek beszerzéseket.
Pazarló osztogatás
A "zászlóshajó projektnek" nevezett intézkedés azonban nem feltétlenül jár automatikusan az oktatási színvonal emelkedésével - vélik egybehangzóan a szakemberek.
Ma már kevés szó esik róla, de ugyanez a kormány 2016-ben elfogadott egy Digitális Oktatási Stratégiát (DOS), amely kifejezetten korszerű, és ezzel a hivatalos oktatáspolitikai iránytól igencsak eltérő szemléletű iskolát írt le, és amely fő célként azt jelölte meg, hogy egy gyerek se kerülhessen ki digitális írástudás nélkül a közoktatásból.
A nem kevés pénzből összeállított stratégiából azonban - az intézmények wifi-ellátásnak fejlesztésén kívül - szinte semmi nem valósult meg. Ennek fájó hiánya 2020-ban, a karanténoktatásra való átálláskor kristályosodott ki leginkább, amikor sok helyen az országban se eszköz, se pedagógiai módszertan, se internetes hozzáférés nem volt a digitális térbe terelt oktatáshoz. A stratégia többek közt azt is kimondta, hogy felső tagozattól felfelé minden tanulónak és - tagozattól függetlenül - minden tanárnak rendelkeznie kell laptoppal.
"Az, hogy legalább most, két évvel a koronavírus miatti távoktatás után, elindul egy olyan program, amely biztosítja, hogy a gyerekeknek és a tanároknak legyen laptopja, az mindenképpen jó, és összhangban van a DOS ezen pontjával" - mondja egy, a stratégiát jól ismerő forrásunk, aki hozzáteszi, abban alapvető elvárás volt, hogy egy fenntartható, jól menedzselhető, és nem pazarló rendszert kell létrehozni.
A mostani laptop-osztogatás nem feltétlenül átgondolt ilyen szempontból. "Hiszen vannak olyan diákok, akiknek már most is van saját laptopja, így mindenki azzal járna a legjobban, ha azt használná. Ha csak a rászorulók kapnák, akiknek nincs ilyen eszközük, és nem gyakorlatilag automatikusan mindenki egy évfolyamon, akkor több évfolyamot is elláthatna az állam laptoppal. Így ez egy pazarló rendszer, sok olyan gyerek is kap gépet, akinek már van."
Szükséges, de nem elégséges
Nyilván egy hatékonyabb eszközellátási-rendszer kidolgozásához időre lett volna szükség, fel kellett volna mérni, ki az, akinek valós igénye van laptopra, és ki az, aki meg tudja oldani a digitális tanulást saját eszközzel, őket esetleg más úton kompenzálhatták volna - mondja a szakértő, de hozzáteszi, akkor a választási kampányban nem osztogathattak volna a politikusok gépeket.
Az oktatási színvonal emeléséhez szükséges, de nem elégséges eszköz az, hogy a diákok és a tanárok kezébe laptopot adunk
- foglalja össze. "Hogy valóban jobb legyen az oktatás, ahhoz még nagyon sok mindenre szükség lenne, többek közt pedagógusok képzésére, a megfelelő oktatást segítő platformok kialakítására, illetve elegendő rendszergazdára és helpdesk-szolgáltatás megszervezésére az iskolákban. Elengedhetetlen az erős sávszélesség és wi-fi-kapcsolat is, hiszen, ha 600 ezer gép bekerül a rendszerbe, ami addig nem volt ott, akkor 600 ezerrel többen használják a wi-fit. Erre egészen biztosan nem alkalmas a jelenlegi ellátottság, még akkor sem, ha néhány éve voltak e téren fejlesztések."
A laptopok tyúk-tojás problémája
"Csodálatos az időzítés, hogy nem akkor osztanak digitális eszközöket, amikor a Covid miatt nem tudtunk bejárni az iskolába, és sok helyen az eszközök hiánya miatt nem lehetett folytatni a tanítást, hanem most, amikor már mindenütt jelenléti oktatás zajlik" - fakad ki a lapunk által megkérdezett másik szakértő, aki egyetért abban, hogy ha vannak jó eszközeink, attól az oktatás színvonala még nem fog megváltozni. Igaz, ha nem veszünk eszközöket, akkor nem is tud. "Tyúk-tojás problémához hasonló a kérdés: amíg nincs laptop, nem lehet elkezdeni a korszerű digitális tanítási módszertant, de amíg nincs módszertan, addig nincs mire felhasználni a laptopot."
Hozzáteszi, az eszközök kiosztása csak a hardver-problémákat oldja meg, de az talán még fontosabb kérdés, hogy milyen szoftvereket telepítenek fel rá, azaz mire tudják majd használni a diákok az eszközöket. További kérdés, hogy szervezik meg az eszközök folyamatos karbantartását, a programok frissítését.
Nem vagyok benne biztos, hogy a hirtelen kiosztott 120 ezer notebook nagy változást fog hozni. A látványos, de rövid távú, izolált, gyors megoldást ígérő programok nem szokták javítani a pedagógiai színvonalat.
Erre egyébként nem is igen gondoltak a program lebonyolítói, hiszen nem tudni semmilyen mérésről, semmilyen kritériumról, semmilyen elérendő pedagógiai célról, ami a notebook-program hatásosságát, sikerét bizonyítaná vagy esetleg cáfolná majd.
Azaz
5-10 év múlva senki nem fogja tudni megmondani, hogy jól hasznosult-e a 200 milliárd forint.
Mi kell a digitális oktatáshoz?
Ma Magyarországon egyébként semmi nem írja elő, hogy az államnak milyen eszközöket kell biztosítania az iskoláknak a digitális oktatáshoz. Ha lenne ilyen rendelet, akkor az abban leírtakat számon lehetne kérni.
Az Európai Bizottság ugyanakkor közzétett egy olyan ajánlást, amely rögzíti, milyen tárgyi és pénzügyi feltételek kellenek ahhoz, hogy a gyerekeket az iskola felkészíthesse a 21. századi kihívásokra. Ennek alapján nagyjából évente 150 eurót kellene gyerekenként költeni a digitális infrastruktúrára. Ezen ajánláshoz a legtöbb ország igyekszik alkalmazkodni, Magyarország nem vesz róla tudomást. Így nálunk csak hullámszerűen, egy-egy projektből folyik némi fejlesztés e téren.
Pont úgy, mint a mostani notebook-program. Az viszont irreális elképzelés, hogy ha néhány évente beleölünk pár milliárdot a területbe - megjelenik itt-ott néhány Lego-robot vagy drón, vagy akár százezer laptop - attól jelentősen nőni fog a diákok digitális kompetenciaszintje. Így aztán nem csoda, ha az unióban Magyarországon kerül ki a közoktatásból a legtöbb digitálisan alulképzett ember. | Több százezer laptopot osztanak ki az iskolákban, de ettől még nem szabad csodát várni | A választások előtt gyorsan lezavarta az Emmi az uniós pénzből lebonyolított notebook-projekt első körét, amelyben mintegy 120 ezer diák és tanár kapott kölcsön az államtól informatikai eszközöket. Hogy az oktatás színvonala ettől nőni fog-e, az erősen kérdéses. | null | 1 | https://hvg.hu/kultura/20220330_Laptop_kampany_digitalis_oktatas | 2022-03-30 20:00:00 | true | null | null | HVG |
Újra neki kell fusson a rendőrség egy, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart (MBVK) érintő, hűtlen kezelés gyanújával folytatott nyomozásnak, mert a felettes ügyészség szerint június végén megalapozatlanul döntöttek az eljárás megszüntetéséről. A hvg.hu birtokába került a feljelentő panasza nyomán a IX. kerületi ügyészség augusztus 8-i határozata, amely szerint az ügyészség a panasznak helyt adott és a sérelmezett megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte.
A hvg.hu is írt róla, hogy június 29-én a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi nyomozói bűncselekmény hiányát megállapítva megszüntették a nyomozást a MBVK két ingatlanának értékesítése ügyében. A rendőrség akkori döntését a szállóigévé vált Simicska-bölcsességgel úgy fordítottuk le, hogy a nyomozók szerint mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni, még a végrehajtói kar hivatalvezetőjének is.
Az eljárás megszüntetése azért volt furcsa, mert a hvg.hu birtokába jutott, az eljárást megszüntető határozatban maguk a nyomozók is leírták: "felmerült annak a gyanúja, hogy az ingatlanok kezelése, majd később az értékesítése során - az MBVK elnöke, dr. Schadl György utasítására - dr. Takács Katalin, az MBVK Hivatalának vezetője olyan döntéseket hozott, melyek az észszerű gazdálkodással ellentétesek voltak." Az ügy lényege, hogy
a végrehajtói kar - azóta egyébként megszüntetett - cége, a Lóvasút Indóház Kft. az 1999-ben vásárolt, a főváros XIII. kerületében álló, Váci út 201. szám alatti ingatlant 2021 őszén 142 millió forintért adta el.
a végrehajtói kar egy másik, most is működő cége, a Városliget-Ház 13 Zrt. pedig a 2018-ban 490 millió forintért vásárolt, szintén a főváros XIII. kerületében álló, Szegedi út 35-37. szám alatti irodaházat ugyancsak 2021 őszén adta el.
Vagyis a végrehajtói kar - amelynek elnöke korrupciós bűncselekmények vádjával bíróság előtt áll, hivatalvezetője pedig továbbra is a helyén van, miközben élettársa szintén a büntetőeljárás vádlottja - a saját cégein keresztül 2021 őszén két ingatlanától is megszabadult. Az egyiktől egy hónappal Schadl őrizetbe vétele előtt, a másiktól 4 nappal azután. Mindkettőn áron alul adhattak túl, százmilliós nagyságrendű összeget bukva. A rendőrség mégis megszüntette a nyomozást:
Több százmilliós buktával adta el ingatlanait a végrehajtói kar Schadl elfogása idején, de a rendőrség szerint ez nem hűtlen kezelés
Biztos, hogy ráfizetett Schadl György elnöksége idején a végrehajtói kar arra, hogy eladta két budapesti ingatlanát. Hogy mennyire járt rosszul, arra több számítás is van: legalább 163, de akár 384 milliót is bukhatott. Jól járt viszont Rogán Antal kabinetfőnöke, az egyik ingatlan vevője.
Összességében a végrehajtói kar az ingatlanok eladásán a saját, friss nyilvántartásai, illetve értékbecslése alapján 180 milliót bukott, a rendőrségi nyomozás során becsült értékeket alapul véve 163 millióval járt rosszabbul, de ha a Szegedi úti ingatlan egykori vételárát is nézzük, akkor a kar összes vesztesége eléri a 384 milliót. Mindez a rendőrség szerint bár felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját, nem feltétlenül minősül annak.
A nyomozást megszüntető határozatban azt írják: ugyan a vagyonkezelő kötelessége, hogy a vagyont lehetőség szerint gyarapítsa, bűncselekményt csak akkor követ el, ha szándékosan szegi meg ezt, felismerve, hogy vagyoni hátránya keletkezhet. Furcsa azonban a felismerés hiányát emlegetni, amikor a gazdálkodásért felelős hivatalvezető, Takács Katalin és az adásvételiket aláíró két saját cég ügyvezetője, Martonosi László számára egyértelmű kellett legyen, hogy buknak az értékesítéseken.
A nyomozást megszüntető rendőrségi határozat ellen a feljelentő panasszal élt. Ebben arra hivatkozott, hogy "2015-2021 között az ingatlanárak nem megfeleződtek, hanem a duplájára emelkedtek még abban az esetben is, ha az ingatlan állagában romlás következett be". A feljelentő ezen számítása alapján összességében még nagyobb, 870 milliós veszteség is érhette a két ingatlan eladásánál a végrehajtókat. Alább, a Google utcatérképén az egyik érintett, a Váci úti ingatlan kátható:
A panaszt elbíráló IX. kerületi ügyészség gazdasági bűnügyek részlegén dolgozó ügyész szerint "a panasz alapos", mert "a nyomozás során keletkezett iratokat felülvizsgálva megállapítottam, hogy a nyomozó hatóság a szükséges nyomozási cselekményeket nem végezte el teljes körűen, így megalapozatlanul döntött az eljárás megszüntetéséről, ezért a határozat hatályon kívül helyezéséről rendelkezem". Vagyis az ügyészség a nyomozás folytatására utasította ezzel a rendőrséget.
Az irodaként használt két ingatlanról, az azokat birtokló, a végrehajtói kar tulajdonában álló cégekről és az épületek értékesítéséről korábban a hvg.hu írt. Az egyik ingatlan, a Szegedi úti ház vevője a Nadan Property Kft. volt, amelynek tulajdonosa Rogán Antal miniszter kabinetfőnöke, egyben egyik gyerekének keresztapja, Nagy Ádám. Arról is írtunk, hogy az eladás után az egyik ingatlant addig tulajdonló saját cégét a kar bedöntötte:
Veszteséges cégháló szövődött a végrehajtói kar körül
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont - feljelentések szerint áron alul - értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni.
Nemrég írt a hvg.hu arról is, hogy hivatali visszaélés bűntette miatt nyomozást folytat a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség egy friss feljelentés alapján annak tisztázására, hogy a végrehajtói kar jelenleg korrupciós vádakkal bíróság előtt álló volt elnöke, Schadl György saját céljai érdekében valóban befolyásolta-e a végrehajtókkal szembeni belső ellenőrzéseket, fegyelmi eljárásokat. A hvg.hu kérésére az ügyészség megerősítette a nyomozást tényét, ám részleteket nem közöltek:
Újabb nyomozás indult Schadl György korábbi tevékenységei miatt, állítólag a végrehajtók fegyelmi ügyeibe is beleszólt
Nyomozást indított az ügyészség egy feljelentés alapján, amely szerint Schadl György a végrehajtói kar elnökeként befolyásolni igyekezett a végrehajtók ellenőrzését, a fegyelmi ügyekbe jogszerűtlenül beavatkozhatott - tudta meg a hvg.hu. A bennfentes feljelentő szerint Schadl utasításként értelmezhető kéréseket, igényeket fogalmazott meg a tőle elvileg függetlenül eljáró fegyelmi tanácsoknak.
A feljelentés kitért arra is, hogy "a negatív, fegyelemi eljárást alátámasztó ellenőrzési koncepció, valamint a pozitív megközelítéssel működő és szankciót elő nem író ellenőrzés vezetett oda", hogy a vezetők "tetszőlegesen szorítottak ki számukra konkurenciát jelentő végrehajtókat illetőleg ezzel párhuzamosan tetszőlegesen hoztak pozitív döntést érdekkörükbe tartozó végrehajtók esetében". | Közbelépett az ügyészség: folytatni kell a már lezárt nyomozást a végrehajtói kar ingatlaneladási ügyében | Nem volt megalapozott az ügyészség szerint a rendőrség döntése, amellyel nemrég megszüntette a nyomozást a végrehajtói kar ingatlaneladásai ügyében. A rendőrségnek így újra kell kezdeni az eljárást. A számokból már elsőre is az látszott, hogy a Schadl György idején történt ingatlaneladásokon a kar százmilliós összeget bukott, miközben Rogán Antal kabinetfőnöke járt jól. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230904_Kozbelepett_az_ugyeszseg_Folytatni_kell_a_mar_lezart_nyomozast_a_vegrehajtoi_kar_ingatlaneladasi_ugyeben | 2023-09-05 06:15:00 | true | null | null | HVG |
Bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést a rendőrség, így nem indult nyomozás a Rogán Antal találmányát hasznosító cég ügyében - derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit egy ellenzéki írásbeli kérdésre adott. A kérdést Vadai Ágnes DK-s képviselő tette fel, hivatkozva a Telex "Egy Rogán-közeli céget évek óta tartanak a csúcson a pont jókor változó jogszabályok" című cikkére.
A cikk szerint "2016. január 1. napjától kezdve csak a Rogán Antal kabinetminiszterhez ezer szálon kötődő Hunguard Kft. felelt meg annak a jogszabálynak, ami a pénzügyi intézmények informatikai rendszerének védelméről szól". Arról a hvg.hu is írt, hogy Rogán Antal "feltalálótársai", Csík Balázs és Lengyel Csaba dolgozták ki a digitális aláírási eljárást,
ez a szabadalom pedig 2017 óta 1,1 milliárd forint bevételt termelt magának Rogán Antalnak is.
Évek óta úgy alakulnak a szabályok, hogy pont kapóra jön Rogán Antal feltalálótársai cégének
A pénzügyi intézmények kiberbiztonsági rendszereinek tanúsítását évek óta egyetlen cég tudja csak elvégezni, mivel valahogy mindig csak ők tudják teljesíteni az ehhez előírt néhány évente szigorodó feltételeket.
Vadai Ágnes írásbeli kérdését ugyan Polt Péter feljelentésként értékelte és megküldte a Nemzeti Nyomozó Irodának, de a nyomozó hatóság - tartalmazza a legfőbb ügyész Vadainak küldött válasza - a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította. Ez azt is jelenti, hogy érdemi nyomozás egyáltalán nem is indult az ügyben.
A bevétele több mint felét odaadta Rogán Antalnak a találmányát megvásárló cég
Majdnem ugyanannyi pénzt kapott Rogán Antal a találmányáért tavaly, mint amennyit 2017-2020 között összesen.
(Nyitóképünkön Rogán Antal miniszter) | A rendőrség: nem gyanús, hogy a jókor változó jogszabályok tartják a csúcson Rogán feltalálótársainak cégét | Feljelentésként értékelte ugyan a legfőbb ügyész a témában beadott írásbeli kérdést, ám a rendőrség végül nem indított nyomozást amiatt, hogy a folyamatosan változó jogszabályok miatt tud monopolhelyzetben lenni és szépen fialni többek között Rogán Antalnak is a feltalálótársai cége. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231016_Nem_talalta_gyanusnak_a_rendorseg_hogy_az_epp_jokor_valtozo_jogszabalyok_tartjak_a_csucson_Rogan_feltalalotarsainak_ceget | 2023-10-16 13:54:00 | true | null | null | HVG |
Húsz százalékos önrész mellett a projekthez köthető költségek 80 százalékát fedező uniós támogatásokat ítélt oda a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) annak a ProfiTrade 90 Kft.-nek, amely egy meglehetősen erősnek tűnő szálon köthető Rogán Antalhoz. Ez a cég kezdte el fejleszteni azt a technológiát, melynek szabadalmát Rogán Antal is jegyzi. (Hogy mit is tud ez a találmány, arról itt olvashat.)
A vállalat a MobileSign néven pályáztatott, azóta MobilSign néven forgalmazott projektjéhez 256 800 000 forintot kapott az Új Széchenyi Terv keretein belül. A ProfiTrade 90 Kft.-nek saját honlapja tanúsága szerint az elmúlt időben összesen négy említésre méltó projektje volt, és úgy alakult, hogy a GOP 1.1.1-11 támogatási konstrukción belül a másik három projekttel kapcsolatos pályázatukat is támogatásra méltónak ítéltetett. A négy projekthez 2012 és 2015 között összesen 965 459 720 forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Rogán Antalhoz a találmányt társfeltalálóként jegyző ügyvezetőjén át is köthető vállalkozás.
Cikkünk megjelenése után a Miniszterelnöki Kabinetiroda egy egymondatos közleményt juttatott el szerkesztőségünknek: "Rogán Antal a szabadalmában leírt eljárás kifejlesztésére soha nem igényelt és nem is kapott EU támogatást." Ilyesmiről egyébként fentebb nincs szó, hírünkben a ProfiTrade 90 Kft. nyertes pályázatáról írtunk. | 256 800 000 forint EU-s pályázati pénz jutott Rogán találmányára | Jelentős mennyiségű pályázati pénzhez jutott az a cég, amelyik a feltalálóként Rogán Antal által is jegyzett technológia mögött áll. | null | 1 | https://hvg.hu/tudomany/20160811_rogan_antal_profitrade_90_kft_mobilesign_mobilsign | 2016-08-11 12:01:00 | true | null | null | HVG |
Mindenki azt hiszi, Amerika a lehetőségek hazája, pedig valójában Békásmegyer, illetve Hűvösvölgy az - erre jó példa a Magno Studio Kft. nevű mikrovállalkozás, amely üstökösként robbant be az üzleti életbe. 2016-2020 között összesen 55 milliárd forint bevételre tett szert, főként állami megbízásokból, NER-es munkákból.
Milliárdokat szakított a végrehajtói kartól is, amikor ott Schadl György volt az elnök. Ez akkor derült ki, amikor a hvg360 kiperelte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól (MBVK) az 5 milliónál nagyobb értékű szerződések listáját.
Ezen a Magno Studio négy, egyenként több mint egymilliárdos szerződéssel szerepel, "televíziós műsorgyártás és -sugárzás" címszóval.
Rogán-közeli és más NER-es cégekhez szórt ki százmilliókat a végrehajtói kar Schadl idejében
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyolc év alatt több mint 15,5 milliárd forintért szerződött különböző cégekkel, derül ki abból a szerződéslistából, amelyet a hvg360 bíróságon perelt ki. Jelentős megbízásokat kapott több NER-es "udvari szállító" is, feltűnik a cégek körül Habony Árpád egy rokona, Orbán Győző egy ismerőse és birkózótársa, itt van egy jól ismert Balásy Gyula-cég, de még a Rogán "találmányáról" elhíresült Hunguard is.
A tulajdonos, a békásmegyeri panelből indult Horváth László pár év alatt kétmilliárd forint osztalékot vett ki a cégből, de sem egy fényképét, sem egy nyilatkozatát nem találni.
A cégadatokból annyi derül ki, hogy már Szentendrén, a műholdfelvételek alapján egy villának tűnő épületbe van bejelentve, illetve hogy a Magno Studio előtt is volt vállalkozói múltja: a Khorio Ingatlanforgalmazó Kft.-t is vezeti, amelynek 2009-ig a tulajdonosa is volt. A Khorio előbb egy panamai, majd egy Seychelles-szigeteki céghez került, de 2016-ban pár hónapra feltűnt a Magno Studióban is a társaság tulajdonosaként.
A Magno Studio sikerszériája - ugyanolyan váratlanul, ahogy elindult - 2021-ben megszakadt, a rákövetkező évben nulla árbevétellel veszteségessé vált.
Bár a Magno Studio kiüresedett, a tulajdonos jelenlegi céghálója azt jelzi, hogy továbbra is számíthat a kormányzat támogatására, sőt: | A NER-es sikercég bukása 55 milliárdos tündöklés után, de újabb nagy állami üzlet kilátásban | A Schadl György vezette végrehajtói karral is milliárdos szerződéseket kötő, rendkívüli karriert befutó Magno Studio csillaga a jelek szerint leáldozott, a cég tulajdonosának azonban valószínűleg nincs miért aggódnia. Horváth László új érdekeltsége milliárdos állami támogatással épít gyárat Marcaliban, hogy műtéti szettekkel lássák el az egészségügyi intézményeket. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240202_magno_studio_ner_vegrehajto_schadl_rogan_cecilia_miller_industries_kozpenz | 2024-02-02 10:12:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2024.02.04. 11:45 | Banktitok ellenére kiderült: többmilliárdos állami hitelt kapott a Market egyik tulajdonosa | A kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló befektető, Scheer Sándor egyik vállalkozása is részesült a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramból. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240204_hvg_unione_sarvar_ujabballamitamogatas | 2024-02-04 13:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Csík Zoltán cége, amely most bevásárolt Capital Community kockázatitőkealap-kezelőben, jogszerűtlenül működik.hirdetés hirdetésA felszámolás alatt lévő Tungsram-birodalom tulajdonosa, Jörg Bauer megvált a Capital Community kockázatitőkealap-kezelő társaságtól. A két új tulajdonos Eppel János és Csík Zoltán, akiket szoros szálak fűznek több kormányközeli vállalkozóhoz.Eppel 2020-ig vezette a Porsche Hungáriát, jelenleg pedig felügyelőbizottsági tag az állami Eximbanknál. Üzletelt Mészáros Lőrinccel is, aki tőle vette tihanyi nyaralóját, csaknem félmilliárd forintért. Több százmilliós bankhitellel, valamint uniós és hazai támogatással fogott bele a Villa Vitae luxusszálloda fejlesztésébe, amely végül 2021-ben tehermentesen landolt Szíjj Lászlónál.A másik tulajdonos, Csík Zoltán Mészáros cégeiben vállalt tisztséget 2017-ig. 2020-ban vezérigazgatóként bukkant fel a Szíjj László tulajdonában lévő Veszprém Handball Team Zrt.-nél, jelenleg azonban eltiltás hatálya alatt áll, ezért a Szíjj-érdekeltségből is távoznia kellett. Eltiltása miatt a Capital Community rá eső tulajdonrészét közvetetten birtokló Scentrum Kft. 2023 júniusa óta jogszerűtlenül, ügyvezetés nélkül működik.Maga a Capital Community egyébként nem mutat kecsegtető profitrátát, azonban rendelkezik azokkal az engedélyekkel, amelyek a tőkealap-kezeléshez szükségesek. A cég legutóbbi beszámolója szerint a tulajdonosváltást követően az egészségügyi szektorban látnak befektetési lehetőséget. | Alapkezelőben lett tulajdonos Mészáros eltiltott volt intézője | Csík Zoltán cége, amely most bevásárolt Capital Community kockázatitőkealap-kezelőben, jogszerűtlenül működik. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240201_hvg_capital_community_meszarosintezoje_feltunik | 2024-02-01 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A legvégső jogorvoslati fokként eljáró Kúria a korábbi döntésével szemben nemrég elfogadta Tóth Bertalan keresetét, így az Energiaügyi Minisztériumnak (EM) a szöveg elfedése nélkül el kell küldenie az MVM állami tulajdonosa ekként hozott, 2019-2020-as határozatait - tájékoztatta lapunkat az ellenzéki politikus, az MSZP frakcióvezetője. Ez azt jelenti, hogy négy év és hat ítélet után, talán több is kiderülhet arról, hogy az állami MVM miként vette meg Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől a Mátrai Erőművet.
Mint emlékezetes, az ügylet során, a sokak szerint értéktelen, széntüzelésű egységért, a kormányfő barátjának cégei - amelyek a veszteséges erőművet még milliárdokkal meg is csapolták - négy éve körülbelül húszmilliárdot kaptak. Az elavult egység további működtetése ugyanakkor becslések szerint azóta még több száz milliárd forint közpénzt emésztett fel. Tóth Bertalan kezdeti kutakodásai arra engedtek következtetni, hogy az MVM igazgatóságát mindenben az állami tulajdonos utasította. (Az aláírók ekképp megúszhatják a vagyoni és büntetőjogi felelősségre vonást.) Így a szocialista honatya kikérte a tulajdonosi jogokat akkor gyakorló Mager Andreától a papírokat. Mivel azonban a vagyonminiszterrel folytatott levelezés parttalanná vált, a politikus 2021. elején bírósághoz fordult. Mivel a per során a vagyonminiszter hivatala bizonyos adatok kitakarási költségei fejében közel félmilliót kért - pedig a felperes semmilyen kitakarást nem igényelt -, a monstre eljárás jórészt a méltányos költségtérítés mértékéről szólt. A Fővárosi Törvényszék 2021. végén, első fokon, az MSZP-s politikus által felajánlott, 54 ezer forint fejében helyben hagyta az adatigénylést, amit a Fővárosi Ítélőtábla 2022. elején jogerősen megerősített. Miközben a vagyonminiszteri tisztség, majd a technológiai és ipari tárca megszűnte után az akták végül az EM-nél kötöttek ki, 2023. januárjában a Kúria, az ügy "különös bonyolultságára" tekintettel, kibővített, ötfős tanácsban eljárva, új eljárást rendelt el. Előző ítéletén ugyanakkor sem az első-, sem a másodfok nem változtatott érdemben. Az EM-kezdeményezte újabb felülvizsgálat során ugyanakkor a Kúria újból ötfősre bővített tanácsa, tavaly novemberben már - az eddigi bírósági ítéleteknek helyt adva - Tóth Bertalannak adott igazat. Az ítéletet az MSZP-frakcióvezető most kapta kézhez.
Nem titkolhatja az Orbán-kormány, mennyit kaszált a Mátrai Erőmű eladásán Mészáros Lőrinc, ki kell adni az adatokat
Három éve titkolózik az Orbán-kormány a Mátrai Erőmű túlárazott, mutyigyanús megvásárlásának körülményeiről, és az MVM-mel kapcsolatos kormányzati tervek részleteiről - fogalmazott az ügy kapcsán lapunknak Tóth Bertalan. Felidézte, hogy először 2021 januárjában fordult közérdekű adatigényléssel a kormányhoz. Miközben a kabinet az MVM-ről stratégiai döntéseket hozott, a cég ekkor vette meg közpénz-tízmilliárdokért a Mészáros Lőrinc idején csak leépülő Mátrai Erőművet. A bíróság - hosszú, alapos vizsgálatok után - megállapította, hogy a kabinet jogszerűtlenül titkolózik, éppen ezért elvárja, hogy Lantos Csaba energiaügyi miniszter teljesítse a bíróság jogerős ítéletét, tartsa be a törvényeket és fejezze be az alaptalan titkolózást. Mindenkinek joga tudni, milyen határozatok születtek a Mátrai Erőmű megvásárlásával Mészáros Lőrinc veszteségeinek pótlására, vagy hogy készítették elő a köztulajdonban álló MVM magánosítását - vélekedett a szocialista politikus.
Tóth Bertalan most parlamenti kérdésében azt tudakolja Lantos Csabától, mely számlaszámra fizetheti be az 54 ezer forintot. (Az állami alpereseknek egyébként az eddigi vesztes fordulók után, immár több százezer forint perköltséget kellett utalniuk Tóth Bertalan számára.)
Az EM a Kúria jogerős döntését végrehajtja - közölte megkeresésünkre a szaktárca. (Az más kérdés, hogy a kormány, eme kötelező válasz ellenére, a többszörösen megerősített ítéleteket is igyekszik szabotálni.) A nemzetközi energiaválságban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a Mátrai Erőmű jelentős szerepet tölt be a hazai ellátásbiztonság fenntartásában - fogalmaz válaszában a minisztérium. Hazánk második legnagyobb villamosenergia-termelő létesítményének lignites blokkjai a kormány tavalyi döntése szerint a Visontára tervezett gázerőmű üzembe helyezéséig működésben maradnak - szögezi le a tárca. | Nem titkolózhat tovább az Orbán-kormány, négy év után teljes egészében ki kell adni a Mátrai Erőmű gyanús aktáját | Bár a kabinet féltve őrzi az addig Mészáros Lőrinchez tartozó szénerőmű négy évvel ezelőtti állami felvásárlásának titkait, a Kúria az ügyben hozott hatodik döntésként ezúttal végleg helyt adott Tóth Bertalan adatigénylésének. | null | 1 | https://nepszava.hu/3221284_matrai-eromu-kuria-akta-kiadas-orban-kormany-toth-bertalan | 2024-01-10 22:21:00 | true | null | null | Népszava |
Miután december 28-a óta hiába próbálják egy végrehajtás részeként eladni őket, az eredetileg darabonként 10 760 000 forintért vett kínai lélegeztetőgépek egy 500 és egy 249 darabos tételét már darabonként 13 ezerért meg lehet venni a végrehajtói kamara árverési oldalán (ez az utolsónak szánt árverési kör február 26-ig tart). Vagyis ebből az egykor 8 060 738 000 forintos, azaz több mint nyolcmilliárd forintnyi közpénzből vett pakkból, ha legalább ez a licitlépcső sikeres lesz, 9 737 000, tehát kevesebb mint tízmillió forint visszakerül az államhoz.
Az előző árverési körökben előbb darabonként 975 000, majd darabonként 650 000, végül darabonként már csak 325 000 forintért kínálták ezeket eladásra. Azokban a körökben azonban senki sem érdeklődött a lélegeztetőgépek iránt, de hátha az eredeti ár alig több, mint egy ezrelékére csökkentett kikiáltási ár lázba hozza azokat, akiket lázba hoznak az évek óta egy raktárban porosodó, már új állapotukban sem működőképes orvostechnikai eszközök.
A közpénzzel gazdálkodás sikertörténetét a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium és a gigantikus 2020-as lélegeztetőgép-biznisz egyik szereplője, a TMT Technics Kft. közösen hozta össze. A magyar állam a koronavírus-járvány idején 300 milliárd forintot költött kínai lélegeztetőgépek ezreire, amik nagy része használatlanul maradt, külföldre ajándékoztuk, vagy valahol máig tároljuk őket. A huzamosabb ideje felszámolás alatt álló TMT az egyébként is zűrös beszerzések egyik különösen zűrös szereplője volt. | A közpénzelherdálás csúcsa: már 13 000 forintért kaphatók a 10 milliós lélegeztetőgépek | Miután december 28-a óta hiába próbálják egy végrehajtás részeként eladni őket, az eredetileg darabonként 10 760 000 forintért vett kínai lélegeztetőgépek egy 500 és egy 249 darabos tételét már darabonként 13 ezerért meg lehet venni a végrehajtói kamara árverési oldalán (ez az utolsónak szánt árverési kör február 26-ig tart). Vagyis ebből az egykor 8 060 738 000 forintos, azaz több mint nyolcmilliárd forintnyi közpénzből vett pakkból, ha legalább ez a licitlépcső sikeres lesz, 9 737 000, tehát kevesebb mint tízmillió forint visszakerül az államhoz. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/12/a-kozpenzelherdalas-csucsa-mar-13-000-forintert-kaphatok-a-10-millios-lelegeztetogepek | 2024-02-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
"Csak hogy világos legyen, az akkori igazságügyi miniszter jóval a Schadl-ügy kirobbanása előtt kezdeményezte Völner Pál államtitkár leváltását. A miniszterelnök ehhez nem járult hozzá, így Völner a helyén maradhatott..." - ezt a rövid szöveget és hozzá egy közös Völner-Orbán fotót posztolta ki hétfő délelőtt Magyar Péter, Varga Judit volt férje.
Magyar a kegyelmi botrány kirobbanásakor kezdett látványosan kibeszélni a NER-ből, ezzel az egyik vezető mellékszereplője lett a cikkünk nyomán a héten kirobbant botránynak, ami Novák Katalin köztársasági elnök, valamint a Fidesz egyik parlamenti képviselője, Magyar exfelesége, Varga Judit volt igazságügyi miniszter lemondásához vezetett. Magyar először azzal keltette feltűnést, hogy a NER-hez köthető közszereplőként, állami cégek igazgatósági tagjaként egy nyilvános poszt alatti kommentjében azt írta, valószínűleg többen is hibáztak K. Endre kegyelménél. Novák és Varga lemondása után ő is bejelentette, lemond állami céges pozícióiról, és olyanokat írt: "Egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak, ahol Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba. Ezután a Partizánban többek között arról beszélt, hogy a titkosszolgálat emberei hogyan fenyegették meg őt a Karmelitában.
Magyar volt felesége, Varga Judit 2019 júliusától 2023 júliusáig volt igazságügyi miniszter. A Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt és Schadl Györgyöt, a végrehajtói kar volt elnökét érintő korrupciós botrány még 2021-ben robbant ki, korrupciós és vagyon elleni bűncselekményekkel, valamint pénzmosással vádolják Schadl Györgyöt és 21 társát, köztük Völner Pált. Schadl a gyanú szerint rendszeresen pénzelte Völnert, akitől ezért különféle ellenszolgáltatásokat kapott. A lapunk birtokába jutott nyomozati iratok alapján készített cikkeink itt találhatók, ezekben többek között arról írunk, hogy
hogyan zajlottak Völner és Schadl György találkozói a nyomozók szerint,
hogy milyen korrupciógyanús ügyeket tárt fel az ügyészség az egyetemeken,
hogyan nyomult Schadl a bíróságokon, és mit lehet tudni a végrehajtókról, akiket helyzetbe hozott, hogy aztán kiszipolyozhassa őket,
hogyan intézett Schadl kék villogót az autójára, és hogy az iratok szerint a szabálytalan építkezését is kenőpénzzel akarta elintézni,
hogy a lehallgatások alapján egy volt államtitkár-helyettes is protekciós vizsgáról egyeztetett Schadllal.
De aki röviden képbe akart kerülni, annak ezt a videónkat ajánlom: | Magyar Péter: Az akkori igazságügyi miniszter már Schadl-ügy kirobbanása előtt le akarta váltani Völner Pált | „Csak hogy világos legyen, az akkori igazságügyi miniszter jóval a Schadl-ügy kirobbanása előtt kezdeményezte Völner Pál államtitkár leváltását. A miniszterelnök ehhez nem járult hozzá, így Völner a helyén maradhatott…” – ezt a rövid szöveget és hozzá egy közös Völner-Orbán fotót posztolta ki hétfő délelőtt Magyar Péter, Varga Judit volt férje. | null | 1 | https://444.hu/2024/02/12/magyar-peter-most-a-volnerschadl-ugyrol-posztolt | 2024-02-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.