text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 2
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 194
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
„Pistiék hírességek: ők a legismertebbek, és őket érdekli legjobban a kortárs művészet az utóbbi években felbukkant gyűjtők közül” – mondta egy galerista Száraz Istvánról a Szabad Európának.
Száraz István a fiatal NER-lovagok generációjának tagja, Matolcsy Ádám (Matolcsy György jegybankelnök fia) köréhez tartozik, elsősorban ingatlanüzletekben és gasztronómiában utazik, de kipróbálta magát a média területén is: ő vásárolta meg az Origo hírportált a Magyar Telekomtól, majd továbbadta Matolcsy Ádámnak, aki végül beadta a nagy fideszes médiaalapítványba, a KESMA-ba.
Ahogy 2010 után, a gazdasági viszonyok átrendeződésével egyre több területre léptek be kormányközeli emberek, úgy számítottak egyre többen arra, hogy a kortárs műtárgypiacon is megindul egy generációváltás.
A NER-esek úgy jöttek be, mint egy üstökös. Csomó pénzük van, amivel kevesen tudnak versenyezni
– fogalmazott egy kurátor. De nemcsak több pénzük van, máshogy is állnak a gyűjtéshez. „A komoly gyűjtők rengeteg időt fektetnek abba, hogy elmerüljenek a művészetben, járnak külföldre, tudatosan építik a gyűjteményüket. Az újak mások: van pénzük arra, hogy megfizessék azokat a szakértőket, akik segítik őket vásárláskor. Ráadásul akár sokkal gyorsabban is összeraknak egy-egy »gyűjteményt«, mint azok, akik tudatosan vásárolnak” – mondta egy kurátor a Szabad Európának.
Száraz István és párja, Molnár Dóra hirtelen robbantak be a közegbe, és könnyen kelthettek feltűnést, mert a magyar műgyűjtői közeg (és piac) kicsi. Ráadásul Száraz hozott pénzt, behúzott új vevőket, és az MNB-ben is el tud intézni dolgokat – mondta egy galerista a Szabad Európának.
Többen elmondták, hogy a Spengler Katalin – Somlói Zsolt házaspár karolta fel és mutatta be a közegnek Szárazt és Molnárt. A Spengler–Somlói-páros a kilencvenes évek óta gyűjt, övék az egyik legnagyobb kortárs gyűjtemény az országban. Kapcsolati tőkéjük is meghatározó, Spenglert rendre a legbefolyásosabbak között említik: ha odaállnak valaki mellé, annak jelentősége van a szcénában.
Somlói Zsolt megerősítette, hogy valóban segítik eligazodni Szárazékat a kortárs művészeti közegben. Azt mondta, azt tapasztalta: Szárazéknak valóban fontos, hogy emeljék a kortárs közeg színvonalát, és erre a saját pénzükből is hajlandók áldozni. „A két évvel ezelőtti Velencei Biennálén a magyar megjelenés sem lett volna olyan nívós, mint amilyen lett, ha Szárazék nem állnak bele, és nem rendeznek egy színvonalas fogadást.
Világlátott fiatalok, nemzetközi szinten mozognak, erős a vizuális kultúrájuk, és minőségi igényük van – tette hozzá. | A NER-arisztokrácia evolúciója elérte a műgyűjtés szintjét, Száraz István a legaktívabb | Sok pénzük van, és jók a kapcsolataik. Állítólag Száraz Istvánnak és párjának ízlése is van. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240314_a-ner-arisztokracia-evolucioja-elerte-a-mugyujtes-szintjet-szaraz-istvan-a-legaktivabb | 2025-03-14 08:10:00 | true | null | null | HVG |
Regionális terjeszkedésének támogatására új szervezeti egységet hozott létre az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt., amelynek vezetését a nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatói posztra frissen kinevezett Megyimori Attilára bízták. Feladata a vállalat nemzetközi kapcsolatainak erősítése és koordinációja. Megyimori korábban több éven át a Molnál dolgozott.
Az Alteo az év elején jelentette be 2030-ig szóló új stratégiáját, amelynek egyik fő célja a regionális expanzió: a cég részben az energetikai szolgáltatásait akarja külföldön értékesíteni, részben pedig egy jókora, 1500-2000 megawattnyi megújulóenergia-portfólió kialakítását tervezi.
A tőzsdei energetikai vállalat két fő tulajdonosa a Mol, valamint a kormányfő veje, Tiborcz István. Az Alteo 2024-ben mintegy 105 milliárd forint árbevételt ért el. | Belevág a régiós terjeszkedésbe Tiborcz és a Mol energiaszolgáltatója | A nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgató korábban több éven át a Molnál dolgozott. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250319_hvg-Alteo-Energiaszolgaltato-Megyimori-Attila-Tiborcz-Istvan-Mol | 2025-03-19 16:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentést tett a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány működésével kapcsolatban – ez a számvevőszéki holnapon közzétett részletes jelentésekből derül ki, amelyeket a Portfolio vett észre elsőként.
A Pallas Athéné gazdálkodásáról szóló jelentés szerint az alapítvány által létrehozott, a szervezet vagyonát kezelő OPTIMA Befektetési Zrt. a rögzített konzervatív befektetési politikával és a közpénzektől elvárt gondos kezeléssel ellentétesen közvetett részesedést szerzett két külföldi ingatlantársaságban: 62,61 százalékos tulajdonos lett a lengyelországi GTC S.A.-ban, valamint előbb 33 százaléknyi, majd további 25 százaléknyi részvénycsomagot vásárolt a svájci Ultima Capital S.A.-ban, összesen 450 milliárd forint névértéken. Az alapítói juttatást meghaladó ötletet az Optima hitelből, további kockázatot vállalva finanszírozta.
A GTC-részvények megvásárlására vonatkozó döntést a kuratóriumi tagok néhány óra alatt, „egy kirívó szakmai hiányosságokat tartalmazó, a kockázatok és a várható hozam kapcsán megalapozatlan előkészítő anyag alapján” hozták meg az ÁSZ szerint. A befektetéskor már jelentős negatív trend látszódott a részvények tőzsdei árfolyamánál, ráadásul az Optima jelentős, 31 százalékos felárat fizetett érte, amely közel 60 milliárd forinttal magasabb összeget jelentett, mint amit az árfolyam indokolt volna. A részvényekért az Optima 9 złotyt fizetett, ehhez képest a felvásárláskor 6,86 złotys árfolyam 2024 végére 4 złoty alá zuhant. A másik cég, az Ultima Capital esetében a részvényárfolyam 20 százalékot esett 2024 végére a bekerülési árhoz képest.
Az ÁSZ szerint az Alapítvány beszámolóiban az Optima által kibocsátott kötvény könyv szerinti értéke nem tükrözte a befektetés tényleges piaci értékét. „Az Alapítvány a kötvényt bekerülési értéken tartotta nyilván, azonban a 2024. évben akár 150 Mrd Ft értékvesztés elszámolása lett volna indokolt” – áll a jelentésben. Az ÁSZ jelzésére a Pénzügyminisztérium az Alapítvány könyvvizsgálóját a 2021 és 2023 között kibocsátott jelentései visszavonására kötelezte.
Az Optima befektetéseihez a NJE Alapítvány által 127,5 milliárd forint értékben lejegyzett kötvényeket is felhasznált, amelyekről azt a látszatot keltette, hogy ténylegesen likvid befektetések, de amikor az egyetemi alapítvány a kötvények eladási jogát érvényesíteni kívánta, azt az Optima Befektetési Zrt. nem tudta teljesíteni.
Az már hétfőn kiderült, hogy a számvevőszéki vizsgálat súlyos hiányosságokat és vagyonvesztést tárt fel az alapítványoknál, akkor a Direkt36 írta meg a birtokába kerülő jelentéstervezetre hivatkozva, hogy az ÁSZ szerint a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott és hozzá közel álló emberek által vezetett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. közel 500 milliárd forintnyi, jelentős részben az adófizetőktől származó vagyon felett rendelkezett, ám az ÁSZ szerint befektetéseit „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrában hajtotta végre. A jelentéstervezet szerint ezt a hatalmas összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része jelentősen csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György fiának környezetéhez kötődő cégek. | Feljelentést tett az ÁSZ az MNB-alapítványok ügyében | Az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány működésével kapcsolatban is súlyos hiányosságokra bukkant. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250319_asz-mnb-alapitvany-matolcsy-gyorgy-feljelentes | 2025-03-19 18:42:00 | true | null | null | HVG |
Még 2014-ben Moldovában óriási botrány bontakozott ki. Egy Ilan Sor nevű üzletember szerzett irányítást három kereskedelmi bank felett, majd ezek mindenféle bonyolult struktúrákon keresztül addig csorgatták ide-oda a betétesek pénzét, amíg az szőrén-szálán eltűnt. Útközben az állami egészségbiztosítási társaság 140 millió dollárjának is lába kelt, a teljes veszteség pedig elérte az 1 milliárd dollárt, ami akkor Moldova GDP-jének 12 százaléka volt. A főbűnös elmenekült, jelenleg Oroszországban él, de mindezek nyomán két moldáv kormány is megbukott – kezdi blogbejegyzését Zsiday Viktor, a Citadella alap kezelője, befektetési szakember.
Az MNB 2023-as 1763 milliárd forintos veszteségére (ez a GDP bő 2 százaléka) mondhatjuk, hogy nem volt szerencséjük, meg hogy a jegybankoknak nem a nyereséges gazdálkodás a fő céljuk, meg rosszul alakult a nemzetközi környezet, és ezekben bizonyára van is igazság. Igaz, számos elemző figyelmeztetett arra éveken át, hogy a jegybanki mérleg túlzott felfújása milyen veszélyeket rejt.
Ezt a jegybanki veszteséget végső soron a magyar adófizetők állják, ellenben a korábbi évek (jóval szerényebb, és valójában csak virtuális) nyereségével, amely úgynevezett alapítványokba került, ám úgy tűnik, hogy a pénz nem nagyon van meg, egy (ki tudja, mekkora?) része eltűnt. Ez óriási skandalum, és nem maradhat(na egy valódi jogállamban) következmények nélkül – írta Zsiday Viktor.
Az alapítványi vagyon kezelése „indokolatlanul bonyolult cégstruktúrákon” keresztül történt, ami ellehetetlenítette a pénzmozgások követhetőségét. Az ÁSZ jelentése szerint a magántőkealapokat közbeiktató befektetési struktúra lehetővé tette, hogy a vagyon egy része olyan eszközökbe áramoljon, amelyeknél a nyilvános elszámoltathatóság nem biztosított – lényegében magánszemélyekhez, privát cégekhez kerülhetett.
A jegybank nemcsak a hazai fizetőeszköz őre, hanem a hazai pénzügyi szektor felügyelője is egyben, ha bármilyen csorba esik a tekintélyén, az az egész ország számára kockázat, ezért is különösen súlyos az eset.
Tanulság nincs, hacsak annyi nem, hogy a független, egymást ellenőrző intézményeket, hatalmi ágakat nem viccből találták ki, ezek híján minden rendszer hajlamos a pazarlásra, szakmaiatlan döntésekre, korrupcióra. Ez éppúgy igaz Moldovára, mint Magyarországra – fogalmazott Zsiday Viktor. | Eltűnt jegybanki százmilliárdok: Magyarország még nem Moldova? | Zsiday Viktor befektetési szakember fogalmazott meg éles kritikát a szemünk előtt zajló, az MNB-ből eltüntetett százmilliárdok kapcsán. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250321_zsiday-mnb-alapitvany-asz-botrany-moldova | 2025-03-21 09:25:00 | true | null | null | HVG |
„Pillanatnyilag nem tudjuk felelősen kijelenteni, hogy nem történt semmi. Hetekre van szükségünk, amíg áttekintjük a helyzetet, addig türelmet kérünk. Első lépésként az összes eddigi vezető tisztségviselőnek megszüntettük a munkaviszonyát” – reagált röviden Hegedüs István, a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti alapítvány vagyonkezelője, az Optima Zrt. új irányítója a HVG kérdésére, hogy kiáramolhatott-e bármi a vagyonból addig, amíg Varga Mihály új jegybankelnökként vissza nem csinálta az elődje, Matolcsy Györgyhöz köthető csapat utolsó, szemérmetlen machinációit. Arról nem beszélt, miért pont ő lett az új, nagy hatalmú főnök. Múltbeli pozíciói közül a legismertebb, hogy 2014-ben Balog Zoltán emberminiszter a tankönyvellátásért felelős miniszteri biztossá nevezte ki.
Most mindenesetre az ő nevéhez kötődik az, hogy az Optima által kezelt vagyon mégsem került át egy magántőkealaphoz. Az utolsó vagyonkimentési kísérlet úgy zajlott, hogy az alapítvány vagyona felett rendelkező központi cég, az Optima Zrt. átadta a saját, hasonló nevű befektetési alapkezelőjét a Közép-Európai III. Magántőkealapnak, amely a Quartz alapkezelő irányítása alatt áll. A Quartz a Matolcsy Ádámmal szoros üzleti kapcsolatban álló Száraz Istváné, és ingatlanalapok kezelésére
specializálódott.
Ezt az ügyletet akadályozta meg tehát hivatalba lépése után Hegedüs, de a jelek szerint ez csak az első lépés volt, párban az összes korábbi vezető eltávolításával.
A helyzet áttekintése nem lesz egyszerű. „Legalább százan tudtak az elnök fia, Matolcsy Ádám »Kovács Petra« álnéven írt e-mailjeiről” – fedte fel a HVG bennfentes informátora. Ahogyan ezt a valaszonline. hu megírta, a kis Matolcsy az álcázott levelekben adott iránymutatást az általa „nem hivatalosan” felügyelt vagyon kezelésével kapcsolatosan, amivel törvényesen senki sem bízhatta őt meg. Hogy ez nem bukott ki korábban, az ékes bizonyítéka annak, hogy belülről senki sem mert fellépni a Matolcsy-klán ellen. Az álnévhasználat azonban jelzi, a fiatalember nagyon is tisztában volt vele, hogy amit művel, az nem csupán erkölcsileg kifogásolható.
Még nem derült ki, hogy az ÁSZ találkozott-e Kovács Petra utasításaival, vagy sem, de a megállapításai enélkül is megkérdőjelezik a vagyonkezelés jóhiszeműségét. A jelentés a Matolcsy fiú feltételezett szerepvállalására sem tér ki, így értelemszerűen arra sem, hogy az ő magánvagyonának látványos gyarapodása összefügésben állhat-e a „Pallas-birodalomban” történtekkel. Ez egy másik hatósági vizsgálat tárgya lehet, ha lesz hozzá politikai akarat.
Kirajzolódik viszont az ÁSZ jelentéséből az a józan ész számára felfoghatatlan megoldás, amellyel az alapítvány által létrehozott vagyonkezelő, az Optima Zrt. 2040-ig elzárta a saját vagyonától az alapítványt. Az Optima ugyanis hosszú lejáratú kötvényekért cserébe vette át a vagyont, az alapítvány viszont tíz év alatt csak 17 milliárdot költött azokra a tudományos, oktatási vagy kulturális közcélokra, amelyekre létrehozták.
Az alapítvány a saját mérlegében még 2024 nyarán is mindössze 283 milliárd forintnyi vagyont mutatott ki, ami – az inflációt figyelembe véve – azt jelenti, hogy a 266 milliárdos indulótőke egy évtized alatt fogyott. S mintha a kurátoroknak az sem szúrt volna szemet, hogy eközben a vagyonkezelő Optima – amely lépten-nyomon az ifjabb Matolcsy köreivel üzletelt – 500 milliárd forintnyi befektetést mutatott ki a saját, illetve a maga köré felépített cégcsoport mérlegében.
„Szándékosan nem adtak több pénzt az alapítványnak, hiszen csak elszórták volna” – közölte nemes egyszerűséggel az alapítvány eddigi vezetését minősítve a HVG informátora. Szerinte a kötvény lejártakor, vagyis 2040-ben az alapítvány jól járt volna. Ám kétséges, hogy valóban így lett volna, miután az Optima alapvetően nem a hozamokból, hanem csaknem 200 milliárd forintnyi „baráti” hitelből hizlalta fel az indulótőkét.
Nehéz lesz kimagyaráznia, hogy ilyen pénzügyi erővel a háta mögött nem volt képes olyan likviditást teremteni, hogy a hitelek esedékes kötelezettségeit állja – ez okozza az ÁSZ által leírt csődhelyzetet. A jelentésben szerepel, hogy például a kecskeméti egyetemtől kapott, kötvényre cserélt 127 milliárd forint után sem tudják kifizetni az idén járó összeget.
Az észszerű vagyonkezelésnek ellentmond, hogy a Pallas Athéné alapítványok százmilliárdjai szinte kibogozhatatlanul összekapcsolódtak az ifjú Matolcsy két üzleti partnere, Száraz István és Somlai Bálint érdekeltségeivel – a két utóbbiról az ÁSZ jelentésében is lehet olvasni. „Nem voltak hülyék, egyetlen olyan manővert, ingatlan-adásvételt sem hajtottak végre, ami a vagyonkezelő mérlegében konkrét veszteséget hozott volna” – állítja az informátor. Ha netán loptak, azt úgy tették, hogy a páratlan ingatlanportfólió körüli feladatokat – tervezés, kivitelezés – versenyeztetés nélkül, túlárazva az említett üzleti körre, például a Somlai Bálint kezén lévő vállalatokra bízták. Somlai kicsiben és nagyban is a házivállalkozója lett a Matolcsy-klánnak: a fiú balatonfüredi „minimalista” nyaralója mellett ő renoválta az MNB Szabadság téri patinás székházát is.
2020-tól az Optima szinte az összes pénzt két tőzsdei vállalat, a régiós irodaházakra fókuszáló lengyel GTC és az európai luxusüdülőket vásárló svájci Ultima Capital részvényeire költötte, az ÁSZ szerint túlárazottan vásárolva. A mérlegbeszámolóik alapján ugyan a részesedések mögött álló ingatlanvagyon értéke kiteszi a megközelítőleg 500 milliárd forintot, az árfolyamukból kiindulva azonban jó, ha a felét. Ha ebből most akarna pénzt csinálni az alapítvány, le kellene írnia a hatalmas veszteséget.
Az ÁSZ abba is belekötött, hogy az Optima szövevényes, magántőkealapos-holdingos céghálón keresztül hajtotta végre a befektetéseket. Ennek szerintük egyetlen oka lehet: a rejtőzködés. Piaci információk szerint magántőkealapokban lapul az exkluzív életvitelt folytató Matolcsy Ádám privát vagyona is, azokat pedig a Száraz István tulajdonában álló Quartz alapkezelő irányítja.
Hogy ez a vagyon mennyi lehet, arra legfeljebb a kedves papa láthat rá, ám néhány árulkodó jel azért akad. Például az, hogy a fiatalember egyik, az MBH Bankkal közös tulajdonlású vállalkozása úgy vett fel 85 millió eurós hitelt ugyanettől a banktól, hogy ahhoz egy, a Quartz-féle alapok által tulajdonolt, 150 milliárd forintnyi ingatlanvagyont felmutató cég adott fedezetet – derítette ki a valaszonline.hu.
Közben a Quartz által kezelt egyéb magántőkealapok a hitelnyújtó MBH Bank közel negyedének a tulajdonosai – s mint tudjuk, ilyen véletlenek nincsenek. Főleg, hogy az MBH hitelezi a megrendült alapítványi vagyonkezelőt is. Az ingatlanok adásvétele áttekinthetetlenül folyt az Optima, a GTC, illetve a Quartz-alapok között, és hogy ebből kinek mennyi haszna vagy kára származott, azt könyvszakértők hada tudná csak felfejteni. Sokatmondó, hogy az alapítvány és vagyonkezelője beszámolóit szignáló BDO visszavonta az elmúlt évekre kiadott igazolását, azaz valós mérlegek jelen pillanatban nincsenek.
A HVG informátora szerint visszaélésekre leginkább 2022-től nyílt lehetőség, amikor az alapítványi vagyonkezelő és cégei irányítását a Matolcsy Ádámhoz és Száraz Istvánhoz kötődő üzleti kör bizalmasai ragadták magukhoz. Amikor pedig süllyedt a hajó, közülük találták meg a bűnbakot is. Tavaly év végétől minden releváns magyarországi cégbe az oroszbarátságáról ismert, félig orosz származású Stofa Györgyöt nevezték ki vezérigazgatónak, akit a lengyel GTC éléről hoztak haza. Stofa az ifjú Matolcsy barátja, és maga is aktív részese az oda-vissza ingatlanügyleteknek. A végkifejletben ő hajtotta végre a vagyonkimentés utolsó, bután elkapkodott kísérletét, az Optima befektetési alapkezelőjének áthelyezését a Száraz-féle Quartz fennhatósága alá. Varga ugyan villámgyorsan lecserélte Stofát Hegedüsre, aki visszacsinálta az ügyletet, de azt még nem lehet tudni, a próbálkozás okozott-e kárt.
A közpénzzel kitömött jegybanki alapítvány botrányos életpályájának a szimbolikája is lehetne a Quartz rózsadombi, Pusztaszeri úti fellegvára. Tíz évvel ezelőtt még azt olvashattuk róla az alapítvány honlapján, hogy világszínvonalú kutató-oktató bázist teremtenek ott. A világszínvonal sikerült, csak épp nem a tudományban, hanem a mutyiban. | „Nem voltak hülyék” – a látszatra ügyelve forgatta az MNB-alapítványok százmilliárdjait a Matolcsy-csapat | Vigyáztak a Pallas Athéné Alapítvány pénzének a forgatói arra, hogy papíron hízzon a vagyon. De mindig megtalálták a módját, hogyan hozzák helyzetbe az MNB elnökének kedvezményezettjeit. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250326_hvg-mnb-pallas-athene-alapitvany-optima-quartz-matolcsy-gyorgy-adam-szaraz-istvan-varga-mihaly-hegedus-istvan-asz | 2025-03-26 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Rablóként játszhatna pandúrt a magyarországi pénz- és tőkepiacok főfelügyelője, a Magyar Nemzeti Bank, ha nem tenné legalább utólag rendbe a Matolcsy György elnöksége alatt létrehozott Pallas Athéné Alapítványt. Ami ott történt, teljességgel hiteltelenné teszi a bankok bankját, amelynek kérlelhetetlen szigorral kellene őrködnie nemcsak az alárendelt pénzügyi intézmények, hanem saját maga tisztességes működése felett is. Ez utóbbit elmulasztotta, legalábbis az Állami Számvevőszék frissen lezárt vizsgálatának megállapításaiból ez következik.
A lényeg tömören az, hogy az alapítvány Optima nevű vagyonkezelő cégére bízott félezer milliárd forint – zömében – közpénz az elmúlt fél évtized felelőtlen döntései miatt akár 200 milliárd forinttal is leértékelődhetett, miközben konzervatív módon fialtatva, optimális esetben 50 milliárdot is hozhatott volna.
A történteknek büntetőjogi következményük is lehet, miután az ÁSZ feljelentéseket tett, a rendőrség pedig nyomoz. Noha bárki számára nyilvánosan is követhető, hogy mikor kik voltak az alapítvány és vagyonkezelője döntéshozói, és kiknek kellett volna szigorú kontrollt gyakorolniuk felettük, a feljelentések ismeretlen tettest céloznak. Így egyelőre csak találgatni lehet, hogy a felelősségre vonási hullám maga alá temetheti-e Matolcsy György három hete távozott jegybankelnököt, akit Orbán Viktor kormányfő 2024 végén még „korszakos közgazdásznak” minősített, de aki az elmúlt években kíméletlenül ostorozta a kormány gazdaságpolitikáját.
A konfliktusok ellenére eddig sérthetetlennek tűnő Matolcsy gátlástalansága odáig terjedt, hogy a saját fiát, Ádámot is odaengedte a húsosfazékhoz: a luxuséletmódjáról hírhedt ifjúnak az üzleti körei sorozatosan bukkantak fel azokban a kétes, egyenként is sokmilliárdos ingatlanokhoz kapcsolódó manőverekben, amelyek a számvevők jelentése alapján alkalmasak lehettek a közpénzek kitalicskázására.
Az új jegybankelnök, Varga Mihály belépése viszont kitűnő alkalmat teremt mind Orbán kicsinyes bosszúállására, mind az alapítvány vagyonkezelésének tisztába tételére (annál is inkább, mert a kormányfő gazdasági főkorifeusa most Nagy Márton, aki Matolcsy hajdani jobbkezéből lett az eddigi jegybankelnök ádáz ellenségévé).
Még a vagyon megóvásánál is fontosabb szempont lehet az MNB renoméjának a helyreállítása, amelynek világpiaci szalonképessége a nyugati demokráciákkal ütköző Orbánnak is létérdeke. Amíg Matolcsy hivatalban volt, a botrány nyílt felvállalása árthatott volna a jegybank tekintélyének és alááshatta volna a nemzetközi pénzvilág bizalmát Magyarország iránt, ami súlyos százalékokban mérhető a devizahitelek felvételekor. S még ha a történtek fényében ma úgy gondoljuk is, hogy Matolcsyt indokolt lett volna mandátuma lejárta előtt eltávolítani, erre nyilvánvalóan nem volt szándék.
A jegybankelnököt csak akkor hívhatja vissza az őt kinevező köztársasági elnök, „ha már nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, vagy ha súlyos kötelezettségszegést követett el”. Ez utóbbi éppenséggel megállhatott volna, és a jegybankelnöknek mentelmi joga sincs, vagyis lehet büntetőeljárást indítani ellene. Ezt a helyzetet nem nevesítik az uniós jogszabályok sem, hiszen „miért is kellene arra a képtelen szituációra felkészülni, hogy egy jegybankelnök bűnözni fog?” – vetette fel Ligeti Miklós, a Transparency International (TA) jogi igazgatója. Egy nemzetközi banki szakértő ehhez annyit fűzött hozzá, hogy „az Európai Központi Bank ilyenkor nagyon alaposan megvizsgálja, hogy nem politikai motiváció húzódik-e meg az eljárás mögött”, amivel a jegybanki függetlenséget védi. A TA már 2016-ban feljelentést tett, mert eleve bűncselekménynek tartotta, hogy jegybanki pénzt alapítványban különítsenek el, de ezt az ügyészég lesöpörte.
Visszaélés nem az ÁSZ által vizsgált fél évtizedben zajlott, hanem kezdettől fogva az volt az egész – szögezte le Ligeti.
Ám úgy tűnik, könnyebb visszafelé mutogatni most, miután megérkezett az új elnök, a puritánabb Varga. Politikai felelősségvállalás ugyanakkor nincs, Orbán Viktor hétfőn a parlamentben leszögezte: a jegybankelnök nem a beosztottja, és a kormány nem tesz semmit, mondván, nem is tehet semmit.
A nagyvadak kilövési engedélyét azonban mindig Orbán adja meg. Üzenetértékű a kormányfő politikai tanácsadójának, Orbán Balázsnak Brüsszelben, a 444.hu-nak adott nyilatkozata, amelyben úgy minősítette az alapítvány ügyét, hogy az azzal kapcsolatos „döntések a jegybank alkotmányban és európai uniós joganyagban garantált függetlenségének keretében születtek meg. Tehát az ezekért való felelősség a jegybank előző vezetését terheli. Azt pedig a hatóságoknak és a bíróságoknak kell megállapítani, hogy van-e az ügyben büntetőjogi vagy egyéb gazdasági típusú felelősség.”
Összecseng ezzel, hogy Varga rögtön a hivatalba lépése után le is fejezte az alapítványt és vagyonkezelő cégcsoportját, és meghiúsította a Matolcsy-éra 24. órájában végrehajtott kamikaze vagyonkimentési kísérletet is, amikor a jegybankelnök fiának köreihez helyezte át az alapítvány alapkezelőjét.
Ki tudja, miben bízik ezek után Matolcsy, aki még egyetlen szót sem szólt a maga és korábbi stábja védelmében? Mintha felülállna a szakmai presztízsét és tisztességét napról napra leromboló eseményeken. Vajon elvakulttá teszi eddigi kikezdhetetlensége? Vagy a háttérben folyik már valamiféle alku, ami szabad felszívódást biztosít majd neki és a fiának? Nem kell messze menni, a szemünk előtt zajlik évek óta a Völner–Schadl-féle végrehajtói korrupciós ügy, amiben az ügyészség eddig mindent megtett azért, hogy az igazságügyi államtitkár feletti szinteket véletlenül se sározhassa be a büntetőeljárás. Matolcsyval pedig különösen csínján kell bánni, hiszen a lehető legkényesebb információk lehetnek a birtokában. MNB-elnökként akár naprakész adatokba is betekinthetett a kormányközeli oligarchák hitelügyleteiről, és ha valaki, ő tudhatja, pontosan kik, mekkora és milyen forrásból szerzett saját befektetéssel lapulnak a titkos magántőkealapok mögött. Netán még arra is rálátott, hogy e vagyonokból mennyi és hova áramlott külföldre?
Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy felmérjük, kinek lenne kínos és kinek jönne kapóra, ha a választások előtti bunyóban kiszivárognának ezek az adatok.
Sokáig tűnt úgy, hogy Matolcsy tényleg mindent megtehet. Abban ugyan nem volt partner a kormány, hogy törvénymódosítással meghosszabbítsák a mandátumát egy újabb hatéves ciklusra, abban viszont igen, hogy a távozása előtt elképesztő pénzszórással szükségtelen luxust teremtsen a felújított MNB-székházban. Sőt, azonmód kirúgták a szaktárcától Bátonyi Péter főtanácsost, mert elmondta, hogy a műemlékvédelem alatt álló székház tetőszerkezetébe azért építették be a szakemberek felháborodását kiváltó üvegdobozt, hogy Matolcsy és vendégei pazar kilátásban gyönyörködhessenek.
Az efféle, forinttízmilliárdokban mérhető eszement pazarlást aligha lehet a jegybanki függetlenség részének tekinteni. Tavaly év elején – amikor már tudható volt, hogy az ÁSZ vizsgálódik, és van is mit számonkérnie –, felmerült, hogy a jegybanki vezetés vagyondöntései és költései felett erőteljesebb kontrollt gyakorolhasson a felügyelőbizottság. Csakhogy Matolcsy akkor még volt olyan erős, hogy a kormány ezt célzó törvénymódosítási elgondolásait – a jegybanki függetlenséggel takarózva – visszaverje.
Ilyen körülmények közepette leginkább Európa nyugati fertályán szúrt szemet, hogy Matolcsy akadálytalanul megszeghette az Európai Uniónak tett ígéretét is. E szerint először 2020-ban, majd a koronavírus-járvány miatt kapott türelmi idő lejárta után legkésőbb 2022-ben meg kellett volna szüntetnie a Pallas Athéné Alapítványt, és a vagyonát visszaültetni az MNB mérlegébe, ahová az természetszerűleg való. Ám ha ezt megtette volna, akkor tételesen el kellett volna számolnia a vagyonnal, méghozzá az egész világ szeme láttára. És itt a bökkenő. Az ÁSZ vizsgálatának ugyanis az az egyik fő konzekvenciája, hogy abban a szinte követhetetlen rendszerben, amelyben az alapítványi vagyont kezelték, senki sem tudja, mennyi az annyi. Mint ahogyan egyelőre azt sem tudja senki, loptak-e belőle, és ha igen, mennyit. A jelentés tartalmaz egy nagyon figyelemreméltó mondatot: tavaly, amikor már intenzív levelezés folyt az ÁSZ és az MNB közt, Matolcsy maga is elismerte, hogy az alapítvány vagyonkezelője külső segítség nélkül nem tudja teljesíteni a közeli kötelezettségeit. Hétköznapi nyelven szólva: csődben van. 11 év és 266 milliárd forint indulóvagyon után.
A fizetésképtelenséget persze nem kell kitenni a placcra, ha a két nagy hitelező, az MBH Bank és a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány türelmes. Annál is inkább, mert egyik sem „tiszta” a sztoriban. Az ÁSZ külön vizsgálta azt a 127 milliárd forintos kötvénykonstrukciót, amellyel a kecskeméti egyetem alapítványa hitelezte a Pallas Athéné vagyonkezelőjét, és feljelentést is tett miatta. Hogy a döntést nem az észszerűség vezérelte, azt az ÁSZ a két alapítvány vezetése közötti személyi összefonódással is alátámasztotta. A számvevők az MBH Bank 170 millió eurós hitelének a szükségszerűségét is kétségbe vonták, de a pénzintézetet nem marasztalták el. Pedig kulcsszerepe lehet, miután az alapvetően Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló banknak 23 százalékban társtulajdonosa az a Matolcsy Ádámhoz köthető üzleti kör, amellyel az ÁSZ sokat foglalkozott a jelentésében. S ha már a Matolcsy György vezette MNB felügyelő hatóságként nem ellenőrizte, hogy ezek az összefonódások veszélyeztetik-e a bank biztonságos működését, Varga ezt még megteheti.
Ha nyílt leszámolásra kerül a sor, meg is kell tennie, hiszen a banktulajdonosoknak feddhetetleneknek kell lenniük. Ha pedig az érintettek netán szabad elvonulást kapnak, „önként és dalolva” szállnak majd ki a politikai hátszéllel szerzett cégvagyonukból. S lesz még olyan felhizlalt kegyenc, aki azonnal beléphet a helyükre. | Utolérheti Matolcsyt a sorsa, vagy túl sokat tud ehhez a NER-vagyonokról? | Szalonképtelenné válhatna Magyarország a nyugati félteke pénzpiacain, ha a jegybank – az elnökváltás ürügyén – nem rendezné a Pallas Athéné Alapítvány százmilliárdjainak sorsát. A kérdés most az, vajon a közpénzherdálás gyanújával indult büntetőeljárások elérik-e a Matolcsy famíliát. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20250326_hvg-Matolcsy-Gyorgy-MNB-ASZ-Varga-Mihaly | 2025-03-26 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Állami Számvevőszék a minap nemcsak a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány esetében tett feljelentést ismeretlen tettes ellen és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt, hanem a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzésekor feltárt tények alapján is. Eszerint a jegybanki alapítvány pénzeit és befektetéseit kezelő Optima Befektetési Zrt. 127 milliárd forintot vont be az egyetem vagyonkezelő alapítványától egy kötvénykonstrukcióval abból a pénzből, amelyet az állam adott az egyetem vagyonkezeléséhez.
Az Optima a pénzeket tőzsdei vállalatokba fektette, a tőkét külföldre vitte, ráadásul szinte egyetlen ágazatba, az ingatlanpiacba fektette be. Az egyetemnek ugyan már rövid távon több tízmilliárd forintot kellett volna kapnia a befektetett pénzéért, ám a fedezet ingatlanrészvény volt, amely egyáltalán nem likvid, vagyis nem mozdítható bármikor, legfeljebb súlyos veszteségek árán.
A számvevők szerint az alapítvány nem alakított ki olyan szabályokat, kontrollokat, amelyek alkalmasak a kockázatok kezelésére, ráadásul a megállapodásban rögzített hozam is minimális volt. Amikor az egyetem egy évvel ezelőtt kezdeményezte a kötvények visszaváltását, az Optima már nem volt képes annak teljesítésére. Az egyetemi alapítvány vezetői azonban még ekkor sem léptek.
A kecskemétiek mindebből annyit tapasztaltak, hogy az egyetem tervezett ingatlanfejlesztései akadoznak. Nem épült meg a campuson sem a könyvtár, sem a kollégium épülete, magyarázatot viszont nem kaptak erre.
A kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány tisztségviselői a megbízatásukat nem társadalmi munkában, hanem az alapítványnak juttatott közpénzből fizetett tiszteletdíjért látják el. Ez a polgármester esetében havi 1,6 millió forint, a kuratóriumi tagságért pedig havi 1,1 millió forint jár, Gaál Józsefnek is ez az összeg jár. A térség egyik legfontosabb fideszes politikusa a lakiteleki népfőiskolát alapító Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, aki ugyancsak a kuratórium tagjaként kapja a havi 1,1 millió forint javadalmazást.
Az egyetem sorsa azért fonódhatott össze ilyen mértékig a Magyar Nemzeti Bankkal, mert a polgármester férje, Szemerey Szabolcs a jegybank eddigi elnökének, Matolcsy Györgynek az unokatestvére. Korábban Szemerey Szabolcs személyesen is közreműködött az egyetem munkájában, stratégiai igazgató volt, illetve az egyetemi építkezést irányító projektcéget is vezette, jelenleg pedig oktató az egyetemen. A Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke Csizmadia Norbert, aki Matolcsy György mellett dolgozott, 2010 és 2013 között a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol államtitkár is volt, majd 2013 és 2016 között a Magyar Nemzeti Bankban ügyvezető igazgatóként.
Kecskeméten az ellenzéki pártok közösen indultak a tavalyi választáson, így most is a Szövetség a Hírös Városért Egyesület és képviselőcsoportja adta ki nyílt levelét, amelyben azt írják, hogy nekik, kecskeméti polgároknak nem közömbös, hogy választott önkormányzati tisztségviselőik milyen tevékenységet végeznek közmegbízatásuk mellett, és azt hogyan látják el, mert ez mindenképp kihat választott tisztségük ellátásának megítélésére.
Az ellenzék aggódik az egyetem sorsáért is, mert ekkora összegű pénz hiánya megrendítheti annak működését és megítélését.
Mint írják, az Állami Számvevőszék megállapításai és az azok nyomán tett büntetőfeljelentés súlyosan aláássa a közbizalmat, ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy Kecskemét vezető tisztségviselői ilyen körülmények között továbbra is közpénzek felett diszponáljanak.
Ezért felszólítják Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert és Gaál József alpolgármestert, hogy azonnali hatállyal mondjanak le a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottsági és kuratóriumi tagságáról. Azt is követelik, hogy haladéktalanul adjanak számot a kecskeméti nyilvánosság előtt az ÁSZ-jelentésben feltárt visszásságokról és saját felelősségükről.
| Lemondásra szólították fel azokat a vezető fideszes politikusokat, akik érintettek a Matolcsy-alapítvány kecskeméti ügyeiben | Azonnali magyarázatra és lemondásra szólította fel a kecskeméti ellenzék a város fideszes vezetőit, miután a helyi egyetemnél mintegy 130 milliárd forint sorsa vált bizonytalanná az irányításuk alatt. A várost immár több mint 10 éve irányító polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának tagja, Gaál József alpolgármester és az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor pedig az alapítvány kuratóriumának tagja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250321_matolcsy-mnb-alapitvany-kecskemet-neumann-janos-egyetemert-alapitvany-szemerey-lezsak | 2025-03-21 12:45:00 | true | null | null | HVG |
„Elképesztő! Hogy merték ezt megtenni, amikor már ismerték az Állami Számvevőszék elmarasztaló jelentését, és pár napjuk volt az új jegybankelnök, Varga Mihály érkezéséig?” – fakadt ki még a HVG sokat látott informátora is amiatt, hogy a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának vagyonát forgató alapkezelőt egy olyan cégcsoportba próbálták áthelyezni, amelyet a távozó MNB-elnök fiához, Matolcsy Ádámhoz köt az üzleti világ. Matolcsy György mandátuma március 4-én járt le, az alapkezelő sorsáról pedig február legvégén döntöttek, nyilván az exelnök tudtával. Közben, akik így döntöttek, épp véleményezték az ÁSZ jelentését az alapítvány vagyonkezeléséről, amelyben hemzsegnek a súlyos megállapítások felelőtlen döntésekről, átláthatatlan céghálóról, kétszázmilliárdos vagyonvesztésről, csődveszélyről. Mi ez, ha nem a cinizmus felsőfoka?
Az utolsó vagyonkimentési kísérlet konkrétan úgy zajlott, hogy az alapítvány vagyona felett rendelkező központi cég, az Optima Zrt. átadta a saját, hasonló nevű befektetési alapkezelőjét a Közép-Európai III. Magántőkealapnak, amely a Quartz alapkezelő irányítása alatt áll. A Quartz a Matolcsy Ádámmal szoros üzleti kapcsolatban álló Száraz Istváné, és ingatlanalapok kezelésére specializálódott.
Ez utóbbiak többnyire a befektetők kilétét homályban tartó magántőkealapok, amelyekben – piaci hírek szerint – Matolcsy Ádám százmilliárd körülire becsült vagyona is fial. Vagyis a jegybanki alapítvány papíron félezer milliárdos, közpénznek számító javainak alapkezelőjét egy külső, a Matolcsy-családhoz közeli alapkezelő fennhatósága alá helyezték.
Hogy e manőver után mi történt volna a vagyonnal, az most már nem derül ki, mert Varga Mihály közbelépett. Egyik első intézkedéseként kirúgta az Optima Zrt. vezérigazgatóját, Stofa Györgyöt, aki szintén Matolcsy Ádám barátja és üzleti bizalmasa. Miközben éppen kirúgták, Stofa még leszögezte a HVG-nek, hogy vagyonkimentésről szó sincs, mivel ez a bizonyos Közép-Európai III. Magántőkealap végső soron a Pallas Athéné alapítványé, vagyis igazából nem történt semmi, pusztán egy kis belső „átcsoportosítás”
Született továbbá egy olyan irat is, amely szerint az új tulajdonos magántőkealap „nem jogosult” az alapítványi befektetési alapkezelő döntéseinek „bárminemű befolyásolására”. Ez viszont fából vaskarika, miután az új tulajdonos maga is egy befektetési alap lett volna, aminek a portfóliójáról az ő alapkezelője, jelesül a Quartz dönt. Arra pedig Stofa már nem tért ki, hogyha ennek a magántőkealapnak tényleg a Pallas Athéné a végső befektetője, akkor az milyen megfontolásból került már korábban a Quartz irányítása alá?
Úgy tűnik, Varga Mihály sem vette be, hogy észszerű átcsoportosításról, szakmai döntésről van szó, és intézkedett, hogy az alapítvány befektetési alapkezelője visszakerüljön oda, ahol volt, vagyis az Optima Zrt. tulajdonába. Az MNB ugyan nem verte ezt nagydobra, de Valkó Mihály, a Quartz alapkezelő vezérigazgatója HVG érdeklődésére leszögezte: „a Közép-Európai III Magántőkealap nem tulajdonosa az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt-nek”. Igazából, a magántőkealap nem is megvette, hanem kölcsönvette az alapkezelőt, de mint Valkó állítja, ez a „kölcsön jogviszony” sincs már hatályban.
A 24.hu pénteki híre is megerősítette ezt. A portál azt írta: egy március 14-i dátumú dokumentum alapján az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. összes részvénye az Optima Befektetési Zrt. értékpapírszámláján „jóváírásra került”. Vagyis igazolták a cégbíróság előtt, hogy a Zrt. tulajdonában vannak az értékpapírok, a módosított alapszabály szerint pedig az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. 100 százalékos tulajdonosa a Közép-Európai Magántőkealap III helyett ismét az Optima Befektetési Zrt.
Rapid változások
A jelek szerint Varga Mihály véresen komolyan gondolja, amit ígért, vagyis, hogy „minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima Zrt. működésének feltárására”. Igaz, ő már egy ideje ismerhette a számvevők elmarasztaló következtetéseit, az általuk megállapított tetemes vagyonvesztést, és azt is tudhatta, hogy emiatt büntetőfeljelentést tettek ismeretlen tettes ellen.
Az események rapid alakulását mutatja, hogy az ÁSZ vizsgálatát az Optima Zrt. nevében még a most kirúgott Stofa György véleményezte, de a szervezet már nem neki, hanem az új vezérigazgatónak, Hegedüs Istvánnak válaszolt. Stofát nem csak az Optima Zrt. éléről, hanem az annak érdekeltségi körében álló társaságokból is elküldték. A legfrissebb, pénteki cégiratok szerint bejegyzés alatt áll, hogy Stofa helyett Hegedüs veszi át az irányítást abban a két holdingban, amely az alapítványok legnagyobb befektetéseit, a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital tőzsdén jegyzett ingatlanvállalatok részesedéseit birtokolja.
“Nemzetbiztonsági érdekek”
Hogy a Matolcsy-klán a legeslegutolsó pillanatig bízott a sérthetetlenségében, az abból is látszik, hogy Stofa március elején még azt kérte az ÁSZ-tól: függessze fel a vizsgálatát egy időre, amíg ők rendbe hozzák a dolgokat, és semmiképp ne hozza azt nyilvánosságra, mert az ellentétes az ország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeivel. Az általuk kialakított szövevényes vagyonkezelési struktúrát pedig meglehetősen sajátos érveléssel próbálta megvédeni: „felhívjuk a figyelmet, hogy a tisztelt ÁSZ Optima Csoport átláthatatlanságát hangsúlyozó álláspontja szembe megy a Magyar Kormány magántőkealapokkal és befektetési alapokkal kapcsolatosan mindekor képviselt álláspontjával”.
Kétségtelen, a kormányzati tőkeprogramok jelentős része titkos magántőkealapokon keresztül jut el a gazdaságba, de az, hogy a hatalom mit preferál és mit nem, elvben a legkevésbé sem befolyásolhatja a számvevők munkáját.
| Varga Mihály hatékony: így fordította vissza az új jegybankelnök Matolcsyék vagyonkimentési kísérletét | A régi jegybankelnök fiának embere közvetlenül az új elnök érkezése előtt baráti kezekbe próbálta átjátszani a Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelését. De nem sikerült. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250322_Varga-Mihaly-matolcsy-mnb-optima-alapitvany-asz | 2025-03-22 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A valaha volt egyik legrövidebb időszakot tölthette vezérigazgatói székben Stofa György, akit 2024 végén neveztek ki a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyonát fialtató Optima Zrt. első számú operatív vezetőjévé.
Mindössze két nappal azután ugyanis, hogy az elődjénél puritánabb gazdálkodást ígérő Varga Mihály elfoglalta a jegybankelnöki posztot március 4-én, az alapítvány visszahívta Stofát a tisztségéből. A helyére a nyíregyházi Hegedüs Istvánt nevezték ki, aki – legalábbis a cégregiszterből kirajzolódó életrajza alapján – nem igazán jártas többszázmilliárdos vagyonok kezelésében. Ráadásul a jegybanki alapítványok javai közpénzek, még ha az előző jegybankelnök, Matolcsy György bőven tett is azért, hogy annak áldásából a hozzá közelállók is részesüljenek.
„Az MNB új vezetése elkötelezett az átlátható és felelős gazdálkodás mellett, ennek megfelelően felülvizsgálja és racionalizálja az intézmény működését. A hivatalba lépését követően a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki, az alapítvány tulajdonában lévő Optima Zrt. élére új vezérigazgatót nevezett ki. Az alapítvány és a társaság vezetése mellett fontos feladatuk, hogy minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima működésének feltárására” – indokolták meg a HVG-nek a nagy horderejű döntést, amelyről a Matolcsy vezette jegybank vagyongazdálkodását tavaly tavasszal erősen kritizáló Állami Számvevőszéket is tájékoztatták.
Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány új vezetői
Kuratórium
elnök: Gion Gábor
A pénzvilágból, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatóiszékéből érkezett az államigazgatásba, legutóbb a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, azt megelőzően – 2018-2022 között – pedig a Pénzügyminisztérium államtitkára volt.
Koszmáli József elnökhelyettes
Jelenleg saját tanácsadó céget visz, a ReAct Strategic Solutions Kft-t, korábban több bankban és pénzügyi intézményben töltött be vezetői funkciókat, például az Eximbankban vagy MFB-ben, illetve az utóbbihoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-ben.
Keresztes-Nagy Orsolya tag
Cégtárs a ReAct Strategic Solutons Kft.-ben, korábban az Eximbanknál dolgozott vezető pozícióban
Úgy tűnik, Matolcsy távozásával tényleg lezárult egy korszak. Stofa Györgyöt a leköszönt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám baráti- és üzleti köreihez sorolják, de onnan is ismert, hogy korábban felbukkant az Ukrajnában hazaárulás vádjával bebörtönzött politikus, a Putyin-barát Nesztor Sufrics ottani érdekeltségeiben.
Már önmagában ennyi is elég lehetett volna Vargának, hogy kétségbe vonja az üzleti feddhetetlenségét, ám ezt tetézte utolsó, február legvégén bonyolított tranzakciója: az Optima Zrt. a saját, hasonló nevű befektetési alapkezelőjét eladta a Közép-Európai III. Magántőkealapnak. E formáció velejárója, hogy a befektetők kiléte titkos, a magántőkealapot azonban a Matolcsy-fiú üzleti bizalmasaként számontartott Száraz István Quartz nevű alapkezelője menedzseli.
Jogos a kérdés: vajon miért kellett a jegybanki elnökváltás előtti utolsó pillanatokban egy Matolcsy-közeli tulajdonlású alapkezelő fennhatósága alá helyezni a Pallas Athéné alapítvány alapkezelőjét?
Az ügylet furcsaságát fokozza, hogy a cégiratok szerint a felek nem adásvételi, hanem „értékpapír-kölcsön” szerződést kötöttek az Optima alapkezelőről, amivel a Közép-Európai III. Magántőkealap kvázi tulajdonosi jogosítványokat kapott. A megkötés csak annyi, hogy nem szólhat bele abba, hogyan fekteti be az alapkezelő a rábízott alapítványi vagyont – persze, ez az autonómia csak addig tartható fenn, amíg az új tulajdonos nem cseréli le az alapkezelő vezetését. A kölcsön feltételei nem nyilvánosak, ám a dolog természetéből adódóan az Optimának valószínűleg követelése és nem azonnali bevétele keletkezett. Sőt eleshet az alapkezelőtől kapható osztalékoktól is, amelyek az elmúlt négy évben 760 millió forintot tettek ki, a továbbiakban viszont a magántőkealap jogosult rájuk. Áttételesen Száraz István Quartz alapkezelője is jól járhat, miután az ő javadalmazása az általa menedzselt tőkealapok sikerességétől is függ.
Stofa György – még az Optima Zrt. vezérigazgatójaként – helyreigazítást kért a HVG-től, mert szerinte az alapkezelő eladásáról megjelent korábbi írás téves, azt sugallja, hogy az alapítványok közvagyona magánkézbe került. Anélkül, hogy a cégiratokból kiolvasható sajátosságokat – például az említett kölcsönszerződést – megvilágította volna, leszögezte: „az alapkezelő tényleges tulajdonában változás nem következett be”, mert az eddigi tulajdonos Optima Zrt. „befektetési tulajdonában álló személyek” kezében maradt az alapkezelő.
A HVG megkeresésére kifejtette, hogy ez mit jelent: „kizárólag saját portfólión belüli strukturálás történt” – írta. Amit magyarra talán úgy lehet lefordítani, hogy az alapkezelőt újonnan tulajdonló magántőkealap befektetői és az Optima befektetései ugyanazok. Vagyis az alapkezelő most azoké lett, akikbe eddig befektetett, az egész mögött pedig végső tulajdonosként a jegybank alapítványa áll.
Ezzel együtt sincs épkézláb magyarázat arra, vajon miért kellett erősíteni az összefonódást a Pallas Athéné alapítvány és a Quartz alapkezelő között? Számítani lehetett rá, hogy a szigorú vagyonkontrollt hirdető új jegybankelnök drasztikus változásokat hoz, meglehet, Stofa és társai pont ezért kapkodtak, amíg még tehették. Varga új stábja pedig most nekiállhat kibogozni azt a szakemberek számára is átláthatatlan szisztémát, amellyel a Pallas Athéné alapítvány rábízta a vagyonát az Optimára. Ez a vagyon ugyanis jóval nagyobb annál a 283,4 milliárd forintnál, amely az alapítvány honlapján szerepel, s ami papíron mindössze 17 milliárddal több, mint a 2014-es induláskori. Ha ez igaz lenne, az olyan gyalázatos hozam lenne, amely önmagában felvetné a közvagyon elherdálásának gyanúját.
A leköszönő Stofa György azonban most fontos információkat bocsátott a HVG rendelkezésére arról, mennyi is ez a vagyon valójában. S láss csodát: 505 milliárd forint. Sőt, még ennél is, akár tízmilliárdokkal is több! A félezermilliárd ugyanis csak az alapítványi vagyon nyilvánosan követhető része, a két tőzsdén forgó ingatlanvállalat – a régiós irodaházakba fektető varsói Global Trade Centre (GTC) és az európai luxusingatlanokra hajtó svájci Ultima Capital – aktuális értéke.
Ebből több mint 300 milliárd a varsói székhelyű vállalat „súlya”. Az előbbiben többségi, az utóbbiban kisebbségi tulajdonos az alapítvány. Az Optima Zrt.-től azonban elvárható lenne, hogy a jegybanki alapítvány nem tőzsdei befektetéseiről is tételesen számot adjon.
Azt viszont legalább már tudjuk, hogy az alapítvány induló vagyona 2014 óta közel 240 milliárd forinttal nőtt, ami abból a szempontból sem közömbös, hogy mindig csak az előző évi hozamokból jótékonykodhat; az utóbbira 2023-ban például csupán kétmilliárd forint jutott.
Ám hiába az alapítvány a tulajdonosa az egész bő 500 milliárdos vagyonnak, egy bonyolult kötvénykonstrukció folytán annak egyelőre csak a töredékéhez fér hozzá. A vagyont ugyanis az Optima által kibocsátott, hosszú lejáratú kötvények ellenében adta át, s az azok fejében évente kapott kifizetések és osztalékok köszönőviszonyban sincsenek a vagyon tényleges gyarapodásával. Ilyen tág felhatalmazás mellett az Optima úgy kezeli a jegybank vagyonát, ahogyan csak akarja.
Külföldi luxusingatlanokba is átkerült pénz az MNB alapítványából
Svájci-luxemburgi-magyar cégháló mögött veszti el közpénz jellegét a jegybanki alapítványi vagyon.
S ezt a döntési szabadságát maximálisan ki is használta: keresztül kasul kötött ingatlanüzleteket például a Quartz ingatlanalapjaival vagy Stofa érdekeltségeivel, tízmilliárdok áramlottak köztük ide-oda. Sőt a HVG információi szerint az Optima Zrt. a Quartz-féle ingatlanalapok befektetési jegyeiből is vásárolgatott, afféle „szívességi tőkéstársként” a Matolcsy-sarj üzleti körei mellett. A több mint tucatnyi befektetési alapot kezelő Quartz ellenőrzése alá már eddig is legalább 150 milliárd forintnyi ingatlanvagyon tartozott.
Érthető, hogy az Optima alapkezelőjének friss eladása mögött is simlit sejt a piac, s van is rá esély, hogy Varga Mihály „visszacsináltatja” Stofa kétes kölcsönügyletét. A legizgalmasabb kérdés azonban az, vajon mikor és hogyan rakják össze a jegybanki alapítvány és a vagyonkezelője egymástól indokolatlanul szétszakított kimutatását arról, hogy mennyi az annyi: 283,4 milliárd vagy több mint 500 milliárd forint. Stofa György ugyanakkor arról is tájékoztatta a HVG-t, hogy a svájci Ultima tőzsdei ingatlantársaságnál épp nyilvános felvásárlási ajánlat zajlik. Ha sikeres lesz, 186 milliárd forint folyhat be az Alpine Holding nevű magyar holdinghoz, ami elsőre soknak tűnik, de miután a svájci cég veszteséges, az üzlet végső szaldója is negatív lehet. S hogy mi lesz a pénzzel? Lapzártakor még mindkét külföldi tőzsdei vállalat magyarországi holdingjában Stofa György volt a vezérigazgató.
Frissítés
Az Optima Zrt. és a Quartz Alapkezelő által kezelt Közép-Európai III Magántőkealap közötti megállapodás mögött kizárólag gyakorlati előnyök álltak. A Quartz, mint közreműködő szakmai partner ugyanis rendelkezik olyan iparági szaktudással és jelentősen kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel, amely tudja támogatni komplex pénzügyi tranzakciók magas szintű lebonyolítását. Mindemellett a Quartz az Optima Alapkezelő működését a Quartz által foglalkoztatott tanácsadói és jogi irodák hálózatának a segítségével is képes támogatni, ami tovább bővíti az Optima Alapkezelő szakértelmét és szolgáltatásai körét. A PADME Alapítvány számára a partnerség lehetőséget biztosíthatott volna a vagyonkezelési és a nemzetközi befektetési lehetőségek támogatására.Várjuk a javított cikk megjelentetést – közölte a HVG-vel a cikk megjelenése után Valkó Mihály, a Quartz Alapkezelő vezérigazgatója. | Matolcsy emberét már kirúgta, Varga Mihály most visszaszerezne 500 milliárd forintot az MNB-nek | Miután Varga Mihály megérkezett az MNB-be, váratlanul lefejezték a Pallas Athéné alapítvány vagyonát forgató céget és az eddigi, áttekinthetetlen vagyongazdálkodás felülvizsgálatát ígérték. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250311_matolcsy-mnb-varga-mihaly-pallas-athene-optimum | 2025-03-11 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hosszú szakmai pályafutása alapján bizonyára Önnek is feltűnt, hogy a Magyar Honvédség címerállata nem egy jegesmedve- oktatta ki Vadai Ágnes ellenzéki parlamenti képviselőt Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.A DK országgyűlési képviselője azt követően fordult írásbeli kérdéssel a Honvédelmi Minisztériumhoz, hogy az Átlátszó megírta, hogy a tárca egyik cége négy darab turulszobrot rendelt a kormány kedvenc szobrászától versenyeztetés nélkül.A HM Zrínyi Geoinformációs és Toborzástámogató Közhasznú Nonprofit Kft. folytatott le hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást amelynek "Egyedi művészeti alkotás beszerzése - turul szobor" volt a címe. A leírás szerint a tender célja "a Honvédelmi Központ arculatához igazított, négy darab egyforma, egyedi, szerzői jog által védett, Szőke Gábor Miklós szobrászművész turul szobrának beszerzése" volt.A HM indoklása szerint azért nem hívtak más alkotókat a tenderre, mert a beszerzési igényüknek csak Szőke Gábor Miklós szobrászművész turul szobrának koncepciója felel meg, mivel az "kifejezetten illeszkedik a magyar katonai hagyományokhoz".Szőke cége a négy turul elkészítését és szállítását összesen 89,9 millió forintért vállalta.Vargha Tamás válaszában egyébként nem finomkodott, nekiment az ellenzéki képviselőnek, aki a Gyurcsány-kormány idején maga is betöltötte a honvédelmi államtitkári posztot. Vargha szerint Magyar Honvédség mélypontja Vadai és az ő kormányának "áldásos tevékenységének eredménye" volt. Hiszen "soha nem foglalkoztak valódi értékteremtéssel, nem építkeztek, csak romboltak."Vargha szerint "a Magyar Honvédség újraépítése nem képzelhető el valódi értékteremtés nélkül", ennek keretében tervezik "nemzeti szimbólumunk és szuverenitásunk jelképének számító turul szobrok" felállítását harcoló alakulataink laktanyáiban. | HM: Azért rendeltek négy turult, mert nem a jegesmedve a magyar címerállat | A honvédelmi államtitkár szerint a nemzeti szuverenitás jelképe a madár. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/13/hm-negy-turul-vargha-tamas-jegesmedve/ | 2025-03-13 16:20:38 | true | null | null | 24.hu |
Múlt héten azzal foglalkoztam hogyan tűntek el száz milliárdok a Magyar Nemzeti Bank alapítványából a Matolcsy-klán hathatós munkájának eredményeként. Cikkem publikus információkra alapoztam, de annak megírása után nem sokkal megjelent az Állami Számvevőszék hasonló témában készült jelentése, amely közel négyszáz oldalon taglalja miféle bűncselekmények gyanúja vetődhet fel, milyen szabálytalanságok vezettek a kolosszális vagyonvesztéshez.Ám az élet nem áll meg ott, ahol az ÁSZ pontot tett a jelentés végére: 2024 december 27-én ugyanis rendkívüli közgyűlést tartott az Ultima SA svájci székhelyű ingatlanfejlesztő vállalkozás. A cégnek annyi köze van az MNB alapítványához, hogy a banki Pallas Athéné-alapítvány vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. nemcsak a lengyel GTC SA ingatlanfejlesztő részvényeit vette, hanem Ultima-részvényeket is vásárolt. Meglehetősen nagy összegeket költött erre: GTC-részvényeket 284 milliárd, Ultima-részvényeket pedig 160 milliárd forint értékben vásárolt meg. Az Optima a befektetéshez nemcsak az MNB-alapítvány 284 milliárdját, hanem a Neumann János Egyetem alapítványának szintén az MNB-től származó, 127 milliárdját és az MBH Bank 170 millió euró (mai árfolyamon 68 milliárd forint) összegű hitelét is felhasználta.Az Ultima rendkívüli közgyűlése egyidejűleg több egymással összefüggő és a társaság életére döntő befolyással járó döntést hozott. Az eredeti tulajdonosok gyakorlatilag kiszálltak a cégből és a részvények túlnyomó többsége két tulajdonos kezébe került. Az egyik az Alpine2 nevű befektetőcég, amely egy cégláncon keresztül a magyar Optima (az MNB-alapítvány vagyonkezelője) tulajdonában áll, a másik egy Yoda Plc. nevű ciprusi ingatlanfejlesztő vállalkozás. És itt kezd igazán érdekes lenni a történet.A magyar alapítványok pénzét forgató Alpine2 részvényenként 105-110 svájci frankot fizetett a cégben jelenleg meglévő 30 százalék körüli tulajdonrészéért. A Yoda viszont csak részvényenként 60 svájci frankot és azt sem készpénzben, hanem természetbeni hozzájárulás ellenében: egy Papacamp Investment nevű cégben lévő ingatlanokat adott át az Ultimának a részvények fejében. A Papacamp-ingatlanokat a tranzakcióban 530 millió euróra értékelte annak a BDO könyvvizsgáló cégnek a svájci leányvállalata, amelynek magyarországi cége a Magyar Nemzeti Bank alapítványának azóta már visszavonni kényszerült auditori jelentéseit aláírta. (Érdekkonfliktus?) A csattanó az, hogy a Yoda a Papacampot 2023 júniusában, azaz másfél évvel korábban még csak 100 millió euróért vásárolta meg. A tranzakció eredményeként a Yoda az Ultima 60 százalék körüli részvényese lett.Leegyszerűsítve és összefoglalva, a ciprusiak másfél évvel ezelőtt még 40 milliárd forint körüli értéket képviselő ingatlancsomagért megszerezték az Ultima 60 százalékát, míg a magyar alapítványok vagyonát kezelő Alpine2 (Optima) 160 milliárdot fizetett ugyanezen cég részvényeinek körülbelül 30 százalékáért. E számítás szerint, ha az Alpine ugyanolyan árat fizetett volna a részvényekért, mint amekkora befektetés nyomán a Yoda megszerezte a tulajdonrészt, akkor 160 milliárd helyett elég lett volna mintegy 20 milliárd forintot fizetnie.Ügyes - mondhatja a Yoda összes tulajdonosa. Ők nagyon hálásak lehetnek az Alpine2 és Optima társaságok összes döntéshozójának és főnökének, hogy ekkora üzletet köthettek. Talán nem véletlen, hogy a Yoda részvényeinek ára a ciprusi tőzsdén a 2023 év végi 0,5 eurós árról mára megduplázódott, a cég tőzsdei értéke pedig mintegy 1,9 milliárd euróra nőtt. Ezzel szemben az Optima a fizetésképtelenség körüli állapotban van, hiszen a Neumann János Egyetem alapítvány részére fennálló fizetési kötelezettségének már hosszú hónapok óta nem tud eleget tenni.Vélhetően a nemzeti bankos Pallos Athéné alapítvány és ezen keresztül a magyar adófizetők sem számíthatnak sokkal jobb sorsra.A szerző a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. | Simor András: Az MNB-s ügyben közpénz veszett, közben egy ciprusi cég csillaga emelkedett | A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke új cikkében ismét a Magyar Nemzeti Bank körül kibontakozott botrányról ír: ezúttal a svájci befektetést részleteit mutatja meg. Hogyan fizetett az MNB-hez kapcsolódó vagyonkezelő sokkal többet a részvényekért, mint egy ciprusi ingatlanfejlesztő? | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/27/simor-andras-mnb-botrany-allami-szamvevoszek-optima/ | 2025-03-27 06:45:43 | true | null | null | 24.hu |
Pénzmosás miatt emeltek vádat azzal a békési férfival szemben, aki más által elkövetett bűncselekményekből, csalásokból származó pénzekkel végzett különféle pénzügyi műveleteket.A Békés Vármegyei Főügyészség közleménye szerint egy férfi - akinek a felelősségre vonására külön eljárásban kerül sor - egy internetes apróhirdetési felületen olyan irodakonténereket, mobilházakat, raklapokat és munkagépeket akart eladni, amelyekkel valójában nem rendelkezett.A megtévesztett vásárlók a vételárát a hirdető által megadott bankszámlákra - köztük a felelősségre vont békési férfi számlájára - utalták, ezt követően azonban a hirdető sem a termékeket nem küldte el, sem a pénzt nem fizette vissza. A 38 éves, büntetett előéletű békési férfi a bankszámlájára érkező összegeket - összesen 14,4 millió forintot - a hirdetéseket feladó bűntársa utasításai alapján különböző ATM pénzkiadó automatákból készpénzben felvette és megbízójának átadta, illetve más, a megbízója által megadott bankszámlákra utalta tovább.Cselekménye arra irányult, hogy a bűntársa a bűncselekményekből származó pénzekhez úgy jusson hozzá, hogy annak eredete és a megbízó személye ne legyen feltárható; a férfi a pénzek illegális eredetét leplezte. Az Orosházi Járási Ügyészség vádiratában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt. | Felfüggesztettet kértek a pénzmosással vádolt békési férfire | Több mint 14 milliót vett fel a hirdetéseket feladó üzlettársa utasításai alapján. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/26/felfuggesztettet-kertek-a-penzmosassal-vadolt-bekesi-ferfire/ | 2025-03-26 12:43:16 | true | null | null | 24.hu |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága eredményesen zárta le a nyomozást 27 terhelttel szemben költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt. A pénzügyi nyomozók a bűnszervezet kiterjedt számlagyárával és a társaságok mögött álló személyekkel szemben vették fel sikerrel a küzdelmet - írják közleményükben.A jól szervezett bűnözői kör saját cégeinek őrzését látszólag alvállalkozókon keresztül intézte, így a tetemes őrzési költség fizetendő áfáját jogosulatlanul csökkentette.A számlázási láncba beiktatott - szintén az elkövetők érdekeltségébe tartozó - alvállalkozók valós tevékenységet nem végeztek, csupán papíron alkalmazták és közvetítették a biztonsági őröket. Emelletta bűnbanda egy komplett számlagyárat is működtetett különböző, fiktív gazdasági események lepapírozására.Ezek az ügyletek a valóságban sosem jöttek létre, a munkák elvégzéséhez szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlakiállító társaságok nem rendelkeztek, a számlák célja kizárólag az adólevonás volt. Az elkövetők ezekkel a módszerekkel több mint másfél milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.A bűnszervezet felszámolására két és fél éve szervezett akcióban tartottak összehangoltan kutatásokat a NAV Nyugat-dunántúli nyomozói Budapesten és további négy megyében, összesen 34 helyszínen. Nagy értékű autókat, karórákat, több mint 100 millió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak nagyságrendileg 1,5 milliárd forint értékben. A bűncselekménnyel okozott kár teljes egészében megtérült.A bűnszervezet egyik irányítóját a MERKUR bevetési egység fogta el. A házkutatásokat a NAV informatikus szakemberei és revizorai, valamint bankjegy- és kábítószerkereső kutyái is segítették. Az ügy eredményes befejezését követően, a nyomozók 35 vaskos dossziéba rendezve küldték meg a 27.330 oldalból álló nyomozati iratot az ügyészségnek. A bíróság a hatályos Büntető Törvénykönyv alapján, a terheltekkel szemben akár 20 év börtönbüntetést is kiszabhat. | 1,5 milliárdos áfacsalást leplezett le a NAV - számlagyárat működtettek az őrzővédők | 20 év börtönt is kaphatnak az adócsalók. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/25/15-milliardos-afacsalas-nav-szamlagyarat-orzovedok/ | 2025-03-25 10:19:57 | true | null | null | 24.hu |
Felszámoltak egy számlagyárat üzemeltető bűnbandát. A NAV közleménye szerint 27 emberrel szemben indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt.Azt írták, hogy a jól szervezett bűnözői kör a saját cégeinek őrzését látszólag alvállalkozókon keresztül intézte, így az őrzési költség után fizetendő áfát jogosulatlanul csökkentette. A számlázási láncba beiktatott - szintén az elkövetők érdekeltségébe tartozó - alvállalkozók valós tevékenységet nem végeztek, csak papíron alkalmazták és közvetítették a biztonsági őröket.Emellett a bűnbanda egy komplett számlagyárat is működtetett különböző, fiktív gazdasági események "lepapírozására", de ezek az ügyletek a valóságban sosem jöttek létre, a munkák elvégzéséhez szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlakiállító társaságok nem rendelkeztek, a számlák célja kizárólag az adólevonás volt.Az elkövetők ezekkel a módszerekkel több mint másfél milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A bűnszervezet felszámolására a NAV nyomozói Budapesten és további négy megyében, összesen 34 helyszínen tartottak összehangoltan kutatásokat: nagy értékű autókat, karórákat, több mint 100 millió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak nagyságrendileg 1,5 milliárd forint értékben, így a bűncselekménnyel okozott kár teljes egészében megtérült. | Felszámoltak egy számlagyárat üzemeltető bűnbandát, csak papíron alkalmazták a biztonsági őröket | Luxusautókat, ingatlanokat és több mint 100 millió forintot foglaltak le | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/25/felszamoltak-egy-szamlagyarat-uzemelteto-bunbandat-csak-papiron-alkalmaztak-a-biztonsagi-oroket/ | 2025-03-25 09:17:40 | true | null | null | 24.hu |
Orbán Viktor kormányfőt az azonnali kérdések óráján kérdezte az Országgyűlésben Lukács László György, a Jobbik képviselője abban az ügyben, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványokból bonyolult céghálón keresztült eltűnt milliárdok ügyében. Mint, a nemrég nyilvánosságra hozott jelentésekből kiderült, több mint 500 milliárd forint vagyonról - és ebben durván 400 milliárd forint közpénzről lehet szó -, aminek egy része minden valószínűség szerint elveszett.Az ellenzéki politikus szerint a hat alapítványon keresztül szervezték meg Európa egyik legnagyobb pénzrablását. Az MNB Matolcsy György elnöksége idején gazdasági és oktatási tevékenység címén hat alapítványba szervezett több száz milliárd forintot, amit később átadtak az Optima Befektetési Zrt.-nek vagyonkezelésre, így közel 500 milliárd forint az a kár, ami érhette az adófizetőket, amit az Állami Számvevőszék állapított meg.Ezt az ön orra előtt csinálhatta az MNB elnöke.Korábban önök azt mondták, hogy ez nem közpénz, de most az ÁSZ-elnök állapította meg, hogy az. Mit gondol erről a miniszterelnök úr, van-e elszámolni valójuk ezzel, mikor fogjuk visszaszerezni az emberek ellopott pénzét?" - tette fel a kérdést Lukács.Orbán Viktor válaszában azzal érvelt, hogy a mai nemzetközi jogi szabályozások miatt a nemzeti bank teljesen független. "Ha a miniszterelnök lenne a jegybank elnöke is, akkor ön joggal kérdezhetné meg tőlem, hogy mi folyik az MNB-nél. De tekintettel arra, hogy a magyar miniszterelnök nem vezetője az MNB-nek, az MNB pedig nem beosztottja a miniszterelnöknek, merthogy a jegybank független. Ezért egy válasz létezik az ön kérdésére: forduljon a jegybankhoz, mert a jegybank itt a parlamentben kérdezhető" - mondta."Ami az ellenőrzést illeti, azért pedig az ÁSZ tartozik felelősséggel, amely egy parlamenti szerv. Ha tehát az MNB-vel kapcsolatos kérdésekre akar választ kapni, akkor ne nekem címezze a kérdéseit, hanem azoknak a független szervezeteknek, amelyek ebben illetékesek. A kormány ebben a kérdésben nem tett semmit, és nem is fog tenni, tekintettel arra, hogy a hazai és nemzetközi szabályok miatt nincs lehetősége semmit tenni" - tette hozzá a kormányfő.Lukács László György szerint Orbán jogi érvelése nem elfogadható, mert közpénzről van szó: "500 milliárd forint, amelyet értelmesebben is el lehetett volna költeni, ahelyett, hogy ezek dubai luxuslakásokba, több milliárdos new york-i ingatlanokba kerüljenek és magánszemélyek gazdagodását segítsék. Úgy tűnik, a jelenlegi jogrendszer nem tudja kezelni az ilyen mértékű pénzlopást. A Jobbik a Btk. módosítását fogja kezdeményezni, hogy a különösen súlyos gazdasági cselekmények esetén jelenjenek meg új büntetési tételek."Orbán Viktor viszontválaszában kifejtette: a BTK-t a kormány már szigorította, a bírói mérlegelés alapján bármit lehet szigorítani. A jelenlegi jogszabályok tehát jók, ne fogjuk a mostani helyzetet a szabályozás hiányosságaira.A jegybankot vizsgálják a független hatóságok, a kormányt pedig ebből hagyják ki- jelentette ki újfent a miniszterelnök. | Nyomozás az MNB alapítványainál: Orbán Viktor elmondta, hogy neki mihez van köze | Így értékelte a miniszterelnök "Európa egyik legnagyobb pénzrablását". | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/24/orban-viktor-mnb-alapitvany-matolcsy-gyorgy-allami-szamvevoszek-jobbik-parlament-azonnali-kerdesek-oraja/ | 2025-03-24 15:37:41 | true | null | null | 24.hu |
Szentkirályi Alexandra vagyonnyilatkozatából derült ki nemrég, hogy a fővárosi fizetése mellett van neki egy sokkal jövedelmezőbb állása is: tanácsokat ad Kocsis Máténak, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének.Arról még februárban kérdeztük meg az érintetteket, hogy miről szól az 1,7 milliós tanácsadás, ám ennek mikéntjéről, témáiról az érintettek nem kívántak nyilatkozni a 24.hu-nak. Szentkirályi Alexandrától azt kérdeztük, mióta ad tanácsot Kocsisnak, milyen témákra fókuszál tanácsadói megbízása; írásban vagy szóban adja-e a tanácsot; mit kell letennie az asztalra a megbízatás értelmében; illetve milyen rendszeresen egyeztetnek Kocsis Mátéval?Ugyanezeket a kérdéseket feltettük a parlamenti frakcióvezetőnek is, azzal kiegészítve, hogymeg tudja-e azt erősíteni, hogy Szentkirályi Alexandra tanácsadói megbízása mögött valódi munka és teljesítés áll, és nemcsak azt szolgálja a bruttó 1,7 milliós fizetés, hogy a képviselőasszony a kormányszóvivőként megkeresett havi összeget realizálja a hónap végén?Sem Szentkirályi, sem Kocsis Máté nem reagált megkeresésünkre.Szentkirályi Alexandra 2020-tól volt az Orbán-kormány szóvivője, államtitkári fizetésért. Azóta többször emelték az államtitkári (és miniszteri) fizetést, jelenleg az államtitkárok körülbelül bruttó 2,6 millió forintot vihetnek haza, ennyit kereshetne Szentkirályi is, ha még mindig ő lenne kormányszóvivő, és erről a posztról nem mondott volna le a tavalyi főpolgármesteri kampány miatt, Ahol aztán visszalépett Vitézy Dávid javára.Ehhez képest kell beérnie a fővárosi közgyűlési képviselői illetményével, amely - amennyiben egy politikus nem vállal bizottsági munkát, miként Szentkirályi sem teszi - bruttó 883 ezer 675 forint, a főpolgármester bő 3,5 milliós havi fizetésének a negyede.Ez komoly visszaesés lenne anyagilag Szentkirályi Alexandrának, ám ezt az összeget megtámogatja a Budapesti Gazdasági Egyetem közhasznúsági felügyelőbizottsági elnökeként kapott bruttó 300 ezres havi illetménye, illetve a Kocsis Mátétól érkező havi 1,7 millió forint.Ez összesen már csaknem 2,9 milliós jövedelem.Szentkirályi 2024. október végi vagyonnyilatkozatából egyébként kiderül, hogy akkor még drágábban adott tanácsokat Kocsisnak: a havi díja bruttó 2,256 millió forint volt.Hivatalos úton is megpróbáltuk kideríteni, hogy Szentkirályi Alexandra mivel keres 1,7 millió forintot, milyen tanácsokat ad Kocsisnak. Ezért közérdekű adatigénylés keretében kikértük az Országgyűlés Hivatalától a szerződését. Azt a választ kaptuk: "a képviselő tevékenységét segítő alkalmazottak felett a munkáltatói jogkört az adott országgyűlési képviselő gyakorolja, ezért az Országgyűlés Hivatala nevükkel és elérhetőségükkel kapcsolatban nem minősül közfeladatot ellátó szervnek."Vagyis a hivatal Kocsis Mátéhoz irányított. Így neki is küldtünk közérdekű adatigénylést, amelyben Szentkirályi szerződését és a teljesítési igazolásait kértük ki, ám a fideszes politikus ezeket nem adta ki. Ehelyett azt a tájékoztatást kaptuk, hogya Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja Szentkirályi Alexandrát munkaszerződés keretében foglalkoztatja. Az országgyűlési képviselők és a képviselőcsoportok által foglalkoztatott személyek nem alanyai az Infotv. 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, az ilyen személyek adatai nem közérdekű adatok és közérdekből sem nyilvánosak, ugyanakkor Szentkirályi Alexandra munkabére a vagyonnyilatkozatában rögzítettek szerint nyilvános.Azaz továbbra sem tudható, hogy Szentkirályi Alexandra 1,7 millió forintnyi közpénzért mivel is segíti Kocsis Máté munkáját - ezek szerint "munkaszerződés keretében". | Kocsis Máté nem hozza nyilvánosságra, pontosan mivel keres nála Szentkirályi Alexandra 1,7 millió forintot | Csak annyit árult el: munkaszerződéssel foglalkoztatják. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/24/kocsis-mate-szentkiralyi-alexandra-tanacsado-allas-titok/ | 2025-03-24 07:00:45 | true | null | null | 24.hu |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványokból bonyolult céghálón keresztült "elkezelt" milliárdok ügyében. Mint a nemrég nyilvánosságra hozott jelentésekből kiderült, több mint 500 milliárd forint vagyonról - és ebben durván 400 milliárd forint közpénzről lehet szó -, aminek egy része minden valószínűség szerint elveszett. Feljelentés azonban nem csak a 2021 és 2023 közötti időszak vizsgálata nyomán keletkezett, hanem a Matolcsy György leköszönő jegybankelnök regnálásának utolsó napjaiban történt, elsőként lapunk által megírt lépés miatt is.A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) vagyonkezelésére létrehozott cégháló meghatározó tagja, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. cégirataiban február 28-ai hatállyal új tulajdonos bejegyzése látszott: az Optima Befektetési- és Ingatlanhasznosító Zrt. helyére a Közép-Európai Magántőkealap III került. Az utóbbit a Quartz alapkezelő kezeli, ez pedig Matolcsy fiának barátja, Száraz István érdekeltsége. Úgy festett, hogy Matolcsy György lelépése előtt közvetlenül még egyet csavartak az addig is bonyolult vagyonkezelő hálózaton, és ettől még kacifántosabban férhetne hozzá a vagyonához az MNB alapítványa.Bármi látszott a hivatalos cégadatokból, a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. vezetője és az Optima Befektetési Zrt. azóta menesztett vezetője egybehangzóan állították lapunknak, hogy nem történt tulajdonoscsere, nincs szó arról, hogy az alapítvány vagyona végképp elvesztette volna "közvagyon jellegét", a végső tulajdonos továbbra is az MNB alapítványa, a PADME. A cégbíróságnak beküldött dokumentumban arról nyilatkoztak, hogy az Optima Befektetési Zrt. kölcsönszerződést kötött a Közép-Európai Magántőkealap III-mal - a megállapodás tárgya az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. száz darab részvénye -, és hozzájárultak ahhoz, hogy a magántőkealap kerüljön a cégjegyzékbe egyedüli tulajdonosként.A napokban azonban új dokumentum érkezett a bíróságra, ami alighanem zárójelbe teszi a tulajdonlás körüli polémiát. Egy nyilatkozat március 14-ei dátummal, miszerint az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. összes részvénye az Optima Befektetési Zrt. értékpapírszámláján "jóváírásra került". Magyarul igazolta a cégbíróságnak, hogy tulajdonában vannak a papírok, és a cég új jogi képviselője be is adta a módosított alapszabályt, amelybenaz Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. 100 százalékos tulajdonosa a Közép-Európai Magántőkealap III helyett ismét az Optima Befektetési Zrt.Ezzel a lendülettel visszahívták az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. összes igazgatósági tagját, így Dudás Lóránt elnököt, valamint Köröskényi Mónikát és Huszár Zsófiát. Helyükre nem neveztek ki új tagokat, az igazgatóság ebben a formában megszűnt, a céget ezentúl egyedül a vezérigazgató irányítja. Az alapító (azaz az egyedüli tulajdonos Optima Befektetési Zrt.) vezérnek Hegedüs Istvánt nevezte ki határozatlan időre. Hegedüs így már kétszeres vezérigazgató, hiszen ő az, akit Varga Mihály, amint elfoglalta jegybankelnöki posztját, azonnal kinevezett az anyavállalat, az Optima Befektetési Zrt. élére. Hegedüsről eddig nem derült ki olyasmi, hogy valaha is 100 milliárdos ügyletek közelébe került volna, a cégpapírokból sokkal több nem látszik róla, mint hogy 62 éves, és nyíregyházi illetőségű.Március 14. sűrű nap lehetett Hegedüs István életében, aznap délelőtt ugyanis a GTC Holding Zrt. közgyűlését is lezavarta. Ez a hatalmas bukással járó lengyelországi gigabefektetéshez kapcsolódó magyarországi cég, amelynek saját vagyona 100 milliárd forint körül volt 2023 végén, de akkor már harmadik éve milliárdos veszteségeket mutatott ki az Opten cégadatbázisa szerint.Annyira azért nem lehetett izgalmas a GTC-közgyűlés, a jegyzőkönyv alapján legalábbis minden szerepet Hegedüs játszott. A GTC Holding Zrt. két tulajdonosa az Optimum Ventures Magántőkealap, illetve az Optimum Ventures Magántőkealap II, mindkettőnek az Optimum Befektetési Alapkezelő Zrt. a tulajdonosa, az utóbbit pedig Hegedüs István képviselte. Tehát Hegedüs szavazott, ő volt a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és egyben a szavazatszámláló is. | Varga Mihályék visszacsinálták a Matolcsy-éra végnapjaiban lezavart cégkavarást | Mindenhová a saját emberét ültette az új jegybankelnök. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/21/varga-mihaly-mnb-padme-optima-magantokealap-vissza/ | 2025-03-21 19:20:24 | true | null | null | 24.hu |
A Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának az Állami Számvevőszék által elvégzett átvilágítása nem terjedt ki arra a Matolcsy György távozása előtti napokban végrehajtott "kölcsönügyletre", amelyben az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. egy olyan magántőkealapnál kötött ki, melynek a Matolcsy család cégbirodalmának központjában van a bejelentett elérhetősége.Az ÁSZ a 24.hu kérdésre közölte, hogy a kedden közzétett vizsgálatok "már az észrevételezés szakaszában voltak", amikor a tranzakcióról megjelentek az első híradások,ezért erre a tulajdonosváltásra az ellenőrzés már nem tudott kiterjedni.A számvevőszék ennek ellenére feljelentés-kiegészítés formájában továbbította a nyomozó hatóságnak az ügyben rendelkezésre álló információkat.Az, hogy az ÁSZ a jegybank ügyeiben feljelentést tett az ügyészségen, az MNB-alapítvány, a PADME átvilágítását összefoglaló, szintén kedden publikált dokumentumból derült ki. Az ÁSZ szerint az egykor 266 milliárd forintos indulótőkével kistafírozott alapítvány vizsgálata során feltárt tények alapján vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja merült fel.A számvevőszék azt írta, hogy a vagyonkezelést, a befektetéseket "egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre." A jelentés szerint ebből sok milliárd forint Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti társaságához került.Az Opima Befektetési Alapkezelő Zrt. részvényeire kötött "kölcsönszerződés" szintén egy nehezen átlátható ügylet, ám erről eddig sem az MNB, sem az ÁSZ nem mondott határozott véleményt. | Az ÁSZ külön feljelentette a Matolcsy-korszak utolsó napjaiban lezavart cégátadást | A számvevőszék már elkészült a közpénz százmilliárdokkal zsonglőrködő MNB-alapítvány átvilágításával, amikor jött a hír az alapkezelő "kölcsönadásáról". | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/21/allami-szamevoszek-feljelent-matolcsy-gyorgy-optima-alapkezelo/ | 2025-03-21 13:18:45 | true | null | null | 24.hu |
Az "elvesztette közpénz jellegét" kifejezés szállóigévé vált, amióta 2016-ban Kósa Lajos, a Fidesz akkori frakcióvezetője ezzel próbálta megvédeni az MNB vagyonának alapítványokba való átlapátolását. Az azóta eltelt években az alapítványi vagyon olyan utakat járt be, melyeket akkor még elképzelni sem lehetett, miközben kezelése a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető átláthatónak. A március 7-én a 24.hu cikkével kirobbant MNB-s kölcsönügylet és az azóta megjelent számos újságcikk alapján sok mindenre fény derült.Az ÁSZ friss jelentései a nemzeti együttműködés rendszerében példátlannak tekinthető őszinteséggel tárják fel a több száz milliárd forintos visszaélés-sorozatot, ám több lényeges kérdést megválaszolatlanul hagynak.Az alábbiakban azt összegezzük, hogy mit tudtunk meg eddig az MNB-féle vagyongazdálkodás körüli aggályokról, és milyen kérdéseink maradtak az alapítványi vagyon sorsát illetően.Szóltunk, hogy ebből baj leszA Transparency International (TI) Magyarország 2014-ben, elsőként kezdett foglalkozni az alapítványokba átszervezett MNB-s közvagyonnal. A TI Magyarország már akkor kifejtette, hogy a jegybank a forrásait csak a törvényben meghatározott céljai elérése érdekében, a közérdeket szem előtt tartva és átlátható módon költheti el. Alapítványok ötletszerű támogatása biztosan nem szolgálja az "árstabilitás elérését és fenntartását", akkor sem, ha az MNB szerint a hazai léptékkel mérve mértéktelenül bőkezű adomány a pénzügyi szakemberképzést szolgálja. Az persze elég hamar kiderült, hogy az alapítványi zsonglőrködéseknek semmi köze nem volt a közgazdasági közgondolkodás MNB által kitalált megújításához.Az alapítványi vagyon eltitkolására a parlament kormánypárti többsége 2016-ban törvényt is elfogadott, ám a szabályozás elbukott az Alkotmánybíróság előtt. Az Alkotmánybíróság ugyanis 2016-ban megerősítette a TI Magyarország által a kezdetektől hangoztatott álláspontot: az "MNB (...) közpénzzel gazdálkodik, az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik". Továbbá leszögezték: az "MNB (...) által létrehozott alapítványok közpénzt kezelnek, ebből következően (...) az adatnyilvánosság biztosítására kötelesek." Ez a nyilvánosság azonban soha nem valósult meg.Tíz év tétlenség ára: 500 milliárd forintHiába döntött az Alkotmánybíróság, a jegybanki alapítványok vagyon csak nem akarta visszanyerni a közpénzjellegét. Az alapítványokban felgyülemlett közpénz kezelését 2015-ben az Optima Befektetési Zrt.-re bízták, majd több lépcsőben összevonták az alapítványokat, míg végül 2019-re egyedül a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvány maradt meg. A PADME megalapításakor összesen mintegy 260 milliárd forintnyi pénzbeli vagyonról és szintén tetemes, mintegy 100 milliárd forintra becsült ingatlanvagyonról volt szó. Az Állami Számvevőszék vizsgálatából elsőként a Direkt36 által közölt részletekből már tudható volt, hogy az Optima Befektetési Zrt. további állami forrásokat is igénybe vett, így közel 500 milliárd forinttal gazdálkodhatott. A folyamat azonban még összetettebbé vált, amikor az Optima Befektetési Zrt. olyan alapkezelőket hozott létre, amelyek különféle ingatlan- és magántőkealapokba helyezték ki a rájuk bízott közvagyont.Mindez kizárólag úgy volt lehetséges, hogy egyetlen állami hatóság sem szerzett érvényt a közvagyon védelmére és az átláthatóság biztosítására irányuló, az Alaptörvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt kötelezettségeknek.A legtöbbet még az Európai Unió statisztikai szolgálata tette, az Eurostat ugyanis vizsgálódni kezdett a jegybanki alapítványi vagyon államháztartáson kívüli elszámolása miatt. Az MNB ígéretet is tett arra, hogy felszámolja az alapítványi rendszert, amire előbb 2020-as, majd a koronavírus-járvány miatt 2023-as határidőt szabtak, végül azonban nem történt semmi. Olyannyira, hogy a PADME, bár papíron a pénzügyi szakemberképzés, valamint a tudomány és az innováció támogatása lett volna a feladata, az általa tulajdonolt céghálón keresztül jelentős, szövevényes és meglehetősen kockázatos ingatlanügyletekbe kezdett. Az ÁSZ jelentése is rámutatott arra, hogy a magántőkealapok "létrejöttének célja a befektetés közérdeklődés elől történő elrejtése lehetett."A titkolni akart befektetés nem más volt, mint a varsói és johannesburgi tőzsdén jegyzett Global Trade Center (GTC) ingatlankezelő-óriás. Az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte egy úgynevezett egyszerűsített eljárással. A bevásárlás értéke nem volt nyilvános, ám az a sajtóinformációk szerint a 200 milliárd forintot is elérhette, és most már azt is tudjuk, hogy a vételár nemhogy jelentősen eltúlzott volt, de egyenesen szédelgőleg feldicsérte a megszerzett ingaltancég valós piaci értékét. Utóbb kiderült, hogy a részvények jelentős mértékben veszíthettek értékükből. Mindezek miatt is feljelentést tett a számvevőszék.Előnyben a jegybanki ex-elnök fiának baráti köreA GTC az elmúlt években számos ingatlanügyletet bonyolított olyan alapokkal, amelyeket a jegybank elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a baráti köréhez sorolt Száraz Istvánhoz köthető Quartz Alapkezelő Zrt. kezel. Mindez azért is aggályos, mivel a magántőkealapok befektetői nem ismertek sem a nyilvánosság, sem hatóságok számára. Az ingatlanokat ráadásul korábban éppen a jegybank portfóliójából értékesítették, majd az épületeket a Quartzon keresztül a GTC vásárolta meg. A Válasz Online számításai szerint a GTC 42 milliárd forintot fizetett az ily módon gazdát cserélő tíz ingatlanért, amelyek a Quartz számára hoztak nyereséget. Az alapok működésébe ráadásul maga Matolcsy Ádám is beleszólhatott a Válasz Online értesülései szerint Kovács Petra álnéven.Ha ránk hallgatnak, 260 milliárd forint ellopását sikerült volna megakadályozniNem a számvevőszéki feljelentés volt azonban az első. Fontos leszögezni, hogy a legnagyobb gond valójában nem a kockázatos befektetések következtében előállott gigantikus veszteséggel van, hanem magával az alapítványi vagyon kiszervezésével.A jegybankot senki és semmi nem hatalmazta fel arra, hogy az általa kezelt közpénzből alapítványokat hozzon létre. Amikor Matolcsy György regnálása kezdetén mégis ez történt, akkor az erről döntést hozó jegybanki vezetők a sajátjukként rendelkeztek a jegybanki közvagyonnal. Ez sikkasztás.Emiatt a TI Magyarország már 2016-ban feljelentést tett a rendőrségen és az ügyészségen, de a hatóságok nem tettek semmit. Ahogy közel tíz éve megírtuk: feljelentésünket még csak el sem bírálták, és arra sem vették a fáradtságot, hogy indokolt határozatban közöljék, nem rendelnek el büntetőeljárást.Mi az, amivel nem foglalkozott az ÁSZ?Az eleve kacifántos helyzetben váratlan fordulatot hozott, hogy Matolcsy György távozása előtt, idén február végén értékpapír-kölcsön ügyletet kötött a PADME Alapítvány tulajdonában lévő Optima Befektetési Zrt. a Quartz Alapkezelő Zrt. által képviselt és kezelt Közép-Európai III Magántőkealappal. Ennek értelmében a Közép-Európai III Magántőkealap "kölcsönveszi" az Optima Alapkezelő részvényeinek 100 százalékát az Optima Befektetési Zrt.-től.Ha ez az ügylet nem lenne önmagában különös, utóbb a további tulajdonosi viszonyokról a 24.hu-nak eljutatott információból az is kiderült, hogy a Közép-Európai III Magántőkealap befektetési alapjainak az Optima Befektetési Zrt. a 100 százalékos befektetője (tulajdonosa). Vagyis az Optima Befektetési Zrt. a Quartz Alapkezelő által kezelt Közép-Európai III Magántőkealapnak már 2025. február 28. előtt is befektetője lehetett, ugyanakkor a Quartz kiválasztásának módja és körülményei nem ismertek.A Közép-Európai III Magántőkealapot ugyanis már 2019. március 27-én nyilvántartásba vette az MNB. Az Optima Befektetési Zrt. a Közép-Európai III Magántőkealapba történő befektetéseit három alapok alapján keresztül eszközölte, ezek az Optimum I. Értékpapír, az Optimum II. Értékpapír és az Arcadia III. Alapok Alapjai. Mindhármat az Arcadia Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli, melynek ugyancsak az Optima Befektetési Zrt. a tulajdonosa. A Quartz Alapkezelő tulajdonosa a Dry Immo Ingatlankezelő Zrt.-n keresztül a Felis Magántőkealap, amelynek befektetői nyilvános adatok alapján nem megismerhetők, kezelője a Quartz Alapkezelő. A Dry Immo Ingatlankezelő Zrt. vezető tisztségviselője Száraz István.Az alábbi, a TI Magyarország által összeállított ábrával szemléltetjük, hogy az MNB vagyona miként fonódott össze Száraz érdekeltségeivel:Az ábra a Transparency International Magyarország saját összeállítása alapján készült.Mindezzel az ÁSZ vizsgálata egyáltalán nem foglalkozik, ahogyan azzal sem, hogy miért kellett 2024-ig várni a jegybanki alapítványok ellenőrzésével, holott már tíz évvel korábban is tudható volt, hogy törvénysértő, sőt bűncselekmény a közvagyon alapítványokba történt kiszervezése. Annak érdekében, hogy azt is tisztán lássuk, amit a hatóságok még mindig nem vizsgáltak ki, a TI Magyarország minden szóba jöhető érintettnek, így a jegybanknak, a PADME alapítványnak, valamint az alapítvány által irányított cégeknek és alapkezelőknek közérdekűadat-igénylést küldött. | Elvesztette jegybank jellegét | A jegybankot senki és semmi nem hatalmazta fel arra, hogy az általa kezelt közpénzből alapítványokat hozzon létre. Ez sikkasztás – írja a friss fejlemények kapcsán a Transparency International Magyarország, amely már 2016-ban feljelentést tett, hiába. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/21/mnb-alapitvany-transparency-international-sikkasztas/ | 2025-03-21 07:00:29 | true | null | null | 24.hu |
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupciós bűnözés elleni osztálya a kormányfő vejének többségi tulajdonában álló Waberer’s és a Magyar Posta közös ecseri logisztikai beruházásának ügyében. Ezzel fordulat történt, hiszen az NNI március 17-i végzésével hatályon kívül helyezte azt a tavaly novemberben meghozott végzést, mely szerint a beruházás ügyében nem merül fel hűtlen kezelés bűntett gyanúja - derül ki a levélből, amelyet Vadai Ágnes, DK-s országgyűlési képviselő küldött meg lapunknak.A hatóság most annak alapján indít nyomozást, hogy Vadai Ágnes november elején írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyésznek, hogy akar-e a beruházás ügyében vizsgálatot indítani.Az ellenzéki politikus felhívta Polt figyelmét, hogy a beruházásnak "magas szintű korrupció kinézete van", hiszen az állami tulajdonban lévő Magyar Posta a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő cég ecseri logisztikai bázisát akarja megvenni a magyar adófizetők pénzéből, amelyet részben, állami támogatás nyomán szintén a magyar adófizetők pénzéből épített fel. Polt Péter a kérdést feljelentésként értékelte, azt elbírálásra a Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította. Az NNI először elutasította a feljelentést, majd körülbelül négy hónap elteltével mégis nyomozást kezdeményezett az ügyben. A változás okát a hatóságtól nem indokolták.Mint lapunk korábban megírta, az e-kereskedelmi robbanás, a Kínából érkező csomagok dömpingje indokolttá teheti a Waberer’s és a posta új csomaglogisztikai központjának fejlesztését, ugyanakkor a beruházás részletei homályosak. Miközben költségvetési források felhasználásáról van szó, mindkét szereplő titkolta a nyilvánosság elől a részleteket, mondvánA beruházás pontos költségei, technológiai beszerzései és a projekt megvalósításában résztvevő kivitelező partnerekre vonatkozó információk üzleti titkot képeznek. | Nyomozást indított a rendőrség Tiborcz István óriásbiznisze miatt | Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés a gyanú. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/20/tiborcz-istvan-rendorseg-nemzeti-nyomozo-iroda-waberers-magyar-posta-logisztika-beruhazas/ | 2025-03-20 13:01:18 | true | null | null | 24.hu |
Tanúként hallgatja meg a Fővárosi Törvényszék Varga Judit és Trócsányi László volt igazságügyi minisztereket a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György volt végrehajtó kari elnök főszereplésével zajló korrupciós büntetőügyben - értesült a 24.hu.Információinkat Völner Pál védője is megerősítette, aki többször indítványozta a volt miniszterek meghallgatását. Papp Gábor elmondta, úgy tudja,még a nyári ítélkezési szünet előtt idézni fogják a bíróságra Vargát és Trócsányit.Korábban az ügyvéd úgy fogalmazott, szerinte megkerülhetetlen Varga tanúkénti kihallgatása, mert - mások mellett - arra kizárólag ő tud válaszolni, hogy a korábban az irányítása alatt álló tárcánál kit miért neveztek ki vagy váltottak le a posztjáról. Egyben a védő szerint Varga igazolni tudná Völner vallomásának állításait.A kegyelmi ügybe belebukott volt igazságügyi miniszter meghallgatása azért is érdekes lesz, mert volt férje, az azóta a Tisza Párt elnökévé vált Magyar Péter épp egy éve tette közzé azt a titokban rögzített hangfelvételt, amelyen volt felesége még miniszterként arról beszélt neki, hogy "Rogán Antalék kihúzatták magukat" a Völner-Schadl-ügy ügyészségi irataiból. Arról, hogy mi minden maradt ki a Völner-Schadl-ügy vádiratából a 24.hu több cikket is közölt, Rogán Antal miniszter, illetve kabinetfőnöke szerepére is kitérve.Az ügyben feljelentést is tett Magyar Péter, ami miatt a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása indított nyomozást, és tanúként hallgatta ki Varga Juditot, az eljárást azonban még abban az évben megszüntették.Trócsányi László - aki Varga elődje volt az igazságügyi miniszteri székben - meghallgatása szintén tartogat izgalmakat, ugyanis, mint lapunk megírta, a volt tárcavezető neve is felbukkant Schadl György volt végrehajtó elnök bizalmasának naplójában. A 24.hu által megismert dokumentumok részletesen tartalmazzák a büntetőügy negyedrendű vádlottja, M. V. naplóbejegyzéseit, aki Schadl György sofőrjeként és személyi asszisztenseként dolgozott.Az egyik, 2021. november elején - vagyis Schadl letartóztatása előtt néhány nappal - rögzített bejegyzésében az áll:Gyurinak szólni, Trócsányi ügye hogy áll!Az nem világos, hogy pontosan milyen ügyről lehetett szó, és milyen kapcsolat volt a végrehajtók elnöke és az ekkor már két és fél éve nem igazságügyi miniszterként, hanem EP-képviselőként politizáló Trócsányi között. A volt miniszter a 24.hu megkeresésére akkor ugyan elismerte, hogy egyszer - állítása szerint szakkérdésben - egyeztetett Schadl Györggyel, de arról nem adott tájékoztatást, hogy vajon milyen ügye miatt lehetett ő érdekes Schadlék számára. Nem kizárt, hogy a bíróságon erről is kérdezik majd Trócsányit.A Schadl és Völner ellen szóló vád lényege szerint előbbi jogtalan előnyként rendszeresen pénzt - 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot - adott át Völnernek, aki ezért a befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri: önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Ezt hét végrehajtóból hat beismerte, őket már jogerősen is elítélték. A vádhatóság szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert a közbenjárására kinevezett végrehajtóktól.Schadlt és feleségét 2021. november 5-én fogták el a ferihegyi repülőtér parkolójához vezető úton. A rendőrök több millió forintot és két diplomata útlevelet foglaltak le tőlük. Később az eljárás során hatalmas vagyont foglaltak le a házaspárnál, aminek részbeni elrejtése miatt emeltek vádat Schadl felesége ellen is. | Varga Juditot és Trócsányi Lászlót is beidézi a bíróság a Völner-Schadl-ügyben | A volt tárcavezetőket a nyári ítélkezési szünet előtt tanúként idézhetik a bíróságra. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/19/varga-judit-trocsanyi-laszlo-volt-igazsagugyi-miniszter-tanu-birosag-volner-pal-schadl-gyorgy-vegrehajto-korrupcio/ | 2025-03-19 14:58:03 | true | null | null | 24.hu |
A Transparency International (TI) Magyarország közleménye szerint a 2021-2023-as időszakra vonatkozóan 2680 - közbeszerzéseken nyertes - gazdasági társaság és 5574 végső tulajdonos adatait vizsgálták meg. A vizsgált vállalatok 15 418 eljárást nyertek el összesen 12,6 ezer milliárd forint értékben.A TI Magyarország Tenderbajnokok című friss elemzése szerint ismét Mészáros Lőrinc léphetett a dobogó tetejére, akinek 14 cége - együttesen - 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Ez az összes vizsgált tender értékének 8,6 százalékát tette ki, ami továbbra is a piac jelentős koncentrációjáról árulkodik.Szintén jelentős, több száz milliárd forintos értékben nyertek el közbeszerzéseket a NER más kedvenc oligarchái is. A dobogó második helyén végző Kis-Szölgyémi Ferenc vállalkozásai - mindenekelőtt a B+N Referencia Zrt. - összesen 836 milliárd forintnyi megbízáshoz jutottak, zömében az állami egészségügyi létesítmények takarítására, üzemeltetésére, illetve karbantartására irányuló keretmegállapodások formájában. Az útépítésben taroló Szíjj László esetében is keretmegállapodások tették ki a hét érintett, általa tulajdonolt vállalaton keresztül elnyert, összesen 758 milliárd forint értékű eljárás zömét.Mindez arra is rávilágít a TI szerint, hogy a közbeszerzési rendszeren belül a keretmegállapodások értékének aránya jelentősen növekedett. Ez azért aggasztó, mert az ilyen eljárások hosszú évekre lezárhatják a versenyt, és sokszor nem biztosítják az átláthatóságot - írták.A szintén keretmegállapodásokkal hasító negyedik helyezett, Balásy Gyula cégei közel 336 milliárd forint értékben nyertek el tendereket szinte kizárólag a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKOH). A másik oldalról nézve, az NKOH megbízásainak 74 százalékát nyerték el a Balásy-cégek a vizsgált három év alatt, lényegében monopolizálva a kommunikációs, a rendezvényszerzési és a szervezetfejlesztési állami megrendeléseket.Arra is kitértek, hogy a vizsgált időszakban 106 olyan esetet azonosítottak, ahol a közbeszerzéseken nyertes szereplők közhatalmi kapcsolatokkal is rendelkeztek. Az elemzésben a TI Magyarország több olyan példát is feltárt, amelyeknél a közbeszerzésen nyertes cégek tulajdonosai azoknál a szervezeteknél töltöttek be közhatalmi pozíciót, amelyek megrendelőként léptek fel az érintett tenderek során. Az összeférhetetlenség ténye részletesebb vizsgálat nélkül mégsem érhető mindig tetten, mivel a jogszabályok hiányosak és nem rendelkeznek egyértelműen ezen részletszabályokról - állapították meg.Emellett rendkívül aggályos szerintük, hogy a vizsgált tenderek összesített értékének 7,7 százalékát, összesen 980 milliárd forintot nyert el 32 olyan vállalkozás, amelyeknél a tulajdonosok legalább egyike magántőkealap volt. Ezekben az esetekben a vonatkozó szabályozás hiányossága miatt nem átlátható, hogy kik e vállalkozások valódi kedvezményezettjei - tették hozz. A javarészt kormányközeli tulajdonosok körére az alapokat kezelő cégeket birtokló személyekből következtethetünk. Súlyos problémát jelez továbbá szerintük, hogy e magántőkealapok - nemcsak a közbeszerzéseken, hanem állami tőkebefektetéseken keresztül - több száz milliárd forintnyi közpénzhez jutottak az elmúlt években.A Transparency International (TI) Magyarország Tenderbajnok projektjének célja, hogy a közbeszerzési piac rendszerszintű problémáit világítsa meg nyilvánosan elérhető információk alapján. További részletek, illusztrációk itt. | Transparency International: továbbra is Mészáros Lőrinc a tenderbajnok | A felcsúti milliárdos cégei több mint 1090 milliárd forint értékben nyertek közbeszerzéseket 2021 és 2023 között. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/19/transparency-international-meszaros-lorinc-tenderbajnok/ | 2025-03-19 14:23:30 | true | null | null | 24.hu |
A piacinál jóval olcsóbb hitelekkel segíti ki a magyar kormány Észak-Macedóniát és más balkáni államokat, de jutott a pénzből a Maldív-szigeteknek és Csádnak is. Amint megírtuk, ez nettó bukás, hiszen Magyarország drágábban jut forráshoz, mint amennyiért tovább adja a pénzt. Orbán Viktor szerint belefér, hogy a magyar adófizetők pénzéből konszolidálják más államok költségvetését, a Balkán stabilitása ugyanis nemzeti érdek, ez a biztonság ára - adott egyfajta magyarázatot a hitelezési gyakorlatra az év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.Annak ellenére, hogy tavaly durván elszállt a költségvetési hiány, a külföldi befolyásszerzésre, jobboldali kormányok megmentésére szolgáló kölcsönökből még a tervezettnél is többet helyeztek ki. Beszámoltunk róla, hogy az Eximbankon keresztül egyedi kormánydöntéssel nyújtható, államilag garantált hitelek plafonját év közben 1200 milliárd forintról a másfélszeresére, 1800 milliárdra emelték. A 2025-ös évre szóló költségvetési törvényben ugyanekkora a limit.Egy lapunk birtokába került kormányzati előterjesztésből az derül ki, hogy nemcsak baráti kormányok, hanem néhány magyar cég magánbefektetője is kapott az Eximbankon keresztül egyedi gigahiteleket.A kormány bankja összesen 2,1 milliárd euró, azaz több mint 800 milliárd forint kölcsönt folyósított tavaly júliusig négy cégnek, amihez 80 százalékos állami garancia társult.Ezen kívül további összesen 270 milliárd forint hitelt terveztek be három cégcsoportnak, illetve közelebbről meg nem nevezett "egyéb kifektetési" ügyletre.Korda-projekt - a legnagyobb üzlet a rendszerváltás ótaA legnagyobb tétel a nagy állami bevásárlóakciókat lebonyolító Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 911 millió eurós (359 milliárd forintos) Exim-hitelállománya. A kormány-előterjesztésben – gyaníthatóan az énekes Reptér című slágerére utalva – Korda-projekt fantázianéven futó ügylet a ferihegyi repülőtér visszavételéhez igénybe vett hitelt takarja, amivel a kormányfő régi álma valósult meg. Az Opten adatbázisából látszik is, hogy a Budapest Airport Zrt. „nagyanyjának”, az Airport Holding Tanácsadó Kft.-nek az üzletrészeire 920 millió euró erejéig az Eximbank jelzálogjogát jegyezték be. Ez kicsivel több, mint amit korábban a nyilvánosságra hozott adatok alapján becsültünk. (A magyar állam az Airport Holdingot vásárolta meg, ez a leányvállalatán, az Airport Hungary Tanácsadó Kft.-n keresztül tulajdonolja a Budapest Airport Zrt.-t.)Mint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter annak idején bejelentette, a reptér-üzemeltető vételára 3,1 milliárd euró volt, ezen felül át kellett vállalni 1,44 milliárd euró hitelt, és az összesen 4,54 milliárd euró 80 százaléka terheli a magyar államot. A többi a Budapest Airport Zrt. 20 százalékát megszerző üzlettársra, a francia Vincire jut. A magyar állam durván (az átvállalt hitellel együtt) 1400 milliárd forint terhet vállalt, és a vételár nagyjából egyharmad-egyharmad arányban az Eximbank-hitelből, költségvetési pénzből, illetve állami cégrészesedésekből származó bevételekből állt össze. Ami a hitelek átvállalását illeti, a Budapest Airport anyavállalatának, az Airport Hungary Kft.-nek az üzletrészeire jókora jelzálogot jegyeztek be: 2,5 milliárd eurót a Bayerische Landesbank javára, mely Németország egyik legnagyobb hitelezőjének számít. Ebbe bőven belefér az átvállalt 1,44 milliárd eurós kölcsön.A rendszerváltás óta a legnagyobb értékű tranzakciót a kormányzat nem egyszerűen stratégiai befektetésnek, hanem szuverenitási kérdésnek tekinti. Szakértők egy része ezzel együtt vitatja az államosítás értelmét, mert a visszavásárlás jelentősen megterheli az államkasszát, ráadásul a harmadik terminál építésének is eljött az ideje, és ebben a felállásban a korábbi magánbefektetők helyett a büdzsét terheli több száz milliárd forint további beruházás finanszírozása. A terminálépítés előkészítése decemberben meg is kezdődött, és a tervek szerint nyolc éven belül készül el.A kormányzat viszont továbbra is jó üzletnek tartja a repülőtér megszerzését. A Budapest Airport 2024-ben rekordot döntött, 17,6 millió utas fordult meg a ferihegyi reptéren, ami közel 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, de az utolsó békeévnek számító 2019-es csúcshoz képest is 8–8,5 százalékkal több. Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, egyben a Budapest Airport Zrt. elnöke január végén arról nyilatkozott, hogy a visszavásárláskor úgy kalkuláltak, a befektetés 16 és fél év alatt térül meg, a tavalyi eredmények alapján viszont már úgy véli, több bevételi elemet alulbecsültek, így a megtérülés „jelentősen lerövidülhet”.Elment a spanyol szuperexpresszA szuperexpresszeket fejlesztő és gyártó spanyol Talgo tervezett megvételéhez, a „Thomas-projekthez” is segédkezet nyújtott az Eximbank. A befektetésre a Ganz-MaVag Europe Zrt. aspirált, amelyben az állami befektetőcég, a Corvinus Zrt. és a Ganz-MaVag Holding Kft. a tulajdonos. Ez utóbbinak, a duó magánbefektetőjének folyósított 345 millió euró (mintegy 135 milliárd forint) hitelt az Eximbank, a hitelbiztosítéki nyilvántartás és az Opten adatbázisa alapján tavaly áprilisban. A Ganz-MaVag Holding Zrt. eredetileg Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségében állt, de miután ő honvédelmi miniszterré avanzsált, a Mol-vezér Hernádi Zsolt közelében landolt.A 619 millió eurós gáláns magyar ajánlat a Talgo részvénytulajdonosainak tetszett, a spanyol közlekedési miniszter azonban jelezte, hogy mindent megtesz az ügylet megakadályozására. Végül a madridi kormány meg is vétózta az akciót arra hivatkozva, hogy az nemzetbiztonsági kockázatokkal járna. A spanyol sajtóban akkoriban az elutasítás okaként azt pendítették meg, hogy Orbán Viktort sejtik az ajánlat mögött, és úgy vélték, hogy a magyar konzorciumnak orosz kötődése is lehet.Augusztusban döntött a spanyol kormány a magyar ajánlat elutasításáról, és bár ez nem szerepelt az okok között, kisvártatva kipattant, hogy egy Orbán köreihez közel álló magyar bank 9,2 millió euró kölcsönt adott a szélsőjobboldali Vox pártnak. A Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó MBH Bank az azóta az Orbán-féle Patrióta-frakcióhoz csatlakozó párt 2023-as választási kampányát segítette.Külső szemlélő annyit érzékelhetett, hogy a Corvinus Zrt.-nél tőkét csökkentettek, de a nemzetgazdasági tárca nem válaszolt kérdésünkre, hogy a tőkekivonás a Talgo-üggyel függött-e össze.Vodafone: bejön az inflációkövető árazásAz egykori állami műsorszóró, a 4iG csoportba betagozódott Antenna Hungária Zrt. 747 millió euróval (294 milliárd forint) szerepel a listán, ez a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlásához kapott, 80 százalék állami garanciával nyújtott hitelállományt jelenti. Az Antenna Hungária az állammal közösen vásárolta meg a ma már One néven futó mobilszolgáltató részvényeit. A rövid idő alatt ezermilliárd forintos óriássá puffasztott 4iG ezzel az akcióval nőtt fel a Magyar Telekom versenytársává a mobilpiacon. Az Antenna Hungária eredetileg 51 százalékot szerzett a Vodafone-ban, majd egy részvénycsere akció után 70,5 százalékra nőtt a tulajdonrésze, míg a magyar állam 30 százalék alá szorult.Az állam a tulajdonrészéhez képest azonban jóval nagyobb mértékben vett részt az ügylet finanszírozásában– erről itt írtunk részletesen.A 4iG csoport számára meghatározó volt az akvizíció, hiszen a Vodafone megszerzésével stabil bevételi forráshoz jutott. A Scope Rating hitelminősítő időről időre minősíti a cég adósságát, tekintve, hogy az egyik legnagyobb kedvezményezettje volt a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjának. Az informatikai cég összesen mintegy 490 milliárd forint rendkívül kedvezményes kamatozású kötvény kibocsátásával jutott forráshoz. Az elemzők rendre megjegyzik, hogy túl ambiciózusnak tartják a 4iG terjeszkedését, az akvizíciók ütemét, jelentős a csoport adósságállománya, a másik serpenyőben ugyanakkor komoly a bevételtermelő potenciál. A mobilszolgáltatók számára lehetőség van ugyanis automatikus díjkorrekcióra, magyarán arra, hogy inflációkövető tarifaemelést alkalmazzanak.Dunaferr: felszámolásból felszámolásbaA még 2023-ban felszámolásba dőlt ISD Dunaferr Zrt. eszközeit megvásárló indiai gyökerű befektető magyarországi cége, a Liberty Steel Central Europe Kft. 100 millió euró (csaknem 40 milliárd forint) hitelt kapott az Eximbanktól, hogy életben tartsa a dunaújvárosi acélgyártást.Egyelőre nem úgy fest, hogy az eddig bedobott összesen 70 milliárd forint állami segítséggel sikerült volna feltámasztani a vasművet. A Dunaferr eszközeit működtető két Liberty-cég, a Dunarolling, illetve Duna Furnace Kft. tavaly novemberben ugyancsak fizetésképtelenné vált.Arra a kérdésre, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium kérte-e a hitel visszafizetését, illetve mennyi esélyt lát a 100 millió euró visszafizetésére tekintettel arra, hogy a Liberty mindkét leányvállalata felszámolásba dőlt, a tárca nem válaszolt. A kölcsönt eredetileg 2026. februári lejárattal nyújtotta a kormány bankja. A hivatalos felszámolási közleményekből annyi derül ki, hogy mind a Dunarolling, mind a Duna Furnace megkapta a bíróság jóváhagyását, hogy gazdasági tevékenységét folytassa a felszámolás alatt.Eximbank: minden üzleti- és banktitokAz Eximbank Zrt. elzárkózott attól, hogy válaszoljon az egyes cégeknek nyújtott vagy tervezett hitelekkel kapcsolatos kérdéseinkre. A marketing és kommunikációs igazgatósága ezt azzal indokolta, hogya kért információk a hatályos jogszabályok szerint üzleti- és banktitoknak minősülnek, ezért azok kiadására nincs lehetőségünk.„Ügyfeleink adatainak védelmét kiemelten fontosnak tartjuk, ezért sem konkrét ügyletekről, sem azokkal kapcsolatos részletekről nem áll módunkban tájékoztatást adni” – tették hozzá, mint ha nem állami forrásról lenne szó.Androméda: ködbe vesző milliárdokA már említett kormány-előterjesztésben a folyamatban lévő, tervezett vagy már leszerződött, de még kormánydöntésre váró céges hitelek között két ügylettel is felbukkant a Duna Aszfalt Zrt. neve. Az „Androméda”, illetve „Jupiter” nevű projektekről azonban hiába érdeklődtünk a piacvezető építőipari vállalatnál, a Szíjj László topmilliárdos tulajdonában álló, az építőipari bezuhanás ellenére rekordprofitot elkönyvelt cég nem reagált megkeresésünkre.Ugyancsak szerepelt a listán a közép-kelet-európai régió 16 országában érdekelt autókereskedő, az Autowallis Nyrt. neve, de kérdésünkre, hogy kaptak-e az Eximbanktól hitelt, és ha igen, mire, csak annyit válaszoltak, hogy ezt üzleti titok miatt nem kommentálják. Tőzsdei vállalatként a jogszabályok szerint megkövetelt információkat a hivatalos közzétételi oldalakon közzé teszik – tették hozzá. Nemleges választ kaptunk ugyanakkor a Wingtől, amely a közép-európai ingatlanpiac egyik vezető ingatlanfejlesztő és -befektető vállalatcsoportjának számít, Magyarország mellett Németország, Lengyelország ingatlanpiacain is meghatározó. Kérdésünkre, hogy teljesült-e a kormányelőterjesztésben szereplő több mint 100 millió eurós kölcsönügylet, és ha igen, mi valósult meg a hitelből, azt a választ kaptuk, hogy az Eximbank nem nyújtott hitelt a Wingholding Zrt.-nek.A tervezett ügyletek közül három kapcsolódott a 4iG csoporthoz, Elkán Péter a cég kommunikációs vezetője azonban azt közölte, hogya szindikált akvizíciós hitelen túl közvetlen formában egyetlen, a 4iG Nyrt. konszolidációs körébe tartozó vállalatnak sincs kölcsönszerződése az Eximbankkal.A szindikált hitel a Vodafone Magyarország Zrt. felvásárlásának finanszírozásához nyújtott kölcsön, amiben az Eximbank közvetítőként vett részt a 4iG és több nagy kereskedelmi bank – például a JP Morgan – között, melyek úgynevezett szindikált hitel formájában részt vettek a tranzakció finanszírozásában. A hitel akkori árfolyamon 292,5 milliárd forint volt. Ezen túl a 4iG Csoport más hatályos hitelszerződéssel nem rendelkezik az Eximbanknál – közölte Elkán.A Vodafone-on kívül az említett tavalyi kormány-előterjesztésben a tervezett akciók között szerepel a Spacecom projekt, valamint a gazdasági tevékenységet nem folytató, bevételt nem termelő DTMS Kft. eladásához nyújtott hitel, illetve egy balkáni távközlési szolgáltató, a HT Eronet Bosnia is. Elkán Péter a válaszadást arra hivatkozva utasította vissza a konkrét ügyekben, hogy banktitokról van szó, az információk egy része elavult, a lapunk birtokába jutott információk pedig alkalmasak a 4iG csoport gazdasági érdekeinek súlyos megsértésére, amennyiben azok harmadik fél számára hozzáférhetővé válnak, jelentős vagyoni hátrányt okozhatnak cégcsoportnak. | Fedőnevük: Korda, Androméda, Jupiter - 800 milliárdos pénzosztás az Eximbankon keresztül | Nem csak a külpolitikai befolyásának növelésére fordít a magyar kormány eurómilliárdokat: 800 milliárd forintból négy cégnek jutott gigahitel. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/18/eximbank-ferihegyi-repuloter-hitel-talgo-vodafone-nagy-marton/ | 2025-03-18 05:55:34 | true | null | null | 24.hu |
Amilyen érthetetlenül kezdődött a beruházás, olyan különös eredménnyel zárult a napokban a bíróságon a Bourgogne Gastronomie Kft., azaz a kisvárdai csigafeldolgozó története. A költségvetési csalás megtörtént, a büdzsét bizonyítottan 2,6 milliárd forint kár érte, az ítélet azonban messze nem az ebben a kategóriában kiszabható legsúlyosabb büntetés - az egyik vádlottat felmentették, a másik pedig felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta az esetet.Mindig is kiemelten kezelték a Kisvárdán épült csigafeldolgozót, jellemző, hogy 2019-ben még a Fidesz helyi erős embere, Seszták Miklós egykori miniszter adta át a Bourgogne Gastronomie Kft. új üzemét. Arra azonban nem volt magyarázat, hogy miért forszírozták az óriásberuházást a Magyarországon nagy hagyományokkal nem rendelkező csigafeldolgozó üzletágban. Ráadásul úgy, hogy az eredetileg 20 millió euróra (6,3 milliárd forintra) tervezett projekt zömét állami támogatásból finanszírozták, a magánbefektető jóval kisebb részt vállalt a kockázatból. A projekt simán kapott 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, és a tetejébe - korábbi információk szerint - mintegy 5 milliárd forint kölcsönt a kormány pénzintézetétől, az Eximbanktól.A magánbefektető a projekt finanszírozásának 26,3 százalékát vállalta, ám a szükséges 1,9 milliárd forintnyi önerővel – ami a hitel- és a támogatási szerződések feltétele volt – a kft. ténylegesen nem rendelkezett, derül ki az immár jogerős bírósági ítéletből.Kamu műveletekkel „papírozták le” a nem létező saját forrást, a módszerekről itt közöltünk részleteket. A Bourgogne Gastronomie Kft. fő tulajdonosa az Imofi S.R.W.S Kft., amely ugyancsak felszámolásba dőlt sőt, már be is fejeződött az eljárás: tavaly decemberben elrendelték a törlését a cégjegyzékből. A francia gyökerű cégről és a Zalaszentgróton megtelepedett tulajdonosáról ebben a cikkben írtunk.A felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott vádlott azzal védekezett: nem titkolta el, hogy forráshiánnyal küzd. A helyzet javítása érdekében és a magyar viszonyok ismertének hiánya miatt pénzügyi tanácsadók útmutatásai szerint eljárva jutott hitelhez, támogatáshoz, valamint valótlan önerőhöz. A csalásban segítő tanácsadókról, a támogatást, illetve hitelt nyújtó állami szervezetek közreműködőiről, döntéshozóiról azonban nincs hír.A bírósági ítélet szerint a csigagyárosok sem a kölcsönök lehívására és igénybevételére, sem az állami támogatásra nem voltak jogosultak, mégis megkapták a forrásokat. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő korábban közérdekű adatigényléssel tudakolta a közpénzégetés körülményeit, onnan tudjuk, hogy a külügyi tárca 2021. március 22-én felmondta a céggel kötött támogatási szerződést, és kérte a 2,5 milliárd forint és járulékai visszafizetését.Azóta már az is ismert, hogya kft. a minisztérium felszólítására a támogatást és a kamatait nem fizette vissza, ezzel a vádlottak közel 2,6 milliárd forint kárt okoztak a központi költségvetésnek, és a bíróság a kft.-vel szemben ilyen összegű vagyonelkobzásról intézkedett.A Bourgogne Gastronomie Kft. vagyonát februárban hirdette meg a felszámoló, és ezekben a napokban lehet licitálni a kisvárdai üzemre, valamint a speciális csigafeldolgozó berendezésekre. A cég 2022 júliusa óta áll felszámolás alatt, az eljárást a stratégiai szempontból kiemelt eseteket kezelő, állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. menedzseli. A meghirdetett vagyontárgyakra jelzálogjog van bejegyezve a külügyi tárca és az Eximbank javára, hiszen ezek szolgáltak a támogatási szerződés, illetve a hitel fedezeteként.A felszámolás során eddig nem sok minden kelt el: a cég zalaszentgróti telephelyén lévő ingatlanokat hatodik nekifutásra tudták eladni, az eredetileg 404 millió forintos kikiáltási ár durván negyedéért, 105,6 millióért vitték el. A kisvárdai komplexumból pedig cikkünk megjelenéséig még nem sikerült pénzt csinálni. A felszámoló először 2023 szeptemberében bocsátotta árverésre az eszközöket, összesen 5,2 milliárd forintos becsértéken.A 35 ezer négyzetméteres ipari ingatlant első körben 2,3 milliárd forintért,a tésztavonalat 1,87 milliárd forintért hirdette meg,a csigavonal berendezéseit pedig 1,058 milliárd forintra lőtte be.Vevő azonban eddig nem akadt, bár a felszámoló többször is nekifutott az értékesítésnek, és közben megkezdődött a kikiáltási ár csökkentése.A februárban megjelent legújabb felhívásból az látszik, hogy a kisvárdai ingatlant már csak a feléért, 1,15 milliárdért hirdetik, vagyis több mint egymilliárdot engedtek az árból.Ugyancsak 50 százalékot engedtek a csigavonal becsértékéből, már 529 millió forint minimáláron elvihető, a tésztavonalnál pedig 20 százalék az engedmény, 1,486 milliárd forintról indulhat a licit.A csigabizniszhez óriási befektetést hajtottak végre – a befektetett eszközök értéke a könyvekben 8,3 milliárd forint volt az utolsó, 2021 márciusában zárult mérlegbeszámoló szerint. A cég által hátrahagyott kötelezettségek ennél is nagyobbak voltak: 10,5 milliárd forintot tettek ki 2021-ben. A felszámolási hirdetményekből szerényebb számok olvashatók ki. Ha minden elkelne a legutóbb megadott kikiáltási áron, akkor mintegy 3,2 milliárd forint jönne be a liciten. Ez akár fedezhetné is a külügyi tárca által visszakért támogatási összeget, ám a Bourgogne Gastronomie Kft.-vel szemben fennálló összesen több mint 10 milliárdos kötelezettségtől messze elmaradna. Úgy fest tehát, hogya rövid úton bedőlt projekt felszámolásából csak a belepumpált közpénz kisebb részének visszaszerzésére van esély. | 3,2 milliárdért árulják a kisvárdai csigagyárat, ahol 2,6 milliárdot csaltak el a közpénzből | Nem titkolta, hogy nincs elég saját forrása, mégis töltötték a projektbe a közpénzt. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/14/kisvardai-csigagyar-koltsegvetesi-csalas-felfuggesztett-borton-felszamolas-eximbank/ | 2025-03-14 09:53:37 | true | null | null | 24.hu |
A rendőrség december 4-én szállt ki Besenyszögre, hogy az önkormányzat cégénél rajtaütésszerű vizsgálatot hajtson végre. A lefoglalt iratok nagy részét azonban nem vitték el a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kisváros polgármesteri hivatalából, hanem egy használaton kívüli irodában helyezték el. A helyiség bejáratára vörös, lepecsételt zárszalagot helyeztek.Balogh Zoltán, a független, de a Fidesszel kiváló munkakapcsolatot ápoló polgármester a december 12-i testületi ülésen nem tett említést az egy héttel korábban zajlott házkutatásról, és a februári ülés előtt is igyekezett eltüntetni a képviselők elől a nyomokat. A testület egyik tagja legalábbis a 24.hu-nak azt mondta, a februári ülés előtt képviselőtársával véletlenül bukkantak rá az eltakart rendőrségi pecsétre. A kabátokat akasztották a tanácsteremmel egy szinten lévő iroda elé állított fogasokra, amikor észrevették a sok ruha mögött a rendőrségi jelzést. Szabó Tibor közölte, le is fényképezték a pecsétet, ám hivatalos információkat ezután sem kaptak a vizsgálatról. A pénzügyi bizottságot vezető Szabó néhány nap múlva levélben kért tájékoztatást a decemberi eseményekről, és kérte azt is, hogy az ügyben tegyenek közzé hirdetményt a város honlapján, hogy elejét vegyék a találgatásoknak.A képviselő levelére a település jegyzője válaszolt.elles Mária közölte:a rendőr-főkapitányság kifejezett rendelkezése, hogy (…) az eljárás tényéről, tartalmáról az önkormányzat másnak nem adhat tájékoztatást, köteles biztosítani, hogy mindezek titokban maradjanak.A jegyző szerint az önkormányzat eddig garantálta is, hogy az épület tetőterébe, ahol a lezárt iroda és a tanácsterem is található, a képviselőkön és a bizottsági tagokon kívül ne léphessen be más, amivel jelentősen sikerült szűkíteni az „érdeklődők” körét. Ám a jegyző szerint „külső forrásból” megtudták, hogy két képviselő fényképet készített a pecsétről.Tájékoztatom, hogy a felvételek és az információk jogtalan nyilvánosságra hozatala esetén tudjuk, hogy kik vonhatóak felelősségre.A jegyzői fenyegetés ellenére a rendőrség nem zárkózott el az információk kiadásától, amikor rákérdeztünk az intézkedés okára. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint a nyomozók az egyik besenyszögi cég központjában tartottak házkutatást. Az ügyben hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyik eljárás.Balogh polgármester nem reagált a 24.hu megkeresésére. Tőle azt kérdeztük, hogy miért takarták el a lezárt iroda ajtaján található pecsétet, valamint azt: igaz-e, hogy a rendőrség emberei a Bes-Ász Besenyszögi Általános Szolgáltató Kft. irataira voltak kíváncsiak, ahogy ezt a képviselők állítják?Az önkormányzati tulajdonban lévő céggel, amelynek székhelye a városházával közös, már régóta problémák vannak. A Magyar Narancs 2022-es cikke szerint Balogh ötlete nyomán egy szúrópontot, vagyis egy kisebb vágóhidat hoztak létre a településen, a megvalósításhoz az addig lényegében tevékenységet nem is végző Bes-Ász Kft.-t használták fel. A céggel sikeresen pályázott a település, meg is nyerték a pénzt, csakhogy ezután kiderült, hogy sem megfelelő mennyiségű sertés, sem szükséges mértékű kereslet nincs a városban, ezért a Bes-Ász folyamatosan az önkormányzat segítségére szorult. A lap szerint a szúrópont rezsijét az önkormányzat fizette, és még egy kisteherautót is vettek a hús szállítására önkormányzati pénzből. Tetézte a szabálytalanságokat, hogy a kft. vezetője az önkormányzatnál volt bejelentve közalkalmazotti státuszban, pedig ezt tiltja a törvény.A korábbi testületi jegyzőkönyvek tanúsága szerint a város három év alatt több tízmillió forintot bukott a beruházással, ám az önkormányzat továbbra is állta a számlát, holott ez is szabálytalan, hiszen a cég működtetése nem alaptevékenysége az önkormányzatnak. Sőt, a működtetés már-már veszélyeztette az alaptevékenységet.A cég 2023-as beszámolója szerint a tulajdonos túl soknak találta a felhalmozott hiányt, ezért 2022 végén megszüntette a veszteséges tevékenységet. A társaság azóta kizárólag a napelempark működtetésével foglalkozott, így a 30 milliós forgalom után 9,6 milliós nyereséget könyvelhetett el, bár ez helyi forrásaink szerint az önkormányzati támogatások miatt nem tükrözi a cég valós pénzügyi helyzetét. A Bes-Ász által kezelt telepen két hektáron 4320 napelemet telepítettek, de hasonló méretű napelemparkkal rendelkezik a polgármester is. A Balogh és felesége által tulajdonolt Szögi-Solar Kft. az elmúlt években rendszeresen 11–12 milliós hasznot termelt 26–27 millió forint nettó árbevétel mellett.Tavaly tavasszal egyébként, nem sokkal az önkormányzati választás előtt a kormányzat által is felkarolt energetikai fórumot is rendeztek a településen. A fórum után Pócs János és Kállai Mária fideszes országgyűlési képviselő, valamint az időközben pozícióját vesztő szolnoki fideszes polgármester, Szalay Ferenc tartott sajtótájékoztatót az energiaszuverenitásról.Balogh Zoltán 1998 óta tölti be függetlenként a polgármesteri posztot, de a tavalyi önkormányzati választáson a Fidesz támogatásával indult, és a kormánypártéhoz nagyon hasonló megjelenésű szórólapokkal kampányolt. A szavazatokért a szintén függetlenként induló Szabó Tiborral kellett megmérkőznie, és 54,6-42,2 arányban győzött. Volt egy harmadik induló is, de ő mindössze 3 százalékot szerzett. | Kabátokkal takarta a polgármester a házkutatás után hátrahagyott rendőrségi zárpecsétet | A jegyző pedig azt állította a képviselőknek, hogy a rendőrség rendelt el szigorú titoktartást az akció körül, és felelősségre vonhatóvá válik, aki nyilvánosságra hozza az ügyet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/14/besenyszog-balogh-zoltan-hazkutatas-rendorsegi-pecset-kabatokkal-takarta-polgarmester/ | 2025-03-14 08:00:17 | true | null | null | 24.hu |
Választás rendje elleni bűncselekmény miatt emelt vádat a Baranya Vármegyei Főügyészség egy baranyai polgármesterjelölt ellen, aki a gyanú szerint pénzt fizetett, hogy rá szavazzanak a 2024-es önkormányzati választásokon.A főügyészség közleménye szerint az ügy egyik vádlottja az egyik Baranya vármegyei településen indult polgármesterjelöltként a tavaly júniusi önkormányzati választásokon, és a szavazás előtt fejenként húszezer forintot kínált az általa felkeresett választóknak szavazatukért cserébe. Egy család öt tagjának összesen százezer forintot ajánlott fel, viszont ők az ígért anyagi juttatást visszautasították, ahogy több más megkeresett választó is.Egy férfi azonban - az ügy másik vádlottja - a választásokon a jelöltre adta le szavazatát, majd a szavazólapot lefényképezte, és bemutatta neki, ezzel bizonyítva, hogy eleget tett a kérésnek. A polgármesterjelölt ezután át is adta a választónak az ígért húszezer forintot. A polgármesterjelöltet tizennégyrendbeli, az arra jogosultat a választásban anyagi juttatással befolyásolni törekvéssel elkövetett választás rendje elleni bűncselekmény bűntettével, a másik férfit anyagi juttatás elfogadásával elkövetett választás rendje elleni bűncselekmény bűntettével vádolja az ügyészség. A polgármesterjelölt vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés, a juttatást elfogadó férfival szemben próbára bocsátás az ügyészi indítvány. | Húszezer forintért akart szavazatokat vásárolni a polgármesterjelölt | Felfüggesztett szabadságvesztést kértek rá. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/14/huszezer-forintert-akart-szavazatokat-vasarolni-a-polgarmesterjelolt/ | 2025-03-14 06:24:52 | true | null | null | 24.hu |
Tóth Bertalan (MSZP) írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek arról, mennyibe kerül a magyar adófizetőknek a Nemzeti Sport fenntartása. Felidézte: a napilap megvásárlását korábban az értékmegőrzés mellett közszolgálati feladatokkal indokolták, de a vételárat nem hozták nyilvánosságra. Az Átlátszó oknyomozó portál két évnyi pereskedés után jutott hozzá a szerződéshez, amely szerint csak a lap megvásárlására csaknem 3,5 milliárd forintnyi közpénzt költöttek.A megvásárlás előtt feltételezhetően körültekintő módon jártak el és felmérték, hogy mennyibe kerül majd az újság kiadásának fenntartása.Tóth Bertalan ezért Nagy Mártontól azt kérdezte:Milyen közszolgálati feladatok tették szükségessé, hogy közel 3,5 milliárd forintot költsenek a Nemzeti Sport megvásárlására?Mennyibe fog kerülni a magyar adófizetőknek, azaz hány forintnyi közpénzt emészt fel majd évente a lap fenntartása?A gazdasági miniszter helyett illetékességből - Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter megbízásából - Vargha Tamás államtitkár nem árulta el, mennyi közpénzt költenek el a lap fenntartására.A kormány nemzeti érdeknek tartja a lap kiadásátFőnökéhez hasonlóan azt írta, hogy a több mint 120 éves Nemzeti Sporta világ egyik legnagyobb hagyományú sportlapja és hazánk egyik legrégebbi márkája, ami olyan nemzeti kulturális értéket képvisel, amelynek nyomtatott formában való fennmaradása is érdekünk. A kiadói jogok megvásárlása lehetőséget adott arra, hogy az erőfeszítéseinknek köszönhetően megújuló és egyre több világsikert elérő magyar sporteredmények hírét széles médiacsatornákon eljuttassuk minél több sportkedvelő magyar emberhez. Ez pedig összhangban van azzal a célkitűzésünkkel is, hogy Magyarország sportnemzetből sportoló nemzetté váljon. | Nem árulják el, mennyibe kerül az adófizetőknek Orbán Viktor kedvenc lapjának fenntartása | Lepasszolta az érdemi választ a honvédelmi államtitkár. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/13/nem-aruljak-el-mennyibe-kerul-az-adofizetoknek-orban-viktor-kedvenc-lapjanak-fenntartasa/ | 2025-03-13 11:19:06 | true | null | null | 24.hu |
Hétfőn mutatta be a józsefvárosi önkormányzat, hogy milyen állapotban van az az önkormányzati lakás, amiből Kecskeméti László fideszes képviselő és a családja éveken át tartó huzavona után végül kiköltözött idén januárban. A lakásból nemcsak az ajtókat, hanem az ajtófélfákat, a konnektorokat, a kapcsolókat és a konyhaszekrényt is elvitték. "A képviselő úr biztos azért vitte el ezeket a dolgokat, mert azt hitte, hogy az övé. De ez nem így van. Amikor Kecskeméti úr ide beköltözött, akkor teljes mértékben beköltözhető állapotban volt, és ezt így is kellett volna visszaadnia" - mondta Sátly Balázs momentumos alpolgármester, majd felszólította Kecskemétit, hogy vigye vissza a felsorolt tárgyakat, különben jogi útra terelik az ügyet.Minderre Kecskeméti László válaszvideóban bizonygatja, hogy jogosan vitte magával a konyhabútort az önkormányzati lakásból.Sátly Balázs kedden a Facebookon jelentette be, hogy beperelik Kecskeméti Lászlót, aki jogtalanul lakott egy önkormányzati ingatlanban, majd az ajtókat és a konnektorokat is elvitte onnan.Kecskeméti felelni fog azért, hogy még az ajtófélfákat, a villanykapcsolókat, de még a konnektorokat is magával vitte. Kecskeméti László folytatja méltatlan, kisstílű viselkedését és foggal-körömmel ragaszkodik a konnektorokhoz és a WC-ajtóhoz. Hiába magyarázkodik 1,8 milliós fizetéssel az önkormányzat lakását évekig jogtalanul bitorló, lakáskibelező fideszes képviselő, ennek a bohóckodásnak vége. Utasítottam a JGK-t (Józsefvárosi Gazdasági Központ - a szerk.), hogy indítson pert a közvagyon megvédése érdekében. | Józsefváros bepereli a lakást kibelező fideszes képviselőt | Az ajtófélfákat is elvivő kormánypárti politikusnak 1,8 milliós a fizetése. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/11/jozsefvaros-per-lakasbontas-fidesz-kecskemeti-laszlo/ | 2025-03-11 15:09:00 | true | null | null | 24.hu |
Valami történt 2021. augusztus 9. és 10. között az MNB környékén.Azok a napok amúgy is mozgalmasak voltak, a jegybank augusztus 4-énmutatta bea páncéltermében őrzött 7500 darab aranyrúdját. Augusztus 8-án91 éves korában meghalt idősebb Matolcsy György, a Pannónia Filmstúdió egyik alapítója, a jegybankelnök édesapja. Másnap délbenjelent meg a Magyar Nemzetbenifjabb Matolcsy György véleménycikke, amelyben egy új és erős pénzügyi válság eljövetelét vetítette előre.Ezekkel párhuzamosan azonban egy másik történet is zajlott Matolcsyék körében. A kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJAE) 2021 júniusában5 milliárd forintért vásárolt tízéves futamidejű kötvényeketaz MNB-hez tartozó PADME Alapítvány Optima Befektetési Zrt. nevű cégétől. Ezzel a döntéssel és annak utóhatásával részletesen foglalkozottaz Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése, most ennek alapján mutatjuk be ezt a furcsa befektetést.A tranzakció számos összeférhetetlenségi kérdést felvet, első körben azt, hogy az erről szóló döntés idején ugyanaz a Csizmadia Norbert volt a PADME kuratóriumi elnöke, aki az NJAE kuratóriumát is vezette. A két szervezet azonban más szálakon is összefonódik, az egyik legfontosabb ezek közül, hogy az NJAE felügyelőbizottságában ott ült Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének felesége.Ez az ötmilliárdos kötvényjegyzés az ÁSZnemrég kijött jelentése szerintaz egyetemi alapítványnak előnytelen volt, ráadásul Csizmadia kettős szerepével az alapítvány saját összeférhetetlenségi előírásait sem tartotta be. Ezt azzal oldották fel, hogy a kuratórium az összeférhetetlenségi szabályt a kötvényvásárlás után egy hónappal, július 20-án hatályon kívül helyezte.Ekkoriban már szó volt róla, hogy az első, ötmilliárdos tétel után egy jóval nagyobb összegért is vásároljanak ugyanabból a vállalati kötvényből. Ez a döntés persze egyáltalán nem volt magától értetődő, hiszen az egyetemi alapítvány a közel 150 milliárdos vagyonát a magyar államtól kapta, hivatalosan infrastruktúra-fejlesztésre és egyéb fejlesztésekre.Az ÁSZ jelentése szerint a döntéshozóknak eszük ágában sem volt a 150 milliárdos vagyont fejlesztésekre költeni, és ehelyett majdnem a teljes összeget be akarták fektetni.A kötvényjegyzéshez azonban nemcsak az alapítványi kuratórium, de az annak munkáját ellenőrző felügyelőbizottság hozzájárulására is szükség volt. Az öt tagból álló kuratóriumban két MNB-s vezető, egy egyetemi tanár és két fideszes politikus volt. Az utóbbi kettő Gaál József kecskeméti alpolgármester és Lezsák Sándor kiskunfélegyházi fideszes országgyűlési képviselő.Érdekesebb azonban a háromfős felügyelőbizottság összetétele. Ebben Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester mellett Bíró Attila, a Knorr-Bremse ügyvezető igazgatója és Szabó József, a Fornetti valamikori ügyvezetője képviseltették magukat. A polgármester tagsága a kormánypártoknak annyira fontos volt, hogy 2021 áprilisában a később Lex Szemereyné nevet kapó törvénymódosítóvalúgy írták át az önkormányzati törvényt, hogy kivették belőle a polgármesterek és egyetemi alapítványi vezetők összeférhetetlenségéről szóló részt. Szemereyné ennek köszönhetően mindkét pozícióját megtarthatta, ésmeg is tartotta.Az első, ötmilliárdos kötvényvásárlás júniusban még csont nélkül átment a kuratóriumon és a felügyelőbizottságon is. A kuratórium ezután helyezte hatályon kívül az összeférhetetlenségi szabályokat, majd döntött egy második, 22,5 milliárdos kötvényvásárlásról. Ebben a csomagban az elsőhöz hasonlóan szintén kizárólag az Optima 2031-es lejáratú kötvényei szerepeltek.Ekkor azonban váratlan fordulat történt. A polgármesterből és a két cégvezetőből álló felügyelőbizottság augusztus 4-i ülésén nem támogatta a 22,5 milliárdos kötvényvásárlást.Határozatuk szerint a kötvényjegyzésről szóló tárgyalás "szükségszerű, okszerű, de jelenleg még nem időszerű". Arról, hogy miért nem tartották időszerűnek az üzletet, az ÁSZ jelentése nem közöl részleteket.Bíró Attila, a felügyelőbizottság elnöke öt nappal később, augusztus 9-én tájékoztatta a kuratóriumot a döntésükről. Hogy itt mi hangzott el, szintén nem tudjuk, Bíró azonban másnap, augusztus 10-én új, elektronikus döntéshozatalt kezdeményezett a kötvényjegyzésről. Ebben a körben a felügyelőbizottság már az előterjesztés elfogadását javasolta a kuratóriumnak. Az augusztus 9. és 10. között eltelt napon tehát valakik meggyőzték a felügyelőbizottságot, hogy mégis időszerű a kötvényvásárlás, ami így nem sokkal később megtörténhetett.A felügyelőbizottság kétségeit a jelek szerint sikerült végleg eloszlatni. Októberben ugyanis már nem emeltek kifogást az ellen, hogy az alapítvány vagyonából újabb 100 milliárd forintért vegyenek az Optima kötvényeiből.Az alapítvány ezzel a vagyona több mint 80 százalékát koncentrálta egyetlen típusú befektetésbe, ami egységesen évi 2,5 százalékos kamatot ígért, cserébe azonban elvileg bármikor visszaváltható lett volna. Mint később kiderült, valójában nem volt bármikor visszaváltható, sőt, a befektetett pénz is veszélybe került.Az Optima ugyanis szinte a teljes pénzt a lengyel GTC SA ingatlanpiaci vállalat részvényeibe fektette, amelyek azóta évről évre egyre kevesebbet érnek. Ez a cégingatlanok vásárlásával és kiadásával foglalkozik(nem túl sikeresen), amelyeket értelemszerűen nem lehet 8 napon belül kiüríteni és eladni, ha az egyetemi alapítvány esetleg visszakérné a pénzét.A 22,5 milliárd forintos kötvényt leghamarabb fél év után, 2022 februárjában lehetett volna visszaváltani. Az alapítvány ekkor készíttetett is egy független szakértői véleményt, amely felhívta rá a figyelmüket, hogy a teljesen kockázatmentes intézményi állampapírok majdnem kétszer akkora, 4,48-4,95 százalékos éves kamatot fizetnek, mint az Optima részvényei (2,5 százalék). A szakértő azt írta:"Az alapítvány számára célszerű lehet elkészíteni egy diverzifikált befektetési portfoliót. Ehhez nem nélkülözhető egy portfolióépítési stratégia kidolgozása és elfogadása, illetve a kötvények esetleges visszaváltása kapcsán a konverzió több lépésben történő megtervezése, mely mindig a várható hosszútávú piaci tendenciák értékelésére épül."A független szakértő tehát azt javasolta, hogy az egyetlen befektetés megtartása helyett kezdjenek el egy több befektetésből álló portfóliót építeni, és annak egyik lehetséges elemeként felhozta az Optima-kötvényeknél kisebb kockázattal járó, viszont azoknál akkor magasabb hozamot biztosító intézményi állampapírokat. A szakértői véleményt 2022. március 21-én a közös ülésen tárgyalta az egyetem kuratóriuma és felügyelőbizottsága, a diverzifikációról szóló javaslatot azonban elutasították, és az összes Optima-kötvény megtartásáról döntöttek.2022 őszén az alapítvány ismét megrendelt egy független szakértői véleményt, amely megint az Optima-kötvények egy részének eladását javasolta. A november 7-én kelt dokumentum szerint"az elmúlt évben jelentősen emelkedő tőkepiaci hozamkörnyezet eredményeképpen a meglévő kötvénybefektetések tartása felülvizsgálandó, mivel a jelenlegi piaci feltételek mellett ezt jócskán meghaladó hozam akár kockázatmentes állampapírokba történő befektetéssel is elérhető."A kuratórium következő ülését november 18-án tartották, Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök azonban ekkor nem terjesztette elő a szakértői véleményt. Erről csak a következő, 2023. január 19-i ülésükön tárgyaltak, amikor döntöttek az alapítvány és az egyetem ötéves likviditási tervének előkészítéséről és az Optimával folytatott tárgyalások megkezdéséről.A kötvények visszaváltását azonban a következő időszakban sem kezdeményezték, egy 2023 szeptemberi kuratóriumi jegyzőkönyv szerint minden más megoldást vizsgáltak, csak a visszaváltást nem.A felügyelőbizottság ehelyett azt javasolta, hogy"az alapítvány kötvénybefektetése pénzügyi biztonságának megállapíthatósága érdekében kérje be a GTC-ről a szokásos tőzsdei riportokat".Ez arra utal, hogy ekkor már tisztában voltak vele, hogy a korábban kockázatmentesnek tekintett kötvénybefektetés igazából nem kockázatmentes.Csizmadia Norbert ugyanekkor ki is mondta, hogy"...a hónapok óta zajló tárgyalásokon a kibocsátó azt kérte, hogy kerüljön ki a visszaváltási opció a módosított megállapodásból, mivel az a gyakorlatban nagyon nehezen érvényesíthető veszteség nélkül.... hiszen mindannyian tudjuk, hogy ingatlanokban van a forrás és ezek bevétele garantálja a kamat kifizethetőségét."Vagyis az Optima, ami azért adta olyan alacsony kamattal a kötvényeket, mert azokat elvileg bármikor vissza lehetett volna váltani, beismerte, hogy nem tudja bármikor visszaváltani őket.Ez végül 2024 januárjában vált mindenki előtt nyilvánvalóvá, amikor az egyetemi alapítvány kuratóriuma kezdeményezte a kötvények visszaváltását, azonban a szerződésben szereplő 8 és 90 napos határidő helyett egy évet adott az Optimának a visszafizetésre. Az Optima viszont nem tudta készpénzben (vagyis banki átutalással) visszafizetni a kötvényeket, ezért ajánlatokat kezdett tenni, hogy más eszközökben rendezze a tartozását. A korábbi ajánlatokat nem ismerjük, a legutóbbi, 2025. február 25-it azonban igen.A 444-en már ismertetett verzió szerintaz Optima vállalta volna:a lengyel tőzsdén jegyzett GTC 20 százalékos részesedésének átadását körülbelül 80 milliárd forint értékben;a kecskeméti egyetemi kampusz második ütemének befejezését és átadását 35 milliárd forint értékben;6,65 milliárd forint kifizetését idén május 15-ig;és 12 milliárd forint kifizetését 2026. május 15-ig.Vagyis az ajánlat értelmében a kecskeméti egyetem alapítványa a kölcsönadott 127,5 milliárd forint helyett több épületet, egy kis aprópénzt és lengyel részvényeket kapott volna vissza. Ez utóbbiakkal viszont az a baj, hogy a GTC részvényei az elmúlt években folyamatosan vesztettek értékükből, vagyis benne van, hogy a jövőben még kevesebbet érnek majd.Az ÁSZ jelentésében azt javasolta Csizmadia Norbert alapítványi elnöknek, hogy a részvények és az épületek elfogadása helyett gondoskodjon a kölcsönadott pénz és a kamatok bankszámlára történő visszafizetéséről. Azt is javasolták, hogy a pénzt az állam eredeti szándékának megfelelően az egyetemi infrastruktúra és az egyetem fejlesztésére költsék.Az alapítvány az ÁSZ-nak küldött észrevételeiben arra hivatkozik, hogy valójában ezt teszik, csak az infrastruktúrát nem az egyetemi vagyonból építenék fel, hanem inkább annak kamataiból bérelnék. Azt is írják, hogy az ingatlanfejlesztéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó GTC 20 százalékos részesedése egyáltalán nem lenne rossz üzlet egy olyan helyzetben, amikorTudásváros néven éppen több százmilliárdos ingatlanfejlesztésre készülnek.Azt az ellentmondást persze nem sikerült feloldaniuk, hogy az Optimával elvileg azért szerződtek relatív alacsony, 2,5 százalékkal kamatozó kötvények vásárlásáról, mert ez a befektetés a szerződés szerint teljesen likvid volt, vagyis bármikor vissza lehetett volna váltani. A valóságban azonban egész végig pontosan tudták, hogy a befektetés nem likvid, és ezt később el is ismerték. Az Állami Számvevőszék szerint a kötvények megvásárlásával nem tettek eleget a felelős gazdálkodás szabályainak, amirőlitt írtunk bővebben.A NJEAa Direkt36 ügyet bemutató cikkérereagálva azt írta: az ÁSZ megállapításaival ellentétben"nincs kár, szabálytalanság sem történt".Szerintük az sem igaz, hogy az alapítvány nem kapja vissza a pénzét, mert"a visszaváltással kapcsolatban konstruktív tárgyalások folynak a felek között, amelynek eredményeként megállapodás várható".A múlt csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták:"A Neumann János Egyetemért Alapítvány nem fogadja el az Állami Számvevőszék elmarasztaló jelentését, annak tartalmával nem ért egyet. (...) Az alapítvány továbbra is nyitott a szakmai párbeszédre, és mindent megtesz annak érdekében, hogy tevékenységét a legmagasabb szintű átláthatóság jellemezze."A kötvényvásárlással kapcsolatban megkerestük az alapítvány titkárságát, Csizmadia Norbertet, Szemereyné Pataki Klaudiát és Bíró Attilát, amennyiben valahonnan érdemi választ kapunk, beszámolunk róla. | MNB-ügy: megremegett a kezük, aztán egy nap alatt meggondolták magukat, és belementek mindenbe | A kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány 2021-ben 127,5 milliárd forintot adott kölcsön az MNB-alapítvány cégének, amit az azóta sem tudott visszafizetni. A tranzakció egy pontján behúzta volna a kéziféket a felügyelőbizottság, aminek a kecskeméti polgármester is a tagja, majd hirtelen megváltoztatták döntésüket. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/30/mnb-alapitvany-padme-neumann-janos-egyetem-kecskemet-kuratorium-optima-kotveny-asz | 2025-03-30 06:58:00 | true | null | null | Telex |
A napokban jelentették be, hogy az Állami Számvevőszék több bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett az MNB-hez köthető alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban: az 500 milliárdos vagyonból 150-200 milliárd eltűnt. Az évek során a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám, valamint családja barátai jelentős vagyonra tettek szert. De ki is pontosan Matolcsy Ádám, és milyen üzleti tevékenységek fűződnek a nevéhez?Az Állami Számvevőszék feljelentést tett az MNB-hez köthető alapítványok gazdálkodásával kapcsolatbanMatolcsy Ádám a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanult közgazdaságtant, majd beszállt a bútorgyártásbaTöbb Porschéja van, Dubajban luxusvillát bérelt, köre New York legdrágább lakását vette megMatolcsy Ádám 1986-ban született, és 2004 és 2007 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán tanult közgazdaságtant, bár diplomát nem szerzett. Alapszakos végzettségét az Egyesült Királyságban bejegyzett Open University távoktatási programján keresztül szerezte meg. Első felesége Matolcsy Tímea, egy kozmetikus volt, válásuk után pedig feleségül vette Meloche Nicole-t, egykori influenszert, aki létrehozta a Yeliah Investments nevű céget. Ez azonban nem folytat aktív üzleti tevékenységet. Meloche Nicole leginkább luxusmárkák viselésével és közösségi médiás megjelenéseivel hívja fel magára a figyelmet, csak a Hermés táskája 8 millió forintba került 3 éve.Matolcsy 2015 óta birtokolja az ország egyik legrégebbi bútorgyártó manufaktúráját, a veszprémi Balaton Bútor Kft-t. A cég jelentős uniós támogatásokat kapott és sikeresen szerepelt a hazai közbeszerzéseken, többek között a Testnevelési Egyetem, az Országos Bírósági Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő Postapalota számára is szállított bútorokat. A vállalat a nemzetközi piacokon is terjeszkedik: 2021-ben közel 50%-os részesedést szerzett az olasz prémium dizájnbútorgyártó Riva 1920-ban. Matolcsy a Balaton Bútort a Növekedési Hitelbanktól kapott hitelből vásárolta meg, egy korábban informatikai cégként működő, majd szépségipari bútorok gyártására áttérő vállalkozásán, a Glamorous Kft.-n keresztül.Matolcsy Ádám vagyonát hivatalosan a Magyar Stratégia Zrt.-n keresztül kezeli, amelynek egyetlen működő üzeme a veszprémi Balaton Bútor Kft. A vállalat 2021-ben rekordévet zárt, amikor közel 3,7 milliárd forintos árbevétel mellett 155 millió forint adózott nyereséget termelt. 2022-re Matolcsy Ádám vagyona már százmilliárdos nagyságrendre rúgott.Fényűző életAz évek során több információ is napvilágra került Matolcsy Ádám fényűző életmódjáról.A jegybankelnök fiáról korábban kiderült, hogy négy darab Porsche 911 Targája van, melyek összértéke 60-70 millió forintra becsülhető, és együttesen több mint 1200 lóerős teljesítménnyel bírnak.A 24.hu 2021-es tényfeltáró riportja egy frissen felújított, kilencszemélyes Bombardier gyártmányú magánrepülőgépre hívta fel a figyelmet, amely a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tűnt fel. Az üzemeltető cég olyan konstrukcióval dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy a gépek valódi tulajdonosai ne legyenek közvetlenül beazonosíthatók. A lap információi szerint a magyar piacon újnak számító repülőgépet Matolcsy Ádám és baráti köre több alkalommal is igénybe vette.Néhány évvel ezelőtt Matolcsy Ádám maga is elismerte, hogy korábban abban az 1,3 milliárd forint értékű svábhegyi villában lakott, amelyet a Magyar Nemzeti Bank alapítványa, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány vásárolt meg még 2015-ben.A Direkt36 tavaly ősszel írt arról, hogy az ifjabb Matolcsy Dubajban egyéves bérleti szerződést kötött egy 3,5 milliárd forint értékű, 5 szobás, kétszintes luxusvillára, amelynek a bérleti díja egy évre 56 millió forintnak megfelelő dirham volt. Szintén a lap értesült arról, hogy Matolcsy köre Manhattanben 14 milliárd forintért vette meg New York egyik legdrágább lakását. | Így lett aranyifjú Matolcsy György fia | Az MNB botrányával a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám is reflektorfénybe került. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/matolcsy-adam-vagyona/gdbj1m1 | 2025-03-28 18:06:42 | true | null | null | Blikk |
Bűnösnek találta a francia bíróság Marine Le Pent,akit már az elsőfokú ítélet kihirdetésekor azonnali hatállyal öt évre eltiltottak a közügyektől, egy a jelenlegi helyzet szerint nem indulhat a 2027-ben esedékes franciaországi elnökválasztáson sem – írta a France24. A hétfői ítélet szerint a francia politikus és nyolc társa felelős abban, hogy pártja, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) visszaélt az EU-ból érkező forrásokkal. A bíróság kimondta, hogy nem személyes céljaikra, hanem a párt működésére fordították a pénzeket, ám ezt törvénytelenül tették.Bár az ítélet nem jogerős, a bíróság háromfős testülete úgy döntött, hogy a közügyektől való eltultás már most érvénybe lép Marine Le Pennel szemben, így egyelőre nem indulhat a 2027-ben esedékes francia elnökválasztáson sem. (Bár a következmény nem végleges, hiszen csaknem két év van a választásokig, elméletben egy jogerős felmentő ítélet újra megnyithatja az utat előtte.) Úgy kell tehát másodfokon fellebbeznie, hogy eközben nem vehet részt a párt vezetésében és nem jelenhet meg a nyilvánosság előtt. Le Pen már háromszor indult Franciaország elnöki posztjáért, legutóbb a második fordulóba is bejutott, ahol 42 százalékot szerzett Emmanuel Macron 58 százalékával szemben.Orbán Viktor máris posztolt az X-en, kiállva a Nemzeti Tömörülés elnöke mellett: „Je suise Marine” – írta a magyar kormányfő, aki így lényegében előbb kommentálta az ítéletet, mint maga a francia politikus.Az ítélet szerint az RN 2005 és 2017 között 40 fiktív szerződéssel, „több mint 4,6 millió eurós” európai parlamenti juttatást használt fel nemzeti pártcélokra, noha ezeket a forrásokat csak az uniós képviselő-testületi feladatai finanszírozására fordíthatta volna.Az ügynek több érintettje van, Le Penre az ügyészség a közügyektől való eltiltás mellett 300 ezer eurós (kb. 120,7 millió forintos) bírság, börtönbüntetés kiszabását kérte. Az ítéletet delután egyre ovasta fel a bíróság, de Le Pen az ítélet teljes felolvasása előtt elhagyta a tárgyalótermet és pártja központjába ment.A jelenlegi helyzetben Le Pen – aki már háromszor indult Franciaország elnöki posztjáért, és legutóbb a második fordulóban 41,8 százalékot szerzett az 58,2 százalékkal győztes Emmanuel Macronnal szemben – nem indulhatna a 2027-es elnökválasztáson.A kis pártoknak csábító az EU-s forrásAz Európai Parlament – a tagállami törvényhozásokhoz hasonlóan – képviselőinek jelentős forrásokat biztosít arra, hogy asszisztenseket, tanácsadókat alkalmazzanak. Ez az összeg 2024-ben már csaknem havi 30 ezer euróra rúg. A működési támogatást azonban tilos a képviselő pártjának tevékenységeire átfolyatni, még akkor is, ha számos kisebb párt működéséhez a gyakorlatban nagy segítséget jelentenek ezek a támogatások.A probléma, amibe a vád szerint Le Penék szaladtak, viszonylag gyakori a szélsőjobboldali pártoknál. A nemzeti parlamenti választásokhoz képest első körben általában jobban teljesítenek az EP-ben, mert jellemzően elkötelezett a szavazóbázisuk, miközben a részvétel kisebb szokott lenni. Az így bekerülő pártoknak ugródeszka lehet az EP, és a források előteremtésében, szervezetépítésben csábító lehet az asszisztensekre, gyakornokokra, irodai költségekre félretett keret – már ha egyáltalán kiismerik magukat a szabályokon.A kémügye mellett a volt jobbikos Kovács Béla ellen költségvetési csalás miatt is nyomoztak, a bíróság pedig a Magyar Nemzet 2020-as cikke szerint megállapította, hogy a brüsszeli munkát nem végezték el, annak pedig csak legfeljebb jelképes nyomát találta a bíróság, hogy máshol dolgoznak.A vád szerint a Nemzeti Tömörülés valódi munkát nem végző, lényegében fiktív pozíciók után szedett be pénzeket az EU-tól és használta fel a párt javára. Az RN mostani elnöke, Jordan Bardella is így kezdte politikai pályafutását, de ő nem szerepel a vádlottak között, ami az ügy hatásánál is fontossá válhat.Az RN ifjú titánjának elnökjelöltsége előtt nyithat utatHa Le Pen nem indulhat, akkor az ügy gyakorlatilag a fiatal politikus előtt nyithatja meg az utat az elnökjelöltség felé. Bardella már a tavalyi előrehozott választáson miniszterelnök-jelölt volt, de eddig elnöknek – ami a francia prezidenciális rendszerben a legfontosabb pozíció – Le Pen indult.A Nemzeti Tömörülés a tavalyi parlamenti választáson az első fordulóban az élen végzett, a másodikban a visszalépések miatt azonban végül visszaszorult. Ebben a szociáldemokrata-szélsőbaloldali összefogás és a Macron mögötti liberális-centrista egyezkedés játszott kulcsszerepet, nem az, hogy Bardella eléggé népszerű-e, ráadásul a mostani bírósági ítélet akár politikai hasznot is hajthat a pártnak.Az elítélő ítélet ugyanis belesimulhat abba a Fidesz által is hangoztatott narratívába, hogy a radikális politikusokat adminisztratív eszközökkel és az Orbán Viktor által a tavalyi budapesti EU-csúcson is emlegetett „bírósági aktivizmussal” próbálják kiszorítani a politikából, mint a Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes elleni olasz ügy.A Nemzeti Tömörülés és a Liga is a Fidesz-KDNP aktív részvétele mellett tető alá hozott Patrióták Európáért (PfE) pártcsaládhoz tartozik, amelynek az európai parlamenti frakcióját szintén Bardella vezeti. Tavaly decemberben a PfE első kihelyezett ülésén Budapesten járt, néhány napja Izraelbe látogatott többek között Gál Kingával, a PfE első alelnökével. (A látogatás jelentőségét növelte, hogy Le Pen apja, az idén meghalt Jean-Marie Le Pen a Nemzeti Tömörülés elődjét, a Nemzeti Frontot vezetve történelmi részletkérdésnek nevezte a holokausztot.)Orbán Viktornak régóta jó a kapcsolata Le Pennel, de a PfE frakcióján keresztül a fideszes EP-képviselők szorosabb kapcsolatban vannak Bardellával, mint Le Pennel. Így ha Le Pen helyett neki kell indulnia az elnökségért, akkor vele is van már a Fidesznek kiépített kapcsolata.A Le Figaro szerint a választók 42 százaléka Marine Le Pent akarja látni az elnökválasztás egyik résztvevőjeként. Ez nagyjából egybeesik azzal az eredménnyel, amelyet Le Pen 2022-ben elért Macronnal szemben, aki 58 százalékkal győzött. Figyelmeztető jel volt azonban az első forduló eredménye, ahol Macron csak 27 százalékot szerzett Le Pen 23 százalékával szemben. | Bűnösnek találta Le Pent a bíróság a pártfinanszírozási ügyben, az elnökjelöltsége múlhat az ügyön | A bíróság szerint a Nemzeti Tömörülés elnöke felelős abban, hogy a párt törvénytelenül használta fel az Európai Parlamentből kapott pénzt. Az azonban az ítélet későbbi részéből derül ki, hogy már az elsőfokú ítélet alapján eltiltják-e a közügyektől. | null | 1 | https://telex.hu/kulfold/2025/03/31/franciaorszag-marine-le-pen-per-itelet | 2025-03-31 11:19:00 | true | null | null | Telex |
Az Állami Számvevőszék a közelmúltban adott ki jelentést a jegybanki alapítványokról. A jelentést követően az Állami Számvevőszék közölte, a jegybank ügyeiben feljelentést tett az ügyészségen, a Magyar Nemzeti Bank alapítványa, a PADME átvilágítását követően. Az ÁSZ szerint az egykor 266 milliárd forintos tőkével induló alapítvány vizsgálata után vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja vetődött fel. A számvevőszék azt írta, hogy a vagyonkezelést, a befektetéseket egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre."Iratellenes, tényeket nélkülöző ÁSZ-jelentés"Matolcsy György kérdésünkre elmondta, hogy alaposan áttanulmányozta az ÁSZ mindhárom jelentését, és úgy látja, azokban olyan megállapítások szerepelnek, amelyek iratellenesek és egyáltalán nem felelnek meg a tényeknek.Mint mondta, az is kiderült ezeket a tanulmányokat nézve, hogy az Optima Befektetési Zrt. és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADMA) is érdemben válaszolt az ÁSZ valamennyi megállapítására.Valami miatt azonban mégsem vették figyelembe ezeket, sőt az ÁSZ elnöke (Windisch László - a szerk.) szándékosan olyan értékelést is nekem tulajdonított az Alapítvány és az Optima-csoport vagyoni helyzetéről, amit én sosem mondtam, nem is mondhattam- mondta Matolcsy György, aki szerint "az is felfoghatatlan hiba az ÁSZ elnökétől, ahogy a károkozás szóval dobálózik."Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az alapítványi vagyon mégis jelentősen növekedett-e, ahogy arra is, hogy a lengyelországi befektetésével nagyot bukó GTC Holding Zrt. értéke mekkorára tehető. Matolcsy György szerint "érthetetlen szakmaiatlanságra" vall, hogy a nemzetközi sztenderdek helyett az ÁSZ az értéket véleménye szerint kizárólag a tőzsdei árfolyamokkal látja igazoltnak. A volt jegybankelnök úgy véli, a számvevőszék figyelmen kívül hagyja, hogy itt óriási mértékű ingatlanvagyonról van szó.A portfólió tíz országban diverzifikált, irodai és kereskedelmi ingatlanokat, vendéglátóipari létesítményeket és lakóingatlan projekteket tartalmaz. A tőzsdei árfolyamok a piaci érték valóban fontos indikátorai, de nem az egyedüliek- tette hozzá az MNB korábbi elnöke, aki szerint számos tényezőt nem kezelnek, így például a társaság valós pénztermelő képességét, a pénzügyi tartalékait, valamint az eladósodottságát sem. Mint mondta, az ingatlan profilú tőzsdei cégek értékét az egyedi eszközeik alapján is lehet értékelni, ezért használják a szakmában az EPRA NTA módszertant (egy vállalatcsoport egy részvényre jutó nettó eszközérték alapú értékelése - a szerk.), amely ingatlanportfólió valós piaci értékét veszi figyelembe, nem pedig a rövid távú tőzsdei árfolyam-ingadozásokat.Ezért elfogadhatatlannak tartom, hogy az ÁSZ csaknem kétéves vizsgálódása alatt ilyen durva szakmai hibákat kövessen el, melyek nem pusztán etikátlanok és módszertanilag megalapozatlanok, hanem súlyosan sértik a tényalapú párbeszéd alapelveit, így aláássák a jelentésben foglalt összes állítás hitelességét, valamint végső soron az Állami Számvevőszék vezetőjének alkalmasságát- fogalmazott Matolcsy György."Az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan"A jelentésben idéznek is a volt jegybankelnöktől, mely szerint "külső segítség nélkül a PADME/Optima-csoport helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nincs lehetőség." Matolcsy György ezzel kapcsolatban kijelentette, nem tudja, hogy az ÁSZ elnöke miért tulajdonítja neki az idézetet, mivel állítása szerint ilyet sohasem mondott, és nem is mondhatott. "Már ez az egy rész is alapvetően aláássa az ÁSZ elnökének hitelességét" - jegyezte meg. Az Index azon kérdésére, hogy mekkora lehet most az Alapítvány vagyona, a korábbi jegybankelnök azt mondta:Az adatokból egyértelműen látszik, hogy az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot.Matolcsy György a Neumann János Egyetem, valamint a PADME Alapítvány együttműködésére vonatkozó kérdésünkre is kitért. Mint felidézte, az MNB még 2014-ben döntött úgy, hogy kiemelt feladatának tekinti a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését, azt ezt megalapozó közgazdasági, társadalmi gondolkodás előmozdítását, továbbá az ehhez kapcsolódó intézményrendszer és infrastruktúra javítását. Hozzátette, ennek keretében a jegybank több tucat egyetemmel lépett partnerségre több száz oktatási- és kutatási programon keresztül, és több ezer diákot támogatott.Elmondása szerint az MNB ezen a programon keresztül, valamint az alapítványok is több milliárd forintnak megfelelő összeggel járultak hozzá a Neumann János Egyetem fejlesztéséhez is, így az oktatási intézmény és az Alapítvány között évtizedes kapcsolat van.Az Index azon kérdésére, hogy fennáll-e a hűtlen kezelés gyanúja a Neumann Egyetem vonatkozásában, Matolcsy György úgy reagált:Minden információ szerint megvan az alapítványi vagyon, sőt jelentősen emelkedett is, így a Neumann Egyetem befeketéseivel kapcsolatos ÁSZ-álláspont sem védhető.Matolcsy György arra a felvetésre is reagált, hogy mostanság az alapítványi vagyont gyakran az MNB hatalmas negatív tőkéjével szokták szembeállítani. A volt jegybankelnök ezzel kapcsolatban úgy gondolja, hogy "az MNB vesztesége nem magyar sajátosság", példaként az Európai Központi Bank, az amerikai Fed és a svájci jegybank elmúlt években produkált veszteségét hozta fel. A magyar jegybank vesztesége álláspontja szerint részben a monetáris politika következménye, ami szerinte a koronavírus-járvány miatti válság rendkívül gyors kezelését, az árfolyamválság kialakulását, valamint az egész világot érintő, jelentős mértékű infláció letörését okozta.Én azt látom, hogy a jegybank vesztesége a 2023-as év után mérséklődött, a negatív saját tőke pedig nem akadályozta a működést. A cseh jegybank például évtizedekig működött negatív tőkével- fogalmazott Matolcsy György.Az "aranykorként" lezajló 12 évAz Index egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy Matolcsy György mit gondol saját, 12 éves jegybankelnöki tevékenységéről, valamint a Magyar Nemzeti Bank eredményeiről. Ezzel kapcsolatban kijelentette, bízik abban, hogy a gazdaságtörténet majd elismeri, hogy 2013 és 2019 között az MNB a kormánnyal együttMegjegyezte, hogy 2020 után a kormány és az MNB közti együttműködés meggyengülése lassította a reformok megvalósítását, valamint csökkentette a gazdasági növekedés ütemtervét, ám szerinte "a jegybank mindent megtett annak érdekében, hogy a törvényi mandátumának megfelelően végezze a munkáját."Matolcsy György azon véleményének is hangot adott, hogy a 2013 és 2025 közötti időszakban a Magyar Nemzeti Bank jelentős mérföldköveket ért el, amelyek hozzájárultak Magyarország pénzügyi stabilitásának és gazdasági növekedésének erősítéséhez.A Növekedési Hitelprogram, a Növekedési Kötvényprogram, az önfinanszírozási program, a devizahitelek forintosítása, vagy az aranytartalék harmincszorosára emelése stabilitást és nemzetközi bizalmat biztosított. A 2020 után bekövetkező koronavírus-járvány gazdasági hatásait, a 2022-es forintválságot, valamint a geopolitikai feszültségek miatt kialakult gazdasági hatásokat is sikeresen kezeltük- jelentette ki a volt jegybankelnök, aki mindezek mellett úgy gondolja, ebben a 12 éves ciklusban zajlott le "a Magyar Nemzeti Bank és az ország második aranykora, amelyből erőt lehet meríteni a jövőre nézve".Folynak a vizsgálatokAz Index korábban arról számolt be, hogy a Magyar Nemzeti Bank új vezetése "minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő" vizsgálatot jelentett be a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és az Optima Zrt. működésével kapcsolatban. Varga Mihály jegybankelnök az Állami Számvevőszéket is tájékoztatta a fejleményekről, amelynek feladata a közpénzekkel, a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzése. Az ÁSZ már korábban is vizsgálta az ügyet, azonban Varga Mihály megérkezésével ez felgyorsulni látszik, mivel egy mindenre kiterjedő vizsgálatot rendelt el az MNB új vezetője.A Varga Mihály jegybankelnök által frissen kinevezett új kuratóriumi és cégvezetők egyik "fontos feladata" az, hogy "minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak" a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és az Optima Zrt. működésének feltárására.A számvevőszék fent már idézett jelentése szerint ebből sok milliárd forint Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti társaságához került. Azóta már hűtlen kezelés miatt nyomoz az ORFK. Azóta az is napvilágot látott, hogy Matolcsy Ádám Kovács Petra álnéven irányította az ügyleteket és a több száz milliárd forint - több mint 500 milliárd, amelyből 400 milliárd közpénz - kiszervezését.A rendőrség az üggyel kapcsolatban a nyomozás érdekére hivatkozva nem adott bővebb tájékoztatást. Az ügyészség pedig megerősítette, hogy a jegybank gazdálkodásáról lefolytatott számvevőszék-vizsgálat megállapításai alapján indult nyomozás, amely "felderítési szakaszban van".(Borítókép: Matolcsy György 2024. szeptember 5-én. | Matolcsy György reagált az Indexnek az alapítvány-ügyre, keményen nekiment az ÁSZ elnökének | Matolcsy György reagált az Indexnek az alapítvány-ügyre, keményen nekiment az ÁSZ elnökének - A volt jegybankelnök szerint az alapítványi vagyon értéke meghaladja az 500 milliárd forintot. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2025/03/31/matolcsy-gyorgy-mnb-alapitvanyok-koltsegvetes-allami-szamvevoszek | 2025-03-31 08:00:00 | true | null | null | Index |
"A NAV csupán egy szendvicsért jött és egy egész svédasztalt talált" - foglalta össze az Indexnek a - még 2020-ban kezdődött - Joób-ügyet egy, az esetet jól ismerő személy. Elmondása szerint az adóhatóság revizorai csupán egy rutinellenőrzést tartottak a világbajnok kenus érdekeltségébe tartozó Műsorkalauz Kft. egyik alvállalkozójánál, amikor gyanút fogtak.A sportolóból politikussá avanzsált Joób Márton számára véget ért egy tündérmese.184 nap a Csillag börtönben: koncepciós pert emleget a volt politikusDerült égből villámcsapásként ért mindenkit, amikor 2020 júliusában a Nemzeti Védelmi Szolgálat kommandósai megjelentek a szegedi önkormányzati képviselő Lövölde utcai házánál, és - családja szeme láttára - őrizetbe vették a politikust. Joób Márton több társával együtt összesen 184 napig volt előzetes letartóztatásban.A közösségi médiában jól futottak az olyan posztok, amelyek a nagycsalád mindennapjairól és ügyes-bajos dolgairól szóltak. A sajtót teljesen ámulatba ejtette a 11 gyerekes család. Marci úgy gondolta, hogy érinthetetlen és védettsége van- mesélte egy másik ismerőse, aki szerint Joób valamiféle "lokális celebbé" építette fel magát.Végül az ügyészség 2022 elején vádat emelt az influenszer-politikus ellen "különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények" címén.A közösségi médiában a politikus rajongótábora nem hitte el a történteket: sokan úgy gondolták, hogy az ártatlanul meghurcolt férfit rehabilitálják, mert végül az igazság győzedelmeskedik. A zűrzavart csak fokozta, hogy az előzetes börtönbüntetésből szabaduló politikus szerint "koncepciós per folyik ellene". Joób lemondott tanácsnoki megbízatásáról és kizárták a - Botka László nevével fémjelzett - Összefogás Szegedért koalícióból.Négy vármegyében működtették a bűnszervezetetA vádirat szerint a szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozó Műsorkalauz Kft.-t irányító Joób Márton (I. rendű vádlott) az üzleti körülmények kedvezőtlen változása miatt a piacon maradás és terjeszkedés érdekében elhatározta, hogy létrehoz egy bűnszervezetet a költségek minimalizálása és az adó meg nem fizetése érdekében.A cégháló alján levő, strómanok nevére íratott társaságok azonban adóbevallást nem nyújtottak be, vagy ha igen, akkor adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, szerepük a fiktív számlák kiállítása volt. Ténylegesen azonban a szórólapterjesztést továbbra is Joób Márton és társai koordinálták. A vádirat szerint a bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfuttatták a pénzt, majd a számlázási láncolat alsóbb szintjein lévő cégeket működtető vádlottak a jutalékok levonása után készpénzben visszajuttatták azt a szervezet vezetőjének.A bűnszervezet a szórólapterjesztéssel összefüggésben áfa adónemben a 2013. és 2017. évek közötti időszakban 271 millió forint vagyoni hátrányt okozott- állapította meg az ügyészség.Elszabadult hajóágyú a bírósági tárgyalóterembenAz 1990-es években "divatos" számlagyárak ideje a jogi szabályozás és a digitalizáció miatt már réges-régen a múlté. "Számlagyárat működtetni a 21. században kissé primitívnek számít" - vélekedett erről egy általunk megkérdezett szegedi jogász.Joób Márton ügye egy szimpla költségvetési csalás. Talány azonban, hogy mi zajlik a volt politikus fejében: a tárgyalóteremben ugyanis teljesen szembemegy mindazzal, ami a nyomozás során már kiderült- vélekedett a szakember, aki szerint célszerű lenne, ha végre konzultálna az ügyvédjével, és nem egy elszabadult hajóágyúként viselkedne a bíróságon.A tanácsvezető bíró, Gaudi Tamás már többször helyretette a megtévedt politikust, aki rendszeresen és gorombán kirohant az ügyészre. Joób állandóan "koncepciós pert" kiált és az "ártatlanság vélelmét" kéri számon a környezetén, miközben meggyőződése, hogy az ügyészség célja az ő tönkretétele.Ez az eset is jól mutatja, hogy Joób Márton városi kapcsolatai mennyire megromlottak Botka László polgármesterrel és egykori képviselőtársaival.Májustól a lehallgatási anyagokat tárgyalja a bíróságA Szegedi Törvényszéken folyó büntetőügyben a bizonyítékok mellett több beismerő vallomás is született már. Ezeken kívül a titkosszolgálat - terjedelmes - lehallgatási anyagai is világos képet adnak a bűnszervezet tevékenységéről. A 18 vádlott többsége már vagy lemondott a tárgyalás jogáról és elfogadta az ügyészség ajánlatát, vagy Gaudi Tamás bíró ítéletet hozott az ügyükben. Összesen hat vádlott esetében folyik már csak az eljárás.Téved, aki azt gondolja, hogy Joób Márton egy keresztapa lett volna. Egyszerűen csak felhasználta és kihasználta a kapcsolatrendszerét, csőbe húzva több embert, akik feltétlen megbíztak benne- foglalta össze egy, az esetet ismerő személy.Az Index több szakértőt is megkérdezett arról, vajon Joób a politikai karrierje során felépített kommunikációt hasonlóan tudja-e érvényesíteni a bírósági tárgyalóteremben, mint a közösségi oldalakon?A jog és a racionalitás dimenziójában egy influenszer szavai és viselkedése nehezen értelmezhető- válaszolták az ügyet ismerő szakértők.A Szegedi Törvényszéken május 29-én reggel folytatódik Joób Márton büntetőügye, amelynek során a bíró a lehallgatási anyagok tárgyalását tűzi napirendre.(Borítókép: Joób Márton a 2004-es athéni olimpiai játékokon Athén, Görögországban 2004. augusztus 26-án. | Lehallgatta a titkosszolgálat a világbajnok szegedi kenust: több éves fegyházbüntetés várhat rá | Lehallgatta a titkosszolgálat a világbajnok szegedi kenust: több éves fegyházbüntetés várhat rá - Az egykori sportoló által létrehozott bűnszervezet néhány év alatt 271 millió forint áfát csalt el. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/03/31/joob-marton-szegedi-torvenyszek-botka-laszlo-buntetougy-szeged-nav-musorkalauz-kft.-kajak-kenu-gaudi-tamas-fegyhaz | 2025-03-31 14:59:00 | true | null | null | Index |
Rendszeresen tartott olyan úgynevezett stábüléseket a 2010-es években a pécsi városvezetés, amelyeken részt vett a polgármester, az alpolgármesterek, valamint országgyűlési képviselők, "Csizi úr, Bánki úr is általában jelen volt". Ezekre általában heti egyszer került sor, nem voltak nyilvánosak, és legalább egy ilyenen "egész biztos, hogy tárgyaltak" az azóta Volvogate néven elhíresült buszbeszerzésről is.Erről Madár József Péter, a túlárazottnak gyanított beszerzés miatt folyó per egyik tanúja beszélt hétfőn a Szekszárdi Törvényszéken, hozzátéve, ő egy ilyen stábülésen vett részt, de már nem tudta felidézni, milyen témában. Az egyeztetésről és a résztvevőkről szavai több szempontból is figyelemreméltóak, még ha a négy ember ellen indult, jelenleg már csak két vádlott ellen folyó eljárás büntetőjogi részét mérsékelten is érintik.De mi is az a Volvo-gate?A vádirat szerint a pécsi buszflotta 2015-ös lecserélésekor az eredeti ajánlatnál több százmillió forinttal drágábban vásárolt használt Volvo-buszokat a városi tömegközlekedési cég, a Tüke Busz Zrt., az árkülönbözet egy, a beszerzésben érdemi munkát nem végző közvetítőcégnél csapódott le. Első fokon már született egy, a II. és IV. rendű vádlottakat felmentő, a III. rendű jogerős elítélésével zárult ítélet, ám a pert - amely során az I. rendű vádlott elhunyt - másodfokon újratárgyalni rendelték el.És hogy miért is volt érdekes az, amit a Páva Zsoltnál tartott nem nyilvános politikai egyeztetésekről Madár József Péter mondott? Egyrészt azért, mert Bánki Erik neve többször is felbukkant már a buszbeszerzést követő eljárásokban. A korábbi I. rendű vádlott - aki még az elsőfokú ítélethirdetés előtt elhunyt - egy vallomásában azt mondta, hogy a buszbeszerzés idején a Tüke Busz menedzsmentje és felügyelőbizottsága, de maga az önkormányzat is Csizi Péter (volt alpolgármester és parlamenti képviselő) és Bánki Erik parlamenti képviselő befolyása alatt áll, illetve azt is, hogy Bánki hozzájárulása nélkül semmi nem történhetett akkor Baranya megyében. Amikor néhány hete Girán Jánost, a város 2014-2016 közötti fideszes alpolgármesterét erről kérdezték, azt mondta: "Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral (...) Sok olyan dolog volt, mert ő nem csak egy képviselő, hanem regionális pártigazgatói tisztsége is volt, amikor az ő szerepvállalása is felmerült", illetve hogy "nem tudom, a buszbeszerzéshez konkrétan kötődött-e vagy sem, de tudom, hogy sok olyan döntési helyzet volt, ami az ő segítségével ment tovább".Vélelem és összeesküvés-elméletEmellett Bánki egy titkolt német cégének, a Zeta Services GmbH-nak az ügyvezetője volt a per már említett III. rendű vádlottja, P. E. T., akit pénzmosás miatt ítéltek el ebben az ügyben. A Pécsi Ítélőtábla által hozott tavaly tavaszi végzés szerint az általa képviselt thaiföldi Taki Ltd. Co. céghez 550 000 euró került, illetve ő a végzés szerint 52 480 900 forintot utalt a Zeta számlájára.Másrészt Madár József egyfajta szociometriai középpontjában áll az eseményeknek: cégén, az MSB Zrt.-n keresztül 2014 januárjától gazdasági-pénzügyi tanácsadói szerződésben állt a Páva Zsolt vezette fideszes városvezetéssel (megerősítette azt a korábbi állítást, hogy a polgármester vezető pénzügyi tanácsadója volt), a 2010-es évek eleje óta ismerte az időközben elhunyt I. rendű vádlott P. I.-t, akivel az utolsó években baráti kapcsolatban álltak, szomszédja és egy időben szintén barátja volt Csengő András II. rendű vádlott, ott volt azon a hollandiai úton 2014 novemberének végén, ahol a később a gyanú szerint túlárazott buszokat először megnézték mások mellett az I., II. és IV. rendű vádlottak társaságában, majd tanácsadóként segítette a buszbeszerzés banki finanszírozását. Állítása szerint csak a per III. rendű, már az előkészítő tárgyaláson elítélt vádlottat nem ismerte.Mindezek mellett az sem elhanyagolható, hogy Madár unokatestvére Bánki Eriknek - az erről szóló korábbi, részben Fidesz környékéről származó híreket a tárgyaláson ő maga erősítette meg bírói kérdésre, de a kérdésig a rokonát csak Bánki úrként emlegette. A tárgyaláson a kettejük kapcsolatát firtató kérdésre azt mondta, az "egy vélelem", illetve "egy, a sajtó tollában született összeesküvés-elmélet", hogy ők milyen kapcsolatban vannak Bánkival. Állítása szerint valójában "ritkán és csak családi ügyekben beszélnek". Arra nem tért ki, hogy Bánkival és még egy magánszeméllyel - korábbi hírek szerint Bánki féltestvérével - 2004 tavaszától a 2023. januári végelszámolásig közös cége is volt Bábamad néven (a társaság az utolsó teljes üzleti évében 77,7 milliós adózott eredményt ért el). Miután a korábbi eljárás irataiban és más tanúvallomásokban többször is felbukkant a neve, az ügyben eljáró bíró, Bertaldó András többek között arról érdeklődött, hogyan kapcsolódott a pécsi városvezetéshez, milyen szerepe volt a buszbeszerzésben, a 3,5 milliárdos hitelben, de kérdezte a 2014. novemberi hollandiai útról, valamint a Csizit és Bánkit érintő, a perben elhangzott kijelentésekről.vBertaldó András bíró a Volvogate-per 2025. március 31-i tárgyalásánvBertaldó András bíró a Volvogate-per 2025. március 31-i tárgyalásán Fotó: Haász JánosA korábbi I. rendű vádlott, akinek 2015. június 30-án távoznia kellett a buszokat beszerző pécsi önkormányzati cégtől, a Tüke Busztól, még az előző első fokú eljárásban azt mondta többek között: amikor kiderült az összeférhetetlensége, Csizi Péter és Madár azt mondták, hogy Bánki Erik nagyon mérges, hogy ilyen helyzetbe hozta őket.Gyakorlatilag bűncselekmény„Próbálok megfelelő jelzőt találni erre. Ez egyrészt egészen biztosan nem így volt”, amit azzal indokolt, hogy ők hármasban Csizivel és a volt vádlottal nem találkoztak, „bár lehet, hogy Csizi Péter is mérges volt”. A vádlott egy másik vallomását is idézte Bertaldó András, eszerint a tanú tudta, hogy milyen feltételekkel akarta a Volvo Hungária és milyennel a később nyertes Bus&Coach eladni a buszokat.Itt a tanú azt mondta, hogy az elhunyt vádlottat az akkor ügyvédje, dr. Bodnár Imre vette rá, hogy ilyen „számos csúsztatást és valótlanságot tartalmazó” vallomást tegyen, és ezt a vádlott később állítólag el is ismerte neki, „de mindegy is, I. már elhunyt”. (Később a II. rendű vádlott kezdeményezte is a Bodnár által tanúknak feltett kérdések és az azokra adott válaszok figyelmen kívül hagyását az eljárásban.) A bíró ekkor figyelmeztette, hogy ezzel az ügyvédet gyakorlatilag bűncselekménnyel vádolja, ami ha nem bizonyosodik be, az kimeríti a hamis tanúzás fogalmát, majd megkérdezte, miért állíthatta azt a vádlott, amit Csizi és Bánki politikai befolyásáról mondott.A buszbeszerzés arcaMadár szerint az is egy rosszindulatú, súlyos csúsztatásokat és részigazságokat tartalmazó szöveg volt. Csizit a buszbeszerzés arcának nevezte, és azt mondta, „hogy neki a kormánnyal lettek volna kapcsolatai, azon nagyon csodálkoznék”. (Árki Sándor volt vezérigazgató viszont egy hete azt mondta a tanúvallomásában, hogy amikor 2014-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumban járt a volt I. rendű vádlottal, „egy államtitkár asszonnyal találkoztunk, ha jól emlékszem, Csizi alpolgármester úr is ott volt, vagy később csatlakozott”, majd később négyszemközt is benn maradt az államtitkárral.)Madár a volt polgármester Páváról többször is azt mondta, hogy nem érdekelték a városvezetéssel kapcsolatos gazdasági ügyek. „Nem tartozik azok közé a polgármesterek közé, akik érdeklődést mutatnak az ilyen kérdések iránt (...) Kevéssé ambicionálta a gazdasági ügyekkel foglalatoskodást”, a gazdálkodási, városüzemeltetési, pénzügyi témák iránt „ritkán mutatott érdeklődést”. Erről többek között arról beszélt, amikor arra a kérdésre kereste a választ a bíró, hogyan született meg a 3,5 milliárdos szám, amekkora hitelt a városnak kerestek – éppen Madár és a hétfőn szintén tanúként kihallgatott volt egyetemi kollégája, Schepp Zoltán közreműködésével –, és amennyi történetesen pont megegyezett azzal az összeggel, amibe végül kerültek a buszok.Ez a kérdés azonban továbbra is egy megválaszolatlan körülmények között testet öltött összegnek tűnik. Madár azt mondta, azt biztos, hogy nem Pávától, hanem valószínűleg „az alpolgármester vagy a pénzügyi osztályvezető tudhatja, hogyan lett a Tüke Busztól érkezett számból előterjesztés”, illetve dicsérte a Tüke Busz akkori gazdasági vezetőjének, Baracsi Istvánnak a számításait (Baracsi korábban azt mondta, neki Árki Sándor akkori vezérigazgató és a későbbi I. rendű vádlott P. I. mondták ezt a számot a 2014. november végi hollandiai útjuk után; ezen kettejük mellett a II. rendű vádlott és Madár vett részt magyar részről).5-6 milliárdos nyereséget hozottNemcsak az nem derült ki továbbra sem, hogy honnan jött a 3,5 milliárdos összeg, de még az sem, hogy Madár voltaképpen kinek a megbízásából vagy meghívására utazott 2014 novemberében, még bőven a közbeszerzés kiírása előtt a hollandiai Volvóhoz megnézni az eladó buszokat. Ő azt mondta, a Tüke Busz vezetői hívták – bár szerinte a várossal év elején kötött szerződés alapján utazott –, hogy a városvezetést képviselve jelezze a pécsiek szándékának komolyságát. A cégnél azonban az ő neve nem szerepelt a költségelszámoláson („ehhez nem tudok mit hozzáfűzni”), és a cégvezetők is úgy tudták, hogy a város, konkrétan Csizi Péter küldte ki velük („akkor különbözőképpen emlékszünk erre, szerintem nem Csizi volt, de ezt nem zárhatom ki”).Azt viszont mondta, hogy a hazaérkezése után Csizinek referált a tapasztalatairól. Ez egyrészt azért tűnt furának, mert a 2014. októberi önkormányzati választás után már Girán János volt a gazdasági-városüzemeltetési ügyekért felelős alpolgármester – bár Madár már korábban említette, hogy vele nem volt olyan intenzív munkakapcsolata, mint a választás előtt Csizivel –, másrészt miután állítása szerint semmi érdemiről így például árakról nem tárgyalt, mert nem volt rá mandátuma, az sem világos, hogy miről tudott beszámolni. Arra a kérdésre sem tudott válaszolni, hogy az ott őket fogadó holland üzletember, a IV rendű vádlott, S. P. üzletember milyen minőségben járt el. Abban viszont biztos, mondta a vallomása végén egy ügyvédi kérdésre, hogy a vásárlás nem veszteséget, hanem többéves időtávon 5-6 milliárdos nyereséget okozott a Tüke Busznak. | Rendszeresen voltak titkos egyeztetések Bánki Erik és a fideszes pécsi városvezetés között egy tanúvallomás szerint | Erről a túlárazottnak gyanított buszbeszerzés miatt folyó per egyik tanúja beszélt. Madár József Péter egyrészt Páva Zsolt korábbi polgármester tanácsadója volt, másrészt unokatestvére és volt üzlettársa Bánki Eriknek. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/31/pecs-pava-zsolt-madar-jozsef-peter-szekszardi-torvenyszek-buntetoper-volvogate-pava-zsolt-buszbeszerzes-gazdasagi-csalas | 2025-03-31 17:52:36 | true | null | null | 444 |
Március 19-én az Állami Számvevőszéknek három olyan jelentése is megjelent, ami többé vagy kevésbé kapcsolódik a Magyar Nemzeti Bankhoz. A legnagyobbat az MNB alapítványi vagyonának felhasználásáról szóló jelentés ütött, az ÁSZ ugyanis hatalmas vagyonvesztést és más súlyos problémákat azonosított, de a Számvevőszék egy különjelentésbenellenőrizte a jegybank működésének szabályszerűségét is. A jelentés egyik megállapítása szerintrendkívül túlárazottan készült el az MNB új székháza, ráadásul az elköltött pénz több mint 80 százaléka ugyanannál az érdekkörnél landolt. A jelentés azonban ezen túl is bőven tartogat még új információt arról, hogyan működött az MNB az elmúlt években.Az ÁSZ konklúziója az, hogy nem csak a székházfelújítással, másféle kiadásokkal sem igazán spórolt az MNB: milliárdok mentek el az alkalmazottak és rokonaik nyaraltatására, szobrokra, festményekre, és az alapítványhoz hasonlóan itt is voltak problémák az átláthatósággal.A Magyar Nemzeti Bankról készített ÁSZ-jelentés a 2020 és 2024 közötti időszakban a jegybank alapfeladatai közé nem tartozó tevékenységek - a székház felújítása, más ingatlanügyletek, kép- és szoborvásárlások - pénzügyi aspektusait vizsgálta. Ahogykorábban írtunk, ez a jelentés nem kapott eddig akkora visszhangot, mint a másik két vizsgálat: érthető, hiszenhiába lehetett már régóta sejteni, az MNB-alapítvány és a kecskeméti Neumann János Egyetem Optima-kötvényekből való bevásárlásának ügyébensok tíz- és százmilliárdos összegek váltak köddé, ésrengeteg az olyan kérdés, amelyekre talánévek múlva sem kapunk választ. Azonban a harmadik jelentés is nagyon erős.Elsősorban azért, mert az ÁSZ megállapításai alapján az elmúlt években nemcsak az MNB-alapítvány nem tudott bánni a pénzzel, de sok esetben maga az MNB sem.Az ÁSZ jelentés egyik kiindulópontja az MNB alapokmánya, amely kimondja, hogy a jegybank működését a tervszerűségnek, a jogszerűségnek, az átláthatóságnak, a hitelességnek, a szabályozottságnak és a takarékosságnak kell jellemeznie, és felelős költséggazdálkodásával példát kell mutatnia a közpénzügyek hatékonyságának javításában. A jegybank ráadásul olyan sajátosságokkal rendelkezik, ami eltér más gazdálkodó szervezetekétől, például az igénybe vehető forrásoknál nincs konkrétan meghatározható "plafon", vagyis a tervei, céljai megvalósításához a pénzügyi források gyakorlatilag "korlátlanul" rendelkezésre állnak, emeli ki az ÁSZ.Az ÁSZ ellenőrzése ezeket a problémákat állapította meg:Az MNB gazdálkodása az ingatlanberuházásoknál és -felújításoknál pazarló volt, vagyis ahogy a jelentés fogalmaz, "nem teljesítette a takarékos működés követelményét". Az ÁSZ külön kiemeli a koronavírus-járvány szerepét: a pandémia után minden gazdasági szereplő és az államháztartás is igyekezett visszafogottan gazdálkodni, az MNB viszont "nem igazodott az ország, az állami intézményrendszer általános pénzügyi helyzetéhez, jellemző gazdálkodási folyamataihoz".Sőt: az MNB a saját pénzügyi helyzetét, "a rendkívül jelentős számviteli veszteségét" se vette figyelembe a döntéseikor, a beruházások hosszú távú, veszteséget növelő hatásait nem értékelte, és elmulasztotta a takarékossági intézkedéseket.Mindezek mellett az MNB az ingatlanberuházások és -felújítások megvalósításakor olyan döntéseket hozott, melyek gyengítették, gátolták a gazdálkodása felett kontrollt gyakorló szervezetek tevékenységét. Az ÁSZ szerint a jegybank nem volt elég transzparens, például nem mutatta be a beruházási terveket, a pénzügyi hatásokat a kontrollt gyakorló szervezeteknek.De nézzük a megállapításokat részletesen!Sokat elárul a vezetőség pénzügyi gondolkodásáról, hogy a jegybank hogyan működtette a balatonakarattyai üdülőjét, a Balatonakarattyai Oktatási Konferencia Központot, vagyis BOKK-ot. Az MNB úgy próbálta kihasználni az ingatlant, hogy az itt nyaraló alkalmazottaknak és azok rokonainak nyaralási költségeit üdülési, szabadidős és rekreációs támogatás címén egy az egyben kifizette, átutalta az alkalmazottak SZÉP-kártyájára.Az alkalmazottak és rokonaik nyaralására a jegybank 2023-ban összesen 1,2 milliárd, 2024-ben 1,5 milliárd forintot költött.2023-ban 2177 fő nyaralt így, ebből 615-en voltak alkalmazottak és 1562-en rokonok, míg 2024 első tíz hónapjában 2662-en, 669 dolgozó és 1993 rokon. 2023-ban átlagosan 1,9 millió, 2024-ben 2,2 millió forintot kapott egy alkalmazott üdülési lehetőség címén, amellett, hogy a jegybanki dolgozók a SZÉP-kártyájukra is évente további nettó 800 ezer forintot kaptak."Megállapítható, hogy az MNB-nél az egy főre jutó cafeteria összege többszörösen meghaladta az állami szférában, de akár a magánszférában nyújtott juttatások mértékét", írja az ÁSZ.A folyamat úgy nézett ki, hogy kiszámolták a támogatás összegét, ami a szolgáltató, az MNB-Biztonsági Zrt. által meghatározott csomagár, felszorozva a vendégéjszakákkal és a résztvevők számával (az alkalmazott, plusz a rokonok). Ezt az összeget az MNB 100 százalékban átutalta a SZÉP-kártyákra, ezután pedig az alkalmazottak kifizették a nyaralást az MNB-Biztonsági Zrt.-nek. "A BOKK vállalati üdülési célú hasznosítása során az MNB, figyelemmel az üdülési költségek MNB általi, 100 százalékban történt finanszírozására, nem érvényesített költségtakarossági szempontokat", vonta le a következtetést az ÁSZ. Az üdülési költség a szállást, a reggelit, a parkolót, a wellness- és sportlétesítmények használatát fedte.És hogy ki számított rokonnak? Az ÁSZ szerint mehettek a közeli hozzátartozók (házastárs, egyeneságbeli rokon, testvér), egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, illetve a testvér házastársa - azaz gyakorlatilag mindenki. Elméletileg nem volt felső határa annak, hogy ki hány főt visz magával, de a foglaltság vélhetően korlátként szolgált, az adatok alapján az alkalmazottak átlagosan 3-4 fővel érkeztek.A jelentés azt is nehezményezi, hogy az MNB három ingatlanjában is kialakított konferenciatermet a monetáris tanács üléseihez, aminek "indokoltsága megkérdőjelezhető" az ÁSZ szerint. Egy másik példa az át nem gondolt pénzköltésre, hogy 2019 legvégén 2,7 milliárdot költött a bank az akkori székház biztonságtechnikai korszerűsítésére, majd 2022-ben ezekből 1,3 milliárd forint értékű eszközt leselejtezett a közelgő székházváltásra hivatkozva.Az ÁSZ jelentése részletesen taglalja azt is, milyen szobrokat és festményeket vett a jegybank - bár az alapítványok pénzügyi helyzetéből kiindulva ezeknél legalább elmondható, hogy van esély arra, hogy tartották az értéküket.A jegybank több mint ezer műalkotást vett, 2020-ban ezeknek a beszerzésére 1,3 milliárd tőkeemelést hajtott végre az MNB, az MNB-Ingatlan Kft. pedig 5,6 milliárd forint tőkét emelt 2020-ban és 2021-ben. A vásárlások célja az igazgatósági határozatok alapján "kizárólag a minőségi irodai környezet kialakítása volt", írja a dokumentum. "A műalkotások és művészeti alkotások beszerzésével kapcsolatos döntéselőkészítő folyamatban indokolt beszerzésekre a felelős gazdálkodás érvényesítését az MNB nem igazolta."Itt az ÁSZ és az MNB gyűjtése arról, hogy milyen műalkotásokért fizetett a jegybank:Az ÁSZ egyik fő megállapítása szerint az MNB nem takarékoskodott eléggé a beruházásoknál, de az ingatlanos ügyeknél más problémákat is talált a jelentés. 2019 és 2023 között a jegybank összesen 204 milliárd forint tőkeemeléssel adott forrást az MNB-Ingatlan Kft.-nek ingatlanok megvételére és fejlesztésére, illetve a székház-rekonstrukcióra. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy ezek a beruházások nem jelentek meg az MNB mérlegeiben, pénzügyi terveiben, nyilvántartásaiban és beszámolóiban, mert az építést projekttársaság vagy leánycég végezte. Azaz a jegybank adta a tőkét, de az MNB mérlegébe már csak maga a kész ingatlan került át, a beruházás költségei nem. Ezt a megoldást választotta az MNB a BOKK, a jegybank budai központja és a Szabadság téri központ felújítása során is.Ez azért fontos megállapítás, mert az ÁSZ szerint ez korlátozta a külső és belső információáramlást, a gigaberuházások kiadásairól papíron nem értesült a tulajdonosi joggyakorló pénzügyminiszter (ebben az időszakban Varga Mihály), az MNB felügyelőbizottsága és igazgatósága, de a költségek nem szerepeltek például az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának megküldött elemzésekben sem. A belső ellenőrzés is gyengült, ugyanis nem az MNB felügyelőbizottsága, hanem az MNB leánycégének, az MNB-Ingatlan Kft.-nek a felügyelőbizottsága látta el a kontrollt, annak ellenére, hogy a pénz viszont a magának az MNB-nek tőkejuttatásaiból jött."Az »atipikus« beruházási konstrukciónak jellemzője volt az is, hogy az MNB tulajdonosi ellenőrzési tevékenységének lehetőségei is szűkültek", írja a jelentés.A székházfelújítás indulásakor ugyanis a jegybank úgy módosította a leánycég, az MNB-Ingatlan Kft. alapító okiratát, hogy megszüntette a felújításra vonatkozóan az MNB igazgatóságának kontrollját, ráadásul az MNB igazgatósága 2020 és 2022 között minden MNB-Ingatlan Kft.-re vonatkozó döntést ülésen kívül, gyorsított eljárás keretében hozott meg. Ezért a jegybank felügyelőbizottsága a döntésekről csak utólag, az igazgatóság által készített negyedéves jelentésekből értesült az ÁSZ következtetései szerint.A számvevőszéki jelentés több ponton is felhozza, hogy a takarékosság az MNB esetében már csak amiatt is fontos, mert másképp működik, mint a költségvetésből vagy egyéb bevételből operáló állami szervek, a jegybank esetében jóval gyengébbek a kiadásokkal kapcsolatos korlátok. "Ebből adódóan kiemelten fontos kérdés, hogy az MNB mennyire erős pénzügyi kontrollok mellett milyen költség- és erőforrás takarékossági intézkedéseket eszközölt", írja a jelentés. Az ÁSZ szerint a körülmények "a közpénzből gazdálkodó szervezetektől elvárt költség- és erőforrás takarékosságának súlyosan ellentmondanak", a beruházásoknál több esetben is egyértelműen figyelmen kívül hagyta a jegybank a takarékossági szempontokat.Az ÁSZ listája még mindig nem teljes:A jelentés szerint az ellenőrzött időszakban 363,2 százalékkal, összesen 11 milliárd forintra nőttek a banküzem működési költségei, főleg az új ingatlanok fenntartása, üzemeltetése, bérlete miatt.A jelentés legerősebb része vélhetően az, ahogy bemutatja, hogyan adott a nagy állami intézmény feladatokat különféle ingatlanügyletek minden fázisában a Matolcsy Ádám barátjának számító Somlai Bálint cégeinek. A kiválasztási eljárások után ugyanis a különféle MNB-s cégek által megvalósított beruházásoknál a beruházási célú kiadások döntő részét azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok (Somlai Invest Zrt., a Raw Development Kft., illetve a Raw Facility Kft.) kapták. Ez a döntő rész az egyes ingatlanok vételára nélkül számított beruházási érték 86,1 százalékát jelentette (erről a szálról itt írtunkhosszabban).Az MNB odaszúrt a székház tetőtere miatt is. A jelentés szerint a takarékosság hiányára mutat rá, hogy az MNB ingatlanstratégiájában "a székházra vonatkozó sikerkritériumként a műemléki állapot megőrzése mellett az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállítása került rögzítésre", de ezzel ellentétes, hogy a székház tetőterébe olyan funkciójú terek kerültek, melyek "nem közvetlenül szolgálják az MNB alapfeladatait". A visszafogott megfogalmazás VIP szintet, fitnesztermet, reprezentatív tárgyalót, éttermeket, illetve "felhőösvény" séta- és futókört takar (utóbbi, mivel végül nem építették meg, az MNB kérésére az ÁSZ törölte, de egy helyen benne maradt a szövegben).Voltak területek, ahol az ÁSZ mindent rendben talált, az egyéb beruházások elszámolásai és beszámolásai, az ezekkel kapcsolatos kontrollrendszer működése, a támogatások kifizetése, elszámolása, illetve a központi költségvetéssel összefüggő elszámolások során nem talált hiányosságot a számvevőszék. Az MNB pénzügyi közvetítőrendszert felügyelő, ellenőrző, szabályozó, illetve szanáló tevékenysége is szabályszerű volt.Az ÁSZ megjegyzi azt is, hogy az MNB költekezéseinek pénzügyi hatásait az ellenőrzésük nem tudta megállapítani.De azt már most látni lehet, hogy az új ingatlanok miatt az MNB gazdálkodása hosszú távon jelentősen drágább lesz, mint most.Azt már az alapítványi visszaélésekről szóló jelentésnél is érdemes volt végignézni,hogyan kérlelte az MNB az ÁSZ-t a módosításokra, illetve arra, hogy ne hozza nyilvánosságra a jelentést. Utóbbit a jegybank többek között a forint stabilitásával, Magyarország nemzetközi megítélésével, nemzetbiztonsági érdekekkel és "előre beláthatatlan nemzetgazdasági következményekkel" indokolta. Az MNB érveinek listája ebben az esetben is elég hosszú: ezeknek egy részét az a levél tartalmazza, amit Matolcsy György akkori jegybankelnök írt 2023 novemberében Windisch László ÁSZ-elnök figyelemfelhívó levelére, a másik pedig az ÁSZ-jelentésre adott észrevétel, amit 2025. február 28-án küldött meg az MNB, szintén még Matolcsy nevében.Matolcsy a 2023. novemberi levélben azt írja, négy pontban módosítják a működésüket, majd rátér az észrevételek listájára, amit az elmúlt tizenöt évben azzal a sokat hallott érvvel kezd, hogy a jegybank a működését "a vonatkozó jogszabályok szerint végzi", a döntései megfelelnek a költségtakarékos, eredményes, célszerű és törvényes gazdálkodás követelményének.Az ÁSZ figyelemfelhívó levelében Matolcsy szerint nincs szó jogszabálysértő gyakorlatról, és "a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználására" is csak utalgat a számvevőszék. A volt jegybankelnök hozzáteszi, hogy az eddigi ellenőrzésből, a feltett kérdésekből és a bekért adatokból úgy tűnik, hogy "az ÁSZ-ellenőrzés túllép a szabályszerűség vizsgálatának keretein, mely kételyt maga a figyelemfelhívó levél sem kíván eloszlatni".Matolcsy levelében néhány, a cikkünkben már említett részletre konkrétan is kitért.Mint láttuk, a jegybank a leányvállalatainak szervezte ki a beruházásokat, a volt jegybankelnök viszont azzal érvel, hogy ezt más állami beruházások is alkalmazzák. Konkrétan utal is későbbi utódjára, Varga Mihályra, az akkori pénzügyminiszterre: az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülettömbjének rekonstrukcióját egy leányvállalat, a PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. végezte. "Kiemelést érdemel, hogy éppen az a pénzügyminiszter jár el a társaság tulajdonosi joggyakorlójaként, aki az MNB vonatkozásában az államot mint részvényest képviseli, továbbá delegál két tagot is az MNB felügyelőbizottságába."Szerinte a beruházások drágulásával sincs probléma. "Az árváltozás egy beruházás megvalósításának időszaka alatt - különösen inflációs időszakban - annyira nem számít rendkívülinek, hogy többek között maga a Magyar Állam is, elfogadva ezt a körülményt, megjelentette ezt a Citadella erőd és környezete megújítása tárgyú kivitelezői keretszerződésben."A végleges, idén februári észrevételekben az MNB közel húsz oldalon részletezi a kifogásait:a jegybank cáfolja, hogy ne lett volna takarékos az ingatlanberuházásoknál és -felújításoknál;azt is, hogy hogy ne vette volna figyelembe a beruházásoknál a saját vagy az ország pénzügyi helyzetét;a tetőszerkezet felújítása elkerülhetetlen volt, a műemléki értékmegőrzés mellett korszerű irodai környezetet, illetve "a jegybank kiemelt szerepéhez illő presztízsű, reprezentatív funkciókat is ellátó épületet" akart kialakítani, ami "nem hasonlítható egy hétköznapi kereskedelmi irodaépülethez";a HR-menedzsment megvizsgálta, hogy a BOKK-ban nyaraló munkavállalók fizessenek önrészt, de "mivel a működési költségekhez képest jelentős bevételt nem generált volna, ezért ez elvetésre került";az üdültetésnél a juttatási rendszernek az volt a célja, hogy minél szélesebb körben tudják igénybe venni a munkavállalók, főleg a nagycsaládosok;a sok tárgyalóra a minősített adat védelméről szóló törvény miatt volt szükség;a festmények, szobrok vásárlásánál a szakmában elismert művészettörténészekből álló tanácsadó testület javaslata alapján döntöttek, kizárólag a szakvéleményben foglalt legalacsonyabb áron vásároltak;a leányvállalatokkal kapcsolatos adatok bárki számára nyilvánosan elérhetők, ráadásul "az államot mint részvényest képviselő pénzügyminiszter sem tartott igényt" az adatok közvetlen továbbítására;a székházfelújítás drágulása "egyáltalán nem számít rendkívülinek", az építőiparban ebben az időszakban jellemzőek voltak a jelentős áremelkedések;az MNB felügyelőbizottsága rendszeresen tájékozódott közvetlenül is a leányvállalatok működéséről;a székházfelújítás során megvolt az MNB "erős kontrollja", folyamatos volt a vezetői ellenőrzés, az pedig, hogy a konstrukció "atipikus" lett volna, "a piaci gyakorlatra tekintettel vitatható".Hogy erre az ÁSZ mit reagált, felesleges lenne megismételni, az észrevételeket a végső jelentésben is szereplő érvekre hivatkozva nem fogadta el. Egy apró részlet miatt azonban mégiscsak érdemes egy kicsit elidőzni Windisch László válaszán (ami egyébként épp aznap, március 17-én ment ki az MNB-nek, amikora Direkt36 megjelentette az alapítványi vagyonok elszivárgásáról szóló cikkét). Windisch ugyanis a levelet Matolcsy helyett már az új jegybankelnöknek, Varga Mihálynak címezte, ami azért szórakoztató, mert Matolcsyék, mint láttuk, több ponton is belerúgtak az akkor még Varga vezette minisztériumba, például amikor megjegyezték, hogy Vargának sem volt baja az MNB riportolásával, vagy amikor odaszúrtak az akkor még működő Pénzügyminisztérium beruházásaival kapcsolatban.Utóbbiban az ÁSZ a minisztérium pártjára állt: szerintük a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium felújítását nem érdemes összehasonlítani az MNB-székházéval, mert míg Vargáék felújítása négyzetméterenként átlagosan 1,7 millió forintba került, addig Matolcsyék székházfelújítása elérte a négyzetméterenkénti 4 milliós átlagárat. "Ez a fajlagos rekonstrukciós átlagárat érintő jelentős különbség is a takarékossági szempont érvényesítésének hiányára mutat rá, és arra, hogy az MNB ingatlanberuházásokkal, -felújításokkal összefüggő gazdálkodása nem igazodott az ország, az állami intézményrendszer általános pénzügyi helyzetéhez, jellemző gazdálkodási folyamataihoz", zárta le a vitát az ÁSZ.Varga Mihály tehát úgy kapott elutasító hangvételű levelet Windischtől, hogy az ÁSZ bizonyos pontokon pont hogy őt vette védelmébe.Arról, hogy Varga mihez tud kezdeni a mostani helyzetben, többek közöttebben a cikkben írtunk, de a kérdés felmerülta Válasz Online podcastjában is, ahol a Telex újságírója, Brückner Gergely volt az egyik vendég. | Milliárdok mentek el festményekre, az alkalmazottak és rokonaik nyaraltatására az MNB-nél | Az Állami Számvevőszék szerint egyáltalán nem volt takarékos a jegybank, még a magánszférában sem adnak annyit cafeteria címén, mint az MNB-nél, de milliárdok mentek el festményekre is, a „minőségi irodai környezet” miatt. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/31/mnb-asz-jelentes-vizsgalat-udules-nyaraltatas-bokk-festmenyek-szobrok-atlathatosag-takarekossag | 2025-03-31 15:36:00 | true | null | null | Telex |
Az Állami Számvevőszék jelentéseiben világosan kirajzolódik, hogy egy több cégen keresztül átívelő, magántőke-alapokkal tarkított hálózaton keresztül veszett nyoma a Magyar Nemzeti Bank nyereségéből képzett 266 milliárd forintos vagyonnak, amely az alapítványokba történő kiszervezéssel "elveszítette közpénzjellegét". Az ÁSZ jelentéseivel - amely után a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz - már több cikkben is foglalkoztunk: összefoglaltuk a jelentések főbb megállapításait, felidéztük, hogyan segítette az alapítványok titkolózását a Fidesz, bemutattuk, hogyan tömte pénzzel az MNB öt éven keresztül Matolcsy Ádám baráti körét, sőt ezt az egészen bonyolult lenyúlásos sztorit közérthető formában is tálaltuk az olvasóink számára.Arról viszont kevesebb szó esik már, hogy a mindössze hat jegybanki alapítvánnyal induló történetből mi maradt mára. Pontosabban azok után, hogy rengeteg céget létrehoztak, majd megszüntettek, összevontak vagy beolvasztottak, mi az, ami még egyértelműen látható ebből a lenyúlásos birodalomból.Ha röviden kellene megválaszolnom ezt a kérdést azok után, hogy átböngésztem az érintett szervezetek és cégek legutóbbi elérhető beszámolóját, azt kellene mondanom, ennél izgalmasabb dokumentumokra számítottam. Annak fényében viszont, hogy tudjuk, mi van a háttérben, talán pont ez a legérdekesebb a történetben. Hiszen rengeteg befektetésről, ingatlanvásárlásról, fejlesztésről jelentek meg hírek az elmúlt lassan közel 10 évben, ennek ellenére a beszámolók mindössze minimális magyarázattal és részletezéssel társított adathalmazok. Azokból alig-alig hámozható ki egy laikus számára érdemi információ.A Magyarországon a jegybanki alapítványokra épülő birodalomból jelenleg hat cég:az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.,az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.,a Ferida Zrt.,az Arcadia Befektetési Alapkezelő Zrt.,a Pallas Athéné Könyvkiadó Kft.,és a Budapest Centre for Long-term Sustainability Kft.,valamint az egyetlen megmaradt, a többiből 2019-ben összegyúrt jegybanki alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) látszik. A földrajzi megjelölés nem véletlen, hiszen az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-nek nem csak magyarországi leánycégei, érdekeltségei vannak, hanem a lengyel GTC-ben és a svájci Ultimában is résztulajdonos.Ezek közül azonban mindössze három szervezet az, ami kiemelkedőbb gazdálkodást folytat: az Optima Befektetési Zrt., a Ferida Zrt. és az alapítvány, a PADME. A többi legfeljebb néhány százmilliós eszközállománnyal rendelkezik, és a legutóbbi évében néhány tízmilliós profitra tett szert.Van azonban méretüktől függetlenül egy közös vonás a cégekben. Az éves beszámolók mellékleteként kötelező kiegészítő melléklet rendkívül szűkszavú, terjedelmük pedig alig több mint 10 oldal. Mivel ennek a dokumentumnak kötelező eleme a cégnél meghatározott általános számviteli politika ismertetése, az adott évre vonatkozóan már csak néhány oldalon tárgyalják az adatokat, amivel nem könnyítik meg azt, hogy a számok mögé lássunk.PADME: vagyongyarapodás helyett vagyonvesztésAz MNB által létrehozott egyetlen ma is működő alapítvány a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, így nála kell pihennie a kezdeti 266 milliárd forintos vagyonnak. A szervezet legutóbbi, 2023-as jelentése szerint ott is van a pénz - bár nem annyi, mint kellene. Az alapítvány 266,4 milliárd forintos vagyonnal jött létre még 2020-ban úgy, hogy lényegében jogutódlással került hozzá a vagyon. 2023 végére a 266,4 milliárdból 283 milliárd forint lett, ami egyrészt egy nagyon szerény, 6,4 százalékos növekedést jelent, másrészt mindössze 61 százaléka az induló vagyon jelenértékének, ami becslésünk szerint 460 milliárd forint lenne.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.Vagyis nemcsak nem sikerült látványosan gyarapítani a vagyont, de még azt az értéket sem éri el, amennyit érne az induló vagyon.Legjobb esetben is elveszítette az alapítvány a vagyon 40 százalékát a közel 10 év alatt.Ráadásul ennek a 283 milliárdos vagyonnak a döntő része, 282 milliárd forint befektetett pénzügyi eszköz. Más opció hiányában, az ÁSZ-jelentések alapján ez az egyébként fizetésképtelenséggel küzdő, csődközelben lévő Optima kötvényeit jelentheti.Vagyis abból a 282 milliárd forintból nagyon könnyen akár nulla is lehet, ha az Optima reorganizációs terve nem jár sikerrel. Hogy a papíron 283 milliárdos vagyon sorsa minimum bizonytalan, azt finoman jelzi, hogy a PADME akkori kuratóriuma tavaly tavasszal egy reorganizációs tervet is elfogadott, amit nemigen szoktak olyan helyeken csinálni, ahol 14 millió darab húszezresen ülnek.Az alapítványnak ezen kívül van még 285 millió forintnyi követelése, aminek nagy része kapcsolt vállalkozással szembeni osztalékkövetelés. Ez kizárásos alapon az Optimától „remélt” osztalék lehet. Mindezek mellett 2023 végén volt még 121 millió forintnyi rövid lejáratú tartozása is a PADME-nak, és 183 millió forint pihent a bankszámlán.Érdemes kiemelni, hogy az alapítvány rendszeres támogatója a Mathias Corvinus Collegiumnak: 2023-ban 250 millió forinttal, 2022-ben ennek duplájával, 500 millióval segítették a Fidesz-közeli intézményt.Optima: hitel hitel hátán a csődközelbenA PADME tulajdonában álló társaság az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosítási és Szolgáltató Zrt. tevékenységéről és aktuális helyzetéről az Állami Számvevőszék jelentéseinek köszönhetően mára sokat tudunk. Az elérhető legutóbbi beszámolójuk alapján 370 milliárd forintnyi befektetett pénzügyi eszközzel rendelkeznek, ebből 151 milliárd forint kapcsolt vállalkozásnak adott kölcsönt jelent, 196 milliárd forint pedig tartós hitelfelvételt megtestesítő értékpapír. Ennek az állománya teljes mértékben az Optimum Ventures és Optimum Ventures II. Magántőkealap befektetési jegyeinek könyv szerinti értékéből adódott, de ezt az információt már az ÁSZ-jelentésből lehet megtudni, hiszen a többi szervezethez, céghez hasonlóan az Optima is szűkszavúra vette a kiegészítő mellékletét. Az Optima egyébként az Optimum Ventures II magántőkealapnak egyedüli tulajdonosa, a másikat 91,82 százalékban birtokolja, a maradék 8,18 százalék a Ferida Zrt. birtokában van.Fekete Zoltán, az Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója 2016-banFekete Zoltán, az Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója 2016-ban Fotó: Máthé ZoltánEmlítésre méltó az Optima Befektetési Zrt. beszámolójában a 415 milliárd forintnyi tartozás, amiből 406 milliárd forint értékben kötvénykibocsátással kapcsolatos kötelezettség.Az Optima tehát – az ÁSZ jelentése szerint is – nagyrészt gyakorlatilag hitelből finanszírozta a befektetéseit.A PADME 279 milliárd forintnyi kötvényjegyzése mellett a Neumann János Egyetemért Alapítvány 127,5 milliárd forintnyi kötvényt jegyzett le, és mindezek mellé az Optima még 170 millió eurós (jelenlegi árfolyamon 68 milliárd forintnyi) hitelt vett fel.„A befektetéseket az OPTIMA Befektetési Zrt. egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (OPTIMA csoport) keresztül hajtotta végre. Az OPTIMA csoport – az alapítói célokkal ellentétesen – magántőkealapok közbeiktatásával több országon és vállalkozói szinten átívelő, rendkívül bonyolult céghálózatot épített fel, melyek kialakítására az ÁSZ nem azonosított racionális gazdasági indokokat”, írta a számvevőszék.Az Optimának 2023-ban egyébként 4,2 milliárd forintos rekord árbevétele volt, amit befektetett pénzügyi eszközök árfolyamnyereségének, illetve kamatainak köszönhetően érte el. Ebből egyébként 500 millió forintot terveztek osztalékként kifizetni a tulajdonosnak, a PADME-nak.Az Optima egyébként 2020 óta folyamatosan fizetett osztalékot a PADME-nak, a 2023-assal együtt összesen kicsivel több mint 5 milliárd forintot.Ferida: brutális veszteségSzámszakilag jól látható gazdálkodást végez a Ferida Zrt. is, amelynek fő tevékenysége egyébként üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás. Egyetlen leánycége van, a Sky72 Kft., amely a cégbírósági dokumentumok szerint egy Úri utcai ingatlant birtokol az I. kerületben. A cég projektcégnek tűnik, egyetlen kiemelkedő elem a mérlegében a kicsivel több mint 200 millió forint értékű befejezetlen beruházás és egy ettől valamivel alacsonyabb összegű tartozás, ami arra enged következtetni, hogy hitelből végzi a beruházást.A Ferida egyébként az Optimához hasonlóan rengeteg, 18,4 milliárdos befektetett pénzügyi eszközzel rendelkezik, amely szinte teljes egészében valamilyen értékpapírban van elhelyezve. Emellett 8,5 milliárdos tartozása is van a cégnek, ami döntő részben kötvények kibocsátásából eredő tartozás. A tevékenysége mindenesetre egyáltalán nem volt jövedelmező 2023-ban, hiszen 1,5 milliárdos veszteséget mutattak ki. A cég egyébként három egymást követő évben sem tudott profitot termelni, a 1,5 milliárdos mínuszt egy 275 milliós és egy 655 milliós veszteség előzte meg. | Az MNB-alapítványos közpénzherdálós sztori mérlege: még a legjobb esetben is 40%-os vagyonvesztés | 266 milliárd forint volt a jegybanki alapítványok induló vagyona, ami akár 460 milliárd forint lehetne, de ebből csak 283 milliárd forint van meg. Az is jó eséllyel csak papíron. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/31/az-mnb-alapitvanyos-kozpenzherdalos-sztori-merlege-meg-a-legjobb-esetben-is-40-os-vagyonvesztes | 2025-03-31 14:00:02 | true | null | null | 444 |
A hétvégén elindult a valaha volt legdrágább magyar televíziós sorozat, a Hunyadi vetítése a TV2-n. Az első és a szintén szombaton sugárzott második epizódot 936 ezren látták, a vasárnap leadott harmadik epizódot pedig 816 ezren.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) közleménye szerint a Hunyadi János hadvezérről szóló, 10 részes széria az NFI és a német Beta Film finanszírozásában készült. A Nemzeti Filmiroda filmes nyilvántartásából azonban kiderül, hogy a produkció gyártási büdzséjének túlnyomó része magyar állami támogatásokból származik.
A Hunyadit 25,6 milliárd forintos költségvetéssel vette nyilvántartásba a Filmiroda (ez forintra azonos összeg a magyarországi gyártási költségként feltüntetett összeggel). Ebből 15,9 milliárdot tesznek ki a közvetlen állami – NFI-s és nem nyilvános kormányhatározattal megítélt kormányzati – támogatások, és 7,7 milliárdra rúg a közvetett állami (filmes adókedvezménnyel igénybe vett) dotáció. (Az utóbbit minden Magyarországon készített filmnek biztosítja az állam, a gyártási költség 30 százalékának mértékéig.)
Így a Hunyadi gyártási költségvetéséből „mindössze” 2 milliárd forint a nem állami forrás.
Az állami közreműködés ugyanakkor nem állt meg 23,6 milliárdnál, a Hunyadit készítő Hollósgyűrű-SPC Kft. még összesen 270 millió forintot kapott a gyártáshoz kapcsolódó marketingtevékenységre és a premierrendezvények szervezésére – derül ki az NFI honlapjáról.
Az NFI televíziós döntőbizottsága 2023 júliusában 150 millió forint támogatást szavazott meg marketingre, majd a filmszakmai döntőbizottság 2024 szeptemberében 47,6 millió forintot adott a Hunyadi MIPCOM Cannes televíziós vásáron tartott debütálására, idén februárban pedig 72,9 millió forintot a budapesti díszbemutató megrendezésére.
| Hunyadi-sorozat: még annál is több állami támogatást kapott, mint amiről eddig tudtunk | A TV2-n futó sorozat gyártási költségvetéséből „mindössze” 2 milliárd forint a nem állami forrás. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250313_hvg-Hunyadi-sorozat-allami-tamogatas-kozel-a-24-milliardhoz | 2025-03-13 10:42:00 | true | null | null | HVG360 |
Nem tudnak róla, hogy elindult volna. Semmi érdemi nem történt. Nincs jele a működésnek. Ennyit tudtak mondani különböző ágazati forrásaink, amikor az Élelmiszermentő Központ működéséről kérdeztük őket. Február elején lesz három éve, hogy felállította az ÉMK-t a kormány az élelmiszer-pazarlás elleni fellépés ürügyén, egy, a parlamenten lóhalálában végigvert törvénnyel, amit a kiskereskedelmi adó emelésével is megspékeltek. A törvény a legnagyobb, évi 100 milliárd forint feletti forgalmat bonyolító hazai élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat érintette, akiket élelmiszermentési tervek kidolgozására és élelmiszermentési felelősök kinevezésére is köteleztek.
Az ÉMK olyan feladatot kapott – a kereskedők által kötelezően jótékony célra felajánlott lejárati időhöz közeledő élelmiszertermékek rászorulókhoz juttatásának koordinációját – ami az érintett kiskerláncoknál hellyel-közzel addig is gyakorlat volt, és amit már évek óta hatékonyan végeznek különböző jótékonysági szervezetek. Olyanok, mint például a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amely a napokban tette közzé, tavalyi tevékenységének mérlegét: 10 359 tonna (több mint 10,3 millió kilogramm) lejárat közeli vagy csomagolási hibás élelmiszert mentett meg, és juttatott el 245 ezer nélkülöző embernek 2024-ben.
A dedikáltan erre a célra felállított állami társaságtól eközben három év alatt pár száz doboznyi, különböző cégek által adományozott élelmiszer rászorulóknak továbbadására tellett, miközben több milliárd forintot költöttek el beszerzésekre és működésre.
Mennyit is?
A magyar költségvetési és zárszámadási törvényekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) alá besorolt ÉMK alapítása évében, 2022-ben tűnt fel először a következő sor: ‘Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások’. Erről korábban maga a Nébih ismerte el a HVG kérdésére, hogy az ÉMK működésére vonatkozik.
A kormányzat így az ÉMK mellé
a 2023-as költségvetésről szóló törvényben 4960 millió,
a 2024-esben pedig 2651,1 millió forint “Felhalmozási kiadást”rendelt, ami praktikusan eszközbeszerzést jelent,
a 2025-ösben ugyan ebben a rubrikában nem szerepel összeg – vagyis idénre nem terveznek további eszközbeszerzést –, ellenben a korábbi években még üres “Működési kiadás” rubrikába írtak bele 2051,1 millió forintot.
Idén tehát több mint kétmilliárdból tervezi működtetni a céginformációs adatbázis alapján jelenleg mindössze hat fő alkalmazottat foglalkoztató ÉMK-t a kormányzat.
Ezek a számok persze általában csak előzetes tervek. Arról, hogy az adott évben valójában mennyit költött az állam az ÉMK-ra, a zárszámadásokból derülhet fény.
Bár a megalapításának évére vonatkozó, még 2021-ben elfogadott költségvetésben még nem szerepel az ÉMK-ra vonatkozó sor, a 2022 tényleges kiadásait soroló zárszámadásban már van ilyen: mégpedig egy eszközbeszerzésként értelmezhető 725 milliós tétellel. Az utolsó elérhető zárszámadás (ezek jellemzően a kérdéses évet követő év őszére készülnek el) 2023-ról szolgáltat adatokat, amik alapján az állam tavalyelőtt 1185,4 millió forintot költött a központ eszközbeszerzéseire, és 3774,6 milliót a működésére (aminek összege ki is adja a költségvetésben eredetileg tervezettet).
Mindez alapján kijelenthető, hogy az állam eddig több mint 8,3 milliárd forintot biztosan elköltött az ÉMK-ra, anélkül, hogy az egyetlen száraz zsömlét megmentett volna, illetve további jó 2 milliárdot biztosít működésére, anélkül, hogy látható lenne az eredeti cél bármiféle megvalósulása. Azt ugyanakkor el kell ismerni, hogy az ÉMK 2023 óta igyekszik legalább valamennyire láthatóvá válni, de erről később.
Mire ment el a pénz?
Egyelőre csak annyi a biztos, hogy a központnak sem működésének első, sem második évében nem volt semmiféle árbevétele – ez talán nem is várható el ettől a tevékenységtől –, összeszedett viszont 2022-ben 167,5, 2023-ban pedig 193,3 millió forint veszteséget. Ez utóbbit, mint a céges beszámoló kiegészítő mellékletében fogalmaznak “a nagy összegű IT-beruházásban bekövetkezett értékcsökkentés okozza”.
Ügyvezetője, Kis-Pogány Tamás, a cég honlapján szereplő adatok alapján tavaly 1,7 millió forintos havi alapbért (az nem derül, ki, hogy ez bruttó vagy nettó) vihetett haza, és további összesen havi 900 ezer forintot fizettek ki a felügyelőbizottság elnökének és két tagjának. 2023-ban az akkor ötfős gárda közül a vezető és vezető tisztviselők összesen 28,8 millió forintnyi rendszeres, és 450 ezer forintnyi nem rendszeres juttatást, a munkavállalók összesen 47,7 millió rendszeres és 2 millió forint nem rendszeres juttatást kaptak.
A központ 2023-ban összesen 2,5 milliárd forint értékben kötött 5 millió forint feletti szerződéseket. A legnagyobb tételek a lentebb részletezett informatikai fejlesztéseket takarják, de igénybe vettek többek között ügyvédi tevékenységet a Budavári Ügyvédi Irodától 18 millió, vállalatirányítási tanácsadást az ESG Green Global Zrt.-től 42 millió, illetve közbeszerzési jogi tanácsadást a Szterényi Ügyvédi Irodától 10 millió forint értékben. 2022-ben ennél kevesebbet, összesen 486 milliót költöttek, akkor egyebek mellett 46 millió forint értékben vették igénybe a fentebb említett ügyvédi iroda szolgáltatásait, illetve kifizettek informatikai fejlesztésre 433 milliót a lentebb említett fejlesztő cégnek.
A társaság megalapítása óta több közbeszerzést is kiírt, amiken, ha csúszásokkal és módosításokkal is, de eredményt hirdettek. Így például a központ feladatellátásához szükséges informatikai fejlesztéseket a SCI-Hálózat Távközlési és Hálózatintegrációs Zrt. nyerte el, amellyel 2022 decemberében kötöttek egy – többletfeladatokra hivatkozva megemelve a teljesítés ellenértékét – végül nettó 2,23 milliárd forint értékű szerződést, majd 2023 májusában egy újabbat 1,8 milliárd forint értékben. A nyertes középvállalkozás hátteréről korábbi cikkünkben olvashat részleteket, most talán elég annyi, hogy vélhetően közel áll a kormányhoz.
Utóbbit viszont biztosan kijelenthetjük a másik közbeszerzés – amit közúti szállítási és élelmiszer-logisztikai szolgáltatásra írtak ki, és eredetileg 1200 millió forintra becsültek – nyerteséről. A közbeszerzést ugyanis a WSZL Szállítmányozási és Logisztikai Kft., nyerte, aminek 100 százalékos tulajdonosa a Waberer’s International Nyrt., amely pedig Tiborcz István miniszterelnöki vej érdekeltségeinek többségi tulajdonában áll. A WSZL-lel végül 800 millió forintos szerződést kötöttek.
Eddig inkább csak beszéltek róla
Az ÉMK-ról az biztosan elmondható, hogy – legalábbis 2023 őszétől, vagyis alapítása után közel másfél évvel – rendszeresen kommunikál az élelmiszermentésről, sőt élelmiszer-adományokat is gyűjtenek, majd ezekkel – mint egy ágazati forrásunk fogalmazott – “roadshow-znak” a médiában.
A HVG-hez is eljutott, valamint honlapjukon elérhető közleményeikből kiderül, hogy majdnem minden idevágó világnapon – az élelmiszer-biztonsági-, az élelmiszer-pazarlás elleni- vagy az élelmezési világnapon – hallatják hangjukat, és gyűjtöttek adományokat is négy alkalommal: tavalyelőtt és tavaly karácsonykor, tavaly húsvétkor, illetve az őszi tanévkezdet idején. A kisebb-nagyobb élelmiszer-kereskedők és -gyártók által felajánlott adományokat más-más szervezetek – a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, illetve az Egyszülős Központ – segítségével juttatták el rászorulók számára.
Hogy pontosan milyen mennyiségben és hány ember jutott ezekhez, nem derül ki egyértelműen. Mivel fentebb tételesen kigyűjtöttük a központra költött állami pénzeket, nem lenne igazságos, ha nem gyűjtenénk össze eddigi adománygyűjtő tevékenységük általuk kommunikált eredményeit, a lehetőségekhez képest hasonló részletességgel:
2024 advent: több tonna élelmiszer, “félezer csomag”,
2024 iskolakezdés: “több száz csomag”,
2024 húsvét: “több száz rászoruló család”,
2023 karácsony: “több száz élelmiszercsomag”.
Közleményekben hangsúlyozzák, mennyire fontos feladatot végeznek a kormány megbízásából, és finoman összemossák a kétségkívül jó szándékú adománygyűjtést a rendszerszerűen végzett élelmiszermentéssel. Ezt a kommunikációt rendre át is veszi a kormányzati ellenőrzés alatt álló média, ami nyomán olybá tűnhet, hogy érdemi élelmiszermentés zajlik a szervezetnél, de a jelzett mennyiségek, illetve az adományozók kiléte (nem a törvényben meghatározott nagy forgalmú láncok, hanem kisebb kereskedők és gyártók) alapján világos, hogy csak alkalmi jótékonykodás zajlik. Az élelmiszermentés fontosságát viszont valóban nem lehet elégszer hangsúlyozni, különösen, hogy nem csak a rászorulók életminősége, de a klímaváltozásért felelős káros gázok kibocsátásának csökkentése szempontjából is nagy a jelentősége, amiről a HVG is rendszeresen ír.
Az adománygyűjtő akciókat többször videókkal is promotálják, amikből nem csak az ÉMK munkatársaival ismerkedhetünk meg, de arra is bizonyítékul szolgálnak, hogy a számukra 800 millió forintért élelmiszer-logisztikai szolgáltatást nyújtó Tiborcz-féle WSZL is csinál legalább valamit: kétszer is a cég furgonja hajt el az adományokat tartalmazó csomagokkal. | 10 milliárd felett az állami élelmiszermentés költségei, érdemi eredmény nincs, de Tiborcznak már jutott falat | Három éve alapították az állami Élelmiszermentő Központot azzal a céllal, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlást, és a rászorulóknak juttassák a lejárat közeli élelmiszereket. A központra eddig több mint 8 milliárd forintot költött az állam, és idénre további bő 2 milliárdot szánnak rá, jóllehet a rábízott tevékenységet egyelőre nem látszik űzni, csak, mivel beszél róla és adományt is gyűjt, legfeljebb hobbi szinten. Eközben az általa kiírt közbeszerzéseken kormányhoz egészen közel álló szereplők is tarolnak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250313_elelmiszermento-kozpont-emk-elelmiszerpazarlas-csokkentese-tiborcz-istvan-etelmentes-fenntarthatosag-kiadasok-kozbeszerzes | 2025-03-14 17:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Nincs megállás, ha a leggazdagabb magyar céghálóját nézzük.
Újabb építőipari céget alapított Mészáros Lőrinc: a V-Híd Kivitelező Kft. főtevékenysége vasútépítés, de további 87 ágazati tevékenységi lehetőséget is bejegyeztek.
Az anyavállalata a V-Híd Építő Zrt., amelynek már 2023-ban is 168 milliárd forint árbevétele volt, amin 50 milliárdos adózott profitja keletkezett. A cég nem fogy ki a munkából, mert nemcsak a Budapest–Belgrád vasútvonalon dolgozik a kínaiakkal, hanem azoknak az állami infrastruktúrafejlesztéseknek a jelentős részét is elnyerte, amelyek a kormány számára fontos autó- és akkumulátoripari beruházásokhoz kötődnek.
Így például Debrecenben a Fatér kisállomás területén a napokban emelték be a gyalogos-felüljáró acélszerkezetét. A V-Híd újítja fel a Debrecen–Macs szakaszt is, a Macs állomásnál pedig az ipari park részeként a GySEV Cargo Zrt. üzemelteti majd a konténerterminált.
Lázár János építési és közlekedési miniszter éppen a napokban örült annak, hogy visszaszorította az osztrákokat a GySEV-ből, ami lehetőséget nyújtott arra is, hogy a GySEV Cargo többségi tulajdonosa a Tiborcz István által birtokolt Waberer’s International legyen. | Új céget alapított Mészáros Lőrinc | Nem aprózták el: egyből 87 tevékenységi kört jegyeztek be. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250315_Uj-ceget-alapitott-Meszaros-Lorinc | 2025-03-15 15:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Az EU előírása alapján már régen meg kellett volna szűnnie a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke által gründolt, több mint 280 milliárd forintnyi közpénz felett rendelkező Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítványnak, és a kormány is megígérte, hogy 2020 végére felszámolja, amit a járványhelyzet miatt 2023 közepéig elhalasztott, ám egyelőre továbbra is működik az alapítvány, legalábbis nem tudni arról, hogy megszűnt-e – írja az Mfor.hu.
A lap szerint a PADME (és a több később beleolvadt hasonló MNB-s alapítvány) sokáig negyedévente adott ki sikerjelentéseket, de ezek az utóbbi időben elmaradtak, utoljára több mint egy éve adtak ki közleményt, amiből kiderült, hogy 2022 év végére 281,8 milliárd forintra gyarapodott az alapítvány vagyona.
A lap kiszámolta, hogy az alapítvány vagyongazdálkodása meglehetősen visszafogott: a 2014–2022 közötti 5,78 százalékos növekmény messze elmarad az ebben az időszakban 31,6 százalékos összesített inflációtól. Nem csoda, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter az utolsó csavarig látni akarja az alapítványi birodalmat. | Már meg kellett volna szűnnie, de csendben még működik a 280 milliárd felett diszponáló Matolcsy-alapítvány | Tavaly év közepén meg kellett volna szüntetni, a Pallas Athéné alapítványt, amelybe százmilliárdos nagyságrendbe szervezett ki adóforintokat tíz éve a jegybank-elnök. Az alapítvány tavaly év eleje óta hallgat, működése alatti növekménye pedig meglehetősen szerényke. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240322_padme-matolcsy-alapitvany-mnb | 2025-03-22 08:17:00 | true | null | null | HVG |
Az állam nem pénzzel, hanem ingatlannal segítette a Károli Gáspár Református Egyetem fejlesztését, és a csere tárgyát képező ingatlanok vételára azonos értékű volt. Ez a lényege a Magyarországi Református Egyház közleményének, amiben az őket a szombaton ért ingatlanmutyis vádra válaszul adtak ki.
A HVG is megírta a Kovács Gergely kutyapártos hegyvidéki polgármester információi alapján, hogy a magyar állam ingyen adott oda nekik egy 9,2 milliárd forint értékűre becsült, 50 ezer négyzetméteres XII. kerületi telket, aminek előtte megnövelték a beépíthetőségét, és amit az egyház elcserélt valamire a Bank Center Kft.-vel, pedig az ingatlant közfeladat ellátására kapták.
Korábban a HVG írta meg, hogy a református egyház több milliárd forint értékben szerzett ingyen ingatlanokat az államtól, ezek között szerepel a Szilágyi Erzsébet fasor és a Virányos út közötti terület is.
Az egyház vasárnapi közlése szerint elismeri a cserét, és azzal érvel, hogy az állam a telek adományozásával a Károli Gáspár Református Egyetem fejlesztését segítette, és „a csereszerződésben a szerződő felek rögzítették, hogy a csere tárgyát képező ingatlanok teljes (bruttó) vételára azonos értékű, a csere során a Felek azonos értékű csereingatlanhoz jutnak, így értékkülönbözet egyik fél javára sem merült fel”.
A hegyvidéki telekért cserébe kapott ingatlan, mint írták, az egyetem bölcsészkarához közel, a IX. kerületben fekszik, és itt kap majd helyet az Állam- és Jogtudományi Kar, illetve a Pszichológiai Intézet. A reformátusok szerint „a beruházás teljesen transzparensen zajlik, arról folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot”.
A közleményből ugyanakkor nem derül ki, hogy a kérdéses IX. kerületi ingatlan pontosan hol helyezkedik el, milyen állapotban van, és jelenleg milyen célt szolgál. Eddig azt tudni, hogy a több tízmilliárdos, kormányzati hátszéllel futó fejlesztés építtetője egy Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára által vezetett cég. | Reagáltak Balog Zoltánék az ingatlanmutyis vádakra: pénz helyett kapták a hegyvidéki telket | Ezzel segítette a reformátusok szerint az állam a Károli Egyetem fejlesztését. A telket egy közelebbről meg nem nevezett ferencvárosi ingatlanra cserélték, szerintük azonos értékben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250309_reformatus-ingatlanmutyi-reakcio-hegyvideki-telek-ix-keruleti-epulet-karoli-gaspar-reformatus-egyetem | 2025-03-09 13:40:00 | true | null | null | HVG |
Ahogy megírtuk, tavaly márciusban folytatólagosan elkövetett adócsalásban, közokirat és magánokirat hamisításban, valamint pénzmosás bűntettében is bűnösnek mondták ki a korábban felmentett P. Koltai Gábort. A filmproducer háromdimenziós animációs filmek gyártása során – vádlott-társak közreműködésével – a gyártási költségeket többszörösen meghaladó értékű, fiktív számlák felhasználásával jogosulatlanul igényeltek vissza áfát, illetve jogosulatlanul csökkentették cégeik áfafizetési kötelezettségét.
A fiktív számlákat a filmek gyártására főleg hazai bankokkal és nagyvállalatokkal kötött támogatási szerződések elszámolására is felhasználták, így a filmtámogatók a fiktív számlákkal elszámolt támogatások után – nem tudva azok felhasználásának tényleges módjáról – társaságiadó-kedvezményt vettek igénybe.
A főügyészség szerint Koltaiék fia kétmilliárd, míg egy másik producer másfél milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek 2008 és 2010 között. Ezért a Fővárosi Törvényszék halmazati büntetésül – előzetes bírósági mentesítéssel – 2 év, végrehajtásában 5 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 750 000 forint pénzbüntetésre ítélte.
Viszont az ügy a Fővárosi Ítélőtáblához került, miután a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a másodfokú eljárásban az elsőfokú ítélet ellen bejelentett és felmentésre irányuló védelmi fellebbezések elutasítását kérte.
A fellebbviteli bíróság 2025. február 19. napján hozott másodfokú ítéletet, amiben egyrészt az elsőfokú ítélet jogi minősítését pontosította, másrészt helybenhagyta a korábbi határozatot, illetve a kiszabott büntetést. | Rábólintott a bíróság Koltai Róbert és Pogány Judit fiának felfüggesztett börtönbüntetésére | A fellebbviteli bíróságon februárba véget ért az ismert producer, P. Koltai Gábor elleni büntetőeljárás. Koltai Róbert és Pogány Judit fiát költségvetési csalásért, okirat hamisításért és pénzmosásért ítélték el jogerősen még tavaly. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250319_Rabolintott-a-birosag-Koltai-Robert-es-Pogany-Judit-fianak-felfuggesztett-bortonbuntetesere | 2025-03-19 09:10:00 | true | null | null | HVG |
Versenyfelügyeleti eljárás keretében vizsgálja meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft. (ÉTV) valószínűsíthető jogsértését.
A cég ivóvíz-szolgáltatást végez Érden, továbbá a vízellátó, illetve szennyvízelvezető rendszereket üzemelteti Diósdon, Herceghalomban, Pusztazámoron, Sóskúton, Tárnokon, Törökbálinton és Remeteszőlősön. A vállalkozásnak jelenleg az első hét település önkormányzata a tulajdonosa, emellett szakmai befektető benne a Veolia Víz Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
A versenyhivatal gyanúja szerint a ÉTV indokolatlanul magas mértékben állapította meg a mellékvízmérők műszaki átvételéért és zárral való ellátásáért (plombálás) fizetendő szolgáltatási díjakat.
A kifogásolt magatartás az ÉTV működési területén vezetékes mellékvízmérő órával rendelkező valamennyi ügyfelet érintheti az új mellékvízmérők felszerelésekor, valamint azok rendszeres és kötelező cseréjekor. A vállalkozás a GVH szerint valószínűsíthetően visszaélt gazdasági erőfölényével, ezzel pedig többletköltségeket okozott az érintett területen élő fogyasztóknak.
A hatóság kiemelte: a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás elkövette a jogsértést. Az eljárás a tények tisztázására és a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására hat hónapja van a GVH-nak, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
A versenyhatóság korábban több víziközmű-vállalkozással, köztük az ÉTV-vel szemben is folytatott versenyfelügyeleti eljárást. A 2012-ben lezárt eljárásában megállapította, hogy a cég túlzottan magas díjat alkalmazott a mellékvízmérők plombálásáért olyan esetekben, amikor azokat más vállalkozás szerelte fel vagy cserélte ki, így pedig visszaélt erőfölényes piaci helyzetével. 2013-ban a tatabányai Észak-dunántúli Vízmű Zrt.-t, 2015-ben pedig a pécsi Tettye Forrásház Zrt.-t marasztalta el hasonló jogsértések miatt. | Visszaélhetett erőfölényével, a versenyhatóság vizsgálja az érdi víziközmű-szolgáltatót | A GVH szerint valószínűsíthetően visszaélt erőfölényével az érdi központú, összesen nyolc Pest megyei településen ivóvíz-, illetve szennyvízelvezetési szolgáltatást biztosító cég a mellékvízmérőkhöz köthető egyes szolgáltatások árazásának meghatározásakor. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250321_gazdasagi-versenyhivatal-erd-ivoviz-versenyfelugyelet-vizsgalat-erofoleny | 2025-03-21 09:51:00 | true | null | null | HVG |
A HVG által megkérdezett tőkepiaci szakértőket nem lepte meg, hogy külföldön keresnek befektetőket az MBH Bankba, azt azonban valószínűnek tartják, hogy ehhez áldozatokat kell hozni. A Bloomberg hírügynökség értesülése szerint az amerikai multinacionális Citigrouppal kezdődtek tárgyalások egy lehetséges részvénykibocsátásról, illetve a magyar állam is megválna a mintegy 20 százaléknyi részvénycsomagjától.
Ha a potenciális befektetők az MBH Bank tőkepiaci helyzetét vennék górcső alá, akkor az első, ami szembeötlene számukra, hogy habár a bankpapírok a Budapesti Értéktőzsdén forognak, valójában nincs bennük likviditás, nem olyan könnyű egyik pillanatról a másikra jó áron értékesíteni. A napi forgalma nem éri el az egymilliárd forintot, ami még éves szinten is – a munkanapokat számítva – csak 250 milliárd forint, és ez külföldről nem nagyon látható méret.
A közkézhányad, tehát azok a részvények, amelyek a tőzsdén forognak, alig érik el a 14 százalékot. Ahhoz, hogy ez az arány és ezzel együtt a likviditás mértéke növekedjen, a bankrészvények legalább 30 százalékát értékesíteni kellene, különben a felkínált csomag nem mozgatja meg a külföldi befektetők fantáziáját – mondják az elemzők.
Az nagyjából egyértelmű, hogy ha nincsenek külföldi befektetők, akkor reménytelen a részvények értékesítése, mert a magyar tőkepiac nem tud ekkora összeget felszívni. Nyilván ezért bízták meg a Citigroupot a feladattal.
Mi kell tehát egy külföldi befektetőnek? Attraktív, vonzó legyen a célvállalat makrokörnyezete – ez Magyarországon nincs meg. Erősen fejlődőképes legyen a bank – ebben is lehetnek kételyek, mert bár a hazai piacon hatalmasat fut a három szereplőből összegyúrt bankholding, de arra egyelőre nem túl sok jel mutatkozik, hogy bármilyen felvásárlással a nemzetközi piacon is érdemben terjeszkedni tudna.
Pedig a befektetők azt is figyelik, hogy van-e az adott vállalatnak külföldi expanziós stratégiája, és az MBH Bank ugyan időről-időre elejti, hogy keresnek akvizíciós célpontokat, Szabó Levente egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese például a HVG kérdésére nemrég azt mondta, hogy a pénzintézet stabil tőkehelyzete teljes egészében reális kilátássá teszi, hogy 2026-ban külföldi akvizíciókba is belevágjanak, de egyelőre ezek is tervek, konkrét lépésekről még nem tudni. Összességében tehát nem igen látszik a befektetési sztori. Ilyen esetben viszont egyetlen megoldás lehet.
A vételre kínált részvények árában kell tükröződnie a sztori hiányának. A befektetőknek ilyen esetben csak azt lehet mondani, hogy olcsó a részvény. Ki tudja olcsón eladni a papírokat? Az állam, amely nem árérzékeny, hiszen az adófizetők pénzével játszik, akik adott esetben azt sem tudják, miről van szó.
Miután tehát Magyarország megítélése nem túl jó külföldön, további akvizíciós potenciál még nem látszik, a költségoptimalizáláson pedig már túl van a bank, így különösen az árát lehet vonzóvá tenni. Nem beszélve arról, hogy a külföldi befektetők sem naivak, és pontosan látják, hogy a bankholding összerakásánál mekkora szerepe volt a magyar kormánynak, és hogy az állam jelenlegi tulajdonostársai közel állnak a kormányhoz – már amennyiben látszanak, hogy kik állnak a magántőkealapok mögött.
A tulajdonosi arányok jelenleg így festenek, feltéve, hogy a magántőkealapok mögött még mindig azok vannak, akik korábban ezt nagyjából elismerték:
Corvinus Zrt. – magyar állam 20,01%
Zenith Asset Management, CEE Horizon Capital – Mészáros Lőrinc 46,92%
Hungary Apex Investments, Pinnacle Asset, CEE Paramount Equity Zrt. – Száraz István 12,42%
BÉT-en forgó közkézhányad 13,65%
A tulajdonosok közül Mészáros Lőrinc vállaltan Orbán Viktor kormányfő barátja, és Száraz István sem áll távol a miniszterelnöktől, legalábbis – mint ugyancsak szálloda- és vendéglátóipari befektető – kapcsolatban áll a kormányfő lányával, Orbán Ráhellel.
Száraz István az elmúlt napokban ugyanakkor másként is főszereplője lett a híreknek. Az Állami Számvevőszék tíz év után észrevette, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványán keresztül úgy áramlott ki több százmilliárd forint, hogy nem igazán lehet tudni, mi lett ebből a köz haszna. Az viszont biztos, hogy ugyanezen időszak alatt az eddigi jegybankelnök, Matolcsy György fia és annak barátai vagyonos emberek lettek. Körükbe tartozik Száraz István is.
Az MBH Bank ráadásul érintett a jegybanki alapítvány befektetéseiben, amennyiben a pénzintézet 170 millió euró hitelt nyújtott az alapítvány vagyonát kezelő cégnek. Igaz, az MBH Bank pontos megnevezése a nyilvánosságra hozott számvevőszéki iratokból nem derül ki, de akik egy korábbi verzióját is látták a vizsgálati anyagnak, azok számára egyértelmű az összefüggés.
Miután az Állami Számvevőszék feljelentése alapján Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást folytat hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt az MNB-alapítvány ügyében, így kérdés, hogy az abban érintettek milyen további lépéseket tesznek, vagy milyen további lépésre kényszerülnek. Vajon Száraz István az MBH Bank tulajdonosa marad-e?
Egy pénzintézet megítélését az sem javítja, ha politikai motiváció merülhet fel a tevékenységében. Az elmúlt években több olyan eset is napvilágot látott, amikor az MBH Bank, illetve annak egyik elődje az MKB politikai pártokat hitelezett. Ilyen volt a francia Nemzeti Tömörülés, Marine Le Pen pártja, valamint a spanyol Vox, illetve az osztrák szélsőjobboldal egyik egyesületének a számlavezető pénzintézete is az MBH. Mindegyik politikai tömörülés Orbán Viktor patrióta pártcsaládjának tagja.
A Citigroup befektetési szakembereinek tehát ezekkel a kérdésekkel együtt kell meggyőzniük az érdeklődőket, hogy értékes jószágról van szó, érdemes pénzt fektetni az MBH Bank jövőjébe. Ebből az következik, hogy lehet ugyan újabb részvénykibocsátás, illetve az állam vagy mások eladhatják a részesedésüket, de sem a sztori hiánya, sem a politikai kockázat nem teszi lehetővé, hogy igazán méltányos legyen a vételár.
A bank piaci kapitalizációja, vagyis részvényeinek összértéke a pillanatnyi árfolyam alapján több mint 2100 milliárd forint, vagyis az állam ez alapján bő 400 milliárd forint értékű bankpapírt birtokol. Ha részvénykibocsátás is történik, akkor az a bankpapírok megtérülését mindaddig rontja, amíg nem lesz jóval nagyobb a pénzintézet jövedelmezősége, hiszen a nyereséget több részvény között kell felosztani.
Ezzel együtt persze az MBH Bank Magyarországon nagy kapitalizációjú tőzsdei vállalatnak számít, tavaly jelentős növekedést ért el a lakossági hitelállományban, és még nyereségességét is meg tudta őrizni (tavaly bő 200 milliárd forint volt a profitja) – tehát lehet rá érdeklődés, de a siker ezzel együtt sem garantált.
| Ki akar Mészáros Lőrinc tulajdonostársa lenni? Nem biztos, hogy könnyű lesz új befektetőt találni az MBH Bankba | A tranzakció előkészítésével foglalkozó amerikai Citigroup pénzügyi szolgáltatónak alighanem az lesz az egyik legnagyobb kihívás, hogy elfeledtesse a potenciális befektetőkkel az MBH Bank kormányhoz közeli kapcsolatait. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250328_MBH-Bank-befekteto-citigroup-tozsde-orban-kormany-meszaros-lorinc-szaraz-istvan | 2025-03-28 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Lajos Tamás Balázs Béla-díjas operatőr munkásságának része az 1990-es taxisblokádot feldolgozó Blokád című film, és a Semmelweis című életrajzi drámának is ő volt a producere; az idén pedig Kossuth-díjjal tüntették ki.
A film Batu kán Európa határán történt megtorpanásáról szól, ám késik a gyártása. Korábban tavaly őszre ígérték, most pedig idén nyárra. Költségvetése az 5 milliárd forintot közelíti, ennek éppen a felét állja az állam.
A Nyugat Kapujában Kft.-t 2021-ben alapították, és kezdetben a kormányfő tanácsadójának, Habony Árpádnak a munkatársa, Schatz Péter volt az egyik tulajdonos. A cégvezetésbe 2022–2023-ban beszállt Rogán Antal miniszter újabb apósának az egyik üzlettársa is, Iski Csaba. A teljes váltás még 2023 elején sem történt meg, mert a cég tulajdonosi köre és ügyvezetése megújult ugyan, de Farkas Dóra is a Rogán-após környezetéből érkezett.
Ezt követően több végrehajtási eljárás is indult a vállalattal szemben, egy évvel ezelőtt pedig hiába kértek pótlólagos állami támogatást. Így következett be most az újabb tulajdonosváltás, de az új ügyvezető, Németh Ádám számára sem ismeretlen Schatz, korábban már vettek egymástól céget. | Kormányhoz közel álló filmes nagyágyú vette át a tatárjárásfilm projektcégét | A kormányhoz közel álló ismert filmművészek egyike váltotta az eddigi tulajdonost abban a projektcégben, amely a tatárjárásról szóló filmet, az 1242 – A Nyugat kapujában című produkciót gyártja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250329_hvg-cegvilag-ujabb-vezercserek-a-tatarjaras-filmnel | 2025-03-29 11:45:00 | true | null | null | HVG360 |
1. Matolcsy 2013. márciusában lett az MNB elnöke. Javaslattevő: Orbán Viktor miniszterelnök, tehát övé a politikai felelősség.
2. 2013 végén módosították az MNB-törvényt, azóta a jegybanki nyereségből fizetendő osztalék sorsáról az igazgatóság (elnök + alelnökök) dönt, korábban ez a tulajdonos állam képviselőjének, azaz a pénzügyminiszternek a joga volt. A pénzügyi tárca 2010 és 2014 között szünetelt, a Nemzetgazdasági Minisztériumba olvasztották be, 2013 márciusától a miniszter Varga Mihály volt. Ki terjesztette az Országgyűlés elé a kormány nevében ezt a törvénymódosítást, és mely parlamenti bizottságok hagyták előzetesen jóvá? Milyen egyeztetéseken ment keresztül a törvénymódosítás? Nem valószínű, de nincs róla infó, hogy az Európai Központi Bank ezt szó nélkül jóváhagyta volna, bár annyit tudunk, hogy végül nem opponálta.
3. Az MNB Matolcsy elnöksége alatt leginkább úgy viselkedett, mint egy befektetési bank, számos befektetést hajtott végre, ingatlanokat vásárolt (tiszadobi kastély, Krisztina körúti Postapalota, Pusztaszeri úti kémiai kutató stb., az árakat most nem vitatjuk) azzal az indokkal, hogy a nemzeti vagyont növeli. Ilyen cél a jegybank feladatai között nincs. Vásároltak rengeteg műalkotást is (például egy Tiziano-képet magánszemélytől, a hírek szerint 4,5 milliárdért, bár az eladó 1,5 milliárdra tartotta – fölalkudták az árat?). Kétségtelen, hogy vannak a világon jegybankok, amelyek vásároltak festményeket, főleg hazai műveket, ezt azt utóbbi időben az MNB is megtette, holott egyébként is jelentős festménygyűjteménye volt korábban is, bár ezek a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből kerültek oda kölcsönben. Hogyan kerül ide egy Tiziano? A jegybank feladatai között egyetem alapítását sem találni. De ugyanígy egyéb ingatlanbefektetési célokat sem, pl. Aranybástya étterem ingatlanja a Hunyadi János utcában, a Várkerületben számos ingatlan – ezek mind kívül esnek a jegybank feladatkörén. Egyik sincs a jegybanki feladatok között.
4. A Postapalota felújítása után egy csodaszarvasszobrot telepítettek az épület elé, a hírek szerint potom 200 millióért. A szarvas megítélése ízlés kérdése, de ez sem kifejezetten jegybanki feladat.
5. A jegybank székháza felújításának költségeit valóban széles körben taglalja a sajtó, de a tetejére varázsolt üvegkalitka keletkezésének, engedélyeztetésének, megépítésének és céljának a körülményei valahogy kezdenek elsikkadni, pedig műemléképületről van szó.
6. Az MNB régi felügyelőbizottsága a hírek szerint 2014-ben észrevételeket tett a bank gazdálkodásával és az alapítványokkal kapcsolatban. Ennek sorsa ismeretlen. Aztán fél évig nem működött felügyelőbizottság, az MNB honlapján a 2014-es évről nincs is felügyelőbizottsági jelentés. A későbbi esetleges kifogásokról nincs infó, egészen 2024-ig.
7. Állítólag az Állami Számvevőszék is tett észrevételeket 2016-ban, erről sincs infó.
8. Mit szóltak az alapítványokhoz és azok tevékenységéhez, gazdálkodásához és a befektetésekhez a könyvvizsgálók?
9. A jegybanki függetlenség nyilvánvalóan a monetáris politikára vonatkozik, minden egyéb vonatkozásban ez egy állami intézmény. Ezért van a parlament által választott felügyelőbizottsága, amelybe a pénzügyi tárca is delegál tagokat (a tagok szakértelmét most nem vitatjuk), amely a gazdálkodását hivatott ellenőrizni, és tulajdonosi kontroll is létezik. A kormány most mégis elbújik a függetlenség mögé. Pedig 1999–2000-ben a kormány (miniszterelnök: Orbán Viktor) élesen bírálta a jegybank akkori gazdálkodását a bécsi CW Bank felszámolása során keletkezett 70 milliárd forintos veszteség kapcsán, noha ahhoz a jegybank akkori vezetésének semmi köze nem volt (elnök: Surányi György). Később a hírek szerint a kormány a CW Bank székházát bagóért elkótyavetyélte.
10. Kétséges, hogy a jegybank körüli hálót az Állami Számvevőszék feljelentése nyomán a rendőri és egyéb nyomozószervek milyen gyorsan és milyen mélységben akarják és fogják felderíteni, minthogy a tettesek és kapcsolatrendszerük megkérdezéséről nincs infó. Az idő pedig telik, a tettesek érintetlenek.
11. Kinek, mely szervnek lett volna feladata az alapítványok gazdálkodásának, befektetéseinek ellenőrzése? Ha ez az MNB feladata, mivel ő a teljes pénzügyi szektor főellenőre, akkor az illetékes alelnök Windisch László volt, aki ma az Állami Számvevőszék elnöke. De ha nem az MNB mint pénzügyi hatóság feladata volt, akkor az ÁSZ feladata lett volna. Mi volt korábban a felügyeleti szerv véleménye? És az alapítvány felügyelőbizottságáé?
12. Az MNB-törvény értelmében az elnök rendszeresen személyesen beszámol az Országgyűlésnek a jegybank tevékenységéről, eredményéről. Ezt a beszámolót nemcsak a plenáris ülés tárgyalja meg, hanem az Országgyűlés szakbizottságai is. Van annak nyoma, hogy a szakbizottságok ezzel kapcsolatban hogyan foglaltak állást? Kik voltak a bizottsági elnökök, milyen véleményt fűztek ezekhez a beszámolókhoz?
13. Mit csináltak a hatóságok 2014 óta a jegybanki függetlenség függönye mögé bújva?
13+1. Bónuszkérdés: Az idén február végén tartott Lámfalussy-konferencián, amikor az Állami Számvevőszék jelentése kormánykörökben már ismert volt, a miniszterelnök az egekig magasztalta a jegybankelnöki pozíciótól búcsúzó Matolcsyt, korszakos közgazdásznak nevezte. Vajon miért? | Zdeborsky György: 13+1 gondolat, kérdés az MNB alapítványáról és a jegybank feladatairól | Miután a sajtó eltökélten igyekszik feltárni, hogyan vesztették el százmilliárd forintok a közpénzjellegüket, és ehhez most már az Állami Számvevőszék is szolgál adalékokkal, mintha veszendőbe menne a politikai felelősség. Ezt a feltáró munkát talán segítik a következő kérdések. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250331_Zdeborsky-Gyorgy-MNB-alapitvany-velemeny | 2025-03-31 08:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Csaknem három hónapos szünet után csütörtökön folytatódott a tavaly ősz óta tartó, több minisztériumot érintő korrupciós óriásper a Budapesti Környéki Törvényszéken. Az ügy 54 vádlottjából ezúttal három sokadrendű vádlott állt bíróság elé a még mindig előkészítő ülések fázisában tartó büntetőeljárás során; az utolsó, januári tárgyalási napon börtönre és 180 milliós pénzbüntetésre ítéltek egy üzletembert (a vádirat szerint egy szervezett korrupciós hálózat milliós összegekért cserébe elintézte egyes cégek pályázatának nyertességét, de erről később részletesen írunk).A tárgyalás igazán fontos momentuma azonban nem az ő meghallgatásuk volt, hanem az, hogy Oláh Gaszton bíró bejelentette: elkészült az I. rendű vádlottról, dr. K. T.-ről az igazságügyi elmeszakértői szakvélemény. A 140 oldalas jelentés szerint a vádlott "nem szenvedett és nem szenved az elmeműködés olyan kóros állapotában, ami kizárta vagy korlátozta volna" abban, hogy cselekedeteit és azok következményeit reálisan felmérje ("realitásfunkciója ép, realitáskontrollja megtartott"), így azokért felelősséget vállaljon. Ez azt jelenti, hogy a dr. K. T. elleni eljárás lefolytatásának nincs akadálya, az ő előkészítő ülése április 17-én lesz.Az eljáró bíró azt is bejelentette, hogy dr. K. T. ellen megindult a becsületsértés miatti eljárás. Ebben az ügyben maga Oláh Gaszton jelentette fel még ősszel, a tárgyalássorozat kezdetén K.-t, akit ebben az ügyben március közepére idéztek be a budapesti regionális nyomozó ügyészségre. Az ottani kihallgatása másnapján K. beadványt nyújtott be a bírónak, ahogyan fogalmazott, a "tartós béke" érdekében, ebben többek között az őt megijesztő ügyészségi "nagyon háborús hangnemről" írt, valamint arról, hogy "még nem ittuk meg a gyanúsítotti pertut".A bíró a tárgyaláson azt is ismertette, hogy az előkészítő ülésen a bűnösségüket beismerő vádlottak közül több ítélet már jogerős is lett. A fontosabb vádlottak közül a III., IV., V., VIII. és IX. rendűeket ítélték el, többségük ítélete ellen vagy az ügyészség, vagy mindkét fél fellebbezett, de például a IX. rendű vádlott elleni ítélet 2 év felfüggesztett börtönről szóló ítélet már jogerős lett.Mi is ez az egész?A "széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával" kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. A kormánypárti Magyar Nemzet azt írta, hogy "több minisztériumban is lecsaptak" olyanokra, "akik pályázatok kedvező elbírálásáért cserébe kenőpénzt fogadtak el", de a lap szerint csak "alacsony rangú bürokraták (...) osztályvezetői szintig terjedő kis hálózatról rántották le a leplet".Néhány nappal később aztán kiderült, hogy a Miniszterelnökség egy főosztályvezetője és egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár (Karsai) érintett lehet az ügyben, és hogy "kis hálózat" helyett valójában 54 személy és több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintja érintett az ügyben. A nyomozás során több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg, és az ügyben akkora az iratanyag - nagyjából 100-120 ezer oldalnyi -, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. Csak a vádirat mintegy 400 oldalas, és bár október óta több mint tucatnyi tárgyalási napot tartottak, több vádlott még mindig nem került bíróság elé, pedig csak az előkészítő ülések tartanak.Október óta ez történtA többiek közül már több, a bűnösségét már beismerő vádlott ügyében született ítélet az október óta tartó tárgyalássorozat úgynevezett előkészítő ülésein. Ahogy korábban írtam főbb vádlottak közül a III., a IV., a IX., továbbá az V. és VIII. rendűek - előbbi három korábban minisztériumi osztályvezető volt - beismerték a bűnösségüket. A II. rendű vádlott, továbbá az ügy két közszereplő vádlottja, a XI. rendű Karsai Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettes és a XII. rendű Barta-Eke Gyula volt állami cégvezető, Palkovics László korábbi ipari és technológiai miniszter bizalmasa, tagadták a bűnösségüket.Az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Kékszakáll, Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali. A másodrendű vádlott az Öreg, a harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték. Az elsőrendű vádlott a korábban megjelent hírek szerint a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt.A nyomozás azután indult el, hogy az ügy egyik szereplője nejlonzacskóba csomagolt készpénzzel akart luxusautót vásárolni egy szalonban. Ez a személy minden bizonnyal az I. rendű vádlott, dr. K. T. volt, aki a második előkészítő ülésre - amelyen idézés nélkül jelent meg, és amelyről ugyanúgy ki kellett vezettetnie a bíróságnak, mint az első ülésről - egy fehér nejlontáskát is hozott, amit korrupciós szatyornak nevezett. | Büntethető a több minisztériumot érintő korrupciós óriásper kulcsfigurája | Elkészült az elmeszakértői jelentés az 54 vádlott ellen folyó büntetőügy I. rendű vádlottjáról, aki ellen becsületsértés miatt is eljárás indult. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/03/korrupcio-oriasper-penzugyminiszterium-pulykahusi-vesztegetes | 2025-04-03 10:25:10 | true | null | null | 444 |
A Zala Vármegyei Főügyészség hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat az időközben már felszámolt Széchenyi István Hitelszövetkezet volt vezetőivel szemben. A vádirat szerint a vádlottak (a hitelszövetkezet ügyvezetője, igazgatósági és Cenzúra Bizottsági tagok) nem a mindenkor a beosztásukkal járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok és a hitelszövetkezet belső szabályzataiban foglaltak szerint jártak el a hitelek kihelyezésekor és azok kezelésekor, tájékoztat a Pécsi Ítélőtábla. Hét esetben is olyan cégek hitelkérelmeit fogadták el, amelyek a hitelfelvétel időpontjában nem voltak hitelképesek. A hitelek visszafizetésének elmaradása eredményeként a hitelszövetkezetnek több, mint félmilliárd forintnyi vagyoni hátrányt okoztak. Az elsőrendű vádlottat ezen felül számvitel rendje megsértésének bűntettével is megvádolták.Az első fokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék a nyolc vádlottat a hűtlen kezelés bűntettének vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette. A törvényszék ítéletének indokolása szerint nem volt megállapítható, hogy a cégek a hitelfelvétel időpontjában ne lettek volna hitelképesek. A vádirat nem tartalmazott olyan konkrét kötelességszegéseket, amelyek ok-okozati összefüggésben álltak volna a hitelezési veszteségben jelentkező vagyoni hátránnyal. Mire a kérelmek a vádlottak elé kerültek, már több előzetes vizsgálaton átmentek és a kockázatkezelő minden esetben javasolta a pozitív elbírálását. A vádlottak ezt követően hozták meg a döntéseiket. A hitelek folyósításakor és azt követően sem volt információjuk, adatuk arra nézve, hogy a cégek a pénzt a hitelcéllal ellentétesen vagy azzal egyezően használták-e fel. Az, hogy a fedezetként adott vagyon összege utóbb csökkent, a felszámolás során a fedezeteket nem tudták érvényesíteni, nincs összefüggésben a vádlottak döntéseivel. Így a vádlottak nem követtek el kötelezettségszegést és nem okoztak vagyoni hátrányt, amellyel megvalósították volna a hűtlen kezelés bűncselekményét.A törvényszék az elsőrendű vádlottat, a korábbi ügyvezető igazgatót valótlan mérlegadatok megadása miatt ugyanakkor számvitel rendje megsértésének bűntettében bűnösnek mondta ki, ezért őt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette.Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása, míg az elsőrendű vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.A tárgyalás időpontja március 28., péntek, 9 óra. | Hűtlen kezelés bűntette - első fokon felmentették a zalai hitelszövetkezeti ügy vádlottjait, most a Pécsi Ítélőtábla dönthet | A Zala Vármegyei Főügyészség hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat az időközben már felszámolt Széchenyi István Hitelszövetkezet volt vezetőivel szemben. A vádirat szerint a vádlottak (a hitelszövetkezet ügyvezetője, igazgatósági és Cenzúra Bizottsági tagok) nem a mindenkor a beosztásukkal járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok és a hitelszövetkezet belső szabályzataiban foglaltak szerint jártak el a hitelek kihelyezésekor és azok kezelésekor, tájékoztat a Pécsi Ítélőtábla. | null | 1 | https://www.zaol.hu/helyi-kek-hirek/2025/03/hutlen-kezeles-buntette-elso-fokon-felmentettek-a-zalai-hitelszovetkezeti-ugy-vadlottjait-most-a-pecsi-itelotabla-donthet | 2025-03-24 08:25:22 | true | null | null | ZAOL (Zalai Hírlap) |
A vádirat szerint a vádlottak közül tízen 2019 őszétől három éven keresztül egy számlagyárat fenntartó bűnszervezetet működtettek. A bűnszervezet egy biztonsági és takarítási tevékenységgel foglalkozó kft. áfafizetési kötelezettségét csökkentette jogosulatlanul úgy, hogy az egyes vádlottak a gazdasági társaság közel 2.000 munkavállalójával - a jogosulatlan áfalevonás leplezése végett - olyan valótlan tartalmú munkaszerződéseket írattak alá, mintha ők a fantomcégek munkavállalói lettek volna. Ezek a cégek színlelt alvállalkozói tevékenységük fiktivitását valótlan számlák kibocsátásával leplezték. A számlák ellenértékét készpénzben felvették és visszajuttatták a fővállalkozó céghez, melynek a megvádolt ügyvezetője a valótlan tartalmú számlákat elszámolta, és ezzel több mint 1,25 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.A vádirat szerint további tíz vádlott közreműködésével 2019 végétől 2022 májusáig valótlan tartalmú megbízási keretszerződések alapján az egyik fantomcég nagyfogyasztók részére villanyszerelési munkákat végző zrt.-nek állított ki valótlan alvállalkozói számlákat. Ezt meghaladóan a zrt. több mint 100 munkavállalóját az utánuk adókat, illetve járulékokat nem fizető további fantomcégekhez jelentették be. Ezzel a módszerrel összesen több mint 600 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.A fantomcégek stróman ügyvezetőivel és felbujtóikkal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt is vádemelés történt. A vádlottak büntetőjogi felelősségéről a Budapest Környéki Törvényszék fog dönteni.Az ügyben a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytatta, amelynek nyomozói nagy értékű autókat, karórákat, több mint 100 millió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak, 1,5 milliárd forintot meghaladó értékben.Az egyik vádlott elfogásakor készített videó az alábbi linken tekinthető meg: | Elképesztő: több mint 1,8 milliárdot sikkasztott egy bűnszervezet - Vasba is vezetnek szálak | A Vas Vármegyei Főügyészség 27 vádlottal szemben emelt vádat bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt, akik a vád szerint fantomcégekhez bejelentett dolgozók után nem fizettek adót és járulékokat, valamint jogosulatlanul igényeltek vissza áfá-t, és ezzel a költségvetésnek összesen több mint 1,8 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. | null | 1 | https://www.vaol.hu/helyi-kek-hirek/2025/04/vademeles-milliard-bunszervezet-sikkasztas | 2025-04-02 08:26:06 | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
„Nem gondolja, hogy jogállamban egy valóban tisztességesen eljáró ügyészség már régen vizsgálatot indított volna azért, mert a kormány a magyar adófizetők pénzéből megvásárolta, majd azóta is finanszírozza a miniszterelnök kedvenc sportújságját, amire lassan már senki nem fizet elő?” – tette fel írásban a kérdést Vadai Ágnes DK-s képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek, miután az Átlátszó megírta, hogy az állam 3,5 milliárd forintért vette meg a Nemzeti Sportot bő két évvel ezelőtt.
Polt viszont válaszában mindössze annyit írt, hogy „írásbeli kérdését tartalmilag feljelentésként értékeltem, és azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó irodának továbbítottam”.
A kormányközeli Mediaworks médiaholding 2022-ben adta el Orbán Viktor kedvenc lapját az államnak, a Nemzeti Sport azóta a közmédia alá tartozik. 2023 nyarán derült ki, hogy az állam tízezer példányban fizet elő a sportlap nyomtatott kiadványára. | Vadai szerint az ügyészségnek kellene vizsgálnia a Nemzeti Sport felvásárlását, Polt Péter feljelentésként értékelte a kérdését | A legfőbb ügyész szűkszavú, megszokott választ adott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250310_vadai-polt-peter-nemzeti-sport | 2025-03-10 13:14:00 | true | null | null | HVG |
A spanyol ügyészség gyanúja szerint a Santiago Abascal vezette szélsőjobboldali Vox párt több mint 4,5 millió eurót (1,8 milliárd forint) kapott egy magyar kormánnyal kapcsolatban álló banktól, amellyel megsérthették a spanyol pártfinanszírozási szabályokat – számolt be a spanyol Euronews.
2024-ben a Vox már elismerte, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank 9,2 millió eurós (mintegy 3,6 milliárd forintos) kölcsönnel segítette a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányukat.
A szélsőjobboldal hitelezése nem áll messze Orbán Viktor miniszterelnöktől. 2022-ben írtunk arról, hogy az akkor Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MKB volt az a magyar bank, amely 10 millió euró hitelt adott a francia elnökjelölt, Marine Le Pen kampányára. 2023-ban az MKB egyesült a Takarékbankkal, akkor lett az új név MBH Bank. | Magyarországról kapott pénzt a spanyol szélsőjobboldal, nyomoz az ügyészség | A gyanú szerint a Vox megsértette a spanyol pártfinanszírozási szabályokat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250311_spanyolorszag-vox-mbh-partfinanszirozas | 2025-03-11 09:29:00 | true | null | null | HVG |
Nagyléptékű víztározó-építés indul Ács térségében, amelyet a Colas Alterra Zrt. és a Betonútépitő Zrt. kivitelezhet. A víztározók segítségével kétirányú betáplálást kaphat Ács és Bábolna, amivel jelentősen csökkenhet a térség vízhiánya. Ácsot és Bábolnát jelenleg a tatabányai regionális rendszerről látják el, amelynek kapacitása már nem elegendő a vízigények biztosításához, míg a koppánymonostori vízbázis jelentős szabad kapacitása nemcsak Bábolna, hanem az ácsi iparterület ellátását is biztosítani tudja. Mint ismert, Ácson katódgyár kezdi meg a termelést a tervek szerint még az idei évben.
Az így felálló kétirányú rendszerhez az érintett települések ivó- és szennyvízhálózatát is fel kell fejleszteni. Ennek tervezési és kivitelezési munkáit nyerte el most a Mészáros és Mészáros Zrt. – szúrta ki az uniós közbeszerzési értesítőben a Magyar Építők.
660 nap áll a nyertes vállalat rendelkezésére a munkák elvégzéséhez, amelyeket az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. megbízásából végezhet 9,5 milliárd forintért. Ács és térsége víziközmű-hálózatának komplex fejlesztése során a meglévő ácsi szennyvíztisztító telep bővítésére kerül sor úgy, hogy a település szennyvizén túl az iparterület és Bábolna szennyvize is itt kerüljön tisztításra, a tisztított szennyvíz dunai elvezetésével.
Ezenfelül a beruházás keretében szennyvízvezeték, szennyvízátemelő építés, valamint Ács településen belüli elvezető rendszer bővítése is szükséges. | Mészáros Lőrinc 9,5 milliárd forintért fejleszt vízközművet az ácsi katódgyárhoz | A település és ipari parkja kétirányú betáplálást kap. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20250313_Meszaros-Lorinc-95-milliard-forintert-fejleszt-vizkozmuvet-az-acsi-katodgyarhoz | 2025-03-13 08:40:00 | true | null | null | HVG |
Huszonnégy milliárd forint annak a keretmegállapodásnak az értéke, melyet a kormányközeli New Land Media és a Media Dynamics Kft. nyert meg a Nemzeti Kommunikációs Hivatal médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátására kiírt tenderén, írja az Átlátszó.
Balásy Gyula cégei még február közepén nyerték meg a közbeszerzést, miután kizárták a versenyből a bormarketingért felelős kormánybiztos Rókusfalvy Pál érdekeltségét, a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.-t. A tender értéke az, ami csak most derült ki.
Balásyéknak a 24 milliárdos keretből a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. és a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. részére kell szolgáltatásokat nyújtania. A közbeszerzés szövege szerint feladatuk „Magyarország turisztikai célú népszerűsítése, a külföldről beutazó turizmus erősítése, magasabb státuszú utazók, valamint a belföldi lakosság megszólítása, a magyar turisztikai szolgáltatások fejlődésének kommunikálása a megfelelő célcsoportok felé”. Balásyék alvállalkozóként bevonják a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványt. A keretmegállapodás 12 hónapra szól, és kétszer meghosszabbítható.
Az Átlátszó szerint a kommunikációs kampányokat nemcsak lebonyolítani, de mérni és értékelni is kell, továbbá el kell látni a hazai közterületi megjelenések nyomdai gyártási feladatait, és kutatni is kell. Az NKOH évente legalább 6 komplex kampánnyal számol, amelyből kettő belföldön, négy pedig külföldön zajlana.
A kampányok tervezett külföldi helyszínei: Amerikai Egyesült Államok, Kína, Koreai Köztársaság, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország, Franciaország, Izrael, Ausztria, Románia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szerbia. Egyéb potenciális régiók/célországok lehetnek: Japán, Törökország, Svájc, Írország, India, Ausztrália, Mexikó, Brazília, öböl menti országok, Benelux államok és Horvátország.
A New Land és a Media Dynamics nem először kapja meg ezt a feladatot. 2019-ben például tízmilliárd forintos állami keretszerződés keretében népszerűsíthették Magyarországot, 2021-ben pedig 12 milliárdos megbízást kaptak. | 24 milliárdos keretből reklámozhatják Balásyék Magyarországot | A kormánykedvenc New Land Media és a Media Dynamics Kft. nem először nyeri meg a feladatot, de most kétszer annyit költhetnek az ország külföldi reklámozására, mint legutóbb. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250317_24-milliard-reklam-Balasy-Magyarorszag-New-Land-Media-Media-Dynamics | 2025-03-17 12:45:00 | true | null | null | HVG |
Még a sokszor botrányoktól hangos tao-támogatási rendszer mércéjével mérve is szokatlanul kacifántos az idei legnagyobb értékű tao-fejlesztés, a Szombathelyre tervezett kézilabdacsarnok története. A projekt körül évek óta megy a politikai csatározás, amelyben szerepet kapott lényegében a város összes fontosabb ellenzéki és kormányoldali erős embere, Mészáros Lőrinc időközben a versenyhivatal célkeresztjébe kerülő ex-veje, illetve a korábban ellenzéki kapcsolatai miatt támadott, de a tavalyi választásokon már fideszes színekben induló akadémiai ügyvezető is.A baloldal szent teheneÉvtizedes álmunk vált valóra. Jóváhagyási határozattal hivatalosan is eldőlt, hogy elkezdődhet a beruházás, felépíthetjük álmaink otthonát. Hosszú kálvárián vagyunk túl, hiszen korábban is kaptam ígéreteket, 2019-ben például Nemény András ígérte meg, hogy két év alatt felépül a munkacsarnokunk, de nem valósult meg. Dr. Hende Csaba tiszteletbeli elnök az áldozatos és kitartó munkájával viszont nem csak beszélt róla, hanem el is intézte, amiért nem lehetünk elég hálásak.Ezt mondta Pődör Zoltán, a Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia (SZKAA) ügyvezető-elnöke tavaly júniusban azon a sajtótájékoztatón, amelyen a szervezet 3 milliárdos csarnoképítést is tartalmazó tao-programjának elfogadását jelentették be. A létesítményről tényleg nagyon régóta beszéltek, az elmúlt években pedig olyan politikai szappanopera alakult ki a beruházás körül, amely még a velejéig átpolitizált hazai sportéletben is ritka.A projekt azt követően került reflektorfénybe, hogy a szombathelyi kézilabda klub 2019-ben 44 év után feljutott az élvonalba, de hazai meccseit kénytelen volt a városon kívül játszani. Bár a megyeszékhelyen volt egy mérkőzésrendezésre alkalmas, alig pár évvel korábban átadott létesítmény, azt a Haladás bérelte, a két klubnak pedig nem sikerült megegyeznie. A Haladás akkori vezetője, Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt elszámolási vitákkal magyarázta a kialakult helyzetet. Az az idő tájt jelentős állami építőipari megbízásokkal kitömött Homlok az Indexnek azt mondta, milliós nagyságrendű tétellel tartozik a Haladásnak Pődör Zoltán.A helyzet nem is oldódott meg abban az idényben, aminek az akkori hírek szerint részben politikai okai lehettek.A nyugat.hu 2020 őszén azt írta, hogy az SZKKA nem volt a korábbi fideszes városvezetés kedvence: a városháza és kormánypárt helyi erős embere, Hende Csaba is a Haladás csapatát támogatta. A csarnokügy miatt ekkor politikai üzengetés is indult. A már a 2022-es országgyűlési választásokra készülő LMP-s Ungár Péter politikai bosszúval vádolta Hendét, aki nem hagyta válasz nélkül az üzenetet, és a 2019 ősze óta már ellenzéki vezetésű önkormányzathoz irányította Ungárt. A vitába a kézilabda-szövetség elnöke - nem mellesleg a Fidesz frakcióvezetője -, Kocsis Máté is beszállt, aki azt írta, hogy az SZKKA-ban sportoló fiatalokat "javarészt a Haladásból vitte el Pődör Zoltán".Közben a Pesti Srácok két részes oknyomozó sorozatot írt az SZKKA körüli botrányokról. A cikkekben ellenzéki politikai kapcsolatokról, luxusautókról, lehúzott szülőkről, taóból fizetett rokonokról és politikai aktorokról, illetve lenyúlt Haladás-kézilabdaszakosztályról is szó volt, az SZKKA-t pedig úgy jellemezték mint a "baloldal szent tehenét"."Baloldaliból" Fidesz-jelöltA 2019-es események láthatóan máig nyomot hagytak az SZKKA vezetésében, hiszen még abban a tao-programban is említést tettek róla, amelyben az új csarnokra kértek pénzt (pdf). A dokumentumban azt írták, hogyfelnőtt csapatunk évek óta albérletben játssza a hazai bajnoki mérkőzéseket, 2019-ben például NB I-es csapatként a várost is el kell hagynunk és Répcelakon kellett megvívnunk a hazai mérkőzéseket.A 2019-2020-as politikai üzengetés és leleplezések után néhány év alatt azonban elég nagyot fordult a világ. Ebben valószínűleg szerepet játszott, hogy 2020-ban egyik pillanatról a másikra eltűnt a SZKKA helyi konkurense, a Haladás ugyanis bejelentette, hogy kézilabda-szakosztálya a következő szezonban nem indít női bajnokságokban szerepeltethető csapatokat. Ráadásul időközben a korábban a NER keménymagjához tartozó Homlok Zsolt Haladás-elnök is látványosan kiesett a pixisből. A vállalkozó két éve elvált Mészáros Lőrinc lányától, tavaly év végén pedig jelentős bírságot szabott ki építőipari csoportjára a versenyhivatal.Ezzel párhuzamosan az SZKKA egyre több sikert ért el.A 2019-es feljutást követően három idényt is az NB I-ben töltöttek. A 2021/2022-es szezonban ugyan kiestek, tavaly azonban ismét feljutottak, ráadásul úgy, hogy harmincból harminc meccset nyertek meg a másodosztályban*A futó idényben 11 forduló után az ötödik helyen állnak az élvonalban.. Emellett az utánpótlás-nevelésük is egyre több eredményt hozott.Így fordulhatott elő, hogy a 2022-es választások előtt egy héttel a másfél évvel korábban még az akadémia miatt támadott Hende Csaba ígérte meg az új csarnokot az SZKKA-nak. A Fidesz országgyűlési képviselője a Facebookon azt írta, hogyKocsis Máté és Pődör Zoltán társaságában jelenthettük be, hogy a Szombathelyi Női Kézilabda a jövőben saját kézilabdacsarnokot kaphat. ... Ahhoz, hogy folytathassuk a fejlesztéseket a kormánynak is folytatnia kell a munkát, ehhez pedig részt kell venni az április 3-i parlamenti választáson.Újabb másfél évvel később pedig kiderült, hogy az SZKKA vezetője, Pődör Zoltán, akit néhány éve még a baloldal embereként állítottak be, a Fidesz jelöltjeként indul a 2024-es önkormányzati választásokon Szombathelyen. Pődör végül második helyen végzett a választókerületében, és a kompenzációs listáról sem került be a város képviselő-testületébe. Ekkor azonban már egyértelműen konfliktusban állt az ellenzéki városvezetéssel, amelyet egyre gyakrabban kritizált a támogatások elmaradása miatt, és amellyel a sajtóban is üzengettek egymásnak.Nem titkolt lobbiIlyen előzmények után "intézte" el Hende Csaba "áldozatos és kitartó munkájával", hogy az akadémia csarnoképítésről szóló tao-programja megkapja a zöld jelzést.Az nem teljesen egyértelmű, hogy Fidesz frakcióvezető-helyettese pontosan mit tett a tao-program jóváhagyásáért, elvileg ugyanis semmi köze nincs hozzá.A programokat - attól függően, hogy azok megfelelnek-e a sportági céloknak - a szövetség hagyja jóvá. A 300 millió forintot meghaladó értékű fejlesztéseknél - mint amilyen a szombathelyi csarnoképítés is - annyi szigorítás van, hogy a szövetségnek ki kell kérnie a sportpolitikáért és az adópolitikáért felelős miniszterek véleményét is.Hende Csaba azonban sehol nem jelenik meg ebben a döntési folyamatban, legfeljebb lobbizással segíthette az SZKKA ügyét. Ami valószínűleg meg is történt, csak éppen erről ennyire nyíltan ritkán szoktak beszélni.Mindenesetre a csarnok megkapta a szövetségi és a miniszteri jóváhagyásokat, ám az SZKKA egyelőre ennek ellenére sem kezdhette el gyűjteni a beruházáshoz a nyereséges cégek tao-felajánlásait. Pődör Zoltán a G7 kérdésre azt írta: a Magyar Kézilabda Szövetség számára a kormány által meghatározott keretösszeg, valamint a már folyamatban lévő beruházások forrásigénye miatt az SZKKA létesítményberuházási tao-feltöltése még nem kezdődhetett meg. Így egyelőre csak a működési költségekre gyűjthettek pénzt, amit sikerült is összeszedni. Ez azonban csak néhány tízmillió forint, amely elenyésző összeg a csarnoképítéshez képest. A létesítmény ugyanis a tao-program szerint 3,2 milliárd forintból valósulhat meg.Pődör Zoltán azt is elárulta, hogy a beruházás akkor kezdődhet el, ha a szövetség jóváhagyja annak megkezdését. Várakozásaik szerint - az előzetes egyeztetések alapján - ezt követően egy-másfél év alatt készülhet el az új csarnok. Már persze, ha összejön rá a pénz, ami egyáltalán nem törvényszerű az ilyen milliárdos tao-programoknál.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtszázszor több tao-pénz jutott a felcsúti focinak, mint az országos átlagAz egy lakosra jutó tao-támogatás Felcsúton meghaladta a 20 millió forintot.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évig papíron vezethette a minisztérium, hogyan költöttek el 800 milliárd forintotEgy perben a minisztérium képviselője maga állította, hogy "minden papíralapon áll rendelkezésre", miközben a tárcának kellett volna ellenőrizni a közpénz elköltését.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA vételár tizedét sem éri, amit közpénzből vett egy magyar futballklubTíz éve szabálytalanul költötték el a közpénzt Nyírbátorban, az akkor épített pályákat most árverezték el. De itt legalább volt mit eladni, nem csak lelépett valaki a pénzzel.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | A rekorder sportberuházás, amely még meg sem épült, de benne van a teljes mai Magyarország | Még a sokszor botrányoktól hangos tao-támogatási rendszer mércéjével mérve is szokatlanul kacifántos a Szombathelyre tervezett kézilabdacsarnok története. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250113/a-rekorder-sportberuhazas-amely-meg-meg-sem-epult-de-benne-van-a-teljes-mai-magyarorszag/ | 2025-01-13 06:04:58 | true | null | null | G7 |
„Nem sokkal a poloskázós beszéd előtt Orbán Viktor »szupertitkosszolgálata«, a Nemzeti Információs Központ (NIK) arra kapott utasítást, hogy készítsen jelentést és állítson össze egy listát azokról a magyar médiaorgánumokról és civil szervezetekről, melyek az elmúlt évtizedben kaptak valamiféle külföldi támogatást” – erről az utasításról több, a kormánnyal kapcsolatban álló forrása számolt be Panyi Szabolcsnak, amint ezt ebben a Facebook-posztban és a VSquare hírlevelében írja.
A Nemzeti Információs Központ egyfajta titkosszolgálati csúcsszerv, ahová az összes többi szolgálat információja befut, és amelyekből az jelentéseket ír a miniszterelnöknek és nemzetbiztonsági stábjának.
Panyi emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor már a februári évértékelőjében arról beszélt:
A birodalom budapesti lerakatával húsvétra végezhetünk is.
Az egyik forrás azt is elárulta, hogy a parancs a külföldről finanszírozott szervezetek titkosszolgálati összeírására természetesen nem vonatkozik mondjuk azokra a magyarországi bejegyzésű kínai civil szervezetekre, melyek a kínai Egyesült Fronttal és a kínai hírszerzéssel állnak kapcsolatban, ahogy az orosz proxyk által pénzelt szervezetekre sem.
Kizárólag azokra a civil, jogvédő és médiaszervezetekre, melyek az Egyesült Államokból vagy Európából kaptak támogatást.
Azt nem tudni, hogy a kormány mire akarja majd használni az elkészült jelentést és listát. Panyi ezeket a lehetőségeket sorolja fel:
nyilvánosságra hozzák vagy kiszivárogtatják a propagandamédiának, hogy az aztán egy újabb lejáratókampányt indíthasson, vagy esetleg már valami komolyabb hatósági vizsgálat, vegzálás, esetleg valami pénzbeli büntetés lesz-e a következő lépés.
Ennek az egésznek az is a kockázata, hogy a nyugati partnerek bizalma véglegesen megrendül a magyar partnerszolgálatokban, és ezért nem osztanak meg velük információkat. | VSquare: Orbán szupertitkosszolgálata utasításba kapta a média és a civilek listázását | Azokat a civil, jogvédő és médiaszervezeteket fogják listázni, amelyek az Egyesült Államokból vagy Európából kaptak támogatást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250320_VSquare-Orban-szupertitkosszolgalata-utasitasba-kapta-a-media-es-a-civilek-listazasat | 2025-03-20 20:01:00 | true | null | null | HVG |
Huszonöt százalékos részesedést szerzett az Orbán-család egyik meghatározó bányaipari cégében Orbán Dávid, a miniszterelnök unokaöccse. A Gánt Kő Kft.-t eddig teljes egészében a kormányfő édesapja birtokolta, ám Orbán Győző január 1-jén a cég negyedét unokájának ajándékozta.Előzmények: Orbán Dávidnak nem teljesen ismeretlen terep a bányászat, több ágazatbeli cégben is van már érdekeltsége.A főtevékenysége szerint kavics-, homok- és agyagbányászattal foglalkozó Murobán Kft.-ben 2017 óta tulajdonos, tavaly ősszel pedig egyedül is alapított egy céget: a kőfejtésre, illetve gipsz és kréta bányászatára szakosodott Timolod Kft.-t.Emellett épp három évvel a mostani ajándékozás előtt az Orbán-család legnagyobb bányacégénél, a szintén Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft.-nél is ügyvezetővé nevezték ki.Miért fontos ez? A Dolomit és a Gánt Kő Kft.-k biztosították az elmúlt években a miniszterelnök szüleinek rohamos gazdagodását, jelentős részben annak köszönhetően, hogy a cégek jóval a piaci átlag feletti nyereségrátával működnek.A pénz forrása pedig nem ritkán az állam: a Direkt36 korábban több olyan esetet feltárt, amikor beszállítóként állami pénzhez jutottak az Orbán-család cégei, 2020-ban pedig közbeszerzésen megnevezett alvállalkozóként is feltűnt a Dolomit Kft.Számokban: a piaci átlagnál magasabb nyereségrátának köszönhetően csak a Dolomit Kft. 5 milliárd forint feletti extraprofitot ért el az elmúlt években.Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Orbán Viktor szülei tíz év alatt több mint 10 milliárd forintot vettek ki a bányabizniszből.Mi várható? A generációváltás nem meglepő folyamat, hiszen a miniszterelnök édesapja, a bányacégeket irányító és többségében birtokló Orbán Győző idén már 85 éves lesz.Korábban úgy tűnt, hogy a cégeket fiai, a kormányfő testvérei vehetik át, ám a fiatalabb Orbán Győző és Orbán Áron nagyrészt kikoptak a bányabizniszből.Orbán Áron, aki egy időben a bányavállalatokhoz kapcsolódó logisztikát intézte, az elmúlt időszakban már a fegyverkereskedelemben aktív, továbbá vízumügyekkel foglalkozik. Az ifjabb Győző pedig korábban tucatnyi pozíciót vitt a családi cégekben, ezekből azonban mára csak kettő maradt.Ez alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy a bányákat a család következő generációja veheti át. Ennek a fokozatos előkészítése lehet Orbán Dávid egyre aktívabb szerepe a vállalatokban.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz év alatt 10 milliárd forinttal gazdagodtak Orbán Viktor szüleiOrbán Győző cégei a 2004 és 2013 között tíz évben 856 millió forint osztalékot fizettek, az ezt követő évtizedben azonban ennél közel 10 milliárd forinttal többet.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan beléphet a százmilliárdos vagyonú klubba Orbán Viktor családjaEgyre gyorsuló ütemben gazdagodik a miniszterelnök családja. Öt éve még a bányák hozták a nagy pénzt, most már a vagyonkezelés.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre szorosabb a milliárdosverseny Orbán Viktor családjábanOrbán Győző 2010 óta közel 10 milliárdnyi jövedelemhez jutott cégeiből, de Tiborcz István hamarosan lehagyhatja, hála a rejtélyes bevételeinek.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Generációváltás zajlik az Orbán-családnál | Huszonöt százalékos részesedést szerzett az Orbán-család egyik meghatározó bányaipari cégében Orbán Dávid, a miniszterelnök unokaöccse. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250113/generaciovaltas-zajlik-az-orban-csaladban/ | 2025-01-13 11:14:53 | true | null | null | G7 |
A kék kormányzati plakátok nyolc évvel ezelőtti megálmodása óta összesen több mint 257 milliárd forintot költött ilyen kommunikációs kampányokra a múlt héten amerikai szankciós listára tett Rogán Antal minisztériuma.A Miniszterelnöki Kabinetiroda kampányokra kiírt tenderei a kezdetektől "az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása" kódnév alatt futnak. Ez egészült ki 2018 végén az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátásával".A közbeszerzéseket a minisztérium nagyon konzekvensen meg is számozza. Az utolsó elérhető tájékoztatás szerint előbbiből (az állampolgári tájékoztatásból) szűk nyolc év alatt 47 darab volt, míg utóbbiból (az Európa jövőjét érintő kommunikációból) 2018 novembere óta 39.A közbeszerzések értéke elég széles sávban szóródott, igaz, az elmúlt három-négy évben a jelek szerint elkezdték valamennyire egységesíteni őket. Ebben az időszakban egyre gyakoribbak voltak az olyan kiírások, ahol a keretösszeg épp megegyezett egy korábbi tenderével.A legnagyobb értékű közbeszerzések közel 12 milliárd forint összértékűek voltak. Ilyet írtak ki például 2020 májusában a covid-időszakban és 2022 februárjában, az országgyűlési választások előtt is. Akadt azonban mindössze 140 milliós tender is.A 257 milliárdos teljes költés nagy része egy olyan cégcsoporthoz vándorolt, amely a piaci szereplők és az ágazati adatok alapján is masszívan túlárazva dolgozik. Ezért vélekednek többen úgy, hogy az ilyen kommunikációs kiadások is hozzájárulhattak Rogán Antal szankcionálásához.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHova tűnik a pénz, ha tényleg mindent hatszorosan túláraznak Rogánék?Miután Magyar Péter három-hatszorosan túlárazott állami kommunikációs költésekről beszélt, megnéztük, mennyi extraprofitja van az érintett cégeknek, és mi lehet a pénz útja.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMonopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhezA három kormányközeli ügynökségből egy maradt. Egyszereplős "piac" jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt cég, ahogy csak akar.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárdos korrupciógyanús ügyek miatt szankcionálhatták Rogán AntaltA kommunikációs tenderek összértéke önmagában is eléri ezt a nagyságrendet, az autópálya-koncesszió esetében pedig ennél is sokkal több pénzről van szó.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / ElőfizetésAdat plakátkampány propaganda Rogán Antal szankció Olvasson tovább a kategóriábanMarketingre jó lenne a zöldség-gyümölcs áfacsökkentés, tartós árcsökkentésre alighaA korábbi tapasztalatok alapján rövidtávon még csak-csak elérhető az árcsökkenés, de hosszabb távon az áfa csak az árképzés egyik eleme a sok közül.Nagyon nem kellene gyengülnie a forintnak ilyen infláció mellettA vártnál rosszabb decemberi adatok szerkezete elemzők szerint nem sok jót vetít előre, idén még tartósan a jegybanki cél fölött lehet az infláció.Egyre nagyobb értékek válnak hamuvá a városokat is felperzselő erdőtüzekbenNem a semmiből jöttek a Los Angelest fenyegető lángok, az erdőtüzek okozta károk nagyon gyors ütemben nőttek az utóbbi évtizedben.Jön a helikopterpénz a cégeknek, luxusterepjáró is lehet belőleA Demján Sándor Program sok esetben puha feltételekkel és nulla elvárással szór közpénzt a kkv-kra, így a rosszul működő vállalkozásokat is támogatja. | A 257 milliárdos propaganda is hozzájárulhatott Rogán Antal szankcionálásához | A kék kormányzati plakátok megálmodása óta több mint 257 milliárd forintot költött ilyen kommunikációs kampányokra Rogán Antal minisztériuma. | null | 1 | https://g7.hu/adat/20250115/a-257-milliardos-propaganda-is-hozzajarulhatott-rogan-antal-szankcionalasahoz/ | 2025-01-15 10:26:43 | true | null | null | G7 |
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) idén több mint 22 milliárd forintos osztalékhoz jut a Moltól – írja a 24.hu. Az olajipari cég kedden tette közzé a Budapesti Értéktőzsde honlapján, hogy 220 422 915 075 forint osztalékot fizet a részvényei után. Az alaposztalék részvényenként 165 forint, a rendkívüli osztalék 110 forint, így összesen 275 forintot fizetnek részvényenként.
Az államnak már nincs Mol-részvénye, azokat vagyonkezelő alapítványoknak ajándékozta néhány évvel ezelőtt. Az Orbán Balázs által vezetett MCC-nek tízszázaléknyi részvénye van, így jön ki 22 milliárd forint.
Ugyanennyit kap a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (MUC). A maradék 5,24 százalékot a MOL-Új Európa Alapítványé, amelyhez a Mol is hozzátett ugyanekkora részesedést, így ők 23 milliárdos osztalékkal gazdagodnak.
A Mathias Corvinus Collegiumnak eddig is jól ment, 2023-ban összesen 50 milliárd forint kamat- és osztalékbevételre tett szert. „Befektetési céllal” megvették a Librit, aztán tavaly az InfoRádióba is bevásárolták magukat. | 2 milliárd forint osztalékot kap a Moltól az Orbán Balázs vezette MCC | A Corvinus Egyetem alapítványa is 22 milliárdot kap, míg a MOL-Új Európa Alapítvány 23 milliárddal gazdagodik. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250402_22-milliard-forint-osztalek-mol-orban-balazs-mcc | 2025-04-02 15:07:00 | true | null | null | HVG |
Októberben nyithat meg Tiborcz István újabb szállodája a Fővám téri Vásárcsarnokkal szemben. A Vámház körúti épületben egy 36 szobás hotelt alakítanak ki. Az épület tulajdonosa a Tiborczhoz több szálon köthető Central European Ingatlanalaphoz tartozó Estoril Property Kft.Egy hónapja szerezte meg a Tiborcz Istvánhoz köthető Gránit Alapkezelő Diorit magántőkealapja a Szabadság téren álló ikonikus Tőzsdepalota épületét. Azt egyelőre nem lehet tudni, milyen funkciót szánnak az új szerzeménynek, de az biztos, hogy a felújítása több évig fog tartani.Miért fontos ez? Orbán Viktor veje ma már az ország egyik leggazdagabb embere, üzleti birodalma kiterjed egyebek mellett a biztosítási- és bankszektorra, továbbá a logisztikai ágazatra is az ingatlanok mellett. Vagyonát 151,5 milliárd forintra becsülte a Forbes.Budapesten négy működő, illetve három felújítás alatt lévő szálloda tartozik az érdekeltségei közé, és a Tőzsdepalota mellett akár az Adria-palota is csatlakozhat ehhez a gyűjteményhez. Legtöbbjük a BDPST Group befektető és szállodaüzemeltető cégcsoporton keresztül tartozik Tiborczhoz.Alulnézet: a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó budapesti szállodákat térképen is összegyűjtöttük:Tiborczé a Szabadság téri egykori Iberostar hotel épülete, benne az Október 6. utcai ötcsillagos, 50 szobás butikhotellel, a Verno House-szal.A Dorottya utcai, 137 szobás D8 Hotel a BDPST-csoporthoz tartozik, ezt szintén a brit InterContinental csoport üzemelteti.A Vörösmarty tér közelében lévő ötcsillagos, 216 szobás Dorothea Hotel szintén a BDPST-csoporté. Emlékezetes, hogy a kormányközeli sajtó különféle nyomtatott és online újságai szinte pontosan ugyanolyan megfogalmazással számoltak be a 2023-as megnyitóról, anélkül, hogy a szálloda hirdetést vásárolt volna a lapokban.A Kopaszi-gátnál lévő 198 szobás Radisson BudaPart is részben Tiborczhoz köthető, de a BudaPart projekt mögött Garancsi István, a Market Építő Zrt. tulajdonosa és Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató is megtalálható.A Mahart-Weber-Münnich háztömb másik oldalán, a Lánchíd felé néző Sofitel az Equilor Alapkezelőnél van. A D8 közvetlen szomszédságában lévő szállodát egyelőre felújítják, a tervek szerint 350 szobás lesz, 2026-ban nyithat meg, és az Ennismore üzemeltetheti majd. A hotelben két elnöki lakosztály is helyet kap.A Gellért szálló szintén felújítás alatt van, a tervek szerint 2027-ben nyithat meg. A BDPST-csoporton belül is különlegesnek számító szállodában 143 vendégszoba lesz, az üzemeltetést a hongkongi Mandarin Oriental menedzsmentcsoport vállalta magára.Tiborcz résztulajdonosa a Szabadság téri Adria-palotának is, ennek felújítása azonban határozatlan időre leállt. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a tulajdonosok milyen funkciót szánnak az épületnek a restaurálás után.Felülnézet: a szállodabirodalom nem áll meg Budapest határánál. Tiborczé a turai Schossberger-kastély*a Botaniq nevű szállodával és a tarcali Andrássy-kúria is. Érdekeltségei közé tartozik a szántódi BalaLand, a keszthelyi Helikon Hotel, a sárvári Melea Hotel, a debreceni Hilton Garden Inn, a galyatetői Grand Hotel, és a spanyolországi Los Alcazaresben szintén van egy négycsillagos tengerparti szállodája*a 84 szobás Hotel Atrio Del Mar.A szállodahálózat mellett Budapest más értékes épületei is a BDPST-csoporthoz köthetők. Az Infopark A, E és G jelű épülete, az Alkotás Point irodaház vagy az Andrássy úti Sváb-palota mellett a Dürer Park is (részben) a miniszterelnök vejének érdekeltségében van.Tiborcz családjának céges és magánhasználatú központja a Svábhegy oldalában épülhet meg. A budai Mártonhegyi út és a Költő utca sarkán lévő korábbi gyerekkórház épületét lebontották, és a terület jelenleg is fejlesztés alatt áll. A telekről látványos panoráma nyílik a Dunára és a város pesti oldalára.Mi következik? Augusztus végén jelent meg a sajtóban, hogy a BDPST-csoport vásárolhatja meg az első magyarországi luxusszállodát, a Marriott Hotelt, de ez az üzlet továbbra sem köttetett meg.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTiborcz István szépen elmonopolyzgat BudapestenA miniszterelnök veje erősít a Dunakorzón és a Vörösmarty téren, miközben az adófizetés mezőt kormányzati segítséggel elkerülte a nyereséget illetően.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány mint biztosítási ügynök: vásárlás után eladás Tiborcznak és az osztrákoknakA tavalyi eladással messzebbre került a többségi magyar tulajdon a biztosítási szektorban, de most legalább Tiborcz István cégbirodalmát sikerül gyarapítani.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjaiA nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovábbra is rejtélyes forrásból ömlenek a milliárdok Orbán Viktor vejéhezA BDPST Zrt. - épp a kormányfő születésnapján közzétett - éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar csúcsgazdag példája mutatja, hogyan falja fel a gazdaságot a NERA magyar gazdaság szereplői elkezdték elhinni, hogy ez a dolgok normál működése, így lehet érvényesülni. Egyfajta túlélési reflexé vált a betagozódás a NER-be.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Szép lassan bekeríti Budapest belvárosát Tiborcz a szállodáival | Az újabb vásárlással már öt szálloda köthető a miniszterelnök vejéhez a főváros belső részein, pár év múlva pedig kilencre emelkedhet ez a szám. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250116/szep-lassan-bekeriti-budapest-belvarosat-tiborcz-a-szallodaival/ | 2025-01-16 14:28:39 | true | null | null | G7 |
Aláírták a Rákosrendezőn épülő mini-Dubaj 85 hektáros területének adásvételi szerződését. A magyar állam az emírségekbeli Eagle Hills-csoportnak adta el a területet nettó 50,9 milliárd forintért.Az Eagle Hills ahhoz a Mohamed Alabbarhoz köthető, aki a Burdzs Kalifát is építtette, és a belgrádi új városnegyed építésén is dolgozott. A projekt hivatalos neve Grand Budapest.Számokban: az Eagle Hills közleménye szerint több mint 12 milliárd eurót (ötezer milliárd forint) szán a hely fejlesztésére, a Nemzetgazdasági Minisztérium által hivatkozott nemzetközi szerződés 5 milliárd euróban (kétezer milliárd forint) határozta meg a befektetés minimumát.Luxuslakások és irodaházak mellett a tervek szerint Európa legnagyobb plázája is helyet kap a Grand Budapestben, illetve 250-350 ezer négyzetméteren Budapest legmodernebb közparkját is kialakítanák, amelyet a befedett vasúti pálya fölött vezetnének át.Ahogy a minisztérium emlékeztet, a terület egyes részein akár 250 és 500 méter közötti épületek is elhelyezhetők, ami azt jelenti, hogy akár Európa legmagasabb épületét is felépítheti a területen a befektető.Felülnézet: az állam csak akkor jut hozzá a terület teljes vételárához, ha elkölt kapcsolódó közlekedésfejlesztésre 800 millió eurót (330 milliárd forintot). Fel kell újítania Rákosrendező vasúti megállóhelyét, a Rákos-patak mellett kerékpáros-gyalogos tengelyt épít, és megépíti a Nagy Lajos király útját és a Szegedi utat összekötő felüljárót.A Kisföldalattit meghosszabbítják a Körvasútig, és a későbbi repülőtéri vasút is megállóhelyet kaphat az új városnegyedben.Igen, de: a 330 milliárdos összeg azért is figyelemre méltó, mert a MÁV-nak nem volt 14 milliárd forintja a kármentesítésre. Ezt az előző tulajdonos MÁV vállalta magára, és korábban 24 hónapos munkával számoltak, de Lázár János közlekedési miniszter tervei miatt erre már nem maradt pénz.A terület erősen szennyezett, több mint 255 ezer tonna hulladék halmozódott fel, köztük olajszármazékok, toxikus nehézfémek. Így a kármentesítés, bontás és a hulladékelszállítás az új tulajdonos feladata lesz. Ráadásul Rákosrendező a fel nem robbant bombákkal és gránátokkal leginkább szennyezett terület Magyarországon.Alulnézet: a Grand Budapest területén van a Tatai úti MÁV-lakótelep is. A 27 lakásból álló telepen élők ügye közel egy éve húzódik, az üresen álló lakásokat pedig azóta betörők is felfedezték maguknak. A vasúttársaság két jogcím nélküli lakóval és négy céggel a mai napig sem tudott megállapodni, a négy vállalat perre is vitte az ügyet.Reakciók: korábban a Fővárosi Közgyűlés megszavazta, hogy a projekt területén legalább 25 hektár zöldfelületnek kell maradnia, és 15 ezer megfizethető lakásnak kell épülnie. Ennek érvényesítésére azonban nincs módja, mert a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak nyilvánította a Grand Budapestet.A főpolgármester hétfőn azt írta, továbbra is ragaszkodik a Parkváros ötletéhez. Vitézy Dávid fővárosi képviselő pedig azt, hogy a befektető azt épít a területre, amit akar, gyakorlatilag egy fél kerület mostantól egy másik ország irányítása és felügyelete alatt áll Budapesten.Mi következik? Lázár János korábban azt mondta, az új városnegyed legkésőbb 2030-ra felépül. Az adásvételi szerződésben azonban 2039. március 13-át határozták meg a befejezés legkésőbbi határidejeként.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAláírták a rákosrendezői ingatlanfejlesztés szerződését, a főváros kikéri a budapestiek véleményétFebruár közepén megindult a projekt előkészítése, a környékbeli szolgálati lakásokban lakók 30 napot kaptak arra, hogy új lakóhelyet találjanak maguknak.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Csak akkor kap 50 milliárdot az állam Rákosrendezőért, ha hatszor annyit költ a projektre | 14 milliárdot nem tudott előteremteni a kormányzat kármentesítésére, de 330 milliárdos közlekedésfejlesztést vállalt. Jöhetnek a felhőkarcolók is. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250120/csak-akkor-kap-50-milliardot-az-allam-rakosrendezoert-ha-hatszor-annyit-kolt-a-projektre/ | 2025-01-20 14:16:57 | true | null | null | G7 |
Nem jegyezte be még a cégbíróság Habony Árpád körének tulajdonszerzését annál a cégnél, amelynek elővásárlási joga van a mini-Dubaj területének egy részére.Előzmények: hét elején derült ki, hogy aláírták a Rákosrendezőn épülő mini-Dubaj 85 hektáros területének adásvételi szerződését. A magyar állam az emírségekbeli Eagle Hills-csoportnak adta el a területet nettó 50,9 milliárd forintért.Valójában nem egy ingatlanról van szó, a 850 ezer négyzetméternyi területet hét helyrajzi számon tartják nyilván. Az egyes telkek közül pedig kettőre elővásárlási joga van egy-egy vállalatnak.Az egyik cég a főváros tulajdonában áll. Ennek a vállalatnak az egyik legértékesebb - 20,6 milliárdos vételárú - telekre van elővásárlási joga. Elvileg, ha a társaság leteszi ugyanezt az összeget, akkor elvásárolhatja az Eagle Hills elől a telket. Igaz, erről a kormányzat mást gondol.A másik vállalat egy magántulajdonban lévő, korábban teljesen ismeretlen cég, amelyről csütörtökön Jámbor András, a Szikra Mozgalom képviselője a Facebookon azt írta, hogy néhány nappal a 85 hektár eladása előtt Habony Árpád üzleti körének tulajdonába került.Így elvileg Habony köre (egészen pontosan az egykori miniszterelnöki tanácsadóhoz köthető Halkó Gabriella, aki ténylegesen megszerezte a céget) elég kedvező áron vásárolhatja meg az ingatlant az Eagle Hills elől, amin adott esetben sokat kereshet később.Alulnézet: a cégiratok szerint az adásvétel valóban megtörtént, ám a tulajdonosváltást a cégbíróság egyelőre nem jegyezte be.A bíróság múlt hétfőn hiánypótlásra szólította fel a vállalatot. A cégnek igazolnia kell, hogy még korábban befizették a törzstőkét, ami azonban ennél is fontosabb, formai hibák miatt bekérték az üzletrész-átruházási szerződést vagy az eladó értékesítésről szóló nyilatkozatát is*Egészen pontosan így fogalmaztak: tekintettel arra, hogy a kilépő (részvényes) tag(ok) a legfőbb szerv üléséről készült jegyzőkönyvet nem írta(ák) alá, csatolják az üzletrész-átruházási (részvény) szerződést, vagy a kilépő tag(ok) (részvényes) erre vonatkozó nyilatkozatát..Valószínűleg elég fontos eleme az ingatlanok körüli kavarásnak, hogy a mini-Dubaj ingatlanok eladását (pdf) és az elővásárlási joggal rendelkező cég tulajdonosváltásának bejegyzését ugyanaz az ügyvéd intézte. Legalább egy embernél tehát összefutottak a szálak.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor kap 50 milliárdot az állam Rákosrendezőért, ha hatszor annyit költ a projektre14 milliárdot nem tudott előteremteni a kormányzat kármentesítésére, de 330 milliárdos közlekedésfejlesztést vállalt. Jöhetnek a felhőkarcolók is.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Rákosrendező-gate: adásvételi szerződést kér Habonyéktól a bíróság | Nem jegyezte be még a cégbíróság Habony Árpád körének tulajdonszerzését annál a cégnél, amelynek elővásárlási joga van a mini-Dubaj területének egy részére. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250122/rakosrendezo-gate-adasveteli-szerzodest-ker-habonyektol-a-birosag/ | 2025-01-22 17:30:51 | true | null | null | G7 |
Úszott a pénzben tavaly “a magyar társadalom műveltségi szintjének emelését”, ezen belül is diákok támogatását alapfeladatának tekintő, de az Orbán Viktort és a “nemzeti konzervativizmust” népszerűsítő rendezvényeiről, valamint a Libri könyviadó felvásárlásáról talán szélesebb körben ismert és sokak által a Fidesz káderképzőjének tartott Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), derült ki a 2023-as mérlegükből.
A 2022-es év után, amikor óvatosabban költekezett az MCC, tavaly már elengedhette magát, köszönhetően annak, hogy jóval több bevétele volt. Míg 2022-ben 34 milliárd folyt be a kasszába, addig tavaly már csaknem 50 milliárd. Ennek nagy részét a 2020-ban állami vagyonjuttatásként kapott Mol- és Richter-részvények osztalékbevétele tette ki, összesen 36,3 milliárd forint értékben, és ehhez jött még 13,5 milliárd kamatbevétel.
A bővülő forrásokból az MCC többet is áldozott az alaptevékenysége szerinti fő célra, a tehetséggondozásra. Míg az ezt szolgáló közhasznú kiadásaik a 2021-es 21,16 milliárd után a spórolás jegyében 2022-ben 16,64 milliárdra bezuhantak, tavaly ismét nőttek: e célra 25,8 milliárdot fordítottak tavaly. A 193 oldalas, a mérleget, beszámolót és közhasznúsági jelentést is tartalmazó dokumentumból kiderül, hogy a növekvő kiadások ellenére az MCC a 2022-es 17,8 milliárdos eredményt is túlszárnyalva 24,9 milliárdos pluszban zárta a 2023-as évet.
Pedig az alapítvány nem fogta vissza a költekezést. Tavaly befektetési céllal 38 milliárd forint értékben vásárolt állampapírt, vett egy felújítandó ingatlant Zalaegerszegen helyi tehetségkutató központja számára – ingatlanjai könyv szerinti értéke amúgy 17 milliárd forint jelenleg –, vásárolt továbbá jellemzően az oktatási tevékenységhez szükséges eszközöket, de bútorokat, és költött informatikai eszközökre is.
A beszámoló szerint az alapítvány a közhasznú tevékenysége révén tavaly 8584 magyar és határon túli általános- és középiskolás diákot, egyetemistát segített. De arra is utalnak, hogy tágabb értelemben az MCC diákjai, oktatói, sőt az intézményeiknek helyt adó települések lakói is kedvezményezettek, így már 950 ezerre becsülik a közhasznú tevékenységből részesülők számát, vagyis minden tizedik magyarnak jó az MCC.
Akiknek még biztosan jó, hogy van MCC, azok a vezetők, a fizetett alkalmazottak – ők mintegy hatszázan vannak –, továbbá az oktatók. Rájuk ugyanis tavaly 9,3 milliárd forintot költöttek. A személyi jellegű ráfordítások évre évre nőnek: 2021-ben ez a tétel még csak 4,1 milliárd volt, 2022-ben már 6,7 milliárd, és tavaly ennek is csaknem a másfélszerese ment el bérekre, járulékokra és megbízási díjakra.
Ezen belül a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatás összege ugyanakkor csökkent: a 2022-es 262 millió helyett erre tavaly csak 158 milliót költöttek. A kuratórium elnöke továbbra is Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki 2022-ben az MCC-nél elnökként havi bruttó 1,9 milliót kapott, idei friss vagyonnyilatkozatában pedig jelenleg havi bruttó 1-5 millió forint közötti sávban jelölte meg az ottani bérét. Jó hír viszont, hogy Tucker Carlson nem került nekik semmibe.
Bár más szervezeteket az alapítvány összesen 4,2 milliárd forinttal támogatott tavaly, ehhez képest elenyésző összeget, 542 millió forintot fordított az alapcéljához, a tehetséggondozáshoz kapcsolódó ösztöndíjakra. A mérleg szerint viszont sokat költött saját, kapcsolt vállalkozásaira az alapítvány: 30,8 milliárd forint értékben adott kölcsönt nekik – persze ez visszajár, de az összeg 2022-ben csak 1,5 milliárd volt.
Amin szintén nem spóroltak, az a beruházások, fejlesztések kiadási tétele, amire a 2022-es 2,3 milliárd forintnál is többet, 4,3 milliárdot költöttek. Eközben az alapítvány bankbetétei a 2022-es 60,8 milliárdról 53,5 milliárdra csökkentek. A beszámolóból még kiderül az is, hogy tavaly ősszel létrehozták a Magyar Összetartozás Intézetet, amelynek a tervek szerint célja megalkotni, kutatni és bemutatni azt a kohéziós erőt, amely biztosítja és válságállóvá teszi egy nemzet szellemi szuverenitását.
Az alapítvány vagy a tulajdonában álló projektcégek egyébként idén vélhetően sokkal többet költenek majd beruházásokra, mivel elkezdődik a pécsi Nemzeti Kaszinó felújítása, és utána az lesz az MCC helyi képzési központja, továbbá a tervek szerint az MCC helyi főhadiszállásává építik át a miskolci Avas Szállót, amire több milliárdot kell költeni ehhez.
| Az MCC 9 milliárdot költött fizetésekre, és ez csak egy kisebb kiadási tétel volt tavaly | A Brüsszeltől Budapestig konzervatív szeánszokat szervező, és a Librit bekebelező MCC alapítványa 50 milliárd forint kamat- és osztalékbevételre tett szert tavaly. Ebből már lehetett szórni a pénzt. Az alapítványnál személyi juttatásokra 9 milliárdot, az alaptevékenységükre 26 milliárdot költöttek, befektetési céllal pedig 38 milliárdért vettek állampapírt, és még így is sikerült 25 milliárdos profittal zárni az évet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240604_konnyen-koltott-az-mcc-fizetesekre-9-milliardot-de-ez-csak-egy-kisebb-kiadasi-tetel-volt-tavaly | 2024-06-04 15:20:00 | true | null | null | HVG |
Vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn.Erre jutott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az ország egyik legnagyobb építőipari vállalata, a Szíjj László nevével fémjelzett Duna Aszfalt legutóbbi felvásárlása kapcsán. Az évi százmilliárdos nagyságrendű árbevételt elérő építőipari vállalat még tavaly decemberben jelentette be, hogy megvenne egy cseh tulajdonban lévő vasútépítő céget. Bár úgy tűnhetett, hogy a hivatal jól megrágta a kérdést, hiszen csak hetekkel később tették közzé a döntésüket, valójában négy nap alatt az áldásukat adták a bizniszre. Közel sem ez az első hasonló eset: a Duna Aszfalt az elmúlt években sorra kebelezte be a hasonló profilú cégeket, és a GVH sosem gördített akadályt a felvásárlások elé. Sőt, 2015 óta mindig úgy találta, hogy "vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn".Simicska hagyatékaAnnak, aki kicsit is követi az építőipar fejleményeit és a hazai közbeszerzéseket, az elmúlt években már evidencia, hogy a Duna Aszfalt önmagában is az ország egyik vezető építőipari cége, leányaival pedig egyértelműen a piac legnagyobb szereplője. Ez azonban még a 2010 utáni időszakban sem volt mindig így.Szíjj László felemelkedése az építőiparban - ahogy ezt az Átlátszó kétrészes cikksorozatban bemutatta - már a 90-es évek végén, az első Orbán-kormány alatt megindult. Szíjj akkori legfontosabb vállalata ebben az időszakban kezdte el sorra nyerni a nagyobb közbeszerzéseket. Utólag azonban kiderült, hogy a munkákat több más építőipari vállalattal együtt leosztották egymás között, ami miatt a társaságot később meg is büntette a versenyhivatal.Ez azonban nem törte meg érdemben a tiszakécskei vállalkozó lendületét. Birodalma a 2000-es években is fejlődött, a Fidesz újbóli hatalomra kerülését követően pedig a korábbinál is gyorsabb növekedésnek indult. A cégcsoport zászlóshajója ekkorra a Duna Aszfalt lett, amely már a 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban is megötszörözte árbevételét, nyereségét pedig több mint 18-szorosára növelte.A Duna Aszfalt így 2014-re már fontos szereplővé vált a piacon, de még korántsem a legfontosabbá. Ekkor ugyanis a Fidesz gazdasági hátországát még Simicska Lajos irányította, az építőipart pedig a hozzá köthető Közgép-csoport uralta. A 2015-ös Simicska-Orbán szakítással azonban minden megváltozott. Az egykori pártpénztárnokot kiütötték pozíciójából, a helyén pedig - a gazdaság rengeteg szegmensében - hatalmas űr keletkezett.Hamar kiderült, hogy az útépítési piacon ezt az űrt a Duna Aszfalt fogja betölteni. A szinte kizárólag állami megbízásokból élő vállalat igazi pénzgyár lett 2015 után. A nagy szakítás óta több mint 160 milliárd forintnyi nyereséget termelt, amiből közel 60 milliárdot kifizetett osztalékként. Szíjj László jelentős részben ennek köszönheti, hogy mostanra az ország hatodik leggazdagabb emberévé vált 300 milliárd forint körüli vagyonnal.Szíjj azonban nemcsak az útépítéseken lépett Simicska helyére, politikai kapcsolatai is hasonlóan meghatározóak lettek. Részt vett a kormánymédia és a nagy kormányközeli bankholding gründolásában, együtt nézett meccset a miniszterelnökkel, cégei a felcsúti akadémia legfontosabb támogatóivá váltak, és az Orbán-bányákból vásároltak, Mészáros Lőrinccel járt nyaralni, illetve a jachtján kapcsolódott ki Szijjártó Péter külügyminiszter is.A nagy bevásárlóA Duna Aszfalt növekedését nem csak a sok száz milliárd forintnyi állami megrendelés hajtotta: az elmúlt tíz évben elkezdte bekebelezni a kisebb versenytársakat. Ennek első lépése az volt, amikor Szíjj László és korábbi üzlettársa, a fontosabb cégekben szintén részesedéssel rendelkező Varga Károly 2015-ben szétbútoroztak. Ekkor került teljes egészében Szíjj tulajdonába a Duna Aszfalt, míg több más útépítő céget Varga kapott meg.A két üzletember útjai azonban még évekig nem váltak szét. Későbbi felvásárlások során kettőjük vállalataira még a GVH-hoz leadott iratokban is hivatkoztak Szíjj-Varga csoportként. A versenyhivatal kérdést is kapott arról, hogy pontosan mit, milyen cégeket kell ezalatt érteni (pdf).Mindenesetre a részleges szakítás után a Szíjj-féle Duna Aszfalt az építőiparban és azon kívül is elkezdett bevásárolni.2017 júniusában többségi részesedést szerzett a veszprémi kézilabdacsapatban.2018 legvégén megvették a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal fejlesztésén is dolgozó Magyar Alagútépítő és Bányászati Kft. 80 százalékát.2019 őszén irányítást szerzett a Közgép-csoportot alkotó számos vállalkozás felett.Alig egy hónappal később Szíjj kivásárolta korábbi üzlettársát, és egyedüli irányítást szerzett a korábban Varga Károllyal irányított vállalkozáscsoport tagjai felett.2021 januárjában megszerezte a Nagymester csoport építőipari tevékenység végzésére alkalmas vállalkozásrészét.2022 novemberében - az elérhető adatok alapján áron alul - egy olyan vagyonkezelőt kebelezett be, amely féltucat építőipari céget birtokolt, köztük a Dömper Kft.-t.Tavaly júniusban a Duna Aszfalt a részvények 100 százalékának megszerzésével közvetlen egyedüli irányítást szerzett a Hazai Építőgép Társulás Zrt. felett.Év végén pedig - a bevezetőben is említett tranzakcióval - a cseh Subterra csoport magyar leányát, a Subterra-Raab Kft.-t olvasztotta magába.A közvetlenül a Duna Aszfalt-csoporthoz köthető akvizíciók mellett ráadásul Szíjj magánszemélyként és más szervezetekkel is terjeszkedett az építőiparban. A vállalkozó és rendszeres üzlettársa, Mészáros Lőrinc magántőkealapjai által birtokolt cégek nyerték el például az állami gyorsforgalmi utak java részének üzemeltetésére és fejlesztésére kiírt 35 éves koncessziót. Ezek már 2023-ban is több tízmilliárd forint árbevételt értek el. Ezen kívül Szíjjnak közvetlenül is több útépítéssel foglalkozó cégben van részesedése, köztük olyanokban is, amelyek szintén tízmilliárdos nagyságrendű forgalmat hoznak évente.A jól beazonosítható érdekeltségeken túl pedig a tiszakécskei vállalkozó és üzleti köre közvetve is kiterjesztette csápjait az ágazatban. Másfél éve részletes cikkben mutattuk be, hogyan vándorolt több tízmilliárd forintnyi vagyon az egyik legnyereségesebb, az elmúlt években állami munkákkal kitömött cégtől Szíjj Lászlóhoz köthető körökhöz. Emellett 2023 nyarán az ősfideszes Pesty László filmrendező is tett utalásokat arra, hogy ugyanez a kör strómanok révén szerez meg áron alul cégeket az építőiparban.A szerénykedő piacvezetőMindezek alapján joggal gondolná egy laikus, hogy a Duna Aszfalt újabb és újabb felvásárlásait a piaci verseny tisztasága felett őrködő GVH is árgus szemekkel figyeli, és alapos vizsgálatoknak veti alá. Hiszen teljesen egyértelmű, hogy a végtelenségig nem növekedhet egy cég vagy egy vállalatcsoport anélkül, hogy korlátozná a versenyt a piacon, ahol ténykedik.A GVH gyakorlata szerint az azonos területeken működő vállalatoknál ez a határ 20 százaléknál van. Ha ezt átlépi a felvásárlásban érintett cégek együttes piaci részesedése, akkor indokolt lehet alaposan kivizsgálni a tranzakciót.Az első kérdés tehát az, hogy uralja-e a piac ötödét a Duna Aszfalt. Erre azonban sajnos hivatalos adatok nincsenek*Ráadásul nem is annyira egyszerű a kérdés, mint amilyennek elsőre tűnhet.. Amikor a GVH legutóbb - közel 10 éve, még a fent említett felvásárlások előtt - vizsgálta ezt a kört (pdf), akkor arra jutott, hogy a "Szíjj-Varga-csoport részesedése a magyarországi építőipari tevékenységből kevesebb, mint 10 százalék, ezen belül a mélyépítés esetében 15-20 százalék közötti".Azóta azonban, ahogy láthattuk, jóval az ágazati átlag felett tudott növekedni a Duna Aszfalt, így elsőre az volt a sejtésünk, hogy mostanra bőven átlépte a 20 százalékot. Ezért is okozott némi meglepetést, amikor a csoporttól a piaci részesedésünkre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolták, hogyaz építőipari kivitelezés piacán a KSH elérhető legfrissebb (2023-as) adatai alapján cégcsoportunk körülbelül 2 százalék piaci részesedéssel rendelkezik ... az út- és a vasútépítés piacok összesített értékei alapján a Duna Group részesedése körülbelül 8 százalék.A Duna Aszfalt saját becslése nem csak szerintünk szerény, erre jutott a versenyhivatal is. A GVH erre vonatkozó kérdésünkre ugyanis azt válaszolta, hogy a Duna Aszfalt és az általa felvásárolt egyes cégek együttes piaci részesedése az építőipari szolgáltatások piacán egyik évben sem érte el a 20 százalékot, a mélyépítési kivitelezés tekintetében azonban akadtak olyan évek, amikor meghaladta azt.A 20-as csapdájaMivel az érintettektől kapott válaszok nem voltak egyértelműek, ezért a G7 is megpróbálta kiszámolni, hogy a piac mekkora részét uralja a Duna Aszfalt. A becslést két módszer alapján is elvégeztük. Először azt vizsgáltuk meg, hogy a főtevékenységük szerint út és autópálya építésével foglalkozó cégek összesített bevételéből mennyivel részesedik a Szíjj-csoport*Az elemzés során a 10 millió forint feletti árbevételű cégeket vettük csak figyelembe, ezalatt ugyanis nem reális, hogy valaki valóban útépítési tevékenységet végez. A Duna Aszfaltnál a konszolidált árbevétellel számoltunk, azaz kiszűrtük a cégek egymás közötti értékesítését. Az elemzésnek ugyanakkor erős korlátja, hogy a cégek megadott főtevékenysége nem mindig fedi a valóságot. A Közgép például papíron akkor is fémszerkezet gyártásával foglalkozott, amikor sorra nyerte el az állami autópálya-építési tendereket. Ráadásul a cégek árbevétele még akkor sem teljes egészében a főtevékenységből származik, ha azt jól adják meg, így a számítás sosem lehet teljesen pontos. . Az arány a 2019 és 2023 közötti öt év mindegyikében meghaladta a 20 százalékot, sőt jellemzően a 25-öt is. Igaz, épp az előző két évben a Duna Aszfalt részesedése egy hajszállal a limit alá csökkent, és a Szíjj-csoport egyéb cégei (főleg az autópálya-koncessziós vállalatok) húzták 20 százalék fölé.Hasonló eredményre jutottunk a KSH adataiból kiindulva is. Ennek az értelmezése némileg más, mivel a statisztikai hivatal nem árbevételt közöl, hanem úgynevezett termelési értéket. Ezt azonban minden építőipari tevékenységre megadják, így több piacon is meg lehetett vizsgálni a Duna Aszfalt pozícióját. Ebből az látszott, hogy a csoport az útépítési szegmensben fixen 20 százalék felett van, a tágabban értelmezett közlekedési infrastruktúrában azonban már csak 14-17 százalékos volt a piaci részesedése az elmúlt öt évben, a teljes építőiparban pedig 4 százalék körül mozgott.A fenti számok elég jól mutatják, hogy mennyire fontos, hogyan értelmezzük a piacot. Az útépítésben csak a saját részesedése alapján minden kétséget kizáróan indokolható lenne a Duna Aszfalt valamennyi összeolvadásának komolyabb vizsgálata az elmúlt öt évből. A közlekedési infrastruktúra építése esetén azonban már nem ennyire egyértelmű a helyzet, ha a teljes építőipart vizsgáljuk, akkor pedig tényleg nincs semmi látnivaló.Magyarul már a piac meghatározásával is el lehet érni azt, hogy egy cég elkerülje a versenyjogi vizsgálatot. A lapunknak nyilatkozó szakértők is arra hívták fel a figyelmet, hogy egy ilyen összeolvadásnál valószínűleg ez a kulcskérdés.Ha kellően tágan értelmezi a hatóság a piacot, akkor könnyen elérhető, hogy egy egyértelműnek tűnő esetet se kelljen vizsgálni.Más kérdés, hogy a GVH mozgástere - a korábbi nemzetközi és magyar példák miatt - valószínűleg elég korlátozott ebből a szempontból. A hivatal - ahogy a válaszukból is kiderül - nem is próbálta elkenni a dolgot, és több piacon is megnézte a Duna Aszfalt részesedését, és ezek közül a mélyépítésben (amely leginkább a közlekedési infrastruktúrával lehet átfedésben) egyes években 20 százalék feletti mutatót mért.A G7 által megkérdezett szakemberek szerint a hivatalnak erről elég pontos adatai lehetnek, hiszen minden összeolvadásnál bekéri ezeket az érintett cégektől, majd egy gyors - legfeljebb nyolcnapos - elemzés során eldönti, hogy lefolytat-e komolyabb vizsgálatot.A Duna Aszfalt felvásárlásainál 2015 óta pedig a 20 százalék feletti piaci részesedés ellenére is mindig arra jutottak, hogy nem kell tovább vizsgálódni.Ennek azonban nem az volt az oka, hogy tágan értelmezték volna a piacot, hanem egy másik kitétel, amely alapján viszont valóban minden tranzakciót mentesíteni lehetett a komolyabb vizsgálat alól. A GVH ugyanis nemcsak a végső piaci részesedést nézi, hanem annak növekedését is. Így hiába lépi át a 20 százalékot az összeolvadást követően az érintett cégek részesedése, ha a legnagyobb vállalatnál a növekmény nem éri el az 5 százalékpontot, akkor nem indítanak versenyfelügyeleti eljárást. A DA felvásárlásoknál pedig nem érte el.Szinte bárkit megvehetnekA probléma ezzel csak annyi, hogy jelen állás szerint így szinte bármely konkurensét megvásárolhatná Szíjj László cégcsoportja. Az útépítésben ugyanis számításaink szerint a Duna Aszfalton kívül csak egy olyan cég volt, amelynek részesedése a 2021 és 2023 közötti három év mindegyikében meghaladta az 5 százalékot, a francia tulajdonban lévő Colas Hungária Zrt. A mélyépítés egyéb szegmenseiben már több ilyen társaság is akadt, ezek azonban kivétel nélkül Mészáros Lőrinc tulajdonában álltak.Azaz a jelenlegi szabályozás szerint egy multi magyar leányán és néhány Mészáros-cégen kívül bármit megvehetne Szíjj László anélkül, hogy azt a versenyhivatal komolyabban vizsgálná.A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint egyébként bizonyos esetekben ez a gyakorlat akár még elfogadható is lehet. A szakemberek kivétel nélkül kiemelték azonban, hogy a rendszer korántsem úgy működik, ahogy azt a megalkotásakor elképzelték.A versenyfelügyeleti eljárás elkerülését ugyanis egyfajta gyorsított eljárás teszi lehetővé. A hivatal lapunknak erről azt írta, hogya GVH minden bejelentett összefonódást megvizsgál, az első nyolcnapos összefonódás-bejelentéssel kapcsolatos eljárás során éppen azt értékeli, hogy szükséges-e versenyfelügyeleti eljárást indítani vagy sem.Valójában azonban ez azt jelenti: ha a bekért adatok alapján a GVH úgy ítéli meg, hogy a fent említett kitételek egyetlen piacon sem valósulnak meg, akkor nyolc napon belül kiállít egy hatósági bizonyítványt, amivel áldását adja az ügyletre. Ilyenkor nincs érdemi elemzés, sem indoklás, a hivatal a bevezetőben is idézett, "vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn" félmondattal adja meg az engedélyt az ügyletre.Ez sok esetben logikus, hiszen ha teljesen eltérő területen ténykedő vállalatok vagy tényleg apró piaci szereplők olvadnak össze, akkor nem indokolt terhelni a versenyhivatali stábot. Az például egészen biztosan nem vetett fel versenyjogi kérdéseket, amikor a Duna Aszfalt a veszprémi kézilabdacsapatot vette meg.Igen ám, de - ahogy egy szakértő lapunknak fogalmazott - most már a tranzakciók 80-90 százaléka ilyen. A GVH is azt írta, hogy az "ügyek jelentős többségében ugyanerre az eredményre jut". Ez pedig már lehet aggályos.A GVH lényegében egy engedélyezési gyárrá alakult, ahol futószalagon próbálják az ügyeket kinyomni, így pedig átcsúsznak olyan tranzakciók is, amelyeknél le lehetne folytatni komolyabb eljárást. Az pedig nevetséges, hogy ilyenkor egy bekezdésnyi indoklást sem fűznek a döntéshez- fogalmazott egy versenyjogi szakértő. Utóbbit különösen annak fényében nehezményezték a hozzáértők, hogy elvileg a nyolcnapos eljárás alatt is készül egy belső dokumentum, csak éppen ezt nem hozzák nyilvánosságra.Más kérdés, hogy konkrétan a Duna Aszfalt esetében ez mekkora versenyjogi kockázat. A gyorsforgalmi utak építésénél ugyanis az állam lényegében megszüntette a versenyt a fenntartás és a fejlesztés koncesszióba adásával 2057-ig, hiszen a Szíjj László és Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő koncessziós társaság maga dönti el, kivel végezteti el a munkákat. De az ezen kívül maradó útépítési projekteknél sem várható öldöklő verseny a nagy szereplők között.Ez alapján pedig valószínűleg töretlen marad Szíjj László vagyonosodása is, és ebből futhatja akár a korábbinál nagyobb jachtokra is. Igaz, a korábban általa tulajdonolt hajóktól az üzletember megvált vagy erre törekedett, az aktuális NER-zászlóhajó pedig inkább Mészáros Lőrinchez köthető, akárcsak az elvileg 2028-ban érkező még nagyobb utóda.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy lesz az állami tenderekből milliárdos luxusjachtEgy vállalkozás néhány éve állami megbízásokból mesés profitot kezdett termelni, de a pénz jelentős része végül annak a Szíjj Lászlónak a közelébe került, akinek az elmúlt hetekben többször is elhangzott a neve zsarolással megszerzett cégekkel egy mondatban.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzíjj László akkor is keres az állami tenderen, amikor veszítJogilag nem lehet belekötni abba, ahogy a Duna Aszfalt átvette egy óriásberuházás jelentős részét a közbeszerzést elnyerő vállalattól, de a gyakorlat nagyon sok kérdést felvet.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPofonegyszerű módszerrel rejtik el tízmilliárdok útját a NER oligarcháiKinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné vált több milliárd vagy tízmilliárd forint útja.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjaiA nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLuxus autópályáink lesznek pár év múlva, csillagászati összegértDrágábbnak ígérkezik az M1-es idén induló bővítése, mint az új autópályák építése, részben az igen magas műszaki követelmények miatt.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Bármeddig nőhet a NER-es kis gömböc, jöhetnek a még nagyobb jachtok | Az elmúlt években anélkül kebelezte be versenytársait a legnagyobb NER-es építőcég, hogy a versenyhivatal okot látott volna részletes vizsgálatra. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20250131/barmeddig-nohet-a-ner-es-kis-gomboc-johetnek-a-meg-nagyobb-jachtok/ | 2025-01-31 06:07:01 | true | null | null | G7 |
Közel 28 milliárd forintos műsorterjesztési szerződést kötött a kormányközeli 4iG érdekeltségébe tartozó Antenna Hungáriával (AH) tavaly ősszel az állami média (pdf).A hároméves megállapodás a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap hat HD televíziós és négy rádiós csatornáját érint, és a digitális földfelszíni műsorszóráshoz szükséges multiplex-, digitális műsorszétosztási- és műsorszórási szolgáltatásokra terjed ki.Előzmények: ez nem az első ilyen szerződés az MTVA és az Antenna Hungária között. Hasonló megállapodást kötöttek a felek 2020-ban is, ám az négy évre szólt, és a közmédia kevesebbet fizetett.További fontos különbség, hogy az előző szerződés idején az AH még teljes egészében állami kézben volt. A piacon rohamosan terjeszkedő 4iG csak 2022-ben szerezte meg a vállalat többségi tulajdonrészét.A közelmúltban egyébként át is nevezték az AH-t. A vállalat neve tavaly december eleje óta 4iG Távközlési Holding Zrt.Számokban: 2020-ban az MTVA négy évre 21,5 milliárdos megállapodást írt alá az Antenna Hungáriával, igaz, a közbeszerzési hirdetményben felhívták a figyelmet, hogy ez csak egy becsült összeg. A szerződésben ugyanis a 14,7 milliós napidíjat rögzítettek, és ezt szorozták fel a szerződés hosszával.A végső összeg több is lett. A digitális műsorterjesztésre elszámolt költség épp a 2022-es tulajdonosváltás után ugrott meg látványosan. Ebben ugyanakkor szerepet játszott az elszálló infláció is, amellyel szerződés szerint módosították az árat.Az ősszel kötött új megállapodás már ezt a magasabb árazást viszi tovább. Ezúttal napidíjról nem esett szó, csak a végső összeget rögzítették, amelyből évi 9,2 milliárdos költség adódik a következő három évre.Felülnézet: az AH legutóbbi beszámolója szerint a televíziós műsorterjesztés négy technológiai módja közül*Vezetékes kábel és internet, vezeték nélküli műhold és földfelszíni műsorszórás. országos elérést biztosító digitális földfelszíni sugárzást kizárólag ők nyújtanak Magyarországon.Ez az ingyenes mindigTV szolgáltatás, amellyel a háztartások 99 százalékában tizenkét televízió- és négy rádiócsatorna érhető el*2023. december 31-én az M1, M2, M4 Sport, M5, Duna, Duna World, RTL, TV2, Izaura TV, Spektrum Home , Dikh TV, MAX4 voltak ezek a csatornák.. Ezek terjesztéséért így nem a tévénézők, hanem a csatornák médiaszolgáltatói fizetnek az AH-nak. A legtöbbet egyértelműen az állami média.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iGSokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHalsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közéHa minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Tízmilliárdokat fizet az állami média a NER-es informatikai cégnek | Átnevezték az Antenna Hungáriát, amely így már 4iG Távközlési Holding Zrt-ként kaphat minden évben milliárdokat az MTVA-tól. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20250204/tizmilliardokat-fizet-az-allami-media-a-ner-es-informatikai-cegnek/ | 2025-02-04 10:55:39 | true | null | null | G7 |
Visszavonta az Andrada környezethasználati engedélyét a kormányhivatal – közölte Aradszki András országgyűlési képviselő a Facebookon szerda délután. A hírt Mészáros József, Sóskút polgármestere megerősítette a HVG-nek. Arról még nem tudott beszámolni, hogy mit tartalmaz a kormányhivatal határozata, mert a hívásunkkor kapta meg.
Kérdésünkre elmondta, hogy kedden tárgyalt Tarnai Richárd főispánnal az beruházásáról és a kiadott engedélyekről. A jelek szerint eredményesen – tette hozzá. Mészáros szerint, ha a környezethasználati engedély nincs meg, akkor nem kezdhetik el a tevékenységet az üzemben.
Arról, hogy az Andradának milyen jogi lehetőségei vannak, szerinte még korai beszélni, most a határozatot fogják a település jegyzőjével megnézni. A polgármester azt mondta, ők már korábban is azzal érveltek a beruházás ellen, hogy a település építési előírásai szerint az egy kereskedelmi-szolgáltató övezet, vagyis ott hulladékkezelési tevékenység nem végezhető.
Csőzik László, érdi polgármester arra hívta fel a figyelmet a Facebookon, hogy az öröm korai, szó nincs róla, hogy a beruházás meghiúsult volna, vagy letett volna róla a beruházó, illetve a kormány. „Olyannyira, hogy az akkufeldolgozással foglalkozó cég már újra be is adta az engedély iránti kérelmét, ráadásul változatlan formában” – olvasható a posztban.
Csőzik szerint mindössze annyi történt, hogy a sóskútiak rámutattak egy alaki hibára, amit a kormányhivatal vétett, ami abból állt, hogy nem tették közzé azonnal az Andrada engedély iránti kérelmét a hivatal honlapján. Úgy véli, ezt látták meg a kormányhivatalban és hogy az Andrada ne veszítsen időt, saját hatáskörben visszavonták a határozatukat.
Az eljárás most újraindul – írja az érdi polgármester – a hivatal honlapjára pedig felkerült a régi kérelem. Ugyanakkor ez nem sikerült tökéletesen, csak az első 5 oldal olvasható.
Egy nap alatt nagyot fordult a világ a beruházás körül, mivel kedden kiderült, hogy a hulladékgazdálkodási engedély után a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól megkapta a fémkereskedelmi engedélyt is, ezzel kipipálták az utolsó feltételt is, amit a kormányhivatal a sóskúti akkufeldolgozó elindításához szabott.
Lapunknak Mészáros József polgármester korábban már azt elképesztőnek nevezte, hogy őket megkerülve az kormányhivatal megadta a hulladékgazdálkodási engedélyt a cégnek.
Nem csak a sóskútiak ellenzik, hogy elstartoljon az akkubiznisz, a településhez nagyon közel esik Érd és Tárnok is a budai agglomerációban. A környéken élők attól tartanak, hogy egy haváriahelyzetben a szél és a közeli patak miatt a szennyezés az egész környékre hatna, a polgármester szerint akár százezer embert is érinthetne mindez. Ehhez képest a cégnek 2 millió forintos biztosítása van a kormányhivatali határozat alapján.
A Sóskútra tervezett akkufeldolgozó eddig döcögő, botrányokkal tarkított történetéről itt olvashat, mióta csak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2023-ban bejelentette, hogy a szlovén cég akkumulátor-újrahasznosító üzemet tervez hazánkban. Helyszínként első körben még a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Alsózsolcában gondolkodtak, de ott sem fogadták őket tárt karokkal, ezért módosítottak a sóskúti helyszínre. | Visszavonta a sóskúti akkufeldolgozó környezethasználati engedélyét a kormányhivatal | Mészáros József, Sóskút polgármestere azt mondta, kedden tárgyaltak a kormányhivatallal az Andrada-beruházásáról, illetve az ahhoz kapcsolódó engedélyekről. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250402_soskuti-akkufeldolgozo-kornyezethasznalati-engedely-kormanyhivatal-andrada | 2025-04-02 17:39:00 | true | null | null | HVG |
Ön szerint ki áll az ön hátbatámadása mögött?Orbán Viktor áll a hátbatámadás mögött. Ez így elég önnek? De mennem kell, ki kell basznom embereket...Bayer Zsoltra ön azt mondta, hogy geci. Mondjon már egy jelzőt Orbán Viktorra is.Az is geci.Orbán is?Az Orbán Viktor is geci. Az is geci. Azt is leírhatja.Éppen tíz éve hangzott el ez a párbeszéd Nagy József, a 24.hu újságírója és Simicska Lajos, a Fidesz addigi legfontosabb gazdasági háttérembere között. Ekkor már hónapok óta hallani lehetett róla, hogy Simicska és Orbán kapcsolata megromlott, de a pártpénztárnok 2015. február 6-i telefonos ámokfutása így is mindenkit megdöbbentett. A következő években a két egykori kollégiumi szobatárs konfliktusa nyílt politikai háborúvá vált, ami a 2018-as választásokat követően Simicska teljes kapitulációjával zárult. A néhány évvel korábban még felfoghatatlan gazdasági hatalommal rendelkező milliárdos szinte minden céges érdekeltségétől megvált, és azóta is visszavonultan él. Megnéztük mi maradt a Simicska-birodalomból tíz évvel a G-nap után, és, hogy kikhez került a kétség kívül tízmilliárdokat érő céges vagyon.Régi harcostársOrbán és Simicska kapcsolata már 2010-ben is több évtizedes múltra tekintett vissza. Középiskolás koruktól ismerték egymást, később szobatársak voltak a Bibó István Szakkolégiumban, a Fidesz keltetőjében. Bár Simicska hivatalosan nem volt alapító, valójában Orbánnal együtt gründolták a pártot: míg Orbán a Fideszt, Simicska a Fidesz gazdasági holdudvarát építette. Az első Orbán-kormány idején, 1998-ban az adóhatóság elnökének nevezték ki, és már akkor is előkerült a neve zavaros ügyekben.A Orbán-Simicska-feladatmegosztás, és a barátságuk a baloldali kormányok alatt is megmaradt. Orbán Viktor 2007-ben maga mondta egy interjúban, hogy jó kapcsolatot ápol a vállalkozóval, és utalt arra, hogy családjaik is összejárnak. Érdekes módon ez a Fidesz 2010-es újbóli hatalomra kerülését követően kezdett el megváltozni. Nem függetlenül attól, hogy Simicska ekkorra a néhány vállalat birtoklásán messze túlmutató gazdasági hatalomra tett szert. Ahogy a 444 öt éve egy cikkében fogalmazott:Simicska nem csak működtette az állammal összefonódott pénztermelő birodalmat, és felügyelte a javakat, hanem az államigazgatás és az állami vállalatok jelentős részét is irányította. Ő valódi oligarcha volt, vagyis olyan üzletember, aki a politikát is befolyásolta.A milliárdosnak nagyon erős ráhatása volt a fontos ügyeket ellenőrző fejlesztési minisztériumra. Az akkori pletykák szerint rendszeresen padoztatott minisztereket birodalma Radóc utcai székházában, de az ő emberének tartották a NAV-vezér Vida Ildikót is. Hatalma sokak szerint Orbán Viktoréhoz volt mérhető, és végül ez vezetett a bukásához is. A miniszterelnöknek ugyanis nagyon nem tetszett, hogy a sajátja mellett egy párhuzamos erőközpont is kiépült, kockázatot látott Simicska hatalmában - mint később kiderült, nem alaptalanul.Kettőjük viszonya már a 2010 utáni első ciklusban elkezdett elhidegülni, de ez igazán látványossá a 2014-es választások után vált. A Direkt36 oknyomozása szerint Simicska ekkor megpróbálta eladni cégbirodalmát Orbánnak, és amikor ez nem sikerült, akkor döntött úgy, hogy beleáll a miniszterelnökkel szembeni küzdelembe. Először erre csak olyan dolgok utaltak, mint a sajtójában megjelenő kormánykritikus hangok vagy éppen az elmaradó focitámogatások. A G-napon azonban végleg egyértelművé vált, hogy lezárult egy korszak a Fideszben.Simicska, a nagy machinátorA G-nap idején már evidencia volt, hogy Simicska Lajosnak, illetve üzleti körének több tucat cége lehet, és hogy egyértelműen hozzá kötődik a korábbi években állami megrendelésekkel kitömött Közgép-csoport is. Ez azonban korántsem volt mindig így. Simicska kifejezetten ügyesen rejtőzött el a vállalatok mögött, sok esetben évekig egyetlen céges iratban sem került elő a neve.Jó példa erre a már említett Közgép, amelyről csak 2012-ben tudta bizonyítani az Origo.hu, hogy Simicska Lajos érdekeltsége. A vállalat közgyűléseit ugyanis sokáig úgy tartották, hogy azokon a tulajdonosok közül kizárólag a 0,03 százalékos részesedéssel rendelkező vezérigazgató vett részt, így papíron ő hozott meg minden döntést.A nagy szakítás után a birodalom háttere szép fokozatosan elkezdett kirajzolódni, ám még ezt követően is bő három évet kellett várni ahhoz, hogy teljesen kitisztuljon a kép. A G-nap óta eltelt tíz év ugyanis egyértelműen két elég jól lehatárolható részre osztható. A 2018-as választásokig Simicska harcolt, a kormányzat pedig igyekezett minél inkább elszigetelni, és ellehetetleníteni cégbirodalmát.Alig fél évvel a G-nap után három évre kizárták a Közgépet minden közbeszerzési eljárásból, aminek eredményeként az addig tízmilliárdokat termelő csoport lényegében összeomlott. A vállalat, amely nyolc nappal a telefonos ámokfutás után még 11 milliárdos osztalékot fizetett, pár év alatt a századára zsugorodott, és 2018-ban már szinte egyáltalán nem termelt profitot. Ezzel a birodalom legfontosabb fejőstehenét fojtották meg egyik pillanatról a másikra.Nem ez volt azonban az egyetlen front, amit a Fidesz korábbi pénztárnokával szemben nyitott. Az egyre nyíltabban a Jobbik mögé álló milliárdos hiába engedte át a tulajdonában álló hirdetési felületeket áron alul Vona Gábor pártjának, a kormány egy új törvénnyel lehetetlenítette el a trükközést, amelynek még a nagy összeveszés előtt a Fidesz is haszonélvezője volt. A köztéri reklámokhoz kötődött a konfliktus talán leglátványosabb eleme is, amikor a kormánypárti vezetésű főváros egyszerűen elkezdte elbontani Simicska egyik cégének budapesti hirdetőoszlopait.A 2018-as választásokkal azonban ez a háborús szakasz véget ért. Miután a Fidesz újabb kétharmados győzelmet aratott, Simicska Lajos szinte azonnal kapitulált. A milliárdos két fontos médiafelületét, a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót már a választásokat követő héten bezárta, majd júliusban lényegében minden céges érdekeltségétől megvált. Ez utóbbihoz azonban ki kellett tisztázni a tulajdonosi viszonyokat, így a birodalom az utolsó pillanatban szinte teljesen láthatóvá vált.Közel 50 cégValami 56 cégről van szó, de még a Zsolt sem tudja pontosan, hogy mennyiről.Ezt mondta lapunknak egy ügyre rálátó forrásunk aznap, amikor Simicska Lajos közleményben jelentette be birodalma eladását. A vevő hivatalosan Simicska Lajos egy régi harcostársa, Nyerges Zsolt volt (rá utal az idézetben a Zsolt név), de már ekkor tudni lehetett, hogy nem ő lesz a végállomás. A birodalomhoz közeli források már a közlemény kiadásának napján arról beszéltek, hogy a cégcsoport teljes egészében Orbán Viktor jóbarátjához, Mészáros Lőrinchez kerülhet.Végül ennél komplexebb volt az átmenet, és nem mindennek az egykori felcsúti polgármester lett a tulajdonosa, de lényegében - még ha feldarabolva is - tényleg ez az érdekkör vette át az egykori Simicska-birodalmat.Mivel az átadás-átvételhez jellemzően fel kellett tárni az egyes cégek hátterét, 2017-2018-ra többnyire kiderült, pontosan hogyan épült fel ez a birodalom. Bár mi 56 céget nem találtunk, de a közel 50, egyértelműen Simicska Lajoshoz, és állandó bizalmasaihoz köthető vállalatot sikerült beazonosítanunk, és azt is megnéztük, hogy mi történt velük azóta.Simicska Lajost nem véletlenül tartották nagyra a Fideszben: ahogya a fenti ábrán is látszik, olyan céghálót rakott össze, amely a birodalom bukásának idején is szinte átláthatatlan volt nem csak egy átlagember, de még a cégügyekben jártasabbak számára is. Amellett, hogy a cégháló szinte folyamatosan változott*Mi egy 2017 végi, 2018 eleji állapotot vázoltunk fel a céges dokumentumok alapján a vállalatok között teljesen általánosak voltak a kusza kereszttulajdonlások, és nagyon sok társaságnál volt egy-egy olyan néhány tized százalékos részesedéssel rendelkező mikrotulajdonos, aki mögé mindent el lehetett rejteni. A fenti ábrán a részesedések egész számra vannak kerekítve, így szinte mindig kijön a 100 százalék, de sok helyen valójában volt még egy-egy kisebb tulajdonos, aki jellemzően Simicska Lajos bizalmasai körül került ki.Az eladás idejére a cégháló négy elég jól lehatárolható részből állt.A birodalom magját öt vagyonkezelő cég alkotta, néhány kivételtől eltekintve minden más vállalatot ezen keresztül birtokolt Simicska Lajos és köre.Az egyik kivétel a mezőgazdasági üzletág, amely viszont tucatnyi társaságból állt, és több tízezer hektárnyi földterület fölött rendelkezett.Az egyik legfontosabb pénzgyár az építőipari szegmens volt, középpontjában a már többször emlegetett Közgéppel.A cégháló negyedik, legkiterjedtebb és legkomplexebb részét pedig a média és hirdetési cégek alkották. Bár ezeket - már csak a jövőbeli sorsuk miatt is - lehetne külön kezelni, a Simicska-érában nagyon erős tulajdonosi összefonódás jellemezte a két területet.A magA vagyonkezelő cégek a kezdetektől elég egyértelműen azt a célt szolgálták, hogy minél nehezebb legyen kideríteni a birtokukban lévő vállalatok tényleges tulajdonosát. Az eladás után ennek sokkal kevésbé volt jelentősége, így az öt cégből kettő be is olvadt egy harmadikba*A Pro-A és a Pro-B Kft-k olvadtak bele a korábban részben közvetlenül Simicska Lajos által birtokolt Neo-Met Kft-be.. A maradék három társaság pedig a Mészáros-csoporthoz került. A vagyonkezelőket (a kereszttulajdonlások mellett) kisebb részben közvetlenül az egykori gázszerelő birtokolja, a többségi tulajdonhányad azonban a tavaly 51 milliárd forintos rekordosztalékot fizető építőipari V-Híd Zrt-é.A korábban a Simicska-birodalom szívének számító Pro-Aurum Zrt-ben még most is elég jelentős vagyon van. Tavalyelőtt év végén a társaság eszközállománya megközelítette a 3 milliárd forintot, aminek jelentős részét a különböző céges részesedések adták.A mezőgazdaságA mezőgazdasági divíziónak nagyon hasonló lett a sorsa, mint a magnak. A cégháló erősen letisztult, a vállalatok közel fele megszűnt, több közülük más társaságokba olvadt be. Ezek a vállalatok is Mészáros Lőrinc érdekkörébe kerültek.Az érintett vállalatokat ma már a felcsúti milliárdos agrárérdekeltségeit összefogó Talentis Agro Zrt. konszolidálja. Egy részüket teljes egészében be is kebelezte Mészáros cége, míg mások egy 2018-as úgynevezett uralmi szerződéssel lettek a vállalatcsoport tagjai.Az építőiparSimicska Lajos építőipari érdekeltségeit Szíjj László birodalma kebelezte be. Szíjj az ország hatodik leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc jó barátja, és a kisgömböcként növekvő autópálya-építő Duna Aszfalt csoport tulajdonosa. A Közgép is ebbe a csoportba tagozódott be: a versenyhivatal 2019 őszén adta áldását a felvásárlásra.A hasonló tevékenységi kör miatt - a Simicska-éra utáni Fidesz-logika szerint - adta magát, hogy a Közgép a Duna Aszfalthoz kerüljön. A felvásárlást azonban az ágazatban sokan úgy értékelték, hogy külön fricska Simicskának, aki állítólag kifejezetten rossz kapcsolatban volt Szíjj Lászlóval, és állítólag lenézte a Duna Aszfalt tulajdonosát.Mindenesetre a Közgép a tulajdonosváltás után újra éledezni kezdett. Először csak referenciát biztosított a közbeszerzéseken helyére lépő NER-es építőipari cégeknek, majd alvállalkozóként is feltűnt állami beruházásokon. Bár akkorára már sosem nőtt a cég, mint amekkora Simicska idejében volt, 2023-ban így is közel 21 milliárd forintos árbevételt hozott össze.Más kérdés, hogy Közgép Zrt. valójában már nem létezik. A NER első igazi szimbólumává váló vállalkozást ugyanis átnevezték, és 2023 november óta már Duna NRG néven fut.Média és hirdetési szektorA Simicska-birodalom legtöbb céget felölelő részét, a médiát és a hirdetési szegmenst lényegében kettéosztotta a NER. A különböző médiatermékek az átadás-átvétellel párhuzamosan gründolt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) érdekeltségébe kerültek. Ez az a szervezet, amelynek 2018 végén szinte az összes kormányközeli vállalkozó odaadta ajándékba a médiaérdekeltségeit több tízmilliárd forint értékben, és amely azóta is összefogja a kormánymédia nagy részét.Mészáros Lőrinc üzleti körének érintésével a KESMA-hoz került a Hír TV és a korábban a közmédiának műsorokat gyártó, illetve az elmúlt bő két évtized jelentős részében a tévés lottóshow-t is előállító Hung-Ister Zrt. A Magyar Nemzetet korábban kiadó cég ugyan megszűnt, de a márkanevet megszerezte a KESMA*Egészen pontosan az alapítvány tulajdonában álló Mediaworks Hungary Zrt., így a napilap is visszakerült a kormánymédiához. Lényegében ugyanez történt az ingyenes Metropollal is, a Lánchíd Rádiót működtető cég pedig beolvadt a konkurens Karc FM fenntartójába, amely szintén KESMA-érdekeltség.A sztori pikantériája, hogy a kormánymédiát fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke máig az a Liszkay Gábor, akinek kulcsszerepe volt Simicska Lajos 2015 februári telefonos ámokfutásában. A G-napon ugyanis a milliárdost az akasztotta ki, hogy aznap reggel médiaérdekeltségeinek vezetői váratlanul felmondtak, vagy ahogy ő fogalmazott, elárulták. A hat távozó között pedig ott volt Liszkay is, aki akkor a Magyar Nemzet főszerkesztőjeként és a Hír Televízió elnökeként dolgozott.A korábban a médiaérdekeltségekkel szorosan összefonódó hirdetési szegmens ugyanakkor teljesen más utat járt be Simicska kapitulációja után.A több mint hétezer óriásplakátot, és ennél is több egyéb városi hirdetőfelületet fenntartó Publimont,az oszlopairól híressé vált Mahir, illetve érdekeltségei,a szintén közterületi reklámfelületeket értékesítő Euro Publicity Kft.,és a többi, kevésbé ismert plakátcégegyaránt Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került.Tavalyelőtt év végén ezek a cégek ismét tulajdonost váltottak, egy magántőkealap szerezte meg őket*A legtöbb céget a Prime Blanc Magántőkealap szerezte meg. A Publimontnak ugyanakkor egy másik hasonló szervezet, a Prime Target Magántőkealap is a tulajdonosa lett.. Az érintett magántőkealap tulajdonosa - ahogy ez a hasonló szervezeteknél lenni szokott - nem ismert, de a Mészáros-birodalom felépítése alapján meglepő lenne, ha a felcsúti milliárdosnak nem lenne köze hozzá.Feldarabolt birodalomÖsszességében tehát az látszik, hogy még ha a cégek többsége Mészáros Lőrinchez is került, nem egy gazdasági szereplő vitte tovább az egykori Simicska-birodalmat. Ez egyébként abszolút illik az orbáni hatalmi logikába: pont az egykori barátból lett ellenség mutatta meg a miniszterelnöknek, hogy veszélyes, ha túl sok területre terjed ki egy ember hatalma.A fenti ábrán színkódolva jelöltük, hogy az egykori Simcsika-cégek kihez kerültek. A hálózat tulajdonosi struktúrája már rég nem ez (2017-18 fordulóján az eladás előtt nézett így ki a cégháló), de így lehet legjobban beazonosítani az egyes vállalatok sorsát. A legnagyobb haszonélvező tehát Mészáros Lőrinc lett, de jutott a birodalomból Szíjj Lászlónak és a kormánymédiának is.Simicska Lajosnak egyetlen cége maradt meg: a juh- és kecsketenyésztéssel foglalkozó Hárskúti Mezőgazdasági Zrt. az egyetlen társaság, amelyet nem adott el. Simicska Lajossal szerettünk volna interjút készíteni. A fiával sikerült beszélnünk, de elutasító választ kaptunk.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLátványos grafikon mutatja, hogyan vette át a hatalmat a NER az építőiparbanMostanra a 15 legnagyobb építőipari társaság harmada Mészáros Lőrincé, és további harmada más kormányközeli vállalkozóké.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBármeddig nőhet a NER-es kis gömböc, jöhetnek a még nagyobb jachtokAz elmúlt években anélkül kebelezte be versenytársait a legnagyobb NER-es építőcég, hogy a versenyhivatal okot látott volna részletes vizsgálatra.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Megnéztük, mi lett Simicska birodalmával tíz évvel a G-nap után | Az általa lenézett másodvonalhoz és az őt elárulókhoz kerültek Simicska Lajos évekig rejtegetett birodalmának ékkövei. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20250206/megneztuk-mi-lett-simicska-birodalmaval-tiz-evvel-a-g-nap-utan/ | 2025-02-06 05:23:52 | true | null | null | G7 |
Tudomásul vette a kormány a Budapesti Közművek elővásárlási jogát a 85 hektáros rákosrendezői területre - jelentette be Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. Karácsony Gergely főpolgármester elmondta, a Fővárosi Önkormányzat mindent vállal, amit az arab Eagle Hills csoport vállalt az adásvételi szerződésben.Az államtól várja a pénzt a fővárosAz 50,9 milliárd forintos vételárat három részletben kell kifizetni: az első, 12,7 milliárdos részletet tíz napon belül. Ezt a főpolgármester szerint gond nélkül tudja finanszírozni az önkormányzat a szemétégető értékesítéséből. A következő tétel 17,8 milliárd forint, ezt akkor kell kifizetni, amikor minden jogi akadály elhárul a beruházás elől. Az utolsó, 20 milliárdos részletet pedig 2039-ig kell utalni. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus szerint a második és a harmadik részletet abból fogják finanszírozni, amit az állammal szemben indított perben ítéltek meg nekik, amiért a kormány korábban szolidaritási adót vont el az önkormányzattól.Gulyás azt is elmondta, az új tulajdonos feladata lesz megtisztítani a területet. Az Eagle Hills csoporttal kötött szerződés szerint, ha a kármentesítés összege meghaladja a nettó vételár felét, akkor a vevő elállhat a szerződéstől. Az Eagle Hills ezt 25 milliárd forint értékben vállalta. A területen összesen 255 ezer tonna illegális hulladék található, a felszín alatti szennyezettséget pedig egyelőre fel sem mérték, ezért nem lehet tudni, hogy annak az eltakarítása mekkora költséggel jár. Az állam korábban 20 milliárd forint értékben írt ki két tendert a terület kitakarítására, de ezekre egy cég sem vállalkozott.A kormány 800 millió eurós (324,5 milliárd forintos) infrastruktúra-fejlesztést vállalt az Eagle Hillsszel kötött szerződésben, de ha az adásvétel után fél éven belül nem kötnek erről megállapodást, akkor bármelyik fél elállhat a szerződéstől. A fejlesztés része többek között a vasútvonal felújítása, a Kisföldalatti meghosszabbítása a Körvasútig, és a Nagy Lajos király útját a Szegedi úttal összekötő felüljáró is. A Fővárosi Önkormányzatnak van egy 2019-es fejlesztési tanulmányterve Parkváros néven, Karácsony Gergely és Vitézy Dávid várhatóan péntek délelőtti, közös sajtótájékoztatójukon jelentik be, mennyiben ragaszkodnak ehhez.Lehet még egy csavarA rákosrendezői telkek eladásában lehet még egy csavar, hiszen nem csak a fővárosnak*Azaz főváros tulajdonában lévő már említett Budapesti Távhőszolgáltató Zrt-nek van elővásárlási joga a területre, hanem egy magáncégnek, a Stockton Zrt-nek is. A G7-nek nyilatkozó jogászok szerint pedig az, hogy a kormány elismerte a főváros elővásárlási jogát, sőt határozat is született erről, önmagában még nem jelenti azt, hogy a Stockton nem próbál meg élni ugyanezen jogával.Bár Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy szerinte a Stockton szerepvállalásának nincs realitása, hiszen "egy kis cég nem tud letenni 50, de 30 milliárdot sem", ez azért elég gyenge lábakon álló érv. A vállalat korábbi működése alapján valóban nem túl nagy,alig egy hete azonban hivatalosan is részben az ország egyik leggazdagabb emberének kezében került.A társaságot ugyanis január elején, alig tíz nappal a rákosrendezői ingatlanok értékesítése előtt eladta korábbi tulajdonosa egy vagyonkezelő cégnek. Utóbbi mögött pedig a miniszterelnök tanácsadójának, Habony Árpádnak egy bizalmasa, egy ehhez az üzleti körhöz köthető magántőkealap, illetve Garancsi István milliárdos állnak.Bár Habony Árpád is elég kreatívan tud pénzt előteremteni, Gulyás Gergely érve inkább Garancsi István miatt nem áll meg. A saját bevallása szerint Orbán Viktorral kötélbarátságban lévő vállalakozó ugyanis az ország kilencedik leggazdagabb embere, vagyonát 226,2 milliárd forintra becsülik. Az érdekeltségébe tartozó Market Zrt. az ország legnagyobb magasépítő cégévé vált, de milliárdokat keresett a kaszinóbizniszen, és az online pénztárgépeken is. Ha valakinek, akkor neki jó eséllyel nem jelent megoldhatatlan problémát 30 milliárd forintot előteremteni, volt már olyan év, amikor a Market önmagában nagyobb nyereséget termelt ennél*A Market Zrt. adózott eredménye 2021-ben és 2022-ben is meghaladta a 30 milliárd forintot, igaz a vállalatban Garancsi István nem is egyedül tulajdonos.Ráadásul elég nehezen lenne érthető, hogy miért éppen néhány nappal egy ilyen nagyszabású megállapodás aláírása előtt éreztek késztetést kormányközeli vállalkozók egy addig ismeretlen cég megszerzésére, ha nem akarják használni a rákosrendezői ingatlanokról szóló szerződéssel a vállalat legnagyobb értékévé váló jogot. Más üzleti magyarázatot elég nehéz lenne találni a Garancsi-Habony-kör Stockton iránti hirtelen érdeklődésére.A felosztási arány lehet a kérdésSzóval Gulyás Gergely véleménye ellenére szakértők szerint egyáltalán nem lehet kizárni, hogy a Stockton megpróbál élni elővásárlási jogával. Még akkor is, ha a miniszter szerint egyelőre ezt nem tették meg.Ha viszont Garancsiék is beszállnak az ingatlanokért folyó küzdelembe, akkor nagyon érdekes helyzet állhat elő. Elvileg ugyan előfordulhatna, hogy van rangsor a különböző eredetű elővásárlási joggal rendelkező szereplők között*például, ha egyiküké jogszabályon, míg másikuké szerződésen alapszik, ebben az esetben azonban az arab befektetőkkel kötött szerződésben leírtak alapján nem ez a helyzet. A főváros és a Stockton számára egyaránt a polgári törvénykönyv biztosítja ezt a jogosultságot, és bár nem ugyanazon a jogalapon, ettől függetlenül mind a két szereplőt egyszerre illeti meg a jog.Azaz, ha a kormányközeli körök is úgy nyilatkoznak, hogy élni kívánnak az elővásárlással, akkora Stockton és a főváros valamilyen megosztásban együtt vehetné meg az ingatlant, illetve ingatlanokat.Ami azonban nagyon nem egyértelmű, hogy milyen arányban. Alapesetben ezt a meglévő részesedésük határozná meg - mondta lapunknak Horváth Lóránt ügyvéd, az ügyvédkör elnöke. Ez a szétaprózott ingatlanszerkezet miatt nem lenne egyszerű, de valószínűleg ki lehetne számolni. Például ha a Stockton a teljes terület felének a felét birtokolja, a főváros pedig a negyedének a negyedét, akkor a vállalatnak négyszer akkora a részesedése, mint az önkormányzatnak, így az egész telekből is ennyivel nagyobb rész illetné meg.Ám itt jön a képbe az eltérő jogalap. Míg ugyanis a Stockton valóban egy ilyen tulajdoni hányad alapján szerezte az elővásárlási jogát, addig a főváros nem: az önkormányzati céget azért illeti meg ez a lehetőség, mert az egyik telken van egy felépítménye, és a jogszabály ilyenkor is elővásárlási jogot biztosít a telekre az épület tulajdonosának. Így viszont elég nehéz lenne arányokat számolgatni.Egy ilyen esetben az tűnne logikusnak, ha a két fél 50-50 százalékban vásárolhatná meg az ingatlant. Ám pontosat már csak azért sem lehet mondani, mert egyelőre a telekalakítás sem történt meg, ténylegesen pedig csak ezt követően lehetne meghatározni az arányokat- mondta lapunknak Horváth Lóránt.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLevédetné a mini Dubaj projekt nevét az arab befektető, de nem biztos, hogy menni fogVédjegybejelentési kérelmet adott a "Grand Budapest" kifejezésre az Eagle Hills Hungary, ám a törvény szerint a hivatalnak ezt el kellene utasítania.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor kap 50 milliárdot az állam Rákosrendezőért, ha hatszor annyit költ a projektre14 milliárdot nem tudott előteremteni a kormányzat kármentesítésére, de 330 milliárdos közlekedésfejlesztést vállalt. Jöhetnek a felhőkarcolók is.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Úgy tűnik, a főváros nyert, de lehet még csavar a mini-Dubaj-ügyben | Bár Gulyás Gergely szerint a NER-es üzleti körök nem akarják majd megvenni a rákosrendezői ingatlanokat, erre nem lehet mérget venni. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250206/ugy-tunik-a-fovaros-nyert-de-lehet-meg-csavar-a-mini-dubaj-ugyben/ | 2025-02-06 17:17:35 | true | null | null | G7 |
Megváltozott a miniszterelnök vejének a címe. Tiborcz István az Orbán család gazdagodását bemutató Direkt36 filmben is megjelenő luxusklub szomszédságába költözött. Mindez birodalma legfontosabb vállalatának cégbírósági irataiból derül ki.Előzmények: a Válasz Online tavaly nyáron közölt cikket arról, hogy a XII. kerület azóta távozott fideszes vezetése a kerületi építési szabályzat módosításával biztosította, hogy Tiborcz István cége építési engedélyt szerezzen egy irodaházra a Mártonhegyi úti volt gyermekkórház telkén.Irodák azonban csak a terület egyik felén épülnek. A telket ugyanis 2024 tavaszán kettéosztották, a másik felén egy felújított egy villa áll. A cégbírósági adatok alapján ide költözött most Tiborcz István.A változás abból a szempontból nem meglepő, hogy a Válasz Online fent idézett cikkében már tavaly azt írta, hogy a "Tiborcz-Orbán házaspár birodalmának céges és magánközpontja születik meg éppen a Svábhegy oldalában".Számokban: maga az ingatlan egyébként nem közvetlenül Tiborcz István, hanem a milliárdos egy cégének tulajdonában áll. A vállalat legutóbbi beszámolója szerint 2023 végéig 2,55 milliárd forint értékben szerzett ingatlanokat, amelyeken 710 milliónyi beruházást valósított meg.A vállalat ezt nagyrészt hitelből valósította meg. A több mint 2,8 milliárd forintos kölcsönt azonban a tulajdonostól, azaz közvetve a kormányfő vejétől kapta*Egészen pontosan Tiborcz István egy másik vagyonkezelő cégétől, amelynek azonban egyedüli tulajdonosa a miniszterelnök veje, és amelynek szinte egyáltalán nincsenek kitettségei, vagyonát teljes egészében tulajdonosi tőke adja..Felülnézet: a luxusvilla közvetlenül a Botaniq Budai Klub exkluzív rendezvényközpont szomszédságában áll, amely szintén Tiborcz István érdekeltsége, és amely építéséhez az ingatlan körül letarolták a Svábhegyet.Az exkluzív klub feltűnik a Direkt36 múlt pénteken közzétett, az Orbán család gazdasági birodalmáról szóló dokumentumfilmjében is, amely már 1,9 millió megtekintésnél jár. A portálnak sikerült bejutnia a rendezvényközpontba, ahol rejtett kamerás felvételt is készítettek.A felvételeken az egyik alkalmazott arról beszélt, hogy illegális szerencsejáték estet is rendeztek a klubban. Ezt Tiborcz István cégcsoportja cáfolta, azt írták, hogy "valós tét nélkül, zsetonokkal, játékpénzzel zajlik a tevékenység, pusztán rekreációs célból".A Direkt36 filmjének megjelenését követően Tiborcz istván cégcsoportja maga is közzétett egy ismertető videót a Botaniq Budai Klubról.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögöttAz állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovábbra is rejtélyes forrásból ömlenek a milliárdok Orbán Viktor vejéhezA BDPST Zrt. - épp a kormányfő születésnapján közzétett - éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Exkluzív luxusklubja szomszédságába költözött Tiborcz István | A miniszterelnök veje így bármikor könnyen leugorhat a Botaniq Budai Klubba egy-egy játékpénzes szerencsejátékestre. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250210/exkluziv-luxusklubja-szomszedsagaba-koltozott-tiborcz-istvan/ | 2025-02-10 17:14:51 | true | null | null | G7 |
Az előzményekhez képest váratlanul gyorsan engedte el múlt héten a rákosrendezői mini Dubaj, avagy Grand Budapest projektet a kormány. Ennek a politikai kommunikációs előnyei egyértelműek, ráadásul még a pénzügyi mozgásterét is bővítheti ezzel a kormány, különösen akkor, ha nem siet megvalósítani az immár a fővárosi önkormányzat felé fennálló fejlesztési vállalásait. Ebben a cikkben azt nézzük meg, hogy miért nem fáj a kormánynak a projekt elengedése gazdaságilag, és hogy erősen optimistának tűnnek a közlekedési fejlesztésekre előirányzott összegek.A repülőrajtban nem segített volna az új városrészMég a projekt korábbi szakaszában - amikor az emírségekbeli befektető tűnt befutónak - kerestünk meg minisztériumokat, hogy milyen gazdasági várakozásaik vannak, készült-e hatásbecslés, bármilyen modellszámítás, választ azonban nem kaptunk. Bár korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter akár több ezer új munkahelyről és nagyobb építőipari teljesítményről beszélt, nem valószínű, hogy ez már idén vagy jövőre a választásokig érdemben befolyásolta volna az ország gazdasági teljesítményét - még akkor sem, ha az eredeti elképzelés szerint alakulnak a folyamatok.Elsőként a területet kell megtisztítani a hulladéktól és a második világháborús bombáktól, aminek biztosan sok hónap az időigénye. De ugyanez mondható el a jogszabályi környezet átalakításáról, az ingatlan tehermentesítéséről és a telekalakításról, vagyis az államnál maradó és a vevőhöz kerülő vasúti területek szétválasztásáról. Vitézy Dávid fővárosi képviselő szerint legalább hat év, mire elkezdődhet az építkezés, és még a kormány is egy-két évvel számolt.De a projektnek hosszabb távon is csak viszonylag mérsékelt lehetett volna (lesz) a hatása a gazdasági növekedésre. A hazai teljes építőipar - amiben az utak, vasutak, ipari, logisztikai épületek építése is benne van - a GDP 6 százalékát adja a KSH adatai szerint. A lakóingatlanok építése ennek nagyjából a hetedét adja, így ennek felfutásától legjobb esetben is néhány tizedszázaléknyi plusz GDP-bővülés várható, hiszen az ezermilliárdokra taksált beruházás időigényét 10-15 évre tették.Ráadásul a potenciális GDP-növelő hatást visszafogta volna a beruházás nagy importigénye. Az épületekhez főként betonra, üvegre és burkolóanyagokra lenne szükség, ezek pedig leginkább importból jöhetnének, mivel:a kormány szisztematikusan nyomasztja a két hazai cementgyárat. Lázár János építési miniszter nyíltan beszélt arról, hogy a külföldi tulajdonosokat rá akarják szorítani, hogy adják el hazai vállalkozóknak érdekeltségeiket. Ez nem történt meg, azonban az importot versenyelőnybe hozták, csökkent a hazai termelés, veszteséges lett a gyárak tevékenysége.A hazai burkolóanyag (csempe, járólap) gyártás szinte teljesen megszűnt. A gépeket Kolozsvárra szállították.Modern irodákban, felhőkarcolókban sok üvegre van szükség. A nagy hagyományú orosházi üveggyár azonban bezárt tavaly, minden dolgozót elküldenek.Az ágazati különadók, exportkorlátozások, illetve Európa egyik legmagasabb ipari villamosenergia-árai nem igazán teszik vonzó helyszínné az építőipari anyaggyártás számára Magyarországot.A korábban tervezett felhőkarcolók építésében nincs magyar szaktudás, emiatt az átlagosnál is nagyobb külföldi részvételre lehetett számítani a tervezéstől kezdve a kivitelezésig. Ugyan a munkaerőhiány egyelőre csökkenőben van hazánkban, az építőiparban a sok éve nem látott pangás ellenére sincs elég munkavállaló.A mini Dubajhoz szükséges anyagokat, kivitelezőket és munkavállalókat is mind importálni fogják, ebből a hazai építőipar alig fog valamit profitálni- foglalta össze egy építőipari forrásunk, mit gondoltak a szakmában a projektről, amikor még az emírségekbeli befektető tűnt a megvalósítónak.Más forrásaink azt emelték ki, hogy a kormányzati megaprojekteknél ez a séma egyre erősebben jelenik meg. A Paks II., a Budapest-Belgrád vasútvonal esetében a munka nagy részét külföldiek végzik, a magyarok csak a munka kisebb szeletét kapták meg. De ez még mindig jó helyzetnek számít ahhoz képest, amit a kínai autóipari és akkumulátoripari cégeknél láttak: ezeknél az utolsó csavarig mindent importálnak.Ez a GDP szempontjából azért fontos, mert abban egyebek mellett a nettó export értéke jelenik meg, tehát a masszív import jelentősen csökkenti ezeknek a beruházásoknak a növekedési hatását.Többe kerülhetnek az állami fejlesztésekEzek a problémák jórészt azt követően is megmaradnak, hogy a főváros veszi meg a területet, bár legalább a felhőkarcoló-építéssel nem kell bajlódni. Nem lenne meglepő persze, ha Budapest csak lassabban tudna haladni a projekttel, már csak azért is, mert ehhez kormányzati közreműködés is szükséges. Korábban pedig finoman szólva nem volt problémamentes Budapest és a kormány kapcsolata, meglepő lenne, ha épp itt menne minden simán. Főleg, hogy a fővárosi fejlesztésekért korábban nem lelkesedő Lázár János kapta meg a Rákosrendezővel kapcsolatos összes kormányzati feladatot, és máris üzenetváltásba kezdett a főpolgármesterrel arról, hogy kinek kellene elszállíttatnia a területről a hulladékot.Ráadásul a Budapestre átszállt szerződésben a kormány jelentős közlekedési fejlesztéseket vállalt, miközben az ehhez rendelt költségvetés erősen optimistának tűnik. Eleve úgy vállalt a kormány mintegy 800 millió eurónyi (bő 320 milliárd forint) beruházást, hogy ezeket nem nevezték meg pontosan. Erről a szerződés szerint fél éven belül külön infrastruktúra megállapodást kell kötnie a kormánynak és a vevőnek, azaz most már a fővárosnak.A projektben a legnagyobb tétel a vasúti pálya átépítése és lefedése: erre nehéz műszaki tartalom nélkül költségeket becsülni, de 3,7 kilométeren 338 milliárd forintért épít befedés nélkül harmadik és negyedik vágányt a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd a déli körvasúton egy 2021-ben elnyert szerződés szerint. Ez jelentős túlárazásnak tűnik, de a NER-ben nem reális árcsökkenéssel kalkulálni, ebből érdemes kiindulni.Az eladott terület körülbelül két kilométer hosszú, de a vonatoknak már korábban a föld alá kell menniük, hogy végig fedésben legyenek. Sőt a kaotikus ötletelésben az is felmerült, hogy egészen a Nyugati pályaudvarig föld alá viszik a vágányokat. Mindezek alapján, a gyors építőipari inflációt figyelembe vévekétséges, hogy a NER építőipari rendszerében Rákosrendező befedése megoldható-e 300 milliárd forint alatt.Ez pedig még csak egyetlen tétel. A második legjelentősebb a Millenniumi Földalatti Vasút (kisföldalatti, avagy M1 metró) meghosszabbítása. Ennél csak a hosszabbítás szó szerepel - pedig ez nem oldható meg a vonal átépítése nélkül. A vonal kapacitása határán van, hosszabbítani csak ennek növelésével lehet. Ehhez új biztosítóberendezésre és hosszabb szerelvényekre van szükség - ezek úgy férnének be az állomásokra, hogy túllógnak azokon.A hosszabb szerelvények csak úgy tudnak megfordulni majd a Vörösmarty téren, ha meghosszabbítják a végállomást. Az átépítés és a hosszabbítás, illetve a járművek beszerzése a fővárosi önkormányzat szerint 106 milliárd forint lenne. Közlekedési szakemberek szerint ez erősen optimista számítás.Meg kell építeni a Szegedi útnál az autók számára a felüljárót, bár nem tartalmazza a megállapodás, hogy mennyi sávos legyen és menjen-e rajta villamos (erre sem nekünk, sem a Telexnek nem tudott választ adni a kormány). A 700 méteres hídnak csak a tervezése 1,8 milliárd forintba került, a kivitelezése nehezen elképzelhető 20 milliárd forintnál kevesebből. Összehasonlításként, Hatvanban egy 131 méteres vasúti felüljárót 6,5 milliárd forintból valósítottak meg 2019-ben.A három legnagyobb tétel reálisan 400-450 milliárd forint lenne, és ezen felül még kerékpáutakat, gyalogutakat kellene építeni, a környék útjait is át kellene építeni.A befektetőnek és a NER-nek rossz a törlésMiközben a kormány és Budapest jól járhat, a hirtelen fordulatnak persze vesztesei is lesznek, egyrészt az emírségekbeli befektető, az Eagle Hills, másrészt valószínűleg kormányközeli vállalkozók. Hogy miért? Érdemes megnézni a belgrádi Waterfront nevű fejlesztést, amelyet szintén az Eagle Hills ütött nyélbe.Úgy tűnik, hogy az ilyen, állami támogatásokkal, egyedi törvényekkel megtámogatott megaprojektek a gazdaság egészéhez alig tesznek hozzá valamit, viszont a beruházók és csatolt részeik nagyot szakítanak vele. Érdekes lesz látni, hogy a magyar kormány keres-e olyan területet, ahol az emírségekbeli befektető és a kormányközeli építőipari kör hasonló nagyságrendű projektre számíthat.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKarácsony: Make Budapest Great Again!Bécshez hasonlóan Budapestet is kétmilliós nagyvárossá tenné Karácsony Gergely. A rákosrendezői Parkváros ehhez hozzátehet, de csak a 2030-as évektől.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy tűnik, a főváros nyert, de lehet még csavar a mini-Dubaj-ügybenBár Gulyás Gergely szerint a NER-es üzleti körök nem akarják majd megvenni a rákosrendezői ingatlanokat, erre nem lehet mérget venni.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor kap 50 milliárdot az állam Rákosrendezőért, ha hatszor annyit költ a projektre14 milliárdot nem tudott előteremteni a kormányzat kármentesítésére, de 330 milliárdos közlekedésfejlesztést vállalt. Jöhetnek a felhőkarcolók is.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Nem veszít semmit a kormány a mini Dubaj elengedésével, a NER annál többet | A gazdaságot a választásokig úgysem pörgette volna fel a projekt, a költséges közlekedési fejlesztésekkel pedig aligha fog most már sietni a kormány. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250212/nem-veszit-semmit-a-kormany-a-mini-dubaj-elengedesevel-a-ner-annal-tobbet/ | 2025-02-12 06:06:57 | true | null | null | G7 |
Árverésre bocsátja az állami felszámoló a hírhedt csornai fantomnapelemgyárat. Az üzem kikiáltási ára több mint 8,3 milliárd forint, ám ha sikerülne is eladni ennyiért, az állam akkor is milliárdokat bukna rajta.Korábbi szakértői vélemények alapján a meghatározott ár nem teljesen irreális, de elég nehéz elképzelni, hogy az üzemet egyben megvegye valaki.Előzmények: a csornai napelemgyár története még hazai mértékkel is döbbenetes. Az üzem alapkövét, 2014-ben tette le a csornai születésű Áder János, akkori köztársasági elnök, és az egység az ígéret szerint 2015 második felében kezdett volna termelni.A gyárat fejlesztő társaság, az EcoSolifer Heterojunction Kft. (EH), illetve a körülötte lévő zavaros cégháló két tulajdonosa előbb jogi trükközéssel próbált meg állami forráshoz jutni, majd összevesztek, és az ügyükben többféle per is indult.Egy ponton a cégháló egyik vállalatát fantomizálni is megpróbálták, úgy, hogy egy walesi vállalaton keresztül egy beregszászi idénymunkásra íratják. A terv azonban egy elővásárlási jog miatt meghiúsult.A beruházás öt évet csúszott, ám a vállalathoz így is folyamatosan tízmilliárdos nagyságrendben érkeztek az állami és uniós források. Utóbbi miatt egy idő után az Európai Csalás Elleni Hivatal is vizsgálódni kezdett.Számokban: az EH az Európai Unótól 1,9 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott, míg egyedi kormánydöntéssel 1 milliárd forintot kapott (pdf). Emellett az állami Exim, majd később a szintén állami MFB is milliárdokkal hitelezte meg a társaságot*Az állami hitelek, illetve hitelkeretek euróalapúak voltak. Az MFB például a 2018-as választások előtt egy 80 millió eurós hitelkeretet nyitott meg a cégnek..A beruházó vállalatnak 2022 végén több mint 14 milliárd forintnyi tartozása volt az MFB felé, amiből ráadásul 3 milliárdot egy éven belül ki kellett volna fizetnie. Azóta nem tudjuk, hogyan változott ez. A cég 2023-ban leadott kiegészítő melléklete ugyanis mindössze kilenc karakterből áll*Annyi szerepel a fejlécben, hogy "kieg mell"..A társaság mindenesetre az indulás éve, tehát 2020 és 2023 között közel 10 milliárd forintos veszteséget halmozott fel. Így nem meglepő módon elég hamar a bérek kifizetése is nehézséget okozott. Végül a cég fizetésképtelenné vált, és tavaly tavasszal a felszámolását is elrendelte a cégbíróság.Az eljárást a kormány szinte azonnal stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette, aminek eredményeként a vállalat az állami felszámolóhoz került. Ám utóbbi sincs könnyű helyzetben: korábbi becslések szerint a gyár jobb esetben 8 milliárd forintot érhet, amiből nehéz lenne visszafizetni a 14 milliárdos állami hitelt.Felülnézet: bár ebből a történetből nehezen sülhetett volna ki bármi jó, valójában a napelemgyár üzletileg sem volt túl jó elképzelés. Ezen a piacon ugyanis az államilag megtámogatott kínai konkurensekkel nem tud egy magyarországi gyártó versenyezni.Ez még akkor is így van, ha a kivitelező a világon egyedülálló beruházást ígért, "amelynek innovativitása abban rejlik, hogy körülbelül 30 százalékos hatásfok növekedést eredményez, s emellett további 30 százalékkal nagyobb elektromos áramtermelést tud produkálni éves szinten."Mi várható? A most meghirdetett árverés egyetlen esélye épp - az eredetileg svájci - technológia. Erről a Telex tavaly azt írta, hogy még akkor is érdekes lehet egyes globális szereplőknek, ha az idő némileg meghaladta már a csornai gyárat.A gyár avulása egyébként a legnagyobb kockázat: egy nagyon gyorsan fejlődő iparágról van szó, így az idő múlása egyre csökkenti annak az esélyét, hogy bárkinek értéket jelentsen az üzem vagy annak technológiája.Ebből a szempontból érdekes kérdés, hogy nem kecsegtetne-e több sikerrel, ha részenként próbálnák meg értékesíteni az egységet. Mindenesetre most egyben adna el mindent a felszámoló: az ingatlant, a gyártósort a hozzá tartozó know-how-val és az alapanyagokat is (pdf).G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Nyolcmilliárdért árulják a fantomgyárat, de így is milliárdokat bukhat rajta az állam | A hírhedt csornai fantomnapelemgyár kikiáltási ára jóval alatta van annak, amit korábban támogatásként kapott. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20250221/nyolcmilliardert-aruljak-a-fantomgyarat-de-igy-is-milliardokat-bukhat-rajta-az-allam/ | 2025-02-21 11:37:00 | true | null | null | G7 |
Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a budapesti projekt teljes költsége jóval százmilliárd forint felett volt, mivel a mérnöki munkák, a területszerzés és egyéb kapcsolódó költségek sincsenek benne a kivitelezés 99 milliárdjában.A rejtély egyik kulcsa a kivitelezők eltérő jellege lehet: az MVM Dome-ot Orbán Viktor "kötélbarátja", Garancsi István Market Zrt.-je építette, Brnóban viszont egy nemzetközi építőipari multi, a Hochtief a fővállalkozó. Azt pedig már évekkel ezelőtt megírtuk, hogy milyen kiemelkedő profitrátával dolgoznak Magyarországon a kormányközeli építőipari vállalatok, akár a multikhoz, akár más magyar cégekhez viszonyítunk. Ez az extraprofit pedig jelentős részben olyan óriásprojektekből származik, mint az MVM Dome építése.Helyi fejlesztésTovábbi különbség, hogy az MVM Dome költségeit teljes mértékben a magyar állam fizette, és még az üzemeltetése is csak jelentős állami támogatással oldható meg: az állami MVM évi 1,4 milliárdot fizet, hogy fenn lehessen tartani a multifunkciós csarnokot.Brnóban viszont a helyi önkormányzat építteti a sportcsarnokot, városi közszolgáltató cégekkel közösen. Emellett a 4,2 milliárd koronás költségekből 300 milliót a Nemzeti Sportügynökség, 200 milliót a Dél-morvaországi Régió biztosít. Szükség van 1,95 milliárd koronányi hitelre is, amelyet a Ceska Sporitelna bank folyósít, a 4,9 százalékos kölcsönt 2050-ig fizetik vissza. Ezt a létesítmény üzemeltetéséből kell kigazdálkodni, így nyereséges működést kell biztosítani. Az üzemeltetést saját cég fogja végezni, mert nem találtak olyat a piacon, aki vállalta volna ezt. (Ami azért valószínűleg a kockázatokat is mutatja.)Ehhez a felálláshoz az is hozzájárul, hogy Csehországban sokkal nagyobb pénzügyi szabadsága van a városoknak, így a valós helyi igényekhez tudnak kulturális és sportintézményeket fejleszteni. Ezzel szemben Magyarországon alapvetően csak az állam tud ilyen létesítményeket építeni. A kisebb stadion is megfelel a 2031-es kézilabda Európa-bajnokság meccseihez, de a piaci alapon működő helyi Kometa Brno jégkorongcsapat találkozói és MMA-küzdelmek mellett további bevételeket hozó koncertek is lesznek.Gazdagabb városban könnyebbAz összehasonlítás abból a szempontból is érdekes, hogy a 12,5 ezer fős Papp László Sportaréna mellett túlzásnak tűnhetett egy újabb, ráadásul a Wikipédia gyűjtése szerint Európa negyedik legnagyobbjának számító sportcsarnok építése. Pedig Brnóban is egy másik, 7,5 ezer fős aréna mellé épül újabb. A két legjelentősebb sportarénát figyelembe véve ezer főre Budapesten 19, Brnóban 52 ülőhely jut.Ez alapján tehát bőven elfért Budapesten az MVM Dome, de akkor miért kell állami szerepvállalás az üzemeltetéséhez? Ennek sok oka lehet, de Csehországban valószínűleg a jóval magasabb bérek és életszínvonal miatt is lehet nagyobb érdeklődés az ilyen létesítményekben rendezett kulturális és sportesemények iránt.Európai összehasonlításban is az látható, hogy nem kiemelkedően magas a sportcsarnokok kapacitása lakosságarányosan Budapesten a nagyobb, 10 ezer fő feletti csarnokokat figyelembe véve. (A városok neve a buborékra kattintva vagy az egeret odahúzva jelenik meg.)Sportcsarnok-ellátottságában sokkal inkább Moszkva, Minszk és Szentpétervár áll Budapesthez közelebb, mint Brno, Ljubljana vagy Krakkó. Jól látszik, hogy szórnak az adatok, és a magasabb életszínvonal nem jár együtt feltétlenül fajlagosan nagyobb csarnokellátottsággal. De az is látható, hogy a nagyobb kapacitás alapvetően Budapestnél gazdagabb városokra jellemző, a tehetősebb országokban lehet ezeket gazdaságosan üzemeltetni.Nagyot álmodnakEbből a szempontból is érdekes, hogy Pardubicében 2027-re tervezik megnyitni az új arénát, ami - ha megvalósulnak a tervek - 22,3 ezer fős befogadóképességével a világ legnagyobb jégkorongstadionja lesz. Teljesen magánforrásból Petr Dědek, a Dynamo Pardubice hokiklub tulajdonosa építi.A tervezett költség 10,5 milliárd korona, ami mai áron mintegy 170 milliárd forint. Az ülőhelyek számára vetítve ez is tizedével olcsóbb, mint az MVM Dome 2023-as áron. Hosszabb távon érdekes kérdés lesz a multifunkciósra tervezett létesítmény fenntartása, hiszen Pardubicének még 100 ezer lakosa sincsen, így nagyjából 450-es értékkel kerülhet majd fel a város a fenti grafikonra. | Egy stadion mutatja, miért járnak előttünk a csehek | Az inflációval számolva majdnem féláron épül sportcsarnok Brnóban a budapesti MVM Dome-hoz képest, a projekt megtérülését pedig piaci alapon várják. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250301/egy-stadion-mutatja-miert-jarnak-elottunk-a-csehek/ | 2025-03-01 06:05:00 | true | null | null | G7 |
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály folytat eljárást vesztegetés elfogadása bűntett gyanúja miatt. A nyomozás adatai szerint egy főorvos 13 szülést, valamint 7 nőgyógyászati műtétet úgy vezetett le, illetve végzett el, hogy azokért a páciensektől összesen közel ötmillió forint hálapénzt fogadott el. Az orvos a budapesti magánrendeléséről egy vidéki kórházba hívta a betegeit az ellátásra és a beavatkozások elvégzésére.A meggyanúsított főorvos – a vezetői beosztását kihasználva – az állami és a magánellátást tudatosan összemosta, az állami intézményben meglévő vezetői beosztását, munkakörét és az állami intézmény infrastruktúráját, eszközeit arra használta fel, hogy a magánrendelőjében keletkező bevételét maximalizálja. Az orvos a magánrendelőjének weboldalán hirdette a „szülési készenléti díj (állami) – 280 000 Ft” szolgáltatást, mindezt a hálapénz eltörlését követően is. Ezt az összeget a magánbetegeitől az állami ellátásban végzett szülésekért kérte és kapta – írja a police.hu.(A legfrissebb hírek itt)Lefoglalták a pénztAz 56 éves főorvost a budapesti nyomozók a Nemzeti Védelmi Szolgálat közreműködésével fogták el fővárosi otthonában, ahol házkutatást is tartottak, amelynek során kétmillió forintot, valamint közel 2 millió 700 ezer forint számlapénzt foglaltak le. | „Szülési készenléti díj: 280 ezer forint” – Közel ötmilliót kaszált hálapénzből egy budapesti főorvos | A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály folytat eljárást vesztegetés elfogadása bűntett gyanúja miatt. A nyomozás adatai szerint egy főorvos 13 szülést, valamint 7 nőgyógyászati műtétet úgy vezetett le, illetve végzett el, hogy azokért a páciensektől összesen közel ötmillió forint hálapénzt fogadott el. Az orvos a budapesti magánrendeléséről egy vidéki kórházba hívta a betegeit az ellátásra és a beavatkozások elvégzésére. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/halapenz-szulesz-foorvos-elfogtak-nvsz/1q30xts | 2025-04-04 08:22:18 | true | null | null | Blikk |
Az alapítvány kuratóriuma, felügyelőbizottsága, a vagyonellenőr és az alapítvány működtetésében részt vevő munkavállalók mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el - közölte a Neumann János Egyetemért Alapítvány az MTI-vel.Mint arról beszámoltunk, több igen súlyos megállapítás olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azon jelentésében, amelyet a Neumann János Egyetemért Alapítvány 2021-2023-as időszakának ellenőrzése kapcsán készítettek. Az ellenőrzés szerint az alapítvány több mint 127 milliárd forint állami forrásból származó vagyont fektetett be egy olyan vállalati kötvénybe, amelynek valódi likviditása erősen kérdéses volt. Az ÁSZ "a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg", ezért az ügyészségen feljelentést tettek és az alapítvány törvényes működésének biztosítottsága érdekében törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek. Mindez Kecskemét szempontjából azért is különösen érdekes, mert az alapítvány kuratóriumában van Lezsák Sándor fideszes kormánypárti képviselő, az Országgyűlés alelnöke és Gaál József alpolgármester, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, felügyelőbizottságának tagja Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, az alapítvány stratégiai igazgatója pedig Szemerey Szabolcs, a polgármester férje, Matolcsy György volt jegybankelnök másodunokatestvére.Az üggyel kapcsolatban hiába küldtünk kérdéseket az NJEA-nak, nem kaptunk válaszokat. Az MTI-nek viszont küldtek közleményt.Ebben hangsúlyozták - mint az a Lcafe.hu megírta - az alapítvány kuratóriuma, felügyelőbizottsága, a vagyonellenőr és az alapítvány működtetésében részt vevő munkavállalók mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el, és az alapító okiratban rögzített fő célok mentén dolgoztak, amelyek egyértelműen a Neumann János Egyetem fejlesztését tűzték ki célul.A vizsgálat felhívja a figyelmet arra is, hogy a sikeres egyetemi modellváltás, valamint a hozzá kapcsolódó vagyonátadás és befektetési döntések meghozatalára vonatkozó szabályozási környezet a jogalkotó és az ellenőrző hatóságok részéről még számos ponton újragondolást igényel - írták."Ennek fényében a Neumann János Egyetemért Alapítvány nem fogadja el a számvevőszék elmarasztaló jelentését, annak tartalmával nem ért egyet" - fogalmaztak.Közölték, hogy az alapítvány, mint vagyonkezelő minden esetben a vonatkozó jogszabályok és előírások szerint jár el, a fenntartásában működő Neumann János Egyetem fejlődését szem előtt tartva hozza meg döntéseit, amelyet az intézmény elmúlt ötéves fejlődése is világosan tükröz.Az alapítvány továbbra is nyitott a szakmai párbeszédre, és mindent megtesz annak érdekében, hogy tevékenységét a legmagasabb szintű átláthatóság jellemezze - zárul a közlemény."Az OPTIMA Befektetési Zrt. kizárólagos tulajdonosa a PADME Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke egyben a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is volt, a PADME Alapítvány operatív vezetője, igazgatója szintén kurátor volt a kecskeméti Alapítványnál" - áll az MTI közleményében - világosan rámutatva az összeférhetetlenségre.Matolcsy rokonai és exkollégái is ülnek a vizsgálat alá vett Neumann János Egyetemért Alapítvány vezetésében | Nem fogadja el az ÁSZ elmarasztaló jelentését a Neumann János Egyetemért Alapítvány | Az alapítvány kuratóriuma, felügyelőbizottsága, a vagyonellenőr és az alapítvány működtetésében részt vevő munkavállalók mindig a hatályos jogszabályoknak | null | 1 | https://kecsup.hu/2025/03/nem-fogadja-el-az-asz-elmarasztalo-jelenteset-njea-unikum | 2025-03-20 19:08:00 | true | null | null | Kecsup |
- Advertisement -Több igen súlyos megállapítás olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azon jelentésében, amelyet a Neumann János Egyetemért Alapítvány 2021-2023-as időszakának ellenőrzése kapcsán készítettek. Az ellenőrzés szerint az alapítvány több mint 127 milliárd forint állami forrásból származó vagyont fektetett be egy olyan vállalati kötvénybe, amelynek valódi likviditása erősen kérdéses volt. Az ÁSZ "a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg", ezért az ügyészségen feljelentést tettek és az alapítvány törvényes működésének biztosítottsága érdekében törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek. Mindez Kecskemét szempontjából azért is különösen érdekes, mert az alapítvány kuratóriumában van Lezsák Sándor fideszes kormánypárti képviselő, az Országgyűlés alelnöke és Gaál József alpolgármester, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, felügyelőbizottságának tagja Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, az alapítvány stratégiai igazgatója pedig Szemerey Szabolcs, a polgármester férje, Matolcsy György volt jegybankelnök másodunokatestvére.A Direkt36 oknyomozó portál hozta először nyilvánosságra a birtokába került számvevőszéki jelentéstervezet alapján, hogy súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított az ÁSZ a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.Mint leírták, az ÁSZ a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott és hozzá közel álló emberek által vezetett Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítványt és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. nevű cég gazdasági tevékenységét vizsgálta. A cég közel 500 milliárd forintnyi vagyon - amely jelentős részben közpénzből, vagyis az adófizetőktől származott - felett rendelkezett, az ÁSZ szerint azonban befektetéseit egy "lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő" struktúrán keresztül hajtotta végre.A jelentéstervezet szerint ezt a hatalmas összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György nemrég távozott jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek. Érdemes a teljes cikket elolvasni.Mi most a kecskeméti szálra koncentrálunk, ugyanis az ÁSZ átfogó vizsgálatot folytatott a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) működésével kapcsolatban is. A 2021. január 1-jétől 2023. december 31-éig terjedő időszakot és 2023. évi számviteli beszámolót ellenőrizték, egyes kötvények kapcsán pedig 2024. június 30-áig vizsgálódtak. A teljes jelentés itt érhető el (a 25036-os sorszámú).Az alapítvány a kecskeméti székhelyű egyetem fenntartója, gyakorolja az egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogait, biztosítja az egyetem működési feltételeit, intézményfejlesztési céljai megvalósítását.Nevek nem szerepelnek az ÁSZ jelentésében, ugyanakkor fontosnak tartjuk rögzíteni, a vizsgált időszakban és jelenleg is kik az alapítvány vezetői.A kuratórium elnöke: Csizmadia Attila Norbert, aki egyben az említett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi elnöke. 2010-2013 között a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozott, majd a Magyar Nemzeti Bank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatója volt, de 2016-ban távozott; akkori sajtóhírek szerint egyértelműen Matolcsy György 2013 és 2015 közötti jegybankelnök szűkebb köréhez sorolható, emiatt az alapítványok gyanús pénzköltései miatt kirobbant botrány egyik vezéráldozatának is tekinthető.Kuratóriumi tagok:Bánkuty Tamás József, 2013-tól ő is a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, 2014 óta a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány igazgatója, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja;Gaál József kecskeméti alpolgármester, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke;Lezsák Sándor fideszes kormánypárti képviselő, az Országgyűlés egyik alelnöke;Nagy Zoltán, a Neumann János Egyetem címzetes tanára.(forrás: https://nje.hu/egyetemunk/neumann-janos-egyetemert-alapitvany)A felügyelőbizottság névsora nyilvánosan nem elérhető. Az tudható - többször meg is írtuk -, hogy tagja Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, aki ezért havi bruttó 1 millió 654 ezer forintot kap, vagyonnyilatkozata szerint ezt "civilek, tehetséges fiatalok és hátrányos helyzetűek támogatására" használja fel, bár konkrétumokat erről kérdésünkre sem közölt.A felügyelőbizottság elnöke az NJEA honlapján elérhető dokumentumok alapján Bíró Attila, aki a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója.Lezsák Sándor egy 2021-es posztjából tudható és egy, az NJEA honlapján megtalálható jegyzőkönyv (amely a kuratórium és a felügyelőbizottság 2024. augusztus 8-án megtartott együttes üléséről készült) pedig alátámasztja, hogy az egyetemi alapítvány stratégiai igazgatója Szemerey Szabolcs, a polgármester férje, a volt jegybankelnök másodunokatestvére.A jelentésben - nevek említése nélkül - szerepel, hogy az Optima Befektetési Zrt. kizárólagos tulajdonosa a PADME Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke egyben a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is volt, a PADME Alapítvány operatív vezetője, igazgatója szintén kurátor volt a kecskeméti alapítványnál.Az állam jelentős pénzügyi forrásokat biztosított a 2020-ban létrehozott NJEA számára: az induló 0,6 milliárd forintos vagyonon felül 2020-ban 44,4 milliárd, 2021-ben pedig további 100 milliárd forint állami támogatást kapott. Az alapítvány ezeket az összegeket az egyetem fejlesztésére és működtetésére fordíthatta volna.Ehelyett azonban az alapítványi vagyon jelentős részét, összesen 127,5 milliárd forintot a PADME Alapítvány tulajdonában álló Optima Befektetési Zrt. által kibocsátott kötvényekbe fektették - állapította meg a jelentés.A kötvények 10 éves futamidejűek és 2,5 százalékos kamatozásúak voltak, ami az ÁSZ szerint "kirívóan alacsony", különösen annak fényében, hogy ugyanezen időszakban a kockázatmentes állampapírok kamata akár 14,64% is lehetett."A kötvény vásárlás likvid, azaz könnyen visszaváltható, ‘pénzzé tehető’ befektetésként volt feltüntetve, holott a kötvény kibocsátója pontosan tudta, hogy a kibocsátásból származó forrásból hosszú távú, nem likvid beruházásokat finanszíroz, így ténylegesen reális esély nem mutatkozott arra, hogy az opció lehívása esetén annak tényleges teljesítése meg is történjen és három hónapon belül (...) veszteség nélkül, kockázatmentesen a teljesítéshez elegendő pénzeszközre legyen váltható a kötvény. Erről a befektetésről döntő Kuratóriumnak is tudomása volt, hiszen az első kötvénycsomag lejegyzésével kapcsolatos előterjesztést tárgyaló kuratóriumi ülésen az OPTIMA Befektetési Zrt. akkori vezérigazgatója ismertette a cég stratégiáját, amely szerint ‘elsődlegesen a közép-kelet-európai, magas bevételt generáló ingatlanokba történő befektetésekre koncentrál'" - áll a jelentésben.A 2023. januári és szeptemberi kuratóriumi ülések jegyzőkönyvei szerint a tagok egyértelműen tudták, hogy "a kötvény struktúrájának módosulása kapcsán kérdés a visszaválthatóság, ami jól hangzik, de rendkívül nagy kockázatot hordoz. Nem biztos, hogy ez egy valós és reális opció, lehetőség."Az ÁSZ szerint a kuratórium nem mérte fel az alapítvány jövőbeli pénzügyi szükségleteit, valamint az alapítvány "nem alakított ki olyan szabályokat, kontrollokat, amelyek alkalmasak az igen jelentős összegű befektetés mértékéből, típusából fakadó kiemelt kockázatok kezelésére, a befektetési döntések és a befektetésekkel kapcsolatos későbbi döntések megalapozottságának biztosítására".A számvevőszék jelentése arra is kitér, hogy a befektetési döntést megelőzően - annak ellenére, hogy az összeg nagyságrendje és koncentrációja azt szükségessé tette volna - az alapítvány nem vett igénybe befektetési tanácsadót."Ehelyett a PADME Alapítványnál is alkalmazásban álló könyvelővel készíttetett egy, a lehetséges befektetésekre vonatkozó szakszerűtlen, a szakmaiságot nélkülöző összehasonlító elemzést, amely az OPTIMA Befektetési Zrt. vállalati kötvényeinek előnyeit emelte ki, a kockázatait ugyanakkor nem mutatta be."További megállapítások az ÁSZ jelentéséből:- a vagyonellenőr tevékenységével nem támogatta az alapítványnál a felelős vagyongazdálkodást, a befektetési döntések meghozatala során nem hívta fel a kuratórium figyelmét az alapító okiratban, illetve a törvényben foglaltakkal ellentétes működésére, sem a befektetések túlzott koncentrációjából adódókockázatokra;- az első, 5 milliárd Ft értékű kötvénycsomag lejegyzésével kapcsolatban meghozott döntés nem volt szabályszerű, mert az alapító okirat összeférhetetlenségi előírásába ütközött;- az összeférhetetlenségi előírást az alapító okiratból hatályon kívül helyezték - még a 22,5 milliárd és a 100 milliárd forint összegű kötvényjegyzések előtt -, így a kuratórium elnöke (Csizmadia Norbert) továbbra is a kuratórium tagja maradhatott;- 2023-24-ben a kötvényekkel kapcsolatos döntéshozatalok során a kuratórium egy másik tagja, aki egyben a PADME Alapítvány igazgatója is volt (nincs nevesítve, de Bánkuty Tamás Józsefről lehet szó) a törvényi előírással ellentétben rendszeresen szavazott a befektetések további sorsát tárgyaló kuratóriumi üléseken, ugyanakkor érintettségét nem jelezte;- a kötvényt kibocsátó Optima Zrt. kizárólagos tulajdonosa, a PADME Alapítvány és az NJEA közti "személyi összefonódások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a Kuratórium az Alapítvány szervezeti érdekei elé a kötvényt kibocsátó érdekeit helyezte".- A kötvényjegyzést követően az alapítvány nem gondoskodott az Optima pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetének folyamatos nyomon követéséről, "a kibocsátó kockázatainak transzparens nyomon követését biztosító monitoring rendszer működtetéséről", "nem értékelte a globális trendeket, nem vette figyelembe a kötvényhez kapcsolódóan a legjelentősebb vagyontömeget képviselő GTC részvények részvény-árfolyamának tartós és trendszerű esését, hitelminősítésének romlását".Mint azt a Portfolio.hu megjegyzi, a lengyelországi érdekeltségű GTC ingatlankezelőben az Optima Zrt. jelentős ingatlanportfóliót épített ki, amely a Pallas Athéné alapítványi vagyon egyik legfontosabb eszközévé vált. A Portfolio cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy az Optima Zrt. emellett az MNB ingatlanberuházásainak egyik központi szereplője volt, amely különböző alapokon keresztül számos értékes épületet szerzett meg: így a budapesti Duna Tower, Spirál, Center Point és Pillár irodaházakat. Az ingatlanok egy része először a Quartz Befektetési Alapkezelőhöz került, majd a GTC Group vásárolta fel őket, hogy aztán továbbértékesítsék őket jelentős árréssel.- 2022-ben az alapítvány készíttetett ugyan független szakértői elemzést a befektetéséről, de annak megállapításait figyelmen kívül hagyta, "nem tett lépéseket a befektetései diverzifikálására, a kötvények visszaváltására, és nem élt az eladási jogával";- A kuratórium 2024 januárjában döntött a kötvények egy éven belüli visszaváltásáról és tárgyalásokat kezdeményezett az Optimával, de az Optima "nem tudta a kötvényeket a szerződéses kötelezettségeinek megfelelően visszavásárolni, a kibocsátó és az Alapítvány között a tárgyalások - a kötvény vételára kiegyenlítésének módjáról és ütemezéséről - az ÁSZ ellenőrzés lezárásának időpontjában is folyamatban voltak".- Az alapítvány a 2021-es bekerülési értéken vette nyilvántartásba a lejegyzett kötvényt, a 2022. és a 2023. évre vonatkozó számviteli beszámolóiban változatlanul ezen az bekerülési értéken mutatta ki őket, értékvesztést nem számolt el. Pedig ezt indokolta volna, hogy a legjelentősebb vagyontömeget képviselő GTC részvények árfolyama a tőzsdén folyamatosan csökkent, és az is, hogy az alapítvány "döntéshozói számára nyilvánvaló volt", hogy az Optima az NJEA részére nem képes megfizetni a kötvények vételárát a szerződésben foglalt határidőre.- "Az Alapítványt jelentős kár érte a kötvények nagyon alacsony kamata miatt is" - áll az Állami Számvevőszék jelentésében és hozzáteszik: "ha jó gazda gondosságával kezelte volna a Kuratórium a rábízott és OPTIMA kötvényekbe fektetett 127,5 milliárd Ft vagyont, akkor figyelembe vette volna a kötvények jegyzése óta eltelt időben a hozamkörnyezet drasztikus megváltozását, értékelte volna, hogy az OPTIMA Befektetési Zrt. által a kötvények után fizetett fix 2,5 százalék kirívóan alacsonyabb a kockázatmentesen (!) elérhető állampapírpiaci referenciahozamnál". Mint megjegyzik, ennek maximuma 2023 márciusában 14,64 százalék volt, ami 12,14 százalékponttal magasabb, mint "a kockázatmentesnek egyáltalán nem mondható" Optima Befektetési Zrt. által kibocsátott kötvények 2,5 százalékos kamata. "Így amellett, hogy a kötvénybe fektetett teljes összeg megtérülése is kétségessé vált, önmagában az elmaradt haszon formájában jelentkező kár 2023 márciusi befektetés esetén az első teljes évben akár a 15,4 milliárd forintot is elérhette".Mint a jelentésből kiderül, az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ügyészségen feljelentést tett, valamint az alapítvány törvényes működésének biztosítottsága érdekében törvényességi felügyeleti eljárás indítványozását kezdeményezte."Akár súlyosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését"Az ÁSZ megállapításaira részletesen válaszolt március 5-én kelt levelében Csizmadia Attila Norbert kuratóriumi elnök (az ÁSZ nyilvánosságra hozott jelentése ezt is tartalmazza).Az NJEA többek között leírta, hogy:- "a jelentéstervezetben foglalt törvény által védett titokra tekintettel" kérik az ÁSZ-t, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatalát teljes egészében korlátozzák, "hogy az ne juthasson illetéktelen személy tudomására",- mivel az ÁSZ által feltárt tényállás "több tekintetben is változott", és "a jelentéstervezetben is javasolt intézkedések megtétele folyamatban van", kérték, hogy a vizsgálati eljárást ne zárja le a számvevőszék és biztosítson lehetőséget egy záró megbeszélésre a megállapítások, következtetések, intézkedések egyeztetésére;- kérte az NJEA emellett az ellenőrzési eljárás 3 hónapra történő felfüggesztését is, vállalva, hogy lejárta előtt részletesen tájékoztatják az ÁSZ-t a megtett intézkedésekről.- Azt is kérték, hogy az ÁSZ "a végleges jelentés nyilvánosságát teljes mértékben korlátozza", többek között azért, mert a benne szereplő információk közül üzleti titoknak, valamint bennfentes információnak minősülnek az Optima Csoport gazdasági tevékenységéhez és befektetéseihez kapcsolódó információk; emellett a jelentés a GTC eredményességéhez kapcsolódó gazdasági, üzleti információkat tartalmaz, "amelyek nyilvánosságra hozatala a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeinek árfolyamára jelentős hatást gyakorolna".- Az NJEA kuratóriumi elnöke azt is megjegyezte, hogy "a jelentéstervezetben foglalt megállapítások Magyar Nemzeti Bankot érintő érintettsége miatt a jelentés nyilvánosságra hozatala akár súlyosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését és kormányközi kapcsolatait is, valamint Magyarország nemzetbiztonsági érdekét sértheti, kiemelt figyelemmel az ország törvényes rendjének védelmébe vetett bizalom megtörése esetén";- Az NJEA kuratóriumi elnöke szerint az alapítvány "felelős döntéshozói az akkori lehetőségeket részletesen megvizsgálva, az akkor hatályos jogszabályokat, illetve belső szabályokat és eljárásrendeket betartva (...) egy hosszútávú, ám mégis rugalmas befektetés érdekében döntöttek az OPTIMA kötvények jegyzése mellett".- Arra is felhívták a figyelmet, hogy 2021 nyarán és őszén, amikor az NJEA a stratégiai befektetési döntéseit hozta, az állampapírok piaci kamata alacsonyabb volt az Optima kötvények kamatainál és befektetési szabályzatuk alapján állampapírt csak a másodlagos piacon tudtak volna venni ebben az időszakban.Az ügy kapcsán megkerestük a Neumann János Egyetemért Alapítványt, mi a véleményük az ÁSZ jelentéséről? Megkérdeztük, milyen felelőssége van egy ilyen pénzügyi döntésben a kuratóriumnak és a felügyelőbizottságnak és miért, milyen indokok miatt és milyen előzetes kalkulációk alapján döntött az alapítvány 127,5 milliárd forint összegben Optima kötvény vásárlásáról? Felvetettük, közpénznek tartják-e az MNB által juttatott forrásokat, és végül arra is rákérdeztünk, az egyetemi campus építését mennyiben befolyásolja a mostani ügy?Ha kapunk válaszokat, új cikkel jelentkezünk a témában. | Matolcsy rokonai és exkollégái is ülnek a vizsgálat alá vett Neumann János Egyetemért Alapítvány vezetésében | Több igen súlyos megállapítás olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azon jelentésében, amelyet a Neumann János Egyetemért Alapítvány 2021-2023-as | null | 1 | https://kecsup.hu/2025/03/feljelentest-tett-az-ugyeszsegen-az-allami-szamvevoszek-a-neumann-janos-egyetemet-fenntarto-alapitvany-mukodesevel-kapcsolatban-unikum | 2025-03-20 11:17:06 | true | null | null | Kecsup |
Tiborcz embere azonnali hatállyal otthagyta a Matolcsy-kör által megszállva tartott GTC GroupotA Matolcsy-ügyi ÁSZ-jelentés publikálásának napján, március 19-én közleményt adott ki a varsói tőzsdén jegyzett GTC Group - vagyis az az ingatlanvállalat, amely a magyar jegybank alapítványi portfoliójába tartozik, de az MNB-elnökváltás ellenére a Matolcsy-kör ellenőrzése alatt maradt. A szöveg értelmében egy nappal korábban azonnali hatállyal lemondott GTC-s felügyelőbizottsági tagságáról a Tiborcz István bizalmasaként ismert Szécsényi Bálint. Az érintett a Válasz Online-nak azt mondta, nem a számvevőszéki jelentés miatt távozott ily’ hirtelen, hanem, mert megnövekedett a "hivatalos feladatai száma".A hét egyik legfontosabb híre, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több feljelentést tett a Matolcsy családhoz köthető jegybanki és alapítványi ügyekben. Lapunk évek óta figyelmeztet: egy szűk üzleti kör lényegében a sajátjaként kezeli azt az MNB-vagyont, amely 2015-2016-ban "vesztette el közpénzjellegét". Múlt pénteken azt is megírtuk: dokumentumok sokasága bizonyítja, hogy a nemzeti banki forrásokkal ügyeskedő társaságot a háttérből Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám terelgette - "Kovács Petra" fedőnéven.Az ügyészségi feljelentéseket megalapozó dokumentumokat az ÁSZ március 19-én hozta nyilvánosságra. Ezt követően szúrtuk ki, hogy ugyanezen a napon közlemény jelent meg az MNB alapítványi portfoliójába tartozó GTC Group honlapján. Az angol nyelvű szöveg arról szól, hogy egy nappal korábban azonnali hatállyal lemondott GTC-s felügyelőbizottsági tagságáról a Tiborcz István bizalmasaként ismert Szécsényi Bálint. A két üzletemberről korábban közös partifotó is készült (lásd nyitóképünket), együtt birtokolják az Equilor Befektetési Zrt. nevű brókercéget - továbbá Szécsényi vette meg tavaly a kormányfő vejének egyik budai házát.Egy hete kifejtettük: noha a varsói tőzsdén jegyzett GTC-t áttételesen már a Varga Mihály-féle új MNB-nek kellene ellenőriznie, ám Matolcsy Ádám magántőkealapos köre ezt az ingatlanvállalatot is "megszállás" alatt tartja. A GTC egyik csúcsvezetője az a Gosztonyi Balázs, aki a Matolcsy-fiú volt titkárnőjének férje - de a társaság felügyelőbizottságában ott ül Sándor Tamás is, aki céges ügyvédként szokta segíteni a volt jegybankelnök gyerekét.Mindezek ismeretében tegnap ezeket a kérdéseket küldtük a felügyelőbizottságból hirtelen távozó Szécsényi Bálintnak:1. Pontosan miért mondott le? Távozásának volt-e köze az azóta nyilvánossá vált ÁSZ-jelentésekhez?2. Miért éppen most mondott le, miért nem korábban?3. Az ÁSZ több bűncselekmény gyanúját is megállapította, s ezek egy része a GTC Grouphoz is köthető. A felügyelőbizottság tagjaként bármikor jelezte-e, észrevette-e, hogy a GTC egy feltételezett visszaéléssorozat részese?Szécsényi Bálint összefoglaló választ küldött, melyet szó szerint közlünk: "Az általam vezetett, idén 35 éves Equilor Befektetési Zrt. három régiós tőzsdének is teljes jogú tagja, közöttük a varsóinak 2009 óta. A lengyel mellett egyébként a Budapesti Értéktőzsdének 1990, míg a Prágai Tőzsdének 2010 óta teljes jogú tagjai vagyunk. Az Equilornál 25 éve dolgozom, és ebben a két és fél évtizedben széles körű régiós tőzsdei tapasztalatokat szereztem, melynek köszönhetem, hogy több tőzsdei nagyvállalat vezetésében is megfordultam ezen idő alatt. A GTC nyilvános, a varsói tőzsdén jegyzett vállalat, részvényesei 2020-ban választottak meg a felügyelőbizottság tagjának. A megválasztásom óta eltelt öt évben a hivatalos feladataim száma jelentősen megnövekedett, a lemondásom nincs összefüggésben a Állami Számvevőszék azóta megjelent jelentéseivel."Arra a kérdésünkre tehát Szécsényi nem válaszolt, hogy a felügyelőbizottság tagjaként bármikor jelezte-e, észrevette-e, hogy a GTC egy feltételezett visszaéléssorozat részese...Nyitókép: Tiborcz István és Szécsényi Bálint a 2016-os Sziget Fesztiválon. A felvételt köszönjük: 444.hu/Botos Tamás | Tiborcz embere azonnali hatállyal otthagyta a Matolcsy-kör által megszállva tartott GTC Groupot - Válasz Online | A Matolcsy-ügyi ÁSZ-jelentés publikálásának napján, március 19-én közleményt adott ki a varsói tőzsdén jegyzett GTC Group – vagyis az az ingatlanvállalat, amely a magyar jegybank alapítványi portfoliójába tartozik, de az MNB-elnökváltás ellenére a Matolcsy-kör ellenőrzése alatt maradt. A szöveg értelmében egy nappal korábban azonnali hatállyal lemondott GTC-s felügyelőbizottsági tagságáról a Tiborcz István bizalmasaként ismert Szécsényi Bálint. Az érintett a Válasz Online-nak azt írta, nem a számvevőszéki jelentés miatt távozott ily’ hirtelen, hanem, mert megnövekedett a „hivatalos feladatai száma”. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2025/03/21/szecsenyi-balint-tiborcz-istvan-matolcsy-adam-gtc-group/ | 2025-03-21 12:17:35 | true | null | null | valaszonline.hu |
Kiderítettük: Matolcsy Ádám "Kovács Petra" fedőnéven irányíthatta magántőkealapos birodalmátA Válasz Online évek óta figyelmeztet: egy szűk üzleti kör lényegében a sajátjaként kezeli azt a jegybanki vagyont, amely 2015-2016-ban "vesztette el közpénzjellegét". A magántőkealapok mögött bujkáló csapat nemrég odáig is elment, hogy kvázi elzárja ezt a több százmilliárd forintot az új MNB-elnök, Varga Mihály elől. Ma már fideszes forrásaink is úgy fogalmaznak: "tényleg kígyót melengettünk a keblünkön a Matolcsy családdal". Dokumentumok sokasága bizonyítja, hogy a nemzeti banki forrásokkal ügyeskedő társaságot a háttérből Matolcsy Ádám terelgette - "Kovács Petra" fedőnéven.Nagyon megjárta a Fidesz a Matolcsy famíliával. Ma már pontosan látja mindenki: ott rontották el, hogy Matolcsy Györgyöt és környezetét mentesítették majd’ minden állami kontroll alól. Az utóbbi napok eseményeinek fényében logikus lenne, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, Varga Mihály-féle vezetése a Btk.-t hívná segítségül a mozgástere visszaszerzéséhez. Ehhez biztosan elő kell venni a volt jegybanki vezetőt, illetve fiát, Matolcsy Ádámot is - aki, mint látni fogjuk, "Kovács Petra" fedőnéven aktív részese volt a panamagyanús működésnek. Csakhogy: ha kormányzati-ügyészségi jóváhagyással tényleg beindul a büntetőgépezet az alább részletezendő ügyekben, a Matolcsy-körnek érdekében állhat visszaszólni, szivárogtatni. Például azt, hogy semmi különös nem történt, az Orbán-rendszerben a stallumok mellé "hűbérbirtok" is jár - lásd Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter esetét, aki rendre a testvére köré épült ügyvédi kört alkalmazva kezelgeti a közvagyont. S Matolcsy Györgyék valószínűleg a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István körül sűrűsödő titokzatos magántőkealapokról is sokat tudnának mesélni, hiszen az adóhatóság mellett csak az MNB-nél keletkeztek érdemi adatok a témában."Van egy nyilvánvaló, több százmilliárdos értékű korrupciógyanús ügy, amely a közelgő választási időszakba bőven belenyúlhat. Ha ezt lecsavarjuk vagy elodázzuk, azaz nem kezeljük súlyán, akkor az ellenfél azt mondja majd ránk: cinkosok vagytok. Pláne, ha Matolcsy György még valami nagy költségvetésű kutatóintézetet vagy diplomáciai posztot is kap - a bajtársiasság és a béke jegyében. Ha viszont hagyjuk dolgozni és kommunikálni a hatóságokat, akkor igazolódik, hogy bármelyik nagy embert el lehet számoltatni, csak akarat kell hozzá. Magyar Péter meg majd mondhatja, hogy ő biztosítani fogja az akaratot. Kígyót melengettünk a keblünkön a volt jegybankelnökkel és famíliájával" - mondja lapunknak egy, a Fidesz dilemmáit és a kormányzati gondolkodást is belülről ismerő forrásunk.Miként állhatott elő a mostani helyzet? A probléma gyökere, hogy Matolcsy György és csapata úgy kreatívkodhatott az elmúlt években az MNB rendelkezésére álló javakkal, ahogy nem szégyellte. Mindenki emlékezhet: a kilenc éve még Fidesz-frakcióvezetőként működő Kósa Lajos szent meggyőződéssel magyarázta, miért nem kell közvagyonnak tekinteni például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott 266 milliárdos alapítványi kasszát. Aztán a közpénzjelleg-elvesztés odáig fajult, hogy a Pallas Athénéről elnevezett alapítványok vagyonkezelésére külön piaci cégegyüttest hoztak létre - amely az Optima Befektetési Zrt.-ből és a tulajdonában álló Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-ből, valamint az utóbbi által menedzselt Optimum Ventures és Optimum Ventures II. magántőkelapokból állt. Az MNB-Pallas-Optima-hálózat hamarosan megvásárolta varsói tőzsdén jegyzett, jelenleg Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában aktív Globe Trade Centre (GTC) többségi tulajdonrészét, és ezzel a Matolcsy György-féle jegybank regionális ingatlanpiaci szereplővé is vált. S mint nemrég a Telex cikkéből a szélesebb nyilvánosság megtudhatta, az MNB-s Pallas-alapítvány pénzének másik része az Ultima Capital SA-ban, egy európai luxusingatlanokat üzemeltető társaságban landolt. A svájci cég helyi és francia síparadicsomokban (Gstaad, Crans-Montana, illetve Megève és Courchevel), továbbá például a nyári örömöket kínáló görög Korfu szigetén kínál szuperexkluzív szálláshelyeket az érdeklődő csúcsgazdagoknak.Matolcsy jegybankja tehát nemzetközivé lett; forrásaink szerint a Pallas-Optima-befektetések legalább 90 százaléka "fekszik" a lengyel központú GTC-ben és a svájci Ultimában. A Fidesz-kormányzat azonban - Kósa Lajos liberális közpénzfelfogását követve - mindeddig nem firtatta a tőkekiszervezésből következő exkluzív ügyleteket. Sőt, az MNB és a Pallas-alapítványok gazdálkodását hivatalból ellenőrző Állami Számvevőszék (ÁSZ) sem siette el a tényfeltárást: 2023-ban és 2024-ben nem tett le semmit az asztalra, mondván: vizsgálata "áthúzódott" a következő évekre.Próbáltuk hát megtudni, mikor várható bármiféle megállapítás a Matolcsy család körüli sajnálatos eseményekről. Az ÁSZ azt válaszolta: a jegybank és érdekeltségei már nyilatkoztak a jelentéstervezetről, most 30 napon belül megint a számvevőknek kell reagálniuk, s ezután fogják tájékoztatni a nyilvánosságot.Csakhogy időközben az MNB új irányítói jelezték, "minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot" kezdenek a Pallas-Optima-hálózatnál,és - mint lapunknak megerősítették - a jegybank már felvette a kapcsolatot "a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzéséért" felelős ÁSZ-szal. Ha tehát a szemvevőszék azt is érdemben vizsgálni akarja, ami Varga Mihályékat frissiben felbosszantotta, akkor megint újra kellene nyitni az épp záródó aktákat.Adódik a kérdés: mitől került paprikás hangulatba az új MNB-vezetés? Először a 24.hu utalt arra, hogy az elnökváltás előtti utolsó napok egyikén Matolcsy fiának baráti köréhez került a nemzeti bank alapítványi cége, a fent már nevesített Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. Utóbbi mondat elsőre talán nem tűnik fajsúlyosnak, pedig nagyon is az: ezzel a lépéssel több százmilliárd forintnyi jegybanki vagyont reteszeltek el Varga Mihálytól - például a varsói központú GTC ingatlanóriást és a svájci Ultima-luxusvállalatot. Mindehhez elég volt két "apró" csel. Az első: 2024 legvégén Matolcsy Ádám bevett üzleti partnere, a NER-elit egyik kedvenc éttermét (Felix) birtokló Stofa György lett a nemzeti banki Pallas-cégháló első embere - nyilván az idősb Matolcsy döntése nyomán. Az akció második lépéseként - Varga Mihály március 4-i beiktatása előtt négy nappal - Stofa elintézte, hogy az Optima tulajdonjoga átszálljon egy Közép-Európai III. Magántőkealap nevű entitásra, melyet a Matolcsy Ádám bizalmasai által vitt Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. irányít. Mivel ezt a váltást a cégbíróság nyomban bejegyezte, ma nem Varga Mihály valamely kinevezettje gyakorolja az alapítói jogokat az MNB-s alapítványi százmilliárdok - s így a GTC-Ultima-érdekeltségek - felett, hanem a Quartz nevű maszek vállalkozás vezérigazgatója, bizonyos Valkó Mihály.Miután megtörtént a nagy Quartz-művelet, a Varga-adminisztráció azonnal megfosztotta Stofa Györgyöt a Pallas-Optima-köztisztségektől. Az eltávolított vezető a nyilvánosságban azzal védekezett: a Közép-Európai III. Magántőkealap végső haszonhúzó tulajdonosa is a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, nincs itt semmi látnivaló, csak portfolión belüli átstrukturálásról volt szó. Ez formailag igaz, gyakorlati értelemben viszont semennyire. Lapunk már korábban megírta, hogy a Közép-Európai III. Magántőkealapba tényleg jegybanki milliárdokat töltöttek, s áttételesen ez az alap birtokolja a Budapesti Metropolitan Egyetemet, a Marczibányi Sportcentrumot és a neves orvosi csapattal működő Mind Klinikát is. Viszont épp azon háborogtunk, amin most Varga Mihály:miként fordulhat elő, hogy a Matolcsy Ádám-közeli Quartz sajátjaként kezeli az MNB pénzét, egyetemét, sportcentrumát, klinikáját - és mostanra a teljes alapítványi vagyonát?Ha van (volt) a jegybanknak saját alapkezelői kapacitása, ugyan miért kellett kiszervezni a kassza feletti jogokat? Nyilvánvalóan azért, hogy a Quartz-csapat szabadon, a saját hasznára forgathassa az MNB javait, például vásároltasson fel bármit az irányítása alá vont GTC-vel. A későbbi bekezdésekből kiderül, hogy ez utóbbi meg is történt (körülbelül 50 milliárd forint értékben).A helyzet azonban - információink szerint - még súlyosabb, mivel nemcsak a Közép-Európai III.-ba kerülhettek MNB-milliárdok, hanem a Quartz által menedzselt egyéb magántőkealapokba is. Sőt, több forrásunk állítja: a Matolcsy György holdudvarába tartozó kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnak juttatott 145 milliárdnyi közpénz egy részét ugyancsak odaadták a Quartz-klubnak "szíves kezelés végett". Erre a lehetőségre már a Telex is utalt, egyértelművé téve, hogy a számvevőszék épp átvilágítja a Neumann egyetemet - az MNB-Pallas-ellenőrzés "farvizén".A sok bizonytalanság között egy dolog biztos: az elmúlt években a Matolcsy család megépítette a maga bivalyerős üzleti hátországát, ráadásul a biznisz főszereplői össze is költöztek egy patinás irányítóközpontba. Arról a rózsadombi, Pusztaszeri úti ingatlanról van szó, amelyet tíz éve a jegybank vett meg, majd később a magántőkealapos Quartz-lobbicsoporthoz került - innen pedig a szintén körön belüli varsói GTC Grouphoz, s ez aztán ki is glancolta az irodacampust. Hogy kik lettek az épületegyüttes legelső bérlői? A Quartz Befektetési Alapkezelő, a befolyási körébe tartozó magántőke- és ingatlanlapok, illetve az ezek birtokában lévő szinte összes egyéb vállalkozás. Ugyancsak a Pusztaszeri-bázison lelt otthonra az MNB kommunikációs főbeszállítójaként jegyzett - önmagát londoni műgyűjtőként is pozicionáló - Száraz István több céges leágazása, valamint a Ferrari-fanatikus Somlai Bálint teljes Raw-csoportja. Utóbbi egyfelől a jegybanki ingatlanok udvari üzemeltetője, másrészt a Széll Kálmán téri Postapalota és a központi MNB-székház felújítója. Ahogy a minap az Mfor nyilvánvalóvá tette, a Somlai-féle Raw Development Kft. az eredeti 54,5 milliárd helyett végül 81,5 milliárd forint plusz áfáért alakította át a Szabadság téri objektumot.A Quartz-Somlai-Száraz-világot ismerő informátoraink szerint erős elszánás volt arra, hogy a jegybanki Pallas-Optima-érdekeltségeket és a GTC magyarországi irodáját is a Pusztaszeri útra költöztetik. Matolcsy György környezete azonban sikerrel hűtötte le a birodalomépítő fiatalokat; a mértékletesség hívei azt javasolták, "ne tegyük fizikai értelemben is nyilvánvalóvá, hogy ez az egész egy brancs, amely közös szobákban kevergeti az MNB-s és magánpénzeket".Noha a totális összebútorozás elmaradt (az üresen maradt épületrészekbe a külsős Czeizel Intézet "bérlete be" magát), a Válasz Online több forrásból is meggyőződött arról, hogy volt valaki, aki irányította, szervezte mind a magántőkealapos Quartz-csapatot, mind a jegybanki gyökerű GTC- és Ultima-ügyleteket.Az ifjabbik Matolcsy konkrétan egy "Kovács Petra" álnévhez tartozó emailcímről szólt bele a vállalatok napi működésébe;úgy tudjuk, több tucat cégvezető kapott tőle üzeneteket. (Az erről szóló dokumentációt minden bizonnyal a hatóságok is képesek beszerezni - a lehetséges tanúk száma nem egy, nem kettő és nem is három.)Lapunk megkísérelte szembesíteni e tényekkel Matolcsy Ádámot. A neki írt szöveget minden olyan emailcímre elküldtük, amelyről az elmúlt években válaszolt (ha válaszolt), s természetesen "Kovács Petrának" is. Március 7-i első levelünkre semmi reakció nem jött, hibaüzenet sem - vagyis a petrás gmail-elérhetőség még biztosan működött. Érdemi feleletet a négy nappal későbbi újabb megkeresésünkre sem kaptunk, "Kovács Petra" címéről viszont visszapattant az üzenetünk; az általunk elérni kívánt fiók addigra nem létezett. Egy különös hitelügylet révén azt már korábban is tudtuk bizonyítani, hogy Matolcsy Ádám kvázi sajátjaként rendelkezett egy közel 150 milliárd forint értékű, Quartz-kezelésben lévő irodaházegyüttessel - még jogerős ítélet is született az igazunkról. "Kovács Petra" létéről, vagyis arról, hogy az MNB-elnök fia közvetlenül is jelen van a jegybanktól a Quartzon át a GTC-ig és az Ultimáig érő portfólió irányításában, akkor még nem tudhattunk.Mások viszont nagyon is tudták, érezték. A GTC Group testületei például egy évvel ezelőttre elmagyarosodtak, hiszen "az addigi izraeli, lengyel, szerb és egyéb cégvezetők számára vállalhatatlanná vált az egyre nyilvánvalóbb Matolcsy Ádám-kötelék" - mondja egyik lengyel forrásunk. Tavaly magunk is jeleztük, hogy a jegybankelnök fiának szűk stábja veszi át a GTC kormányrúdját. Csúcsvezető lett például Gosztonyi Balázs, aki nem más, mint csapat által beszerzett New York-i álomapartman ügyeit intéző Matolcsy-titkárnő férje. Megérkezett továbbá a varsói igazgatóságba a Felix étterem fent említett gazdája, Stofa György is, akit anno a Rogán Antal által kezdeményezett letelepedésikötvény-program orosz irányú közvetítőcégének "beszállítójaként" ismerhetett meg a nagyérdemű. Témánk szempontjából most fontosabb, hogy Stofáé az a Gyulai "Fafém" Bútor Zrt., amely állandó partnere a Matolcsy Ádám által tényleges tulajdonosként is felvállalt Balaton Bútornak.Azt is világossá tettük, hogy a GTC tavalyig legalább 42 milliárd forintnyi euróért vett magyarországi ingatlanokat a Quartz-közösségtől - alighanem inkább "szívességi" alapon, mint az üzleti racionalitás parancsát követve. A cégjegyzék átfésülése után azt tapasztaltuk, hogy a vagyonmentés folytatódott: a GTC-vezetés idén februárra győzte meg magát arról, hogy mindenképp fel kell vásárolnia a budai Duna-parton földhasználati joggal rendelkező Infopark H Építési Terület Kft.-t is, továbbá egy Chino Invest nevű ipariingatlan-hasznosító társaságot. E két pluszbeszerzéssel együtt valószínűleg már 50 milliárd forintra rúg a GTC-től a Quartz-fiúkig áramoltatott pénzmennyiség - bár a varsói cég ezeket az információkat egyelőre nem osztotta meg honlapján."A 2024-es év végére nemcsak a GTC-ből, egyre inkább a magyar jegybanki testületekből is kikoptak a komolyabb emberek; a Varga Mihály érkezése előtti kapkodásban már Matolcsy Ádám technikai segédszemélyzetét kellett betolni a legfontosabb MNB-s pozíciókba, egyszerűen nem maradt más, aki végre akart volna bármilyen kérést is hajtani" - összegzi a végórákat lapunknak az egyik érintett. És tényleg: Stofa Györgyöt hirtelen hazarendelték a GTC-től az Optima-cégcsoport élére, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumába pedig bekerült a Matolcsy Ádám-Somlai Bálint-Száraz István-körhöz tartozó magánvállalkozások állandó cégjogi képviselője, Hevér Judit, továbbá a nekik könyvelő Feodor Rita. (Utóbbi családilag is a lehető legközelebb áll Matolcsy juniorhoz. Feodor András nevű fia a Balaton Bútor ügyvezetője.)Mindezek után tényleg csak az a kérdés, mit lép a kormányzat Matolcsy-ügyben.Nagyon adná magát a Varga Mihály által belengetett (büntető)jogi megoldás - ám ahogy utaltunk rá, ez valós kampánykockázatot jelentene a Fidesz számára. Forrásaink egy dologban viszont szinte biztosak: a Mészáros Lőrinc dominálta MBH Bank tulajdonosai között még jelenleg is 23 százalékos befolyással rendelkeznek a Quartz-magántőkealapok - "ezt a csomagot nyilván le kell majd adnia a Matolcsy-érdekkörnek". A fent említett Feodor Ritának elvileg 2025 végéig szól a megbízatása a pénzintézet felügyelőbizottságában, de ma kevesen fogadnának arra, hogy ki is tölti mandátumát.Emellett egy másik tőzsdei vállalat sorsát is eldöntheti a Matolcsy-kérdés. Jelenleg a GTC-Quartz közös irányítása alatt áll a szolárparkokat birtokló NAP Nyrt. - melynek igazgatóságát Stofa György és Hevér Judit színesíti. Ha e céggel történne valami, akár az is utalhat a Matolcsy-klán megítélésére. Ahogy Simicska Lajos, vagy a takarékszövetkezeti integráció végrehajtásán némileg "túlterjeszkedő" Spéder Zoltán esete mutatja, a NER-ben sincs garantált örökös tagság.*A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.Nyitókép: Matolcsy Ádám és Matolcsy György beszélget a budai FELIX Kitchen&Barban 2024. július 16-án (fotó: Németh Dániel) | Kiderítettük: Matolcsy Ádám "Kovács Petra" fedőnéven irányíthatta magántőkealapos birodalmát | A Válasz Online évek óta figyelmeztet: egy szűk üzleti kör lényegében a sajátjaként kezeli azt a jegybanki vagyont, amely 2015–2016-ban „vesztette el közpénzjellegét”. A magántőkealapok mögött bujkáló csapat nemrég odáig is elment, hogy kvázi elzárja ezt a több százmilliárd forintot az új MNB-elnök, Varga Mihály elől. Ma már fideszes forrásaink is úgy fogalmaznak: „tényleg kígyót melengettünk a keblünkön a Matolcsy családdal”. Dokumentumok sokasága bizonyítja, hogy a nemzeti banki forrásokkal ügyeskedő társaságot a háttérből Matolcsy Ádám terelgette – „Kovács Petra” fedőnéven. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2025/03/14/matolcsy-adam-quartz-stofa-hever-feodor-mnb-alapitvanyok-tenyfeltaras/ | 2025-03-14 07:45:08 | true | null | null | valaszonline.hu |
Bár korábban volt olyan terv, hogy a jegybanki alapítvány beolvadjon a Magyar Nemzeti Bankba (MNB), a kirobbant botrány és a vagyonvesztés miatt ez most aligha reális. Ezzel pedig tovább maradhat fenn az MNB negatív tőkehelyzete.Előzmények: a Matolcsy György vezette MNB 2014-ben hozta létre 266 milliárd forint vagyonjuttatással a jegybank alapítványokat, amelyek 2019-re összeolvadtak.Az utóbbi napokig úgy lehetett tudni, hogy az alapítvány vagyona gyarapodott, és 2023 végén 283 milliárd forintot tett ki.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése azonban súlyos problémákat és katasztrofális pénzügyi helyzetet tárt fel az alapítványnál és vagyonkezelőjénél.Idézet: "Az alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van" - írta az alapítvány felügyelőbizottságának elnöke az MNB elnökének idén januárban az ÁSZ jelentése szerint."Bevételi és forráslehetőségek, valamint a kötelezettségállomány ismeretében az látszódik, hogy külső segítség nélkül a PADME/Optima csoport jelenlegi helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nem látunk lehetőséget" - írta Matolcsy György akkor még MNB-elnök az ÁSZ elnökének az alapítványról és vagyonkezelőjéről.Miért fontos ez? Botrányos, ami a több százmilliárdos alapítványi vagyonnal történt, ráadásul a kecskeméti egyetem vagyona is veszélybe került, ezekkel kapcsolatban érdemes elolvasni a Telexről belinkelt cikkeket.A történtek nehezebbé teszik az új jegybankelnök munkáját is. Varga Mihály megígérte, hogy leépíti az MNB alaptevékenységen felüli aktivitását, és nem tűnt elképzelhetetlennek, hogy megvalósítja azt a még 2020-ra datálható tervet, hogy a jegybanki alapítvány vagyona visszakerüljön a jegybankhoz, azaz végső soron a magyar államhoz.Ez a mostani botrány és az alapítványnál azonosított pénzügyi káosz nyomán azonban ez rövidtávon aligha reális, hiszen ezzel az új jegybanki vezetés magára húzná az egész problémahalmazt.Számokban: a papíron több százmilliárdos vagyon jól jött volna az MNB-nek, amelynek tőkehelyzete - alapvetően az infláció elleni küzdelemben magasra emelt kamatok miatt - 2023-ban súlyosan negatívba fordult.Ez csak azért nem kényszerített ki költségvetési tőkepótlást, mert megváltoztatták a jegybanktörvényt, amely most már csak azt mondja ki, hogy ha a saját tőke "hosszabb ideig" a 10 milliáros jegyzett tőke szintje alatt van, akkor a költségvetésből biztosítani kell, hogy "elfogadható időn belül" összeérjen a kettő.Mint az alábbi grafikonon is látszik, a legfrissebb ismert, 2024. közepi állapot szerint a kettő különbsége 1775,9 milliárd forint.Felülnézet: mint látszik, a helyzet javult valamelyest 2023 végéhez képest, alapvetően az alapkamat csökkenése és a forint gyengülése miatt.Ez a két tendencia ugyan folytatódott a második félévben is, idén azonban egyelőre nem: az alapkamat szinten maradt, a forint pedig erősebb, mint év végén.A tavalyi első félévben még mindig erősen veszteséges volt az MNB, a saját tőke hiánya főleg a forint gyengülésének köszönhetően csökkent.Így ha arra várnak a döntéshozók, hogy az MNB majd saját maga ledolgozza a veszteségét, akkor az akár hosszú éveket is igénybe vehet.Igen, de: vannak nemzetközi példák a negatív tőkehelyzet melletti jegybanki működésre, és 2023-ban az Európai Központi Bank is elfogadta, hogy három-öt év alatt rendezze tőkehelyzetét az MNB.Mi következik? A tőkevesztés ledolgozása alacsony kamatszint és gyengébb forint mellett menne aránylag könnyen. Ezek viszont fokoznák az inflációs kockázatokat, így elég nehéz helyzetben vette át Varga Mihály az MNB vezetését. Egyelőre mindenesetre az infláció elleni küzdelemre kell koncentrálnia a jegybanknak.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdos tételben ingatlanozott, le is csapott a székház átok a nemzeti bankraAz ingatlanvásárlásokat sokáig meghagyta alapítványainak a jegybank, majd miután belevetette magát, elkezdte halmozni az egyre brutálisabb veszteségeket.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA forint gyengülése és a közpénz jellegét visszanyerő közpénz mentheti meg a költségvetést jövőreEsetleg egy gyors törvénymódosítás, ha nem találnak más módot arra, honnan lehetne 430 milliárd forintot szerezni a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkInflációs természet vagy inflációs politika: a magyar külön út kockázataiNincs euróátvételi céldátumunk, a kormány tolerálja az inflációt és könnyen nyúl a közvetett adókhoz, így válik tartós trenddé a forint belső és külső gyengülése.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Még kényelmetlenenebb helyzetbe került az alapítványi botrány nyomán Varga Mihály | Korábban jó ötletnek tűnhetett a jegybanki alapítvány vagyonának beolvasztása az MNB-be, de a botrány és vagyonvesztés után már nagyon más a helyzet. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20250321/meg-kenyelmetlenenebb-helyzetbe-kerult-az-alapitvanyi-botrany-nyoman-varga-mihaly/ | 2025-03-21 12:47:17 | true | null | null | G7 |
Neve alapján egy esztergomi médiavállalkozás vásárolt meg egy első kerületi milliárdos ingatlant a nemzeti vagyonkezelőtől (MNV) tavaly év végén. A társaság egy olyan cégcsoport része, amely korábban jelentős részben állami építőipari megbízásokból élt. Az építőipari divíziót azonban bő két éve eladták a NER egyik legismertebb oligarchájának, a külügyminisztert is jachtoztató Szíjj Lászlónak, és az így befolyt pénzből elkezdtek országszerte ingatlanokat vásárolni.Egy nem várt licitháborúNem először futott neki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tavaly októberben a főváros első kerületében, a Gyorskocsi utcában található nyolcszintes épület értékesítésének. Az ingatlan eladhatóságáról eléggé megoszlottak a vélemények.Bár az épület rendkívül jó helyen található, a kialakítása a mostani elvárásoknak nem igazán felel meg.Az MNV azt írta róla, hogy leginkább irodaként hasznosítható (pdf), szakértők már korábban felhívták a figyelmet, hogy ennek azért vannak korlátai. A hetvenes években vasbetonvázas technológiával felhúzott épületet ugyanis elég körülményesen, és ennek megfelelően rendkívül költségesen lehetne csak a ma modernnek nevezhető elvárásoknak megfelelően átalakítani. Ráadásul - ezt minden, az épületről szóló elemzésben kiemelték - a betonkolosszus garázsában mindössze két autó tud parkolni.Mindezek alapján talán nem meglepő, hogy az értékesítésre tett korábbi kísérletek rendre kudarcba fulladtak. Az ingatlan eredetileg az Országos Műszaki Könyvtáré volt, amit 2001-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez csaptak, így a felsőoktatási intézményhez került az épület is. A BME már 2009-ben megpróbálta eladni az akkor már két éve üresen álló ingatlant, de nem jártak sikerrel. Az épületet végül öt évvel később vette át tőlük az MNV, amely szintén sokáig hiába próbálkozott az eladással.Épp ezért volt némileg meglepő, hogy az októberben kiírt árverésre több érdeklődő is előkerült. Az aukción licitverseny alakult ki, amelynek során heten is tettek ajánlatot.Előfordult, hogy egyetlen másodperc alatt tucatnyi ajánlat érkezett, és a hét résztvevő összesen több mint 150-szer licitált egymásra.A végső bruttó 1,51 milliárd forintos ár közel a másfélszerese volt annak, amennyiért eredetileg meghirdette az ingatlant az MNV.Más kérdés, hogy a vagyonkezelő szerződéskeresőjében nem ez, hanem az 1,19 milliárd forintos nettó ár szerepel, ami még az ingatlan problémáit figyelembe véve sem feltétlenül magas. A kiírás szerint ugyanis az épület nettó alapterülete közel 2600 négyzetméter, márpedig a fővárosnak ezen a környékén már 2023-ban is meghaladta az egymillió forintot az átlagos négyzetméterár. Ezzel számolva pedig 2,5-3 milliárd forintos érték adódik.Tévé helyett milliárdos ingatlanAz MNV árveréseire mostanában nem igazán jellemző öldöklő licitharcnál csak annak nyertese volt meglepőbb. A Gyorskocsi utcai házat ugyanis nem egy ismert ingatlanos cég, hanem egy esztergomi médiavállalkozás, a Regionális Televízió Esztergom Kft. nevű vállalat vásárolta meg. A vállalat ugyan az adásvétel környékén 2024-ben felvett a tevékenységi körei közé olyanokat, amelyek már egyértelműen ingatlangazdálkodásra utaltak, a főtevékenysége jelenleg is "televízióműsor összeállítása, szolgáltatása, és videótartalom-terjesztés".A társaság sokáig valóban ezzel foglalkozott. Ők üzemeltették a 2023 januárjában megszüntetett Régió TV Esztergomot. A helyi csatornáról korábban a Media 1 azt írta, hogyfőleg helyi hírekkel és életmódtémákkal foglalkozott, ám amikor országos politikára terelődött a szó, olyan hírmagyarázókat hívtak vendégül, mint például Deák Dániel vagy Nagy Ervin, akik a XXI. Század Intézet elemzőiként felmondták a kormánypárti narratívát.Utóbbi annyiban nem meglepő, hogy a cég tulajdonosa egy NER-közeli vállalkozó, Abronits Róbert, akire egy korábbi cikkében csak "Komárom-Esztergom megye Mészáros Lőrinceként" hivatkozott a hvg.hu. Utóbbi jelzőt elsősorban annak köszönheti, hogy vagyonát az építőiparban alapozta meg. Egészen 2022 őszéig ő volt a tulajdonosa a Dömper Kft-nek, amely már az első Orbán-kormány idején benne volt nagy útépítésekben, és 2010 után is szép számmal kapott állami megbízásokat. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a cég a csúcséveiben, azaz 2020 környékén évi 20 milliárd forint feletti árbevétellel és milliárdos profittal büszkélkedhetett.A vállalat azonban ezt követően részben egy állami beruházás miatt megroppant. A társaság nyerte el az M85-ös gyorsforgalmi út 4. szakaszának építését, de a fejlesztés költségei elszálltak, és a kivitelezés megcsúszott. Akkori sajtóértesülések szerint a pénzügyi gondokat egy másik állami megrendelés előlegéből még kezelhették volna, de azt a munkát törölték.Valószínűleg az sem segített, hogy a cégnek, és tulajdonosának neve a Völner-botránnyal kapcsolatban is előkerült.A Válasz Online írt róla, hogy Abronits Róbert üzleti kapcsolatban állt a korrupcióval vádolt egykori államtitkár, Völner Pál családjával. A Média 1 a már idézett cikkében a Régió TV Esztergom bezárását is ehhez az ügyhöz kapcsolta.Útépítés helyett ingatlanMindenesetre a cégbirodalom 2022 végére elég kilátástalan helyzetbe került. Ekkor vásárolta meg a Dömpert, és a kapcsolódó építőipari cégeket, tehát lényegében a csoport teljes építőipari divízióját az egyik legismertebb kormányközeli oligarcha, Szíjj László. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, Szíjj nem volt különösebben nagyvonalú vevő. A milliárdos Duna Aszfalt nevű cége 14-15 milliárd forintot fizethetett egy hét társaságot - köztük a Dömpert - összefogó vagyonkezelő vállalatért, miközben az érintett vállalatok előző években elért profitja és az akkori piaci árazás alapján akár ennek duplája is lehetett volna a vételár.Az építőipari érdekeltségek eladásával Abronits Róbert cégbirodalma egy fontos jövedelemtermelő divíziót elveszített, az ezért kapott pénzt azonban láthatóan elkezdték ingatlanokba pakolni. A mostani vásárlást is így finanszírozták. A vállalattól lapunk kérdésére azt írták:cégcsoportunk 2022-ben elfogadta a mintegy 33 éves múltra visszatekintő építőipari üzletágára kapott kedvező vételi ajánlatot. A fenti ingatlant az említett vállalatértékesítésből befolyt forrásból vásároltuk meg.Nem ez azonban a csoport első hasonló tranzakciója. Még az építőipari érdekeltségek értékesítése előtt vették meg a csopaki kikötőt, tavaly pedig ugyanitt megszerezték az egykori honvédségi üdülőt, szintén a nemzeti vagyonkezelőtől*A két balatoni ingatlant Abronits Róbert egy másik cége, a Sápi Major Kft. vásárolta meg.. Előbbiért 890, utóbbiért 616 millió forintot fizettek.A Gyorskocsi utcai vásárlás azonban - ahogy láthattuk - az előzőeknél is nagyobb ügylet volt. A cég azt tervezi, hogy felújítja az épületet. A G7 kérdésére azt írták:a végső funkció meghatározása folyamatban van. Jelenleg a tervezési szakaszban vagyunk, amely során a kerületi építési szabályzat figyelembevételével mérjük fel a lehetőségeinket.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Ingatlanbirodalmat építenek a NER-es építőiparban szerzett pénzből | Az állami megbízásokból megnövesztett cégrészt eladták a NER-en belül, majd a pénzből elkezdtek ingatlanokat venni. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20250324/ingatlanbirodalmat-epitenek-a-ner-es-epitoiparban-szerzett-penzbol/ | 2025-03-24 05:50:14 | true | null | null | G7 |
A Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt 27 elkövetővel szemben emelt vádat − írta az ügyészség.A vádirat szerint a bűnszervezetet irányító férfi több tatabányai székhelyű gazdasági társaságot vezetett, akinek társai 2017 és 2020 között fiktív áruértékesítési és számlázási láncolatot alakított ki és működtetett. A három Kft. parfümöt és élelmiszeripari termékeket vásárolt belföldi gazdasági társaságoktól, majd a termékeket szlovák, osztrák vagy cseh gazdasági társaságok részére értékesítette.A termékeket a céghálózatban lévő első magyarországi termékbeszerző cégek csupán névleg vásárolták meg, azokat szintén névleg értékesítették tovább a köztes gazdasági társaságoknak, amelyektől az áruk a bűnszervezetet irányító férfi által vezetett Kft.-khez, majd onnan látszólag az Európai Közösség területére kerültek.Annak érdekében, hogy a fiktív gazdasági események valóságosnak tűnjenek a férfi a termékeket mindig kiszállíttatta a külföldi cégek által bérelt szlovákiai raktárakba, majd ugyanezeket az árukat Magyarország területére visszahozták. Ezt követően a parfümöket a láncolatokon keresztül ismét értékesítették és kiszállították az Európai Közösség területére, vagyis folyamatosan körbeutaztatták ugyanazt az árut.Az élelmiszeripari alapanyagok többnyire értéktelen utánzatok, lejárt szavatosságú termékek voltak, illetve valódi élelmiszeripari termékeket is körbeutaztattak, amiket a Magyarországra visszaszállítást követően bizonylat nélkül értékesítettek.A főügyészség 27 személlyel, köztük a bűnszervezet 8 tagjával, valamint további cégvezetőkkel szemben nyújtott be vádiratot a Tatabányai Törvényszékre. Az ügyészség a bűnszervezet tagjaival szemben szabadságvesztés, közügyektől eltiltás és pénzbüntetés kiszabását indítványozta.A többi elkövetővel szemben 17 esetben végrehajtandó szabadságvesztést, egy esetben pénzbüntetést indítványozott az ügyészség. Emellett több mint 42 millió forint mértékű vagyonelkobzás szerepel a vádlottakkal szemben a vádiratban, valamint további 30 millió forintot meghaladó vagyonelkobzásról döntöttek a három érintett gazdasági társasággal szemben. | Kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okozott egy bűnszervezet | Kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okozott egy bűnszervezet - Huszonhét személy és három gazdasági társaság ellen indult eljárás. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/04/03/ugyeszseg-komarom-esztergom-varmegye-koltsegvetesi-csalas-vagyonelkobzas | 2025-04-03 13:35:00 | true | null | null | Index |
Rákay Philip, a Most vagy soha! producere nagy reményeket fűz a reformkori Budapestet ábrázoló díszletekhez, amik állítása szerint a film 7 milliárdos költségének felét jelentették. Szerinte a díszleteket bérbe lehet majd adni más forgatásokhoz is, így hamar visszahozza az árát, de az ott lakók elmondása szerint az utóbbi hónapokban nem volt nagy forgalom a díszletegyüttesnél. A díszletváros telkéért, aminek nagy része most is beépítetlen, jóval a piaci ár feletti összeget, közel egymilliárd forintot fizetett a Filmintézet, ennek felét Magyarország egyik leggazdagabb embere kapta.A ’48-as forradalomról készült új kalandfilm, a Most vagy soha! a tavaly március 14-i premierkor már minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmje volt: a forgatásra, utómunkákra és a marketingre összesen mintegy 7 milliárd forintot költöttek.A HVG számítása szerint ennek több mint 80 százaléka állami forrás volt: az alkotók a forgatókönyv fejlesztésére 2020-ban 10 milliót, majd gyártás-előkészítésre 2021-ben 85 milliót kaptak. Ezután, 2022 januárjában egy kormányhatározat újabb 2 milliárd forintot biztosított a filmre, majd a Nemzeti Filmintézet (NFI) 2022 márciusában még 200 millió forint kiegészítő támogatásról döntött. Végül a Nemzeti Filmintézet költségei 2,5 milliárd forinttal növekedtek, emellett még 2,106 milliárd forintot is igénybe vettek, amit adójóváírás formájában hívhattak le. A nem állami hátterű befektetés a produkcióba mintegy 120 millió forint volt.Januárban az Átlátszó írta meg, hogy a produkció a jegypénztárakban végül csak 334 milliós forint bevételt termelt, vagyis a költségvetése és a belerakott közpénz töredékét hozta vissza. Mint akkor írtuk, a filmre kevesebben vettek jegyet, mint több állami támogatás nélkül készült filmre, például a Futni mentemre, ami 900 millió forintot hozott a konyhára.Rákay: milliárdokba került a díszlet, de megtérülRákay Philip, a projekt ötletgazdája, producere és a forgatókönyv társszerzője januári cikkünkre kommentben reagált. Érvelése szerint a film költségvetését azért nem érdemes más filmekével összevetni, mert a 7 milliárdos költségvetés majdnem több mint felét olyan tartós díszletek építésére költötték, amiket a jövőben más produkcióknak is bérbe adhatnak."A Most vagy soha! költségvetésének majdnem felét egy 8 hektáros, XIX. századi díszletváros felépítésére fordítottuk, ami a forgatás befejeztével 100%-os állami tulajdonba került, és évtizedekig bérelhető lesz. Jelenleg épp az egyik legnagyobb amerikai filmstúdió forgat benne - hónapok óta - folymatos bevételt generálva a magyar államnak" - írta Rákay.A díszletvárost a producer már a forgatás alatt dicsérte: a Fótinfó 2022 augusztusi cikke szerint azt mondta, "a mostani hatalmas összeg már jó üzletnek tűnik, mivel jó eséllyel 8-10 éven belül visszahozza az árát."Átláthatatlan költségekMárcius 3-án közérdekű adatigénylést küldtünk az NFI-nek, amiben a díszletvároshoz kapcsolódó szerződéseket kértük ki. Erre az NFI a kéthetes határidő leteltekor először hosszabbítási kérelmet küldött, majd az újabb 15 nap leteltével továbbra sem válaszolt az adatigénylésünkre.A Filmintézet 2022-es és 2023-as nyilvános szerződéslistáiból nem derül ki sok a Petőfi-film költségeiről.Szerepelnek benne a fóti telekkel kapcsolatos tételek, például a fóti telek megvásárlása, ami 2022-ben messze az NFI legnagyobb egyedi szerződése volt: közel egymilliárd forintért vették meg a fóti 2593/2 helyrajzi számú telket. Szerepelnek rajta a telekhez kapcsolódó egyéb munkák, például kerítés- és útépítés (189 879 750 forintért), nincs azonban olyan tétel, ami az állítólag milliárdos értékű díszletépítésekre utalna.A Közbeszerzési Hatóság adatbázisában szintén csak hasonló, kiegészítő költségeket találunk a telekkel kapcsolatban: az adatbázis szerint az NFI 2022 és 2024 között 8 olyan közbeszerzési eljárást folytatott le, ahol teljesítési helyként a fóti telket jelölték meg, ezek között van a már említett kerítés- és útépítés, ezen kívül elektromos, víz- és csatornahálózat kiépítése, valamint a telephelyek őrzése. Ezek összértéke nettó 771 863 277 forint volt.Így fest most a díszletvárosAz Átlátszóhoz eljuttatott drónfelvételek alapján legalábbis kérdéses, miért került több milliárdba a díszletváros felépítése, ami valójában nagyrészt faszádokból és az azokat tartó faszerkezetekből áll. Ehhez tartozik még egy belső díszlet, a Pilvax kávézó replikája és egy mini-pontonhíd, ami a filmben a pesti hídfőhöz tartozott. Utóbbit, ahogy a felvételen látható, már kikezdte az idő, az egyik pillért tartó csónak mostanra nagyrészt elsüllyedt.Azt egyébként a készítők is elmondták, hogy a film látványvilágának nagy részét digitálisan alkották meg, ezek az utómunkák mintegy másfél évig tartottak - a drónvideón is látszik, hogy sok díszlet szélét zöld szövet borítja, ezek segítik az új, virtuális díszletek beillesztését az utómunka során.A drónfelvételen látható faszádokat a Petőfi-film werkfotóival összevetve nem látszik nyoma jelentős átalakításoknak, de egy itt látható angol felirat (Northern Dispensary, a 19. századi New York egy klinikája) arra utal, hogy egy amerikai produkciót valóban felvettek azóta a díszletvárosban.Márciusban mi is elmentünk a fóti díszlethez, aminek telke közvetlenül egy utcát határol. Az ott lakók meséltek arról, hogy a Most vagy soha! forgatását a tetőablakokból nézték, az elmúlt hónapokban azonban nem volt forgalom a területen."Amikor a Most vagy sohá!-t forgatták, akkor nagy volt a kiabálás, mostanában csend van, nem zavar minket, hogy itt van a stúdió"- mondta egyikük. Egy lakó tudni véli, hogy a Hunyadi sorozathoz is vettek fel jeleneteket a területen, bár az nem világos, hogy a XIX. századi díszleteket mennyire lehetett használni a középkorban játszódó sorozathoz.Egy másik lakó azt mesélte, hogy egy amerikai stáb tavaly valóban forgatott a telken, de nem a ’48-as Budapest-díszletben vettek fel jeleneteket, hanem egy újonnan felhúzott díszletegyüttesen - a földből kiálló háztetők szintén láthatók a drónvideón.Jól látszik az is, hogy bár Rákay "8 hektáros díszletvárosról" írt, ez valójában erős túlzás: a Petőfi-film díszletei a hatalmas (8,5 hektáros) teleknek csak egy kis részét töltik ki, a terület nagy része beépítetlen maradt.Érdekes dolgok derültek ki akkor is, amikor kikértük az illetékes hivataloktól a telek tulajdoni lapját és adásvételi szerződését.A Fót 2593/2 helyrajzi számú ingatlan ma 100%-ban a Filmintézet tulajdonában áll, ezt megelőzően pedig fele-fele arányban a fóti önkormányzat és egy milliárdos üzletember, Antal Ernő tulajdona volt. A 2022 januári adásvételi szerződés szerint a Filmintézet 983 629 000 forintos vételárat fizetett, amin a két tulajdonos fele-fele arányban osztozott.Zavaros privatizációAntal Ernő stabil szereplő a 100 leggazdagabb magyar listáján: egy 2024-es akadémiai tanulmány szerint vagyona mintegy 25 milliárd forintra tehető. Az üzletember még bőven a NER előtti elit tagja: az Arcanumban fellelhető archív híranyagok szerint a ’90-es évek elején a Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Rt. gazdasági ügyvezetője, később a Postabank vezérigazgató-helyettese és a Dunabank ügyvezetője volt. Egy 2018-as profilja szerint "ingatlanhasznosításban, pénzügyi szolgáltatásokban, valamint az agráriumban érdekelt."Antal Ernő agrár-érdekeltségeivel függhetett össze a fóti telek birtoklása is: az Arcanumban fellelhető archív sajtóhírekből, valamint a fóti önkormányzat honlapján található határozatokból kiderül, hogy a terület a rendszerváltásig az Alagi Állami Gazdasághoz tartozott. A fordulat után nem sokkal az állami gazdaság csődbe ment, ezután mezőgazdasági részlegét egy belga hátterű cég, az Eurotrust Holding vásárolta meg állami pályázaton. A privatizáció körülményei a korszakra jellemző módon zavarosak voltak: 1994 áprilisában a Magyar Nemzet arról írt, hogy"Kétszázhúsz magyar dolgozó állása kerülhet veszélybe, egy tehetséges, jó hangulatú közösség sorsa pecsételődhet meg, ha a közeljövőben nem sikerül lezárnunk a magyar hatóságokkal az alagi tangazdaság privatizációját" - hangoztatta Ivab Crab, az Eurotrust Holding tulajdonosa. A gazdaság egykori földjeivel kapcsolatos jogvitákhoz az vezetett, hogy "az alagi állami gazdaság földjét érintette a kárpótlás folyamata, így folyamatosan csökkent s felszabdalódott az Eurotrust által megvásárolt terület. Ez a bizonytalan helyzet lehetetlenné teszi a fejlesztést, olyan, mintha kerekek nélkül vettem volna egy autót, ám a teljes árat kérték érte" - mondta a belga vállalkozó. Ivan Crab a másik fő problémának azt nevezte, hogy a bürokratikus késedelem miatt állandóan felül kell vizsgálni a fejlesztési elképzeléseket, ezt már harmadjára tették meg azóta, hogy megvásárolták a tangazdaságot.A földügyekre rálátó fóti forrásunk szerint a kárpótlási törvények alapján az alagi gazdaság Fót belterületi földjeit az önkormányzatnak kellett volna adni, ami hosszas pereskedéshez vezetett az új tulajdonosokkal. Mint mondták, a belga cégtől a 2593 helyrajzi számú, több mint 8,5 hektáros telek (ebből később leválasztottak egy néhány négyzetméteres sávot, ahol út épült, a többi 8,5 hektár kapta a 2593/2 számot) a belga cégen keresztül olyan magánszemélyekhez került, akik korábban az állami gazdaságban töltöttek be pozíciókat. Végül az önkormányzat a bíróságon a telek 50%-os tulajdonrészét tudta visszaszerezni.A fóti önkormányzatnál iratbetekintés során néztük meg az ingatlan tulajdoni lapját: eszerint az önkormányzat 50%-os tulajdonrészét 1998-ban jegyezték be, és ugyanebben az évben, majd 1999-ben kitakart nevű magánszemély nevére jegyeztek be 30%-os, majd további 20%-os tulajdonrészt.A fóti önkormányzat honlapján elérhető határozatokból kiderül, hogy 2015-ben, Bartos Sándor (kezdetben fideszes, később független) polgármestersége alatt az önkormányzat érdeklődött az iránt, hogy jogi úton megszerezze a telek 100%-os tulajdonát. Egy akkori határozatban felkérték a"Jogi, Ügyrendi és Emberi Erőforrás Bizottságot, hogy a Fót Város Önkormányzat, valamint Antal Ernő tulajdonostárs osztatlan közös tulajdonát képező 2593, 2595/1, valamint a 2597 hrsz-ú belterületi ingatlanokkal (továbbiakban együttesen: Alagi 29 ha) kapcsolatban folytasson le vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy az hogyan került 50%-ban magántulajdonba, illetve 50%-a önkormányzati tulajdonba."Forrásunk szerint a vizsgálat (amelynek eredménye nem nyilvános) után végül az önkormányzat nem vállalta a pereskedést, mert a föld értékét kevésnek tartották a várható költségek és idő viszonylatában. 2017-ben az is felmerült, hogy az önkormányzat megvásárolja az 50%-os tulajdonrészt Antaltól, azonban ezt a képviselő-testület leszavazta.Jóval a piaci ár felett fizetett az NFIAntal Ernőt e-mailben kerestük az ingatlannal kapcsolatban. Az üzletember elmondta, hogy a telket 1998-1999-ben szerezte, ami egybevág a tulajdoni lapon szereplő adatokkal. Elmondása szerint a Filmintézet vételi szándékáról az önkormányzat értesítette, és a vételárral elégedett volt, ezért jöhetett létre az adásvétel.A telekeladás előtt készült értékbecslés alapján a Filmintézet valóban igen bőkezű volt:az önkormányzat (amit akkor már új polgármester, a fideszes Vass György vezetett) 2020 januárjában kért fel egy szakértő céget, ami a teljes telek piaci értékét 282 000 000 forintban határozta meg. Két évvel később a Filmintézet már közel egymilliárd forintot fizetett a telekért, ami még a kétéves inflációt figyelembe véve is jelentős drágulás.Egyelőre nem tudni, hogy a Petőfi-film költségvetésébe beleszámították-e a telek egymilliárdos vételárát, mivel a Filmintézet cikkünk megjelenéséig nem adott választ a kérdéseinkre.Zubor Zalán | Így fest most a Rákay-féle Petőfi-film milliárdokból felépített díszletvárosa | Drónfelvételen látható a Most vagy soha! díszletvárosa, ami Rákay Philip szerint hamar visszahozza majd minden idők legdrágább magyar filmjének árát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/04/03/igy-fest-most-a-rakay-fele-petofi-film-milliardokbol-felepitett-diszletvarosa/ | 2025-04-03 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Összesen 3,4 milliárd forintot költhetnek annak a sportkomplexumnak a befejezésére Pécsett, amelynek már rég működnie kellene. Egy 2 milliárdos közbeszerzési eljárást ugyanis már lefolytattak a beruházás megvalósítására, azonban a tendert elnyerő cég menet közben tönkrement. Az építkezés 2023-ban leállt, és hosszas huzavona után most indulhat csak újra. Az új kivitelező az EB Hungary Invest Kft. lehet, amely úgy nyerte el a megbízást, hogy az összes többi ajánlattevőt kizárták. Első körben 1 milliárd forint értékű munkálatokra kerülhet sor.Sportinfrastruktúra-fejlesztés befejezésére írt ki egy 2 részből álló, tárgyalásos közbeszerzési eljárást a Pécsi Vasutas Sportkör (PVSK) tavaly nyáron. A 210 és 270 napra szóló építési munkálatokra több cég is jelentkezett, azonban végül szinte mindenkit kizártak. Az EKR-be feltöltött legfrissebb dokumentumok szerint a nyertes mindkét részben az EB Hungary Invest Kft. lett, amely összesen nettó 3,4 milliárdért vállalta a kivitelezést. Az eljárás során több cég is panasszal élt, de a Közbeszerzési Hatóság oldalán egyelőre nincs nyoma annak, hogy valaki a Döntőbizottságnál is megtámadta volna a tendert.Másodszor futnak neki a PVSK sportközpontjának a baranyai megyeszékhelyen. Az első kivitelező ugyanis tönkrement, és nem tudta befejezni az építkezést. A kormány eredetileg 4,6 milliárd forintot szánt a célra, az első tender összértéke nettó 2 milliárd forint volt. De mivel a nyertes B Build Build & Trade Kft. nem végzett el minden munkát, vélhetően nem is kapta meg a teljes összeget. (Kerestük a PVSK-t, hogy megtudjuk a részleteket, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.)A mostani eljárás leírása szerint a 2021 áprilisában megkezdett és 2023 márciusában megszakadt kivitelezés során részlegesen megtörténtek a bontások, elkészültek az épületek alapozási- és szerkezetépítési munkái, és megkezdődtek a homlokzat bezárások is. Emellett a nyílászárók egy részét is beépítették, valamint a külső ivóvíz-, a csapadékvíz- és szennyvíz hálózat, a villamosenergia betáp is részlegesen megvalósult, és az élőfüves nagypálya rétegrendjének alsó részét is kialakították.A kiíró szerinta kivitelezés a teljesítés 38 százalékánál állt meg.Az épületen belüli szakági munkálatok, a gyengeáramú gerinc valamint a gázcsatlakozó- és fogyasztói vezetékek kiépítése, a kültéri felszíni és felszín feletti munkák, a nagypálya és a pálya világításának befejezése, az edzőpályák kivitelezése, továbbá a sporttechnológia összessége még teljesen egészében hátra van.Az ajánlati felhívásban ugyanakkor leszögezték, hogy a fejlesztés teljes körű befejezésére az eljárás megindításakor még nem áll rendelkezésre elegendő forrás, így a megvalósításra két ütemben (két részben) kerül sor - és csak az elsőre van fedezet.rész: a négy részből álló munkacsarnok-komplexumból az "A" jelű ökölvívó- és judo csarnok használatra alkalmas, végleges terv szerinti megépítése, a szerkezetkész "B", "C", "D" és "E" jelű épületek állagmegóvása, az összes földbekerülő csapadékvíz, szennyvíz- és ivóvíz közmű végleges befejezése, valamint a munkacsarnokok és utca közötti terület út-, járda-, kertépítés és térvilágítás megépítése.rész: az élőfüves labdarúgópálya és a pályavilágítás befejezése, a 800 fős fedett lelátó, a "B", "C", "D" és "E" jelű épületek épületen belüli építészeti, gépészeti, erős- és gyengeáramú kivitelezése, műfüves edzőpályák megépítése, mobil lelátó telepítése, beléptető kapuk kialakítása, irodaépület bővítése, az öltözőépület földszintjének felújítása, sporttechnológiai eszközök, berendezések elhelyezése. Továbbá az első ütemben még el nem készült kert- és útépítési munkálatok befejezése, illetve a közmű- és energiaellátó rendszerek teljes körű üzembe helyezése és próbaüzeme.Az ajánlatok összegzése szerint az első és a második részre is 5-5 cég pályázott:az első részre a Mestercsillag Mérnöki Kft., az Unitrust Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., a BUILD IT Mérnökiroda Zrt., a VivaPalazzo Zrt. és az EB Hungary Invest jelentkezett.Az EB Hungary Invest nettó 1 082 679 724 forintos ajánlattal nyert, miután mindenki mást kizártak.A második részre a Mestercsillag Mérnöki Kft., az Everling Projekt Kft., a BUILD IT Mérnökiroda Zrt., a VivaPalazzo Zrt.-t és az EB Hungary Invest adott ajánlatot. Itt nettó 2 406 511 103 forintos ajánlattal szintén az EB Hungary lett a befutó, miután ezúttal is mind a további 4 cég ajánlata érvénytelen lett.A cégeket azért zárták ki, mert nem fizették be határidőre az ajánlati biztosítékot, illetve hiányos vagy szakmailag nem megfelelő pályázatot adtak be az ajánlatkérő szerint. (A Géplak Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t és az Autókar Kft.-t már a részvételi szakaszban kizárták, mert nem tudták igazolni, hogy megfelelnek a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek.)A kizárások ellen több cég is panasszal élt, de csak egyikük kérelmének adtak helyt.Nem az első közpénzes megbízásukA nyertes EB Hungary Investről már többször írtunk, miután számos közpénzes megbízást nyertek el az elmúlt években. Ők fejezhetik be például a tatabányai egyházi iskolát is, ahol szintén azért álltak le a munkálatok, mert a kivitelező céget felszámolták.Az EB Hungary Invest éves forgalma az elmúlt években 6 milliárd forintról 17,5 milliárdra nőtt. A kft. végső tulajdonosa Erdei Zoltán József, akinek közös vállalkozása (5. ker Property Ingatlanforgalmazó Kft.) van azzal az Irtó Krisztiánnal, aki vezető beosztásban dolgozik például az EuroAszfalt Kft.-ben, amely gyakori partnere a Mészáros és Mészáros Kft.-nek.Katus Eszter | Újabb milliárdok sportra: folytatódhat a pécsi sportközpont építése új kivitelezővel | Az előző vállalkozó tönkrement, és nem tudta befejezni a beruházást. A kormány eredetileg 4,6 milliárd forintot szánt a fejlesztésekre. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/04/01/ujabb-milliardok-sportra-folytatodhat-a-pecsi-sportkozpont-epitese-uj-kivitelezovel/ | 2025-04-01 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A magántőkealapokról egyértelműen kiderült, hogy károsak, a hatalom szempontjából az MNB-botrány lose-lose szituáció, és elképzelhető, hogy Tiborcz István és köre sem lehet nyugodt. Többek között ezekről is szó esetta Telex élő műsorában, ahol a telexes Brückner Gergellyel és Bódis Andrással, a Válasz Online újságírójávalvettük át az MNB-ügy legfontosabb kérdéseit. Ebben a cikkben kiemeljük a legfontosabb állításokat, de az egész műsort érdemes végighallgatni a cikk alján lévő linken.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esik - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.Az ÁSZ vizsgálata Bódis szerint többségében nagyon mély, "akár a Transparency International is írhatta volna", de az időzítéssel kapcsolatban már vannak fenntartásai, mert a jelentés már sokkal hamarabb is kész lehetett volna, semmilyen indokot nem lát a késlekedésre. "Komoly probléma, hogy az egész pénzügyi manőver megakadályozható lehetett volna egy ponton. Tulajdonképpen a magyar állam széttárta a kezét, és azt mondta: Ádám, György, csináljatok, amit szeretnétek. Ez volta mondása az egész Fidesz-frakciónak is, amint azt a bejátszott videóban is láttuk: gyakorlatilag a kis hűbérbirtokon azt csináltok, amit akartok, ez a ti dolgotok, mi nem szólunk bele."Bódis szerint Windisch László ÁSZ-elnök és a számvevőszék elvégezte ugyan a munkát, de a jelentés publikálásának időzítése kizárólag az elnökváltásnak köszönhető, Varga Mihály volt pénzügyminisztermárcius elején váltotta a jegybank élén a 12 év után leköszönő Matolcsy Györgyöt. Varga Mihály az újságíró szerint "nem akart trágyadombra ráülni" a hosszú, hatéves ciklusa elején, teljesen természetes, hogy nem szerette volna, hogy a régi bűnöket az ő nevével is kapcsolatba hozzák.A néhány éve a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba (PADME) összeolvadó MNB-alapítványok eredeti, alapításkori vagyona 266 milliárd forint volt, ehhez kétféle idegen tőke társult még, magyarázza Brückner Gergely. 127,5 milliárd forint érkezettaz MNB-ügyben fontos szerepet játszóNeumann János Egyetemért Alapítványtól, ami kötvényt vásárolt az alapítványi vagyont kezelő Optima Zrt.-től, mellette az alapítvány 170 millió euró (mai értékén közel 70 milliárd forint) hitelt kapott az MBH Banktól. A Telex újságírójának becslése becslése alapján ha úgy kalkulálunk, hogy az eredetileg betett 266 milliárd forint 50 százalékos értéknövekedést érhetett volna el tíz év alatt, illetve ehhez társulhatna még körülbelül 200 milliárd forint idegen tőke, akkor nagyjából 600 milliárd forintos vagyont kellene tudnia felmutatni az alapítványnak, ha jól gazdálkodott volna. Ha jóhiszeműen azt feltételezzük, hogy bőkezűen költött az eredeti alapítványi célokra, akkor is lennie kellene még nagyjából 500 milliárd forintnak.Matolcsy György a napokban arról beszélt,"érthetetlen szakmaiatlanságra" vall, hogy az ÁSZ a GTC esetében a cég értékét kizárólag a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg (az MNB-alapítványok vagyonvesztését az ÁSZ szerint részben az okozza, hogy a pénzük jelentős részét a lengyel GTC ingatlanpiaci cégbe rakták). Matolcsy György szerint nem a részvények árát kellene nézni - ez jelentősen beesett a vásárlás óta, bára jegybanki alapítvány már eredetileg is jelentős felárral vásárolt be GTC-részvényekből-, hanem a cégben lévő ingatlanportfólióval kéne kalkulálni, azaz az egy részvényre jutó nettó eszközértékkelkellene számolni(EPRA NTA módszertan). Brückner Gergely szerint viszont nem valószínű, hogy a befektetők nagyot tévednének.Összességében tehát 200-300 milliárd forint hiányozhat, aminek egy része árfolyamveszteség, egy része pedig Matolcsy Ádám baráti körének "féktelen" gazdagodása. Az árfolyamveszteségnél fontos szempont, hogy már önmagában leértékelő hatása volt annak, amikor a jegybankhoz köthető magyar csapat többségi irányítást szerzett a lengyel tőzsdei GTC-ben. Azaz Brückner szerint az alacsonyabb részvényár nemcsak az alulértékeltséget mutatja, hanem a rossz üzleti döntéseket is tükrözi.Az egész MNB-ügyben alapvető fontosságú kérdés, hogy miért kell egy olyan alapítványnak, ami alapvetően"a szellemi tőke gyarapítását" tűzte ki célul, ekkora vagyonokat kezelnie. Bódis szerint a legritkábban épp ezt az alapkérdést tesszük fel: hogy a monetáris politikáért felelő Magyar Nemzeti Bank miért kezdett el gazdasági tevékenységet folytatni, miért érezte, hogy ingatlanvállalkozásokba kellene fektetni az alapítványi vagyont, ráadásul úgy, hogy az alapítványi célokban (hogy tudományos, pénzügyi fellegvárakat építsenek) gyakorlatilag semmit nem értek el.Ahogy arról korábban mi is írtunk, a Fidesz politikusai ma úgy csinálnak, mintha meglepődnének, mi történt az MNB alapítványainál,kilenc éve viszont ők próbáltak meg mindent megtenni azért, hogy átláthatatlan maradjon a közpénz jellegét el nem vesztő vagyon felhasználása.A mostani ÁSZ-jelentésben fontos mérföldkő, hogygyakorlatilag kimondja a magántőkealapokról, hogy "bűnös struktúra", véli Bódis András. "Azt mondja, hogy ez az egész arra szolgál, hogy kifejezetten eltüntessék a haszonhúzókat, hogy ne látszódjon, ki gazdagodik és ki nem. De ha ez igaz a Matolcsy-család körüli dolgokra, akkor igaz a teljes NER-felsőelitre, aki magántőkealapokat használ."Adódik az a kérdés is, hogy az MNB botránya hogyan hat Orbán Viktor vejére, Tiborcz Istvánra és körére. Bódis szerint ugyanúgy, ahogy az előző választások idejénTiborcz István és családja átmenetileg Spanyolországba költözött, most is elképzelhető, hogy nem lesz jelen a kampányidőszak idején. "Senki esetében semmilyen nyugalomra okot adó jelet nem látok" - mondja Bódis.A Válasz Online újságírója szerint az egész ügynek nagyon nehezen látható a kommunikációs része: míg a kormány eddig azt kommunikálta, hogy ezek a körök maga a nemzeti nagytőke, "a mi megtartó pillérünk", a legnagyobb magyar munkáltatók, akik rengeteget áldoznak az országra, azok most egy hivatalban lévő miniszter, Lázár János szerintkullancsok, jachtozó, rossz emberek. Szerinte a központi kommunikáció még nincs is igazán kitalálva, a fideszes képviselők megszólalásai alapján jól látszik, hogy az egész ügy előrébb jár, mint a kommunikáció.Brückner Gergely szerint az MNB-ügy rendezése mindkét irányból veszélyes lehet Orbán Viktornak: az is veszélyes, ha a botrány miatt valóban felelősségre vonják a szereplőket, és az is, ha az egészet szőnyeg alá söprik. "A hatalom szempontjábólez egy lose-lose szituáció."A teljes műsort itt lehet visszanézni: | A magyar állam széttárta a kezét, és azt mondta: Ádám, György, csináljatok, amit szeretnétek | Az MNB-alapítvány pénzügyi manőverei megakadályozhatók lettek volna, de a magyar állam úgy döntött, nem folyik bele abba, mit csinál a Matolcsy-kör a hűbérbirtokán. A Telex élő műsorában a telexes Brückner Gergellyel és Bódis Andrással, a Válasz Online újságírójával vettük át a botrány legfontosabb kérdéseit. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/07/mnb-ugy-2026-asz-jelentes-alapitvanyok-matolcsy | 2025-04-07 11:45:09 | true | null | null | Telex |
A budapesti Metropolitan Egyetem (METU) átadása és beolvasztása is felmerült a kecskeméti egyetem alapítványa és az MNB-alapítvány vagyonkezelője közötti tárgyalások során - derül ki az Állami Számvevőszék erről szóló jelentéséből és egy másik dokumentumból. Ennek részeként a Metropolitan Egyetem képzései és diákjai a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványhoz (NJEA) kerültek volna át.Az átadás azért merült fel, mert a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány 2021-ben kölcsönadott 127,5 milliárd forintot az MNB alá tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. Az elvileg bármikor 90 napon belül likvidálható kölcsönt a kecskemétiek 2024 elején próbálták meg visszakérni, akkor azonban kiderült, hogy az Optimának nincs ennyi készpénze, és nem is tud a határidőn belül ennyit előteremteni.A felek között ekkor indult meg a tárgyalás arról, hogy az Optima nem készpénzben (banki átutalással), hanem más eszközökben, például céges részesedésekben adja vissza a tartozását. Az egyik ajánlatuk része volt annak a cégnek a többségi tulajdonrésze, amelyhez a Metropolitan Egyetem tartozik. Ha ez az üzlet megvalósult volna, lehetőségük nyílt volna arra, hogy a METU-t beolvasszák a kecskeméti egyetembe.A történet megértéséhez érdemes kicsit visszamenni az időben. A ma ismert Budapesti Metropolitan Egyetem jogelődjét 2000-ben alapították Budapesti Kommunikációs Főiskola (BKF) néven. Az intézményben először csak kommunikációt, később televíziós újságírást, majd gazdálkodástudományt is tanítottak. A BKF-et 2009-ben egyesítették a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájával, a hallgatók létszáma ekkor már meghaladta a 6000 főt. Az intézmény 2015-ben vette fel a Metropolitan nevet, 2016-ban kapta meg az egyetemi rangot, azóta hívják Budapesti Metropolitan Egyetemnek.A METU a legtöbb magyarországi felsőoktatási intézménnyel ellentétben soha nem volt állami tulajdonban, az intézményt üzemeltető cégben pedig 2015-ben szerzett többségi tulajdonrészt egy kínai hátterű cég. Tőlük 2021-ben az említett Optima Befektetési Zrt. tulajdonában álló Közép-Európa Vagyonkezelő Kft.vásárolta meg az egyetemet.A METU legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy 2023. augusztus végén az új dékánkirúgtaaz egyetem kommunikációs intézetének három oktatóját. Erre válaszul 10 újságírást tanító oktatófelmondott: úgy érezték, hogy nincs garantálva a munkájuk szakmaisága és autonómiája. A következő időszakban egyre több fideszes oktató érkezett a kommunikációs képzésre, és 2024 elejére már ott tartottak, hogy Kovács István, a Megafon Központ vezetőjetanította a politikai kommunikációt.A Metropolitan Egyetem közben megmaradt a mostanra már Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt.-nek nevezett cég tulajdonában, ami a Matolcsy-birodalom által menedzselt Közép-Európai III. Magántőkealap tulajdona. Ez utóbbiban az MNB pénze van, de a Matolcsy Ádám-közeli Quartz-magántőkealap irányítja.A történet másik szála a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal kezdődik, amelynek felelőtlen gazdálkodásárólebbenésebbena cikkünkben írtunk hosszabban. A lényeg két mondatban: az alapítvány kapott az államtól 144 milliárd forintot fejlesztésre, amiből 2021-ben 127,5 milliárd forintot 2,5 százalékos kamattal lekötöttek a jegybanki alapítvány tulajdonában lévő Optimánál. Ők ebből egy lengyel ingatlanpiaci cég részvényeit vásárolták meg, amelyek azonban egyre kevesebbet érnek, így amikor a kecskemétiek tavaly januárban visszakérték a pénzt, az Optima azt nem tudta visszaadni, cserébe alternatív ajánlatokat tett.A legutóbbi, 2025-ös ajánlatot már bemutattuk, ennek részeként az Optima több épületet, illetve a lengyel tőzsdén jegyzett GTC ingatlanpiaci cég 20 százalékát, valamint 18 milliárd forint készpénzt ajánlott volna a 127,5 milliárdos tartozása elengedéséért cserébe. Az ÁSZ-jelentésből és az NJEA egyik jegyzőkönyvének kivonatából azonban az derül ki, hogy korábban több másik ajánlatuk is volt.A szóban forgó jegyzőkönyv az egyetemi alapítvány kuratóriumának 2024. július 12-én kezdeményezett elektronikus döntéshozatalának kivonata. E szerint az egyetem kuratóriuma aznap többek között arról hozott döntést, hogy tanácsadási szolgáltatást vegyenek igénybe a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Zrt. többségi részvénycsomagjának megvásárlásához. Az, hogy milyen döntést hoztak az ajánlatokat illetően, a jegyzőkönyvi kivonatból nem derült ki.Többet tudunk meg viszont Windisch László ÁSZ-elnök 2025. január 14-i figyelemfelhívó leveléből, amelyet Csizmadia Norbertnek, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökének küldött. Ebben Windisch azt írja:"kérem, soron kívüli tájékoztatását, hogy a Metropolitan Egyetem tervezett átvétele hogyan járulhat hozzá az Egyetem infrastruktúra-fejlesztéséhez, amennyiben az Optima Befektetési Zrt. azzal teljesíti a kötelezettségét?".Vagyis Windisch itt tényként kezeli, hogy az Optima és a kecskeméti egyetem közötti adósságrendezés egyik lehetősége a Metropolitan Egyetem "tervezett átvétele". Az infrastruktúra-fejlesztés itt azért fontos, mert a kecskemétiek eredetileg arra kapták a 144 milliárd állami támogatást, hogy az egyetemi infrastruktúrát fejlesszék - ehelyett adták a pénzt az Optimának, ami aztán a másik egyetemmel akart törleszteni.Az ÁSZ-jelentés tartalmazza Csizmadia Norbert január 24-én kelt válaszlevelét is, amelyben azt írja: "a Budapesti Metropolitan Egyetem »átvétele« amilyen módon a tervek szerint megvalósulna, az egyértelműen egy egymást erősítő duális KEKVA egyetemi modell létrehozását célozná meg a NJE jelenlegi létszámát annak többszörösére emelve".Ebből a kacifántos mondatból nem egyértelmű, hogy pontosan mi volt a terv, csak annyi világos, hogy egy "duális KEKVA egyetemi modellt" akartak létrehozni. (A kekva a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány rövidítése.) A duális KEKVA szókapcsolatra a Google egy találatot sem ad ki, az tehát Csizmadia Norbert agyszüleménye lehet, de feltételezhetően valami olyasmit jelent, hogy egy vagyonkezelő alapítvány tart fenn két különböző profilú egyetemet.Sokatmondó viszont a mondat másik fele, amely szerint a METU átvétele az NJE jelenlegi létszámát annak többszörösére emelné. Mivel a METUhallgatói létszámakörülbelül 7000 fő, az NJE-n pedig jelenleg 3-4 ezren tanulnak, az utóbbi létszáma értelemszerűen akkor nőne többszörösére, ha az előbbit beolvasztanák. Ezzel a metropolitanes diákok egy tollvonással NJE-s diákokká válnának.Ez a forgatókönyv a jelenlegi információink szerint lekerült a napirendről, az Optima idén januári ajánlatában ugyanis már nem szerepel a Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt. többségi tulajdonrészének átadása. Ráadásul Windisch László a Csizmadiának küldött ajánlásaiban arra szólította fel Neumann egyetem alapítványának kuratóriumi elnökét, hogy ne fogadjon el részvényeket és egyéb céges részesedéseket, azok helyett inkább az eredeti megegyezésnek megfelelően készpénzben kérje vissza az Optimának kölcsönadott 127,5 milliárd forintot.A két egyetem lehetséges egyesülésének ügyében részletes kérdéssort küldtünk a Neumann János Egyetem vezetésének és a Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt.-nek, de nem kaptunk tőlük választ. Szintén megkérdeztük a Metropolitant, ahonnan azt írták: "Az Ön által jelzett témával kapcsolatban a Budapesti Metropolitan Egyetem nem tud tájékoztatást adni."Ugyancsak megkérdeztük a Neumann János Egyetemért Alapítványt, ahonnan azt írták:"a Metropolitan Egyetem és a Neumann János Egyetem összeolvadásáról nem folynak tárgyalások így a felvetett kérdései nem relevánsak".Az MNB-alapítvány botrányáról szóló összes cikkünkitt érhető el. | Kölcsönkaptak 127 milliárdot, fizetésképtelenné váltak, pénz helyett inkább odaadták volna az egyetemüket | Az MNB-alapítvány svindlijeit tárgyaló ÁSZ-jelentésből kiderült az is, hogy egy ponton majdnem összeolvasztották a Metropolitan Egyetemet a kecskeméti Neumann egyetemmel. Az ötlet úgy jött, hogy a Neumann pénzét nem tudta visszaadni a rosszul gazdálkodó alapítványi cég, és így kompenzáltak volna. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/05/kolcsonkaptak-127-milliardot-fizeteskeptelenne-valtak-odaadtak-volna-inkabb-az-egyetemuket-mnb-botrany-neumann-janos-egyetem-befektetes-metropolitan-optima-zrt | 2025-04-05 09:51:39 | true | null | null | Telex |
Az elmúlt hetek botrányát indította el az Állami Számvevőszék azzal, hogy Matolcsy György március eleji, jegybank éléről történő távozása után terjedelmes jelentéseket adott ki az MNB és a jegybanki alapítványok működéséről, közpénzherdálásáról. Ezekben elsősorban a PADME működésére, a kecskeméti egyetem fenntartójának 127 milliárdos kockázatos befektetésére és arra fókuszáltak, hogyan tömte pénzzel Matolcsy jegybankja Matolcsy Ádám barátját. Pedig ezeken kívül is van még érdekes szál ebben az egészen kusza, cégekkel és magántőkealapokkal tarkított lenyúlásos sztoriban.Hiszen nemcsak a jegybank saját cége, az MNB-Ingatlan Kft. szerződött le a székház felújítása során a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Somlai Bálint érdekeltségeivel, a Somlai Investtel és a Raw Developmenttel, de nagyon szoros kapcsolat alakult ki egy másik feltörekvő barát, Száraz István érdekeltségeivel is.A Szárazékkal való kapcsolatnak három jellemző útja volt:Egyrészt a kecskeméti egyetem fenntartója például az államtól működésre kapott közpénzből a jegybanki alapítvány cégének, az Optimának a vállalati kötvényeit vette meg, erről ebben a cikkben írtam részletesen, de az egész hálózatban is jellemző volt a kötvények adásvétele.Másrészt ott vannak a különféle megbízások, főként az MNB-székház kapcsán, amelyek révén öt éven keresztül tömték pénzzel Matolcsy Ádám baráti körét.Harmadrészt pedig itt vannak az ingatlanpiaci tranzakciók. Feltűnően rövid időn belül cseréltek gazdát ugyanis nagy értékű ingatlanok, a folyamat szereplői pedig nagyon szűk kört fedtek le: a jegybanki alapítványokat, valamint Száraz István érdekeltségeit.Ez utóbbihoz, és erről szól ez a cikk, érdemes 2021 tavaszáig visszamenni az időben, hiszen talán ez az az időszak, ami a leglátványosabban tudja bemutatni, hogyan is működött a rendszer.Ebben az időben a nagy értékű ingatlanok egy része alapítványi kézből került Száraz Istvánékhoz és maradt is ott, egy része pedig az MNB-alapítvány lengyel érdekeltségénél a GTC-nél kötött ki. Ennek eredményeként vagy profittal vagy ingatlannal gyarapodhatott a kis Matolcsy baráti köre. A történetnek öt cég és öt ingatlan a főszereplője,és mindössze néhány nap leforgása alatt 14,5 milliárd forint értékű ingatlanvagyont mozgattak meg.Az összehangolt lépések2021 kora nyár, mindenki örül a szabadulásnak a covid miatti lezárások feloldása után, a NER-elit tagjainak azonban fontosabb feladata volt: rövid időn belül nagy értékű ingatlanokat kellett megmozgatni. Az igazán eseménydús napok május utolsó és június legelső napjai voltak, már 2021. május 25-én fontos változás történt. Két Száraz Istvánhoz köthető magántőkealap, a Felis és az Arezzo ugyanazon a napon megvásárolt két társaságot:az Infinit Invest Kft.-t, amely már addig is körön belül volt, hiszen az Atrox Ingatlanfejlesztési Alap birtokolta, amely a Szárazhoz kötődő Quartz Zrt. egyik alapja,illetve az MNB-alapítványok cégétől, az Optima Befektetési Zrt.-től megszerezte a Seven House Kft.Két nappal később, május 27-én néhány Szárazhoz köthető cég két céget hozott létre, majd négy nappal később, május 31-én újabb hármat. Mindet ugyanazon a napon, ugyanannyi, 3 milliós jegyzett tőkével, ugyanarra a sémára. A cégek nevei ugyanis az alábbiak voltak (zárójelben az alapítótársaság):G-Alpha VRSMRT Kft. (a friss Száraz-szerzemény, az Infinit Invest Kft.),G-Gamma LNCHD Kft. (a szintén Száraz-érdekeltség, a Danube Hotel Invest Kft.),G-Delta ADRSSY Kft. (a friss Száraz-szerzemény, a Seven House Kft.),G-Epsilon PSZTSZR Kft (Seven House Kft.)és G-Zeta DBRNT Kft., ami egyedüliként némileg kilóg a sorból, hiszen július 8-a az alapítás dátuma, a történet viszont egyáltalán nem eltérő (a Száraz-érdekeltségű Quartz Zrt. által kezel Blue Ingatlanfejlesztési Alap).Volt azonban még egy érdekes egyezés az újonnan létrehozott cégeknél: mindnek a Döbrentei utca 2. szám alatt volt a székhelye, ami egyben a jegybanki alapítványok cégének, az Optimának is a székhelye. És a G-Zeta DBRNT Kft.-t leszámítva mindnél ugyanaz a személy lett ügyvezetőnek megválasztva, Szimler Szabolcs.A cégek bejegyzése már-már villámgyorsan, pár nap alatt megtörtént, ami után azonnal tőkét emeltek a tulajdonosok az összes cégben. A bevitt tőke pedig valamelyik nagy értékű ingatlan volt, amire már a cégek neve is utal. A tőkeemelés az alapításhoz hasonlóan összehangoltan történt, az első öt cégben 2021. június 1. és június között zongorázták le, a G-Zetában pedig viszont csak a júliusi alapítás után pár hónappal, szeptember legvégén.15,5 milliárdos vagyon mozdult meg pár nap alattA történetben azonban még nem ért véget az egyezések sora, hiszen nem látni, mi alapján határozták meg a tőkeemelés eszközeként szolgáló ingatlanok értékét. A cégbíróságra leadott dokumentumok szerint ugyanis az értékelés során sem könyvvizsgálót, sem pedig szakértőt nem vettek igénybe. Mutatom is, mi mennyi, és zárójelben a kapcsolódó céget: Vörösmarty tér 3. szám alatti irodák, lakások: 1,2 milliárd forint (G-Alpha VRSMRT Kft.) Lánchíd hotel: 3,3 milliárd forint (G-Gamma LNCHD Kft.) Andrássy út 40-42. szám alatti ingatlan: 3,7 milliárd forint (G-Delta ADRSSY Kft.) Pusztaszeri út 59-67.: 3,7 milliárd forint (G-Epsilon PSZTSZR Kft.) Döbrentei út 2. szám: 2,6 milliárd forint (G-Zeta DBRNT Kft.)Száraz István a NER-elit kedvenc éttermében, a Félixben eszikSzáraz István a NER-elit kedvenc éttermében, a Felixben eszik Fotó: Németh Dániel/444IngatlankeringőA szóban forgó ingatlanok két csoportra oszlanak: azokra, amelyeket eredetileg a jegybanki alapítványok vásároltak meg maguknak értékteremtés címszóval, aztán Matolcsy Ádám baráti körénél kötöttek ki végül, és azokra, amelyek Száraz Istvánék tulajdonában voltak, majd furcsa módon az MNB-alapítványok cégének lengyelországi, GTC néven futó érdekeltsége fantáziát látott bennük, és megvette azokat.A sztoriban érintett hat ingatlan közül három olyan is van, amelyek a jegybanki alapítványok tulajdonában voltak: az Andrássy út 40-42. szám alatti ingatlan, az MTA volt kutatóintézete és a Döbrentei út 2. szám alatti épület. Ezeket gyakorlatilag a közpénz jellegét elvesztő közpénzből vásárolták fel, hogy végérvényesen is privatizálják őket.Andrássy út 40-42. és a G-Delta ADRSSY Kft.A Seven House Kft. által létrehozott cég alapítása után 3 nappal, június 2-án kapta meg apportként a cégbírósági dokumentum szerint 3,7 milliárd forintos értéket képviselő Andrássy úti, Hétház néven ismert ingatlant. Ennek nyomán a cég törzstőkéje 1,8 milliárd forintra emelkedett. Az ingatlan eredetileg a jegybanki alapítványoknak köszönhetően került ebbe az MNB-alapítvány-Száraz körbe, hiszen2017 májusában vásárolták azt meg a Pallas Athéné Alapítványok 14,9 millió euróért, ami a vásárlás napján, május 26-án érvényes árfolyammal számolva 4,57 milliárd forintot jelentett.Talán ez volt viszont az az ingatlan, ami a legrövidebb ideig volt Szárazék közelében. A lengyelországi GTC (amelynek többségi tulajdonrésze az alapítványok által létrehozott Optima Befektetési Zrt.-é) szűk négy hónappal a cég létrehozása után fantáziát látott az épületben, és felvásárolta a G-Delta ADRSSY Kft.-t, benne az Hétházzal. A GTC 10,8 millió eurót, vagyis a vásárlás napján érvényes árfolyammal számolva3,3 milliárd forint fizethetett, közel 1,3 milliárddal kevesebbet, mint amennyiért amúgy megvették az alapítványok.A cég és az ingatlan azóta is a lengyelországi GTC tulajdonában áll.Pusztaszeri út 59.-67. és a G-Epsilon PSZTSZR Kft.Eredetileg az MTA volt kutatóintézetét még 2015-ben vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank nettó 2,7 milliárd forintért, majd az ingatlant átadta a jegybanki alapítványoknak. Előbb a PADI-hoz, innen a PAIGEO-hoz került, aztán végül annál a Seven House-nál kötött ki, ami előbb az Optima Befektetési Zrt., aztán Száraz István magántőkealapjaihoz került. Pár nappal az alapítás után a G-Epsilon meg is kapta apportként a kutatóintézetet. Szűk egy évvel később, 2022 február elején azonban jött itt is a GTC és felvásárolta a Felis és Arezzo Magántőkealapok tulajdonában álló társaságot.A GTC a sajtóban megjelent információk szerint 9,9 millió eurót fizetett érte, ami az akkori árfolyamon számolva 3,5 milliárd forintnak felelt meg.Döbrentei utca 2. és a G-Zeta DBRNT Kft.A harmadik jegybanki körből Szárazhoz, majd vissza a jegybanki alapítványos körbe került ingatlan a Döbrentei utca 2. szám alatti irodaház. A cég nemcsak a későbbi alapítás miatt lóg ki a sorból kicsit, de azért is, mert az ingatlant sem annyira gyorsan adták át az új Kft.-nek. Ehhez közel 3 hónap kellett, ekkor vitte be a cégbe a tulajdonos, a Blue Ingatlanfejlesztési Alap a tőkeemelés során.Eredetileg egyébként ezt az ingatlant is 2015-ben vette meg az egyik jegybanki alapítvány, és 2019-ben végül a Quartz által kezelt Blue Ingatlanfejlesztési Alapnál kötött ki. Szűk fél évvel azután, hogy a G-Zeta megkapta az ingatlant, megjelent itt is a lengyel GTC és 7,7 millió eurós áron felvásárolta a céget.A GTC 7,7 millió eurót fizetett érte a Blue-nak, ami akkor árfolyamon 2,7 milliárd forintnak felel meg.Ebben az esetben látszik legkevésbé az, hogy az üzleten mekkora nyeresége lehetett a Száraz-körnek, a GTC vételára mellett ugyanis csak annyit lehet tudni, hogy a Pallas Athéné Alapítványoknál a bekerülési ár 2,7 milliárd forint volt.A sztori főszereplőjének számító hat darab ingatlan közül a másik három nem jegybanki körből indult el, hanem Száraz Istvánéktól. A végét illetően azonban szinte semmi különbség nincs: a három kettő cég és ingatlan jegybanki alapítványos körbe, a lengyel GTC-nél kötött ki.Vörösmarty tér 3. és a G-Alpha VRSMRTA történet eleje már jól ismert, a céget megalapította a frissen a Száraz-körbe került Infinit Invest Kft., egy héttel később pedig megkapta apportként a Vörösmarty téri ingatlant. Ennek vételára nem ismert, annyi viszont tudható, hogy a G-Alphába 1,2 milliárdos értéken vitték be a céget, majd két évvel későbba lengyel GTC ebben is lehetőséget látva 3,5 millió euróért felvásárolta Szárazéktól, ami akkori árfolyamon kicsit több mint 1,2 milliárd forint.És itt jön egy újabb csavar: a céget 2025. február közepén visszavásárolta a GTC-től a szintén Száraz-körbe tartozó Danube Hotel Invest Kft. és az ingatlanfejlesztő, 2023-ban alapított Urban Estate Zrt..Lánchíd hotel és a G-Gamma LCHD Kft.A céget a Száraz-körbe tartozó Danube Hotel Invest Kft. alapította, és apportálta az ingatlant (korábban az mfor az éves beszámolók alapján arra jutott, hogy ez az ügylet 2,1 milliárd forintos értéket képviselhetett), aztán kézről kézre adogatták éveken keresztül. Előbb a Quartz által kezelt Blue Ingatlanfejlesztési Alap, illetve a Stofa György tulajdonában lévő SRES Zrt.-hez kerult, majdaz alapítás után két évvel a lengyel GTC-nél kötött ki, amely 9,6 millió eurót fizetett érte, ami akkor árfolyamon számolva 3,5 milliárd forintot jelentett.Egy év után, 2024 nyarán aztán a GTC ettől az ingatlantól is megvált, eladta a LCHD-19 Kft.-nek és a Boros Leon Kft.-nek. Az ügylethez banki hitelt is igényelhettek, a tulajdonrészekre ugyanis a Raiffeisen Bank 15 millió eurós (közel 6 milliárd forintos) zálogjogot jegyezett be. A LCHD-19 Kft. egyébként egy 2023 végén alapított cégen keresztül a Market Zrt-hez is köthető Scheer Sándor tulajdona, míg a Boros Leon Kft. egy 2024 májusában alapított cég, tulajdonosa Boros László, Scheer Sándor sógora.+1 a ráadásKézről kézre járt a Ybl Vízház, vagy Várkert Kaszinó, Várkert Kioszk néven ismert épület is, ami eredetileg a királyi palota vízellátását volt hivatott biztosítani, ma pedig már a fideszes politikusok által is gyakran látogatott Felix Kitchen étteremnek is otthon ad. Az éttermet egyébként az a Pintér Máté üzemelteti, akit a Száraz István-Matolcsy Ádám-féle baráti körhöz sorolnak.Az ingatlant még 2016-ban vásárolta meg az egyik jegybanki alapítvány 3,2 milliárd forintért, hogy aztán „a köz érdekében” 600 millió forintból felújítsák. Ennek költsége végül 900 millió forintra hízott, fedezete pedig az alapítvány közlése szerint a rájuk bízott vagyon hozama volt.A közpénzből vásárolt és közpénzből felújított ingatlan 2020-ban az akkor még Equilor által kezelt Blue Ingatlanfejlesztési Alaphoz került. Az alapot 2021-ben a Száraz-féle Quartz alapkezelő vette át az ingatlannal együtt.Aztán jött a szokásos forgatókönyv, csak némileg más kimenetellel. A Szárazhoz kötődő Vízház Ingatlanfejlesztő Zrt. 2023. november 20-án megalapította a G-Omega VHZ Kft.-t, pár nappal később pedig az ingatlant tőkeemelés formájában az új cégbe apportálta.A cégbíróságra benyújtott dokumentumok szerint egyébként az egykori Várkert Kaszinó épülete minimum 15 millió eurós értéket képvisel, ami a tavaly év végi értékbecslés idején 5,67 milliárd forintot jelentett.Két héttel később Szárazék eladták a G-Omega VHZ Kft-t az ingatlannal együtt a jegybanki alapítványok cégének, az Optima Befektetési Zrt.-nek. A tinta még meg sem száradhatott az adásvételi dokumentumokon, mindössze két hét után az Optima tovább is adta a céget a SRES Zrt.-nek, amelynek tulajdonosa Stofa György, akit szintén a Matolcsy-Száraz baráti kör tagjaként emlegetnek. | MNB-ügy: 5+1 budapesti épületen mutatjuk be, hogyan bűvészkedték a közpénzt magánvagyonná | Amikor 2021 nyarán mindenki a covid miatti lezárásoknak örült, Száraz István és köre mással volt elfoglalva. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/07/mnb-ugy-51-budapesti-epuleten-mutatjuk-be-hogyan-buveszkedtek-a-kozpenzt-maganvagyonna | 2025-04-07 06:00:27 | true | null | null | 444 |
A független képviselő néhány nappal ezelőtt osztott meg néhány fotót Rogán Antal feleségének, Rogán Barbarának a luxustermékeiről, köztük volt egy gyémántokkal kirakott krokodilbőr táska is, amelynek pontos árát nem találta ugyan meg, csak a gyémántok nélküli verzióját. Az 30 millió forintba kerül. Legfrissebb Facebook-bejegyzésében azonban korrigálja korábbi állítását, egy influenszer ugyanis arra hívta fel Hadházy Ákos figyelmét, hogya táska nem 30, hanem 120 millió forintba kerül."Egy táska annyiért, amennyiért egy átlagbért kereső magyar ember 20 évet dolgozik. Szánom-bánom, hogy ilyen csórónak gondoltam Rogánnét", írja a független politikus.Hadházy újabb képeket is mutatott Rogán Barbara luxustermékeiről. Az egyik képen a képviselő szerint összesen 80 millió forint értékű ékszert visel a miniszter felesége, mellette "a 120 milliós tasi", a másik fotón pedig egy 5,8 millió forintba kerülő ruha van rajta.Hadházy korábbi, Rogán Barbarával kapcsolatos bejegyzését a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter sem hagyta szó nélkül. A Telexnek azt írta: „Hadházy képviselő úrnak az Országház kis híján felgyújtása és a hidak lezárása nem hozott elég figyelmet. Tudom, hogy őt ez nem érdekli, de a feleségem két hónapja szülte meg a kislányunkat. Alig ért véget a gyermekágyi időszak: én a munkámmal, a feleségem pedig csak a kislányunkkal foglalkozik. Nagy bátorság egy kismamát ócsárolni! Mi lesz a következő: babakocsik és babaruhák?” | Hadházy Ákos szerint Rogán Antal feleségének luxustáskája nem is 30, hanem 120 millió forintba kerül | A képviselő „szánja-bánja, hogy ennyire csórónak” nézte Rogán Antal feleségét. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/05/hadhazy-akos-szerint-rogan-antal-felesegenek-luxustaskaja-nem-is-30-hanem-120-millio-forintba-kerul | 2025-04-05 09:38:08 | true | null | null | 444 |
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő legújabb Facebook-bejegyzésében újabb fotókat osztott meg Rogán Barbara több milliós vagy éppen tízmilliós luxusholmijairól. Az egyik ilyen fotó azonban másról is árulkodott. Egészen pontosan erről a képről van szó:A fotó egészen egyedi háttere, a hegyoldalról szinte a tengerbe nyúló színes házak alapján nem volt nehéz beazonosítani, hogy az Amalfi parton, pontosabban Positano egyik ötcsillagos luxusszállodájában, a Le Sirenuse-ban készült a kép.A luxushotelben két étterem is van, a La Sponda és az Aldo's, Rogán Antal felesége pedig utóbbi teraszán pózolhatott az egyébként 5,8 millió forintos Versace ruhájában a kép részletei alapján. Az nem derül ki a képről, hogy mikor jártak ott Rogánék, és ott is szálltak-e meg vagy csak az étteremben voltak-e, mindenesetre jól mutatja, hogyan is kapcsolódik ki a NER krémje.Az Aldo's egy koktélbár és tenger gyümölcsei étterem, asztalhoz jutni pedig nem lehet csak úgy, hogy séta közben gondol egyet az ember lánya: "menjünk, együnk itt egyet!". Csak 60 nappal korábban, egy-egy időszakra nyílik csak meg az asztalfoglalás lehetősége, erről már a szálloda Instagram-oldalán lehet informálódni. Az egyik poszt szerint tavaly február 5-én délután 3-kor nyitották meg a foglalás lehetőségét március 23. és április 5. közötti dátumokra.Az Aldo's árairól nagyon nehéz információhoz jutni az interneten, sőt a legnagyobb utazási oldalra feltöltött koktéllapot ábrázoló képen sem szerepelnek árak. Egy 2020-as blogbejegyzés azonban némileg képbe helyezhet. Eszerint egy pohár Fiano pezsgő 16 euró volt (akkori árfolyamon számolva 5600 forint) amihez harapnivaló is járt, egy 1,5 literes ásványvíz pedig 7 euróba (2500 forint) került. Egy nyers makrélatál, friss naranccsal és fenyőmaggal 30 euró (10 500 forint), a grillezett sügér salátaágyon 36 euró (12 600 forint), egy negroni alapú koktél pedig 25 euró (közel 9000 forint) volt.Vagyis egy háromfogásos vacsora egy személyre már öt évvel ezelőtt is több mint 40 ezer forintra jött ki az Aldo'-s-ban.A Le Sirenuse egy ötcsillagos szálloda, ahol egy éjszaka ára főszezonban 2 millió forintba kerül, igaz, jövő hétvégére szezonon kívül 1 millió forintért is találni szobát.Minden lakosztálynak saját erkélye van egyébként, ahonnan kilátás nyílik a Fekete-tengerre, a helyiségek pedig teljesen felszereltek, a Blu-ray lejátszótól kezdve az iPod-dokkolón át a wellneskádig mindent meg lehet találni. A szállodában pedig saját wellness-részlete is van gőzfürdővel, úszómedencével, szaunával és masszázzsal. | A milliós ruhák és a százmilliós táska után újabb árulkodó jelét találtuk a Rogán Antalékat körüllengő elképesztő luxusnak | Éjszakánként 2 millió forintba kerül egy szoba abban a szállodában, amelynek éttermének teraszán Rogán Barbara pózolt az 5,8 millió forintos Versace ruhájában. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/05/a-millios-ruhak-es-a-szazmillios-taska-utan-ujabb-arulkodo-jelet-talaltuk-a-rogan-antalekat-korullengo-elkepeszto-luxusnak | 2025-04-05 13:45:41 | true | null | null | 444 |
Ahogy lehullott a lepel az MNB-alapítványok körüli zavaros ügyletekről, egyre jobban látszik, hogyki fog nagyot bukni (természetesen, mint mindig, főleg "a köz", vagyis a magyar emberek, illetve a kecskeméti Neumann János Egyetem),ki nyert sokat (Matolcsy Ádám luxuséletet élő baráti köre)és kik fogják oldalágon megúszni ezt az egészet. Például az MBH Bank, amely nagyon erős biztosítékokkal hitelezett, mondhatjuk, hogy prudensen bankolt, illetve ennek az egész művi veszteséggyárnak a kiszolgálói, ügyvédek, tanácsadók, könyvvizsgálók, könyvelők, akik remekül kerestek a bonyolult struktúrákon, de vélhetően senki nem fogja elszámoltatni őket.Ebben az írásunkban azonban most nem a visszaélésekkel foglalkozunk, hanem azt nézzük meg, hogy miért okozott olyan nagy veszteséget az MNB-alapítványok vagyonából fizetett két külföldi ingatlanos befektetés.Ha a haszonhúzó kör gazdagodását, bulijait, loftokat, ingatlanokat, autókat nézzük, akkor nem is kétséges, hogy ez a kör nagyon hirtelen rengeteg pénz felett kezdett el diszponálni. De senki ne gondolja, hogy az alapítványoknál minden vagyonvesztés valaki mást gazdagított!Nem, ennél rosszabb a helyzet, itt a pénz igencsak meghatározó része, közel 200 milliárd forintnyi érték elpárolgott.Mindez nagyrészt hiba volt, vagyis az MNB-alapítványok vagyonát kezelő kör nem értette meg azt, hogy amikor beszállnak, főleg, ha többséggel beszállnak egy nívós tőzsdei cégbe, már azzal is leértékelik a részvényt.Forrásaink segítségével elsőként azt firtattuk, hogy ez miképpen történhetett. Egy olyan időszakról beszélünk, amikor a tőzsdék amúgy remekül teljesítettek. Ebben az időszakban két pocsék befektetést találni igazi művészet lehetett. Valójában nem ez történt. Inkább arról van szó, hogy bár alapvetően mindkét befektetési gondolatban lehetett volna ráció (kelet-európai ingatlanportfóliót venni, majd értéktartó luxusingatlan-csomagot vásárolni), de azzal, hogy a magyar alapítvány - legalábbis a lengyel GTC SA-ban - többségi tulajdonosként átvehette a cég irányítását, önmagában erodálza a befektetés értékét.Egy olyan hasonlatot hallottunk erre, hogy amennyiben egy buszsofőr úgy dönt, hogy megpróbál utasszállító repülőgépet vezetni, de ezt korábban soha nem csinálta, még soha nem tett le a földre egyetlen gépet sem, akkor ott nagyon nagy baj lesz.Az MNB-s alapítványi csapat 2020 áprilisában kötelezte el magát arra, hogy megveszi a lengyel GTC SA cég többségi, 61,5 százalékos részesedést a texasiLone Star Fundsbefektetési alaptól, amely ma mintegy 100 milliárd dollárt kezel, korábban a Mamut Bevásárlóközpont jelzálogjogait is birtokolta.A tárgyalások persze korábban kezdődtek, még a covid előtt. Az ÁSZ-jelentésből tudjuk, hogy a lengyel GTC S.A. részvény vásárláskori tőzsdei átlagárfolyama 6,86 zloty volt, a magyar csoport 9 zlotyt fizetett részvényenként, vagyis 31 százalékkal, közel 60 milliárd forinttal drágábban vette meg a céget. A részvény az ÁSZ-vizsgálat végén már csak 4 zlotyt, jelenleg pedig mindössze 3,9 zlotyt ér.A vásárlás idején az alapítvány még a felár ellenére is azt gondolta, hogy remek üzletet csinált. Úgy kalkuláltak, hogy a tőzsdei ár alulértékelt, hiszen a GTC-ben 2,3 milliárd eurónyi ingatlan van, de csak 1,1 milliárd euró volt az idegen tőke.Vagyis az Optima abban bízott, hogy 10 zlotynál is többet ér valójában a papír, amit az ingatlanok magasabb eszközértékével és azzal indokoltak, hogy az irányító pakettért felárat kell fizetni. Igen ám, de beütött a krach.A vásárlás időpontjából látható, hogy az már a covid európai berobbanása után történt, a vásárlók talán azzal nem kalkuláltak megfelelően, hogy a home office elterjedése miatt az irodapiac leül, leértékelődik.Ugyanakkor a belső problémák ennél is fontosabbak voltak, és itt érünk el a buszvezetős, repülőgépes hasonlathoz. A GTC egy nemzetközi menedzsmenttel, nemzetközi tulajdonosokkal rendelkező multinacionális cég volt, amelynek elvileg kapcsolatot kellett volna tartani a befektetőkkel, a hitelezőkkel, a hitelminősítőkkel. A sztori nem is indult rosszul, a GTC 2021-ben 500 millió euró értékben zöldeurókötvénytbocsátott ki, nagyon neves szervezőkkel (JP Mrgan, Morgan Stanley. Clifford Chance), a kötvény kamata mindössze 2,25 százalék volt.Ám a lengyel befektetői közösség nagyon nem tudott különbséget tenni a jegybanki alapítvány és a magyar állam között, mindenesetre azt látta, hogy a világhírű alap helyett megjelent a magyar közösségi befektető.A nemzetközi menedzserek elkezdtek távozni, és egyre inkább olyan magyar vezetők érkeztek, akik a negyedéves nemzetközi investor call-okon rossz angolsággal, kevés szakmai tudással vettek részt.A hitelminősítőkre sem figyeltek, hamarosan meg is érkezett a Fitch leminősítése. Bár a magyarok úgy érezték, hogy az eladósodottság iparági szinten továbbra is alacsony (a nulla inflációs időszakban az átlagos kamat is mindössze 2 százalék volt), de mégis folyamatosan szakadt az árfolyam, egyre rosszabb lett a cég reputációja.2023-ban távozott Ariel Alejandro Ferstman, a GTC zseniálisnak tartott pénzügyi vezetője. Az argentin és izraeli háttérrel rendelkező pénzügyi szakember 2011 óta volt GTC-s, és állítólag nagyon jó kapcsolatot épített ki a hitelminősítőkkel. Az alapítványi csapat érkezése után egy ideig még maradt, de egy ponton elment. Ez még akkor is rossz üzenet volt, ha őt még sikerült külföldi menedzserrel felváltani, a lengyelBarbara Sikoraérkezett. Ő már teljesen más alkat volt, eléggé tartott a lengyel felügyelettől, mindent teljesen szabályosan akart csinálni, ígyeléggé meglepődött, amikor egy Matolcsy Ádám nevű, a GTC-hez hivatalosan nem kapcsolódó üzletember titkárnője Budapestre hívta egy megbeszélésre.A találkozó megvalósult, de a lengyel és amerikai egyetemeken végzett, korábban az ingatlanpiac legnagyobb cégeinél dolgozó vezető aligha örült az informális befolyásnak,egy évet se töltött a cégnél a távozása előtt.Mindenesetre a GTC árfolyama nem viselte jól ezeket a visszajelzéseket. A vezetés minősége megváltozott, amai igazgatóságmég itthon sem annyira ismert tagjai (Nagy Gyula, Farkas Zsolt, Gosztonyi Balázs) nem tudták elhitetni a nemzetközi befektetőkkel, például Allianz-cal vagy PZU nevű lengyel gigabiztosítóval, hogy komoly managementje van a GTC-nek. Manapság talán egy kakukktojás maradt a cég életében, az fb-elnök Bartha János, az ex-CSFB-s vezető, aki valóban neves pénzügyi szakember volt korábban Magyarországon.Az árfolyam összeomlása mindenesetre 150 milliárd forintos bukást eredményezett, a GTC árcsökkenése valójában az egész alapítványi ügy legnagyobb egyedi vesztesége. A cég életére rálátó forrásaink elmesélték, hogy amikor például aFitch leminősítettea céget és hosszasan sorolta a kockázatokat, a GTC-ben is aktív fiatal üzletemberek nem is igazán értették ennek a súlyát. Ám hiába mondogatták, hogy túlzott az alulértékeltség, az ingatlanok megvannak, ki vannak adva, az eladósodottság nem vészes, azért a befektetők értékítéletével nem könnyű vitatkozni.Amikor a GTC már rendkívüli módon leértékelődött, a baráti kör arról kezdett el beszélgetni, hogy "ok, az irodapiac most vacak, de van egy ingatlanpiaci szegmens, amelyik soha nem veszít az értékéből, ez pedig a luxusingatlan."AzUltima Capitalbakönnyű volt beleszeretni. Svájc elég gazdag, de még itt is van topliga, példáulGstaad, amely St. Moritz mellett a másik elitsíparadicsom. A fiúk azt látták, hogy Gstaadban alig lehet ingatlant vásárolni, itt az old money, vagyis a tradicionális európai családok, valamint az olajállamok szuverén alapjai, egy-egy katari milliárdos vásárol csak.Ha ide nyílik befektetési lehetőség, azzal nem lehet hibázni, gondolhatták. Ma már tudjuk, lehetett.Többféle elképzelés is volt, a fiúk valami olyasmiben gondolkodtak, hogy a szűkös kínálat és a szinte egyáltalán nem árérzékeny kereslet révén majd ha többségbe kerülnek az Ultimában, egyesével lehetne értékesíteni az ingatlanokat. Mindez mesés profitot is hozhat.Csak aztán beleszerettek a portfólióba, már inkább az üzemeltetésben, a részesedés növelésében gondolkodtak. Mint hallottuk, Gstaad olyan síparadicsom, ahol a sétálóutcán Louis Vuitton, Hermès, Prada, Ralph Lauren üzletek vannak, ebben a faluban korábban Grace Kelly, Rainer monacói herceg és Reza Pahlavi iráni sah birtokolt rezidenciát. A csapat úgy érezte, hogy megérkezett a csúcsra, csak éppen megint veszítettek, na persze nem a saját pénzüket, hanem az alapítványét.Az Ultima Capital S.A részvényenkénti 110,12 svájci frankos bekerülési árához képest a vizsgálat végén 88 svájci frank volt a részvény ára, ami 20 százalékos csökkenést jelentett. Most egy árnyalatnyival feljebb van a papír, 90 svájci frankon történt az utolsó kötés.A fenti két ügylet tehát 200 milliárd forintos veszteséget jelentett. A teljes veszteség megítéléséről többekkel beszéltünk, és sokféle számolást hallottunk.A legegyszerűbb állami veszteségszámolás az, hogy amennyiben 10 éve az MNB nem adott volna oda 266 milliárd forintot az alapítványoknak, hanem befizette volna a költségvetésbe, akkor most mennyivel lenne beljebb Magyarország, mennyivel lenne kisebb az államadósság.Ha a 10 év inflációjával számolunk, ami 2015-ben és 2016-ban még szabad szemmel alig látható, 1 százalék alatt volt, később viszont brutális volt a pénzromlás, 2023-ban 17,6 százalék, akkorinflációval megnövelve ma 440 milliárd forint lenne az alapítási vagyon.De gondolkodhatunk úgy is, hogy amennyiben ezt a pénzt akkor megkapja a költségvetés, akkor ennyivel kevesebb állampapírt kellett volna kibocsátani. Tíz éve a 10 éves állampapírok hozama 4 százalék volt, vagyis mai pénzen 48 százalékkal növelve, 393 milliárd forinttal lenne ma alacsonyabb az adósság.Ha pedig az alapítványi vagyon fialtatásáért felelős üzleti körök tényleg hittek az ingatlanbefektetésben, de nem kriminálisan rossz célpontokat választottak volna, hanem a magyar ingatlanpiac átlagos hozamát elérik, akkor egy átlagos hozamú magyar ingatlan-portfólióban az időszak alatt 530-600 milliárd forintra gyarapodott volna a vagyon.Ehelyett hol tartunk? Nincs ekkora érték, pedig a csoport még kapott is 200 milliárd forint idegen tőkét is,127,5 milliárdot a kecskeméti Neumann János Egyetemtőlés 70 milliárd forinthitelt az MBH Banktól. Ha ezt is figyelembe vesszük, ma az alapítványok kezelésében a hitelek felhasználásával 600 milliárd forintnak kellene lennie.Ha nagyon jóindulatúak vagyunk, és azt feltételezzük, hogy az időszak során a tudományos célkitűzésekre (utazásokra, tanulmányokra, képzésekre) elment 50 milliárd forint, akkor isma legalább 550 milliárd forintnak kellene állnia a hitelekkel szemben.Van ennyi? Dehogy van, még abban sem lehetünk biztosak, hogy az idegen tőkét egyáltalán meghaladják a vagyonelemek.Nézzük most meg a "nevető harmadik", vagyis az MBH pozícióját! A bankot joggal lehet kritizálni, hogy milyen ügyleteket vállal be,Marine Le Pen, aspanyol szélsőjobb (VOX), vagy most az MNB-alapítványi világ egyik cégének (Alpine Holding) a hitelezését.Az a közgazdász, aki ebben a pontban segített bennünket, azért annyit megjegyzett, hogy reputációs szempontból ezek megmagyarázhatatlan ügyek, de banki szempontból nem annyira. Vagyis, mint mástól is hallottuk, a bank tökéletesen biztonságban van, a vezetői nem voltak bolondok, annyira bebiztosították magukat, hogy gyakorlatilag mindenkinél több esélyük van a pénzük visszaszerzésére, a térülésre.Amikor a Telex nemrégiben cikket írt azUltima Capital SA svájci tőzsdei cégről, találtunk és rögzítettünk egy érdekes elemet. Az Ultima magyar pakettjének tulajdonosa, az Alpine Holding Kft. horribilis, 233 milliárd forintos kötelezettség-állománnyal rendelkezett 2023 végén. Arra csak tippelni lehet, hogy ebből valósulhatott-e meg a svájci részesedésvásárlás, illetve azt is, hogy ez a hitel vajon banktól van, vagy a csoporton belülről, azaz a tulajdonostól. Mindenesetre az Alpine Holding számlavezető bankja az MBH Bank.Azt nem tudhattuk, hogy ez mennyire fontos lesz, azóta ugyanis annyit biztosan tudunk, hogy az MBH Bank 170 millió eurót adott kölcsön az Alpine-nak, Ráadásul úgy, hogy nem pusztán a hitelből megvett Ultima papírjai, de a magyar GTC Holding Zrt. és holland GTC Dutch Holdings B.V. társaságok teljes GTC S.A. részvény-állományán zálogjogot és óvadékot alapítottak. Vagyis, ha az Alpine Holding nem tudná visszafizetni a hitelt, akkor az MBH viheti az Ultima, de akár a GTC-részvényeket is. Mindez persze érthető, a bankhitelek így működnek, de ennyivel is kevesebb marad az alapítványokban. | Az MNB-alapítványok 200 milliárdja, amit nem elloptak, hanem elvesztettek | Pusztán azzal, hogy az MNB-alapítvány beszállt a külföldi cégekbe, valójában már meg is ágyazott a veszteségeknek. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/31/mnb-alapitvany-matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam | 2025-03-31 08:22:58 | true | null | null | Telex |
Rogán Antal feleségének luxuskiegészítőiről posztolt fotókat hétfőn reggel Hadházy Ákos aFacebook-oldalán, a független képviselő Rogán Barbara Instagram fotóiból tett ki képeket, amiken többek között az Hermés egyik legdrágább táskája, a limitált kiadású, gyémántokkal kirakott, krokodilbőrből készült Kelly 25 Niloticus modell is látható. A francia divatház táskáját jelenlegcsak aukciónlehet megvásárolni, gyémántok nélkül nagyságrendileg 30 millió forintba, gyémántokkal együtt kb 60 millió forintba kerül.A képviselő emellett egy másik Hermés táskát, a kb 8 millió forintos Birkin 30 Grineve-t emelte ki a miniszter feleségének posztjai közül, köztük egy olyat is, amin Rogán Antal és a felesége is szerepel. Hadházy olyan képeket tett még ki, amiken Rogán Barbara egy ritka, nagyjából 30 millió forintot érő Dior ruhát és egy 2,7 millió forintos cipőt, valamint egy 28 millió forintos Bulgari fülbevalót visel."Szóval ezek a ruhák és ezek a cipők egyszerűen még a leggazdagabb emberek részéről sem elérhetők. Mert hogy nem logikus és nem ésszerű ilyen pénzeket kifizetni egy cipőre, vagy egy ruhára, még a leggazdagabbaknak sem. Ezeket sejkek veszik meg. Ezek mind a világ legdrágább luxus termékei földi halandók számára megközelíthetetlenek" - írta posztjában Hadházy. Szerinte a képek azután különösen aktuálisak, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter akormányközeli luxizásrólazt mondta, "eljött az ideje, hogy a NER kullancsait lesöpörjük magunkról". Ezt a Fidesz-frakció azóta már hirdetésként isközzétette.A képviselő egyébként nemrég Matolcsy Ádám feleségének luxuséletéről is képeketosztott meg, ezeket itt lehet megnézni.Kerestük Rogán Antalt a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül, hogy megtudjuk, hogyan kommentálja a felesége kiegészítőiről szóló posztot, ha választ kapunk a kérdéseinkre, beszámolunk róla. | Rogán Antal feleségének több tízmilliós luxustáskáiról és ékszereiről posztolt képeket Hadházy Ákos | A képek alapján a miniszter feleségének az Hermés egyik legdrágább, 60 millió forintot érő táskájából is lapul egy a szekrényében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/03/31/hadhazy-akos-rogan-barbara-rogan-antal-luxus-kiegeszito-hermes-birkin-taska | 2025-03-31 09:36:14 | true | null | null | Telex |
A független országgyűlési képviselő megkapta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) válaszát Papcsák Ferenc cégének, a Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft.-nek működésével kapcsolatosan feltett kérdésére, amelyről vasárnapi Facebook-posztjában számol be:"Korábban megírtam, hogy az Uzsoki VIP osztályába csak Papcsák cégén keresztül, velük szerződve lehetett bejutni. Az, hogy a volt zuglói polgármester cége az Uzsoki kórházzal megállapodott a »VIP« (sokat fizető) betegek ellátására, nem változtat azon, hogy engedély hiányában vállalt el kezeléseket. Ez így pláne szimpla csalás (bár ezt eddig is tudtuk, hiszen korábban kiderült, hogy Papcsák cége semmit nem tesz a betegekért azon kívül, hogy elteszi a hasznot).""Ezért újabb feljelentést teszek az Uzsoki VIP osztályának ügyében" — teszi hozzá Hadházy.Papcsák eladta a céget"A másik friss hír VIP-osztály ügyben pedig az, hogy időközben a volt fideszes képviselő és polgármester szép csendben eladta a céget és angolosan távozott...Ahogy már írtam, már nem VIP osztálynak, hanem »Térítéses Betegellátó Osztálynak« hívják a fizetős részleget" — teszi hozzá."Lassan egyébként minden helyére kerül ebben az ocsmány mozaikban. Azt nem tudjuk még, hogy Papcsák mennyit kaszált a bizniszen. Annyit tudunk, hogy sok százmilliós bevételeket produkált, 2023-ban pedig kb. 20 millió nyereséget jelentett le a cég. Azonban a fideszes politikus természetesen ennél többet is nyerhetett, ha például a cégében alkalmazottként vett fel fizetést, vagy az ügyvédi irodája számlázott be jogi tanácsadásért..." — folytatja gondolatmenetét az ellenzéki képviselő."Azt kell még megtudnunk, hogy a szerencsétlen betegektől beszedett milliókból mennyit adott tovább a kórháznak Papcsák. De azt egyelőre nem tudjuk, mivel a kórház megtagadta az ezirányú közérdekű adatkérésünk teljesítését. Emiatt már a Transparency jogászainak segítségével perelem az Uzsokit" — zárja sorait Hadházy. | Müller Cecília rántotta le a leplet az MNB fb-elnökének cégéről - Hadházy Ákos feljelent | A független képviselő kérdésére adott országos tisztifőorvosi válaszból az derül ki, hogy a Papcsák Ferenc által tulajdonolt Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft. engedély nélkül praktizálhatott. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/muller-cecilia-rantotta-le-a-leplet-az-mnb-fb-elnokenek-cegerol--hadhazy-akos-feljelent.html | 2025-04-06 10:10:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az üzlet már valamikor tavaly év végén megköttethetett, mert Mészáros Lőrinc tagsága december 23-án szűnt meg, míg a V-Híd befolyása február 23-án zárult le. Ugyanakkor Végh Gábor tulajdonjogát március 24-én jegyezték be.A Kontúr Csoport Kft. 2002-ben jött létre, ám a cég életében a fordulópontot a 2017-es tulajdonosváltás hozta. A cégkivonat szerint 2017. április 12. és 2021. április 13. között a vállalat egyedüli tulajdonosa a dunavarsányi Romhányi Péter László volt. Ekkor vált fő tevékenységévé a vasúttervezés, amely azóta is meghatározza működését. A vállalat saját bemutatkozása szerint a kisebb és nagyobb beruházások előkészítő tervezése (tanulmány-, engedélyezési és tendertervek) mellett kivitelezési projektekhez kapcsolódó tervezési munkákat is végez.A cég csak rövid időre került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe: 2021 őszén vásárolta meg a V-Híd cégcsoport, amelynek profiljába jól illeszkedett a Kontúr Csoport tevékenysége. A vállalat mérnöki és műszaki tanácsadási feladatokat látott el, de foglalkozott bontással, vasút- és hídépítéssel is. Több közös projektjük is volt a Mészáros-cégekhez köthetően, például:a Százhalombatta-Ercsi elágazás körszerűsítése,a Püspladány-Ebes vonalszakasz vasúti és biztosítóberendezés munkálatai,és az Ebes-Debrecen szakasz korszerűsítése.A Kontúr honlapján nyolc fő megrendelőt tüntettek fel, ezek közül négy Mészáros Lőrinchez és családjához köthező. A gazdálkodását nézve pedig felívelő pályára állt a cég gyakorlatilag egy évvel azután, hogy a V-Híd szekere is beindult volna.A Kontúr Csoportnak 2017-ben még csak 181 millió forintos árbevétele volt, ami2018-ra már 1,1 milliárd forint lett,2019-ben 2,8,2020-ban pedig már 3,4 milliárd forint folyt be a cég kasszájába.Ez a szám 2023-ban már 11,6 milliárd forintra gyarapodott, amiből 2,2 milliárd forint nyereség jött össze, ezt osztalék formájában ki is vették a cégből. A tavalyi eredménye ugyanakkor még nem ismert, így nem tudni, hogy a recessziós időszakban - amikor csökkentek az állami megrendelések - hogyan alakult a cég pénzügyi helyzete.Küldtünk kérdést a V-Híd-nak, hogy miért döntöttek a vasúttervező cég eladása mellett, amint érkezik válasz, cikkünket frissítjük.A Kontúr Csoport eladásával a Mészáros-birodalom nem is csak egy cégtől vált meg. A vállalatnak van egy leányvállalata is, a 2019-ben alapított Rail-Com Kft., amely főtevékenységként - a Kontúrhoz hasonlóan - mérnöki szolgáltatásokat és műszaki tanácsadást nyújt. Gazdálkodása azonban meg sem közelíti a fő tulajdonosét: 2023-ban 736,7 millió forint bevételből 40,2 millió forint nyereséget ért el. A cégben a Kontúr Csoport a többségi tulajdonos, míg kisebbségi részesedéssel a BI-LOGIK Biztosítóberendezési és Logikai Rendszereket Tervező Kft. rendelkezik. Mivel a Kontúr gazdát cserélt, a Rail-Com többségi tulajdonosa is Végh Gábor lett.A vevő személye sem mellékes. Végh Gábor ritkán szerepel a gazdasági hírekben, pedig jelentős vállalkozásokban érdekelt: többek között a stadionépítéssel foglalkozó Pharos ’95 Kft. egyik tulajdonosa. Nevét szélesebb körben akkor ismerhette meg a közvélemény, amikor Orbán Viktor miniszterelnök páholytársaként jelent meg egy nyilvános eseményen. Állami közbeszerzések és támogatások kedvezményezettjeként is feltűnt már, a Pharos például a Bozsik Aréna és a Puskás Aréna kivitelezésében is részt vett. Végh Gábor emellett a ZTE és a szlovén Lendva labdarúgócsapatainak tulajdonosa, cége korábban Felcsúton is működött. Jó kapcsolatot ápol Mészáros Lőrinccel is: az Átlátszó írta meg, hogy 2018 nyarán együtt utazott Mészáros Beatrixszal Malagára azon a magángépen, amelyet korábban Orbán Viktor is használt. De Végh megfordult már a NER magánjetjén és luxusjachtjain is nyaralása alatt. | Mészáros Lőrinc most nem vett, hanem eladott valami nagyon értékeset | Már nem Mészáros Lőrinc a tulajdonosa a milliárdokat termelő cégnek.
Mészáros Lőrinc többnyire a vásárlói oldalon tűnik fel, most azonban eladóként jelent meg: megvált egy olyan cégétől, amely a birodalmának fő profiljába tartozott, és az elmúlt években stabilan termelte a nyereséget. Az Opten nyilvános adatbázisa szerint a Kontúr Csoport Kft.-nek már nem a felcsúti milliárdoshoz tartozó V-Híd Vagyonkezelő Kft. és maga Mészáros Lőrinc a tulajdonosa, hanem Végh Gábor. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-most-nem-vett-hanem-eladott-valami-nagyon-ertekeset.html | 2025-04-04 14:02:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Magyar Nemzeti Bank nincs könnyű helyzetben: fokozatosan új vezetésnek kellene felállnia, be kellene bizonyítani, hogy szakszerű lesz a jegybank irányítása, csak éppen a hírekben az MNB most a nagy alapítványi vagyonvesztéssel, a kecskeméti egyetem kötvényvásárlásával és a székház-felújítással szerepel.Az intézmény mindenesetre eltökélt abban, hogy feltárja a múlt ügyeit - bizonygatták többen is, amikor háttérbeszélgetések keretében arra voltunk kíváncsiak, hogy miképpen is fog felállni az intézmény új vezetése és mit kezd a ház a múlt ügyeivel.Varga Mihály személyében van már új elnöke is az MNB-nek. A volt pénzügyminiszter korábban bemutatta csapata fontos tagjait, így Banai Péter Benőt, Kurali Zoltánt és Sípos-Tompa Leventét, viszont ha ránézünk azMNB aktuális tisztviselőire, őket még sehol nem látjuk. Ennek megvan az oka: jelenleg Banai Péter Benő még a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) dolgozik, úgy tudjuk, hogy április 30-ig vállalta, hogy marad, és mint a költségvetés legfőbb hazai szakértője, segít összeállítani a büdzsét. Utána várhatóan ez már Kisgergely Kornél feladata lesz, aki most még az EXIM elnök-vezérigazgatója.A másik két megnevezett kulcsember, vagyis Kurali Zoltán, az Államadósság-Kezelő Központ korábbi vezérigazgatója és Sípos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank korábbi vezérigazgatója már a jegybankban vannak, de egyelőre csak elnöki tanácsadói funkcióban. Igaz, mint ilyenek, részt vehetnek a legfontosabb üléseken. Korábbi állásaik és szaktudásuk alapján Kurali Zoltán inkább a devizatartalékokért, Sípos-Tompa Levente pedig a felügyeleti munkáért felel majd.A jegybank jelenlegi alelnökei kivétel nélkül maradtak és úgy tudjuk, hogy maradnak is a mandátumuk végéig. Viszont ha a különböző MNB-s alelnöki mandátumok kifutnak, jelen állás szerint a három mostani alelnök (Dr. Kandrács Csaba, Dr. Patai Mihály, Virág Barnabás) közül senki nem marad. Az előző részben felsoroltak viszont akár valamennyien alelnökök is lehetnek, sőt, azt hallani az MNB háza tájáról, hogy Varga Mihály azt szeretné javasolni, hogy a jövőben már ne három alelnöke legyen a jegybanknak, hanem négy.Azt hallottuk, hogy ha valóban lesz egy negyedik alelnök, akkor az vélhetően Palotai Dániel lehet, aki hamarosan hazatérhet az IMF-től.Palotai Dániel2020. november 1-től képviselte Magyarországot és a kelet-közép-európai országcsoportot az IMF legfőbb döntéshozó testületében, a 24 tagú igazgatótanácsban.Egyelőre tehát nagy változások nem láthatók az elnök személyén túl, de sokan jönnek a korábbi PM-ből. Egyelőre az olyan bizalmi állásokban volt csere, mint a kabinetfőnöki, a Matolcsy Györgyhöz tartozó Czene Gréta helyett már Havasi Csaba az elnöki területet irányító ügyvezető igazgató, míg a korábbi főigazgató, Fömötör Barna is távozott, helyette Gondos Judit érkezett a volt PM-es csapatból. Az MNB-től kicsit arrébb pedig a Budapesti Értéktőzsde élén Végh Richárdot Tóth Tibor váltotta.Az alapkamatról döntő Monetáris Tanács tagjai közül Varga Mihály elnök mellett, aki március 4-től tag, Mager Andrea a régi-új tag, az ő 6 éves kinevezése 2025. március 5-én startolt. Hamarosan lejár Patai Mihály MT-tagsága (2025. április 22.), Kandrács Csaba tagsága (2025. október 2) és Virág Barnabás tagsága (2026. június 22.). De ha ők valóban kitöltik a mandátumukat, akkor az új MT-tagok és így az új alelnökök később léphetnek be. Ha hamarabb elmennek, ez persze felgyorsulhat.A Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület. Ajegybanktörvényalapján az MNB legfontosabb testületének tagjait Sulyok Tamás köztársasági elnök nevezi ki, setében ez csak valami nagyon formális szerep lesz. A tanácsban részt vevő alelnökök személyére az elnök tesz javaslatot, a miniszterelnök ha egyetért ezzel, beterjeszti a javasolt személyeket a köztársasági elnök elé.A külső tagok közül négy fő kinevezésére az MNB elnöke tesz javaslatot, de a köztársasági elnök elé terjesztéshez itt is szükség van a miniszterelnök egyetértésére. A többi tag kinevezésére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. Ő is egyeztet az MNB-elnökével, de a jegybankelnöknek nincs vétójoga. Ha egy tag megbízatása megszűnik, akkor az őt eredetileg javasló hivatal tesz ismét javaslatot.Az MNB elnöke a Monetáris Tanács elnöke, az MNB alelnökei is MT-tagok és további tagok is vannak, mindenkit hat évre választanak. Az MT-tagság megszűnhet a megbízatási időtartam leteltével, lemondással, felmentéssel vagy halállal.Az MNB vezetése természetesen tudja, hogy bármennyire is szeretné eltartani magától az alapítványi ügyeket, azokkal valamit kezdenie kell. Mi azt hallottuk a házból, hogy bár természetesen sokféle pletyka kering, nincs semmilyen megállapodás az előző vezetéssel, az MNB komolyan ki szeretné vizsgálni az ügyeket. Gion Gábor, a kuratórium új elnöke erre is erős mandátumot kapott, és a szakértelme megvan a feladathoz, évtizedes könyvvizsgálói tapasztalattal rendelkezik a legnagyobb auditorcégeknél.Olyan korábban, az MNB-nél megfordult szakemberek, mint Nagy Márton, aki sokáig volt a hazai monetáris politika első számú aktora, vagy Windisch László, aki a felügyeleti munkáért felelt, már korábban is nagyon jól érezték, hogy távolságot kell tartaniuk ettől a világtól. Így bár jelentős állami tisztségük van (Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter lett, Windisch pedig az Állami Számvevőszék elnöke), viszonylag könnyen távol tudják tartani az alapítványi kínokat maguktól, hiszen Nagynak közismerten rossz volt a viszonya az utóbbi években Matolcsy Györggyel, Windisch László pedig a feltárást végző ÁSZ vezetője lett.Nem kérdés, hogy a hatalmas vagyonvesztésnek voltak valóban aktív aktorai, felelősei, de kevesen lehettek olyanok, akiknek kormányzati vagy jegybanki funkcióban ne lett volna köze valamiképpen az ügyhöz. Sokan hallottak arról, hogy mi zajlik, látták egyesek iszonyatos dőzsölését, megpróbálták megszavazni az alapítványok elrejtését, nem tettek semmit, ha lett volna esélyük beavatkozni. Ugyanakkor a mostani történésekben jó pontokat is ki lehet osztani néhányuknak. Ilyen például Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki ezeket az alapos vizsgálatokat végigcsinálta, vállalta a mellékletekben is olvasható levelezésekből átszűrődő konfliktusokat.Varga Mihály, az MNB új elnöke azért lehet fontos feltáró, mert érkezése után az MNB-n belül megkezdte a szekrények kiborítását, a dokumentumok átnézését. Róla azt hallani, hogy az egész ügyet rühelli, eltávolítaná, ezért azt szeretné, ha az alapítványt végelszámolnák, sőt, ha törvény mondaná ki, hogy a jövőben a jegybanknak nem lehet ilyen vagyonkezelői alapítványa. Őt és közvetlen környezetét állítólag mélységesen felháborította az a tranzakció, amitaz utolsó pillanatokban még megpróbált a korábbi kör,amikor az Optima befektetési Alapkezelő Zrt. tulajdonát átjátszották volna, miközben ezt valamiféle kölcsönadásnak próbálták volna átcálzni.Az emlékezetes utolsó napi döntéssel az abban résztvevő cégvezető(k) és jogász nagyon nagyot kockáztatott, mert ezzel a lépéssel annyira felbőszítették a Fidesz prominenseit is, hogy ott végképp elszállt a maradék jóindulat. Volt, aki így magyarázta nekünk az ügyet:"Képzelje el, hogy egy csapat vezet egy állami tulajdonú céget, tudják, hogy távozniuk kell, de gyorsan kölcsönadják maguknak a kasszát vagy az állami cég leányvállalatait. Ha ezért számon kérik őket, akkor széttárják a karjukat, ja, ez csak egy kölcsön volt, és hajlandók visszaadni a kölcsönt. De ha esetleg nem reagál gyorsan az új vezetés, akkor még ügyködnek valamit. Próba, szerencse - mondják, legfeljebb nem jött be.Tényleg elhitte valaki, hogy ebből nem lesz baj, hogy ezt büntetlenül meg lehet próbálni?"Varga Mihály nem fogadta el ezt az ügyletet, visszacsinálta, vizsgálatot lengetett be, szólt az ÁSZ-nak. Környezete szerint Vargának nagyon fontos, hogy ne sérüljön a hírneve, ami nála egyszerre pozitív és negatív. Egy olvasatban pozitív, mert róla nem szólnak korrupciós hírek, neki nem kell hangosan butaságokat mondani, nem ő fogja visszhangozni az aktuális politikai mantrákat. Egy másik nézőpontból emiatt Varga túlságosan is "megúszós", biztonsági játékos, mindenesetre a habitusa miatt nem számára fért volna bele, hogy szó nélkül átvegye ezt a romhalmazt.És végül ott van Orbán Viktor, akit mindig joggal lehet az ország közállapotáért leginkább felelős politikusnak tartani, hiszen ő a miniszterelnök, de azért a hívei előtt még biztosan nem bukott meg, ezzel az üggyel sem. Azt sokan gondolhatják, hogy bármennyire is kártékony volt ez az ügy, a kormányfő csak komolyan vette, hogy a jegybank nem a kormány alá tartozik, hanem független. És, lám az ÁSZ jelentéseinek ismeretében sem gátolta a nyilvános feltárást. A jóhiszemű magyarázat ellen szól persze az a senki által el nem várt dicshimnusz, ahogyan Orbán Matolcsytól búcsúzott. Mindenesetre a következő hónapokban majd meglátjuk, hogy merre halad tovább az elszámoltatás, ebből talán Orbán hozzáállásáról is pontosabb képet kaphatunk.A Magyar Nemzeti Bank volt és jelenlegi szakemberei a rendőrségre tartozó kérdéseken túl szakmai elemeket is említenek, így a jegybanki nyereség/veszteség megítélését, illetve a pénzteremtés kérdését.Lehet, hogy büntetőjogilag nincsen relevanciája, de azért egészen más egy profittengerből pénzt pazarolni és egy veszteséges cégben növelni a bajt. A jegybank esetében nem úgy kell értelmezni a jövedelmezőséget, a nyereség és a veszteség kérdését, mint egy vállalatnál, de most mégis maradjunk az ismert fogalomrendszerben. A jegybanknak ugyanis voltak volt pluszt hozó évei, csak aztán annyira veszteséges lett, hogy negatívvá vált még a tőkéje. Az utolsó évek közül az MNB 2019-ben és 2020-ban 250 milliárd forint feletti nyereséget termelt, de 2021-ben 52, majd 2022-ben 400 milliárdos veszteség keletkezett, 2023-ban pedig már 1763 milliárdra nőtt a mínusz.Ez a helyzet nagyon sok kérdést vet fel. Ha évekkel korábban a jegybanki nyereségből indultak az alapítványok, a veszteséges évek alatt nem illett volna visszatenni pénzt? Amikor az egész ország spórolt, leálltak a nagy építési beruházások, biztos, hogy szükséges volt a székház felújítása?És itt érünk el a másik fontos kérdéshez, az infláció elleni harchoz. Az infláció elleni harcért felelős intézménynek szabad egyáltalán "fedezetlen" összegekből ennyit költeni? Természetesen lehet azt mondani, hogy az ország inflációja nem egyetlen (mégoly nagy) építőipari munkán múlik, de az MNB mégiscsak az inflációt fűtötte, amikor pénzteremtésből adott építőipari megbízásokat, ráadásul akkor, amikor nagyon nagy volt az infláció (2022: 14,5 százalék, 2023: 17,6 százalék). Ez pedig minden kétséget kizáróan szembe ment a saját céljaival. | Az MNB új vezetése tiszta lapot nyitna a botrány után, de nincs könnyű dolga | Varga Mihályékat nagyon felbőszítették a Matolcsy-éra végnapjaiban látott üzleti kavarások, de a szakmai szempontból is lesz mit helyretenni. A jövőben az eddigi három helyett akár négy alelnöke lehet majd a Magyar Nemzeti Banknak, de most úgy néz ki, a jelenlegi vezetők azért kitöltik a mandátumukat. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/02/mnb-alapitvany-varga-mihaly-matolcsy-gyorgy | 2025-04-02 11:42:16 | true | null | null | Telex |
Az Állami Számvevőszék március közepén publikált jelentéseiből súlyos hiányosságokra és hatalmas veszteségre derült fény a jegybank több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásánál.Azóta elindult a találgatás, hogy vajon várhatók-e büntetőjogi következmények, és ha igen, kikre szólhat a "kilövési engedély".Az ügy kipattanása óta a kormány folyamatosan hárít, de közben nemcsak azoknak a felelőssége merül fel, akik részt vettek az alapítványi vagyont érintő döntésekben, hanem azoké is, akik tudhattak arról, hogy mi folyik az MNB környékén. Márpedig ezt a sajtó folyamatosan dokumentálta.A magyar viszonyok között nehéz abból kiindulni, hogy a jogállami logika érvényesül, de a kormánynak és a kormánypártoknak informálisan és formálisan is lett volna lehetőségük arra, hogy közbeavatkozzanak."Az a kérdés, hogy kié a felelősség, erről folyik most a nyomozás" - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón az MNB-alapítvány(ok) körüli pénzügyi botrányról. Gulyás szerinta jegybankkal kapcsolatban a kormánynak semmilyen felelőssége nincs, mert az MNB független a kormánytól, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi. A kormányinfón Gulyás többször felhozta azt is, hogy az ÁSZ 2018-ban is elvégzett egy ellenőrzést, akkor mindent rendben talált az alapítványok körül.A számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról, a kecskemétiNeumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről, illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről. Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, bár azt, hogy az alapítvány működése problémás,már évek óta lehetett tudni. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.Az ÁSZ az alapítványok gazdálkodása miattfeljelentést tett az ügyészségnél, a rendőrséghűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, így a Direkt36 cikke és a számvevőszéki jelentések publikálása után azonnal megindult a találgatás, hogy vajonvárhatók-e büntetőjogi következmények- és ha igen, milyen magas szintre jut az érintettek felelősségre vonása, kikre van "kilövési engedély".Ebben a cikkben azt járjuk körbe, mit állapított meg a számvevőszék a 2018-as ellenőrzésekor, milyen felelősségük lehet a különböző szereplőknek, és mennyiben állja meg a helyét Gulyásnak az a kijelentése, hogy a kormánynak semmilyen felelőssége nincs az ügyben.2018-ban, még az előző ÁSZ-elnök, Domokos László vezetése alatt valóban ellenőrizte a számvevőszék az akkori MNB-alapítványokat, és Gulyásnak igaza van abban, hogy a számvevőszék nagyjából mindent rendben talált. Hét éve öt Pallas-alapítvány, a Pallas Athéné Domus Animae, a Pallas Athéné Domus Mentis, a Pallas Athéné Geopolitikai, a Pallas Athéné Domus Concordiae és a Pallas Athéné Domus Scientiae alapítványok ellenőrzését végezték el a 2016-os évre, de az ellenőrzés kiterjedt a korábbi évek bizonyos dokumentumaira is.A szervezetekről egyenként nagyjából 20 oldalas jelentés született, az ÁSZ néhány kisebb mulasztást leszámítva mindegyik esetben azt állapította meg, hogy minden rendben volt, szabályszerűek voltak a gazdálkodásra vonatkozó szervezeti és működési keretek. Egyedül a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványnál merült fel, hogy a költségek és ráfordítások elszámolása nem volt teljesen szabályszerű, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál pedig a költségvetési tervnél találtak hibát. Az ÁSZ mindkét mulasztás esetében kért intézkedést az alapítványoktól, de a dokumentum nem utal arra, hogy nagyobb vagy összetettebb problémáról lenne szó.Ehhez képest 2025-ben az ÁSZ már ezeket állapította meg a PADME-ról szóló, március közepén publikált jelentésében (az alapítványokat 2019-ig sorban összeolvasztották, majd a megmaradt szervezeteket 2019-ben egyesítették a PADME-ban):A PADME vagyonát, közel 500 milliárd forintot (amelyből 407 milliárd volt közpénz) kezelő Optima Befektetési Zrt. az ÁSZ szerint egy országokon átívelő, rendkívül bonyolult céghálót épített fel, amelyre az ellenőrzés során nem találtak racionális indokokat.Ezt az alapítói célokkal ellentétesen, magántőkealapok közbeiktatásával tette.Az alapítvány kurátorai nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima és a hozzá tartozó cégek gazdálkodásával kapcsolatban.Az Optima kockáztatta a rábízott vagyont, több száz milliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyhez banki hitelt is felvett. Ezek a cégek a vásárlás óta sokat veszítettek az értékükből, és emiatt a vásárláson összességében jelentős vagyont bukott el az alapítvány.Emellett az Optima közel 130 milliárd forinthoz jutott az állami alapítású Neumann János Egyetemért Alapítványtól is kötvénykibocsátás útján, amelyre visszavásárlási kötelezettséget vállalt, de azt nem tudta teljesíteni. Az Optima a részben a magyar állam tulajdonában álló MBH Banktól is forráshoz jutott (igaz,ez a részlet valamiért kikerült az ÁSZ végső, hivatalos jelentéséből).Az alapítványra bízott vagyonból jelentős, sok milliárd forintnyi összegre szerződtek egy olyan érdekkörrel, amely a jegybank korábbi elnökének fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető. A kedvezményezett érdekkör (Raw Development Kft., Somlai Property Kft.) mögött Somlai Bálint áll, egy olyan magyar vállalkozó, aki vagyonának jelentős részét az MNB-től érkező megrendeléseknek köszönheti. Somlai a korábbi jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a körébe tartozik, Matolcsy korábban a Direkt36-nak is megerősítette, hogy Somlaival azonos a baráti társasága.Azt, hogy milyen szervezeteket és intézményeket kell az ÁSZ-nak kötelezően ellenőriznie, különbözőtörvények szabályozzák. Megkeresésünkre a számvevőszék azt közölte, hogy az ellenőrzési hatáskörébe közel 19 ezer intézmény tartozik. Vannak olyan jogszabályok, amelyek meghatározzák azokat az ellenőrzési területeket, ahol az ÁSZ meghatározott időpontokban, határidők szerint vagy időközönként köteles ellenőrzéseket végezni,de az alapítványok ellenőrzése nem tartozik a kötelezően ellenőrizendő szervezetek körébe.Az adott évre vonatkozóellenőrzési tervbena hatáskörbe tartozó intézmények közül választják ki azokat, amelyeknek az ellenőrzése valamilyen szempontból szükséges és indokolt. A kiválasztás meghatározott módszertan szerint történik, de az ÁSZ azt írja, a konkrét kockázatelemzés és ellenőrzésre javasolt szervezetek kiválasztására vonatkozó eljárás nem nyilvános.Ami az MNB-alapítványokat illeti, a 2018-as ellenőrzés után 2023-ban indították el a most márciusban közzétett jelentésekkel lezárt ellenőrzéseket. Megjegyzik azt is, hogy ez volt az első olyan év, ahol már Windisch László elnökké választása után az új vezetés által jóváhagyott ellenőrzési terv szerint dolgoztak.Gulyás Gergely tehát úgy fogalmazott, hogy az MNB-alapítványokat az ÁSZ ellenőrzi, de a pontos megfogalmazás inkább úgy szólna, hogy az ÁSZellenőrizhetiőket, ha arra jut, hogy ez szükséges - ellentétben például magának az MNB-nek a működésével, ebben az esetben a törvényesség vizsgálata bizonyos időközönként kötelező az ÁSZ számára. Ezt a számvevőszék rendszeresen el is végezte az elmúlt években, de az alapítványi vagyonokra ezek a vizsgálatok nem térhettek ki.De honnan jött ez a vagyon?Több mint tíz éve, már Matolcsy György elnöksége alatt, az MNB 266 milliárd forintot adott vagyonából az általa létrehozott, Pallas Athénéről elnevezett alapítványoknak. Ez a pénz a bank nyereségéből származott, amit részben azon keresett az MNB, hogy a devizahitelek forintosításakor olcsóbban vette a svájci frankot, mint amennyiért a bankoknak eladta. (Az ÁSZ vizsgálatai ennél több pénzről szóltak, mert ezt az összeget még kiegészíti az MBH-tól kapott, 170 millió eurós hitel, illetve a kecskeméti Neumann János Egyetem 127 milliárd forintja.)A független sajtót és az ellenzéki politikusokat egyaránt érdekelte, hogy mire megy el az alapítványoknak adott, minden jogi értelmezés szerint közpénznek számító jegybanki vagyon. Tóth Bertalan MSZP-s politikus 2015 márciusában, egy évvel az alapítványok indulása után közérdekűadat-igényléssel próbálta kikérni az alapítványok gazdálkodására vonatkozó adatokat, de az alapítványok ennek nem voltak hajlandók eleget tenni. Tóth ezért pert indított a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvánnyal szemben, amit első- és másodfokon is megnyert.A Fővárosi Ítélőtábla 2016-os ítélete kimondta, hogy az MNB vagyona nemzeti vagyon, a jegybank közpénzből is gazdálkodik, és hiába helyezték ezt a pénzt alapítványokba, azok felett még rendelkezik, például azáltal, hogy a pervesztes alapítvány kuratóriumi elnöke maga Matolcsy György volt. Jogerős bírósági ítélet 2016 februárjában született az ügyben, mire az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, Bánki Erik nem sokkal később törvényjavaslatot nyújtott be. Ennek célja az volt, hogy ne kerülhessenek nyilvánosságra azok az adatok, amelyekről a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy ki kellene őket adni.Bánki javaslata ráadásul úgy akarta kivenni az információs törvény hatálya alól az MNB alapítványait, hogy az a már meghozott bírósági ítéleteket is felülírná.Ennek az akciónak köszönhetjük az elmúlt 15 év egyik legemlékezetesebb mondatát.Az indoklás szerint ugyanis "az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni". Áder János akkori köztársasági elnök viszont nem írta alá a rohamtempóban megszavazott törvényt, ehelyett az Alkotmánybírósághoz küldte, az AB pedig 2016 áprilisában kimondta, hogy a törvény ellentétes az Alaptörvénnyel.A különböző felelősségi körök értelmezéséhez Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója segítségét kértük. Ligeti szerint attól kezdve, hogy az AB 2016-os döntése megállapította, hogy a vagyon közpénz, az ÁSZ is ellenőrizhette az MNB-alapítványokat. A szakértő jogi megközelítése viszont más, mint az ÁSZ-é, szerinte már akkor is látni kellett volna, hogy az alapítványok létrehozatala önmagában jogsértő, mert a jegybank elméletileg csak a feladataival összefüggően költhet közpénzt. Ligeti jogértelmezése szerint az alapítványok létrehozása és az MNB-től kapott pénz ott tartása eleve sikkasztás vagy hűtlen kezelés lehet. (Jelenleg utóbbi miatt zajlik nyomozás, de nem azért, mert a jegybank több mint 260 milliárd forintot alapítványokba csoportosított, hanem kizárólag a PADME 2019 utáni ingatlan- és egyéb fektetései ügyében.)Szerinte arról is lehet vitatkozni, hogy melyik írja le pontosabban a helyzetet, a hűtlen kezelés ugyanis vagyonkezelési helyzetet feltételez, ahol a felelős szabálytalanságot követ el a rábízott vagyon kezelésében, és ezáltal kárt okoz; a sikkasztásnál viszont az illető sajátjaként kezeli a közpénzt mint rábízott idegen dolgot, ebben az esetben lényegtelen, hogy a vagyon nyereséget termelt-e, vagy veszteséget okozott. "A hűtlen kezeléssel az a probléma, hogy ha a befektetések kockázatát vizsgáljuk, akkor tulajdonképpen azt is lehet mondani, hogy ha bejött volna a dolog, nem állna fenn bűncselekmény. Így elméletben az MNB-alapítványok esetében is csak annyi lenne a probléma, hogy nincs nyereség."Ligeti szerint az ÁSZ megközelítése emiatt téves, mert arra lehet belőle következtetni, hogy ha a PADME kialakítana egy konzervatívabb befektetési szabályzatot, ha lenne audit, befektetési bizottság, ha elvégezné a megfelelő piackutatásokat, azaz ha úgy viselkedne, mint egy prudens magánbefektető, akkor minden rendben lenne."Ebben az esetben viszont értékelhetetlen maradna az a tény, hogy ezt a pénzt egyáltalán nem lett volna szabad az alapítványnak adni. Csak a befektetéseket vizsgálják, de magát az »ősbűnt« nem."Épp emiatt fontos részlet az is, hogy milyen időszakokat vizsgáltak az ÁSZ jelentései. A mostani ellenőrzés nem tér ki a 2019 előtti időszakra, a 2018-ban publikált jelentések pedig a 2016-os évet ellenőrizték (bár bizonyos esetekben az ellenőrzés kitért a korábbi időszakok dokumentumaira). Ezek a korábbi ellenőrzések, mint láttuk, mindent rendben találtak, azaz Ligeti szerint az ÁSZ nem vette észre, hogy a jegybank akkori alapítványai - az ő értelmezése szerint - törvénytelenül juthattak közpénzhez.Ami az esetleges felelősöket illeti, Ligeti szerint a kormány hiába kerüli tudatosan Matolcsy György nevének kimondását, nem vitás, hogy a volt jegybankelnöknek egyértelműen volt felelőssége az MNB-alapítványok gazdálkodásában, mint ahogy tudnia kellett a történtekről a jegybank felügyelőbizottságának, ahova egyébként az akkor még létező Pénzügyminisztérium is küldött tagot. Mint mondja, mind a felügyelőbizottság, mind a tulajdonosijog-gyakorló (az MNB) be tudott volna kérni adatokat, ha tájékozódni akart volna.A kecskeméti bíróság a Transparency International Magyarország által 2015-ben a jegybank Pallas Athéné Domus Mentis alapítványa ellen indított perében első- és másodfokon is kimondta, hogy a jegybank vezetése a kuratórium kijelölése útján megtartotta az irányítást a pénzek és az alapítvány felett. A kecskeméti bíróság ugyanisazt állapította meg, hogy a kérdéses alapítvány felügyelőbizottságában és kuratóriumában akkoriban több olyan ember is ült, aki más minőségben közvetlenül függött Matolcsy Györgytől.Azaz Ligeti szerint már járásbírósági szinten is látszott, hogy az alapítványok de facto nem szakadnak el a jegybanktól, és - noha ez az ítélet az azóta már megszűnt alapítványokra vonatkozik - a jogász szerint az elv továbbra is érvényes lehet.Azt is kiemeli, hogy az ÁSZ kínosan ügyel arra, hogy ne említse, a sajtó az elmúlt tíz évben folyamatosan cikkezett a témában, pedig már önmagukban ezek miatt is felmerülhetett volna az MNB-nél vagy a számvevőszéknél, hogy megnézzék, miért is vesz egy alapítvány lengyel tőzsdei céget. Szerinte ezen a ponton kellene összekapcsolódnia az MNB három jelentésének (kettő, mint láttuk, az MNB-közeli alapítványokról szól, a harmadik pedig magának a jegybanknak az alapfeladatai közé nem tartozó tevékenységek - a székház felújítása, más ingatlanügyletek, kép- és szoborvásárlások - pénzügyi aspektusait vizsgálta). Ligeti szerint utóbbi jelentés bizonyos szempontból még érdekesebb is volt, mint az alapítványokat vizsgáló jelentések.Az ÁSZ ugyanis egyértelműen megállapítja, hogy a jegybank gazdálkodása pazarló volt az elmúlt években."Az ÁSZ ebben a jelentésben megkérdőjelezi, hogy mégis minek kellett ennyi pénz a székházfelújításokra, és a rendkívül pazarló költekezést önmagában jogsértőnek tekinti. De az alapítványok esetében az a gondolat, hogy mi a fenének volt szükség egyáltalán ezekre a befektetésekre, nem is merül fel. Az ÁSZ mintha abból indulna ki, hogy a közpénz alapítványi birtoklása megengedett volt, csak nem így kellett volna befektetni."Ligeti szerint az alapítványok atipikus befektetők, nehéz őket megfeleltetni a céges működésnek, hiszen civil szervezetként törvényesen nem is végezhetnek elsődlegesen profitszerző tevékenységet. Jogi szempontból azonban ugyanúgy jogi személynek számítanak, mint egy kft. A kuratórium látja el a vezető tisztségviselő feladatát, a felügyelőbizottság pedig - céges hasonlattal élve - a tulajdonosi ellenőrzést testesíti meg. Az alapítványnak azonban nincsen tulajdonosa, sem tagsága, ezért ebben az esetben a felügyelőbizottság feladata az alapítói célok megvalósulásának az ellenőrzése, és az, hogy beszámoljon az alapítónak arról, ha veszélybe kerülne az alapítvány célja.A PADME esetében Ligeti szerint az alapító okirat részletesen szabályozza a felügyelőbizottság hatáskörét és feladatait, ezek alapján kérhet magyarázatot a kuratóriumtól, illetve az alapító jegybanknak is jelezhet, ha úgy látja, hogy veszélyeztetve van a működés törvényessége. Magukért a befektetésekért viszont a kuratórium felel (ezt az ÁSZ-jelentésben maga a felügyelőbizottság is leszögeziaz egyik mellékletként csatolt levélben).Ligeti szerint az, hogy Varga Mihályelküldte Matolcsy embereita PADME-tól és az Optimától, szintén mutatja az alapító (a jegybank) mozgásterét."Varga Mihály megjelent és kirúgta őket - ez azt mutatja, hogy bárhogy nézett is ki a kuratórium, Matolcsy György, ha akarta volna, mondhatta volna, hogy tessék leállni a százmilliárdos kiadásokkal."A kecskeméti szálról egyébként a 24.hu a napokban Bárándy Péter ügyvédre, egykori igazságügyi miniszterre hivatkozvaazt írta, a vezető testületek tagjai akár vagyonukkal is felelhetnek az okozott kárért, a kialakult joggyakorlat alapján az igenek, a nemek és a tartózkodás alapozza meg vagy zárja ki a felelősséget. Ez alapján tehát hűtlen kezelés miatt akár börtönbe is kerülhetnek a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjai, akik négy éve megszavazták a 127,5 milliárd forintnyi kötvényvásárlást - vélhetően ugyanez igaz lehet a PADME korábbi kuratóriumi tagjaira is.Ami a kormány felelősségét illeti, a TI igazgatója azt mondja, a kormány is pontosan azt teheti a bűnösen működő állami intézményekkel, mint bárki mással szemben: felhívja az illetékes hatóság figyelmét, például ahogya most zajló, 54 vádlottas minisztériumi vesztegetési ügybenis történt.Az MNB jogállása mindössze annyiban számít, hogy nem vizsgálhatja a Kehi (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal), mert a jegybank nem tartozik a kormány alárendeltségébe. "Ettől mégnem bűnözhet a jegybank sem büntetlenül. A gond az, hogy nemcsak az MNB veszítette el jegybank jellegét, de a kormány is elvesztette kormány jellegét, vagy ha úgy tetszik, az állam veszítette el az állam jellegét. Mindenről tudtak, ott ültek a kormány képviselői az MNB felügyelőbizottságában, nyilván olvasták az újságokat is, tisztában voltak azzal, hogy mi zajlik a jegybankban."De felmerülhet az a kérdés is, hogy a kétharmados felhatalmazású kormánypártok a jogalkotói oldalról tudtak volna-e valamit kezdeni a helyzettel. Az elmúlt 15 év törvénykezési gyakorlatából vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy mi mindent tudott szabályozni vagy újraszabályozni akár egészen konkrét célok érdekében a Fidesz-KDNP a parlamentben, ha volt mögötte akarat. Így nem kell nagy fantázia annak elképzeléséhez, milyen törvényt lehetett volna alkotni például arra, hogy az Állami Számvevőszék sűrűbben ellenőrizze egy több száz milliárdnyi közpénzt kezelő intézmény gazdálkodását.Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban. Az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük. | Kétharmaddal kormányoznak 15 éve, és most azt mondják, nincs felelősségük az MNB elherdált vagyona miatt | A számvevőszéki jelentések publikálása után azonnal megindult a találgatás, hogy várhatók-e büntetőjogi következmények az MNB-alapítványok ügyében, kik lesznek a felelősök a vagyonvesztésért. Gulyás Gergely a jegybank függetlenségét hangsúlyozza, de az ÁSZ és közvetve a parlament, illetve a kormány is hamarabb közbeléphetett volna, ha lett volna ilyen szándék. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/08/mnb-alapitvany-padme-asz-jelentes-vagyon-felelosseg-ellenorzes-hutlen-kezeles-sikkasztas | 2025-04-08 07:14:13 | true | null | null | Telex |
Újabb súlyos állításokat tett közzé Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Papcsák Ferenc nevével fémjelzett egészségügyi vállalkozással kapcsolatban. A politikus szerint a volt fideszes polgármester cége semmilyen működési engedéllyel nem rendelkezett egészségügyi szolgáltatások végzésére, még közreműködő cégként sem - ezt Hadházy szerint a tisztifőorvos is megerősítette. "Ez nagyon súlyos" - kommentálta Hadházy Ákos."Korábban megírtam, hogy az Uzsoki VIP osztályába csak Papcsák cégén keresztül, velük szerződve lehetett bejutni" - emlékeztetett a képviselő. Hadházy hangsúlyozta: az engedély hiánya miatt a cég működése egyszerű csalásnak minősül, különösen úgy, hogy - mint írja -"Papcsák cége semmit nem tesz a betegekért azon kívül, hogy elteszi a hasznot".A politikus újabb feljelentést tesz az ügyben, miközben új fejleményként azt is közölte: Papcsák Ferenc időközben eladta a céget és "angolosan távozott". Hadházy szerint mindez azért is visszás, mert Papcsák jelenleg is a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke. "Érdekes amúgy, hogy Papcsáknak szüksége volt a betegek lehúzására, hiszen közben ő volt, és most is ő a Nemzeti Bank felügyelő bizottságának elnöke." Hadházy arra tippel, hogy Papcsáknak is "csurrant-cseppent" abból a több százmilliárdos vagyonból, amit a Matolcsy-klán lopott ki a bankból.Hadházy megjegyzi: az ő akciója után a VIP-osztályt már Térítéses Betegellátó Osztálynak hívják. A politikus azután tett feljelentést, hogy egy német nyugdíjas egy fideszes képviselő cégétől kapott irreálisan magas összegű és szabálytalan számlát.Továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés: a cég 2023-ban 20 millió forint nyereséget jelentett, ám valószínűsíthető, hogy a politikus ennél jóval többet nyert. "Ha például a cégében alkalmazottként vett fel fizetést, vagy az ügyvédi irodája számlázott be jogi tanácsadásért, akkor könnyen megkerülhette a nyereség kimutatását." Ugyanakkor az még mindig nem világos, hogy az Uzsoki kórház mennyi pénzt kapott vissza a fizető betegektől beszedett összegekből. Hadházy szerint "a kórház megtagadta az ezirányú közérdekű adatkérésünk teljesítését", ezért a Transparency International jogászainak segítségével pert indított az intézmény ellen. | Hadházy: Engedély nélkül működött Papcsák cége az Uzsoki VIP osztályán | Az engedély hiánya miatt a cég működése egyszerű csalásnak minősül. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-engedely-nelkul-mukodott-papcsak-cege-az-uzsoki-vip-osztalyan-275773 | 2025-04-06 09:55:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Szerette volna megtudni a Demokratikus Koalíció, mi alapján döntötte el Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy a kastélytörvény keretében melyik ingatlant melyik pályázó kapja ingyenesen tulajdonba. Az ellenzéki párt közérdekű adatigénylést nyújtott be ebben az ügyben a tárcához, amely azonban így sem közölte a kért információkat.A DK ezután közérdekű adatigénylési pert indított.A bíróság most úgy döntött, hogy a minisztériumnak ki kell adnia minden kastélyprovatizációval kapcsolatos dokumentumot, a DK közleménye szerint annak érdekében, hogy kiderüljön, kik pályáztak, milyen pályázati anyagot adtak be, milyen felújításokat vagy fenntartói feladatot vállaltak a kastélyért cserébe.Sebián-Petrovszki László (DK) országgyűlési képviselő szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, ez az elsőfokú ítélet, tehát az Építési és Közlekedési Minisztérium még fellebbezhet. A párt azonban folytatja a jogi eljárást, és reméli, kiderül, "mire költik az adófizetői forintunkat, és kik, miért kapják meg közös nemzeti kincseinket". | Pert nyert a DK kastélyügyben | A párt célja, hogy az ÉKM mutassa meg, mi alapján döntötte el Lázár János, melyik műemlék melyik pályázóé lett. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/pert-nyert-a-dk-kastelyugyben-275766 | 2025-04-05 13:58:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a 2005-ös bérbeadási szerződés 2015-ben járt volna le, de Nagy Krisztina, a bérlő Sió-Csarnok Kft. ügyvezetője 2011. december 29-én levelet írt az önkormányzati vagyonkezelő cégnek, miszerint szeretnék még húsz évre megkapni a bérleményt: "Ezúton szeretném Önt tájékoztatni cégünk jövőbeni terveiről, s arról, hogy milyen fejlesztéseket, beruházásokat szeretnénk megvalósítani az elkövetkezendő időszakban. Cégünk és Önök között létrejött szerződést, mely a siófoki Vásárcsarnok üzemeltetése a fő profilja, eddig is sikeres együtt működés jellemezte. Szeretnénk hosszabb távon továbbra is ezzel a profillal foglalkozni. (...) Kérjük esetleges szerződésünk meghosszabbítását 20 évre."A rövid levél alapján a képviselő-testület Balázs Árpád vezetésével 2032 márciusáig bérbe is adta a Vásárcsarnokot a Sió-Csarnok Kft.-nek. A cégben ekkor is tulajdonos volt Ujvári István, illetve Nagy Sándorné képviselő lánya, Nagy Krisztina, az önkormányzati vagyonkezelő cég, a Balaton Parti Kft. felügyelőbizottságában pedig ekkor ott ült a levelet író ügyvezető, Nagy Krisztina anyja, Nagy Sándorné is.A bíróság álláspontja szerint pályáztatni kellett volna, egy sima levél alapján nem volt jogszerű szerződést hosszabbítani. Így a Sió-Csarnok a 20 évből 13-at lakott le, a vásárcsarnok hét évvel a hosszabbítás lejárta előtt kerül vissza a városhoz.Siófok polgármestere, Lengyel Róbert március végén tájékoztatta az ítéletről a lakosságot: "A történet már nagyon régen indult, valamikor az első ciklusomban. Akkor, amikor először hívták fel a figyelmemet, hogy miképp is kerülhetett a Sió Csarnok Kft. bérleményi birtokába a város tulajdonában lévő vásárcsarnokunk »végtelennek tűnő« hosszú időre, a laikus véleményem szerint, a város számára meglehetősen előnytelennek tűnő feltételekkel..."A polgármester a tájékoztatás körülményeire és forrására nem tér ki, vagy valami okból nem emlékszik, de a városban emlékezetes, hogy az Árpi Lapjairól Kitiltottak Társasága című Facebook-oldal foglalkozott először a témával, amely korábban Balázs Árpád egy vitatott ingatlanügyéről írt, és a posztot megosztókat a fideszes Balázs beperelte. Tizenhét embert rabosítottak, majd Balázs a pert elbukta. A népharag hatására több ezer olvasó lájkolta az eredeti posztot, vállalva, hogy Balázs ellenük is eljárást indít.A Lengyelt támogató Árpi Lapjairól Kitiltottak Társasága először 2015 januárjában írta meg a vásárcsarnok ügyet azzal, hogy kérték az akkor Fideszes többségű testülettel, de már Lengyel polgármesterségével működő hivataltól a vásárcsarnok szerződését, ott azonban állítólag nem találták. A blog munkatársai ezek után felkutatták a városi könyvtárban kötelezően letett testületi ülés jegyzőkönyveket, és fellelték a Sió-Csarnok Kft. előterjesztéshez csatolt hosszabbítást kérő levelét, amit 2015. februárban közzétettek.Ezzel már minden adat, információ és dokumentum rendelkezésre állt ahhoz, hogy a most megnyert pert megindítsák, akkor azonban még fideszes többségű volt a testület, és a vásárcsarnokot kezelő Balaton-parti Kft. akkori, a Fideszhez kötődő ügyvezetője ezt nem kezdeményezte.Az Árpi Lapjairól Kitiltottak a 2019-es választás előtt is foglalkozott a csarnokkal és a Sió-Csarnok Kft. üzleti teljesítményével, abból az apropóból, hogy az önkormányzati tulajdonú épületet fideszes plakátokkal dekorálták ki, a választást később elvesztett Gruber Attila polgármesterjelöltet népszerűsítették. A Fidesz azonban 2019-ben ennek ellenére elvesztette többségét a testületben, a csúfos vereség után a pártközpont feloszlatta a siófoki szervezetet. Az erről szóló szigorúan titkos dokumentumot az Árpi Lapjairól Kitiltottak már aláírása másnapján nyilvánosságra hozta.Lengyelnek 2019-ben többsége lett a testületben, a Sió-Csarnok szerződésének megszüntetését azonban csak 2023-ban kezdeményezték. Akkor az elsődleges kereseti kérelem jogcíme jóerkölcsbe ütközés volt az ingatlanos szakvéleményhez képesti kirívóan alacsony bérleti díj miatt. Ez a per megszűnt. Majd 2024-ben más jogcímen indítottak pert ugyancsak a szerződés semmisségének kimondása céljával. Bizottsági üléseken egyébként a DK delegáltjai saját költségükön beszerzett jogi szakvélemény alapján korábban ugyanezt, vagyis a törvénysértést vezették le nyerhető hivatkozásként. A törvénysértő szerződés joghivatkozással indított pert első fokon a Kaposvári Törvényszéken a felperes önkormányzati Kft. elvesztette, majd fellebbezés folytán a Pécsi Ítélőtábla ítélete alapján jogerősen megnyerte, így a Sió-Csarnok Kft. 2024. július 1-től az átadás napjáig napi 49 673 forintot tartozik fizetni, ami április végéig mintegy 15 millió forint, valamint nekik kell állniuk a 6 millió forint perköltséget is.A helyzet iróniája, hogy ügyet eredetileg feltáró (és munkájával a város pernyertességér elősegítő) Árpi Lapjairól Kitiltottak oldal nevet váltott, most Lengyel, Witzmann és Társaik Lapjairól Kitiltottak Társasága néven fut, mivel Lengyel egy ideje ugyanúgy letiltja a Facebookon az övétől eltérő véleményeket, mint közvetlen elődje. Az utóbbi időben az őt eddig minden választásán támogató DK ellen is agitálva a Tisza Pártot propagálja.Információink szerint az átadás-átvételt követően a Balaton Parti Kft. saját üzemeltetésben kívánja működtetni a csarnokot és erősítenék a termelői piac jelleget. | Egy kacifántos történet vége: Siófok visszakapta vásárcsarnokát | A Pécsi Ítélőtábla március 27-én kelt jogerős ítéletében kötelezte az eddigi bérlő Sió-Csarnok Kft.-t, hogy 30 napon belül adja át a belvárosi létesítményt, amit 2005-től birtokoltak. Mint kiderült, a 2012-ben, még a fideszes Balázs Árpád polgármestersége alatt 20 évre meghosszabbított szerződés ekként való módosítása törvénysértő, ezért azt a bíróság megsemmisítette. Csütörtökön a Sió-Csarnok egyik tulajdonosa, Ujvári István (2019-ig fideszes önkormányzati képviselő) tájékoztatót tartott a bérlő zöldségeseknek és egyéb vállalkozóknak arról, hogy az áprilisi bérleti díjakat még beszedik, és át fogják adni a csarnokot, bár az ítéletet még nem kapták meg. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-kacifantos-tortenet-vege-siofok-visszakapta-vasarcsarnokat-275732 | 2025-04-06 11:51:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Sztojka Attila romaügyi államtitkár április 2-án jelentette be, hogy megjelent a II. Svájci-Magyar Együttműködési Progam (más néven: Svájci Alap) döntési listája, melynek keretében 12 ezer fő kap digitális kompetenciafejlesztést. A pályázat 4,1 milliárd forintból valósul meg, "a keretösszeg teljes mértékben felhasználásra került!"A Svájci Alap tavaly hirdette meg A digitális terek elérhetőségének és a hátrányos helyzetű csoportok digitális kompetenciájának fejlesztése nevű programot, melynek célja "a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák digitális írástudásának növelése, ami hozzájárul a felnőtt munkaképes korú lakosság foglalkoztathatóságának javításához, a társadalmi befogadást célzó felnőttkori tanulás ösztönzéséhez, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatát igénylő technológiai környezetben a munkalehetőségekhez való hozzáférés javításához". A projekt lebonyolítója, a Belügyminisztérium (BM), vagyis az a tárca, ahol Szotjka Attila államtitkársága is működik.A pályázat döntési listája a múlt héten került a Svájci Alap oldalára. A nyertesek és a szervezetek képviselői között több olyan személyt is találtunk, akik a nevük alapján a Fidesz romaügyi partnere, a Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) megválasztott képviselői, továbbá az országos önkormányzat, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata (MROÖ) testületének tagjai.A győri Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület képviselője Jakus László. Jakus az Országos Roma Foglalkoztatási Központot vezeti, egy 2023. júniusi cikk szerint a CiKöSz alelnöke, egy tavaly novemberi szerint az elnökségi tagja volt. A szervezet négyszer 35 millió forint, vagyis 140 millió forint támogatást nyert el.A Küzdjünk Együtt Roma Egyesület képviselője Szegedi József, aki bejutott a nemzetiségi választáson a MROÖ képviselő-testületébe. Kétszer 35 milliót, vagyis 70 millió forintot kapott a szervezete."Vazdune Cherhaja" Emelkedő Csillagok Roma Nők Egyesület képviselője Erősné Balogh Szilvia, aki szintén bejutott az országos önkormányzatba. Kétszer 35 millió, azaz 70 millió érkezett hozzá is.A Dráva Menti Romakért Egyesület elnöke, Tatai Ferenc szintén MROÖ-képviselő. Neki "csak" 35 millió jutott.A Komlói "Fekete Láng" Érdekvédelmi Egyesület képviselője Orsós Ferenc, egy újabb MROÖ-képviselő, aki szintén 35 milliót kapott.A Volt Állami Gondozottak Országos Egyesületét Galyas József képviseli, aki szintén az MROÖ-s testület tagja. 35 millió forinttal gazdálkodhat.A Színes Gyöngyök Délvidéki Roma Nőkért Egyesületet Várnai Anna képviseli, aki a CiKöSz Baranya megyei listájáról jutott be az ottani testületbe. 35 millió forintot nyert a pályázaton.A kakukktojás a Dosta Sas Kulturális és Érdekvédő Egyesület, melynek képviselője Nagy Klaudia pécsi fideszes önkormányzati képviselő. 35 millió forintot kapott.Ha csak ezeket a tételeket összeadjuk, az azt jelenti, hogy 455 millió forint körüli összeg érkezett a CiKöSz-ös politikusokhoz és egy kormánypárti képviselőhöz, és ezek csak azok a szervezetek, melyekről könnyen meg lehet állapítani a személyi összetételükön keresztül a kapcsolódást.A pályázaton egyébként olyan szervezetek is kaptak támogatást, mint a Máltai Szeretetszolgálat, a Bhim Rao Egyesület, a Tutor Alapítvány, illetve több, tanodát műkdötető alapítvány és önkormányzat. A Regionális Civil Központ Alapítvány (RECIK) is kapott háromszor 35 millió forintot, egy tételben a rakacaszendi címűkre, ahol ún. Jelenlétpontot üzemeltet az alapvetően miskolci székhelyű szervezet. Hozzájuk Magyar Narancs is ellátogatott a közelmúltban.Lehetőségeket ígért"Még fogok hozni lehetőségeket, ebben ne legyen kétségetek" - 2022 januárjában ismerhette meg az ország szélesebb nyilvánossága Sztojka Attilát, a kormány romaügyi kormánybiztosát. Ugyanis egy titokban rögzített hangfelvétel szerint egy szállodában, részben a Roma Közéleti Akadémia, részben az akkor még általa vezetett Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) révén szerződéseket kínált azoknak az országos roma önkormányzati képviselőknek, akik "ebben a körben benne vannak". "Félre ne értsétek, ez nem megvásárlás, én senkit nem akarok megvásárolni" - mondta. Az ügy nagy visszhangot kapott a nyilvánosságban, később viszont elült.A Sztojka Attila által vezetett CiKöSz nagyot ment a tavaly nyári nemzetiségi választáson, az Országos Roma Önkormányzatban - melyet azóta átneveztek MROÖ-nek - többséget szerzett. A listát Sztojka vezette, ám nem ült be az önkormányzatba: Orbán Viktor ehelyett feljebb léptette, és kinevezte államtitkárnak. (A Facebook-oldalán olvasható akkori kampányszlogen az volt: "Csak a béke, csak a Fidesz, csak a CiKöSz".) Ezzel ő lett a rendszerváltást követő egyik, ha nem a legbefolyásosabb roma politikusa Magyarországnak.Azzal már korábban is foglalkoztunk, hogy a Sztojka alá tartozó TEF által kezelt pályázati források egy része gyanúsan olyan roma érdekvédelmi szervezetekhez került a választásokat megelőzően, melyek személyi összetételükön keresztül kapcsolatba vannak a CiKöSz-szel (magyarul: ezen szervezetek képviselői, vagy az ő hozzátartozóik a CiKöSz-nek is tagjai). Arra utaló jelek is voltak, hogy a szervezetek kampányoltak a CiKöSz és a Fidesz mellett: elég csak megnézni a támogatásban részesülő Nyírcsászári Hátrányos Helyzetűekért Egyesület Facebook-oldalát. A szervezet képviselője egy bizonyos Varga Gyula: ugyanezzel a névvel indult egy jelölt a Fidesz színeiben a tavalyi önkormányzati választáson, ám nem jutott be a testületbe. A roma kisebbségi önkormányzatba pedig csak Varga vezetéknevű emberek - köztük Varga Gyuláné - jutottak be. Az önkormányzat Facebook-oldalán visszaköszön a CiKöSz és a Fidesz logója: egy rendezvényen például feltűntek olyan személyek, akik narancsszárga, fideszes polóban tüsténkedtek.Arról az év elején írtunk részletesen, hogy hogyan lett a Fidesz legfontosabb roma stratégiai partnere a CiKöSz, amely az előző év végén már a közös kampányolásról egyeztetett a kormánypárttal egy kiszivárgott levél szerint. Sztojka Attila kezében példátlan hatalom összpontosul, hiszen államtitkárként nem csak a TEF, hanem immáron a CiKöSz által irányított MROÖ is a befolyása alá tartozik. Márciusban Lőcsei Lajos, a Momentum roma származású országgyűlési képviselője arról írt, hogy az MROÖ elnökét, Aba-Horváth Istvánt költségvetési csalással gyanúsítják.Többször kértünk tőle interjút, ezidáig sikertelenül: legutóbb például azért szerettünk volna beszélni, hogy megtudjuk, mi az álláspontja a Mi Hazánk cigányok elleni hergelésével, illetve a kormány által hirdetett kábítószer-terjesztők elleni hajtóvadászatával, amely a hátrányos helyzetűeket, így a roma lakosságot is érinti. A BM sajtóosztálya azt válaszolta, hogy az államtitkár nem kíván élni az interjú lehetőségével.A roma képviselőknek jutott támogatások témájában megkerestük a CiKöSz elnökét, Szűcs Csabát, valamint a BM sajtóosztályát: ha érkezik tőlük reakció, közöljük.(Címlapképünkön: Sztojka Attila) | Közel félmilliárdos támogatás jutott a Svájci Alapon keresztül országos roma képviselők szervezeteihez | 450 millió forintnál is nagyobb összeget kaptak a Fidesszel együttműködő roma szervezet, a Cigány Közösségek Szövetsége képviselői, valamint egy pécsi kormánypárti önkormányzati képviselő a Svájci Alap digitális felzárkóztatási pályázatán keresztül. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kozel-felmilliardos-tamogatas-jutott-a-svajci-alapon-keresztul-orszagos-roma-kepviselok-szervezeteihez-275784 | 2025-04-09 08:02:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Transparency International (TI) Magyarország újabb feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank alapítványai ügyében, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusban nyilvánosságra hozott jelentéseiben súlyos törvénysértésekre derített fényt. A TI már 2016-ban is próbálta rávenni a hatóságokat a vizsgálatra, akkor sikertelenül.Az ÁSZ vizsgálata a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) néven egybevont alapítványok pénzköltésére irányult, és megerősítette azokat a szabálytalanságokat, amelyeket a TI Magyarország és a független sajtó évek óta hangoztat - hangsúlyozzák közleményükben. A jelentés elsősorban a 2019 utáni időszakot vizsgálta, különös tekintettel a magántőkealapok és cégek hálózata mögé rejtett ingatlanberuházásokra. Az ÁSZ hűtlen kezelés címén tett feljelentést, ami alapján a rendőrség már elrendelte a büntetőeljárást.A TI Magyarország álláspontja szerint azonban a problémák gyökere mélyebbre nyúlik: már az alapítványok létrehozása és a 260 milliárd forintnyi közpénz juttatása is törvénysértő volt, ami a szervezet szerint kimerítheti a sikkasztás tényállását. "A bajok nem akkor kezdődtek, amikor a PADME alapítvány nekilátott az MNB-től kapott nemzeti vagyon elherdálásának. Már az is bűncselekmény lehetett, hogy az MNB alapítványokra bízta a nemzeti vagyon egy részét" - hangsúlyozza a szervezet.A feljelentés több súlyos bűncselekmény gyanúját veti fel, köztük:hivatali visszaélés, mivel a jegybank vezetői és dolgozói, mint hivatalos személyek, törvénysértően juttattak vagyont az alapítványoknak;sikkasztás, mivel a törvénysértő vagyonrendelésről döntést hozók a rábízott jegybanki közpénzzel sajátjukként rendelkeztek;hűtlen kezelés, mivel az alapítványi vagyon felhasználása tetemes vagyonvesztéssel járt.A szervezet rámutat, hogy a törvénysértésekről tudomást kellett volna szereznie az MNB felügyelőbizottságának, az államháztartásért felelős miniszternek és az Állami Számvevőszéknek is, de ezek a szervek évekig nem intézkedtek, ami a szervezet szerint felveti a bűnpártolás gyanúját.Az alapítványok közpénzzel való gazdálkodásának tényét már a Kúria és az Alkotmánybíróság is megállapította 2016-ban, kimondva, hogy a rájuk bízott vagyont kizárólag az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban költhették volna el. A felsőoktatás támogatása - amely hivatalosan az alapítványok célja volt - azonban nem tartozik a jegybank feladatkörébe.A TI Magyarország most azt várja, hogy a rendőrség a kezdetekig visszamenően vizsgálja ki az alapítványi közpénzjuttatás és a pénzek felhasználásának teljes folyamatát, hogy elősegítse "a közvagyon elherdálásának az elejétől fogva történő, pártatlan kivizsgálását".A botrányAz Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrég kiadott jelentése nyomán komoly botrány robbant ki a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körül. Az ÁSZ vizsgálata a PADME (Pallas Athéné Domus Meriti) Alapítvány átvilágítását követően több szabálytalanságot tárt fel, és hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést. Az egykor 266 milliárd forintos tőkével induló alapítvány vagyonkezelését és befektetéseit az ÁSZ szerint egy átláthatatlan cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtották végre.Matolcsy György, a korábbi jegybankelnök vitatja az ÁSZ megállapításait. Állítása szerint a jelentések "iratellenesek" és "nem felelnek meg a tényeknek". Különösen kifogásolja az értékelési módszertant, szerinte a számvevőszék indokolatlanul csak a tőzsdei árfolyamokat tekinti mérvadónak az ingatlanportfólió értékelésénél. Matolcsy szerint az alapítványi vagyon "teljes mértékben megvan, sőt értéke meghaladja az 500 milliárd forintot".Időközben Varga Mihály új MNB-elnök "minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő" vizsgálatot rendelt el az alapítvány és az Optima Zrt. működésével kapcsolatban. Az ORFK már nyomoz hűtlen kezelés miatt. Sajtóértesülések szerint Matolcsy Ádám, a volt jegybankelnök fia is érintett lehet az ügyben. A botrány továbbra is ellentmondásos állításokkal terhelt, amelyek tisztázására a folyamatban lévő nyomozás hivatott. | A Transparency International újra feljelentést tesz a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyében | A Transparency International újra feljelentést tesz a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyében - A szervezet szerint bűncselekménynek minősülhet az MNB 260 milliárdos vagyonjuttatása. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2025/04/08/transparency-international-feljelentes-magyar-nemzeti-bank-mnb-alapitvanyai | 2025-04-08 14:39:00 | true | null | null | Index |
Leleszi Tibor, Kisvárda fideszes polgármestere azzal állt az önkormányzati képviselő-testület elé március végén, hogy szüksége van egy új autóra - állította Szabad Európának Horváth Attila független önkormányzati képviselő."A polgármester azt mondta, hogy a négyéves Volkswagen Arteonját le kell cserélni egy VW Touaregre, ami háromezres benzines V6-os motorral van felszerelve. Kérdeztem tőle, hogy mi szükség van erre, hiszen a négy éve neki vásárolt autó is épp csak bejáratós, nagyjából százezer kilométer van benne. Ezt azzal hárította el, hogy ez az autó kezd sokat veszíteni az értékéből, neki szüksége van arra, hogy lecseréljék, mert nehéz kiszállni belőle."Az előterjesztés ben az áll, a négy évvel ezelőtt 15 millió forintért vásárolt autót 10 millió forintért számítja be a Babják Autó Kft., mellé ad az önkormányzat még egy másfél milliós Opel Zafirát, így már csak 13,5 millió forintot kell a városnak kifizetnie. | 25 milliós terepjárót vetetne magának Kisvárda polgármestere, egy sarokra lakik a munkahelyétől | Leleszi Tibor állítása szerint a jelenlegi négyéves autóját azért cserélné le, mert nehéz belőle kiszállni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/25-millios-terepjarot-vetetne-maganak-kisvarda-polgarmestere-egy-sarokra-lakik-a-munkahelyetol-275805 | 2025-04-08 10:01:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Több mint 200 millió forintot költött el a soproni önkormányzat az egykori Zichy-Meskó palota felújítására, látványtervekre és kiállítási koncepciókra. De végül csak egy közvécét csináltak a műemlék aljában, ami ráadásul erősen ráfizetéses.Kint a Várkerületen zajlik a hétköznapi élet: pékárut vesznek, bankba mennek, kávéznak a soproniak. Beljebb, a történelmi Óvárosban mintha egy másik világba lépnénk. Nem vásárol senki a nem létező boltokban, nem üldögélnek emberek a nem létező padokon és a nem létező vendéglők teraszán. Csönd van, csak a koratavaszi szél süvít a kihalt utcákon. Zavartalanul botladozhatok a macskaköveken, kitekert nyakkal és tátott szájjal csodálva a középkori házak homlokzatát.Ráfizetéses közvécéMeglepően sok a betört ablakú, bedeszkázott kapujú, elhagyatott épület. Mint amilyen a Zichy-Meskó palota is a Kolostor utcában. Egymagam vagyok a hétszáz éves házban megnyitott illemhelyen is, bár a vécés néni azt mondja, páran már jártak bent aznap.Az önkormányzat szerint a városban dolgozó idegenvezetők régóta szorgalmazták, hogy új nyilvános vécé létesüljön a belvárosban. Ezt végül a Zichy-Meskó palota egyik földszinti sarkában alakította ki a város 2023 végén. Mint megtudtuk,az illemhely kiépítése 30 millió forintba került, megnyitása óta 10 millió forintot meghaladó költséggel üzemeltették, és kevesebb mint 900 ezer forint bevételt termelt az önkormányzatnak.A közvécé létrehozásának sokan örültek, a helyszínválasztást viszont sok kritika érte. A Zichy-Meskó palota művészettörténészek szerint még a mégoly gazdag soproni műemlékek közül is kiemelkedik. De nem csak műemléki, hanem szimbolikus jelentőséggel is bír az épület: ez volt a legelső városháza Sopronban. Mégis, bő egy évtizede, a lakók kiköltöztetése óta üresen, lezárva áll."Nem kötötték az orrunkra, miért lakoltatnak ki, csak annyit mondtak, hogy valami lesz a házzal. Aztán semmi se lett vele" - meséli egy volt lakó. "Valószínűleg se a vöröseknek, se a sárgáknak nem volt igazán ütős elképzelésük" - folytatja, vörösek alatt értve a korábbi MSZP-s, sárgák alatt pedig a jelenlegi fideszes városvezetést. Emlékei szerint 2005 körül kezdték kiüríteni az épületet, és az utolsó lakó 2011-ben költözött el.Az egykori főnemesi palotának azért voltak egyáltalán lakói, mert a házat 1948-ban elvették a Zichy-családtól, és 17 lakásra darabolták. Az ingatlant a rendszerváltás után, a részleges kárpótlás során sem kapták vissza a Zichyk. A szabályok szerint tulajdonosonként csak 5 millió forintig járt kárpótlás, és akkor sem az adott ingatlan, hanem kárpótlási jegyek formájában. Történelmi érdekesség, hogy 1990-91-ben, a kárpótlási rendszerről szóló vitákban a Fidesz akként foglalt állást, hogy nincsen szükség a korábbi diktatúrák által kisemmizett emberek kárpótlására.Így került a soproni Zichy-Meskó palota végül a helyi önkormányzat tulajdonába, és így maradtak a kastélyok országszerte állami tulajdonban - ezektől szeretne most szabadulni a kormány.Átlagosan naponta tizenegyen használjákA közvécé tervének nagyjából egyetlen hivatalos nyomát a soproni Városfejlesztési Bizottság 2023. április 26-i ülésére benyújtott 2023. évi költségvetésben találtuk. A nyilvános illemhely és a kivitelezéséhez rendelt 30 millió forintos tétel egyetlen sort tesz ki az 54 oldalnyi szkennelt táblázatban, indoklás és magyarázat nem tartozik hozzá.Az ezt követő közgyűlésen Jakál Adrienn képviselő (Párbeszéd-Zöldek) tette fel az egyetlen kérdést ezzel kapcsolatban, ő is csak annyit, hogy hol lesz a toalett. Így derült ki, hogy a Zichy-Meskó palotában. Külön előterjesztést nem találtunk a témáról, ami azt jelenti, hogy nem zajlott egyeztetés az önkormányzaton belül a nyilvános vécéről."Minket sem tájékoztattak, nem volt ilyen előterjesztés" - mondta Jakál Adrienn az Átlátszónak. "Évekig ígérték a nyilvános vécét, gondolom, ezt találták a legegyszerűbb megoldásnak. Szerintem jobb helyet is lehetett volna erre találni. Hiába jönnek azzal, hogy menjünk el Bécsbe, ott is vannak műemlék-épületekben vécék, de hát teljesen más, hogyha egy múzeumban van egy mosdó is, mint hogy konkrétan csak vécénk van" - vélekedik a képviselő.Közérdekű adatigénylésünkre válaszolva a soproni önkormányzat arról tájékoztatott, hogy "a nyilvános illemhely kialakításának a kor követelményeinek megfelelő szolgáltatás kialakítása volt a célja, melyet a városban dolgozó idegenvezetők is régóta kértek. Ennek célja nem a jövedelemtermelés volt, hanem a Sopronba érkező turisták kiszolgálása".Kérésünkre elküldték az üzemeltetési adatokat is, eszerint a WC üzemeltetése 10 395 094 forint költséget jelentett az önkormányzatnak 2023. november 1. és 2024. december 31. között. Az illemhely bevétele ugyanebben az időszakban 877 953 forint volt.A 200 forintos használati díjjal számolva tehát naponta átlagosan 11 ember megy be a műemléki toalettbe.Holpár Csaba (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) tulajdonképpen örült annak, hogy lett egy új nyilvános WC a belvárosban, "de az, hogy pont itt, azért az nagyon-nagyon mellé ment. Mégiscsak ez az épület volt Sopronban a legelső városháza". A képviselő szerint főleg a játszótereken kellene illemhelyeket kialakítani, hiszen ott töltenek el hosszabb időt az emberek.A középkori polgárházból egy gyilkossági ügynek köszönhetően lett városháza. A történeti források szerint 1367-ben a város egyik legvagyonosabb polgára, bizonyos Hayreich Gayzzel többekkel együtt, ismeretlen okokból megrohanta egy nemesember házát, és megölte. Gayzzelt fej- és jószágvesztésre ítélték, házát a soproniak szerezték meg, eladták, majd kézen-közön Zsigmond királyra szállt. Zsigmond 1422-ben a soproni polgármester kérésére a városnak ajándékozta az épületet, ezután néhány évtizedig városházaként használták.Sokáig kiállítóteret terveztek ideEgykor tehetős, főként német ajkú polgárok - városbírók, polgármesterek, ügyvédek, főesperesek - lakták a gótikus polgárházat, majd a XVIII. századtól grófok és bárók adták egymásnak itt a kilincset és az estélyeket. Ezt a főnemesi világot idézte volna meg az az életmód-kiállítás, amelyet éveken át a Zichy-Meskó palotába terveztek.A kiállítás "egy báli rendezvény epizódjain keresztül kalauzolja végig a látogatót", "a néhai istálló pedig izgalmas hangulatú presszóként születik újjá", ígérték a 2018-ban készült kiviteli és belsőépítészeti tervek. A fő látványosságot mégis maga az épület adta volna, számos ritka, eredeti állapotban megmaradt részletével."A földszinti bejárati folyosó nagyon jó lakatosmunkával készült rácsa; a főlépcsőház négy fülkeszobra és a lépcsőház mellvédrácsai puttószobrokkal; a faburkolatos kabinet az építtető páros beillesztett arcképpárjával és dekoratív mennyezeti festésével; a nagyterem festett mennyezete, az első emelet most előkerült festett mennyezetei és oldalfalai. Mindegyikükről elmondható, hogy színvonaluk messze kiemelkedik az egykorú soproni emlékek közül, s valamennyit bécsi, vagy legalábbis a központban és körülötte működő művészek és mesterek készítették" - írják a Zichy-Mesko palota falkutatását elvégző művészettörténészek.A kiállítótér kialakítása előtt az épületet teljes körűen fel kellett volna újítani, annyira leromlott az állapota. A külső homlokzat felújítása meg is történt, és 2020-ban "külső állagmegóvási és belső konzerválási" munkákat is végeztek, az átfogó rekonstrukció azonban végül elmaradt.Többek között ezt is az európai uniós és állami forrásokból futó Modern Városok Programban akarták megvalósítani a "Sopron történelmi belvárosa műemléki felújítása, és bemutatása" intézkedés keretében, amelyre több mint 7 milliárd forintot kapott a város. Sok fejlesztést meg is valósítottak, a Zichy-Meskó palotára azonban állítólag már nem maradt forrás.Korábban a becsült érték töredékéért eladták volna az épületetA hivatalos iratokban nem találtuk nyomát, miért ürítette ki az épületet az önkormányzat, ha utána nem használta semmire. Egyedül egy 2008-as rendkívüli ülés jegyzőkönyve utal arra, hogy voltak tervek a háttérben.Dr. Fodor Tamás akkori polgármester (Fidesz) rendkívüli testületi ülésen, bizottsági tárgyalás nélkül terjesztett elő egy javaslatot a Zichy-Meskó palota eladására. Az ülésen elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Sopronban hozna létre regionális központot, amelyhez megfelelő épületet keresnek. A tárgyalások során a Zichy-Meskó palota tűnt az MTA számára elfogadhatónak.Arra való hivatkozással, hogy az épület felújítandó, Fodor azt javasolta, hogy az önkormányzat jelképes összegért adja át a házat, az MTA pedig vállalja a felújítást. Egy képviselői hozzászólásból kiderül:a jelképes ár a két értékbecslő által felértékelt ár tizedét takarta, azaz bruttó 19 millió forintot.Némi vita után a közgyűlés elfogadta az előterjesztést, felhatalmazva a polgármestert, hogy készítse el az adásvételi szerződést. Az eladásra azonban végül mégsem került sor.A 2014-2020 időszakra szóló Integrált Településfejlesztési Stratégia szerint a Zichy-Meskó palota "költséges teljes körű műemléki felújításához befektető szükséges, ezt követően a teljes épület bérbeadása vagy eladása" a cél.Jakál Adrienn szerint a városvezetés rosszul gazdálkodik a műemléki ingatlanokkal. "Sokkal korábban kellene elkezdeni gondolkodni a hasznosításukról, mint hogy megvárnánk azt a pillanatot, amikor már tényleg akkora anyagi ráfordítás szükséges, amit nem tud az önkormányzat kigazdálkodni", mondta a képviselő. "És akkor marad az, hogy eladjuk."Az elmúlt évtizedben a bérlakások negyede megszűnt SopronbanSopron az ország műemlékekben második leggazdagabb városa, csupán Budapest előzi meg. A műemlékek 95 százaléka a történelmi belváros területén koncentrálódik, jelentős részükben bérlakások találhatók, néhány önkormányzati tulajdonú épület üresen áll.Állapotuk leromlott és korszerűtlen, felújításuk azonban a műemléki védettség miatt az átlagosnál költségesebb és körülményesebb. Bár a szociális bérlakások száma a szükségletekhez képest kevés, az önkormányzat szeretné tovább csökkenteni, azaz eladni bérlakás-állománya egy részét, mivel korszerűsítésre a várakozásaik szerint középtávon sem lesz lehetőségük.A K-Monitor és a Periféria Központ által készített adatvizualizáció jól mutatja, hogy az egész országban Sopronban a legmagasabb a megszűnt bérlakások aránya a 2016 óta eltelt időszakban. A bérlakások zöme úgy szűnt meg, hogy eladták (bontás, vagy lakások egybenyitása révén is csökkenhet az állomány). A bérlakások eladása terén Sopron a harmadik a magyarországi városok között: az önkormányzat 2 888 427 000 forint bevételre tett szert bérlakásai eladásából 2016 óta.Az adatok forrása a KSH, az önkormányzat adatszolgáltatása alapján.A soproni óváros élettel való megtöltését, közösségi és kulturális funkcióinak erősítését az elmúlt 15 év minden városfejlesztési stratégiája célként tűzte ki, de ez még várat magára. Valószínűleg nem a volt főúri palotában nyitott közvécé hozza majd az áttörést.Két hónapig próbáltuk elérni, hogy bejuthassunk a kiemelkedő értékeket rejtő középkori eredetű műemlék épületbe, és forgathassunk egy videót. Nem jártunk sikerrel. A tulajdonos Soproni Önkormányzat cerberusként őrzi a Zichy-Meskó palotát, és nem engedélyezte videófelvétel készítését. A Soproni Múzeumnak is megtiltották, hogy az épület történetét kutató művészettörténészükkel beszélgessünk, és azt is, hogy elektronikus fotógyűjteményükből fényképet kapjunk. A miértekre nem kaptunk választ az önkormányzattól, ahogy egyéb kérdéseinkre sem.Fülöp OrsolyaCímlapkép: Nyilvános WC a Zichy-Meskó palota Kolostor utcai oldalában. (fotó: Átlátszó) | Egykor főnemesi palota volt, ma közvécé a soproni műemlék | Több mint 200 milliót költöttek az épületre és a látványtervekre, de továbbra is üresen áll a műemlék Zichy-Meskó palota. Csak egy WC lett az aljában. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/04/07/egykor-fonemesi-palota-volt-ma-kozvece-a-soproni-muemlek/ | 2025-04-07 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Van az 560 milliárd is! Újabb "dugipénzeket" azonosítottunk a Matolcsy család körülAz Állami Számvevőszék szerint az MNB alapítványi befektetéseiért felelős cég közel 500 milliárd forintért bizniszelgetett a Matolcsy-érában - azaz lett tulajdonos például a GTC Group nevű varsói ingatlanóriásban. Nos, a Válasz Online még ezen felül is talált 40,3 milliárd forintnyi "dugihitelt", amellyel a jegybank a saját GTC-jét finanszírozta. További 22,4 milliárddal pedig egy olyan társaságot segített az idősebb Matolcsy által vezetett intézmény, amely néhány hónappal később az ifjú Matolcsy befolyási övezetébe került.A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványi hálózata anno azért kapta a Pallas Athéné nevet, mert eredeti célja a pénzügyi szakemberképzés támogatása, a tudásteremtés, a gazdaságban alkalmazható geostratégiai és geopolitikai kutatás-fejlesztés ösztönzése volt. Az erre szolgáló százmilliárdok azonban - nemzetközi ingatlanvállalatok sűrűjébe kerülve - elvesztették közcél- és közpénzjellegüket. A Pallas befektetéseiért felelős cég majd’ 500 milliárd forintnyi vagyonnal gazdálkodott; egyebek mellett többségi tulajdonos lett a varsói központú Globe Trade Centre (GTC) nevű regionális multiban, továbbá masszív részesedést szerzett a szuperexkluzív szálláshelyeket kínáló svájci Ultima Capital SA-ban is.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a felhasznált 500 milliárd bő 80 százalékát közpénzként azonosította, hiszen a jegybanki források mellett a szintén Matolcsy-közeli Neumann János Egyetemért Alapítvány szabad 127,5 milliárdját is bedobták a buliba. Az egész konstrukciót megtámasztó 170 millió eurós "piaci" hitel gazdája pedig az az MBH Bank, amelyet Mészáros Lőrinc dominál, de a pénzintézet tulajdonosi körébe anno a Matolcsy-csapat magántőkealapjai is bekerültek (23 százalék erejéig). Ennyit eddig mindenki tudhatott, aki olvasott, vagy akár podcastot hallgatott a témában.Lapunk friss észlelése szerint azonban az ÁSZ alulbecsülte a GTC-Ultima-körbe kerülő - illetve áttételesen a Matolcsy Ádám környéki magántőkealapokat is gazdagító - pénzeket. Az említett 500 milliárdnál biztosan többről van szó, ugyanis az MNB az úgynevezett növekedési kötvényprogramon keresztül további közel 63 milliárd forintnyi kedvezményes kölcsönnel is segítette az ingatlanműveleteket.Hogyan kezdődött ez a 63 milliárdos történet? Először a G7 gazdasági portál jelezte 2020 végén, hogy a jegybank azt a GTC Groupot - illetve itteni leánycégét, a GTC Magyarország Zrt.-t - készül hitelezni, melynek végső tulajdonosa ő maga. Matolcsy Györgyék tehát az önfinanszírozás kereteit feszegették, annak ellenére, hogy Magyarországon éppen az MNB a pénzügyi prudenciáért felelős szervezet. Ahogy a G7 is írta, a bankoknak jellemzően tiltják, hogy érdekeltségi-tulajdonosi körön belül adjanak kölcsönöket, ez ugyanis egészségtelen viszonyt, rossz ösztönzőket teremt mind a hitelező, mind az adós számára - lásd a Széchenyi Bank közismert, büntetőügybe torkolló történetét. Az akkori MNB persze igyekezett azt kommunikálni, hogy az alapítványi hálózatához tartozó, több áttételen keresztül birtokolt GTC Group tőle független vállalat, ám nemzetközi pénzügyi értelmezésben a jogi ügyeskedés, a bonyolult cégszerkezet teljesen irreleváns, csakis az üzleti tartalom számít. Márpedig a valóságban a GTC a magyar jegybank vállalata; ezt igazolja, hogy Varga Mihály stábja előbb-utóbb át fogja venni az irányítást a varsói ingatlantársaságban is a Matolcsy-körtől (csak ehhez több külföldi közbeiktatott társaságban közgyűlést kell tartani).A G7 tehát öt éve leadta a vészjelzést, azóta azonban szinte szó sem esett a GTC Magyarország Zrt. finanszírozásáról. Pedig a lengyel társaság itteni leányvállalata az éves pénzügyi beszámolói szerint több tízmilliárd forint értékben bocsátott ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a növekedési kötvényprogram keretei között (2020 decemberében és 2021 márciusában). Az MNB weblapjának egyik eldugott táblázatából kiderül, hogy a jegybank az elsődleges és másodlagos piacon 40,3 milliárdnyi GTC-kötvényt jegyzett le - ez az össznévérték majd’ 70 százaléka. A kötvény kezdeti besorolása a Scope Ratingsnél BBB- volt (stabil kilátásokkal), majd tavaly novemberre az értékpapírt leminősítették BB+-ra (negatív kilátásokkal), vagyis a bóvli közelébe. Növekedett tehát a kötvény visszafizetési kockázata, s nagy kérdés, mit hozna egy mai újraminősítés.Akad azonban további adalék is, amely bennfentesgyanússá teszi az MNB korábbi kötvényvásárlásainak egy részét. A 40,3 milliárd forint mellett ugyanis lett egy 22,4 milliárdos jegyzés is (2020 decemberében és 2021 februárjában), amellyel, mint később kiderült, konkrétan a Matolcsy Ádám befolyási övezetébe tartozó egyik magánérdekeltséget hitelezték. 2022-ben vettük észre, hogy a papíron nem túl vagyonos MNB-elnöki sarj az akkori parlamenti választások után több céget is alapított, köztük a Magyar Strat-Alfa Zrt.-t. E vállalat aztán óriási banki kölcsönhöz folyamodott, és a mannát természetesen a ma MBH néven működő, közös Mészáros-Matolcsy-pénzintézet szolgáltatta. A hitel "ellentételezéseként" 85 millió euró erejéig jegyeztek be jelzálogot különböző épületekre (sőt, a bank megszerezte a Matolcsy Ádám-féle részvénytársaság felét is). A beterhelt ingatlanokat azonban nem az MNB-elnök fia szolgáltatta, hanem a Sky I. és a Sky II. nevű magántőkealapok által birtokolt SkyGreen Buildings Kft. Utóbbi egy méretes irodaházkezelő, amelyhez mintegy 150 milliárd forint értékű, 112 ezer négyzetméternyi, jórészt alacsony energiaigényű, fenntartható épületegyüttes tartozik (például a Váci úton és a budai Duna-part Infoparkjában). Matolcsy Ádám tehát az egyik legnagyobb magyar magántőkealapos irodacéget, a SkyGreen Buildings Kft.-t "mozgatta be" saját céges hitelfelvétele mögé, tehát biztosan nem független tőle az "égzöld" vállalat.Lássunk csodát, korábban ugyanez a SkyGreen is bocsátott ki értékpapírokat a növekedési kötvényprogram keretei között, és 70 százalékban - az említett 22,4 milliárd forint erejéig - a Matolcsy György által vezetett MNB lett a vásárló. A jegybanki kölcsönnel megsegített vállalat mögötti magánalapokat akkoriban az a Szécsényi Bálint kezelte (az Equilor-csoporton keresztül), aki a legutóbbi időkig a GTC Group felügyelőbizottságban is ott ült. Néhány hónap múlva aztán a SkyGreen tulajdonosi jogai a Matolcsy Ádám-közeli Quartz Alapkezelőnél landoltak, sőt, az MNB-elnök fia - mint írtuk - kvázi a sajátjaként használta a SkyGreen-ingatlanokat a maszek hiteleihez is.A fenti adathalmaz lényege csupán annyi, hogy mind a nemzeti bank saját ingatlanvállalatát (GTC), mind a Matolcsy-kör hasonló profilú céges leágazását (SkyGreen) is ugyanabból a két külső forrásból finanszírozták hiteloldalon: magából az MNB-ből, illetve a családhoz tulajdonosilag köthető MBH-ból. Amikor e tényekről bankár forrásunkat faggattuk, ő költői kérdésekkel felelt. Vajon ki vonja felelősségre az MNB-t, hogy saját cégét pénzelte? Vajon mennyiben tett eleget az MBH a belső hitelekre vonatkozó szabályoknak, amikor a fent említett entitásoknak kölcsönt nyújtott? S az MBH-t hivatalból ellenőrző MNB mennyire végzett alapos vizsgálatot a részben az elnök családjához köthető kereskedelmi banknál?Nyitókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt) | Van az 560 milliárd is! Újabb "dugipénzeket" azonosítottunk a Matolcsy család körül - Válasz Online | Az Állami Számvevőszék szerint az MNB alapítványi befektetéseiért felelős cég közel 500 milliárd forinttal bizniszelgetett a Matolcsy-érában – azaz lett tulajdonos például a GTC Group nevű varsói ingatlanóriásban. Nos, a Válasz Online még ezen felül is talált 40,3 milliárd forintnyi „dugihitelt”, amellyel a jegybank a saját GTC-jét finanszírozta. További 22,4 milliárddal pedig egy olyan társaságot segített az idősebb Matolcsy által vezetett intézmény, amely néhány hónappal később az ifjú Matolcsy befolyási övezetébe került. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2025/04/09/560-milliard-skygreen-matolcsy-magyar-nemzeti-bank-gtc-group-alapitvany-fiatal-matolcsy/ | 2025-04-09 08:05:15 | true | null | null | valaszonline.hu |
Subsets and Splits