text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Különös szereplő köti össze Magyarország történetének legnagyobb pénzügyi csalását, a 250 milliárd forintos mínusszal végződő Quaestor-botrányt és a költségvetési csalással vádolt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ügyét - tudta meg a 24.hu.
A Tarsoly Csaba neve fémjelezte brókerbotrány egyik legemlékezetesebb felvonásában ugyanaz az ember szállította a Quaestor-ügy legendássá vált strómanját, Orgován Bélát, mint aki az ügyészség szerint a Simonka által létrehozott bűnszervezetben a kormánypárti politikus bizalmasa volt.
A könyvelőként és "reorganizációs szakemberként" tevékenykedő J. Gábor ugyanakkor mindkét ügyben megúszta a vádemelést.
A brókerbotrány esetében a G7 számolt be arról, hogy a Quaestor irányítását rövid időre átvevő, büntetett előéletű közmunkást, Orgován Bélát J. Gábor ajánlotta be Tarsoly Csabáéknak. A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vád alá került Simonka György és 32 társa ügyében pedig J. Gábor is gyanúsított volt, ám feltehetően a vádhatósággal kötött megállapodás alapján elkerülhette a felelősségre vonást. Úgy tudjuk, a vádirat említést is tesz arról, hogy részben J. Gábor terhelő vallomása alapján emeltek vádat a fideszes politikus és társai ellen.
A férfi 2012-ben csatlakozott a Simonka-féle körhöz. Az ügyészség szerint a többi közt az volt a feladata, hogy
a Simonka és társai által szőtt céghálóban szereplő társaságoknak stróman ügyvezetőket biztosítson.
Tehát hasonló tevékenységet végzett, mint a Quaestornál.
Az ügyészség szerint egyébként J. Gábor maga is részt vett a korrupciós bűncselekmények elkövetésében, így nagy rá az esély, hogy terhelő vallomásáért cserébe alkut kötött a vádhatósággal. A férfi a felszámolás alá került cégek vagyonkimentésben működött közre.
A férfinak egy másik fontos szerep is jutott a Simonka-ügyben. Ő közvetítette ki ugyanis a politikusnak azt a személyt, aki azt állította, hogy kenőpénzért cserébe le tudja állíttatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által indított eljárásokat. A Fidesz Békés megyei politikusa ezért több részletben összesen 24 millió forint kenőpénzt fizetett ki a vád szerint, hogy a vissza nem térítendő támogatások jogtalan megszerzésére alapított cégeinél indult adóhatósági vizsgálatokat megfékezze. Ebből a pénzből J. Gábor is részesült, 4 millió forint az ő markát ütötte.
A vizsgálatok azonban az ígéretek ellenére sem álltak le, Simonkáék ugyanis vélhetően nem a megfelelő embert fizették le, így 2014 végén elindult a nyomozás az ügyben, aminek eredményeként végül idén augusztusban megtörtént a vádemelés.
Kiemelt képünkön Simonka György és Tarsoly Csaba. | A Quaestor-botrány kétes figurája a fideszes Simonka György intézője volt | Különös szereplő köti össze Magyarország történetének legnagyobb pénzügyi csalását, a 250 milliárd forintos mínusszal végződő Quaestor-botrányt és a költségvetési csalással vádolt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ügyét – tudta meg a 24.hu. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/11/15/quaestor-tarsoly-csaba-orgovan-bela-stroman-simonka-gyorgy/ | 2019-11-15 23:18:00 | true | null | null | 24.hu |
A Győri Járási Ügyészség vádat emelt három mentőssel szemben, akik hamis védettségi igazolvánnyal akarták megtartani a munkájukat, írják az ügyészség honlapján.A vádirati tényállás szerint a vádlottak 2021 októberében mentő gépkocsivezetőként, illetve mentőtechnikusként dolgoztak egy Győr-Moson-Sopron vármegyei kisvárosban. Ebben az időben a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként az ő munkakörükben dolgozóknak kötelező volt a védőoltás felvétele.A vádlottak nem szerették volna a védőoltást felvenni, ugyanakkor a munkájukat sem szerették volna elveszíteni. Ezért az egyik vádlott egy ismeretlen személyt felbujtott, aki egy egészségügyi szolgálató rendszerén keresztül olyan, az oltás felvételéről szóló valótlan adatokat töltött fel, mely alapján ki tudták állítani a hamis védettségi igazolást. A hamis igazolást a mentősök be is mutatták a munkáltatójuknak, így tovább dolgozhattak.Az ügyészség a férfiakat a védettségi igazolással visszaélve elkövetett hamis közokirat felhasználásával vádolja. Az ügyben a döntést várhatóan a Csornai Járásbíróság fogja meghozni. | Védettségi igazolványt hamisítottak a mentősök, hogy tovább dolgozhassanak | A Győri Járási Ügyészség vádat emelt három mentőssel szemben, akik hamis védettségi igazolvánnyal akarták megtartani a munkájukat, írják az ügyészség honlapján. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/12/vedettsegi-igazolvanyt-hamisitottak-a-mentosok-hogy-tovabb-dolgozhassanak | 2024-03-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Interjút adott a Blikknek Völner Pál az ügyvédje, Papp Gábor irodájában. Ez az első eset, hogy az Igazságügyi Minisztérium egykori parlamenti államtitkára megszólal a sajtóban azóta, hogy 2021 decemberében a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését. Akkor derült ki, hogy Völner a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével folytatott találkozóin az ügyészség szerint összesen 83 millió forintot tehetett zsebre, 2-5 milliós részletekben. A pénzeket az ügyészség szerint Völner például a Schadl György által támogatott végrehajtók kinevezéséért és Schadl gazdasági és szervezeti elképzeléseinek megvalósításáért kapta.„Az ügyben folyamatosan készülünk, az ügyvédeimmel előzetesen megbeszéljük a várható fejleményeket. A tárgyalások közötti időszakban igyekszem minél több időt a családommal tölteni” – kezdi most az interjút Völner. A beszélgetés folyamán folyamatosan tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.„Úgy látom, mind tisztább, hogy a nyomozás során a sajtónak kiszivárogtatott anyag alapján felállított hamis koncepció egyre gyengébb lábakon áll, és a tények a személyemmel kapcsolatban nem támasztják alá a vádiratban foglaltakat. Azt is mondhatnám, a hamis koncepciós nyomozati szakaszt egy rehabilitációs bírósági szakasz váltotta fel, ahol még az ügyészség „koronatanúja” is kijelentette, hogy soha nem látott olyat, hogy én pénzt vettem volna át, a többi tanú még egyértelműbben cáfolta a személyemmel kapcsolatos vádakat. Összességében jó irányba halad az ügy, de fontos mondandóim vannak még, amelyekről eddig nem beszéltem.”Aztán most sem sokat mond. Beszél arról, hogyan viseli a családja az eljárásokat. „A legfelháborítóbb az volt számomra, amikor a családtagjaimat zaklatták, velük szemben – anélkül, hogy az ügy szereplői lennének – intézkedéseket tettek. Például a fizetésüket zárolták, tízéves gépjárműveket lefoglaltak, olyan vagyonelemeket zároltak náluk, amelyek eredete minden esetben jogszerű és igazolható” – mondja. Mint ismert, 2022 novemberében sportautót, ingatlanokat, több tízmillió forintot foglaltak le a Völner családnál.Az egykori politikus most a Blikknek arról beszélt, ő csak segíteni akart a hozzá forduló embereknek, így Schadlnek is, amikor a végrehajtói kar elnöke megkereste egyes ügyekben. „Nemcsak Schadl Györggyel, más jogász hivatásrendi vezetőkkel is rendszeresen találkoztam. Van, aki személyes barátom, még síelni is voltam vele együtt” – mondja erről.Szerinte a beszélgetéseket, amelyekből kiderült, hogy kenőpénzeket fogadott el – többek közt már aznap is, hogy kinevezték államtitkárnak –, jogellenesen rögzítették. Azt mondja, azok lehallgatása és nyilvánosságra hozatala is törvénytelen volt. A védőjével korábban kezdeményezték Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter bírósági meghallgatását. Erről mindössze annyit mondott, „ebben az ügyben nekem sem lehetne semmiféle szerepem, így neki sem lehet, sem kisebb, sem nagyobb”.Szerinte az eljáró hatóságok több esetben is átlépték a jogi kereteiket. Példaként hozza fel azt, hogy őt mint mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselőt megfigyelték. És azt is, hogy az egyik előállítandó személyt – mint mondja – ügyvéd nélkül hallgatta ki egy ügyész, és a gyereke mellől vitték be őrizetbe. Amikor a Blikk riportere emlékezteti, hogy ezt az eljárást az ügyészség többször is visszautasította, Völner ezt mondja:„Ha van jogállamisági probléma, akkor ez a gátlástalan gyakorlat, ami nekem megdöbbentő volt, ezért – az ügyvédeimmel konzultálva – további indítványokat teszünk, további személyeknek a meghallgatását javasoljuk, és más, az üggyel összefüggő események feltárására is javaslatokat teszünk.”Azt mondja, azért nem nevezi meg, mely egykori politikustársaival van a mai napig kapcsolatban, hogy nehogy „holnap reggel az ellenzéki média munkatársai” csengessenek náluk. Azt pedig az interjú végén belátja, hogy az ő jövőbeli politikusi pályafutása ellehetetlenült.A Völner-Schadl ügy nyomozati iratait a 444 dolgozta fel, ezekből derült ki, hogy is zajlott a végrehajtók maffiaszerű működése éveken át. Aki visszaolvasná, ezek a legfontosabb cikkek a témában: A Völner-ügy kulcsfigurája egyetemi vizsgákat intézett Rogán kabinetfőnökének Egy hármas meg valami viszonylag normális pia: Völner és Schadl titkos bizniszei A bírót rúgják ki, mert ez vérlázító! Az egyik végrehajtó mindent bevallott, a másik sírva tagadta a bűnösségét Államtitkárt fizetett le, sok 100 milliós hálózatot működtetett, mégis azon borult ki legjobban, amikor levetették a kék villogót az autójáról A korábbi helyettes államtitkár „nem emlékszik”, hogy egy protekciós vizsgázóról egyeztetett Schadl Györggyel A gazda, a zsaroló miniszter és a szexuális bűnöző – a Schadl–Völner-dosszié legnehezebb kérdései Kislexikon a Völner-iratokhoz: miniszterek, bírók, végrehajtók és a többiekDe készült remek Magyar Jeti is: | Völner Pál szerint az a jogállamisági probléma, hogy a hatóságok meghallgattak embereket az ellene folyó nyomozás során | Interjút adott a Blikknek Völner Pál az ügyvédje, Papp Gábor irodájában. Ez az első eset, hogy az Igazságügyi Minisztérium egykori parlamenti államtitkára megszólal a sajtóban azóta, hogy 2021 decemberében a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését. Akkor derült ki, hogy Völner a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével folytatott találkozóin az ügyészség szerint összesen 83 millió forintot tehetett zsebre, 2-5 milliós részletekben. A pénzeket az ügyészség szerint Völner például a Schadl György által támogatott végrehajtók kinevezéséért és Schadl gazdasági és szervezeti elképzeléseinek megvalósításáért kapta. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/12/volner-pal-szerint-az-a-jogallamisagi-problema-hogy-a-hatosagok-meghallgattak-embereket-az-ellene-folyo-nyomozas-soran | 2024-03-12 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Fidesz-kabinet egyik legbizalmasabb tisztségét betöltő tagként került a hatóságok célkeresztjébe, majd a végrehajtói botrány kirobbanása után a lapok címoldalára. Hivatali vesztegetéssel vádolják az igazságügyi tárca egykori második emberét, volt államtitkárát, aki mit sem sejtett hónapokon át az ellene titokban folytatott nyomozásról. A vád szerint több részletben összesen 83 millió forintot vett át a végrehajtói kar korábbi elnökétől, az ügy elsőrendű vádlottjától, Schadl Györgytől.Ezeket látta már? Veszélyes italt hívott vissza a Lidl és a Spar: ne igyon belőlük, ödémákat, bevérzéseket okozhatnak „A kanapén ült, anyaszült meztelenül” – Zalatnay Sarolta most kitálalt arról, milyen jól ismerte valójában a híres zenésztVölner Pál csaknem minden tárgyalási napon megjelent, bilincsbe vert társai mellett fegyelmezetten ült a vádlottak padján az utóbbi évek legjelentősebb korrupciós pere egyik főszereplőjeként. A vele szemben 2021 novemberében indított eljárás kezdete óta most először nyilatkozott: exkluzív interjút adott a Blikknek az ügyvédje, dr. Papp Gábor irodájában.Mivel foglalkozik a lemondása óta? Miképpen telnek a napjai, mennyit gondol az otthon töltött idő alatt a tárgyalásra?Völner Pál: Az ügyben folyamatosan készülünk, az ügyvédeimmel előzetesen megbeszéljük a várható fejleményeket. A tárgyalások közötti időszakban igyekszem minél több időt a családommal tölteni.Hogy ítéli meg ennyi tárgyalási nap után, milyen irányt vett a bírósági per?Völner: Nem követtem el bűncselekményt, így nyugodtan megyek a tárgyalásokra. Úgy látom, mind tisztább, hogy a nyomozás során a sajtónak kiszivárogtatott anyag alapján felállított hamis koncepció egyre gyengébb lábakon áll, és a tények a személyemmel kapcsolatban nem támasztják alá a vádiratban foglaltakat. Azt is mondhatnám, a hamis koncepciós nyomozati szakaszt egy rehabilitációs bírósági szakasz váltotta fel, ahol még az ügyészség „koronatanúja” is kijelentette, hogy soha nem látott olyat, hogy én pénzt vettem volna át, a többi tanú még egyértelműbben cáfolta a személyemmel kapcsolatos vádakat. Összességében jó irányba halad az ügy, de fontos mondandóim vannak még, amelyekről eddig nem beszéltem.Hogy viseli ön, a családja, a szűkebb és tágabb környezete, hogy a neve az évtized korrupciós botrányaként elhíresült ügyben szinte naponta szerepel híradásokban?Völner: Minden jóérzésű embert, így engem, a családomat és a környezetem tagjait is mélységesen felháborítja, amikor az ügy érdemi ismerete nélkül bárki, bármilyen, ötperces haszonszerzés végett megalapozatlan állításokat tesz velem és az üggyel kapcsolatban.Mikor jutott a mélypontra az eljárás megindulása óta?Völner: Mélypontról nem beszélnék, de a legfelháborítóbb az volt számomra, amikor a családtagjaimat zaklatták, velük szemben – anélkül, hogy az ügy szereplői lennének – intézkedéseket tettek. Például a fizetésüket zárolták, tízéves gépjárműveket lefoglaltak, olyan vagyonelemeket zároltak náluk, amelyek eredete minden esetben jogszerű és igazolható. Ezek a lépések csak ártatlan emberek meghurcolását szolgálják és a sajtónak szólnak.Elgondolkozott azon, hol hibázott, mit kellett volna másként tennie ahhoz, hogy elkerülje a meghurcoltatást?Völner: Természetesen, mint minden ember, én is hibázhattam a munkám során, de minden esetben a törvényeket betartva, tisztességesen jártam el, és semmiféle bűncselekményt nem követtem el. Azt nehéz megértenem, hogy a szűken vett feladataimon túlmenően miért ne segíthettem volna minden hozzám forduló embernek... Ez egy bírónak, egy ügyésznek vagy akár rendőrnek tilos lehet, de egy országgyűlési képviselőnek, egy államtitkárnak szerintem kötelessége. Ha ezt nem lehet megtenni, úgy nincs értelme az egésznek... Tehát röviden: vagy nem vállalnék ilyen feladatot, de ha vállalnám, hasonlóan cselekednék. Soha senkitől ezért pénzt nem kértem és nem is kaptam.Indokolt volt ez a szoros kapcsolat Schadl Györggyel?Völner: Nemcsak Schadl Györggyel, más jogász hivatásrendi vezetőkkel is rendszeresen találkoztam. Van, aki személyes barátom, még síelni is voltam vele együtt. Ezt nem mondtam volna el, de úgy látszik, az ügyészségnek az is bűncselekmény, ha az ember jó kapcsolatot ápol azokkal, akikkel bizonyos ügyekben együtt dolgozik.A vádirat szerint azonban titkos lehallgatási jegyzőkönyvek, a Schadl irodájának házipénztárában szereplő bejegyzések azt bizonyítják, milliókat juthattak el önhöz.Völner: Én végigolvastam valamennyi jogellenesen rögzített, általam folytatott telefonbeszélgetést, de egyikben sem találtam olyan mondatot, amely arról szólt volna, hogy én pénzt kértem vagy kaptam. Az iratanyagokból kiderült, a „koronatanú”, miután szerződést kötött az ügyészséggel, a második kihallgatása után „véletlenül” megtalált egy pendrive-ot, amelynek adataira az ügyészség hivatkozik. Megjegyzem, ez a pendrive semmilyen formában nem tartalmazza az én nevemet. Megismétlem, semmiféle pénzösszeget nem kértem és nem kaptam, bűncselekményt nem követtem el.A kiszivárgott telefonlehallgatások kapcsán van olyan kijelentés, amely miatt utólag szégyenkezik?Völner: A beszélgetések lehallgatása és nyilvánosságra hozatala is törvénytelen volt. Ezekben a beszélgetésekben nem léptem túl semmilyen olyan korlátot, ami egy magánbeszélgetésben ne hangozhatna el. A beszélgetések semmiben nem igazolják az ügyészség állítását.A védőjével kezdeményezték Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter bírósági meghallgatását. Adódik a kérdés: az eddig feltártnál jelentősebb szerep juthatott neki ebben az ügyben?Völner: Ebben az ügyben nekem sem lehetne semmiféle szerepem, így neki sem lehet, sem kisebb, sem nagyobb.Az előkészítő ülésen felajánlott nyolcéves büntetésből kiindulva, felkészült-e arra lelkiekben, hogy akár végrehajtandó szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság?Völner: Az eljárás során mindig hangsúlyozom, ellentétben az ügyészség koncepciójával, nem követtem el bűncselekményt, így az ügyvédemmel együtt a bíróság felmentő ítéletére számítunk.Számba tudja venni, mi a legnagyobb veszteség, ami érte anyagiakban, kapcsolatokban, munkában, érzelmileg?Völner: Talán az az élmény, hogy az eljáró hatóságok mennyire következmények nélkül léphetik és lépik át a jogi kereteket. Például egy alezredes elrendeli egy mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselő megfigyelését a saját hatáskörben már a nyomozás megkezdése előtt. Vagy például az eljáró ügyész – az egyik előállítandó személyhez kiutazva – a rendőrséggel helyszínt biztosított magának, hogy négyszemközt, ügyvéd nélkül tudjon beszélni vele. Ott közli, hogy a kisgyermeke mellől elhurcolva becsukják vagy pedig tanúként terhelő vallomást tehet a többi gyanúsítottra. Az illető ügyvéd nélkül mindent elmondott, amit az ügyészség hallani akart. Az érintett a tárgyaláson közölte, hogy ez félelmet keltett benne, de az ügyészség szerint ez nem kényszervallatás.Ezt a feltételezést azért az ügyészség többször is visszautasította...Völner: Ha van jogállamisági probléma, akkor ez a gátlástalan gyakorlat, ami nekem megdöbbentő volt, ezért – az ügyvédeimmel konzultálva – további indítványokat teszünk, további személyeknek a meghallgatását javasoljuk, és más, az üggyel összefüggő események feltárására is javaslatokat teszünk.Neheztel bárkire, amiért titokban folytattak nyomozást ön, vagyis az igazságügyi tárca egyik legfőbb vezetője ellen, s hallgatták le a telefonbeszélgetéseit?Völner: Senkivel, semmilyen viszonyban nem állok, akik ebben az ügyben eljártak. A fő felelősök pedig, úgy gondolom, ismerik a saját szerepüket, és tudják, mit, miért tettek. Nem az én feladatom, hogy elszámoltassam őket. Lehet, hogy örültek, amikor elérték a céljukat, de szerintem ma már nem boldogabbak nálam.A politikustársai elfordultak öntől, vagy van, akivel tartja a kapcsolatot?Völner: Akik a barátaim voltak, a mai napig a barátaim, akár szorosan tartom velük a kapcsolatot, akár nem. Talán megértik, ha nem nevezek meg senkit, nem szeretném, ha holnap reggel az ellenzéki média munkatársai csengetnének náluk.Az ügy végkimenetelétől függően, szerepel-e a tervei között, hogy visszatér valaha is a politikához, esetleg az ügyvédi munkájához?Völner: A tisztségeim elvállalásakor mindig az vezetett, hogy segítsek azoknak, akik bíznak bennem. Ha józanul gondolkodunk, beláthatjuk, hogy az a karaktergyilkosság, amit velem szemben elkövettek, arról szólt, hogy ellehetetlenítsék, hogy én politikusként a jövőben feladatot vállaljak. | Völner Pál: „Felháborít, hogy a családtagjaim fizetését is zárolták!” – Felmentő ítéletre számít a korrupcióval vádolt volt államtitkár – Blikk-exkluzív | A Fidesz-kabinet egyik legbizalmasabb tisztségét betöltő tagként került a hatóságok célkeresztjébe, majd a végrehajtói botrány kirobbanása után a lapok címoldalára. Hivatali vesztegetéssel vádolják az igazságügyi tárca egykori második emberét, volt államtitkárát, aki mit sem sejtett hónapokon át az ellene titokban folytatott nyomozásról. A vád szerint több részletben összesen 83 millió forintot vett át a végrehajtói kar korábbi elnökétől, az ügy elsőrendű vádlottjától, Schadl Györgytől. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/volner-interju-birosag-korrupcio-allamtitkar/mql43jl | 2024-03-12 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Korrupciós bűncselekmények miatt négy embert őrizetbe vett szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Sajtóinformációk szerint a DK-s vezetésű óbudai önkormányzatnál házkutatást is tartottak. Az ügy szálai a fővárosi baloldal egyik fontos háttéremberéhez, P. Gáborhoz vezethetnek.A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt a mai napon, több helyszínen eljárási cselekményeket foganatosított és négy személy őrizetét rendelte el – írta szerda esti közleményében a főügyészség.Hozzátették: a gyanú szerint egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület – Óbuda-Békásmegyer- Önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal.A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették, és korrupciós célokra fordították. A bűncselekmények elkövetéséhez használt cég megszűnt, a gyanúsított a cég könyvelési iratainak őrzéséről a törvényi követelmények ellenére nem gondoskodott. A nyomozó ügyészség a négy személlyel korrupciós és gazdasági bűncselekmények gyanúját közölte – írta közleményében a főügyészség.A Magyar Hírlap számolt be arról szerda délután, hogy civil ruhás nyomozók lepték el az ellenzéki vezetésű III. kerületi önkormányzat polgármesteri hivatalának óbudai épületét. A lap szerint a nyomozók kiérkezése összefüggésben állhat a 2022-es országgyűlési választás előtt kirobbant üggyel.Emlékezetes: a KNYF egy III. kerületi kenőpénzes korrupciós botrány, valamint Karácsony Gergely 2021-es előválasztási kampánya miatt is folytat egy egyesített nyomozást. Mindkét ügy a szocialisták egyik fővárosi háttéremberéhez, P. Gábor nevéhez kötődik. P. 2020-ig a Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Iroda vezetője volt a kispesti önkormányzatnál, ám szerepe jóval túlmutatott ezen. P. lényegében az MSZP-s Gajda Péter jobbkeze, bizalmasa volt, egy ideig a polgármester kabinetfőnökeként is dolgozott, ám nevét főként akkor ismerhette meg a szélesebb közvélemény, amikor 2019-ben kiszivárogtak azok a kispesti hanganyagok, amelyeken Lackner Csaba volt szocialista önkormányzati képviselő részletesen beszámolt a kerület korrupciógyanús ügyleteiről. Lackner többek között arról beszélt, hogy 2016-tól közeli munkakapcsolatba került és együtt „dolgozgatott” Gajda Péter „végrehajtójával”. P. Gábor befolyását jól mutatja, hogy a hangfelvételeken úgy említették, mint aki bármit el tud intézni az önkormányzatnál.Az országgyűlési választások előtt a médiában Anonymousként elhíresült férfi a közzétett videóiban több korrupciógyanús üggyel is összefüggésbe hozta P. Gábort: a maszkos alak egy rejtett kamerával készített felvételt mutatott be, amelyen P. és egy ismeretlen személy egy autóban ülve több millió forint — feltételezhetően — kenőpénzzel számolt el. A felvételeken jól látható, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó. Egy másik videóban közölt hangfelvételen P. Gábor és egy, a nyilvánosság számára ismeretlen személy a pestszentlőrinci ingatlanfejlesztések megcsapolásáról beszélgetett. A felvétel szerint P. Gábor, Szaniszló Sándor DK-s polgármester, a helyi alpolgármester, valamint a kerületi vagyonkezelő vezetője számára egy negyvenhat és egy nyolcvanhat lakásos ingatlanból „osztottak vissza” nyolc lakást. Szaniszló szerint ugyanakkor az elhangzott súlyos állítások közül egyik sem igaz.Anonymous később olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek azt igazolhatják, hogy P. Gábor tevékenyen részt vett Karácsony Gergely előválasztási kampányának szervezésében.Például egy 2021. augusztus 26-i e-mail szerint P. a Key Price Kft. nevében eljárva kért ajánlatot és elérhető felületlistát száz óriásplakát elhelyezésére. P. azt írta, hogy megrendelőként a Párbeszéd Magyarországért Pártot tüntessék fel, ám felhívta a figyelmet arra, hogy a végfelhasználó a 99 Mozgalom lesz, amely jelenleg nem jogi személy. A megrendelő, vagyis a Párbeszéd Magyarországért egyik társelnöke Karácsony Gergely főpolgármester volt abban az időben. A párt másik társelnöke az a Szabó Tímea volt, aki a korrupciós ügyletek miatt már említett III. kerületben a baloldal közös jelöltjeként vett részt az országgyűlési választásokon. A végfelhasználóként említett 99 Mozgalom azt követően bontott zászlót és szervezte a főpolgármester kampányát, hogy kiderült, Karácsony Gergely lesz az MSZP, a PM és az LMP közös miniszterelnök-jelöltje az előválasztáson.Az üzlet végül meg is valósult, hiszen Anonymous az erről szóló számlát is mellékelte. A JCDecaux Hungary Zrt. által kiállított bizonylat szerint a 123 hirdetési felületért csupán 5,2 millió forintot kellett fizetni, hiszen az 51 millió forintos árból a Key Price Kft. közel 46 millió forint engedményt kapott. Az álarcos alak szerint az, hogy P. ilyen mértékű kedvezményt tudott elintézni, nem teljesen szabályos. | Óbudai korrupciós botrány: négy embert őrizetbe vett az ügyészség | Korrupciós bűncselekmények miatt négy embert őrizetbe vett szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Sajtóinformációk szerint a DK-s vezetésű óbudai önkormányzatnál házkutatást is tartottak. Az ügy szálai a fővárosi baloldal egyik fontos háttéremberéhez, P. Gáborhoz vezethetnek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/obudai-korrupcios-botrany-negy-embert-orizetbe-vett-az-ugyeszseg | 2024-03-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A független országgyűlési képviselő szerint Horváth Csaba MSZP-s polgármester semmivel sem különb azoknál a fideszeseknél, akik szintén az adófizetők pénzét költik kampányra.
„A polgármester úr 60 millió forintért rendelt meg közvélemény-kutatásokat a Publicus Intézettől. sőt korábban az én ismertségemet is vizsgálták, már jóval a 2021-es előválasztás előtt” – írja pénteki Facebook-posztjában Hadházy Ákos. Az ellenzéki politikus szerint Horváth Csaba, a fővárosi XIV. kerület MSZP-s polgármestere megrendelésére, hivatalosan persze az önkormányzati intézményekről kérdeznék a zuglóiakat, valójában azonban politikai kutatást végeznek, például a pártok népszerűségét mérik.A független parlamenti képviselő szerint ezzel a lépéssel az ellenzék ugyanazt csinálja, mint a Fidesz, kicsiben másolja a rezsim működését, hogy az adófizetők pénzéből folytassanak politikai kampányt vagy mindenféle kapcsolódó szolgáltatásokat. „Így soha nem lesz esélyünk rendszert váltani” – szögezte le, hozzátéve, hogy az ügyet egy nappal korábban Rózsa András a Momentum korábbi alpolgármestere, jelenleg polgármesterjelöltje fedte fel, szintén a közösségi oldalán.A Hadházy által is támogatott Rózsa arról írt, hogy Horváth 2020 és 2023 között minden évben megbízást adott, hogy az önkormányzat szerződést kössön a Publicus Intézettel. – Pártpreferenciát szinte minden esetben mértek és időnként a kerület szempontjából értelmezhetetlen dolgokat is felmértek. Például 2023 novemberi kutatásban azt mérték, hogy pártpreferencia szerint milyen arányban vennének részt a megkérdezettek egy „most vasárnapi” országgyűlési választáson – emelte ki Rózsa, aki szerint mindez esztelen pénzszórás. | Hadházy Ákos: Zuglóban 60 milliós megbízást kapott közpénzből a Publicus Intézet | A független országgyűlési képviselő szerint Horváth Csaba MSZP-s polgármester semmivel sem különb azoknál a fideszeseknél, akik szintén az adófizetők pénzét költik kampányra | null | 1 | https://nepszava.hu/3228050_hadhazy-akos-zuglo-horvath-csaba-publicus-rozsa-andras-ellenzek-fidesz-mszp-momentum | 2024-03-08 15:17:00 | true | null | null | Népszava |
A kedd éjjel megjelent Magyar Közlönyben a kormány, a veszélyhelyzetre hivatkozva, rendelettel írta felül azt a törvényi előírást, ami szerint a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnökének a lemondási ideje 60 nap. Túlzás lenne azt mondani, hogy tömegeket érintő változtatás ez, mégis fontos. Mint a változtatást kiszúró 24.hu írja, az Index már kedden tényként írt arról, hogy csütörtöktől az a Biró Marcell lesz a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, aki most még az SZFTH elnöke.A most módosított törvény eredetileg úgy szólt, hogy az elnök lemondási ideje 60 nap. A rendelettel ez úgy változik, hogy ha az SZFTH-elnök a miniszterelnökhöz intézett írásos lemondásának oka az, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény bizonyos előírásai szerinti tisztséget betölthessen, a megbízatása a nyilatkozatában meghatározott napon szűnik meg. Tehát most már nincs jogi akadálya annak, hogy a kormánykörökből megbízható információkkal ellátott Index értesülésének megfelelően Biró Marcell már csütörtökön nemzetbiztonsági főtanácsadó legyen.Mielőtt Orbán Viktor kilenc évre kinevezte az SZTFH élére, Biró Marcell a Miniszterelnöki Kormányirodát vezette államtitkárként. | Veszélyhelyzet van, miért is ne jelenhetne meg kedd éjjel egy aznap 23 órakor hatályba lépő jogszabály | A kedd éjjel megjelent Magyar Közlönyben a kormány, a veszélyhelyzetre hivatkozva, rendelettel írta felül azt a törvényi előírást, ami szerint a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnökének a lemondási ideje 60 nap. Túlzás lenne azt mondani, hogy tömegeket érintő változtatás ez, mégis fontos. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/13/veszelyhelyzet-van-miert-is-ne-jelenhetne-meg-kedd-ejjel-egy-aznap-23-orakor-hatalyba-lepo-jogszabaly | 2024-03-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Még kedden, miután hivatalos lett a nyári EP- és önkormányzati választás időpontja, posztolt a Facebookján egyet Karácsony Gergely arról, hogy nagyobb fokozatba fog kapcsolni az orosz mintájú lejárató kampány. Ehhez egy egészen meglepő értesülést – vagy hozzá eljutott pletykát – is közölt: „Hírek szerint egy fideszes ügyvéd jár körbe előzetesben ülő gyanúsítottak között, vádalkut ajánlva nekik, ha hamis terhelő vallomást tesznek rám.”Ennek kapcsán felemlegette az Városháza-eladás állítólagos ügyét, amit elsősorban a Rogán Antal kézi vezérlésével irányított Index gerjesztett a főszerkesztő által közölt cikksorozattal. „Hiába szervezték be provokátornak a szép emlékű Városháza-ügyben is a színházi tao elcsalása miatt sok évi börtönnel fenyegetett »üzletembert«, a hazugság és a manipuláció akkor is lelepleződött” – írta erről. Karácsony szerint „89 nappal a választás előtt a Fidesznek nincs üzenete, csak hadüzenete Budapestnek”, ezért is vetnek majd be különböző lejáratási kísérleteket.Hogy hogyan működnek a Fidesz rendszerében a lejárató, fekete kampányok, amikben az igazságnak semmi szerepe nincs, arról tavaly ősszel mutattuk be dokumentumfilmünket VALÓTLANUL: Fekete kampányok az Orbán-rendszerben címmel: | Karácsony: Fideszes ügyvéd vádalkut ajánl előzetesben ülőknek, ha hamis terhelő vallomást tesznek rám | Még kedden, miután hivatalos lett a nyári EP- és önkormányzati választás időpontja, posztolt a Facebookján egyet Karácsony Gergely arról, hogy nagyobb fokozatba fog kapcsolni az orosz mintájú lejárató kampány. Ehhez egy egészen meglepő értesülést – vagy hozzá eljutott pletykát – is közölt: „Hírek szerint egy fideszes ügyvéd jár körbe előzetesben ülő gyanúsítottak között, vádalkut ajánlva nekik, ha hamis terhelő vallomást tesznek rám.” | null | 1 | https://444.hu/2024/03/13/karacsony-fideszes-ugyved-vadalkut-ajanl-elozetesben-uloknek-ha-hamis-terhelo-vallomast-tesznek-ram | 2024-03-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Ez munkaeszköz, ráadásul még kihúzni sem tudja magát a fedélzeten, „biciklivel nem tudom megjárni New Yorkot” – reagált az ATV adásában kedd este Szijjártó Péter arra a hírre, hogy három útjára összesen 264 millió forintért béreltek neki egy holland magánrepülőt. A gép ráadásul pontosan olyan típusú, mint a honvédség két meglévő gépe, csak luxuskivitelben.„Ez technikai kérdés” – mondta a magángép használatáról, ráadásul nem is az ő döntése. Azzal védekezett, hogy neki megmondják, hol legyen, mire szálljon, ő ott lesz, felszáll és repül. Azt is mondta: „Nem kergettek gyerekkoromban az asztal körül, hogy üljek fel egy magángépre”. A repülőgépekről beszélve kicsit össze is mosta a honvédségi és a bérelt luxusgépeket, amikor azt mondta: szerinte a honvédségi gépeket sokan luxusgépként emlegetik, de neki ezen nem abból a szempontból fontosak, hogy hogy néznek ki, ezek munkaeszközök, nem szórakozni járnak vele, hanem dolgozni. .Hogy miért került több millió forintba a fedélzeti étkezésük, amikor Kairóban járt, arra nem tudott válaszolni. Azt állította, sokszor zsemle, szalámi, paprika és paradicsom van a tányéron, nem tudja, „mit hova könyveltek”, de ez az összeg nagyon sok. Az interjúban szó volt az amerikai elnökválasztásról és az orosz-ukrán háborúról, a kettő ott találkozott, hogy Szijjártó szerint megválasztása esetén Trump rá tudná venni az oroszokat, hogy tárgyaljanak a békéről. Sőt, szerinte a Gázai-övezet békéjét is a republikánus elnökjelölt győzelme hozhatja el. A Telex összefoglalója szerint azt mondta, hogy Trumpnak „pragmatikus külpolitikai stratégiája volt”, míg a demokraták „agresszíven exportálják a demokráciát”. | Szijjártó a luxusrepülőzésről: Biciklivel nem tudom megjárni New Yorkot | Ez munkaeszköz, ráadásul még kihúzni sem tudja magát a fedélzeten, „biciklivel nem tudom megjárni New Yorkot” – reagált az ATV adásában kedd este Szijjártó Péter arra a hírre, hogy három útjára összesen 264 millió forintért béreltek neki egy holland magánrepülőt. A gép ráadásul pontosan olyan típusú, mint a honvédség két meglévő gépe, csak luxuskivitelben. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/13/szijjarto-a-luxusrepulozesrol-biciklivel-nem-tudom-megjarni-new-yorkot | 2024-03-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Na, itt a legújabb FÉL MÉTERES KILÁTÓ 217 MILLIÓÉRT, Tihany mellett, Örvényesen. A változatosság kedvéért ez egy »nádkorona« sétány, bár a zavaró nádkoronát itt is gondosan kiirtották” – így kezdi legfrissebb Facebook-posztját Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A politikust egy, részben a 444 korábbi cikkére hivatkozó levélben hívták a Balaton-parti településre, hogy megtekintse az Aktív turisztikai fejlesztés Örvényesen - stég, sétány és pihenőhely kialakítása projekt eredményét (már ha eredményről van szó: a Hadházy által posztolt egyik fotó szerint ez még építési terület, másrészt a beruházás adatlapja szerint a munkálatokat tavaly decemberig be kellett fejezni, ráadásul a 217 388 700 forintos támogatás utolsó részletét is folyósították már 2022. május 19-én).Hadházy szerint az egész beruházás „pont olyan tökéletesen értelmetlen, mint amilyennek látszik, hiszen egyrészt a néhány méterre fekvő strandról ugyanilyen tökéletes a kilátás Tihanyra. Másrészt a nádast meg éppen megszüntetik azzal, hogy a »kilátó« másik oldalán meglevő, eddig a nádasban megbújó csónakkikötőt kiviszik a partig”. A politikus posztjában látható fotókon valóban nem jön át az a dicsőbb és boldogabb jövő vetett hitet tükröző megoldás, amit a beruházás leírása sejtet.Hogy a lehangolónak tűnő képeken mit látunk? Idézünk a projekt adatlapjáról néhány szívet melengető gondolatot: „projektünk fő elemét a biztonságos horgászturisztikai kikötőstég és egy panorámasétány adja”; „a területen élő mocsári csorbóka (Sonchus palustris) védett növény élőhelyét tiszteletben tartó fejlesztés új turisztikai attrakcióként szolgáló, egy lábakon álló, gyönyörű kilátást és fotó-pontot kínáló sétány jön létre a fejlesztés keretein belül”; „a lakosság életminőségének javítása mellett turisták napi költését is növeli a magas szintű környezet”.De nagyon fontos az is, hogy „a strandot keletről határoló, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területei közé tartozó, összefüggő természetes élőhelyet jelentő nádasba” korábban horgászati céllal használt bejárót megszüntették, és „a stég fejlesztése a strand keleti oldalán, a beruházással érintett területen valósul meg. Így a helyszínre érkező horgászok széles és biztonságos, az Európai Unió szabványainak megfelelő, az idősebb korú horgászok számára is kényelmesen használható, 150 centiméter széles stégen juthatnak el a csónakjaikhoz”. Ráadásul a védett területnek számító nádassal sincs több gond, annak egy részét ugyanis, ahogy Hadházy írja, és a fotókon is látható, kivágták (hogy csak átmenetileg, az elvileg decemberben befejeződött munkálatok végéig vagy sem, azt nem tudni). | Íme egy „gyönyörű kilátást és fotó-pontot kínáló”, nagyjából ötven centis „panoráma-sétány” potom 217 millióért | „Na, itt a legújabb FÉL MÉTERES KILÁTÓ 217 MILLIÓÉRT, Tihany mellett, Örvényesen. A változatosság kedvéért ez egy »nádkorona« sétány, bár a zavaró nádkoronát itt is gondosan kiirtották” – így kezdi legfrissebb Facebook-posztját Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A politikust egy, részben a 444 korábbi cikkére hivatkozó levélben hívták a Balaton-parti településre, hogy megtekintse az Aktív turisztikai fejlesztés Örvényesen - stég, sétány és pihenőhely kialakítása projekt eredményét (már ha eredményről van szó: a Hadházy által posztolt egyik fotó szerint ez még építési terület, másrészt a beruházás adatlapja szerint a munkálatokat tavaly decemberig be kellett fejezni, ráadásul a 217 388 700 forintos támogatás utolsó részletét is folyósították már 2022. május 19-én). | null | 1 | https://444.hu/2024/03/13/ime-egy-gyonyoru-kilatast-es-foto-pontot-kinalo-nagyjabol-otven-centis-kilatast-kinalo-panoramasetany-potom-217-millioert | 2024-03-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Milliárdos nagyságrendű értékben renoválják az FTC üzemeltetésében lévő népligeti focipályákat - derül ki a Közbeszerzési Értesítőben közzétett dokumentumokból.
A bejelentés szerint a Ferencvárosi Torna Klub összesen négy pálya (Center, Ganz, Száger, Iker 2) gyepének felújítására kötött keretszerződést, 3 éves időtartamra, vagy a keret kimerüléséig. A megrendelő az élőgyepes és "hibrid" pályák lemarását, a gyepszőnyeg cseréjét, gondozását kérte a pályázat győztesétől - a hibrid ebben az esetben egy 95 százalékban élő, 5 százalékban műfüves gyepet jelent, melyet 18 centi mélyen polietilén-szálakkal, speciális gépek segítségével fűznek össze. Utóbbi típust egy-két évente cserélni is kell, míg a tisztán élőgyepes pályákat csak 3-4 évente kell felújítani.
A tenderre két cég jelentkezett, ám a Budapest-Klima Kft. pályázata formai okok (egy hiánypótlás elmaradása) miatt végül érvénytelen lett. A győztes MBB Garden így nettó 1,12 milliárdért, bruttó értéken számolva 1,42 milliárd forintért vállalta el a megbízást. Ami - a pályánkénti 8 ezer négyzetméternyi területtel számolva - azt jelenti, hogy egy négyzetméternyi hibrid vagy élőgyepet átlagosan bruttó 44 ezer forintért renovál és gondoz majd a nyertes pályázó. | Közel másfélmilliárdért újítják fel a Fradi népligeti focipályáit | Milliárdos nagyságrendű értékben renoválják az FTC üzemeltetésében lévő népligeti focipályákat – derül ki a Közbeszerzési Értesítőben közzétett dokumentumokból. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/kozel-masfelmilliardert-ujitjak-fel-a-fradi-nepligeti-focipalyait-162371 | 2024-03-12 16:13:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt van már a Kiskunhalasi Református Egyházközség ügye, a hírek szerint ugyanis nem arra használt fel több tízmillió forintot, mint amire kapta.
A Népszava írta meg korábban a birtokukba került könyvvizsgálati jelentés alapján, hogy nem az általa fenntartott iskola céljaira, hanem más célra használt fel a Kiskunhalasi Református Egyházközség 60 millió forint oktatási célra kapott állami normatívát. A dokumentum szerint az egyházközség "nem biztosította a beszámolók megbízhatóságát, szabályszerű könyvvezetéssel történő alátámasztását, valamint a kapott támogatásokkal való elszámoltathatóság feltételeit", a támogatást pedig az egyházközség oktatási intézményei helyett "hitéleti működése során nagy valószínűséggel felhasználta." | Feljelentésig jutott a Kiskunhalasi Református Egyházközség ügye | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt van már a Kiskunhalasi Református Egyházközség ügye, a hírek szerint ugyanis nem arra használt fel több tízmillió forintot, mint amire kapta. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/feljelentesig-jutott-a-kiskunhalasi-reformatus-egyhazkozseg-ugye-162350 | 2024-03-11 16:27:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A Budapesti Corvinus Egyetem úgynevezett vizsgabotrányával már sokat foglalkozott a sajtó, az ügy már majdnem minden adminisztratív részletét megismerhette a nyilvánosság. Csak azt nem, hogy melyik volt az a gazdag, befolyásos, jelentős Mol-részesedéssel bíró család, amelynek tagjai nyomást tudtak gyakorolni az egyetem vezetésére. Ennek eredményeként a gyereküket a többi diáktól elkülönítve, megkülönböztetve vizsgáztatták le egy tárgyból, amiből oktatói szerint nem is lett volna szabad levizsgáznia. Pedig a család nevét sokan emlegetik a Corvinuson. A Telex több egyetemi forrástól is úgy értesült – és időközben a Jelen is megírta –, hogy a nyilvánosságtól visszahúzódó, de az ország egyik legnagyobb vagyonával rendelkező, orosz származású Rahimkulov család tagjai, Rahimkulov Timur és felesége gyakoroltak nyomást a Corvinus vezetőire a gyerekük vizsgája miatt.Sokat mérlegeltük, hogy leírjuk-e ezt a több, egymástól független forrás által is megerősített információt, hiszen a vizsgabotrány során minden résztvevő védte az érintett család, az érintett hallgató személyiségi jogait. Természetesen mi sem a hallgatónak akarunk ártani, de hosszas mérlegelés után úgy gondoltuk: a nyilvánosság megérdemli, hogy tudja, melyik család volt az, amelynek tagjai úgy gondolták, hogy befolyásukra hivatkozva olyan privilégiumokkal élhetnek, amikkel mások nem, és ezzel botrányba keverhetik az ország egyik legtekintélyesebb egyetemét.Rahimkulov Timurnak és feleségének február 21-én küldtünk kérdéseket a legutóbbi éves beszámolója alapján Rahimkulov 100 százalékos tulajdonában lévő MGTR-Investment Kft. cégadatbázisban elérhető emailcímére, majd miután több mint két hétig nem kaptunk választ, kérdéseinket postán is elküldtük a cég székhelyére és Rahimkulov Timur nyilvános céges dokumentumokban található lakcímére. A Magyar Posta értesítése szerint a cég címére küldött levelünket március 6-án sikerült is kézbesíteni.A Budapesti Corvinus Egyetem a Jelen cikkének megjelenése után a Népszavával és a 24.hu-val azt közölte, hogy a személyiségi jogokat védő jogszabályoknak megfelelően hallgató kilétére vonatkozó információkat nem áll módjában megadni.A férjem nagyon fontos ember, nem lenne jó, ha be kellene avatkoznia2023 elején a Corvinus egyetem egyik – azóta azonnali felmondással kirúgott – oktatója, Ádám Zoltán (akivel a Telex Téma podcastjában is interjúztunk elbocsátása után, ezt itt lehet meghallgatni) etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetemen január végén lezajlott vizsga miatt. Ádám azt mondta, hogy egy hallgatót kivételező módon, a többi hallgatótól elkülönítve, egy külön vizsgasor alapján vizsgáztatott le az egyetem egyik dékánja. A hallgató nem teljesítette a tantárgy lezárásához szükséges követelményeket (nem adott le elég házi feladatot), ezért Ádám és kollégái megítélése szerint nem lett volna szabad vizsgára engedni. A hallgató szülei viszont személyesen és levélben is felkeresték őt és az egyetem vezetését, azt követelve, hogy a gyerekük letehesse a vizsgát.Először a hallgató édesanyja kereste fel Ádám Zoltánt egy egyetemi órája után, a tanteremben, ahol Ádám szavai szerint kvázi megfenyegette őt. Mint a 444-nek adott interjújában a volt oktató elmondta, a hölgy azt mondta neki, hogy a férje nagyon fontos ember, és nem lenne jó, ha neki kellene beavatkoznia az ügybe. Amikor az oktató elmondta az édesanyának, hogy ő nem tehet semmit, a férjének mégis be kellett avatkoznia, ugyanis levelet írt az egyetem vezetőinek, többek közt a rektornak.Az egyetem vezetői ezután több lépésben próbálták elérni, hogy a hallgató levizsgázhasson, megbeszélték a hallgatóval hogy kérjen dékáni méltányosságot – Ádám szerint arra buzdítva a hallgatót, hogy valótlan okkal, technikai problémákkal indokolja meg, miért nem tudta időben leadni a házi feladatait –, majd amikor Ádám ezután sem tartotta levizsgáztathatónak a hallgatót, az egyetem egyik dékánja külön levizsgáztatta őt. Kérdeztük az egyetemet arról, hogy az egyetem oktatói valóban javasolták-e a hallgatónak, hogy technikai problémákra hivatkozva kérjen méltányossági kérelmet, illetve hogy a hallgató tapasztalt-e technikai problémákat, de az egyetem kommunikációs osztálya csak annyit közölt, hogy lezártnak tekinti az etikai ügyet.Ádám Zoltán, amikor egy belső fórumon először beszámolt az esetről, azt írta, a hallgató családja „a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik”. Több, erről egymástól függetlenül értesülő egyetemi forrás alapján meg tudjuk erősíteni, hogy a kérdéses család a Rahimkulov család. Rahimkulov Timur az ország egyik leggazdagabb embere, aki testvérével, Ruszlannal együtt tulajdonolt cégein keresztül az utolsó elérhető nyilvános információk szerint valóban komoly részesedéssel rendelkezik vagy rendelkezett az OTP-ben és a Molban is.A hallgató családnevét forrásaink szerint a botrány óta már sokan tudták a Corvinuson, sok fórumon emlegették, bár úgy tudjuk, azért messze nem minden oktatóhoz jutott el az információ. Úgy gondoljuk azonban, hogy közérdekű információ, kikről van szó, hiszen ebben az ügyben az ország leggazdagabb családjának tagjai próbálták befolyásukat arra használni, hogy a gyereküket átsegítsék egy vizsgán. Az esetet vizsgáló eljárás során is megállapították, hogy a család részéről komoly nyomás nehezedett Ádám Zoltánra és az egyetem egyik, az ügyben érintett dékánjára (aki végül külön levizsgáztatta a hallgatót). A hallgató édesanyja és édesapja „rendkívül rámenős és fenyegető stílusban” kommunikált a két említett oktatóval és egy alkalommal az egyetem rektorával is.Végül pedig az történt, amit a szülők akartak, gyermekük letehette a vizsgát. És bár másodfokon mindenkit felmentettek az etikai vétségek vádja alól, a felmentő döntést meghozó rektorhelyettes sem vitatta, hogy a vizsgálat alá vont vezetők valóban kivételeztek a hallgatóval, megvalósult a megkülönböztetés a vizsga során.Az egyetem etikai bizottsága közel két hónap alapos vizsgálat után elmarasztalta az egyetem két dékánját, amiért azok kivételeztek a hallgatóval, feltételezhetően annak vagyoni helyzete befolyásos családja miatt. A másodfokon döntő általános rektorhelyettes (azóta kinevezett rektor) Szabó Lajos az egyik dékán esetében úgy látta, hogy az eljárás során nem nyert bizonyítást, hogy szándékosan, nem gondatlanságból járt el az ügyben úgy, ahogy eljárt. A másik, a hallgatót végül elkülönítve, külön feladatsorral levizsgáztató dékánt pedig azzal az érveléssel mentette fel, hogy az etikai eljárás során csak „nagyon erős alappal feltételezték”, hogy mi miatt kivételeztek a hallgatóval. Szabó szerint nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy valóban családjának vagyona és befolyása miatt és nem puszta jóindulatból történt ez.A vizsgabotrányként elhíresült ügy kapcsán végül egyetlen embert rúgtak ki az egyetemről, az etikai vizsgálatot kezdeményező Ádám Zoltánt. Ennek közvetlen előzménye az volt, hogy az egyetem vezetése szerint akadályozott egy, a kérdéses vizsga körülményeivel foglalkozó másik vizsgálatot (azzal, hogy nem küldött el bizonyos emaileket, amelyeket a vizsgálat lefolytatója máshonnan megszerzett), és elfogadhatatlan stílusban beszélt az egyetem vezetőivel.Takáts Előd rektor, akit másodfokon felmentettek az etikai vizsgálatban, a másodfokú döntés után lemondott a rektori pozíciójáról, és úgy tudjuk, az egyik, az ügyben érintett dékán sem tölti már be ezt a posztot. Takáts Előd volt rektor a Telex Téma podcastjában azzal indokolta lemondását, hogy rektorként szeretett volna visszaadni a magyar közgazdászközösségnek abból, amit kapott, de emellett nem volt ideje igazi hivatásával, a gazdaságpolitika tanulmányozásával foglalkoznia. Az egyetem kommunikációs osztálya az érintett dékán leváltásával kapcsolatos kérdésünkre azt írta, a Budapesti Corvinus Egyetem vezetői kinevezéseinek nincs közük az etikai eljárásokhoz.Az egyetem szakszervezeti vezetői és hallgatói szerint a botrány ronthatja a Corvinusra járó hallgatók diplomájának értékét. És bár a szülői nyomás, a vizsgáztatás és az etikai vizsgálat kezelésében az egyetem vezetésének döntései vezettek elsősorban oda, ahol ez az ügy tart, a történet el sem indult volna, ha az ország egyik vagy talán a leggazdagabb családjának tagjai nem érzik úgy, hogy megengedhetik maguknak, hogy nyomást gyakoroljanak az egyetemre.A Corvinus Egyetem vezetőinek hivatalos kommunikációja szerint nem történt semmi igazán komoly kihágás, az esetet csak Ádám Zoltán és a sajtó fújta fel. Hernádi Zsolt, a Corvinus alapítványának elnöke az MCC nyári eseményén úgy fogalmazott, hogy a vizsgaügy vihar egy pohár vízben, méltányossági kérelmet kért egy hallgató, ami után levizsgázhatott volna, de Ádám Zoltán ezután sem volt hajlandó levizsgáztatni, így az egyik dékán levizsgáztatta a hallgatót.Hernádi Zsolt azt is mondta, hogy az ügyben történtek szabálytalanságok, például hogy Ádám Zoltán beszélt a hallgató szüleivel, ami tilos, de egyik szabálytalanság sem olyan, amiért a diákot kell büntetni. Hasonlóképpen nyilatkozott az egyetem megbízott rektora, Szabó Lajos. Ő az Indexnek adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy az etikai vizsgálatot lezáró, saját maga által hozott „végső határozat szerint az egyik érintett kolléga esetében nem történt etikai vétség, a másik kolléga esetében pedig nem volt bizonyítható”, viszont az etikai vizsgálat után indult szabálytalansági eljárás talált szabálytalanságokat, például azt, hogy az oktatóknak tilos a hallgatók szüleivel beszélniük. Ezenkívül a megbízott rektor azt mondta, hogy az egyetem vezetőitől vagy a kuratóriumtól semmilyen nyomás nem érkezett, és „nem igaz az a narratíva, hogy itt gazdag szülők buta gyerekeit rugdossuk át, ezt a diákjaink nevében is vissza kell utasítanunk”. „Mindenféle kivételezést nagyon határozottan visszautasítunk, és nem engedjük meg, hogy ez megtörténjen” – mondta a megbízott rektor az Indexnek.Ádám Zoltán a 444-nek azt mondta, a hallgató ugyan dékáni méltányossággal bepótolhatta az elmaradt házi feladatait, de még így sem teljesítette az összes évközi követelményt, amit a tantárgyi adatlap előírt ahhoz, hogy egyesnél jobb jegyet kaphasson a tárgyból. Ezért javasolta, hogy a hallgató rektori méltányosságért is folyamodjon, ehelyett vizsgáztatta le külön a dékán a hallgatót. Azt is elmondta, hogy a hallgatót később levizsgáztató dékán kérte meg, hogy válaszoljon a hallgató szüleinek levelére.Az egyetem azt közölte, hogy lezártnak tekinti az ügyet, különösen azután, hogy bár Ádám Zoltán bíróságon támadta meg az etikai eljárásban született döntést, azt a bíróság első és másodfokon is visszautasította. (A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla igazat adott az első fokon eljáró bíróságnak, hogy nincs hatásköre az egyetem etikai ügyében.)Egy gazdag család születéseA Rahimkulov család a rendszerváltás időszaka óta aktív Magyarországon. A család vagyonát Megdet Rahimkulov alapozta meg az 1990-es és a 2000-es években, mielőtt 2008-ban visszaköltözött Moszkvába. A családi vagyont azóta negyvenes éveikben járó, magyar és orosz állampolgársággal bíró fiai, Timur és Ruszlán viszik tovább. Ez a vagyon pedig elég jelentős: a G7.hu 2020-as cikkében úgy számolt, hogy a testvérpár együttes vagyona nagyobb lehet, mint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor vagyona összesen. Azóta több olyan lépés is történt, ami miatt nehezen átlátható, mekkora vagyonnal is bírnak a Rahimkulov testvérek cégei, a legutóbbi becslések alapján a családi vagyon azóta több mint százmilliárd forinttal csökkenhetett, de így is a leggazdagabb 20 magyar között van a testvérpár mindkét tagja a Forbes legfrissebb vagyonbecslése szerint.A családalapító, Megdet Rahimkulov 1945-ben született Moszkvában, majd közgazdasági tanulmányok után a gáziparban helyezkedett el. Így került kapcsolatba Magyarországgal is, ahol aztán az orosz–magyar gázkereskedelemben töltött be fontos tisztviselői szerepet. Az idősebb Rahimkulov jó viszonyt ápolt a Gazprom vezetőivel, a később Oroszország miniszterelnöki székébe átülő Viktor Csernomirgyinnel, valamint bizalmasával, Rem Vjahirjevvel, aki követte Csernomirgyint a Gazprom élén. Rahimkulov a Gazprom „helytartójaként” érkezett Magyarországra, ő vezette a Mol és a Gazprom közös vállalatát, a magyar–orosz gázkereskedelmet bonyolító Panrusgáz Rt.-t, és a cég finanszírozására megvásárolt Általános Értékforgalmi Bankot (ÁÉB)-t is.Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésével viszont a Gazprom, és így Rahimkulovék életében is változások álltak be. Putyin ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy a Gazprom vezetői és azok rokonai gyanús körülmények között, lényegében fillérekért szerezték meg a cégeket, amelyekbe a Gazprom nem sokkal korábban milliárdokat érő vagyont szervezett ki. Volt olyan eset, hogy egy dollármilliárdokat érő vállalat 40 rubelért került új tulajdonosokhoz. Putyin mindenesetre leváltotta Vjahirjevet és régi bizalmasát, Alekszej Millert nevezte ki a Gazprom élére, aki azóta is vezeti a céget. Ő pedig hamar tisztogatásba kezdett.Megdet nem bukott akkorát, de a Panrugáznál betöltött pozíciójáról lemondott. Az ÁÉB-be viszont fokozatosan bevásárolta magát, így az a Gazprom bankja helyett Rahimkulov bankjává alakult. Ezután egyre inkább tőzsdei játékosként, befektetőként és nem mellesleg az ország egyik leggazdagabb (sőt, 2005–2006-ban a Népszabadság akkori számításai szerint a leggazdagabb) embereként jelent meg a piacon.Egyik első üzleteként részesedést az ÁÉB-n és más cégeken keresztül összesen 85 százalékos részt vett a Zalakerámiában, hogy aztán azt 50 százalékos haszonnal adja tovább. Később több hasonló üzlete is volt a család vállalataink, amiken ha nem is kerestek mindig ekkorát, milliárdos, néha tízmilliárdos profittal adták-vették a céges részesedéseket. Bevásárolták magukat például az Antenna Hungáriába nem sokkal azelőtt, hogy az állam eladta volna a részét, ezzel felértékelve a már magánkézben lévő részvényeket is. Később pedig vegyipari cégekben, a Borsodchemben és a TVK-ban is vettek komoly részesedést. Igaz, Megmet Rahimkulov a Borsodchem-biznisz kapcsán rekordösszegű, 250 millió forintos büntetést is kapott, miután kiderült, hogy bennfentes információk alapján vettek pár százezer Borsodchem-részvényt. A részvények eladásán így is nagyjából 13-15 milliárd forintot kerestek.Összetett viszony a MollalA fent említett cégek mellett Rahimkulovék jelentős részesedést vásároltak Magyarország legnagyobb cégeiben, az OTP-ben és a Molban. Az OTP-ben 2007-re már több mint 10 százalékos részesedése volt a családnak, ami 2020-ra 7 százalék körüli tulajdonra csökkent. Ez nem tűnik soknak, de ezzel a család az OTP egyik legnagyobb befektetőjének számít (a részesedésük alakulásáról később még lesz szó).A Molban 2007-re 6 százalék körüli részesedésük volt, ennek eladásával pedig a rendszerváltás utáni gazdaságtörténet egyik legnagyobb üzleti csatáját indították el. A 6 százalékukat ugyanis az osztrák OMV-nek adták el. Az osztrák olajipari vállalat ezzel a Mol részvényeinek közel 20 százalékát birtokolta, majd elkezdett még többet vásárolni, megpróbálva Hernádi Zsolt és az egész Mol-vezetés akarata ellenére felvásárolni a vállalatot. Ezt végül a Gyurcsány-kormány beavatkozásával sikerült elhárítani.Rahimkulov és a Mol viszonya korábban sem volt felhőtlen: még 2000-ben egy ír cég 25 százalékos részesedést vásárolt a Borsodchemben, amely ír céget Megdet Rahimkulov képviselte. Piaci pletykák szerint a felvásárlás mögött a Gazprom állt, amelyben akkor még nem fejezte le a vezetést Putyin. A Borsodchemnek viszont komoly részesedése volt a másik vegyipari cégben, a TVK-ban, amire a Mol is pályázott. A Borsodchem vezetése pedig a tulajdonosok akarata ellenére eladta a cég TVK-részesedéseit a Molnak. A három cég tőzsdei kereskedését felfüggesztették, a cégek vezetői pedig a sajtóban üzengettek egymásnak. Ekkor már Hernádi Zsolt is a Mol igazgatóságában ült.Mindezt alapján el lehet mondani, hogy a Mol és a Rahimkulov család viszonya legalábbis összetett. A vizsgabotránnyal összefüggésben ez azért is érdekes lehet, mert bár a Rahimkulov család – most már a második generáció vezetésével – újra komoly részvényes lett a Molban, ebből nem feltétlen következik felhőtlen viszony a felek között.Arról, hogy milyen Rahimkulov Timur kapcsolata a Mol vezetésével, természetesen csak az érintettek tudnak biztosat, de előtörténetük alapján nehéz azt feltételezni, hogy Hernádi Zsolttal vagy a cég vezetésével nagyon szoros baráti viszonyban állnának. A viharos cégtörténet alapján inkább azt lehet talán elképzelni, hogy a corvinusos vizsgabotrányban érintett vezetők a maguk feje után mentek, amikor úgy intézték az ügyet, ahogy. Miközben persze elképzelhető, hogy az ilyesfajta nyomásgyakorlásnak nem lett volna akkora hatása a tanárokra és egyetemi vezetőkre, ha nem a Mol egyik nagyrészvényese panaszkodik a gyereke vizsgái miatt, miközben a Mol elnök-vezérigazgatója vezeti az egyetem kuratóriumát.A második generációAhogy korábban már utaltunk rá, a Rahimkulov-vagyont Megdet Rahimkulov 2008-as visszavonulása óta fiai, Timur és Ruszlán kezelik. A negyvenes éveik elején-közepén járó testvérek az 1990-es években érkeztek Magyarországra, itt tanultak (a G7 cikke szerint a Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Corvinus elődjén), a nevüket magyar sorrendben írják, és magyar állampolgársággal is rendelkeznek az orosz mellett.A Rahimkulov-vagyon jó ideig a Kafijat Zrt. nevű főcégben összpontosult, amibe még Megdet pakolta bele az ÁÉB-n és más cégeken keresztül felhalmozott tulajdonokat, majd 2008-ban átadta a kulcsot a fiainak. A két fiú 2019-ig 50-50 százalékos tulajdonos volt a Kafijatban, a cég 2021-es éves jelentése szerint viszont 2020 decemberében már a fiatalabb fivér, Ruszlán volt a százszázalékos tulajdonos. Timur pedig a család egy másik, kisebb vagyont kezelő cégében, az MGTR-Investment Kft.-ben lett kizárólagos tulajdonos, amelyben korábban a két testvérnek kicsit több mint 30, a Kafijatnak pedig kicsit kevesebb mint 70 százaléka volt, vagyis amiben lényegében szintén felesben voltak tulajdonosok.Hogy mekkora OTP- és Mol-részesedéssel bírnak a testvérek, azt a tulajdonrészeik átstrukturálása miatt már nehéz már nyomon követni. Ahogy ugyanis a Forbes 2022-es cikkében írta, a Kafijat és az MGTR-Alliance Kft. 2022-ben egy részvényesi csoportot alkotva kicsit több mint 7 százalékos tulajdonos volt az OTP-ben, 2022 augusztusában viszont ez a részvényesi csoport ebben a formában megszűnt. Ezzel a Kafijat és az MGTR részesedése 5 százaléka alá csökkent, 5 százalék alatt pedig a Budapesti Értéktőzsde nem teszi közzé a részvényesek nevét. A Mol-tulajdonrészükről legutóbb 2019-ben számoltak be, akkor a még közös tulajdonban lévő Kafijat a Mol-részvények 3,4 százalékával bírt.A Forbes 2023-as listája szerint Ruszlán Rahimkulov 176,1 milliárd forintos vagyonával a 11., Timur pedig 133,6 milliárd forinttal a 14. leggazdagabb magyar. Ez amúgy jelentős visszaesés, a 2021-es Forbes-becslésben a fivérek együttes vagyona a 480 milliárd forintot is meghaladta.A Mol- és OTP-részvények mellett a testvérek fektettek magánkórházba, napelemparkba, Ruszlánnak szállodabefektetései is vannak, és volt egy előadó-művészeti szervezete, amely nagyon sok taotámogatást kapott, majd megszűnt, amint kivezették a kulturális tao rendszerét. Kettőjük közül a fiatalabb testvér tűnik vállalkozóbb szelleműnek, az idősebb Timurnak egy nagyobb saját üzlete volt, a Business Telecom nevű telekommunikációs cég. Ebbe Timur 2014-ben nagy összeggel beszállt annak ellenére, hogy sokan inkább kalandorcégnek tekintették a tőzsdén. A Business Telecom be is bukott, Timur pedig az összes BT-részvényekbe fektetett pénzét elvesztette.A Rahimkulov testvérek neve legutóbb a „Városháza-ügy” néven elhíresült botránnyal összefüggésben került a sajtóba: 2021-ben a kormánypárti sajtót bejárta egy súlyosan manipulált felvétel, amin állítólag a fővárosi vagyonkezelő vezetője a Városháza épületének eladásáról tárgyal. A tárgyalópartnerei pedig a Rahimkulov testvérek megbízottjának állítják magukat. | Az ország egyik leggazdagabb és legvisszahúzódóbb családja miatt indult a vizsgabotrány a Corvinuson | A Budapesti Corvinus Egyetem úgynevezett vizsgabotrányával már sokat foglalkozott a sajtó, az ügy már majdnem minden adminisztratív részletét megismerhette a nyilvánosság. Csak azt nem, hogy melyik volt az a gazdag, befolyásos, jelentős Mol-részesedéssel bíró család, amelynek tagjai nyomást tudtak gyakorolni az egyetem vezetésére. Ennek eredményeként a gyereküket a többi diáktól elkülönítve, megkülönböztetve vizsgáztatták le egy tárgyból, amiből oktatói szerint nem is lett volna szabad levizsgáznia. Pedig a család nevét sokan emlegetik a Corvinuson. A Telex több egyetemi forrástól is úgy értesült – és időközben a Jelen is megírta –, hogy a nyilvánosságtól visszahúzódó, de az ország egyik legnagyobb vagyonával rendelkező, orosz származású Rahimkulov család tagjai, Rahimkulov Timur és felesége gyakoroltak nyomást a Corvinus vezetőire a gyerekük vizsgája miatt. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/08/corvinus-egyetem-vizsgabotrany-rahimkulov-csalad-adam-zoltan-kirugasa | 2024-03-08 06:54:00 | true | null | null | Telex |
A második kerületnek az Adatradar megkeresésére adott válaszai szerint az idén is foglalkoztatott öt tanácsadójuk közül öten kötődnek egyértelműen a baloldalhoz, de ha a vizsgált időszakot kiterjesztjük a 2019-es őszi választásig, akkor az arány nyolcból nyolc - olvasható az Origó cikkében.
Az MSZP-s Őrsi Gergely vezette önkormányzattól csupán az egyes szerződések kivonatait kapta meg az Adatradar portál, s ezekből nem derült ki, hogy havi hány órában és milyen formában kell(ett) rendelkezésre állniuk a megbízottaknak.
A kifizetett díjak alapján (melyek hol bruttósítva vannak feltüntetve, hol nem) egyesek akár teljes állásban is dolgozhattak (volna), illetve dolgozhat(ná)nak a kerületnek, ám ez a korábbi tapasztalataik alapján nem valószínű - jegyzik meg.
Mint írják,
feltűnő továbbá, hogy a tanácsadók feladatai részben semmiféle speciális szakértelmet nem igényelnek, titkárnők, közalkalmazottak is elvégezhetnék azokat, részben pedig fedik egymás területeit, például egyszerre ketten is foglalkoznak kulturális kérdésekkel, rendezvényszervezéssel, s volt idő, amikor hárman nyújtottak kommunikációs segítséget Őrsi Gergelynek.
A tanácsadói feladatokat a már felvett dolgozók is elláthatták volna
Baranyi Máriával, a polgármester külpolitikai és protokolltanácsadójával kezdődik a sor, aki 1994 és 1998 között, vagyis Horn Gyula kormányfősége idején a Miniszterelnöki Hivatal titkárságvezetője volt, s később is mellette dolgozott.
Aztán egy rövid időre feltűnt Márki-Zay Péter mellett Hódmezővásárhelyen, 2020. március 23-tól viszont havi bruttó 200 ezer forintért dolgozik a második kerület külkapcsolatainak fejlesztésén, s osztogatja tanácsait szervezeti kérdésekben.
Ezek szerint szerepe volt többek között abban, hogy Budapest és Bécs második kerülete idén együttműködési megállapodást kötött az osztrák fővárosban.
Folytatva a sort, a 2019-es önkormányzati választások után havi bruttó 350 ezer forintos megbízási díjért az első adandó alkalommal, már november 4-vel "leigazolta" a kerület Merker Dávidot, aki korábban SZDSZ-es önkormányzati képviselő volt.
Feladata kulturális, emlékezetpolitikai és turisztikai tanácsadás volt, hasonlóan a GENERALP-ART-i Kkt.-hoz - utóbbié "művészeti-kulturális tanácsadás és rendezvényszervezés, elsősorban a Pesthidegkúti városrész vonatkozásában".
A jelenleg végelszámolás alatt álló társasággal 2020. március 1-jén kötöttek egy havi bruttó 250 ezer forintos szerződést, amelynek értelmében "kulturális, elsősorban színművészeti programokat szervez, és részt vesz azok megvalósításában, továbbá - igény alapján - felkészíti Őrsi Gergelyt kulturális kérdésekben".
A GENERALP-ART-i tulajdonosa Cserna Antal színművész és felesége, Szalay Krisztina színművésznő, a baloldali összefogás 2019-es önkormányzati képviselőjelöltje.
2020 októberében Szalay felolvasóestet szervezett a második kerületi Átriumba, méghozzá a Meseország mindenkié című botrányos tartalmú LMBTQ-mesekönyvből.
A rendezvényszervezés megjelenik a 2019. október 21-től 2021. február 28-ig havi 390 ezer forintért, azóta pedig havi 220 ezer forintért alkalmazott Lóránd Gergely feladatai között is.
Lóránd 2010-ben az MSZP színeiben indult a második kerületi helyhatósági választáson, három éve pedig a baloldali összefogás választási bizottsági delegáltja volt.
Őrsi Gergely mellett lényegében kabinetvezetői teendőket lát el: közvetlenül szervezi a polgármester személyügyi kapcsolatait és fogadóóráit, részt vesz az időbeosztása összeállításában, sőt, 2022 áprilisáig a polgármesteri titkárság személyügyi kérdéseibe is beleszólhatott.
Hogy miért vállalkozóként s nem köztisztviselőként teszi mindezt - rejtély
- írja az Origó.
Egyszerre három kommunikációs tanácsadó
A végére maradtak a kommunikációs és politikai tanácsadók, a baloldali Policy Solution korábbi elemzője, Varga Áron, a régi-új szocialista szakértő, Gyülvészi András, valamit Szekerák Ádám és a jobbikos Morris Kristof Park.
Közülük egyedül a liberális Vargának volt még idén novemberben is élő megbízási szerződése.
Az alapdíja 2019. december 1-je óta változatlan, bruttó 150 ezer forint havonta, amiért cserébe politikai elemzéseket, szövegírást, valamint az önkormányzati kommunikáció erősítését várják el tőle - ideértve Őrsi Gergely szükség szerinti felkészítését is bizonyos közszereplések, rendezvények előtt.
Gyülvészi András korábban az MSZP országgyűlési frakciója mellett dolgozott. A második kerületben pedig 2019. október 21-től 2020. április 30-ig volt a polgármester kommunikációs főtanácsadója havi 359 500 forintért. Utána mint a közösségi kapcsolatok igazgatója bekerült a hivatali állományba.
Szekerák Ádám kis átfedéssel, 2020. 03. 01-jétől 2020. 11. 15-ig volt Őrsi Gergely PR-tanácsadója és a kommunikációs stratégiaalkotásért felelős megbízottja.
Az első két hónapban legfeljebb 475-475 ezer forintot kereshetett, májustól viszont fixen 120 ezret.
Szekerák korábban dolgozott RTL Klubnál stylistként és a Café PR-nál is.
Utóbbi a 2000-es évek derekáig Bajnai Gordon és Kóka János érdekeltségébe tartozott. | Képzetlen tanácsadókat foglalkoztathat Gyurcsányék budai önkormányzata | Az MSZP-s Őrsi Gergely vezette önkormányzattól csupán az egyes szerződések kivonatait kapta meg az Adatradar portál, s ezekből nem derült ki, hogy havi hány órában és milyen formában kell(ett) rendelkezésre állniuk a megbízottaknak. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/12/kepzetlen-tanacsadokat-foglalkoztathat-gyurcsanyek-budai-onkormanyzata | 2022-12-05 21:48:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A német hatóságok kiadják Romániának a szökés közben tavaly novemberben letartóztatott, korrupcióért elítélt Catalin Chereches volt nagybányai polgármestert. Catalin Chereches először Magyarországra menekült, miután csúszópénz többrendbeli elfogadása miatt 5 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a kolozsvári táblabíróság. Chereches az unokatestvére személyi igazolványával elhagyta Romániát a petei határátkelőn keresztül. Ezen a ponton Chereches jobban örülhetett a magyar zászlók látványának, mint tavaly, amikor a helyi gesztenyefesztiválon román zászlóval takartatta le az egyik kürtöskalácsos magyar nyelvű szövegét, majd kirúgta a magyar alpolgármesterét.Alina Gorghiu román igazságügyi miniszter köszönetet mondott a német hatóságoknak a büntetőügyekben tanúsított, „szinte kivételesnek mondható” együttműködésért, és megerősítette: a Romániában jogerősen elítélt, az ítéletvégrehajtás elől külföldre menekült Chereches román büntetésvégrehajtó intézetben fogja letölteni ötéves börtönbüntetését. (MTI) | Kiadják Romániának a korrupt nagybányai polgármestert, aki Magyarországon keresztül menekült Németországba | A német hatóságok kiadják Romániának a szökés közben tavaly novemberben letartóztatott, korrupcióért elítélt Catalin Chereches volt nagybányai polgármestert. Catalin Chereches először Magyarországra menekült, miután csúszópénz többrendbeli elfogadása miatt 5 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a kolozsvári táblabíróság. Chereches az unokatestvére személyi igazolványával elhagyta Romániát a petei határátkelőn keresztül. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/13/kiadjak-romanianak-a-korrupt-nagybanyai-polgarmestert-aki-magyarorszagon-keresztul-menekult-nemetorszagba | 2024-03-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy kilenc tagból álló konzorciummal kötött összesen 12 milliárd forintos keretszerződését (.pdf-ben itt található) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. A többségében Pintér Sándor belügyminiszterhez köthető cégek az MNV székházának, bérleményeinek és saját tulajdonú ingatlanjainak komplex vagyonvédelmi feladatait látják el.
A szerződésben időbeli hatályt nem szabtak, csupán annyit kötöttek ki, hogy a munka ellenértéke nem haladhatja meg a nettó 12 milliárd forintot. Az MNV nem vállalt kötelezettséget a teljes keretösszeg lehívására.
A kilenctagú társaság egymással és a belügyminiszterrel is szövevényes kapcsolatban áll:
A konzorciumvezető ESG Holding Zrt. résztulajdonosa Pintér Sándor egykori rendészeti államtitkára, Tasnádi László. Tasnádi megbízatása 2016. december 10-én járt le, távozásának sajtóhírek szerint köze lehet ahhoz, hogy kiderült: Orbán Viktor Nagy Imre-újratemetésen elmondott beszéde idején Tasnádi még a BRFK III/II-es operatív tisztjeként a beépített ügynököktől várt jelentéseket az ott történtekről. Munkanélküliként mindössze néhány napot töltött: 2017 elején már Pintér Sándor egykori cégénél, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nél kapott igazgatói posztot.
A gigantikus keretszerződésből a Civil Zrt.-nek, illetve a leányvállalatának, a Civil Rendszertechnika és Távfelügyelet Kft.-nek is jutott egy szelet. A belügyminiszter a Civil Zrt.-t a 2010-es választások után a Prostasia Zrt.-nek adta el, azóta is töretlenül szárnyalnak. Közbeszerzési sikereikről rendszeresen írunk.
A befutó csapatban van az NG 12 Kft., amely már korábban szép sikereket ért el a Civil Zrt.-vel karöltve: tavaly egy 7,4 milliárdos keretszerződést nyertek el egy konzorcium tagjaként az MNV Zrt.-től. A cég korábbi ügyvezetője, Jobb Sándor korábban ugyanilyen posztot töltött be a Civil Zrt. tulajdonában lévő Pajzs 07 Zrt.-ben is. Az Opten céginfomációs adatbázis szerint Jobb érdekelt az ESG Holding Zrt.-ben is.
A Novum Guard Kft. egyik tulajdonosa, Illés István a Rogán Antal-féle V. kerületi önkormányzat közterületi igazgatója volt. Idén éppen a Novum-Guard nyerte el az V. kerületi önkormányzat kerületőrzésre vonatkozó 400 millió forintos megbízását.
Két nyertes, a PFM Biztonsági Szolgáltató Kft. és a Hunex Team Kft. mögött a PFM Holding Zrt.-n keresztül ugyanazok a befektetők állnak a G7 szerint. A PFM Holding Zrt. egyébként szintén a nyertes konzorcium tagja, a vállalatról korábban a 444.hu írta meg, hogy egyik legnagyobb tulajdonosa az a Marton László, aki 2010 és 2012 között vezette a Civil Biztonsági Zrt.-t vezérigazgatóként, miután Pintér Sándor kiszállt a cégből.
Szintén a konzorcium tagja a Elit Security Group Kft., ami a Volánbusztól korábban százmilliókért kapott munkát. A cég ügyvezetője és résztulajdonosa Nemes Sándor, aki Tasnádi László ESG Holdingjában szintén cégvezető és résztulajdonos.
Biankó szerződéssel került Pintér Sándor régi őrzővédő cége az MTVA-hoz
Pedig a jó üzletet jelentő megbízásra a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-t nem is a közszolgálati televízió alkalmazta.
Kiemelt kép: Soós Lajos / MTI
Ajánlott videó | Pintér Sándor köre 12 milliárdért vigyázhat a közvagyonra | Egy kilenc tagból álló konzorciummal kötött összesen 12 milliárd forintos keretszerződését (.pdf-ben itt található) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. A többségében Pintér Sándor belügyminiszterhez köthető cégek az MNV székházának, bérleményeinek és saját tulajdonú ingatlanjainak komplex vagyonvédelmi feladatait látják el. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/08/15/mnv-pinter-civil/ | 2019-08-15 11:40:00 | true | null | null | 24.hu |
„Tényfeltáró munkánkban jelentős eredményeket értünk el (…) 2023-ban 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgáltunk” – olvasható az Integritás Hatóság parlamenti beszámolójában (pdf-ben itt). Biró Ferenc elnök szerint azonban számos előrelépésre van szükség, hogy a munkájuk hatékony legyen.Dabóczi Kálmán alelnök (b), Bíró Ferenc elnök (k) és Molbusz Tímea alelnök (j) az Integritás Hatóság vezetőinek kinevezésén a Sándor-palota TükörtermébenBár az Integritás Hatóság autonómiája, szervezeti függetlensége biztosított, „a Hatóság jogkörei nem adottak: egyrészt (ma még) messze elmaradnak nemcsak a más EU tagállamok hasonló szervezeteinek jogköreitől és a nemzetközi szervezetek (pl. OECD) ajánlásaitól, másrészt a törvényileg biztosított jogkörei nincsenek harmonizálva a jogrendszerben, így azok sokszor nem is végrehajthatóak” – írja a beszámolóban. Biró szerint részben ebből következően az együttműködés az állami szervezetekkel akadozik, és az érdemi információhoz való hozzáférésünk rendszerszinten nem biztosított. Szerinte ahhoz, hogy a hatóságuk elérje azt a célt, amelyre létrehozták, elengedhetetlen a jogkörök kérdésének azonnali napirendre vétele, ehhez kérte a beszámolóban a kormány, az országgyűlés és az Európai Bizottság támogatását egyaránt.A beszámolóban szó van arról is: 114 olyan bejelentést kaptak, amely a hatóság hatáskörébe tartozik. Ebből 5 vizsgálat zárult le, 16 vizsgálat van folyamatban, 34 eset vizsgálati előterjesztés vagy az ahhoz szükséges adatgyűjtés fázisában van, 53-ról, tehát a bejelentések csaknem feléről viszont megállapították, hogy az információ nem megalapozott, így nem indult vizsgálat.Az öt lezárult vizsgálat közül a lombkorona-sétányok rendszerszintű felülvizsgálatáról szóló jelentésről itt írtunk (a jelentés nyomán bukott ki a fideszes képviselő, Tasó László, aki szerint koncepciós eljárást folytat ellene a korrupcióellenes hatóság), arról pedig, hogy a Microsoft- és víziközmű-botrányban mire jutottak, itt. A hatóság nemrég vizsgálni kezdte a volt Fidesz-képviselő Farkas Flórián nevéhez és az akkor még miniszter Balog Zoltán időszakához kötődő több milliárdos szövetkezet-támogatási ügyet, míg Süli János családjának tehenészete miatt feljelentést is tett. | Az Integritás Hatóság a jogkörei bővítését kéri, és az állami szervezetekkel való együttműködés akadozására panaszkodik | „Tényfeltáró munkánkban jelentős eredményeket értünk el (…) 2023-ban 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgáltunk” – olvasható az Integritás Hatóság parlamenti beszámolójában (pdf-ben itt). Biró Ferenc elnök szerint azonban számos előrelépésre van szükség, hogy a munkájuk hatékony legyen. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/14/az-integritas-hatosag-a-jogkorei-boviteset-keri-es-az-allami-szervezetekkel-valo-egyuttmukodes-akadozasara-panaszkodik | 2024-03-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Pár órája írtunk róla, hogy a legfőbb ügyész kezdeményezte Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését befolyással üzérkedés miatt. Egy 2019-es BKV-s ügyről van szó, aminek során egy informatikai közbeszerzés leendő győztesének kellett 40 millió forintot fizetnie Molnárnak, hogy ő ne támadja meg a szerződéskötést.Molnár korábban azt mondta, a történetből annyi igaz, hogy egyszer találkozott F. Zsolttal, akivel 20 percet beszélgettek egy parkban. Pénzt nem kapott állítása szerint, F. pedig egy számlagyáros ügyben csak a saját bőrét menti szocialista politikusok bemártásával.Az MSZP-s képviselő „Visszautasítom a nemtelen támadásokat, állok a vizsgálat elébe!” címmel közleményt is kiadott hétfőn. Valószínűleg a kegyelmi botránnyal indít Molnár közleménye, ugyan nem mondja ki, de a „rendszerváltás óta eltelt idő legnagyobb közéleti botránya”, valamint a több kormányhoz hű ember kezének elengedése erre utal. Hogy ez miért fontos? „A Fidesz ezért követ el most mindent, hogy ellehetetlenítse az ellenzéki pártokat és a vezető politikusokat. Most épp én kerültem sorra.”Arról ír Molnár Zsolt, hogy már 2022-ben kezdeményezte mentelmi joga felfüggesztését az ügyben, sőt magánvádas büntetőeljárást indított a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért. Megerősíti, hogy nem fogadott el kenőpénzt, nem tett törvénytelen dolgot, tiszta a lelkiismerete. „Koholt vádak alapján próbálnak besározni, hiszen tudjuk, hogy vádalku során nem kell igazat mondani” – írja Molnár, hozzátéve, kampány van, személyes támadások következnek majd. Közleménye így zárul: „Az ilyen hazug vádaknak nem szabad bedőlni, nem szabad hagyni, hogy a következő időszakban politikusok essenek a Fidesz lejárató kampányának áldozatául.” | Molnár Zsolt: Koholt vádak alapján próbálnak besározni | Pár órája írtunk róla, hogy a legfőbb ügyész kezdeményezte Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését befolyással üzérkedés miatt. Egy 2019-es BKV-s ügyről van szó, aminek során egy informatikai közbeszerzés leendő győztesének kellett 40 millió forintot fizetnie Molnárnak, hogy ő ne támadja meg a szerződéskötést. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/04/molnar-zsolt-kenopenz-bkv-informatikai-kozbeszerzes-mentelmi-jog-valasz-mszp | 2024-03-04 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Pénteken írtunk először arról, hogy több szülő meglepődött és megdöbbent, amikor kiderült, az állami fenntartású, XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium kikerülne az állami kézből. Új fenntartónak a Gábor Dénes Egyetem (GDE) jelentkezett be, sok fejlesztést ígérve. Ellenben az intézmény fizetőssé válna így, havi 100-150 ezer forintos tandíjjal, ami alól csak a most ott tanuló, lassan kipörgő évfolyamok, illetve a német nemzetiségű diákok kapnának mentességet.Az illetékes Közép-Budai Tankerületi Központ szombaton arról írt a Telexnek, hogy a szülőknek és a tantestületnek csak véleményezési joga van, a fenntartóváltásról pedig „a köznevelésért felelős miniszter dönt 2024. május 31-ig”. A szülők közben értetlenül állnak a váltás előtt, féltik a nemzetiségi jelleget, és szervezkednek.Kérdéseinket még pénteken elküldtük a GDE-nek is, hétfőre meg is jött az egyetem válasza. Egy, az intézmény oldalára feltöltött nyílt levélre hívták fel a Telex figyelmét. A diákoknak, szülőknek, tanároknak és érdeklődőknek címzett levélben először arról írnak, milyen oktatás dukál a tanulónak, hogy kiegyensúlyozott felnőtté váljon, majd az intézményfejlesztés lehetőségeiről értekeznek nagy vonalakban. Így fogalmaznak: „A fenntartóváltás önmagában egyáltalán nem számít különlegességnek, az elmúlt években számos intézmény váltott fenntartót, amelyek közül több iskolát is felsőoktatási intézmények vettek át, illetve fognak átvenni.”A GDE szerint ha nem lesz egyetértés a szülőkkel és tanári karral, akkor „a GDE visszavonja az átvételi kérelmét”, de most még pusztán egy ajánlatot tettek.Az egyetem arról ír, a napokban többen megpróbálták félremagyarázni a GDE szándékait, eltorzítani a felsőoktatási intézmény javaslatait. Részben azért is vennék át az iskola fenntartását, mert szerintük sok olyan diák kerül ki a középiskolákból, akiknek „egyre jelentősebb problémát okoz a – későbbi sikeres életútjukhoz szükséges – felsőoktatási tanulmányaik eredményes teljesítése”.A GDE állítása szerint nonprofit módon „üzleti érdek nélkül” szeretné fenntartani az iskolát, minden befolyó pénzt visszaforgatna a Tamási Áron Iskolába, sőt négy év alatt 600 millió forintot tervez invesztálni az intézménybe. Ha ezt elmulasztja, visszaadja az iskolát állami fenntartásba. Az iskolát a „szülői hozzájárulásokból”, állami pénzből és pályázatokból maximum nyolc év alatt anyagilag önfenntartóvá tennék. Hozzáteszik, folyamatosan csökken a tanulói létszám, szóval valami nem működik jól (bár később elismerik, kerületszerte egyre kevesebb a gyerek eleve).A forrásokat az infrastrukturális fejlesztéseken túl tanulói ösztöndíjakra és magasabb tanári fizetésekre költenék. A képzés ingyenes lesz a beiskolázási területről érkező diákoknak (erről az állammal kötöttek szerződést), valamint a meglévő diákoknak a 8. osztályig, illetve érettségiig. „Továbbá kedvezményt vagy fizetési mentességet biztosítunk a fentebb említettek szerint a kiemelkedő tanulmányi eredményekkel bíró diákok részére szociális, területi, illetve családi alapon” – teszik hozzá. A német nemzetiségűekről alig esik szó, csupán a nemzetiségi képzés fenntartása és a nyelvoktatás fejlesztése miatt kerülnek elő.Az ingatlanról is írnak, ami a XII. kerületi önkormányzat tulajdonában marad, ahogy minden ott megvalósuló fejlesztés is. „A fenntartót az önkormányzattól feltételesen kapott ingyenes vagyonkezelői jog csak addig illeti meg, amíg az ingatlan hasznosítása a köznevelési közfeladat célját szolgálja” – teszik hozzá. Azt is megismétlik, ha az iskola bevétele nem kerül egyensúlyba az új modellben, akkor a GDE visszaadja az iskolát az államnak, a fejlesztésekkel együtt. És persze ha a szülők és tanárok nem támogatják a váltást, akkor „már a miniszteri döntésre sem fog sor kerülni, mivel a GDE ez esetben biztosan visszavonja a szándékát”.Petíció és polgármesterA Blikk közben arról írt, hogy hétfő reggel az iskola előtt a szülők aláírásokat gyűjtöttek a fenntartóváltás ellen, ezt az Élhető Hegyvidékért Egyesület szervezi. Balla Judit, az egyesület elnöke azt mondta, nem a magániskolával van bajuk, hanem hogy egy jól működő, mindenki által szeretett, ingyenes iskola szűnne meg. A petíciót a Blikk szerint a kerületi önkormányzatnak, a tankerületnek és a Belügyminisztériumnak is eljuttatják majd.Az ügyben Pokorni Zoltán, a kerület leköszönő polgármestere is megszólalt a lapnak. „Számomra a közfeladatot ellátó oktatási intézmények tandíjkötelessége mindig is vörös vonal volt” – nyilatkozta Pokorni, aki szerint a szülők és pedagógusok véleményének kellene döntőnek lenni az ügyben. „De az biztos, hogy a most odajárók, a kerületi családok, a német nemzetiségi tanulók és a Hegyvidéken élők a jövőben sem fizethetnek tandíjat a Tamásiban” – tette hozzá a fideszes politikus.Pokorni szerint hiba volt, hogy a tankerület és az egyetem a gimnáziumi felvételik lezárása után, szűk döntési határidővel tette közzé a váltás hírét. Finoman utalt arra is, hogy a GDE régen „nem a felsőoktatási intézményi rangsor elején foglalt helyet”, és nem közölték, ez mennyiben változott az utóbbi évtizedekben. | Nem veszi át a Gábor Dénes Egyetem a Tamási Áron Iskolát, ha a szülők és tanárok ellenzik | Pénteken írtunk először arról, hogy több szülő meglepődött és megdöbbent, amikor kiderült, az állami fenntartású, XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium kikerülne az állami kézből. Új fenntartónak a Gábor Dénes Egyetem (GDE) jelentkezett be, sok fejlesztést ígérve. Ellenben az intézmény fizetőssé válna így, havi 100-150 ezer forintos tandíjjal, ami alól csak a most ott tanuló, lassan kipörgő évfolyamok, illetve a német nemzetiségű diákok kapnának mentességet. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/04/tamasi-aron-iskola-xii-kerulet-gabor-denes-egyetem-nyilt-level | 2024-03-04 18:53:00 | true | null | null | Telex |
Első fokon bűnösnek találta a bíróság Fürst Györgyöt, a VI. kerület volt szocialista alpolgármesterét, akit a fővárosi parkolási pénzekhez kapcsololdó bűncselekményekkel vádoltak meg. Fürstöt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találták bűnösnek, ezért halmazati büntetésként 6 év 6 hónap börtönt és 25 millió forint pénzbüntetést szabtak ki rá, ugyanakkor a sikkasztás bűntette vád alól felmentették. Elhíresült Rolls Royce gépkocsiját (ami az egyik cégének nevén volt) 19 millió forintért értékesítették, a bevételt azonban visszatartják a pénzbüntetés biztosítására.
A per 24 vádlottjából rajta kívül még 22 embert találtak bűnösnek, főként bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelésben vagy adócsalásban. A kimért börtönbüntetések mértéke másfél év és 6,5 év között szóródott, jelentős részben felfüggesztve. A pénzbüntetés mértéke a bűnösség arányában néhány százezer forint és 25 millió forint között változott. Két vádlottat teljesen felmentettek. A bűnösnek talált vádlottak jogi képviselői valószínűleg fellebbezni fognak az ítélet ellen.
A keddi ítélethozatal azzal kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, hogy a bíró megkérdezte a jelen levő 19. és 24. rendű vádlottat, valamint a többi, távol levő vádlott ügyvédjét, hogy az utolsó szó jogán kívánnak-e valamit előadni. Mivel ezzel senki sem élt, a bíróság kihirdette az ítéleteteket.
A per elsőrendű vádlottja, Fürst György korábban a VI. kerület vagyongazdálkodásért felelős MSZP-s alpolgármestere volt, majd a Centrum Parkoló Kft. ügyvezetője és tulajdonosa lett. Fürstöt 2010-ben gyanúsították meg, majd 2016-ban hárommilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó bűncselekmények vádjával kezdődött büntetőper ellene és 23 társa ellen. Az ügyészség két rendbeli, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, részben bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg Fürstöt, további 23 társát pedig szintén hűtlen kezelés, sikkasztás, adócsalás és más bűncselekmények elkövetésével.
A vád szerint a Fővárosi Önkormányzatok Társulása az I., II., VI., VII., VIII., XI. és XII. kerület parkolási rendszerének üzemeltetésére kötött szerződést a Centrum Parkoló Kft.-vel. A megállapodás szerint a cég szerezte be a parkolóautomatákat és építette ki a fizetős parkolási rendszert. Az évente több milliárd forintos parkolási bevételnek az önkormányzatok mintegy 30 százalékát kapták meg.
A Centrum aztán alvállalkozókat vont be, majd az üzemeltetés hatékonyabbá tételére hivatkozva az alvállalkozók újabb alvállalkozókat bíztak meg. Az ügyészség szerint a kiszervezett tevékenységek, megrendelt szolgáltatások gazdaságilag indokolatlanok, hátrányosak voltak, a vádlottak 2006 és 2011 között hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Alvállalkozókat bíztak meg például magas áron a parkolóőrök képzésére, a parkolóőrök írásmintáit elemző grafológiai tanulmányokra, adatfeldolgozásra, különböző tanácsadási munkákra. Ezek a tevékenységek vagy teljesen fölöslegesek voltak, vagy a fővállalkozó alkalmazottai valójában maguk elvégezték a munkát. Egyes vádlottak ezen kívül a parkolóautomaták takarítására, útburkolati jelek felfestésére adott vállalkozói szerződéseknél fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki, hogy jogosulatlanul csökkentsék az adóalapot.
Az üzlet egy ideig jól jövedelmezett. Jellegzetes történet, hogy abban az időben Budapesten több helyen lefényképezték Fürst György több mint 100 millió forintot érő, BEAST-1 rendszámú, mattfekete Rolls Royce Phantomját, amint tilosban parkol. Volt, hogy Fürst autója egy hónap alatt ötször kapott kerékbilincset tilosban parkolásért, a politikus pedig egy közép-afrikai diplomata-útlevéllel próbált meg kibújni a büntetés alól.
Fürst György és tucatnyi társa ellen 2011-ben indult egy másik büntetőeljárás is egy Andrássy úti műemlék palota értékesítése miatt, amit 2014-ben egyesítettek egy másik Andrássy úti ingatlan eladásának ügyével. Abban az eljárásban az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg az elidegenítéseket 2004-ben megszavazó terézvárosi szocialista és szabad demokrata képviselőket, illetve a volt aljegyzőt. Az eladások miatt indult eljárások adatai szerint a kiszemelt ingatlanokat a valós értékük feléért-harmadáért értékesítették. Ebben az ügyben Fürst György 2018-ban felfüggesztett szabadságvesztést kapott. | Első fokon 6 év 6 hónap börtönre ítélték Fürst Györgyöt a főváros korábbi parkolási rendszerét érintő milliárdos visszaélések miatt | Első fokon bűnösnek találta a bíróság Fürst Györgyöt, a VI. kerület volt szocialista alpolgármesterét, akit a fővárosi parkolási pénzekhez kapcsololdó bűncselekményekkel vádoltak meg. Fürstöt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találták bűnösnek, ezért halmazati büntetésként 6 év 6 hónap börtönt és 25 millió forint pénzbüntetést szabtak ki rá, ugyanakkor a sikkasztás bűntette vád alól felmentették. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/05/furst-gyorgy-centrum-parkolo-kft-parkolas-visszaeles-hutlen-kezeles-per-birosg-itelet-fovarosi-torvenyszek | 2024-03-05 12:17:00 | true | null | null | Telex |
Kedden viharos képviselő-testületi ülést tartottak Tihanyban, aminek fő témája az a településrendezési szerződés volt, ami alapján kvázi be lehetne építeni a Tihanyi-félsziget déli csücskének egy részét. A rendkívüli ülés e fő témájában végül akkora ribillió kerekedett az ülésen, hogy Tósoki Imre fideszes polgármester elnapolta a döntést.A Cordia projektcégén, a Félsziget Resort Kft.-n keresztül apartmanházakat és szállodát tervez építeni az évek óta spontán beerdősült, de építési telekként számontartott Kenderföldeken. Ha az ember Szántód felől érkezik, és Tihanyrévben partra száll, a rév utáni kereszteződésből már láthatja azt a nagy erdőt, ami miatt több civil szervezet is nekifeszült az önkormányzatnak és a fejlesztőnek (aminek csak a terület egy része van tulajdonában).A tihanyi faluvezetés még az előző csütörtökre hirdetett meg képviselő-testületi ülést, majd ezt egy héttel eltolta. Aztán mégis úgy döntött, hogy előrébb hozza az eseményt a keddi napra, a munkaidő közepére. A szerződés tervezetén időközben módosítottak, de a kapkodva összehívott ülés miatt nem mindenkinek volt ideje áttanulmányozni az új dokumentumot.Délután 2-kor a pénzügyi bizottság tartott ülést, amin már megjelentek a tiltakozó civilek. Itt több résztvevő is kifogásolta, hogy miért kellett ennyire az utolsó pillanatban meghirdetni az eseményt. A következő három óra viharos, kiabálásokkal, odamondogatásokkal, érvekkel és ellenérvekkel tarkított nyílt bizottsági ülést hozott. Egyfelől Bartus Sándor önkormányzati képviselő, illetve helyi vagy üdülős civilek, másfelől Tósoki Imre polgármester, a látszólag őt támogató négy másik képviselő (közte az alpolgármester), valamint a beruházó cég háromfős csapata, benne magával Nyíri Viktor Cordia-tulajdonossal álltak/ültek szemben egymással.A parttalannak tűnő vitában előkerült a Cordia által tulajdonolt telkek beépíthetőségi aránya, épület- és homlokzatmagassága, az ott jelenleg lévő sitt ártalmatlanítása és elhordása, a fairtás, a megközelíthetőség, a településkép és persze az érdekek szerteágazó ellentéte is. A beruházó mindvégig azzal próbált védekezni, hogy a kezdeti szállodát és nagy tömböket tartalmazó terven rengeteget finomítottak, a felépítendő 45 épület nem lesz nagy, a területen lévő hulladékot ártalmatlanítják, tovább pedig már nem tudnak visszalépni az ügyben.A hosszas vita végén bő negyedórás szünetet tartottak, majd Tósoki polgármester bejelentette a még mindig ott tartózkodó civileknek, beruházóknak és faluvezetésnek, hogy a döntést elnapolják március 28-ra, akkorra hív össze testületi ülést. Ennél a pontnál később bizonytalanná vált Tósoki, mondván, ez a dátum túl közel van húsvéthoz, szóval ez még változhat. Addig is a civileket részben képviselő Révbe Érünk Egyesület részéről Cseri Zsuzsanna ügyvédet bevonják a szerződés felülvizsgálatába, és a három fél együtt alkotja meg a dokumentumot a fent leírt dátumig, azaz az ülésig.Szállodát és mélygarázst terveztek, aztán finomodtak az elképzelések2021-ben került be először a lapokba az ügy, ami kiakasztotta a természetvédőket és a tihanyiak egy részét. A félsziget déli csücskén található, beerdősült terület, azaz a Kenderföldek 22 hektárját részben be akarták építeni. 5,3 hektár magánkézben lévő területen apartmanházak és szálloda épültek volna, a révhez közeli ingatlanon pedig a Balaton Kapu nevű önkormányzati beruházás létesült volna. A beépítések miatt a helyi Révbe Érünk Egyesület, valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is eljárásokat kezdeményezett, de tüntetések is voltak.A terület nyolc helyrajzi számra oszlik, többön is terveztek fejlesztéseket, azaz beépítést. Az illetékes bíróság az MTVSZ kérésére 2021-ben azonnali jogvédelmet rendelt el a régebben mocsaras, majd részben feltöltött, eleve beépítésre szánt, aztán elvadult, beerdősült területen. A magánberuházó Cordia Kft. (és projektcége, a Félsziget Resort Kft.) is azzal érvelt, hogy a terület régóta építési telek besorolású. Ahhoz azonban nagyarányú feltöltésekre lenne szükség, hogy szintbe hozzák a területet (aminek egy része kvázi illegális szemétlerakóként szolgált sokáig).Az eredeti tervek szerint 100-120 szobás szállodát, valamint 388 lakásos apartmankomplexumot, medencéket és wellnesst húztak volna fel a területre 2030-ig. Ezután nem hivatalos tervek is megjelentek, amik már finomodtak az előzőekhez képest. Tósoki Imre polgármester 2021 októberében azt nyilatkozta: 20 százalék lenne a beépíthetőség, csak a tervezett szálloda környékén menne ez fel 30 százalékra. A beruházó a mélygarázs építését is elengedte a felszín alatti vizekre hivatkozva.Miközben a párhuzamosan zajló önkormányzati projekt, a látogatóközpontot, kilátót, parkolót magába foglaló Balaton Kapu környezetvédelmi engedélyét megsemmisítette a bíróság, 2022 tavaszán egy új beruházás terve is megjelent: egy három épületből álló komplexumot is tervezett a tulajdonos Korner Klub Kft. (és a tervező Bplan Architekt Kft.) egy több mint 11 ezer négyzetméteres kenderföldi telekre. Ebben a projektben ekkor megindult az előzetes környezeti vizsgálat, azóta nem tudni, hogy előrébb lépett volna ez a projekt.A Válasz.hu kedden lehozott riportja a Cordia projektjét egyenesen „túlméretezett és túlzsúfolt beruházásként” jellemzi, ami 45 villaépület felhúzásával járna egy olyan területen, ami része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak és az országos jelentőségű tájképvédelmi övezetnek is. A szerződéstervezet szerint a beruházó tereprendezést és hulladékmentesítést végez, kiépíti a telken belüli úthálózatot, közműveket, megoldja a csapadékelvezetést, elviszi a szemetet az önkormányzati telekről, megépít egy feltáró utat az ingatlan bejáratától a főútig, valamint a Kenderföld utca egy szakaszát felújítja. A szemét elszállítását már megkezdték, úgy tudjuk, ez jó pár fa kivágásával is együtt járt. A tervezet mindenesetre 1000 négyzetméteres telkeken 18 százalékos beépíthetőséget említ 7,5 méteres építménymagassággal, épületenként két lakással.A Tihany brutális beépítését bemutató, 2022. májusi komplex cikkünkben Bujdosó Judit akkori tihanyi főépítész így érvelt a terület átalakítása mellett: „Szerintünk a terület állapotát javítani fogja, ha a spontán beerdősülés miatti elhanyagolt, szeméttel borított és invazív növényekkel benőtt terület rehabilitációját elvégzik.”Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke viszont azt mondta, az egyes beruházások hatásai nem elválaszthatóak egymástól. „Nem tudjuk, hogy éppen mely kisebb vagy nagyobb beruházással lépünk át egy határt, melyet a tó nem tud tolerálni. Ezért lenne szükséges a Kenderföldekre tervezett, de leginkább Tihany más részeit érintő beruházások egységes elemzése egy környezeti vizsgálat keretében” – fogalmazott a Telexnek. | Győzött a fölhorgadás, Tihanyban elnapolták a szavazást a félszigetre tervezett nagy építkezésről | Kedden viharos képviselő-testületi ülést tartottak Tihanyban, aminek fő témája az a településrendezési szerződés volt, ami alapján kvázi be lehetne építeni a Tihanyi-félsziget déli csücskének egy részét. A rendkívüli ülés e fő témájában végül akkora ribillió kerekedett az ülésen, hogy Tósoki Imre fideszes polgármester elnapolta a döntést. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/05/tihany-kenderfoldek-cordia-felsziget-resort-beepites-lakopark-kepviselo-testuleti-ules | 2024-03-05 19:19:00 | true | null | null | Telex |
„Az iratbetekintést követően más nem történt, az eljárás hivatali dolgozót, önkormányzati tisztségviselőt, illetve az intézményrendszerünkben dolgozó munkatársunkat nem érinti” – írta közleményében Kiss László, III. kerületi polgármester, miután szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közölte: Fiktív szerződéseket köthettek Óbuda önkormányzatával.A KNYF vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt szerdán, több helyszínen is akciózott, és elrendelte négy személy őrizetbe vételét. „A gyanú szerint egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület – Óbuda-Békásmegyer önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal” – írták.Óbuda polgármestere szerint az ügy annak a bizonyítéka, hogy a Fidesz elkezdte a választási kampányát a III. kerületben. „Március 6-án, 95 nappal az önkormányzati választás előtt néhány nyomozó önkormányzati szerződésekbe betekintést, valamint az iratok szkennelését kérte. Természetesen önkormányzatunk együttműködött. A dokumentumok többévesek, teljesen nyílt eljárásokra vonatkoznak, és ezért érthetetlen számunkra, hogy miért nem a szokásos módon, írásban kérték be ezeket. Az önkormányzat minden szerződése szabályos, és valós teljesítésen alapul, ez kizárja a jogszerűtlenséget” – írta Kiss László.A polgármester szerint az ügy illeszkedik abba a sorozatba, amivel hivatalban lévő ellenzéki politikusokat, illetve önkormányzatokat akarnak kormányközeli eszközökkel ellehetetleníteni. „Nem mi vagyunk az elsők, akiket képtelen vádakkal illetnek, várhatóan nem is az utolsók. Az eljárás, aminek önkormányzatunkat kitették, méltatlan és tisztán a kampánnyal összefüggő politikai szándékot tükröz.”Kiss azt írta, hogy tisztában voltak azzal, hogy nem marad majd válasz nélkül, hogy a „pedofil bűncselekményben érintetteket mentegető hálózat elleni küzdelem” élére álltak. | Az eljárás a hivatal dolgozóit nem érinti – reagált az óbudai önkormányzat a korrupciós vádakra | „Az iratbetekintést követően más nem történt, az eljárás hivatali dolgozót, önkormányzati tisztségviselőt, illetve az intézményrendszerünkben dolgozó munkatársunkat nem érinti” – írta közleményében Kiss László, III. kerületi polgármester, miután szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közölte: Fiktív szerződéseket köthettek Óbuda önkormányzatával. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/07/fiktiv-szerzodesek-korrupcio-obudai-onkormanyzat-reakcio-kiss-laszlo-polgarmester | 2024-03-07 10:13:00 | true | null | null | Telex |
A spanyol politika eddig ellenséges volt a magyar befektetővel szemben, de a Talgo vezetése barátságosnak ítélte a vásárlási szándékot, aminek az elfogadását javasolja.Felszállt a fehér füst, valóban magyar befektető tett ajánlatot a spanyol Talgo tőzsdén jegyzett vasúti cégre. A spanyol tőzsdefelügyelet (CNMV) oldalán március 7-én csütörtökön jelent meg a magyar vételi ajánlat részletes leírása és a Talgo vezetésének támogató véleménye.A spanyol kormánynak nem tetszikMaga a Talgo szintén március 7-én jelentette be tőzsdei közleményében, hogy ajánlatot kapott a cég részvényeire. Hamarosan a Marketscreener nevű lap is elemezte már az ajánlatot, az Indexnek pedig Bacsa György, az ajánlattevő cég (Ganz-Mavag Europe) elnöke, egyben a Mol Nyrt. egyik fontos vezetője megerősítette a bejelentést. Ezek szerint a MaVag Csoport tagja, a Ganz-Mavag Europe Zrt. 5 eurós részvényenkénti áron tett vételi ajánlatot a spanyol gyártóvállalatra. Az ajánlat így összesen 619 millió eurós (240 milliárd forintos) értékű.Az ügyletet azonban az előzetes spanyol politikai kommunikáció alapján Madridban még vélhetően elég szigorú ellenőrzések alá vonják. A dokumentumokból az is kiderült, hogy a spanyol lapoknak igaza volt, a Corvinus magyar állami befektetőcég is tagja az ajánlattevő konzorciumnak. A Talgo igazgatósága, Gonzalo Urquijo Fernández de Araoz cégvezető aláírásával bejelentette, hogy a cég igazgatósága egyhangúlag megerősítette, hogy az ajánlat barátságos és a felajánlott ellenérték vonzó a társaság részvényesei számára.A spanyol kormány (Jordi Hereu ipari miniszter) korábban azt közölte, hogy alaposan megvizsgálja az ügyletet, mivel stratégiai eszköznek tekinti a Talgót. A közlekedési miniszter, Óscar Puente pedig egy keddi gazdasági rendezvényen kijelentette, hogy a spanyol kormány „mindent megtesz” a Talgóra vonatkozó magyar felvásárlási ajánlat elutasítása érdekében. Ezzel kapcsolatban még szerdán küldtünk kérdéseket a spanyol kormánynak, de cikkünk írásáig nem érkezett válasz.Vezető vonatgyártóA Talgo piaci értéke szerdai záráskor még csak 525 millió euró volt. A vonatgyártót, amelynek fő részvényese a Trilantic magántőkealap, 2015 májusában jegyezték be a madridi tőzsdére, akkor még 1,25 milliárd eurós értékeltséggel.A Talgo azt is közölte, hogy részletesen is elemzi a felvásárlási ajánlatot, négy alapvető és lényeges kérdést vizsgálnak. A spanyolországi foglalkoztatás és az ipari kapacitás megőrzését. Fenntartja-e az ajánlattevő a Talgo székhelyét és menedzsmentjét Spanyolországban. Fennmaradnak-e spanyol szellemi tulajdonjogok és szabadalmak. A lehető legjobb megoldás születik-e minden részvényes és más érdekcsoport számára.A Talgo a gyorsvonatok és az Intercity vonatok tervezésében, gyártásában és karbantartásában vezető cég, aktív Spanyolországban, Németországban, Dániában, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és Kazahsztánban.A Talgo a spanyol Renfe nagy és nagyon nagy sebességű vonatainak fő szállítója, de dolgozott a szaúd-arábiai Mekka és Medina között kiépített „Haramain” vasútvonal nagysebességű projektjén, illetve mostanában nagyobb kontingenst szállított a német Deutsche Bahnnak és a dán DSB-nek is.De ki a vevő?Alighanem ez a legizgalmasabb kérdés. Az ajánlattevő társaság neve Ganz-Mavag Europe Zrt. Ennek két tulajdonosa van, 45 százalékban az állami befektetőcég, vagyis a Corvinus Zrt. és 55 százalékban a Ganz-Mavag Holding Kft. A Ganz-Mavag Holding Kft. pedig a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt 100 százalékos tulajdonában van.A Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. mögött a Solva II. Magántőkealap áll. A Solva II fő részvényese a magyar állampolgárságú Törő Csaba, de vannak benne mások is, és senkinek sincs 50 százaléknál nagyobb tulajdonhányada.A Solva II Magántőkealapot a Lead Ventures Alapkezelő Zrt alapkezelő társaság kezeli. A Lead Ventures Alapkezelő Zrt. 100 százalékban a magyar Mol Vagyonkezelő Kft. tulajdonában van. A Mol Vagyonkezelő Kft. a Mol Nyrt. tulajdona. Vagyis vélhetően a magyar állam, a Mol, illetve Törő Csaba közös ügyéről van szó, ahol keveredik, hogy ki az, aki itt tulajdonos, és ki az, aki irányító.A beadvány azt viszont rögzíti, hogy a Magyar Állam sem közvetlenül, sem közvetve nem rendelkezik részesedéssel a Ganz-Mavag Holding Kft.-ben, illetve a Solva II Magántőkealapban. | Megszületett az ajánlat: részben állami pénzből vennék meg magyar befektetők a spanyol Talgo vasúti céget | A spanyol politika eddig ellenséges volt a magyar befektetővel szemben, de a Talgo vezetése barátságosnak ítélte a vásárlási szándékot, aminek az elfogadását javasolja. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/08/talgo-corvinus-vasut-vonat-mol | 2024-03-08 11:54:00 | true | null | null | Telex |
Eltorzított és valótlan információk jelentek meg arról, hogy a Gábor Dénes Egyetem átvenné a XII. kerületi Tamási Áron Gimnázium fenntartását, a fenntartóváltással egyetértő tanárokat és szülőket pedig megfélemlítették és elnémították – többek között ezt írja a szülőknek és diákoknak címzett levelében az egyetem, amelyben megindokolja, miért lépett vissza attól, hogy átvegye az iskola fenntartását.Az egyetem levele szerint a szakmai szintről tisztán politikaiszíntérre helyeződött a közbeszéd a fenntartóváltásról, nemcsak a közösségi médiában és a sajtóban, de a Tamásiban is. „Értékrendünk középpontjában a diákok érdekei állnak, ezért úgy döntöttünk, hogy a Gábor Dénes Egyetem visszalép a fenntartói jog átvételének szándékától, mivel sem a gyermekeket, sem a tanáraikat nem kívánjuk méltatlan helyzetbe hozni, a közelgő választások politikai csatározásainak kereszttűzébe állítani.” Mint írják, az egyetemnek be kellett látnia, hogy választási kampány idején „nem lehet a valós és szakmai értékekről, közös jó célokról őszintén beszélni” az érintettekkel, ezért inkább visszalépnek.Az egyetem levelében arra utal, hogy a kialakult helyzetről pár véleményvezér tehet, miközben a Gábor Dénes fejlesztési koncepcióját számos tanár és szülő nyitottan fogadta, sőt támogatta, őket viszont megfélemlítették, elnémították. A intézmény ezután hosszan sorolja, hogy pedig mennyire ráférne a Tamási Áronra a fejlesztés, mert egyre kevesebb a diák, hamarosan lehet, hogy már csak egy elsős osztályt tudnak indítani, az iskola infrastruktúrája jelentős részben elavult, a régi épületszárny azonnali átfogó felújítást igényel, az egyik sportpálya használhatatlan, a digitális és szemléltető eszközpark korszerűtlen és hiányos, valamint a tanárok képzése az új technológiák magas szintű alkalmazására nem megoldott. Ezt a Gábor Dénes Egyetem mind megoldotta volna, új pedagógiai programmal, és nem utolsó sorban saját költségre 2,4 milliárd forint fenntartói többletforrással.„Örömmel tapasztaltuk az egyeztetések során a koncepciónkhoz való pozitív hozzáállást, melyre alapozva felajánljuk az iskola közössége számára kötetlenebb formában a szakmai együttműködés lehetőségét, a pedagógusok ingyenes oktatásmódszertani képzésével, az alkalmazható oktatástechnológiai, digitális megoldások bemutatásával és alkalmazásának támogatásával, annak érdekében, hogy ne vesszen kárba az eddigi – jó szakmai célokért folyó – befektetett közös munka ésegyüttgondolkodás” – zárja levelét az egyetem. | Politikai színtérre helyeződött át a vita, ezért nem akarja már átvenni a Tamási Áron Gimnáziumot a Gábor Dénes Egyetem | Eltorzított és valótlan információk jelentek meg arról, hogy a Gábor Dénes Egyetem átvenné a XII. kerületi Tamási Áron Gimnázium fenntartását, a fenntartóváltással egyetértő tanárokat és szülőket pedig megfélemlítették és elnémították – többek között ezt írja a szülőknek és diákoknak címzett levelében az egyetem, amelyben megindokolja, miért lépett vissza attól, hogy átvegye az iskola fenntartását. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/08/gabor-denes-egyetem-tamasi-aron-altalanos-iskola-es-gimnazium | 2024-03-08 16:44:00 | true | null | null | Telex |
Korrupció miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó főügyészség Baja Ferencet – derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményéből. Az MSZP volt környezetvédelmi és területfejlesztési minisztere és egykori országgyűlési képviselője nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt a gyanúsítás ellen.Ahogyan arról a Telex is beszámolt, a BKV 2019 elején közbeszerzési eljárást indított a telephelyei informatikai üzemeltetésére. A közbeszerzési eljárásra egy kft. tett ajánlatot. Baja Ferenc 2019 júniusában Budapesten találkozott egy férfival, akinek jelentős befolyása volt az ajánlatot tevő gazdasági társaságban. A gyanú szerint Baja 30 millió forintot kért azért, hogy ha nyer a pályázó kft., akkor ő szabad utat adjon a szerződésnek.Az ügyészség szerint Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő értesült erről a korrupciós megállapodásról, majd arra kérte Baját, hogy neki is kérjen a férfitól 40 millió forintot, cserébe ő sem fogja megtámadni a szerződéskötést.A kft. megnyerte a tendert, a férfi 2019. augusztus 6-án, Budapesten 40 millió forintot adott át Molnár Zsoltnak. Az ügyészség szerint Molnár Zsolt ezzel társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettét valósította meg. Ezért a legfőbb ügyész kezdeményezte Molnár Zsolt mentelmi jogának felfüggesztését.A történtekkel kapcsolatban az MSZP-s politikus azt mondta, a történetből annyi igaz, hogy egyszer találkozott F. Zsolttal, akivel 20 percet beszélgettek egy parkban. Pénzt nem kapott állítása szerint, F. Zsolt pedig egy számlagyáros ügyben csak a saját bőrét menti a szocialista politikusok bemártásával.A mentelmi jogának felfüggesztésére reagálva kiadott egy közleményt, amiben megerősítette, hogy nem fogadott el kenőpénzt, nem tett törvénytelen dolgot, tiszta a lelkiismerete. „Koholt vádak alapján próbálnak besározni, hiszen tudjuk, hogy vádalku során nem kell igazat mondani”– írta Molnár.A Központi Nyomozó Főügyészség befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatti nyomozásában eddig hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként. | Korrupció miatt gyanúsítottként hallgatták ki Baja Ferencet | Korrupció miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó főügyészség Baja Ferencet – derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményéből. Az MSZP volt környezetvédelmi és területfejlesztési minisztere és egykori országgyűlési képviselője nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/08/baja-ferenc-kihallgatas-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-molnar-zsolt-mszp-korrupcio | 2024-03-08 13:04:00 | true | null | null | Telex |
A héten a Jelen és a Telex is megírta egyetemi forrásokra hivatkozva, hogy Rahimkulov Timur, a tizennegyedik leggazdagabb magyar az édesapja annak a hallgatónak, akit külön vizsgával engedtek át a Budapesti Corvinus egyetemen, ami aztán etikai vizsgálathoz, majd Ádám Zoltán kirúgásához és országos botrányhoz vezetett.A cikkek megjelenése után most az ügyben etikai vizsgálatot kezdeményező Ádám Zoltán is megerősítette a Jelennek adott interjújában, hogy valóban Rahimkulov Timur és felesége avatkoztak be az egyetem vezetőinél, hogy a gyerekük átmehessen egy tárgyból, amiből Ádám Zoltán és kollégái szerint nem teljesítette az év közbeni követelményeket, ezért nem lehetett volna levizsgáztatni.Az egyetemről októberben azonnali hatállyal kirúgott közgazdász az interjúban hangsúlyozza, hogy nem szeretné, ha ez az ügy a hallgatóról szólna, „aki igaz, nem játszott különösebben dicsőséges szerepet a történtekben, de nem hiszem, hogy ő volna a fő felelős.” Ádám szerint nem a hallgató neve a lényeg, „de ezen a ponton már szerintem fontos, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, honnan jön, kik a szülei, akik valamilyen okból kifolyólag elég fontosnak bizonyultak ahhoz, hogy az egyetem vezetése az intézmény szabályai ellenére avatkozzon bele ebbe az ügybe, azok ellenére lépjen fel egy etikai eljárás során.” Azért is tartja fontosnak mindezt, mert – mint mondja –, a vizsgabotrány már nemcsak egyetemi ügy, hanem „a magyar közállapotok egyik lakmuszpapírja.”A kirúgott oktató még a szülőket, Rahimkulov Timurt és feleségét sem tartja igazán felelősnek, szerinte az egyetem vezetése felelős a történtekért, „illetve azok az emberek és testületek, akik az egyetem vezetését irányítják, függőségben tartják és meghatározzák a tevékenységét. Ez az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma, tágabb értelemben pedig azok, akik a kuratóriumot az egyetem teljhatalmú urává tették.”A vizsgaügyet és a Rahimkulov család történetét részletesen bemutató cikkünket itt olvashatják. Ádám Zoltán az ügyről és kirúgásának körülményeiről a Telex közéleti podcastjában, a Témában is részletesen beszámolt. | Ádám Zoltán is megerősítette, hogy Rahimkulov Timur gyereke kapcsán robbant ki a vizsgaügy a Corvinuson | A héten a Jelen és a Telex is megírta egyetemi forrásokra hivatkozva, hogy Rahimkulov Timur, a tizennegyedik leggazdagabb magyar az édesapja annak a hallgatónak, akit külön vizsgával engedtek át a Budapesti Corvinus egyetemen, ami aztán etikai vizsgálathoz, majd Ádám Zoltán kirúgásához és országos botrányhoz vezetett. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/09/adam-zoltan-budapesti-corvinus-egyetem-timur-rahimkulov | 2024-03-09 18:36:00 | true | null | null | Telex |
Az energiapiac nem rövid távú, hanem hosszú, de legalábbis középtávú gondolkodást kíván. Most azonban, ahogy egy energetikai szakember a Telexnek fogalmazott, azt látják, amit a römiben és a bridzsben is tiltanak a szabályok: a kormány néha letesz egy kártyalapot az asztalra, valahová elkötelezi magát, és amikor már a többiek valahogy reagáltak, visszavenné a lapot, módosítaná a döntését. Szakemberek szerint ezt tette most egy új, megújuló erőművekre vonatkozó rendelettel is.De vajon miért bolygatta fel a kedélyeket ennyire egy új rendelet? Mielőtt ebben elmerülnénk, pár mondat az előzményekről: Magyarország is mindenféle megújuló energetikai vállalásokat tett, fejlesztené a zöldenergiát. Csak éppen a hálózat „betelt”, nincs kapacitás az időjárásfüggő, ezért rendszertelenül érkező megújuló áram fogadására. Ennek a következménye az lett, hogy az ingadozásokat kisimító (kiegyenlítő) áram pokolian drága. Az áramrendszer elsősorban gáztüzelésű erőművek ki-bekapcsolásával hozható szinkronba. Nem is olyan régi hír, hogy ezek közül az erőművek közül a legmodernebbet, a gönyűit a francia Veolia vette meg a német Unipertől.„Ennyi új csatlakozást a hálózat nem tud fogadni”A múlt héten megjelent egy meglepő rendelet a Magyar Közlönyben, ami alapjaiban befolyásolja a piaci viszonyokat. Ennek háttere, hogy január 4-ig a hazai energiapiac befektetőinek le kellett adniuk, hogy milyen csatlakozási igényekkel, milyen megújuló erőműveket szeretnének fejleszteni (elsősorban napról és szélről van szó). A beruházóknak be is kellett fizetniük a fejlesztési tervükre megadott 4,9 millió forint/MW összeg 20 százalékát.Az volt az ígéret, hogy az állam február 28-án majd kiadja ezek után a vonatkozó műszaki gazdasági tájékoztatót (MGT-t), de aztán kiderült, hogy egyrészt ez csúszik, másrészt alig kaphat valaki új csatlakozási lehetőséget. A kormány rendeletének indoklása szerint túl sok összesen 10 gigawatt kapacitás feletti beruházási terv érkezett, ennyi új csatlakozást pedig a hálózat nem tud fogadni. Az elosztók és a rendszer-üzemeltető Mavir nem tud komolyabb hálózatfejlesztéseket ígérni (itt hiányzik talán a legjobban az uniós forrás), ezért az új rendelet szerint most egyáltalán nem kaptak csatlakozási időpontot az új ipari méretű (0,5 megawatt feletti) új naperőművek, és szélerőműveknek is mindössze egyetlen új csatlakozási pont épülhet.A kormány a 2500 MW feletti szélerőmű beruházási tervéből egyelőre csak 670 MW-ot fog engedni, de az mind egy új hálózati csatlakozási ponton jöhet. Mint később látni fogjuk, azért a meglevő pontok jobb kapacitáskihasználása is egy lehetőség lesz.Az új rendelet szerint azok a beruházási tervek még kaptak, amelyek korábban (2022. május 2. előtt) kiadott érvényes és le nem járt műszaki gazdasági tájékoztatóval rendelkeznek, vagy már jóváhagyott csatlakozási tervük van. Ezek a projektek előnyt élveznek, megvalósulhatnak. Ugyanakkor a piac által tervezett 5 GW új naperőmű-kapacitás egyelőre nem csatlakozhat.Ami a szelet illeti, ma Magyarországon 330 MW szélkapacitás van, de mivel az unió felé 1000 MW-t vállaltunk a Nemzeti Energia és Klímatervben (a NEKT-ben), a differenciát szeretné a kormány egyetlen pontra, koncentráltan kiadni. Így a terv szerint épül majd egy 670 MW-os projekt, legalábbis ezt lehet a rendeletből kiolvasni.A kormány korábban azért azt is deklarálta, hogy aki olyan projektet tud megvalósítani, ami meglevő csatlakozási ponton tud betáplálni a rendszerbe, azt a rendszer örömmel fogadja, és a beruházókat egy gyakran frissülő térképes adatbázissal is segítik, ahol láthatók, hogy hol vannak ilyen pontok.Mindezek mellé a megújuló fejlesztőknek még egy gigantikus kiegészítő pénzügyi biztosítékot is kell fizetni. Ha például valaki 2028-ban készülne el egy projekttel, akkor öt éven át (2024-től 2028-ig) évente a beruházás 1-1 százalékát, összesen 5 százalékot kell letennie. Vagyis egy 10 milliárd forintos projekthez 500 millió forintot.Egy gigaprojekt jöhetAz általunk elért szakmabeliek nem értették, mi az, hogy 670 MW szélkapacitásnak egyetlen ponton kell csatlakoznia a rendszerhez. Egy forrásunk szerint volt már ilyenre példa, 2005-ben az utolsó szeles kvótaosztásnál Kapolyi László egykori ipari miniszter, milliárdos vállalkozó köre szerezte meg a kvóták kétharmadát. Végül 10-11 milliárd forintért eladta a spanyol Iberdolának a projektjeit, amely a legnagyobb szélberuházó lett (korábbi verziónkban azt írtuk, hpgy a spanyol cég azóta kivonult a magyar piacról, de olvasói jelzésre ezt korrigáltuk, mert olvasónk azt jelezte, hogy a cég aktív Magyarországon).Valami hasonlót jósolnak most a szakemberek: valaki, aki rendkívül tőkeerős, majd kap egy, a mai összes kapacitásnál kétszer nagyobb, egy pontra fókuszáló fejlesztési lehetőséget.Tőkeerő pedig kell, hiszen közel 20 milliárd forintnyi biztosítékkal kell rendelkezni 670 MW fejlesztéshez. De ez miért jó? Hol könnyíti a magyar áramrendszer nehézségeit egy ilyen koncentrált betáplálás? Hol fog megvalósulni ez, és ott milyen tájseb keletkezik?A szakma szerint egy olyan nagy szélcsatorna van Magyarországon, ahol érdemes fejleszteni: a tölcsér vagy sáv teteje a Sopron–Esztergom-vonal, az alja a Pécs–Szeged-vonal. Itt érdemes szélerőművet telepíteni. Mindenféle előzetes mérés alapján a legjobb hazai terület a Bakony, a második legjobb a Kisalföld. Ám mivel a Bakony részben természetvédelmi terület, illetve 2016 óta létezik egy olyan szabály, hogy a katonai radarok 40 kilométeres, míg a polgári radarok 15 kilométeres környezetében sem lehet új szélerőmű, így szinte egyedül Győr nyugati része és annak környezete tűnik lehetséges helyszínnek egy ilyen hatalmas szélparknak.Mindenesetre az elég meglepő lenne, ha ott megjelenne a 670 MW-nyi szélpark, vagyis mondjuk 150 darab, egyenként 4,2 MW-os turbina.Az unió mindenesetre valóban harcolt azért, hogy lehessen telepíteni újra szélerőművet Magyarországon, állítólag erre jött az az ötlet, hogy koncesszióba adják mindezt, de ezt az unió nem támogatta. Ugyanakkor a magyar fél azt is gondolhatta, hogy semmi baj, a csatlakozási pontok kiosztását úgyis az állam végzi.A szakmából nekünk azt mesélték, hogy az érdeklődő külföldi beruházók (portugálok, németek) hamarosan majd csomagolnak is, mert rájöttek, hogy itt nem terem nekik babér. Pedig hallottunk olyan cégekről, amik már mértek, egyezkedtek az önkormányzatokkal, előkészítettek. A januárban az államnak hiába befizetett pénzek ugyan most visszajárnak, de így is mindenkinek lesznek elsüllyedt költségei. Konkrét befektetőket nem hallottunk, akik majd kivonulnak, de az biztos, hogy vannak bőven magyar és külföldi cégek, amelyek profiljuk alapján érdeklődhettek ezen a piacon. Az állami MVM, a MET, az Alteo, a német Abo Wind vagy a francia Veolia is ilyen.Az állam szerint mindez rendben vanAz állam képviselőivel beszélgetve ugyanakkor teljesen más kép bontakozik ki. Egy név nélkül nyilatkozó állami forrásunk a következőképpen foglalta össze a helyzetet: „Vannak adottságaink, vannak elfogadott törvényeink, benyújtott terveink, ezeket kell összehangolni. Már rég beleütköztünk az üvegfalba a megújuló piacon a napos fejlesztésekkel, de mivel ez politikailag elvileg sikersztori, mindig el kell mondanunk, hogy hol tartunk, pedig ez már rég csak hitéleti és nem gazdaságossági kérdés. Jó, hogy van sok naperőművünk, de amikor sok az így megtermelt áram, akkor nincs igazán értelme termelni, mert nincs ára a naperőművekkel előállított napenergiának.”Ugyanakkor azt is hallottuk, hogy az állam valójában nem stoptáblát szeretne most felmutatni, hanem értelmes kooperációra szeretné serkenteni a magánszereplőket.„A hálózati fejlesztések végrehajthatósága kérdéses, nincs pénz, de ha diszkriminációmentes eljárásokat szeretnénk, nem lehetett azt csinálni, hogy egyesek kapnak engedélyt, mások pedig nem. Ha mindenki engedélyt kapna, aztán várna a valós csatlakoztatásra, nagyon későre tolódnának a megújuló céljaink. Inkább várjunk, inkább koncentráljuk a piacot, ez most jobb, mint ha feldaraboljuk a projekteket” – hallottunk magyarázatokat.Vagyis összefoglalva: a hálózat befogadási korlátokba ütközött, a magyar állam vagy a piac most nem képes annyi új csatlakozást kiépíteni, amennyire szükség lenne. De ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs tere a fejlesztéseknek.És itt egy érdekes összefüggést kell megismernünk. Ha az állam kioszt egy csatlakozási kapacitást, mondjuk egy naperőműnek, akkor az állam 100 százalékban átadja azt, akkor is, ha az év 8760 órájából a nappark csak 1200 órában használja a csatlakozási pontot. Az állam nem tudja visszavenni a csatlakozási kapacitás egy részét, a példában szereplő napelemesnek akár joga lenne másképpen is használni a kapacitást (szélerőművel, tárolással, akár gázerőművel). Vagyis az állam arra biztat, hogy mindenki kezdjen el kétoldalú alkukkal kooperálni, állapodjon meg egymással a napos és a szeles, vagy akár legyen megfelelő tárolás.Mindenki optimalizáljon, és az állam üdvözli, ha így jobban kihasználják majd a csatlakozási pontokat, ezért is készít térképeket erről.Hogy ez majd működik-e? Nem tudjuk, meglátjuk. Állítólag ha az állam azt látja, hogy nem működik, akkor majd kreál új csatlakozási lehetőségeket vagy új jogszabályt, de egyelőre úgy áll hozzá, legalább próbálják meg, tárgyaljanak a felek. Vagyis aki hajlandó közösködni, az a villamosenergia-törvény alapján költség nélkül használhatja a kiosztott csatlakozási kapacitásokat, ha nincsen addicionális rendszerfejlesztési igény.Káosz a szabályokbanEttől függetlenül sem tűnik túl értelmesnek, hogy miért csak egyetlen szeles csatlakozási pont készüljön. Az állam szerint a hálózat kihasználtságát egy ilyen monstrum is javítja, és most tényleg nem lehet elaprózni a korlátozottan rendelkezésre álló erőt, így lehet elérni a már említett vállalások teljesítését.Szakemberek azonban ezt nem fogadják el, szerintük továbbra is káosz van a szeles szabályozásban. „Ki az, aki szerint jó kormányzás az, ha a lakott területektől eddig 12 kilométeres volt a védőtávolság, most 700 méter? Mindkét limit lehet értelmes? Mi változott 2024-ben?”– kérdezi egy szakember, aki szerint a 4,2-8 MW-os erőművek 110-120 decibeles zajterhelése miatt az 1100-1200 méteres távolság lenne az indokolt.Az is kérdés, hogy mi indokolja, hogy a legjobb szeles területek még mindig tiltottak, mert a polgári radarok 15 kilométeres vagy a katonai radarok 40 kilométeres körzetébe esnek. Ezek a radarok (például Medina, Kup, Pápa) jó nagy köröket kivesznek így a lehetséges helyszínek közül, még a Kisalföld déli részére is benyúlnak. És nem is könnyű szélerőművet tervezni a 40 kilométeres körzet figyelembe vételével, mert a katonai radar pontos helye titkos is lehet, akkor viszont honnan tudja a fejlesztő, hogy hova mehet, és hova nem? Hasonlóképpen a kőris-hegyi civil radar is korlát lehet.Forrásunk szerint ráadásul ezeknek a korlátozásoknak sok értelmük nincs is, mert a szélerőművek nem nagyon zavarnak be, a radarok magas pontokon vannak, a szélerőművek lejjebb. Véleménye szerint ez a szabály is csak a szélfejlesztések ellehetetlenítése miatt kellett. Ha korábban Pápakovácsiban vagy Szápáron lehetett szélerőművet fejleszteni, és a közeli katonai radart mindez nem zavarta, akkor ma miért kellene 40 kilométerre elmenni?Mindenesetre az, hogy a piacnak lesz igaza, és valóban lefojtó a szabályozás, vagy az államnak, és lesz jelentkező a nagy egységes csatlakozású szélparkra, ahogyan a csatlakozás kiépítését nem igénylő fejlesztésekre, csak később fog kiderülni. Érdemes lesz követni, hogy a kártyák kései visszahúzásáról vagy a lehetséges keretek között értelmes megújuló fejlesztésről van szó.Frissítés: Írásunkra többen reagáltak, energetikai tanácsadó további szempontokat adott a szélenergia előnyeiről, hátrányairól, más arról írt, hogy álságosnak tartja az állami érveket, hiszen egy napos fejlesztés ötletével mégis ó kivel tudna kooperálni, radaros szakember jelezte, hogy a helyzet sokkal összetettebb, a szélerőművek igenis zavarhatják a radarokat, különösen az újabb, magas erőművek esetében.A témát mindenképpen folytatjuk. | Egyetlen gigaberuházónak adhat lehetőséget a kormány, hogy új szélerőműveket építsen Magyarországon | Az energiapiac nem rövid távú, hanem hosszú, de legalábbis középtávú gondolkodást kíván. Most azonban, ahogy egy energetikai szakember a Telexnek fogalmazott, azt látják, amit a römiben és a bridzsben is tiltanak a szabályok: a kormány néha letesz egy kártyalapot az asztalra, valahová elkötelezi magát, és amikor már a többiek valahogy reagáltak, visszavenné a lapot, módosítaná a döntését. Szakemberek szerint ezt tette most egy új, megújuló erőművekre vonatkozó rendelettel is. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/13/szeleromu-napenergia-lantos-csaba-megujulo-energia | 2024-03-13 06:57:00 | true | null | null | Telex |
„Kidobná? Ne tegye! Inkább ajánlja fel a turistaházba!”– áll a kisapáti önkormányzat közösségi oldalán. Olyan, jó állapotban lévő bútorokat (asztalt, széket, kisebb szekrényt) és függönyöket keresnek, amiket a turistaház berendezéséhez fel tudnak használni.A ház felújítására 68,7 millió forintot költöttek a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program pályázati keretéből, amihez még saját forrást is raktak, tájékoztatott Horváth-Zsédöly Viktória Imola, Kisapáti alpolgármestere. A ház külső-belső felújítása elkészült, de a berendezés befejezésére már nem maradt pénz. Ezért gondolták, hogy ha a faluban amúgy is lomtalanítás lesz, akkor felajánlásokat gyűjtenek a helyiektől.Mint az alpolgármester közölte: a szobák lényegében megvannak, csak a ház közösségi termébe kellene pár bútor. Érkezett is felajánlás ágyra, szekrényre, heverőre, most már csak kanapé, éjjeliszekrény, függöny az, amire szükség lenne. Elfogadnak felajánlást máshonnan is, de a szállítást nem tudják megoldani, tudtuk meg.A ház kulcsosházként működik majd, ha minden jól megy, már nyártól. A szállás ára még nincs meghatározva, de mint megtudtuk, piaci alapokon szeretnék kialakítani. (A pilisi turistaházak most 4000-8000 forintos fejenkénti szállásárral működnek.) Az alpolgármester hozzátette: a ház egyelőre egyéb szálláshely kategóriába lesz besorolva, mint szálláshely, a klasszikus kulcsosház megnevezés az ilyen értelemben megszűnik.A menedékházat a Magyarországi Kárpát Egyesület tapolcai Balaton osztálya építtette 1934-ben. Először az egykori földművelésügyi miniszter, Darányi Kálmán nevét viselte, majd a második világháború után Kaán Károly, a Balaton-környék fásításának első szószólójának és elindítójának a nevét vette fel. Felújítását 2020-ban kezdték el, a korábbi állapothoz képest fürdő és vécé is lesz benne. Az alpolgármester szerint az építkezés befejezése az elmúlt négy év ismert problémái miatt nem volt egyszerű. Mivel a vízvezeték kiépítése drága lett volna, az önkormányzat tartályokban szállítja majd fel a vizet.A Kaán Károly kulcsosház a Balaton-felvidék egyetlen klasszikus turistaháza. Pont az Országos Kéktúra nyomvonalán helyezkedik el, szinte rögtön a nevezetes Szent György-hegyi bazaltorgonák tövében. Itt botlottunk bele egy márciusi túrán az elkészült, de furcsamód üresen álló épületbe, és ezután kerestük meg az önkormányzatot tájékoztatásért. | Felújította az önkormányzat a Szent György-hegyi turistaházat, de a berendezésre már nem maradt elég pénz | „Kidobná? Ne tegye! Inkább ajánlja fel a turistaházba!”
– áll a kisapáti önkormányzat közösségi oldalán. Olyan, jó állapotban lévő bútorokat (asztalt, széket, kisebb szekrényt) és függönyöket keresnek, amiket a turistaház berendezéséhez fel tudnak használni.
A ház felújítására 68,7 millió forintot költöttek a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program pályázati keretéből, amihez még saját forrást is raktak, tájékoztatott Horváth-Zsédöly Viktória Imola, Kisapáti alpolgármestere. A ház külső-belső felújítása elkészült, de a berendezés befejezésére már nem maradt pénz. Ezért gondolták, hogy ha a faluban amúgy is lomtalanítás lesz, akkor felajánlásokat gyűjtenek a helyiektől. | null | 1 | https://telex.hu/szepkilatas/2024/03/13/felajanlasokbol-rendezne-be-felujitott-szent-gyorgy-hegyi-turistahazat-az-onkormanyzat | 2024-03-13 17:00:00 | true | null | null | Telex |
itthonA miniszterelnök gyermeke a felvételek szerint ott volt a találkozón a volt amerikai elnök rezidenciáján, és az esti koncerten is. A sajtóban utoljára akkor szerepelt, amikor Orbán Viktor a szalagavatójáról posztolt.„Megtiszteltetés volt Orbán Viktort és kedves lányát, Flórát vendégül látni tegnap este Mar-a-Lagóban – írta ki saját közösségi oldalára, a Truth Socialra Donald Trump.„Viktor nagyszerű vezető és az egész világon tisztelik. Magyarország biztonságos ország a szigorú bevándorlási politikája miatt, addig így is lesz, amíg ő vezeti” – dicsérte meg a miniszterelnököt. Orbán Flóra esetleges amerikai látogatásáról már korábban kérdéseket küldtünk Havasi Bertalannak, a miniszterelnök sajtófőnökének. A miniszterelnök 19 éves lánya eddig nem mutatkozott politikai eseményeken, a magyar kormányfő Facebookra feltöltött videóján azonban délelőtt felfigyeltünk egy fekete ruhás nőre, akivel Orbán együtt érkezett a floridai rezidenciára, és be is mutatta őt a volt amerikai elnöknek. Magyarországnak béke kell! A béke neve: Donald Trump. | Orbán Viktort elkísérte legkisebb lánya, Flóra is Donald Trumphoz Floridába | A miniszterelnök gyermeke a felvételek szerint ott volt a találkozón a volt amerikai elnök rezidenciáján, és az esti koncerten is. A sajtóban utoljára akkor szerepelt, amikor Orbán Viktor a szalagavatójáról posztolt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240309_orban-viktort-flora-lanya-is-elkiserte-donald-trumphoz-floridaba | 2024-03-09 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Az Index értesülései szerint a MaVag Csoport tagja, a Ganz-Mavag Europe Zrt. önkéntes vételi ajánlatot tett a szupervonatokat gyártó spanyol vállalat, a Talgo részvényeinek 100 százalékára, elősegítve a cégek közötti szinergiák kiépítését. Bacsa György, a vállalat igazgatósági elnöke lapunk megkeresésére elmondta: a Talgo igazgatótanácsa kedvezőnek ítélte meg az ajánlatot, a tranzakció célja pedig az, hogy a két cég együtt fejlessze tovább a spanyol és a hazai gyártási és képzési, fejlesztési kultúrát. A stratégiai partnerség mindkét fél számára előnyökkel jár: a Talgo növelheti kapacitásait, tovább erősödhet Európában és a keleti piacokon, a MaVag pedig tovább fejlesztheti gyártói képességeit.A vasútgyártásnak jelentős történelme van: már a XIX. században, a dualizmus idején fejlődésnek indult a kötöttpályásjármű-gyártás, a növekvő hálózaton pedig egyre több magyar szerelvény jelent meg. Magyarország rövid idő alatt olyan világszínvonalú gyártási kapacitást épített ki, amely lehetővé tette, hogy Európa mellett az afrikai és a latin-amerikai piacokon is megjelenjenek a magyar mozdonyok és kocsik. Aztán a XX. század új technológiai lehetőségeket hozott: a dízelmozdonyok gyártása átrendezte a terepet. A legnagyobb hazai nehézipari üzem pedig a megrendeléshiány és a felhalmozódó adósságok miatt 1988 decemberében csődbe ment.A Ganz-Mavag Europe Zrt. önkéntes vételi ajánlatot tett a Talgo részvényeinek 100 százalékáraA rendszerváltozás utáni évtizedekben – néhány próbálkozástól eltekintve – tetszhalott állapotban volt a vasútgyártás, de az elmúlt években új piaci szereplőként a magánkézben lévő MaVag – építve a Dunakeszi és a Szolnoki Járműjavító gyártási kapacitásaira – egyre nagyobb számban értékesít a világban magyar gyártású szerelvényeket. A cég növekedési pályára állt, de ahhoz, hogy tovább tudjon fejlődni, nemzetközi stratégiai partnerekre volt szüksége. Most úgy tűnik, talált is egyet.A MaVag Csoport tagja, a Ganz-Mavag Europe Zrt. önkéntes vételi ajánlatot tett a szupervonatokat gyártó spanyol Talgo összes részvényére.A spanyol társaság igazgatótanácsa pedig a vállalat tőzsdei közleményében erősítette meg, hogy a részvényesek szempontjából kedvezőnek ítéli meg a magyar cég ajánlatát. Megkerestük Bacsa Györgyöt, a Ganz-Mavag Europe Zrt. igazgatósági elnökét, aki az ajánlattétel kapcsán elmondta: A Talgo egy erős, sikeres és értékes vállalat, fontos, hogy megőrizze a függetlenségét, illetve technológiai és fejlesztési eredményeit és képességét. Elismerjük a cég értékteremtő munkáját és az elmúlt évtizedekben felhalmozott szaktudását, ezért a Ganz-Mavag Europe Zrt. ajánlattevőként vállalja, hogy a Talgót spanyol tőzsdei cégként segíti tovább stratégiája megvalósításában.Majd Bacsa György kiemelte: „Az a célunk, hogy együtt erősödjünk tovább, és a stratégiai partnerség segítségével tovább fejlesszük az európai és benne elsődlegesen a spanyol és hazai gyártási kultúrát is. Meggyőződésünk, hogy az európai versenyképességhez iparfejlesztésre és fenntartható mobilitásra van szükség, ezzel az együttműködéssel pedig mindkét célt egyszerre szolgálhatjuk.”Topligás európai szereplőt hoznának létreNem véletlen, hogy a magyar gyártási kultúra újjáélesztését és európai színvonalra emelését célul kitűző MaVag a Talgót szemelte ki stratégiai partnerének: Európa egyik csúcs személyvonat- és mozdonygyártója a személyszállítás és a vontatás terén is a legmagasabb minőséget képviseli,folyamatos innovációival fenntarthatósági szempontból is élen jár.Ez a cég – Spanyolországon elsőként – már kettős hidrogénnel működő vonatot is tesztelt, de ahhoz, hogy új piacokra tudjon belépni, minőségi gyártói kapacitást kell bővítenie külföldön, amelyben a magyar magánvállalkozás a segítségére lehet. Az együttműködés és a nemzetközi tudáscsere mindkét fél számára előnyökkel járhat: a Talgo tovább erősödhet Spanyolországban, Európában és a keleti piacokon, a MaVag pedig tovább fejlesztheti a magyarországi kötöttpályás közlekedést.A partnerség nemcsak a magyarországi gyártási kapacitást erősítheti, hanem a szaktudást és a képzési rendszereket is. Információink szerint egy kölcsönös előnyökön alapuló stratégiai együttműködésről van szó: a magyar és a spanyol fél is egyetért abban, hogy a kötöttpályás közlekedés fejlesztése összeurópai érdek, a fenntartható közlekedési formák elterjedéséhez pedig nemzetközi együttműködésre van szükség.Bacsa György szerint a Talgo és a MaVag célja, hogy közös erővel egy új, erős, topligás európai szereplőt hozzanak létre, amelyben a spanyol cég továbbra is megőrzi a szakmai függetlenségét és identitását.Az ajánlattevő magyar vállalat, a Ganz-Mavag Europe Zrt. A vállalat 55 százalékos tulajdonosa a hazai vonatgyártó MaVag Zrt., a fennmaradó 45 százalék pedig az állami tulajdonú Corvinus Zrt. tulajdona.Rekordévet zárt a Talgo, négy kérdés alapján mérlegelnekMár tavaly novemberben arról írt a Reuters hírügynökség, hogy felvásárolnák a Talgót, az akkori sajtóbeszámolók szerint egy azonosítatlan magyar befektetői csoport lehetett a titokzatos érdeklődő. Gonzalo Urquijo, a Talgo – amely 1,2 milliárd eurós cégértékkel lépett a madridi tőzsdére 2015-ben – ügyvezető igazgatója akkor úgy fogalmazott, mivel hivatalos vételi ajánlat nem érkezett, ezért nem is foglalkoztak vele. A kötöttpályás közlekedéssel foglalkozó Railway Supply nevű szaklap szerint november végén befutott egy hivatalos vételi ajánlat a spanyol tőzsdefelügyelethez egy meg nem nevezett magyar befektetői csoporttól. A Talgo honlapján csütörtök késő esti keltezéssel megjelent egy közlemény, ami szerint a Ganz-Mavag Europe Zrt. eljuttatta szándéknyilatkozatát a spanyol tőzsdefelügyelethez, hogy publikus vételi ajánlatot tegyen a Talgo részvényeinek felvásárlására. A spanyol cég közölte, négy kérdés alapján mérlegeli a vételi ajánlatot, ha megismeri annak részleteit: a Talgo megtartja munkavállalóit és ipari kapacitását, tehát nem lesz leépítés; a Talgo menedzsmentje és központja Spanyolországban marad; a Patentes Talgo megtartása; minden részvényes és érdekcsoport számára a legelőnyösebb üzlet megkötése.A Talgo egyébként február végén tette közzé éves pénzügyi jelentését, amely szerint rekordévet zárt 2023-ban: 652 millió euró teljes árbevétele volt (ami 39 százalékos növekedést jelent a 2022-es eredményhez képest), az EBITDA 76,5 millió euróra rúgott, ami 55 százalékkal több, mint 2022-ben volt.A cég nettó nyeresége tavaly 12,2 millió euró volt – a 2022-es profit nyolcszorosa.A felvásárlást nehezítheti, hogy Óscar Puente spanyol közlekedési miniszter a napokban egy konferencián arról beszélt, a spanyol kormány határozottan elutasítja a magyar vételi ajánlatot. | Itt a bejelentés: a Ganz-MaVag ajánlatot tett a spanyol vasútóriás részvényeire | Az Index értesülései szerint a MaVag Csoport tagja, a Ganz-Mavag Europe Zrt. önkéntes vételi ajánlatot tett a szupervonatokat gyártó spanyol vállalat, a Talgo részvényeinek 100 százalékára, elősegítve a cégek közötti szinergiák kiépítését. Bacsa György, a vállalat igazgatósági elnöke lapunk megkeresésére elmondta: a Talgo igazgatótanácsa kedvezőnek ítélte meg az ajánlatot, a tranzakció célja pedig az, hogy a két cég együtt fejlessze tovább a spanyol és a hazai gyártási és képzési, fejlesztési kultúrát. A stratégiai partnerség mindkét fél számára előnyökkel jár: a Talgo növelheti kapacitásait, tovább erősödhet Európában és a keleti piacokon, a MaVag pedig tovább fejlesztheti gyártói képességeit. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/03/08/vasut-vasuti-kozlekedes-beruhazas-mavag-talgo-gyartas-bejelentes-rendkivuli/ | 2024-03-08 00:00:00 | true | null | null | Index |
Valóban Timur Rahimkulov fia az, aki miatt a Corvinus vezetése kirúgta az egyetem docensét – ezt maga Ádám Zoltán erősítette meg lapunk kérdésére. A vele készült interjúból kiderül, hogy miként jutottunk el idáig, miért törte meg ő maga az ezzel kapcsolatos hallgatását, mit gondol félelemről, egyetemi autonómiáról és az ellenzékről.A Jelen online felületén megírtuk, hogy Timur Rahimkulov fia miatt tört ki a Corvinuson az a botrány, amelynek következményeként önt eltávolították az egyetemről. Csak hogy az olvasót képbe helyezzük: Timur Rahimkulovnak és testvérének, Ruszlánnak az összvagyonát bőven több, mint 500 milliárd forintra becsülik, ennek egy jelentős része OTP- és MOL-részvényből származik, miközben a Corvinust fenntartó közalapítvány megkapta a MOL tíz százalékos állami tulajdonát. Ruszlán a politika bugyraiban is megmártózott, miután egy általa kezdeményezett beszélgetés során titkos hangfelvétel készült Bajnai Gordonról, amit később manipulatív módon, megvágva hoztak nyilvánosságra azzal a céllal, hogy a volt miniszterelnököt és Karácsony Gergely főpolgármestert besározzák. Mindezek előre bocsátásával: valóban Timur Rahimkulov gyerekéről van szó?Igen.Az egyetem, miután ezt megírtuk, a Népszavával és a 24.hu-val azt közölte, hogy a hallgató személyiségi jogaira hivatkozva nem áll módjukban sem megerősíteni, sem cáfolni ezt az értesülésünket, ugyanakkor megjegyezték, hogy a cikkünk tele van csúsztatásokkal. Vegyük számba ezeket a „csúsztatásokat”: legelső állításunk az volt, hogy Timur Rahimkulov gyermekét, érdemtelenül, az ön és a kollégája háta mögött bocsátották egyetemi vizsgára. Igaz ez?Igaz. Ugyanakkor hangsúlyozom, amit az eddigi megszólalásaimban is megtettem, hogy nem szeretném, ha ez az ügy a hallgatóról szólna, aki igaz, nem játszott különösebben dicsőséges szerepet a történtekben, de nem hiszem, hogy ő volna a fő felelős. Talán meglepő módon, de még csak a szüleit sem tartom annak, szerintem az egyetem vezetése a felelős a történtekért, illetve azok az emberek és testületek, akik az egyetem vezetését irányítják, függőségben tartják és meghatározzák a tevékenységét. Ez az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma, tágabb értelemben pedig azok, akik a kuratóriumot az egyetem teljhatalmú urává tették.Valóban nem a hallgató neve a lényeg, de ezen a ponton már szerintem fontos, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, honnan jön, kik a szülei, akik valamilyen okból kifolyólag elég fontosnak bizonyultak ahhoz, hogy az egyetem vezetése az intézmény szabályai ellenére avatkozzon bele ebbe az ügybe, azok ellenére lépjen fel egy etikai eljárás során. Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy az etikai vizsgálat során, annak rendje és módja szerint elmarasztalták az ügyben érintett egyetemi vezetőket, két egyetemi dékánt és az egyetem rektorát, Takács Elődöt, majd fura módon, másodfokon mindenkit felmentettek, és elindítottak egy olyan eljárást, amelynek a végén engem bocsátottak el azonnali hatállyal.Az ügy egyik fordulópontja – és ezt állítottuk cikkünkben is –, hogy ön két ízben is kénytelen volt beszélni a fiú édesanyjával, aki számonkérte önt. Így történt?Valóban két alkalommal találkoztam a hölggyel az egyetemen, és egyik alkalommal sem én kezdeményeztem vele a beszélgetést. Egyszer bejött a terembe, ahol tanítottam, egyszer pedig a lépcsőházban állított meg. Később egy emailt írtam neki Habis Helga dékán kifejezett kérésére, amiben ugyanazt mondtam, mint a személyes találkozásainkkor, vagyis, ha akarnék sem tudnék kivételt tenni a gyermekével.És ezek után avatkozott be Timur Rahimkulov?Miután a hallgató édesanyjával folytatott sajátos kommunikációm során kiderült, hogy sem én, sem az oktató kollégáim nem engednek az ügyben, mert továbbra is azt gondoljuk, hogy az egyetemi szabályok szerint ez a hallgató nem vizsgázhat, az édesapa írt egy e-mailt az üggyel foglalkozó dékánnak, illetve a rektornak. Ez az e-mail a birtokomban van, mert a dékán ezt nekem is továbbította, s az irat szerepel az etikai vizsgálat dokumentumai között is.Mit tartalmaz ez a levél? | Ádám Zoltán: Meg kell erősítenem az igazságot | Valóban Timur Rahimkulov fia az, aki miatt a Corvinus vezetése kirúgta az egyetem docensét – ezt maga Ádám Zoltán erősítette meg lapunk kérdésére. A vele készült interjúból kiderül, hogy miként jutottunk el idáig, miért törte meg ő maga az ezzel kapcsolatos hallgatását, mit gondol félelemről, egyetemi autonómiáról és az ellenzékről. | null | 1 | https://jelen.media/kozelet/adam-zoltan-meg-kell-erositenem-az-igazsagot/ | 2024-03-09 00:00:00 | true | null | null | Jelen |
Átalakította működését és Svájcba menekítette magyarországi vagyona egy részét az osztrák tulajdonú Spar üzletlánc, amely azt állítja: így védekeznek az ellen, hogy Orbán Viktor oligarchái megszerezzék a magyar piacon második legerősebb élelmiszerkereskedelmi céget. A kisajátítástól való félelem miatt vagyont von ki Magyarországról a salzburgi központú Spar kereskedelmi csoport, amelynek részeként az észak-olaszországi, a szlovéniai, a horvátországi és az itteni piacon közreműködő svájci leánycégük kezelésébe adták a vagyonkezelési jogok egy részét – közölte Hans Reisch, a Spar Austria csoport vezérigazgatója egy ausztriai élelmiszeripari szaklapban. A Lebensmittel Zeitung pénteki cikkében a Spar vezetője úgy fogalmaz: arra, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök különadókkal és árbefagyasztással „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat, a csoport úgy reagált, hogy egyrészt feljelentést tett az Európai Bizottságnál, másrészt átszervezték a Spar magyarországi működését, hogy így védjék a céget „Orbán karmaitól”.
Már Ausztriából irányítják a Spar üzleteketA Spar Austria meg akarja védeni vagyonát Orbán Viktor karmaitól, aki már kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg rokonának, hogy befektessenek a magyar leányvállalatba. Alapvetően a magyar kormány részesedésen keresztül akarja átvenni a cégünk tulajdonjogát – fogalmazott nyilatkozatában Hans Reisch. Mint mondta, ez nem egyedi eset. Felidézte, hogy az Európai Parlament még tavaly júniusban megállapította, hogy „mélyen aggasztja”, hogy nagyszámú cég kerül magyar oligarchák kezébe. A külföldi szereplők ráadásul egyre gyakrabban panaszkodnak a magyar hatóságok tömeges jogsértéseire és a megfélemlítési kísérletekre, a kereskedelmi vállalatokra nehezedő nyomás pedig nő.A Spar-csoport feje az osztrák szaklapban ismertette, hogy a kisajátítás megakadályozása érdekében két részre osztották a magyar üzletágat: a cégcsoport megvonta Magyarországról a telek- és épületjogokat, illetve a nagykereskedelmi és logisztikai jogokat, amelyek kezelését Svájcba telepítette át. Ott a Spar az Aspiag Management AG leánycéget működteti, amely több európai piacon működik közre a lánc üzemeltetésében. Eszközeinket és ingatlanjainkat leányvállalatunknak, az Aspiagnak adtuk. Mert tudjuk, hogy Orbán nem akar bejutni Svájcba, és meg akartuk nehezíteni a hozzáférését a magyar üzletekhez – közölte Reisch.A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. által működtetett szupermarket üzletág viszont immár az anyaországhoz, Ausztriához kapcsolódik. A részleg részesül a csoportos adózásból, és Hans Reisch szerint évente 10 millió eurót takarít meg.Nekimentek a kormánynak BrüsszelbenA Lebensmittel Zeitung felidézi: a magyar kormány a közelmúltban ismét emelte a nettó árbevétel 4,1 százalékáról 4,5 százalékra a kiskereskedelmi cégek különadóját, emiatt a 2023 eleji 2,7 százalékról 4,1 százalékra ugrott az ország legnagyobb láncainak bevételcsökkenése. Emlékezetnek, hogy a magyar élelmiszerpiacot a forgalma alapján első Lidl és a második helyen álló Spar mellett a Tesco és az Auchan uralja.Mint a Financial Times cikke alapján megírtuk, a különadó ellen a Spar feljelentést tett az Európai Bizottságnál. Az adó- és árszabályozás diszkriminatív, és sérti az áruk szabad mozgását és más uniós jogokat – áll a cégcsoport közleményében, amelyet Ausztriában, ahol a Spart elsőszámú élelmiszerkereskedőként tartják számon, címlapokon kezelt a sajtó. Több helyen megjelent: a különadó miatt a Spar vesztesége Magyarországon 2023-ban 47,8 millió euró volt, míg a megelőző évben 32,8 millió euró. Ez ellen léptek fel Brüsszelben, ahol azt szeretnék, ha uniós kötelezettségszegési eljárás indulna hazánk ellen. Ebben pedig állítólag Martin Kocher gazdasági miniszter és Alexander Schallenberg külügyminiszter is támogatja a Spart, akik Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levelükben bírálták az alapvető szabadságjogok megsértését és a diszkriminatív intézkedéseket.Az Economx európai iparági forrásai szerint a magyar leánycég képviselője 2023 áprilisában már részt vett az EU költségvetési és ellenőrzési bizottságának ülésén, amely az uniós támogatásokról dönt – ezt a többi, itteni multilánc képviseletében tette az európai kereskedelmi szövetség, az Eurocommerce égisze alatt. Az élelmiszerláncok több beadványt terjesztettek már a bizottság elé, támadva a magyar kormány döntéseit a különadóról és például az árstopról. Ezt a Magyar Nemzet megkeresésére a Spar ausztriai anyavállalata megerősítette, mondván, hogy tudomásuk szerint az összes külföldi tulajdonú kiskereskedelmi cég felszólalt már Brüsszelben a Spar Austria előtt.Nem akar kivonulni a Spar, inkább harcba szálltA Spar – mintegy 14 ezer alkalmazottjával – Magyarország ötödik legnagyobb munkáltatója.A csoport két logisztikai központot, két húsüzemet és egy vegyesüzemet, valamint 368 közvetlen üzletet üzemeltet, 273 telephelyet pedig franchise rendszerben kezelnek. A Lidl tavaly bruttó 2,78 milliárd eurós árbevételt ért el, míg a második helyezett Spar adózás előtt 120 millió eurót termelt.A magyarországi operatív üzlet működik, de a speciális intézkedések, azaz a kereskedelmi adók és az alapvető élelmiszerek maximális árszabályozása tönkreteszik – panaszolja a Spar főnöke, kiemelve, hogy most legalább egy esetleges kisajátítást megakadályoztak. Hans Reich hangsúlyozta: a magyarországi üzlet feladása viszont szóba sem jöhet, mert az itteni jövedelmi helyzetük „nagyon kényelmes”.A Kuriernak elmondta, hogy a Spar eddig összesen 2 milliárd eurót fektetett be Magyarországon. Körülbelül 180 millió eurós vagyonuk van itt, így „nem olyan egyszerű kivonulni, és esetleg lemondani dolgokról”. Olyan erősek vagyunk a magyar piacon, hogy az durván hanyagság lenne. Inkább verekedünk – fogalmazott a cégcsoport vezetője.Az árbevétel nőtt, a nyereség csökkentA Spar közzétette friss eredményeit Ausztriában, amely szerint a legnagyobb élelmiszerkiskereskedő elmúlt évi mérlege vegyes: az inflációnak és a bővülésnek tulajdonítható árbevétel-növekedést a profit visszaesése ellensúlyozta. A Spar 2023-ban először ért el több mint 20 milliárd eurós árbevételt, amelynek jó fele, 9,88 milliárd Ausztriából származott. Míg Németországban az élelmiszerárak emelkedése miatt nőtt az élelmiszerlánc, addig Ausztriában veszített a piaci részesedéséből, amelyet tavaly még 0,5 százalékponttal 36,8 százalékra bővített. A NielsenIQ adatai szerint a versenytárs Rewe piaci része eközben 0,2 százalékponttal 33,9 százalékra nőtt, míg a Hofer és a Lidl együtt 22,9 százalékot ért el, ami 0,2 százalékpontos csökkenést jelent. A Spar-csoport konszolidált eredménye 16 százalékkal 221 millió euróra csökkent 2023-ban, amelyre negatív hatással voltak a magas személyi és energiaköltségek, valamint a magyarországi különadó. Jelezték: az áremelkedések miatt a fogyasztók egyre inkább a teljes kínálatban 43 százalékot kitevő saját márkák felé fordulnak: nőtt az S-Budget, a Spar Veggie és a Natur*pur márkák eladása. | Orbán Viktor oligarchái elől menekül az osztrák Spar-csoport | Átalakította működését és Svájcba menekítette magyarországi vagyona egy részét az osztrák tulajdonú Spar üzletlánc, amely azt állítja: így védekeznek az ellen, hogy Orbán Viktor oligarchái megszerezzék a magyar piacon második legerősebb élelmiszerkereskedelmi céget. | null | 1 | https://www.economx.hu/nemzetkozi-vallalatok/orban-viktor-kiskereskedelem-oligarcha-par-kulonado-brusszel-spar.786876.html | 2024-03-16 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Ismeretlen tettes ellen, de egyértelműen Orbán Viktorra célozva tett feljelentést a hétvégén kirobbant Spar-botrány ügyében Lukács László jobbikos képviselő.Az Economx által kiszúrt sztori igazából még pénteken indult, amikor a Lebensmittel Zeitung című osztrák élelmiszeripari szaklapban megjelent egy interjú Hans Reisch-sel, a Spar Austria vezérigazgatójával. Reisch ebben arról beszélt, hogy miután bejelentést tettek az Európai Bizottságnál a magyarországi élelmiszerláncokra kivetett különadó miatt, kénytelen voltak átszervezni a magyarországi Spar működését és cégstruktúráját, hogy meg tudják védeni a céget „Orbán Viktor karmaitól”.Hogy ez mit jelent? Reisch azt állítja,a magyar miniszterelnök azt kérte a Spartól, hogy engedjék meg, hogy egy rokona befektessen a magyarországi leányvállalatba.„A magyar kormány lényegében ezen a részesedésen keresztül akarja átvenni a cégünk tulajdonjogát” - fogalmazott a vezérigazgató.A Spar ezért egy svájci cégébe szervezte át a magyarországi lánc telek-, épület- és logisztikai jogait. Vagy ahogy a vezérigazgató egyszerűen megfogalmazta, az eszközeiket és az ingatlanjaikat azért adták át a svájci leánycégüknek, hogy Orbán ott ne férhessen hozzájuk.A Spar feljelentést is tett a Bizottságnál, miután a megemelt különadó miatt az utóbbi két lezárt üzleti évben 47,8, illetve 32,8 millió eurós veszteséget szenvedett el. De a vezérigazgató szerint nem akarnak kivonulni Magyarországról.A jobbikos Lukács ezzel magyarázta, hogy feljelentést tett:„Bár a multinacionális boltokkal kapcsolatban ezer kritikánk van, hiszen a Jobbik mindig is a kisvállalkozók érdekeit védte, azonban azt nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy miniszterelnök közpénz milliárdok árán vadkeleti stílusban einstandol cégeket a rokonoknak, és utána szintén közpénzből tartja fent az amúgy piaci környezetben tehetségtelenségük miatt életképtelen cégeket.”A Miniszterelnöki Kabinetiroda korábban ennyit reagált az ügyre: „A kiskereskedelmi különadót az Európai Unió Bírósága nyilvánította jogszerűnek. Ezek a tények, minden más állítás alaptalan!” | Feljelentést tett egy jobbikos képviselő a Spar-botrány ügyében, miután a cég szerint Orbán egy rokonának akart tulajdonrészt szerezni | Ismeretlen tettes ellen, de egyértelműen Orbán Viktorra célozva tett feljelentést a hétvégén kirobbant Spar-botrány ügyében Lukács László jobbikos képviselő. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/18/feljelentest-tett-egy-jobbikos-kepviselo-a-spar-botrany-ugyeben-miutan-a-ceg-szerint-orban-egy-rokonanak-akart-tulajdonreszt-szerezni | 2024-03-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A tatár származású Megdet Rahimkulov a negyvenes éveinek végén járt, amikor egy alig pár évvel korábban alapított orosz állami cég menedzsereként Magyarországra érkezett a rendszerváltás után. Cégvezetőből hamarosan milliárdos banktulajdonos lett, bő tíz évvel később pedig Magyarország leggazdagabb embereként tért vissza Oroszországba.A kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején nem sok embernek volt nagyobb hatása a hazai vállalati szférára, és úgy általában a gazdasági élet egészére, mint Rahimkulovnak. Az orosz cégvezető dolgozta ki azt a megállapodást, amely alapján Oroszország húsz éven át szállította a gázt Magyarországnak, és amelyen majdnem dollármilliárdokat buktunk néhány éve.Részben miatta kezdte el bekebelezni a TVK-t a Mol, majd tíz évvel később az ő részvénypakettjének megvásárlása után robbant ki a Mol-OMV háború, amelynek a végén kis híján hasonló sorsra jutott a magyar olajcég is. Volt többségi tulajdonos a Zalakerámiában, milliárdokat nyert az Antenna Hungária privatizációján, és ennél is egy nagyságrenddel többet a Borsodchem tőzsdei kivezetésén, majd megszerezte a OTP több mint tizedét.Bár Megdet Rahimkulov már több mint tíz éve nem él Magyarországon, a rendszerváltás után összegyűjtött vagyona a mai napig meghatározó a magyar gazdaságban. Ahogy megírtuk, az örökségnek köszönhetően fiai, a magyar állampolgársággal is rendelkező Timur és Ruszlan közösen nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor együtt. A testvérek a két talán legfontosabb magyar vállalatcsoport, az OTP és a Mol legnagyobb tulajdonosai közé tartoznak.A nyilvánosságot kerülő testvérpár közül a fiatalabb Ruszlan aktívabb üzletileg. Szállodapiaci terjeszkedése mellett számos ponton kötődik egy kulturális szervezetekből álló hálózathoz, amely milliárdos állami támogatásokat kapott, majd hirtelen összeomlott. Az ügyben az adóhatóság is nyomoz állítólagos fiktív előadások miatt. Ugyanakkor ezek az üzletek eltörpülnek az általa ellenőrzött vagyon felett, amelynek az eredetét – Megdet Rahimkulov meggazdagodásának történetét – két cikkben mutatjuk be.Egy nagyon fontos pozícióA Szovjetunió szétesését követőena tagállamok, így Oroszország gazdasága is összeomlott. A GDP bezuhant, az infláció kilőtt, az élelmiszerárak elszabadultak, sokan nagyon rövid idő alatt az éhezésig elszegényedtek.Ilyen körülmények között az országnak rendkívül fontos volt a jelentős keményvalutásbevételt hozó külföldi gázértékesítés. Az oroszok még ebben az időszakban is bő 100 milliárd köbméter gázt szállítottak csak Európába, amiből több tízmilliárd dollárhoz jutottak. Ezt pedig egy pár évvel korábban alapított állami cég, a Gazprom felügyelte.Flourish logoA Flourish chartStratégiai jelentőségéből adódóan a Gazprom nagyon magas szintre volt bekötve a politikai elitnél. A vállalatot Viktor Csernomirgyin javaslatára hozták létre az általa vezetett gázipari minisztériumból 1989-ben. Három évig ő is vezette a céget, majd 1992-ben miniszterelnökké nevezték ki, azaz övé lett a második legfontosabb állami pozíció. Ekkorra már Csernomirgyin emberei irányították a Gazpromot, és ez majdnem az ezredfordulóig így is maradt.Az egyre jelentősebbé váló export miatt (vagy legalábbis részben emiatt) a Gazprom számára fontos volt, hogy a célországokban is megbízható képviselői legyenek, akik irányítják a helyi ügymenetet.Magyarországon ez az ember Megdet Rahimkulov lett.Bár Magyarország ebben az időszakban sem volt a legfontosabb európai célpiaca az orosz gáznak, Rahimkulov így is jelentős befolyáshoz jutott. A több mint 10 milliárd köbméteres magyar gázfogyasztás önmagában is jelentősnek számított, ám ennél is fontosabb, hogy az oroszok már ekkor is fontos tranzitországként tekintettek Magyarországra, ahol a vezetékek birtoklásával vagy újak építésével más, nagyobb piacok ellátását is ellenőrizni tudják.A választás nem véletlenül esett Rahimkulovra. A tatár származású menedzsernek korábban is volt már kapcsolata Magyarországgal. A kétezres évek elején maga mondta egy Figyelőnek adott interjúban, hogy már a hetvenes évek végétől foglalkozott a szovjet-magyar gázüzlettel. A Világgazdaság egy későbbi cikke szerint pedig a „gázért Ikarus buszokat és Videoton számítógépeket” projekt irányításáért volt felelős. A kiválasztásában tehát fontos szerepet játszott, hogy már a rendszerváltás előtt volt helyismerete.A Gazprom helytartójaRahimkulov neve először 1993 végén tűnt fel a magyar sajtóban: ő beszélt a Gazprom egyik leányának képviselőjeként a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárral kapcsolatos terveikről, miután a céget épp akkor vették meg az államtól. Ennél sokkal fontosabb volt azonban, hogy ebben az időben már a magyar-orosz gázipari kapcsolatok új alapokra helyezésén munkálkodott. Alig egy évvel később meg is alapították a Mol, illetve a Gazprom közös tulajdonában lévő Panrusgáz Rt-t, amely az orosz gáz kizárólagos magyar importőre lett. Vezérigazgatónak Megdet Rahimkulovot nevezték ki.A Gazprom által megvásárolt Dunántúli Kőolajipari Gépgyár 1993-ban. Fotó: MTIA rendszer úgy működött, hogy az új cég megvette a Gazpromtól az orosz gázt, majd továbbadta a Molnak. Ez első ránézésére egy felesleges közvetítő közbeiktatásának tűnik, de egyáltalán nem véletlenül alakult így. Ahogy egy, a Gazpromon belüli hajdani viszonyokat bemutató tudományos cikkből is kiderül (pdf), a kilencvenes években a cég csak bonyolult engedélyeztetési folyamatok révén, nehézkesen vihetett volna ki Oroszországból pénzt külföldi felvásárlásokhoz. Ezért célszerűnek tűnt a határokon túl megszerzett pénz egy részét haza se vinni.Ez azonban csak az egyik ok lehetett. Emellett ugyanis az exportbevétel Oroszországon kívül hagyása annak a lehetőségét is megteremtette, hogy – amint az említett cikk szerzője, Deák András György Oroszország-szakértő a G7-nek fogalmazott – a menedzsment ebből „kanalazzon”.A Panrusgáz már 1995-re négymilliárd köbméter földgáz eladásáról írt alá szerződést a Mollal.Egy évvel később pedig megkötötték azt a megállapodást, amely közel két és fél évtizedig határozta meg Magyarország földgázellátását.Ezen a szerződésen néhány éve több ezer milliárd forintot is bukhatott volna a magyar állam, ha egy személyes találkozón Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin nem köt alkut a rendezéséről. Az azóta sokat támadott, dollárban is tízmilliárdos értékű 1996-os megállapodás előkészítésében kulcsszerepe volt Rahimkulovnak, aki ekkor már egyértelműen a Gazprom magyarországi helytartójaként működött.Gázipari szakemberből bankárA Panrusgázon rengeteg pénz folyt át, amit a Gazprom, illetve menedzsmentje a kezdetektől szeretett volna minél szorosabban az ellenőrzése alatt tartani. Az orosz gázóriás (egészen pontosan saját bankja, a Gazprombank) ezzel a nem titkolt szándékkal vásárolta meg, és kezdte el feltőkésíteni 1996-ban Magyarország legrégebbi pénzintézetét, az Általános Értékforgalmi Bankot (ÁÉB), amelynek szintén Megdet Rahimkulov lett a vezetője.A nagy hagyományokkal rendelkező, de a lakossági szegmensben marginális ÁÉB-nek azonban nem csak ezt a feladatot szánták: a banknak kellett volna megszerveznie a Gazprom itteni vezetékprojektjeinek finanszírozását is. Egy évvel később már konkrét projekttervekről nyilatkozott Rahimkulov a magyar sajtónak, ezekből azonban végül semmi nem lett, az elképzeléseket ugyanis elsodorta az 1998-as orosz krízis.A bank ugyanakkor a válságban is jól jött. Kidolgoztak egy olyan konstrukciót, amelynek keretében Magyarország lényegében barterben kapta a gázt: élelmiszerrel és gyógyszerrel fizettünk érte.Bár a vezetékprojektek nem jöttek össze, az ÁÉB-nek több befektetési terve maradt. Rahimkulov már 1997-ben arról beszélt a Népszavának, hogy több millió dollárt forgatnak a magyar tőzsdén, és például a Mol-ban is van 0,5-1,5 százalékos részesedésük. A Figyelőnek 1999-ben pedig már azt mondta, hogy Matáv-, TVK- és OTP-részvényekkel is kereskedtek, saját bevallása szerint kizárólag hozamszerzési céllal.Csata a magyar vegyiparértA Borsodchemet azonban már nem csak a hozam miatt kezdték el felvásárolni 2000-ben, és ebből lett az első nagyobb olyan magyarországi botrány, amelyben Rahimkulov érintett volt. Az egyik legfontosabb hazai vegyipari cégben 2000 szeptemberében szerzett közel 25 százalékos részesedést egy nem igazán ismert írországi bejegyzésű vállalat.Ez már önmagában is komoly befolyásnak számított volna a hazai vegyiparban, de a Borsodchemnek a szektor másik legfontosabb magyar cégében, a TVK-ban is jelentős, 30 százalékos részesedése volt. Így a rejtélyes ír cég egycsapásra két stratégiai jelentőségű magyar vállalatban lett meghatározó tulajdonos.A piacon a kezdetektől arról pletykáltak, hogy az új nagybefektető mögött a Gazprom áll,már csak azért is, mert az ír céget Megdet Rahimkulov képviselte. Az orosz gázóriásnak volt otthon is vegyipari érdekeltsége, a Sibur nevű vállalat, ráadásul Ukrajnában is versenyben volt egy hasonló profilú vállalat megszerzéséért. A BC-t és a TVK-t pedig remekül lehetett volna egy termelési láncba illeszteni ezekkel a határon túli érdekeltségekkel. A Gazprom vélt nyomulása viszont itthon nagyon nem tetszett a politikai vezetésnek és gazdasági elitnek. Ekkor az elődeihez és utódaihoz képest az oroszokkal kevésbé baráti kapcsolatot ápoló első Orbán-kormány (1998-2002) volt hatalmon. Ráadásul a magyar vegyipari cégekre, és különösen a TVK-ra a Molnak is szüksége volt, hiszen komoly bevétele jött a vegyipari cégtől, amelynek rengeteg alapanyagot szállított.Két héttel azt követően, hogy a Borsodchemben tulajdonrészt szerzett a Rahimkulov által képviselt ír cég, a BC vezetése tulajdonképpen puccsszerűen (tehát az új tulajdonos jóváhagyása nélkül) eladta TVK-részesedésének jelentős részét a Molnak. A három magyar tőzsdei cég részvényeinek kereskedését napokra felfüggesztették, a magyar újságok hetekig a sztorival voltak tele, a felek folyamatosan a sajtóban üzengettek egymásnak. Rahimkulov egy tévés interjúban finoman még a gázszállítások átgondolásával is megfenyegette a magyar oldalt, bár hamar visszakozott.Flourish logoA Flourish chartMagyar részről viszont egyáltalán nem volt hajlandóság tárgyalásra az oroszokkal, akik így végül hoppon maradtak. A BC részesedésük ugyan megmaradt, de a TVK-t elbukták. A Magyar Nemzet akkori értesülései szerint Rahimkulov októberben még írt egy levelet Matolcsy György gazdasági és Járai Zsigmond pénzügyminiszternek, illetve egy ideig még fenyegetőzött perekkel, a Borsodchem vezetőségén pedig az első adandó alkalommal számon is kérte a TVK eladását, de változtatni már nem tudott a történteken. A BC negyede végül az ír cégtől a Gazprom-leány Siburhoz került, de már a jelentős TVK-pakett nélkül.A nagy Gazprom-botrányAz ír cégről egyébként a heteken át tartó konfliktus alatt hivatalosan senki nem mondta ki, hogy a Gazprom érdekeltsége, ezt állítólag csak a minisztereknek írt levélben ismerte el Rahimkulov. A piacon azonban már ekkor is voltak, akik azt gondolták, hogy a felvásárlás mögött nem is a gázóriás, hanem annak menedzsmentje állt. Ez a kettő ugyanis 2000-ben már nem teljesen ugyanazt takarta.Azzal, hogy Csernomirgyin a Gazprom vezérigazgatói székéből ült át a miniszterelnökibe, és a céget bizalmasaira, elsősorban Rem Vjahirev vezérigazgatóra hagyta, a gázipar – legalábbis orosz mértékkel – évekig a nyugalom szigete lett. A Gazprom menedzsmentje biztonságban érezhette magát, nem azzal törődött – ami az akkori orosz viszonyokra jellemző volt – hogy minél gyorsabban, minél nagyobb vagyont mentsen ki magának a rábízott államiból. Részben ennek volt köszönhető, hogy miközben az orosz olajipart a kilencvenes években szinte teljesen magánosították, és mindössze néhány százaléknyi részesedést tartott meg magának az állam, addig a Gazprom szinte végig nagyjából állami tulajdonban maradt(pdf).Ez persze nem jelenti azt, hogy a Gazprom pénzét ne csapolták volna meg rendszeresen. Egyes becslések szerint évi 2-3 milliárd dollár szivárgott el a nyereségből. A hangsúly azonban a nyereségen van. Ebben az időszakban nem a privatizáció volt a cél, a pénzügyi folyamatokból épp elég haszonhoz tudott jutni a menedzsment– magyarázza Deák András György.Ez a viszonylag stabil status quo akkor borult fel, amikor Csernomirgyin politikai hatalma megingott, majd 1998 elején eltávolították a miniszterelnöki posztról.A politikai háttér nélkül maradt menedzsment ekkor elkezdte ténylegesen a saját nevére venni a Gazprom különböző eszközeit.Az ügyet 2001-ben a német Frankfurter Rundschau tárta fel részletesen. A lap szerződésmásolatokra hivatkozva azt írta, hogy a Gazprom vezetésének rokonsága fillérekért szerzett meg olyan cégeket, amelyekbe előzőleg milliárdokat érő Gazprom eszközöket és szerződéseket szerveztek ki. Az így kijátszott vállalatok új tulajdonosai között voltak Vjahirevnek és helyettesének, valamint Csernomirgyinnek a gyermekei, és Megdet Rahimkulov ekkor mindössze húsz év körüli fiai, Timur és Ruszlan is.Machinátor vagy csak haszonélvezőMegdet Rahimkulov szerepét a történetben elég eltérően mutatta be az ügyről szintén részletesen cikkező magyar, illetve az orosz sajtó. Itthon inkább mellékszereplőként tűnt fel a sztoriban, míg például egy orosz üzleti napilap, a Vedomosti szerint az egész folyamatot ő készítette elő azzal, hogy a környezetébe tartozó cégek és emberek fokozatosan átvették a Gazprom vagyonelemeit, majd eladták azokat Vjahirev és Csernomirgyin rokonságának.A Frankfurter Rundschau, illetve az orosz sajtó által is dokumentált történet egyik legfontosabb szereplője az Interprocom nevű cég volt. A Vedomosti összefoglalója szerint az eredetileg részben orosz állami vállalat az évek során teljesen magántulajdonba került. Két legfontosabb részvényese Megdet Rahimkulov, illetve a szintén Panrusgáz tisztségviselő Oleg Vejnyerov lettek. Az Interprocom szép fokozatosan csipegetett a Gazprom eszközeiből, a gázóriás számos leánycégében szerzett részesedést, mások mellett a Panrusgázban is.A Vedomosti cégábrája a feltárt ügyletekrőlAztán 1997-ben az Interprocom részvényesei úgy döntöttek, hogy a vállalat 100 százalékos tulajdonjogát ingyen átruházzák egy Horhat nevű társaságra. A Horhat tulajdonosa ekkor egy Vejnyerovval egy lakásban élő nő, és Rahimkulov felesége volt. Ez a felállás azonban nem maradt sokáig így: alig egy évvel később ugyanis a társaság 90 százalékát egyforma részekben megvásárolta öt ember. Az új tulajdonosok között ott volt Vitalij Csernomirgyin, a leváltott miniszterelnök fia, a Gazprom-vezér Vjahirev lánya és Ruszlan Rahimkulov is.A dollármilliárdokat érő részesedésért az öt ember összesen 40 rubelt és 50 kopejkát, azaz akkori árfolyamon nagyjából ötszáz forintot fizetett.A történet egyáltalán nem egyedi: lényegében ezzel megegyező ügyletek zajlottak le egy másik Gazprom érdekeltségnél is. Az Intergazkomplektnevű vállalatot épp ugyanazon a napon vette nevére a Gazprom-menedzsment rokonsága, mint az Horhatot. Azzal a különbséggel, hogy ezért már durván 20 ezer forintnak megfelelő rubelt fizettek, a Rahimkulov családot pedig Megdet másik fia, Timur képviselte.A Rahimkulov-családot megkérdeztük, hogy valóban úgy történt-e a Gazprom-vagyont érintő tranzakciósorozat, ahogy arról az ügyet feltáró cikkekben beszámoltak, illetve kíváncsiak voltunk, hogy ők hogyan látták az eseményeket, ám megkeresésünkre nem válaszoltak.Bankárból banktulajdonosA Gazprom magyarországi érdekeltségei körül is elég hasonló ügyletek történtek. A cégiratok szerint 2001-re a Panrusgáz 10 százalékos részesedéseközvetve a Gazprom-menedzsmenthez került, további 9 százaléka pedig az ÁÉB-hez.Utóbbi elvileg nem jelentett volna érdemi változást, hiszen a magyar pénzintézet eredetileg a Gazprom tulajdonában volt.Csakhogy a 2000-es évek elejére már az ÁÉB-ben is új tulajdonosok tűntek fel.A magyar bank körüli kavarásról a Frankfurter Rundschau külön is megemlékezett, a magyar sajtó pedig már hónapokkal korábban arról írt, hogy átalakult az ÁÉB tulajdonosi köre.A Magyar Nemzet 2001 februárjában mutatta be részletesen a bank tulajdonosi hátterét, illetve annak alakulását. Ez alapján a Gazprombanknak az ezredfordulón már csak kisebbségi részesedése volt az ÁÉB-ben, amelynek 57 százalékát Rahimkulovhoz köthető magyar cégek, és furcsa tőkeemelésekkel felhizlalt offshore vállalatok tulajdonolták.A Magyar Nemzet 2001-es cégábrája az ÁÉB tulajdonosi viszonyairól. Forrás: Arcanum AdatbázisKésőbb a magyar bank szóvivője azt állította, hogy a Gazprombank 2000 előtt nem adott el a saját részvényeiből. Részesedése szerinte azért csökkent, mert a magyarországi pénzintézet 1997-ben új részvényeket bocsátott ki, amelyeket két szingapúri és három magyar cég jegyezett le. Két évvel később az ügylet megismétlődött, ekkor esett az orosz gázóriás tulajdonhányada 50 százalék alá.A tulajdonosi átalakulásról megjelenő első magyarországi hírek idején azonban Megdet Rahimkulov neve hivatalosan még mindig nem szerepelt az ÁÉB tulajdonosai között. Ez néhány hónappal később változott meg, amikor a bankvezér bevásárolta magát az ÁÉB-ba. Rahimkulov és egy vele szoros kapcsolatban álló magyar üzletember egyaránt 8,5-8,5 százalékos részesedést szerzett, méghozzá a Gazprombanktól, amelynek birtokában így már csak az ÁÉB negyede maradt.Putyin mindent visszavett, de nem MagyarországonA Frankfurter Rundschau cikkének megjelenésekor már nagyjából másfél éve Vlagyimir Putyin volt Oroszország elnöke. Putyin hatalomra kerülését követően az addigra széthordott orosz olajiparban hamar elkezdett rendet vágni, a Gazpromhoz azonban egészen 2001-ig nem nyúlt, megvárta, amíg lejár Vjahirev ötéves megbízatása.Vlagyimir Putyin és Rem Vjahirev 2000-ben, még a botrány kirobbanása előtt. Fotó: AFP/EuropressBár Vjahirev sorsa valószínűleg már korábban eldőlt, a Gazprom-menedzsmentet leleplező cikkek végleg megpecsételték. A Gazprom élére a csoportot azóta is vezető Alexej Millert nevezték ki, akinek ugyan sok tapasztalata nem volt a gáziparban, de Putyin korábbról ismerte. Miller gyorsan belekezdett a tisztogatásba, és rövid időn belül megtörtént a teljes generációcsere a gázipari cégnél. A menedzsment leváltása után a Gazprom szép fokozatosan visszavette azoknak a vagyonelemeknek a nagy részét is, amit a korábbi években az előző vezetés megpróbált magának kimenteni– mondta a Gazprom-ügy következményeiről a G7-nek Deák András György. Ez egy viszonylag békés folyamat volt, néhány embert bevittek ugyan a börtönbe, és volt, aki néhány hónapot bent is töltött, de végül nagyjából mindenki önként lemondott ezekről az eszközökről. Komoly következménye nem is lett az ügynek a résztvevőkre nézve. A Gazprom-menedzsment az oligarchákhoz képest nem követett el olyan hatalmas bűnt. Az, hogy megpróbálták ellopni a gázmonopóliumot, Oroszországban a kilencvenes években benne volt a pakliban– folytatta.Magyarországon azonban máshogy alakultak a dolgok.A hazai sajtó már a Gazprom-vezetés leváltásának másnapján arról cikkezett, hogy a gázipari cég magyar helytartójának pozíciói is veszélybe kerülhetnek, és a következő hónapok eseményei is ezt erősítették. Rahimkulov 2002 tavaszán lemondott a Pannrusgáznál betöltött szerepéről, és ezzel párhuzamosan az ÁÉB is eltűnt a gázimportőr vállalat részvényesei közül. A cég teljes egészében visszakerült a Gazprom, illetve a Mol tulajdonába.Sokáig úgy tűnt, hogy az ÁÉB-t sem engedi ki a kezéből az új orosz vezetés. A Gazprombank többször is egyértelművé tette, hogy igényt tart a magyar pénzintézetre, és 2002 elején már arról volt szó, hogy itt is pozíciót veszít Rahimkulov: az elnöki tisztséget megtarthatja, de a vezérigazgatót a Gazprom küldi. Végül azonban nem így történt.A kormányváltás is segíthetettBár Rahimkulov kapott egy másik vezérigazgatót maga mellé, ezt a pozícióját is megtarthatta. Mindemellett ezt követően részletekben, szép fokozatosan elkezdte megszerezni az ÁÉB részvényeit is. 2003-ban a Rahimkulov család vagyonkezelő vállalata, a Kafijat (amely ma is a vagyonuk jelentős részét kezeli) elkezdte bekebelezni azoknak a magyar és offshore cégeknek a részesedéseit, amelyek a kilencvenes évek tőkeemeléseivel jelentek meg a bankban. A Kafijat részesedése 2004 elején már 46 százalék volt. Az orosz vezetés valószínűleg kiegyezett Rahimkulovval– mondta Deák András György.A kutató szerint ennek több magyarázata lehet. Egyrészt Putyinék a reprivatizációs törekvéseiket jellemzően igyekeztek Oroszország határain belül tartani, szinte egyáltalán nem mentek bele nemzetközi konfliktusokba ilyen ügyek miatt. Emellett az ÁÉB, és az egyéb magyarországi érdekeltségek orosz mértékkel nem is jelentettek jelentős vagyont. A harmadik fontos tényező pedig az volt, hogy időközben Magyarországon új kormány alakult, az Orbán kabinetet ismét a szocialisták váltották, akikkel sokkal erősebb nexusa volt Rahimkulovnak. Ilyen környezetben jól jöhetett egy, a helyi viszonyokat jól ismerő orosz üzletember Magyarországon. A gazpromos ügyekből ugyan teljesen kikerült, és el is távolodott a moszkvai vezetéstől, de teljesen nem szakadt meg a kapcsolat. Kicsit olyan lett, mint Roman Abramovics. Formailag független, de még sokáig meg lehetett kérni, hogy bizonyos ügyekben járjon el Magyarországon– mondta Deák András György.Rahimkulov ugyan a kétezres évek elején nagyjából évente adott egy interjút a magyar sajtónak, ezekben azonban már ritkán esett szó a Gazpromhoz vagy éppen Putyinhoz fűződő kapcsolatáról. Amikor a Figyelő 2004-ben arról kérdezte, hogyan tartotta meg pozícióját akkor, amikor Putyin lényegében a teljes Gazprom-vezetést lecserélte, azt válaszolta, ő nem mérhető az orosz elnökhöz, Putyin nem foglalkozik azzal a szinttel, ahol egy Rahimkulov működik.Egy másik interjúban pedig arról beszélt: a gázóriás új vezetésével tárgyalt a váltás után, sőt, állítása szerint fel is ajánlották, hogy maradjon, de mivel nem egyeztek az elképzeléseik a jövőről, ő döntött a távozás mellett. Ennek a békés elválásról szóló narratívának ugyanakkor ellentmond, hogy egy Wikileaks által kiszivárogtatott dokumentum szerint néhány évvel későbbVeres János, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere nyíltan ellenségesnek írta le a Gazprom és Rahimkulov kapcsolatát.Mindenesetre az ÁÉB átvétele folytatódott, és a Gazprombank, amely három évvel korábban még lényegében fenyegette Rahimkulovot, 2005 szeptemberében már úgy döntött, a maradék 25 százalékos részesedésén is túlad. A vevő Rahimkulovék egyik ciprusi cége lett, és ezzel a teljes pénzintézet a család tulajdonába került. Az ÁÉB ekkor már kifejezetten aktív szereplő volt a hazai tőkepiacon, komoly tőzsdei érdekeltségekkel is rendelkezett, több nagyszabású ügyleten túl volt.Ezt a bank egészének átvételét jelentő utolsó tulajdonosváltást 2005. október 12-én jegyezték be. Épp aznap, amikor először megjelent a Népszabadság 150 leggazdagabb magyarországi lakost bemutató kiadványa. A listát 83 milliárd forintos vagyonnal a kilencvenes évek elején egyszerű Gazprom-menedzserként Magyarországra érkező Megdet Rahimkulov vezette. | A leggazdagabb magyarországi család vagyonának története – 1. rész | A tatár származású Megdet Rahimkulov a negyvenes éveinek végén járt, amikor egy alig pár évvel korábban alapított orosz állami cég menedzsereként Magyarországra érkezett a rendszerváltás után. Cégvezetőből hamarosan milliárdos banktulajdonos lett, bő tíz évvel később pedig Magyarország leggazdagabb embereként tért vissza Oroszországba. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20201202/a-leggazdagabb-magyarorszagi-csalad-vagyonanak-tortenete-1-resz/ | 2020-12-02 00:00:00 | true | null | null | G7 |
A Molt akarjuk. Már most is van benne némi érdekeltségünk” – ezzel a kijelentéssel sokkolta a Magyar Hírlap újságíróit Megdet Rahimkulov egy 2003-as interjúban. A megelőző években rendszeresen téma volt a magyar sajtóban, hogy oroszok, különösen az Európát földgázzal ellátó Gazprom a magyar olajipari cégre pályáznak. Rahimkulov kijelentése azért jelzett előre fordulatot, mert korábban még az orosz gázóriás menedzsmentje nevében cáfolta a Mol-felvásárlással kapcsolatos pletykákat.Az interjú készítésekor ugyanakkor az üzletember már nem a Gazprom, hanem saját nevében járt el. Ahogy cikksorozatunk előző részében bemutattuk, Rahimkulov hatalmas vagyonra tett szert azt követően, hogy a rendszerváltás után Magyarországra érkezett a Gazprom képviselőjeként. Egyszerű menedzserből bő tíz év alatt az ország leggazdagabb embere lett, miután a Gazprom-vezetők családtagjai fillérekért szerezték meg a gázóriás különböző érdekeltségeit a kilencvenes években.Miközben Oroszországban a korábbi Gazprom-vagyon nagy részét az új, Vlagyimir Putyin által vezetett politikai elit elkezdte visszaszedni, Magyarországon nem ez történt. Amikor Rahimkulov 2003-ban a molos terveiről beszélt, már javában zajlott az a folyamat, amelynek végén a kilencvenes években még a Gazprombank tulajdonában lévő Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) teljes egészében a Rahimkulov-családhoz került.Az akkor megalapozott vagyon még ma is hatalmas. Bár Megdet Rahimkulov már elköltözött Magyarországról, itteni érdekeltségeit fiaira hagyta, akik gazdagabbak, mint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor együtt. Ehhez az is hozzájárult, hogy a Rahimkulov család a kétezres években meghatározó szerepet játszott a budapesti tőzsdén. 2000 és 2008 között több olyan ügyletben is benne voltak, amelyek tíz- vagy akár százmilliárdokról szóltak. A Rahimkulov család vagyonának eredetéről szóló cikksorozatunk második részében ezt az időszakot mutatjuk be.Rahimkulovék pénze megjelenik a tőzsdénBár a család vagyonát meghatározó ÁÉB már a kilencvenes évek végén is aktív volt a budapesti értéktőzsdén, ezeket az ügyleteket a piac még az akkor legnagyobb tulajdonos Gazpromhoz kötötte. A tulajdoni viszonyok átalakulásával párhuzamosan viszont megkezdődött az első olyan tőzsdei akció, amelyről egy interjúban maga Rahimkulov ismerte el, hogy ők álltak mögötte. Az ÁÉB 2002 márciusában 20 százalékos részt vásárolt a Zalakerámia nevű csempegyártó cégben, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezt a tulajdonhányadot idővel tovább növeljék. Megdet Rahimkulov 2005-ben. Fotó: Bánkuti András/HVGEz azonban nem ment könnyen, mivel ekkor nem ők voltak az egyetlen nagytulajdonosok a tőzsdei cégben. Két dudás egy csárdában pedig nem fért meg: a Zalakerámiáért több mint egy évig tartó hatalmi harc kezdődött, amelyet végül Rahimkulovék nyertek meg.A hónapokig tartó zavaros ügyletek során a Rahimkulovhoz köthető cégek a Zalakerámia 85 százalékát szerezték meg, a részesedésen azonban nem ültek sokáig. Még 2003-ban megállapodtak az eladásról a szintén ebben a szektorban ténykedő osztrák Lasselsberger csoporttal. Méghozzá 50 százalékos felárral. Az üzleten az akkori becslések szerint nagyjából másfél év alatt több mint 3 milliárd forintot kerestek.Innentől kezdve ez a hozamszint lett az etalon. Megdet Rahimkulov többször is azt nyilatkozta, hogy befektetésein 50 százalékot szeretne keresni, és ha ezt nem is sikerült mindig tartani, jellemzően nem járt messze tőle. A Figyelőnek egy évvel a Zalakerámia-ügylet zárása után azt mondta, hogy szerinte „a magyar cégek és bankok igen magas ráfordítással dolgoznak, és inkább a költségnövekedés megindoklásán fáradoznak, semmint a termelés és a hatékonyság növelésén.”Ebből fakadóan meggyőződése volt, hogy több magyar tőzsdei vállalat alulértékelt, és a következő években a Zalakerámiáéhoz hasonló, csak annál is nagyobb ügyletekkel gyarapította vagyonát. A különbség mindössze annyi volt, hogy ettől kezdve pénzügyi befektetőnek titulálta magát. Rekordbírságot kaptakA csempegyár eladását még le sem zárták, amikor elkezdtek bevásárolni az Antenna Hungáriába. A műsorszóró társaságnak ekkor csak a 25 százaléka forgott a tőzsdén, a maradék állami tulajdonban volt, de sejteni lehetett, hogy ez már nem sokáig marad így. Rahimkulovék nagyon jól időzítettek, hiszen 2004 szeptemberében jutottak 5 százalék fölé a cégben, alig egy hónappal később pedig a kormány bejelentette: valóban túladnak a többségi részesedésen.Rahimkulovék folytatták a felvásárlást, és mire a privatizáción eredményt hirdettek, már 15 százalék körül álltak. Mivel az állami pakettet megvásárló Swisscom a teljes cégre igényt tartott, így a többi részvényest is kivásárolta, amin a Rahimkulov család újabb milliárdokat keresett.A Borsodchem (BC) tőzsdei kivezetése ennél is egy nagyságrenddel többet hozott. Az akkor már az ország leggazdagabb emberének számító üzletember, illetve fiai cége 2005 végén kezdte el nagyüzemben vásárolni a vegyipari cég részvényeit. Ahogy előző cikkünkben részletesen bemutattuk, a felállás sokak számára ismerős lehetett, öt évvel korábban ugyanis egy Rahimkulov által képviselt cég már megszerezte a BC negyedét, csak akkor még nem az üzletember, hanem a Gazprom (vagy, ami még valószínűbb, az orosz cég menedzsmentjének) a pénze mozgott a háttérben. Rahimkulovék ezúttal is nagyjából 25 százalékig jutottak, ehhez alig több mint fél évre volt szükségük. Sokáig azonban ezt a hatalmas részvénycsomagot sem kellett tartogatniuk. Néhány hónappal később, 2006 nyarán ugyanis Európa legnagyobb kockázatitőke-társasága vételi ajánlatot tett a magyar vegyipari cégre, amelyet a tulajdonosok el is fogadtak.Az 50 százalékos hozam ugyan itt sem jött össze, de a közel 30 igen:számításaink szerint 13-15 milliárd forintot nyertek a jól időzített részvényvásárlásokkal.Ugyanakkor, mint később kiderült, a nyereségnek ennél kevesebbnek kellett volna lennie. Rahimkulovék ugyanis pár nappal korábban értesültek a várható ajánlatról, mint a piac, és ebben a néhány napban Timur Rahimkulov, Megdet idősebb fia még több százezer BC-részvényt vásárolt, amin összesen 274 millió forintot nyertek. Bár ezt később megtérítették a részvényeket eladó cégnek, a pénzügyi felügyelet így is rekordösszegű, negyedmilliárd forintos bírságot szabott ki rájuk bennfentes kereskedésért.Eladás vagy öröklés?Közben a Rahimkulov-vagyon alapját jelentő ÁÉB szerepe egyre csökkent. A tőzsdei ügyleteket egy idő után már nem elsősorban a bankon, hanem hazai vagy ciprusi vagyonkezelő cégeken keresztül intézték. Ekkoriban vált fokozatosan a cégbirodalom központi vállalatává a Kafijat, amelyben ma is a család vagyonának nagy része van.A Kafijat cégtáblája az ÁÉB egykori székházának kerítésén. Fotó: G7Az ÁÉB pedig ezzel párhuzamosan elsorvadt. A pénzintézet korábban sem a hagyományos értelemben vett lakossági bank volt, 2005-ben azonban végleg kiszállt ebből a szegmensből: 11 fiókját ügyfelestül eladta a Volksbanknak. Már ekkor az volt a terv, hogy az ÁÉB-et befektetési bankká alakítják, később azonban már a banki funkció sem volt fontos. 2007-ben beszüntette a pénzügyi szolgáltatásokat és befektetési szolgáltatóvá alakult, majd még ebben az évben beolvadt a Kafijat Zrt-be.Megdet Rahimkulov ebben az időben több interjúban is elmondta, hogy a családi vállalatbirodalomnak három központja van: Budapest, Ciprus és Moszkva. A legfontosabb ezek közül a magyar főváros volt, de a vagyont időről-időre pakolgatták a három helyszín között. A magyar gazdaságban betöltött szerepükről sokat elárul, hogy amikor a Kafijatot 2008-ban közvetlen tulajdonukból egy ciprusi cégükre iratták, a cég tőkéjét pedig leszállították, az papíron nagyobb mozgást jelentett az oroszok magyarországi közvetlen tőkebefektetéseiben, mint amekkora az évezred eleje óta összesen volt (pdf).Ezzel a 2008-as tranzakcióval került egyébként a Kafijat Megdet Rahimkulovtól fiaihoz, Timurhoz és Ruszlanhoz.A generációváltás azonban eleinte nem volt magától értetődő. Bár Megdet már évekkel korábban arról beszélt interjúkban, hogy 2007-ben szeretne visszaköltözni Oroszországba, első nyilatkozataiból úgy tűnt, nem bízik annyira fiaiban, hogy rájuk hagyja a magyar üzletet, inkább az érdekeltségek (akkor még az ÁÉB) eladását fontolgatta. A Figyelőnek 2004-ben azt mondta, hogy a bank átörökítése korántsem ilyen egyszerű kérdés. Egy bank irányításához nem elég, hogy valaki egy bankár fia legyen sok pénzzel. Neki is „meg kell őszülnie” ahhoz, hogy képes legyen a bankot továbbfejleszteni és nem csődbe vinni. Noha én sem vagyok profi bankár, viszont gazdasági vezetői tapasztalatom hozzájárult az ÁÉB-nél elért sikereimhez. Hogy a fiaim milyen utat választanak maguknak, még nem dőlt el, erre van még pár évük. Egyelőre az a legfontosabb, hogy fejlesszék elméleti és gyakorlati tudásukat.Erre az akkor 30 év körüli Ruszlan és Timur meg is kapták a lehetőséget. A Kafijatban már a kilencvenes évek végén mind a ketten ügyvezetők voltak. Emellett Timur először 2003-ban a Zalakerámia, majd két évvel később a Borsodchem igazgatóságában is helyet kapott, Ruszlan pedig szintén 2005-ben lett az ÁÉB vezérigazgató-helyettese.Ebben az évben Megdet Rahimkulov a HVG-nek már azt mondta, hogy Ruszlan még számára is meglepő fejlődésen ment át, így már nem feltétlenül tervezi a bank eladását. Ha három év múlva úgy ítélem meg, hogy Ruszlan eléggé rátermett, hogy vezesse a bankot, megtartom az ÁÉB-t. Ha nem, akkor eladom – fogalmazott.Végül, úgy tűnik, eléggé rátermettnek ítélte meg, mert ugyan az ÁÉB nem maradt meg, a bankot magába olvasztó Kafijat viszont a testvérekhez került. Mielőtt azonban Megdet Rahimkulov visszaköltözött volna Moszkvába, és fiaira hagyta volna a magyar üzletet, még két nagyszabású ügyletet is végrehajtott a két talán legfontosabb magyar cégcsoport részvényeivel.Őszöd és OMVÉpp amikor megkezdődött az OTP oroszországi terjeszkedése, Rahimkulovék elkezdtek bevásárolni a bankba. Piaci körökben azonnal fel is merült, hogy az orosz üzletember segíti az OTP oroszországi törekvéseit. A Figyelő egy, a bankhoz közelálló forrásra hivatkozva utalt is erre, és ezt erősítette, hogy Rahimkulov maga is azt mondta: jóban van Csányi Sándorral. Konkrét bizonyítékok azonban sosem voltak erre, és a felek is cáfolták, hogy lenne ilyen együttműködés. Az OTP most lapunk kérdésére azt írta: „a csoport 2002 óta folytatja régiós terjeszkedési stratégiáját, ennek keretében 2006-ban és 2008-ban vásároltunk bankokat Oroszországban. Ezeket az akvizíciókat is piaci alapon hajtottuk végre, sem Rahimkulov úr, sem más támogatására, segítségére nem volt ehhez szükség”.Mindenesetre Rahimkulovék 2006 szeptemberében 5 százalékos tulajdoni arány fölé jutottak az OTP-ben. A vásárlásokat a családfő részben az orosz és ukrán piacban rejlő potenciállal magyarázta. Állítása szerint azonban a magyar politikai helyzetet is tanulmányozták, mielőtt belevágtak a tranzakciókba. Ez a megjegyzés azért fontos, mert ebben az időszakban nagyon feszült volt a hazai belpolitikai helyzet, a 2006-os választások után nagyot esett az OTP árfolyama is, ami jó vételi pozíciót teremtett. Szeptemberben pedig nyilvánosságra került az őszödi beszéd, ami tovább szította a feszültséget.Rahimkulovék a következő hónapokban tovább folytatták az OTP-részvények vásárlását, és 2007 végén már 10 százalék környékén jártak. Az idő tájt ez a pakett 250-300 milliárd forintot ért. Ugyanakkor a 2008-as válság miatt ez az összeg 40 milliárd alá is csökkent, azaz a krízisen időlegesen több mint 200 milliárd forintot buktak.Flourish logoA Flourish chartAz OTP-vel párhuzamosan a Mol-ban is növelték részesedésüket. Ahogy a cikk elején idézett interjúból is kiderült, az olajipari cég papírjaival folyamatosan kereskedtek, a 2007-es bevásárlás azonban valószínűleg minden korábbinál fontosabb volt, és többet is hozott a családi kasszának.A vállalatban 2007 májusában növelték 6 százalék közelébe a tulajdonhányadukat, de ez a pakett alig több mint egy hónapig volt a tulajdonukban. A részvénycsomagot ugyanis – a később a Népszabadság beszántása miatt hírhedté vált Heinrich Pecina cégének közvetítésével – eladták az OMV-nek.Az osztrák társaság a tranzakció után már a Mol közel ötödét birtokolta, és ezzel indult meg a Mol ellenséges felvásárlására tett kísérlet. A hónapokig húzódó ügyben – amely ezalatt szinte végig vezető hír volt a médiában – az akvizíciót végig ellenző Mol-menedzsmentnek részben kormányzati segítséggel végül sikerült kivédenie az OMV kísérletét. Az OMV mindenféle jogi úton próbálkozott még, de végül feladta a küzdelmet, és 2009-ben eladta Mol-pakettjét az orosz Szurgutnyeftyegaznak.A sztori egyetlen igazán nagy nyertese pedig valószínűleg a Rahimkulov család volt. Számításaink szerint a részvények felvásárlásával, majd gyors eladásával néhány hónap alatt 35-40 milliárd forintot kerestek.Rahimkulovék később visszatértek a Molba. Nem sokkal a Szurgut megjelenése után 3 százalék körüli részesedést vásároltak, és jelenleg is nagyjából ekkora tulajdonhányaduk van a cégben.Ha szóba kerültek az oroszok, mindenki rájuk gondoltAz orosz óriáscég és Rahimkulov egyidejű megjelenése akkor is találgatásokat indított el egy esetleges összehangolt akcióval kapcsolatban. Pedig ekkor a magyar-orosz kapcsolatokban a kilencvenes években még nagyon fontos szerepet játszó Megdet Rahimkulov már közel sem volt olyan meghatározó szereplő, mint 8-10 évvel korábban. Ahogy múlt az idő, mindkét oldalon lecserélődött az elit, és az újakkal Megdet Rahimkulov már nem ápolt annyira szoros kapcsolatot, mint az elődökkel– mondta a G7-nek Deák András György Oroszország-szakértő.A kutató szerint az orosz milliárdosnak ettől függetlenül még lehetett szerepe ebben az időszakban is bizonyos ügyletekben, de ha így is volt, ez kevésbé látványosan történt, mint korábban. A Szurgutnyeftyegaz megjelenése mellett – ahogy erről már volt szó – felmerült a neve például az OTP keleti terjeszkedése kapcsán, éshírbe hozták egy olyan offshore-céggel is, amely a későbbi kétes államközeli gázüzleteiről ismert MET-ben jelent meg tulajdonosként.Utóbbi vállalatot akkor még nem is így hívták, hanem Mol Energiakereskedő Zrt. volt a neve, és eleinte teljes egészében a magyar olajcég tulajdonában állt. A társaság felét azonban egyszer csak megvette a Moltól egy Belize-i vállalat. Az offshore cég tulajdonosi hátteréről mindössze annyi derült ki, hogy egy orosz magánszemély birtokolja, de az nem, hogy pontosan ki.Az Átlátszó ugyanakkor néhány évvel később több kapcsolatot is talált a Belize-i társaság és Rahimkulov között. Az érintettek nekünk sem kívánták feltárni az elmúlt években már százmilliárdos forgalmat lebonyolító gázkereskedő rejtélyes tulajdonosát: a MET és a Mol nem kívánta kommentálni a kérdést, Rahimkulovék pedig nem reagáltak a megkeresésünkre.Bukni is tudnakA család beágyazottságát és korábbi jelentőségét azonban jól mutatja, hogy még 2009-2010 környékén is minden fontosabb Oroszországgal kapcsolatos ügyletnél felmerült a szerepvállalásuk a piacon. Pedigazt követően, hogy Megdet Rahimkulov ígéretét beváltva 2008-ban visszaköltözött Moszkvába, teljesen eltűntek szem elől.Az elmúlt 200 év hazai újságjait és folyóiratait digitálisan rögzítő Arcanum adatbázisában elérhető magyar lapokban több mint kilencszáz cikk jelent meg a családról Megdet Rahimkulov Magyarországra érkezése óta. Ebből azonban csak néhány tucatot publikáltak az elmúlt tíz évben, és ezek is többségében inkább a múltról vagy az OTP-ben, Molban továbbra is meglévő részesedésük szóltak.Ezeket a részvényeket ugyanis azóta is tartják. Ahogy korábban megírtuk, a Kafijat Zrt. mindkét stratégiai fontosságú magyar cégben jelentős tulajdonhányaddal rendelkezik. Jórészt ennek köszönhető, hogy a vagyonkezelő cég két tulajdonosának, Rahimkulov Ruszlannak és Rahimkulov Timurnak nagyobb vagyona van, mint Csányi Sándornak és Mészáros Lőrincnek együttvéve.A 2010-es évek elején azonban ez a vagyon – legalábbis itthon – nem igazán gyarapodott. Rahimkulovék ugyanis nem csak a médiából tűntek el, gazdasági aktivitásuk is elég minimálisra csökkent. Volt ugyan néhány próbálkozásuk különböző területeken, ezek azonban vagy nem voltak jelentősek, vagy kudarccal végződtek.Utóbbira jó példa Rahimkulov Timur vagyonkezelőjének nem túl sikeres próbálkozása a Business Telecommal. A sokak által a kezdetektől fenntartásokkal kezelt távközlési cég azzal a céllal jelent meg a piacon 2010-ben, hogy innovatív megoldásokkal a legnagyobb szereplők, így a Magyar Telekom vagy éppen a UPC konkurensévé váljon. Az üzleti modell azonban teljesen fenntarthatatlan volt. A terjeszkedést olyan magas kamatú kötvényekkel – tehát hitelből – finanszírozták, amelyeket lehetetlen volt kigazdálkodni.Hiába látszott azonban 2014-ben már elég egyértelműen, hogy valami nincs rendben a tőzsdei céggel, Rahimkulov Timur mégis elég nagy összeggel szállt be. Vagyonkezelője B-Tel kötvényeket vett, és részvényeket is lejegyzett. Sőt, volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy még több pénzt önt a feneketlen kútba, és megszerzi a cég felét, ez azonban a tervezett formában már nem történt meg. Az üzleten azonban így is rengeteget bukott. Vagyonkezelője a kötvényeket és a részvényeket is nullára írta le, azazminden befektetett pénzét elvesztette. Ez összesen több mint 1,3 milliárd forint volt.Timur ezt követően nem is igazán próbálkozott nagyobb ügyletekkel. Ruszlan azonban az elmúlt években egyre aktívabbá vált. Ahogy a Rahimkulov-testvérek vagyonáról szóló cikkünkben bemutattuk, elsősorban az energiaiparban és ingatlanszektorban rendelkezik érdekeltségekkel. Utóbbiban ráadásul elég jelentősekkel. Állandó üzlettársával, Zentai Péterrel, számos hotelt birtokolnak, de vannak irodaházaik, és építenek kisebb, illetve nagyobb társasházakat is Budapest-szerte.Ruszlanhoz emellett – ahogy ezt korábbi cikkeinkben szintén bemutattuk – számos ponton kötődik nyolc előadó-művészeti szervezet, amelyek éveken keresztül milliárdos nagyságrendben jutottak közpénzhez egy állami támogatási rendszernek, a kultúr-taónak köszönhetően. Az érintett szervezetek ebben az időszakban ugyan több milliárdos vagyont halmoztak fel, a támogatási rendszer megszüntetését követően azonban mégis összeomlottak. Az ügyben azóta már az adóhatóság is nyomoz állítólagos fiktív előadások miatt. | A leggazdagabb magyarországi család vagyonának története – 2. rész | „A Molt akarjuk. Már most is van benne némi érdekeltségünk” – ezzel a kijelentéssel sokkolta a Magyar Hírlap újságíróit Megdet Rahimkulov egy 2003-as interjúban. A megelőző években rendszeresen téma volt a magyar sajtóban, hogy oroszok, különösen az Európát földgázzal ellátó Gazprom a magyar olajipari cégre pályáznak. Rahimkulov kijelentése azért jelzett előre fordulatot, mert korábban még az orosz gázóriás menedzsmentje nevében cáfolta a Mol-felvásárlással kapcsolatos pletykákat. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20201203/a-leggazdagabb-magyarorszagi-csalad-vagyonanak-tortenete-2-resz/ | 2020-12-03 00:00:00 | true | null | null | G7 |
Egy negyedik gyanúsítottat is kihallgatott a közelmúltban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban az eljárásban, amely a 24.hu portált is működtető Central Médiacsoport tulajdonosához, Varga Zoltánhoz köthető – értesült a Magyar Nemzet. Az ügyben 2022-ben költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a NAV, az okozott kár pedig a félmilliárd forintot is meghaladhatja.Újabb gyanúsítottat hallgatott ki a Nemzeti- Adó és Vámhivatal abban a büntetőeljárásban, amelynek egyik érintettje Varga Zoltán baloldali médiamogul – derült ki a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából.Ismert, a 24.hu tulajdonosát és két társát még 2022-ben különösen jelentős, azaz ötszázmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatt indított bűnügyben gyanúsították meg. Az újabb érintettel a gyanúsítottak száma négy főre bővült.A korábban már megjelent információk szerint az adóhatóság azt feltételezi, hogy az egykoron Vargához köthető, lényegében uniós pénzből megalapított Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek pár évvel ezelőtti eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését. Több helyszínen is házkutatást tartott a NAV a 24.hu tulajdonosának félmilliárdos adócsalási botránya miatt A NAV-nál és az OLAF-nál is jelezték Vargáék gyanús cégeladásátA nyomozást megelőzte, hogy Budai Gyula 2021-ben elsőként az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-hoz fordult a Central Médiacsoport vezetőjének ügyében. A NAV-nak megküldött feljelentés és az OLAF-nál tett bejelentés tulajdonképpen ugyanarról szól: a szálak a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap létrehozásához vezetnek. A tízéves futamidejű tőkealap 2010-ben, a Jeremie I európai uniós program részeként jött létre, aminek mértéke ötmilliárd forint volt és hetven százalékban uniós forrásból állt.A tőkealap – amit egyébként a Varga Zoltán vezette Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelt – alapította meg a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t, amelynek 99 százalékos tulajdonosa volt. A cég részvényeit a nem sokkal az eladás előtt alapított Avogadro 2020 Projekt Kft. 459 millió forintért vette meg.Több mint félmilliárd forint lehet a kárA feljelentés szerint az Avogadro 2020 Projekt Kft.-t kifejezetten azért hozták létre, hogy áron alul megszerezhessék a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t. Ezt igazolhatja a személyi összefüggés is: utóbbi vállalkozás igazgatóságának tagja és a vevő Avogadro 2020 Projekt Kft. alapításkori ügyvezetője, illetve egyik tulajdonosa ugyanis ugyanaz a személy, Varga jó ismerőse, bizalmasa. A NAV-hoz eljuttatott dokumentumban az is szerepelt, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. egymilliárd forintos értéke jelentősen, több mint félmilliárddal meghaladta a vevő által fizetett árat, emiatt érhette kár az EU költségvetését.Varga Zoltán ugyanakkor az eljárás kezdete óta állítja, hogy nem követett el semmilyen bűncselekményt és a NAV alaptalanul gyanúsítja. | Újabb gyanúsítottja van a 24.hu tulajdonosához köthető bűnügynek | Egy negyedik gyanúsítottat is kihallgatott a közelmúltban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban az eljárásban, amely a 24.hu portált is működtető Central Médiacsoport tulajdonosához, Varga Zoltánhoz köthető – értesült a Magyar Nemzet. Az ügyben 2022-ben költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a NAV, az okozott kár pedig a félmilliárd forintot is meghaladhatja. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/ujabb-gyanusitottja-van-a-24hu-tulajdonosahoz-kotheto-bunugynek | 2024-03-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Komoly büntetést kaphatnak az óbudai korrupciós bűnügy érintettjei, amennyiben beigazolódik a hatóság gyanúja. Emlékezetes, az ügyben nemrég négy személyt gyanúsított meg a vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt eljárást indító Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).
A gyanúsítások az óbudai önkormányzattal kötött fiktív szerződésekről és kenőpénzekről szólnak, a bűnügy szálai pedig a baloldal fontos háttéremberéhez, P. Gáborhoz és társaihoz vezetnek.
Vizsgálják, hogy kaptak-e kenőpénzt baloldali politikusok
A vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a terhelt úgy kért valakitől vagy valakiktől jogtalan előnyt (legtöbb esetben pénzt), hogy azt állította, ezért cserébe hivatalos személyt fog megvesztegetni.
A büntetés ebben az esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Ha a cselekményt valaki üzletszerűen követi el, minősítő körülmény, amely évekkel növeli meg a büntetés mértékét.
Fontos ugyanakkor megjegyezni: az ilyen típusú ügyekben azt is mindig vizsgálják, hogy nem fizettek-e le mégis hivatalos személyeket. Ha az óbudai botrányban kiderül, hogy korrumpáltak baloldali politikusokat, az már utóbbiak esetében hivatali vesztegetés elfogadása lenne. A büntetési tétel pedig akár tíz év is lehet.
A DK-s polgármester szerepét is tisztáznák
Az ügy politikai szálait a helyi Fidesz is feltárná, éppen ezért március 21-én rendkívüli képviselő-testületi ülést tart az óbudai önkormányzat. Puskás Péter fideszes frakcióvezető szerint "az ülésen tisztázni kell, hogy a letartóztatási hullámot előidéző fiktív szerződéseket az önkormányzat részéről ki kötötte, azokat a városvezetésből ki engedélyezte, ki írta alá a teljesítési igazolásokat, illetve hogy milyen módon szennyezték be a várost jelenleg irányító politikusok otthonunk, Óbuda jó hírét."
A politikus hozzátette azt is: Kiss László DK-s polgármester a nyilvánosságra került korábbi információk szerint rokona révén érintett lehet a botrányban, ugyanis közeli hozzátartozójának és az ügy egyik szereplőjének közös cége lehetett a vizsgált időszakban.
Borítókép: Kiss László, Óbuda polgármestere ( | Baloldali politikusokig érhet az óbudai korrupciós botrány? | Súlyos, akár nyolcévi szabadságvesztésre is számíthatnak a III. kerületi csúszópénzes botrány elkövetői, ha a bíróság elítéli az érintetteket. Az ügyben egyelőre hivatalos személyt nem hallgattak ki gyanúsítottként, de a nyomozásban nyilvánvalóan azt is tisztázni fogják, hogy kapott-e bármelyik baloldali politikus a vesztegetési pénzekből. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/baloldali-politikusokig-erhet-az-obudai-korrupcios-botrany | 2024-03-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ötmilliárd euróból épülhetne fel a Rákosrendezőre tervezett új városrész, közkeletű nevén a mini-Dubaj. Szijjártó Péter szerdán találkozott és egyeztetett az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi miniszterével, Táni bin Ahmed al-Zejudival. A külgazdasági és külügyminiszter „zászlóshajó projektnek” nevezte a fejlesztést.Eszerint az Eagle Hills ingatlanfejlesztő óriásvállalat viszi majd a projektet a hátán, ami már Belgrádban is végigvitt egy hatalmas fejlesztést. Szijjártó így fogalmazott: „Ez a hatalmas városfejlesztési projekt új lendületet ad nemcsak a két ország együttműködésének, de Budapest fejlődésének is, hiszen nem csupán új, modern városnegyed épül, hanem komplex turisztikai, gazdasági, üzleti és sportfunkciókkal rendelkező nagy városfejlesztési beruházás történik.”Azt is elmondta, a beruházás nyomán Budapest felkerül arra a globális térképre, amin a hasonlóan nagy léptékű fejlesztéseket végrehajtó városok szerepelnek. Szijjártó abban is bízik, ez a beruházás megnyitja az utat a többi emírségekbéli cég előtt.Még tavaly novemberben írtunk arról, hogy egy dubaji üzletember már tárgyal a kormánnyal arról, hogy a Mol-toronynál is magasabb felhőkarcolót építsen a Rákosrendező környékére. Az a Mohamed Alabbar jelentkezett be, aki a világ legmagasabb és Dubaj leghíresebb épületét, a 828 méteres Burdzs Kalifát is építtette. Alabbar cége, az Emaar Properties, a zuglói területre egy 220-240 méteres felhőkarcoló van tervezte, de végül más cég fog fejleszteni Szijjártó mondatai alapján, így nem tudni, lesz-e torony, és ha igen, mekkora. (Frissítés: az Eagle Hills is Alabbar vállalata.)A később mini-, majd maxi-Dubajnak is becézett terv nem nyerte el a főváros és a környező kerületek osztatlan tetszését, amik sokmilliárdos infrastrukturális fejlesztéseket is kérnek cserébe. A terület kiürítése már meg is kezdődött, a MÁV zuglói szolgálati lakásaiban élőknek is menniük kell, mindössze 30 napot kaptak rá.Remek, ideológiamentes kapcsolatSzijjártó beszélt még az Egyesült Arab Emírségek és Magyarország közti növekvő kereskedelmi forgalomról, amely meghaladta az évi egymilliárd dollárt is. Ráadásul szerinte a hazai cégek is egyre aktívabbak a közel-keleti országban az élelmiszeripar, az informatika és a digitális iparágak területén. A miniszer szerint fontos, hogy a két ország nem ideológiai oldalról közelíti meg a gazdasági kérdéseket, nem fogad el nyomásgyakorlást kívülről sem a politikai, sem pedig a gazdasági döntéshozatala tekintetében. Sőt: „Két olyan ország, amely érzékeny a szuverenitására, ki is áll a szuverenitásáért, és csakis a saját szemszögén keresztül hajlandó figyelni a világ dolgait.”Ezután az Emírségek stabilizáló szerepét hozta fel a Közel-Keleten, ami nélkül „a mostaninál is jóval törékenyebb lenne mind a regionális, mind a globális biztonság”. Szijjártó Péter szerint vissza kell térni a Donald Trump kormányzata által létrehozott, Izrael és egyes muszlim államok közti megbékélést eredményező Ábrahám-megállapodások szellemiségéhez. Megtudtuk még végül, mindkét ország kiáll a béke fontossága mellett. | Aláírták a szerződést Szijjártóék: ötmilliárd euróból építi fel a rákosrendezői mini-Dubajt az emírségekbeli fejlesztő | Ötmilliárd euróból épülhetne fel a Rákosrendezőre tervezett új városrész, közkeletű nevén a mini-Dubaj. Szijjártó Péter szerdán találkozott és egyeztetett az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi miniszterével, Táni bin Ahmed al-Zejudival. A külgazdasági és külügyminiszter „zászlóshajó projektnek” nevezte a fejlesztést. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/13/rakosrendezo-mini-dubaj-ingatlanfejlesztes-arab-emirsegek-szijjarto | 2024-03-13 17:41:00 | true | null | null | Telex |
Csütörtökön pontot tett a Kúria a zuglói Bosnyák téri piac szomszédságában épülő ingatlanegyüttes 244 milliárd forintos szerződése miatt indult bírósági ügy végére, mert a harmadfokon eljáró bíróság is Hadházy Ákosnak és a közpénzek átláthatóságáért dolgozó Transparency International (TI) civil szervezetnek adtak igazat. Így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. most már tényleg kénytelen lesz elküldeni a szerződést a független képviselőnek.„A Kúria is megerősítette a jogerős ítéletet: az államnak ki kell adnia azt a gyalázatos szerződést, amelyik alapján horribilis 244 milliárdért (!) előre megvették Tiborcz haverjától a Bosnyák-téri szörny beruházást. Így mondjuk nem csoda, hogy gőzerővel haladnak” – írta Hadházy a Facebookon, a Transparency pedig a saját posztjában egyebek mellett azt emelte ki, hogy a szerződés így rövidesen a nyilvánosság számára is megismerhető lesz.Az üggyel korábban több cikkünkben is foglalkoztunk, tavaly novemberben megírtuk a másodfokú döntést is. Legutóbb arról számoltunk be, amikor Hadházy úgy reagált Balázs Attila, a Bayer Construct építőipari cég a Telexnek adott interjújában elhangzottakra, hogy szerinte Balázs az interjúban számos csúsztatást és hazugságot mond a zuglói beruházásról.Az eredeti tervek egyébként arról szóltak, hogy egy tízszintes – mélygarázs, földszint és egy 8 emeletes – épületben 162 lakást és 2 üzletet alakítanak ki a Bosnyák és a Mosztár utca sarkán, a volt Csömöri úti edzőpálya egy részén. A projektcég aztán még a választások előtt megkérte a rozsdaövezeti akcióterületté való kijelölést a zuglói projekthez, amelynek elnyerésével a területen felépülő új lakásokra érvényes kedvezményes 5 százalékos áfa is visszakérhető, ami jelentős versenyelőny a többi új lakáshoz képest. A magáncélú projektet az állam nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítette, majd tavaly áprilisban 244 milliárd forintért megvette.A Zuglóban mandátumot nyert Hadházy Ákos csak véletlenül bukkant rá az erről szóló dokumentumra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerződései közt, melyről szerinte annak ellenére nem szóltak az üzletről még a zuglói városházának sem, hogy az önkormányzatnak elővásárlási joga van erre a területre. A tulajdoni lapokból kiderül, hogy a Bayer leánycége, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. már kapott is mintegy 31 milliárd forintot az államtól, igaz, jelzálogjoggal biztosítva. A mostani döntés értelmében viszont ennél több is ki fog derülni, mert az MNV-nek megmásíthatatlan papírja van arról, hogy közre kell adnia a 244 milliárd forintos bizniszről szóló szerződést. | A Kúrián is győztek Hadházyék, az államnak ki kell adnia a Bosnyák téri beruházás 244 milliárdos szerződését | Csütörtökön pontot tett a Kúria a zuglói Bosnyák téri piac szomszédságában épülő ingatlanegyüttes 244 milliárd forintos szerződése miatt indult bírósági ügy végére, mert a harmadfokon eljáró bíróság is Hadházy Ákosnak és a közpénzek átláthatóságáért dolgozó Transparency International (TI) civil szervezetnek adtak igazat. Így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. most már tényleg kénytelen lesz elküldeni a szerződést a független képviselőnek. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/14/hadhazy-akos-bosnyak-ter-ingatlan-bayer-construct-szerzodes-itelet-kuria | 2024-03-14 15:01:00 | true | null | null | Telex |
„Viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet. Mi most Brüsszelben reménykedünk”– mondta a Pressének adott interjúban Hans Reisch, a Spar osztrák anyavállalatának vezérigazgatója. Ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy mit szólt a magyar kormány ahhoz, hogy a Spar panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a magyarországi kiskereskedelmi különadó miatt.Reisch-t az interjúban Magyarországgal kapcsolatban először arról kérdezték, mit remélnek az uniós panasztól. „Több mint 600 üzletünk van Magyarországon, és mi vagyunk a második legnagyobb élelmiszer-kiskereskedő. Külső tényezők azonban lehetetlenné teszik, hogy nyereségesen működjünk Magyarországon. Egyrészt ott van az alapvető élelmiszerekre kivetett árplafon és a szupermarket-üzemeltetőkre kivetett különadó, ami a nettó árbevétel 4,1 százaléka. Ez összesen mintegy 120 millió euróba került nekünk. Ez gazdaságilag nem életképes” – mondta Reisch.Arra a kérdésre azonban, hogy felmerült-e a magyar piac elhagyása, határozottan elutasítóan válaszolt. „Nem, nem akarjuk elhagyni Magyarországot. Sokat fektettünk be ott, és több ezer munkahelyet teremtettünk. Teljesen érthetetlen nekünk, hogy egy olyan céggel, amely valójában az ország érdekében működik, így bánjanak.”Február végén Heiszler Gabriellával, a magyarországi Spar ügyvezető igazgatójával interjúztunk, ő is beszélt a különadó jelentette terhelésről: „Nálunk az iparágban, a hozzánk hasonló kereskedőknél 2–3 százalék között van az elvárt bevételarányos nyereség. Ha kivetnek ránk egy 4-5 százalékos különadót, akkor normális körülmények között, hosszú távon nem tudunk nyereségesen működni.”Arra a kérdésünkre, hogy hogyan hat az anyacég magyarországi terveire, hogy a jelek szerint a kormánynak komoly piacbefolyásoló szándékai vannak, Heiszler is azt mondta, a hosszú távú terveket ez egyáltalán nem befolyásolja, de rövid távú hatásai lehetnek: „A stratégia az, hogy Kelet-Közép-Európa egy működő gazdasági egység, ebben régióban, a volt Monarchia területén gondolkodunk. Ez a Lombardiától Nyíregyházáig tartó régió egy olyan egység, amit a tulajdonosok egyben kezelnek, és úgy is képzelik el, hogy ezt együtt lehet jól üzemeltetni. Ezt nem fogják megbontani azért, mert nálunk, mondjuk, van 2-3 nehéz év, az viszont biztos, hogy nem is olyan motiváltak, hogy Magyarországon új üzletet nyissanak, vagy felújítsák a régieket.”Cikkünk megjelenése előtt kérdéseket küldtünk a Miniszterelnöki Kabinetirodának. Arra voltunk kíváncsiak, hogy valóban elhangzott-e a magyar kormány részéről utalás állami tulajdonszerzésre a Sparban. Megkérdeztük azt is, hogy attól függetlenül, hogy ilyen elhangzott-e, tervez-e a magyar állam tulajdonszerzést a magyarországi Sparban, illetve ha nem tervez magától ilyet, élne-e a lehetőséggel, ha erre alkalom nyílna. Arról is érdeklődtünk, mi a kormány álláspontja a Spar anyavállalatának az Európai Bizottsághoz intézett panaszáról.Cikkünk megjelenése után befutott a Kabinetiroda tömör cáfolata: „A kiskereskedelmi különadót az Európai Unió bírósága nyilvánította jogszerűnek. Ezek a tények, minden más állítás alaptalan!” | Osztrák Spar-vezér: A magyar kormány szerint jobban járnánk, ha bevásárolhatná magát az állam | „Viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet. Mi most Brüsszelben reménykedünk”– mondta a Pressének adott interjúban Hans Reisch, a Spar osztrák anyavállalatának vezérigazgatója. Ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy mit szólt a magyar kormány ahhoz, hogy a Spar panasszal fordult az Európai Bizottsághoz a magyarországi kiskereskedelmi különadó miatt. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/17/hans-reisch-osztrak-spar-vezer-magyar-kormany-nyomasgyakorlas-allami-tulajdonszerzes | 2024-03-17 11:24:00 | true | null | null | Telex |
„A Schadl–Völner-ügy nyomozati irataiban szereplő Tóni, Ádám, Barbara teljes neve: Rogán Antal, Nagy Ádám, Rogán Barbara. Schadl György, a Végrehajtói Kamara korrupt vezetője, elsőrendű vádlott, Rogán Antal embere volt” – jelentette ki a Facebookon Varga Judit volt férje hétfőn. Előző este Magyar Péter Rogán Antalnak címzett nyilvános, Facebookon elérhető üzenetében azt írta, hogy Rogán és a suttogó propaganda azt terjeszti róla, hogy többször megverte gyerekei anyját, és rendőrt kellett hívni hozzá. Erre Varga Judit egy kapcsolati erőszakról készült videót tett közzé, mire Magyar a volt feleségének címzett egy üzenetet, amiben azt írta, nem tudja, mivel zsarolják őt. A Facebook-csörtét itt szedtük össze.Magyar a legfrissebb, hétfői bejegyzésében azt írta, hogy a fentiekről – mármint hogy Schadl Rogán embere volt – és további terhelő információkról miniszterektől tud, és bizonyítani is tudja. „Csütörtökön meg is teszem a Központi Nyomozó Ügyészségen” – jelezte. A Schadl-ügy hátterében meghúzódó Rogán-szál nem először merül fel, a nyomozati iratok után visszatérő téma volt a sajtóban, de a vádiratokig már nem jutott el az ügy. Kerestük reakcióért a Miniszterelnöki Kabinetirodát, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.A Schadl–Völner-ügy 2021. december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Az ügy már a bíróságon van, de végül több pont sem került be a vádiratba a nyomozati anyagból – abban sem nyomoz senki, ki lehet az a „Tóni, Barbara és Ádám”, akiket Schadl egy lehallgatási jegyzőkönyvben emlegetett egy 35 éves sztorival együtt.Azóta sem derült ki, kikről beszélt, de a nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadlnak bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével, akinek egyébként a feleségét Rogán Barbarának hívják. Maga Rogán egyébként a parlamentben azt mondta: „nem ismertem Schadl nevű urat”.Hadházy Ákos a Völner–Schadl-ügyhöz kapcsolódó „Tóni-gate” miatt 2022 februárban tett feljelentést, miután szerinte a rendőrség elfelejtette vizsgálni, hogy „ki lehetett Tóni, Barbara és Ádám, akikről és egy 35 éves bizniszről Schadl beszélgetett, és ami állítólag minden korábbi ügynél fontosabb.” A Hadházy által indított ügy végül az ügyészséghez került, ahol aztán lezárták, mert bűncselekmény nem merült fel a hatóság szerint.Magyar Pétert korábban tanúként idézte be a Központi Nyomozó Főügyészség, miután ő korábban a médiában jelezte, hogy „hivatali vesztegetésről és annak feljelentése elmulasztásáról van tudomása”. Magyart nehezen érték el, és az ügyészség március 7-i tájékoztatása szerint ígérete ellenére nem jelentkezett az ügyészségen. Az nem derült ki, hogy ez a hivatali vesztegetési ügy kivel vagy mivel áll kapcsolatban. | Magyar Péter csütörtökön a Központi Nyomozó Ügyészségre megy Rogán miatt | „A Schadl–Völner-ügy nyomozati irataiban szereplő Tóni, Ádám, Barbara teljes neve: Rogán Antal, Nagy Ádám, Rogán Barbara. Schadl György, a Végrehajtói Kamara korrupt vezetője, elsőrendű vádlott, Rogán Antal embere volt” – jelentette ki a Facebookon Varga Judit volt férje hétfőn. Előző este Magyar Péter Rogán Antalnak címzett nyilvános, Facebookon elérhető üzenetében azt írta, hogy Rogán és a suttogó propaganda azt terjeszti róla, hogy többször megverte gyerekei anyját, és rendőrt kellett hívni hozzá. Erre Varga Judit egy kapcsolati erőszakról készült videót tett közzé, mire Magyar a volt feleségének címzett egy üzenetet, amiben azt írta, nem tudja, mivel zsarolják őt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/18/magyar-peter-rogan-antal-schadl | 2024-03-18 10:02:00 | true | null | null | Telex |
Tavaszi mezőgazdasági munkára készült a gazdálkodó, amikor azzal szembesült, hogy a Szegedre tervezett elektromosautó-gyár miatt elkezdett munkák tönkretették a környék vetését. Nem csak az övét, hanem a szomszédét is. A munkát a kormányhivatal engedélyezte a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda kérésére. Olyan területen, amit az állam nem jelölt ki az építkezéshez. Az ügyvédi iroda szerint titkot sértenének, ha elárulnák, miért vonattak ki beruházáson kívüli földet. A kormányhivatal sem válaszolt.
Szépen nő a repce, bár a munkagépek kicsit megtaposták. A távolban egymást érik az árkok, a kitermelt föld a már sarjadó vetést borítja, gőzerővel folyik a Szegedre tervezett BYD elektromosautó-gyár építésének előkészítése. Autónktól megijedt őzek menekülnek az autópálya felé, de a vadkerítés útjukat állja. Egy környékbeli gazda jelezte az Átlátszónak, hogy a tavaszi műtrágyázáshoz ment ki a földjére, amikor az tűnt fel neki: olyan földet is érinthet a beruházás, amiről eddig nem volt szó.
A gazda úgy tudta, a földje melletti területek nem szerepelnek a kisajátításra váró területek listáján. Megnéztük, majd a Google és a geoshop.hu segítségével azonosítottuk a táblát. A SZEGED II.KER. külterület 01318/12 hrsz.-ú szántóról van szó. A kormányhivatal hirdetményei között is megtaláltuk a területet. A határozatban az áll, hogy a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya 18 földterület tulajdonosát értesíti hirdetményben, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata meghatalmazottja a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda kérésére "beruházási célterület céljából - termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező határozat került kiadásra 2024. február 13-án".
Mindezt arra hivatkozva, hogy "A Kormány a Szeged megyei jogú város külterületén fekvő földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról szóló 1200/2023. (V. 17.) Korm. határozatával (BC Határozat) többek között a kérelemben szereplő ingatlanok beruházási célterületté nyilvánításáról döntött. A 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet (NG Kiemelő Rendelet) többek között a kérelemben szereplő ingatlanok teljes területén megvalósuló (a kérelemben szereplő ingatlanok az NG Kiemelő Rendelet 2. mellékletben foglalt táblázat B:21 mezőjében kerültek feltüntetésre) "ipari terület bővítésével, valamint a Szeged külterületén megvalósítandó beruházásokkal" összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította".
Azt is leírták az ispán aláírásával kiadott dokumentumban, hogy
"A jelen döntés a közléssel végleges és végrehajtható, ellene közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs.
Az érdekelt a döntés ellen jogsérelemre hivatkozással közigazgatási pert indíthat." Vagyis a kormányhivatal - ahogy korábban megírtuk - úgy engedélyez minden munkát, hogy a tulajdonosok még csak nem is tiltakozhatnak. Azonban van egy kis gond: a hivatkozott kormányhatározat és rendelet, ami alapján kiadták az engedélyt, nem tartalmazza a SZEGED II.KER. külterület 01318/12. hrsz.-ú földet és a többit sem.
Nincs benne a felsorolásban. Vagyis nincs kiemelve, nincs a beruházáshoz rendelve.
A kormányhivatal mégis erre hivatkozva elindította kivonását, anélkül, hogy - a jelek szerint - bármit is ellenőriztek volna. A térképen jól látszik, hogy a földek egy része egymáshoz közel fekszik, míg egy darab a terület másik oldalán található. Összesen 15,5 hektárról van szó.
Éppen ezért megkerestük a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Irodát, ezt válaszolták: "Tekintettel arra, hogy kérdései ügyvédi titkot érintenek, azokra nem áll módunkban válaszolni."
A kormányhivatal sem válaszolt az Átlátszó kérdéseire. Azt kérdeztük, miként döntöttek egy olyan terület kivonásáról, mely nem tartozik a beruházás alá. A kérdéseket március 6-án küldtük el, március 8-án egy újabb hirdetmény került fel a kormányhivatal oldalára. Ebben az áll, "a termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező határozat visszavonása került".
Magyarázat nincs, a visszavonás az ügyvédi iroda kérésére történt.
Arról senki se beszél, hogy a tönkretett vetéssel mi lesz. Az jól látszik, hogy annyira nyomul a kormány és a város a BYD-ügyben, hogy a kormányhivatal azt sem nézi, az általa hivatkozott jogalapok léteznek-e, inkább kiadják az engedélyt, nehogy megakadjon a folyamat. Melynek része, hogy több mint 300 hektár termőföld helyén épül egy gyár, közel 60 milliárd forintos állami támogatással. A BYD építkezésről - a Pick földeladásáról, a gazdák területének filléres kisajátításáról itt írtunk.
Kerestük a szegedi önkormányzatot is, ha válaszolnak, a cikket frissítjük.
Segesvári Csaba
Címlapfotó: Segesvári Csaba / Átlátszó | BYD Szegeden: olyan földeket is kivontak, amelyek nincsenek a kormányhatározatban, kérdésünk után visszavonták a döntést | Tavaszi mezőgazdasági munkára készült a gazdálkodó, amikor azzal szembesült, hogy a Szegedre tervezett elektromosautó-gyár miatt elkezdett munkák tönkretették a környék vetését. Nem csak az övét, hanem a szomszédét is. A munkát a kormányhivatal engedélyezte a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda kérésére. Olyan területen, amit az állam nem jelölt ki az építkezéshez. Az ügyvédi iroda szerint titkot sértenének, ha elárulnák, miért vonattak ki beruházáson kívüli földet. A kormányhivatal sem válaszolt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/03/11/byd-szegeden-olyan-foldeket-is-kivontak-amelyek-nincsenek-a-kormanyhatarozatban-kerdesunk-utan-visszavontak-a-dontest/ | 2024-03-11 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Még az ünnepek előtt jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, hogy azokat a korábban kimaradt földterületeket is beruházási célterületté nyilvánítják, melyek kimaradtak, de ennek ellenére a kormányhivatal kivonta őket. Ezekről a földekről írtuk meg, hogy jogalap nélkül döntött róluk a hivatal. A kormány lépett, a hivatal a nyomokat láthatatlanná tette.
"Ez az oldal nem olvasható nyilvánosan. Térjen vissza a kezdőlapra és keressen ott kattintható hivatkozásokat" - ez fogadja azokat, akik múlt heti cikkünk alapján szeretnék megnézni a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal honlapján a határozatot, melyben a főispán olyan kormányhatározatokra hivatkozva indította el Szeged környéki földek kivonását, melyekben az érintett területek nem szerepeltek.
Ahogy megírtuk, a határozatban az áll, hogy a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya 18 földterület tulajdonosát értesíti hirdetményben, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata meghatalmazottja a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda kérésére "beruházási célterület céljából - termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező határozat került kiadásra 2024. február 13-án". Mintegy 15,5 hektárról volt szó. A munkákhoz már hozzá is kezdtek, erről múlt héten írtunk a környékbeli gazdák információja alapján.
Arról is írtunk, hogy a kormányhivatal nem válaszolt az Átlátszó kérdéseire. Azt kérdeztük, miként döntöttek olyan területek kivonásáról, mely nem tartoztak akkor a beruházás alá. A kérdéseket március 6-án küldtük el, március 8-án egy újabb hirdetmény került fel - szintén hibaüzenet olvasható ma már a helyén - a kormányhivatal oldalára. Ebben az áll, "a termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező határozat visszavonása került".
Magyarázat nincs, a visszavonás az ügyvédi iroda kérésére történt. Kerestük akkor a várost, hiszen a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda az önkormányzat megbízására jár el, de azóta sem válaszoltak, miként lehet, hogy kvázi törvénytelenül indult el több terület kivonása.
De nincs megállás, ha külföldi beruházó érdekeiről van szó: a Magyar Közlönyben jelent meg Orbán Viktor s.k. aláírásával a Kormány 1057/2024. (III. 13.) Korm. határozata, mely módosította a Szeged megyei jogú város külterületén fekvő földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról szóló 2023-as kormányhatározatot. Ebben már felsorolták a korábbiból kimaradt földeket, így azokat is ki lehet vonni a művelés alól.
A történet tanulsága, hogy a kormány, amit akar, az gőzerővel elintézi. Vagyis, ha kell határozatot módosít, csakhogy teret adjon a kínai BYD beruházásnak.
Segesvári Csaba
Címlapfotó: a szerző felvétele | BYD Szeged: kormányhatározat lett arról, hogy a kimaradt földeket is kivonhassák, a korábbi határozatokat elrejtik | Még az ünnepek előtt jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, hogy azokat a korábban kimaradt földterületeket is beruházási célterületté nyilvánítják, melyek kimaradtak, de ennek ellenére a kormányhivatal kivonta őket. Ezekről a földekről írtuk meg, hogy jogalap nélkül döntött róluk a hivatal. A kormány lépett, a hivatal a nyomokat láthatatlanná tette. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/03/19/byd-szeged-kormanyhatarozat-lett-arrol-hogy-a-kimaradt-foldeket-is-kivonhassak-a-korabbi-hatarozatokat-elrejtik/ | 2024-03-19 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A nemrég letartóztatott P. Gábor egy 2022-es hangfelvételen arról beszélt, hogyan intézett ingyenlakást Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármesternek. A szisztéma nem új: a 2019-es kispesti hangfelvételeken hasonló módszerekről rántotta le a leplet Lackner Csaba ex-MSZP-s önkormányzati képviselő, aki szerint a polgármester és mások lakásokat „szereznek”, vagy a lopott pénzből családtagjaik nevére vásárolnak. Ha ilyesmi valóban megtörténhetett Kispesten, abban P. Gábornak fontos szerep juthatott, ugyanis ő vezette a kerületi Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Irodát.
A nemrég letartóztatott P. Gábor egy 2022-es hangfelvételen arról beszélt, hogyan intézett ingyenlakást Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármesternek. A szisztéma nem új: a 2019-es kispesti hangfelvételeken hasonló módszerekről rántotta le a leplet Lackner Csaba ex-MSZP-s önkormányzati képviselő, aki szerint a polgármester és mások lakásokat „szereznek”, vagy a lopott pénzből családtagjaik nevére vásárolnak. Ha ilyesmi valóban megtörténhetett Kispesten, abban P. Gábornak fontos szerep juthatott, ugyanis ő vezette a kerületi Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Irodát.Március elején kattant a bilincs P. Gábor és társai csuklóján. A Budai Központi Kerületi Bíróság egyelőre három gyanúsított harminc napra történő letartóztatásáról döntött. Ha másodfokon az ügyészségnek ad igazat a bíróság, akkor a negyedik gyanúsított is rács mögé kerül. A gyanúsítások egy köddé vált cégről, fiktív szerződésekről, kenőpénzekről, korrupcióról szólnak. P. letartóztatása különösen kellemetlenül érinti a III. és XVIII. kerületi DK-s, valamint a XIX. kerületi MSZP-s vezetést, ugyanis a férfinak számos bűncselekménygyanús tranzakcióról lehet tudomása mindhárom kerületben. P. Gábor korábban Gajda Péter kispesti MSZP-s polgármester kabinetfőnöke, bizalmasa, lényegében a legfontosabb embere volt. Miután 2020-ban távozott a XIX. kerületi Városházáról, a XVIII. kerületi polgármester, Szaniszló Sándor egyik fontos szövetségese lett, a III. kerületben pedig a helyi média kiadói feladatait vette át cégével. A volt kabinetfőnök most az újság körüli trükközések nyomán került a hatóságok látókörébe, ám ennél sokkal nagyobb bizniszek kötődhetnek a nevéhez. Ingyenlakás a polgármesternekAz időnként nagy leleplezésekkel jelentkező maszkos alak, Anonymus 2022 márciusában küldött el egy rendkívül érdekes hangfelvételt több szerkesztőségnek, amelyen P. Gábor lényegében maga meséli el, hogyan lopják szét a közvagyont a XVIII. kerületi önkormányzatnál. A felvételen P. egy számunkra ismeretlen férfinek mondja el a lényeget. Szavai szerint az Üllői út 323. szám alatt épülő 86 lakásos társasházból tudtak maguknak megszerezni négy lakást, amelyek közül egy-egy őt és társát illette, valamint egyet-egyet kapott Szaniszló Sándor és a felvételen meg nem nevezett helyettese.A férfi kitért rá: valamivel arrébb, az Üllői út 357. szám alatt 46 lakásos társasház épül, ám abból már jóval kevesebb jutott. – Ha kisebbek a méretek, akkor ugye mégsem tudsz olyan mértékű kérést megfogalmazni. Mert akkor nem jön ki gazdaságosságilag – vázolta fel, majd elmagyarázta, hogyan megy mindez a gyakorlatban.Durva korrupció a DK-s vezetésű Pestszentlőrincen isA konstrukció lényege szerint az önkormányzat elad egy telket egy fejlesztőnek, aki társasházat épít rajta. A fejlesztő annak tudatában kezdheti el az építkezést, hogy a lakások közül néhányat áron alul, vagy ingyen az önkormányzat vezetőinek, illetve P.-nek juttat. Ezért cserébe viszont minden simán megy: az engedélyek, az átminősítések rövid határidővel rendeződnek.A 86 lakásos projekt esetében P. arról beszélt, egy nyíregyházi ingatlanfejlesztőt, Sziszák Györgyöt avatták be a konstrukcióba. Szavai szerint a befektető „jól fekszik” a nyíregyházi OTP-nél, ahonnan kedvezményes hitelt tudott felvenni ahhoz, hogy P.-nek és társainak még az önerőt se kelljen saját pénzéből beletenni a lakások megszerzésébe. Így történt, hogy P. elmondása szerint az először kedvezményes lakásvásárlás, amely féláron történt volna, lényegében ingyenlakáshoz jutatta őt, társát, valamint a XVIII. kerület első embereit.A módszer számos hasonlóságot mutat azokkal a kispesti bűncselekménygyanús esetekkel, amelyekről Lackner Csaba számolt be a 2019-es elhíresült hangfelvételeken. Lakásbiznisz Kispesten– Vannak olyan emberek, akik a kerületi politikában azt mondják, ha évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy – mondta az elhíresült hanganyagokon az ekkor még MSZP-s Lackner Csaba a beszélgetőtársainak.A politikus elmondása alapján két módszerük is volt a gyors meggazdagodásra: az egyik, ha haveri vállalkozók kapják az önkormányzati munkákat, amelyből egy alapos túlárazás után visszaosztanak. Ilyen esetekre Lackner számos konkrét példát hozott fel. A másik módszer a XVIII. kerületihez hasonló lehet. Egy beszélgetés során Kiss Jenő korábbi baloldali XXIII. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselő arról faggatta Lacknert: Gajda Péter kispesti polgármester „mibe rakta a pénzét?”. – Ingatlanokat vásárolt, most is szereztem neki ingatlant – válaszolta Lackner. Kiss további faggatózására hozzátette: sosem kérdezik meg egymást a kerületvezetővel, hogy amit kapnak, azt hova rakják.Mr. Negyven Százalék is ott van Karácsony csapata körülA beszélgetés során szóba került: a 2019 és 2024 közötti időszak lesz Gajda Péter utolsó ciklusa. – Azért, mert nyugodt életet akar magának. Azért, mert szerintem neki már megvan. Érted, hogy mi? – kérdezte Lackner, aki ezt megelőzően arról beszélt, ő és társai annyi pénzt akarnak összeharácsolni, hogy többé ne kelljen dolgozniuk. Úgy tűnik, a politikus ezen jóslata nem vált be: Gajda Péter ugyanis a 2024-es önkormányzati választáson is indul.Lackner – az azóta megszüntetett – kerületi vagyonkezelő szervezet (VAMŰSZ) igazgatójának, az MSZP-s Kránitz Krisztiánnak a korrupciós ügyletekből összeharácsolt vagyonát 200-250 millió forintra taksálta. Elmondása szerint Kránitz többnyire a rokonai, így például az édesanyja nevére vásárol lakásokat. Ebből Lackner elmondása szerint konfliktusa is adódott a polgármesterrel, ugyanis egy épülő Kossuth utcai társasházban jutott ingatlanhoz, ahol viszont Gajda Péter is szeretett volna. A polgármestert Lackner szerint bosszantotta az eset, mert úgy érezte, átnyúltak felette.De Kispesten mi köze mindehhez a nemrég letartóztatott P. Gábornak? Gajda Péter bizalmasaként ő vezette a kerületi Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Irodát, amely részletes nyilvántartással rendelkezett a kerületi vagyonról, és annak hasznosításába is volt beleszólásuk.A kérdés már csak az: a III. kerületben is folyt-e a lakásbiznisz? A botrányos háttéremberP. Gábor letartóztatása előtt már lehetett sejteni, hogy a baloldal fontos háttéremberével valami történhet. 2022 márciusában hozta ki róla Anonymus az első videófelvételt, amelyen egy pénzátadás közben látható – a maszkos figura szerint a III. kerületi feketeüzletekből visszafolyt pénz átadása látható a bemutatott képsorokon.A baloldal letartóztatott háttéremberének kerületeken átívelő botrányai + videóP. Karácsony Gergely előválasztási kampányában is komoly kedvezményt tudott kiharcolni a plakáthelyekre, Anonymus szerint nem teljesen szabályos módon. Egy másik hangfelvételen P. Gábor arról beszélt: MSZP-s szövetségesei, Horváth Csaba és Molnár Zsolt korrupciógyanús machinációkkal akartak eltéríteni egy közbeszerzést a maguk javára, ám ezt ő és üzlettársa megakadályozta – így ők maguk lehettek a befutók. Mindezen felül pedig ott az Óbuda Újság, ahol a Központi Nyomozó Főügyészség szerint az történt, hogy egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a III. kerületi önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított-társa által kijelölt két gazdasági társasággal.A kérdés jelenleg az, hogy a nyomozó hatóságok kezében van-e annyi bizonyíték, hogy össze tudják kötni ezeket az ügyeket. | P. Gábor letartóztatásával lelepleződhetnek a baloldal visszaélései | A nemrég letartóztatott P. Gábor egy 2022-es hangfelvételen arról beszélt, hogyan intézett ingyenlakást Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármesternek. A szisztéma nem új: a 2019-es kispesti hangfelvételeken hasonló módszerekről rántotta le a leplet Lackner Csaba ex-MSZP-s önkormányzati képviselő, aki szerint a polgármester és mások lakásokat „szereznek”, vagy a lopott pénzből családtagjaik nevére vásárolnak. Ha ilyesmi valóban megtörténhetett Kispesten, abban P. Gábornak fontos szerep juthatott, ugyanis ő vezette a kerületi Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Irodát. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/p-gabor-letartoztatasaval-leleplezodhetnek-a-baloldal-visszaelesei | 2024-03-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Lakatos Oszkár „koncepciós eljárásban hozott politikai döntésnek” minősítette az ítéletet, amelynek célja az Országos Roma Önkormányzat „teljes bedöntése”.Jogerősen pert veszített az ORÖ, mintegy 800 millió forint megfizetésére kötelezte a Fővárosi TörvényszékCsak tartozása van, pénze nincs a roma önkormányzatnakA Fővárosi Törvényszék másodfokon 527 millió forint és járulékai megfizetésére kötelezte azt az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ), amelynek csak tartozása van, pénze nincs.Ha eddig kilátástalan volt az ORÖ anyagi helyzete, akkor most még inkább azzá vált. A Belügyminisztérium több eljárást is indított az ORÖ ellen, ezek egyikében jogerős döntés született: a pert a belügyi tárca nyerte. A Fővárosi Törvényszék helyben hagyta az első fokon hozott döntést. A lapunkhoz eljutott ítélet szerint "az ORÖ-nek vissza kell fizetnie a 2016-ban állami támogatásként kapott 527 millió forintot és annak járulékait. Összesen mintegy 800 millió forintról van szó."A Belügyminisztérium és a bíróság szerint az ORÖ nem tett eleget elszámolási kötelezettségének, a roma önkormányzat ezzel szemben továbbra is azt állítja, hogy eleget tett – foglalta össze lapunknak az ítélet hosszú és szövevényes indoklásának lényeget Lakatos Oszkár, az ORÖ elnöki teendőket ellátó általános elnökhelyettese. "Lakatos Oszkár „koncepciós eljárásban hozott politikai döntésnek” minősítette az ítéletet, amelynek célja az ORÖ „teljes bedöntése”."Többször írtunk arról, hogy elszámolási viták miatt az országos önkormányzat harmadik negyedéve nem részesül állami támogatásban. Az ORÖ számláján nincs pénz, a tartozások viszont egyre csak gyűlnek. A hivatal munkatársai – mármint azok, akik még nem dobták be a törölközőt – régóta nem kapnak fizetést, ahogyan az ORÖ képviselői sem tiszteletdíjat. Lakatos Oszkár szerint a Belügyminisztérium olyan, az előző ciklushoz és Farkas Flóriánhoz kötődő pénzeket követel, amelyeket az ORÖ utólag részletekben már törlesztett. A belügyi tárca jogelődje, az Emberi Erőforrások Minisztériuma igazolta, hogy az ORÖ teljesítette visszafizetési kötelezettségét – hangsúlyozta.„Vége van az Országos Roma Önkormányzatnak”A kormányzat jogosulatlannak tartott követelései és elvonásai miatt már több mint másfél milliárd forintos lyuk…A bírósági ítéleten azonban ez nem változtat. Az ORÖ arra készül, hogy a Kúriától kér jogorvoslatot. Ahhoz, hogy ezt egyáltalán megtehesse, a Kúria előzetes engedélyére lenne szükség. "Ha ez sem jár eredménnyel, akkor az országos önkormányzat Alkotmánybírósághoz, vagy akár nemzetközi bírósághoz fordul "– nyilatkozta Lakatos Oszkár. Ha valamelyik eljárás (ki tudja, mikor) eredményre vezetne is, a jelenleg bénult állapotban lévő ORÖ ettől még nem válna működőképessé. Lakatos Oszkár megismételte, amit a roma testület legutóbbi közgyűlése után mondott a Népszavának: „Vége van az ORÖ-nek”. | Jogerősen pert veszített az ORÖ, mintegy 800 millió forint megfizetésére kötelezte a Fővárosi Törvényszék | A Fővárosi Törvényszék másodfokon 527 millió forint és járulékai megfizetésére kötelezte azt az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ), amelynek csak tartozása van, pénze nincs | null | 1 | https://nepszava.hu/3228561_orszagos-roma-onkormanyzat-per-jogeros-itelet-tartozas-800-millio-forint | 2024-03-14 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Költségvetési csalás miatt nem jogerősen pénzbüntetésre ítélték K. Istvánt (független), Versend polgármesterét szerdán.A Pécsi Törvényszék közleménye szerint a Pécsi Járásbíróság ítéletével K. I. elsőrendű vádlottat üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette, folytatólagosan és üzletszerűen nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette, számvitel rendjének megsértése bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt hatszázezer forint pénzbüntetésre ítélte.Élettársát, K.-M. I. másodrendű vádlottat bűnsegédként folytatólagosan, üzletszerűen, kisebb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt százezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság, és 1,2 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt az elsőrendű vádlottal szemben.Kárász István 2006-tól Versend község polgármesteri tisztségét töltötte be, míg élettársa 2003-tól 2013-ig az önkormányzatnál közalkalmazottként foglalkoztatták, feladatai közé tartozott a többi között a pénztár kezelése.Az elsőrendű vádlott 2012-ben a közmunkaprogram keretében, valótlanul foglalkoztatott két ember részére hívott le a Baranya Megyei Munkaügyi Központtól - hamis okiratokat benyújtva -, összesen csaknem ötszázezer forint munkabért úgy, hogy azt egy olyan számlára utaltatta, amelyhez kizárólag ő férhetett hozzá. Így jogtalanul eltulajdonította Versend vagyonát - írták.Emellett a polgármester 2012-ben fizetési előleget adott több embernek papíron úgy, hogy azt az érintettek nem is igényelték. Fizetési előleget nem kaptak, annak átvételét nem ők írták alá. Emellett ténylegesen is adott fizetési előleget több embernek, amelyet az érintettek visszafizettek neki, ő azonban nem fizette be az önkormányzat pénztárába. Összesen csaknem hétszázezer forint értékre követte el a bűncselekményt, ehhez K.-M. I. mintegy négyszázezer forint erejéig nyújtott segítséget.Az ítélet nem jogerős, mert bár az ügyész tudomásul vette, a két vádlott és védőjük elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett - olvasható a közleményben. | Elítélték Versend polgármesterét | A Pécsi Törvényszék közleménye szerint a Pécsi Járásbíróság ítéletével K. I. elsőrendű vádlottat üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette, folytatólagosan és üzletszerűen nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette, számvitel rendjének megsértése bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt hatszázezer forint pénzbüntetésre ítélte. | null | 1 | https://nepszava.hu/1142894_eliteltek-versend-polgarmesteret | 2017-10-11 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Sok versendi úgy véli, rég el kellett volna mozdítani, ám ő rendkívül jó kapcsolatot ápolt a térség befolyásos kormánypárti politikusaival.Riportunk után mennie kellett a versendi polgármesternek, Kárász Istvánt 2010 óta kétszer marasztalta el a bíróságNagy az adóssága a versendi önkormányzatnak, de hogy pontosan mekkora, azt csak a következő hetekben összegzik.Immár a kormányhivatal is kimondta, hogy méltatlan a posztjára a versendi polgármester, akit a lapunkban közölt, róla szóló cikk megjelenése után fel is mentettek posztjáról.Március 11-én megjelent riportunkban megírtuk, hogy a Kúria megállapította: a Baranya megyei Versend független polgármestere, Kárász István méltatlanná vált a posztjára. Cikkünkben szó volt arról, hogy a Kárász 2010 óta polgármester Versenden, s ez idő alatt a bíróság kétszer marasztalta el: 2017-ben üzletszerűen elkövetett költségvetési csalásért és sikkasztásért pénzbüntetést kapott, majd 2023 áprilisában költségvetési csalásért egy év felfüggesztett szabadságvesztést mértek rá. Utóbbi okán a Pécsi Törvényszék méltatlannak mondta Kárászt a hivatalára. Kárász ez ellen háromszor is fellebbezett, s így csak februárban 20-án lett jogerős a törvényszék végzése.Van egy polgármester Magyarországon, aki lophatja a falu pénzét, elítélhetik, de mindegy, bármit megtehetVersend csődhelyzetben van, a kormányhivatal és a kincstár…Ám hiába született meg a verdikt, Kárász továbbra is faluja első embere maradt. Ez azért is érthetetlen volt, mivel Kárász hamarosan újra bíróság elé áll, ezúttal üzletszerűen elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó költségvetési csalással vádolják."Míg a korábbi ügyekben 1,2 milliót majd 4,5 milliót utalt jogtalanul a saját számlájára, a mostani vád szerint már 74 millió forinttal tette ugyanezt. "Mindeközben Versend csődközeli helyzetbe sodródott, a 900 lelkes falu – információink szerint – csaknem 100 milliós törleszthetetlen adósságot halmozott fel. Emiatt időnként nem jutott ebéd helyi iskola és óvoda 130 gyermekének, és évek óta nem osztottak szociális alapon járó tűzifát a rászorulóknak. Romokban volt a falu költségvetése, mégis a visszaéléseiről elhíresült és méltatlanná vált polgármester dönthetett Versend pénzügyeiről.Március 13-án írásban megkérdeztük a Baranya Vármegyei Kormányhivatalt, mikor várható változás a falu élén, ám levelünkre nem válaszoltak, és a hivatal szóvivője nem vette fel a telefont. Más forrásból viszont megtudtuk, "hogy a kormányhivatal cikkünk másnapján felmentette a posztjáról Kárász Istvánt. "Ezt megerősítette a Versend ügyeit intéző babarci közös önkormányzati hivatal jegyzője, Lévai Bálint is. Időközi polgármester-választást nem tartanak Versenden, tette hozzá a jegyző, hisz három hónap múlva önkormányzati voksolás lesz Magyarországon, addig Kovács György alpolgármester lesz a falu első számú vezetője. Hogy pontosan mekkora az adóssága a versendi önkormányzatnak, azt a következő hetekben összegzik, "azután derül ki, hogy szükség lesz-e adósságrendezési eljárásra az önkormányzatnál."Egyébként úgy tűnik, hogy Kárász István időhúzásból fellebbezett a méltatlanságáról szóló döntés ellen. Az ilyen ügyekben ugyanis a fellebbezéshez jogi képviselő kell, és az is követelmény, hogy a fellebbező jelölje meg, milyen jogszabálysértés történt az eljárás során. A Kúriától kapott tájékoztatás szerint Kárász egyik előírásnak se tett eleget, így ügyében nem is folyhatott érdemi bírálat, fellebbezését formai alapon utasították vissza. "Csakhogy Kárász az említett jogi húzással milliókat nyert, mivel a jogerős ítéletig megkapta polgármesteri fizetését. "Szerettük volna minderről megkérdezni az 50 éves férfit, de ő már korábban kijelentette, hogy nem hajlandó nekünk nyilatkozni.Az általunk kérdezett versendiek közül sokan úgy vélik, hogy Kárászt rég el kellett volna mozdítani posztjáról, ám a polgármester rendkívül jó kapcsolatot ápolt a térség befolyásos kormánypárti politikusaival, s ők – úgy tűnik – megvédték őt, """mivel hálásak voltak neki azért, hogy a falu választóinak túlnyomó többsége (legutóbb 82,4 százaléka) a Fideszre szavazott." | Riportunk után mennie kellett a versendi polgármesternek, Kárász Istvánt 2010 óta kétszer marasztalta el a bíróság | Immár a kormányhivatal is kimondta, hogy méltatlan a posztjára a versendi polgármester, akit a lapunkban közölt, róla szóló cikk megjelenése után fel is mentettek posztjáról | null | 1 | https://nepszava.hu/3229007_versend-polgarmester-karasz-istvan-felmentes | 2024-03-18 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPTESZ OPUS Zrt. legújabb autós tenderét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. nyerte el – derül ki az Átlátszó cikkéből.Az OPTESZ OPUS Energetikai Támogató Zrt. tavaly év végén írt ki meghívásos közbeszerzési eljárást „Gépjárművek tartós bérlete és szolgáltatásai” címmel. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégnek az uniós jogszabályok és a magyar közbeszerzési törvény alapján kötelezően ki kellett írnia a tendert, mivel közszolgáltatást végez. Ennek pedig eleget is tett, amikor 130 (+ opcionálisan 21) darab (kis)haszongépjármű beszerzésére, tartós bérlésére keresett vállalkozókat.Hogy az OPTESZ pontosan hány céget hívott meg az ajánlattételre, nem tudni, de végül hárman jelezték részvételi szándékukat: a Mészáros M1 Autókereskedő Kft., a Mercarius Flottakezelő Kft. és a MOL Fleet Solution Flottakezelő Kft.Utóbbit kizárták, ugyanis az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint 17 másodperccel a határidő lejárta után adta be részvételi jelentkezését, így az érvénytelen lett.A Mercarius és Mészáros-cég között folyt tehát a verseny, amelynek eredményét március 13-án tették közzé. A dokumentum alapján"a Mészáros M1 Kft. nyert, miután 77 millió forinttal olcsóbb, nettó 2,5 milliárdos ajánlatot adott a Mercarius 2,58 milliárdos ajánlatával szemben."Az Átlátszó megjegyzi, hogy – csakúgy, mint a Mészáros M1 által behúzott tenderek jelentős részére – erre is jellemző volt az extra rövid szállítási határidő, az OPTESZ OPUS Zrt. mostani kiírásában 30-as súlyszámmal szerepelt a szállítási határidő a 100 pontos skálán. A kiírás emellett tartalmazott egy igen furcsa feltételt, olyan referenciát kellett bemutatni, amely 95 db autó tartós bérletére vonatkozik, és „amely során autómentésnél a legközelebbi telephelyen az autó kiürítésének, átrakodásának lehetősége is biztosított volt”.Szíjj László a tenderbajnok, Mészáros Lőrinc csak a másodikIrdatlan mennyiségű közpénzekhez jutottak a két oligarcha vállalkozásai. A portál közbeszerzési szakértője szerint az aktuális tendert érintő feltételekkel kapcsolatban felmerülhet annak a gyanúja, hogy a tendert az egyik Mészáros-cég a másikra szabva írta ki. A versenykorlátozó közbeszerzési feltételek bizonyítása azonban nagyon nehézkes, könnyebb lehet annak a kivizsgálása, hogy fennáll-e a cégek esetében az összeférhetetlenség. Így az Átlátszó"összeférhetetlenségi gyanú miatt bejelentést tesz a Közbeszerzési Hatóságnál, miután a Mészáros-cégek tendereivel kapcsolatos párhuzam nehezen vitatható."A portál felidézi, tavaly nyáron gépjárművek tartós bérletére és kiegészítő szolgáltatásokra írt ki tendert az OPTESZ OPUS Zrt. Akkor összesen 143, különböző kategóriájú haszongépjárművet keresett a cég megvételre, tartós bérlésre 60 hónapra. A kiírásra akkor csak a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. és a Mercarius Flottakezelő Kft. jelentkezett. Utóbbi ajánlatát azonban érvénytelennek nyilvánították, ugyanis a cég „nem teljesítette a hiánypótlási felhívásban foglaltakat”. Így a befutó akkor is a Mészáros M1 lett, nettó 2,9 milliárdos ajánlattal. | Mészáros Lőrinc egyik cége kiírt egy tendert, majd a másik megnyerte azt, ráadásul nem először | A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPTESZ OPUS Zrt. legújabb autós tenderét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. nyerte el – derül ki az Átlátszó cikkéből | null | 1 | https://nepszava.hu/3229043_meszaros-lorinc-kozbeszerzes-optesz-opus-zrt-meszaros-m1-kft | 2024-03-18 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Magyar Péter elmúlt 48 órája az alkalom szülte politikus eddigi talán legturbulensebb napjait hozta el azóta, hogy előlépett volt felesége lemondása után. Családi drámát és a legmagasabb szintig érő korrupciót sugalló posztjait óriási érdeklődés követi. Újságíróként mégis két, nem túl sokat eláruló, tényszerű megállapítást lehet tenni ezekkel kapcsolatban. Létezik egy rendőrségi dokumentum, amely Magyar és volt felesége, Varga Judit 2020. december 29-én lezajlott vitája kapcsán született. Amit erről a feljegyzésről tudni lehet, azt a HVG ismertette azután, hogy maga Magyar bedobta a létezését a nyilvánosságba. Magyar Péter megígérte, hogy a héten a Központi Nyomozó Ügyészségen bizonyítja majd, hogy a Schadl-Völner-ügy nyomozati irataiban szereplő Tóni, Ádám, Barbara teljes neve: Rogán Antal, Nagy Ádám, Rogán Barbara.Mi most az utóbbival foglalkozunk (ami amúgy a kevésbé konkrét, hisz egy jövőbeli ígéretről szól), már csak azért is, mert a Schadl-Völner-ügy nyomozati iratait a 444 tárta a nyilvánosság elé 2022 elején. A korrupt végrehajtói kamarai elnök dolgaihoz kapcsolódó rejtélyes mellékszálat, a „Tóni, Barbara és Ádám” ügyet ebben a cikkben foglaltuk össze.A Völner-Schadl-ügy a 2010. óta tartó Orbán-kormányzás egyik legsúlyosabb lebukott korrupciós története. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 és 2021 között három éven át rendszeresen korrumpálta Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárát, akinek rendszeres időközönként készpénzzel kibélelt csomagokat adott át. Az egész ügy teljesen véletlenül indult be, úgy, hogy egy egészen más ügyben lehallgattak egy harmadik személyt.„Tóni, Barbara és Ádám” a nagy ügy egyik igen izgalmas mellékszálán tűnnek fel. A nyomozás során Schadl György rengeteg telefonbeszélgetését lehallgatták. Az egyik ilyen során, miközben egy orvosismerősével társalgott, az orvos megjegyezte, hogy járt bizonyos Ádámnál, Tóninál és Barbaránál is. Schadl erre azzal reagált, hogy ő is beszélt Ádámmal egy olyan “nagyobb történetről” - a szövegösszefüggés alapján bizniszről -, ami a terveik szerint 35 évre szólt volna, és ami eszerint az Ádám szerint 35 évre nem oldható ugyan meg, de 10-20-ra igen. Íme a lehallgatás jegyzőkönyve:Az üggyel sokat foglalkozó politikus, Hadházy Ákos úgy értelmezte a jegyzőkönyvben leírtakat, hogy akkor Schadl és orvosismerőse a betegszállítás és a rendezvénybiztosítás monopóliumát biztosító koncessziót tárgyalta le „Tónival, Barbarával és Ádámmal”.Az, hogy ki az említett három személy, nem tudjuk, mert a lehallgatott beszélgetésben csak a keresztnevük hangzott el. Azt tudjuk az iratokból, hogy Schadl olyan jóban volt Rogán Antal kabinetfőnökével, Nagy Ádámmal, hogy még sikeres egyetemi vizsgákat is intézett neki Pécsett. Nagy cége ezen felül 2020-ban megvásárolta a Schadl vezette Végrehajtói Kar 1800 négyzetméteres, becslések szerint több százmillió forintot érő irodaházát. Rogán feleségének keresztneve Barbara, a miniszter pedig a Nemzeti Koncessziós Iroda vezetője is volt, amely abban az időben több, éppen 35 éves koncessziót készített elő. Ettől még persze előfordulhat az a furcsa véletlen, hogy valamiféle névazonosságról van szó. Hogy ez kiderüljön, Hadházy feljelentést tett.Balról jobbra: Rogán Antal az akkori feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával és Nagy Ádámmal a Gundel étterem előtt 2014 májusában.Balról jobbra: Rogán Antal az akkori feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával és Nagy Ádámmal a Gundel étterem előtt 2014 májusában. Fotó: 444Eddig mindhármuk tagadta, hogy közük lenne Schadlhöz, sőt, Rogán másfél évvel a botrány kirobbanása után a parlamentben tagadta, hogy ismerné a végrehajtói kamara egykori elnökét, vagy hogy valaha találkozott volna vele.Hadházy kérdései nyomán azt is tudjuk, hogy az ügyészség a nyomozás során még csak meg sem próbálta kideríteni, hogy ki Tóni, Barbara és Ádám.A politikus akkor azt írta, „amit az ügyészség a Schadl-Rogán ügyben véghez vitt, egyszer tanítani fogják a jogi egyetemeken, de előtte remélhetőleg a nyomozás elszabotálásáért felelős személyek a bíróság elé kerülnek hivatali visszaélésért”.A Magyar Péter által megnevezett emberek tehát a Tóniként azonosított Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, az ő kabinetfőnöke, Nagy Ádám és Rogán felesége, Rogán Barbara. Ha Magyar valóban hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy a propagandaminiszterről beszélt Schadl egy tíz-húsz éves távlatú „valamilyen nagyobb történetről”, vagy arról – ahogy írja –, hogy Schadl valójában „Rogán embere volt”, akkor az valóban jelentős dolog. Magyar azt állítja, „erről és további terhelő információkról miniszterektől” szerzett tudomást. Nem kell nagyon körülírni, hogy mit jelent, ha a kormányban több miniszternek is volt tudomása arról, hogy a magyar végrehajtási szervezet maffiaszerűen működik. Ennek kapcsán azt kérdeztük tegnap Magyartól, miért nem nevezi meg a nyilvánosságban a minisztereket, akik tudhattak Tóni, Barbara és Ádám kilétéről. A kérdésünkre ezt megtette:Varga Judit és Gulyás Gergely – válaszolta és ezt a kedd reggeli ATV Startban is megismételte.Gulyással kapcsolatban a miniszterelnökséghez fordultunk, választ egyelőre nem kaptunk. Varga Juditot pedig többször is kerestük a tegnapi nap folyamán az általunk ismert elérhetőségén – hiába. Magyar azt is mondta, a kormány fél évvel a gyanúsítás előtt tudta, hogy Völner Pál érintett az ügyben. Erről viszont semmilyen részletet nem osztott meg.Magyar hétfőn azt mondta, csütörtökön megy be a Központi Nyomozó Ügyészségre, ahova amúgy is berendelték már korábbi kijelentései miatt. Kedden az ATV-n már azt mondta, szerdán lesz a látogatása a nyomozóknál. Arról nem beszélt, hogy bizonyítékait vajon a nyilvánosságban is bemutatja majd. | Magyar Péter azt mondja, Varga Judittól és Gulyás Gergelytől tudja, ki az a „Tóni”, „Ádám” és „Barbara” | Magyar Péter elmúlt 48 órája az alkalom szülte politikus eddigi talán legturbulensebb napjait hozta el azóta, hogy előlépett volt felesége lemondása után. Családi drámát és a legmagasabb szintig érő korrupciót sugalló posztjait óriási érdeklődés követi. Újságíróként mégis két, nem túl sokat eláruló, tényszerű megállapítást lehet tenni ezekkel kapcsolatban. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/19/magyar-peter-azt-mondja-varga-judittol-es-gulyas-gergelytol-tudja-ki-az-a-toni-adam-es-barbara | 2024-03-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Partizán az elmúlt hetekben arra próbált meg választ kapni, mit csinál az MNB-alapítványok külföldi érdekeltsége, a GTC. Röviden: ugyanaz történik kint, mint ami itthon, az MNB-alapítványok lengyel érdekeltsége valamiért épp olyan ingatlanokat vásárol meg Magyarországon, amelyek Matolcsy Ádám köréhez köthetőek. Megmagyarázzuk: a Magyar Nemzeti Bank alapítványai 2020-ban bevásárolták magukat egy nagy múltú lengyel cégbe, a GTC-be. A GTC ingatlanokkal foglalkozik, több mint 40 nagy irodaházuk van szerte Európában. Azt nem tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai miért épp ezt a céget szemelték ki maguknak, az viszont tény: egy hozzájuk köthető magántőkealap többségi tulajdonrészt szerzett benne. Azóta pedig a GTC magyarországi vásárlásai egyértelmű mintázatot követnek: ha arra kerül a sor, hogy megvesznek egy-egy ingatlant, akkor igen sok esetben valamiért épp egy olyanra esik a választásuk, amely ilyen-olyan módon a Matolcsy-körhöz köthető. Összesen 13 ingatlant azonosítottunk, amit a GTC megvett, és ami a Matolcsy-kör közeléből jött. Közte van egy egykori designhotel (Lánchíd 19 Hotel), egy székházépület Budán (Döbrentei utca 2.), egy rózsadombi épületegyüttes (Pusztaszeri út 59.), egy fél utca Pesten (Klauzál utca 7-10.), egy palota az Andrássy út 40. szám alatt, egy irodaház Debrecenben (Fores Offices) és négy lakás a Vörösmarty tér 3. címen. Ezeket az ingatlanokat ingatlan- vagy magántőkealapok birtokolták (Blue, Garda, Arezzo, Felis), tőlük vette meg egy magyar leányvállalatán keresztül a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak lengyel érdekeltsége, a GTC. Hogy az alapok mögött ki áll, nem tudni, a tulajdonosok ugyanis titkosak. Miért kötjük őket mégis a Matolcsy-körhöz? Azért, mert az alapok mindegyikét ugyanaz kezeli: Matolcsy Ádám barátjának, Száraz Istvánnak a cége, a Quartz. De ezen felül is találtunk kapcsolatokat: a Lánchíd 19 Hotel tulajdonosa például részben Matolcsy Ádám egyik ismerőse volt, Stofa György; a Klauzál utcában pedig négyből három ingatlannál Somlai Bálintra, Matolcsy Ádám barátjára bukkantunk az egykori tulajdonosok között. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a GTC a Magyarországon található több millió ingatlanból épp azokat vásárolta meg, amelyek több szállal is a Matolcsy-körhöz köthetők. És itt nem aprópénzekről van szó. A lengyel cég beszámolóiban találtunk rá arra, hogy mennyit fizethettek értük. A vásárlás értékét ugyan nem tüntették fel, az ingatlanokét azonban több esetben igen. Több mint 35 milliárd forintnyi euróról van szó. Ennyit fizethetett tehát a GTC ezekért az ingatlanokért a Száraz-féle alapoknak. Munkánk során természetesen megkerestük az érintetteket is, köztük Matolcsy Ádámot is. A jegybankelnök fia válaszlevelében teljesen eltolta magától a történetet, állítva, hogy semmilyen köze nincs ezekhez az ügyletekhez. Levelünkben személyes találkozót is kértünk tőle, erre azonban nem került sor. Egyrészt azért, mert mint Matolcsy Ádám közölte, ennek „nem látja értelmét”, másrészt pedig azért, mert ahogy írta, „nehezen tudnánk összehozni a találkozót, mert lassan két éve nem Magyarországon élek.” Hogy pontosan hol, az nem derült ki.Matolcsy Ádám az elmúlt években leginkább a Balaton Bútor nevű cég sikerével vált ismertté. A céget 2015-ben nagyrészt az MNB által kitalált és finanszírozott Növekedési Hitelprogram segítségével vette meg, amihez a hitelt édesapja unokatestvére, Szemerey Tamás nyújtotta, pontosabban a Szemerey tulajdonában lévő Növekedési Hitelbank. Később aztán kiderült, hogy ez a cég szállított az MNB épületébe bútorokat. Matolcsy Ádámról az üzleti sikerein kívül is számos cikk jelent meg az elmúlt években, ezek főként az életszínvonalát villantották meg, ami még az átlag NER-es vállalkozóhoz képest is kiemelkedő. Magánrepülőgépezés, Dubaj, luxusórák, de Matolcsy Ádámhoz kötöttek egy New Yorkban található luxuslakást is, bár azt eddig senki nem tudta igazolni, hogy az valóban az övé-e. Azt viszont igen, hogy Matolcsy Ádám egy Mátyás király úti luxusvillában élt Magyarországon, amit korábban az MNB alapítványai vásároltak meg. A Partizán ehhez a villához is ellátogatott: az épület ma már olyan magántőkealapoké, amelyeket szintén Száraz István kezel. Ha kíváncsi vagy, mit találtunk a villánál, és ha az is érdekel, hogy milyen bizniszeket bonyolítanak az MNB-alapítványok és a Matolcsy-kör, nézd meg videónkat ezen a linken. | Matolcsy Ádám külföldre költözött, a haverjához köthető alapok tízmilliárdokkal gyarapodhattak | A Partizán az elmúlt hetekben arra próbált meg választ kapni, mit csinál az MNB-alapítványok külföldi érdekeltsége, a GTC. Röviden: ugyanaz történik kint, mint ami itthon, az MNB-alapítványok lengyel érdekeltsége valamiért épp olyan ingatlanokat vásárol meg Magyarországon, amelyek Matolcsy Ádám köréhez köthetőek. | null | 1 | https://www.partizanmedia.hu/post/matolcsy-ádám-külföldre-költözött-a-haverjához-köthető-alapok-t%C3%ADzmilliárdokkal-gyarapodhattak-par | 2024-02-29 00:00:00 | true | null | null | Partizán |
A MÁV-ot lerohasztja, de a haverok spanyol vonatgyárába euró-százmilliókat tol a magyar államA fenti cím maga a sztori is egyben, feltéve, hogy pontosak a spanyol Expansión gazdasági portál információi, miszerint a magyar állami Corvinus Zrt. megtámogatja, hogy a Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltségében álló Magyar Vagon cégcsoport megvásárolja a madridi tőzsdén jegyzett Talgo vonatgyárat. Potom 632 millió euróért. A mozdonyokat, nagysebességű és intercity vonatokat gyártó, jelenleg 40 százalék közeli arányban egy brit befektetési alap tulajdonában álló cég 100 százalékára tett magyar ajánlatról - spanyol és brit források alapján - a magyar sajtó is írt, hol azt, hogy a Magyar Vagon, hol azt, hogy annak leányvállalata, az M3-as orosz metrókocsik felújításában is részt vevő Dunakeszi Járműjavító lesz a vevő. Az ajánlat horribilis nagyságrendű összegről: 632 millió euróról szól. Részvényenként 4.8-5 euró között kínáltak az akkor 3,8-3,9 eurón mozgó papírok darabjáért (a magyar állami segítség hírére felment az árfolyam 4 euró fölé, de még mindig bőven 5 alatt mozog).Az Expansión meg nem nevezett forrásokra hivatkozva közölt információja szerint a vevő egy konzorcium lenne, benne a MaVag-csoport és 45%-ban a Corvinus. Kicsit zavaros a spanyol közlés, mivel “alapnak” nevezi a Corvinust, ráadásul kicsit mintha kavarná is az MCC-vel és a Corvinus Egyetemmel (mint majd látjuk, a magyar szereplők ismeretében ez megbocsájtható), a leírásból azonban elég egyértelmű, hogy a magyar állam 100%-os tulajdonában lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-re gondolnak. Biztos, ami biztos, rákérdeztünk az állami cégnél, s ha már, akkor a tranzakció egyéb részleteire, illetve arra is, mivel érdemelte ki a hispán vasúti járműgyártó a befektetői érdeklődésüket. Mi meg a válaszukat várjuk érdeklődéssel.Az már most valószínű, hogy a magyar félnek, így a jelek szerint az adófizetőknek is, még a gigantikus vételárnál is többe fáj majd a vonatgyárbeszerzési hóbort. Spanyol források szerint ugyanis a magyar konzorcium emberei tárgyalnak a Talgo hitelezőivel, hogy járuljanak hozzá a tulajdonosváltáshoz, ígérve, a magyarok képesek és kedvük is van törleszteni a vonatgyár hiteleit. Márpedig a Talgónak tetemes, a 350 millió eurót meghaladó “idegen eszköze”, azaz hitele volt a 2023 első félévi beszámoló szerint - azt mondják az okosok, hogy a vasútijármű-gyártásnál ez nem para, viszont egyszer ki kell fizetni.A MaVag-csoport központi cége, a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter érdekeltsége volt, jelenleg pedig (meglepetés!) közvetett tőkealap-tulajdonban van, a Solva II. magántőkealapról a Direkt36 derítette ki, hogy voltaképpen Hernádi Zsoltot tisztelhetjük benne. A spanyol lapok rendszeresen “Andreas Tombort” nevezik meg, mint aki az ügyletet kavarja. Tombor az első Orbán-kormányban a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója volt, majd “Habony hitelezőjeként” vonult be a magyar politikai bulvárba, nemzetközi fegyverbizniszekben és szürkezónás média-szerzési akciókban is fölbukkant, de talán legfontosabb fegyvertény a részéről, hogy létrehozta a fideszes királyképzőt, az Mathias Corvinus Collegiumot, az MCC-t. Habony hitelezője valóban látszik a cégcsoport szövevényében mint a leánycég, a Ganz-MaVag International Kft. közvetett résztulajdonosa. Annak a cégnek, amelyiknek igazgatósági tagja Halkó Gabriella, a fent említett Habony Árpád régi motoros üzlettársa, a cégvezető pedig Törő Csaba, aki még a néhai SZDSZ egyik “simicskájaként”, pontosabban a pártharcokban Fodor Gábor ambícióinak támogatójaként vált ismertté.Hashtagek: feketeöves NER-lovagok (és proxyk), 632 millió euró, közpénzjelleg. Aki idáig eljutott az olvasásban, gyorsan vonatozzon egyet Magyarországon, s meditáljon: tényleg spanyol szupermozdony gyártó-e az, ami hiányzik a kötöttpályáról. | Euró-százmilliókat tol a magyar állam a spanyol vonatgyártásba | A MÁV-ot lerohasztja, de a haverok spanyol vonatgyárába euró-százmilliókat tol a magyar állam
A fenti cím maga a sztori is egyben, feltéve, hogy pontosak a spanyol Expansión gazdasági portál információi, miszerint a magyar állami Corvinus Zrt. megtámogatja, hogy a Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltségében álló Magyar Vagon cégcsoport megvásárolja a madridi tőzsdén jegyzett Talgo vonatgyárat. Potom 632 millió euróért. | null | 1 | https://www.partizanmedia.hu/post/euró-százmilliókat-tol-a-magyar-állam-a-spanyol-vonatgyártásba | 2024-02-14 00:00:00 | true | null | null | Partizán |
A szlovákiai választások előtt Gyimesi György a 2020-ban nyertes szlovák populista párt, az Egyszerű Emberektől igazolt a Magyar Szövetségbe, aminek az alelnöke lett. A migrációról, Sorosról, a szuverenitásról alkotott elképzelései nem állnak távol sem Robert Ficóétól, sem Orbán Viktorétól.Gyimesi ellen pár napja közbeszerzés befolyásolása miatt indított eljárást a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA), írja a Napunk az Aktuality.sk alapján. Az eljárás még egy olyan ügy miatt indult, ami akkor történhetett, amikor Gyimesi még Kassa megyének dolgozott. Az őt megkereső újságírónak Gyimesi azt mondta, nem tudja, milyen ügyről van szó. „Én a megyén két hónapot dolgoztam, rendes alkalmazott voltam és nem is döntöttem különösen nagy dolgokról. Azt hiszem, 50 ezer eurós nagyságig” - mondta.A Plus 7 dní emlékeztet arra, hogy amikor Gyimes 2020-ban Gyimesi Xenon nevű cége 200 ezer eurós uniós támogatást kapott, majd mikor képviselő lett, az anyja lett a cég vezetője. Az uniós pénzek menedzselésével foglalkozó cég Kassa Megye Önkormányzatával is kapcsolatba került, ahol a közbeszerzések ellenőrzése lett volna a feladata. | Korrupciógyanú miatt indított eljárást a szlovák ügyészség Gyimesi György ellen | A szlovákiai választások előtt Gyimesi György a 2020-ban nyertes szlovák populista párt, az Egyszerű Emberektől igazolt a Magyar Szövetségbe, aminek az alelnöke lett. A migrációról, Sorosról, a szuverenitásról alkotott elképzelései nem állnak távol sem Robert Ficóétól, sem Orbán Viktorétól. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/19/korrupciogyanu-miatt-inditott-eljarast-a-szlovak-ugyeszseg-gyimesi-gyorgy-ellen | 2024-03-19 18:27:00 | true | null | null | 444 |
"Két kisgyerekem van, ők nem ide fognak járni, ezt garantálom, az én gyerekeim nem lesznek itt ezen a lepattant helyen" - mondja határozottan egy versendi férfi, akivel a háza előtt beszélgetünk egy mellékutcában. Versend egy kis falu Baranya megyében, nem messze Mohácstól, közel a horvát határhoz. Alig néhány elágazásból áll, pár perc autózással bejárod az egészet. A település középpontjában, nevezzük főtérnek, áll egy katolikus templom, mellette egy apró vegyesbolt, olyan, ahol nem te válogatsz, hanem a pult mellől kell kikérned, amire szükséged van.
Versendnek valamennyivel kilencszáz fölött van a lakosságszáma, az utolsó népszámlálás szerint a lakók több mint fele roma. Az a fajta falu, amiben ha név szerint keresel valakit, akkor az útbaigazítód rögtön odahív maga mellé, és a kezével elmutogatja neked, hogy abban a néhány méterre lévő kanyarban fordulj be balra, menj fel azon a kis mellékúton, majd a végén jobbra, és amit keresel, az a zöld ház lesz a jobboldalon, de a keresett lakó most éppen amúgy sincs otthon, dolgozik.
Versenden hatalmas lehetőség van arra, hogy egy szépen karbantartott falu legyen, több múlt század eleji ház sorakozik egymás mellett, legtöbbje mégis elhanyagolt állapotban van. Az első látásra is rögtön nyilvánvaló, hogy éles határ van a tehetősebbek és a szegényebbek között, erre ékes példa egy vérpirosra festett, alaposan felújított kúria, ami két lepukkant, de mégis lakott épület között áll. A falunak ugyanakkor saját óvodája és általános iskolája is van, utóbbi egészen nyolcadik osztályig, ami több hasonló méretű településről nem mondható el.
És Versendet vezeti az a polgármester, aki többször került már a hírekbe, igaz, nem pozitív történések miatt: Kárász István ellen ugyanis több eljárás is zajlik, például költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt. Legutóbb pedig július elején jelent meg a hír, hogy állítólag az a pénz is eltűnt, amit a faluvezetésnek a gyerekek melegétkeztetésére kellett volna fordítania, így aztán volt, hogy ebédre kenyér és felvágott jutott nekik.
Kifli és felvágott ebédre
Július közepén járunk Versenden, hétköznap, így napközben kevesen vannak kint az utcákon. Elsőre egy faágakat cipelő közmunkással, autót motorolajjal feltöltő apával, akit három gyereke figyel, egy elhanyagolt ház kapujában nézelődő férfival találkozunk. Mindegyikhez egyenként odamegyünk, hogy az állítólagos melegételhiányról kérdezzük őket, de egy közös bennük:
Az már az ott-tartózkodásunk első pár percében egyértelművé válik, hogy a kis faluban nehéz lesz megszólalókat találni. Ők nem tudnak az étkeztetésről, nem tudják, hogy működik, nem akarnak belefolyni, kérdezzünk mást, érkeznek sorban a válaszok. Pedig Páger Ferenc, aki az októberi önkormányzati választásokon sikertelen kihívója volt a hosszú évek óta falut vezető Kárásznak, még úgy nyilatkozott az ATV-nek, hogy az önkormányzat hatmillió forintot kapott a melegétkeztetésre, de a pénz nem érkezett meg a beszállító céghez, így aztán három hónap után leálltak az ételszállítással.
A versendi önkormányzat ugyanis a rászoruló gyerekeknek biztosít meleg ebédet, ehhez az utóbbi időben a szomszédos település vendéglőjéből rendelték az ételt, mondja Páger minderről az Indexnek. A választások után a Demokratikus Koalícióba belépő férfi szerint
Ezt a tartozást a Babarci Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője is megerősíti az Indexnek (alá tartozik Versend is). A jegyző - aki annak ellenére, hogy könnyen beazonosítható, nem akarja, hogy a nevét is leírjuk - szerint amint a beszállító jelezte neki, hogy az önkormányzat nem fizet, ő az ügyet rögtön továbbküldte a Baranya Megyei Kormányhivatalnak. A beszállító ezután, június 30-án fel is mondta a szerződést Versenddel. Mindketten azt állítják,
Páger szerint a faluvezetés azóta menükkel próbálja kipótolni az ételt. Azt ugyanakkor a jegyző szintén jelezte a kormányhivatal felé, hogy a versendi önkormányzatnak nincs semmilyen érvényes szerződése beszállítóval, márpedig azt kötelezően jelenteni kell a kincstárnak, honnan jön az étel, mert "az nem fakultatív dolog".
Páger ehhez hozzáteszi, nem először történt ilyen, ez már a harmadik ételbeszállítója volt az önkormányzatnak. Az előzőnek például ötmillióval tartozott. A jegyző ugyanezt mondja, de hozzáteszi azt is, hogy többszöri felszólításra az ötmillió forintot végül az önkormányzat rendezte.
De mit szólnak ehhez az itt élők?
Kovács Szabolcs Babarcról származik, de már évek óta él Versenden. A gyerekei korábban nem, csak a koronavírus alatti kijárási korlátozások alatt kaptak ételt, azokban a hetekben házhoz vitték azt. Abban az időszakban még a szomszéd település vendéglője szállította az ebédet, de Szabolcs szerint az hiába volt vákuumcsomagolású, szörnyű minőségű volt,
mint amikor a sós vízbe beledobják a tésztát.
Kőhalminé Kovács Borbála viszont mást állít: három gyereke jár rendszeresen az étkeztetésre, és szerinte egyszer sem panaszkodtak a minőségére. Azt is tagadja, hogy lettek volna olyan napok, amikor nem jutott meleg ebéd nekik.
A településen járkálva végül egy férfit szólítunk le, akiről már messziről látni, hogy feltehetően valamilyen pozíciót tölt be a faluban. Gyorsan kiderül, hogy tényleg így van: ő Kovács György, Versend alpolgármestere.
Kovács kategorikusan tagadja, hogy bármilyen tartozása lenne a hivatalnak, vagy azt, hogy egy ideig nem kaptak volna meleg ételt a gyerekek. Azt viszont hozzáteszi, hogy ételbeszállítót valóban váltottak, de csak azért, mert a lakosok nem voltak elégedettek a minőséggel. Pár mondat után viszont rögtön meginvitál minket, hogy menjünk, és nézzük meg a saját szemünkkel azt a bizonyos étkeztetést. A meghívást megköszönjük, és el is fogadjuk.
Amikor délben megérkezünk az épülethez, a nyitott ablakokból evőeszközök csörömpölését hallani, már javában ebédelnek a gyerekek, az udvarban pedig ott parkol a polgármester autója is. Ezután viszont egy egészen szürreális jelenet játszódik le:
Hiába emlékeztetjük arra, hogy az alpolgármestere hívott meg minket, Kárász nem tágít, mindössze annyit mond:
Én kormánypárti vagyok, az Indexnek nem nyilatkozom,
majd beül a kocsijába, és elviharzik, az épület környékéről pedig szó szerint elhajtanak minket az ételosztást vezénylő alkalmazottak. Így aztán nem tudjuk megnézni a saját szemünkkel az étkeztetést, és nem tudjuk feltenni a kérdéseinket a polgármesternek.
Kárász egyetlen hozzánk intézett mondata viszont azért is hangzik egészen pikánsan, mert ő hivatalosan független polgármester, négy független képviselővel az oldalán, nem pedig fideszes.
Tizenkétmillióból semmi
Kárász István, vagy ahogy a helyiek nevezik, Pista a Nemzeti Választási Iroda adatai alapján tíz éve Versend polgármestere. Bár már 2006-ban is indult, nem nyerte el a széket. 2010-ben viszont nyolcvankét szavazattal verte meg a falut 1994 óta vezető független polgármestert. Kárász az első ciklusának még a Magyar Szocialista Párt színeiben indult neki, a következő két választáson viszont már függetlenként jegyeztette be magát.
Ezt akkor úgy indokolta, hogy az előző faluvezetéstől örököltek 48 millió forintos banki tőketartozást és annak kamatait, valamint közel 24 milliós beszállítói tartozást is.
2016-ban aztán a kis település újra a hírekbe került: több mint 12 millió forintot nyertek a falu roma kulturális- és pihenőparkjára, ami a valóságban akkoriban úgy nézett ki, hogy két sor roskadozó kerítés, egy homokozónak látszó gödör, pár összeeszkábált pad és néhány sárgára festett autógumi feküdt egy üres földterületen.
A feljebb említett versendi Kovács Szabolcs szerint a kerítést az ott lévő nyárfából csinálták, ami viszont nem egy időtálló anyag, és elporlad, összeroskad. A lefestett autógumikról pedig így fogalmaz:
Tök jó, oké, otthon csinálok a kislánynak, de amikor van rá tízmillió, akkor csak feltesznek három gumiabroncsot?
Szerinte inkább színpadot vagy valamilyen főzőhelyet kellett volna ott kialakítani. És hogy néz ki ez a park napjainkban?
Merthogy a helyén most nyoma sincs annak, hogy ez egy pihenőpark lenne. Ottjártunkkor természetesen ezt is megtekintjük, de csak a térdig érő gazban gázolunk, mindenesetre egy megfakult autógumit azért találunk benne. A kerítés eltűnt, a padoknak hűlt helye, itt biztosan nem lehet kulturális eseményt tartani, de egy alapos kaszáláson kívül más programot sem nagyon.
Egy idősebb versendi nő később arról beszél, hogy a faluban nem értik, hogy lehet még mindig Kárász a polgármester. A faluvezetőt úgy írja le, mint aki megválogatja, kinek köszön és kitől fogad köszönést, majd azt is mondja, van egy kisebb köre, akiket segít, például a házfelújításban, a többieknek viszont egyáltalán nem.
Bírósági eljárások és bejelentések gárdája
Páger Ferenc és a közös önkormányzati jegyző szerint több olyan másik beruházás is van Versenden, amikre bár tízmilliókat kapott az önkormányzat, nem igazán valósultak meg rendesen. Ezeket pedig elmondásuk szerint rendre bejelentik a Baranya Megyei Kormányhivatalnál vagy a NAV-nál.
Az egyikről a DK-s Varjú László is beszélt. Az országgyűlési képviselő elment Versendre, aztán élőben bejelentkezett az egyik út mellől, amire az általa elmondottak alapján az önkormányzat 80 millió forintot kapott. Minderről a jegyző is azt mondja, hogy ez elméletileg egy két kilométeres elkerülőút lenne, hogy a munkagépek kikerüljék a települést. Viszont azt a felvételen is látni, hogy
A jegyző szerint a 80 millió azért "elég nagy pénz ahhoz, hogy valami értelmeset lehessen csinálni, de sehol sem tartanak: párszor le lett gyalulva az út, de szilárd burkolat nincs". Mindezt szintén jelezte a kormányhivatalnak és a NAV-nak is, de azt mondja, egyelőre semmilyen ellenőrzés nem történt.
Máskor a jegyző szerint a polgármester hóeltakarításról kiállított számlát fizetett ki úgy, hogy abban a hónapban nem is volt hó. Mindezt szintén bejelentették a NAV-nak.
Arról Páger és a jegyző is beszél, hogy az önkormányzat 19 millió forintot kapott a hivatal rendbehozására - ez a felújítás viszont áll. A jegyző ehhez hozzáteszi, ő eleve csak hónapokkal később értesült arról, hogy az önkormányzat erre beadott egy pályázatot, és el nyerte.
Mindezekről megkérdeztük a Baranya Megyei Kormányhivatalt. Arra voltunk kíváncsiak, a hivatal pontosan milyen bejelentéseket kapott, milyen ügyeket vizsgálnak vagy épp zártak már le, mi lett ezeknek az eredménye. Minderre csak egy rövid választ kaptunk. Annyit írtak, a hivatal "két ügyben folytat jelenleg vizsgálatot, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően megteszi a szükséges intézkedéseket". Kerestük a NAV-ot is, cikkünk megjelenése után mindössze annyit válaszoltak, folyamatban lévő ügyekről nem hozhatnak nyilvánosságra részleteket.
Ráadásul az önkormányzati bankszámlák inkasszó alá kerültek, a tartozások és a különféle visszafizetési kötelezettségek miatt, teszi hozzá a jegyző. Eszerint a végrehajtó hatósági átutalási megbízást ad ki a banknál kezelt összegre. Magyarán, amint beérkezik valamennyi összeg a számlára, a bank abból amennyit tud, továbbutal a végrehajtónak.
Kárásznak és az önkormányzatnak bírósági ügyekből is bőven kijut, például abban az ügyben, amiben az óvoda felújítására kaptak 130 millió forintot. A Pécsi Törvényszék sajtósa megkeresésünkre azt írta, a vád nagyobb kárt okozó, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás, mert "jogtalan haszonszerzés céljából a Versendi önkormányzat vagyonában 4,5 millió forint kárt okoztak azzal, hogy különböző fiktív karbantartási munkákat próbáltak meg számlákkal igazolni, és az ebből származó pénzt felvették, azt egymás között elosztották".
Egy másik ügyben 2019-ben élettársával együtt már elmarasztalták, igaz, nem jogerősen. Élettársa kezelte ugyanis 2003 és 2013 között a pénztárt. A polgármester költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 500 ezer forintos pénzbüntetést és közel 1,2 millió forintos vagyonelkobzást kapott. A vád szerint ugyanis 2012-ben hamis okiratokra alapozva azt mondta, két ember közmunkáját kell kifizetnie, erre kapott a Baranya Megyei Munkaügyi Központtól közel ötszázezer forintot. A pénzt viszont egy olyan számlára utaltatta, amihez csak ő tudott hozzáférni. Emellett papíron fizetési előleget adott olyan embereknek, akik azt nem is kérték, a pénz átvételét pedig nem is ők írták alá. Harmadrészt pedig a vád szerint bár Kárász tényleg adott fizetési előleget több embernek, de amikor azt visszafizették neki, a polgármester az összeget nem tette be az önkormányzat pénztárába.
A városok nem kapnak annyi pénzt, amennyi itt nálunk eltűnt az utóbbi pár évben. Annyi pénz érkezik ide, mégis a mi falunk van teljesen elmaradva, a környék pedig gazdag vidék
- mondja minderről Páger.
Ezt később mi is látjuk: a szomszédban van Babarc, a hasonló méretű és adottságú falu, ugyanolyan épületekkel, mégis sokkal rendezettebb állapotban.
Borítókép: Index Fotós: Bődey János | Városok nem kapnak annyi pénzt, amennyi ebben a faluban eltűnt az utóbbi években | Versend egy kis település Baranya megyében, alig több mint kilencszáz lakossal. A többségében roma lakta falu már többször került a hírekbe, például azért, mert polgármesterét, Kárász Istvánt költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt tavaly elítélték, igaz, nem jogerősen. Néhány helyi most azt állítja, egy időre a gyerekek sem kaptak meleg ebédet, mert az arra szánt hatmillió forintot a beszállító nem kapta meg. Közben pedig egy sor hasonló beruházást is jelentettek a kormányhivatal és a NAV felé, amelyekre bár tízmilliókat kapott az önkormányzat, mégsem valósultak meg rendesen. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/07/20/versend_polgarmester_onkormanyzat_melegetkeztetes_penz/ | 2020-07-20 23:33:00 | true | null | null | Index |
Sokkal kiterjedtebb a magántőkealapok hatása a magyar gazdaságra, mint eddig hittük. Számításaink szerint ma már 361 cég tartozik csak a NER által kezelt magántőkealapok alá, ami azt jelenti, hogy ennyi vállalat termel teljesen ismeretlen tulajdonosoknak, nem egyszer milliárdos hasznokat. Megtudtuk azt is, a jegybank alapítványai és a jegybankelnök fiának barátja, Száraz István sportot űznek abból, hogy ingatlanokat cserélgetnek egymással – az üzleti logika alapján nyilván valamennyi felárért cserébe, amit két olyan magántőkealap tehet zsebre, amit Száraz István cége kezel. „Az MNB nem lehet offshore-lovagok szálláshelye” – Orbán Viktor rögtön a 2010-es megválasztása másnapján jelentette ki ezt, üzenve az akkori jegybankelnöknek, Simor Andrásnak, akiről kiderült, van egy offshore-cége. A Fidesz akkoriban nemcsak Simor, hanem úgy általában az offshore-ozás ellen is háborút hirdetett, ennek keretében pedig még az Alaptörvénybe is beleírták, hogy közpénzt csak olyan szervezet kaphat, amely átlátható. Az offshore-ozás talán ezért, talán más miatt, de itthon kiment a divatból. Lett viszont helyette más: magántőkealap. A magántőkealap egy befektetési forma, aminek a működését nagyon leegyszerűsítve a következőképpen lehet leírni: a magántőkealapoknak, akárcsak a cégeknek, tulajdonosaik vannak, az ő pénzük van ezekben az alapokban. A tulajdonosok aztán a magántőkealapokon keresztül vagyonelemekre tesznek szert: céges részesedéseket, azokkal együtt pedig gyárakat, vagy akár ingatlanokat vásárolnak. Mindezt teljes titokban, ami ugyanis az egyik fontos különbség egy cég és egy magántőkealap között, hogy míg egy kft. vagy egy zrt. tulajdonosát meg lehet ismerni, addig a magántőkealapoknál a befektetők kiléte nem nyilvános. És éppen ez az, amit a magántőkealapok egyik legnagyobb előnyeként szoktak emlegetni: „a tulajdonosokat elrejtő teljes diszkréciót”. Nagyon valószínű, hogy a magántőkealapok az utóbbi években emiatt szaporodtak el Magyarországon gombamód, az elmúlt két évben megduplázódott a számuk. November elején összesen már 144 magántőkealap létezett, miközben 2 évvel ezelőtt még csak ennek mintegy fele, 78 magántőkealap működött az országban. És míg az offshore-cégeket a kormány üldözte, a magántőkealapokat ahol tudja, segíti: hol pénzzel, hol azzal, hogy beszáll a projektjükbe. Például, a Vodafone-ban az állam tulajdonostársa végső soron egy magántőkealap. A konstrukció a következő: a Vodafone egyik tulajdonosa a Corvinus Zrt., ami egy tisztán állami cég, a másik pedig a 4iG, ami egy tőzsdei cég, melynek az egyik legnagyobb részvényese egy magántőkealap. Magyarország második legnagyobb bankjánál, az MBH-nál ugyanez a képlet: az állam különböző magántőkealapokkal állt össze, hogy csináljon egy versenytársat az OTP-nek. Hogy kihez tartozhat egy magántőkealap, annak kapcsán egyetlen támpontunk van: az alapkezelő cégek. Ezek a társaságok kezelik az alapokba berakott pénzt. Az alapkezelők kiléte pedig nyilvános – azt legalábbis a legtöbb esetben meg lehet mondani, hogy ki kezeli az adott magántőkealapot. Azért írjuk, hogy a legtöbb esetben, mert itthon van olyan alapkezelő, aminek az egyik tulajdonosa maga is egy magántőkealap. Tehát, egy magántőkealap a résztulajdonosa egy magántőkealapokat kezelő cégnek. Ebben a konstrukcióban tehát amellett, hogy a magántőkealapok tulajdonosai nem ismertek, magáé a kezelőjé sem teljesen. Persze a legtöbb alapkezelőnél ez nem így van: elég könnyen kimutatható, hogy a 144 magántőkealap egy jelentős részét olyan cégek kezelik, amelyek a NER-hez köthetők. NER alatt egészen pontosan Mészáros Lőrincet és körét (Kertész József, Szíjj László, Jászai Gellért, Vida József), Tiborcz Istvánt és körét (Jellinek Dániel, Szécsényi Bálint), Rogán Antal körét, valamint Hernádi Zsoltot értjük. Illetve azt az alapkezelőt is, amelynek az egyik végső tulajdonosa maga is egy magántőkealap – a másik tulajdonos ugyanis nem más, mint Száraz István, Matolcsy Ádám barátja. A hozzájuk, tehát a NER-hez köthető alapkezelők 77 magántőkealapot igazgatnak – az összes magántőkealap több mint felét. Hogy képet kapjunk arról, valójában mekkora szeletét fedik le a gazdaságnak ezek a magántőkealapok, összeszámoltuk azt is, hogy a NER-hez köthető magántőkealapok hány cégben érdekeltek közvetlenül, és e cégek leányvállalatait is összegyűjtöttük. Így derült ki, hogy a végső szám ma már közelíti a 400 vállalatot: egészen pontosan 361 cégről van szó.(Ha valaki szeretné nagyobb felbontásban, részleteiben látni az ábrát, annak érdemes erre a linkre kattintania.)Ezek között pedig vannak kifejezetten nagyok is: 25 olyan magántőkealapos vállalatot találtunk, amelynek éves bevétele meghaladja a 10 milliárd forintot. Az ábrán a bordó színű buborékok a magántőkealapokat, a szürke-bordó buborékok a 10 milliárd forintot meghaladó árbevételű cégeket, a feketék pedig az alapkezelő cégek tulajdonosait jelölik. Táblázatos formában a részletes adatokat innen lehet letölteni. A magántőkealapokról videót is készítettünk, amelyben körbejárjuk többek között a Tiborcz István-féle Főnix magántőkealap, illetve a Matolcsy Ádám barátjaként számon tartott Száraz István-féle magántőkealapok több üzletét. Ahogy a Válasz Online feltárta, a Főnix érdekelt például a Soroksár-Gyál területén készülő beruházásban, amiről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy valami készül arrafelé: a kormány 500 hektárnyi területet nyilvánított Soroksár külterületi részén, és Gyál egyes részein beruházási célterületté. Ebből egy cégen keresztül 173 hektárnyit birtokol a Főnix nevű magántőkealap, amelyet Tiborcz István alapkezelő cége, a Diófa kezel. A Száraz-féle magántőkealapok pedig leginkább a jegybanki alapítványokkal üzletelnek, nem is akárhogyan: több, nagy értékű ingatlannál a képlet az volt, hogy előbb a jegybank alapítványai eladták őket a Száraz-féle magántőkealapoknak, hogy aztán egy, a jegybanki alapítványokhoz köthető lengyel cég (Global Trade Center, GTC) visszavásárolja őket. A GTC-nek egyébként szintén egy magántőkealap a fő tulajdonosa, amit a jegybanki alapítványok egyik cége kezel. Tehát, a jegybank alapítványai előbb eladták az ingatlanokat, hogy aztán kvázi visszavásárolják őket, a különbözetet pedig – már ha van felár, ami a piaci logika alapján valószínűleg volt – a Száraz István által kezelt magántőkealap tette zsebre. Ez történt például egy Andrássy úti ingatlannal is: az Oktogontól néhány perc sétára, az Andrássy út 40-42. szám alatt található, Ybl Miklós által tervezett épület eredetileg az MNB alapítványoké volt, 14,9 millió euróért vették meg. Ezután eladták a Quartz által kezelt magántőkealapoknak, onnan pedig „visszavásárolta” az MNB alapítványokhoz köthető magántőkealap külföldi cége. Ahogy a Magyar Tudományos Akadémia egykori épületét is, a Pusztaszeri úton. Ez az ingatlan ugyancsak az MNB alapítványaié volt, 2,7 milliárd forintért vették meg, majd eladták a Quartz által kezelt magántőkealapoknak, tőlük pedig „visszavásárolta” a GTC. De hasonló történt a Vörösmarty téren található Kasselik-ház egyes ingatlanjaival is. A Kasselik-házban az MNB alapítványok az alsó szinteket birtokolták, a felső szinteken pedig összesen 5 helyiséget a Quartz-magántőkealapok. Az alsó szinteket az MNB alapítványok eladták, hogy aztán megvegyék a Quartz-magántőkealapoktól a felsőket. A konstrukció részletesebben a következő volt: a Global Trade Center magyar leányvállalata (GTC Origine Investments) megvásárolta a G-Alpha VRSMRT nevű céget (aminek a végső tulajdonosa az adás-vétel előtt a Quartz által kezelt Arezzo és Felis magántőkealap volt). Az MNB alapítványai a kérdéseinkre adott válaszukban arra utaltak, hogy az alapítványok csak jól jártak az oda-vissza vásárolgatással. Egészen pontosan azt közölték, hogy „a Pallas Athene Alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vagyonkezelési stratégiája és döntései egyértelműen azt a szemléletet követik, hogy a vállalat köteles megőrizni a rábízott tőkét és elérhető, stabil hozamot biztosítani a tulajdonosai számára. Ennek eredményeként a rábízott tőkét és vagyont az adott piaci helyzetnek megfelelő területen, minden esetben értékálló befektetésben helyezi el. Kizárólag olyan beruházásokat hajt végre, amelyek a korábbiaknál jobb és jobb megtérülést, valamint stabil hozamokat tesznek lehetővé. A követett stratégiának köszönhetően az Optima Zrt. még a válsággal sújtott időszakban is növelni tudta a rábízott alapítványi vagyon értékét ezáltal támogatva az Alapítvány kultúrával és oktatással kapcsolatos stratégiai céljait.” De mi értelme van a magántőkealapozásnak a NER 13. évében? A sokadik kétharmad után miért is lehet bárkinek szüksége arra, hogy magántőkealapok mögé rejtse a vagyonát? Hiszen az eddig sem rengette meg a kormány hatalmát, hogy kiderült, egyesek a semmiből lettek tíz-, adott esetben százmilliárdosok. De akkor mégis, mi lehet az oka annak, hogy Orbán Viktor legközelebbi emberei, de még a jegybankelnök fiának közelében is egyre-másra bukkannak fel ezek a titkos pénztárcák? Videónkban erre is megpróbálunk választ adni. | Kiszámoltuk, felrajzoltuk: már majdnem 400 céghez van közük a NER-közeli magántőkealapoknak | Sokkal kiterjedtebb a magántőkealapok hatása a magyar gazdaságra, mint eddig hittük. Számításaink szerint ma már 361 cég tartozik csak a NER által kezelt magántőkealapok alá, ami azt jelenti, hogy ennyi vállalat termel teljesen ismeretlen tulajdonosoknak, nem egyszer milliárdos hasznokat. Megtudtuk azt is, a jegybank alapítványai és a jegybankelnök fiának barátja, Száraz István sportot űznek abból, hogy ingatlanokat cserélgetnek egymással – az üzleti logika alapján nyilván valamennyi felárért cserébe, amit két olyan magántőkealap tehet zsebre, amit Száraz István cége kezel. | null | 1 | https://www.partizanmedia.hu/post/kiszámoltuk-felrajzoltuk-már-majdnem-400-céghez-van-közük-a-ner-közeli-magántőkealapoknak-partiz | 2023-03-14 00:00:00 | true | null | null | Partizán |
A Horizont program 95 kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos projektet finanszírozott 2014 óta. Az Investigate Europe feltárta, hogy euró milliókat kaptak olyan vállalatok, amelyeket környezetvédelmi visszaélésekkel vádoltak. Valamint olyanok, amelyek oligarchákhoz, egy kínai állami tulajdonban lévő céghez, illetve egy karibi adóparadicsomban működő vállalathoz kapcsolódnak. Egy év börtön és 293 ezer euró kártérítés. Erre ítélte egy sevillai bíróság 2016 szeptemberében a Cobre Las Cruces SA bányavállalat három vezetőjét. A trió beismerte, hogy egy esetben környezetvédelmi bűncselekményt követtek el (a rézbányájuk közelében lévő víztartó réteget arzénnel szennyezték), egy esetben pedig közveszély okoztak.A folyamatban lévő jogi eljárások ellenére a Cobre Las Cruces megkezdhette az Intmet nevű projekt koordinálását, amelynek célja „a fémkinyerési hozam maximalizálása, valamint az energiafogyasztás és a környezeti lábnyom minimalizálása” volt. Az Intmet az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramjának, a Horizontnak a része volt. Ezt az Európai Bizottság 7,8 millió euróval támogatta, amelyből 2,73 millió eurót a Cobre Las Cruces kapott. A spanyolországi székhelyű, de a kanadai First Quantum Minerals tulajdonában lévő céget hét, kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos Horizont-projektben való részvételre választották ki. A cég összesen 5,53 millió euró közpénzt tehetett zsebre, ami a második legmagasabb összeg a támogatásban részesült európai cégek között. A Cobre Las Cruces bányától alig 20 kilométerre található Aznalcóllar városa, ahol 1998-ban az elmúlt 50 év egyik legnagyobb európai bányászati környezeti katasztrófája történt. Az aznalcóllar-i piritbánya tározójának átszakadása hatmillió köbméter mérgező iszapot engedett a közeli folyóba: halak ezrei pusztultak el és 4634 hektárnyi terület ment tönkre. Néhány földterület annyira szennyeződött, hogy többé soha nem lehetett megművelni.A bánya a Boliden svéd multinacionális vállalat tulajdonában volt, amely mintegy 40 millió eurót fizetett a katasztrófa okozta károkért. A spanyol leányvállalat azonban nem sokkal később csődöt jelentett, így még mindig tartozik a spanyol államnak a helyreállításra fordított 43 millió euróval, valamint a helyi hatóságoknak a helyreállításra fordított 89 millió euróval. A Boliden nem fizet, inkább az európai adófizetőktől szedi be a pénzt: a cég 2,7 millió eurót kapott a Horizont nyolc projektjében játszott szerepéért. Ezek közül többnek „a bányászati tevékenységek környezeti hatásainak minimalizálása” a célja. Chilébe exportált hulladék, pusztuló indonéz erdők, mérgezett zambiai gyerekAz Investigate Europe elemezte a 2014 és 2020 között 80 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező uniós tudományos kutatási program, a Horizont 2020 által finanszírozott összes kritikus nyersanyagokhoz kapcsolódó projektet. Valamint annak utódját, a Horizont Európát, amely 2021 és 2027 között 95,5 milliárd eurót tervez szétosztani. A támogatott több ezer projekt közül 95 kapcsolódik közvetlenül kritikus nyersanyagokhoz. Ezek összesen 667 millió eurót kaptak, és 1043 szervezetet – köztük vállalatokat, egyetemeket és kutatóközpontokat – érintettek. Az uniós támogatásban részesülő vállalatok környezetrombolása nem csak Európában fordult elő. A Boliden nevét az Európai Parlament által kért, harmadik országokban működő vállalatok által elkövetett emberi jogi jogsértésekről szóló jelentésben is megemlítették. A svéd óriásvállalatot azzal vádolták, hogy bányászati hulladékot exportált Chilébe, ahol egy alvállalkozója megfelelő kezelés nélkül rakta le azt, és ezzel károsította a helyi közösségek egészségét. A francia Eramet, amely 1,9 millió eurót kapott négy Horizont-projektre, azzal a váddal néz szembe, hogy a világ legnagyobb nikkelbányájának, a Weda Baynek a fejlesztése által érintett indonéziai őslakos közösségek erdeit és földjeit pusztította el. A Société Le Nickel, az Eramet leányvállalata és szintén a Horizont finanszírozottja, Új-Kaledóniában okozott környezeti károk miatt áll vizsgálat alatt. Az angliai Anglo American, amely valamivel több mint 200 ezer eurót kapott egy Horizont-projektből, a zambiai gyermekek állítólagos tömeges ólommérgezése miatt néz szembe perrel. Ugyanennek a vállalatnak Brazíliában is szembe kellett néznie szennyezéssel kapcsolatos vádakkal. Az Investigate Europe több mint egy tucat olyan vállalatot azonosított, amelyek a zöld átálláshoz kapcsolódóan kaptak Horizont-támogatást, és egyúttal állítólagos környezeti jogsértések elkövetői voltak. EU-s pénzek kínai és orosz kezekbenArra a kérdésre, hogy a környezetvédelmi bűncselekmények elkövetése összeegyeztethető-e a támogatások elnyerésével, az EU Bizottsága szóvivője azt válaszolta, hogy „alaposan mérlegelik a környezeti tényezőket a finanszírozott projektekkel kapcsolatban”, és rámutatott, hogy az európai zöld megállapodás bevezette a „ne okozz jelentős kárt" elvét. A szóvivő hozzátette, hogy a Horizont Európa programban a résztvevőknek bizonyítaniuk kell, hogy a projektek tiszteletben tartják az EU éghajlati és környezetvédelmi prioritásait. Nem kommentálták a Cobres Las Cruces vagy a Boliden ügyét, és azt sem, hogy a többi szabálysértéssel vádolt pályázó miért kapott ilyen nagy támogatást. Az adatok más meglepetést tartogatnak. A kritikus nyersanyagok tekintetében az EU szeretné csökkenteni jelenlegi függőségét másoktól, különösen Kínától, de Oroszországtól is, amely továbbra is jelentős beszállító. Mégis kerültek Horizont-pénzek kínai vagy orosz kezekbe is. A Soil Machine Dynamics vállalat 3,53 millió eurót kapott a Horizont költségvetéséből a Vamos projektre, amelynek célja egy új technika kifejlesztése volt eddig elérhetetlen mélységekben lévő ásványok kitermelésére. A projekt 2015. február 1-jén indult, öt nappal később az Inflexion magántőkealap bejelentette, hogy eladta a brit vállalatot a Zhuzhou CSR Times Electricnek. Egy olyan szervezetnek, amelynek többségi részvényese a kínai állam. Nézd meg videónkat az EU, Kína és a magyar akkumulátorgyárak szerepéről a zöld átállás mocskos történetében!Az írországi székhelyű Aughinish Alumina bauxitot finomít, azt a kőzetet, amelyből az alumínium előállításához használt timföldet nyerik. A vállalat 2007 óta az ágazatot uraló orosz Rusal csoport tulajdonában van, amelynek egyik fő részvényese Oleg Deripaszka, aki szerepel az EU, az Egyesült Királyság és az USA szankciós listáján. Az Aughinish Alumina egy másik listán is szerepel: a Horizont kedvezményezettjeinek listáján. A vállalat 563 500 eurót kapott egy olyan projektben való részvételéért, amely azt vizsgálja, hogy „miként lehetne a bauxitmaradványok újrafelhasználását gazdasági szempontból életképessé és az ipar számára elfogadhatóvá tenni”. Az európai adófizetők pénzét egy olyan vállalat is megkapta, amelynek székhelye a Brit Virgin-szigeteken, a világ egyik leghírhedtebb adóparadicsomában található. A Lancaster Exploration Limited egy olyan projektben vett részt, amelynek célja, hogy az európai csúcstechnológiai ipar számára új „lúgos és karbonatit tartományok feltárási modelljeit" biztosítsa. A Lancaster ritkaföldfémek afrikai feltárására specializálódott, és több mint 168 ezer eurót kapott a Horizont pénzéből. Az EU függőségének csökkentése és a bányászati lobbi„Általános szabályként a jogi személyeknek be kell tartaniuk az alkalmazandó jogszabályokat, beleértve az adójogszabályokat is" – mondta az Európai Bizottság szóvivője, amikor az ilyen finanszírozásról kérdeztük. Elmondta, hogy az EU-nak jogköre van a finanszírozás megszüntetésére, ha egy résztvevő „adókötelezettségeket" sért, vagy „más joghatóság alatt hozták létre azzal a szándékkal, hogy megkerülje a származási ország adóügyi, szociális vagy egyéb jogi kötelezettségeit". „Annak ellenére, hogy az EU nyilvánvalóan hajlandó mindenféle vállalatot finanszírozni, a nagyvállalatok jelenléte elengedhetetlen” – mondta Josep Oliva, a Katalán Műszaki Egyetem professzora. Ő koordinálta azt a 2014-es Horizont-projektet, amelynek célja a mesterséges intelligencia alkalmazása a volfrámmal és tantállal kapcsolatos folyamatok javításában. „Szükségünk volt nyersanyagokra, amelyekkel dolgozhattunk" – mondta Oliva. „Ezt pedig a vállalatok biztosították. Osztrák, egyesült királyságbeli és spanyolországi bányákkal dolgoztunk együtt." A Bizottság saját besorolása szerint a Horizont pénzének 45 százaléka for-profit cégeknek, 28 százaléka egyetemeknek vagy oktatási intézményeknek, 20 százaléka pedig kutatóközpontoknak jutott. A kutatások széles területeket és célkitűzéseket fednek le. Ezek között van az európai ásványkincsek versenyképességével foglalkozó projekt, egy másik a nehéz lelőhelyek bányászatához szükséges „bioinspirált, moduláris és rekonfigurálható robot" kifejlesztésével foglalkozik, megint mások pedig a mesterséges intelligenciával és az akkumulátorok újrahasznosításával. Két projekt, a Ciran és a Next kifejezetten a bányászat európai „társadalmi elfogadottságának" javítására összpontosított. „A legtöbb Európában tevékenykedő bányavállalat ma már felismeri, hogy kiemelkedően fontos a helyi közösségekkel való együttműködés, olyan kapcsolatok kialakítása, amely túlmutat a puszta elfogadáson" – mondta Vitor Correia, a Nemzetközi Nyersanyag Megfigyelőközpont munkatársa és a Ciran projekt egyik koordinátora. A bányászatnak rossz a megítélése, ismerte el Correia. De szerinte ez nem igazságos. „Igaz, hogy az emberek bányászatról alkotott képét a múltban tanúsított, nem túl jó példáknak számító magatartás alakította ki". Correia szerint a média a hibás azért, hogy „rossz híreket" terjeszt az ágazatról. „Ezek azonban főként a kevésbé fejlett országokból származnak, és ezáltal elfelejtik azokat a jó példákat, amelyek Európában vannak, ahol több mint 30 éven keresztül jó gyakorlatok érvényesültek". Európa most ezt a bányászati gyakorlatot akarja terjeszteni. Márciusban az Európai Bizottság bemutatta a kritikus nyersanyagokról szóló törvényt, amelynek célja, hogy csökkentse az EU harmadik országoktól való függőségét az olyan nyersanyagok tekintetében, mint a lítium, a nikkel és a ritkaföldfémek. Hallgasd meg a podcastunkat az EU ritkaföldfém-függőségéről, új bányászati stratégiájáról és ennek magyar vonatkozásairól Kálmán Attilával és Szurovecz Illéssel! A Horizont-finanszírozás tükrözi ezt az érdeklődést. A 2014 és 2023 közötti projektekre elkülönített 667 millió euróból több mint 300 millió eurót az elmúlt két és fél évben induló projektekre fordítottak. A legtöbb pénzt Németországban, Spanyolországban, Finnországban, Franciaországban és Norvégiában működő szervezetek kapták. A bányászati lobbi, kihasználva, hogy az EU az európai autonómia növelésére törekszik, az állami finanszírozás növelését szorgalmazza. Céljuk, hogy ne csak a tudományos kutatást finanszírozzák, mint a Horizont esetében, hanem az ipari fejlesztéseket és a feltárási projekteket is. | Környezetvédelmi visszaélésekben érintett cégek kaptak nagy pénzeket az EU támogatásaiból | A Horizont program 95 kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos projektet finanszírozott 2014 óta. Az Investigate Europe feltárta, hogy euró milliókat kaptak olyan vállalatok, amelyeket környezetvédelmi visszaélésekkel vádoltak. Valamint olyanok, amelyek oligarchákhoz, egy kínai állami tulajdonban lévő céghez, illetve egy karibi adóparadicsomban működő vállalathoz kapcsolódnak. | null | 1 | https://www.partizanmedia.hu/post/környezetvédelmi-visszaélésekben-érintett-cégek-kaptak-nagy-pénzeket-az-eu-zöld-bányászati-támogat | 2023-11-30 00:00:00 | true | null | null | Partizán |
Az ember azt gondolná, hogy egy több száz milliárdos cégbirodalmat csak a lehető legjobb szakemberekkel lehet működtetni. De Orbán Viktor barátjánál is ez a helyzet? Kik Mészáros Lőrinc legfontosabb emberei? A Partizán ennek járt utána ebben a hírlevélben, illetve új videójában (LINK). Időben, már két évvel ezelőtt figyelmeztettünk mindenkit, majd pár hónapja újfent félrevertük a harangokat: nagy bajok, akár tömeges bankcsőd is lehet belőle, ha a nemzeti tőkésosztály a bankpiacon is megveti a lábát. A jövő a napokban elkezdődött: bár csődről egyelőre messziről sincs szó, a jegybank viszont több mint 100 millió forintnyi bírságot szabott ki Mészáros Lőrinc bankjára és azok leányvállalataira. A hiányosságok sora számos: egyebek mellett a kockázatkezelést, tőkemegfelelést, adatnyilvántartást, IT-biztonságot érinti. Ráadásul a bírságolt leányok közé került az az Euroleasing is, amelyik a 444-en bemutatott szuperjachtot lízingeli – úgy, hogy a cégnek tavaly 1,6 milliárdos vesztesége volt. Ezt tényleg nem láttuk jönni. Amitől mi tartottunk, „csak” annyi volt, hogy a saját cégek hitelezése a saját bankcsoport által több, mint aggályos. De hogy még meg sem száradt a fúziós pecsét, a Bankholding veszteséges lízingcége máris beszerez egy majdnem 30 milliárd forintos hajót, amin a bankcsoport fő tulajdonosa nyaral a családjával: erre tényleg érdemes felkapni a fejünket. És hogy mi a tanulság? Leginkább az, hogy bármekkorára hízott már eddig is, és hízik még a Mészáros-birodalom, szakembereket nem igazán találnak a menedzselésre. Ehelyett a nagykép továbbra is az, hogy az egész nemzetgazdaságot lefedő (és bekebelező) vállalatbirodalom csúcsvezetésében felülreprezentáltak a rokonság tagjai, illetve a politikai megyehárom ligából átemelt emberek, úgy mint a szomszéd falu alpolgármestere, a segítőkész vidéki polgármester özvegye, és a fantompárt-delegált új „vő”. Most bemutatjuk őket. Az első csoport: az igazán fontosak Kertész József Tamásügyvéd, a Kesma médiabirodalom és az egri labdarúgóklub tulajdonosa Kertészt Mészáros egy régebbi főállású bizalmi vagyonkezelőtől, Jászai Gellérttől örökölte: az ügyvéd a kétezres évek közepe óta dolgozott Jászainak. Kertész végül Mészáros mellett kötött ki, akinél nem csak a hiperbonyolult vállalatbirodalom cégjogi szervizelésében kamatoztathatja szaktudását, hanem szuperbizalmi vagyonkezelésben is számítanak rá: 2020 óta ő a Média Fundamentum Zrt. egyszemélyes tulajdonosa. Ez a cég az alapítója a legkeményebb propagandamédiát, száznál több kiadványt összefogó Közép Európai Sajtó és Média Alapítványnak. Emellett pedig két magántőkealap (Prime Property, Prime Finance) kezelője is az ő tulajdona–- ezek az alapok számos Mészáros-érdekeltségben bukkannak fel, a Prime Finance még a bankholdingban is érdekelt. Mindezen túl közvetve Kertész ügyvédé az Eger SE labdarúgó klub üzemeltetője – ami már csak azért is izgalmas, mert a kalandos egri közélet ettől a klubtól gondolja, hogy valamilyen módon pénzt fog juttatni Mirkóczki Ádám exjobbikos, összellenzékiként megválasztott polgármester 2024-es újraválasztási kampányára. Ha így történik majd, nem ez lesz az első kapocs az úgynevezett ellenzék irányába: a Kertész és Társai iroda partnerügyvédei között szerepel például Lacfi Endre is, aki a Gyurcsány-kormány idején a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt irányító Tátrai Miklós kabinetfőnöke, azaz röviden mondva a fővagyonkezelő jobbkeze volt. Halmi Tamásföldmérőből lett topmenedzser Állítólag, ezt a Bicske környékiek mondják, Halmi remek földmérő volt, majd a Bicske járási földhivatalban helyezkedett el. Ott is példás munkát végezhetett, már a 2006-ban elismerésben részesült. Később ő lett a hivatalvezető, ezt a pozíciót 2010-ig töltötte be, majd átigazolt a Mészáros és Mészáros Kft.-be cégvezetőnek. Halmi számtalan Mészáros-cégben vitt vezető szerepet. A múltidő viszont nem véletlen: Halmi a Mészáros-birodalmat egy ponton elhagyta, és ma már csak egy viszonylag friss koronaékszer, a sokmilliárdos közmegrendeléssel felcicomázott, hulladékbizniszben utazó Environtis-csoportot összefogó Global Spectrum Invest Zrt. van a nevén. A tavaly 6 milliárdos profitot felmutató Global Spectrum voltaképpen pont egy tucat önálló entitást jelent, a rendszer végén áll a bicskei ex-földmérő. Miért lehet mondani, hogy a hulladékkezelő cégcsoport nem független Mészárostól? A pakkba tartozó Envirotis Holding Zrt.-ben 2020-ban jelent meg a Mészáros tulajdonában álló Status Capital alapkezelő, majd a szokásos tőkealap-fedésben érkező tulajdonosok, a következő évben pedig megalakult a Halmi-féle Global Spectrum, ami alá begyűrték a hulladék-kezelőket, még a könyvvizsgáló is ugyanaz, aki a Mészáros-cégeknél általában lenni szokott. A cégcsoport országszerte dolgozik bányabezárások, ipartelepek okozta szennyeződések kármentesítésén, és a munkák magát Halmit is milliárdossá tették: a Global Spectrum közgyűlése (azaz Halmi) a 2022-es év után kerek egymilliárdos osztalékot szavazott meg a tulajdonosnak, azaz Halminak. Barna Zsolta Magyar Bankholding elnök-vezérigazgatója Az ötvenéves menedzser eredetileg jogász végzettségű, utóbb bankárképző szemináriumokon pallérozta ki magát tőkepiaci szakemberré. Karrierjét a bankfelügyeletnél kezdte, majd 2010-ben az OTP-hez került, nyomban igazgatónak, 2018-tól 2020-as rapid távozásáig vezérigazgató-helyettes volt Csányi Sándor mellett. A Mészáros-körbe Barna a NER Rogán-ágán emelkedett be. Barnát már az OTP-ben is viszonylag széles körben „fideszes” bankárnak tartották. De ha így volt, akkor miért váltak meg később mégis tőle? Valószínűleg azért, mert míg az rendben lévő, hogy valaki hidat képez a Mészáros-világ és az OTP-világ közé, de az már gond, ha nem lehet eldönteni, hogy az OTP-nek van embere Mészároséknál vagy Mészároséknak az OTP-ben. Barna nagy szerencséjére puhára esett: még OTP-s volt, amikor 2017-ben bekerült a TV2 igazgatóságába, 2021-től pedig az MKB első embereként folytathatta, jelenleg pedig a szuperbankot vezeti. Vinnai Balázs és Pecsenye Rolanddigitálbankolási szakemberek Ők Mészáros igazi sztárleigazolásai: a Vinnai-Pecsenye duót nemzetközi szinten emlegetik a topszakembrek között. Miskolci egyetemi éveik alatt, a kilencvenes évek végén gründolt, kezdetben webdizájnra szakosodott garázscégük igazi szilíciumvölgyi sztori, éppen csak hogy Borsodban történt: az egyre inkább a pénzügyi technológiákra szakosodó IND-t 2013-ban felvásárolta a brit Mysis szoftvercég (jelenleg Finastra), amely per pillanat a szektor harmadik legnagyobb vállalata a világon. A miskolci vállalkozói családi háttérből származó Vinnai és a kézilabdaedző édesapja révén a tinédzserkort Németországban töltő Pecsenye 2021-ben csatlakozott az akkor még embrionális állapotban tartó MBH-hoz. Vinnai Barna Zsolt elnöki főtanácsadója, Pecsenye pedig a digitalizációért felelős vezető. Ha csak a Mysistől annak idején kapott, feltételezhetően magas, de általunk nem ismert vételárat vesszük alapul, nem valószínű, hogy a két üzletembert a NER a fizetési borítékkal csábította maga oldalára. Második csoport: politikai és egyéb hálapénzesek Tima JánosAlcsútdoboz volt fideszes alpolgármestere Tima János 2014-ben került be az alcsútdobozi képviselőtestületbe fideszes színekben, majd a falu alpolgármestere is lett, a tisztséget 2019-ig töltötte be. Tima a politikai karrier végeztével átigazolt a Mészáros-birodalomba, ahol raklapszám kapta a random cégtisztségeket. Mára annyira tisztult a kép, hogy alapvetően a magas elérésű bulvármédia-működtetésben veszik igénybe a feladatait: ő a TV2 igazgatósági tagja, a tévét tulajdonló Magyar Broadcasting Co. Zrt. vezérigazgatója, a szintén közvetett TV2-tulajdonos (Andy Vajna hagyaték) AV Progress Kft. ügyvezetője. Feles tulajdonos a Bizalom Vagyonkezelő nevű cégben, ami közvetve érdekelt a Pesti Srácok kiadójában. Timának van saját „bizalmi” cége is, az alcsútdobozi Trusty Solutions Kft., ami tanácsadással foglalkozik, méghozzá alighanem ügyesen: 2021-ben 256, tavaly 155 milliós forgalmat produkált. Tima jelenleg is Alcsútdobozon él családjával. Érdekes, közös Alcsútdoboz-Mészáros-Tima történet a Rézhegy Öko Villapark is. A Vértes lábánál fekvő ingatlankomplexum beruházás folyamatban van, az építtető a majdani családi házakat hirdető honlap szerint Mészárosék családi cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. A készülő lakópark ingatlanai a Rézhegy Öko Villapark Kft.-hez tartoznak, ami egészen 2021-ig az alcsútdobozi önkormányzat és egy budapesti vállalkozás tulajdonában állt. Ekkor érkeztek Mészárosék, akik nyomban meg is tették Timát ügyvezetőnek (tavalyig töltötte be a posztot). Az ex-alpolgármester egyik székből ült át a másikba: még képviselőként, az önkormányzat által delegált felügyelőbizottsági tagként került a kft-be. Rossz az, aki rosszra gondol, de mi nem gondolunk rosszra, csak arra, hogy ha valakinek, neki pontosan kellett ismernie a park értékeit, úgy is mint képviselő, mint alpolgármester, és mint felügyelőbizottsági tag. Szakály (Sakalj) Ferencszerbiai üzletember, labdarúgóklub- és kereskedelmirádió-tulajdonos A magyar média következetesen Sakalj-ozza, sőt, az „üzleti” élet is ez alapján adta neki a Sakálferi becenevet. Az üzletembert Szakálynak hívják, a kavarodás a nevekkel a szerb átírásból adódhat: a korábban kanadai, újabban leányfalui lakcímű Szakály zentai, szerb állampolgár, az ottani hatóságok szerb helyesírással állították ki az okmányait. Szakály Mészárossal az oligarcha horvátországi ingatlanügyletei, konkrétan az Ugljan szigetén található villa megvásárlásakor ismerkedett meg 2015-ben: Szakály tolmácsolt a se angolul, se horvátul nem értő Mészárosnak. Akkora lett a rokonszenv és a bizalom, hogy az ingatlant birtokló helyi Mirno More d.o.o-t is Szakály vezeti. Szintén Szakály az eszéki NK OS d.o.o., az eszéki labdarúgó klub háttércége ügyvezetője. A klubból Mészáros elvileg kiszállt, de nagyon messzire nem távozott: az NK OS két tulajdonosa a horvát cégnyilvántartás szerint a Duna Aszfaltos Szíjj László és az Open Innovation Tőkealap. 2021-től fogva szintén Szakály a tulajdonsa az egykori Vajna-örökséget, a tíz településen és a fővárosban fogható Best FM rádióhálózatot működtető cégnek. Konczné Kondás TündeKoncz Ferenc fideszes országgyűlési képviselő özvegye Orbánék régi tokaji segéderejeként ismerték fideszes berkekben a 2020-ban motorbalesetben elhunyt Koncz Ferencet, Szerencs város volt polgármesterét, országgyűlési képviselőt. Ezek a bennfentesek „Orbánékon” nem a Fideszt, hanem kifejezetten a tokaji szőlők felvásárlása iránt érdeklődő családtagokat értik: Koncz a helyismeretével segítette a vállalkozó szellemüket. Afféle jószágigazgatóként tekintettek rá a NER kupolájában. Lánya, Koncz Zsófia, aki a Fidelitas alelnöke volt, majd 2017-től a washingtoni magyar nagykövetségen lett „külpolitikai ügyekért felelős diplomata”, apja halála után ő indult és nyert az időközi választáson a megüresedett egyéni mandátumért, amit 2022-ben sikerült megvédenie. 2023 óta az energiaügyi minisztérium államtitkára. Koncz Ferenc özvegye, Konczné Kondás Tünde tucatnál is több cégtisztséget viselt a Mészáros-birodalomban, jelenleg az energetikai cégcsoportban (például a Tigáznál), illetve a Hunguest szállodabirodalomban dolgozik, illetve ő a központi holdingcég, a tőzsdei Opus Global Nyrt. felügyelőbizottságának elnöke. Bónusz: a kamupártos rokon Mészáros három gyermeke közül Beatrix a legambiciózusabb: nem csak az MHB vezérigazgató-helyettese, ezen kívül még vagy féltucat cégben van jelen. De főszerepet kapott párja is, Détári-Szabó Ádám. Ő a Hunguest Zrt. vezérigazgatója, az Opus Global Nyrt. igazgatósági tagja. Détári-Szabó Ádám korábban a Magyar Nemzeti Kereskedőház gazdaságdiplomáciai osztályvezetője volt, majd az Appeninn Nyrt. befektetési kapcsolattartója volt, de ahogy az lenni szokott, a legizgalmasabb fejezet kimaradt a hivatalos önéletrajzaiból. A 2014-es országgyűlési választási kampányban a fantompárt Együtt 2014 Párt delegáltjaként lett tagja a Nemzeti Választási Bizottságnak. A pártot egy zavaros múltú, Hagyó-közeli volt MSZP-s káder indította rá az akkoriban népszerű Bajnai-formációra, az Együtt-Korszakváltók Pártjára, a cél teljesen nyilvánvalóan az ellenzéki szavazók összezavarása volt. A pártnak ma már nyoma sincs sehol, igaz, a Bajnai-félének sem sok. | Ők Mészáros Lőrinc legfontosabb bizalmi emberei | Az ember azt gondolná, hogy egy több száz milliárdos cégbirodalmat csak a lehető legjobb szakemberekkel lehet működtetni. De Orbán Viktor barátjánál is ez a helyzet? Kik Mészáros Lőrinc legfontosabb emberei? A Partizán ennek járt utána ebben a hírlevélben, illetve új videójában (LINK). | null | 1 | https://www.partizanmedia.hu/post/ők-mészáros-lőrinc-legfontosabb-bizalmi-emberei-partizán-h%C3%ADrlevél | 2023-10-25 00:00:00 | true | null | null | Partizán |
Megnézte a Partizán, hogyan alakulnak a tulajdoni viszonyok a kormányfő édesapjához köthető, de a hírek szerint Orbán Viktor által is látogatott hatvanpusztai majorság szomszédságában, és azt találták, hogy a nagyobb földek a hatvanpusztai birtoktól az alcsútdobozi golfklub bejáratáig szinte minden esetben Orbán Viktor apjához vagy a Mészáros családhoz köthetők.A Partizán Péntek Reggel hírlevele szerint összesen 277 hektárról, azaz 2,7 millió négyzetméterről van szó, ami nagyobb, mint az V., a VI. vagy a VII. kerület Budapesten – ennyi földje van itt Orbán Viktor apjának és Mészároséknak errefelé. A legnagyobb tulajdona itt Mészáros Lőrincnek van, ő 106 hektárnyi területet birtokol, őt követi Orbán Győző, Orbán Viktor apja 89 hektárral, őt pedig Mészáros Lőrinc fia 49 hektárral. Lányának 9 hektára van, de a kiskorú unokáknak is jutott tulajdon: Mészáros Ágnes fia négyévesen, 2016-ban 22 hektárnyi földet kapott Mészáros Lőrinctől, míg Mészáros Beatrix 1 éves lánya 2021-ben 0,3 hektárnyit az anyjától.Van földtulajdona a környéken Halmi Tamásnak is, ő fél hektárt tulajdonol, írja a Partizán Péntek Reggel. Halmi Tamás a Mészáros-birodalom egyik fontos szereplője volt korábban, ám ahogy arról az Opus Global tájékoztatott 2021-ben, Halmi tavasszal lemondott igazgatósági tagsági és Ipari divízió vezetői tisztségéről.A havanpusztai majorság Orbán Győző tulajdona. A golfklub területe Orbán Győzőé, írja Partizán Péntek Reggel, a klubot pedig a Máriavölgy Zrt. viszi, ami részben Mészáros Lőrinchez, részben Tiborcz Istvánhoz, Orbán vejéhez kötődik. Orbán Viktornak nincs tulajdona a területen. | Még Mészáros Lőrinc unokáinak is van földjük Hatvanpuszta környékén | Megnézte a Partizán, hogyan alakulnak a tulajdoni viszonyok a kormányfő édesapjához köthető, de a hírek szerint Orbán Viktor által is látogatott hatvanpusztai majorság szomszédságában, és azt találták, hogy a nagyobb földek a hatvanpusztai birtoktól az alcsútdobozi golfklub bejáratáig szinte minden esetben Orbán Viktor apjához vagy a Mészáros családhoz köthetők. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/15/hatvanpuszta-foldek-meszaros-lorinc-unokaja-orban-gyozo | 2024-03-15 12:45:00 | true | null | null | Telex |
Közérdekű adatigényléssel próbálta megtudni Ujhelyi István Európai Parlamenti képviselő a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól, hogy kinek az utasítására kellett rendkívüli vizsgálat során utánanézniük a Diákhitel Központnak 2020-ban. A vizsgálatról Magyar Péter, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter volt férje beszélt nemrég egy interjúban, melyben azt is mondta, hogy a vizsgálat azután érkezett akkori munkahelyére, hogy Vargával először jelezték a válási szándékukat. Amiről aztán ezután letettek. Gulyás Gergely miniszter később azt reagálta erre, hogy ezek a dolgok nem függenek össze.Ujhelyinek a KEHI érdemi választ nem adott, azt írta neki, hogy a vizsgálat dokumentációja ún. „közbülső munkaanyag”. Ujhelyi szerint a válaszban arra is kitérnek, hogy az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozata szerint ezek a „közbülső munkaanyagok” nem nyilvánosak, az eljárást lezáró dokumentum pedig „további döntés megalapozását szolgálja”, így azok megismerését szintén megtagadta a hivatal.Az EP-képviselő arra is kíváncsi volt, milyen eredménnyel zárult az ellenőrzés. Mivel a válaszokat nem kapta meg, írta közleményében, kénytelen lesz más jogi úton érvényt szerezni az igényének, így akár jogi útra is terelné az ügyet.Magyar Péter korábban azt is mondta: két ember dönthetett arról, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) rendkívüli ellenőrzést tartson az akkor még általa vezetett Diákhitel Központnál. Erről itt írtunk bővebben. | Közérdekű adatigényléssel sem derült ki, ki kért rendkívüli vizsgálatot a Diákhitel Központ ellen 2020-ban | Közérdekű adatigényléssel próbálta megtudni Ujhelyi István Európai Parlamenti képviselő a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól, hogy kinek az utasítására kellett rendkívüli vizsgálat során utánanézniük a Diákhitel Központnak 2020-ban. A vizsgálatról Magyar Péter, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter volt férje beszélt nemrég egy interjúban, melyben azt is mondta, hogy a vizsgálat azután érkezett akkori munkahelyére, hogy Vargával először jelezték a válási szándékukat. Amiről aztán ezután letettek. Gulyás Gergely miniszter később azt reagálta erre, hogy ezek a dolgok nem függenek össze. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/12/kehi-ujhelyi-istvan-diakhitel-kozpont-magyar-peter-vizsgalat | 2024-03-12 11:14:00 | true | null | null | Telex |
Csaknem négy órán át hallgatták meg szerdán Magyar Pétert a Fővárosi Nyomozó Ügyészség Belgrád rakparti épületében. A meghallgatás után az ügyészség épülete előtt sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Völner-Schadl–ügyben hallgatták meg, két Facebook-posztjával kapcsolatban kérdezték.„Azzal fogadtak az ügyész urak, hogy korrupciós ügyben szeretnének engem kihallgatni. Két Facebook-posztomat idézték.” Az egyik posztban azt írta, hogy a kormány már fél évvel a gyanúsítások kimondása, a nyomozás lezárása előtt tudta, hogy mi zajlik, és hogy a lehallgatásokból kiderült, hogy Völner Pál érintett az ügyben. Állítása szerint valakik, akik tudtak a lehallgatásról, értesítették a titkos megfigyelésről erről a volt államtitkárt. „Hogy konkrétan ki mit tudott, és ki kit tájékoztatott, azt nem tudtam elmondani”, egy későbbi kérdésre azt mondta: nem tudja, hogy Orbán Viktor tudott-e róla.Azt mondta, a hosszú kihallgatáson számos részletre kitértek, amiről nem tud beszélni, de megismételte néhány korábbi állítását. Így azt, hogy „Schadl György Rogán Antal propagandaminiszter embere volt”.A legsúlyosabb állításának nevezte, de azt mondta, ezt bizonyítani is tudja: „Rogán Antal és/vagy Rogán Antal emberei bementek az ügyészségre, és manipulálták az ügyészségi iratokat, ami annyit jelent, hogy hozzátettek vagy kihúztak dolgokat” a nyomozati iratokból – mondta a volt igazságügyi államtitkárt és volt végrehajtói kamarai elnököt érintő eljárásról.Azt mondta, hogy az üggyel kapcsolatos bizonyítékai már több hónapja rendelkezésére állnak, „ezeket a családom védelme érdekében készítettem”.Arról is beszélt, hogy az ügyészség újabb, folytatólagos tanúkihallgatásra hívta be március 26-ra, jövő keddre. „Abban állapodtunk meg, hogy erre a kihallgatásra hozom el a rendelkezésemre álló bizonyítékokat, amikkel ezeket az állításokat bizonyítani tudom”. Azt mondta, azért nem voltak most nála ezek a bizonyítékok, mert nem tudta, hogy milyen ügyben idézte be az ügyészség. Azt mondta, hogy ha lehetősége van rá, akkor nyilvánosságra is hozza a bizonyítékokat, amelyekről egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy azok hangfelvételek, de „minden kérdésre csak a jövő héten tudok válaszolni”.Arra a kérdésre, hogy az információit valóban Gulyás Gergelytől és Varga Judittól szerezte-e, ahogyan korábban állította, azt mondta: „Annyit mondtam, hogy Gulyás Gergelytől és Varga Judittól vannak információim, azt nem mondtam, hogy csak tőlük.”Rögtönzött sajtótájékoztatóján arról is beszélt: „túlzás volt, hogy Dezső Andrást, a HVG újságíróját propagandistának nevezte”, miután Dezső cikket írt egy rendőrségi jelentés alapján a Magyar és volt felesége, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter közötti családi veszekedésről. A HVG újságírója a Magyarról készülő cikke során birtokába került jelentésben foglaltakra az újságírószakmai szabályok alapján reagáltatni akarta Magyar Pétert, aki előbb órákat beszélt vele, majd letiltotta a beszélgetést. Magyar már a cikk megjelenése előtt posztolt az ügyről, amire válaszul a volt felesége Facebook-oldalán egy, a kapcsolati erőszakról szóló kisfilm jelent meg. A cikkel és Magyar Péter azzal kapcsolatos reakciójával, az újságíró lepropagandistázával kapcsolatos korábbi írásunk itt olvasható. | Magyar Péter kijött az ügyészségről, és arról beszélt, hogy Rogán Antalék meghamisították a Völner–Schadl-ügy nyomozati iratait | Csaknem négy órán át hallgatták meg szerdán Magyar Pétert a Fővárosi Nyomozó Ügyészség Belgrád rakparti épületében. A meghallgatás után az ügyészség épülete előtt sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Völner-Schadl–ügyben hallgatták meg, két Facebook-posztjával kapcsolatban kérdezték. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/20/magyar-peter-kijott-az-ugyeszsegrol-arrol-beszel-hogy-meghamisitottak-a-volnerschadl-ugy-nyomozati-iratait | 2024-03-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Szerdán nagyjából négy órán át hallgatta ki tanúként Magyar Pétert, Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt férjét a Központi Nyomozó Főügyészség. Magyar a kihallgatás után azt mondta, hogy a Völner-Schadl–ügyben kérdezték, amiről olyan információkat közölt, amiket egy jövő heti, újabb tanúkénti kihallgatásán fog bizonyítékul szolgáló hangfelvételekkel is alátámasztani.Sok részletet a jövő heti kihallgatására hivatkozva nem közölt, de azt például mondta: bizonyítani tudja, hogy „Rogán Antal és/vagy Rogán Antal emberei bementek az ügyészségre, és manipulálták az ügyészségi iratokat, ami annyit jelent, hogy hozzátettek vagy kihúztak dolgokat” az iratokból. Arról is beszélt, hogy a kormány a nyomozás lezárulta előtt értesült a titkos megfigyelésről, és arról informálták Völner Pál akkor igazságügyi államtitkárt.A Központi Nyomozó Főügyészség szerda délután négypontos sajtóközleményben reagált Magyar szavaira.A legfontosabb állításuk az: „Magyarország Ügyészsége képtelen állításnak tartja, hogy a megnevezett ügyben bizonyítékot tartott vissza, vagy bárki az ügyészségen lévő bizonyítékot semmisített volna meg.” A közlemény szerint az ügyészség „az iratok kezelése során minden tekintetben a törvényeknek megfelelően járt el”, és megemlítik azt is, hogy végül „az eljárásban minden olyan személy vádlottként szerepel, akivel szemben vádemelésre alkalmas módon bizonyítani lehetett bűncselekmény elkövetését”.Visszautasították Magyarnak azt a felvetését is, miszerint valamelyik ügyész figyelmeztetett volna bárkit is az eljárásról, hozzátéve: ezt Magyar maga is hipotetikusnak nevezte a vallomásában. „A nyomozás elrendelését megelőző előkészítő eljárást nem az ügyészség, hanem más hatóság végezte. Olyan állami szervet vagy személyt pedig, aki maga vagy a felügyelete alá tartozó szervezeten keresztül az előkészítő eljárás lefolytatásában részt vett, értelmetlen lett volna figyelmeztetni az eljárás tényéről” – állítja az ügyészség.Arról is írnak a közleményben, hogy Magyart valóban a Völner-Schadl–ügyben hallgatták meg, és ő olyan állításokat közölt, „amelyeket bizonyítékokkal nem tudott alátámasztani”, de állította: rendelkezik bizonyítékokkal. A jövő heti kihallgatására ezeket magával kell vinnie, „ezek birtokában lehet majd értékelni” az általa elmondottakat. | Négy pontban reagált az ügyészség arra, amit Magyar Péter a szerdai kihallgatása után mondott | Szerdán nagyjából négy órán át hallgatta ki tanúként Magyar Pétert, Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt férjét a Központi Nyomozó Főügyészség. Magyar a kihallgatás után azt mondta, hogy a Völner-Schadl–ügyben kérdezték, amiről olyan információkat közölt, amiket egy jövő heti, újabb tanúkénti kihallgatásán fog bizonyítékul szolgáló hangfelvételekkel is alátámasztani. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/20/negy-pontban-reagalt-az-ugyeszseg-arra-amit-magyar-peter-a-szerdai-kihallgatasa-utan-mondott | 2024-03-20 17:55:00 | true | null | null | 444 |
„Mindennek rendelt ideje van. Eljutottunk oda, hogy a nyilvánosság ereje miatt már nem tudnak elhallgattatni. Mindent tudok és mindent tudok bizonyítani”– válaszolta Magyar Péter a Telexnek arra a kérdésre, hogy miért nem tett korábban feljelentést, ha bizonyítani tudja, hogy a Schadl-ügy lehallgatási jegyzőkönyvében Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, feleségét, Rogán Barbarát és Nagy Ádámot, Rogán kabinetfőnökét emlegette Tóniként, Barbaraként és Ádámként a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke.A Központi Nyomozó Főügyészség március elején kiadott közleménye szerint tanúként hallgatnák meg Magyar Pétert azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy hivatali vesztegetésről és annak feljelentése elmulasztásáról van tudomása. De nem ő volt az első, aki a Schadl György ügyének mellékszálaként emlegetett Tóni-gate-tel kapcsolatban feljelentést tett. 2022. február elején Hadházy Ákos országgyűlési képviselő tett feljelentést a rendőrségen, miután a 444 nyilvánosságra hozta annak a telefonbeszélgetésnek az összefoglalóját, amelyben a végrehajtói kar korábbi elnöke egy orvos ismerősével egyeztetett.A lehallgatott telefonbeszélgetésben egyebek mellett szó esett valamilyen ígéretes, hosszabb távú lehetőségről is, amellyel kapcsolatban Schadl azt mondta beszélgetőpartnerének, hogy találkozott Tónival, Barbarával és Ádámmal. Bár a Schadl-ügyben indított bírósági eljárás jelenleg is zajlik, az továbbra sem derült ki, hogy kicsoda Tóni, Barbara és Ádám, noha a nyomozati iratok arra utalnak, hogy Schadlnak bizalmasabb kapcsolata lehetett Nagy Ádámmal. Ezt a részletet a nyomozás közben valamiért nem vizsgálta a rendőrség.Magyar hétfői posztjára Hadházy is reagált egy hozzászólásban. Sok sikert kívánt az ügyészségi meghallgatáshoz, de hozzátette: „szeretik játszani a teljesen hülyét az ilyen ügyekben”. A független képviselő kritikát is megfogalmazott, hiszen leírta, hogy nagyon hasznos lett volna, ha az igazságügyi miniszter volt férje már 2022-ben előáll a bizonyítékokkal.A Hadházy ugyanis már 2022-ben a rendőrséghez fordult emiatt. A nyomozás az ügyészséghez került, majd lezárták, mert a hatóságok szerint nem merült fel bűncselekmény. Polt Péter legfőbb ügyész 2023. március 29-én azt írta Hadházynak, hogy a Tóni, Barbara és Ádám néven említett személyeket emiatt nem is azonosították.Rogán Antalnak 2023. április 11-én válaszolnia kellett képviselői kérdésekre, miután a parlamentben utoljára öt éve, 2017. december 11-én szólalt fel. Ekkor Jámbor András kérdezhette őt a Schadl–Völner-ügyről az azonnali kérdések órájában. Rogán itt azt válaszolta, hogy „nem tudom, hogy Schadl és Schádl urak azok ugyanannak a személynek felelnek-e meg”, vagy egyszerűen csak egy sajátos kiejtési módról van szó. Majd „nyíltan, tisztán és egyszerűen” arról biztosította Jámbort, hogy nem áll módjában ismerni Schadl vagy Schádl nevű urat, nem is ismert ilyet, és valószínűleg a jövőben sem fogja ismerni.A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője válaszában még megjegyezte: az ügyészség minden, az ügyben gyanúként felmerült esetet megvizsgált, és ahol kellett, eljárást indított.Magyar Pétert idén márciusban tanúként idézte be a Központi Nyomozó Főügyészség, miután ő korábban a médiában jelezte: „hivatali vesztegetésről és annak feljelentése elmulasztásáról van tudomása”. Magyart nehezen érték el, és az ügyészség március 7-i tájékoztatása szerint ígérete ellenére nem jelentkezett az ügyészségen. Az nem derült ki, hogy ez a hivatali vesztegetési ügy kivel vagy mivel áll kapcsolatban.Magyar Péter a Partizánnak adott február 11-i interjúban is emlegette Rogán Antalt. Ott azt mondta, nemzeti érzelmű, jobboldali emberként mélységesen felháborítja, ahogy a jobboldali sajtó Rogán Antal vezetésével bánt Novák Katalin köztársasági elnökkel. Ebben az interjúban szó esett a Fidesz belső magjáról, valamint Magyar kijelentette, hogy Rogánnak mennie kell. Korábban közvetlenül Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után megosztott első bejegyzésében fogalmazott úgy, hogy: Egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak, ahol Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba, miközben gondolkodás nélkül feláldozzák azokat, akik ellentétben velük soha nem a saját anyagi érdekeikért, hanem a hazájuk érdekében és a honfitársaikért dolgoztak. | Magyar Péter a Tóni-gate-ről: Mindent tudok és mindent tudok bizonyítani | „Mindennek rendelt ideje van. Eljutottunk oda, hogy a nyilvánosság ereje miatt már nem tudnak elhallgattatni. Mindent tudok és mindent tudok bizonyítani”– válaszolta Magyar Péter a Telexnek arra a kérdésre, hogy miért nem tett korábban feljelentést, ha bizonyítani tudja, hogy a Schadl-ügy lehallgatási jegyzőkönyvében Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, feleségét, Rogán Barbarát és Nagy Ádámot, Rogán kabinetfőnökét emlegette Tóniként, Barbaraként és Ádámként a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/18/magyar-peter-rogan-antal-schadl-ugy-hadhazy-akos-varga-judit | 2024-03-18 14:19:00 | true | null | null | Telex |
Hivatali visszaélés és hamis magánokirat felhasználása miatt emeltek vádat egy baranyai falu polgármestere ellen, amiért rendszeresen hamisan igazolta egy nő közfoglalkoztatását – közölte a Baranya Vármegyei Főügyészség szerdán. A vádirat szerint a Szigetvár környéki falu polgármestere tudott arról, hogy az önkormányzat egyik közfoglalkoztatottja 2023 első hónapjaiban több napig alkalmi munkavállalóként dolgozott egy pécsi vendéglátóhelyen, annak ellenére, hogy a jelenléti ívek szerint ezeken a napokon a faluban közfoglalkoztatottként is munkát kellett volna végeznie.A vádirat szerint a polgármester tudott erről, és hivatali helyzetével visszaélve igazolta a nő közfoglalkoztatását, az igazolásról pedig valótlan tartalmú magánokiratokat nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, hogy a nő megkapja a bérét. A nő így azokra a napokra is fizetést kapott, amiken nem is dolgozott a hivatalban, de mivel a költségvetésben így okozott vagyoni hátrány nem haladta meg a félmillió forintot, tette nem minősül bűncselekménynek.A Szigetvári Járási Ügyészség a polgármestert hivatali visszaélés és hamis magánokirat felhasználása, a nőt bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt vádolta meg. Az ügyészség a polgármesterrel szemben pénzbüntetést, a nővel szemben próbára bocsátást indítványoz. | Hivatali visszaélés miatt vádat emeltek egy baranyai polgármester ellen | Hivatali visszaélés és hamis magánokirat felhasználása miatt emeltek vádat egy baranyai falu polgármestere ellen, amiért rendszeresen hamisan igazolta egy nő közfoglalkoztatását – közölte a Baranya Vármegyei Főügyészség szerdán. A vádirat szerint a Szigetvár környéki falu polgármestere tudott arról, hogy az önkormányzat egyik közfoglalkoztatottja 2023 első hónapjaiban több napig alkalmi munkavállalóként dolgozott egy pécsi vendéglátóhelyen, annak ellenére, hogy a jelenléti ívek szerint ezeken a napokon a faluban közfoglalkoztatottként is munkát kellett volna végeznie. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/20/hivatali-visszaeles-baranya-falu-polgarmester-vademeles | 2024-03-20 11:22:00 | true | null | null | Telex |
Tüntetnének a tópartért
A fonyódligeti Erzsébet-tábor előtti másfél kilométeres partszakasz továbbra is maradjon szabad parti sétány, s törvény garantálja, hogy soha ne lehessen lezárni, értékesíteni. Ezt, illetve a fonyódi képviselő-testület azonnali összehívását, lakossági fórum megtartását a Nők a Balatonért Egyesület (NABE). A civil szervezet petíciót is indított követelései alátamasztására, sőt, információnk szerint demonstrációra is készek a fonyódi, és valamennyi Balaton-parti terület hozzáférhetőségének a biztosítása érdekében. A NABE tiltakozását az váltotta ki - amint azt a 24.hu nyomán lapunk is megírta -: előbb államosítani tervezik a fonyódligeti Erzsébet-tábor előtti Balaton-partot (területeket cserélve a fonyódi önkormányzattal), majd lezárnák a másfél kilométernyi partszakaszt. Az ingatlancserét és a lezárást tagadta ugyan Hidvégi József, Fonyód kormánypárti polgármestere, ám az ingatlanról már a Magyar Közlönyben is megjelent, hogy "ingyenesen az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kell adni", a lezárás tervéről pedig maga az alapítvány számolt be a hírportálnak, a "gyermekek táborozásának biztonságára" hivatkozva. A kormány 2016-ban ajándékozta az állami tulajdonú zánkai és fonyódligeti táborokat a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak, mely 15 évig szabadon rendelkezhet a több mint 20 milliárdos állami támogatásból felújított táborokkal.
"Magánérdekeknek kedvez"
Balaton-partjukat féltik azok a polgármesterek is, akik felszólaltak az új Vízparti Terv ellen; a tópart településenkénti újraszabályozásának tervezetét - mely évekre, évtizedekre meghatározhatja a települések Balaton-partjának arculatát - az elmúlt hetekben véleményezhették az egyeztetésekre meghívott polgármesterek és szakemberek. Koncz Imre balatonakali polgármester szerint - aki a hirbalaton.hu-nak nyilatkozott a múlt héten- a zöld területek szabályozása több esetben a magánérdekeknek kedvez a társadalmi érdekekkel és a nemzeti vagyonnal szemben. Például vannak olyan területek, melyeken a helyi önkormányzat szabadon bejárható parti sétányt alakítana ki az alapvető törvényi cél elérése érdekében, amint arra pénze lesz, esetleg állami támogatást kap hozzá - számos esetben ezeket a közcélvárományos területeket eltörölné az új tervezet. Koncz Imre felidézte: több mint húsz éve az SCD Holding (melynek vezetőjeként először tűnt fel a nyilvánosságban Jászai Gellért jelenlegi 4iG-vezér) úgy szerezte meg a balatoni kempingeket a megyei önkormányzatoktól, hogy azoknak a beépíthetősége korlátozott volt, majd a parlament ezt követően ezt megemelte, s az így értéknövekedéshez jutott ingatlanokat az SCD fejlesztés helyett eladogatta.
Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet:
a terv szerint csorbulna az önkormányzatok elővásárlási joga a vízparti területekre
(ami akkor is erős jog, ha nincs pénzük, mert így legalább értesülnek róla, hogy mi épül a parton és később akár még visszaszerezhetik köztulajdonba), továbbá fontosnak tartaná, ha a helyhatóságok beleszólhatnának abba, hogy mi létesül a vízben, a partjaik előtt. Fürdőházak, vízisípályák, vízi játszóterek, kikötők, hullámtörők és hasonló létesítmények esetében is ki kéne kérni szerinte településképi szempontból az önkormányzatok véleményét.
"Világbotrány"
Ha ez már most is így volna, feltehetően a Club Aliga partjai elé sem települhetne a tavaly nyáron élénk lakossági tiltakozás nyomán meghiúsult vízi élménypark. Ahogyan a Narancs.hu akkor megírta, végül a balatonvilágosi képviselő-testület vonta vissza hozzájárulását, hogy a települési tulajdonú strand előtt épülhessen meg a "vízibanánpálya". Újabban azonban - így értesült az Aligai Fürdőegyesület (AFE) - a vízi élményparkosok már be is adták az idei szezonra szóló engedélykérelmüket, csakhogy most nem a községi strand, hanem a Club Aliga partjai elé.
Vízibanánok tehát feltehetően lesznek (a Club Aliga bizonyára megadja a hozzájárulását, az önkormányzat pedig immár nem illetékes), az azonban egyelőre kérdéses, hogy vitorlások is lehetnek-e a Club Aligában, hiszen a tavaly nyárra felújított kikötőnek az AFE "támadásai" nyomán jelenleg se érvényes használatbavételi, se vízjogi létesítési engedélye nincs. Előbbi eljárást az AFE keresetét osztó bírósági ítélet nyomán az illetékes hatóság éppen most folytatja le ismét, a vízjogi engedély témájában pedig bírósági ítéletre várnak a felek.
"Tudjuk, hogy indul a vitorlásszezon és mi nem is akarjuk ezt akadályozni, »csupán« az elvett közterületeket kérjük vissza Balázs Attilától - mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. - Hiszen itt a kikötőfelújítás örvén olyasvalami történt, ami világbotrány: eltűnt a közterület, magántulajdonba ment át."
Telek szigettel, Balaton-mederrel
Mint ahogy magántulajdonba ment át 540 méter korábbi szabadon bejárható parti sétány is; a hajdani pártüdülőből fennmaradt elnevezéssel Aliga II (itt nyaralt az MSZMP-pártelit, kerítéssel elzárva Aliga I-től, ahol az alacsonyabb státuszúak üdülhettek) felparcellázása révén alakított ki vízpartig érő telkeket Balázs Attila cége, majd bocsátotta áruba. Mind a tizenhárom új ingatlannak meg is van már a tulajdonosa (akik, ahogyan arról egy év eleji cikkünkben beszámoltunk, összesen mintegy 7 milliárd forintot fizettek), sőt, elindultak az építési engedélyezési eljárások is. A jelek szerint azonban akár sziget és Balaton-meder is "járhat" a vízparti telek mellé. Ahogyan ugyanis az AFE kiderítette, az egyik telektulajdonos, a budapesti székhelyű Twinport Investment Kft. nemcsak hogy 15 évre bérbe vette évi 300 ezer forintos bérleti díj fejében az egykori Kádár-szigetet a vízügytől "elsősorban szabadidős tevékenység céljából",
hanem mellé 406 négyzetméternyi Balaton-medret is "kapott": mederhasználati szerződést kötött a vízüggyel.
(A Kádár-sziget az MSZMP-pártfőtitkár valahai kedvenc fürdő- és horgászóhelye, hajókikötője volt. ) Mi e szerződés célja, mire ad lehetőséget a szigetbérlőnek és amennyiben a többi tulajdonos is igényt tart "némi Balaton-mederre", ugyanígy szerződést kötnek-e velük is? - kérdeztük a vízügytől. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság válasza szerint "a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Twinport Investment Kft.-vel a Balaton tómederben 1950-től meglévő szigetet körülvevő, a hatvanas években létesült partvédőmű, valamint a parti ingatlan védelmét biztosító partvédőmű üzemeltetésére (406 négyzetméter területre) mederhasználati szerződést kötött, tekintettel arra, hogy a partvédőmű fennmaradása vízgazdálkodási érdeket nem sért. Ez a mederhasználati szerződés a sziget által elfoglalt 150 négyzetméter mederterületre vonatkozó bérleti szerződéssel egyidejűleg köttetett. A mederhasználati szerződés biztosítja az üzemeltető számára, hogy saját költségén és saját kockázatára a partvédőművet üzemeltesse, vagyis a fenntartással járó jogokat és kötelezettségeket gyakorolja. Az üzemeltető a mederhasználati szerződés birtokában, vízjogi üzemeltetési engedély megszerzést követően, a vízjogi üzemeltetési engedély hatálya alatt jogosult a létesítmény által elfoglalt meder használatára."
A válasz kitér arra is, hogy az igazgatóság 2023-ban összesen tizenkét esetben kötött mederhasználati szerződést a Balatonra, a mederhasználat joga pedig ez esetben a partvédőmű fenntartására, karbantartására szól (kérdeztük céljaikról a Twinport Kft.-t is, de több hét alatt sem reagáltak). S bár konkrét kérdésünkre konkrét válasz nem érkezett, a válaszból arra következtetünk: a többi vízpartig érő telek esetében sem kizárt a szerződés a mederhasználatra "a partvédőmű üzemeltetése" céljából.
Ítéletre várva
"Vagyis a telkeik előtti másfél-két méteres sávban akár csónakok kikötésére is lesz lehetőségük a tulajoknak" - valószínűsítette Bukovszki András, hozzátéve: az AFE bizonyosan kérni fogja a vízügytől, hogy bontsa fel a Kádár-szigetre kötött bérleti szerződést és három önkormányzati képviselő ugyanilyen felhívás megtételére kéri a világosi képviselő-testületet is. (A balatonvilágosi testületben kisebbségben, hárman vannak az AFE álláspontját osztó képviselők a Takács Károly független polgármestert támogatókkal szemben, akik a település vezetőjével együtt így négy fővel képeznek minimális többséget- a szerk.) Ahogyan szintén megírtuk, abban a szavazásban megvolt a többség a testületben (igaz, véletlenül, a "négyek" közül egy képviselő tévedésből mondott igent), hogy az AFE mellett az önkormányzat is kérjen ügyféli jogállást az új telkek építési engedélyezési eljárásaiban, ezt ugyanis a Somogy megyei kormányhivatal nem biztosította. Ez ügyben is bírósági ítéletre várnak, de a fürdőegyesület információja szerint csak az AFE érdekelt, az önkormányzat ugyanis késve adta be keresetét a bíróságra.
A cikkünk elején említett Vízparti Terv egyébként Balatonvilágosnak sem kedvez. Az AFE legalábbis azt állítja: a Club Aliga strandja, közparkja, közútjai már csak zöld területekként vannak feltüntetve. Abban a tervben, mellyel kapcsolatban az egyeztetéseket megszervező Építési és Közlekedési Minisztérium általános meglepetésre azt írta egy zamárdi civil szervezet betekintési kérelmére: nem nyilvános és amúgy sem tükrözi sem a kormány, sem a szaktárca álláspontját.
*
A Narancs.hu rendszeresen foglalkozik a Balatonnál folyó NER-es nyomulással, a tópart elrablásával. Egyik erről szóló összefoglaló cikkünk itt olvasható:
Ebben a cikksorozatunkban egy-egy beruházás részleteit tártuk fel:
A Club Aligával foglalkozó összes írásunk pedig ide kattintva érhető el.
(Címlapképünk illusztráció) | Szabad prédává vált a Balaton-part, és ezt csak erősítené egy készülő szabályozás | Fonyódon államosítani, majd lezárni terveznek másfél kilométernyi Balaton-partot, a Club Aligában a Kádár-sziget mellé Balaton-meder is jár az új, vízpartig érő telkek tulajdonosainak. Itt a tavasz, élénkül a tó környéke: polgármesterek szólalnak fel sorra a Balaton partját szabályozó új terveket kifogásolva, miközben Fonyódon a Nők a Balatonért Egyesület készül demonstrációra, Balatonvilágoson pedig a helyi fürdőegyesület vívja harcát a Club Aliga partjáért. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szabad-predava-valt-a-balaton-part-es-ezt-csak-erositene-egy-keszulo-szabalyozas-266342 | 2024-03-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján indított nyomozást a BRFK egy egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég két vezetőjével szemben: a gyanú szerint egy másik piaci szereplő cég tulajdonosát azzal zsarolták meg, hogy havonta egymillió forintért cserébe a cégét nem szorítják ki a piacról, és nem veszik el az üzleti érdekeltségeit - írja a police.hu.
Az árajánlatot tevő cég vezetői a nyomozás adatai szerint két alkalommal hívták találkozóra vetélytársukat. Az első találkozón, január 12-én, egy zuglói irodaházban a két férfi felvetette a cégvezetőnek, hogy amennyiben támogatói szerződést köt velük, és tagdíjként havonta egymillió forinttal patronálja az ő érdekeltségükbe tartozó céget, akkor garanciát vállalnak arra, hogy a jövőben nem veszik el érdekeltségeit az egészségügyi ellátás körébe tartozó szállítási szolgáltatások piacán. A beszélgetés során a piacvezetők megjegyezték, hogy egyéb esetben magas szintű kapcsolataikat kihasználva ellehetetlenítik a férfi cégét, és kiszorítják eddigi érdekeltségeiből is.
Az NVSZ feljelentésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság zsarolás bűntett miatt rendelt el nyomozást, és március 13-án kutatást hajtott végre az aznap elfogott két férfi lakásán. A nyomozók laptopokat, telefonokat, valamint több, a tevékenységi körükkel kapcsolatos dokumentumokat foglaltak le. A nyomozók a két férfit a büntetőeljárásban zsarolás bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. | Azt mondták neki, ha fizet havi egymilliót, nem szorítják ki a piacról | Nem jártak jól, feljelentés nyomán a rendőrség nyomozást indított, zsarolás bűntette miatt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/azt-mondtak-neki-ha-fizet-havi-egymilliot-nem-szoritjak-ki-a-piacrol-266533# | 2024-03-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bárándy Péter, Magyar Péter jogi képviselője szerint nem arról volt szó a szerdai tanúmeghallgatáson, amiről az ügyészség később közleményt adott ki. Az ügyvéd arról is beszélt, nem gondolja, hogy Magyar Péternek feljelentési kötelezettsége lett volna.Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter a Megbeszéljük adásában elmondta, egy kolléganőjével ott volt Magyar Péterrel szerdán a Központi Nyomozó Főügyészségben. Hozzátette, néhány napja vannak kapcsolatban; nem látott semmiféle kizáró okot ezzel kapcsolatban. Magyarról úgy fogalmazott: „segítségre méltó akcióba fogott bele”.Ismertette: a tanúmeghallgatáson a képviselő (nem védő) a jelenlétével biztosítja, hogy a meghallgatás hangulatában és technikájában is olyan módon történjen, ami „az objektív előadást nem gátolja”. Valamint, ez inkább informális, de van lehetősége például kérni egy kis szünetet, ha szükségesnek látja, hogy visszazökkentse a folyamatot a rendes vágányára.A büntetőeljárási törvénynek megfelelően, kiegyensúlyozott hangulatban zajlott az eljárás, semmi olyan nem történt, ami kifogásolható lenne – közölte. Bárándy Péter adásunkban ismerte meg az ügyészség sajtóközleményét, amelyben visszautasították Magyar Péter állításait.„Az az érzésem, hogy aki ezt a közleményt kiadta, az nem ugyanott töltötte ezt a négy órát, ahol én” – fogalmazott az ügyvéd. Nem erről volt szó – jelentette ki. Elmondta, Magyar Péter sok feltételezést feltárt, de három tényt is előadott, ezek közül az első: a kormányban dolgozó vagy ahhoz közeli személy (megnevezte, hogy ki) a bűnügy irataiból eltüntette az őt kompromittáló adatokat – tehát Magyar nem az ügyészségről állított ilyet. Volt arról szó, hogy egy kormánytag közvetlen emberének minősíthető Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar bukott elnöke. Valamint arról, hogy valaki (akit egyelőre nem nevezett meg) figyelmeztette Völner Pál volt miniszterhelyettest, hogy eljárás készül ellene és valószínűleg vizsgálódnak körülötte, tehát legyen óvatos. Ezek közül az első és a harmadik szabálytalanságra utal, tette hozzá.Jövő kedden folytatódik a kihallgatás, ekkorra ígérte Magyar Péter, hogy hoz bizonyítékokat. „Tehát én ezen az eseményen voltam ott, nem azon, ami az ügyészi közleményben van” – összegezte. Hozzátette, nem látta a Magyar Péter által említett bizonyítékokat, de azt mondta, ezek valószínűleg hangfelvételek. Amelyek lehetnek értékes bizonyítékok – vélekedett.Műsorvezetőnk rákérdezett, hogy ha az ügyészség úgy értékeli, hogy Magyar Péter elmulasztotta feljelenteni az érintetteket, annak milyen következménye lehet. Bárándy jelezte, nem gondolja, hogy Magyar Péternek feljelentési kötelezettsége volt, de nem is erről volt szó ezen a meghallgatáson. A feljelentési kötelezettség nem mindenkit terhel, csak a hivatalos személyeket. De legtöbb esetben a feljelentési kötelezettség elmulasztása náluk sem bűncselekmény, hanem fegyelmi eljárást vonhat magával. Néhány bűncselekménynél van ilyen kötelezettség, de ez nem az. Műsorvezetői kérdésre azt mondta, ilyen fenyegetést se hallott az ügyészségen.Bárándy Péter beszélt arról is: amikor elvállalták Magyar Péter jogi képviseletét, nem tudták, mint ahogy maga Magyar sem tudta, hogy ez a meghallgatás milyen tárgyban történik majd meg. Teljesen függetlenül a meghallgatástól tehet feljelentést Magyar Péter azokban az ügyekben, amelyekről tudomása van – tette hozzá. | Bárándy a Magyar Péter-ügyről: Aki az ügyészségi közleményt kiadta, az másik meghallgatáson ült | Bárándy Péter, Magyar Péter jogi képviselője szerint nem arról volt szó a szerdai tanúmeghallgatáson, amiről az ügyészség később közleményt adott ki. Az ügyvéd arról is beszélt, nem gondolja, hogy Magyar Péternek feljelentési kötelezettsége lett volna. | null | 1 | https://www.klubradio.hu/adasok/barandy-a-magyar-peter-ugyrol-aki-az-ugyeszsegi-kozlemenyt-kiadta-az-masik-meghallgatason-ult-142892 | 2024-03-21 00:00:00 | true | null | null | Klubrádió online |
Lázár János építési és közlekedési miniszter kezdeményezésére tavaly év végén átalakították a tárca portfoliójához tartozó állami vállalatok működési rendjét: egyetlen hónap alatt csoportosították át a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-hez (MÁV SZK) a beszerzéseket és készletgazdálkodást - írja a 24.hu.
Az átalakításnak köszönhetően elvették a többi között az 57 ezer munkavállalót összefogó MÁV Zrt., a vasúti személyszállítást lebonyolító MÁV Start, a Volánbusz és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezetésének önálló döntési jogköreit, így most már a mozdonyalkatrésztől a gumiabroncson át az üzemanyagig gyakorlatilag minden vásárlás és eszközbeszerzés ügyében a MÁV SZK-nál kell leadniuk a rendelést.
Lázár János régi jó ismerősét nevezte ki a MÁV SZK vezérigazgatójának
Lázár tavaly nevezte ki a MÁV SZK vezérigazgatójának Badát, jóllehet előtte nem rendelkezett nagyvállalati vezetői tapasztalattal. Az ügyvéd a miniszter régi bizalmi embere, kapcsolatuk a hódmezővásárhelyi iskolai évekig nyúlik vissza, amikor évfolyamtársak voltak a Bethlen Gimnáziumban. A K-monitor adatbázisa szerint Lázár polgármestersége idején Hódmezővásárhely városával közösen volt tulajdonosa a Zafír Média Kft.-nek. Az általa vezetett Első Magyar Környezettudatos Szociális Szövetkezet költségvetési csalási ügyében ügyében az akkor a miniszterelnökséget vezető Lázár miniszter kezdett vizsgálódni. Bada a Lázár Jánoshoz kötött Batidai Vadászkastélyt működtető zrt. tagja volt, illetve Lázár minisztersége idején a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértői testületének tagja volt, ahol "a jogszabályok meghozatala előtt gyakran kérik ki véleményét." Bada korábban az Alföldvíz Zrt. igazgatósági tagja volt.
Bada János a tulajdonosa annak a Promenád24 nevű portálnak is, amely februárban élesen támadta Navracsics Tibort, miután a közigazgatási és területfejlesztési miniszter többször is találkozott a volt ellenzéki miniszterelnök-jelölttel, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel, aki közismerten Lázár fő politikai ellenfele a városban. A Promenád24-et a Dél-alföldi Média Centrum Kft. adja ki, amelynek a közelmúltig Rákay Philip volt a többségi tulajdonosa.
A Telex cikke szerint a Promenád24 egy hét alatt mintegy 2,2-2,5 millió forintot költött a lejárató cikkek hirdetésére. Az első A buzizó polgármester és az "európai fideszes" meleg kézfogásai címmel jelent meg február közepén, majd február 24-én jött a következő Navracsics pénzt ad Márki-Zaynak címmel. Ebben az állt, hogy "Soros György tömi az egyik zsebét dollárokkal, a másikba Navracsics Tibor pakolná a forrásokat. Hazaáruló politikussal bratyizik a közigazgatási és területfejlesztési miniszter."
A MÁV-sajtóosztály levele szerint a központosítást a költséghatékonyság mellett a cégcsoport beszerzéseinek átláthatóbbá és gyorsabbá tétele, valamint a piaci verseny erősítése, kiszélesítése, transzparensebbé tétele is vezérelte.
(Kiemelt képünkön: Lázár János építési és közlekedési miniszter. | Lázár János a Navracsicsot támadó lap tulajdonosához szervezi ki a MÁV beszerzéseit | Lázár János úgy döntött: egy régi ismerőse által vezetett cégen keresztül kell intézni a MÁV eszközbeszerzéseit. Pikáns részlet, hogy a kedvezményezett egyben a Navracsics Tibort támadó Promenad24 tulajdonosa is. | null | 1 | https://168.hu/itthon/lazar-janos-mav-beszerzes-ismeros-regi-barat-a-ceg-elen-276094 | 2024-03-21 00:00:00 | true | null | null | 168 óra |
Lázár János építési és közlekedési miniszter - ha jól értettük a szavait - arról beszélt a Portfolio "Építőipar 2024" című konferenciáján, hogy a kormány az elmúlt 12 évben feltőkésítette az olyan vállalkozók építőipari cégeit, mint Mészáros Lőrinc, vagy Szíjj László. A lenti grafikon elég jól mutatja ezt a feltőkésítést, de kormánytag ilyen nyíltan még nem beszélt a kormány szerepéről ebben a folyamatban.
A miniszter egészen pontosan úgy fogalmazott: "Tulajdonképpen 2010 és 2022 között az építőiparban a magyar tulajdonban lévő vállalkozások föltőkésítése zajlott. A szociológusok és a politológusok mindig mondják, hogy a nemzeti tőkésosztály, én azt mondom, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a föltőkésítését megtettük. Én azt gondolom, hogy ennek az országnak nem az a problémája, hogy van Mészáros Lőrinc és van Szíjj László, az a problémája, hogy kevés van belőlük".
Korábban itt a G7-en is számos cikkben mutattuk be, hogy gyakran néhány tucat munkással dolgozó, lényegében teljes egészében állami megrendelésekből élő kormányközeli építőcégek, hogyan húznak be a piaci átlagot messze meghaladó nyereséget.
Egy percig nem volt kérdés, hogy járadékszerzésről van szó. Ahogy egy korábbi cikkünkban fogalmaztunk: "ezeknek a vállalatoknak az egyetlen versenyelőnye, hogy másoknál sokkal hatékonyabban nyernek el állami megbízásokat, amiket utána nagyrészt továbbpasszolnak másoknak, lehúzva a saját hasznukat".
Az újdonság, hogy ezt most egy kormánytag erősítette meg többes szám első személyben beszélve az építőipari cégek feltőkésítéséről. A folyamat egyébként jól sikerült: A Mészáros és Mészáros Kft.*mostanra Zrt. saját tőkéje a 2009 végi 277 millió forintról 2022-re 20 milliárd fölé nőtt, míg a Duna Aszfalté ugyanebben az időszakban 1,24 milliárdról 85,7 milliárdra ugrott.
Ráadásul nem csak a cégeket sikerült feltőkésíteni, hanem a tulajdonosaikat is. A nyereség nagy részét ugyanis sem Mészáros Lőrinc, sem Szíjj László nem hagyta az említett vállalatokban. Az elmúlt tíz évben csak ez a két cég közel 130 milliárd forintnyi osztalékot fizetett.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Közélet Duna Aszfalt építőipar Mészáros Lőrinc Szíjj László Olvasson tovább a kategóriában
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét. | Lázár János arról beszélt, hogy kitömték pénzzel Mészáros Lőrincet, megmutatjuk, hogyan | Mészáros Lőrinc és Szíjj László két legfontosabb vállalatának saját tőkéje úgy nőtt durván a nyolcvanszorosára 12 év alatt, hogy közben 130 milliárdot kivettek a cégekből. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20240321/lazar-janos-arrol-beszelt-hogy-kitomtek-penzzel-meszaros-lorincet-megmutatjuk-hogyan/ | 2024-03-21 16:06:38 | true | null | null | G7 |
Vádat emeltek egy szegedi nővel szemben, aki tucatnyi alkalommal küldött be hamis orvosi igazolásokat kislánya iskolai hiányzásait követően, írja az MTI. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség tájékoztatása szerint a kislány a 2021/2022-es tanévben több alkalommal nem jelent meg az általános iskolában. Édesanyja a hiányzásokat úgy igazolta, hogy egy korábbi, a gyerek háziorvosától elektronikus formában megkapott valódi orvosi igazolást átszerkesztett, majd emailben átküldte az osztályfőnöknek. Az ügyészség a nőt 12 rendbeli, hamis magánokirat felhasználásnak vétségével vádolja, és pénzbüntetés kiszabását kéri. | Saját lányának hamisított orvosi igazolást, vádat emeltek a szegedi édesanya ellen | Vádat emeltek egy szegedi nővel szemben, aki tucatnyi alkalommal küldött be hamis orvosi igazolásokat kislánya iskolai hiányzásait követően, írja az MTI. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség tájékoztatása szerint a kislány a 2021/2022-es tanévben több alkalommal nem jelent meg az általános iskolában. Édesanyja a hiányzásokat úgy igazolta, hogy egy korábbi, a gyerek háziorvosától elektronikus formában megkapott valódi orvosi igazolást átszerkesztett, majd emailben átküldte az osztályfőnöknek. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/22/sajat-lanyanak-hamisitott-orvosi-igazolast-vadat-emeltek-a-szegedi-edesanya-ellen | 2024-03-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Egy újabb elátkozott szálloda, ezúttal Marcaliban, ami "csak" 588 millió adófizetői forintot kapott,” mutatta be Hadházy Ákos azt a szálloda-torzót, aminek története még a szocialista kormányzat alatt indult. Akkor félmilliárd forint uniós támogatást kapott a projekt, amit elsodort a gazdasági válság. A céget az orosz Rahimkulov és magyar barátja, Zentai Péter vették át. „2020-ban Móring József fideszes helyi kiskirály a Facebookon azzal dicsekedett, hogy a minisztérium pénzt fog kijárni a beruházásnak, 2021-ben pedig már azzal, hogy a következő három évben a kormány 588 milliót ad a beruházóknak és 2024 tavaszára már lehet özönleni Marcaliba wellneselni. Nos, ez sem jött be,”írja Hadházy.Az országgyűlési képviselő hozzátette: nem világos, hogy a támogatást honnan adták a projektnek, az uniós pénzek közt nincs nyoma. Hadházy szerint „három dolog történhetett: 1) a pénzt ellopták 2) ki sem fizették, kamu volt az egész 3) kifizették, de elfogyott.” | Hadházy most Marcaliban talált egy wellness-torzót | „Egy újabb elátkozott szálloda, ezúttal Marcaliban, ami "csak" 588 millió adófizetői forintot kapott,” mutatta be Hadházy Ákos azt a szálloda-torzót, aminek története még a szocialista kormányzat alatt indult. Akkor félmilliárd forint uniós támogatást kapott a projekt, amit elsodort a gazdasági válság. A céget az orosz Rahimkulov és magyar barátja, Zentai Péter vették át. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/22/hadhazy-most-marcaliban-talalt-egy-wellness-torzot | 2024-03-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Elutasította a Nemzeti Nyomozóiroda a Demokratikus Koalíció feljelentését, amelyet hűtlen kezelés gyanújával tettek, miután kiderült: több mint 4 milliárd forint előleget fizetett ki az Orbán-kormány 749 darab kínai lélegeztetőgépért, amelyeket most töredékáron, lényegében fillérekért próbál elárverezni a Külgazdasági és Külügyminisztérium - közölte a párt. Mint azt Varga Zoltán pénteki online sajtótájékoztatóján elmondta, a rendőrség azzal a nevetséges indokkal utasította el a nyomozás megindítását, hogy a lélegeztetőgépek elárverezése arra utal, hogy "a minisztérium a közpénzzel felelősen gazdálkodik".
A Demokratikus Koalíció szerint a rendőrség az Orbán-kormány utasítására igyekszik eltussolni az Orbán-rendszer történetének egyik legnagyobb lopását. Ennek során 300 milliárd forintot fizetettek ki 17 ezer darab, használhatatlan, túlárazott, a mai napig raktárakban porosodó lélegeztetőgépért, az üzleten pedig a Fidesz-közeli milliárdos elit gazdagodott meg. Ezek a milliárdosok vaskos profitot zsebeltek be a Covid-járványra hivatkozva az Orbán-kormány segítségével, miközben magyar emberek tízezrei veszítették életüket a járvány során - fogalmazott a politikus.
Miután december 28-a próbálták egy végrehajtás részeként eladni az eredetileg darabonként 10 760 000 forintért vett kínai lélegeztetőgépek egy 500 és egy 249 darabos tételét, már darabonként 13 ezerért meg lehetett volna venni őket a végrehajtói kamara árverési oldalán. És ez csak a zűrös, összesen 300 milliárdos lélegeztetőgép-biznisz egyik zavaros szereplője volt. | Világbajnok indokkal utasították el a nyomozást a használhatatlan kínai lélegeztetőgépe ügyében | Elutasította a Nemzeti Nyomozóiroda a Demokratikus Koalíció feljelentését, amelyet hűtlen kezelés gyanújával tettek, miután kiderült: több mint 4 milliárd forint előleget fizetett ki az Orbán-kormány 749 darab kínai lélegeztetőgépért, amelyeket most töredékáron, lényegében fillérekért próbál elárverezni a Külgazdasági és Külügyminisztérium – közölte a párt. Mint azt Varga Zoltán pénteki online sajtótájékoztatóján elmondta, a rendőrség azzal a nevetséges indokkal utasította el a nyomozás megindítását, hogy a lélegeztetőgépek elárverezése arra utal, hogy „a minisztérium a közpénzzel felelősen gazdálkodik”. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/vilagbajnok-indokkal-utasitottak-el-a-nyomozast-a-hasznaalhatatlan-kinai-lelegeztetogepe-ugyeben-162653 | 2024-03-22 13:21:11 | true | null | null | Magyar Hang |
Érdekes szerződésekre bukkantunk a Közbeszerzési Értesítő keddi számában. A dokumentum a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) egyik, összesen bruttó 30 milliárd forint értékű szerződéscsomagját mutatta be, mellyel több mint húsz állami-kormányzati szervezet kommunikációs feladatait bízták a kormány kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula médiacégeire.
A keretszerződéseket sorozatban elnyerő New Land Media és Lounge Design Kft.-k többek között az adóhatóság, a rendőrség vagy éppen a Nemzeti Filmintézet részére vállaltak el médiaügynökségi feladatokat.
Az összeg kétharmada a propagandára ment el
A tételek közül ugyanakkor toronymagasan kiemelkednek a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda által adott munkák. Összesen négy olyan részmegállapodást találtunk, amelyekkel Rogánék az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációs feladatokkal", és a választópolgárok életét kiemelten érintő döntésekkel kapcsolatos feladatokkal bízták meg a Balásy-cégeket; ezek együtt bruttó 21 milliárdot tesznek ki a 30 milliárdos teljes keretből.
Az már ismert, hogy az "Európa jövőjét érintő" cirkalmas körülírás a gyakorlatban kék kormányzati plakátok tömegét, és a NER médiáját elöntő propagandahirdetéseket jelenti. Mégis érdekes, hogy a négy megbízásból hármat 2023. november 10. és december 31. között kellett teljesítenie a New Land és a Lounge Media cégeknek - bruttó 10,9 milliárd forint értékben.
Mivel közel ugyanebben az időszakban zajlott a nemzeti szuverenitás védelméről szóló kormányzati konzultáció, amit az Orbán-kabinet szerint végül másfél millióan töltöttek ki és küldtek vissza, joggal feltételezhetjük, hogy Balásy Gyula cégei az újabb konzultáció kampányára és kivitelezésére költhettek ennyit. A szerződés azt is megemlíti, hogy a két befutó pályázó országos és megyei lapokban, mozikban és közterületi reklámfelületeken kell, hogy hirdesse a kormányzati üzeneteket - de megbízásuk kiterjedt a kreatív munkákra, reklámgyártásra, grafikai tervezésre is. A kommunikációs hivatal ráadásul az idei évre is szerződést kötött a két kormánykedvenc médiaügynökséggel, 2024 végéig bruttó tízmilliárdos megbízást adtak nekik a rogáni üzenetek közvetítésére.
Kövér csepp a megbízások tengerében
Lapunk írásban kérdezte meg a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy a Balásy-vállalkozásoknak adott tavalyi munkák valóban a 2023-as nemzeti konzultációra vonatkoztak. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az idei évre szóló megbízás pontosan mit takar - esetleg azt, hogy 2024-ben sem maradunk konzultáció nélkül, s ha erről van szó, az mikor startolhat, és milyen témákat állít majd a középpontba. Amennyiben Rogán Antal minisztériuma válaszol, frissítjük cikkünket.
A most bemutatott szerződések azonban csak cseppnek számítanak a tengerben. A G7 gazdasági portál februárban írt arról, hogy a kormányzati propagandagépezet 2015 és 2023 között 1360 milliárd forintot költött az állami kommunikációra, főként állami vállalatok, cégek médiamegbízásain keresztül. A lap szerint a megbízások 75 százalékát (!) a Balásy Gyulához köthető vállalkozások nyerték vagy kapták meg. | Tizenegymilliárdot költhettek Rogánék a nemzeti szuverenitásról szóló konzultációra | Érdekes szerződésekre bukkantunk a Közbeszerzési Értesítő keddi számában. A dokumentum a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) egyik, összesen bruttó 30 milliárd forint értékű szerződéscsomagját mutatta be, mellyel több mint húsz állami-kormányzati szervezet kommunikációs feladatait bízták a kormány kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula médiacégeire. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/tizenegymilliardbol-konzultalhattak-roganek-a-nemzeti-szuverenitasrol-162565 | 2024-03-19 13:52:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A Mai Belvárost, az V. kerület ingyenes lapját átlapozva elsőre úgy tűnik, hogy szinte minden oldalról Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester néz ránk. Van, hogy egy oldalon többször is. Akkor fogunk gyanút, amikor egy ünnepségen Szentgyörgyvölgyi Pétertől két emberre is Szentgyörgyvölgyi Péter áll. Alaposabban szemügyre véve kiderül, hogy ő Szentgyörgyvölgyi Gábor fideszes belvárosi önkormányzati képviselő, a polgármesterre kísértetiesen hasonlító öccse.3. oldal: Szent István téri 1848-49-es megemlékezés Péter beszél, Péter koszorúz, Péter másokkal együtt figyel kezében egy magyar zászlót tartva.3. oldal: Pro Civibus díjátadás Péter a díjazottakkal.4. oldal: nőnapi köszöntés a kerületi idősklubban Péter köszöntő beszédet mond, tőle jobbra kettővel Gábor, Gábor virágot ad át.5. oldal: nőnapi koncert Péter a színpadon beszél.5. oldal: ünnepség az örökifjak klubjában Péter a színpadon beszél, Péter tortát ad át.6. oldal: újjávarázsolták a Váci utca és környékét Péter áll egy sarkon.8. oldal: nemzeti zászlók adományozása a lakóközösségeknek Gábor egy piros-fehér-zöld zászlót tartó emberrel9. oldal: a polgármester cikke Péter egy portréfotón.12. oldal: a belvárosi romák köszöntése Péter és Gábor a színpadon.15. oldal: lakossági pakolóhelyek átadása Gábor leleplez egy várakozni tilos táblát.16. oldal: író-olvasó találkozó Gábor az állát tartva figyel a közönség soraiban.16. oldal: Mária-kiállítás Gábor megtekinti a kiállítást.17. oldal: koncert a nőnapon Gábor két nő között.18. oldal: koszorúzás Szent Kinga emlékére. Gábor koszorút tart.23. oldal: húsvéti sonka ajándékkártya-hirdetés Péter mosolyog.32. oldal: Károlyi-kerti emlékséta Péter sétál.A végeredmény:Szentgyörgyvölgyi Péter – Szentgyörgyvölgyi Gábor 13-8A Szentgyörgyvölgyiek magasra tették a lécet. A június 9-i önkormányzati választások közeledtével mégis arra kérjük olvasóinkat: írják meg nekünk, ha saját polgármesterük fotóját 13-szor többször látják viszont a helyi önkormányzati lapban. Akkor is írjanak az alábbi címre, ha egyéb furcsaságot vesznek észre ezekben a mi pénzünkből készült, a választópolgárok minél hitelesebb tájékoztatását célul tűző lapokban:megirom kukac 444.huVisszatérve a Mai Belvároshoz. A magát függetlennek nevező újság előtt fejet kell hajtanunk, alighanem az önkormányzati gonzó újságírás magasiskoláját mutatták be. Mert igaz ugyan, hogy a Szentgyörgyvölgyik 23 fotón, Mátyus Bálint (Fidesz) 7 fotón, Nagy Gergő (Fidesz) 6 fotón, Balogh-Madár Erzsébet (Fidesz) 5 fotón, Karsai Károly (Fidesz) 3 fotón, Kun-Gazda Péter (Fidesz) 3 fotón, Balla Valéria (Fidesz) 2 fotón, Szágerné Fazekas Éva (Fidesz) 2 fotón, Jeneiné Rubovszky Csilla (Fidesz) 1 fotón szerepel, miközben az ellenzéki önkormányzati képviselőknek még a nevét sem írták le a 32 oldalas újságban. (De legalább nem is gyalázták egyiküket sem, mint 2014-ben és 2018-ban Juhász Pétert.)Szóval mindemellett az újság címlapján Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester adja át Budapest sajtódíját Szerényi Gábornak, a vérfideszes Mai Belváros című lap munkatársának. | Szentgyörgyvölgyik árasztották el a Belváros–Lipótváros legendás független lapját | A Mai Belvárost, az V. kerület ingyenes lapját átlapozva elsőre úgy tűnik, hogy szinte minden oldalról Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester néz ránk. Van, hogy egy oldalon többször is. Akkor fogunk gyanút, amikor egy ünnepségen Szentgyörgyvölgyi Pétertől két emberre is Szentgyörgyvölgyi Péter áll. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/22/szentgyorgyvolgyik-arasztottak-el-a-belvaroslipotvaros-legendas-fuggetlen-lapjat | 2024-03-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Elutasította a Nemzeti Nyomozóiroda a Demokratikus Koalíció feljelentését, amelyet hűtlen kezelés gyanújával tettek. Több mint 4 milliárd forint előleget fizetett ki az Orbán-kormány 749 darab kínai lélegeztetőgépért, amelyeket most töredékáron, lényegében fillérekért próbál elárverezni a Külügyminisztérium - olvasható a párt közleményében. „A rendőrség azzal a nevetséges indokkal utasította el a nyomozás megindítását, hogy a lélegeztetőgépek elárverezése arra utal, hogy »a minisztérium a közpénzzel felelősen gazdálkodik«.” A Demokratikus Koalíció azt állítja, mindenféle indoklás nélkül, hogy „a rendőrség az Orbán-kormány utasítására igyekszik eltussolni az Orbán-rendszer történetének egyik legnagyobb lopását.”Forrás: Magyar Bírósági Végrehajtói KarA lélegeztetőgépek többéves történetét mi is követtük, és joggal neveztük a közpénzelherdálás csúcsának, hogy legutóbb már 13 ezer forintért próbálták elárverezni a 10,7 milliért vett gépeket, amelyekre még így sem érkezett ajánlat.A kormány a járvány alatt 300 milliárd forintot költött lélegeztetőgépek beszerzésére, de a gyanús biznisz iratait ledarálhatta a Külügyminisztérium, amely már azt sem árulja el, hány lélegeztetőgép porosodik a raktárakban. A bontatlan gépek tárolásán a Rogán Antal-féle lakáslottós cég gazdagodhat. | Rendőrvicc: a kormány felelős gazdálkodását mutatja, hogy fillérekért árverezi el a milliárdokért vett lélegeztetőgépeket | Elutasította a Nemzeti Nyomozóiroda a Demokratikus Koalíció feljelentését, amelyet hűtlen kezelés gyanújával tettek. Több mint 4 milliárd forint előleget fizetett ki az Orbán-kormány 749 darab kínai lélegeztetőgépért, amelyeket most töredékáron, lényegében fillérekért próbál elárverezni a Külügyminisztérium - olvasható a párt közleményében. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/22/rendorvicc-a-kormany-felelos-gazdalkodasat-mutatja-hogy-fillerekert-arverezi-el-a-milliardokert-vett-lelegeztetogepeket | 2024-03-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Bár a kormányzat tavaly év vége óta többször is ígérte, hogy rendezik az adósságot, ez eddig nem történt meg.
Már 105 milliárddal tartoznak a kórházak a beszállítóknak, az osztályok ötödét eszközhiány miatt függesztik felMár a kormányzat is hivatalosan elismeri, hogy a betegellátást is veszélyeztetik kifizetetlen számlák – hangzott el a három nagy egészségügyi beszállító szervezet csütörtöki sajtóbeszélgetésén, melyen arra hívták fel a figyelmet, hogy mostanra már mintegy 105 milliárd forinttal a tartoznak a kórházak. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által kiadott határozatok szerint"kórházi osztályok felfüggesztése az esetek 15-20 százalékban az orvosi eszközök hiánya miatt történt."Takács Péter államtitkár legutóbb február végén ígérte meg, hogy az év elején rendezik az egészségügyi ellátórendszer tartozásait.Takács Péter: Olyan nincs, hogy béremelés nélkül maradjon szakdolgozóAz egészségügyért felelős államtitkár a kórházi adósságokkal kapcsolatban azt mondta,…Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (Mediklaszter) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) képviselői ismét, hangsúlyosan azt kérték, hogy a kormányzat mielőbb és teljeskörűen fizesse ki a már lejárt számláikat. A kormányzati beavatkozás sürgető – jelezte Rásky László, OSZ titkára. Emlékeztettet arra, hogy ugyan a tavalyi év végén a magyar kormány 90 milliárd forintot adott az egészségügyi intézmények lejárt tartozásállományának a kifizetésére csakhogy a lejárt számlák összege november végén már 130 milliárd volt. Így a tavalyi év végén 64 milliárd forinttal „fordultak” az idei évre. "Ez januárban felment 83 milliárdra és már február második felében újra átlépte az adóság a 100 milliárd forintot. "Azaz az eddigi talán legnagyobb összegű konszolidáció ellenére a tavaly év végi adósságrendezés félmegoldás volt és ma rosszabb a helyzet, mint mielőtt tavaly év végén részlegesen rendezte a kormányzat a számlát. Több tagvállalat is arról számolt be, hogy február végére a kifizetetlen számlák összege újból elérte az adósságrendezés előtti összegeket - hangsúlyozta a főtitkár és hozzátette: gyakorlatilag úgy működnek ezek a cégek, minthogyha tavaly év végén nem történt volna adósságrendezés . A példátlan helyzet illusztrálására elmesélte, hogy a négy orvosképzéssel is foglalkozó egyetem közül háromnak ismerik a február végi adósság adatait. Aszerint, míg január végén ezen egyetemeknek 13,7 milliárd forint volt az adóssága,"ez egyetlen hónap alatt február végére már 40 százalékkal nőtt, azaz 18,7 milliárd forint lett."Tóth Zsolt, a Mediklaszter főtitkára arról beszélt, hogy a cégek között végzett felmérésük szerint az orvosi és egyéb eszköz beszállítók fele sem jutott hozzá az év végi részleges tartozásrendezéskor a kintlévőségeikhez. Miközben az állami tulajdonú beszállítók illetve a közműszolgáltatók számláit kiegyenlítették.Ám hiába nem érkezik a már elvégzett munka ellenértéke hozzájuk – jelezte Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója - az orvostechnikai szállítóknak természetesen továbbra is a határidőre kell teljesíteni az ÁFA és egyéb adókötelezettségeiket. Hozzátette: az egészségügyi hatóság tavalyi évi határozatai alapján minden ideiglenes kórházi szolgáltatás felfüggesztése vagy egyéb leállás 10-15 százalékában az eszközellátás, a kórházi eszközökkel kapcsolatos ellátási zavarok álltak. Azaz sajnos már a betegek is érezhetik a bőrükön ennek a váratlan helyzetnek a következményeit, és ha nem rendezik az adósságokat, akkor ez a helyzet nem fog javulni, sőt rosszabb lesz.Rádai Tamás bejelentette azt is, hogy a beszállítók azt a törvénytelen helyzetet is jelzik az Állami Számvevőszéknek, "hogy az intézmények sok esetben nem rendezik a késedelmi kamatokat. " | Már 105 milliárddal tartoznak a kórházak a beszállítóknak, az osztályok ötödét eszközhiány miatt függesztik fel | Már a kormányzat is hivatalosan elismeri, hogy a betegellátást is veszélyeztetik kifizetetlen számlák – hangzott el a három nagy egészségügyi beszállító szervezet csütörtöki sajtóbeszélgetésén, melyen arra hívták fel a figyelmet, hogy mostanra már mintegy 105 milliárd forinttal a tartoznak a kórházak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3229392_egeszsegugy-korhazak-adossag-eszkozhiany-osztalyok-felfuggesztese | 2024-03-21 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Nem támogatta az óbudai képviselő-testület csütörtökön a Fidesz-frakció azon javaslatát, hogy állítsanak fel vizsgálóbizottságot az önkormányzat által kötött, az ügyészség szerint fiktív szerződések kivizsgálására - írja az MTI.
Puskás Péter, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője elmondta: a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) szerint 2021-ben a gyanúsítottak, illetve az általuk kijelölt gazdasági társaságok szolgáltatásokra és eszközbeszerzésre fiktív szerződéseket kötöttek a III. kerületi önkormányzattal.
Az ügy előzménye, hogy március elején az ügyészség négy embert is őrizetbe vett egy, az önkormányzattal összefüggő korrupciós bűnügy gyanújával, azóta a gyanúsítottak már előzetes letartóztatásba kerültek.
Puskás szerint a szerződések mögött nem volt valós teljesítés, de a számla ellenértékét a cégek megkapták, a gyanúsítottak a pénzt felvették, és korrupciós célokra fordították - tette hozzá. Ezért a Fidesz azt javasolta, hogy az önkormányzat, a KNYF által elrendelt nyomozás miatt ideiglenes bizottságot hozzon létre, amelynek feladata az önkormányzati cégek és a nyomozásban érintett társaságok közötti szerződések vizsgálata.
Kiss László (DK-LMP-Momentum-MSZP-Párbeszéd), a kerület polgármestere úgy értékelte a helyzetet, hogy a Fidesz hadüzenetet küldött Budapestnek, és az ellenzéki vezetésű kerületeknek. "Elkezdte putyini kampányát, amelynek jól ismert módszere az ellenfelek besározása, és az a célja, hogy elterelje a figyelmet a pedofilbotrányba belekeveredett kormánypárti politikusokról" - mondta.
A polgármester szerint azért nincsen szükség vizsgálóbizottságra, mert nyilvánosságra hozták az obuda.hu-n valamennyi kifogásolt, fiktívnek tartott szerződés teljesítési dokumentumait. | Az óbudai Fidesz szeretett volna korrupciós vizsgálóbizottságot felállítani, de a testület nem támogatta | Az ellenzéki kerületvezetés szerint a Fidesz „putyini kampányt” folytat, és szerintük nincsen szükség vizsgálóbizottságra, mert minden kérdéses, önkormányzati szerződés nyilvánosan elérhető. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240321_az-obudai-fidesz-szeretett-volna-korrupcios-vizsgalobizottsagot-felallitani-de-a-testulet-nem-tamogatta | 2024-03-21 14:33:00 | true | null | null | HVG |
Korrupció miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó főügyészség Baja Ferenc volt környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert.
A Központi Nyomozó Főügyészség közleményében azt írta, hogy a befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatti nyomozásban eddig hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként.
Rendelkezésre álló adataik szerint a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló Budapesti Közlekedési Zrt. 2019 elején közbeszerzési eljárást indított a részvénytársaság telephelyein teljesítendő informatikai üzemeltetés és fejlesztés szolgáltatásra. A közbeszerzési eljárásra egy kft. tett ajánlatot.
A megalapozott gyanú szerint dr. Baja Ferenc - volt környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, 1994 valamint 2014 közötti egykori országgyűlési képviselő - 2019 júniusában Budapesten találkozott egy férfival, akinek jelentős befolyása volt az ajánlatot tevő gazdasági társaságban. Bár hivatalos tisztséget nem töltött be a cégben, de stratégiai és üzleti kérdésekben hozott döntéseket.
Baja a találkozón a kft. tendernyertességének esetére 30 millió forint készpénzt kért azért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását - a korábban betöltött pozícióiból és a meglévő politikai kapcsolataiból eredően meglévő befolyásának érvényesítésével - ne akadályozza.
A közlemény szerint itt lépett a képbe Molnár Zsolt országgyűlési képviselő, aki értesült a korrupciós megállapodásról. Arra kérte a volt minisztert, hogy az ő részére is kérjen a 40 millió forintot azért, hogy a szerződést ő se támadja. Baja Ferenc az üzenetet 2019 júniusában egy újabb találkozó keretében át is adta a férfinak.
Itt még mindig nem állt meg a történt, néhány hónappal később, 2019 novemberében a férfi át is adta a 30 millió készpénzt Bajának. A politikus viszont később arra hivatkozással is kért pénzt, hogy sikeresen hárította el a keretszerződés cégre vonatkozó kedvezőtlen módosítását. Ezért a férfi további 7 millió forintot fizetett ki, azonban az ezt követően dr. Baja Ferenc által havi rendszerességgel kért további 2-3 millió forint átadására vonatkozó kérést visszautasította.
A nyomozó főügyészség az ügyben pénteken gyanúsítottként hallgatta ki Baja Ferencet társtettesként, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével. A politikus nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt a gyanúsítás ellen.
Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését hétfőn indítványozta Polt Péter legfőbb ügyész. | Korrupció miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó főügyészség Baja Ferenc volt minisztert | Megalapozott gyanújuk szerint 30 millió forintot kért egy közbeszerzési eljárásban nyertes cégtől, de később még havi összegeket is szeretett volna kapni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240308_korrupcio-gyanusitott-nyomozo-fougyeszseg-baja-ferenc | 2024-03-08 13:10:00 | true | null | null | HVG |
Összesen kilenc alkalommal utazott Szijjártó Péter az Országos Rendőr-főkapitányság flottájába tartozó helikopterrel 2020 óta
- derült ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság válaszaiból, amiket a január végén elküldött közérdekű adatigényléseinkre kaptunk. A minisztériumot azután kerestük meg, hogy Szijjártó január 29-én kiposztolta a Facebookra, hogy helikopterrel utazik Ungvárra. A posztjában felbukkanó helikoptert nem volt nehéz beazonosítani, az egyik képen szépen látható a gép lajstromjele: R900. Az R-es lajstrom Magyarországon pedig a rendőrség jele. A külügyminiszter nem repült át Ukrajnába a helikopterrel, azt Magyarországon hagyta, autóval ment át a határon, majd azzal is tért vissza, hogy aztán a helikopter reptesse haza Dunakeszire, ahol már "Abdullatif barátja", vagyis a bahreini külügyminiszter várta otthonában.
A 2020 óta megtett kilenc helikopteres utazás közül a nyilvánosság csak ötről tudott, négyről csak most szerezhet tudomást, a szerkesztőségünk megküldött válaszból. Az utazásokról tudni lehetett, de azt nem, hogy Szijjártót ezekre is a rendőrségi helikopter vitte. | Elárulta a külügy, hányszor ment helikopterrel dolgozni Szijjártó Péter | Eddig a külgazdasági és külügyminiszter öt helikopteres útjáról tudtunk, most kiderült, hogy volt még négy 2020 óta. Szijjártó Péter számításunk szerint az utóbbi években 12 millió forintot repülhetett így el. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240307_szijjarto-helikopter | 2024-03-07 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Tucatnyi 2013-as, eddig nyilvánosságra nem került kormányhatározatba nézhettünk bele, így kiderült, milyen döntéseiket igyekeztek titkolni Orbánék 10 évig. Van köztük több tízmilliárdos összegű állami cégfelvásárlás, kiderül az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni az uniós energia- és klímapolitika terén.hirdetésTöbb olyan kormányhatározatot ismert meg a hvg360, amelyeket még 2013-ban hozott a kabinet, de nemcsak akkor nem tették közzé őket, hanem döntés-előkészítésre hivatkozva még 10 évig elzártak a nyilvánosság elől. Ezek az úgynevezett kétezres típusú, nem nyilvános kormánydöntések, amelyek nem jelentek meg a Magyar Közlönyben, és azóta sem kerültek nyilvánosságra. A hvg360 még az újabb, kormányzatiadat-nyilvánosságot korlátozó, március 1-jétől hatályos törvényi szigorítás előtt kérte ki közérdekű adatigénylésben a 2013-as év második felének 13 darab kormányhatározatát, amelyeknél éppen lejárt a 10 éves, ám márciustól már 20 évre emelkedő határidő. Erről és más, az adatnyilvánosságot szűkítő friss kormányzati lépésről a hvg360-on írtunk. Hogy mi az a kétezres kormányhatározat, és milyenek típusúak vannak még: Nyilvános, nem nyilvános és titkos határozatok1. Vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező azokat közzétenni a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezek az ezres határozatok. 2. Vannak a nem titkos, de nem is közzétett kormányzati döntések, amelyek a kormány alá rendelt szerveknek adnak feladatot, sorszámuk kettessel kezdődik, ezek a kétezres határozatok. 3. Vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik. 4. Vannak a nem nyilvános, általában munkaszervezési jellegű kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezek a négyezres határozatok.Korábban egy jogerős bírósági döntést követően a hvg360 már megismerhetett számos olyan kétezres kormánydöntést a 2010-es, 2011-es, 2012-es évekből és 2013 első feléből, melyeknél már lejárt a 10 éves határidő. A 3 teljes évet felölelő, félszáz döntés közül többet részletesen feldolgoztuk: ebben az írásban és ebben a cikkünkben, valamint ebben a részben. Most a 2013-as év további 13 döntését ismerhettük volna meg személyes betekintésen a Miniszterelnöki Kormányirodán, a telefonunk leadása és felügyelet mellett, jegyzetelési lehetőséggel. A helyszínen kiderült, hogy a 13-ból egyet mégsem láthattunk, mert bár annál is lejárt a 10 év, de kiderült: közben titkosították 30 évre „nemzetbiztonsági érdekből, központi pénzügyi és külügyi kapcsolatokra” hivatkozással.hirdetésA végül megismert 12 darab 2013-as határozat egyike a Magyar Posta „stratégiai átalakításáról” szólt, egy másik pedig hazai és határokon átnyúló energiaipari fejlesztésekről, a Nabucco West földgázvezetékről, román–magyar–osztrák földgázszállító folyosóról és a Barátság kőolajvezeték Százhalombatta–Sahy szakaszának felújításáról – utóbbit 2015-ben adta át az Orbán–Fico-páros.A Barátság kőolajvezeték a Mol százhalombattai kőolaj-finomítójánálTúry GergelyKétezres határozat volt 2014–2016-ra szólóan az állami oltóanyag-beszerzésekről, például kanyaró, rubeola, hepatitis B vagy human papilloma vírus ellen. Ilyen formában döntött a kormány a pozsonyi nagykövetség elköltöztetéséről, az áramszolgáltatásnál az okosmérés bevezetésének halasztásáról és a vízügy – az irányítás, az emberi és anyagi erőforrások – Pintér Sándorhoz rendeléséről. A megismert határozatok egyaránt mindössze 25 példányban készültek, és csak a kormány tagjai, a kormányülések állandó résztvevői, valamint a közigazgatási államtitkárok kaptak belőle, plusz az irattár. Ezen 2013-as döntések közül több is gazdasági társaságban történő állami tulajdonszerzésről szólt, méghozzá akár több tízmilliárd forintos értékben, még a Fővárosi Önkormányzatot érintően is. Jelentős tétel volt, hogy a 2012/2013-as kormányhatározat 71 milliárd forintos tőkeemelés révén elrendelte az állami Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nek az E.ON földgázipari érdekeltségei, köztük gáztározók megvásárlását. Később, az ügylet lezárultát követően ez ismertté vált, és kiderült az is, hogy az E.ON két leánycégéért fizetett 261 milliárd forintot részben kínai hitelből fedezték. Az állam meg akarta szerezni a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 1997-ben privatizált 25 százalékos tulajdonrészét is, a kormányhatározat szerint „a fővárosi lakosság életszínvonalának javítását szem előtt tartva”. Ám a francia–német tulajdonosok nem adták, mert az osztalékelsőbbségi részvény évi milliárdos profitot hozott. Végül 17 milliárd forintért tavaly a főváros vásárolta vissza a pakettet. Szintén kétezres határozatban döntötte el a kormány, hogy megszerzi a Fővárosi Gázművek Zrt. privatizált 49,83 százaléknyi részvénycsomagját a német RWE-től, és ez sikerült is neki. Az állam 2013 végén 41 milliárdot fizetett a pakettért, majd 2014-ben megvásárolta a többségi fővárosi tulajdonrészt is a Tarlós István vezette önkormányzattól. Kétezres határozat szólt arról, hogy az állam felvásárolja a Remondis GmbH hulladékgazdálkodással foglalkozó két magyar leánycégét is. Akkoriban már vidéken akadozott a szemétszállítás (a katasztrófavédelem vette át), mert a külföldi cégek profitja ellen harcot hirdető kormány bedöntötte a hulladékos cégeket. Végül felvásárolta őket, később pedig az ágazatot koncesszióba adta a Molnak. Hulladékgazdálkodással foglalkozó cégeket is vett 2013-ban a kormányFazekas IstvánA fenti „bevásárlásoknál” is többe került az államnak a titokzatos Albert Projekt, amelyről szintén egy 2013-as kétezres határozat szól, de eddig így nem hallhattunk róla, pedig 250 milliárdot költhettek rá, viszont ezt trükkösen oldotta meg végül a kormány. A kormányhatározatból kiderül, hogy az Albert Projekt nem volt más, mint egy kötvény-visszavásárlási program. A lényeg, hogy az állam az MNV Zrt.-vel még a 2014. őszi lejárat előtt visszavásároltatott 833,3 millió euró névértékű, MNV által kibocsátott, lejáratkor Richter-részvényre átváltható kötvényt, megakadályozva, hogy azokat a tulajdonosok becserélhessék a Richter Gedeon Nyrt. állami tulajdonú részvényeire. Ezzel az volt a cél a kormányhatározat szerint, hogy a Richter-részvények „hosszú távon a nemzeti vagyon részét képezzék”. Az akkoriban 300 forint körüli árfolyamon (mostanában ez inkább 400) az ügylet 250 milliárd forint lehetett, de ezt új kötvény kibocsátásával rendezték, amit 2018-ban ugyanúgy visszavásároltak. Ami a hosszú távú nemzeti vagyont illeti, a kormány 2020 után az addig óvott Richter-részvényeket simán szétosztotta az MCC-t, valamint a Corvinus és a Semmelweis Egyetemeket fenntartó alapítványok és a Mol – Új Európa Alapítvány között, így már nekik termel évi sokmilliárdos nyereséget a pakett, nem az államnak.Szintén nem nyilvános kormányhatározatban rögzítették már jó előre, 2013-ban „a 2030-as klíma- és energiapolitikai keretről kialakítandó magyar álláspont sarokpontjait”. Eszerint „Magyarország nem támogatja sem politikai, sem jogilag kötelező erejű európai uniós szintű célszámok kitűzését a tagállamok jelen és jövőbeni eltérő teljesítménye és teljesítőképessége miatt”. Sőt, leírták, hogy nem indokolt célszámokat meghatározni, mert a gazdasági helyzet bizonytalan alakulása és a kvótakereskedelem kiszámíthatatlansága miatt kockázatos és felelőtlen bármilyen célszám vállalása.A nem vállalás akkor a kormányhatározat szerint érintette az üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célszámot, a megújuló energia arányára vonatkozó számot és az energiahatékonysági mutatókét is. Például azért, mert „a kötelező cél gátolja a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodást”.Ezek voltak tehát a hvg360 által frissen megismert, 2013-as kétezres határozatok, a 2014-es keltezésűek nyilvánosságára pedig most már a 20 éves határidő miatt 2034-ig kell várni. Amúgy egyre több ilyen, kétezres, nem nyilvános döntést hoznak Orbánék. Míg 2013-ban 21 ilyen volt, addig tavaly már ennek több mint 30-szorosa, 635 darab. Infografikánkon jól látszik a növekedés:A hvg360 nemrég írt róla, hogy tavaly nemcsak kétezres, hanem másfajta nem nyilvános kormányhatározatból is elég sok született, mivel az úgynevezett négyezres típusúból is 110-et hozott az Orbán-kabinet. Vagyis összesen 745-öt, azaz mindennap átlagosan kettőt, és bár hivatalosan ezek egyike sem titkosított, vagyis nincs bennük semmi érzékeny adat, mégis csak egy szűk kör tud róluk: Az, hogy egyre növekvő számú és már nemcsak 10, hanem 20 évre a közvélemény elől elzárt nem nyilvános határozatot hoz az Orbán-kormány, azért is érthetetlen, mert a most megismert példák többsége is azt mutatja, hogy igazán nagy titkolnivaló nincs köztük.Mégis, szinte általános gyakorlattá vált a titkolózás. Ahogy az is, hogy a háborús veszélyhelyzetet immár két éve arra használják, hogy a kétharmados Fidesz–KDNP-s többségű törvényhozást is megkerülve rendeletekkel kormányozzanak. | A titkos trükk, amivel az állam magánál tartott 250 milliárdnyi Richter-részvényt | Tucatnyi 2013-as, eddig nyilvánosságra nem került kormányhatározatba nézhettünk bele, így kiderült, milyen döntéseiket igyekeztek titkolni Orbánék 10 évig. Van köztük több tízmilliárdos összegű állami cégfelvásárlás, kiderül az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni az uniós energia- és klímapolitika terén. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240314_albert-projekt-klimacelok-kormanydontesek-eltitkolt | 2024-03-14 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A hiteltelen és értéktelen, ám nagyon drága alkotások vannak többségben, és van az amatőr antifilm, amely mindent visz.hirdetésKáel Csaba sosem csinált szakmai ügyet a kormány elvárásaiból, gyakorlatilag három érdekcsoport kezébe adta a filmes forrásokat. Az egyik ilyen az SZFE-kuratórium tagságával is jutalmazott Lajos Tamás producer. Ő általában Köbli Norbert forgatókönyvíróval és Szász Attila rendezővel dolgozik.A csapat már korábban készített történelmi kamaradrámákat, amik leginkább az 1980-as évek tévéjátékait idézték. Ilyen volt a Berni követ és az Örök tél. Ezeket a közönség és a kritika is jól fogadta, de Vajnának nem voltak elég jók. Joggal érezte úgy, hogy nem élnek meg a széles vásznon. Halála után aztán eljött Lajos Tamás nagy pillanata. Ő volt a producere a Blokádnak és a Katinka című nagyszabású dokumentumfilmnek, most pedig Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikusról készíthet dramatizált dokumentumfilmet 152 millióból. Producerként a tavaly bemutatott Semmelweist is ő jegyzi.Az alkotásból ugyan hiányzik a rendezői koncepció, a bátorság és a hitelesség, de szépek, líraiak a képek, így nézhető és sikeres mozi született. Nincs túlideologizálva, de ott a vörös farok: a tudós, akivel magyarsága miatt Nyugaton mostohán bántak.Ez ugyan nem igaz, de a nézőknek bejött, és a kritika is elfogadta.A 2,1 milliárdból készült, Tősér Ádám rendezte Blokád című opusszal már több probléma is akad.hirdetésA kinyúlt pulóvereken és rossz frizurákon kívül nem sok minden tudható meg a rendszerváltás koráról, kínos, ahogyan Antall Józsefből makulátlan hőst, Göncz Árpádból pedig egydimenziós bohócot farag.De a képi világa, a témája, a dinamika hiánya megóvja a fiatalokat, hogy ebből a produkcióból merítsék az ismereteiket. Inkább a fideszes törzsközönségnek szól az üzenet: a stabilitás és nemzetépítés nyugodt erejével szemben már akkor is áskálódtak a liberálisok. Jól mutatja, hogy mennyire nehezen tudják a propagandafilmek áthidalni a történelmi hűség és a politikai elvárás közti szakadékot, hogy Antall valójában a Nyugattól kér és kap segítséget, míg Oroszországgal szemben ellenségesen lép fel.Hasonlóan felülírta az élet a szakma másik erős emberének, Kálomista Gábornak a filmjét, az Elk×rtukat. A 2006-os utcai harcokról szóló alkotás teljesen történelmietlenül Dobrev Klárát tette meg főgonosznak, mert a forgatás idején arra lehetett számítani, hogy ő vezeti majd az egyesült ellenzéket. Állítólag Karácsony Gergely halvány figuráját pótforgatásokkal tudták csak belecsempészni a filmbe. Az Elk×rtukat nem is lehet történelmi műnek tekinteni, csupán a rendszerváltás utáni első valódi propagandafilmnek.Már kezdeti stádiumában is olyan rossz híre volt, hogy alig tudták összeszedni a forgatáshoz a stábot, operatőrt és rendezőt is külföldről hívtak, több mozihálózat pedig megtagadta a forgalmazást. A korábbi tendenciózus dokumentumfilmek után – amiket az azóta a támogatáspolitika ellen fellázadt Pesty László rendezett – szintlépés volt, hogy egy nagy kiállítású játékfilmben is megörökítették a 2006-os fideszes narratívát.Kálomistáék csináltak történelmi sorozatot is, a 2,2 milliárd forint állami támogatással készült, Madarász Isti rendezte, 8 részes Tündérkertet. Biztos, hogy nézettségben nem ered majd a Tenkes kapitánya nyomába a Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájából készült sorozat, mert első epizódja mindössze 178 ezres nézettséggel ment a Duna TV-n,ami az ugyanebben a sávban leadott Kékfényéhez hasonló. Az értéke is körülbelül megegyezik a bűnügyi magazin aktuális kiadásával, nem sikerült megidézni sem a színészeknek, sem a forgatókönyvíróknak, sem a rendezőnek a Báthory Gábor és Bethlen Gábor korabeli Erdélyt.Ugyanakkor semmiképp sem mondható, hogy olyan amatőr antifilmlenne, mint a nyerő hármas harmadik tagjának, a televíziós műsorvezetőből lett producer Rákay Philipnek a debütáló munkája, az Aranybulla.A csaknem 700 millió forintnyi állami támogatást bezsebelő sorozatban a konfliktusokat, drámai szituációkat – amikben II. András uralkodása bővelkedett – nem filmes eszközökkel mutatták meg, hanem narrátor mesélte el, a jelenetek pedig egy képes történelemóra illusztrációi voltak csupán. Ezért is aggódtak sokan, hogy Rákay személyében megfelelő emberre bízzák-e minden idők legdrágább magyar filmjét, az egy év csúszással a mozikba érkező Most vagy soha!-t. | Három kormánykedvenc érdekcsoport kap közpénzt történelmi filmekre | A hiteltelen és értéktelen, ám nagyon drága alkotások vannak többségben, és van az amatőr antifilm, amely mindent visz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240317_tortenelmi-filmek-triumviratusa | 2024-03-17 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
3 perc
megjelent
2024.03.07. 09:05
utolsó frissítés
2024.03.07. 09:28
A jegybanktörvény módosítása után alaposan ellenőrizhetik az MNB-alapítványt és cégeit, és ez kiverte a biztosítékot Matolcsy Györgynél. Egyes vagyonelemek Matolcsy fiának környezetében tűntek fel. De kik tartoznak ebbe a körbe? Bemutatjuk. | Így kerültek a Matolcsy família környezetébe az MNB-alapítványok egyes vagyonelemei | A jegybanktörvény módosítása után alaposan ellenőrizhetik az MNB-alapítványt és cégeit, és ez kiverte a biztosítékot Matolcsy Györgynél. Egyes vagyonelemek Matolcsy fiának környezetében tűntek fel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240307_matolcsy-adam-szaraz-istvan-somlai-balint-mnb-alapitvany | 2024-03-07 10:05:00 | true | null | null | HVG360 |
Kati Marton magyar származású amerikai írót, az Action for Democracy tanácsadó testületének elnökét egy Wesley Clark tábornoknak, a NATO korábbi európai parancsnokának barátjaként bemutatkozó férfi kereste meg tavaly, aztán a kettejük Zoom-beszélgetéséből kivágott és manipulatívan megszerkesztett videórészletekkel próbálták meg lejáratni őt - írja a New York Times.
Az amerikai lap cikke szerint a Martont megkereső férfi svájci befektetési menedzserként mutatkozott be, és azt mondta, hogy zöld energiával kapcsolatos lehetőségeket keres Kelet-Európában. A Zoom-hívást az író privát beszélgetésként kezelte, és nem bánta, amikor Magyarországra terelődött a szó, hiszen három könyvet is írt erről a témáról, köztük A nép ellenségei címűt, mely szülei 1955-ös budapesti bebörtönzéséről és az azt követő meneküléséről szól.
Aztán több mint fél évvel később, január 31-én X közösségi médiaplatformon egy MagaBabe elnevezésű profil kezdett el videórészleteket közzétenni Marton beszélgetéséből.
Erről a profilról azt érdemes tudni, hogy leginkább Donald Trumpot támogató tartalmakat közölt, de megjelentek rajta Martonéhoz hasonló lejárató videók Clark tábornokról és más átvert személyekről is.
A New York Times kiemeli, hogy a Martonról készült posztokat a magyar kormány propagandagépezete gyakorlatilag azonnal a publikálás után elkezdte leleplező erejű bizonyítékként hivatkozni.
A kormányközeli KESMA-hoz tartozó Mandiener például "atombombának" nevezte az összefüggéstelenül megvágott videókat, és ezek alapján azt állította, hogy Marton és más "fekete öves ügynökök" részei Soros György összeesküvésének, amelynek az a célja, hogy megbuktassák az Orbán-kormányt.
Az Origo, amely szintén KESMA-lap, arról cikkezett, hogy a videók "lerántották a leplet a magyar ellenzék hazugságairól", és leleplezték, hogy külföldről pénzelték az ellenzéki pártokat.
Ez teljesen olyan, mintha a Kreml csinálná. Visszatértünk az 50-es évekbe. Ugyanúgy a "nép ellenségének" állítanak be, mint ahogy azt a szüleimmel tették
- kommentálta a saját lejáratását a magyar származású író. Szerinte egyértelmű, hogy az átverés mögött ugyanaz az izraeli magántitkosszolgálat, a Black Cube áll, amelyet a 2022-es magyar civilek elleni lejárató kampány mögött is sejteni lehet, és amelyik 2018-ban tőrbe akarta csalni a Migration Aid vezetőjét is.
Ahogy arról korábban már a hvg.hu is beszámolt, a LinkedIn már tavaly novemberben közölte, hogy számos olyan fiókot törölt, amelyeket a Black Cube magyar aktivisták és újságírók elleni lejárató kampányhoz használt az előző országgyűlési választások előtt.
Brian Liston, a Recorded Future kiberbiztonsági cég elemzője azt nyilatkozta, hogy a videókat közzé tevő X-profil egyáltalán nem tekinthető megbízhatónak". Arra is felhívta a figyelmet, hogy a profil azt a látszatot kelt, mintha egy Trumpot támogató, párt kereső, keresztény déli nő használná, azok a képek, amiken állítása szerint ő szerepel, valójában egy svéd modell fotói.
Amit a MagaBabe elnevezésű profil, és ez alapján a magyar kormánypropaganda hatalmas leleplezésként tálal, valójában nem új információ. Még a manipulált videókból is csak annyi derül ki, hogy Soros György az 1980-as évek óta támogat különböző demokráciapárti csoportokat Kelet-Európában.
Ennek ellenére Magyarországon nemcsak a kormányközeli sajtó ugrott rá a témára, hanem a Szuverenitásvédelmi Hivatal is. Lánczi Tamás a Mandinernek azt nyilatkozta, hogy a videók bűncselekmény gyanúját vetik fel, ezért ki kell vizsgálni az ügyet.
David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete az ügy kapcsán azt nyilatkozta, hogy ez az első alkalom, amikor azt látják, hogy Magyarország a titkosszolgálatait amerikai állampolgárok ellen, Amerikában veti be.
A New York Times szerint az, ami eddig megjelent a MagaBabe nevű X-profilban, csak a kezdet. A művelet fő célpontja Karácsony Gergely volt városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid lehetett.
A magyar-amerikai kettős állampolgárságú Korányi jelenleg az Action for Democracy New York-i ügyvezető igazgatója.
Őt tavaly augusztusban kereste meg ugyanaz a férfi, aki tőrbe csalta Kati Martont és Clark tábornokot is. A kettejük Zoom-beszélgetésének részletei ugyanakkor csak január végén jelentek meg a MagaBabe X-fiókján. Éppen akkor, amikor Magyarországon az új Szuverenitásvédelmi Hivatal munkához látott. Korányi szerint ez nem vélten, egyértelműen azért ekkorra időzítették a publikálást, hogy legyen mi után nyomozni. | A New York Times egy magyar vonatkozású titkosszolgálati akcióról cikkezik, és Karácsony egykori tanácsadója lehetett a célpont | Az ügy mögött ismét az izraeli magánhírszerző cég, a Black Cube sejlik fel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20240307_a-new-york-times-egy-magyar-vonatkozasu-titkosszolgalati-akciorol-cikkezik-amelynek-karacsony-egykori-tanacsadoja-lehetett-a-celpontja | 2024-03-07 21:41:00 | true | null | null | HVG |
Most mégis nyomoznia kell a rendőrségnek, bár elsőre kevésnek találták ehhez azokat a hvg.hu által feltárt körülményeket és tényeket, amelyek szerint legalábbis gyanús, ahogyan a Fidesz volt országgyűlési képviselőjéhez és Pintér Sándor egykori államtitkárához köthető, az állammal üzletelő céget a profit kivétele után felszámolják.
Februárban írtunk róla: a Covid-járvány idején, 2020-ban az állam több százezer antigén-gyorstesztet vásárolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központon (ÁEEK) keresztül az egészségügyi piacon ismeretlen, de fideszes hátterű cégektől, közbeszerzés nélkül. Az egyik cég, a Rayrai Kft. esetében Vadai Ágnes DK-s képviselő írásbeli kérdése feljelentésként landolt a rendőrségen, de ott nem indítottak nyomozást.
Másképp gondolta viszont a felügyeleti szerv ügyészség és a nyomozást elutasító döntést hatályon kívül helyezte, ennek nyomán pedig jelenleg hűtlen kezelés gyanújával folyik nyomozás a Rayrai Kft. ügyében - tudtuk meg. A Rayrai egy thaimasszázs-szolgáltatóból vált milliárdos árbevételű gyógyászati nagykereskedővé. Az 1,72 milliárdos állami megbízás előtt, illetve közben
lett tulajdonos a cégben Kupper András volt fideszes parlamenti képviselő és Tasnádi László volt belügyi államtitkár.
A közben Steriflow Kft.-re átnevezett cég a tulajdonosoknak 795 millió forint osztalékot fizetett ki. A vállalkozás sem 2020 előtt, sem az ÁEEK-s szerződések óta nem végzett érdemi üzleti tevékenységet, és most már nem is fog. Mivel a cég 2021-ben és 2022-ben is minimális árbevétel mellett már veszteséges volt, idén január 1-én megindították a felszámolását.
A másik, az ÁEEK-val 3,15 milliárdos szerződést kötő cég fantomizálódása miatt már cikkünk megjelenése után megindult a nyomozás. A Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft.-nél a Nemzeti Adó- és Vámihivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága kezdett nyomozni, onnan nemrég az ügyet illetékességből áttették Budapestre, ahol most az V. kerületi rendőrök folytatják az eljárás.
Ennél a cégnél még gyanúsabbak a körülmények, hiszen az ÁEEK-es szerződés előtt 3 hónappal jött csak létre, és bő 3 éves fennállása alatt ez az egyetlen bevétele volt. A résztulajdonos-ügyvezető Martos Dániel a ferencvárosi Fidelitas, majd a helyi Fidesz vezető embere volt. Később volt Szijjártó Péter parlamenti gyakornoka, majd a Fidesz-alelnök Pelczné Gáll Ildikó mellett titkár.
Martos később a IX. kerület vagyonkezelő cégében a parkolási rendszerért felelt. Innen kénytelen volt távozni 2018 végén, miután a 444.hu leleplezte, hogy a parkolóautomatákba dobott pénznek csak a töredéke jut el a kerület kasszájába. A Minerva Kft.-t ő és szintén egykori fidelitasos üzlettársa 2021 februárjában adta el a kft.-t egy borsodi zsákfaluban, Rakacán élő, 19 éves fiatalnak.
Az új tulajdonos egyszemélyes "taggyűlésen" döntött Martosnak és üzlettársának osztalékként 98-98 millió forint kifizetéséről a cég egyetlen üzletének profitjából. Pár hónappal később elindult a cég felszámolása. | Közbelépett az ügyészség: mégis nyomozni kell az államtól milliárdokat szakító haveri cég miatt | A rendőrség korábban visszadobta a feljelentést, de az ügyészség ezt felülbírálva nyomozást rendelt el a Covid-tesztek milliárdos állami megrendelésén magát degeszre kereső, fideszes kötődésű cég fantomizálódása miatt. A bizniszben érintett másik, szintén haveri kötődésű cég is így igyekezett eltűnni, abban az ügyben a NAV már nyomoz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20240308_nyomozas-ugyeszseg-milliardok-haveri-ceg-fantomizalodas | 2024-03-08 15:54:00 | true | null | null | HVG |
A sértődött képviselő a Fidesz ellen szavazóknak, a Duma Aktuál a magyarok ellen fogadóknak üzent verssel
Duma Aktuál
2024.06.26. 17:302 perc
Kihozta a választás estéje a művészt Tasó Lászlóból, a képviselő verses idézettel üzent a nyíradonyiaknak, amiért azok leváltották a Fideszt. Ebből merített ihletett a Duma Aktuálban Litkai Gergely, aki verset írt mindazoknak, akik az Európa-bajnokságon valamiért a magyar válogatott vereségére akarnának fogadni.
Több szempontból is átlag alatt teljesített a magyar közoktatás a kreativitásról szóló PISA-teszten
oktatás
2024.07.12. 15:355 perc
A magyar diákok kreativitása jóindulattal közepes - ezt a következtetést lehet levonni a PISA-felmérés egyik "melléktermékéből". És akkor még nem volt szó az elit- és hátrányos helyzetű intézmények eredményeiről.
Az Árpád hídi baleset áldozata készítette fel a Schadl-ügy titkos tanúját, de nem értett egyet azzal, hogy kitálalt
gazdaság
2024.07.09. 16:305 perc
Menyasszonyával együtt halt meg az Árpád hídon összeroncsolódott kocsiban a Schadl-ügy titokzatos 1. számú tanújának felkészítője. A Schadl-Völner-ügyben szivárognak új információk, de továbbra is sok a rejtély.
Egy papagáj a bűntény tanúja és kulcsa Michael Chabon új regényében
programajánló - kritika
2024.07.06. 13:452 perc
Michael Chabon A végső megoldás - Egy nyomozás története című új regénye az író eddigi stílusát viszi tovább, a második világháború végén végén játszódó krimi új értelmet ad a papagájkommandó szónak.
Nemsokára nem lesznek szénhidrogénes teherautóink, de a hidrogénhajtással vannak még problémák
tech
2024.07.07. 06:304 perc
Közeleg a hidrogénnel hajtott teherautók kora: a nagy gyártók többféle megközelítésekkel próbálkoznak, a technológia korlátja a nem elég gyorsan bővülő infrastruktúra lehet. | Hova tűnt 15 milliárd forint a magántőkealapból, amelyet Tiborczék alapkezelője menedzsel? | A Főnix Magántőkealapba 50 milliárd forint közpénzzel szállt be az állam, mégis titkolóznak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240320_mlkspv-kft-tiborcz | 2024-03-14 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Bár Magyar Péter már február eleji színre lépésekor sem hagyott semmi kétséget afelől, hogy Rogán Antalt minimum ellenfélnek tekinti, később a Facebook-on, a vele készített interjúkban és március 15-én, több mint harmincezer ember előtt elmondott beszédében is következetesen ostorozta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert. Kedden újabb szintlépés történt, hiszen Magyar azt írta:
"Rogán Antalnak üzenem, hogy izzítsa az egyik magángépét, és mielőbb keressen olyan országot, ahonnan nincs kiadatás. Mert ugye, a börtön ablakába soha nem süt be a nap..."
Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje szerdán délelőtt ügyészségi meghallgatásra készül. Tanúként idézték be oda, ám az nem világos, hogy melyik ügyben. Lehet, hogy a korábban általa vezetett Magyar Diákhitel Központnál 2021-ben igencsak furcsa körülmények között lezajlott Kehi-vizsgálatról kérdezik, de szóba kerülhet a Schadl-ügy mellékszálaként emlegetett Tóni-gate is. Magyar kedden a Telexnek azt mondta, ő sem tudja pontosan, melyik ügyben akarják meghallgatni, de amennyiben lehetősége lesz rá, a Rogán Antalra vonatkozó bizonyítékait is bemutatja a hatóságoknak.
Nem merült fel bűncselekmény
A Schadl-Völner ügy lehallgatási jegyzőkönyveiben kerül elő "Tóni, Barbara és Ádám" néven, de ezeket a személyeket sem a nyomozás során, sem később nem azonosították. Így lassan három éve nem lehet tudni, hogy kire célzott a végrehajtói kar egykori vezetője, amikor 2021-ben, egy orvos ismerősével folytatott telefonbeszélgetésben emlegette őket, mint akikkel előzőleg valamilyen hosszútávú lehetőségről egyeztetett. Ebben az ügyben Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő 2022-ben már feljelentést tett, de a nyomozást megszüntették, mert a hatóságok szerint nem merült fel bűncselekmény.
Magyar hétfőn a Telexnek azt állította: mindent tud bizonyítani. A színre lépése óta sejthető, és Magyar is sejteti, hogy NER-es múltjából lehetnek nála terhelő információk. Ezeket feltehetően saját védelmére is használja, és a várható támadásokkal szemben egyfajta aduászt jelentenek a kezében - már amennyiben tényleg vannak nála ilyenek. Amikor hétfőn a feleségével való 2020-as családi összetűzés nyilvánosságra hozatala után azt kérdeztük Magyartól, miért csak most áll elő ezekkel a bizonyítékokkal, az volt a válasza, hogy: "Mindennek rendelt ideje van. Eljutottunk oda, hogy a nyilvánosság ereje miatt már nem tudnak elhallgattatni."
A március 15-i, több tízezer ember előtt elmondott beszéde után a korábbi házasságára vonatkozó "suttogó propagandát" is Rogán Antalnak tulajdonította egy neki címzett hosszú bejegyzésben. A posztírás kiváltó oka az volt, hogy akkori elmondása szerint hetekkel korábban találkozott egy online hírportál oknyomozó újságírójával, aki állítása szerint egy olyan rendőri jelentést mutatott meg neki, amelyet kiszíneztek, és amit a lejáratásához akar használni a hatalom.
Magyar közlésére hamarosan a HVG is reagált, hiszen előzőleg egy újabb posztban megnevezte Dezső András újságírót, és felszólította a rendőrséget, hogy hallgassák meg őt tanúként, hogy kiderüljön, ki és milyen céllal szivárogtatta ki a rendőrségtől a szerinte hamis megállapításokat tartalmazó jelentést. Sűrű nap volt ez a magyar nyilvánosságban, hiszen egy következő posztban Magyar Péter azt írta:
A Schadl-Völner ügy nyomozati irataiban szereplő Tóni, Ádám, Barbara teljes neve: Rogán Antal, Nagy Ádám, Rogán Barbara. Schadl György, a Végrehajtói Kamara korrupt vezetője, elsőrendű vádlott, Rogán Antal embere volt. Erről és további terhelő információkról miniszterektől szereztem tudomást és bizonyítani tudom. Szerdán meg is teszem a Központi Nyomozó Ügyészségen.
Magyar Péter az ATV kedd reggeli műsorában újabb információmorzsákat szórt el. Itt azt állította, hogy Völner Pál, az igazságügyi minisztérium államtitkára már fél évvel a gyanúsítások előtt figyelmeztette a kormányt, hogy titkos megfigyelés folyik a korrupuciógyanús ügyben. Magyar itt azt mondta: az információi részben volt feleségétől, Varga Judit akkori igazságügyi minisztertől, részben pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől származnak, akivel baráti viszonyban is volt.
Erről az ügyről eddig egyetlen alkalommal nyilvánult meg Rogán Antal, amikor öt év némaság után 2023. április 11-én válaszolnia kellett képviselői kérdésekre az Országgyűlésben. Akkor Jámbor András kérdezhette őt a Schadl-Völner-ügyről az azonnali kérdések órájában. Rogán itt azt válaszolta: "nem tudom, hogy Schadl és Schádl urak azok ugyanannak a személynek felelnek-e meg", vagy egyszerűen csak egy sajátos kiejtési módról van szó. Majd "nyíltan, tisztán és egyszerűen" arról biztosította Jámbort, hogy nem áll módjában ismerni Schadl vagy Schádl nevű urat, nem is ismert ilyet, és valószínűleg a jövőben sem fogja ismerni. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője válaszában még megjegyezte: az ügyészség minden, az ügyben gyanúként felmerült esetet megvizsgált, és ahol kellett, eljárást indított.
Kezdettől Rogán volt a célpont
Magyar február 10-én, Varga Judit lemondása után csekkolt ki a nyilvánosság előtt a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből az alábbi emlékezetes mondatokkal:
Egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak, ahol Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba, miközben gondolkodás nélkül feláldozzák azokat, akik ellentétben velük, soha nem a saját anyagi érdekeikért, hanem a hazájuk érdekében és a honfitársaikért dolgoztak.
Ezzel a bejegyzéssel Magyar a semmiből a közérdeklődés csúcsára ugrott, egyúttal lemondott két állami állami cégben betöltött pozíciójáról, illetve távozott a részben szintén állami tulajdonú MBH Bank Nyrt.-ben viselt felügyelőbizottsági tisztségéről is.
Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy az egyik célpontja Rogán Antal. Másnap újabb határozott lépést tett, hiszen azt írta, tisztában van vele, hogy mostantól teljes tűzerővel támadja majd a rogáni propagandagépezet. A képet azzal árnyalta, hogy hozzátette, a Fidesz többsége nem Rogán Antalból és a hozzá hasonlókból áll, mert sokan nem az oligarchák gazdagodásáért, hanem a hazájukért dolgoznak. Ezután egy újabb posztban fel is kérdezte Rogánt, hogy miért nem mutatkozik nyilvánosan évek óta, illetve, ahogy fogalmazott: miért bújik Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének háta mögé.
Bár a következő bejegyzést Magyar elsősorban az MBH Banktól való távozásáról szóló dokumentum közzétételére szánta, ebbe is jutott egy kis rogánozás:
"Pár nap után végre felébredt (felébresztették?) a rogáni kommunikáció élcsapata és a Megafon aktivistái közpénzen megkezdték a személyeskedő lejáratásomat. Én egyébként sokukkal személyesen jó viszonyban vagyok és a továbbiakban sem foguk rájuk haragudni, mert mindenkinek meg kell élnie valamiből. Egy kérdés. Tudjátok, hogy melyik Tóni kedvenc állata? Az anti lop."
Varga volt férjének néhány retorikai eszközzel valóban sikerült teljes teljesítményre pörgetni a propagandagépezetet. A Partizánnak adott interjúja után arról is önálló cikket közölt a Mandiner, hogy a beszélgetésen milliós értékű luxuskarórát viselt, a Political Capital felmérése szerint pedig néhány nap alatt 20 millió forintot költött kifejezetten Magyar lejáratására optimalizált, fizetett posztokra a Megafon Központ. A folyamatba később beszállt a TV2-is, külön műsorblokkban elemezték Magyar Péter fotóit, ő viszont válaszként üzent a csatorna hírigazgatójának, Szalai Viviennek, és posztjában egy róla készült képet osztott meg.
Az utóbbi hetekben látszottak először igazán a korábban mindent elsöprőnek hitt fideszes sajtó- és propagandabirodalom teljesítőképességének határai. Magyar Péter közszereplőhöz mérten is gyakori közlései nemcsak a független sajtó számára jelentenek állandó témát, hanem a kormánypárti propaganda- és sajtóbirodalmat is lefoglalták. Úgy tűnt, Magyar fel van készülve a NER-média reakcióira.
A luxusórázásra például azzal reagált, hogy leírta, karóráját 7-8 éve brüsszeli diplomataként vásárolta háromezer euróért. Egyúttal felidézte, hogy Orbán egyszer egy köteg 500 eurós bankjegyet húzott elő a zsebéből a jelenlétében, majd megkérte egy munkatársát, hogy vegyen valamilyen különleges teát a lányának.
Személyesen nem haragszik rá, de azért mennie kell
Februári Partizános interjújában Magyar Péter XIII. Lajos francia király nagyhatalmú miniszteréhez, a 17. század nagy hatalomtechnikusához, Richelieu-höz hasonlította Rogán Antalt. Ekkor is megerősítette a NER-ből dobbantó közszereplő azt, hogy Rogánnak példátlanul nagy hatalma van, ez adta Magyarnak az alapot arra, hogy a francia király miniszterével hasonlítsa össze. Ugyanebben az interjúban beszélt Völner Pálról is. A Pegasus-üggyel összefüggésben mondta el Völnerről, hogy őt gyakorlatilag csak megörökölte az exfelesége, Varga Judit, a korábbi igazságügyi miniszter.
Gulyás Márton is kérdezte már Magyart arról a Facebook-posztjáról, amiben Tóniról, Barbaráról és Ádámról írt, a rejtélyes karakterekről, akiket korábban megemlítettek a Schadl-ügy aktáiban. Már itt egyértelműen Rogán kabinetfőnökeként azonosította be Ádámot Magyar, még azt is mondta, hogy személyesen beszélt vele telefonon is korábban, még amikor Magyar a Diákhitel Központ vezérigazgatója volt.
Magyar Péter azt is kerek perec kimondta a Partizánban, hogy azt gondolja,
Rogán Antalnak mennie kell.
Bár Magyar Péter mindaddig viszonylag óvatosan bánt Orbánnal, a Telexnek adott február végi interjújában részletesen beszélt arról, hogy a miniszterelnök felesége többször a füle hallatára kért számon minisztereket, bizonyos felső üzleti körök ügyeire Orbán közvetlenül is rálát, és ha az oligarchák összevesznek, ő tesz köztük igazságot.
Talán ennél is fontosabb fordulat Magyar Péter Rogán Antallal kapcsolatos kommunikációjában, hogy ebben az interjúban fedte fel: Rogánnal tárgyalt 2020-ban a Karmelitában. Állítása szerint ekkor a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter azt mondta neki, mivel Varga Judit magas szinten van, a kormány érdeke az, hogy ne legyen balhé a válásukból. Cserébe Rogán állítólag segítséget is felajánlott Magyar Péternek a további szakmai pályafutásához. Felsorolta, mely pozíciók illenek a végzettségéhez, ám Magyar elhárította ezt. A találkozó Magyar visszaemlékezése szerint azzal zárult, hogy Rogán Antal barátinak írta le kettejük beszélgetését.
Szintén a Telexnek adott interjújában azonosította Magyar először a Völner-Schadl-ügyben feltűnő Tónit, Barbarát és Ádámot is: "Most én mondhatom azt, hogy Rogán Antal és Nagy Ádám és Rogán Barbara, de ez nem az én feladatom."
Magyar szerint úgy logikus, ha Rogánnak köze van a Völner-Schadl-ügyhöz, de arról is beszélt, hogy amennyiben valóban vannak információi erről, akkor azokat először a nyomozó ügyészséggel fogja megosztani és nem a sajtóval.
Magyar ugyanakkor arról is ebben az interjúban nyilatkozott, hogy ő nem haragszik emberileg Rogán Antalra. Rogán szerepét a jelenlegi Orbán-rendszerben pótolhatatlannak látta, de azt is mondta,
Rogánnak van egy speciális tudása, nagyjából mindenkiről.
Az általa szervezett március 15-i ünnepség előtt két nappal Magyar a 444-hez is elment interjúzni. Itt Rogán Antalról kevesebbet beszélt, inkább csak azt emelte ki vele kapcsolatban, hogy sokan vannak a "fizetési listáján", említve az ATV-t is. Érdekes módon pont az ATV-be ment ugyanezen a napon este, március 13-án, ahol az Egyenes Beszédben azzal indított a műsorvezetőnek válaszolva, hogy
ATV is propagandamédia.
Szöllősi Györgyi visszautasította ezt. Magyar itt újra elmondta, hogy "Rogánnak mennie kell", kiegészítve azzal, hogy a miniszterelnök kabinetfőnöke addig nem fog menni, amíg Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét.
A Völner-Schadl-üggyel kapcsolatos kérdésre ebben az interjúban is kellett válaszolnia. Itt azt mondta: szerinte anomáliák voltak ebben az eljárásban, amik megakadályozták az ügyészeket abban, hogy rendesen végezhessék a munkájukat.
Március 15-én megtartott ünnepi beszédében Magyar Péter nemcsak az 1848-as forradalom előzményeire és követeléseire tért ki, de ismét erős mondatot fogalmazott meg, amikor azt mondta:
Hiszem és tudom, hogy a magyarok többsége egyetért velem abban, hogy Magyarország nem a Rogán Antalok, nem a Tiborcz Istvánok, nem az oligarchák és még csak nem is a Döbrögik országa, hanem a Hunyadiak, az Arany Jánosok, a Márai Sándorok és a Ludas Matyik hazája.
A beszéd legfontosabb állítása ugyanakkor nem a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel, és még csak nem is Orbán Viktor vejével volt kapcsolatos, ugyanis Magyar ekkor jelentette be pártalapítási szándékát. A történelmi ellentétpárok és a politikai oldalak összebékítésének szándékával kapcsolatos kiszólások közé azonban úgy keverte be Rogán nevét, hogy a közönség értse, az általa kitűzött politikai célokat megvalósítását részben a nagyhatalmú, de a nyilvánosság elől évek óta elhúzódó miniszter tevékenysége akadályozza. Később akkor tért vissza Rogánra, amikor arról beszélt, hogy ha a néhány év alatt a rogáni propagandára költött 1309 milliárd forint az államkasszában marad, az jó alapot teremthet az egészségügy megmentésére.
Magyar március 15-én adott egy második interjút is a Partizánnak, amiben azt üzente meg a kormány legfelsőbb köreinek, hogy ne essenek abba a hibába, hogy alulértékelik:
"Még mindig kicsit keveset néznek ki belőlem a Karmelitában a Rogán Tóniék." | Magyar Péter össztűz alá vette Rogán Antalt, de az ütőkártyáit még nem fedte fel | Bár Magyar Péter már február eleji színre lépésekor sem hagyott semmi kétséget afelől, hogy Rogán Antalt minimum ellenfélnek tekinti, később a Facebook-on, a vele készített interjúkban és március 15-én, több mint harmincezer ember előtt elmondott beszédében is következetesen ostorozta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert. Kedden újabb szintlépés történt, hiszen Magyar azt írta:
„Rogán Antalnak üzenem, hogy izzítsa az egyik magángépét, és mielőbb keressen olyan országot, ahonnan nincs kiadatás. Mert ugye, a börtön ablakába soha nem süt be a nap…” | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/19/magyar-peter-rogan-antal-toni-barbara-adam-ugyeszseg-nyomozas-ner-orban-viktor-schadl-ugy | 2024-03-19 17:44:00 | true | null | null | Telex |
Hivatalos tájékoztatást adott ki szerdán a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a szerda délelőttre beidézett, négy órán át tanúskodó Magyar Péter ügyében, melyben azt írja, egy későbbi időpontra újra megidézte Magyart tanúként, hogy be tudja mutatni azokat bizonyítékokat, amelyeknek állítólag birtokában van, és amelyek alátámaszthatják a Völner-Schadl-ügyben tett állításait.
Az ügyészség közleményében azt írta, Magyart azután idézték be, hogy a médiában jelezte, hogy hivatali vesztegetésről és annak feljelentése elmulasztásáról van tudomása, majd ennek nyomán, több feljelentés után nyomozás indult az ügyben, melynek keretében Magyart is tanúként hallgatták ki. Ahogy arról a Telexen is beszámoltunk, Magyar azt állította, hangfelvételekkel tudja bizonyítani, hogy Rogán Antalék belenyúltak a Völner-Schadl-ügy nyomozati irataiba, ám ezt bizonyítékokkal nem tudta alátámasztani.
Ahogy a meghallgatás előtt írtuk, Magyar a meghallgatás előtt nem tudta megmondani, hogy pontosan milyen ügyben idézték be tanúként, amit az ügyészségi közlemény is alátámasztott. Azt is rögzítik, hogy Magyar állítása szerint rendelkezik bizonyítékokkal, ezért az ügyészség egy későbbi időpontra újra megidézte őt tanúként azzal, hogy a bizonyítékokat vigye magával. Mint írták, ezek birtokában lehet majd értékelni a dr. Magyar Péter által elmondottakat.
Az ügyészség emellett közvetlenül is reagált Magyar több állítására. | Egy későbbi időpontra újra beidézte az ügyészség Magyar Pétert, hogy bevihesse az ígért bizonyítékokat | Hivatalos tájékoztatást adott ki szerdán a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a szerda délelőttre beidézett, négy órán át tanúskodó Magyar Péter ügyében, melyben azt írja, egy későbbi időpontra újra megidézte Magyart tanúként, hogy be tudja mutatni azokat bizonyítékokat, amelyeknek állítólag birtokában van, és amelyek alátámaszthatják a Völner–Schadl-ügyben tett állításait. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/20/magyar-peter-meghallgatas-kihallgatas-tajekoztatas | 2024-03-20 16:55:00 | true | null | null | Telex |
Rogán Antal és/vagy az emberei bementek az ügyészségre, és meghamisították, hozzátettek vagy kivettek a nyomozati iratokból
- mondta Magyar Péter a Völner-Schadl-ügyről, amivel kapcsolatban szerdán meghallgatták a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen. Magyar délelőtt 10 órakor ment be a tanúkihallgatásra, ami körülbelül négy órán át tartott, és kép és hangfelvétel is készült róla. Az ügyészség Belgrád rakparti épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján Magyar azt mondta, két Facebook-posztjával kapcsolatban hallgatták meg, ezek közül az egyikben arra utalt, hogy a kormány már fél évvel a gyanúsítások kimondása előtt tudta, hogy mi zajlik a Völner-Schadl-ügyben, és hogy Völner Pál is érintett. Magyar azt mondta, több kormánytag tudott arról, hogy megfigyelések zajlanak a végrehajtói kar volt vezetőjével és a volt államtitkárral kapcsolatban, de nem nevezte meg őket.
Három állítást tudok önökkel megosztani: az egyik az, hogy Schadl György Rogán Antal propagandaminiszter embere volt.
A második az, amit szintén elmondtam a sajtóban az az, hogy a nyomozás lezárulta, tehát a meggyanúsítás előtt, és Schadl György őrizetbe vétele előtt fél évvel a kormánynak tudomása volt arról, hogy büntetőeljárás zajlik, és titkos megfigyelés, és erről tájékoztatták már fél évvel a meggyanúsítása előtt Völner Pál igazságügyi miniszterhelyettest. Hogy konkrétan ki mit tudott, és ki kit tájékoztatott, azt nem tudtam elmondani.
A harmadik, és legsúlyosabb állításom, amit bizonyítani is tudok, az az, hogy Rogán Antal és/vagy az emberei bementek az ügyészségre, és manipulálták az ügyészségi iratokat, ami annyit jelent, hogy vagy kivettek belőle dolgokat, vagy kihúztak belőle dolgokat, vagy megmásítottak benne dolgokat
- mondta Magyar.
Magyart március 26-án 9 órára folytatólagos tanúkihallgatásra hívták be, hangzott el a Facebookon élőben közvetített videóban, amiben azt mondta, ekkor hozza majd a bizonyítékokat. Elmondása szerint ezek hangfelvételek, amelyeken több kormánytag is szerepel, de azt nem mondta meg, hogy kik ők. Magyar Péter azt mondta, nem tudja, hogy Orbán Viktor tudott-e a megfigyelésekről. Magyart két ügyész és egy fogalmazó hallgatta meg, csak a Völner-Schadl-ügy miatt, ő pedig két ügyvédjével vett részt a meghallgatáson. Magyar azt mondta, azért nem voltak nála a hangfelvételek, mert nem tudta, milyen ügyben hívták be.
"Ha lehetőségem van rá, akkor ezeket a felvételeket nyilvánosságra fogom hozni" - mondta.
Magyar Péter nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a volt felesége, Varga Judit volt igazságügyi miniszter szerepel-e a felvételeken.
A sajtótájékoztatón megismételte, amit már korábban is mondott, hogy szerinte Rogán Antalnak izzítania kellene az egyik magángépét, és keressen olyan országot, ahonnan nincs kiadatás.
Magyart újságírók és civilek várták az épület előtt, volt, aki egy profi, állványos hangfallal várta, hogy kihangosíthassa, mit mond a Diákhitel Központ volt igazgatója a meghallgatásról. A férfi a Telex helyszíni tudósítójának azt mondta, a rendőrök már közölték vele, hogy feljelentik, mert a hangfal bejelentésköteles, számos hasonló eljárás indult már ellene.
Soha nem bántottam a volt feleségemet
- válaszolta Magyar Péter egy újságírói kérdésre, azért kérdezték erről, mert Magyar szerint rendőri jelentés készült egy veszekedésükről, amire a hétvégén Varga Judit egy kapcsolati erőszakról szóló poszttal reagált.
Magyar a meghallgatás előtt még nem tudta megmondani, hogy pontosan milyen ügyben idézték be tanúként, akkor még csak annyit tudott, hogy egy korrupciós ügy kapcsán. Varga Judit exférje, aki a kegyelmi ügy kirobbanásával egy időben csekkolt ki a NER-ből, 10 óra előtt negyed órával érkezett meg a közeli belvárosi Szerb utcába, ügyvédjével és egy testőrrel. (Magyar Péter hétfőn posztolt a Facebookon arról, hogy 24 órás személyvédelmet kap.) A Telex helyszínen tartózkodó munkatársa szerint kb 50-80 ember állt az épület előtt, zömében a sajtó munkatársai, de amikor felbukkant Magyar és kísérete, egy csoport éljenezni kezdett. "Hajrá, Péter, veled vagyunk" - skandálták, majd pedig azt, hogy "nem félünk, nem félünk".
A meghallgatás előtt még felmerült az is, hogy Magyart esetleg a korábban általa vezetett Magyar Diákhitel Központnál 2021-ben igencsak furcsa körülmények között lezajlott Kehi-vizsgálatról kérdezik, de szóba kerülhet a Schadl-ügy mellékszálaként emlegetett Tóni-gate is. Magyar kedden a Telexnek azt mondta, ő sem tudja pontosan, melyik ügyben akarják meghallgatni, de amennyiben lehetősége lesz rá, a Rogán Antalra vonatkozó bizonyítékait is bemutatja a hatóságoknak.
Magyar kedden posztolt arról, hogy a kormány már fél évvel a gyanúsítások kimondása előtt tudta, hogy mi zajlik a végrehajtói karnál, és hogy Völner Pál érintett az ügyben. "Völner Pál már fél éve tudott arról, hogy titkos megfigyelés folyik, és a kormányt figyelmeztette erre" - mondta, hozzátéve, hogy információi részben volt feleségétől, Varga Judit akkori igazságügyi minisztertől, részben Gulyás Gergelytől származnak. Magyar elmondása szerint tavaly decemberben beszélt utoljára Gulyással, Varga Judittal pedig a közös gyerekeik kapcsán szokott. | Magyar Péter szerint Rogánék manipulálhatták a Völner–Schadl-per nyomozati anyagát | Rogán Antal és/vagy az emberei bementek az ügyészségre, és meghamisították, hozzátettek vagy kivettek a nyomozati iratokból – mondta Magyar Péter a Völner–Schadl-ügyről, amivel kapcsolatban szerdán meghallgatták a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/20/magyar-peter-fovarosi-nyomozo-ugyeszseg-meghallgatas-sajtotajekoztato | 2024-03-20 14:07:00 | true | null | null | Telex |
A tőzsdén jegyzett, részben Tiborcz István, részben a Mol Nyrt. tulajdonában álló Waberer’s International Nyrt. tavaly rekordévet zárt. Barna Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatója a tavalyi év eredményeit ismertető sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a forgalom 711 millió eurót, az EBITDA (kamatok, adó és értékcsökkenés előtti eredményével) 96 millió eurót tett ki, a cég részvényenként 120 forintos osztalékot fizet.
Elhangzott, hogy a cég 2900 kamionjának az átlagéletkora ma már mindössze 2,5 év. Európában mindenféle program van arra is, hogy a szállítmányozók női munkaerőt is bevonjanak. Állítólag a magyar cég ebben is nagyon jól áll, mert ugyan a 4-5 százaléknyi női sofőr nem hangzik túl soknak, de amíg a cégnél minden huszadik sofőr nő, addig az iparág átlagában csak minden századik.
Földön, vízen, levegőben
A kiemelt ügyfelek (például autóipari cégek, hipermarketek) számára végzett komplex szolgáltatások (szállítás, raktározás, biztosítás) mellett a társaság nagyon határozottan elindult abba az irányba, hogy a partnereit közúton, vasúton, levegőben és vízen is kiszolgálja.
Éppen ezért többséget szerzett a vasúti logisztikában meghatározó, itthon bronzérmes PSP (Petrolsped) csoportban. A társaságnak vannak magyar és román leányvállalatai, de osztrák engedélye is, 22 mozdonnyal, illetve 1200 vasúti kocsival szolgáltat. Folyamatban van egy másik felvásárlás is, a szerbiai MDI disztribúciós társaság többségi részesedésének megvásárlása.
Kifejezetten cél az intermodális szolgáltatások megvalósítása is, ez a különféle szállítóeszközöket kombinálja. Bár a vasút hagyományosan az ömlesztett áru szállítására szolgál, a cég profiljába illő "just in time" szállításoknál is alkalmazható. Ezt úgy kell elképzelni, hogy amennyiben a társaság Mórról Észak-Skóciába szállít, elképzelhető, hogy elmegy a kamionnal a gyártelepre, majd a közúti szakasz után, Budapesttől, Rotterdamig vasúton viszi a konténereket, ott kompra pakolja őket, végül Nagy-Britanniában ismét vasútra, közútra vált.
Biztosítás, logisztika
A csoport immár Gránit Biztosítónak nevezett biztosítójáról megtudtuk, hogy a nem élet kategóriában már dobogós. A szektorban összetett folyamatok vannak, zajlik például a lakásbiztosítási kampány, amelyben a Gránit is gyűjtögeti az új ügyfeleket. Közben az állam előbb nekidurálta magát és mindenféle részesedéseket megvett, aztán el is adogatja őket.
A Magyar Posta két biztosítójáért a Gránit is megy, annyit megtudtunk, hogy ott is van a shortlisten. A piac jó esélyt is ad a csoportnak, hiszen miért adná el az állam külföldi szereplőnek a cégeket, ha állandóan magyarítana a pénzügyi szférában, viszont nemcsak a Gránit, de a CIG is magyar, és Tiborcz István, illetve Mészáros Lőrinc révén mindkettőnek van combos NER-es kötődése is.
A cég logisztikai bevételei még 90 százalékban hazaiak, de Szlovákiában, Szerbiában már van központja a csoportnak, és ilyeneket tervez a Balkán országaiban, valamint Lengyelországban is. Az eddigi legnagyobb raktárfejlesztést Ecseren hajtották végre, és telket vásároltak Debrecenben egy újabb logisztikai központ fejlesztése céljából. Ami pedig a közeljövőt illeti, a Waberer’s elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy 2024-ben 800 millió eurót megközelítő árbevétellel és a tavalyihoz hasonló, 40 millió euró feletti EBIT teljesítménnyel számol. A stratégiában a 2027-es év a kitüntetett, addigra már 1000 millió (vagyis 1 milliárd) euró lehet a bevétel és 60 millió euró az EBIT-célkitűzés.
Tőzsdei árfolyam
A cég jó eredményei a tőzsdei árfolyamon is meglátszanak, pedig elég rögös volt az út idáig. A Waberer's 2017-ben ment a tőzsdére, 5000 forint felett forogtak a papírjai. Aztán pár év alatt összeomlott minden, a nyugati kamionosok felléptek az olcsó keletiek ellen, de a magyar cégeknek kelet felől is erős versenytársai akadtak a bolgár és román szállítmányozók köréből. A Waberer’s megküzdött egy lengyel cégvásárlással is, 2020-ra a részvény értéke majdnem a tizedére olvadt.
Ekkor a cég stratégiát váltott, a nemzetközi kamiontaxizást (vagyis azt, hogy mindent, mindenkinek, mindenhová elszállít a cég) felváltották a komplex, magas hozzáadott értékű szolgáltatások. Kevesebb ügyfél, szélesebb és nagyobb nyereséggel kecsegtető szolgáltatások. Azóta a részvény négy év alatt meghatszorozta az értékét (az elmúlt egy évben is duplázott). | A Waberer’snek bejött a stratégiaváltás, egy év alatt duplázott a részvény ára | A tőzsdén jegyzett, részben Tiborcz István, részben a Mol Nyrt. tulajdonában álló Waberer’s International Nyrt. tavaly rekordévet zárt. Barna Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatója a tavalyi év eredményeit ismertető sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a forgalom 711 millió eurót, az EBITDA (kamatok, adó és értékcsökkenés előtti eredményével) 96 millió eurót tett ki, a cég részvényenként 120 forintos osztalékot fizet. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/22/waberers-tiborcz-kamion-vasut-kozut | 2024-03-22 19:34:00 | true | null | null | Telex |
2021. november elején a Karmelitában jelezhették Völner Pálnak, hogy nyomozás zajlik Schadl György ellen - tudta meg a Telex. Erre enged következtetni az is, hogy az államtitkár ezt követően megpróbálta megszakítani a kapcsolatot a végrehajtói kar vezetőjével.
Magyar Péter hasonlókról beszélt szerdán a Fővárosi Nyomozó Ügyészség előtt. Egészen pontosan azt mondta: "A nyomozás lezárulta, tehát a meggyanúsítás előtt, és Schadl György őrizetbe vétele előtt fél évvel a kormánynak tudomása volt arról, hogy büntetőeljárás és titkos megfigyelés zajlik, és erről tájékoztatták már fél évvel a meggyanúsítása előtt Völner Pál igazságügyi miniszterhelyettest."
Magyar már kedden is beszélt erről az ATV-ben, akkor azt is mondta, az információi részben volt feleségétől, az akkori igazságügyi minisztertől, részben Gulyás Gergelytől származnak. Szerdai nyilatkozata szerint hangfelvételei vannak, amelyek mindezt bizonyítják, ezeket jövő héten át fogja adni az ügyészségnek. Vagyis Magyar Péter szerint a kormányból annak ellenére figyelmeztették Völnert a Schadl elleni nyomozásról, hogy abban Völner is érintett volt, sőt a nyomozás utolsó hónapjaiban őt is lehallgatták.
A Telex értesülései nagyrészt egybevágnak Magyar kijelentéseivel, egyetlen részletet leszámítva. Magyar azt mondta, hogy Völnernek a meggyanúsítása előtt fél évvel szóltak a kormányból a nyomozásról. Völnert 2021 decemberében gyanúsították meg, azelőtt fél évvel 2021. júniust mutatott a naptár.
Kis esély van arra, hogy tényleg már júniusban szóltak Völnernek, vagy ha tényleg akkor szóltak, akkor Völner Pál nem nagyon okos ember, mert a Telex birtokában lévő lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az államtitkár 2021 nyarán és őszén még egészen nyíltan beszélgetett Schadl Györggyel. A beszélgetésekben teljesen egyértelműen és minden titkolózás nélkül volt szó korrupciós kapcsolatukról. Júliusban Völner még egy "kis névnapi figyelmességet" is elfogadott Schadltól, és a beszélgetésükből elég nyilvánvaló, mit is takart ez pontosan. Völner valószínűleg nem tartott volna fenn ilyen kapcsolatot a végrehajtói kar elnökével, ha már ekkor tudta volna, hogy Schadlt megfigyelik.
Megkerestük Magyar Pétert, miért mondta mégis, hogy Völnernek fél évvel a gyanúsítás előtt szóltak, de nem akart ezzel kapcsolatban részletekbe bocsátkozni. Azt mondta, a pontos időpontot nem tudja, csak annyit erősített meg, hogy ő úgy tudja: a gyanúsítás előtt értesítették Völnert a nyomozásról.
A Telex értesülései szerint tehát Völnernek nem fél évvel a meggyanúsítása előtt, azaz 2021 júniusában adták le a drótot a nyomozásról, hanem csak Schadl őrizetbe vétele előtt két nappal, 2021. november 3-án. Ekkor információink szerint a Karmelitába hívatták be Völnert, akit minden bizonnyal ekkor figyelmeztethettek, hogy nyomozás zajlik Schadl ellen. Mindezt igazolja, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint ettől a naptól változás állt be Völner és Schadl viszonyában. A Völner Karmelitában tett látogatása utáni első telefonbeszélgetésükben az államtitkár igyekezett lerázni Schadlt, aki nem is értette, miért váltott hirtelen hangnemet a politikus.
Nem jött össze a találkozó
2021. október végén Schadl György találkozni akart négyszemközt Völner Pállal, akinek akkor már - az ügyészség szerint - hónapok óta rendszeresen adott át több millió forintos összegeket készpénzben. November 4. csütörtök reggelre már eleve meg volt beszélve egy találkozójuk négyesben két ismerősükkel, de Schadl ragaszkodott hozzá, hogy előtte valamikor négyszemközt is egyeztessenek, a nyomozók szerint azért, mert Schadl ismét pénzt adott volna át az államtitkárnak.
Völner Pálnak november 3-án szerdán az Országos Bírósági Tanács (OBT) ülésére kellett mennie, állítása szerint ez délután ötig szokott tartani, ezért megbeszélték, utána öt körül találkoznak a MOM Parknál. Október 29-én még kedélyesen beszélgetve fixálták le a találkozó időpontját, abban állapodtak meg, hogy ha Völner látja már az OBT-ülés végét, sms-t küld Schadlnak.
A végrehajtói kar elnöke aznap (november 3-án) délután három körül ért haza, és többször beszélt telefonon egy végrehajtóval, akinek mindig el is ismételte, hogy "elvileg öttől" találkozója van valakivel, aki még az OBT ülésén vesz részt.
De mivel az a bizonyos sms nem akart megjönni Völnertől, végül Schadl írt neki 16:43-kor annyit, hogy:
"Szia! Látod már a végét?"
Völner nem válaszolt sem akkor, sem később. Schadl várt egy órát, majd 17:44-kor felhívta az államtitkárt. Telefonbeszélgetésük összesen egy percig tartott, és azon Schadl érezhetően nem értette, Völner miért koptatja le szó nélkül. Völner úgy tett, mintha nem is tudná, Schadl miről beszél. A beszélgetés nagyjából így hangzott el:
"Völner: Szervusz! Akkor holnap találkozunk a megbeszélésen, jó?
Schadl: Halló! Rosszkor hívlak?
V: Hmmmmm. Figyelek.
Sch: Csak annyit szerettem volna, hogy pótoljuk valahogy. Vagy hogy legyen?
V: Szerintem holnap úgyis összefutunk az értekezleten, akkor majd tudunk egyeztetni.[..]
Sch: Baj van? Vagy?
V: Nincs, nincs, csak le kellett jönnöm Esztergomba, mert közbejött egy dolog. [...]"
Ezek után megegyeztek, hogy másnap találkoznak, akkor áttárgyalják az egészet, és lerakták a telefont. A beszélgetésben Völner tehát végig úgy tett, mintha nem tudná, hogy aznapra találkozót beszéltek meg, és nem is volt hajlandó válaszolni Schadl ezzel kapcsolatos kérdéseire. Schadl pedig értetlenkedett, amiért Völner nem válaszolt, és nem volt hajlandó megmagyarázni, miért nem írt vagy mondott neki semmit. A nyomozati anyag Telexhez eljutott változatában ez az utolsó regisztrált telefonbeszélgetés a két férfi között.
Másnap Schadl bement az Igazságügyi Minisztériumba. A nyomozati iratokból nem derül ki, pontosan kivel és miről tárgyalt itt, de ő és Völner három perc különbséggel hagyták el az épületet. Aztán november 5-én délután Schadl a felesége és több tízezer euró társaságában megpróbált Ferihegyről Dubajba repülni. Későbbi vallomása szerint azért, mert nyaralni indultak, a nyomozók szerint viszont azért, mert Magyarországnak nincsen kiadatási egyezménye az Egyesült Arab Emírségekkel, és az igazságszolgáltatás elől menekült volna. Ez nem sikerült neki, délután 13:38-kor a rendőrök megállították autójukat a repülőtér parkolójának bejáratánál, és bilincsben vitték el.
A fenti beszélgetésből, és a nyomozati anyag egyéb részleteiből elég világosan kirajzolódik, hogy Völner november 3-án már tudta, hogy Schadlt lehallgatják és megfigyelik. Ezért nem akart vele személyesen találkozni, és ezért nem akart vele telefonon sem beszélni semmiről.
Amikor a nyomozati anyagot korábban feldolgoztuk, még csak találgatni tudtunk arról, vajon honnan kapott fülest Völner Schadl megfigyeléséről. Időközben azonban megbízható forrásokból úgy értesültünk, hogy:
november 3-án Rogán Antal berendelte Völnert a Karmelitába.
A rendelkezésünkre álló információk szerint az államtitkár járt is a Miniszterelnöki Kabinetirodában. Hogy pontosan mi hangzott el ezen a találkozón, az rejtély, de elég valószínű, hogy itt, személyesen figyelmeztethették Völnert, hogy tartson távolságot Schadltól, mert lehallgatják és megfigyelik.
A lehallgatási jegyzőkönyvekből látszik is, hogy a fent idézett beszélgetés után nem kommunikált többet Schadllal. Legalábbis semmiképp sem úgy, hogy azt a nyomozók észrevették volna.
Az, hogy Schadl éppen az ominózus elmaradt találkozó után kevesebb mint két nappal próbált meg Dubajba utazni, valószínűleg nem véletlen. Minden jel arra mutat, hogy november 3-án este még fogalma sem volt a rá leselkedő veszélyekről, november ötödikén délelőtt viszont már megvolt a repülőjegye Dubajba. Tehát valamikor a kettő között kellett megtudnia, hogy nyomoznak utána, és kellett eldöntenie, hogy több millió forintnyi készpénzzel külföldre utazik. | Schadl elfogása előtt Rogánék a Karmelitába rendelték Völner Pált | 2021. november elején a Karmelitában jelezhették Völner Pálnak, hogy nyomozás zajlik Schadl György ellen – tudta meg a Telex. Erre enged következtetni az is, hogy az államtitkár ezt követően megpróbálta megszakítani a kapcsolatot a végrehajtói kar vezetőjével. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/22/volner-pal-schadl-gyorgy-rogan-antal-magyar-peter-karmelita | 2024-03-22 16:19:00 | true | null | null | Telex |
Elutasította a Demokratikus Koalíció (DK) feljelentését a túlárazott kínai lélegeztetőgépek ügyében a Nemzeti Nyomozóiroda. A párt hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult a nyomozóirodához, miután a Telex cikkéből kiderült, hogy több mint 4 milliárd forint előleget fizetett ki az Orbán-kormány 749 darab kínai lélegeztetőgépért, amelyeket azóta töredékáron próbál elárverezni a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Korábbi videónkból kiderült, hogy a lélegeztetőgépeket sosem használták, és februárban már akár 13 ezer forintért is lehetett vásárolni egyet a készülékekből.
A rendőrség azzal az indokkal utasította el a nyomozás megindítását, hogy a lélegeztetőgépek elárverezése arra utal, hogy
"a minisztérium a közpénzzel felelősen gazdálkodik".
A Demokratikus Koalíció szerint a rendőrség az Orbán-kormány utasítására igyekszik eltussolni az ügyet. | Elutasították a DK feljelentését a túlárazott kínai lélegeztetőgépek ügyében | Elutasította a Demokratikus Koalíció (DK) feljelentését a túlárazott kínai lélegeztetőgépek ügyében a Nemzeti Nyomozóiroda. A párt hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult a nyomozóirodához, miután a Telex cikkéből kiderült, hogy több mint 4 milliárd forint előleget fizetett ki az Orbán-kormány 749 darab kínai lélegeztetőgépért, amelyeket azóta töredékáron próbál elárverezni a Külgazdasági és Külügyminisztérium. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/22/dk-lelegeztetogep-feljelentes-nemzeti-nyomozoiroda | 2024-03-22 16:04:00 | true | null | null | Telex |
Magyar Péter szombati Facebook-posztjában azt írja, hogy kedden 9-kor a YouTube-csatornáján és a Facebook-oldalán is közzé teszi azt a felvételt, amely szerinte korábbi állításait bizonyítja. A szerdai ügyészségi meghallgatása után Magyar azt mondta a sajtó előtt, hogy Rogán Antal vagy az emberei manipulálták az ügyészségi iratokat a Schadl-Völner-ügyben.
A másik erős állítása pedig az volt, hogy a kormány már jóval a korrupcióval vádolt Schadl György őrizetbe vétele előtt tudott arról, hogy megfigyelik Völner Pált. Magyart keddre idézte be újból az ügyészség, hogy bemutassa a bizonyítékait.
Varga Judit exférje szerint a bizonyíték nyilvánosságra kerülése után a kormánynak és a legfőbb ügyésznek nem marad más választása, mint hogy lemondjon. "Hogy ezt megteszik-e, az nyilván az ő döntésük. Ha igen, akkor még marad esély arra, hogy a Fidesz becsületes része átmentsen valamit későbbre a polgári Magyarország ideájából. Ha nem, akkor azt teszik a jobboldallal, amit anno az őszödi beszéd után Gyurcsány Ferenc tett a saját pártjával."
Ezután arról ír, hogy a hatalom mindent el fog követni a lejáratásáért, de hiába, mert "a magyar emberek átlátnak a hazugságokon, senki nem veszi már be a propaganda aljas rágalmait". A bejegyzés így zárul:
"Táncolj Tóni, búcsúbuli."
A kormány részéről legutóbb Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója reagált Magyar Péter állításaira. Azt mondta, hogy "ebben formában ez egy médiahekk". | Magyar Péter azt ígérte, kedden bemutatja a bizonyítéknak szánt felvételt | Magyar Péter szombati Facebook-posztjában azt írja, hogy kedden 9-kor a YouTube-csatornáján és a Facebook-oldalán is közzé teszi azt a felvételt, amely szerinte korábbi állításait bizonyítja. A szerdai ügyészségi meghallgatása után Magyar azt mondta a sajtó előtt, hogy Rogán Antal vagy az emberei manipulálták az ügyészségi iratokat a Schadl-Völner-ügyben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/23/magyar-peter-ugyeszseg-rogan-antal-bizonyitek | 2024-03-23 14:50:00 | true | null | null | Telex |
A kezdődő Covid-járvány árnyékában tízmilliárdos üzlet jutott az OTT-One Nyrt.-nek, az egykori tőzsdecég azonban már egy ideje nem mutat életjeleket: tavaly óta sem igazgatósága, sem felügyelőbizottsága nincs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem találta a céget a székhelyén, így törölte az adószámát, végül pedig a Fővárosi Törvényszék megszűntnek nyilvánította február elején.
Hogy a nagy állami közpénzesőtől hogyan vezethetett az út a kényszertörlésig, jobbára csak találgatni lehet. Támpontot jelentenének a cég elmúlt években készült mérlegei, csakhogy azokat 2019 óta nem voltak hajlandók hitelesíteni az egymást követő könyvvizsgálók, vagyis nem találták hitelesnek a képet, amelyet a cég festett a gazdasági eseményekről, a cégvagyon alakulásáról.
Pedig nem is olyan régen még az OTT-One volt az egyik szerencsés fürkész, amelyik részt vehetett a Szijjártó Péter külügyminiszter által levezényelt, összesen több száz milliárd forintos kínai lélegeztetőgép-bizniszben. A tárca pályázatokkal nem bíbelődött, korábban az OTT-One azt válaszolta lapunknak, hogy maguk keresték meg a hivatalokat, és jó kínai kapcsolataik révén ajánlkoztak a lélegeztetőgép-beszerzésre. Az állami szervek tucatnyi, többnyire az egészségbizniszben ismeretlen társaságtól rendeltek készülékeket úgy, hogy a szerződéskötés után rögtön ki is fizették a vételárat. Az OTT-One számára is biztos üzletnek látszott, hogy
2020. március 26-án a Külgazdasági és Külügyminisztériummal szerződött 500 lélegeztetőgép Kínában történő legyártatására és szállítására, a 4,7 milliárd forintot előre kifizette a tárca.
Április 23-án az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) 7,7 milliárd forint előrefizetésben állapodtak meg, és abban, hogy az OTT-One 300 lélegeztetőgépet, valamint több millió maszkot gyártat le Kínában, és szállít Magyarországra.
Ez az összesen több mint 12 milliárd forint megrendelés hatalmas ugrás volt a kicsiny tőzsdecég életében, hiszen addigi csúcsbevétele, a 2019-es sem érte el a 2,9 milliárd forintot. Ráadásul egész más volt a profilja: a bevételek zömét biztonságtechnika (1,2 milliárd), egyedi szoftverrendelés (1 milliárd), videótartalom-szolgáltatás (498 millió) tette ki.
Csakhogy a nagy állami megrendelések, az előre kifizetett közpénzmilliárdok az OTT-One-nak nem hoztak hatalmas kaszálást, árfolyamemelkedést és osztalékesőt, hanem drámai fordulat következett: 2021 áprilisában a tőzsdei cégeket is felügyelő Magyar Nemzeti Bank (MNB) felfüggesztette az OTT-One részvények tőzsdei kereskedését. A közvetlen ok az volt, hogy a részvénytársaság könyvvizsgálója felmondta a szerződést, és ezzel az is veszélybe került, hogy a cégnek az előírt április 30-ai határidőre elfogadott mérlege legyen a 2020-as évről.
Addigra egyébként már folyt az MNB átfogó vizsgálata, sőt feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen.
A könyvvizsgáló, Gyapjas István a lemondása indokolásaképpen azt közölte, hogy csalás gyanúját észlelte, például egymásnak ellentmondó bizonylatokra bukkant, így nem vállalta a felelősséget a mérleg hitelességéért.
Gyapjas bekerült a Pénzügyminisztériumhoz (PM) tartozó, könyvvizsgálókat felügyelő közfelügyeleti hatóság 2021-es minőségellenőrzési tervébe, így az OTT-One könyvvizsgálata is fókuszba került. Hogy tervezett vagy rendkívüli vizsgálat volt-e, arra nem válaszolt a hatóság, a honlapjáról azonban az derül ki, hogy minőségellenőrzést kell lefolytatni legalább háromévente a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél, ha az "közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra" (mint amilyenek a tőzsdei cégek) vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A cégbíróságnak leadott dokumentumokból az derült ki, hogy a PM "nem felelt meg" osztályzatot adott Gyapjasnak, és mint megtudtuk, pénzbírságot szabtak ki rá, továbbá az ilyen esetekben szokásos módon újabb hatósági vizsgálatot is kapott. Ami az OTT-One szempontjából fontos, hogy a hatóság a 2019-es mérleg könyvvizsgálatát is visszavonatta Gyapjassal (aki egyébként már nem vállal közérdeklődésre számot tartó gazdálkodót).
Miután a következő könyvvizsgáló sem fogadta el az OTT-One beszámolóját, a cégnek 2019-től már három éven keresztül nem volt könyvvizsgáló által elfogadott mérlegbeszámolója. Így pedig nem működhet egy tőzsdei cég, hiszen a befektetők számára hiteles adatokat kell közzé tennie, hogy ennek tudatában döntsenek a részvényekről: vásárolják vagy eladják.
Csalást és tiltott piacbefolyásolást gyanított a jegybank
Amint utaltunk rá, az MNB célvizsgálatot indított a társaságnál 2020 augusztusában. Az eredmény:
a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások megsértése miatt 4,5 millió forint felügyeleti bírság,
a bennfentes információ nyilvános közzétételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 22,5 millió forint bírság,
a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 84 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a társaságot.
A jegybank végül tavaly októberben előírta az OTT-One Nyrt. részvényeinek törlését a tőzsdéről, közleményében hozzáfűzve, hogy
a cég működésével összefüggésben az MNB-nek az elmúlt időszakban a számvitel rendjének megsértése, csalás és tiltott piacbefolyásolás gyanújával kellett büntetőeljárást kezdeményeznie.
Kérdésünkre, hol tart a nyomozás, büntetőeljárás, a jegybank az illetékes nyomozó hatóságok megkeresését javasolta. Elérhető viszont Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása, amit Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője írásbeli kérdésére adott még tavaly októberben. Eszerint az MNB feljelentése nyomán négy ügyben indult nyomozás:
a bennfentes kereskedelem miatt indított nyomozást megszüntették, mert "a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése".
Számvitel rendjének megsértése bűntette és más bűncselekmények miatt a NAV nyomoz.
A tiltott piaci befolyásolás miatt indított nyomozást a rendőrség megszüntette azzal, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. A Fővárosi Főügyészség azonban a nyomozás folytatását rendelte el.
Egy másik ügyszámon futó bennfentes kereskedelem bűntette miatt indított nyomozás a felderítési szaknál tartott.
A felderítési szakban lévő ügyekben a nyomozóhatóság illetékes, az Országos Rendőr-főkapitányságtól azonban nem kaptunk választ arra, milyen feljelentésekkel foglalkozik, és meddig jutott az OTT-One esetében.
"Eltűnt rengeteg ember minden pénze"
Az ember csak azt vette észre, hogy egyszer csak eltűnt a részvények közül, és már nem lehet kereskedni vele. Eltűnt a cég, és vele együtt a teljes vagyon, rengeteg ember minden pénze
- panaszolta lapunknak az OTT-One egyik kisbefektetője. Ő úgy élte meg, hogy a jegybank váratlanul rendelte el a részvények tőzsdei kereskedelmének felfüggesztését, majd törölte a tőzsdei cégek közül. Szerinte bűncselekmények sora történhetett, de "mi nem elsősorban embereket akarnánk rács mögött látni, sőt az érdekel a legkevésbé, hanem a pénzt, a cég vagyonát megtalálni, és visszakapni." Azt írja: "a legnagyobb kérdés, hogy hol van a pénz. El nem tud tűnni, nem párolog el, az valahol megvan."
Szerkesztőségünkhöz arról érkezett jelzés, hogy több száz kisbefektető tett már feljelentést. Az ORFK nem reagált erre vonatkozó kérdéseinkre, de a hozzánk megküldött szövegben nagy értékű csalásról és befektetők megtévesztéséről van szó, a feljelentés a 2018-tól 2022 novemberéig regnáló vezetőség és az érintett személyek/szervezetek felelősségét feszegeti. Azaz:
2018-tól fogva hamis információkat szolgáltattak a nyilvánosságnak arról, hogy milyen komoly nemzetközi fejlesztési projekteket visznek véghez az iSRV Zrt.-vel közösen.
2020-ban a lélegeztetőgép-beszerzések kapcsán óriási árbevétel-növekedésről kommunikált a cég.
A befektetőket az is félrevezethette, hogy az MKB Bank - amely a részvények kereskedésének felfüggesztéséig folyamatosan monitorozta a társaságot, és készített elemzéseket - 275 forintos célárat határozott meg a részvényekre. Az OTT-One hivatkozott is erre azzal, hogy az utolsó publikált elemzésében a pénzintézet még vételre ajánlotta a részvényeket.
Ehhez képest az OTT-One Nyrt. új vezetősége 2023-ban nyilvánossá tette befektetőinek, hogy egy újabb, belső könyvvizsgálat során fény derült arra, hogy a cég régi vezetősége által kommunikált vagyoni helyzet valótlan. A cégnek már a könyvvizsgáló kifizetésére sem volt megfelelő anyagi fedezete, tőzsdei jelenléte pedig gyakorlatilag fenntarthatatlan.
Mások az MNB felelősségét is feszegetik. "Igen, ilyen a tőzsde, van kockázata, benne van a pakliban, de itt elzárták a csapot egyik pillanatról a másikra, mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül. Így bennragadt mindenki pénze" - fogalmaz egy kisbefektető. "A korábbi tőzsdei csődöknél hagytak jó néhány napot a befektetőknek, hogy aki akarja és tudja, még eladhassa részvényét akármennyiért, ne ragadjon bent" - kárhoztatja a jegybankot a befagyott befektetés miatt.
Sok milliárdba kerültek a lélegeztetőgépek, de nem látszik a nyereség
Ha az OTT-One által összeállított, a cégbíróságnak leadott (de könyvvizsgáló által nem hitelesített) mérlegeket nézzük, az árbevételt alaposan meglökte a Covid-üzlet: 2020-ban 11,7 milliárd, 2021-ben 6 milliárd forint bevételt mutattak ki. Emellett azonban eltörpül az adózott eredmény, amíg a bizniszbe bevett más cégek óriásit szakítottak, az OTT-One profitja ehhez képest szokatlanul alacsony, 202 millió, illetve 54 millió forint lett. Ráadásul
2022-ben már 3 milliárd forint veszteséget mutattak ki.
Úgy fest, hogy a cég a nagy bevételnövekedéstől egyáltalán nem lett nyereségesebb 2020-ban. A 11,7 milliárdra nőtt bevétel nagy részét, 11,1 milliárd forintot ugyanis elvitt az anyagjellegű ráfordítás, a nyereség pedig kevesebb volt, mint 2019-ben, pedig akkor mindössze 2,8 milliárdra rúgott a bevétel. Az árbevétel részletezéséből sem látszik a nagy üzlet, az "Egészségügyi termékek kereskedelme és kapcsolódó szolgáltatások" soron 8,52 milliárd szerepel, míg vele szemben 8,47 milliárd költséget, anyagjellegű ráfordítást mutattak ki. Ha ez a lélegeztetőgépek és maszkok beszerzését takarja, akkor ezért nem volt érdemes lehajolni.
Az anyagjellegű ráfordítások közel fele az iSRV-vel szemben merült fel, amelyről azt írja az OTT-One, hogy "a 2020-as üzleti évben a társaság fő eszközbeszállítója volt". Hogy ez konkrétan milyen eszközöket jelent, azt nem részletezték, annak viszont van nyoma, hogy eseti könyvvizsgálót bíznak meg egyebek között a társaság 2020. évi lélegeztetőgép-beszerzéssel és -értékesítéssel kapcsolatos szerződései, a társaság és az iSRV Zrt., valamint a Polaris IT Group SA közötti szerződések vizsgálatával. (Amint említettük, az iSRV korábban 5 százaléknál nagyobb tulajdonos volt az OTT-One-ban, a Polaris IT pedig az iSRV anyavállalata.) Milliárdos nyereséget nem látni az iSRV-nél sem, de az tény, hogy a covidos időkben az OTT-One-nál is jobban megugrott az árbevétele: 10,2 milliárd, illetve 9,4 milliárd volt 2020-ban, illetve 2021-ben.
Az OTT-One-nál 2021-ben sincs nyoma komolyabb eredménynek, ekkorra csúszott át az a 300 lélegeztetőgép, amelyet az ÁEEK (jogutódja az Országos Kórházi Főigazgatóság) csak 2021. januárjában vett át. 6 milliárdos árbevétellel szemben 5,8 milliárd anyagjellegű ráfordítást mutattak ki. A lélegeztetőgép szó fel sem bukkan a szöveges kiegészítésben, de az egészségügyi termékek kereskedelme és egyéb szolgáltatások az árbevételből 4,9 milliárdot tettek ki, az anyagi ráfordítások lényegében ugyanennyit tettek ki, vagyis a lélegeztetőgépeken vagy egyáltalán nem kerestek, vagy nem itt csapódott le a haszon. Annyi változott, hogy ebben az évben az iSRV-vel szemben felmerült költségek már az anyagjellegű ráfordítások több mint 87 százalékát tették ki.
2022-ről már egy teljesen új összetételű vezetőség számolt be, és arra a következtetésre jutott, hogy a társaságnál olyan események zajlottak le, amelyek következtében csak csekély árbevétel biztosított, illetve
vagyonának nagy részét elvesztette, tekintettel a 2022-es üzleti évben elszámolt értékvesztésekre.
Fizetési kötelezettségeinek teljesítése komoly korlátokba ütközhet, illetve a vállalkozás fenntartás a jelenlegi formában nem tűnik észszerű döntésnek - összegezte az új cégvezetés.
A számok azt mutatták, hogy 1,1 milliárd forintra zsugorodott a cég árbevétele, ehhez fogható volt az anyagjellegű ráfordítás, és a nagymértékű értékvesztéssel együtt 3 milliárd forint veszteség jött össze. A leírt tételek között milliárdos nagyságú egy szerverpark, amit 2021-ben szerzett meg az OTT-One, és aminél a cégvezetés dokumentumok híján arra jutott, hogy meghatározhatatlan a megtérülése.
A veszteség negatívba rántotta az OTT-One saját tőkéjét, ami azt jelenti, hogy a tartozásai meghaladták a követeléseit, és fennállt a kockázata annak, hogy "egy esetleges eljárás során nem lesz elérhető likvid eszköz a kötelezettségek rendezésére" - vetítette előre az új menedzsment a fizetésképtelenség rémét. Ezek a mondatok súlyosnak és őszintének tűntek, de így sem lett belőle a legújabb könyvvizsgáló által elfogadott beszámoló. A 2022-es mérlegről azt közölte az MNB-vel, hogy minősített jelentést kell kibocsátania, az indokokat a könyvvizsgálati jelentés tartalmazza, ám ezt nem áll módjában a társaság rendelkezésére bocsátani, mivel az egyelőre nem teljesítette azokat a szerződéses kötelezettségeit, amelyek a jelentés átadásához szükségesek. Ezt úgy fordították le a kisbefektetők, hogy már a könyvvizsgálót sem tudták kifizetni. Itt tartott az ügy 2023 nyarán, majd októberben
az MNB töröltette a céget a tőzsdei társaságok közül.
Bizonyítani kell a szándékos megtévesztést és a kárt
A kisbefektetők által felvetett csalás, árfolyamot befolyásoló megtévesztő információkra történő hivatkozás eredményes lehet akkor, ha bizonyítani tudják, hogy a cég tevékenységéről szándékosan valótlan információkat közöltek, és ezzel megtévesztették a közvéleményt - véli Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Szövetségének elnöke. Ha erre alapozva megáll a kártérítési igény, akkor elsősorban a cégtől követelhető a kártérítés, illetve a cég vezetőségével, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjaival szemben is érvényesíthető. A felügyeletet ellátó MNB esetében azonban szerinte aligha merülhet fel károkozás, a jegybank inkább adminisztratív módon ellenőrzi a tőzsdei cégeket, közzé teszi-e a jogszabályokban megkövetelt információkat. Ezt tette, és miután az MNB tudomására jutott, hogy a cégnél gond van a mérlegekkel, intézkedett, feljelentést tett, bírságokat szabott ki. Ha a jegybank bírságkiszabásait a bíróság nem írta felül, akkor ezek az intézkedések bizonyíthatják a tőzsdei cég jogellenes működését, ami ugyancsak megalapozza a kártérítést.
A kisbefektetőknek azonban bizonyítaniuk kell, hogy a részvények elértéktelenedése miatt kárt szenvedtek, valóban a megtévesztő közlések alapján vették vagy tartották meg a részvényeket. A kisbefektetők felvetésére, hogy a részvényelemző cég az utolsó pillanatig magas célárral kecsegtetett, és ez is a megtévesztés egyik formája, Dióslaki azt mondta, az elemzés egy vélemény, amely a cég közlésein alapul. Ha kiderül, hogy az elemzőnek más információi voltak, és ehhez képest szándékosan valótlanságokat közölt, akkor felmerülhet a felelősség kérdése, de erre kevés esélyt adott. A könyvvizsgáló felelősségét viszont lehetne boncolgatni, tekintve, hogy a 2019-es mérlegbeszámolót átengedte, ám később a PM visszavonatta azt azzal, hogy nem felelt meg - tette hozzá. | Hová tűnt a pénz a lélegeztetőgép-bizniszből 12 milliárd forintot harapó tőzsdei cégből? | Nagy értékű csalás és a befektetők megtévesztése miatt feljelentést tettek kisbefektetők a lélegeztetőgép-bizniszből ismert OTT-One Nyrt. ügyében. Éveken keresztül nem akadt könyvvizsgáló, aki elfogadta volna a cég mérlegét, így az MNB a részvények tőzsdei kereskedését előbb felfüggesztette, tavaly októberben pedig a tőzsdei kivezetésről határozott. A kisbefektetők részvényei beragadtak, sokmilliós kárról, bűncselekményekről beszélnek, és azt feszegetik, hová tűnt a hirtelen 12 milliárd forintra nőtt forgalmú cégből a pénz. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/03/19/ott-one-nyrt-lelegeztetogep-biznisz-feljelentes-csalas-befektetok-megtevesztese/ | 2024-03-19 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Összesen 37 millió forintba került a Fidesz-KDNP februári kétnapos kihelyezett frakcióülése Balatonalmádiban - derül ki a 24.hu közérdekű adatigényléséből. A Fidesz-frakció a legtöbbet szállásra és étkezésre fizetett ki Mészáros Lőrinc szállodaláncának, a Hunguest Hotelsnek. A politikusokat a Hunguest BÁL Resort hotelben szállásolták el, az eltöltött két éjszaka, illetve az étkezés összesen nettó 30,7 millió forintba került. Az Economx cikke szerint, ha a 135 kormánypárti képviselő végig jelen volt, akkor ez fejenként és éjszakánként 113 ezer forintot jelent.
A közérdekű adatigénylésünkből viszont kiderült az is, hogy a Fidesz-frakció további 612 ezer forintot fizetett ki szintén szállásra Mészöly Győzőné egyéni vállalkozónak, aki a balatonalmádi Viktória Hotel tulajdonosa.
A Fidesz-frakció a szálláson felül fizetett még 1,9 millió forintot a Valtonnak a terület biztosítására, továbbá közel 1,7 milliót rendezvénytechnikai eszközök biztosítására az Event Stuff Kft.-nek. Balatonalmádi önkormányzata 2,2 millió forint közterület használati és 166 ezer forint közútkezelői díjat kapott. A Fidesz-frakciónak még egy 75 ezer forintos terembérleti költsége volt.
Az Economx összesítése szerint nem ez volt az elmúlt években a legdrágább fideszes kihelyezett frakcióülés, 2023-ban például Balatonfüreden 35 millióba került a szállás és az étkezés. A lap számításai szerint az elmúlt négy esztendőben több mint negyedmilliárd forintot (egészen pontosan 254 415 248 forintot) költött a Fidesz-frakció a kihelyezett frakcióülésekre. | 37 millióba került a Fidesz balatoni frakcióülése – nem csak Mészárosnak fizettek | Összesen 37 millió forintba került a Fidesz-KDNP februári kétnapos kihelyezett frakcióülése Balatonalmádiban – derül ki a 24.hu közérdekű adatigényléséből. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/03/20/fidesz-frakcioules-hunguest-hotel-meszaros-lorinc-balatonalmadi/ | 2024-03-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Szerda délután a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) is közzétette beszámolóját Magyar Péter tanúkénti kihallgatásáról, melyről az érintett már korábban beszámolt.A közlemény szerint Magyar korábban a médiában jelezte, hogy hivatali vesztegetésről és annak feljelentése elmulasztásáról van tudomása. E tárgyban több magánszemély tett feljelentést, amelynek nyomán a KNYF szervezeti egysége, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség nyomozást rendelt el. A tényállás tisztázása érdekében a nyomozó ügyészség beidézte Magyart, aki szerdán tanúként vallomást tett.Magyar a Völner-Schadl ügyről közölt állításokat, amelyeket bizonyítékokkal nem tudott alátámasztani – folytatódik a közlemény. Mivel Magyar azt állította, hogy nem tudta, milyen ügyben idézték, de rendelkezik bizonyítékokkal, erre tekintettel az ügyészség egy későbbi időpontra újra megidézte őt tanúként azzal, hogy ezen bizonyítékokat hozza magával. „Ezek birtokában lehet majd értékelni a Magyar Péter által elmondottakat” – teszik hozzá.Magyar a kihallgatást követő sajtótájékoztatóján azt mondta, három állítást tett az ügyészségen: egyrészt azt, hogy Schadl György „Rogán Antal propagandaminiszter embere volt, másrészt, hogy a nyomozás lezárulta és a végrehajtó kamarai elnök meggyanúsítása és őrizetbe vétele előtt fél évvel a kormány tudott arról, hogy nyomozás és titkos megfigyelés zajlik, és erről tájékoztatták a később ugyancsak meggyanúsított és megvádolt Völner Pál igazságügyi államtitkárt is, harmadrészt pedig, hogy „Rogán Antal és/vagy az emberei bementek az ügyészségre, és manipulálták az ügyészségi iratokat: vagy kivettek, kihúztak belőle dolgokat, vagy megmásítottak benne dolgokat”.Ez utóbbira reagálva az ügyészség azt írta: Magyarország Ügyészsége képtelen állításnak tartja, hogy a megnevezett ügyben bizonyítékot tartott vissza, vagy bárki az ügyészségen lévő bizonyítékot semmisített volna meg. Az eljárásban minden olyan személy vádlottként szerepel, akivel szemben vádemelésre alkalmas módon bizonyítani lehetett bűncselekmény elkövetését. Az ügyészség az iratok kezelése során minden tekintetben a törvényeknek megfelelően járt el.Az ügyészség Magyarnak „a vallomásában általa is hipotetikusnak nevezett” állítását is visszautasította, miszerint bármelyik ügyész figyelmeztetett volna bárkit az eljárásról. „A nyomozás elrendelését megelőző előkészítő eljárást nem az ügyészség, hanem más hatóság végezte. Olyan állami szervet vagy személyt pedig, aki maga vagy a felügyelete alá tartozó szervezeten keresztül az előkészítő eljárás lefolytatásában részt vett, értelmetlen lett volna figyelmeztetni az eljárás tényéről, ez az állítás logikailag sem állja meg a helyét” – írták.A közleményen emlékeztettek arra is, hogy az szóban forgó ügyben előkészítő eljárás adatai alapján a Fővárosi Nyomozó Ügyészség feljelentést tett, a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el, gyanúsítotti kihallgatásokat foganatosított, a legfőbb ügyész kezdeményezte Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését, és a Központi Nyomozó Főügyészség vádat is emelt.Magyart az ügyészség március 26-án 9 órára folytatólagos tanúkihallgatásra hívta be, és ő azt ígérte, arra az alkalomra magával hozza a bizonyítékait, köztük az általa készített hangfelvételeket, és ha lehet, ezeket nyilvánosságra is hozza. Az újságírók kérdésére válaszolva szerdán azt mondta, hogy több emberről is vannak hangfelvételei, de nem pontosította, hány emberről van szó, és kik az illetők, csak azt, hogy ő készítette a felvételeket, amikor megtudta, hogy „ez egy maffiaállam, amiből nagyon nehéz kiszállni”.Arról, hogy Rogán Antal kabinetfőnökének a neve annak ellenére kimaradt a Schadl-ügy vádiratából, hogy a nyomozati iratokban súlyos állítások szerepeltek vele kapcsolatban, illetve hogy a végrehajtói kar elnökének a Karmelita kolostorba és a Rogán-féle minisztériumba is bejárása volt, a 24.hu írt. | Ügyészség: Képtelen állítás, hogy a Völner-Schadl-ügyben bárki megsemmisített volna az ügyészségen lévő bizonyítékot | Szerda délután a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) is közzétette beszámolóját Magyar Péter tanúkénti kihallgatásáról, melyről az érintett már korábban beszámolt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/03/20/magyar-peter-volner-schadl-ugy-ugyeszseg-cafolat-kozlemeny/ | 2024-03-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Magyar Péter szerdán kiállt a Fővárosi Nyomozó Ügyészség elé, és azt állította:
kormánytagoktól származó hangfelvételekkel tudja bizonyítani, hogy a Völner-Schadl-ügy kirobbanása előtt "Rogán Antal és emberei bementek az ügyészségre, és manipulálták az ügyészségi iratokat".
Vagyis a számukra kellemetlen tényeket kihúzhatták vagy módosíthatták. Azt mondta, erről szóló bizonyítékai részben a volt feleségétől, Varga Judit egykori igazságügyi minisztertől, illetve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől származnak, és ezeket március 26-án tervezi bevinni az ügyészségre.
Nem Magyar Péter az első, akinek feltűnt, hogy a Völner-Schadl-ügy vádirata hiányos lehet, az 1734 oldalas nyomozati anyagot két éve átfésülő kollégáinknak is az volt az érzésük, hogy nem minden kerek, néhol annak is volt jele, hogy valaki belepiszkált a dokumentumba. | Mi utal arra, hogy belepiszkáltak a Völner–Schadl-ügy nyomozati irataiba? | Magyar Péter szerdán kiállt a Fővárosi Nyomozó Ügyészség elé, és azt állította: kormánytagoktól származó hangfelvételekkel tudja bizonyítani, hogy a Völner–Schadl-ügy kirobbanása előtt „Rogán Antal és emberei bementek az ügyészségre, és manipulálták az ügyészségi iratokat”. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/25/mi-utal-arra-hogy-belepiszkaltak-a-volnerschadl-ugy-nyomozati-irataiba | 2024-03-25 09:32:07 | true | null | null | 444 |
A Gyulai Törvényszék megszüntette az Iványi Gábor-féle Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) gazdasági igazgatójának, Ónodi István lelkésznek a letartóztatását, írja szombati közleményében a MET. Ebben azt írják, hogy Ónodi szabadlábon védekezhet, de nem hagyhatja el Budapest területét.
Ónodit február 20-án kedden reggel bilincsben vitték el a a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói. Az esetről Iványi Gábor közleményt adott ki, szerinte Ónodinak nem engedték az intézkedő nyomozók, hogy telefonáljon, el is vették tőle a készülékét, ráadásul nem adtak át neki semmilyen, a házkutatásról és az eljárás okairól szóló hatósági iratot. Iványi közlése szerint Ónodinak azt mondták, nem vádolják, egyelőre csak nyomozás van. A NAV-osok annyit árultak még el, hogy gazdasági bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folyik az eljárás.
Az ügyészség február 21-én kiadott közleménye szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt kezdeményezték a letartóztatást egy "több egyházi intézményért felelős gazdasági vezetőnek, aki 6,5 milliárd forintot meghaladó közterhet mulasztott el bevallani és megfizetni".
A gyanú szerint "a férfi az egyik egyház szociális és oktatási, nevelési tevékenységet folytató intézményeinél gazdasági vezetőként dolgozott. A férfi az adóbevallások benyújtásáért felelős személyként a 2015 februárjától 2022 januárjáig terjedő időszakban az illetékes adóhatóságoknál a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kötelezettségek vonatkozásában valótlan tartalmú bevallásokat nyújtott be."
Az ügyészség szerint Ónodi ezzel 6,5 milliárd forintnyi vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnak. A NAV-nál különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként, akár 5-10 év börtönt is kaphat. | Megszüntették Iványi Gábor gazdasági vezetőjének letartóztatását | A Gyulai Törvényszék megszüntette az Iványi Gábor-féle Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) gazdasági igazgatójának, Ónodi István lelkésznek a letartóztatását, írja szombati közleményében a MET. Ebben azt írják, hogy Ónodi szabadlábon védekezhet, de nem hagyhatja el Budapest területét. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/23/megszuntettek-ivanyi-gabor-gazdasagi-vezetojenek-letartoztatasat | 2024-03-23 10:05:00 | true | null | null | Telex |
A zalai szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvos összemosta a magánrendelését a
kórházban nyújtott egészségügyi szolgáltatással, ugyanis rendszeresen végzett
járóbeteg-ellátás keretében ultrahangos vizsgálatokat a magánpraxisában is kezelt
betegeken - derül ki a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség közleményéből.
Az orvos az egyébként ingyenes ellátásért alkalmanként 15 000 forintot kért és fogadott el, úgy, hogy nem volt engedélye ahhoz, hogy a kórház eszközeit, berendezéseit használva a magánbetegeit lássa el.
Az ügyletek lebonyolításában és a pénzek átvételében asszisztense nyújtott segítséget.
A Zala Vármegyei Főügyészség a főorvost és társát az önálló intézkedésre jogosult
személy által üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt vádolta meg.
Az első fokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék az orvost folytatólagosan elkövetett
vesztegetés elfogadása bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért halmazati büntetésül
2 év - végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre, 10 millió forint pénzbüntetésre és 5 év orvosi foglalkozás gyakorlásától eltiltásra ítélte.
Az asszisztenst a törvényszék bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadása
bűntettében mondta ki bűnösnek, amiért halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztésre ítélte, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztve.
Az ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott terhére fellebbezett eltérő minősítésért, a főorvos esetében súlyosításért. A Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta azzal, hogy mindkét vádlott cselekményét bűnszövetségben elkövetettként is minősítsék.
A vádlott és védője enyhítésért, a pénzbüntetés mérsékléséért és a foglalkozás-eltiltás esetében annak a szülész-nőgyógyász szakorvoslástól meghatározása céljából fellebbeztek. | Rendszeresen fogadta a magánpraxisában kezelt betegeit a kórházban a zalai szülész-nőgyógyász főorvos | A zalai szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvos összemosta a magánrendelését a kórházban nyújtott egészségügyi szolgáltatással, ugyanis rendszeresen végzett járóbeteg-ellátás keretében ultrahangos vizsgálatokat a magánpraxisában is kezelt betegeken – derül ki a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség közleményéből. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/25/zala-nogyogyasz-maganpraxis-ultrahang-vizsgalat-korhaz | 2024-03-25 09:14:00 | true | null | null | Telex |
2021. november 3-án, két nappal Schadl György őrizetbe vétele előtt Rogánék behívatták Völner Pál igazságügyiminiszter-helyettest a Karmelitába, ahol személyesen figyelmeztethették, hogy Schadlt lehallgatják és megfigyelik - írtuk meg pénteken. Szombaton aztán a kormányból nem tagadták az értesülésünket, de azt írták: "...az összes minisztérium miniszterhelyettese minden héten legalább egyszer munkamegbeszéléseken vesz részt a Karmelita kolostorban". Ezen kívül hozzátették, hogy "senki nem avatkozott be a több hónapon át zajló nyomozati eljárásba".
Vagyis szerintük ha Völner bent járt is november 3-án a Karmelitában, nem szóltak neki arról, hogy őt és Schadlt lehallgatják és megfigyelik. Hogy ez mennyire reális? Nézzük, mi is történt pontosan azokban a turbulens november eleji napokban!
Az események megértéséhez érdemes visszamenni egy kicsit az időben. Schadl György ellen már 2021 tavaszán nyomoztak a hatóságok, akik elég hamar arra jutottak, hogy a végrehajtók elnöke korrupciós kapcsolatban lehet Völner Pál igazságügyiminiszter-helyettessel. 2021 nyarán már mindkettejük telefonját lehallgatták, és mivel azt sejtették, hogy személyes találkozóikon a Gyűjtő fedőnéven megfigyelt Schadl pénzt ad át a Tál fedőnéven megfigyelt Völnernek, a találkozókat a nyomozók titokban helyszínen is követték.
Így történt például október 14-én, amikor a nyomozók megfigyelése szerint Schadl és Völner együtt jöttek ki az Igazságügyi Minisztériumból, majd megálltak Völner kocsijánál. Itt Schadl kezében tartott egy fehér borítékot, miközben valahogy Völner kezébe került egy üveg díszdobozos bor. Az esetről fényképek és videó is készült, de azt nem sikerült rögzíteni, hogy Schadl tényleg pénzt adott volna Völnernek.
Október 29-én aztán Völner felhívta Schadlt, és, ahogy pénteki cikkünkben írtuk, november 3-ára személyes találkozót beszéltek meg. Mivel a nyomozók arra gyanakodtak, hogy ezen Schadl pénzt ad majd át Völnernek, november 3-án reggel 9-től elrendelték mindkettejük megfigyelését. A nyomozati anyagban a Schadl megfigyeléséről szóló dokumentumok megvannak, a Völner megfigyeléséről szóló dokumentumok viszont valami miatt hiányoznak - információink szerint Völner ezen a napon járt a Karmelitában.
Schadl megfigyelési dokumentumából és a telefonok lehallgatási jegyzőkönyvéből azonban nagyjából rekonstruálni lehet a következő három napot, ami így alakult:
November 3.
Schadl délelőtt a munkahelyén volt, ahonnan 11.52-kor távozott autójával. A Várkert Bazárnál lévő Felix Bárhoz ment, ahol egymás után több emberrel is találkozott. Ebéd után aztán az átment a Habibi Vár vízipipabárba, ahol több mint két órát töltött. Közben egyszer kiment az autójához, A4-es papírokkal visszament a bárba, majd megint kijött, és a papírokat az autója motorháztetején aláíratta egy férfival, aki nem sokkal korábban ért oda.
Schadl fél négykor távozott a bárból, és nem sokkal később hazaindult a kocsijával. 15.47-kor és 16.00-kor is telefonált a Rizs fedőnéven lehallgatott végrehajtóval, és mindkétszer elmondta, hogy ötkor találkozója lesz valakivel, aki az Országos Bírósági Hivatalban van még.
16.43-kor küldte aztán az ominózus sms-t Völnernek, amire nem kapott választ. 17.11-kor jött ki megint a házából, valakit kocsival elvitt a MOM Parkig, majd 17.33-kor már vissza is ért budai otthonához. Ezután, 17.44-kor hívta fel Völnert, ez volt az a beszélgetés, amiben az aznap a Karmelitát is megjárt miniszterhelyettes úgy tett, mintha nem tudná, hogy aznapra találkozót beszéltek meg. Schadl aznap már nem mozdult ki a lakásából.
November 4.
Másnap reggel 7.55-kor Schadl fehér ingben, kék sálban, kék kabátban, kék farmerban és fekete cipőben lépett ki a háza ajtaján. Beszállt az Audi A8-as típusú kocsijába, és az Igazságügyi Minisztériumhoz ment, ahová 8.28-kor, A4-es papírokkal a kezében lépett be. Völner Pál mindössze öt perccel korábban, 8.23-kor ment be ugyanabba az épületbe.
9.08-kor Schadl Takács Katalin, a végrehajtói kar hivatalvezetője társaságában jött ki a minisztériumból, és a nő Szabadság téren üresen álló kocsijához mentek. Takács egy pillanatra beült a kocsiba, miközben Schadl kint várta. Ezután a Martini Terazza kávéházhoz sétáltak, amelynek teraszán 30-35 percet beszélgettek, miközben A4-es papírokat töltöttek ki. Amikor végeztek, Takács visszament a kocsijához és elhajtott, miközben Schadl 9.39-kor visszatért az Igazságügyi Minisztérium épületébe. A nyomozók szerint Schadl "kommunikációja és artikulációja" alapján a találkozó közben vitatkoztak Takáccsal - írta meg korábban a 24.hu.
Körülbelül fél órával később, 10.13-kor Völner kijött a minisztérium épületéből, és egy sofőrös autóval elhajtott. Három perccel később, 10.16-kor Schadl is kijött az épületből, és a XIII. kerületi Danubius utcáig vezetett, ahol vészvillogóval félreállt és néhány percig a kocsiban várt. Schadl 10.31-kor olyan sebességgel hajtott el a helyszínről, hogy a nyomozók nem tudták követni. A következő egy és negyed órában megpróbálták felkeresni azokon a helyeken, ahol amúgy tartózkodni szokott, de egyiken se találták meg, ezért aznapi megfigyelését 11.45-kor lezárták.
Azt, hogy a következő órákban pontosan mi történt, a nyomozati anyagból nem lehet egyértelműen kikövetkeztetni. Azt tudjuk, hogy a Telexnél lévő nyomozati anyagban nincsenek benne bizonyos dokumentumok, és hiányzik például a telefonhívások egy részének leirata is. November 4-éről és november 5-ről például Schadl és Völner telefonjáról egyetlen hívás leiratát sem csatolták a nyomozati anyaghoz.
November 5.
A következő, amit tudunk, az, hogy Schadl György másnap, november 5-én kora reggel találkozott sofőrjével, a Kés fedőnéven lehallgatott M. Viktorral. Ekkor Schadl hatmillió forint készpénzt adott Késnek, és elküldte, hogy váltsa át valahol euróra. Kés szerint a pénzt Schadl két nappal korábban, tehát még november 3-án vitte el az irodából.
Schadl 12.45-re rendelte újbudai házukhoz Kést, azaz M. Viktort. A sofőr valamivel korábban telefonon beszélt a feleségével, és elmondta neki, hogy egy hatossal a zsebében rohangál, ami euróban van, és amit Schadlnak kell odaadnia. Kés ezután felvette a házuknál Schadlt és feleségét, a Pohár fedőnéven lehallgatott Schadl-Baranyai Helgát.
Az autójukat 13.38-kor, a ferihegyi repülőtér prémium parkolójához vezető úton állították félre a készenléti rendőrök. M. Viktor kabátjából 33 darab 200 eurós, 100 darab 100 eurós került elő. Schadl-Baranyai Helga táskájában 368 darab 50 eurós, 100 darab 10 eurós, több száz dirham és több száz dollár volt. Schadlnak és feleségének diplomata-útlevele is volt, amelyekre a magyar törvények szerint nem is lettek volna jogosultak. A Schadl házaspárnál aznap délutánra, Dubajba szóló repülőjegyek voltak. Kihallgatásukon azt vallották, hogy nyaralni mentek volna az országba, a nyomozók szerint azonban azért menekültek volna oda, mert az Egyesült Arab Emírségekkel Magyarországnak nincs kiadatási egyezménye.
A történet innentől már ismert: a megbilincselt Schadlt és feleségét visszakísérték újbudai házukhoz, ahol a széfben 8 darab kétmillió forintos pénzköteget és még egy csomó húszezrest találtak. Szintén ekkor került elő az a híres közszereplő nevét viselő DVD, az ezen lévő felvételről később azt írta: "Egy férfi egy nővel szexuális aktust folytat egy ágyon, egy tükrös-tolóajtós szekrény mellett. Ezt az aktust egy másik személy fényképezi, ő is látszik a felvételen. Mindannyian meztelenek."
Ki honnan tudott a nyomozásról?
A hivatalos kormányzati tájékoztatás szerint "senki nem avatkozott be a több hónapon át zajló nyomozati eljárásba". Felmerül viszont a kérdés, hogy akkor ki hogyan szerzett róla információt.
A nyomozati anyagok alapján úgy tűnik, hogy Völner október 29-én még nem tudott a nyomozásról, november 3-án viszont már igen. Közben az is látszik, hogy Schadl 3-án délután még nem tudott semmiről, 5-én kora reggel viszont már elküldte pénzt váltani sofőrjét, vagyis a két időpont között értesülhetett valamiről.
A Telex biztos forrásokból származó információja szerint Rogánék 3-án a Karmelitába rendelték Völnert, és ott figyelmeztethették az eljárásról. A nyomozás adatai szerint Schadl másnap, 4-én, az Igazságügyi Minisztériumban járt, egy nappal később meg már hatmillió forintot váltatott át euróra, hogy a feleségével egy olyan országba utazzon, aminek nincs kiadatási egyezménye Magyarországgal. | „Tál hívja Gyűjtőt” – így zajlott a Schadl letartóztatása előtti három nap, amikor Rogánék szólhattak Völnernek | 2021. november 3-án, két nappal Schadl György őrizetbe vétele előtt Rogánék behívatták Völner Pál igazságügyiminiszter-helyettest a Karmelitába, ahol személyesen figyelmeztethették, hogy Schadlt lehallgatják és megfigyelik – írtuk meg pénteken. Szombaton aztán a kormányból nem tagadták az értesülésünket, de azt írták: „…az összes minisztérium miniszterhelyettese minden héten legalább egyszer munkamegbeszéléseken vesz részt a Karmelita kolostorban”. Ezen kívül hozzátették, hogy „senki nem avatkozott be a több hónapon át zajló nyomozati eljárásba”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/25/schadl-gyorgy-volner-pal-rogan-antal-tal-gyujto-figyelmeztet-karmelita-letartoztatasa-harom-nap | 2024-03-25 16:08:00 | true | null | null | Telex |
Magyar Péter kora délután jelentette be Facebook-oldalán, hogy egy, a felületein 18 óra 30 perckor megjelenő interjúban elmondja, hogyan keletkezett az a hangfelvétel, amelynek nyilvánosságra hozatala után szerinte le kell mondania a kormánynak. Magyar magát a felvételt kedden 9 órakor hozza nyilvánosságra az ígérete szerint, és azt az ügyészségnek is átadja.
Magyar a Gulyáságyú Média munkatársának, Gulyás Balázsnak beszélt az említett hangfelvételről. Azt rögtön megerősítette, hogy a felvételt ő készítette, és a volt felesége, Varga Judit volt igazságügyi miniszter hallható rajta.
Magyar Péter azt mondta, hogy 2023 januárjában készült a felvétel, előtte sosem rögzítette senki beszélgetését. Ezen az estén a feleségének javasolta, hogy mondjon le, mert Magyar szerint Varga arról beszélt, hogy egy maffiakormányban van, amiből nem lehet kiszállni.
Magyar azt mondta, azért érezte, hogy ebből a beszélgetésből rögzítenie kell valamennyit, mert ezzel meg tudja majd védeni a családját. Korábban nem tervezte felhasználni ezt a felvételt, de úgy érzi, hogy ezzel még az országot meg tudja menteni a kormánytól. Állítása szerint két-három héttel ezelőtt jelezte Varga Juditnak, hogy nyilvánosságra kerülhet ez a felvétel. Magyar szerint Varga nagyjából tisztában lehetett azzal, hogy mi szerepelhet rajta. Magyar egyébként Vargát megpróbálta meggyőzni, hogy ő is menjen be az ügyészségre tanúskodni, de erre nem volt hajlandó.
Magyar néhány dolgot elárult a felvételről. Ki fog derülni belőle szerinte, hogy Varga első kézből kapott információkat a Völner-Schadl-ügyről, és a beszélgetésben Rogán Antal neve is szóba kerül. Mivel nem minden érthető, ezért feliratokkal is ellátták a felvételt, de az ügyészséghez a vágatlan verziót fogja beadni. | Magyar Péter szerint Varga Judit olyan maffiakormányról beszélt neki, amiből nem lehet kiszállni | Magyar Péter kora délután jelentette be Facebook-oldalán, hogy egy, a felületein 18 óra 30 perckor megjelenő interjúban elmondja, hogyan keletkezett az a hangfelvétel, amelynek nyilvánosságra hozatala után szerinte le kell mondania a kormánynak. Magyar magát a felvételt kedden 9 órakor hozza nyilvánosságra az ígérete szerint, és azt az ügyészségnek is átadja. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/25/magyar-peter-hangfelvetel-keszulese-magyarazat-interju | 2024-03-25 18:59:00 | true | null | null | Telex |
Két év felfüggesztett börtönt, valamint egy egymillió forintos pénzbüntetést kapott az a nő, aki cégvezetőként majd adminisztrátorként részt vett abban a költségvetési csalásban, ami 2017 és 2019 között történt a Szegedtől 8 kilométerre lévő, 1900 főt számláló Újszentivánon. Az esetet a település akkori, függetlenként regnáló polgármesteréhez, Putnik Lázárhoz kötik, az ügyészség szerint négy társával egy munkásszálló építése során okoztak jelentős vagyoni hátrányt az államnak, több mint 200 millió forintot csalva el.
Hétfőn az önkormányzat akkori pénzügyi ügyintézője, az egyik érintett cég két vezetője és egy berendezéseket szállító cég vezetője állt a bíróság elé Szegeden. A volt polgármester nem, neki időközben új ügyvédje lett, így az ő előkészítő ülését elnapolták.
A vád szerint Putnik és társai 2017 júliusában nyújtottak be támogatási kérelmet a kormányhivatalhoz egy négy épületből álló, összesen 80 fős munkásszállás megépítésére és annak üzemeltetésére. Újszentiván önkormányzata meg is kapta a 222 millió forintos vissza nem térítendő támogatást, utólagos elszámolással, de az ügyészség úgy tartja, hogy a vádlottak már a pályázat benyújtásakor tudták, hogy a megjelölt összegnél jóval alacsonyabb áron is megoldható a beruházás.
A közbeszerzés során aztán egy olyan cég nyert generálkivitelezőként, amit a polgármester irányított, és amit azért vontak be, hogy magasabb összegben számlázhassanak az önkormányzat felé. A túlárazás mértéke több mint 100 millió forint volt, a fiktív számlákat Putnik nyújtotta be a kormányhivatalnak.
A berendezéssel kapcsolatban is ment a túlárazás, mintegy 23 millió forint értékben. A megszerzett pénz egy részéből aztán a településvezető egyik cége vett vadászházat, egy másik része pedig egy szintén hozzá köthető helyi szövetkezethez került, de társasházakat is építettek belőle a településen.
A volt polgármestert és társait
bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás bűntett elkövetésével vádolják.
Beismerés esetén a másod- és harmadrendű vádlottakra 5-5 év börtönt kért az ügyészség, valamint pénzbüntetés mellett közügyektől eltiltást. Az ötödrendű vádlottra pénzbüntetést.
Hétfőn senki sem tett vallomást, a negyedrendű vádlott, az adminisztrátorként dolgozó nő kivételével mindenki tagadta a bűnösségét. Ő korábban már egyezséget kötött az ügyészséggel, ötvenmillió forintot meg is térített az állam felé az elcsalt pénzből. Rá két év börtönt kért a vád öt évre felfüggesztve, és egymillió forint megfizetését a valamivel több mint félmillió forint bűnügyi költség mellett.
Bár az egyezségben leírva nem szerepelt, az ügyész és a védelem is szerette volna elérni, hogy a nő előzetes mentesítést is kapjon. Eszerint, ha elmarasztaló ítélet is születik, az nem fog szerepelni az erkölcsi bizonyítványában, így továbbra is betölthet cégben vezető tisztséget, nem esik el jelenlegi állásától. Erre az előkészítő ülés keretei között a bíróság nem látott lehetőséget, ezért tárgyalást írt ki, amit rövid szünet után meg is tartottak.
A nő végül két év börtönt kapott öt évre felfüggesztve, valamint egymillió forint pénzbüntetést. Az ítéletet a bíró azzal magyarázta, hogy a vádlott korábban együttműködő volt, nemcsak magára, de társaira is kiterjedő, részletes vallomást tett.
"Ötvenmillió nagy összeg ahhoz, hogy azt önkéntesen teljesítse a vádlott"
- utalt ezzel arra, hogy a befizetett pénzzel jelentősen enyhült az államnak okozott kár mértéke. A vádlott az előzetes mentesítést is megkapta, így az erkölcsi bizonyítványa tiszta marad.
Az újszentiváni önkormányzat polgárjogi eljárásban egy kártérítési igényt is benyújtott a vádlottak felé. Ennek összege 102 millió forint, amit a védelem és az ügyészség sem tartott jogosnak, mondván, nincs lehetősége egy önkormányzatnak egy az állam sérelmére elkövetett bűntett esetén kártérítést kérni. | Két év felfüggesztettet kapott a 200 milliós csalással vádolt volt újszentiváni polgármester bűntársa | Két év felfüggesztett börtönt, valamint egy egymillió forintos pénzbüntetést kapott az a nő, aki cégvezetőként majd adminisztrátorként részt vett abban a költségvetési csalásban, ami 2017 és 2019 között történt a Szegedtől 8 kilométerre lévő, 1900 főt számláló Újszentivánon. Az esetet a település akkori, függetlenként regnáló polgármesteréhez, Putnik Lázárhoz kötik, az ügyészség szerint négy társával egy munkásszálló építése során okoztak jelentős vagyoni hátrányt az államnak, több mint 200 millió forintot csalva el. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/25/ket-ev-felfuggesztett-200-millios-csalas-ujszentivan | 2024-03-25 20:45:00 | true | null | null | Telex |
A Magyar Péter által kedd reggel nyilvánosságra hozott felvétel egy pontján felmerül a Martonovics Dettiként emlegetett Martonovics Bernadett neve (a felvételek feliratozásán Martinovicsként szerepel), amikor arról van szó, hogy a Völner-Schadl-ügy nyomozati anyagából kihúzattak bizonyos dolgokat. A beszélgetésrészlet pontosan így hangzik:VJ: Nem, csak annyi, hogy a Dani menjen át az ügyészségre és kérdezze meg, hogy milyen …MP: Ja, hogy mi van még.MP: És ti nem láttátok, a sajtó meg már látta.VJ: Hát sőt, már valószínűleg odaadták, és elvileg azt ők anno átnézték.MP: Mármint a Rogánék.VJ: Igen, semmi rossz nincsen, de …MP: De erre mondta a Martonovics Detti, hogy semmi rossz, de kihúzattak dolgokat.VJ: Persze, magukat kihúzatták… a Martonovics Detti.MP: Az eredeti doksiban, vagy csak ami megjelent?VJ: Javasolták az ügyészeknek, hogy mit kéne kihúzni, de azt nem mind tartották be.Martonovics szerepéről a Völner-iratokhoz készült Kislexikonunkban írtunk részletesen 2022 februárjában.Martonovics az igazságügyi minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának vezető kormány-főtanácsosaként dolgozott. Pozíciója miatt rendszeres kapcsolatban volt Schadl Györggyel, aki arról is beszélt neki, hogy ki akar rúgatni egy bírót az állásából. Kérdésünkre akkor Martonovics azt mondta, nem emlékszik ilyenre, de ha megtörtént, akkor maximum sztorizás volt.Martonovics végrehajtójelölteket is vizsgáztatott. Ő volt az elnöke annak a bizottságnak, amely átengedte Schadl pártfogoltját, majd az iratok alapján telefonon méltatlankodott, hogy „minden rendben van, de ez egy katasztrófa volt”. Amikor erről kérdeztük, nem reagált.Martonovicsot kerestük kedd reggel telefonon, hogy reagáltassuk a felvételen elhangzottakra, amint sikerül elérnünk, megírjuk.A Magyar Péter által nyilvánosságra hozott felvételen volt felesége, Varga Judit még miniszterként beszél neki arról, hogy Rogán Antalék átnézték a Völner-Schadl-ügy nyomozati iratait, és abból „kihúzattak dolgokat”. | Mit tudunk Martonovics Bernadettről, aki szóba kerül a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott felvételen? | A Magyar Péter által kedd reggel nyilvánosságra hozott felvétel egy pontján felmerül a Martonovics Dettiként emlegetett Martonovics Bernadett neve (a felvételek feliratozásán Martinovicsként szerepel), amikor arról van szó, hogy a Völner-Schadl-ügy nyomozati anyagából kihúzattak bizonyos dolgokat. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/26/mit-tudunk-a-martonovics-bernadettrol-aki-szoba-kerul-a-magyar-peter-altal-nyilvanossagra-hozott-felvetelen | 2024-03-26 09:55:00 | true | null | null | 444 |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.