text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A spanyol sajtó hétfőn számolt be róla, hogy illegális magyar pártfinanszírozás miatt indítottnyomozást a spanyol ügyészség a szélsőjobboldali VOX ellen. A párt nem mellesleg Orbán Viktor, illetve a Fidesz spanyolországi szövetségese. A gyanú szerint több mint 4,5 millió eurót (kb. 1,8 milliárd forint) kaptak egy, a magyar kormánnyal kapcsolatban álló banktól, ezzel pedig megsérthették a spanyol pártfinanszírozási szabályokat. A VOX megsegítése most a spanyol kormánypártnak lett zavaró, az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás is.A hitelezés mellett több, a Fideszhez nagyon közel álló, civilnek álcázott szervezet külföldi tevékenysége is szúrhatja a spanyolok szemét. Ráadásul egyre többször fordul elő, hogy a magyar kormány pont úgy nyúl bele más ország belpolitikájába, hogy közben Magyarországon egyre hangosabban a "szuverenitás védelméről" beszél.A VOX és vezetője, Santiago Abascal neve hallomásból sokaknak már ismert lehet. Orbánék a párt egyik közeli szövetségesének számítanak, Abascal pedig azon külföldi, ellenzékben lévő vezetők között van, akit a miniszterelnök vendégül látott a Karmelitában. A VOX az Orbán által alapított pártcsalád, a Patrióták tagja is egyben.A most indult nyomozás előtt a VOX tavalyszeptemberben már elismerte, hogy kaptak egy 9,2 millió eurós (kb. 3,7 milliárd forint) kölcsönt a Mészáros Lőrinc és a magyar állam érdekeltségében lévő MBH Banktól. A pénzt állításuk szerint a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányukra fordították. AzEl Mundoazt írja, hogy a nyomozást azután indította el a Korrupcióellenes Ügyészség, hogy a jelenlegi spanyol kormánypárt, a szocialista PSOE feljelentette a VOX-ot a szerintük "átláthatatlan és külföldről illegálisan összegyűjtött forrásaik" miatt. A PSOE tavaly decemberben készített összefoglalója szerinta VOX külföldi finanszírozása kimeríti a spanyol büntető törvénykönyv egyik pontját.A gyanúsításnak két része is van: egyrészt azt állítják, hogy Abascalék 2020-tól a VOX információs pultjainál "malacperselyeken" keresztül szereztek pénzügyi forrásokat, illetve árusításon (például merch) keresztül "teljesen átláthatatlan módon" jutottak további készpénzhez. A szocialisták szerint a VOX ezekkel a módszerekkel 5 millió eurót szedett össze. A spanyol kormánypárt által megfogalmazott vád másik része a magyar MBH Banktól kapott több millió eurós hitel. Itt külön kiemelték, hogy a bank részvényesei között van a magyar állam tulajdonában lévő befektetési alap, a Corvinus BHG Nemzetközi Befektető Zrt. is.A VOX elismerte, hogy volt bevételük a promóciós tevékenységen keresztül, de szerintük ez semmilyen finanszírozási törvényt nem sért, és ezt a pénzt egyértelműen el tudják választani a többi bevételüktől. A magyar bank által nyújtott hitelnél szűkszavúbbak voltak. Itt csak annyit közöltek, hogy a párt minden elszámolása nyilvános és minden szükséges és kért információt átadnak majd a számvevőszéknek. "Nem aggódunk" - fogalmaztak. Szóvivőjük szerint a mostani nyomozás része azoknak a törekvéseknek, amelyek a párt "elhallgattatását" célozzák.Az üggyel részletesebben is foglalkozóEl Independienteazt írja, hogy bírósági forrásaik szerint egy részletesebb nyomozás akár "szorosabb kapcsolatot" is találhat majd a magyar kölcsön és a VOX "orosz csápjai között". A lap egy másik szálat is felidézett: az MBH Bank egyik fontos részvényese az állami tulajdonú Corvinus Nemzetközi Befektető Zrt. A Corvinus érdekelt abban a Ganz-MaVagban is, amelyik nemrég megpróbálta felvásárolni a spanyol Talgo vasúti céget. Ebből végül nem lett semmi,a magyar fél visszalépett, de előtte a spanyol kormány"nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva"megvétózta az üzletet. Tehát nem ez az első alkalom, hogya spanyol kormánypártnak egy olyan üzlet szúr szemet, amiben a Corvinus Nemzetközi Befektetőn keresztül a magyar állam is megjelenik.Az El Independiente szerint a VOX eleinte nem tüntette fel a 2023-as pénzügyi jelentésében, hogy kitől kaptak 9,2 millió eurós hitelt. Ezután derült csak ki, hogy ez a pénzegy magyar féltől származik, majd maga a VOX is elismerte, hogy az MBH Bank 9,2 millió euró kölcsönnel segítette a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányukat, de az összeget már visszafizették. A párt már ekkor, és azóta is ragaszkodik ahhoz, hogy azért kellett külföldről pénz, mert a spanyol bankok nem adnak nekik, "betiltották őket". Csakhogy ez nem igaz, mert két spanyol pénzintézet, a BBVA és a Santander is hitelezett nekik.Az MBH, illetve elődje az MKB Bank korábban egy másik, magát szintén "betiltottnak" kikiáltó, szintén szélsőjobboldali, szintén Orbánhoz közel álló pártnak is hitelezett. A francia Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front10,6 millió euró hitelt kapotta 2022-es kampányára. Le Penék érvelése - akik egyébként egycseh-orosz banktól is kaptak hitelt- nagyon hasonlított a VOX-éra: a párt pénzügyi nehézségei miatt külföldről kellett hitelt szerezniük, mert "egyetlen francia intézet sem járult hozzá ezek biztosításához".Bár a VOX esetében is hitelről volt szó, amit állításuk szerint már ki is egyenlítettek, a spanyol kormánypárt a magyar állam MBH-s érdekeltségei miatt talált olyan pontot a spanyol pártfinanszírozási törvényben, amire hivatkozhatnak. "A pártok semmilyen formában nem fogadhatnak el finanszírozást kormányoktól és külföldi állami szervektől, szervezetektől vagy társaságoktól, amelyek közvetlenül vagy közvetve hozzájuk kapcsolódnak" - olvasható apártfinanszírozásról szóló törvényben.A jelenlegi, Pedro Sánchez által vezetett spanyol kormány nem véletlenül vette célba a Magyarországról érkező támogatásokat. A spanyol VOX és a magyar kormány kapcsolata az elmúlt években sokkal szorosabbá vált egy hitelnél. A Fidesz-közeli,civilnek álcázott szervezetek egyik zászlóshajója, az Alapjogokért Központ első külföldi központja Madridban nyílt meg tavaly márciusban. A szervezet főigazgatója nem köntörfalazott, kijelentette, hogy céljuk a "jobboldali aranykor megépítése",illetve a baloldali vezetésű országban szeretné legyőzni "a baloldal nemzeteken átívelő ideológiai agymosását".A megnyitón a VOX egyik képviselője, Pepa Millán is beszédet mondott. Orbán és Santiago Abascal az elmúlt években nagyon szorosra fűzte viszonyát. A VOX vezetője tavaly ott volt a magyarországi CPAC-en is. Orbán Viktor ezutánkülön is fogadta a Karmelitábana 2023-as választáson 15 százalékot elérő párt elnökét, témájuk az illegális migráció volt. A VOX tavalyelsők között igazolt átaz Orbán által is alapított európai pártcsaládhoz, a Patriótákhoz.A párt vezetői megalakulásuk óta több találkozót is tartottak, legutóbb éppMadridban ültek összeidén februárban. "Kedves Santiago, te spanyol vagy, és azt mondod, reconquista. Én magyar vagyok, és azt mondom, értelek téged, és veled vagyok" - címezte beszédét Orbán a VOX elnökének. Néhány hete a spanyol szélsőjobboldali párt segítségével a magyar Alapjogokért még a spanyol parlamentbe is bejutott, ahol egy kerekasztal-beszélgetést tartottak a "magyar migrációs modellről".Orbánék az utóbbi években gyakorlatilag rendszert csináltak abból, hogy közvetett módon egysor szélsőjobboldali politikust pénzelnekvagy támogatják őket különböző szervezetek segítségével. Ahogy a VOX példáján, illetve az Alapjogokért spanyol jelenlétéből is látható, ez már nem kizárólag pénzügyi támogatást jelent, hanem a kormány által támogatott "civil" szervezetek megjelenését külföldön.Teszi mindezt úgy a magyar kormány, hogy itthon folyton a magyar szuverenitás megsértése miatt aggódik, és a USAID-támogatások"kivizsgálására" kormánybiztost is küldenek az USA-ba. Eközben nem olyan nehéz elképzelni, hogy mennyire háborodna fel a magyar kormány azon, ha a szocialista spanyol kormányhoz köthető alap hitelezne egy magyarországi ellenzéki pártnak, vagy az általa is finanszírozott, a politikájukat magasztaló szervezetet valaki bevinné a magyar parlamentbe, hogy a "spanyol modellről" tartsanak kerekasztal-beszélgetéseket.A spanyol példa ráadásul csak egy az egyre sokasodó példák közül. Franciaország mellettSzlovéniaés Bosznia-Hercegovina is panaszkodhatna arról, hogy a magyar kormány és a hozzá közel álló szervezetek beavatkoznak a belügyeikbe. Boszniával mostabból lett diplomáciai nézeteltérés, hogy Orbán túl szorosra fűzte a barátságát a szerb szeparatista Dodikkal. Ennek egyik következménye, hogy a nyugat-balkáni országban békefenntartóként szolgáló EUFOR újabb 400 katonája közöttmár nem lesz egyetlen magyar sem.A Kormányzati Tájékoztatási Központon keresztül kerestük Orbán Viktort és a kormányt, hogy a miniszterelnök álláspontja szerint a hitel sérthette-e Spanyolország szuverenitását, illetve miért érdeke a magyar államhoz köthető MBH Banknak az, hogy hitelt adjon egy külföldi pártnak. Megkeresésünkre a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Orbánék azt csinálják külföldön, amit itthon üldöznek, és ez elkezdte zavarni a spanyolokat | A héten illegális magyar pártfinanszírozás miatt indított nyomozást a spanyol ügyészség a VOX ellen. A szélsőjobboldali pártnak nyújtott magyar hitel most a spanyol kormánynak szúrt szemet, de a magyar kormány, illetve a Fidesz más formában is próbálja befolyásolni más országok közéletét. | null | 1 | https://telex.hu/kulfold/2025/03/12/vox-mbh-bank-hitel-spanyolorszag-partfinanszirozas-nyomozas-fidesz-patriotak | 2025-03-12 05:10:48 | true | null | null | Telex |
Furcsa magyarázatot adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra,miért vett 2021-ben egy II. kerületi, 49 négyzetméteres lakást csok támogatással, amiben azóta sem lakik. A miniszter egy 2017-es tűzesettel magyarázta, miért kellett kiköltöznie családjával az addigi lakásából, a24.hucikke szerint viszont ez a magyarázat nem igazán áll össze, a szomszédok szerint ugyanis a tűz után pár hónappal Nagy Mártonék, a többi lakóval együtt visszaköltöztek az ingatlanjaikba. Annak pedig nincs nyoma az ingatlan tulajdoni lapján, hogy a miniszter visszafizette volna a csok támogatást.A témát a 24.hu vetette fel, a portál kérdéseket küldött a miniszternek, akinek sajtófőnöke egy héttel a megkeresés után személyes találkozót szervezett Nagy és az újságíró között, ám Nagy a találka előtt inkább az MTI-nek küldött közleményt, "annak érdekében, hogy hamis hírek a sajtóban ne terjedjenek el". Ebben azt írta, hogy 2014-ben vett egy 89 négyzetméteres lakást a II. kerületben, 2017 novemberében viszont a házban tűzeset történt, ami miatt a lakás lakhatatlanná vált, a család "az utcára került". A miniszter szerint a tűzben érintett lakás esetében többévnyi bizonytalanság következett, hogy fel lehet-e újítani, újra lakhatóvá lehet-e tenni, ezért aztán 2021-ben (amikor már Orbán Viktor tanácsadójaként dolgozott) végül vettek egy másik lakást, a XII. kerületi Németvölgyi úton, amire csok támogatást vettek föl. Mivel viszont ebbe a lakásba végül sosem költöztek be, "az általam jogszerűen igénybe vett csokot és az adót időközben visszafizettem".Nagy Márton szomszédai szerint viszont a tűz után már hónapokkal visszaköltözhettek a lakásaikba, és a miniszter családját is látták már a házban.2017 októberében valóban volt tűz az ingatlanban, a mélygarázsban kiégett egy autó,az oltásról videót is közölteka tűzoltók. A 24.hu-nak nyilatkozó lakástulajdonosok szerint viszont 2018 márciusában már minden szükséges javítást elvégeztek az épületben, így a lakók visszaköltözhettek. Két szomszéd is azt mondta a portál újságírójának, hogy látták az akkor még a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként dolgozó Nagy Mártont az épületben. Ha viszont valójában már 2018-ban lakhatók voltak a lakások a házban, nem egyértelmű, miért indokolja a 2021-es lakásvásárlást a tűzeset.Nagy Márton az MTI-nek küldött preemptív közleményében azt is írta, hogy a csok támogatást visszafizette, hiszen nem lakik az ingatlanban, amire felvette a támogatást. A 24.hu cikke szerint viszont ennek nincs nyoma a tulajdoni lapon, pedig ha több mint három hónapja megtörtént volna a visszafizetés, akkor annak már látszania kellene, törölni kellene a tulajdoni lapon az állami jelzálogjogot és az és az elidegenítési és terhelési tilalomról szóló bejegyzéseket. A miniszter viszont nem válaszolt a kérdésre, hogy mikor fizette vissza a támogatást.Írtunk kérdéseket az NGM-nek, hogy miért volt szüksége Nagy Mártonnak új lakásra 2021-ben, ha 2018-ban már a többi lakó visszaköltözhetett a társasházba a tűz után, és hogy mikor fizette vissza a csok támogatást a XII. kerületi lakásra. Ha választ kapunk, frissítjük a cikket. | Nem áll össze minden részlet Nagy Márton magyarázatában arról, miért vett csokkal lakást 2021-ben | Szomszédai szerint a tűzeset után már hónapokkal visszaköltözhettek a lakásaikba, így nem tudni, miért kellett a tűzre hivatkozva a miniszternek évekkel később lakást vennie. Annak sincs nyoma, hogy visszafizette volna a csokot. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/13/nagy-marton-lakas-csok-magyarazat-lakastuz | 2025-03-13 09:15:55 | true | null | null | Telex |
2022 nyarán jelentették be, hogy Debrecenben építi meg második európai gyárát a kínai CATL, amely piacvezető az elektromos autókba való akkumulátorok gyártásában. Az üzem Magyarország egyik legnagyobb gyára lesz, aminek amellett, hogy hatalmas a víz- és energiaigénye, rengeteg mérgező vegyi anyaggal fog dolgozni.Egy ilyen üzem elindításához egy speciális, úgynevezettkörnyezethasználati engedélyrevan szükség, amelyet egy külsős cég készít elő, majd a vármegyei kormányhivatal hagy jóvá. Bár a CATL beruházásának környezeti hatásairól a projekt bejelentése utánegymásnak ellentmondó adatok és tanulmányok láttak napvilágot, a kormányhivatal 2023 februárjábankiadta a gyár környezethasználati engedélyét.Ezt az engedélyt azóta egyszer módosítani kellett, az új verzió szerint a gyár hatásterülete nagyon kicsi, és azon belül nem él senki. Helyi civilek szerint azonban az engedélyt nem a jogszabályoknak megfelelően adták ki, és abban rosszul számolták ki, hogy a gyár milyen hatásokkal lehet a környezetére. Szerintük a gyár hatásterülete az engedélyben megadottnál jóval nagyobb, és arra hivatkozva, hogy ők is a hatásterületen belül élnek,a bíróságon támadták meg a katasztrófavédelmi engedélyt.A bíróság még tavaly márciusbanelrendelte, hogy független igazságügyi szakértő állapítsa meg a gyár hatásterületét, aminek a költségét a pert indító civileknek kellett kifizetniük. Álláspontjuk szerint ugyanis a civileknek a pert elindítani sincs joguk, ha nem bizonyosodik be, hogy tényleg a gyár hatásterületén belül élnek.Az ügyben végül két igazságügyi szakvélemény készült, amelyeket mostanra küldtek ki a perben részt vevő feleknek. Ezek szerint az akkugyárnak kiadott környezethasználati engedély elkészítésekor nem végezték el a jogszabályokban előírt vizsgálatokat, és a gyár hatásterületét több szempontból hibásan határozták meg. Sőt, tulajdonképpen a különböző szakterületek közül egyedül a levegőtisztaság szempontjából állja meg a helyét az engedély, minden más szempontból hiányos vagy hibás megállapításokat tartalmaz.A pert indító civileket képviselő Halász Árpád ügyvéd szerint ezzel két dolog is bebizonyosodott, amit ők a kezdetektől fogva állítottak. Egyrészt az, hogy a környezethasználati engedélyt nem a jogszabályoknak megfelelően állították ki, másrészt az, hogy az általa képviselt magánszemélyek nem zárhatóak ki a perből arra hivatkozva, hogy nem élnek a gyár hatásterületén.Halász Árpád tájékoztatása szerint a feleknek a szakvélemény kézhezvételétől számítva nyolc napja van véleményezni azt, amivel húzni lehet még az ügyet, de a szakvélemények tartalmának jogi következményein nem lehet változtatni. Szerinte két lehetőség van: a bíróság vagy azt rendeli el, hogy több ponton is módosítani kell a CATL környezethasználati engedélyét, vagy azt, teljesen újra kell indítani az engedély kiállításához szükséges eljárást.Az ügyvéd álláspontja szerint a szakvélemény annyi hiányosságot állapított meg, hogy a bíróságnak meg kell semmisíteni a CATL működéséhez szükséges engedélyt, és újra elölről kell lefuttatni az engedélyezési eljárást.Ha így történik, a gyár addig nem tudja megkezdeni a működését hivatalosan, amíg az új eljárás végén új engedélyt nem kap.A perben a civilekkel szemben álló Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a szakvéleményről szóló kérdésünkre azt írta: a kormányhivatalnak "a folyamatban lévő bírósági eljárásra tekintettel az üggyel kapcsolatban nincs lehetősége nyilatkozatot tenni, álláspontját a tárgyalások keretében képviseli".Az első szakvélemény, amit Verrasztó Zoltán hidrogeológus, környezetvédelmi mérnök állított össze, azt írja, hogy a CATL engedélyei "a jogszabályi előírásokkal ellentétben nem tartalmazzák a vizek természetes állapotába történt beavatkozásokra, azok igénybevételére irányulóan az alternatívák vizsgálatát, a hatóság mérlegelését, az engedélyes jogait és kötelezettségeit azon túlmenően, hogy kérdéses az igénybe venni kívánt vízbázis mivolta, helye és hidrológiai állapotjellemzőinek dokumentálása is, amely pedig kiindulópontja kellene legyen a potenciális környezeti hatások értékelésének, vizsgálatának, szabályozásának".A szakvélemény szerint a gyár környezethasználati engedélye annyival intézi el a gyár vízigényének hatásait, hogy leszögezi, hogy azt a Debreceni Vízmű biztosítja. A szakvélemény szerint ez az információ nem kielégítő, mert a hatásterület megállapításához szükséges tudni, honnan és hogyan termelik ki a gyárban felhasznált vizet.A szakvélemény szerint elfogadhatatlan, hogy a hatósági engedély a gyárban termelődő napi 320 köbméternyi tisztított szennyvíz sorsát azzal intézi el, hogy azt a város szennyvízhálózatába engedik. A dokumentum amellett érvel, hogy ilyen mennyiségű szennyvíz kibocsátása környezeti hatásokkal jár, így a gyár hatásterületének megállapításához ezt is vizsgálni kell.A környezethasználati engedély szerint a gyár naponta átlagosan 3378 köbméter, csúcsidőben 6232 köbméter vizet párologtat majd el a hűtőtornyokon keresztül. A szakvélemény szerint ekkora mennyiségű víz folyamatos elpárolgása télen, azonnali lehűlés és kicsapódás esetén jelentős hatást gyakorolhat a felszíni vízháztartásra, amelynek a lehetséges hatásait, hatásterületét szintén nem vizsgálta a hatóság.A dokumentum szerint a gyárnak kiadott engedélyek a zajszennyezés területén hiányosak, így a hatásterület lehatárolása ebből a szempontból sem állja meg a helyét. A gyárból és a gyárba ugyanis előreláthatólag folyamatosan ki- és behajtanak majd a kamionok, amelyek környezeti hatásait a hatósági engedélyek egyáltalán nem vizsgálták.Az igazságügyi szakvélemény szerint az, hogy a gyárba folyamatosan érkeznek az alapanyagokat szállító kamionok, és az, hogy onnan folyamatosan távoznak a hulladékot elszállító kamionok, komoly terhelést jelent a környező utakon. Ez a forgalom a dokumentum szerint zavaró környezeti hatásokkal járhat, és akár a környéken lévő ingatlanok értékcsökkenését is okozhatja - amit a hatósági engedélyek nem vizsgáltak.A szakvélemény szerint a gyár engedélyei precízen tartalmazzák a hulladék gyűjtésére és tárolására vonatkozó előírásokat, azokból azonban hiányzik a hulladék elszállítására vonatkozó információk. A dokumentum alapján amíg erről nem adnak meg pontos adatokat, addig a gyár működésének valós hatásterülete nem megítélhető.A szakvélemény első fele arra jut, hogy "a CATL üzem egységes környezethasználati engedélye nem elégíti ki sem a közvetlen, sem a közvetett hatások meghatározására irányuló igényeket sem, így tehát kizárólag a levegőtisztaság-védelmi terjedésszámításokból, azokra irányulóan ismerjük a hatásterületet". Ez alapján a gyár környezethasználati engedélye hiányos, hibás az előírásoknak nem felel meg.Az elsőhöz kapcsolódik egy második igazságügyi szakvélemény is, amely élővilág- és tájvédelmi szempontból hivatott megállapítani, hogy meddig terjed ki a CATL gyárának egységes környezethasználati engedélye. A Varga Csaba igazságügyi élővilág-védelmi és tájvédelmi szakértő által készített dokumentum szerint a gyár engedélyezése során "a zajkibocsátások, a világítás, a talajvízcsökkentés, az összegyűjtött talajvíz és csapadékvíz elvezetés élővilágra gyakorolt hatásának becslése, értékelése nem történt meg".A gyár környezethasználati engedélye megállapítja, hogy az "egyedek és élőhelyek fennmaradásához szükséges környezeti tényezők - különösen a táplálékállatok vagy -növények, talajszerkezet, vízháztartás, mikroklimatikus tényezők - fennállását" a gyár üzemeltetése nem befolyásolja. A szakvélemény szerint ez ellentmond az engedélyben felsorolt tényezők élővilágra gyakorolt hatásainak általános ismereteinek, és így, szakmai indoklás nélkül nehezen fogadható el. A hatósági engedélyek ezenkívül nem számolnak a balesetek és üzemzavarok során kikerülő vegyi anyagok élővilágra gyakorolt esetleges hatásaival.A CATL gyárát magába foglaló ipari park csapadékvíz-elvezetésére készült egy terv, amely szerint a terület beépítése jelentős hatással lesz a környéken futó Tócó-patakra és Kondoros-csatornára, illetve a kettő összefolyásánál kialakuló Kösely folyóra. A szakvélemény szerint hatástanulmány annak ellenére nem foglalkozik a területről elvezetett víz hiányából eredő természeti hatásokkal, hogy a környéken több, a talajvízszinttől függő élőhelytípus és táplálkozóhely is megtalálható volt, vagy még mindig megtalálható.A Varga Csaba által készített szakvélemény szerint mind élővilág-védelmi, mind tájvédelmi szempontból nagyobb hatásterülete van a gyárnak, mint amit annak hatósági engedélye megállapított. A gyár közvetett hatásai a szakvélemény szerint "egyes esetekben egészen nagy, több kilométeres távolságban is kimutathatóak".A CATL környezethasználati engedélyéről szóló per végső soron arról szól, hogy a gyár a terveinek megfelelően elkezdhesse-e idén a működését, és ha elkezdheti, akkor milyen körülmények között teheti azt. Nagy kérdés viszont, hogy bármilyen bírósági döntés, akár a gyár működéséhez szükséges engedély megsemmisítése befolyásolni tudja-e majd a gyár elindulását, és annak környezetére gyakorolt hatásait.A magyar kormány és az alá tartozó intézményrendszer ugyanis márévek óta igyekszik eltakarítani a törvényeket az akkumulátorgyártók elől, és ennek a törekvésnek a része, hogy a gyárak ellenőrzésével és felügyeletével megbízott kormányhivatalok sokszor igen-igen megengedően értelmezik a törvényeket.Így történt a gödi Samsung esetében is, amelynek a környezethasználati engedélyéttavaly felfüggesztette egy bíróság, így a gyárnak öt hónapra gyakorlatilag le kellett volna állnia. A kormányhivatal azonban nem állította le a működését, és csak annyit írt elő, hogy kisebb kapacitáson működhetnek, ezt azonban nem konkretizálták, és a jelek szerint nem is tartatták be. A gyár végülöt hónap után anélkül kapta vissza a környezethasználati engedélyét, hogy a működését bárki korlátozta volna.A CATL környezethasználati engedélye miatt indított perről még tavaly forgattunk egy videót, amit itt lehet megnézni:Az igazságügyi szakvélemények miatt megkerestük a CATL-t, amennyiben érdemben válaszolnak, megjelentetjük az álláspontjukat. | Fordulat a debreceni akkugyár perében: a szakvélemények szerint ezer sebből vérzik a CATL hatósági engedélye | Se a vízhasználat, se a zajterhelés, se az élővilág szempontjából nem vizsgálták meg elég alaposan, milyen hatásai lehetnek a környezetére a CATL debreceni akkugyárának – állapították meg a bíróság által felkért igazságügyi szakértők. Ha a bíróság úgy dönt, akár a gyár elindulása is veszélybe kerülhet. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/13/catl-debrecen-akkumulatorgyar-per-kornyezethasznalati-engedely-szakvelemeny-hianyos | 2025-03-13 12:41:30 | true | null | null | Telex |
Tizenkét év utánVarga Mihály volt pénzügyminiszter váltotta Matolcsy Györgyöta Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén, ezzel ismét erős reflektorfénybe került a jegybank alapítványainak helyzete: mennyi pénz lehet bennük, nőtt-e, vagy épp hogy elpárolgott a vagyon, ki és hogyan gazdálkodott vele, volt-e olyan, hogy a vagyon "elvesztette közpénz jellegét", és magánzsebeket gazdagított. Mindezt az újságírók is gyakran feszegetik, de valódi eszköztárral nem a média, hanem különféle állami szervek, így a közpénzekkel való gazdálkodást elméletileg érdemben vizsgálni tudó Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendelkezik. Egy ÁSZ-vizsgálat, egy állam kezdeményezte átvilágítás általában százmilliós, milliárdos értékeket érint - olyan esetek, ahol a tét akár százmilliárdos is lehet, ritkán adódnak, természetesen ennek megfelelően fontos is, hogy mire jutnak a vizsgálók.A Telex úgy értesült, hogy az MNB körüli különös pénzügyekkel kapcsolatban hamarosan két, összesen potenciálisan százmilliárdokat érintő vizsgálat eredménye is nyilvánosságra kerülhet. Az ÁSZ az egyikben konkrétan az MNB által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) pénzügyeivel foglalkozott, a másik látszólag távolabb van a jegybanktól, ez a kecskeméti Neumann János Egyetem gazdálkodását vizsgálta. A két világ között azonban erős a kapcsolat: az egyetem fenntartója aNeumann János Egyetemért Alapítvány, a kuratórium elnöke pedig az a Csizmadia Norbert, aki az egyetemhonlapjaszerint egyben a PADME-nak is kuratóriumi elnöke. Ez azonban már nincs így, a PADMEúj elnökeimmár Gion Gábor, a Deloitte Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója, aki Varga Mihály új jegybankelnök közvetlen kollégája is volt pénzügyminisztériumi államtitkárként. Bekerült az alapítvány kuratóriumába Koszmáli József elnökhelyettes és Keresztes-Nagy Orsolya is.A két említett vizsgálat ellenőrzési szakasza lezárult, de a megállapítások egyelőre nem nyilvánosak, mert ugyan az ÁSZ munkája befejeződött, a vizsgálat teljes folyamata még nem zárult le. Az ÁSZ ugyanis előzetesen mindig megküldi a megállapításait az érintetteknek, akiknek lehetőségük van észrevételeket tenni. Ugyanakkor információnk szerint bármelyik pillanatban, de legkésőbb két-három héten belül nyilvánosak lesznek a megállapítások. (Matolcsy György jegybankelnökségének utolsó napjaiban még fontos változtatások történtek az alapítványi vagyonkezelésben, de az ügyre rálátó forrásaink szerint a vizsgálat már korábban lezárult.)A Varga Mihály érkezésével történő változásokról korábban aHVGírt részletesen. Ennél a változásnál muszáj egy kicsit elmerülni a struktúrában, amely (vélhetően szándékoltan) nem is olyan egyszerű.Az egykori "MNB-alapítványok" kifejezés ma már csak egy alapítványt jelent, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt. Ennek vagyona végső soron és döntően két külföldi cégrészesedésben van. Az egyik a lengyel GTC SA többségi, a másik a svájci Ultima Capital kisebbségi pakettje. A lengyel cég regionális ingatlanportfólióval rendelkezik, a svájci cég nyugat-európai luxusapartmanokkal - azzal, hogyhogyan landolhatott európai luxusingatlanokban az MNB-alapítványok pénze, külön cikkben is foglalkoztunk.Igen ám, de a végső haszonhúzó (az alapítvány) és a céltársaságok között összetett struktúra van. AGTC-bena GTC Dutch Holdings B.V. a fő részvényes, illetve részvényes a magyar GTC Holding Zrt. is, melyek az Optimum Ventures Magántőkealapbirtokában vannak. Az összes szavazat 62,6 százalékával a csoport legfőbb irányítója a PADME. Az Ultima Capitalban a közvetlen tulajdonos a luxemburgi Alpine 2 SCSp, a közvetett a magyar Alpine Holding Kft., a végső haszonhúzó a PADME.Ezek tehát a konkrét láncok, de meg kell még említenünk egy másik láncot is: az alapítvány hazai vagyonkezelőit. Az alapítvány tulajdonában áll az I. kerületi, Döbrencei utcába bejegyzett Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. A cég feladata az, hogy az alapítványi vagyont olyan biztonságos megoldással fektesse be, amellyel magas hozamot ér el. De ennek a befektetési cégnek volt egy alapkezelője is, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. És itt jön a beharangozott friss változás: ennek a cégnek az Opten szerint február 28-tól már a tulajdonosa, a Közép-Európai III. Magántőkealap, amit Száraz István érdekeltségébe tartozó Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzsel. A Magyar Nemzeti Bank új vezetése, amikor találkozott ezzel a Matolcsy-éra utolsó napjaira eső átszervezéssel,vizsgálatot kezdeményezett, és szintén jelzést adott az ÁSZ-nak, de fontos hangsúlyozni, hogy ezt a bevezetőben említett, már befejezett vizsgálatokban nem monitorozta az ÁSZ, ez azóta történt fejlemény.Mindenesetre a lényeg, hogy az alapítvány, ahol Varga Mihály elnökségével új vezetők érkeztek, már nem közvetlenül tulajdonolja az alapkezelőjét, hanem érkezett egy magántőkealap, így ennek a közbeiktatott szereplőnek a joga és felelőssége, hogy mi történik a befektetésekkel, milyen vagyonelemek cserélődnek.Nagy kérdés, hogy pár nappal azelőtt, hogy Varga Mihály megérkezett az MNB élére és lecserélte az alapítvány vezetését, lehetett-e ennek a magántőkealapos lépésnek bármilyen közgazdaságilag racionális, felelős indoka, vagyegyszerűen a Matolcsy-érán túlnyúlva is meg akarta őrizni egy befektetői kör a befolyását a sok százmilliárdos vagyon felett.A Fidesz működéséből ismerhető ez a gondolat, hiszen az állam, például a 2022-es parlamenti választás előtt kifejezetten nagy alapítvány-létrehozási lázban égett. A szerencsésebb alapítványok mindenfélevagyonelemet kaptakaz államtól, majd a kinevezett kuratóriumok nem voltak leválthatók. Vagyis ezzel a technikával lehetett volna biztosítani, hogy amennyiben 2022-ben kormányváltás történt volna, akkor se lehessen kihagyni a vagyonok működtetéséből a 2022 előtti érában kinevezett bizalmi tagokat.Már az Opten céginformációs adatbázisban is látszik, hogy a PADME vagyonát kezelő Optima Zrt. vezetésében is változás volt, Stofa Györgyöt 2024 végén neveztek ki, de nem maradhatott sokáig, az új MNB visszahívta őt, helyére a nyíregyházi Hegedüs Istvánt nevezte ki. Stofa György Száraz Istvánhoz hasonlóan Matolcsy Ádám, azaz Matolcsy György fiának a baráti köréhez tartozik. Az MNB a HVG-nek rögzítette, hogy minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálat indul az alapítvány és az Optima működésének feltárására.Az MNB és az Állami Számvevőszék között tehát három szálon fut a történet. A különféle eljárásoknak sok mindent kell tisztáznia, de néhány héten belül vélhetően tisztábban fogunk látni:Mekkora valójában az alapítványi vagyon, illetve ki irányítja: az MNB vezetése, vagy valamilyen kiszervezett, Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolható csoport?Milyen kötelezettségek párosulnak a vagyonhoz? Érkeztek-e egyéb források és hitelek az Optima-GTC-világba?Jutott-e ide a Neumann János Egyetem számára juttatott állami forrásokból pénz?Mennyiben adott az MNB más csatornákon, példáula Növekedési Kötvényprogramrévén forrásokat az ingatlanos befektetésekhez?Illetve kapott-e ez a kör mostanában egy hatalmas devizahitelt valamely magyar banktól, például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH-tól? | MNB-pénzügyek: két fontos vizsgálatot zárt nemrég az Állami Számvevőszék, hamarosan publikálja őket | Varga Mihály érkezésével újra erős reflektorfénybe került a jegybank alapítványainak helyzete, például hogy mennyi pénz lehet bennük, ki és hogyan gazdálkodott a vagyonnal. A Telex úgy értesült, hogy az MNB körüli különös pénzügyekkel kapcsolatban hamarosan két vizsgálat eredménye is nyilvánosságra kerülhet. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/13/mnb-alapitvany-allami-szamvevoszek-vizsgalat-matolcsy-varga | 2025-03-13 13:11:24 | true | null | null | Telex |
Az Egyesült Államokbóljelentkezett be Facebook-oldalánLászló András fideszes EP-képviselő, aki a kormánytól azt a feladatot kapta, vizsgálja ki a Magyarországra jutott USAID-támogatásokat. A korábbanmegafonos képzésen is részt vett kormánybiztoslehetséges büntetőjogi következményekről beszélt videójában olyan esetben, ha "baloldali politikusok" a kampányukat finanszírozták ilyen forrásból. László, akinek munkáját a külügyminisztériumtól kölcsön kapottnyolcfős csapatsegíti, így fogalmaz:"Amerikában pedig politikusok arról nyilatkoznak, hogy akár börtön is járhatna baloldali politikusoknak ezért, ha ezekből a pénzekből saját kampányukat finanszírozták. Amikor elmondtam a USAID munkatársainak azt, hogy Magyarországon milyen célra és kik kaptak ezekből a pénzekből, és van már tapasztalatunk azzal kapcsolatban, hogy 2022-ben illegális kampányfinanszírozás valósult meg amerikai pénzekből, erre nekem a USAID egyik belső ellenőre is megerősítette, hogy ők is úgy fogják vizsgálni a magyar USAID-es költéseket, hogy annak akár büntetőjogi következménye is lehet. Így nagyon is nyitottak voltak az én beszámolómra arról, hogy Magyarországon eddig mit tudunk a projektekről, mennyit költöttek, kik kapták és milyen rendszeren keresztül. Nagyon előremutató tárgyalásokat tudtam folytatni, és megkezdődik a konkrét finanszírozási projektnek a kivizsgálása."A kormánybiztos a 2022-es példát említve arra gondolhat, hogy Márki-Zay Péter civil mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom magánadományokat gyűjtött a kampányra,a befolyt összeg legnagyobb részét pedig az amerikai Action For Democracy (AFD) adta. Az ellenzéki kampány összköltsége becslések szerint 3,5 milliárd forint körül mozgott, az MMM első éves költségvetése pedig összesen 2,5 milliárd forint volt. Utóbbiból az AFD küldött 1,8 milliárdot. A USAID ebben a történetben mostanáig nem került szóba, de László András vélhetően erre az esetre céloz.Az Orbán-kormány régóta úgy tekintaz Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalára, a USAID-re, mintvalamiféle mélyállami demokrata kémszervezetre, amely a magyar kormány megbuktatásában érdekelt. A szervezet Donald Trumpnak sem éppen szívügye, második ciklusa megkezdése óta szisztematikusan építik le az amerikai soft power korábbi eszközét.Orbán Viktor mindezt úgy kommentálta azévértékelő beszédében, hogy az amerikaiak kidobálták a csontvázakat a szekrényből, leleplezték azt a hálózatot, amely szerinte civil szervezeteket, újságírókat pénzelt, és "liberális véleménydiktatúrát" működtetett. "Az amerikai nagykövet elment, kicsengettek, vége a nemzetközi védelemnek, legyen új törvény az amerikaiMagnyickij-törvénymintájára, zárjuk el a Soros-hálózat pénzcsapjait" - mondta Orbán, majd mindehhez hozzátette, hogy "a birodalom budapesti lerakatával" húsvétig végezhetnek is. | USAID-kormánybiztos: Büntetőjogi következménye is lehet az amerikai pénzek hazai felhasználásának | László András amerikai kollégáival egyeztetve arra jutott, börtön járhatna azoknak a baloldali politikusoknak, akik esetleg kampányolásra használtak USAID-forrást. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/03/14/laszlo-andras-fidesz-usaid-kormanybiztos-buntentojogi-kovetkezmeny-amerikai-penzek-kivizsgalasa | 2025-03-14 19:31:59 | true | null | null | Telex |
Idén februártól a Nemzeti Útdíjszolgáltató (NÚSZ) Zrt. átkerült Rogán Antaltól a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz.Lázárék teljes körű informatikai auditot rendeltek el, amit a cégtől és a jelenlegi beszállítóktól független szakemberek végeznek.A NÚSZ-nak évente 800 milliárd forintot meghaladó bevétele van útdíjakból, így a költségvetés szempontjából nagyon nem mindegy, mire jutnak a mostani vizsgálatok és átszervezések.Mindig izgalmas helyzet az, amikor egy állami cégnek változik a vezetője, vagy a tulajdonosi jog gyakorlója: ha ugyanis vannak csontvázak a szekrényben, azt az új gazda egy átvilágítással egy ideig még megtalálhatja, ha viszont nem történik ilyen, akkor egy idő után már minden az ő felelőssége is.A legismertebb ilyen eset Magyarországon az volt, amikoraz MVM élén Mártha Imre váltottaKocsis Istvánt, és valósággal ömlöttek ki a szekrényekből a furcsa dokumentumok. De hasonló helyzetek most is lehetnek, a legfontosabb aktuálisan az,mire jut majd Varga Mihály volt pénzügyminiszter azután, hogy átvette Matolcsy Györgytől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökségét. Kevésbé ismert talán, de a Nemzeti Útdíjszolgáltató (NÚSZ) Zrt. is izgalmas napokat élt át, itt Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét váltva Lázár János építési és közlekedési miniszter lett az új gazda.Több forrásunk egybehangzóan azt mesélte, hogy amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) átvette a stafétát, gyakorlatilag azonnal elküldték Bozóky Alex vezérigazgatót és a teljes NÚSZ-felsővezetést. A minisztérium teljes körű informatikai auditot rendelt el, amelyet a cégtől és a jelenlegi beszállítóktól független szakemberek végeznek, a NÚSZ-nál pedig emellett csoportos létszámleépítésre is számítani lehet.Információink szerint az ÉKM hamar súlyos hatékonysági problémákat állapított meg, sok ember, magas költséggel szedte az útdíjbevételeket.A vizsgálat végeredményét természetesen nem szeretnénk megelőlegezni, de az biztos, hogy március 1-én lett volna egy újabb fontos informatikai váltás, beszállítócsere, az ÉKM azonban ezt is leállította.Az ÉKM a Telex kérdéseire megerősítette, hogy zajlik egy auditfolyamat, amelynek célja a költségek csökkentése és a bevételek növelése, de azt is jelezte, hogy az audit lezárultáig további tájékoztatást nem tud adni.Az ügyet ismerő forrásaink azonban azt mondták, hogy a tárca és a folyamatot vezető Bartal Tamás helyettes államtitkár alapvetése az, hogy az útdíjbevételek nem csökkenhetnek - sőt, a következő években jelentős növekedést remél az állam -, de a költségeknek érdemben apadniuk kell. Ahogy ezeknek a folyamatoknak a mélyére túrtunk, sok érdekes összefüggést találtunk. Elsőként ismerkedjünk meg magával a szakmai területtel!A hazai elektronikus útdíjakat beszedő állami társaság, a Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt. az egész magyar költségvetés szempontjából kulcsfontosságú cég. AzEconomxcikke alapján 2023-ban 532 milliárd forint, 2024-ben már 804 milliárd forint bevétele származott útdíjakból a cégnek, ezáltal pedig a költségvetésnek. Hallottunk olyan becsléseket, hogy 2025-ben akár a 900 milliárd forintot is súrolhatja a bevétel, 2030-ra pedig az 1200 milliárd forintos cél sem irreális. A forgalom kisebb részt a személygépkocsik (matricák), nagyobbrészt a teherjárművek forgalma után érkezett. Egy ekkora bevétel nem játék, az állam is nagyon odafigyel rá.2013 előtt nem volt ilyen rendszer, akkor az I-Cell Mobilsoft Zrt. fejlesztette ki az útdíjrendszert, amit 2013. július 1-én vezettek be. A forgalomnak több eleme van:a lakossági matricák (3,5 tonna alatti járművek);a 3,5 tonnánál nehezebb járműveknek az idő, a megtett kilométerek, illetve a kibocsátott szennyezés alapján meghatározott úthasználati díja;illetve a tengelysúlymérés (TSM) alapján fizetendő díj: aki nagyobb súlyú járművel megy az utakra, az nagyobb helyreállítási költséget generál, ezért is fizetni kell, nem csoda, hogy a tengelysúlymérőket olykor meg is próbálják kikerülni a teherjárművek.Nemrég azonban Orbán Viktor átalakította a kormányzati struktúrát. Mint arról a Telex is beszámolt, nem annyira a kormány tagjainak az összetétele változott,sokkal inkább az egyes miniszterekhez tartozó feladatok. A változások egy nem különösebben feltűnő, de valójában nagyon fontos eleme volt az, hogy az útdíjrendszer szakterülete is átkerült Rogán Antaltól Lázár Jánoshoz.Úgy tudjuk, az építési és közlekedési miniszter gyorsan belevetette magát a szakterület megismerésébe, és azt feltételezte, hogy bármilyen díjemelés nélkül is növelhető a bevétel és csökkenthető a kiadás. Elsősorban a beszedés költségét szeretné drasztikusan csökkenteni, olyan példát hallottunk, hogy amennyiben 100 egység a bevétel és 8 egység a beszedés költsége, utóbbit a felére kell csökkenteni.Lázár azonnal teljes informatikai auditot rendelt el. Sokféle rendszerről van szó, ilyen a díjszedés, a díjellenőrzés, a tengelysúlymérés, a jutalékos alapon működő közvetítés, hiszen például benzinkutak és távközlési cégek is értékesítenek útdíjhasználatot. Ameddig az audit nem készül el, a miniszter megtiltott mindenféle informatikai váltást (az ügyben szereplő cégekről később még lesz szó).Ez azért volt nagyon fontos intézkedés, mert forrásaink szerint ez a változás - véletlenül vagy szándékoltan - éppen egy nagyon érzékeny időpontban érintette a NÚSZ életét.A cégben Rogán Antal ideje alatt eleve igencsak megváltozott az útdíjrendszerre épülő beszállítók és partnerek köre, és éppen március elsején lett volna egy újabb nagy váltás, amit az újonnan érkező ÉKM viszont már megállított. Mint hallottuk, az ÉKM nem tudja, hogy a régi vagy az új rendszer-e a jobb, de a minisztérium tárgyalni kezdett a beszállítókkal, jelentős díjcsökkenést kért, és a független szakértők átvilágítják, hogy milyen informatikai rendszer lenne az optimális, milyen felesleges költségek tapadtak rá a rendszerre.Forrásaink szerint Lázár János tömeges létszámleépítést is bejelentett a körülbelül 660 fős cégnél, mert szerinte a NÚSZ csak amolyan megrendelő, nem fejleszt, így indokolatlanul sok az alkalmazott. Úgy tudjuk, hogy a NÚSZ menedzsmentjét azonnal kirúgta, a cég irányítását átvette a már említett Bartal Tamás (erről kérdéseket küldtünk a NÚSZ-nak, de nem kaptunk válaszokat). Érdekes összefüggés, hogy Bartal Tamás korábban vezette már a NÚSZ-t, de jelenleg az ÉKM-ben dolgozik, és információink szerint azonnal aktívan kézbe vette az állami cég ügyeit.Igaz, hozzá közeli forrásaink szerint ez nem abból adódik, hogy korábban NÚSZ-vezér volt, és így van helyismerete, hanem abból, hogy az ÉKM-ben a közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkárként a minisztérium alá tartozó cégek hivatalból is hozzá tartoznak. Vagyis Bartal elkezdte felügyelni korábbi utódját, Bozóky Alexet, aki 2022. június 15-től vezette a NÚSZ-t. Bozókyt Rogán Antal döntése alapján nevezték ki, korábban a szintén Rogán felügyelete alá tartozó Szerencsejáték Zrt.-t vezette.Az ÉKM tehát meg van győződve arról, hogy az útdíjkezelést lehetne olcsóbban csinálni, ha pedig ez így van, az azt jelenti, hogy a korábbi menedzsment nem csinálta jól a dolgát. Úgy tudjuk, hogy Bartal Tamás részben a minisztériumból, részben a cég helyszínén átvette a társaság operatív irányítását.A NÚSZ-hoz több fontos szolgáltatócég tartozik. A díjellenőrzést már korábban átvette az ATS AI Services Zrt., a cég március 1-től újabb feladatokat (például díjszedés) is kapott volna. A korábban Asura Toll Services néven futó vállalkozás a Rogán-éra egyik nagy nyertese a Kupon Portfolio Kft. nevű cég mellett, mindkettő mögött magántőkealapok állnak.Az ATS AI Services Zrt. tulajdonosa a GBP I Magántőke-részalap, melyet a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő menedzsel. A GB & Partners pedigGubicza Ágoston érdekeltsége, aki Rogán Antal első feleségét vette el. A második cégbe, a Kupon Portfolio Kft.-be egy Mészáros Lőrinc köréhez soroltmagántőkealap szállt be.Nehéz lenne elképzelni, hogy a jövő évi országgyűlési választások előtt Lázár János stábja nagy patáliát csapna, de azt mindenképpen meg szeretné akadályozni az állam, hogy a beszállítócserék mentén olyan működési zavar lépjen fel, ami komoly költségvetési bevételeket is veszélyeztethet. Az egész történetben felsejlik Pintér Sándor belügyminiszter és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda befolyási övezeteinek változása, ami a polgári titkosszolgálatok felügyelete mellett közlekedés-informatikai projekteket is érintett.De nézzünk vissza az elmúlt évekre! A NÚSZ tulajdonosi jogai legutóbb nem egészen három éve, 2022 nyarán kerültek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítása alá, vagyis Rogán Antalhoz. A kinevezés valahogy úgy fogalmazott, hogy Rogán Antal az útdíjfizetési szolgáltatásért való felelőssége keretében látja el a használati díjból származó bevétel és az útdíjból származó bevétel központi költségvetés felé történő elszámolásával összefüggő feladatokat.Azzal, hogy idén februárban aztán a jogok a Miniszterelnöki Kabinetirodáról átszálltak az Építési és Közlekedési Minisztériumra, akár azt is mondhatjuk, hogy minden a helyére került, hiszen az útdíjat az ÉKM felelőssége alá tartozó utak használata miatt lehet beszedni, a minisztérium nevében pedig ma már benne van a "közlekedés" szó is (korábban Építési és Beruházási Minisztérium volt).Csak aztán Palkovics László egykori technológiai és ipari miniszter lemondása után újra kellett csoportosítani a feladatokat, így Rogán Antal kinevezteBozóky Alexeta cég élére. Az új vezérigazgató az érkezése után új beszállítói kör kiépítését kezdte meg. Az útdíjrendszer kezdeti felelőse az említett I-Cell Mobilsoft volt, a társaság emblematikus vezetője, Emőri Gábor anyagilag is elég sikeres lehetett a projektből, mert később saját befektetési alapkezelőt is indított Axiom néven, de mindenféle ingatlanprojektben is benne van. Kerestük a céget, az I-Cell udvarias levélben jelezte, hogy a fennálló szerződése alapján nem tud válaszolni a kérdésekre, mert a válaszadás sértené a titoktartási pontokat.A NÚSZ honlapján találtadatkezelési tájékoztatószerint az e-matricával és az útdíjellenőrzéssel összefüggésben ma már az alábbi adatfeldolgozók közreműködését veszi igénybe:Asura Toll Services Zrt.I-Cell Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft.Mint a NÚSZ ügyeire rálátó forrásainktól hallottuk, a NÚSZ rendszereit lépésről lépésre átvette az Asura Toll Services, amit éppen most neveztek át, idén februárban vette fel a már említettATS AI Servicesnevet.2023-ban a díjellenőrzési rendszert beszállító cég fölé fővállalkozónak megérkezett az Asura Toll Services Zrt., ennek eredményeként megkezdték a mindössze néhány éves díjellenőrzési eszközpark (kapuk, kamerák, számítógépek) jelentős részének cseréjét. Házon belül megütközést keltett, hogy az alapvetően jól működő régi rendszereket miért kellene lecserélni, ráadásul egy teljesen frissen létrehozott, 2023 májusában alapított társaság megoldására. Fontos tudni, hogy nagyon sok Asura nevű cég van, amelyek részben kapcsolódnak is egymáshoz. Az is látszik, hogy van egy Asura Indonesia nevű cég is, vagyis vélhetően ilyen névvel az elhíresültindonéz autópályaprojektben is szerepet kapott egy cég.Ha valaki videós rendszámfelismerést fejleszt, akkor automata parkolásban, útdíjrendszerben, rendőrségi gyorshajtás-ellenőrzésben lehet ennek értelme, mesélte egy szakértő forrásunk, de a kulcselem, hogy alacsony legyen a hibaszázalék, vagyis a nem felismert és a tévesen felismert rendszámok aránya.Az új díjellenőrzési rendszer végül 2024. április 1-én tudott elindulni, és voltak is bőven gyermekbetegségek, panaszok.A felhasználók körében végzett kutatás egyik fontos megállapítása szerint az érintettek több mint 40 százaléka több hónap elteltével kapott csak értesítést a jogosulatlan úthasználatról, így előfordult, hogy emiatt már az emelt pótdíjat kellett kifizetniük. Az sem segítette az autósokat, hogy sok esetben akár fél év is eltelt, mire kézhez kapták a büntetést, így azok, akik nem online vásároltak, már bizonyítani sem tudták, hogy volt matricájuk - írta azAutópálya Matricaszakportál, illetve aVG. Ez az autósoknak kellemetlen, de ha a rendszámfelismerés rosszabb arányú, az az államnak bevételkiesést jelent a kevesebb bírság miatt, rosszabb esetben csökkentheti a matricavásárlást is, ha elterjed, hogy meg lehet úszni a kontrollt.Mindenesetre a 2023 májusában létrehozott Asura / ATS AI Services az Opten szerint az első (tört) üzleti évében is már 18,9 milliárd forintos forgalmat és 3,8 milliárd forintos adózott eredményt ért el. A cég csak 12 főt foglalkoztat, székhelye az egyik legdrágább hazai irodaház, az ötödik kerületi Széchenyi tér 7-8. alatt található. Ahogy arról korábban volt szó, a társaság tulajdonosa egy, a GB & Partners alapkezelő által kezelt alap, a GBP I Magántőke-részalap. Kerestük a GB & Partners tulajdonosát, de Gubicza Ágoston nem válaszolt a Telex kérdéseire.Ahogy forrásaink mesélik, egy díjellenőrzési rendszer alapvetően nagyon érzékeny informatika rendszer, hiszen mindent tartalmaznia kell, ami a díjfizetések ellenőrzéséhez szükséges. Az utak mellé vagy fölé kamerákat kell telepíteni, a teljes rendszer tartalmaz hardvereket (szervereket) és szoftvereket, amelyekkel a NÚSZ a díjfizetéseket nyomon követi, illetve szükség esetén a díjak elmaradása után a bírságolást elindítja.A forrásaink szerint az Asura ebbe az üzletbe tudott belépni, csakhogy ez nem volt zökkenőmentes, így különösen érdekes lesz, hogy sikerül-e majd az I-Cell és az Asura közötti váltás. Kívülről persze nem lehet megítélni, hogy az I-Cell Mobilsoft vagy az Asura rendszere-e a jobb, a minisztérium is úgy áll hozzá, hogy szeretné ezt az audit során kideríteni, hiszen ha a számok elsőre rosszabbak, az adódhat abból, hogy az új rendszer valóban gyengébb, de abból is, hogy a munkatársak még nem ismerték meg, vagy akár abból is, hogy az ellenérdekeltek bojkottálták a cserét.Ezt ki kell deríteni, de amire viszont ilyenkor nagyon kell figyelni, meséli egy forrásunk, hogy ne essen vissza a rendszámok felismerésének aránya, illetve zökkenőmentes legyen a rendszer több egyéb eleme is, például az úgynevezett figyelmeztető elektronikus levelek kiküldése. Ilyen leveleket küld ki a szolgáltató, ha az úthasználó nem megfelelő jegyet vett a járművére.A Miniszterelnöki Kabinetiroda tulajdonosi joggyakorlása alatt más változások is voltak, például alaposan átalakult a cég ügynöki rendszere is. Aligha fogunk meglepődni, itt is egy magántőkealap anonimitása mögött meghúzódó cég az új haszonhúzó. 2013 és 2024 között egy nyílt viszonteladói modell működött, amiben több mint 50 szerződött viszonteladó volt (például a Mol, az OMV és a Shell). Az akkori rendszer Magyarország teljes területén több száz értékesítési ponton tette lehetővé az útdíjfizetést.2024. január 1. hatállyal az útdíjtörvényből törölték a viszonteladó szerepkört, helyette bevezették a "fizetési közreműködő" szerepkört. Ez a közreműködő állhat kapcsolatban például a nagy távközlési cégekkel (T-csoport, Vodafone, Yettel). Az új rendszerben a NÚSZ aKupon Portfólió Kft.-velszerződött. A mindössze három munkavállalót alkalmazó csomádi cég 2023-ban 121,7 milliárd forintos árbevételt ért el, 809 millió forintos adózott eredménnyel, az egy főre vetített 40 milliárd forintot meghaladó forgalom alighanem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő.A cég tulajdonosai a Prime Tech Magántőkealap és kisebbségi tulajdonoskéntPotoczky Csaba. Előbbit aForbesMészáros Lőrinc érdekköreként azonosította, utóbbiról azt hallottuk, hogy már régebben is foglalkozott ezzel a területtel, a Bravogroupnak társtulajdonosa, de a Pasarét Bistrónak is ő a tulajdonosa. Utóbbi egy, a Pasaréti téri 5-ös buszvégállomásnál található népszerű étterem.A Prime Tech irányítási jogszerzését aGVHis engedélyezte, ebből is látszik, hogy éppen a nagy üzlet megszerzése előtt tudott sikeresen belépni a tulajdonosi körbe a magántőkealap. Kerestük a Kupon Portfóliót is, de ez a cég sem válaszolt a kérdéseinkre.De hogy miért csak ez az egy cég lett ügynök? A Rogán Antal alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal ezt a céget tette fel arra a listára, amely feljogosíta tevékenység végzésére. Ezt a "nemzetbiztonsági okokra hivatkozó" szűrési módszert egyébként a vendégbefektetői programban is ismerhetjük.Itt tartunk most. A NÚSZ elvileg 2025. március 1-től az útdíjfizetési rendszerrel kapcsolatos alkalmazás üzemeltetési, illetve a tengelysúlymérési TSM-rendszerrel kapcsolatos üzemeltetés-támogatási feladatokat szintén az Asurának adta volna át. Ez forrásaink szerint éves szinten 5,5-6 milliárd forintos üzlet, de ezt az utolsó pillanatban az ÉKM megakasztotta. Aztán majd kiderül, hogy az audit után lesz-e átállás, ami biztosan nem lesz könnyű. Az esetleges fennakadások problémákat okozhatnak valamennyi teherautós és buszos vállalkozásnak, és mivel olyan nemzetközi útdíjbevallási közreműködőket is érint, mint a Toll 4 Europe vagy a Telepass, ezért külföldi vállalkozásokat is kellemetlen helyzetbe hozhat. Hamarosan tehát kiderülhet, hogy ki az alkalmas beszállító, a NÚSZ is új vezetőket kaphat, és adófizetőként azt remélhetjük, hogy az útdíjfizetés rendszerében a költség/bevétel arány érdemben csökken. | Lázár János átvette Rogán Antaltól az útdíjkezelést, majd az első tapasztalatok után a teljes felsővezetést kirúgta | Az elmúlt években sok beszállítócsere történt a Rogán Antal felügyelte Nemzeti Útdíjszolgáltatónál. Lázár János most megállíttatta ezeket a folyamatokat, és teljes körű informatikai auditot rendelt el. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/14/lazar-janos-rogan-antal-nusz-felsovezetes-valtozasok-audit | 2025-03-14 06:47:52 | true | null | null | Telex |
Pénteken tagadta bűnösségét, ezzel nem mondott le tárgyalási jogáról Sz. Zoltán, akit az ügyészség többek között azzal vádol, hogy több millió forint parkolási pénz politikusoknak való szétosztásáról tudhatott. Rövid, mintegy félórás második előkészítő üléssel folytatódott pénteken a tárgyalása annak az ügynek, amiben négy MSZP-s és egy fideszes képviselő is vádlott, és amely a zuglói és újbudai parkolási rendszerrel, és a BKV informatikai rendszerével kapcsolatos visszaélések, vesztegetések miatt indult.Az ülésen az ügyészség Sz. Zoltánra 1 év 6 hónap börtönbüntetést, és 30 milliós pénzbüntetés kiszabását kérte. Mivel tagadta bűnösségét, a vádlott nem élt a lehetőséggel, hogy ezt a büntetést kapja meg. A pénteki előkészítő ülésen Horváth Csaba védője indítványozta, hogy Sz. Zoltán vallomását rekesszék ki a bizonyítékok közül.Az ügyészség a januári első előkészítő ülésen a két korábbi szocialista zuglói polgármesterre, Horváth Csabára és Tóth Csabára 6 év börtönbüntetést és 50 millió forintos pénzbírságot, a szintén MSZP-s Baja Ferencre 4 év börtönt és 15 millió forintos pénzbírságot, Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselőre pedig 2 év börtönt és 25 millió forint pénzbírságot kért. A fideszes vádlottra, Jelen Tamásra az ügyészség 4 év börtönt és 30 millió bírságot kért.A vádlottak ellen a zuglói közterületi parkolás üzemeltetésére kiírt pályázati eljárással kapcsolatban indult büntetőeljárás. Az ügyészség összesen hét ember ellen emelt vádat vesztegetés, üzletszerűen, társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés, gazdálkodó szervezet érdekében önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés és üzletszerűen elkövetett hivatalivesztegetés miatt.Tóth Csabát, Baja Ferencet és Molnár Zsoltot a zuglói parkolási pályázatok és BKV-s informatikai beruházásokkal összefüggésben vádolják korrupciós pénzek elfogadásával. A fideszes Jelen Tamást, Újbuda korábbi fideszes alpolgármesterét azzal vádolják, hogy még a zuglói Fidesz elnökeként, 2017 és 2018 között milliós összeget kért és kapott az ügyben érintett SIS Parking Kft.-től.A vádirat lényegi része a BKV és a CBA korábbi informatikai igazgatójának, F. Zsoltnak, aNagymester névenis ismert vállalkozónak a korábbi vallomásaira alapul. Ezek a vallomások viszont már két éve nyilvánosságra kerültek. AMagyar Nemzet2022 februárjában írt cikket F. Zsolt állításaiból, amelyek szerint Horváth Csaba polgármester és a zuglói MSZP elnöke, Tóth Csaba a kerület parkolási cégének bevételeiből vesztegetési pénzeket kaptak. F. Zsolt azt vallotta, hogy Tóth Csabának250 millió forintot adott át.A24.hu tudósításaszerint az előző előkészítő ülésen azt mondta az ügyész, hogy Horváth Csaba havi 2-3 millió forintot kért F. Zsolttól. F. Zsolt az ügy negyedrendű vádlottjával, Sz. Zoltánnal, a SIS Parking Kft. cégvezetőjével való egyeztetés után bele is egyezett a vesztegetésbe. A vádirat szerint Horváth Csaba és Tóth Csaba biztosította előre, hogy Zuglóban a SIS Parking üzemeltesse a parkolási rendszert. Ők adták át a kerületi fizetős rendszer kiépítéséről szóló pályázatot Fuziknak, aki strómanként egyengette az üzletet. A vád szerint olyan feltételeket szabtak a pályázatoknak, hogy azoknak csak a SIS Parking tudott megfelelni.Az első előkészítő ülésen a politikusok mindannyian tagadták a bűnösségüket, nem mondtak le a tárgyalási jogukról, védőik indítványozták, hogy F. Zsolt több évvel ezelőtti vallomását rekesszék ki a bizonyítékok közül.A 444 részletesen, többoknyomozó videóbanis feldolgozta az ügyet, ami szerintük több sebből vérzik, ugyanis az ügy több fontos szereplője is hiányzik a vádlottak padjáról.Az ügy tárgyalása május 14-én fog folytatódni. | Tagadta a parkolási cég vezetője, hogy megkente a korábbi zuglói polgármestereket és Újbuda fideszes alpolgármesterét | A zuglói és újbudai parkolási rendszerrel és a BKV informatikai rendszerével kapcsolatban indult ügyben Horváth Csaba és Tóth Csaba mellett Jelen Tamás fideszes politikus is vádlott. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/03/14/targyalas-fovarosi-torvenyszek-elokeszito-ules-horvath-csaba-toth-csaba-jelen-tamas-baja-ferenc-f-zsolt | 2025-03-14 10:33:00 | true | null | null | Telex |
Az idén februárban derült ki, hogy 15 szoba árát kellettkifizetni18 éjszakára a párizsi olimpia idején, miután a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH)15 szállodai szobát foglalt le Párizs egyik legelegánsabb szállodájábanNovák Katalinnak és kíséretének. Ez összesen 228 millió forintba került. Az olimpiára hónapokkal Novák lemondása előtt foglalták a szobákat, amik rendelkezésre álltak az új köztársasági elnöknek is, ám a hivatalát március ötödikén elfoglaló Sulyok Tamás csak három napot töltött a francia fővárosban a játékok elején. Részt vett a megnyitón, az első napi vívóversenyeken, majd visszarepült Budapestre.A DK-s Sebián Petrovszki Lászlóazt írta a Facebookon,hogy ő betekintést nyert a külügy és a Sándor palota közti levélváltásba, amikor arról egyeztettek, mit tegyenek a szobákkal Novák Katalin távozása után.A DK-s képviselő azt állította: 2024. március 12-én a Külügy Protokoll Főosztály pénzügyi referense levelet írt a KEH-nek, és arról érdeklődött, hogy fenntartják-e a párizsi luxusszállodában a még Novák Katalinnak intézett luxuslakosztályokat. A harmadik részletet, több mint száz millió forintot ugyanis még nem utaltak át értük a szervezőbizottságnak.A képviselő szerint a levélíró tájékoztatta a köztársasági elnök munkatársait arról is, hogy a foglalás lemondása mennyi spórolást jelentene. Március 18-án megkapta a választ a Sándor-palotától: nem mondták le, így kifizették az utolsó részletet is.Sulyok Tamás kommunikációs igazgatóságától reakciót kértük erre az ügyre, mi volt az oka annak, hogy nem mondták le a foglalást a párizsi Intercontinentalban. Ezt a választ kaptuk."A belső levelezésről, amelyre a képviselő hivatkozik, és amely a KKM és a Sándor palota korábbi/akkori protokollfőnöke között zajlott, kizárólag az akkori főigazgatónak és főigazgató-helyettesnek volt tudomása a Sándor-palotában. A döntést saját hatáskörben, a köztársasági elnök megkérdezése nélkül hozták. A döntésük okáról a Sándor-palotának nincsen információja, az érintettek már nem a Sándor-palota dolgozói."Kérdéseket a külügynek is küldtünk csütörtökön, ők nem válaszoltak. | A Sándor-palota szerint Sulyok Tamástól nem kérdezték meg, hogy lemondják-e a párizsi olimpiára foglalt luxusszobákat | Egy belső levelezés szerint ugyanis spórolhattak volna a lemondással, a Sándor-palota mégis kérte az eredetileg Novák Katalinnak lefoglalt szobákat. | null | 1 | https://telex.hu/sport/2025/03/14/sulyok-tamas-parizs-olimpiai-latogatas-reakcio | 2025-03-14 14:11:17 | true | null | null | Telex |
Súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban - derül ki abból a számvevőszéki jelentéstervezetből, amely a Direkt36 birtokába került.Az ÁSZ a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott és hozzá közel álló emberek által vezetett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. nevű cég gazdasági tevékenységét vizsgálta. A cég közel 500 milliárd forintnyi vagyon - amely jelentős részben közpénzből, vagyis az adófizetőktől származott - felett rendelkezett, az ÁSZ szerint azonban befektetéseit egy "lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő" struktúrán keresztül hajtotta végre.A jelentéstervezet szerint ezt a hatalmas összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György nemrég távozott jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek.Itt vannak az ÁSZ főbb megállapításai:Az Optima az ÁSZ szerint egy országokon átívelő, rendkívül bonyolult céghálót épített fel, amelyre az ellenőrzés során nem találtak racionális indokokat.Ezt az alapítói célokkal ellentétesen, magántőkealapok közbeiktatásával tette.Az alapítvány kurátorai nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima és a hozzá tartozó cégek gazdálkodásával kapcsolatban.Az Optima kockáztatta a rábízott vagyont, több százmilliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyhez banki hitelt is felvett. Ezek a cégek a vásárlás óta sokat veszítettek az értékükből, és emiatt a vásárláson összességében jelentős vagyont bukott el az alapítvány.Emellett az Optima közel 130 milliárdhoz jutott az állami alapítású Neumann János Egyetemért Alapítványtól is kötvénykibocsátás útján, amelyre visszavásárlási kötelezettséget vállalt, de azt nem tudta teljesíteni.Az alapítványra bízott vagyonból jelentős, sok milliárd forintnyi összegre szerződtek egy olyan érdekkörrel, amely a jegybank korábbi elnökének fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető.Az ÁSZ a tervezet tartalmával kapcsolatban a lappal csak annyit közölt, hogy a vizsgálatban érintettek részéről "az észrevételek kezelése folyamatban van, a hivatkozott ellenőrzésekről szóló jelentéseket az ÁSZ napokon belül nyilvánosságra hozza".A március eleje óta már Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter által vezetett MNB azt közölte, hogy "a jegybank új vezetése hivatalba lépését követően a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki", és új vezérigazgatója lett az Optima Befektetési Zrt.-nek is. Az MNB szerint az új vezetésnek fontos feladata, hogy "minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima Zrt. működésének feltárására". | Kezd elfogyni a levegő Matolcsy Györgyék körül | Hatalmas vagyonvesztést és más súlyos problémákat talált az ÁSZ Matolcsyék alapítványánál a kiszivárgott jelentéstervezet szerint. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/kezd-elfogyni-a-levego-matolcsy-gyorgyek-korul.html | 2025-03-17 15:03:00 | true | null | null | mfor.hu |
Lázár János építési és közlekedési miniszter folyamatosan vásárolta a batidai vadászház körüli földeket, az elmúlt években 181 millió forintot költött erre. 2018-ban még tagadta, hogy köze lenne az ingatlanhoz, de ma már 40 százalékban tulajdonosa. A kastélyhoz vezető utat nemrég újították fel közpénzből, így errefelé szokatlan kényelemben lehet eljutni odáig az autópályától. Videóriport.Hódmezővásárhely közelében, a Batida nevű külterületi városrészben áll az vadászkastély, amelyről 2016-ban írtunk először: "a levegőből is jól látható építkezés kedvéért az önkormányzat módosította a helyi építési szabályozást". Azóta az épület elkészült, Lázár János pedig 40 százalékos tulajdonrészt szerzett benne és rendszeresen ott fotózkodik a családjával. Az elmúlt években megvette a kastély körüli földeket, az állami tulajdonú Magyar Közút pedig 3,3 milliárd forint közpénzből felújította az ingatlanhoz vezető utat. Megnéztük, milyen lett."Ez a két lehetőségem van. Vagy az erdőt adom el, vagy a vállalkozásból, ennek a vendéglátóipari vállalkozásnak a részvényeiből próbálok lehetőségeimhez mérten valamennyit megvásárolni. Mérlegelni fogom még ezt az irányt, mind a kettőt. Nincs az épülethez egyébként közöm, nem vagyok az épület tulajdonosa" - 2018 februárjában mondta ezt az RTL Híradónak Lázár János, akkori miniszterelnökséget vezető miniszter. Azután, hogy a Magyar Narancs bemutatta, Lázár családtagjai egyre több földet vettek a batidai vadászház körül.Videónkban felidézzük az építkezést, bemutatjuk, hogyan nézett ki egykor és milyen most az épület. Ahogy azt is, hogy az elmúlt években mely földeket vette meg a miniszter a vadászház környékén, és mennyit költött rájuk. A számok alapján arra jutottunk, hogy Lázár Jánosnak érdemes lenne pénzügyi tanácsokat adnia másoknak, hiszen 3 év alatt az éves jövedelmének a 2,5-szeresét költötte el csak földvásárlásra. | Földvásárlásokkal terjeszkedik a Lázár-birtok az állami milliárdokból felújított úton elérhető batidai vadászkastély körül | Lázár Jánosnak érdemes lenne pénzügyi tanácsokat adnia másoknak, hiszen 3 év alatt az éves jövedelmének a 2,5-szeresét költötte el csak földvásárlásra, az állam | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/03/20/foldvasarlasokkal-terjeszkedik-a-lazar-birtok-az-allami-milliardokbol-felujitott-uton-elerheto-batidai-vadaszkastely-korul | 2025-03-20 10:34:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
"A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság büntetőeljárást folytat vesztegetés bűntett megalapozott gyanúja miatt több egészségügyi dolgozóval szemben, akik – a rendelkezésre álló adatok szerint – tevékenységük során hálapénzt fogadtak el a betegektől. Az eljárás során a rendőrség újabb egészségügyi dolgozók kihallgatását hajtja végre." – jött kérdésünkre a válasz, és hozzátették, hogy az ügyben a nyomozás érdekeire való tekintettel bővebb információt nem áll módjukban adni.Hálapénz: decemberben orvost és asszisztenst fogtak elA kórház dolgozóira rájár a rúd. Tavaly decemberben A rendőrök egy főorvost, egy beosztott orvost, valamint kettő asszisztenst december 6-án a munkahelyükön fogtak el, majd a rendelőkben történő kutatást követően a rendőr-főkapitányságra előállították, ahol gyanúsítottként hallgatták ki őket. A rendőrség tájékoztatása szerint ez ügyben a nyomozás jelenleg is folyamatban van, újabb egészségügyi dolgozókat hallgatnak ki. | Megint lebuktak a győri kórház dolgozói, hálapénzt fogadtak el | Ismét nyomoz a rendőrség a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház dolgozóival szemben. A rendőrség kérdésünkre megerősítette, hálapénz elfogadása miatt nyomoznak. | null | 1 | https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2025/03/halapenz-gyor-nyomozas | 2025-03-20 09:23:32 | true | null | null | Kisalföld |
Nehéz pontosan kijelölni az Óbudai Gázgyár hányattatásainak kezdőpontját, már csak azért is, mert amit ma talajszennyezést okozó vegyületeknek tekint minden érintett és hozzáértő, az nem számított annak a rendszerváltás előtt. Ez volt az oka annak, hogy a Gázgyár 1984-es bezárását követően a 71 év alatt fokozatosan elszennyeződött talajt szépen elterítették a környéken: ebből töltötték föl az Aquincumi Múzeum területének jelentős részét, de jutott belőle az ürömi barlangrendszerbe is. Oda tették le ahová tudták - fogalmazott Kocsány János, a Graphisoft Park Ingatlanfejlesztő vezérigazgatója. Egyébként maga a deponált gázmassza jelenti a kisebb problémát, a gyártás során keletkezett egyéb szénhidrogén származékok okoznak nagyobb fejtörést.A Gázgyár teljes területe valamivel több mint 30 hektár, a szennyeződéssel érintett gyártási terület és közvetlen környezete az északi részen található. A Graphisoft szoftvervállalkozás 1997-ben vásárolt meg a fővárostól, a nem szennyezett területrészből 7,2 hektárt, ahol 1998-ra felépült a Graphisoft Park első üteme. A szoftvervállalkozásból 2006-ban önálló tőzsdei cégként kivált Graphisoft Park Ingatlanfejlesztő, amely 2008-ban a volt gázgyári területből további 10 hektár területet vásárolt meg. E 10 hektárból azonban 3.2 hektár már szennyezett terület volt, mely a teljes szennyezett terület 20 százalékát tette ki.Az akkori adásvételi szerződés pontosan rögzítette, hogy a kármentesítés a szennyező, a Fővárosi Gázművek, illetve jogutódjának kötelezettsége. Mivel a Graphisoft Park piaci áron vásárolt jövőbeni építési területet, ahol 40 ezer négyzetméteren irodát építene a Duna-parti részen; a főváros pedig már 2006-ban döntött a terület rehabilitálásáról (a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. múzeumot, kerékpárutat, illetve egy Duna-parti korzót is álmodott ide) mindketten a terület mielőbbi kármentesítésében voltak érdekeltek.A Graphisoft Park a birtokában levő szennyezett területen eredetileg lakófunkció kialakításában is gondolkodott, de Tarlós István akkori főpolgármester személyes kérésére nyilatkozatban lemondott a lakáscélú fejlesztés lehetőségéről. A lakófunkció esetében ugyanis az iroda funkciónál lényegesen szigorúbb egészségügyi határértékek vonatkoznak a talaj minőségére, így a szennyezettségmentesítés felgyorsítását remélték a lemondástól, ami egyben mintegy 40 százalékos költségcsökkenést is jelentett (volna) az akkori tulajdonos főváros számára.Kinek a sara?A 15 évvel ezelőtti becslések alapján mintegy 2500 tonnányi egykori gázmasszát deponáltak tartályokban a rendszerváltás előtti évtizedekben, ami - a talaj mellett a Dunát is szennyezve - azóta is veszélyes hulladékként van jelen a területen. A szennyező a Fővárosi Gázművek volt.Ez a fővárosi közszolgáltató cég - mint azt neve is mutatja - alapításától a Főváros tulajdonában volt, egészen a kilencvenes években történt privatizációig. Ekkor (49,8 százalékban) a német RWE tulajdona lett. 2014-ben tőle és a fővárostól vásárolta meg az állami MVM a Főgáz teljes részvénypakettjét. A privatizációs szerződés szerint ugyanakkor az Óbudai Gázgyár ingatlana továbbra is fővárosi tulajdonban maradt.A környezetvédelmi szakhatóság a gázmassza ártalmatlanítására először - a szennyező fizet elv alapján - 2010-es határidőt írt elő a Fővárosi Gázművek számára. A főváros (a Gázművek megbízása alapján) meg is kezdte 2009 áprilisában két izolált területről (egyrészt a száraztisztítóban lerakott, másrészt a gáztartályokba 1984-ben lerakott) szennyező anyagok elszállítását. Ekkor azonban azzal szembesültek, hogyA terület ártalmatlanítása ezen a ponton leállt, ami a jogszabályok előírásai szerint egyben azt is jelentette, hogy a terület megtisztításáig semmilyen fejlesztés nem kezdődhet el. A főváros az azóta eltelt időben annyit tudott tenni, hogy a szennyezett területen (a Graphisoft Parkkal közösen, saját területen) a folyamatot segítendő, előrehozta a nem védett épületek elbontását, majd a a víztornyot és a mellette lévő védett ipari kátránytornyokat felújította. Több jobb sorsra érdemes egykori épület azonban - közvetlen környezetével együtt - lekerítve továbbra is pusztul.Miközben a Graphisoft Park pénze 2008 óta áll a szennyezett gázgyári területben, az MVM Next a számára szabott legutolsó, a sorrendben negyedik, 2024. december 31-én lejáró kármentesítési határidőre újabb -gyakorlatilag beláthatatlan határidejű - haladékot kapott. Az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára ugyanis a fenti határidő lejárta előtt 11 nappal, 2026. december 31-ig tolta ki a korábbi beavatkozási- és monitoring terv felülvizsgálatát. Ennek jogerős jóváhagyásáig a tényleges kármentesítés nem kezdődhet el.Ezt elégelte meg idén januárban az Ingatlanfejlesztő, amikor arról értesítette részvényeseit, hogy a bíróságon közigazgatási pert indít a kármentesítés határidejét eltörlő határozat ellen. Az eljárásban az alperes az Energiaügyi Minisztérium, környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Dér Ádám lett. A Graphisoft Park álláspontja szerintA Fővárosi Önkormányzat ugyan nem kereste a Graphisoft Parkot, de legutóbbi közgyűlésén a képviselő-testület arról döntött, hogy felperesi oldalon becsatlakozik a közigazgatási perbe. A vitában Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy az MVM Next 2024. évi első féléves profitja önmagában 222 milliárd forint volt, tehát az állami energiavállalatnak lett volna lehetősége a szennyezettségmentesítés elvégzésére.Az MVM Next a kilátásba helyezett pertől függetlenül március elején nyílt pályázatot írt ki "az egykori Óbudai Gázgyár területén végzendő kármentesítés technológiai megvalósítási lehetőségeinek vizsgálatára és elfogadható műszaki megoldás esetén felülvizsgált műszaki beavatkozási terv és vízjogi létesítési engedélykérelem készítésére és az engedély megszerzésére".Indoklásuk szerint a jelenlegi technológia felülvizsgálatára azért van szükség, hogy a kármentesítés egy esetleges új módszerrel hatékonyabb módon, kisebb környezet- és zajterhelés mellett, a környéken élőket a lehető legkevésbé zavaró módon valósulhasson meg.Ennek a pályázatnak a beadási határideje március 24-e.(Borítókép: Az Óbudai Gázgyár. | 2008 óta áll a Graphisoft pénze a szennyezett gázgyári területben, most lett elegük | 2008 óta áll a Graphisoft pénze a szennyezett gázgyári területben, most lett elegük - A kármentesítésre kötelezett MVM Next állami hátszéllel húzza az időt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/03/19/gazgyar-obuda-hasznositas-talajszennyezes-karmentesites-graphisoft-mvm | 2025-03-19 15:50:00 | true | null | null | Index |
Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője az Index cikke alapján is - melyben a Zirci Ciszterci Apátság és a KDNP szétválasztásáról írtunk egy vatikáni nyomozás alapján, ahol az állami pénzek egy Rétvári Bence körüli alapítvány-hálózathoz szivárogtak, holott az apátság kapta őket - kérdéseket intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez.Egész pontosan kilencet, amelyek a következőképp hangzanak:Tényleg nem szúrja a szemét legfőbb ügyészként sem a nyilvánvalónak látszó módon történt jogellenesség és egy bűncselekmény gátlástalan elkövetése?Nem gondolja, hogy egyrészt az ügyészi esküje, másrészt a törvény explicit rendelkezése (Be. 4.§ (1) bekezdés) alapján is kötelessége lenne a tudomására jutott bűncselekmény miatt hivatalból eljárva megindítani a büntetőeljárást?Az ügyészség vizsgálja-e az említett jogügyletek vonatkozásában esetlegesen megállapítható jogellenes cselekményeket és az esetleges törvénysértésekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősséget?Ha igen, akkor a vizsgálat pontosan hol tart, eddig mit tárt fel és a lefolytatott nyomozás pontosan milyen részletes, érdemi ténymegállapításokat tett és milyen konkrét eredménnyel járt?Sor került-e már az ügyben gyanúsítottak kihallgatására? Ha igen, akkor pontosan milyen történeti tényállás alapján, konkrétan milyen jogi minősítésű bűncselekmény személyre szóló megalapozott gyanúja miatt, pontosan hány személlyel szemben és mikor került sor a gyanúsításra?Ha nem, akkor a cikkekben irt tényekre figyelemmel és azokkal szemben ezt a döntést milyen konkrét szakmai okokra, jogalapra és körülményekre alapozták?Az ügyben milyen tényekre alapozva, milyen bizonyítékok alapján és konkrétan milyen jogi érvekkel igazoltan mi az ön érdemi szakmai álláspontja?Ha az ügyben van folyamatban nyomozás, akkor abban mikorra várható érdemi ügyészségi szakmai döntés?Az igazságszolgáltatás független, pártatlan és önálló szakmai közreműködőjeként és Magyarországon a jogrend, a törvényesség és az igazságosság legfőbb őreként és annak védelmében mindenkor eljárni köteles ügyészség teljhatalmú egyszemélyi vezetőjeként milyen konkrét intézkedéseket tart szükségesnek a hasonló szándékos visszaélések megszüntetése, és jövőbeli megakadályozása érdekében? | A Nemzeti Nyomozó Irodához került a Rétvári Bence körüli alapítvány-hálózat ügye, amiben a Vatikán is nyomozott | A Nemzeti Nyomozó Irodához került a Rétvári Bence körüli alapítvány-hálózat ügye, amiben a Vatikán is nyomozott - Vadai Ágnes Polt Pétert kérdezte az ügyről. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/03/19/vadai-agnes-retvari-bence-zirci-ciszterci-apatsag-vatikan-vizsgalat-kdnp-polt-peter-nyomozas | 2025-03-19 16:23:00 | true | null | null | Index |
"Épp a Nemzeti Nyomozó Irodában töltöm a nap felét" - olvasható Magyar Péter Facebook-oldalán.A sok feljelentés közül a nyomozóhatóság legalább az egyik ügyben (Vogel Evelin zsarolása) 4 hónap után odáig eljutott, hogy sértettként először meghallgasson- tette hozzá kommentben Magyar Péter. Mint írta, "a tavaly júliusban tett feljelentéseim ügyében (a kiszivárogtatott, hamisított rendőrségi jelentés és mentőszolgálati esetlap) még idáig sem sikerült eljutni".Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon volt párját, Vogel Evelint zsarolás miatt.Az utolsó négyszemközti találkozójukon jelezte volt párjának, hogy semmi sem áll távolabb tőle az ügy hatóságok elé vitelétől, így szóljon, ha az anyagi juttatásokon kívül a Fidesz bármivel sakkban tartja vagy zsarolja őt, mert ez esetben minden tőlük telhető módon igyekeznek segíteni neki. | A Nemzeti Nyomozó Iroda sértettként hallgatta meg Magyar Pétert | A Nemzeti Nyomozó Iroda sértettként hallgatta meg Magyar Pétert - Állítólag a fél napját ott töltötte. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/03/19/magyar-peter-tisza-part-vogel-evelin-feljelentes-zsarolas | 2025-03-19 18:23:00 | true | null | null | Index |
Kiengedhetik a börtönből Czeglédy Gergőt, a volt Óbudai alpolgármestert. A Magyar Nemzet megkeresésére a volt alpolgármester ügyvédje, Kiss Attila elmondta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség kezdeményezte Czegdlédy házi őrizetnek megfelelő bűnügyi felügyeletbe helyezését. A védő hozzátette: az ügyben a bíróság fog rövid időn belül dönteni.Az óbudai alpolgármestert még júniusban vették őrizetbe, majd tartóztatták le, százmilliós korrupcióval gyanúsítják. Nem sokkal később, augusztus közepén a polgármester, Kiss László kezén is kattant a bilincs, ugyancsak vesztegetés gyanúja miatt.A gyanú szerint Kiss László a 2019. októberi polgármesterré választása után megállapodott egy ismerősével, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek rendszeresen megbízásokat kapnak majd az önkormányzattól, amiért cserébe neki és további - az önkormányzatnál dolgozó - hivatalos és nem hivatalos személyeknek pénzt kell visszafizetniük. | Kiengedhetik a börtönből Czeglédy Gergő volt óbudai alpolgármestert | Kiengedhetik a börtönből Czeglédy Gergő volt óbudai alpolgármestert - Az ügyben rövid időn belül dönt a bíróság. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/03/17/czegledy-gergo-obuda-alpolgarmester-borton-hazi-orizet | 2025-03-17 19:11:00 | true | null | null | Index |
Lapunk írta meg elsőként, hogy Czeglédy Gergő, Óbuda volt alpolgármestere, akit a nyomozó hatóság a DK-s Kiss László polgármesterrel együtt százmilliós korrupcióval gyanúsít, szabadlábra kerül, kiengedik a börtönből, bűnügyi felügyelettel. Az ügyészség is ezt az enyhébb kényszerintézkedést kezdeményezte. Most megtudtuk, hogy ezzel egy időben -a Pécsi Törvényszék döntése alapján - Z. Zsoltot is kiengednék a börtönből.Csakhogy ebben az esetben az ügyészség fellebbezett a döntés ellen, ezért az még nem jogerős.A harmadik kerületi korrupciós ügy egyik kulcsfigurája, "pénztárnoka" így váratlanul szabadlábra kerülhet, annak ellenére, hogy azoknak a bűncselekményeknek, amelyekkel vádolják, büntetési tétele akár húsz év is lehet.A baloldalhoz köthető Z. Zsoltot, a Pannon Park Forest Kft. és sok más, strómanokon keresztül működtetett cég tényleges tulajdonosát, irányítóját egy éve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, közbeszerzések befolyásolása és minősített több rendbeli vesztegetés miatt vették őrizetbe, majd helyezték előzetes letartóztatásba.A nyomozók szerint Z. Zsoltnak igencsak sok van a rovásán. Úgy tudjuk, egy másik ügyben folytatott nyomozás eredményeként helyezték előzetes letartóztatásba a pécsi bíróság döntése alapján tavaly márciusban. Látszólag ettől független az óbudai korrupciós botrány, de valójában a kettő szorosan összefügg. Megbízható forrásból származó információnk szerint az operatív eszközökkel folytatott nyomozás derített fényt Z. Zsolt és Óbuda baloldali városvezetőnek illegális kapcsolatára. Többek között arra, amint a vesztegetési pénzt megkapják.Nyílt titok, hogy a Pannon Park Forest Kft. hosszú éveken ár sok baloldali fővárosi kerülettel nagyon is előnyös szerződéseket kötött parkfenntartásra. Az ügy kulcsfigurája most szabadlábra kerülhet, miközben Kiss László polgármester továbbra is börtönben.Jogászi, szakmai vélemények szerint jogosan merül fel a kérdés, hogy Z. Zsolt vádalkut kötött és mindent kitálalt? A döntés nem jogerős.Borítókép: Kiss László Óbuda-Békásmegyer polgármestere, ő börtönben marad, a "pénztárnok" azonban szabadulhat ( | Az óbudai korrupciós botrány másik kulcsfigurája is szabadulhat | Az ügyészi indítvánnyal ellentétesen Z. Zsolt előzetes letartóztatását megszüntetnék, és szabadlábra helyeznék, holott a háttérben ő az óbudai korrupciós botrány kulcsfigurája. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/03/obuda-korrupcio-z-zsolt-szabadul | 2025-03-20 10:15:02 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A tavalyi első fokú ítélet után, a Fővárosi Törvényszék is bűnösnek mondta ki P. Koltai Gábort, Pogány Judit és Koltai Róbert fiát költségvetést károsító és közbizalom elleni bűncselekmények és pénzmosás bűntett elkövetése miatt.Az ügyészség honlapján olvasható vádirat szerint a filmproducer 2007. évtől kezdődően különböző cégekkel animációs és élőszereplős filmek előállításával foglalkozott. A filmek készítése során fiktív számlákat állítottak ki, hogy csökkentsék az ÁFA fizetési kötelezettséget, és visszaigényeljék az adókülönbözetet. Ehhez egy olyan számlázási rendszert használtak, amelyen keresztül a filmgyártásban részt vevő cégek könyvelésébe valótlan adatokat adtak meg. Ezen kívül a gyártási költségekről is hamis számlákat adtak be az állami hatósághoz, hogy pénzügyi támogatást szerezzenek. Az így szerzett pénzt később különböző banki tranzakciókkal próbálták eltüntetni, és készpénzfelvételre is sor került.P. Koltai Gábor fellebbezett az első fokú ítélet ellen, de a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség helyben hagyta azt, így P. Koltai 2 év, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett börtönt és 750.000.-Ft pénzbüntetést kapott. | Jogerősen 5 év felfüggesztett kapott Koltai Róbert és Pogány Judit filmproducer fia | A filmgyártás során fiktív számlákat állítottak ki. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/19/jogerosen-5-ev-felfuggesztett-kapott-koltai-robert-es-pogany-judit-filmproducer-fia | 2025-03-19 10:38:57 | true | null | null | 444 |
A bevándorlás kérdése egyre agresszívebb hangokat szólaltat meg mind az európai, mind az amerikai politikai életben. A szigor azonban sokkal kevésbé érinti azokat, akiknek elég vaskos a bankszámlájuk, ők ugyanis pénzükért legális tartózkodási engedélyt – sőt, akár állampolgárságot is – kaphatnak más országokban.
Számos ország kínál ehhez úgynevezett aranyvízumot a külföldieknek. Az árak változóak, egyes vízumokat csak az igen tehetős kérelmezők kaphatnak meg, míg másokért megfizethetőbb árakat szabnak.
Bár az elmúlt években az aranyvízumok többségét elsősorban kínai, orosz és közel-keleti országok polgárai vásárolták, akik az Európai Unióban vagy az Egyesült Államokban terveztek élni, az utóbbi pár hónapban megugrott az amerikai érdeklődők száma is. A La Vida Golden Visa nemzetközi vízumtanácsadó cég szerint közvetlenül Donald Trump győzelmét követően az oldalukon az amerikaiak érdeklődése a külföldi vízumok iránt a 23-szorosára nőtt.
Ugyanakkor az ilyen vízumok megszerzésének feltételei az országok többségében az utóbbi időben folyamatosan szigorodtak. Sok esetben erős ugyanis a gyanú, hogy e programok melegágyai a fehérgalléros bűnözésnek, és táptalajt adnak a korrupciónak, emellett például felhajtják az ingatlanárakat. Elvi okokból is aggályos a rendszer, hiszen fokozzák az egyenlőtlenséget azzal, hogy a gazdagoknak olyan lehetőségeket biztosítanak, amelyeket másoktól megtagadnak, az állampolgárság és a letelepedés ugyanis olyan alapvető jogok, amelyeket nem szabadna licitre bocsátani.
Mi az az aranyvízum?
A legtöbbször „befektetésen alapuló tartózkodási programként” ismert aranyvízum lehetővé teszi, hogy ideiglenes vagy állandó tartózkodási engedélyt kapjanak egy adott országban azok, akik ott szeretnének élni vagy dolgozni. A befektetések közé tartozhat ingatlanvásárlás, cégalapítás vagy adományozás. Egyes esetekben a vásárlónak nem kell teljes munkaidőben az országban tartózkodnia, így a vízumok B tervként is szolgálhatnak.
A programok egy része már évtizedek óta létezik, a kormányok már korábban is hasznos eszköznek tekintették a pénzszerzésre és a külföldi befektetések ösztönzésére. Kanada az 1980-as években indította el befektetői bevándorlási programját, az Egyesült Államokban pedig az EB-5 vízumprogram, amely külföldi befektetők számára biztosít zöld kártyát, 1990-ben indult.
Európában az aranyvízum az adósságválság idején vált népszerűvé, és legtöbb esetben a költségvetési hiány csökkentésére szolgált, így főként azok az országok hirdettek ilyen lehetőséget, ahol a legmélyebb volt a válság. Ezek között szerepelt 2012-től Portugália és Írország, valamint 2013-tól Görögország, Spanyolország és Magyarország.
Mi a helyzet most Magyarországon az új letelepedési vízummal?
Hazánkban az igencsak vitatott letelepedési kötvényprogram 2013-ban indult, és magyar államkötvények vásárlásáért cserébe letelepedési engedélyt kínált. A program 2017. március 31-én korrupciós vádak közepette zárult.
2024-től érhető el ismét a vendégbefektetői vízum, azt azonban eredeti feltételei mellett kevesen igényelték, 2025-től pedig szigorodtak is a feltételek, ami vélhetően még kevésbé teszi vonzóvá a programot. Ennek ellenére – a 620 milliárdos állami irodaépület-vásárlás után – a kormányhoz közel állók ismét felálltak a startvonalra.
Magyarország eredetileg úgy alkotta meg az új vendégbefektetői szabályokat, hogy a 10 éves, megújítható tartózkodási engedélyhez három feltétel egyikét kell a vendégbefektetőnek teljesíteni:
- Vagy 250 ezer euró (100 millió forint) értékben vesznek az egyik megfelelő minősítéssel rendelkező hazai ingatlanalap befektetési jegyéből,
- vagy 500 ezer euró (200 millió forint) értékben vásárolnak ingatlant Magyarországon,
- vagy egymillió euró (400 millió forint) értékben támogatják valamelyik vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetem alapítványát. Ezeket a befektetéseket tartósan meg is kell tartani.
A második pont, az ingatlanvásárlás lehetősége azonban idén – vélhetőleg a kormány által is elismert lakhatási válság és annak erős politikai visszhangja miatt – kikerült a jogszabályból, ami tovább csökkenti a program vonzerejét. Főként úgy, hogy a külföldi programok közül többen továbbra is lehetőség van ingatlanbefektetéssel részt venni, ami sokak szerint megfoghatóbb és biztonságosabb. Ez persze vitatható, hiszen külföldiként egy alap befektetési jegyeit birtokolni jóval egyszerűbb, mint egy ingatlan ügyeit intézni.
Noha a 250 ezer eurós összegért 10 éves, megújítható tartózkodási engedély uniós összehasonlításban önmagában jónak tűnik, az olcsóságnak viszont komoly kockázatai lehetnek: kizárólag abba a hazai ingatlanalapba lehet befektetni, amelynek az alapkezelője szerepel a minősített piaci szereplők jegyzékében. Ehhez egyebek mellett az szükséges, hogy az alapkezelő megkapja a Rogán Antal miniszter alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal minősítését.
A július elsején induló programban jó ideig viszont csupán egyetlen ingatlanalap-kezelő szerepelt: a nemrég alapított, kínai hátterű Sprint Asset Hungária Alapkezelő Zrt. kapta meg a szükséges engedélyeket – az is csak októberben. Erről a vállalkozásról a Telex írta meg korábban, hogy részben ugyanahhoz a körhöz köthető, amely a letelepedési kötvények idején is jól járt.
Idén január végén aztán a részben Tiborcz István tulajdonában álló Gránit Alapkezelő Zrt.-nek is sikerült megugrania a Rogánék feltételeit, és felkerülni az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, Minősített piaci jegyzéken szereplő ingatlan-alapkezelők listájára. Azonban ezzel együtt is csupán kétsoros a táblázat, amelyben alsó hangon is legalább még további tíz ingatlanalap-kezelő szerepelhetne. Hogy miért nincsenek többen, azt nem tudjuk, elképzelhető, hogy nem is adtak be engedélykérelmet, mert nem látták akkora lehetőségnek. Persze az is elképzelhető, hogy a kínai hátterű, frissen alapított társaság, valamint Tiborczék érdekeltsége mellett más, magyar tulajdonosokkal működő, régóta bizonyított ingatlanos alapkezelők valahogy nem tudtak megfelelni a nemzetbiztonsági feltételeknek.
Az eddig egy, most pedig már a kettő ingatlanalap-kezelő közüli választási lehetőség viszont korántsem szüntette meg a programmal kapcsolatos gazdasági kételyeket. Felsejlik ugyanis, hogy a Rogán Antalhoz köthető 2013–2017 között futott letelepedésikötvény-bizniszben a közvetítők busás hasznot húztak: a feleslegesen közbeiktatott cégek összesen mintegy 162 milliárd forintot kaszálhattak. Eközben az állam mintegy 30 milliárd forintot bukott, mivel a kötvények után a piacinál magasabb kamatot fizetett. A külföldi befektetői bizalmat azonban ennél is erősebben rombolja, hogy abból a programból többen nem kapták vissza a pénzüket. A kötvényeket ugyanis nem közvetlenül az állam adta el, hanem offshore cégeken keresztül értékesítették a befektetőknek, ezek a közvetítő cégek pedig több esetben nem térítették azt vissza.
Mit nyújtanak az uniós versenytársak?
Az Európai Bizottság évek óta aggodalmát fejezi ki, hogy az aranyvízum-programok pénzmosási és biztonsági kockázatoknak teszik ki az uniót, amelyet az ukrajnai háború és a lakáspiaci problémák tovább erősítettek. Máig is vannak azonban igen népszerű programok.
Portugália 2012-ben kezdett aranyvízumot kínálni olyan nem uniós állampolgároknak, akik legalább 500 ezer eurót költenek ingatlanra, befektetnek egy alapba vagy vállalkozást alapítanak és munkahelyeket teremtenek. A programmal egyéves tartózkodás szerezhető, amely azt követően két évekkel meghosszabbítható. Később az ingatlanbefektetésre vonatkozó követelményt 350 ezer euróra csökkentették, ami az egyik legnépszerűbb programmá tette Európában. Vonzerejét növelte, hogy a programmal öt év után akár a portugál állampolgárság is megszerezhető.
Az ország 2023. októberében módosította az aranyvízum-programját, és megszüntette az ingatlanbefektetési opciót, maradt viszont a legalább 500 ezer euró értékű minősített befektetési alapba történő befektetés, tudományos kutatási tevékenység, vagy olyan vállalat alaptőkéjébe történő befektetés, amely legalább öt munkahelyet teremt vagy 10 munkahelyet tart fenn.
Korábban a portugál aranyvízumprogramból származó pénz mintegy 90 százaléka ingatlanokba ment. A program több milliárd eurót vonzott az ingatlanpiacra, és olyan népszerű volt a kínai befektetők körében, hogy a lisszaboni repülőtéren a luxusingatlanokat hirdető hirdetőtáblák kínaiul voltak kiírva. Újabban pedig, a Bloomberg szerint, a portugál aranyvízumprogram az amerikai befektetők körében népszerű egyre inkább. Annak ellenére is, hogy mint látható, a magyar lehetőséggel szemben kétszer akkora befektetést igényel, és rövidebb időre szól.
Görögország tavaly szeptembertől – az ingatlanárak elszállása miatt – 250 ezer euróról 400 ezer euróra emelte a vidéki területeken és 800 ezer euróra a nagyvárosokban és néhány népszerű szigeten a minimálisan szükséges ingatlanvásárlási küszöböt az öt évre szóló, megújítható aranyvízum megszerzéséhez. A befektetők a program keretében csak egy ingatlant vásárolhatnak, és azt nem lehet rövid távú bérbeadásra használni.
A görög kormány azt is tervezi, hogy kiterjeszti az aranyvízumprogramot azokra a befektetőkre is, akik legalább 250 ezer eurót hajlandóak a helyi startupokba fektetni.
Olaszország 2017-ben indította el a Investor Visa for Italy nevű programját, és egy helyi startupokba történő 250 ezer eurós befektetés elegendő a két évre szóló, hosszabbítható letelepedéshez.
Választható viszont ehelyett az 500 ezer euró befektetés egy már működő olasz vállalatba, vagy egymillió euró adomány egy társadalmi vagy jótékonysági projekt számára, ezek mellett szintén opció kétmillió euró befektetése olasz államkötvényekbe. A befektetett összeget legalább két évig meg kell tartani Olaszországban. A program előnye, hogy gyorsan, 30 nap alatt elbírálják a vízumkérelmeket, tíz év tartózkodás után olasz állampolgárság kérhető, és a jelentkező házastársa és gyermekei is megkaphatják a tartózkodási engedélyt.
A magyar lehetőséggel összevetve a legkisebb befektetési összeg megegyezik, de itt a befektetés jóval kockázatosabb, hiszen startupokba kell tenni a pénzt, és az alapból kapott tartózkodási engedély is rövidebb időre szól.
Népszerű letelepedésivízum-program működik még Máltán, amelyet a Málta Tartózkodási Program (Malta Permanent Residence Programme – MPRP) és az Egyéni Befektetői Program (Malta Citizenship by Naturalisation for Exceptional Services – MEIN) keretében kínálnak. Mindkét program jóval nagyobb kezdeti befektetéssel jár, mint a magyar verzió.
Az MPRP fő feltételei, hogy a kérelmező vásároljon vagy béreljen egy ingatlant. Régiótól függően minimum 300–350 ezer euró értékű ingatlanvásárlás vagy 10–12 ezer euró éves bérleti díjú ingatlan bérlése a követelmény. Emellett be kell fizetni 98 ezer euró egyszeri kormányzati díjat és igazolni kell további legalább 500 ezer euró összesített vagyont, amiből 150 ezer eurónak likvid eszköznek kell lennie.
Az ezzel megszerezhető tartózkodási engedély 5 évre szól, majd megújítható. A máltai állampolgárság később külön kérelmezhető.
A MEIN programmal viszont jelentős befektetésért cserébe egyből máltai állampolgárság jár, ami természetesen teljes jogú uniós állampolgárságot jelent.
A program fő feltételei a 750 ezer eurós vissza nem térítendő befizetés, ingatlanvásárlás legalább 700 ezer euró értékben vagy 16 ezer euró éves bérleti díjú ingatlan bérlése legalább 5 évig. Emellett megkövetelik 10 ezer euró adományozását jótékonysági célra. Az állampolgárság ezzel a programmal akár már egy év után megszerezhető.
Luxemburgban a Befektetői Tartózkodási Program (Investor Residence Permit) minimálisan 500 ezer euró befektetés igényel egy luxemburgi vállalkozásba, amely legalább öt munkahelyet teremt. Emellett választható még hárommillió euró befektetés egy luxemburgi befektetési alapba, vagy 20 millió euró elhelyezése egy luxemburgi bankban bankbetétként. Ezzel három évre szóló tartózkodási engedély szerezhető, amely meghosszabbítható. A kérelmezőhöz a családtagok is csatlakozhatnak, öt év után pedig akár állampolgárság is kérhető. Ugyanakkor, mint látható, a legkisebb kezdeti befektetés is kétszerese a magyar feltételének, és az alap tartózkodási engedély is rövidebb.
Hollandiában a Befektetői Vízum (Dutch Investor Visa) megszerzéséhez a minimális befektetés 1,25 millió euró innovatív vállalkozásba vagy kockázati alapba, amellyel 3 éves, megújítható tartózkodási engedély szerezhető.
Akik megszüntették az aranyvízumot
A korábban szintén népszerű írországi Immigrant Investor Programme (IIP) nevű letelepedési vízumprogramot az ír kormány 2023 februárjában megszüntette, a spanyol kormány pedig 2024 áprilisában közölte, hogy szintén megszünteti a Residencia para Inversores y Emprendedores nevű programját.
Az ír kormány azzal indokolta a döntést, hogy az ilyen típusú programokkal kapcsolatban nemzetbiztonsági aggályok merültek fel, valamint hogy az ország gazdasági helyzete már nem indokolja az ilyen befektetési ösztönzőket. A spanyol kormány elsősorban ingatlanpiaci problémákra hivatkozott.
A karibi országok jelentik az igazi konkurenciát
A karibi térség öt országa befektetésért azonnal állampolgárságot kínál, ami teljes életre szól. Az ilyen programok egyes apró szigetországok nemzeti bevételének több mint felét teszik ki, ugyanakkor a nemzetközi nyomás hatására szabályaik szigorodnak, költségeik pedig emelkednek az utóbbi időben.
Nuri Katz, a kanadai székhelyű Apex Capital Partners bevándorlási tanácsadó cég alapítója szerint a megnövekedett költségek nem csökkentették a keresletet. Hozzátette: „A karibi országok most Európával versenyeznek a tehetősebb ügyfélkörért.”
Az itteni állampolgárság előnyei, hogy az útlevelek több mint 150 országba, köztük az Európai Unióba, az Egyesült Királyságba és Hongkongba is vízummentes utazást biztosítanak, ugyanakkor nincs, vagy nagyon alacsony a vagyonadó, az örökösödési adó és a jövedelemadó. Az állampolgárság megszerzésének sem feltétele az ott-tartózkodás, általában csupán néhány napot kell eltölteni az országban hozzá.
Mivel mind az öt karibi ország polgárai, amely aranyvízumprogrammal rendelkezik – Dominika, Grenada, Saint Kitts és Nevis, Antigua és Barbuda, valamint Saint Lucia – vízummentesen léphetnek be a schengeni övezetbe, az uniós hatóságok időről időre aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a programok a bűnözők számára kiskapuként szolgálhatnak.
Az uniós és brit kormányok nyomásgyakorlásának hatására mind az öt karibi ország szigorította programját. Megállapodtak abban, hogy 2024-től legalább 200 ezer dollárt számítanak fel az útlevelekért, és fokozzák az átvilágítást.
Antigua és Barbuda 2024-től legalább 300 ezer dolláros ingatlanbefektetést kér egy a kormány által jóváhagyott projektben, amit legalább öt évig meg is kell őrizni.
St. Kitts és Nevisben a befektetők 250 ezer dollárt fektethetnek be egy alapba, legalább 325 ezer dollárért vásárolhatnak részvényeket egy kormány által jóváhagyott ingatlanprojektben, vagy legalább 600 ezer dollárért vásárolhatnak ingatlant.
Míg Dominika, Grenada és Saint Lucia egyaránt fenntartja a legkisebb befektetést igénylő opciói között a 200 ezer dolláros ingatlanvásárlási lehetőséget egy a kormány által jóváhagyott ingatlanban, amelyet a vásárlás után legalább öt évig meg is kell tartani.
A sok szigorítás mellett van, ahol enyhítenek
Az Egyesült Királyság 2022-ben megszüntette befektetésért cserébe tartózkodási engedélyt biztosító Tier 1 Investor Visa nevű programját, ahogy 2024. július 1-től Ausztrália is kivezette az üzleti és befektetői vízumokat (BIIP, beleértve a Significant Investor Visa-t), a trendekkel ellentétben viszont Új-Zéland nemhogy nem szüntette meg, enyhítette a feltételeit.
Új-Zéland február elején bejelentette, hogy enyhíti az Active Investor Plus Visa nevű aranyvízum-programjára vonatkozó követelményeket, hogy ezzel is vonzza a tehetős, legalább 15 millió NZD (3,3 milliárd forint) értékű befektetést elhelyező bevándorlókat, és elősegítse a gazdasági fellendülést a recesszió után. A tervek között szerepel az angol nyelvvizsga elhagyása, az elfogadható befektetések körének bővítése, valamint hogy csökkentik a befektetők számára az országban kötelezően eltöltendő időt. Még ezek után sem tűnik azonban úgy, hogy Magyarország ügyfélkörének Új-Zéland jelenti majd a konkurenciát.
| Magyarország kínálja a legolcsóbb „aranyvízumot” az unióban, az igazi konkurenciát azonban a karibi államok jelentik | Az aranyvízumok, letelepedési és vendégbefektetői programok feltételei szinte minden országban szigorodtak, miként Magyarországon is. De mit kell teljesíteni azért, hogy valaki akár útlevelet kapjon egy országban? | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250219_Magyarorszag-bevandolas-vizum-aranyvizum-befekteto | 2025-02-19 13:44:00 | true | null | null | HVG360 |
Most törölték a nyilvántartásból a korrupcióval vádolt egykori fővégrehajtó, Schadl György fellegvárában, a budai Városmajor utcában működő Majorosi Eszter végrehajtó irodáját. Ő annak a fél tucat végrehajtónak az egyike, akik elismerték a bíróságon, hogy összesen több mint 900 millió forint kenőpénzt fizettek Schadlnak.
A sorstársaihoz hasonlóan felfüggesztett börtönbüntetést és pár milliós pénzbüntetést kapott, de a végrehajtói szakmától eltiltott Majorosinak nem nincstelenként kell újrakezdenie: anno kitűnően prosperáló irodájából a 2021-es lebukás óta két ütemben 125 millió forint osztalékot vett fel. S ezen már osztoznia sem kell a kar egykori elnökével, akinek a vádirat szerint ő fizette a legtöbb, 255 milliós „hálapénzt”.
Miközben a már elítélt bűnbeismerő végrehajtók irodái sorra bezárnak, a vesztegetést tagadó, a pert ügyesen elhúzó Schadl és szintén vádlott felesége a háttérből is tovább működtetheti a bizniszt.
Mivel büntetőeljárás alatt állnak, nem dolgozhatnak, ám a kar egyelőre nem törölte őket a végrehajtók névsorából, hanem állandó helyettest jelölt ki hozzájuk. S ahogy a 24.hu kiderítette, azt a törvényes megoldást fundálták ki, hogy a helyetteseket bevették maguk mellé tízszázalékos tulajdonostársnak. A két iroda eredménytartaléka együttesen több mint félmilliárd forinttal hízott Schadl lekapcsolása óta, s közben ketten együtt több mint 200 millió osztalékkal gyarapodtak.
A házaspáréhoz hasonló technikát a már elítélt kartársak közül csak egy választott, Szabó Balázs, a korábbi monori végrehajtó. Ő az, aki feltárta az ügyészségnek, hogyan befolyásolta Schadl az elvben tőle független fegyelmi eljárások kimenetelét. És az ő helyettese is volt a tavaly nyáron az Árpád hídi balesetben elhunyt Bajkó Ervin, akit közvetlenül a tragédia előtt tanúként hallgatott meg a bíróság.
Szabó még 2021-ben bevette a büntetőügy utáni állandó helyettesét az irodájába felesben, majd tavaly a másik felét is odaadta neki húszmillió forintért. Az elmúlt három évben az iroda kettejüknek több mint félmilliárd forint osztalékot fizetett.
A többi hasonló helyzetű végrehajtó, Forrai Miklós, Varga Levente Árpád, Nagy Gábor és Oszlányi Ákos Döme irodája is befejezte a tevékenységét, sőt az utóbbié meg is szűnt. Osztalékot azonban az utolsó, 2021-es esztendőre még mind fizetett: Forrai közel 200 milliót, Varga ennél valamivel többet, Oszlányi pedig 60 millió forintot tehetett zsebre. Nagy a társaihoz képest visszafogottan csak 20 milliós osztalékot vett ki az irodájából 2021-re, 46 milliót pedig tartalékolt.
Hasonlóképpen szerény volt az egyetlen olyan végrehajtó vádlott, a győri Melegné Csiszár Éva, aki tagadja a bűnösségét, és beleállt a perbe: az utolsó évére ő is csupán 22 millió forint osztalékot vett fel, és ennél valamivel többet tartalékolt. Miután a végrehajtói státuszát nem veszítette el végleg, az irodája sem áll végelszámolás alatt. Bár az iroda csak vegetál, a helyettesítésével megbízott kartársáé duplára nőtt árbevétellel és profittal ketyeg. „Ügyfelem egyelőre nem nyilatkozik” – jelentette ki Mándli Ádám, Csiszár ügyvédje a HVG kérdésére.
„Amikor fegyelmi indult ellenem és felfüggesztettek, megegyeztem a helyettesemmel, hogy ő működteti az irodámat, és én mindent a keze alá adok, a pénzen pedig osztozunk. Máig egy fillért sem kaptam” – nyilatkozta lapunknak Kiss Ferenc csepeli végrehajtó. Esete azért is különleges, mert az ő irodájából rámolt ki tavaly november végén érzékeny adatokat tartalmazó iratokat és eszközöket egy jól értesült rabló, éppen mielőtt Kiss átadta volna azokat a helyettesének.
Mit tehet egy helyettes és mit nem?
A végrehajtók és állandó helyetteseik közti viszony korántsem mindig felhőtlen. A háborúskodás abból fakad, hogy a végrehajtásról szóló törvényben egymásnak ellentmondó paragrafusok szólnak a helyettesítés technikájáról. Az egyik szerint az állandó helyettes vagy a saját irodáján keresztül dolgozik, vagy belép tulajdonosként a helyettesítendő irodába, egy másik viszont kimondja, hogy „a helyettes gondoskodik a végrehajtó irodájának zavartalan működéséről, a működési költségeket kifizeti, a számláit kezeli, a végrehajtó alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat gyakorolja”. Az egyik variáció tehát lehetővé teszi az iroda kiürítését és a javak áttelepítését a helyetteshez, a másik viszont előírja a megőrzésüket az eredeti tulajdonos számára.
Borzolta a kedélyeket, amikor az irodája kifosztása után hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt pótmagánvádat nyújtott be a bíróságon az őt három évig helyettesítő Lukács Tamás ellen a szakmából eltávolított Szabó Norbert korábbi pécsi és mohácsi végrehajtó. Beadványa kapcsán mondta ki az Alkotmánybíróság 2023-ban, hogy a helyettesek nem tehetik a magukévá az adott végrehajtói irodát, s emiatt visszamenőleg törölték az e gyakorlatot szentesítő 2022-es rendelet egyik paragrafusát.
Egy másik renitens végrehajtó, Schadl egykori tanítómestere, Radics Csaba hasonló ügyében pedig a Kúria mondta ki 2023-ban, hogy a helyettesnek helyben kell ellátnia a tevékenységét az eredeti alkalmazottakkal, fedeznie kell az ottani kiadásokat, és nem viheti el a saját számlájára a bevételeket.
A kikezdhetetlenek
Ám a jelek szerint sem a legmagasabb szintű határozatoknak, sem a hasonló ügyekben tett feljelentéseknek nincs foganatjuk. A Schadl-érán is túlnyúlva kikezdhetetlennek tűnik a végrehajtói kontraszelekciót akár jogszabálysértő módon elősegítő lobbi. És ez több mint aggasztó annak az akár több millió ügyfélnek a szempontjából, akik az évente induló 400 ezer végrehajtási ügy érintettjei.
A módszer egyik finomhangolója, Lukács korábban Schadl helyettese volt a karnál. A botrányból ugyan kimaradt, de később őt is felfüggesztették. Kirablástól azonban nem kellett tartania, miután a helyettese és egyben a tulajdonostársa a felesége, Fiedler Laura Ágnes, Czine Ágnes alkotmánybíró lánya. Nem is roppantak meg – az elmúlt öt évben közel 500 millió forint osztalékhoz jutottak. Most pedig a Szekszárdi Járásbíróság arról tájékoztatta a HVG-t, hogy február elején nem jogerősen megszüntette a Lukáccsal szembeni büntetőeljárást, mert a vád „kellékhiányosan”, aláírás nélkül érkezett be. A döntés másnapján Lukács visszanyerte végrehajtói státuszát. | A kikezdhetetlenek: a büntetőeljárás alatt is tíz- és százmilliókat kerestek a Schadl-ügyben érintett végrehajtók | Többnyire jól kerestek a Schadl György–Völner Pál-féle korrupciós perben vádlott végrehajtók a büntetőeljárás alatt is. A biznisz folytatódik, a nemkívánatos irodákat továbbra is le lehet rabolni. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250222_hvg-schadl-vegrehajtok-osztalek-helyettesek-munka-nelkuli-ellatmany | 2025-02-22 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Megalakulása után alig három hónappal 12,7 millió euró, vagyis mintegy 5 milliárd forint hitelhez jutott a Magyar Vagon Holding Kft.
Ez annak a vasúti járműgyártó cégcsoportnak a tagja, amely a MÁV egykori járműjavító kapacitásán, az Orbán-kormányhoz közel álló vállalkozók birtokában próbál külföldi piacokon is eredményes lenni. Az első megbízásuk Egyiptomból érkezett 1350 vasúti kocsi gyártására, később pedig a spanyol járműgyártóban, a Talgóban próbáltak tulajdonrészt szerezni, de a spanyol kormány nem támogatta az eredetileg orosz hátterű magyar vevőt.
A Magyar Vagon csoport jelenleg olyan magántőkelap birtokában van, amely Hernádi Zsolt Mol-vezérhez kötődik: a Magyar Vagon Holding Kft. ügyvezetője Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója.
Miután a cégcsoport először a MÁV egykori dunakeszi, majd szolnoki járműjavítójához jutott hozzá, így a vállalat jelenleg az állami vasúttársaságnak dolgozik, és arra számít, hogy ha lesz pénze a MÁV-nak, akkor a közbeszerzéseken új járművek gyártására is megbízást kaphat, például a HÉV számára.
A Magyar Vagon Holding az állami Eximbanktól vette fel a kölcsönt, amelynek a törlesztésénél a pénzintézet az esetleges osztalékfizetésekkel szemben is érvényesítheti az igényét. | Több milliárd forint állami hitelhez jutott Hernádiék alig 3 hónapja alakult érdekeltsége | Vasúti fejlesztésekben utazik a cég, amely a Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető magántőkealap birtokában van. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250305_hvg-Allami-hitel-Hernadieknak-magyar-vagon-holding | 2025-03-05 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
„A diorit az egyik legkeményebb kőzet, ezért nagyon nehéz faragni és dolgozni vele. Annyira kemény, hogy ősi civilizációk, mint például az ókori Egyiptom, dioriteszközöket használtak a bazalt megmunkálásához” – írja a Wikipédia a dioritról. Stílusos név ez egy olyan magántőkealap számára, amely nem igazán kemény piaci versenyben hajt fajsúlyos üzletekre.
A Diorit ugyanis az egyik olyan 50 milliárd forintos magántőkealap, amelybe főképpen az állami Magyar Fejlesztési Bank fektetett be a gazdaság erősítése ürügyén. A Tiborcz István fennhatósága alatt álló Gránit Alapkezelő által menedzselt Diorit azonban főképpen a kormányfő vejének terebélyesedő presztízsportfólióját erősíti. Bő egy éve beszállt a Tiborcz-féle BDPST-csoport által megszerzett Gellért Szálló finanszírozásába, tavaly decemberben pedig – a Liberty Alpha Kft. projektvállalaton keresztül – megvásárolta a Szabadság téri Tőzsdepalotát. A két ügylet piaci értéke meghaladhatja a 30 milliárd forintot. A Gellért Szálló rekonstrukciójához már hozzáfogtak, a Tőzsdepalotáéról csak annyit tudni, hogy megőrzik az épület történelmi jellegzetességeit. A Gránit Alapkezelő nyilatkozata szerint „perspektivikus, a befektetőknek hosszú távú üzleti értéket teremtő projekt” lesz.
Nyilván jó üzlet lesz, miután részben az adófizetők finanszírozzák a magántőkealap révén, részben pedig – igen, nem tévedés – maguk az eladók, akik 6,5 milliárdos, hosszú lejáratú kölcsönt nyújtanak.
Érthető, hogy ez utóbbit nem verték nagy dobra, bár az eladó Tőzsdepalota Kft. az összeg említése nélkül a tényt elárulta lapunknak. A HVG információi szerint a luxemburgi–máltai tulajdonban álló Tőzsdepalota Kft. kompromisszumot kötött Tiborcz érdekeltségével: a vevő eredeti elképzeléseinél magasabb vételárat csikart ki belőle, de ennek fejében egy részére hitelt kellett nyújtania, amelynek a kondíciói nem ismertek. Sajtóhírek szerint a kialkudott ár 50 millió euró, azaz húszmilliárd forint körüli összeg, miközben a palota mindössze 7,3 milliárdos értéken szerepelt a könyvekben.
A mindkét fél számára kockázatos alku azért köttetett, mert a pusztuló ingatlan másfél évtizede üresen áll. Grandiózus átalakítási tervekből nem volt hiány, a szükséges forinttízmilliárdok azonban sosem jöttek össze. Gátolták a fejlesztést a műemléki kötöttségek, továbbá az eddigi tulajdonosok és az egyik háttérbefektető, a Vatikáni Bank között végletekig elmérgesedett jogviták is. Mindezek miatt az összes potenciális külföldi vevőjelölt elszaladt, maradt Tiborcz, aki számára feltehetően sem a költségek, sem a műemlékvédelmi korlátok nem jelentenek akadályt.
Az ominózus hitel fejében az eladás napján, tavaly december 12-én a Tőzsdepalota Kft. 16 millió euró és járulékaival, a delaware-i illetőségű Exchange Palace LLC. pedig négymillió euró és járulékaival terhelte meg az ingatlant. Ez együtt nagyjából nyolcmilliárd forintos jelzálogjog, s amíg le nem kerül, az épületet eladni sem lehet.
Az Exchange Palace annak a Michael D. Tippin kanadai üzletembernek az érdekeltsége, aki eredetileg 2006-ban megvette az akkoriban tévészékházként ismert ingatlant a magyar államtól. Csakhogy ő az eladás előtti utolsó pillanatban kiszállt a Tőzsdepalota Kft.-ből, amely így teljes mértékben a már említett máltai–luxemburgi illetőségű csoport kezébe került. A háttérben egy ismert olasz befektető, Alberto Matta áll. A HVG értesülései szerint azonban Tippin is csak úgy tudott kiszállni, hogy az üzletrésze teljes ellenértékét később kapja meg; a fizetés biztosítéka pedig a jelzálogjog.
Tippin már a 2008-as ingatlanválság lefutása után befektetőtársakat keresett, így került képbe 2013-ban a luxemburgi Cougar Real Estate S.A. és az utóbbit ellenőrző máltai Futura Funds. A Cougar 2013-ban lett a Tőzsdepalota Kft. 90 százalékos tulajdonosa úgy, hogy egy korábbi, 25,4 millió eurós kölcsönét alakították át tőkévé. A felek abban állapodtak meg, hogy első körben kizárólag a luxemburgi partner vehet fel osztalékot mindaddig, amíg annak összege el nem éri a 20 millió eurót, ezután viszont a kanadai kisebbségi társnak jár 4 millió euró.
Osztozkodni azonban nem volt min, mert a Tőzsdepalota csak vitte a pénzt. A tavalyi eladás napján készített friss mérlegben ugyan négymilliárd forintos adózott eredményt tüntettek fel – ami bizonyára a vételár kifizetett részéből ered –, ám az, hogy valójában hogyan jönnek ki az eladók az üzletből, csak akkor derül ki, ha Tiborcz kamatostul visszafizeti a 6,5 milliárdos, combos hitelt.
A történtek legnagyobb vesztesének a Vatikáni Bank, az Istituto per le Opere di Religione mondja magát, amely a máltai Futura Funds egyik befektetője. A több ingatlanprojektet is futtató Futura részben a Vatikáni Bank által 2013-ban beígért 41 millió eurós befektetésből fejlesztett volna Budapesten, ám ebből csak 17 milliót kapott meg. Ferenc pápa megválasztása után ugyanis a bank felülvizsgálta az addigi invesztíciós döntéseit, és megtagadta a hátralévő 24 millió euró kifizetését, sőt a korábbi bankvezetés és egyes ügyfeleik körül korrupciós botrány is kipattant. A felek évek óta oda-vissza perlik egymást: az alap a teljes beígért összeget követeli, a bank pedig az őt ért, de pontosan nem ismert károkra hivatkozva 46 millió euróra tart igényt. Azt állítja, hogy az alapkezelők megtévesztették, mert nem fektették be az eredeti célra a tőle kapott összeget, ami annyiban jogos is, hogy a Tőzsdepalota felújítása nem indult meg.
„A Vatikáni Bank és a Tőzsdepalota Kft. között soha nem volt közvetlen jogi kapcsolat” – tájékoztatta a HVG-t a Tőzsdepalota Kft. Ebből viszont az is következik, hogy önmagában az eladással nem is lehet kisemmizni a bankot, mert ezek szerint az nem ingatlant, hanem befektetési jegyeket vett. Azok aktuális piaci árfolyama, vagyis a befektetés értéke pedig nem egy konkrét ingatlan jó vagy rossz eladásától, hanem az alapban lévő ingatlanportfólió állapotától függ.
Ennek ellenére a Vatikáni Bank meg akarta akadályozni a palota eladását, ami 2020-ban sikerült. A tulajdonos már az adásvételi szerződést is megkötötte egy német befektetővel, amikor a bank pert indított Magyarországon ellene. Ezt ugyan 2022-ben elveszítette, de addigra az ügylet elszállt. A bank egyik, külföldön tett büntetőfeljelentésével viszont elérte, hogy 2023-ban a Vatikán ügyészségének jogsegélykérelmére a magyar hatóságok 14,5 milliárd forint erejéig zár alá vegyék az épületet. A Tőzsdepalota Kft. „megtette a szükséges jogi lépéseket”, és végül a bíróság elrendelte a zár alá vétel törlését – indokolta a HVG-nek az eladó, hogyan került le a kellemetlen korlátozás a palota tulajdoni lapjáról a legjobbkor: mindössze pár nappal az értékesítése előtt. | Különös alkut kötött Tiborcz a Tőzsdepalotára, igaz, ezúttal sem a magánvagyonát kockáztatja | Többszöri sikertelen próbálkozás után találtak rá Tiborcz Istvánra a volt tévészékház eddigi tulajdonosai, akik a műemléki kötöttségek és a Vatikáni Bankkal folyó jogvitáik miatt nem tudták azt eladni. A történtek legnagyobb vesztese a városállam bankja lehet. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250306_hvg-halasztott-fizetes-tozsdepalota_tiborcz_kemeny_uzlete_vatikani_bank?utm_source=hvg_hvg360_napi&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter&utm_content=hvg360 | 2025-03-06 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A magyar állam nemrég ingyen a Magyar Református Egyháznak adott egy nagyjából 50 ezer négyzetméteres, a Virányos út és Szilágyi Erzsébet fasor közti területet, ami azóta magánkézbe került – írja Facebook-oldalán Kovács Gergely, a MKKP társelnöke, XII. kerület polgármestere.
Hozzátette, mielőtt az egyház megkapta volna a telket, aminek az értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) közel 9,2 milliárd forintra becsült, jelentősen megnövelték az ingatlanok beépíthetőségét, illetve csökkentették a megtartandó zöldfelület mértékét és engedélyezték a lakófunkciót.
“A tulajdoni lapon jelenleg az látszik, hogy az ingatlan nem sokkal később a Bank Center Kft.-hez került «csere» útján, amiből nem sok derül ki, hiszen cserélni 1 forintos értékre is lehet valamit. Úgy gondoljuk, hogy ha valaki közfeladat ellátására kap állami vagyont, akkor közérdekű adat annak további sorsa is. Ennek ellenére 2024. december 31-én beadott közadat igénylésünkre csak annyi választ kaptunk, hogy karácsonykor a Református Zsinati Hivatal zárva tart. Ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulunk” – áll a posztban.
Az érintett terület korábban a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozott, de 2023 februárjában Kocsis Máté és Gulyás Gergely egy saláta törvényjavaslatot nyújtott be, ebben meghatározzák azt, hogy az érintett területet átadják a Református Egyháznak hitéleti, oktatási, felsőoktatási célok elősegítésére hivatkozva., és ehhez kapcsolódóan módosították a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó kormányrendeletet.
“Van egy plusz probléma ezzel a történettel. A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam által ingyenesen átadott ingatlant 15 évig nem idegeníthetik el, ugyanakkor ez alól az utóbbi években számtalan felmentést adott a 12. kerületben is” – olvasható Kovács Gergely bejegyzésében. | Kovács Gergely: Magánkézbe játszott át a Református Egyház egy többmilliárdos budapesti területet, amelyet nemrég ingyen kapott az államtól | A magyar állam az átadás előtt módosította a beépíthetőséget. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250308_reformatus-egyhaz-ingatlan-budapest-mkkp-kovacs-gergely | 2025-03-08 17:50:00 | true | null | null | HVG |
Néhány napja a 444.hu jóvoltából értesülhetett a magyar közvélemény arról, hogy immár a kormányfő kisebbik lányának családja is tehetős, hiszen magánrepülővel járt a Maldív-szigeteken, és ezt nem a vele együtt utazó, részben kormányzati akaratból milliárdossá lett Jászai Gellért fizette. Az üzletember cége, a 4iG Nyrt. egyből közölte, hogy minden család maga fizette az utazás költségeit, a repülőgépet bérbe adó OTP-csoport pedig azt igyekezett nyilvánvalóvá tenni, hogy nem korrupcióról van szó, hiszen a magánrepülő szabad kapacitásait „mindenkinek a szokásos piaci feltételekkel értékesíti”, tehát a kormányfő lányának is.
Így tehát Orbán Sáráéknak kellett megfizetniük az út árát. Mennyit is? Az RTL erre is adott támpontot, hiszen hasonló járművekre a hirdetések bő 10 ezer dollárt adnak meg óránként, vagyis 60 percet mintegy 4 millió forintból lehet eltölteni egy Dassault Falcon 8x típusú magánrepülőgép fedélzetén. Miután a Maldív-szigetek és Budapest között nagyjából 9 óra a repülési idő, az oda-vissza út egy közepes színvonalú budapesti lakásért, mintegy 70-80 millió forintért már meg is vásárolható, ráadásul ezt nagyjából felesben állhatta a két család.
Orbán Sáráról annyit tudni, hogy egyetemet végzett, háromgyermekes anyuka, akinek a férjét, Szokira Tamást annak idején, amikor felbukkant Sára mellett, úgy jellemezték, mint aki Tiborcz István szöges ellentéte: csendes, visszahúzódó, és ahogy benősült a kormányfői családba, még a közszolgálati tevékenységgel is felhagyott, 2017-ig ugyanis Navracsics Tibor akkori uniós biztos (jelenlegi közigazgatási és területfejlesztési miniszter) brüsszeli kabinetjének tagja volt, egyike az uniós biztos mindössze három magyar segítőjének.
Ebből azonban még nehezen jön össze legálisan annyi pénz, hogy luxusutazásra is fussa.
Persze ott van az édesapa, Orbán Viktor, akinek a fizetése ugyan megint emelkedett, így ettől a hónaptól már havi 7,1 millió forint, miután az átlagos bruttó bérnövekedéshez kötötték, és való igaz, hogy a miniszterelnöknek hónapról hónapra el is megy a pénze, hiszen a vagyonnyilatkozata szerint gyakorlatilag semmije nincs. És persze még a nagypapa, Orbán Győző is segíthet az unokáknak és dédunokáknak, hiszen a bányájából olyan építkezésekhez is szállítanak követ, amelyért részben a magyar állam fizet.
Az igazi fordulatot azonban Orbán Sáráék életében az hozta, hogy 2021 végén a kormányfő lánya alapított egy céget, az Art Related Solutions Képzőművészeti Galéria és Tanácsadó Kft.-t, amely – a kormányfő családjánál már megszokott módon – egyik évről a másikra hatványozni tudta a bevételét. A vállalkozás 2022-ben még csak 26 millió forint árbevételt ért el, 2023-ban viszont már 457 millió forintot – viszont érdekes, hogy amíg a 26 millió forintból 13 milliós nyereséget ért el, a 457 millióból már csak közel 8 milliót. Az adatokból az is kiderül, hogy a 2023-as nyereséget nem vették ki a cégből, azt beletették az eredménytartalékba, a 2022-esről viszont nem közölték, mi lett a sorsa. (A 2024-es adatot csak a következő év május végéig kell nyilvánosságra hozniuk a vállalkozásoknak.) Mi segítette hozzá ehhez a növekedéshez az Art Related Solutionst?
2022 végén az akkor még MKB Bank, ma már MBH Bank úgy döntött, hogy létrehoz egy alapítványt a kortárs magyar művészetek pártolására. Az alapításkor a részben állami bank egyik főtulajdonosának, Mészáros Lőrincnek az ügyvédje, Kertész József Tamás járt el, és az MKB, majd MBH Bank a Művészet Támogatásáért és Fejlesztéséért Alapítvány meg is kezdte a működését. Hamarosan az Andrássy út egyik patinás épületében, az 1800-as évek végén még nyári rezidenciaként felhúzott, majd 1898-ban Alpár Ignác által áttervezett palotában elindult a Hungarian Art & Business, vagyis egy olyan mecénás központ, amely a művészeteket és az üzletet egy platformra tereli.
Ebbe tudott becsatlakozni Orbán Sára is. Az alapítvány kuratóriuma nem kisebb személyiségeket tömörít, mint Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója és Lobenwein Norbert, aki a magyarországi zenei fesztiválok felépítésében szerzett el nem évülő hírnevet magának és egyben a kormányfő nagyobbik lányának, Orbán Ráhelnek, aki a diplomamunkáját is ennek köszönheti.
Orbán Sára személyesen is részt vett a Hungarian Art & Business megnyitóján, otthonosan mozgott a közegben, bár hivatalosan nem látni, hogy formális szerepe is lenne az apai jóbarát bankjának alapítványi munkájában. Pontosabban cégének a beszámolójában egy apróbb összeggel látható erre utalás.
Minimum hátszélnek azonban biztosan alkalmas az alapítvány, amely amúgy a banki támogatás ellenére nem jutott sokkal messzebb, mint Orbán Sára friss vállalkozása, hiszen 2023-ban 675 millió forint volt az összes bevétele, amelyből 610 millió az alapítótól, az MBH Banktól érkezett, és ebből mintegy 550 millió forintot el is költött.
A HAB egyébként évente több díjat is kiír a kortárs alkotóknak, és hónapról hónapra új kiállításokkal jelentkezik. Most például a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjasok tárlatát lehet megtekinteni, és a HAB támaszkodhat az MBH Bank 600 darabos gyűjteményére is, amelyben Székely Bertalan és Barabás Miklós, Rippl-Rónai József és Egry József, valamint neves kortársak, mint ef Zámbó István és Hencze Tamás alkotásai is megtalálhatók. Mindez önmagában hatalmas tudás felhalmozását és kapcsolati háló kiépülését jelenti mindazoknak, akik ebbe a munkába belelátnak.
Orbán Sára az elmúlt egy-két év alatt ismert ember lett a hazai műtárgypiacon. Aktívan gyűjt, a galériatulajdonosok a megmondhatói, hogy személyében fizetőképes vevőre találtak.
Az Art Related Solutions ügyvezetését egyébként nem Orbán Sára vállalta magára, hanem egy cégvezetésben tapasztaltabb menedzser, Tajnafői Zita Diána, aki az Mfor hírportál korábbi kutatása szerint a Paks II. Zrt. törzskari igazgatóságának koordinációs szakértője volt 2020 körül, 2012-ben pedig egy akkori kiadvány szerint a Nemzeti Innovációs Hivatal főosztályvezetői posztját töltötte be.
A művészeti vállalat lokációja is kiváló, hiszen ugyanabban a pasaréti irodaházban van a székhelye, mint a sógor, Tiborcz István BDPST-csoportja, és hamarosan az online térben is megjelenik a műkincseket szorgosan gyűjtő galériás, legalábbis ezt ígéri a lefoglalt arsgaleria.hu domain. | Lehetett-e Orbán Sárának annyi pénze, hogy saját maga fizesse a Maldív-szigeteki repülőútját? | A rövid válasz az, hogy igen, de részletesebb válasz is van arra, hogy miként tudott Orbán Viktor kormányfő lánya egyik évről a másikra berobbanni a magyar művészetpártolók világába, és miként tudott aktív vásárlóként megjelenni a műalkotások piacán. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250310_Orban-Sara-vagyon-maldiv-sziget-nyaralas-jaszai-gellert-4ig?utm_source=hvg_hvg360_napi&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter&utm_content=hvg360 | 2025-03-10 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Balásy Gyula New Land Media nevű cége nyerte azt a közbeszerzést Magyarország turisztikai célú népszerűsítésére az Egyesült Államoktól Kínáig és Dél-Koreáig - írja az Átlásztó.hu. Hogy pontosan mennyit kap majd ezért a kormány kedvenc kommunikációs cége, azt nem tudni, de a hat keretszerződésből álló megállapodás értéke szerződésenként legalább 100 millió forint, vagyis összesen legalább 600 millió, de ennek a többszöröse is lehet.A közbeszerzést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. és a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. részére médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátására. A feladat, amire a jelentkezket várták, a következő volt: "Magyarország turisztikai célú népszerűsítése, a külföldről beutazó turizmus erősítése, magasabb státuszú utazók, valamint a belföldi lakosság megszólítása, a magyar turisztikai szolgáltatások fejlődésének kommunikálása a megfelelő célcsoportok felé". A tervezett célországok között szerepel az Egyesült Államok, Kína és Dél-Korea, 14 nyugat- és kelet-európai ország, valamitn Izrael, de potenciális célország lehet Japán, India, Mexikó, Brazília és az Öböl-menti arab országok.A feladatért nem volt nagy verseny, Balásy cégei, a New Land Media és a Media Dynamics Kft. mellett a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. indult, de utóbbit kizárták az eljárásból. A New Land Media alvállalkozónak beveszi a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványt is.Nem véletlen, hogy kevés jelentkező volt a pályázatra, mert a pályázat kiírója nagyon specifikus elvárásokat támasztott a pályázóknak. Elvárás volt például, hogya jelentkező cégnek az elmúlt három évben közbeszerzésből legalább 2,5 milliárd forint árbevétele legyen;legalább 9 hónapos időtartamú keretmegállapodás vagy keret jellegű szerződés alapján teljesített, legalább 4 db, egyenként legalább nettó 50 millió forint értékű médiatervezési és -vásárlási feladat ellátására vonatkozó referenciamunkával;és legalább 1 db, Magyarországon és legalább 2 kiemelt fókuszú külföldi célpiacon egy időben legalább 3 hét időtartamban megvalósuló médiakampány médiatervezési és -vásárlási feladatainak ellátására vonatkozó referenciával kell rendelkezzen.Balásy cége annyira népszerű a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál, hogy 2024 utolsó három hónapjában41 állami kommunikációs megbízásól 41-et nyert el, nettó 24,2 milliárd forintért. | Balásy Gyula cége hirdetheti Magyarországot kínai és amerikai turistáknak az állam pénzén | A New Land Media egy másik céggel versengett a megbízásért, de azt a céget kizárták. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/17/balasy-gyula-new-land-media-kommunikacios-kozbeszerzes | 2025-03-17 11:14:10 | true | null | null | Telex |
Jogszerűen csökkentette az LMP - Magyarország Zöld Pártja, a Párbeszéd - A Zöldek Pártja és a Momentum Mozgalom támogatását a Magyar Államkincstár a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett ítélete szerint - írja az MTI.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a közös pártlistán indult három párt 2022. évi országgyűlési választási kampányának finanszírozását vizsgálta. A vizsgálat megállapította, hogy a pártokjogszabályellenesen fogadtak el vagyoni hozzájárulásokat, ezért vissza kell azt fizetniük a központi költségvetésbe.Az ÁSZ-vizsgálat és -jelentés alapján az államkincstár a pártok által jogszabályellenesen elfogadott vagyoni hozzájárulás értékének megfelelő összeggel csökkentette a központi költségvetésből adott támogatásukat.A pert a Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiumán az LMP, a Párbeszéd és a Momentum indította az államkincstárral szemben. A pártok az államkincstár határozatának megsemmisítését és az ÁSZ jelentésének bírósági felülvizsgálatát kérték.A bíróság ítélete alapján a pártok keresete nem megalapozott, ezért azokat elutasította. Szerintük az ÁSZ vizsgálata és annak alapján az államkincstár határozatai is törvényesek voltak. Az ítélet jogerős. | Jogszerűen csökkentette az ellenzéki pártok támogatását a Magyar Államkincstár | Az Állami Számvevőszék a 2022. évi országgyűlési választási kampány finanszírozását vizsgálta. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/03/18/partfinanszirozas-asz-jelentes-birosag-hatarozat-koltsegvetes | 2025-03-18 20:13:43 | true | null | null | Telex |
Költségvetési csalás, pénzmosás és okirat hamisítás miatt jogerősen elítéltek egy híres magyar filmproducert - közölte szerdán a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. Az ítéletben 2 év, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést és 750 ezer forintos pénzbüntetést szabtak ki a férfira.A vádirat szerint a producer különböző cégekkel 2007 óta animációs és élőszereplős, filmeken dolgozott, amelyek a nemzetközi piacon is megjelentek. Mint kiderült, a férfi - ÁFA-csökkentés és adóvisszaigénylés miatt - bűntársaival fiktív számlákat állított ki. Emellett a gyártási költségekről is valótlan tartalmú számlákat nyújtottak be a mozgóképszakmai hatósághoz, annak érdekében, hogy állami támogatásokat szerezzenek meg.A producer ügyében a Fővárosi Törvényszék tavaly márciusban hirdetett ügydöntő határozatot. A döntés ellen fellebbeztek, ennek elutasítását a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség másodfokon indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla 2025. február 19-én hozott ítéletében kisebb pontosítások mellett helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. | Jogerősen két év felfüggesztett börtönre ítélték egy ismert magyar filmproducert | A férfit költségvetési csalással, pénzmosással és okirat hamisítással vádolják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/03/19/producer-jogeros-itelet-penzmosas-koltsegvetesi-csalas-okirathamisitas | 2025-03-19 09:30:09 | true | null | null | Telex |
Letartóztatták annak a településnek a korábbi polgármestereit Észak-Macedóniában, ahol nyolc nappal ezelőtt egy diszkótűzben 59 ember vesztette életét, további 155 pedig megsérült.Ljupcso Kocsevszki ügyész már a múlt hét végén jelezte, hogy a polgármesterek a gyanúsítottak között vannak.A Vesti.mk szkopjei hírportál hatóságokra hivatkozó beszámolói szerint az összes olyan politikust felelősségre akarják vonni, akik 2009 óta Kocsanit vezették, és engedélyezték, hogy a szórakozóhely megfelelő engedélyek nélkül működjön.Most három korábbi polgármestert tartóztattak le, köztük Ljupcso Papazovot is, aki a tragédia másnapján mondott le tisztségéről. Ljupcso Papazov és Ratko Dimitrovszki a kormányzó párt politikusai, míg Nikolcso Iliev ellenzéki.Az ügyészség szerint nagyon sok szabálytalanságot találtak a szórakozóhelyen. Az épületben csak két tűzoltókészülék volt, a vészkijárat és a hátsó ajtó is be volt zárva, és belül nem volt kilincsük. Az egész épület tele volt gyúlékony anyagokkal, a pirotechnikai eszközöket engedély nélkül használták.Pancse Toskovszki belügyminiszter korábban arról beszélt, húsz gyanúsítottat azonosítottak az üggyel összefüggésben, tizenötüket elfogták. Egyes gyanúsítottak meghaltak, mások megsérültek a tűz miatt.A koncert főszervezőjét már letartóztatták, aki a miniszter szerint közvetlenül felelős a tragédiáért. Letartóztattak, egy államtitkárt és a védelemért felelős igazgatóság korábbi vezetőjét és néhány munkatársát, illetve hét rendőrt.A belügyminiszter elmondta azt is, a klubnak nem volt működési engedélye, "lefizetések és korrupció" miatt működhetett. Azt ígérte, hogy a korábbi hasonló esetekkel ellentétben most minden felelőst megneveznek és felelősségre vonnak. | Három volt polgármestert is letartóztattak az észak-macedón diszkótűz miatt | A tragédiában 59 ember vesztette életét. A belügyminiszter szerint a klubnak működési engedélye sem volt, csak a lefizetések miatt tarthatott nyitva. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/24/harom-volt-polgarmestert-is-letartoztattak-az-eszak-macedon-diszkotuz-miatt | 2025-03-24 06:53:33 | true | null | null | 444 |
Pénteken kora este Hidvéghi Balázs és Juhász Hajnalka fideszes képviselők nyújtották be a parlamenthez azt a törvénymódosító javaslatot, amellyel rákényszerítenék az európai parlamenti képviselőket, így Magyar Pétert is, hogy számot adjon, mekkora vagyonnal is rendelkezik.A javaslat értelmében az európai parlamenti képviselőknek pontosan ugyanolyan vagyonnyilatkozatot kellene leadniuk, mint az országgyűlési képviselőknek. Vagyis tételesen fel kell sorolniuk az ingatlanjaikat, ingóságaikat, egyéb vagyontárgyaikat (például műtárgy, gyűjtemény), ahogy a megtakarításaikról is részletesen be kellene számolniuk. Mennyit tartanak készpénzben, bankszámlán, értékpapírokban, valamint mennyi adósságuk van a készítés pillanatában. A képviselők mellett a családtagjaik vagyonnyilatkozatát is el kellene készíteni, az leadni a Nemzeti Választási Irodának, ám utóbbiak nem lennének nyilvánosak, azokba csak a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjai nézhetnének bele.Az igazi érdekessége a törvényjavaslatnak azonban nem is ez, hanem a következő módosítás:"(Az Európai Parlament tagjának megbízatása megszűnik:)»f) a vagyonnyilatkozat-tételi előírások e törvény szerinti megsértésének megállapításával.«"Vagyis a javaslat szerint amennyiben nem megfelelő módon, tartalommal vagy egyáltalán nem teljesíti egy európai parlamenti képviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, és az NVB felszólítására sem korrigálja a hibáját, a folyamat végén a Bizottság jelezheti az Európai Parlament felé, hogy a tagállami szabályok értelmében megszűnik az adott képviselő megbízatása. Egy tanácsi határozat értelmében ugyanis lehetősége van a tagállamoknak arra, hogy az európai parlamenti képviselő mandátumának visszavonásáról, a megbízatás megszűnéséről saját hatáskörben állapítsanak meg szabályokat.Magyar Péter a Facebookon már reagált is komment formájában a törvényjavaslatra a Telex oldalán:"Bohócok vagytok, abból is a rosszabbik fajta. Nemcsak a saját vagyonnyilatkozatom lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóimé is. Lehet követni! Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! Áll az alku?" | Visszavonhatná az NVB az EP-képviselők mandátumát, ha kifogást talál a vagyonnyilatkozatukban | Két fideszes képviselő nyújtotta be a parlamentnek az EP-képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről szóló törvényjavaslatot. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/21/visszavonhatna-az-nvb-az-ep-kepviselok-mandatumat-ha-kifogast-talal-a-vagyonnyilatkozatukban | 2025-03-21 20:05:27 | true | null | null | 444 |
Felmentették Balmazújváros egykori fideszes alpolgármesterét a költségvetési csalás vádja alól a hajdú-bihari településen torzóban maradt uszodával összefüggésben indult ügyben. A létesítmény állapotát riportunkban mutattuk be.Arról az uszodaépületről van szó, amelyre kétszer ítéltek meg állami támogatást: először 500 millió forintot, majd azt visszakövetelte a Belügyminisztérium, mivel nem készült el a megszabott határidőre a létesítmény. Csakhogy időközben ismét kijártak az uszodára újabb félmilliárd forintot, az alpolgármester pedig ebből teljesítette a visszautalást. Az ügyészség szerint ezzel nem arra használta fel a támogatást, amire a pénzt adták - vagyis uszodaépítésre -, így szerintük költségvetési csalást követett el Koroknai Imre. A volt alpolgármester az eljárás során nem vitatta, hogy ő intézkedett a visszafizetési utalványok teljesítéséről, de végig az ártatlanságát hangsúlyozta: - Meg vagyok győződve arról, hogy a visszautalással bűncselekményt nem követettem el - fogalmazott. Elmondása szerint ha nem utalja át a BM által visszakövetelt mintegy 500 millió forintos állami támogatást, inkasszálták volna a város bankszámláját. Nem kaptak volna bért az önkormányzati dolgozók, ingatlanokat zárolhattak volna.Az ügy előzményeiről és következményeiről, továbbá a bírósági eljárásról korábban részletesen írtunk, ahogy arról is, hogy a szóban forgó büntetőeljárás nem azt vizsgálta, hogy kinek a felelőssége, hogy torzóban maradt az uszoda. Az eljárás kulcskérdése az volt: lehetett-e a második körben megítélt támogatást arra használni, hogy abból fizessék vissza az első támogatást? Az ügyészség szerint nem lehetett, abból be kellett volna fejezni az uszodát. Koroknai Imre védője, Bencző Ákos az eljárás során viszont azzal érvelt: a második, 2018-as támogató okirat szerint az első támogatásból elvégzett munkák a megítélt második támogatásban is elszámolhatók voltak. Továbbá felhívta a figyelmet: a második támogatás esetében sem jogszabály, sem a támogató irat nem írt elő elkülönített pénzkezelést - vagyis nem "pántlikázott támogatás volt" -, így a pénz elveszítette egyediségét, ezáltal olyan bevétellé vált az önkormányzatnál, mint bármi más bevétele. Továbbá tény: az államot végső soron nem érte kár, hiszen a második körös támogatásból megtörtént a visszafizetés.Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék szóvivőjének közléséből kiderül: a bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a bűncselekmény eredmény tényállási eleme hiányzik. Vagyis bűncselekmény hiányában mentették fel Koroknai Imrét. Tehát azzal, hogy a vádlott aláírta az utalványokat, Magyarország költségvetésének, nem okozott vagyoni hátrányt. Az ítélet viszont egyelőre nem jogerős, az ügyészség három munkanap gondolkodási időt tartott fenn. | Felmentették a volt fideszes alpolgármestert a balmazújvárosi uszodaügyben | Az ügyészség szerint nem arra használta fel a támogatást, amire a pénzt adták, a bíróság szerint viszont nem történt bűncselekmény. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/felmentettek-a-volt-fideszes-alpolgarmestert-a-balmazujvarosi-uszodaugyben-174079 | 2025-03-17 16:05:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Czeglédy Gergő bűnügyi felügyeletbe helyezését rendelte el a bíróság, így megszüntetik a volt alpolgármester letartóztatását - közölte megkeresésünkre a Fővárosi Törvényszék. Korábban az ügyészség is ezt az enyhébb kényszerintézkedést kezdeményezte, erről született ma döntés.Ismert, a volt óbudai alpolgármestert még tavaly júniusban vették őrizetbe, majd tartóztatták le, százmilliós korrupcióval gyanúsítják.Nem sokkal később, tavaly augusztus közepén a polgármester, Kiss László kezén is kattant a bilincs, ugyancsak vesztegetés gyanúja miatt. A bíróság vele kapcsolatban nemrég úgy döntött, hogy májusig börtönben marad. Mindketten határozottan tagadják, hogy bűncselekményt követtek el és visszautasítják az ügyészségi gyanúsítást.Ahogy arról már többször beszámoltunk , a történet szálai több évvel korábbra vezetnek vissza.A közvélemény elsőként Anonymous felvételei révén találkozhatott az üggyel néhány éve.Az álarcos alak többek között közzétette azt a rejtett kamerás felvételt, amin látható, hogy vélhetően korrupciós pénzeket számolnek egy autóban.A felvételeken jól kivehető, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó.Az ügyben eljárás indult, az első gyanúsítottakra múlt év márciusában csaptak le, majd az érintettek köre tizennyolc főre bővült. A gyanúsítások túláratott és fiktív szerződésekről, százmilliós kenőpénzek visszaosztásáról szólnak. | Kiengedik a börtönből Czeglédy Gergőt, Óbuda volt alpolgármesterét | Kiengedik a letartóztatásból a volt óbudai alpolgármestert, miután a bíróság bűnügyi felügyeletbe helyezte – tudta meg a Magyar Nemzet. Czeglédy Gergőt tavaly júniusban tartóztatták le, a nyomozó hatóság Kiss László polgármesterrel együtt vesztegetéssel gyanúsítja a III. kerületi korrupciós botrányban. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/03/kiengedik-a-bortonbol-czegledy-gergot-obuda-volt-alpolgarmesteret | 2025-03-19 13:49:37 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Három, a Magyar Nemzeti Bankot érintő jelentést tett közzé szerdán az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ honlapján publikált jelentések a Magyar Nemzeti Bank működésének, az MNB-hez és Matolcsy György volt jegybankelnökhöz szorosan kötődő Neumann János egyetem működésének, valamint az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának működésének vizsgálatával foglalkoztak.A legtöbb problémát a legterjedelmesebb, az alapítványi gazdálkodásról szóló 373 oldalas jelentés sorolta fel. Ennek a dokumentumnak a legfontosabb állítása:"Az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ÁSZ tv. 30. § (1) bekezdése alapján az ügyészségen feljelentést tett."Ezt a mondatot egy három és féloldalas összefoglaló előzi meg, ennek számos fontos állítása, a feltárt súlyos hiányosságok listája már hétfőn napvilágot látott.A most már nyilvános jelentés főbb állításai:az MNB 2014-ben 266,4 milliárd forinttal létrehozta a Pallas Athéné alapítványokat, amik 2019-ben összeolvadtak.Az alapítványok 2015-ben létrehozták az Optima Befektetési Zrt.-t a vagyon kezelésére, a befektetési döntések előkészítésének támogatására.Az Optima egyéb forrásbevonások eredményeként közel 500 milliárd forintnyi, jelentős részben (407 milliárd forint) közpénzből származó vagyonért felelt.A vagyonkezelést, a befektetéseket azonban "egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre". A jelentés szerint ebből sok milliárd forint Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti társaságához került.A cég 2021-ben 255,8 milliárd forint, 2022-ben 278,5 milliárd forint, míg 2023-ban 279,1 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket, de mivel azok a valós piaci értéknél magasabb összeggel szerepeltek a könyvekben, csak ez akár 150 milliárdos veszteséget okozhatott az alapítványoknak.Az MNB menedzsmentje az alapító kontrollt egészen 2024-ig nem gyakorolta érdemben az alapítványok és a vagyonkezelő cég fölött.Az Optima Befektetési Zrt. 2021-ben még 116 milliárd forint adózott eredményt ért el, de ez 2022-re 4,2 milliárd forintra, majd 2023-ra mindössze 3,2 milliárd forintra csökkent, és 2024-re "a fizetésképtelenség fenyegetővé vált" a cégnél. | "Több bűncselekmény gyanújával" feljelentést tett a Számvevőszék az MNB-alapítványok gazdálkodása miatt | Átláthatatlan cégháló, magántőkealapok, 100 milliárdos nagyságrendű veszteség: 370 oldalas jelentést készített a Számvevőszék a Matolcsy György vezette MNB alapítványainak gazdálkodásáról. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/19/tobb-buncselekmeny-gyanujaval-feljelentest-tett-a-szamvevoszek-az-mnb-alapitvanyok-gazdalkodasa-miatt | 2025-03-19 18:56:30 | true | null | null | 444 |
A jegybanki alapítványok által 2014-ben kapott 266 milliárd forintnyi közvagyon feltehetően az utolsó fillérig elveszett, az egykori hat alapítvány jogutódja, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) a fizetésképtelenség szélén van.Az alapítvány vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. szintén közel van a fizetésképtelenséghez.Százmilliárdos veszteségeket okoztak az Optima külföldi cégvásárlásai, amely egyikéről, a lengyel GTC megvételéről a PADME kuratóriumának négy és fél órája volt dönteni.Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Somlai Bálint a cégein keresztül több tízmilliárd forintnyi megbízást kapott ebben az időszakban a PADME-Optima körtől.A PADME-Optima hálózat elmúlt évekbeli működéséről 373 oldalas jelentést készítő Állami Számvevőszék lapunk kérdésre közölte: vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanújával tett feljelentést az ellenőrzés során feltárt tények miatt.Mióta a Matolcsy György vezette jegybank 2014-ben létrehozta, majd 2019-ben a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba (PADME-ba) összeolvasztotta alapítványait, egy nagyon összetett, valószínűleg szándékosan átláthatatlan és megfelelő kontrollrendszer nélkül működő vagyonkezelői céghálózat közreműködésével több százmilliárd forintnyi közpénz égett el, és a számvevők szerint bűncselekmények gyanúját felvető döntések nyomán keletkezett súlyos veszteségek miatt 2024-re a PADME és annak vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. is a fizetésképtelenség szélére sodródott.Egyetlen, bár meglehetősen hosszú és összetett mondattal így lehet összefoglalni azt a 373 oldalas jelentést (pdf-ben itt érhető el), amelyet szerdán tett közzé az Állami Számvevőszék. Igaz, az akkor még csak tervezet formájában lévő jelentés már néhány nappal a hivatalos közzététele előtt megjelent a sajtóban. A Direkt36 hétfőn tett közzé egy átfogó cikket a birtokába került dokumentum alapján arról, hogy milyen egészen durva hiányosságokat és komoly veszteségeket találtak a számvevők az alapítványnál és a rá épült céghálózatnál.A szerdán publikált jelentésnek, miközben a főbb állításai megegyeznek a korábban megjelenttel, volt egy egészen komoly újdonsága. Az Állami számvevőszék ugyanis azzal a megjegyzéssel tette közzé a dokumentumot, hogy "az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ÁSZ tv. 30. § (1) bekezdése alapján az ügyészségen feljelentést tett" (19. oldal, az Összefoglaló vége). Miután megkérdeztem az ÁSZ-t, hogy pontosabban hány bűncselekményt jelent a "több" számnév ebben a mondatban, és hogy mik lehettek azok a bűncselekmények, az ÁSZ sajtó azt a választ adta:"Az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése során feltárt tények alapján ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt."A feljelentéssel kapcsolatban küldtünk kérdéseket a Központi Nyomozó Főügyészségnek is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy "a megkeresésében megjelölt adatokkal a Központi Nyomozó Főügyészségre feljelentés nem érkezett" (ezután kérdeztük a Legfőbb Ügyészséget is, onnan a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz). Egyelőre szintén nem válaszolt az MNB, amely új, idén március 1-jén hivatalba lépett vezetésétől többek között azt kérdeztük: tervez-e a jegybank vagyon-visszaszerzési lépéseket.A jelentés és a kérdésünkre adott számvevőszéki válasz alapján az körvonalazódik, hogy az alapítványi vagyon kezelésére létrehozott cég, az Optima Befektetési Zrt., illetve az Optima-csoport kockáztatta, illetve részben elvesztette a rábízott alapítványi - a csodálatos Kósa Lajos-i magyarázkodás ellenére közpénzjellegét nem elvesztett - közvagyont különböző gazdasági döntésekkel, így többek között azzal, hogy több százmilliárd forint értékben fektetett be két külföldi, egy lengyel és egy svájci ingatlanos cégbe. A számvevők megállapításai alapján összeszedtük az alapítványi gazdálkodás és vagyonkezelői működés leginkább visszásnak tűnő pontjait, illetve a történet intézményi és magánszemély-főszereplőit. A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásának ellenőrzése – így szól az ÁSZ-jelentés címe, ám ahhoz képest, hogy egyetlen alapítványról van szó, egész céghálót kellett a számvevőknek vizsgálniuk. Még nem egy, hanem hat Pallas Athéné alapítványa volt az MNB-nek, amikor azok 2015-ben létrehozták az Optima Zrt.-t, hogy az kezelje a vagyonukat, támogatást nyújtson nekik könyvelési, számviteli, jogi és kommunikációs téren, továbbá „befektetési döntéseik előkészítésében és az alapítványok tulajdonában álló épületek üzemeltetésében, fejlesztésében. Az Optima Befektetési Zrt. vállalt feladata, »hogy az alapítványi vagyont olyan biztonságos megoldással fektesse be, amellyel magas hozamot ér el«” – idézi az ÁSZ-jelentése.Az, hogy 2019 után egyetlen alapítvány maradt (PADME) és egyetlen vagyonkezelő volt (Optima Zrt.), látszólag leegyszerűsítette a dolgot. Valójában azonban az ÁSZ-ellenőrzés idejére így nézett ki az alapítvány legalább részbeni érdekeltségébe tartozó cégek és befektetési alapok hálózata, illetve az egyes intézmények és szervezetek legfontosabb döntéshozóinak névsora:A PADME érdekeltségébe tartozó cégek és befektetési alapok struktúrája az ÁSZ-jelentés szerintA PADME érdekeltségébe tartozó cégek és befektetési alapok struktúrája az ÁSZ-jelentés szerint Grafika: Állami SzámvevőszékEbből az átláthatatlannak tűnő – és a magántőkealapok megjelenésével valóban átláthatatlanná tett tulajdonú – szervezeti struktúrából végül a számvevőszék 16 különféle céget, alapítványt és közintézményt emelt ki felsorolásszerűen. Köztük van a lengyelországi érdekeltségű GTC-csoport több vállalata, a svájci Ultima Capital S.A. és az annak részvényeit birtokló Alpine 2 SCSp (luxemburgi jog szerint bejegyzett „különleges betéti társaság”, ahogy az ÁSZ írja), valamint az MNB-Ingatlan Kft. és a Budapesti Metropolitan Egyetem is.Van továbbá a történetnek néhány olyan szereplője, akik a fenti ábrán nem szerepelnek, hiszen nem voltak tulajdonosi-érdekeltségi viszonyban a PADME–Optima hálózat egyetlen szereplőjével sem, ám a jelentésben többször visszaköszön a nevük. Az egyik ilyen szereplő a Raw Development Kft. – a neve közel hússzor szerepel a jelentésben –, a másik pedig a cég tulajdonosa, Somlai Bálint, aki emellett történetesen a volt MNB-elnök Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a régi jó barátja. Az ő teljes neve egyszer sem fordul elő a dokumentumban, de a Somlai név csaknem harmincszor a Somlai Property Kft., Somlai Invest Kft. és Somlai Desing Studio Kft. cégnevek miatt – ezek szintén Somlai Bálinthoz kötődő vállalkozások (az ő, illetve az anyja nevén lévő cégek).A Somlai-cégekkel csak a balatonakarattyi BOKK-beruházás miatt 13,8 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a jelentés VI. melléklete szerint (76. oldal). A budai Várban épült Burg Hotelnél hasonlóan megkerülhetetlen szereplővé váltak a Somlai-cégek: a szerződések összértékének 99 százalékára, 8,5 milliárd forintra szerződött le az MNB alapítványi céghálója Matolcsy Ádám barátjának érdekeltségébe tartozó cégekkel.Ennek a körnek a felemelkedéséről korábban videót is készítettünk.ForrásEmellett az Optima által megvett lengyel ingatlanvállalat, „a GTC S.A. hazai projektcégei által befogadott számlák – NAV adatok – alapján azt is megállapítottuk, hogy a társaságok a tervezési, építészeti, kivitelezési munkákat több Mrd Ft összegben (a projektcégek által befogadott számlák bruttó értéke 2022-ben 6,5 Mrd Ft, 2023-ban 16,6 Mrd Ft, 2024. első félévében 8,7 Mrd Ft volt) ugyanazzal a partnerrel, a Raw Development Kft.-vel végeztették, hasonlóan az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft.-hez, melynél piaci versenyt korlátozó gyakorlat gyanúját tárta fel az ellenőrzés”. Vagyis a Raw a GTC révén további csaknem 32 milliárd forintnyi megbízáshoz jutott az utóbbi három évben.Nem csoda, hogy Somlai cégének a gazdálkodása 2019 után olyan repülőrajtot vett, hogy arról Nagy Márton – aki egyébként 2015-2020 között az MNB alelnöke volt – ez év elején még csak álmodik.ForrásAz igazi közpénzégetést azonban nem a Raw-hoz került tízmilliárdok jelentették (Somlai cégét egyébként maga az MNB is előszeretettel szerződtette, őket bízták meg például a Szabadság téri épület 54 milliárdosnak indult, de 80 milliárdosra duzzadt költségvetésű felújításával). Sokkal inkább az, ahogyan a PADME-vagyonkezelő Optima Befektetési Zrt. vagyonkezelte a rábízott százmilliárdokat.Az MNB 2014-ben 266,4 milliárd forinttal hozta létre a Pallas Athéné alapítványokat, de az Optima ennél sokkal nagyobb vagyon fölött diszponált, amelyhez kötvényjegyzéssel jutott. A PADME „a rendelkezésére bocsátott vagyon meghatározó részét a 2020. évben a kizárólagos érdekeltségébe tartozó Optima Befektetési Zrt. 20 éves lejáratú kötvényébe fektette be” (16. oldal), aminek az értéke 279,1 milliárd forint volt. De emellett 127,5 milliárd forintnyi Optima-kötvényt jegyzett le a Neumann János Egyetemért Alapítvány is – az alapítvány vezetésének Matolcsy rokonai és exkollégái mellett Lezsák Sándor is tagja, írta meg a Kecsup –, vagyis a cég összesen nagyjából 407 milliárd forintnyi közpénzből származó vagyont kezelt (a teljes vagyon, amivel gazdálkodott, elérte az 500 milliárd forintot egy 170 millió eurós banki hitel felvételének köszönhetően).Az alapítványi vagyon vállalati kötvénybe fektetése akár jó ötlet is lehetett volna. Ha például azok a kötvények az akkor inflációt legalább elérő hozamot fizettek volna, vagyis megőrzik a vagyon reálértékét. Netán magasabbak is annál, tehát reálhozamot produkálnak. Ehhez képest az Optima által kibocsátott kötvénynek „a kibocsátó által utólag megállapított kamata a 2021-2023. közötti időszakban 0,12-0,96% volt, ami a mértékadó kockázatmentesként elfogadott kamatok töredékét jelentette, ezen tény a kötvény kapcsán már önmagában jelentős értékvesztési összeg elszámolást alapozott volna meg”. Vagyis abban az időszakban, amikor az éves infláció 5,1 százalék (2021), majd 14,6 százalék (2022), végül 17,6 százalék (2023) volt, az Optima az általa kezelt közvagyon után 1 százalékot sem elérő kamatot fizetett.Az ÁSZ szerint kisebb kockázatvállalással, alacsony kockázatú pénzpiaci alapokba vagy ingatlanalapokba történő befektetéssel 36-55 milliárd forinttal több lett volna a PADME vagyonnövekménye. De ennél is továbbmennek a számvevők, amikor a jelentésben azt írják: „az elmaradt haszon és az értékvesztés révén a vagyon értékében 2023., illetve 2024. év végére akár 150-200 Mrd Ft különbség is adódhatott” (41. oldal).Ez elképesztő reálveszteség volt – a magánnyugdíj-pénztári rendszert 2011-ben Matolcsy gazdasági minisztersége idején ennek töredékének ürügyével számolta fel a kormány –, de nem csak ez vele a baj. Tavaly januárban ugyanis az is kiderült, hogy bár az Optima mindkét alapítvány, tehát a PADME és az NJE Alapítvány felé azt kommunikálta, hogy ezek likvid befektetések, „azonban 2024. januárban, amikor az NJE Alapítvány a kötvények eladási jogát érvényesíteni kívánta, azt az OPTIMA Befektetési Zrt. nem tudta teljesíteni”.A számvevőszék szerint a PADME „tényleges felelősséggel rendelkező kurátorai nem gondoskodtak megfelelő kontrollrendszer kialakításáról” az Optima befektetéseit illetően. A kuratórium ráadásul néha egészen extrém körülmények között hozott döntéseket nagyszabású üzleti tranzakciókról, így a legtöbb közpénzt elégető GTC-ügyletről is. Az Optima ugyanis 2020 tavaszán, nem sokkal a covid-járvány kitörése után elrendelt korlátozások idején kezdeményezte a lengyel GTC-csoport megvásárlását. A kuratóriumi döntés körülményeit az ÁSZ részletesen bemutatja, nem véletlenül:„A Kuratórium a GTC S.A. részvénycsomag vásárlásáról 2020. április 3-án hozott döntést (…) A határozathozatal elektronikus és internet alapú kommunikációs eszköz igénybevételével történt, ülésen kívül, a »A Globe Trade Centre S.A. 61,49 – 66,0%-os részvénycsomagjának megvétele« tárgyú előterjesztés kapcsán a kuratóriumi tagok számára a szavazatok visszaküldésére az elnök mindössze 4,5 órás határidőt biztosított. Az üzlet nagyságrendjéhez, kockázatához mérten a dokumentumok áttanulmányozására, a döntés meghozatalára biztosított idő meglehetősen szerénynek mondható, ami felveti a döntés megalapozottságának kérdését, illetve annak kockázatát, hogy egy formális döntés miatt a felelős vagyongazdálkodás követelménye sérülhetett.”Mindez azért figyelemreméltó, mert a GTC-tranzakcióval az Optima már a vásárláskor nagyjából 60 milliárd forintnyi közpénzt égetett el, mivel a tőzsdén jegyzett cég részvényeit a tranzakciót megelőző időszak 6,86 zlotys átlagáránál 31 százalékkal drágábban, 9 zlotyért vette meg, így a részvénycsomag 193,26 milliárd forint helyett 253,55 milliárdba került. Majd a GTC árfolyama meredeken zuhanni kezdett, és miközben 2024-ben a részvénypiacok kiválóan teljesítettek, a múlt év végére 4 zloty alá esett. Ez azt eredményezte, hogy „a GTC-részvénycsomag értéke 2024 végére 162 milliárd forinttal csökkent”. Persze nem mindenki bukott a lengyel bevásárláson: a GTC ugyanis néhány év alatt több mint 40 milliárd forintot fizetett ki olyan ingatlanokért, amelyek a Matolcsy–Száraz-kör érdekeltségébe tartoztak.Ehhez képest már szinte csak aprópénz az a 3 milliárd forint, amit az Optima „adásvételi tranzakciók utáni jutalék” címén a B.H. Ventures Kft.-nek és a PRIME Kft.-nek fizetett ki. Az ÁSZ megjegyzi (36. oldal): „a partnercégek értékesítési árbevétele szinte kizárólag, illetve jelentős részben ebből az ügyletből eredt. A partnercégek ügyvezetői a GTC S.A.-nál, illetve annak leányvállalatánál is vezető tisztségeket töltöttek be. A tranzakciókkal érintett összegekhez képest csekély terjedelemben, felszínes tartalommal aláírt megállapítások kapcsolódtak”.A több mint 50 százalékos lengyelországi tőzsdei árfolyameséshez szinte elenyésző, hogy az Optima által megvett svájci Ultima Capital S.A. részvényeinek árfolyama 20 százalékkal értékelődött le. Az alapítványi vagyonkezelő itt más módszerekkel szórt napalmot a közpénzekre:„az Optima csoport további kisebbségi részvényesekkel vételi kötelezettséget rögzítő megállapodásokat kötött, melyekből eredően a 2024. és a 2025. évben merült fel fizetendő kötelezettsége mintegy 250 M CHF összegben” – írja az ÁSZ. Mai árfolyamon átszámolva ez megközelítőleg 105 milliárd forintos kötelezettséget jelent.Ez utóbbi egyenesen ahhoz vezetett, hogy erre az évre az Optima fizetőképessége veszélybe került. Idén június 30-ig a svájci cégvásárlás nyomán „további olyan jelentős kiadások merülnek majd fel, melynek eredményeképpen 80,5 Mrd Ft likviditási hiány prognosztizálható”, írja az ÁSZ. Idézik az alapítvány felügyelőbizottságának 2025. január 18-i, az MNB elnökének írt levelét, amiben az áll: „az Alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van”. A Számvevőszék szerint a fentiek alapján fennáll a súlyos kockázata, hogy „a részben hitellel is egyébként finanszírozott befektetésekhez kapcsolódó további kötelezettségvállalások fedezete nem biztosított”.Mindeközben az Optima-kötvények miatt is hatalmas értékvesztést szenvedett el a PADME. „Az Alapítvány beszámolóiban az OPTIMA Befektetési Zrt. általkibocsátott kötvény könyv szerinti értéke nem tükrözte a befektetés tényleges piaci értékét. Az Alapítvány a kötvényt bekerülési értéken tartotta nyilván, azonban a 2024. évben akár 150 Mrd Ft értékvesztés elszámolása lett volna indokolt” – írja a számvevőszék (18. és 33. oldal).Az egykor 266 milliárddal létrehozott MNB-alapítványok – ez az összeg az infláció miatt mára csaknem 460 milliárd forintnak felel meg –, illetve az azokból egybeolvadt egy alapítvány helyzete így mára válságossá vált. Az ÁSZ-jelentés ismerteti a PADME kuratóriumának 2024. április 25-én elfogadott reorganizációs tervét (38-39. oldal), amiben többek között az áll, hogy „külső segítség nélkül a PADME/Optima csoport jelenlegi helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nem látunk lehetőséget”, ezért 400 milliárd forintnyi pótlólagos tőkejuttatást látnak szükségesnek.Az alapítvány felügyelő-bizottsága ez év január közepén az MNB-elnöknek írt levélben már arról ír, hogy „az Alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van”. A vagyonkezelő cég gazdálkodásáról árulkodó adat az is, hogy míg 2021-ben még 116 milliárd forint adózott eredményt ért el az Optima, ez 2022-re 4,2 milliárd forintra, majd 2023-ra 3,2 milliárd forintra csökkent. A társaságról szóló jelentésrészben (38. oldal) nem meglepő módon van egy olyan szakasz, ami így kezdődik: „Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet”.Ez azt emeli ki, hogy miután az Optima nem tudott fizetni a Neumann egyetemi alapítványnak a kibocsátott kötvények után, fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet alakult ki. „A helyzet kialakulását támasztja alá a 2024. február 26-án kelt, az Optima csoport rövid és középtávon vállalt kötelezettségei tárgyú előterjesztése, mely szerint »A jelenlegi helyzet kizárólag azonnali külső forrás bevonásával oldható meg, az Optima csoport vagyona azonban nem likvid, alapvetően kizárólag Ultima Capital SA (a továbbiakban Ultima) és GTC SA (a továbbiakban GTC) részvényekből áll, amelyek a tőzsdén csak nagy veszteséggel és kis volumenű részvénycsomagokban értékesíthetők« (…) A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet az Optima Befektetési Zrt. úgy próbálja megoldani, hogy külön egyeztetéseket folytat az NJE Alapítvánnyal, egyedi egyezségekkel, fizetési haladékok és határidő módosítások elérésével igyekszik ellene hatni”.Minden jel arra utal tehát, hogy a PADME-vagyont gyakorlatilag teljesen lenullázták, vagyis jelenértéken számítva eltűnt közel 460 milliárdnyi (akkor 266 milliárd forintnyi) alapítói vagyon, de láthatóan nem áll rendelkezésre a Neumann egyetemi alapítvány ma 190 milliárdot érő (2021-ben 127,5 milliárd forintnyi) vagyona sem. Ennyit pénzt csak tehetségtelenségből és ügyetlenségből aligha lehetne elégetni, de a céghálózat kialakítása is arra utal, hogy itt nagyon is tudatosan folyhattak, hogy az ÁSZ-t idézzük, vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények. Hogy ez a gyanú megáll-e, arra azonban feltehetően még sok-sok évig nem lesz jogerős válasz. | A közpénzjelleg nem veszett el, a közpénz igen: vagyon elleni bűncselekményt gyanít az ÁSZ Matolcsy jegybanki alapítványánál | Kérdésünk az Állami Számvevőszék közölte: vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen. A terjedelmes ÁSZ-jelentésből úgy tűnik, több százmilliárdos közpénzvagyont égetett el a mára a fizetésképtelenség szélére sodródott MNB-alapítvány és annak vagyonkezelője. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/20/a-kozpenzjelleg-nem-veszett-el-a-kozpenz-igen-vagyon-elleni-buncselekmenyt-gyanit-az-asz-matolcsy-jegybanki-alapitvanyanal | 2025-03-20 14:08:10 | true | null | null | 444 |
A cipős ügy ként elhíresült költségvetési csalás nyomozása során a hajdú-bihari nyomozók húsz ortopéd orvoshoz jutottak el, akik végtag-amputáción átesett betegeket irányítottak egy protéziseket gyártó békéscsabai céghez, majd ezért pénzt kaptak - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI).Még 2022-ben számoltak be arról, hogy büntetőeljárás indult a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) jogosulatlanul visszaigényelt állami támogatásokkal kapcsolatban. A gyógyászati segédeszközökre elkövetett költségvetési csalás idővel országos méretűvé nőtte ki magát, és számos vármegyében indultak nyomozások.A gyanú szerint a bűnszervezetben lévő orvosok egészségügyi állapotuktól függetlenül gyógyászati segédeszközöket írtak fel olyanoknak, akiknek nem is volt szükségük ezekre a termékekre.A nyomozócsoport ebben az ügykörben összesen 31 embert hallgatott ki gyanúsítottként: egy cég ügyvezetőjét, 21 alkalmazottat, nyolc orvost és egy egészségügyi dolgozót.Van, akinek költségvetési csalás, másnak vesztegetés miatt kell felelnie.A nyomozás előrehaladtával egy másik vesztegetési ügycsoport is látókörbe került: a gyanú szerint ugyanis a már említett békéscsabai céghez Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye ortopéd orvosai olyan pácienseket küldtek, akiken korábban végtag-amputációt hajtottak végre. Hogy a szakorvosok a betegeiket a céghez küldjék, a kft. területi vezetői megvesztegették őket. A jogtalan előny egy-egy páciens után negyven- és százezer forint közötti összeg volt. Akadt olyan orvos, aki a gyanú szerint 68 beteget küldött a céghez.A vesztegetés miatt a nyomozók eddig húsz orvost és két alkalmazottat hallgattak ki gyanúsítottként.A két ügycsoportban összesen egy cégvezető, 21 céges alkalmazott, 28 orvos és egy egészségügyi dolgozó érintett, köztük van olyan, akit a nyomozók több bűncselekménnyel is meggyanúsítottak, és az eddig megállapított kár három és fél milliárd forint.Borítókép: Gyógyászati segédeszközök ( | A többmilliárdos cipős csalási botrányban sok orvos is érintett + videó | Költségvetési csalás és vesztegetés miatt indult eljárás. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/03/tobbmilliardos-cipos-csalas-botrany-orvos-ortoped | 2025-03-06 11:49:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Pikó András, a VIII. kerület polgármestere szerint veszélyes a bontás a Szentkirályi utcában, ahova a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát fogják majd építeni.A polgármester a Facebook-bejegyzésben azt írja, a szomszédos lakóházban élők tegnap tájékoztatták arról, hogy a Szentkirályi utca 27. szám alatt szabálytalan és veszélyes bontási munkálatok kezdődtek el a Pázmány-projekt keretében, ugyanis a megbontott tető szerkezete azbesztet tartalmazó palából készült.Pikó szerint a munkálatok szabálytalanok, mert:A munkások védőfelszerelés nélkül dolgoznak.Nincs védőállvány, nincs védőtető, az utcára hullanak a törmelékek.A gyalogosok és a lakók is ki vannak téve az azbesztrostok belélegzésének.Pikóék a helyszínre kiküldték a hatósági osztályt és a közterület-felügyeletet, hogy jegyzőkönyvezzék a szabálytalanságokat. Továbbá levelet küldtek az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, hogy "azonnal állítsák le a szabálytalan és veszélyes bontást és tájékoztassanak előzetesen a következő várható kockázatokról".A beruházást a Budapest Fejlesztési Központ még Vitézy Dávid vezetése alatt kezdte tervezni. A tervek szerint az egyetem új, bölcsészkari campusa a Magyar Rádió egykori tömbjében kap helyet.Tavaly decemberben Pikó András VIII. kerületi polgármester egy közmeghallgatáson olyan javaslatot nyújtott be, amivel változtatási tilalmat vezetnének be a Pázmány Campus fejlesztése miatt bontásra ítélt épületeknél. A többség támogatta a tilalom bevezetését, a fideszes képviselők kivonultak a szavazásról. | Pikó szerint szabálytalanul bontják az azbesztes tetőt a Szentkirályi utcában | Nemcsak a munkásokra, de a civilekre is veszélyt jelent az azbeszt. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/19/piko-szerint-szabalytalanul-bontjak-az-azbesztes-tetot-a-szentkiralyi-utcaban | 2025-03-19 13:00:53 | true | null | null | 444 |
Jogszerűen csökkentette az LMP - Magyarország Zöld Pártja, a Párbeszéd - A Zöldek Pártja és a Momentum Mozgalom támogatását a Magyar Államkincstár a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett ítélete szerint. A bíróság közlemény felidézte: a közös pártlistán indult három párt 2022-es választási kampányának finanszírozását vizsgálva az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapította, hogy jogszabályellenesen fogadtak el vagyoni hozzájárulásokat, ezért felhívta azok központi költségvetésbe történő befizetésére a pártokat.Az ÁSZ-vizsgálat és -jelentés alapján az államkincstár a pártok által jogszabályellenesen elfogadott vagyoni hozzájárulás értékének megfelelő összeggel csökkentette a központi költségvetésből juttatott támogatásukat, írja az MTI a bírósági közlemény nyomán.A pert a Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiumán az LMP, a Párbeszéd és a Momentum indította az államkincstárral szemben. A felperesek mindhárom ügyben az államkincstár határozatának megsemmisítését és az ÁSZ jelentésének bírósági felülvizsgálatát kérték.A bíróság kedden meghozott ítéleteiben a pártok kereseti kérelmeit nem találta megalapozottnak, ezért azokat elutasította, továbbá perköltség és eljárási illeték megfizetésére kötelezte a felpereseket. Indokolásában a bíróság rámutatott: az ÁSZ vizsgálata és annak alapján az államkincstár határozatai is törvényesek voltak. Az ítéletekkel szemben fellebbezésnek nincs helye. | Jogszerű volt három ellenzéki párt támogatásának csökkentése a 2022-es kampány után, mondta ki a bíróság | A számvevőszék és az államkincstár eljárása is rendben volt a Fővárosi Törvényszék szerint. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/18/jogszeru-volt-harom-ellenzeki-part-tamogatasanak-csokkentese-a-2022-es-kampany-utan-mondta-ki-a-birosag | 2025-03-18 20:46:44 | true | null | null | 444 |
Három, a Magyar Nemzeti Bankot érintő jelentést tett közzé szerdán az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ honlapján publikált jelentések a Magyar Nemzeti Bank működésének, az MNB-hez és Matolcsy György volt jegybankelnökhöz szorosan kötődő Neumann János egyetem működésének, valamint az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának működésének vizsgálatával foglalkoztak.A legtöbb problémát a legterjedelmesebb, az alapítványi gazdálkodásról szóló 373 oldalas jelentés sorolta fel. Ennek a dokumentumnak a legfontosabb állítása:"Az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ÁSZ tv. 30. § (1) bekezdése alapján az ügyészségen feljelentést tett."Az ÁSZ-t arról kérdeztük, hogy pontosabban hány bűncselekményt jelent a "több" számnév ebben a mondatban, és hogy mik lehettek azok a bűncselekmények,amire azt a választ kaptuk:"Az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése során feltárt tények alapján ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt."A feljelentéssel kapcsolatban küldtünk kérdéseket a Központi Nyomozó Főügyészségnek is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy "a megkeresésében megjelölt adatokkal a Központi Nyomozó Főügyészségre feljelentés nem érkezett".Így hát megkerestük a Legfőbb Ügyészséget is, ahonnan most az a válasz érkezett:"az Állami Számvevőszék Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását érintő vizsgálatának megállapításai alapján tett feljelentése alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást, amely felderítési szakban van folyamatban."Így tehát küldtünk kérdéseket az ORFK-nak is, arra vagyunk kíváncsiak, hogy valóban zajlik-e a nyomozás, milyen szakaszban van, milyen bűncselekményeket érint, és szerepelt-e a feljelentésben az alapítvány alapítójának (azaz az MNB-nek, illetve Matolcsy Györgynek) a lehetséges felelőssége.Amennyiben kapunk válaszokat, természetesen arról is beszámolunk.ElőzményekMint korábban megírtuk: amióta a Matolcsy György vezette jegybank 2014-ben létrehozta, majd 2019-ben a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba (PADME-ba) összeolvasztotta alapítványait, egy nagyon összetett, valószínűleg szándékosan átláthatatlan és megfelelő kontrollrendszer nélkül működő vagyonkezelői céghálózat közreműködésével több százmilliárd forintnyi közpénz égett el, és a számvevők szerint bűncselekmények gyanúját felvető döntések nyomán keletkezett súlyos veszteségek miatt 2024-re a PADME és annak vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. is a fizetésképtelenség szélére sodródott.Az ÁSZ jelentéseinek főbb állításai: az MNB 2014-ben 266,4 milliárd forinttal létrehozta a Pallas Athéné alapítványokat, amik 2019-ben összeolvadtak. Az alapítványok 2015-ben létrehozták az Optima Befektetési Zrt.-t a vagyon kezelésére, a befektetési döntések előkészítésének támogatására. Az Optima egyéb forrásbevonások eredményeként közel 500 milliárd forintnyi, jelentős részben (407 milliárd forint) közpénzből származó vagyonért felelt. A vagyonkezelést, a befektetéseket azonban „egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre”. A jelentés szerint ebből sok milliárd forint Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti társaságához került. A cég 2021-ben 255,8 milliárd forint, 2022-ben 278,5 milliárd forint, míg 2023-ban 279,1 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket, de mivel azok a valós piaci értéknél magasabb összeggel szerepeltek a könyvekben, csak ez akár 150 milliárdos veszteséget okozhatott az alapítványoknak. Az MNB menedzsmentje az alapító kontrollt egészen 2024-ig nem gyakorolta érdemben az alapítványok és a vagyonkezelő cég fölött. Az Optima Befektetési Zrt. 2021-ben még 116 milliárd forint adózott eredményt ért el, de ez 2022-re 4,2 milliárd forintra, majd 2023-ra mindössze 3,2 milliárd forintra csökkent. Ez év elejére súlyos likviditási helyzet alakult ki az alapítványnál, „a likviditási helyzet súlyosságát jelzi az Alapítvány felügyelőbizottságának 2025. január 18-án kelt, az MNB elnökének címzett levele, melyben a felügyelőbizottság elnökének értékelése szerint »az Alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van«”.Frissítés: cikkünk címében eredetileg a Legfőbb Ügyészség szerepelt, de mint kiderült, kérdésünket továbbították a Fővárosi Főügyészségnek, és ők válaszoltak a kérdésünkre. | Legfőbb Ügyészség: elindult a nyomozás az MNB-alapítványok ügyében | Az ÁSZ szerdán publikálta a Matolcsy György vezette MNB alapítványainak gazdálkodásáról szóló jelentéseit. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/21/legfobb-ugyeszseg-elindult-a-nyomozas-az-mnb-alapitvanyok-ugyeben | 2025-03-21 12:03:11 | true | null | null | 444 |
"A DK közérdekű adatigénylési pert indít Lázár János minisztériuma ellen, hogy megtudjuk, kiknek és miért akarja odaadni a kastélyainkat a magyar kormány" - jelentette be Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján.Körülbelül egy éve a kormány kitalálta, hogy a magyar kastélyokat, vagyis azokat a műemlékeket, amelyek több száz éve a magyarok tulajdonában vannak, odaadja ingyen azoknak, akik pályáznak egy bizonyos feltételrendszer alapján. Nem tudjuk, hogy kik, milyen pályázatot adnak be, sem hogy Lázár János mi alapján dönt a nyertesek mellett- fogalmazott a DK pártigazgatója, hozzátéve, hogy ezeknek a kastélyoknak a jó részét magyar és uniós forrásból fel is újították.A DK ezt bejelentette az Európai Unió csalás elleni hivatalánál, az OLAF pedig meg is kezdte a vizsgálódását. A párt azt is tudni akarja, hogy a pályázók mit adtak le a pályázatukban, vállaltak-e a felújítást, az üzemeltetést, vagy hogy az állampolgárok milyen pénzért, mikor mehetnek megtekinteni a műemlékeket - sorolta Sebián-Petrovszki László, aki Lázár Jánost is kérdezte a parlamentben, de kitérő választ kapott, ezért közérdekű adatigénylésben kérték ki az iratokat, de ezt kétszer is visszautasították, először arra hivatkozva, hogy nincs még döntés, aztán hogy a döntéselőkészítést szolgáló iratokat nem adják ki.A DK közérdekű adatigénylési pert indít, hogy adják ki mindazokat a dokumentumokat, amelyeket a pályázók benyújtottak, és ami alapján Lázár János eldöntötte, hogy kik kapják a kastélyokat. "A DK nem hagyja, hogy ezek a műemlékek különböző háttéralkukon keresztül magántulajdonba kerüljenek, és egyfajta új nemesség épüljön a kormánynak köszönhetően, mert a baloldaliság nem divat kérdése" - zárta sajtótájékoztatóját Sebián-Petrovszki László, melyet a DK a Facebook-oldalán közvetített. | Lázár Jánosék "kastélymutyija" ügyében indít közérdekű adatigénylési pert a DK | Lázár Jánosék „kastélymutyija” ügyében indít közérdekű adatigénylési pert a DK - Az Európai Unió csalás elleni hivatala is vizsgálódik az ügyben. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/03/16/dk-demokratikus-koalicio-sebian-petrovszki-laszlo-lazar-janos-kastelytorveny-kozerdeku-adatigenyles-per | 2025-03-16 13:19:00 | true | null | null | Index |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei olyan autósokat állítottak meg Kazincbarcikán, akik fémhulladékot adtak le a közeli fémkereskedőknél.Az ellenőrzésen egy 28 éves férfi hamar fennakadt, ugyanis a kontroll nemcsak az adott napra vonatkozott, hanem a járőrök az elmúlt esztendők leadásait is vizsgálták - írta sajtóközleményében az adóhatóság.A NAV adatbázisaiból kiderült, hogy a fiatal férfi az elmúlt két évben több mint 13 tonna fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot és akkumulátort adott le. Kiderült továbbá az is, hogy a fémhulladékok nem a saját ingatlanján keletkeztek, hanem azokat az általa elvégzett munkákért cserébe, gyakorlatilag munkabérként kapta.A pénzügyőrök a fémkereskedelmi szabályok megsértése miatt indítottak eljárást, a fémbiznisz vége pedig komoly veszteséggel zárult, a "fémbizniszelő" akár négymillió forint bírságra is számíthat. | Nem pénzben fizették ki és még többmilliós bírság is vár a "fémbizniszelő" férfira | Nem pénzben fizették ki és még többmilliós bírság is vár a „fémbizniszelő” férfira - Két év alatt 13 tonna fémhulladékot és akkumulátort adott le a kereskedésbe. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/03/23/nav-penzugyor-kazincbarcika-femkereskedelem-ellenorzes-femhulladek | 2025-03-23 17:09:00 | true | null | null | Index |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a jegybank ügyeiben feljelentést tett az ügyészségen, a Magyar Nemzeti Bank alapítványának, a PADME átvilágítását követően. Az ÁSZ szerint az egykor 266 milliárd forintos tőkével induló alapítvány vizsgálata után vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja merült fel.Mint ahogy azt az Indexen olvashatták, a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül több száz milliárd forintot fektetett be a korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám. Az alapítványok vagyonkezelésére létrehozott céghálózat még Varga Mihály megérkezése előtt saját irányítása alá játszott át cégeket.Az ÁSZ már korábban is vizsgálta az ügyet, azonban Varga Mihály megérkezésével ez felgyorsulni látszik, mivel egy mindenre kiterjedő vizsgálatot rendelt el.Az ÁSZ átvilágítási ügylete nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bank azon kölcsönügyletére, amit a Matolcsy György távozása előtt hajtottak végre és amelyben az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. egy olyan magántőkealaphoz került melynek a Matolcsy család cégbirodalmának központjában van a bejelentett elérhetősége.Az ÁSZ a 24.hu megkeresésére közölte, hogy a kedden közzétett vizsgálatok "már az észrevételezés szakaszában voltak", amikor a tranzakcióról megjelentek az első híradások, ezért erre a tulajdonosváltásra az ellenőrzés már nem tudott kiterjedni.A számvevőszék azt írta, hogy a vagyonkezelést, a befektetéseketegy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre.A jelentés szerint ebből sok milliárd forint Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti társaságához került. | Az Állami Számvevőszék feljelentést tett a Matolcsy-korszak végén végrehajtott cégátadás miatt | Az Állami Számvevőszék feljelentést tett a Matolcsy-korszak végén végrehajtott cégátadás miatt - Sok milliárd forint került Matolcsy György fiának érdekeltségéhez. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2025/03/21/allami-szamvevoszek-magyar-nemzeti-bank-matolcsy-adam-feljelentes-buncselekmeny | 2025-03-21 14:44:00 | true | null | null | Index |
A tájékoztatás szerint az 1993-ban alapított Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft. (ÉTV) ivóvíz-szolgáltatást végez Érden, továbbá a vízellátó, illetve szennyvízelvezető rendszereket üzemelteti Diósd, Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint településeken, valamint Remeteszőlős községben. A vállalkozásnak jelenleg hét települési önkormányzat (Érd, Diósd, Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok, Törökbálint) a tulajdonosa, továbbá szakmai befektető a cégben a Veolia Víz Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.A GVH gyanúja szerint az ÉTV indokolatlanul magasan állapította meg a mellékvízmérők műszaki átvételéért és zárral való ellátásáért (plombálás) fizetendő szolgáltatási díjakat.A kifogásolt magatartás az ÉTV működési területén vezetékes mellékvízmérő órával rendelkező valamennyi ügyfelet érintheti az új mellékvízmérő órák felszerelésekor, valamint azok rendszeres és kötelező cseréjekor. A fentebbiek alapján a vállalkozás valószínűsíthetően visszaélt gazdasági erőfölényével, ezzel pedig többletköltségeket okozott az érintett területen élő fogyasztóknak - hangsúlyozta a versenyhivatal.A GVH jelezte: a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul - írja az MTI. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam hat hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.A közleményben felidézték: korábban több víziközmű-vállalkozással, köztük az ÉTV-vel szemben is folytattak versenyfelügyeleti eljárást. A nemzeti versenyhatóság a 2012-ben lezárt eljárásában megállapította, hogy a cég túlzottan magas díjat alkalmazott a mellékvízmérők plombálásáért olyan esetekben, amikor azokat más vállalkozás szerelte fel vagy cserélte ki, így pedig visszaélt erőfölényes piaci helyzetével. A GVH ezenfelül 2013-ban a tatabányai Északdunántúli Vízmű Zrt.-t, 2015-ben pedig a pécsi Tettye Forrásház Zrt.-t marasztalta el hasonló jogsértések miatt. | A GVH vizsgálatot indított egy Pest vármegyei víziközmű-szolgáltató magas árazása miatt | A GVH vizsgálatot indított egy Pest vármegyei víziközmű-szolgáltató magas árazása miatt - A hivatal szerint az érdi cég visszaélhetett erőfölényével. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2025/03/21/gvh-vizsgalat-erd-pest-varmegye-vizszolgaltato-erofoleny-mellekvizmero-arazas | 2025-03-21 11:49:00 | true | null | null | Index |
"A március 14-i nyírcsászári testületi ülésen nem volt napirenden az elbocsátásom, de az igen, hogy a háziorvos bérét, juttatásait meg kell emelni. Ezt a képviselők meg is tették, azzal a kiegészítéssel, hogy az orvos kijelentette, március 17-től nem szeretne velem dolgozni. Az ülés után alig fél órával átjött a rendelőbe a polgármester, és a kezembe nyomta az azonnali felmentésemről szóló papírt, a dokumentumban indok nem szerepelt" - kezdte történetét Kovács Anita háziorvosi asszisztens portálunknak. Hozzátette, mivel a felmentés március 14-i hatályú volt, azonnal összeszedte a holmiját és elment.Az asszisztens érdeklődésünkre elmondta, 2023 márciusától dolgozott a rendelőben, ahol a három havi próbaidő után véglegesítették, és határozatlan idejűvé vált a szerződése. Elmondása szerint az október elsején hivatalba lépő fideszes polgármester úgy tudta, hogy szerződése 2024. december 31-ig szól, ám amikor kiderült számára, hogy ez nem helytálló információ, mérges lett. Még egy állítólagos aláírásgyűjtést is szerveztek az asszisztens ellen, ám ezt végül adatvédelmi aggályok miatt nem hozták nyilvánosságra.Kovács Anitát egy már ott dolgozó asszisztens mellé vették fel, aki történetesen Szkibáné Teliska Éva barátnője. Ezt meg is tehették, hiszen a háziorvosi körlet Nyírcsászári mellett Nyírderzsen működik, és az ide tartozó paciensek száma meghaladja a 1300-at. A jogszabály szerint 1200 kártyaszám felett lehet alkalmazni második asszisztenst, ezt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nagyobb részben finanszírozza, az önkormányzatoknak csak kicsivel kell kiegészíteni.Azonnali hatállyal történt elbocsátása kapcsán Kovács Anita megemlített egy, a szakmai munkáját kikezdő, de minden alapot nélkülöző korábbi vádat is, ami miatt már megtette a feljelentését. Elmondása szerint az elbocsátása beilleszthető abba a sorba, ahogy korábban elküldték előbb az óvoda egy dajkáját, majd az egyik óvónőt, Demeter Zsuzsát, aki nem mellesleg a képviselő-testületen belül a polgármesterrel szembeni függetlenek többségi frakcióját erősíti.De nemrégiben a faluvezető menesztette a jegyzőt is, sőt még rendőrt is hívtak a holmijait az irodában összepakoló hivatali vezetőre. Elbocsátása előtt Demetert megfenyegették, amiért a helyi ellenzék a Nyírbátori Rendőrkapitányságon feljelentést tett.Kovács Anita úgy hallotta, hogy azonnali menesztése okaként a fideszes polgármester a takarékosságot nevezte meg, ám vélekedése szerint ezt legalább két dolog cáfolja. Az egyik, hogy a március 14-i testületi ülésen megemelték a háziorvos bérét, azaz erre volt pénz. Másrészt menesztésével a NEAK-finanszírozás lecsökken, egy asszisztenssel pedig a helyettesítés kerülhet veszélybe. Kovács végül azt mondta, már fel is vette a kapcsolatot egy ügyvéddel, aki szerint a történtek miatti munkaügyi pert indíthat, amit meg is nyerhet."Itt, ha egy pici faluban is, de politikai alapon nagytakarításba kezdett a kormánypárti polgármester. Módszere roppant egyszerű, mindenkit kirúg, aki az előző polgármesterhez, Csordásné Nehéz Máriához köthető" - vázolta a kialakult helyzetet Orosz József nyírcsászári ellenzéki képviselő. Hozzátette, azért is kellett a két háziorvosi asszisztens, mert korábban a helyettesítést, ha egyáltalán meg tudták oldani, akkor az napi akár 50 ezer forintjába került az önkormányzatnak, két asszisztens mellett viszont a NEAK állta a költségek nagyobb részét.Ehhez hozzátette, hogy a március közepi testületi ülés napirendjén szerepelt a nyírcsászári önkormányzat költségvetésének elfogadása, amelyet az ülés előtt két nappal kaptak meg, ami alkalmatlan arra, hogy felkészüljenek a napirendi pont érdemi megtárgyalására. A helyzet azonban ennél is komolytalanabbá vált március 14-én kora délelőtt, amikor közvetlenül a testületi ülés előtt kapták meg a helyi büdzsé új változatát. Ebben a sorok között már elrejtették, hogy a jövőben csak egy háziorvosi asszisztenst fognak finanszírozni, ám ezt akkor, az idő rövidsége miatt az ellenzéki képviselők nem vették észre.Orosz József is azt erősítette meg, hogy ezzel a lépéssel semmilyen megtakarítást nem ér el az önkormányzat, ez egy hazug érv. De ezt azzal is megtoldotta, hogy az óvónő, a jegyző és az asszisztens elbocsátása miatti munkaügyi pereket is elveszíti az önkormányzat, ami újabb, egyben teljesen felesleges pénzügyi terhet jelent majd a községnek.Sőt, ezen az ülésen a képviselők lemondtak a tiszteletdíjukról, ahogy az egyik alpolgármester is az összességében bruttó 300 ezer forintos juttatásáról és az ehhez járuló költségtérítéséről. Az érvényben lévő szabályok miatt ezt neki írásban kell megtennie, de most ez ügyben visszakozni látszik.A héttagú nyírcsászári képviselő-testületen belül a polgármestert két képviselő támogatja, s hármukkal szemben négy ellenzéki/független képviselő van. Bár óriási viták vannak közöttük, de ahogy Orosz portálunknak fogalmazott, nem akadályozzák a munkát, amit az is bizonyít, hogy most, a település működése miatt megszavazták a költségvetést. Az ellenzék már korábban kilátásba helyezte, hogy a tavaly október elsejei hivatalba lépésük után, amint lehet, tiszta vizet öntenek a pohárba, s feloszlatják a testületet. A törvényben előírt hat hónap hamarosan, április elsején jár le. Az csak hab a tortán, és jól mutatja a kialakult helyzetet, hogy az utóbbi hónapokban a kis létszámú polgármesteri hivatalból hárman távoztak."Amit itt a fideszes polgármester művel, az politikai ámokfutás, valószínűleg ő is tudja, hogy hamarosan vége van a működésének. Biztosra mondom, hogy feloszlatjuk a testületet, mert ez így nem mehet tovább, s ezt az itt élő emberek többsége is látja. Az ezt követő időközi választáson nem csupán a testületi többséget adjuk majd újra mi, hanem a polgármestert is" - mondta a Narancs.hu-nak Orosz József.Az ügyben újfent megpróbáltuk elérni és megszólaltatni Szkibáné Teliska Éva fideszes polgármestert, de megkeresésünkre most sem reagált. | Nyírcsászáriban most a háziorvosi asszisztenst menesztették, vélhetően politikai okból | Az önkormányzati képviselőként dolgozó óvónő és a jegyző után Nyírcsászári fideszes polgármestere, Szkibáné Teliska Éva a napokban Kovács Anita háziorvosi asszisztenst is menesztette. Határozatlan idejű szerződése ellenére azonnali hatállyal, indoklás nélkül. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nyircsaszariban-most-a-haziorvosi-asszisztenst-menesztettek-velhetoen-politikai-okbol-275415 | 2025-03-20 12:15:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A bíróság szerint a vádban szereplő magánokirat - vagyis a vádlottak által készített, Hagyó Miklós élettársának egy polgári perben képviseleti jogot biztosító meghatalmazás - nem hamis. A bíróság ezért Hagyó Miklóst elsőrendű vádlottat az ellene tettesként, Ottlik Lilla Lea másodrendű és Szűcs Viktor Géza harmadrendű vádlottat az ellenük bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmentette.Az ítélet indokolásában elhangzott, hogy olyan polgári peres eljárás kapcsán született meghatalmazás, amelyben nincs szükség "jogvégzett, kötelező jogi képviseletre". A másodrendű vádlott nem is akart olyan jogosultságokra szert tenni, amelyhez jogi végzettség kellene - mondta az ügyben eljáró bíró. Németh Leona rámutatott: a polgári peres ügyben eljáró bíróság is befogadta és elfogadta, hogy ez érvényben lévő meghatalmazás.Közölte, a vádban szereplő okirat alkalmatlan volt arra, hogy többletjogosultságokat adjon. Szó nem volt róla, hogy Ottlik Lilla Lea úgy akart volna bemenni a büntetés-végrehajtási intézetbe, hogy ő Hagyó Miklós védője, és így aztán korlátlanul, ellenőrizetlenül tartsa vele a kapcsolatot. Erre semmiféle okirat nem is utalt - mondta el Németh Leona.A bíróság szerint jogszerűen jegyezték fel jogi képviselőként Hagyó Miklós élettársát, hiszen erre lehetőséget adnak a jogszabályok. Németh Leona álláspontja szerint a meghatalmazás nem hamis magánokirat, amelyet fel lehetett használni.A vád szerint 2010 nyarán a súlyos korrupciós bűncselekmények gyanújával előzetes letartóztatásban lévő volt szocialista politikus és élettársa egy ügyvéd segítségével készített meghatalmazást, amely szerint a nő Hagyót képviselheti egy polgári perben. A nőnek azonban nem is volt jogi végzettsége, és az ügyészség szerint csak azért készítették a meghatalmazást, hogy a hozzátartozókra vonatkozó szabályoknál jóval enyhébb korlátozással, illetve ellenőrzés nélkül érintkezhessen a fogva tartott Hagyó és őt látogató élettársa. Az ügyészség mindezek miatt magánokirat-hamisítással vádolta meg Hagyó Miklóst, élettársát és ügyvédjét, aki a meghatalmazást aláírta és pecsétjével ellenjegyezte.Az ítélethirdetés előtt az ügyész perbeszédében indítványozta, hogy a vádlottakat ítéljék pénzbüntetésre.A védők pedig perbeszédeikben kijelentették, hogy ügyfeleik nem követtek el bűncselekményt, betartották a jogszabályokat. Hagyó Miklós az utolsó szó jogán azt mondta: ártatlan, végig jóhiszeműen járt el, minden szabályt betartott.A Központi Nyomozó Főügyészség a múlt szerdán közölte, hogy vádat emelt Hagyó Miklós és tizennégy társa ellen az úgynevezett BKV-ügyben. A főügyészség "folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt vádiratot nyújtott be Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen a Fővárosi Törvényszékhez". A főügyészség - egy kivételével - börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottakra. A főügyészség szerint a bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintosnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek.A volt szocialista főpolgármester-helyettest 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, tavaly februártól júniusig házi őrizetben volt, azóta szabadlábon védekezhet.Az ügyészség fellebbezett, a vádlottak és védőik tudomásul vették az ítéletet. | Egy vádpontban felmentették Hagyót | Az ügyészség fellebbezést nyújtott be. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2012/01/16/egy-vadpontban-felmentettek-hagyot/ | 2012-01-16 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az állami Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. komplex kommunikációs ügynökségi, rendezvényszervezési és médiaügynökségi feladataival ismét Balásy Gyula cégeit, a New Land Média Kft.-t és a Lounge Design Kft.-t bízta meg. A szerződés hatályát a szerződés aláírásától, 2025. január 14-étől a keretérték kimerüléséig, de legfeljebb 2025. március 31-ig határozták meg.A Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül odaítélt megbízást a cégek a jelenleg is érvényben lévő, nettó 75 milliárd forintos kommunikációs keretszerződés egyik munkájaként kapták meg, az érték nettó 475 millió forint, amelynek 30 százaléka opciós keret - tehát a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. az érték 70 százalékára vállalt biztos lehívást.Most épp Kínában népszerűsítik a magyar bortRókusfalvy Pált 2022-ben nevezték ki bormarketingért felelős kormánybiztosnak. (És épp Rókusfalvy cége, a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.t zárták ki abból a 24 milliárdos megbízásból, amit a New Land Media nyert meg a napokban a Nemzeti Kommunikációs Hivatal médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátására kiírt tenderén. Kicsi a világ).Rókusfalvy - aki Etyek első négycsillagos szállodájának is a tulajdonosa többek között - az ügynökség megalakulásakor példaként hozta fel nyugati szomszédunkat, ahol már 1986 óta létezik az osztrák bormarketing ügynökség. Rókusfalvy szerint Magyarországon sokáig nem volt igazi gazdája ennek a területnek.A Bormarketing Ügynökség 2023 augusztusában indította el első belföldi kampányát. A Buborékok nyara elsősorban az Y és Z-generáció tagjait célozta meg, mert a kormánybiztos szerint a Z-generáció tagjai, a jövő borfogyasztói az alkoholmentes vagy részlegesen alkoholmentes italokat részesítik előnyben. A nehezebb, hordós, testesebb borok helyett inkább a buborékokat, a frissítő, könnyed, gyümölcsös, reduktív tételeket preferálják. Épp ezért a Magyar Bormarketing Ügynökség első kampányának főszereplői a buborékos borok, a pezsgők, a habzóborok és a fröccsök, valamint a bor-és pezsgőkoktélok voltak, amelyek (újra)felfedezésére hívta fel a figyelmet.2023 végére aztán a 2023-2026-os Nemzeti Bormarketing Stratégia is elkészült.2024-ben a magyar borok több nemzetközi eseményen is bemutatkoztak, köztük a hazai Hungarian Wine Summiton, az őszi Master of Wine túrán, valamint három nagy borászati és egy gazdasági szakkiállításon. Düsseldorfban, Veronában és Szöulban is jelen voltak, utóbbi helyszínen digitális influenszer kampány is támogatta Magyarország megjelenését. A hazai borokat a koreai és a kínai piacon is népszerűsítették. Az Egyesült Királyságban a furminttal és a magyar vulkanikus borokkal foglalkoztak részletesebben, miközben a német borszakértő, Konstantin Baum MW Tokajt és borvidékét ismertette meg a közönséggel.A www.bormarketingugynokseg.com-ról időközben a www.bor.hu-ra költözött ügynökség honlapja szerint a Magyar Bor épp most, márciusban roadshow-ra indult Kínába, hogy bemutassa a hazai borágazat kiemelkedő üzeneteit, eredményeit. A közösségi márkát gondozó Magyar Bormarketing Ügynökség három városban – Sencsenben, Sanghajban és Pekingben népszerűsíti a hazai borokat. | Balásy Gyuláék tolják a bormarketing kommunikációját is - hihetetlen összegért | Sokan talán meg sem lepődnek, hogy az állami Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. kommunikációs feladatait is a New Land Média Kft. és a Lounge Design Kft. konzorciuma kapta meg. Harmadik éve ők népszerűsítik a magyar borokat, hiszen 2025 elején immár másodszor újították meg a szerződésüket. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/balasy-gyulaek-toljak-a-bormarketing-kommunikaciojat-is--hihetetlen-osszegert.html | 2025-03-20 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Alapszintű és kiegészítő szintű műszaki vizsgabiztosi e-learning tananyagra írt ki pályázatot a MÁV a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. részére.A közúti közlekedési szakemberek digitális tananyagok leszállítására és rendelkezésre bocsátására kiírt közbeszerzést az E-Educatio Információtechnológia Zrt. nyerte meg, a szerződés keretösszege közel 200 millió, egész pontosan 198 400 000 forint. Az ajánlatkérő 70 százalékos kötelező lehívást vállalt.A tervezett tananyag a következő:Alapszintű elméleti műszaki vizsgabiztosi alapképzés és továbbképzésKiegészítő szintű elméleti műszaki vizsgabiztosi alapképzés és továbbképzésA tananyagoknak már a keretszerződés időtartama alatt rendelkezésre kell állnia, a tanulás megkezdését követően a tananyagoknak a felhasználó számára a következő időtartamokra kell rendelkezésre állniuk:Alapszintű elméleti műszaki vizsgabiztosi alapképzés 730 napig és/vagy 100 óráigKiegészítő szintű elméleti műszaki vizsgabiztosi alapképzés - 730 napig és/vagy 100 óráigAlapszintű elméleti műszaki vizsgabiztosi továbbképzés - 730 napig és/vagy 60 óráigKiegészítő szintű elméleti műszaki vizsgabiztosi továbbképzés - 730 napig és/vagy 60 óráig.A nyertes E-Educatio Zrt. 2024-es számai ugyan még nem jöttek ki, de az Opten nyilvános adatai szerint 2023 visszaesést hozott 2022-höz képest. Ugyanis a 4 milliárd forintos nettó árbevétele után 2023-ben 2,5 milliárd lett, nyeresége pedig 2,5 milliárdról 903 millióra zsugorodott.A tavalyi évüket minden bizonnyal jóval izmosabb adatokkal zárta cég, hiszen titkos kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervénél azt az iratkezelő szoftver használatát, melyet a kormánybiztos Palkovics egykori üzlettársaként fejlesztettek Fauszt Zoltánék - erről az Átlátszó írt tavaly év elején.De az E-Educatio Zrt. nyerte tavaly augusztusban a Klebelsberg Központ 4,6 milliárd forintos közbeszerzését is. A KRESZ-t és az elsősegélynyújtási elméleti anyagot a fiatalok távoktatásban sajátíthatják el, az ehhez szükséges tananyagot és elérést pedig az E-Educatio Zrt. adja, ahogyan a digitális vizsgalebonyolítási környezetet is ők biztosítják a középiskoláknak.Tavaly márciusban pedig a 24.hu arról írt, hogy épp Palkovics régi üzlettársának köre akarta átvenni egy XII. kerületi állami iskolát, méghozzá a Gábor Dénes Főiskola alapítvány nevében. Az intézményt fenntartó alapítványt ugyanis Fauszt András vezeti, aki Palkovics László régi barátjának és üzlettársának, Fauszt Zoltánnak a testvére, aki cégeivel eddig is tízmilliárdokat nyert informatikai közbeszerzéseken. Igaz, végül a fenntartóváltás (egyelőre) meghiúsult.A cég az új, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos barátjáéMint lapunk a KRESZ-közbeszerzés apropóján írt cikkében megírta, a cégnek három részvényese van a cég 2023-ra vonatkozó beszámolója alapján:a Nexius Zrt., amelynek végső tulajdonosa Fauszt Zoltán, akiről maga Palkovics László jelentette ki, hogy barátok. Az üzletember a Nexiuson keresztül érdekelt a KRÉTA-t fejlesztő SDA Informatikai Zrt.-ben is és a közoktatásban kötelezővé tett rendszert jelenleg is üzemeltető Educational Development Informatikai Vagyonkezelő Zrt.-ben is.Az RC Invest Zrt., amelyet a Modern Oktatásért és Biztonságos Közlekedésért Alapítvány birtokol, a szervezet kuratóriumi tagja egy bizonyos Fauszt András. Az RC Investben korábban tulajdonos volt Farkas Zoltán: a zongoraművész 2015-ben eltűnt, majd 2016-ban a holtteste a Dunából került elő. A hvg számolt be arról, hogy a férfi bár papíron a több száz milliós köz- ésPal felsőoktatási informatikai megrendeléseket elnyerő SDA-csoportot tulajdonló RC Invest többségi részvényese volt, valójában napi, filléres gondokkal küzdött. Halála után a cégcsoport nem az örököseié lett: Fauszt Zoltán 2016 májusában levélben értesítette a cégbíróságot, hogy minősített befolyást szerzett az RC Investben.A harmadik részvényes pedig az ePalatábla Vagyonkezelő Zrt., amely 2022-ig Fauszt Zoltáné volt, majd átkerült az e-Palatábla Alapítványhoz, amelynek elnöke Fauszt András.Fauszt Zoltán 14 éven át, 2000-től 2014-ig volt Palkovics László üzlettársa az Informin’ Informatikai Tanácsadó Kft.-ben. Palkovics László azelőtt szállt ki, hogy felsőoktatási államtitkárnak nevezték ki. 2016-ban lett miniszter és egészen 2022 novemberéig az is maradt, de Fauszt sem maradt poszt nélkül: 2019 márciusában a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagja lett és egészen 2020 végéig az is maradt. Neve hol tulajdonosként, hol ügyvezetőként bukkant fel az SDA-cégcsoport cégeiben.Azt pedig az Átlátszó írta meg, hogy Palkovics László ex-miniszter barátjának és volt üzlettársának egyik cége, az SDA DMS ismét verseny nélkül nyert el egy állami megbízást – ezúttal 23,2 milliárd forint értékben. | A frissen kinevezett Palkovics László barátja újabb közbeszerzést nyert | Egy újabb közbeszerzés a sok közül, amit az E-Educatio Zrt. nyert meg. Most is digitális tananyag fejlesztésére pályáztak – és nyertek is. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/a-frissen-kinevezett-palkovics-laszlo-baratja-ujabb-kozbeszerzest-nyert.html | 2025-03-24 18:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályszerű működéséről március 19-én közzétett jelentés fő megállapítása, hogy az MNB-Ingatlan Kft. által megvalósított beruházások esetében a beruházási célú kiadások döntő részét - az egyes ingatlanok vételára nélkül számított beruházási érték 86,1 százaléka, 95,8 milliárd forint értékben - azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok (Somlai Invest Zrt. és Raw Development Kft., Raw Facility Kft. és Somlai Design Kft.) részére fizették ki. Az említett beruházások egyike a Széll Kálmán téri Pénzmúzeum épülete, ahol generálkivitelezési munkákra vonatkozó beszerzési eljárást a Raw Development Kft. nyerte.Ebben semmi új nincs, mert a független sajtó a milliárdos ingatlanügyekről, Matolcsy György jegybankelnök Matolcsy Ádám nevű fiának és baráti körének gazdagodásáról folyamatosan beszámolt. Az ÁSZ által kiemelt Raw cégcsoport Somlai Bálint tulajdona, a fiatal üzletember pedig onnan ismert, hogy Matolcsy Ádám barátja. A számvevőszéki jelentésből ugyanakkor nem derül ki, hogy például a Pénzmúzeum beruházásai, beszerzései körül nemcsak a Matolcsy família baráti és üzleti köre bukkant fel a véletlennél gyakrabban, hanem a NER egyéb csatolt részei is.Például a Pénzmúzeum generálkivitelezője valóban a Raw Development Kft. volt, ellenben arról egy szó sem esik az ÁSZ jelentésében, hogy a generálkivitelezői alvállalkozóként a Market Építő Zrt. dolgozott az épületen. A Market Építő Zrt. Garancsi István résztulajdonában van, és számos nagy állami beruházásban vett részt az elmúlt 15 évben."A munkaterületet 2020 április elején vette át a magyar magasépítő cég. A teljes projekt keretén belül megvalósult a Postapalota rekonstrukciója, ami magában foglalta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részére létrehozott irodaházat, a Pénzmúzeum és a hozzá kapcsolódó területek (Bástya felújítás, Turista pihenő) kialakítását, továbbá az épület körüli tereprendezéseket, kertészeti munkákat. Mindemellett a Market feladatai közé tartozott a Postapalota mellett található, a II. és a XII. kerületét összekötő, akadálymentes gyalogos és biciklis átjáró megépítése is, amelyet 2020. december elején adtak át"- számol be a történtekről a Magyar Építők.A 121 oldalas ÁSZ jelentésben 24-szer szerepel a Raw cégcsoport neve, a Market neve azonban egyszer sem.A Pénzmúzeum üzemeltetője az MNB-EduLab Nonprofit Kft., amely a jegybank leányvállalata. Az Átlátszó 2024 ájusában írta meg, hogy az MNB-EduLab Kft. közbeszerzést írt ki a Pénzmúzeum IT- és audiovizuális rendszerének bővítésére és üzemeltetésére. A nettó 798,9 millió forintos megbízást az A.B.Y.11 Kft. nyerte el. A munka többek között mintegy 40 négyzetméternyi LED-fal üzemeltetésére, valamint különféle hardverekre és szoftverekre terjedt ki. A cég végső tulajdonosa ekkor még Tasnádi László volt, aki korábban Pintér Sándor belügyminiszter államtitkáraként dolgozott, és ügynöki múltja is ismert. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése viszont erre az időszakra már nem terjedt ki.Az MNB-EduLab Kft. szerződéseit átnézve az látszik, hogy a Civil Rendszertechnika Kft. 2022-ben és 2023-ban még Civil Erando Rendszertechnika Kft. néven több informatikai megállapodást is kötött a Pénzmúzeum üzemeltetőjével. A sikeres társaság tulajdonosa a Civil Zrt., ahol szintén Tasnádi László az ügyvezető.A Pénzmúzeum tetején üzemel egy panoráma terasz, amelyet szintén a jegybanki leánycég üzemeltet. Itt 1200 forintért lehet inni egy klasszikus limonádét."A Pénzmúzeum Panoráma Teraszon van benti, fedett helység, illetve a téli szezonban a teraszon 4 darab zárt, fűtött igluval várjuk vendégeinket"- olvasható a luxus vendéglátóegység honlapján. A terasz és az egész múzeum idei takarítására a Green Vector Facility&Service Kft.-vel kötöttek 44,2 millió forintos szerződést.A társaság a Prohuman cégcsoport tagja, amely az egyik legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző cég és a kormány stratégiai partnere. Egyik tulajdonosa Zakor Sándor, aki az MTK focicsapatát is birtokolja.Ebből is látszik, hogy nemcsak a Matolcsy família baráti és üzleti köre kapott szerződéseket a jegybank cégeitől. Mindenesetre az ÁSZ feljelentést tett vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt. A Nemzeti Nyomozó Iroda pedig megkezdte a munkát. | Nemcsak Matolcsy György körének, hanem a NER nagyágyúinak is jutott az MNB-s pénzekből | Az Állami Számvevőszék jelentése kifejezetten Matolcsy György családi és üzleti körére fókuszál, pedig más szereplők is felbukkantak a jegybanki beruházások és beszerzések körül. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/nemcsak-matolcsy-gyorgy-korenek-hanem-a-ner-nagyagyuinak-is-jutott-az-mnb-s-penzekbol.html | 2025-03-25 09:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Neumann János Egyetem (NJE) létrehozása és fejlesztése szorosan kötődik Matolcsy Györgyhöz, aki már a 2010-es évek elején hangsúlyozta Kecskemét egyetemmé fejlesztésének szükségességét. Az általa kezdeményezett együttműködés keretében az Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 óta duális képzési partnerként vesz részt az egyetem oktatási tevékenységében, amely során kezdetben gazdasági gépészmérnök szakirányú hallgatókat, majd a Gazdaságtudományi Kar 2016-os létrehozása óta gazdálkodási és pénzügyi szakos diákokat fogad.Az együttműködés kiterjed versenyek és konferenciák szervezésére, tudományos kutatás támogatására, valamint ösztöndíjprogramok működtetésére is, amelyek révén több mint 80 hallgató végezte gyakorlatát az MNB-nél és annak leányvállalatainál, míg a jegybanki ösztöndíjprogramok közel 120 hallgatót támogattak.A legfontosabb azonban a Neumann János Egyetemért Alapítvány 2020-as létrehozása, amely a kecskeméti egyetem fenntartójaként működik, működése pedig a jegybankhoz kapcsolt.Mint az Állami Számvevőszék most elkészült jelentése is megjegyzi, az állam jelentős pénzügyi forrásokat biztosított számára: az induló 0,6 milliárd forintos vagyonon felül 2020-ban 44,4 milliárd, 2021-ben pedig további 100 milliárd forint állami támogatást kapott. Az alapítvány ezeket az összegeket az egyetem fejlesztésére és működtetésére fordíthatta volna.Ehelyett azonban az alapítványi vagyon jelentős részét, összesen 127,5 milliárd forintot a PADME Alapítvány tulajdonában álló OPTIMA Befektetési Zrt. által kibocsátott kötvényekbe fektették- állapította meg a jelentésA kötvények 10 éves futamidejűek és 2,5%-os kamatozásúak voltak, ami az ÁSZ szerint "kirívóan alacsony", különösen annak fényében, hogy ugyanezen időszakban a kockázatmentes állampapírok kamata akár 14,64% is lehetett.A jelentés szerint a befektetés "likvid, azaz könnyen visszaváltható" eszközként volt feltüntetve, ám valójában nem volt reális esély arra, hogy három hónapon belül veszteség nélkül visszaváltható legyen. Ezt maga az Optima Befektetési Zrt. is tudta, hiszen a kötvénykibocsátásból származó pénzt hosszú távú beruházások finanszírozására fordították.Az ÁSz azt is kiemeli, hogy a befektetést jóváhagyó kuratórium tagjai szintén tisztában voltak ezzel.A 2023. januári és szeptemberi kuratóriumi ülések jegyzőkönyvei szerint a tagok egyértelműen tudták, hogy "a kötvény struktúrájának módosulása kapcsán kérdés a visszaválthatóság, ami jól hangzik, de rendkívül nagy kockázatot hordoz."Az ÁSZ szerint a befektetés kockázatait nem megfelelően mérték fel, és nem történt meg az alapítvány jövőbeli pénzügyi szükségleteinek előzetes elemzése sem. A szervezet a vagyonkezelésre nem alakított ki olyan ellenőrzési mechanizmusokat, amelyek a befektetések kockázatait figyelembe vették volna.Az alapítvány nem vett igénybe független befektetési tanácsadót, hanem a PADME Alapítványnál is dolgozó könyvelővel készíttetett egy elemzést, amely nem volt szakmailag megalapozott.A jelentés szerint a szervezet vagyonellenőre sem látta el megfelelően a feladatát: nem figyelmeztette a kuratóriumot a törvénytelen vagy kockázatos döntésekre.Az ÁSZ megállapította, hogy az első, 5 milliárd forintos kötvénycsomag lejegyzésével kapcsolatos döntés szabálytalan volt, mert összeférhetetlenségi előírásokba ütközött.A későbbi kötvényjegyzések előtt ezt az összeférhetetlenségi szabályt egyszerűen eltörölték, így a kuratóriumi elnök pozíciója érintetlen maradhatott.Ezen kívül egy másik kuratóriumi tag, aki egyben a PADME Alapítvány igazgatója is volt, rendszeresen szavazott a befektetések sorsáról, noha érintettségét nem jelentette be.Az ÁSZ szerint ez törvénysértő volt.A jelentés arra is kitért, hogy az egyetemet fenntartó alapítvány nem biztosította a kötvények kibocsátójának megfelelő pénzügyi monitoringját. A vizsgálat szerintnem értékelte a globális trendeket, nem vette figyelembe a kötvényhez kapcsolódóan a legjelentősebb vagyontömeget képviselő GTC részvények részvényárfolyamának tartós és trendszerű esését, hitelminősítésének romlását.Ahogy arról írtunk, a lengyelországi érdekeltségű GTC ingatlankezelőben az Optima Zrt. jelentős ingatlanportfóliót épített ki, amely a Pallas Athéné alapítványi vagyon egyik legfontosabb eszközévé vált. Az Optima Zrt. emellett az MNB ingatlanberuházásainak egyik központi szereplője volt, amely különböző alapokon keresztül számos értékes épületet szerzett meg: így a budapesti Duna Tower, Spirál, Center Point és Pillár irodaházakat. A vagyonkezelő cég által megszerzett ingatlanok egy része először a Quartz Befektetési Alapkezelőhöz került, majd a GTC Group vásárolta fel őket, hogy aztán továbbértékesítsék őket jelentős árréssel.Az tehát fontos új elem az ÁSZ-jelentés alapján, hogy a Neumann János Egyetemért Alapítvány forrásait is felhasználták az Optimát érintő kusza ügyletekben.Az ÁSZ jelentés szerint az alapítvány jelentős kárt szenvedett a befektetés miatt: az Optima kötvények alacsony kamata miatt nem tudta kihasználni a kedvezőbb hozamú állampapírok nyújtotta lehetőségeket. Az ÁSZ szerint ha a "jó gazda gondosságával" kezelte volna a 127,5 milliárd forintot, és az állampapírok magasabb hozamát választja,akkor az elmaradt haszon 2023 márciusáig akár 15,4 milliárd forintot is elérhetett volna.További problémát jelentett, hogy az alapítvány könyveiben a kötvényeket az eredeti beszerzési értékükön tartották nyilván, holott már ekkor is egyértelmű volt, hogy azok értéke csökkent. A jelentés rámutatott, hogyaz Alapítvány döntéshozói számára nyilvánvaló volt, hogy a kötvények vételárát az OPTIMA Befektetési Zrt. a szerződésben foglalt határidőre nem képes megfizetni.Feljelentés után ügyészségi eljárás jöhetA vizsgálat eredményei alapján az ÁSZ több bűncselekmény gyanúját is megállapította - saját megfogalmazásuk szerint: ezért a törvényi felhatalmazásával élvea számvevőszék feljelentést tett az ügyészségen, valamint törvényességi felügyeleti eljárás indítását kezdeményezte az Alapítvány működésével kapcsolatban. | Feljelentést javasol az Állami Számvevőszék az Matolcsy-közeli egyetem ügyében | Súlyos vagyonvesztés történhetett a vizsgálat szerint. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250319/feljelentest-tett-az-allami-szamvevoszek-a-matolcsy-kozeli-egyetem-ugyeben-748775 | 2025-03-19 16:05:00 | true | null | null | Portfolio |
Na, szevasz, mi a helyzet? Minden jó? Figyelj, ez a matolcsys történet mennyire brutál, nem? Tudod, ez az MNB-alapítványos. Nézegetted, de túl bonyolult? Hát pedig leteszed a hajad. Figyelj!Van ugye a Matolcsy György, nagy fideszes régóta, már a legelső, 1998-as Orbán-kormányban gazdasági tanácsadó meg miniszter volt, aztán 2010-ben megint miniszter lett. Ő mondott ilyen hülyeségeket, tudod, hogy piros pötty van a seggünkön, mint a japánoknak, meg magyar banán fejlesztési övezet, meg nem csomag, hanem PEKIDZSJUNÓ. De Orbán pont ezek miatt is bírta, gondolta, végre valaki, aki nem a megszokott közgazdasági dogmákat tolja, amik szerint a Fidesz szarul csinálja a dolgokat, hanem víziói vannak, nagyot álmodik, egy igazi gazdasági csodadoktor.2013-ban ő lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke, érted, ez eleve mi, hogy egy full fideszes ember lesz a független MNB elnöke? Mondjuk mindegy, korábban is volt már ilyen, lett is ilyen.Na, de jön a lényeg. 2014-ben elkezdett az MNB alapítványokat csinálni. Alapítványokat. De nem úgy, hogy lehet adakozni nekik, és azt eljótékonykodják, meg segítenek szegényeken, hanem úgy, mintha egy céget csinálna, beleteszi a jegybank pénzét, szóval a közpénzt, és onnantól szevasz, az az övé, elkezd vele bizniszelgetni.Amúgy óriási forma volt a Matolcsy, mert az volt a szöveg, hogy ő akkora mágus, hogy egy csomó nyereséget csinált a jegybanknak, és ezt a nyereséget teszik bele az alapítványokba, szóval nyugi legyen, nem ellopja a közpénzt, hanem pont, hogy gyarapítja.Ezzel mondjuk az a baj, hogy csak az egyik irányba akarták ezt: ha nyereség van, kitesszük alapítványba, de ha veszteség van, nem pótoljuk a pénzt, hanem széttárjuk a kezünket. Másrészt azért is volt zseni a trükk, mert az MNB simán meg tudja oldani magának, hogy nyeresége legyen, elég, ha gyengíti a forintot egy kis alapkamat-variálással, és mittudomén, 370-ért eladja a korábban még 350-ért vett eurót. A forint meg, micsoda véletlenek, gyengült is folyamatosan.Oké, tehát ott vagyunk, hogy 2014 van, az MNB csinált magának közpénzt, és beleöntötte az alapítványaiba, volt belőle az elején vagy hat, mindenféle Pallas Athéné izébizé, amik összesen 266 milliárdot kaptak az úgynevezett jegybanki nyereségből, aztán összevonták őket eggyé.Azt sokáig nem lehetett tudni, hogy mire megy a pénz, amikor meg a bíróság egy perben azt mondta, hogy hahó, ez nyilvános adat, adjátok ki, akkor a Fidesz gyorsan csinált egy törvényt, hogy mégse legyen az. Ez volt a legendás "elvesztette közpénzjellegét" érvelés, ez megvan, nem?Jó, hát azóta persze kiderült, meg azért akkor is lehetett kábé tudni, mi történt. Az, hogy kitolták a Matolcsy család haverjainak. Ők kaptak mindenféle zsíros bizniszt az alapítványoktól. Övék lett például általában az alapítványok által megvett ingatlanok felújítása, bebútorozása, ők csinálták a kommunikációs feladatokat satöbbi. Matolcsy Ádám barátai, Somlai Bálint, Száraz István, Pintér Máté. Sok milliárd forint ömlött nekik, jegybanki bizniszek haszonhúzói lettek, ők meg vették a Ferrarikat, Porschékat, magángépekkel jártak, luxuséttermeket nyitottak, ingatlanokat szereztek a Balatonon, New Yorkban, Dubajban, a Svábhegyen, műgyűjtők lettek Londonban, megvették az Origót, tényleg lehetetlen felsorolni mindent. Folyamatosan írt erről a sajtó, csináltunk róla videót mi is, de a Fideszt nem különösebben zavarta.Hogy ezt az egészet minél nehezebb legyen lenyomozni, a jegybank követhetetlen céghálók, magántőkealapok, vagyonkezelő mögé tette a pénzeket, megvásároltak lengyel és svájci ingatlanos céget, hogy onnan menjen tovább az üzletelés a Matolcsy-klánhoz tartozó emberekkel. Már eddig is tökéletes, de jöhet még egy csavar? Tíz éven át simán ment ez, most viszont azért lett téma, mert Matolcsy lelépésével a NER hirtelen rászállt az ügyre. Feljelentés, nyomozás, minden van, a hatóságok szokatlan módon válaszolgatnak a sajtó kérdéseire, sőt, hiába kapálózott az MNB, még egy jelentés is nyilvános lett arról, hogy milyen súlyos lenyúlások történtek.Nem tudom, mit akarnak, vagy mi lesz a vége, lehet, hogy azt még maga Orbán sem tudja, főleg, hogy Matolcsy tizenkét éven át volt MNB-elnök, így sokat tudhat NER-es pénzmozgásokról, sőt, tudnia kell azt is, melyik magántőkealap mögött ki áll.Az biztos, hogy az utóbbi pár évben furán alakult Matolcsy és a kormányzat viszonya. Matolcsy elüldözte maga mellől az alelnökét, Nagy Mártont, aki 2020-ban Orbán mellett kötött ki, azóta pedig a gazdaság ura lett. Ők folyamatosan szólogattak be egymásnak, Matolcsy folyamatosan kritizálta a gazdaságpolitikát is, úttévesztésben van az ország, fordulat kell, meg ilyeneket mondott, mire Orbán Balázs azt üzente, hogy alig várják már, hogy lelépjen.2024-ben a NER elkezdett előkészíteni egy törvényt, amivel a kormány is beleláthatott volna a jegybanki alapítványok gazdálkodásába, de ebből végül nem lett semmi. Novembertől valami enyhülésszerűség látszott, Matolcsy dicsérte Orbánt, Orbán dicsérte Matolcsyt, és azt mondta, hogy ez még nem a történet vége neki. Csak nehogy kiderüljön, hogy ez inkább fenyegetés volt.Matolcsy lelépése előtt, az utolsó pillanatban még megpróbálták az alapítványi vagyonkezelőt átjátszani a haverokhoz, de Varga Mihály, az új jegybankelnök ezt megakadályozta.Legutóbb érdemben pont a 444-nek nyilatkozott kormányzati szereplő az ügyről. Orbán Balázs azt mondta, a kormánynak most nincs dolga ezzel, várják, hogy a hatóságok és a bíróságok milyen döntésre jutnak, de ha a bírósági döntések megszületnek, akkor „természetesen lesz következménye ennek az egésznek”.Az mondjuk figyelemre méltó, hogy Orbán Balázs fejben már eljutott a bírósági ítéletig, miközben ahhoz azért az is kell még, hogy ügyészségi nyomozók végigvigyék a nyomozást, és vádemelési javaslattal átadják az iratokat a vádhatóságnak, amely ezek alapján a vádemelés mellett dönt. Márpedig ez nem mindig szokott így történni. | Ezt az MNB-s ultrasúlyos lenyúlásos sztorit vágod? Elmesélem az egészet, kőkemény! | Ha megszédülsz a Zrt.-ktől, nem érted, mi ez a sok Pallas Athénézás, és fogalmad sincs, mi az a magántőkealap, akkor neked szól ez az összefoglaló az elmúlt évtizedek egyik legpofátlanabb közpénzkiszervezéséről. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/25/ezt-az-mnb-s-ultrasulyos-lenyulasos-sztorit-vagod-elmeselem-az-egeszet-kokemeny | 2025-03-25 12:28:19 | true | null | null | 444 |
"A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az Állami Számvevőszék által tett feljelentés alapján eljárást folytat hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt" - válaszolta lapunk kérdésére az ORFK. A rendőrséget azután kerestük meg, hogy a Fővárosi Főügyészség kérdésünkre pénteken megerősítette, hogy az ÁSZ feljelentése nyomán elindult az ügyben az eljárás.Az, hogy hűtlen kezelés miatt nyomoznak, új fejlemény az ügyben. Az Állam Számvevőszék ugyanis múlt heti kérdéseinkre, hogy pontosan hány bűncselekményt jelent a jelentésükben foglalt "több" számnév - abban ugyanis azt írták, hogy "a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg" az ÁSZ -, illetve hogy mik lehettek azok a bűncselekmények, azt a válaszolta, hogy "vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények" gyanújával tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.A rendőrség az üggyel kapcsolatban mást nem közölt, mint írták: "a nyomozás érdekére való tekintettel további tájékoztatást nem áll módunkban adni". Az ügyészség is csak annyit írt, hogy a jegybank gazdálkodásáról lefolytatott számvevőszék vizsgálat megállapításai alapján indult nyomozás "felderítési szakban van folyamatban".De mi is ez az egész történet? Az akkor még Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank - amely egyik alelnöke akkor Windisch László volt - 2014-ben létrehozott hat Pallas Athéné-alapítványt, amelyekben összesen 266 milliárd forintnyi vagyont helyezett ki közpénzből; ezt a Fidesz egy ideig próbálta közpénzjellegét elvesztett vagyonnak beállítani. A jelleggel szemben mostanra maga a közpénz veszett el, mint ezt a történetet ebben a két cikkben alaposan körbejártuk:A közpénzjelleg nem veszett el, a közpénz igen: vagyon elleni bűncselekményt gyanít az ÁSZ Matolcsy jegybanki alapítványánálNyomozzák, hol a pénz, de épp a Fidesz tett meg mindent, hogy magánzsebekbe mehessenek az MNB-s százmilliárdokA 2019-ben egy, Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) nevű alapítvánnyá összeolvadt alapítványi birodalom az általuk létrehozott vagyonkezelő, az Optima Befektetési Zrt. hathatós közreműködésével 2024-re elégette a teljes, jelenértéken már 460 milliárd forintnyi vagyont. Ez a 2022 óta Windisch László vezette Állami Számvevőszék 2023-ban indult vizsgálatsorozata végére derült ki. Az ÁSZ múlt szerdán tett közzé három, az MNB gazdálkodását érintő jelentést, ezek a jelentések az MNB, az MNB-hez és Matolcsy Györgyhöz szorosan kötődő Neumann János egyetem, valamint a PADME működésének vizsgálatával foglalkoztak.A dokumentumokból kiderült, hogy nemcsak a Pallas-alapítványokba tett 226 milliárd, hanem a Neumann egyetemet fenntartó alapítvány 127 milliárd forintja is köddé vált - ezt 2021-ben adták az Optima vagyonkezelésébe, ennek jelenértéke 190 milliárd forint. Ha a jelentéseket és az egész jegybanki alapítványosdit nagyon röviden össze akarjuk foglalni, akkor ezt egy mondatban és egy hozzá kapcsolódó képen így lehet megtenni:Mióta a Matolcsy György vezette jegybank 2014-ben létrehozta, majd 2019-ben a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba (PADME-ba) összeolvasztotta alapítványait, egy nagyon összetett, valószínűleg szándékosan átláthatatlan és megfelelő kontrollrendszer nélkül működő vagyonkezelői céghálózat - lásd a lenti képet - közreműködésével több százmilliárd forintnyi közpénz égett el, és a számvevők szerint bűncselekmények gyanúját felvető döntések nyomán keletkezett súlyos veszteségek miatt 2024-re a PADME és annak vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. is a fizetésképtelenség szélére sodródott. | Rendőrség: Hűtlen kezelés miatt nyomoznak az MNB-alapítványok ügyében | Eddig csak azt tudtuk, hogy a Számvevőszék vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/25/rendorseg-hutlen-kezeles-miatt-nyomoznak-az-mnb-alapitvanyok-ugyeben | 2025-03-25 12:48:15 | true | null | null | 444 |
"12.734.387.060 forint átutalva, Rákosrendező a budapestieké" - írja a főpolgármester. Karácsony Gergely posztja alapján az összeg a rákosrendezői vételár első részlete, ezt utalta át a Budapesti Közművek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő számlájára, de a tulajdonszerzés után még legalább két hónap kell a birtokba vételig."Akkor - és nem előbb - tudjuk elkezdeni a terület rendbetételét. Ami sürgető, mert több jelzést is kaptam arról: az állam még az elmúlt hetekben is szemétlerakónak használta a budapestiek új tulajdonát" - írja Karácsony, aki szerint az adásvételi szerződés szerint 60 napon belül meg kell állapodni a MÁV-val a használati megosztásról, ezután, egy újabb hónapon belül kerülhet a terület a főváros birtokába.2023 végén derült ki, hogy az állam tárgyal egy dubaji ingatlanbefektetővel Rákosrendező vasúti célra nem használt területeinek értékesítéséről. A felek egy, a magyar és az emírségekbeli kormány közötti nemzetközi szerződést is aláírtak 2024-ben.Az MNV és a dubaji Eagle Hills közötti ingatlanadásvételi szerződést január közepén írták alá, de a nyilvánosságra hozatala után nem sokkal kiderült, hogy a szerződés értelmében a fővárosi tulajdonú BKM Zrt.-nek elővásárlási joga van a területre. A kormány először tagadta, hogy az érintett élhetne az elővásárlási joggal, később mégis elismerték, hogy ez így van. | Karácsony: A Budapesti Közművek átutalta Rákosrendező vételárának első részletét | 12,7 milliárd forintot. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/24/karacsony-a-budapesti-kozmuvek-atutalta-rakosrendezo-vetelaranak-elso-reszletet | 2025-03-24 14:33:07 | true | null | null | 444 |
Hétfőn három tanút hallgatott meg a Szekszárdi Ítélőtábla a pécsi önkormányzat tulajdonában álló Tüke Busz Zrt. 2015-ös buszbeszerzése, az úgynevezett Volvogate-ügy miatt újraindult büntetőperben. Az ügyészség azzal a gyanúval emelt vádat, hogy a Tüke Busz és így végső soron a pécsi önkormányzat indokolatlanul fizetett 650 millió forinttal többet 115 használt Volvo-buszért. Az eredetileg négy vádlott ellen indult perben a Kaposvári Törvényszéken első fokon a II. és IV. rendű vádlottat felmentették a gazdasági csalás vádja alól, a III. rendűt jogerősen elítélték pénzmosás miatt, az I. rendű vádlott az eljárás során elhunyt. A Pécsi Ítélőtábla azonban az ítéletet megsemmisített az ügyészség fellebbezés után, és megismételt eljárást rendelt el, ami február végén a Szekszárdi Törvényszéken indult újra.Az eddigi tárgyalásokról írt cikkeink:Csontvázas jelmezzel indult újra a Volvo-gate miatti büntetőper, ami egy teletömött holland ATM-mel kezdődött"Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki Erikkel" - vallotta a volt alpolgármester a túlárazott pécsi buszbeszerzés miatt folyó perbenHétfőn tanúként állt bíróság elé Csizmadia Péter fideszes önkormányzati képviselő, aki 2014-ben a város gazdasági és pénzügyi bizottságát vezette, Árki Sándor, aki a Tüke Busz vezérigazgatója volt 2014. december 31-ig, valamint Baracsi László, aki a cég gazdasági igazgatójaként tevékenykedett a buszbeszerzés idején.Bertaldó András bíró kérdéseinek a fókuszában egyrészt a buszbeszerzés lebonyolítása, az azzal kapcsolatos szervezési, előkészítési munkafolyamatok álltak, másrészt az, hogy hogyan született meg az a 3,5 milliárd forintos összeg, amivel a buszok beszerzési költségeként számoltak Pécsen, és ami egy ilyen keretösszegű hitelfelvételt is eredményezett.A három tanú kihallgatásának végén úgy tűnik, hogy a pécsi közgyűlésben nem mindennapi manifesztáció történt 2014 decemberében: senki nem tudja, hogyan, de életre kelt mínusz 3 500 000 000 forint. Persze korántsem ez az egyetlen kérdés, amire nem kaptunk választ.A pécsi közgyűlés 2014. december 10-én döntött arról, hogy előzetesen hozzájárul 3,5 milliárd forint keresztösszegű hitelfelvételhez szükséges közbeszerzés kiírásához. Ez a napirendi pont úgy került a képviselők elé, hogy két nappal korábban az akkor Csizmadia Péter vezette gazdasági és pénzügyi bizottság tárgyalt róla, és hagyta jóvá az erről szóló előterjesztést. Csakhogy amikor az eljáró bíró kikérte a pécsi városházáról az anyagot, csak a 30 napirendi pontot tárgyaló bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet tudták kiadni neki, a hitelfelvételről szóló előterjesztést és határozati javaslatot nem.Csizmadia azt mondta, hogy a bizottság minden napirendi pontjához mindig volt előterjesztés, nagyon ritkán szóbeli, a legtöbbször írásbeli. Azt mondta, hogy az előterjesztő minden bizonnyal Girán János akkori alpolgármester volt - ő 2016-ban lemondott -, mert hozzá tartoztak a városi cégek ügyei, illetve hogy a bizottsági ülésen ott volt Árki Sándor, a Tüke Busz akkori vezérigazgatója (a céget négy másik napirendi pont is érintette).Arra a bírói kérdésre, hogy volt-e hitelfelvételről vita, azt felelte, "minimális vita volt", de nem emlékezett, hogy a bizottságban vagy két nappal később a közgyűlésen. Miután azonban Bertaldó András felolvasta a jegyzőkönyvből, hogy ennél a napirendi pontnál az állt, hogy a bizottság elnöke "hozzászólás hiányában" szavazást rendelt el, azzal egészítette ki az előző válaszát, hogy "elég tipikus, hogy nincs vita a bizottsági ülésen". A szavai hitelességét erősítette, hogy a 30 előterjesztést egy 67 perces ülésen zavarták le. Bertaldó arról is kérdezte Csizmadiát, amit az eljárás korábbi szakaszában az I. fokú vádlott, a később elhunyt P. I. mondott arról, hogyan működtek a városban és Baranyában a fejlesztések, beszerzések. P. a vallomásában azt állította, hogy a Tüke Busz és a pécsi közgyűlés, illetve annak gazdasági bizottsága Csizi Péter parlamenti képviselő, volt alpolgármester és Bánki Erik parlamenti képviselő befolyása alatt állt.Csizmadia megerősítette, hogy az önkormányzatnál az a személy, aki a Tüke Buszért felelt, Girán János előtt Csizi Péter volt, de arra, hogy ők irányították a bizottság, a közgyűlés vagy a cég működését, azt felelte: „Nem értek egyet ezzel az állásponttal, ezzel a megfogalmazással.” Hasonló választ – „nem tudom megerősíteni” – adott az elhunyt P.-nek arra az állítására is, hogy Baranya megyében nem történt semmi Bánki Erik tudta nélkül.Ez azért figyelemreméltó, mert a két héttel ezelőtti tanúkihallgatásán Girán János erről a témáról részben a P. állítását megelőzően úgy nyilatkozott: „Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral (…) Nem tudom, a buszbeszerzéshez konkrétan kötődött-e vagy sem, de tudom, hogy sok olyan döntési helyzet volt, ami az ő segítségével ment tovább (…) Sok olyan dolog volt, mert ő nem csak egy képviselő, hanem regionális pártigazgatói tisztsége is volt, amikor az ő szerepvállalása is felmerült”. Azt is mondta a volt fideszes alpolgármester, hogy elődjének, „Csizi Péternek volt szava, az biztos (…) voltak különféle olyan vezetői megbeszélések, ahol polgármester úrral, a másik alpolgármesterrel, országgyűlési képviselőkkel, úgy emlékszem, hogy felmerültek ezek a kérdések” [fejlesztési, kormányzati kapcsolatot igénylő kérdések].Azt most Csizmadia is megerősítette, hogy „politikai értelemben zajlottak egyeztetések az adott politikai közösséghez tartozó politikusok között”, de szerinte ezek nem befolyásolták az akkor általa vezetett bizottság döntéseit. Arra a kérdésre, hogy Csizi Péter később figyelemmel követte-e a pécsi buszbeszerzést, azt mondta, feltételezi, hogy igen, országgyűlési képviselőként feladata is volt, „de erről nem beszéltünk, a bizottság munkájához nem kapcsolódott”.Csizi neve többször előkerült a ma már nyugdíjas, a kérdések jelentős részére „nem tudom”, „nem emlékszem” válaszokkal reagáló Árki Sándor tanúvallomásában is (neki határozott időre, 2014. december 31-ig szólt a szerződése, és részben ezzel magyarázta, hogy miért nem folyt bele a buszbeszerzés előkészítésébe). Egyrészt azt mondta, hogy 2012-ben a későbbi I. rendű vádlott az akkor a Tüke Buszért felelős alpolgármester Csizi ajánlására került az által vezetett céghez, hogy legyen, aki nagy szakértője a fejlesztéseknek és műszaki területnek, mivel a buszpark elég rossz állapotban volt.Másrészt amikor a bíró arról kérdezte, hogy Árki és az akkor a Tüke Busznál a helyetteseként dolgozó későbbi I. rendű vádlott járt-e 2014-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumban, kis habozás után azt mondta, ”közlekedésügyben jártunk ott P.-vel”, de arra a kérdésre, hogy miről tárgyaltak, csak nagyon általánosan tudott beszélni. „Arról, hogy fenn kell tartani a pécsi tömegközlekedést... nem emlékszem... egy államtitkár asszonnyal találkoztunk. Ha jól emlékszem, Csizi alpolgármester úr is ott volt, vagy később csatlakozott”, majd arra a kérdésre, hogy mit reagált az általuk elmondottakra az államtitkár asszony, azt felelte: „Azt, hogy megérti. Utána mi kimentünk, ő benn maradt Csizi Péterrel”. Azt a bírói kérdést, hogy mit mondott utána arról a négyszemközti megbeszélésről Csizi, ez a párbeszéd követte:– Mit mondott utána Csizi Péter?– Én erről nem kaptam tájékoztatást. Amikor jöttünk visszafelé, ez nem került szóba.– Akkor mi került szóba?– Az, hogy jó, hogy ott voltunk, hogy az államtitkár asszony autentikus tájékoztatást kapott– Kértek valamit?– Mi ahhoz kicsik vagyunk.Amikor később Bertaldó András idézett P. egy korábbi vallomásából, amely szerint az NGM-ben azt mondták nekik, hogy vagy Volvo buszokat vesznek, vagy semmilyent nem fognak, azt felelte: már nem emlékszik, hogy ez így elhangzott volna ilyen konkrétan.A bíró felvetette, hogy korábbi tanúvallomásában Girán János arról is beszélt: a buszbeszerzés 3,5 milliárdos előterjesztésénél Baracsi gazdasági igazgató és Árki vezérigazgató megkerülhetetlen volt, amire azt mondta: „összegszerűségben én nem tudok nyilatkozni”, és hogy bár P. csinált elemzést a buszbeszerzésről, ő azt nem látta. Sőt, szerinte ők nem is beszéltek Giránnal, „nem is tudom, mikor lett alpolgármester”. Vallomása szerint nem tudott arról sem, hogy még a közbeszerzés előtt, 2014 végén a Volvo Hungáriától kaptak egy indikatív árajánlatot: „én nem tudom az ő árát... nem emlékszem, hogy tudhattam volna”. Arról sem tudott, hogy Csizi vagy Bánki bármit irányítottak volna, akár csak az általa vezetett cég beszerzéseit, illetve hogy semmi nem történhetett Baranyában a két politikus tudta nélkül.Azt elismerte, hogy P., a II. rendű vádlott Csengő András, valamint a pécsi önkormányzattal gazdasági-pénzügyi tanácsadói kapcsolatban álló Madár Péter József társaságában együtt elutaztak Hollandiába 2014 végén, de állítása szerint pénzügyekről, lehetséges árról ott sem volt szó. Bár hozzátette, hogy nem beszélt németül, hollandul, és más idegen nyelvet sem, így csak arról tud nyilatkozni, amit neki lefordítottak. De „egy vacsora keretében” beszélgettek, „nem biztos”, hogy neki mindent lefordítottak.A volt vezérigazgató arról sem tudott, hogy volt a buszokról másik, magyarországi egyeztetés is, sem arról, hogy a helyettese megkapta emailben a végső beszerzési árnál jóval alacsonyabb, úgynevezett indikatív árajánlatot. (A bíró a tanúkihallgatás egy pontján fel is tette azt a kérdést, hogy ha Árki is volt a vezérigazgató, valójában ki irányította a Tüke Buszt.)Arra a kérdésre, hogy a Volvo Hungáriánál tartott novemberi budapesti megbeszélésről senki nem számolt-e be neki, megismételte: „nekem a mandátumom év végén lejárt”. Amikor a bíró azt mondta, hogy december 18-i keltezéssel van egy szándéknyilatkozat a Tüke Busztól a buszok beszerzésére, amit bár nem írt alá, az ő nevében fogalmaztak meg, azt mondta, „ilyet épeszű ember nem csinál”, ő erről nem tudott.Ahogyan állítása szerint arról sem tudott, hogy ha senki nem tárgyalt árakról, akkor honnan jött az a 3,5 milliárdos összeg, amire kalkulációt kellett készítenie a Tüke Busz gazdasági igazgatójának, „biztosan volt valahonnan valami információ”, felelte erre.Márpedig a tanúként szintén hétfőn kihallgatott egykori gazdasági igazgató, Baracsi László határozottan állította, hogy a hollandiai busz-feltérképező út után ment be az irodájába Árki és P. – akiről azt mondta, „nem voltunk munkakapcsolat szempontjából jóban” –, és miután tájékoztatták arról, hogy látták a buszflottát, ami alkalmas lehet a cégnek, Árki arra utasította, hogy csináljon egy gazdasági elemzést arról: a meglévő flotta, illetve a jövőbeli flotta üzemeltetése költség szempontjából hogyan nézne ki.Baracsi vallomása szerint Árki azt mondta, hogy „nagyságrendileg 3 milliárd forinttal számoljanak a járművek árára, és 500 millió forinttal az egyéb költségekre”, így az esetleges átalakításra. Kérdésre elismerte, hogy nem tartotta normálisnak, hogy gazdasági igazgató létére az árkalkulációba nem vonták be, csak közöltek vele egy összeget. Abban nem tudott segíteni ő sem, hogy hogyan jött ki ez a 3+0,5 milliárd, ő Árkinál nem kérdezett vissza, hogy miért pont ennyi. Arra, hogy Girán miért mondta azt, hogy ő és Árki megkerülhetetlen volt a 3,5 milliárdos összeg meghatározásánál, azt felelte: nem tudja, miért mondta ezt Girán, akivel ő nem is beszélt.Baracsi azt is mondta, hogy a Volvo-beszerzés ügyében a pécsi egyetem pénzügyi tanszékén munkatársa, dr. Schepp Zoltán volt a tanácsadójuk, az ő segítségével sikerült kedvező feltételű hitelt felvenniük. Arról, hogy akkor miért volt ott a hollandiai úton Madár Péter József, azt mondta, erről nem tudott, csak Árki és P. költségelszámolását kapta meg.A volt gazdasági igazgató azt vallotta, hogy nem volt az önkormányzatnál olyan meghatározott személy, aki a Tüke Busszal kapcsolatot tartott – más tanúvallomások a volt alpolgármestereket, Csizit, majd Giránt nevezték meg –, és arról is beszélt, hogy P. tanúvallomásával szemben ő például Bánki Erikkal soha nem is találkozott, míg Csizi Péter „országgyűlési képviselő volt, tudhatott a beszerzésről, de a feltételekről aligha (…) Az első buszbeszerzésről tudott, de érdemileg nem emlékszem, hogy beleszólt volna, tudott volna”. | Pécsen egyszer csak keletkezett egy 3,5 milliárdos hitel, senki nem tudja, hogyan | Miről tárgyalt Csizi Péter négyszemközt Varga Mihály államtitkárával? Hová tűnt egy 3,5 milliárdos előterjesztés? Hogyan került a későbbi I. rendű vádlott a városi buszos céghez? Három tanú kihallgatásával folytatódott a Volvogate-per. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/24/pecsen-egyszer-csak-keletkezett-egy-35-milliardos-hitel-senki-nem-tudja-hogyan | 2025-03-24 18:28:26 | true | null | null | 444 |
A nemzeti banki PADME alapítvány mellett magának az MNB-nek a gazdálkodását is vizsgálta az Állami Számvevőszék, az erről szóló jelentést is múlt héten tették közzé.Ebben is, az alapítványi gazdálkodásról szóló jelentésben is visszatérően szerepel az "azonos érdekeltség alá tartozó társaságok" kifejezés. Ez Somlai Bálintnak, a jegybankelnök fia Matolcsy Ádám barátjának a cégeit jelenti.Ezek 2019-2023 között a bevételeik túlnyomó többségét - volt olyan év és cég, amikor 100 százalékot - az MNB-től szerezték, a végösszeg százmilliárdos nagyságrendű.Arra, hogy Matolcsy Györgynek, a nemzeti bank elnökének személyes felelőssége lehetett-e a közpénzek elherdálásában, nem utal egyik ÁSZ-jelentés sem, és nem beszélt erről Varga Mihály új jegybankelnök sem.Az elmúlt napokban az MNB-vel kapcsolatos hírek főleg arról szólnak, hogy Matolcsy György elnöksége idején, 2014-ben alapított Pallas Athéné-alapítványok - amik 2019-ben egy alapítvánnyá olvadtak össze - és azok vagyonkezelője eltapsolta az alapításkor kapott 266 milliárd forintot, sőt, a vagyonkezelő a kecskeméti Neumann egyetemet fenntartó alapítvány további 127,5 milliárdjával sem tudott elszámolni. A két szervezet, a Neumann János Egyetemért Alapítvány, valamint a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodását vizsgáló Állami Számvevőszék gazdasági bűncselekmények gyanújával feljelentést is tett, a rendőrségtől kedden kapott tájékoztatás szerint hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik nyomozás.Az MNB új, március elején hivatalba lépett elnöke, Varga Mihály egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a PADME-nál és a vagyonkezelő Optima Befektetési Zrt.-nél is új vezetőség van - miután az előző kuratórium, illetve vezérigazgató lemondott -, és "az új vezetés mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat". Arra a kérdésre azonban már nem válaszolt, hogy szerinte terheli-e személyes felelősség Matolcsy Györgyöt az alapítványi botrányért, csupán a korábban elmondottakat ismételte meg, miszerint "elindult a nyomozás, ez az ügyészség hatásköre, az ügyészség tud válaszolni. Az alapítvánnyal kapcsolatos kérdésekkel pedig forduljanak az alapítványhoz".Ha megnézzük a PADME gazdálkodásáról készült jelentést, abból úgy tűnhet, hogy az Állami Számvevőszék - amely elnöke 2022 óta az a Windisch László, aki 2019-ig, tehát az alapítványosdi első éveiben Matolcsy alelnöke volt - szintén nem fókuszált Matolcsyra a jelentés készítése során. A 373 oldalas dokumentumban 75-ször fordul elő az "alapító" kifejezés, utalva az MNB-re, mint az alapítvány(ok) létrehozójára, míg az "MNB elnök" és annak ragozott alakjai csupán 23-szor szerepelnek benne, míg maga a Matolcsy név egyszer sem.Az alapítóra és az MNB felső vezetésére utaló megjegyzések ráadásul sehol nem is firtatják a jegybankelnök esetleges felelősségét. A talán legkomolyabb kritikai észrevételt a 27. oldalon találjuk, ahol ez áll:"Az ellenőrzés során az ÁSZ elnöke 2024. március 21-én kelt levelében jelzéssel élt az MNB elnöke felé, miszerint az ellenőrzés megállapította, hogy nem teljeskörűen valósult meg az Alapító tájékoztatása, az elkészült felügyelőbizottsági beszámolók és a kuratóriumi tájékoztatók alkalmassága kérdéses, mivel több, a gazdálkodást lényegesen érintő döntés esetében a kuratóriumi határozatok szövege összegeket és egyéb részleteket nem tartalmazott." Egy másik helyen ennek kapcsán úgy fogalmaznak a jelentésben, hogy ezek a hiányosságok "nem tették lehetővé a kontrollok érdemi gyakorlását".A dokumentum szerint, és itt jön az, ami mintha felróna valamit Matolcsynak: "az ÁSZ elnöke tájékoztatást kért a megtett intézkedésekről, azonban ilyen irányú válasz nem érkezett az MNB elnökétől."Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem történt semmi. A jelentés más helyeiről kiderül, hogy "az ÁSZ jelzését követően, 2024. májusban az MNB elnöke vizsgálatokat rendelt el, melyek eredményéről 2024. decemberben tájékoztatta az ÁSZ elnökét. A tájékoztatás szerint az Alapítvány által elfogadott Reorganizációs terv és a 2024. évi költségvetés éles ellentétben áll az elmúlt években teljesített éves alapítói tájékoztatásokban foglaltakkal".Szóval Matolcsy, a magyar közgazdasági gondolkodás egyik, már csak tisztségéből adódóan is prominens alakja ezek szerint csak 2024 tavaszán az ÁSZ-elnöktől, saját volt alelnökétől tudta meg, hogy valami baj lehet a PADME háza táján - miközben a független média, a Transparency, illetve az ellenzéki politikusok gyakorlatilag tíz éve, a kezdetektől erről beszéltek. Egyébként nem sokkal a Windisch-levél után, tavaly áprilisban a PADME kuratóriumi a 2024-es költségvetés elfogadásával egyidejűleg egy reorganizációs terv végrehajtásáról is döntött - erről írta azt Matolcsy, hogy ezek a fejlemények éles ellentétben állnak azzal, amiről eddig tájékoztatta őt a kuratórium (elnök: Csizmadia Norbert, saját volt államtitkára, majd MNB-s stratégiai igazgatója - egyben a Magyar Banán kitalálója -, elnökhelyettes: Lentner Csaba, tagok: Bogár László, Réfy Imre, igazgató: Bánkuty Tamás József), illetve a felügyelőbizottság (elnök: Polner Eörs szegedi fideszes önkormányzati képviselő).És csak tavaly december 19-re jutott el oda, hogy "külön is felkérje" az alapítvány felügyelőbizottságát, hogy "tegyen meg minden szükséges lépést a PADME Alapítvány vagyonának védelme érdekében". Valamint oda, hogy leírja: a valóság és az általuk "eddig ismert információk disszonanciája megállapítható".Ha azonban el is fogadjuk, hogy Matolcsy György a PADME-alapító jegybank elnökeként félrevezetések áldozata volt, akit felszínes jelentésekkel megvezettek, elérve, hogy csak felületesen tudja gyakorolni az alapítói kontrollt, van itt még valami. Az ÁSZ ugyanis, bár eddig erről kevesebb szó esett az elmúlt egy hét alatt, a két alapítvány mellett az MNB gazdálkodását is ellenőrizte, amiről egy 121 oldalas jelentést tett közzé. És bár ebben semmilyen szabálysértést, szabálytalanságot nem talált, pláne semmi olyat, ami bűncselekmény gyanújára adott volna okot, az MNB-ről és a PADME alapítványról készült jelentésben van egy közös szál. Pontosabban egy közös szereplő.Az a Somlai Bálint, akinek a nevét egyszer sem, azonban az érdekeltségébe tartozó cégekét (Somlai Invest Zrt., Somlai Design Kft., Raw Development Kft., Raw Facility Kft.) közel százszor leírják a két dokumentumban. És aki történetesen barátja Matolcsy Ádámnak, Matolcsy György fiának. Arról, hogy a Matolcsy-crew (Somlai és M. Ádám mellett ebbe a körbe tartozóként emlegetik még Száraz Istvánt is) hogyan emelkedett fel az elmúlt években talán a közpénzjellegét minden fideszes próbálkozás ellenére el nem vesztett alapítványi közpénzekből is, 2022-ben készítettünk videót.ForrásAz iménti talán talán túlzott óvatoskodás volt. A jegybanki gazdálkodásról szóló jelentés ugyanis feketén-fehéren leírja, hogy „az azonos tulajdonosi körhöz – Somlai Invest Zrt. és RAW Development Kft., Raw Facility Kft. – tartozó gazdasági társaságok árbevételének meghatározó hányada 2018-2022. években az MNB-től, a közvetlen és közvetett befolyása alá tartozó gazdasági társaságoktól és az MNB alapítványoktól, valamint azok gazdasági társaságaitól származott”.Sorolnak is néhány példát, hogy mennyi volt ez a meghatározó hányad.„Az ingatlanfejlesztéseket megvalósító RAW Development Kft. 2018. évi és 2020-2022. évi árbevételének 92-93%-a, a 2019. évben 73%-a, az ingatlanfejlesztésekben lebonyolítóként résztvevő Somlai Invest Zrt. 2018-2019. évi árbevételének 100, illetve 95 %-a, 2021-2022. évi árbevételének 58, illetve 96%-a” – írja az MNB gazdálkodásáról szóló jelentés 33. oldala. Ha megnézzük, hogy ezekben az években hogyan alakult csak a Raw gazdálkodása, látszik, hogy mindent egybevetve százmilliárd forint fölötti összeg érkezhetett Somlaihoz az MNB-től.ForrásDe nemcsak úgy volt egyoldalú a kapcsolat, hogy öt éven át Somlai szinte minden pénze Matolcsyéktól érkezett, hanem úgy is, hogy ebben az öt évben számos MNB-s vagy MNB-hez köthető nagyberuházásban szinte kizárólag Somlai kaphatott megbízást a barátja apukájáéktól.„Az azonos érdekeltség alá tartozó társaságokkal – Somlai Invest Zrt. és RAW Development Kft., Raw Facility Kft. és Somlai Design Kft. – kötött szerződések alapján az ellenőrzött időszakban elszámolt beruházási célú kiadások a Székház rekonstrukció esetében 98,2%-át, a BOKK beruházás esetében 84,1%-át, a Burg Hotel esetében 97,8%-át fedték le az adott beruházásra vonatkozó szerződéses összértéknek. A Buda Palota beruházási célú kiadásainak 92,5%-a kapcsolható az előzőekben említett tulajdonosi körhöz” – írta a Számvevőszék.A Somlai-cégek az egyes beruházásokon keresztül egymással is szerződéses – például beruházói-kivitelezői – viszonyban álltak, amiben komoly aggályokat láttak a számvevők: „Az említett jelentős volumenű beruházásokban a projektirányítói/lebonyolítói feladatokat ellátó anyavállalat és a generálkivitelezői feladatokat végző leányvállalat közreműködése az azonos érdekeltségi kör miatt felvetette a lehetőségét az esetleges túlárazásoknak, teljesítés nélküli elszámolásoknak, ezért az említett konstrukció – független személyek, szervezetek által biztosított folyamatos kontroll nélküli – alkalmazása ellentétes volt a felelős gazdálkodás elveivel” – írja a jelentés 35. oldala.A PADME-jelentés szintén több ponton említi a Somlai-cégek és a jegybanki alapítványok kapcsolatát. Egy helyen, a Burg Hotel beruházása kapcsán azt írják: „a Raw Development Kft. kiválasztása, és a vele kötött tervezési és generálkivitelezési szerződés során korlátozottan érvényesült az árat és egyéb szerződéses feltételeket a beruházó számára kedvező módon befolyásoló piaci verseny”.Az alapítvány vagyonkezelője, az Optima által megvett, és azóta jócskán leértékelődött lengyel GTC-től szintén folyt a pénz Somlaihoz. „Megállapítottuk, hogy a társaságok a tervezési, építészeti, kivitelezési munkákat több Mrd Ft összegben (a projektcégek által befogadott számlák bruttó értéke 2022-ben 6,5 Mrd Ft, 2023-ban 16,6 Mrd Ft, 2024. első félévében 8,7 Mrd Ft volt) ugyanazzal a partnerrel, a Raw Development Kft.-vel végeztették, hasonlóan az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft.-hez, melynél piaci versenyt korlátozó gyakorlat gyanúját tárta fel az ellenőrzés” – írta a Számvevőszék.Visszatérve a jegybanki ÁSZ-jelentésre: a dokumentum részletesen foglalkozott az MNB Szabadság téri székházának felújításával. Ezt az MNB egy külön cégébe, az MNB-Ingatlan Kft.-be kiszervezve bonyolította le (más, a jegybank felügyelőbizottsága által már 2023-ban „nem kellően transzparensnek” nevezett ingatlanberuházásokhoz hasonlóan).A felújított székház a rá épített emelettelA felújított székház a rá épített emelettel Fotó: Németh Dániel/444A székházfelújítás, aminek történetesen szintén Somlai cége, a Raw Development volt a beruházója, egy olyan, az ÁSZ által atipikusnak nevezett konstrukcióban valósult meg, amelyben az MNB saját maga szűkítette a kontroll lehetőségét az MNB-Ingatlan fölött, mint erre az ÁSZ-elnök 2023. november 17-i levele figyelmeztette Matolcsyt. A székházrekonstrukció költségei ráadásul a már eleve magas, 2019-ben 55 milliárd forintos összegről szinte felfoghatatlan szintre emelkedtek: a beruházás költségvetése 2023-ban már 104,9 milliárd forintnál járt (az MNB nyilvánosan nagyjából másfélszeresére emelkedő, 80 milliárd körüli költséget kommunikált).A jelentés szerint „a vizsgálat során is folyamatban lévő Székház rekonstrukcióra vonatkozóan az ÁSZ Elnöke figyelemfelhívó levélben kérte a vonatkozó szerződések értékarányosságára, a már elvégzett munkák teljesítéseire, elszámolásaira kiterjedő felülvizsgálatát”. Azonban a jegybankban a felülvizsgálat mindent rendben talált, így „az MNB további intézkedést nem tett, költség- és erőforrás-takarékossági intézkedésről az ÁSZ Elnökét nem tájékoztatta” – írja a jelentés, hozzátéve: „az ellenőrzés lezárásának időpontjában folyamatban volt az MNB Felügyelőbizottsága által a Székház rekonstrukciót érintően elrendelt, külső szakértő bevonásával megvalósuló teljeskörű vizsgálat”.Az Állami Számvevőszék külön felhívta a figyelmet arra, hogy a felújítás, ahogy végül megtörtént – egy tetőtéri szint beépítésével, mint azt a fenti képünkön is látható – több szempontból aggályos. „A költség- és erőforrás takarékosság hiányára mutat rá az is, hogy az MNB Ingatlanstratégiájában a Székházra vonatkozó sikerkritériumként a műemléki állapot megőrzése mellett az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállítása került rögzítésre, mellyel ellentétes a Székház tetőterének beépítése az MNB alapfeladatai ellátását közvetlenül nem szolgáló, új tetőtéri funkciók kialakításával (VIP szintek közösségi terekkel, fitneszteremmel, éttermekkel, reprezentatív tárgyalóval)” – írja a jelentés.Vagyis a két, összesen több mint 500 oldalnyi jelentésből látszik: az MNB-től több csatornán rengeteg pénz áramlott a Matolcsy György fiának barátja kezében lévő cégekhez. Az alapítványos-optimás-GTC-s és MNB-s végösszeg jó eséllyel százmilliárd forint fölött lesz (2024-es gazdálkodási adataink még nincsenek). Az ÁSZ jelentései azonban sehol nem utalnak arra, hogy ehhez Matolcsynak bármilyen módon köze lett volna (leszámítva a kontroll lazaságával kapcsolatos megjegyzéseket).Hogy Matolcsy valóban az az ember, aki ott sem volt, aki semmiről nem tudott, és a fia és annak barátai vezették őt az orránál fogva, vagy esetleg (sok) minden az ő hallgatólagos jóváhagyásával történt, az talán soha nem derül ki. De furcsának legalábbis furcsa, hogy Magyarország tavalyi 15. legfontosabb embere, egy közgazdász egyetemi doktor környezetében százmilliárdok vándorolhattak át évek alatt közvagyonból magánvagyonba. | Öt éven át tömte pénzzel Matolcsy Ádám barátját a Matolcsy György vezette jegybank | A jegybanki alapítványok százmilliárdokat égettek el, de a nemzeti bank volt elnökének felelősségét nemigen firtatják. Pedig a számvevőszék nemcsak az alapítványok, hanem az MNB ellenőrzése során is talált furcsaságokat. És ott is felbukkant az elnök fiának barátja, Somlai Bálint. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/26/ot-even-at-tomte-penzzel-matolcsy-adam-baratjat-a-matolcsy-gyorgy-vezette-jegybank | 2025-03-26 13:06:24 | true | null | null | 444 |
Nem csitul a botrány a Magyar Bemzeti Bank Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítványának ügyében, miután az Állami Számvevőszék súlyos hiányosságokat talált annak gazdálkodásában, és kiderült, hogy az alapítvány gondjaira bízott közvagyon, nagyságrendileg ötszáz milliárd forint jelentős részben nem lelhető fel.Az ÁSZ egy hosszú jelentésben azt állapította meg, hogy az MNB által elsősorban oktatási és ismeretterjesztési célokra hoztak létre alapítványokat, amelyeket végül egy alapítványba vontak össze, ez a Pallas Athéné Domus Meriti. Az alapítvány több mint 200 milliárd forint közpénzt kapott a céljai megvalósítására, az ÁSZ szerint viszont a java részét befektette egy olyan bonyolult és átláthatatlan cégstruktúrán keresztül, hogy végül azt is nehéz megállapítani, hogy a pénznek megvan-e legalább egy része - az alapítvány egyébként fizetésképtelenséget jelentett. Ráadásul a kecskeméti Neumann János Egyetem körülbelül 130 milliárd forintját is a PADME alapítvány vagyonkezelője, az Optima kezelte, és úgy tűnik, ennek is nyoma veszett, egy, a kormányközeli MBH Banktól felvett 70 milliárd forint hitellel együtt.Oknyomozó újságírók - többek között az Átlátszótól és a Direkt36-tól - már egy évtizede figyelmeztetnek, hogy a jegybanki alapítványok vagyonkezelése során a volt jegybankelnök, Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a baráti köreként körülírható kör gazdagszik - ezt most tíz év után az Állami Számvevőszék is kimondta, bár a jegybankelnök és fiának kifejezett említése nélkül, elsősorban Somlai Bálint vállalkozót megnevezve.A Direkt36 értesülései szerint azonban a céghálóban lévő vállalkozásokat a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám egy női álnéven működtetett email-címről utasította.- A jelentéstervezetnek is már nagyon hangsúlyos része volt az, hogy kik voltak a haszonhúzói ennek az egész rendszernek - mondta az Euronewsnak Szőke Dániel, a Direkt36 oknyomozó újságírója. - Amellett, hogy többször megfogalmazza a dokumentum, hogy nem voltak racionális okai azoknak a döntéseknek, amiket hozott az Optima, az alapítvány vagyonkezelője.Az új jegybankelnök, Varga Mihály szigorú vizsgálatot és a jegybanki alaptevékenységtől eltérő tevékenységek megszüntetését ígéri, ugyanakkor keddi sajtótájékoztatóján az alapítvány új vezetéséhez, illetve az ügyészséghez irányította az újságírókat további kérdéseikkel.A PADME és az MNB az ÁSZ-jelentéshez fűzött észrevételeikben tagadták a jelentős vagyonvesztést, illetve azt kérték, hogy a jelentést az ÁSZ ne hozza nyilvánosságra. Mondvacsináltnak nevezték az átláthatatlan cégstruktúrára vonatkozó észrevételeket is. A magyar kormánypártok az elmúlt évtizedben olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek lehetővé teszik az elit számára, hogy magántőkealapokban rejtse el a vagyonát, védekezésében többek között arra hivatkozott a jegybank, illetve a PADME előző vezetése, hogy legális eszközzel éltek, amikor ilyeneken keresztül forgatták a jegybankból származó összegeket.Az ügyészség hűtlen kezelés miatt nyomoz. Az 500 milliárd forintnyi közpénzt elnyelő ügyre azok a nemzetközi támogatásokban részesülő független oknyomozó szerkesztőségek hívták fel már régen a figyelmet, amelyekkel szemben a magyar kormány jelenleg éppen egyfajta külföldi ügynöktörvényt készít elő. | Nem csitul a botrány az MNB alapítványából eltűnt közpénz körül | Az ügyészség nyomoz, az új jegybankelnök vizsgálatot és az alapítványok bezárását ígéri, miközben a kormány éppen az olyan oknyomozó portálok ellen készül fellépni, amelyek erre az ügyre is felhívták a figyelmet - tíz évvel az Állami Számvevőszék előtt. | null | 1 | https://hu.euronews.com/2025/03/26/nem-csitul-a-botrany-az-mnb-alapitvanyabol-eltunt-kozpenz-korul | 2025-03-26 21:25:40 | true | null | null | Euronews |
Súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban - derül ki abból a számvevőszéki jelentéstervezetből, amely a Direkt36 birtokába került.Az ÁSZ a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott és hozzá közel álló emberek által vezetett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. nevű cég gazdasági tevékenységét vizsgálta. A cég közel 500 milliárd forintnyi vagyon - amely jelentős részben közpénzből, vagyis az adófizetőktől származott - felett rendelkezett, az ÁSZ szerint azonban befektetéseit egy "lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő" struktúrán keresztül hajtotta végre.A jelentéstervezet szerint ezt a hatalmas összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György nemrég távozott jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek.Itt vannak az ÁSZ főbb megállapításai:Az Optima az ÁSZ szerint egy országokon átívelő, rendkívül bonyolult céghálót épített fel, amelyre az ellenőrzés során nem találtak racionális indokokat.Ezt az alapítói célokkal ellentétesen, magántőkealapok közbeiktatásával tette.Az alapítvány kurátorai nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima és a hozzá tartozó cégek gazdálkodásával kapcsolatban.Az Optima kockáztatta a rábízott vagyont, több százmilliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyhez banki hitelt is felvett. Ezek a cégek a vásárlás óta sokat veszítettek az értékükből, és emiatt a vásárláson összességében jelentős vagyont bukott el az alapítvány.Emellett az Optima közel 130 milliárdhoz jutott az állami alapítású Neumann János Egyetemért Alapítványtól is kötvénykibocsátás útján, amelyre visszavásárlási kötelezettséget vállalt, de azt nem tudta teljesíteni.Az alapítványra bízott vagyonból jelentős, sok milliárd forintnyi összegre szerződtek egy olyan érdekkörrel, amely a jegybank korábbi elnökének fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető.A Direkt36 birtokába került dokumentum egy jelentéstervezet, amely egy kiterjedt vizsgálat alapján készült, és megosztották az érintett szereplőkkel, hogy reagáljanak a számvevők megállapításaira. Az ÁSZ a tervezet tartalmával kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt, csak annyit közöltek, hogy a vizsgálatban érintettek részéről "az észrevételek kezelése folyamatban van, a hivatkozott ellenőrzésekről szóló jelentéseket az ÁSZ napokon belül nyilvánosságra hozza".A március eleje óta már Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter által vezetett MNB azt közölte, hogy "a jegybank új vezetése hivatalba lépését követően a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki", és új vezérigazgatója lett az Optima Befektetési Zrt.-nek is. Az MNB szerint az új vezetésnek fontos feladata, hogy "minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima Zrt. működésének feltárására".A Neumann János Egyetemért Alapítvány a cikk megjelenését követően közölte, hogy az ÁSZ megállapításaival ellentétben "nincs kár, szabálytalanság sem történt". Hozzátették, nem igaz, hogy az Optimával kötött kötvényügylet nem teljesülne. "A visszaváltással kapcsolatban konstruktív tárgyalások folynak a felek között, amelynek eredményeként megállapodás várható" - írta az alapítvány.Megkerestük a jelentéstervezetben szereplő fontosabb többi személyt - Matolcsy Györgyöt, a kuratórium több korábbi tagját is -, de nem érkezett tőlük válasz. Matolcsy György fia, Ádám, kérdésünkre azt közölte, az "ÁSZ vizsgálattal kapcsolatban tájékoztatom, hogy annak tartalmáról személyesen nincs tudomásom, erről magam is csak a sajtóból értesültem". Hozzátette, hogy "nem vagyok szereplője az említett vizsgálatnak, így érdemben nem áll módomban reagálni erre vonatkozóan, ez nem is lenne feladatom".Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint az ÁSZ-nak nem most, hanem legkésőbb 2016-ban vizsgálatot kellett volna indítania. "Az Alkotmánybíróság 2016. április 8-án kimondta, hogy az MNB alapítványok vagyona közpénz, illetve azok közfeladatot látnak el. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodásukat legkésőbb akkortól vizsgálnia kellett volna az állami szerveknek, de ezt nem tették meg" - mondta Ligeti.Ligeti szerint aki az MNB pénzét a törvényi előírástól eltérő célokra fordította, sikkasztást vagy hűtlen kezelést valósított meg. Aki pedig erről tudott - például más állami szervek, melyek a pénzfelhasználást ellenőrizhetik - bűnpártoló magatartást valósítottak meg. "Hogy ez a bűnpártoló magatartás bűncselekmény, hivatali visszaélés vagy vétkes kötelezettségszegés, esetleg csak a munkaköri kötelezettség elmulasztása, abból az utóbbi mindenképp megáll, de ezt külön vizsgálatoknak kellene kiderítenie."Matolcsy emberei, állami forrásokA Magyar Nemzeti Bank 2014-ben Pallas Athéné Alapítványok néven hat alapítványt hozott létre, amelyeknek a rendelkezésére bocsátott összesen 266,4 milliárd forintot. Az akkori hivatalosan meghirdetett cél egyebek mellett az oktatás, a tudomány támogatása, illetve a gazdasági és pénzügyi szakember-képzés volt. Az alapítványok 2019-ben lényegében egy alapítványba, a Pallas Athéné Domus Meritibe (PADME) olvadtak be.Az alapítvány kuratóriumában több olyan személy is volt, akik Matolcsy György környezetéhez tartoztak. Ilyen volt például Csizmadia Norbert, aki már 2010 után a Nemzetgazdasági Minisztériumban is Matolcsy mellett dolgozott, de ismeretségük ennél is korábbra tehető. Csizmadia már egy 2007-ben közös tanulmányon is dolgozott a későbbi jegybankelnökkel. Kuratóriumi tag volt emellett az alapítványban Réfy Imre is, aki a Matolcsy György volt felesége által vezetett balatonakarattyai önkormányzat alpolgármestere volt.Az alapítványi vagyon kezelésére már 2015-ben külön cég jött létre. Normális piaci körülmények között egy ilyen struktúrának az az értelme, hogy egy profi cég kezelje a vagyont, támogatást nyújtson a befektetési döntések előkészítésében, üzemeltesse és fejlessze az alapítványi épületeket. Ez a vagyonkezelő cég az Optima Befektetési Zrt. (korábban Pallas Athéné Domus Optima) volt, amely az ÁSZ jelentéstervezete szerint a jegybank alapítványi vagyon mellett mellett két másik helyről is forrásokhoz jutott.Az egyik a részben a magyar állam tulajdonában álló MBH Bank volt, ahonnan felvett egy 170 millió euró értékű hitelt (ma közel 70 milliárd forint). A másik forrás a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJE Alapítvány), amelyet még 2020-ban hozott létre a magyar állam. Ez az alapítvány gyakorolja a kecskeméti Neumann János Egyetem tulajdonosi és fenntartói jogait. Az NJE Alapítvány 127,5 milliárd forint értékben vásárolt kötvényeket az Optimától, vagyis lényegében hitelt adott ezzel a cégnek.Az Optima az ÁSZ szerint így közel 500 milliárd forintnyi vagyon felett rendelkezett, amelynek jelentős része, több mint 400 milliárd közpénzből származó vagyon volt. A jelentéstervezetből nem egyértelmű, hogy mi a forrása az összeg többi részének, de a rendelkezésre álló adatokból valószínűsíthető, hogy a számvevők az egyébként részben állami tulajdonló MBH bankból kapott hitelre gondoltak.Ingatlanozni kezdtekEzt a hatalmas összeget az alapítványi vagyont kezelő Optima jelentős részben arra fordította, hogy két külföldi, ingatlanbefektetésekkel foglalkozó társaságban szerezzen részesedést. A jelentéstervezet szerint 2023 végén az Optima csoport birtokolta a GTC S.A. lengyelországi társaság 62,61 százalékát, és a svájci Ultima Capital S.A. 33 százalékos, illetve 25 százalékos részvénycsomagját is. Ennek eléréséhez az ÁSZ szerint az Optima külső forrást is bevont:"A külföldi befektetések alapítványi juttatást meghaladó összegét az OPTIMA csoport hitelből finanszírozta, ezzel lényegesen tovább növelte azok kockázatát."A GTC-ről a Válasz Online írta meg, hogy 2024-re összesen 42 milliárd forintnyi eurót fizetett ki olyan ingatlanokért, amelyeket a Matolcsy György fiának, Ádámnak a baráti köréhez tartozó Száraz István érdekeltsége, a Quartz Alapkezelő kezel. Az ingatlanok között van debreceni irodaház és egy budapesti I. kerületi designhotel is. A lap cikke szerint ezek az ingatlanügyletek sok esetben milliárdos nyereséget hoztak a Quartz által kezelt alapoknak.A svájci Ultima Capital S.A.-ról a Telex azt írta 2025 januárjában, hogy a cég többek között európai luxusingatlanok üzemeltetésével és fejlesztésével foglalkozik. Mindezt nem túl sikeresen teszi, a lap szerint ugyanis az Ultima 2022-ben és 2023-ban is veszteségesen üzemelt, 2024 első felében pedig ezek a veszteségek csak tovább nőttek. Az Ultima a honlapján képekkel bőségesen illusztrálva fel is sorolja svájci, francia és görög ingatlanjait, amelyek között van medencés korfui villa, privát mozival ellátott ingatlan a svájci Alpokban, és francia síhotel is.A GTC-vásárlásra vonatkozó döntést az alapítvány kuratóriumának tagjai 2020-ban, az ÁSZ szerint egy kirívó szakmai hiányosságokat tartalmazó, megalapozatlan előkészítő anyag alapján hozták meg, kevesebb mint 5 óra alatt. Mindössze ennyi időt biztosított a kuratórium tagjainak az elnök szavazatuk megküldésére. A számvevők hozzátették, hogy a döntéselőkészítő határozatban ugyan szerepelt az, hogy mennyi hozamot eredményezne ez a befektetés, de a számítás alátámasztását már nem tartalmazta az anyag."Az ÁSZ kérésére bemutatott hozamszámítás azonban az ellenőrzés megállapítása alapján közgazdaságilag ésszerűtlen volt, emiatt a döntéselőkészítő anyag - így a meghozott döntés - nem volt kellően megalapozott" - áll a jelentéstervezetben.A vásárlásban részt vett az Optima egyik magántőkealapja is, amelyet alig két héttel korábban hoztak létre. Az ÁSZ erre külön felhívta a figyelmet: a jelentéstervezet szerint ez "a magántőkealapra vonatkozó szabályok ismeretében felveti, hogy létrejöttének célja a befektetés közérdeklődés elől történő elrejtése lehetett."A jelentéstervezet szerint az Optima csoport 31 százalékkal, közel 60 milliárd forinttal magasabb összeget fizetett ki a tulajdonrészért, mint amennyi annak tőzsdei értéke volt. Az ÁSZ szerint ez indokolatlan felár volt. A vásárlás után a részvények árfolyama az ÁSZ szerint tovább esett, 2024 végére a megvásárolt csomag értéke több mint 160 milliárd forinttal csökkent. (A dokumentum arról nem tartalmaz egyértelmű információt, hogy mennyiért vették meg eredetileg a részvénycsomagot.)Az Optima-csoport másik jelentős külföldi befektetése, az Ultima Capital szintén jelentős veszteségeket termelt, a társaság részvényeinek ára 2024 decemberére 20 százalékot esett. Az ÁSZ szerint ez a befektetés eleve megkérdőjelezhető volt, mert ekkora vagyont kockázatos csak az ingatlanpiacon befektetni. Ráadásul az Optima-csoport azt ígérte az Ultima néhány kisebbségi tulajdonosának, hogy tőlük is vásárolni fog részvényeket. Ezzel a 2024-es és 2025-ös évre 250 millió svájci frank (jelenleg nagyjából 104 milliárd forintnyi) kötelezettséget vállalt."Közvetlen veszélyben" az alapítványAz ÁSZ által kifogásolt befektetések után bajba került a több százmilliárd forint adófizetői pénzből kitömött alapítvány. A jelentéstervezet idéz egy levelet, amelyet 2025 januárjában az alapítvány felügyelőbizottsága írt az alapító Magyar Nemzeti Bank akkori elnökének, Matolcsy Györgynek: "az Alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlen veszélyben van".Matolcsy szintén jelentős pénzügyi nehézségekről számol be egy idézett levélben, amelyet az ÁSZ elnöke számára küldött:"bevételi és forrás lehetőségek, valamint a kötelezettségállomány ismeretében az látszódik, hogy külső segítség nélkül a PADME/Optima csoport jelenlegi helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nem látunk lehetőséget".Az ÁSZ szerint a PADME gazdálkodásának vizsgálata során felmerült, hogy az alapítvány beszámolói nem adnak megbízható és valós összképet a szervezet gazdálkodásáról. A számvevőszék ezt jelezte a Pénzügyminisztérium felé is, amely néhány rendkívüli vizsgálat után kötelezte az alapítvány könyvvizsgálóját a 2021-es, 2022-es és 2023-as jelentések visszavonására.Futnak a pénzük utánAz Optima-csoport már 2024 elején, az ingatlancégekben való tulajdonvásárlás után jelentős pénzügyi nehézségekkel küzdött. Ez az ÁSZ-dokumentum azon részéből derül ki, amely az Optima egyik plusz forrásbevonását, a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJE Alapítvány) kötvényvásárlását részletezi.A három részletben megvásárolt, összesen 127,5 milliárd forintnyi kötvénnyel kapcsolatban az Optima visszafizetési opciókat biztosító megállapodást és kötelezettségvállaló nyilatkozatokat is aláírt az NJE Alapítvánnyal. Ezzel az ÁSZ szerint az Optima azt a látszatot keltette, hogy a kötvények ténylegesen likvidek, azaz az alapítvány könnyedén visszavásárolhatja őket.Ehhez képest 2024 januárjában, amikor az NJE Alapítvány pénzre szerette volna váltani a kötvényeket, a visszavásárlást az Optima nem tudta teljesíteni. A jelentéstervezet szerint 2025 januárjában is folyamatban voltak a tárgyalások az Optima-csoport és az egyetemi alapítvány között a visszafizetés ütemezéséről. A tervezet szerint az ÁSZ arra számít, hogy a teljes összeg visszafizetése valószínűleg nem fog megtörténni.Matolcsy Ádám köreAz ÁSZ rávilágít az ügyletben résztvevő felek között személyi átfedésekre is. 2020-tól az NJE Alapítvány Kuratóriumi elnöke és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány Kuratóriumi elnöke ugyanaz a személy, Csizmadia Norbert volt. Csizmadia korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a jegybankban is együtt dolgozott Matolcsy Györggyel, aki a vizsgálat idején a jegybank elnöke volt.Az ÁSZ jelentéstervezete több, az Optima által alapított cég milliárdos beruházásaira is kitér. Ezek a részletek azt mutatják meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványi pénzének egy része Matolcsy György fiának környezetéhez került.Az egyik ilyen, részletesen bemutatott tétel a BOKK-beruházás, egy balatonakarattyai ingatlanberuházási projekt. Az ÁSZ szerint egy, az Optima által alapított cég ezen sokmilliárdos beruházás nagy részének lebonyolítására olyan cégekkel szerződött, amelyek azonos érdekkörhöz tartoznak. Ennek a csoportnak ki is fizettek nagyjából 4,6 milliárd forintot.A kedvezményezett érdekkör (Raw Development Kft., Somlai Property Kft.) mögött Somlai Bálint áll, egy olyan magyar vállalkozó, aki vagyonának jelentős részét az MNB-től érkező megrendeléseknek köszönheti. Somlai a korábbi jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a körébe tartozik, Matolcsy korábban a Direkt36-nak is megerősítette, hogy Somlaival azonos a baráti társasága.Somlai nem reagált a megkeresésünkre, Matolcsy Ádám pedig most azt közölte, hogy "Somlai Bálint úrral kapcsolatos személyes vagy üzleti viszonyokról szóló kérdéseit sajnálattal, de nem áll módomban részletezni, mivel ezek a magánszféra körébe tartoznak".Somlai Bálint felemelkedéséről, üzleti tevékenységéről és a korábbi jegybankelnök fiával való kapcsolatáról a Direkt36 korábban több, részletes cikkben számolt be. Bemutattuk azokat a drága sportautókat, amelyeket Somlai és Matolcsy Ádám használtak, illetve részletesen feltártuk, hogyan szaladtak meg a szintén a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő, Somlai érdekeltsége által épített Postapalota építkezésének költségei.Az ÁSZ jelentéstervezete szerint a BOKK-beruházáshoz nagyon hasonló eset történt egy másik Optima által alapított cég projektjénél. Ez a Budapest I. kerületében lévő Burg Hotelt érintő beruházást jelentette. Ebben az esetben a szerződések összértékének majdnem 99 százalékára, 8,5 milliárd forintra szerződtek le a Somlai Bálint érdekeltségébe tartozó cégekkel.A jelentéstervezet végén az ÁSZ több oldalon keresztül tesz javaslatokat a vizsgált szervezetek vezetőinek. Az alapítvány kuratóriumi elnökének többek között azt javasolja, hogy gondoskodjon a cégstruktúra egyszerűsítéséről, illetve alakítson ki olyan kontrollrendszert, amely kiterjed az alapítványi vagyont ténylegesen befektető valamennyi szervezetre.A dokumentum felhívja rá a figyelmet, hogy az ellenőrzött szervezetek vezetői kötelesek az ÁSZ részére intézkedési tervet készíteni a megfogalmazott megállapításokkal kapcsolatban. Az ÁSZ hivatkozik arra a törvényi paragrafusra is, amely szerint ha az intézkedési tervet nem küldik meg időben, vagy az nem elfogadható, az ellenőrzött szervezet vezetőjével szemben büntető- vagy fegyelmi eljárás megindítása kezdeményezhető.Az ÁSZ-törvény szerint a számvevőszék a megállapításait megküldi az ellenőrzött szervezetek vezetőinek, amelyekkel kapcsolatban azok 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Erre az ÁSZ 30 napon belül válaszol. Az ÁSZ végleges jelentései nyilvánosak, elérhetőek a szervezet honlapján.Manőver Matolcsy elnökségének végnapjaibanMatolcsy György MNB-elnöki megbízatásának lejárta előtt különös ügyletek történtek az Optima-csoport környékén.A 24.hu március 7-i cikke szerint Matolcsy György jegybanki elnökségének utolsó napjaiban tulajdonost váltott az Optima Befektetési Zrt. egyik leányvállalata, a hasonló nevű Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. A lap szerint február 28-án történt a tulajdonosváltás, az új tulajdonos pedig a Közép-Európai III Magántőkealap lett. Ez az alap egyike azoknak, amelyeket a Matolcsy Ádám köreihez sorolt Száraz István érdekeltsége, a Quartz alapkezelő menedzsel.A 24.hu-nak Stofa György, szintén egy Matolcsy Ádám köreihez sorolt üzletember, az Optima Befektetési Zrt. akkori vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. tényleges tulajdonosában valójában nem következett be változás. Stofa szerint "kizárólag saját portfólión belüli strukturálás történt", mivel a régi és az új tulajdonos ugyanahhoz az érdekkörhöz tartozik.Március 11-én a 24.hu már arról számolt be, hogy az új jegybankelnök, Varga Mihály egyik első intézkedéseként azonnali személycseréket hajtott végre. Az MNB így nyilatkozott a lapnak: "Az MNB új vezetése a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki, és új vezérigazgatót nevezett ki az alapítvány tulajdonában lévő Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. élére is."Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója felidézte, hogy amikor a Transparency az első pereit indította az MNB ellen az alapítványok gazdálkodása miatt, Matolcsyék még azzal védekeztek, hogy de hát az alapítványok gazdálkodása nyereséget termel."Az egy dolog, hogy most kiderült, hogy valójában óriási veszteséget termel. A valódi probléma, hogy az MNB vagyona nem erre lett kitalálva, ilyen célokra nem fordíthatták volna" - mondta Ligeti."Ha valaki a saját magánpénzével kapcsolatban úgy dönt, hogy készpénzzel akarja befűteni a kazánt, az butaság, de megteheti, nem tilos. Ha viszont te az MNB elnöke vagy, és úgy döntesz, hogy a rád bízott közpénzt akár a kazánban égeted el, akár svájci luxushoteleket vásárolsz belőle, az már bűncselekmény, mert ez a pénz nem a tied, és ennek a pénznek nem ez a rendeltetése" - tette hozzá a jogi igazgató. | Hatalmas vagyonvesztést és más súlyos problémákat talált az ÁSZ Matolcsyék alapítványánál a kiszivárgott jelentéstervezet szerint | A Magyar Nemzeti Bank alapítványától rengeteg pénz folyt el rossz döntések eredményeként, de Matolcsy György fia környezetének azért jutott belőle. A Direkt36 birtokába került az Állami Számvevőszék jelentésének tervezete a jegybank sokat bírált, több százmilliárdos vagyonnal rendelkező alapítványának gazdálkodásáról. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/hatalmas-vagyonvesztest-es-mas-sulyos-problemakat-talalt-az-asz-matolcsyek-alapitvanyanal-a-kiszivargott-jelentestervezet-szerint/ | 2025-03-17 19:27:02 | true | null | null | Direkt36 |
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter ebben azt állapítja meg, hogy a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványnak Tudás-Tér Alapítványra vonatkozó névváltoztatása bírósági nyilvántartásba történő bejegyzésének napja 2025. február 21. Az erre vonatkozó törvény pedig azt mondja, hogy Budapest Főváros és a IX. kerület, Ferencváros Önkormányzata mint az elvett ingatlanok tekintetében „esetlegesen fennálló vagyoni értékű jogok jogosultjai” számára a kártalanítást 2025. március 31-ig kell kifizetni, de ennek feltétele volt a miniszteri határozat közzététele.
Ebben az az érdekesség, hogy ugyanazon törvény szerint a rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a felsőoktatásért felelős miniszter a bírósági bejegyzés „ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg”. Ez esetben a „haladéktalan” 26 napot jelentett február 21-éhez képest, miközben a hvg.hu már február 27-én beszámolt a döntésről.
Azt írtuk: négy év és néhány milliárd forint elköltése, valamint egy politikai erőből végigvinni kívánt beruházás tervének bedőlése után az Orbán-kormány most ott tart, hogy visszatért az eredeti tervhez, a Diákvároshoz, bér- és kollégiumi lakások építéséhez, bár a részletek homályosak, és a költségek forrása sem látszik, így nem tudni, hogy az új politikai ígéretből, miszerint három éven belül felhúznák a Diákvárost, lesz-e valami.
A Tudás-Tér Alapítványra való átnevezésével egyszerre döntöttek a január végi alapító okirat módosítással arról is szól, hogy leváltják Harsányi Péter főigazgatót, lecserélték Kiss Ádám Péterre. Ő a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, ez a szervezet osztja szét a k+f pályázati pénzeket.
A kuratórium elnöke változatlanul a Kulturális és Innovációs Minisztérium tavaly nyáron, Csák János miniszter távozása után helyettes államtitkárból államtitkárrá előléptetett Varga-Bajusz Veronika maradt, aki tavaly novemberben, némi fáziskéséssel került a kuratóriumba, és rögtön az elnöki posztra, ahol éppen Csák Jánost váltotta. | Azonnal kártalanítani kell Budapestet és Ferencvárost a Fudan-telkekért | Az illetékes miniszter szerdán késő este tette közzé erről szóló határozatát. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20250320_Azonnal-kartalanitani-kell-Budapestet-es-Ferencvarost-a-Fudan-telkekert | 2025-03-20 08:49:00 | true | null | null | HVG |
Szövetkezeti formában indított el új tevékenységet Frank Liu (Liu Chi-jen) tajvani üzletember, aki befektetési alapjaival évek óta tevékenykedik Magyarországon, és miután jóba lett az Országgyűlés fideszes elnökével, Kövér Lászlóval, a magyar állampolgárságot is megkapta.
Az egyelőre nem látszik, hogy kik a szövetkezet tagjai, mindenesetre az igazgatóság egyik tagja Liu egyik magyarországi cége, a Chi Fu Investment Hungary, a másik két tag pedig Lehoczki Gábor és Bödőcs Róbert.
Előbbi korábban az állami MFB-csoportnál is dolgozott, tavaly óta pedig már Liu egyik alapkezelőjében vezérigazgató, utóbbi pedig ugyancsak dolgozott állami kötelékben, az Orbán-kormány idején a befektetési ügynökség elnökhelyettese volt, de 2015 óta már a Chi Fu-csoport munkatársa.
A Chi Fu Hungarian Economic Opportunity Fundot 2018-ban az MFB Investtel közösen hozta létre 200 millió eurós, vagyis mai értéken mintegy 80 milliárd forintos induló tőkével. A Chi Fu alapkezelői a tőkeinjekció mellett szakmai támogatást adnak a célvállalatoknak, és részt vesznek azok stratégiai irányításában is.
A Vállalkozók Fejlesztésének Országos Szövetkezete főtevékenységeként az egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet jelölték meg, de foglalkozik oktatással, PR-ral és üzletvezetési tanácsadással is. | Kövér László dollármilliárdos tajvani ismerőse tovább terjeszkedik Magyarországon | Más ismerős magyar nevek is feltűnnek a cég környékén. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250319_hvg-frank-liu-szovetkezet-cegalapitas | 2025-03-19 13:35:00 | true | null | null | HVG360 |
Mészáros Lőrinc tizennégy cége 2021 és 2023 között összesen 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket, amivel ő lett az abszolút rekorder – írja közleményében a Transparency International (TI) Magyarország, amely a 2021–2023-as időszakra vonatkozóan 2680 – közbeszerzéseken nyertes – gazdasági társaság és 5574 végső tulajdonos adatait vizsgálta meg. A vizsgált vállalatok 15 418 eljárást nyertek el, összesen 12,6 ezer milliárd forint értékben. Amúgy Mészáros az összes vizsgált tender értékének 8,6 százalékát nyerte el.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a NER többi része kimaradt volna a pénzesőből: a kormányközeli „vállalkozók” négy legjobbja, azaz Mészároson túl az „aszfaltkirály” Szijj László, a gyakran csak „a takarítás Mészárosaként” emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc, továbbá Balásy Gyula, a kommunikációs tenderek bajnoka a vizsgált közbeszerzések értékének közel negyedét vitte el.
Mindez részletekben: a dobogó második helyén Kis-Szölgyémi cégei végeztek, amelyek – főleg a B+N Referencia Zrt. – összesen 836 milliárd forintnyi megbízást kaptak, főleg az állami egészségügyi létesítmények takarítására, üzemeltetésére, illetve karbantartására.
Az útépítésben taroló Szíjj László hét általa tulajdonolt vállalaton keresztül összesen 758 milliárd forintot nyert az állami közbeszerzéseken, de Balásy Gyula cégei is közel 336 milliárd forintnak örülhettek – ez utóbbi esetben szinte kizárólag a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKOH). Mindez azt is jelenti, hogy a Rogán Antal által felügyelt NKOH megbízásainak 74 százalékát nyerték el a Balásy-cégek a vizsgált három év alatt.
A vizsgált időszakban a TI Magyarország 106 olyan esetet azonosított, ahol a közbeszerzéseken nyertes szereplők közhatalmi kapcsolatokkal is rendelkeztek. Sőt, több olyan esetet is találtak, amikor a közbeszerzésen nyertes cégek tulajdonosai azoknál a szervezeteknél töltöttek be közhatalmi pozíciót, amelyek megrendelőként léptek fel az érintett tenderek során. Mint írják azonban, az összeférhetetlenség ténye részletesebb vizsgálat nélkül gyakran nem érhető tetten, mivel hiányosak a jogszabályok, és nem rendelkeznek egyértelműen ezen részletszabályokról.
A korrupció ellen küzdő szervezet aggályosnak nevezte azt is, hogy a vizsgált tenderek összesített értékének 7,7 százalékát, összesen 980 milliárd forintot nyert el 32 olyan vállalkozás, amelyek esetében a tulajdonosoknak legalább az egyike magántőkealap volt. Ezekben az esetekben a vonatkozó szabályozás hiányossága miatt nem átlátható, hogy kik e vállalkozások valódi kedvezményezettjei. Igaz, ezek a szabályok változni fognak, hiszen az uniós előírások miatt közzé kell tenni a magántőkealapok végleges tulajdonosait, de a kormány annyit elért, hogy ezek csak 2026-ban, a választások után fognak kiderülni. A kormány szerint azért kellett csúsztatni, hogy a magántőkelapoknak „megfelelő felkészülési időt biztosítsanak” az új kötelezettségre. | Kijöttek a friss adatok: elképesztő mennyiségű pénzt szór az Orbán-kormány a NER-re | Úgy tűnik, Mészáros Lőrinc, ha akarna, se tudna elugrani a közbeszerzések elől. De nem csak őt tömik ki: ha csupán a top 4 szereplőt nézzük, akkor is hozzájuk kerül az állami pénzeső 25 százaléka. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250319_kozbeszerzes-meszaros-szijj-balasy-transparency-international | 2025-03-19 14:20:00 | true | null | null | HVG |
A kormány kitiltással fenyegeti a független sajtót, ha külföldről fogad el anyagi támogatást, de közben mindent megtesz annak érdekében, hogy a hazai pénzcsapokat is elzárja előttük – ezt támasztja alá az a HVG által megismert kimutatás is, amely az egyik legnagyobb állami hirdető, a Magyar Villamos Művek átnevezésével létrejött MVM Energetika reklámköltéseit tartalmazza. A vállalattól származó dokumentumok rávilágítanak arra is, hogy az állami hirdetések hogyan torzítják a sajtópiacot: a vizsgált időszakban alig látogatott oldalaknak is milliók jutottak, miközben nagy elérésű kormánykritikus portálok maradtak ki teljesen vagy csaknem teljesen a pénzosztásból.
Az MVM 2023 elejétől 2024 októberéig nagyjából 8,5 milliárd forint értékben jelentetett meg hirdetéseket, és ennek az összegnek körülbelül a háromnegyede kifejezetten kormánypárti médiumokhoz ment. A több száz tételt tartalmazó lista feldolgozása során azt a sajtóterméket tekintettük NER-közelinek, amely nem is csinál titkot abból, hogy az Orbán-kormányt támogatja, és felületein szinte kizárólag a központi véleménnyel egybecsengő anyagok jelennek meg. Ilyen például a TV2, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó több száz médium (egyebek mellett a vidéki laphálózat, a Magyar Nemzet, az Origo, a Bors, a Szabad Föld, a Pesti Srácok, valamint a Hír TV), de kormánypártinak tekinthető a Demokrata, a Magyar Hírlap, a Mandiner és a Nemzeti Sport is.
Kimutatásunk alapján a KESMA mellett a legtöbb hirdetési megbízást a TV2-csoport kapta: a vállalathoz tartozó csatornákon nagyjából 2,9 milliárd forint értékben jelentek meg MVM-reklámok.
Érdemes összevetni ezt az adatot azokkal a kormány által kifogásolt, külföldről érkező támogatásokkal, amelyeket a hazai független médiumok kaptak az Egyesült Államoktól. A kabinet ugyan pontosan nem határozta meg, mekkora összeget tekint „gyanúsnak”, de dollármilliókra becsülte ezeknek a pénzeknek a nagyságát.
A propagandasajtóban egyebek mellett a Telex akadémiájának ítélt 740 ezer dolláros támogatást, az amerikai nagykövetség által szétosztott 115 millió forintot, valamint további néhány százmilliót tüntettek fel úgy, mintha bűnös pénz volna. (Valójában ezekkel a támogatásokkal az érintett médiumok nyilvánosan elszámoltak, az egy sajtótermékre jutó összegek nagysága pedig egy-két kivételtől eltekintve legfeljebb néhány tízmillió forintra tehető.) Ehhez képest csak az MVM a vizsgált időszakban nagyjából 6 milliárd forinttal (átszámítva 16 millió dollárral) segítette a kifejezetten kormánypárti felületek működését hirdetések útján.
A maradék pénz egy része is gyakran landolt olyan sajtóterméknél, amely kapcsolatba hozható a kormánnyal, az pedig csupán az esetek 10-20 százalékában fordult elő, hogy olyan helyen hirdettek, ahol kormánykritikus anyagok is megjelenhetnek. Ilyen például a Euronews, amely a vizsgált időszakban több mint 260 millió forintot kapott. A tévé tulajdonosa ugyanakkor korábban Orbán Viktor barátjának, a volt portugál EP-képviselő Mário Davidnak a fia lett, aki – a Direkt36, a Le Monde és a L’Espresso közös cikke szerint – részben magyar állami és kormányközeli szereplők finanszírozásával vásárolta meg a csatornát. Több mint 90 millió forintnyi hirdetést kapott a 168 Óra kiadója is és 200 millió forint feletti hirdetési pénz került a Leisztinger Tamáshoz köthető, a kormány intézkedéseit gyakran kritizáló Népszavához.
A korábbi évekhez képest jóval több megbízás jutott az RTL-csoportnak: a vállalathoz köthető csatornákon 2023 januárja és 2024 októbere között 314 millió forint értékben mentek MVM-hirdetések. Ugyanez az összeg 2021-ben még nulla forint volt, 2022-ben pedig 78 millió. Ezzel az RTL már megelőzi az Origót is, ahol 269 millióért hirdetett az állami cég 2023-tól 2024 októberéig, míg a Ringier-nek (például: Blikk, Kiskegyed) nagyjából 200 millió forint jutott.
A hazai sajtópiacon ezek jelentős összegnek számítanak, vannak ugyanis olyan kormánykritikus és jelentősebb eléréssel rendelkező internetes oldalak, amelyeknek az éves árbevétele alig haladja meg az 1–5 milliárd forintot. Ennek megfelelően már egy néhány tízmillió forintos összeg is dönthet arról, hogy az adott évben nyereséges vagy veszteséges lesz a cég. A független portálok ugyanakkor gyakran egyáltalán nem tervezhetnek állami hirdetésekkel, és ha a hagyományosan nem túl fizetőképes belföldi kereslet kevésnek bizonyul, akkor csak a külföldi forrásokban bízhatnak.
Az elmúlt években a kormány a kritikus hangok elhalkítására törekedett, ezért kriminalizálni igyekszik minden olyan forrást, amely az állami kontrollt megkerülve érkezik Magyarországra. Orbán Viktor miniszterelnök március 15-ei poloskázós beszédében például már egy „árnyékhadsereg” tagjaiként tüntette fel az újságírókat, korábban pedig „politikailag korruptnak” a külföldi támogatást is felhasználó médiumokat.
Közben a vizsgált időszakban nem volt közvetlen MVM-reklám például a 24.hu, a Telex, a 444.hu, a Magyar Hang, az Átlátszó, a Szabad Európa, valamint a Magyar Narancs felületén sem. Az állami cég a HVG egyik rendezvényén hirdetett nagyjából 500 ezer forint értékben, valamint a kiadóhoz tartozó Eduline-on jelentek meg hirdetései, de mindössze 4,5 millió forint körüli értékben. Összehasonlításképpen: az MVM olyan, kevésbé ismert portálokon is reklámozott összesen több mint 50 millió forintért, mint például a jelenleg közös honlappal rendelkező aholnap.hu, gogogo.hu és aerosport.hu.
Az állami vállalat nem reagált a megkeresésünkre, amelyben arról érdeklődtünk, hogyan döntenek a hirdetési pénzek elosztásáról. Korábban viszont azt közölték az rtl.hu-val, hogy „az MVM Zrt. média- és reklámtevékenységét a jogszabályoknak megfelelően a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiválasztott kommunikációs ügynökség végzi”. (A Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozik.) Hozzátették: „Az egyes médiakampányok célcsoport-specifikus hirdetési felületeken jelennek meg, amelyekről a médiaügynökségnél és az MVM Zrt.-nél foglalkoztatott, átfogó médiapiaci ismeretekkel rendelkező szakemberek gondoskodnak.” | Így hízik közpénzen a kormánypárti sajtó – mutatjuk a számokat | A Magyar Villamos Művek nagyjából 8,5 milliárd forint értékben jelentetett meg hirdetéseket csaknem két év alatt, a pénz háromnegyede kormánypárti médiumokhoz került – tudta meg a HVG. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250320_hvg-mvm-kormanykozeli-sajto-reklamkoltes-kulfoldi-tamogatas-mediapiac | 2025-03-20 09:55:00 | true | null | null | HVG360 |
Konzervatív hozzáállással 55 milliárddal gyarapíthatták volna, ehelyett kreatív befektetésekkel akár négyszer ennyivel megrövidítették a jegybank csőd szélére sodródott Pallas Athéné alapítványának vagyonát a kezelői – állapította meg friss jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). De vajon lesz-e kellő politikai akarat arra, hogy a Matolcsy családdal összefonódó felelősöket büntetőbíróság elé állítsák?
„Az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése során feltárt tények alapján ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt” – tájékoztatta a HVG-t az ÁSZ sajtóosztálya, miután a szervezet nyilvánosságra hozta a két alapítvány és a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásáról készített jelentéseit.
Mindaz, ami ezekben áll, túlnyúlik a Pallas Athéné alapítvány jogelődjei által 11 éve kapott 266 milliárd forint gondatlan forgatásán vagy akár a jegybanki székház arcpirítóan pazarló rekonstrukcióján – az egész magyarországi pénzügyi ökoszisztéma biztonságos és tisztességes működését kérdőjelezi meg. Az ominózus, több százmilliárdos, közpénz státuszú vagyon törvényes és transzparens kezelését ugyanis épp annak a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) kellett volna kontrollálnia, amely egyben a teljes itthoni pénzügyi intézményrendszernek is a felügyelője.
Nem jött össze a titkosítás
Nincs is semmi csodálkoznivaló azon, hogy miután az ÁSZ elküldte az elmarasztaló megállapításoktól hemzsegő jelentéstervezeteket az érintetteknek véleményezésre, a Pallas Athéné alapítvány és annak vagyonkezelője, az Optima Zrt. az anyag titkosítását kérte. Arra hivatkoztak, hogy azon túl, hogy védendő üzleti és értékpapírtitkok vannak benne, az MNB érintettsége miatt „súlyosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését és kormányközi kapcsolatait is”, továbbá nemzetbiztonsági szempontokat is veszélyeztethet. Sőt, azt szerették volna elérni, az ÁSZ „függessze fel” a vizsgálatot, hogy legyen idejük rendbe tenni a dolgokat.
A számvevőszék azonban következetesen visszaverte ezeket a javaslatokat, nyilván nem függetlenül az MNB élén épp lezajlott elnökváltástól, s attól, hogy a pénzügyminiszteri székből érkező Varga Mihály szigorú, minden jogi eszköz bevetését kilátásba helyező elszámoltatást ígért. Miután a magyar jegybank reputációját mindenképp romboló „balhé” már nem kerülhető el, az a kérdés, hogy a kormány meddig megy el a visszaélések és felelőseik beígért leleplezésében.
Jön a Schadl–Völner-per 2.0?
Az ÁSZ-jelentés és Varga szokatlan keménysége akár azt is sugallhatja, hogy most a felelősségre vonástól remélik a nagyobb politikai hasznot. A Schadl–Völner vesztegetési ügyből kiindulva ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy az eddigi reflexeket követik: lesznek majd látványosan beáldozható figurák, míg a legmagasabb szintű felelősök megúszhatják a büntetőeljárást.
Százmilliárdok forognak kockán
A tét politikailag is, anyagilag is óriási. A vagyonkezelő Optima Zrt. Varga belépése után jelzésértékű gyorsasággal eltávolított vezetője, Stofa György azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy az alapítványok vagyongyarapodása jelentős, mivel hogy több mint 500 milliárdjuk van. A pénz alapvetően két, szerinte átlátható és értékelhető tőzsdei ingatlancégben, a régiós kereskedelmi építményekre fókuszáló lengyel GTC-ben és az európai luxusapartmanokra nyomuló svájci Ultima Capitalban áll. Annyi ebből tény, hogy az Optima valóban közel félezer milliárdnyi tőkéből invesztált, ám a vagyon az ÁSZ szerint súlyos értékvesztést szenvedett el, aminek a könyvelésben sehol sincs nyoma.
A friss jelentés alapján ugyanis az induló 266 milliárdon és annak kezdeti hozamán túl az Optima 170 millió eurós (mintegy 70 milliárd forintos) bankkölcsönt is felvett – a hírek szerint az MBH Banktól –, továbbá 127 milliárd forintot vont be a Pallas Athéné korábbi irányításával és magával Matolcsy Györggyel is személyi összefonódásban álló Neumann János Egyetemért Alapítvány állami forrásaiból egy kötvénykonstrukció révén.
A számvevők megállapításai szerint e temérdek pénzből túlárazva fektettek be a tőzsdei vállalatokba, vagyis nem a Covid miatti nyomott piaci szituáció, hanem egyfajta jövőbeni remélt üzleti siker alapján. A befektetési döntéseket nem előzték meg komoly elemző anyagok, az alapítvány kuratóriuma rövid idő alatt, kellő kontroll nélkül hagyta jóvá azokat. Az is kifogásolható, hogy egy közpénzből gazdálkodó alapítvány miért viszi ki a tőkéjét külföldre és koncentrálja szinte mindenét egyazon üzletágra.
A vizsgálók azt is felvetették, hogy mindez egy roppant bonyolult, alapkezelőkkel, magántőkealapokkal, külföldi és hazai holdingcégekkel tarkított struktúrában zajlott, aminek szerintük nincs észszerű oka, hacsak nem az információk elrejtése. A legnagyobb bajként azonban azt azonosították, hogy mindkét befektetés roppantmód leértékelődött, legalábbis a tőzsdei árfolyamok alapján több mint 200 milliárdos a bukta. Ehhez képest – érvelnek – egy konzervatív pénzpiaci vagy ingatlanalap 2024 végéig több mint 50 milliárdot fialt volna.
Matolcsy is látta, hogy baj van
Az Optima vagyonkezelő nevében még Stofa azzal érvelt, hogy egy tőzsdei cég értékét nem a pillanatnyi árfolyama adja, ami voltaképp igaz is. Csakhogy, a vagyonkezelő folyamatos, már rövid távon több tízmilliárdos fizetési kötelezettségeket vállalt egyrészt a hitelező bank, másrészt a kecskeméti egyetem alapítványa felé, amelyeknek az egyáltalán nem likvid, csak súlyos veszteségek árán értékesíthető ingatlanrészvényeket kínálta fedezetként. Nem véletlen, hogy az ÁSZ a vizsgálata során már tavaly gyakorlatilag fizetésképtelenséget állapított meg a vagyonkezelőnél, amit végre az alapítvány tehetetlen felügyelőbizottsága is észlelt. Matolcsy György ezek után maga is elismerte, hogy külső segítség nélkül a helyzet nem oldható meg. Most is az a kérdés, helyreállítható-e a vagyonkezelő fizetőképessége a kötelezettségek „békés” átütemezésével, vagy elkerülhetetlen a nyílt csődeljárás.
Nemcsak az egyetemnek, hanem magának az azt létrehozó Pallas Athénének is roppant előnytelen feltételekkel adott el kötvényt az Optima, ami a gyökerektől felveti a gondatlan közpénzkezelés gyanúját. Az alapítvány ugyanis kötvények ellenében adta át húsz évre a vagyonát a saját társaságának úgy, hogy azért évente a minimálisnál is minimálisabb (egy százalék alatti) kamatot és némi osztalékot kapott: ez a magyarázata, hogy mindmáig csak arra nem futotta, ami a küldetése. A működési költségeken túl ugyanis évente csupán 1-2 milliárdból tudott jótékonykodni, s még azt sem igazán átlátható módon tette. A leváltott Stofa erre úgy reagált, hogy ez a megoldás nem a „klasszikus piaci logikát” követte, és az alapítvány működését „nulla egyenlegűre” tervezték, amíg a kötvény le nem jár. Magyarán, ha történetesen jól fialtatták volna a vagyont, belátható időn belül abból sem lett volna haszna az alapítványnak.
Cui prodest?
De akkor ki járt jól ezzel az egész katyvasszal, amit a jelek szerint gátlástalan menedzserek – alkalmatlan alapítványi vezetők és az alapító MNB-elnök áldásával – építettek fel szisztematikusan és nyilván nagyon is céltudatosan? Közismert, hogy szerteaágazó, több tízmilliárdos ingatlanügyletek és egyéb megbízások pörögtek az Optima, a lengyel GTC és az MNB elnök fia, Matolcsy Ádám üzleti köreihez sorolt Quartz alapkezelő irányítása alá tartozó magántőkealapok között. Utóbbiak haszonélvezői ugyan titkosak – s az ÁSZ vizsgálata sem terjedt ki a feltárásukra –, de piaci információk szerint az ifjú Matolcsy és barátai is érdekeltek bennük.
Ráadásul a Quartz alá tartozó magántőkealapok majdnem negyedrészben tulajdonosai az említett MBH Banknak, amely közben az ifjú Matolcsy magánvállalatainak is hitelezője, sőt olykor befektetője is. Mindez az összefonódás már olyan súlyos rizikótényező a hazai piacon második legnagyobb MBH szempontjából, ami az MNB konkrét bankfelügyelői felelősségét is felvetheti, habár erre az ÁSZ-jelentés nem tért ki.
Rokonok, barátok és üzletfelek
Pillanatnyilag senki sem látja át, hogy mi ezeknek a tranzakcióknak a végső egyenlege a Pallas Athéné alapítvány szempontjából. Az ÁSZ azonban több olyan ingatlanügyletre is felhívta a figyelmet, amelynek kapcsán Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint valamely érdekeltsége jutott busás megbízáshoz. A számvevők szerint például az egyik, hozzá tartozó társasággal „kötött tervezési és generálkivitelezési szerződés során korlátozottan érvényesült az árat és egyéb szerződéses feltételeket a beruházó számára kedvező módon befolyásoló piaci verseny”.
Somlai vállalkozásai egy másik, az MNB saját ingatlangazdálkodását vizsgáló friss ÁSZ-vizsgálatban is megjelennek. Ez utóbbiban arra jutottak a számvevők, hogy az MNB semmilyen költség- vagy erőforráskorlátot nem tartott szem előtt, amit úgy leplezett, hogy külön cégekbe szervezte ki a nem egyszer a saját alapítványától megvásárolt ingatlanokat.
A projektvállalatokba az elmúlt öt évben úgy pumpált több mint 200 milliárd forintot, hogy közben a mérlege drámai veszteségbe fordult. A Balatonakarattyán – ahol tavaly őszig Matolcsy első felesége volt a polgármester – létesített szupermodern oktatási és üdülési komplexumban például olyan feltételekkel pihenhetnek a jegybank munkatársai, amelyek messze túlmutatnak a közszférában szokásos juttatásokon. Az MNB Szabadság téri, reprezentatív módon felújított műemlék-székházáról pedig – amelynek egyre hízó költségkeretét már a jegybanki felügyelőbizottság is vizsgálja – azt állapították meg, hogy a funkcióival össze nem egyeztethető luxusra pazaroltak, például a tetőre rakott stílusidegen üvegkalitkával vagy a wellnessteremmel.
Habár mindezeknek a visszásságoknak a jó része eddig is ismert volt, úgy tűnt, hogy Matolcsy és a fiával szoros kapcsolatot ápoló üzleti kör sérthetetlen. Sőt mintha hagyták volna nekik, hogy a jegybanki elnökváltás előtt turbóra kapcsolják a vagyonkimentést. Az ÁSZ tavaly óta csepegtetett jelzései és a most nyilvánosságra hozott jelentései azonban azt mutatják, e manőverek elérték a tűréshatárt. Félő azonban, hogy a kormány ezúttal sem arra készül, hogy szintet lépjen a korrupció elleni harcban. Erre utal, hogy Orbán Viktor 2024 végén „korszakos közgazdásznak” nevezte a gazdaságpolitikáját az utóbbi időben kíméletlenül kritizáló Matolcsyt. | Ki felel a Matolcsy-klán játszmáiban eltűnt százmilliárdokért? | Az MNB hallgat, az ÁSZ feljelentéseket tett amiatt, hogy Matolcsy György elnöksége alatt arcátlanul elherdálhatták a Pallas Athéné alapítvány százmilliárdjait. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250320_asz-mnb-alapitvany-jelentes-optima | 2025-03-20 17:29:00 | true | null | null | HVG360 |
Az állam nem pénzzel, hanem ingatlannal segítette a Károli Gáspár Református Egyetem fejlesztését, és a csere tárgyát képező ingatlanok vételára azonos értékű volt. Ez a lényege a Magyarországi Református Egyház közleményének, amiben az őket a szombaton ért ingatlanmutyis vádra válaszul adtak ki.A HVG is megírta a Kovács Gergely kutyapártos hegyvidéki polgármester információi alapján, hogy a magyar állam ingyen adott oda nekik egy 9,2 milliárd forint értékűre becsült, 50 ezer négyzetméteres XII. kerületi telket, aminek előtte megnövelték a beépíthetőségét, és amit az egyház elcserélt valamire a Bank Center Kft.-vel, pedig az ingatlant közfeladat ellátására kapták.Korábban a HVG írta meg, hogy a református egyház több milliárd forint értékben szerzett ingyen ingatlanokat az államtól, ezek között szerepel a Szilágyi Erzsébet fasor és a Virányos út közötti terület is.Az egyház vasárnapi közlése szerint elismeri a cserét, és azzal érvel, hogy az állam a telek adományozásával a Károli Gáspár Református Egyetem fejlesztését segítette, és "a csereszerződésben a szerződő felek rögzítették, hogy a csere tárgyát képező ingatlanok teljes (bruttó) vételára azonos értékű, a csere során a Felek azonos értékű csereingatlanhoz jutnak, így értékkülönbözet egyik fél javára sem merült fel".A hegyvidéki telekért cserébe kapott ingatlan, mint írták, az egyetem bölcsészkarához közel, a IX. kerületben fekszik, és itt kap majd helyet az Állam- és Jogtudományi Kar, illetve a Pszichológiai Intézet. A reformátusok szerinta beruházás teljesen transzparensen zajlik, arról folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot. | Reagáltak Balog Zoltánék az ingatlanmutyis vádakra: pénz helyett kapták a hegyvidéki telket | Ezzel segítette a reformátusok szerint az állam a Károli Egyetem fejlesztését. A telket egy közelebbről meg nem nevezett ferencvárosi ingatlanra cserélték, szerintük azonos értékben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250309_reformatus-ingatlanmutyi-reakcio-hegyvideki-telek-ix-keruleti-epulet-karoli-gaspar-reformatus-egyetem | 2025-03-09 13:40:41 | true | null | null | HVG |
A közlemény szerint a jól szervezett bűnözői kör a saját cégeinek őrzését látszólag alvállalkozókon keresztül intézte, így az őrzési költség után fizetendő áfát jogosulatlanul csökkentette.A számlázási láncba beiktatott - szintén az elkövetők érdekeltségébe tartozó - alvállalkozók valós tevékenységet nem végeztek, csak papíron alkalmazták és közvetítették a biztonsági őröket - írták.Emellett a bűnbanda egy komplett számlagyárat is működtetett különböző, fiktív gazdasági események "lepapírozására", de ezek az ügyletek a valóságban sosem jöttek létre, a munkák elvégzéséhez szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlakiállító társaságok nem rendelkeztek, a számlák célja kizárólag az adólevonás volt. | Akcióba lendült a NAV: számlagyárat üzemeltető bűnbandát számoltak fel | Akcióba lendült a NAV: számlagyárat üzemeltető bűnbandát számoltak fel - Több mint másfél milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/03/25/nav-bunbanda-felszamolas-buncselekmeny-szamlagyar | 2025-03-25 12:31:00 | true | null | null | Index |
Pénzmosás miatt emeltek vádat egy békési férfival szemben, aki más által elkövetett bűncselekményekből, csalásokból származó pénzekkel végzett különféle pénzügyi műveleteket - közölte a Békés Vármegyei Főügyészség szerdán az MTI-vel.Mint a közleményben írták, egy férfi - akinek a felelősségre vonására külön eljárásban kerül sor - egy internetes apróhirdetési felületen olyan irodakonténereket, mobil házakat, raklapokat és munkagépeket akart eladni, amelyekkel valójában nem rendelkezett.A megtévesztett vásárlók a vételárat a hirdető által megadott bankszámlákra - köztük a felelősségre vont békési férfi számlájára - utalták, ezt követően azonban a hirdető sem a termékeket nem küldte el, sem a pénzt nem fizette vissza.A 38 éves, büntetett előéletű békési férfi a bankszámlájára érkező összegeket - összesen 14,4 millió forintot - a hirdetéseket feladó bűntársa utasításai alapján különböző ATM pénzkiadó automatákból készpénzben felvette és megbízójának átadta, illetve más, a megbízója által megadott bankszámlákra utalta tovább.Cselekménye arra irányult, hogy a bűntársa a bűncselekményekből származó pénzekhez úgy jusson hozzá, hogy annak eredete és a megbízó személye ne legyen feltárható.Az Orosházi Járási Ügyészség vádiratában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt - írták. | Pénzmosás miatt emeltek vádat egy békési férfival szemben | Pénzmosás miatt emeltek vádat egy békési férfival szemben - Az elkövető nem létező áruk után kifizetett összegeket „játszott” át megbízójának. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/03/26/penzmosas-miatt-emeltek-vadat-egy-bekesi-ferfival-szemben | 2025-03-26 10:06:00 | true | null | null | Index |
Idén már 6,2 milliárd forintból gazdálkodhat a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal, a Magyar Hang a szervezet által közzétett szerződéslistákra hivatkozva most arról ír, hogy a hivatal 1,6 milliárd forintot költött kommunikációra, de a karácsonyi bulira is közel 14 millió forint ment el.A lap cikke szerinta Szuverenitásvédelmi Hivatal 13,8 millió forintért tartott karácsonyi bulit;bruttó 13,6 millió forint fejében megbízta könyvírással Máthé Áron történészt, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesét, akiől egy olyan könyvsorozatot várnak, amelyben a történész "a magyar szuverenitás szövegemlékeit tárja fel";jogi tanácsadásra kérték fel a Dr. Rába és Dr. Sobor Ügyvédi Irodákat tavaly júliusban bruttó 57 millió forintért;ugyanekkor bruttó 9 millió forintért a Buczkó Ügyvédi Iroda látta el a hivatal jogi képviseletét;a hivatal korábbi székhelyét, a Sánc utcai villát idén márciusig bruttó mintegy 80 millió forintért bérelték;a hivatal új székhelye a Rákóczi úton van, az R70 irodaházban kivett irodahelyiségeikre a korábbi több mint tízszeresét költik, 2028 szeptemberéig bruttó egymilliárdért tartják fenn ezt az irodát, ráadásul a bérleti szerződés közvetett módon Szeivolt Istvánt, a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István köréhez egyformán sorolt nagyvállalkozót gazdagítja;a hivatal bruttó 1,6 milliárd forintot, a teljes idei büdzséjük negyedét költheti kommunikációra a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal kötött keretszerződés részeként, a munkát a Balásy Gyulához köthető médiacégek, a New Land Media és a Lounge Design végzik.Maradjanak velünk!Ez a Narancs-cikk most véget ért - de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot - bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!Jó emberek írják jó embereknek! | Közel 14 millióból szervezett karácsonyi bulit a Szuverenitásvédelmi Hivatal | Irodabérlésre bruttó egymilliárdot költenek, és kommunikációra is 1,6 milliárdot. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kozel-14-milliobol-szervezett-karacsonyi-bulit-a-szuverenitasvedelmi-hivatal-275548 | 2025-03-26 16:34:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Hagyjam ezt az ügyet, mert ezzel lavinát indítok el" - idézte föl Csanádi László független önkormányzati képviselő Farkas Tamás fideszes képviselő hozzá intézett szavait a február végi képviselő-testületi ülés után tartott ellenzéki sajtótájékoztatón. Csanádi egy helyi civil szervezet képviselőjével, Kovács Mátyással együtt kezdett utánajárni egy szociális bérlakás pályázatának.A tavaly júniusi önkormányzati választás környékén a szarvasi piacon nagy magabiztossággal közölte többekkel egy a helyi közéletben ismert férfi, a roma nemzetiségi önkormányzat alelnöke, hogy hamarosan szociális bérlakást kap az önkormányzattól. E nyilvános kitárulkozás eljutott Csanádi Lászlóhoz is, aki a képviselő-testület szociális bizottságának és a városvezetésnek is jelezte az aggályait. "Normális körülmények között ilyet előre nem lehet kijelenteni, mert a kiírás után pályázni kell, s ezt követően a beérkezett anyagokat, sok szempontot figyelembe véve, az illetékesek elbírálják. De a második körben végül »véletlenül« éppen az nyert, aki előre megmondta, hogy ő lesz a befutó" - mondta a Narancsnak Csanádi László.ÁtnézteA pályázat első fordulóját azért kellett megismételni, mert a későbbi nyertes beadott anyagából hiányzott egy kötelező elem, a jövedelemigazolás. A múlt év végén már ebből kisebb botrány kerekedett, mert Farkas Tamás fideszes képviselő, aki október óta a testület tagja, azzal vádolta meg a polgármesteri hivatal dolgozóit, hogy ők vették ki a borítékból a jövedelemigazolást, mondván, ő beletette azt a pályázó anyagába. "Innen tudtuk meg, hogy a képviselő úr »menedzselte« az egyik pályázót" - jegyezte meg Kovács Mátyás, az egyik helyi civil szervezet (YOU-KLUB Egyesület) kompenzációs listáján mandátumot szerzett képviselő.A hivatal dolgozóinak meggyanúsítása váratlan fordulat volt, hiszen korábban egyszer sem merült föl ilyesfajta vád velük szemben a hasonló pályázati ügyeknél. Ezek után nem a hivatali apparátus erre hivatott szakemberei, hanem az egyik bizottság tagjai értékelték az anyagokat. "Ezért kapunk fizetést, csak csináljuk!" - idézte Hodálik Pál (Fidesz-KDNP) polgármester akkori megjegyzését Csanádi, aki azért hozzátette: egyrészt nem fizetést kapnak a képviselők és a bizottságok külső tagjai, hanem tiszteletdíjat, másrészt, ellentétben a hivatali dolgozókkal, ők az ilyen pályázati anyagok értékeléséhez nem feltétlenül értenek.Már az is furcsa volt, hogy a hiányzó jövedelemigazolás miatt a szociális bérlakásra jelentkező aspiránst nem zárták ki a pályázatból, ehelyett inkább kiírtak egy második fordulót az önkormányzati ingatlanra. Tízen jelentkeztek, de a maximális 120 pontot csak a jövőbe látó férfi érte el.Csanádi képviselőt nem hagyták nyugodni a történtek, ezért kikérte az anyagot, de a személyiségi jogokra hivatkozva a dokumentumokba csak a polgármesteri hivatalban nézhetett bele. A képviselőnek két dolog tűnt föl: egyrészt azt feltételezte – utóbb kiderült: helyesen –, hogy a csatolt, munkanélküli-segélyt igazoló okmány nem számít jövedelemigazolásnak. Másrészt helyszíni szemlét kért, hogy a nyertes pályázó a valóságnak megfelelően számolt-e be a lakáskörülményeiről. A bejáráson aztán kiderült, hogy egy felújított, kimeszelt és új nyílászárókkal felszerelt önkormányzati ingatlanban élt akkor, ellentétben a pályázati anyagában szereplő adatokkal.„Ez két olyan óriási probléma, amelyek külön-külön is érvénytelenné teszik a jelentkező beadott anyagát” – húzta alá a március elején tartott sajtótájékoztatón Csanádi. Szerinte eleve befogadni sem lehetett volna a jelentkezést, a maximális pontszámot megadni pedig végképp nem.A Narancs által megkérdezett jogász szerint az önmagában nem feltétlenül csalási kísérlet, ha a munkanélküli-segélyről szóló dokumentumát adja be egy kérelmező. Ha a pályázati kiírásban nem szerepel konkrétan, hogy a munkanélküli-segély nem számít jövedelemnek, akkor laikusként nem kell tudnia, hogy nincs jogalapja önkormányzati tulajdonú szociális bérlakást igényelni. Lakáskörülményeinek valótlan bemutatása azonban tényleg megalapozza a csalás kísérletének gyanúját, hiszen „az elbírálásban részt vevőket tévedésbe ejtette”, amikor azok az állítólagos rossz lakáskörülményei alapján maximális pontot adtakCsanádi Lászlót e vizsgálódása végén figyelmeztette a fideszes Farkas Tamás képviselő, hogy ne bolygassa a dolgot, mert „ez lavinát indít el”. Amit akár úgy is értelmezhetünk, hogy nem csak egyetlen ilyesfajta esetről lehet szó. „Ezt a lavinát nem én indítottam el, hanem ők. Állítsák meg, ha tudják, az ő feladatuk” – reagált erre lapunknak Csanádi.A képviselő az általa feltártakat jelezte az ügyben illetékes szociális, családügyi, egészségügyi és nemzetiségi bizottság elnökének, Csernus Zsoltnak (Fidesz–KDNP), és megkérdezte tőle, miként vélekedik minderről. A testület vezetője azt válaszolta, hogy „még nem tudja, hogyan kell döntenie”.Kovács Mátyás képviselő mind a már idézett sajtótájékoztatón, mind lapunknak nyilatkozva Farkas Tamás felelősségét és alkalmasságát firtatta. Megítélése szerint a tavaly október elseje és az ez év február vége közötti öt hónapban „elképesztő sorozatot” produkált az önkormányzati képviselő. Kezdődött azzal, hogy egy más ügyben hozott korábbi bizottsági döntést a testületi ülésen meghamisítva adta elő (az eredetileg 2 igen, 2 nem, 2 tartózkodást úgy állította be a képviselő-testületi ülésen, mintha az adott ügyet többségi szavazással támogatta volna a grémium). A második „tévedése” a hivatali dolgozók megvádolása volt (hogy a későbbi győztes anyagából, úgymond, kivették a jövedelmigazolást). A harmadik az, hogy a segítségével ugyanez a pályázó nem a valós lakáskörülményeit tüntette fel a beadott kérelmében. Végül pedig megfenyegetett képviselőket, elsősorban is a történteknek utánajáró Csanádit. Kovács Mátyás szerint ezek miatt okkal kérdezhető, hogy a kormánypárti Farkas Tamás alkalmas-e és méltó-e a további képviselő-testületi tagságra. „Elég egyetlen ilyen képviselő, és az sajnos minősítheti az egész testületet” – figyelmeztetett a független önkormányzati képviselő. Az esetre még annyiban visszatért, hogy szerinte az ilyen pályázókat örökre el kellene tiltani attól, hogy a jövőben szociális bérlakásra jelentkezhessenek.Rágalmazás miatt feljelentés„Abból, amit Csanádi László és Kovács Mátyás állít, semmi nem igaz. Ezért az ügyvédem megtette a szükséges jogi lépéseket, és rágalmazás gyanúja miatt feljelentést tettünk a rendőrségen és az ügyészségen is” – válaszolt röviden a Narancs érdeklődésére Farkas Tamás. Azt nem részletezte, hogy szerinte mi nem igaz képviselőtársai állításai közül. „A Fidesz képviselője vagyok, nem szeretnék nyilatkozni az ügyben, amelyet lezártnak tekintek” – mondta megkeresésünkre Csernus Zsolt, a szociális, családügyi és egészségügyi bizottság elnöke.Csanádi László Hodálik Pál polgármesternek, Melis János címzetes főjegyzőnek és az ügyrendi bizottság elnökének, Pecsenye Erzsébetnek írt levelében részletesen beszámolt a történtekről. A bizottsági elnök ügyészségi feljelentést látott szükségesnek, a főjegyző a térségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó megyei kormányhivatalhoz továbbította Csanádi összefoglalóját. Jogászok szerint azzal, hogy a főjegyző a kormányhivatalhoz fordult, a puhább megoldást választotta. Csalás gyanújáról van szó ugyanis, amelynek a tisztázása nem a kormányhivatalra tartozik. Főként nem úgy, hogy a Fidesz vezette város ügyéről a fideszes kinevezett által vezetett hivatalnak kell majd állást foglalnia. A kormányhivatalnak hatvan napja van a válaszadásra.Csanádi a beharangozott rágalmazási pertől nem ijedt meg. „Örülök, legalább kiderül az igazság. A mi kezünkben tények, bizonyítékok, dokumentumok vannak.” | Felejtsük el! | Önkormányzati szociális bérlakás miatt áll a bál Szarvason. Az ellenzék szerint jogosulatlan volt a kiutalás, a nyertes pályázatot az egyik városi fideszes képviselő „menedzselte”. A kedvezményezett az egyik nemzetiségi önkormányzat alelnöke. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/felejtsuk-el-275527 | 2025-03-26 21:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A tavaly júniusban kiszabott 200 millió eurós büntetésen felül a bírság azóta is napi egy millió euróval növekszik, ameddig a magyar kormány nem változtat a migrációs törvényen, vagyis nem hozza azokat összhangba az uniós elvárásokkal. A Népszava áltat kikért számok azt mutatják, hogy a Bizottság kéthavonta küld fizetési felszólítást a magyar kormánynak. A legutóbbi ilyen március 17-én érkezett Budapestre.Március közepéig 477 millió euró (191 milliárd forint) büntetést gyűjtött össze Magyarország, melyből 357 millió eurót (143 milliárd forint) már le is vontak. Eddig hat kifizetésből vonták le az összegeket, ráadásul az elmaradt fizetésekre kamatokat is számolnak. Ebből összesen valamivel több, mint két és fél millió eurónyi (egymilliárd forint) kamatköltség gyűlt össze.Az Európai Unió Bírósága 2020-ban megállapította, hogy a magyar törvények nem felelnek meg az európai előírásoknak a migráció és menekültügy területén, mert a menedékkérők nem részesülnek a jogorvoslati lehetőségben és megfelelő eljárásban sem, továbbá a tranzitzónákban sem megfelelő az elhelyezésük. Ennek lett az eredménye a 200 millió eurós alapbírság, ami a mai napig folyamatosan növekszik. | Már 191 milliárd forintnál jár a Magyarországot sújtó bírság | Már 191 milliárd forintnál jár a Magyarországot sújtó bírság - Az összeg naponta egymillió euróval emelkedik. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/03/27/magyarorszag-europai-bizottsag-buntetes-menekultugy | 2025-03-27 08:01:00 | true | null | null | Index |
Arról posztolt csütörtökön Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, hogy a főváros nem fogja tudni támogatni a független előadóművészeti szervezeteket, mert ezt a javaslatot leszavazták a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén.Karácsony a színházak világnapja alkalmából posztolt, de mint írta, két rossz híre is van a témában. Az egyik az, hogy még mindig nem sikerült megállapodni a kormánnyal a budapesti színházak finanszírozásáról, pedig a hatályos szerződés március végén lejár. "Sajnos erre számítani lehetett, nem rajtunk múlik, mi dolgozunk a megoldáson" - írta erről.A másik ügyről azt írta, hogy az "derült égből villámcsapás", mert a Fővárosi Közgyűlés többsége szerdán leszavazta a független előadóművészeti szervezetek fővárosi támogatását. A terv az volt, hogy Budapest a Pro Cultura Urbis Közalapítványon keresztül 150 millió forinttal támogatja a függetleneket, és ennek kapcsán akartak egy adománygyűjtő kampányt is indítani a támogatási összeg megduplázásáért."Ezzel a programmal meg tudtuk volna menteni a független szcénát, amely jelenleg rendkívül nehéz helyzetben van. Ezt 'sikerült' megakadályoznia a Fidesszel együtt szavazó Tiszának és a Vitézy-frakciónak. Hogy miért tették ezt a galádságot, nem tudhatom, mert nem mondták meg. Sőt, az előterjesztés vitája során még a Tisza azt mondta, hogy meg fogják szavazni. Aztán jött a tárgyalási szünet és a szavazásnál ennek az ellenkezője történt. Nyilvánvalóan azért, mert Vitézy Dávid közben rávette Magyar Pétert, hogy ne szavazzák meg a közalapítvány támogatását, amíg abba nem kerülnek be az 'ő embereik.' Mivel a közgyűlés előtt már voltak ilyen hangok, ezért kértük a Tisza-frakciót, hogy javasoljanak neveket, de ez végül nem történt meg" - írta Karácsony.A főpolgármester emellett szóvá tette, hogy szerinte az is "szégyen, hogy a Nyáry Krisztián irodalomtörténész vezette, teljesen pártfüggetlen és mindenfajta díjazás nélkül dolgozó szakmai kuratóriumot nem képesek támogatni, amíg oda nem kerülnek be az 'ő embereik'. De ami igazán alávaló, hogy ahhoz sincs bátorságuk, hogy ezt elmondják."Karácsony végül azt ígérte, hogy "ami késik, nem múlik. Támogatni fogjuk a függetleneket". | Karácsony: A Fidesz, a Tisza és Vitézyék közösen szavazták le a független színházak támogatását | Karácsony szerint a Tisza azért nem szavazta meg a függetlenek támogatását, mert a saját embereit akarja a közalapítványba ültetni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/karacsony-a-fidesz-a-tisza-es-vitezyek-kozosen-szavaztak-le-a-fuggetlen-szinhazak-tamogatasat-275567 | 2025-03-27 11:38:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Szegedi Törvényszék március 27-én kihirdetett jogerős ítélete szerint a Szegedi Kormányhivatal jogszerűen vonta vissza a Szegedi Wesley János Óvoda Általános Iskola és Középiskola működési engedélyét tavaly augusztusban, néhány nappal a tanévkezdés előtt.Az iskolát a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) tartja fenn, az egyház más intézményei ugyanígy jártak.A főispán a döntésekor pénzügyi adatokra és a közműtartozásokra hivatkozott, és a határozatban az is szerepelt, hogy "a gyerekek, tanulók számára a határozat végrehajtásának késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna". Ám a működési engedély visszavonása konkrétan azzal járt, hogy az érintetteknek nem egészen egy napjuk volt arra, hogy az oda járó, zömmel halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekek számára másik iskolát találjanak. Akadt olyan család, amely az autista kisfiú szakszerű oktatása érdekében, a szegedi Wesley iskola miatt költözött át a határon túlról Szegedre.Végül minden diáknak találtak új iskolát: a MET közleménye szerint több heti keresés után 38 különböző intézmény vette át őket."A legtöbb SNI-s diák nem érzi magát biztonságban az új iskolában, romlik a teljesítményük, sokan bukásra állnak, bár a Wesleyben kiegyensúlyozottan teljesítettek. Nem engedélyezik a diagnózisuk miatt nekik járó segédeszközök használatát, nem kapnak plusz időt a feladataik elvégzésére. A harmincfős osztályokban a differenciált, személyes képességekre szabott oktatás megvalósíthatatlan. Sajnos gyakori a verbális bántalmazás, a kiközösítés, kizárják őket a közös programokból. Nagyon kevés a megértő, elfogadó pedagógus, a szülők is kirekesztve érzik magukat. Többször kétségbe vonták a pedagógiai szakszolgálat diagnózisát, megkérdőjelezik a diákok integrálhatóságát, felülvizsgálatra kényszerítik a szülőket. Ha a gyermek nem integrálható, elbocsáthatják az intézményből. Kompetencia- és iskolaérettségi teszteket íratnak velük, holott ilyen diagnózissal ez nem lenne kérhető. Húsz integrálható gyerek eleve egy szegregált gyógypedagógiai intézménybe került. Több tizenéves volt Wesley-s diák pszichológus segítségére szorul, hogy fel tudja dolgozni a történteket" - közölte a MET.Az egyház szerint a budapesti iskolák ügyében hozott, a jogsérelmet elismerő döntés után "fájdalmas, aggasztó és megdöbbentő, hogy olyan ítélet született, amelyben a gyermekeket, pedagógusokat és szülőket ért jogsérelmekre egyáltalán nem voltak tekintettel. Mély együttérzésünket szeretnénk kifejezni az érintett diákoknak, tanároknak és családjaiknak".A MET emlékeztet, hogy a tavalyi szegedi főispáni intézkedés után az intézmény megkapta az azonnali jogvédelmet, amely elismerte a bezárás jogtalanságát, de már csak akkor, amikor "a kormányhivatal rendeletei és a MET anyagi ellehetetlenítése miatt az újranyitás esélytelenné vált".Tavaly novemberben a szegedi iskolaépületben fejlesztő központ nyílt a rászoruló, sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Az Esélyteremtő Ház alapítványi fenntartású. Teljes gyógypedagógiai fejlesztést, mozgásfejlesztést, logopédiát, iskolaelőkészítő foglalkozást, tantárgyi felzárkóztatást és érettségire való felkészítést biztosít. Most 80 diák jár rendszeresen az ottani foglalkozásokra. | Pert vesztett a MET egyik bezárt iskolája ügyében | Az ítélet szerint a Szegedi Kormányhivatal jogszerűen járt el, amikor visszavonta a Szegedi Wesley János Óvoda Általános Iskola és Középiskola működési engedélyét. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/pert-vesztett-a-met-egyik-bezart-iskolaja-ugyeben-275574 | 2025-03-27 17:23:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A magyar MBH Bank Nyrt. a Citigroup Inc. tanácsadóival dolgozik egy lehetséges részvénykibocsátáson, mivel a magyar állam fontolgatja a tulajdonrészének eladását Magyarország második legnagyobb bankjában - közölte forrásaira hivatkozva szerdán a Bloomberg.A magyar kormány információk szerint már tavaly decemberben jelezte, hogy fontolóra vette az állam teljes részesedésének eladását, miután mintegy 8 százaléknyi részvényét már értékesítette. A tőzsdei adatok szerint idén február végén a vállalat szabad részvényállománya 14 százalék körül volt.Az MBH Bank és részvényesei már idén elindíthatják a tranzakciót, az ügyet ismerő személyek szerint a megbeszélések korai szakaszban vannak, és nincs garancia arra, hogy a kibocsátás megvalósul. Az MBH az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank 2023-as egyesülésével jött létre, így az OTP Bank után Magyarország második legnagyobb bankcsoportja. Az MBH részvényeivel a szerdai budapesti zárásig 6600 forinton kereskedtek, a cég piaci kapitalizációja 5,7 milliárd dollár körüli. | Kiszállna az MBH Bankból a magyar állam, elindultak a tárgyalások | Kiszállna az MBH Bankból a magyar állam, elindultak a tárgyalások - Amerikai vállalattal köthet üzletet Magyarország második legnagyobb bankcsoportja. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2025/03/27/mbh-bank-reszveny-ertekesites-magyar-allam-kiszallas-kormany | 2025-03-27 13:19:00 | true | null | null | Index |
Lőcsei Lajos, a Momentum Mozgalom alelnöke Facebook-bejegyzésében tette közzé, hogy költségvetési csalással gyanúsítják a romák országos önkormányzatának elnökét. "Hiába harsogja a kormányzati narratívát és a propagandát az ellenzéket szidva a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának Fidesz-barát vezetése, a bűntől és a bűncselekményektől nem tud nem megszabadulni, mert ők maguk is mélyen érintettek benne" - fogalmazott a politikus.Lőcsei Lajos bejegyzése szerint Polt Péter legfőbb ügyész írásbeli kérésére azt közölte, hogy költségvetési csalással és más bűncselekmények gyanújával folytat eljárást az adóhatóság Aba-Horváth István elnök ellen, és az ügyben eddig 12 személyt gyanúsítottak meg.A Momentum elnöke bejegyzését úgy folytatta, hogy "a Farkas Flórián által irányított, »Híd a semmibe« botrányprogramját a kormány az adófizetők pénzéből megmentette, 1,3 milliárd forintot fordítottak arra, hogy megmentsék a bírósági tárgyalástól a Fidesz-kegyenc politikust".Továbbá kiemelte, hogy a kormány - a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának támogatása mellett - mintegy 1,4 milliárd forintot adott adósságrendezésre, hogy "harsoghassa a fideszes cigánypolitikát és kormánypropagandát".Orbán Viktor szerint csak a fideszes cigány a jó cigány- írja Lőcsei Lajos, hozzátéve, hogy "pontosan ezért tolta meg milliárdokkal" a Sztojka Attila által alapított és irányított CIKÖSZ kampányát, majd a nemzetiségi választások sikerének jutalmaként államtitkári széket kapott.Hangsúlyozta, hogy hiába támadják személyeskedéssel a "kormánypárttal baráti és üzleti kapcsolatban álló" roma politikusok parlamenti felszólalása miatt, továbbra is állítja, hogy fel kell szántani a cigányok önkormányzatát, és "sóval behinteni"."Itt és most nem elég az »ártatlanság vélelmére« hivatkozni, Aba-Horváth István elnöknek és társainak le kell mondania, és távoznia kell a közéletből, de Sztojka Attila államtitkárnak és a CIKÖSZ-nek is vállalnia kell a felelősséget!" - emelte ki Lőcsei Lajos. | Költségvetési csalással gyanúsítják a romák országos önkormányzatának elnökét | Költségvetési csalással gyanúsítják a romák országos önkormányzatának elnökét - Lőcsei Lajos szerint Aba-Horváth István elnöknek és társainak le kell mondaniuk. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/03/27/locsei-lajos-momentum-mozgalom-ciganysag-csalas-gyanu | 2025-03-27 12:41:00 | true | null | null | Index |
Az talán keveseknek újdonság, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként ismert egykori felcsúti gázszerelő, majd polgármester, Mészáros Lőrinc sikeres üzletember, hiszen a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerint ő Magyarország leggazdagabb embere. Azt talán kevesebben tudják, hogy öccse, Mészáros János is sikeres és ő, illetve cégei is rendkívül ügyesen repülnek rá az állami munkákra.Vélhetően idén sem törik meg a sikerszéria: januárban hirdették ki az állami MÁV Zrt. nyílt közbeszerzési eljárásának nyertesét, a cég a nagykőrösi vasútállomásnál P+R parkoló és B+R fedett kerékpártároló felépítésére keresett kivitelezőt. A beruházásban egy 56 férőhelyes P+R parkolót (ebből két mozgássérült parkolóhellyel), valamint egy 70 férőhelyes fedett kerékpártárolót alakítanak ki. A kivitelezés tartalmazza többek között a 29 kamerából álló vagyonvédelmi rendszer, a 24 lámpatestből álló világítási rendszer, a csatorna és tisztítóakna kiépítését, valamint a zöldterület rendezésének feladatait is.Bár nyílt eljárásról van szó, finoman szólva nem tolongtak az érdeklődők. Mindössze két érvényes ajánlat érkezett.Az Opten adatai szerint a Mészáros János tulajdonában lévő Híd-Tám Kft. nettó 398 196 542 forintos ajánlati árral,míg a tőzsdei AKKO Invest Nyrt.-hez tartozó NEO Property Services Zrt. nettó 697 046 378 forintos ellenértékkel pályázott.Nézzük meg jól a számokat: a két ajánlat közötti különbség 298 849 836 forint, vagyis a Híd-Tám csaknem 299 millió forinttal alacsonyabb árat jelölt meg, ez közel 43 százalékkal alacsonyabb ajánlat. Ez önmagában megugorhatatlan előnynek tűnik, a bírálatnál az ajánlati ár 70, a szakmai tapasztalatok 15-15 százalékos súllyal szerepeltek. Mindkét cég maximális, 24 hónapnyi többlettapasztalatot igazolt az előírt szakembereknél. Nem csoda, hogy a Híd-Tám Kft. ajánlata elérte a maximális 1000 pontot, míg a másik ajánlat 700 pontot kapott.Mészáros János cége az alvállalkozóknál (és így az alkalmasságot igazoló cégeknél) feltüntette a bátyja, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Építő Zrt.-t (útépítési és parkolóépítési feladatoknál vonja be) és a fóti, Károlyfi László többségi tulajdonában lévő E-PORT Energetika Kft.-t (térvilágítási munkáknál segítenek).A Híd-Tám Kft. egy igazi aranytojást tojó tyúk: Mészáros János 2016-ban vásárolta meg az építőipari céget, amely 2019 és 2023 között 22 milliárd forintos árbevételt ért el, 1,8 milliárd forintos össznyereség mellett. E profitokból 1,5 milliárdot osztalékként fizettek ki. A cég bevételeinek jelentős részét közbeszerzések adták: önállóan 5 milliárd forintnyi megrendelést nyert el, konzorciumi partnerekkel együtt pedig további 16 milliárd forint értékben jutott állami munkákhoz.A Népszava korábbi összesítése szerint Mészáros János cégei - közvetlenül és konzorciumi partnereken keresztül - több mint 40 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket az utóbbi öt évben, és 4 milliárd forintot meghaladó mértékű osztalékot fialtak.Első vállalkozása az Agro-Felcsút Kft. volt, amely járműalkatrészekkel foglalkozik. A cég egyik nagy megrendelője a Magyar Közút Nonprofit Zrt. volt, amely 2017-ben 770 millió forint értékben vásárolt tőle sószórókat. Jelentős szereplővé vált a 2011-ben alapított Pegazus Trade Kft. is, amely 2019 és 2023 között 10 milliárd forintos forgalmat és 2,5 milliárd forintos nyereséget ért el. A tulajdonos ebből eddig 800 millió forint osztalékot vett ki. A Pegazus a Magyar Közút számára ruházatot és egyéni védőfelszereléseket is szállított, összesen 1,1 milliárd forint értékben.Mészáros 2019-ben szállt be a környezetvédelmi profilú Adept Enviro Kft.-be is, amely 2022-ben egy 4,1 milliárd forintos állami kármentesítési tanácsadói közbeszerzésben vett részt. A cég 2023-ban 860 millióról 3,6 milliárd forintra növelte árbevételét, majd 2024-ben egy olyan magántőkealaphoz került, amely mögött Mészáros Lőrinc ügyvédje áll. | Mészáros Lőrinc öccse is brillírozik: 43 százalékkal alacsonyabb áron vállalja a munkát | Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János is látványos karriert fut be az üzleti világban: cégei rendre sikerrel szerepelnek állami megrendeléseken, és több milliárdos osztalékot termelnek. Jól látszik, hogy bátyja, Magyarország leggazdagabb embere fontos támasz a közbeszerzések elnyerésében. Most éppen az állami MÁV-tól nyert el egy munkát, hátországnak pedig ott van Mészáros Lőrinc, illetve hatalmas cége. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/meszaros-lorinc-occse-is-brillirozik-43-szazalekkal-alacsonyabb-aron-vallalja-a-munkat.html | 2025-03-26 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Hogyan lopja el a Fidesz a szombathelyi civilek pénzét? - tette fel a kérdést Czeglédy Csaba városi képviselő a csütörtöki szombathelyi közgyűlésen. Azonnal válaszolt is rá, majd ki is posztolta a Facebookon.Mint írja, van legalább három olyan - látszólag - fantom civil szervezet Szombathelyen, amelyek kormányzati támogatások haszonélvezői, de semmilyen érdemi tevékenységükről nem tudni.Ezen három egyesületnek további két közös jellemzője, hogy tavaly legalább 11 millió forint kormányzati támogatást kaptak fejenként és mindhárman ugyanerre a címre vannak bejegyezve: Szombathely, Széchenyi utca 1/A II.em. 14.Így veszíti el közpénz jellegét az állami támogatásA három egyesület rendszeresen hirdet a frisss.hu nevű Fidesz-közeli online lapban. A lapot a West Media Group Kft. működteti, Czeglédy Csaba kiderítette, hogy a kft. ugyanarra a címre van bejelentve, mint az említett egyesületek. A kft. vezetője és tulajdonosa egyébként az a Kis-Kádi Tamás, aki ezer szállal kötődik a szombathelyi Fideszhez, korábban a kormánypárt sajtóhoz tartozó, majd a Mediaworks Zrt.-be beolvadó , a Vas megyei lapot is kiadó Pannon Lapok Társasága egyik vezetője volt.A képviselő hozzátette, Kis-Kádi Tamás legutóbb (2024. május 24-én, bizonyítékok kommentben) 42 millió forint osztalékot fizetett ki saját magának. Így veszíti el közpénz jellegét az állami támogatás.Feljelentést tesz a képviselőCzeglédy azt kérte, ha a Női Erőforrás Társaság Egyesület, a Vaskapocs Egyesület és a Lokálpatrióta Egyesület szombathelyiekért végzett munkájáról valakinek vannak információi, az jelezze neki.A képviselő lapunk kérdésére azt mondta, megvárja a három egyesület 2024. évi egyesületi beszámolójának közzétételét, aminek határideje május 31. Azt követően pedig feljelentést tesz csalás és hűtlen kezelés bűncselekményi gyanúja miatt. | Három egyesület, egy Fidesz-közeli lap és az állam - Így veszíti el közpénz jellegét a támogatás Szombathelyen | Czeglédy Csaba városi képviselő feljelentést tesz az ügyben, amiről a városi közgyűlésen is beszélt. | null | 1 | https://www.nyugat.hu/cikk/harom_egyesulet_egy_fidesz_kozeli_lap_es_az_allam | 2025-03-28 11:37:14 | true | null | null | nyugat.hu |
Tavaly is hatalmas összegek kerültek a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül Balásy Gyula cégeihez. Szinte már hagyomány, hogy decemberben mindig mintha vastagabban fogna a ceruza, tavaly például négy kormánykommunikációs - kissé leegyszerűsítve plakátkampányos - megbízást is elnyertek a Balásy-vállalkozások. Feltehetően a "Magyarország meg tudja csinálni" kampányról van szó, de sem a szerződésekből nem lehet megtudni, hogy a hatalmas összegeket konkrétan milyen kormányzati üzenet eljuttatására adják, sem a hivatal, illetve a minisztérium nem kommunikál erről. Rákérdeztünk erre az NKOH-nál, ha válaszolnak, bővítjük cikkünket.Az első három plakátkampányos szerződés - amelyek nettó értéke sorrendben 2807,87 millió, 726,38 millió és 787,4 millió forint - csupán néhány hétre szólt, a negyedik, nettó 7874,02 millió forintos keretösszegű szerződés viszont jóval hosszabb időszakra érvényes: 2024. december 20-tól 2025. december 31-ig tart. Ennek alvállalkozói listája mutatja meg, hogy Balásy cégein keresztül kikhez is jut közpénz ilyen-olyan feladatok ellátásásáért.Miért kapnak ennyi megbízást Balásy Gyula cégei?Az NKOH rendre hatalmas, több tízmilliárdos keretszerződéseket ír ki (a legutóbbi, jelenleg is érvényben lévő értéke 75 milliárd forint), majd ennek terhére kér ajánlatot és ad megbízást a hivatal (amely az állami cégeknek szerzi be az esetünkben kommunikációs megbízásokat) a nyertestől, amelyek hosszú évek óta a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Balásy Gyula cégei. Így fordulhat elő az is, amire a sajtó, illetve a közvélemény rácsodálkozik, hogy a hivatal megbízásainak túlnyomó többsége Balásy érdekeltségeihez kerül.A Balásy-cégeknek ugyanis közölniük kell, hogy a teljesítésbe várhatóan milyen értékben vonnak be alvállalkozókat. A legnagyobb összeget, nettó 102,4 millió forintot annál a Digitális Szuverenitás Központ Kft.-nél (DISZK) tüntették fel, amelynek résztulajdonosa a For The Win Információ-Technológiai KFt.-n keresztül a Fidesz egykori digitális igazgatója, Dukász Magor. A DISZK tevékenysége hasonló a Megafonéhoz, korábban a Lakmusz írta meg, hogyDukász Magor állítólag a Megafon háttérirányítója, aki meghatározza a kommunikációs stratégiát és a szerkesztőségi működést.Felesége, Dukász-Krisztel Renáta a Megafon kommunikációs koordinátora. Testvére, Dukász Hanga a Megafon irodavezetője.A DISZK alkalmazottai és vezetői rendszeresen feltűnnek Megafon-rendezvényeken és képzéseken.A DISZK nemzetközi igazgatójaként említett Benkő Levente korábban a Fidesz tel-avivi nagykövete volt. Emellett a Kommentár Alapítvány alapítójaként is ismert, amely 2021-ben jelentős, 11,5 milliárd forintos állami támogatást kapott a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumon keresztül.Akkor azonban a lap hiába faggatta Dukász Magort a DISZK hatalmas, 2023-ra már csaknem 2 milliárd forintra rúgó bevételeinek forrásáról, az üzletember nem volt hajlandó semmilyen részletet elárulni nekik. Mi is megkerestük a céget, Dukász Magort egyebek mellett arról kérdeztük, hogy hogyan választották ki a Balásy-cégek alvállalkozójának vállalkozását és pontosan milyen feladatokat látnak el.Csurran, cseppen a többieknek isA többiek egy nagyságrenddel kisebb összegekkel szerepelnek a listán. Nettó 10,2 millió forintot tüntettek fel a váci Sola Marketing Kft. neve mellett, amely honlapja szerint szórólap-terjesztéssel foglalkozik. Nettó 10 millió forint juthat a Mészáros Lőrinc közeli Publimont Hirdetésszervező Kft.-hez, a "közeli" szót nem kell túlságosan komolyan venni, a cég egy úgynevezett magántőkealapba került, erről korábban részletesen is írtunk. A negyedik helyre egy Balásy-cég futott be, a rendezvényszervezéssel foglalkozó Lounge Event Kft., az ötödik helyen pedig a Mediaworks Hungary Zrt. tanyázik, amely a kormánypárti Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványé, azaz a KESMA része.Érdekes szereplő az OMME Magyarország Kft., amely az Országos Magyar Méhészeti Egyesület cége. Honlapjuk szerint azért hoztak létre, hogy a "Méhészújság kiadásával és az OMME termelői mézesüveg forgalmazásával támogassa a méhészek munkáját. Ehhez társult a későbbiekben a méhészeti szakkönyvek és egyéb OMME-s ajándéktárgyak értékesítése, majd immáron már az OMME logós minőségi pólók forgalmazása is." Az alvállalkozókról megkérdeztük Balásy Gyula cégeit, levelünkre egyelőre nem érkezett válasz.Ott van a listán Karle Gábor cége, a Szóvilág Kulturális Kft., amel korábban dolgozott az állami médiának és az NMHH-tól is kapott támogatást. 4,1 millió forint szerepel a Szabó Gábor tulajdonában lévő, nyomdaipari Grafit Pencil Nyomda Kft. neve mellett. "Minőségi albumok, könyvek, brossurák vagy nagymennyiségű szórólapok, nyomtatványok, termékkísérő anyagok egyaránt megtalálhatóak a portfólióban" - áll egy korábbi cikkben.Egy újabb Balásy-érdekeltség is pénzhez jutott alvállalkozóként, a Gyár Utómunka Filmgyártó Kft.. Balásy Gyula 2020-ban vásárolta meg a Visual Europe Zrt.-t, amely 2023-ban szerezte meg a Gyár Utómunka többségi tulajdonrészét. Nagyon távol ezelőtt sem volt a vállalkozás a NER-től: a Hvg korábbi cikke szerint 2016-ban a Frank Digital (amely a korábbi jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátjáé, a volt Origo-tulajdonos Száraz Istváné) alvállakozója volt.Az alvállalkozók között szerepel egyebek mellett az ország legnagyobb agrárszaklap-kiadója, a Magyar Mezőgazdaság Kft., illetve a Forma Vizuális és Kommunikációs Bt. is, amelynek beltagja az ismert gasztroblogger és szakácskönyvszerző Vrábel Krisztina. Bekerült ebbe a körbe a Crew Nyomdaipari Szolgáltató Kft., illetve a Metropolitan Egyetem (METU) oktatójának cége, a Komm Mérnök Stratégiai Kommunikációs Kft. is. A METU honlapja szerint a főiskolai docens a pr kommunikáció, a stratégiai marketig és a krízis- és válságkommunikáció posztgraduális képzések vezetője, a pr szaktantárgyak oktatója. Perlaky-Papp József többször szerepelt a kormányközeli HírTV-ben szakértőként, illetve az ugyancsak kormányközeli TV2 Mokka című műsorában is. Facebook-oldalán is közöl elemzéseket, az egyikben például arról értekezett, hogy Magyar Péter a szennyezett reputáció klasszikus esete: "Felemeli a nadrágszíjat, büszkén pózol vele. Ha így folytatja, akkor a Tisza Párt diktafonos kulcstartókat is fog osztogatni." A Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézetet nem nagyon kell bemutatni, korábban dolgoztak a Magyar Olimpiai Bizottságnak és a Miniszterelnökségnek is.Az N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. a Nemzeti Sportot kiadó cég, a sportlapot tavaly vette meg az állami média, azaz a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap. Azt az Átlátszó derítette ki, hogy ez 3,5 milliárd forintba került. A Hamu és Gyémánt Kft. is bekerült az alvállalkozók közé, amely a JUPITER 888 Magántőkealaphoz tartozó vállalkozás.A többiek nettó 1 millió forintnál kisebb összeggel szerepelnek a listában, őket is megtalálja táblázatunkban. | A Fidesz volt digitális igazgatójának cégéhez is jut pénz a plakátkampány milliárdjaiból | Decemberben is jelentős összegek kerültek Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül: négy kormánykommunikációs szerződést nyertek el, összesen nettó 12,2 milliárd forint értékben. A legnagyobb, nettó 7,87 milliárdos (bruttó 10 milliárdos) szerződés 2025 egészére szól, alvállalkozók sora részesedik belőle. A legtöbbet egy, a Fidesz egykori digitális igazgatójához köthető cég kapja. Az érintettek egyelőre hallgatnak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/a-fidesz-volt-digitalis-igazgatojanak-cegehez-is-jut-penz-a-plakatkampany-milliardjaibol-.html | 2025-03-21 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Menekülés: a Matolcsy-klán prominense eladja a CulinaristA Matolcsy Ádámmal szimbiózisban működő Száraz István eladta a különleges élelmiszereket forgalmazó bolthálózata mögötti nagykereskedő cégét, a Culinaris Wholesale Kft.-t - tudta meg a Válasz Online. Sőt: hamarosan akár a lakossági üzletektől is megszabadulhat.Lapunknak több forrás is megerősítette, hogy Száraz István eladta azt a cégét, amely a Culinaris nevű bolthálózatot is ellátja, vagyis a Culinaris Wholesale Kft.-t. Arról már ellentmondásos információkat hallottunk, hogy a kiskereskedelemmel foglalkozó Culinaris Retail Kft. eladásáról megállapodott-e már, de hogy tárgyalt arról is potenciális vásárlókkal, az elég biztosnak tűnik.Az első Culinaris kisbolt 2003-ban nyílt, ez volt az egyik első "prémium kategóriás delikát bolt", ahogy a sajtó nevezte, azaz jó minőségű és Magyarországon különlegesnek számító élelmiszereket és italokat forgalmazott. Az alapító-tulajdonos Oláh Bogáthy Zoltán a reklámiparból váltott a különleges közértek felé, és vállalkozását 2020 őszén adta el Száraz Istvánnak. Mostanra három prémium közért, egy alkoholos italokat forgalmazó üzlet és egy nagykereskedő cég része a Culinaris-csoportnak. Az utóbbi más boltokat, illetve éttermeket és szállodákat szolgál ki nyalánkságokkal.Száraz tehát ezt biztosan eladta, és bár a vevő nem kívánt lapunknak nyilatkozni, azt megtudtuk, hogy április második felében zárják az üzletet, és akkoriban lesz róla bejelentés a sajtónak is.Hogy a boltokat is átveszi-e, azt nem tudjuk biztosan. Ha nem venné át, akkor át kell alakítani a mostani cégstruktúrát, mert a kisboltokat működtető Culinaris Retail Kft. tulajdonosa a nagykereskedő Culinaris Wholesale Kft., azt pedig a Dry Import Kft. birtokolja, vagyis a mostani állás szerint a nagykerrel menniük kellene a kiskereskedéseknek is.Azért érdekes, hogy éppen most ad túl vállalkozásán Száraz István, mert egyértelműen ahhoz a Matolcsy-klánhoz köthető, amely ellen a minap indult nyomozás a nemzeti bank alapítványi pénzeinek eltűntetése miatt. Alig járt le Matolcsy György jegybankelnök mandátuma, az Állami Számvevőszék egészen súlyos visszaélésékről készített jelentést, nem sokkal azután, hogy a lapunk részletesen bemutatta, hogyan kezelték sajátjukként a Magyar Nemzeti Bank pénzét, több százmilliárd forintos nagyságrendben. Ahogy cikkünből kiderül, Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia személyesen irányított több kulcsfontosságú műveletet, Kovács Petra álnéven.Száraz működését mindig is Matolcsy Ádám, illetve a jegybankos csapat mellé lehetett rendelni. Az egykor a VS.hu-t és az Origót is tulajdonló Száraz mindkét portál üzemeltetéséhez jelentős MNB-s támogatást kapott, illetve kommunikációs munkákért több milliárdot számlázhatott ki a jegybanknak.Mindkét Culinaris kft.-nek idén februárban új ügyvezetője lett - Fernbach Krisztina személyében, akit az üzleti világ Matolcsy Ádám cégeinek pénzügyi vezetőjeként ismer. Ő volt egyébként az Origo pénzügyi igazgatója is, miután Szárazé lett a lap, amely egyébként néhány hónapon belül Matolcsy Ádám tulajdonába került.Nem a Culinaris-nagyker az egyetlen, amit Száraz mostanság eladott. A 24.hu február végén számolt be arról, hogy 450 millió forintért árulja a balatonakarattyai Pine Weekendhouse nevű panzióját is, melynek kialakítására 2019-ben 42 millió forint állami támogatást kapott.Nyitókép: Száraz István minőségi hússal a háttérben (Vörös Szabolcs / Válasz Online) | Menekülés: a Matolcsy-klán prominense eladja a Culinarist | Menekülés: a Matolcsy-klán prominense eladja a Culinarist | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2025/03/28/szaraz-matolcsy-culinaris-mnb-eladas-jegybank-delikat/ | 2025-03-28 07:20:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága eredményesen zárta le a nyomozást 27 terhelttel szemben költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt. A pénzügyi nyomozók a bűnszervezet kiterjedt számlagyárával és a társaságok mögött álló személyekkel szemben vették fel sikerrel a küzdelmet - írta minapi közleményében a NAV.Lapunk információi szerint ez az az ügy, aminek Gyömrő egykori ellenzéki polgármestere, Gyenes Levente is érintettje. Róla érdemes megemlíteni, hogy azután vált országosan ismert politikussá, hogy évekkel ezelőtt pikáns képek jelentek meg róla, ahogy egy meztelen nőről fehér port szív fel.Ahogy arról már beszámoltunk, a volt ellenzéki polgármestert még 2022 szeptemberében vették őrizetbe, majd társaival együtt le is tartóztatta a bíróság. Gyenes sokáig volt börtönben, idővel pedig szabadlábon védekezhetett.A NAV az elfogásokkor több helyszínre is kiszállt, a gyanúsítottaknál pedig nagy mennyiségű készpénzt, értékes karórákat és aranytömböket is lefoglaltak. A látványos akcióról a NAV akkor Alvilági alvállalkozók címmel még videót is közölt. Bár az adóhatóság nevet nem írt, ugyanakkor egyértelműen beazonosítható, hogy a Gyenesék ügyében történt rajtaütés látható a felvételen.A pár nappal ezelőtti közleményében az adóhatóság kiemelte, hogy a jól szervezett bűnözői kör a saját cégeinek őrzését látszólag alvállalkozókon keresztül intézte, így a tetemes őrzési költség fizetendő áfáját jogosulatlanul csökkentette. A számlázási láncba beiktatott - szintén az elkövetők érdekeltségébe tartozó - alvállalkozók valós tevékenységet nem végeztek, csupán papíron alkalmazták és közvetítették a biztonsági őröket.A nyomozók szerint emellett a bűnbanda egy komplett számlagyárat is működtetett különböző, fiktív gazdasági események lepapírozására. Ezek az ügyletek a valóságban sosem jöttek létre, a munkák elvégzéséhez szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlakiállító társaságok nem rendelkeztek, a számlák célja kizárólag az adólevonás volt. Az elkövetők ezekkel a módszerekkel több mint másfél milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.Az adóhatóság emlékeztetett: a bűnszervezet felszámolására két és fél éve szervezett akcióban a NAV Nyugat-dunántúli nyomozói Budapesten és további négy megyében, összesen 34 helyszínen tartottak összehangoltan kutatásokat. Nagy értékű autókat, karórákat, több mint százmillió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak nagyságrendileg 1,5 milliárd forint értékben. A bűncselekménnyel okozott kár teljes egészében megtérült.A bűnszervezet egyik irányítóját a MERKUR bevetési egység fogta el. A nyomozók 35 vaskos dossziéba rendezve küldték meg a 27.330 oldalból álló nyomozati iratot az ügyészségnek vádemelésre. A bíróság a hatályos Büntető Törvénykönyv alapján, a terheltekkel szemben akár húsz év börtönbüntetést is kiszabhat - írta a NAV. | Jól szervezett bűnbandát számolt fel a NAV, egy volt politikus is gyanúsított | Befejezte a nyomozást Gyömrő egykori ellenzéki polgármestere és társai ügyében az adóhatóság - tudta meg a Magyar Nemzet. A NAV költségvetési csalással gyanúsítja az érintetteket, az elkövetők akár húsz évet is kaphatnak. Gyenes Leventét az ügyben még 2022 szeptemberében tartóztatták le, sokáig letartóztatásban volt, később kiengedték a börtönből. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/03/nav-bundanda-felszamolas-politikus-gyenes-levente-koltsegvetesi-csalas | 2025-03-27 14:15:22 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A kecskeméti egyetem fenntartója, a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) azért nem vett igénybe befektetési tanácsadót a vagyona döntő részét érintő befektetési döntés során, mert azt "a PADME alapítvánnyal fennálló több mint tíz éves kiváló partnerségi kapcsolat, valamit számos egyeztetés előzte meg". Részben így magyarázza az NJEA az Állami Számvevőszék felé, hogy miért vásárolt a jegybanki alapítvány tulajdonában álló Optima Befektetési Zrt.-től 127 milliárd forintnyi közpénzből vállalati kötvényeket befektetés gyanánt, és azt a pénzt miért nem inkább magyar állampapírba vagy banki betétbe helyezte el. A vállalati kötvények mellett szólt az alapítvány szerint, hogy azok biztonságosak, kedvező kamatozásúak és likvidek, vagy legalábbis annak hitték őket, aztán kiderült, hogy mégsem azok. Mindezek mellettmég a magyar állampapírokat is már-már kockázatosnak ítélték meg, ami egy állami alapítású és állam által adott vagyonnal gazdálkodó alapítványtól meglehetősen szokatlan és furcsa gondolatmenetnek tűnik.Miről is van szó?Matolcsy György jegybankelnöki posztról történő távozása után adta ki az Állami Számvevőszék a jelentéseit, amelyekben a jegybank és a jegybanki PADME alapítvány, valamint a hozzájuk kötődő Neumann János Egyetemért Alapítvány hosszú távú befektetési döntését vizsgálta.Ez utóbbi alapítványt 2020-ban hozta létre az állam közérdekű vagyonkezelő alapítványként, a működéséhez évente 400 millió forint közpénzt biztosított, ezen felül kapott még 44,4 milliárdot infrastruktúra-fejlesztésre, 100 milliárdot pedig az egyetem fejlesztésére. Ebből a vagyonból aztán 127,5 milliárd forintot három részletben a PADME Alapítvány tulajdonában álló OPTIMA Befektetési Zrt. által kibocsátott tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, vállalati kötvénybe fektetett be 2021-ben.Ezzel teljes, közpénzből képzett vagyonának a 80 százalékát odaadta a jegybanki alapítványhoz kötődő társaságnak, amely így kedvező feltételekkel jutott forráshoz.A számvevőszék jelentése szerint a befektetés előtt az alapítvány saját könyvelőjével készíttetett egy összehasonlító elemzést, amivel több gond is volt. Egyrészt az mindössze négy A4-es oldal terjedelmű volt, holott a befektetett összeg nagysága ennél alaposabb elemzést indokolt volna."Az Alapítvány a befektetési döntést megelőzően - annak ellenére, hogy a befektetni tervezett összeg nagyságrendje és koncentrációja azt szükségessé tette volna - külső szakértőt nem vett igénybe és kétséges, hogy a döntéshozók egy ilyen volumenű befektetés tekintetében hozott döntés kapcsán kellő kompetenciával rendelkeztek", olvashat az ÁSZ jelentésében.Az elkészített dokumentum kizárta az állampapírokat, sőt a vállalati kötvények kockázatát (az ÁSZ szerint tévesen) egyenértékűnek minősítette az állampapírokéval, nem gondolt a befektetés diverzifikációjára, ami csökkenthette volna a kockázatokat, nem vette figyelembe a jövőbeli tendenciákat, és azt is szóvá tette az ÁSZ, hogy az alapítvány könyvelője ugyanaz a személy volt, aki az Optima tulajdonosánál, a PADME alapítványnál is.Az NJEA végeredményben a jelentés szerint nem gazdálkodott felelősen a rá bízott vagyonnal, sőt, azt nem is az eredeti célnak megfelelően használta fel, hiszen a pénzt nem gyarapításra, befektetési céllal kapta, hanem az alapítvány és az egyetem működésére, fejlesztésére, infrastruktúra-fejlesztésre.Döntésével, hogy a vagyona 80 százalékát egyféle befektetési formába teszi, kockára tette a saját vagyonát.Ráadásul a kötvények visszaváltásánál is késlekedés volt, hiába tárgyal erről a felügyelőbizottság és a kuratórium, sokáig nem tett lépéseket az alapítvány. A jelentés szerint az NJEA helytelenül járt el akkor is, amikor nem gondoskodott a kötvényt kibocsátó Optima Befektetési Zrt. pénzügyi, vagyoni helyzetének folyamatos nyomon követéséről.Az ÁSZ szerint ha az alapítvány másként és megalapozottabban dönt, netán időben visszaváltja a kötvényét és más befektetési formát választ, jobban járhatott volna anyagilag is.Magyarázat mindenreMindenekelőtt az egyetemi alapítvány nagyon szerette volna elérni, hogy az ÁSZ ne hozza nyilvánosságra a jelentését, ezt öt oldalon keresztül indokolta, egyebek mellett olyan érvekkel, mint hogy a jelentésben szereplő információk alkalmasak az MNB-be vetett bizalom gyengítésére, és fokozhatják a forint elleni spekulációs támadások kockázatát is.A számvevőszék jelentésére reagálva már rögtön a dokumentum elején azt sugallta az NJEA, hogy még ebben a fázisban nem is várható el a tökéletes, hibátlan működési környezet, hiszen szerintük az ÁSZ jelentéséből is világosan látszik, hogy még nem egy kiforrott működési rendszerről van szó, nincs mindenre hivatalos útmutatás, ilyen rendszerek még nem is voltak eddig a költségvetés alrendszerében. „(Az) észrevételek is rámutatnak arra, hogy hivatalos útmutatás hiányában, törvényalkotó és a törvényt alkalmazó alapítványok folyamatosan dolgozzák ki és fejlesztik a működési környezetüket, alakítják ki a folyamataikat és a kontrollok rendszerét”, írták.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.Majd azzal folytatják, hogy évtizedes stratégiai együttműködés van az egyetem, az MNB és a PADME között, ezt pedig figyelembe kell venni a befektetési döntésük értékelésekor. Miután az MNB összesen reálértéken 48,5 milliárd forintnyi támogatást adott a kecskeméti egyetemnek, „e folyamat magától értetődő következménye volt”, hogy megállapodtak a PADME cégével, az Optimával a kötvényvásárlásról.Erre egyébként azért volt lehetőségük, mert bár megkapták a vagyont a meghatározott célokra az államtól, a pénzre abban az időben egyáltalán nem volt szükségük, mivel a fejlesztések nagyon kezdeti fázisban voltak.Ezért azt gondolták, a pénzt inkább megforgatják, befektetik és a kamatokból biztosítják a napi működést.A stratégiai partnerség mellett szerintük egyéb piaci okai is voltak. Alapítványként a jogszabályok értelmében az elsődleges állampapírpiacon nem vásárolhatnak, a másodpiacot pedig leuralták volna a 127,5 milliárdos vásárlásukkal, amit nem tartottak sem szerencsésnek, sem kivitelezhetőnek, hiszen ott nincs is ekkora állampapír-mennyiség. A bankok pedig jóval alacsonyabb, 0,74 százalékos kamatot tudtak volna adni nekik szemben az Optima által ígért 2,5 százalékkal. Amely cég emellé likviditást és rugalmasságot is biztosított.Az azonban az érvelés későbbi részében derül ki, hogy az Optima a szerződésben foglalt határidőre nem volt képes megfizetni a kötvények vételárát. Amikor pedig az alapítvány végre szerette volna visszaváltani a kötvényeket, azt a cég teljesíteni sem tudta volna. Ha a szerződésben foglaltaknak megfelelően 8 és 90 napon belül vissza kellett volna fizetnie az Optimának a teljes összeget, akkor a vonatkozó jogszabályok alapján „feltételezhetően kérte volna a csődeljárás megindítását, mely minden szereplő részére azonnali vagyonvesztést eredményezhetett volna”. Annak ellenére történt volna ez, hogy„az Optima Zrt. hivatalosan is elérhető és a tárgyalások során átadott információi is azt mutatják, hogy a vagyon megvan, csak nehezebben és esetleges veszteséggel mobilizálható instrumentumokban”, magyarázza az NJEA a számvevőszéknek.Vagyis az a likviditás, amire hivatkozva is a kötvényvásárlást választotta az alapítvány, nem létező dolog. Márpedig a jelentésben foglaltak alapján számukra ez fontos szempont volt, hiszen a folyamatban lévő projektek miatt előre nem lehet pontosan tudni, mikor és milyen mértékben szükséges azokat finanszírozni, mikor keletkezik fizetési kötelezettség.Neumann János Egyetem CampusNeumann János Egyetem Campus Fotó: NJE/FacebookAz ÁSZ a jelentésében kockázatosnak minősítette, hogy az alapítvány a vagyonának legnagyobb részét csupán egyetlen eszközbe fektette, a diverzifikációról és így a kockázatok mérsékléséről nem szólt a történet. Az alapítvány szerint azonban igenis van diverzifikáció. Igaz, nem náluk, hanem az Optimánál.A kuratórium ugyanis tisztában volt azzal, hogy az Optima a kötvény eladásából származó (köz)pénzt ingatlanpiaci fejlesztésre fordítják, nevezetesen a lengyel GTC-ben való további részesedésként. „A GTC portfóliója pedig mind földrajzi, mind pedig ingatlanállománya szempontjából kellően diverzifikált”, írja az alapítvány.Lefordítom: ha én odaadom minden vagyonom és pénzem 80 százalékát Gipsz Jakabnak, aki az összeget elkölti 30 dologra, attól nekem még a pénzem csakis Gipsz Jakabnál van, ha ő bukik, akkor én is bukok. Ezt csinálta az alapítvány, ezt nem diverzifikációnak hívják. Viszont ha nemcsak Gipsz Jakabnak, hanem Kertész Bélának is adok pénzt, akkor már kevésbé vagyok kitéve annak, hogy Gipsz Jakab hogyan sáfárkodik a rá bízott pénzemmel. Ez a diverzifikáció.Az alapítványban mindenesetre semmi kétség nem merült fel, sőt „megalapozottan bízhat”, hogy az Optimának átadott vagyont és a hozamokat megkapja, ennek alapja a régóta fennálló partnerségi kapcsolat.Egyszerűen nem bíztak a magyar állampapírbanAz ÁSZ felvetette, hogy választhatta volna az alapítvány a sokkal biztonságosabb magyar állampapírt is. A jogszabályok és a piac mérete alapján azonban csak a kereskedelmi bankkal történő megállapodás jöhetett volna szóba, de az alapítvány szerint egyrészt alacsony hozammal működhetett volna ez a verzió, másrészt a megfogalmazás arra enged következtetni, hogy nem akartak beavatkozni „az állampapír működésébe”. Ebben az esetben ugyanis a bank az elsődleges piacon aukciós keretek között vette volna meg az állampapírt, amit a másodlagos piacon adott volna tovább az alapítványnak. De a magyarázat alapján talán ez csak a kizáró tényezők egy kisebb szelete lehetett.Azért is vethették el a magyar állampapír vásárlását az alapítványnál, mert túlzottan is kockázatosnak találták. Kockázatosabbnak, mint az Optima vállalati kötvényét. Az írják ugyanis az állampapír-vásárlást csak több hónap alatt lehetett volna lebonyolítani, „előre nem látható, vagy csak nagy bizonytalanságokkal előre jelezhető kondíciók mellett”.Egy „olyan időszakban, amikor az állampapírok hozama jelentős kilengéseket mutatott, valamint egy nagyon meredek alapkamat emelési ciklusban volt az ország, és nem nagyon tudta senki megmondani, hogy a kamatemeléseknek mikor és hol lesz vége”.Az alapítványnak így 90 nappal előre kellet volna kitalálnia, hogy jó irányba megy-e az állampapírpiac (ennyi idő telik el az opció lehívása és a tényleges kifizetés között). Ebben az időszakban (2022. február-október)„az országkockázati felár 75 bázispontról 276 bázispontra emelkedett, ami egyértelmű jele annak, hogy a piac egy magasabbnak ítélte az állampapírok nemfizetési kockázatát”.Az alapítvány szerint ez a felár pont akkor volt „6-10 éves csúcson”, amikor dönteni kellett a 100 milliárd sorsáról. Itt érdemes megjegyezni, hogy Magyarország országkockázati felára 2022. február elején 60 bázispontról indult, 2022 október pedig 259 bázisponton tetőzött.Magyarország CDS-felárának alakulása az elmúlt 5 évbenMagyarország CDS-felárának alakulása az elmúlt 5 évben Fotó: CNBCMég mindig az Optimánál van a pénzA szóban forgó vállalati kötvények visszavétele nem történt még meg, arról jelenleg is folynak az egyeztetések. A legutóbbi, – a jelentésben ismertetett – ajánlatot idén február végén adta az Optima az alapítványnak. Ennek értelmében fizetne a cég 7,65 milliárd forintnyi kamatprémiumot május 15-ig, adna 12 milliárd forint készpénzt és annak 4,5 százalékos kamatát 2026. május 15-ig, átadná a lengyel GTC 20 százalékos tulajdonrészét, ami 80 milliárd forintot ér, ez már menedzsmentjogokat is biztosítana az alapítvány részére, az Optima vállalná a kecskeméti Campus II projekt teljes körű befejezését és kulcsrakész átadását és a kapcsolódó tulajdonjogok átruházását 35 milliárd forint értékben.Hogy mennyire jó biznisz GTC-tulajdonos lenni, arra az ÁSZ-jelentés is rávilágított. Kiemelték ugyanis, hogy folyamatosan egyre kevesebbet érnek a cég papírjai a lengyel tőzsdén. Öt év alatt mára már az értéke felét elvesztette, míg 2020-ban még 8 lengyel zlotyért jegyezték a papírokat, a cikk írásakor már 3.96 zlotyért is hozzá lehet jutni.Az alapítvány azonban ezt is kifogásolta, szerinte ez a megközelítés „téves és szakmailag nem megalapozott”. Ingatlancégeknél szerintük a nettó eszközértéket kellene nézni, ami már sokkal jobban mutat, és az elmúlt években növekvő értékről árulkodik. Csakhogy – mint azt a számvevőszék is megjegyzi – a tőzsdei, piaci érték vizsgálatát jogszabály rögzíti, hiszen ez az, ami hosszú távon visszatükrözi a piaci értékítéletet. | Nem volt hivatalos útmutatás, a magyar állampapír pedig kockázatos volt - így magyarázza a kecskeméti egyetem 127 milliárd forint elherdálását | Mivel az egyetem fenntartójának aktuálisan nem volt szüksége az államtól kapott pénzre, abból vállalati kötvényeket vett az MNB-alapítvány cégétől. Ezzel vagyona 80 százalékát adta át neki, de az alapítvány szerint ez volt a legjobb megoldás. | null | 1 | https://444.hu/2025/03/27/nem-volt-hivatalos-utmutatas-a-magyar-allampapir-pedig-kockazatos-volt-igy-magyarazza-a-kecskemeti-egyetem-127-milliard-forint-elherdalasat | 2025-03-27 13:00:21 | true | null | null | 444 |
Lázár János péntek délutánbenyújtott egy törvényjavaslatot, aminek értelmében az állami beruházásoknál az állam bekérethetné a vállalkozótól az összes alkalmazott alvállalkozója listáját. Az indítványt azután nyújtotta be, hogy a hibásan megépített M30-as miatt azzal fenyegette a Strabagot, hogy alvállalkozóként se dolgozhatnak majd.Lázár indoklása szerint javaslatának az a célja, hogy átláthatóbbá váljon az állami beruházások megvalósítása során az alvállalkozói láncban alsóbb szinteken bevont kis- és középvállalkozások kifizetésének megtörténte. Azt a gyakorlatot is szeretnék megakadályozni, miszerint a közbeszerzésekből kizárt alvállalkozók közvetetten, az alsóbb szinteken kerülnek bevonásra.Az indítvány szerint az alvállalkozás nemcsak közbeszerzési kérdés, hanem azon túlnyúló, az egész nemzetgazdaságot érintő kérdés, a gazdasági élet igen sok résztvevőjét érinti. "Számos szektorban, különösen az építőiparban, a szolgáltatóiparban, több tényező miatt a szerződések nagyobb részét nem képes egyetlen gazdasági szereplő teljesíteni, így közreműködők láncolata vesz részt a szerződés teljesítésében." - írják. Hozzátették:"A vállalkozás szabadsága elvét nem csorbítva, bizonyos esetekben szükséges lehet biztosítani az építtető részére a lehetőséget a teljes alvállalkozói lánc feltárására."Lázár törvényjavaslata nem előzmények nélküli. A miniszter nemrégminden korábbinál keményebben ment neki a Strabagnaka hibásan megépített M30-as autópálya miatt. Lázár János hónapok óta hiába próbálja leverni Strabagon a javítást, korábban arról beszélt, hogy a Strabag azt ígérte: 9 hónapon belül újjáépíti a megcsúszott autópálya-szakaszt. A cégnek a miniszter korábban azt üzente, nem kaphatnak több munkát, de már azzal is fenyegetőzött, hogy alvállalkozóként se dolgozhatnak majd.Lázár fenyegetései ellenérea Strabag alvállalkozóként továbbra is számos nagy infrastruktúra-fejlesztésbe bedolgozik. Ezek közül az egyik legfontosabb a nettó közel 300 milliárd forintból épülő mohácsi Duna-híd, amelyen a Strabag a Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt alvállalkozójaként vesz részt.Az M30-as autópálya Miskolc és Kassa közötti szakaszát 2018-ban kezdték el építeni, és 2021-ben fejezték be. Az M30-as megépítésére 354 milliárd forintot költöttek el, ámaz átadás után fél évvel bekövetkezettaz első műszaki hiba. Az autópálya a Miskolc és Szikszó közötti szakaszon2024 elején megcsúszott, ezért akkor azt le kellett zárni. A helyiek azóta is terelésen közlekedhetnek. A pályaszakasz újbóli átadását egy időben idénjanuárra ígérték, majd ez először nyárra, most pedig őszre tolódott. | Miután megfenyegette a Strabagot, Lázár az összes alvállalkozót látni szeretné az állami beruházásoknál | A hibásan megépített M30-as miatt korábban azzal fenyegette a céget, hogy alvállalkozóként se dolgozhatnak majd. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/28/lazar-janos-torvenyjavaslat-alvallakozok-allami-beruhazasok | 2025-03-28 17:56:20 | true | null | null | Telex |
Az Állami Számvevőszék összesen három olyan jelentést publikált, amely így vagy úgy, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működésével, székházfelújításával, műkincsvásárlásaival, alapítványi rendszerével, vagy az utóbbi univerzumba befektetőkecskeméti egyetemmelfoglalkozott. Amegdöbbentő tartalmú jelentésekbőlszinte bárhol kiragadható egy-egy elem, miközben a jogi és pénzügyi nyelven megfogalmazott vizsgálati anyagok sokszor nehezen fordíthatók le hétköznapi nyelvre. Csak, hogy ne veszítsük el a fókuszt, rögzítsük gyorsan, az ország megítélését alapvetően meghatározó Magyar Nemzeti Bankról, a pénzügyi stabilitás őréről, a pénzügyi szektorokat felügyelő csoportról van szó. Ha itt bármi szabálytalanság történik, az hatványozottan kellemetlen az ország reputációjára nézve.Ebben a cikkben az MNB-székház felújításával és egy gyakran előkerülő főváros címmel, a 1025 Budapest, Pusztaszeri út 59-cel közelítünk a történethez.Az Állami Számvevőszék már publikálta mindhárom jelentését, így a Magyar Nemzeti Bankról készített riportját is. Ez a jelentés, amely elsősorban 2020 és 2024 között az MNB alapfeladatai közé nem tartozó tevékenységek (a székház felújítása, más ingatlanügyletek, kép- és szoborvásárlások) pénzügyi aspektusait vizsgálta, nem kapott eddig akkora visszhangot.Mindez érthető, hiszen a másik két vizsgálat, vagyis az MNB-alapítványok és a kecskeméti Neumann János Egyetem Optima-kötvényekből való bevásárlásának ügyében sokmilliárdos összegek váltak köddé.Ezek jobban felborzolták a kedélyeket, de a harmadik jelentés is nagyon erős.A megfogalmazások azért itt némileg visszafogottabbak, valahogy úgy értékel az ÁSZ, hogy "az egyes ingatlan-beruházási, illetve ingatlan-felújítási tevékenységben érintett gazdasági társaságok feletti tulajdonosi kontrollok szűkülése miatt az átláthatóságban lényeges hiányosságokat tárt fel az ellenőrzés.[...] Az MNB az ellenőrzött ingatlan-beruházási, illetve -felújítási tevékenysége során költség- és erőforrás takarékossági intézkedéseket nem hozott és nem is mérlegelt."Az ÁSZ szerint az MNB ingatlan projektjei nem vették figyelembe az ország gazdasági állapotát, a mindenféle más területen már megkezdett takarékosságot, és gyakran a túlárazottság gyanúját keltették. Az ÁSZ-jelentésben sok ismert ingatlan ügyéről szó van, ilyen elsősorbana már említett Szabadság téri MNB-székház rekonstrukciója,aBOKK(Balatonakarattyai Oktatási Konferencia Központ),aBölcs Vár(a volt Budai Városháza),a Pénzmúzeum, az MNB Budai Központ,illetve a Szentháromság tériBurg Hotel.Mi most elsősorban a Szabadság téri székház rekonstrukciójával foglalkozunk, amelynek az anyag alapján az a fő jellemzője, hogy nagyon drága volt.Mint a jelentés számszerűen megírta, "a bruttó átlagára a kezdeti 2,7 millió forint/m2-ről a 2023. évre 4 millió forint/m2-re emelkedett, míg a nagyjából ugyanekkor felújított pénzügyminisztériumi épület hasonló rekonstrukciója csak 1,5 millió forint/m2-ről, 1,7 millió forint/m2-re emelkedett szintén a 2023. évre vonatkozóan".A szerződéses ár bruttó 69,2 milliárd forintról bruttó 103,5 milliárd forintra emelkedett. A felújítást egy, a Pusztaszeri út 59-be bejegyzett cég végezte, ennek jelentőségére később még vissztérünk.Somlai Bálint, a székházfelújítást végző Raw Development tulajdonosa a Telexnek azt mondta, szerinte a számok nem helyesek, az ÁSZ és a Telex számításai hibásak (mi nem számoltunk semmit, csak a jelentést idéztük - a szerk.). Somlai szerint a valós épített négyzetmétert alapul véve a 2020. évi szerződéskötéshez képesti bruttó 1,98 millió forintról 2023-ra bruttó 2,97 millió forint/m2-ra emelkedett az ár.Az építő szerint a jelentésben összehasonlított két építkezés, vagyis az MNB és a Pénzügyminisztérium épületének felújítása valójában alma és körte, mert az MNB-s ár kulcsrakész, bútorokkal és más ingóságokkal is ellátott munkakörnyezetet biztosító műemléki minőségben rekonstruált kivitelezést írt elő, amely a tervezési költségek viselését, továbbá több mint 3000 m2 közterület megújítását is tartalmazta. A cégtulajdonos szerint a reális összehasonlításban a Pénzügyminisztérium kivitelezési költsége volt a drágább beruházás.Ezt alátámasztandó elküldte aK-Monitor korrupcióellenes civil szervezetegy, a Pénzügyminisztérium felújításáról szóló blogbejegyzését. Somlai Bálint szerint tehát drágaságról, túlárazásról szó sincsen. Mint a Telexnek írta: a különleges építészeti értékkel bíró épület rekonstrukciója minden esetben összetett feladat. A projekt végrehajtása részben az előre nem látható Covid-időszakra, illetve az azt követő rendkívüli építőipari árrobbanások időszakára (továbbá az orosz-ukrán háború kitörésére) esett. Minden munkafolyamat szigorú elszámolási rendszer keretében, tételes műszaki és szakértői ellenőrzés mellett zajlott.Túlárazottságról Somlai szerint egyáltalán nem beszélhetünk, éppen ellenkezőleg, a megrendelő több és magasabb műszaki teljesítést kapott, mint amit a vállalkozási szerződés előírt.Na, de mit is látott az ÁSZ? A jelentés legerősebb része vélhetően az, ahogy bemutatja, hogy egy nagy állami intézmény, az MNB szakmányban adott feladatokat különféle ingatlanügyletek minden fázisában Somlai Bálint cégeinek. Ő építőipari jártasságáról korábban egyáltalán nem volt ismert, viszont deklaráltan Matolcsy Ádám, Matolcsy György eddigi jegybankelnök fiának a barátja.A szoros MNB-Somlai kapcsolatot úgy kell elképzelni az ÁSZ szövege alapján, hogy az MNB egyes beruházásainak esetében az előkészítést lebonyolító gazdasági társaság (Somlai Invest Zrt.) a beruházás kivitelezőjével (Raw Development Kft.) kapcsolt viszonyban állt. A Somlai Invest Zrt. feladatai közé tartozott az ajánlati felhívások elkészítése, az ajánlatok bekérése, kiértékelése, a vállalkozók kiválasztása.A kiválasztási eljárások után a különféle MNB-s cégek által megvalósított beruházásoknál a beruházási célú kiadások döntő részét azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok kapták. Ez a döntő rész az egyes ingatlanok vételára nélkül számított beruházási érték 86,1 százalékát jelentette. És hogy kik tartoztak azonos érdekeltségi körhöz? Ilyen volt többek között a Somlai Invest Zrt., a Raw Development Kft., illetve a Raw Facility Kft. Az is megállapítható, hogy az említett, azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok árbevételének meghatározó hányada a 2018-2022. években az MNB-től, az MNB közvetlen és közvetett befolyása alá tartozó gazdasági társaságoktól (mint az MNB-Ingatlan Kft., az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. és az Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft.) és az MNB alapítványoktól, valamint azok gazdasági társaságaitól származott.Nem fogunk meglepetést okozni, Somlai Bálint ezt nem így látja, a Telex kérdésére rögzítette, hogy"az ÁSZ-vizsgálat kapcsán cégünket nem keresték meg adatszolgáltatás céljából. Örömmel segítettünk volna a téves, szakmaiatlan következtetéseket a jelentéstervezetben a helyére tenni."Mint kifejtette a Raw Facility Kft. megbízásai közbeszerzési eljárásban, míg a Raw Development Kft. megbízatásai minden esetben versenyeztetési eljárás megnyerése után kerültek megadásra, ahol a Raw Development nem kisebb piaci szereplőkkel versengett, mint a Market Építő Zrt., vagy a LAKI Épületszobrász Zrt.Ahogy beszélgettünk másokkal is a történetről, azt hallottuk, hogy természetesen ezeken az építkezéseken nem a Raw Development munkatársai végeztek minden feladatot. Olyan volt ez, mint a magyar autópálya-építés. Minden kornak megvoltak a kedvencei, jól ismert a Közgép és a Duna Aszfalt, de voltak mások is. Természetesen a megfelelő munkásból, gépekből nem állt fenn párhuzamosan ennyi csapat, nagyjából a végén mindig ugyanazok a cégek végezték el a gyakorlatban a feladatot, de az, hogy ki a fővállalkozó és ki az alvállalkozó, gyakran cserélődött. A fővállalkozónál több haszon tud lecsapódni, de a munkát az tudja elvégezni, akinek van elég gépe, embere, szaktudása.Szerettük volna részletesebben is megtudni, hogy milyen cégek dolgoztak még a felújításon, de Somlai Bálint azt válaszolta, hogy az alvállalkozói körről nyilvános adatokkal nem szolgálhat, mivel az üzleti titkot képez, azonban minden együttműködő cég a szakterületén elismert referenciákkal és megfelelő minősítésekkel rendelkezett. "A projekt csúcsidőszakaiban több mint 800 fő dolgozott napi szinten a kivitelezésben" - írta.Az ÁSZ értékelése mindenesetre óvatos volt, de beszédes is a székház esetében is. "A szerződéskötések előkészítő eljárásaival kapcsolatban, valamint az átláthatósággal, kontrollok hiányával összefüggésben feltárt problémák felvetették a szerződések esetleges túlárazásának lehetőségét, ezért a vizsgálat során is folyamatban lévő székház rekonstrukcióra vonatkozóan az ÁSZ elnöke figyelemfelhívó levélben kérte a vonatkozó szerződések értékarányosságára, a már elvégzett munkák teljesítéseire, elszámolásaira kiterjedő felülvizsgálatát."Itt aztán megint előjött az egész MNB-vel/alapítványokkal/székházzal/egyetemmel összefüggő ügy körül világító rendíthetetlenség. Az a gátlástalan nyomulás, amely semmilyen hibát nem ismert el, sőt, amikor kritikát kapott a csapat, akkor léptek valami még "bátrabbat". Matolcsy György az ÁSZ elnökének írt válaszlevelében tájékoztatást adott a kivitelezési szerződés, annak módosításai - különösen azok értékarányosságára - fókuszáló felülvizsgálatának elrendeléséről. Aztán egy igazságügyi szakértő megvizsgálta a kérdést, de túlárazást nem állapított meg. A szakértő a véleményt 2023. december 20-án adta ki, mire a felülvizsgálat eredményére tekintettel az MNB további intézkedést nem tett, költség- és erőforrás takarékossági intézkedésről az ÁSZ elnökét nem tájékoztatta. Közben, mint azt Somlai Bálinttól tudjuk: az MNB székház rekonstrukciója elkészült, jelenleg már csak a kisebb garanciális javítási utófeladatok zajlanak.Az építőiparban nem találtunk olyan szakembert, aki segített volna nekünk a Raw Development szakértelmét értékelni, a céget elhelyezni a szakmában. Volt, aki utalt arra, hogy érdemes megnézni a több tízmilliárdos forgalmú építőipari céghonlapját. Azon ugyanis egy 5 mondatos cégtörténet található, van fent pár nyitott pozíció, és kapcsolati információk, más semmi."El tudja képzelni, hogy valaki megnyeri az ország legnagyobb magasépítőipari munkáját, és nem büszke rá, nem ad ki sajtóközleményeket, nem publikál fotókat, stációkat?- kérdezte egy szakmabeli. Somlai Bálintnál erre is rákérdezhettünk, ezt írta: "A Raw Development Kft. elsősorban egyedi, különleges értékkel rendelkező épületek felújítására és ingatlanfejlesztési projektek megvalósítására specializálódott. Ugyan honlapunkon a referenciák valóban nem kaptak kiemelt szerepet, de az MNB székház mellett számos egyéb jelentős projektet is megvalósítottunk. A konkrét referenciák részleteiről a szerződéses kötelezettségeink miatt nem minden esetben áll módunkban tájékoztatást adni."A "referenciák nem kaptak kiemelt szerepet", vagy a "nem minden esetben áll módunkban tájékoztatást adni" kitételekhez annyit azért érdemes hozzáfűzni, hogy mi valójában a cikk írásakor egyetlen referenciát és egyetlen bemutatott épületet sem találtunk az oldalon.Miközben olyan alvállalkozót azért láttunk, mint az Épszerk-Pannónia Invest (ÉPI) Kft., amely maga büszkén írtfotókkal illusztrálvaa projektről, nyilatkozott aszaksajtónak, pedig ennek a cégnek az árbevétele csak negyede-ötöde volt a fővállalkozónak. De azt láttuk, hogy például aMarket Építőis igen részletesen beszámolt arról, hogy a Pénzmúzeum felújításánál dolgozott az MNB-nek.Érdemes még foglalkozni egy érdekes címmel, a Pusztaszeri út 59-el, amely ugyan most nem volt tárgya a vizsgálatoknak, de bizonyos szempontból igazi példázata annak a sok történetnek, amelyben közpénzből lett magánvagyon az MNB körül, az ingatlanról egy korábbi MNB-t érintővizsgálatbanszó is volt.Ezen a címenmagántőkealapok, építőipari cégek, gasztro- és más vállalkozások találtak otthonra. A Pusztaszeri út 59-be van bejegyezve a Raw Development Kft. Ez a társaság végezte 90 százalékban az MNB-csoport mindenféle építőipari megbízásait, így az MNB-székház felújítását is. A cég tulajdonosa az a Somlai Bálint, aki részletesen válaszolt a Telex kérdéseire.De itt van bejegyezve a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. is, amely több magántőkealapot kezel, így azt a Közép-Európai III. Magántőkealapot is. Ez arról lett pillanatok alatt nevezetes, hogy Matolcsy György jegybanki regnálásának utolsó napjaiban valamiért tulajdonosa lett az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt-nek, vagyis a Pallas Athene Domus Meriti Alapítvány vagyonkezelési láncában szereplő cégnek. A Quartz tulajdonosa Száraz István. És itt volt bejegyezve Matolcsy Ádám egyik cége is, a New Wave Services Kft., amely ugyan ma már nem innen dolgozik, például a baráti kör mindenféle cégének.Az azonos cím vélhetően némi kapcsolatra utal, de azért természetesen nemcsak innen lehet tudni, hogy Matolcsy Ádám, Száraz István és Somlai Bálint jóban vannak. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a hazai üzleti életben kevés barátságról tudnak ennyien. Maga Somlai Bálint a Telex vonatkozó kérdésére rögzítette, hogy"a Pusztaszeri úti ingatlan-komplexum egy nyilvános iroda-park, amely számos cég székhelyeként szolgál, ez önmagában nem jelent tulajdonosi összefonódást."Mint ebből, illetve aVálasz Onlinealapos cikkéből kiderül, A Pusztaszeri út 59-ben valaha az MTA Központi Kémiai Kutató Intézete kapott helyet, de 2015-ben 2,7 milliárd forintért az ingatlant megvette az MNB. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy most kié a ház. Somlai Bálint a földhivatali nyilvántartást ajánlotta a figyelmünkbe, amikor az iroda komplexum tulajdonosáról kérdeztük, de valójában ezzel korábban a Válasz Online már foglalkozott. Mint a lap megírta, az MNB 2019-ben privatizálta az épületegyüttest az említett Quartz Alapkezelő által kezelt magántőkealapok felé. Majd, hogy teljes legyen a csiki-csuki, végül az MNB-alapítványok végső tulajdonában álló GTC-csoport visszavette azt. A lengyel tőzsdei Globe Trade Centre S.A. alatt két lépcsővel van is egy GTC PSZTSZR Projekt Kft. nevű cég.Nagy kérdés, hogy valaha feltárja-e azt részletesebben és átfogóbban valaki, vagy valamilyen hatóság, hogy az MNB, a magántőkealapok és a Pallas Athene Domus Meriti alapítvány tulajdonában levő GTC-csoport hány ilyen oda-vissza ügyletben kötött üzletet egymással. Ha lesz ilyen vizsgálat, az még biztosan sokat hozzátesz ehhez a szövevényes történethez. | A Matolcsy-kör MNB-székházat felújító tagja örömmel segített volna helyretenni az ÁSZ "téves, szakmaiatlan következtetéseit" | Az Állami Számvevőszék a jegybank Szabadság téri székházának felújítását is vizsgálta, ez az eddig kevés figyelmet kapott jelentés szintén nagyon erős. A kivitelező – mellesleg Matolcsy Ádám jó barátja – Somlai Bálint a Telexnek azt mondja, az ÁSZ rosszul számolt, a székház nem volt olyan drága. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/27/matolcsy-gyorgy-asz-jelentes-mnb-szekhaz-somlai-balint | 2025-03-27 05:05:53 | true | null | null | Telex |
Az Állami Számvevőszékhatalmas vagyonvesztést és más súlyos problémákat találta Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványánál, bűncselekmény gyanúja is felmerül a szervezet szerint, ezért nyomozást is kezdeményezett az ügyészségnél. Az ügy érdekessége, hogy az Állami Számvevőszéket most az a Windisch László vezeti elnöki pozícióban, aki 2019-ig az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke volt. Felmerült tehát a kérdés, hogy a jegybanknál töltött ideje alatt nem tűnt-e fel Windischnek valami az MNB alapítványainak ügyeivel kapcsolatban.Kérdéseinkkel levélben fordultunk Windisch Lászlóhoz az ÁSZ sajtóosztályán keresztül. Az ÁSZ-kommunikáció válasza szerint Windisch Lászlónak alelnöki minőségében és igazgatósági munkamegosztásból eredő feladatkörök alapján sem tartozott feladatkörébe az MNB alapítványainál az alapítói jogok gyakorlása. "Mint minden Alapítvány, így az MNB által alapított alapítványok is elválnak az alapítótól, önállóan gazdálkodnak, saját felügyelőbizottsággal rendelkeznek. Az alapító csak alapítói jogokat gyakorol az alapítványok felett" - teszi hozzá az ÁSZ sajtóosztálya.Hozzátették, hogy az ÁSZ ellenőrizte az akkor még öt Pallas Athéné alapítvány gazdálkodását 2018-ban. "Az ÁSZ által most ellenőrzött Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) a korábbi alapítványok összeolvadásával 2019-ben jött létre, az új struktúra dr. Windisch László alelnöki mandátumát követően került kialakításra.""A mostani ÁSZ vizsgálatban kifogásolt befektetések, tranzakciók is mind jóval, több évvel Windisch László MNB alelnöki mandátumának lejártát követően történtek az alapítványnál.""Dr. Windisch László az ÁSZ elnökeként 2022 júliusa óta látja feladatát. Ez év második félévében az ÁSZ még az előző vezetés által jóváhagyott és az Országgyűlés honlapján közzétett ellenőrzési tervet hajtotta végre, az első olyan év, amelynek során az ÁSZ a dr. Windisch László által jóváhagyott ellenőrzési terv szerint végezte tevékenységét, 2023. volt. A 2023. évi ellenőrzési tervben már szerepelt a PADME gazdálkodásának ellenőrzése (28. sorszám), ennek megfelelően a PADME ellenőrzése 2023-ban megkezdődött. A minden lényeges körülményre kiterjedő, komplex ellenőrzés jelentős időráfordítást és humánerőforrást igényelt. A lezárt ellenőrzésről szóló jelentést a lezárást követően az ÁSZ haladéktalanul - 2025. március 19-én - nyilvánosságra hozta" - írja válaszában az Állami Számvevőszék. | Az Állami Számvevőszék vezetője az MNB alelnöke volt, megkérdeztük, mit tudott akkor az alapítványi költésekről | A Windisch László vezette hivatal most nyomozást kezdeményezett az MNB alapítványainak ügyében. Az ÁSZ szerint Windischnek az MNB alelnökeként se lett volna dolga az alapítványokkal, de már nem is volt alelnök, amikor a bajok jöttek. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/26/windisch-laszlo-allami-szamvevoszek-mnb-alapitvanyok | 2025-03-26 11:54:06 | true | null | null | Telex |
Izgalmas pillanatai az elmúlt 15 év politikai agendájának azok, amikor a Fidesz-kormánynak és az országgyűlésben kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP koalíciónak fontos lesz egy olyan probléma, amivel korábban nem voltak hajlandók foglalkozni. Ennél talán csak az a jobb, amikor hirtelen ott látnak visszaélést, törvénysértést, lopást, állami odacsapásra alkalmas felületet, amit korábban éppen a fideszes többség próbált megvédeni mindenfajta odacsapástól.Éppen ezért annyira izgalmas az MNB alapítványok vagyonának ügye. AFidesz politikusai ugyanis most úgy hökkennek megaz alapítványok gazdálkodásában bűncselekményt sejtő és nyomozást kérőÁllami Számvevőszék jelentéseikapcsán, hogy 9 éve a kétharmados törvényhozás minden fegyverét bevetve próbálták az MNB alapítványok vagyonát elrejteni a közfigyelem és az igazságszolgáltatás elől. Ez végül nem volt teljesen sikeres, de ez nem változtat azon, hogy nem túl hiteles az, ahogy a kormánypárt igyekszik magától eltolni Matolcsyék alapítványainak botrányát.Hogy kontextusában lássuk a Fidesz és azt MNB-alapítványok viszonyát, érdemes feleleveníteni, hogyan próbálta a kormánypárt elrejteni az alapítványok pénzügyeit, ez hogyan bizonyult kudarcnak, és hogy született meg mindeközben az Orbán-korszak egyik legjellegzetesebb szállóigéje.Matolcsy György 2013 március 4-től töltötte be a Magyar Nemzeti Bank elnökének tisztét, egy évvel és 10 nappal később pedig az MNB 200 milliárd forintot utalt át vagyonából az általa létrehozott, Pallas Athénéről elnevezett alapítványainak. Ez a pénz a jegybank nyereségéből származott, amit részben-egészben azon keresett az MNB, hogy olcsóbban vette a svájci frankot, mint amennyiért a bankoknak eladta, amikor a kormánnyal közösen forintosították a devizahiteleket. (Az ÁSZ vizsgálatai ennél jóval több pénzről szóltak, a kezdeti 200 milliárd után ugyanis már több mint kétszerannyi pénzt kezelt az alapítványok vagyonkezelője, aminek egy részehitel a Mészáros Lőrinc féle MBH banktól, egy része viszont közpénza kecskeméti Neumann János egyetem127 milliárd forintja.)A független sajtót és ellenzéki politikusokat is jogosan kezdte el érdekelni, hogy mire megy el az ezeknek az alapítványoknak adott jegybanki vagyon, ami minden jogi értelmezés szerint közpénz, az MNB viszont nem volt hajlandó válaszolni az erre vonatkozó kérdésekre. Tóth Bertalan MSZP-s politikus 2015 márciusában, egy évvel az alapítványok indulása után közérdekű adatigényléssel próbálta kikérni az alapítványok gazdálkodására vonatkozó adatokat, de az alapítványok ennek nem voltak hajlandók eleget tenni. Tóth ezért pert indított a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvánnyal szemben, amit első- és másodfokon is megnyert.Az MNB jogászai azzal érveltek, hogy az alapítványokhoz került pénz felett az MNB-nek már nincs rendelkezési joga, az alapítványhoz került pénz pedig már nem számít közpénznek. Ezzel a Fővárosi Ítélőtáblanem értett egyet, az ítélet szerint Magyar Nemzeti Bank vagyona nemzeti vagyon, a jegybank közpénzből is gazdálkodik, és hiába helyezték ezt a pénzt alapítványokba, azok felett még rendelkezik, például az által, hogy a pervesztes alapítvány kuratóriumi elnöke maga Matolcsy György volt. Ráadásul mivel az MNB kizárólag közfeladatokat lát el, akármilyen bármilyen célból is hoz létre alapítványt, azt mindenképpen közfeladatot ellátó szervnek kell tekinteni.A jogerős bírósági ítélet 2016 február elején született az ügyben, ezután pedig az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, Bánki Erik hirtelen szabályoznivalót látott az MNB alapítványai körül, és február 29-én hajnalbantörvényjavaslatot nyújtott beaz országgyűlésnek. A javaslat célja nem az volt, hogy biztosítsa, hogy ellenőrizhető, átlátható és bűncselekmény-mentes módon legyen elköltve az MNB-alapítványokhoz utalt közpénzt, hanem hogy ne kerülhessenek nyilvánosságra azok az adatok, amikről a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy bizony ki kellene őket adni. Bánki javaslata ráadásul úgy akarta kivenni az információs törvény hatálya alól az MNB alapítványait, hogy az a már meghozott bírósági ítéleteket is felülírná. Mint az indoklásban írta,"az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét,""a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni". Ja, és mellesleg a javaslat duplájára emelte Matolcsy György fizetését.Tehát amint "támadás" érte az MNB alapítványait közérdekű adatigénylések és egy jogerős bírósági döntés formájában, a Fidesz rögtön ugrott, hogy testével óvja Matolcsyék kedvenc projektjeit a közfigyelemtől és a jog hatályától. A kormánypárt ráadásul nemcsak arra használta törvényhozó többségét, hogy a Pallas Athéné alapítványokat védje, de arra is, hogy az erről szóló törvényjavaslatot gyorsabban átnyomja a parlamenten, mint hogy valaki kimondja, hogy "közpénzjelleg".Bánki Erik 2016 február 29-én hétfőn hajnalban nyújtotta be a javaslatát, azt még aznap megtárgyalta és elfogadta a gazdasági bizottság, és kedden, március elsején már elfogadta az Országgyűlés. Aznap délután pedig a közgazdász végzettségű Kósa Lajos márnagy magabiztossággal magyarázta a parlament folyosóján, hogy miért nem értik az Ítélőtábla bírái a Polgári Törvénykönyvet.Az MNB alapítványok pénzköltését eltitkoló törvénnyel viszont valami olyan történt, ami a NER történetében kevésszer: Áder János köztársasági elnök nem írta alá a rohamtempóban megszavazott törvényt, ehelyett az Alkotmánybírósághoz küldte azt. Az AB aztán 30 nappal a törvény megszavazása után kimondta, hogy azt ellentétes a Fidesz kétharmad által megszavazott Alaptörvénnyel.Az Alkotmánybíróság Kósa Lajos és Bánki Erik jogértelmezésével szemben a Fővárosi Ítélőtáblával értett egyet, amikor kimondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank közfeladatot lát el és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Az általa létrehozott alapítványnak adott vagyon az állami vagyon része marad, így az annak elköltéséről szóló adatok ugyanúgy a nyilvánosságra tartoznak, mint bármilyen más közpénzé. Azt se találta az Alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek az AB, hogy a törvény már elindult bírósági eljárásokra is vonatkozna, így korlátozná azoknak az adatigénylőknek a jogait, akik még akkor indítottak pereket az adatokért, amikor ezt még Bánkiék törvénye nem akadályozta.A Fidesz tehát megpróbálta bevédeni Matolcsy-féle alapítványok gazdálkodásának titkait, de a kísérlet visszapattant a jogállamiság akkor még valamivel szilárdabban álló faláról. Így ismerhette meg mindenki egy hónappal később, amikor a Pallas Athéné alapítványok végre kiadta a kért adatokat, hogykik és mire kaphattak pénzt az alapítványoktól. Így derült ki többek között, hogyközel 3,7 milliárd forintot fizettek ki a Market Építő Zrt.-nek;több mint 600 milliót a Matolcsy Ádám baráti körébe tartozó Száraz István által vezetett, és Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás érdekkörébe tartozó, akkor az Origo.hu és a VS.hu portálokat kiadó New Wave;70 millió forintért fordították le több nyelvre és adták ki a Matolcsy György gazdaságpolitikai géniuszát ünneplő Sakk és Póker című könyvet;39 milliót az egyik alapítvány kuratóriumában ülő Kásler Miklós könyvének kiadására;és így tovább, bár ezek a tételek az utóbbi hetekben nyilvánosságra került visszaélési gyanúk jellegéhez és nagyságrendjéhez képest már szinte megmosolyogtatóan hatnak.Amikor végül bekövetkezett az, amit a Fidesz el akart kerülni, Kovács Zoltán kormányszóvivő az Orbán-kormányok történetének egy másik klasszikussá vált mondatával örvendeztette meg a nyilvánosságot. Amikor Kálmán Olga (ma DK-s politikus, akkor még műsorvezető) a költések ismeretében az ATV Egyenes Beszédben több mint negyed órán át kérdezgette a szóvivőt, hogy szerinte mennyire szolgálják a közérdeket a fentebb is idézett közpénzköltések, Kovács először a Pallas Athéné alapítványok áldásos tevékenységéről beszélt, majd arról, hogy nem akarja minősíteni a jegybank és alapítványai tevékenységét, végül amikor Kálmán Olga a fejéhez vágta, hogy "önök ezt megpróbálták eltitkolni!", pár másodperc szünet után annyit mondott:"De sikerült?"Nem, nem sikerült, de a szándék megvolt. Arra viszont azóta nem volt szándék - egészen mostanáig, amikor Varga Mihály vette át a jegybankot -, hogy az állami szervek komolyabban megnézzék, végül is minden oké volt-e ezekkel a költésekkel, befektetésekkel, az alapítványi struktúrával, a vagyon haszonhúzóival. Mindezt úgy nem tették meg, hogy az időközben egyetlen nagy alapítványba (PADME) átszervezett alapítványi vagyon esetében teljesen világos volt, hogy elméletben milyen módon kellene azt felhasználni. Mint a PADME honlapján olvasható:"A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány legfontosabb célja az értékteremtés, ez igaz a szellemi tőke gyarapítása - oktatás, kutatás, innovatív vállalkozások támogatása -, valamint a történelmi épületek felújítása területén is. Az alapítvány az értékteremtő munkát átláthatóan, szakmai alapokon és hatékonyan végzi."Még csak állami szervnek sem kellett lenni ahhoz, hogy valakinek feltűnjön, ez a célkitűzés nem teljesül maradéktalanul: ehhez elég volt csak a sajtóban megjelent, újságírók által feltárt ügyeket figyelemmel kísérni azalapítvány körül legyeskedő körökrőlés a vagyonkezelő cég furcsaingatlanügyeiről.Kovács Zoltán 9 évvel ezelőtt az Egyenes Beszédben arról beszélt, hogy majd a megfelelő szervek az MNB és az alapítványok jelentései és a rendelkezésre álló adatok alapján el fogják dönteni, rendben mentek-e a dolgok. Ez a pillanat 9 évvel és több százmilliárd forint elköltése,ilyen-olyan céges ingatlan portfoliókba, külföldi cégekbe, magántőkealapokba folyatása utánérkezett el - kár, hogy mostanra minden jel és az ÁSZ megállapításai szerint jelentős vagyonvesztés következett be, magyarra fordítva egy csomó közpénznek lába kelt. A háttér ismeretében mindenesetre nem hat annyira meggyőzően, amikor a Fidesz politikusai csodálkoznak, hogy ilyen történhetett azzal a pénzzel, aminek sorsát ők maguk próbálták minden lehetséges eszközzel elrejteni a nyilvánosság elől. | Azok próbálják eltolni maguktól az MNB botrányát, akik azt akarták, hogy minden titokban maradjon az alapítványok költéseiről | A Fidesz politikusai úgy csinálnak, mintha meglepődének, mi történt az MNB alapítványainál. 9 éve viszont ők próbáltak meg mindent megtenni azért, hogy átláthatatlan maradjon a közpénz jellegét el nem vesztő vagyon felhasználása. Kósa Lajos és Kovács Zoltán szállóigévé vált mondásai MNB-témában ma is viccesek, csak sajnos közben eltűnt pár százmilliárd forint. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/03/26/mnb-alapitvany-kozpenz-jelleg-banki-erik-kosa-lajos-fidesz | 2025-03-26 10:44:26 | true | null | null | Telex |
- Advertisement -Az Állami Számvevőszék jelentései nyomán rengeteg szó esik a napokban az alapítványokról, így a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartóról is. De mit érdemes tudni általánosságban ezekről a szervezetekről? Mit csinál a kuratórium és a felügyelőbizottság? Hogyan kellene működniük? Ügyvédet kérdeztünk."Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét" - ezt a pontos meghatározást a Polgári Törvénykönyvből idéztük. Fontos rendelkezés, hogy az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.Az alapítvány ügyvezető, döntéshozó szerve a kuratórium, amely a napi működést irányítja, sőt el is végzi. Kuratórium nélkül nem hozható létre alapítvány. Legalább három természetes személyből kell állnia, de ettől el lehet térni, és lehet több (vagy kevesebb) is a tagok létszáma, sőt, az is lehetséges, hogy egy kurátort választ az alapító - mindezt pedig az alapító okiratban kell rögzíteni - mondta el dr. Kummer Ákos ügyvéd a KecsUP Híreknek.Hangsúlyozta: a felügyelőbizottság (FEB) nem kötelező minden egyes alapítványnál, de olyan alapítványnál, mint amilyen a Neumann János Egyetemért Alapítvány is, amely közpénzeket is felhasznál, ez a szerv kötelezően létrehozandó, és nyilvánvalóan maximálisan indokolt is a létrehozása.A FEB az alapítónak van alárendelve, de az irányító szervnek nem. Feladata, hogy az alapító részére ellenőrizze a kuratórium tevékenységét, észlelje az esetleges jogszabálysértéseket, ezeket jelezze a kuratóriumnak, az alapítónak és adott esetben a nyomozóhatóságnak. Azaz a felügyelőbizottságnak kell a törvényességet biztosítania az alapítványnál, "egy többletgarancia arra, hogy az alapítvány szabályosan működjön, és a rábízott vagyonnal megfelelően gazdálkodjon" - tudtuk meg Kummer Ákostól.Tehát ha egy alapítványnál bűncselekmény gyanúját észleli a felügyelőbizottság egy vagy több tagja, kell-e tennie/tenniük feljelentést? - kérdeztük."Feljelentési kötelezettsége a hivatalos személynek van akkor, ha a hivatali hatáskörében szerez tudomást bűncselekményről. Az alapítvány kuratóriuma vagy felügyelőbizottsága tagja nem feltétlenül hivatalos személy. Önmagában az a tény, hogy valaki nem vesz észre egy bűncselekményt, és nem tesz feljelentést, azért nem vonható büntetőjogilag felelősségre. Ha fennáll a bűncselekmény gyanúja, akkor felügyelőbizottságnak - főleg egy nagyobb alapítványnál - érdemes biztosítania a megfelelő jogi hátteret és szaktudást, és erre támaszkodva dönteni. Természetesen van olyan helyzet, amikor felvethető a politikai felelősség, és ilyen eset, ha közpénzeket felhasználó szervezetről, akár egy egyetemet felügyelő alapítványról van szó. A büntetőjogi felelősség más kérdés" - fogalmazott az ügyvéd.Az összeférhetetlenség is fontos szempont az alapítványoknál. Kuratóriumban az alapító nem szerezhet meghatározó befolyást. A Polgári Törvénykönyv szerint az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója, valamint az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban, ettől eltérően nem is rendelkezhet az alapító okirat. A felügyelőbizottság esetében is a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.A döntéshozatal kérdését szintén az alapító okiratban kell rögzíteni. Főszabály szerint, egy átlagos alapítványnál egyszerű szótöbbség kell, szavazategyenlőség esetén a kuratórium elnökének a voksa dönt, de etéren ugyancsak lehet más szabályokat alkalmazni, és például megszabni, hogy a határozathozatalhoz egyhangú szavazás szükséges.Mint megírtuk, a Neumann János Egyetemért Alapítvány internetes oldalán 4 és fél év működés után is az olvasható, hogy "a honlap fejlesztés alatt áll!". Egy menüsor, rovatok és képek nélküli fehér oldalról van szó, amelyre 21 dokumentum van feltöltve, és az alapítvány címe és email címe van megadva.Nincs fent az alapítói okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a kuratórium és a felügyelőbizottság névsora, az egyes vezetők neve, nincsenek fent éves beszámolók. 2020-tól 2023 májusáig nem találni a kuratórium üléseinek jegyzőkönyvét, utána is csak kivonatokat töltöttek fel. Pedig igazán érdekes lenne megtudni, mi hangzott el, hogyan születtek meg az Optima kötvények vásárlásáról szóló döntések; mely tagnak mi volt a véleménye, érve, esetleg ellenérve a befektetésről, volt-e vita.A felügyelőbizottságnak csak két üléséről van fent kivonat a honlapon, 2022 novemberéből és 2023 áprilisából.Mivel a honlap tartalma egyáltalán nem segíti az átláthatóságot, közérdekű adatigénylést küldtünk ezügyben az NJEA-hoz, és kértük a dokumentumokat, többek között a részletes jegyzőkönyveket - eddig ezeket sem kaptuk meg.Ezzel kapcsolatban dr. Kummer Ákos elmondta: jogszabályban az nincs kikötve, hogy egy alapítványnak a honlapján közzé kellene tenni az alapító okiratát.Viszont hozzátette: ilyenkor jogosan fel lehet vetni a kérdést, hogy mégis miért nem tölti fel az alapítvány a működéséről szóló alapvető dokumentumokat?Természetesen lehetnek olyan adatok, információk, amelyek üzleti titoknak minősülhetnek, de az ügyvéd szerint egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnál (ilyen a NJEA is - a szerző), ahol erősen jelen van a közpénz, "a legszélesebb körű nyilvánosság és transzparencia indokolt". | A legszélesebb körű nyilvánosság lenne indokolt egy egyetemi alapítványnál | Az Állami Számvevőszék jelentései nyomán rengeteg szó esik a napokban az alapítványokról, így a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartóról is. De mit | null | 1 | https://kecsup.hu/2025/03/a-legszelesebb-koru-nyilvanossag-lenne-indokolt-egy-egyetemi-alapitvanynal-unikum | 2025-03-30 09:00:43 | true | null | null | Kecsup |
A HVG írta meg elsőként, hogy január 23-án az MVM győztest hirdetett a kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművi blokkok építésére és szervizelésére még 2023-ban kiírt tenderen a Mátrai Erőmű területén. A közbeszerzés a kialakításra 14,74 millió eurós (6 milliárd forintos), a szervizelésre 126 millió euró (52 milliárd forintos) keretösszeget határozott meg.
A tendert a Mészáros Lőrinc által felvállalt Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap érdekeltségébe tartozó Status KPRIA Zrt., a Tiborcz István miniszterelnöki vejjel több korábbi állami közbeszerzésen is sikerrel szereplő Paár Attila neve fémjelezte West Hungária Bau Kft. és az egyiptomi Elsewedy Electric for Power Systems alkotta konzorcium nyerte meg.
A konzorcium tagjai, valamint az MVM Csoport alá tartozó MVM Mátrai Energia Zrt. képviselői február 25-én „ünnepélyes keretek között” aláírták a Mátrai Erőmű új, kombinált ciklusú gázturbinás blokkjának fejlesztésére vonatkozó szerződést – adta hírül a Status KPRIA, ezzel megkezdődhet a nagyerőmű részletes kiviteli tervezése, valamint az építési munkák előkészítése Visontán.
A Művészetek Palotája Üvegtermében tartott zártkörű eseményen az Egyiptom nagykövetségének hivatalos képviselői és kormányzati tisztviselők is jelen voltak. Lantos Csaba energiaügyi miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozta: a magyar állam támogatja a hazai energetikai szektor történelmi jelentőségű fejlesztéseit, elkötelezett a zöld és fenntartható megoldások iránti.
Mészáros Lőrinc is felszólalt, ő azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztés hozzájárul, hogy Magyarország energiaellátása „még biztonságosabb, még kiszámíthatóbb és környezetvédelmi szempontból a lehető leghatékonyabb lehessen”, ráadásul zöld hidrogén, így szén-dioxid-mentes tüzelőanyag nagyarányú hasznosítására is képes lesz.
„Az új visontai gázturbinás erőmű az MVM Csoport 2035-ös stratégiájának részeként elősegíti az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelés növekedését, rendszerszabályozási képessége pedig lehetővé teszi, hogy a lignittüzelésű blokkok kapacitását pótolva hozzájáruljon a hazai áramtermelés stabil fenntartásához” – tette hozzá Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója. | Mészáros Lőrinc cége és az MVM aláírta a mátrai gázerőműről szóló szerződést | A Status KPRIA vezette konzorcium építi az új gázturbinás blokkokat az erőmű területén. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250225_Meszaros-Lorinc-cege-mvm-matrai-gazeromu-visonta-szerzodes | 2025-02-25 12:55:00 | true | null | null | HVG |
„Pistiék hírességek: ők a legismertebbek, és őket érdekli legjobban a kortárs művészet az utóbbi években felbukkant gyűjtők közül” – mondta egy galerista Száraz Istvánról a Szabad Európának.
Száraz István a fiatal NER-lovagok generációjának tagja, Matolcsy Ádám (Matolcsy György jegybankelnök fia) köréhez tartozik, elsősorban ingatlanüzletekben és gasztronómiában utazik, de kipróbálta magát a média területén is: ő vásárolta meg az Origo hírportált a Magyar Telekomtól, majd továbbadta Matolcsy Ádámnak, aki végül beadta a nagy fideszes médiaalapítványba, a KESMA-ba.
Ahogy 2010 után, a gazdasági viszonyok átrendeződésével egyre több területre léptek be kormányközeli emberek, úgy számítottak egyre többen arra, hogy a kortárs műtárgypiacon is megindul egy generációváltás.
A NER-esek úgy jöttek be, mint egy üstökös. Csomó pénzük van, amivel kevesen tudnak versenyezni
– fogalmazott egy kurátor. De nemcsak több pénzük van, máshogy is állnak a gyűjtéshez. „A komoly gyűjtők rengeteg időt fektetnek abba, hogy elmerüljenek a művészetben, járnak külföldre, tudatosan építik a gyűjteményüket. Az újak mások: van pénzük arra, hogy megfizessék azokat a szakértőket, akik segítik őket vásárláskor. Ráadásul akár sokkal gyorsabban is összeraknak egy-egy »gyűjteményt«, mint azok, akik tudatosan vásárolnak” – mondta egy kurátor a Szabad Európának.
Száraz István és párja, Molnár Dóra hirtelen robbantak be a közegbe, és könnyen kelthettek feltűnést, mert a magyar műgyűjtői közeg (és piac) kicsi. Ráadásul Száraz hozott pénzt, behúzott új vevőket, és az MNB-ben is el tud intézni dolgokat – mondta egy galerista a Szabad Európának.
Többen elmondták, hogy a Spengler Katalin – Somlói Zsolt házaspár karolta fel és mutatta be a közegnek Szárazt és Molnárt. A Spengler–Somlói-páros a kilencvenes évek óta gyűjt, övék az egyik legnagyobb kortárs gyűjtemény az országban. Kapcsolati tőkéjük is meghatározó, Spenglert rendre a legbefolyásosabbak között említik: ha odaállnak valaki mellé, annak jelentősége van a szcénában.
Somlói Zsolt megerősítette, hogy valóban segítik eligazodni Szárazékat a kortárs művészeti közegben. Azt mondta, azt tapasztalta: Szárazéknak valóban fontos, hogy emeljék a kortárs közeg színvonalát, és erre a saját pénzükből is hajlandók áldozni. „A két évvel ezelőtti Velencei Biennálén a magyar megjelenés sem lett volna olyan nívós, mint amilyen lett, ha Szárazék nem állnak bele, és nem rendeznek egy színvonalas fogadást.
Világlátott fiatalok, nemzetközi szinten mozognak, erős a vizuális kultúrájuk, és minőségi igényük van – tette hozzá. | A NER-arisztokrácia evolúciója elérte a műgyűjtés szintjét, Száraz István a legaktívabb | Sok pénzük van, és jók a kapcsolataik. Állítólag Száraz Istvánnak és párjának ízlése is van. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240314_a-ner-arisztokracia-evolucioja-elerte-a-mugyujtes-szintjet-szaraz-istvan-a-legaktivabb | 2025-03-14 08:10:00 | true | null | null | HVG |
Regionális terjeszkedésének támogatására új szervezeti egységet hozott létre az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt., amelynek vezetését a nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatói posztra frissen kinevezett Megyimori Attilára bízták. Feladata a vállalat nemzetközi kapcsolatainak erősítése és koordinációja. Megyimori korábban több éven át a Molnál dolgozott.
Az Alteo az év elején jelentette be 2030-ig szóló új stratégiáját, amelynek egyik fő célja a regionális expanzió: a cég részben az energetikai szolgáltatásait akarja külföldön értékesíteni, részben pedig egy jókora, 1500-2000 megawattnyi megújulóenergia-portfólió kialakítását tervezi.
A tőzsdei energetikai vállalat két fő tulajdonosa a Mol, valamint a kormányfő veje, Tiborcz István. Az Alteo 2024-ben mintegy 105 milliárd forint árbevételt ért el. | Belevág a régiós terjeszkedésbe Tiborcz és a Mol energiaszolgáltatója | A nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgató korábban több éven át a Molnál dolgozott. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250319_hvg-Alteo-Energiaszolgaltato-Megyimori-Attila-Tiborcz-Istvan-Mol | 2025-03-19 16:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentést tett a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány működésével kapcsolatban – ez a számvevőszéki holnapon közzétett részletes jelentésekből derül ki, amelyeket a Portfolio vett észre elsőként.
A Pallas Athéné gazdálkodásáról szóló jelentés szerint az alapítvány által létrehozott, a szervezet vagyonát kezelő OPTIMA Befektetési Zrt. a rögzített konzervatív befektetési politikával és a közpénzektől elvárt gondos kezeléssel ellentétesen közvetett részesedést szerzett két külföldi ingatlantársaságban: 62,61 százalékos tulajdonos lett a lengyelországi GTC S.A.-ban, valamint előbb 33 százaléknyi, majd további 25 százaléknyi részvénycsomagot vásárolt a svájci Ultima Capital S.A.-ban, összesen 450 milliárd forint névértéken. Az alapítói juttatást meghaladó ötletet az Optima hitelből, további kockázatot vállalva finanszírozta.
A GTC-részvények megvásárlására vonatkozó döntést a kuratóriumi tagok néhány óra alatt, „egy kirívó szakmai hiányosságokat tartalmazó, a kockázatok és a várható hozam kapcsán megalapozatlan előkészítő anyag alapján” hozták meg az ÁSZ szerint. A befektetéskor már jelentős negatív trend látszódott a részvények tőzsdei árfolyamánál, ráadásul az Optima jelentős, 31 százalékos felárat fizetett érte, amely közel 60 milliárd forinttal magasabb összeget jelentett, mint amit az árfolyam indokolt volna. A részvényekért az Optima 9 złotyt fizetett, ehhez képest a felvásárláskor 6,86 złotys árfolyam 2024 végére 4 złoty alá zuhant. A másik cég, az Ultima Capital esetében a részvényárfolyam 20 százalékot esett 2024 végére a bekerülési árhoz képest.
Az ÁSZ szerint az Alapítvány beszámolóiban az Optima által kibocsátott kötvény könyv szerinti értéke nem tükrözte a befektetés tényleges piaci értékét. „Az Alapítvány a kötvényt bekerülési értéken tartotta nyilván, azonban a 2024. évben akár 150 Mrd Ft értékvesztés elszámolása lett volna indokolt” – áll a jelentésben. Az ÁSZ jelzésére a Pénzügyminisztérium az Alapítvány könyvvizsgálóját a 2021 és 2023 között kibocsátott jelentései visszavonására kötelezte.
Az Optima befektetéseihez a NJE Alapítvány által 127,5 milliárd forint értékben lejegyzett kötvényeket is felhasznált, amelyekről azt a látszatot keltette, hogy ténylegesen likvid befektetések, de amikor az egyetemi alapítvány a kötvények eladási jogát érvényesíteni kívánta, azt az Optima Befektetési Zrt. nem tudta teljesíteni.
Az már hétfőn kiderült, hogy a számvevőszéki vizsgálat súlyos hiányosságokat és vagyonvesztést tárt fel az alapítványoknál, akkor a Direkt36 írta meg a birtokába kerülő jelentéstervezetre hivatkozva, hogy az ÁSZ szerint a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott és hozzá közel álló emberek által vezetett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. közel 500 milliárd forintnyi, jelentős részben az adófizetőktől származó vagyon felett rendelkezett, ám az ÁSZ szerint befektetéseit „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrában hajtotta végre. A jelentéstervezet szerint ezt a hatalmas összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része jelentősen csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György fiának környezetéhez kötődő cégek. | Feljelentést tett az ÁSZ az MNB-alapítványok ügyében | Az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány működésével kapcsolatban is súlyos hiányosságokra bukkant. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250319_asz-mnb-alapitvany-matolcsy-gyorgy-feljelentes | 2025-03-19 18:42:00 | true | null | null | HVG |
Még 2014-ben Moldovában óriási botrány bontakozott ki. Egy Ilan Sor nevű üzletember szerzett irányítást három kereskedelmi bank felett, majd ezek mindenféle bonyolult struktúrákon keresztül addig csorgatták ide-oda a betétesek pénzét, amíg az szőrén-szálán eltűnt. Útközben az állami egészségbiztosítási társaság 140 millió dollárjának is lába kelt, a teljes veszteség pedig elérte az 1 milliárd dollárt, ami akkor Moldova GDP-jének 12 százaléka volt. A főbűnös elmenekült, jelenleg Oroszországban él, de mindezek nyomán két moldáv kormány is megbukott – kezdi blogbejegyzését Zsiday Viktor, a Citadella alap kezelője, befektetési szakember.
Az MNB 2023-as 1763 milliárd forintos veszteségére (ez a GDP bő 2 százaléka) mondhatjuk, hogy nem volt szerencséjük, meg hogy a jegybankoknak nem a nyereséges gazdálkodás a fő céljuk, meg rosszul alakult a nemzetközi környezet, és ezekben bizonyára van is igazság. Igaz, számos elemző figyelmeztetett arra éveken át, hogy a jegybanki mérleg túlzott felfújása milyen veszélyeket rejt.
Ezt a jegybanki veszteséget végső soron a magyar adófizetők állják, ellenben a korábbi évek (jóval szerényebb, és valójában csak virtuális) nyereségével, amely úgynevezett alapítványokba került, ám úgy tűnik, hogy a pénz nem nagyon van meg, egy (ki tudja, mekkora?) része eltűnt. Ez óriási skandalum, és nem maradhat(na egy valódi jogállamban) következmények nélkül – írta Zsiday Viktor.
Az alapítványi vagyon kezelése „indokolatlanul bonyolult cégstruktúrákon” keresztül történt, ami ellehetetlenítette a pénzmozgások követhetőségét. Az ÁSZ jelentése szerint a magántőkealapokat közbeiktató befektetési struktúra lehetővé tette, hogy a vagyon egy része olyan eszközökbe áramoljon, amelyeknél a nyilvános elszámoltathatóság nem biztosított – lényegében magánszemélyekhez, privát cégekhez kerülhetett.
A jegybank nemcsak a hazai fizetőeszköz őre, hanem a hazai pénzügyi szektor felügyelője is egyben, ha bármilyen csorba esik a tekintélyén, az az egész ország számára kockázat, ezért is különösen súlyos az eset.
Tanulság nincs, hacsak annyi nem, hogy a független, egymást ellenőrző intézményeket, hatalmi ágakat nem viccből találták ki, ezek híján minden rendszer hajlamos a pazarlásra, szakmaiatlan döntésekre, korrupcióra. Ez éppúgy igaz Moldovára, mint Magyarországra – fogalmazott Zsiday Viktor. | Eltűnt jegybanki százmilliárdok: Magyarország még nem Moldova? | Zsiday Viktor befektetési szakember fogalmazott meg éles kritikát a szemünk előtt zajló, az MNB-ből eltüntetett százmilliárdok kapcsán. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250321_zsiday-mnb-alapitvany-asz-botrany-moldova | 2025-03-21 09:25:00 | true | null | null | HVG |
„Pillanatnyilag nem tudjuk felelősen kijelenteni, hogy nem történt semmi. Hetekre van szükségünk, amíg áttekintjük a helyzetet, addig türelmet kérünk. Első lépésként az összes eddigi vezető tisztségviselőnek megszüntettük a munkaviszonyát” – reagált röviden Hegedüs István, a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti alapítvány vagyonkezelője, az Optima Zrt. új irányítója a HVG kérdésére, hogy kiáramolhatott-e bármi a vagyonból addig, amíg Varga Mihály új jegybankelnökként vissza nem csinálta az elődje, Matolcsy Györgyhöz köthető csapat utolsó, szemérmetlen machinációit. Arról nem beszélt, miért pont ő lett az új, nagy hatalmú főnök. Múltbeli pozíciói közül a legismertebb, hogy 2014-ben Balog Zoltán emberminiszter a tankönyvellátásért felelős miniszteri biztossá nevezte ki.
Most mindenesetre az ő nevéhez kötődik az, hogy az Optima által kezelt vagyon mégsem került át egy magántőkealaphoz. Az utolsó vagyonkimentési kísérlet úgy zajlott, hogy az alapítvány vagyona felett rendelkező központi cég, az Optima Zrt. átadta a saját, hasonló nevű befektetési alapkezelőjét a Közép-Európai III. Magántőkealapnak, amely a Quartz alapkezelő irányítása alatt áll. A Quartz a Matolcsy Ádámmal szoros üzleti kapcsolatban álló Száraz Istváné, és ingatlanalapok kezelésére
specializálódott.
Ezt az ügyletet akadályozta meg tehát hivatalba lépése után Hegedüs, de a jelek szerint ez csak az első lépés volt, párban az összes korábbi vezető eltávolításával.
A helyzet áttekintése nem lesz egyszerű. „Legalább százan tudtak az elnök fia, Matolcsy Ádám »Kovács Petra« álnéven írt e-mailjeiről” – fedte fel a HVG bennfentes informátora. Ahogyan ezt a valaszonline. hu megírta, a kis Matolcsy az álcázott levelekben adott iránymutatást az általa „nem hivatalosan” felügyelt vagyon kezelésével kapcsolatosan, amivel törvényesen senki sem bízhatta őt meg. Hogy ez nem bukott ki korábban, az ékes bizonyítéka annak, hogy belülről senki sem mert fellépni a Matolcsy-klán ellen. Az álnévhasználat azonban jelzi, a fiatalember nagyon is tisztában volt vele, hogy amit művel, az nem csupán erkölcsileg kifogásolható.
Még nem derült ki, hogy az ÁSZ találkozott-e Kovács Petra utasításaival, vagy sem, de a megállapításai enélkül is megkérdőjelezik a vagyonkezelés jóhiszeműségét. A jelentés a Matolcsy fiú feltételezett szerepvállalására sem tér ki, így értelemszerűen arra sem, hogy az ő magánvagyonának látványos gyarapodása összefügésben állhat-e a „Pallas-birodalomban” történtekkel. Ez egy másik hatósági vizsgálat tárgya lehet, ha lesz hozzá politikai akarat.
Kirajzolódik viszont az ÁSZ jelentéséből az a józan ész számára felfoghatatlan megoldás, amellyel az alapítvány által létrehozott vagyonkezelő, az Optima Zrt. 2040-ig elzárta a saját vagyonától az alapítványt. Az Optima ugyanis hosszú lejáratú kötvényekért cserébe vette át a vagyont, az alapítvány viszont tíz év alatt csak 17 milliárdot költött azokra a tudományos, oktatási vagy kulturális közcélokra, amelyekre létrehozták.
Az alapítvány a saját mérlegében még 2024 nyarán is mindössze 283 milliárd forintnyi vagyont mutatott ki, ami – az inflációt figyelembe véve – azt jelenti, hogy a 266 milliárdos indulótőke egy évtized alatt fogyott. S mintha a kurátoroknak az sem szúrt volna szemet, hogy eközben a vagyonkezelő Optima – amely lépten-nyomon az ifjabb Matolcsy köreivel üzletelt – 500 milliárd forintnyi befektetést mutatott ki a saját, illetve a maga köré felépített cégcsoport mérlegében.
„Szándékosan nem adtak több pénzt az alapítványnak, hiszen csak elszórták volna” – közölte nemes egyszerűséggel az alapítvány eddigi vezetését minősítve a HVG informátora. Szerinte a kötvény lejártakor, vagyis 2040-ben az alapítvány jól járt volna. Ám kétséges, hogy valóban így lett volna, miután az Optima alapvetően nem a hozamokból, hanem csaknem 200 milliárd forintnyi „baráti” hitelből hizlalta fel az indulótőkét.
Nehéz lesz kimagyaráznia, hogy ilyen pénzügyi erővel a háta mögött nem volt képes olyan likviditást teremteni, hogy a hitelek esedékes kötelezettségeit állja – ez okozza az ÁSZ által leírt csődhelyzetet. A jelentésben szerepel, hogy például a kecskeméti egyetemtől kapott, kötvényre cserélt 127 milliárd forint után sem tudják kifizetni az idén járó összeget.
Az észszerű vagyonkezelésnek ellentmond, hogy a Pallas Athéné alapítványok százmilliárdjai szinte kibogozhatatlanul összekapcsolódtak az ifjú Matolcsy két üzleti partnere, Száraz István és Somlai Bálint érdekeltségeivel – a két utóbbiról az ÁSZ jelentésében is lehet olvasni. „Nem voltak hülyék, egyetlen olyan manővert, ingatlan-adásvételt sem hajtottak végre, ami a vagyonkezelő mérlegében konkrét veszteséget hozott volna” – állítja az informátor. Ha netán loptak, azt úgy tették, hogy a páratlan ingatlanportfólió körüli feladatokat – tervezés, kivitelezés – versenyeztetés nélkül, túlárazva az említett üzleti körre, például a Somlai Bálint kezén lévő vállalatokra bízták. Somlai kicsiben és nagyban is a házivállalkozója lett a Matolcsy-klánnak: a fiú balatonfüredi „minimalista” nyaralója mellett ő renoválta az MNB Szabadság téri patinás székházát is.
2020-tól az Optima szinte az összes pénzt két tőzsdei vállalat, a régiós irodaházakra fókuszáló lengyel GTC és az európai luxusüdülőket vásárló svájci Ultima Capital részvényeire költötte, az ÁSZ szerint túlárazottan vásárolva. A mérlegbeszámolóik alapján ugyan a részesedések mögött álló ingatlanvagyon értéke kiteszi a megközelítőleg 500 milliárd forintot, az árfolyamukból kiindulva azonban jó, ha a felét. Ha ebből most akarna pénzt csinálni az alapítvány, le kellene írnia a hatalmas veszteséget.
Az ÁSZ abba is belekötött, hogy az Optima szövevényes, magántőkealapos-holdingos céghálón keresztül hajtotta végre a befektetéseket. Ennek szerintük egyetlen oka lehet: a rejtőzködés. Piaci információk szerint magántőkealapokban lapul az exkluzív életvitelt folytató Matolcsy Ádám privát vagyona is, azokat pedig a Száraz István tulajdonában álló Quartz alapkezelő irányítja.
Hogy ez a vagyon mennyi lehet, arra legfeljebb a kedves papa láthat rá, ám néhány árulkodó jel azért akad. Például az, hogy a fiatalember egyik, az MBH Bankkal közös tulajdonlású vállalkozása úgy vett fel 85 millió eurós hitelt ugyanettől a banktól, hogy ahhoz egy, a Quartz-féle alapok által tulajdonolt, 150 milliárd forintnyi ingatlanvagyont felmutató cég adott fedezetet – derítette ki a valaszonline.hu.
Közben a Quartz által kezelt egyéb magántőkealapok a hitelnyújtó MBH Bank közel negyedének a tulajdonosai – s mint tudjuk, ilyen véletlenek nincsenek. Főleg, hogy az MBH hitelezi a megrendült alapítványi vagyonkezelőt is. Az ingatlanok adásvétele áttekinthetetlenül folyt az Optima, a GTC, illetve a Quartz-alapok között, és hogy ebből kinek mennyi haszna vagy kára származott, azt könyvszakértők hada tudná csak felfejteni. Sokatmondó, hogy az alapítvány és vagyonkezelője beszámolóit szignáló BDO visszavonta az elmúlt évekre kiadott igazolását, azaz valós mérlegek jelen pillanatban nincsenek.
A HVG informátora szerint visszaélésekre leginkább 2022-től nyílt lehetőség, amikor az alapítványi vagyonkezelő és cégei irányítását a Matolcsy Ádámhoz és Száraz Istvánhoz kötődő üzleti kör bizalmasai ragadták magukhoz. Amikor pedig süllyedt a hajó, közülük találták meg a bűnbakot is. Tavaly év végétől minden releváns magyarországi cégbe az oroszbarátságáról ismert, félig orosz származású Stofa Györgyöt nevezték ki vezérigazgatónak, akit a lengyel GTC éléről hoztak haza. Stofa az ifjú Matolcsy barátja, és maga is aktív részese az oda-vissza ingatlanügyleteknek. A végkifejletben ő hajtotta végre a vagyonkimentés utolsó, bután elkapkodott kísérletét, az Optima befektetési alapkezelőjének áthelyezését a Száraz-féle Quartz fennhatósága alá. Varga ugyan villámgyorsan lecserélte Stofát Hegedüsre, aki visszacsinálta az ügyletet, de azt még nem lehet tudni, a próbálkozás okozott-e kárt.
A közpénzzel kitömött jegybanki alapítvány botrányos életpályájának a szimbolikája is lehetne a Quartz rózsadombi, Pusztaszeri úti fellegvára. Tíz évvel ezelőtt még azt olvashattuk róla az alapítvány honlapján, hogy világszínvonalú kutató-oktató bázist teremtenek ott. A világszínvonal sikerült, csak épp nem a tudományban, hanem a mutyiban. | „Nem voltak hülyék” – a látszatra ügyelve forgatta az MNB-alapítványok százmilliárdjait a Matolcsy-csapat | Vigyáztak a Pallas Athéné Alapítvány pénzének a forgatói arra, hogy papíron hízzon a vagyon. De mindig megtalálták a módját, hogyan hozzák helyzetbe az MNB elnökének kedvezményezettjeit. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250326_hvg-mnb-pallas-athene-alapitvany-optima-quartz-matolcsy-gyorgy-adam-szaraz-istvan-varga-mihaly-hegedus-istvan-asz | 2025-03-26 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Rablóként játszhatna pandúrt a magyarországi pénz- és tőkepiacok főfelügyelője, a Magyar Nemzeti Bank, ha nem tenné legalább utólag rendbe a Matolcsy György elnöksége alatt létrehozott Pallas Athéné Alapítványt. Ami ott történt, teljességgel hiteltelenné teszi a bankok bankját, amelynek kérlelhetetlen szigorral kellene őrködnie nemcsak az alárendelt pénzügyi intézmények, hanem saját maga tisztességes működése felett is. Ez utóbbit elmulasztotta, legalábbis az Állami Számvevőszék frissen lezárt vizsgálatának megállapításaiból ez következik.
A lényeg tömören az, hogy az alapítvány Optima nevű vagyonkezelő cégére bízott félezer milliárd forint – zömében – közpénz az elmúlt fél évtized felelőtlen döntései miatt akár 200 milliárd forinttal is leértékelődhetett, miközben konzervatív módon fialtatva, optimális esetben 50 milliárdot is hozhatott volna.
A történteknek büntetőjogi következményük is lehet, miután az ÁSZ feljelentéseket tett, a rendőrség pedig nyomoz. Noha bárki számára nyilvánosan is követhető, hogy mikor kik voltak az alapítvány és vagyonkezelője döntéshozói, és kiknek kellett volna szigorú kontrollt gyakorolniuk felettük, a feljelentések ismeretlen tettest céloznak. Így egyelőre csak találgatni lehet, hogy a felelősségre vonási hullám maga alá temetheti-e Matolcsy György három hete távozott jegybankelnököt, akit Orbán Viktor kormányfő 2024 végén még „korszakos közgazdásznak” minősített, de aki az elmúlt években kíméletlenül ostorozta a kormány gazdaságpolitikáját.
A konfliktusok ellenére eddig sérthetetlennek tűnő Matolcsy gátlástalansága odáig terjedt, hogy a saját fiát, Ádámot is odaengedte a húsosfazékhoz: a luxuséletmódjáról hírhedt ifjúnak az üzleti körei sorozatosan bukkantak fel azokban a kétes, egyenként is sokmilliárdos ingatlanokhoz kapcsolódó manőverekben, amelyek a számvevők jelentése alapján alkalmasak lehettek a közpénzek kitalicskázására.
Az új jegybankelnök, Varga Mihály belépése viszont kitűnő alkalmat teremt mind Orbán kicsinyes bosszúállására, mind az alapítvány vagyonkezelésének tisztába tételére (annál is inkább, mert a kormányfő gazdasági főkorifeusa most Nagy Márton, aki Matolcsy hajdani jobbkezéből lett az eddigi jegybankelnök ádáz ellenségévé).
Még a vagyon megóvásánál is fontosabb szempont lehet az MNB renoméjának a helyreállítása, amelynek világpiaci szalonképessége a nyugati demokráciákkal ütköző Orbánnak is létérdeke. Amíg Matolcsy hivatalban volt, a botrány nyílt felvállalása árthatott volna a jegybank tekintélyének és alááshatta volna a nemzetközi pénzvilág bizalmát Magyarország iránt, ami súlyos százalékokban mérhető a devizahitelek felvételekor. S még ha a történtek fényében ma úgy gondoljuk is, hogy Matolcsyt indokolt lett volna mandátuma lejárta előtt eltávolítani, erre nyilvánvalóan nem volt szándék.
A jegybankelnököt csak akkor hívhatja vissza az őt kinevező köztársasági elnök, „ha már nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, vagy ha súlyos kötelezettségszegést követett el”. Ez utóbbi éppenséggel megállhatott volna, és a jegybankelnöknek mentelmi joga sincs, vagyis lehet büntetőeljárást indítani ellene. Ezt a helyzetet nem nevesítik az uniós jogszabályok sem, hiszen „miért is kellene arra a képtelen szituációra felkészülni, hogy egy jegybankelnök bűnözni fog?” – vetette fel Ligeti Miklós, a Transparency International (TA) jogi igazgatója. Egy nemzetközi banki szakértő ehhez annyit fűzött hozzá, hogy „az Európai Központi Bank ilyenkor nagyon alaposan megvizsgálja, hogy nem politikai motiváció húzódik-e meg az eljárás mögött”, amivel a jegybanki függetlenséget védi. A TA már 2016-ban feljelentést tett, mert eleve bűncselekménynek tartotta, hogy jegybanki pénzt alapítványban különítsenek el, de ezt az ügyészég lesöpörte.
Visszaélés nem az ÁSZ által vizsgált fél évtizedben zajlott, hanem kezdettől fogva az volt az egész – szögezte le Ligeti.
Ám úgy tűnik, könnyebb visszafelé mutogatni most, miután megérkezett az új elnök, a puritánabb Varga. Politikai felelősségvállalás ugyanakkor nincs, Orbán Viktor hétfőn a parlamentben leszögezte: a jegybankelnök nem a beosztottja, és a kormány nem tesz semmit, mondván, nem is tehet semmit.
A nagyvadak kilövési engedélyét azonban mindig Orbán adja meg. Üzenetértékű a kormányfő politikai tanácsadójának, Orbán Balázsnak Brüsszelben, a 444.hu-nak adott nyilatkozata, amelyben úgy minősítette az alapítvány ügyét, hogy az azzal kapcsolatos „döntések a jegybank alkotmányban és európai uniós joganyagban garantált függetlenségének keretében születtek meg. Tehát az ezekért való felelősség a jegybank előző vezetését terheli. Azt pedig a hatóságoknak és a bíróságoknak kell megállapítani, hogy van-e az ügyben büntetőjogi vagy egyéb gazdasági típusú felelősség.”
Összecseng ezzel, hogy Varga rögtön a hivatalba lépése után le is fejezte az alapítványt és vagyonkezelő cégcsoportját, és meghiúsította a Matolcsy-éra 24. órájában végrehajtott kamikaze vagyonkimentési kísérletet is, amikor a jegybankelnök fiának köreihez helyezte át az alapítvány alapkezelőjét.
Ki tudja, miben bízik ezek után Matolcsy, aki még egyetlen szót sem szólt a maga és korábbi stábja védelmében? Mintha felülállna a szakmai presztízsét és tisztességét napról napra leromboló eseményeken. Vajon elvakulttá teszi eddigi kikezdhetetlensége? Vagy a háttérben folyik már valamiféle alku, ami szabad felszívódást biztosít majd neki és a fiának? Nem kell messze menni, a szemünk előtt zajlik évek óta a Völner–Schadl-féle végrehajtói korrupciós ügy, amiben az ügyészség eddig mindent megtett azért, hogy az igazságügyi államtitkár feletti szinteket véletlenül se sározhassa be a büntetőeljárás. Matolcsyval pedig különösen csínján kell bánni, hiszen a lehető legkényesebb információk lehetnek a birtokában. MNB-elnökként akár naprakész adatokba is betekinthetett a kormányközeli oligarchák hitelügyleteiről, és ha valaki, ő tudhatja, pontosan kik, mekkora és milyen forrásból szerzett saját befektetéssel lapulnak a titkos magántőkealapok mögött. Netán még arra is rálátott, hogy e vagyonokból mennyi és hova áramlott külföldre?
Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy felmérjük, kinek lenne kínos és kinek jönne kapóra, ha a választások előtti bunyóban kiszivárognának ezek az adatok.
Sokáig tűnt úgy, hogy Matolcsy tényleg mindent megtehet. Abban ugyan nem volt partner a kormány, hogy törvénymódosítással meghosszabbítsák a mandátumát egy újabb hatéves ciklusra, abban viszont igen, hogy a távozása előtt elképesztő pénzszórással szükségtelen luxust teremtsen a felújított MNB-székházban. Sőt, azonmód kirúgták a szaktárcától Bátonyi Péter főtanácsost, mert elmondta, hogy a műemlékvédelem alatt álló székház tetőszerkezetébe azért építették be a szakemberek felháborodását kiváltó üvegdobozt, hogy Matolcsy és vendégei pazar kilátásban gyönyörködhessenek.
Az efféle, forinttízmilliárdokban mérhető eszement pazarlást aligha lehet a jegybanki függetlenség részének tekinteni. Tavaly év elején – amikor már tudható volt, hogy az ÁSZ vizsgálódik, és van is mit számonkérnie –, felmerült, hogy a jegybanki vezetés vagyondöntései és költései felett erőteljesebb kontrollt gyakorolhasson a felügyelőbizottság. Csakhogy Matolcsy akkor még volt olyan erős, hogy a kormány ezt célzó törvénymódosítási elgondolásait – a jegybanki függetlenséggel takarózva – visszaverje.
Ilyen körülmények közepette leginkább Európa nyugati fertályán szúrt szemet, hogy Matolcsy akadálytalanul megszeghette az Európai Uniónak tett ígéretét is. E szerint először 2020-ban, majd a koronavírus-járvány miatt kapott türelmi idő lejárta után legkésőbb 2022-ben meg kellett volna szüntetnie a Pallas Athéné Alapítványt, és a vagyonát visszaültetni az MNB mérlegébe, ahová az természetszerűleg való. Ám ha ezt megtette volna, akkor tételesen el kellett volna számolnia a vagyonnal, méghozzá az egész világ szeme láttára. És itt a bökkenő. Az ÁSZ vizsgálatának ugyanis az az egyik fő konzekvenciája, hogy abban a szinte követhetetlen rendszerben, amelyben az alapítványi vagyont kezelték, senki sem tudja, mennyi az annyi. Mint ahogyan egyelőre azt sem tudja senki, loptak-e belőle, és ha igen, mennyit. A jelentés tartalmaz egy nagyon figyelemreméltó mondatot: tavaly, amikor már intenzív levelezés folyt az ÁSZ és az MNB közt, Matolcsy maga is elismerte, hogy az alapítvány vagyonkezelője külső segítség nélkül nem tudja teljesíteni a közeli kötelezettségeit. Hétköznapi nyelven szólva: csődben van. 11 év és 266 milliárd forint indulóvagyon után.
A fizetésképtelenséget persze nem kell kitenni a placcra, ha a két nagy hitelező, az MBH Bank és a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány türelmes. Annál is inkább, mert egyik sem „tiszta” a sztoriban. Az ÁSZ külön vizsgálta azt a 127 milliárd forintos kötvénykonstrukciót, amellyel a kecskeméti egyetem alapítványa hitelezte a Pallas Athéné vagyonkezelőjét, és feljelentést is tett miatta. Hogy a döntést nem az észszerűség vezérelte, azt az ÁSZ a két alapítvány vezetése közötti személyi összefonódással is alátámasztotta. A számvevők az MBH Bank 170 millió eurós hitelének a szükségszerűségét is kétségbe vonták, de a pénzintézetet nem marasztalták el. Pedig kulcsszerepe lehet, miután az alapvetően Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló banknak 23 százalékban társtulajdonosa az a Matolcsy Ádámhoz köthető üzleti kör, amellyel az ÁSZ sokat foglalkozott a jelentésében. S ha már a Matolcsy György vezette MNB felügyelő hatóságként nem ellenőrizte, hogy ezek az összefonódások veszélyeztetik-e a bank biztonságos működését, Varga ezt még megteheti.
Ha nyílt leszámolásra kerül a sor, meg is kell tennie, hiszen a banktulajdonosoknak feddhetetleneknek kell lenniük. Ha pedig az érintettek netán szabad elvonulást kapnak, „önként és dalolva” szállnak majd ki a politikai hátszéllel szerzett cégvagyonukból. S lesz még olyan felhizlalt kegyenc, aki azonnal beléphet a helyükre. | Utolérheti Matolcsyt a sorsa, vagy túl sokat tud ehhez a NER-vagyonokról? | Szalonképtelenné válhatna Magyarország a nyugati félteke pénzpiacain, ha a jegybank – az elnökváltás ürügyén – nem rendezné a Pallas Athéné Alapítvány százmilliárdjainak sorsát. A kérdés most az, vajon a közpénzherdálás gyanújával indult büntetőeljárások elérik-e a Matolcsy famíliát. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20250326_hvg-Matolcsy-Gyorgy-MNB-ASZ-Varga-Mihaly | 2025-03-26 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Állami Számvevőszék a minap nemcsak a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány esetében tett feljelentést ismeretlen tettes ellen és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt, hanem a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzésekor feltárt tények alapján is. Eszerint a jegybanki alapítvány pénzeit és befektetéseit kezelő Optima Befektetési Zrt. 127 milliárd forintot vont be az egyetem vagyonkezelő alapítványától egy kötvénykonstrukcióval abból a pénzből, amelyet az állam adott az egyetem vagyonkezeléséhez.
Az Optima a pénzeket tőzsdei vállalatokba fektette, a tőkét külföldre vitte, ráadásul szinte egyetlen ágazatba, az ingatlanpiacba fektette be. Az egyetemnek ugyan már rövid távon több tízmilliárd forintot kellett volna kapnia a befektetett pénzéért, ám a fedezet ingatlanrészvény volt, amely egyáltalán nem likvid, vagyis nem mozdítható bármikor, legfeljebb súlyos veszteségek árán.
A számvevők szerint az alapítvány nem alakított ki olyan szabályokat, kontrollokat, amelyek alkalmasak a kockázatok kezelésére, ráadásul a megállapodásban rögzített hozam is minimális volt. Amikor az egyetem egy évvel ezelőtt kezdeményezte a kötvények visszaváltását, az Optima már nem volt képes annak teljesítésére. Az egyetemi alapítvány vezetői azonban még ekkor sem léptek.
A kecskemétiek mindebből annyit tapasztaltak, hogy az egyetem tervezett ingatlanfejlesztései akadoznak. Nem épült meg a campuson sem a könyvtár, sem a kollégium épülete, magyarázatot viszont nem kaptak erre.
A kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány tisztségviselői a megbízatásukat nem társadalmi munkában, hanem az alapítványnak juttatott közpénzből fizetett tiszteletdíjért látják el. Ez a polgármester esetében havi 1,6 millió forint, a kuratóriumi tagságért pedig havi 1,1 millió forint jár, Gaál Józsefnek is ez az összeg jár. A térség egyik legfontosabb fideszes politikusa a lakiteleki népfőiskolát alapító Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, aki ugyancsak a kuratórium tagjaként kapja a havi 1,1 millió forint javadalmazást.
Az egyetem sorsa azért fonódhatott össze ilyen mértékig a Magyar Nemzeti Bankkal, mert a polgármester férje, Szemerey Szabolcs a jegybank eddigi elnökének, Matolcsy Györgynek az unokatestvére. Korábban Szemerey Szabolcs személyesen is közreműködött az egyetem munkájában, stratégiai igazgató volt, illetve az egyetemi építkezést irányító projektcéget is vezette, jelenleg pedig oktató az egyetemen. A Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke Csizmadia Norbert, aki Matolcsy György mellett dolgozott, 2010 és 2013 között a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol államtitkár is volt, majd 2013 és 2016 között a Magyar Nemzeti Bankban ügyvezető igazgatóként.
Kecskeméten az ellenzéki pártok közösen indultak a tavalyi választáson, így most is a Szövetség a Hírös Városért Egyesület és képviselőcsoportja adta ki nyílt levelét, amelyben azt írják, hogy nekik, kecskeméti polgároknak nem közömbös, hogy választott önkormányzati tisztségviselőik milyen tevékenységet végeznek közmegbízatásuk mellett, és azt hogyan látják el, mert ez mindenképp kihat választott tisztségük ellátásának megítélésére.
Az ellenzék aggódik az egyetem sorsáért is, mert ekkora összegű pénz hiánya megrendítheti annak működését és megítélését.
Mint írják, az Állami Számvevőszék megállapításai és az azok nyomán tett büntetőfeljelentés súlyosan aláássa a közbizalmat, ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy Kecskemét vezető tisztségviselői ilyen körülmények között továbbra is közpénzek felett diszponáljanak.
Ezért felszólítják Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert és Gaál József alpolgármestert, hogy azonnali hatállyal mondjanak le a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottsági és kuratóriumi tagságáról. Azt is követelik, hogy haladéktalanul adjanak számot a kecskeméti nyilvánosság előtt az ÁSZ-jelentésben feltárt visszásságokról és saját felelősségükről.
| Lemondásra szólították fel azokat a vezető fideszes politikusokat, akik érintettek a Matolcsy-alapítvány kecskeméti ügyeiben | Azonnali magyarázatra és lemondásra szólította fel a kecskeméti ellenzék a város fideszes vezetőit, miután a helyi egyetemnél mintegy 130 milliárd forint sorsa vált bizonytalanná az irányításuk alatt. A várost immár több mint 10 éve irányító polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának tagja, Gaál József alpolgármester és az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor pedig az alapítvány kuratóriumának tagja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250321_matolcsy-mnb-alapitvany-kecskemet-neumann-janos-egyetemert-alapitvany-szemerey-lezsak | 2025-03-21 12:45:00 | true | null | null | HVG |
„Elképesztő! Hogy merték ezt megtenni, amikor már ismerték az Állami Számvevőszék elmarasztaló jelentését, és pár napjuk volt az új jegybankelnök, Varga Mihály érkezéséig?” – fakadt ki még a HVG sokat látott informátora is amiatt, hogy a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának vagyonát forgató alapkezelőt egy olyan cégcsoportba próbálták áthelyezni, amelyet a távozó MNB-elnök fiához, Matolcsy Ádámhoz köt az üzleti világ. Matolcsy György mandátuma március 4-én járt le, az alapkezelő sorsáról pedig február legvégén döntöttek, nyilván az exelnök tudtával. Közben, akik így döntöttek, épp véleményezték az ÁSZ jelentését az alapítvány vagyonkezeléséről, amelyben hemzsegnek a súlyos megállapítások felelőtlen döntésekről, átláthatatlan céghálóról, kétszázmilliárdos vagyonvesztésről, csődveszélyről. Mi ez, ha nem a cinizmus felsőfoka?
Az utolsó vagyonkimentési kísérlet konkrétan úgy zajlott, hogy az alapítvány vagyona felett rendelkező központi cég, az Optima Zrt. átadta a saját, hasonló nevű befektetési alapkezelőjét a Közép-Európai III. Magántőkealapnak, amely a Quartz alapkezelő irányítása alatt áll. A Quartz a Matolcsy Ádámmal szoros üzleti kapcsolatban álló Száraz Istváné, és ingatlanalapok kezelésére specializálódott.
Ez utóbbiak többnyire a befektetők kilétét homályban tartó magántőkealapok, amelyekben – piaci hírek szerint – Matolcsy Ádám százmilliárd körülire becsült vagyona is fial. Vagyis a jegybanki alapítvány papíron félezer milliárdos, közpénznek számító javainak alapkezelőjét egy külső, a Matolcsy-családhoz közeli alapkezelő fennhatósága alá helyezték.
Hogy e manőver után mi történt volna a vagyonnal, az most már nem derül ki, mert Varga Mihály közbelépett. Egyik első intézkedéseként kirúgta az Optima Zrt. vezérigazgatóját, Stofa Györgyöt, aki szintén Matolcsy Ádám barátja és üzleti bizalmasa. Miközben éppen kirúgták, Stofa még leszögezte a HVG-nek, hogy vagyonkimentésről szó sincs, mivel ez a bizonyos Közép-Európai III. Magántőkealap végső soron a Pallas Athéné alapítványé, vagyis igazából nem történt semmi, pusztán egy kis belső „átcsoportosítás”
Született továbbá egy olyan irat is, amely szerint az új tulajdonos magántőkealap „nem jogosult” az alapítványi befektetési alapkezelő döntéseinek „bárminemű befolyásolására”. Ez viszont fából vaskarika, miután az új tulajdonos maga is egy befektetési alap lett volna, aminek a portfóliójáról az ő alapkezelője, jelesül a Quartz dönt. Arra pedig Stofa már nem tért ki, hogyha ennek a magántőkealapnak tényleg a Pallas Athéné a végső befektetője, akkor az milyen megfontolásból került már korábban a Quartz irányítása alá?
Úgy tűnik, Varga Mihály sem vette be, hogy észszerű átcsoportosításról, szakmai döntésről van szó, és intézkedett, hogy az alapítvány befektetési alapkezelője visszakerüljön oda, ahol volt, vagyis az Optima Zrt. tulajdonába. Az MNB ugyan nem verte ezt nagydobra, de Valkó Mihály, a Quartz alapkezelő vezérigazgatója HVG érdeklődésére leszögezte: „a Közép-Európai III Magántőkealap nem tulajdonosa az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt-nek”. Igazából, a magántőkealap nem is megvette, hanem kölcsönvette az alapkezelőt, de mint Valkó állítja, ez a „kölcsön jogviszony” sincs már hatályban.
A 24.hu pénteki híre is megerősítette ezt. A portál azt írta: egy március 14-i dátumú dokumentum alapján az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. összes részvénye az Optima Befektetési Zrt. értékpapírszámláján „jóváírásra került”. Vagyis igazolták a cégbíróság előtt, hogy a Zrt. tulajdonában vannak az értékpapírok, a módosított alapszabály szerint pedig az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. 100 százalékos tulajdonosa a Közép-Európai Magántőkealap III helyett ismét az Optima Befektetési Zrt.
Rapid változások
A jelek szerint Varga Mihály véresen komolyan gondolja, amit ígért, vagyis, hogy „minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima Zrt. működésének feltárására”. Igaz, ő már egy ideje ismerhette a számvevők elmarasztaló következtetéseit, az általuk megállapított tetemes vagyonvesztést, és azt is tudhatta, hogy emiatt büntetőfeljelentést tettek ismeretlen tettes ellen.
Az események rapid alakulását mutatja, hogy az ÁSZ vizsgálatát az Optima Zrt. nevében még a most kirúgott Stofa György véleményezte, de a szervezet már nem neki, hanem az új vezérigazgatónak, Hegedüs Istvánnak válaszolt. Stofát nem csak az Optima Zrt. éléről, hanem az annak érdekeltségi körében álló társaságokból is elküldték. A legfrissebb, pénteki cégiratok szerint bejegyzés alatt áll, hogy Stofa helyett Hegedüs veszi át az irányítást abban a két holdingban, amely az alapítványok legnagyobb befektetéseit, a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital tőzsdén jegyzett ingatlanvállalatok részesedéseit birtokolja.
“Nemzetbiztonsági érdekek”
Hogy a Matolcsy-klán a legeslegutolsó pillanatig bízott a sérthetetlenségében, az abból is látszik, hogy Stofa március elején még azt kérte az ÁSZ-tól: függessze fel a vizsgálatát egy időre, amíg ők rendbe hozzák a dolgokat, és semmiképp ne hozza azt nyilvánosságra, mert az ellentétes az ország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeivel. Az általuk kialakított szövevényes vagyonkezelési struktúrát pedig meglehetősen sajátos érveléssel próbálta megvédeni: „felhívjuk a figyelmet, hogy a tisztelt ÁSZ Optima Csoport átláthatatlanságát hangsúlyozó álláspontja szembe megy a Magyar Kormány magántőkealapokkal és befektetési alapokkal kapcsolatosan mindekor képviselt álláspontjával”.
Kétségtelen, a kormányzati tőkeprogramok jelentős része titkos magántőkealapokon keresztül jut el a gazdaságba, de az, hogy a hatalom mit preferál és mit nem, elvben a legkevésbé sem befolyásolhatja a számvevők munkáját.
| Varga Mihály hatékony: így fordította vissza az új jegybankelnök Matolcsyék vagyonkimentési kísérletét | A régi jegybankelnök fiának embere közvetlenül az új elnök érkezése előtt baráti kezekbe próbálta átjátszani a Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelését. De nem sikerült. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250322_Varga-Mihaly-matolcsy-mnb-optima-alapitvany-asz | 2025-03-22 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A valaha volt egyik legrövidebb időszakot tölthette vezérigazgatói székben Stofa György, akit 2024 végén neveztek ki a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyonát fialtató Optima Zrt. első számú operatív vezetőjévé.
Mindössze két nappal azután ugyanis, hogy az elődjénél puritánabb gazdálkodást ígérő Varga Mihály elfoglalta a jegybankelnöki posztot március 4-én, az alapítvány visszahívta Stofát a tisztségéből. A helyére a nyíregyházi Hegedüs Istvánt nevezték ki, aki – legalábbis a cégregiszterből kirajzolódó életrajza alapján – nem igazán jártas többszázmilliárdos vagyonok kezelésében. Ráadásul a jegybanki alapítványok javai közpénzek, még ha az előző jegybankelnök, Matolcsy György bőven tett is azért, hogy annak áldásából a hozzá közelállók is részesüljenek.
„Az MNB új vezetése elkötelezett az átlátható és felelős gazdálkodás mellett, ennek megfelelően felülvizsgálja és racionalizálja az intézmény működését. A hivatalba lépését követően a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki, az alapítvány tulajdonában lévő Optima Zrt. élére új vezérigazgatót nevezett ki. Az alapítvány és a társaság vezetése mellett fontos feladatuk, hogy minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima működésének feltárására” – indokolták meg a HVG-nek a nagy horderejű döntést, amelyről a Matolcsy vezette jegybank vagyongazdálkodását tavaly tavasszal erősen kritizáló Állami Számvevőszéket is tájékoztatták.
Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány új vezetői
Kuratórium
elnök: Gion Gábor
A pénzvilágból, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatóiszékéből érkezett az államigazgatásba, legutóbb a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, azt megelőzően – 2018-2022 között – pedig a Pénzügyminisztérium államtitkára volt.
Koszmáli József elnökhelyettes
Jelenleg saját tanácsadó céget visz, a ReAct Strategic Solutions Kft-t, korábban több bankban és pénzügyi intézményben töltött be vezetői funkciókat, például az Eximbankban vagy MFB-ben, illetve az utóbbihoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-ben.
Keresztes-Nagy Orsolya tag
Cégtárs a ReAct Strategic Solutons Kft.-ben, korábban az Eximbanknál dolgozott vezető pozícióban
Úgy tűnik, Matolcsy távozásával tényleg lezárult egy korszak. Stofa Györgyöt a leköszönt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám baráti- és üzleti köreihez sorolják, de onnan is ismert, hogy korábban felbukkant az Ukrajnában hazaárulás vádjával bebörtönzött politikus, a Putyin-barát Nesztor Sufrics ottani érdekeltségeiben.
Már önmagában ennyi is elég lehetett volna Vargának, hogy kétségbe vonja az üzleti feddhetetlenségét, ám ezt tetézte utolsó, február legvégén bonyolított tranzakciója: az Optima Zrt. a saját, hasonló nevű befektetési alapkezelőjét eladta a Közép-Európai III. Magántőkealapnak. E formáció velejárója, hogy a befektetők kiléte titkos, a magántőkealapot azonban a Matolcsy-fiú üzleti bizalmasaként számontartott Száraz István Quartz nevű alapkezelője menedzseli.
Jogos a kérdés: vajon miért kellett a jegybanki elnökváltás előtti utolsó pillanatokban egy Matolcsy-közeli tulajdonlású alapkezelő fennhatósága alá helyezni a Pallas Athéné alapítvány alapkezelőjét?
Az ügylet furcsaságát fokozza, hogy a cégiratok szerint a felek nem adásvételi, hanem „értékpapír-kölcsön” szerződést kötöttek az Optima alapkezelőről, amivel a Közép-Európai III. Magántőkealap kvázi tulajdonosi jogosítványokat kapott. A megkötés csak annyi, hogy nem szólhat bele abba, hogyan fekteti be az alapkezelő a rábízott alapítványi vagyont – persze, ez az autonómia csak addig tartható fenn, amíg az új tulajdonos nem cseréli le az alapkezelő vezetését. A kölcsön feltételei nem nyilvánosak, ám a dolog természetéből adódóan az Optimának valószínűleg követelése és nem azonnali bevétele keletkezett. Sőt eleshet az alapkezelőtől kapható osztalékoktól is, amelyek az elmúlt négy évben 760 millió forintot tettek ki, a továbbiakban viszont a magántőkealap jogosult rájuk. Áttételesen Száraz István Quartz alapkezelője is jól járhat, miután az ő javadalmazása az általa menedzselt tőkealapok sikerességétől is függ.
Stofa György – még az Optima Zrt. vezérigazgatójaként – helyreigazítást kért a HVG-től, mert szerinte az alapkezelő eladásáról megjelent korábbi írás téves, azt sugallja, hogy az alapítványok közvagyona magánkézbe került. Anélkül, hogy a cégiratokból kiolvasható sajátosságokat – például az említett kölcsönszerződést – megvilágította volna, leszögezte: „az alapkezelő tényleges tulajdonában változás nem következett be”, mert az eddigi tulajdonos Optima Zrt. „befektetési tulajdonában álló személyek” kezében maradt az alapkezelő.
A HVG megkeresésére kifejtette, hogy ez mit jelent: „kizárólag saját portfólión belüli strukturálás történt” – írta. Amit magyarra talán úgy lehet lefordítani, hogy az alapkezelőt újonnan tulajdonló magántőkealap befektetői és az Optima befektetései ugyanazok. Vagyis az alapkezelő most azoké lett, akikbe eddig befektetett, az egész mögött pedig végső tulajdonosként a jegybank alapítványa áll.
Ezzel együtt sincs épkézláb magyarázat arra, vajon miért kellett erősíteni az összefonódást a Pallas Athéné alapítvány és a Quartz alapkezelő között? Számítani lehetett rá, hogy a szigorú vagyonkontrollt hirdető új jegybankelnök drasztikus változásokat hoz, meglehet, Stofa és társai pont ezért kapkodtak, amíg még tehették. Varga új stábja pedig most nekiállhat kibogozni azt a szakemberek számára is átláthatatlan szisztémát, amellyel a Pallas Athéné alapítvány rábízta a vagyonát az Optimára. Ez a vagyon ugyanis jóval nagyobb annál a 283,4 milliárd forintnál, amely az alapítvány honlapján szerepel, s ami papíron mindössze 17 milliárddal több, mint a 2014-es induláskori. Ha ez igaz lenne, az olyan gyalázatos hozam lenne, amely önmagában felvetné a közvagyon elherdálásának gyanúját.
A leköszönő Stofa György azonban most fontos információkat bocsátott a HVG rendelkezésére arról, mennyi is ez a vagyon valójában. S láss csodát: 505 milliárd forint. Sőt, még ennél is, akár tízmilliárdokkal is több! A félezermilliárd ugyanis csak az alapítványi vagyon nyilvánosan követhető része, a két tőzsdén forgó ingatlanvállalat – a régiós irodaházakba fektető varsói Global Trade Centre (GTC) és az európai luxusingatlanokra hajtó svájci Ultima Capital – aktuális értéke.
Ebből több mint 300 milliárd a varsói székhelyű vállalat „súlya”. Az előbbiben többségi, az utóbbiban kisebbségi tulajdonos az alapítvány. Az Optima Zrt.-től azonban elvárható lenne, hogy a jegybanki alapítvány nem tőzsdei befektetéseiről is tételesen számot adjon.
Azt viszont legalább már tudjuk, hogy az alapítvány induló vagyona 2014 óta közel 240 milliárd forinttal nőtt, ami abból a szempontból sem közömbös, hogy mindig csak az előző évi hozamokból jótékonykodhat; az utóbbira 2023-ban például csupán kétmilliárd forint jutott.
Ám hiába az alapítvány a tulajdonosa az egész bő 500 milliárdos vagyonnak, egy bonyolult kötvénykonstrukció folytán annak egyelőre csak a töredékéhez fér hozzá. A vagyont ugyanis az Optima által kibocsátott, hosszú lejáratú kötvények ellenében adta át, s az azok fejében évente kapott kifizetések és osztalékok köszönőviszonyban sincsenek a vagyon tényleges gyarapodásával. Ilyen tág felhatalmazás mellett az Optima úgy kezeli a jegybank vagyonát, ahogyan csak akarja.
Külföldi luxusingatlanokba is átkerült pénz az MNB alapítványából
Svájci-luxemburgi-magyar cégháló mögött veszti el közpénz jellegét a jegybanki alapítványi vagyon.
S ezt a döntési szabadságát maximálisan ki is használta: keresztül kasul kötött ingatlanüzleteket például a Quartz ingatlanalapjaival vagy Stofa érdekeltségeivel, tízmilliárdok áramlottak köztük ide-oda. Sőt a HVG információi szerint az Optima Zrt. a Quartz-féle ingatlanalapok befektetési jegyeiből is vásárolgatott, afféle „szívességi tőkéstársként” a Matolcsy-sarj üzleti körei mellett. A több mint tucatnyi befektetési alapot kezelő Quartz ellenőrzése alá már eddig is legalább 150 milliárd forintnyi ingatlanvagyon tartozott.
Érthető, hogy az Optima alapkezelőjének friss eladása mögött is simlit sejt a piac, s van is rá esély, hogy Varga Mihály „visszacsináltatja” Stofa kétes kölcsönügyletét. A legizgalmasabb kérdés azonban az, vajon mikor és hogyan rakják össze a jegybanki alapítvány és a vagyonkezelője egymástól indokolatlanul szétszakított kimutatását arról, hogy mennyi az annyi: 283,4 milliárd vagy több mint 500 milliárd forint. Stofa György ugyanakkor arról is tájékoztatta a HVG-t, hogy a svájci Ultima tőzsdei ingatlantársaságnál épp nyilvános felvásárlási ajánlat zajlik. Ha sikeres lesz, 186 milliárd forint folyhat be az Alpine Holding nevű magyar holdinghoz, ami elsőre soknak tűnik, de miután a svájci cég veszteséges, az üzlet végső szaldója is negatív lehet. S hogy mi lesz a pénzzel? Lapzártakor még mindkét külföldi tőzsdei vállalat magyarországi holdingjában Stofa György volt a vezérigazgató.
Frissítés
Az Optima Zrt. és a Quartz Alapkezelő által kezelt Közép-Európai III Magántőkealap közötti megállapodás mögött kizárólag gyakorlati előnyök álltak. A Quartz, mint közreműködő szakmai partner ugyanis rendelkezik olyan iparági szaktudással és jelentősen kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel, amely tudja támogatni komplex pénzügyi tranzakciók magas szintű lebonyolítását. Mindemellett a Quartz az Optima Alapkezelő működését a Quartz által foglalkoztatott tanácsadói és jogi irodák hálózatának a segítségével is képes támogatni, ami tovább bővíti az Optima Alapkezelő szakértelmét és szolgáltatásai körét. A PADME Alapítvány számára a partnerség lehetőséget biztosíthatott volna a vagyonkezelési és a nemzetközi befektetési lehetőségek támogatására.Várjuk a javított cikk megjelentetést – közölte a HVG-vel a cikk megjelenése után Valkó Mihály, a Quartz Alapkezelő vezérigazgatója. | Matolcsy emberét már kirúgta, Varga Mihály most visszaszerezne 500 milliárd forintot az MNB-nek | Miután Varga Mihály megérkezett az MNB-be, váratlanul lefejezték a Pallas Athéné alapítvány vagyonát forgató céget és az eddigi, áttekinthetetlen vagyongazdálkodás felülvizsgálatát ígérték. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250311_matolcsy-mnb-varga-mihaly-pallas-athene-optimum | 2025-03-11 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hosszú szakmai pályafutása alapján bizonyára Önnek is feltűnt, hogy a Magyar Honvédség címerállata nem egy jegesmedve- oktatta ki Vadai Ágnes ellenzéki parlamenti képviselőt Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.A DK országgyűlési képviselője azt követően fordult írásbeli kérdéssel a Honvédelmi Minisztériumhoz, hogy az Átlátszó megírta, hogy a tárca egyik cége négy darab turulszobrot rendelt a kormány kedvenc szobrászától versenyeztetés nélkül.A HM Zrínyi Geoinformációs és Toborzástámogató Közhasznú Nonprofit Kft. folytatott le hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást amelynek "Egyedi művészeti alkotás beszerzése - turul szobor" volt a címe. A leírás szerint a tender célja "a Honvédelmi Központ arculatához igazított, négy darab egyforma, egyedi, szerzői jog által védett, Szőke Gábor Miklós szobrászművész turul szobrának beszerzése" volt.A HM indoklása szerint azért nem hívtak más alkotókat a tenderre, mert a beszerzési igényüknek csak Szőke Gábor Miklós szobrászművész turul szobrának koncepciója felel meg, mivel az "kifejezetten illeszkedik a magyar katonai hagyományokhoz".Szőke cége a négy turul elkészítését és szállítását összesen 89,9 millió forintért vállalta.Vargha Tamás válaszában egyébként nem finomkodott, nekiment az ellenzéki képviselőnek, aki a Gyurcsány-kormány idején maga is betöltötte a honvédelmi államtitkári posztot. Vargha szerint Magyar Honvédség mélypontja Vadai és az ő kormányának "áldásos tevékenységének eredménye" volt. Hiszen "soha nem foglalkoztak valódi értékteremtéssel, nem építkeztek, csak romboltak."Vargha szerint "a Magyar Honvédség újraépítése nem képzelhető el valódi értékteremtés nélkül", ennek keretében tervezik "nemzeti szimbólumunk és szuverenitásunk jelképének számító turul szobrok" felállítását harcoló alakulataink laktanyáiban. | HM: Azért rendeltek négy turult, mert nem a jegesmedve a magyar címerállat | A honvédelmi államtitkár szerint a nemzeti szuverenitás jelképe a madár. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/13/hm-negy-turul-vargha-tamas-jegesmedve/ | 2025-03-13 16:20:38 | true | null | null | 24.hu |
Múlt héten azzal foglalkoztam hogyan tűntek el száz milliárdok a Magyar Nemzeti Bank alapítványából a Matolcsy-klán hathatós munkájának eredményeként. Cikkem publikus információkra alapoztam, de annak megírása után nem sokkal megjelent az Állami Számvevőszék hasonló témában készült jelentése, amely közel négyszáz oldalon taglalja miféle bűncselekmények gyanúja vetődhet fel, milyen szabálytalanságok vezettek a kolosszális vagyonvesztéshez.Ám az élet nem áll meg ott, ahol az ÁSZ pontot tett a jelentés végére: 2024 december 27-én ugyanis rendkívüli közgyűlést tartott az Ultima SA svájci székhelyű ingatlanfejlesztő vállalkozás. A cégnek annyi köze van az MNB alapítványához, hogy a banki Pallas Athéné-alapítvány vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. nemcsak a lengyel GTC SA ingatlanfejlesztő részvényeit vette, hanem Ultima-részvényeket is vásárolt. Meglehetősen nagy összegeket költött erre: GTC-részvényeket 284 milliárd, Ultima-részvényeket pedig 160 milliárd forint értékben vásárolt meg. Az Optima a befektetéshez nemcsak az MNB-alapítvány 284 milliárdját, hanem a Neumann János Egyetem alapítványának szintén az MNB-től származó, 127 milliárdját és az MBH Bank 170 millió euró (mai árfolyamon 68 milliárd forint) összegű hitelét is felhasználta.Az Ultima rendkívüli közgyűlése egyidejűleg több egymással összefüggő és a társaság életére döntő befolyással járó döntést hozott. Az eredeti tulajdonosok gyakorlatilag kiszálltak a cégből és a részvények túlnyomó többsége két tulajdonos kezébe került. Az egyik az Alpine2 nevű befektetőcég, amely egy cégláncon keresztül a magyar Optima (az MNB-alapítvány vagyonkezelője) tulajdonában áll, a másik egy Yoda Plc. nevű ciprusi ingatlanfejlesztő vállalkozás. És itt kezd igazán érdekes lenni a történet.A magyar alapítványok pénzét forgató Alpine2 részvényenként 105-110 svájci frankot fizetett a cégben jelenleg meglévő 30 százalék körüli tulajdonrészéért. A Yoda viszont csak részvényenként 60 svájci frankot és azt sem készpénzben, hanem természetbeni hozzájárulás ellenében: egy Papacamp Investment nevű cégben lévő ingatlanokat adott át az Ultimának a részvények fejében. A Papacamp-ingatlanokat a tranzakcióban 530 millió euróra értékelte annak a BDO könyvvizsgáló cégnek a svájci leányvállalata, amelynek magyarországi cége a Magyar Nemzeti Bank alapítványának azóta már visszavonni kényszerült auditori jelentéseit aláírta. (Érdekkonfliktus?) A csattanó az, hogy a Yoda a Papacampot 2023 júniusában, azaz másfél évvel korábban még csak 100 millió euróért vásárolta meg. A tranzakció eredményeként a Yoda az Ultima 60 százalék körüli részvényese lett.Leegyszerűsítve és összefoglalva, a ciprusiak másfél évvel ezelőtt még 40 milliárd forint körüli értéket képviselő ingatlancsomagért megszerezték az Ultima 60 százalékát, míg a magyar alapítványok vagyonát kezelő Alpine2 (Optima) 160 milliárdot fizetett ugyanezen cég részvényeinek körülbelül 30 százalékáért. E számítás szerint, ha az Alpine ugyanolyan árat fizetett volna a részvényekért, mint amekkora befektetés nyomán a Yoda megszerezte a tulajdonrészt, akkor 160 milliárd helyett elég lett volna mintegy 20 milliárd forintot fizetnie.Ügyes - mondhatja a Yoda összes tulajdonosa. Ők nagyon hálásak lehetnek az Alpine2 és Optima társaságok összes döntéshozójának és főnökének, hogy ekkora üzletet köthettek. Talán nem véletlen, hogy a Yoda részvényeinek ára a ciprusi tőzsdén a 2023 év végi 0,5 eurós árról mára megduplázódott, a cég tőzsdei értéke pedig mintegy 1,9 milliárd euróra nőtt. Ezzel szemben az Optima a fizetésképtelenség körüli állapotban van, hiszen a Neumann János Egyetem alapítvány részére fennálló fizetési kötelezettségének már hosszú hónapok óta nem tud eleget tenni.Vélhetően a nemzeti bankos Pallos Athéné alapítvány és ezen keresztül a magyar adófizetők sem számíthatnak sokkal jobb sorsra.A szerző a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. | Simor András: Az MNB-s ügyben közpénz veszett, közben egy ciprusi cég csillaga emelkedett | A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke új cikkében ismét a Magyar Nemzeti Bank körül kibontakozott botrányról ír: ezúttal a svájci befektetést részleteit mutatja meg. Hogyan fizetett az MNB-hez kapcsolódó vagyonkezelő sokkal többet a részvényekért, mint egy ciprusi ingatlanfejlesztő? | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/27/simor-andras-mnb-botrany-allami-szamvevoszek-optima/ | 2025-03-27 06:45:43 | true | null | null | 24.hu |
Pénzmosás miatt emeltek vádat azzal a békési férfival szemben, aki más által elkövetett bűncselekményekből, csalásokból származó pénzekkel végzett különféle pénzügyi műveleteket.A Békés Vármegyei Főügyészség közleménye szerint egy férfi - akinek a felelősségre vonására külön eljárásban kerül sor - egy internetes apróhirdetési felületen olyan irodakonténereket, mobilházakat, raklapokat és munkagépeket akart eladni, amelyekkel valójában nem rendelkezett.A megtévesztett vásárlók a vételárát a hirdető által megadott bankszámlákra - köztük a felelősségre vont békési férfi számlájára - utalták, ezt követően azonban a hirdető sem a termékeket nem küldte el, sem a pénzt nem fizette vissza. A 38 éves, büntetett előéletű békési férfi a bankszámlájára érkező összegeket - összesen 14,4 millió forintot - a hirdetéseket feladó bűntársa utasításai alapján különböző ATM pénzkiadó automatákból készpénzben felvette és megbízójának átadta, illetve más, a megbízója által megadott bankszámlákra utalta tovább.Cselekménye arra irányult, hogy a bűntársa a bűncselekményekből származó pénzekhez úgy jusson hozzá, hogy annak eredete és a megbízó személye ne legyen feltárható; a férfi a pénzek illegális eredetét leplezte. Az Orosházi Járási Ügyészség vádiratában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt. | Felfüggesztettet kértek a pénzmosással vádolt békési férfire | Több mint 14 milliót vett fel a hirdetéseket feladó üzlettársa utasításai alapján. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/26/felfuggesztettet-kertek-a-penzmosassal-vadolt-bekesi-ferfire/ | 2025-03-26 12:43:16 | true | null | null | 24.hu |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága eredményesen zárta le a nyomozást 27 terhelttel szemben költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt. A pénzügyi nyomozók a bűnszervezet kiterjedt számlagyárával és a társaságok mögött álló személyekkel szemben vették fel sikerrel a küzdelmet - írják közleményükben.A jól szervezett bűnözői kör saját cégeinek őrzését látszólag alvállalkozókon keresztül intézte, így a tetemes őrzési költség fizetendő áfáját jogosulatlanul csökkentette.A számlázási láncba beiktatott - szintén az elkövetők érdekeltségébe tartozó - alvállalkozók valós tevékenységet nem végeztek, csupán papíron alkalmazták és közvetítették a biztonsági őröket. Emelletta bűnbanda egy komplett számlagyárat is működtetett különböző, fiktív gazdasági események lepapírozására.Ezek az ügyletek a valóságban sosem jöttek létre, a munkák elvégzéséhez szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlakiállító társaságok nem rendelkeztek, a számlák célja kizárólag az adólevonás volt. Az elkövetők ezekkel a módszerekkel több mint másfél milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.A bűnszervezet felszámolására két és fél éve szervezett akcióban tartottak összehangoltan kutatásokat a NAV Nyugat-dunántúli nyomozói Budapesten és további négy megyében, összesen 34 helyszínen. Nagy értékű autókat, karórákat, több mint 100 millió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak nagyságrendileg 1,5 milliárd forint értékben. A bűncselekménnyel okozott kár teljes egészében megtérült.A bűnszervezet egyik irányítóját a MERKUR bevetési egység fogta el. A házkutatásokat a NAV informatikus szakemberei és revizorai, valamint bankjegy- és kábítószerkereső kutyái is segítették. Az ügy eredményes befejezését követően, a nyomozók 35 vaskos dossziéba rendezve küldték meg a 27.330 oldalból álló nyomozati iratot az ügyészségnek. A bíróság a hatályos Büntető Törvénykönyv alapján, a terheltekkel szemben akár 20 év börtönbüntetést is kiszabhat. | 1,5 milliárdos áfacsalást leplezett le a NAV - számlagyárat működtettek az őrzővédők | 20 év börtönt is kaphatnak az adócsalók. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/25/15-milliardos-afacsalas-nav-szamlagyarat-orzovedok/ | 2025-03-25 10:19:57 | true | null | null | 24.hu |
Felszámoltak egy számlagyárat üzemeltető bűnbandát. A NAV közleménye szerint 27 emberrel szemben indult eljárás költségvetési csalás gyanúja miatt.Azt írták, hogy a jól szervezett bűnözői kör a saját cégeinek őrzését látszólag alvállalkozókon keresztül intézte, így az őrzési költség után fizetendő áfát jogosulatlanul csökkentette. A számlázási láncba beiktatott - szintén az elkövetők érdekeltségébe tartozó - alvállalkozók valós tevékenységet nem végeztek, csak papíron alkalmazták és közvetítették a biztonsági őröket.Emellett a bűnbanda egy komplett számlagyárat is működtetett különböző, fiktív gazdasági események "lepapírozására", de ezek az ügyletek a valóságban sosem jöttek létre, a munkák elvégzéséhez szükséges szakemberekkel és speciális eszközökkel a számlakiállító társaságok nem rendelkeztek, a számlák célja kizárólag az adólevonás volt.Az elkövetők ezekkel a módszerekkel több mint másfél milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A bűnszervezet felszámolására a NAV nyomozói Budapesten és további négy megyében, összesen 34 helyszínen tartottak összehangoltan kutatásokat: nagy értékű autókat, karórákat, több mint 100 millió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak nagyságrendileg 1,5 milliárd forint értékben, így a bűncselekménnyel okozott kár teljes egészében megtérült. | Felszámoltak egy számlagyárat üzemeltető bűnbandát, csak papíron alkalmazták a biztonsági őröket | Luxusautókat, ingatlanokat és több mint 100 millió forintot foglaltak le | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/25/felszamoltak-egy-szamlagyarat-uzemelteto-bunbandat-csak-papiron-alkalmaztak-a-biztonsagi-oroket/ | 2025-03-25 09:17:40 | true | null | null | 24.hu |
Orbán Viktor kormányfőt az azonnali kérdések óráján kérdezte az Országgyűlésben Lukács László György, a Jobbik képviselője abban az ügyben, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványokból bonyolult céghálón keresztült eltűnt milliárdok ügyében. Mint, a nemrég nyilvánosságra hozott jelentésekből kiderült, több mint 500 milliárd forint vagyonról - és ebben durván 400 milliárd forint közpénzről lehet szó -, aminek egy része minden valószínűség szerint elveszett.Az ellenzéki politikus szerint a hat alapítványon keresztül szervezték meg Európa egyik legnagyobb pénzrablását. Az MNB Matolcsy György elnöksége idején gazdasági és oktatási tevékenység címén hat alapítványba szervezett több száz milliárd forintot, amit később átadtak az Optima Befektetési Zrt.-nek vagyonkezelésre, így közel 500 milliárd forint az a kár, ami érhette az adófizetőket, amit az Állami Számvevőszék állapított meg.Ezt az ön orra előtt csinálhatta az MNB elnöke.Korábban önök azt mondták, hogy ez nem közpénz, de most az ÁSZ-elnök állapította meg, hogy az. Mit gondol erről a miniszterelnök úr, van-e elszámolni valójuk ezzel, mikor fogjuk visszaszerezni az emberek ellopott pénzét?" - tette fel a kérdést Lukács.Orbán Viktor válaszában azzal érvelt, hogy a mai nemzetközi jogi szabályozások miatt a nemzeti bank teljesen független. "Ha a miniszterelnök lenne a jegybank elnöke is, akkor ön joggal kérdezhetné meg tőlem, hogy mi folyik az MNB-nél. De tekintettel arra, hogy a magyar miniszterelnök nem vezetője az MNB-nek, az MNB pedig nem beosztottja a miniszterelnöknek, merthogy a jegybank független. Ezért egy válasz létezik az ön kérdésére: forduljon a jegybankhoz, mert a jegybank itt a parlamentben kérdezhető" - mondta."Ami az ellenőrzést illeti, azért pedig az ÁSZ tartozik felelősséggel, amely egy parlamenti szerv. Ha tehát az MNB-vel kapcsolatos kérdésekre akar választ kapni, akkor ne nekem címezze a kérdéseit, hanem azoknak a független szervezeteknek, amelyek ebben illetékesek. A kormány ebben a kérdésben nem tett semmit, és nem is fog tenni, tekintettel arra, hogy a hazai és nemzetközi szabályok miatt nincs lehetősége semmit tenni" - tette hozzá a kormányfő.Lukács László György szerint Orbán jogi érvelése nem elfogadható, mert közpénzről van szó: "500 milliárd forint, amelyet értelmesebben is el lehetett volna költeni, ahelyett, hogy ezek dubai luxuslakásokba, több milliárdos new york-i ingatlanokba kerüljenek és magánszemélyek gazdagodását segítsék. Úgy tűnik, a jelenlegi jogrendszer nem tudja kezelni az ilyen mértékű pénzlopást. A Jobbik a Btk. módosítását fogja kezdeményezni, hogy a különösen súlyos gazdasági cselekmények esetén jelenjenek meg új büntetési tételek."Orbán Viktor viszontválaszában kifejtette: a BTK-t a kormány már szigorította, a bírói mérlegelés alapján bármit lehet szigorítani. A jelenlegi jogszabályok tehát jók, ne fogjuk a mostani helyzetet a szabályozás hiányosságaira.A jegybankot vizsgálják a független hatóságok, a kormányt pedig ebből hagyják ki- jelentette ki újfent a miniszterelnök. | Nyomozás az MNB alapítványainál: Orbán Viktor elmondta, hogy neki mihez van köze | Így értékelte a miniszterelnök "Európa egyik legnagyobb pénzrablását". | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/24/orban-viktor-mnb-alapitvany-matolcsy-gyorgy-allami-szamvevoszek-jobbik-parlament-azonnali-kerdesek-oraja/ | 2025-03-24 15:37:41 | true | null | null | 24.hu |
Szentkirályi Alexandra vagyonnyilatkozatából derült ki nemrég, hogy a fővárosi fizetése mellett van neki egy sokkal jövedelmezőbb állása is: tanácsokat ad Kocsis Máténak, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének.Arról még februárban kérdeztük meg az érintetteket, hogy miről szól az 1,7 milliós tanácsadás, ám ennek mikéntjéről, témáiról az érintettek nem kívántak nyilatkozni a 24.hu-nak. Szentkirályi Alexandrától azt kérdeztük, mióta ad tanácsot Kocsisnak, milyen témákra fókuszál tanácsadói megbízása; írásban vagy szóban adja-e a tanácsot; mit kell letennie az asztalra a megbízatás értelmében; illetve milyen rendszeresen egyeztetnek Kocsis Mátéval?Ugyanezeket a kérdéseket feltettük a parlamenti frakcióvezetőnek is, azzal kiegészítve, hogymeg tudja-e azt erősíteni, hogy Szentkirályi Alexandra tanácsadói megbízása mögött valódi munka és teljesítés áll, és nemcsak azt szolgálja a bruttó 1,7 milliós fizetés, hogy a képviselőasszony a kormányszóvivőként megkeresett havi összeget realizálja a hónap végén?Sem Szentkirályi, sem Kocsis Máté nem reagált megkeresésünkre.Szentkirályi Alexandra 2020-tól volt az Orbán-kormány szóvivője, államtitkári fizetésért. Azóta többször emelték az államtitkári (és miniszteri) fizetést, jelenleg az államtitkárok körülbelül bruttó 2,6 millió forintot vihetnek haza, ennyit kereshetne Szentkirályi is, ha még mindig ő lenne kormányszóvivő, és erről a posztról nem mondott volna le a tavalyi főpolgármesteri kampány miatt, Ahol aztán visszalépett Vitézy Dávid javára.Ehhez képest kell beérnie a fővárosi közgyűlési képviselői illetményével, amely - amennyiben egy politikus nem vállal bizottsági munkát, miként Szentkirályi sem teszi - bruttó 883 ezer 675 forint, a főpolgármester bő 3,5 milliós havi fizetésének a negyede.Ez komoly visszaesés lenne anyagilag Szentkirályi Alexandrának, ám ezt az összeget megtámogatja a Budapesti Gazdasági Egyetem közhasznúsági felügyelőbizottsági elnökeként kapott bruttó 300 ezres havi illetménye, illetve a Kocsis Mátétól érkező havi 1,7 millió forint.Ez összesen már csaknem 2,9 milliós jövedelem.Szentkirályi 2024. október végi vagyonnyilatkozatából egyébként kiderül, hogy akkor még drágábban adott tanácsokat Kocsisnak: a havi díja bruttó 2,256 millió forint volt.Hivatalos úton is megpróbáltuk kideríteni, hogy Szentkirályi Alexandra mivel keres 1,7 millió forintot, milyen tanácsokat ad Kocsisnak. Ezért közérdekű adatigénylés keretében kikértük az Országgyűlés Hivatalától a szerződését. Azt a választ kaptuk: "a képviselő tevékenységét segítő alkalmazottak felett a munkáltatói jogkört az adott országgyűlési képviselő gyakorolja, ezért az Országgyűlés Hivatala nevükkel és elérhetőségükkel kapcsolatban nem minősül közfeladatot ellátó szervnek."Vagyis a hivatal Kocsis Mátéhoz irányított. Így neki is küldtünk közérdekű adatigénylést, amelyben Szentkirályi szerződését és a teljesítési igazolásait kértük ki, ám a fideszes politikus ezeket nem adta ki. Ehelyett azt a tájékoztatást kaptuk, hogya Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja Szentkirályi Alexandrát munkaszerződés keretében foglalkoztatja. Az országgyűlési képviselők és a képviselőcsoportok által foglalkoztatott személyek nem alanyai az Infotv. 26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, az ilyen személyek adatai nem közérdekű adatok és közérdekből sem nyilvánosak, ugyanakkor Szentkirályi Alexandra munkabére a vagyonnyilatkozatában rögzítettek szerint nyilvános.Azaz továbbra sem tudható, hogy Szentkirályi Alexandra 1,7 millió forintnyi közpénzért mivel is segíti Kocsis Máté munkáját - ezek szerint "munkaszerződés keretében". | Kocsis Máté nem hozza nyilvánosságra, pontosan mivel keres nála Szentkirályi Alexandra 1,7 millió forintot | Csak annyit árult el: munkaszerződéssel foglalkoztatják. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/24/kocsis-mate-szentkiralyi-alexandra-tanacsado-allas-titok/ | 2025-03-24 07:00:45 | true | null | null | 24.hu |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványokból bonyolult céghálón keresztült "elkezelt" milliárdok ügyében. Mint a nemrég nyilvánosságra hozott jelentésekből kiderült, több mint 500 milliárd forint vagyonról - és ebben durván 400 milliárd forint közpénzről lehet szó -, aminek egy része minden valószínűség szerint elveszett. Feljelentés azonban nem csak a 2021 és 2023 közötti időszak vizsgálata nyomán keletkezett, hanem a Matolcsy György leköszönő jegybankelnök regnálásának utolsó napjaiban történt, elsőként lapunk által megírt lépés miatt is.A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) vagyonkezelésére létrehozott cégháló meghatározó tagja, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. cégirataiban február 28-ai hatállyal új tulajdonos bejegyzése látszott: az Optima Befektetési- és Ingatlanhasznosító Zrt. helyére a Közép-Európai Magántőkealap III került. Az utóbbit a Quartz alapkezelő kezeli, ez pedig Matolcsy fiának barátja, Száraz István érdekeltsége. Úgy festett, hogy Matolcsy György lelépése előtt közvetlenül még egyet csavartak az addig is bonyolult vagyonkezelő hálózaton, és ettől még kacifántosabban férhetne hozzá a vagyonához az MNB alapítványa.Bármi látszott a hivatalos cégadatokból, a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. vezetője és az Optima Befektetési Zrt. azóta menesztett vezetője egybehangzóan állították lapunknak, hogy nem történt tulajdonoscsere, nincs szó arról, hogy az alapítvány vagyona végképp elvesztette volna "közvagyon jellegét", a végső tulajdonos továbbra is az MNB alapítványa, a PADME. A cégbíróságnak beküldött dokumentumban arról nyilatkoztak, hogy az Optima Befektetési Zrt. kölcsönszerződést kötött a Közép-Európai Magántőkealap III-mal - a megállapodás tárgya az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. száz darab részvénye -, és hozzájárultak ahhoz, hogy a magántőkealap kerüljön a cégjegyzékbe egyedüli tulajdonosként.A napokban azonban új dokumentum érkezett a bíróságra, ami alighanem zárójelbe teszi a tulajdonlás körüli polémiát. Egy nyilatkozat március 14-ei dátummal, miszerint az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. összes részvénye az Optima Befektetési Zrt. értékpapírszámláján "jóváírásra került". Magyarul igazolta a cégbíróságnak, hogy tulajdonában vannak a papírok, és a cég új jogi képviselője be is adta a módosított alapszabályt, amelybenaz Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. 100 százalékos tulajdonosa a Közép-Európai Magántőkealap III helyett ismét az Optima Befektetési Zrt.Ezzel a lendülettel visszahívták az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. összes igazgatósági tagját, így Dudás Lóránt elnököt, valamint Köröskényi Mónikát és Huszár Zsófiát. Helyükre nem neveztek ki új tagokat, az igazgatóság ebben a formában megszűnt, a céget ezentúl egyedül a vezérigazgató irányítja. Az alapító (azaz az egyedüli tulajdonos Optima Befektetési Zrt.) vezérnek Hegedüs Istvánt nevezte ki határozatlan időre. Hegedüs így már kétszeres vezérigazgató, hiszen ő az, akit Varga Mihály, amint elfoglalta jegybankelnöki posztját, azonnal kinevezett az anyavállalat, az Optima Befektetési Zrt. élére. Hegedüsről eddig nem derült ki olyasmi, hogy valaha is 100 milliárdos ügyletek közelébe került volna, a cégpapírokból sokkal több nem látszik róla, mint hogy 62 éves, és nyíregyházi illetőségű.Március 14. sűrű nap lehetett Hegedüs István életében, aznap délelőtt ugyanis a GTC Holding Zrt. közgyűlését is lezavarta. Ez a hatalmas bukással járó lengyelországi gigabefektetéshez kapcsolódó magyarországi cég, amelynek saját vagyona 100 milliárd forint körül volt 2023 végén, de akkor már harmadik éve milliárdos veszteségeket mutatott ki az Opten cégadatbázisa szerint.Annyira azért nem lehetett izgalmas a GTC-közgyűlés, a jegyzőkönyv alapján legalábbis minden szerepet Hegedüs játszott. A GTC Holding Zrt. két tulajdonosa az Optimum Ventures Magántőkealap, illetve az Optimum Ventures Magántőkealap II, mindkettőnek az Optimum Befektetési Alapkezelő Zrt. a tulajdonosa, az utóbbit pedig Hegedüs István képviselte. Tehát Hegedüs szavazott, ő volt a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és egyben a szavazatszámláló is. | Varga Mihályék visszacsinálták a Matolcsy-éra végnapjaiban lezavart cégkavarást | Mindenhová a saját emberét ültette az új jegybankelnök. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/21/varga-mihaly-mnb-padme-optima-magantokealap-vissza/ | 2025-03-21 19:20:24 | true | null | null | 24.hu |
A Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának az Állami Számvevőszék által elvégzett átvilágítása nem terjedt ki arra a Matolcsy György távozása előtti napokban végrehajtott "kölcsönügyletre", amelyben az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. egy olyan magántőkealapnál kötött ki, melynek a Matolcsy család cégbirodalmának központjában van a bejelentett elérhetősége.Az ÁSZ a 24.hu kérdésre közölte, hogy a kedden közzétett vizsgálatok "már az észrevételezés szakaszában voltak", amikor a tranzakcióról megjelentek az első híradások,ezért erre a tulajdonosváltásra az ellenőrzés már nem tudott kiterjedni.A számvevőszék ennek ellenére feljelentés-kiegészítés formájában továbbította a nyomozó hatóságnak az ügyben rendelkezésre álló információkat.Az, hogy az ÁSZ a jegybank ügyeiben feljelentést tett az ügyészségen, az MNB-alapítvány, a PADME átvilágítását összefoglaló, szintén kedden publikált dokumentumból derült ki. Az ÁSZ szerint az egykor 266 milliárd forintos indulótőkével kistafírozott alapítvány vizsgálata során feltárt tények alapján vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja merült fel.A számvevőszék azt írta, hogy a vagyonkezelést, a befektetéseket "egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre." A jelentés szerint ebből sok milliárd forint Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti társaságához került.Az Opima Befektetési Alapkezelő Zrt. részvényeire kötött "kölcsönszerződés" szintén egy nehezen átlátható ügylet, ám erről eddig sem az MNB, sem az ÁSZ nem mondott határozott véleményt. | Az ÁSZ külön feljelentette a Matolcsy-korszak utolsó napjaiban lezavart cégátadást | A számvevőszék már elkészült a közpénz százmilliárdokkal zsonglőrködő MNB-alapítvány átvilágításával, amikor jött a hír az alapkezelő "kölcsönadásáról". | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/03/21/allami-szamevoszek-feljelent-matolcsy-gyorgy-optima-alapkezelo/ | 2025-03-21 13:18:45 | true | null | null | 24.hu |
Az "elvesztette közpénz jellegét" kifejezés szállóigévé vált, amióta 2016-ban Kósa Lajos, a Fidesz akkori frakcióvezetője ezzel próbálta megvédeni az MNB vagyonának alapítványokba való átlapátolását. Az azóta eltelt években az alapítványi vagyon olyan utakat járt be, melyeket akkor még elképzelni sem lehetett, miközben kezelése a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető átláthatónak. A március 7-én a 24.hu cikkével kirobbant MNB-s kölcsönügylet és az azóta megjelent számos újságcikk alapján sok mindenre fény derült.Az ÁSZ friss jelentései a nemzeti együttműködés rendszerében példátlannak tekinthető őszinteséggel tárják fel a több száz milliárd forintos visszaélés-sorozatot, ám több lényeges kérdést megválaszolatlanul hagynak.Az alábbiakban azt összegezzük, hogy mit tudtunk meg eddig az MNB-féle vagyongazdálkodás körüli aggályokról, és milyen kérdéseink maradtak az alapítványi vagyon sorsát illetően.Szóltunk, hogy ebből baj leszA Transparency International (TI) Magyarország 2014-ben, elsőként kezdett foglalkozni az alapítványokba átszervezett MNB-s közvagyonnal. A TI Magyarország már akkor kifejtette, hogy a jegybank a forrásait csak a törvényben meghatározott céljai elérése érdekében, a közérdeket szem előtt tartva és átlátható módon költheti el. Alapítványok ötletszerű támogatása biztosan nem szolgálja az "árstabilitás elérését és fenntartását", akkor sem, ha az MNB szerint a hazai léptékkel mérve mértéktelenül bőkezű adomány a pénzügyi szakemberképzést szolgálja. Az persze elég hamar kiderült, hogy az alapítványi zsonglőrködéseknek semmi köze nem volt a közgazdasági közgondolkodás MNB által kitalált megújításához.Az alapítványi vagyon eltitkolására a parlament kormánypárti többsége 2016-ban törvényt is elfogadott, ám a szabályozás elbukott az Alkotmánybíróság előtt. Az Alkotmánybíróság ugyanis 2016-ban megerősítette a TI Magyarország által a kezdetektől hangoztatott álláspontot: az "MNB (...) közpénzzel gazdálkodik, az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik". Továbbá leszögezték: az "MNB (...) által létrehozott alapítványok közpénzt kezelnek, ebből következően (...) az adatnyilvánosság biztosítására kötelesek." Ez a nyilvánosság azonban soha nem valósult meg.Tíz év tétlenség ára: 500 milliárd forintHiába döntött az Alkotmánybíróság, a jegybanki alapítványok vagyon csak nem akarta visszanyerni a közpénzjellegét. Az alapítványokban felgyülemlett közpénz kezelését 2015-ben az Optima Befektetési Zrt.-re bízták, majd több lépcsőben összevonták az alapítványokat, míg végül 2019-re egyedül a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvány maradt meg. A PADME megalapításakor összesen mintegy 260 milliárd forintnyi pénzbeli vagyonról és szintén tetemes, mintegy 100 milliárd forintra becsült ingatlanvagyonról volt szó. Az Állami Számvevőszék vizsgálatából elsőként a Direkt36 által közölt részletekből már tudható volt, hogy az Optima Befektetési Zrt. további állami forrásokat is igénybe vett, így közel 500 milliárd forinttal gazdálkodhatott. A folyamat azonban még összetettebbé vált, amikor az Optima Befektetési Zrt. olyan alapkezelőket hozott létre, amelyek különféle ingatlan- és magántőkealapokba helyezték ki a rájuk bízott közvagyont.Mindez kizárólag úgy volt lehetséges, hogy egyetlen állami hatóság sem szerzett érvényt a közvagyon védelmére és az átláthatóság biztosítására irányuló, az Alaptörvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt kötelezettségeknek.A legtöbbet még az Európai Unió statisztikai szolgálata tette, az Eurostat ugyanis vizsgálódni kezdett a jegybanki alapítványi vagyon államháztartáson kívüli elszámolása miatt. Az MNB ígéretet is tett arra, hogy felszámolja az alapítványi rendszert, amire előbb 2020-as, majd a koronavírus-járvány miatt 2023-as határidőt szabtak, végül azonban nem történt semmi. Olyannyira, hogy a PADME, bár papíron a pénzügyi szakemberképzés, valamint a tudomány és az innováció támogatása lett volna a feladata, az általa tulajdonolt céghálón keresztül jelentős, szövevényes és meglehetősen kockázatos ingatlanügyletekbe kezdett. Az ÁSZ jelentése is rámutatott arra, hogy a magántőkealapok "létrejöttének célja a befektetés közérdeklődés elől történő elrejtése lehetett."A titkolni akart befektetés nem más volt, mint a varsói és johannesburgi tőzsdén jegyzett Global Trade Center (GTC) ingatlankezelő-óriás. Az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte egy úgynevezett egyszerűsített eljárással. A bevásárlás értéke nem volt nyilvános, ám az a sajtóinformációk szerint a 200 milliárd forintot is elérhette, és most már azt is tudjuk, hogy a vételár nemhogy jelentősen eltúlzott volt, de egyenesen szédelgőleg feldicsérte a megszerzett ingaltancég valós piaci értékét. Utóbb kiderült, hogy a részvények jelentős mértékben veszíthettek értékükből. Mindezek miatt is feljelentést tett a számvevőszék.Előnyben a jegybanki ex-elnök fiának baráti köreA GTC az elmúlt években számos ingatlanügyletet bonyolított olyan alapokkal, amelyeket a jegybank elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a baráti köréhez sorolt Száraz Istvánhoz köthető Quartz Alapkezelő Zrt. kezel. Mindez azért is aggályos, mivel a magántőkealapok befektetői nem ismertek sem a nyilvánosság, sem hatóságok számára. Az ingatlanokat ráadásul korábban éppen a jegybank portfóliójából értékesítették, majd az épületeket a Quartzon keresztül a GTC vásárolta meg. A Válasz Online számításai szerint a GTC 42 milliárd forintot fizetett az ily módon gazdát cserélő tíz ingatlanért, amelyek a Quartz számára hoztak nyereséget. Az alapok működésébe ráadásul maga Matolcsy Ádám is beleszólhatott a Válasz Online értesülései szerint Kovács Petra álnéven.Ha ránk hallgatnak, 260 milliárd forint ellopását sikerült volna megakadályozniNem a számvevőszéki feljelentés volt azonban az első. Fontos leszögezni, hogy a legnagyobb gond valójában nem a kockázatos befektetések következtében előállott gigantikus veszteséggel van, hanem magával az alapítványi vagyon kiszervezésével.A jegybankot senki és semmi nem hatalmazta fel arra, hogy az általa kezelt közpénzből alapítványokat hozzon létre. Amikor Matolcsy György regnálása kezdetén mégis ez történt, akkor az erről döntést hozó jegybanki vezetők a sajátjukként rendelkeztek a jegybanki közvagyonnal. Ez sikkasztás.Emiatt a TI Magyarország már 2016-ban feljelentést tett a rendőrségen és az ügyészségen, de a hatóságok nem tettek semmit. Ahogy közel tíz éve megírtuk: feljelentésünket még csak el sem bírálták, és arra sem vették a fáradtságot, hogy indokolt határozatban közöljék, nem rendelnek el büntetőeljárást.Mi az, amivel nem foglalkozott az ÁSZ?Az eleve kacifántos helyzetben váratlan fordulatot hozott, hogy Matolcsy György távozása előtt, idén február végén értékpapír-kölcsön ügyletet kötött a PADME Alapítvány tulajdonában lévő Optima Befektetési Zrt. a Quartz Alapkezelő Zrt. által képviselt és kezelt Közép-Európai III Magántőkealappal. Ennek értelmében a Közép-Európai III Magántőkealap "kölcsönveszi" az Optima Alapkezelő részvényeinek 100 százalékát az Optima Befektetési Zrt.-től.Ha ez az ügylet nem lenne önmagában különös, utóbb a további tulajdonosi viszonyokról a 24.hu-nak eljutatott információból az is kiderült, hogy a Közép-Európai III Magántőkealap befektetési alapjainak az Optima Befektetési Zrt. a 100 százalékos befektetője (tulajdonosa). Vagyis az Optima Befektetési Zrt. a Quartz Alapkezelő által kezelt Közép-Európai III Magántőkealapnak már 2025. február 28. előtt is befektetője lehetett, ugyanakkor a Quartz kiválasztásának módja és körülményei nem ismertek.A Közép-Európai III Magántőkealapot ugyanis már 2019. március 27-én nyilvántartásba vette az MNB. Az Optima Befektetési Zrt. a Közép-Európai III Magántőkealapba történő befektetéseit három alapok alapján keresztül eszközölte, ezek az Optimum I. Értékpapír, az Optimum II. Értékpapír és az Arcadia III. Alapok Alapjai. Mindhármat az Arcadia Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli, melynek ugyancsak az Optima Befektetési Zrt. a tulajdonosa. A Quartz Alapkezelő tulajdonosa a Dry Immo Ingatlankezelő Zrt.-n keresztül a Felis Magántőkealap, amelynek befektetői nyilvános adatok alapján nem megismerhetők, kezelője a Quartz Alapkezelő. A Dry Immo Ingatlankezelő Zrt. vezető tisztségviselője Száraz István.Az alábbi, a TI Magyarország által összeállított ábrával szemléltetjük, hogy az MNB vagyona miként fonódott össze Száraz érdekeltségeivel:Az ábra a Transparency International Magyarország saját összeállítása alapján készült.Mindezzel az ÁSZ vizsgálata egyáltalán nem foglalkozik, ahogyan azzal sem, hogy miért kellett 2024-ig várni a jegybanki alapítványok ellenőrzésével, holott már tíz évvel korábban is tudható volt, hogy törvénysértő, sőt bűncselekmény a közvagyon alapítványokba történt kiszervezése. Annak érdekében, hogy azt is tisztán lássuk, amit a hatóságok még mindig nem vizsgáltak ki, a TI Magyarország minden szóba jöhető érintettnek, így a jegybanknak, a PADME alapítványnak, valamint az alapítvány által irányított cégeknek és alapkezelőknek közérdekűadat-igénylést küldött. | Elvesztette jegybank jellegét | A jegybankot senki és semmi nem hatalmazta fel arra, hogy az általa kezelt közpénzből alapítványokat hozzon létre. Ez sikkasztás – írja a friss fejlemények kapcsán a Transparency International Magyarország, amely már 2016-ban feljelentést tett, hiába. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/21/mnb-alapitvany-transparency-international-sikkasztas/ | 2025-03-21 07:00:29 | true | null | null | 24.hu |
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupciós bűnözés elleni osztálya a kormányfő vejének többségi tulajdonában álló Waberer’s és a Magyar Posta közös ecseri logisztikai beruházásának ügyében. Ezzel fordulat történt, hiszen az NNI március 17-i végzésével hatályon kívül helyezte azt a tavaly novemberben meghozott végzést, mely szerint a beruházás ügyében nem merül fel hűtlen kezelés bűntett gyanúja - derül ki a levélből, amelyet Vadai Ágnes, DK-s országgyűlési képviselő küldött meg lapunknak.A hatóság most annak alapján indít nyomozást, hogy Vadai Ágnes november elején írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyésznek, hogy akar-e a beruházás ügyében vizsgálatot indítani.Az ellenzéki politikus felhívta Polt figyelmét, hogy a beruházásnak "magas szintű korrupció kinézete van", hiszen az állami tulajdonban lévő Magyar Posta a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő cég ecseri logisztikai bázisát akarja megvenni a magyar adófizetők pénzéből, amelyet részben, állami támogatás nyomán szintén a magyar adófizetők pénzéből épített fel. Polt Péter a kérdést feljelentésként értékelte, azt elbírálásra a Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította. Az NNI először elutasította a feljelentést, majd körülbelül négy hónap elteltével mégis nyomozást kezdeményezett az ügyben. A változás okát a hatóságtól nem indokolták.Mint lapunk korábban megírta, az e-kereskedelmi robbanás, a Kínából érkező csomagok dömpingje indokolttá teheti a Waberer’s és a posta új csomaglogisztikai központjának fejlesztését, ugyanakkor a beruházás részletei homályosak. Miközben költségvetési források felhasználásáról van szó, mindkét szereplő titkolta a nyilvánosság elől a részleteket, mondvánA beruházás pontos költségei, technológiai beszerzései és a projekt megvalósításában résztvevő kivitelező partnerekre vonatkozó információk üzleti titkot képeznek. | Nyomozást indított a rendőrség Tiborcz István óriásbiznisze miatt | Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés a gyanú. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/03/20/tiborcz-istvan-rendorseg-nemzeti-nyomozo-iroda-waberers-magyar-posta-logisztika-beruhazas/ | 2025-03-20 13:01:18 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.