text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ügyében tényleg csak kapkodja a fejét a hírfogyasztó. Sorra zuhannak ki a csontvázak a szekrényből. De valójában nemcsak a hírfogyasztó, hanem még az MNB új vezetése, sokat látott pénzügyi szakemberek és auditorok is csak hüledeztek azon, amit találtak.Varga Mihály, az MNB új elnöke azonnal lecserélte Csizmadia Norbertet a PADME alapítvány kuratóriumának éléről, majd helyére kinevezte régi kollégáját, Gion Gábort, az egykori Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkárát. Bő egy hónappal később pedig már ott tart a történet, hogy az új kuratóriumi vezetés maga is büntetőfeljelentést tett (mint korábban az Állami Számvevőszék), mégpedig a Fővárosi Főügyészségencsalás;hűtlen kezelés;hamis magánokirat felhasználása;számvitel rendjének megsértése;tartozás fedezetének elvonásabűncselekmények gyanúja miatt.Ismerve az előzményeket, ez nagyon azért nem lephette meg a közvéleményt. Ugyanakkor ennél is ijesztőbben hangzik, hogy az új vezetés azt is megállapította, hogy gyakorlatilag nem maradt pénz a bonyolult cégstruktúrában. Nem azt állítják, hogy semmi érték nincs az alapítványok kezében, hiszen ott vannak a lengyel GTC, a svájci Ultima részvényei, illetve ott van a METU egyetem, de sikerült úgy gazdálkodni a több mint 266 milliárd forint alapítói vagyonnal, hogy likvid, szabadon felhasználható pénz érdemben nem maradt.Vagyis képzeljük el, hogy megérkezett az MNB új vezetése, hogy szeretne pénzt megmenteni az átláthatatlan alapítványi vagyonból, erre másfél hónap után még azért is új pénzt kell betenni ebbe a struktúrába, hogy egyáltalán valaki felmérje, hogy mi maradt még meg.A PADME új vezetése ezért 400 millió forint vagyonjuttatást kezdeményezett az alapítvány részére, amelyet az MNB igazgatósága jóvá is hagyott, és amellyel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is egyetértett.Nem arról van szó - hallottuk egy háttérbeszélgetésen -, hogy az MNB folytatja azt a vagyonvesztéshez vezető működést, ami az elmúlt tíz évet jellemezte, hanem a vagyonjuttatás kizárólag arra kell, hogy egy új csapat átvilágítsa azt, hogy milyen vagyonelemek vannak, abból mi menthető, ami megmaradt, az mennyit ér. Nem tudjuk, hogy ezt a felmérést ki végzi, de az elmúlt évtizedben az Optima és a GTC körül annyian kompromittálódtak, hogy nem volt könnyű megfelelő piaci szereplőt találni, aki még "Optima-szűz" volt. Végül - amennyire tudjuk - egy kisebb szereplő kapott felkérést.Ez a pénz július elejéig elég, és nagyon határozottan nem szabad arra felhasználni, hogy tovább menjen az a struktúra, amelyet az ÁSZ és az MNB új vezetése is döbbenten ismert meg, hanem arra, hogy az új vezetés felmérje, hogy a romhalmazból és az amolyan időzített bombaként ketyegő jövőbeli kötelezettségekből mi menthető, hogyan redukálható a még előttünk álló mínusz.Hiszen, mint azt az új vezetés megismerte, a korábbi felelősök nem pusztán súlyos vagyonvesztést okoztak, nem pusztán egy magánkör gazdagodott folyamatosan, de még a jövőre nézve is olyan kötelezettségeket, opciókat, kötelező érvényű ajánlatokat vállaltak, amelyekért majd az MNB-alapítványnak kellene helytállnia.Mint említettük, mára az alapítványnak háromféle vagyoneleme maradt. Az egyik a GTC SA lengyel cég tulajdonrésze. Ezek a részvények folyamatosan leértékelődtek a tőzsdén, a GTC-nek ráadásul komoly refinanszírozási feladata lesz, a cég ugyanis el van adósodva. De ebben az esetben legalább a probléma az, aminek látszik, remélhetőleg nincsenek további rejtett csontvázak.Egy másik vagyonelem a Budapesti Metropolitan Egyetem, avagy METU, amely egy kisebb ügy. Jó befektetésnek természetesen egy oktatási intézményt kevésbé lehet mondani, de nem azzal van a legnagyobb baj. A harmadik vagyonelemet pedig a svájci Ultima részvényei jelentik. Ez az igazi probléma, ami felfoghatatlan veszteségeket és tovább kockázatokat tartalmaz.Az új vezetés szerint ugyanis az Ultima-részvénycsomag vásárlásánál az Optima feletti irányítást korábban átvevő kör mintegy 380 millió svájci frankot költött valamire, amit vagy nem látott át, vagy amiben egész egyszerűen nem az alapítvány érdekeit követte.Mindezt egy olyan szerződésben rögzítették, amely szerint ha az Optima bármikor nem teljesíti a rá vonatkozó szerződési passzusokat - pedig ehhez komoly hitelt is kellett felvennie -, akkor az addig befektetett összeget az MNB alapítványa gyakorlatilag akár teljesen elveszítheti.Sok kérdés merülhet fel:Miért érezte úgy az MNB alapítványait kezelő kör, hogy az MNB valós oktatási, tudományos és befektetési céljaitól teljesen idegen módon, nyugat-európai luxusingatlanokba kellene fektetni a közpénzt?A kuratórium hogyan tárgyalhatta a rendkívül összetett struktúrát megdöbbentően rövid idő alatt?Az Optima-csoport hogyan állapodhatott meg olyan eladási és vételi opciókról, hogy azok az Optimának nagyon kedvezőtlenek voltak?Hogyan hagyhatta a magyar befektetői kör, hogy egy görög befektető kihígítsa őt, vagyis később sokkal jobb árfolyamon szállhasson be az Ultimába?Mindezt úgy is megkérdezhetnénk, hogy miért ment az Optima a "nagyfiúk közé",miért próbált meg nehézsúlyú euró- és dollármilliárdosokkal, a francia Max-Hervé George-zsal és a görög Ioannis Papalekasszal üzletelni, amikor láthatóan erre egyáltalán nem volt felkészülve?Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esett - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.Ennek a két nagyon gazdag embernek a szerepét később jó lenne részleteiben is megismerni. Max-Hervé George, az Ultima egyik alapítójának története filmbe illő, ő úgy lett mesebeli vagyon tulajdonosa, hogy egy kis francia biztosító kötött a családjával egy hibás, a biztosítónak borzalmasan előnytelen szerződést, aztán több felvásárlás nyomán a szerződést a nagy brit biztosító, az Aviva örökölte.Konkrétan arról volt szó, hogy a George-család úgy fektethetett életbiztosításba, hogy minden héten, a hozamok ismeretében utólag pakolhatta át a befektetéseit, és mindig megnyerte az adott hét legjobb befektetésének hozamát. Akit érdekel hosszabban is a sztori, egy évtizede minden nagy gazdasági lap, így aForbesés szinte minden portál, így aCNBCis feldolgozta, magyarul pedig a444.huírt róla részletesebben.A biztosító megpróbálta rábírni az ügyfeleket, hogy módosítsák a szerződést, aztán perre is ment, de Max-Hervé George rengeteg bírósági perben kitartott, ragaszkodott ahhoz, hogy a fura szerződés minden előnyös hozadéka jár neki. A végén pedig annyi pénze lett, hogy több luxusingatlan-portfóliót is felépíthetett. Ő tehát az Ultima egyik alapítója, akivel a magyar optimások sokat tárgyaltak, George "remek" lehetőségbe vonta be a magyarokat, de, ahol ma tart a történet, ez minden volt, csak nem remek.Max-Hervé George mindenesetre izgalmas figura, a budapesti központúNemzetközi Judo Szövetségnek(IJF) is aktív partnere. A szövetséget a Magyarországon is gyakran felbukkanó Marius Vizer sportdiplomata vezeti, de Csányi Sándor OTP-vezér is tiszteletbeli elnöke. Sőt, 2024 augusztusában Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Max-Hervé George, az ICONA Capital elnök-vezérigazgatója és Lakatos Benjamin, a MET Holding AG elnök-vezérigazgatójaegyütt kapott elismerésta cselgáncs népszerűsítéséért végzett munkájáért. Érdekességképpen hallottuk, hogy Max-Hervé Georgecégeinélkorábbi GTC-s menedzserek is landoltak.Ioannis Papalekas görög ingatlanbefektető aForbesszerint 2,1 milliárd dolláros vagyonával az egyik leggazdagabb görög, aki a Yoda Group tőzsdén jegyzett befektetési konglomerátum legnagyobb részvényese.Papalekas a magyarok összetett és fura ügyletei után tavaly amolyan megmentőként megérkezett az Ultimához és kedvezőbb áron, nagyobb részesedést szerzett, mint a magyar alapítványi csapat, vagyis "kihígította" az Optimát.A Yoda szállítmányozásba, egészségügybe, technológiába és ingatlanokba fektet be Cipruson és Görögországban. Papalekas másik nagy ingatlanos cége aGlobalworth, amelyet 2013-ban vezetett be a Londoni Értéktőzsdére. A láncdohányos, rendkívül okosnak tartott üzletember korábban vagyona jelentős részéta román irodapiaconszerezte. Azt az Optima új vezetésének kell átnéznie, hogy a külföldi topüzletemberek miként kerülhettek sokkal jobb pozícióba az alapítványnál.Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy a magyar befektetői kör a korábbi lehetőségihez képest, amikor vételi ajánlattal többségi tulajdont jelentő kontrollpakettet szerezhetett volna, lassan visszaszorul 20 százalék körüli tulajdonhányadra úgy, hogy erre rengeteget költött.Az MNB alapítványának új vezetése a racionalizálásban, az egyszerűsítésben, az alapos vizsgálatokban hisz, az a törekvése, hogy végre valóban megértse, hogy tudatlanság vagy valamilyen hátsó szándék vezetett a nagyon hátrányos ügyletekhez. | Annyira nem maradt pénz az MNB-alapítványnál, hogy az új vezetésnek kérnie kellett még 400 milliót | A PADME új vezetői büntetőfeljelentést is tettek, miután elkezdték átnézni, mi történt az alapítványnál lévő közpénzzel. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/25/alapitvany-mnb-padme-matolcsy-gyorgy-feljelentes | 2025-04-25 07:00:00 | true | null | null | Telex |
A NAV közleményéből kiderül, hogy az ellenőrzés feltárta, hogy a vállalkozás csaknem 30 munkavállalóját szabálytalanul foglalkoztatta, sem bejelentési, sem adó- és járulékbevallási kötelezettségét nem teljesítette - írja az MTI.Hangsúlyozták, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás az egyik legsúlyosabb szabálysértés, mely több szankcióval is járhat, és a NAV akár annyiszor kétmillió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat, ahány bejelentés nélkül foglalkoztatott magánszemélyt talál. Kiemelték, hogy a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának további speciális jogkövetkezménye a nyilvánosság:ami jellemzően kizárást jelent a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatokból. Ráadásul a közzétételi listára felkerülő cég kockázatos adózó lesz, így sokkal súlyosabb szankciókkal számolhat a jövőben, például a feketefoglalkoztatásért kiszabható bírság kétmillió forintról hárommillióra ugrik.A NAV szerint a beléptető kapu adatai nemcsak azt dokumentálták, hogy ki dolgozott, hanem azt is, hogy mióta dolgoztak feketén a cég alkalmazottai. | Feketén foglalkoztatta a munkavállalóit egy cég, a beléptető kapu buktatta le őket | Feketén foglalkoztatta a munkavállalóit egy cég, a beléptető kapu buktatta le őket - Az érintettek két évre felkerülnek a NAV szégyenlistájára. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/04/25/nav-ceg-lebukas-munkavallalok-feketefoglalkoztatas | 2025-04-25 10:50:00 | true | null | null | Index |
A pécsi belvárosban található Káptalan Kert az elmúlt években országosan is elismert rendezvényhelyszín lett, ahol tavasztól őszig - Ákostól a Carson Comáig - a legnépszerűbb hazai zenekarok lépnek fel, gyakran pécsi előzenekarral. Az üzemeltetők egyike szerint most egy nagyon furcsa eljárás vethet véget a sikerszériának: a 26 oldalas szakmailag alátámasztott anyagukkal szemben egy háromoldalas, valótlanságokat tartalmazó, de a nyertes ajánlati árat nem tartalmazó anyagot hoztak ki győztesnek a bírálók. Az értékelés szerint tartalmi, szakmai különbség nincs a két érvényes pályázat között, azonban laikusként sem nehéz felfedezni néhányat.A pécsi nyári színházat 2019 óta az önkormányzati Pécsi Balett szervezi a Káptalan utcai szabadtéri színpadra, de az egyhónapos programsorozaton kívül egy külsős cég, a Made in Pécs Kft. elsősorban könnyűzenei koncertekkel tölti meg a teret. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően egyre színesebb kínálattal, egyre emelkedő színvonalon. Olyan mintha a Budapest Park kistestvére működne a pécsi belvárosban.A helyszín üzemeltetésére a tulajdonos önkormányzatnyílt pályázatot írt kifebruárban: a hivatalos indoklás szerint azért, mert 200 millió forintból fejleszteni szeretnék a létesítményt, de ehhez vissza kellett venni az önkormányzat közvetlen kezelésébe. Legkorábban ősszel indulhatna a beruházás, bár európai uniós forrásokról van szó, így az időzítés erősen kérdőjeles. Az előterjesztő alpolgármester,Ruzsa Csaba szerintnem csak gazdasági szempontokat, azaz a bérleti árat szerették volna mérlegelni, hanem a kulturális hozzáadott értéket is.A pályázat kiírása és az erről szóló közgyűlési döntéselőtt egy nappal, tehát a bizonytalanság ellenére a Káptalan Kert több koncert időpontját is meghirdette, nem sokkal később a jegyértékesítés is elindult. Erre az ellentmondásra akkor aMecseki Müzli hírlevélben is felhívtuka figyelmet és megkerestük az érintetteket, de akkor nem érkezett válasz.A pályázat beadási határideje március 20. volt, és egy friss közgyűlési előterjesztés szerint két érvényes ajánlat érkezett. A már említett 26 oldalas, szakmailag alátámasztott anyag rengeteg, többezres fesztivált jelöl meg referenciaként, szakembergárdát sorol és kellően alátámasztja a pályázó beágyazottságát a helyi könnyűzenei, civil és egyetemi életbe. Ez a pályázó nettó 1,5 millió forintos ajánlatot tett a havi bérleti díjra.Ezzel szemben a másik pályázó, a budapesti székhelyű OHBM Services Kft. egy csupán háromoldalas anyagot nyújtott be, de 1,9 milliós ajánlattal, igaz ez az ár a pályázatból nem derül ki. Érdekesség, hogy ennek a pályázónak a civil életbe való beágyazottságot egy olyan szervezet igazolta, amit korábbanebben a 2023-as cikkben is megemlítettünk.A pályázatban szereplő szervezet a leginkább Fidesz-közeli szervezeteknek kedvező Városi Civil Alapból 4 millió forintot nyert, személyi átfedések miatt egy másik Fideszhez-közeli civil szervezethez is kapcsolódik. Az egyetemi referenciákat a hallgatói önkormányzat adja és kizárólag HÖK-ös rendezvényekre hivatkozik a Budapesten bejegyzett cég, aminek a nevét az előterjesztésben megtalálható szerződéstervezetben ráadásul el is írták. Mindkét pályázat és az előterjesztés szövege az önkormányzat oldalánelérhető.Ezek után talán nem meglepetés, hogy a Káptalan Kerthétfő esti bejegyzésehatalmas felháborodást váltott ki nem csak Pécsen, de a teljes magyar könnyűzenei életben. Több zenekar is jelezte, hogy a megkeresésük nélkül kerültek a nyertes pályázatba."Szenvedélyes pécsi lokálpatriótaként bíztunk benne, hogy az események mögött csupán figyelmetlenség áll, nem pedig valami gazdasági, vagy politikai mutyi miatt játsszák tudatosan egy furcsa budapesti cég kezére a pécsi zenei élet pótolhatatlan kincsét, a pályázatok érdemi megvizsgálása nélkül" - olvasható a Káptalan Kert bejegyzésében és azt is hozzáteszik, hogy a felsorolt furcsaságok, vélt szabálytalanságok mellett sem a saját kizárólagosságukat kérik, hanem a tisztességes eljárást."Múlt csütörtökön láttuk meg a nyilvános előterjesztést. Azonnal írtam a jegyzőnek, a polgármesternek, mert egészen elképesztő, amit láttam. A konkurensünk pályázatában említett zenekarok több mint felével beszéltem, nem is kaptak megkeresést. A csupán három oldalas pályázatban nem szerepel az ár vagy a szakmai referenciát biztosító háttér. A referenciáikat pedig kizárólag a PTE EHÖK rendezvényei adják" - mondta hétfő délután a Gellai Gergő, a Made in Pécs Kft. vezetője a Telexnek.Gellai szerint félévente újították meg szerződést a Pécsi Balettel, de többször kérte, hogy más időtáv szerencsésebb lenne, mert az évről évre végrehajtott fejlesztéseiknek nem ennyi a megtérülési ideje. De ennek is vége lett januárban. "Alpolgármesteri és polgármesteri szinten kaptam ígéretet, hogy a már leszervezett koncertjeinket biztosan megtarthatjuk, akármi is lesz a pályázat eredménye, ezért is kezdtük el ezeket hirdetni. Egyes zenekarokkal már egy éve megegyeztünk az időpontről, mert így lehet tervezni" - tette hozzá. Gellai szerint ráadásul egészen megdöbbentő közjáték kísérte a pályázási folyamatot: egy olyan szerződéstervezet jutott el hozzájuk, amiben pont az az összeg szerepelt, amit most győztesként hozna ki a városházi előterjesztés.Februárban, a pályázat kiírásakor megkerestük a pécsi önkormányzatot, de nem kaptunk reakciót. Hétfőn ismét kérdéseket küldtünk, amire annyit írtak, hogy még nincs végleges döntés, "az előterjesztés tervezete egyeztetés alatt áll". A kulturális bizottság hétfői üléséről - információink szerint az előterjesztő, vagyis Ruzsa Csaba kezdeményezésére - levették a napirendi pontok közül a tervezetet. "A végleges döntésig türelmet kérünk" - írta a kérdéseinkre a pécsi önkormányzat. "Reményeink szerint a nyári koncerteket nem veszélyezteti a pályázat kiírása, azonban szerződése nincs jelenleg senkinek és nem is volt ezen időszakra, így ez külön egyeztetést igényel majd a pályázat lezárást követően" - tették hozzá. Azt is elmondták, hogy korábban nem nyílt pályázaton választotta ki a Pécsi Balett az üzemeltetőt. A pályázat végleges elbírálására várhatóan a csütörtöki közgyűlésen kerülhet sor.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni. | Telex: Gyanús pályázat miatt került veszélybe Pécs legjobb szabadtéri koncerthelyszíne | A Budapest Park pécsi kistestvére lehetne a Káptalan Kert, ami az elmúlt években országosan elismert koncerthelyszín lett. Az üzemeltetők szerint most egy furcsa cégnek játszhatják ki a város kulturális értéket. | null | 1 | https://telex.hu/after/2025/04/15/kaptalan-kert-pecs-palyazat | 2025-04-15 10:46:02 | true | null | null | Telex |
Reagált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Telex kedd reggeli cikkére, amelyben arról írtunk, Matolcsy György volt jegybankelnök fia,Matolcsy Ádám szerint az MNB-ügy politikai indíttatású, a lejáratási kísérleteket elsősorban apja gazdasági és politikai ellenlábasainak tulajdonítja. Matolcsy Ádám az elmúlt napokban írásban több kérdésünkre is válaszolt, többek között azt írta, minden jövedelme legális, nem él életvitelszerűen Magyarországon, és senki nem lopta el az MNB vagy az MNB alapítvány vagyonát, mert továbbra is a mérlegén vannak a vagyoneszközök.Az ÁSZ azt, hogy valóban politikai lejárató kampány-e az egész ügy, továbbra sem kommentálta (ezzel kapcsolatban a cikkünk megjelenése előtt is kerestük a sajtóosztályt), de a cikk publikálása után hosszan reagált Matolcsy Ádámnak azokra a kijelentéseire, miszerint a jegybanki vagyon megvan, és a számvevőszék rosszul végezte el a becslést."Az Állami Számvevőszék felhívja a valamiért az MNB alapítvány ügyeinek szakértőjeként nyilatkozó Matolcsy Ádám és a volt jegybankelnök figyelmét is arra a sajnálatos tényre, hogy a közel 300 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó, MNB által alapított PADME Alapítványnak nincs (!) 2021-re, 2022-re és 2023-ra, de még 2024-re sem (ez utóbbi elkészítési határideje még nem telt le) könyvvizsgáló által auditált beszámolója, így auditált mérlege sem. Így sajnos a vagyon meglétét ezen nem létező dokumentumokkal nem lehet alátámasztani."Az ÁSZ arról ír, a BDO Magyarország Kft. könyvvizsgáló céget "az audit során vétett súlyos szakmai hiányosságok miatt(még a beszámoló formáját sem sikerült eltalálni a 2022-2023. évekre vonatkozóan) a könyvvizsgálói közfelügyelet kötelezte a 2021. és 2022. évi beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentés visszavonására, míg e döntés nyomán a könyvvizsgáló cég a 2023. évi beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentését saját döntése alapján visszavonta"."Az említett Urak által a sajtóban hivatkozott EPRA NTA cégértékelési módszer - például a források lejárati szerkezete értékelésének hiánya vagy a gazdasági társaság tényleges jövedelemtermelő képességének figyelmen kívül hagyása miatt - teljesen alkalmatlan a PADME Alapítvány vagy az Optima Befektetési Zrt. valós pénzügyi helyzetének értékelésére", írja az ÁSZ. A számvevőszék emlékeztet, hogy az alapítványi vagyont kezelő Optimának90 napon belül ki kellene vagy kellett volna tudnia fizetnie a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványtól kapott 127,5 milliárd forint hitelét, sőt, ebből a tartozásból 27,5 milliárd forintot nyolc banki napon belül kellene teljesítenie."Ha ezt csak a közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő ingatlanok eladása által tudja teljesíteni, akkor nyilvánvalóan téves az ingatlanok normál piaci értékével számolni, hiszen 90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant. Ilyenkor a szakma - helyesen - jelentős árcsökkenéssel számol. Talán nem véletlen, hogy korábban az érintettek sem használták ezt a módszert részvényeik értékelésére, a GTC részvényeit inkább »nemes egyszerűséggel« a bekerülési értéken tartották nyilván, semmit nem törődve a piaci értékelést tükröző tőzsdei részvényárfolyam jelentős és tartós leértékelődésével."Az ÁSZ és Matolcsyék között vélhetően többféle vita is lehet, amire most az Állami Számvevőszék reagált, alapvetően módszertani kérdés. Egy cég értékét többféle módszertan alapján is fel lehet értékelni, tőzsdei cégeknél azonban egyszerűsödik a helyzet, hiszen alapvetően az aktuális részvényár jelenti a kiindulópontot. Az ÁSZ a PADME-ról szóló ellenőrzésében a GTC esetében (ebbe a lengyel cégbe szállt be az Optima) a cég értékét a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg, és ez alapján vonta le azt a konklúziót, hogy óriási vagyonvesztés történhetett a jegybanki alapítványi vagyonban. Az ÁSZ jelentésének egyik központi eleme, hogy az Optima már eleve indokolatlan felárral vette meg a tulajdonrészét, de a vásárlás után a részvények árfolyama tovább esett, 2024 végére a megvásárolt csomag értéketöbb mint 160 milliárd forinttal csökkenta számvevők becslése szerint.Matolcsy Ádám és Matolcsy György szerint viszontaz ingatlanos tőzsdei cégek értékétaz egyedi eszközeik alapján is lehet értékelni, erre használják a szakmában az EPRA NTA módszertant. A volt jegybankelnök az ÁSZ-jelentés megjelenése után azzal érvelt,"érthetetlen szakmaiatlanságra vall" a számvevőszéktől, hogy a GTC esetében a cég értékét kizárólag a tőzsdei árfolyamok alapján állapította meg, nem vette figyelembe az ingatlanportfóliót. Matolcsy érvelése szerint ezzel a módszertannal nézve a jegybanki alapítványi vagyon nemhogy megvan, az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot - erre reagált az ÁSZ azzal, hogy elég nehéz 127,5 milliárd forintnyi ingatlanvagyont eladni, hogy aztán abból lehessen fedezni a hitel visszafizetését.Mindeközben Varga Mihály, a jegybank új elnöke kedden bejelentette, hogy "a profiltisztítás érdekében" kezdeményezte az egyeztetést a kormánynál,megszüntetik a vagyonkezelő alapítványokat. Orbán Viktor a jegybankkal történő tárgyalásokra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorában is sok szó esett- a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt már a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36 is arról számolt be, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, arról pedig, hogyan jelölte meg a kormányaz egész ügy főkolomposának az Európai Központi Bankot, itt írtunk. Az MNB-ügy fejleményeititt követjük. | Üzent az ÁSZ Matolcsyéknak: 90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant | Reagált az Állami Számvevőszék a Telex kedd reggeli cikkére, amelyben arról írtunk, Matolcsy Ádám szerint az MNB-ügy politikai indíttatású, és senki nem lopta el a jegybank alapítványi vagyonát. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/15/allami-szamvevoszek-reakcio-matolcsy-adam-matolcsy-gyorgy-mnb-ugy-jegybanki-alapitvany | 2025-04-15 14:24:05 | true | null | null | Telex |
"Mindig azt hiszem, hogy Lázár János már nem tudja fokozni, aztán mindig csalódnom kell" - így reagáltVitézy Dávida Lázár János építési és közlekedési miniszter reggeli posztjára. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője képeket is mellékelt, amelyeken azt állítja, Lázár János kézírása van, amint konkrétan leállít több budapesti beruházást.Vitézy szerint a miniszter "arrogáns stílusban másokra mutogat és kéri számon, hogy a HÉV-ek vagy a budapesti vasúti, villamoshálózat vagy trolibusz fejlesztések miért nem haladnak". Pedig 2022-ben személyesen ő, a saját kézírásával írta oda több budapesti beruházás mellé is azt, hogy "lezárni". Vitézy konkrét beruházásokat is említett, amiket a miniszter állíttatott le a fővárosban:H5-ös szentendrei hév akadálymentesítése és rekonstrukciója,H6-H7-es ráckevei és csepeli hévvonal felújítása, rekonstrukciója és Kálvin térig történő meghosszabbítás tervezése,Nyugati pályaudvar bevezető szakaszainak fejlesztése Rákosrendezőig,Déli Körvasút III. ütem, Népliget megállóhely kialakítása és aFerencváros - Kőbánya felső - Rákos vonatbefolyásoló rendszer előkészítése.Vitézy szerint ezek közül már több is rendelkezett elnyert uniós forrásokkal, nem volt a fedezetük befagyasztva a jogállamisági viták miatt akkor, amikor azokat Lázár János leállította.Lázár reggel egylistáról posztolt, amelyen olyan fejlesztések vannak, amiket szerinte azért kellett leállítani, mert "Brüsszel azzal segíti az Ukrajna-párti ellenzéket, hogy akadályozza a kormányzati beruházásokat". A listán szerepelt mind az öt utóbbi, Vitézy által említett beruházás is.Az üggyel kapcsolatban kerestük Lázár minisztériumát, az Építési és Közlekedési Minisztériumot, de egyelőre nem kaptunk választ. | "Lezárni" - Vitézy Dávid szerint Lázár János saját kezével állított le több budapesti beruházást | Pedig az építési és közlekedési miniszter reggel arról posztolt, hogy „Brüsszel azzal segíti az Ukrajna-párti ellenzéket, hogy akadályozza a kormányzati beruházásokat”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/15/vitezy-david-lazar-janos-lezarni-beruhazasok-leallitasa-ellenzek-tisza-part-ukrajna | 2025-04-15 16:47:07 | true | null | null | Telex |
A kecskeméti Neumann János Egyetem 2020-ban és 2021-ben összesen 144 milliárd forintot kapott a magyar államtól az új campusa, valamint egy tudásváros nevű új városrész felépítésére.A campust elkezdték, de az építkezés nemrég félbeszakadt. A tudásváros terveit bemutatták, de még egy kapavágás sem történt.A fejlesztésre kapott 144 milliárd forint részben elvesztette az értékét, ami maradt, az a fizetésképtelenség határán álló jegybanki befektetési cégnél van.Az MNB-s cég a pénzt lengyel részvényekbe rakta, amelyek értéke azóta felére csökkent. Kecskemétnek így most se pénze, se új városnegyede nincs.Az érintettek szerint mindent szabályosan csináltak, az egész történetből azonban kirajzolódik, kinek az érdekeit képviselhették valójában.2024. február 23-án, pénteken Kecskemét szempontjából történelmi jelentőségű sajtótájékoztatót tartottak a városban. Két év tervezés és műhelymunka után ekkormutatták bea város határába megálmodott, Tudásváros névre keresztelt fejlesztés terveit. Ezekben az szerepelt, hogy Kecskemét Homokbánya nevű területén, egy valamikori szovjet laktanya helyén, egy teljesen új, több ezer embernek otthont adó városrészt építenek majd fel.A koncepció kidolgozói mertek nagyot álmodni. A tervek többtucatnyi többemeletes lakóépületet, egy hatalmas rendezvényközpontot és több ezer ember kiszolgálására alkalmas infrastruktúrát tartalmaztak. Széles sétálóutcák épültek volna, nagy parkokat alakítottak volna ki és felújították volna a Kecskemét és Izsák közötti vasútvonalat, amivel a Tudásváros lakói közvetlen vasúti kapcsolatot kaptak volna Kecskemét belvárosába és az országos vasúthálózathoz. (A projekt korábbi neve Okosváros volt, a Tudásváros fantázianevet a tervezés végén találták ki.)A fejlesztést a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) és a város önkormányzata koordinálta. Csizmadia Norbert, az NJEA kuratóriumi elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, a fejlesztéssel a cél egy új "tudás-ökoszisztéma" létrehozása. Szemereyné Pataki Klaudia, a város polgármestere szerint utoljára a Széchenyiváros nevű lakótelepi negyed felépítésénél adatott meg, hogy előre összeállított koncepcionális tervvel fejlesszék a várost.A sajtótájékoztatón az akkori beszámolók szerint egy dolog nem hangzott el. Az, hogy mikor kezdenék meg a több százmilliárdos projekt elindításához szükséges közbeszerzés kiírását és mikor kezdődne el a kivitelezés. Erről Szemereyné és Csizmadia mélyen hallgattak, aminek jó oka volt. Az egyetemi alapítvány még 2021-ben kapott 100 milliárd forintot erre a projektre, amiből elvileg bármikor elkezdhetnék a fejlesztéseket. A tervek bemutatásakor azonban már pontosan tudták, hogy az erre szánt 100 milliárd forinthoz nem férnek hozzá, így igazából nem tudják elkezdeni a Tudásváros építését.Pedig igény mindenképpen lenne rá. Bár Kecskemét népessége a 2011-es és a 2022-es népszámlálás között minimálisan csökkent, a város agglomerációja Magyarország kevés olyan területének egyike, ahol egyre többen élnek. A lakhatás szűkössége pedig az árakon is látszik: Kecskeméten idén márciusban már55 millió forint volta használt társasházi lakások átlagára, ami 754 ezer forintos négyzetméterárat jelent.A lakások iránti igény pedig várhatóan tovább nő majd. A kecskeméti Mercedes-gyárban most körülbelül ötezren dolgoznak, az üzemmost zajló bővítésesorán, 2026 elejétől pedig több ezer új munkást vesznek majd fel. A városban ezzel párhuzamosan más beruházások is zajlanak,most bővíti a gyárát a japán Nissin Foods, és építkezik a németSchedl autóipari beszállító is. A Mercedes ráadásulfontolgatja, hogy az alacsonyabb költségek miatt a korábban tervezettnél is több termelést helyeznek át Németországból Kecskemétre, ami ott még több új munkahely létrehozását jelentené.Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármestera megyei lap beszámolója szerinta tavaly februári sajtótájékoztatón pont a városban megvalósuló beruházások munkaerőigényével érvelt a Tudásváros felépítése mellett. Ő az akkortól számított öt éven belül 5000 új munkahely létrejöttével számolt, és arról beszélt, hogy ezek miatt szorítja a várost az idő, hogy lakhatási lehetőségeket teremtsen a fiataloknak.A homokbányai városrész több szempontból is alkalmas lenne egy ilyen fejlesztésre: az egykori szovjet laktanya épületeinek egy részét mára felújították és társasházakká, munkásszállókká vagy kollégiumokká alakították. Sok épület viszont máig elhagyatottan és kibelezve áll, ezeket a tervek szerint elbontanák, hogy a helyükre felépíthessék a tavaly bemutatott új városnegyedet.Már ha egyszer sikerül visszaszerezni az erre egyszer már megkapott pénzt.Van egy másik kecskeméti projekt, amit már évekkel ezelőtt elkezdtek, és ami az előzőnél valamivel jobban áll. Ez a kecskeméti Neumann János Egyetem új campusa, amely a város nyugati részén, az egyetem egyik régi épülete és a kecskeméti élményfürdő között épül.Az új campus gondolata még a 2010-es évek első felében született meg, nagyjából abban az időben, amikor kitalálták, hogy a Kecskeméti Főiskolát egyetemmé alakítják, és azon a korábbinál jóval több képzést indítanak majd el. A campus első épületét 2015-ben kezdték el tervezni, és 2019-ben lett kész, azóta az egyetem gazdaságtudományi karának központja. A minden szempontból modern, a nyugat-európai egyetemekre hasonlító épület nevezetessége egy 80 tonnás tojás, amely az aulában lóg a mennyezetről.2021-ben aztán döntöttek a campus többi részének megépítéséről is, ez a projekt 2022-ben kezdődött el. Ennek részeként az első, főleg oktatásra szánt épület mellé egy irodaépületet és két kollégiumi épületet is elkezdtek felépíteni, ezek a tervek szerint 2024 végére készültek volna el. Tavaly azonban ez a beruházás is megakadt és sehol nem érhető el információ arról, mikorra tervezik befejezni, és mikor vehetik majd igénybe azok a diákok, akiknek elvileg épül.Amikor egy péntek délelőtt elmentünk a campushoz, a három félkész épületnél egyetlen targonca mozgott és semmi nem utalt arra, hogy intenzíven dolgoznának az építkezés befejezésén. Megkérdeztük az egyetemi alapítványt és az önkormányzatot, hogy miért állt le a beruházás és mikor várható a folytatás, de nem kaptunk választ tőlük.A projekt megakadása azért is érdekes, mert a campus második üteme nem közvetlenül az egyetemi alapítvány, hanem egy magáncég, a jegybanki alapítvány tulajdonában lévő Wepmark Holding Kft. beruházása. Hogy ez a cég miért állíttatta le az építkezést, amikor már tavaly be kellett volna fejezni, nem világos.Az egyetemi campus félbeszakadt építését és az új városnegyed soha el nem kezdődő kivitelezését az köti össze, hogy mindkettő a Neumann János Egyetemért Alapítvány projektje, ami mindkettő árát megkapta a magyar államtól. Ahogy az erről szóló korábbi cikkeinkben már írtuk (lásdittésitt), az intézményt fenntartó alapítvány 2020-ban 44,5 milliárdot kapott a campusra, 2021-ben pedig 100 milliárd forintot egyéb fejlesztésekre. A 100 milliárdot az említett új városnegyed, valamint egy "innovációs és tudáspark" létrehozására költötték volna - ez utóbbiról azonban nem tudni, pontosan mi lenne.A kecskeméti egyetemet a 2020-as alapítványosítás előtt az MNB tulajdonában lévő Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) támogatta, amely egy projektcéget is létrehozott az új campus felépítésére, Kecskeméti Duális Oktatás (KEDO) Zrt. néven. A campusnak helyet adó telek, valamint a 2020-ban átadott első épület ennek a cégnek a tulajdonában van.Az NJEA 2020-ban az államtól kapott 44,4 milliárd forint egy részéből ezt a KEDO Zrt.-tvette meg, amivel közvetve a telek és az épület tulajdonosa lett. A maradék pénzből 27,5 milliárd forintot a campus másik részének megvalósítására szántak, azonban valamiért nem akarták maguk megrendelni az építkezést, ehelyett "piaci finanszírozással" valósították meg. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusban nyilvánosságra hozott tervének adatai szerint a terv az volt, hogy a campust felépíti az MNB-birodalomhoz tartozó Wepmark, az egyetemi alapítvány pedig aztán bérli az épületeket, vagy elkészültük után megveszi őket. A 27,5 milliárd forintot az alapítvány kölcsönadta a szintén az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esik - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.Mint az ÁSZ-jelentésből most kiderült, a nagyobbik, 100 milliárd forintos összeget az egyetemi alapítvány 2021-ben úgy kapta meg, hogy akkor még nem is volt szüksége rá. A pénzt egy, sem akkor, sem később nyilvánosságra nem hozott, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kötött megállapodás részeként kapták "az egyetem fejlesztésére és az alapítványi célok megvalósítására". Az, hogy ezt a pénzt a Tudásváros és a nem részletezett tartalmú innovációs és technológiai park létrehozására szánták volna, szintén csak a mostani ÁSZ-jelentésből derült ki. Ezeknek akkor viszont még csak a tervezését kezdték el, így az ideiglenesen feleslegessé vált 100 milliárd forintot szintén kölcsönadták az Optimának.A tervezés végül 2024 elejére ért véget, Csizmadia Norbert NJEA-elnök ÁSZ-nak írt levelei szerint pedig addigra világossá vált, hogy a kivitelezésük a 100 milliárd forintnál sokkal több pénzből, nagyságrendileg 250-300 milliárd forintból valósulhat csak meg. A kivitelezés megindításához állami támogatást vártak volna, és piaci finanszírozással is számoltak, de mivel az előbbi nem érkezett meg, a megvalósítás nem tudott elindulni.Ehhez persze az is kellett, hogy az alapítvány teljes, 127,5 milliárdos kölcsönadott vagyona veszélybe kerüljön, vagy legalábbis - pozitívabb megközelítésben - ideiglenesen ne legyen lehívható. A pénz nagy részét a kölcsönvevő Optima a varsói tőzsdén jegyzett Globe Trade Centre SA ingatlanpiaci cég részvényeibe tette, amelyek a tranzakció után értékük több mint felét részét elvesztették. (Az Optima 9 złotyért vette a részvényeket, amelyek most 3,8 złotyt érnek.) Az árfolyam összeomlásanagyjából 150 milliárd forintnyi veszteséget okozott, amit - ha eladnák a részvényeket - vagy a jegybanki PADME Alapítványnak, vagy a kecskeméti egyetem alapítványának veszteségként kellene elkönyvelnie.Nem véletlen, hogy az Optima a világért sem akarja eladni a részvényeit, és készpénz helyett inkább mindenféle más eszközzel törlesztené az NJEA vonatkozásában fennálló 127,5 milliárdos adósságát. Tavaly több különböző ajánlatot is tettek, az egyikben a kecskeméti campus második ütemét építő, és más ingatlanok mellett a budapesti Duna-parton álló Ericsson-házat is a portfóliójában tudó Wepmark Holdingot adták volna át. Szintén felmerült, hogy azt a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelőt adják át, amely a Metropolitan Egyetem tulajdonosa -erről itt írtunk hosszabban.Az Optima legutóbbi ajánlatában már az szerepelt, hogy a kecskeméti campus befejezett épületei mellett 18 milliárd forint készpénzt, valamint a GTC 20 százalékát adná át. Az egyetemi alapítvány ezzel a Tudásvárosra szánt 100 milliárd forint helyett egy lengyel cég 20 százalékos részesedését kapta volna meg.Ezzel az ajánlattal azonban két probléma is van. Egyrészt az, hogy részvényekből valamivel nehezebb új városnegyedet építeni Kecskemétnek, mint készpénzből. Vagyis ha a GTC beruházóként részt vehetne is a fejlesztésben, nehéz elképzelni, hogy piaci alapon százmilliárd forintos nagyságrendben tudjon befektetni Kecskeméten.Ennél is nagyobb probléma viszont, hogy az Optima ajánlatában a GTC 20 százalékát 80 milliárd forint adósság elengedéséért cserébe ajánlották fel, miközben a GTC 20 százaléka a tőzsdén csak 42-43 milliárd forintot ér, és semmi garancia nincs arra, hogy az árfolyama a közeljövőben kilőjön. Vagyis az ajánlat elfogadásával a kecskeméti egyetem 80 milliárd forintnyi pénzről mondana le 42-43 milliárd forintnyi részvényért cserébe - ami az Állami Számvevőszék szerint nem lenne a világ legjobb üzlete.Az Optima ajánlatait elnézve tehát az NJEA-nak jó esélye van rá, hogy a campus építésére félrerakott pénzért cserébe valóban megkapja a campus félkész, vagy akár befejezett épületeit. A Tudásvárosra félrerakott pénz azonban nagyrészt az értéküket vesztett részvényekben van, amelyekből rövid távon sem az Optima, sem az egyetem nem tudja majd kivenni.Mondhatjuk azt is, hogy ezt a pénzt eltőzsdézték.A 127,5 milliárdos üzlet megkötése idején ráadásulCsizmadia Norbert úgy vezette az NJEA-t,hogy közben a szerződés másik oldalán érdekelt PADME kuratóriumi elnöke is ő volt. Csizmadia 2012 után államtitkárként, 2013 és 2016 között pedig az MNB ügyvezető igazgatójaként volt Matolcsy György jobbkeze. Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester szintén kapcsolódik a volt jegybankelnökhöz, az NJEA felügyelőbizottsági tagjának, Szemerey Szabolcsnak, Matolcsy György másod-unokatestvérének a felesége.A kecskeméti egyetem befektetésének reális megítéléséhez a fentiek mellett számításba kell venni az inflációt is. Az egyetemi alapítvány ugyanis most 127,5 milliárd forintot próbál - több mint egy éve hiába - visszaszerezni, miközben gondosan befektetve ez mára sokkal többet érne.Az NJEA vezetése ugyanis egy nekik rendkívül előnytelen konstrukcióval fixen 2,5 százalékos kamatra adta kölcsön a pénzét az Optimának (ezaz ÁSZ szerint"kirívóan alacsony" kamatszint). Ez azt jelenti, hogy a kölcsön időszakában az alapítvány kap évente 3,2 milliárd forint kamatot, a 127,5 milliárd forintnyi vagyon viszont folyamatosan az inflációval megegyező mértékben veszít az értékéből.Ha a sima inflációval (fogyasztói árindex) számolunk, akkor a 2021-es 127,5 milliárd 2024-ben 178 milliárd forint értékének feleltethető meg. Vagyis ha az NJEA-nak sikerül legalább valamilyen inflációkövető befektetést találnia, akkor körülbelül 40 milliárd forinttal lenne beljebb.A másik oldalról megközelítve: ha ma visszakapnák az Optimától a 127,5 milliárd forintot, azon már körülbelül 25 százalékot vesztenének. (Az ÁSZaz állampapírok vásárlásának lehetőségét vetette fel, amivel szintén több tízmilliárd forint menekült volna meg.) Ezt figyelembe véve Kecskemét és a kecskeméti egyetem szempontjából még borzalmasabb üzletnek tűnik az Optimának adott kölcsön.Felmerül a kérdés, hogy haaz ellenzékiséggel nem vádolhatóÁllami Számvevőszék és a külső szemlélők többsége szerint teljesen egyértelmű, hogy a kecskeméti egyetem rossz üzletet kötött azzal, hogy az Optimának adta a pénzét, miért gondolta azt Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester és Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök, hogy ez jó ötlet lesz.Főleg úgy, hogy Szemereyné közvetlenül választott politikus, akinek a hírneve mellett a pozíciója és a politikai jövője múlhat azon, hogy a kecskemétiek elégedettek-e a munkájával, amit nagyban befolyásol, hogy megvalósulnak-e a beígért és az optimás tranzakcióval kockára tett fejlesztések.Az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra kerülése előtt és után Csizmadia Norbert több, részben egymásnak ellentmondó magyarázattal is előállt, illetve azóta Szemereyné Pataki Klaudia is megszólalt, az ő álláspontjukat a cikk végén közöljük. Érdemes azonban megnézni, milyen más motivációik lehettek.Kezdjük a legegyértelműbbel! Ahogy az ÁSZ-jelentés is leírja, a 127,5 milliárdos kölcsönnek a kecskeméti egyetem számára két előnye volt: az, hogy teljesen biztos befektetésnek tűnt, és az, hogy egy viszonylag rövid, 90 napos határidővel elvileg bármikor vissza lehetett volna kérni a pénzt. Az egyetemi alapítvány saját érvelése szerint is ezek miatt ment bele az ÁSZ szerint "kirívóan alacsony" kamatszintű hitelbe a jobban kamatozó alternatívákkal szemben.Mint mostanra kiderült, ez a befektetés egyáltalán nem volt biztos, és egyáltalán nem lehetett bármikor visszakérni a pénzt, hiszen az nagyrészt egy ingatlanpiaci cég részvényeibe került. Vagyis az üzlet az egyetemi alapítványnak kizárólag akkor működött volna, ha a GTC részvényárfolyama növekszik, plusz ha középtávon nem veszik ki a pénzüket, hanem benne hagyják. Ebben az esetben az NJEA időben megkapta volna az évente neki járó kamatokat és sok év után visszakapta volna az eredetileg kölcsönkapott összeget is.És mi történt volna ebben az esetben az Optimával? Szanaszét kereste volna magát, hiszen 2,5 százalékos kamatra kapott hitelt, amelyet jó esetben ennél messze nagyobb hozammal tudott volna befektetni, a különbséget pedig zsebre tette volna. Összehasonlításképpen: a varsói tőzsde indexe 2021-ben 60 ezer és 70 ezer pont között mozgott, most pedig 90-95 ezer pontnál jár. Vagyis ha az optimások nem egyetlen cégbe, hanem az egész tőzsdébe fektettek volna be, akkor három és fél év alatt 30-60 százalékos hozamot értek volna el - úgy, hogy a megszerzéshez szükséges tőke után összesen 10 százalék körüli kamatot kellett volna fizetniük.A modell tehát úgy működött, hogy jó esetben az NJEA minimálisan keresett volna, az Optima pedig nagyon-nagyon jól. Rossz esetben viszont - és ez jött be - az NJEA viselte a következményeket. Hiszen, ha megpróbálták volna visszakérni a pénzüket, akkor az ÁSZ szerint "az Optima Zrt. feltételezhetően kérte volna a csődeljárás megindítását, mely minden szereplő részére akár azonnali vagyonvesztést eredményezhetett volna".És hogy kinek és miért volt érdeke az Optima nyereségessége? Elvileg a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványon keresztül az MNB-nek. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy inkább Matolcsy Ádám baráti körének, amelyik szétkereste magátaz MNB-alapítvány cégbirodalmával kötött átláthatatlan üzletek sokaságán. Ez az a kör, ami 2022-ben például14 milliárd forintért vásárolt megegy 348 négyzetméteres New York-i luxuslakást.A kecskeméti egyetem új campusán álló első épületet az akkor még jegybanki alapítványi tulajdonban lévő KEDO Zrt. rendelte meg, és az abban az időben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő ZÁÉV Zrt. volt a projekt fővállalkozója. A KEDO 2020-ban került át az egyetemhez, és 2021-ben ki is írt egy közbeszerzést a campus megépítésének második ütemére, ez azonban a érvénytelenül zárult.Mivel mind az építési telkek, mind a tervek a KEDO tulajdonában voltak, és az épületeket a cég tulajdonosa, az egyetem használta volna, logikus lett volna, hogy egy új közbeszerzés kiírásával ők folytassák az építkezést. Az egyetemnél azonban valamiért azt a döntést hozták meg, hogy nem futnak második kört, és az építkezést egy az egyben kiszervezték az egyetemi alapítványi tulajdonban lévő Wepmark Holdingnak. Ebben a modellben a campus tulajdonosa az építkezés befejezésével részben a KEDO, részben a Wepmark Holding lett volna.A tájékoztatás szerint, amit Csizmadia az ÁSZ-nak megküldött, a terv az volt, hogy az egyetem vagy lízingeli, vagy bérli a kész épületeket a Wepmarktól. Bármelyik történt volna meg (vagy fog megtörténni), ez a Wepmarknak egy nagyon jó üzlet, hiszen úgy tudtak építkezni, hogy a tulajdonukban lévő épületekre biztos vevő, vagy biztos hosszú távú bérlő van. Ez az irodapiacokon az elmúlt években tapasztalható bizonytalanságokat látva (lásda GTC esetét) kiváló üzleti lehetőség volt az MNB-s cégbirodalomnak, amelyetMatolcsy Ádám baráti köregyakorlatilagsajátjaként kezelt.Annak, hogy az egyetemi campust az eredeti tervekkel ellentétben nem a KEDO, hanem az elvileg piaci alapon dolgozó Wepmark építtette, volt egy másik következménye is: így nem kellett közbeszerzést kiírni. És bár az elmúlt években láthattunk első ránézésre rendkívül túlárazottnak tűnő, közbeszerzéseken keresztül megvalósuló projekteket is, igazán szabad keze a beruházóknak akkor van, ha közbeszerzéssel nem is kell törődni.Az, hogy a Wepmark kit és mennyiért bízott meg az építkezéssel, sem az egyetem, sem az egyetemi alapítvány, sem a KEDO honlapján nem szerepel, de még a beruházásról szóló híradásokban sincs erről elérhető információ.Több forrásunk egybehangzó állítása szerint a fővállalkozó a Matolcsy Ádám közeli barátja, Somlai Bálint érdekeltségébe tartozó Raw Development Kft. volt.Ez azért is egy könnyen elképzelhető lehetőség, mert a Raw 2021-benindulta campus második ütemének kivitelezésére kiírt, végül eredménytelenül lezárt közbeszerzésen. Azt, hogy ők mennyiért vállalták el a munkát, és annak különböző részeit mennyiért adták tovább alvállalkozóiknak, nem tudjuk, de irányadó lehet, hogy az Optima legutolsó ajánlata szerint az épületeket 35 milliárd forintnyi tartozás elengedéséért cserébe adták volna át.Ez az a Raw Development, amely közbeszerzés nélkül kapta meg az MNB-től a Postapalota felújításának megbízását, amelyeta tervezett költségeknél 70 százalékkal drágábban végeztek el. Szintén ők végzik az MNB-székház felújítását, amelynek költsége két év alattnettó 54,5 milliárdról nettó 81,5 milliárd forintra nőtt. A 2019-ben még csak 1,8 milliárd forintos árbevételt produkáló cég 2023-ra jelentős részben MNB-s beruházásoknak köszönhetően 25 milliárd forint saját tőkét halmozott fel.A Raw tehát elvileg akkor is megkaphatta volna a kivitelezésre vonatkozó megbízást, ha a KEDO vagy az egyetem közbeszerzésen keresztül keres vállalkozót erre a munkára. Így viszont közbeszerzés nélkül, a szerződéses feltételek titokban tartásával jutottak ehhez a feltételezhetően jövedelmező megbízáshoz.Arról, hogy a kecskeméti Tudásvárost pontosan hogyan és miből akarták megvalósítani, az ÁSZ-jelentésben szereplő dokumentumokban is csak zavaros és látszólag egymásnak ellentmondó információk szerepelnek. Csizmadia Norbert, az NJEA kuratóriumi elnöke az ÁSZ-nak küldött leveleiben egyrészt azt írja, hogy a 100 milliárdot a projekt megvalósítására akarták költeni, és csak a tervezés időszakára adták kölcsön az Optimának. Másrészt viszont megjelenik egy olyan érvelés is, miszerint a beruházást piaci és állami forrásból indították volna el, és az NJEA az Optimától évente kapott kamatokból vett volna részt a finanszírozásban.Ebből azonban egyelőre nem lett semmi, hiszen 2024 elejére kiderült, hogy az új városnegyed építése 250-300 milliárd forintba kerülne, ehhez pedig korábbi várakozásaikkal ellentétben a kecskemétiek nem reménykedhettek a 100 milliárd forint fölötti állami támogatásban. Ez a 2021 óta részben értékét vesztett pénz pedig most épp nagyjából feleennyit érő részvényekben van, tehát egy építkezés elindítására semmiképpen nem elérhető.Bármi lett volna is azonban a Tudásváros felépítésének pontos üzleti modellje, a fentiek alapján feltételezhető, hogy a kivitelezésben és az ingatlanok üzemeltetésében ugyanazok a Matolcsy-körhöz köthető cégek vehettek volna részt, mint az egyetemi campus építésében és a többi MNB-hez köthető beruházásban.Az egyetemi campus építése jól mutatja, hogyan keresett a Matolcsy-kör sokkal jobban azzal, hogy az egyetemi alapítvány nem maga építtette meg a campust, hanem kölcsönadta a pénzét az Optimának, és kiszervezte a projektet egy MNB-körhöz tartozó cégnek. Ha ugyanis az NJEA vagy a KEDO egyszerűen megrendelte volna a projektet, akkor azon csak egyszer lehetett volna keresni: a kivitelezésen.Ebben a modellben viszont háromszorosan tudtak keresni:egyrészt azzal, hogy az egyetemi alapítványtól "kirívóan alacsony" kamattal kölcsönkapott pénzt nagy haszon reményében tudták saját szakállukra befektetni;másrészt a kivitelezéssel, amelyet forrásaink szerint a Raw Development végzett;harmadrészt az épületek üzemeltetésével, bérbeadásával, lehetséges magasabb áron való továbbadásával, amelyet szintén az MNB-s birodalomhoz tartozó Wepmark végzett.Ezeket látva nem olyan nehéz belátni, miért ment bele Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök és Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester, egyben az egyetemi alapítvány felügyelőbizottsági tagja abba a nekik láthatóan előnytelen konstrukcióba, amelynek eredményeképpen mára leállt az egyetemi campus második ütemének építkezése, és kérdésessé vált, hogy valaha elkezdődhet-e a Tudásváros fejlesztése. Ők viszont ezt természetesen nem így gondolják.A március közepén megjelent állami számvevőszéki jelentés tartalmazza azokat a leveleket, amelyekben a számvevők magyarázatot kértek az egyetemi alapítvány és az Optima között kötött szerződésekre, illetve az ezekre a levelekre adott válaszokat is. Az utóbbiakban Csizmadia Norbert kuratóriumi elnök a legkülönbözőbb érvekkel próbál magyarázatot adni a felelős gazdálkodást firtató kérdésekre, bár a legfontosabb ellentmondásokra valójában nem sikerül válaszolnia.Csizmadia érvelése egyrészt arra alapul, hogy a szerződések megkötése idején, 2021-ben nem láttak a piacon 2,5 százaléknál jobban kamatozó befektetési lehetőséget, és akkor még nem tudták, hogy később ki fog lőni az infláció és ezzel a piaci kamatszint is. Másrészt szerinte az NJEA és az MNB-alapítvány közötti hosszú távú együttműködést figyelembe véve teljesen biztos befektetésnek tűnt az Optimának kölcsönadni a pénzt. A pénz visszafizetésére ráadásul a PADME Alapítvány is garanciát vállalt, így nem volt okuk kételkedni abban, hogy visszakapják a vagyonukat. (Mint később kiderült, ez a garancia nem sokat ért.)Csizmadia ezenkívül azzal is érvelt, hogy bár a lengyel GTC részvényei valóban egyre kevesebbet érnek, ezek nem mutatják jól a cég értékét, mivel a tulajdonában lévő ingatlanok értéke nem csökkent, sőt inkább még nőtt is (Matolcsy György is ezzel érvelt az ÁSZ-jelentések megjelenése után). Ezzel támasztják alá azt az érvüket is, hogy az ÁSZ jelentésében foglaltakkal ellentétben szerintük igazából nem történt vagyonvesztés. Ez bizonyos értelemben igaz, hiszen a GTC tulajdonában lévő iroda- és lakóházak valóban nem váltak köddé, és az értéküket sem vesztették el. Ettől viszont még sem az Optima, sem az NJEA nem juthat hozzá a cégébe befektetett pénzéhez, hiszen a tőzsdei árfolyamot nem tudják mesterségesen felnyomni, ha éppen eladják a részvényeiket.Csizmadia azzal is érvelt, hogy bár az egyetemi alapítvány most készpénzben valóban nem tudja visszakapni az Optimának kölcsönadott pénzt, egyáltalán nem biztos, hogy rosszabbul járna, ha céges részesedéseket kapna helyette.Az ÁSZ-nak ez az érvelés azért nem tetszett, mert az egyetemi alapítvány elvileg a fejlesztésre kapta a pénzt, lengyel részvényekből pedig nem olyan könnyű Kecskeméten Tudásvárost építeni.Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester az ÁSZ-jelentés megjelenése után napokig hallgatott, majd egyhosszú Facebook-poszttal jelentkezett. Ebben az ÁSZ megállapításait figyelmen kívül hagyva azt írta: "A baloldal egyenesen nekitámadt az egyetemnek, veszélyeztetve ezzel az ott tanuló hallgatók jövőjét és az ott dolgozók megélhetését. [...] Aki az egyetemünket támadja, az Kecskemétet támadja. Akinek fontos a város, az most az egyetem mellé áll, megvédi az ott tanuló diákokat, a dolgozókat, az eddig elért sikereket, valamint az egyetem további építését."Szemereynét az április 3-i kecskeméti városi közgyűlési ülésen a lemondását követelő molinókat tartó politikai aktivisták fogadták. Ő az ülés megnyitása után egy kollégájára bízta annak levezetését, és egy különterembe vonult, ahol rövid huzavona után megpróbált válaszolni a sajtó és a kecskeméti civilek, ellenzéki aktivisták kérdéseire. A több mint egy óráig húzódó akcióról a Kecsup kecskeméti portáltett közzé egy hosszú videót.A videón Szemereyné részben kétségbe vonja az Állami Számvevőszék jelentésének megállapításait, nagyrészt azonban hárít, és arról beszél, hogy a valóságot későbbi vizsgálatoknak kell majd feltárniuk. "Számomra is nagy kérdés, miért tettek büntetőfeljelentést" - mondja a beszélgetés egy pontján, majd leszögezi, hogy minden releváns dokumentum az ÁSZ-nál van, és őt még nem kereste a nyomozó hatóság.Szemereyné arról is beszél, hogy a helyzet áttekintésére megrendeltek egy független szakértői véleményt, amelynek az elkészülésére még várnak. Arra, hogy mikor és hogyan kaphatják vissza az egyetemi alapítvány pénzét, azt mondta: "Az alapítvány számára ajánlat érkezett, hogy hogyan és milyen körülmények között tudja visszaváltani a kötvényt. [...] Ennek az ajánlatnak a kiértékelése zajlik úgy, ahogy önök kérik." A beszélgetés egy másik pontján azt mondta: "Folyamatosan kapjuk a válaszokat és folyamatosan értékeljük azokat a felajánlott vagyonértékeket és pénzügyi javaslatokat, amelyeket letesznek az asztalra."Szemereyné arra is magyarázatot adott, hogy 2021. augusztus 9-énmiért gondolta meg magát egyetlen nap alatt az NJEA felügyelőbizottságaa második 22,5 milliárdos kötvényjegyzés ügyében. Azt mondta, biztosítékokat kértek a kölcsön fedezetére, amelyeket végül azzal kaptak meg, hogy a PADME Alapítvány kötelezettséget vállalt az Optima kötvényeinek visszafizetésére.A konkrétabb technikai és a felelősségét firtató kérdésekre azonban Szemereyné nem nagyon akart válaszolni. A közgazdász végzettségű polgármester a meghallgatás egy pontján azt mondta: "Ne haragudjanak! Én ezt a szakmai vitát ilyen mélységgel tényleg nem tudom tovább folytatni, mert nem én vagyok ebben szakértő." Máskor leszögezte, hogy az az ő felelőssége a felügyelőbizottság részéről, hogy "a szerződésmódosítás szabályosan történjen meg" - utalva arra, hogy újratárgyalják az Optimával 2021-ben kötött szerződéseket, miután az nem tudja teljesíteni a vállalásait.Szemereyné a szellemi és erkölcsi fölényét leginkább akkor tudta megvillantani, amikor a beszélgetés egy pontján az egyetemi vagyon elherdálásáról szóló kérdésre egy szolid homofób utalással válaszolt. Érvelése szerint az ő bátor döntésük eredménye, hogy ma egyetem van Kecskeméten, mert a 2010-es évek elején még csak főiskola volt, és az is a széthullás szélén állt a felsőoktatási átalakulás és a csökkenő gyerekszám miatt. Majd így folytatta az egyik kérdezőre nézve:"Ha csökkenő gyereklétszám van - már most bocsánat, de önre nézek, a szivárványos pólójára -, ha csökkenő gyereklétszám van, akkor feltételezhető, hogy annyi egyetemi és főiskolai kapacitásra nincsen szükség." A megjegyzés után egy férfi közbevetette, hogy a polgármester akár rá is nézhet, mert neki négy gyereke van, majd egy másik férfi, hogy neki három. Végül a szivárványos pólós nő megjegyezte, hogy heteroszexuális, amire a polgármester azt mondja, hogy nem akart az egyik forró témáról a másik forró témára áttérni.Megkerestük az ügyben a kecskeméti városházát, az egyetemet, az egyetemi alapítványt, a Raw Developmentet és a Wepmark Holdingot, amennyiben választ kapunk a kérdéseinkre, beszámolunk róla. Az MNB-üggyel legutóbb a 2026 című műsorunkban is foglalkoztunk, az adást itt lehet visszanézni. | Telex: MNB-ügy: százmilliárdos okosvárost építettek volna Kecskemét mellé, de eltőzsdézték az árát | A kecskeméti egyetem évekkel ezelőtt 144 milliárd forintot kapott az államtól egy új campus és egy új városnegyed felépítésére. A campus építése félbeszakadt, az új városnegyedet el sem kezdték, a pénz nagy része pedig elment a tőzsdén. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/16/kecskemet-neumann-janos-egyetemert-alapitvany-korrupcio-szemreyne-pataki-klaudia-tudasvaros | 2025-04-16 07:00:13 | true | null | null | Telex |
Feljelentették Újbuda korábbi főépítészét, akiről azt feltételezik, hogy irreálisan alacsony áron jutott hozzá egy önkormányzati és egy azzal határos telekhez. Az ügyről Újbuda önkormányzata küldött ki sajtóközleményt, amelyben azt írják, különösen nagy kárt okozó csalás, és hivatali visszaélés miatt tett feljelentést az önkormányzat.Azt írják, a volt főépítész az önkormányzati telek mellett egy egy magántulajdonos szomszédos telkét is megvette, amely határos a Sashegyi természetvédelmi területtel. Nem sokkal később a Fidesz vezette képviselő testület átminősítette a területet, úgy, hogy a korábbi "nem beépíthető erdő besorolású" telkekre most egy 12 lakásos társasház is felépíthető. Az ügy részleteiről további tájékoztatást ígért az önkormányzat. | Hivatali visszaélés és csalás miatt jelentette fel az önkormányzat Újbuda volt főépítészét | Az ügyről a kerület önkormányzata szerint a korábbi főépítész nagyon olcsón juthatott telkekhez. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/16/budapest-ujbuda-foepitesz-onkormanyzati-telek-fidesz-lakas-laszlo-imre | 2025-04-16 09:17:00 | true | null | null | Telex |
Magyarország 11 aranyéremmel a hatodik helyen végzett a nemzetek rangsorában a 2022-es Világjátékokon, amit az alabamai Birminghamben rendeztek. A sportért felelős minisztérium szerint azonban ezért a teljesítményért nem járt volna a sportolóknak a rendeletben meghatározott jutalom. Nyolc úszó, köztük Európa-bajnokok is perre mentek, és a bíróság másodfokon nekik adott igazat, így kamatokkal együtt összesen 200 millió forint jár nekik - derült ki a Telexhez eljuttatott dokumentumokból.A Világjátékokon olyan sportágak szerepelnek, mint a kick-box, a kajak-kenu maratoni változata, a görkorcsolya, a búvárúszás vagy a vízi életmentés. 2022-ben 224 versenyszámban avattak bajnokot, 73 ország szerzett érmet, Németország 24 első hellyel zárt az élen, mögöttük az Egyesült Államok és Ukrajna lett a második 16-16 bajnoki címmel.Magyarországegy 2013-as kormányrendelet alapjánaz ebben a versenyben 1-8. helyen végző sportolókat honorálja. Míg egy olimpián győztes magyar sportoló 55 millió forinttal gazdagodik, a Világjátékokon 17,5 millió jár az első helyezettnek, de a nyolcadik helyen végzőnek is egymillió forintot utalnak. Feltéve, ha megfelel a kritériumoknak, és van annyi részt vevő nemzet, amennyit a rendelet előzetesen megállapít. Maga a kvalifikáció is szigorú feltételekhez kötött, az érdemi verseny előfeltétel, nem lehet csak úgy benevezni egyes versenyszámokra. Általában 12-15 nemzetnek kell részt vennie egy eseményen, hogy az állami díjazás egyáltalán felmerüljön, ha nincs ennyi, akkor nem jár eredményességi jutalom.Itthon a rendelet értelmében a Nemzeti Versenysport Szövetségnek (NVESZ) kell felterjesztenie a sportért felelős államtitkárság felé az eredményességi jutalomra a jogosultakat. A szervezet meg is tette ezt a 2022-es Világjátékok után, kilenc, úszásból ismert sportolóval szemben azonban úgy határozott, hogy az ő versenyszámuk nincs abban a körben, ami állami pénzjutalomra jogosítaná őket.Az érintettek ezt vitatták, és közülük nyolcan jogi útra terelték az ügyet. A bíróság első fokon az NVESZ-nek adott igazat, másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla márciusban helyt adott a sportolóknak. Jakabos Zsuzsa, Verrasztó Evelyn, Balog Gábor, Gyárfás Bence, Senánszky Petra, Szabó Szebasztián, Takács Krisztián és Ugrai Panna esetében állapította meg a bíróság, hogy az NVESZ hibásan járt el, amikor kizárta őket a jutalomkörből. A sorrend azért lényeges, mert a nevek is így szerepelnek az ítéletben, Jakabos volt az első számú felperes.Valamennyi érintett olimpikon, Jakabos és Verrasztó Európa-bajnokok is, a zentai születésű Szabó Szebasztián 50 pillangón rövid pályán világcsúcstartó is volt. Akadt olyan versenyző, aki 2022-ben a budapesti úszó-világbajnokság és a római Európa-bajnokság között iktatta a felkészülésébe ezt a versenyt, nyilván a pénzkereseti lehetőséget is szem előtt tartva.Balog, Takács, Szabó és Gyárfás két váltószámban (akadályúszás és a 4×50 vegyes váltó) nyert, mindkétszer az olaszokat előzték meg, érmes helyre futott be mögöttük Németország, illetve Japán is. A teljesítményükért fejenként 17,5 milliós jutalmat kaphatnak, illetve a három év alatt felgyülemlett késedelmi kamatokat.A 4×50 váltóverseny az alábbi videón megtekinthető:Senánszkynak és Ugrainak 16,5 millió, Jakabosnak 12,5, Verrasztónak négymillió forint jár, amit az alperesnek, vagyis a Honvédelmi Minisztériumnak kell kifizetnie, mert a sport 2022 óta oda tartozik. A bíróság arról is határozott, hogy a versenyzőket felkészítő edzők az eredményességi jutalomra nem jogosultak. Más sportágakban edzők is kaptak, az említett úszók felkészítői nem. A fizetési határidő április 25-én jár le.Az NVESZ jelenlegi főtitkárától, Andrejkó Edinától szerettük volna megtudni, hogyan kommentálja a szervezet a bírósági ítéletet, hibáztak-e. "Az NVESZ köztestület, nem kapott és nem rendelkezik információkkal ebben a témában, ezért nem tudunk önnek választ küldeni" - írta. Majd arról is érdeklődtünk nála, hogy a szervezet összesen mekkora jutalomra terjesztette elő a versenyzőiket és felkészítőiket három évvel ezelőtt, erre nem válaszolt. A sportért felelős államtitkárságtól többek közt azt kérdeztük, miért nem fizettek eddig. Amint válaszolnak, beszámolunk róla.Egy korábbi interjúnkban Jakabos így beszéltaz életmentés versenyszámról: "Nagy kihívás volt, egy hatvankilós babával úszni nem könnyű. Jó kiegészítő sport, és emberpróbáló lebukni hetvenkét méter után a víz alá, és felhozni onnan egy babát. Sokkal nehezebb, mint elsőre gondoltam. Ezért külön öröm, hogy váltóban nyertünk."Már 2014-ben, miután a kormányrendelet életbe lépett, parázs vita alakult ki a jutalom mértékéről, akkorezt az Indexen meg is írtuk.Akkor a Magyar Olimpiai Bizottság alá tartozott a teljes sport felügyelete, így ők tettek ajánlásokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának, ahová a kormányban a sport akkor éppen tartozott. Összesen 492 millió forintot kaptak a versenyzők és edzőik.Az idei világjátékokat egyébként a kínai Csengtuban rendezik augusztusban. Arról egyelőre nincs hír, hogy az állami javadalmazás rendszerén módosítanának. | Pert nyertek Jakabos Zsuzsáék a magyar állam ellen, 200 millió forint jár nekik | Hiába szereztek összesen 11 aranyérmet a 2022-es Világjátékokon, a minisztérium szerint nem minden sportolót illetett volna meg a rendeletben meghatározott jutalom. Nyolc úszó, köztük Európa-bajnokok is perre mentek, és a bíróság másodfokon nekik adott igazat: kamatostul ki kell fizetni őket. | null | 1 | https://telex.hu/sport/2025/04/17/nyolc-uszo-perelt-vilagjatekok-allami-jutalom | 2025-04-17 04:48:02 | true | null | null | Telex |
Az Európai Központi Bank (EKB) 2024-es jogi véleményezésére gondolhatott Kósa Lajos, amikoraz EKB felelősségéről beszéltaz MNB-üggyel kapcsolatban.A Fidesz alelnöke múlt héten azt nyilatkozta, hogy az Európai Központi Bank a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenséget féltve nem járult hozzá ahhoz, hogy a jegybanki alapítványok pénzköltésére ráláthasson az MNB felügyelőbizottsága. "Kezdeményeztük azt, hogy az Európai Központi Bank menjen abba bele, hogy a jegybank felügyelőbizottsága folyamatában tudja ellenőrizni a jegybank által alapított alapítvány tevékenységét, de ebbe nem ment bele az EKB. Nem tudjuk, miért. Ez lehetetlen helyzetbe hozott mindenkit" - mondta Kósa.Az EKB aHvg.humegkeresésére azt közölte, hogy Kósa Lajos minden bizonnyal egy 2024. február 26-án kiadottvéleményrehivatkozott, amely a felügyelőbizottság hatáskörének bővítéséről szólt. Az EKB ebben mindössze annyit tanácsolt, legyen világos, hogy a felügyelőbizottság nem korlátozhatja a bank kiadásait oly módon, ami az alapvető feladatainak ellátását veszélyezteti, valamint azt is javasolták, legyen világos, hogy a bank leányvállalatainak felügyelőbizottsági ellenőrzése nem érintheti a jegybank alapvető feladatait.Fontos kiemelni, hogy az Európai Központi Bank csak véleményezte a magyar kormány jegybanktörvény-módosítását, ugyanis az EKB-nek nincs jogköre korlátozni az eurózónán kívüli tagállamok jegybankszabályozásait. Ezt követően a magyar kormány saját döntése volt, hogy a tervezetet végül nem vitték be az Országgyűlés elé.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorában is sok szó esik- a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük. | Reagált az Európai Központi Bank, miután Kósa Lajos megpróbálta őket belekeverni az MNB-ügybe | A Fidesz alelnöke egy olyan jogi véleményezésére utalhatott, ami semmire sem kötelezte a magyar kormányt. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/16/kosa-lajos-fidesz-alelnok-mnb-ugy-europai-kozponti-bank-jogi-velemeny | 2025-04-16 18:03:46 | true | null | null | Telex |
Amióta Matolcsy György már nem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, elképesztő ütemben érkeznek a hírek egy különös baráti kör (Matolcsy Ádám, Száraz István, Somlai Bálint és Stofa György) ügyleteiről. Ilyen ügylet az, hogy a tőzsdén jegyzett Nap Nyrt. napenergiás cégnél a közelmúltban egy egészen új tulajdonosi kör bukkant fel, amelyben megjelennek ennek a baráti körnek a vállalkozásai is. Sőt, a cég igazgatóságának élére is egy, Matolcsy Ádámhoz köthető ember került. Szinte egyenesen a jogi egyetemről, hiszen 26 éves és tavaly szerzett diplomát. A többi, régebbi részvényes vételi ajánlatot nem kapott a komoly részesedést szerző csapattól, bár az igazgatóság új elnöke szerint nincs is semmilyen csapat és összehangolt akció.Mint emlékezhetünk, mielőttMatolcsy György 12 év után március 3-án távozott a jegybank éléről, a jegybanki alapítványok vagyonkezelésében résztvevő Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. nevű cégnélfebruár 28-án bejegyeztek egy tulajdonosváltást. Az alapkezelő tulajdonosa a Közép-Európai III. Magántőkealap lett, amelyet a Száraz István tulajdonában álló Quartz Alapkezelő kezelt. A gátlástalan hadművelet végrehajtóit - két cégvezetőt és egy ügyvédet - beazonosították, és a tranzakció nagyon felbőszítette az MNB új vezetését, amely vizsgálatot indított és az Állami Számvevőszékhez fordult.Ugyanakkor más is történhetett - bár ennek körülményei nem ismertek -, az Opten cégregiszter szerint ugyanis, miután az alapítványok élén Csizmadia Norbertet Gion Gábor váltotta, az újaknaksikerült visszaszereznie a kontrolltaz Optima fölött. A magántőkealap pünkösdi királysága csak két hétig tartott, március 14-től újra az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. a tulajdonos. Amennyire tudjuk ehhez nem is az új MNB-vezetés aktív fellépése kellett, hanem a művelet végrehajtói maguk jelentkeztek.Ám, az alapítványos csapatnak igencsak sűrű időszaka lehetett az utolsó napokban, mert egy nappal az Optima-tranzakció előtt egy tőzsdei cégnél, a NAP Nyrt.-nél is "helyzet" volt: a társaság rendkívüli közgyűlést tartott.A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT)2021-ben debütáló NAP Nyrt.tulajdonosi körében az egykori alapítók (a mindenféle egyéb szektorban is aktív Földvári Gábor, Skamla Pál, Telc Robert Julius) mellett hirtelen szintén az MNB-botrányból ismert szereplők bukkantak fel.A Budapesti Értéktőzsde oldalán olvashatók a NAP Nyrt. közgyűlési előterjesztései,így például az is, hogy az egyik részvényes, az MNB-alapítványok főtulajdonában álló, lengyel központú GTC-csoportba tartozó GTC Origine Investments Zrt. azt javasolta a napenergiás cég közgyűlése számára, hogy dr. Zavadszky Norbertet válasszák igazgatósági tagnak.Zavadszky Norbert és ikertestvére, Roland többször szerepelt a sajtóban korábban, hiszen ők a 2006-ban Cipruson, tragikusan fiatalon elhunyt kiváló focista, Zavadszky Gábor gyermekei, akikről olykorcikkekés fotók is megjelentekbulvárlapokban.A két sportos fiú közben felnőtt, Norbert jogi egyetemet is végzett. Forrásaink szerint mindketten Matolcsy Ádám közelében dolgoztak, környezetük nevezte őket közeli barátnak, munkatársnak, ügyintézőnek, de még titkárnak is. Magát Zavadszky Norbertet is elértük, ő így fogalmazott:"Matolcsy Ádámmal fennálló viszonyomat szakmai jellegű kapcsolatként tudom jellemezni."Az igazán különös azonban az, hogy dr. Zavadszky Norbert jelölt szakmai önéletrajza a közgyűlési előterjesztésben így kezdődik: "Dr. Zavadszky Norbert 2024 tavaszán szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán." A frissen diplomázott jelölt lett tehát egy 9 milliárd forintot érő tőzsdei cég igazgatósági tagja, majd az igazgatóság az elnökének is megválasztotta. Adokumentumokbóllátszik, hogy a jelen lévő részvényesek 98,94 százaléka támogatta, ellenszavazat nem is volt, mindössze 1 százalékot alig meghaladó részvényes tartózkodott.A rövid életrajz szerint Zavadszky szakmai pályafutását a nemzetközi Dentons ügyvéd irodánál kezdte, ahol egy évig dolgozott. Ezt az ügyvédi irodát és egy vele azonos körben dolgozó tanácsadó céget az Állami Számvevőszék is megemlítia márciusban publikált jelentésében, alighanem komoly szerepe volt a Pallas-alapítványok életében, például éppen a lengyel GTC megvásárlásában. Zavadszky ezt követően a piacvezető építőipari vállalat, a Market Építő Zrt. jogi osztályán helyezkedett el, ahol szintén egy évet töltött el.Norbert ikertestvére, Zavadszky Roland is vállalt tisztségeket abban a világban, ahol a baráti kör cégei elsősorban a Pusztaszeri út 59. címről dolgoztak. Erre a címre bejegyzett cég a VGF Invest Kft. és a Sky Green Buildings Kft., amely cégeknek Zavadszky Roland a képviselője lett. Az ikrek édesanyjának, Zavadszky Mónikának is van érdekeltsége a Pusztaszeri 59-ben, például a Theinhale Kft. Mindez persze lehetne véletlen, de forrásaink megerősítették, hogy Matolcsy Ádám és felesége, Matolcsy-Meloche Nicole kifejezetten közeli barátságot ápol a Zavadszky-családdal.A 26 éves, friss diplomás Zavadszky Norbertet meg is választotta tehát a közgyűlés, majd az igazgatóság elnöknek is kinevezte.Az elnököt próbáltuk arról kérdezni, hogy rövidebb szakmai életútja, tapasztalatlansága nem jelent-e kockázatot a részvényesekre nézve (emlékezhetünk, hogyaz MNB-alapítványok által megvett lengyel GTC és a svájci Ultima külföldi cégek tőzsdei árfolyama gyorsan esett, miután a magyar alapítványi kör beszállt). Zavadszky Norbert válaszában így fogalmazott: "Szakmai pályafutásom során piacvezető építőipari cégnél és ügyvédi irodában is gyarapított tapasztalatom megfelelő alapot biztosít a jelenlegi feladataim szakszerű ellátásához."Az elnök emellett rögzítette számunkra az igazgatósági elnök korlátozott jogosítványait. Mint írta, a NAP Nyrt. igazgatóságának elnökeként kizárólag a társaság ügyrendjében foglalt jogosultságok és ügyviteli feladatok ellátására jogosult. Itt jött egy felsorolás a feladatokról, amelyről az elnök szerint látható, hogy "a NAP Nyrt. szakmai irányítását nem személyem, hanem a vezérigazgató és az igazgatóság mint testület végzi". Zavadszky Norbert azt is deklarálta, hogy "a NAP Nyrt.-nél az igazgatósági tagsági felkérésem előtt már tartós jelleggel elláttam a NAP Nyrt. valamennyi leányvállalatának ügyvezetését és a NAP Nyrt. szakmai csapatával, vezérigazgatójával mindvégig a befektetők és a NAP Nyrt. érdekeit szem előtt tartva végeztük és végezzük a feladatainkat."Ezt a cégregiszter is megerősíti, Zavadszky Norbertnek több, a Tímár utca 20-ban bejegyzett cégben volt tisztsége, a NAP-csoport itt működött, mielőtt átköltözött volna a Lövőház utca 39-be, ahol a Dry-csoport (Száraz István érdekeltségei) is dolgoznak.Mindenesetre a tőzsdei cég vezetésében többen is felsorakoztak Matolcsy Ádám környezetéből. Az igazgatóságban kapott helyet az alapítványos, GTC-s világból ismertStofa Györgyés Hevér Judit jogász is, vagyis túlzás nélkül lehet állítani, hogy a baráti kör átvette a hatalmat a napelemes cégben, hiszen az öttagú igazgatóságban az alapítókat már csak ketten képviselik.Felmerülhet persze a kérdés, hogy amennyiben valaki átveszi egy tőzsdei cég irányítását, akkor nem kell-e a többi tulajdonosnak vételi ajánlatot tenni. Ennek megvannak a szabályai:amennyiben egy egymással összehangoltan eljáró részvényesi kör tulajdonhányada átlépi a 33 százalékot, akkor valóban vételi ajánlatot kell tenni a többi részvényesnek.Ilyen, mármint összehangolt tulajdonosokról szóló bejelentés azonban nem történt, ezt maga a NAP Nyrt.rendkívüli közleménybentudatta. Zavadszky Norbert ezt úgy kommentálta a Telexnek, hogy a NAP Nyrt.-ben nem vették át különféle társaságok az irányítást.Ha elolvassuk a hivatalos közleményt, a NAP igazgatósága valójában azért ezt így nem mondta, ki, hiszen ezt tette közzé: "a NAP Nyrt. igazgatósága a Válasz Online felületen 2025. március 14-én megjelentújságcikkretekintettel rendkívüli tájékoztatásként tájékoztatja a tőkepiacot és a tisztelt befektetőket, hogy a NAP Nyrt. számára nem került a Tpt. 61. §-a szerint bejelentésre a cikkben hivatkozott közös irányítás. A NAP Nyrt. igazgatósága továbbra is elkötelezett a társaság szabályszerű működése mellett." A kérdéses Válasz Online cikk azt írta, hogy a NAP Nyrt. a GTC és a Quartz közös irányítása alatt áll, és ha ezzel a céggel történne valami, az "utalhat a Matolcsy-klán megítélésére".Vagyis az biztos, hogy nem jelentett be senki közös irányítást, és valóban egy olyan bonyolult jogi szabályozásban, mint az összehangolt részvényesi magatartás újságíróként nehéz is lenne határozott állítást tenni, ezt legfeljebb a felügyelet tudja vizsgálni például a személyi összefonódások feltárásával.Ezek után azért érdekelni kezdett minket, hogy kik is a cég részvényesei. A NAP Nyrt. közgyűlésének adatai nyilvánosan letölthetők. Ebből kiderül, hogy a közgyűlésen az ilyen szempontból releváns cégek közül jelen volt:a GTC Origine Investments Zrt. 15,49 százalékkal (képviselő: Mohai Rebeka),az Arezzo Magántőkealap 13,76 százalékkal (képviselő Valkó Mihály, aki a Quartz Alapkezelő vezérigazgatója),a Somlai Invest Zrt. 4,37 százalékkal (képviselő Somlai Bálint),a Neofelis Értékpapíralap 3,47 százalékkal (képviselő: Valkó Mihály).Utóbbi három érdekeltség egyaránt a Pusztaszeri út 59-be van bejegyezve, ahol a baráti kör, Somlai Bálint, Száraz István és Matolcsy Ádám a főhadiszállását felütötte.Matolcsy Ádámék egyéb érdekeltségeinek, így a Matolcsy Ádám felesége, vagyis Matolcsy-Meloche Nicole 100 százalékos tulajdonában álló Yeliah Investments Kft.-nek vagy a Matolcsy Ádám tulajdonában álló Magyar Strat-Delta Befektetési Zrt.-nek is van a részvénykönyv szerint érdekeltsége a NAP-ban (előbbinek 5, utóbbinak 3,7 százalékos), de ők a közgyűlésen nem szavaztak, de a fent felsorolt részvényesek is többséget alkottak a közgyűlésen.Zavadszky Norbert szerint mindenesetre ez a bőven 33 százalék feletti csapat nem egy kör. "A NAP Nyrt. részvényesei a részvényeik által megtestesített jogaikat gyakorolják. Az Ön által alap nélkül azonosnak vélelmezett »befektetői kör« fogalom értelmezhetetlen (bár az olvasók megtévesztésére valóban ismételten alkalmas)."Ez tehát az igazgatósági elnök véleménye, amihez amolyan jövőbeli adalékként hozzátehetjük, hogy egyes befektetők még távolodhatnak is a jövőben. Hiszen miután Varga Mihály leváltotta az alapítvány vezetését, előbb-utóbb a lengyel GTC vezetésében is változás várható, vagyis jobban szétválhat majd a GTC-s világ és a Pusztaszeri 59-ből irányított cégek élete.De ez a jövő, az ugyanakkor egy rendkívül izgalmas felügyeleti vizsgálat tárgya lehetne, hogy volt-e olyan pillanat, amikor az egymással nagyon sok szállal összefonódó cégek egy összehangolt körnek voltak-e tekinthetők, mert ha volt ilyen, de a felek nem tettek vételi ajánlatot, az súlyos tőkepiaci vétség. Aztán, hogy az MNB-n belül a változások mikor érnek le olyan mélyre, hogy egyáltalán felmerüljön egy ilyen felügyeleti vizsgálat, azt egyelőre nehéz megtippelni.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esik - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük. | Matolcsy Ádám és köre bukkant fel egy tőzsdén jegyzett napelemes cégben | A cég igazgatóságának élére pedig egy 26 éves, friss diplomás jogász került, akinek „szakmai kapcsolata” van Matolcsy Ádámmal. De szerinte szó sincs összehangolt hatalomátvételről. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/16/matolcsy-adam-zavadszky-csalad-tozsde-nap-mnb-ugy-asz | 2025-04-16 19:09:32 | true | null | null | Telex |
A DK be fogja perelni a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, miután a párt újabb adatigénylésére sem küldték el Sulyok Tamás párizsi útjának számláit - derült ki a Demokratikus Koalíció közleményéből. Mint írták, a DK addig nem adja fel, amíg a Külügyminisztérium nem válaszol a kérdéseire, ezek az alábbiak:Mi történt azokban a luxusszállodában bérelt szobákban, ahonnan Sulyok Tamás 3 nap után távozott, de ki voltak fizetve 16 napra?Megszállt valaki más ott az adófizetők pénzéből?Ott maradt nyaralni addig a köztársasági elnök kísérete?Korábbanmegírtuk, hogy csak abban a három napban használta magyar delegáció az Intercontinental 15 lefoglalt szobáját az olimpia ideje alatt, amikor Sulyok Tamás köztársasági elnök is Párizsban tartózkodott. Vagyis a maradék lefoglalt 16 éjszakán vagy üresen álltak a szobák, vagy a szálloda szabadon kiadhatta azokat másoknak.A köztársasági elnök és az őt kísérő delegáció számára összesen 15 hotelszobát (köztük az elnöki lakosztályt) vett ki a kormány 18 éjszakára, a szerződést a párizsi magyar nagykövetség képviselője írta alá. Az egész 228 millió forintba került. | Nem küldték el Sulyok Tamás párizsi útjának számláit, ezért beperelné a DK a magyar külügyet | A párt szeretné tudni, hogy mi történt azokban a hotelszobákban, ahonnan a köztársasági elnök három nap után távozott a párizsi olimpia idején. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/24/dk-per-kulugyminiszterium-sulyok-tamas-parizs-hotel | 2025-04-24 09:45:00 | true | null | null | Telex |
Az Állami Számvevőszék több jelentésben vizsgálta az elmúlt időszakban az MNB alapítványának ügyeit, ebbőlaz egyik jelentés kifejezetten a jegybank és alapítványának ingatlanügyeiről szólt. Az egyik emlegetett ingatlan a budai Várban, a Szentháromság téren álló Burg Hotel épülete, amelyet először a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány tulajdonában volt, majd onnan az MNB ingatlankezelőjéhez került.Erről az épületről ír most érdekességeket azMfor.hu cikke, amely szerint az MNB alapítványa hathatós állami segítséggel juthatott hozzá a műemlék épülethez, hogy azt elbontva konferenciaközpontot építhessen. Mindez azért is érdekes, mert a kormány nagyon igyekszik eltolni magától az MNB alapítványának ügyét, Orbán Viktor és Gulyás Gergely, ahogy minden más kormányzati politikus is azt hajtogatja az ügyben, hogy a kormánynak semmi köze a jegybank dolgaihoz.A cikk szerint az 2019 áprilisának végéig a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) tulajdona volt, akkor került az államhoz, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz. Az MNV el akarta adni az épületet, meg is hirdetett egy árverést, amit aztán 2020 augusztusában egyszer csak törölt.2020 december végén, karácsony és újév között aztán megjelent egy kormányhatározat, rajta Orbán Viktor aláírásával, ami szerint a PADME versenyeztetés nélkül hozzájuthat az ingatlanhoz.A kormány később is segítette egyengetni az MNB alapítványának dolgát, amikor ugyanis 2022-ben elkezdték bontani az épületet, az önkormányzat pedig tiltakozott a bontás ellen, egy újabb kormányhatározat nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a PADME projektjét.A Szentháromság téri ingatlan építkezésénél az ÁSZ jelentése szerint felmerült a túlárazás, a számvevőszék pedig azt is aggályosnak találta, hogy a projektirányító és a kivitelező cég is ugyanahhoz a tulajdonoshoz, Somlai Bálinthoz tartozik. Somlai cégei, a projektirányító Somlai Invest és a kivitelező Raw Development az MNB székházának munkálatainál is felbukkantak. Az ÁSZ a székházfelújítás körül is nagyon sok aggályos dolgot talált,Somlai Bálint viszont a Telexnek minderről azt mondta, az ÁSZ téves és szakmaiatlan következtetésekre jutott jelentésében. | Állami segítséggel jutott épülethez a budai Várban az MNB alapítványa | Két kormányhatározat is segítette az MNB-t és alapítványát, hogy felhúzhassa konferenciaközpontját, aminek építése körül aggályos dolgokat talált az ÁSZ jelentése. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/23/mnb-alapitvany-mnv-vagyonkezelo-budai-var-burg-hotel | 2025-04-23 10:52:46 | true | null | null | Telex |
Csak abban a három napban használta magyar delegáció az Intercontinental 15 lefoglalt szobáját az olimpia ideje alatt, amikor Sulyok Tamás köztársasági elnök is Párizsban tartózkodott. Vagyis a maradék lefoglalt 16 éjszakán vagy üresen álltak a szobák, vagy a szálloda szabadon kiadhatta azokat másoknak - írta válaszul a külügyminisztérium ahvg.humegkeresésére. A Sándor-palota korábbannem tudta megmondani, mi lett a szobák sorsa a fennmaradó éjszakákon.A lap arról is érdeklődött, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal esetleg megpróbálta-e karitatív célokra felajánlani a szobákat - ha már úgyis kifizették értea 228 millió forintos árat-, de nem kaptak választ.A köztársasági elnök és az őt kísérő delegáció számára összesen 15 hotelszobát (köztük az elnöki lakosztályt) vett ki a kormány 18 éjszakára, a szerződést a párizsi magyar nagykövetség képviselője írta alá. Az egész 228 millió forintba került.A gond csak az volt, hogy amikor a szerződést megkötötték, azaz 2023 decemberében, még Novák Katalin volt a köztársasági elnök, aki tényleg 18 éjszakát szeretett volna Párizsban tölteni, az őt követő Sulyok Tamás viszont már csak 2 éjszakát, azaz 3 napot. A hvg.hu-nak küldött tájékoztatás szerint akkor lehetett volna megspórolni valamekkora összeget, ha még januárban lemondják a szobákat, akkor azonban még Novák volt az államfő, aki alatt időzített bombaként ketyegett a tény, hogy kegyelmet adott K. Endrének, aki a bíróság szerint mentegette a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját. A dolog kiderült, Novák lemondott, jött Sulyok, akit viszont nem érdekelt annyira az olimpia. Így jártunk. | Kiderült, mi lett a köztársasági elnök kihasználatlan párizsi hotelszobáival: semmi | Sulyok Tamás és delegációja csak 3 éjszakát töltött a párizsi Intercontinentalban, a maradék 16 lefoglalt éjszakán vagy üresen álltak a szobák, vagy kiadták őket valaki másnak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/23/sulyok-tamas-olimpia-szallodai-szoba-parizs-intercontinental-lakosztaly | 2025-04-23 15:58:57 | true | null | null | Telex |
Április 21-én reggel kérdéseket intéztünk a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) és a 4iG Nyrt. tőzsdén jegyzett céghez. Arról érdeklődtünk, hogy igaz-e az a piaci szereplőktől származó információ, hogy az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. magyar hadiipari holding élén vezetőváltás készül. Arra is rákérdeztünk, igaz-e az az értesülésünk, miszerint a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. egy nagy portfóliócsere (Space and Defense Transaction) keretében az állami hadiipari cégekben szerezne részesedést.A kérdéseinkre ugyan közvetlenül nem kaptunk választ (nagyon nem is remélhettük, hiszen húsvét hétfő volt), de az NGM hamarosan elküldött és nyilvánosan kiadott egy közleményt, amely szerint a vezetőváltás már meg is történt."Nagy Márton 2025. április 17. napjától Póser Zoltánt nevezte ki az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatójává. Az új vezető dr. Antal Ferencet váltja, aki a rábízott feladatokat, az átvilágítást és a restrukturálást eredményesen és sikeresen elvégezte."Póser Zoltán bizalmi embernek tűnik, aSzázadvég honlapjánmegtalált életrajza szerint korábban többek között a Procter&Gamblenél dolgozott, a Miniszterelnökségen volt politikai főtanácsadó, legutóbb pedig a Debreceni Egyetem körül volt állásban.Forrásaink szerint ugyanakkor izgalmas, több száz, de inkább több ezer milliárd forintos történet van a háttérben: hamarosan hasonló tranzakció ismétlődhet meg, mint amit már láthattunk más iparágakban, például a távközlésben, ahola magyar állam segítségével szerezte meg a Vodafone többségi tulajdonát a 4iG. Magyarország az elmúlt években komoly erőforrásokat mozgatott meg a magyar védelmi ipar fejlesztésére. A szektor állami részét összefogó N7 Holding Zrt. tavaly nyáronNagy Mártonnemzetgazdasági miniszter alá került, aki szinte azonnal kinevezte Antal Ferencet vezérigazgatónak, aki mint most kiderült, végül egy évet sem tölthetett a poszton.Nagy Márton jól ismerhette Antalt, aki a korábban piaci tanácsadócégeknél, így a Deloitte-nél is dolgozó jogász-közgazdász volt, majd a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai tranzakciókért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkára. A szakember korábban a Budapest Airport megvételén dolgozott sokat, így interaktív munkakapcsolatban volt az NGM részéről nemcsak Nagy Mártonnal, de Lóga Mátéval, Nagy legfőbb bizalmasával is.Antal a piacon már szintén bizonyított vezérigazgató-helyetteseket vett fel az N7-hez, a csapata így nézett ki:Dr. Szabó-Szombati Tibor István lett az általános vezérigazgató-helyettes,Dr. Lőrincz Benedek lett a gazdasági vezető, aki korábban például a CA-IB-nál, de sokféle tőkepiaci cégnél is megfordult, a stratégiáértWenczel Richárd (METU, Deloitte, IVSZ) felet a stratégiáért,míg a nemzetközi kapcsolatokért Nagy Péter felelt.Az N7-hez nagyonsok hazai cégtartozik, illetve több kiemelt vegyesvállalat is. Az új vezetés állítólag eléggé rossz állapotban találta az N7 nemzetközi szerződéseit, mindent átvilágított és megpróbált olyan szerződés-módosításokat kérni, amellyel a magyar védelmi iparban az állam profitelvárásokat és kontrolljogokat szerez. Hét nagy nemzetközi céget mindenképpen érdemes megemlíteni.A zalaegerszegi Rheinmetallt, amelyben a német Rheinmetall 51 százalékos és az N7 Zrt. 49 százalékos tulajdonában álló cég Lynx (hiúz) harckocsikat gyárt;A várpalotai lőszergyárat, amely a155 millimétereslőszereket gyártja a harckocsikba;A szintén várpalotai robbanóanyagot gyártó üzemet;A gyulai Airbus Helicopters céget, amely 70 százalékban a francia központú Airbus Helicopters és 30 százalékban az N7 tulajdona;Az ugyancsak gyulai Satys PSP Hungary Zrt. felületkezelőket gyártó vállalatot;A kiskunfélegyházi, de cseh hátterű Colt CZ Hungary Zrt. fegyvergyártót;És a vecsési Dynamit Nobel Defence Zrt. páncéltörőgyárat.Az N7 alatt nagyon fontos még a HungaroControl légi forgalmi irányító. Nagy múltú cég a Rába Nyrt. tőzsdei járműgyártó, amely például a török Nurol Makina csoporttal szeretne Gidran harckocsikat gyártani. Erre már létre is hoztak egy hazai céget, és az a terv, hogy egyre nagyobb részben hazai lesz a gyártás. Igaz a Rábáról azt hallottuk, hogy lévén tőzsdei cég, nehezebb irányítani; a tulajdonosok nem tudnak olyan adatokat elkérni, amit a többi tulajdonos egyidejűleg nem kap meg.Az N7 kezében van ezen kívül a Hirtenberger Defence Systems (HDS) aknavetőket és aknagránátokat gyártó vállalat, amely korábban osztrák volt, de mindenféle angol, sőt, még új-zélandi aktivitása is volt. Mint forrásunk mesélte, a fegyvergyártásban az nagy érték, ha több helyszínről, több telephelyről van engedély, ahonnan több piacra lehet szállítani. AHirtenberger Defence SystemsVédelmi Ipari Kft. is ma már Várpalotára költözött. Magyar állami lett a kis méretű repülőgépeket gyártó cseh Aero Vodochody nevű vállalat is.A magyar hadi ipar mindenesetre szépen fejlődött. Mint forrásaink mesélték, az ugyan nem volt teljesen tiszta még a cégen belül sem, hogy mi az N7 fő célja (a hazai védelmi képesség fejlesztése vagy jó üzletek keresése), de sok volt az ígéretes projekt. Az N7-nek nagy tervei voltak, amerikai, kanadai, német cégekkel voltak folyamatban tárgyalások.Mint hallottuk, kifejezetten jól alakult az Embraer (Empresa Brasileira de Aeronáutica S.A.) brazil top 10-es repülőgépgyártó tervezett szerviz-kiszolgálása. A legnagyobb repülős cégek, vagyis az Airbus és a Boeing nyomába eredő brazil gyártótól márMagyarországés a környéken több más ország is vett szállítógépet. Az Embraer-gépek szervizelésére készülőACE (Aeroplex of Central Europe), vagy magyarul az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. szintén az N7 tulajdonában áll, majdnem ezer embert foglalkoztat és 2023-ban 31,3 milliárd forintos árbevétele volt. Mint hallottuk, az ACE nagyon perspektivikus, sokat fejlesztett abba, hogy az Embraer-gépeket is tudja szervizelni, pedig állítólag egy szakszerelő kiképzése mintegy 5 év és mintegy 100 millió forint költség, de ha ez a tudás itt lesz, az nagy erő.Mindemellett az NGM, a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) viszonya nem volt mindig felhőtlen. Viszont a jogi, informatikai, humán erőforrás, technológiai és pénzügyi átvilágítás nyomán a cégek letisztultak, a bevezetett reformok, a megtalált szinergiák után sokat nőtt a portfólió értéke.Ezért a legtöbb országban nagy dicséret érné a menedzsmentet, vagy a munkában résztvevőket, Antalnak azonban - igaz, érdemei elismerése mellett - mégis távoznia kellett.Ennek hátteréről elválnak a hivatalos és a folyosói vélemények, mindenesetre azt hallani, hogy az elmúlt hetekben már kapott kritikát Antal Ferenc azért, mert nem feltétlenül klappolt a magyar állami hadiipar tervezett privatizációs lépéseivel a tevékenysége. A szakmában ugyais úgy tudják, hogy az átvilágítások után és az egyes társaságok felértékelése után egy nagy magánosítás jöhet. Az állam terve az, hogy magánkézbe szervezze át a cégek egy részét, ahogyan ezt tette korábban a távközlési portfólióban is. Mivel a 4iG Nyrt. tőzsdei cégnek amúgy is intenzív kapcsolata van a német Rheinmetallal, illetve vannak is például űripari cégei,a NER csúcsvállalataadja magát, mint "bizalmi" partner.A politika állítólag még a választások előtt magánkézbe szeretné adni a szektor értékes cégeinek egy részét. Úgy tudjuk, hogy a most leváltott korábbi cégvezető ezt még csak nem is ellenezte, de mindenképpen szükségesnek tartotta a társaságok valóban piaci felértékelését. | Egy hatalmas üzlet előkészítése állhat amögött, hogy Nagy Márton váratlanul leváltotta a hadiipari holding vezetőjét | Egy évig sem volt a helyén Antal Ferenc, az N7 katonai holding vezetője. De miért kellett távoznia, ha mindenki azt mondja, hogy jó munkát végzett? A háttérben többen a védelmi cégek privatizációjának előkészítését sejtik. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/21/4ig-nagy-marton-hadiipar-n7-holding-harckocsi | 2025-04-21 18:05:19 | true | null | null | Telex |
Fernando Collor ügyvédje, Marcelo Bessa elmondta, helyi idő szerint hajnali 4 órakor tartóztatták le Maceio városában, miközben Collor Brazília fővárosába utazott azért, hogy átadja magát a letartóztatási végzés miatt - írja a Reuters.A végzés azután született, hogy a legfelsőbb bíróság 2023-ban 8 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte korrupció és pénzmosás vádjával Collort, az egyébként első olyan elnököt, aki megnyerte a népszavazást Brazília utolsó katonai diktatúrájának 1985-ös megszűnése után. A 2023-as ítélet azután született, hogy a brazil ügyészek azzal vádolták az egykori elnököt, hogy körülbelül 5,28 millió dollár (1,95 milliárd forint) kenőpénzt kapott a Petrobras állami olajtársaság akkori leányvállalatától.Fernando Collor 1990-ben lépett hivatalba elnökként, de nem fejezte be a mandátumát, ugyanis a Kongresszus két évvel később egy külön korrupciós botrány közepette döntött a felelősségre vonásáról, amely miatt a Legfelsőbb Bíróság felmentette. Később Alagoas állam szenátorává választották. | Letartóztatták Brazília egyik volt elnökét korrupciós vádakra hivatkozva | Letartóztatták Brazília egyik volt elnökét korrupciós vádakra hivatkozva - Közel 2 milliárd forintnyi kenőpénzt fogadott el egy olajtársaságtól. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2025/04/27/brazilia-letartoztatas-elnok-fernando-collor-kenopenz-korrupcio | 2025-04-27 06:02:00 | true | null | null | Index |
Az Európai Unió szankcióival sújtott orosz üzletember, Albert Avdoljan annak ellenére tudja részben megkerülni az uniós utazási tilalmat, hogy nevét összefüggésbe hozták Moszkva ukrajnai háborús tevékenységével. Ezt egy 2015-ben vásárolt máltai útlevélnek köszönheti. A Financial Times számítása szerint Avdoljan egyike annak a hét személynek, akik az úgynevezett "aranyútlevél-program" révén szereztek máltai állampolgárságot, majd később amerikai, európai vagy ukrán szankciók alá estek. A listán sok más, korlátozások alá vont személy is szerepel:tizenhatan jutottak máltai útlevélhez annak ellenére, hogy politikailag exponált személyek voltak, bűncselekményeket követtek el, vagy később kerültek szankciós listára.Málta az egyik utolsó EU-tagország, amely még mindig árul állampolgárságot, noha az Európai Bizottság beperelte az országot az Európai Bíróságon, mondván: a gyakorlat aláássa az uniós állampolgárság lényegét és integritását. Az ítéletre kedden kerülhet sor. A hasonló programok Európában és a Karib-térségben évtizedek óta jelen vannak, de folyamatos bírálatok érik őket a korrupció, a pénzmosás és az adóelkerülés kockázatai miatt. Az Egyesült Királyság például már felszámolta "aranyvízum" programját a korrupciós veszélyekre hivatkozva.Magyarországon viszont hivatalosan tavaly nyáron, technikailag viszont csak idén év elején indult el egy hasonló, fizetős, vendégbefektetői tartózkodási engedély néven futó rendszer.Ez ugyan állampolgárságot nem biztosít azoknak, akik ingatlant vásárolnak, ingatlanalapba fektetnek be, vagy valamely magyarországi közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott kutatóintézetet, egyetemet támogatnak.A hazai vendégbefektetői rendszert viszont ezzel együtt is bírálták már az Európai Parlamentben, és a nemzeti kártyákról szóló vita részeként az Európai Tanácsban is.A máltai program keretében 600 ezer eurós befektetést, ingatlanvásárlást vagy -bérlést, valamint 10 ezer eurós jótékonysági adományt kell teljesíteni. A hároméves tartózkodási követelmény egy évre csökkenthető magasabb befizetés mellett. Bár Avdoljan és családja az előírt dokumentumokat benyújtotta - például szállodai számlákat és magánrepülő-bérléseket -, a kiszivárgott adatok szerint mindössze két hetet töltöttek Máltán.A program eredeti kialakításában a Henley & Partners nevű magáncég játszott kulcsszerepet, amely korábban közvetlen jutalékot is kapott a máltai kormánytól minden sikeres kérelem után.Több más szankcionált személy is hasonló módon jutott máltai útlevélhez. Közéjük tartozik például Evgenyija Vladimirovna Bernova, akit az Egyesült Államok azzal vádol, hogy kettős felhasználású (polgári és katonai célra is alkalmas) eszközöket szerzett be Oroszország számára máltai cége révén. Bernova szerint máltai állampolgárságát szabályosan, valós gazdasági befektetésekkel szerezte meg, például filmgyártási projektek révén. Mások, mint Pavel Melnikov - akinek máltai útlevelét időközben visszavonták -, szintén tagadják, hogy illegális célokra használták volna ki az állampolgárságot.A rendszer gyengeségeire hívta fel a figyelmet a Daphne Caruana Galizia Foundation is, amely szerint a szigorúbb átvilágítási szabályok sem orvosolhatják az alapproblémát: hogy a program vonzza azokat, akik pénzért szeretnének gyors jogokat szerezni az EU-n belül. Caruana Galizia - a meggyilkolt máltai oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia fia - szerint az "aranyútlevél" rendszer magában hordozza a visszaélések lehetőségét, függetlenül a szigorításoktól.A brüsszeli döntéshozók attól tartanak, hogy egy Máltát támogató bírósági döntés esetén más országok, például Ciprus is újjáéleszthetik hasonló programjaikat, ami további normaromboláshoz vezethetne.Bár Málta az Ukrajna elleni háború kitörése után megtiltotta az orosz és belarusz állampolgárok részvételét a programban, továbbra is fenntartja a lehetőséget mások számára. Mindeközben az Egyesült Államok is saját "aranykártya" programot tervez, 5 millió dolláros áron. Európában Magyarország mellett például Portugália és Spanyolország kínál még letelepedési engedélyeket befektetésért cserébe, de állampolgárságot már nem. A jogvédők szerint a gyors gazdasági haszonért folytatott állampolgárság-árusítás komoly kockázatot jelent az uniós normákra és a közbizalomra nézve, míg sokan amellett érvelnek, hogy a befektetők gazdasági fejlődést hoznak, a nemzetbiztonsági kockázatokat pedig megfelelő átvilágítással lehet orvosolni.A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images | Aranyútlevél-botrány: Magyarország pont akkor vág bele, amikor az EU bírósága csaphat le | Újabb visszásságok derültek ki a fizetős letelepedési programokról. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20250428/aranyutlevel-botrany-magyarorszag-pont-akkor-vag-bele-amikor-az-eu-birosaga-csaphat-le-757525 | 2025-04-28 08:45:00 | true | null | null | Portfolio |
A Magyar Hang mögött álló cég, az Alhambra Press egy másik, egyelőre névtelenségét megőrizni kívánó hazai médiavállalkozással együtt április 28-án, hétfő reggel egy panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz tiltott állami támogatás miatt. A panaszosokat az Euclid Law, egy brüsszeli és londoni székhelyű, uniós versenyjogra szakosodott ügyvédi iroda képviseli. A panaszt alátámasztó gazdasági és adatelemzést Kai-Uwe Kühn professzor, a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza végezte, a munkát egy kutatócsoport támogatta.Minden élet számít - ezzel a szlogennel futott egy ideig 2020 őszén, a pandémia második hullámának idején a magyar kormány úgynevezett társadalmi célú hirdetése (többek között) négy kormánypárti hetilapban. Egész oldalakon hirdették a koronavírus elleni védekezés fontosságát, de a szlogen nem volt teljesen igaz: a kormányfüggetlen hetilapok olvasóinak élete mégsem számított annyira, hogy őket is figyelmeztessék a veszélyekre.Abban az évben a nyomtatott hetilapok piacán tíz szereplő volt: a kormányhoz közel álló médiaóriás, a Kesma három lapja (a gazdasági Figyelő, a vidékieknek szánt Szabad Föld és az elvben az értelmiségnek kitalált Mandiner); a nem a Kesma alá tartozó, de erősen kormánypárti Magyar Demokrata, valamint hat kritikus-független. Utóbbiak közül az egyiket, a 168 Óra hetilapot új tulajdonosa éppen átállította kormányközelivé, ezért sok újságíró otthagyta, a távozók alapították meg 2020 májusában a Jelent. A többi lap: a liberális Magyar Narancs, az irodalmi-közéleti Élet és Irodalom, a gazdasági-közéleti Hvg és a polgári, ám kormánykritikus Magyar Hang. A kormányt támogató lapok eladott összpéldányszáma 2020-ban 58 ezer körül alakult hetente, a hat kritikus-függetlené pedig valamivel magasabb, 64 ezer körüli értéket mutatott. Nem volt tehát lényeges különbség, a példányszám nagyjából fele-fele arányban oszlott meg, így ennek az aránynak kellett volna megmutatkoznia az állami költésekben is.2023 elején, miután a sokadik covid-hullámot követően a közintézmények is újranyitottak, közel száz munkaórát töltöttem el a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban, hogy átlapozzam a tíz kiadvány közel ötszáz megjelent újságjának 35 ezer oldalát. Kockás füzetbe húztam a vonalakat a hirdetésekről, és a végeredmény elképesztő lett: a négy kormánypárti újságban 2020-ban 300 oldal közvetlen kormányzati, valamint további 213 oldal állami cég által feladott hirdetés jelent meg (listaáron, felárak és kedvezmények nélkül 1,04 milliárd forint értékben). Ezzel szemben a hat kormányfüggetlen lapban nem volt egyetlen oldal kormányhirdetés sem!2023 októberében tettünk bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál gazdasági erőfölénnyel való visszaélés ügyében a Mediaworks kapcsán. Nem ért meglepetésként, hogy a bejelentést a GVH hosszas gondolkodás után 2024 márciusában elutasította - pontosabban úgy döntött, hogy nem indít versenyfelügyeleti eljárást.Ekkor úgy döntöttük, hogy nemzetközi szintre visszük az ügyet. Találtunk magyar szakértőket és kutatókat, akik segítettek, így több évig tartó kemény munka kezdődött. Tudni kell, hogy az állami támogatások ellenőrzése az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint az Európai Bizottság feladata - ilyen csak akkor folyósítható, ha azok nem torzítják a versenyt. A tagállam csak akkor adhat állami támogatást, ha azt előzetesen bejelentette és ezt a Bizottság jóváhagyta. Ha az állami hirdetéseket nem átlátható és nem pártatlan módon osztják szét, az torzítja a piacot és sértheti az egyenlő bánásmódhoz való jogot - nemcsak a médiavállalkozások, de közvetve a polgárok jogát is a tájékozódáshoz. Abban az esetben, ha egy tagállam olyan támogatást nyújt, amiről a Bizottság nem tud és/vagy nem adott engedélyt, az lehet a következmény, hogy a folyósított összeget a vállalkozás vissza kell utalja a költségvetésbe. (Ezt vezetett a Malév csődjéhez: a Bizottság 2012 januárjában egy panasz nyomán megállapította, hogy a magyar állam 88 milliárd forint tiltott állami támogatást nyújtott a nemzeti légitársaságnak, és ezt az összeget a cégnek vissza kellett volna fizetnie. Nem volt miből, így a Malév gépei 2012. február 3-án már nem szálltak fel, a cég csődbe ment és megszűnt.)A Magyar Hang mögött álló cég, az Alhambra Press egy másik, egyelőre névtelenségét megőrizni kívánó hazai médiavállalkozással együtt április 28-án, hétfő reggel panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz tiltott állami támogatás miatt. A panaszosokat egy brüsszeli és londoni székhelyű, uniós versenyjogra szakosodott ügyvédi iroda, az Euclid Law képviseli. A panaszt alátámasztó gazdasági és adatelemzést Kai-Uwe Kühn professzor, a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza végezte, a munkát egy kutatócsoport támogatta.Az általuk feltár bizonyítékok és összegyűjtött adatok kétséget kizáróan azt mutatják, hogy a magyarországi médiatérképet súlyosan torzította az állami reklámbevételek elosztása. A kormányközeli médiumokat 2015 óta több mint 1,1 milliárd euróval támogatták. Az egyenlő versenyfeltételeket úgy elferdítették, hogy a piac már nem tud megfelelően működni. A kormányhoz kötődő, veszteséges cégeket mesterségesen támogatják a nyereséges, kormányfüggetlen cégek kárára. Ráadásul a magyar kormány a reklámpénzek elosztását egyfajta jutalomként adta azon tulajdonosok számára, akik megvásároltak bizonyos médiumokat, amelyek aztán kormánypártiak lettek. A folyamatban nemcsak a médiapiac sérült, hanem az állampolgárok tájékoztatása is. Azt pedig maga a Bizottság is sokszor kifejtette, hogy a sokszínűség hiánya a médiapiacon nagyobb kockázatot jelent, mint más ágazatokban, és jelentős fogyasztói sérelmet okoz. | Bepanaszoltuk a magyar államot az Európai Bizottságnál | Legalább 1,1 milliárd eurónyi forint kerülhet vissza a hazai költségvetésbe. | null | 1 | https://hang.hu/eu/bepanaszoltuk-a-magyar-allamot-az-europai-bizottsagnal-175632 | 2025-04-28 08:31:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Harminckét tételből álló, mindösszesen bruttó 22 milliárd forintra rúgó közbeszerzési keretősszegre szerződhetett az év első negyedévében a Balásy Gyula nevével fémjelzett New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. alkotta páros. A Rogán Antal által irányított Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) által kiírt közbeszerzési eljárásnak most jelent meg a hirdetménye az uniós közbeszerzési értesítőben.A nettó 17,3 milliárd (azaz áfával együtt 22 milliárd) forintos összeg zöme két tételből áll, az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 45., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 53." elnevezésű kampány 7 874 015 748 forint plusz áfa, azaz kereken 10 milliárd forintba, míg az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 46., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 54." elnevezésű projekt összege 3 397 007 874 forint plusz áfa, azaz csaknem 5 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.Hogy ezek pontosan mit takarnak, az a hirdetményből nem derül ki, de tény, hogy úton-útfélen belebotlunk az Ukrajna EU-s csatlakozásának esetleges hátrányait taglaló, tévében, rádióban, online és közterületen is előforduló kormánypropagandába.Szintén jelentős összeget költhetnek el a MÁV-csoporthoz tartozó cégek az idei évben kommunikációs célokra, ennek összege nettó 919 millió, azaz bruttó majdnem 1,2 milliárd forint. Ugyancsak borsos összegre rúg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) állampapír-vásárlást ösztönző idei kampánya, melyre nettó 878 millió, bruttó 1 milliárd 115 millió forintot szánnak.Ezekhez képest aprópénz, hogya Fidesz-közeli Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. is részesül az adóforintjainkból, nekik reklámajándékok beszerzésével, gyártásával és emblémázásával kapcsolatos feladatokra nettó 10 millió, bruttó 12,7 millió forint jut az NKOH-on keresztül.Az összegek a teljes keretösszeget jelentik, melyek 30 százaléka opció.A teljes lista és a nettó keretösszegek az alábbiak:- Közterületi és print kampányhoz kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása az MTVA részére, 2025. I. ütem: 100 000 000 forint.- Dokumentumfilmek gyártása és a kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Honvédelmi Minisztérium számára, 2024: 52 950 000 forint.- Online kampányhoz kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása az MTVA részére I, 2025: 100 000 000 forint.- Állampapírok értékesítését támogató komplex kommunikációs feladatok ellátása az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére, 2025: 877 952 756 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi, rendezvényszervezési és médiaügynökségi feladatok ellátása a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. részére, 2025: 465 000 000 forint.- Gyártási, kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem részére, 2024-2025: 20 000 000 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére: 72 300 000 forint.- Kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. számára, 2025: 198 000 000 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. részére, 2025: 186 373 130 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány részére, 2025: 529 777 953 forint.- Külföldi médiaügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. részére, 2025: 25 000 000 forint.- Médiaügynökségi feladatok ellátása a Müpa Budapest - Művészetek Palotája Nonprofit Kft. számára, 2024-2025: 120 000 000 forint.- Nyomdai kivitelezési feladatok ellátása a Központi Kiadó Kft. részére: 30 000 000 forint.- Kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása az IKK Nonprofit Zrt. részére, 2025: 76 377 952 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Örökség Intézete számára, 2025: 40 326 885 forint.- Médiaügynökségi és kapcsolódó gyártási feladatok ellátása a Budapesti Operettszínház részére, 2025-2026: 60 000 000 forint.- Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 45., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 53.: 7 874 015 748 forint.- Nyomdai kivitelezési feladatok ellátása a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. részére, 2025: 80 000 000 forint.- Reklámajándékok beszerzésével, gyártásával és emblémázásával kapcsolatos feladatok ellátása a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. részére, 2025: 10 000 000 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a MÁV-csoporthoz tartozó vállalatok részére, 2025: 919 090 000 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. részére, 2025: 35 000 000 forint.- Arculattervezéssel és márkaépítéssel kapcsolatban felmerülő kommunikációs ügynökségi feladatok a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. részére: 45 000 000 forint.- Kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. részére: 60 000 000 forint.- Közlekedésbiztonsági kampány kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Magyar Közút Nonprofit Zrt. részére, 2025: 38 788 254 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Miniszterelnökség számára, 2025: 204 000 000 forint.- A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. arculattervezésével és vállalati kommunikációjával kapcsolatban felmerülő komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása, 2025. I. ütem: 17 111 845 forint.- Toborzási kampányhoz kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása a HM Zrínyi Geoinformációs és Toborzástámogató Közhasznú Nonprofit Kft. részére, 2025: 196 850 394 forint.- Filmgyártási és kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Honvédelmi Minisztérium számára, 2025: 687 700 000 forint.- Álláshirdetések megjelentetése a Szerencsejáték Zrt. részére, 2025: 11 535 075 forint.- Kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. részére, 2025: 118 110 236 forint.- Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 46., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 54.: 3 937 007 874 forint.- Ágazati szintű kommunikációs tevékenységet támogató egyes ügynökségi feladatok ellátása a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a HungaroControl Zrt. és az MGFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. részére: 135 000 000 forint. | Kiderült, mennyibe kerül Orbán Viktorék ukránellenes kampánya | Balásy Gyuláék szakítanak nagyot vele. | null | 1 | https://alfahir.hu/hirek/kiderult-mennyibe-kerul-orban-viktorek-ukranellenes-kampanya | 2025-04-24 11:16:19 | true | null | null | alfahir.hu |
Nagyon furcsa beszélgetés zajlott le szerdán a Szekszárdi Törvényszéken egy bíró és egy egykori országgyűlési képviselő között. Én legalábbis furán éreztem magam, mert az elmúlt húsz évből minden részletére emlékszem azoknak az alkalmaknak, amikor külföldre utaztam egy koncertért. Kiderült, hogy nem mindenki van ezzel így:Bíró: Járt Hollandiában?Csizi Péter: Igen, 2015 áprilisában Bánki Erikkel.Bíró: Mennyi időt töltöttek ott?Csizi Péter: Egy csütörtöki napon mentünk, pénteken pedig jöttünk is haza.Bíró: A buszok miatt mentek?Csizi Péter: Nem. Magánprogramon voltunk. Egy könnyűzenei koncerten.Bíró: Milyen koncerten?Csizi Péter: Arra nem emlékszem.Bíró: Hol tartották ezt a koncertet?Csizi Péter: Arra sem emlékszem.Ez így csupán abszurd, a jelentőségét a kontextus adja. Kezdjük azzal, hogy kicsoda Csizi Péter: 2010-től két cikluson át fideszes országgyűlési képviselő volt, akit nem sokan ismertek az országos nyilvánosságban.Pályája elején ő volt az egyik főszereplője a Kubatov-lista - ismereteink szerint első - bevetése során, 2009-ben Pécsen készült és később kiszivárgott videónak. Itt épp arról tart amolyan képzést a helyi fideszes aktivistáknak, hogy bár a jogszabályok szerint kizárólag a később esedékes EP-választások kapcsán kampányolhatnának, de azért finoman vegyék rá a lista alapján felkeresett támogatókat, hogy az aznap tartott előrehozott polgármester-választáson is vegyenek részt:Egy évre rá már országgyűlési képviselő és Pécs alpolgármestere lett 2014-ig, amikor a két poszt összeférhetetlen lett és ő inkább az országgyűlést választotta. Alpolgármesterként a gazdasági ügyek tartoztak hozzá, így a város közösségi közlekedésének "átszervezése" is, ami egy új, városi buszok üzemeltetésével foglalkozó cég felépítését és az elöregedett járműpark cseréjét jelentette. Vagy ahogy ő fogalmazott magáról szerdán: "én voltam a buszcsere-program arca".Annak ellenére dicsekedett ezzel még most is a bíróságon, hogy ez a buszcsere-program Volvo-botrányként híresült el és Pécs újkori történetének egyik legnagyobb gazdasági bűncselekménye lehet - ha kiderül, hogy az ügyészség vádjai megalapozottak. A pécsi Volvo-botrány lényege, hogy a városnak 2014-ben új buszokra volt szüksége, amelyeket végül a holland Breda városából szereztek be. Az ottani – jó állapotú – használt flottát vették meg. Ám nem egyenesen a bredai közlekedési cégtől, hanem közbeiktattak egy másik céget, aki ca. 3 millió eurót rakott még az árra, így 6-700 millió forinttal drágábban kerültek Pécsre a buszok annál, mint amennyiért a holland város árulta azokat.Innentől fogva nehéz dolog olyan állításokat tenni, amelyeket ne perelnének előszeretettel a baranyai megyeszékhely akkori fideszes vezetői, de épp szerdán történt az is, hogy elbukta a jó hírneve megsértése miatt indított pert Bánki Erik egy pécsi vloggerrel, Bogos Csabával szemben, aki „A Volvo-gate valójában a Fidesz egyik legnagyobb korrupciós ügye lehet” címmel tett közzé videót korábban.A túlárazott beszerzéshez kapcsolódó pénzmozgások ugyanis feltűntek a holland hatóságoknak, akik pénzmosás gyanújával vizsgálódni kezdtek, így a magyar ügyészség is bekapcsolódott. Így került bíróság elé az ügy, amelyben az egyik vádlott el is ismerte a bűnösségét, elítélték, ám a többi vádlottat első fokon felmentették. Másodfokon azonban úgy döntöttek, újra kell tárgyalni az egészet. Úgyhogy a per újraindult a Szekszárdi Törvényszéken, amit itt követünk.Csizi Péter érkezik a SZekszárdi Törvényszékre tanúkihallgatásra április 23-án.Csizi Péter érkezik a Szekszárdi Törvényszékre tanúkihallgatásra április 23-án. Fotó: Kaufmann Balázs / 444Sem korábban, sem most nem vádlottjai az ügynek Bánki Erik és Csizi Péter, pedig az egész ügyet átszövi az ő befolyásuk.Csak néhány példa: A már elhunyt I. rendű vádlott korábban azt vallotta, a buszbeszerzés idején a városi buszcég, a Tüke Busz menedzsementje és felügyelőbizottsága, de maga az önkormányzat is Csizi Péter és Bánki Erik befolyása alatt állt. Egy másik tanú, aki a buszbeszerzést is intézte, azt állította, „Csizi úr, Bánki úr is általában jelen volt” a döntésekről szóló üléseken legalább egy alkalommal magával a buszbeszerzéssel kapcsolatosan is. A Csizit váltó alpolgármester is úgy fogalmazott: „Csizi Péternek volt szava, az biztos”, illetve azt is mondta, hogy „Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral.”És ami a legbeszédesebb, hogy a bűnösségét bevalló és el is ítélt Patzek Endréről így fogalmaz a Pécsi Ítélőtábla: „ügyvezetője volt a németországi székhelyű Zeta Services Gmbh gazdasági társaságnak, melyben Bánki Erik országgyűlési képviselő 91%-os tulajdoni résszel rendelkezett. Ismertté vált még az, hogy ugyanebben az időszakban Patzek Endre Tibor III. r. vádlott az említett cég számlájára 52 480 900 forintot utalt át”. Ez az átutalás épp a Volvo-ügyletek idején történt, nem sokkal később utazott Hollandiába is Csizi és Bánki. Egy koncertre, amire a képviselő nem is emlékszik.A szerdai tanúkihallgatásra a koncert részleteinek felidézésén kívül amúgy láthatóan készült Csizi. A bíró sokat foglalkozott azzal, hogy megpróbálja kideríteni, mi volt előbb: a holland árajánlat vagy a Pécs vezetése által meghatározott keret. Az egykori alpolgármester elmondta, hogy már korábban meghatározták, hogy nagyjából négymilliárdból vesznek majd buszokat, majd el is indítottak egy 3,5 milliárdos hitelfelvételt. Érdekes szála ez is az ügynek, itt írtunk róla. Azt állította, ezt az összeget az azóta elhunyt I. rendű vádlott, a Tüke Busz vezetője határozta meg, ők bíztak benne, ezért döntöttek a közgyűlésben a hitelfelvételről. A bíró még érdeklődött arról, hogy megalapozták-e ezt az összeget valamilyen számítással, dokumentumokkal, és amikor nem kapott erre egyértelmű választ, feltette a NER-történeti jelentőségű kérdését, ami látszólag a perben tárgyalt buszbeszerzésről szól, de sok más képviselőtestületi döntés is eszünkbe juthat:Helyénvalónak tart egy olyan közgyűlési magatartást, hogy úgy szavaznak meg egy 3,5 milliárdos költséget, hogy az valakinek a bemondása?Csizi amúgy helyénvalónak tartja, és az sem furcsa szerinte, hogy éppen akkora összeget vettek fel hitelnek, amekkorát aztán el is költöttek a buszbeszerzésre, és ami 6-700 millió forinttal több volt, mint a buszok eredeti ára. Csizi egyórás tanúkihallgatása végén a bíró azt is megkérdezte, mi a korábbi alpolgármester véleménye arról, hogy elérte-e a buszos közbeszerzési eljárás a célját? „Nem értem a kérdést” – válaszolta Csizi – „Működnek a buszok. Azokat a buszokat kapta a város, amik a közösségi közlekedés ellátásához kellettek. Igen, elérte a célját.”Csizi Péter 2018-ban kikapott a választókörzetében Mellár Tamástól, pályafutása azóta inkább lefelé ível. Évek után először épp tavaly novemberben adott jelet magáról, hisz a BM szociális ügyekért felelős helyettes államtitkáraként ő volt az, aki a kamerák előtt hosszasan vitatkozott Magyar Péterrel a kegyelmi botrány miatt hírhedté vált bicskei gyermekotthon előtt. Csizi akkor azzal érvelt, hogy „a gyerekeket meg kell védeni” – Magyartól.Majd pár héttel ezelőtt jött a hír, hogy Csizi március 31-ei hatállyal lemondott pozíciójáról. Helyére dr. Zsilinszky Lászlót nevezte ki a miniszterelnök. Csizi azóta Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár kabinetvezetője, a bíróságon is ekként mutatkozott be. | A politikus, aki bíróságon vallotta, hogy nem emlékszik, milyen koncertre ment Hollandiába Bánki Erikkel | Csizi Péter nemrég még kamerák kereszttüzében hadakozott Magyar Péterrel helyettes államtitkárként. Pár hete lemondott, most pedig a bíróságon hallgatták ki Pécs történetének egyik legnagyobb korrupciós ügyében. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/24/a-politikus-aki-birosagon-vallotta-hogy-nem-emlekszik-milyen-koncertre-ment-hollandiaba-banki-erikkel | 2025-04-24 11:29:58 | true | null | null | 444 |
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 10-én tartott Kormányinfón arról beszélt, hogy szerinte bűncselekménynek számít az, ha egy kórházban több millió forintért cserébe hajlandóak elvégezni egy műtétet, amire amúgy évek múlva kerülne sor.A reakció egy konkrét esetre érkezett, ugyanis januárban derült ki, hogy a zuglói Uzsoki Utcai Kórház egyik orvosa felajánlotta egy betegének, hogy 2,5-2,8 millió forintért elvégzik a csípőműtétet, amire 2030-ra kapott időpontot a beteg.Állami ellátásban a várólistán pénzért előzni szigorúan tilos, és ha egy orvos a betegének irreálisan hosszú várakozási időt mond, ezzel magánellátásba kényszerítve őt, az szintén üldözendő- közölte a Miniszterelnökség az RTL Híradó megkeresésére, hozzátéve, hogy az ügyben az Országos Kórházi Főigazgatóság mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat.Az ügyet Hadházy Ákos robbantotta ki, azt állítva, hogy Papcsák Ferenc korábbi fideszes zuglói polgármester és országgyűlési képviselő magáncégén keresztül juthatnak gyorsított eljárásban egészségügyi beavatkozáshoz az Uzsoki Utcai Kórházban azok a betegek, akik nem szeretnének órákat várni a sürgősségin vagy éveket egy műtétre. A független országgyűlési képviselő és a Transparency International adatigénylési pert indítottak, amit meg is nyertek. A Miniszterelnökség közlésére reagálva hadházy arról posztolt, hogy napokon belül beadja a feljelentését az ügyben.Az RTL Híradó szerint a kórháznak 15 napja van arra, hogy elárulja, mennyi pénzt kapott a fizető betegeket közvetítő, korábban Papcsák Ferenc érdekeltségébe tartozó cégtől, és hogy hány pácienst közvetítettek a kórháznak. | Vizsgálat indult az Uzsoki Kórházban működő VIP-ellátás miatt | Vizsgálat indult az Uzsoki Kórházban működő VIP-ellátás miatt - Milliókért lehetett előre kerülni a várólistán. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/04/26/uzsoki-korhaz-hadhazy-akos-papcsak-ferenc-vip-ellatas-varolista-csipomutet | 2025-04-26 08:02:00 | true | null | null | Index |
Három héttel ezelőtt könyvvizsgálót neveztek ki az MBH Bank 10,7 százalékát birtokló CEE Paramount Equity Zrt.-nél - derül ki egy, a cégbírósághoz pénteken beadott dokumentumcsomagból.Az érintett vállalat a korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám üzleti köréhez köthető. Ennek az üzleti körnek másik két cégen keresztül további 12,4 százalékos részesedése van az MBH-ban. Azoknál a vállalatoknál már korábban megjelent ugyanez a könnyvizsgáló.Miért fontos ez? Az MNB alapítványi vagyonából elpárolgó százmilliárdok miatt kitört botrány egyik kulcskérdése a kezdetektől az volt, hogy mi lesz a Matolcsy-féle üzleti kör banki részesedésével.Elég egyértelmű volt, hogy ha Matolcsyék kezét elengedik, akkor az ország egyik legfontosabb bankjában, a jelentős részben Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MBH-ban sem tarthatják meg a részesedésüket.A három cégnél kinevezett könyvvizsgáló elég jól jelzi, hogy milyen irányba halad ez a folyamat. A munkára ugyanis azt a Quercus Audit RB Kft.-t kérték fel, amely Mészáros Lőrinc több tucat vállalatánál végzett hasonló munkát az elmúlt években. Bár a társaságnak vannak más kisebb ügyfelei is, tulajdonképpen ez a cég a Mészáros-csoport házi könyvvizsgálója.Számokban: az MBH Bank az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadásából jött létre, azt követően, hogy az állam százmilliárdokból megmentette, majd kerülőutakon kormányközeli milliárdosoknak értékesítette az MKB-t.A rózsaszínnel jelölt durván 36 százalékot birtokló két cég mögött Mészáros Lőrinc, illetve hozzá köthető magántőkealapok állnak, míg a bank ötödét tulajdonló Corvinus BHG Zrt. állami cég. A kék különböző árnyalataival jelölt, összesen 23 százaléknyi pakettet kézben tartó három vállalat mögött viszont Matolcsy Ádám köréhez köthető magántőkealapok állnak.A tőzsdén jegyzett MBH Bank piaci kapitalizációja közel 1800 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a Matolcsy-körhöz köthető 23 százalék önmagában is több mint 400 milliárdot ér.Reakciók: a G7-nek nyilatkozó szakértők szerint bár nem példa nélküli, de nagyon nem általános, hogy néhány héttel az üzleti év könyvelési zárása előtt neveznek ki könyvvizsgálót egy céghez, amelynél ráadásul korábban nem is volt.Ahogy egy forrásunk fogalmazott: ezzel a könyvvizsgáló is kockázatot vállal, hiszen az év végi leltárnál például nem volt jelen, így azt bemondásra kell elhinnie.Mi várható? Nem lenne meglepő, ha a Matolcsy-kör belátható időn belül megválna MBH-s érdekeltségeitől, és azok a NER valamely másik leágazásánál landolnának. Különösen az után, hogy Orbán Viktor is azt mondta: úgy látja, Matolcsy György támadható. | Már a Matolcsy-kör összes MBH-s érdekeltségét Mészáros Lőrinc könyvvizsgálója ellenőrzi | Az MNB-botrány egyik kulcskérdése a kezdetektől az volt, hogy mi lesz a Matolcsy-féle üzleti kör banki részesedésével. A kérdés eldőlni látszik. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20250428/mar-a-matolcsy-kor-osszes-mbh-s-erdekeltseget-meszaros-lorinc-konyvvizsgaloja-ellenorzi/ | 2025-04-28 13:20:04 | true | null | null | G7 |
A kilenc vádlott közül ötnek már jogerős ítélete van, miután a korábbi előkészítő ülésen már egyezséget kötöttek. Hétfőn azoknak a vádlottaknak a tárgyalása volt, akik nem fogadták el a vádpontokat, így az ügyészség indítványozta büntetésbe sem mentek bele. Rapid tárgyalás volt ahhoz képest, hogy öt tanút is meghallgatott a bíró. Azok tettek hétfőn tanúként vallomást, akik korábban a vádlottak padján ültek, tehát akik kiegyeztek a vádhatóság ajánlatával. Nem csoda, ha túl sok mondanivalójuk nem volt.Az ügy még 2022-ben robbant ki, TEK akcióval leplezték le a nagylaki határrendészetnél dolgozó egyenruhásokat, 2023-ban emeltek vádat az ügyükben. Az a bűnük, hogy főként külföldi autókat megállítva szabtak ki bírságot, a pénzt pedig maguk között elosztották. Amikor az akció zajlott, nagyjából akkori árfolyamon számolva másfél millió forint értékben eurót, 156 ezer forintnyi angol fontot, néhány tízezer forint értékű złotyt, és román lejt foglaltak le például napszemüveg tokban elrejtve. A vád szerint nagyjából négy hónapon keresztül biztosan űzték a vádlottak az előbbi tevékenységet, a gyanú szerint napi 50-100 ezer forintot oszthattak el egy-egy szolgálat végén. A vádlottak közül heten járőrszolgálatot láttak el, közülük az alosztályvezető készítette el a szolgálati vezénylést. Megvádolták a nagylaki határrendészeti vezetőt, és egy román kamionsofőrt is. Ha kimaxoljuk az elvi napi összeget, és úgy vesszük, hogy a vádbeli időszakban minden nap szolgálatban volt a hét határrendész, akkor összesen 12 milliót szedhettek be, ez havonta 3 millió forint pluszbevétel volt a hét embernek, ami fejenként havi 500 ezer forintot hozott zsebbe. Az öt már jogerős ítélettel rendelkező, hétfőn pedig tanúként megidézettek zöme letöltendő börtönt kapott.Igaz, manapság bármennyire is csekélynek tűnik az összeg, de mindezt egyenruhában követték el, hivatalukkal visszaélve, ami nagy súllyal esik a latba. Mivel a Nagylaki Határrendészeti Kirendeltség kötelékében dolgoztak a vádlottak, ügyükben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa jár el, a konkrét ügyben Égető Sándor, a vádat Nagy Csaba, katonai ügyész képviseli.A határrendészeket előnyökért elkövetett hivatali kötelesség megszegésével, vesztegetéssel, vesztegetés elfogadásával, hivatali visszaéléssel vádolják különböző minősítésben, vagy társtettesként, vagy bűnsegédként közreműködve valamely vádpontban, de mindegyik esetben bűnszervezetben, és üzletszerűen elkövetve.Hétfőn a már jogerősen elítélt, korábbi vádlottakat hallgatta meg a bíróság katonai tanácsa, a négy tanúból három meghallgatása gyakorlatilag pár percig tartott, egy volt egy kicsit hosszasabb. A vádlottból tanúvá avanzsált volt rendőr sem igazán emlékezett már a részletekre, azt is a katonai tanács bírójának kérdésére ismerte el, hogy zömmel valóban külföldieket állítottak meg, ellenőrizték a jogosítványt, a kocsi forgalmi papírjait, a sztrádamatricát, és valahol mindig lehetett találni bírságolni valót, de a nyilvántartásban nem azonosították a gépkocsikat, amire pedig ma már digitális eszközökkel van lehetőség. Most a tanúként vallomást tevő ex-rendőr azt mondta, hogy neki nem volt kódja, hogy beléphessen a rendszerbe, bár azt elismerte, hogy rádión keresztül is megtehették volna. Az már a bíró ismertette korábbi vallomásából derült ki, hogy korábban a tanú vallott arról is, hogy a másod rendű vádlottnak mindent lehetett, ő volt a kivételezett, és Corvette-en járt. A többi tanú sem mondott most túl sokat, olyat legalábbis nem, ami az ügyhöz közelebb vitt volna.A bíró végül ismertette a vádlottaknál terepszemlén járt pártfogók jelentését, ebből kiderült, hogy túlságosan nagy lábon egyikőjük sem él. Az egyik vádlott egyedül neveli az autista gyermekét, a másik egy zártkerti övezetben él családjával, és babaváró hitelből, csokból építették, vagy újították fel a házukat. A pártfogók a jelentéseikben azt is írják, hogy a vádlottak megbánták a tetteiket, és egyeseknél felfüggesztett, másoknál pedig enyhébb börtönbüntetés kiszabását javasolják.A kirúgott rendőrök portásként, felszolgálóként, segédmunkásként dolgoznak. A bűncselekmények elkövetésekor a rendőri fizetés a mostaninál is pocsékabb volt: kezdők nettó 200 ezer forint alatt kerestek, de gyakran még több évtizednyi szolgálat után is csak nettó 250-300 ezer forintot vihettek haza a tiszthelyettesek. A megalázóan alacsony fizetés persze nem ad felmentésre okot, attól még bűncselekmény az egyenruhával való visszaélés. | Májusban ítélet lehet a saját zsebre dolgozó nagylaki határrendészek ügyében | Az ügyész börtönt szabna ki, a pártfogók szerint viszont felfüggesztett, vagy enyhe fokú
szabadságvesztést érdemelnek a vádlottak, akik igen szerény körülmények között élnek ma is. A kétmillió forintot sem érte el a lefoglalt valutában rejtegetett pénz, de a vádban szereplő összegek szerint napi 7–15 ezer forint üthette fejenként a markukat, ha egyenlően osztoztak. Az persze senkit nem mentesít,
hogy pocsék a fizetése, főként akkor nem, ha rendőr. | null | 1 | https://szeged.hu/cikk/majusban-itelet-lehet-a-sajat-zsebre-dolgozo-nagylaki-hatarrendeszek-ugyeben | 2025-04-28 13:04:00 | true | null | null | szeged.hu |
Második alkalommal hallgatták meg tanúként a pécsi Volvo-perben Csizi Péter egykori pécsi alpolgármestert. Érdekes volt látni és hallani, mi az, amire emlékszik, és mi az, amiről a bevallása szerint fogalma sincs (már?) a nemrégiben helyettes államtitkári posztját minisztériumi kabinetvezetőire cserélő volt fideszes pécsi országgyűlési képviselőnek. A használt Volvo-buszokat nagyon szerette volna megnézni Hollandiában, de a Bánki Erikkel közös villámútján erre végül nem jutott idő. Igaz, közben meg arra nem emlékezett, konkrétan milyen programra is utazott ki.A cikk a hirdetés után folytatódikKönnyűzenei - ez volt a legkonkrétabb információ, amit Csizi Péter el tudott mondani arról a hollandiai utazásról, amelyen Bánki Erikkel közösen vett részt 2015 tavaszán. Sőt, mint az ma kiderült - és erről éppen Csizi Péter mesélt - azt az utat nem ő fizette, őt ugyanis egykori főnöke, akkori országgyűlési képviselőtársa, Bánki Erik hívta meg. Mind az utazásra, mind a program fő műsorszámát jelentő esti koncertre. Csizinek azonban csak nem jutott eszébe, milyen koncerte voltak, de azt állította, jó buli és kikapcsolódás volt, emiatt mentek - azt most már nem részletezte, hogy a túrán milyen gasztronómiai kalandokban volt részük, merthogy korábban erről is beszéltek mindketten. Tehát, hogy nem a buszok megtekintése és pláne nem a buszügyek elrendezése, esetleges azzal kapcsolatos privát beszélgetések miatt utaztak ki pont ebben az időszakban, hanem más okból: egy jó koncert és éttermek meglátogatása miatt. Arra nem volt most lehetőségünk, hogy minden, 2015. április 15-i amszterdami koncertet felkutassunk, annyit azonban kiderítettünk, hogy azt taláén bánhatja a két fideszes politikus, hogy nem három nappal később érkezett meg Amszterdamba, akkor ugyanis Sting és Paul Simon lépett fel - igaz, az egy szombati nap volt.Kétnapos, egyéjszakás villámlátogatásra érkeztek ugyanis a holland fővárosba Bánkiék, 2015. április 15-én. Igazából nem sokkal több, mint 24 órát töltöttek el Amszterdamban, éppen ezért Csizi Péter nagy bánatára nem volt idő arra, hogy az Ajax és a Heineken városától nagyjából 100 kilométerre lévő helyszínre is el tudjon jutni, ahol akkor a később Pécsre érkező buszflotta volt. És végül erre később sem jutott ideje.Pedig amúgy eleve szerette volna megnézni (politikusilag megtekinteni) a leendő pécsi buszparkot, amelyet nem sokkal ezt követően nagy büszként mutattak be a sajtónak Pécsett, akkor már átmatricázva Páva Zsolt polgármester társaságában. Akinek a korábbi szekszárdi kihallgatásáról a múlt héten írtunk, EBBEN a cikkben, amikor is Bánki Erik mégsem jelent meg a Szekszárdi Törvényszéken. (A Páva által néhány hete Szekszárdon mondottak még érdekesek lesznek később.)Mondjuk, nem is az az érdekes feltétlenül ls igazán, hogy egy politikus megtekinti-e zárt körben a buszokat megvétel előtt (ráadásul ilyen céllal korábban egy városházi és tüke buszos tanácsadó, illetve a Tüke Busz két vezetője is járt kinn korábban, volt aki több alkalommal is), sokkal érdekesebb, hogy pénzügyekről, egyéb részletekről tárgyaltak-e Hollandiában. Erre azonban korábban nemmel felelt Bánki Erik és most Csizi Péter is, ismételten. S habár a bíróságon a másodrendű vádlott, Csengő András nemcsak kérdezett a tanútól (ehhez a vádlottnak joga van), hanem megjegyzést is fűzött az elmondottakhoz, miszerint szerinte egy 2015. április 15-i útnak már semmi köze nem lehet az ügyhöz, mivel akkor már a Bus and Coach nevű holland cég megnyerte a buszok leszállítására kiírt közbeszerzést.E sorok írójának újságírói véleménye azonban az, hogy attól függetlenül, hogy a közbeszerzést addigra már megnyerte a kis holland cég (és ez valóban így van), csak emiatt nem tudtak volna a buszügyben tárgyalni, vagy már nem volt akkor érdekes, az egyszerűen nem igaz. Ugyanis egy fontos dolog még nem történt meg április 15-én: a szerződés aláírása. Ezzel persze nem azt állítom, hogy nem lehet szóról szóra igaz az, amit Bánki Erik és Csizi Péter erről állít (azaz, hogy nem buszügyben jártak Hollandiában és semmi közük az egészhez), és főleg nem állítom azt, hogy bűncselekmény gyanúja felmerülhet ezzel az úttal kapcsolatban, vagy bármely más szereplő esetleges, ebben az időben történt hollandiai útjával kapcsolatban, csupán azt mondom, hogy bárki, akinek erre az ügyre rálátása és valódi döntési joga lehetett (papíron sem Csizinek, sem Bánkinak nem volt utóbbi, előbbi azonban mindkettejüknek lehetett a gyakorlatban), és szeretett volna akár még Pécs városának, akár saját magának előnyöket vagy további előnyöket kicsikarni a pályázat nyerteséből, akkor azzal még nem késett volna el. Sőt, akár az is feltételezhető, hogy egy ilyen szándék érvényesítésére nem is lehetett volna jobb időpontban Hollandiába utazni. És akár mégiscsak utazni Amszterdamból 100 kilométert, akár ott, a fővárosban találkozni a közbeszerzésen nyertes cég képviselőjével - aki egyébként - Csengő András mellett - a másik, még a jelenlegi, a megismételt elsőfokú eljárásban is vádlottként szereplő személy.Csizi Péter tanúként való kihallgatása amúgy nem jelentett meglepetést, mindenre emlékezett teljesen vagy nagyjából, ami számára tét nélküli volt, ahol pedig vagy az ő, vagy akár Bánki felelőssége felmerülhetett volna, ott vagy határozottan cáfolt, avagy éppen azt mondta, hogy arra nem emlékszik.Csizi Péter és Bánki Erik esetleges felelősségét, akár feltételezett tevékeny szerepét és részvételét a Volvo-gate néven elhíresült ügyben az elmúlt években többen is felvetették, jellemzően politikai szereplők, de volt egy másik, ennél sokkal fontosabb ember is, aki beszélt erről, nem is akármilyen körülmények között.A 2015-ös pécsi buszbeszerzés mintegy 3,5 milliárd forintba került. 115 használt hollandiai Volvo-buszt vásároltak meg ebből, alakították át minimálisan és helyezték forgalomba.Ehhez képest - erről írtunk sokszor korábban - egy, a közbeszerzés kiírása előtt, a Volvo Magyarország által közvetített, úgynevezett indikatív hollandiai ajánlat szerint - ami eljutott Pécsre és a Tüke Buszhoz is - 125 használt Volvo-buszt mintegy 2,8 milliárd forintért lehetett volna megvenni. Sőt, az ajánlatnál azt is jelezték, hogy irányárról van szó.Ezt a flottát vették meg végül mintegy 3,4 milliárdért, de a legértékesebb tíz busz addigra már nem volt a csomag része. Csizi ma a bíróságon erre azt mondta, hogy a buszok vételára azért nem csökkent, mert közben változott az euró árfolyama, magyarán gyengült a forint.És azt is kijelentette Csizi Péter, hogy ő nem ismerte az elhíresült indikatív ajánlatot, erről annak idején nem értesült. És arról is beszélt később, bírói kérdésre, hogy állítani ugyan nem állíthatja, de van olyan érzése és véleménye Paiger István vallomásával kapcsolatban, hogy az nem feltétlenül a volt elsőrendű vádlott szavait hordozta, nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy azt - politikai okokból - a korábbi védője, dr. Bodnár Imre sugallatára alakította ki, aki a 2019-ben Pécsett hatalomra jutott ellenzéki városvezetés átvilágító ügyvédje volt.Az biztos, hogy még az elsőfokú bírósági eljárás közben elhunyt elsőrendű vádlott, a néhai Paiger István, a Tüke Busz korábbi vezérigazgatója még korábban, a Kaposvári Törvényszék előtt, írásban tett tanúvallomása egy része arról szól, hogy ő tájékoztatta Csizi Pétert a hollandiai indikatív ajánlatról.Amúgy persze lehetséges, hogy nem Paigernek van igaza, akár az is, hogy rosszul emlékszik, de a magyar politikai, önkormányzati és általános szervezeti viszonyokat ismerve érthetetlen lenne, ha egy ilyen ajánlatról ne értesítette volna egy önkormányzati cég vezetője az adott város politikai vezetését. Sőt, ezen belül kifejezetten Csizit.Csizi Péter ugyanis - aki jelenleg a Belügymninisztériumban dolgozik, Fülöp Attila államtitkár kabinetfőnöke, korábbi szociális ügyekért felelős államtitkár helyettes - 2014-ben még Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterem, a pécsi buszcsereprogram arca és országgyűlési képviselő is volt. Csizi mindenesetre ma azt mondta, hogy ő nem tudott a 2014-es indikatív ajánlatról. Azt elismerte, hogy ugyan 2014 őszétől ő nem volt a pécsi városvezetés tagja (akkor már nem lehetett egyszerre alpolgármester és parlamenti képviselő is), mert "csak" parlamenti képviselő volt, de különböző módon volt rálátása a Tüke Busz ügyeire és a buszbeszerzésre is. Azt azonban tagadta, hogy a hollandiai buszbeszerzésre lett volna bármi ráhatása, avagy tárgyalt volna erről akár Hollandiában, akár máshol.A buszbeszerzésről azt mondta, hogy Pécsen akkor helyzet volt, így gyorsan kellett buszokat találni. Új buszokban a pénz miatt sem, és a nagy átfutási idő miatt sem lehetett gondolkodni. A Tüke Busz piackutatásba kezdett, hogy hol van olyan buszflotta, ami érdekes lehet, ez egy egy-másfél éves folyamat volt.Őt Árki Sándor és Paiger István tüke buszos vezetők tájékoztatták a holland buszparkról (tehát a buszparkról igen, az indikatív ajánlatról nem), de szakmailag azért ezt inkább Paiger foglalta össze. Egységes flotta volt, aranykártyás szervizelt buszok, azaz jó vételnek tűnt.Magyarországra kellett őket szállítani, itt forgalomba helyezni, műszaki átvizsgálásra volt szükség, olajcsere, forgó-kopó alkatrészek, a magyar szabványnak és a pécsi adottságoknak megfelelően át kellett alakítani. A hajtásláncot is át kellett alakítani, mert ezek a buszok korábban, Holandiában csak sík terepen közlekedtek, de új abroncsokat is fel kellett szerelni (ezt később a Tüke fizette), és egységes arculatra kellett őket matricázni (ez is tükés beruházás volt).A Pécsi Ítélőtábla másodfokú döntése alapján újra elsőfokra rendelt, a Szekszárdi Törvényszék előtt folyó perben a mai napon, a tárgyalást vezető bíró, dr. Bertaldó András által ismertetettek szerint a pécsiek által kiírt európai közbeszerzést megnyerő kis holland cég, a Bus and Coach 7,8 millió euróért vásárolta meg a buszokat a Volvo Hollandiától, közvetlenül azelőtt, hogy nem sokkal később eladta azt a Tüke busznak mintegy 10,4 millió euróért, azaz csaknem 3 millió euró volt a különbözet. A bíró ezzel szembesítette Csizi Pétert is, aki azonban nem esett kétségbe a másoknak taláan meghökkentő számokat és különbséget hallva, merthogy szerinte végül Pécsett nem ugyanolyan műszaki tartalmú buszok álltak forgalomba, mint amilyeneket a mai áron a pécsiek által fizetett összegnél mintegy 1,2 milliárd forinttal olcsóbban vett meg a Bus and Coach a Volvo Hollandiától. Attól a cégtől, amelynek ajánlata végül 2014-ben, legalább bő fél évvel a tényleges beszerzés előtt eljutott Pécsre, a Tüke Buszhoz, és talán még magához Csizi Péterhez is. | Te tudnád, kinek a koncertjén voltál ingyen Amszterdamban? Csizi Péternek fogalma sem volt róla, pedig Bánki Erik hívta meg, buszügyeket viszont 10000%, hogy nem intézett Hollandiában | Második alkalommal hallgatták meg tanúként a pécsi Volvo-perben Csizi Péter egykori pécsi alpolgármestert. Érdekes volt látni és hallani, mi az, amire emlékszik, és mi az, amiről a bevallása szerint fogalma sincs (már?) a nemrégiben helyettes államtitkári posztját minisztériumi kabinetvezetőire cserélő volt fideszes pécsi országgyűlési képviselőnek. A használt Volvo-buszokat nagyon szerette volna megnézni Hollandiában, de a […] | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2025/04/te-tudnad-kinek-a-koncertjen-voltal-ingyen-amszterdamban-csizi-peternek-fogalma-sem-volt-rola-pedig-banki-erik-hivta-meg-buszugyeket-viszont-10000-hogy-nem-intezett-hollandiaban/ | 2025-04-23 21:55:06 | true | null | null | Szabad Pécs |
Az idei év első félévében összesen már közel 200 millió forint értékben kötött szponzorációs, illetve támogatási szerződéseket az állami Exim-csoport – a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) kettőse – különféle magánvállalkozásokkal. Január-februárban nem osztottak ilyen címen pénzt, március-áprilisban, még az új Orbán-kormány megalakulása előtt viszont összesen 109 milliót szórtak így ki, az akkori kedvezményezettekről a hvg.hu is írt: Szijjártó feleségének munkatársa a cége révén milliós támogatást kapott a Szijjártó felügyelte Exim-csoporttól.
Mielőtt még a kormányváltással elkerült volna a külügyi tárca felügyelete alól, az állami Eximbank/Mehib a miniszter feleségét egy alapítványban segítő kollégájának magánvállalkozását támogatta. De bőven jutott pénz a szponzorációs keretből a Demjén Ferenc koncertjeit szervező cégnek is, amelynek tulajdonosa egyúttal az ATV igazgatósági tagja.
Az Exim-csoport frissen közzétett szerződéslistája alapján pedig már a május és június hónapok is látszanak: ebben a két hónapban 88 millió forint értékben támogattak öt céget, azokon keresztül pedig különféle kulturális eseményt, rendezvényt. A szerződéseket két nap alatt, június 13–14-én írták alá és a támogatásként adott pénzek az 5 millióstól a 28 milliós összegig terjednek. Az Exim-csoportnál rákérdeztünk a támogatási szerződések pontos részleteire, de mivel választ nem kaptunk, magunk következtettük ki, hogy melyik céges támogatást milyen célra fordíthattak.
Rúzsa már csak 10 milliót kapott
Nem a legnagyobb összeg a listán, de a Plagiguel Művészeti Szolgáltató Kft.-nek adott 10 milliós támogatás a legkönnyebben beazonosítható. A cég ügyvezetője és egyedüli tulajdonosa ugyanis Rúzsa Magdi, az eximes szerződéslistán pedig a “Budapest park koncert támogatás” megnevezést tüntették fel, és az énekesnek idén július elsején volt is koncertje ezen a helyszínen. A Plagiguel Kft. a tavalyi évet 192 milliós nettó árbevétel mellett – 2020-ban ez 210 millió volt – 67 milliós adózott eredménnyel zárta, ami a 2020-as 14 milliónak majdnem az ötszöröse.
Rúzsa Magdi énekes cége nem először szerepel az állami cégcsoport listáján. A tavalyi szerződéslista szerint például egy augusztusi döntéssel 32 millió forintnyi támogatást adtak a Plagiguel Kft.-nek. Korábban pedig még többet: egy 2020 májusi szponzorációs szerződéssel 42 millió forinthoz jutott 8 hónap alatt az énekes vállalkozása.
A magyar celebvilágot felmérő Forbes rangsorában 2022-ben egyébként Rúzsa Magdi volt a harmadik legértékesebb celeb Magyarországon – Majka és Sebestyén Balázs mögött. Az énekesnőnek idén februárban születtek hármas ikrei, a család gyarapodásához akkor Orbán Viktor miniszterelnök is gratulált, mondván: “Minél több a gyermek, annál nagyobb a boldogság!”. Néhány hónappal később, május közepén Novák Katalin államfő beiktatásán aztán Rúzsa Magdi is fellépett, és büszke volt, hogy a rendezvényen énekelhetett.
Koncertfilmre elment 20 millió
Húszmillió forintról szól egy másik támogatási szerződés: ezt a pénzt a Mamikon Vagyonkezelő Zrt. kapta „koncertfilm támogatás” címszóval. A cég hiába létezik 2015 óta, tevékenységének semmilyen nyomát nem találtuk. A fő tevékenysége alapján ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó társaságnak a filmhez, koncertfilmhez úgy tűnik, nincs sok köze. Honlapjuk nincs, egy budapesti társasházi lakásba bejegyzett székhelyükhöz telefonszámuk nincs, a cégbírósági iratokban megadott e-mail-címükről pedig a hvg.hu levele visszapattant, mert a cím már nem létezik.
A Mamikon Zrt. egyébként három, nullás árbevételű év után 2020 óta minimális bevétellel és nyereséggel működik: 2020-ban 1,75 milliós nettó árbevétel mellett 1,24 milliós adózott nyereséget ért el, tavaly pedig 2,4 milliós árbevétel mellett 401 ezer forintos profitot hoztak össze. A cég mérlegéből és éves beszámolójából kiderül az is, hogy a két tulajdonos – az egyik részvényes Tölg-Molnár Beáta vezérigazgató, a másik dr. Fülöp Péter – osztalékot nem vett ki.
A cégvezető és 50 százalékos résztulajdonos Tölg-Molnár Beátáról nem tudni sokat. Egy másik vállalkozás, a Taxhelp Tanácsadó és Üzletviteli Szolgáltató Kft. ügyvezetőjeként 2020. október 22-én Magyar Gazdaságért díjat vehetett át Varga Mihály pénzügyminisztertől, Linkedin-profilja szerint pedig jelenleg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ) vezető Eppel János elnöki tanácsadója. Emellett feltünteti, hogy a közpénz százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC) projektszakértője – az MCC honlapján fel is bukkan a neve egy idén februári jótékonysági sakkverseny projektkoordinátoraként.
Tölg-Molnár Beáta azonban nemcsak a Mamikon Zrt.-ben érdekelt, mivel ottani részvényestársával, Fülöp Péterrel (akinek a lakcímére jegyezték be a Mamikont, a szomszédos lakás pedig Tölg-Molnár Beáta lakcíme) tulajdonosok a már említett Taxhelp Kft.-ben és egy másik tanácsadócégben, a Buon Consiglio Kft.-ben is. Mindhárom cég ugyanabba az V. kerületi társasházi lakásba van bejelentve, és ugyanez a székhelye a BASE Concept Kft.-nek is – ennek ügyvezetője és felerészt tulajdonosa szintén Tölg-Molnár Beáta. Ez egy tavaly 160 milliár árbevétel mellett 25 milliós profitot termelő vállalkozás.
Érdekesség, hogy a BASE Conceptnek van egy ugyanerre a címre bejegyzett érdekeltsége, az YBCN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelyben így közvetve 25,5 százalékos részesedése van Tölg-Molnár Beátának. A tavaly nyáron alakult, főtevékenységét tekintve „éttermi, mozgó vendéglátással” foglalkozó YBCN neve pedig onnan lehet ismerős, hogy már felbukkant idén az Exim-csoport támogatási listáján. Márciusban 28 millió forintot kapott a vállalkozás „támogatásként” – akkor sem derült ki, hogy pontosan mire.
Gasztro, vitorlás és zöldexpó
Az Exim-csoport friss támogatási listáján a legkisebb összeggel, 5 millió forinttal a Naviga Média Szolgáltató Kft. szerepel, amely a pénzt „Kulturális Fesztivál támogatás” címén kapta. A más mellett a Képes Autósport című lapot kiadó, 2005 óta működő mikrovállalkozás vezetője és tulajdonosa Hoppál András. A cég tavaly 13,2 milliós nettó árbevétel után 449 ezer forintos profitot ért el, amit a tulajdonos nem vett ki a vállalkozásból.
Az Exim-csoport válaszainak hiányában nem tudni, pontosan milyen rendezvényre ment az 5 milliós támogatás, és a cégtulajdonos Hoppál Andrást sem értük el telefonon, viszont ő nemrég éppen szervezett egy nyári „Kulturális Fesztivált”: a BalatonGreent a „zöld gondolat” jegyében Alsóörsön tartották június 17–19 között. Hoppál PestiTV-s nyilatkozata szerint azért, mert „közelebb akarják hozni a vitorlázást a gasztronómiával”.
Valamire 28, jazzpiknikre 25 millió
A friss Exim-szerződéslista legnagyobb tétele 28 millió forintról szól és a Conviva Catering Kft. kapta egy „rendezvénysorozat” támogatására. A fő tevékenységeként „rendezvényi étkeztetést” megjelölő Conviva Kft. ügyvezetője és egyedüli tulajdonosa Hegyi Attila, a cég pedig tavaly 197,2 milliós nettó árbevételből csaknem 29 milliós adózott eredményt tudott kihozni.
Hegyit az őt interjúvoló Dining Guide nemrég úgy jellemezte, mint a magyar cateringpiac meghatározó alakját, aki számos cég tulajdonosa és vezetője és aki irodaházak éttermeinek és kávézóinak üzemeltetésében is érdekelt. Cége, a Conviva honlapja nem él, Facebook-oldala évek óta nem frissül, az ott megadott telefonszám nem létezik már, így e-mailben érdeklődtünk, hogy mire kaptak 28 milliót, ám az e-mailjük sem működik már.
Majdnem ennyi pénzt, 25 milliót juttatott támogatásként az Eximbank egy másik vállalkozásnak, a Tonspec Kft.-nek rendezvénytámogatásra. Ennyiből szintén nem lehet konkrétumra következtetni, ám valószínű, hogy a cég az idén augusztus 4–6. között zajló jubileumi, 10. Paloznaki Jazzpiknik fesztiválra kapott pénzt, mivel az Eximbank korábban is szponzorálta már az eseményt szervező Tonspec Kft.-t: 2021-ben 21 millió forinttal, előtte, 2020-ban pedig 10 millióval.
A Tonspec Kft. az előadóművészettől a konferenciaszervezésen át a vezetési tanácsadásig sok mindennel foglalkozik, ügyvezetője és résztulajdonosa Ifi-Valde Orsolya, másik tulajdonosa pedig Homola Szabolcs. Ők a jazzpiknik ötletgazdái is, ahogy a rendezvény honlapja fogalmaz „az alapötletet a jó borok és a jó zene kapcsolata adta”. A vállalkozás tavaly 204 milliós nettó bevétel mellett 31 milliós profitot ért el. Homola Szabolcs amúgy a Csopak és Alsóörs között fekvő Paloznakon működő Homola Pincészet tulajdonosa is. | Fesztiválokra, koncertfilmre és Rúzsa Magdi koncertre mennek el az állami Eximbank tízmilliói | Látszólag inaktív cég is szerepel az állami tulajdonú bank 2022-es szerződéslistáján. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220804_eximbank_tamogatas_ruzsa_magdi | 2022-08-04 14:20:00 | true | null | null | HVG |
2019 óta szervezte a Pécsi Szabadtéri Színpad koncertjeit a Made in Pécs Kft., amelytől a pécsi önkormányzat most elvette a szervezői feladatokat, vele szemben nyertesnek pedig egy olyan budapesti céget javasolt, amely a nyilvános cégadatok szerint 1 főt foglalkoztat, nem rendelkezik szervezőirodával vagy szakmai csapattal, ráadásul az általa benyújtott pályázat hiányosságokat, formai hibákat és nem létező zenekarokat is tartalmaz – írja a Made in Pécs Fesztivál Facebookon közzétett bejegyzésében.
„2019 óta sikerrel működött az az üzemeltetési koncepció, melyben a kezelői jogokat ellátó Pécsi Balett Nkft. és a szervezői feladatokat végző Made in Pécs Kft. dolgozott együtt. A Káptalan Kert néven ismert szabadtéri koncertsorozat hamar országos ismertségre tett szert, a megnyitása előtti szerény pécsi nyári koncertkínálat helyett hétről hétre az ország legnépszerűbb zenekarai álltak színpadra. A hat éven át sikerrel működő konstrukciót a város önkormányzata idén januárban a résztvevőkkel való előzetes egyeztetés nélkül hirtelen megszüntette” – írja a Made in Pécs Facebook-posztja.
Kérdésükre azt a tájékoztatást kapták, hogy nem kell lemondaniuk a már jóval előre leszervezett nyári programokat, így azok népszerűsítését is megkezdték februárban. Pár héttel később a sajtóból értesültek arról, hogy az önkormányzat nyílt pályázatot írt ki a színpad üzemeltetésére, amelyre ők is benyújtották pályázati anyagukat. Azonban az önkormányzat előterjesztése nem őket, hanem a budapesti székhelyű OHBM Services Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t javasolta nyertesnek, amelynek programtervében nem létező – Bohemiany (sic!) Betyars – vagy már nem aktív – Supernem – zenekarok is szerepelnek.
„Sorra írnak nekünk a benne szereplő zenészek és menedzsmentek, hogy még megkeresés sem érkezett hozzájuk, nehogy azt gondoljuk, hogy ebben ők benne vannak. Tudtuk nélkül kerültek a listára, máshol lesz koncertjük a pályázatban lévő időponton, van aki külföldön koncertezik akkor…” – áll a Made in Pécs bejegyzésében.
Hozzátették, bíznak benne, hogy „az események mögött csupán figyelmetlenség áll, nem pedig valami gazdasági, vagy politikai mutyi miatt játsszák tudatosan egy furcsa budapesti cég kezére a pécsi zenei élet pótolhatatlan kincsét, a pályázatok érdemi megvizsgálása nélkül”.
Továbbá arra kérik a pécsi városházát, hogy tartsanak közösen egy nyilvános sajtótájékoztatót erről a „hatalmas közfigyelemre számot tartó ügyről”, ahová meghívnák „a városi előterjesztés által győztesnek javasolt pályázót és az előterjesztést készítőket is, hogy álláspontjukat a nyilvánosság előtt is vállalhassák”.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint az önkormányzat „egy nyílt és minden tekintetben átlátható pályázatot írt ki. Azaz úgy járt el, mint minden más önkormányzati ingatlan esetében, ahogy azt a jogszabályok előírják.”
„A benyújtott pályázati anyagok zárt borítékban érkeztek be, hiánytalanok és teljes körűek voltak, hiánypótlásra nem volt szükség. Bármilyen felvetést, amely a pályázat tisztaságát vonja kétségbe, messzemenően visszautasítunk” – áll az önkormányzat sajtóközleményében.
Megkerestük az OHBM Services Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, hogy reagáljon a vádakra, ha megteszi, frissítjük a cikket. | Pályázati mutyi miatt kerülhetett veszélybe a pécsi Káptalan Kert koncertsorozat | A nyertes cég pályázati programjában nem létező vagy már nem aktív zenekarok is szerepelnek fellépőként. | null | 1 | https://hvg.hu/kultura/20250415_Palyazati-mutyi-miatt-kerult-veszelybe-a-pecsi-Kaptalan-Kert-koncertsorozat | 2025-04-15 17:41:00 | true | null | null | HVG |
Megint a részben Mészáros Lőrinc által birtokolt CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. nyerte el azt a közbeszerzést, amit évről évre kiír az állam a 3 és 18 év közöttiek baleset-biztosítására – derül ki a közbeszerzési adatbázistból.
A közbeszerzést a Nemzetgazdasági MInisztérium írta ki, tavalyhoz képest 7 millió forinttal több 97,7 millió forintra szerződtek CIG Pannóniával és a vele közösen ajánlatot tevő Groupamával. Rajtuk kívül még ketten, ALFA Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. és az UNIQA Biztosító Zrt. indultak, akik nem emeltek panaszt az ellen, hogy nem ők lettek a nyertesek.
Az állam 2003 óta maga állja, hogy a magyar gyermekeknek legyen biztosításuk a súlyosabb balesetekre, ez jelenleg kicsivel több mint másfél millió gyermeket érint.
Az állam az idén 97 millió forint biztosítási díjat fizet, tavaly 90 milliót fizetett. Az azt megelőző két évben a Groupama nyerte ezt a közbeszerzést, a két évben együttesen 160 millióért. | Ismét Mészáros cége viheti a gyermekek balesetbiztosítását évi közel százmillióért | Négyen indultak a Nemzetgazdasági Minisztérium tenderén, a Mészáros Lőrinchez köthető CIG Pannónia a korábban többször is győztes Groupamával közösen nyert. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250423_cig-pannonia-kozbeszerzes-gyermekek-balesetbiztositasa-kkv-meszaros-lorinc | 2025-04-23 08:10:00 | true | null | null | HVG |
Lázár János vállalta, Tiborcz István teljesítheti. Az utasok régóta elvárnák, hogy ha a MÁV arra kényszerül, hogy átmenetileg buszokkal helyettesítse a vonatokat, akkor megbízható, modern és tiszta járművek szállítsák őket. A közlekedési miniszter tíz vállalást tett az idei évre, köztük azt is, hogy 200 klímás busz áll majd indulásra készen, ha kevés lenne a hely a vonatokon, netán nem lenne rajtuk klíma. Ez pedig éppen azt a piacot bővíti, amelyen már eddig is komoly szereplő volt a Tiborcz által dominált Waberer’s új befektetése, a 170 busszal rendelkező Pannon-Busz-Rent Kft.
A vállalások egy részét Lázárék már propagandisztikus sikerjelentésekben készre is jelentették, mint például az intercityken utazó takarítókat. A nyártól elvileg a jegyár fele visszajár, ha 20 percnél többet késik a vonat, és a MÁV összes mosdóját is felújítanák.
Tíz parancsolat
Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter a következő vállalásokat tette 2025-re:
1. Késési biztosítás: június elejétől visszafizetik a menetjegy árának a felét, ha 20 percnél többet késik a vonat.
2. Mosdók felújítása: 2025 végéig az összes mosdót felújítják a vasútállomásokon és a buszpályaudvarokon.
3. Takarítás: az intercity járatokon takarítók is utaznak.
4. Buszvásárlás: a következő másfél évben 1000 új autóbuszt vesznek.
5. Mozdonyflotta: 2026 nyaráig minden második villanymozdony megújul, és 40 új villany-, valamint 15 új dízelmozdonyt bérelnek.
6. IC-kocsik: július elejére 100 felújított kocsi érkezik, és megrendelnek 285 darab új IC-járművet.
7. A GYSEV 500 kilométer pályát vesz át a MÁV-tól, 11 új motorvonatot rendeltek számára, és a Budapest–Belgrád vonalon is részben GYSEV-mozdonyok fognak járni.
8. Erősítő buszjáratok: a nyáron mintegy 200 buszt állítanak be a vonatforgalom kisegítésére.
9. Klímagarancia: ha a menetrendi ígérettel szemben nincs klíma a vonaton, akkor biztosítanak klímás buszokat.
10. Új MÁV-applikáció: áprilistól elindult, de csak az év második felére lesz kész, amikor már a késési biztosítást is kezelni tudja.
Az ígéretekkel összefüggésben az Országgyűlés április 14-én elfogadta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítását. A jogszabályt Lázár „közlekedési alkotmánynak” nevezi, mondván: a jogszabály gyakorlatilag mindenki számára alapjoggá teszi a minőségi közösségi közlekedést. Azonnal vita robbant ki azonban, hogy elérhető is lesz-e a szolgáltatás.
Vitézy Dávid, az Orbán-kormány volt közlekedési államtitkára egyenesen a magyar közlekedéspolitika fekete napjának titulálta április 14-ét. Szerinte jelentős járatritkítást vetít előre, hogy a törvényi előírás alapján ezentúl elég, ha napi két járat közlekedik a járásközpontok és a megyeszékhelyek, illetve az egymással szomszédos megyeszékhelyek között, valamint Budapest és a megyeszékhelyek között is.
Lázár viszont azt állítja, nemhogy csökkentenék a szolgáltatásokat, hanem garantálják a minimumot: eddig 370 olyan település volt, ahová még ennyi lehetőséget sem biztosított a közösségi közlekedés, azok esetében tehát szolgáltatásbővítésről lesz szó.
Az új törvényben Vitézy szerint újabb vasúti vonalbezárásoknak vagy éppen buszjáratok megszüntetésének a lehetősége is benne van. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy az állam a jövőben csak egyféle, „a leghatékonyabb” közlekedési móddal látja el a közszolgáltatást. A fővárosi Podmaniczky Mozgalom politikusa úgy értelmezi a törvény szövegét, hogy az nem is tagadja a szolgáltatáscsökkentés előkészítését, hiszen azt írja: „Nem szűnhet meg olyan vonat és busz közötti párhuzamosság, ahol a párhuzamosság megszüntetése 50 százaléknál nagyobb mértékű eljutásiidő-növekedést jelentene.” Vitézy ebből arra következtet, hogy ha egy vasútvonal bezárása miatt „csak” másfélszeresére nő majd az eljutási idő, az még belefér a szabályozásba.
A miniszter természetesen a vonalbezárásokat is tagadta, de a szakmai érveket megtoldotta azzal, hogy „Vitézy úrnak az a baja, hogy nem lesz Pride, ettől olyan ideges, és emiatt veszített vonalat”.
Független közlekedési szakemberek az új jogszabályt próbálják értelmezni, és nem a kritikust sértegetik. Szerintük a törvény elvileg valóban lehetővé teszi, hogy a miniszter egy tollvonással megszüntesse a járásközpontok és megyeszékhelyek között a napi kettőnél, illetve a települések és a járásközpontok között a napi háromnál több járatot.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy az emberek „az államháztartás teherbíró képességének keretein és az infrastrukturális adottságokon belül” jogosultak a közszolgáltatásra. Vagyis nyugodtan lehet arra hivatkozni, hogy ha nincs se pénz, se posztó, akkor törvény adta lehetőség a szolgáltatások visszafogása.
Azt ugyanakkor még egy kormánytól független közlekedésmérnök is sületlenségnek mondta, hogy ahol eddig napi húsz vonat vagy busz járt, ott egyik napról a másikra lecsökkentenék ezt két-három járatra. Az úgynevezett 50 százalékos menetidő-növekedési korlátra pedig azt a példát hozta, hogy ha most Salgótarjánba 1 óra 40 perc alatt jut el a busz Budapestről, ezt vonattal akkor lehet kiváltani, ha annak a menetideje (legalábbis papíron) nem haladja meg a két és fél órát. Ez kétségtelenül nagyobb mozgásteret ad a mindenkori végrehajtónak, hogy egyik vagy másik közlekedési módot kiiktassa. Nagy változásokra azonban ebben sem számítanak a szakemberek, legfeljebb néhány napközbeni, kevésbé forgalmas járat kiváltását tartják lehetségesnek.
Aminek viszont már most zajlanak az előkészületei, az éppen a MÁV buszos flottájának a felállítása: az állami cég gyakorlatilag egy autóbuszparkot akar bérelni a rendkívüli helyzetek kezelésére. Ezzel kapcsolatban a bennfentesek azt rebesgetik, hogy az egyik lehetséges aspiráns erre a feladatra a Pannon-Busz-Rent Kft.
A baranyai székhelyű vállalat csaknem 20 éve létezik, és szórványosan már a 2010-es évek elejétől voltak nyertes közbeszerzési pályázatai. Főleg a honvédelmi tárcához tartozó területeken vállalt személyszállítási feladatokat, a Védelmi Beszerzési Ügynökséggel jelenleg is van érvényes szerződése. A Pannon-Busz-Rent 2020-ban rendszeres alvállalkozója lett a Volánbusznak, majd a MÁV-csoportnak is, és ez most is élő megbízást jelent a cég számára többféle buszos személyszállítási feladat ellátására. A Pannon-Busz-Rentnek 2023-ban 4,4 milliárd forint volt az árbevétele, és több mint félmilliárdos adózott eredményt ért el.
Februárban ennek a buszos vállalkozásnak a tulajdonosával, Kölbl Zoltánnal állapodott meg a Waberer’s International Nyrt. Az üzlet értelmében Kölbl eladja az üzletrészek 51 százalékát a Waberer’snek, és a következő két évben még nála maradhat a cég 49 százaléka. A teherfuvarozásban nagyra nőtt cég többségi tulajdonosa a kormányfő veje, Tiborcz István. A befektetésről akkor úgy nyilatkoztak, hogy a logisztikai-szállítmányozási vállalat a jövőben a személyszállítás piacán is növekedni szeretne, már csak azért is, mert így jól ki tudja használni az olyan képességeit, mint a jármű-üzemeltetés, az üzemanyag-beszerzés vagy a sofőrállomány menedzselése.
A HVG érdeklődésére a Waberer’s most azt mondta, hogy a Pannon-Busz-Rent jelenlegi, mintegy 170 járműből álló flottája jó alapot nyújt a növekedéshez, és a jövőben – az ügyfelek igényeihez igazodva – a flotta bővítése sem kizárt. Arra a kérdésre, hogy készülnek-e a MÁV által kiírt tendereken további szolgáltatások ellátására pályázni, azt válaszolták: „Minden, a közösségi közlekedést érintő pályázatra nyitottak vagyunk, és amennyiben az profilba illeszkedik, részt veszünk rajta.”
A MÁV-nál mindenesetre már zajlik is a közbeszerzés a buszos flotta felállítására. Miután az eljárás folyamatban van, a tenderről nem árultak el részleteket, de annyit elmondtak, hogy idén nyárra valóban megtízszerezik a vasutat megerősítő buszok számát.
Ezek a járművek egyrészt vonatpótlóként fognak üzemelni a kiemelt vasútvonalak mentén az előre tervezett karbantartások, vágányzárak idején.
Másrészt azokon a vonalakon, ahol – az előre meghirdetettel szemben – klíma nélküli vonatok járnak, légkondicionált alternatívaként ajánlják majd fel a közbeszerzésen most alakuló flotta járműveit.
Harmadrészt pedig a nyertes szolgáltató vagy szolgáltatók járművei például balesetek esetén vagy ha a szokásosnál jóval több utas váltana jegyet, „erősítő buszjáratként szolgálnak majd”
– válaszolták a HVG kérdésére.
Lázár János a közelmúltban már kapart ki gesztenyét a kormányfő vejének (nem beszélve Tiborcz István első milliójáról, amelyhez Lázár még hódmezővásárhelyi polgármesterként segítette hozzá, amikor az Elios elődjét bízta meg a város közvilágításának felújításával). A miniszter az elmúlt időszakban folyamatosan ostorozta az osztrák tulajdonostársakat a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.-ben, és addig ügyeskedett, míg végül sikerült elérnie, hogy a magyar államnak meghatározó többségi tulajdona legyen a vegyesvállalatban. Az erről szóló megállapodás tavaly szeptemberben született meg. Alig telt el néhány hónap, és decemberben már be is jelentették, hogy a GYSEV eladja vasúti áruszállító leányvállalatának 62,5 százalékát a Waberer’snek, amely így meghatározó tulajdonosává válik az állami kontraktusokban bővelkedő GYSEV Cargo Zrt.-nek.
Bár Tiborcz István számára már több mint egy évtizede rendre előnyösen alakulnak a kormányzati döntések, Orbán Viktor legutóbb is azt mondta, hogy a vejét csak politikai okból támadják, és szerinte vannak, akik a lánya férjéénél nagyobb karriert futottak be az elmúlt években. | Orbán veje pótolhatatlan, övé lehet a nagy vonatpótlóbiznisz is | Míg zajlik a vita, hogy a kormány végre rendbe rakja vagy éppen romba dönti a közösségi közlekedést, Tiborcz István érdekeltsége az állami tulajdonból megszerzett vasúti fuvarozócég után egy olyan buszos vállalkozásba is bevásárolta magát, amelynek Lázár János reformjai nyithatnak most új piacot. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250424_hvg-lazar-janos-kozossegi-kozlekedes-vitezy-david-tiborcz-istvan | 2025-04-24 09:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A varsói tőzsdén jegyzett GTC ingatlanvállalat honlapján már látszik, hogy kétharmados végső tulajdonosa, a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány új vezérkara munkához látott: első lépésként három új felügyelőbizottsági tagot nevezett ki. A döntés azért kardinális, mert a Matolcsy György korábbi jegybankelnök által 2014-ben eredetileg 266 milliárd forint közpénzből létrehozott Pallas Athéné alapítványok vagyonának döntő része ebbe a vállalatba került. S erről állapította meg az Állami Számvevőszék nemrégiben lezárult vizsgálata, hogy a tőzsdei árfolyama alapján a vagyona felét elveszítette, ami – ha valóban így lesz – önmagában százmilliárdos tétel.
A vállalat régiós, zömmel irodaházakból álló ingatlanportfóliójának valós piaci értéke azonban nincs feltétlenül szinkronban az aktuális tőzsdei árfolyammal – bizakodik Hegedüs István, akit az új jegybankelnök, Varga Mihály belépése után neveztek ki valamennyi, a Pallas Athéné alapítvány vagyona felett döntési jogosultsággal bíró vállalat, így a fő-fő vagyonkezelő Optima Zrt. élére. Hegedüs szerint a GTC varsói tőzsdei jegyzései már csak azért sem feltétlenül reálisak, mert az ingatlanvállalatnak nincs érdemi forgalma.
Irreálisnak tűnik ugyanakkor az a vagyonértékelés is, amit az utolsó Matolcsy-érához tartozó vagyonkezelői vezér, Stofa György adott a HVG-nek, aki szerint a varsói ingatlanpakett tavaly év végén 300 milliárd forint feletti érték volt.
Az új felügyelőbizottsági tagok első körben áttekintik a GTC tavalyi – napokon belül nyilvánosságra hozandó – mérlegét, hogy felmérhessék, mekkora is valójában ez a vagyon. Ezután az lesz a fő feladat, hogy a mérlegben szereplő érték és a tőzsdei árfolyam közelebb kerüljön egymáshoz – jelentette ki a HVG-nek Hegedüs, aki maga lett az egyik új felügyelőbizottsági tag. A Varga Mihály bizalmát élvező, közgazdász végzettségű válságmenedzser az ismeretlenségből „robbant be” az Optima vagyonkezelői cégcsoport élére, annyi tudható róla, hogy van vállalatvezetői tapasztalata, amit például a Budapesti Piac Kereskedelmi Zrt.-nél szerzett meg.
A másik két új GTC-s felügyelőbizottsági tag független: az építész Daróczi Ferenc és az ügyvéd Minárik Ferenc. Előbbi nagy hazai ingatlanprojektek fejlesztéséről, menedzseléséről ismert, köztük például a pécsi és a győri ECE Árkád Bevásárlóközpont, a budapesti Capital Square irodaház, továbbá az Allianz Eiffel Square vagy az Union-csoporthoz tartozó Szervita Square. De felbukkant a sokat vitatott Liget City projektben is a külföldi befektető képviselőjeként. Minárik ügyvédként vett részt ingatlanfejlesztésekben, vállalati akvizíciókban, az utóbbi időben pedig pénzügyi intézményeknek is dolgozik.
A GTC felügyelőbizottságának független elnöke maradt a régi, Bartha János Péter személyében, aki a rendszerváltás előtt a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, majd a Credit Suisse First Boston cégcsoport különféle régiós tisztségeit töltötte be. Jelenleg alapvetően a saját, régiós magántőke-befektető társaságát menedzseli. A testület régi tagja Gut László is, aki az Optima pénzügyi vezetője volt a Matolcsy-féle időkben, és – meglepő módon – az is maradt. „A nem döntéshozó operatív embereket megtartottuk, ha ők is maradni akartak, mert szükségünk is van olyan emberekre, akik át tudják tekinteni, mi is történt itt” – indokolta a HVG-nek Hegedüs. A varsói vállalat felügyelőbizottságának a fentieken kívül még négy lengyel tagja is van, mindannyian függetlenek, nem munkavállalói a cégnek.
Jóllehet a GTC rendbetétele a legnagyobb „falat” a Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelésében, hátravan még a svájci börzén forgó, európai luxusingatlanokba fektető Ultima Capital. Habár ennek a cégnek az alapítvány kezében lévő kisebbségi pakettjéről Stofa azt állította, hogy 180 milliárd forint körüli a piaci értéke, Hegedüs szerint pillanatnyilag még azt sem tudni, pontosan hány részvény az övék. A megelőző vagyonkezelők ráadásul gyakorlatilag kibogozhatatlan oda-vissza opciós szerződéseket kötöttek. Annyit tudni lehet, hogy – miközben többségi részvényesből kisebbségivé csúsztak le – kötelezettséget vállaltak az ötszázalékosnál kisebb, vagyis az úgynevezett közkézhányadot alkotó tulajdonosok kivásárlására, amit idén nyárig kell megtenniük.
Ha az érintett tulajdonostársak élni akarnak a lehetőséggel, az többmilliárdos kiadást jelenthet az alapítványnak. Kétséges, van-e erre fedezet, miután az ÁSZ azt is megállapította, hogy az Optima Zrt. vagyonkezelő a fizetésképtelenség határán táncol: nem tudja teljesíteni a nála 127 milliárd forintnyi, állami támogatásból származó vagyonát befektető Neumann János Egyetemért Alapítvány felé vállalt folyó fizetési kötelezettségeit sem. Ha pedig az alapítványi vagyonkezelőnek nem marad más lehetősége arra, hogy pénzhez jusson, mint a tőzsdei részvényei tömeges kényszerértékesítése, akkor az ÁSZ által feltételezett vagyonvesztés véres valósággá válhat. | Lengyelországban és Svájcban is égre-földre keresik az MNB-alapítvány százmilliárdjait | Három új felügyelőbizottsági tagot nevezett ki a Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelője a varsói GTC ingatlancéghez. A cél, hogy visszafordítsák az Állami Számvevőszék által feltételezett, rendőrségi nyomozáshoz vezető százmilliárdos vagyonvesztést. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250424_MNB-Pallas-Athene-Domus-Meriti-Alapitvany-Optima-Hegedus-Istvan-GTC-fb-ASZ | 2025-04-24 13:13:00 | true | null | null | HVG360 |
Valami nem kerek a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körül, az oda került pénz átláthatatlan céghálón át folyt ki magánkezekbe – ám az Állami Számvevőszék jelentése és az azt követő feljelentés igazából csak azokat lephette meg, akik az elmúlt tizenegy évben nem olvastak újságot.
Tényleg messzire kell visszamenni: 2014 augusztusában jártunk, amikor a HVG címlapsztorijából kiderült, hogy az MNB 200 milliárd forintot adott a saját alapítványainak oktatási célokra hivatkozva. A jegybanki alapítványok az azóta eltelt már több, mint egy évtizedben minimum megkérdőjelezhető módon költötték a pénzt, a független média ezt számtalan alkalommal megírta, felelősségre vonás azonban egész mostanáig senkit nem fenyegetett. A Fidesz pedig mindig ott volt, amikor csak kellett, hogy elmagyarázza, miért van minden tökéletesen rendben azzal, ami a jegybanki alapítvány körül történik.
Elvesztette közpénz jellegét
Ha választani kellene egyetlen szállóigét, amely tökéletesen leírja a NER gazdasági logikáját, minden bizonnyal ez volna az. Megszámolni sem lehet, hányszor használták már teljesen változatos helyzetekben, az eredetije mindenesetre azért is különleges, mert nem egy folyosói elszólásból jött, hanem konkrétan egy törvényjavaslatból, amelyet a kormánytöbbség annak rendje és módja szerint meg is szavazott.
„Az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályait kell alkalmazni” – állt annak a 2016-os törvényjavaslatnak az indoklásában, amely lehetővé tette volna, hogy ne kelljen számot adni az alapítványi vagyon sorsáról.
A szlogent igazán emlékezetessé mégis Kósa Lajos varázsolta. A Fidesz akkori frakcióvezetője egy egészen abszurd sajtótájékoztatón bonyolódott bele abba, hogy mi is történik. „Az alapítványnak az a lényege, hogy beteszem a pénzt, és onnantól kezdve annak a pénznek a korábbi tulajdonosi viszonya teljes mértékben megszűnik, minden vonatkozásban”, egyébként is „az alapítványi pénz alapítványi pénz” – magyarázta.
Érdekesség amúgy, hogy a törvényjavaslatot Bánki Erik mellett Mengyi „Voldemort” Roland nyújtotta be, aki aztán azon kevés fideszes képviselő egyike lett, aki olyan amatőr módon csinálta a korrupciót, hogy börtönbe is kellett mennie érte. Viszont annyira meredek volt a közpénz jelleg elvesztésének ötlete, hogy hiába szavazta meg a Fidesz a törvényjavaslatot, az Alkotmánybíróság visszaküldte a parlamentnek. Csak az után lett belőle törvény, hogy beleírták, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálhatja az alapítványok pénzügyeit – ezzel a jogával élt az ÁSZ most. (Az pedig tényleg csak finomság, hogy sok más igazán kényes ügyhöz hasonlóan Orbán Viktor ennek a szavazását is kihagyta, Varga Mihály mostani jegybankelnök pedig az első, aztán alkotmányellenesnek bizonyult változatot szavazta meg, a második szavazáson nem volt ott.)
De sikerült?
Igen, ez a legendás idézet is az MNB-alapítványok ügyéhez kapcsolódott. 2016 áprilisában került újra a figyelem középpontjába az alapítványi hálózat, ugyanis nyilvánosságra hozták, kiknek és mennyi pénzt adtak az alapítványok támogatási szerződéssel, és a lista tele volt rokonok és barátok neveivel. Kovács Zoltán kormányszóvivő ment be az ATV-be, hogy (az azóta a DK-s politizálást választó) Kálmán Olgának megmagyarázza, miért nincs gond, és bő negyedórával később jött a beszélgetésnek az az egészen hihetetlen része, amit még évtizedek múlva is mutogatni fognak, milyen volt a politika a NER idejében. 16:25-ig érdemes tekerni a videóban:
„Egy ilyen pici sejtésük sincs arról, hogy itt a közpénz elköltése nem a lehető és az elvárt legjobb gondossággal történt?
Még egyszer: az erre hivatott szervek majd a jelentések alapján és a rendelkezésre álló adatok alapján majd ezt el fogják dönteni.
Most jelenleg az információk alapján önöknek nincs ilyen érzésük, sejtésük? Nincs?
Erről beszéltünk a délutáni kormányinfón is, hogy vannak olyan jelek, amelyek nem tesznek jót ennek a vitának, nem a vita miatt, meg ami abban adott esetben elhangzik, hanem mert látható róla, hogy nem feltétlenül…
Önök ezt megpróbálták eltitkolni!
De sikerült?”
A HVG akkor jelent meg a sokat emlegetett, Matolcsy Györgyre börtönruhát adó „A közpénz rabja” címlapjával, és nem csak a címlapos csapatunk szójátékában került elő az a téma, hogy itt lehet azért büntetőjogi felelősségről is szó. Az ellenzéki Együtt eljárást is kezdeményezett Polt Péter legfőbb ügyésznél, majd nem sokkal később nyilvánosságra került egy fénykép, hogy Polt épp aznap Matolcsyval ebédelt. Amikor erről megkérdezték, azt mondta, általános kérdésekről beszélgettek.
De amiatt is magyarázkodhatott a legfőbb ügyész, hogy a felesége, Polt-Palásthy Marianna két jegybanki alapítvány felügyelőbizottságában is tag volt, úgyhogy tudnia kellett, mire és kinek adtak pénzt. Polt visszautasította a feltételezést, hogy a felesége törvénytelenséget követett volna el.
Az alapítványok és Matolcsy nagyon kreatív módon próbálták megmagyarázni, hogy miért van minden rendben. Indoklásuk szerint például azért kellett a jegybankelnök unokatestvérének cégétől öt példányban megrendelni egyenként 750 ezer forintért ugyanazt a kiadványt, mert nem lehetett sokszorosítani, Matolcsy pedig azt magyarázta el, hogy azért kellett az ő nemzetgazdasági miniszterségének idején elért óriási magyar sikerekről milliókért könyvet kiadni, mert az az ország sikere, „és mivel én is ott voltam, szerepelek benne”. De az érthető, hogy ők védték a védhetetlent, annál látványosabb, amikor a nem jegybanki szereplők szólaltak meg.
Az alapítványi pénzek elrejtését segítő törvényjavaslat vitáját a kormányoldal majdnem végig elsunnyogta, Bánki Erik nyitó- és záróbeszédén kívül csak a KDNP-s Hollik István próbálkozott meg egy olyan érveléssel, hogy „az alapítvány működése ellehetetlenülne, az alapításkori szándékot nem tudná megvalósítani, ha kötelezően nyilvánosságra kellene hoznia bizonyos vagy minden adatot”. Erre azt a példát hozta: „egy nemzeti kulturális értékkel bíró műalkotás megvásárlásakor, ha megismerhető lenne az erre a célra fordítható forrás, akkor az indokolatlanul felverhetné a műkincs árát.”
Az óvatosabbak közé tartozott Gulyás Gergely. Ő 2016-ban a Heti Válasznak arról beszélt, hogy nagy hiba volt megpróbálni eltitkolni az alapítványok költségvetését, hiszen „ez félrevitte az ügy megítélését”, ugyan minden szabályos volt – bár „elfogadom, hogy akad néhány vitatható a támogatási döntések közül” – de mégis úgy tűnik ebből, mint ha valami szabálytalan lett volna, pedig dehogy volt az. Mint mondta, „a jegybank általi titkolózással és a mi titkosítási kísérletünkkel keltett látszatnak alig van köze a valósághoz”.
A legvilágosabban azért Kövér László fogalmazott. A házelnököt a Magyar Katolikus Rádió kérdezte arról, hogy közpénz-e az alapítványok vagyona, mire ő annyit kérdezett vissza: „Mi más lenne?”
Megszólalt Nagy Márton is, aki akkor épp az MNB alelnöke volt. Amikor 2015-ben a parlamentben megkérdezték a gazdálkodás átláthatatlanságáról, akkor azzal érvelt: „a Nemzeti Banktól gazdaságilag és jogilag is elkülönülve, ettől függetlenül működnek az alapítványok, a konkrét döntéseikre a Nemzeti Banknak nincsen ráhatása”. De azért azt is hozzátette: „Ugyanakkor persze van egy saját véleményem, és a saját véleményem az, ha ezt megoszthatom önökkel, hogy személyes véleményemként az alapítványok közvagyont építenek, és egy olyan cél érdekében működnek, ami az oktatás, ami egy nemes cél.” (Akkoriban még az volt a magyarázat, hogy az alapítványok oktatási célokra költik el a hozzájuk került pénzt, azóta ez sokat változott.)
És ha már MNB-alelnökök: nem csak Nagy Márton volt alelnök a jegybankban abban az időszakban, amikor az alapítványokba elkezdték kicsatornázni a közpénzt. Hanem Windisch László is, aki 2013 és 2019 között a pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelt az MNB-nél, majd 2022 óta az Állami Számvevőszék elnöke, vagyis már az ő elnöksége alatt indult meg a vizsgálat a volt munkahelyének ügyében.
Az állam egy időben kicsit váratlan fordulattal a statisztikusok mögé próbált bebújni. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis még évekig nem szerepeltette az államadósság és a hiány adatai között az MNB alapítványainak pénzügyeit, az Eurostat kellett, hogy szóljon nekik, hogy ezeket a pénzeket is az állam irányítja. Nagy Márton erről még MNB-alelnökként a parlamentben azt mondta: „Hadd fogalmazzak úgy, hogy jó lenne ezt szakmai kérdésként kezelni, az Eurostat döntését, nem politikai kérdésként.”
A bíróság pedig kimondta, hogy közpénzről van szó. A legutolsó ilyen ügy egész tavaly tavaszig húzódott: az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélt, a magyar kormány megsértette az európai jogot, amikor nem engedte nyilvánosságra hozni, hogy magánszemélyként kik kaptak az alapítványi pénzből (ez volt egyébként az első a több száz olyan ügy közül, amelyben a Transparency International és Karsai Dániel közösen dolgoztak, az ítélet néhány héttel az után született meg, hogy az akkor már halálos beteg Karsai befejezte az ügyvédi tevékenységét). Az MNB alapítványi pénzeinek sorsát mindenesetre így is alig lehetett követni, egyre bonyolultabb cégháló és befektetések mögé rejtették azt el, amíg az állami akarat azt nem diktálta, hogy legyen némi átláthatóság.
És a slusszpoén, ahogy a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány érvel az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozatala ellen:
A jelentéstervezetben foglalt megállapítások az MNB-t érintő érintettsége miatt a jelentés nyilvánosságra hozatala akár súlyosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését és kormányközi kapcsolatait is, valamint Magyarország nemzetbiztonsági érdekét sértheti, kiemelt figyelemmel az ország törvényes rendjének védelmébe vetett bizalom megtörése esetén.” | „De sikerült?” – nagy klasszikusokat köszönhetünk annak, ahogy a Fidesz 10 évig védte az MNB alapítványait | Közel tizenegy év telt el azóta, hogy a HVG először megírta, százmilliárdok mennek az alapítványokhoz, a Fidesz és az MNB pedig néha egész kreatív, gyakran pedig kínos módon bizonygatta, hogy nincs baj. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20250326_hvg-fidesz-mnb-alapitvany-magyarazat-kozpenz-jelleg | 2025-03-26 06:50:00 | true | null | null | HVG360 |
Egy nappal azelőtt távozott a Matolcsy Györgyhöz köthető Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyonkezelője által túlárazva megszerzett lengyel cégből Tiborcz István bizalmasa, hogy kijött volna az az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése, amely ráhúzta a vizes lepedőt az ügyletre – írja a Válasz Online.
A kérdéses cég a GTC S.A., a távozó illető Szécsényi Bálint, a felügyelőbizottság tagja, akit Tiborcz István miniszterelnöki vő bizalmasaként tartanak számon: közös cégük az Equilor Befektetési Zrt., és ő vette meg Tiborcz egyik budai házát is tavaly. A távozást a varsói tőzsdén jelentették be március 19-én, mivel a GTC Group ingatlanvállalatot ott jegyzik.
A lap elérte Szécsényit, aki azt állította, hogy távozásának nincs köze az ÁSZ-vizsgálathoz, annál inkább „hivatalos feladatai száma” megszaporodásához. A lapnak adott válaszában arra hivatkozott, hogy széles körű régiós tőzsdei tapasztalatai vannak, több tőzsdei nagyvállalat vezetésében is megfordult, és 2020-ban választották fb-tagnak a GTC-nél, ám azóta nagyon sok egyéb feladata lett, ezért mondott le. A válaszból az viszont nem derül ki, a felügyelőbizottság tagjaként feltűnt-e neki, hogy valami nem stimmel az ügylet körül.
Az ÁSZ a hét közepén tette közzé jelentését, amelyből kiderül, hogy súlyos hiányosságokat tártak fel a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (címlapképünkön az épülete) és a Neumann János Egyetemért Alapítvány működésében. A Pallas Athéné Domus Meriti vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. ugyanis „átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrában, az alapítvány vagyonát meghaladó több száz milliárd forint értékben fektetett be pénzt, rosszul. A rossz befektetés miatt a vagyon egy része jelentősen csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György fiának környezetéhez kötődő cégek. Az ÁSZ feljelentést tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig már vizsgálódik az ügyben. | Tiborcz bizalmasa is ott volt a Matolcsy-kör drágán vett cégében, de pont most távozott | Egy nappal azelőtt mondott le a GTC-ben meglévő felügyelőbizottsági tagságáról Szécsényi Bálint, hogy megjelent volna az Állami Számvevőszék jelentése, amely feltárta, mennyi pénzt herdáltak el a Matolcsyékhoz köthető alapítványok a cég felvásárlásával. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250321_matolcsy-gyorgy-jegybanki-alapitvanyok-GTC-group-szecsenyi-balint-felugyelobizottsagi-tiborcz-istvan | 2025-03-21 14:47:00 | true | null | null | HVG |
Sok és jelentős anomáliát tártak fel, de tévedés azt állítani, hogy a Matolcsy György korábbi jegybankelnök gründolta MNB-alapítványok a kezdetektől fogva jogellenesen működtek – mondta Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, akit a 24.hu podcastjában, a Dellában faggattak hivatala nagy figyelmet kapott vizsgálódásaival kapcsolatban.
Az elnök szerint az alapítványok eredendően jó célra jöttek létre, csak rosszul használták őket, amit egy vad hasonlattal igyekezett megvilágítani: azt mondta, az egész olyan, mint egy kenyérszeletelő kés, amelyet valaki gyilkolásra használ.
Nem biztos, hogy a kenyérszeletelő késnek a gyártója vagy maga a kés volt a hibás. Az volt a hibás, aki ezt rossz célra használta.
Szerinte 2020 után tárták fel az anomáliákat, előtte, a 2018-as ÁSZ-vizsgálat rendben találta a működését, ő pedig 2022 óta vezeti a szervezetet.
Az elnök azzal reagált arra a pletykára, hogy esetleg Orbán Viktor utasította a vizsgálatra, hogy a sajtó és az ellenzék téves keretezése, hogy a miniszterelnöknek ilyen befolyása lenne az állami hivatalok működésére, „az Állami Számvevőszék független alkotmányos szervezet”.
Windisch László igyekezett leválasztani Matolcsy György korábbi jegybankelnökről az alapítványokat. Azt mondta, működésük elválik az alapítótól, de elismerte, hogy a felelősöket – akik esetében megállhat a hűtlen kezelés gyanúja – az alapítványok vezetői között kell keresni. Remélte, hogy a végső haszonhúzók sem ússzák meg, jelezte ugyanakkor, hogy az ÁSZ csak a gyanút közli, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, de a vizsgálat, amely már zajlik, a nyomozó hatóság dolga.
A sajtóban az egyik végső haszonhúzóként számontartott Matolcsy Ádámról is beszélt, aki szerinte nem került be az ő látókörükbe, és értetlenül szemlélte, hogy szakértőként nyilatkozott az ügyben.
Az MNB-alapítványok működésével kapcsolatban felmerült 500 milliárd forintos kár szerinte nem igaz, az alapítványok nem adtak erről pontos információkat a jegybanknak, a jelentésekben nem szerepeltek konkrét összegek. Ez az összeg a teljes vagyon, amit az alapítványok kezeltek, viszont a nagy része megvan, de azt elismerte, hogy az értékéből vesztett, mint mondta:
Nagyságrendileg 150 milliárd forint, amennyivel most kevesebbet ér az alapítványi vagyon.
Szóba került az MNB székházügye. Szerinte bűncselekmény gyanúja nem merült fel, ezért nem tettek feljelentést.
Elárulta, hogy az alapítványok ellenőrzése során feltárt kockázatok alapján friss vizsgálatokat is indítottak, amelyekben két egyetem is érintett. | Gyilkolásra használt kenyérszeletelő késhez hasonlította az MNB-alapítványokat az ÁSZ elnöke | Vad hasonlattal mentegette Windisch László ÁSZ-elnök a Pallas Athéné alapítványokat, amelyek működésében pont ők találtak anomáliákat. Szerinte nem igaz az alapítványokkal kapcsolatban emlegetett 500 milliárd forintos vagyonvesztés, ahogy az is téves keretezés, hogy Orbán Viktor bármire is utasította volna az ÁSZ-t. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250423_mnb-alapitvanyok-ASZ-elnok-windisch-laszlo-matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam | 2025-04-23 13:02:00 | true | null | null | HVG |
A testületbe három új tagot delegált az immár Varga Mihály friss jegybankelnök bizalmasai által irányított alapítvány: Hegedüs Istvánt, az új vagyonkezelő menedzsert, Daróczi Ferenc építészt és Minárik Ferenc ügyvédet. Történt mindez azután, hogy márciusban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyos vagyonkezelési szabálytalanságokat és vagyonvesztést állapított meg a távozó Matolcsy György MNB-elnök által létrehozott alapítványnál, és feljelentést is tett emiatt. A legnagyobb súlyú, százmilliárdos bukás épp a lengyel tőzsdén jegyzett GTC-nél fenyeget, amelybe a 2014-es induló, 266 milliárdos alapítványi tőke javát fektették – szakmai alapon aligha alátámasztható okból és módon.
A megújult fb-nek most két fő feladata van. Egyrészt elfogadni az eddig alapvetően régiós kereskedelmi ingatlanokkal bíró GTC mérlegét, másrészt értékelni a leköszönt jegybankelnök fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető igazgatók egyik utolsó, közel 500 millió eurós befektetési döntését: a GTC profiljába nem illő németországi lakásportfólió megvásárlását. Ez utóbbi – írta meg a Telex – jelenleg a Peach Property Group tulajdonában áll, és a megszerzését azzal indokolták, hogy a nyugat-európai lakások jól kiegészítik majd a kelet-európai irodaházakat.
A friss mérlegadatok sem lesznek közömbösek, miután a GTC részvényei folyamatos mélyrepülésben vannak a tőzsdén (a 2020 tavaszi belépés óta az értékük fele elszállt), és Varga emberei csak reménykedhetnek benne, hogy az árfolyam nem tükrözi a vállalat ingatlanállományának valós piaci értékét. Az utolsó, tavalyi első kilenchavi mérleg szerint mindenesetre – nagyvonalú számítással – a GTC-ben mintegy 62 százalékos pakettel bíró Pallas Athénére eső nettó ingatlanvagyon értéke a 300 milliárd forintot közelíti (a teljes ingatlanérték 2,3 milliárd euró, ám a GTC hitelállománya 1,2 milliárd euróra rúg).
A cég könnyen pénzzé tehető eszközei jelentéktelenek, így akvirálni alighanem csak a meglévő épületek eladásából tud, ami jelen pillanatban nem tűnik jó üzletnek. Amatőr vagy szándékos menedzsmenthibák sorozata vezetett oda, hogy a jó reményű GTC idáig jutott, ám az egyik legfontosabb elem az volt, hogy átláthatatlan ingatlan-adásvételekbe bonyolódott az ifjabb Matolcsy üzleti köréhez tartozó Száraz István alapkezelője által navigált magántőkealapokkal, amelyekben Matolcsy Ádám is érdekelt lehetett.
Folytatódhat az ÁSZ által jelzett bukás a Pallas Athéné alapítvány másik külföldi invesztícióján, az európai luxusingatlanokat tömörítő svájci Ultimán. Azon túl, hogy a HVG információi szerint az alapítványi vagyonkezelő Optima Zrt. Hegedüs-féle új vezetői még azt sem tudják, pontosan hány részvényük van a cégben, köti őket az elődök által kialakított bonyolult opciós kötelezettség-rendszer. Eszerint például – hiába lett az alapítvány többségi részvényesből kisebbségivé – legkésőbb a nyáron fel kell vásárolnia az ötszázalékosnál kisebb tulajdonostársakat, ami a HVG értesülései szerint forintban 6-7 milliárdos pluszkiadást jelenthet.
Az MNB által létrehozott alapítványnak, illetve a vagyonát kezelő Optimának azonban pillanatnyilag a napi működésre sincs elegendő pénze, nemhogy milliárdos kötelezettségek teljesítésére. Arra, hogy egyáltalán fennmaradjon (magyarán ne menjen csődbe), továbbá fizethessen azoknak a szakértőknek, akik segítenek az új vezetésnek felmérni, hogy az induló 266 milliárd és az ahhoz felvett közel ugyanennyi kölcsön jelenleg pontosan miben van és mennyit ér. Át kell látniuk továbbá, mit lehet egyáltalán pénzzé tenni, hogy az alapítvány törleszthesse a hiteleit. Nyilván a válságmenedzsereknek kár lenne most azon lamentálniuk, hogy egy jegybanki, közpénzes alapítvány súlyos százmilliárdjai hogyan kerültek oda, ahová – a dolguk az, hogy gyorsan mentsék a menthetőt. Ehhez első körben 400 millió forintnyi pluszpénzt kaptak az alapító MNB-től.
Amint Varga Mihály emberei tisztábban látnak, felsorakozhatnak a számvevők mögé újabb feljelentésekkel. Az elsőt már megtették, méghozzá amiatt az utolsó – Varga által meghiúsított – vagyonmentési kísérlet miatt, amit a Matolcsy-klán bizalmasa, az Optima azóta kirúgott vezetője, Stofa György próbált meg gyakorlatilag az utolsó munkanapjain: az Optima vagyonkezelő hasonló nevű alapkezelőjét egy, szintén Száraz István fennhatósága alá tartozó magántőkealapnak passzolta volna át.
S miközben úgy tűnik, a jegybankelnökcsere végre elhozta a kezdetektől kétes küldetésű – az Európai Unió által is rossz szemmel nézett – Pallas Athéné alapítvány tisztába tevését, továbbra is a politika, s benne háttéralkuk függvénye, hogy végül kiket, a korábbi hierarchia milyen szintjén állókat vonnak felelősségre a történtekért. Erre utal, hogy az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának fideszes többsége hétfőn leszavazta, hogy az érintett állami és alapítványi illetékeseket, köztük Matolcsy Györgyöt meghallgassák. | Újabb közpénzmilliárdokat vihet el az MNB-botrány | Maratoni az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa varsói ingatlanvállalata, a GTC megújult felügyelőbizottságának (fb) első ülése – tudta meg a HVG. Közben kiderült az is, hogy egy 6-7 milliárd forintos kötelezettséget is vállaltak a korábbi vezetők egy másik, MNB-botrányban érintett ingatlancégben, amit az állam kénytelen lesz kifizetni. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250428_Ujabb-kozpenzmilliardokat-vihet-el-az-MNB-botrany-ebx | 2025-04-28 18:44:00 | true | null | null | HVG |
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány honlapjánközzétettea legutóbbi két Nemzeti Konzultáció költségeit, a dokumentumokból kiderül:a 2023-ban indított, szuverenitásvédelemről szóló konzultáció összesen 3,15 milliárd forintba került,a 2024-es, új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultáció összköltsége pedig 3,61 milliárd forint volt.A"gazdasági semlegességről" szólókonzultáció gyártását a Mediaworksvégezte, a nyomdai költségek 387 millió forintot tettek ki. A küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása nagyobb költségekkel járt: ez további 3,22 milliárd forintot tett ki.A "szuverenitásunk védelméről" szóló konzultáció nyomtatása 375,6 millió forint volt, a többi költség pedig 2,77 milliárd forintot tett ki. Így jön ki a két konzultáció több mint 6,7 milliárdos összköltsége.A kormány sajátközlése szerinta 2024-es konzultációt összesen 1 350 690-en töltötték ki és küldték vissza valamilyen formában a nemzeti konzultációt, az aHang szerint ez azt jelenti, hogy több mint hatmillió ívvégezhette hulladékként. | Több mint 6,7 milliárdba került a legutóbbi két nemzeti konzultáció | A kormány közzétette a szuverenitás védelméről és a gazdaságpolitikáról szóló konzultáció költségeit is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/17/nemzeti-konzultacio-kormany-koltsegek-adatok-szuverenitas-gazdasagpolitika | 2025-04-17 10:19:34 | true | null | null | Telex |
Bár azt gondolnánk, hogy egy hierarchikus szervezet, a legnagyobb egyházi intézményfenntartó központjában rendelkeznek idevágó információkkal, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) nem szolgált adatokkal. Közlésük szerint az ország 3500-4000 katolikus templomában (vagy kápolnájában) 1700 pap teljesít szolgálatot, de például arra, hogy utóbbiak átlagosan hány települést látnak el, már nem tudtak válaszolni. A központi útmutatás alapján ezért a 12 katolikus püspökséghez fordultunk kérdéseinkkel, reakció azonban csak öt helyről érkezett.
A legtöbb egyházmegye arról írt, hogy folyamatosan adódnak kisebb-nagyobb feladatok az épületeken, a komolyabb felújítások mellett állagmegóvásra is szükség van, ám a pontos számot egyedül a Veszprémi Főegyházmegye osztotta meg: az ő területükön 250 felújítandó templom van. A többi válaszoló egyházmegye – anélkül, hogy különbséget tett volna a felújításra szoruló, illetve jó állapotú templomok között – effajta összegzéseket küldött:
A Szeged-Csanádi Egyházmegyében a romtemplomok és kápolnák nélkül 140 római katolikus templom van, ezekből 49 olyan településen áll, amelynek lélekszáma nem éri el a kétezer főt. Ezek ellátásában 33 pap segédkezik, vagyis – ami másutt is jellemző – van olyan, aki több falut lát el.
A Váci Egyházmegyében 227 templom látogatható, az egyházmegye területén 135 világi és 28 szerzetes pap él. 173 olyan település van, amelynek a lélekszáma nem éri el a kétezret, ezekből 152 településen működik misézőhely, ami azonban nem feltétlenül jelent templomot – jelezték válaszukban.
A Pécsi Egyházmegye 298 templomából 210 kistelepüléseken található. Az egyházmegye 65 papjából 58-an látják el az azokon élő híveket.
A Veszprémi Főegyházmegye az egyik „csúcstartó” a maga 443 templomával, amelyből 350 működik kistelepüléseken. 86 aktív és 11 nyugdíjasként is lelkipásztori szolgálatot vállaló pap dolgozik a területén, közülük 32 pap lakó- és szolgálati helye található kétezer fősnél kisebb faluban, 24-en pedig nagyobb településekről járnak ki a filiákat ellátni.
A Kaposvári Egyházmegye 365 templomából és kápolnájából körülbelül 320 működik kétezer fősnél kisebb településen. Az egyházmegyében 75 pap teljesít szolgálatot, közülük 68-an kistelepüléseken is.
A Magyar Református Egyház Zsinati Hivatala csak annyit közölt a HVG-vel, hogy mivel az egyházuk alulról szerveződő közösség, a templomok fenntartása, felújíttatása is az adott gyülekezet, illetve az egyházközség presbitériumának feladata. Hozzátették: „Települési lélekszámtól függetlenül arra biztatjuk lelkészeinket és a presbitériumokat, hogy erejüknek megfelelően legyenek jó gazdái templomaiknak, ha pedig lehetőség adódik azok állagmegóvására, felújítására, éljenek azzal!”
A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának építési, ingatlanügyi és műemléki osztálya által építészszakmai szempontok alapján vezetett úgynevezett veszélyeztetett templomok listáján mintegy 25 szerepel (az evangélikusok 540 temploma közül). Jelenleg 341 lelkész áll szolgálatban – közölte a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája.
A zsidó hitközségek által fenntartott zsinagógákra is kiterjed a felújítási program, ám ezek döntő többsége városokban van. Nem kaphat tehát ebből a keretből a miskolci imaház, noha az állapota kifejezetten leromlott. Budapesten valamivel több mint egy tucat zsinagóga működik, és még egyszer ennyi az, ami az ország többi részén elszórva található. Jóval több a használaton kívüli zsinagóga (80), igaz, közülük sokat államosítottak vagy eladtak. Működő hitközségek híján ezeknél „az állam műemlékvédelmi felelőssége merül fel” – válaszolták. | Isten tudja, hány kistelepülést érinthet a kormány templomfelújítási programja | Nem kapkodnak a leltározással az egyházak, pedig a kormány nem fukarkodik a támogatással. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250425_hvg-egyhazak-vallasi-kozossegek-templomok-felujitas | 2025-04-25 09:35:00 | true | null | null | HVG360 |
A Demokratikus Koalíció (DK) jogerősen pert nyert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen, ezért annak ki kell adnia egy egymilliárd eurós kínai hitelszerződés összes részletét, kiegészítését, módosítását és mellékletét - közölte csütörtöki, online sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt alelnöke.Varju László azt mondta, a magyar embereknek joguk van tudni, hogy miért és milyen feltételekkel adósítják el őket évtizedekre Kína felé, ahogy azt is joguk van tudni, hogy pontosan mire akarják költeni a hitelt, milyen kamatot kell fizetni utána és meddig kell nyögni a törlesztést."Tudnunk kell azt is, melyik fideszes milliárdos cégét gazdagítja majd ez az összeg. Ezzel a hitellel Kína nemcsak gazdasági, hanem politikai függésbe is taszítja Magyarországot. Orbán Viktor ezzel feltette magára az elédobott kínai pórázt" - mondtaVarju.Kormányzati bejelentés nélkül, egymilliárd eurós hitelt vett fel a magyar állam Kínától, az összeget tavaly áprilisban már le is hívta. A hitelt a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel a magyar állam, hároméves futamidőre. A kínai hitel a kötvénytartozásokat nem számolva a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül.A kormányzat igyekezett átcsoportosítani a tartozásait, hogy hiteleket inkább belföldön, a lakosságot állampapír vásárlására ösztönözve, és kevésbé külföldről szerezze be. Ezzel szembe megy a kínai hitelfelvétel, amelyet a jelek szerint csendben intézett a kormány. Az ilyen jellegű hitelfelvételekről a kormány általában beszámol, ezúttal azonban ezt nem tette meg. A kínai hitelrőlebben a cikkben írtunk részletesen. | Nyilvánosságra kell hozni a gigantikus kínai hitel összes részletét | A Demokratikus Koalíció jogerősen pert nyert az Államadósság Kezelő Központ ellen. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/17/demokratikus-koalicio-per-allamadossag-kezelo-kozpont-kinai-hitelszerzodes | 2025-04-17 11:49:22 | true | null | null | Telex |
Feljelentést tett ismeretlen tettes ellen Újbuda önkormányzata, mivel úgy sejtik, hogy a korábbi fideszes önkormányzat alatt 2016 és 2017 között egy önkormányzati telek eladása majd átminősítése különösen nagy kárt okozó csalás és hivatali visszaélés gyanúját veti fel. Az önkormányzat szerdánjelentette be, hogy feljelentést tesz, csütörtökön László Imre kerületi polgármester tartott sajtótájékoztatót az ügyről, erről közleményt küldtek lapunknak.Az önkormányzat szerint a korábbi kerületi vezetés főépítésze is érintett lehet az ügyben, mivel a vele összefüggésbe hozható Városlépték Kft. vásárolta meg a telket. A vételár 7,1 millió forint volt, és azért becsülték ilyen alacsonyra, mivel a 2016-ban még erdő besorolású telek nem volt beépíthető. Később a cég egy szomszédos magántelket is megvett.Ez után a főépítész javaslatára emelték meg mindkét telek beépíthetőségét. Az önkormányzat szerint így a pár milliósból már milliárdos üzlet keletkezhetett. Jelenleg "kisvárosias lakóterület" besorolással rendelkezik, és egy tizenkét lakásos társasház építését tervezik rajta- derül ki a közleményből. A jelenlegi önkormányzat szerint ez felveti az összeférhetetlenség és a hivatali visszaélés gyanúját, ezért feljelentést tett különösen nagy kárt okozó csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt.A feljelentést a nyomozó hatóság elutasította, a döntés ellen az önkormányzat panasszal élt- írták. Az önkormányzat ezért amellett, hogy feljelentést tett, változtatási tilalmat rendelt el az érintett területeken, mivel a telek Sashegyi Természetvédelmi Terület mellett található, ahol korlátozottabb a telkek beépíthetősége. Újbuda önkormányzatának célja, hogy az érintett terület visszakapja az erdő besorolást, hogy a zöld környezet védve legyen, ennek érdekében a fővárossal is egyeztetnek. | Erdő besorolású telket vehettek meg, majd minősíthettek át Újbudán a korábbi városvezetés alatt | Az önkormányzat szerdán jelentette be, hogy feljelentést tesz, csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak az ügyről. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/17/budapest-ujbuda-foepitesz-hivatali-visszaeles-onkormanyzati-telek-fidesz-lakas-laszlo-imre | 2025-04-17 14:32:11 | true | null | null | Telex |
200 éves műemlék épületegyüttes esett áldozatul az Orbán család hatvanpusztai birtokának átépítésekor - közölte Tordai Bence. Az egykori párbeszédes, jelenleg független parlamenti képviselő Facebook-posztjábanazt írta, hogy az ügyben adatigényléssel a Fejér Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult, hogy megtudja:Milyen engedélyek alapján végeztek bontást és építkezést?Készült-e egyáltalán értékleltár vagy építéstörténeti dokumentáció?Hogyan tűnhetett el nyomtalanul egy műemléki védettség alatt álló épületegyüttes?"Egyre többen ismerik fel a Fidesz-rezsim működését: mást vádolnak azzal, amit ők tesznek. Mit jelent ez a műemlékvédelemben? Orbán Viktor személyesen és a NER egész rendszere következetesen pusztítja a kulturális örökségünket" - írta Tordai, aki szerint műemlékrombolás történt Hatvapusztán. "A József nádor egykori majorságaként ismert 19. századi műemlék épületegyüttest - magtárat, istállókat - teljesen elbontották, és helyére egy magán luxusrezidencia épült" - írta, említést téve a Tisza elnöke, Magyar Péter megjegyzéséről az "egyenként 30 milliós előnevelt fákról" és a "híres zebrákról".Tordainak ingatlanügyben külön csörtéje van a Fidesszel. A fideszes Sára Botond - Kocsis Máté vezetésének idején Józsefváros alpolgármestere -, aki jelenleg a Fővárosi Kormányhivatal vezetője a múlt hónapban ismétmegerősítette, hogy Tordai szabálytalanul építkezett, ezért II. kerületi családi házát el kell bontani.Tordainak valóban nem volt engedélye az átépítésre, de azért, mert a 2016-ban életbe lépett szabályok szerint erre nem is volt szüksége. 2017-ben a kormányhivatal még jóváhagyta a terveket, a jogszerűtlenséget utólag, 2022-ben állapították meg. Tordai otthona jogvédelmet kapott, így az azonnali bontást sikerült elodázni, Sára szerint azonban a házat végül mégis el kell majd bontani.A szabályozással kapcsolatos buktatókról, amely alapján a betű szerinti értelmezés szerint rengeteg családi házat lehetne elbontani,ebben a cikkünkbenolvashat részletesen. | Tordai szerint a hatvanpusztai birtokon 200 éves műemlék épületek semmisültek meg | A Párbeszéd egykori politikusa a műemlékvédelmi világnapon a kormányhivatalhoz fordult magyarázatért, hogyan bonthatták el Orbánék birtokán az egykori majorsági épületeket. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/18/tordai-szerint-a-hatvanpusztai-birtokon-200-eves-muemlek-epuletek-semmisultek-meg | 2025-04-18 11:10:29 | true | null | null | Telex |
Portik Tamás ügyvédje április 17-én jelezte Gyárfás Tamásnak, hogy a börtönben ülő védence tett egy nyilatkozatot, miszerint a Postabank egykori vezére, a már elhunyt Princz Gábor annak idején 30 millió forintot fizetett neki azért, hogy terelje Fenyő János meggyilkolásának gyanúját Gyárfásra. A Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása ügyében felbujtásért7 év börtönre ítéltGyárfás részben erre a Portik-nyilatkozatra, részben egy közjegyző előtt tett nyilatkozatra hivatkozva bízik egy esetleges perújításban, amit a védőjével egyébként kezdeményeznek is. Erről Gyárfás aHír Tv Riasztáscímű műsorának adott interjújában beszélt.Az ominózus közjegyzői nyilatkozatot még a másodfokú bíróságnak nyújtották be Gyárfásék, de azt a bíróság nem fogadta el bizonyítékként. Erről annyit lehet tudni, hogy egy közjegyző előtt tett vallomás. A nyilvánosan meg nem nevezett nyilatkozó pedig azt állítja benne, hogy tanúja volt egy beszélgetésnek, amelyen elhangzott: Princz megbízta Portikot, hogy terelje Gyárfásra a gyanút, ezért a bankár fizetett a bűnözőnek 30 millió forintot. Ez a nyilatkozat Gyárfás szerint egybevág azzal, amiről Portik most nyilatkozott.Az, hogy Portik éppen most, a jogerős ítélet után egy ilyen nyilatkozatot tett, annyiban nem meglepő, hogy a Fenyő-ügy felülvizsgálata nem csak az ártatlanságát hangoztató Gyárfás Tamásnak, de neki is érdekében áll. Portik egyébként szintén ártatlannak vallja magát az ügyben.A Portikkal kapcsolatos büntetőügyekben nem példa nélküli egy ilyen húzás. 2018-ban a Portik-féle kör szlovák bérgyilkosa, Jozef Roháč vallomást tett, amelyben beismerte, hogy ő ölte meg 1996 novemberében Prisztás Józsefet, és nem az a H. István, akit a gyilkosság miatt akkor már jogerősen elítélt a bíróság. Már akkor felmerült, hogy Roháč azért tett beismerő vallomást, hogy egy esetleges felülvizsgálattal Portikot jobb helyzetbe hozza. Ugyanis vallomásában Roháč nem Portikot nevezte meg felbujtóként.Roháč akkori vallomása és Portik nyilatkozata között ráadásul van egy lényeges hasonlóság: a szlovák bérgyilkos akkor azt vallotta, hogy a Prisztást likvidálni akaró ukrán-orosz alvilági körök (pontosan nem nevezte meg, hogy kik) és közte egy társa, a szintén szlovák Jozef Hamala közvetített. Igen ám, de amikor Roháč erről vallott, akkor Hamala már régen halott volt, így őt ki se lehetett volna hallgatni. Most is hasonló a helyzet, hiszen a Fenyő-ügyben megnevezett Princz Gábor 2018 novemberében elhunyt. Így védekezni sem tud.Kérdés, hogy a perújítás, aminek a Prisztás-ügyben ideig-óráig örülhetett is Portik, ráhúzható lesz-e Fenyő-ügyre pusztán azért, mert Portik most egy újabb verzióval állt elő. Arról nem is beszélve, hogy a Prisztás-ügy sem úgy alakult, ahogy Roháčék szerették volna. A Roháč-vallomás miatt abban az ügyben ugyan sikerült elérni a perújítást, de némi kacskaringó után a bíróság végül úgy ítélte meg, hogy nem az emberölést bevalló szlovák bérgyilkos, hanem az ártatlanságát mindvégig hangoztató H. István volt a gyilkos.Portik a vallomásaiban eddig egyszer sem beszélt arról, hogy Princz bízta volna meg Gyárfás gyanúba keverésével. Ahogy arról sem beszélt sosem, hogy ezért 30 milliót kapott volna.Beszélt viszont korábbi vallomásaiban arról, hogy Gyárfás gyanúba keverésével megbízást teljesített. Portik a védekezése során ezzel magyarázta, miért beszélgetett erről a témáról Gyárfással. Csakhogy Portik korábbi vallomásai szerint a megbízói hol titokzatos hatósági emberek voltak, hol egykori mentora, a már szintén elhunyt Drobilich Gábor volt. Kérdés, hogy ha eddig nem állt elő a Princz-féle verzióval, akkor miért világosodott meg éppen most.De nem csak Portik idézte meg már korábban Princz szellemét, hanem Gyárfás Tamás is, de csak Princz halála után. Princz 2018 novemberében halt meg, Gyárfást viszont még korábban, az év tavaszán gyanúsították meg a Fenyő-ügyben. Princz halála után Gyárfás és az őt ellátó védelem arra kezdett hivatkozni, hogy a bankárnak érdekében állt Fenyő halála.Gyárfás a per során azt mondta: Fenyő megölése után azt beszélték a városban, hogy ő vagy Princz Gábor bankelnök rendelte meg a gyilkosságot. Emellett hivatkoztak a Portik-ügyek egyik koronatanújára, Radnai Lászlóra is, aki egyik vallomásában utalt arra, hogy Portik egyik embere annak idején az egyik Postabank-fiókból 120 millió forintot vett fel. Ebből sokan arra következtettek, hogy Fenyőt valójában Princz Gábor, a Postabank egykori vezére ölette meg. De Gyárfásék emlegették azt az elhíresült videót, amelynek szereplője Fenyő egykori bizalmasa, az azóta szintén elhunyt Perczel Tamás. Ő nem sokkal a halála előtt beszélt arról, kikkel állt haragban Fenyő. És bár ő is beszélt Gyárfásról, de megemlített másokat, köztük Princz Gábort is.Princz és Gyárfás között van egy különbség: Portik rögzítette a Gyárfással folytatott beszélgetéseit, de nincs olyan hangfelvétel, ami igazolná, hogy a bűnöző valaha is beszélgetett volna a bankárral. A rendőrség által lefoglalt hangfelvételek között sem volt olyan, amelyiken Princz szerepelne. Márpedig Portik megszállottan rögzítette a másokkal folytatott beszélgetéseit. Tasnádi Péter Gyárfásra vonatkozó vallomása mellett éppen Portik hangfelvételei jelentették a legfontosabb bizonyítékot az ügyben.Fenyő Jánost 1998. február 11-én a délutáni csúcsforgalom közepén lőtték le Mercedesében a budapesti Margit körút és a Margit utca sarkán. Régóta kérdéses volt, ki adhatott megbízást a merényletre. A korábban jelentős médiavállalkozónak számító, a Magyar Úszó Szövetség elnöki tisztét is betöltő Gyárfás és az alvilági körökben mozgó Portik elleni vád alapját egy 512 perces hangfelvétel és különböző tanúvallomások jelentik. A védelem első és másodfokon is azzal érvelt, hogy sem a hangfelvétel, sem a tanúk nem túl meggyőzőek.A Portikot és Gyárfást jogerősen elítélő Fővárosi Ítélőtáblán a bíróság jelezte, a másodfokmindenben osztotta az első fok következtetéseit, mind a módszert, mind a logikai következtetést "az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel a bűncselekmény motivációját" is. | Portik előállt azzal, hogy Princz Gábor fizetett neki Gyárfás besározásáért - Gyárfás ebben a nyilatkozatban bízik | Portik Tamás a Postabank egykori vezérére mutogat, aki már nincs életben, így védekezni sem tud. Gyárfás sem először hozza szóba Princzet, de korábban sikertelenül épített erre a védelem. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/24/portik-eloallt-azzal-hogy-princz-gabor-fizetett-neki-gyarfas-besarozasaert-gyarfas-ebben-a-nyilatkozatban-bizik | 2025-04-24 20:14:41 | true | null | null | Telex |
Ha nagyon leegyszerűsítjük az MNB-alapítványok jelenlegi problémáját, a jegybanktól kapott hatalmas közvagyon gazdái három helyre tették a pénzt, a lengyel GTC SA tőzsdei cégbe, a svájci Ultima SA tőzsdei cégbe és a METU egyetembe. Mindez együtt nagyon drága volt, így a több mint 266 milliárd forintos eredeti közpénz mellett az alapítványi vagyont kezelő csomag még hiteleket is felvett, részben azMBH-tól, részben a kecskemétiNeumann János Egyetemtől.A három portfólióelem közül az egyetem nem termel lényeges nyereséget, a GTC osztalékfizető képessége leromlott és az Ultima sem hoz túl nagy jövedelmet, egy kis elsődleges osztalékon túl. Csak éppen a másik oldalon fizetni kellene a hitelek kamatait, a kismillió érdekeltség működtetését, a jogászokat, az eredeti nemes célokról, kutatásról, közgazdászképzésről nem is beszélve. Mindeközben pedig olyan kötelezettség elé néz a sokak által pumpolt alapítványi vagyon, hogy a jelen, de a jövő is elég vészjósló. Hogy történhetett mindez? Ki gazdálkodott itt ennyire felelőtlenül? Senki nem tudott számolni? Az egyes történeteket egyesével is érdemes lenne feltárni, ebben a cikkben a GTC-vel foglalkozunk. Előrebocsátjuk, ez még az üzletszerűbb történet, az igazán nagy kockázatok, az érthetetlen befektetések és az egyre rosszabb pozíciók az Ultima nevű svájci cégnél lesznek.A jegybanki alapítványok az ÁSZ jelentése szerint 2020-ban egy tőzsdén kívüli ügyletben nagyjából 9 zlotys részvényenkénti áron 61,5 százalékos többségi részesedést vásároltak a lengyel Globe Trade Centre (GTC) SA vállalatban. AzÁSZ megemlíti, hogy a tőzsdén akkor 7 zloty alatti átlagáron forogtak csak a részvények. Az ügyletet védelmezői szerint hozzá kell tenni, hogy amikor 2020 januárjában és februárjában, amikor a tárgyalások zajlottak, még a covid berobbanása előtt, a tőzsdén még 9.10 zlotyt értek a részvények, aztán a szerződéskötésre valóban nagyon leesett az ár.A tőzsdén azóta is szenved a társaság, a részvény árfolyama már 4 zloty alatt van. Közben Magyarországon kicserélődött a Pallas Athene Domus Meriti Alapítvány (PADME) és az alapítványi vagyont kezelő Optima Zrt. vezetése, ésvolt változás a GTC vezető testületeiben is.Ismerjük meg a GTC SA szövevényes történetét! Előrebocsátjuk, hogy ebben az írásban sok tőkepiaci kifejezés, egy cégvezetői történet lesz olvasható, ami keveredik olykor érthetetlen döntésekkel is.Az ingatlanfejlesztő céget a fejlődő piacokra szakosodott holland - izraeli Kardan-csoport alapította, amely társaság aTel Aviv-i Értéktőzsdénjegyzett, és mint hallottuk, aKardan1994-ben nagy lendülettel indult el a kelet-közép-európai régióban. Ez az izraeli társaság hazájában nagyon ismert befektető több területen is, igaz a nemzetközi reputációja nem makulátlan: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága listázta is, mint olyan céget, amely aktívan hozzájárult a megszállt palesztin területek Izrael általi gyarmatosításáhozA GTC tíz évvel az indulása után, vagyis 2004-ben tőzsdére is lépett Varsóban. A tőzsdei lét alatt inkább csak vegetált a cég árfolyama, de aztán jött adallasi Lone Starbefektetési alap ésbevásárolt. Amikor a texasi befektető 6 zloty körüli részvényenkénti áron többséget szerzett, több nemzetközi intézményi befektető is volt a cégben. A térség legnagyobb egyedi biztosítója, a lengyel PZU, a holland ING Groep, a brit Aviva és a lengyel BZ WBK bank is látható volt ekkor az intézményi befektetők között.A Magyar Nemzeti Bank több mint 266 milliárd forinttal elindított alapítványai eközben küzdöttek a befektetéseikkel. Az EKB sérelmezte, hogy az alapítványok magyar állampapírt vettek (tiltott monetáris finanszírozásnak tartotta azt), a hazai bankokba tett betét nem hozott pénzt a zéróhozamok idején, így Fekete Zoltán, az Optima akkori vezetője az ingatlanpiac felé fordult.Csakhogy a gyengécske magyar ingatlanpiacon, amikor megjelent egy hatalmas vevő, az eléggé felverte az árakat. Ráadásul a nemzetközi ügyleteknél az MNB-alapítványok abba ütköztek, hogy a neves befektetők politikai kockázatot láttak az alapítványokkal kötött üzletekben, az Optimának pedig nem volt megfelelő tudása, menedzsmentje az egyre duzzadó ingatlanvagyon kezelésére.Megszületett az ötlet: kell egy platform, egy saját menedzsmenttel dolgozó nemzetközi ingatlanos csoport. Olyan, mint a GTC, amelyről tudni lehetett, hogy a Lone Star már egy ideje árulja.A Lone Star és az Optima el is kezdett tárgyalni. Bár az Optimának nem volt elég pénze, de nagyon akarta az üzletet, végül az lett a terv, hogy az Optima megveszi a Lone Star pakettjét, de csak a vételár felét fizeti ki, a másik felére kap másfél év haladékot, és addig a mindenféle egyéb, hazai ingatlanjai értékesítésével pénzt is szerez.Mindez nem volt teljesen irreális, ráadásul volt egy érdekes ötlet, hogy fizessen a portéka: a GTC-ben volt 270 millió euró szabad pénzeszköz, az MNB-alapítványok akár úgy is gondolkodhattak, hogy amennyiben eladogatják az addig megszerzett ingatlanokat a GTC-nek, akkor a saját "leányvállalattól" megszerezhetik a vételár második részének jelentős részét.Az Optima, ahogy korábban írtuk, a covid kirobbanása előtt, 2020 februárjában állapodott meg lényegében a részletekről, majd 2020 áprilisában, vagyis nem sokkal a covid kirobbanása után írásban is szerződött és "megérkezett" a GTC-be. A struktúra nem volt egyszerű, részben a holland GTC Dutch BV-n keresztül lehetett megvenni a papírok egy részét, de az új tulajdonosnak public takeover offert (PTO), vagyis vételiajánlatotis kellett tennie a többieknek.Ez az egész vásárlás még hitelek nélkül megvalósulhatott, fizetni elég volt két részletben, de az Optima azonnal tulajdonos lett. Az immár magyar többségi tulajdonban levő cég gyakorlatilag amint tehette, eltávolította Thomas Kurzmann osztrák cégvezetőt. A Lone Star által kiválasztott korábbi cégvezető irritálta életstílusával a magyar alapítványi vezetőket:Kurzmannimádott vitorlázni, állandóan private jettel ingázott Varsó, Bécs és az Adria között.A társaság az új tulajdonossal, de nagyjából a régi nemzetközi vezetéssel sok fejlesztésbe fogott, de azért nem volt túl sikeres a tőzsdén. Amikor 2020-ban, nem sokkal a covid európai berobbanása után megérkezett az Optima, az irodaportfólió megítélése sem volt már olyan jó (a home office miatt kínálattúlsúlyos lett az irodapiac).Ráadásul, rögtön egy megdöbbentő, 3 milliárd forintos kifizetést eszközölt az Optima a GTC egyes vezetői felé.Az Állami Számvevőszék erről jelentésében ezt írta: "2020 decemberében az Optima Befektetési Zrt. bizonyos GTC S.A. eszköz adásvételi tranzakciók utáni jutalék kifizetésre kötött megállapodásokat a B.H. Ventures Kft-vel és a Prime Kft-vel, amelyek alapján 2020. és 2021. években mindösszesen 3 milliárd forint összegben teljesített kifizetéseket. A partnercégek értékesítési árbevétele szinte kizárólag, illetve jelentős részben ebből az ügyletből eredt. A partnercégek ügyvezetői a GTC S.A.-nál, illetve annak leányvállalatánál is vezető tisztségeket töltöttek be. A tranzakciókkal érintett összegekhez képest csekély terjedelemben, felszínes tartalommal aláírt anyagok kapcsolódtak."Az érintett GTC-s vezetők, vagyis Carmi Yovav ügyvezető és John Robert Snow regionális vezető, aki a magyar részleget is vezette, állítólag valamilyen legális sikerdíjat kaptak ilyen megdöbbentő összegben. Mindez rendkívül különös volt. A GTC sikereiért miért egy tulajdonos, az Optima ad sikerdíjat? Mindenesetre, ami a legmeglepőbb, az Optima az ÁSZ-jelentéshez fűzött kommentárjaiban azt írta, hogy végül Yovav és Snow teljes egészében visszafizették ezt a pénzt, vélhetően amikor a botrány már kipattant, jobbnak látták ebből kimaradni. Mindenesetre az Optima véleményét jegyző Sándor Tamás ügyvéd szerint a szerződések nem voltak jogsértőek, de a 3 milliárd forintot kapó vezető mégis visszaadták a pénzt.Állítólag azért fizetett az Optima földi halandónak nehezen felfogható összeget, mert a vezetők megcsinálták a "nagy hármast", vagyis egy hármas célrendszerben is sikert értek el. A három feladategy tőkeemelés,egy kötvénykibocsátásés a cég befektetési kategóriába jutó felminősítése volt.A társaság ekkor még szerves része volt a befektetői világnak:a tőkeemelés123 millió eurós volt, a Santander, az Erste Group és a Wood & Company segítették a társaságot a tranzakcióban, ami 6,4 zlotys részvényenkénti áron történt. Állítólag a GTC vezetése azzal kapacitálta az Optimát az ötletre, hogy a piacnak jó jelzés lehet, ha jönnek továbbra is befektetők. Ugyanakkorvan abban valami egészen hajmeresztő, hogy egy befektető vásárol közel 9 zlotyért és tapsol ahhoz, hogy más 6,4 zlotyért vehessen ugyanolyan jogokat megtestesítő papírokat.A kötvénykibocsátás viszont valóban siker volt. Az 500 millió eurós kibocsátás nagy eredménye az volt, hogy a kötvény mindössze 2,25 százalékos éves kupont fizetett, de mivel a jegyzésnél a nagy érdeklődés 100 százalékos feletti árfolyamot eredményezett, maga a hozam még kisebb lett, mint a kupon (névleges kamat): A befektetők ekkor még 1,95 százalékos hozammal is hajlandók voltak finanszírozni a társaságot. Ha ugrunk egy nagyot az időben, hamarosan újra kell finanszírozni ezt az adósságot, de ezt most jóval magasabb kamaton lehet meglépni.És valóban meglett a befektetésre ajánlott (investment grade)hitelminősítésis. A cég a Fitch Ratingstől BBB- befektetési besorolást kapott stabil kilátással, a Moody's Investors Service pedig Ba1 minősítést adott pozitív kilátással.A sikerek ellenére azonban a GTC egyre rosszabb jelzéseket küldött a kisbefektetők felé. Egy lengyel kisbefektetőnek az aligha öröm, ha a vezető tulajdonos elkezd a cég és saját maga között ingatlanügyleteket folytatni, lehet, hogy nem közvetlenül, de nem túl sok áttétellel.Ráadásul a cég lassan elvesztette nemzetközi vezetőit. Fekete Zoltán, az Optima korábbi vezetője vette át a GTC operatív irányítását és hazai, de neves iparági szakemberként megérkezett a több évtizedes ingatlanpiaci múlttal rendelkező különc, westerncsizmás, szivarozó menedzser, Gárdai János. Őt a piacon jó szakemberként írták le számunkra, csak ő aztán elég hamar távozott a GTC-től, jelenleg a Futureal egyik vezetője. Több forrásunk is úgy ítélte meg, hogy Fekete Zoltán kötötte a legtöbb fontos üzletet az MNB-alapítványok vagyonával,Fekete volt az utolsó vezető az Optimában, aki még átlátta a GTC és később a svájci Ultima, vagyis a másik nagy befektetés viszonyrendszereit. Akik azóta irányítanak egyáltalán nem rendelkeznek ezzel a képességgel.A kisbefektetőknek mindenesetre nagyban nem különbözött az, hogy a GTC, mint magyar "állami" tulajdonú társaság (természetesen az MNB-alapítványok és az állam között volt különbség, de ezt egy lengyel kisbefektető kevésbé érezte) és a GTC-vel üzletelő magyar körök elkezdenek dealeket kötni, így nem nézték jó szemmel, amikor például a GTC eladott gy nagy belgrádi csomagot a magyarIndoteknek. A GTC nem vonult ki teljesen Szerbiából a 268 millió eurós ügylet után sem, övé maradt az Ada Mall bevásárlóközpont, illetve maradtak telkei is Szerbiában, de a jövedelemtermelő elemeket értékesítette.2023-ban távozott Ariel Alejandro Ferstman, a GTC izraeli-argentin pénzügyi vezetője is, amit sokan nagy vérveszteségnek írtak le, ő ugyanis kifejezetten értett a regionális irodapiachoz. A GTC vezetésébe olyanok kerültek be, akikre nagy volt a kabát, vagy nem is volt ingatlanos tapasztalatuk, vagy csak sokkal kisebb cégekben, és sokkal inkább személyes, bizalmi elemek számítottak a kinevezésükben, nem a szakmai rátermettség.A különféle ügyletekben ugyanakkor nagyon sok profi is segített, eleinte főleg a DLA Piper, a nagy tranzakciókban a Dentons ügyvédi iroda, a bizalmi ügyekben a Pacsay&Sándor iroda vállalt aktív szerepet magyar oldalról. A helyi jogi csapatok is fontosak voltak, mint Szerbiában a ZSP Legal, vagy Lengyelországban a Rymarz Zdort Maruta. Az auditálásban a BDO, a tanácsadók közül az EY, az ingatlanátvilágításokban a Jones Lang LaSalle (JLL), amely a GTC megvásárlása előtt valóban egyesével felértékelte az ingatlanokat a tőkepiaci programokban a JP Morgan.Az utolsó években aztán nagyon furcsa folyamatok indultak a GTC-csoportnál. Erről idézzük ismét az Állami Számvevőszéket:"Az alapítvány közvetett érdekeltségébe tartozó GTC S.A. magyarországi leányvállalatai által bonyolított ingatlanok, illetve projektcégek adás-vétele kapcsán - ingatlan nyilvántartási, banki, valamint beszámolói adatok alapján - több olyan ügyletet azonosítottunk, ahol eladóként vagy vevőként szűk körből ugyanazok a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok, vagy azokhoz köthető társaságok jelentek meg.Az Alapítvány egy budapesti Úri utcai műemléki épületet szintén a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok tulajdonában álló vállalattól bérli. (2023-ban havonta átlagosan 43 millió forintért üzemeltetéssel együtt).A GTC S.A. hazai projektcégei által befogadott számlák - NAV adatok - alapján azt is megállapítottuk, hogy a társaságok a tervezési, építészeti, kivitelezési munkákat több milliárd forint összegben (a projektcégek által befogadott számlák bruttó értéke 2022-ben 6,5 milliárd forint, 2023-ban 16,6 milliárd forint, 2024. első félévében 8,7 milliárd forint volt) ugyanazzal a partnerrel, a Raw Development Kft.-vel végeztették, hasonlóan az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft.-hez, melynél piaci versenyt korlátozó gyakorlat gyanúját tárta fel az ellenőrzés."Itt aztán már szinte érthetetlen módon felborultak a korábbi szokványok. Mint az ÁSZ mondataiból látszik, a nagy GTC-csoport az ismert hazai magántőkealapos körrel üzletelt, Somlai Bálint Raw Development nevű cégével fejlesztett.Miközben korábban a GTC elegendő osztalékot fizetett a tulajdonosoknak, egy idő után erre már nem futotta, de egyre több volt a megmagyarázhatatlan ügylet, egy bizonyos üzleti kör bevonásával.Pedig az alapítvány a korábban megszokott osztalékból könnyedén fizethetett volna akecskeméti egyetem kötvénye után kamatot, vagy később a svájci CBH banktól felvett, majd azMBH Bank által átvett 170 millió eurós nagyságrendű hitelkamatait. Korábban amolyan ökölszabályként a mintegy 70 millió eurós éves nyereséget hozó években ha csak a nyereség felét osztalékra fordította a társaság, akkor is a többségi tulajdonosnak közel 20 millió euró osztalékbevétele lett volna.Ehelyett a GTC egyre inkább nehezen indokolható befektetésekbe fogott, ilyen volt a Váci úton a Center Point 3, amit szintén a Raw Development épített. A GTC 2023-as éves jelentése írt arról, hogy a cég 29,5 millió eurót fizetett ki egy "brókernek", de, hogy ez pontosan milyen kifizetés volt a társaság kötvényei körül, nem igazán érthető a jelentésből.AHVGpedig sok olyan ügyletről számolt be, ahol az MNB, vagy az MNB-alapítványok főtulajdonában álló GTC olyan magántőkealapokkal üzletelt, amelyek a Száraz István tulajdonában álló Quartz Alapkezelő kezelése alatt álltak. Ilyen volt egy XII. kerületi Mátyás király úti épület, a II. kerületi Pusztaszeri úti épületegyüttes, az Ybl Vízház épülete, a Millenáris Classic, az Úri utca egyik háza.Ezekben az ügyletekben a magántőkealapos kör megvette az MNB-családtól az ingatlant, de később a GTC-csoport visszavette őket. A vezetők erre azt mondják, hogy mindig értékbecslés alapján, eszközérték felett történtek az eladások.Arról a Telexen már rengetegszer fejeztük ki az értetlenségünket, hogy vajon a magyar állam, a hazai jogalkotók és a törvényeket megszavazó honatyák miért tették lehetővé, hogy egy-egy ilyen ügylet haszonhúzói eltűnhessenek a magántőkealapok anonimitása mögé.Ennek az egész ügynek alighanem az a legnagyobb tanulsága Magyarország számára, hogy amennyiben az ország támogatja azt, hogy a közpénzből akár ismeretlen hátterű csoportokkal szülessenek szerződések, akkor mindig fel fog merülni a gyanú, hogy azzal nem a köz, hanem a titokban maradó csókosok jártak jól.Értjük a jogi keretrendszert, de azért idézzük ide a Quartz Alapkezelő Zrt. a Telexnek is elküldött közleményét: "A Quartz Alapkezelő Zrt. a vonatkozó magyar és uniós jogszabályok alapján működő, MNB által felügyelt alapkezelő társaság, amely befektetési alapokat kezel a jogszabályok és belső szabályzatai alapján meghatározott keretek között ezen szabályok teljes körű figyelembevételével. Határozottan visszautasítjuk azokat a sajtóban megjelent kijelentéseket, amelyek valótlanul sugallják vagy állítják, hogy a Quartz Alapkezelő Zrt. nem a törvényi előírások szerint jár el és jogosulatlan haszonra tesz szert működése során."A csiki-csuki mindenesetre úgy nézett ki, hogy az épületeket az alapítványok először eladták, az ingatlanok quartzos magántőkealapokhoz kerültek, ahonnan pedig az MNB-alapítvány tulajdonában lévő GTC visszavásárolta őket, az ár közben emelkedett.Természetesen azt nehéz megítélni, hogy az elvégzett fejlesztéseknek megfelelő mértékben, vagy annál sokkal jobban. És igen, azt sem tudhatjuk biztosan, hogy ezen ki gazdagodott, csak azt állíthatjuk, hogy a Száraz István tulajdonában levő Quartz játszott szerepet az ügyletekben, de a NAV, a rendőrség, vagy az MNB ebben jobban tud információt szerezni, mint a sajtó. A HVG mindenesetre úgy számolt, hogy a GTC-csoport 40 milliárd forintot fizetett ki az említett magántőkealapos körnek az ingatanokért.Érdekesség, hogy a GTC-nek amúgy a mai napig vannak intézményi befektetői az alapítványi csapaton kívül is. Ilyen befektetőnek volt például a képviselőjeDaniel Obajtekis, aki korábban a nagy lengyel biztosító, a PZU jelöltje volt, de lemondott.Ha így nem ismerős az ő neve, Obajtek, az egykori lengyel olajipari vezető az, aki Magyarországonbujkálta lengyel igazság-szolgáltatás elől.A magyar PADME mellett jelenleg az Allianz OFE 10,85 százalékos, az OFE PZU Złota Jesień pedig 9,54 százalékos tulajdonos a GTC-ben. Ami pedig a jövőt illeti, a GTC-nek hamarosan hatalmas összegeket kellenevisszafizetniea hitelezőinek, de a lengyel cég mégis úgy költi a pénzt, mintha nem lenne holnap.A GTC Group igazgatósága például nemrégiben bejelentette egynémetországi lakásportfóliómegvásárlását, amely jelenleg a Peach Property Group tulajdonában van. A portfólió Kaiserslautern, Helmstedt és Heidenheim városaiban található. 5165 lakó-, 47 kereskedelmi egységből, 71 egyéb lakásból és 2108 parkolóhelyből áll. A GTC szerint a portfólió korrigált ingatlanértéke hozzávetőlegesen 448 millió euró a teljes tulajdonviszonyok alapján. A GTC-sek álláspontját ismerők a háttérbeszélgetésekben azzal indokolták a hatalmas kiadást, hogy a keleti irodaházak a nyugati lakóingatlanok együtt remek kombinációt adnak majd.Mindenesetre nem is olyan régen ennek a társaságnak még 270 millió euró volt a likviditása, aztán ez leesett 50 millió euróra, legújabban a GTC ismétértékesítéseketjelentett be, amely növelheti a cash-állományt.Ha a GTC bekerülési árát (közel 9 zloty részvényenként) és a jelenlegi tőzsdei árát (4 zlotynál kevesebb) nézzük, akkor úgy tűnik, az MNB alaptványai pocsék befektetést csináltak.Ugyanakkor azok, akik, mint Matolcsy György volt jegybankelnök, védik az ügyletet, a mai napig azt tartják, hogy az ingatlanok eszközértéke sokkal magasabb, vagyis 2,5 milliárd euró eszközérték áll szemben 1,25 milliárd euró adóssággal, az eszközök nettó értéke közel 1,25 milliárd euró, vagyis nem is volt vagyonvesztés.A zloty erősödött a forinttal szemben, vagyis, ha nem a tőzsdei árat nézzük, hanem forintban az egy részvényre jutó nettó eszközértéket, akkor 760 forinton vásárolt az Optima és ma 850 forintot ér egy részvény.Ugyanakkor fontos tudni, hogy ez még a német bevásárlás előtti, tavaly novemberi adat. Ezen elmélet szerint, ha az alapítványi vagyonkezelő konszolidálta volna a GTC-t, mint a többségi tulajdonában álló céget, akkor ki is mutathatná ezt a vagyont, nem kellene a részvények értékéből kiindulni.Az azonban, ahogy a GTC rendre a főtulajdonoshoz közeli körökkel (related party) üzletelt, és ezt a kisrészvényekre nézve káros folyamatot éppen a magyar pénzügyi felügyeletért és pénzügyi tisztaságért is felelős MNB alapítványának a pénzével követték el menthetetlen. Az első lépés az lenne, hogy a felelősök végre távozzanak a cégvezetésből.Maga a GTC igyekezettmegnyugtatni arészvényeseket. Arról írt, hogy nincsenek információik az MNB-alapítványokról megjelent cikkeken túl, hogy a cég hat fb-tagja is független, hogy az alapítvány a részvénytulajdonlás mellett nem finanszírozza a céget.Mindez formailag igaz lehet, de a piacon sokakat zavart, hogy a GTC vezetését csak másfél hónap alatt váltották le. Ott volt még például Sándor Tamás ügyvéd, a korábbi ügyletek egyik bizalmi jogásza, vagy Gosztonyi Balázs pénzügyi vezető is, aki Matolcsy Ádám korábbi titkárnőjének a férje. Olyan emberek, akik szoros kapcsolatban álltak azzal a magánkörrel (Matolcsy Ádám, Száraz István, Somlai Bálint és Stofa György), amelyik a Pusztaszeri út 59-ben ütötte fel a főhadiszállását.A Varga Mihály által kinevezett új vezetés (az Optima új vezetője Hegedüs István, az alapítvány kuratóriumának új elnöke pedig Gion Gábor lett) végül váltott, Sándor Tamás kikerült, de Gosztonyi Balázs még pénzügyi vezető, ahogy például Bartha János a GTC supervisory boardjának az elnöke is a helyén maradhatott, ő anno a neves CSFB hazai befektetési vállalkozásnál dolgozott, és még a GTC előző vezetője, Fekete Zoltán hívta a GTC-hez, ők ugyanis kollégák voltak a CSFB-nél. | Menteni, ami még menthető: az MNB alapítványok és a lengyel GTC története | Az MNB-alapítványok két nagy befektetése, a lengyel GTC és a svájci Ultima közül talán meglepő módon a sokkal nagyobb tőzsdei áresést elszenvedő GTC van jobb állapotban. De hogy foglalta el az Optima a nemzetközi ingatlanos céget, és hogy lett ez az MNB alapítványok és a Somlai-Száraz kör közötti furcsa üzletek főszereplője? | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/26/mnb-ugy-ingatlan-gtc-vagyonvesztes-matolcsygyorgy | 2025-04-26 14:04:11 | true | null | null | Telex |
Február végén indult újra első fokon az akkor fideszes vezetésű pécsi önkormányzat 2015-ös buszbeszerzése miatti, Volvogate néven elhíresült büntetőper - a részleteit a cikk végén ismertetem -, amelyben tanúként állt bíróság elé Csizi Péter volt alpolgármester, tisztségéről nemrég leváltott volt helyettes államtitkár. Szintén tanú lenne az ügyben Bánki Erik fideszes képviselő, ám ő már kétszer is elmulasztotta a megjelenését a bíróságon, a második eset miatt 300 000 forintos bírságot is kiszabott rá a Szekszárdi Törvényszék bírája, Bertaldó András (Bánki nemrégiben egy pert is bukott egyébként a Volvogate-ügy oldalvizén).Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, ha már Bánki Erik egyelőre nem szólalt meg, elővette az első tárgyalást, és közzétette a fideszes politikus 2022. május 10-én elmondott tanúvallomását. Meglehetősen rövid, nagyjából másfél gépelt oldalnyi szövegről van szó, tehát a tanúkihallgatás az adminisztrációval együtt legfeljebb tíz percig tarthatott. Bánki Erik főbb állításai ebben az alábbiak voltak:Az I. rendű, már elhunyt vádlottat nem ismerte,a II. rendű vádlottal csak hivatalos, üzleti rendezvényeken találkozott,a III. rendű, mostanra már elítélt vádlottat "importőrként ismerte" (ez a vádlott, Patzek Endre Tibor be volt idézve a bírósági eljárás mostani szakaszában tanúként, de ő sem jelent meg).A Patzekról szóló vallomásrészlet különösen érdekes, ez így hangzik:Bánki: Ismerem őt, illetve importőrként ismerem.Bíró: Mármint, ő vette az autót, amit eladott?Bánki: Nem. A piacon ismertem importőrként.Bíró: Ja, értem. Akkor egyéb kapcsolatuk nem volt?Bánki: Egyéb kapcsolatunk volt. Olyan módon, hogy volt egy rövid idő 2015 végére, 2016 vége között, amikor egy németországi cégnek volt ügyvezetője, amiben nekem volt tulajdonrészem, de miután a cég az nem működött úgy, ahogy azt elvártam volna tőle, ezért 2016 végén eladtam.Ez a cég a Zeta Services Gmbh, amelyben a "nekem volt tulajdonrészem" 91 százalékos Bánki Erik-részesedést jelentett. Ennek a cégnek a mérlegfőösszege kilőtt 2016-ban, a buszbeszerzés utáni évben - amikor a büntetőeljárást elindító pénzmozgások történtek -, az előző évit 55 százalékkal meghaladta (és később sem ért a közelébe sem). A bíró visszakérdezése az autóra pedig azért érdekes, mert Hadházy Ákos szerint Bánki autójának egyedi PABA kezdetű rendszáma "Patzek Bandira" utal.Bánki Eriket (és Csizit) egyébként a perben többen kapcsolatba hozták számos pécsi fejlesztési üggyel, így a buszbeszerzéssel is, amiben egyikük sem vádlott, mindketten csak tanúként kaptak idézést. A korábbi I. rendű vádlott egy vallomásában például azt mondta, hogy a buszbeszerzés idején a cégvezetés, de maga az önkormányzat is Csizi Péter (volt alpolgármester és parlamenti képviselő) és Bánki befolyása alatt állt, illetve hogy Bánki hozzájárulása nélkül semmi nem történhetett akkor Baranya megyében.Amikor Girán Jánost, a város 2014-2016 közötti fideszes alpolgármesterét erről kérdezték a Szekszárdi Ítélőtáblán most folyó perben, ő azt felelte: "Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral (...) Sok olyan dolog volt, mert ő nem csak egy képviselő, hanem regionális pártigazgatói tisztsége is volt, amikor az ő szerepvállalása is felmerült", illetve hogy "nem tudom, a buszbeszerzéshez konkrétan kötődött-e vagy sem, de tudom, hogy sok olyan döntési helyzet volt, ami az ő segítségével ment tovább".Érdekes egybeesés volt az is, hogy a buszokat Hollandiából szerezték be, Bánki és Csizi pedig éppen 2015 áprilisában járt Hollandiában, épp aznap, amikor az ügy szereplői is. Bánki többször elmondja, hogy ő sehogyan sem folyt bele a buszbeszerzésbe, senkivel nem tárgyalt erről. A tanúvallomásnak ez a részlete így szólt 2022-ben:Bíró: Akkor várjunk kicsit, ha most jól értem, akkor ez egy véletlen egybeesés, hogy amikor ők mentek ki a buszügyben tárgyalni, Ön is pont akkor ment akkor kifele.Bánki: Ha jól emlékszem akkor ők sem a busz ügylettel kapcsolatban mentek ki tárgyalni, legalábbis én nem tudok arról, hogy ők buszügyben tárgyaltak volna. Ez 2015 talán áprilisában volt. Ott a Péter szerintem nem tárgyalt busz ügyben én legalábbis nem tudtam róla.Bíró: Jó, azért kérdezem, hogy megkereste a bíróság a Repülőtéri Biztonsági Igazgatóságot, nem tudom, hogy hívják őket. Ők adtak adatot azzal kapcsolatban, hogy nagyjából, de megkeresem, egész pontosan, hogy egy napon mentek ki Hollandiába, meg eljöttek, és visszafele.Bánki: Egy napon mentünk és jöttünk is. Nem kérdés, de nem a buszügyben mentünk tárgyalni, hanem magánúton voltunk, és ööö koncerten voltunk, illetve gasztronómiai túrára mentünk.A koncertet Csizi Péter is említette a múlt heti bírósági tanúvallomásában. Igen különös módon arra azonban nem emlékezett, hogy hol és milyen koncertjén voltak kinn. A Csizi vallomásáról szóló tudósításunk itt olvasható.És hogy mi is ez a Volvo-gate? A vádirat szerint a fideszes Páva Zsolt polgármestersége idején a pécsi önkormányzat cége, Tüke Busz Zrt. az eredeti ajánlatnál több százmillió forinttal drágábban vásárolt használt Volvo-buszokat úgy, hogy az árkülönbözet egy, a beszerzésben érdemi munkát nem végző közvetítőcégnél csapódott le. Az ügyben a Kaposvári Törvényszék egyszer már eljárt első fokon, egy vádlottat elítélt pénzmosásért, egy vádlott, épp az I. rendű, az eljárás során elhunyt, míg két vádlottat felmentettek. A Pécsi Ítélőtábla azonban tavaly tavasszal 26 oldalas, a kaposvári eljárás számos hibáját felsoroló végzésben a per újraindítását rendelte el, Kaposvár helyett már Szekszárdon. | Hadházy Ákos közzétette Bánki Eriknek a túlárazott pécsi buszbeszerzés perében tett első tanúvallomását | A fideszes politikust idén kétszer is hiába idézték meg az újraindított per tanúkihallgatására. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/29/hadhazy-akos-kozzetette-banki-eriknek-a-tularazott-pecsi-buszbeszerzes-pereben-tett-elso-tanuvallomasat | 2025-04-29 12:41:55 | true | null | null | 444 |
136 igen és 40 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta ez az Országgyűlés az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó törvénymódosító javaslatot. A javaslatra nemcsak a Fidesz-KDNP, hanem a Mi Hazánk képviselői és Ritter Imre német nemzetiségi szószóló is igen nyomott.Orbán Viktor miniszterelnök még a februári évértékelőjén üzente meg (persze nem nevesítve), hogy ők nem szeretik, ha az ellenfeleik fenyegetik őket. "Mi nem fenyegetünk, de azt se szeretjük, ha bennünket fenyegetnek. Nem is ajánljuk senkinek, hátha a végén még komolyan vesszük" - mondta akkor, és nem volt nehéz mindezt összekapcsolni Magyar Péter nem sokkal korábban tartott évértékelőjével, ahol a Tisza Párt vezetője meghirdette az Út a börtönbe programot, és 20 évre visszamenőleg vagyonosodási vizsgálatot helyezett kilátásba a vezető politikusok ellen.Márciusban viszont már a kormánypártok terveztek bekukkantani egyes politikusok zsebébe: a Hidvéghi Balázs (Fidesz) és Juhász Hajnalka (Fidesz) által benyújtott törvénymódosító javaslat értelmében ugyanis a magyar EP-képviselőknek - nahát, Magyar Péter pont az! - olyan vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. Vagyis fel kell sorolniuk tételesen az ingatlanjaikat, a nagyértékű ingóságaikat, vagyontárgyaikat, megtakarításaikat, és a sajátjuk mellett a családtagjaik vagyonnyilatkozatát is le kell adniuk a Nemzeti Választási Irodának (ezek azonban nem lesznek nyilvánosak, ellentétben a képviselő vagyonnyilatkozatával).Amennyiben pedig - és ez is sarkalatos pontja a módosításnak - a képviselő megsérti a vagyonnyilatkozati törvényt (valótlan adatot ír a vagyonnyilatkozatába vagy nem adja le időben azt, és felszólításra sem korrigál vagy pótol), megszűnhet EP-képviselői megbízatása.Március végén Magyar Péter így reagált a törvénymódosítás hírére:"Tényleg azt gondoltátok, hogy ha a tegnap beadott törvényjavaslat alapján majd vagyonnyilatkozatot kell tennem, akkor sikerül megfosztanotok az európai parlamenti képviselői mandátumomtól és akkor az idők végezetéig maharadzsa maradsz? Bohócok vagytok, de a rosszabbik fajtából való. Nemcsak a saját vagyonnyilatkozatom lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóimé is. Lehet követni! Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! Áll az alku?" | Megszavazták az EP-képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről szóló törvénymódosítást | Ez az a törvény, amivel Magyar Péter szerint el akarják őt takarítani az útból. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/29/megszavaztak-az-ep-kepviselok-vagyonnyilatkozat-tetelerol-szolo-torvenymodositast | 2025-04-29 11:06:05 | true | null | null | 444 |
Újabb bírságot kell fizetnie a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) szabálytalan közbeszerzési eljárás miatt. Közbeszerzési Döntőbizottság által közzétett dokumentumokból kiderült, hogy az ajánlatkérő, vagyis a Budapesti Közlekedési központ megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi törvényt.A Döntőbizottság a Walter Katalin által vezetett céggel szemben kétszázmillió forint bírságot szabott ki. Szintén a közbeszerzési törvény megsértése miatt egy másik ügyben további százmillió forint bírságot szabott ki a hatóság.Vagyis a fővárosi cégnek összesen háromszáz millió forintnyi bírságot kell megfizetnie a jogszabálysértő közbeszerzések lefolytatása miatt.Csaknem két évvel ezelőtt a fővárosnak már több tízmillió forintjába került a Budapesti Közlekedési Központ tévedése. Akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság összesen 60 millió forintra bírságolta a BKK-t.A döntőbizottság akkor úgy fogalmazott: "A jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy az uniós irányelv és a közbeszerzési törvény verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget előíró alapelveibe, továbbá számos, a közbeszerzés előkészítésére, az összeférhetetlenségre és a beszerzendő villamosok szerződéses feltételeinek meghatározására vonatkozó törvényi előírásba ütközött a BKV eljárása."Amint arról már korábban is beszámoltunk,2021-ben több súlyos jogsértés miatt megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság a BKV használt villamos-beszerzési felhívását, és 150 milliós bírságot szabott ki a közlekedési vállalatra.De 2022-ben a Lánchíd ügyében is kapott 15 millió forint bírságot az ajánlatkérő BKK, és a kivitelező A-Híd Zrt. Pedig akkor még nem is volt nyilvános a Vig Mór-féle számlagyár korrupciógyanús ügye. Utóbbi ügy részleteiről a Tűzfalcsoport is több ízen beszámolt, a nyomozás jelenleg is folyamatban van. | Rekordközeli bírságokat kapott a BKK | A közbeszerzésekről szóló törvény két ízben történő megsértése miatt, a Közbeszerzési Hatóság több bírságot is kiszabott a Budapesti Közlekedési Központra. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/rekordkozeli-birsagokat-kapott-a-bkk | 2025-04-29 15:24:02 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) nem fogadja el a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését az elektromos busztender kapcsán, és azt bírósági úton megtámadja - közölte a vállalat szerdán az MTI-vel.Mint korábban beszámoltunk róla : újabb bírságot kell fizetnie a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) szabálytalan közbeszerzési eljárás miatt. A Közbeszerzési Döntőbizottság által közzétett dokumentumokból kiderült, hogy az ajánlatkérő, vagyis a Budapesti Közlekedési Központ megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi törvényt. A döntőbizottság a Walter Katalin által vezetett céggel szemben kétszázmillió forint bírságot szabott ki. Szintén a közbeszerzési törvény megsértése miatt egy másik ügyben további százmillió forint bírságot szabott ki a hatóság.Vagyis a fővárosi cégnek összesen háromszázmillió forintnyi bírságot kell megfizetnie a jogszabálysértő közbeszerzések lefolytatása miatt.A Magyar Nemzet információi szerint mindeközben Walter Katalin ismét pályázik a BKK vezérigazgatói pozíciójára. Csaknem két évvel ezelőtt a fővárosnak már több tízmillió forintjába került a Budapesti Közlekedési Központ tévedése. Akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság összesen 60 millió forintra bírságolta a BKK-t.A most közlemény szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság kedden jelentette meg elmarasztaló határozatát a BKK két közbeszerzésére vonatkozóan. A BKK szerint döntőbizottság több mint fél évvel az eredményes közbeszerzés zárása és a szerződéskötés után támadta meg az eljárásokat.Kiemelték, hogy a közbeszerzési hatóság előzetesen megfelelőnek találta a kiírást, az eljárásban résztvevők sem emeltek kifogást a verseny tisztaságával kapcsolatban, semmilyen jogorvoslati eljárás nem indult, a Közbeszerzési Döntőbizottság ezzel szemben versenykorlátozónak ítélte meg a tárgyalásos eljárást.Kifejtették, hogy a döntőbizottság az eljárásokkal kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a kiírásban előzetesen nem szerepelt a szolgáltatás részeként szállított buszok ütemezett beállásának pontos időbeli definiálása, amit a BKK a tárgyalásos szakasz után határozott meg. A BKK bízik abban, hogy a bíróság ítéleteivel igazolja, hogy a vállalat helyesen járt el az eljárások során, és a társaság nem kényszerül a közösségi közlekedési szolgáltatás folytonos és megfelelő minőségű szolgáltatását biztosító gyakorlat megváltoztatására.Borítókép: Karácsony Gergely ( | A BKK-nak nem tetszik a rekordközeli bírság, a bírósághoz fordulnak | A Budapesti Közlekedési Központnak összesen háromszázmillió forintnyi bírságot kell megfizetnie a jogszabálysértő közbeszerzések lefolytatása miatt. Nem fogadják el azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését, a bírósághoz fordulnak. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/a-bkk-nak-nem-tetszik-a-rekordkozeli-birsag-a-birosaghoz-fordulnak | 2025-04-30 09:24:36 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hétfőn ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, amin több különösen érdekes témát és képviselői előterjesztést is tárgyaltak. Az egyik legfontosabb, hogy Csárdi Antal független, Z. Kárpát Dániel jobbikos, Orosz Anna momentumos, és Tordai Bence független képviselők felterjesztettek egy javaslatot több, azMNB-ügybenérintett szereplő meghallgatására.A javaslat szerint meghallgatták volna:Windisch Lászlót, az Állami Számvevők elnökét,Matolcsy György volt jegybank-elnököt,Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert,Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét,Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert,Csizmadia Norbertet, a PADME korábbi és a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökét,Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagját.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esett - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.Szatmáry Kristóf fideszes képviselő hozzászólásában arról beszélt, hogy "nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni". A képviselő "roppant érdekesnek nevezte", hogy azon a 2-3 évvel korábbi meghallgatáson, amin Matolcsy György jegybankelnökként kritizálta a kormányt, az ellenzéki képviselők még nagyon megdicsérték, most meg egy folyamatban lévő ügyben, a részletek ismerete nélkül máris ítéletet mondanak. "2-3 éve feldicsőítették a jegybankelnököt, most meg a fejét is vennék. Ennél több mérsékletet kérnék" - mondta Szatmáry.Az ülésen egyébként több fideszes képviselő sem vett részt, köztük Bánki Erik, a bizottságot fideszes elnöke sem. Bánki személye azért különösen érdekes az MNB-ügyben, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amivel el akarták titkolni az alapítványok költéseit. A szavazásnál a hiányzó fideszesek helyett, a jelenlévő párttársaik szavaztak. A 6 fideszes képviselő összesen 7 nem, és 4 tartózkodó szavazatot adott le az 5 ellenzéki igennel szemben, így a javaslatot leszavazták.Szintén ellenzéki képviselők terjesztettek be javaslatot dr. Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének meghallgatására, az április elején kiadott relatív jövedelmi szegénységre vonatkozó adatokkal kapcsolatban. A szegénységről szóló KSH statisztikában két kutató, Tátrai Annamária és Gábos Andrásfurcsa ellentmondásokatfedeztek fel, azok publikálását követően. A magyarországi adatokkal ezen a területen több aggodalomra okot adó probléma is van. 2020-ban gyanúsan sok egyfős háztartás került a közvetlenül a szegénységi küszöb fölé, ahol sok háztartás jövedelme fillérre pontosan megegyezett. Emellett 2021-ben és 2022-ben bizonyos jövedelemsávok "kiürültek", 2023-ban pedig a 2000 euró alatti jövedelemsávok szinte teljesen eltűntek. A bizottság fideszes tagjai ezt a javaslatot is leszavazták.A harmadik téma két borsodi település - Gávavencsellő és Paszad - önkormányzatainak kezdeményezésére került a gazdasági bizottság elé megtárgyalásra. A kezdeményezésről még 2024 szeptemberében fogadott el önkormányzati határozatokat a két település "az önkormányzatok gazdasági teljesítőképességének fenntartása érdekében a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosításának kezdeményezéséről" címmel. Ennek lényege, hogy a kevés bevétellel és így kevés forrásból gazdálkodó településeket vonja be a kormány a rezsicsökkentésbe, ezzel csökkentve ezen önkormányzatok anyagi terheit.Az ülésre meghívták Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettest is, aki a teremben szintén ott ülő két polgármesternek arról beszélt, hogy a jelenlegi költségvetésbe nem fér bele az a kiadás, ami a rezsicsökkentés, szegény településekre történő kiterjesztésével járna.Repülő rajt ide, repülő rajt oda, valóban nagyon rosszul áll a költségvetés. Az első negyedévben sikerült 2554 milliárd forintos mínuszt csinálni, ami az egész évre előirányzott hiánycél 62 százalékát teszi ki. Az NGM szerint a több mint kétezer milliárd forintos hiány azért jött össze, mert jelentős összegben fizettek ki kamatokat a prémium állampapírok egyes sorozatainál; valamint bizonyos dollárkötvények után is most kellett kamatot fizetni. Ezekből adódóan, 3 hónap alatt 1550 milliárd forintot fizetett ki az állam a korábban felvett hitelek kamataira. | A fideszes képviselők leszavazták, hogy meghallgassa a parlament az MNB-ügyben érintett állami és alapítványi vezetőket | A fideszes képviselők értelmetlen vitáról és felesleges hisztériakeltésről beszéltek az ellenzéki előterjesztés kapcsán. Szerintük meg kell várni a hivatalos vizsgálat végét, addig nekik ezzel nincs dolguk. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/28/parlament-gazdasagi-bizottsag-mnb-ugy | 2025-04-28 12:14:05 | true | null | null | Telex |
A rendőrság hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz Ruszin-Szendi Romulusz villaügyében - erősítette meg a rendőrség a hírt, melyrőlMagyar Nemzetszámolt be kedden. A nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya végzi, közölte a hatóság lapunkkal.Az Index februárbanírt arról, hogy Ruszin-Szendit egyebek mellett azért menesztették a honvédségtől, mert "pofátlanul drágán építtetett magának szolgálati villát" Dunakeszin. A lap szerint a volt vezérkari főnök szolgálati ingatlanja 928 millió forintba került. Emiatt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vizsgálatot kezdeményezett.A Tisza Párt lejáratásnak nevezte az ügyet, és azt közölték, hogy "az érintett ingatlan a mai napig a magyar állam tulajdonában áll, a megrendelő sem a vezérkari főnök, hanem a kaszinóminiszter által vezetett minisztérium háttérintézménye volt." | Hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség Ruszin-Szendi Romulusz villaügyében | A rendőrség ezen kívül nem közölt részleteket az ügyről, csak azt, hogy a Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály nyomoz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/29/ruszin-szendi-romulusz-rendorseg-nyomozas-hutlen-kezeles-villa-tisza | 2025-04-29 15:35:27 | true | null | null | Telex |
Nagy tételben működtetett számlagyárat egy bűnszervezet, melynek tagjaira egyik hajnalban ütöttek rajta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egységei. A NAVvideótis megosztott az akcióról, ebben látható, hogy egyiküket az ágyból rángatták ki, a bűnszervezet vezetőjét wellnessezés közben látogatták meg.A bűnelkövetői csoport többszintű cégláncolatot hozott létre, amely főként budapesti és Pest vármegyei cégekből állt. Elsősorban Pest vármegyében működő társaságokat szolgáltak ki nagy mennyiségű fiktív számlával. Ezt nem korlátozták egy adott termékkörre vagy szolgáltatásra, a fiktív számlákat rugalmasan, tevékenységi körhöz igazítva töltötték meg tartalommal, tevékenységük célja az adóelkerülés volt.A budapesti székhelyű szervezet élén egy szerb származású bandavezér állt, akinek a vezetésével a csoport tevékenysége mintegy 505 millió forint kárt okozott a költségvetésnek. A NAV összesen 60 helyszínen gyűjtött bizonyítékokat a bűnözők ellen, a rajtaütést a MERKUR Bevetési Egység hajtotta végre.A hatóság ingatlanokat, gépjárműveket, céges számlákat, készpénzt és egy hajót is lefoglalt.A kommandósok hajnalban ütöttek rajtuk és fogták el a bűnbanda irányítóját, aki épp wellnesszpihenését töltötte. Az egység ezután lecsapott a vezér vejére is, aki a főnök jobbkeze volt a bűnszervezetben, csak ő vehette fel a bűnszervezet cégeinek bankszámláiról a visszaosztáshoz használt több 100 millió forint készpénzt.A két férfit és a cég könyvelőnőjét bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett miatt hallgatták ki gyanúsítottként, majd őrizetbe vették a pénzügyi nyomozók. A letartóztatott három gyanúsított akár 20 év szabadságvesztésre is számíthat. | A NAV az ágyból rángatta ki a számlagyárosokat, akik 505 millió forintnyi adót csaltak el | A szerb származású bandavezér éppen wellnessezett, amikor elfogták. Az adóelkerülést végző szervezet tagjai 20 év börtönt is kaphatnak. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/30/nav-nemzeti-ado-es-vamhivatal-bunszervezet-cegek-fiktiv-szamlak | 2025-04-30 16:08:02 | true | null | null | Telex |
Távozása előtt egy héttel, 2025 február végén Matolcsy György tartott egy könyvbemutatót a Magyar Nemzeti Bankban. A könyvnek 12 év a stabilitás szolgálatában a címe, de az előadásnak, amelyben ezt bemutatta, még beszédesebb a címe: A második jegybanki aranykorszak.Meglehetősen szerénytelenül a könyvnek és az előadásának is a saját, 12 éves jegybankelnöki munkájának dicső bemutatása volt a célja. Most nem vállalkoznék arra, hogy a több mint egyórás beszéd minden állítását értékeljem, mindössze egy diára szeretnék koncentrálni. "Ennyit tudott a Pallas Athéné Alapítványokon keresztül adni a jegybank Magyarországnak" - vezette fel ezt a részt Matolcsy és közben az alapítvány "értékteremtő munkájának" néhány részlete volt felsorolva a háta mögött.A vonatkozó dia bal oldalára eső ingatlanfelsorolásban nagyrészt nincsenek benne azok a rendkívül értékes épületek, amelyek egykor a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak tulajdonában voltak, de mára már a fiához köthető cégekéi. A második sor ötödik tételeként azonban ott szerepel az Úri utca 72. Ez a ház azonban az előadáson bemutatottakkal ellentétben már nem az alapítványé és így nem "Magyarországé", ahogy arról Matolcsy beszélt. Hanem egy, a fiához kötődő cégé.A várbéli Úri utca 72. címen álló háznak rendkívül különleges története van, talán még a Várnegyedben is kiemelkedő. Első ránézésre nem túl különös barokk kori épület, a falai között azonban szó szerint kincsek rejtőztek. Trezorok vannak kialakítva az alatta található többszintes pincerendszerben, itt őrizték a második világháború során az ország aranytartalékának egy részét. Az máig ködös, hogy a Szent Korona volt-e itt vagy sem, az azonban biztos, hogy van olyan terem a ház alatt meghúzódó többszintes pincerendszerben, amelyet kimondottan a magyar államiság jelképének alakítottak ki. Ha valakit bővebben is érdekel a Hasslinger-Scossa-háznak is nevezett épület izgalmas története, olvassa el ezt a Mandiner cikket, hisz a kormánypárti lap szép történeti áttekintést adott róla akkor, amikor a Magyar Nemzeti Bank alapítványa felújította az épületet.Arról azonban a kormánysajtó már nem számolt be, hogy azóta már nem az alapítvány tulajdona ez a ház, hanem az MNB elnök fiához köthető cégé.Ahogy az Úri utca 72. hosszú múltja, úgy a ház utóbbi évei is szimbolizálják mindazt, ami adott időszakban az országban történt. Most elmeséljük.Az Úri utca 72.Az Úri utca 72. Fotó: Bankó Gábor/444FenntarthatóságKilenc évvel ezelőtt írta meg Rényi Pál Dániel, hogy a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) tartozó, 28 milliárd forint alaptőkével létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) kutató és oktatási központot alakít ki a Budai Várnegyedben. Két ingatlant vettek akkor: egyet a Budai Várnegyedben, egy 1 milliárdot érő villát pedig Matolcsy György jegybank-elnök lakásának szomszédságában, a XII. kerületi Mátyás Király úton. Utóbbit végül soha nem használták kutatási központként, és négy év után továbbadták egy kevésbé szem előtt lévő ingatlankezelőnek. 2019 novemberében jegyezték be az új tulajdonos Seven House Kft. tulajdonjogát a tulajdonlapon. Ez az egyik Matolcsy Ádám-féle magántőkealap cége. Sőt, a jegybankelnök menyének fotójáról az is kiderült, hogy maga Matolcsy Ádám költözött a villába, aminek a történetét szintén részletesen megírta Rényi Pál Dániel a 444-en.A villa a svábhegyi Mátyás Király útján, amiben Matolcsy és családja meghúzta magát.A villa a svábhegyi Mátyás Király útján, amiben Matolcsy és családja meghúzta magát. Fotó: Kaufmann BalázsA PAGEO másik, kutató és oktatási központnak vett épülete valóban kutató és oktatási központ lett. Ez az Úri utca 72. alatt található Hasslinger-Scossa-ház, ennek a cikknek a tárgya, amelyet a Szép Házak Kft.-től vásárolt meg az alapítvány 2015-ben nettó 795 millió forint vételáron. Ahhoz, hogy használni lehessen az épületet, fel kellett újítani. Akkoriban megszereztük szakmai körökből a tervdokumentáció egyes részleteit, amelyek nagyon furcsa dolgokat mutattak. A grafikákon több pezsgőfürdő és egy óriási medence látszott; alatta szaunahelyiségeket alakítottak volna ki.Akkor az MNB és a tervtanács köreiből is megerősítették, hogy az általunk közölt grafikák valósak, de aztán a tervtanács nem támogatta azt, végül tehát nem épült földalatti wellness-részleg, hanem a később a PAGEO-t is magába olvasztó másik MNB-s alapítvány, a PADME, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány fenntarthatósági tudásközpontja lett.Pár évvel később belülről is impozáns lett a ház, ami nem csoda, hisz ahogy azt Bánkuty Tamás, a PADME akkori igazgatója mondta, a vételi áron felül még 3,4 milliárd forintot költöttek a restaurálásra. És hogy ki volt a milliárdos munkálatok kivitelezője? A Raw Development Kft. annak a Somlai Bálintnak a cége, aki a Matolcsy-ügyek rendszeres szereplője, Matolcsy Ádám jóbarátja. Hogy egy kicsit előreszaladjunk: ennek a cégnek a neve közel hússzor szerepel abban az ÁSZ-jelentésben, ami alapján kilenc év után nyomozás indult az egész alapítványos közpénzvarázslat kapcsán.Az Úri utca 72. aulája egy óriási Pallas Athéné szoborral.Az Úri utca 72. aulája egy óriási Pallas Athéné szoborral. Forrás: PADMELéteznek olyan országok, ahol már önmagában az komoly kérdéseket vetne fel, hogy az MNB-elnök fiának baráti cége végzi az MNB alapítványának beruházását, de ez nem merült fel sem az Úri utcában, sem magánál az MNB Szabadság téri székházánál, miközben ugyanez a cég balatonfüredi nyaralót és luxusloftot is épített a jegybankelnök fiának.Az egyik cég felújította, a másik bekebelezte, a harmadik hitelt vett fel ráÁm a Hasslinger-Scossa-ház esetében a kivitelezési megbízáson túl is van furcsaság. Még a kivitelezés közben, 2019-ben átkerült az egész ingatlan tulajdonjoga az MNB-alapítványok vagyonkezelő cégéhez, az Optimához. Méghozzá úgy, hogy az Optima létrehozott egy leánycéget Optimum Úri 72. Ingatlanbefektetési Kft. néven, amelyet több mint 5,6 milliárdos eszközállománnyal indítottak. Ebben minden bizonnyal benne volt maga az épület is. Viszont mire 2024 október végén megszüntették ezt a céget, addigra több mint ötmilliárddal kevesebb, nagyjából 200 millió forintnyi eszközállománya lett. Az épület tulajdonlapjáról pedig kiderül: 2021 szeptemberében az ország egykori szuperkincstára a Matolcsy Ádámhoz köthető Skygreen Kft. magántulajdonába került.A Skygreen létezését és azt, hogy a cégnek köze van Matolcsy Ádámhoz, a Válasz Online írta meg. A lap 2022-ben jött rá, hogy a hivatalosan is az MNB-elnök fiának nevén lévő Magyar Stratégiai Zrt. Magyar Strat-Alfa nevű leányvállalata ennek az átláthatatlan magántőkealapok által tulajdonolt Skygreen Kft-nek az ingatlanjait használta fedezetül 85 millió eurónyi (35 milliárd forint) hitelhez. Vagyis egy olyan cég áll helyt Matolcsy magánhiteléért, amely formailag független tőle, de a gyakorlatban mégsem az. A Válasz Online cikk idején a Skygreen mintegy 150 milliárd forint értékű, 112 ezer négyzetméternyi, jórészt alacsony energiaigényű, fenntartható irodaházat birtokolt. Köztük a nemzeti banktól elszármaztatott ingatlanokat, a Váci úti irodafolyosó Váci Greens irodaegyüttesének két óriásépületét, valamint a budai Duna-part Infoparkját. Még egy idézet a cikkből: „a SkyGreen mögötti magántőkealapokat 2018-tól 2021 végéig a Tiborcz baráti köre által vitt Equilor Alapkezelő volt »szíves« irányítani, később a baloldalinak mondott Wallis-csoport Gladiátor nevű alapkezelője frontolta a valós tulajdonosokat, majd a két Sky-pénzeszsák idén júniusban érkezett »haza« a Matolcsy-körbe sorolható Quartz Alapkezelőhöz.” Ma is az a Quartz irányítja ezeket a valóságban, amelynek Matolcsy György távozása előtt a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optimát egyszerűen átjátszották volna – sikertelenül. Az Úri utca 72. tehát a Quartz által kezelt magántőkealapok Skygreen nevű cégéhez került, azt pedig nem tudni, pontosan mennyiért. Ebből a tájékoztatásból kiderül, hogy 2021. szeptemberében írták alá az adásvételi szerződést. Az épületet előzőleg tulajdonló Optimás leánycég könyveiből pedig az derül ki, hogy addig 5,2 milliárdos értékű ingatlanja volt, ami aztán el is tűnt. Így feltételezhető, hogy ekkora összegű lehet a vételár, de arra is lehet következtetni, hogy ez nem a valós piaci érték, a piaci értékváltozást ez az összeg nem vette figyelembe, csak azt, hogy milyen értéken került be az ingatlan a könyvekbe. De a történetnek itt nincs vége: amikor az üzlet lezárult, az új tulajdonos szinte azonnal hitelt vett fel az ország egykori kincstárára.Az egykori kincstár homlokzata.Az egykori kincstár homlokzata. Fotó: Bankó Gábor/444A tulajdoni lap szerint ugyanis egy hónappal a Skygreen birtokba lépése után az épület egy 11 millió eurós , majd nem sokkal később még egymillió eurós (összesen csaknem ötmilliárd forintnyi) hitel fedezete lett. Aztán aznap, amikor ezt a pénzt visszafizették a Takarékbanknak, látszólag az épületnek is új tulajdonosa lett. Egy társasházi megoldással ugyanis az ingatlan két helyrajzi számának két külön tulajdonosa lett: egy kisebb, amelynek nagyjából 200 millió forintnyi eszközállománya van (pont annyi, amennyi annak az alapítványi cégnek lett működésének végén, amelytől átkerült magántulajdonba), és egy nagyobb, ami maradt a Skygreen tulajdonában. Ez utóbbi helyrajzi szám aztán szerepel abban az egyetemleges jelzálogban, amelyről a Válasz is írt, azaz Matolcsy Ádám magáncége az Úri utca 72.-t is használta hitele fedezetéül.Az épület a mai napig MNB-alapítványoknak ad otthont.Az épület a mai napig MNB-alapítványoknak ad otthont. Fotó: Bankó Gábor/444Mindeközben a PADME és a „fenntarthatósági tudásközpont” nem költözött ki, az épület a mai napig otthont ad nekik. Az alapítvány ugyanis visszabérli a korábban a saját pénzén felújított ingatlant. Ez már abból az ÁSZ-jelentésből derül ki, amely alapján egy hónapja feljelentést tett a Számvevőszék az MNB-alapítványok gazdálkodása miatt. Ezt írják: „Az Alapítvány egy budapesti Úri utcai műemléki épületet szintén a QUARTZ Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok tulajdonában álló vállalattól bérli. (2023-ban havonta átlagosan 43 M Ft-ért üzemeltetéssel együtt).” Hogy ezt az összeget miből fizeti ki a jegybanki alapítvány Matolcsy Ádám cégének, az minimum kérdéses, ugyanis a PADME gazdálkodása nem tűnik túl jó állapotúnak, ahogy Székely Sarolta megírta ebben a cikkben. Eszerint a papíron 283 milliárdos vagyon sorsa minimum bizonytalan, amit jelez az is, hogy a kuratórium tavaly tavasszal egy reorganizációs tervet is elfogadott, amit nemigen szoktak ilyen értékes gazdasági társaságokban csinálni. Sőt, 121 millió forintnyi rövid lejáratú tartozása mellett 285 millió forint olyan követelése van, amely a csődközelben lévő Optimától „remélt” osztalék lehet.Összefoglalva: A jegybank alapítványa közpénzből megvásárolt egy óriási történelmi hagyománnyal rendelkező műemléképületet a Budai Várnegyedben, azt a jegybank fiának baráti cégével szintén közpénzből felújíttatta, majd pár évvel később az épület maga is az elnök fiának cégéhez került, aki aztán nem csupán hitelekkel terhelte meg, hanem bérleti díjat szed attól az alapítványtól, amelynek felépült az egész.Most írtunk a PADME-nak és az Optima Befektetési Zrt.-nek is, a két MNB-s szervezetnek, ahonnan átkerült az ingatlan tulajdonjoga a Matolcsy Ádámhoz köthető céghez. Mindkét helyen vezetőváltás történt azóta, hogy Varga Mihály lett a jegybank új elnöke. Ha válaszolnak, természetesen beszámolunk róla, pontosan milyen pénzmozgásokkal jutott el az ország egykori szupertitkos kincstára az MNB-elnök fiának köréhez. | Egy MNB-alapítvány megvette, egy Matolcsy-haver felújította, majd Matolcsy Ádám cégéé lett az egykori budavári kincstárépület | Az MNB-alapítvány, amelynek eredetileg szánták, ma már csak bérlője az ingatlannak, és havi több tízmilliót fizet érte Matolcsy fiának. Az Úri utca 27. története a közvagyont magánvagyonná alakító alapítványosdi tökéletes példája. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/01/egy-mnb-alapitvany-megvette-egy-matolcsy-haver-felujitotta-majd-matolcsy-adam-cegee-lett-az-egykori-budavari-kincstarepulet | 2025-05-01 07:00:26 | true | null | null | 444 |
A Szent István-napi tűzijáték megszervezésére az idén a Lounge Event Kft.-vel kötött szerződést az állami Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. - tudta meg az Mfor.hu. Az aláírt szerződés szerint komplex rendezvényszervezési és kommunikációs ügynökségi feladatok ellátásáról van szó, tehát nemcsak a látványosságról, hanem az előkészítésről és a tájékoztatási feladatokról is. Az állami ünnep ennél többe fog kerülni, a tűzijáték ugyanis csak a rendezvénysorozat egy eleme, erre a kontraktusban külön ki is térnek:A tűzijátékra vonatkozó szerződést március 6-án írták alá, a teljesítési időszak legfeljebb szeptember 30-ig tart, de a megbízás korábban is megszűnhet, ha a keretösszeg - beleértve az opciós részt is - kimerül.A keretösszeg nettó 2 milliárd 415 millió forint plusz áfa (azaz bruttó 3 milliárd 66 millió forint), amely magában foglalja a 30 százalékos, nettó 724,5 millió forintos opciós részt is.Tavaly az Rtl.hu írta meg, hogy tűzijáték és kapcsolódó rendezvények szervezésére a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség nettó 1 milliárd 893 millió 839 ezer forintos (bruttó 2 milliárd 390,5 millió) keretszerződést kötött Balásy Gyula érdekeltségeivel. Itt természetesen nem álltak meg a költségek, hiszen a programsorozat ennél jóval nagyobb tétel szokott lenni: a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) tavaly 12,5 milliárd forintot adott a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségnek a megrendezésre, ezt akkor a K-Monitor mutatta be.A tűzijátékra vonatkozó rész idén is a Balásy-birodalomnál landolt, ezúttal is az NKOH bonyolította a beszerzést. A központosított rendszerben az állami szervek gyakorlatilag csak a hivatalon keresztül rendelhetnek kommunikációs és rendezvényszervezési szolgáltatásokat, amelyeket túlnyomórészt a nyíltan a Fidesszel szimpatizáló Balásy Gyula érdekeltségei végeznek el. A mostani szerződés is része annak a nettó 75 milliárd forintos, rendezvényszervezési keretmegállapodásnak, amelyet az NKOH 2023 végén kötött Balásy cégével (a kommunikációs megbízások egy másik, hatalmas keretszerződés alapján landolnak Balásy érdekeltségeinél). A Lounge Event Kft. a tavalyi, nagy keretszerződésbe alvállalkozóként vonta be a szintén Balásy-féle Lounge Design Szolgáltató Kft.-t, a Visual Europe Zrt.-t, a New Land Media Kft.-t, illetve a Fidesz kedvenc őrző-védő cégeként emlegetett Valton-Sec Zrt.-t. Az Opten céginformációs adatbázis szerint a Lounge Event Kft. egyetlen tulajdonosa továbbra is Balásy Gyula.Az a Balásy, akinek cégei egyes, a NKOH-n keresztül kötött állami szerződései miatt tavaly áprilisban nyomozás indult, miután a Szabad Európa cikke szerint ezek túlárazottnak tűntek, és felmerült a gyanú, hogy az óraszámokkal és a darabszámokkal is visszaélhettek. A rendőrség az NKOH működését is vizsgálja, különösen azt, hogy valódi versenyhelyzetben lehetséges lenne-e, hogy az állami kommunikációs megbízások közel háromnegyedét évek óta ugyanaz, a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégcsoport nyeri el. Kérdéseinket a nyomozásokkal kapcsolatban elküldtük a Nemzeti Nyomozó Irodának, válaszaikkal bővítjük cikkünket.A mostani megbízás különösen annak ismeretében figyelemre méltó, hogy január 7-én, még Joe Biden elnökségének utolsó napjaiban derült ki, Rogán Antal felkerült az amerikai szakciós listára. A döntést az akkori amerikai nagykövet, David Pressman úgy kommentálta, hogy Rogán visszaélt a hatalmával és kulcsszerepet játszott egy korrupciós rendszer kiépítésében. A szankciókat a globális Magnyitszkij-törvény alapján vezették be, amely az emberi jogi jogsértések és a korrupció nemzetközi szankcionálását célozza. Az Orbán-kormány politikai bosszúról beszélt, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Rogán Antalt végül április 15-én - már Donald Trump elnöksége alatt - vették le a listáról, az amerikai pénzügyminisztérium közleménye azonban nem tartalmazott indoklást.Mi lesz a feladat?A Lounge Event és a jelen megbízásnál megjelölt alvállalkozói, a Valton-Sec. Zrt. és a Visual Europe Zrt. feladata a tűzijáték "szakszerű és határidőre történő megszervezése és lebonyolítása a megrendelő egyedi megrendelése szerint"."A rendezvény operatív szempontból az operatív törzs vezetésével kerül lebonyolításra" - fogalmaz a szerződés.A nyertes cégnek a megrendelő által biztosított szakmai koncepció alapján kell elkészítenie a tűzijáték zenei alapját és látványtervét, amelyben új és látványos elemeket kell szerepeltetni, alkalmazkodva a kor technikai és művészeti követelményeihez.A kivitelezés során legalább 20-25 perces tűzijátékot kell megvalósítani, a lehető legtöbb kilövési pont felhasználásával, a tűzijáték-iparban elérhető legmodernebb technológiák alkalmazásával. A pirotechnikai elemek mennyiségi követelménye is szigorú: az összes felhasznált termék - 100 milliméteres kaliberre vetítve - száma legalább 9000 darab kell legyen, és ezen belül a 150 milliméteres vagy annál nagyobb bombák arányának el kell érnie a teljes mennyiség legalább 25 százalékát. A nagyobb kaliberű bombák, valamint a különleges vizuális hatásokat nyújtó római gyertyák és szinkronizált tűzijáték-elemek arányának szintén legalább 30 százalékot kell elérnie.A technikai feladatok közé tartozik a kilövési eszközök, csövek, kalodák, állványzatok, kábelek, színvezérelt rendszerek, rádióvezérelt indítók, vezérlő számítógépek és pontos időzítő rendszerek biztosítása, telepítése és működtetése. Ezeket a lehető legmagasabb szintű biztonsági intézkedések mellett kell telepíteni, és a teljes folyamat során - a telepítéstől a leszerelésig - folyamatos szakértői és őrzési biztosítást kell fenntartani.A kommunikációs feladatok között szerepel a lakosság szakszerű, figyelemfelkeltő és teljes körű tájékoztatása. Külön ismertetni kell a tűzijátékkal érintett tiltott, szabad és biztonsági zónákat, azok megváltozásának lehetőségét, valamint a közlekedési korlátozásokat. Fontos, hogy a tájékoztatás valós, műszaki tartalomra épüljön, és alkalmas legyen a figyelem felkeltésére, valamint az eseményre való mozgósításra.A kreatív és médiafeladatok keretében a cég egységes rendezvényarculatot, reklámkampányt, valamint televíziós, online és rádiós kampányanyagokat tervez és gyárt. Ehhez szinopszisokat, storyboardokat, moodboardokat, szövegeket és grafikai terveket is készít, valamint elvégzi a filmek, spotok teljes körű gyártását. Az online jelenléthez kapcsolódó feladatokat - például webes és közösségi médiás tartalmak kidolgozását - szintén a Lounge Event látja el. | Újabb állami milliárdok: idén Balásy Gyula cége szervezi a Szent István-napi tűzijátékot | A Szent István-napi tűzijáték megszervezésére idén Balásy Gyula érdekeltsége kapott megbízást: a Lounge Event Kft. bruttó 3 milliárd 66 millió forint értékű szerződést kötött a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséggel a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül. A látványosság csak egy része a komplex rendezvényszervezési és kommunikációs feladatoknak, így az ünnepség büdzséje ennél jóval nagyobb lehet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/ujabb-allami-milliardok-iden-balasy-gyula-cege-szervezi-a-szent-istvan-napi-tuzijatekot.html | 2025-05-05 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) történetében ilyen még nem fordult elő, eddig ugyanis minden évben elég támogató szavazatot kapott az állami szervezetek delegáltjai által jóváhagyott jelentéstervezet. Idén azonban az összes civil tag tartózkodott vagy nemmel szavazott a szavazás során, mivel úgy ítélték meg, hogy a szöveg nem vet számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával. Ez azt jelenti, hogy a KEMCS-nek nincs elfogadott éves jelentése a 2024. évre vonatkozóan. Lesz viszont egy, a civilek által készített árnyékjelentés, amelynek tartalmáról külön cikkben számolunk majd be.Az Integritás Hatóság mellett 2022-ben egy olyan Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) is létrejött, amelyben 21 fő dolgozik együtt: tíz kijelölt állami szervet képviselő tag, tíz nem kormányzati szereplőt képviselő civil tag, valamint az Integritás Hatóság elnöke, aki egyben a Munkacsoport elnöke is. A KEMCS elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat lát el. Az Átlátszó mellett többek között a K-Monitor és a Transparency International (TI) Magyarország is delegált tagokat a Munkacsoportba. A civil tagok díjazás nélkül, szabadidejükben végzik a munkát.A Munkacsoport legfőbb feladata, hogy minden évben március 15-ig összeállítson egy éves jelentést, amelyben az aktuálisan meglévő korrupcióellenes intézkedéseket vizsgálják, illetve javaslatokat dolgoznak ki a korrupciós kockázatok és korrupt gyakorlatok kivizsgálásával, szankcionálásával és megelőzésével kapcsolatban. Az elkészült és elfogadott jelentést a Munkacsoport elküldi a Kormánynak, amely a honlapján közzéteszi azt.Eddig minden évben elég támogató szavazatot kapott az aktuális jelentés, idén azonban nem így történt.A civil tagok által kiadott sajtóközleményből kiderült, hogy a KEMCS civil és állami tagjai év elején két párhuzamos jelentéstervezetet készítettek, a két dokumentum között azonban komoly tartalmi és hangsúlybéli különbségek voltak.A jelentés elfogadásáról szóló szavazást ezért a felek márciusban elnapolták, bízva abban, hogy április 30-ig a civil és az állami oldal konszenzusra jut. A KEMCS civil tagjai azt javasolták, hogy a kormányzati delegáltak a civilek jelentéstervezetéből kiindulva állítsák össze a megvitatásra szánt konszenzusos szövegváltozatot. A közös szerkesztési munkára azonban végül nem került sor.Az állami szervezetek képviselői ugyanis öt hét elteltével, április 17-én a civil tagok közreműködése nélkül készítették el az általuk egységesnek szánt, leíró jellegű jelentéstervezetet. Ebbe ugyan több, a civilek által megfogalmazott gondolatot átemeltek, a szöveg alapvetően továbbra sem vetett számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával.A javasolt jelentés például az elmúlt évek korrupciós botrányai közül egyetlen esetet sem nevezett meg,és még a korrupció magyarországi jelenlétére utaló megállapításokat is kerülni igyekezett. A KEMCS civil tagjai ezt elfogadhatatlannak tartották, a kialakult helyzetben pedig a KEMCS Koordinációs Almunkacsoportjának civil társelnöke le is mondott pozíciójáról.A civilek az április 30-án megtartott KEMCS-ülésen emiatt nem tudták támogatni az állami jelentéstervezetet, az állami oldal pedig a szintén szavazásra bocsátott civil változatot nem szavazta meg. Szerintük ugyanis a civil jelentéstervezet elfogadhatatlan, mivel politikai állásfoglalásokat tartalmaz.Így viszont a KEMCS-nek nem lett a 2024. évre vonatkozó, törvényben előírt jelentése.Ugyanakkor a nem kormányzati szereplőket képviselő KEMCS tagok - élve a 2022. évi XXVII. törvény 53. §-ban biztosított lehetőséggel - úgy döntöttek, hogy az általuk készített, február 28-án lezárt eredeti dokumentum egészét változatlan tartalommal, árnyékjelentésként nyilvánosságra hozzák.Ennek tartalmával külön cikkben foglalkozunk majd.A K-Monitor, a TI és az Átlátszó korábban is nemmel szavazottAhogy arról az előző években beszámoltunk, a K-Monitor, a Transparency International (TI) Magyarország és az Átlátszó eddig minden alkalommal nemmel szavazott az éves jelentésekre.A három szervezet szerint ugyanis, ahogy a mostani, úgy a korábbi jelentések sem adtak valós képet a magyarországi korrupciós problémákról, és nem tartalmaztak elegendő ambiciózus vállalást sem. Emellett hiányoztak belőlük a magyarországi korrupciós helyzettel történő valós szembenézés, illetve a konkrét esetek és a kiemelt korrupciós kockázatok (így többek között a pártfinanszírozás vagy épp a kampányköltések) bemutatása is.Katus EszterA nyitókép illusztráció. | Egyetlen civil tag sem szavazta meg a Korrupcióellenes Munkacsoport jelentését | Szerintük ugyanis az állami delegáltak által készített szöveg nem vet számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/05/05/egyetlen-civil-tag-sem-szavazta-meg-a-korrupcioellenes-munkacsoport-jelenteset | 2025-05-05 10:02:55 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem maradtak következmények nélkül a Szijjártó Péter magánrepülőgépes hivatali útjaival foglalkozó írásaink. A kormány ugyanis tavaly év végén törvényt módosított, mellyel felhatalmazta a külügyminisztert, hogy a polgári hírszerzési tevékenység felügyeletét ellátó miniszter (Rogán Antal) véleménye alapján korlátozhassa a védett személyek (mint például Szijjártó) külföldi mozgásával összefüggő adatok megismerését. A jogszabálymódosítást a külügyminisztérium ellen egy éve húzódó közadatigénylési ügyünk kellős közepén vezették be.Szijjártó az új szabályra való hivatkozással pedig már meg is tagadta a repülős útjait firtató egyik adatigénylésünk teljesítését. Ennek ellenére azonban az ügyben általunk kezdeményezett adatperben a Fővárosi Törvényszék úgy döntött elsőfokon, hogy az Átlátszó által igényelt közérdekű adatokat ki kell adnia a minisztériumnak.Tavaly április közepe óta szeretnénk megtudni, hogy Szijjártó Péter 2021. március 7-én kezdődő, bérelt különrepülővel lebonyolított hivatali útjának mennyi volt a költsége.A miniszter akkor Oszakában, Kiotóban és Tokióban tárgyalt, majd Japánból hazafelé Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban vett részt hivatalos programokon.Fotó van róla, mégis letagadtákA több adatigénylési fordulót és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatát is megélt ügy jelenleg bírósági szakaszban van. Ugyanis a témában beadott első és második adatigénylésünket lepattintotta a külügyminisztérium azzal, hogy nem rendelkeznek a kért adatokkal, illetve hogy szerintük rosszul adtuk meg a miniszter által használt repülőgép lajstromjelét. Ezen visszajelzések alapján pontosított legutóbbi, 2024. december 2-i adatigénylésünkre pedig már nem válaszoltak semmit.Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a 2021. márciusi japán út felszállás előtti pillanatait az egyik olvasónk megörökítette, és a fotókat eljuttatta hozzánk. A képeken Szijjártó Péter autókonvoja épp megérkezik a ferihegyi repülőtéren várakozó magángéphez, majd a miniszter felmegy a repülőgép lépcsőjén.A nyilvános útvonaladatok alapján aznap ez az egyetlen - a fotón is beazonosítható 9H-VJW lajstromjelű - magánrepülőgép repült Budapestről Oszakába, ahová Szijjártó Péter is utazott.Az ultra nagy hatótávolságú, máltai lajstromjellel regisztrált luxusrepülőgépet az üzleti utakra és különjáratokra szakosodott VistaJet nevű társaság üzemelteti. A Bombardier Global 6000-es géptípus 14 utas szállítására alkalmas, és egy tankolással közel 11500 km távolságot tud megtenni, 850 km/h körüli utazósebességgel.A luxus jet Ferihegyről egyenesen Oszakába, onnan Tokióba, majd Bakuba repült, végül pedig visszatért Budapestre. Mindezt pont ugyanakkor tette, amikor Szijjártó Péter is ezeken a helyszíneken járt, ahogy arról a közösségi oldalán is beszámolt. Olvasónk fotóján pedig a külügyminiszter ugyanazt a ruhát viseli ugyanazzal a sporttáskával, mint a hivatalos Facebook-oldalára kitett fényképen.Ennek azért is van jelentősége, mert a külügyminisztérium az adatigényléseinkre azt válaszolta, hogy nem rendelkeznek adattal az utazás költségeiről, az ügyet vizsgáló NAIH-nak pedig azt nyilatkozták, hogy Szijjártó Péter nem az általunk megnevezett repülőgéppel repült a Budapest-Oszaka-Tokió-Baku útvonalon.További érdekesség, hogy a NAIH nem tartotta bizonyító erejűnek az olvasónk által készített fotókat, mondván, nem tudni, hogy azok akkor készültek-e, illetve a hatóság szerint Szijjártó Péter személye sem beazonosítható rajtuk egyértelműen.Adatszolgáltatás helyett törvénymódosításMivel a japán úttal kapcsolatban beadott legutóbbi közadatigénylésünket a külügyminisztérium nem teljesítette a törvényi határidőn belül, pert indítottunk az adatokért.A 2025. március 20-i tárgyalás alkalmával, a külügyminisztérium jogi álláspontjának ismertetéséből, illetve szóbeli ellenkeresetéből kiderült, hogy a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 57/A §. (1) bekezdés e) pontja alapján 2025. február 26-án külügyminiszteri döntés született, mely miszerint a perben megjelölt adatok megismerése iránti igény nem teljesíthető.Ezt a döntését Szijjártó Péter a hivatkozott törvény alábbi bekezdéseire alapozta:"(1) Ha... e) a védett személyek külföldi mozgásával összefüggő adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az e bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adat tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni, valamint annak közzétételét mellőzni kell.(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségérőla) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok tekintetében - Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve - a külgazdasági ügyekért felelős miniszter,b) az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott adatok tekintetében - Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit mérlegelve - a külgazdasági ügyekért felelős miniszter a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter véleményének kikérését követően dönt."A miniszteri döntés alapjául szolgáló törvény ügyünkre vonatkozó részei nagyon frissek: egy 2024. december végi törvénymódosítással emelték be őket a jogszabályba. Méghozzá a szokásos trükkös módon elrejtve: a kiegészítéseket a "Magyarország 2025-ös központi költségvetésének megalapozásáról" címet viselő salátatörvény részeként szavazták meg a fideszes képviselők a parlamentben. Nem sokkal az általunk az ügyben indított harmadik, és egyben utolsó olyan közadatigénylést követően, amelyben Szijjártó 2021-es magánrepülős japán körútjának költségeit firtattuk.A miniszteri döntés (melyet Szijjártó helyettese, Magyar Levente írt alá) indoklásában az szerepel, hogy a minisztérium a védett személyek mozgásával összefüggő adatok nyilvánosságra kerülését különlegesen magas biztonsági kockázatnak tekinti. Ezt azzal magyarázzák, hogy az adatok (pl. helyszín, utazási útvonal) ismerete alkalmas lehet egy jövőben megvalósuló, a védett személy ellen irányuló inzultus vagy bűncselekmény előkészítésére.Ez azonban esetünkben nem helytálló, hiszen a magángépbérlés költsége nem tartozik ebbe az adattípusba, a kockázatosnak tartott adatokat pedig nem mi, hanem a külügyminiszter kommunikációs csapata állítja elő és hozza nyilvánosságra. Szijjártó külföldi látogatásairól ugyanis minden esetben részletes képes beszámolókat tesznek közzé a miniszter hivatalos közösségi oldalain, ráadásul a történéshez közeli időpontban, a helyszín megadásával.Az pedig teljesen nonszensz, hogy biztonsági kockázatot jelentene a védett személyre nézve, ha az adófizetők megismernék az utazásához bérelt magánrepülőgép költségeit.Elsőfokon megnyertük a pertHiába volt azonban a külügy törvényi trükközése, mert az ügyben indított adatpert elsőfokon megnyertük: a Fővárosi Törvényszék 2025. március 20-án kelt ítéletében a közérdekű adatok kiadására szólította fel Szijjártó tárcáját.A bíróság átlátott a szitán, és közölte, hogy a védett személyek biztonságára vonatkozó decemberi törvénymódosítás "csak a jelen perben merült fel, mintegy utólagos magyarázatként", és később is keletkezett, mint a tárgyban tavaly tavasszal beadott első adatigénylésünk.Azt és a következő igénylésünket azonban teljesen más indokkal (nincs adatuk az útról) tagadta meg a külügyminisztérium, de az sem elfogadható a Törvényszék szerint, hiszen a tárca nyilvánvalóan "rendelkezett, rendelkeznie kellett" a miniszter hivatalos útjára vonatkozó adatokkal.A törvénymódosítással kapcsolatban pedig azt állapította meg a bíróság, hogya külügyminiszter és a külügyminisztérium nem tartozik a jogszabály hatálya alá,tehát Szijjártó külföldi útjainak adatainak kiadását nem lehet megtagadni arra hivatkozva, hogy azok "megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti".Vicces módon az alábbi mondat is szerepel a Törvényszék ítéletében: "Megjegyzi a bíróság, hogy a törvény idézett szövege nyelvhelyességi hibák miatt nem teljesen egyértelmű, de következtetni lehet a jogalkotó szándékára."A külügyminisztérium 30 napon belül fellebbezhet az elsőfokú bírósági döntés ellen, sőt, a későbbiekben akár egészen a Kúriáig is eljuthat az ügy. A jogi eljárás így 1-1,5 évig, vagyis akár a 2026-os országgyűlési választás utánig is elhúzódhat.Azóta egy repülős adatigénylésre sem válaszolnakA fentiek alapján egyértelműen kimondható, hogy a külügyminiszter magángépes hivatali útjaival összefüggő költségadatok - korábban rendben zajló - kiadása kapcsán radikálisan megváltozott a kormányzati hozzáállás.Erre utal a tavaly decemberi törvénymódosítás, illetve az is, hogy a költségekre vonatkozó közérdekű adatigényléseinket azóta már több esetben is válasz nélkül hagyta a külügyminisztérium.Legutóbb 2025. március 13-án adtunk be közadatigénylést, melyben Szijjártó újabb három magángépes hivatali útjának költségei után érdeklődtünk, de hiába. Az adatigénylésre az Infotörvényben előírt 15 napos törvényi határidő lejártával sem válaszoltak.Ebből arra következtetünk, hogy a külügyminisztérium az adatper tárgyalása során is hivatkozott, decemberi törvénymódosítást úgy értelmezi, hogy annak alapján Szijjártó Péternek, mint külgazdaságért felelős miniszternek jogában áll megtiltania a saját utazásaival kapcsolatos költségadatok kiadását - a nemzetbiztonságra való hivatkozással.Brassai KornélCímlapkép: Szijjártó Péter indul Japánba a ferihegyi repülőtérről 2021. március 7-én (fotó: Szijjártó/Facebook) | Törvénymódosítással titkolja a kormány a külügyminiszter magánrepülőgépes utazásainak költségét | Hiába trükköztek: az elsőfokú bírósági ítélet szerint a külügyminisztériumnak ki kell adnia, hogy mennyiért béreltek repülőt Szijjártó japán körútjára. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2025/04/25/torvenymodositassal-titkolja-a-kormany-a-kulugyminiszter-maganrepulogepes-utazasainak-koltseget | 2025-04-25 10:41:25 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem a tervek szerint alakul a 81. major növendék istálló kivitelezése. A közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentumok szerint többek között az elszennyezett talaj miatt kell módosítani az eredeti elképzeléseken. Ez pótmunkákkal és persze plusz költségekkel jár. A munkálatokat a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. rendelte meg, a beruházás egy részét uniós forrásokból fedezik. A ménesbirtok ma már nem az állam, hanem a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítvány tulajdonában van.Ahogy arról 2023-ban beszámoltunk, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a 81. major növendék istálló kivitelezése írt ki közbeszerzési eljárást, amit - hat jelentkező közül - nettó 3,3 milliárd forintos ajánlattal az A-Mezőgép Kft. nyert el. A cég feladata volt a telepen található 6 db istálló, a körülöttük lévő utak, jászlak, karámterek elbontása, majd 2 db növendék istálló építése állattartási technológia telepítésével. Továbbá az egyik istállón 1 db 50kWp napelemes rendszer kialakítása, emellett szalmatároló, silófermentáló és érlelő technikai tér, esőbeálló, hídmérleg, hajtófolyosó, kerítés és kapu, gyűjtőakna, tüzivíztároló, napi trágyatároló, kerékmosó és dögtároló kivitelezése is.A beruházásra 1,2 milliárd forint uniós támogatást nyert el a Nemzeti Ménesbirtok. Ahogy azt a fejlesztésekről többek között írták: "a fejlesztés célja, hogy az üszők a XXI. századot képviselő módon legyenek elhelyezve az állatjóléti feltételeket a legmagasabb szinten figyelembe véve (...) A fejlesztés hatására 1000 növendék egyed válik elhelyezhetővé. 4000 tonna tömegtakarmány elhelyezése valósul meg. (...) A vemhes üszők istállójában vízágyon fekszenek az üszők, hiszen a későbbi tejtermelő istállóban is ez a technológia található, hamarabb megszokják az állatok".Gondok a talajjal, a díszkerítéssel, a silóvalA közbeszerzési értesítőbe most feltöltött dokumentumok szerint azonban a kivitelező több problémával is szembe találta magát:egyrészt kiderült, hogy a tervezett falazott pilléres és lécmezős 455 m hosszú kerítésből csak 24 m kerítést, és a 7,22 m fesztávú kaput lehet megépíteni, mivel a feltárt altalaj minősége nem megfelelő a falazott kerítéselemek kialakításához.Bár úgy tervezték, hogy a telek északkeleti oldalán lévő térbeton burkolatai megmaradnak, megállapították, hogy a betonok teherbírása nem megfelelő, ezért fel kell azokat újítani.Az etetőút ponyvás lefedése sem bizonyult jó megoldásnak, ezért ezt szilárd verzióra cserélték, és a csapadékvíz elvezetését is újragondolták.Az is kiderült, hogy - a szerves anyaggal nagymértékben terhelt altalaj miatt - a silótornyokat sem lehetett volna az adott ponton felállítani, ezért vagy teljeskörű talajcserére vagy más helyen új alapozásra van szükség.Az elmaradó és új munkák miatt a felek módosítottak a szerződésen, amelynek következtében az építkezés ára megnőtt,és így a beruházás nettó 3 533 335 416 forintba kerül.Érdekesség, hogy szerződésmódosításra azért kerülhetett sor ebben a formában, mert az ellenérték növekedésének és csökkenésének nettó összértéke éppen nem érte el az eredeti szerződéses érték 15%-át (14,562% volt a különbség).Minden alapítványi kézbenAhogy arra korábban rámutattunk, a beruházás már nem az államot gazdagítja, hanem a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, amely 2022-ben kapta meg a mezőhegyesi lovaskomplexumot, és amelynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett.A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány egyike azoknak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA-k), amelyek több milliárd forintnyi vagyont kaptak a kormánytól, és fideszes politikusok irányításával működnek.A ménesbirtok korábban is milliárdokat kapott az államtól, és ez azóta sem változott, hogy alapítványi kézbe került. Tavaly például a 15-20 milliárdos bevételű ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-t is a tulajdonukba került.Katus Eszter | 3,5 milliárdra drágult a vízágyas tehénistálló építése a Mezőhegyesi Ménesbirtokon | Gond akadt a talajjal és a betonburkolattal is. Az alapítványi kézbe került létesítmény részben uniós forrásból fizeti a fejlesztéseket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/04/24/35-milliardra-dragult-a-vizagyas-tehenistallo-epitese-a-mezohegyesi-menesbirtokon | 2025-04-24 09:19:43 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kikértük a Szikszó térségében egy éve lezárt M30-as autópálya szerződését és mellékleteit az Építési és Közlekedési Minisztériumtól. Azonban csak a szerződést küldték meg arra hivatkozva, hogy a megsüllyedt út helyreállításánál a dokumentumoknak szerepe lehet. A kivitelezést nettó 40 milliárd forintért végző Strabag már elkezdte a szikszói útszakasz javítását, így vélhetően nem vitatja a saját felelősségét az ügyben."A Strabag felelőssége az M30-as autópálya minőségi hibáival kapcsolatban egyértelmű. Amíg nem hajlandóak orvosolni a problémát, addig a Strabaggal semmilyen szerződést nem írok alá, és megtiltom a kivitelezőknek, hogy alvállalkozóként a munkájukat igénybe vegyék" - közösségi oldalán írta ezt Lázár János idén februárban.Az M30-as Miskolc-Tornyosnémeti közötti autópálya alapkövét 2018. március elején tették le. Csöbör Katalin országygyűlési képviselő (Fidesz) akkor azt közölte, hogy "a borsodi megyeszékhelyet a magyar-szlovák határon lévő Tornyosnémetivel összekötő 57 kilométer hosszúságú gyorsforgalmi út uniós és hazai forrásból nettó 179,3 milliárd forintból készül el". Az alapkő szerint a kivitelezést a Strabag, a Colas, a Hódút és a Duna Aszfalt végezte. Mindegyik cég más-más részeken dolgozott: a Miskolc és Szikszó közötti szakaszt a Strabag építette.Az alapkőletétel után 3,5 évvel, 2021. októberében nagy felhajtással átadták Tornyosnémetiben az elkészült M30-ast. "A most átadott beruházás fél órával fogja lerövidíteni az utat Kassától Miskolcig. 2014 és 2020 között 700 milliárd forint érkezett a megyébe, és ha megnyerik a következő választást, ez a szám el fog törpülni azok mellett a fejlesztések mellett, amelyek itt megvalósulnak majd" - Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott így az átadón a vg.hu szerint.Az ünnepélyes eseményen azonban Orbán Viktor miniszterelnök nem csupán megjelent átvágni a nemzetiszínű szalagot, de egy Volkswagen kisbuszt vezetve, Csöbör Katalinnal az anyósülésen ráhajtott az új útra. "Ki is próbálom, hogy kész van-e végig. Nem csak parasztvakítás volt-e" - mondta, mielőtt elindult.843 napig bírta a szikszói szakaszA vidám átadó után a pálya lezárásáig alig több mint két év telt csak el."Az elmúlt időszakban az M30-as 38-as kilométerénél, Szikszó térségben az autópálya szerkezete több helyen is elmozdult, megcsúszott. Emiatt a burkolaton repedések jelentek meg. Az elmozdulás idővel olyan mértékűvé vált, hogy az már veszélyezteti a biztonságos közlekedést, így Társaságunk, felelős üzemeltetőként úgy döntött, hogy a pályát mindkét irányban, teljes szélességében lezárja, azon forgalom így nem haladhat. Erre várhatóan február 17-én, szombaton reggel kerül sor. Addig is kollégáink a szokásosnál is sűrűbben ellenőrzik a pálya állapotát" - ezt 2024 februárjában közölte a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó autópályakezelő.Úgy fogalmaztak, hogy "Az M30-as autópálya ezen szakasza még garanciális időszakban van, ezért az elmozdulások észlelése után azonnal felvettük a kapcsolatot a beruházó Magyar Állammal, aki haladéktalanul felszólította a kivitelezőt a javításra és a hiba okának megszűntetésére. Mivel a munkálatok a pálya alapját, földművét is érinthetik, várhatóan hosszú hónapokra zárva lesz az M30-as Szikszó közelében".A terveket és átadási iratokat nem adták kiA Miskolc-Tornyosnémeti közötti útszakasz és a kapcsolódó létesítményeik kiviteli terveinek elkészítésére, az engedélyeinek beszerzéseire és kivitelezésére kiírt közbeszerzés eredményét 2018 januárjában tették közzé. A megrendelő a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) volt, amit azóta beolvasztottak az Építési és Közlekedési Minisztériumba (ÉKM).A 30+100 - 40+500 km sz. közötti "A" szakaszt - ahova a beszakadt és emiatt lezárt szikszói rész is tartozik - nettó 39,9 milliárd forintos ajánlattal nyerte meg a Strabag. A szerződést később kétszer módosították, és a végösszeg a másodikkal átlépte a nettó 40 milliárd forintot.Az ÉKM-től nemrég közérdekű adatigénylésben kértük ki az M30-as vonatkozó szerződését, valamint az átadás-átvételhez és tervezéshez kapcsolódó iratokat. A minisztériumtól azonban csak a szerződést kaptuk meg, a többi dokumentumat nem adták ki az alábbi indoklással:"Tájékoztatjuk, hogy az Ön által kért, a Vállalkozói Szerződéses Megállapodáshoz kapcsolódó tervdokumentáció a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített olyan adatnak minősülnek, amelyek a helyreállítás és a garanciális hibák kijavítása során a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják",A mérnök elvileg mindent ellenőrzöttA szerződésből viszont több minden is kiderül. Lázár Jánosék mostani álláspontja szerint ugyanis a Strabag egyedül felelős a hibás útszakaszért, a 117 oldalas dokumentum viszont rögzíti, az egyes feladatok elvégzését mérnök ellenőrzi.A szerződésben a BIMLAB Mérnökiroda Kft.-t nevezték meg erre munkára. A dokumentum szerint "a Mérnök - különösen a Bázis és Aktualizált Dokumentációk felülvizsgálatakor, továbbá a teljesítés ellenőrzése során - megállapítja, hogy a Vállalkozó által biztosított személyi erőforrások és/vagy tárgyi feltételek, felszerelések, berendezések nem az előírt kiváló minőségűek, vagy nem megfelelőek, rövid határidővel felhívja a Vállalkozót az előírt szakképzettségű, minőségű feltételek biztosítására, melyről tájékoztatja a Megrendelőt.Amennyiben a Vállalkozó ismételt felhívást követően sem biztosítja a Projekt teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a Megrendelő jogosult súlyos szerződésszegés miatt a Szerződéstől elállni vagy azt felmondani."Vagyis a hierarchia szerint a mérnök állt a Strabag és az állam között.Így a szerződés szerint Lázárék kizárólagos felelősséghárítása alapjaiban vitatható. Azt persze nem várhatjuk el a minisztériumtól, hogy ellenőrizze a mérnököt, hiszen nem arra van. Az viszont elvárható, hogy ismerje saját szerződéseit. Ez már csak azért is lényeges, mert a szerződés azt is rögzíti, hogy a NIF, a minisztérium vagy a "projekt megfelelősége értékelését, tanúsítását, támogatását végző szervezetek" közül mindenkivel kötelező volt együttműködnie a Strabagnak.Az állam is ellenőrizhette az építkezéstEmellett azt is rögzítették a szerződésben, hogy "A Vállalkozónak az Ajánlattételi Dokumentációban meghatározottak szerinti minőségirányítási rendszerrel kell rendelkezni, és a minőségirányítási rendszerét köteles a teljesítés időszaka alatt fenntartani. A Megrendelő és/vagy a Mérnök felhívására az erre vonatkozó igazoló dokumentumokat köteles a Vállalkozó bemutatni."Vagyis NIF és a minisztérium bármikor megnézhette, mit és hogyan építenek be az útba. Ha ezt megtette és mindent rendben talált, akkor érthetetlen a keménykedés a kormány részéről, hiszen szándékosság aligha lehet a háttérben - ha mégis, akkor azt a megrendelő hallgatólagos beleegyezésével történt.A szerződés Ellenőrzés és vizsgálat pontja szerint "a Mérnök, a Megrendelő, továbbá vasútfejlesztési projekt esetén a Pályahálózat-működtető jogosult arra, hogy az építés, elkészítés, gyártás vagy előkészítés alatt ellenőrizze és megvizsgálja az anyagokat, berendezéseket és beszerelendő tárgyakat."De még azt is előírták, honnan lehet a töltésanyagot hozni, és az milyen követelményeknek feleljen meg.Ahogy írják: "Amennyiben a Szerződés tárgya kiterjed töltésépítésre, a töltésépítésekhez szükséges anyagot a Műszaki Követelményekkel összhangban elsősorban a bevágásokból, másodsorban a Szerződés szerinti anyag-nyerőhelyekről kell biztosítani a Mérnök előzetes jóváhagyása és feltételei alapján, figyelembe véve az állami vagyonról szóló jogszabályokat, valamint a bányatörvény hatályos rendelkezéseit." És ezt ugye a mérnök és a minisztérium is ellenőrizhette.Azt is pontosan rögzítették, miként zajlik az átadás. Eszerint "a Vállalkozó készre jelentése alapján a Megrendelő, vagy a Megrendelő megbízásából a Mérnök a Vállalkozó általi készre jelentés kézhezvételét követő 15 tizenöt) napon belüli időpontra kitűzi, és a Mérnök lefolytatja a (Rész) Műszaki Atadás-átvételi Eljárást".A Strabag megkezdte a javítást"Október végéig ki kell javítani az M30-as autópálya megsérült szakaszát, és vissza kell adni a forgalomnak - jelentette ki Lázár János Szikszón, egy lakossági fórumon. A Telex arról is írt, hogy Lázár szerint "a hiba feltárásához a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereit hívták segítségül, mert nem hitték el a kivitelező állítását a probléma keletkezéséről", valamint a miniszter azt is mondta, hogy "az altalajban folyamatos vízszivárgás van, amit nem kezeltek."A szerződés szerint "jótállási kötelezettsége alól Vállalkozó akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett". Eddig azonban az ügyben csak a minisztérium álláspontja ismert, a Strabagot a szikszói lakossági fórumra nem engedték be.Viszont az osztrák cég néhány napja a Facebook-oldalán azt tette közzé, hogy elkezdte a lezárással érintett szakaszon az instabil talajszerkezet megerősítésének előkészítését "szoros együttműködésben az Építési és Közlekedési Minisztérium munkatársaival". Ez alapján a kivitelező nem vitatja a saját felelősségét az ügyben.A minisztérium diktálA szerződés szerint a "Jótállás időszak időtartama, illetve vége a Projekt egésze sikeres Műszaki Átadás-átvételének lezárásától számított 36 (harminchat) hónap." De a tervezést is említik, eszerint "A Vállalkozó szavatossága alapján a terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatti jogok gyakorolhatók."Az, hogy mikor mi történik, nem a Strabag döntése, mivel a szerződés azt írja: "A Megrendelő határozza meg a javítás határidejét. A Vállalkozónak a javítás módjáról Javítási Technológiai Utasítást kell készítenie. A Vállalkozó köteles a Jótállási Időszak egész ideje alatt a Megrendelő és/vagy a Mérnök ésszerű utasításnak megfelelően az előírt határidőn belül kijavítani és/vagy helyre állítani minden hibát, hiányosságot, repedést, tönkrement részt stb., amelyre a Megrendelő utasítja".Ahogy azt is rögzítették, hogy "ha bármely hiba, repedés vagy más hiányosság merül fel a Projekt tárgyán a Jótállási Időszak lejárta előtt, a Mérnök és/vagy Megrendelő jogosult utasítani a Vállalkozót - egy másolatot küldve a Megrendelőnek - hogy irányítása szerint tárja fel a hiba okait. Ha a hiba, repedés vagy egyéb hiányosság olyan, amelyért Vállalkozó felelős,a feltárás elvégzésével kapcsolatban felmerült költséget a hiba kijavításának költségein felül a Vállalkozó viseli."A minisztérium a lényegi adatokat nem adta ki, vagyis azt, hogy hogyan zajlott a teljesítés, az átadás-átvétel. Márpedig azok, ha szerződés szerint történtek, fontos részleteket tisztáznának. De úgy tűnik, nem ez a kormány célja, hiszen míg a civilektől transzparenciát követelnek - erre Brüsszelt is felszólítják - addig a magyar kormány adatokat titkol el, és ebben élen jár az ÉKM, Lázár János minisztériuma.Segesvári CsabaA címlapkép Átlátszó-montázs: Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédet mond az M30-as autópálya helyreállításáról tartott lakossági fórumon Szikszón 2025. február 17-én. (fotó: MTI/Vajda János) és az M30-as (fotó: Lázár János/Facebook) | Titkolja a kormány a beszakadt M30-as iratait, pedig elvileg ellenőriztek mindent | Lázár Jánossal az élen a Fidesz a kivitelező Strabagra mutogat, pedig az állam részéről valaki átvette a később megsüllyedt autópálya-szakaszt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/03/03/titkolja-a-kormany-a-beszakadt-m30-as-iratait-pedig-elvileg-ellenoriztek-mindent | 2025-03-03 08:36:27 | true | null | null | atlatszo.hu |
Év elején közadatigénylésben kértük ki Győrtől a város által kötött földvásárlási szerződéseket. Az akkor még a fideszes Dézsi Csaba által vezetett önkormányzat először alkudozott, majd két hónappal később megtagadta az adatszolgáltatást. Pert indítottunk és nyertünk is, közben pedig új polgármestere lett a városnak. A jogerős ítéletet azonban a független Pintér Bence sem hajtja végre, pedig korábban - újságíróként - még ő is a részleteket kutatta."Győri Ipari Park-bővítés: minden földet felvásárolt az önkormányzat Dézsi szerint" - írta tavaly októberben az ugytudjuk.hu. A lap cikkét Pintér Bence jegyzi, aki azóta Győr polgármestere lett. A győri földvásárlások részleteire azért voltunk kíváncsiak, mert abban az időben indult el a BYD-nak szánt földek kisajátítása Szegeden, és össze akartuk hasonlítani az árakat a győriekkel.Pintér tavaly őszi cikke szerint "Győr 10 milliárd forint kölcsönt kapott 2022-ben az Ipari Park bővítésére, amit Győrszentiván mellett akarnak megvalósítani, és a megalapozott gyanú szerint a Volkswagen akkumulátorgyárának szánták a területet. Ami biztos, hogy ennek a területnek »Gipz«, azaz különösen veszélyes ipar telepítésére lehetőséget adó besorolást akarnak adni, ezen felül semmit sem kommunikáltak a helyiekkel az egész projektről."Először nem értették, majd megtagadtákSzintén 2023 őszén indult el Szegeden a BYD-nak szánt földek kisajátítása, amivel sokat foglalkoztunk, és össze akartuk hasonlítani az ottani árakat a győriekkel. Ezért idén januárban közadatigénylésben kértük ki Győrtől "az önkormányzat által 2022-től történt ingatlanvásárlásokat (beleértve termőföld), kisajátításokat, valamint az azokhoz tartozó szerződéseket".Adatigénylésünkre Dézsi Csaba akkori fideszes városvezető aláírásával kaptunk választ februárban. A levélben ez áll: "Tájékoztatom, hogy a megküldeni kért ingatlanvásárlások és kisajátítások, illetve az azokhoz tartozó szerződések kapcsán nem azonosítható a konkrét adatokra vonatkozó adatigénylése. A dokumentumok, illetve dokumentumrészek másolatának kiadása is csak konkrétan meghatározott adatokra vonatkozóan értelmezhető az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 29. § (3) bekezdése alapján."Vagyis nem értették, mit értünk földvásárlások alatt. Pontosítottuk az igénylést, miszerint az önkormányzat által 2022. január 1. napjától az adatigénylés napjáig eladott vagy vásárolt ingatlanok listáját szeretnénk megkapni a kapcsolódó szerződésekkel együtt.Erre azonban azt válaszolták, hogy "az Ön által igényelt adatokat, mivel azokat konkrétan megjelölt ingatlanokra vonatkozó bontásban kérte,nem teljesíthető a természetes személy tulajdonosok, illetve vevők személyes adatokhoz fűződő jogainak sérelme nélkül,tekintve, hogy az ingatlan tulajdonosai a helyrajzi számok alapján az ingatlan-nyilvántartásból bárki számára azonosíthatóak". Erre reagálva felajánlottuk, hogy töröljék a helyrajziszszámokat, de így is elutasították az adatok kiadását.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Pereltünk és nyertünkEmiatt pert indítottunk a győri önkormányzat ellen az ingatlaneladási adatokért, és nyertünk is: a bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy a "szerződések megkötése közérdekű adatnak minősül".Az ítélet szerint a fideszes önkormányzat "nem adott - egy közhivataltól elvárható - egyértelmű választ". Győr azzal védekezett a perben, hogy amúgy is értelmetlen az adatigénylésünk, mivel "a szerződések - a személyes adatok és az ingatlan leíró adatainak kitakarása után - kizárólag a vételárat, a formanyomtatvány szövegét és a szerződéskötés dátumát fogják tartalmazni. Az alperes számára a szerződések, kisajátítási határozatok ilyen módon történő anonimizálása jelentős - és felesleges - munkaterhet jelent".A bíróság viszont kimondta, nem az önkormányzat feladata eldönteni, hogy értelmetlen-e egy adatkérés. Emlékeztetőül: az önkormányzat nem válaszolta meg az adatigénylésünket, a megtagadásnál pedig még nem tartotta értelmetlennek.Az ítélet ellenére is kitakarták a területek nagyságátEzért is mondta ki a bíróság, hogy "egyértelmű, hogy a felperes milyen adatok kiadására kérte kötelezni az alperest a perben, egyértelmű, hogy a felperesnek pert megelőző eljárásban lefolytatott adatigénylési eljárása ugyanezen adatkörre vonatkozott, azonban csak a harmadik, legutolsó adatigénylés tekintetében kapott végleges elutasító választ az alperestől".Természetesen az is közadat, hogy kivel köt szerződést az önkormányzat, és kinek a földjét, mennyiért sajátították ki. A bíróság ugyanis arra kötelezte a győri önkormányzatot, hogy az adatokat úgy adják ki, hogy az tartalmazza a kisajátítás útján megszerzett ingatlanok listáját a fenti időtartamra a kisajátítási eljárásban hozott határozatok oldalhű másolatával, a személyes adatok szükség esetén történő felismerhetetlenné tétele mellett és a helyrajzi számok kitakarásával.Viszont az ítélet szerint az ingatlanok nagyságát és vételárát nem takarhatják ki.A győri önkormányzat az ítélet után, idén október közepén 272 szerződést küldött, de azokat nem az ítéletnek megfelelően takarta ki. A vételárat ugyan benne hagyták az iratokban, de a területek nagyságát kitakarták. Így nem derül ki, hogy mekkora ingatlanokra vonatkoznak a szerződések, anélkül pedig nem lehet megítélni, hogy reális áron kötötték-e őket.Jeleztük a problémát a győri önkormányzat jogi irodájának, de nem válaszoltak. Ezért most végrehajtást indítunk Győr ellen, hogy a jogerős bírósági ítéletnek megfelelően kapjuk meg az ingatlanvásárlási adatokat, a területek nagyságával együtt.A városnak közben új polgármestere lett a júniusban megválasztott Pintér Bence (Tiszta Szívvel a Városért Egyesület, TVSZ) személyében. A független városvezető október elején lépett hivatalba, vagyis már nem Dézsi, hanem ő vezette az önkormányzatot, amikor a területnagyságot is kitakarva küldték meg a földvásárlási szerződéseket - ellentmondva a bírósági ítéletnek.Pedig Pintér tavaly ősszel újságíróként még maga is a részleteket kutatta, és arról írt cikket, hogy "minden földet felvásárolt az önkormányzat Dézsi szerint". A napokban pedig azzal büszkélkedett az új polgármester, hogy "átláthatósági szobát" nyit a győri önkormányzat, amíg digitalizálják a közérdekű adatokat.Segesvári CsabaCímlapkép: Dézsi Csaba (Fidesz) volt győri polgármester az önkormányzat által küldött szerződésekkel (Átlátszó-montázs) | Végrehajtást indítunk a győri önkormányzat ellen a földvásárlási adatokért | Adatigénylésünket megtagadta az akkor még Dézsi Csaba által vezetett önkormányzat, de hiába nyertük meg a pert, és lett Pintér Bence a polgármester, mégsem küld | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/12/04/vegrehajtast-inditunk-a-gyori-onkormanyzat-ellen-a-foldvasarlasi-adatokert | 2024-12-04 09:46:54 | true | null | null | atlatszo.hu |
Pert indítottunk a makói gyógyfürdőt üzemeltető önkormányzati cég ellen, miután nem adták ki a jegyértékesítési adatokat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálatot indított a cég jogsértő gyakorlata ellen. Az adatokat végül megküldték, s azokból az látszik, hogy idén augusztusban kevesebben mentek a 12 milliárd forint közpénzből felújított Hagymatikumba, mint 2019-ben, és összességében is csak minimálisan nőtt a látogatószám. Az üzemeltető cég szerint a bevételek nőttek, de sok minden változott a turizmusban."A Hagymatikum Gyógyfürdő bővítésének történelmi beruházása rendkívül fontos a város jövője szempontjából" - írta 2022-ben Makó polgármestere, Farkas Éva Erzsébet (Fidesz-KDNP). Idén márciusban a polgármester Orbán Viktorral és Lázár Jánossal közösen adta át az elkészült gyógyfürdőt, aminek a felújítására eredetileg 3,6 milliárd forintot szántak, de végül ennek majdnem négyszeresébe került.Idén szeptemberben, közel fél évvel az átadás után a polgármester a testületi ülésen arról beszélt, hogy "Azt várjuk ettől a fejlesztéstől, hogy a város gazdasági életét az itt élő vállalkozások számára segítse és bővítse, és új lehetőségeket, új tereket adjon a Makóra érkező új lakosoknak és természetesen az itt élők számára is."A Lázár János-közeli Promenad24.hu azt írta idén szeptemberben, a "Hagymatikum nagy húzómotorja a turisztikának. A látogatottság az átadás óta nagymértékben megemelkedett, ezzel pedig a fürdőkomplexum bevételi forrásai is növekedtek."Nem akarták kiadni az adatokatKorábban megírtuk, hogy a makói Hagymatikum átépítésére eredetileg 3,6 milliárd forintot szántak, de végül mintegy 12 milliárd forint közpénzt költöttek. A Makovecz Imre elképzelései és a Makona Tervező Iroda tervei alapján elkészülő beruházás megduplázta a fürdő kapacitását.A 2024 tavaszi átadást követően a Hagymatikumot üzemeltető Makói Szolgáltatói Nonprofit Zrt.-től már kértünk jegyeladási adatokat, amiket a 2019-es számokkal vetettük össze, mivel a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) rendszeresen nevezi csúcsnak azt a nyarat.Idén ősszel újabb adatokat kértünk, és a 2024-eseket meg is kaptuk, de az összehasonlításhoz szükséges 2019-eseket nem. Ezért pereltünk és panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), ami vizsgálatot indított az önkormányzati céggel szemben az adatok visszatartása miatt.Alig 7 százalékkal lett több vendég"2024. január-júniusban a turisztikai szálláshelyeken 17 millió 821 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek. Ez 7,6%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. Az időszak során a turisztikai szálláshelyekre érkező vendégek száma jelentősebben (13%-kal) nőtt, mint az általuk eltöltött vendégéjszakáké, így egy vendég az egy évvel korábbihoz mérten átlagosan kevesebb időt (2,4 vendégéjszakát) töltött el a szálláshelyeken" - ez a KSH szeptember végén megjelent turizmusról szóló kiadványában szerepel.Fürdőkről csak 2023-as számok vannak a KSH statisztikáiban. Az MTÜ augusztusi adatai szerint viszont nem csökkent a turisták száma: azt írják, hogy "augusztusban Budapest után a top10 legtöbb vendégéjszakát fogadó települések döntően fürdővárosok voltak: Siófok, Balatonfüred, Hajdúszoboszló, Hévíz, Zalakaros, Balatonlelle, Bük, Gyula, Eger és Zamárdi."A Makói Szolgáltatói Nonprofit Zrt. a perindítás után végül megküldte a kért adatokat. Azok alapján látszik, hogyan alakult a fürdő vendégeinek száma az idei átadás után és 2019-ben.2024. áprilisban 16, májusban 40 százalékkal több vendég volt, majd júniusban 9 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. Az idei rekord meleg nyáron júliusban 17 százalékkal nőtt a vendégszám, augusztusban viszont 4 százalékkal elmaradt a 2019-estől.Összességében 6,8 százalékkal nőtt a fizetővendégek száma a felújítás után.A bevételek ennél jobban megszaladtak, mivel a bővítéssel jelentős áremelkedés is érkezett. A makói gyógyfürdő árai ugyanis idén a 2019-es duplájára ugrottak, ami jóval az infláció feletti emelést jelent.Növekvő bevétel, átalakuló turizmusA Makói Szolgáltatói Nonprofit Zrt. válaszolt az önkormányzatnak küldött kérdéseinkre - ezeket szó szerint idézzük. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan értékelik a felújított fürdő megnyitása óta eltelt időt, milyen elvárásaik voltak a kapacitás megduplázásával.Azt írták, "Az elvárásokat a Társaság üzleti terve tükrözi. Öröm mindannyiunk számára, hogy a 2024-es évre a Fürdő Divízióban tervezett bevételt a Fürdő Divízió már 2024. október hónappal bezárólag nagyságrendileg 30.000.000.- Ft-al meghaladta."Arra is rákérdeztünk, hogy a látogatók száma mennyiben igazolta a beruházást, vártak-e tőle növekedést, és mi okozta, hogy idén augusztusban a 2019-es évhez hasonlítva kevesebben voltak a fürdőben. Erre úgy válaszoltak, hogy "természetesen vártunk növekedést, mely be is igazolódott. 2019-et mint a hazai turizmus csúcsévét tartják nyilván, minden turisztikai szereplő szeretné újra elérni azt a szintet látogatószámban.2019 óta történtek olyan események mind európai, mind globális szinten, mely az emberek költési hajlandóságát nagyban befolyásolják és melyekre nincs ráhatásunk, gondolunk itt elsősorban a SARS-CoV-2 koronavírus világjárványra, az orosz-ukrán háború kitörésére.Kiemelendő egyébként, hogy 726 fővel jött kevesebb vendég, mint 2019-ben, nagyságrendileg ez a szám 1,5%-os csökkenést jelent,szemben más régiók jóval nagyobb arányú visszaesésével. Habár az augusztusi látogatószám 1,5%-kal alacsonyabb volt, mint 2019-ben, a bevételek szempontjából mindenképpen sikeres főszezont (július, augusztus hónapok) tudhat a Hagymatikum maga után.Míg 2019-ben a főszezonban a Hagymatikum árbevétele 272.180.895 Ft, volt, addig 2024-ben ez a szám 552.154.551 Ft, mely több, mint a hazai turizmus csúcsának tekintett 2019-es év árbevételének duplája. Ha csak az augusztusi hónapot is nézzük, 2024-ben 140.228.277 Ft-tal több bevételt generált a Hagymatikum, mint 2019. augusztusában."Az idei turizmusról szóló adatokra pedig úgy reagáltak, hogy "nagy örömünkre 2024 júliusában a Hagymatikum látogatószáma meghaladta a 2019 júliusi látogatószámot. Makó vonatkozásában pedig - a bekért adatok alapján - 2019 júliusában a vendégéjszakák száma 7597 volt, míg 2024-ben ez 13191".Majd hozzátették, hogy "2023-ban a teljes évi vendégéjszakák száma 69627 volt, 2024. 1-11. hónapot figyelembe véve a vendégéjszakák száma 75054. Kiemelendő ugyanakkor az is, hogy Makón nincsenek nagy szállodák, inkább apartmanházak, és a legnagyobb hotel is 37 szobával rendelkezik, mely kedvezőtlen ilyen szempontból."Segesvári CsabaCímlapkép: Orbán Viktor a makói Hagymatikum átadásán 2024. március 24-én (fotó: Lázár János Facebook-oldala) | Alig nőtt a látogatószám a 12 milliárdból felújított makói Hagymatikumban | Az idén tavasszal átadott makói gyógyfürdőbe idén augusztusban kevesebben mentek, mint 2019-ben. A bevétel viszont nőtt, mert jelentősen megemelték a jegyárakat | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/12/05/alig-nott-a-latogatoszam-a-12-milliardbol-felujitott-makoi-hagymatikumban | 2024-12-05 10:02:53 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kaszinóváros helyett szabadidő-központ és rendezvényhelyszín létesülne a Velencei-tó sukorói partszakaszán "fiatalok számára". A beruházásról még 2021-ben döntött a kormány, ám a megvalósítás tolódott. Egy most decemberben társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet meghatározza a beépítési arányokat, és módosítja a beruházási célterületet, melynek ingatlan-tulajdonosai közt NER-közeli személyek és az egyik Rahimkulov-fiú is felbukkannak. A projektnek sok ellenzője van, akik szerint a beruházás a tó egyedüli természetközeli partszakaszának beépítésével járna, és veszélyeztetné az ott lévő különleges természeti értékeket.2021-ben döntött arról a kormány, hogy Fiatalokért Központ néven Sukorón egy rendezvény-központot hoz létre, szálláshelyekkel, sportpályákkal és kiszolgáló épületekkel együtt. A kiemelt beruházásként megvalósítandó létesítményről december 12-én egy új kormányrendelet jelent meg, melyből újabb részletek derülnek ki.Az eredeti 2021-es kormányhatározat szerint Sukorón egy olyan ifjúsági központ épülne, mely helyet adna az EFOTT (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója) évenkénti fesztiváljának, illetve más sport- és szabadidős rendezvényeknek. A határozat rendelkezik arról is, hogy a beruházás megvalósítását követően a létrejövő ingó vagyonelemek "A HÖOK a Hallgatókért Alapítvány" tulajdonába kerülnek, működtetésüket pedig az EFOTT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. fogja végezni, amely a létesítményeket határozatlan időre használatba kapja.NER-közeli és orosz ingatlan-tulajdonosok a háttérbenBár a Fiatalokért Központ az ehhez készült hatásvizsgálati dokumentum szerint a Sukoró 022/8. helyrajzi számú telken, 8 hektáron valósulna meg, a határozat ennél jóval nagyobb beruházási területet jelöl ki. Az indoklás szerint azért, hogy a Velencei-tó sukorói partszakasza "egységes területként legyen fejlesztve".A most decemberben társadalmi egyeztetésre bocsátott újabb rendelet a korábban kijelölt 33 vízparti ingatlant újabbakkal egészíti ki. Az is kiderül belőle, hogy a tervezett Fiatalokért Központ és a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia között lévő vízparti területeken is jelentős beépítésekre lehet számítani.A kijelölt ingatlanok többségükben a Magyar Állam és Sukoró Város Önkormányzat tulajdonában vannak. A 019/3. helyrajzi számú telek - amely a hírhedt sukorói Kaszinó-projekt botrányos telekcsere-ügyletének egyik ingatlana volt - viszont 2020-ban a Tópart Business Kft. tulajdonába került.A Tópart Business Kft. öt tulajdonosa az Opten cégadatai szerint: Madarász László, Dr. Berényi János György, Dr. Székely István József, valamint az APR Holding Kft. és a Librate novo Kft. Az APR Holding Kft.-n három cég osztozik, az A-Home Kft., a Greennovatív Kft. és a Peter’s Consulting Kft.A Greennovatív Kft. tulajdonosa Ruszlan Rahimkulov orosz oligarcha, Megdet Rahimkulov egyik fia. A Peter’s Consulting Kft. tulajdonosa pedig az a Zentai Péter üzletember, akinek a Városháza-ügyben Ruszlan Rahimkulovval játszott közös szerepéről egy korábbi cikkünkben írtunk.A Librate novo Kft. tulajdonosaként Görgicze László többek közt a velencei plázs bérlőjeként, az előtte lévő strand lekerítőjeként vált ismertté Velencén.A Tópart Business Kft. két másik tulajdonosa is ismert kormány-közeli személy: Madarász László 1999-2002 között a Postabank igazgatóságának elnöke volt, most a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottsági tagja; Berényi János korábban a GYSEV és a Malév elnöke volt, jelenleg stuttgarti főkonzul.A decemberben közzétett rendelet-tervezet szerint a 019/3. helyrajzi számú, 8 és fél hektáros ingatlanra "szálloda, szálláshely, apartman szálló, lakó, kulturális, közösségi szórakoztató, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, sport és rekreáció, iroda rendeltetésű építmények" helyezhetők el. A beépítési paraméterek szerinta helyszínre akár 13 méter magas épület is felhúzható;a terepszint feletti beépítés mértéke 25% lehet, a terepszint alatti beépítésre viszont 50%-os beépítési arányt engedélyeznek.A 019/13. helyrajzi számú ingatlanra "nevelési, oktatási, kulturális, közösségi szórakoztató, intézményi, rekreációs, szolgáltató, sport, gyermek- és ifjúsági tábor rendeltetést tartalmazó épületek" helyezhetők el", az engedélyezett épületmagasság 7,5 méter. A területnek csak 5%-a beépíthető, de minthogy ez egy 44 hektáros terület, ezen az ingatlanon is jelentős beépítést terveznek.Az építkezések vélhetően jelentős környezetpusztítással, növényirtással és fakivágással fognak járni - holott az ingatlannal közvetlenül szomszédos Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia építése során már letarolták a fákat, írtuk meg korábban.A projekt kapcsán az körvonalazódik, hogy az óriási politikai botrányt kavartGyurcsány-kaszinó helyett most kormányközeli ingatlan-tulajdonosokhoz és egy orosz oligarchához köthető beruházásra kerülne sor- mégpedig a teljes sukorói partszakaszon.Fák helyett beton, fém és üvegA feol.hu Fejér vármegyei hírportál egy tavalyi cikke szerint a beruházásról Maszlavér Gábor, a Fiatalokért Központ szakmai igazgatója a 2023-as Velencei-tavi turisztikai évadnyitón így nyilatkozott: céljuk, hogy "a Sukoró területén korábban tervezett kaszinóváros helyett közösségépítésre, képzésekre, konferenciákra, orientációs programokra létesüljön egy olyan helyszín, amely szabadidős és a fent említett programokra biztosít lehetőséget közép-európai, Kárpát-medencei, de elsősorban magyar fiatalok számára".A szakmai igazgató arról is beszélt, hogy első ütemben a terület infrastrukturális fejlesztésére és a sukorói szabad strand megújítására kerül sor. Majd a projekt második ütemében egy2,5-3 ezer fő befogadására alkalmas, "multifunkcionális központi csarnok" épülne1300 m2 hasznos alapterülettel, 6 méteres belmagassággal - melyben több ezer fős rendezvények mellett konferenciákat is lehet majd tartani, és az épületben irodákat, raktárakat is elhelyeznének. Emellett 110 darab 4-6 férőhelyes mobilházat telepítenének a területre, valamint 300 fő befogadására alkalmas kemping, fesztiválhelyszín, játszótér és több sport-és fitneszpálya is létesülne.Helyi építészek szerint - akiket nem vontak be a tervezésbe - a tervek alapján nincs szó fenntarthatóságról és természetes anyagokról, kizárólag betonból, fémből, üvegből és szendvicspanelból építkeznének.A projekt megvalósítását sokan ellenzik; a sukorói partszakasz védelmében a Nyíltan a Fiatalokért Központról Facebook-csoport tagjai egy tiltakozó petíciót is indítottak, melyet eddig közel 1600-an írtak alá. A tiltakozók szerint a szinte teljesen körbeépült Velencei-tónál egyedül a sukorói partszakasz őrizte meg többé-kevésbé korábbi természetes állapotát. A tópart beépítése helyett korszerűen felszerelt szabad strandra lenne szükség, írják a petíció szerzői, akik a nagy tömegrendezvények - mint az évenkénti EFOTT fesztivál - esetében szigorúbb szabályozást, a tóparti fejlesztések tervezése ügyében pedig a lakosság bevonását is követelik.Arra is felhívják a figyelmet, hogy a parti építkezés tönkretenné a tó ökoszisztémáját, ésveszélyeztetné a Velencei-tó különleges, megőrzendő természeti értékeit,többek közt a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő védett Madárrezervátumot, a Radetzky Jenő által alapított híres Madárvártát és a parttól mindössze egy kilométerre levő Pákozdi Arborétumot.A projekt megvalósításához szükséges Sukoró Építési Szabályzat (SÉSZ) módosítása forráshiány miatt az eredeti határidőre nem készült el, a módosított tervezési szerződésben újabb határidőt jelöltek meg. A projekt halasztódása miatt a beruházás környezetvédelmi eljárása is eredmény nélkül zárult.Bár az eljáráshoz készült előzetes vizsgálati dokumentum azt állítja, hogy a projekt közvetlenül nem érint természetvédelmi területet, a beruházás tájképi hatását negatívan értékeli: "A beavatkozások a táj jelenlegi használati formáit véglegesen zavarják, mivel a térségben a jelenlegi helyzetben a természeti elemek dominálnak, míg a művi létesítmények aránya alacsony. A rálátást leginkább a déli partról zavarja, mivel onnét a jelenlegi tájképből a művi elemek csak kis kiterjedésben vannak, az északi part beépítettsége csekély" - olvasható a vizsgálati tanulmányban.A beruházásról szóló kormányrendeletet csupán 8 napig, december 20-ig lehetett véleményezni. De a "társadalmi egyeztetés" egyébként is csak színjáték - arra ugyanis nehéz lenne példát találni, hogy egy kiemelt beruházás kapcsán az észrevételek hatására a kormányzat visszavonulót fújt volna.A projekt ellenzői mindenesetre számos észrevételt tettek, mert rendkívül károsnak tartják a sukorói partszakasz beépítésére vonatkozó grandiózus terveket. Az egyik véleményező így fogalmaz: "A Fiatalokért Központ tervezett beruházásának megakadályozása a Velencei-tó körül élő 27 ezer lakosnak, a sok ezer ide látogatónak, s a tópart teljes élővilágának kiemelt érdeke."Bodnár Zsuzsa | Az elbukott sukorói kaszinóváros helyszínén most NER-orosz érdekeltség építene hasonló komplexumot | Fiatalokért Központ néven épülne rendezvényhelyszín a Velencei-tó partjára, a beruházás hátterében ingatlan-tulajdonosként az orosz milliárdos Megdet Rahimkulov | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/12/23/az-elbukott-sukoroi-kaszinovaros-helyszinen-most-ner-orosz-erdekeltseg-epitene-hasonlo-komplexumot | 2024-12-23 10:13:02 | true | null | null | atlatszo.hu |
Varga Ferenc szentesi DK-s önkormányzati képviselő közösségi oldalán arról írt, hogy a helyi sajtó minden mögött őt látja, pedig Farkas Nikolett képviselőt épp saját pártja, a Fidesz jelenthette fel választási csalásért. A képviselőnő a Facebookon arról írt, hogy a 2019-es kampányban - amikor függetlenként indult - kihasználták és félrevezették. Megkeresésünkre azonban semmilyen konkrétumot nem mondott."A Fidesz saját maga jelentette fel a hölgyet évekkel ezelőtt. Aztán 2024-ben, akit feljelentettek, a saját jelöltjük lett. ? Most a Fidesz feljelentése nyomán a Fidesz képviselője áll a bíróság előtt! Tudjátok, előre, nem hátra!" - ezt írta közösségi oldalán Varga Ferenc. A DK szentesi képviselője azután posztolta ezt, hogy megírtuk, választási csalásért állították bíróság elé a Fidesz szentesi önkormányzati képviselőjét, Farkas Nikolettet.Ahogy néhány napja beszámoltunk róla, a Szegedi Törvényszék tájékoztatása szerint a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség 2024. szeptember 3. napján emelt vádat "F.N. II. rendű vádlottal szemben a Btk. 350. § (1) bekezdés d) pontjának II. fordulata szerinti választás rendje elleni bűntett miatt, mely alapján a Szegedi Törvényszéken B.44/2024. számon van folyamatban büntetőeljárás".Majd azt is közölte a törvényszék, hogy "a vádlottak az előkészítő ülésen bűnösségüket nem ismerték be, erre tekintettel a bíróság tárgyalás tartását rendelte el". Azt azonban sem a bíróság, sem az ügyészség nem írta meg, hogy mikori esetről van szó.Az F.N. monogramú vádlott nem más, mint Farkas Nikolett, a szentesi közgyűlés fideszes tagja. A képviselőnek december 18-án küldtünk levelet a vádemeléssel és a tárgyalással kapcsolatban, de nem reagált a megkeresésünkre. Január 8-án azonban a közösségi oldalán azt írta, hogy "az utóbbi napokban egy félrevezető kampány indult rajtam keresztül a Fidesz ellen.A 2019-es választáson Antal Balázs Tibor csapatában indultam függetlenként, amit az ügyészség választási csalással vádol. Én később szembesültem, mennyire kihasználtak és félrevezettek.Tehát egy ellenzéki, a mostani városvezetés érdekében, a Fidesz ellenében szerveződő csoport választási csalását akarják kifordítva magyarázni. Arra kérek mindenkit, várjuk meg a bíróság döntését! Az én lelkiismeretem tiszta és a bírósági döntésről fogom tájékoztatni a Tisztelt Lakosságot! A DK-s képviselőket arra kérem, foglalkozzanak végre a szentesi problémákkal, mert munka lenne elég, csak neki kellene kezdeni!".Ezután újra írtunk a képviselőnek, akitől megérdeklődtük, hogy pontosan mit ért félrevezetés alatt. Arra is rákérdeztünk, hogy mikor gyanúsították meg a választási csalással, és a 2024-es önkormányzati választás előtt, fideszes képviselőjelöltként erről miért nem számolt be. Azt is szerettük volna megtudni, hogy mikor akarta a választópolgárok tudtára adni, hogy vele szemben büntetőeljárás folyik, illetve tudja-e, hogy ki jelentette fel anno.A képviselőnő ezúttal válaszolt a megkeresésünkre, de nem mondott semmi konkrétumot. Mindössze azt írta, hogy"Az üggyel kapcsolatosan a Facebook-oldalamra felraktam a tájékoztatásom. Az ügy lezártáig szíves türelmét kérem. A bíróság döntéséről tájékoztatni fogok mindenkit és részletesen válaszolok kérdéseikre!".A fideszes képviselőnő által említett Antal Balázs Tibor egykori szentesi fideszes alpolgármester 2019-ben új egyesületével indult az önkormányzati választáson, emiatt a Fidesz kizárta a soraiból. Akkor a politikus az Átlátszónak azt mondta, hogy több panaszt is benyújtottak ellene a helyi választási bizottságnál (HVB). Az egyik szerint Antal molinójáról hiányzott a kiadó, ezt pótolták.Egy másik ember azért panaszolta be Antalt, mert a molinója az út felett volt. Ezt a panaszt azonban a HVB elutasította, ahogy azt is, amikor a szentesi Fidesz képviselője azt kifogásolta, hogy Antal az "Ő közülük való" szlogennel kampányol, ami a fideszes képviselő szerint azt jelenti, hogy Antalt a Fidesz támogatja. (Hogy miből gondolta ezt, az nem derült ki.) 2019-ben azt is megírtuk, hogy rendőrök kutatták át Antal irodáját, ahol egy feljelentés alapján kézzel írt listákat kerestek - de nem találtak.Segesvári CsabaSegíts nekünk megtervezni az évet, töltsd ki ezt a rövid és anonim kérdőívet!Címlapkép: Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára és Farkas Nikolett képviselő 2024 májusában (forrás: a képviselő Facebook-oldala) | A Fidesz jelenthette fel választási csalásért a nőt, aki most a párt képviselője Szentesen | Farkas Nikolett másodrendű vádlott egy bírósági eljárásban. Állítása szerint a 2019-es kampányban, amikor függetlenként indult, kihasználták és félrevezették. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/01/10/a-fidesz-jelenthette-fel-valasztasi-csalasert-a-not-aki-most-a-part-kepviseloje-szentesen | 2025-01-10 08:31:02 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Volánbusz és a MÁV munkaruhára vonatkozó tenderét is "a takarítás Mészáros Lőrinceként" emlegetett B+N Referencia Zrt. tulajdonában álló RWi Textilservice Zrt. nyerte el. Előbbi megbízás 608 millió forint, míg utóbbi 400 millió forint értékű. Nagy verseny egyik eljárásban sem volt: mindkét felhívásra csak az RWi Textilservice Zrt. és a Deepclean Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jelentkezett. Utóbbit mindkét esetben kizárták. A Deepclean tulajdonosa tavaly még a B+N igazgatója volt.A Volánbusz Zrt. (amely azóta beolvadt a MÁV Zrt.-be) tavaly júliusban írt ki közbeszerzési eljárást munkaruha bérlésére és kapcsolódó szolgáltatásokra. A keretszerződés maximum 25 233 darab munkaruhára és 41 hónapra vonatkozik. A keretösszeg nettó 608 040 000 forint, aminek 80 százalékára vállal lehívást az állami cég. A MÁV szeptember végén tett közzé hasonló felhívást: ők összesen 32 070 db munka- és védőruha bérlésére kerestek vállalkozót 400 millió forintos keretösszeggel. Mindkét esetben a B+N Referencia Zrt. tulajdonában álló RWi Textilservice Zrt. lett a befutó.A Volánbusz kiírása alapján a nyertes ajánlattevő feladata lesz a logóval ellátott munkaruhák leszállításán túl a megfelelő tárolószekrények biztosítása, a rendszeres ügyfélszolgálati tanácsadás, a munkaruhák heti rendszerességgel történő karbantartása és tisztítása, valamint szükség esetén a pótlása is. A leírás szerint a munkaruhákat maximum 156 hétig (3 évig) lehet hordani.A Volánbusz legfeljebb nettó 608 millió forintot szánt a célra, de hangsúlyozták, hogy a felmerülő igények (különösen a ruházat elhasználódása miatti csereigény), valamint a munkavállalói létszám nehezen tervezhető változása miatt csak teljes keretösszeg 80%-ára, azaz nettó 486 432 000 Ft lehívására vállalnak teljes mértékben kötelezettséget.A MÁV-nál is hasonlóak lesznek a feladatok, de a cég csak egyedi vonalkóddal és chippel ellátott munkaruhát fogad el. Ez a szerződés 24 hónapra szól 400 millió forint keretösszegig, amelynek 50 százalékára vállalnak lehívási kötelezettséget.Volt igazgatóból versenytársMindkét tenderre 2-2 ajánlat érkezett ugyanazoktól a cégektől: az RWi Textilservice Zrt. mellett a Deepclean Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jelentkezett. Utóbbit mindkét esetben kizárták, mert a pályázata nem felelt meg a feltételeknek.Érdekesség, hogya Deepclean Kft. tulajdonosa dr. Bluszt Kálmán, aki tavaly év elején még a B+N Zrt. ügyvezetője volt.Emellett Bluszt tulajdonosa az EMTL Első Magyar Textillízing Szolgáltató Kft.-nek is, amely korábban is indult már az RWi Textilservice ellen, de akkor is veszített (drágább ajánlatot adott). A nyilvánosan elérhető információk szerint az EMTL és a Deepclean sem nyert még közbeszerzést.Megkérdeztük az RWi Textilservice Zrt.-t (illetve a tulajdonos B+N Zrt.-t), hogy szerintük felmerül-e az esetek kapcsán az összeférhetetlenség. A cégtől többek között azt a választ kaptuk, hogy a versenytársaikkal, illetve azzal kapcsolatban, hogy egy általuk is megpályázott tenderben a kiíró pontosan milyen szempontok alapján bírálja el a benyújtott anyagokat - nem kívánnak véleményt nyilvánítani.Hozzátették, az RWi Textilservice Zrt. a vonatkozó pályázati kiírásoknak megfelelően vesz részt a tendereljárásokban, és arra törekednek, hogy ár-érték arányban a lehető legkedvezőbb ajánlatot tegyék."Cégünk versenyképes árainak, országos lefedettségének, napi 110 tonna tisztítási kapacitásának és innovatív megoldásainak (például RFID technológia, "okosszekrény") köszönhetően képes a legszigorúbb elvárásoknak megfelelően szolgáltatni, legyen szó munkaruhák gyártásáról, bértextíliáról vagy egyéb mosodai szolgáltatásokról" - írták válaszukban.A B+N Zrt. a tulajdonosaAz RWi Textilservice Zrt. tulajdonosa a B+N Referencia Zrt., amelyről épp a napokban írtuk meg, hogy számtalan más tender mellett ismét elnyerték a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) legújabb, 200 milliárd forint összértékű tenderét.A Zrt.-nek a cég beszámolója szerint 2023 év végén négy részvényese volt: három magántőkealap (Singulium I., II., és III.) és az LSHF Kft. A cég végső tulajdonosa Kis-Szölgyémi Ferenc magánszemély. A Singulium Magántőkealapot és a Singulium Befektetési Alapkezelő Zrt.-t korábban a Mészáros-holdudvarhoz kötötték.A B+N Zrt.-ben egy ideig Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadója is üzletrészt vásárolt, de a Zoom.hu szerint a B+N mögött korábban Simicska Lajos személye is felsejlett. Tombor és Kis-Szölgyémi emellett együtt vezette a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább - mutatott rá a Népszava.A B+N éves forgalma meghaladja a 100 milliárd forintot, de az RWi Textilservice Zrt.-nek sincs oka panaszra. Az 582 fős miskolci cég bevétele folyamatosan növekedett az elmúlt öt évben, és 2023-ban már a 9,7 milliárdot is elérte. A nyereség ebben az évben 1,1 milliárd forint volt.A cég több közpénzes megbízást kapott már: a Semmelweis Egyetem textilellátását például egy 9 milliárd forintos keretszerződés keretében biztosítják, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának pedig mosodai szolgáltatást nyújtanak.Katus Eszter | Kormányközeli vállalkozás öltöztetheti a Volán és a MÁV dolgozóit 1 milliárd forintért | A nyertes B+N Referencia Zrt. cége mellett csak egy kft. indult a tendereken, de őt mindkét eljárásból kizárták. A kft. tulajdonosa tavaly még a B+N igazgatója | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/27/kormanykozeli-vallalkozas-oltoztetheti-a-volan-es-a-mav-dolgozoit-1-milliard-forintert | 2025-03-27 08:48:35 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy egészen érdekes flottatenderben hirdettek eredményt a minap. A Mercarius Flottakezelő úgy nyert el egy 254 millió forintos megbízást, hogy szintén induló Mészáros M1 Kft.-t kizárták, mert túl rövid idő alatt akarta leszállítani a kért autókat. Egy másik pályázó pedig azért esett ki, mert összekeverte a beadványokat, és egy teljesen más eljárás dokumentumait küldte be. A maradék két ajánlatot pedig már el sem bírálták, mert ezek a cégek túl drágák lettek volna. Egyikőjük azonban mégis örülhet, hiszen nem sokkal a felhívás után összebútorozott a nyertes Mercariusszal.Gépjárműbeszerzésre és flottakezelésre írt ki közbeszerzési eljárást az állami tulajdonú, közpénzből működő ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. tavaly november közepén. A társaság 17 db új személygépjárművet szeretett volna beszerezni 48 hónapos bérleti szolgáltatás keretében. A tenderre január 14-ig lehetett jelentkezni, öt cég élt is a lehetőséggel.Az egyik Mészáros Lőrincék érdekeltsége, a Mészáros M1 Kft. volt. A cégről korábban már többször írtunk, főként azért, mert gyakran furcsa körülmények között nyeri el a flottatendereket. Például úgy, hogy olyan extra rövid teljesítési hatéridőket vállal, amelyekkel más - sokkal nagyobb - flottakezelők sem tudják felvenni a versenyt, hiába adnak olcsóbb ajánlatot. Néhány ilyen tenderrel kapcsolatban már eljárás is indult.Most viszont éppen a gyorsaság lett a cég veszte. Bár a kiíró már a felhívásban leszögezte, hogy azok az ajánlatok, amelyekben 180 naptári napnál hosszabb vagy 90 naptári napnál rövidebb szállítási határidőt vállalnak, automatikusan érvénytelen minősítést kapnak, a Mészáros-cég mégis 71 napos határidőt ajánlott fel. Így aztán ki is zárták a versenyből.A Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. ajánlata szintén érvénytelen lett, de egészen más okok miatt. Tudniillik a kft. "eltévedt": az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. által indított "16 db személygépjármű bérlete" tárgyú közbeszerzési eljáráshoz szükséges dokumentumokat küldte meg, nem pedig az ESZFK által kért ajánlatot. Emiatt őket is kizárták.És ezzel nincs vége a történetnek. A maradék két céget, a MOL Fleet Solution Flottakezelő Kft.-t és a Postaautó Duna Gépjármű-kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t ugyan nem zárták ki, de az ajánlatukat nem bírálták el, elvileg azért, mert drágábbak lettek volna, mint a Mercarius. A MOL Fleet azonban mégis nyertesként jött ki a dologból, hiszen a közbeszerzési eljárás megindítása után két héttel, november végén jelentették be, hogy a Mol Fleet és a Mercarius közös holdingcéget hoz létre, amely Mol Mercarius néven működik tovább. Vagyis a két versenytárs ma már közös hajóban evez.A nyertes így végül a Mercarius (és új társa, a MOL Fleet) lett 254 millió forintos ajánlattal.Katus EszterA nyitókép illusztráció/Átlátszó montázs | Fordulat: Mészáros cége azzal veszített, amivel máskor nyerni szokott: túl gyors volt | Egy másik ajánlattevőt pedig azért zártak ki, mert összekeverte a beadványokat, és egy teljesen más eljárás dokumentumait küldte be. Így a Mercarius lett a befu | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/26/fordulat-meszaros-cege-azzal-veszitett-amivel-maskor-nyerni-szokott-tul-gyors-volt | 2025-03-26 14:00:22 | true | null | null | atlatszo.hu |
"Úriember biztosra nem fogad" - írtuk december végén, amikor megjósoltuk, hogy a B+N Referencia Zrt. fogja elnyerni a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) legújabb, 300 milliárd összértékű tenderét. Az elvárt referenciák ugyanis nagyon hasonlóan voltak a 4 évvel ezelőtti kiíráséhoz, amit szintén a B+N nyert el, miután egyetlen ellenfelét kizárták. Most további két cég szállt versenybe, de az ő ajánlataikat végül el sem bírálták, mert drágábbak lettek volna, mint a B+N. Így valóban "a takarítás Mészáros Lőrince" lett a befutó, bár igaz, az eljárás egy részét egy másik cég megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A kórházak takarítása mellett az őrzés-védelemre is ugyanakkor írt ki tendert a KEF, ez az eljárás viszont eredménytelen lett.Ahogy arról december végén beszámoltunk, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a hozzájuk tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények takarítására és egyéb higiéniás szolgáltatásokra írt ki tendert. A nyertes feladata a teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások nyújtása, valamint a higiéniai töltőanyag kihelyezése lesz. És most már azt is tudni lehet, hogy ki fogja elvégezni ezeket a feladatokat: a B+N Referencia Zrt.A felhívás 3 részből állt:rész. kórházak takarítása - Kelet-Magyarország (nagyságrendileg: 22 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 157 db telephely, összesen cca. 922 000 m2 alapterület);rész. kórházak takarítása - Budapest és Országos Intézmények (nagyságrendileg: 28 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 155 db telephely, összesen cca. 827 600 m2 alapterület;rész. kórházak takarítása - Nyugat-Magyarország (nagyságrendileg: 29 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 147 db telephely, összesen cca. 861 400 m2 alapterület).Ez 79 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményt jelentett 459 db telephellyel, összesen közel 2,6 millió m2 alapterületen. A megbízás 48 hónapra, azaz 4 évre szólt volna összesen 300 milliárd forint értékben.Az EKR-be feltöltött bírálat szerint mindhárom rész esetén a B+N Referencia Zrt. adta a legkedvezőbb árajánlatot, vagyis elvileg ők nyerték el a 300 milliárd összértékű tendert. Ugyanakkor az uniós értesítőben megjelent eredménytájékoztató szerint csakkét rész lett az övék: a második és a harmadik, ami összesen 200 milliárd forintot jelent.Az, hogy ebből végül mennyit hívnak majd le az egyedi megbízások során, majd a szerződés lejártakor derül ki.Megtámadták az eljárás egy részétA bírálati összegzés szerint a B+N Zrt. mellett további 2 cég tett ajánlatot: a Jánosik és Társai Kft., valamint a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt. a Future Facility Service Kft.-vel közösen. Az ő ajánlataikat azonban a KEF a Kbt. 81. § (4) - (5) pontjára tekintettel nem bírálta el.A Kbt. meghivatkozott paragrafusa szerint az ajánlatkérő nyílt eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát - az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot.Mégsem ők, hanem egy olyan gazdasági szereplő támadta meg az eljárás első részét (Kelet-Magyarország) a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely nem is jelentkezett a felhívásra. Hogy az O.M.T. Controll Hungária Zrt. pontosan milyen okból tette ezt, egyelőre nem tudni, a vizsgálatot lezáró határozat ugyanis még nem elérhető a Közbeszerzési Hatóság honlapján.Megkerestük a céget, hogy megtudjuk a részleteket, de nem kívántak nyilatkozni lapunknak. Az eredménytájékoztató alapján azonban vagy folyik még a vizsgálat, vagy már megszületett a döntés, és az első rész eredményét megsemmisítették.Információnk szerint az O.M.T. Controll az elvárt referenciákat kifogásolta, ami nem is lenne meglepő, hiszen az ajánlattevőknek ezúttal is szükségük volt többek között:legalább 2 db ózongenerátorra, gépenként legalább 600 m3/óra teljesítménnyel, 300g/óra feletti ózon kibocsájtással, adalékanyag nélkül használható és hordozható kivitelben, gépenként 1 db biztonsági ózondetektorral;legalább 30 000 db, a felmosó mopok tisztítási folyamatainak rögzítéséhez szükséges RFID chippel ellátott felmosó mopra;10 milliárdos árbevételre az elmúlt 3 évben;összességében legalább 400 000 m2 alapterületen, legalább 50 db különböző telephelyen és legalább 10 különböző településen végzett, legalább 9 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával,vagy épp legalább 3000 ággyal rendelkező gyógyintézetekben végzett takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített olyan referenciamunkával, amelyben a naponta takarított mennyiség elérte a napi 80 000 m2-t.Hogy mindennek hány cég tud megfelelni Magyarországon, nem tudni, de a B+N Referencia Zrt. biztosan. Ahogy lapunknak elmondták, a közbeszerzési eljárásokban "a vonatkozó jogszabályoknak és a pályázati kiírásoknak megfelelően" vesznek részt, és ez így történt ebben az esetben is.Mint írták, "14 000 munkatárssal, több évtizedes tapasztalattal, országos lefedettséggel, innovatív megoldásokkal és magasan képzett higiéniai munkatársakkal a B+N Referencia Zrt. képes biztosítani az előírt higiéniai feltételeket a betegek és az egészségügyi dolgozók számára."Csak érvénytelen ajánlatok érkeztekAhogy azt év végén szintén megírtuk, a takarítási tender mellett megjelent az "őrzési és egyéb vagyonvédelmi feladatok ellátása és recepciós szolgáltatások nyújtása a KEF mindenkori üzemeltetési és/vagy ellátási körébe tartozó ingatlanokban" tárgyú közbeszerzési eljárás is.A nyertes vállalkozónak élőerős személy- és vagyonvédelmi valamint recepciós szolgáltatást kellett volna nyújtania 224 db budapesti és 449 db Budapesten kívüli ingatlanokban, külső helyszínen.A keretszerződés összege nettó 88 milliárd forint lett volna,a megbízás pedig 36 hónapra szólt volna. Ez a tender azonban eredménytelen lett, mert mindkét ajánlattevőt: a Cruz-cop Vagyonvédelmi Kft.-t és a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt.-t is kizárták.Az O.M.T. Controll Hungária Zrt. ezt is tendert is megtámadta. mert úgy ítélte meg, hogy az "ajánlatkérő eljárást megindító felhívásának III.1.4. pont M.2.6.) alpontjában, valamint az eljárást megindító felhívás III.1.4. pont SZ1) alpontjában meghatározott alkalmasságikövetelmény jogsértő". Úgy vélték, hogy ezek nem kapcsolódnak a szerződés tárgyához, csak a verseny szűkítését eredményezik. A cég emiatt először kérte az eljárás felfüggesztését, végül azonban visszavonta a jogorvoslati kérelmét.Arról, hogy a KEF hatalmas összegű keretmegállapodásait hogyan nyerik el kormányközeli cégek, többek között ebben a cikkben írtunk:Katus Eszter | Előre megmondtuk: a B+N nyerte a kórházak takarítására kiírt gigatendert | A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság őrzés-védelemre kiírt, 88 milliárd értékű közbeszerzési eljárás viszont eredménytelen lett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/21/elore-megmondtuk-a-bn-nyerte-a-korhazak-takaritasara-kiirt-gigatendert | 2025-03-21 08:49:16 | true | null | null | atlatszo.hu |
Vádiratot nyújtott be négy ember ellen az ügyészség a Városháza-botrányként elhíresült ügyben - derült ki a Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából.Mint megkeresésünkre írták, a vádirat lényege szerint egy férfi tagja volt egy ingatlanforgalmazással is foglalkozó cégnek. A férfi 2020-2021-ben több, ingatlanközvetítéssel foglalkozó személlyel, illetve ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal folytatott tárgyalásokat.A megbeszélések során azt állította, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál és a fővárosi vagyonkezelő cégnél vezető beosztásban, döntéshozó pozícióban lévő személyekkel áll kapcsolatban. Arra hivatkozott, hogy el tudja intézni, önkormányzati ingatlanok értékesítési pályázatait személyre szabottan írják ki, és a pályázaton mindenképpen az érdeklődő - neki fizető - pályázók nyerjenek. A férfi mindezért cserébe jogtalan előnyként az ingatlanok vételárának 10 százalékát kérte a saját részére. A vádlott a pályázatokkal kapcsolatosan az önkormányzat részéről eljárási jogosultsággal nem bírt - írta az ügyészség.Hozzátették: a befolyással üzérkedő három ingatlant érintően próbált meg - a nyomozás során egyébként nem igazolt - kapcsolatokra hivatkozva pénzhez jutni. Kettőnél valóban pályázatot írt ki a Fővárosi Önkormányzat. Az ügyészség hangsúlyozta, hogy az egyiken annak a férfinak a cége nyert, aki az ügyben szintén vádlott és, aki a befolyással üzérkedő cégének több mint 10 millió forintot át is utalt. Ezen a nyilvános pályázaton egyébként nem volt más induló. A fizető férfi a másik két cselekménynél a befolyással üzérkedő állításait erősítve segítséget nyújtott a bűncselekmények elkövetéséhez. A másik pályázattal kapcsolatban megkeresett befektető a korrupciós ajánlatot visszautasította - tették hozzá.Az ügyészség kiemelte azt is, hogy a harmadik ingatlan maga a Városháza épületegyüttes volt. A befolyással üzérkedő a Fővárosi Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó Városháza ingatlanegyüttes eladása kapcsán is tárgyalásokat folytatott három, az ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal .A vád szerint a férfi a személyre szabott pályáztatás elintézése érdekében az általa megjelölt 40 milliárd forintos vételár 10 százalékát kérte jogtalan előnyként. A Fővárosi Önkormányzat az ingatlanegyüttest valójában nem jelölte ki hasznosításra, értékesítésre. Az ingatlan iránt érdeklődők a korrupciós ajánlatot visszautasították.A vádhatóság kiemelte, hogy az ügyben a befolyással üzérkedő és a 10 millió forintot meghaladó összeget fizető férfi mellett további két férfi is vádlottként szerepel, akik a vád szerint egyes cselekményeknél szintén erősítették azt a látszatot, hogy a befolyással üzérkedő el tudja intézni azt, amit ígért.A Fővárosi Főügyészség befolyás vásárlása és több rendbeli - gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett - befolyással üzérkedés bűntette miatt nyújtotta be vádiratát. A főügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre.Ahogy azt már többször említettük: Városháza-botrány 2021-ben robbant ki, és a korábban már nyilvánosságra került információk szerint a Városházát többmilliárdos "jutalékért", azaz feltételezhetően kenőpénzért akarta egy háttérben mozgó társaság értékesíteni. Az eladásról szóló hírt elsőként az Index írta meg, majd az írásra reagálva Karácsony Gergely főpolgármester hazugsággal vádolta meg a lapot és tagadta, hogy az önkormányzat vevőt keresne az összességében majdnem öthektáros területre vagy annak nagyobb részére. Csakhogy nem telt el sok idő, és egymást követték a leleplező cikkek és felvételek.Megírtuk azt is, hogy orosz, izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Az olasz befektetők képviselője egy vallomás szerint többmilliárdos jutalékot, kenőpénzt emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Ő volt az a személy is a nyilvánosságra hozott információk szerint, aki a botrány kirobbanása után azt kérte a vele kapcsolatban lévőktől, hogy töröljenek minden, a Városházával összefüggő üzenetet, dokumentumot. A nyomok eltüntetése akár azért is lehetett fontos, hogy ne lehessen azonosítani a szereplőket, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni akarhattak.Az ügyet feltáró Anonymous-hangfelvételek alapján ugyanis az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban - a Városházán eladási tervén túl - az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör "jutalékos" rendszert működtetett. A jutalék ezekben az esetekben kenőpénzt jelenthetett.Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupciós bűncselekmények (befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása) miatt ki is hallgatott négy gyanúsítottat (ellenük emeltek most vádat), egyikük az a Berki Zsolt, aki a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint ugyanis az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő férfi több üzleti kört is megkeresett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. Korábbi információink szerint gyanúsított még az ügyben Berki Zsolt testvére, a kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkező Berki József is, aki a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott.Berki Zsolt neve Budai Gyula fideszes politikus, egykori elszámoltatási kormánybiztos feljelentéseiben is rendre felbukkant. Budai többek között a sajtónak is hivatkozott egy olyan, még 2021 őszén birtokába került, a Budapest Főváros Városi Vagyonkezelő Zrt. ügyintézője és Berki közötti levelezésre, amiben négy ingatlaneladásról is szót ejtettek. A politikus a Fáy utca 69., az Öv utca 10/A., az újpesti uszoda telke, valamint egy Etele úti ingatlan kapcsán szerzett bizonyítékait is átadta a rendőrségnek. Budai a Nemzeti Nyomozó Irodánál tett feljelentésében leírta, hogy az újpesti uszodát, amely az Árpád úton található, hétszázmillió forint plusz áfa összegért hirdették korábban. Az ingatlanok összértéke meghaladta a hárommilliárd forintot. A képviselő szerint ráadásul a négyből két ingatlant el is adtak."A tegeződő, szívélyes hangvételű levelezés magáért beszél, hogy közeli kapcsolatról, jól bejáratott üzleti kapcsolatról árulkodnak a levelek. Teljesen világosan kirajzolódik, hogy az eddigieken felül további ingatlanok is Berki Zsolt által, jutalékos rendszerben lettek értékesítve" - nyilatkozta annak idején Budai Gyula, aki arra is rámutatott , hogy a botrány Karácsony legszűkebb környezetéig is érhet.A rendőrségi nyomozást az is előrevitte, hogy Berki Zsolt szerepel a botrányt évekkel ezelőtt kirobbantó Anonymous-hangfelvételeken. Azonban nem csak ő, hanem például Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő cég vezére, valamint Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök, üzletember. Bajnait - az egyik felvétel szerint - abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású, milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni.A volt kormányfő többek között zsákmányra vadászó cápákról is beszélt a Városháza kapcsán. A rögzített beszélgetés egy pontján így fogalmazott: "Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen." Megjegyezzük: Bajnai nem volt meggyanúsítva az ügyben, így természetesen vádlott sem lett belőle. | Vádat emelt az ügyészség a Városháza-botrányban | Négy ember ellen emelt vádat az ügyészség a fővárosi baloldalhoz köthető egyik legnagyobb korrupciós ügyben, a Városháza-botrányban - tudta meg a Magyar Nemzet. Egy háttérben mozgó társaság egy olyan „jutalékos“ rendszert építhetett ki, amely több kétes ingatlanbizniszt is érinthetett. Az ügyletek után – a leleplező hangfelvételek szerint – egyes baloldalhoz köthető szereplők kenőpénzeket kérhettek. Az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetést és pénzbüntetést kért a vádlottakra. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/vadat-emelt-az-ugyeszseg-a-varoshaza-botranyban | 2025-05-06 09:43:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Heteken belül vádat emelhetnek abban az ügyben, ami a Karácsony Gergely vezette fővárosi baloldalhoz kapcsolható egyik legnagyobb korrupciós botrány - értesült lapunk. Ez az ügy a Városháza-gate, amiben már csak azért is várható hamarosan valamilyen döntés az ügyészség részéről, mivel a rendőrség március közepén befejezte a nyomozást és az ügy iratait megküldte a vádhatóságnak.Tagadás után lebukásAhogy arról már sokszor beszámoltunk, a Városháza-botrány 2021-ben robbant ki, és a korábban már nyilvánosságra került információk szerint a Városházát többmilliárdos "jutalékért", azaz feltételezhetően kenőpénzért akarta egy háttérben mozgó társaság értékesíteni. Az eladásról szóló hírt elsőként az Index írta meg, majd az írásra reagálva Karácsony Gergely főpolgármester hazugsággal vádolta meg a lapot és tagadta, hogy az önkormányzat vevőt keresne az összességében majdnem öthektáros területre vagy annak nagyobb részére. Csakhogy nem telt el sok idő, és egymást követték a leleplező cikkek és felvételek..Több befektetővel is tárgyaltakMegírtuk azt is, hogy orosz, izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Az olasz befektetők képviselője egy vallomás szerint többmilliárdos jutalékot, kenőpénzt emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Ő volt az a személy is a nyilvánosságra hozott információk szerint, aki a botrány kirobbanása után azt kérte a vele kapcsolatban lévőktől, hogy töröljenek minden, a Városházával összefüggő üzenetet, dokumentumot. A nyomok eltüntetése akár azért is lehetett fontos, hogy ne lehessen azonosítani a szereplőket, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni akarhattak.A jutalékos rendszerAz ügyet feltáró Anonymous-hangfelvételek alapján ugyanis az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban - a Városházán eladási tervén túl - az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör "jutalékos" rendszert működtetett. A jutalék ezekben az esetekben kenőpénzt jelenthetett.Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupciós bűncselekmények (befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása) miatt ki is hallgatott négy gyanúsítottat, egyikük az a Berki Zsolt, aki a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint ugyanis az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő férfi több üzleti kört is megkeresett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. Korábbi információink szerint gyanúsított még az ügyben Berki Zsolt testvére, a kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkező Berki József is, aki a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott.Bizalmas levelezésBerki Zsolt neve egyébként Budai Gyula fideszes politikus, egykori elszámoltatási kormánybiztos feljelentéseiben is rendre felbukkant. Budai többek között a sajtónak is hivatkozott egy olyan, még 2021 őszén birtokába került, a Budapest Főváros Városi Vagyonkezelő Zrt. ügyintézője és Berki közötti levelezésre, amiben négy ingatlaneladásról is szót ejtettek. A politikus a Fáy utca 69., az Öv utca 10/A., az újpesti uszoda telke, valamint egy Etele úti ingatlan kapcsán szerzett bizonyítékait is átadta a rendőrségnek. Budai a Nemzeti Nyomozó Irodánál tett feljelentésében leírta, hogy az újpesti uszodát, amely az Árpád úton található, hétszázmillió forint plusz áfa összegért hirdették korábban. Az ingatlanok összértéke meghaladta a hárommilliárd forintot. A képviselő szerint ráadásul a négyből két ingatlant el is adtak."A tegeződő, szívélyes hangvételű levelezés magáért beszél, hogy közeli kapcsolatról, jól bejáratott üzleti kapcsolatról árulkodnak a levelek. Teljesen világosan kirajzolódik, hogy az eddigieken felül további ingatlanok is Berki Zsolt által, jutalékos rendszerben lettek értékesítve" - nyilatkozta annak idején Budai Gyula, aki arra is rámutatott, hogy a botrány Karácsony legszűkebb környezetéig is érhet.Bajnai neve is előkerültA rendőrségi nyomozást az is előrevitte, hogy Berki Zsolt szerepel a botrányt évekkel ezelőtt kirobbantó Anonymous-hangfelvételeken. Azonban nem csak ő, hanem például Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő cég vezére, valamint Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök, üzletember. Bajnait - az egyik felvétel szerint - abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású, milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni.A volt kormányfő többek között zsákmányra vadászó cápákról is beszélt a Városháza kapcsán. A rögzített beszélgetés egy pontján így fogalmazott: "Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen." Hozzátesszük: Bajnai nincs a gyanúsítottak között.Borítókép: Karácsony Gergely ( | Rövid időn belül vádat emelhetnek a Városháza-botrányban | Hamarosan vádat emelhetnek a fővárosi baloldalhoz köthető egyik legnagyobb korrupciós ügyben, a Városháza-botrányban - tudta meg a Magyar Nemzet. A több szálon futó eljárásban egy olyan korrupciós, „jutalékos“ rendszer gyanúja merült fel, amely több kétes ingatlanbizniszt is érinthetett. Az ügyletek után – a leleplező hangfelvételek szerint – egyes baloldalhoz köthető szereplők kenőpénzeket kérhettek. Az ügyben négy gyanúsított szerepel. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/rovid-idon-belul-vadat-emelhetnek-a-varoshaza-botranyban | 2025-04-23 12:16:07 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Tíz hónap kellett a rendőrségnek, hogy elutasítsa azt a hivatali visszaélés miatti feljelentést, amelyet egy háromperces telefonbeszélgetés alapján tettek meg.A határozat hiányosságaira hivatkozva a sértett panaszt tett, mondván, a tényállás és a jogi háttér helyes ismertetése mellől hiányzik az érdemi indokolás.Lapunk hozta nyilvánosságra tavaly április közepén, hogy Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester telefonon megfenyegette 2019-ben akkori párttársát, a postai vezetőként dolgozó Torma Bélát. A beszélgetés egy részlete így hangzott:"Görgényi Ernő: Hát ne viccelj már, mit kockáztatsz azzal, hogy ha nekünk bármit, bármit, ami politikailag fontos információ, átadsz?Torma Béla: Hát a munkahelyemet.GE: Nem, nem, Béla, ha elárulod a Fideszt, akkor kockáztatod a munkahelyedet. Gondold át, ne csináld ezt, Béla, mert ennek nem lesz jó vége. Gondolj bele, itt van egy csapat, egy bizalmi alapon működő csapat.TB: Igen.GE: Ha te ebben a bizalmi körben nem akarsz benne lenni, az egy állásfoglalás. Ha te Galbáccsal vagy, az egy állásfoglalás. Ilyenekre tényleg ne hivatkozzál, ez egy hülyeség, hogy az állásodat kockáztatod. Dehogy kockáztatod az állásodat. Miért, szerinted mi közhírré fogjuk tenni, hogy mit mondasz el nekünk? Ez egy közös érdekünk. Közös érdekünk, hogy tudjuk, meg közös érdekünk, hogy ez ne menjen ki sehova.TB: Hát Ernő, de ha most... Mindegy, erről nem akarok vitatkozni. És tényleg nem telefonban."A telefonbeszélgetés a 2019. októberi önkormányzati választás előtt három héttel zajlott. Torma - mint utólag kiderült: nem alaptalan - óvatosságból a beszélgetést rögzítette. A 3 perc 21 másodperces telefonbeszélgetés vágatlan formában került a Narancs.hu-hoz.A hanganyag és a leirata a bizonyítékok között szerepel abban a perben, amelyet formálisan a gyulai labdarúgó klub vezetője, de vélelmezhetően a gyulai fideszes városvezetés feljelentése nyomán a NAV indított Galbács Mihály volt gyulai kormánypárti alpolgármester, akkoriban a helyi fociklub elnöke és később Torma Béla egykori önkormányzati tanácsos ellen. A per jelenleg is folyik a Szolnoki Járásbíróságon. Valamennyi ügy egy évekkel ezelőtti fideszes belviszály következménye.Galbács 2019-es kampánya részeként A gyulai helyzet az önkormányzati választás előtt címmel összefoglaló anyagot állított össze, amelyet elküldött a Fidesz felső vezetésének, de az abban foglaltakra semmilyen érdemi reakciót nem kapott pártjától. Ebben a békési fürdőváros fideszes vezetése és egy jól körülhatárolható helyi üzleti kör összefonódásáról és leosztásairól írt, majd a posta révén eljuttatta ezt csaknem 14 ezer gyulai háztartásba. A hangfelvételen erről az anyagról van szó, hogy Tormának még a terjesztés előtt értesítenie kellett volna a helyi Fideszt, illetve a Görgényi polgármestert.A 2024 áprilisában nyilvánosságra került Görgényi-Torma-telefonbeszélgetés után Galbács Mihály (jelenleg gyulai ellenzéki önkormányzati képviselő) hivatali visszaélés miatt a Legfőbb Ügyészségen (LÜ) tett feljelentést Görgényi Ernő ellen. Galbács szerint az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján a polgármester hivatalos személy, a telefonbeszélgetés idején mind Torma Béla, mind Görgényi megválasztott önkormányzati képviselők voltak. Galbács az ügyben a helyi nyomozóhatóságokat elfogultnak tartotta, ezért nem fordult a területileg illetékes a Békés Vármegyei Főügyészséghez, hanem a Legfőbb Ügyészséghez. Az LÜ azonban továbbította a feljelentést a területileg illetékes Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak, amely elfogultságot jelentett be. Így került az ügy a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz, de ott a 3 perc 21 másodperces telefonfelvételt s annak alig másfél oldalas leiratát vizsgálva tíz hónap után elutasították a feljelentést."A beszélgetés során Görgényi Ernő a munkája elvesztésével fenyegette meg a Magyar Posta Zrt. üzemeltetési csoportvezetőjét, Torma Bélát arra az esetre - ha akár hivatali kötelezettsége megszegése árán is -, ha nem tájékoztatja a feljelentettet a számára politikailag releváns és fontos információkról" - olvasni a rendőrségi nyomozást lezáró határozat indoklásában. Hozzátették, bizonyítottság esetén ez a cselekmény alkalmasnak látszott a hivatali visszaélés bűntett megalapozott gyanújára. A rendőrség jelezte, hogy a postai szolgáltatásokról szóló 2012-es törvény idevágó, az adat- és titokvédelmi kötelezettségről szóló pontja alapján helyesen és törvényesen járt el Torma Béla, amikor nem tájékoztatta előre a fideszes gyulai városvezetőt a Galbács-féle szórólap terjesztéséről.A rendőrség előtt tett vallomásában a gyulai kormánypárti polgármester tagadta bűnösségét, s megjegyezte, régóta ismeri Tormát, egy ideig ugyanabba a sportklubba jártak és haveri viszonyban voltak egymással. Görgényi szerint párttársa korábban megígérte neki, hogy szól, ha valamire készül Galbács Mihály, ezt az ígéretét azonban megszegte. A polgármester kifejtette a nyomozóknak, hogy "felfokozott érzelmi állapotban" mondta el véleményét és fejtette ki csalódását párttársa ténykedéséről. Utána viszont nem tett semmit, amivel érdeksérelmet okozott volna neki, de "örökre árulónak tekinti" és "azóta sem áll vele szóba".Az ügyben a szegedi rendőrök végül arra jutottak, hogy"a rendelkezésre álló adatok, illetve a beszerzett bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a kényszerítés bűntett kísérletének elkövetése",ezért a feljelentést elutasították és az ügyben indított eljárást megszüntették.Az elutasító határozatot Torma Béla megalapozatlannak tartja, ezért megpanaszolta. Szerinte arról egyetlen mondatot sem ír a nyomozóhatóság, hogy az ügyben miért nem volt megállapítható a kényszerítés bűntett kísérletének elkövetése. A panasztevő szerint egyértelmű törvénytelenségre kívánta rávenni őt Görgényi azzal, hogy ennek megtagadása a munkahelye elvesztésével járna. "A hangfelvétel maga bizonyítja, hogy Görgényi Ernő polgármester kicsit sem volt felindult lelkiállapotban, engem kimérten, nyugodt hangnemben fenyegetett meg, ami számomra még ijesztőbb volt. A polgármester befolyásos ember, a kormánypárt vezető politikusa. Az a fenyegetés, hogy ha elárulom a kormánypártot, azzal kockáztatom a munkahelyem, számomra valós fenyegetésnek tűnt, s egy befolyásos politikustól azt komolyan vettem." Torma a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak küldött panaszában azt is megjegyzi, hogy "már elnézést a hasonlatért, de ilyen elvárások a maffiacsaládokban vannak, a bűnszervezetekben. Hogy a közösség iránti lojalitást jogsértéssel, bűncselekmény elkövetésével kell bizonyítani".Torma szerint bár a 2019-es önkormányzati választáson ő volt a kormánypárt egyik hivatalos egyéni jelöltje Gyulán, a szintén fideszes Görgényi kampánycsapata egy másik indulót támogatott a körzetében, és a kampányban a választópolgárok számára egyértelművé is tették, hogy ki az ő valódi jelöltjük; megtagadták tőle, hogy a választási anyagain az egységes fideszes arculatot használja. Torma úgy látja, ezek után irreleváns volt, hogy hivatalosan megvonták-e tőle a támogatást vagy sem. Mindez Görgényi döntése volt, aki polgármester-jelöltként az önkormányzati kampány arca és irányítója volt. A választást Torma elvesztette, és a fentiek alapján úgy látja, a Görgényi által beígért negatív következmény ezen a vonalon igenis bekövetkezett.(Címlapképünkön: Görgényi Ernő. | Döntött a rendőrség: nem követett el hivatali visszaélést a gyulai fideszes polgármester | Nem hivatali visszaélés a rendőrség szerint, ha egy fideszes polgármester megfenyegeti párttársát, aki a Magyar Posta egyik helyi vezetője. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/dontott-a-rendorseg-nem-kovetett-el-hivatali-visszaelest-a-gyulai-fideszes-polgarmester-276331 | 2025-05-03 16:06:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az év elején a Narancs.hu elsőként számolt be arról, hogy sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség a Békéscsabai Tankerületi Központnál, ugyanis több, a tankerülethez tartozó iskola tanára nem kapta meg jogos járandósága egy részét. Még az előző év végén több, egymástól független, köztük az ügyben érintett személyektől kapott információkból arról értesült portálunk, hogy nyomozás folyik a Békéscsabai Tankerületi Központhoz köthető bűncselekmény gyanúja ügyében.A történtekkel összefüggésben a rendőrség tanúként már több tanárt meghallgatott; tanáronként összességében 200 ezer és legalább 1 millió forint közé tehető az az összeg, amelyet a pedagógusok nem kaptak meg. Az információkat utóbb Bánki András, a békéscsabai tankerület vezetője is megerősítette portálunknak, hozzátéve, hogy a tankerületi központ a feljelentést megtette és a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette.Korábban azt írtuk, hogy a megkárosított tanárok és egyéb alkalmazottak száma legalább 15-20 lehet, most viszont kérdéseink ellenére erre a felvetésre nem válaszolt a vádat képviselő ügyészség. A nyomozást ez év februárjában zárta le a Békéscsabai Rendőrkapitányság, majd vádemelési javaslattal adta át az ügyet a Békéscsabai Járási Ügyészségnek, amely március végén emelt vádat a Békéscsabai Járásbíróság előtt egy személlyel szemben jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt - tudta meg a Narancs.hu.A vádirat szerintaz ügy vádlottja 2017. április 11-e és 2023. szeptember 21-e között a tankerületi központon keresztül az itt dolgozó alkalmazottaktól mindösszesen 11 millió 684 ezer 427 forintot tulajdonított el.Ezért a Békéscsabai Járási Ügyészség a vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, a közügyektől eltiltásra és az elsikkasztott összeg erejéig vagyonelkobzásra tett indítványt. Az ügyben a bíróság előkészítő ülést még nem tűzött ki.A Narancs.hu információi szerint a békéscsabai tankerület pénzügyi vonalon dolgozó alkalmazottja a bűncselekménysorozat hat és fél éve alatt számtalan, kisebb összegű utalást hajtott végre, s ennek során a munkahelye által használt bankszámlaszámról a saját számlaszámára utalta a pénzt. A vád alapján a bűncselekmény hosszúra nyúlt időtartamában minden évben úgy 2 millió forintot.Korábban beszámoltunk arról, hogy a megkárosított tanárok közül többen jelezték, jogos járandóságuk "eltérítéséről" nem a munkáltatójuktól, Békéscsabai Tankerületi Központtól, hanem a rendőrségtől kaptak értesítést. Tanúkénti kihallgatásuk során vázolták nekik, hogy járandóságuk egy részéhez a feltárt sikkasztás miatt nem jutottak hozzá. Azt viszont januári cikkeink után mindannyian megerősítették, hogy egy összegben - minden magyarázat és bocsánatkérés nélkül - megkapták pénzüket a tankerülettől. Ugyanakkor arra nem tudtak válaszolni, hogy ez a több év alatt felhalmozott összeg a jegybanki alapkamattal megnövelt, vagy csak a nettó összeg volt.A békéscsabai tankerületi vezetője, Bánki András még januárban azt válaszolta portálunk érdeklődésére: "Belső ellenőrzés kapcsán derültek ki a visszaélések, a tankerületi központ vezetőihez nem érkezett előtte ezzel kapcsolatban panasz egyetlen pedagógustól sem." Viszont nem ragált arra, hogy az érvényben lévő pénzügyi protokoll és pénzügyi szabályzat mellett hogyan fordulhatott elő ez a sok évre visszamenő sikkasztás. A szabályok szerint a pénzutalást engedélyezni kell, de egyben ellenjegyezni, láttamozni is. Arra egyelőre nincs válasz, hogy ilyen szabályrendszer mellett hat és fél éven át, hogyan sikkaszthatott egy ügyintéző, ha sok részletben is, közel 12 millió forintot.(Címlapképünk illusztráció) | Hat és fél év alatt közel 12 millió forintot sikkasztott a békéscsabai tankerületi dolgozó | Jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt emelt vádat a Békéscsabai Járási Ügyészség a Békéscsabai Tankerületi Központ egyik munkatársa ellen, aki 2017 és 2023 között csapolta meg a tanárok pénzét. Mindez a belső ellenőrzés állapotáról is elárul valamit. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/hat-es-fel-ev-alatt-kozel-12-millio-forintot-sikkasztott-a-bekescsabai-tankeruleti-dolgozo-276201 | 2025-04-24 17:07:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Két fontos tanú, a fideszes parlamenti képviselő Bánki Erik és az eredetileg III. rendű vádlott, bűnösségét elismerő és jogerősen elítélt Patzek Endre Tibor tanúkihallgatását tartották hétfőn a Szekszárdi Törvényszéken az úgynevezett Volvogate-perben. Az eljárás azért indult, mert a vádirat szerint az akkor fideszes vezetésű pécsi önkormányzat cége, a Tüke Busz Zrt. 2015-ben az eredeti ajánlatnál drágábban vásárolt használt buszokat, és a pénz egy, az ügyletben érdemi tevékenységet nem végző közvetítőcégnél landolt (az üggyel kapcsolatos összes cikkünk itt érhető el).A négy vádlott ellen indult per egyszer már lezárult első fokon a Kaposvári Törvényszéken, de a Pécsi Ítélőtábla - számos kifogást felsorakoztatva azzal az ítélettel szemben - tavaly tavaszi végzésében annak újrakezdését rendelte el, már Szekszárdon.Nem először idézték tanúkihallgatásra sem Patzekot, akiért korábban rendőröket is küldött Bertaldó András bíró, sem Bánkit, aki először igazoltan, külföldi út miatt nem tudott vallomást tenni, de második meg nem jelenéséért már 300 000 forintos bírságot kapott, mert azt nem fogadta el igazoltnak a bíró.Bánki neve, bár csak tanúként szerepel az eljárásban, újra és újra felbukkan az ügy különböző pontjain, részben vallomásokban, részen egyéb tényezők, körülmények furcsa egybeesése miatt (ő egyébként be is perelt a jó hírneve megsértése miatt egy, a perújraindítást elrendelő ítélőtáblai végzést ismertető vloggert, ám a pert elbukta). Miután a mai vallomástétele során végigmentek az összes ilyen ponton, Bertaldó András fel is tette neki a kérdést: "ez mind a véletlen műve lenne?". Természetesen igen, derült ki a válaszból.De mik is voltak Bánki Erik és a túlárazottnak gyanított buszbeszerzés kapcsolódási pontjai?1. A már a kaposvári eljárás vége előtt elhunyt I. rendű vádlott, P. I. azt mondta egy vallomásában, hogy abban az időszakban Bánki és a szintén fideszes képviselő Csizi Péter - 2014-ig alpolgármester, majd idén március végéig helyettes államtitkár - befolyása alatt állt az önkormányzat és annak gazdasági bizottsága, illetve így a Tüke Busz Zrt. is.Bánki Erik erre úgy reagált, hogy amit P. I. mondott, az "szemenszedett hazugság", amit az ügyvédje, Bodnár Imre mondatott vele. Mégpedig azért, mert Bodnár, akivel a fideszes városvezetés bukása után az új önkormányzat szerződött, az ügyet "magasabb politikai szintre akarta emelni". Később a fideszes képviselő ezt azzal srófolta tovább, hogy "ez egy politikai lejárató kampány része volt", szerinte "Bodnár Imre valamiért azt gondolta, az ő politikai küldetése az, hogy engem kinyírjon".Csakhogy P. I. szavai nyomán - amit a vádlott azután sem vont vissza, hogy ügyvédet cserélt - a város 2014-2016 közötti fideszes alpolgármestere, Girán János is azt mondta Bánki esetleges befolyásáról: "Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral (...) Sok olyan dolog volt, mert ő nem csak egy képviselő, hanem regionális pártigazgatói tisztsége is volt, amikor az ő szerepvállalása is felmerült", bár hozzátette, azt konkrétan nem tudja, hogy a buszbeszerzés ügye is ilyen volt-e vagy sem."Ez nem igaz, nem egyeztetni kellett, sok mindenben tudtam segíteni, az önkormányzati ügyekre semmilyen rálátásom nem volt. Ha polgármester úr megkért arra, hogy információt szerezzek vagy hozzak össze miniszterekkel, államtitkárokkal találkozót, ebben segítettem például Zsoltnak [Páva Zsolt akkori polgármester], hogy tudjon személyesen tárgyalni velük" - mondta erre Bánki.Maga Páva Zsolt is beszélt egyébként Bánkiról - idézte fel a bíró a volt polgármester tanúvallomását. Azt mondta, hogy amikor látta, mekkora a probléma, beszélt Bánkival, Hargitai Jánossal és a Tolnai megyei fideszes Horváth Istvánnal is, "mondtam, hogy nagyon nagy gáz van". Állítása szerint Hargitai és Bánki "ezt megértették, megígérték, hogy fognak segíteni, támogatni, abszolút nyitottak voltak". Eredményt nem ígértek, de hogy lobbizni fognak, azt igen. Ezzel szemben Bánki most azt mondta, hogy nem folytatott lobbitevékenységet, majd azzal érvelt, hogy "a két dolog eltér egymástól": előbb mondta ugyan, hogy fog segíteni, de amikor kiderült, hogy kormányzati támogatás kell, akkor már mondta, a kormány ahhoz nem fog hozzájárulni. (Arról később némi önellentmondásba keveredett, hogy mit tudott a kormánygaranciáról.)Páva arról is beszélt a vallomásában, hogy a buszbeszerzés érdekében politikusok utaztak Hollandiába, köztük említette Bánki nevét is, de a fideszes politikus szerint ez "alaptalan vád, nyilvánvaló hazugság". Arra sajnos már nem tudott reagálni, amikor az utána következő vallomásban Patzek Endre azt mondta, hogy Bánki unokatestvérétől, Madár Pétertől - aki Páva Zsolt tanácsadója volt - azt hallotta, Bánki Brüsszelben is lobbizott a buszbeszerzés sikeréért. Nemcsak Pécs volt fideszes polgármestere, hanem a tavalyi választás fideszes polgármesterjelöltje, Csizmadia Péter is azt mondta, hogy 2014 óta konzultált Bánkival, amikor az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke lett (a buszbeszerzésben ez a testület is fontos szerepet játszott). Bánki szerint csak 2021-22 óta lett intenzív a kapcsolatuk, „nem emlékszem, hogy milyen politikai kérésekben folytattam volna konzultációt vele, biztosan nem volt rendszeres kapcsolat” – mondta a korábbi időszakról szóló Csizmadia-kijelentésre.2. Ha már Páva Zsolt vallomásában előjött a hollandiai utazás: egy eddig rejtélyes hollandiai út volt az egyik ilyen nagyon fura esemény a történetben. 2015 áprilisában egy kétnapos amszterdami utazást tett Bánki Erik és Csizi Péter. Ez az út akkoriban történt, amikor a lezárásához közelített a hollandiai buszok megvásárlása, és az egész pécsi buszcsereprogramnak Csizi Péter volt a politikai felelőse, mint ezt most Bánki is megerősítette.Eddig csak annyit mondtak az útról, hogy koncertre és gasztronómiai célokból mentek, de Csizi az előző tárgyaláson, néhány hete tett tanúvallomásában nem tudta megmondani sem azt, hogy milyen koncerten voltak, sem azt, hogy hol. Bánki Erik most tiszta vizet öntött az amszterdami repohárba. Azt mondta, hogy egy Melkweg nevű népszerű klubban voltak, és a Purity Ring koncertjét nézték meg, sajnos a jegye, foglalása már nem volt meg (de a naptárában telefonon pillanatok alatt megtalálta a pontos dátumot). „Ikonikus koncerthelyszín, 1500 fős koncertterem, brutális fény- és hangtechnikával”, sorolta a hely jellemzőit kissé prospektusízűen.Április 9-én valóban fellépett a Melkwegben az internet szerint a pop és hiphop elemeit ötvöző, hátborzongató, véres (macabre) dalszövegekkel operáló kanadai elektropop banda, amelynek nem sokkal korábban jelent meg a második lemeze. A Spotin belehallgattam néhány dalukba, illetve a Youtube-ra kikerült a koncert egy részlete is – ezek után óvatosan, de azt mondom, le a kalappal Bánki bátorsága előtt. Én legalábbis inkább beismertem volna bármilyen politikai befolyást, tárgyalást, lobbizást egy pimf, néhány milliárdos ügyben, minthogy kiderüljön, ilyen zenéért rajongok. Mindenesetre Bánki többször megismételte, hogy az utazásuknak semmi köze nem volt a buszbeszerzéshez, „azt se tudtam, hogy a delegáció ebben az időben járt Hollandiában”.3. Két különös pénzátutalás esete is visszatérően előjött a perben. A Pécsi Ítélőtábla végzése óta nyilvánosan tudható, hogy Patzek Endrének a Taki Company Limited nevű thaiföldi cége 550 000 eurót kapott a IV. rendű vádlott, a holland állampolgárságú S. P. cégétől „a vádbeli időszakban”, illetve hogy ugyanebben az időszakban Patzek 52 480 900 forintot utalt át a németországi székhelyű Zeta Services GmbH-nak. Az ügyben eljáró bíró, Bertaldó András azt is elmondta, hogy ez utóbbi adatnak a NAV a forrása, az adóhivatal szerint Patzek fizetési számlájáról ekkora összegű utalás indult a Zetához.Ez több ok miatt is érdekes. Egyrészt a Zeta ebben az időszakban, 2016 végéig Bánki Erik többségi tulajdonában állt; ő úgy emlékezett, hogy 75 százaléka volt benne, a tárgyaláson 81 százalékos részesedés hangzott el, a Pécsi Ítélőtábla 91 százalékot írt. Bánki azt mondta, ő erről a több mint 52 milliós utalásról nem tudott, csak a sajtóból értesült róla.„Fogalmam sincs, hogy az honnan van a NAV anyagában. A könyvelő szerint nem érkezett ilyen összeg” – fogalmazott a bíró kérdésére, majd amikor Bertaldó András azt kérdezte, hogy akkor a politikus szerint a NAV tájékoztatása téves-e, hazudott-e az adóhivatal, Bánki azt felelte: „A könyvelőm szerint téves. A könyvelő szerint nem érkezett ilyen pénz Patzektől a Zetához”, és a német könyvelőtől hozott is egy írásos igazolást erről.Bánki azt is sérelmezte, hogy a Pécsi Ítélőtábla azt írta, „a vádbeli időszakban” volt Patzek a cég ügyvezetője, miközben szerinte Patzek csak 2015 novemberében került a Zetához, amikor az akkori ügyvezető beajánlotta őt társ-ügyvezetőnek. Arra, hogy mennyi fizetést adtak neki, nem emlékezett, de azt kizárta, hogy Patzek tulajdonos lett volna abban az időszakban, amikor ő benne volt a Zetában, és ezért ingyen, csak részesedéért dolgozott volna.Csakhogy amikor Bánki után Patzek következett, ő több ponton eltérő vallomást tett. Állítása szerint ő már 2014-ben vagy 2015-en szerzett egy 5 százalékos tulajdonrészt az akkor még 25 ezer eurós törzstőkéjű Zetában, amelynek irányításában máig részt vesz ügyvezetőként, és van egy társa, Bauer Zsolt (hogy ez a Bauer Zsolt az a Bauer Zsolt-e, akit Bánki az Átlátszó egy 2018-as cikkében a bátyjaként emlegetett, az nem derült ki). Még érdekesebb volt az, amit az ominózus 52 milliós utalásról mondott, illetve a válaszainak az evolúciója.– Ez egy szemenszedett hazugság – ez volt az első reakciója arra, amikor Bertaldó András ismertette a NAV-tól kapott adatot arról, hogy az ő fizetési számlájáról a Zeta Services GmbH számlájára ment volna ekkora utalás. (Apróság, de pontosan azt a kifejezést használta, mint Bánki a róla szóló P. I.-vallomásrészletre.)– Lehet, hogy utaltam 52 milliót a Zeta Services számlájára, de Thaiföldről biztosan nem – mondta nem sokkal később. Azzal magyarázta a korrigálást, hogy a sajtóban „mindenhol” az jelent meg, hogy az ő thai cégének számlájáról ment a pénz a Zetához, bár a bíró nem így kérdezte.– Én azt gondolom, hogy utaltam, hogy ha itt a NAV ezt előhúzta – korrigálta még egyszer magát. De akkor már az volt a magyarázata, hogy „ez egy technikai megoldás volt, hogy kijuttassak a német cég számlájára” pénzt, a házipénztári és bankszámlán lévő pénzek közötti pénzmozgást oldotta meg így. Végül eljutottak az alábbi párbeszédhez: – Ezek szerint az, hogy Ön utalt a cég számlájára, az megfelel a valóságnak? – kérdezte a bíró. – Igen, ha a NAV ezt állítja. Majd amikor szembesítették a könyvelő igazolásával, azt mondta, hogy szerinte ez egy félreértés, mert „minden média azt állítja, hogy ő Thaiföldről utalt a német cégbe, a könyvelő valószínűleg erre adta ki az igazolást”. Bár korábban mind Bánki, mind ő azt mondták, hogy már nem állnak egymással kapcsolatban, kiderült, hogy a Bánki által korábban benyújtott igazolást Patzek kérte ki a könyvelőtől.A bíró arra is rákérdezett, hogyan alakult a cég mérlegfőösszege, Bánki erre nem emlékezett, majd amikor Bertaldó András visszatért arra, hogy lehetett-e egymillió eurós nagyságrendű, ami épp 2016-ban egymillió euróval nőtt is, Bánki ezt egy hitelfelvétellel magyarázta.4. Már említettem Bánki unokatestvérét, Páva Zsolt gazdasági tanácsadóját, Madár Pétert, akinek 2004 tavaszától a 2023. januári végelszámolásig közös cége is volt Bánkival Bábamad néven. Ő részt vett a buszok 2014. novemberi hollandiai szemléjén, bár arról ellentmondó tanúvallomások születtek, hogy kinek a kérésére, kinek a felhatalmazásával, kinek a megbízásából, pontosan milyen céllal és kinek a költségén utazott oda. Madár a tanúvallomásában azt mondta, hogy Páva Zsolt városvezetői korszakában rendszeresen voltak olyan nem nyilvános stábülések, amelyeken a polgármester, az alpolgármesterek, valamint országgyűlési képviselők, „Csizi úr, Bánki úr is általában jelen volt”, és legalább egy ilyenen „egész biztos, hogy tárgyaltak” a buszbeszerzésről. Az úgynevezett stábülések intézményét később tanúvallomásaikban városházi vezető beosztású dolgozók is megerősítették.Bánki a stábülések intézményét elismerte, azt mondta, ez a polgármester mellett működő politikai kommunikációs testület volt. És bár azon tényleg szó volt a buszok beszerzéséről, az előkészítéssel érdemben és részleteiben nem foglalkoztak. Később úgy fogalmazott, hogy a stábüléseken semmilyen döntést nem hoztak, minden döntést a város vezetősége hozott meg.5. Felmerült a tárgyaláson az is, hogy az I. rendű vádlott, Csengő András több emailt is írt neki, más fideszes politikusoknak és az eljárásban részt vevő más személyeknek is. Volt egy olyan email, amiben arról írt, hogy eddig „korrektül” védekezett, de „már semmi veszítenivalóm nincs, ha nem történik semmi pozitív, más taktikát fogok alkalmazni”. Bánki azt mondta, nem ismerte ezeket a levelet, amikor a tartalmáról kérdezték, azt felelte: „megkeseredett levél, próbál vagdalkozni, nem értem, milyen más célja lehet”. Szerinte ha „bármi lett volna András birtokában, amivel vissza akar élni vagy javítani tudja a helyzetét, azt felhasználta volna”.6. Végül, mellékszál, de érdekes volt az is, hogy mit mondott Patzek és mit Bánki arról, hogyan ismerték meg egymást és milyen kapcsolatban voltak a Zeta előtt.Patzek azt mondta, hogy „ismerősi viszonyban” volt Bánki Erikkel, majd arra a kérdésre, hogy min alapult ez az ismerősi viszony, hosszabb hallgatás után azt mondta: „Találkoztunk többször különböző rendezvényeken”, majd némi bizonytalanság után hozzátette: „a társam és Bánki volt felesége talán évfolyamtársak voltak”.Bánki ez utóbbi, Patzek által vélelmezett tényt nem említette, ellenben azt mondta, hogy a jégkorong révén ismerte meg „valamikor a 2000-es évek végén, vagy 2010-12-ben talán”, amikor ő még a sport- és turizmus bizottság elnöke volt. Bánki hokimeccseken, tornákon vett részt, „ott mutatta be nekem valaki Patzek Endrét”. Állítása szerint kizárólag sportbaráti volt kezdetben a kapcsolatuk, aztán sokáig nem találkoztak.Már nem Bánkit érintette, de érdekes volt Patzek vallomásának az a részletei, amikor Bertaldó András a thai cége számlájára érkezett 550 000 euróról kérdezte. Patzek az első, kaposvári perben az úgynevezett előkészítő ülésen beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, vallomást sem tett. Most azt mondta: „Nem tettem vallomást, éreztem ebben politikai nyomást. Én úgy döntöttem, inkább visszafizetem a pénzt, nincs lelkierőm, hogy börtönbe kerüljek.”– Ez egy hamis tartalmú beismerő nyilatkozat volt?– Én nem így fogalmaznék. Nekem nem volt lelkierőm, hogy végigcsináljam ezt.– Erkölcsi érzéke nem tiltakozott?– Nem, az én életem az én életem, nekem kell eldöntenem, mit vállalok és mit nem.Végül az ő szerepéről is szó volt a vallomás során. Azt mondta, hogy a több mint félmillió euróval az gépjármű-kereskedelemben szerzett tapasztalatát mint speciális szaktudást fizették meg. Az autók műszaki paramétereiről és árairól készített szakvéleményt, kétszer járt Hollandiában, emellett az általa ebben az ügyben végzett munkáról ezt vallotta:– Mit csinált az 550 000 euróért?– Műszaki tartalmakat megnéztem, összehasonlítottam az árakat, elmentem a tárgyalásokra, nagyjából ennyi volt a szerepem.– A buszok árához honnan használt fel adatokat?– Általában összehasonlítom a magyarországi forgalomban lévő gépjárművek árait és a külföldieket, ezeket összehasonlítom.– Magyarországon hol voltak ilyen buszok?– Az interneten tájékozódom mindig. Úgy emlékszem, a használtautó.hu-t használom, de vannak más oldalak is.– Beütötte a böngészőbe?– Igen.– Ön szerint ez szaktudás?– Igen.Ezért a szaktudásért négy egyenlő részletben 550 000 eurót kapott. Forintban, akkori árfolyamon nagyjából 170 milliót. | Bánki Erik papírt hozott arról, hogy a volt cége nem kapott 52 milliót - aztán a volt üzlettársa beismerte, hogy de igen | A fideszes képviselő a NAV-ot is cáfolni akarta, de a pénzmosást magára vállaló egykori üzlettársa három lépésben eljutott odáig: „lehet, hogy utalt”, ha már az adóhivatal mondja. Kanadai elektropop, furcsa ellentmondások és a használtautó.hu szakértő használata – ez történt a Volvogate-per hétfői tárgyalásán. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/05/volvogate-pecs-birosag-szekszardi-torvenyszek-buntetoper-buszbeszerzes-banki-erik | 2025-05-05 16:08:49 | true | null | null | 444 |
Harmadszor is kezdeményezték a Tisza Párt elnökének mentelmi jogának felfüggesztését, de ezúttal nem a magyar ügyészség, hanem a Pesti Központi Kerületi Bíróság fordult az Európai Parlamenthez. Az Index úgy tudja, hogy a bíróság egy magánvádas ügyben kérte a politikus mentelmi jogának felfüggesztését, amelyet a Mi Hazánk Mozgalom feljelentése alapján indítottak.Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke már meg is kapta a magyar bíróság kérelmét, amelyet a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbított az EP jogi szakbizottságának. Ez már a harmadik kérelem, amely Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését célozza.ElőzményekAz ügyészség már 2024 szeptemberében kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését egy budapesti klubban történt telefonlopási ügy miatt. A rendelkezésre álló adatok szerint Magyar Péter június 21-én hajnalban egy budapesti klubban, az Ötkertben szórakozott, ahol elvette egy őt többszöri felszólítása ellenére is kamerázó férfi telefonját, amelyet később a Dunába dobott. A hatóságok csak akkor folytathatják a büntetőeljárást, ha az EP-képviselő mentelmi jogát felfüggesztik.Magyar Péter korábban kijelentette, hogy csak abban az esetben lenne hajlandó lemondani a mentelmi jogáról, ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez. Az ügy 2024 októbere óta húzódik, a jogi szakbizottság több alkalommal is tárgyalta, de döntés még nem született.Az ügyészség 2024 novemberében ezért egy második kérelmet is benyújtott Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére. Az EP jogi szakbizottságának szóvivője akkor annyit mondott, hogy két külön esetről van szó, a mobilos ügyet kezdeményező Legfőbb Ügyészség annyit közölt mindössze, hogy ők csak a lopási ügyben adtak be kérelmet. A Politico szerint a második esetben egy fideszes politikus perelné be a Tisza párt elnökét rágalmazásért, de ezt hivatalosan azóta se erősítették meg. A két üggyel már el is kezdett foglalkozni a jogi szakbizottság.A Mandiner még januárban megkérdezte László Andrást, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjét az üggyel kapcsolatban. László szerint a Néppártnak az az érdeke, hogy minél tovább húzzák a döntést a mentelmi ügyben, mert így befolyásolhatják Magyar Péter szavazatait. A képviselő szerint a telefonlopás nem politikai ügy, hanem szabálysértés, ezért Magyar Péter mentelmi jogát ki kellene adni, de az ilyen ügyek akár 2026 utánra is elhúzódhatnak.Döntés előtt a mentelmi bizottságMost pedig egy harmadik kérelem is érkezett, ezúttal a bíróságtól, amelynek hátterében a Mi Hazánk feljelentése áll. Konkrét információ nem jelent meg erről a feljelentésről, de Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője szerint az újabb kérésre Magyar Péter bennfentes kereskedelmi ügyéhez kapcsolódóan került sor.Korábban egy, szerkesztőségünk birtokába jutott információ alapján elsőként írtuk meg, hogy Magyar Péter 2023-ban egy napon a tőzsdezárás előtti órákban minden birtokában lévő részvényt eladott, majd több tízmillió forint értékben vásárolt olyan részvényeket, amelyekről csak tőzsdezárás után derült ki hivatalosan, hogy egy visszavásárlási akciónak köszönhetően az értéke jelentősen megnő. Magyar Péter jelentős bevételre tett szert az ügylettel.A Magyar Nemzeti Bank bennfentes kereskedelem gyanúja miatt eljárást indított, és az ehhez kapcsolódóan, táblázatokkal alátámasztott kérdéssort küldött a Tisza Párt elnökének. Az ellenzéki pártvezető a kérdéssor kézhezvétele után felhívta a jegybanki ügyintézőt és kifogásolta a kérdéseket, illetve politikailag motivált fenyegetést is megfogalmazott. Arra utalt, hogy a 2026-os országgyűlési választások megnyerése után komoly változások lesznek. Az ügyet a Tisza Párt elnöke se tagadta, az MNB közleményét úgy kommentálta, "felhívtam a nemzeti banki ügyintézőt és jeleztem neki, hogy a legtöbb felesleges és álságos kérdésre egy bohóc jelet fogok rajzolni".Döntés egy héten belül?A mentelmi bizottságde egyelőre nem világos, mikor kerül sor a bíróság által kezdeményezett magánvádas eljárás megvitatására. | Index-értesülés: a Mi Hazánk feljelentése nyomán most a bíróság kéri Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését | Index-értesülés: a Mi Hazánk feljelentése nyomán most a bíróság kéri Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését - Harmadszor kezdeményezték. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/06/magyar-peter-mentelmi-jog-felfuggesztes-mi-hazank-birosag | 2025-05-06 12:15:00 | true | null | null | Index |
Kevesebb Adria, több Balaton - mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2020 júliusában, a koronavírus-járvány első hullámát követően. Szavait akkor a legtöbben virológiai szempontból értelmezték, holott talán az ingatlanfejlesztés irányát jelezte a kormányfő: a NER módszeresen kebelezte be és építette tele a Balaton partját. Mivel a tó környéke az áldásos tevékenységüknek hála lassan megtelik, az oligarcháknak új helyszín után kell néznie. Csakhogy a Fertő tó az állami környezetpusztítás után holdbéli tájra emlékeztet, a Tisza-tó messze van, a Velencei-tó vize pedig önfejűen ingadozik, hol fejleszthet akkor egy kormányközeli milliárdos? Hát a Római-parton! A III. kerületi partszakaszon minden megvan, amire egy állami hátszéllel repített vállalkozónak szüksége lehet, és most egy kiskapu révén az utolsó akadály is elhárult a nagyszabású - és így a városrészt veszélyeztető - beruházások elől.Kevés vonzóbb helyet találhatnak maguknak a fővárosban a hűsítő nyári kikapcsolódásra vágyók a Római-partnál. A Pünkösdfürdő utcától a Pók utcáig húzódó, a Nánási út-Királyok útja és a Duna között fekvő, mintegy 70 hektáros terület adottságai révén kiemelt jelentőségű övezet, amelyet ezért is néznek ki maguknak a befektetők időről időre. A parti sávot a Demszky Gábor vezette Fővárosi Közgyűlés 1998-ban nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté, ám az üdülő fogalmának kreatív értelmezése és az akkor még III. kerületi polgármesterként dolgozó Tarlós István 2001-es döntése a beépíthetőségről (lásd keretes írásunkat) oda vezetett, hogy a helyi önkormányzat 2012-ben már építési tilalommal igyekezett feltartóztatni a megállíthatatlanul szaporodó lakóparkokat. 2015-ben feloldották a tilalmat, és hiába rendelték el egy évre rá ismét, a nyitott idősávban megszerzett építési engedélyek birtokában az ingatlanfejlesztők számos újabb monstrumnak kezdhettek neki. A beépítések alapvetően változtatták meg a városképet, veszélybe sodorva a Római-part eredeti arculatát. A Fővárosi Közgyűlés többek között erre is reagálva fogadott el tavaly év végén településfejlesztési tervet és fővárosi rendezési szabályzatot, valamint helyi építési szabályzatnak minősülő Duna-parti építési szabályzatot (Dész), amely lehetővé teszi a partszakasz egységes fejlesztését. Ez utóbbit hosszú éveken át tartó előkészítő munka és társadalmi egyeztetés előzte meg, a szabályzat célkitűzése az, hogy a rendelettel segítsék a Római-part átjárhatóságát, gyalogos megközelítését, illetve a meglévő zöldfelület megőrzését és megújítását.- Példaértékű egyeztetést folytattunk a partszakasz ügyében, több mint ötezer embert vontunk be az előkészítésbe, az ő véleményüket, elvárásaikat, reményeiket sikerült becsatornázni a rendeletbe - mondta a Budai Hangnak Béres András, Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere. - A válaszadók többsége szerint a Római-part természetközeli állapotát meg kell őrizni, illetve nagyobb hangsúlyt fektetnének a turisztikai, a sport- és a rekreációs funkciókra. Utóbbiak esetében a kézi hajtású vízi sportokat támogatják a motorcsónakokkal és a jet skikkel szemben. Ennek szellemében készült el a terület építési szabályozása. Az alpolgármester elmondta, az önkormányzat a döntéssel igyekszik megőrizni a Római-part hagyományos hangulatát, amelyet elsősorban a lakóparképítések veszélyeztetnek. Az érintett területen lakóingatlanra nem adtak ki építési engedélyt, de üdülőre igen, a befektetők ezt kihasználva húzták fel egymás után az "üdülőparkokat". Az új szabályozás számos szigorítást tartalmaz, így a parti sétánytól számított 20 méteres sávban immár kizárólag csónakházat lehet építeni - ezzel a sportfunkciót erősítené az önkormányzat a lakóparkok rovására -, és a beépíthetőség mértékét, illetve az engedélyezett épületek magasságát is csökkentették. Mindehhez azonban fel kellett függeszteni a parti sávban érvényben lévő változtatási tilalmat is: eddig semmit nem lehetett építeni az adott szakaszon, ez most megszűnik, és a helyébe az új szabályzat lép.Ezt használta ki a Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt. és az Aranypart Ingatlanfejlesztő Alap: a Disznós Zoltán debreceni milliárdos érdekeltségi körébe tartozó alapok már tavaly - a változtatást megorrontva - építési engedélyt kértek egy kilenclakásos "üdülőházra". A Losonc utcai projektjüket ugyanakkor a III. kerületi tervtanács egyhangúlag és egyértelműen elutasította, mivel a szakmai vélemény szerint az épület léptéke és koncepciója is problémás: sem méretében, sem megjelenésében nem illeszkedik az üdülőterület világához. Ám a beruházó nem nyugodott bele a döntésbe: a budapesti tervtanácshoz vitte tovább az ügyet, a Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal alatt működő testület pedig felülírta a helyi döntést, és zöld utat adott az építkezésnek. Korábban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítéssel írhatta felül a kormány a helyi rendelkezéseket, most már nincs szükség erre a trükkre. A tavaly elfogadott új építési törvény értelmében a helyi tervtanácsok véleményét a területi tervtanács bármikor felülbírálhatja, és ha még ekkor sem születik a hatalom számára kedvező ítélet, az országos tervtanács is beszállhat az ügybe. Mivel ez utóbbinak Lánszki Regő országos főépítész, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) államtitkára az elnöke, a döntések iránya felől nem lehetnek kétségeink.- Veszélyes precedenst teremt, ha a helyi közösségek akaratával, az önkormányzat és a helyismerettel rendelkező szakemberek véleményével szembemenve az állam engedélyezi a Római-part beépítését - fogalmazott Béres András. Az alpolgármester elmondta, a III. kerületi lakosok döntöttek a terület jövőjéről, a monstre beruházás pedig épp attól az értékétől fosztaná meg a Római-partot, amely a legfőbb vonzerejét adja. A helyi tervtanács felülbírálása ráadásul megnyithatja az utat a hasonló építkezések előtt, aminek következtében végleg ellephetik a lakóparkok a partszakaszt. A Divinus nem először nézte ki magának a Rómait, a cég korábban az ugyancsak a Losonc utcában álló egykori Postás üdülő és csónakház torzóvá pusztult maradványait szerezte meg, és újította fel, hogy abban "üdülőházat" nyisson. Az 1970-ben szállodaként megnyitott és 2006-ban bezárt torony átalakítására még a fideszes Bús Balázs polgármestersége idején adták ki az építési engedélyt, a beruházás pedig látványos átalakítással járt: több fát kivágtak, a maradékot megcsonkították, és az eredeti épület is alaposan megváltozott a rekonstrukció során. Disznós Zoltánék nem feledkeztek el ugyanakkor a terület hagyományairól sem: megőrizték a csónakházat - apró szépséghibája a gesztusnak, hogy éttermet nyitottak az épületrészben (ami aztán a "rezsiárak drasztikus emelkedése és a gazdasági környezet vendéglátóiparra gyakorolt hátrányos hatásai miatt" nem sokkal később be is zárt).Ismerős szereplője a NER ingatlanfejlesztésének a Divinus: több tervezett beruházásuk is vihart kavart. Siófokon, az egyik utolsó érintetlen, Natura 2000 besorolású partszakaszon magánjachtkikötőt készültek építeni Disznósék, ám a civil tiltakozást hatósági elutasítás követte, így (egyelőre legalábbis) sikerült megakadályozni a környezetpusztítást. Kicsivel nyugatabbra azonban már sikerrel járt a milliárdos: a balatonberényi egykori gyermeküdülőt valamivel több mint félmilliárd forintért szerezték meg Disznós (részben offshore hátterű) érdekeltségei. Az ugyancsak Natura 2000-es, 1,6 hektáros, saját partszakasszal rendelkező területet az állam 2012-ben vette el Vas megyétől, 2016 óta üresen állt, néhány évvel később került magánkézbe - nem is akárhogy, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő versenyeztetés nélkül adta oda a kikiáltási árnál vélhetően lényegesen értékesebb ingatlant. Nem először volt ilyen nagyvonalú az állam: az ugyancsak a Disznós-birodalomhoz tartozó debreceni Divinus Hotelt 2020-ban 360 millió forint vissza nem térítendő támogatással segítették ki a hírhedten arányosan elosztott Kisfaludy-pályázatokon keresztül.Az "üdülőház" ügyében kerestük az ÉKM-et, választ lapzártánkig nem kaptunk.Évek óta heves viták övezik a római-parti gát tervezését. A területen élők a parton szeretnék látni a gátat, ami árvíz idején megóvná otthonaikat, csakhogy az a beruházás jelentős környezetpusztítással járna, ezért a főváros és a III. kerület is a Nánási út-Királyok útja mentén húzná fel a védművet. A Duna egyre gyakoribb kiöntései miatt 1953-ban ideiglenes földsáncot emeltek a Római-parton. Közel három évtizeddel később elkészült a békásmegyeri lakótelepet védő gát, ezt követően egyre gyakrabban merült fel a védvonal meghosszabbítása, amire azonban nem került sor. Az ezredforduló idején megkezdődött a környék átalakulása: a csónakházas részt üdülőnek álcázott lakóházak, majd lakóparkok lepték el - egyebek mellett amiatt, hogy Tarlós István, akkori III. kerületi polgármester 2001-ben engedélyezte a területen a maximális beépítést: a néhány régi házat leszámítva a hullámtéren álló ingatlanok ezt a jogi kiskaput kihasználva épültek fel. És ahogy nőtt a (nem hivatalos) lakóépületek száma, úgy lett egyre látványosabb az árvizek pusztító hatása is. A hullámtérben élők egyre hangosabban követelték ingatlanjaik védelmét, ám a Kúria egy korábbi döntése szerint "a folyók hullámterében a helyi önkormányzatot nem terheli árvízvédelmi kötelezettség, az ott elhelyezkedő ingatlanok tulajdonosai csak saját kockázatukra végezhetnek építési és gazdálkodási tevékenységet". Ennek ellenére mozgalom indult a part menti gát mellett kampányolva - a szándékukat árnyalja ugyanakkor a résztvevők felháborodása mögött felsejlő üzleti érdek. Ahogy arról a Budai Hangban korábban már írtunk, a part menti mobil gát tervét támogató Egyesület a Római-partért alelnöke Egri Gábor milliárdos vállalkozó, akinek komoly érdekeltségei vannak az árterületen belül. A Magyar Narancs 2016-os cikkéből kiderült, hogy az akkor a száz leggazdagabb magyar között számon tartott Egrié a közvetlenül a partra épült négycsillagos, 63 szobás Holiday Beach Budapest Wellness and Conference Hotel. És nem ő az egyetlen hangos civil: az Átlátszó feltárta, hogy a mobil gátért kiáltó helyiek egy része valójában a befektetését igyekszik megóvni. Mindez pedig az ingatlanspekuláció gyanúját is keltheti. A helyi perpatvarnál fontosabb volt a kormány számára a Karácsony Gergely főpolgármestert támadó akciók sora, így a mobil gát hívei kaptak némi állami segítséget. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy 2023 márciusában tartott kormányinfón például meglepő módon vette védelmébe a tiltakozókat, mondván, "több érv szól amellett, hogy a part mentén épüljön meg a gát, még akkor is, ha nem minden ott lévő ház az építési engedély birtokában épült annak idején". De hiába a törvénytelenséget legitimáló nyilatkozat, a nyomvonalat végül a főváros által kijelölt részen húzták meg - az építkezés azonban forráshiány miatt a mai napig nem kezdődött meg. Április 11-én azonban tett egy lépést a beruházás felé a Fővárosi Közgyűlés, amikor arról döntött, hogy európai uniós pályázatot nyújt be az árvízvédelmi beruházásra. A védmű több mint 55 ezer ember számára jelenthet biztonságot, a Pók utcai lakóteleptől Rómaifürdőn és Csillaghegyen át egészen Békásmegyerig. Számos rémhír kelt szárnyra az elmúlt hetekben a gáttal kapcsolatban, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata lapunknak is eljuttatta ezek cáfolatát. Álláspontjuk szerint a nyomvonal jelentősen magasabban van, mint a part, ezért nincs veszélye a jeges árnak, vagy egy elszabadult uszálynak, így a tervezett nyomvonalon sokkal könnyebb és biztonságosabb a védekezés, mint a part menti mobil gát esetében. Ugyancsak hamis állítás a kerület szerint, hogy több ezer embert kell kiköltöztetni az építkezés miatt: a kivitelezés idején senkinek sem kell elhagynia az otthonát. Ahogy alaptalan az a félelem is, hogy a gát "gettóba zárja" a hullámtérben élőket: a jelenlegi földgátat elbontják, a helyén épülő vasbeton térdfalból pedig normál vízállásnál mindössze egy 0,5-1 méter magas rész látszódik majd. És az álhírekkel ellentétben, árvíz idején továbbra is lehetséges lesz az egyéni védekezés, amíg az az elsőrendű védvonal védelmét nem veszélyezteti; és a majdani védmű nem veszélyezteti az épületek statikai állapotát sem. | Kormányközeli oligarcha húzhat fel lakóparkot a Római-parton | Lázár János új építési törvénye kiszolgáltatottá teszi az önkormányzatokat. | null | 1 | https://hang.hu/budaihang/kormanykozeli-oligarcha-huzhat-fel-lakoparkot-a-romai-parton-175910 | 2025-05-05 20:05:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Átláthatatlan céghálót és megmagyarázhatatlan befektetési döntéseket talált az Állami Számvevőszék, mikor a jegybanki alapítvány gazdálkodását vizsgálták.Windisch László ÁSZ-elnök a 444-nek azt mondta, olyan szakmaiatlan és döntésre alkalmatlan előterjesztést még nem nagyon látott, mint amivel egy 200 milliárdos befektetésről döntöttek.A kecskeméti Neumann János Egyetem Alapítványánál is találtak hibát.Januárban feljelentést tettek, a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával nyomoz.Matolcsy György volt jegybankelnök visszautasítja a megállapításokat, a kormány nem foglalt állást. Az új jegybankelnök sem tette ezt meg, de az ÁSZ elnöke szerint egy erős visszajelzés, hogy Varga Mihály több bűncselekmény gyanújával feljelentést tett.Kik a felelősek? Rossz gazdálkodásról vagy lopásról lehet szó? Miért nem indult korábban vizsgálat? Mi volt neki a gyanús?Ezekről, és arról kérdeztük Windisch László ÁSZ-elnököt, hogy tudja-e majd elfogulatlanul vizsgálni a Tisza Párt gazdálkodását attól, hogy Magyar Péter volt feleségével, Varga Judittal él együtt, akivel közös asztalos céget is alapítottak.444: Matolcsy György volt jegybankelnök büntetőjogi felelőssége fennáll ön szerint?Windisch László: Az ő büntetőjogi felelőssége a vizsgálatunkban nem merült fel.Miért?Mert nem volt sem kuratóriumi, sem felügyelőbizottsági tag az alapítványban, és a befektetéseket végrehajtó céghálózatban, alapkezelőkben, különböző kft.-kben sem volt vezető tisztségviselő. Szerintünk elsősorban ezeknek a testületeknek a tagjai valósíthatták meg a bűncselekményt.Hangsúlyozom, hogy szerintünk, hiszen mi egy gyanút észleltünk, és majd a nyomozóhatóság, illetve vádemelés esetén a bíróság fogja ezt eldönteni.Az igaz, hogy Matolcsy egyikben sem volt benne, de alapítóként kapott jelentéseket, és csak azután gyakorolta a kontrollt, hogy ön erre felkérte. A felügyelőbizottságot is az MNB vezetése jelölte ki. Az ÁSZ jelentésében leírtak alapján számtalan mulasztást követett el Matolcsy György. Ki lehet mondani, hogy nincs felelőssége? Ha nem is büntetőjogi, akkor személyes vagy erkölcsi?Csak hogy világos legyen: az előbb sem azt válaszoltam, hogy nincs büntetőjogi felelőssége, de azt sem tudom megerősíteni, hogy van.A mi vizsgálatunk az alapítványra terjedt ki, és ott az ő személyes büntetőjogi felelősségével kapcsolatban nem merült fel gyanú.Az alapítói jogok viszonylag lazák. Azt a feladatát ellátta, hogy legyen kijelölve felügyelőbizottság - akik aztán személyes vagyonukkal felelnek a feladatuk ellátásáért -, a beszámolók beérkezését nyomon követték. Az más kérdés, hogy szerintünk ezek a beszámolók nem voltak kellően informatívak és tartalmilag megfelelőek ahhoz, hogy valós kontrollt lehessen gyakorolni.Amikor az ön felhívására Matolcsy György ellenőrzést rendeltetett el az alapítványnál, már ő is látta, hogy nem stimmeltek a korábbi tájékoztatók.Igen, és erről tájékoztatott is minket.Előtte miért nem tűnt föl neki?Valószínűleg nem olyan mélységben végezték el a kontrollfeladatot, amilyen mélységben mi, de egy alapítónak ez nem is feltétlenül dolga. Az akkor még könyvvizsgálói jelentéssel megerősített alapítványi beszámolókból nem látszott, mekkora a baj.Ön 2019-ig volt az MNB alelnöke, de többször elmondta, semmilyen alapítói joga nem volt az alapítványokkal kapcsolatban, más területért felelt. Az MNB igazgatóságának tagjaként milyen jelentéseket látott? Akkor jobban működtek az alapítványok?Az első alapítványok 2014-ben jöttek létre, az alapítói jogokat nem az igazgatóság és nem is a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és a fogyasztóvédelemért felelős alelnök gyakorolta, ami én voltam. Mi nem tárgyaltunk jelentéseket, úgy tudom, az elnöki terület feladatai közé tartozott azok nyomon követése.Amikor az alapítványok összeolvadásából 2019-ben létrejött a PADME, én már munkaviszonyban sem voltam az MNB-vel, ezért érthetetlen számomra, hogy miért bombáznak azzal, hogy a távozásom után létrejött alapítvány 2020-as és 2021-es befektetéseivel kapcsolatban milyen felelősség terhel.Hangsúlyozom, hogy a mostani jelentéseink nem általában a jegybanki alapítványokról derítették fel a jelentésben foglaltakat, mint ahogy ezt ma sokan próbálják beállítani. A 2019 előtt működő jegybanki alapítványokat nem vizsgáltuk, ahogy a jelentésünk azt sem mondta ki, hogy azok létrehozása vagy korábbi működése bűncselekmények gyanúját vetné fel. Mi azt néztük meg, hogy a PADME hogyan kezelte a rá bízott közvagyont.A befektetési struktúra - az alapkezelőkkel és különböző cégekkel - 2019 után jött létre, a kifogásolt döntések 20-21-ben születtek. Ezt feltártuk, feljelentést tettünk. Ez nagyon súlyos ügynek látszik, mégis, mintha a konkrét ügy nem igazán érdekelné a kérdezőket.2016-ban emlékezetes vita folyt arról, hogy az alapítványi pénz közpénz vagy sem. Önnek mi volt az álláspontja?Nem volt személyes álláspontom, nem is ismertem közelről az ügyet, mert nem kellett vele foglalkoznom.Persze ma, a jelentésünkben foglaltak egész más megvilágításba helyezik ezt a kérdést, de ez a vita akkor inkább jogi-, adatvédelmi kérdésnek tűnt arról, hogy közzé kell-e tenni a támogatottak nevét. Sok támadás is érte az érintett oktatókat, a kultúra területén dolgozókat, művészeket, és azt hiszem, az alapítvány inkább ezeket szerette volna elkerülni.De nem gondolom, hogy azok a viták összefüggenének a sok évvel később feltárt visszaélésekkel.Annyiban lehet összefüggés, hogy ott is megjelent ugyanaz a kör. A nagy botrányt kiváltó 5 millió forint alatti szerződéseknél felbukkant Száraz István cége, amely több mint 500 milliót kapott, és a cég egy évre rá Matolcsy Ádámhoz került. Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás több cége is nyertes volt. Az egész működés gyanússá vált, tömegével születtek feljelentések, amiből aztán nem lett semmi.Én nem tudom, hogy összefügg-e, de ha igen, akkor a nyomozóhatóság ki fogja deríteni.Abban biztos vagyok, hogy az alapítványok helyes és jó céllal jöttek létre. Az Alkotmánybíróság is azt állapította meg, hogy a jegybank a közpénzt közfeladatok ellátására rendelte. Nem hiszem, hogy bárki gondolta volna, hogy ilyen véget fognak érni, és ilyen vizsgálati jelentést leszünk kénytelenek publikálni.Több fideszes politikus is meg van döbbenve, azt mondják, ők erről semmit sem tudtak, miközben a sajtó rendszeresen tárta fel az ügyeket. Az ingatlanvagyon jött-ment, az egyik volt alapítványi villában Matolcsy Ádám is élt, számtalan gyanús ügy bukkant fel. Ön 2023-ban vizsgálatot indított, de mi a magyarázat arra, hogy az előző ÁSZ elnök 2016 után, a legnagyobb balhék idején nem tett semmit?Ezt nem tőlem kell megkérdeznie. Én 2022-ben lettem az ÁSZ elnöke, és a legelső olyan vizsgálati tervbe, amelyet én állíthattam össze, felvettük a PADME-t.Elődjét, Domokos Lászlót felelősnek tartja azért, hogy ezek az ügyek csak most derültek ki?Nem, mert az Állami Számvevőszéknek egészen más a szerepe és feladatköre, mint ahogy az sokszor a sajtóban megjelenik.Az ÁSZ nem egy felügyeleti szerv - még ha én ilyen szemléletben is végezném a munkámat -, hanem a parlament pénzügy-gazdasági ellenőrző szerve.Törvényileg köteles véleményezni a költségvetést, vizsgálni a zárszámadást vagy a pártokat. A közpénzfelhasználást ellenőrizheti, de nem köteles mindent vizsgálni. A munkáját egy kockázatelemzés alapján összeállított éves terv szerint végzi. Nem tudom, hogy miért nem válogatták be 2018 és 2022 között az MNB alapítványait, de az ÁSZ ezzel nem követett el törvénysértést. Közel húszezer ÁSZ által ellenőrizhető szervezet van, és csak a központi költségvetés évente 43 ezer milliárd forint körüli összeget költ el. Ehhez képest kell megítélni, hogy az MNB alapítványa bekerült-e korábban az ÁSZ ellenőrzési tervében, vagy sem.Ha korábban elindul a vizsgálat, előbb feltárják az átláthatatlan céghálót, a túlárazott részvényvásárlást, akkor kisebb közpénzvesztéssel meg lehetett volna úszni?Elképzelhető, hogy igen.Ön mit talált gyanúsnak a PADME-nél, hogy ellenőrizni akarta?A kockázatelemzésünk nem nyilvános, de én is olvasom a sajtót és hallottam azokról az ügyekről, amelyeket említett.A Porschékat is látta?Fényképen, igen.Mit gondol a Matolcsy Ádám körénél kialakult luxusról? Az mennyiben játszott közre a vizsgálat elrendelésénél?Önmagában abból, hogy valakinek Porschéja van, még nem következtetnék arra, hogy nem tisztességes a tevékenysége.De ha nekem asztalosként kiemelkedő profitom lenne, biztos, hogy nem Porschét vagy Ferrarit vennék, hanem technológiát, és felépíteném Közép-Európa leghatékonyabb faipari üzemét.A Della podcastban azt mondta, nem Orbán Viktortól kapott utasítást a vizsgálatra, de a nagy kép mégis az, mintha az egész hátterében politikai vagy személyes okok állnának. A jelentést Matolcsy György távozása után publikálták, Orbán Viktor pedig arról beszélt, úgy látja, a volt elnök támadható.Ha valaki elolvassa a jelentést, el tudja dönteni, hogy politikai indíttatású, prekoncepción alapuló vizsgálatról van-e szó, vagy súlyos és objektív tényeket tartalmazó dokumentumról.Az időzítésre vonatkozott a kérdés. Úgy tűnik, most volt az első pillanat arra, hogy le lehessen írni, mi történt az alapítványnál, hogyan működött az egész.Az időzítésről annyit, hogy jogszabály írja elő a jelentés elkészülte utáni lépéseket. Ebben benne van, hogy az ellenőrzött véleményezheti a jelentést, amire mi 30 napon belül válaszolunk, és zárómegbeszélést is lehet tartani. Ahogy ezek a technikai lépések megvoltak, az első adandó alkalommal közzétettük a jelentést.Kifejezetten örülök egyébként annak, hogy az ellenőrzést úgy tudtuk lezárni, hogy Matolcsy György még véleményezhette az MNB-ről szólót, az általa kinevezett kurátorok pedig az alapítványét, viszont a dokumentumot már az új jegybankelnök hivatali ideje alatt publikáltuk.Voltam Monetáris Tanács tag, el tudom képzelni, mit okozott volna az állampapírpiacon, a forint árfolyamában, a kamatokban ez a jelentés, ha még Matolcsy elnöksége alatt jön ki. Főleg, ha valamilyen felhanggal tálalja a sajtó.Egy évvel ezelőtt levélben figyelmeztettük az MNB elnököt a székházfelújítás elszálló költségeire és a kontroll hiányára, és amikor az kiszivárgott, az ellenzéki sajtó úgy tálalta az egészet, mintha az ÁSZ a kormány ökleként az akkor nagyon függetlennek és szakmainak gondolt jegybankelnököt támadná, és ezzel akarná rábírni például a kamatpolitika módosítására.Ez teljesen torz, valótlan értelmezési keret volt. El tudom képzelni, mi történt volna a mostani jelentés után. Most viszont van egy hiteles, új jegybankelnök, aki maga is hitet tett az anomáliák kivizsgálására és rendbetételére. Sokkal szerencsésebbnek tartom, hogy így ért véget a vizsgálat, és nem máshogy.Miután Matolcsy György vitatja a jelentések alapjait, a kormányzati narratíva az, hogy itt két állítás áll egymással szemben, és majd az igazságszolgáltatás eldönti, kinek van igaza. Az új jegybankelnöktől kapott visszajelzést arról, hogy melyiküknek van igaza?Az egy erős visszajelzés, hogy több bűncselekmény gyanújával feljelentést tett, de feketén-fehéren nem foglalt állást. Szerintem neki hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy a kérdésben tájékozódjon.A jelentésünk sokkal több, mint egy vélemény, pláne, mint egy személyes vélemény. Amit leírtunk, az bizonyítékokkal alá van támasztva. Egyébként a probléma létét Matolcsy György maga is elismerte, hiszen ő tájékoztatott arról a belső vizsgálatról, ami a mienkkel összhangban azt állapította meg, hogy a fizetésképtelenség veszélye is fennáll az alapítványnál.Ez 2024 végén történt.Igen. Tájékoztatott arról a kuratóriumi előterjesztésről is, ami szerint akár 400 milliárd forint utólagos tőkejuttatásra lenne szükség az alapítvány pénzügyeinek helyreállításához.Ez nem azt jelenti, hogy ennyi hiányzik. Úgy számoltunk, hogy nagyságrendileg 150 milliárd forint lehet a számvitelileg elszámolandó veszteség.Álláspontunk szerint az alapítvány mérlege nem valós számokat tartalmaz, nem vettek figyelembe olyan értékcsökkenéseket, veszteségeket, amelyeket kellett volna. A nem hiteles beszámolók miatt megkerestük a Pénzügyminisztérium keretein belül működő Könyvvizsgálati Közfelügyeleti Hatóságot, amely velünk egyetértve kötelezte az alapítvány könyvvizsgálóját a jelentéseik visszavonására.Azt kiszámolták, hogy a rossz gazdálkodással a 150 milliárdon felül mekkora veszteséget okozhattak?Ezt majd a nyomozóhatóság kiszámolja, de az elmaradt haszon ennél lehet több, hiszen sokkal magasabb hozamot érhettek volna el sokkal kevésbé kockázatos eszközökkel is. Ezért gondoljuk azt, hogy nem megfelelően bántak a rájuk bízott közpénzzel a kuratórium tagjai.Az alapítói és a befektetési szabályzatban előírt, kifejezetten óvatos, konzervatív és jövedelemtermelő befektetési politikából nem következik az a bonyolult cégháló, amit a jelentésünkben feltártunk, és a befektetési struktúrát jellemző diverzifikációhiány sem.A jegybank pénzügyi tudatosságot erősítő kampányában is leírják, hogy nem teszünk minden tojást egy kosárba. Ehhez képest az alapítvány két nagy részvénytársaság papírjába (a lengyel GTC-ébe és a svájci Ultima Capitaléba) tette szinte a teljes vagyonát.Jelentésük szerint a GTC részvényeket erősen túlárazva vették, amire nem találtak racionális magyarázatot. Azt látják, hogy ezzel személy szerint ki járhatott jól?Az eladó, egy amerikai tőketársaság járhatott azzal jól.Amögött láttak valakit?Nekünk nincs eszközünk arra, hogy egy Amerikában nyilvántartott céget vizsgáljunk. A számvevőszékeknek nincs jogsegélyegyezménye, nem vagyunk hatóság.A lengyel vagy svájci hatóságokkal felvették a kapcsolatot?A lengyel tőzsdefelügyeletnek írtunk, de nem kaptunk választ. Ott sincs jogsegélyre lehetőség, a nyomozóhatóságok tudnak jobban a mélyére ásni.Az alapítvány kuratóriumától indulva meddig tarthat a büntetőjogi felelősség? Az alapítványi vagyon kezelésre létrehozott Optima-csoportig, vagy még lejjebb, a GTC és Ultima szintjéig?Ezt nem tudom, nem az ÁSZ dolga megállapítani. Mi azt láttuk, hogy felelőtlen, rossz gazdálkodás történt, ami felveti a hanyag- vagy hűtlen kezelés gyanúját. Azt, hogy ezt kik követték el, majd a nyomozóhatóság kideríti.Egyébként nagyon látványos a személyi összefonódás a kuratóriumi tisztviselők, az Optima vezérkara és a cégek vezetése között. Biztos, hogy őket a nyomozóhatóság megkérdezi erről az ügyről.A Válaszonline szerint Matolcsy Ádám Kovács Petra fedőnéven folyt bele a cégek ügyeibe. Ön a Dellában azt mondta, Kovács Petra nevével nem találkoztak. De mentek egyáltalán annyira mélyre a vizsgálatban, hogy lássanak egy ilyen szintű levelezést?Miután korlátozottak az eszközeink, volt egy szint, ami alá már nem láttunk. Az e-maileket és a számítógépeket nem tudjuk elhozni.Amit láttak, abban Matolcsy Ádám neve semmilyen összefüggésben nem merült föl?Nem.A rendőrség tájékoztatta arról, hogy áll a nyomozás?Nem, csak annyit jelzett az ügyészség, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodához tették át az ügyet. Egyébként januárban tettünk feljelentést.Az alapítványok ügyében tett feljelentések korábban mind lepattantak. Itt zökkenőmentesen indult az eljárás?Erről sem kaptunk tájékoztatást. A legfőbb ügyésznek küldtük meg a feljelentést, ők áttették a nyomozószervhez, ennyit tudunk.Miután kiderült, hogy az alapítvány vagyonkezelő cégét az utolsó pillanatban megpróbálták átjátszani a Száraz érdekeltségébe tartozó Közép-Európai III. Magántőkealapnak, az ÁSZ feljelentéskiegészítést küldött. Az az ügyet milyen mélységben látták át, és mi a véleménye a próbálkozásról?Ez a vizsgálat lezárása után történt, így csak az MNB által vezetett nyilvántartásokban és a cégjegyzékben láttuk a mozgást. A véleményemet az mutatja, hogy ebben az ügyben feljelentéskiegészítést küldtünk. Az biztos, hogy nem jó céllal született a megállapodás, és semmilyen racionális érv nem szól amellett, hogy az alapkezelő tulajdonjogát egy olyan magántőkealap kezelésébe adják, amit nem az alapítványi körbe tartozó alapkezelő kezel.Ezt az ügyet is elkezdik vizsgálni?Ezt majd a nyomozóhatóságok vizsgálják. Milyen hozzáadott értéke lenne itt a mi vizsgálatunknak?Esetleg alaposabbak lehetnek.A nyomozóhatóságoknak sokkal több eszközük van, mint nekünk.A vizsgálat során volt olyan érzése, hogy itt egyesek a sajátjukként kezelték az állami vagyont?Inkább úgy fogalmaznék, hogy nem megfelelően, nem azzal a gondossággal kezelték, ami elvárható volna közpénz esetén.Mi lehetett emögött ön szerint? Szimplán rossz gazdálkodás, vagy lopás?Ez is olyan kérdés, amit az Állami Számvevőszék eszközeivel nem lehet kideríteni. Ezt majd a nyomozás tárja fel, de lehetett mindkettő akár.Mondta, hogy a sajtóban olvasott különböző ügyekről. A vizsgálat során mi lepte meg, volt olyan, amire nem számított?Az egyik a kollégáim által feltárt, többszörösen összetett cég és tőkealap struktúra, ami eleve gyanút kell, hogy ébresszen. Ez váratlan helyzet volt.Meglepett az az előterjesztés is, amivel az alapítvány kuratóriuma jóváhagyta a GTC részvénytársaság megvásárlását. Én foglalkoztam tőzsdefelügyelettel is, de ilyen szakmaiatlan, döntésre alkalmatlan előterjesztést még nem nagyon láttam, holott itt egy 200 milliárdot meghaladó befektetésről volt szó.Ráadásul jelentős, 30 százalék feletti prémiumot fizettek az eladónak a tőzsdei árfolyam felett. Ezt nagyon alá kellett volna támasztani.Azt tudják, ki találta ki, hogy vegyenek GTC meg Ultima részvényeket?Nem.A PADME jelentés után a Neumann János Egyetem Alapítványánál és a Budapesti Metropolitan Egyetemnél (METU) is elindult egy alaposabb vizsgálat. Ott már látszik valami, vagy nagyon az elején vannak?A Neumann alapítványa úgy került képbe, hogy a PADME vizsgálatban láttuk, 127,5 milliárd forint értékben jegyezték le az Optima kötvényeit, ráadásul abban az időszakban, amikor a kockázatmentes állampapírpiaci referenciahozam bőven 10 százalék felett volt, ez a rendkívül kockázatos kötvény csak 2,5 százalékot kamatozott.Álláspontunk szerint ha megfelelően kezelték volna a közvagyont, nem hozhattak volna ilyen döntést.A PADME-t érintő vizsgálatban csak ezt a szálat néztük, és a vizsgálatban tapasztaltak alapján döntöttünk úgy, hogy egy alaposabb ellenőrzésre is szükség van.A METU pedig a PADME alapítványi struktúrájának része, az alapítványtól több milliárdos támogatást kapott, ennek ellenére nem tette közzé a gazdálkodásáról szóló kötelező információkat. Ez olyan kockázatot jelent, ami miatt azt gondoljuk, érdemes átvilágítani a gazdálkodást. Ezzel egyébként az egyetem csak nyer, mert tisztázhatja magát, a javítanivaló hibákra - ha vannak, - rámutatunk, ők pedig korrigálhatnak.Ezek után nem lenne érdemes azt is vizsgálni, hogyan gazdálkodott az Optima 2016 és 2019 között? Az az időszak eddig kimaradt.Én úgy tudom, hogy 2018-ig gyakorlatilag állampapírban volt az alapítványok vagyona, úgyhogy azzal kapcsolatban sok kérdés nincs. Az a struktúra nem tetszett az Európai Központi Banknak, mert tiltott monetáris finanszírozást láttak benne.Önmagában az, hogy nem állampapírban van a vagyon, nem hiba.Mibe lehetett volna jobban befektetni?Lehet részvényekbe is, csak sokkal diverzifikáltabb, konzervatívabb portfólióra lett volna szükség, és sokkal gondosabban kellett volna meghozni a befektetési döntést. Az jobban szolgálta volna az alapítvány céljait.Ráadásul szükségtelen volt az az átláthatatlan struktúra a rengeteg szinttel, ahol szinte kibogozhatatlan keresztfinanszírozások és kereszttulajdonlások voltak. A mai napig nem értjük ennek a valós okát, ezt is leírtuk a jelentésben.Nem lehet Matolcsy Györgynek igaza abban, hogy az alapítványi vagyon megvan, ingatlanban, és még többet is ér?Olyanon vitázunk, ami a nap végén egy hitvita lesz, miközben a számviteli törvény a számításra előír egy viszonylag objektív értékmérőt, a tőzsdei árfolyamot. Az szóba sem kerülhet, hogy az ÁSZ egyesével felértékelje az ingatlanokat, de az biztos, hogy az eszközöket és a forrásokat, azok struktúráját együtt kell értékelni.Ha likvid vagyonra van szükség, egész más az eszközök értéke, mint hosszútávú befektetés esetén.Egyébként nem csak az ÁSZ gondolja, hogy a GTC részvényárfolyama közelebb áll a cég valós értékéhez, mint az eszközök egyedi értéke. A Fitch Ratings bóvli kategóriába sorolta a céget, a kilátásai negatívak, a részvények árfolyam azt mutatja, hogy a befektetők sem bíznak benne.Ha az eggyel fölötte lévő szintet, az Optimát nézzük, akkor annak idén 75-80 milliárd forintot meghaladó összegben kellene kifizetést teljesítenie, aminek nem látszik a fedezete. A Neumann alapítványával több mint egy éve tárgyalnak, mert nem tudják visszafizetni a 127,5 milliárd forintjukat.Szóval az, hogy a GTC-ben lévő ingatlanok mennyit érnek, gyenge - és nehezen ellenőrizhető - érv arra, hogy nem történt hűtlen kezelés, hiszen látszik, hogy nem tudják előteremteni a kifizetendő összegeket.Egy ilyen súlyú gazdálkodási hiba, amit az alapítványnál történt, mennyire ingatja meg az intézményekbe - akár az ÁSZ-ba, akár az MNB-be - vetett bizalmat?Az ÁSZ-ra vonatkozó kérdést azért nem értem, mert mi voltunk azok, akik mélységében feltárták az ügyet, feljelentést tettünk. Pont azért születtek a konteók a politikai vagy személyes szálról.Az MNB-nél pedig fontos, hogy új vezetés van, teljesen más attitűddel. Szerintem a jegybank továbbra is nagyon magas presztízsű intézmény, és joggal bíznak a működésében. A mi jelentéseink sem tártak fel olyan tényeket, amelyek önmagában a jegybank intézményében megingatnák a bizalmat. Az alapítványt nem lehet az MNB-hez kötni, nem a szervezeten belül, hanem attól élesen elkülönítve működik.Már utalt az MNB székház ügyére, de a jegybanknál más ingatlanberuházásokat is vizsgáltak. A felújításokat ugyanaz a cég végezte, a jelentés szerint volt olyan év, amikor annak a teljes bevétele ebből származott. Ez nem volt gyanús?Önmagában az, hogy egy cég építkezett, még nem valósít meg bűncselekményt.Csak az MNB székházával kapcsolatos beruházásnál készült külön értékbecslés a költségek miatt?A székház-felújítás 50 milliárdról indult és 100 milliárd körül állt meg, ezért készíttetett kérésünkre a jegybank vezetése egy értékbecslést, ami szerint nem volt túlárazás. Úgy tudom egyébként, hogy most a felügyelőbizottság is kért egy újabb becslést, ami még folyamatban van.Egy műemlék-jellegű épületnél nehéz a költségek megbecsülése és az összehasonlítás, de azt látjuk, hogy amikkel össze lehet vetni, azokhoz képest is nagyon jelentősen elszálltak a költségek.Ezt inkább súlyos pazarlásnak gondoljuk, nem helyes, hogy ennyit ráköltöttek, de nem minden büntetőjogi kategória.Kifogásolták azt is, hogy az MNB milliárdokért szerezett be műkincseket is. Amikor együtt dolgozott Matolcsy Györggyel, látta rajta, hogy van igénye a szép környezetre?Szerintem arra mindenkinek van igénye.Igen, de itt egy 100 milliárdos székházfelújításról és többmilliárdos műkincsbeszerzésről van szó.Én 2019-ig voltam ott, az addig megvalósított műkincsprogram célja nem a szép környezet kialakítása volt, hanem a megvásárolt műkincseket az ország különböző múzeumaiban állították ki. Ez a közvagyont gyarapította, nem pedig Matolcsy György szép környezet vagy luxus iránti vágyát hivatott megvalósítani.A következő kört viszont túlzónak tartották.Igen, mert ott deklaráltan az épületek díszítése volt a cél. Mi ezt nem feltétlenül tartjuk egy irodai környezetbe valónak, de attól még nem törvénytelen műalkotásokat venni.Érdemes onnan is nézni a kérdést, hogy a parlament is tele van csodálatos műkincsekkel és festményekkel, aminek ma örülünk és büszkék vagyunk rájuk, de valószínűleg ezek is sokba kerültek.Azok után, amit feltártak, nem kezdeményezett törvénymódosítást, hogy erősítsék az ellenőrzést, legyen több garancia?Még nem, de összeszedjük a tanulságokat.A magántőkealapokat sem kellene átláthatóbbá tenni? Nagy Márton miniszter azzal érvelt, a felügyelet látja a végső tulajdonosokat, és ez jól van így.Arról, hogy a magántőkealapok hogyan működnek a magánszférában, az ÁSZ-nak nincs véleménye. Amit Nagy Márton mondott, abban abszolút igaza lehet. El tudom képzelni, hogy vannak olyan befektetési struktúrák, ahol a magántőkealapoknak van létjogosultságuk, de az állami pénzek esetén nagyon szűk mezsgyén indokolt az ezeken keresztüli befektetés.A PADME alapítványnál sem láttunk racionális okot arra, miért ezt a struktúrát választották. A közpénzek esetében - véleményem szerint - amennyire lehet, kerülni kell a magántőkealapot, pont azért, mert nehezen nyomon követhető, hogy milyen eszközök vannak az alapban és ki a tulajdonos.Látták-e nyomát annak, hogy az alapítvány körül kifolyatott pénz párthoz vagy pártokhoz került?Nem.Ha már behozta az asztalosságot: tudja majd távolságtartóan vizsgálni a Tisza Párt pénzügyeit, ha az az ÁSZ elé kerül?Hogyne tudnám.Magyar Péter többször is azt állította, a Tisza ellen már folyik vizsgálat, legutóbb a hétfői Magyarinfón beszélt erről. Valóban van ilyen? Ha igen, mit vizsgálnak?Ebből természetesen egy szó sem igaz, nincs ilyen vizsgálat az ÁSZ-nál. Úgy látszik ugyanakkor, hogy a politikai küzdelem lassan kétpólusúvá formálódik, amelynek mindkét oldalán erős párt áll. Ezeknek a pártoknak az ellenőrzése - gazdálkodási, finanszírozási szempontból is - mindkét oldalon nem kell, hogy történjen, inkább előbb, mint utóbb.Az ellenőrzés célja sohasem az ellenőrzött ellehetetlenítése, az ő érdekeit is szolgálja, hogy a gazdálkodásának szabályossága és átláthatósága biztosítva legyen, az esetleges hibákat pedig kijavíthassa.A beszélgetésben többször utalt arra, mit hogyan interpretál a sajtó. Nem gondolja, hogyha egy vizsgálaton bármit megállapít majd az ÁSZ, azt Magyar Péter személyes bosszúként tálalja majd? Hiszen ön együtt él Varga Judittal, Magyar Péter volt feleségével.Én a magánéletet sohasem kevertem a munkával, ebben következetes vagyok, és mástól is ezt várom el.Egyébként pedig az ellenőrző szervezetek és vezetőik megtanultak azzal együtt élni, hogy az a sajtó így vagy úgy tálalja a munkájukat, vagy az, akivel szemben eljárás folyik, hazugsággal, szakmaiatlansággal vagy egyebekkel vádolja őket. Matolcsy György és a fia is ezt teszi.Ez nem azt jelenti, hogy ne tudnánk teljesen elfogultságmentesen végezni a vizsgálatunkat.De ha Magyar Péter vagy a Tisza Párt részéről megkapja a vádat, hogy ez személyes támadás, mivel fogja tudni igazolni, hogy nem az?Szerintem annak kell bizonyítania valamit, aki állítja. Egyébként a legjobb bizonyíték ilyen esetekben mindig a jelentésünk.Amikor a hatpárti összefogás kampányát vizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy tiltott külföldi támogatást fogadtak el, akkor is azzal támadtak, hogy politikailag elfogult vizsgálat volt. Csakhogy néhány héttel ezelőtt a Fővárosi Törvényszék érdemben tárgyalta a jelentésünket, és mindenben nekünk adott igazat. Helyben hagyták a megállapításunkat, hogy valóban tiltott kampányfinanszírozás történt.Térjünk át az Integritás Hatóság elnökének az ügyére, akit hivatali visszaéléssel és 87 millió forintnyi hűtlen kezeléssel gyanúsítanak. Ön kezdeményezhetné a bíróságnál az elnök felmentését, viszont még nem lépett. Mit mérlegel, mire vár?Nem várok semmire. Ha a nyomozók tájékoztatnak új tényekről, mérlegelni fogom azokat, és ha szükségesnek látom, megindítom az eljárást.A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem látom indokoltnak, hogy bírósághoz forduljak. A jogszabály szerint egyébként csak a hivatali visszaélés ad alapot az eljárásra, a hűtlen kezelés nem.Nem kellene, hogy a hűtlen kezelés is alapot adjon rá?Most azt kéri, hogy véleményezzek egy törvényt, de én végrehajtom azokat. A jogszabály pedig úgy fogalmaz, hogy hivatali visszaéléssel kapcsolatos bűncselekmények miatt indíthatok eljárást.Az ő esetében a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását tekintik hivatali visszaélésnek. Átnéztem a módosítást, beszéltem az alelnökökkel is, de az alapján egyelőre nem jutottam arra a döntésre, hogy kezdeményezzem az elmozdítását.Pár hónapja a 444-nek azt mondta, az is mérlegelési szempont, hogy az intézménybe vetett bizalom mennyire sérül. Ön szerint egy korrupcióellenes szervezeté nem sérül azzal, hogy az elnökét hűtlen kezeléssel gyanúsítják?Hadd utaljak vissza arra, hogyan tálalta a sajtó, amikor több mint egy évvel ezelőtt kérdéseink voltak az MNB székházfelújításáról. Miért nem az a kérdés, hogy hogyan érintené az Integritás Hatóság következő elnökének vagy a hatóságnak a hitelességét, ha el lett volna mozdítva az elnök?Akkor legalább látszik, hogy vannak következményei a dolgoknak.Azt hiszem, a sajtó ezt nem így tálalná.Értem, hogy önnek nem volna kedvére való, ahogy a sajtó tálalná az ügyet, de véleménye szerint mennyire maradt meg a hatóság reputációja?Azt szögezzük le, hogy vádemelés sem történt az ügyben, nemhogy ítélet lenne. Itt még zajlik egy eljárás, gyűjtik és elemzik a tényeket, úgyhogy nem szaladnék annyira előre. Ha kiderül, hogy vádat emeltek vagy a hivatali visszaélés keretében más, súlyos tényeket tár fel a nyomozás, akkor újra elvégzem a mérlegelést.Tehát a vádemelés után sem feltétlen indítja meg az eljárást.A jogszabály abszolút mérlegelési lehetőséget ad a számomra, pont azért, hogy meg lehessen ítélni, milyen súlyú a hivatali visszaélés. Itt nem egy ügyfél vagy egy ellenőrzött szerv kárára/előnyére módosította az SZMSZ-t, hanem a gyanú szerint az alelnökök jogait csorbította.És ha jól értem, ezt nem tartja annyira súlyos ügynek, hogy ez alapján elindítsa az eljárást.Ezt így nem mondanám ki, mert nem szeretnék beavatkozni a büntetőeljárásba. Annyit mondok, hogy mérlegeltem minden rendelkezésemre álló tényt, és az alapján nem hoztam olyan döntést, hogy megindítsam ezt az eljárást. És ha jól értem, ezt nem tartja annyira súlyos ügynek, hogy ez alapján elindítsa az eljárást.Ezt így nem mondanám ki, mert nem szeretnék beavatkozni a büntetőeljárásba. Annyit mondok, hogy mérlegeltem minden rendelkezésemre álló tényt, és az alapján nem hoztam olyan döntést, hogy megindítsam ezt az eljárást. | Windisch László ÁSZ-elnök: El tudom képzelni, mit okozott volna ez a jelentés, ha Matolcsy elnöksége alatt jön ki | Olyan szakmaiatlan előterjesztést még nem nagyon látott, mint ami alapján egy 200 milliárdos befektetésről döntöttek a jegybanki alapítványnál – mondta a 444-nek Windisch László. Az Állami Számvevőszék elnöke nem gondolja, hogy a „közpénzjelleg elvesztéséről szóló viták” összefüggnek a később feltárt visszaélésekkel. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/05/windisch-laszlo-asz-elnok-el-tudom-kepzelni-mit-okozott-volna-ez-a-jelentes-ha-matolcsy-elnoksege-alatt-jon-ki | 2025-05-05 05:58:24 | true | null | null | 444 |
Nem lesz örökös legfőbb ügyész az először még 2000-ben kinevezett Polt Péter, mivel újabb feladatot kap. Kövér László szerda este megerősítette, hogy Polt alkotmánybíró lesz. Vélhetően az Alkotmánybíróság kilencedik elnökévé választják majd.Az elmúlt napokban először Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke dobta be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök "rövidesen kirúgja" Polt Pétert, majd Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető a távozást nem cáfolva azt írta: "Polt Péter fontos közjogi pozíciót tölt be, és a jövőben is azt fog, nem bukott." Hasonló szellemben született a Legfőbb Ügyészség közleménye is: "a kormányzat nem távolíthatja el a legfőbb ügyészt a posztjáról" - írták.Polt Péternek fontos szerepe volt abban, hogy az 1998-2002 közötti Fidesz vezette kormányzat ügyei nem juthattak el vádemelésig a szocialisták választási győzelme után sem. Nem beszélve a 2010 utáni időszakról, amikor a trafikmutyitól az Elios-ügy kezeléséig számos esetben lehet neki hálás volt pártja. A szinte kizárólagos hatalmú legfőbb ügyészség dönt ugyanis arról, milyen korrupciógyanús esetek kerülhetnek bíróság elé. A kényesebb feladatai teljesítését megkönnyítette, hogy eleinte ugyan még híve volt annak, hogy Magyarország csatlakozzon a 2017-ben felálló Európai Ügyészséghez, később annak szakmai színvonalára, valamint a nemzeti szuverenitásunkra hivatkozással erre nemet mondott.Pártelkötelezettsége nyilvánvalóA szeptemberben hetvenedik életévébe lépő Polt Péter tekintélyes büntetőjogász volt már, amikor 1993-ban, a 35 éves korhatár feloldásával a Fidesz tagja lett. Az 1994-es választáson az országos lista 17. helye nem hozott parlamenti mandátumot, habár előzetes bejutó helynek gondolták, a 16. helyezett Tirts Tamás (most a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja) éppen becsúszott listáról. A XVI. kerületben egyéniben is megmérette magát, de csak a hatodik helyen végzett 6,88 százalékkal.A Fidesznek 1995-ig volt tagja, amikor a parlament az ombudsman [Gönczöl Katalin] általános helyettesévé választotta az addig ügyvédként praktizáló Poltot. A sajtóban úgy jellemezték, hogy ő a Fidesz "belső alkotmánybíróságának" a vezetője. Kinevezése politikai alku része volt, a baloldali-liberális kormánypártok részéről nem érte kritika a személyét.Éppen erre, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatalában eltöltött öt problémamentes évére hivatkozott akkor is, amikor 2000-ben felvetődött, hogy a váratlanul és indoklás nélkül lemondott Györgyi Kálmánt ő kövesse a legfőbb ügyészi poszton. Az akkor már újra ellenzékben lévő MSZP és SZDSZ politikusai szerint ugyanis pártelkötelezettsége nyilvánvaló. A másik kifogás az volt vele szemben, hogy nincs vezetői gyakorlata.Pofozógépként is kitartott A 2006-ig tartó első legfőbb ügyészi ciklusában nyomban az akkor még hatalmon lévő Fidesznek kínos üggyel találta magát szemben. Ez volt a cégfantomizálási ügy, amikor Fidesz-közeli, jelentős tartozásokat felhalmozó vállalkozások kerültek ismeretlen vagy nem létező személyek (például Josip Tot, Kaya Ibrahim) nevére. A nyomozás vádemelés nélkül zárult.A 2002-ben újból hatalomra került MSZP–SZDSZ-koalíció idejének parlamenti mindennapjait meghatározták a Polthoz intézett dühös interpellációk és az azokra adott legfőbb ügyészi válasz leszavazása. A kérdések az Orbán-kormány ügyeire irányultak, de Poltról minden lepattant, legyen az a Fidesz vezette kormány végnapjaiban privatizált állami gazdaságok esete, a Magyar Televízió vagyonvesztése, az Ezüsthajó Kft. vagy a Happy End Kft. közbeszerzés nélküli, erősen túlárazott megbízásai vagy az átláthatatlanul működő Millenáris Kht. ügyei.Emlékezetes eset volt a több mint 10 milliárd forintos kárt okozó Kulcsár Attila ügyének kezelése. A Bécsbe szökött, de 2003-ban a magyar hatóságoknak kiadott bróker ügyészségi kihallgatásáról az internetre és az ellenzéki sajtóhoz kerültek a kormányzó balliberális koalícióra nézve kínos videófelvételek.Ítélethirdetés Kulcsár Attila ügyében 2017-ben – a vádlottak nem jelentek megÍtélethirdetés Kulcsár Attila ügyében 2017-ben – a vádlottak nem jelentek meg Fotó: Czeglédi ZsoltHiába volt a leszavazások sora, a lemondását követelő üzengetések, a burkolt és nyílt fenyegetések, az ügyészég a Fideszre nézve kényes feljelentéseket elutasította, a nyomozásokat megszüntette, az akkor még hatéves mandátumot kitöltötte.Polt mandátumának 2006-os lejártát követően a Legfőbb Ügyészség befolyásos vezetője maradt a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élén, amikor Kovács Tamás követte őt a poszton, majd a hivatalát a 2010-es kormányváltást követően az utódjától kapta vissza.Tiborcz Istvántól Farkas FlóriánigA Nemzeti Együttműködés Rendszere alatt Polt Péternek már nem kellett aggódnia amiatt, hogy a kétharmados fideszes parlament leszavazza egy-egy interpellációra adott válaszát. Az ügyészségi törvény 2011-es módosítása megszüntette a legfőbb ügyész számonkérhetőségét, már csak évenkénti beszámolót kell tartania, valamint a képviselők kérdéseire válaszolnia, a beszámolója elfogadásáról pedig a parlament nem szavaz.A Legfőbb Ügyészség felelőssége számos ügy elaltatásában felmerült, álljon itt néhány a teljesség igénye nélkül az elmúlt 15 évből. Ezek mind olyan esetek, ahol fideszes vagy kormányzati korrupciós gyanú merült fel, de valódi következménye egyik ügynek sem lett. Talán ezekre is gondolt Polt, amikor tavaly ősszel a parlament igazságügyi bizottságának ülésén azt mondta: „A szubjektív érzet lényegesen rosszabb képet fest Magyarország korrupciós helyzetéről, mint az objektív tapasztalat.”Elios-ügy. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) gyanúja szerint az egykor Tiborcz István, a miniszterelnök későbbi veje résztulajdonában álló cégre írtak ki személyre szabott, túlárazottnak tűnő pályázatokat, a közreműködők között gyanús összefonódások voltak.Tiborcz IstvánTiborcz IstvánTrafikmutyi. Az akkor még szekszárdi önkormányzati képviselő Hadházy Ákos ezzel az üggyel robbant be a köztudatba. Szerinte fideszes politikusok egymás között beszélték meg, ki kapjon trafikkoncessziót.NAV-ügy. Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt munkatársa szerint az adóhatóság szándékosan nem vizsgálja bizonyos nagyvállalatok adóelkerülését, illetve kivételezik velük.Belvárosi ingatlaneladások. A Juhász Péter, az Együtt egykori politikusa által kirobbantott ügy szerint az V. kerületi, fideszes vezetésű önkormányzat a törvénysértés gyanújával, kedvezményes áron adta el ingatlanjait Fideszhez közeli személyeknek, akik magasabb áron továbbadták azokat.Microsoft-ügy. A magyarországi Microsoft és viszonteladói állami közbeszerzéseken értékesítettek túlárazott szoftverlicenceket. 2017 decemberében hirtelen távoznia kellett a magyarországi Microsoft négy vezetőjének, miután az amerikai cég nyomozást indított a leányvállalat korrupciógyanús ügyei miatt. A hazai elszámoltatástól akkor senkinek sem kellett tartania, mert a beérkezett feljelentésre az ügyészség közölte: bűncselekmény hiányában nem indult vizsgálat az ügyben.Farkas Flórián ügyei. A 10 milliárd forintos uniós és állami támogatású Híd a munka világába elnevezésű programot a Farkas Flórián egykori fideszes országgyűlési képviselő elnökölte Nemzeti Roma Önkormányzat indította. A valós teljesítést nélkülöző számlák, elégtelen képzési programok, támogatási pénzek más célra fordítása miatt indult nyomozásokat megszüntették.Farkas FlóriánFarkas Flórián Fotó: Illyés TiborSzázadvég-ügy. A Fidesz 2010-es kormányra kerülése után a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a kívülállók számára irreális, több milliárdos összegű tanácsadói és egyéb megrendeléseket kapott főként a Miniszterelnökségtől és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól.Polt Péter nem uraljaMagyar Péter politikai életbe való berobbanásának is köze van a Legfőbb Ügyészséghez és Polt Péterhez. Az ellenzéki politikus egy évvel ezelőtt hozott nyilvánosságra egy jó előre beharangozott hangfelvételt. Ezen a volt felesége, Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszél, hogy Rogán Antalék kihúzathattak bizonyos részleteket a Völner–Schadl-ügy ügy nyomozati irataiból, Schadlt nem tudták megmenteni, mert Polt Péter az ügyészségen nem ura a helyzetnek, és jóval azelőtt figyelmeztették Völner Pál államtitkárt, hogy 2021 decemberében őt is meggyanúsították volna. Magyar Polt Péter távozását követelte.Az ügyészség a hangfelvételre azt válaszolt, hogy Polt Péter valóban „nem uralja az ügyészséget”, hanem „vezeti és irányítja”.Magyar Péter az ügyészség előttMagyar Péter az ügyészség előtt Fotó: Bankó Gábor/444Nem ez volt az egyetlen csörte a legfőbb ügyész távozását elsőként belengető Magyar Péter és Polt Péter között. Tavaly ősszel Polt indítványozta a Tisza Párt elnökének európai parlamenti képviselői mandátumának felfüggesztését. Magyar válaszul azt mondta: hajlandó lemondani mentelmi jogáról, ha a Fidesz megszavazza az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. Erről különben Polt azt mondta, hogy a két ügyészség együttműködik, de a magyar ügyészség alkalmas arra a feladatra, amit más országokban az Európai Ügyészség vállal magára.Polt távozását ekkoriban dönthették el. Tavaly novemberben volt ugyanis egy alkotmánymódosítás, amelyet annak idején némi értetlenség övezett, és amely lényegét tekintve arról szólt, hogy az is lehessen legfőbb ügyész, aki korábban nem dolgozott ügyészként. A kormánypárti képviselők semmit sem reagáltak a bizottsági ülésen feltett kérdésekre, hogy erre a módosítóra mi szükség volt. | Távozik Polt Péter, a Fidesz golyófogója, de újabb fontos posztot kap | Eddig csak a Fidesz „belső alkotmánybíróságát” vezette, most a valódit fogja. Polt Péter a korhatár eltörlése után lépett be a Fideszbe, volt egyéni képviselőjelölt, az MSZP–SZDSZ-koalíció pofozógépe. 2010 után olyan ügyekből nem lett semmi, mint az Elios, a trafikmutyi, a belvárosi ingatlanbotrány vagy a Híd a munka világából program. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/08/tavozik-polt-peter-a-fidesz-golyofogoja-de-ujabb-fontos-posztot-kap | 2025-05-08 06:05:28 | true | null | null | 444 |
A Főváros Főügyészség végrehajtandó börtönbüntetést indítványoz négy férfival - egy médiavállalkozó üzletemberrel és társaival - szemben, akik közel 280 millió forintos hűtlen kezelést követtek el, amikor cégértékelés nélkül, valós érték alatt adtak el egy részvénytársaságot, áll az ügyészség közleményében.A vádlottak 2020-ban úgy készítették elő a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek értékesítését, hogy a társaság valós értékét nem határoztatták meg. Az egyébként médiavállalkozó vádlott (aki nem más, mint Varga Zoltán, a 24.hu tulajdonosa) az ügyészség szerint 2020 áprilisában úgy mutatott be egy vételi ajánlatot, hogy kiemelte: a vegyipari cég valós értéke meghaladja a vételi ajánlatban szereplő összeget. Ennek eredményeképpen - egy másik vádlott előterjesztése alapján a többi vádlott támogató szavazatával - a cég részvényeinek 99 százalékát azok valós - 737 millió forintos - értéke helyett 459,3 millió forintért értékesítették, így a tőkealapnak 277,7 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak.A Fővárosi Főügyészség a közlemény szerint a vádlottakat - hármuk esetében társtettesként, egyiküknél bűnsegédként elkövetett - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz benyújtott vádiratában. A főügyészség a négy férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélést, valamint cégvezetéstől eltiltást indítványoz."A gyanúsítás lényege az, hogy mi olcsón adtuk el, miközben eladhattuk volna később drágábban. [...] Csináltak utólag egy igazságügyi értékbecslést, tehát 2022-ben, 2020 áprilisára vonatkozólag. Ez alapján azt mondták, szerintük ez a cég többet ért akkor, amikor eladtuk, ezért én megkárosítottam a költségvetést. Ilyen alapon az elmúlt tíz év összes private equity tranzakcióját elő lehetne keresni", mondta Papp Gábor ügyvéd a HVG-nek. Hozzátette: "Ügyfelemet egy olyan gazdasági ügyletben gyanúsították meg, amelynek a megismert nyomozati iratok alapján minden egyes lépese bizonyítottan törvényes volt." | Letöltendő börtönt kér a főügyészség Varga Zoltánra, a 24.hu tulajdonosára | A médiavállalkozót és három társát a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/08/letoltendo-bortont-ker-a-fougyeszseg-varga-zoltanra-a-24hu-tulajdonosara | 2025-05-08 09:47:42 | true | null | null | 444 |
"Az ingatlan megvásárlása magáncélú, befektetési célú ügylet, így semmilyen politikai vonatkozása nincs és nem is lehet" - ezt írta keddi közleményében az Influentia Kft., annak a varesei villának a tulajdonosa, amelyet olasz sajtóhírek szerint egymagyar kormányközeli körszerzett meg.Hétfőn derült ki, hogy egy Habony Árpádhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterhez köthető kör az olasz-svájci határ melletti Varesében vásárolt egy luxusvillát 4,3 millió euróért, vagyis nagyjából 1,7 milliárd forintért. Az olaszDomanilap beszámolója szerint a végső vevő a Influentia Kft. lett, ami a Progressus Magántőkealap tulajdonában áll. Az Influentiát képviselő Balogh András három évtizede ismert vezető a hazai vállalati szektorban, korábban volt a Magyar Telekom felső vezetője is, az utóbbi időben pedig a Garancsi István, Habony Árpád, illetve Szalay-Bobrovniczky Kristóf kör ügyeiben bukkant fel, így például a Magyar Vagon vasútcégnél.Bár az olasz lap Orbán-villaként emlegette az ingatlant, azért vélhetően nem a miniszterelnök, hanem inkább Habony Árpád környezete lehet az említett magántőkealap végső haszonhúzója. Ennek ellenére Orbán Viktor "magára vette" az ügyet, ugyanis pár órával a cikkek megjelenése után közölte, hogyindulnak a "fake-news sajtó" elleni perek. "Ma azt találta ki a fake-news sajtó, hogy a zebrák mellett olasz villám is van. Győzike ide kevés lesz. Indulnak a sajtóperek!" - írta a miniszterelnök.Kedden villa tulajdonosa, az Influentia Kft. is megszólalt az ügyben, közleményükben azt írták:"Az ingatlan 100%-os tulajdonosa az Influentia Kft. A társaságot tulajdonlómagántőkealapnak nincs és soha nem is volt olyan befektetési jegy tulajdonosa, aki Magyarországon, vagy bárhol a világon kormányzati tisztséget viselt volna."Hozzátették, hogy az ingatlan megvásárlása magáncélú, befektetési célú ügylet volt, ezért annak semmilyen politikai vonatkozása nincs és nem is lehet. "Minden ezzel ellentétes híresztelés hazugság. Ezek a valótlanságok súlyosan sértik társaságunk jóhírnevét, ezért a megfelelő fórumokon meg fogjuk tenni a szükséges jogi lépéseket" - írták. | A varesei villa tulajdonosa: Az ingatlan megvásárlása magáncélú ügylet volt, a politikához semmi köze | Hétfőn derült ki, hogy egy magyar kormányközeli kör 4,3 millió euróért vett luxusvillát az olasz-svájci határ közelében. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/06/kozlemeny-influentia-kft-olaszorszag-varese-villa-tulajdonos-magyar-kormanykozeli-koz-vevo-magantokealap | 2025-05-06 12:57:23 | true | null | null | Telex |
Zárolták Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a bankszámláját - lapunk értesülését több, egymástól független forrás is megerősítette.Az ügyben kerestük Somlai Bálintot, de nem reagált. Kerestük a Fővárosi Főügyészséget is, de Rab Ferenc Levente helyettes sajtószóvivő közölte, az adatvédelmi szabályok alapján egy néven nevezett, nem közszereplőnek minősülő személyt érintő kérdésére a Fővárosi Főügyészségnek nem áll módjában válaszolni.Somlai Bálint cégcsoportja - különösen a Raw Development Kft. - sokáig a NER egyik szerencsés haszonélvezője volt. A társaság felfutása nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank, valamint a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető, ugyanis ebből a körből érkeztek azok az üzletek, amelyek komoly szereplővé tették a Raw csoportot.Információnk szerint Somlai bankszámlájának zárolása és az MNB-s ügyeket érintő vizsgálódások között összefüggés van.Az Állami Számvevőszékjelentése szerint2019 és 2023 között a jegybank összesen 204 milliárd forint tőkeemeléssel adott forrást az MNB-Ingatlan Kft.-nek ingatlanok megvételére és fejlesztésére, illetve a székház-rekonstrukcióra.A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy ezek a beruházások nem jelentek meg az MNB mérlegeiben, pénzügyi terveiben, nyilvántartásaiban és beszámolóiban, mert az építést projekttársaság vagy leánycég végezte. Azaz a jegybank adta a tőkét, de az MNB mérlegébe már csak maga a kész ingatlan került át, a beruházás költségei nem.Az ÁSZ jelentésének legerősebb része vélhetően az, ahogy bemutatja, hogyan adott a nagy állami intézmény feladatokat különféle ingatlanügyletek minden fázisában Somlai Bálint cégeinek. A kiválasztási eljárások után ugyanis a különféle MNB-s cégek által megvalósított beruházásoknál a beruházási célú kiadások döntő részét azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok (Somlai Invest Zrt., a Raw Development Kft., illetve a Raw Facility Kft.) kapták. Ez a döntő rész az egyes ingatlanok vételára nélkül számított beruházási érték 86,1 százalékát jelentette (erről a szálról itt írtunkhosszabban).Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az ÁSZ március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esik - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás.Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük. | Zárolták az MNB-ügyben érintett Somlai Bálint bankszámláját | Információnk szerint a Matolcsy Ádám barátjaként emlegetett Somlai Bálint privát bankszámlájának zárolása összefügg az MNB ügyeit érintő vizsgálatokkal. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/06/somlai-balint-szamlazarolas-mnb-ugy-matolcsy | 2025-05-06 16:49:30 | true | null | null | Telex |
Eddig csak a felek állításai alapján tűnhetett úgy, hogy "Városháza-ügy" két párhuzamos univerzumban zajlik. A Fidesz az utóbbi években végig az eladást bizonygatta, Karácsony Gergelyék pedig kitartottak amellett, hogy ilyen szándék fel se merült. Az utóbbi években több nyomozás is indult, mostanra pedig az ügyészség is eljutott a vádemelésig, a vádirat pedig Karácsony állítását erősítette meg. Aszerint az épületet valóban nem jelölték ki értékesítésre. A Fideszt ez egyelőre nem érdekli, egy összetett történetet leegyszerűsítve továbbra is hirdetik, hogy Karácsonyék túl akartak adni az épületen.A nyomozás megállapításai után ehhezszövevényes indoklásravan szükség. A frakcióvezető azt állítja, hogy két férfi, akikre az ügyészség most börtönbüntetést kért, a fővárosi vagyonkezelő vezetőjével tárgyaltak a Városháza eladásról. Azonban az ügyészség feketén-fehéren leírta keddi közleményében:"a Fővárosi Önkormányzat az ingatlanegyüttest valójában nem jelölte ki hasznosításra, értékesítésre".Szentkirályi ennek ellenére mondja, hogy nehéz elhinni Karácsony védekezését, miszerint nem volt döntés az eladásról. "Azért azt nehéz elképzelni, hogy bár a finanszírozói ott voltak, a barátai ott voltak, a cégvezetője tárgyalt a Városháza eladásáról, de neki, a főpolgármesternek gőze nem volt az egészről, semmiről sem tudott". Szentkirályi ismételten hivatkozott, sőt, posztjában is megosztotta azt a felvételt, amin Gansperger és Bajnai Gordon volt miniszterelnök láthatók, és ami akkor készült, amikor az a hangfelvétel is, amelyből Szentkirályi szerint az derül ki, hogy a Városházán jutalékos rendszerben működött az ingatlanok értékesítése.Szentkirályi szerint tehát "valakik" meg akartak szabadulni az épülettől, ezek a valakik pedig a főpolgármester emberei voltak. SzentkirályiKarácsony embereként hivatkozik Barts Balázsra, akit 2014-ben Tarlós István főpolgármestersége és Szentkirályi Alexandra főpolgármester-helyettessége idején neveztek ki vezetőnek a főváros vagyonkezelő cégében;"baloldali háttéremberként" pedig Gansperger Gyulára, aki a Fidesz hőskorszakában Simicska Lajossal és Győri Tiborral együtt intézte a Fidesz pénzügyeit, 1998-ban, első miniszterelnöksége idején Orbán Viktor nevezett ki az állami vagyont kezelő ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatójának.Gansperger a 2002-es kormányváltás után kötött ki a Wallis csoportnál, aminek egy időben Bajnai volt a vezetője.A történetnek már ez a Szentkirályi féle verziója se egyszerű, de valójában az ügy, vagy talán inkább "ügy" még ennél is szövevényesebb. A több szálon futó "Városháza-gate" 2021 novemberébenaz Indexen megjelent cikkel robbant ki. Ebben saját értesülésükre hivatkozva tényként állították, hogy főváros vezetése el akarja adni a hatalmas, V. kerületi épületet. Azt is írták, hogy "fővárost vezető koalícióhoz közel álló üzleti körök már meg is tették az első lépéseket". Karácsonyazonnal tagadta, hogy árulnák az épületet, amitől kormányzati jóváhagyás nélkül egyébként nem is szabadulhatnának. Azt a főpolgármester nem tagadta, hogy vizsgálták az eladás lehetőségét, de gyorsan el is vetették, inkább a fejlesztés és a hasznosítás mellett döntöttek.Ezután jött az újabb cikk, amely szerint egy ingatlaniroda és egy közvetítőcég kötött valamiféle szerződést az ügyletre. Ezután jelent meg egy Anonymous-maszkos figura, aki hangfelvételek formájában egymás után csöpögtette az információkat, egyre több embert hozva kapcsolatba az üggyel. Egy ilyen felvételen beszél a fővárosi vagyonkezelő igazgatója, Barts Balázs a Városháza eladásáról. A felvételre válaszul hozták nyilvánosságra Karácsonyék az épület fejlesztési lehetőségeiről készített tanulmányt,Barts pedig fegyelmit kapott, mert a lehallgatott beszélgetésben nyíltan kritizálta, hogy a fővárosnem adja el az épületet.A következő kiszivárogtatott felvételenBajnai Gordon volt miniszterelnök volt hallható, amin Gansperger Gyulával, Ruszlan Rahimkulov orosz oligarchával és azzal a Zentai Péterrel beszél - utóbbi kettőnek közös cége is volt, amit azzal a szándékkal hoztak létre, hogy megvegye a találkozónak is helyszínt adó, Váci út 152-158. szám alatti ingatlant. Ez az a találkozó, amin a közös kép is készült Bajnairól és Ganspergerről, amit most Szentkirályi újrahasznosított. A felvétel alapján úgy tűnhetett, hogy Ganspergerék egy, a Városházát megvásárolni szándékozó befektetőt képviselve kérik ki Bajnai véleményét. Arról, hogy Bajnait hogyan rángatták bele a "Városháza-ügybe",részletesen itt írtunk.Bajnai a felvétel nyilvánosságra kerülése utántitkosszolgálati módszereket emlegetett, és azt állította, hogy az kiragadott mondatokból, összevágott részletekből áll. Feljelentést is tett,2022 őszén egy rendőrségi határozat igazolta isállítását a lehallgatásról és a felvétel manipulálásáról. Az eljárás alatt beszerzett bizonyítékok megerősítették, hogy "az Anonymus által közzétett felvétel összevágott, tévesen közvetíti a megbeszélésen elhangzottakat". Az viszont nem derült ki, hogy ki hallgatta le Bajnait, a rendőrség pedig felfüggesztette az eljárást.Anonymusnak azt a vádját, hogy a Fővárosi Vagyonkezelőjutalékért cserébe áron felül adja elaz önkormányzat ingatlanait, a Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottsága vizsgálta.Arra jutottak, hogy nincs jutalékos rendszer és irányított pályáztatás, az ingatlanok értékesítése átláthatóan működik.Az összetett történetbenaz ügyészség a héten jutott el a vádemelésig. Négy ember ellen emeltek vádat, mindannyiukra letöltendő börtönbüntetést és pénzbüntetést kértek. A vádirat szerint egyikük egy ingatlanforgalmazó cég tagja volt, 2020-ban és 2021-ben több, ingatlanközvetítéssel foglalkozó személlyel, illetve ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal is tárgyalt. Nekik azt állította, hogy jó kapcsolatai révén olyan, személyre szabott pályázatok kiírását tudja kijárni a Fővárosi Vagyonkezelőnél, amelyek garantálják, hogy a neki ezért 10 százalék jutalékot fizető pályázók nyerjenek.A férfi három fővárosi ingatlannál próbált így pénzhez jutni, az egyik maga a Városháza épülete volt.Bár a vád szerint ez utóbbira sosem írtak ki pályázatot, a gyanúsított erről az épületről is tárgyalt. A vételárat 40 milliárdban jelölte meg, vagyis négymilliárd forint jutalékot kért a kijárásért. Az ingatlan iránt érdeklődők az ajánlatot visszautasították. Másik két ingatlannál viszont tényleg írt ki pályázatot a Fővárosi Önkormányzat. Az egyiken annak a férfinak a cége nyert, aki az ügyben szintén vádlott, ő a befolyását hirdetőnek több mint 10 millió forintot át is utalt. A vád szerint a másik két vádlott a befolyását hirdető állításait erősítve segítette a bűncselekményt.A botrány mögött korábbanaz orosz titkosszolgálatok ügyködését sejtőKarácsony Gergelyszerintaz ügyészség közleménye "világossá teszi, hogy mekkora kamu volt a Fidesz által 2021-ben grundolt úgynevezett Városháza-ügy". Az ügyészségi vizsgálat Karácsony értelmezése szerint megállapította, hogy a fővárosi ingatlanok értékesítésével kavaró ingatlanosnak nem volt semmilyen valós befolyása a főváros ingatlangazdálkodására. Azt kifogásolta, hogy erre a megállapításra majdnem négy évet kellett várni, de mindezek után "sűrű bocsánatkéréseket" várt, "főleg azoknak a kollégáimnak a nevében, akiket a lehető legnevetségesebb »dokumentumok« alapján meghurcoltak".Karácsony kijelentéseire reagálva az azt közölte, hogya Városháza-ügy nem kamu, a vizsgálata során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként, de "vádirati bizonyosság csak négy személynél volt megállapítható". A hosszas eljárást azzal indokolták, hogy "korrupciós cselekmények bizonyítása, valamennyi elkövető felderítése rendkívül nehéz, és a hatóságok legnagyobb erőfeszítése ellenére sem mindig tisztázható megnyugtatóan minden résztvevő szerepe", ezért nem is érzik úgy, hogy ők bárkinek bocsánatkéréssel tartoznának. | Évekig mantrázta a Fidesz, hogy Karácsonyék el akarják adni a városházát, de csak nem sikerült rájuk húzni | Három és fél év után született vádirat a Városháza-ügyben, az alapján nem volt szándék, se pályázat az épületegyüttes eladására, hiába ígért biztos sikert jutalék fejében egy ügyeskedő. Karácsony bocsánatkérést vár, Szentkirályi tovább vádaskodik. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/05/07/varoshaz-ugy-eladas-budapest-szentkiralyi-karacsony-ugyeszseg-vademeles | 2025-05-07 20:26:58 | true | null | null | Telex |
Kínai hátterű cég bonyolítja a magyar honvédség vasúti szállításait Európában, írja azÁtlátszó. A hazai rendvédelmi szervek vásárlásait lebonyolító Védelmi Beszerzési Ügynökség tenderét a Ghibli Kft. nyerte el, a cég tulajdonosa egy kínai nagyvállalat, három kínai magánszemély és a velük üzletelő magyar férfi cége.Atender nyerteseivasúti szállítást végeznek majd a magyar honvédség részére itthon és több európai országban, például Ausztriában, Belgiumban, Horvátországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Törökországban, illetve a balti, balkáni és skandináv térségben. A közbeszerzést a VBÜ tavaly augusztus végén írta ki,Nemzetközi katonai vasúti szállítások 2025 - 2028. évekretárggyal. A nyertest 2025. február 6-án választották ki, és majdnem másfél hónappal később, 2025. március 17-én kötöttek vele szerződést.Április 10-én megjelent a tender eredményéről beszámoló hirdetmény, ez alapján tehát a Ghibli Szállítmányozási Kft. nyerte el a pályázatot, alvállalkozóként pedig a CER Hungary Közép-Európai Vasúti Árufuvarozási, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t vonja be. A közbeszerzési iratok szerint a megbízás értéke nettó 1,57 milliárd forint, amelyből 2025-ben, 2026-ban, 2027-ben és 2028-ban is nettó 393 700 787 forintot tervez felhasználni a VBÜ. A keretösszeg lehívására azonban nem vállaltak semmilyen kötelezettséget, tehát lehet, hogy egy forintot sem fognak költeni belőle, írja a lap.A Ghibli Kft. 62 százalékos tulajdonosa a Cecz Közép-európai Kereskedelmi és Logisztikai Együttműködési Övezet Kft., ami három kínai férfi és a Shandong Dihao International Investment Limited Company nevű kínai vállalat érdekeltsége. A kisebbségi tulajdonos az Aedus Log Szolgáltató Kft., melynek tulajdonosa, Szabó Zoltán több olyan cégben is tulajdonos vagy ügyvezető, amiben a Cecz többségét birtokló kínai férfi, Vu Csiang (Wu Jiang) is érdekelt. Szabó és Vu Csiang mindketten ügyvezetői a Ghiblinek.Azaz az EU-tag Magyarország honvédségének titkos és bizalmas vasúti szállításait Kínához kötődő cég végezheti itthon és több más európai ország területén, négy éven keresztül.Az alvállalkozóként bevont Cer Zrt. tulajdonosa, Horváth László a tiszteletbeli kazah konzuli címet viseli. Az Átlátszó nemrég írta meg, hogy a Varga Mihály MNB-elnökkel és Fazekas Sándor volt agrárminiszterrel is jó barátságot ápoló férfi (mindhárman karcagiak) egyik cége781 millió forintos állami támogatást kapott egy varrodára, amiből nem lett semmi, a cég végül arra jutott, hogy nem hajtja végre a beruházást, és a teljes támogatási összeget (az ügyleti kamattal együtt) visszautalta az államnak. (A társaság a cikk megjelenésekor nem nyilatkozott ebben az ügyben az Átlátszónak.)Az elmúlt évekbenlátványosan erősödött a kínai gazdasági jelenlét Magyarországon, több gigaberuházást is bejelentettek, ma Kína Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere. A kínai jelenlét azonban nemcsak a gyárak idetelepülésén érződik, brutális összegű kínai hitelből épül a Budapest-Belgrád-vasútvonal, és hasonló háttere lett volnaa napirendről azóta lekerült Fudan Egyetemnek is. A Direkt36 négy éve azt is megírta, hogykémjátszmákat hozott Budapestre Orbán kínai nyitása, a tényfeltáró lap hosszas kutatómunkával, több mint hatvan interjú segítségével tárta fel, hogyan erősödött meg Kína magyarországi befolyása az elmúlt tíz évben magyar kormányzati segítséggel, és ennek milyen nem várt következményei lettek.A Ghibli Kft. ügyében kerestük a VBÜ-t és a Honvédelmi Minisztériumot. | Kínai hátterű cég nyert el egy fontos honvédségi megbízást | A tender nyertesei vasúti szállítást végeznek majd a magyar honvédség részére itthon és több európai országban. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/08/vedelmi-beszerzesi-ugynokseg-honvedelmi-miniszterium-ghibli-kft-kinai-hatter-tender-palyazat-vasuti-szallitas | 2025-05-08 16:50:51 | true | null | null | Telex |
A Telex birtokába jutott az a fejlesztési terv, amit arra az őrmezei területre szán a tulajdonosa, a Forrás Ingatlan Befektetési Alap, aminek egy részét a Fővárosi Önkormányzatszeretné levédetnia LIFE-pályázaton nyert 1,4 milliárd forintból. Ahogy azt április közepén megírtuk, a területen az elmúlt hónapokbanjelentős munkálatokkezdődtek, amelyek veszélyeztethetik az ott élő védett növény- és állatvilágot.Miközben előző cikkünkben Ádám Ervin, a Forrás Invest Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője tagadta azt, hogy a Bardóczi Sándor főtájépítésszel és Erő Zoltán főépítésszel folytatott egyeztetésén turisztikai célú beruházást vázolt volna fel a 10 hektáros területre, a most birtokunkba jutott, és több forrásból megerősített, aktuális tervekből egyértelműen kiderül, hogy a befektetési alap egy természetvédelmi szempontból nagyon aggasztó tervvel házal a fővárosban és a XI. kerület hivatalainál.Akkor Ádám Ervin a Telexnek azt mondta, hogy turisztikai beruházásokat "nem tervezünk, nem is terveztünk. Egy olyan vizes parkot tervezünk, amely a felszínközeli és a mélyebb rétegek vízbázisát óvja, és egyben hozzáférhetővé teszi ezeket a vizeket a lakosság számára, úgy, hogy legalább 90 százalékos zöldterületi aránnyal és többszintes növényállománnyal a terület zöldfelületi intenzitása is inkább növekedne."A portfóliókezelő azt is mondta, hogy vizsgálják a terület további fejlesztési lehetőségeit, még nincs kész fejlesztési tervük, "de a tervezés a természeti adottságok figyelembevételével, elismert szakemberekből álló szakmai stábbal és helyi civilek bevonásával folyik. Jelenleg egyeztetéseket folytatunk a fenti, még nem végleges tervekről a kerületi önkormányzattal, mint a szomszédos terület tulajdonosával (javasoljuk a vizes park koncepció területének esetleges kiterjesztését), és mint építési szabályozási és környezetvédelmi hatósággal is."A most a Telex birtokába jutott Apenta park elnevezésű koncepcióban azonban a következők szerepelnek:rendezvényközpont:ami esküvőknek, banketteknek, ballagásoknak és hasonló rendezvényeknek adna helyet;fürdőház:amihez két, stéggel ellátott fürdőtó kapcsolódna. Az egyik stég és a közelébe tervezett tisztás akkora lenne, hogy kültéri rendezvényeket, szabadtéri koncerteket is lehetne ott rendezni;fürdőtó:kizárólag fizetővendégek számára, akik aktív vizes szabadidőtöltésre használhatnák. A tó öntisztuló lenne, a víz utánpótlása a fúrt gyógyvízkutakról történne;plusz még két tó:amiket egy keskeny áteresz kötne össze, ami felett fapallók vezetnének át. Az egyik tó nádasokkal tagolt és a tanösvényhez kapcsolódna, a másik tó a rendezvényközponthoz csatlakozna;park:benne nyírt gyepfelületekkel, futókörrel, kültéri edzőtérrel és kutyás agility pályával;erdei séta- és tanösvény:amiket épített fapallókon lehetne bejárni, és átvezetne a már említett tavakon is. Ehhez építmények is kapcsolódnának, például egy lombkoronaszintre vezető madárles, valamint a terület élőhelyeit bemutató építmények;parkoló:ami akkora lenne, hogy a rendezvényekre látogatók autóit képes legyen befogadni;az Őrmezei út kiszélesítése és átalakítása:kétirányú forgalom az autóknak, gyalogosjárdák és kétirányú biciklisáv.Mivel erre vonatkozó adat nem volt a tervekben, kérdéseket küldtünk a Forrásnak, hogy megtudjuk, mekkora lenne a rendezvényközpont, hány fő befogadására tervezik; mekkora lenne és milyen funkciót kapna a fürdőház; mekkora területen helyezkedne el a park, mi van ma a helyén; mekkora lenne a parkoló, hány autó befogadására tervezik, fizetős parkoló lenne-e. De azt is megkérdeztük, hogy amennyiben zöld jelzést kapna a fejlesztési terv, mekkora költségvetéssel tervezik megvalósítani, továbbá, hogy az ahhoz szükséges forrás rendelkezésükre áll-e, vagy hitelből fedeznék a projektet. Valamint arra is rákérdeztünk, hogy meglátásuk szerint mennyi idő alatt termelne annyi bevételt a park, hogy az fedezze a beruházás költségét. Egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.A látványtervekből egyértelműen kiderül, hogya portfóliókezelő által korábban hangoztatott 90 százalékos zöldterületi arány a terveik szerint jó, ha a 65-70 százalékot elérné. Ráadásul azt is csak úgy, hogy teljesen átalakítaná a most a területen lévő vegetációt.A fejlesztési tervben ugyanis az is szerepel, hogy az építmények mellett megmaradó zöld felületek teljes átalakítására készül a befektetési alap, vagy ahogy ők fogalmaznak, "a mai pionír fajok és monoton élőhelyek helyett változatos, sokszínű területeket" hoznának létre. A területen ezért háromféle élőhelytípust szeretnének kialakítani: erdei, vizes és réti területeket - utóbbiakat feltehetően a már mostanában kivágott hatalmas nádas területeken, ugyanis a korábbi tájban ekkora réti terület nem volt.Az erdei átalakításokról szóló részben a befektetési alap azt állítja, hogy a terület az elmúlt 20 évben nem volt gondozva, így a természetes szukcesszió hatására ott megjelent a pionír fás szárú növényzet, ami mára jelentős arányú lombkorona-borítottságot okoz. Holott tavalyi bejárásunkkor a területen a Fővárosi Önkormányzat természetvédelmi szakemberei azt mondták, hogy vannak ugyan az erdei részen inváziós fák, például a keskenylevelű ezüstfa, de alapvetően őshonos fák uralják, amik alatt például két védett orchideafaj is nő.A vizes élőhelyeket, vagyis a fizetős fürdőtavat és a két másik nagyobb tavat a befektetési alap a most betonmedrekben folyó Keserű-ér megbontásával és felduzzasztásával hozná létre - ennek módszeréről azonban nem szól, miközben az ismét súlyos természetvédelmi fenyegetést hordoz magában. Ez a terv csak annyiban találkozik a LIFE-pályázat céljaival, hogy abban a betonmedreket szintén elbontanák, de a medreket annak érdekében emelnék meg, hogy a keserűvizek szabadon tudjanak elterülni a tájban, duzzasztás viszont szóba sem jöhet.Az Őrmezei rétek 25 hektáron terülnek el, ebből 10,5 hektár a Forrás magántőkealapé, a nagyobb rész pedig a XI. kerületi önkormányzaté. A területen fut át a Keserű-ér nevű patak, ami szintén önkormányzati tulajdonú, függetlenül attól, hogy benyúlik a tőkealap tulajdonolta területbe, ahogy az a lenti térképen is látszik. A terület azért került be a Fővárosi Önkormányzat LIFE-programjába, mert a Balatoni út túloldalán lévő, már védett a Kőérberki szikes réttel valaha természetes ökológiai egységben létezett, számtalan védett növény- és állatfaj otthona, ezért azt szeretnék elérni, hogy újra egy összefüggő természeti rendszert alkossanak, a terület értékes részét pedig levédjék. A teljes 25 hektáros területen kétszeres beépítés elleni védelem van: a terület a főváros utoljára 2021-ben módosított településszerkezeti terve szerint természetközeli terület, és vízbázisvédelmi terület a kerület szerint. Ennek ellenére a magántőkealap már másodszor próbálja meg elérni, hogy beruházást hajthasson végre a területén.A növényfajok közül él a területen többek közöttszártalan kankalin, aminek természetvédelmi értéke 5 ezer forint tövenként, a nyárfák alatt él(t) két orchideafaj, a védettfehér madársisakés akardos madársisak(10-10 ezer forint tövenként), és mocsári csorbóka (5 ezer forint tövenként) is. A védett állatfajok közül például él ottnádi tücsökmadár, aminek természetvédelmi értéke példányonként 50 ezer forint, nádirigó (példányonként 25 ezer forint), kabasólyom (50 ezer forint), pettyes gőte (10 ezer forint) és kecskebéka is (10 ezer forint példányonként).Az inváziós fajok kiemelésén és a patakrevitalizáción kívül a LIFE keretében azonban semmilyen más módon nem avatkozna bele a természet rendjébe a Fővárosi Önkormányzat, és ezek is azt a célt szolgálnák, hogy elősegítsék a már most is a területen lévő nem kevés védett növény- és állatfaj szaporodását. Sőt meg is védenék a területet azáltal, hogy az élőhely feltérképezése után természetvédelmi oltalom alá helyeznék a terület értékes részét - már amennyiben a tulajdonos a mostani munkálatokkal ezt nem teszi lehetetlenné.Erről beszélt áprilisi cikkünkben Bardóczi Sándor főtájépítész is, aki akkor azt mondta, hogy egyelőre nem tudják, hogy "ebből a 10 hektárból mekkora területet védenénk le, mert ez egyrészt attól is függ, hogy az élőhely feltérképezése alapján mit érdemes, meg attól is, hogy addig a magántulajdonos mit művel, természetkárosítást csinál-e, vagy sem. Mert hogyha nagyon drasztikusan belenyúl, akkor lehet, hogy mire odajutnánk, már nem lesz mit védeni. Ez egy óriási kockázat, ha ott kiirt mindent, akkor az egy nagyon jelentős veszély. Ezért is lenne jó, ha több mint egy hónap után kiderülne, hatóság mondaná ki, hogy pontosan mi történt a területen."Mint akkor megírtuk, a tulajdonos kerítéssel vette körbe a területét, ami után olvasónk azt jelezte a Telex számára, hogy ott "ipari mértékű pusztítás" folyik: költési időben vágják a fákat, irtják a nádast és a bokros területeket. Olvasónk fotókat is küldött, amiken az is látszott, hogy a védettségre szánt területre lánctalpas, nehéz gépjárművekkel vonulhattak fel, a sárban ugyanis ott maradtak a nyomaik.Mint kiderült, nemcsak olvasónk jelezte a munkálatokat március közepén a Telexnek, hanem egy másik lakossági bejelentés is történt a Fővárosi Önkormányzatnak, amely megkérte a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) természetvédelmi őreit, hogy menjenek ki a területre, és vizsgálják meg a helyzetet, már amennyire a kerítés miatt meg tudják azt tenni. A természetvédelmi őrök a feltételezett természetkárosítás miatt értesítették a szakmai felelős a Duna-Ipoly Nemzeti Parki Igazgatóságot (DINPI), a Fővárosi Önkormányzat pedig a XI. kerületi önkormányzatot.Ezután viszont az ügy bürokratikus útvesztőbe került, mivel a DINPI úgy vélte, hiába természetközeli besorolású a terület, az ő természetvédelmi őreik nem mehetnek be a magántulajdonra, ezért tudomásunk szerint azóta sem tettek feljelentést a hatóságként eljárási körrel bíró Pest Vármegyei Kormányhivatalnál (ezt azért nem tudjuk biztosra állítani, mert a DINPI április 15-e óta már nem reagál a megkereséseinkre). A XI. kerület pedig csak a fakivágások miatt indíthatott eljárást, de mint később kiderült, jó sokáig ők sem jutottak be a körbezárt területre.Cikkünk megjelenése után jelentkezett ugyanis a Telexnél Kreitler-Sas Máté, az Újbudai Önkormányzat környezetvédelemért felelős alpolgármestere, aki akkor azt írta, ő is kapott lakossági megkeresést a növényzet irtásával kapcsolatban. "A körzet önkormányzati képviselőjével kimentem a területre ellenőrzést tartani, azonban a helyszínen lévő biztonsági őr nem engedett be minket. Hiába közöltük vele, hogy az önkormányzattól jöttünk ellenőrzésre, megtagadta a belépést. Kérésünkre a helyszínen felhívta az alapkezelő képviselőjét, de ő sem engedélyezte a belépést. Azt ígérte, hogy másnap visszahív minket, de ez nem történt meg." Az alpolgármester ezután értesítette a környezetvédelmi osztályukat, és megkérte őket, hogy tartsanak hivatalos hatósági szemlét a területen.Egy héttel később, április végén Kreitler-Sas Máté ismét megpróbált bejutni a területre,"szolgalmi jogra hivatkozva kértem, hogy engedjenek be az önkormányzat tulajdonában lévő patakmederhez. Erre hivatkozva végül sikerült bejutnom, ahol több olyan frissen kivágott fát is láttam, aminek a törzsátmérője meghaladta az engedélyköteles méretet. Ezenkívül láttam bent fekete harkályt, ami vélhetően itt költ, és védett madár. Megvárom, hogy elkészüljön a hivatalos szemle, de ezek alapján jó eséllyel feljelentést fogunk tenni."Az alpolgármester kérdésünkre elmondta, hogy amikor kint járt a területen, akkor számára úgy tűnt, hogy nem sokkal korábban még végezhettek munkálatokat a területen. "Láttam például friss fadarálékot, ami valószínűleg a kivágott fák aprítása után maradt. A portásnál rákérdeztem, hogy mikor zajlott utoljára munka a területen, amire azt mondta, hogy előző nap."Kreitler-Sas Máté május elején arról tájékoztatta lapunkat, hogy legalább két hónappal a munkálatok megkezdése után végre megtörtént a területen a fakivágás miatti hatósági szemle is, a környezetvédelmi osztály tagjai "bejárták az egész területet, de nem találtak olyan facsonkot, ami engedélyköteles fás szárú kivágására utalt volna. Állításuk szerint, amit én láttam a helyszínen, azok kivágott gyümölcsfák voltak, amik eltávolítása a hatályos rendelet értelmében nem igényel fakivágási engedélyt, illetve cserjék, amik kivágásához szintén nem kell engedély. Felmerült bennem a gyanú, hogy miután múlt héten személyesen bejutottam, elképzelhető, hogy utána az alapkezelő munkatársai eltüntették az engedélyköteles fák kivágásának nyomait." Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a környezetvédelmi osztály szemléjén már nem volt nyoma friss munkavégzésnek.Közölte azt is, hogy nemrég együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Madártani Egyesülettel, annak érdekében, hogy tegyenek javaslatot a fás szárú növények védelméről szóló kerületi rendeletet módosítására. Szeretnék úgy szigorítani a rendeletet, hogy költési időszakban Újbuda teljes területén (magán- és köztulajdonú ingatlanon) megtiltható legyen mindenféle fakivágás a március 15. és augusztus 15. közötti költési időszakban. Ezenkívül vizsgálják azt is, hogy esetlegesen a gyümölcsfák kivágását is engedélykötelessé tegyék a kerületben.Az alpolgármester megírta azt is, hogy"problémaként merült fel, hogy a kerületi környezetvédelmi osztály nem vizsgálhatta, hogy védett állatok élőhelye esetlegesen sérült-e a növényzet megritkítása miatt, mivel a természetvédelmi hatósági jogkörök a kormányhivatalnál vannak. Ezért javaslatomra az illetékességgel rendelkező Pest vármegyei kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályához fordulunk vizsgálatot kérve. Amennyiben a vizsgálat alapján felmerül a természetkárosítás lehetősége, feljelentést fogok tenni."Korábbi cikkünkben egyébként Ádám Ervin, a Forrás Invest Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője visszautasította, hogy a területen természetkárosítás történt volna. "A terület belterület, vízgazdálkodási terület, nem természetvédelmi és nem is természeti terület, így természetkárosításról aligha lehet beszélni." Szerinte "a területen meglévő természeti értéket azok a kutak képviselik, amelyekből gyógyvíz és termálvíz nyerhető ki".Mindeközben egy másik olvasónk is levelet küldött számunkra, ami egy fideszes önkormányzati képviselő, Junghausz Rajmund helyi, zárt Facebook-csoportjában megjelent posztját tartalmazta, amiből kiderült, hogy a Forrás már tárgyalt a kerület főépítészével, és vázolta neki "a nagyszabású Apenta park elnevezésű koncepcióját".A poszt szerint ez a koncepció ugyanaz lehet, mint ami a Telexhez is eljutott, ugyanis a fideszes képviselő a bejegyzésében többek között szintén egy közösségi használatú rendezvényközpontról, fürdőházról, tanösvényről, futókörről és kültéri edzőpályáról írt. A képviselő szerint "alapvetően ezek messze nem ördögtől való elképzelések", de azt is hozzátette, hogy ezek "csak elképzelések, hiszen az érvényes szabályzás szerint nincs erre lehetőség".Emiatt megkérdeztük, hogy a kerület folytat-e jelenleg tárgyalásokat a befektetési alappal, amire a XI. kerület sajtókapcsolatokért felelős munkatársa, Kovács M. Veronika azt a tájékoztatást adta, hogy "Újbuda Önkormányzata általánosságban nyitott arra, hogy kerületben található magántulajdonban álló telkek hasznosításáról tárgyaljon, és az ilyen tárgyalásokon tájékoztatást adjon a törvényi keretekről, illetve képviselje a környéken élő többi lakó érdekeit. Ebben a konkrét esetben a vállalkozó a közelmúltban vette fel a kapcsolatot az önkormányzattal és bemutatta a terveit. A megbeszélésen egyetértés alakult ki abban, hogy további párbeszédre van szükség, amelynek célja közösen átgondolt koncepció kialakítása, amely figyelembe veszi a környezetvédelmi, városrendezési és közösségi szempontokat."Ugyanakkor leveléből kiderült az is, hogy"Újbuda önkormányzata elkötelezett abban, hogy a védelemre érdemes területeket a lehető legjobban megőrizze eredeti állapotában. Ezért az önkormányzat vizsgálja annak lehetőségét is, hogy - igazodva a fővárosi rendelethez - ezt a területet átsorolja természetközeli övezetbe."Ami azt is jelentheti, hogy hiába kilincsel a fővárosi és a kerületi hatóságoknál a befektetési alap, az önkormányzat részéről egyelőre nem sok fogadókészség van erre.Ugyanakkor a Forrás már korábban bejelentette, hogy ha ilyen döntés lesz, akkor azt megtámadhatják. Azt írták, hogy szerintük semmilyen egyeztetés, de még értesítés sem előzte meg azt, amikor a főváros 2021-ben a településszerkezeti tervben (TSZT) átsorolta a telket természetközeli övezetbe. "Azóta többször jeleztük feléjük, sem természeti, sem természetközeli területről nem beszélhetünk, illetve a terület speciális természeti adottsága a vízkészlet, amelynek védelmére külön jogszabályok vonatkoznak, és a 161 éve kialakult felhasználási módon nem indokolt változtatni. Fontos kiemelni, hogy a TSZT egy keretet ad a Helyi Építési Szabályzatnak, amely utóbbi hivatott az adott telek beépíthetőségét, felhasználási módját közvetlenül szabályozni. Az Építési Szabályzat megalkotása a kerületi önkormányzat feladata. A közvetlenül alkalmazandó Építési Szabályzat szerint a terület jelenleg is vízgazdálkodási terület.A gazdag vízhasznosítási múlttal rendelkező terület, mint vizes befektetés a Főváros a területfelhasználási módosítása elleni védelme érdekében jogi eszközökkel fellépni akkor lesz lehetőségünk, ha ez a módosítás esetlegesen lekövetésre kerül a Kerületi Építési Szabályzatban is." | Rendezvényközpontot és fizetős fürdőtavat tervez a védettségre szánt Őrmezei rétekre a magántőkealap | A Telex birtokába jutott az a fejlesztési terv, amit arra az őrmezei területre szán a tulajdonosa, ahol az elmúlt hónapokban jelentős munkálatok kezdődtek, és amelyek veszélyeztethetik az ott élő védett növény- és állatvilágot. A körbezárt területre először a XI. kerületi alpolgármestert sem engedték be, hogy megnézze, történhetett-e természetkárosítás. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/05/07/ormezo-forras-invest-rendezvenykozpont-termeszetkozeli-terulet-11-keruleti-onkormanyzat | 2025-05-07 07:13:02 | true | null | null | Telex |
Egy egyszerű szerda volt, amikor megkérdeztük az MTVA-t, miért támogatják Káel Csaba filmügyi kormánybiztos készülő filmjét, a Magyar menyegzőt, és pontosan mennyi közpénzt adnak rá. A válasz azonban minket is meglepett:"Válaszunk megküldése előtt kérjük, hogy hivatalos formában közöljék: milyen külföldi vagy külföldi tulajdonban lévő szervezettől vagy magánszemélytől, milyen összegű támogatást kaptak 2023. január 1. óta. Szeretnénk tudni, kinek a megbízásából kérnek adatokat, s az nem ellentétes-e a magyar jogszabályokkal. Gyors visszajelzésüket előre is köszönjük, hogy mielőbb megválaszolhassuk kérdéseiket!"A közmédia tehát attól fél, hogy esetleg ellentétes lehet a magyar jogszabályokkal az, hogy elmondják nekünk és rajtunk keresztül a magyar nyilvánosságnak, hogy mire, miért és mennyi közpénzt költenek. Az évi több mint 100 milliárd forint közpénzből fenntartott MTVA a magyar emberek adójából támogatja a fideszes kultúrafinanszírozás kulcsfigurájának munkáját, de szerintük az ellentétes lehet a magyar jogszabályokkal, hogy ugyanezek a magyar emberek megtudják, mennyivel is szálltak be Káel Csaba filmjének készítésébe.Az MTVA válasza tökéletesen leleplezi, miért is találták ki azt a hazugságot, hogy a Telex vagy bármelyik megmaradt független újság külföldi érdekeket szolgál: azért, hogy akadályozzák a munkánkat, és ezáltal könnyebben titkolózhassanak a magyar emberek előtt.A Telexben ugyanis valójában éppen azért dolgozunk, hogy segítsük olvasóinkat a tájékozódásban, ehhez pedig sokszor olyan információk feltárására is szükség van, amiket a hatalom legszívesebben elrejtene. Például hogy mire költik az adóként befizetett pénzünket.De hogy a közmédiában is értsék: a Telexben a magyar embereket érintő ügyekkel foglalkozunk, a magyar adófizetők érdekeit képviseljük, ha úgy tetszik, a magyar emberek megbízásából kérünk adatokat. Azért dolgozunk, és azért próbálunk információkat szerezni, hogy az olvasóink (akik magyar emberek) minél jobban megismerhessék a körülöttük lévő világot, és minél informáltabb döntéseket hozhassanak a mindennapi életükben. És bármit is hazudjon a kormány vagy annak csatolt részei: a magyar érdek pontosan ez.A Telex alapvetően piaci reklámbevételekből és olvasói támogatásokból működik, idén pedig már1 százalékos adófelajánlásokat is gyűjtünk. Indulásunk óta közel hetvenezren döntöttek úgy, hogy néhány ezer forinttal mellénk állnak, és segítik az ügyünket. Kiadónk tulajdonosai pedig maguk a Telex dolgozói, nem állnak mögöttünk politikai erők, oligarchák, külföldi hatalmak.Ha pedig egy-egy konkrét projekt vagy fejlesztés ötletével nyilvános pályázaton indulunk, és arra pénzt nyerünk, arról mindig mi magunk számolunk be transzparens módon az átláthatósági jelentéseinkben. Olyannyira, hogy amit a kormánymédia időről időre szenzációs leleplezésként tálalva a Telex külföldi finanszírozásaként bemutat, azok mind saját átláthatósági jelentéseinkből kimásolt információk.Most az a közmédia akadályozza ilyen hazugságokra hivatkozva a munkánkat, amelyiken megállíthatatlanul terjed az orosz (hahó, külföld!) érdekeket szolgáló háborús propaganda, ahol már az orosz-ukrán háború első napjaiban arról szakértettek, hogy az ukránok kezdték a konfliktust, és Hitlerhez hasonlították az ukrán elnököt.Ők tartanak attól, hogy mi állunk külföldi befolyás alatt.Ott kérdőjelezik meg a mi szakmai standardjainkat, ahol egy hírmanipuláláson kapott munkatárs lesz az év riportere, és a hírhamisító vezérigazgató adja át neki a díjat.A súlyos szereptévesztésbe került MTVA-nak - amely gyakorlatilag a Szuverenitásvédelmi Hivatal sajtóosztályaként válaszolt - egyébként nemcsak mi vagy a működésüket finanszírozó magyar adófizetők mondják, hogy válaszolnia kellene a közpénz elköltésére vonatkozó kérdéseinkre, hanem a magyar jogszabályok is erre kötelezik őket.A kormány és társult szervei nem akarják, hogy bárki feltehesse nekik a kényelmetlen kérdéseket, ezért próbálják mindenhogy ellehetetleníteni a független médiát. A közpénzből fenntartott közmédia nem hajlandó válaszolni, a közpénzből fenntartott Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig közpénzből hirdetett videójában buzdít ordas hazugság mellett arra, hogy senki ne támogassa a független sajtót.Az sajnos nem érdekli a hatalmat, ha valaki nem akarja támogatni az adójából ezt a közmédiát vagy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hozzájuk mindenképp kerül közpénz, idén azonban az adód egy apró részével már a Telexet is támogathatod. Az adód 98 százalékát arra költi a kormány, amire akarja, a fennmaradó 2 százalékról azonban szabadon rendelkezhetsz.Arra kérünk, hogyadód 1 százalékával támogasd a Telexet, hogy továbbra is képviselhessük a magyar újságolvasók érdekeit, hogy ott lehessünk a legfontosabb történéseknél, hogy feltehessük a kérdéseinket! | A közpénz sorsáról érdeklődtünk, de a közmédia válasza már mély sötétségből érkezett | Az adónkból működő MTVA addig mantrázta a Fidesz külföldi finanszírozós hazugságait, hogy végül a Szuverenitásvédelmi Hivatal sajtóosztályaként kezdett viselkedni. Levelükben már azt lebegtetik, jogellenes lehet, ha válaszolnak nekünk. | null | 1 | https://telex.hu/velemeny/2025/05/09/a-kozpenz-sorsarol-erdeklodtunk-de-a-kozmedia-valasza-mar-mely-sotetsegbol-erkezett | 2025-05-09 15:51:52 | true | null | null | Telex |
Letöltendő börtönbüntetést indítványoz a Fővárosi Főügyészség négy férfival-egy médiavállalkozó üzletemberrel és társaival - szemben, akik közel 280 millió forintos hűtlen kezelést követtek el, amikor cégértékelés nélkül, valós érték alatt adtak el egy részvénytársaságot -olvashatóaz ügyészség közleményében.A vádirat szerint a vádlottak 2020-ban úgy készítették elő a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek értékesítését, hogy a társaság valódi értékét nem határozták meg. A médiavállalkozó vádlott (vagyis Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa) az ügyészség szerint 2020 áprilisában úgy mutatott be egy vételi ajánlatot, hogy kiemelte: a vegyipari cég valós értéke meghaladja a vételi ajánlatban szereplő összeget.Ennek eredményeképp - egy másik vádlott előterjesztése alapján a többi vádlott támogató szavazatával - a cég részvényeinek 99 százalékát azok valós, 737 millió forintos értéke helyett 459,3 millió forintért értékesítették, így a tőkealapnak 277,7 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.A közlemény szerint az ügyészség a vádlottakat - hármuk esetében társtettesként, egyiküknél bűnsegédként elkövetett - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz benyújtott vádiratában.A Fővárosi Főügyészség a négy férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélést, valamint cégvezetéstől eltiltást indítványoz.Mintírtuk, Varga Zoltán ügyvédje megerősítette az értesülést, de Papp Gábor hozzátette: értelmezhetetlennek tartja a dolgot, hiszen szerinte ügyfele minden kifogásolt lépése törvényes volt.Varga korábban többször is kritizálta az Orbán-rendszert, arról is beszélt, hogy lapjaitbe akarja darálni a hatalom. A kormányzati médiában évekkel ezelőtt még lejáratókampány is indult ellene, az Origóban példáularról írtak, hogy Varga ragadványneve a "Trükkös Zotyó". A vállalkozó a Tények ellenpert is nyert, és az Origónak is helyreigazítást kellett közölnie a róla írtak miatt.A Centrál Médiacsoport Magyarország egyik legnagyobb médiavállalata, a portfóliójába tartozik például a 24.hu, a Nők Lapja, az nlc, a Nosalty, a Startlap, a Story, a Best és a National Geographic magazin is. | Letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség a 24.hu tulajdonosára | Varga Zoltánt és társait hűtlen kezeléssel vádolják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/05/08/varga-zoltan-vademeles-fovarosi-fougyeszseg | 2025-05-08 10:48:45 | true | null | null | Telex |
„Olyan ez, mintha valaki beperelné a szomszédját csendháborításért, majd jönne egy elutasító bírósági döntés indokolás nélkül, és amikor rákérdezne, hogy miért, azt válaszolnák neki: az infótörvény miatt nincs magyarázat, és kész” – Ezzel a képtelen példával szemléltette a HVG informátora azt a szituációt, amikor Pintér Sándor belügyminiszter arról dönt, hogy nemzeti érdekből ad-e ideglenes, hároméves tartózkodási engedélyt vagy az állampolgárság előszobájaként is használható, tízéves nemzeti tartózkodási kártyát egy harmadik állambeli polgárnak. E folyamat ugyanis a legnagyobb titokban, indoklás és nyilvánosság nélkül zajlik, s a döntéssel szemben nincs jogorvoslat.
Rejtély, hogy ha valakiket a nemzet érdeke ürügyén Pintér huzamos időre beenged az országba – s így az unióba –, azt vajon miért teszi. Azt pedig pláne csak találgatni lehet, hogy az eljárásnak – az ügyintézés hivatalos tarifáin túl – lehet-e mutyiban felára, valamiféle „szolgálattétel” a kormányhoz közel álló üzleti körök irányába. Netán bevethető-e Pintér privilégiuma a kormányfőre újabban igencsak jellemző, az uniós alapelvekkel ütköző politikai szolidaritás kinyilvánítására? Mindenesetre az egész eljárás „kegy” jellegét erősíti, hogy Pintér bármikor vissza is vonhatja a kivételezett engedélyt.
Elvben persze minden törvényes keretek között zajlik.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló, 2023-ban elfogadott, új törvény szerint az illetékes miniszter – jelen esetben Pintér – soron kívül megadhatja a nemzeti tartózkodási engedélyt, illetve a nemzeti kártyát annak, akinek az ittléte valamilyen gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális vagy sporttevékenysége miatt Magyarország nemzeti érdeke. (Nem keverendő ide az olyasféle különleges eset, amikor például egy sportoló gyorsított eljárásban kap állampolgárságot azért, hogy magyar színekben indulhasson nemzetközi versenyeken.)
Ezt a lehetőséget a korábbi jogszabály is megadta, ám az újban cizellálták a részleteket: a miniszternek ki kell kérnie egy olyan tanácsadó testület véleményét, amelynek a tagjait ő, továbbá a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető, egyben a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán Antal, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelöli ki. Nemzetpolitikai érdeknél pedig a kormányfő helyettese, Semjén Zsolt véleményez.
Pintért elvben nem kötik e vélemények, mint ahogyan a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek kötelezően kikérendő álláspontja sem. Nyilván nem lehet cél terroristák, kábítószer-kereskedők vagy háborús bűnösök beengedése az országba – ám épp az eljárás titkossága miatt még ezt sem lehet kizárni.
Emlékezetes, hogy a szintén a nemzeti érdek ürügyén indított, Rogánhoz köthető, 2013–2017 közötti, rossz emlékű letelepedésikötvény-programba is bekerültek kétes hátterű figurák.
Annyit azért elárult a Belügyminisztérium (BM) a HVG-nek, hogy „2024. március 1. és 2025. március 31. között összesen 1801 nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély iránti kérelem érkezett, amelyből 1442 engedélyező és 259 elutasító határozat született, 94 eljárás folyamatban van, hatot pedig megszüntettek”. Az is kiderült, hogy a leggyakrabban kínai, vietnámi, török és iraki állampolgárok kérelmeztek. Többségük gazdasági szempontokra hivatkozott, például arra, hogy olyan, a keleti nyitás jegyében, kínai hitelből futtatott kormányzati csúcsprojekten munkálkodik, mint például a Budapest–Belgrád vasútvonal építése.
Arról ugyanakkor mélyen hallgat a tárca, hogy Pintér döntött-e már és hányszor az említett miniszterek – esetleg az övétől eltérő, egyéb kormányzati érdeket szolgáló – ajánlásával ellentétesen.
Első ránézésre nem tűnik soknak a bő 1400 pozitívan elbírált nemzeti érdekből betelepülő, még úgy sem, hogy a családtagjaikkal együtt akár 3-4 ezren is lehetnek. A lapunknak nyilatkozó egyik szakértő szerint viszont ez nem csekély szám, ha azt vesszük, hogy a letelepedésikötvény-programba fél évtized alatt a családtagokkal együtt összesen húszezer ember érkezett.
Sok vagy kevés, a folyamat átláthatatlansága miatt a dolog mindenképp aggályos – vélekedik a HVG informátora. Elmondása szerint „voltak olyan elutasított ügyfeleim, akiknek hazai és nemzetközi tudományos ajánlásai vagy kiugró sporteredményei voltak, érthetetlen, hogy ők miért nem feleltek meg, miközben tudok olyan kérelmezőről, aki semmit sem tudott felmutatni, mégis csont nélkül megkapta a tízéves tartózkodási kártyát”.
S igazából azoknak a beengedése az érdekes, akik a nemzeti letelepedési kártyát (régi nevén nemzeti letelepedési engedélyt) kapják meg soron kívül. Az ugyanis a hosszabbítási lehetőséggel akár többször tíz évre szól, a munkavállalási és vállalkozói szabadság mellett személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával jár együtt. A nemzeti érdekből kiadott kártyák számáról azonban lapzártánkig hallgatott a BM.
Feltűnően sok a Pintér egyéni mérlegelése alapján tartózkodási engedélyt kapók száma ahhoz képest is, amennyire vegetál a 2023 végén beharangozott, elvben tavaly júliustól élesített vendégbefektetői vízum, illetve tízéves (folyamatos ittlétet nem követelő) tartózkodási engedély, közismert nevén az aranyvízumprogram. Ezzel a véget ért letelepedésikötvény-akciót reinkarnálná „szalonképesebb” formában a kormány.
A kérelmekről ezúttal az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság dönt. A folyamat a vízumköteles országokból érkezőknek kétlépcsős: először a saját hazájában kell vendégbefektetői vízumot igényelnie az érintettnek, igazolva, hogy képes az előírt, minimum 250 ezer eurós, tiszta forrásból eredő befektetésre. Ha ezt megkapta, folyamodhat tartózkodási engedélyért Magyarországon, s végre kell hajtania a beígért beruházást. Idén márciusig azonban még 200 vendégbefektetői vízumot sem kértek, vendégbefektetői tartózkodási engedélyt pedig alig több mint a tíz százalékuknak adtak ki.
„Gumicsont az egész, mintha a kormány álságosan, direkt megakasztaná a programot. Pedig amikor meghirdették, nagy volt a lelkesedés” – jelzi a HVG informátora, aki szerint a vendégbefektetői lehetőség folyamatos közbeszédben tartása azt a célt szolgálja, hogy senki se foglalkozzon a Pintér saját jogkörében, titokban beengedett letelepedőkkel.
„Valóban bizonytalanság és bizalmatlanság támadt a magyar aranyvízummal szemben, de szerintünk ez nem szándékos kerékkötés, hanem a dilettantizmus, a résztvevők tapasztalatlansága, az áttekinthetetlenség és a hiányos kommunikáció következménye” – vélekedik egy bevándorlási szakember. Bár a magyar program kifejezetten olcsónak számít, a nehézkes és elhúzódó indulás miatt az érdeklődők zöme a konkurens, főleg mediterrán államok ajánlataira nyergelhetett át. A vendégbefektetőnek Magyarországon vagy minimum 250 ezer euróért kell bizonyos, külön engedéllyel bíró ingatlanalapba fektetnie legalább ötéves lekötéssel, vagy egymillió euróból támogatnia egy egyetemi vagyonkezelő alapítványt, ám ez utóbbi egyáltalán nem vonzó.
„Sorban álltak volna az eredetileg meghirdetett, ám a törvényből utóbb törölt harmadik lehetőségért, a saját ingatlan vásárlásáért legalább 500 ezer euróért” – osztja meg tapasztalatait egy ügyvéd. A frekventált helyeken található, jó minőségű lakásokért ma már nem is kiugróan sok ennyi pénz. Meglehet, a kormány azért vonult ettől vissza, mert nem merte vállalni a politikai kockázatát annak, hogy a külföldiek még jobban felverik a lakásárakat, fokozva a lakhatási válságot.
„Nehéz most úgy értékelni ezt a programot, hogy valójában csak 2024 végén indult el, a befektetési lehetőségek között pedig máig nincs kellő választék és verseny. A közhiedelemmel ellentétben az aranyvízumprogramokba befektetők zöme nem kőgazdag, nagyon is számít nekik, kik és hogyan forgatják a pénzüket, annál is inkább, mert a 250 ezer eurónyi tőke öt év alatt szélsőséges esetben meg is fogyatkozhat” – figyelmeztetnek a szakértők.
A megfelelő ingatlanalap menedzseléséhez szükséges speciális engedélyt eddig csupán két vállalkozás, a korábbi letelepedési program egyik nyertese, a kínai Lian Wang tulajdonában álló Sprint Asset és a Tiborcz István érdekkörébe tartozó Gránit Alapkezelő kapta meg. Az előbbi tavaly ősszel, az utóbbi 2025 elején. Igaz, két-három további engedélyezési eljárás állítólag már a csőben van. A Sprint főleg a távol-keleti (kínai, vietnámi és újabban török) érdeklődőkre hajt, a Gránit feltehetően az egyéb illetőségűekre, de egymásnak is konkurensei. A részletekről hallgatnak, úgy hírlik, a Sprint konzervatív, a Gránit agilis befektetési stratégiát követ.
A befektetési jegyeket a Sprintnél a magyar magánszemélyek kezében álló Codex Értéktár, a Gránitnál pedig az MBH Bank és az Equilor brókercég forgalmazza. Nem is kétséges, mindkét alapkezelő közeli viszonyt ápol a kormánnyal, ami alátámasztja azt a feltételezést, hogy – ha egyszer mégis belendül – az aranyvízumprogramnak is egy szűk kör lehet a haszonélvezője. | Ha úgy érzi, nemzeti érdek betelepülnie Magyarországra, forduljon Pintér Sándorhoz | Sokféle érdek fűződne hozzá, mégsem működik a tavaly élesített vendégletelepedési program. Ezzel szemben Pintér Sándor saját hatáskörben, titokban azt enged be az országba, akit csak akar. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250430_hvg-vendegletelepedes_pinter_privilegiuma_rejtelyes_idegenek_strategiai_dilettantizmus | 2025-04-30 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
„Felháborító és méltatlan, hogy a 200. évfordulót úgy kell ünnepelni, hogy épp megfosztják az Akadémiát a vagyonától, közben pedig Schmidt Mária hangján azzal fenyeget a hatalom, hogy még a költségvetésünket is megvonják. Ez annak a Putyinnak a módszere, aki néhány évvel ezelőtt gyakorlatilag megszüntette az orosz akadémiát” – foglalta össze sokak véleményét Gyáni Gábor történész, akadémikus. „Minden diktatúra tudomány-, értelmiség- és szellemellenes. Elsősorban a természeténél fogva kritikus humán- és társadalomtudományi értelmiséget akarja kiiktatni, hogy csak a klienseik maradjanak, a Schmidt Máriák, akik azt mondják, amit a hatalom hallani szeretne” – tette hozzá arra a kérdésre, vajon miért folytatja a kormány az Akadémia-ellenes politikáját, ami az intézetek 2019-es elvételével kezdődött, gyakorlatilag kiiktatva az MTA-t a tudományos kutatásból.
„Az Akadémiának 2002 óta élet- és természettudományos elnökei vannak, s a teljes vezetését is dominálja a természettudomány. Így a bölcsészeket és társadalomtudósokat diszkriminálják, alig várjuk, hogy jövőre tisztújítás legyen” – fogalmazott a történész. Kenesei István nyelvész, akadémikus pedig a Népszavában tette fel a kérdést: milyen jogon kéri számon Schmidt Mária, hogy akadémikusok tiszteletdíjat kapnak, amikor Széchenyi-díjasként ő ennél nagyobb összeget kap havonta? (A Népszava később módosította a mondatot, e szerint 65 éves kor felett 121 ezer forint tudományos alkotói járadék illeti meg a Széchenyi-díjasokat. ) Ráadásul „a Széchenyi-díjasokat nem olyan objektív tudományos kritériumok szerint választják ki, mint az akadémikusokat” – tette hozzá.
Schmidt blogbejegyzésének állításait, amiben egyebek mellett sztálinista intézménynek nevezte az Akadémiát, Freund Tamás, az MTA elnöke tételesen cáfolta. Ennek ellenére Schmidt Mária az M5 tévécsatorna Ez itt a kérdés című műsorában ismét bírálta a testületet. „Elszaladt a ló az akadémikusokkal”, mondta; szerinte nem a magyar érdeket szolgálják, hanem a nyugati ideológiát közvetítik. „Állandóan politizálnak és követelőznek”, tette hozzá, és kétségeit fejezte ki, „hogy szükség van-e még erre az intézményre”, mely szerinte nem teljesíti azt a feladatát, amire létrehozták.
Az akadémikusok valóban több alkalommal kritizálták a kormányt. Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya például állásfoglalásában azt írta, erkölcsileg elfogadhatatlan és jogi felelősséget is felvet a miniszterelnök március 15-ei poloskázós beszéde, ezért kilátásba helyezték, hogy ha Orbán Viktor megjelenik a május 5-ei ünnepi közgyűlésen, akkor „a résztvevők számottevő része tiltakozásul elhagyja a termet”.
Mint a HVG megírta, Orbán nem is megy el az ünnepségre, ahol a köztársasági elnök, valamint Hankó Balázs innovációs és kulturális miniszter mond beszédet. A Biológiai Tudományok Osztályának nyilatkozattervezete pedig az alaptörvény módosítását – mely szerint az ember csak nő lehet vagy férfi – vitatta a tudomány érveivel.
Szerettük volna Freund Tamás elnököt megszólaltatni, de az MTA úgy döntött, hogy nem kommunikálnak az ünnepségek előtt. A belső konfliktust az okozza, hogy az MTA közgyűlése tavaly decemberben támogatta, hogy eladják a Hun-Ren kutatási hálózat irányítása alatt álló tudományos intézetek által használt akadémiai ingatlanokat, köztük például a Balaton partján álló tihanyi limnológiai intézetet vagy a Várban a zenetudományi intézet otthonául szolgáló Erdődy–Hatvany-palotát. Azt, hogy a tulajdon- és a használati jog egyesüljön, kevesen vitatják, ám garanciákat szeretnének arra, hogy az ingatlanok hiánytalanul átkerülnek a Hun-Renhez, és továbbra is a kutatást szolgálják, illetve méltányos árat szeretnének érte kapni. Ezért a közgyűlés egy tagja, Radnóti Sándor esztéta közigazgatási perben kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez a közgyűlési határozat megsemmisítése iránt.
Gulyás Balázs, a Hun-Ren elnöke erre a perre hivatkozva húzza-halasztja a kutatói béremeléseket, miközben Mészáros Lőrinc felesége, Várkonyi Andrea pr-cégét juttatja megbízáshoz. Ígérete szerint az új finanszírozás alapján a kutatók átlagos havi bruttó alapbére a jelenlegi 592 ezerről két lépésben 2027-től 1 millió forint fölé emelkedhet. Vörös Imre akadémikus egy lapunk birtokába került levélben azt írta Gulyásnak, hogy a vagyonjogi vita nem lehet sem oka, sem indoka a béremelés elmaradásának.
Ez inkább egy nyomásgyakorlási eszköznek tűnik, amelynek kárvallottja a kimenettől függetlenül a magyar tudomány lesz.
Vörös gyanúja szerint egy „ingatlanmaffia” akar tulajdont szerezni az MTA vagyonából. Gulyás Balázs a Hun-Ren munkatársainak írt belső levelében örömhírként közölte, hogy a Fővárosi Törvényszék megszüntette az MTA és a magyar állam közötti közigazgatási pert, így a kutatóhelyek által használt ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés aláírhatóvá válik. A valóság ezzel szemben az, hogy a törvényszék nem megszüntette, hanem a Polgári Kollégiumhoz teszi át az MTA ellen folyó pert, ami ellen fellebbezést nyújtottak be, az eljárás tehát folytatódik – közölte az Akadémiai Dolgozók Fóruma. Freund Tamás tehát nincs könnyű helyzetben, de állítólag nem fogja aláírni a vagyonátadást, amíg a per le nem zárul.
Visszatérő szfinxek
Május 5-én felavatják a 200 mészkő lapból álló, az elmúlt két évszázad Akadémiához kötődő tudósainak és jelentős tudományos eseményeinek emléket állító köztéri installációt, bemutatnak egy kisfilmet, illetve megnyílik a Varázshatalom című kiállítás a Nemzeti Múzeumban. De a legfontosabb esemény talán a székház dísztermének birtokbavétele lesz, ahol már befejeződött a felújítás. A munkálatokat a köztestület nevében figyelemmel kísérő Lővei Pál művészettörténész, akadémikus a HVG-nek elmondta: az ablakok feletti, elfeketedett lunetták megtisztításával évtizedek óta szinte kivehetetlen ábrázolásokat tettek újra élvezhetővé. A díszítőfestés, a faltükrök színe sok helyen megváltozott az elmúlt száz év beavatkozásai során, most lehetőség szerint a korai állapot színvilága tárul fel ismét. „A díszterem ragyogó belső dekorációja az élénk színű falképekkel együtt nagy nyeresége az épület-helyreállításnak.” A középrizalit sarkaira végre újra felkerültek a XIX. század vége óta hiányzó, rekonstruált szfinxszobrok, az épület zárópárkányaira pedig az oroszlánfejek.
| „Ez Putyin módszere” – pattanásig feszült a helyzet a hatalom és az Akadémia között | Súlyos politikai nyomás, per, méltatlan támadások és belső küzdelmek keserítik meg a legnagyobb presztízsű intézmény, az MTA 200. születésnapját, amit május 5-én ünnepel a testület. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250501_hvg-200-eves-mta-unnep-ingatlanok-tudosok-tureshataron | 2025-05-01 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Lecsapott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Mészáros Lőrinc földijére, aki az elmúlt években a kormányfő családjának hatvanpusztai birtokát, valamint a milliárdos esküvőjét és trezorját is védte már.
A NAV 209 millió forint adóhiányt állapított meg az Eurovéd Security Zrt.-nél, és emiatt április végén végrehajtást rendelt el a vállalatnál.
Az Eurovéd alapító tulajdonosa a felcsúti Talics Norbert, aki 2014-ben indította el ezt a vállalkozását, és kezdettől fogva a Mészároshoz köthető érdekeltségek biztonsági szolgáltatója volt.
A tartozás időközben nagyobbra is nőtt, hiszen már a jogkövetkezmények is 491 millió forintra rúgnak. Az Eurovéd a legjobb évében, 2021-ben csaknem 2 milliárd forint árbevételt ért el. | Adóhiány miatt csapott le a NAV a biztonsági cégre, amely védte az Orbán család hatvanpusztai birtokát is | A vállalkozás tulajdonosa felcsúti, Mészáros Lőrinchez is fűzik üzleti kapcsolatok. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250507_Hatvanpuszta-NAV-vegrehajtas-Euroved-Security-Talics-Norbert-Felcsut-Meszaros-Lorinc | 2025-05-07 16:17:00 | true | null | null | HVG360 |
Az újonnan alapított Talentis International Infrastructure Investments Kft. éppúgy vagyonkezelésre jött létre, mint 2023-ban a Talentis International Construction Investments, amely aztán hamarosan megvásárolt egy boszniai cementgyárat, a Lukavac Cement d.o.o.-t.
Az építőipari befektetőcégnek tavaly január óta Németh Tamás az ügyvezetője, aki a felcsúti milliárdos számos vállalatában, például az autópályákat fenntartó koncessziós cégekben is vezető tisztségviselő.
Most Németh irányításával alakult meg a neve alapján infrastruktúra-beruházásokra készülő új vállalat is. Ennek felügyelőbizottságában is ismert emberek vannak, köztük Konczné Kondás Tünde, aki már akkor a Mészáros család könyvelő barátja volt, amikor a milliárdos még gázszerelőként dolgozott, Konczné lánya, Koncz Zsófia pedig a családokért felelős államtitkár lett a kormányban. | Újabb nemzetközi üzletekben utazik Mészáros Lőrinc | Másfél évvel a boszniai cementgyárvásárlás után ismét határon túli akcióra készül Orbán Viktor barátja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250508_hvg-Talentis-International-Infrastructure-Investments-Meszaros-Lorinc-Nemeth-Tamas-Bosznia-Lukavac-Cement | 2025-05-08 06:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Február 27-e három munkanappal az előttre esett, hogy Matolcsy Györgynek el kellett hagynia az általa pazarul és pazarló módon felújított MNB-székház elnöki szobáját. Ekkor már pontosan ismerte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyosan elmarasztaló jelentését a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány százmilliárdos vagyonvesztéséről, és azt is tudta, hogy az alapítvány gyakorlatilag csődben van. Tisztában volt vele, hogy utódja, Varga Mihály tisztogatásra készül, és pillanatok alatt eltávolítja az ő bizalmi kádereit.
Talán csak azt nem tudta, hogy neki – és az ÁSZ által feltárt, bűncselekménygyanús ügyleteket bonyolító üzleti körhöz kapcsolódó fiának, Matolcsy Ádámnak – szembe kell-e néznie büntetőjogi felelősséggel is, vagy csak erkölcsileg nullázódnak le. Az alkufolyamat bizonyára már akkor megindult.
S láss csodát: február 27-én Czene Gréta, a Pallas Athéné alapítvány érdekeltségébe tartozó Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója, egyszersmind Matolcsy volt kabinetvezetője (akit Varga gyorsan kirúgott) aláírta az Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítvány alapító okiratát – tudta meg a HVG.
Bizalmi emberekkel
A Fővárosi Törvényszéken május 7-én bejegyzett alapítvány nyilvános – lapunk által megtekintett – iratai szerint induló vagyonként négymillió forint befizetését igazolta az MBH Banknál.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke Matolcsy György Huba, tagjai pedig Cseh Katinka és Fömötör Barna. Utóbbit MNB-főigazgatói posztjáról szintén Varga távolította el a belépése után. Cseh Katinka két éve a Pallas Athéné Könyvkiadó ügyvezetője volt, jelenleg a Metropolitan Egyetem mögött kialakított cégháló egyik tagjának, a Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő elnöke (ezt a posztot korábban Czene Gréta is betöltötte). Vagyis az alapítványi csapat abszolút Matolcsy szellemi hátországához tartozik.
Az Eurázsia-eszme Matolcsy régi vesszőparipája, amit jegybankelnökként minden módon népszerűsített. Az MNB honlapján látható például egy 2021-es elmélkedése, amelyben Németország és a Visegrádi négyek, illetve egyes távol-keleti államok közötti ideális „országpárokat” keresett. Arra a következtetésre jutott, hogy „a világban a koreai és a magyar nemzet áll talán a legközelebb egymáshoz az értékrend terén. Ennek mélyén a verseny, a küzdelem, a bizonyítási vágy és a családi gyarapodás értékei állnak.”
A tavaly novemberi, az MNB által ötödszörre megrendezett Eurasia Forumon pedig kifejtette, hogy „Európa csak úgy tudja sikeresen meglovagolni a szupertrendeket, ha elszakad az Európai Egyesült Államok létrehozásának gondolatától”. A rendezvényen – a kormány gazdaságpolitikáját élesen bíráló Matolcsyt akkor még értékes közgazdásznak tartó – Orbán Viktor kormányfő is felszólalt azt üzenve: a következő időszak Eurázsia évszázada lesz, amelynek mi a nyertesei lehetünk.
A Metropolitan Egyetem azután lett értékes a tanait terjeszteni vágyó Matolcsynak, hogy 2021-ben megszűnt az MNB és a Budapesti Corvinus Egyetem hatéves együttműködése. A jegybanki alapítvány pénzügyi gondjai azonban a Metropolitan Egyetemnek sem tesznek jót, ami a bennfentes Czene Grétának nem lehet újdonság. Ilyen előzmények után több mint különös, hogy létrehozta a Matolcsy szellemi munkásságára építő alapítványt. Meglehet, a távozó jegybankelnök egyik utolsó utasítását teljesítette ezzel, amit nem tudott – vagy nem is akart – megtagadni.
Nemes és szerteágazó célok
Bárhogy is történt, erősen kétséges, hogy Matolcsy György – miközben épp arra készült, hogy szembenézzen a távozására élesített Pallas Athéné-botránnyal – épp az Eurázsia-eszmével múlatta volna utolsó napjai szűkre szabott idejét. A józan ész alapján sokkal inkább azzal, hogy mentse és menekítse, amit lehet. Márpedig ilyesmire – mint azt a Pallas Athéné-sztori tízéves története is mutatja – egy alapítvány kitűnően alkalmas lehet, az elvben a közjóra szánt pénzek könnyen magánzsebekbe vándorolhatnak.
Az újdonsült Eurázsia-alapítvány célja elvben nem kevésbé nemes és szerteágazó, mint a hajdan a pénzügyi tudás és kultúra terjesztésére felkent Pallas Athéné küldetése volt. Az alapító okirat szerint a „fokozódó geopolitikai feszültségek és versengés” miatt egyre fontosabbá válnak „a kelet-nyugati együttműködés lehetőségének platformját képező kaputérségek, komplex multi-hubok”. Ez utóbbiakból – jelentsenek bármit – válhatnak a pénzügyi, tudás-, és technológiai központok, amilyen Budapest is lehetne.
Hogy milyen út vezethet ide, abban az alapító okirat dedikáltan a Matolcsy által kidolgozott modellekre hivatkozik. Vagyis:
Matolcsy egyik embere létrehoz egy alapítványt Matolcsy György kuratóriumi elnökségével, ami a papírforma szerint Matolcsy tanait követve végzi majd a feladatát.
Logikus lenne a folytatás, hogy teszi mindezt a volt MNB-elnök biztosította adományokból, de erre a nyilvános papírokban utalás sincs.
A tevékenység 18 pontja
Az alapítói okirat szokatlanul hosszú fejtegetését végigolvasva arra a következtetésre juthatunk, hogy az alapítványnak konkrét feladata nincs, igazából bármit tehet, ami az említett folyamatot elősegíti. Az alapító és társai – szintén az iratban olvasható – logikája szerint míg az elmúlt 500 évben a siker titka a pénzvagyon tőkévé alakítása volt, ma a tehetség, a tudás és a tőke találkozása a befutó kombináció.
Ennek érdekében az alapítvány gondozhatja a tehetségeket, támogathatja a sportot, a művészeteket, a kutatást, a keresztény kultúrát, miközben elkötelezett a demokrácia, a szabadság, az emberi méltóság mellett. Hogy mindezt pontosan milyen tevékenységekkel képzelik el, azt 18 pontban foglalták össze – ennyi mindennel foglalkozni szinte képtelenség, egy komplex egyetemi stábnak is sok lenne. Arra viszont kitűnően alkalmas ez a bonyolult célrendszer, hogy bármennyi pénzt is igazoltan el lehessen költeni rá.
Különös sietséggel jegyezték be
Az új Matolcsy-alapítvány körüli furcsaságoknak azonban még koránt sincs vége. Mezei polgárként azt lehetne gondolni, hogy Matolcsyval együtt ez a projekt is elbukik. A botrány kellős közepén, amikor arról is szó lehet, hogy az alapítványi ügyekben nyomozó rendőrök mikor, kit vihetnek el bilincsben, csak nem mernek egy újabb, Matolcsyhoz köthető alapítványt bejegyeztetni? De úgy tűnik, mernek.
Az iratokból azonban az is kitetszik, hogy a bírósági procedúra is szokatlanul támogató volt, annak ellenére, hogy normál eljárásban és nem soron kívül zajlott. A bejegyzést március 14-én kérték, s a bíróság áprilisban – a korrekt, 30 napos határidőn belül – még hiánypótlásra szólította fel őket, aminek eleget tettek. Végül május 7-én született meg a bejegyzésről szóló végzés, ami jogerőssé is vált.
A bírósági apparátus leterheltsége mellett innentől kezdve napok szoktak eltelni, míg a jogerős bejegyzési végzést nyilvánosan is közzéteszik, ami az alapítvány hivatalos életének a megkezdését jelenti, ez itt még aznap megtörtént. És a pozitív döntésről elektronikus levél formájában még aznap értesítették is az alapítvány ügyeiben eljáró ügyvédet, ami szintén szokatlan. Valakinek, valamiért nagyon fontos volt, hogy ez az alapítvány mielőbb működhessen. Egy piaci szakértő szerint még az is elképzelhető, hogy az Eurázsia-alapítvány – annak ellenére, hogy kik és milyen körülmények között hozták létre – valóban a kormány által is ösztönzött távol-keleti kapcsolatépítést szolgálhatja: meglehet, „nagyságrendet elérő” kínai forrásokból készít majd tanulmányokat, például kínai beruházások előkészítésére.
Kerestük az ügyben az alapító Czene Grétát, azt üzente, hogy egyelőre nem kíván nyilatkozni. | A HVG megtalálta: bejegyezték Matolcsy György legújabb alapítványát | Az utolsó napjait töltötte a jegybank élén Matolcsy György, amikor hűséges munkatársaival újabb alapítvány felállításába fogott. Még rejtély, hogy ki, milyen célból, milyen forrásból és mennyi pénzt tesz majd bele. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250508_Matolcsy-Gyorgy-alapitvany-Eurazsia-Penzugyi-Kozpontjaert-mnb | 2025-05-08 17:03:00 | true | null | null | HVG360 |
Amint arról a HVG is beszámolt, a Magyar Hang és egy másik, meg nem nevezett médiavállalat hétfőn bepanaszolta a magyar kormányt az Európai Bizottságnál tiltott állami támogatás gyanúja miatt.
„Megerősíthetem, hogy megkaptuk a levelet. Most értékelnünk kell azt, mielőtt felvesszük a kapcsolatot a panaszossal. Általánosabban szólva Magyarországról, nagyon komolyan vesszük a média szabadságával és pluralizmusával kapcsolatos kérdéseket” – jelentette ki Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője a testület hétfői sajtótájékoztatóján a beadvány ügyében.
Amennyiben a mostani versenyjogi vizsgálat során az Európai Bizottság uniós jogsértésre bukkan, kötelezettségszegési eljárást indíthat. Ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság mondja ki a döntő szót, az eljárás várható időtartama 3-5 év.
Csavaros ráció
A beadványhoz részletes szektorelemzést készített Kai-Uwe Kühn professzor, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza, az ő munkáját egy kutatócsoport támogatta. A tanulmány szerint a kormány és az állami tulajdonú vállalatok 2015 óta (kamatok nélkül) 828 millió eurónyi hirdetést helyeztek el döntően olyan médiumokban (sajtóban, online hírportálokon és tévécsatornákon), amelyek a tulajdonosi kör vagy a hangvétel alapján kormányközelinek számítanak – kamatokkal együtt ez az összeg meghaladja az 1,1 milliárd eurót is.
Mivel a reklámelhelyezések logikája semmiben sem követi a kereskedelmi hirdetők által követett szabályokat (amelyek főként az adott sajtótermék által kínált közönségarányt veszik alapul), a beadvány szerint a magyar kormány gyakorlata bejelentés nélküli állami támogatásnak tekintendő, amelyet az uniós jog tilt.
Arról, hogy a magyar kormány hogyan torzítja a hirdetési piacot, a HVG többször is írt, de alapvető problémaként azonosítható, hogy a magyar reklámpiac egyik legnagyobb hirdetője maga a Miniszterelnökség, az állami vállalatok hirdetéseit is beleszámítva pedig a 2010-es évek végére az állam lett magasan a legtöbbet költő hirdető Magyarországon. Ezt alátámasztja az alábbi ábra is, amely szerint az állami reklámköltés mértéke 2015-től meredeken emelkedni kezdett (a 2005-ös bázisévhez képest), miközben a kereskedelmi hirdetések volumene alig növekedett ugyanezen időszakban.
Az elemzés egyébként nem vádolható azzal, hogy szelektív módon kizárólag a Fidesz-rezsim éveire koncentrál, hiszen kimutatta azt is, hogy 1998 óta rendre megfigyelhető volt a kormányváltások után, hogy az állami hirdetéseket főként az új kormány ideológiájához igazodó médiumok kapták meg, míg az előző kormányhoz kötődő sajtó állami támogatása eltűnt vagy jelentősen visszaesett. Hasonlóan, amikor egy újság elveszítette politikai kapcsolatát a kormányzattal, a hirdetési támogatás is csökkent, míg tulajdonosváltás esetén, ha kormányközeli kézbe került egy lap, a kormányzati hirdetések megugrottak.
Igaz ez tehát az első Fidesz-kormányra ugyanúgy, mint az azt követő Medgyessy-, Gyurcsány- és valamennyire a Bajnai-érára is. Az adatok azonban világosan mutatják, hogy a piactorzítás mértéke 2010 után, de különösen a 2015-ben kirobbant Orbán–Simicska-háború után sebtében felállított új jobboldali médiabirodalommal lépett új dimenzióba.
Megnyomták a ceruzát
Az elemzés megjegyzi: állami támogatás nemcsak közvetlen finanszírozással, kedvezményes hitelnyújtással vagy pénzügyi garanciákkal történhet, hanem például úgy is, hogy az állam olcsóbban nyújt szolgáltatást vagy ad el terméket, mint egy piaci szereplő, vagy éppen drágábban vásárol, mint amennyit egy magáncég fizetne. A HVG is kimutatta, hogy míg a kereskedelmi hirdetők az egyes médiumok által megadott (kedvezmények nélkül számolt) listaárakhoz képest akár 60-70, esetenként 90 százalékkal kevesebbet fizetnek, az állami hirdetések ára jóval közelebb van ehhez a listaárhoz. Ami érthető, hiszen a valódi célja nem a köz tájékoztatása, hanem a baráti sajtó életben tartása, mivel a támogatott vállalkozás pénzügyi helyzete – szemben a normális piaci működés rendjével – mesterségesen javul. Ez versenytorzulást okoz, mert a támogatás hatással van a befektetési döntésekre vagy az árképzésre.
Az elemzés arra is kitér, hogy a reklámügynökség alkalmazása még akkor sem iktathatja ki a tiltott állami támogatás vádját, ha minden piaci alapon történik. Azt már nem említik, hogy mindezt szinte kizárólag Balásy Gyula reklámügynökségei intézhetik a Rogán Antal fennhatósága alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal egyedülállóan versenytorzító kiválasztási folyamata révén.
A német professzor bemutatja azt is, hogy miként választható el a torzító hatású állami támogatás a jogos állami hirdetési tevékenységtől. Hiszen egy állami szerv vagy vállalat természetesen hirdethet a piacon, azonban ha a hirdetési kiadások nem a hirdetési kampány hatékonyságán, hanem egyes médiacégek politikai alapon történő előnyben részesítésén alapulnak, azt a jog szelektivitásnak hívja, és állami támogatásnak minősül.
Ennek megállapításához a piacból élő magáncégek hirdetési gyakorlatát vizsgálta meg a szerző, ami az Európai Bizottság által kiadott ajánlásokban is megjelenik. Eszerint minden állami támogatás vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogyan viselkedne egy magánpiaci szereplő. Ezen vállalatok alapelve, hogy addig növelik a hirdetési kiadásaikat egy adott médiatermékben, amíg az utolsó hirdetésre jutó haszon éppen fedezi annak költségét, magyarán az elköltött összeg arányos lesz a közönség méretével.
Mivel elvileg egyetlen cégtől sem elvárható, hogy azért hirdessen egy adott médiumban, mert annak hangvétele vagy tulajdonosi köre kormánybarát (noha Magyarországon a pletykák szerint több nagyvállalatot is erre kényszerít a realitás), ezért ha a kormány ilyen minta szerint hirdet, akkor az világosan utal az állami támogatásra.
Fedőneve: CASH-MA
A közgazdász ezt követően gyakorlati példákkal is bizonyítja a fentieket a 32 legfontosabb politikai napilap 2018 és 2023 közötti magyarországi adatai alapján.
A historikus adatokból egyértelműen kitűnik, hogy az egyes sajtóorgánumok olvasottsága és a kereskedelmi hirdetések volumene kéz a kézben jár. Igaz ez akkor is, amikor kizárólag a kormányközeli médiumokat vizsgáljuk: a kereskedelmi hirdetők reklámjainak mennyisége pontosan követi az egyszerűen fideszesnek nevezhető lapok és hírportálok olvasottságát.
Ezek száma különösen 2015 után nőtt meg, amikor kormányközeli üzletemberek egyre-másra vásárolták fel a korábban függetlennek tekinthető médiumokat, majd „ajándékozták oda” a 2018-ban megalapított Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, amelynek irányító szerve a Mediaworks lett. (Ez utóbbit „emlékezetes” módon egy osztrák stróman, Heinrich Pecina játszotta át 2016 októberében a Mészáros Lőrinc-féle Opus Pressnek, ami a Népszabadság azonnali bezárásához vezetett). Mindezek hatására a nyomtatott újságot olvasók 80 százaléka a fideszes médiakonglomerátum lapjaiból volt kénytelen informálódni.
Az alábbi ábra részletesen mutatja a kormányközeli lapok közönségarányát (fekete vonal), a piaci hirdetések (kék vonal), valamint az állami hirdetések (piros vonal) mennyiségét. Látszik, hogy míg az olvasottság és a kereskedelmi reklámok mennyisége korrelál, addig az állami hirdetési volumen 2015 után „repülőrajtot” vesz, és egészen 2022-ig markánsan emelkedik, míg az egyre mélyülő államháztartási krízis némi önmérsékletre nem szorította a kormányt, és végül a költés a harmadára esett vissza. Igaz, az eloszlás semmivel sem lett demokratikusabb: a reklámpénzek több mint 80 százaléka kormányközeli médiumokhoz került.
Ezek eredményeként 2015 és 2023 között a kormányzati hirdetések volumene 150 százalékról 600 százalékra nőtt az 1998-as szinthez képest, miközben a piaci hirdetések és az olvasottság a bázisév harmadára esett vissza, ami azt jelenti, hogy a kormányzati hirdetések szintje kilencszer magasabb volt annál, mint amit a piaci viselkedés indokolt volna.
Mindez önmagában nem jelentene állami támogatást, azonban látszik, hogy míg a független médiumok esetén a kormányzati hirdetések volumene arányos az olvasottsággal (sőt, a legtöbb esetében vélhetően inkább alatta van, hiszen a függetlenként jelölt Népszava reklámbevételeinek több mint 70 százalékát állami hirdetésekből szerzi, míg máshol ilyet szinte egyáltalán nem találunk), addig a kormányközeli lapoknál az állami hirdetések mennyisége nem indokolható az olvasottsággal.
A HVG korábban azt is kimutatta, hogy amikor az állam kevesebbet hirdetett egy adott évben, a kormánybarát médiumok bevétele hasonló arányban csökkent. Ez a közvetlen kapcsolat mutatja, hogy az állami források esetleges elapadásával a legtöbb kormányközeli lap és hírportál jelen formájában fenntarthatatlan lenne.
2021-ben például az állami hirdetéseknek a Mediaworks teljes portfóliójára számított aránya 53 százalék volt, 2022 első negyedévében (tehát a választási kampány véghajrájában) viszont már majdnem kétharmad volt.
Összességében az adatokból tisztán látszik, hogy a kormányzati hirdetési gyakorlat nem felelt meg a piaci elveknek, torzította a médiapiacot, és előnyben részesítette a kormánybarát médiát, ami a közönségarányokból számított arányos költési elv megsértését jelenti, így jogi értelemben állami támogatásnak minősül – jegyzi meg az elemzés szerzője.
Kimutatható az is, hogy 2015 után a Simicska Lajoshoz tartozó Magyar Nemzetből (amely addig egyik első számú haszonélvezője volt az állami hirdetéseknek) azonnal eltűntek az állami reklámok, míg az ezek „pótlására” létrehozott sajtótermékek (például a Magyar Idők) indulásuk napjától kezdve jelentős állami hirdetési támogatásban részesültek. Tehát a politikai irányváltás szinte azonnal tükröződött a kormányzati költésekben.
Amikor pedig egy újság kormányközeli üzletember kezébe került (például a KESMA-hoz tartozó, de korábban független kézben lévő megyei napilapok, vagy éppen az azóta megszűnt Figyelő gazdasági hetilap), akkor a hirdetési bevételeik ugrásszerűen megnőttek.
450 milliárd fixszel…
Amennyiben az Európai Bizottság jogellenes állami támogatásnak minősítené a kormányzati hirdetéseket, az érintett médiavállalatoknak vissza kellene fizetniük ezeket az összegeket, méghozzá kamatokkal együtt.
A szerző első lépésként meghatározta, hogy az egyes újságoknak mennyi kormányzati hirdetési bevétele volt, majd ebből kivonta azt az összeget, amelyet a piaci normák alapján jogosan megkaphattak volna. A különbözet jelenti a visszafizetendő jogellenes támogatást.
Ezek alapján a szerző úgy számol: a visszafizetendő összeg 2018-2023 között kamatok nélkül a nyomtatott sajtó esetében 261 millió euró, az online médiára vonatkozóan (konzervatív becsléssel) 212 millió euró, míg a tévécsatornák esetében 354 millió euró. Ez összesen 828 millió eurót (335 milliárd forintot) tesz ki, kamatokkal együtt pedig (éves 5 százalékos átlagos kamatlábbal számolva) 1,1 milliárd eurót, azaz körülbelül 450 milliárd forintot, ami meghaladja a teljes magyar reklámpiacon mért éves összköltést.
Cél az átláthatatlanság
A jelentés fő következtetése, hogy Magyarországon 2015 és 2023 között a kormány és az állami vállalatok szelektív állami támogatást nyújtottak kormányközeli médiavállalatoknak. A jogellenes állami támogatás következményeként a kormánykritikus médiumok pénzügyileg meggyengültek, sok független médium megszűnt vagy kormányközeli kézbe került, jelentősen nőtt a médiakoncentráció a kormányoldalon, a sajtószabadság szintje pedig csökkent.
A Magyar Hang beadványa ezért azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság indítson vizsgálatot a magyar kormányzati hirdetési gyakorlat ügyében, a jogellenesen nyújtott állami támogatásokat fizettesse vissza az érintett médiavállalatokkal, hosszabb távon pedig biztosítsa, hogy a kormányzati hirdetések elosztása piaci alapelvek szerint történjen, átlátható és ellenőrizhető módon.
Az EU egy évtizede nem lép semmit
Az Európai Bizottság számára nem új keletű ez a probléma, sőt különböző formákban már közel egy évtizede a testület látókörében van. 2016-ban Jávor Benedek – akkor még zöldpárti EP-képviselőként – a Klubrádióval és a Mérték Médiaelemző Műhellyel (MMM) közös beadványban azt kifogásolta, hogy a magyar közszolgálati média finanszírozása nem felel meg az állami támogatásokra vonatkozó európai szabályoknak.
A Bizottság feltárt ugyan hiányosságokat, ezeket azonban a magyar hatóságok orvosolták, majd nyolc év elteltével a brüsszeli testület elutasította a panaszt, lényegében azzal érvelve, hogy „a magyar közszolgálati média állami támogatása úgynevezett létező támogatás, mivel már a csatlakozási tárgyalások megkezdése, 1994. december 10-e előtt is lényegében azonos formában létezett”. Az MMM úgy kommentálta ezt, hogy „az érvelést nem tudjuk másképp értelmezni, mint hogy a Bizottság nem akart foglalkozni a valódi kérdésekkel”.
Az Európai Bizottság 2020-tól kezdve minden évben az összes tagállamra elkészíti éves jogállamisági jelentését. Ennek a szempontrendszere nem változik: négy területet vizsgálnak, ezek egyike a médiapluralizmus és médiaszabadság. Magyarország esetében már a legelső jelentésben az olvasható, hogy a magyar média szabadságát „csorbította az állami hirdetések elosztásával kapcsolatos jogszabályok és átláthatóság hiánya, aminek következtében a 2020. évi Médiapluralizmus Monitor ezt a mutatót a lehető legmagasabb kockázati szintűnek (97 százalék) értékelte”.
Az előbb említett Monitor kiemeli, hogy 2019-ben a kormányközeli orgánumoknál elhelyezett állami hirdetések aránya az újságok piacán 75, a televíziós piacon 95, míg az online hír-, valamint a rádiópiacon 90-90 százalékot tett ki.
Az állami hirdetési költések egyenetlensége évről-évre előkerült a jogállamisági jelentésben. A legfrissebb, tavalyi vizsgálatban ezt állapítják meg: Magyarország „nem tett előrelépést olyan jogszabályok elfogadása tekintetében, amelyek biztosítják az állam, illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok hirdetési kiadásainak méltányos és átlátható elosztását.”
Erre hivatkozva a következő ajánlást fogalmazta meg a Bizottság Magyarországnak: „Fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják az állam, illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok hirdetési kiadásainak méltányos és átlátható elosztását.” Ennek az ajánlásnak azért van jelentősége, mert az időközben rendszeressé vált javaslatokat a következő költségvetési időszakban szeretné kötelezővé tenni az Európai Bizottság, erről már több alkalommal nyilatkozott Michael McGrath jogállamiságért felelős biztos. Ez azt is jelenti, hogy a tervek szerint ha az adott tagállam nem felel meg az ajánlásnak, akkor az lehetőséget nyújt az uniós források korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására.
A magyarországi médiahelyzet (nagyon) jelentős hatásának is köszönhető, hogy néhány évvel ezelőtt az Európai Bizottság hozzákezdett a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet kidolgozásához. Ezt a jogszabályt végül tavaly fogadták el a tagállamok, egyedül Magyarország nem szavazta meg, de ebben a kérdésben nem volt vétójog. A törvény indokolása szerint „a rendelet azokra az unión belüli növekvő aggodalmakra ad választ, amelyeket egyrészt a média politizálódása váltott ki, másrészt az, hogy nem átláthatók a média tulajdonviszonyai és az állami hirdetési pénzek médiaszolgáltatók számára történő kiosztása”.
Éppen ezért a rendelet megállapítja az átláthatósági követelményeket az állami hirdetéseknek a médiaszolgáltatók és az online platformokat üzemeltető szolgáltatók közötti elosztását a közigazgatási szervek és szervezetek által. A rendeletben foglaltak azonban csak 2025. augusztus 8-tól alkalmazhatók. | Így tapsolt el a kormány 335 milliárd forintot a baráti médiumokon keresztül | Semmilyen piaci logika nem indokolja, hogy a magyar kormány és az állami cégek kizárólag kormánybarát médiumokban hirdetnek. Ha az Európai Bizottság is elfogadja a Magyar Hang érvelését, az érintett cégeknek akár közel 450 milliárd forintot is vissza kell fizetniük, ami a fideszes médiabirodalom megroppanását is eredményezheti. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250429_propaganda-media-335-milliard-kormany-hirdetes-magyar-hang-panasz-europai-bizottsag-reagal?utm_source=hvg_hvg360_napi&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter&utm_content=hvg360 | 2025-04-29 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Szíjj László is mindent elkövet annak érdekében, hogy egyre nagyobb legyen a cégbirodalma. Az Opten adatbázisa szerint a főleg az építőiparban terjeszkedő NER-milliárdos új korlátolt felelősségű társasággal jelentkezett: április 28-án jegyezték be a Lunea Global Kft. névre keresztelt vállalkozását. Nem bonyolította túl a tulajdonosi viszonyokat a tiszakécskei üzletember, hanem közvetlenül a saját nevére vette a szervezetet.Főtevékenységén kívül egyéb másra nem is vállalkozik a Lunea Global Kft., így kizárólag üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadással kívánnak foglalkozni a jövőben. Ez egy közkedvelt és kellően tág tevékenységi kategória. A hivatalos meghatározás szerint ebbe az szakágazatba tartozik az üzleti vállalkozások és egyéb szervezetek számára nyújtott tanácsadás, útmutatás és közreműködő segítségnyújtás a vezetést érintő kérdésekben, mint például társasági stratégia és szervezeti tervezés, az üzleti folyamat áttervezése, a vezetés korszerűsítése, költségcsökkentés és más pénzügyi kérdések, marketingpolitika, humánerőforrás-politika kialakítása, gyakorlati alkalmazása és tervezése, bér- és nyugdíjazási stratégia tervezése, termelés ütemezése és ellenőrzés tervezése. Azt egyelőre nem tudni, hogy Szíjj László kinek akar tanácsokat adni, azt sem lehet kizárni, hogy leginkább a saját többi cége számára fog.Bár a milliárdos vállalkozó az elmúlt években főként az építőiparban ért el látványos sikereket - elsősorban a Duna Aszfalt Zrt. révén -, a tanácsadás sem áll tőle távol. Új cége központja ezúttal nem Tiszakécskén, hanem a budai üzleti élet szívében, a XII. kerületi Nagy Jenő utca 12. szám alatt található. Ugyanez az épület ad otthont több ingatlanos érdekeltségének, valamint a Minerva Zrt.-nek is, amely elsősorban vagyonkezeléssel foglalkozik, de igény szerint tanácsadást is végez.A Lunea Global Kft.-ről egyelőre annyi tudható, hogy ügyvezetője Csíkos Ágnes lett. Az Opten adatbázisa szerint jelenleg más cégben nem tölt be vezető szerepet, korábban azonban éppen az említett Minerva Zrt.-nél dolgozott felelős pozícióban, és ott már hozzájárult Szíjj László vállalkozásainak működéséhez.Szíjj László viszonylag ritkán gründol vagy vásárol magának új vállalkozást, de azért mostanában viszonylag aktív. Lapunk írta meg, hogy tavaly decemberben szerezte meg a Duna Aszfalt Zrt. a cseh hátterű Subterra-Raab Kft.-t. Az alagútfúró cégnek azóta más nevet adott, ma már Duna Rába Építő Kft. formában működik. Így még könnyebb lesz összetéveszteni egymással a NER oszlopos tagjának különböző vállalkozásait, ugyanis létezik Duna Hídépítő Kft. és Duna Útépítő Kft. nevű cége is.A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 2024-es összesítése szerint Szíjj László a hatodik leggazdagabb magyar 300 milliárd forintra becsült vagyonnal. Ő volt a tulajdonosa a Lady MRD nevű luxusjachtnak, aminek a fedélzetén korábban Mészáros Lőrinc és Szijjártó Péter külügyminiszter is megfordult. A biztos jövő szite borítékolható: a Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma alapította Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2022-ben 35 évre nyerte el a hazai gyorsforgalmi úthálózat kezelését.A Transparency Magyarország által márciusban publikált Tenderbajnok című elemzés Szíjj Lászlót a harmadik helyre hozta ki a 2021-2023 közötti időszak közbeszerzéseit vizsgálva. Az útépítésben taroló Szíjj László esetében az elemzés szerint a keretmegállapodások tették ki a hét érintett, általa tulajdonolt vállalaton keresztül elnyert, összesen 758 milliárd forint értékű eljárás zömét. Mindez arra is rávilágít a Transparency szerint, hogy a közbeszerzési rendszeren belül a keretmegállapodások értékének aránya jelentősen növekedett. Ezt azért látják aggasztónak, mert az ilyen eljárások hosszú évekre lezárhatják a versenyt, és sokszor nem biztosítják az átláthatóságot. | A Szijjártó Pétert jachtoztató milliárdos ezentúl tanácsokat is osztogat | A tiszakécskei üzletember ritkán indít új vállalkozást, de most megtette Lunea Global Kft. néven. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-szijjarto-petert-jachtoztato-milliardos-ezentul-tanacsokat-is-osztogat.html | 2025-05-12 09:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mészáros Lőrinc ügyvédjének, Kertész Józsefnek, valamint Száraz Istvánnak - akit Matolcsy György volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az állítólagos barátjaként, és az ő köréhez sorolva szoktak emlegetni - a céges ügyeit eddig külön-külön dolgoztuk fel. Ezúttal azonban ritka eset történt: egy cikkben foglalkozunk mindkettejükkel. Ennek oka, hogy az Opten nyilvános adatbázisa szerint üzleti kapcsolat jöhetett létre Kertész József és Száraz István között: a Prime Treasure Zrt.-ről van szó, amely tavaly nyáron alakult, és kezdetben Kertész volt az egyedüli részvényese. Szeptemberben azonban a tulajdonosi jogokat a Prime Treasure Magántőkealap vette át..Ez még nagy váltást nem jelentett a vagyonkezelő cég életében. Ez a magántőkealap ugyanis egyike annak a mintegy tucatnyi magánőkelapnak, amelyik a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez tartozik. A cég 75 százalékban Kertész Józsefé, aki amellett, hogy főhivatásszerűen a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja.Tavaly december közepe óta viszont már a Citadel Alapkezelő Zrt.-hez tartozik a Prime Treasure Zrt., de ezt csak mostanában, április 29-én jegyezték be.Ez viszont már nagy és érdekes váltást jelent. Ugyanis a Citadel Alapkezelő Zrt. Száraz Istvánhoz tartozik a Quartz Befektetési Alapkezelőn keresztül. A végső tulajdonos persze egy sokadik magántőkealap, a Felis, amelyet a Quartz kezel. Száraz István neve többnyire a Matolcsy-klán tagjaként szokott szerepelni a sajtóban, pedig ezek szerint a NER egyéb részeivel is remek kapcsolatot ápol.Közös bázis a ValtonnalKertész Józsefnek ezen kívül is mozgalmas hetei vannak. Szintén az Opten adatbázisából derült ki, hogy Mészáros Lőrinc ügyvédje egy teljesen új, zöldmezős részvénytársaságot is összerakott. Az Excelsus Consulting Zrt. névre keresztelt vállalkozást április 8-án jegyezték be, főtevékenysége pedig az üzletviteli tanácsadás lett. Ennél a cégnél a választott székhely a legizgalmasabb: Hegyalja út 109. a XII. kerületben. Ez a Varga Lajos féle, az örző-védő piacon jelentős pozíciókat foglaló Valton bázisa, de a milliárdos üzletembernek számos egyéb cége is itt lakik.Ez az első alkalom, hogy Varga Lajosnak és Kertész Józsefnek azonos címen bukkannak fel a cégei, ugyanakkor nem az első alkalom, amikor a két sikeres vállalkozót összehozta a sajtó. Még 2023-ban lehetett arról olvasni, hogy nem Varga Lajos a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, a Valton-Sec fő részvényese, hanem a Prime Multi Zrt., melynek legnagyobb tulajdonosa a Prime Multi Magántőkealap, ami Kertész Józsefhez köthető. Ez nem bizonyult igaznak, a kép mostanra már rég kitisztult: a Valton és a Prime Multi Zrt. is Varga Lajoshoz köthető.Ugyanakkor - csak hogy teljesen körbe érjünk - Varga Lajosnak és Száraz Istvánnak is van közös vállalkozása: a Dry Property Group Kft, amit a STU-SZA Szolgáltató Kft. és a Dry Holding Kft.-én keresztül birtokolnak.Történt egy harmadik céges fejlemény is Kertész Józseffel kapcsolatban: május 5-én ő lett a proForest Kft. tulajdonosa. Korábban csak zálogjogosultként szerepelt a cégben. Ez egy viszonylag összetett jogi helyzet, amelynek lényege, hogy a zálogjog lehetőséget ad arra, hogy a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból - például egy korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrészből - más hitelezőket megelőzve elégítse ki követelését, ha az adós nem teljesít. A proForest egyébként egy kis méretű vállalkozás, amely időközben a pesti belvárosba költözött - arra a környékre, ahol Kertész József több más érdekeltsége is működik. | NER-keringő: összeértek Matolcsy György és Mészáros Lőrinc körei | Kertész József új cége beköltözött a Valton bázisára, de Száraz Istvánnal is nyélbe üthetett egy üzletet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ner-keringo-osszeertek-matolcsy-gyorgy-es-meszaros-lorinc-korei.html | 2025-05-11 06:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
Négy állami megbízást is kapott 2025 első hónapjaiban a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Balásy Gyula három cége - a Lounge Event Kft., a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. -, összesen több mint nettó 3,412 milliárd (bruttó 4,334 milliárd) forint értékben. Egy kommunikációs megrendelés a Honvédelmi Minisztériumtól (HM), három rendezvényszervezési megbízás pedig a tárca háttérintézményétől, a HM Zrínyi Geoinformációs és Toborzástámogató Közhasznú Nonprofit Kft.-től érkezett. A munkák a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül jutottak el Balásy cégeihez - ők bonyolítják az állami kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok központosított közbeszerzéseit.Februárban derült ki, hogy az NKOH-nál nemcsak az Integritás Hatóság vizsgálódik, hanem rendőrségi nyomozás is indult. A rendőrség azt vizsgálja, valódi versenyhelyzetben előfordulhatna-e, hogy az állami kommunikációs megbízások csaknem háromnegyedét immár egy évtizede ugyanaz a cégcsoport - Balásy Gyula érdekeltségei - nyerje meg, amelyek gyakorlatilag kizárólagos bedolgozói a NKOH-nak.Balásy cégeinek egyes szerződéseivel összefüggésben is nyomoz a rendőrség. Bár megkérdeztük őket arról, hogy történt-e gyanúsítotti kihallgatás a NKOH-t, illetve a Balásy-szerződéseket érintő nyomozásokban, válasz egy hét elteltével sem érkezett.A NER-hez sorolt üzletembert leginkább az állami kommunikációs megbízások miatt emlegeti a sajtó, pedig az állami rendezvényszervezési piac is nagy torta, amelynek gyakorlatilag minden szelete hozzá kerül. Ráadásul a rendszer is ugyanaz: az NKOH megpályáztat egy hatalmas keretszerződést, Balásy cége(i) megnyerik, majd ez alapján a különböző állami szereplők - minisztériumok, háttérintézmények - egyedi szerződéseket kötnek velük, gyakran több százmilliós, milliárdos nagyságrendben. Ezek az egyedi szerződések formálisan különállóak, de mind a központi keretszerződésre épülnek. A jelenlegi kommunikációs keretszerződést 2022 májusában írták alá a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. konzorciumával, 75 milliárd forintos keretösszeggel. Ennek időtartama meghosszabbítható, az összeg pedig újratölthető. Csakúgy, mint a rendezvényszervezési keretszerződésnél, amely szintén egy Balásy-cégnél, a Lounge Event (korábban Moonlight Event) Kft.-nél landolt tavaly márciusban, ugyancsak 75 milliárdos keretösszeggel.Lövészárok, Hadi Park, élményközpontokÍgy kapta meg a kommunikációs keretszerződésen belül a HM filmgyártási és kommunikációs feladataira vonatkozó munkát most a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft., nettó 687,7 millió (bruttó 873,38 millió) forint értékben. A minisztérium idén is folytatja a katonai pályákat népszerűsítő Haderő című magazinsorozatát, a szerződés ezt fedi le.A tervek szerint 52 epizódból álló sorozat készül, amelyek mindegyike 20 perces, és négy 5 perces szegmensre tagolódik. A műsorokat különböző budapesti és vidéki helyszíneken forgatják. Az epizódok célja, hogy bemutassák a XXI. századi kihívásokra válaszolni képes, modern technológiával felszerelt magyar haderőt, különös tekintettel a katonákra és az alakulatokra.A magazinműsorok minden részében egy-egy "katonasorson" keresztül mutatják be a honvédség világát: egy kadét, egy tiszt, egy különleges műveleti katona vagy éppen egy katonai vezető mindennapjai, döntései és motivációi kerülnek fókuszba. A sorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a haza védelmének évszázados hagyományaira, a tartalékos haderő szerepére, valamint a toborzás fontosságára. A kész epizódokat a közszolgálati médiaszolgáltatók - várhatóan az M1 csatorna és a mediaklikk.hu - tűzik majd műsorukra, "HadERŐ" címmel.A korábbi részek az állami média felületén elérhetőek:A nagyobb tételek a rendezvényszervezési keretszerződésből érkeztek: három megbízást is elnyert a Lounge Event Kft. a HM Zrínyi Nonprofit Kft.-től, mindhárom megállapodás 30 százalékos opciós keretet tartalmaz:A "Honvédelmi Élményközpontok létrehozásához kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása" című szerződés nettó értéke 1,544 milliárd forint (bruttó 1,96 milliárd forint). Balásy Gyula cégének - valamint alvállalkozóinak - feladata öt darab, egyenként 100-200 négyzetméteres honvédelmi élményközpont fejlesztése és létrehozása lesz Győrben, Nyíregyházán, Békéscsabán, Székesfehérváron és Budapesten (ezt déli rendezvényhelyszínként említik). A központok célja, hogy interaktív katonai élményeket és oktatási programokat nyújtsanak, elősegítve a Magyar Honvédség népszerűsítését, az edukációt és a katonai toborzást. A létesítmények a már működő Bálna Honvédelmi Központhoz hasonlóan élményalapú, kiállításokkal és programokkal kiegészített rendezvényterek lesznek.A "Zánkai Haditechnikai Park fejlesztéséhez, megújításához és toborzástámogatáshoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása" című szerződés nettó értéke 393,645 millió (bruttó 499,93 millió) forint. A Lounge Event Kft. bonyolítja le a haditechnikai park megújítását. Ez a park már létezik, a Zánkai Erzsébet-táborhoz tartozik, a 71-es út mellett fekszik. Most viszont jelentősen fejlesztik. A helyszínt mobil, előregyártott, illetve a kivitelezés során gyártott, könnyen elbontható elemekből kell kialakítani, amelyekhez nincs szükség építési engedélyre. A cég gondoskodik a kapcsolódó kiállítások és élményprogramok működtetéséről, az építési és bontási munkák koordinálásáról, valamint a létesítményben tartandó rendezvények és események teljes körű megszervezéséről és lebonyolításáról. A tervképeken például orvlövésztorony, géppuskafészek, bunker, aknamező és ejtőgép is szerepel.A "Kincsem Honvédelmi Park létrehozásához és toborzástámogatáshoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása" című szerződés keretösszege nettó 787,27 (bruttó 999,83 millió) forint. Az Mfor birtokába került dokumentumok szerint a Kincsem Hadi Park létrehozását azzal indokolják, hogy "izgalmas attrakcióval hatékonyan támogassa a Magyar Honvédség toborzási, oktatási és népszerűsítési céljait". A Kincsem Parkban eddig is tartottak haditechnkai bemutatókat, rendezvényeket, hogy a mostani fejlesztés mennyiben befolyásolja a park jelenlegi funkcióját, arról a Honvédelmi Minisztériumot kérdeztük meg, válaszaikkal bővítjük cikkünket. Annyi már tudható, hogy katonai-honvédelmi tematikájú, kültéri kalandpark évente akár több százezer látogatót is fogadhat a tervek szerint. A látogatók szimulált kiképzési gyakorlatokon és fizikai feladatokon keresztül ismerkedhetnek meg a katonák életével, a katonai kiképzőterekhez hasonló környezetben. A projekt célja, hogy hozzájáruljon a nemzeti ellenállóképesség növeléséhez, a civilek katonai ismereteinek bővítéséhez, valamint a tartalékos állomány bővítéséhez és megerősítéséhez. A parkban egy 2080 négyzetméteres katonai zóna épül. A központi bázis hat darab 12 méteres konténerből álló, részben téliesített épületegyüttes lesz, oktatási és eligazítási funkcióval. Emellett kialakítanak parancsnoki, "medic", étkező és tematikus sátrakat, barakksátrakat, valamint zárható raktárkonténert és előtér-lounge-ot. A harcászati kiképzést mobil épületharc-installáció, taktikai "labirintus", bootcamp, OCR pálya, mászótorony és extrém tereppálya szolgálja. Airsoft és éles lőteret is kialakítanak, valamint bunkerekkel, lövészárkokkal ellátott szimulációs tér is a tervek között szerepel. Egy 800 négyzetméteres Exatlon-szerű akadálypályát is említenek, katonai tematikájú checkpointokkal és képességbemutató installációkkal.Így működik a rendszerA K-Monitor közérdekű adatigényléssel, majd peres úton szerezte meg az NKOH 2022-ben megkötött, akkor még "csak" 50 milliárd forint keretösszegű rendezvényszervezési keretmegállapodását és annak mellékleteit. Az adatok alapján feltárták azt a központosított közbeszerzési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a kormány évente tízmilliárdokat költsön el Balásy Gyula érdekeltségeinél - a Lounge Event Kft.-nél és a Visual Europe Zrt.-nél - verseny nélkül.A rendszer lényege a már említett, egyszereplős keretmegállapodás. Az NKOH - nem nyilvános egyeztetés után - az ajánlattevőtől (gyakorlatilag mindig Balásy cégeitől) bekéri az ajánlatot, majd az intézmény és a cég újabb keretszerződést köt egymással. A 2022-es keretmegállapodás elvileg egy évre szólt, ám kétszer is meghosszabbították anélkül, hogy erről formális szerződésmódosítás történt volna, így 2024 májusában is még ezen keresztül kaptak munkákat Balásy Gyula cégei.A nyertes cégek egy előre megadott, több mint tízezer tételes ártáblázatra adtak ajánlatot. Az értékelés során az egyes tételeket súlyozás nélkül összegezték, így a K-Monitor szerint a rendszer tálcán kínálja, hogy az ajánlattevő alulárazhatja a ritkán rendelt, drága tételeket (például a világsztárok fellépti díját), miközben felülárazhatja a gyakran igényelt, olcsóbb szolgáltatásokat (így például a cateringet, hostessek szolgáltatási díjait vagy a dekorációt). Kiemelték, hogy "ez a lehetőség egyáltalán nem csak Balásyék számára adott - bármilyen piaci szereplő vagy potenciális ajánlattevő szempontjából ez a racionális magatartás egy ilyen formában bekért ártáblázat esetén, ugyanis így tudja az elért hasznot maximalizálni."A nyilvánosság csak nehezen tud tájékozódni, mivel a keretszerződések mellékleteit gyakran nem teszik közzé, az egyedi megrendeléseket pedig egyáltalán nem publikálják.Kérdéseinket elküldtük a Honvédelmi Minisztériumnak, válaszaikkal bővítjük cikkünket. | Aknamezős hadipark, labirintusos kalandpark és katonás műsor: milliárdok landolnak Balásy Gyula cégeinél a honvédelem jegyében | 2025 elején több mint 4,3 milliárd forint értékben kaptak megbízásokat Balásy Gyula cégei a Magyar Honvédségtől, illetve háttérintézményétől. A feladatok között szerepel egy katonai magazinsorozat gyártása, öt új honvédelmi élményközpont kialakítása, valamint egy lövészárkokkal, bunkerekkel és airsoft pályákkal felszerelt kalandpark is – mindez elvileg a fiatalok megszólítását és a honvédség népszerűsítését szolgálja. A rendőrség egyelőre hallgat arról, hogy állnak a nyomozások Balásy Gyula cégei egyes szerződéseinek, illetve a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak az ügyében. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/balasy-gyula-honvedelem-hadipark-hadero-milliard.html | 2025-05-12 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
A NAV kommandósai 2021-ben csaptak le egy bűnszervezetre, ami a BKV-ba is beépült, és a vádlottak vallomása szerint éveken keresztül milliárdokat szívott ki onnan.Képek bizonyítják, hogy a szervezet irányítójával, a "Nagymesterrel" szoros kapcsolatot ápolt Bolla Tibor, a közlekedési vállalat vezérigazgatója.Közös szilveszter Balin, páros szelfi Kínában.Egy elhagyatott Bimbó úti villa, egy kihallgatás jegyzőkönyve és a rejtélyes Hotel Metróba belepumpált 133 millió is arra utalnak, hogy a barátságnál jóval több köti össze a Nagymestert és a BKV fejét.Bolla Tibor azt állítja, hogy csupán "normális" munkakapcsolat fűzte az elsőrendű vádlotthoz.Bolla Tiborral, a BKV vezérigazgatójával 2021-ben leültem beszélgetni, mert szerettem volna megérteni, hogyan épülhetett be a BKV-ba egy komplett bűnszervezet. Hosszan faggattam, de a halk szavú vezetőtől nem sokat tudtam meg a konkrét ügyről. Azt állította, úgy tudja, hogy informatikai és takarítási számlákkal elkövetett adócsalásról lehet szó.Azt viszont egy szóval sem említette, hogy a bűnszervezet fejét, a Nagymester fedőnéven futó F. Zsoltot személyesen is jól ismeri.Sőt, valójában nagyon is közeli barátja. Olyan közeli, hogy forrásaink Bolla "legjobb barátjaként" emlegették. Persze az is igaz, hogy nem kérdeztem rá a kettőjük kapcsolatára. Fel sem merült bennem, hogy a velem szemben ülő decens hivatalnok ilyen szoros kapcsolatot ápol egy börtönben fogant, majd nagy értékű csalásra szakosodott bűnszervezettel.Forrásaink Bollát és a Nagymestert rendszeresen látták együtt bulizni, feltűntek fesztiválok és sportesemények VIP részlegeiben, hozzátartozóikkal és a bűnszervezet más tagjaival együtt jártak külföldön, egzotikus utazásokon, Balin és Kínában. Bolla nem csupán a Nagymesterrel, hanem a szervezet középvezetőivel is szoros, privát jellegű kapcsolatban állt. Pedig a BKV-vezér egy kifejezetten visszafogott vezető benyomását kelti. Tehát nem az a Hagyó Miklós-, Kocsis István-, Tóth Csaba-szerű figura, akikről már első blikkre is a Sopranos sorozat villan be az embernek. El tudom képzelni, hogy a legtöbb olvasó Bolla Tiborról most hall először. Az őt ismerő forrásaink szerint a „szürke bürokrata” imidzs egy tudatosan felépített karakter, maszk, ami mögé nem sokan láthatnak be.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.„Bűnszervezet működtethette a BKV informatikai rendszerét, Pintér Sándor köre vette át a bizniszt” címmel több mint három éve jelent meg az első videónk az F. Zsolt, alias „Nagymester” által irányított szervezetről. Azóta tucatnyi anyagban mutattuk be a szerteágazó bűncselekmény-sorozat különböző szálait. Hogy milyen horderejű ügyről van szó, azt jól mutatja, hogy ennek kapcsán már vádlott lett szocialista és fideszes politikus, magas beosztású hivatalnok, volt kerületi polgármester, volt ügyész, exminiszter, óriásvállalat vezérigazgatója, az egyik leggazdagabb magyar, és hosszú még a sor. De ez a történet még mindig, ennyi év után is tud olyan fordulatokkal szolgálni, hogy ahhoz képest Bobby Ewing csodába illő feltámadása smafu. A Nagymester-saga legújabb epizódja sem okoz csalódás.Van, aki dolgozik, van, aki meg ügyeskedikA Nagymester ügye nem csupán egyszerű gazdasági bűncselekmény-sorozat, annál sokkal többről szól. Arra mutat rá, hogy a korrupció, a romlottság milyen mélyen megmérgezte a magyar elitet. És nem csupán a Nemzeti Együttműködés Rendszerének emblematikus alakjait, hanem alsóbb szinteken a politikát, a vele összeforrt üzleti életet, a magyar és nemzetközi óriásvállalatokat, az állami nagyvállalatokat, az önkormányzatokat és azok cégeit is. Ahogy az ügy kapcsán a 4iG menedzsere mondta a BKV-s partnerének, amikor a NAV vizsgálódni kezdett náluk: „Van aki dolgozik, van aki meg ügyeskedik.”
Ez nem számlagyárAz egész ügy úgy kezdődött, hogy 2021. júniusban a Nagymesterre és feltételezett társaira egy országos akcióban, nyolcvan helyszínen, 250 fővel csapott le a NAV kommandója, a Merkúr bevetési csoport és a TEK. A NAV nyomozati anyagaiban nyomon követhető, hogy kezdetben egy sima áfacsalásra szakosodott szervezetet akartak felszámolni, de ahogy haladtak előre, észlelték, hogy az ügy szálai egyre magasabbra nyúlnak. Mára tudjuk, hogy véletlenül egy olyan bűnszervezetbe botlottak, ami számos más simli mellett beépült a BKV-ba is, és onnan rafinált módszerekkel, de főként korrupcióval, túlárazással és fiktív szerződésekkel milliárdokat szívott ki, készpénzesített, majd mosott tisztára. A hatóságok még mindig nagy értékű adócsalásként, tehát „számlagyáras” ügyként kezelik a bűncselekményt, de ahogy az egyik vádlott az ügyészségnek szabatosan megfogalmazta, ez tévút, nem ez a lényeg:„a fenti bűnügyben eddig beazonosított elkövetők túlnyomó többsége a terhére rótt költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány összegét gond nélkül megfizette – a legtöbbjük számára ez a néhány tíz-, esetleg százmillió forint aprópénz volt –, mert ezt jóval meghaladó, nagyságrendekkel nagyobb összegekre követtek el valójában szervezett jelleggel csalásokat, amelyekhez a felderített »számlagyárak« csupán »készpénzesítő« szolgáltatást nyújtó segítséget jelentettek, de az elkövetők elsődleges célja nem a forgalmi adó és esetleg más egyéb adók összegének közvetlen megszerzése volt, hanem az adó alapját jelentő, az adó összegét többszörösen meghaladó összegek magánvagyonukba juttatásának szándéka vezérelte őket.”
A születésétől fogva bűzlöttAz előzmények: F. Zsolt, a Nagymester rendőrtiszti főiskolát is végzett, korábban a CBA informatikai igazgatója, azt megelőzően, még a NER előtt a BKV informatikai igazgatója volt. 2009-ben még a BKV menedzsereként vesztegetéssel vádolták meg, hetekig szökésben volt, nemzetközi körözést adtak ki ellene. A korabeli beszámolók szerint külsejét megváltoztatva, haját átfestve, szakállban bujkált külföldön, végül kommandósok kapták el, majd 2017-ben minden vád alól felmentették. Egyik beosztottja így írta le a nyomozóknak főnökét:„F. Zsolt egy folyamatosan ötletelésben lévő személy, aki a végső szót kimondja. (…) Azt hallottam, hogy többen Nagymesternek hívják. Meglátásom szerint tartanak is tőle, komoly tekintéllyel bír.”Az őt közelről ismerő forrásaink szerint egy egyszerre ezer dolgon pörgő, mindent megoldó, simulékony ember, aki kiváló kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik. Politikai nézetektől, nemzetiségtől, nemtől, anyagi helyzettől függetlenül mindenkivel megtalálja a hangot. Egyik pillanatban még a lába alatt egy táskányi pénzzel a BMW motorján száguld át Budapesten, a következő nap már Kínában vagy épp Indonéziában üzletel.Az egyik fő szuperképessége az volt, hogy szinte korlátlan mennyiségű készpénzt volt képes nagyon gyorsan előteremteni és megmozgatni. Legyen szó forintról, dollárról vagy euróról. Márpedig a korrupcióhoz nyomokat nem hagyó készpénzre van szükség. F. Zsolt bárkit képes volt megkenni. Még azt is, aki nem akarta. Olyan meggyőzően, olyan nagyvonalúan tukmálta a vesztegetési pénzt, hogy még aki eleinte ellenkezett, végül az is beadta a derekát.A Nagymester és csapata 2015-ben a SIS (később Sys) nevű céget felvásárolva beépült a BKV-ba. Látszólag ez a cég látta el a BKV informatikával kapcsolatos feladatait.A Sys 2019-ben ismét behúzta a BKV-s tendert, immáron 10 évre, 38 milliárdos keretösszeggel. A Nagymester a BKV-ba beépült céget, a Sys IT Services Kft.-t nem vette a nevére, strómanok segítségével irányította. A bűncselekmény leegyszerűsítve röviden arról szólt, hogy a Sys durván túlárazta a munkát, az extraprofitot pedig kamu alvállalkozói szerződésekkel, fiktív munkákkal kiszívta a BKV-ból, a valós munkát kiszervezte a T-Systemsnek, aki pedig rálátott a tevékenységükre, azokat lefizették vagy bevonták az üzletbe. A Nagymester vallomása szerint az üzlet zavartalan működésének érdekében személyesen fizette le Baja Ferenc és Molnár Zsolt szocialista és Jelen Tamás fideszes politikusokat és a T-Systems vezérigazgatóját, Kaszás Zoltánt is, akikre az ügyészség letöltendő börtönt kért. A szervezet egyik tagjának vallomása szerint hozzávetőleg három milliárd forintot szívtak ki a BKV-s üzletből készpénzben. (Ez csupán egyetlen üzlet a sok tucat közül.)Hogy ez a BKV-s informatikai üzlet milyen jelentőséggel bír, azt jól illusztrálja, hogy egy nappal azelőtt, hogy a NAV bejelentette, lecsaptak a Nagymester szervezetére a kommandósok, az üzletet Pintér Sándor bizalmasa, Tasnádi László, volt belügyi államtitkár vette át, tőle pedig, ahogy a hvg megírta, nem is régen Csányi Sándor vásárolta meg a közlekedési vállalat informatikáját üzemeltető céget.Tehát még a Tarlós-érában, 2015-ben indult a kavarás, aztán 2019 nyarán, még éppen az ellenzéki hatalomváltás előtt újabb 10 évre elnyerték azt, majd meglepetésre Karácsony Gergelyék alatt is zavartalanul folytatták tovább a BKV kipakolását, amíg a NAV le nem csapott rájuk. A Karácsony-féle vezetést nem nagyon kavarta fel, hogy a vád szerint a Fidesz idejében bűnözők jutottak be Budapest egyik legjelentősebb cégébe, akiket bilincsben vittek el. Elhallgatták az ügyet.Egy árva sajtótájékoztatót sem tartottak az esetről. Pedig a Nagymesterrel és csapatával nem most hozta először össze a sors Karácsony Gergelyt. Ugyanis F. Zsolt vallomása szerint részben az ő bűnszervezete pakolta ki a zuglói parkolási kasszát is szintén Fidesz-MSZP támogatással pont abban az időszakban, amikor Karácsony Gergely volt a kerület polgármestere.Karácsony csak Hadházy Ákos unszolására rendelte el a belső vizsgálatot a BKV-nál, ami végül arra jutott, hogy náluk minden a legnagyobb rendben zajlott, „a BKV a tőle elvárható gondossággal, a jogszabályokat maximálisan betartva járt el”. A vizsgálatot Bolla Tibor BKV vezér jobbkeze, Korompai-Romsics Krisztina compliance osztályvezető jelentésére hivatkozva fogadták el. Ennek még jelentősége lesz a későbbiekben. Hogy találhattak mindent rendben, amikor az egész informatikai üzlet a születésétől fogva bűzlött?Ha másnak nem, akkor annak mindenképpen gyanúsnak kellett volna lennie, hogy még a közbeszerzési időszakban, tehát 2019-ben a hatóságok bilincsben vitték el a Sys ügyvezetőjét, a Nagymester üzlettársát, strómanját: Sz. Zoltánt. Mert egy másik gazdasági bűncselekmény kapcsán meggyanúsították. Ezért még a pályázati időszakban le kellett őt váltani. A Sys ügyvezetője ezek után M. Iván lett, volt rendőr, a CBA biztonsági főnöke, civilben a Goj Motorosok egyesület alelnöke. Tehát egy vagyonőrre bízták a BKV informatikai rendszerét.
A legjobb barátBolla Tibor lassan 13 éve vezeti a közlekedési vállalatot, és 2008 óta van ott vezető beosztásban, korábban gazdasági igazgató volt. Tarlós István anno, amikor sorban vitték el a BKV-vezetőket, egy igazi „tarlósos” nyilatkozattal jelentette be, hogy ideiglenesen Bollát jelöli elnök-vezérigazgatónak:„valószínűleg azt az egy személyt fogom megbízni az új vezető kinevezéséig, akit a BKV régi vezetői közül vizsgált az ügyészség, és felmentette”.
Bolla Tibor is azok közé tartozott, akiket a Hagyó Miklós-os, Nokia-dobozos időkben meggyanúsítottak, de később vádat már nem emeltek ellene. Bolla a később sikkasztásért 5 év börtönre ítélt Kocsis István BKV-vezér bizalmasa volt. Forrásaink szerint annak is köszönheti hosszú karrierjét, hogy a városházán máig erős szocialistákkal és a fideszesekkel egyaránt kiválóan megtalálja a hangot.Eljár NER-es bulikra, de szívesen mulat együtt Horváth Csaba MSZP-politikussal is. Jó katona, nem akadékoskodik, nem arrogáns, mindig szolgálatban van, teljesíti a politikai utasításokat, legyenek azok szakmailag bármennyire irracionálisak. Kiváló példa erre a „felújított” metrókocsik ügye, amikről évekkel később vallotta be, hogy valójában nem is igazán felújítottak, hanem „újragyártottak”, de korszerűtlenek, nincs bennük légkondi, viszont oroszok. Márpedig a tender elbírálásakor láthatóan ez volt a legfontosabb szempont.Bolla Tibor ideiglenes vezérnek indult, de annyira bevált, hogy nem csak Tarlós tartotta meg. Miután a Fidesz 2019-ben elvesztette a főpolgármester-választást, a szocialisták nyomására Karácsony Gergely is megtartotta BKV-vezérnek. Ez egy meglepő húzás volt. Kilenc év szívás után Budapesten az ellenzék legyőzte a Fideszt, de a főváros egyik legjelentősebb, legnagyobb költségvetéssel futó, legérzékenyebb cégének élén nem látták szükségét a váltásnak.Az elhagyatott Bimbó úti villaAz önmagában felvet kérdéseket, hogy a BKV vezérigazgatójának „legjobb” barátja behúz egy közel 40 milliárdos BKV-tendert, majd kiderül, hogy ezáltal egy bűnszervezet jutott be a vállalatba, de ez még önmagában nem bizonyítja, hogy Bollának köze van a Nagymester körüli bűnös üzelmekhez. Viszont vannak arra utaló jelek, hogy többről van itt szó, mint szimpla barátságról. Üzleti szálak is vezetnek a Nagymestertől Bollához.Az egyik ilyen jól eldugott, mégis nagyon konkrét jel a Sys és BKV közötti szerződésben lévő bankgarancia fedezete. A Vállalat és a Sys közötti szerződésben szerepelt, hogy a Sysnek 190 milliós banki garanciát kell felmutatnia a megrendelő felé arra az esetre, ha valamilyen vállalt feladatot nem teljesítenének vagy késve teljesítenének a BKV felé. A bankgarancia fedezete a Bimbó út egyik régi kastély épülete volt. A szerződés megkötéskor, 2019-ben a villát kezelő cég egyik tulajdonosa B. Szilvia, a Nagymester pénzügyi asszisztense volt, a büntetőügy 38. rendű vádlottja. A másik tulajdonos pedig egy bizonyos K. Franciska, aki Bolla Tibor barátnője.Bolla barátnőjének tulajdonrészét 2020-ban maga a Nagymester vásárolta fel. A szervezetének könyvelője, O. Beatrix, amikor a nyomozók kihallgatták, úgy vallott, hogy a ház már kezdettől, tehát jóval a BKV-s tender elnyerése előtt a Nagymesterhez volt köthető:„Bimbó Project Management Kft-vel kapcsolatban elmondom, hogy 2018 augusztusában F. Zsolt szólt nekem, hogy a Kft. korábbi tulajdonosától vagy könyvelőjétől hozzam el a társaság könyvelési iratanyagát, mivelhogy megvásárolta ezt a társaságot. Az elején K. Franciska lett a cég vezetője, azt nem tudom, hogy ő ki, és hogy miért ő lett a társaság ügyvezetője. B. Szilvia a társaság tagja lett. Arról sem tudok nyilatkozni, hogy Szilvia miért került be tagként a társaságba, illetve arról sem, hogy volt-e neki elég pénze, hogy beszálljon ebbe a cégbe. Engem F. Zsolt bízott meg a könyvelési feladatok ellátásával 2018 szeptemberétől.”Tehát a BKV és Sys között létrejött szerződésben a banki garancia fedezete egy olyan ingatlan volt, amit együtt tulajdonolt a Nagymester strómanja és Bolla Tibor barátnője. A BKV vezérigazgatóját közvetve már a szerződés megkötésekor üzleti szálak fűzték a tízéves tendert elnyerő céghez, amit a vád szerint egy bűnszervezet irányított.Bolla barátnőjét a nyomozók mint tanút 2021 decemberében meg is hallgatták a Bimbó úti ingatlan és a BKV és a Sys közötti szerződés banki fedezete ügyében.Tanú: Én a cégből körülbelül 2 év után kiszálltam és értékesítettem a befektetett tulajdonrészemet F. Zsoltnak. A tulajdonrészemet 1,5 millió Ft-ért adtam el F. Zsoltnak. Közben F. Zsolt megnézte az ingatlan terveit, illetve szeretett volna egy lakást venni a környéken, és ezért jött neki az ötlet, hogy megveszi a céget és vele együtt az ingatlant is tőlem, legalábbis a tulajdonrészem arányában. Én csak örültem neki, hogy F. Zsolt ezt megveszi. Arról nincs tudomásom, hogy mi lett B. Szilvia tulajdonrészével.Nyomozó: Van-e arról tudomása, hogy az ingatlanon a Takarékbank Zrt. részére 190.400.000 Ft és járulékai erejéig jelzálogjog került bejegyzésre? Az adós a tulajdoni lap alapján a Sys IT Network Zrt. volt. Nyilatkozzon erre vonatkozóan!Tanú: Nem tudok erről nyilatkozni. Utánanézek.A BKV-vezér és a tanúhoz fűződő kapcsolata nem jött szóba a barátnő meghallgatásán. Bolla Tibort pedig a hatóságok egyszer sem hallgatták ki.A nyomozók azért tudhattak a Bimbó úti ingatlanról és a banki fedezetről, mert az egy lehallgatott beszélgetésben is szóba jött. Egy félreértésnek köszönhetően, egy másik Bimbó úti ingatlan révén említették a Bimbó úti házat. Az alábbi beszélgetést 2021. áprilisban rögzítették a NAV nyomozói. A beszélgetés a Nagymester egyik embere (R) és könyvelője (K) között zajlott le:A Bimbó úti villát a Nagymesterék később értékesítették, azóta elhagyatottan áll.Hotel MetroA másik különös körülmény a BKV-közeli Hotel Metro ügye. Ez a Kresz Géza utca 1. szám alatt álló fura szálló. Azért fura, mert elsőre úgy néz ki, mint egy 50-es években épült ipari épület. Szürke, fém garázsajtók sorakoznak a földszinten, az első emelet megnyújtott ablakai biztosan nem szobákba engedik be a napfényt. Ugyanis ebben az épületben nemcsak a Hotel Metro működik, hanem itt található a BKV egyik áramátalakítója. Transzformátorok működnek a házban, amik többek között a körúti villamos áramellátását is segítik.A Hotel Metro ügyvezetője Korompai Péter, egyik tulajdonosa pedig a felesége, Korompai-Romsics Krisztina. Korompai Péter a BKV egyik szakszervezeti elnöke (Forgalmi és Kereskedelmi Igazgatóság Dolgozóinak Szakszervezete), felesége, Korompai-Romsics Krisztina a BKV-nál a compliance vezető, Bolla Tibor bizalmasa, aki azért felelős, hogy a vállalatnál a törvényi előírásokat, szabályokat és etikai normákat betartsák. Korompai-Romsics Krisztina volt az, aki a vezérigazgató utasítására a Sys és a BKV közötti együttműködést kivizsgálta, és aki mindent rendben talált.A Hotel Metróba 2020. december 11-én bevásárolta magát a Sys, tehát a Nagymester BKV-s cége. Pár héttel később, 2020. december 29-én a Sys 133 millió forint tagi kölcsönt tolt bele a Hotelt működtető cégbe, majd kiszállt a cégből. Tehát a vizsgálatot vezető BKV-menedzser családi hotelébe a vizsgálat tárgyát képező cég, a Sys előbb beszállt tulajdonosként, majd beletolt 133 millió forintot.Bolla Tiborral telefonon beszéltük át a felmerülő kérdéseket:444: Volt egy belső vizsgálat, amit ön rendelt el, ami a Sys és a BKV közötti együttműködést vizsgálta, és azt Korompai-Romsics Krisztina írta alá. A Sys korábban beletolt a Hotel Metro cégébe 133 millió forintot. Ennek a hotelnek a tulajdonosa jelenleg Korompai-Romsics Krisztina, aki a compliance vezető a BKV-nál. Erről van önnek tudomása?Bolla: Nem, erről nekem nincs tudomásom, de szerintem ő nem is tulajdonos a hotelben.444: Ha ránézek az Optenre, akkor azt látom, hogy tulajdonos, a férje pedig ügyvezető. Nekem ez összeférhetetlennek tűnik.Bolla: Aha, nem tudom.444: A másik kérdés, hogy a BKV és a Sys szerződésében lévő banki garancia mögött volt egy fedezet, a Bimbó Kft., ami K. Franciska tulajdona volt, aki az ön élettársa.Bolla: Én nem tudok az ő ügyeiről, de biztos, hogy semmi köze nem volt hozzá. Ezt biztosra veszem. Nem is a párom már.444: Később K. Franciska tulajdonrészét a bűnügy elsőrendű vádlottja, F. Zsolt vásárolta meg. Erről sem tud?Bolla: Én nem hiszem. Nem volt az élettársam, de… Én nem tudom, hogy mikor és mit vett meg.444: Tehát F. Zsolt meg az ön volt barátnője vagy élettársa között volt üzleti viszony?Bolla: Szerintem még üzleti viszonyuk sem volt nagyon. Nem hiszem, hogy ott olyan tranzakciók folytak volna, ami valami óriási pénzügyi mozgással járhatott volna. De én ezt sosem ellenőriztem. Nekem biztos nem volt hozzá közöm. Nem hiszem, hogy olyan összeesküvés-elméletet kell gyártani, ami nincsen.444: De érti, hogy erre miért kérdezek rá?Bolla: Pontosan értem. De nem tudom, hogy ki milyen fedezeteket írt alá. Ha a kollégák mindent rendben találtak, akkor rendben volt.444: Jó. Ezek után arra is rá kell kérdeznem, hogy önnek tulajdonképpen milyen kapcsolata volt F. Zsolttal?Bolla: F. Zsolttal kollégák voltunk még a Kocsis István vezérigazgatósága alatt a 2010-es évek elején. Normál kapcsolat volt. Amikor mi munkakapcsolatban voltunk, akkor ő volt az IT igazgató, én a gazdasági vezető.444: Az én információm szerint önök nagyon bizalmas viszonyban voltak, és együtt voltak külföldi nyaralásokon is.Bolla: F. úrral normális viszonyban voltam. Tehát normális, baráti, haveri viszony alakult ki. Van, amikor gyakrabban összefutottunk, van amikor nem. Üzleti kapcsolatunk nem volt. Normális kapcsolatunk volt. Azt hiszem, ez nem bűn.444: Voltak együtt Balin?Bolla: Én vele nem voltam Balin. Talán egyszer voltam Balin, de nem vele voltam. Közös szilveszter Balin. Balról a harmadik Bolla Tibor csíkos pólóban, mellette barátnője, K. Franciska, a Nagymester jobbról a harmadik fehér pólóban, a két másik férfi a széleken a Nagymester szervezetének középvezetői párjaikkal. (2019. január 1.)Közös szilveszter Balin. Balról a harmadik Bolla Tibor csíkos pólóban, mellette barátnője, K. Franciska, a Nagymester jobbról a harmadik fehér pólóban, a két másik férfi a széleken a Nagymester szervezetének középvezetői párjaikkal. (2019. január 1.) | Több jel is arra utal, hogy a BKV vezérigazgatója nem egészen az, aminek elsőre látszik | Bolla Tibor a kurzusváltást is túlélve, 13 éve vezeti a BKV-t, közben rejtve szoros szálak fűzik egy bűnszervezethez, ami éveken keresztül szisztematikusan fosztotta ki a közlekedési vállalatot. Úgy látszik, hogy a „szürke hivatalnokot” és a bűnszervezet fejét a barátságnál több köti össze. A Nagymester-saga legújabb epizódja sem okoz csalódás. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2025/05/12/tobb-jel-is-arra-utal-hogy-a-bkv-vezerigazgatoja-nem-egeszen-az-aminek-elsore-latszik | 2025-05-12 05:58:00 | true | null | null | 444 |
A helyi szupermarketben vásárol átlagtermékeket a hazájából korrupciós vádak miatt Magyarországra menekült volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes, Marcin Romanowski, aki közben ugyan egy Parlamentre néző I. kerületi lakásban lakik, de közben szerényen él - értesült a lengyel Fakt.Magyarországra menekültMarcin Romanowski tavaly decemberben menekült Magyarországra, ahol a kormány nemcsak befogadta, de még törvényt is módosított a védelmében, vállalva a konfliktust a lengyel kormánnyal. Azóta már politikai menedékjogot kapott, és egyenesen egy újonnan alapított intézet vezetője lett.A katolikus Opus Dei egyik nőtlenséget fogadó tagját Lengyelországban nem kevesebb mint 18 bűncselekménnyel gyanúsítják, köztük állami vagyonban okozott kárral és szervezett bűnözői csoportban való részvétellel. A vád szerint egy igazságügyi alapítványt használtak fel a 2023-ig hatalmon lévő jobboldali-populista kormány politikai céljaira és pénzmozgásaira.A Fakt szerint Romanowski most egy I. kerületi, Parlamentre néző lakásban él, miközben állítólag visszafogott, hétköznapi életet él.Az Alapjogokért Központ adott neki állást, és létrehozta számára a Magyar-Lengyel Szabadság Intézetet, amely hivatalosan közös történelmi értékeket kutat, valójában viszont a választást elvesztő lengyel jobboldal magyarországi platformja. Az ügyészség áprilisban európai nyomozási határozatot adott ki ellene, de az Interpol nemrég úgy döntött: nem adja ki Romanowskit - döntésének okait azonban nem hozták nyilvánosságra. | Egy I. kerületi panorámás lakásban él Marcin Romanowski | Szerényen, de jól láthatóan budai panorámával él Magyarországon Marcin Romanowski, a volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes, aki súlyos korrupciós vádak elől menekült hazánkba – derítette ki a Fakt lengyel hírportál. A volt lengyel politikus nem csak politikai menedékjogot kapott Magyarországon, de állást is: egy új alapítású intézet élére került, miközben hazájában már nemzetközi nyomozás is indult ellene. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/vilagpolitika/marcin-romanowski-parlamentre-nezo-lakasban-el/1em379c | 2025-05-11 12:45:44 | true | null | null | Blikk |
Karácsony Gergely főpolgármester hétfő délután felmentette Bolla Tibort, a BKV vezérigazgatóját - írja közleményében a Főpolgármesteri Hivatal.Reggel írtuk meg, hogy a BKV-t 13 éve vezető Bollát rejtve szoros szálak fűzik a bűnszervezethez, ami éveken keresztül szisztematikusan fosztotta ki a közlekedési vállalatot. Ács Dániel feltárta, hogy a BKV-menedzser családi cégébe a Sys egy rövid időre beszállt tulajdonosként, és betolt 133 millió forintot tagi kölcsönként. A Sys a Nagymesterként emlegetett F. Zsolt cége, aki a vád szerint az egész bűnszervezetet irányította. Kiderült az is, hogy F. Zsolt és Bolla szoros kapcsolatot ápolt, viszonyuk több volt, mint baráti.A bűnszervezetről több mint három éve jelent meg az első videónk, azóta tucatnyi anyagban mutattuk be a szerteágazó bűncselekmény-sorozat különböző szálait. Hogy milyen horderejű ügyről van szó, azt jól mutatja, hogy ennek kapcsán már vádlott lett szocialista és fideszes politikus, magas beosztású hivatalnok, volt kerületi polgármester, volt ügyész, exminiszter, óriásvállalat vezérigazgatója, az egyik leggazdagabb magyar, és hosszú még a sor.Bolla mögül a nap folyamán szinte összes fővárosi frakció kihátrált:a Tisza Párt azonnali visszahívást követelt,a DK szerint erkölcsi és jogi kérdés, hogy újranyissák a pályázatot a BKV vezérigazgatói posztjára,a fideszes Szentkirályi Alexandra szerint Vitézyék és a Tisza "cégvezetői pályázatoknak álcázott cirkusszal segíti" hatalomban maradni Karácsonyék cégvezetőit,Vitézy Dávid pedig azt írta, a BKV vezérigazgatóját "kizárólag Karácsony Gergely személyes akarata tartja a helyén 2019 óta".Hadházy Ákos azt írta, "ha az ellenzék a legkisebb mértékben is komolyan veszi magát, Bolla helyzete tarthatatlan",ahogy Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester is a menesztés mellett volt.Karácsony Gergely első körben viszont egy igazoló jelentést kért Bollától, amiben több kérdésre is választ várt, például az F. Zsolttal való kapcsolatának jellegére. Bolla válaszai nem oszlattak el minden kétséget, a mostani közlemény azt írja, "a fővárosi cégvezetőknek nem pusztán jogszerűen kell eljárniuk, de nem adhatnak okot olyan látszatra sem, hogy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt alakokkal mutatkoznak egy társaságban".A főpolgármester szerint "ez még akkor sem fogadható el, ha senki nem tett olyan állítást, amely szerint a BKV részére külső szolgáltató által végzett informatikai üzemeltetési és fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban az előző ciklusban történt tulajdonosváltást követően túlszámlázás történt volna".Mint írják, a BKV "rendkívül kifeszített költségvetési helyzetben működik, az első számú vezetőjének minden erejével a cég működőképességének fenntartására kell koncentrálnia, ami nyilvánvalóan nem lehetséges akkor, ha a nyilvánosság előtt kell magyarázkodnia.Éppen ezért - megköszönve a majd két évtizedes, a budapesti közösségi közlekedés érdekében végzett munkáját - a főpolgármester a saját kérésére felmentette Bolla Tibort".A vezérigazgatói feladatok ellátásával átmenetileg Takács Pétert, a BKV vasúti üzemeltetési vezérigazgató-helyettesét bízták meg.A cikkről és az ügyről Ács Dániel a Partizánon is beszélt délután: | A 444 cikke után felmentették Bolla Tibort, a BKV vezérigazgatóját | Karácsony Gergely szerint a vezérigazgató nem tudott eloszlatni minden kétséget, ezért „a főpolgármester a saját kérésére felmentette Bolla Tibort”. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/12/a-444-cikke-utan-felmentettek-bolla-tibort-a-bkv-vezerigazgatojat | 2025-05-12 17:48:01 | true | null | null | 444 |
Amint arról korábban beszámoltunk, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádat emelt az ügyészség a Central Médiacsoport tulajdonosával, Varga Zoltánnal szemben. Szerkesztőségünk birtokába jutott a teljes vádirat, amely szerint Varga Zoltán, mint első rendű vádlott és további három személy a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagjaiként követték el a bűncselekményt.A vádirat központi eleme az a tranzakció, amelyben a vádlottak hozzájárultak, hogy a Tőkealap a Nógrádi Vegyipari Zrt. 99,384 százalékos részvénycsomagját jelentősen a piaci érték alatt - 737 millió forintos értéke helyett 459,3 millió forintért - értékesítette az Avogadro 2020 Projekt Kft. részére.A vádirat szerint a vádlottak tudták, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. magasabb értéket képvisel, mint az Avogadro 2020 Projekt Kforint. ajánlatában szereplő összeg, és erről a 2020. április 9-i igazgatósági ülésen tájékoztatták is a többi igazgatósági tagot. Ennek ellenére a vádlottak nem kezdeményezték a cég valós cégértékének megállapítását.Az ügy előzményei még 2008-ra nyúlnak vissza, amikor a Central-Fund Zrt. megalakult, és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett Új Magyarország Tőkeprogramok pályázat (GOP-2009-4.3.) keretében létrehoztak egy közös kockázati tőkealapot, amely különböző vállalkozásokba fektetett, többek között a Nógrádi Vegyipari Zrt.-be.A pályázat célja a feltételeknek megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének javítása volt kockázati tőkealap befektetései útján. A Central-Fund Zrt. vállalta, hogy a létrehozandó közös alap 70 százalékos állami tulajdonrésze mellé 30 százalékos magánforrást von be.A sikeres pályázat eredményeként 2009. december 19-én közvetítői szerződést kötöttek, amelyet 2013. december 12-én módosítottak. Ennek keretében létrejött a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2010. április 22-én vett nyilvántartásba.A közös alap jegyzett tőkéje 5 milliárd forint volt, ebből 3 és fél milliárd forint állami forrás és másfél milliárd forint magánbefektetőktől származó forrás. A Tőkealap kezelését a Central-Fund Zrt. végezte, amely a vállalkozások alapítására, cégek törzstőkéjének emelésére és részükre kölcsön nyújtására fordította a tőkét.2010. június 22-én a Central-Fund Zrt. a Tőkealap nevében 99 százalékos részesedést szerzett a Nógrádi Vegyipari Zrt-ben, amely vegyi termékek gyártásával foglalkozott. A Nógrádi Vegyipari Zrt. igazgatóságának tagjai voltak a különböző időszakokban a vádlottak is. | Az Index birtokába jutott vádirat szerint két és fél év szabadságvesztést kért az ügyészség Varga Zoltánra | Az Index birtokába jutott vádirat szerint két és fél év szabadságvesztést kért az ügyészség Varga Zoltánra - Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emeltek vádat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/08/vadirat-varga-zoltan-hutlen-kezeles-nemzeti-ado-es-vamhivatal-nav-gyanusitas-central-mediacsoport | 2025-05-08 15:30:00 | true | null | null | Index |
Egy V. kerületi műemléki épület története a legpikánsabb a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körül felbukkant számos, szintén cifra sztorijú ingatlan között.Erre ugyanis maga Matolcsy György bökött rá MNB-elnökként, és trükköket is bevetett a megszerzése érdekében.Megvették, sok pénzért felújították, a legvégén pedig pont ott kötött ki, ahol az eddigi történetek alapján nagy magabiztossággal megtippelhető.Számos vagyonelemet birtokló szerteágazó és hatalmas hálózat nőtte ki magát az évek alatt a jegybanki alapítványok körül. A történet aggasztó momentumairól évek óta cikkezett a hazai sajtó, azonban az Állami Számvevőszék vizsgálata kellett ahhoz, hogy felsőbb szinteken is ráirányítsa a figyelmet a történtekre. Szinte kimeríthetetlen információhalmazt jelentenek az elmúlt közel 10 év történései, és noha az ÁSZ mostani vizsgálata a 2020 és 2022 közötti időszakra fókuszál, a korábbi, 2018-ban publikált jelentés - amely egyébként mindent rendben talált a jegybanki alapítványok körül - csak 2015-re és 2016-ra összpontosított.Talán mert a két vizsgálat időszaka nem ér össze, vagy talán másért, van egy olyan ingatlan, amely egyik jelentésbe sem került bele, még csak említés szintjén sem.Noha 5+1 ingatlanon már bemutattuk, hogyan is bűvészkedték a közvagyont magánvagyonná, az Úri utca 72. szám alatti budai ingatlan pedig talán még kiválóbb példája az alapítványi rendszer működésének, az V. kerületi Kálmán Imre utca 20. szám alatti műemléki ingatlan története nagyon hasonló ugyan a többiekéhez, mégis talán a legpikánsabb ügy.Ezt ugyanis nem a jegybanki alapítványok vásárolták meg "saját elhatározásukból", hanem Matolcsy György MNB-elnök szúrta ki közel 9 hónappal a jegybankelnöki mandátumának átvétele után. A vevő pedig maga a Magyar Nemzeti Bank volt.Helló, ez kell nekünk!Matolcsy György 2013 márciusában vette át jegybankelnöki mandátumát, és még egy év sem telt el, ő már gyarapítani akarta a jegybanki vagyont. 2013. december 5-én az Ipartestületek Ország Szövetségének (IPOSZ) az elnökének, Németh Lászlónak címzett egy levelet Matolcsy, amiben jelzi, "tudomása szerint" eladó a Kálmán Imre utcai volt IPOSZ-székház, ezt az MNB pedig megvenné, mert szüksége van egy ilyen ingatlanra az "MNB társadalmi felelősségvállalási programjának megvalósításához" és "kiválóan hasznosítható az MNB tevékenységét támogató célokra". Ezt a nyilatkozatot az IPOSZ másnapra írt levelében "örömmel fogadta".A december 5-i dátum kulcsfontosságú ezúttal, hiszen Matolcsy úgy jelezte a jegybank vételi szándékát, hogy arról még nem döntött az MNB Igazgatósága, vagyis ilyen tartalmú határozatot nem fogadott még el. Sőt egyáltalán társadalmi felelősségvállalási programja sem volt, amire szintén hivatkozott Matolcsy a levelében.Az egész tranzakció indulását egyébként viszonylag zavaros. Az Index 2014-ben írt cikkében - amelyben ismertették Matolcsy levelének tartalmát is - Németh László, IPOSZ-elnök azt mondta, az MNB már a december 5-i levél előtt is megkereste őket az ingatlan miatt, volt értékbecslés is, amit a jegybank Matolcsy levele utáni napra datálta. Ami az MNB akkori tájékoztatása szerint biztosnak tűnik, hogy már korábban, októberben megkezdődött a tranzakció előkészítése.Jutányos áronAz értékbecslést a békéscsabai székhelyű, de budapesti irodával rendelkező kisvállalkozás, a Leszing Kft. végezte el az MNB számára, és minden korábbi értéknél alacsonyabbra tette a volt székház értékét. Az igazgatóság által 2013. december 18-án tárgyalt előterjesztés szerint 2012 februárjában és márciusában ugyanis már készült három értékbecslés: az első 700 millióra, a második 590 millióra, a harmadik pedig 610,5 millióra taksálta az ingatlan értékét.A jegybank által felkért Leszing Kft. 2013 decemberében már csak 459 millió+áfára tette a forgalmi értéket, és végül ez került be az adásvételi szerződésbe is. Az értékbecslésről akkoriban a Figyelő is írt, szerintük a Kálmán Imre utcai ingatlant a többinél valamivel drágábban, 6,85 millióért mérték fel, miközben más ingatlanok értékbecslését nettó 2,8 millióért vállalta el az MNB-nek. A dokumentációban hosszú, forrásmegjelölés nélküli idézetek szerepelnek a Wikipédiáról és az Építészfórumról, és azt is leírták, hogy nem volt módjuk elvégezni a benne szereplő adatok ellenőrzését, ezért nem vállalnak érte felelősséget. Az értékbecslés problémájára egy ponton a felügyelőbizottság jelentése is kitér.„A belváros ingatlanárakat figyelembe véve ez kedvező, a belső átalakítási munkálatok költsége a vételárat messze meghaladhatja”, ezt már a jegybank felügyelőbizottsága írja a 2013-2015-ös ingatlanstratégiát vizsgáló jelentésében, amelyben részletesen bemutatják a tranzakciót. Ebben megjegyzik: „feltáró kutatásokat a szerződő felek az adásvétel előtt nem végeztek, a várható felújítási teendőket nem jelezték. Az ingatlanszakértő alulbecsülte a felújítási munkálatok költségeit (100-150 ezer forint/m2)”.Ugyanakkor egy másik problémát is azonosítottak a jelentés készítői: a társadalmi felelősségvállalásra hivatkozva megszerzett Kálmán Imre utcai ingatlan kapcsán ugyanis törvényességi aggályok merültek fel.„Nem ilyen egyértelmű a jegybank társadalmi felelősségvállalási (CSR) programjait szolgáló ingatlan-vásárlásoknak, illetve az azokat követő alapítványi juttatásoknak a megítélése, mert a társadalmi felelősségvállalás közvetlenül nem vezethető le a hatályos jegybanki törvényből. Az MNB-tv. 4. § (11) bekezdése szerint az »MNB számára feladatot törvény (...) állapíthat meg.« Sem az alap-, sem az egyéb feladatok között nincs olyan, amely társadalmi felelősségvállalást várna a központi banktól”, írták.Ebből az idézetből már kiderül, hogy az ingatlan nem maradt túlságosan sokáig jegybanki tulajdonban. Azt az Igazgatóság egy 2014. február 7-i határozatával az épp még csak alapítás alatt álló Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítványnak rendelte nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Az ingatlan felújítása után a tervek szerint ez az épület adott volna helyet az alapítvány működésének, közgazdasági és bankszakmai tanfolyamoknak.Innentől kezdve 8 év alatt összesen nyolcszor cserélt tulajdonost az ingatlan. Ami alapján arra is következtethetünk, hogy már a kezdetek kezdetén kiforrott az MNB-s, jegybanki alapítványos vagyon megfelelő útja a megfelelő személyek irányába.Matolcsytól MatolcsynakAz ingatlan kézről kézre járt szinte az első perctől kezdve, hogy azt az MNB megvette. Két hónappal a szerződés aláírása után tehát már a még csak alapítás alatt álló alapítványnak rendelte nem pénzbeli vagyonként, hivatalosan pedig 2014 júniusában jegyezték be a tulajdoni lapra a PADS alapítványt tulajként. Innen bő három évvel később jogutódlással a Pallas Athéné Educationis Alapítvány lett a tulajdonos, amely egy év után eladta az ingatlant a jegybanki alapítványok Optimum-Kappa nevű cégének, megint egy évvel később, 2019 decemberében társtulajdonos lett a szintén jegybanki alapítványos Seven House Kft. Majd eltelt egy újabb év – már 2021 áprilisát írjuk –, és inkább továbbadták a volt IPOSZ-székházat a Garda Ingatlanfejlesztés és Ingatlanbefektetési Alapnak, bár ez már csak inkább technikai jellegű mozdulat volt, minthogy valóban változott volna a valódi tulajdonos kiléte.A Kálmán Imre utca 20. szám alatti épület a felújítás utánA Kálmán Imre utca 20. szám alatti épület a felújítás után Fotó: Az Év IrodájaA Seven House Kft.-t 2019 novemberében ugyanis megvette a már említett Garda Ingatlan Alap, amely 2020 februárjában a Száraz István féle Quartz Alapkezelő kezelésébe került. Kilenc hónappal később pedig végső tulajdonosához került a székház, a Skygreen Buildings Kft.-hez. És itt érkeztünk meg Matolcsy Ádámhoz. A Skygreennek ugyanis szoros kapcsolata van a kis Matolcsy-féle Magyar Strat-Alfa Kft.-hez, erre még 2022-ben jött rá a Válasz Online, de a cikkem tárgyát képező ingatlan tulajdoni lapja is árulkodik erről a kapcsolatról.2022 júniusában ugyanis az MKB Bank egy egyetemleges jelzálogot jegyeztetett be a tulajdoni lapra 85 millió euró értékben, rendkívüli módon pedig feltüntették az adóst is: a Matolcsy Ádám tulajdonában lévő Magyar Strat-Alfa Kft.-t. Vagyis egy olyan ingatlan a fedezete Matolcsy hitelének, ami formailag független tőle, és látszólag semmi köze hozzá. Ezek szerint mégis.Fotó: FöldhivatalEbből a bejegyzésből azonban más is kiderült. Mivel egyetemleges jelzálogról van szó, feltüntették, mely másik ingatlant terheltek még meg, a helyrajzi szám alapján pedig az egyébként szintén jegybanki alapítványok által korábban megvásárolt Millenáris Classic Irodaházat, ahol ma számos Száraz-cég székel. Így a logika mentén ez az ingatlan is Matolcsy Ádámhoz kerülhetett időközben.Félmilliárdból milliárdos vagyonA történet anyagi vonzatáról egyetlen dolgot tudhatunk biztosan: az MNB 459 millió forint plusz áfát fizetett a Kálmán Imre utcai ingatlanért, innentől kezdve pedig már csak becsülni lehet az érintett alapítványok, cégek beszámolóiból, hogy mennyiért is cserélhetett gazdát az ingatlan.Az első információmorzsára az Optimum-Kappa Kft. 2019-es mérlegében lehet rábukkanni. A tárgyi eszközök soron ugyanis megjelent egy 3,8 milliárd forintos tétel, amiről meg is jegyzik: ez „a Kálmán Imre utca 20. szám alatt található ingatlan beszerzésének és felújításának összege”. Az is tudható, hogy az értékeléskor a cég a beszerzési értéket tüntette fel a piaci értéknövekedés figyelembe vétele nélkül. Egy évvel később, amikor továbbadták az ingatlant, akkor a tárgyi eszközök sor szinte le is nullázódott (már csupán félmilliós összeg szerepelt itt), viszont az egyéb bevételeknél 4,1 milliárd forintot számoltak el, ami szinte teljes egészében „értékcsökkenési leírás, terv szerinti, terven felüli, kivezetés”. Anélkül, hogy nagyon belemennénk a számviteli szabályok útvesztőjébe, ebből arra lehet következtetni, hogy az ingatlan eladása miatt azt ki kellett vezetni a könyvekből, így2020-ban 4 milliárdos értéket képviselhetett a számok alapján, egyben ez a legutolsó nyilvánosan elérhető információ az ingatlan értékéről.A következő tulajdonos, az ingatlanalap gazdálkodása és mérlege nem nyilvános, a SkyGreen Buildings Kft.-nek pedig több tízmilliárdos az ingatlanvagyona, aminek értéke egyébként 2020-ról 2021-re 100 milliárd forint közelébe ugrott.Majdnem díjazottA Kálmán Imre utcai ingatlan felújítása egyébként két ütemben zajlott, először 2015-2016-ban dolgoztak az ingatlanon, ami ekkor még a jegybanki alapítvány, a PADS tulajdonában volt. A második szakasz 2019-2020 idején valósult meg, amikor még mindig a jegybanki alapítványos körben volt az ingatlan, az Optimum-Kappa birtokában.2020-ban a felújítások végeztével majdnem elnyerte az épület az Év Kereskedelmi Fejlesztése címet, a döntősök között volt. Innen derül ki, hogy a felújítást a Magyar Építők Zrt. végezte, amely 2018 óta a West Hungária Bau-t is birtokló Paár Attila résztulajdonában áll. A belsőépítészeti tervezési munkálatokban a Somlai Design Stúdió Kft. is részt vett. A cég Matolcsy Ádám egy másik barátjának, Somlai Bálint édesapjának tulajdonában áll. | Matolcsytól Matolcsyig: György nézte ki a műemléki ingatlant, az MNB megvette, felújította, végül Ádám cégéé lett | Egy talán elfeledett történet, ami Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése után 9 hónappal kezdődött, és 9 évvel később Matolcsy Ádámnál fejeződött be. A közvagyon kiszervezésének újabb remek példáját, az V. kerületi ingatlan sztoriját mutatjuk be. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/13/matolcsytol-matolcsyig-gyorgy-nezte-ki-a-muemleki-ingatlant-az-mnb-megvette-felujitotta-vegul-adam-cegee-lett | 2025-05-13 06:04:15 | true | null | null | 444 |
Főpolgármester a Facebook-oldalán azt írta, hogy az ön kérésére mentette fel. Ez valóban így van? Miért döntött így?Igen, én döntöttem így. A személyemet ért nemtelen támadásokat mérlegeltem, és úgy gondoltam, hogy ezzel szolgálom legjobban a főváros érdekeit, ha ezt megteszem, de nem azért, mert bármi közöm van ezekhez a dolgokhoz, hanem segíteni akartam a fővárost és a BKV munkáját.A 444.hu cikkében azt állítják, sőt képeket közölnek arról, hogy ön közösen nyaralt F. Zsolttal, a BKV-t érintő számlagyáros ügy egyik vádlottjával, közösen szórakoztak és közvetve üzleti kapcsolatban is álltak. Akkor ön azt állítja, hogy mindez nem igaz?Igen, azt állítom. Én Fuzik urat BKV-munkatársként ismertem meg 2009-ben. A munkatársam volt, soha semmilyen üzleti kapcsolatban nem voltam vele, sem nekem, sem a BKV-nak nincs a számlagyárhoz köze. Ezt évekig vizsgálta a rendőrség, és nagyon helyesen végigvizsgált minden szálat. Én Fuzik urat ismertem, de nagyon sok minden össze van mosva időrendben is. Mondok egy példát. Kitettek egy képet, hogy én Sanghajban voltam 2020 tavaszán. Én nem voltam Sanghajban 2020 tavaszán, januártól júliusig szabadságon se voltam, a Covid-időszak volt ekkor. Nagyon sok minden össze van mosva, az, hogy spontán összefutottam esetleg, nem is mostanában, hanem mondjuk tíz évvel ezelőtt egy volt munkatársammal, az nem jelenti azt, hogy én együtt buliztam vele, együtt jártam bárhova, bárhol együtt voltam vele. Ezek teljesen alaptalan vádak, hogy én ide-oda járogattam volna. Ő egy munkatársam volt, ismertem, én nem tagadom meg azokat az embereket, akiket ismertem, egyébként pedig amikor kirobbant ez az ügy, én már csak köszönőviszonyban voltam vele, de nyilvánvalóan nem az én feladatom megállapítani azt, hogy hol és milyen számlagyár volt. Ezt én a főpolgármester úrnak is elmondtam, hogy ismertem, munkatársam volt, nem én vettem fel a céghez, informatikai igazgató volt, de például a CBA-nál is dolgozott, és én voltam olyan CBA-rendezvényen, ahol ő is ott volt.Spontán futott vele össze Balin, aztán meg Sanghajban?Én 2020 tavaszán nem is voltam Sanghajban. Én soha nem utaztam vele Sanghajba, és soha nem utaztam vele Balira sem. Találkozhattam itt-ott vele és készülhettek képek, de itt össze van mosva nagyon sok dolog. Ismertem, és soha nem tagadom, hogy őt ismertem, de semmiféle üzleti kapcsolatom nem volt vele.A 444 ellen akkor tesz jogi lépéseket, kér helyreigazítás, indít sajtópert?Mérlegelem ezt a dolgot. Én nem egy olyan ember vagyok, aki a haragot gerjesztem.Néhány óra után ön mégis úgy gondolta, hogy ez az ügy megér egy lemondást?Nem csak ez az ügy volt. Folyamatban voltak a vezérigazgatói pályázatok is, voltak támadások orosz metróügyben is, más ügyekben is, és ez olyan mértéket öltött, amelyben úgy ítéltem meg, hogy mivel különböző helyről támadják a főpolgármester urat is és a fővárost is, fel kell ajánlanom a lemondásomat. Én szakember vagyok, 17 éve vagyok a cégnél, 14. éve vezetem a céget, én szakmai munkát akarok végezni, nem politikai csatározást. Én azt mérlegeltem, hogy az én főnököm egy politikus, és ezért ajánlottam fel neki a lemondást, hogy ő mint politikus el tudja dönteni, amit esetleg én nem tudok eldönteni, hogy ebben a légkörben én tudom-e így folytatni a szakmai munkát. Annak nem lett volna értelme, hogy minden hét erről szóljon és állandóan ezért kelljen magyarázkodni. Nem azért, mert bármit el akarok titkolni, nem azért, mert bármit beismertem volna, ami bűn lett volna, hanem azért, mert én azt gondolom, ha ez szolgálja a cég érdekét, hogy nyugalom legyen, akkor fel kell áldozni akár a személyes karrieremet is azért, hogy átvegye olyan a céget, akit nem támadnak úgy, mint az elmúlt időszakban engem. Azért azt hozzá kell tennem, hogy itt azért emberekről is van szó, mögöttem több ezer ember van, de nekem családom van, nekem édesanyám van, gyerekeim vannak. Azt, hogy minden nap ezt olvassák a hírekben, hogy összemosnak egy számlagyárral, nem biztos, hogy hosszú ideig kell hallgatni és nézni. Ezért mérlegeltem úgy, hogy a főnököm kezébe adom ezt a dolgot.Ugyanakkor Karácsony Gergely is azt írta a Facebookjára, hogy az ön válasza nem tudott eloszlatni minden kétséget benne.Nézze, nyilván nehéz nagy hirtelen leírni dolgokat és olyan dolgokat eloszlatni, ami mondjuk tíz éve vagy így történt, vagy nem, vagy nem is voltam akkor Sanghajban. Nehéz ezekre hirtelen bármit mondani, én leírtam őszintén ezeket, beszéltem utána főpolgármester úrral is, megbeszéltük, hogy a munkámban szakmailag kivetnivaló nem volt az elmúlt időszakban, a kialakult helyzet miatt döntött ő is így. Azért, hogy jobb helyzetben legyen a BKV és a főváros, jól döntött. 14. éve viszem a céget, egy átkriminalizált cégből jutottunk el a stabil működésig, amiben a kollégák nagyon-nagyon sokat tettek, nagyon sok jó kolléga van a BKV-nál, és úgy gondolom, hogy ők sem érdemlik azt meg, hogy minden nap a címlapon legyen ez a dolog és az ő munkájuk. Nekik is megköszönöm a munkát, és sok sikert kívánok a jövőben. Természetesen az én személyemet ért támadások ellen meg fogom védeni magamat, és mindig ki fogok állni, mert tudom, hogy semmi olyat nem követtem el, ami bűn lett volna. | Bolla Tibor a távozásáról: semmi olyat nem követtem el, ami bűn lett volna | Nem állt üzleti kapcsolatban a BKV-nál működő számlagyár irányítójával, az ügyhöz nincs köze – ezt mondta az Inforádióban Bolla Tibor, akit hétfőn a saját kérésére mentett fel a BKV vezérigazgatói tisztségéből a főpolgármester. Bolla Tibor hangsúlyozta: a személyét ért támadások ellen meg fogja védeni magát, de a BKV és a főváros védelme érdekében ajánlotta fel a lemondását Karácsony Gergelynek. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2025/05/13/bolla-tibor-a-tavozasarol-semmi-olyat-nem-kovettem-el-ami-bun-lett-volna | 2025-05-13 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A Lakmusz által megismert dokumentumok szerint a plakátkampány költségei nélkül is legalább 10,7 milliárd forintba kerültek a legutóbbi nemzeti konzultáció kormányzati hirdetései. Ez a kilencszerese annak, amit a pártok a 2022-es választás előtt szabályosan elkölthettek.A magyar kormány tavaly októberben döntött arról, hogy a Fidesz javaslatára nemzeti konzultációt indít az Orbán Viktor által szeptember végén meghirdetett új gazdaságpolitikáról. A tizennegyedik nemzeti konzultáció olyan témákról tett fel irányított kérdéseket, mint a gazdasági semlegesség, a kis- és középvállalkozások támogatása, a multicégek rendszabályozása, a béremelés, a munkáshitel, a 13. havi nyugdíj és a családtámogatások.Forrás: kormany.huLapunk közérdekű adatigényléssel megtudta, hogy a kormányzati kampányok lebonyolításáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda összesen legalább bruttó 10,7 milliárd forintot költött a nemzeti konzultációt népszerűsítő, "Magyarország meg tudja csinálni" szlogennel futó kampányra és a konzultáció "eredményeinek" reklámozására.Összehasonlításképp, a 2022-es országgyűlési választás előtt a törvény által megállapított kampánylimit szerint egy párt vagy pártszövetség 1,177 milliárd forintot költhetett a kampányra. A kormány most kilencszer ennyi pénzt fordított csak a konzultációs hirdetésekre.A legnagyott összeget, mintegy bruttó 4,2 milliárd forintot online sajtófelületek vásárlására költötték,míg 3,4 milliárdot a tévében,2,6 milliárdot a nyomtatott sajtóban,376 millió forintot pedig rádióban hirdettek el.További bruttó 129 millió forint a kreatívok tervezésére és gyártására ment el.Az általunk megismert dokumentumok a konzultációhoz kapcsolódó közterületi plakátkampány költségeit nem tartalmazták.Ezekre az összegekre a Kabinetiroda és Balásy Gyula két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. közötti egyedi megbízások átnézésekor bukkantunk, miután személyesen betekinthettünk a két fél között 2024 szeptembere és decembere között létrejött öt keretszerződés teljesítési irataiba. Bár az ügyészség a két cég ellen 2024 áprilisában hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el, a kormány bizalma töretlen maradt Balásyék felé, hiszen a 2024 utolsó negyedévére vonatkozó kommunikációs szerződéseket ismét a New Landdel és a Lounge Designnal kötötte meg.Forrás: 444.hu/YouTubeA tavaly őszi konzultáció költségeiről nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján már korábban is megjelentek részinformációk a sajtóban. Az mfor gazdasági portál tavaly novemberben, majd idén márciusban számolt be az elektronikus közbeszerzési rendszerbe (EKR) feltöltött kormányzati kommunikációs keretszerződésekről. Mivel azonban az online nyilvántartásban ezek a szerződések csak általános megnevezéssel és sorszámmal szerepelnek - "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai kormányzati kommunikációs feladatok ellátása x., az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása x. címen" -, csak találgatni lehetett, hogy pontosan milyen feladatokra vonatkoztak az egyenként több milliárdos szerződések.A nemzeti konzultáció visszaküldési határidejét követő napon, december 21-én az aHang civil szervezet közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnöki Kabinetirodához. Arra voltak kíváncsiak, pontosan hány kérdőívet gyártottak le a "Magyarország meg tudja csinálni" szlogenű gazdaságpolitikai konzultációhoz, mennyi volt a gyártás költsége, és tételesen mennyibe kerültek a kampányhoz kapcsolódó tájékoztató kampányok és reklámok. Az aHang január végi sajtóközleménye szerint a Kabinetiroda csak az első két kérdésre adott választ, a harmadikra megtagadta az adatkiadást. Arra hivatkoztak, hogy a reklámköltségeket nem kampányonként tartják nyilván, ezért az információszabadságról szóló törvény alapján nem kötelesek teljesíteni az adatigénylés ezen részét. A válaszokból annyi azonban kiderült: a 2024-es konzultációhoz az előzőhöz hasonlóan 7,8 millió darab kérdőívet gyártottak le 387 millió forintból — 12 millió forinttal drágábban, mint az eggyel korábbi konzultációnál.Áprilisban a Telex számolt be arról, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda által nyilvánosságra hozott adatok szerint a kormány a nyomdaköltségen felül további 3,22 milliárd forintot költött az új gazdaságpolitikáról szóló konzultációs küldemények összeállítására, a nyomdai borítékok előállítására, valamint a címzettekhez történő kézbesítésre.MédiavásárlásA Kabinetiroda Iskola utcai épületében április végén személyesen nézhettük át a Balásy cégeivel kötött öt kommunikációs keretszerződéshez kapcsolódó dokumentumokat. A 800 milliótól egészen 7 milliárd forintig terjedő szerződések anyagai mindössze öt mappányi dokumentumot tettek ki, ami feltűnően kevés ahhoz képest, amit a korábbi kabinetirodás betekintéseinken tapasztaltunk. A legnagyobb tétel a tavaly őszi nemzeti konzultáció kommunikációjára vonatkozott, ezen belül is egy tucat megbízási szerződést találtunk, amelyek konkrétan hirdetési felületek megvásárlásáról szóltak.A dokumentumok alapján a Kabinetiroda több ütemben bízta meg a Balásy Gyulához köthető New Land Media Kft.-t a nemzeti konzultáció reklámozásával. Tavaly október vége és december közepe között tizenegy külön megbízási szerződés vonatkozott a "Magyarország meg tudja csinálni" szlogen alatt futó konzultációs kampány elindítására, majd annak folytatására, meghosszabbítására és kiegészítésére - a hagyományos és online sajtóban, a rádióban és a televízióban.Bár a sajtó gyakran egyszerűen "plakátkampányként" emlegeti a nagy kormányzati kommunikációs kampányokat, az általunk megismert dokumentumokban nem szerepeltek a konzultációt népszerűsítő köztéri plakátok költségei.A médiában megjelenő hirdetésekre a kormány a médiumok típusától függően a következő összegeket költötte el:televíziós megjelenésekre bruttó 2,4 milliárd forintot,nyomtatott sajtóra bruttó 2,1 milliárd forintot,rádiós hirdetésekre bruttó 108 millió forintot,online felületekre bruttó 3,4 milliárd forintot.Azt, hogy az összesen több mint bruttó 8 milliárd forintból pontosan melyik médiumoknál vásárolták be magukat és mennyiért, kapacitás hiányában nem tudtuk kézzel kijegyzetelni, másolat készítésére pedig az ilyen betekintéseknél nem ad lehetőséget a Kabinetiroda.A Rogán Antal vezette minisztérium január közepén újabb megbízást adott a kommunikációs ügynökségnek, ezúttal arra, hogy a nemzeti konzultáció eredményeit is hirdessék meg a médiában.Forrás: kormany.huA "Jó Hír!" szlogennel jelentkező "eredménykommunikációs" kampánybantelevíziós hirdetésekre bruttó 963 millió forintot,rádiós megjelenésekre bruttó 267 millió forintot,nyomtatott sajtóban legalább bruttó 516 millió forintot,online sajtó megjelenésekre pedig legalább bruttó 778 millió forintot költöttek.Összesen tehát több mint bruttó 2,5 milliárdot. (Az utolsó két tételnél azért tüntettünk fel minimum összeget, mert az egyik "meghosszabbítás" pontos összegét nem tudtuk a jegyzeteinkből rekonstruálni.)Az eredménykommunikációs kampánynál jegyzeteket készítettünk a megbízáshoz csatolt médiatervekről is, így képet alkothatunk arról, mely médiumokban jelentek meg a kormányzati hirdetések.A nyomtatott sajtóra vonatkozó 517 milliós hirdetési keretből az alábbi újságok részesültek a médiaterv szerint:a Mediaworks megyei napilapjai,a Mediaworks országos napilapjai (Magyar Nemzet, Bors és Metropol),a CSS Media által kiadott Népszava,a Ringier Media tulajdonában lévő Blikk,a Mediaworks két magazinja (Szabad Föld és Vasárnap Reggel),a Ringier Hungary három magazinja (Vasárnapi Blikk, Blikk Nők és Tvr-hét),a Demokrata Kiadó Magyar Demokrata című hetilapja,a Village Media által kiadott Hetek,valamint a szintén a Village Media alá tartozó 78 helyi Szuperinfó újság.A médiatervben számos online sajtótermék is szerepel, amelyeknél a minisztérium hirdetési felületet vásárolt. Ezek között megtalálható:a Mediaworks portfóliójába tartozó Origo,a CSS Media által kiadott nepszava.hu, neokohn.hu, 168.hu, pestihirlap.hu, elle.hu és csodalatosmagyarorszag.hu,a Hír TV Zrt. tulajdonában lévő hirtv.hu,a Manna Vision Műsorszolgáltatóhoz tartozó mannafm.hu,valamint a Village Media online termékei, köztük a kortarsonline.hu, a magyarallatvedelem.hu, a tudas.hu, illetve az egész Budapestet lefedő ittlakunk.hu kerületi portáljai.Az eredménykommunikáció keretében elköltött összesen 1,2 milliárd forintnyi televíziós és rádiós hirdetési keretből pedig az alábbi médiumok részesültek:Országos rádiók (Kossuth Rádió, Petőfi Rádió),Regionális és hiperlokális rádiók (Manna FM, Info Rádió, Hír FM, Spirit FM, Trend FM, Sláger FM stb.),Televíziós csatornák (M1, M4 Sport, Duna TV, TV2, SuperTV2, Prime, Mozi+, Moziverzum, RTL, Cool, Film+, RTL Kettő, Sorozat+, LifeTV, OzoneTV, ATV, ATV Spirit, HírTV, SlágerTV, DikhTV, ApostolTV, Heti TV),Village mediához tartozó hiperlokális TV-csatornák (pl. Rábaközi TV).A kormányzati hirdetéseket továbbító 4iG-cégA 2024-es új gazdaságpolitikáról szóló kampány videós kreatív anyagainak tervezését és gyártását - "társadalmi célú reklámként" - a Kabinetiroda két részletben rendelte meg a Lounge Design nevű cégtől.Az első megbízás 2025. november 18-i teljesítéssel készült el, bruttó 47,5 millió forint értékben. Ez azt a videót takarja, ami azzal indul, hogy "Brüsszel gazdasági hidegháborút akar, és ebbe minket, magyarokat is bele akar kényszeríteni...".A szerződések között szerepelt egy másik, bruttó 82,5 millió forint értékű megbízás is, amelynek teljesítési dátuma tavaly december közepe volt. Ez feltehetően a konzultáció egyes témáinak mozgóképes feldolgozására vonatkozott, mivel a dokumentumban "sorozatként" hivatkoznak rá. A körülbelül másfél perces szpotok például a munkáshitellel vagy a vidéki otthonfelújítási programmal foglalkoztak.Az első, 47,5 milliós megbízás magában foglalta a szpotok tévécsatornák felé történő leadását is.Ezt az általunk látott dokumentumok szerint a Lounge Design a média- és reklámtechnológiai szolgáltatásokat nyújtó Brisk Digital nevű cégen keresztül végezte el. A Brisk Digital 2022-ben került a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG-csoport többségi tulajdonába.A televíziós és digitális hirdetések terjesztésére (a hirdetőktől a tévécsatornákhoz történő eljuttatására) specializálódott cég korábban Honeycomb Hungary néven működött, a nemzetközi Honeycomb hálózat magyarországi partnereként, és ebben az időszakban Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a jelenlegi honvédelmi miniszter is résztulajdonos volt benne. Miután a 4iG felvásárolta, lása után a vállalat Brisk Digital Group néven folytatta működését, nemcsak Magyarországon, hanem a nyugat-balkáni régió több országában is.A cég 2021 óta megkerülhetetlen szereplője a magyar reklámiparnak: a Media1 számolt be először arról, hogy kizárólagos partnerévé vált a TV2 Csoportnak, a 444 pedig később azt is kiderítette, hogy még a kormánykritikus RTL is velük dolgozott.Címlapi kép: Magyarország Kormánya, Facebook | Több mint 8 milliárdért hirdette a kormány, hogy Magyarország meg tudja csinálni, majd további 2,5 milliárdért kommunikálták a konzultáció eredményeit | A Lakmusz által megismert dokumentumok szerint a plakátkampány költségei nélkül is legalább 10,7 milliárd forintba kerültek a legutóbbi nemzeti konzultáció kormányzati hirdetései. Ez a kilencszerese annak, amit a pártok a 2022-es választás előtt szabályosan elkölthettek. | null | 1 | https://www.lakmusz.hu/tobb-mint-8-milliardert-hirdette-a-kormany-hogy-magyarorszag-meg-tudja-csinalni-majd-25-milliardert-kommunikaltak-a-konzultacio-eredmenyeit/ | 2025-05-12 19:27:00 | true | null | null | Lakmusz |
Állítólag maga Freund Tamás az MTA elnöke ajánlotta fel azt a kompromisszumos javaslatot, hogy aláírja a vagyonátruházási szerződést egy olyan záradékkal, amely a bírósági döntéshez köti a szerződés érvényességét. Erről Bódis László helyettes államtitkár tájékoztatta az MTA korábbi kutatóintézeteit tömörítő Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat főigazgatóit – legalábbis ez olvasható az egyik intézetvezető által írt, a HVG birtokába jutott levélben. Amiből az is kiderül, hogy a kormány szeretné az elkövetkező hetekben megkötni a szerződést az MTA-val, ezután lehet a bírósághoz benyújtani a Hun-Ren, és a kutatóközpontok alapító okiratait. Ha a következő hónapokban a bíróság bejegyzi az új szervezetet, a kormány megköti a Hun-Rennel a közfeladat finanszírozási szerződést.
Csak ezután utalja át a kormány a béremelés fedezetére megígért 18 milliárd forint többletforrást a Hun-Ren számára. Így szeptemberről számíthatnak a kutatók a 30-40 százalékkal megemelt fizetésekre. Viszont jövőre csak akkor kapja meg ismét a 18 milliárd forintot, ha életbe lép a vagyonátruházási szerződés, tehát a bíróság elutasítja Radnóti Sándor esztéta, akadémikus beadványát.
Radnóti tartalmi és eljárásjogi hibára hivatkozva támadta meg a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének határozatát, amely a 130 milliárd forintosra becsült akadémiai vagyon 80 milliárd forintért való eladásáról döntött. Azt kéri a bíróságtól, hogy az MTA közgyűlésének 8/2024. (XII. 11.) határozatát semmisítse meg. Annak érdekében, hogy az érintett vagyont a per ideje alatt ne lehessen elidegeníteni, arra is kérte a bíróságot, hogy a határozat végrehajtását a per jogerős befejezéséig függessze fel. A Fővárosi Törvényszék nemrégiben a Polgári Kollégiumhoz tette át az MTA ellen folyó pert, ami ellen Radnóti fellebbezést nyújtott be.
A per természetesen nem az esztéta magánakcióka, a mögött több köztestületi tag is áll, például Vörös Imre jogtudós, és az Akadémia Dolgozók Fóruma. A legfőbb kifogásuk az – az alacsonynak tartott vételár mellett -, hogy nincs garancia arra, hogy az értékes ingatlanegyüttes hiánytalanul átkerül az azt használó Hun-Renhez, és továbbra is a kutatást szolgálja.
A probléma onnan ered, hogy amikor az MTA -tól a kormány 2019-ben elvette a tudományos intézethálózatot, és megalakult a a mai nevén Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat, az ingatlanok az MTA tulajdonában maradtnak. A tulajdonjog és használati jog szétválása sok konfliktusra adott okot. | A kormány a fizetésemelés visszatartásával akarja kizsarolni az MTA vagyonát | Hétfőn szoboravatással, ünnepi közgyűléssel emlékezik az Akadémia 200 évvel ezelőtti alapításra, amit beárnyékol a vagyonjogi vita. Egy birtokunkba került levél szerint a kormány néhány hét múlva, még a per lezárulta előtt át akarja venni az MTA vagyonát. De, ha a bíróság másként dönt, akkor vissza az egész. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250504_A-kormany-a-fizetesemeles-visszatartasaval-akarja-kizsarolni-az-MTA-vagyonat | 2025-05-04 17:48:00 | true | null | null | HVG |
A Blikk folyamatosan figyelemmel kísérte a volt diplomata, Suha György sorsának alakulását. Mint az ismert, az ORFK korábbi szóvivője, Horn Gyula kormányfő volt sajtótitkára, Szijjártó Péter külügyminiszter korábbi miniszteri biztosa a vád szerint diplomataként konzuli címek kijárásában működött közre, illetve fogadott el pénzt. Suhát tavaly áprilisban tartóztatták le, és azóta börtönben ült, miután üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják. A bíróság legutóbb április közepén hosszabbította meg újabb két hónappal a letartóztatását, ám az ügyben most fordulat történt.Suha szabadlábonLapunk megtudta, hogy Suha György tegnap szabadult az előzetesből, így az estét már újra a családja körében töltötte. Az egykori diplomata a Facebook-oldalán már egy bejegyzést is közzétett a szabadulása után."Kedves Barátaim, 391 nap bezártság után tegnap este egy rendőrautóval hazaérkeztem. Az első szó a köszöneté, mindenkinek nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy gondoltatok rám, hogy együtt éreztek velem. KÖSZÖNÖM Enélkül ezt nem lehetett volna túlélni. Az elkövetkező néhány napban újratanulom a rácsokon kívüli életet, és utána részletesen és rendszeresen beszámolok mindenről. Ígérem, érdekes lesz. Természetesen megpróbálok mindenkit elérni telefonon, hogy szóban is elmondhassam, mennyire nagyszerű érzés, ha az ember tudja, hogy ennyi barátja, támogatója, szimpatizánsa van. Az elmúlt időszakban mindig arra gondoltam, hogy egyszer véget ér, s ez a nap tegnap jött el. Mostantól házi őrizetben vagyok, telefonon bármikor elérhetően. Nagyon remélem, egyszer ennek a második szakasznak is teljesen vége lesz....Köszönöm szépen, merci beaucoup, thank you very much" - írta Suha.80 millió forintos óvadékAhogy arról korábban beszámoltunk, ahhoz, hogy Suha a rácsok mögül otthoni bűnügyi felügyeletbe kerüljön, az ügyészség 80 millió forintos óvadékot kért a családtól. Ezt azonban nem tudták előteremteni a felesége és a három felnőtt gyermeke minden pénzét összedobva sem, így a rokonok, barátok, ismerősök támogatását kérték, szigorúan kölcsönként, hogy azt befizetve házi őrizetbe kerülhessen a lelkileg teljesen megtört családfő.A gyanú szerint Suha pénzért segített diplomáciai státuszhoz embereket, ám ő ezt tagadja, és úgy érzi, egy haragosa vallomásán kívül semmi nem támasztja alá ezt a vádat. Sőt, szerinte azért indult ellene kőkemény eljárás, mert kritizálta a kormányzat tervezett csádi katonai misszióját, illetve azt feltételezték, hogy ő szivárogtatta ki, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök fia, Gáspár is résztvevője az afrikai előkészítő tárgyalásoknak. | Kiengedték az előzetesből a korrupcióval vádolt Suha Györgyöt | Suha György neve egy időben sokat szerepelt a médiában, miután Afrika szakértőjeként tiszteletbeli konzuli szolgálatot vállalt, diplomataként pedig a külügyi tárca munkatársaként dolgozott. Az egyebek mellett befolyással való üzérkedéssel meggyanúsított Suhát tavaly áprilisban tartóztatták le, s azóta is a rácsok mögött volt. Kedd este azonban kiengedték. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/suha-gyorgy-szabadul/xmyec1f | 2025-05-14 09:17:24 | true | null | null | Blikk |
Nemrég változás történt a Magyar Nemzeti Bank élén, Matolcsy György helyét Varga Mihály vette át. A 24.hu szerint Matolcsy György hivatali idejének utolsó napjaiban tulajdonost váltott az MNB egyik vagyonkezelő cége is: míg az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. eddig az azonos székhelyű Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. fennhatósága alá tartozott, a végső tulajdonosa pedig az utolsó megmaradt jegybanki alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti volt, február 28-án új tulajdonost jegyeztek be a zrt.-nél, mégpedig a Közép-európai III Magántőkealapot.
Amellett, hogy a tőkealapnak a Pusztaszeri úton, vagyis a Matolcsy család cégbirodalmának központjában van a bejelentett elérhetősége, az a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli, amely Matolcsy Ádámnak, vagyis a korábbi jegybankelnök fiának a baráti körébe tartozó Száraz István érdekeltsége.
Az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. 2023-as beszámolója szerint két alap maradt a kezelésében: az Optimum Ventures Magántőkealap és az Optimum Ventures II. Magántőkealap. 2020-ban az előbbi komoly szerepet játszott az MNB-univerzum ingatlanos terjeszkedésében. Az MNB-alapítványok vagyonából ezen az alapon keresztül vásárolták meg a Globe Trade Centre (GTC) S.A. ingatlanfejlesztő cég 61,49 százalékos tulajdonrészét az amerikai Lone Star Fundstól.
A lengyelországi központú 755 ezer négyzetméternyi ingatlanportfóliót működtet, és Budapesten például a Duna Tower, a Spirál, a Center Point és a Pillár irodaház tartozik hozzájuk. Amit még érdemes tudni, hogy a cég Újbelgrádban értékesített 12 ezer négyzetméternyi prémium kategóriás irodaházat, a vevője pedig a Diófa Alapkezelő volt, mely Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltsége, illetve, hogy a GTC irányító posztjaira az elmúlt években jelentős részben Magyarországról neveztek ki vezetőket. Tavaly decemberig az igazgatósági tagja volt például Stofa György, aki Szárazhoz hasonlóan tagja a Matolcsy család baráti és üzleti körének. Ő az, aki lemondása után vezérigazgatója lett az MNB-s alapítványok alá tartozó Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-nek, amely ugye a napokban megvált a GTC megvásárlásában kulcsszerepet játszó Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-től.
A 24.hu a cégeladással kapcsolatban megkereste azt MNB-t és Száraz István is, de egyelőre nem kaptak választ. | Mielőtt Matolcsy György távozott volna a jegybank éléről, az utolsó pillanatban fia baráti köréhez került az MNB egyik alapkezelő cége | Február utolsó napján jegyezték be az új tulajdonost, a Közép-európai III Magántőkealapot. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250307_matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam-szaraz-istvan-optima-alapkezelo | 2025-03-07 18:36:00 | true | null | null | HVG |
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hétfőn osztotta meg azokat a Marbellán készült fotókat, amelyeken egy durván negyedmilliárd forintba kerülő, olajzöld Ferrari SF Spider mellett látható Tiborcz István, a kormányfő veje. Az itthon most nyilvánosságra került fotók 2023 decemberében kerültek fel az Autogespot nevű szpotterszájtra.
Tiborcz a Telex kérdésére azt írta: „A képen látható Ferrari SF Spider gépjármű nincsen, és nem is volt soha Tiborcz István tulajdonában, azt bérelte.”
A képeken látható, Spanyolországban lefotózott Ferrari német rendszámú, ráadásul rendkívül ritka és drága, ezzel együtt Nyugat-Európában akadnak autókölcsönzők, ahol bérbe adnak ilyen kocsit. Igaz, a bérleti díj nem kevés: naponta 1795 és 2900 euró közötti összegért kínálnak ilyen autót, azaz durván 0,7-1,1 millió forintot kell fizetni.
Meglehet persze, hogy Tiborcz vagy egy cége tartós bérleti konstrukcióban használta a sportautót. Mindezek miatt megkerestük a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Groupot az alábbi kérdésekkel:
Jelenleg is bérlője Tiborcz István az említett Ferrari SF 90-esnek?
Tiborcz István tartós bérletben használta a Ferrarit?
Nyílt- vagy zártvégű lízing keretén belül használta, használja Tiborcz István az említett autót?
Mennyi időn keresztül használta Tiborcz a képeken látható SF 90-es autót?
Az autó rendszáma német – Németországban bérelte ki azt Tiborcz István?
Bérlője-e Tiborcz István bármilyen, ötvenmillió forintnál drágább gépjárműnek?
A BDPST Group kérdéseinket figyelmen kívül hagyva csak újra megismételte: „A képen látható Ferrari SF Spider gépjármű nincsen, és nem is volt soha Tiborcz István tulajdonában, azt bérelte.”
A milliárdostól mindenesetre nem lenne idegen egy német rendszámú bérautó használata. 2019-ben a 444 fotózta le őt egy közel százmilliós Mercedes-AMG G63-as terepjáróval. Akkor a Népszava írt arról bővebben, hogy a német rendszámmal milliókat lehet spórolni. A lap akkor megjegyezte, hogy ehhez „csupán” egy német lakcím vagy egy ott bejegyzett cég szükséges, annak terhére lehet lízingelni a járgányt. Németországban egyszerűen kisebbek a luxusautózás költségei: csak 19 százalékos az áfa, nem 27, ezt pedig abban az országban kell megfizetni, ahol az adott kocsit forgalomba helyezték.
Persze az ezzel való játékra a jogalkotó is rájött, így csupán 60 napig lehet más országokban életvitelszerűen használni a külföldön regisztrált autót, de ezt valójában aligha ellenőrzi bárki is. | Tiborcz nagyon hallgat arról, milyen konstrukcióban bérelte a negyedmilliárdos Ferrarit | Azt állítja Orbán Viktor kormányfő veje, hogy csak bérelte azt a szupersportautót, amellyel néhány évvel ezelőtt lefotózták. Azt azonban már nem árulta el a HVG kérdésére, hogy pontosan miként és mennyi időre került hozzá a német rendszámos Ferrari. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250414_tiborcz-istvan-ferrari-berles-ebx | 2025-04-14 17:16:00 | true | null | null | HVG |
Tiltott állami támogatás miatt panaszt tesz hétfőn Brüsszelben a Magyar Hang és egy másik, egyelőre névtelenséget kérő szerkesztőség. Orbán Viktor magyar miniszterelnökre így alighanem új vizsgálat vár, amiért igyekszik elfojtani a kritikus hangokat – derült ki a Financial Times és a Magyar Hang cikkéből.
A kormány ellen az a vád, hogy több mint egymilliárd euró értékben törvénytelenül segítette a hatalomhoz közeli médiumokat, ami csak tetézi az aggályokat, amelyek szerint a Fidesz saját uralma megerősítésére használ költségvetési eszközöket.
Egy korábbi európai versenyképességi illetékes, Kai-Uwe Kühn, aki segített a beadvány gazdasági számításainak elkészítésében, úgy látja, az állami hirdetések átcsoportosításával párhuzamosan a Fidesz hadjáratot indított a kritikus kiadványok kiiktatására. Az adatok is azt támasztják alá, hogy amelyik szerkesztőség a kormányt támogatta, az részesült megrendelésekben – csakhogy ez torzítja a versenyt.
Lukács Csaba, a Magyar Hang ügyvezetője szerint a független szerkesztőségek egyre nehezebben tartják magukat, napirenden vannak a rágalomkampányok, gyakran beperlik őket. Az Euclid Law nevű ügyvédi iroda, amely szintén segít a panaszosoknak, közölte: próbálják gyors eljárásra rávenni az Európai Bizottságot.
Minden élet számít – ezzel a szlogennel futott egy ideig 2020 őszén, a koronavírus-világjárvány második hullámának idején a magyar kormány úgynevezett társadalmi célú hirdetése (többek között) négy kormánypárti hetilapban. Egész oldalakon hirdették a Covid–19 elleni védekezés fontosságát, de a kormányfüggetlen hetilapokban nem hirdettek.
Amennyiben az Európai Bizottság helyt ad a panasznak, a tiltott állami támogatást kapó cégeknek vissza kell fizetniük legalább 1,1 milliárd eurónyi forintot (nagyjából 450 milliárd forint) a magyar költségvetésbe.
Az MVM több milliárd forintos reklámbüdzséjének háromnegyede került kormányközeli médiumokhoz. | Több magyar szerkesztőség is bepanaszolta a magyar államot az Európai Bizottságnál a hatalomhoz közeli médiára költött pénzek miatt | A kormány több mint egymilliárd euró értékben, törvénytelenül segítette a propagandát – állítja több hazai médium. Amennyiben az Európai Bizottság helyt ad a panaszuknak, a tiltott állami támogatást kapó cégeknek vissza kell fizetniük legalább 1,1 milliárd eurónyi forintot a magyar költségvetésbe. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250428_magyar-szerkesztosegek-magyar-hang-panasz-magyar-allam-europai-bizottsag-hatalomhoz-kozeli-media-ebx | 2025-04-28 09:20:00 | true | null | null | HVG |
„A sajtóban megjelent hírek nem felelnek meg a valóságnak, mivel a kormányzat egyáltalán, semmilyen értékben nem rendelt gépjárműveket” – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
„A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a jogszabályi kötelezettségének tett eleget a közelmúltban lezárt, gépjárművek és kapcsolódó szolgáltatások tárgyában folytatott közbeszerzési eljárásának lebonyolításával. Ennek eredményeként több gépjármű-kategóriában kötöttünk keretmegállapodásokat gépjárműgyártó és -kereskedő vállalkozásokkal. A keretmegállapodások aláírása azonban beszerzési, fizetési és szállítási kötelezettséget nem foglal magában” – magyarázza a minisztérium.
Valóban, a KEF keretszerződéseket köt, amelyek alatt a központosított közbeszerzés alá tartozó állami intézmények egyedi beszerzéseket hajthatnak végre.
Tehát valóban, technikailag a kormány nem „rendelt” vagy „vásárolt” semmit. Kérdés, hogy ha a keretszerződés keretösszege majd kimerül, akkor állítható lesz-e már, hogy a kormány 48 milliárd forint értékben rendelt autókat.
Egyébként technikailag a KEF nem egyenlő a kormánnyal – ezt az NGM nem nehezményezte, sőt többes szám első személyben ír magukról –, csak a kormány irányítása alá tartozó állami szerv. | Játék a szavakkal: az NGM tagadja, hogy a kormány 48 milliárd forintért „rendelt” autókat | A keretszerződés megkötése nem „rendelés”, „vétel” stb. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250429_Jatek-a-szavakkal-az-NGM-tagadja-hogy-a-kormany-48-milliard-forintert-rendelt-autokat | 2025-04-29 09:00:00 | true | null | null | HVG |
Az ügyészség vádat emelt Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport tulajdonosával szemben különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés miatt – értesült a HVG.
Értesülésünket Papp Gábor ügyvéd szerdán a HVG-nek megerősítette, mint írta, május 6-i keltezéssel kaptak értesítést arról, hogy Varga Zoltán ellen vádat emelt a Fővárosi Főügyészség. Papp Gábor a vádemelésről annyit közölt még, hogy annak tényét értelmezhetetlennek tartja. „Ügyfelemet egy olyan gazdasági ügyletben gyanúsították meg, amelynek a megismert nyomozati iratok alapján minden egyes lépese bizonyítottan törvényes volt. Ügyfelem ártatlan” – fogalmazott.
Kérdésünkre az ügyvéd megerősítette, hogy a vádemelés a Nógrádi Vegyipari Zrt. ügyében történt. Hangsúlyozta viszont, hogy a vádiratot még nem kapták kézhez, így annak tartalmát sem ismerik.
A Nógrádi Vegyipari Zrt. ügyében annak gyanújával kezdtek el nyomozni a hatóságok három éve, hogy Varga Zoltán egy hozzá köthető, részben EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli értékesítésével nagyjából félmilliárd forintos kárt okozhatott az uniós költségvetésnek. „A gyanúsítás lényege az, hogy mi olcsón adtuk el, miközben eladhattuk volna később drágábban. […] Csináltak utólag egy igazságügyi értékbecslést, tehát 2022-ben, 2020 áprilisára vonatkozólag. Ez alapján azt mondták, szerintük ez a cég többet ért akkor, amikor eladtuk, ezért én megkárosítottam a költségvetést. Ilyen alapon az elmúlt tíz év összes private equity tranzakcióját elő lehetne keresni” – fogalmazott az ügyről az üzletember még 2022 decemberében. 2023 végén az üggyel kapcsolatban a NAV kihallgatta Varga Zoltánt, illetve házkutatást is tartottak nála. | Vádat emelt az ügyészség Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport tulajdonosával szemben | Varga Zoltán ügyvédje értelmezhetetlennek tartja a dolgot, mint mondja, ügyfele minden lépése bizonyítottan törvényes volt. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250507_Varga-Zoltan-Central-Mediacsoport-vademeles-ebx | 2025-05-07 18:48:00 | true | null | null | HVG |
Jelentős ütemben növelte árbevételét 2024-ben a Bayer Construct Zrt. Az építőipari cég volt az egyik haszonélvezője azoknak a kormányzati döntéseknek, amelyek alapján az állam több irodaparkot is vásárolt. Legfrissebb mérlegbeszámolója szerint a társaság a 2023-as százmilliárdról tavaly 176 milliárd forintra növelte a forgalmát. Az egész cégcsoport 210 milliárdos forgalmat ért el, adózott eredménye pedig 22 milliárd forintnál is több lett.
A magyar állam már 2023 tavaszán megkötötte a Bayer-csoporttal az előszerződést, amelynek alapján a vállalat és tulajdonosa, Balázs Attila fokozatosan 244 milliárd forinthoz jut a pesti Zugló Városközpontban felhúzott ingatlanegyüttesért. Az irodákba egyebek között az adóhivatal és a Pest megyei kormányhivatal költözne be.
Balázs egyik cégében, a betonelemeket gyártó Viasteinben egy olyan vállalat, az EUB-RESZ Zrt. a tulajdonostárs, amelynek az osztalékelsőbbséget biztosító részvényei – a VálaszOnline kutatásai alapján – a Közép-európai I. Magántőkealapnál vannak. Ez a tőkealap a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti környezetéhez tartozik. | A nagy ugrás éve volt a tavalyi a NER egyik kedvenc ingatlanfejlesztőjének | Hatalmasat nőtt Balázs Attila cégének forgalma, és a profitra sem lehet panasz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250508_hvg-Bayer-Construct-Balazs-Attila-Zugloi-Varoskozpont-Viastein-EUB-RESZ-Kozep-europai-I-Magantokealap-Tiborcz-Istvan | 2025-05-08 12:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.