text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az újonnan alapított Talentis International Infrastructure Investments Kft. éppúgy vagyonkezelésre jött létre, mint 2023-ban a Talentis International Construction Investments, amely aztán hamarosan megvásárolt egy boszniai cementgyárat, a Lukavac Cement d.o.o.-t.
Az építőipari befektetőcégnek tavaly január óta Németh Tamás az ügyvezetője, aki a felcsúti milliárdos számos vállalatában, például az autópályákat fenntartó koncessziós cégekben is vezető tisztségviselő.
Most Németh irányításával alakult meg a neve alapján infrastruktúra-beruházásokra készülő új vállalat is. Ennek felügyelőbizottságában is ismert emberek vannak, köztük Konczné Kondás Tünde, aki már akkor a Mészáros család könyvelő barátja volt, amikor a milliárdos még gázszerelőként dolgozott, Konczné lánya, Koncz Zsófia pedig a családokért felelős államtitkár lett a kormányban. | Újabb nemzetközi üzletekben utazik Mészáros Lőrinc | Másfél évvel a boszniai cementgyárvásárlás után ismét határon túli akcióra készül Orbán Viktor barátja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250508_hvg-Talentis-International-Infrastructure-Investments-Meszaros-Lorinc-Nemeth-Tamas-Bosznia-Lukavac-Cement | 2025-05-08 06:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Február 27-e három munkanappal az előttre esett, hogy Matolcsy Györgynek el kellett hagynia az általa pazarul és pazarló módon felújított MNB-székház elnöki szobáját. Ekkor már pontosan ismerte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyosan elmarasztaló jelentését a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány százmilliárdos vagyonvesztéséről, és azt is tudta, hogy az alapítvány gyakorlatilag csődben van. Tisztában volt vele, hogy utódja, Varga Mihály tisztogatásra készül, és pillanatok alatt eltávolítja az ő bizalmi kádereit.
Talán csak azt nem tudta, hogy neki – és az ÁSZ által feltárt, bűncselekménygyanús ügyleteket bonyolító üzleti körhöz kapcsolódó fiának, Matolcsy Ádámnak – szembe kell-e néznie büntetőjogi felelősséggel is, vagy csak erkölcsileg nullázódnak le. Az alkufolyamat bizonyára már akkor megindult.
S láss csodát: február 27-én Czene Gréta, a Pallas Athéné alapítvány érdekeltségébe tartozó Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója, egyszersmind Matolcsy volt kabinetvezetője (akit Varga gyorsan kirúgott) aláírta az Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítvány alapító okiratát – tudta meg a HVG.
Bizalmi emberekkel
A Fővárosi Törvényszéken május 7-én bejegyzett alapítvány nyilvános – lapunk által megtekintett – iratai szerint induló vagyonként négymillió forint befizetését igazolta az MBH Banknál.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke Matolcsy György Huba, tagjai pedig Cseh Katinka és Fömötör Barna. Utóbbit MNB-főigazgatói posztjáról szintén Varga távolította el a belépése után. Cseh Katinka két éve a Pallas Athéné Könyvkiadó ügyvezetője volt, jelenleg a Metropolitan Egyetem mögött kialakított cégháló egyik tagjának, a Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő elnöke (ezt a posztot korábban Czene Gréta is betöltötte). Vagyis az alapítványi csapat abszolút Matolcsy szellemi hátországához tartozik.
Az Eurázsia-eszme Matolcsy régi vesszőparipája, amit jegybankelnökként minden módon népszerűsített. Az MNB honlapján látható például egy 2021-es elmélkedése, amelyben Németország és a Visegrádi négyek, illetve egyes távol-keleti államok közötti ideális „országpárokat” keresett. Arra a következtetésre jutott, hogy „a világban a koreai és a magyar nemzet áll talán a legközelebb egymáshoz az értékrend terén. Ennek mélyén a verseny, a küzdelem, a bizonyítási vágy és a családi gyarapodás értékei állnak.”
A tavaly novemberi, az MNB által ötödszörre megrendezett Eurasia Forumon pedig kifejtette, hogy „Európa csak úgy tudja sikeresen meglovagolni a szupertrendeket, ha elszakad az Európai Egyesült Államok létrehozásának gondolatától”. A rendezvényen – a kormány gazdaságpolitikáját élesen bíráló Matolcsyt akkor még értékes közgazdásznak tartó – Orbán Viktor kormányfő is felszólalt azt üzenve: a következő időszak Eurázsia évszázada lesz, amelynek mi a nyertesei lehetünk.
A Metropolitan Egyetem azután lett értékes a tanait terjeszteni vágyó Matolcsynak, hogy 2021-ben megszűnt az MNB és a Budapesti Corvinus Egyetem hatéves együttműködése. A jegybanki alapítvány pénzügyi gondjai azonban a Metropolitan Egyetemnek sem tesznek jót, ami a bennfentes Czene Grétának nem lehet újdonság. Ilyen előzmények után több mint különös, hogy létrehozta a Matolcsy szellemi munkásságára építő alapítványt. Meglehet, a távozó jegybankelnök egyik utolsó utasítását teljesítette ezzel, amit nem tudott – vagy nem is akart – megtagadni.
Nemes és szerteágazó célok
Bárhogy is történt, erősen kétséges, hogy Matolcsy György – miközben épp arra készült, hogy szembenézzen a távozására élesített Pallas Athéné-botránnyal – épp az Eurázsia-eszmével múlatta volna utolsó napjai szűkre szabott idejét. A józan ész alapján sokkal inkább azzal, hogy mentse és menekítse, amit lehet. Márpedig ilyesmire – mint azt a Pallas Athéné-sztori tízéves története is mutatja – egy alapítvány kitűnően alkalmas lehet, az elvben a közjóra szánt pénzek könnyen magánzsebekbe vándorolhatnak.
Az újdonsült Eurázsia-alapítvány célja elvben nem kevésbé nemes és szerteágazó, mint a hajdan a pénzügyi tudás és kultúra terjesztésére felkent Pallas Athéné küldetése volt. Az alapító okirat szerint a „fokozódó geopolitikai feszültségek és versengés” miatt egyre fontosabbá válnak „a kelet-nyugati együttműködés lehetőségének platformját képező kaputérségek, komplex multi-hubok”. Ez utóbbiakból – jelentsenek bármit – válhatnak a pénzügyi, tudás-, és technológiai központok, amilyen Budapest is lehetne.
Hogy milyen út vezethet ide, abban az alapító okirat dedikáltan a Matolcsy által kidolgozott modellekre hivatkozik. Vagyis:
Matolcsy egyik embere létrehoz egy alapítványt Matolcsy György kuratóriumi elnökségével, ami a papírforma szerint Matolcsy tanait követve végzi majd a feladatát.
Logikus lenne a folytatás, hogy teszi mindezt a volt MNB-elnök biztosította adományokból, de erre a nyilvános papírokban utalás sincs.
A tevékenység 18 pontja
Az alapítói okirat szokatlanul hosszú fejtegetését végigolvasva arra a következtetésre juthatunk, hogy az alapítványnak konkrét feladata nincs, igazából bármit tehet, ami az említett folyamatot elősegíti. Az alapító és társai – szintén az iratban olvasható – logikája szerint míg az elmúlt 500 évben a siker titka a pénzvagyon tőkévé alakítása volt, ma a tehetség, a tudás és a tőke találkozása a befutó kombináció.
Ennek érdekében az alapítvány gondozhatja a tehetségeket, támogathatja a sportot, a művészeteket, a kutatást, a keresztény kultúrát, miközben elkötelezett a demokrácia, a szabadság, az emberi méltóság mellett. Hogy mindezt pontosan milyen tevékenységekkel képzelik el, azt 18 pontban foglalták össze – ennyi mindennel foglalkozni szinte képtelenség, egy komplex egyetemi stábnak is sok lenne. Arra viszont kitűnően alkalmas ez a bonyolult célrendszer, hogy bármennyi pénzt is igazoltan el lehessen költeni rá.
Különös sietséggel jegyezték be
Az új Matolcsy-alapítvány körüli furcsaságoknak azonban még koránt sincs vége. Mezei polgárként azt lehetne gondolni, hogy Matolcsyval együtt ez a projekt is elbukik. A botrány kellős közepén, amikor arról is szó lehet, hogy az alapítványi ügyekben nyomozó rendőrök mikor, kit vihetnek el bilincsben, csak nem mernek egy újabb, Matolcsyhoz köthető alapítványt bejegyeztetni? De úgy tűnik, mernek.
Az iratokból azonban az is kitetszik, hogy a bírósági procedúra is szokatlanul támogató volt, annak ellenére, hogy normál eljárásban és nem soron kívül zajlott. A bejegyzést március 14-én kérték, s a bíróság áprilisban – a korrekt, 30 napos határidőn belül – még hiánypótlásra szólította fel őket, aminek eleget tettek. Végül május 7-én született meg a bejegyzésről szóló végzés, ami jogerőssé is vált.
A bírósági apparátus leterheltsége mellett innentől kezdve napok szoktak eltelni, míg a jogerős bejegyzési végzést nyilvánosan is közzéteszik, ami az alapítvány hivatalos életének a megkezdését jelenti, ez itt még aznap megtörtént. És a pozitív döntésről elektronikus levél formájában még aznap értesítették is az alapítvány ügyeiben eljáró ügyvédet, ami szintén szokatlan. Valakinek, valamiért nagyon fontos volt, hogy ez az alapítvány mielőbb működhessen. Egy piaci szakértő szerint még az is elképzelhető, hogy az Eurázsia-alapítvány – annak ellenére, hogy kik és milyen körülmények között hozták létre – valóban a kormány által is ösztönzött távol-keleti kapcsolatépítést szolgálhatja: meglehet, „nagyságrendet elérő” kínai forrásokból készít majd tanulmányokat, például kínai beruházások előkészítésére.
Kerestük az ügyben az alapító Czene Grétát, azt üzente, hogy egyelőre nem kíván nyilatkozni. | A HVG megtalálta: bejegyezték Matolcsy György legújabb alapítványát | Az utolsó napjait töltötte a jegybank élén Matolcsy György, amikor hűséges munkatársaival újabb alapítvány felállításába fogott. Még rejtély, hogy ki, milyen célból, milyen forrásból és mennyi pénzt tesz majd bele. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250508_Matolcsy-Gyorgy-alapitvany-Eurazsia-Penzugyi-Kozpontjaert-mnb | 2025-05-08 17:03:00 | true | null | null | HVG360 |
Amint arról a HVG is beszámolt, a Magyar Hang és egy másik, meg nem nevezett médiavállalat hétfőn bepanaszolta a magyar kormányt az Európai Bizottságnál tiltott állami támogatás gyanúja miatt.
„Megerősíthetem, hogy megkaptuk a levelet. Most értékelnünk kell azt, mielőtt felvesszük a kapcsolatot a panaszossal. Általánosabban szólva Magyarországról, nagyon komolyan vesszük a média szabadságával és pluralizmusával kapcsolatos kérdéseket” – jelentette ki Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője a testület hétfői sajtótájékoztatóján a beadvány ügyében.
Amennyiben a mostani versenyjogi vizsgálat során az Európai Bizottság uniós jogsértésre bukkan, kötelezettségszegési eljárást indíthat. Ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság mondja ki a döntő szót, az eljárás várható időtartama 3-5 év.
Csavaros ráció
A beadványhoz részletes szektorelemzést készített Kai-Uwe Kühn professzor, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza, az ő munkáját egy kutatócsoport támogatta. A tanulmány szerint a kormány és az állami tulajdonú vállalatok 2015 óta (kamatok nélkül) 828 millió eurónyi hirdetést helyeztek el döntően olyan médiumokban (sajtóban, online hírportálokon és tévécsatornákon), amelyek a tulajdonosi kör vagy a hangvétel alapján kormányközelinek számítanak – kamatokkal együtt ez az összeg meghaladja az 1,1 milliárd eurót is.
Mivel a reklámelhelyezések logikája semmiben sem követi a kereskedelmi hirdetők által követett szabályokat (amelyek főként az adott sajtótermék által kínált közönségarányt veszik alapul), a beadvány szerint a magyar kormány gyakorlata bejelentés nélküli állami támogatásnak tekintendő, amelyet az uniós jog tilt.
Arról, hogy a magyar kormány hogyan torzítja a hirdetési piacot, a HVG többször is írt, de alapvető problémaként azonosítható, hogy a magyar reklámpiac egyik legnagyobb hirdetője maga a Miniszterelnökség, az állami vállalatok hirdetéseit is beleszámítva pedig a 2010-es évek végére az állam lett magasan a legtöbbet költő hirdető Magyarországon. Ezt alátámasztja az alábbi ábra is, amely szerint az állami reklámköltés mértéke 2015-től meredeken emelkedni kezdett (a 2005-ös bázisévhez képest), miközben a kereskedelmi hirdetések volumene alig növekedett ugyanezen időszakban.
Az elemzés egyébként nem vádolható azzal, hogy szelektív módon kizárólag a Fidesz-rezsim éveire koncentrál, hiszen kimutatta azt is, hogy 1998 óta rendre megfigyelhető volt a kormányváltások után, hogy az állami hirdetéseket főként az új kormány ideológiájához igazodó médiumok kapták meg, míg az előző kormányhoz kötődő sajtó állami támogatása eltűnt vagy jelentősen visszaesett. Hasonlóan, amikor egy újság elveszítette politikai kapcsolatát a kormányzattal, a hirdetési támogatás is csökkent, míg tulajdonosváltás esetén, ha kormányközeli kézbe került egy lap, a kormányzati hirdetések megugrottak.
Igaz ez tehát az első Fidesz-kormányra ugyanúgy, mint az azt követő Medgyessy-, Gyurcsány- és valamennyire a Bajnai-érára is. Az adatok azonban világosan mutatják, hogy a piactorzítás mértéke 2010 után, de különösen a 2015-ben kirobbant Orbán–Simicska-háború után sebtében felállított új jobboldali médiabirodalommal lépett új dimenzióba.
Megnyomták a ceruzát
Az elemzés megjegyzi: állami támogatás nemcsak közvetlen finanszírozással, kedvezményes hitelnyújtással vagy pénzügyi garanciákkal történhet, hanem például úgy is, hogy az állam olcsóbban nyújt szolgáltatást vagy ad el terméket, mint egy piaci szereplő, vagy éppen drágábban vásárol, mint amennyit egy magáncég fizetne. A HVG is kimutatta, hogy míg a kereskedelmi hirdetők az egyes médiumok által megadott (kedvezmények nélkül számolt) listaárakhoz képest akár 60-70, esetenként 90 százalékkal kevesebbet fizetnek, az állami hirdetések ára jóval közelebb van ehhez a listaárhoz. Ami érthető, hiszen a valódi célja nem a köz tájékoztatása, hanem a baráti sajtó életben tartása, mivel a támogatott vállalkozás pénzügyi helyzete – szemben a normális piaci működés rendjével – mesterségesen javul. Ez versenytorzulást okoz, mert a támogatás hatással van a befektetési döntésekre vagy az árképzésre.
Az elemzés arra is kitér, hogy a reklámügynökség alkalmazása még akkor sem iktathatja ki a tiltott állami támogatás vádját, ha minden piaci alapon történik. Azt már nem említik, hogy mindezt szinte kizárólag Balásy Gyula reklámügynökségei intézhetik a Rogán Antal fennhatósága alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal egyedülállóan versenytorzító kiválasztási folyamata révén.
A német professzor bemutatja azt is, hogy miként választható el a torzító hatású állami támogatás a jogos állami hirdetési tevékenységtől. Hiszen egy állami szerv vagy vállalat természetesen hirdethet a piacon, azonban ha a hirdetési kiadások nem a hirdetési kampány hatékonyságán, hanem egyes médiacégek politikai alapon történő előnyben részesítésén alapulnak, azt a jog szelektivitásnak hívja, és állami támogatásnak minősül.
Ennek megállapításához a piacból élő magáncégek hirdetési gyakorlatát vizsgálta meg a szerző, ami az Európai Bizottság által kiadott ajánlásokban is megjelenik. Eszerint minden állami támogatás vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogyan viselkedne egy magánpiaci szereplő. Ezen vállalatok alapelve, hogy addig növelik a hirdetési kiadásaikat egy adott médiatermékben, amíg az utolsó hirdetésre jutó haszon éppen fedezi annak költségét, magyarán az elköltött összeg arányos lesz a közönség méretével.
Mivel elvileg egyetlen cégtől sem elvárható, hogy azért hirdessen egy adott médiumban, mert annak hangvétele vagy tulajdonosi köre kormánybarát (noha Magyarországon a pletykák szerint több nagyvállalatot is erre kényszerít a realitás), ezért ha a kormány ilyen minta szerint hirdet, akkor az világosan utal az állami támogatásra.
Fedőneve: CASH-MA
A közgazdász ezt követően gyakorlati példákkal is bizonyítja a fentieket a 32 legfontosabb politikai napilap 2018 és 2023 közötti magyarországi adatai alapján.
A historikus adatokból egyértelműen kitűnik, hogy az egyes sajtóorgánumok olvasottsága és a kereskedelmi hirdetések volumene kéz a kézben jár. Igaz ez akkor is, amikor kizárólag a kormányközeli médiumokat vizsgáljuk: a kereskedelmi hirdetők reklámjainak mennyisége pontosan követi az egyszerűen fideszesnek nevezhető lapok és hírportálok olvasottságát.
Ezek száma különösen 2015 után nőtt meg, amikor kormányközeli üzletemberek egyre-másra vásárolták fel a korábban függetlennek tekinthető médiumokat, majd „ajándékozták oda” a 2018-ban megalapított Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, amelynek irányító szerve a Mediaworks lett. (Ez utóbbit „emlékezetes” módon egy osztrák stróman, Heinrich Pecina játszotta át 2016 októberében a Mészáros Lőrinc-féle Opus Pressnek, ami a Népszabadság azonnali bezárásához vezetett). Mindezek hatására a nyomtatott újságot olvasók 80 százaléka a fideszes médiakonglomerátum lapjaiból volt kénytelen informálódni.
Az alábbi ábra részletesen mutatja a kormányközeli lapok közönségarányát (fekete vonal), a piaci hirdetések (kék vonal), valamint az állami hirdetések (piros vonal) mennyiségét. Látszik, hogy míg az olvasottság és a kereskedelmi reklámok mennyisége korrelál, addig az állami hirdetési volumen 2015 után „repülőrajtot” vesz, és egészen 2022-ig markánsan emelkedik, míg az egyre mélyülő államháztartási krízis némi önmérsékletre nem szorította a kormányt, és végül a költés a harmadára esett vissza. Igaz, az eloszlás semmivel sem lett demokratikusabb: a reklámpénzek több mint 80 százaléka kormányközeli médiumokhoz került.
Ezek eredményeként 2015 és 2023 között a kormányzati hirdetések volumene 150 százalékról 600 százalékra nőtt az 1998-as szinthez képest, miközben a piaci hirdetések és az olvasottság a bázisév harmadára esett vissza, ami azt jelenti, hogy a kormányzati hirdetések szintje kilencszer magasabb volt annál, mint amit a piaci viselkedés indokolt volna.
Mindez önmagában nem jelentene állami támogatást, azonban látszik, hogy míg a független médiumok esetén a kormányzati hirdetések volumene arányos az olvasottsággal (sőt, a legtöbb esetében vélhetően inkább alatta van, hiszen a függetlenként jelölt Népszava reklámbevételeinek több mint 70 százalékát állami hirdetésekből szerzi, míg máshol ilyet szinte egyáltalán nem találunk), addig a kormányközeli lapoknál az állami hirdetések mennyisége nem indokolható az olvasottsággal.
A HVG korábban azt is kimutatta, hogy amikor az állam kevesebbet hirdetett egy adott évben, a kormánybarát médiumok bevétele hasonló arányban csökkent. Ez a közvetlen kapcsolat mutatja, hogy az állami források esetleges elapadásával a legtöbb kormányközeli lap és hírportál jelen formájában fenntarthatatlan lenne.
2021-ben például az állami hirdetéseknek a Mediaworks teljes portfóliójára számított aránya 53 százalék volt, 2022 első negyedévében (tehát a választási kampány véghajrájában) viszont már majdnem kétharmad volt.
Összességében az adatokból tisztán látszik, hogy a kormányzati hirdetési gyakorlat nem felelt meg a piaci elveknek, torzította a médiapiacot, és előnyben részesítette a kormánybarát médiát, ami a közönségarányokból számított arányos költési elv megsértését jelenti, így jogi értelemben állami támogatásnak minősül – jegyzi meg az elemzés szerzője.
Kimutatható az is, hogy 2015 után a Simicska Lajoshoz tartozó Magyar Nemzetből (amely addig egyik első számú haszonélvezője volt az állami hirdetéseknek) azonnal eltűntek az állami reklámok, míg az ezek „pótlására” létrehozott sajtótermékek (például a Magyar Idők) indulásuk napjától kezdve jelentős állami hirdetési támogatásban részesültek. Tehát a politikai irányváltás szinte azonnal tükröződött a kormányzati költésekben.
Amikor pedig egy újság kormányközeli üzletember kezébe került (például a KESMA-hoz tartozó, de korábban független kézben lévő megyei napilapok, vagy éppen az azóta megszűnt Figyelő gazdasági hetilap), akkor a hirdetési bevételeik ugrásszerűen megnőttek.
450 milliárd fixszel…
Amennyiben az Európai Bizottság jogellenes állami támogatásnak minősítené a kormányzati hirdetéseket, az érintett médiavállalatoknak vissza kellene fizetniük ezeket az összegeket, méghozzá kamatokkal együtt.
A szerző első lépésként meghatározta, hogy az egyes újságoknak mennyi kormányzati hirdetési bevétele volt, majd ebből kivonta azt az összeget, amelyet a piaci normák alapján jogosan megkaphattak volna. A különbözet jelenti a visszafizetendő jogellenes támogatást.
Ezek alapján a szerző úgy számol: a visszafizetendő összeg 2018-2023 között kamatok nélkül a nyomtatott sajtó esetében 261 millió euró, az online médiára vonatkozóan (konzervatív becsléssel) 212 millió euró, míg a tévécsatornák esetében 354 millió euró. Ez összesen 828 millió eurót (335 milliárd forintot) tesz ki, kamatokkal együtt pedig (éves 5 százalékos átlagos kamatlábbal számolva) 1,1 milliárd eurót, azaz körülbelül 450 milliárd forintot, ami meghaladja a teljes magyar reklámpiacon mért éves összköltést.
Cél az átláthatatlanság
A jelentés fő következtetése, hogy Magyarországon 2015 és 2023 között a kormány és az állami vállalatok szelektív állami támogatást nyújtottak kormányközeli médiavállalatoknak. A jogellenes állami támogatás következményeként a kormánykritikus médiumok pénzügyileg meggyengültek, sok független médium megszűnt vagy kormányközeli kézbe került, jelentősen nőtt a médiakoncentráció a kormányoldalon, a sajtószabadság szintje pedig csökkent.
A Magyar Hang beadványa ezért azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság indítson vizsgálatot a magyar kormányzati hirdetési gyakorlat ügyében, a jogellenesen nyújtott állami támogatásokat fizettesse vissza az érintett médiavállalatokkal, hosszabb távon pedig biztosítsa, hogy a kormányzati hirdetések elosztása piaci alapelvek szerint történjen, átlátható és ellenőrizhető módon.
Az EU egy évtizede nem lép semmit
Az Európai Bizottság számára nem új keletű ez a probléma, sőt különböző formákban már közel egy évtizede a testület látókörében van. 2016-ban Jávor Benedek – akkor még zöldpárti EP-képviselőként – a Klubrádióval és a Mérték Médiaelemző Műhellyel (MMM) közös beadványban azt kifogásolta, hogy a magyar közszolgálati média finanszírozása nem felel meg az állami támogatásokra vonatkozó európai szabályoknak.
A Bizottság feltárt ugyan hiányosságokat, ezeket azonban a magyar hatóságok orvosolták, majd nyolc év elteltével a brüsszeli testület elutasította a panaszt, lényegében azzal érvelve, hogy „a magyar közszolgálati média állami támogatása úgynevezett létező támogatás, mivel már a csatlakozási tárgyalások megkezdése, 1994. december 10-e előtt is lényegében azonos formában létezett”. Az MMM úgy kommentálta ezt, hogy „az érvelést nem tudjuk másképp értelmezni, mint hogy a Bizottság nem akart foglalkozni a valódi kérdésekkel”.
Az Európai Bizottság 2020-tól kezdve minden évben az összes tagállamra elkészíti éves jogállamisági jelentését. Ennek a szempontrendszere nem változik: négy területet vizsgálnak, ezek egyike a médiapluralizmus és médiaszabadság. Magyarország esetében már a legelső jelentésben az olvasható, hogy a magyar média szabadságát „csorbította az állami hirdetések elosztásával kapcsolatos jogszabályok és átláthatóság hiánya, aminek következtében a 2020. évi Médiapluralizmus Monitor ezt a mutatót a lehető legmagasabb kockázati szintűnek (97 százalék) értékelte”.
Az előbb említett Monitor kiemeli, hogy 2019-ben a kormányközeli orgánumoknál elhelyezett állami hirdetések aránya az újságok piacán 75, a televíziós piacon 95, míg az online hír-, valamint a rádiópiacon 90-90 százalékot tett ki.
Az állami hirdetési költések egyenetlensége évről-évre előkerült a jogállamisági jelentésben. A legfrissebb, tavalyi vizsgálatban ezt állapítják meg: Magyarország „nem tett előrelépést olyan jogszabályok elfogadása tekintetében, amelyek biztosítják az állam, illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok hirdetési kiadásainak méltányos és átlátható elosztását.”
Erre hivatkozva a következő ajánlást fogalmazta meg a Bizottság Magyarországnak: „Fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják az állam, illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok hirdetési kiadásainak méltányos és átlátható elosztását.” Ennek az ajánlásnak azért van jelentősége, mert az időközben rendszeressé vált javaslatokat a következő költségvetési időszakban szeretné kötelezővé tenni az Európai Bizottság, erről már több alkalommal nyilatkozott Michael McGrath jogállamiságért felelős biztos. Ez azt is jelenti, hogy a tervek szerint ha az adott tagállam nem felel meg az ajánlásnak, akkor az lehetőséget nyújt az uniós források korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására.
A magyarországi médiahelyzet (nagyon) jelentős hatásának is köszönhető, hogy néhány évvel ezelőtt az Európai Bizottság hozzákezdett a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet kidolgozásához. Ezt a jogszabályt végül tavaly fogadták el a tagállamok, egyedül Magyarország nem szavazta meg, de ebben a kérdésben nem volt vétójog. A törvény indokolása szerint „a rendelet azokra az unión belüli növekvő aggodalmakra ad választ, amelyeket egyrészt a média politizálódása váltott ki, másrészt az, hogy nem átláthatók a média tulajdonviszonyai és az állami hirdetési pénzek médiaszolgáltatók számára történő kiosztása”.
Éppen ezért a rendelet megállapítja az átláthatósági követelményeket az állami hirdetéseknek a médiaszolgáltatók és az online platformokat üzemeltető szolgáltatók közötti elosztását a közigazgatási szervek és szervezetek által. A rendeletben foglaltak azonban csak 2025. augusztus 8-tól alkalmazhatók. | Így tapsolt el a kormány 335 milliárd forintot a baráti médiumokon keresztül | Semmilyen piaci logika nem indokolja, hogy a magyar kormány és az állami cégek kizárólag kormánybarát médiumokban hirdetnek. Ha az Európai Bizottság is elfogadja a Magyar Hang érvelését, az érintett cégeknek akár közel 450 milliárd forintot is vissza kell fizetniük, ami a fideszes médiabirodalom megroppanását is eredményezheti. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250429_propaganda-media-335-milliard-kormany-hirdetes-magyar-hang-panasz-europai-bizottsag-reagal?utm_source=hvg_hvg360_napi&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter&utm_content=hvg360 | 2025-04-29 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Szíjj László is mindent elkövet annak érdekében, hogy egyre nagyobb legyen a cégbirodalma. Az Opten adatbázisa szerint a főleg az építőiparban terjeszkedő NER-milliárdos új korlátolt felelősségű társasággal jelentkezett: április 28-án jegyezték be a Lunea Global Kft. névre keresztelt vállalkozását. Nem bonyolította túl a tulajdonosi viszonyokat a tiszakécskei üzletember, hanem közvetlenül a saját nevére vette a szervezetet.Főtevékenységén kívül egyéb másra nem is vállalkozik a Lunea Global Kft., így kizárólag üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadással kívánnak foglalkozni a jövőben. Ez egy közkedvelt és kellően tág tevékenységi kategória. A hivatalos meghatározás szerint ebbe az szakágazatba tartozik az üzleti vállalkozások és egyéb szervezetek számára nyújtott tanácsadás, útmutatás és közreműködő segítségnyújtás a vezetést érintő kérdésekben, mint például társasági stratégia és szervezeti tervezés, az üzleti folyamat áttervezése, a vezetés korszerűsítése, költségcsökkentés és más pénzügyi kérdések, marketingpolitika, humánerőforrás-politika kialakítása, gyakorlati alkalmazása és tervezése, bér- és nyugdíjazási stratégia tervezése, termelés ütemezése és ellenőrzés tervezése. Azt egyelőre nem tudni, hogy Szíjj László kinek akar tanácsokat adni, azt sem lehet kizárni, hogy leginkább a saját többi cége számára fog.Bár a milliárdos vállalkozó az elmúlt években főként az építőiparban ért el látványos sikereket - elsősorban a Duna Aszfalt Zrt. révén -, a tanácsadás sem áll tőle távol. Új cége központja ezúttal nem Tiszakécskén, hanem a budai üzleti élet szívében, a XII. kerületi Nagy Jenő utca 12. szám alatt található. Ugyanez az épület ad otthont több ingatlanos érdekeltségének, valamint a Minerva Zrt.-nek is, amely elsősorban vagyonkezeléssel foglalkozik, de igény szerint tanácsadást is végez.A Lunea Global Kft.-ről egyelőre annyi tudható, hogy ügyvezetője Csíkos Ágnes lett. Az Opten adatbázisa szerint jelenleg más cégben nem tölt be vezető szerepet, korábban azonban éppen az említett Minerva Zrt.-nél dolgozott felelős pozícióban, és ott már hozzájárult Szíjj László vállalkozásainak működéséhez.Szíjj László viszonylag ritkán gründol vagy vásárol magának új vállalkozást, de azért mostanában viszonylag aktív. Lapunk írta meg, hogy tavaly decemberben szerezte meg a Duna Aszfalt Zrt. a cseh hátterű Subterra-Raab Kft.-t. Az alagútfúró cégnek azóta más nevet adott, ma már Duna Rába Építő Kft. formában működik. Így még könnyebb lesz összetéveszteni egymással a NER oszlopos tagjának különböző vállalkozásait, ugyanis létezik Duna Hídépítő Kft. és Duna Útépítő Kft. nevű cége is.A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 2024-es összesítése szerint Szíjj László a hatodik leggazdagabb magyar 300 milliárd forintra becsült vagyonnal. Ő volt a tulajdonosa a Lady MRD nevű luxusjachtnak, aminek a fedélzetén korábban Mészáros Lőrinc és Szijjártó Péter külügyminiszter is megfordult. A biztos jövő szite borítékolható: a Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma alapította Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2022-ben 35 évre nyerte el a hazai gyorsforgalmi úthálózat kezelését.A Transparency Magyarország által márciusban publikált Tenderbajnok című elemzés Szíjj Lászlót a harmadik helyre hozta ki a 2021-2023 közötti időszak közbeszerzéseit vizsgálva. Az útépítésben taroló Szíjj László esetében az elemzés szerint a keretmegállapodások tették ki a hét érintett, általa tulajdonolt vállalaton keresztül elnyert, összesen 758 milliárd forint értékű eljárás zömét. Mindez arra is rávilágít a Transparency szerint, hogy a közbeszerzési rendszeren belül a keretmegállapodások értékének aránya jelentősen növekedett. Ezt azért látják aggasztónak, mert az ilyen eljárások hosszú évekre lezárhatják a versenyt, és sokszor nem biztosítják az átláthatóságot. | A Szijjártó Pétert jachtoztató milliárdos ezentúl tanácsokat is osztogat | A tiszakécskei üzletember ritkán indít új vállalkozást, de most megtette Lunea Global Kft. néven. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-szijjarto-petert-jachtoztato-milliardos-ezentul-tanacsokat-is-osztogat.html | 2025-05-12 09:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mészáros Lőrinc ügyvédjének, Kertész Józsefnek, valamint Száraz Istvánnak - akit Matolcsy György volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az állítólagos barátjaként, és az ő köréhez sorolva szoktak emlegetni - a céges ügyeit eddig külön-külön dolgoztuk fel. Ezúttal azonban ritka eset történt: egy cikkben foglalkozunk mindkettejükkel. Ennek oka, hogy az Opten nyilvános adatbázisa szerint üzleti kapcsolat jöhetett létre Kertész József és Száraz István között: a Prime Treasure Zrt.-ről van szó, amely tavaly nyáron alakult, és kezdetben Kertész volt az egyedüli részvényese. Szeptemberben azonban a tulajdonosi jogokat a Prime Treasure Magántőkealap vette át..Ez még nagy váltást nem jelentett a vagyonkezelő cég életében. Ez a magántőkealap ugyanis egyike annak a mintegy tucatnyi magánőkelapnak, amelyik a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez tartozik. A cég 75 százalékban Kertész Józsefé, aki amellett, hogy főhivatásszerűen a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja.Tavaly december közepe óta viszont már a Citadel Alapkezelő Zrt.-hez tartozik a Prime Treasure Zrt., de ezt csak mostanában, április 29-én jegyezték be.Ez viszont már nagy és érdekes váltást jelent. Ugyanis a Citadel Alapkezelő Zrt. Száraz Istvánhoz tartozik a Quartz Befektetési Alapkezelőn keresztül. A végső tulajdonos persze egy sokadik magántőkealap, a Felis, amelyet a Quartz kezel. Száraz István neve többnyire a Matolcsy-klán tagjaként szokott szerepelni a sajtóban, pedig ezek szerint a NER egyéb részeivel is remek kapcsolatot ápol.Közös bázis a ValtonnalKertész Józsefnek ezen kívül is mozgalmas hetei vannak. Szintén az Opten adatbázisából derült ki, hogy Mészáros Lőrinc ügyvédje egy teljesen új, zöldmezős részvénytársaságot is összerakott. Az Excelsus Consulting Zrt. névre keresztelt vállalkozást április 8-án jegyezték be, főtevékenysége pedig az üzletviteli tanácsadás lett. Ennél a cégnél a választott székhely a legizgalmasabb: Hegyalja út 109. a XII. kerületben. Ez a Varga Lajos féle, az örző-védő piacon jelentős pozíciókat foglaló Valton bázisa, de a milliárdos üzletembernek számos egyéb cége is itt lakik.Ez az első alkalom, hogy Varga Lajosnak és Kertész Józsefnek azonos címen bukkannak fel a cégei, ugyanakkor nem az első alkalom, amikor a két sikeres vállalkozót összehozta a sajtó. Még 2023-ban lehetett arról olvasni, hogy nem Varga Lajos a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, a Valton-Sec fő részvényese, hanem a Prime Multi Zrt., melynek legnagyobb tulajdonosa a Prime Multi Magántőkealap, ami Kertész Józsefhez köthető. Ez nem bizonyult igaznak, a kép mostanra már rég kitisztult: a Valton és a Prime Multi Zrt. is Varga Lajoshoz köthető.Ugyanakkor - csak hogy teljesen körbe érjünk - Varga Lajosnak és Száraz Istvánnak is van közös vállalkozása: a Dry Property Group Kft, amit a STU-SZA Szolgáltató Kft. és a Dry Holding Kft.-én keresztül birtokolnak.Történt egy harmadik céges fejlemény is Kertész Józseffel kapcsolatban: május 5-én ő lett a proForest Kft. tulajdonosa. Korábban csak zálogjogosultként szerepelt a cégben. Ez egy viszonylag összetett jogi helyzet, amelynek lényege, hogy a zálogjog lehetőséget ad arra, hogy a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból - például egy korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrészből - más hitelezőket megelőzve elégítse ki követelését, ha az adós nem teljesít. A proForest egyébként egy kis méretű vállalkozás, amely időközben a pesti belvárosba költözött - arra a környékre, ahol Kertész József több más érdekeltsége is működik. | NER-keringő: összeértek Matolcsy György és Mészáros Lőrinc körei | Kertész József új cége beköltözött a Valton bázisára, de Száraz Istvánnal is nyélbe üthetett egy üzletet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ner-keringo-osszeertek-matolcsy-gyorgy-es-meszaros-lorinc-korei.html | 2025-05-11 06:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
Négy állami megbízást is kapott 2025 első hónapjaiban a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Balásy Gyula három cége - a Lounge Event Kft., a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. -, összesen több mint nettó 3,412 milliárd (bruttó 4,334 milliárd) forint értékben. Egy kommunikációs megrendelés a Honvédelmi Minisztériumtól (HM), három rendezvényszervezési megbízás pedig a tárca háttérintézményétől, a HM Zrínyi Geoinformációs és Toborzástámogató Közhasznú Nonprofit Kft.-től érkezett. A munkák a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül jutottak el Balásy cégeihez - ők bonyolítják az állami kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok központosított közbeszerzéseit.Februárban derült ki, hogy az NKOH-nál nemcsak az Integritás Hatóság vizsgálódik, hanem rendőrségi nyomozás is indult. A rendőrség azt vizsgálja, valódi versenyhelyzetben előfordulhatna-e, hogy az állami kommunikációs megbízások csaknem háromnegyedét immár egy évtizede ugyanaz a cégcsoport - Balásy Gyula érdekeltségei - nyerje meg, amelyek gyakorlatilag kizárólagos bedolgozói a NKOH-nak.Balásy cégeinek egyes szerződéseivel összefüggésben is nyomoz a rendőrség. Bár megkérdeztük őket arról, hogy történt-e gyanúsítotti kihallgatás a NKOH-t, illetve a Balásy-szerződéseket érintő nyomozásokban, válasz egy hét elteltével sem érkezett.A NER-hez sorolt üzletembert leginkább az állami kommunikációs megbízások miatt emlegeti a sajtó, pedig az állami rendezvényszervezési piac is nagy torta, amelynek gyakorlatilag minden szelete hozzá kerül. Ráadásul a rendszer is ugyanaz: az NKOH megpályáztat egy hatalmas keretszerződést, Balásy cége(i) megnyerik, majd ez alapján a különböző állami szereplők - minisztériumok, háttérintézmények - egyedi szerződéseket kötnek velük, gyakran több százmilliós, milliárdos nagyságrendben. Ezek az egyedi szerződések formálisan különállóak, de mind a központi keretszerződésre épülnek. A jelenlegi kommunikációs keretszerződést 2022 májusában írták alá a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. konzorciumával, 75 milliárd forintos keretösszeggel. Ennek időtartama meghosszabbítható, az összeg pedig újratölthető. Csakúgy, mint a rendezvényszervezési keretszerződésnél, amely szintén egy Balásy-cégnél, a Lounge Event (korábban Moonlight Event) Kft.-nél landolt tavaly márciusban, ugyancsak 75 milliárdos keretösszeggel.Lövészárok, Hadi Park, élményközpontokÍgy kapta meg a kommunikációs keretszerződésen belül a HM filmgyártási és kommunikációs feladataira vonatkozó munkát most a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft., nettó 687,7 millió (bruttó 873,38 millió) forint értékben. A minisztérium idén is folytatja a katonai pályákat népszerűsítő Haderő című magazinsorozatát, a szerződés ezt fedi le.A tervek szerint 52 epizódból álló sorozat készül, amelyek mindegyike 20 perces, és négy 5 perces szegmensre tagolódik. A műsorokat különböző budapesti és vidéki helyszíneken forgatják. Az epizódok célja, hogy bemutassák a XXI. századi kihívásokra válaszolni képes, modern technológiával felszerelt magyar haderőt, különös tekintettel a katonákra és az alakulatokra.A magazinműsorok minden részében egy-egy "katonasorson" keresztül mutatják be a honvédség világát: egy kadét, egy tiszt, egy különleges műveleti katona vagy éppen egy katonai vezető mindennapjai, döntései és motivációi kerülnek fókuszba. A sorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a haza védelmének évszázados hagyományaira, a tartalékos haderő szerepére, valamint a toborzás fontosságára. A kész epizódokat a közszolgálati médiaszolgáltatók - várhatóan az M1 csatorna és a mediaklikk.hu - tűzik majd műsorukra, "HadERŐ" címmel.A korábbi részek az állami média felületén elérhetőek:A nagyobb tételek a rendezvényszervezési keretszerződésből érkeztek: három megbízást is elnyert a Lounge Event Kft. a HM Zrínyi Nonprofit Kft.-től, mindhárom megállapodás 30 százalékos opciós keretet tartalmaz:A "Honvédelmi Élményközpontok létrehozásához kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása" című szerződés nettó értéke 1,544 milliárd forint (bruttó 1,96 milliárd forint). Balásy Gyula cégének - valamint alvállalkozóinak - feladata öt darab, egyenként 100-200 négyzetméteres honvédelmi élményközpont fejlesztése és létrehozása lesz Győrben, Nyíregyházán, Békéscsabán, Székesfehérváron és Budapesten (ezt déli rendezvényhelyszínként említik). A központok célja, hogy interaktív katonai élményeket és oktatási programokat nyújtsanak, elősegítve a Magyar Honvédség népszerűsítését, az edukációt és a katonai toborzást. A létesítmények a már működő Bálna Honvédelmi Központhoz hasonlóan élményalapú, kiállításokkal és programokkal kiegészített rendezvényterek lesznek.A "Zánkai Haditechnikai Park fejlesztéséhez, megújításához és toborzástámogatáshoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása" című szerződés nettó értéke 393,645 millió (bruttó 499,93 millió) forint. A Lounge Event Kft. bonyolítja le a haditechnikai park megújítását. Ez a park már létezik, a Zánkai Erzsébet-táborhoz tartozik, a 71-es út mellett fekszik. Most viszont jelentősen fejlesztik. A helyszínt mobil, előregyártott, illetve a kivitelezés során gyártott, könnyen elbontható elemekből kell kialakítani, amelyekhez nincs szükség építési engedélyre. A cég gondoskodik a kapcsolódó kiállítások és élményprogramok működtetéséről, az építési és bontási munkák koordinálásáról, valamint a létesítményben tartandó rendezvények és események teljes körű megszervezéséről és lebonyolításáról. A tervképeken például orvlövésztorony, géppuskafészek, bunker, aknamező és ejtőgép is szerepel.A "Kincsem Honvédelmi Park létrehozásához és toborzástámogatáshoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása" című szerződés keretösszege nettó 787,27 (bruttó 999,83 millió) forint. Az Mfor birtokába került dokumentumok szerint a Kincsem Hadi Park létrehozását azzal indokolják, hogy "izgalmas attrakcióval hatékonyan támogassa a Magyar Honvédség toborzási, oktatási és népszerűsítési céljait". A Kincsem Parkban eddig is tartottak haditechnkai bemutatókat, rendezvényeket, hogy a mostani fejlesztés mennyiben befolyásolja a park jelenlegi funkcióját, arról a Honvédelmi Minisztériumot kérdeztük meg, válaszaikkal bővítjük cikkünket. Annyi már tudható, hogy katonai-honvédelmi tematikájú, kültéri kalandpark évente akár több százezer látogatót is fogadhat a tervek szerint. A látogatók szimulált kiképzési gyakorlatokon és fizikai feladatokon keresztül ismerkedhetnek meg a katonák életével, a katonai kiképzőterekhez hasonló környezetben. A projekt célja, hogy hozzájáruljon a nemzeti ellenállóképesség növeléséhez, a civilek katonai ismereteinek bővítéséhez, valamint a tartalékos állomány bővítéséhez és megerősítéséhez. A parkban egy 2080 négyzetméteres katonai zóna épül. A központi bázis hat darab 12 méteres konténerből álló, részben téliesített épületegyüttes lesz, oktatási és eligazítási funkcióval. Emellett kialakítanak parancsnoki, "medic", étkező és tematikus sátrakat, barakksátrakat, valamint zárható raktárkonténert és előtér-lounge-ot. A harcászati kiképzést mobil épületharc-installáció, taktikai "labirintus", bootcamp, OCR pálya, mászótorony és extrém tereppálya szolgálja. Airsoft és éles lőteret is kialakítanak, valamint bunkerekkel, lövészárkokkal ellátott szimulációs tér is a tervek között szerepel. Egy 800 négyzetméteres Exatlon-szerű akadálypályát is említenek, katonai tematikájú checkpointokkal és képességbemutató installációkkal.Így működik a rendszerA K-Monitor közérdekű adatigényléssel, majd peres úton szerezte meg az NKOH 2022-ben megkötött, akkor még "csak" 50 milliárd forint keretösszegű rendezvényszervezési keretmegállapodását és annak mellékleteit. Az adatok alapján feltárták azt a központosított közbeszerzési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a kormány évente tízmilliárdokat költsön el Balásy Gyula érdekeltségeinél - a Lounge Event Kft.-nél és a Visual Europe Zrt.-nél - verseny nélkül.A rendszer lényege a már említett, egyszereplős keretmegállapodás. Az NKOH - nem nyilvános egyeztetés után - az ajánlattevőtől (gyakorlatilag mindig Balásy cégeitől) bekéri az ajánlatot, majd az intézmény és a cég újabb keretszerződést köt egymással. A 2022-es keretmegállapodás elvileg egy évre szólt, ám kétszer is meghosszabbították anélkül, hogy erről formális szerződésmódosítás történt volna, így 2024 májusában is még ezen keresztül kaptak munkákat Balásy Gyula cégei.A nyertes cégek egy előre megadott, több mint tízezer tételes ártáblázatra adtak ajánlatot. Az értékelés során az egyes tételeket súlyozás nélkül összegezték, így a K-Monitor szerint a rendszer tálcán kínálja, hogy az ajánlattevő alulárazhatja a ritkán rendelt, drága tételeket (például a világsztárok fellépti díját), miközben felülárazhatja a gyakran igényelt, olcsóbb szolgáltatásokat (így például a cateringet, hostessek szolgáltatási díjait vagy a dekorációt). Kiemelték, hogy "ez a lehetőség egyáltalán nem csak Balásyék számára adott - bármilyen piaci szereplő vagy potenciális ajánlattevő szempontjából ez a racionális magatartás egy ilyen formában bekért ártáblázat esetén, ugyanis így tudja az elért hasznot maximalizálni."A nyilvánosság csak nehezen tud tájékozódni, mivel a keretszerződések mellékleteit gyakran nem teszik közzé, az egyedi megrendeléseket pedig egyáltalán nem publikálják.Kérdéseinket elküldtük a Honvédelmi Minisztériumnak, válaszaikkal bővítjük cikkünket. | Aknamezős hadipark, labirintusos kalandpark és katonás műsor: milliárdok landolnak Balásy Gyula cégeinél a honvédelem jegyében | 2025 elején több mint 4,3 milliárd forint értékben kaptak megbízásokat Balásy Gyula cégei a Magyar Honvédségtől, illetve háttérintézményétől. A feladatok között szerepel egy katonai magazinsorozat gyártása, öt új honvédelmi élményközpont kialakítása, valamint egy lövészárkokkal, bunkerekkel és airsoft pályákkal felszerelt kalandpark is – mindez elvileg a fiatalok megszólítását és a honvédség népszerűsítését szolgálja. A rendőrség egyelőre hallgat arról, hogy állnak a nyomozások Balásy Gyula cégei egyes szerződéseinek, illetve a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak az ügyében. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/balasy-gyula-honvedelem-hadipark-hadero-milliard.html | 2025-05-12 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
A NAV kommandósai 2021-ben csaptak le egy bűnszervezetre, ami a BKV-ba is beépült, és a vádlottak vallomása szerint éveken keresztül milliárdokat szívott ki onnan.Képek bizonyítják, hogy a szervezet irányítójával, a "Nagymesterrel" szoros kapcsolatot ápolt Bolla Tibor, a közlekedési vállalat vezérigazgatója.Közös szilveszter Balin, páros szelfi Kínában.Egy elhagyatott Bimbó úti villa, egy kihallgatás jegyzőkönyve és a rejtélyes Hotel Metróba belepumpált 133 millió is arra utalnak, hogy a barátságnál jóval több köti össze a Nagymestert és a BKV fejét.Bolla Tibor azt állítja, hogy csupán "normális" munkakapcsolat fűzte az elsőrendű vádlotthoz.Bolla Tiborral, a BKV vezérigazgatójával 2021-ben leültem beszélgetni, mert szerettem volna megérteni, hogyan épülhetett be a BKV-ba egy komplett bűnszervezet. Hosszan faggattam, de a halk szavú vezetőtől nem sokat tudtam meg a konkrét ügyről. Azt állította, úgy tudja, hogy informatikai és takarítási számlákkal elkövetett adócsalásról lehet szó.Azt viszont egy szóval sem említette, hogy a bűnszervezet fejét, a Nagymester fedőnéven futó F. Zsoltot személyesen is jól ismeri.Sőt, valójában nagyon is közeli barátja. Olyan közeli, hogy forrásaink Bolla "legjobb barátjaként" emlegették. Persze az is igaz, hogy nem kérdeztem rá a kettőjük kapcsolatára. Fel sem merült bennem, hogy a velem szemben ülő decens hivatalnok ilyen szoros kapcsolatot ápol egy börtönben fogant, majd nagy értékű csalásra szakosodott bűnszervezettel.Forrásaink Bollát és a Nagymestert rendszeresen látták együtt bulizni, feltűntek fesztiválok és sportesemények VIP részlegeiben, hozzátartozóikkal és a bűnszervezet más tagjaival együtt jártak külföldön, egzotikus utazásokon, Balin és Kínában. Bolla nem csupán a Nagymesterrel, hanem a szervezet középvezetőivel is szoros, privát jellegű kapcsolatban állt. Pedig a BKV-vezér egy kifejezetten visszafogott vezető benyomását kelti. Tehát nem az a Hagyó Miklós-, Kocsis István-, Tóth Csaba-szerű figura, akikről már első blikkre is a Sopranos sorozat villan be az embernek. El tudom képzelni, hogy a legtöbb olvasó Bolla Tiborról most hall először. Az őt ismerő forrásaink szerint a „szürke bürokrata” imidzs egy tudatosan felépített karakter, maszk, ami mögé nem sokan láthatnak be.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.„Bűnszervezet működtethette a BKV informatikai rendszerét, Pintér Sándor köre vette át a bizniszt” címmel több mint három éve jelent meg az első videónk az F. Zsolt, alias „Nagymester” által irányított szervezetről. Azóta tucatnyi anyagban mutattuk be a szerteágazó bűncselekmény-sorozat különböző szálait. Hogy milyen horderejű ügyről van szó, azt jól mutatja, hogy ennek kapcsán már vádlott lett szocialista és fideszes politikus, magas beosztású hivatalnok, volt kerületi polgármester, volt ügyész, exminiszter, óriásvállalat vezérigazgatója, az egyik leggazdagabb magyar, és hosszú még a sor. De ez a történet még mindig, ennyi év után is tud olyan fordulatokkal szolgálni, hogy ahhoz képest Bobby Ewing csodába illő feltámadása smafu. A Nagymester-saga legújabb epizódja sem okoz csalódás.Van, aki dolgozik, van, aki meg ügyeskedikA Nagymester ügye nem csupán egyszerű gazdasági bűncselekmény-sorozat, annál sokkal többről szól. Arra mutat rá, hogy a korrupció, a romlottság milyen mélyen megmérgezte a magyar elitet. És nem csupán a Nemzeti Együttműködés Rendszerének emblematikus alakjait, hanem alsóbb szinteken a politikát, a vele összeforrt üzleti életet, a magyar és nemzetközi óriásvállalatokat, az állami nagyvállalatokat, az önkormányzatokat és azok cégeit is. Ahogy az ügy kapcsán a 4iG menedzsere mondta a BKV-s partnerének, amikor a NAV vizsgálódni kezdett náluk: „Van aki dolgozik, van aki meg ügyeskedik.”
Ez nem számlagyárAz egész ügy úgy kezdődött, hogy 2021. júniusban a Nagymesterre és feltételezett társaira egy országos akcióban, nyolcvan helyszínen, 250 fővel csapott le a NAV kommandója, a Merkúr bevetési csoport és a TEK. A NAV nyomozati anyagaiban nyomon követhető, hogy kezdetben egy sima áfacsalásra szakosodott szervezetet akartak felszámolni, de ahogy haladtak előre, észlelték, hogy az ügy szálai egyre magasabbra nyúlnak. Mára tudjuk, hogy véletlenül egy olyan bűnszervezetbe botlottak, ami számos más simli mellett beépült a BKV-ba is, és onnan rafinált módszerekkel, de főként korrupcióval, túlárazással és fiktív szerződésekkel milliárdokat szívott ki, készpénzesített, majd mosott tisztára. A hatóságok még mindig nagy értékű adócsalásként, tehát „számlagyáras” ügyként kezelik a bűncselekményt, de ahogy az egyik vádlott az ügyészségnek szabatosan megfogalmazta, ez tévút, nem ez a lényeg:„a fenti bűnügyben eddig beazonosított elkövetők túlnyomó többsége a terhére rótt költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány összegét gond nélkül megfizette – a legtöbbjük számára ez a néhány tíz-, esetleg százmillió forint aprópénz volt –, mert ezt jóval meghaladó, nagyságrendekkel nagyobb összegekre követtek el valójában szervezett jelleggel csalásokat, amelyekhez a felderített »számlagyárak« csupán »készpénzesítő« szolgáltatást nyújtó segítséget jelentettek, de az elkövetők elsődleges célja nem a forgalmi adó és esetleg más egyéb adók összegének közvetlen megszerzése volt, hanem az adó alapját jelentő, az adó összegét többszörösen meghaladó összegek magánvagyonukba juttatásának szándéka vezérelte őket.”
A születésétől fogva bűzlöttAz előzmények: F. Zsolt, a Nagymester rendőrtiszti főiskolát is végzett, korábban a CBA informatikai igazgatója, azt megelőzően, még a NER előtt a BKV informatikai igazgatója volt. 2009-ben még a BKV menedzsereként vesztegetéssel vádolták meg, hetekig szökésben volt, nemzetközi körözést adtak ki ellene. A korabeli beszámolók szerint külsejét megváltoztatva, haját átfestve, szakállban bujkált külföldön, végül kommandósok kapták el, majd 2017-ben minden vád alól felmentették. Egyik beosztottja így írta le a nyomozóknak főnökét:„F. Zsolt egy folyamatosan ötletelésben lévő személy, aki a végső szót kimondja. (…) Azt hallottam, hogy többen Nagymesternek hívják. Meglátásom szerint tartanak is tőle, komoly tekintéllyel bír.”Az őt közelről ismerő forrásaink szerint egy egyszerre ezer dolgon pörgő, mindent megoldó, simulékony ember, aki kiváló kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik. Politikai nézetektől, nemzetiségtől, nemtől, anyagi helyzettől függetlenül mindenkivel megtalálja a hangot. Egyik pillanatban még a lába alatt egy táskányi pénzzel a BMW motorján száguld át Budapesten, a következő nap már Kínában vagy épp Indonéziában üzletel.Az egyik fő szuperképessége az volt, hogy szinte korlátlan mennyiségű készpénzt volt képes nagyon gyorsan előteremteni és megmozgatni. Legyen szó forintról, dollárról vagy euróról. Márpedig a korrupcióhoz nyomokat nem hagyó készpénzre van szükség. F. Zsolt bárkit képes volt megkenni. Még azt is, aki nem akarta. Olyan meggyőzően, olyan nagyvonalúan tukmálta a vesztegetési pénzt, hogy még aki eleinte ellenkezett, végül az is beadta a derekát.A Nagymester és csapata 2015-ben a SIS (később Sys) nevű céget felvásárolva beépült a BKV-ba. Látszólag ez a cég látta el a BKV informatikával kapcsolatos feladatait.A Sys 2019-ben ismét behúzta a BKV-s tendert, immáron 10 évre, 38 milliárdos keretösszeggel. A Nagymester a BKV-ba beépült céget, a Sys IT Services Kft.-t nem vette a nevére, strómanok segítségével irányította. A bűncselekmény leegyszerűsítve röviden arról szólt, hogy a Sys durván túlárazta a munkát, az extraprofitot pedig kamu alvállalkozói szerződésekkel, fiktív munkákkal kiszívta a BKV-ból, a valós munkát kiszervezte a T-Systemsnek, aki pedig rálátott a tevékenységükre, azokat lefizették vagy bevonták az üzletbe. A Nagymester vallomása szerint az üzlet zavartalan működésének érdekében személyesen fizette le Baja Ferenc és Molnár Zsolt szocialista és Jelen Tamás fideszes politikusokat és a T-Systems vezérigazgatóját, Kaszás Zoltánt is, akikre az ügyészség letöltendő börtönt kért. A szervezet egyik tagjának vallomása szerint hozzávetőleg három milliárd forintot szívtak ki a BKV-s üzletből készpénzben. (Ez csupán egyetlen üzlet a sok tucat közül.)Hogy ez a BKV-s informatikai üzlet milyen jelentőséggel bír, azt jól illusztrálja, hogy egy nappal azelőtt, hogy a NAV bejelentette, lecsaptak a Nagymester szervezetére a kommandósok, az üzletet Pintér Sándor bizalmasa, Tasnádi László, volt belügyi államtitkár vette át, tőle pedig, ahogy a hvg megírta, nem is régen Csányi Sándor vásárolta meg a közlekedési vállalat informatikáját üzemeltető céget.Tehát még a Tarlós-érában, 2015-ben indult a kavarás, aztán 2019 nyarán, még éppen az ellenzéki hatalomváltás előtt újabb 10 évre elnyerték azt, majd meglepetésre Karácsony Gergelyék alatt is zavartalanul folytatták tovább a BKV kipakolását, amíg a NAV le nem csapott rájuk. A Karácsony-féle vezetést nem nagyon kavarta fel, hogy a vád szerint a Fidesz idejében bűnözők jutottak be Budapest egyik legjelentősebb cégébe, akiket bilincsben vittek el. Elhallgatták az ügyet.Egy árva sajtótájékoztatót sem tartottak az esetről. Pedig a Nagymesterrel és csapatával nem most hozta először össze a sors Karácsony Gergelyt. Ugyanis F. Zsolt vallomása szerint részben az ő bűnszervezete pakolta ki a zuglói parkolási kasszát is szintén Fidesz-MSZP támogatással pont abban az időszakban, amikor Karácsony Gergely volt a kerület polgármestere.Karácsony csak Hadházy Ákos unszolására rendelte el a belső vizsgálatot a BKV-nál, ami végül arra jutott, hogy náluk minden a legnagyobb rendben zajlott, „a BKV a tőle elvárható gondossággal, a jogszabályokat maximálisan betartva járt el”. A vizsgálatot Bolla Tibor BKV vezér jobbkeze, Korompai-Romsics Krisztina compliance osztályvezető jelentésére hivatkozva fogadták el. Ennek még jelentősége lesz a későbbiekben. Hogy találhattak mindent rendben, amikor az egész informatikai üzlet a születésétől fogva bűzlött?Ha másnak nem, akkor annak mindenképpen gyanúsnak kellett volna lennie, hogy még a közbeszerzési időszakban, tehát 2019-ben a hatóságok bilincsben vitték el a Sys ügyvezetőjét, a Nagymester üzlettársát, strómanját: Sz. Zoltánt. Mert egy másik gazdasági bűncselekmény kapcsán meggyanúsították. Ezért még a pályázati időszakban le kellett őt váltani. A Sys ügyvezetője ezek után M. Iván lett, volt rendőr, a CBA biztonsági főnöke, civilben a Goj Motorosok egyesület alelnöke. Tehát egy vagyonőrre bízták a BKV informatikai rendszerét.
A legjobb barátBolla Tibor lassan 13 éve vezeti a közlekedési vállalatot, és 2008 óta van ott vezető beosztásban, korábban gazdasági igazgató volt. Tarlós István anno, amikor sorban vitték el a BKV-vezetőket, egy igazi „tarlósos” nyilatkozattal jelentette be, hogy ideiglenesen Bollát jelöli elnök-vezérigazgatónak:„valószínűleg azt az egy személyt fogom megbízni az új vezető kinevezéséig, akit a BKV régi vezetői közül vizsgált az ügyészség, és felmentette”.
Bolla Tibor is azok közé tartozott, akiket a Hagyó Miklós-os, Nokia-dobozos időkben meggyanúsítottak, de később vádat már nem emeltek ellene. Bolla a később sikkasztásért 5 év börtönre ítélt Kocsis István BKV-vezér bizalmasa volt. Forrásaink szerint annak is köszönheti hosszú karrierjét, hogy a városházán máig erős szocialistákkal és a fideszesekkel egyaránt kiválóan megtalálja a hangot.Eljár NER-es bulikra, de szívesen mulat együtt Horváth Csaba MSZP-politikussal is. Jó katona, nem akadékoskodik, nem arrogáns, mindig szolgálatban van, teljesíti a politikai utasításokat, legyenek azok szakmailag bármennyire irracionálisak. Kiváló példa erre a „felújított” metrókocsik ügye, amikről évekkel később vallotta be, hogy valójában nem is igazán felújítottak, hanem „újragyártottak”, de korszerűtlenek, nincs bennük légkondi, viszont oroszok. Márpedig a tender elbírálásakor láthatóan ez volt a legfontosabb szempont.Bolla Tibor ideiglenes vezérnek indult, de annyira bevált, hogy nem csak Tarlós tartotta meg. Miután a Fidesz 2019-ben elvesztette a főpolgármester-választást, a szocialisták nyomására Karácsony Gergely is megtartotta BKV-vezérnek. Ez egy meglepő húzás volt. Kilenc év szívás után Budapesten az ellenzék legyőzte a Fideszt, de a főváros egyik legjelentősebb, legnagyobb költségvetéssel futó, legérzékenyebb cégének élén nem látták szükségét a váltásnak.Az elhagyatott Bimbó úti villaAz önmagában felvet kérdéseket, hogy a BKV vezérigazgatójának „legjobb” barátja behúz egy közel 40 milliárdos BKV-tendert, majd kiderül, hogy ezáltal egy bűnszervezet jutott be a vállalatba, de ez még önmagában nem bizonyítja, hogy Bollának köze van a Nagymester körüli bűnös üzelmekhez. Viszont vannak arra utaló jelek, hogy többről van itt szó, mint szimpla barátságról. Üzleti szálak is vezetnek a Nagymestertől Bollához.Az egyik ilyen jól eldugott, mégis nagyon konkrét jel a Sys és BKV közötti szerződésben lévő bankgarancia fedezete. A Vállalat és a Sys közötti szerződésben szerepelt, hogy a Sysnek 190 milliós banki garanciát kell felmutatnia a megrendelő felé arra az esetre, ha valamilyen vállalt feladatot nem teljesítenének vagy késve teljesítenének a BKV felé. A bankgarancia fedezete a Bimbó út egyik régi kastély épülete volt. A szerződés megkötéskor, 2019-ben a villát kezelő cég egyik tulajdonosa B. Szilvia, a Nagymester pénzügyi asszisztense volt, a büntetőügy 38. rendű vádlottja. A másik tulajdonos pedig egy bizonyos K. Franciska, aki Bolla Tibor barátnője.Bolla barátnőjének tulajdonrészét 2020-ban maga a Nagymester vásárolta fel. A szervezetének könyvelője, O. Beatrix, amikor a nyomozók kihallgatták, úgy vallott, hogy a ház már kezdettől, tehát jóval a BKV-s tender elnyerése előtt a Nagymesterhez volt köthető:„Bimbó Project Management Kft-vel kapcsolatban elmondom, hogy 2018 augusztusában F. Zsolt szólt nekem, hogy a Kft. korábbi tulajdonosától vagy könyvelőjétől hozzam el a társaság könyvelési iratanyagát, mivelhogy megvásárolta ezt a társaságot. Az elején K. Franciska lett a cég vezetője, azt nem tudom, hogy ő ki, és hogy miért ő lett a társaság ügyvezetője. B. Szilvia a társaság tagja lett. Arról sem tudok nyilatkozni, hogy Szilvia miért került be tagként a társaságba, illetve arról sem, hogy volt-e neki elég pénze, hogy beszálljon ebbe a cégbe. Engem F. Zsolt bízott meg a könyvelési feladatok ellátásával 2018 szeptemberétől.”Tehát a BKV és Sys között létrejött szerződésben a banki garancia fedezete egy olyan ingatlan volt, amit együtt tulajdonolt a Nagymester strómanja és Bolla Tibor barátnője. A BKV vezérigazgatóját közvetve már a szerződés megkötésekor üzleti szálak fűzték a tízéves tendert elnyerő céghez, amit a vád szerint egy bűnszervezet irányított.Bolla barátnőjét a nyomozók mint tanút 2021 decemberében meg is hallgatták a Bimbó úti ingatlan és a BKV és a Sys közötti szerződés banki fedezete ügyében.Tanú: Én a cégből körülbelül 2 év után kiszálltam és értékesítettem a befektetett tulajdonrészemet F. Zsoltnak. A tulajdonrészemet 1,5 millió Ft-ért adtam el F. Zsoltnak. Közben F. Zsolt megnézte az ingatlan terveit, illetve szeretett volna egy lakást venni a környéken, és ezért jött neki az ötlet, hogy megveszi a céget és vele együtt az ingatlant is tőlem, legalábbis a tulajdonrészem arányában. Én csak örültem neki, hogy F. Zsolt ezt megveszi. Arról nincs tudomásom, hogy mi lett B. Szilvia tulajdonrészével.Nyomozó: Van-e arról tudomása, hogy az ingatlanon a Takarékbank Zrt. részére 190.400.000 Ft és járulékai erejéig jelzálogjog került bejegyzésre? Az adós a tulajdoni lap alapján a Sys IT Network Zrt. volt. Nyilatkozzon erre vonatkozóan!Tanú: Nem tudok erről nyilatkozni. Utánanézek.A BKV-vezér és a tanúhoz fűződő kapcsolata nem jött szóba a barátnő meghallgatásán. Bolla Tibort pedig a hatóságok egyszer sem hallgatták ki.A nyomozók azért tudhattak a Bimbó úti ingatlanról és a banki fedezetről, mert az egy lehallgatott beszélgetésben is szóba jött. Egy félreértésnek köszönhetően, egy másik Bimbó úti ingatlan révén említették a Bimbó úti házat. Az alábbi beszélgetést 2021. áprilisban rögzítették a NAV nyomozói. A beszélgetés a Nagymester egyik embere (R) és könyvelője (K) között zajlott le:A Bimbó úti villát a Nagymesterék később értékesítették, azóta elhagyatottan áll.Hotel MetroA másik különös körülmény a BKV-közeli Hotel Metro ügye. Ez a Kresz Géza utca 1. szám alatt álló fura szálló. Azért fura, mert elsőre úgy néz ki, mint egy 50-es években épült ipari épület. Szürke, fém garázsajtók sorakoznak a földszinten, az első emelet megnyújtott ablakai biztosan nem szobákba engedik be a napfényt. Ugyanis ebben az épületben nemcsak a Hotel Metro működik, hanem itt található a BKV egyik áramátalakítója. Transzformátorok működnek a házban, amik többek között a körúti villamos áramellátását is segítik.A Hotel Metro ügyvezetője Korompai Péter, egyik tulajdonosa pedig a felesége, Korompai-Romsics Krisztina. Korompai Péter a BKV egyik szakszervezeti elnöke (Forgalmi és Kereskedelmi Igazgatóság Dolgozóinak Szakszervezete), felesége, Korompai-Romsics Krisztina a BKV-nál a compliance vezető, Bolla Tibor bizalmasa, aki azért felelős, hogy a vállalatnál a törvényi előírásokat, szabályokat és etikai normákat betartsák. Korompai-Romsics Krisztina volt az, aki a vezérigazgató utasítására a Sys és a BKV közötti együttműködést kivizsgálta, és aki mindent rendben talált.A Hotel Metróba 2020. december 11-én bevásárolta magát a Sys, tehát a Nagymester BKV-s cége. Pár héttel később, 2020. december 29-én a Sys 133 millió forint tagi kölcsönt tolt bele a Hotelt működtető cégbe, majd kiszállt a cégből. Tehát a vizsgálatot vezető BKV-menedzser családi hotelébe a vizsgálat tárgyát képező cég, a Sys előbb beszállt tulajdonosként, majd beletolt 133 millió forintot.Bolla Tiborral telefonon beszéltük át a felmerülő kérdéseket:444: Volt egy belső vizsgálat, amit ön rendelt el, ami a Sys és a BKV közötti együttműködést vizsgálta, és azt Korompai-Romsics Krisztina írta alá. A Sys korábban beletolt a Hotel Metro cégébe 133 millió forintot. Ennek a hotelnek a tulajdonosa jelenleg Korompai-Romsics Krisztina, aki a compliance vezető a BKV-nál. Erről van önnek tudomása?Bolla: Nem, erről nekem nincs tudomásom, de szerintem ő nem is tulajdonos a hotelben.444: Ha ránézek az Optenre, akkor azt látom, hogy tulajdonos, a férje pedig ügyvezető. Nekem ez összeférhetetlennek tűnik.Bolla: Aha, nem tudom.444: A másik kérdés, hogy a BKV és a Sys szerződésében lévő banki garancia mögött volt egy fedezet, a Bimbó Kft., ami K. Franciska tulajdona volt, aki az ön élettársa.Bolla: Én nem tudok az ő ügyeiről, de biztos, hogy semmi köze nem volt hozzá. Ezt biztosra veszem. Nem is a párom már.444: Később K. Franciska tulajdonrészét a bűnügy elsőrendű vádlottja, F. Zsolt vásárolta meg. Erről sem tud?Bolla: Én nem hiszem. Nem volt az élettársam, de… Én nem tudom, hogy mikor és mit vett meg.444: Tehát F. Zsolt meg az ön volt barátnője vagy élettársa között volt üzleti viszony?Bolla: Szerintem még üzleti viszonyuk sem volt nagyon. Nem hiszem, hogy ott olyan tranzakciók folytak volna, ami valami óriási pénzügyi mozgással járhatott volna. De én ezt sosem ellenőriztem. Nekem biztos nem volt hozzá közöm. Nem hiszem, hogy olyan összeesküvés-elméletet kell gyártani, ami nincsen.444: De érti, hogy erre miért kérdezek rá?Bolla: Pontosan értem. De nem tudom, hogy ki milyen fedezeteket írt alá. Ha a kollégák mindent rendben találtak, akkor rendben volt.444: Jó. Ezek után arra is rá kell kérdeznem, hogy önnek tulajdonképpen milyen kapcsolata volt F. Zsolttal?Bolla: F. Zsolttal kollégák voltunk még a Kocsis István vezérigazgatósága alatt a 2010-es évek elején. Normál kapcsolat volt. Amikor mi munkakapcsolatban voltunk, akkor ő volt az IT igazgató, én a gazdasági vezető.444: Az én információm szerint önök nagyon bizalmas viszonyban voltak, és együtt voltak külföldi nyaralásokon is.Bolla: F. úrral normális viszonyban voltam. Tehát normális, baráti, haveri viszony alakult ki. Van, amikor gyakrabban összefutottunk, van amikor nem. Üzleti kapcsolatunk nem volt. Normális kapcsolatunk volt. Azt hiszem, ez nem bűn.444: Voltak együtt Balin?Bolla: Én vele nem voltam Balin. Talán egyszer voltam Balin, de nem vele voltam. Közös szilveszter Balin. Balról a harmadik Bolla Tibor csíkos pólóban, mellette barátnője, K. Franciska, a Nagymester jobbról a harmadik fehér pólóban, a két másik férfi a széleken a Nagymester szervezetének középvezetői párjaikkal. (2019. január 1.)Közös szilveszter Balin. Balról a harmadik Bolla Tibor csíkos pólóban, mellette barátnője, K. Franciska, a Nagymester jobbról a harmadik fehér pólóban, a két másik férfi a széleken a Nagymester szervezetének középvezetői párjaikkal. (2019. január 1.) | Több jel is arra utal, hogy a BKV vezérigazgatója nem egészen az, aminek elsőre látszik | Bolla Tibor a kurzusváltást is túlélve, 13 éve vezeti a BKV-t, közben rejtve szoros szálak fűzik egy bűnszervezethez, ami éveken keresztül szisztematikusan fosztotta ki a közlekedési vállalatot. Úgy látszik, hogy a „szürke hivatalnokot” és a bűnszervezet fejét a barátságnál több köti össze. A Nagymester-saga legújabb epizódja sem okoz csalódás. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2025/05/12/tobb-jel-is-arra-utal-hogy-a-bkv-vezerigazgatoja-nem-egeszen-az-aminek-elsore-latszik | 2025-05-12 05:58:00 | true | null | null | 444 |
A helyi szupermarketben vásárol átlagtermékeket a hazájából korrupciós vádak miatt Magyarországra menekült volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes, Marcin Romanowski, aki közben ugyan egy Parlamentre néző I. kerületi lakásban lakik, de közben szerényen él - értesült a lengyel Fakt.Magyarországra menekültMarcin Romanowski tavaly decemberben menekült Magyarországra, ahol a kormány nemcsak befogadta, de még törvényt is módosított a védelmében, vállalva a konfliktust a lengyel kormánnyal. Azóta már politikai menedékjogot kapott, és egyenesen egy újonnan alapított intézet vezetője lett.A katolikus Opus Dei egyik nőtlenséget fogadó tagját Lengyelországban nem kevesebb mint 18 bűncselekménnyel gyanúsítják, köztük állami vagyonban okozott kárral és szervezett bűnözői csoportban való részvétellel. A vád szerint egy igazságügyi alapítványt használtak fel a 2023-ig hatalmon lévő jobboldali-populista kormány politikai céljaira és pénzmozgásaira.A Fakt szerint Romanowski most egy I. kerületi, Parlamentre néző lakásban él, miközben állítólag visszafogott, hétköznapi életet él.Az Alapjogokért Központ adott neki állást, és létrehozta számára a Magyar-Lengyel Szabadság Intézetet, amely hivatalosan közös történelmi értékeket kutat, valójában viszont a választást elvesztő lengyel jobboldal magyarországi platformja. Az ügyészség áprilisban európai nyomozási határozatot adott ki ellene, de az Interpol nemrég úgy döntött: nem adja ki Romanowskit - döntésének okait azonban nem hozták nyilvánosságra. | Egy I. kerületi panorámás lakásban él Marcin Romanowski | Szerényen, de jól láthatóan budai panorámával él Magyarországon Marcin Romanowski, a volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes, aki súlyos korrupciós vádak elől menekült hazánkba – derítette ki a Fakt lengyel hírportál. A volt lengyel politikus nem csak politikai menedékjogot kapott Magyarországon, de állást is: egy új alapítású intézet élére került, miközben hazájában már nemzetközi nyomozás is indult ellene. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/vilagpolitika/marcin-romanowski-parlamentre-nezo-lakasban-el/1em379c | 2025-05-11 12:45:44 | true | null | null | Blikk |
Karácsony Gergely főpolgármester hétfő délután felmentette Bolla Tibort, a BKV vezérigazgatóját - írja közleményében a Főpolgármesteri Hivatal.Reggel írtuk meg, hogy a BKV-t 13 éve vezető Bollát rejtve szoros szálak fűzik a bűnszervezethez, ami éveken keresztül szisztematikusan fosztotta ki a közlekedési vállalatot. Ács Dániel feltárta, hogy a BKV-menedzser családi cégébe a Sys egy rövid időre beszállt tulajdonosként, és betolt 133 millió forintot tagi kölcsönként. A Sys a Nagymesterként emlegetett F. Zsolt cége, aki a vád szerint az egész bűnszervezetet irányította. Kiderült az is, hogy F. Zsolt és Bolla szoros kapcsolatot ápolt, viszonyuk több volt, mint baráti.A bűnszervezetről több mint három éve jelent meg az első videónk, azóta tucatnyi anyagban mutattuk be a szerteágazó bűncselekmény-sorozat különböző szálait. Hogy milyen horderejű ügyről van szó, azt jól mutatja, hogy ennek kapcsán már vádlott lett szocialista és fideszes politikus, magas beosztású hivatalnok, volt kerületi polgármester, volt ügyész, exminiszter, óriásvállalat vezérigazgatója, az egyik leggazdagabb magyar, és hosszú még a sor.Bolla mögül a nap folyamán szinte összes fővárosi frakció kihátrált:a Tisza Párt azonnali visszahívást követelt,a DK szerint erkölcsi és jogi kérdés, hogy újranyissák a pályázatot a BKV vezérigazgatói posztjára,a fideszes Szentkirályi Alexandra szerint Vitézyék és a Tisza "cégvezetői pályázatoknak álcázott cirkusszal segíti" hatalomban maradni Karácsonyék cégvezetőit,Vitézy Dávid pedig azt írta, a BKV vezérigazgatóját "kizárólag Karácsony Gergely személyes akarata tartja a helyén 2019 óta".Hadházy Ákos azt írta, "ha az ellenzék a legkisebb mértékben is komolyan veszi magát, Bolla helyzete tarthatatlan",ahogy Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester is a menesztés mellett volt.Karácsony Gergely első körben viszont egy igazoló jelentést kért Bollától, amiben több kérdésre is választ várt, például az F. Zsolttal való kapcsolatának jellegére. Bolla válaszai nem oszlattak el minden kétséget, a mostani közlemény azt írja, "a fővárosi cégvezetőknek nem pusztán jogszerűen kell eljárniuk, de nem adhatnak okot olyan látszatra sem, hogy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt alakokkal mutatkoznak egy társaságban".A főpolgármester szerint "ez még akkor sem fogadható el, ha senki nem tett olyan állítást, amely szerint a BKV részére külső szolgáltató által végzett informatikai üzemeltetési és fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban az előző ciklusban történt tulajdonosváltást követően túlszámlázás történt volna".Mint írják, a BKV "rendkívül kifeszített költségvetési helyzetben működik, az első számú vezetőjének minden erejével a cég működőképességének fenntartására kell koncentrálnia, ami nyilvánvalóan nem lehetséges akkor, ha a nyilvánosság előtt kell magyarázkodnia.Éppen ezért - megköszönve a majd két évtizedes, a budapesti közösségi közlekedés érdekében végzett munkáját - a főpolgármester a saját kérésére felmentette Bolla Tibort".A vezérigazgatói feladatok ellátásával átmenetileg Takács Pétert, a BKV vasúti üzemeltetési vezérigazgató-helyettesét bízták meg.A cikkről és az ügyről Ács Dániel a Partizánon is beszélt délután: | A 444 cikke után felmentették Bolla Tibort, a BKV vezérigazgatóját | Karácsony Gergely szerint a vezérigazgató nem tudott eloszlatni minden kétséget, ezért „a főpolgármester a saját kérésére felmentette Bolla Tibort”. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/12/a-444-cikke-utan-felmentettek-bolla-tibort-a-bkv-vezerigazgatojat | 2025-05-12 17:48:01 | true | null | null | 444 |
Amint arról korábban beszámoltunk, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádat emelt az ügyészség a Central Médiacsoport tulajdonosával, Varga Zoltánnal szemben. Szerkesztőségünk birtokába jutott a teljes vádirat, amely szerint Varga Zoltán, mint első rendű vádlott és további három személy a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagjaiként követték el a bűncselekményt.A vádirat központi eleme az a tranzakció, amelyben a vádlottak hozzájárultak, hogy a Tőkealap a Nógrádi Vegyipari Zrt. 99,384 százalékos részvénycsomagját jelentősen a piaci érték alatt - 737 millió forintos értéke helyett 459,3 millió forintért - értékesítette az Avogadro 2020 Projekt Kft. részére.A vádirat szerint a vádlottak tudták, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. magasabb értéket képvisel, mint az Avogadro 2020 Projekt Kforint. ajánlatában szereplő összeg, és erről a 2020. április 9-i igazgatósági ülésen tájékoztatták is a többi igazgatósági tagot. Ennek ellenére a vádlottak nem kezdeményezték a cég valós cégértékének megállapítását.Az ügy előzményei még 2008-ra nyúlnak vissza, amikor a Central-Fund Zrt. megalakult, és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett Új Magyarország Tőkeprogramok pályázat (GOP-2009-4.3.) keretében létrehoztak egy közös kockázati tőkealapot, amely különböző vállalkozásokba fektetett, többek között a Nógrádi Vegyipari Zrt.-be.A pályázat célja a feltételeknek megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének javítása volt kockázati tőkealap befektetései útján. A Central-Fund Zrt. vállalta, hogy a létrehozandó közös alap 70 százalékos állami tulajdonrésze mellé 30 százalékos magánforrást von be.A sikeres pályázat eredményeként 2009. december 19-én közvetítői szerződést kötöttek, amelyet 2013. december 12-én módosítottak. Ennek keretében létrejött a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2010. április 22-én vett nyilvántartásba.A közös alap jegyzett tőkéje 5 milliárd forint volt, ebből 3 és fél milliárd forint állami forrás és másfél milliárd forint magánbefektetőktől származó forrás. A Tőkealap kezelését a Central-Fund Zrt. végezte, amely a vállalkozások alapítására, cégek törzstőkéjének emelésére és részükre kölcsön nyújtására fordította a tőkét.2010. június 22-én a Central-Fund Zrt. a Tőkealap nevében 99 százalékos részesedést szerzett a Nógrádi Vegyipari Zrt-ben, amely vegyi termékek gyártásával foglalkozott. A Nógrádi Vegyipari Zrt. igazgatóságának tagjai voltak a különböző időszakokban a vádlottak is. | Az Index birtokába jutott vádirat szerint két és fél év szabadságvesztést kért az ügyészség Varga Zoltánra | Az Index birtokába jutott vádirat szerint két és fél év szabadságvesztést kért az ügyészség Varga Zoltánra - Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emeltek vádat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/08/vadirat-varga-zoltan-hutlen-kezeles-nemzeti-ado-es-vamhivatal-nav-gyanusitas-central-mediacsoport | 2025-05-08 15:30:00 | true | null | null | Index |
Egy V. kerületi műemléki épület története a legpikánsabb a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körül felbukkant számos, szintén cifra sztorijú ingatlan között.Erre ugyanis maga Matolcsy György bökött rá MNB-elnökként, és trükköket is bevetett a megszerzése érdekében.Megvették, sok pénzért felújították, a legvégén pedig pont ott kötött ki, ahol az eddigi történetek alapján nagy magabiztossággal megtippelhető.Számos vagyonelemet birtokló szerteágazó és hatalmas hálózat nőtte ki magát az évek alatt a jegybanki alapítványok körül. A történet aggasztó momentumairól évek óta cikkezett a hazai sajtó, azonban az Állami Számvevőszék vizsgálata kellett ahhoz, hogy felsőbb szinteken is ráirányítsa a figyelmet a történtekre. Szinte kimeríthetetlen információhalmazt jelentenek az elmúlt közel 10 év történései, és noha az ÁSZ mostani vizsgálata a 2020 és 2022 közötti időszakra fókuszál, a korábbi, 2018-ban publikált jelentés - amely egyébként mindent rendben talált a jegybanki alapítványok körül - csak 2015-re és 2016-ra összpontosított.Talán mert a két vizsgálat időszaka nem ér össze, vagy talán másért, van egy olyan ingatlan, amely egyik jelentésbe sem került bele, még csak említés szintjén sem.Noha 5+1 ingatlanon már bemutattuk, hogyan is bűvészkedték a közvagyont magánvagyonná, az Úri utca 72. szám alatti budai ingatlan pedig talán még kiválóbb példája az alapítványi rendszer működésének, az V. kerületi Kálmán Imre utca 20. szám alatti műemléki ingatlan története nagyon hasonló ugyan a többiekéhez, mégis talán a legpikánsabb ügy.Ezt ugyanis nem a jegybanki alapítványok vásárolták meg "saját elhatározásukból", hanem Matolcsy György MNB-elnök szúrta ki közel 9 hónappal a jegybankelnöki mandátumának átvétele után. A vevő pedig maga a Magyar Nemzeti Bank volt.Helló, ez kell nekünk!Matolcsy György 2013 márciusában vette át jegybankelnöki mandátumát, és még egy év sem telt el, ő már gyarapítani akarta a jegybanki vagyont. 2013. december 5-én az Ipartestületek Ország Szövetségének (IPOSZ) az elnökének, Németh Lászlónak címzett egy levelet Matolcsy, amiben jelzi, "tudomása szerint" eladó a Kálmán Imre utcai volt IPOSZ-székház, ezt az MNB pedig megvenné, mert szüksége van egy ilyen ingatlanra az "MNB társadalmi felelősségvállalási programjának megvalósításához" és "kiválóan hasznosítható az MNB tevékenységét támogató célokra". Ezt a nyilatkozatot az IPOSZ másnapra írt levelében "örömmel fogadta".A december 5-i dátum kulcsfontosságú ezúttal, hiszen Matolcsy úgy jelezte a jegybank vételi szándékát, hogy arról még nem döntött az MNB Igazgatósága, vagyis ilyen tartalmú határozatot nem fogadott még el. Sőt egyáltalán társadalmi felelősségvállalási programja sem volt, amire szintén hivatkozott Matolcsy a levelében.Az egész tranzakció indulását egyébként viszonylag zavaros. Az Index 2014-ben írt cikkében - amelyben ismertették Matolcsy levelének tartalmát is - Németh László, IPOSZ-elnök azt mondta, az MNB már a december 5-i levél előtt is megkereste őket az ingatlan miatt, volt értékbecslés is, amit a jegybank Matolcsy levele utáni napra datálta. Ami az MNB akkori tájékoztatása szerint biztosnak tűnik, hogy már korábban, októberben megkezdődött a tranzakció előkészítése.Jutányos áronAz értékbecslést a békéscsabai székhelyű, de budapesti irodával rendelkező kisvállalkozás, a Leszing Kft. végezte el az MNB számára, és minden korábbi értéknél alacsonyabbra tette a volt székház értékét. Az igazgatóság által 2013. december 18-án tárgyalt előterjesztés szerint 2012 februárjában és márciusában ugyanis már készült három értékbecslés: az első 700 millióra, a második 590 millióra, a harmadik pedig 610,5 millióra taksálta az ingatlan értékét.A jegybank által felkért Leszing Kft. 2013 decemberében már csak 459 millió+áfára tette a forgalmi értéket, és végül ez került be az adásvételi szerződésbe is. Az értékbecslésről akkoriban a Figyelő is írt, szerintük a Kálmán Imre utcai ingatlant a többinél valamivel drágábban, 6,85 millióért mérték fel, miközben más ingatlanok értékbecslését nettó 2,8 millióért vállalta el az MNB-nek. A dokumentációban hosszú, forrásmegjelölés nélküli idézetek szerepelnek a Wikipédiáról és az Építészfórumról, és azt is leírták, hogy nem volt módjuk elvégezni a benne szereplő adatok ellenőrzését, ezért nem vállalnak érte felelősséget. Az értékbecslés problémájára egy ponton a felügyelőbizottság jelentése is kitér.„A belváros ingatlanárakat figyelembe véve ez kedvező, a belső átalakítási munkálatok költsége a vételárat messze meghaladhatja”, ezt már a jegybank felügyelőbizottsága írja a 2013-2015-ös ingatlanstratégiát vizsgáló jelentésében, amelyben részletesen bemutatják a tranzakciót. Ebben megjegyzik: „feltáró kutatásokat a szerződő felek az adásvétel előtt nem végeztek, a várható felújítási teendőket nem jelezték. Az ingatlanszakértő alulbecsülte a felújítási munkálatok költségeit (100-150 ezer forint/m2)”.Ugyanakkor egy másik problémát is azonosítottak a jelentés készítői: a társadalmi felelősségvállalásra hivatkozva megszerzett Kálmán Imre utcai ingatlan kapcsán ugyanis törvényességi aggályok merültek fel.„Nem ilyen egyértelmű a jegybank társadalmi felelősségvállalási (CSR) programjait szolgáló ingatlan-vásárlásoknak, illetve az azokat követő alapítványi juttatásoknak a megítélése, mert a társadalmi felelősségvállalás közvetlenül nem vezethető le a hatályos jegybanki törvényből. Az MNB-tv. 4. § (11) bekezdése szerint az »MNB számára feladatot törvény (...) állapíthat meg.« Sem az alap-, sem az egyéb feladatok között nincs olyan, amely társadalmi felelősségvállalást várna a központi banktól”, írták.Ebből az idézetből már kiderül, hogy az ingatlan nem maradt túlságosan sokáig jegybanki tulajdonban. Azt az Igazgatóság egy 2014. február 7-i határozatával az épp még csak alapítás alatt álló Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítványnak rendelte nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Az ingatlan felújítása után a tervek szerint ez az épület adott volna helyet az alapítvány működésének, közgazdasági és bankszakmai tanfolyamoknak.Innentől kezdve 8 év alatt összesen nyolcszor cserélt tulajdonost az ingatlan. Ami alapján arra is következtethetünk, hogy már a kezdetek kezdetén kiforrott az MNB-s, jegybanki alapítványos vagyon megfelelő útja a megfelelő személyek irányába.Matolcsytól MatolcsynakAz ingatlan kézről kézre járt szinte az első perctől kezdve, hogy azt az MNB megvette. Két hónappal a szerződés aláírása után tehát már a még csak alapítás alatt álló alapítványnak rendelte nem pénzbeli vagyonként, hivatalosan pedig 2014 júniusában jegyezték be a tulajdoni lapra a PADS alapítványt tulajként. Innen bő három évvel később jogutódlással a Pallas Athéné Educationis Alapítvány lett a tulajdonos, amely egy év után eladta az ingatlant a jegybanki alapítványok Optimum-Kappa nevű cégének, megint egy évvel később, 2019 decemberében társtulajdonos lett a szintén jegybanki alapítványos Seven House Kft. Majd eltelt egy újabb év – már 2021 áprilisát írjuk –, és inkább továbbadták a volt IPOSZ-székházat a Garda Ingatlanfejlesztés és Ingatlanbefektetési Alapnak, bár ez már csak inkább technikai jellegű mozdulat volt, minthogy valóban változott volna a valódi tulajdonos kiléte.A Kálmán Imre utca 20. szám alatti épület a felújítás utánA Kálmán Imre utca 20. szám alatti épület a felújítás után Fotó: Az Év IrodájaA Seven House Kft.-t 2019 novemberében ugyanis megvette a már említett Garda Ingatlan Alap, amely 2020 februárjában a Száraz István féle Quartz Alapkezelő kezelésébe került. Kilenc hónappal később pedig végső tulajdonosához került a székház, a Skygreen Buildings Kft.-hez. És itt érkeztünk meg Matolcsy Ádámhoz. A Skygreennek ugyanis szoros kapcsolata van a kis Matolcsy-féle Magyar Strat-Alfa Kft.-hez, erre még 2022-ben jött rá a Válasz Online, de a cikkem tárgyát képező ingatlan tulajdoni lapja is árulkodik erről a kapcsolatról.2022 júniusában ugyanis az MKB Bank egy egyetemleges jelzálogot jegyeztetett be a tulajdoni lapra 85 millió euró értékben, rendkívüli módon pedig feltüntették az adóst is: a Matolcsy Ádám tulajdonában lévő Magyar Strat-Alfa Kft.-t. Vagyis egy olyan ingatlan a fedezete Matolcsy hitelének, ami formailag független tőle, és látszólag semmi köze hozzá. Ezek szerint mégis.Fotó: FöldhivatalEbből a bejegyzésből azonban más is kiderült. Mivel egyetemleges jelzálogról van szó, feltüntették, mely másik ingatlant terheltek még meg, a helyrajzi szám alapján pedig az egyébként szintén jegybanki alapítványok által korábban megvásárolt Millenáris Classic Irodaházat, ahol ma számos Száraz-cég székel. Így a logika mentén ez az ingatlan is Matolcsy Ádámhoz kerülhetett időközben.Félmilliárdból milliárdos vagyonA történet anyagi vonzatáról egyetlen dolgot tudhatunk biztosan: az MNB 459 millió forint plusz áfát fizetett a Kálmán Imre utcai ingatlanért, innentől kezdve pedig már csak becsülni lehet az érintett alapítványok, cégek beszámolóiból, hogy mennyiért is cserélhetett gazdát az ingatlan.Az első információmorzsára az Optimum-Kappa Kft. 2019-es mérlegében lehet rábukkanni. A tárgyi eszközök soron ugyanis megjelent egy 3,8 milliárd forintos tétel, amiről meg is jegyzik: ez „a Kálmán Imre utca 20. szám alatt található ingatlan beszerzésének és felújításának összege”. Az is tudható, hogy az értékeléskor a cég a beszerzési értéket tüntette fel a piaci értéknövekedés figyelembe vétele nélkül. Egy évvel később, amikor továbbadták az ingatlant, akkor a tárgyi eszközök sor szinte le is nullázódott (már csupán félmilliós összeg szerepelt itt), viszont az egyéb bevételeknél 4,1 milliárd forintot számoltak el, ami szinte teljes egészében „értékcsökkenési leírás, terv szerinti, terven felüli, kivezetés”. Anélkül, hogy nagyon belemennénk a számviteli szabályok útvesztőjébe, ebből arra lehet következtetni, hogy az ingatlan eladása miatt azt ki kellett vezetni a könyvekből, így2020-ban 4 milliárdos értéket képviselhetett a számok alapján, egyben ez a legutolsó nyilvánosan elérhető információ az ingatlan értékéről.A következő tulajdonos, az ingatlanalap gazdálkodása és mérlege nem nyilvános, a SkyGreen Buildings Kft.-nek pedig több tízmilliárdos az ingatlanvagyona, aminek értéke egyébként 2020-ról 2021-re 100 milliárd forint közelébe ugrott.Majdnem díjazottA Kálmán Imre utcai ingatlan felújítása egyébként két ütemben zajlott, először 2015-2016-ban dolgoztak az ingatlanon, ami ekkor még a jegybanki alapítvány, a PADS tulajdonában volt. A második szakasz 2019-2020 idején valósult meg, amikor még mindig a jegybanki alapítványos körben volt az ingatlan, az Optimum-Kappa birtokában.2020-ban a felújítások végeztével majdnem elnyerte az épület az Év Kereskedelmi Fejlesztése címet, a döntősök között volt. Innen derül ki, hogy a felújítást a Magyar Építők Zrt. végezte, amely 2018 óta a West Hungária Bau-t is birtokló Paár Attila résztulajdonában áll. A belsőépítészeti tervezési munkálatokban a Somlai Design Stúdió Kft. is részt vett. A cég Matolcsy Ádám egy másik barátjának, Somlai Bálint édesapjának tulajdonában áll. | Matolcsytól Matolcsyig: György nézte ki a műemléki ingatlant, az MNB megvette, felújította, végül Ádám cégéé lett | Egy talán elfeledett történet, ami Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése után 9 hónappal kezdődött, és 9 évvel később Matolcsy Ádámnál fejeződött be. A közvagyon kiszervezésének újabb remek példáját, az V. kerületi ingatlan sztoriját mutatjuk be. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/13/matolcsytol-matolcsyig-gyorgy-nezte-ki-a-muemleki-ingatlant-az-mnb-megvette-felujitotta-vegul-adam-cegee-lett | 2025-05-13 06:04:15 | true | null | null | 444 |
Főpolgármester a Facebook-oldalán azt írta, hogy az ön kérésére mentette fel. Ez valóban így van? Miért döntött így?Igen, én döntöttem így. A személyemet ért nemtelen támadásokat mérlegeltem, és úgy gondoltam, hogy ezzel szolgálom legjobban a főváros érdekeit, ha ezt megteszem, de nem azért, mert bármi közöm van ezekhez a dolgokhoz, hanem segíteni akartam a fővárost és a BKV munkáját.A 444.hu cikkében azt állítják, sőt képeket közölnek arról, hogy ön közösen nyaralt F. Zsolttal, a BKV-t érintő számlagyáros ügy egyik vádlottjával, közösen szórakoztak és közvetve üzleti kapcsolatban is álltak. Akkor ön azt állítja, hogy mindez nem igaz?Igen, azt állítom. Én Fuzik urat BKV-munkatársként ismertem meg 2009-ben. A munkatársam volt, soha semmilyen üzleti kapcsolatban nem voltam vele, sem nekem, sem a BKV-nak nincs a számlagyárhoz köze. Ezt évekig vizsgálta a rendőrség, és nagyon helyesen végigvizsgált minden szálat. Én Fuzik urat ismertem, de nagyon sok minden össze van mosva időrendben is. Mondok egy példát. Kitettek egy képet, hogy én Sanghajban voltam 2020 tavaszán. Én nem voltam Sanghajban 2020 tavaszán, januártól júliusig szabadságon se voltam, a Covid-időszak volt ekkor. Nagyon sok minden össze van mosva, az, hogy spontán összefutottam esetleg, nem is mostanában, hanem mondjuk tíz évvel ezelőtt egy volt munkatársammal, az nem jelenti azt, hogy én együtt buliztam vele, együtt jártam bárhova, bárhol együtt voltam vele. Ezek teljesen alaptalan vádak, hogy én ide-oda járogattam volna. Ő egy munkatársam volt, ismertem, én nem tagadom meg azokat az embereket, akiket ismertem, egyébként pedig amikor kirobbant ez az ügy, én már csak köszönőviszonyban voltam vele, de nyilvánvalóan nem az én feladatom megállapítani azt, hogy hol és milyen számlagyár volt. Ezt én a főpolgármester úrnak is elmondtam, hogy ismertem, munkatársam volt, nem én vettem fel a céghez, informatikai igazgató volt, de például a CBA-nál is dolgozott, és én voltam olyan CBA-rendezvényen, ahol ő is ott volt.Spontán futott vele össze Balin, aztán meg Sanghajban?Én 2020 tavaszán nem is voltam Sanghajban. Én soha nem utaztam vele Sanghajba, és soha nem utaztam vele Balira sem. Találkozhattam itt-ott vele és készülhettek képek, de itt össze van mosva nagyon sok dolog. Ismertem, és soha nem tagadom, hogy őt ismertem, de semmiféle üzleti kapcsolatom nem volt vele.A 444 ellen akkor tesz jogi lépéseket, kér helyreigazítás, indít sajtópert?Mérlegelem ezt a dolgot. Én nem egy olyan ember vagyok, aki a haragot gerjesztem.Néhány óra után ön mégis úgy gondolta, hogy ez az ügy megér egy lemondást?Nem csak ez az ügy volt. Folyamatban voltak a vezérigazgatói pályázatok is, voltak támadások orosz metróügyben is, más ügyekben is, és ez olyan mértéket öltött, amelyben úgy ítéltem meg, hogy mivel különböző helyről támadják a főpolgármester urat is és a fővárost is, fel kell ajánlanom a lemondásomat. Én szakember vagyok, 17 éve vagyok a cégnél, 14. éve vezetem a céget, én szakmai munkát akarok végezni, nem politikai csatározást. Én azt mérlegeltem, hogy az én főnököm egy politikus, és ezért ajánlottam fel neki a lemondást, hogy ő mint politikus el tudja dönteni, amit esetleg én nem tudok eldönteni, hogy ebben a légkörben én tudom-e így folytatni a szakmai munkát. Annak nem lett volna értelme, hogy minden hét erről szóljon és állandóan ezért kelljen magyarázkodni. Nem azért, mert bármit el akarok titkolni, nem azért, mert bármit beismertem volna, ami bűn lett volna, hanem azért, mert én azt gondolom, ha ez szolgálja a cég érdekét, hogy nyugalom legyen, akkor fel kell áldozni akár a személyes karrieremet is azért, hogy átvegye olyan a céget, akit nem támadnak úgy, mint az elmúlt időszakban engem. Azért azt hozzá kell tennem, hogy itt azért emberekről is van szó, mögöttem több ezer ember van, de nekem családom van, nekem édesanyám van, gyerekeim vannak. Azt, hogy minden nap ezt olvassák a hírekben, hogy összemosnak egy számlagyárral, nem biztos, hogy hosszú ideig kell hallgatni és nézni. Ezért mérlegeltem úgy, hogy a főnököm kezébe adom ezt a dolgot.Ugyanakkor Karácsony Gergely is azt írta a Facebookjára, hogy az ön válasza nem tudott eloszlatni minden kétséget benne.Nézze, nyilván nehéz nagy hirtelen leírni dolgokat és olyan dolgokat eloszlatni, ami mondjuk tíz éve vagy így történt, vagy nem, vagy nem is voltam akkor Sanghajban. Nehéz ezekre hirtelen bármit mondani, én leírtam őszintén ezeket, beszéltem utána főpolgármester úrral is, megbeszéltük, hogy a munkámban szakmailag kivetnivaló nem volt az elmúlt időszakban, a kialakult helyzet miatt döntött ő is így. Azért, hogy jobb helyzetben legyen a BKV és a főváros, jól döntött. 14. éve viszem a céget, egy átkriminalizált cégből jutottunk el a stabil működésig, amiben a kollégák nagyon-nagyon sokat tettek, nagyon sok jó kolléga van a BKV-nál, és úgy gondolom, hogy ők sem érdemlik azt meg, hogy minden nap a címlapon legyen ez a dolog és az ő munkájuk. Nekik is megköszönöm a munkát, és sok sikert kívánok a jövőben. Természetesen az én személyemet ért támadások ellen meg fogom védeni magamat, és mindig ki fogok állni, mert tudom, hogy semmi olyat nem követtem el, ami bűn lett volna. | Bolla Tibor a távozásáról: semmi olyat nem követtem el, ami bűn lett volna | Nem állt üzleti kapcsolatban a BKV-nál működő számlagyár irányítójával, az ügyhöz nincs köze – ezt mondta az Inforádióban Bolla Tibor, akit hétfőn a saját kérésére mentett fel a BKV vezérigazgatói tisztségéből a főpolgármester. Bolla Tibor hangsúlyozta: a személyét ért támadások ellen meg fogja védeni magát, de a BKV és a főváros védelme érdekében ajánlotta fel a lemondását Karácsony Gergelynek. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2025/05/13/bolla-tibor-a-tavozasarol-semmi-olyat-nem-kovettem-el-ami-bun-lett-volna | 2025-05-13 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A Lakmusz által megismert dokumentumok szerint a plakátkampány költségei nélkül is legalább 10,7 milliárd forintba kerültek a legutóbbi nemzeti konzultáció kormányzati hirdetései. Ez a kilencszerese annak, amit a pártok a 2022-es választás előtt szabályosan elkölthettek.A magyar kormány tavaly októberben döntött arról, hogy a Fidesz javaslatára nemzeti konzultációt indít az Orbán Viktor által szeptember végén meghirdetett új gazdaságpolitikáról. A tizennegyedik nemzeti konzultáció olyan témákról tett fel irányított kérdéseket, mint a gazdasági semlegesség, a kis- és középvállalkozások támogatása, a multicégek rendszabályozása, a béremelés, a munkáshitel, a 13. havi nyugdíj és a családtámogatások.Forrás: kormany.huLapunk közérdekű adatigényléssel megtudta, hogy a kormányzati kampányok lebonyolításáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda összesen legalább bruttó 10,7 milliárd forintot költött a nemzeti konzultációt népszerűsítő, "Magyarország meg tudja csinálni" szlogennel futó kampányra és a konzultáció "eredményeinek" reklámozására.Összehasonlításképp, a 2022-es országgyűlési választás előtt a törvény által megállapított kampánylimit szerint egy párt vagy pártszövetség 1,177 milliárd forintot költhetett a kampányra. A kormány most kilencszer ennyi pénzt fordított csak a konzultációs hirdetésekre.A legnagyott összeget, mintegy bruttó 4,2 milliárd forintot online sajtófelületek vásárlására költötték,míg 3,4 milliárdot a tévében,2,6 milliárdot a nyomtatott sajtóban,376 millió forintot pedig rádióban hirdettek el.További bruttó 129 millió forint a kreatívok tervezésére és gyártására ment el.Az általunk megismert dokumentumok a konzultációhoz kapcsolódó közterületi plakátkampány költségeit nem tartalmazták.Ezekre az összegekre a Kabinetiroda és Balásy Gyula két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. közötti egyedi megbízások átnézésekor bukkantunk, miután személyesen betekinthettünk a két fél között 2024 szeptembere és decembere között létrejött öt keretszerződés teljesítési irataiba. Bár az ügyészség a két cég ellen 2024 áprilisában hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el, a kormány bizalma töretlen maradt Balásyék felé, hiszen a 2024 utolsó negyedévére vonatkozó kommunikációs szerződéseket ismét a New Landdel és a Lounge Designnal kötötte meg.Forrás: 444.hu/YouTubeA tavaly őszi konzultáció költségeiről nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján már korábban is megjelentek részinformációk a sajtóban. Az mfor gazdasági portál tavaly novemberben, majd idén márciusban számolt be az elektronikus közbeszerzési rendszerbe (EKR) feltöltött kormányzati kommunikációs keretszerződésekről. Mivel azonban az online nyilvántartásban ezek a szerződések csak általános megnevezéssel és sorszámmal szerepelnek - "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai kormányzati kommunikációs feladatok ellátása x., az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása x. címen" -, csak találgatni lehetett, hogy pontosan milyen feladatokra vonatkoztak az egyenként több milliárdos szerződések.A nemzeti konzultáció visszaküldési határidejét követő napon, december 21-én az aHang civil szervezet közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnöki Kabinetirodához. Arra voltak kíváncsiak, pontosan hány kérdőívet gyártottak le a "Magyarország meg tudja csinálni" szlogenű gazdaságpolitikai konzultációhoz, mennyi volt a gyártás költsége, és tételesen mennyibe kerültek a kampányhoz kapcsolódó tájékoztató kampányok és reklámok. Az aHang január végi sajtóközleménye szerint a Kabinetiroda csak az első két kérdésre adott választ, a harmadikra megtagadta az adatkiadást. Arra hivatkoztak, hogy a reklámköltségeket nem kampányonként tartják nyilván, ezért az információszabadságról szóló törvény alapján nem kötelesek teljesíteni az adatigénylés ezen részét. A válaszokból annyi azonban kiderült: a 2024-es konzultációhoz az előzőhöz hasonlóan 7,8 millió darab kérdőívet gyártottak le 387 millió forintból — 12 millió forinttal drágábban, mint az eggyel korábbi konzultációnál.Áprilisban a Telex számolt be arról, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda által nyilvánosságra hozott adatok szerint a kormány a nyomdaköltségen felül további 3,22 milliárd forintot költött az új gazdaságpolitikáról szóló konzultációs küldemények összeállítására, a nyomdai borítékok előállítására, valamint a címzettekhez történő kézbesítésre.MédiavásárlásA Kabinetiroda Iskola utcai épületében április végén személyesen nézhettük át a Balásy cégeivel kötött öt kommunikációs keretszerződéshez kapcsolódó dokumentumokat. A 800 milliótól egészen 7 milliárd forintig terjedő szerződések anyagai mindössze öt mappányi dokumentumot tettek ki, ami feltűnően kevés ahhoz képest, amit a korábbi kabinetirodás betekintéseinken tapasztaltunk. A legnagyobb tétel a tavaly őszi nemzeti konzultáció kommunikációjára vonatkozott, ezen belül is egy tucat megbízási szerződést találtunk, amelyek konkrétan hirdetési felületek megvásárlásáról szóltak.A dokumentumok alapján a Kabinetiroda több ütemben bízta meg a Balásy Gyulához köthető New Land Media Kft.-t a nemzeti konzultáció reklámozásával. Tavaly október vége és december közepe között tizenegy külön megbízási szerződés vonatkozott a "Magyarország meg tudja csinálni" szlogen alatt futó konzultációs kampány elindítására, majd annak folytatására, meghosszabbítására és kiegészítésére - a hagyományos és online sajtóban, a rádióban és a televízióban.Bár a sajtó gyakran egyszerűen "plakátkampányként" emlegeti a nagy kormányzati kommunikációs kampányokat, az általunk megismert dokumentumokban nem szerepeltek a konzultációt népszerűsítő köztéri plakátok költségei.A médiában megjelenő hirdetésekre a kormány a médiumok típusától függően a következő összegeket költötte el:televíziós megjelenésekre bruttó 2,4 milliárd forintot,nyomtatott sajtóra bruttó 2,1 milliárd forintot,rádiós hirdetésekre bruttó 108 millió forintot,online felületekre bruttó 3,4 milliárd forintot.Azt, hogy az összesen több mint bruttó 8 milliárd forintból pontosan melyik médiumoknál vásárolták be magukat és mennyiért, kapacitás hiányában nem tudtuk kézzel kijegyzetelni, másolat készítésére pedig az ilyen betekintéseknél nem ad lehetőséget a Kabinetiroda.A Rogán Antal vezette minisztérium január közepén újabb megbízást adott a kommunikációs ügynökségnek, ezúttal arra, hogy a nemzeti konzultáció eredményeit is hirdessék meg a médiában.Forrás: kormany.huA "Jó Hír!" szlogennel jelentkező "eredménykommunikációs" kampánybantelevíziós hirdetésekre bruttó 963 millió forintot,rádiós megjelenésekre bruttó 267 millió forintot,nyomtatott sajtóban legalább bruttó 516 millió forintot,online sajtó megjelenésekre pedig legalább bruttó 778 millió forintot költöttek.Összesen tehát több mint bruttó 2,5 milliárdot. (Az utolsó két tételnél azért tüntettünk fel minimum összeget, mert az egyik "meghosszabbítás" pontos összegét nem tudtuk a jegyzeteinkből rekonstruálni.)Az eredménykommunikációs kampánynál jegyzeteket készítettünk a megbízáshoz csatolt médiatervekről is, így képet alkothatunk arról, mely médiumokban jelentek meg a kormányzati hirdetések.A nyomtatott sajtóra vonatkozó 517 milliós hirdetési keretből az alábbi újságok részesültek a médiaterv szerint:a Mediaworks megyei napilapjai,a Mediaworks országos napilapjai (Magyar Nemzet, Bors és Metropol),a CSS Media által kiadott Népszava,a Ringier Media tulajdonában lévő Blikk,a Mediaworks két magazinja (Szabad Föld és Vasárnap Reggel),a Ringier Hungary három magazinja (Vasárnapi Blikk, Blikk Nők és Tvr-hét),a Demokrata Kiadó Magyar Demokrata című hetilapja,a Village Media által kiadott Hetek,valamint a szintén a Village Media alá tartozó 78 helyi Szuperinfó újság.A médiatervben számos online sajtótermék is szerepel, amelyeknél a minisztérium hirdetési felületet vásárolt. Ezek között megtalálható:a Mediaworks portfóliójába tartozó Origo,a CSS Media által kiadott nepszava.hu, neokohn.hu, 168.hu, pestihirlap.hu, elle.hu és csodalatosmagyarorszag.hu,a Hír TV Zrt. tulajdonában lévő hirtv.hu,a Manna Vision Műsorszolgáltatóhoz tartozó mannafm.hu,valamint a Village Media online termékei, köztük a kortarsonline.hu, a magyarallatvedelem.hu, a tudas.hu, illetve az egész Budapestet lefedő ittlakunk.hu kerületi portáljai.Az eredménykommunikáció keretében elköltött összesen 1,2 milliárd forintnyi televíziós és rádiós hirdetési keretből pedig az alábbi médiumok részesültek:Országos rádiók (Kossuth Rádió, Petőfi Rádió),Regionális és hiperlokális rádiók (Manna FM, Info Rádió, Hír FM, Spirit FM, Trend FM, Sláger FM stb.),Televíziós csatornák (M1, M4 Sport, Duna TV, TV2, SuperTV2, Prime, Mozi+, Moziverzum, RTL, Cool, Film+, RTL Kettő, Sorozat+, LifeTV, OzoneTV, ATV, ATV Spirit, HírTV, SlágerTV, DikhTV, ApostolTV, Heti TV),Village mediához tartozó hiperlokális TV-csatornák (pl. Rábaközi TV).A kormányzati hirdetéseket továbbító 4iG-cégA 2024-es új gazdaságpolitikáról szóló kampány videós kreatív anyagainak tervezését és gyártását - "társadalmi célú reklámként" - a Kabinetiroda két részletben rendelte meg a Lounge Design nevű cégtől.Az első megbízás 2025. november 18-i teljesítéssel készült el, bruttó 47,5 millió forint értékben. Ez azt a videót takarja, ami azzal indul, hogy "Brüsszel gazdasági hidegháborút akar, és ebbe minket, magyarokat is bele akar kényszeríteni...".A szerződések között szerepelt egy másik, bruttó 82,5 millió forint értékű megbízás is, amelynek teljesítési dátuma tavaly december közepe volt. Ez feltehetően a konzultáció egyes témáinak mozgóképes feldolgozására vonatkozott, mivel a dokumentumban "sorozatként" hivatkoznak rá. A körülbelül másfél perces szpotok például a munkáshitellel vagy a vidéki otthonfelújítási programmal foglalkoztak.Az első, 47,5 milliós megbízás magában foglalta a szpotok tévécsatornák felé történő leadását is.Ezt az általunk látott dokumentumok szerint a Lounge Design a média- és reklámtechnológiai szolgáltatásokat nyújtó Brisk Digital nevű cégen keresztül végezte el. A Brisk Digital 2022-ben került a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG-csoport többségi tulajdonába.A televíziós és digitális hirdetések terjesztésére (a hirdetőktől a tévécsatornákhoz történő eljuttatására) specializálódott cég korábban Honeycomb Hungary néven működött, a nemzetközi Honeycomb hálózat magyarországi partnereként, és ebben az időszakban Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a jelenlegi honvédelmi miniszter is résztulajdonos volt benne. Miután a 4iG felvásárolta, lása után a vállalat Brisk Digital Group néven folytatta működését, nemcsak Magyarországon, hanem a nyugat-balkáni régió több országában is.A cég 2021 óta megkerülhetetlen szereplője a magyar reklámiparnak: a Media1 számolt be először arról, hogy kizárólagos partnerévé vált a TV2 Csoportnak, a 444 pedig később azt is kiderítette, hogy még a kormánykritikus RTL is velük dolgozott.Címlapi kép: Magyarország Kormánya, Facebook | Több mint 8 milliárdért hirdette a kormány, hogy Magyarország meg tudja csinálni, majd további 2,5 milliárdért kommunikálták a konzultáció eredményeit | A Lakmusz által megismert dokumentumok szerint a plakátkampány költségei nélkül is legalább 10,7 milliárd forintba kerültek a legutóbbi nemzeti konzultáció kormányzati hirdetései. Ez a kilencszerese annak, amit a pártok a 2022-es választás előtt szabályosan elkölthettek. | null | 1 | https://www.lakmusz.hu/tobb-mint-8-milliardert-hirdette-a-kormany-hogy-magyarorszag-meg-tudja-csinalni-majd-25-milliardert-kommunikaltak-a-konzultacio-eredmenyeit/ | 2025-05-12 19:27:00 | true | null | null | Lakmusz |
Állítólag maga Freund Tamás az MTA elnöke ajánlotta fel azt a kompromisszumos javaslatot, hogy aláírja a vagyonátruházási szerződést egy olyan záradékkal, amely a bírósági döntéshez köti a szerződés érvényességét. Erről Bódis László helyettes államtitkár tájékoztatta az MTA korábbi kutatóintézeteit tömörítő Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat főigazgatóit – legalábbis ez olvasható az egyik intézetvezető által írt, a HVG birtokába jutott levélben. Amiből az is kiderül, hogy a kormány szeretné az elkövetkező hetekben megkötni a szerződést az MTA-val, ezután lehet a bírósághoz benyújtani a Hun-Ren, és a kutatóközpontok alapító okiratait. Ha a következő hónapokban a bíróság bejegyzi az új szervezetet, a kormány megköti a Hun-Rennel a közfeladat finanszírozási szerződést.
Csak ezután utalja át a kormány a béremelés fedezetére megígért 18 milliárd forint többletforrást a Hun-Ren számára. Így szeptemberről számíthatnak a kutatók a 30-40 százalékkal megemelt fizetésekre. Viszont jövőre csak akkor kapja meg ismét a 18 milliárd forintot, ha életbe lép a vagyonátruházási szerződés, tehát a bíróság elutasítja Radnóti Sándor esztéta, akadémikus beadványát.
Radnóti tartalmi és eljárásjogi hibára hivatkozva támadta meg a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének határozatát, amely a 130 milliárd forintosra becsült akadémiai vagyon 80 milliárd forintért való eladásáról döntött. Azt kéri a bíróságtól, hogy az MTA közgyűlésének 8/2024. (XII. 11.) határozatát semmisítse meg. Annak érdekében, hogy az érintett vagyont a per ideje alatt ne lehessen elidegeníteni, arra is kérte a bíróságot, hogy a határozat végrehajtását a per jogerős befejezéséig függessze fel. A Fővárosi Törvényszék nemrégiben a Polgári Kollégiumhoz tette át az MTA ellen folyó pert, ami ellen Radnóti fellebbezést nyújtott be.
A per természetesen nem az esztéta magánakcióka, a mögött több köztestületi tag is áll, például Vörös Imre jogtudós, és az Akadémia Dolgozók Fóruma. A legfőbb kifogásuk az – az alacsonynak tartott vételár mellett -, hogy nincs garancia arra, hogy az értékes ingatlanegyüttes hiánytalanul átkerül az azt használó Hun-Renhez, és továbbra is a kutatást szolgálja.
A probléma onnan ered, hogy amikor az MTA -tól a kormány 2019-ben elvette a tudományos intézethálózatot, és megalakult a a mai nevén Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat, az ingatlanok az MTA tulajdonában maradtnak. A tulajdonjog és használati jog szétválása sok konfliktusra adott okot. | A kormány a fizetésemelés visszatartásával akarja kizsarolni az MTA vagyonát | Hétfőn szoboravatással, ünnepi közgyűléssel emlékezik az Akadémia 200 évvel ezelőtti alapításra, amit beárnyékol a vagyonjogi vita. Egy birtokunkba került levél szerint a kormány néhány hét múlva, még a per lezárulta előtt át akarja venni az MTA vagyonát. De, ha a bíróság másként dönt, akkor vissza az egész. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250504_A-kormany-a-fizetesemeles-visszatartasaval-akarja-kizsarolni-az-MTA-vagyonat | 2025-05-04 17:48:00 | true | null | null | HVG |
A Blikk folyamatosan figyelemmel kísérte a volt diplomata, Suha György sorsának alakulását. Mint az ismert, az ORFK korábbi szóvivője, Horn Gyula kormányfő volt sajtótitkára, Szijjártó Péter külügyminiszter korábbi miniszteri biztosa a vád szerint diplomataként konzuli címek kijárásában működött közre, illetve fogadott el pénzt. Suhát tavaly áprilisban tartóztatták le, és azóta börtönben ült, miután üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják. A bíróság legutóbb április közepén hosszabbította meg újabb két hónappal a letartóztatását, ám az ügyben most fordulat történt.Suha szabadlábonLapunk megtudta, hogy Suha György tegnap szabadult az előzetesből, így az estét már újra a családja körében töltötte. Az egykori diplomata a Facebook-oldalán már egy bejegyzést is közzétett a szabadulása után."Kedves Barátaim, 391 nap bezártság után tegnap este egy rendőrautóval hazaérkeztem. Az első szó a köszöneté, mindenkinek nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy gondoltatok rám, hogy együtt éreztek velem. KÖSZÖNÖM Enélkül ezt nem lehetett volna túlélni. Az elkövetkező néhány napban újratanulom a rácsokon kívüli életet, és utána részletesen és rendszeresen beszámolok mindenről. Ígérem, érdekes lesz. Természetesen megpróbálok mindenkit elérni telefonon, hogy szóban is elmondhassam, mennyire nagyszerű érzés, ha az ember tudja, hogy ennyi barátja, támogatója, szimpatizánsa van. Az elmúlt időszakban mindig arra gondoltam, hogy egyszer véget ér, s ez a nap tegnap jött el. Mostantól házi őrizetben vagyok, telefonon bármikor elérhetően. Nagyon remélem, egyszer ennek a második szakasznak is teljesen vége lesz....Köszönöm szépen, merci beaucoup, thank you very much" - írta Suha.80 millió forintos óvadékAhogy arról korábban beszámoltunk, ahhoz, hogy Suha a rácsok mögül otthoni bűnügyi felügyeletbe kerüljön, az ügyészség 80 millió forintos óvadékot kért a családtól. Ezt azonban nem tudták előteremteni a felesége és a három felnőtt gyermeke minden pénzét összedobva sem, így a rokonok, barátok, ismerősök támogatását kérték, szigorúan kölcsönként, hogy azt befizetve házi őrizetbe kerülhessen a lelkileg teljesen megtört családfő.A gyanú szerint Suha pénzért segített diplomáciai státuszhoz embereket, ám ő ezt tagadja, és úgy érzi, egy haragosa vallomásán kívül semmi nem támasztja alá ezt a vádat. Sőt, szerinte azért indult ellene kőkemény eljárás, mert kritizálta a kormányzat tervezett csádi katonai misszióját, illetve azt feltételezték, hogy ő szivárogtatta ki, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök fia, Gáspár is résztvevője az afrikai előkészítő tárgyalásoknak. | Kiengedték az előzetesből a korrupcióval vádolt Suha Györgyöt | Suha György neve egy időben sokat szerepelt a médiában, miután Afrika szakértőjeként tiszteletbeli konzuli szolgálatot vállalt, diplomataként pedig a külügyi tárca munkatársaként dolgozott. Az egyebek mellett befolyással való üzérkedéssel meggyanúsított Suhát tavaly áprilisban tartóztatták le, s azóta is a rácsok mögött volt. Kedd este azonban kiengedték. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/suha-gyorgy-szabadul/xmyec1f | 2025-05-14 09:17:24 | true | null | null | Blikk |
Nemrég változás történt a Magyar Nemzeti Bank élén, Matolcsy György helyét Varga Mihály vette át. A 24.hu szerint Matolcsy György hivatali idejének utolsó napjaiban tulajdonost váltott az MNB egyik vagyonkezelő cége is: míg az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. eddig az azonos székhelyű Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. fennhatósága alá tartozott, a végső tulajdonosa pedig az utolsó megmaradt jegybanki alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti volt, február 28-án új tulajdonost jegyeztek be a zrt.-nél, mégpedig a Közép-európai III Magántőkealapot.
Amellett, hogy a tőkealapnak a Pusztaszeri úton, vagyis a Matolcsy család cégbirodalmának központjában van a bejelentett elérhetősége, az a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli, amely Matolcsy Ádámnak, vagyis a korábbi jegybankelnök fiának a baráti körébe tartozó Száraz István érdekeltsége.
Az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. 2023-as beszámolója szerint két alap maradt a kezelésében: az Optimum Ventures Magántőkealap és az Optimum Ventures II. Magántőkealap. 2020-ban az előbbi komoly szerepet játszott az MNB-univerzum ingatlanos terjeszkedésében. Az MNB-alapítványok vagyonából ezen az alapon keresztül vásárolták meg a Globe Trade Centre (GTC) S.A. ingatlanfejlesztő cég 61,49 százalékos tulajdonrészét az amerikai Lone Star Fundstól.
A lengyelországi központú 755 ezer négyzetméternyi ingatlanportfóliót működtet, és Budapesten például a Duna Tower, a Spirál, a Center Point és a Pillár irodaház tartozik hozzájuk. Amit még érdemes tudni, hogy a cég Újbelgrádban értékesített 12 ezer négyzetméternyi prémium kategóriás irodaházat, a vevője pedig a Diófa Alapkezelő volt, mely Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltsége, illetve, hogy a GTC irányító posztjaira az elmúlt években jelentős részben Magyarországról neveztek ki vezetőket. Tavaly decemberig az igazgatósági tagja volt például Stofa György, aki Szárazhoz hasonlóan tagja a Matolcsy család baráti és üzleti körének. Ő az, aki lemondása után vezérigazgatója lett az MNB-s alapítványok alá tartozó Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-nek, amely ugye a napokban megvált a GTC megvásárlásában kulcsszerepet játszó Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-től.
A 24.hu a cégeladással kapcsolatban megkereste azt MNB-t és Száraz István is, de egyelőre nem kaptak választ. | Mielőtt Matolcsy György távozott volna a jegybank éléről, az utolsó pillanatban fia baráti köréhez került az MNB egyik alapkezelő cége | Február utolsó napján jegyezték be az új tulajdonost, a Közép-európai III Magántőkealapot. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250307_matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam-szaraz-istvan-optima-alapkezelo | 2025-03-07 18:36:00 | true | null | null | HVG |
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hétfőn osztotta meg azokat a Marbellán készült fotókat, amelyeken egy durván negyedmilliárd forintba kerülő, olajzöld Ferrari SF Spider mellett látható Tiborcz István, a kormányfő veje. Az itthon most nyilvánosságra került fotók 2023 decemberében kerültek fel az Autogespot nevű szpotterszájtra.
Tiborcz a Telex kérdésére azt írta: „A képen látható Ferrari SF Spider gépjármű nincsen, és nem is volt soha Tiborcz István tulajdonában, azt bérelte.”
A képeken látható, Spanyolországban lefotózott Ferrari német rendszámú, ráadásul rendkívül ritka és drága, ezzel együtt Nyugat-Európában akadnak autókölcsönzők, ahol bérbe adnak ilyen kocsit. Igaz, a bérleti díj nem kevés: naponta 1795 és 2900 euró közötti összegért kínálnak ilyen autót, azaz durván 0,7-1,1 millió forintot kell fizetni.
Meglehet persze, hogy Tiborcz vagy egy cége tartós bérleti konstrukcióban használta a sportautót. Mindezek miatt megkerestük a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Groupot az alábbi kérdésekkel:
Jelenleg is bérlője Tiborcz István az említett Ferrari SF 90-esnek?
Tiborcz István tartós bérletben használta a Ferrarit?
Nyílt- vagy zártvégű lízing keretén belül használta, használja Tiborcz István az említett autót?
Mennyi időn keresztül használta Tiborcz a képeken látható SF 90-es autót?
Az autó rendszáma német – Németországban bérelte ki azt Tiborcz István?
Bérlője-e Tiborcz István bármilyen, ötvenmillió forintnál drágább gépjárműnek?
A BDPST Group kérdéseinket figyelmen kívül hagyva csak újra megismételte: „A képen látható Ferrari SF Spider gépjármű nincsen, és nem is volt soha Tiborcz István tulajdonában, azt bérelte.”
A milliárdostól mindenesetre nem lenne idegen egy német rendszámú bérautó használata. 2019-ben a 444 fotózta le őt egy közel százmilliós Mercedes-AMG G63-as terepjáróval. Akkor a Népszava írt arról bővebben, hogy a német rendszámmal milliókat lehet spórolni. A lap akkor megjegyezte, hogy ehhez „csupán” egy német lakcím vagy egy ott bejegyzett cég szükséges, annak terhére lehet lízingelni a járgányt. Németországban egyszerűen kisebbek a luxusautózás költségei: csak 19 százalékos az áfa, nem 27, ezt pedig abban az országban kell megfizetni, ahol az adott kocsit forgalomba helyezték.
Persze az ezzel való játékra a jogalkotó is rájött, így csupán 60 napig lehet más országokban életvitelszerűen használni a külföldön regisztrált autót, de ezt valójában aligha ellenőrzi bárki is. | Tiborcz nagyon hallgat arról, milyen konstrukcióban bérelte a negyedmilliárdos Ferrarit | Azt állítja Orbán Viktor kormányfő veje, hogy csak bérelte azt a szupersportautót, amellyel néhány évvel ezelőtt lefotózták. Azt azonban már nem árulta el a HVG kérdésére, hogy pontosan miként és mennyi időre került hozzá a német rendszámos Ferrari. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250414_tiborcz-istvan-ferrari-berles-ebx | 2025-04-14 17:16:00 | true | null | null | HVG |
Tiltott állami támogatás miatt panaszt tesz hétfőn Brüsszelben a Magyar Hang és egy másik, egyelőre névtelenséget kérő szerkesztőség. Orbán Viktor magyar miniszterelnökre így alighanem új vizsgálat vár, amiért igyekszik elfojtani a kritikus hangokat – derült ki a Financial Times és a Magyar Hang cikkéből.
A kormány ellen az a vád, hogy több mint egymilliárd euró értékben törvénytelenül segítette a hatalomhoz közeli médiumokat, ami csak tetézi az aggályokat, amelyek szerint a Fidesz saját uralma megerősítésére használ költségvetési eszközöket.
Egy korábbi európai versenyképességi illetékes, Kai-Uwe Kühn, aki segített a beadvány gazdasági számításainak elkészítésében, úgy látja, az állami hirdetések átcsoportosításával párhuzamosan a Fidesz hadjáratot indított a kritikus kiadványok kiiktatására. Az adatok is azt támasztják alá, hogy amelyik szerkesztőség a kormányt támogatta, az részesült megrendelésekben – csakhogy ez torzítja a versenyt.
Lukács Csaba, a Magyar Hang ügyvezetője szerint a független szerkesztőségek egyre nehezebben tartják magukat, napirenden vannak a rágalomkampányok, gyakran beperlik őket. Az Euclid Law nevű ügyvédi iroda, amely szintén segít a panaszosoknak, közölte: próbálják gyors eljárásra rávenni az Európai Bizottságot.
Minden élet számít – ezzel a szlogennel futott egy ideig 2020 őszén, a koronavírus-világjárvány második hullámának idején a magyar kormány úgynevezett társadalmi célú hirdetése (többek között) négy kormánypárti hetilapban. Egész oldalakon hirdették a Covid–19 elleni védekezés fontosságát, de a kormányfüggetlen hetilapokban nem hirdettek.
Amennyiben az Európai Bizottság helyt ad a panasznak, a tiltott állami támogatást kapó cégeknek vissza kell fizetniük legalább 1,1 milliárd eurónyi forintot (nagyjából 450 milliárd forint) a magyar költségvetésbe.
Az MVM több milliárd forintos reklámbüdzséjének háromnegyede került kormányközeli médiumokhoz. | Több magyar szerkesztőség is bepanaszolta a magyar államot az Európai Bizottságnál a hatalomhoz közeli médiára költött pénzek miatt | A kormány több mint egymilliárd euró értékben, törvénytelenül segítette a propagandát – állítja több hazai médium. Amennyiben az Európai Bizottság helyt ad a panaszuknak, a tiltott állami támogatást kapó cégeknek vissza kell fizetniük legalább 1,1 milliárd eurónyi forintot a magyar költségvetésbe. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250428_magyar-szerkesztosegek-magyar-hang-panasz-magyar-allam-europai-bizottsag-hatalomhoz-kozeli-media-ebx | 2025-04-28 09:20:00 | true | null | null | HVG |
„A sajtóban megjelent hírek nem felelnek meg a valóságnak, mivel a kormányzat egyáltalán, semmilyen értékben nem rendelt gépjárműveket” – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
„A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a jogszabályi kötelezettségének tett eleget a közelmúltban lezárt, gépjárművek és kapcsolódó szolgáltatások tárgyában folytatott közbeszerzési eljárásának lebonyolításával. Ennek eredményeként több gépjármű-kategóriában kötöttünk keretmegállapodásokat gépjárműgyártó és -kereskedő vállalkozásokkal. A keretmegállapodások aláírása azonban beszerzési, fizetési és szállítási kötelezettséget nem foglal magában” – magyarázza a minisztérium.
Valóban, a KEF keretszerződéseket köt, amelyek alatt a központosított közbeszerzés alá tartozó állami intézmények egyedi beszerzéseket hajthatnak végre.
Tehát valóban, technikailag a kormány nem „rendelt” vagy „vásárolt” semmit. Kérdés, hogy ha a keretszerződés keretösszege majd kimerül, akkor állítható lesz-e már, hogy a kormány 48 milliárd forint értékben rendelt autókat.
Egyébként technikailag a KEF nem egyenlő a kormánnyal – ezt az NGM nem nehezményezte, sőt többes szám első személyben ír magukról –, csak a kormány irányítása alá tartozó állami szerv. | Játék a szavakkal: az NGM tagadja, hogy a kormány 48 milliárd forintért „rendelt” autókat | A keretszerződés megkötése nem „rendelés”, „vétel” stb. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250429_Jatek-a-szavakkal-az-NGM-tagadja-hogy-a-kormany-48-milliard-forintert-rendelt-autokat | 2025-04-29 09:00:00 | true | null | null | HVG |
Az ügyészség vádat emelt Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport tulajdonosával szemben különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés miatt – értesült a HVG.
Értesülésünket Papp Gábor ügyvéd szerdán a HVG-nek megerősítette, mint írta, május 6-i keltezéssel kaptak értesítést arról, hogy Varga Zoltán ellen vádat emelt a Fővárosi Főügyészség. Papp Gábor a vádemelésről annyit közölt még, hogy annak tényét értelmezhetetlennek tartja. „Ügyfelemet egy olyan gazdasági ügyletben gyanúsították meg, amelynek a megismert nyomozati iratok alapján minden egyes lépese bizonyítottan törvényes volt. Ügyfelem ártatlan” – fogalmazott.
Kérdésünkre az ügyvéd megerősítette, hogy a vádemelés a Nógrádi Vegyipari Zrt. ügyében történt. Hangsúlyozta viszont, hogy a vádiratot még nem kapták kézhez, így annak tartalmát sem ismerik.
A Nógrádi Vegyipari Zrt. ügyében annak gyanújával kezdtek el nyomozni a hatóságok három éve, hogy Varga Zoltán egy hozzá köthető, részben EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli értékesítésével nagyjából félmilliárd forintos kárt okozhatott az uniós költségvetésnek. „A gyanúsítás lényege az, hogy mi olcsón adtuk el, miközben eladhattuk volna később drágábban. […] Csináltak utólag egy igazságügyi értékbecslést, tehát 2022-ben, 2020 áprilisára vonatkozólag. Ez alapján azt mondták, szerintük ez a cég többet ért akkor, amikor eladtuk, ezért én megkárosítottam a költségvetést. Ilyen alapon az elmúlt tíz év összes private equity tranzakcióját elő lehetne keresni” – fogalmazott az ügyről az üzletember még 2022 decemberében. 2023 végén az üggyel kapcsolatban a NAV kihallgatta Varga Zoltánt, illetve házkutatást is tartottak nála. | Vádat emelt az ügyészség Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport tulajdonosával szemben | Varga Zoltán ügyvédje értelmezhetetlennek tartja a dolgot, mint mondja, ügyfele minden lépése bizonyítottan törvényes volt. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250507_Varga-Zoltan-Central-Mediacsoport-vademeles-ebx | 2025-05-07 18:48:00 | true | null | null | HVG |
Jelentős ütemben növelte árbevételét 2024-ben a Bayer Construct Zrt. Az építőipari cég volt az egyik haszonélvezője azoknak a kormányzati döntéseknek, amelyek alapján az állam több irodaparkot is vásárolt. Legfrissebb mérlegbeszámolója szerint a társaság a 2023-as százmilliárdról tavaly 176 milliárd forintra növelte a forgalmát. Az egész cégcsoport 210 milliárdos forgalmat ért el, adózott eredménye pedig 22 milliárd forintnál is több lett.
A magyar állam már 2023 tavaszán megkötötte a Bayer-csoporttal az előszerződést, amelynek alapján a vállalat és tulajdonosa, Balázs Attila fokozatosan 244 milliárd forinthoz jut a pesti Zugló Városközpontban felhúzott ingatlanegyüttesért. Az irodákba egyebek között az adóhivatal és a Pest megyei kormányhivatal költözne be.
Balázs egyik cégében, a betonelemeket gyártó Viasteinben egy olyan vállalat, az EUB-RESZ Zrt. a tulajdonostárs, amelynek az osztalékelsőbbséget biztosító részvényei – a VálaszOnline kutatásai alapján – a Közép-európai I. Magántőkealapnál vannak. Ez a tőkealap a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti környezetéhez tartozik. | A nagy ugrás éve volt a tavalyi a NER egyik kedvenc ingatlanfejlesztőjének | Hatalmasat nőtt Balázs Attila cégének forgalma, és a profitra sem lehet panasz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250508_hvg-Bayer-Construct-Balazs-Attila-Zugloi-Varoskozpont-Viastein-EUB-RESZ-Kozep-europai-I-Magantokealap-Tiborcz-Istvan | 2025-05-08 12:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Hétfőn felmentette tisztségéből Karácsony Gergely a BKV vezérigazgatóját, mivel a főpolgármester szerint Bolla Tibor nem tudott megnyugtató választ adni arra, hogy milyen viszonyban volt a társaságot érintő számlagyáras ügy vádlottjával, F. Zsolttal. Ezt megelőzően a 444 fotókat közölt, amelyekből az tűnik ki, hogy szoros kapcsolat lehetett kettejük között.
Bolla az Inforádió hírportáljának azt mondta, ő kérte a felmentését a személyét ért „nemtelen támadásokat” mérlegelve, és arra jutott, hogy azzal szolgálja legjobban a főváros érdekét, ha ezt megteszi, de nem azért, mert „bármi köze” lenne „ezekhez a dolgokhoz”. Azt állította, hogy F. Zsoltot BKV-munkatársként ismerte meg 2009-ben, de soha semmilyen üzleti kapcsolatban nem volt vele. „Se nekem, sem a BKV-nak nincs a számlagyárhoz köze” – állította.
A leváltott BKV-vezér szerint „nagyon sok minden össze van mosva, az, hogy spontán összefutottam (…) egy volt munkatársammal, az nem jelenti azt, hogy én együtt buliztam vele”. Állítja: amikor a számlagyáras ügy kirobbant, „már csak köszönőviszonyban” volt F. Zsolttal.
Arra a kérdésre, hogy kér-e a megjelent cikk miatt helyreigazítást, indít-e sajtópert, Bolla azt mondta, hogy ezt mérlegeli, de ő nem olyan ember, aki „haragot gerjesztene”. | A leváltott BKV-vezér azt állítja, hogy csak spontán futott össze a számlagyáras ügy vádlottjával | Bolla Tibor elmondása szerint a főváros érdekét szem előtt tartva kérte a felmentését. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250513_bolla-tibor-felmentes-f-zsolt-spontan-talalkozas | 2025-05-13 18:28:00 | true | null | null | HVG |
„Kedves Barátaim, 391 nap bezártság után tegnap este egy rendőrautóval hazaérkeztem. Az első szó a köszöneté, mindenkinek nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy gondoltatok rám, hogy együtt éreztetek velem” – írja Suha György korábbi miniszteri biztos szerdán a Facebookon. Hozzátette, mostantól házi őrizetben van, és reméli, hamarosan ennek a szakasznak is vége lesz.
Suhát tavaly áprilisban tartóztatták le üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanúja miatt. A múlt hónapban még arról szóltak a hírek, hogy két hónappal meghosszabbítják büntetését (akkor már 11 hónapja volt előzetes letartóztatásban), és az óvadék összegét 80 millió forintban szabják meg. Az ügyész ekkor fellebbezett, mert ezt kevésnek találta.
A korábbi miniszteri biztost – aki igen színes karrierje során volt szerkesztő a Magyar Rádióban a nyolcvanas években, dolgozott a rendőrség szóvivőjeként, Horn Gyula kormánya alatt a miniszterelnök sajtótitkáraként, Afrika-szakértő diplomataként, valamint a Gambiai Köztársaság budapesti konzuli képviseletének vezetőjeként – konkrétan azzal gyanúsították, hogy többször is nagyobb összegekért cserébe vállalta diplomáciai állások elintézését. Bár a gyanúsítás elismerte, hogy az esetek többségében ezekből nem lett semmi, de a nyomozók szerint voltak olyanok, akik akár százezer eurót is hajlandók voltak kifizetni. | Suha Györgyöt kiengedték a börtönből | Az Afrika-szakértő diplomata és korábbi miniszteri biztos mostantól házi őrizetben tölti a maradék büntetését. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250514_Suha-Gyorgy-diplomata-afrika-szakerto-elozetes-letartoztatas-ovadek-hazi-orizet-konzuli-kepviselet | 2025-05-14 11:12:00 | true | null | null | HVG |
Magyar Péterrel együtt hét ember érintett abban a piacfelügyeleti eljárásban, amelyet az Opus-részvényekkel kapcsolatos bennfentes kereskedelem gyanúja miatt folytat a Magyar Nemzeti Bank (MNB), egyiküket nemrég már meg is büntették 40 millió forintra - értesült a Telex. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is eljárást folytat.Úgy tudjuk, a bennfentes kereskedés gyanúja miatt az MNB célkeresztjébe került személyek egyike egy pécsi ügyvéd, aki a vizsgálat szerint kapcsolatban állt a Mészáros Lőrinc tőzsdei cégének, az Opusnak az egyik vezetőjével, utóbbi szintén a vizsgálatban érintettek egyike. Az ügyben kérdést küldtünk az Opusnak, de egyelőre nem reagáltak.De pontosan mi is az ügy? Az állítást, miszerint Magyar Péter bennfentes kereskedést folytatott, először a volt barátnője, Vogel Evelin fogalmazta meg - ha nem is ezekkel a szavakkal. Vogel vette fel titokban azt a beszélgetést, amelyet a Magyarhoz közel álló Hanzel Henrikkel folytatott. Miután Vogel összeveszett Magyar Péterrel időközben, a hangfelvételt - sok másik mellett - még 2024 novemberében küldte el a sajtónak egy ismeretlen személy.Ebben a beszélgetésben nem hangzott el ugyan abennfentes kereskedéskifejezés, de Vogel olyan dolgokról beszél, amely alapján legalábbis erre lehet következtetni.A hangfelvételen Vogel azt állította, hogy Magyar Péter azt mondta neki, van 90 millió forintnyi részvénye, amit úgy szerzett, hogy voltak tőzsdei információi, amelyeket "nem kellett volna tudnia". Mindez úgy került szóba, hogy Vogel 30 millió forintot követelt Magyaréktól, és azt állította, hogy a Tisza vezére korábban ezeknek a részvényeknek az eladását lebegtette, amiből kifizetné a pénzt, de ez nem történt meg.Amit biztosan tudni: az MNB több emberrel szemben is piacfelügyeleti vizsgálatot indított, mert felmerült a gyanú, hogy 2023. július 21-én úgy adtak-vettek Opus-részvényeket, hogy tudták, az Opus aznap be fog jelenteni egy részvény-visszavásárlási programot, ami jelentősen befolyásolja majd az árfolyamot, és ezen nagyon sok pénzt kerestek. Az MNB részleteket nem osztott meg, de erős utalásokat tett arra, hogy Magyar Péter is érintett az ügyben. A kormánypárti sajtó mindezt már úgy interpretálta, hogy 2023. július 21-én Magyar minden birtokában lévő Opus-részvényt eladott, majd több tízmillió forint értékben vásárolt olyan részvényeket, amelyekről csak tőzsdezárás után derült ki hivatalosan, hogy egy visszavásárlási akciónak köszönhetően az értékük jelentősen megnő. Magyar mindent tagad és hangos szócsatákba keveredik mindenkivel, aki a témát felhozza, Gulyás Mártontól az MNB munkatársaiig.Még mielőtt tovább mennénk, érdemes egy kicsit hosszabban is kitérni arra, hogy egyáltalán mi is az a bennfentes kereskedés, amivel Magyart gyanúba keverték.A legtöbb embernek, ha meghallja ezt a kifejezést, egyből az a filmekből jól ismert kép ugrik be, amikor egy félhomályos mélygarázsban két ballonkabátos ember találkozik egymással, az egyik átad egy jelöletlen borítékot a másiknak teli papírokkal, a következő jelenetben pedig a tőzsdén valaki hatalmasat szakít, mert tudta, hogy mikor kell venni vagy éppen eladni. A valóság persze ennél sokkal összetettebb. Atankönyvi definíciószerinta bennfentes kereskedés egy vállalat értékpapírjainak vásárlása vagy eladása olyan személyek által, akik az adott vállalatról lényeges, nem nyilvános információkkal rendelkeznek.A bennfentes kereskedelemnek több formája van, amelyek közül néhány teljesen legális, míg mások törvénytelenek, és büntetőjogi következménnyel járnak. A különbségtétel a legális és az illegális bennfentes kereskedelem között elsősorban jogi természetű.Illegális bennfentes kereskedés akkor valósul meg, ha a kereskedés egy cég lényeges, nem publikusan hozzáférhető adatai alapján történik. Bennfentes információi lehetnek például vezetőségi tagnak, munkavállalónak, beszállítónak, de akárkönyvvizsgálónak is. Lényeges, nem publikus információk közé tartozik például egy még közzététel előtt állóéves jelentés, egy aláírt, de még közzé nem tett cégfelvásárlás, vagy egy esetleg nem nyilvános belső innovációról szóló információ. Mivel ezeket az információkat még nem hozták nyilvánosságra, a többi befektetőhöz képest törvénytelen előnyre tett szert a bennfentes kereskedő, ez pedig aláássa a bizalmat a tőkepiacokon.Ha például valaki egy közzététel előtt álló, váratlanul jól vagy esetleg rosszul sikerült negyedéves jelentés birtokába jut, emiatt pedig valamilyen formában haszonra tesz szert, az az illegális bennfentes kereskedelem kategóriájába esik. Fontos kiemelni, hogy a bennfentes információkra építő kereskedelem korlátai nem kizárólag a közvetlen információkkal bíró személyekre - például cégvezetőségre vagy egy jelentés készítőjére - vonatkoznak. Amennyiben egy lényeges, nem publikus információt birtokló személy megosztja információját valakivel, aki ebből haszonra tesz szert, akkor egyaránt büntethető az információt kiszivárogtató, illetve az annak birtokában kereskedő személy is.Legális bennfentes kereskedésről akkor beszélhetünk, ha a társaságnál vezető pozícióban lévő személy vagy nagytulajdonos - olyan személy, akinek öt százalékot elérő részesedése van egy adott cégben - a társaság részvényeivel kereskedik a tőzsdén. Az tehát, hogy egy vállalat vezetői, nagyrészvényesei kereskednek a vállalatukértékpapírjával, önmagában nem szabálytalan. A kérdés itt az, hogy a kereskedés során a vállalat vezetői bennfentes információkkal próbálnak-e visszaélni, vagy publikusan hozzáférhető adatok alapján döntenek az általuk irányított cég részvényeinek kereskedelme esetén. Ennek megítélése elsősorban az érintett felügyelőszerv, azaz az MNB feladatköre. A felügyelő figyeli a bennfentes tagok kereskedelmét, hivatalból vizsgálja, hogy történik-e visszaélés. A vezetők és nagytulajdonosok tőzsdei tranzakcióit egyébként be is kell jelenteni, erre törvény kötelezi a cégeket. Be kell jelenteniük, hogy mikor, milyen értékben, mennyi értékpapírt vettek, illetve adtak el, és ezeket az információkat nyilvánosan közzé kell tenniük.A novemberben nyilvánosságra kerülő Vogel-féle hangfelvétel után, decemberben vette elő ismét a témát a kormányközeli Magyar Nemzet. A lap akkor - meg nem nevezett forrásra hivatkozva -azt írta, minden állítást feltételes módba téve, hogy nyomozás indulhat a rendőrségen a Tisza Párt bűncselekménygyanús gazdálkodása ügyében, és "Magyar tőzsdei ügyleteit is vizsgálhatják". A lap azt írta, hogy információik szerint a rendőrség feljelentéskiegészítést rendelt el hűtlen kezelés és bennfentes kereskedelem miatt.Rákérdeztünk a rendőrségnél, hogy folyik-e nyomozás az ügyben, erre azt a választ kaptuk, hogy kérdésünkkel forduljunk a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Meg is kérdeztük, hogy folyik-e nyomozás bennfentes kereskedés gyanúja miatt ügyben nyomozás, amelyben a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter is érintett.Azt a választ kaptuk, hogy megkeresésünk tárgyával kapcsolatban "a Központi Nyomozó Főügyészségen eljárás van folyamatban, amely ügyben további tájékoztatás az eljárás érdekeire figyelemmel jelenleg nem adható".A bennfentes kereskedés gyanújáról februárban a Partizán csatornájánGulyás Márton kérdezte meg Magyar Pétert, de a kérdés láthatóan ingerültté tette a Tisza Párt vezetőjét. Gulyás arra volt kíváncsi, hogy van-e olyan pénze Magyarnak, ami bennfentes tőzsdei kereskedésből származik. A Tisza Párt vezetője ekkor arról kezdett el beszélni, hogy a Vogel-féle hangfelvétel bűncselekmény útján került elő, a média pedig minden kritika nélkül lehozta azokat, és szerinte a felvételeket a Fidesz megrendelésére készítették. Egy hosszabb válaszba ágyazva ugyanakkor elmondta azt is, hogy részvényei voltak és vannak, de nem követett el bűncselekményt, soha nem vett bennfentes kereskedéssel részvényt. Magyar még számon is kérte Gulyást, hogy miért tesz fel neki ilyen kérdést, ahelyett hogy a hatalom közelében lévőktől kérdezné ugyanezt.A Partizán-interjúval a Magyart körüllengő bennfentes kereskedés gyanúja újra felerősödött. Igaz, ehhez az is kellett, hogy pár nappal Magyar partizános szereplése után azIndex megírta: a szerkesztőségükbe jutott információ szerint Magyar 2023-ban egy napon a tőzsdezárás előtti órákban minden birtokában lévő részvényt eladott, majd több tízmillió forint értékben vásárolt olyan részvényeket, amelyekről csak tőzsdezárás után derült ki hivatalosan, hogy egy visszavásárlási akciónak köszönhetően az értéke jelentősen megnő - ezzel pedig az Index értesülése szerint jelentős bevételre tett szert Magyar. A cikk szerzője sajtóinformációkra hivatkozva emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) érdeklődését is felkeltette a hangfelvétel, ezért bennfentes kereskedelem ügyében kezdett vizsgálódni.Az Index-cikkre Magyar Péter azonnalreagált, "full kamunak" minősítve azt, sőt, azt is közölte, hogy büntetőfeljelentést tesz és sajtó-helyreigazítási pert indít.Magyar ekkor azt állította, hogy banki kimutatásai bizonyítják, hogy az Index cikkében említett napon nem is vásárolt Opus-részvényeket,hanem csak több nappal a hivatalos bejelentés után, amikor már mindenki tudott a visszavásárlási akcióról. Arról is írt, hogy volt barátnője, Vogel Evelin is hazudott az általa készített hangfelvételen. Magyar Péter állítása szerint egyébként az ekkor vásárolt részvényeinek egy részét viszonylag hamar eladta, azokon keresett, míg egy részét megtartotta, azokból rosszabb árfolyamon tudott kiszállni.Az ügy április 23-án, egy MNB-s közlemény nyomán pörgött fel újra, de közvetve Magyar Péter lépésének következtében. Az MNB ugyanis azt írta, hogy április 22-én az egyik politikai párt vezetője telefonon, ingerülten kérte számon az MNB munkatársát, miután a jegybank piacfelügyeleti eljárást indított több személlyel szemben bennfentes kereskedelem gyanúja miatt. Mint írták, a politikus indulatosan kifogásolta a nyilatkoztató végzésben foglalt határidőt, valamint komolytalannak nevezte a jegybank által megfogalmazott kérdéseket. Az MNB szerint a 2026-os országgyűlési választásokra utalva változásokat is belengetett a politikus. "A Magyar Nemzeti Bank határozottan elítéli a verbális erőszak minden formáját, tevékenysége során kizárólag a törvényeknek alávetve, politikától függetlenül működik" - olvasható a jegybank közleményében.Bár a közlemény nem nevesítette, de egyértelmű volt, hogy Magyar Péter az érintett politikus.Mint írták, a politikus indulatosan kifogásolta a nyilatkoztató végzésben foglalt határidőt, valamint komolytalannak nevezte a jegybank által megfogalmazott kérdéseket.Másnap azIndex arról írt, hogy a birtokukba került az a kérdéssor, amelyet az MNB küldött el Magyar Péternek. A lap szerint az ellenzéki politikus összesen 24 részletes kérdéssel szembesült, amelyekből kiderül, hogy a jegybank munkatársai "precízen dokumentált tranzakciókat" tártak elé - dátumokkal, megbízási számokkal, pontos részletezéssel arról, mikor és milyen részvényeket vásárolt.Szerettük volna az MNB-től elkérni azt a kérdéssort, amit Magyarnak küldtek, és ami elvileg az Indexhez is eljutott, illetve arról is érdeklődtünk, hogy miért tartották fontosnak, hogy sajtóközleményt adjanak ki Magyar hívásáról, ráadásul úgy, hogy a politikust nem nevezik meg benne, csupán sejtetik a kilétét. A jegybanktól azt a választ kaptuk, hogy a hatályos törvényi szabályozás értelmében nem oszthatja meg az eljárásban keletkezett védett adatokat tartalmazó dokumentumokat, ahogy azt sem oszthatja meg, ki volt az "incidensben", azaz a telefonos-kiabálós esetben érintett személy. A jegybank kérdéssorát a Tisza Párttól is próbáltuk elkérni, de ők sem küldték el.A Magyar Nemzeti Bank által kiadott közleményekből az is kiderült, hogy 2023 szeptemberében és novemberében is indított piacfelügyeleti eljárást az Opus Global Nyrt. 2023. júliusi részvény-visszavásárlási bejelentését közvetlenül megelőző időszakra vonatkozóan, azonban "még folyamatban lévő vizsgálatról az MNB nem oszthat meg további részleteket". Az egyik vizsgálat viszont 2025 januárjában le is zárult, a feltárt információk alapján pedig az MNB21 millió forintos piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre, amiért az 2023 júliusában bennfentes információk birtokában kereskedett az Opus részvényeivel.Magyar a közleményre reagáló Facebook-posztban azt írta, egy nevetséges, politikailag motivált eljárás részeként kapott egy kérdéssort "attól a Nemzeti Banktól, amelyből a vezetők segítségével legalább650 milliárd forint közpénzt loptak el".(Magyar Péter ittaz MNB alapítványa körüli botrányra céloz, de azt, hogy mekkora vagyonvesztés történt, egyelőre nem lehet pontosan megállapítani.) Magyar elismerte, valóban felhívta az MNB munkatársát, és jelezte neki, hogy a legtöbb felesleges és álságos kérdésre egy bohócjelet fog rajzolni. "Azt is egyértelművé tettem, hogy a tőzsdei tranzakcióim kapcsán sohasem kaptam bennfentes információt, és nem követtem el bennfentes kereskedést" - írta a politikus.A Tisza Párt vezetője április végénkülön videóban foglalkozott az üggyel. Ebben azt mondta, 2008 óta van értékpapírszámlája, áll minden vizsgálat elébe, és megválaszolta az MNB üggyel kapcsolatos kérdéseit, igaz, hogy mik voltak ezek a kérdések, és mit válaszolt rájuk, azt nem árulta el. Magyar arról beszélt, minden bevételével és vagyontárgyával el tud számolni.Az MNB tehát vizsgálódik, a Központi Nyomozó Főügyészségen folyik egy eljárás, a kormánypárti média nagyjából kész tényként kezeli, hogy bennfentes kereskedelem történt, Magyar mindeközben tagad.Nagyjából ennyit lehet tehát tudni egyelőre az egész ügyről, és a piacfelügyeleti vizsgálat lezárásáig ez valószínűleg így is marad. | Nem csak Magyar Péter került a jegybank célkeresztjébe az Opus-részvényekkel kapcsolatos bennfentes kereskedés gyanúja miatt | A Tisza Párt vezetőjén kívül még hat ember érintett, egyiküket nemrég 40 millió forintra már meg is bírságolta az MNB – értesült a Telex. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/10/bennfentes-kereskedelem-vizsgalat-tisza-part-kormanyzat-magyar-peter | 2025-05-10 06:56:44 | true | null | null | Telex |
Szegeden új éttermet nyitnak a 3,4 milliárd forint állami támogatásból felújított, Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány központjában, amely egy 1896-ban épült, műemléki jellegű házban van. Az eredetileg tehetséggondozással foglalkozó MCC központja a Széchenyi tértől, azaz Szeged belvárosának közepétől és a Tisza partjától is pár száz méterre fekszik, tehát igen jó helyen van. Ahírt megírta a szegedi Délmagyarország című, a Mediaworks hálózatához tartozó, azaz kormányközeli lap is.Azúj munkatársakat már keresi a Scrutonaz egyik szakmai állásoldalon, a Vendéglátósmunkák.hu portálon. Úgy látszik, az étterem beindításával nem akarnak sokat várni, mert a központ március 11-i megnyitó ünnepsége után egy hónappal, április 11-én már megjelentek a Scruton szegedi állásajánlatai, azután a hirdetést május elejéna Facebookra is kitették.Az álláshirdetések szerint üzletvezető-helyettest és vezető szakácsot, továbbá pultos, felszolgáló, szakács és konyhai kisegítő munkatársakat is keresnek. A Telex elküldte kérdéseit az MCC-nek és a Scrutonnak is. Mindkettő azt a választ küldte, hogy a leendő étterem és konyha alapterülete 200-225 négyzetméter, amely a szuterén szinten helyezkedik el, a fogyasztótér 40-45 fő befogadására lesz alkalmas. A nyitás a következő hónapokban várható. Arra nem válaszoltak, hogy mennyibe kerül az új étterem kialakítása, és azt milyen forrásból fedezik.Mint arról már beszámoltunk,az MCC több száz milliárdos állami támogatást kapott, és értékes ingatlanokat vásárolt országszerte, például Debrecenben az egykori, híres Aranybika szálló épületét vették meg. Az MCC-nek a weboldala szerint a budapestin kívül országszerte 16 nagyvárosban és a Balaton melletti Révfülöpön is van saját képzési központja.Az MCC leányvállalataa Scruton, eddig a fővárosban üzemeltetett öt vendéglátóhelyet, kávézókat és éttermeket, amiket közösségi térnek, találkozóhelynek és programjaik központjának neveznek. A Direkt36 korábban arról írt, hogyaz MCC több százmillió forintot költött rendezvényei étel- és italellátására. A cateringet szinte mindig a Scrutonokat üzemeltető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. intézte. A portál szerint fejenként annyi pénz ment el erre, amennyiből piaci cégek luxusellátást tudnak nyújtani.A Telexnek küldött válasz szerint a Scruton célja, hogy "az értékteremtés konzervatív formáját egy, a következő generációknak is vonzó módon és helyen" mutassák be. "Ezt tesszük intellektuális vitákon, szakmai konferenciákon és kulturális-, valamint gasztronómiai eseményeken keresztül. Ennek a munkának a folytatását célozza a szegedi egységünk megnyitása" - írták.A szegedi belvárosban már most is sok színvonalas étterem működik, az MCC központja közelében, pár száz méteren belül két népszerű helyen is várják a vendégeket. Kérdés, lesz-e annyi vendég, hogy az újabb éttermet is eltartsa, hiszen a városbantöbb kisebb-nagyobb vendéglátóhelyet is bezártakaz utóbbi években, írta a Délmagyarország.Az új szegedi képzési központot március elején nyitották meg, az ünnepségen ott volt az MCC kuratóriumi elnöke, Orbán Balázs, aki a miniszterelnök politikai igazgatója.Orbán Viktor miniszterelnök is megjelent,aki Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal beszélgetett a színpadon arról, milyen fontos a tehetséges fiatalok támogatása.Mint korábban megírtuk, az 1896-ban épült,műemléki jellegű szegedi épület felújítása 2018 óta változatosan alakult. Korábban a Bartók Béla Művelődési Ház működött itt, de 2008-ban átszervezték a városi művelődési központokat, a Bartókot bezárták, majd az épület sokáig üresen állt, az állaga kívül-belül leromlott. A 2010-es évek elején az ingatlant aNemzeti Tudósképző Akadémiavásárolta meg2015-ben hoztak arról határozatot, hogy a kormány 2 milliárd forintos támogatást ad a szegedi tehetséggondozásra a Nemzeti Tudósképző Akadémiának, ennek részeként a nagyméretű épületet elitkollégiummá alakítják át. Akkor még 2020-ra tervezték a megnyitást, de a kivitelező Ferroép Zrt. a munkálatok során nem várt akadályokba ütközött a műemléki jellegű épületben, közben az építőipari árak is nőttek, így a pénz elfogyott, 2020-ra az építkezés leállt.Az épületet2021-ben vásárolta meg az MCC, hogy oktatási központot alakítson ki benne. 2023 végén a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kihirdette, hogy közbeszerzésen 1,4 milliárd forint értékű munkát nyert el a BUILD IT Mérnökiroda Zrt., amely befejezi az építkezést, illetve átalakítja az MCC céljaira az épületet.Az Átlátszó akkori cikke szerinta kormányközeli BUILD alvállalkozója a West Hungaria Bau Kft. volt, amelynek többségi tulajdonosa a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a volt üzlettársa, Paár Attila. Végül 2025 elejére fejezték be az összesen 3,4 milliárd forint állami pénzből megvalósult felújítást.Az MCC szegedi képzési központjának weboldala azt írja, várják a tehetséges fiatalok jelentkezését, a szegedi és a környékbeli diákok három korcsoportban felvételizhetnek a képzéseikre. Ezen kívül előadások, szakmai műhelyek és közéleti események is várják az érdeklődőket. Korábban is volt MCC-központ Szegeden, egy másik épületben, így tavaly már azt közölték, hogy 300 diák vesz részt a tehetséggondozó programjaikban. | Éttermet nyit az MCC leányvállalata a 3,4 állami milliárdból felújított szegedi központban | Az „értékteremtés konzervatív formáját” szeretnék bemutatni a 45 fős Scrutonban. A régi belvárosi épületet állami támogatásból újították fel, hogy a tehetséggondozást szolgálja. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/05/10/scruton-etterem-mcc-szeged-matthias-corvinus-collegium-alapitvany | 2025-05-10 06:57:34 | true | null | null | Telex |
Orbán Ráhel egy áprilisban kötött adásvételi szerződés szerint kb. 320 millió forintért venne meg 120 hektárnyi földet Somogy megyében. Mindez egy, a Magyarország.hu oldalon pénteken kifüggesztetthirdetményből derül ki, ésa Somogyi Hírközlő nevű Facebook-oldalszámolt be róla. A 120 hektáron főleg szántó található, de akad erdő és legelő is a területen.Egy másik helyi lap,az Atádhír tavaly megírta: több mint 5 ezer hektár került egy Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap tulajdonába ezen a környéken, mégpedig úgy, hogy a a Főnix Magántőkealap megvásárolta a korábban olasz tulajdonban álló Drawa Kft.-t. Az 5200 hektárnyi területen erdők, szántóföldek és egy faipari üzem is található, valamint egy vadászkastély, ami korábban a Széchenyi-család tulajdonában állt, de a helyiek a lap szerint ma már inkább csak Benetton-kastélyként ismerik, mivel korábban Carlo Benetton, a Benetton-csoport társalapítójahasználta.A Drawa Kft. Orbán Ráhel szerződésében is szerepel, a miniszterelnök lánya által megszerezni kívánt földekre ugyanis haszonbérleti joga van a cégnek, igaz, ez a jog az ötből négy ingatlanon 2025 júniusában lejár, a ötödiken pedig 2027-ben. A földek egyébként két dél-somogyi településhez, Görgeteghez és Homokszentgyörgyhöz tartoznak. A görgetegi földeken folyamatban van egy öntözésfejlesztési projekt is.Orbánt Ráhelt 2021-ben vették földművesként nyilvántartásba, ezért vásárolhat földet. Viszont mivel budapesti lakos, a helyi gazdáknak elővásárlási joga van az általa megszerezni kívánt földekre. A kifüggesztés szerint ezzel 2025. június 10-ig élhetnek. | Orbán Ráhel földeket venne Dél-Somogyban | 120 hektár szántót, erdőt és legelőt szemelt ki a miniszterelnök lánya. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/10/orban-rahel-foldvasarlas-del-somogy-kifuggesztes | 2025-05-10 15:13:32 | true | null | null | Telex |
Az olvasó nem hülye, neki is feltűnik, ha a kormány egy lapszámban négy oldalon keresztül kíván neki boldog karácsonyt - ezekkel a szavakkaljellemezteLukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója az állami hirdetések elosztásának abszurditását a magyar médiában. A magyar kormánypiactorzító rendszeréveltöbb újság is foglalkozott az elmúlt években, a téma azért lett aktuális újra, mert a Magyar Hang és egy egyelőre anonimitást kérő másik félpanasztnyújtott be az Európai Bizottságnál (EB), részletesen bemutatva, hogyan sértette az uniós versenyjogot a kormány hirdetésnek álcázott állami támogatással.A panaszkonklúziója, hogy a kormány narratíváját követő, kormánybarát tulajdonban lévő médiát jogsértő eszközökkel juttatták versenyelőnyhöz, de az egész ügy léptékét az mutatja igazán, hogy a panaszhoz benyújtottközgazdasági elemzésszerint kamatokkal együtt 441 milliárd forintnyi tiltott állami támogatást kellene visszajuttatni az államkasszába.Ekkora a kár, amit a kormány médiapolitikája okozott 2015 óta.Azért is brutális ez a következtetés, mert a magyar média egészében, azaz minden rádióban, tévében, online és nyomtatott sajtóban összesen384,4 milliárd forint értékben vásároltak reklámot2024-ben. Tehát a panasz szerint a magyar kormány egy teljes év médiában hagyott reklámköltésénél is nagyobb léptékű pénzzel torzította a magyar sajtót 2015 és 2023 között.A panaszt alátámasztó közgazdasági elemzést Kai-Uwe Kühn, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza jegyzi. Jelzésértékű, hogy egy olyan szakértő áll a panasz mögött, aki korábban pontosan belelátott az uniós versenypolitikai ügyekbe, és egykori kollégái fogják vizsgálni a panaszt. Kühn persze nem egyedül dolgozott a beadványon, Lukács Csaba kérdésünkre elmondta, hogy magyar és külföldi szakemberekből álló csapat áll a panasz mögött, és nemzetközi médiafigyelem kíséri az ügyet. Kühn nyilatkozott aFinancial Timesnak, jelent meg anyag a témáról a Bloombergen vagy a holland közszolgálati csatornán, és az EB Versenypolitikai Főigazgatósága is kapott már újságírói kérdést az ügyben.Lukács szerint ennek az érdeklődésnek és nyomásnak is hatása lehet arra, hogyan és mikor reagál az EB a magyar panaszra. Korábban, 2019-ben is érkezett már Magyarországrólpanaszaz állami hirdetések torzító hatása miatt az EB-hez, akkor a beadvány mögött a Mérték Médiaelemző Műhely, a Klubrádió és Jávor Benedek akkori európai parlamenti képviselő állt. Arra a panaszra azóta sem reagált az EB."A mostani beadványban szerintem az a kulcs, hogy leválasztja a politikai szintről a kérdést, és tisztán a piac torzítására, a szabad verseny korlátozására fókuszál. Így szerintem az EB Versenyjogi Főigazgatóságának is sokkal könnyebb döntést hoznia, hiszen ez a szakterületük" - magyarázta Lukács, aki szerint épp ezért vizsgálja a beadvány a baloldali kormányok idején is ugyanezt a kérdést, hozzátéve, hogy 2010 óta azért a Fidesz sokkal nagyobb léptékben használta már az állam hirdetési gépezetét.Lukács szerint 2019-ben még azt gondolhatták az EB-nél, hogy Orbán kormánya kezelhető, mostanra azonban már egyértelmű lett, hogy a magyar miniszterelnök nem az Unió pártján van, és közben a világban is nagyobb lett az érdeklődés a magyarországi helyzet iránt. Lukács Csaba így abban bízik, hogy ezek a tényezők arra késztethetik az EB-t, hogy gyorsan foglalkozzon a beadvánnyal.Kühn arra alapozza az elemzését, hogy az uniós jog szerint a hirdetések terén egy állami szereplőnek is úgy kell viselkednie, mint egy piaci szereplőnek. Egy reklám akkor sikeres, ha minél több emberhez eljut, egy állami hirdetőnek is elvileg ez lenne a célja. A gazdasági elemzés azonban arra a következtetésre jut, hogy a magyar állam a hirdetéseivel nem ezt a logikát követi, hanem inkább jutalomként osztogatja a neki kedves újságoknak, online oldalaknak, tévéknek. Az elemzés több példán keresztül mutatja be ugyanazt a folyamatot: egy ponton kormányhoz közeli tulajdonba kerül egy médium, ekkor az állami hirdetések mértéke az adott cégnél a piaci hirdetésekhez képest jelentősen megugrik, és ez így is marad, amíg ez a médium kormányközeli érdekkörben van.A piaci hirdetők az elemzés szerint Magyarországon teljes mértékben lekövetik azt, ahogy a közéleti és gazdasági szempontból releváns újságok olvasótábora folyamatosan zsugorodik. Olyan mértékben csökkent évről évre a piaci hirdetők költése, ahogy ezeknek a lapoknak az olvasottsága beesett. Ehhez képest az első Fidesz-kormány megalakulása, tehát 1998 óta minden egyes kormányzat alatt lejtett a pálya az adott kormánnyal jó kapcsolatot ápoló lapoknak, így volt ez a baloldali kormányok alatt is.A Fidesz 2010-es választási győzelme után azonban a lépték nagyon megváltozott, onnantól az állami hirdetések mértéke teljesen elszabadult, és az a helyzet állt elő, hogy a magyar médiapiac legnagyobb hirdetője maga a Miniszterelnökség lett. Ezzel végleg két részre szakadt a magyar média: a baráti sajtóhoz ömlött az állami hirdetés, és néha épp ez a támogatás tartotta felszínen az amúgy veszteséges médiumokat, míg a kormánnyal kritikus médiacégek nem kaptak ebből a forrásból semmit, még akkor sem, ha az elérésük alapján ez a piaci logika szerint járt volna nekik, így pedig egyre nehezebben tudták megőrizni a piaci pozíciójukat.Az elemzés a print (nyomtatott) sajtóból, az online médiából és a tévés piacról is hoz több példát arra, amikor az állam jutalomként osztogatta az állami támogatást, vagy épp teljesen megvonta azt, amint kiesett a pikszisből az adott lap tulajdonosa.Jól illusztrálja a rendszer működését a Magyar Nemzet példája. Az elemzés bemutatja, hogy amíg a lap korábbi tulajdonosa, Simicska Lajos jóban volt a Fidesz vezetésével, az első Fidesz-kormány alatt kilőtt az állami hirdetések mértéke a lapnál. 2001-ben a 33 legnagyobb magyar újságot vizsgálva a Magyar Nemzethez ment az állami hirdetések 27 százaléka, miközben a piaci hirdetőknél ugyanez az arány csak 3,5 százalék volt. Simicska és Orbán látványos összeveszése, a 2015-ös G-nap után aztán elzárult az állami csap az újság számára, az állami hirdetés mértéke a piaci hirdetések alá zuhant, és nem sokkal később meg is szűnt az újság. (A jelenleg ismert Magyar Nemzetet csak később, 2019-ben, a Magyar Idők átnevezésével indították újra.)Az online-média-piacon nem állt minden fontos adat az elemzés rendelkezésére, de az Origo példáján keresztül ott is látszik ugyanez a módszer. Amíg a Telekom tulajdonában lévő [origo] kritikusan számolt be a kormány ügyeiről, addig az állami támogatás mértéke még a piaci hirdetési szintet sem érte el (ez főleg 2011 és 2013 között látszik az ábrán).Ahogy a főszerkesztőt, Sáling Gergőt eltávolították, majd ahogy a Telekomtól a Matolcsy Ádám tulajdonában lévő New Wave Media Grouphoz került az oldal, meg is ugrottak az állami hirdetések. De igazán a 2019-től induló időszak a leglátványosabb, onnantól az Origo a központi médiabirodalomba, aKESMA-ba (Közép-Európai Sajtó és Médiaalapítvány) olvadt, és ezzel be is köszöntött az állami hirdetéses kánaán időszaka az Origónál.A tévés piacon is évek óta téma, hogy mennyire fair az a verseny a két meghatározó médiacég, a TV2 Csoport és az RTL Magyarország között, amelyikben az egyik fél szekerét az állam tolja. Az elemzés példaként 2020-at hozza fel, abban az évben a Kantar Media adatai alapján a TV2-höz akkora mértékű állami hirdetés érkezett (23,7 milliárd forint), ami meghaladta az RTL teljes profitját.Kühn példaként az európai médiapiacon meghatározó szereplőnek számító RTL Csoportot és az Axel Springert említve kitér arra a szempontra is, hogy a kormány piactorzító politikája a potenciális külföldi befektetőket is elijesztette a magyar médiapiacról, ezzel is sértve az uniós kereskedelmi szabályokat.Ehhez a piactorzító beavatkozáshoz a 2015-ös G-nap után új rendszert épített ki a kormány több új szabályozással. Létrehozták a központi médiabirodalmat, a KESMA-t, ami alá behúzták szinte az összes kormányközeli tulajdonban lévő médiumot, és az egész bekerült a Mediaworks irányítása alá.Az összes megyei lapot, az Origót, a Borsot vagy a Hír TV-t működtető céggel létrejött a teljes médiapiacot leuraló óriás, amit a kormány gyorsan nemzetstratégiai jelentőségűvé tett, ezzel eltakarítva az útjából bármilyen itthoni versenyjogi vizsgálódást. Ennek a cégnek az átláthatóságát nehezítve a Mediaworks 2022 óta nem közöl adatokat arról, hogy pontosan kik hirdetnek nála. A mostani beadvány szerint a KESMA-t fel kellene darabolni a magyar médiapiac helyreállításához.Az EB-hez eljuttatott panasz azt is elég világosan levezeti, hogy milyen álca mögé bújt a kormány a kormányzati kommunikációs közbeszerzések kiírásával, és a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) kiépítésével. Ez a rész többek között aKorrupciókutató Központ Budapest (CRCB) korábbi munkájáratámaszkodik, amely végigvezette, hogyan maradt egyedüli "versenyzőként" talpon az állami kommunikációs megbízásoknál Balásy Gyula két cége, a New Land Media és a Lounge-csoport, az a konzorcium, amely az Átlátszó összesítése alapján293,7 milliárd forint értékű állami megbízástnyert el az elmúlt években.A panasz külön részben mutatja be, hogy az állam olyan feltételeket szabott ezeknél a közbeszerzéseknél 2015 óta, hogy annak minél kevesebb hazai médiaügynökség feleljen meg.Mivel minden további alkalommal az előző három évből származó releváns tapasztalatot szabott meg feltételként az NKOH, az eleve kevés talpon maradó cégből még kevesebb lett, így 2019-re csak a Balásy-féle konzorcium maradt egyedüli indulóként és nyertesként. 2023-ban például Balásy cégei nyolcvan, az NKOH által kiírt közbeszerzésen indultak el egyedüli ajánlattevőként, ebből nyolcvanat meg is nyertek.A kormány arra hivatkozik, hogy Balásy cégei piaci szereplők, amiket a jogszabályoknak megfelelő módon választottak ki. Az EB-hez benyújtott panasz szerint azonban a magyar kormány eleve szelektív módon írta ki a közbeszerzéseket, amelyek egyre nyíltabban egyszereplőssé váltak, ráadásul ez az egy nem is piaci szereplőként, hanem állami ügynökségként viselkedik, amely csak végrehajtja a rá bízott feladatot. Azaz ezek a cégek dolgozhatnak a piaci árnál magasabb összegekkel, és az sem érdekük, hogy az iparágban bevett módon kedvezményeket alkudjanak ki a médiacégeknél.Az Európai Bizottság szóvivője egyelőre annyit mondott, hogy a panasz feldolgozása folyamatban van. A panaszosokat képviselő uniós versenyjogra szakosodott ügyvédi irodától Oliver Bretz azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy nyilvánvalóan tiltott állami támogatásról van szó, és ha nem a médiáról, hanem egy másik szektorról lenne szó, az Európai Bizottság nem ülne ennyit a beadványon.Ha a bizottság végül vizsgálatot indít az ügyben, az már önmagában jelzésértékű lenne, főleg az ellen az ország ellen, amelyegyedüliként szavazott nemmelarra az EU-s médiaszabadságról szóló rendeletre, amely példáulelőírja, hogy a cégeknek az állami hirdetéseken és pénzügyi támogatásokon keresztül befolyó közpénzekről is számot kell adniuk. | A kormánybarát médiának dobott 441 milliárd forintos jutalomfalat már megakadhat az EU torkán | A magyar kormány évek óta reklámnak álcázott állami hirdetésekkel tolja a neki kedves média szekerét. Az Európai Bizottsághoz benyújtott friss panasz szerint ez a módszer uniós jogot sért, és 441 milliárd forintot kellene visszautalni az államkasszába. A szervezeten nagy a nyomás, hogy ezzel a beadvánnyal már kezdjen is valamit. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/12/tiltott-allami-tamogatas-hirdetes-mediapiac-europa-bizottsag-panasz-magyar-hang | 2025-05-12 04:45:02 | true | null | null | Telex |
A kormányzati és önkormányzati szervek működése során keletkező hivatalos dokumentumokat - hacsak külön szabály nem tiltotta - tavalyig bárki kikérhette közérdekű adatigényléssel. Rengeteg fontos infóhoz így jutottak hozzá újságírók és rajtuk keresztül az olvasók.Tavaly aztán a kormányhivatalok elkezdték összehangoltan megtagadni az újságíróktól hozzájuk érkező adatigényléseket. Mind ugyanarra a precedensértékű kúriai határozatra hivatkoztak, amely azóta az Alkotmánybíróságon is átment.A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a kormányhivatalok félreértelmezik a Kúria határozatát, olyan adatigényléseket is megtagadnak, amelyeknél valójában ki kellene adniuk a kért dokumentumukat. A kormányhivatalok egy részét azonban nem érdekli ez az ellenvetés.A Kúria döntése így is, úgy is komoly visszalépés az információszabadság szempontjából, annak értelmében fontos dokumentumok és adatok maradhatnak örökre titokban.2022 februárjában szokatlan hír járta be a magyar sajtót. Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója közérdekű adatigényléssel kikérte a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának kiadott hatósági ellenőrzések dokumentációját. Mint kiderült, a Samsungnál a katasztrófavédelmisek rendszeresen szabálytalanságokat találtak, amelyeket a cég a hatósági felszólítások és büntetések ellenére sem volt hajlandó felszámolni.Ezen felbuzdulva az Átlátszó újságírója újabb és újabb közérdekű adatigényléseket nyújtott be, az egyik, ezek alapján írt cikkéből megtudhattuk, hogy a Samsung a hatóságok szerint több mint ezer dolgozója biztonságát veszélyeztette. Egy másik cikkükbőlkiderült, hogy voltak dolgozók, akiknek egy olyan helyiségben kellett munkát végezniük, amelyben a mérések szerint a nikkel koncentrációja a megengedett 250-szerese volt, a rákkeltő anyagok szivárgása ráadásul éveken keresztül fennállt, a cég azt a büntetések ellenére sem számolta fel.2023 nyarán Kacskovics Mihály Béla, a HVG újságírójakikérte az SK komáromi és iváncsai akkumulátorgyárairól szóló határozatokat. A dokumentumokból kiderült, hogy a Samsunghoz hasonlóan ez a cég is rendszeresen megszegi a rá vonatkozó szabályokat, és veszélyezteti a dolgozóit. A közérdekű adatigénylések alapján megírt cikkek alapvetően befolyásolták azt, ahogy a magyarok - köztük a gyárak dolgozói - ezekre a cégekre tekintenek.2024-ben több már működő vagy éppen épülő magyarországi aksigyár és egyéb üzem dolgozója kereste meg azzal a Telexet, hogy a kelet-ázsiai vezetés náluk is következetesen figyelmen kívül hagyja a magyar szabályokat, és méltatlan vagy veszélyes körülmények között dolgoztatja a munkavállalóit. (Ezekről példáulittésittírtunk.) Azért, hogy kiderítsük, mennyi igaz a dolgozók történeteiből, közérdekű adatigényléssel fordultunk a Hajdú-Bihar, a Szabolcs-Szatmár-Bereg, a Csongrád-Csanád, a Fejér és a Komárom-Esztergom vármegyei kormányhivatalokhoz. Ahogy más újságírók korábban, a különböző cégekkel szembeni határozatokat szerettük volna kikérni.November végén azonban a különböző kormányhivatalok ugyanarra a kúriai döntésre hivatkozva egységesen megtagadták a határozatok és a hozzájuk tartozó indoklás kiadását.Hasonlót tapasztaltBodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója, akinek tavaly nyár és idén január között csak a Pest Vármegyei Kormányhivatal 16 közérdekű adatigénylését utasította el ugyanarra a kúriai határozatra hivatkozva. A kormányhivatalok új gyakorlata szerint tehát a korábban még kiadható dokumentumokat ma már újságírók nem tudják kikérni. Azt, hogy melyik gyárban milyen szabálytalanságok vannak és milyen balesetek történnek, ezen a módon ma már nem tudhatjuk meg. Felmerül a kérdés: miért?A korábbi jogértelmezés szerint a hatósági és bírósági eljárásokban keletkező dokumentumokat főszabály szerint bárki kikérhette. A közadatok megismerését az úgynevezett Infotörvény szabályozza, amely szerint "közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. [...] Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni." Vagyis a közigazgatás működése során létrejövő dokumentumokat - közérdekű adatokat - alapesetben bárkinek ki kell adni, kivéve, ha valami speciális okból nem nyilvánosak, például mert döntés-előkészítést szolgálnak vagy titkosítják őket.Bizonyos típusú dokumentumokat a törvény szerint a hatóságoknak maguktól kötelező közzétenniük, másokat kérésre - adatigénylésre - kell kiadni. Az állami szervek azonban dönthetnek úgy, hogy utóbbiakat vagy egy részüket maguktól, kérés nélkül nyilvánosságra hozzák, hogy azok könnyebben eljussanak az érintettekhez, érdeklődőkhöz. A gödi Samsung esetében például a céget ellenőrző Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy időbenönként feltöltötte a honlapjáraa cégről szóló határozatok egy részét.Azt, hogy a közintézményeknek milyen adatot kinek és hogyan kell kiadniuk, törvények szabályozzák, amelyek értelmezésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) ad ki iránymutatást. A NAIH korábban következetesen olyan állásfoglalásokat tett közzé, amelyek szerint a hatósági eljárások során keletkező, illetve azokat lezáró dokumentumokat - köztük a nagy iparvállalatok ellenőrzéséről szóló iratokat - az újságírók és a civilek adatigényléseire ki kell adni. Tavaly azonban a kúriai határozattal, majd annak kormányhivatali (félre)értelmezésével fordult a kocka.A különböző kormányhivatalok az elmúlt időszakban egy tavalyi, precedens értékű kúriai határozatra hivatkozva összehangoltan tagadják meg az újságírók közérdekű adatigényléseit. Az az ügy még 2021-ben kezdődött, amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mindenféle nyilvános indoklás vagy szakmai alátámasztás nélkül, örökségvédelemért felelős miniszterként engedélyezte a budai Várban található, világörökségi védelem alatt álló egykori Diplomataház, későbbi nevén Burg Hotel bontását.A Szentháromság tér 7-8. szám alatt a második világháborúig két, XVIII-XIX. századi lakóház állt. Ezeket a második világháborúban szétlőtték, a háború után lebontották, helyükre pedig 1981-ben egy, az akkori korstílusnak megfelelő épületet húztak fel Jánossy György és Laczkovics László tervei alapján. Az épület Diplomataház néven vált ismertté, a rendszerváltás után Burg Hotel néven szállodaként üzemelt.A Diplomataház 2020-ban került az államtól az MNB-birodalomhoz tartozó Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz, amely engedélyt kért az épület lebontásához, hogy a helyén felépíthessenek egy, külsőre az 1945 előtti állapottal megegyező komplexumot.Ezt az engedélyt kapták meg személyesen Gulyás Gergelytől, a kormány pedig később az I. kerület tiltakozása miatt nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet. Az építkezésről aztán azÁllami Számvevőszék MNB és alapítványai gazdálkodásával foglalkozó jelentésébenis sok szó esett. A jelentés szerintfelmerült a túlárazás, és azt is aggályosnak találta, hogy a projektirányító és a kivitelező cég is ugyanahhoz a tulajdonoshoz,Somlai Bálinthoztartozik.Az 1981-ben épült Diplomataház bontása ellen abban az időben többek között a Huszonkettesek Építészcsoportja tiltakozott, amely szerette volna megtudni, hogy milyen szakmai megfontolások alapján adták ki a bontási engedélyt. Ezért közérdekű adatigényléssel megpróbálták kikérni a bontáshoz szükséges szakhatósági állásfoglalást (hozzájárulást) - derül kiaz Enbudapestem.hu 2023-as cikkéből.Ezután a következő történt:a kormányhivatal azt mondta, hogy nem illetékes, ezért a hozzájárulást kiadó Miniszterelnökséghez irányította őket;a Miniszterelnökség először időt kért, majd azzal utasította el a válaszadást, hogy egy sima eljárásról csak érintetteknek (ügyfeleknek) lenne köteles adatot kiadni, a huszonkettesek pedig nem érintettek;az építészek ekkor a NAIH-hoz fordultak, amely egy év gondolkodási idő után 2023 májusában, amikorra a házat már elbontották, kiadott egy állásfoglalást arról, hogy a Miniszterelnökségnek ki kellene adnia a kért dokumentumokat, de mivel nem látott lehetőséget kompromisszumos megoldásra, lezárta a vizsgálatot;a Miniszterelnökség ezután sem adta ki a dokumentumokat, így az építészek pert indítottak. Az elsőfokú bíróság 2023 októberében arra kötelezte a Miniszterelnökséget, hogy adja ki a kért dokumentumot, mivel a bíróság álláspontja szerint az közérdekű adat;a Miniszterelnökség ekkor sem adta ki a szakvéleményt, fellebbezett, de a másodfokú bíróság megint ellenük döntött.A Miniszterelnökség ezt sem fogadta el, ésa Kúriához fordult, hogy az változtassa meg a korábbi bírósági ítéleteket. A minisztérium többek között azzal érvelt, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) különböző iratbetekintési lehetőségeket szab meg az eljárásban személyesen érintettek - ügyfelek -, és az eljárásban személyesen nem érintettek - harmadik személyek - számára. A Miniszterelnökség ebből a különbségtételből vezette le, hogy harmadik személyeknek nem kell kiadniuk a szakvéleményt, a Kúria pedig ezt az érvelést elfogadvautólagosan megváltoztattaaz elsőfokú bírósági ítéletet és elutasította az építészegyesület keresetét - akiknek így még pénzt is kell fizetni a minisztériumnak.A hatósági eljárások során keletkező dokumentumok megismerésének lehetősége az Alaptörvényből ered, amely szerint "mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez". A közadatok megismerésének pontos szabályait a fent idézett Infotörvény szabályozza, amelyre hivatkozva bármilyen közintézménynek közérdekű adatigényléseket lehet benyújtani. A főszabály az, hogy anonimizált formában minden, a hatósági eljárásokban készülő dokumentumot mindenkinek ki kellett adni, kivéve, ha ezt valami külön szabály tiltotta.A Kúria mostani döntése értelmében ilyen közérdekű adatigényléseket sokféle dokumentumra továbbra is be lehet adni, de hatósági eljárási iratokra már nem.A jogértelmezési változás abból következik, hogy a Miniszterelnökség és a Kúria értelmezése szerint az Infotörvény részben ellentmondásban van a közigazgatás működését szabályozó általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.) szóló törvénnyel. Utóbbinak ugyanis van egy iratbetekintésről szóló része, ami külön szabályokat tartalmaz a közigazgatási eljárások során keletkező dokumentumokba való betekintés lehetőségéről.Ennek az egyik passzusa szerint a hatósági vagy bírósági eljárásokban közvetlenül nem érintett harmadik személy "akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges".Na, és ez az a pont, ahol eltér a Kúria jogértelmezése a korábbi gyakorlattól, és attól, ahogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint ma is el kellene járni. Az idézett paragrafus aszemélyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratrólszól. A korábbi jogértelmezés szerint ezeket a dokumentumokat bárkinek ki lehetett adni, feltéve, hogy azokat anonimizálják, illetve azokból a védett adatokat kitörlik. A TASZ álláspontja szerint továbbra is így kellene eljárni, mondta a Telexnek Aujeszky Nóra, a szervezet jogásza.Igen ám, csakhogy a Kúria tavalyi döntésével újraértelmezte ezt a jogszabályt, és elkezdte azt képviselni, hogy az eljárások során keletkező dokumentumokat közvetlenül nem érintett harmadik személyeknek anonimizálva sem kell kiadni. Eszerint tehát a közvetlen érintetteken kívül csak az tekinthet be a dokumentumokba - akár anonimizálva, akár nem -, aki igazolni tudja, hogy arra valamilyen hivatalos ügy miatt szüksége van rá.A korábbi jogértelmezés szerint az Ákr. kiegészítette az Infotörvénybe foglaltakat, és pluszjogokat biztosított az eljárásban érintetteknek (ügyfeleknek). A Kúria új jogértelmezése szerint azonban az Ákr. ügyféljogokat biztosító része egy olyan rendelkezés, amire hivatkozva korlátozni lehet mindenki más jogát a közérdekű adatok megismerésére. Arra jutottak tehát, hogy a "józan ész követelménye" szerint az Ákr.-nek gyakorlatilag felül kell írnia az Infotörvényt, különben az Ákr. vonatkozó része szerintük "kiüresedne". Vagyis egészen egyszerűen azt mondják, hogy a hatósági eljárások során keletkező dokumentumokat nem lehet az Infotörvény szerint kikérni, azokat az Ákr. szabályai szerint, iratbetekintés formájában lehet csak megismerni.A Kúria döntése a Szentháromság téri építkezés ügyében azt jelenti, hogy az eljárás közben keletkező dokumentumokat - mint amilyen a Gulyás Gergely által aláírt bontási hozzájárulás - csak a beruházás által közvetlenül érintettek (ügyfelek) kérhetik ki, és ők is csak iratbetekintéssel. Az adatok kiadásának megtagadásához annyi szükséges, hogy az adatokat birtokló hatóság kellően meg tudja indokolni, miért zár ki mindenki mást azok megismeréséből. A Szentháromság téri építkezés esetében például arra jutottak, hogy a dokumentum kiadása "alkalmas lehet a közigazgatási hatósági eljárások során az eljárási alapjogok veszélyeztetésére".A Rácz Miklós építészt képviselő Társaság a Szabadságjogokért ezutánalkotmányjogi panaszt nyújtott be, mert a Kúria precedensértékű határozata szerintük önkényesen, szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az Alaptörvényben biztosított, közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. Szerintük a Kúria olyan értelmezést tulajdonít egy ágazati jogszabálynak (az Ákr.-nek), amely a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos alapjog végtelen korlátozására ad lehetőséget.Az Alkotmánybíróság azonban nem így látta, érvelésük szerint "tényállási, szakjogi, törvényértelmezési kérdés az, hogy a kért adat - a közérdekű adat kiadása iránti perben - az Ákr. iratbetekintési jogról szóló 33-34. paragrafusai hatálya alá tartozik-e, és az Ákr. olyan törvény-e, amely"az Infotörvény ide vonatkozó részének megfelel, tehát olyan jogszabályi rendelkezés, amivel"bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel"korlátozható a közérdekű adatok megismerése. A TASZ alkotmányjogi panasza ezért szerintük nem alkotmányossági, hanem törvényességi vizsgálatra irányul. Mivel ilyeneket nem fogadhatnak be, az indítványtidén februárban érdemi vizsgálat nélkül visszautasították.Ennek a döntésnek azért van nagy jelentősége, mert a Kúria után az AB is kimondta, hogy az állami szervek mérlegelhetnek, hogy ezekben az esetekben az adatok visszatartásával korlátozzák-e az adatkérők információszabadsághoz való jogát.És ha az adatigénylők pert is indítanak, és azt valamiért évek múlva meg tudják nyerni, a hatóságok a per időszakára jogosan tarthatják vissza azokat az adatokat, amelyek nyilvánosságra kerülése nekik kényelmetlen lehet.Megkérdeztük az ítéletről a TASZ-t, ahonnan arról tájékoztattak minket, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fognak fordulni az ügyben. Addig viszont, amíg ez az eljárás le nem zárul, a Kúria határozata marad érvényben. És mivel precedensértékű határozatról van szó, az abban foglaltak minden más hasonló ügyre is érvényesek.A Kúria Szentháromság téri építkezés ügyében meghozott döntése nyilvánosságra kerülése után a különböző vármegyei kormányhivatalok elkezdtek egységesen erre hivatkozva elutasítani a hozzájuk benyújtott adatigényléseket. Érvelésük szerint a Kúria döntése alapján a hatósági eljárások dokumentumait a korábbi gyakorlattal szemben nem lehet közérdekű adatigényléssel kikérni, ehelyett az Ákr.-ben foglaltak szerint az iratbetekintést lehet kérelmezni.Ez az érvelés azonban jogilag több szempontból sántít.A fent idézett Ákr. egy másik paragrafusa szerint ugyanis "ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozatot [...] bárki korlátozás nélkül megismerheti". Vagyis itt teljesen egyértelműen, feketén-fehéren szerepel, hogy az eljárásokat lezáró hatósági határozatokat nemcsak az érintettek, hanem mindenki más is megismerheti.Aujeszky Nóra szerint ezt a Kúria döntése sem befolyásolja, mert az nem az eljárásokat lezáró határozatok, csak az eljárások közben születő egyéb dokumentumok - például egy építési engedélyezési eljárásban egy, a műemlék bontáshoz szükséges szakvéleményt adó örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulás - megismerésére vonatkozik. Aujeszky szerint a kormányhivatalok teljesen önkényesen kezdték el a Kúria döntését minden hatósági dokumentumra, köztük az eljárásokat lezáró határozatokra kiterjesztve értelmezni, és erre hivatkozva elutasítani a közérdekű adatigényléseket.Időközben aztán a NAIH 8107-1/2025. számon kiadott egy új állásfoglalást, amelyben megerősítik korábbi álláspontjukat, miszerint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat nem az Ákr., hanem az Infotörvény szabályozza, és az adatkéréseket így annak rendelkezései szerint kell elbírálni. A NAIH szerint az Ákr. fent idézett része szerint az eljárások lezárása után az abban keletkezett határozatokatbárki korlátozás nélkülmegismerheti, az pedig önmagában egy korlátozás, hogy a hatóság azt nem adja ki adatigénylésre, csak iratbetekintés formájában.A NAIH állásfoglalása tehát egyértelműen kimondja, hogy a kormányhivatalok rosszul értelmezik a Kúria határozatát,az eljárásokat lezáró határozatokat továbbra is bárkinek ki kell adni közérdekű adatigénylésre - még akkor is, ha egyéb dokumentumokat nem kell. A kormányhivatalok egy része azonban a jelek szerint nem akarja elfogadni vagy megfelelően értelmezni a NAIH állásfoglalását. Bodnár Zsuzsa átlátszós újságíró közadatigényléseit ugyanis az elmúlt fél évben rendszeresen visszautasították, majd amikor a NAIH állásfoglalása alapján az elutasítás felülvizsgálatát kérte, volt olyan kormányhivatal, amelykiadta neki a kért dokumentumokat, a többségük azonbannem.Kialakult tehát egy olyan jogi helyzet, amelyben a bírósági és hatósági eljárásokközbenkeletkező dokumentumokat csak az érintettek, csak iratbetekintés formájában nézhetik meg, az eljárásokatlezáróhatározatokat viszont elvileg mindenki - a NAIH szerint adatigényléssel, a kormányhivatalok egy része szerint viszont csak iratbetekintéssel.Az előbbi esetben az iratbetekintésnél az érdeklődőnek levélben kell kérnie az ügyféli státuszt, amelyben bizonyítani kell, hogy az adott eljárás az ő jogát vagy jogos érdekét érinti. Ha ezt bizonyítani tudja, akkor az ügy összes iratába korlátozás és anonimizálás nélkül betekinthet - ha azonban nem tudja bizonyítani, akkor korlátozásokkal sem. Környezetvédelmi ügyekben ügyfélnek számít, aki egy beruházás vagy üzem hatásterületén él - azonban,mint a debreceni CATL esete mutatja, önmagában a hatásterület megállapítása vitás kérdés lehet, ami hosszú pereskedéshez vezethet.Az, hogy a kormányhivatalok végül elfogadják-e a NAIH legutóbbi állásfoglalását, és a jövőben kiadják az eljárásokat lezáró határozatokat, vagy ezekért majd perelni kell, egyelőre nem világos. De ha ebben a kérdésben meg is változtatják majd a gyakorlatukat, az eljárások során születő egyéb dokumentumok megismerhetőségét a Kúria döntése drasztikusan korlátozta, amivel rengeteg információt jó időre, vagy akár örökre is elzárhattak a nyilvánosságtól.Megkérdeztük a konkrét ügyről és annak következményeiről Molnár Noémi Fannit, a K-Monitor átláthatósággal foglalkozó ügyvédjét. Molnár szerint érdemes tudni, hogy a magyar információszabadság - számos más országgal vagy akár az EU-s szervek gyakorlatával ellentétben - nagyon progresszív, mivel nem a dokumentumok (iratok) megismerését biztosítja, hanem az iratok által tartalmazott egyes információk megismerését. Ezt hívják a jogban adatelvnek, az ellentétét az iratelvnek."Ez azt jelenti, hogy nem lehet iratokat átfogóan elzárni a nyilvánosságtól. Ehelyett az iraton lévő összes adat esetében meg szükséges vizsgálni, hogy melyik adat esetében áll fenn a nyilvánosság-korlátozás oka. Tehát nem lehet egy dokumentumról általánosságban állítani, hogy nyilvánosságtól elzárt, hanem gyakorlatilag mondatonként végig szükséges menni az egész tartalmon és megvizsgálni egyesével a dokumentumban szereplő információkat. Ez az, amit az adatkezelők általában nem végeznek el és inkább vállalják egy esetleges per kockázatát. Bíróságra azonban már kevesen mennek, mert a pereskedés költséges" - mondja Molnár.A jogász szerint a Kúria döntése az indoklásában szembemegy az alapvető adatelvvel, és helyette az iratelvet érvényesíti. Szerinte egyébként a korábbi kúriai döntések eltérőek voltak, az viszont biztosan változás, hogy a mostani döntés "egy huszárvágással mindent elzárt a nyilvánosság elől", és ezt a kormányzati szervek könnyen ki is használják.Molnár úgy látja, a Kúria döntése megerősítheti a kormányt abban, hogy érdemes az Infotörvényen kívül azt korlátozó jogszabályokat hozni. Ilyenekre korábban is volt példa - a Budapest-Belgrád beruházásra, az állami cégekre, a jegybankra vagy a kormányzati igazgatásra vonatkozó törvények. Ezek közül több az Alkotmánybíróság előtt áll."Ez ahhoz vezet, hogy egyre több külön törvény lesz, ami a nyilvánosságot korlátozza, egyre kevésbé lesz átlátható a szabályozás, és a polgároknak nem egy helyen, az Infotörvényen belül szükséges majd keresgélni a megoldásokat. Ezért a K-Monitor közérthető anyagokat tesz közzé adatigénylésihonlapján" - mondja Molnár.2025-re tehát eljutottunk oda, hogy mindenféle törvénymódosítás nélkül, a Kúria egy döntésével előállt egy olyan helyzet, amelyben a korábban bárkinek megismerhető kormányzati dokumentumok már nem, vagy csak a korábbinál sokkal nehezebben megismerhetőek.Ennek pedig az élet számos területén vannak következményei.Nem tudhatjuk meg sem azt, miért bontották le a budavári Diplomataházat, sem azt, melyik cégnél milyen szabálytalanságokat találnak a hatósági ellenőrzéseken.A cikk elején felvezetett esethez visszatérve: bár logikus lenne, hogy egy céghez jelentkező dolgozók a jelentkezésük előtt megnézhessék a hatóságok honlapján, a cégnél milyen balesetek és szabálytalanságok történtek, erre Magyarországon nincs lehetőségük. Eddig legalább arra volt, hogy az erről szóló dokumentumokat az újságírók kikérjék és megírják, a Kúria döntése és a kormányhivatalok jogértelmezése miatt azonban most már erre sincs lehetőség.Bár a kormány, egyes kormányzati szervek és a Kúria döntései között talán túlzás lenne összefüggést keresni, a kontextus kedvéért érdemes megemlíteni, hogy milyen környezetben született a szóban forgó, precedensértékű kúriai határozat.Különböző politikai szereplők évek óta támadják azokat a médiumokat, amelyek közérdekű adatigénylésekkel igyekeznek feltárni a kormány nehezen megkérdőjelezhető vagy korrupciógyanús ügyeit. Ezek a támadások akkor léptek szintet, amikor tavaly júniusban a Szuverenitásvédelmi Hivatal "egyedi, átfogó jellegű vizsgálatot"indítottaz adatújságírás egyik fontos magyarországi műhelye, az Átlátszó ellen.A vizsgálatot októberben zárták le, amikormegállapították, hogy az Átlátszó "állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz". A döntést azzal indokolták, hogy szerintük "hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal".Vagyis a Szuverenitásvédelmi Hivatal tulajdonképpen kimondja, hogy a közérdekű adatigénylésekre épülő újságírást az ország szuverenitására leselkedő veszélynek tekinti. Szerencséjükre ennek a lehetőségét a hivatal felállítása után nem sokkala politikai függetlenségére olyan büszke Kúriajelentősen beszűkítette. | Gulyás Gergely aláírt egy papírt, a Kúria hozott egy döntést, mire a kormányhivataloknál elszabadult a pokol | Összehangoltan kezdték el elutasítani a hozzájuk érkező közérdekű adatigényléseket a kormányhivatalok, amelyek sok dokumentumot tavalyig kérdés nélkül kiadtak. A háttérben egy évek óta húzódó per, egy precedensértékű kúriai határozat és egy kétes jogértelmezés áll – az eredmény pedig az információszabadság súlyos csorbítása. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/12/kuria-kozadatigenyles-tasz-diplomatahaz-akkumulatorgyar-mergezes-alkotmanybirosag-kormanyhivatal-gulyas-gergely | 2025-05-12 13:10:44 | true | null | null | Telex |
Várkonyi Andrea, Mészáros Lőrinc felesége egymillió forintos nadrágot viselt, amikor hétfőnkiszállt a több mint százmilliós Bentley-bőla cége udvarán.A nadrágról Hadházy Ákos Facebook-posztjában azt írja: egy Dolce & Gabbana darabról van szó, ami az interneten 2632 euróba kerül, azaz átszámítva 1 065 380 forintot kell érte fizetni.Azt persze nem tudjuk, hogy pontosan ki vette a nadrágot, de áprilisban 3,6 milliárd dollárra becsülték Mészáros Lőrinc vagyonát, így ha ajándékba vette a feleségének, akkor ez nem számít nagy tételnek. Várkonyi Andreának természetesen saját jövedelme is van a Whitedog médiacég révén, ahol 24 hónap alatt a fizetésén felül leosztva havonta 180 ezer eurós osztalékot csinált. Vagyis a fizetésén kívül napi három ilyen nadrágot is tudna venni csak a cége osztalékából.Tavaly nagyjából ilyenkor Várkonyi Andrea821 millió forint osztalékot vett kia Whitedogból. A 2020-ban alapított reklámcég 2023-ban 8,9 milliárd forint bevételt könyvelt el, ezzel megduplázva a korábbi számait, amiből 1,09 milliárd forint profitot csinált a cég. Ebben Várkonyi férje is besegített, a Whitedog ugyanis a Mészáros cégbirodalom tagjait is ügyfelei között tudhatja. Várkonyiék csinálhatták például a Mészároshoz köthető gigabank, az MBH bevezető reklámkampányát 2023 tavaszán és nyarán.Éppen hétfőn írtunk arról, hogy Magyarország leggazdagabb emberénekcsaládja nemcsak a Ferrarikhoz vonzódik, de a brit-német kabriókhoz is. Olvasónk hétfői képén Várkonyi Andrea látható, amint egy 2023-as évjáratú, magyar rendszámú Bentley Continental GTC vezetőüléséről száll ki cége, az Andrássy út egyik patinás villaépületében működő Whitedog Media reklámügynökség udvarán.A Whitedogról legutóbb április közepén olvashattaka Telexen, amikor az Átlátszóra hivatkozva megírtuk, hogy ötmillió forintos, két hónapra szóló szerződést írt alá a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal. A megbízás része volt egy sajtólista elkészítése is, ami 99 ezer forintért pozitív és negatív hozzáállás alapján kategorizálja az újságírókat. A HUN-REN magyarázata szerint a pozitív és negatív attitűddel azt jelölik a listán, hogy mely médiumok esetében sikerült célba juttatni az üzeneteket, és melyek esetében van további teendő. | Várkonyi Andrea egymilliós nadrágban szállt ki a több mint százmilliós Bentley-ből | Mészáros Lőrinc felesége a fizetésén kívül napi három ilyen nadrágot is tudna venni csak a cége osztalékából. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/05/13/varkonyi-andrea-nadrag-luxus-meszaros-lorinc | 2025-05-13 08:41:36 | true | null | null | Telex |
Módosítási javaslatot nyújtott be Tordai Bence az MNB-alapítványok ügyében, jelentette be a független országgyűlési képviselőa Facebook-oldalán. Ahogy arról korábban írtunk,kedden nyújtja be az MNB-ről szóló törvénymódosítást az országgyűlés gazdasági bizottsága, ha átmegy a tervezet, a jegybank nem hozhat létre többé vagyonkezelő alapítványokat. A módosítás azonban csak az új alapítványokra vonatkozik, a már meglévőekre nem.Tordai a Facebook-bejegyzésben azt írja, szerinte a Bánki Erik vezette bizottság szabad elvonulást akar biztosítani az MNB alapítványának a jegybanki botrány után. "A 10 órakor kezdődő ülésre reggel 7:38-kor nyújtottak be egy bizottsági törvénymódosítási javaslat tervezetet, amely szerint ugyan »az MNB vagyonkezelő alapítványt nem alapíthat, valamint MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket«, de mindezt »a törvény hatálybalépését megelőzően alapított alapítványra [...] nem kell alkalmazni«. Vagyis a több száz milliárdot eltapsoló korábbi jegybanki alapítvány maradhat. Ez botrány!"Tordai módosítási javaslatot nyújtott be, ez alapján a már meglévő jegybanki alapítványokra is alkalmazni kellene az új rendelkezést 2026. január 1-től. Azaz bő fél évet kapna az új MNB-vezetés, hogy felszámolja "a Matolcsy-féle közpénznyelőt, és visszaszerezze a közpénz jellegét elveszített közpénzt, vagy legalábbis azt, ami még maradt belőle", írja.Az új tervezet szerint a törvény célja, hogy a jegybank alapvető, illetve törvényi feladatait minél hatékonyabban láthassa el, emiatt szükséges az is, hogy "a törvényi feladatain kívül eső tevékenységek mérséklődjenek"."Így a továbbiakban vagyonkezelő alapítvány vagy alapítvány befektetési tevékenység folytatására, vagyonkezelési tevékenységre a Magyar Nemzeti Bank által ne legyen alapítható."Az új tervezet értelmében az MNB továbbra is létrehozhat a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot vagy alapítványt, amennyiben az a feladataival és elsődleges céljával összhangban áll, vagyonkezelő alapítványt azonban nem hozhat létre. "Az MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet, és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket." Az új szabályozás csak a jövőben létrehozott alapítványokra érvényes, a tervezet azt is kiemeli, hogy a módosítás nem vonatkozik a korábban alapított alapítványokra.Az indoklásnál a tervezet azt írja: "A javaslat a jegybank gazdálkodási fegyelmének erősítését, az intézmény működésének átláthatóságát szolgálja. A szabályozással összefüggésben átmeneti rendelkezés rögzítése is szükséges."Varga Mihály új jegybankelnökáprilis közepén kezdeményezte a kormánynál a "profiltisztítást", azaz a jegybanki vagyonkezelő alapítványi struktúra megszüntetését. Varga jegybankelnök akkori sajtótájékoztatóján arról beszélt, törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét, leszűkítve azokat az alapfeladatokra. Orbán Viktor a jegybankkal történő tárgyalásokra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki.Ahogy arról korábban írtunk, aFidesz politikusai úgy hökkentek megaz alapítványok gazdálkodásában bűncselekményt sejtő és nyomozást kérőÁllami Számvevőszék jelentéseikirobbanásán, hogy kilenc éve a kétharmados törvényhozás minden fegyverét bevetve próbálták az MNB-alapítványok vagyonát elrejteni a közfigyelem és az igazságszolgáltatás elől. Arról, hogymilyen próbálkozások voltak erre, itt írtunk bővebben.A módosítás ügyében kerestük az MNB sajtóosztályát.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esett - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük. | Tordai Bence szerint Bánki Erikék szabad elvonulást akarnak biztosítani a jegybanki alapítványnak | Ma nyújtják be az MNB-ről szóló törvénymódosítást, ami alapján a jegybank mostantól nem hozhat létre vagyonkezelő alapítványokat, de a szabály a már meglévő alapítványra nem vonatkozik. Tordai Bence módosítási javaslatot nyújtott be. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/13/tordai-bence-modositas-jegybanki-alapitvanyok-megszuntetese | 2025-05-13 10:20:39 | true | null | null | Telex |
Számlagyárat üzemeltető bűnbanda három tagját fogták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli nyomozói, mert a gyanú szerint az általuk működtetett cégláncolat által kiállított fiktív számlákkal több mint félmilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. Kuperczkó Adrienn , a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense elmondta, hogy a budapesti bűnszervezet többszintű cégláncolatot hozott létre és működtetett főként budapesti és Pest vármegyei cégekből.Bármilyen számlát lehetett rendelni, az ügyfelek részére nagyüzemben állítottak ki fiktív számlákat a tevékenységi körhöz igazított tartalommal. A számlagyár működésének célja kizárólag az volt, hogy az alapvetően legális gazdasági tevékenységet folytató megrendelők a bűnszervezettől befogadott számlák adótartamával jogosulatlanul csökkenteni tudják áfafizetési kötelezettségüket, és a bűnszervezet általi visszaosztásból készpénzhez jussanak.A bűnszervezet felszámolására szervezett akcióban 60 helyszínen gyűjtöttek személyi és tárgyi bizonyítékokat a nyomozók, és ingatlanokat, gépjárműveket, készpénzt és egy hajót is lefoglaltak. A kommandósok a bandavezért, egy szerb férfit az ágyból rángatták elő a wellness szállodában, a másodirányításért felelős vejét és egy könyvelőnőt is elfogtak. Kihallgatták őket bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt. Mindhárom gyanúsított letartóztatását elrendelte a Kaposvári Járásbíróság, erősítette meg Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője.Videó az elfogásról: | Félmilliárdos sikkasztás: Kaposváron tartóztatták le a számlagyárost | Egy balatoni szálloda wellness részlegéből rángatták elő az adócsalókat. Kaposváron tartóztatták le a számlagyárost | null | 1 | https://www.sonline.hu/helyi-kek-hirek/2025/05/szamla-kaposvar-leartoztatas-gyar | 2025-05-02 09:11:34 | true | null | null | Sonline |
A bíróság a tegnapi napon megszüntette az óbudai polgármester letartóztatását - közölte megkeresésünkre Zamecsnik Péter, Kiss László ügyvédje. Az ügyészség ugyan fellebbezett, de annak nincs halasztó hatálya, így Kiss május 16-án szabadul a börtönből.Kiss Lászlót még tavaly augusztus 14-én vették őrizetbe, majd a bíróság két nappal később elrendelte a letartóztatását. Kisst, valamint volt alpolgármesterét , a tavaly júniusban őrizetbe vett, ám azóta a letartóztatásból kiengedett Czeglédy Gergőt minősített vesztegetéssel gyanúsítják. A korrupciós ügy nem velük kezdődött, a történet szálai több évvel korábbra vezetnek vissza.A bombát Anonymous robbantotta évekkel ezelőtt , több videó kiszivárogtatásával. Például közzétette azt a rejtett kamerás felvételt, amin látható, hogy vélhetően korrupciós pénzeket számolnak egy autóban. A felvételeken jól kivehető, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó.Az ügyben nyomozás indult, az első gyanúsítottakat tavaly március elején fogták el, de az érintettek köre idővel tizennyolc főre bővült. A gyanúsítások túlárazott és fiktív szerződésekről, százmilliós kenőpénzek visszaosztásáról szólnak .Borítókép: Kiss László (Forrás: Magyar Nemzet) | Szabadul a börtönből Kiss László | Megszüntette a bíróság Kiss László óbudai polgármester letartóztatását – tudta meg a Magyar Nemzet az óbudai polgármester védőjétől, Zamecsnik Pétertől. Kiss tavaly augusztus közepe óta van rács mögött, miután a nyomozó hatóság vesztegetéssel gyanúsítja. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/szabadul-a-bortonbol-kiss-laszlo | 2025-05-15 08:55:04 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Első fokon három és fél év, valamint hét és fél év közötti börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa korábban határrendész járőrként dolgozó rendőröket, illetve felettesüket, akik külföldi sofőröktől kértek pénzt közúti ellenőrzés során, tájékoztatta a bíróság szóvivője csütörtökön az MTI-t.Horváth-Tóth Imola közölte, a vádlottakat hivatali vesztegetés elfogadása, illetve hivatali vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság. A szabadságvesztés mellett a bíróság több százezer forint pénzbüntetést is kiszabott a vádlottakkal szemben.Az ítélet szerint a vádlottak közül ketten a magyar államhatáron teljesítettek szolgálatot járőrként, és közúti ellenőrzéseket hajtottak végre. A megállított külföldi sofőröket addig nem engedték továbbhaladni, míg azok nem fizettek. A pénzért cserébe nem intézkedtek azokkal a sofőrökkel szemben, akiknél bármilyen szabálytalanságot tapasztaltak, és esetükben a központi adattárak ellenőrzését sem hajtották végre.A járőrök tevékenységét az alosztályvezetőként dolgozó elsőrendű vádlott a szolgálatok szervezésével segítette. Cserébe a vádlottak a korrupcióból származó pénzt megosztották vele. A főtiszt a kötelezettségét megszegve nemhogy nem akadályozta meg a bűncselekmény elkövetését, de feljelentést sem tett. A negyedik, szintén mélységi ellenőrző járőr a külföldi sofőröktől szintén kenőpénzt fogadott el.Az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn az esetleges fellebbezés bejelentésére, a vádlottak és védőik részben felmentésért, részben enyhítésért fellebbeztek. A bíróság elrendelte az első- és másodrendű vádlottak letartóztatását. Az eljárás a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa előtt folytatódik - áll a közleményben.Eljárás összesen nyolc nagylaki határrendésszel szemben indult a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján. A határrendészek a vád szerint a megszerzett készpénzt különböző, egyedileg kialakított rejtekhelyen - az egyenruhájukban vagy napszemüvegtokban - tartották. Egy-egy szolgálat alatt átlagosan 140-260 euró vesztegetési pénzt szereztek, az összeget a nap végén egymás között elosztották. | Valutáért cserébe engedték tovább a külföldieket - korrupt határrendészeket ítéltek el Szegeden | Eljárás összesen nyolc nagylaki határrendésszel szemben indult. Szolgálatonként átlagosan 140–260 eurót szereztek, az összeget a nap végén egymás között elosztották. | null | 1 | https://szegeder.hu/megye/2025-05-15/valutaert-cserebe-engedtek-tovabb-a-kulfoldieket-korrupt-hatarrendeszeket-iteltek-el-szegeden/6825ba3f47d3c00323dd0bfb | 2025-05-15 12:02:41 | true | null | null | szegeder.hu |
Folytathatja a tehetségkutatáson messze túlnyúló működését a Mathias Corvinus Collegium, rövidebb és ismertebb nevén MCC. Minden évben örömhírt jelent az Orbán Balázs fennhatósága alatt álló alapítvány számára, amikor kiderül, mekkora nyereséggel zárt és mekkora osztalékot fizet a Mol és a Richter. A kormány ugyanis még 2020-ban adta oda a két óriáscég 10-10 százalékos részvénycsomagját az MCC-nek, megoldva ezzel a kormányközeli szervezet finanszírozását.A Mol már a hónap elején jóváhagyta a tavalyi év utáni osztalékfizetést, ebből 22 milliárd forintot jutott az MCC-nek. A Richter most döntött 93 milliárdos osztalék kifizetéséről, ennek a 10 százaléka megy Orbán Balázsékhoz.Összesen most így 31 milliárd forint jut az MCC-nek ebből a két forrásból. (A beszámolóik szerint tavaly 36 milliárdot, előtte 29 milliárdot, még korábban 12 milliárdot kaptak az osztalékokból.) | Idén is úszik majd a pénzben a tehetséggondozóként indult, de már Brüsszelben is harcoló MCC | Többi mint 31 milliárd folyik be idén is osztalékként az Orbán Balázs fennhatósága alá tartozó alapítványhoz. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/29/iden-is-uszik-majd-a-penzben-a-tehetseggondozokent-indult-de-mar-brusszelben-is-harcolo-mcc | 2025-04-29 16:30:25 | true | null | null | 444 |
Óriási megbízásokat kap a Magyarországon épülő ipari projektektől, de az állami beruházások is jelentősen gazdagítják Garancsi István nagyvállalkozót. Nemcsak nyertes közbeszerzésekkel büszkélkedhet, hanem a szerencsejáték-koncesszió hasznait is élvezi, és a részben az ő érdekeltségei által épített irodakomplexumokat százmilliárdokért vásárolja meg a Nemzeti Vagyonkezelő. De arra is akadt példa, hogy az ő javára változtak meg korábban más vállalkozókat csődbe juttató jogszabályok.Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembere, Garancsi István évtizedek alatt építette ki kiterjedt gazdasági birodalmát, amelyet az Orbán-kormányok számára kedvező döntéseinek és az elnyert közbeszerzéseknek is köszönhet. Vagyonát a Forbes 2024-ben 226,2 milliárd forintra becsülte. Befektetései a sporttól kezdve az ingatlanfejlesztésen és az építőiparon át a szerencsejátékig terjednek. A labdarúgás világában a Videoton FC tulajdonosaként ismert. A gazdaság más területein is fontos szereplő, például a pénzszállításban és az e-pénztárgépek üzemeltetésében. 2010 előtt is jelen volt az üzleti életben, igazán nagy terjeszkedésbe azonban a 2010-es évek második felében kezdett. Ekkor szállt be a Market Zrt.-be, és az építőipari cég által elnyert óriásprojektek mellett más területeken is jelentős lehetőségeket köszönhet a magyar államnak: a kaszinók üzemeltetése - az államtól elnyert koncesszió révén - például súlyos milliárdokat jövedelmez. Ebben az ágazatban Garancsi István Andy Vajna halála után a Las Vegas Casino-csoport átvételével szerzett piacvezető szerepet. Érdekeltségeinek terjeszkedését a Forbes által összeállított 50 leggazdagabb magyar listáján elért helyezései is jelzik: a 2024-25-ös listán már a 9. helyen szerepel, 2018-ban még csak a 22. volt ugyanezen a listán, 2019-ben került be az első húszba. Vagyonát akkor 63,7 milliárd forintra becsülte a Forbes, vagyis ez az inflációt figyelembe véve is több mint a duplájára nőhetett az üzleti lap által készített becslések alapján.Az üzletember az építőiparban meghatározó szerepet tölt be: Scheer Sándorral közös vállalata, a Market Építő Zrt. rendszeresen a legnagyobb állami és a kormányzat számára fontos nagyipari beruházások kivitelezője is. A Market Zrt. által irányított ingatlanfejlesztések közé tartozik a főváros látképét átalakító, 120 méter magas hírhedt Mol-torony. Budapesten jelenleg is több olyan óriásberuházás zajlik, amelyekben Garancsi István már nemcsak építtetőként, de beruházóként is érdekelt, mint a Kopaszi-gátnál zajló BudaPart beruházás és a Városliget mellett épülő Dürer Park-projekt. A felépült irodák jelentős részét mindkét projekt esetében a magyar állam veszi meg, összességében több mint 300 milliárd forintért, hogy oda hivatalok és állami vállalatok kirendeltségei költözhessenek be. A Dürer Park Garancsi István és egy Tiborcz István-közeli magántőkealap közös üzlete, míg a BudaPart beruházásban rajtuk kívül Hernádi Zsolt is érdekelt, és mindkét esetben a Market Zrt. az építtető. | Így tört előre néhány év alatt Garancsi István a legvagyonosabbak listáján | Akinek bejöttek a 2010-es évek – áttekintettük a NER-közeli nagyvállalkozó érdekeltségeit. | null | 1 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/garancsi-istvan-akinek-bejottek-a-2010-es-evek-175585 | 2025-04-29 06:00:00 | true | null | null | Magyar Hang |
- Advertisement -A Kecskemét kizárólagos tulajdonában álló Kecskeméti Televízió Kft. 2024-ben 18,6 millió forintos veszteséggel zárta az évet. Ennek következtében - az önkormányzati tulajdonú cégek Vezetői Javadalmazási Szabályzata alapján - nem volna lehetséges prémiumot kifizetni Kozák Polett ügyvezető-főszerkesztő számára. A szabályzat azonban hagy egy kiskaput, és a Gazdálkodó Város Bizottsága mégis megszavazhat számára több mint négyhavi jutalmat a május 15-ei délelőtti ülésén. Kozák Polett 2024-ben havi bruttó 1,1 millió forintot keresett, ez az összeg idén márciusban 1,5 millió forintra emelkedett - derül ki a KecsUP Hírek birtokába került dokumentumból.A bizottság elé terjesztett előterjesztés szerint az ügyvezető prémiumra való jogosultságát azzal indokolják, hogy az öt vállalt prémiumfeladatból négyet teljesített, továbbá mert a választási év különösen megterhelő volt a KTV részére (például minden választókerületre külön-külön választási műsort készített), emellett megvalósult a Nyitott Városháza kulturális programsorozat.A négy teljesült célkitűzés a következő:A Hírös Hírek című műsor immár élő adásban jelentkezik virtuális háttérrel, ezért az ügyvezető az éves munkabérének 10 százalékára jogosult.Új magazinműsor indult 2024 őszén Kvalitás címmel, amelynek célja többek között a bevételnövelés és a szórakoztatás volt; ennek megvalósításáért szintén az éves munkabér 10 százaléka jár.A meglévő magazinműsorokhoz (Élővíz, Anno, Sportmagazin) elkészültek a virtuális hátterek - egyes esetekben több változatban is -, ezért újabb 10 százalékos prémium illeti meg az ügyvezetőt.A Művészettel, szeretettel című fotópályázat és kiállítás 2024 decemberében valósult meg, amelynek teljesítéséért az éves munkabér további 10 százaléka ítélhető meg.Nem teljesült ugyanakkor az "Ismerj meg bennünket! - Nyílt napok a Kecskeméti Médiacentrumban" című, négy alkalomra tervezett rendezvénysorozat, amelyet 2024 szeptembere és decembere között tartottak volna meg.A napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja a bizottság, melynek előterjesztője Gaál József alpolgármester.Frissítés: helytelenül írtuk, nem 15-én, hanem 16-án, pénteken délelőtt kerül sor a Kulturális Bizottság ülésére, és az előterjesztő nem Gaál József, hanem Bán János alpolgármester, a tartalom azonban nem változott. | Bruttó 5.2 millió forint jutalmat kaphat a kecskeméti tévé ügyvezetője a 18 milliós veszteség ellenére | A Kecskemét kizárólagos tulajdonában álló Kecskeméti Televízió Kft. 2024-ben 18,6 millió forintos veszteséggel zárta az évet. Ennek következtében – az önkormányzati tulajdonú cégek Vezetői Javadalmazási Szabályzata alapján – nem volna lehetséges prémiumot kifizetni Kozák Polett ügyvezető-főszerkesztő számára. A szabályzat azonban hagy egy kiskaput, és a Kulturális Bizottság mégis megszavazhat számára több mint négyhavi jutalmat a május 15-ei 16-ai délelőtti ülésén. Kozák Polett 2024-ben havi bruttó 1,1 millió forintot keresett, ez az összeg idén márciusban 1,5 millió forintra emelkedett – derül ki a KecsUP Hírek birtokába került dokumentumból.
| null | 1 | https://kecsup.hu/2025/05/brutto-5-2-millio-forint-jutalmat-kaphat-a-kecskemeti-teve-ugyvezetoje-a-18-millios-veszteseg-ellenere-unikum/ | 2025-05-15 07:01:05 | true | null | null | Kecsup |
Az ügyészség két évre felfüggesztett hat hónap börtönbüntetést kért arra a hat vádlottra, akik az április 30-án, a Debreceni Törvényszéken tartott előkészítő ülésen beismerték, jogosulatlanul jutottak oltási igazolványhoz a koronavírus-járvány idején, és lemondtak a tárgyalásról.Az ügyben harmincnégy embert vádolnak kötelességszegéssel, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével és más bűncselekményekkel. Közülük hatan jelentek meg az első előkészítő ülésen. A vádirat lényege szerint az akkoriban körzeti ápolóként dolgozó elsőrendű vádlott - ő nem jelent meg az első előkészítő ülésen - 2021 májusától a háziorvos tudta nélkül koronavírus elleni oltottságot igazoló védettségi igazolványhoz juttatott olyan személyeket, akik előtte nem kaptak védőoltást. Mindezt egy olyan időszakban, amikor számos szolgáltatás igénybevétele, továbbá bizonyos munkakörök betöltése csak a védőoltásról szóló igazolás birtokában volt lehetséges.Az ülésen az ügyész kifejtette, egy jogszabály-módosítás miatt a védettségi igazolvánnyal való visszaélés bűntette már nem állapítható meg, a közokirat-hamisítás, az információs rendszer megsértése, valamint a vesztegetés és annak elfogadásának bűntette azonban igen. Mint mondta, a most megjelent egyik vádlott, K. A. egy korábbi ügye miatt visszaesőnek minősül.Minden vádlott, valamint ügyvédeik kinyilvánították, hogy az ügyész által kért büntetés mértékével nem értenek egyet. Balláné Szentpáli Edit bíró hangsúlyozta, a bűnösségüket beismerő, a tárgyalásról lemondó vádlottak büntetését a bíróság fogja meghatározni. A mértékes indítványban szereplő felfüggesztett börtönbüntetés valójában azt jelenti, hogy annál súlyosabb szankcióra nem kell számítaniuk. Az előkészítő ülésen meghallgatták a vádlottak vagyoni és családi körülményeit is, amelyeket figyelembe fognak venni az eljárásban.Azoknak az ügyében, akik lemondtak a tárgyalásról, május 19-én hirdetnek ítéletet. | Felfüggesztett börtönt kért az ügyészség azokra, akik oltás nélkül kaptak védettségi igazolványt a koronavírus-járvány idején | Harmincnégy embert vádolnak, közülük hatan már beismerték a bűnösségüket és lemondtak a tárgyalásról. | null | 1 | https://debreciner.hu/cikk/vedettsegi-igazolvany-koronavirus-birosag-debreciner | 2025-04-30 12:58:00 | true | null | null | Debreciner |
Jens Bühler, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. igazgatója minap adott egy interjút, amelyből kiderül, hogy gyakorlatilag megduplázzák a kecskeméti gyárukat, több mint egymilliárd eurót fektetnek be, 3000 dolgozót vesznek fel, az új létesítményt pedig 2026-ban helyezik üzembe . Gyanítom, erről nem az újságból értesült, a kérdés inkább az, hogy a város készen áll-e arra, hogy ennyi embert - plusz az ideköltöző családtagjaikat - befogadja, ellássa?Természetesen tudunk az ilyen horderejű ügyekről a kollégáimmal, hiszen a gyár és az önkormányzat között kiváló a kapcsolat. Több munkacsoportot működtetünk, amelyek - az aktuális feladatoktól függően - rendszeresen tanácskoznak, és nem csupán tájékoztatjuk egymást a mindkét felet érintő dolgokról, hanem közösen keressük a megoldásokat a felvetődött problémákra. Külön csapat foglalkozik például a munkaerő-toborzással, a lakhatási kérdésekkel, az infrastruktúra, továbbá a vállalati szolgáltatási környezet fejlesztésével. Tehát napra kész információkkal rendelkezünk az olyan ügyekben, amelyek a város életét befolyásolják; nyilván abba nem avatnak be minket, hogy mikor, milyen modellekkel, rukkolnak elő, hiszen az nem tartozik ránk. Nagy előny, hogy a városvezetés összetétele gyakorlatilag alig változott az elmúlt években, így jól ismerjük egymás módszereit, elvárásait.Amikor 2008 nyarán nyilvánossá vált, hogy a Mercedes Kecskeméten fog gyárat építeni, akkor ön alpolgármester volt. Emlékszem - hiszen akkor nyilatkozott nekem -, hatalmas volt az elvárás, ön és a város többi vezetője nagyon bizakodó volt, sokat reméltek ettől a beruházástól, úgy vélték, óriási lehetőség előtt áll Kecskemét. Most, 17 évvel később, 2025 tavaszán, hogyan gondolja, bejöttek az elképzelései?Az első pillanatban is látszott, hogy egy ilyen beruházás rengeteg lehetőséggel kecsegtet. Egy nemzetközi, innovatív nagyvállalat, a világ egyik legpatinásabb brandje városunkat választja, munkahelyeket, tudást, technológiát hoz ide - ez kétségkívül történelmi lehetőségnek mutatkozott, amivel élnünk kellett. És éltünk is - ezt bizonyítják az eredményeink. No meg azt, hogy nem kevés munkát tettünk abba, hogy a Mercedes-Benz itthon érezze magát Kecskeméten. A város új üzleti környezetet teremtett, infrastruktúrát fejlesztett, egyetemet épített, bővítette a szolgáltatásait, tehát tudatosan építette át magát, hogy ez a beruházás ne csak ide találjon, hanem be is rendezkedjen nálunk, itt maradjon. Ha az üzem eredményeit nézzük, vagy azt, hogy a konszern egyik legnagyobb gyára lett, ahol a jövő járművei készülnek, egyértelmű, hogy bejöttek Kecskemét számításai, megtérült a kemény, több éves munka, amit beletettünk. De nyilván évek teltek el, mire közvetlen tapasztalatokat szereztünk a konkrétumokról, arról, hogy milyen pozitív és negatív hatásai vannak és lesznek egy ilyen hatalmas üzem betelepítésének.Kezdjük a pozitívumokkal.Emlékeztetnék, hogy a gazdasági világválság kellős közepén indult meg a beruházás, ami nyilván a Mercedest is rosszul érintette, ennek ellenére a tervek szerint folyt a projekt. S már a kezdetektől fogva kihatással volt az élet minden területére, nagy lendületet kapott város, hatalmas fejlesztések történtek az elmúlt több mint másfél évtizedben, megújult, kivirágzott Kecskemét, kis túlzással rá sem lehet ismerni annak, aki 20 éve nem járt itt. Jó pár évvel ezelőtt az önkormányzatban kidolgoztunk egy fejlesztési stratégiát, ennek mentén dolgozunk, s ha szükség van rá, módosítunk a terveken; tehát nincs kapkodás, nincs rögtönzés a város életében, haladunk a megkezdett úton.S mik a negatívumai?Nehezebbé vált a városban a közlekedés, aminek természetesen nem örülnek a kecskemétiek. Míg egy gyár 2-3 év alatt felépül, addig egy város útszerkezetének átalakítása hosszabb időt vesz igénybe, de sokan türelmetlenek. S az is gondot jelent, hogy az ország más területéről vagy a külföldről idetelepült embereknek meg kell szokniuk Kecskemétet, azt, hogy ennek a városnak más az életvitele, kultúrája, mások a szokásai, mint ahonnan érkeztek, s ebből olykor konfliktusok származnak. Például a központtól néhány kilométerre fekvő, újraéledő városrészekben előfordul, hogy a régóta ott élő idősebb és az odaköltöző fiatalabb családos emberek között feszültség alakul ki. Ezeket kezelnünk kell és meg is tesszük, az önkormányzat számos közösségépítő programot indított el ezeken a területeken. Ugyanakkor a gyár felépülése után nagyon sokan hamarabb várták a kézzel fogható eredményeket, azt hitték, 2-3 év alatt láthatóvá válnak a pozitívumok. De kellett jó pár esztendő, hogy az ipari fejlesztés hasznát a mindennapjaik során is érezzék az emberek.A világ autóipara - ez különösen igaz Európára, azon belül is Németországra - komoly kihívásokkal szembesül a technológiai változások, az amerikai kamatpolitika miatt. Ezt mennyire érzi meg a kecskeméti gyár, s azon keresztül a város? A német ipar, azon belül is az autógyártás mindig is híres volt a kiváló, precíz tervezéséről. A szakembereik képesek több évre előre látni a világgazdasági folyamatokat, s ha ebben változás van, gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni, amennyiben szükséges, előre menekülnek. Mindezt az is bizonyítja, hogy 2016-ban úgy döntöttek, Kecskemétre flexibilis gyárat hoznak, ami azt jelenti, hogy olyan gyártástechnológiai folyamatot alakítottak ki, hogy bármilyen meghajtású gépkocsikat képesek legyenek elkészíteni. S a piac igényeitől függően gyártanak elektromos vagy belső égésű motorral járó autókat. Tehát a Mercedes rendkívül verseny- és piacképes üzleti modellt alakított ki, emellett rendelkeznek a megfelelő anyagi erőforrásokkal, magasan kvalifikált munkaerővel, remek logisztikát alakítottak ki, így nem hiszem, hogy komoly problémákkal szembesülnének, olyanokkal, amelyek a város életére is negatív hatással lennének.A cég háromezer új dolgozóval számol, ezek nagy része Kecskeméten fog lakni és sokan hozzák a családtagjaikat. Ezt a további 4-5 ezer embert ki tudja szolgálni a település, képes még továbbfejlődni?Mind a városban, mind a régióban van még fejlődési potenciál. A kulcskérdés a közlekedés logisztikája, ebben Kecskemét egyedül nem tud továbblépni, szükség van a szaktárca együttműködésére, hogy a MÁV-val, a Volánnal és a helyi közlekedési cégünkkel meg tudjuk oldani az áruszállítást és a munkaerő utaztatását. Az M44-es új lehetőséget nyitott a munkaerő-toborzásban, közelebb hozta Pest vármegye déli részét és Békés vármegyét, ahonnan még a régióból várhatóak munkatársak. Ennek köszönhetően, illetve az egyetemen egyre növekvő létszám miatt a fiatalok körében jelentős tartalékok vannak.S van vagy lesz elég bölcsőde, óvoda, iskola, orvos, postahivatal, étterem, egyéb intézmény?Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények területén kifejezetten jól állunk, az újonnan ideérkező gyerekeket, felnőtteket el tudjuk látni, megfelelő és még kihasználatlan kapacitással rendelkezünk. Kecskemét nagyon híres a vendéglátásáról, gasztronómiájáról is, ezért éttermekben sem szenvedünk hiányt, a gondot itt is a munkaerő hiánya okozhatja, de remélem, lesz elég szakács, felszolgáló. Egyébként pedig kifejezetten hasznosnak tartom, hogy a vendéglátóipar mellett számos egyéb szolgáltatás is egyre nagyobb számban jelenik meg a városban, ez ugyanis azt jelenti, hogy nem állunk egy lábon, nem csupán az autóipar lesz jellemző Kecskemétre.Az oktatási intézmények mennyire tudják kiszolgálni a Mercedes szakemberigényét?Amint letelepedett a Mercedes, azonnal kialakult egy nagyon konstruktív kapcsolat az összes közoktatási intézménnyel és az akkori főiskolával (ez egyébként nemcsak az autógyárra, hanem számos nagyobb vállalatra is igaz, sokan beiskolázási programmal is rendelkeznek). Mindehhez persze az intézményeink rugalmasságára van szükség. Ha például az autógyárnak elektromérnökökre van szüksége, akkor a Neumann János Egyetem ezt leszervezi, megszerzi az engedélyeket, az oktatókat, megteremti az egyéb feltételeket és már a következő tanévben lehet ilyen szakirányra jelentkezni. Ennek is köszönhető, hogy egyre többen tanulnak itt: az elmúlt öt évben több mint megduplázódott a hallgatók száma, 2300-ról 5000 fölé emelkedett, s közöttük nagyon sok a kecskeméti - jelenleg 5-600-an lehetnek -, ami korábban nem volt jellemző. De hasonló a helyzet a szakiskolai képzésnél is, az új szakmák oktatásának a feltételeit nagyon gyorsan megteremtik az intézmények vezetői.Ha már az egyetemnél tartunk, az elmúlt hetekben nem ezekkel a jó hírekkel került be az intézmény a sajtóba, hanem az MNB-botrány farvizén. Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint ugyanis az egyetemi alapítvány kuratóriuma az államtól kapott pénz nagy részét, 127,5 milliárd forintot nagyon rosszul fektette be, miután az Optima Befektetési Zrt. kötvényeiből vásároltak, ez a vagyonkezelő cég pedig értéktelen lengyel részvényeket vett belőle, így vagyonvesztés állhat be az egyetemnél. Ön - mint az egyetemi alapítvány felügyelőbizottsági tagja - ezt az önkormányzat áprilisi közgyűlésén tagadta, és azt mondta, folyamatosan tárgyalnak az Optimával. Történt azóta valami érdemleges fejlemény az ügyben?Biztatóan haladnak ezek a megbeszélések, az Optima és az MNB új vezetése partnerek abban, hogy a kecskeméti egyetem ne szenvedjen kárt, így nem kell attól tartani, hogy vagyonvesztés éri az intézményünket. Az Optimával napokon belül megszületik a megállapodás a campus 2 félbehagyott beruházásáról, így nem lesz akadálya az építkezés folytatásának, befejezésének. A 10 éves futamidejű kötvény ügyében pedig továbbra is az az álláspontom, hogy hiba lett volna az ÁSZ nyomására egy évvel ezelőtt kiszállni ebből a pénzügyi konstrukcióból.De az ÁSZ elnöke egy minapi interjúban is azt állította, hogy az alapítvány abban az időszakban ahelyett, hogy kockázatmentes állampapírt vásárolt volna, amelynek a piaci referenciahozama 10 százalék felett volt, egy rendkívül kockázatos kötvénybe fektetett, amely csak 2,5 százalékot kamatozott. Ön azonban korábban azt állította, az akkori jogszabályok nem tették lehetővé, hogy állampapírt vegyenek. Kinek van igaza?Most is ez a véleményem. Attól tartok, az ÁSZ-szal elbeszélünk egymás mellett. Nekünk 2021 júniusában kellett meghoznunk a döntést a befektetésünkről, az ÁSZ elnöke viszont egy három évvel későbbi időpontról tesz említést. Akkor, 2024-ben pedig nem lett volna célszerű kilépni a 10 éves kötvényprogramból. Az egyetem és az MNB alapítványa, a PADMA között ugyanis stratégiai partnerség alakult ki - ennek következtében addig a PADMA 50 milliárd forintot fektetett be az intézményünk fejlesztésébe -, amelyet nem akartunk felrúgni. Reméljük, a most folyó vizsgálatok tisztázzák ezeket a félreértéseket.A helyi ellenzék alaposan beleállt az ügybe, keményen támadják önöket. Az itt élők mit érzékelnek ezekből a vitákból?Természetesen egy ilyen ügy komoly közérdeklődésre tart számot, a város egyeteméről van szó. Sokak gyermeke, unokája itt tanul, itt szerzi meg azt a diplomát, amely a jövőjét, a jó állást, a jó fizetést és a kiszámítható karriert jelenti. Fontos tehát az intézmény, és annak sorsa. A baloldal pont ezt nem tartja tiszteletben, politikai csatározások színterévé akarja tenni az intézményt. A diákokat is az ügy részévé akarja tenni. Ami nemcsak, hogy nem elegáns, de egyáltalán nem szolgálja a kecskemétiek érdekét. Mi azon dolgozunk, hogy ez a gazdasági természetű ügy minél előbb, megnyugtatóan záruljon, hogy az egyetem nyugodt körülmények között folytathassa az építkezést. Ez minden kecskeméti érdeke. Nekem pedig ebben az esetben nem lehet más dolgom, minthogy az érdekeiknek érvényt szerezzek. Ezért kapok hideget, meleget. Volt már ilyenben részem, és lesz is még. De ha Kecskemétről van szó, akkor nem tudok semmit sem fél szívvel csinálni...De egy nagyon komoly kudarc érte még pár napja Kecskemétet.Ne idegesítsen, miről beszél?Kiesett a futballcsapat az NBI-ből.Jaj, ... az utolsó pillanatig hittem abban, hogy benn maradtunk, sajnos nem így történt. Egyébként pedig Kecskemétnek az a jelszava, hogy "sem magasság, sem mélység nem rettent" , tehát vannak jó napjaink, vannak rosszak, de mindig visszaküzdjük magunkat. Így egy év után - remélem - visszatérünk.Nyitóképünk archív: A Mercedes kecskeméti gyárának standja az Ipar napjai és az Automotive Hungary kiállítások megnyitóján a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban 2023. május 16-án. Lakatos Péter, MTI/MTVA | Kecskeméti polgármester: Bejöttek a város számításai azzal, hogy idetelepült a Mercedes | Szemereyné Pataki Klaudia a Mandinernek azt mondta, az Optima és az MNB új vezetése partnerek abban, hogy a Neumann János Egyetem ne szenvedjen kárt, így nem kell attól tartani, hogy vagyonvesztés éri az intézményt. | null | 1 | https://mandiner.hu/belfold/2025/05/kecskemeti-polgarmester-bejottek-a-varos-szamitasai-azzal-hogy-idetelepult-a-mercedes | 2025-05-12 07:44:18 | true | null | null | Mandiner |
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a Cseh Katalinék botrányaként elhíresült ügyben - ezt a következtetést lehet levonni az ügyészség lapunk megkeresésére adott válaszából.Mint írták, a vádirat lényege szerint az elkövetők jogellenesen jutottak vállalkozásfejlesztésre szánt pályázati összegekhez és hitelekhez. Egy 50 éves férfi és 47 éves fivére egy könyvelővel, illetve másokkal, köztük egy cseh állampolgár cégtulajdonossal is együttműködött. Ennek keretében két magyar céggel vettek részt 2016-tól - részben uniós, részben állami költségvetési forrást felhasználó - pályázatokon. Ezen túl az 50 éves férfi még további két cégvezetőt is rábírt pályázatokat érintő bűncselekményekre. Ezeknél az elkövetést azzal is segítette, hogy a bankszámlák közti utalásokba is bekapcsolódott - írta az ügyészség.Hozzátették: a négy vádponttal érintett, összesen tíz pályázat különböző, holográfiához kapcsolódó kutatási, fejlesztési projektek megvalósításáról, például lézerszkenner vagy nyomdaipari rendszer beszerzéséről szólt.Az elkövetési módszerek változatosak voltak.Az önerő fiktív igazolása mellett az elkövetők valótlan tartalmú árajánlatokat, adásvételi szerződéseket, teljesítésigazolásokat és fiktív számlákat használtak fel.Egyes részmozzanatokhoz szlovák, lengyel, angol és svájci cégeket is bevontak - áll a vádiratban, hozzátéve, hogy a költségvetési csalássorozatban az elkövetők összesen több mint 2,2 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak, amelyből a vádlottak, illetve egy későbbi ügyvezető egy kisebb részt megtérítettek.A Fővárosi Főügyészség a vádlottakat - a pályázatokban való részvételükhöz igazodva -jelentőstől különösen jelentősig terjedő vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott, több mint 100 oldalas vádiratában.A főügyészség hat férfival szemben végrehajtandó, míg a hetedik társukkal szemben végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását, továbbá mindegyikük pénzbüntetésre ítélését, illetve cégvezetéstől való eltiltásukat, a cégeket érintően pedig vagyonelkobzást is indítványoz. Utóbbihoz fedezetként szolgálnak a nyomozás során lefoglalt holografikus lézernyomtatók - írták.Úgy tudjuk, a hét vádlott egyike a Cseh család cégének, a Pannónia Nyomda Kft-nek egy korábbi ügyvezetője. Hozzátesszük: sem Cseh Katalin, sem pedig az édesapja nem vádlott, ugyanis az eljárás adatai szerint a vállalkozáshoz köthető bűncselekményt nem abban az időszakban követték el, amikor ők tisztségviselők voltak a cégben.Emlékezetes, az uniós botránnyal 2021 nyarán, az Anonymus álarcos alak leleplező anyagai után kezdett foglalkozni a sajtó, az adóhatóság pedig költségvetési csalás gyanújával indított nyomozást .A nyilvános adatok alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a Cseh Katalinék családi vállalkozásához, a Pannónia Nyomda Kft-hez köthető céghálózat tagjai bűncselekménygyanús körülmények között pályáztak és nyertek el sokmilliárd forintot.A NAV szakemberei áttekintették a nagyjából fél tucat gazdasági társaságból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós tendereit. Ezek után a nyomozók megállapították, a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre.Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is.A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Utóbbi elem meglehetősen lényeges, hiszen az adóhatóság munkatársai azt valószínűsítették, hogy a hálózat cégei tíz pályázaton legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. A nyomozók feltárták: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s többször ugyanazokat a számlákat tüntették fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.A NAV 2022 őszén hallgatta ki az első érintettet, akit félmilliárdot meghaladó adócsalással gyanúsítottak meg.Az illető, akiből szintén vádlott lett, a korábbi információink szerint a Cseh család cégéhez kapcsolható egyik vállalkozás tisztségviselője,akinek az érdekeltségeinél a nyomozó hatóság milliárdos értéket meghaladó vagyont is lefoglalt .A magyar hatóság az eljárás során már több jogsegélyt is kezdeményezett, a külföldi szervek válaszai pedig nyilván segítették a nyomozást. | Vádat emelt az ügyészség Cseh Katalinék uniós botrányában | Hét ember ellen emeltek vádat Cseh Katalinék európai uniós botrányaként elhíresült bűnügyben – tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint az ügyben vádlott a Cseh család cégének, a Pannónia Nyomda Kft-nek egy korábbi ügyvezetője. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/vadat-emelt-az-ugyeszseg-cseh-katalinek-unios-botranyaban | 2025-05-16 14:44:32 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Gyalogolunk a csalános dzsumbujban Dél-Somogyban, Budapesttől majd' három órányira. Elhagytuk a módosnak semmiképp sem nevezhető falut, Görgeteget, aztán a falu szélén lévő temetőt, majd egy illegálisan lerakott sitthalmot is. A betonút döngölt úttá, majd saras mocsárrá váltott, amin még gyalog is figyelni kell. Idáig autó már nem jön be, legfeljebb traktor.Pár száz méter után kiérünk a pusztára. Szép nagy szántóföld, egy őz rohan keresztbe rajta, ahogy meglát minket, de azért ez távol áll attól, amit az ember elképzelne magának újdonsült földbirtokosként, főleg, ha ő a miniszterelnök lánya, és az ország egyik leggazdagabb emberének a felesége.Orbán Ráhel új, több száz milliós földjei mellett állunk ugyanis, ezek az első földterületei, vagy legalábbis az első olyanok, amelyekről a közvélemény tudomást szerez. Semmi marasztaló nincs bennük, indulunk is vissza a kocsihoz, hátha a megyében lévő másik, szintén új földterülete már megéri az utazást.Amikor félórányi autózás után egy másik falu, Rinyabesenyő lerobbant, omladozó házainál a falu szélén vissza kell fordulnunk egy útra dobált téglahalom miatt, akkor már érezzük, hogy ez sem lesz egy angolpark. Végül óriási kerülővel jutunk el a célhoz, egy nyírfaerdő maradványához Homokszentgyörgy határában.A falusiaknak fogalmuk sincs róla, hogy híres szomszédjuk lesz, azt sem tudják, kik művelik a földeket, csak azt látták, hogy a fákat nemrég vágták ki. Ám aztán beszélgetünk a környéken olyanokkal is, akik ismerik Dél-Somogy történetét, és körvonalazódik a magyarázat, hogy Orbán Ráhelnek miért pont ezek a földek kellenek. Illetve ezek is, mert ottjártunk után kiderült, hogy még további földeket venne, amit aztán a 444 kérdésére írásban is megerősített. A történetben benne van Tiborcz, egy kastély, de csak mellékszereplőként, és már benne van Tiborcz anyja is. Érdemes egészen messziről kezdeni, hogy összeálljon. Dél-Somogynak ezt a részét, Nagyatádtól délkeletre már a rendszerváltás után megkedvelték a külföldi vállalkozók. És egyik sem volt kispályás.Először, 1993-tól egy német, Norbert Vidal kezdett el nagyban gazdálkodni Bavaria nevű cégével, görgetegi központtal. A birtokát a német tévé is bemutatta, a riportról a Magyar Mezőgazdaság című szaklap így számolt be: „A riporter azt mondja, kevés magyarnak telt, hogy a privatizáció során birtokot, gazdaságot vegyen. Akit viszont látunk, terepjárón megy határszemlére, fiatalember. Bajorországból jött, úgymond egyedülálló lehetősége volt, hogy hatezer hektáros - szántóból, erdőből, épületekből álló - gazdaságot vásároljon. Most ő az egyik legnagyobb magángazda Európában - halljuk - és birtoka Dél-Magyarországon van. Egy 1995-ös Somogyi Hírlap-cikk szerint a Bavaria 75 embert foglalkoztatott, és az alaptőkéje egymilliárd forint volt, amikor az átlagfizetés 40 ezer.Aztán ő levonult, a céget 1997-ben átvette egy osztrák báró, Richard Drasche-Wartinberg, aki a lakcímét szerényen úgy adta meg a magyar cégjegyzékben, hogy Ebreichsdorf Kastély. A családja évszázadok óta nagyvállalkozó-gyáros volt, volt textilgyáruk, bányájuk, ők indították be a ma Wienerberger AG-ként ismert téglagyárat, Drasche-Wartinberg pedig ingatlanozásba és lótenyésztésbe kezdett, ő az osztrák lovaspóló-szövetség elnöke is.A Bavariát átnevezte, az új név a dupla vezetékneveiből (Drasche-Wartinberg) összeállt mozaikszó, a Drawa lett. A Somogyi Hírlap 2002-ben azt írta, a cég ekkor már 8000 hektáron gazdálkodott, de nem ment jól neki, 2003-ban felszámolási eljárás indult ellene. 2004-ben az olasz Carlo Benetton, a ruha- és minden egyéb mágnás család egyik dollármilliárdos tagja vette át a céget, de a nevet nem bántotta, a dél-somogyi nagygazdaság Drawaként folytatta.Benetton sem csodálni vagy kirándulgatni szerezte a földeket, igyekezett kemény hasznot kifacsarni belőlük. Görgetegen máig emlegetik azt a sztorit, hogy amikor a milliárdos azon agyalt, hogy milyen új dolgot találjon ki, megkérdezte a helyieket, hogy mivel lehet itt 30 százalékos hasznot csinálni, és kicsit elkedvetlenedett, amikor azt mondták neki, hogy jobbára csak illegális dolgokkal. A földeken gabonát, repcét termesztett, az erdőiből a faanyagot dolgozta fel, beindította a raklapbizniszt, és bérvadászatból is volt bevétele, ez utóbbit egy szlovákiai magyar alvállalkozó intézte neki.Benetton úrnak megtetszett a Görgeteg határában lévő Széchenyi-kastély is, ami a SEFAG nevű magyar állami erdészeti és vadászati cégé volt, úgyhogy felajánlotta, hogy épít nekik nem messze onnan egy hasonlóan szép házat, ha cserébe eladják neki a kastélyt. A csereházat megépítette, a kastélyt így megszerezte és felújította.Közben bővítgette a megművelt birodalmat, de az 1994-től hatályos termőföldszabályozás miatt cég nem vásárolhatott földeket. Így előfordult, hogy egy magyar magánszemély nevére került egy-egy új szántó vagy erdő, és azonnal haszonbérletbe adta a Drawanak vagy valamelyik kapcsolódó cégének. Ebből később balhé volt, a bírálatok szerint a cég zsebszerződéseket kötött. Budai Gyula kormányváltás után neki is látott a vizsgálatnak, de aztán a Főügyészség arra jutott, hogy minden elévült.2024-ben a Drawa egy Tiborczhoz köthető Főnix tőkealapé lett, azaz tavaly óta Tiborczé a görgetegi Széchenyi-kastély, rengeteg föld, illetve további rengeteg föld haszonbérleti joga.És így jutunk el Orbán Ráhel új földjeihez is. Merthogy a cikk elején említett két görgetegi és három homokszentgyörgyi területet, összesen 120 hektárt 2005-ben egy újlipótvárosi ügyvédnő szerezte meg és adta 20 évre haszonbérletbe a Drawanak. Őt megtaláltunk az olasz nagykövetség „olaszul beszélő ügyvédek” listáján is, szóval nem voltak nyelvi nehézségek, ha egészen véletlenül beszélni akartak volna vele Benetton úrék a földekről. Az egyik terület egyébként részben már 1998-tól a Drawaé volt, cserével jutottak hozzá, a maradékba „szállt be” az ügyvéd. Ezeket veszi most meg a kormányfő lánya 321 millió forintért. A szerződésben benne van, hogy a régi tulajdonos hozzájárult, hogy két ingatlanon az Irridrawa beruházást hajtson végre, ha nyer egy öntözésfejlesztési EU-s pályázaton. Az Irridrawa a Drawa leánycége.Orbán Ráhel így most az adásvétellel lényegében a cég közelében tartja a nem a Drawa nevén lévő, de évtizedek óta a Drawa által művelt, korábban akár zsebszerződés-gyanúsnak is mondható földeket.„Eddig is a Drawáé volt, ezentúl is a Drawáé lesz. Csak lezajlik az a folyamat, amelyben átkerülnek a földek az egyik kapcsolódó körtől a másik körhöz”, mondta egy, a dél-somogyi viszonyokat ismerő politikus lapunknak az Orbán Ráhel-féle tranzakcióról.Cikkünkhöz megkerestük az eladó ügyvédnőt, aki nem akart nyilatkozni, azt mondta, nem közérdekű, hanem magánjellegű tranzakcióról van szó.A kormányfő lánya viszont itt nem áll meg, épp kedden függesztették ki, azaz tették közzé a szabályoknak megfelelően egy kormányzati weboldalon, hogy 16 újabb, görgetegi, nagyatádi és lábodi területet vesz meg egy nagyatádi magánszemélytől, összesen bő 60 hektárt. A bonyolult, jelzálogjogot és a Drawát is bevonó szerződés 228 millió forintról szól. A konstrukció szerint a föld eddigi tulajdonosa kölcsönt kapott a Drawától, cserébe, biztosítékként jelzálogjogot jegyeztek be a cég javára a földekre. Ezt a kölcsönt az eladó a vételárból fogja kiegyenlíteni. A 16 területből 9-nek a Drawa a haszonbérlője, 2006 és 2010 között szerezték meg a jogokat húsz évre. Ebben a szerződésben is benne van, hogy két ingatlanon az Irridrawa beruházást hajthat végre.Az eladó a Facebook-profilján azt írta, dolgozott a Drawánál, januárban megosztott egy Drawás álláshirdetést is, emellett ismerőse a Drawa ügyeit még Tiborcz előtt intéző (egyik) olasz üzletembernek.És találtunk egy harmadik, nagyon hasonló adásvételt is: szintén a napokban függesztették ki, hogy a szomszédos Lábodon Tiborcz István édesanyja vesz meg 48 hektárnyi szántót 142 millióért egy nagyatádi magánszemélytől. A földek a Mezőpack Kft.-nél vannak 20 évre haszonbérletben. A 2017-es alapítású Mezőpack a Drawa leányvállalata, pár hónapig résztulajdonos volt benne a földek eladója is.Cikkünkhöz kérdéseket küldtünk a BDPST-nek, például arról, hogy hány hektár föld sorsát tervezik hasonlóképp rendezni. Két választ is kaptunk, az egyiket a Drawa, a másikat a BDPST, azaz áttételesen Orbán Ráhel nevében.Utóbbiban azt írták, „a Somogy vármegyében Orbán Ráhel által megvalósítani tervezett földvásárlások célja, hogy a területeken a hatályos földforgalmi szabályozásnak megfelelve - a haszonbérleti jogviszonnyal érintett területeken a fennálló haszonbérleti jogviszony megszűnését követően - a lehető legfenntarthatóbb módon, a regionális adottságokhoz illeszkedően valósuljon meg mezőgazdasági, illetve erdészeti gazdálkodás, hozzájárulva az ágazat modernizálásához, a térség gazdaságának fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez.”A Drawa pedig azt írta, „a Drawa Kft. a tevékenységét (ideértve a földek haszonbérlését) a mindenkori törvényi és helyi szabályozásnak, előírásoknak megfelelően végzi. Mint bármilyen más vállalkozás – a földforgalmi törvény értelmében a Drawa Kft. sem jogosult termőföld vásárlására.”A helyiek azt mondják, a Drawa „beindult”, amióta Tiborczé lett. Előtte a fakitermelés és a raklapbiznisz kicsit köhécselt, ami annyiból nem csoda, hogy Benetton úr 2018-ban meghalt, nélküle kellett továbbmennie a cégnek. Most viszont állítólag felgyorsult a dolog, és megy a földműves munka, növénytermesztés is. A szlovákiai vadászatszervező céget azonnal leváltották Tiborczék, ezt maguk intézik, de állítólag nem látványosan, néha érkeznek vadászok a kastély bejáratához, de aztán eltűnnek a kerítések és fák mögött. Egyébként is, hallottuk helyben, nem a kastély a főszereplő, az csak játszótér, itt az agrárium a biznisz. A cég jelenleg szezontól függően 5-10 közötti görgetegit foglalkoztat, amivel elégedett a település, állítólag ez több mint ahányat Benetton úr alkalmazott.A faluban azt is hallottuk, hogy nekik mindegy, hogy ki műveli a földeket és kié a kastély. Volt már németjük, osztrákjuk, régóta van egy Drawanál is nagyobb belga gazdálkodójuk, most Tiborcz is megérkezett, de az ingatlanok úgyis mindig Görgetegen maradnak. | Megnéztük Orbán Ráhel félmilliárdos új földjeit Somogyban, Tiborcz épülő agrárbirodalmába botlottunk | A kormányfő lánya és Tiborcz István anyja is földeket vásárol Dél-Somogyban, összesen már 700 millió forintnál tartanak. Mindegyik adásvételben benne van a Drawa nevű agrárcég, Tiborcz tavalyi szerzeménye, ami akkora biznisz, hogy a földjein lévő Széchenyi-kastélyt is csak játszótérnek tartják a helyiek. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/16/megneztuk-orban-rahel-felmilliardos-uj-foldjeit-somogyban-tiborcz-epulo-agrarbirodalmaba-botlottunk | 2025-05-16 08:24:48 | true | null | null | 444 |
Megszüntették a korrupciós bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban meggyanúsított Kiss László óbudai polgármester letartóztatását. A Fővárosi Törvényszék pénteki közleményében azt írta: a Budai Központi Kerületi Bíróság megszüntette az óbudai önkormányzatot érintő korrupciós bűncselekmények kapcsán indult büntetőeljárás egyik terheltjének letartóztatását.A férfit vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettével és jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűntettével gyanúsítják− írták. Jelezték ugyanakkor: a letartóztatás legutóbbi meghosszabbítása óta a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény tényállása, annak jogi minősítése nem változott, a megalapozott gyanú nem gyengült. Kitértek arra is: az ügyészség a bizonyítás megnehezítése vagy meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélye miatt a gyanúsított letartóztatásának ismételt meghosszabbítását indítványozta.A törvényszék közleménye szerint a nyomozó hatóság a gyanúsítotti kihallgatásokat megelőzően valamennyi gyanúsított lakó-, illetve tartózkodási helyén, továbbá az érintett cégek székhelyein, irodáiban kutatást végzett és különböző bizonyítási eszközöket foglalt le, és számos tanút is kihallgatott."Annak valószínűsége pedig elenyésző, hogy olyan személyt vonnak be az eljárásba, akit a gyanúsított közvetlenül vagy közvetve ismer és ezáltal a vallomástételében befolyásolni tudná. Ezen kívül a bíróság rámutatott arra is, hogy az eljárásban hasonló cselekvőséggel meggyanúsított más terheltek hónapok óta enyhébb kényszerintézkedés hatálya alatt állnak, illetve szabadlábon védekeznek" − áll a közleményben.Az évek óta tartó nyomozásban a gyanúsított 9 hónapja áll a legszigorúbb kényszerintézkedés alatt. Büntetlen előéletű, két kiskorú gyermek neveléséről gondoskodik, rendezett családi kapcsolatokkal és egzisztenciális körülményekkel rendelkezik."A bíróság szerint mindezekre tekintettel életszerűtlen azt feltételezni, hogy kényszerintézkedés alkalmazása nélkül a terhelt a széles nyilvánosság előtt is ismert ügyben a gyanú szerinti cselekményt folytatná, vagy újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény követne el, kockáztatva ezzel azt, hogy ismételten kényszerintézkedést − akár letartóztatást − rendeljenek el vele szemben" − írták a közleményben.A kerületi bíróság mindezek alapján úgy határozott, hogy "a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés törvényi céljai és ekként a szükségesség nem állapíthatók meg, ezért a terhelt szabadlábon védekezését kell biztosítani. A gyanúsítottal szemben kényszerintézkedés alkalmazása a továbbiakban már aránytalan volna" − tudatta a törvényszék, jelezve: a végzés nem végleges.Folytatja a munkát a szabadon bocsátott polgármesterPéntek kora délután engedték szabadon Kiss Lászlót a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetből, akit a felesége, önkormányzati dolgozók és képviselők vártak az épület előtt.Első utam a hivatalba vezet, ahol az alpolgármesterekkel és a jegyző úrral megtárgyaljuk a folyamatban lévő ügyeket. Például foglalkozni kell azzal, hogy hogyan akadályozzuk meg, hogy a 3. kerületben építsék fel a Mini-Dubaj-projektet. Csak az értekezlet után megyek haza− nyilatkozta a Népszavának a politikus, majd hozzátette, hogy "meg akarom tenni az ellenem és mások ellen indított koncepciós per előkészítése miatt a jogi lépéseket, melyeket letartóztatásom miatt nem tudtam megtenni". Kiss László elmondta, hogy feljelentést fog tenni, valamint nyilvánosságra fogja hozni az ügy részleteit.Reagált a kormánypárt a bíróság döntéséreLemondásra szólította fel Kiss László óbudai polgármestert a Fidesz-KDNP óbudai frakciója pénteki budapesti sajtótájékoztatóján − adta hírül az MTI. Lehoczki Ádám fideszes fővárosi képviselő a tájékoztatón közölte: Óbuda polgármesterét kiengedték az előzetes letartóztatásból, azonban a büntetőeljárás nem zárult le. Kiss Lászlót továbbra is súlyos korrupciós vádak terhelik, mindössze annyi történt, hogy szabadlábon védekezhet − mondta, hozzátéve: "ne legyenek illúzióink, a bűncselekmény gyanúja továbbra is fennáll."A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügynek 18 további gyanúsítottja van.Ez egy egész hálózat, ami éveken keresztül az óbudai emberek érdekei elé helyezte a saját érdekeit, és pénzszivattyúként tekintett az óbudai önkormányzatra− fogalmazott. Hangsúlyozta: az ügy nem csak a polgármester személyét tépázta meg, hanem Óbuda hírnevének is sokat ártott. "Kiss László elárulta a választóit, hiszen az óbudai emberek 2019-ben nem erre szavaztak, és már a börtönben le kellett volna mondania a polgármesteri tisztségről" − mondta Lehoczki Ádám.Puskás Péter, a Fidesz óbudai frakcióvezetője azt emelte ki, hogy miközben az ügyészség folytatja a nyomozást, a városvezetés tagjai szabadlábon vagy házi őrizetben, de továbbra is pozícióban maradnak, és "napról napra bizonyítják alkalmatlanságukat, hozzá nem értésüket.""A közterületek elhanyagoltak, a lakossági ügyekben tétlenség és káosz uralkodik, miközben a vezetők figyelme valójában saját büntetőügyeik menedzselésére irányul, nem az óbudaiak szükségleteinek ellátására" − magyarázta, megjegyezve: Óbuda polgárai többet érdemelnek ennél.Puskás Péter szavai szerint itt az ideje kimondani: egy bűncselekmény-sorozattal terhelt városvezetés nem maradhat a helyén. "A botrányt botrányra halmozó, és a harmadik kerületet szégyenbe hozó Kiss Lászlónak és a vele cinkosságot vállaló alpolgármestereknek is vállalniuk kell a politikai és jogi következményeket" − mondta. A frakcióvezető kijelentette: itt lenne az ideje, hogy önként beadják a lemondásukat, "mert Óbudát nem lehet büntetlenül lejáratni."(Borítókép: Kiss László 2024. április 24-én. | Döntött a Fővárosi Törvényszék, szabadlábra helyezték Óbuda polgármesterét | Döntött a Fővárosi Törvényszék, szabadlábra helyezték Óbuda polgármesterét - A DK politikusa kilenc hónapja volt letartóztatásban. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/16/obuda-polgarmester-szabadlabra-helyezes-kiss-laszlo-fidesz-kdnp-lemondas | 2025-05-16 15:07:00 | true | null | null | Index |
Cikkünk frissül...Szerdán Horváth Csaba és Tóth Csaba, a zuglói parkolási botrány első- és másodrendű vádlottjai tagadták, hogy korrupciós bűncselekményeket követtek volna el. Pénteken ismét a vádlottak tehettek vallomást a Fővárosi Törvényszék bírája előtt, egyikük azonban még korábban lemondott a tárgyaláson való megjelenésről. Molnár Zsoltnak így nem kellett a héten vallomást tennie, valamint felelni a kérdésekre, az ügyészség viszont kötelezte volna a megjelenésre. A bíróság ezt elutasította, Molnár védője pedig megjegyezte, hogy a férfinak joga van a távolmaradáshoz, vallomást pedig bármikor tehet az eljárásban, és fog is. Sz. Zoltán, az ügy negyedrendű vádlottja, korábban a SIS Parking Kft. ügyvezetője, pedig most jelezte, hogy vallomást csak később tenne, így a bíróság ismertette a korábbi vallomását.Az ember, akinek a kezén milliók mentek átSz. többször is tett vallomást az ügyészségen, amikben részletesen vallott, leginkább Fuzik Zsolttal való kapcsolatáról. Az első alkalommal ugyan nem tett vallomást, másodjára már az alku kezdeményezése miatt többször is felkereste a vádhatóságot, hogy beszéljen a történtekről.Fuzik Zsoltot 2010 környékén ismerte meg, ő ekkor a SIS Parking Kft. ügyvezetője volt, és a nyolcadik kerületben üzemeltették a parkolást. A férfi elmondta neki, hogy Zuglóban is fizetős parkolást terveznek bevezetni, és a közreműködésért Horváth Csaba pénzt kér a cégtől. Erre nem tudott semmi konkrétat mondani, mert nem tudták, mennyi lesz a nyereség a kerületben. Molnár Zsolttól tudta meg, hogy mennyiért kell beadniuk a pályázatot a parkolási rendszer kiépítéséhez, ezért pedig a nyereség felét szerette volna megkapni, illetve az automaták beszerzéséhez is 30 milliót kértek, de a bevételekből csak Horváthnak és Tóthnak adtak pénzt. Az összegeket azonban nem Sz. vitte a képviselőknek, hanem Fuzik jelentette neki, hogy kifizette őket a SIS pénztárából.Sz. Zoltán hozzátette, hogy egyiküket sem ismerte, Horváth Csabával is csak véletlenül találkoztak az egyik bevásárlóközpontban, ott mutatta be őket egymásnak Fuzik Zsolt. Ugyanígy ismerte meg J. Tamást, a zuglói Fidesz korábbi elnökét. Fuzik Zsolttal később egy másik cég megvásárlásáról döntöttek, ez volt a SYS IT, amivel kapcsolatban napi szintén intézte az informatikai teendőket. Formálisan ugyan nem volt köze a cégekhez, de rendszeresen intézte az ügyeit és ment tárgyalásokra, amikről heti szinten jelentett Sz.-nek.A parkolásokat 2020-ra már három kerületben intézték, Józsefváros és Zugló mellett Újbudán is nyertes pályázatot adtak le. Utóbbinál a vallomás szerint Fuzik mondta, hogy ismeri B. Lászlót az önkormányzatnál, aki a tenderért cserébe havi négy millió forintot kért a cégtől, arról azonban nem volt információjuk, hogy belenyúlt-e bárki a pályázatba, mert emlékei szerint versenytársuk sem volt. Sz.-ék úgy gondolták, hogy ki tudnak termelni ekkora nyereséget, így belefér, hogy még B.-nek is fizessenek havonta több millió forintot. Neki is Fuzik vitte a pénzt. B. Lászlóval csak akkor találkozott, amikor a Covid idején bevezetett ingyenes parkolás miatt nem volt bevételük, így nem tudta kifizetni a képviselőt, ő pedig ezt sérelmezte.Végül elmondta, hogy haragszik Fuzikra, amiért nem úgy működött a cég, ahogy azt ő szerette volna. A pénzek kifizetéséről a társa döntött egyszemélyben, noha belátja, hogy nemet is mondhatott volna ezekre az ötletekre, de szerinte Fuzik akkor is pénzelte volna ezeket a személyeket. A vallomás felolvasás végeztével csak Horváth Csaba szólt hozzá az elhangzottakhoz, kiemelte, hogy Sz. Zoltán nevét nem ismeri, de még Fuzik sem tett róla említést.Budaörs, Tokaj és ZalaSz. egy ügyészi kérdésre árulta el, hogy Bolla Tibort ismeri, többször is találkozott vele, amikor a BKV-val kötött szerződéseket kellett módosítani, esetleg hosszabbítani. A találkozókra Bollát rendszeresen kísérte valaki a közlekedési cégtől, de Fuzik nem csatlakozott hozzájuk, mert korábban volt büntetőügye a vállalattal.Ahogy arról korábban beszámoltunk, Bolla Tibort hétfőn felmentette Karácsony Gergely, miután kiderült, hogy a vezérigazgató szoros kapcsolatot ápolt a BKV-ba beépült bűnszervezet vezetőjével, Fuzik Zsolttal. Bolla kedden még tagadta, hogy közvetett üzleti kapcsolatban álltak, ahogy azt is, hogy együtt nyaraltak volna - noha ezt fényképek is bizonyították, és többek között cégadatokkal támasztotta alá állításait.Többévnyi börtönbüntetést kért az ügyészségA vádirat szerint Horváth Csaba és Tóth Csaba 2017 és 2019 között 250 millió forint vesztegetési pénzt vett át Fuzik Zsolttól, a SIS Parking Kft. lobbistájától azért, hogy a cég nyerje el a zuglói parkolás üzemeltetését, illetve egy alvállalkozó a parkolóautomaták beszerzését. J. Tamás pedig 8 millió forintot kapott azért, hogy ne akadályozza a közbeszerzési eljárást és a szerződés megkötését. B. Lászlót azzal vádolja az ügyészség, hogy havi 4 millió forintot kapott 2017 és 2020 között azért, hogy a SIS Parking nyerje el az újbudai parkolás üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárást, illetve működtesse a rendszert. Baja Ferenc ellen az a vád, hogy 2019-ben 30 millió forintot kért és kapott a SYS IT Services Kft.-től azért, hogy a főpolgármester informatikai főtanácsadójaként ne akadályozza, hogy keretszerződés jöjjön létre a BKV és a SYS Services Kft. között a közlekedési vállalat informatikai rendszerének üzemeltetésére.Erről tudomást szerzett Molnár Zsolt is, aki 40 millió forintot kért és kapott befolyása érvényesítésének érdekében Baja Ferencen keresztül a cégtől, aki ezt követően újabb összegeket vett át a társaságtól.Tóth Csabára szintén 6 év börtön- és 50 millió forintos pénzbüntetés kiszabását, J. Tamás esetében 4 év börtönt és 30 millió forint pénzbüntetést indítványozott, B. Lászlóra vonatkozólag pedig 6 év börtön- és 50 millió forint pénzbüntetés kiszabását kérte. Baja Ferencet 4 évre zárná börtönbe az ügyészség, és 15 millió forintra büntetné, Molnár Zsoltra pedig két év börtönbüntetés és 25 millió forint pénzbüntetés megállapítását kérte az ügyész. Sz. Zoltánt illetően az ügyészség egy korábban megkötött alkura hivatkozva mértékes indítványként másfél év szabadságvesztést kért a vádlottra, amit határozott időre felfüggesztene, és még 30 millió forintnyi pénzbüntetést is ki kellene fizetnie. Az egyezséget a bíró hagyta volna jóvá, azonban a vádlott nem ismerte el a bűnösségét, így ezért és más okból kifolyólag sem állapodhattak meg.Koncepciós vádak Horváth Csaba szerintMint megírtuk, Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatójának 2022-es vallomása szerint Fuzik Zsolt, a SIS Parking Kft. egyik vezetője legalább 250 millió forintot adott át Tóth Csabának. Horváth Csaba az előkészítő ülésen visszautasította és koncepciósnak nevezte a vádakat. Kijelentette, hogy soha nem követett el törvénysértést, a parkolási ügyekre pedig semmi befolyása nem volt. Szerinte a vád egy olyan személy, Fuzik Zsolt vallomásán alapul, akit súlyos, akár 20 éves szabadságvesztés is fenyeget.Végül kifejezte reményét, hogy az eljárás során szembesítheti Fuzik Zsoltot hazugságaival. Baja Ferenc úgy nyilatkozott: a vádirat alapján nem érti, ő kit befolyásolt volna. Ugyancsak kifogásolta, hogy olyan dologgal vádolják, amit nem tett meg, ezért nem is érti a vádiratot. Molnár Zsolt szintén tagadta a vádakat, illetve azt kérte, hogy vessék alá poligráfos vizsgálatnak, mert az bizonyítaná az ártatlanságát.(Borítókép: Horváth Csaba és Tóth Csaba a Fővárosi Törvényszéken 2025. március 14-én. | Parkolási botrány: az egyik vádlott elárulta, milyen kapcsolatban volt Bolla Tibor a "Nagymesterrel" | Parkolási botrány: az egyik vádlott elárulta, milyen kapcsolatban volt Bolla Tibor a „Nagymesterrel” - A BKV egykori vezetője nem érintett a korrupciós ügyben, de belebukott abba, hogy szoros kapcsolatot ápolt a cégbe beépülő bűnszervezet vezetőjével. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/16/budapest-parkolas-horvath-csaba-toth-csaba-befolyassal-uzerkedes-fovarosi-torvenyszek | 2025-05-16 11:19:00 | true | null | null | Index |
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emelt vádat az ügyészség a Central Médiacsoport tulajdonosával, Varga Zoltánnal szemben. Az Index birtokába jutott vádirat szerint Varga Zoltán mint elsőrendű vádlott és további három személy a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagjaiként követték el a bűncselekményt.A vádirat központi eleme az a tranzakció, amelyben a vádlottak hozzájárultak, hogy a Tőkealap a Nógrádi Vegyipari Zrt. 99,3 százalékos részvénycsomagját a piaci érték alatt - az alap éves zárásakor készült értékelés szerinti 737 millió forintos értékkel szemben 459,3 millió forintért értékesítsék. A vevő a vegyipari zrt. egyik igazgatósági tagja által képviselt, frissen alapított cég az Avogadro 2020 Projekt Kft. volt, amely azóta is nyereségesen üzemelteti a vállalkozást.A vádirat szerint a vádlottak tudták, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. magasabb értéket képvisel, mint az Avogadro ajánlatában szereplő összeg, és erről a 2020. április 9-i igazgatósági ülésen tájékoztatták is a többi igazgatósági tagot. Ennek ellenére a vádlottak nem kezdeményezték a cég valós értékének megállapítását.Az ügy előzményei még 2008-ra nyúlnak vissza, amikor a Central-Fund Zrt. megalakult, és az Új Magyarország Tőkeprogramok pályázat (GOP-2009-4.3.) keretében létrehozott egy kockázati tőkealapot, amely különböző vállalkozásokba fektetett, többek között a Nógrádi Vegyipari Zrt.-be. Az ilyen alapok lényege, hogy a befektetők - jelen esetben az állam is, egy befektető volt a tőkeprogramon keresztül - az összegyűjtött pénzt pár év alatt kihelyezzék, cégeket vegyenek, azokat támogassák, fejlesszék, majd a szabályzatukban rögzített, előre meghatározott befektetési időszak végén ezeket a befektetéseket értékesísék, és a keletkezett hasznot az előre lefektetett szabályok szerint elosszák egymás között.Az ügyészség vádirata szerint a vádlottak úgy követték el a bűncselekményt, hogy az alapból megvásárolták a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeit, amelyre kölcsönökkel együtt 640 millió forintot költöttek, majd amikor az értékesítési időszak következett, akkor érdemi értékelés nélkül, pár vevő megszólítása után egy aránytalanul alacsony ajánlatot elfogadva eladták a társaságot, így nemhogy nyereség,de veszteség keletkezett az ügyleten. Pedig a vegyipari cég nem teljesített rosszul, sőt, az eladás évében több mint 500 milliós üzemi eredményt és közel 400 milliós mérleg szerinti eredményt produkált.A vádirat alapján az ügyészség valamennyi vádlottat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja.továbbá 300 napon keresztül napi 20 ezer forintos pénzbüntetésre és 3 évre való eltiltásra a vezető tisztviselői pozíciók betöltésétől és a közügyek gyakorlásától.A Jeremie-forrásokAz Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok célja az volt, hogy erősítsék a hazai kis- és középvállalkozások tőkéhez jutását, különös tekintettel az induló, illetve növekedési szakaszban lévő, innovatív cégekre.Az európai uniós támogatással működő programon, az ún. Jeremi-alapon (Joint European Resources for Micro to Medium) keresztül a cégek tőkéhez juthattak. Különösen fontos volt ez azoknak a kkv-nak, amelyek más forrásból, például bankokon keresztül nem jutottak hitelhez.A pénzt több körben osztották ki, a cikkünkben szereplő Central Fundot az első körben, még 2009-ben hirdették ki nyertesnek, több más hazai befektetői csoport alapkezelőjével együtt.Az első körben kiválasztott tőkealap-kezelők - köztük például a Portfolion, a Big George’s NV vagy a Primus Capital - csaknem 45 milliárd forintot mozgósítottak, amely részben a Jeremie-forrásokból, részben magántőkéből tevődött össze. A Central Fund 5 millárd forintos alapot tudott elindítani, amelybe 3,5 millárd uniós és 1,5 milliárd forintos magánforrás került.Ez önmagában nem lenne büncselekmény, amennyiben az alapok kezelésénél bizonyíthatóan gondosan jártak el, különösen amikor egy megvásárolt céget felszámolnak vagy értékesítenek.A vádiratban szereplő esetben ez a gondosság maradt el, mivel egy olyan társaság részvényeit játszottak ki - vélhetően az eladóval együttműködő cégnek - amely a vásárlás előtt pár hónappal alakult és kevesebbet fizetett a vegyipari cégért , mint a cég azévi üzemi eredménye. Ráadásul ebben az esetben az eladó tudatában volt annak, hogy a piaci ár alatt értékesíti a vállalkozást, így szándékosan károsította meg a befektetőket és közvetve az államot is.A per precedens értékű lehet, hiszen ez az első eset, hogy egy kockázati tőkealap vezetőit felelősségre vonják a közpénzekkel való gazdálkodásuk miatt.(Borítókép: Varga Zoltán 2017. október 20-án. | Több mint két év börtönbüntetést kér az ügyészség Varga Zoltánra, a 24.hu tulajdonosára | Több mint két év börtönbüntetést kér az ügyészség Varga Zoltánra, a 24.hu tulajdonosára - A per precedens értékű: ez az első eset, hogy egy kockázati tőkealap vezetőit felelősségre vonják a közpénzekkel való gazdálkodásuk miatt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2025/05/15/vadirat-varga-zoltan-hutlen-kezeles-nemzeti-ado-es-vamhivatal-nav-central-mediacsoport-jeremie-program | 2025-05-15 14:43:00 | true | null | null | Index |
Cikkünk frissül...Horváth Csaba vallomásával folytatódott a zuglói parkolási botrány tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, a vádlottak csak a bíró és védőik kérdésére feleltek. Az ügyészség képviselője ugyan feltehette a kérdéseit, de arra nem voltak hajlandóak felelni. Még mielőtt megkezdhette volna a vallomástételt, védője, dr. Papp Gábor megjegyezte, hogy 2010-ben Horváth Csaba ugyan hivatalos személy volt, de akkor a zuglói parkolást nem érintette a tevékenysége. Hozzátette, a vádirat szerinte nem alkalmas arra, hogy azzal szemben valaki védekezzen.Részletes vallomással készült Horváth CsabaHorváth Csaba nem ismerte be a bűnösségét, részleteket a személyi körülményeiről azonban közölt. Eszerint egy ingatlanfejlesztő cégnél dolgozik igazgatóként, de a cég nevét nem akarta elárulni. Több ingatlana is van, köztük telkek és lakások, amiket a politikai pályafutása előtt szerzett.Huszonkét és fél év alatt senki nem kérdőjelezte a tisztességemet. Nem vettem részt semmiben, és nem is tudtam ilyenről- állította az egykori politikus, miközben jelezte, hogy igyekszik a vehemenciáját visszafogni.Hozzátette, hogy az ő önkormányzata volt a harmadik legátláthatóbb az országban a Transparency International szerint. Informátorként tekintett csak Fuzik Zsoltra, akivel 2016-ban találkozott egy baráti szülinapozás alatt, amikor is egy asztalhoz ültek, és bemutatkoztak egymásnak. Ekkor derült ki számára, hogy Fuziknak köze volt egy 2010 előtti BKV-s botrányhoz, de a férfi állította, hogy őt abban felmentették. A beszélgetést csak hónapokkal később folytatták, majd többször is találkoztak. Horváth-nak saját bevallása szerint ellenzéki politikusként bőven volt ideje beszélgetni a férfival. Fuzikra informátorként tekintett, hogy segítse a főpolgármester-jelölti kampányát, de a férfi soha nem kért tőle semmit.Ezért is volt meglepő számomra, hogy egy megszorult ember mégis ezt állítja, most már utólag belátom, hogy egy profi szélhámos volt, de egy szórakoztató jelenség is egyben- mondta, kiegészítve azzal, hogy Fuzik egyszer csak annyit mondott, hogy a későbbiekben szeretne ismét a fővárosnak dolgozni, de Horváth céget nem ajánlott neki vagy bármi mást. Állítja, nem nézett utána jobban Fuziknak, de hihető informátorként tekintett rá, mert látta, hogy milyen fideszes körökben mozog, így tőle tudott részleteket a BKK elektronikus jegyrendszer 12 milliárdos projektjéről.Az egységes parkolási rendszer témája érdekelte Horváth Csabát, mint megoldandó probléma, Fuziknak lett is volna rá javaslata, de a szükséges dokumentumokat soha nem kapta meg a politikus. Több találkozójukra is elkísérte a másodrendű Tóth Csaba, ha olyan téma volt, ami őt is érinthette, de Horváth szerint közel sem volt annyi találkozójuk hármasban, mint amennyit az iratok írnak. Azelőtt is értetlenül áll, miszerint 2016 márciusát megelőzően már több mint hetven alkalommal keresték egymást telefonon.Az esetek többségében Horváth hiába érdeklődött Fuziknál arra vonatkozóan, hogy kitől szerzi az információit, a férfi ezt legtöbbször elkente, olykor viszont megnevezte a kapcsolatait, köztük volt Tombor András is a vádlotti vallomás szerint.Több évnyi börtönbüntetést kért az ügyészségA vádirat szerint Horváth Csaba és Tóth Csaba 2017 és 2019 között 250 millió forint vesztegetési pénzt vett át Fuzik Zsolttól, a SIS Parking Kft. lobbistájától azért, hogy a cég nyerje el a zuglói parkolás üzemeltetését, illetve egy alvállalkozó a parkolóautomaták beszerzését. Jelen Tamás pedig 8 millió forintot kapott azért, hogy ne akadályozza a közbeszerzési eljárást és a szerződés megkötését. B. Lászlót azzal vádolja az ügyészség, hogy havi 4 millió forintot kapott 2017 és 2020 között azért, hogy a SIS Parking nyerje el az újbudai parkolás üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárást, illetve működtesse a rendszert. Baja Ferenc ellen az a vád, hogy 2019-ben 30 millió forintot kért és kapott a SYS IT Services Kft.-től azért, hogy a főpolgármester informatikai főtanácsadójaként ne akadályozza, hogy keretszerződés jöjjön létre a BKV és a SYS Services Kft. között a közlekedési vállalat informatikai rendszerének üzemeltetésére.Erről tudomást szerzett Molnár Zsolt is, aki 40 millió forintot kért és kapott befolyása érvényesítésének érdekében Baja Ferencen keresztül a cégtől, aki ezt követően újabb összegeket vett át a társaságtól.Tóth Csabára szintén 6 év börtön- és 50 millió forintos pénzbüntetés kiszabását, Jelen Tamás esetében 4 év börtönt és 30 millió forint pénzbüntetést indítványozott, B. Lászlóra vonatkozólag pedig 6 év börtön- és 50 millió forint pénzbüntetés kiszabását kérte. Baja Ferencet 4 évre zárná börtönbe az ügyészség, és 15 millió forintra büntetné, Molnár Zsoltra pedig két év börtönbüntetés és 25 millió forint pénzbüntetés megállapítását kérte az ügyész. Sz. Zoltánt illetően az ügyészség egy korábban megkötött alkura hivatkozva mértékes indítványként másfél év szabadságvesztést kért a vádlottra, amit határozott időre felfüggesztene, és még 30 millió forintnyi pénzbüntetést is ki kellene fizetnie. Az egyezséget a bíró hagyta volna jóvá, azonban a vádlott nem ismerte el a bűnösségét, így ezért és más okból kifolyólag sem állapodhattak meg.Ahogy arról korábban beszámoltunk, Bolla Tibort hétfőn felmentette Karácsony Gergely, miután kiderült, hogy a vezérigazgató szoros kapcsolatot ápolt a BKV-ba beépült bűnszervezet vezetőjével, Fuzik Zsolttal. Bolla kedden még tagadta, hogy közvetett üzleti kapcsolatban álltak, ahogy azt is, hogy együtt nyaraltak volna - noha ezt fényképek is bizonyították, és többek között cégadatokkal támasztotta alá állításait.Koncepciós vádak Horváth Csaba szerintMint megírtuk, Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatójának 2022-es vallomása szerint Fuzik Zsolt, a SIS Parking Kft. egyik vezetője legalább 250 millió forintot adott át Tóth Csabának. Horváth Csaba az előkészítő ülésen visszautasította és koncepciósnak nevezte a vádakat. Kijelentette, hogy soha nem követett el törvénysértést, a parkolási ügyekre pedig semmi befolyása nem volt. Szerinte a vád egy olyan személy, Fuzik Zsolt vallomásán alapul, akit súlyos, akár 20 éves szabadságvesztés is fenyeget.Végül kifejezte reményét, hogy az eljárás során szembesítheti Fuzik Zsoltot hazugságaival. Baja Ferenc úgy nyilatkozott: a vádirat alapján nem érti, ő kit befolyásolt volna. Ugyancsak kifogásolta, hogy olyan dologgal vádolják, amit nem tett meg, ezért nem is érti a vádiratot. Molnár Zsolt szintén tagadta a vádakat, illetve azt kérte, hogy vessék alá poligráfos vizsgálatnak, mert az bizonyítaná az ártatlanságát.(Borítókép: Horváth Csaba és Tóth Csaba a Fővárosi Törvényszéken 2025. március 14-én. | Belföld - Zuglói parkolási botrány: újabb részletek derültek ki a korrupciós ügyről | Zuglói parkolási botrány: újabb részletek derültek ki a korrupciós ügyről - Horváth Csaba és Tóth Csaba is vallomást tett a bíróságon. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/14/zuglo-parkolas-korrupcio-befolyassal-uzerkedes-fovarosi-torvenyszek-vallomas | 2025-05-14 11:11:00 | true | null | null | Index |
Megjelent a Hivatalos Értesítőben a Fidesz 2024. évi pénzügyi kimutatása a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint. A párt bevételei:Tagdíjak: 318 729 638 forintKözponti költségvetésből származó támogatás: 1 014 000 000 forintA párt országgyűlési képviselőcsoportjának nyújtott állami támogatás: 4 626 809 000 forintEgyéb hozzájárulások, adományok: 760 290 038 forintEgyéb bevétel 97 168 290A legnagyobb egyéni adományozó Fockter Vilmos vállalkozó volt, tízmillió forinttal. A támogatók között politikusok is szerepelnek, például Bánki Erik országgyűlési képviselő, valamint Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő is 3 millió forinttal támogatta a Fideszt.A kiadási oldal tételei:Támogatás egyéb szervezeteknek: 50 000 000 forintMűködési kiadások: 2 514 785 098 forintEszközbeszerzés: 28 773 726 forintPolitikai tevékenység kiadása: 4 669 725 215 forintEgyéb kiadások: 5 979 674 forintA pártnak ezzel a bevételi oldalon 6 816 996 966 forint szerepel, viszont a kiadások ennél nagyobb összeget, 7 269 263 713 mutatnak. | Megjelent a Fidesz pénzügyi kimutatása, veszteséges volt a párt | Megjelent a Fidesz pénzügyi kimutatása, veszteséges volt a párt - Mutatjuk a számokat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/08/fidesz-gazdalkodas-penzugyi-kimutatas-tamogatas | 2025-05-08 15:08:00 | true | null | null | Index |
Hadházy Ákos közösségi oldalán megosztott bejegyzésében Tiborcz István új "bizniszéről" értekezett, melyben leírta, hogy a miniszterelnök veje 2024 októberében jelentette be, hogy a turai kastélyban lévő luxushotel "új üzleti modellben" fog működni, melyhez honlap és Facebook-oldal is társult.Az ellenzéki politikus "luxi vadászatnak" nevezi a programkínálatot, majd közli, hogy a honlap csak angol nyelven elérhető, és a következőképpen fogalmaz:A LUXE WILDERNESS páratlan luxus szolgáltatásokat kínál vadászathoz, ötcsillagos szállással, kitűnő étkezési élményekkel és személyre szabott útvonalakkal. A luxusra, a magánéletre és a biztonságra összpontosítva biztosítjuk az Ön kényelmét, miközben lenyűgöző tájakat fedez fel, főként Magyarországon, de világszerte is. Élvezze az Ön igényeire szabott, személyre szabott programokat egy felejthetetlen kikapcsolódásért.Továbbá szerepel az is, hogy a kastély "szálláshelyként a legmagasabb szintű luxust és szolgáltatást kínálja. Élvezze a luxus kényelmet és a királyi étkezést, amelyet privát séfünk készít. Imádja a legrangosabb borokat, miközben lélegzetelállító kilátásban gyönyörködik."A Luxe Wilderness-nél újraértelmezzük a luxusvadászatot egy páratlan és személyre szabott élmény kínálásával, amely zökkenőmentesen ötvözi a vadászat izgalmát a legmagasabb szintű kényelemmel és személyre szabással. Megközelítésünk középpontjában a személyre szabott kalandok létrehozása áll, amelyek minden ügyfél egyedi preferenciáit figyelembe veszik, a fajok kiválasztásától a vadászati módszerekig. Az ügyfelek exkluzív hozzáférést kapnak érintetlen, privát vadászterületekhez, biztosítva a meghitt és magával ragadó élményt a természetben− olvasható a kastély honlapján.Emellett áprilisban luxus katonai stílusú kiképzési tevékenységre is lehetett foglalni, és Hadházy Ákos szerint kérdéseket vet fel, hogy a kastély vendégei megtekinthették a magyar különleges erők kiképzését és részt is vehettek benne.A politikus számon kéri, hogy a honlapon nem található semmilyen információ az üzemeltetőről, de úgy véli, egyértelműen Tiborcz István kastélyáról van szó, viszont a szálláshely közösségi oldalán megjelölték a címet. Hadházy Ákos megadta a honlap és a Facebook-oldal elérhetőségét is, de utóiratban megjegyezte, hogy a vadgazdálkodás szükséges tevékenység, de a luxusvadászatokon szórakozásból ölnek.A "luxizásról" már korábban is írtunk, amikor Orbán Viktort kérdezték meg egy pilisvörösvári fórumon, hogy mit gondol veje bérelt luxusautójáról, a kormányfő állítása szerint az ilyen jellegű életmód felháborítja. Tiborcz István pedig úgy reagált, hogy "annak, aki sikeres az üzleti életben, illetve kiemelten vagyonos, kutya kötelessége a köz javára fordítania, és az ezzel kapcsolatos magatartásával, viselkedésével szükséges példát mutatnia".Ezen kívül Magyar Péter is támadta a miniszterelnök vejét, és azzal vádolta, hogy egy Gellért-hegyi ügyvédi irodán keresztül állampolgárságért folyamodott az Egyesült Arab Emírségekben, melyet Tiborcz István azonnal tagadott. | Hadházy Ákos szerint Tiborcz István kastélyában "luxi vadászatot" kínál vendégeinek | Hadházy Ákos szerint Tiborcz István kastélyában „luxi vadászatot” kínál vendégeinek - Nem ez az első eset, hogy „luxizással” vádolják a miniszterelnök vejét. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/10/hadhazy-akos-tiborcz-istvan-orban-rahel-tura-luxushotel | 2025-05-10 12:06:00 | true | null | null | Index |
2022 őszén fogadták el azt a törvényt, amely az Integritás Hatóság (IH) felállításáról is rendelkezett. Az új intézményről a parlament 150 igen szavazattal, 12 nem és 19 tartózkodás mellett döntött azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszer alapján.Uniós források tisztességes felhasználásáértA hatóság feladatává tették, hogy felvegye a kesztyűt a korrupcióval szemben, őrködjön az uniótól érkező források tisztességes felhasználása felett.Ennek jegyében a szervezetnél bárki panaszt tehet, de hivatalból is indíthat eljárást, amikor azt tapasztalja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges intézkedéseket a korrupció visszaszorítása érdekében. Így a hatóságfellép minden olyan esetben, ha az uniós források felhasználásával vagy annak ellenőrzésével kapcsolatban visszaélésgyanús esettel találkozik;intézkedik, ha az uniós forrásokkal kapcsolatban összeférhetetlenséget, korrupciót vagy más jogsértést tapasztal;hatásköre kiterjed a csak részben uniós pénzből megvalósuló projektek vizsgálatára;visszamenőlegesen is vizsgálhatja, történt-e csalás az uniós forrásokkal;évente elemző integritásjelentést készít;évente és eseti ajánlásokat ad ki arról, miként használjuk fel az uniós pénzeket;vizsgálati eljárást folytathat;eljárás megindítására hívhatja fel az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet;kezdeményezheti más szerv eljárását;bíróság előtt pert indíthat;az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekről tájékoztatási kötelezettséget írhat elő;a közbeszerzési eljárásból kizárt személyekről és cégekről nyilvántartást vezet;nyilvános vagyonnyilatkozatokat ellenőrizhet.113 milliárdnyi támogatást vizsgáltakAz IH elnöke, Bíró Ferenc május 5-én nyújtotta be az Országgyűléshez a szervezet tavalyi tevékenységéről szóló beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy a hatóság 2024-ben 25 vizsgálatot indított és 21-et zártak le, amelyek több mint 113 milliárd forintnyi támogatást érintettek. A hatósághoz tavaly 172 bejelentés érkezett, ebből 84 e-mailen, 88 pedig az anonim bejelentő felületen keresztül.2024-ben 658 anonimizált (ügyészségi, rendőrségi és adóhatósági) határozatot dolgoztak fel, amelyek négyötödében a nyomozóhatóság elutasította a feljelentést, míg egyötödében az eljárás megszüntetéséről határozott. Az Integritás Hatóság 12 ügyben élt felülbírálati indítvánnyal, amelyek közül négy európai uniós forrás felhasználásával is érintett volt. Ezek közül öt ügyben az illetékes ügyészség helyt adott az indítványnak, és elrendelte a nyomozás. Három ügyben a felülbírálati indítvánnyal érintett határozat az illetékes Budai Központi Kerületi Bíróság elé került, és mindhárom esetben a bíróság végzésével a nyomozás külön döntés nélkül megindult.Nem férnek hozzá adatbázisokhozBíró Ferenc szerint olyan kihívásokkal is szembesültek, amelyek akadályozzák a munkájukat: az állami szervezetekkel való együttműködés nem minden esetben gördülékeny, illetve a hatóság információhoz való hozzáférése sem kiforrott.A beszámoló szerint "egy olyan független, szakmailag hiteles és nemzetközileg is elismert hatóságot építünk, amely kulcsfontosságú a társadalmi bizalom erősítésében és példát mutat a tisztességes működésben". Ennek jegyében a 2024-re előirányzott 19 milliárdos költségvetési keretből csupán mintegy négymilliárdot használtak fel. Így aztán több mint 15 milliárd forintot visszafizettek a Központi Maradványelszámolási Alapba. | A korrupcióellenes hatóság a 19 milliárdos költségvetéséből 15 milliárdot visszafizetett | A korrupcióellenes hatóság a 19 milliárdos költségvetéséből 15 milliárdot visszafizetett - Elkészítette fennállásának második parlamenti beszámolóját a 113 fős Integritás Hatóság. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/10/integritas-hatosag-biro-ferenc-pal-korrupcio-europai-unios-tamogatas-orszaggyulesi-beszamolo | 2025-05-10 12:11:00 | true | null | null | Index |
Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén 120 hektár földet kíván megvásárolni 320 millió forint értékben - közölte a Somogyi Hírközlő Facebook-oldal a magyarorszag.hu kormányzati portálon fellelhető dokumentumokra hivatkozva.A portálon megjelent adásvételi szerződés értelmében a földterületre elővásárlási joga van a környéken élő gazdáknak, melynek utolsó határideje június 10. Az érintett görgetegi területre a helyi lap szerint egy öntözésfejlesztési célú pályázat is be van adva.A hírportál emlékeztetett, hogy Orbán Ráhelt 2021-ben vették nyilvántartásba földművesként, két év múlva pedig vásárolt egy 93 hektár területű szőlőbirtokot. | Somogy vármegyében vásárolhat földet Orbán Ráhel | Somogy vármegyében vásárolhat földet Orbán Ráhel - Másoknak azonban elővásárlási joga van a területre. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/10/orban-rahel-somogy-varmegye-szolobirtok-foldterulet | 2025-05-10 17:43:00 | true | null | null | Index |
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) beismeréssel felérő ötéves tervet adott le a 2025-2030-as időszakra: a saját közgyűlése elé beterjesztett szöveg tisztességgel beismeri a magyar futball szervezése körüli buktatókat. Az elmúlt öt év célja a piaci gondolkodás elősegítése is volt a sportszervezeteknél, ebből pedig elégtelent adott magának az MLSZ. Az okot tömören megjelölték: "A jelenlegi gazdasági környezet nem kényszeríti a sportszervezeteket a piaci működésre".A szövegben részletesen is kifejtik a helyzetet: "Ezen a területen nem történt előrelépés. A klubok a fiatal játékosok tudatos nevelése és értékesítése helyett inkább külföldről vesznek játékosokat. A fiatal labdarúgók külföldre történő értékesítésében a játékosok számát és összértékét tekintve is messze az utolsók vagyunk a régióban."Erre találták ki most azt, hogy a szövetségtől csak akkor kap pénzügyi támogatást egy NB I.-es klub, ha egy meccsen öt magyar játékos végig a pályán van, közülük pedig egy 21 éven aluli.Erre az MLSZ-es javaslatra ráadásul a miniszterelnök is rámondta az áment.A NER-esített magyar futball lényegének kiteljesedését épp Horvátországban láthatjuk mostanában demózva: Mészáros Lőrinc akkora tudásexportot hajtott végre, hogy ottani csapata, az NK Osijek kasszájából is nyomtalanul folyt el ilyen-olyan szűrőkön keresztül magyar állami pénz úgy, hogy a tényleges megtérülést sehol sem látni mögötte. Ebben a térségben ha feltőkésít valaki egy futballklubot, akkor már az erős motivátornak számító magas fizetések miatt is természetes, hogy kijön valami: Eszéken első körben dobogós lett a csapat, de a magyar bajnokság minősége is jelentősen javult az elmúlt tizenöt évben. Hogyne javult volna, hiszen az infrastruktúra - aminek fejlesztését az MLSZ most gyakorlatilag befejezettnek tekintette - szinte mindenhol kifogástalan az országban, a felnőtt csapatok európai szintű stadionokban focizhatnak, miközben a stabil anyagi háttér miatt jobb minőségű játékosok számára vált vonzóvá az NB I., mint mondjuk 2005-ben. A feltőkésítés ilyen-olyan módon állami eszközökkel történt: akár strómanok, akár állami szponzorok, akár államnak kedves cégek érkeztek a fociklubokhoz. Ezt kiegészítette a tao-rendszer, ami tulajdonképpen amolyan Stadler József-i módon történtő adóelkerülés, csak ez most épp legálisnak van mondva. A tőkésítés nemcsak stabil helyzetet okozott, hanem például azt is, hogy "gyanúsan" sokan akarták támogatni a felcsúti Puskás Akadémiát, aminek köszönhetően az 1500 lelkes falunak az egész magyar futballt megszégyenítő pénzügyi lehetőségei vannak. | Egy vagyonért konzerválja a focinihilt az MLSZ | Sportszakmai kérdésekben bevallottan csődöt mondott a szövetség, de most jönnek az új ötletek: kötelező fiatal- és magyarkvóta. Hogy ez mekkora károkat okoz, azt már most is lehet látni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/sport/egy-vagyonert-konzervalja-a-focinihilt-az-mlsz-276340 | 2025-05-07 11:57:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A feljelentések ellenére az MNB-alapítványok befektetéseit irányító Fekete Zoltán, az Optima Befektetési Zrt. egykori vezérigazgatója és a GTC ingatlanfejlesztő korábbi vezetője a MÁV ingatlan-főigazgatója lett, jelenleg a legnagyobb állomások és pályaudvarok hasznosítási pályázatait felügyeli - írta vasárnap a Blikk.A Pallas Athéné Domos Meriti (PADME) Alapítvány és a befektetéseit irányító Optima Befektetési Zrt. vezetését az MNB új vezetése lecserélte. 2022 márciusáig a vállalat vezérigazgatója Fekete Zoltán volt, az Állami Számvevőszék jelentése szerint irányítása alatt olyan befektetéseket eszközöltek, melyek vagyonvesztéshez vezethettek. Fekete Zoltán ezután a varsói tőzsdén jegyzett GTC ingatlanfejlesztő vezérigazgatója lett.Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) alá tartozó MÁV Zrt. ingatlanfenntartási és -gazdálkodási főigazgatójaként Fekete Zoltán irányítja az állami vasúttársaság legnagyobb pályaudvarainak vagyonkezelésére és -fejlesztésére kiírt pályázatok lefolytatását. Ennek során magáncégeket akarnak bevonni azokba a társaságokba, amelyek évtizedekre megkapnák hét pályaudvar és nagyállomás ingatlanjainak működtetését és fejlesztését- számolt be róla vasárnap a lap. A tárca Fekete Zoltán említése nélkül kijelentette, hogy "a MÁV-csoport vezetésében, a vezetők feladatkörében nincs változás".A megkeresésében szereplő információktól teljesen függetlenül az állomásmegújítási program legfelső, országos szintje esetében az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a MÁV-csoport korábban új pályázat kiírása mellett döntött, amely a korábbinál több fejlesztési szándékot és képességet tud bevonni. A szaktárca és a közlekedési vállalat ütemezése ugyanakkor változatlan: a nyertes pályázók kiválasztása még az idei esztendőben megtörténik, a munkálatok pedig már jövőre elkezdődnek a négy budapesti és a három vidéki helyszínen- közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóirodája a lappal, amelyik megjegyezte, hogy az állomásmegújítási pályázatokon induló magáncégek az új eljárás elindulása előtt megkapták az előző lezárásáról szóló nyilatkozatot, valamint arról is tájékoztatták őket, hogy a következő pályázati szakaszban is felhasználhatók lesznek a javaslataik.A Budapest Keleti, Nyugati, Déli és Kelenföld vasúti állomások, valamint Debrecen, Győr és Szeged pályaudvarainak esetében a MÁV külön gazdasági társaságokat hoz létre, amelyek feladata az új pályázatok kiírása és lebonyolítása lesz. A nyertesekkel közösen hozzák létre a pályaudvarok ingatlanjait üzemeltető cégeket, a minisztérium tájékoztatása szerint a magánbefektetők így az állami tulajdonban álló ingatlanok hasznosítására és kezelésére jogosult gazdasági társaságokban szerezhetnek részesedést, nem kapnak közvetlenül állami tulajdont. | Hiába a botrány, a korábbi MNB-alapítványi vezér már a MÁV ingatlanüzletét irányítja | Hiába a botrány, a korábbi MNB-alapítványi vezér már a MÁV ingatlanüzletét irányítja - Fekete Zoltán az Optima és a GTC után az állami vasúttársasághoz igazolt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2025/05/11/fekete-zoltan-mav-mnb-ingatlanfejlesztes-vasutallomas-palyaudvar | 2025-05-11 17:34:00 | true | null | null | Index |
Ki köti össze az orosz tulajdonosi hátterű diszkont élelmiszerbolt-hálózatot, egy rengeteg állami támogatásból készült filmet, a közmédia beszállítóját, és Rogán Antal apósát? Farkas Zsigmond a szuperolcsó Mere bolthálózat magyarországi menedzsmentjében is részt vesz.A Mere nevű diszkont orosz élelmiszerbolt érkezésének híre tavaly söpört végig a médián. A rendkívül alacsony árakkal operáló cég alapító tulajdonosa Szergej Schneider, testvére Andrej, és édesapjuk, Ivan: mindannyian ukrán szankciós listán szerepelnek, mivel Ukrajna biztonsági fenyegetésnek tekinti őket.Az Oroszországban Svetofor néven ismert bolthálózat főleg Szerbiában és Kelet-Európában terjeszkedett az elmúlt években, és rendkívül alacsony árakkal operál. A háború kitörése óta legalább 50 új üzletet nyitottak külföldön, ezeknek egy része Mere márkanév alatt működik, de van, ahol MyPrice néven fut.Az első Svetofor 2009-ben nyílt meg egy ipari övezetben Krasznojarszk (Szibéria) külvárosában. Az üzletpolitika alapja az volt, hogy a létminimumoz közel állókat célozzák meg termékeikkel. Az olcsó árakat úgy érik el, hogy raklapokról kínálják az árut, kevés az eladó, a raktárépületeknek kinéző üzleteket külvárosokba helyezik el, nyomott áron veszik bérbe, az eladások után 1-2 százalékot fizetnek a bérbeadóknak, a beszállítókkal pedig keményen tárgyalnak.A The Bell cikke szerint Schneiderék közel 30 éve dolgoznak a kereskedelemben, és az elmúlt években egyetlen interjút sem adtak. Miközben Európa meghódítására készülve aktívan terjeszkednek az utóbbi években, a cégnek még honlapja sincsen.Szergej Schneiderről fotót elvétve sem találni, a rejtőzködő orosz milliárdos neve most bukkant fel a sajtóban, mert kiderült, hogy a francia cégjegyzékben egy Budapest, VII. kerületi lakcím szerepel. Ugyanez a lakcíme Anna Schneidernek is, aki a Torgretail CZ résztulajdonosa, ez alá a cég alá tartoznak a Mere cseh boltjai. Hogy ő milyen rokonsági viszonyban van a fiúkkal, nem tudni.Kapcsolati hálóHogyan kapcsolódik mindez Farkas Zsigmondhoz? Ő az ügyvezetője a Hungarétel Kft.-nek, melynek tulajdonosa egy belgrádi cég, a HUNProdukt DOO Beograd, mely a Mere egyik ottani cége. A cégnek több tulajdonosa is van: Szergej Schneider, Andrej Schneider, Andrej Veikulainen, Valerij Jakovlev. A Hung Trade DOO Beograd a tulajdonosa a TS Retail Kft.-nek, egy szintén a Meréhez köthető magyar kft-nek. A Huntorg Service Kft-nek pedig egy másik szerb cég, a SKTrade DOO Beograd a tulajdonosa. Ebben szintén feltűnik tulajdonosként Andrej Schneider, Szergej Schneider, Valerij Jakovlev, Andrei Veikulainen és Jevgenyij Psenicsin.A szerb cégek mindegyikében feltűnik különféle tulajdoni hányaddal a Mere alapító Szergej Schneider. Farkas Zsigmond emellett Family Markets Hungary Kft. néven 2024 decemberében új céget alapított, melyben mellette három szerb tulajdonos van. A cég főtevékenysége "Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem".A szerb cégek nem véletlenek ebben a történetben: az Oroszországból indult cég Szerbiában számos üzletet üzemeltet, és úgy tűnik, hogy az ott alkalmazott modellre emlékeztető megoldást - mely szerint régióként más-más cég intézi a beszerzéseket - kívánnak Magyarországon is bevezetni. A TS Retail Budapest környékét, a Hungarétel Kft. a Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza háromszöget, a Huntorg pedig Nyugat-Magyarországot fedné le.Az üzletfejlesztők és beszerzők ezekben a cégekben külön-külön kezdték meg a tárgyalásokat a beszállítókkal, ami nem várt anomáliákhoz vezetett: például a lehetséges beszállítók nem értették, miért kell külön tárgyalni mindenkivel ugyanannál a láncnál.Az orosz modell nem igazán működik itthon, a kauciót fizetni nem akaró bérlők nehezen találnak bérleményeket. Bár a HVG nemrégiben rábukkant egyre Nyíregyházán, amely szerepel az Országos Kereskedelmi Nyilvántartásban, mint Mere-üzlet.Önkritikus szavakA Hungarétel ügyvezetője, Farkas Zsigmond január elején megbeszélést hívott össze a munkavállalókkal. A hozzánk eljutott felvételből az derül ki, hogy éppen csoportos felmondásra készült. A munkavállalók előtt mentegetőző ügyvezető szavaiból az derül ki, hogy december 30-án este tudta meg, hogy ki kell rúgnia egy csomó embert.A felmondási idő nélküli felmondás hírét azért sem fogadták jól a munkavállalók, mert határozott idejű szerződéssel dolgoztak, amit nehéz felmondani. Volt, aki jelezte, hogy akár jogi következményekkel is számolhat a cég, aminek felszámolás lehet a vége. Farkas csak annyit mondott válaszul, hogy"Ebben a cégben semmi nincs, ha felszámolják, felszámolják. Persze ha lenne bolt, az más lenne."A beszélgetésből az is kiderült, hogy az irodát és a mobilelőfizetéseket is fel akarják mondani. A magát csak feladatvégrehajtóként jellemző ügyvezető igyekezett konstruktívan hozzáállni a munkavállalói kritikához, és arról beszélt, hogy ő sem tud semmit arról, hogyan tovább a cégnek.A megbeszélés egy pontján szóba került, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb üzleteket a plázastop miatt Hajdú-Bihar vármegyében kell engedélyeztetni. "Ez például full politika. Mondjuk ebben pont tudok segíteni" - mondta Farkas, mire valaki azt válaszolta, hogy "ezért gondoltuk, hogy nekünk ez könnyebben fog menni." "Igen, igen, de nem jutottunk el addig" - válaszolta Farkas.Az elhangzottakkal kapcsolatban kerestük Farkas Zsigmondot, aki ezt válaszolta:"A Hungarétel Kft. tulajdonosai üzleti alapon hozzák a döntéseiket, amelyek üzleti titoknak minősülnek, erről nyilatkozni nem tudok. Másrészt, amit én nem nyilatkoztam (többek között amit Ön leírt, azt sem), azt nem írhatják le és feltételezésekbe se bocsátkozzanak. Bármiféle feltételezés közlése jogi következményeket von maga után. Az első üzletünk nyitásáról tudni fognak, mert azt mi fogjuk közölni a sajtóval."Farkas mindenütt feltűnikFarkas Zsigmond neve a magyar sajtóban 2015-ben tűnt fel először. Ő volt a kültagja egy Bt.-nek, mely különös körülmények közt nyert el közbeszerzést képzésekre. Még korábban, 2012-ben egészségturisztikai élményközpontra nyertek el 48 millió forintos támogatást: ilyet hiába kerestek az újságírók a bt. székhelyén.2021-ben aztán kiderült, hogy Rogán Antal harmadik feleségének apja, Obruszánszki Zsolt több családtagjával, valamint Farkas Zsigmonddal és még egy magánszeméllyel egyetemben 1022 hektárnyi földet vásárolt, amihez 83 millió forint tőkével rendelkezett. A fennmaradó, közel 1,6 milliárd forintot a Budapest Bank finanszírozta (volna).Az üzlet végül kútba esett, bár az eladók ezzel nem értettek egyet, a megjelent sajtóhírek után Rogán Antal közölte, hogy "a feleségem állami banktól hitelt nem kapott és semmilyen föld nem került a tulajdonába. Ráadásul a jövőben sem szeretne földtulajdonos lenni".Hernáczki Ibolya 2011-ben alapította meg a Ductus kft-t, amelybe Obrusánszki Zsolt és Farkas Zsigmond 2020-ban beszálltak. Az oktatással és tanácsadással foglalkozó cég fejenként mindössze 750 ezer forintos üzletrészek zálogjogáért cserébe 315 millió forint összegű kölcsönt kapott a Budapest Banktól.A Ductus kft. korábban 2,232 milliárd forint állami forrást nyert az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Programból támogatott szaktanácsadásra. 2024-ben Obrusánszki és Farkas kiszálltak a cégből.Farkas Zsigmond saját bevallása szerint régóta foglalkozik földműveléssel, 2023-ban vásárolt 134 hektár földet, melyet szintén bankhitelből fedezett. A szerződés szerint a 222 millió forintos vételár mintegy nyolcvan százalékát az MKB Bank Nyrt. biztosítja földalapú hitel formájában.Farkas a filmiparba is belekóstolt: a Közép Európai Filmiroda Kft.-ben egy időben volt tulajdonos Obrusánszki Zsolttal. Ez a cég gyártja az 1242 - A Nyugat kapujában című filmet, amelyet a Nemzeti Filmiroda 2,5 milliárd forinttal támogatott.A többször beharangozott történelmi filmet még mindig nem mutatták be - arról, hogy hogyan áll az utómunka, csak iparági pletykák vannak. A cég tulajdonosa jelenleg Farkas Dóra, aki Farkas Zsigmond felesége.Zimre ZsuzsaCímlapkép: Wikipedia | "Ez full politika, mondjuk ebben tudok segíteni" - Rogán apósának üzlettársa a Mere mögött álló oroszokkal is boltol | Ki köti össze az orosz tulajdonosi hátterű diszkont élelmiszerbolt-hálózatot, egy rengeteg állami támogatásból készült filmet, a közmédia beszállítóját, és Rogá | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/02/26/ez-full-politika-mondjuk-ebben-tudok-segiteni-rogan-aposanak-uzlettarsa-a-mere-mogott-allo-oroszokkal-is-boltol | 2025-02-26 08:52:49 | true | null | null | atlatszo.hu |
A szinte teljesen körbeépült Velencei-tónál egyedül a sukorói partszakasz őrizte meg többé-kevésbé korábbi természetes állapotát. Csakhogy egy befektetői kör ezt a területet - a korábban meghiúsult kaszinóváros helyszínét - nézte ki magának, hogy oda épületeket húzzon fel. A kormány pedig a tavalyi év végén, szinte suttyomban, a korábban kiemelt beruházássá nyilvánított projekt területét közel 70 hektárra növelte. A sokak által kedvelt tópart beépítése ellen a beruházás ellenzői most lakossági fórumokkal és tüntetéssel tiltakoznak. Videóriport.Tavaly decemberben írtunk arról, hogy a korábban óriási politikai botrányt kavart Gyurcsány-féle kaszinóváros helyszínén, Sukorón fiatalok számára létesítene rendezvényközpontot a Fidesz-kormány. A tervezett beruházás azonban az eredeti 8 hektáros területről közel 70 hektárra nőtt. A december 31-én közzétett, kiemelt beruházásról szóló kormányrendelet ezt azzal indokolja, hogy "egységes területként" kell fejleszteni a teljes sukorói partszakaszt.A partszakasz beépítésének ellenzői hosszú ideje tiltakoznak a tervezett, Fiatalokért Központ nevű, kb. 8 hektáros építési beruházás ellen, mely a korábbi tervek szerint az EFOTT (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója) évenkénti fesztiváljának, illetve más sport- és szabadidős rendezvényeknek adna helyet.A december 31-én megjelent kormányrendelet azonban egy jóval nagyobb, kb. 70 hektár nagyságú - a tervezett ifjúsági központ és a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia között lévő - vízparti területet jelölt ki, ahol további jelentős beépítésekre lehet számítani. Pontos információk nem derülnek ki a rendeletből - a megengedett funkciók és beépítési arányok azonban lakópark, mélygarázs, több szálloda építését is lehetővé teszik is.A sukorói építkezési tervek kormányközeli szereplőkhöz köthetők. Korábbi cikkünkben megírtuk, hogya kijelölt beruházási terület jelentős része NER-közeli cégek és nagyvállalkozók tulajdonában van,akik között felbukkan Ruszlan Rahimkulov orosz oligarcha neve is.A Kulturális és Innovációs Minisztérium által közzétett rendelet-tervezet társadalmi egyeztetése során 80 észrevétel érkezett magánszemélyektől, civil szervezetektől és a sukorói önkormányzattól. A beruházást bírálók többek közt leírták, hogy a tervezett építkezések veszélyeztetnék a természeti értékeket, a közelben lévő természetvédelmi területeket, valamint a lakosság nyugalmát - a környék pedig nem rendelkezik a megfelelő infrastruktúrával sem.A szálloda- lakópark- és rendezvényközpont épületeibe a tervek szerint kb. 3000 főnyi vendéget tudnának fogadni, a tiltakozók szerint viszont a 2200 fős Sukoró infrastruktúrája ezt a terhet nem bírná el.Felhívták arra is a figyelmet, hogy a jogszabály-tervezet számos hatályos törvényt sért és az Alaptörvénnyel is ellentétes; ráadásul a beépítési arányokon kívül semmi konkrétumot nem tartalmaz.A minisztérium viszont az összes észrevételt azzal a "szakmai" indokkal utasította el, hogy "a tervezet a Kormány döntését hajtja végre".A Sukoró Összhang nevű civil csoport ezért februárban két tájékoztató fórumot is tartott a beruházás természeti és környezeti hatásairól.A fórumok felszólalói szakmai érvekkel alátámasztott előadásokon ismertették a várhatóan bekövetkező természetrombolást és a lakosságot érintő kedvezőtlen hatásokat. Az eseményekre meghívták többek közt a minisztérium képviselőit, valamint Molnár Krisztián Fejér megyei főispánt és Tessely Zoltán országgyűlési képviselőt is, ám ők nem jelentek meg a civilek által szervezett rendezvényeken.Majd március elsején több száz fős demonstrációra is sor került sor a sukorói termelői piacon, ahol a felszólalók nemcsak a tiltakozásuk okait, de a követeléseiket is ismertették.A beruházás ellenzői szerinta Velencei-tó vízminőségének javítása és a környék ökológiai egyensúlyának a biztosítása lenne a legsürgetőbb feladat,s a kormánynak ezzel kellene kiemelten foglalkoznia.Emellett a tó természeti értékeinek megmaradásért aggódók valódi társadalmi párbeszédet, nyilvános szakmai konzultációt és a tervezett tóparti beruházások ügyében teljes körű tájékoztatást követeltek.Szöveg: Bodnár Zsuzsa - Fotók és videó: Balogh Dénes, Pápai GergelyCímlapkép: A 2025. március 1-jén Sukorón tartott demonstráció során a tüntetők tiltakozó feliratokat helyeztek el a sukorói polgármesteri hivatal kerítésére. ( | "Amit betonból el lehet képzelni, az mind épülne ide" - a tópart beépítése ellen tiltakoznak Sukorón | A Velencei-tó egyik utolsó természetes partszakaszának beépítését jelentené a kormány által kiemeltté tett építési beruházás, melynek részleteit titkolják. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/03/06/amit-betonbol-el-lehet-kepzelni-az-mind-epulne-ide-a-topart-beepitese-ellen-tiltakoznak-sukoron | 2025-03-06 18:38:56 | true | null | null | atlatszo.hu |
Áprilisban kezdtetét veszi a 2025. évi Oszakai Világkiállítás, amelyen Magyarország is részt vesz. Hogy a rendezvény végül mekkora hasznot hoz az országnak, még nem tudni, de azt már igen, hogy egyelőre mennyi (köz)pénzt visz el. A kiállításra felépített pavilon nettó 19,7 milliárdba kerül, a létesítmény üzemeltetését 2,2 milliárd forintért végzik, most pedig kiderült, hogy a magyar konyha bemutatásához szükséges alapanyagokat félmilliárd forintért szállítják majd le. És ez még nem a vége.Árubeszerzésre írt ki közbeszerzési eljárást az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. tavaly decemberben. Az állami cég a tenderrel a 2025. évi Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjának eszközeit szerette volna biztosítani. Ez csak részben sikerült, de azért "a takarítás Mészáros Lőrincének" nevezett B+N Referencia Zrt. már elnyert egy nagyjából félmilliárd forintos megbízást.A tendert 3 részre bontották:1. rész: egyéb eszközök - az irodákhoz, öltözőkhöz, kiszolgáló helyiségekhez valamint a raktárakhoz tartozó eszközök, tárgyak beszerzése, helyszínre szállítása, próbaüzeme, szükség esetén jótállási javítása. Termékcsoportok szerint: 120 db kéziszerszám és 4953 darab egyéb, a pavilon működését segítő eszköz.2. rész: konyhai eszközök - a pavilon konyhájához, étterméhez, valamint bárjához tartozó eszközök, tárgyak beszerzése, helyszínre szállítása, próbaüzeme, szükség esetén jótállási javítása. Termékcsoportok szerint: konyhai eszközök (6623 db), konyhai gépek (28 db), cukrász és tésztakonyhai eszközök (7392 db), tányérok, poharak, evőeszközök (12018 db), catering (3041 db), bárfelszerelés (31285 db), takarító eszközök.(4568 db)3. rész: alapanyagok - a pavilon konyhájához, étterméhez, valamint bárjához szükséges listázott termékek, alapanyagok folyamatos beszerzése, helyszínre szállítása. Termékcsoportok szerint: fagyasztott és mirelit termékek (4009 kg), gyümölcsök és gyümölcskészítmények (963 kg), zöldségek (27608 kg), fagyasztott pékáruk (5378 kg), húsáruk (23667 kg), szárazáruk (22273 kg), tejtermékek (12114 kg/l), szeszes italok (8050 l).Az első és a második rész (konyhai és egyéb eszközök) esetében az eljárás eredménytelenül zárult, mivel mindkét ajánlattevőt, a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt.-t és a B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t is kizárták. (Ezekre a beszerzésekre új tendert írtak ki, ami még folyamatban van.)A harmadik rész azonban eredményes lett:a B+N Referencia olcsóbb, 221 875 200 japán jen, azaz nagyjából 550 millió forint értékű ajánlattal lett a befutó.A cég alvállalkozóként bevonja az Assur Kersekedelmi és Szolgáltató Kft.-t, az Ez a Világ Kft.-t és Borkereskedes.hu webshop Kft.-t is.A B+N Referencia Zrt.-nek nem ez az első megbízása az oszakai magyar pavilonban. Ahogy azt novemberben megírtuk, ők nyerték el az üzemeltetése vonatkozó tendert is 894 millió japán jen, azaz a jelenlegi 2,48-as árfolyammal számolva nagyjából 2,2 milliárd forint értékben.A cégnek egyszerre kell takarítania és őriznie a 2500 m2-es létesítményt, ahol naponta várhatóan 4000 ember fordul majd meg. Emellett a keletkező hulladékot is neki kell elszállítania, továbbá mosodai szolgáltatást kell biztosítania, személyszállítási szolgáltatásokat kell nyújtania, és kertészkednie is kell.Arról, hogy a B+N Zrt.-t hogyan tarol évek óta az állami tendereken, többek között itt írtunk:19 milliárdba kerül, kormányközeli cég építiAz Oszakai Világkiállítást 160 ország részvételével szervezik meg, ahová hat hónap alatt 28 millió látogatót várnak, elsősorban a kelet-ázsiai régióból. Az állami tulajdonú EXPO 2025 Kft. szerint "Magyarország Japán egyik legfontosabbgazdasági partnere Közép-Európában, emellett a »felkelő nap országa« kapuként szolgál hazánk számára az ázsiai piacokhoz. Magyarország részvétele így turisztikai és gazdasági szempontból is egyedülálló lehetőséget jelent."Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok alapján a pavilon nettó 1749 négyzetméteren valósul meg, a tervezett bruttó szintterület 2235, a kiállítótér 577, a kereskedelmi terület pedig 113 négyzetmétert tesz ki. Az építmény összesen 5 szintes lesz pincével és egy félemelettel együtt.Az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonját a kormányközeli Bayer Construct Zrt. építheti fel. A kivitelezésről szóló közbeszerzési eljárásra (a rövid határidőkre hivatkozva) csak 3 céget hívtak meg - ezt Hadházy Ákos független parlamenti képviselő vette észre.Bár a megbízás becsült értéke az eredeti tervek szerint "csak" nettó 9,3 milliárd forint volt, a Bayer Construct Zrt. végül 19,9 milliárdos ajánlattal lett befutó. Igaz, a szerződést azóta módosították, így a végösszeg jelenleg 19,7 milliárd forint.Katus Eszter | Az oszakai magyar pavilon költségei átlépték a nettó 22 milliárd forintot | A létesítményt nettó 19,7 milliárdért húzza fel a Bayer Zrt., az üzemeltetéssel a B+N-t bízták meg 2,2 milliárd forintért, és most ők végzik az árubeszerzést is | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/13/az-oszakai-magyar-pavilon-koltsegei-atleptek-a-netto-22-milliard-forintot | 2025-03-13 12:02:54 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az állam előzetesen nettó 6,9 milliárd forintra becsülte a bicskei vasútállomás fejlesztésének költségeit. Mészáros Lőrinc egyik cége, a V-Híd Zrt. viszont négy évvel ezelőtt ennek majdnem másfélszereséért, nettó 9,9 milliárd forintos ajánlattal nyerte el munkát. Az árat azóta nettó 1,1 milliárd forinttal emelték, amivel már 11 milliárd fölé drágult a kivitelezés. Az áremelkedés indokaként az orosz-ukrán háború okozta inflációt tüntették fel."A módosítások olyan körülmények miatt szükségesek, amelyet a kellően gondos vevő előre nem láthatott" - ezzel a mondattal kezdődik a módosítások magyarázata a közbeszerzési iratokban. Ezután pedig részletesen leírják, hogy "az orosz-ukrán háború következményeként - a rendes üzleti kockázat feletti infláció okozta" többletköltsége keletkezett Mészáros Lőrinc cégének a kivitelezés során.2021 májusában írtuk meg az akkor megjelent közbeszerzési tájékoztató alapján, hogy a (már megszüntetett és az Építési Minisztériumba olvasztott) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) előzetesen nettó 6,9 milliárd forintra becsülte a bicskei vasútállomás fejlesztésének költségét, de a V-Híd Zrt. ennek majdnem másfélszereséért, közel 10 milliárd forintért vállalta a munkát, aminek az árát EU-s pénzből fizeti a kormány.És még ez volt a legkedvezőbb ajánlat, a másik két pályázó ennél is drágább árat mondott: az összegzés szerint a Strabag Építő Kft. nettó 10,7 milliárd forintért, a Dömper Kft. pedig nettó 11,1 milliárdért vállalta volna a megbízást.A nyertes feladata sokféle volt: a kiviteli tervek elkészítése, emellett több út át- illetve kiépítése, 8 állásos busz- és 136 férőhelyes P+R-parkoló kialakítása, egy vasúti felüljáró felújítása, támfal építése, egy körforgalom létesítése, gyalogos- és kerékpárút építése, a vasúti gyalogos aluljáró meghosszabbítása, valamint közmű, közvilágítás és vasúti rakodórámpa kialakítása. Az akkor közzétett iratokból az is kiderült, hogy a V-Híd Zrt. alvállalkozóként bevonja a projektbe a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt.-t és a Mészáros Lőrinc testvére által birtokolt Híd-Tám Kft.-t.Az EU-s közbeszerzési értesítőben nemrég megjelent hirdetmény szerint a bicskei vasútállomás fejlesztése az eredeti szerződéshez képestnettó 1,15 milliárd forinttal nőtt, vagyis 11 milliárd fölé drágult, méghozzá az orosz-ukrán háborúra való hivatkozással.Az áremelkedés indoklása azzal kezdődik, hogy "a módosítások olyan körülmények miatt szükségesek, amelyet a kellően gondos vevő előre nem láthatott". Majd részletesen kifejtik, hogy az "orosz-ukrán háborúval összefüggésbe hozható körülmények" miatt a kivitelezést végző V-Híd Zrt.-nek "a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó" többletkiadása keletkezett.Ezt Mészáros Lőrinc cége 2022. november végén jelezte az Építési és Közlekedési Minisztériumnak (ami átvette a projekt irányítását a megszüntetett NIF-től), 2023. november végén pedig "teljes díjnövekmény-igényét" nettó 2,6 milliárd forintban jelölte meg. Lázár János minisztériuma ezután a szabályoknak megfelelően az erre kijelölt állami cégtől, a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft.-től (KTI) szakvéleményt kért.A KTI azt állapította meg, hogy a Mészáros-cég "részére elszámolható költségnövekmény, ami az összes költségnövekménynek az 50%-a, mindösszesen: nettó 889.860.633, - Ft, a 2023. nov 30. napjáig felmerült teljesítések alapján." Ehhez hozzászámoltak még nettó 260.267.131 forintot, ami "az ugyanazon jogalapon történt 1. számú módosítással érintett összegemelkedés", és így jött ki az összesen nettó 1,1 milliárdos drágulás.A projekt egyébként már másfél éve elkészült: 2023. december 5-én volt az ünnepélyes szalagátvágás a P+R parkolóban. Beszédet mondott Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára, Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára (ő azért volt ott, mert kialakítottak egy katonai rakodót is a bicskei állomáson), Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője, és Bálint Istvánné (Fidesz-KDNP) polgármester.Kormányrendelet teszi lehetővé a drágulástA bicskei vasútállomás jelentős áremelkedésének jogalapja egy 2023 januárjában megjelent kormányrendelet, mely szerint a vállalkozóknak joguk van szerződésmódosítást kezdeményezni, ha "a háborús konfliktus miatt kialakult helyzetre visszavezethetően" a rendeletben meghatározott »rendes üzleti kockázat« mértékénél nagyobb költségnövekményük keletkezett. Az állam pedig a plusz költségek rendes üzleti kockázattal csökkentett összegének maximum felét kifizeti a kivitelezőknek.A rendelet szerint "a rendes üzleti kockázat körébe tartozónak minősül azon költségnövekmény, amelynek mértéke nem haladja meg a szerződés teljesítése során felhasznált, a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok és beépítésre kerülő építőipari termékek, az azok beépítésével kapcsolatos költségek és díjak piaci áremelkedésének azon együttes mértékét, amellyel az ajánlattevő a szerződéses összeg egésze tekintetében a szerződés megkötésekor számolhatott."Vagyis az orosz-ukrán háborút okolják a vártnál nagyobb infláció miatt, és erre hivatkozva már több nagy állami beruházás is milliárdokkal drágult. A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia építési költsége például nettó 5,5 milliárd forinttal emelkedett, és ezzel túllépte az 50 milliárdot. Az egykori Pénzügyminisztérium újjáépítésének költsége 69 milliárdra nőtt, míg a Dunakeszi Diáknegyed 3,2, milliárddal, a piliscsabai könyvtár-raktár pedig 1,2 milliárd forinttal drágult az orosz-ukrán háborúra hivatkozva.Erdélyi KatalinCímlapkép: Mészáros Lőrinc, a V-Híd Építő Zrt. tulajdonosa beszédet mond a cég gépbemutatóval egybekötött születésnapi rendezvényén Debrecenben 2020. szeptember 18-án. (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt) | 11 milliárdra drágult a bicskei vasútállomás fejlesztése az orosz-ukrán háború miatt | A kivitelező Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt.-je, a munkálatok költségét pedig EU-s pénzből fizeti a kormány. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/05/09/11-milliardra-dragult-a-bicskei-vasutallomas-fejlesztese-az-orosz-ukran-haboru-miatt | 2025-05-09 08:18:47 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hosszas pereskedés után nemrég megkaptuk azt a szerződést, amiből kiderült, hogy 3,5 milliárd forint közpénzt költött a kormány Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc újságának, a Nemzeti Sportnak megvételére. Most egy parlamenti kérdésre az a válasz született erről, hogy a lap "olyan nemzeti kulturális értéket képvisel, amelynek nyomtatott formában való fennmaradása is érdekünk".Vargha Tamás honvédelmi államtitkár szerint a lap megvásárlása is hozzájárul ahhoz, hogy "Magyarország sportnemzetből sportoló nemzetté váljon".2022 szeptemberének utolsó napján, péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.-t, és az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-t jelölte ki. A hír megjelenését követően adatigénylésben kértük ki a miniszterelnök kedvenc újságát kiadó cég megvásárlására vonatkozó szerződést, de hiába.A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) ugyanis azt közölte, hogy nem adják ki a dokumentumot, mert szerintük az üzleti titok. Mivel közérdekű adatok és közpénzköltés tekintetében ilyen nincs, bírósághoz fordultunk, ahol első- és másodfokon is megnyertük a szerződésért indított pert. Nemrég, több mint két év pereskedés után megkaptuk az MNV-től a 33 oldalas szerződést, amiből kiderült, hogy az állam 3 milliárd 479 millió 756 ezer forint közpénzt fizetett a Nemzeti Sport kiadójáért.A kormány szerint fontos volt megvenniCikkünk nyomán Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdést nyújtott be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek. Tóth két egyszerű kérdést tett fel Nagynak:Milyen közszolgálati feladatok tették szükségessé, hogy közel 3,5 milliárd forintot költsenek a Nemzeti Sport megvásárlására?Mennyibe fog kerülni a magyar adófizetőknek, azaz hány forintnyi közpénzt emészt fel majd évente a lap fenntartása?Nagy Márton helyett azonban Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter helyettese reagált az MSZP-s képviselő kérdésére. (Az nem teljesen világos, hogy miért ő, de valószínűleg azért, mert évek óta a honvédelmi tárca alá tartoznak a sportügyek is.)Vargha Tamás válaszában azt közölte, hogy "a Nemzeti Sport a világ egyik legnagyobb hagyományú sportlapja, és hazánk egyik legrégebbi márkája, amiolyan nemzeti kulturális értéket képvisel, amelynek nyomtatott formában való fennmaradása is érdekünk.A kiadói jogok megvásárlása lehetőséget adott arra, hogy az erőfeszítéseinknek köszönhetően megújuló és egyre több világsikert elérő magyar sporteredmények hírét széles médiacsatornákon (sic!) eljuttassuk minél több sportkedvelő magyar emberhez. Ez pedig összhangban van azzal a célkitűzésünkkel is, hogy Magyarország sportnemzetből sportoló nemzetté váljon."Itt érdemes megjegyezni, hogy nem a nyomtatott Nemzeti Sport a legalkalmasabb arra, hogy minél több emberhez eljussanak a sporthírek. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) adatai szerint ugyanis a lap eladott példányszáma (a többi nyomtatott újsághoz hasonlóan) folyamatosan esik. 2019 végén még 28.733 darabot adtak el belőle, 2024. első félévében viszont már csak 15.398 darabot.Orbán szerint a sportlap egy koronaA honvédelmi államtitkár arra a kérdésre nem reagált semmit, hogy mennyi közpénzbe fog kerülni Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc újságának fenntartása. Ehelyett az MSZP-t szidta a levele végén: "Az Önök sportellenes politikája nem újdonság, hiszen 2002 és 2010 között leállították az infrastrukturális fejlesztések döntő részét, a létesítményeket elhanyagolták, a sport költségvetési támogatását felére csökkentették."Vargha Tamás parlamenti válaszának eleje nagy összhangban van Orbán Viktor 2023 évvégi interjújával, amit a miniszterelnök a Nemzeti Sportnak adott. Igen, a kedvenc lapjában, és nem meglepő módon az egekig dicsérte az újságot. Meg azt is, hogy 3,5 milliárd forint közpénzből megvette az állam."Megmentettük a Nemzeti Sport nyomtatott változatát, mert hiába agonizálnak világszerte a hagyományos lapok, magyar sport nincs Nemzeti Sport nélkül, ezt mindenki tudja, aki velem egykorú. A sportnapilap a magyar sport számára olyan, mint az országnak a korona, ha elvész a korona, oda az ország." - Orbán Viktor interjúja a Nemzeti Sportnak, 2023. december 22. (forrás: miniszterelnok.hu)A lap kiadójánák vételáráról szóló cikkünk után egyébként Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő is írásbeli kérdést nyújtott be a parlamentben. A képviselő Polt Péter legfőbb ügyésztől azt tudakolta, hogy "Nem gondolja, hogy jogállamban egy valóban tisztességesen eljáró ügyészség már régen vizsgálatot indított volna azért, mert a kormány a magyar adófizetők pénzéből megvásárolta, majd azóta is finanszírozza a miniszterelnök kedvenc sportújságját, amire lassan már senki nem fizet elő?".Polt Péter helyettese, Ibolya Tibor erre azt válaszolta Vadainak, hogy a kérdését feljelentésként értékelte, és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóirodának továbbította. A rendőrség a későbbiekben tájékoztatja majd Vadait "a feljelentés elbírálásának eredményéről", de nagy meglepetés nem várható: a korábbi hasonló esetekben sosem találtak semmi gyanúsat.Erdélyi KatalinCímlapkép: Orbán Viktor és Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője 2024 májusában, a háttérben Szöllősi György irodája (fotók: Szöllősi György/Facebook, montázs: Átlátszó) | A kormány szerint a miniszterelnök kedvenc újsága "nemzeti kulturális értéket képvisel" | Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc lapjára 3,5 milliárd forintot költöttek az adófizetők pénzéből. A legújabb indoklás szerint „érdekünk a fennmaradása”. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2025/03/13/a-kormany-szerint-a-miniszterelnok-kedvenc-ujsaga-nemzeti-kulturalis-erteket-kepvisel | 2025-03-13 16:37:47 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tanácsadói tevékenységnek nevezte korábban a Magyar Péter kapcsán végzett vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), perelnünk kellett, hogy megtudjuk, ezt hányszor tették még 2020 és 2022 között. A Norvég Alapnál 2014-ben már kiderült: Orbán Viktor utasította a civilek vegzálására a hivatalt. Az átláthatóságot követelő hatóság a perünkben a bíróság előtt azt állította: "kiadni kért adat további jövőbeni döntés megalapozását is szolgálja". De ez nem volt igaz."A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján tanácsadó tevékenységet folytatott a Diákhitel Központ Zrt. működése és gazdálkodása tárgyában - írta hivatalos közleményében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A tanácsadó tevékenység eredményeként a Hivatal - összhangban a 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásaival - véleményt készített és a tanácsadói tevékenységet lezárta. Az ügyben ellenőrzési jelentés a 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésének megfelelően nem készült, a Hivatal a vélemény elkészítésével a jogszabályi kötelezettségeinek eleget tett" - ezt a meglehetősen fűrészporízű választ a KEHI adta arra, amikor bemutattuk a Diákhitel Központ még Magyar Péter alatt köttetett szerződéseiről szóló anyagot.A KEHI kötelezettségről ír, a "megrendelőről" nem. Pedig lényeges, hogy ki, miért és hányszor készíttetett véleményt a KEHI-vel, amiből a Magyar Péterről szólót addig dugdosták a fiókban, amíg az egykori igazságügyi miniszter férje az ellenzéki színre nem lépett. Cikkünk után Ujhelyi István EP képviselő arra utalt, "erősen feltételezhető, hogy maga Orbán Viktor miniszterelnök adott utasítást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak arra, hogy rendkívüli vizsgálatot tartsanak a Diákhitel Központban".A kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont azt állította, hogy az ellenőrzés - pontosabban vélemény készítése - szokásos és tervszerű volt, "mivel a Kehi egy elfogadott, éves munkaterv alapján végzi a munkáját."Per a számokértAz, hogy ad-hoc parancsra ellenőriztek, vagy tervszerűen - egyszerű kérdés, még, ha a kormány másképp is látja. A KEHI-nek közérdekű adatigénylést küldtünk, hogy megtudjuk, 2019-2022 között hány esetben készült ún. Vélemény cégek/intézmények működésével, gazdálkodásával kapcsolatban. Kértük megnevezni az intézményt/céget, akinek a KEHI ilyet készített.A hivatal válasz helyett azt írta, "hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által folytatott tanácsadó tevékenységekre vonatkozó adatok az Infotv. 27. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem nyilvánosak, ahogyan azt a Fővárosi Törvényszék a 15.P.21.031/2024/15. számú ítéletében is kifejtette". Azt, hogy mit tartalmaz az ítélet nem küldték meg, arról is hallgattak, hogy az nem volt jogerős az adatigénylés időpontjában. Ezért pereltünk.A tárgyaláson a KEHI már nem a bírósági ítéletre hivatkozott. Azt állították,a "kiadni kért adat további jövőbeni döntés megalapozását is szolgálja,és ebben az esetben az adat megismerése az alperes, mint közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét, vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné."Ez, az úgynevezett döntéselőkészítő anyag, ilyenkor a KEHI-nek igazolnia is kell, miről van szó. De nem tette, hiába hívta fel erre a bíróság. Az ítélet szerint "Az alperes bírói kérdésre kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy nem kíván folyamatban levő, illetve jövőbeni eljárásra hivatkozni, nem kíván e körben tényelőadást tenni; illetve, hogy nem kíván tényelőadást tenni arra a kérdésre vonatkozóan sem, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése hogyan veszélyeztetné az alperes működését, milyen okból veszélyeztetné a törvényes működési rendjét, illetve az illetéktelen külső befolyástól mentes döntéshozatalt."Röviden: előző állításukkal hazudtak, időt húztak.A jogerős döntés kimondta, a KEHI-nek ki kell adnia az adatokat. Ezt meglehetősen szabadon értelmezték, dátumokat küldtek, 15-öt, vagyis ennyiszer kérte a kormány, vagy annak tagja a KEHI-t hogy vizsgálódjon. Ezek nem a Gulyás Gergely által említett éves ellenőrzések, vagyis Gulyás sem mondott igazat.Furkósbotként működtek 2014-ben is"Lázár János füttyentett, a KEHI pedig ugrott: így kezdődött májusban a a Norvég Civil Alap 4 milliárd forintjának ellenőrzése. Arról jelenleg is zajlik a vita, hogy a KEHI-nek van-e jogköre ellenőrizni a Norvég Civil Alap pénzeit (Kormány: van, Norvégia: nincs, Átlátszó: nincs). Maga a vizsgálat példásan zajlott: iratok, pályázatok, belső levelezés és számítógépek lefoglalása, rendőri kiszállás és házkutatás, bőséges szivárogtatás a baráti sajtónak. Majd egy kis késéssel, de a KEHI leszállította az eredményt" - írtuk 2014-ben.Hogy mégis ki kérte a civilek vegzálását, az is kiderült, a TASZ-nak köszönhetően. Kiperelték a megbízási iratot, mely szerint a Miniszterelnökség elárulta, hogy ki volt a "soron kívüli kormányzati ellenőrzés" valódi kezdeményezője. A dokumentumokból kiderül, hogy maga a miniszterelnök, Orbán Viktor adta ki ezt az utasítást.Hogy az elmúlt években ki, vagy kik és mely szervezetekkel szemben kérték 15-ször a KEHI-t egy kis vizsgálatra, újabb adatigényléssel próbáljuk megtudni. Ugyanis, ha több olyan anyag is készült, mint a Magyar Péter vezette Diákhitel Zrt.-ről, akkor azok valószínűleg a fiókban várják, hogy a megfelelő időben elő lehessen venni őket.Ez pedig azt mutatja, a kormány az állami hivatallal tarthatja sakkban saját embereit.Még egy adalék: a KEHI egy akkor folyamatban lévő perre hivatkozva tagadta meg a választ. Az a per másodfokon kimondta: a KEHI-nek adatokat kell szolgáltatnia. Miközben ne felejtsük, a kormány újra civilek átláthatóságáról beszél, ahogy 2014-ben is, miközben a hatalom gyakorlóiról újra igazoltan kiderül, piszkos játszámát játszanak.Segesvári CsabaCímlapkép: Gulyás Gergely a kormányinfón, Zubor Zalán illusztrációja | Két év alatt 15-ször ugrasztotta a kormány a KEHI-t, de hogy kire és miért, nem derült ki | A Diákhitel Központról szóló anyagot addig dugdosták a fiókban, amíg az egykori igazságügyi miniszter férje ellenzéki színre nem lépett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2025/03/14/ket-ev-alatt-15-szor-ugrasztotta-a-kormany-a-kehi-t-de-hogy-kire-es-miert-nem-derult-ki | 2025-03-14 09:50:23 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ahogy azt február közepén megírtuk, a kormányközeli New Land Media és a Media Dynamics Kft. lett a befutó a Nemzeti Kommunikációs Hivatal médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátására kiírt tenderén. Akkor még nem voltak ismertek a számok, most azonban kiderült, pontosan mennyi közpénzt szán a marketinges feladatokra a kormány: a keretmegállapodás értéke 24 milliárd forint.Közbeszerzési eljárást írt ki december 24-én a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. és a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. részére médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátására. A kormány a következő feladatokra keresett vállalkozókat: "Magyarország turisztikai célú népszerűsítése, a külföldről beutazó turizmus erősítése, magasabb státuszú utazók, valamint a belföldi lakosság megszólítása, a magyar turisztikai szolgáltatások fejlődésének kommunikálása a megfelelő célcsoportok felé".A kommunikációs kampányokat nemcsak lebonyolítani, de mérni és értékelni is kell, továbbá el kell látni a hazai közterületi megjelenések nyomdai gyártási feladatait, és kutatni is kell. Az NKOH évente legalább 6 db komplex kampánnyal számol, amelyből kettő belföldön, négy pedig külföldön zajlana.A tervezett külföldi helyszínek: Amerikai Egyesült Államok, Kína, Koreai Köztársaság, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország, Franciaország, Izrael, Ausztria, Románia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szerbia. Egyéb potenciális régiók/célországok lehetnek: Japán, Törökország, Svájc, Írország, India, Ausztrália, Mexikó, Brazília, Öböl-menti országok, Benelux államok és Horvátország.Február közepén az EKR-be feltöltött dokumentumokból kiderült, hogy a keretmegállapodást a Media Dynamics Kft. és a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. nyerte (alvállalkozóként bevonva a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványt), miután a másik ajánlattevőt, a bormarketingért felelős kormánybiztos Rókusfalvy Pál érdekeltségét, a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.-t kizárták. Azt viszont nem lehetett tudni, pontosan milyen összegről szól majd a szerződés.Most közzétették a hivatalos eredménytájékoztatót, amely alapjána megbízás összesen 24 milliárd forint értékű lesz.A két cég nem először kapja meg ezt a feladatot. 2019-ben például tízmilliárd forintos állami keretszerződés keretében népszerűsíthették Magyarországot.Akkor a cégeknek évi 9 átfogó kampányt kellett megvalósítaniuk, azokból hatot külföldön. Egy kampány minimum négy, maximum nyolc hétig tartott. Az európai országok nagy része mellett kiemelt fókuszként szerepelt a kampányokban Izrael, Kína, Oroszország, Amerikai Egyesült Államok és Kanada.A tenderen indult még a Wavemaker Hungary Kft. is, de őket kizárták.Majd 2021-ben is ők lettek a befutók, akkor 12 milliárdos megbízást kaptak. Abban az évben senki más nem tett ajánlatot, így a New Land Media és a Media Dynamics Kft. könnyedén nyert.Évek óta mindent visznekAhogy arról lapunk már többször is beszámolt, az 1979-es születésű Balásy Gyula 2004-ben alapította meg a Lounge Design Kft.-t, és már 2005-ben, az első nemzeti konzultáció idején dolgozott a Fidesznek. 2009-ben a józsefvárosi időközi választásokon az ő cége felelt Kocsis Máté kampányáért, majd a 2010-es önkormányzati választásokon már több városban is segítette a pártot. A Fidesz 2010-es országgyűlési választási győzelme után Balásy cégei folyamatos nyertesei lettek a kormányzati reklámmegrendeléseknek.2018-tól kezdődően a New Land Media és a Lounge Design monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon.Az ő nevükhöz fűződik a kék plakátos kampányok lebonyolítása is, amelyekre 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el a kormány.A két cég bevételeinek jelentős része főként a Rogán Antal felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal megbízásaiból származik. Hogy ezek a tenderek hogyan zajlanak, arról tavaly írtunk részletesen, de nemrég a K-Monitor is bemutatta, hogyan éget el évente tízmilliárdokat a kormány a két cégen keresztül, miután kiperelték a Nemzeti Kommunikációs Hivatal rendezvényszervezési keretmegállapodását.Katus EszterNyitókép: Átlátszó montázs | 24 milliárd forintért reklámozhatják Magyarországot Balásyék szerte a világon | A kormányközeli New Land Media és a Media Dynamics Kft. sokadszorra nyerik el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátására k | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/17/24-milliard-forintert-reklamozhatjak-magyarorszagot-balasyek-szerte-a-vilagon | 2025-03-17 10:10:55 | true | null | null | atlatszo.hu |
Úgy tűnik, hogy a külügyminiszter már az év elején beállította a rövid távú repülőgép-használat 2025-ös rekordját. Március 6-án ugyanis a honvédség 606-os lajstromjelzésű, ultra nagy hatótávolságú Falcon 7X repülőjével utazott Budapestről a szlovák fővárosba. Ennél közelebbi külföldi helyszínre még sohasem ment Szijjártó repülőgéppel - igaz, nem is most először utazott így Pozsonyba. Az amúgy szoros időbeosztásban dolgozó miniszternek - a hivatalos közösségi oldala szerint - aznapra nem volt más hivatalos programja, ahová oda kellett volna érnie, tehát mehetett volna autóval is a szlovák fővárosba.A légvonalban 161, autóúton 201 km-re lévő szlovák fővárost a magyar delegáció autóval kb. 1,5 órával hosszabb idő alatt teljesítette volna, mint a Falcon. Ehelyett azonban a küldöttség a kényelmesebb és gyorsabb honvédségi repülőgépet választotta.A rövidtávú repülés költsége és károsanyag-kibocsájtása is a sokszorosa az autóhasználatnak, illetve az utazási alternatívaként szóba jöhető vasúti közlekedésnek. Igaz, ez utóbbi megoldás csak akkor környezetkímélőbb, ha a vonaton ülő utast nem követi pár órával később egy bérelt magánrepülőgép, mint Szijjártó Pétert az amerikai vonatútján februárban.Nem volt más program, mégis siettekSzijjártó Péter hivatalos közösségi oldalának bejegyzései alapján 2025. március 6-án a szlovákiai látogatás volt az egyetlen hivatali programja aznap a külügyminiszteri delegációnak.A 606-os lajstromjelű honvédségi Falcon útvonaladataiból az is kiderül, hogy a repülő a kecskeméti katonai repülőtérről ment Budapestre, majd a Szijjártó vezette küldöttséggel a fedélzetén nem sokkal délelőtt 10 óra előtt kelt útra a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Kormányvárójának közeléből, és alig fél óra múlva már Pozsonyban landolt.A magyar delegáció a nap folyamán tárgyalásokat folytatott Denisa Saková szlovák miniszterelnök-helyettes asszonnyal, valamint Horony Ákossal, a szlovák kormány kisebbségi kormánybiztosával, illetve Juraj Blanár külügyminiszterrel is.A külügyminiszteri találkozót követően, a kora esti órákban még kikerült két rövid videó Szijjártó közösségi oldalára a miniszteri sajtótájékoztatóról, majd később egy - az utcai fényviszonyok alapján - napközbeni templomlátogatás képei is.Ezeket a bejegyzéseket azonban már nem a pozsonyi tartózkodás idején tették ki a miniszter Facebook-oldalára, ugyanis a repülési adatok szerint a honvédségi gép már 16.45 körül elhagyta Pozsonyt, és alig fél órán belül megérkezett Budapestre - majd visszament Kecskemétre.Miután a külügyminiszter közösségi oldalain a 606-os Falcon hazatérését követően is csak a szlovák látogatással kapcsolatos bejegyzések kerültek ki, jó okunk van feltételezni, hogy Szijjártó más hivatalos programon aznap már nem vett részt.Rövid repülőutakra sokkal drágábbAz utazáshoz használt Dassault Falcon 7X típusú honvédségi repülő az ultra nagy hatótávolságú géposztályba tartozik, és akár 11 ezer kilométer megtételére is képes egyetlen tankolással.Ezért az ilyen sugárhajtású repülőgépeket jellemzően nem párszáz kilométeres utakhoz, hanem több órás, kontinensek közötti távolságok megtételére használják utasaik. Ennek a repülőgéptípusnak egy újabb változatával repült például Jászai Gellért 4iG-vezér és Orbán Sára családja a Budapesttől 7068 km-re fekvő Maldív-szigetekre nyaralni.Persze a magán- vagy vállalati tulajdonban lévő jetek esetén nem ritkák a rövidtávú utazások sem, hiszen a milliárdosok körében vagy a milliárdos nyereségeket produkáló cégeknél már nem feltétlenül a költséghatékonyság az elsődleges szempont, hanem inkább az,hogy az utasok a lehető leggyorsabban és legkényelmesebben érjék el az úticéljukat.Márpedig a rövid utak kevésbé költséghatékonyak a kis távolsághoz mérten magas üzemanyag-felhasználás miatt, és a sok rövid távú út kihat a repülőgép szervizszükségletére és -költségeire is. Ez utóbbiak annál magasabbak, minél magasabb osztályba, illetve gépkategóriába tartozó repülőről van szó. Ezért sem mindegy, hogy a rövid utakra milyen légijárművel utaznak a politikusaink, hiszen az ő útjaiknak költségét minden esetben az adófizetők állják.Szijjártó közeli helyekre is repülővel megyA magyar külügyminiszter a fentiek ellenére is rendszeresen utazik nagy és ultra nagy hatótávolságú repülőgépekkel - köztük a honvédségi jetekkel is - közeli célpontokat érintő hivatalos útra.2021 és 2025 között 81 alkalommal indult Magyarországról 300 kilométeren belüli (!) távolságra bérelt vagy honvédségi repülőgéppel, és ugyanennyiszer érkezett vissza is ugyanilyen módon.Ez azt jelenti, hogySzijjártónak összesen 162 olyan repülőgépútja volt az elmúlt 4 év során, amelyek pár órás autó- vagy vonatúttal is teljesíthetők lettek volna.Ez még akkor is magas szám, ha az utak között minden bizonnyal sok olyan is szerepel, amit a miniszter elfoglaltságai miatt csak és kizárólag repülőgéppel lehetett megoldani.Ám kisebb hatótávolságú jetekkel ebben az esetben is jelentős költségmegtakarítás, illetve alacsonyabb károsanyag-kibocsájtás valósulhatott volna meg.Ilyen repülőgép azonban csak kevés fedezhető fel a magyar külügyminiszter repülőútjait 2021 óta listázó Singer Viktor saját Flightradar.com felhasználói oldalán, ahol az általunk most számba vett utakon kívül sok további rövidtávú külföldi repülőút is található.Luxus a túl nagy repülőgépA magasabb repülőgéposztályba tartozó jetek üzemeltetési költségei a hosszabb utak esetén alakulnak költséghatékonyabban. Erre mutat rá az aircraftexchange.com repülős oldal egyik, a témával foglalkozó blogbejegyzése is.Az anyag szerint a rövidtávú utak esetén a repülőgép az út jelentős részét rosszabb légellenállási körülmények között teszi meg, vagyis fel- és leszállási szakaszban, illetve nem számára optimális magasságban repül.Ez kihat az üzemanyag-fogyasztására is, hiszen a repülőgép a rövid út soránsok esetben el sem éri az üzemanyag-hatékony utazómagasságot, vagy csak kevés ideig tartózkodik ott.A rendszeres rövid távú repülés kedvezőtlenül hathat a repülőgép szervizigényére is. A repülőgépek karbantartási szükségleteit ugyanis nemcsak az üzemórák, hanem repülési ciklusok (fel- és leszállások), illetve a hajtóműindítások száma is befolyásolja.A gyakori rövid utak során ezek a ciklusok időarányosan gyorsabban "gyűlnek", mint a kilométerek, így egyes alkatrészek kötelező cseréje vagy karbantartása is korábban, illetve gyakrabban következhet be, amely további és jelentős pluszköltséggel járhat.Ez az adottság az állami tulajdonban lévő honvédségi repülőgépeknél érzékelhető leginkább, de a miniszter számára gyakorta bérelt privát jetek esetén is jelentkezik, hiszen ezek a költségek a különjáratok bérleti díjába bele vannak kalkulálva.Szijjártó rövid távú bérelt repülőgépes utazásait ráadásul az is drágíthatja, hogy a miniszternek nem a távolságnak megfelelő repülőgéposztályt bérlik, hanem magasabb felszereltségű és a szükségesnél nagyobb hatótávolságú típusokat.2025 februárjában például egy olyan ultra nagy hatótávolságú luxus jettel utazott - az autóval 380, légvonalban 320 kilométerre lévő - Belgrádba, amellyel a 7007 km-re lévő New Yorkba is szokott.Milliárdokat lehetne spórolniKíváncsiak voltunk rá, milyen privát jet kategóriákat és típusokat javasolnak a hozzáértők a rövidtávú repülőutakra, ezért rákerestünk az interneten.Nem meglepő módon, számos olyan repülőgéptípust találtunk, amely mind a hatótávolságát, mind pedig a férőhelyek számát tekintve megoldás lehetne a miniszterek és kisebb delegációjuk - menetrendszerinti járattal vagy más közlekedési eszközzel nem teljesíthető - rövidtávú hivatali útjaihoz.Ezeknek a - light jet, midsize és super midsize kategóriába tartozó - repülőgépekneka bérleti díja csupán a felébe vagy a harmadába kerül óránként az ultra nagy hatótávolságú repülőgépekének,ugyanakkor megfelelő komfortszintet biztosítanak a rövid utakhoz.A hazai adófizetők valószínűleg akkor járnának a legjobban, ha a honvédségi flottába bekerülne egy-két olyan repülőgép is, amely a fenti, kisebb gépkategóriákba tartozik, de már az is nagy előrelépés lenne a közpénzfelhasználás terén, ha ilyen repülőgépeket bérelnének a külügyminiszter rövidebb útjaihoz.Így éves szinten sokmilliárd forint közpénzt spórolhatna meg a magyar költségvetés csak Szijjártó Péter utazásaival.Brassai KornélCímlapkép: Átlátszó-montázs | Szijjártó még a 161 kilométerre lévő Pozsonyba is honvédségi repülővel ment | Autóval kb. 2 óra lett volna a külügyminiszter útja, de ő inkább a honvédség egyik luxusrepülőjével ment, így már 30 perc alatt a szlovák fővárosban volt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/19/szijjarto-meg-a-161-kilometerre-levo-pozsonyba-is-honvedsegi-repulovel-ment | 2025-03-19 08:48:36 | true | null | null | atlatszo.hu |
Mészáros Lőrinc több mint 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket a 2021 és 2023 közötti időszakban, ezzel újra a kormányfő gyerekkori jóbarátja végzett az első helyen - jelentette be a Transparency International (TI) Magyarország Tenderbajnokok című friss elemzésében.Vagyis továbbra is Orbán Viktor miniszterelnök barátjához, az ország leggazdagabb emberének cégeihez folyt a legtöbb közpénz a közbeszerzéseken keresztül.Ugyanakkor a TI Magyarország 2023 óta működő közbeszerzési adatbázisának korábbi dobogósai sem panaszkodhatnak, hiszen a vizsgált közbeszerzések értékének közel negyedét vitte el összesen a legtöbb közbeszerzést elnyerő négy tulajdonos:a volt felcsúti polgármester és gázszerelő,a tiszakécskei aszfaltkirály Szíjj László,a gyakran csak a "takarítás Mészárosaként" emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc,továbbá Balásy Gyula, a kommunikációs tenderek bajnoka.A Transparency International (TI) Magyarország a 2021-2023-as időszakra vonatkozóan 2680 darab - közbeszerzéseken nyertes - gazdasági társaság és 5574 végső tulajdonos adatait vizsgálta meg.A vizsgált vállalatok 15.418 eljárást nyertek el összesen 12.600 ezer milliárd forint értékben.A TI Magyarország Tenderbajnokok című friss elemzése szerint ismét Mészáros Lőrinc léphetett a dobogó tetejére, akinek 14 cége - együttesen - 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Ez az összes vizsgált tender értékének 8,6 százalékát tette ki, ami továbbra is a piac jelentős koncentrációjáról árulkodik.Szintén jelentős, több száz milliárd forintos értékben nyertek el közbeszerzéseket a NER más kedvenc oligarchái is.A dobogó második helyén végző Kis-Szölgyémi Ferenc vállalkozásai - mindenekelőtt a B+N Referencia Zrt. - összesen 836 milliárd forintnyi megbízáshoz jutottak, zömében az állami egészségügyi létesítmények takarítására és üzemeltetésére, illetve karbantartására irányuló keretmegállapodások formájában.Az útépítésben taroló Szíjj László esetében is keretmegállapodások tették ki a hét érintett, általa tulajdonolt vállalaton keresztül elnyert, összesen 758 milliárd forint értékű eljárás zömét.Mindez arra is rávilágít, hogy a közbeszerzési rendszeren belül a keretmegállapodások értékének aránya jelentősen növekedett. Ez azért aggasztó -írja a TI-, mert az ilyen eljárások hosszú évekre lezárhatják a versenyt, és sokszor nem biztosítják az átláthatóságot.A szintén keretmegállapodásokkal hasító negyedik helyezett, Balásy Gyula cégei közel 336 milliárd forint értékben nyertek el tendereket szinte kizárólag a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKOH). A másik oldalról nézve, az NKOH megbízásainak 74 százalékát nyerték el a kormányplakátokat gyártó Balásy-cégek a vizsgált három év alatt. Vagyis lényegében monopolizáltak a kommunikációs, a rendezvényszerzési és a szervezetfejlesztési állami megrendelések.Összeférhetetlenség, magántőkealapokA TI a vizsgált időszakban 106 olyan esetet azonosított, ahol a közbeszerzéseken nyertes szereplők közhatalmi kapcsolatokkal is rendelkeztek. Az elemzésben a TI Magyarország több olyan példát is feltárt, amelyek esetében a közbeszerzésen nyertes cégek tulajdonosai azoknál a szervezeteknél töltöttek be közhatalmi pozíciót, amelyek megrendelőként léptek fel az érintett tenderek során. Az összeférhetetlenség ténye részletesebb vizsgálat nélkül mégsem érhető mindig tetten, mivel a jogszabályok hiányosak és nem rendelkeznek egyértelműen ezen részletszabályokról.Emellett rendkívül aggályos, hogy a vizsgált tenderek összesített értékének 7,7 százalékát, összesen 980 milliárd forintot nyert el 32 olyan vállalkozás, amelyek esetében a tulajdonosoknak legalább az egyike magántőkealap volt. Ezekben az esetekben a vonatkozó szabályozás hiányossága miatt nem átlátható, hogy kik e vállalkozások valódi kedvezményezettjei.A javarészt kormányközeli tulajdonosok körére az alapokat kezelő cégeket birtokló személyekből következtethetünk. A TI kiemeli: súlyos problémát jelez, hogy e magántőkealapok - nemcsak a közbeszerzéseken, hanem állami tőkebefektetéseken keresztül - több száz milliárd forintnyi közpénzhez jutottak az elmúlt években.Katus EszterCímlapkép: TI Magyarország | Mészáros Lőrinc 1090 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el 2021-2023 között | A Transparency International (TI) Magyarország összesítése szerint ezzel a volt felcsúti gázszerelő maradt hazánk tenderbajnoka. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/19/meszaros-lorinc-1090-milliard-forint-erteku-kozbeszerzest-nyert-el-2021-2023-kozott | 2025-03-19 12:33:25 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az ország flottakezelő nagyágyúi, a MOL Fleet Solution és a Mercarius is olyan autót ajánlott meg a fővárosi vagyonkezelő tenderén, amely nem felelt meg a meghatározott szakmai paramétereknek: tisztán elektromos meghajtás helyett csak hibrid rendszerűt. Egy lapunk által megkérdezett szakértő szerint ilyen amatőr szakmai hibát nem, vagy csak nagyon ritkán követnek el meghatározó piaci szereplők. A Mészáros M1 Kft. mindenesetre jól járt: miután mindkét ellenfelét kizárták, elnyerte a megbízást. Mészáros Lőrinc érdekeltsége nem először volt ilyen szerencsés.Az Átlátszó évek óta foglalkozik a flottatenderek elemzésével, miután sok esetben furcsa körülmények között nyerik el a megbízásokat a kormányközeli - vagy annak tartott - cégek. Most ismét egy olyan közbeszerzési eljárást találtunk, ahol a gazdasági szereplők mintha saját magukat akadályozták volna abban, hogy elnyerjék az adott megbízást. Így megint Mészáros Lőrincék egyik cége örülhetett.A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. közbeszerzési eljárást írt ki személygépkocsi bérletre és flottaüzemeltetésre tavaly szeptember végén. A nyílt eljárás két részből állt, ahol az első részben 2 db igazgatói sedanra + 1 db felsővezetői kombira, a második részben 3 db igazgatói kombira + 1 db opciós igazgatói kombira + 1 db gépkocsira lehetett ajánlatot tenni 48 hónapos időtartamra.A felhívásra november 4-ig lehetett jelentkezni, a lehetőséggel mindkét rész esetében 3-3 cég élt: a Mészáros M1 Autókereskedő Kft., a MOL Fleet Solution Flottakezelő Kft. és a Mercarius Flottakezelő Kft. Utóbbi két ajánlattevőt azonban mindkét esetben kizárták, először egy egyforma, másodszor pedig egy nagyon hasonló hiba miatt.Tisztán elektromos autó helyett hibridAz első részben az EKR-be feltöltött dokumentum szerint a két cég ugyanolyan - nem megfelelő - autót írt bele az ajánlatába, amelyeket emiatt érvénytelennek nyilvánítottak ugyanazzal az indokkal: "ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő által megajánlott ŠKODA Octavia Combi Sel. 1.5 TSI DSG mHEV ACT 5-ajtós 110kW 150 LE modell nem rendelkezik PHEV elektromos meghajtással, pusztán mHEV meghajtással, ezért a közbeszerzési műszaki leírás e feltételét a megajánlás nem teljesíti."Az mHEV mild hibrid rendszert, míg a PHEV Plug-in Hybrid elektromos rendszert jelent. Az mHEV hajtásláncú autók legfontosabb jellemzője, hogy a PHEV-ektől eltérően nem képesek tisztán elektromosan hajtani az autót. A plug-in hibrid hajtású modellek igen, és konnektorról tölthetők.Az Átlátszó által megkérdezett szakértő szerint a kettőt nem lehet összekeverni, főleg nem olyan meghatározó piaci szereplők esetében, mint a MOL Fleet vagy a Mercarius. Ráadásul az autók között nemcsak műszaki paraméterek tekintetében van eltérés, de árban is. Így véleménye szerint nehezen érhető, hogyan ajánlhattak meg rossz autót a cégek.A második részben a MOL Fleet ajánlata azért lett érvénytelen, mert a cég az opciós menyiségre más típusú autót írt az ajánlatába, erre azonban nem volt lehetőség a tenderen. A Mercarius ajánlatát pedig azért nem fogadták el, mert rossz helyre töltött fel egy táblázatot, majd az ajánlatkérő "felvilágosításra irányuló" kérdésére sem válaszolt.Két versenytársa kiesése után a Mészáros Mészáros M1 Autókereskedő Kft. havi nettó 993 627 forintos és 1 576 175 forintos árajánlata lett a befutó.Az eset érdekessége, hogy a közbeszerzési eljárás után, november végén jelentették be, hogy a MOL új céget alapított, amely megállapodást írt alá "Magyarország egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő gépjármű-flottakezelő vállalatával, a jelenleg közel 14 ezer gépjárművet kezelő Mercarius Flottakezelővel.A megállapodás tárgya, hogy a Mol Fleet Solution és a Mercarius egy közös holdingcéget hoz létre, amely Mol Mercarius néven működik tovább. Az új cég a flottapiac második legnagyobb szereplőjeként több mint 20 ezer gépjárművet kezel majd operatívan."Vagyis a két versenytárs ma már közös hajóban evez.Nem először esnek ki az ellenfelek Mészárosék cége előlNem ez volt az első alkalom, hogy a Mészáros Lőrincék autós cége furcsa körülmények között nyert flottatendert.Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy alkalommal a Mercariusnak csupán egy típusbizonyítványt kellett volna hiánypótlásként benyújtania, de nem tette meg, pedig 127 millió forinttal olcsóbb ajánlatot adott, mint Mészáros Lőrincék cége - vagyis ő nyerhette volna meg a HungaroControl Zrt. félmilliárdos megbízását.Egy hasonló jelenséget tapasztaltunk a közútkezelő tenderénél is, ahol viszont a Porschét zárták ki hasonló okok miatt. A Mercarius nettó 1,6 milliárd forintért vállalta volna a munkát, a Mészáros M1 Kft. közel 1,5 milliárdért, míg a Porsche Lízing Kft. 1,29 milliárdért. Utóbbi ajánlata azonban érvénytelen lett, mert nem adta be a kért hiánypótlást. Így ebben az esetben a Mészáros M1 lett a nyertes.Miután több gyanús tendert is bemutattunk, Vadai Ágnes ellenzéki parlamenti képviselő (DK) kérdései nyomán, az Integritás Hatóság közbenjárása és a Budapesti IX. kerületi Ügyészség döntésének következtében nyomozás indult a Mészáros-cégeket is érintő közbeszerzési eljárások kapcsán.Katus EszterCímlapkép: Átlátszó montázs | Amatőr hibát vétett a két nagy flottakezelő, így Mészárosék cége lett a befutó | A fővárosi vagyonkezelő tenderén az ország legnagyobb flottakezelői olyan autót ajánlottak meg, ami nem felelt meg a műszaki paramétereknek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/19/amator-hibat-vetett-a-ket-nagy-flottakezelo-igy-meszarosek-cege-lett-a-befuto | 2025-03-19 12:41:04 | true | null | null | atlatszo.hu |
"Ébredj Sopron! Elég volt!" címmel tartottak tüntetést Sopronban március 9-én a fideszes városvezetéssel elégedetlen helyiek. A békés demonstráción körülbelül 400 fő vett részt, akik az óvodabezárások, a rossz közvilágítás, a drága parkolás, a problémás egészségügyi ellátás, a Fertő-part hat éve tartó lezárása, és az önkormányzati média elfogultsága ellen tiltakoztak. Az esemény után a tüntetők krétákkal üzeneteket írtak a térkőre. Olyanokat, hogy "A városunk nem eladó!", "Az ország erejét a nép adja", "Vége van!", "Élhetőbb várost a gyerekeinknek", "Jobb ellátást az idősotthonokban!", "Parkolás ≠ sarcolás". Szinte azonnal megjelent az önkormányzati takarítógép, ami lemosta a krétafeliratokat, most pedig a tüntetés egyik szervezőjének kiszámláztak 256 ezer forint közterület-tisztítási díjat.A Tisza-szimpatizáns Nyulász Réka elmondta az Átlátszónak, hogy igazságtalannak és túlzónak tartja a büntetésként felfogható számlát, de nem hátrál meg tőle, és már szervezi is a városban a következő demonstrációt.A soproni közgyűlés idén év elején elhatározta, hogy "az óvodai intézményhálózat racionálása" jegyében két intézményt bezár, több csoportot pedig összevon a 62 ezer lakosú megyei jogú városban. A szülők és óvodai dolgozók először aláírásokat kezdtek gyűjteni, majd volt a városban egy tüntetés februárban az óvodabezárások miatt. A városvezetést egyik sem tartotta vissza, a lakossági tiltakozások ellenére is megszavazta a döntést február végén.Demonstráció egy élhetőbb városértEzt követően, március 9-én is volt egy tüntetés Sopronban, de azon már nem csak az óvodák ügye került elő, hanem egyéb olyan dolgok is, amikkel a helyiek elégedetlenek. A vasárnap délután 3-kor kezdődő eseménynek az "Ébredj Sopron! Elég volt" címet adták a szervezők, az alcíme szerint pedig egy élhetőbb városért tartották a demonstrációt. Az eseményt a Tisza Párt szimpatizánsai szervezték ugyan, de hangsúlyozták, hogy a tüntetés pártsemleges: "Nem a pártérdekekért, hanem Sopronért állunk ki!"Az Enyugat beszámolója alapján nem tetszik a soproni tüntetőknek az óvodabezárások mellett az sem, hogy drága a parkolás, rossz a közvilágítás, nem megfelelő az egészségügyi és gyermekvédelmi ellátás, hat éve le van zárva a Fertő tó partja, a közpénzből fenntartott önkormányzati média pedig a fideszes városvezetés propandacéljait szolgálja."Elhallgattatnak bennünket a saját pénzünkön" - mondta Nyulász Réka, az egyik szervező.A szervezők a tüntetést 5 óra körül lezárták, s ezután a demonstráción megjelent párszáz fő különböző feliratokat írt krétával a térkőre a helyszínen.Olyanokat üzentek a fideszes városvezetésnek, hogy:"Vége van!""Elég volt!""Nem félünk""A városunk nem eladó!""Élhető várost a gyerekeinknek!""Parkolás ≠ sarcolás""Jobb ellátást az idősotthonokban!""Kérjük vissza a Fertő-partot!""Takarodjatok""Az ország erejét a nép adja""Mondjon le a vezetés!""Szabad sajtót!"Ezután mindenki elindult hazafelé, a helyszínen viszont egy órán belül megjelent az önkormányzat egyik takarítóautója, ami eltüntette a térkőre írt krétafeliratokat.Negyedmilliós takarítási díjat számláztak kiEzután másfél hétig nem történt semmi, egészen március 18-ig, amikor Nyulász Réka értesítőt kapott a postától, hogy hivatalos levele érkezett az önkormányzattól.A nő két nappal később, március 20-án vette át a levelet, ami egy számla volt az önkormányzattól:256. 159 forintot követelnek tőle a 2025. március 9-i demonstráció utáni közterület-tisztításért.Magyarán a tüntetésen résztvevők által, a tüntetés után, krétával a térkővel írt feliratok lemosásáért.Nyulász Réka ezzel kapcsolatban azt mondta az Átlátszónak, hogy teljes mértékben abszurdnak tartja a dolgot, mert az összeg is rendkívül eltúlzott, ráadásul szerinte jogalapja sincs, hiszen a feliratok azt követően születtek, hogy ők szervezőként bejelentették a demonstráció végét, így nem felelősek az üzenetekért - amiket ráadásul a helyiek krétával írtak a térkőre, tehát egy eső is könnyedén eltünteti őket, ezért nem minősülnek rongálásnak.A nő azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a számla előtt semmilyen jelzést vagy felszólítást nem kapott az önkormányzattól, pedig "szívesen lemostam volna a feliratokat, ha szóltak volna, hogy ennyire zavarja őket". Úgy gondolja, hogy a fideszes városvezetés most pont ugyanazt csinálja, mint ami miatt tüntettek ellene: nem hallgatja meg a polgárokat, akiknek pedig vannak jogaik, mégsem tudják elmondani a véleményüket, mert az önkormányzati média felületeiről és a polgármester Facebook-oldaláról is letiltják a kritikát közlőket, és fogadóórára is nehéz bejutni. "Ezért a helyiek nem tudják máshol, máshogy kifejezni a véleményüket és az elégedetlenségüket."Nyulász Réka azt is mondta az Átlátszónak, hogy szerinte Magyarországon nem az orosz-ukrán háborútól kell félni, hanem a Fidesztől, mert a kormánypárt háborúzik a saját polgáraival, akik nem értenek vele egyet. Ha nem lesz más megoldás, akkor közösségi finanszírozással összedobják a térkőtakarítás árát, denem hátrál meg a büntetéstől, és már szervezi is a következő soproni tüntetést.A nő emellett azt is egy lehetséges megoldásnak látja, hogy Farkas Ciprián fideszes polgármester leüljön velük tárgyalni, ahol megbeszélhetnék a helyieket zavaró problémákat. Nem tartja jó ötletnek, hogy a városvezető utólag oszt büntetéseket a véleményüket kifejező lakosoknak, hiszen ők sem tudnak rá bírságot kiszabni, ha elégedetlenek a tevékenységével.Erdélyi KatalinA címlapkép Átlátszó-montázs: Farkas Ciprián (Fidesz) soproni polgármester és Orbán Viktor miniszterelnök 2024. május 15-én (fotó: Farkas/Facebook) és egy krétafelirat 2025. március 9-én Sopronban (fotó: Facebook) | Sopron 256 ezer forint takarítási díjat követel a tiszás szervezőtől, mert a tüntetők krétával feliratokat írtak a térkőre | Az elégedetlen soproniak olyanokat írtak a járdára, hogy "Vége van!", "Élhetőbb várost a gyerekeinknek", "Jobb ellátást az idősotthonokban!". Azonnal jött az ön | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/03/21/sopron-256-ezer-forint-takaritasi-dijat-kovetel-a-tiszas-szervezotol-mert-a-tuntetok-kretaval-feliratokat-irtak-a-terkore | 2025-03-21 15:40:37 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bár a Korrupcióllenes Munkacsoport állami szervezetek által delegált tagjai elvetették a civil jelentéstervezet tartalmának döntő részét, és közös jelentésként sem lett megszavazva, a civilek nyilvánosságra hozták a teljes dokumentumot. A szöveg 37 olyan konkrét javaslatot tartalmaz, amelyekkel csökkenthető lenne a korrupciós kockázat, többek között a közbeszerzések vagy épp a képviselők vagyonosodása terén. Mi most öt olyan javaslatot mutatunk be, amelyek kapcsán korrupciógyanús ügyekről számoltunk be az elmúlt években.Ahogy azt tegnap megírtuk, nem lett közösen elfogadott éves jelentése az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportnak (KEMCS), miután egy civil és egy állami jelentéstervezet is készült, ám egyik sem kapott elég támogató szavazatot a csoport tagjaitól. Az állam által delegált tagok véleménye szerint a civil jelentéstervezet elfogadhatatlan volt, mivel "politikai állásfoglalásokat" tartalmaz. A civil tagok viszont elengedhetetlennek tartották annak egyértelmű megfogalmazását, hogy Magyarországon a korrupció súlyos megnyilvánulási formái is jelen vannak, és erre konkrét példákat is hoztak.A civil tagok a szavazást követően közös sajtóközleményt adtak ki, amelyben többek között bejelentették, hogy - élve a 2022. évi XXVII. törvény 53. §-ban biztosított lehetőséggel - "árnyékjelentésként" nyilvánosságra hozzák az általuk készítetett teljes jelentéstervezetet. A civil árnyékjelentés ma már bárki számára elérhető (PDF), és 37 olyan ajánlást tartalmaz a kormány számára, amelyekkel csökkenteni lehetne a korrupció kockázatát egyes területeken. Mi ezekből most ötöt mutatunk be.1. Magántőkealapok tulajdonosainak nyilvánosságra hozatala közpénzes megbízások eseténKorrupciós kockázat: Magyarországon nagyjából 160 magántőkealap működik, legalább 2500 milliárd forintos összvagyonnal. A befektetők neve és vagyona nem nyilvános. A magántőkealapok szabadon alapíthatnak vagy vásárolhatnak cégeket, majd ezek újabb cégeket vehetnek, és így kialakíthatnak egy komplex céghálózatot, amely minél összetettebb, annál nehezebb a tényleges tulajdonos magánszemélyeket azonosítani.A magántőkealapok így Magyarországon a legalizált vagyonelrejtés eszközeivé váltak.A magántőkealapok által tulajdonolt cégek gyakran indulnak közbeszerzéseken, így például a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és üzemeltetésére vonatkozó 35 éves koncesszió nyertesei közé is bekerültek.Megoldási javaslat: A KEMCS civil tagjai azt javasolják, hogy azon vállalkozások, amelyek tulajdonosi szerkezetében közvetlenül vagy közvetve hazai magántőkealap található, csak abban az esetben vehessenek részt bármilyen közbeszerzési eljárásban és/vagy hazai és EU támogatási pályázaton, ha az ajánlatukhoz/pályázatukhoz csatolnak egy olyan, a MNB által kiadott publikus dokumentumot, amely nevesíti az érintett magántőkealap tényleges tulajdonosait.2. Szigorítások a közadatigénylések nem teljesítése kapcsánKorrupciós kockázat: A civil jelentéstervezet szövege szerint a közérdekű adatokhoz való hozzáférés továbbra is korlátozott, nehézkes, az adatperek költségesek és hosszadalmasak, ráadásul az adatgazdák különböző engedményeket is kaptak. Így például nem kötelezhetők új adat előállítására, és nem kell beszerezniük az alárendelt szerveik birtokában lévő adatokat azért, hogy teljesítsenek egy hozzájuk intézett adatkérést. Emellett a kormány egyes ágazati törvények módosításával korlátozta egyebek mellett a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által kezelt adatok, valamint a kormánydöntések nyilvánosságát is.Megoldási javaslat: A KEMCS civil tagjai ezért többek között azt javasolják, hogy vizsgálják felül a 2013 óta életbe léptetett különféle megtagadási és mentesülési okokat; és legyen következménye annak, ha egy adatgazda nem válaszol vagy törvénysértő módod tagad meg egy igénylést.3. Ellenőrizhető vagyonnyilatkozatokatKorrupciós kozkázat: A civil jelentéstervezet álláspontja szerint nem történtek valódi reformok az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai terén, így például elmaradt a vagyonbevallások digitalizálása, az Integritás Hatóság által történő ellenőrzés feltételeinek megteremtése, vagy épp a valótlanul nyilatkozók szankcionálása. A nyilatkozatokban számos vagyonelemet továbbra sem kell feltüntetni, ahogy a családtagok vagyonosodása sem nyomon követhető.Megoldási javaslat: A KEMCS civil tagjai ezért egyebek mellett azt javasolják, hogy az adóhatóság automatikusan összevethesse a nyilatkozatot tevő adóbevallását és vagyonnyilatkozatát az adózott jövedelemmel nem magyarázható gazdagodás okának feltárása, és az adójogi és vagyonjogi szankciók érvényesítése érdekében. Továbbá szükségesnek tartják a nyilatkozat alól mentes vagyonelemek körének felszámolását, egyúttal a jövedelemadó alól mentes bevételek, az állami támogatások és más, jelenleg jogsértés nélkül rejtve tartható vagyonelemek bevonását a nyilatkozattételi kötelezettség körébe.4. Ne lehessen egyetlen nyertessel keretmegállapodást kötniKorrupciós kockázat: A központosított közbeszerzési szervezetek (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt., Nemzeti Kommunikációs Hivatal, Kormányzati Képzésszervezési Központ) által megkötött keretmegállapodások nyertesei legtöbbször az adott piac legnagyobb, domináns vállalkozásai. A sokféle műszaki és adminisztratív előírásnak, az országos lefedettségnek és az időbeli rendelkezésre állás biztosításának ugyanis kevesen tudnak megfelelni.A verseny ilyen módon való hosszú időre történő korlátozása nem jelent költséghatékonyságot, hiszen a monopol pozícióban lévő szállító nem dolgozik versenypiaci árazással. Azok a cégek pedig, amelyek nem kerülnek be egy keretmegállapodásba, több évre elesnek a legtöbb állami megrendeléstől. A kimaradó gazdasági szereplők referenciát sem tudnak szerezni, így a következő tenderen már erősen csökkennek az esélyeik.Megoldási javaslat: A KEMCS civil tagjai azt javasolják, hogy a központi beszerző szervezetek nagy értékű, egy teljes piaci szegmenst lefedő keretmegállapodást ne köthessenek egyetlen ajánlattevővel (például a kormányközeli vállalkozó, Balásy Gyula cégeivel a kommunikációs és rendezvényszervezési tenderek esetén).Ha mégis ez történne, akkor részletes, nyilvános piaci elemzéssel támasszák alá az ilyen keretmegállapodások alapján kötött egyedi szerződések reális, piaci áron való teljesülését. Emellett a civilek arra is javaslatot tettek, hogy a központi beszerző szervezetek hozzák nyilvánosságra, hogy az egyszereplős keretmegállapodásokban részvevők a tényleges teljesítés során melyik alvállalkozójukat mekkora részben vonták be a teljesítésbe.5. A közbeszerzésen kívül eső beszerzések nyilvánossá tételeKorrupciós kockázat: Egyes esetekben az állami szervezetek mentesülhetnek a közbeszerzési törvény (Kbt.) alkalmazása alól. Erre jó példa a 600 milliárd forint értékben kormányközeli építőipari cégektől vásárolt iroda-komplexum beszerzése is, amelynek részletei nem ismertek.Megoldási javaslat: A KEMCS civil tagjai szerint a társadalom korrupciós érzetet csökkentené, ha a közbeszerzésen kívül eső beszerzések adatai is elérhetőek lennének. Ezért azt javasolják, hogy - a védendő adatok és információk nyilvánosságra hozatala nélkül - készüljön publikusan elérhető nyilvántartás a Kbt. alól mentesített beszerzésekről is (legalább a bizottsági döntés napja, az ajánlatkérő neve, a beszerzés tárgyának rövid meghatározása, illetve a szerződés értéke megadásával.).Katus EszterA nyitókép illusztráció/Átlátszó montázs. (A cikk szerzője a Korrupcióellenes Munkacsoport tagja az Átlátszó delegáltjaként) | Öt javaslat a civil árnyékjelentésből, amelyekkel csökkenteni lehetne a korrupció kockázatát Magyarországon | A Korrupcióllenes Munkacsoport civil tagjai 37 konkrét javaslatot rögzítettek az állami oldal által leszavazott jelentéstervezetükben, mi most ezekből mutatunk | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2025/05/06/ot-javaslat-a-civil-arnyekjelentesbol-amelyekkel-csokkenteni-lehetne-a-korrupcio-kockazatat-magyarorszagon | 2025-05-06 14:37:20 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Külügyminisztérium és az Economica Hungaria Alapítvány is titkolja, hogy kik, mire és milyen összegű támogatást kaptak a Drávaszögi Gazdaságfejlesztési Program keretében. Pedig a programra elvileg már 9 milliárd forintot elköltöttek a magyar adófizetők pénzéből. A Külügyminisztérium szerint a pályázatok és a nyertesek fent vannak az alapítvány honlapján, csakhogy ez nem igaz. Az alapítvány pedig úgy véli, mivel Horvátországban alapították és ott is működik, nem vonatkozik rá a magyar adatszolgáltatási kötelezettség.Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár március 17-én arról számolt be a Facebookon, hogy a Drávaszögi Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően több mint 9 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg a horvátországi magyarok.A poszt szövege szerint "a 2010-es évekig vajmi kevés figyelem jutott a Horvátországban élő magyarokra. Azóta viszont nagyot fordult velük a világ: Jankovics Róbert vezetésével kezükbe vették sorsuk irányítását, ütőképes politikai erővé kovácsolódtak, s a magyar kormánnyal karöltve óvodákat, iskolákat, kollégiumokat, kulturális és sportlétesítményeket építettek vagy újítottak fel. A Drávaszögi Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően gazdasági erejüket is jelentősen növelték:eddig több mint 9 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg,főleg a mezőgazdaság területén, ami itt is a vidéki magyar élet alapját adja" - írta az államtitkár.Szerettük volna megtudni, hogy pontosan milyen beruházások valósultak meg a magyar adófizetők pénzéből, ezért közadatigénylésben kértük ki, hogy mely cégek/szervezetek pontosan milyen projektre, milyen összegű támogatást kaptak a magyar államtól a Drávaszögi Gazdaságfejlesztési Program keretében.A Külügyminisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy"a pályázati felhívások és a nyertesek megtalálhatók az operatív kezelést végző szervezet honlapján".Csakhogy "az operatív kezelést végző szervezet", azaz az Economica Hungaria Alapítvány oldalán nem szerepelnek a nyertesek - csupán anonim módon:Vagyis, ez alapján nem lehet megmondani, hogy kik, mire és milyen összegű támogatást nyertek.Mivel úgy véljük, hogy az adófizetőknek joguk van tudni a részleteket, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulunk az ügyben.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Nem vonatkoznak rájuk a magyar törvényekKérdéseinkkel megkerestük az Economica Hungaria Alapítványt is, amely közölte, hogy "az Economica Hungarica Alapítvány a Horvát Köztársaság Alapítványokról és Alapokról szóló törvény (Zakon o zakladama i fundacijama Republike Hrvatske) rendelkezései szerint létrehozott jogi személy. Az Alapítvány tevékenységét a Horvát Köztársaság területén, a horvát törvények és egyéb vonatkozó pozitív rendelkezések betartásával végzi.A fentieknek megfelelően az Alapítvány nem tartozik "Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény" hatálya alá, mivel az nem vonatkozik a Horvát Köztársaságban alapított és tevékenységüket Horvátország területén folytató jogi személyekre."Ennek megfelelően nem adtak lapunknak tájékoztatást sem közadatigénylés, sem "sima" sajtómegkeresés keretében.Az alapítvány honlapján található információkból annyi azért kiderült, hogy többek között mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tárgyi eszközök, immateriális javak és forgó eszközök beszerzésére, élelmiszeripari termékek előállítására, vagy épp mezőgazdasági termékek védjeggyel való ellátásának támogatására is lehet(ett) pályázni.A hivatalos leírás szerint az Economica Hungarica Alapítvány feladata a magyarlakta területek gazdaságfejlesztésének ösztönzését szolgáló program koordinációja Horvátországban. Az alapítvány oldalán az áll, hogy a szervezet hivatott mind a mezőgazdasági, mind a vállalkozói szféra fennmaradásában és erősödésében Eszék-Baranya, Vukovár- Szerém és Verőce-Drávamente megyék területén. A megjelölt területek fejlesztésében bejegyzett mezőgazdasági és egyéb vállalkozások támogatása céljából az Economica Hungarica Alapítvány pályázatokat ír ki.A magyar óvodások létszámát is titkoljákNem jutottunk sokkal többre akkor sem, amikor annak próbáltunk utánajárni, hogy mennyi magyar óvodás jár azokba a horvátországi létesítményekbe, amelyeknek az építésére 1,3 milliárd forint közpénzt adott a magyar állam.A hivatalos írásbeli megkereséseinkre ugyanis egyik illetékes, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és az Európa AP Egyesület sem reagált, a helyszínen pedig először kitessékeltek minket az egyik (pélmonostori) épületből, a másik kettőbe pedig már be sem engedtek.Katus EszterCímlapkép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022. januárjában. (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt) | Nem árulja el a Külügyminisztérium, kiknek és mire adtak 9 milliárdot Horvátországban | A Drávaszögi Gazdaságfejlesztési Program keretében a magyar adófizetők pénzéből végeztek mezőgazdasági beruházásokat horvátországi magyarok. A nyertesek listájá | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/05/07/nem-arulja-el-a-kulugyminiszterium-kiknek-es-mire-adtak-9-milliardot-horvatorszagban | 2025-05-07 13:04:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Négy cég jelentkezett az Országos Akkreditált Vizsgaközpont épületeinek átalakítására kiírt tenderre, ebből kettő drágábban, egy pedig olcsóbban vállalta volna a munkát, mint Mészáros Lőrinc építőipari cége, a ZÁÉV Zrt. Az olcsóbb ajánlatot adó EB Hungary Invest Kft.-t azonban kizárták arra hivatkozva, hogy a műszaki ütemtervük nem felel meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak. Így a ZÁÉV 3,89 milliárdos ajánlata lett a befutó. A cég alvállalkozóként bevonja Mészáros János egyik fiának cégét is. A beruházást a tervek szerint uniós forrásokból állják majd.Az Országos Akkreditált Vizsgaközpont átalakítására írt ki közbeszerzési eljárást az állami tulajdonú IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Nonprofit Zrt. tavaly novemberben. A tender eredményét most hozták nyilvánosságra az uniós közbeszerzési értesítőben. Ez alapján a nyertes a ZÁÉV Építőipari Zrt. lett nettó 3,89 milliárdos ajánlattal. Bár az EB Hungary Invest Kft. 51 (opciós tételek nélkül 61) millió forinttal olcsóbb ajánlatot adott, őket kizárták a versenyből.A nyertes cég feladata lesz az Országos Akkreditált Vizsgaközpont budapesti, Szőlőkert utcai épületeinek és külső területeinek átalakítása abból a célból, hogy alkalmasak legyenek 148 illetve 170 fő egyidejű vizsgáztatására. Ehhez többek között előadótermeket, irodákat, képzésére alkalmas helyiségeket, vizsgaműhelyeket, laborokat, raktárakat és kiszolgáló épületeket alakítanak ki.A beruházást a tervek szerint uniós támogatásból (RRF-2.2.3-22-2022-00001), az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze program keretében állják majd.Az RRF programot 2021-ben hozták létre, és teljesítményalapú támogatásokat nyújt a tagállamoknak a megállapodott reformok és beruházások végrehajtásához. Az RRF esetében az Európai Unió utólag finanszírozza a projekteket, és csak akkor, ha azok teljesen befejeződtek. A kifizetéseket gátolja, hogy a magyar kormány nem teljesítette a jogállamisági feltételeket.Az IKK Innovatív Kft. felhívására 4 - opcióval növelt - nettó árajánlat érkezett:az EB Hungary Invest Kft. és az In-West Kft. közösen - nettó ajánlati ár: 3 851 622 181 Ft,ZÁÉV Építőipari Zrt. - nettó ajánlati ár: 3 903 308 899 Ft,Unitrust Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. - nettó ajánlati ár: 4 258 907 451 Ft,SIVA-GROUP Vállalkozásfejlesztő és Tanácsadó Zrt. - nettó ajánlati ár: 4 598 471 762 Ft.Ez alapján az EB Hungary Invest Kft. és az In-West Kft. párosa adta a legolcsóbb ajánlatot, ez azonban érvénytelen lett. Az ajánlatkérő hivatalos idnoklása szerint"az EB Hungary Invest Kft. benyújtotta a pontosított műszaki ütemtervet, de a Bíráló Bizottság műszaki, szakmai szakértelemmel rendelkező tagja megállapította, hogy a szakmai ajánlat részeként benyújtott műszaki ütemterv" egyes mérföldkövek esetében "továbbra sem felel meg az eljárást megindító ajánlati felhívásban és a szerződéstervezetben foglaltaknak a hiánypótlást követően sem".Az EB Hungary előzetes vitarendezési kérelmet adott be, amelyben kérte, hogy az ajánlatkérő vonja vissza a korábban megküldött összegzést, az ajánlatukat fogadják el érvényésnek, és hirdessék ki őket nyertesnek. Ezt az ajánlatkérő elutasította.Az EKR-be feltöltött dokumentum szerinta ZÁÉV végül (opciós tételek nélkül) nettó 3 894 074 809 forintos árajánlattal nyertaz EB Hungary Invest 3 832 503 003, az Unitrust Zrt. 4 236 869 750 és a SIVA-GROUP Zrt. 4 571 157 808 forintos ajánlatával szemben. (Utóbbi kettőt érdemben nem is vizsgálta a kiíró.)Mészáros Dávid cége alvállalkozó leszA ZÁÉV alvállalkozóként bevonja a SolarGo Napelem & Klíma Kft.-t, amely 77 881 496 forintot fog kapni a munkájáért. A cég Mészáros Lőrinc testvérének, Mészáros János egyik fiának a résztulajdonában áll.Ahogy azt a Szabad Európa korábban megírta, Mészáros Dávid korábban Puskás akadémista volt, cége, a SolarGo pedig szerepel(t) az állami finanszírozású napelemprogramot megvalósító cégek között is.A ZÁÉV nem először nyert már úgy, hogy az olcsóbb ajánlatot adó cégek kiestek előle. Az MCC egyik tenderét például úgy húzták be, hogy 11 jelentkezőből ötöt kizártak főként arra hivatkozva, hogy aránytalanul alacsony árakat ajánlottak meg:Katus EszterNyitókép: Mészáros Group/Átlátszó montázs | Milliárdos megbízást kapott Mészáros ZÁÉV-je, az olcsóbb ajánlatot adó céget kizárták | Az EB Hungary Invest Kft. 3,8 milliárdos ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a kiíró, így a Mészáros-cég 3,9 milliárdos ajánlattal lett befutó. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/05/12/milliardos-megbizast-kapott-meszaros-zaev-je-az-olcsobb-ajanlatot-ado-ceget-kizartak | 2025-05-12 13:52:02 | true | null | null | atlatszo.hu |
A városok kulturális önazonosságának védelme, a túlnépesedés megállítása - ilyen és ehhez hasonló indokokkal magyarázzák a készülő településvédelmi szükségességét, de a tervezet mögött választási megfontolások is állhatnak. A KSH adatai és az elmúlt két választás eredményei alapján azt láthatjuk, hogy a Fidesznek nem kedvez a fiatalabb, mobilabb családok "kiköltözése" a Pest megyei és nyugat-magyarországi kisebb településekre, a dinamikusan növekvő városokban 2022 és 2024 között jelentősen csökkent a kormánypártok támogatottsága.Az elmúlt időszakban több kormánypárti politikus is beszélt arról, hogy egy úgynevezett településvédelmi törvénnyel valamilyen módon korlátozni készülnek a magyar állampolgárok költözését, ingatlanvásárlását. Az ügyben leginkább Navracsics Tibor volt aktív, aki szerint egyes kistelepüléseken szükség lehet a beköltözés korlátozására, egyrészt a túlterhelt infrastruktúra kímélése, illetve a települések "helyi önazonosságának védelme" érdekében. Navracsics főleg a budapesti agglomerációt, a Velencei-tó és a Balaton környékét, és általában a szerb és sváb falvakat említette példaként.Nem tudtak lépést tartani a növekedésselEgyelőre még nem tudni, hogy a településvédelmet milyen módon képzelik el. Több felvetés is napvilágra került, a legdurvább változat szerint egyenesen megtiltanák egyes városokban az ingatlanvásárlást azoknak, akik nem ott élnek. Navracsics később ettől viszakozott, de benne maradt a pakliban, hogy az önkormányzatok jogát kiterjesztik az ingatlanszerzés korlátozása érdekben, a beköltözőket megadóztatják, vagy lehetővé teszik a lakcímlétesítés feltételhez kötését, illetve elővásárlási jogot vezetnek be.Bár a magyar népesség folyamatosan csökken, a belső migráció miatt egyes településeken dinamikusan növekszik a népesség, ami valóban okoz problémákat.A leglátványosabb népességrobbanás a Pest megyei agglomerációban következett be.Ide igyekeznek elsősorban azok a magasabb jövedelmű emberek, akik például Budapestről szeretnének családiasabb környezetbe költözni. Érd lakossága például 1990 óta 43 ezerről több mint 73 ezerre nőtt, amivel a helyi infrastruktúra nehezen tudott lépést tartani: az érdi polgármester már 2023-ban jelezte, hogy a megnövekedett népességet nem mindig tudja ellátni az ivóvízhálózat, emellett egyre nagyobbak a várólisták az iskolákban, az orvosi rendelőkben, gyakoriak a forgalmi dugók és nincs elég parkolóhely.Az alábbi térképen mutatjuk, hol találhatók Magyarország gyarapodó települései:Nem a Fidesznek kedvező trendekUgyanakkor a költözés korlátozásának közvetlen politikai vonatkozásai is lehetnek. A 2024-es önkormányzati és EP-választásokon a Fidesz fontos pozíciókat vesztett a kisvárosokban. Ennek egyik látványos eredménye volt, hogy Magyarország egyik gyorsan növekvő régiójában, a budapesti agglomeráció több városát is elbukták a kormánypártok: Ócsán, Solymáron és Törökbálinton független jelöltek leváltották a régóta hivatalban lévő fideszes polgármestert, Fóton és Tökölön pedig a visszavonuló fideszes polgármester utódja maradt alul a civil jelöltekkel szemben.De a Nemzeti Választási Iroda településszintű adatai alapján nemcsak a polgármester-választásokon szerepeltek rosszul a kormánypártok, hanem az EP-választásokon is. Ha összehasonlítjuk a Fidesz a 2022-es országos és a 2024-es EP-listás szavazás eredményeit, azt látjuk, hogy az agglomeráció városaiban rendre 10 százaléknál is többet vesztett a Fidesz.Az alábbi térképen mutatjuk, településenként hogyan változott a kormánypártok támogatottsága:Az ország többi részén hasonló trendeket látunk: általában a növekvő lakosságú településeken jobban csökkent a kormánypártok szavazataránya, mint a stagnáló vagy csökkenő lakosságú településeken.Tavaly csaknem minden településen rontott a Fidesz 2022-höz képest: a településszintű adatok alapján egy átlagos magyarországi településen (a budapesti kerületeket is beleszámolva) 8,971 százalékkal csökkent a támogatottsága.Ennél az átlagnál jellemzően nagyobbat esett a Fidesz támogatottsága a növekvő lakosságszámú településeken.A népességnövekedés és a Fidesz-eredmény közötti összefüggést az alábbi ábrán mutatjuk.A legnagyobb halmazt azok a települések alkotják, ahol 2024 és 2022 között csökkent a népesség, és a Fidesz támogatottsága is - ez nem meglepő, hiszen Magyarország népessége csökken.A második legnagyobb halmazt a növekvő lakosságú és a Fidesztől elmozduló települések jelentik.Jóval kevesebb olyan várost találni, ahol csökkent a lakosság és nőtt a Fidesz-szavazók aránya, a legkisebb pedig azoknak a településeknek a csoportja, ahol a lakosság és a Fidesz százalékos aránya is nőtt.Visszatérve a növekvő lakosságú, a Fidesztől távolodó településkre: tendencia, hogy a dinamikusan növekvő településeken az átlagos 8,971 százaléknál nagyobb arányban csökkent a Fidesz támogatottsága. A szélsőértékek persze olyan mikrofalvak, ahol egy-két ember elköltözése is már statisztikailag jelentős hatású (például Kisvásárhely, ahol 51,3 százalékkal nőtt a lakosság, és 36,9 százalékkal csökkent a Fidesz támogatottsága).De ha ezeket kivesszük, és csak a közepesnél nagyobb településeket nézzük, a tendencia méglátványosabb: különösen feltűnők az agglomeráció települései (Nagytarcsa, Mogyoród, Szada, Erdőkertes), ahol rendkívül gyors (2 év alatt 8-10 százalékos) népességnövekedés mellett több mint 10 százalékot vesztettek a kormánypártok.Célkeresztben a pesti és győri agglomerációA főváros körüli kisvárosok nagy részében az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent a Fidesz-szavazók aránya. Azokban az agglomerációs városokban, ahol a népességnövekedés 5 százalék felett volt, kivétel nélkül az országos átlagnál rosszabbul szerepeltek a kormánypártok.Az agglomeráció mellett Győr-Moson-Sopron és Fejér megyék gyorsan növekvő településein is az átlag feletti mértékben csökkent a Fidesz támogatottsága. A Győrt körülvevő települések több választókerület között oszlanak fel, amelyeket 2022-ben még több mint 50 százalékos eredménnyel vitt el a Fidesz-KDNP. Győr városában azonban, Pintér Bence polgármestesége óta egy friss felmérés szerint bezuhant a kormánypártok támogatottsága, így a kormánypártok joggal tarhatnak attól, hogy a megyeszékhely magával húzza az agglomerációt is - például a városból kiköltözők szavazása miatt.Fejér megyében több növekvő lakosságú települést találunk a Velencei-tó környékén, ahol csökkent a Fidesz támogatottsága - Navracsics ezt a térséget konkrétan megnevezte, mint olyan régiót, ahol meg kell állítani a népességrobbanást.Az itteni választókerületek (Fejér 2. és 3. OEVK-k) szintén fideszes fellegvárak, de Székesfehérvár (részben a Fejér 1., részben a 2. OEVK-hoz tartozik) már a többi megyeszékhelyhez hasonlóan ingadozik.A TISZA Párt feltűnése óta megjelent közvélemény-kutatások sorra azt mutatják, hogy az ellenzéki párt megelőzte a Fidesz-KDNP-t a magasabb keresetűek, a dipomás és érettségizett szavazók, illetve a fiatalok körében. Épp ezek azok a rétegek, akik nagyobb eséllyel költöznek, míg a kormánypárt bázisát alkotó idősek és alacsonyabb jövedelmű szavazók kevésbé mobilak. Korábban írtunk róla, hogy a TISZA szigetek sűrűsége feltűnően nagy az agglomerációban, ami összefügg egy új, nagyrészt ellenzéki érzelmű vidéki középosztály emelkedésével.A tavalyi önkormányzati választási eredmények alapján elsősorban önkormányzati szinten lehet félnivalója a kormánypártoknak a demográfiai változásoktól - ha erre lehetőséget kapnak, nem lenne meglepő, ha több megmaradt fideszes városvezető a beköltözési tilalomhoz nyúl, hogy megvédje a székét.Önmagában a belső migráció valószínűleg nem fordíthat meg olyan egyéni választókerületeket, mint például a Győr-Moson-Sopron 03. OEVK, ahol legutóbb 70 százalék feletti eredménnyel nyert a fideszes jelölt, de például a Fejér megyei 2. választókerületben már rezeghet a léc, Pest megyét pedig könnyen elvesztheti a Fidesz. | A fideszes jelölteket segítheti az úgynevezett településvédelmi törvény | Térképen mutatjuk, miért kedvezne a Fidesznek, ha bevezetnék az ingatlanvásárlást korlátozó törvényt a kistelepüléseken. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2025/05/13/a-fideszes-jelolteket-segitheti-az-ugynevezett-telepulesvedelmi-torveny | 2025-05-13 09:35:11 | true | null | null | atlatszo.hu |
"A Karácsony-féle vezetést nem nagyon kavarta fel, hogy a vád szerint a Fidesz idejében bűnözők jutottak be Budapest egyik legjelentősebb cégébe, akiket bilincsben vittek el. Egy árva sajtótájékoztatót sem tartottak az esetről" - írja Ács Dániel a BKV-vezér bukásához vezető tegnapi cikkében. Az Átlátszó korábbi cikkéből kiderül, hogy nem csak hogy nem kavarta fel a Karácsony által vezetett Városházát a számlagyáras ügy, hanem két évvel a botrány kirobbanása után is szerződtek a szóban forgó informatikai céggel.A Főváros, illetve vagyonkezelője (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ) 2023. áprilisában írt ki pályázatot két külön tevékenységre: az egyik felhívás a közvilágítási oszlopokon elhelyezhető reklámcélú eszközök elhelyezésére vonatkozott, a másik pedig a közvilágítási oszlopokon közlekedési adatokat mérő berendezések telepítését célozta.Mindkét tevékenység esetében 1-1 pályázó nyújtott be ajánlatot: a reklámfelületek haszonbérletére a korábbi bérlő ESMA Reklám Zrt., a közlekedési adateszközök telepítésére pedig a Sys IT Network Zrt. tett ajánlatot - vagyis az a cég, amelynek jogelődjét az elmúlt évtized talán legnagyobb fiktív számlagyáras bűncselekményével vádolják.A Fővárosi Önkormányzat Vagyongazdálkodási Főosztálya előterjesztésében azt javasolta a közgyűlésnek, hogy fogadják el érvényesnek a pályázatot. A május 24-én megtartott fővárosi közgyűlés azonban nem támogatta egyhangúlag az előterjesztést. A szavazás előtti felszólalásában Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester azt kérte, hogy a pályázatot nyilvánítsák eredménytelennek."Legfőképpen a Sys IT Network, ami ugye a Sys IT Service Kft jogutódja, akiket számlagyárral, több mint 4 milliárd forintnyi károkozással vádolnak a mai napig. Letartóztatásban vannak az akkori tulajdonosok, vezetők . A mostani szerepvállalása a BKV informatikai rendszerének működésében is kérdéses, a tulajdonosi köre is kérdéses, tehát ne engedjünk be ilyen terhelt cégeket még a BKV informatikai rendszerének működtetése mellé ebbe az iparágba, ha lehet" - mondta Baranyi.Felszólalását némi zavar követte, majd a közgyűlés nem szavazta meg az előterjesztést. Baranyi Krisztina és hat DK-s képviselő nemmel szavazott, Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármester tartózkodott, három képviselő pedig nem szavazott. Ennek ellenére Karácsony Gergely 2023. júliusában saját hatáskörben mégis a pályázat érvényessége mellett döntött.Ahogy akkor megírtuk, a pályázat ráadásul több sebből vérzett, például egy jogi konstrukcióval kikerülték a koncessziós eljárás lefolytatásának kötelezettségét, és a jóval szigorúbb eljárás helyett csak egy "sima" pályázatot írtak ki.Érdekesség, hogy a fővárosi pályázatban érintett cégek többségének ugyanaz a székhelye: az ESMA Zrt., a Sys IT Network, a BKV reklámhelyeit értékesítő Peron Reklám Kft., az ESMA-t tulajdonló Garancsi-cég (GAR-DAM Zrt.) székhelye egyaránt a 1139 Budapest, Fáy utca 20. A tulajdoni lap szerint az épületet tulajdonló cég többségi tulajdonosa Bleuer István, az ESMA Zrt. korábbi tulajdonosa. A Fáy utca 20. szám alatt székel még Honduras tiszteletbeli konzulja is, aki szintén nem más, mint Bleuer István.Karácsony Gergely főpolgármester tegnap felmentette tisztségéből Bolla Tibort, mert "a fővárosi cégvezetőknek nem pusztán jogszerűen kell eljárniuk, de nem adhatnak okot olyan látszatra sem, hogy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt alakokkal mutatkoznak."A bukás előzményeiA számlagyáras botránnyal az elmúlt években sokat foglalkozott a magyar sajtó. A 444 tegnapi cikke azt mutatta be, hogy Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója szoros, személyes és üzleti kapcsolatot is ápolt a szóban forgó informatikai vállalat illetve a bűnszervezet irányítójával, F. Zsolttal.Mint írják, F. Zsolt a BKV-ba beépült céget, a Sys IT Services Kft.-t nem vette a nevére, strómanok segítségével irányította. A bűncselekmény leegyszerűsítve arról szólt, hogy a Sys túlárazta a munkát, az extraprofitot pedig fiktív alvállalkozói szerződésekkel kiszívta a BKV-ból, a valós munkát pedig kiszervezte a T-Systemsnek. Aki rálátott a tevékenységükre, azokat lefizették vagy bevonták az üzletbe.F. Zsoltra és feltételezett társaira 2021-ben egy országos akcióban, nyolcvan helyszínen, 250 fővel csapott le a NAV kommandója, a Merkúr bevetési csoport és a TEK. Egy nappal azelőtt, hogy a NAV bejelentette az akciót, a céget Tasnádi László, volt belügyi államtitkár vette át. (Tőle tavaly novemberben Csányi Sándor vásárolta meg a céget.)A számlagyáras ügyben készült lehallgatási jegyzőkönyvekből egyebek mellett az is kiderült, hogyan irányítja a pályázati pénzeket Pest megyében Bajor Gergő, Rétvári Bence fideszes képviselő jobbkeze:Fülöp OrsolyaNyitókép: Budapest, 2022. december 14., Karácsony Gergely fõpolgármester (j) és Kiss Ambrus (független) általános fõpolgármester-helyettes a Fõvárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2022. december 14-én. MTI/Kovács Attila | A Bolla-ügyben is szereplő számlagyáras céggel még 2023-ban is szerződött a Főváros | A Városháza két évvel a számlagyáras botrány kirobbanása után is szerződött a szóban forgó informatikai céggel, a közgyűlés döntése ellenére. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2025/05/13/a-bolla-ugyben-is-szereplo-szamlagyaras-ceggel-meg-2023-ban-is-szerzodott-a-fovaros | 2025-05-13 12:53:03 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Országgyűlés Hivatala éves szinten több tíz milliárd adóforintból működik, így bőven futja többek között felújításokra is. Most épp egy konyhát építenek át összesen nettó 246 millió forintért. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás meghívásos volt, és egy kivétellel ugyanazokat a cégeket kérték fel ajánlattételre, mint év elején a tanácsterem és kapcsolódó helyiségeinek felújítására kiírt 300 milliós tenderen. A nyertes mindkét alkalommal a Főszerép Szerelő-Építő Kft. lett, amely eddig csak a Országgyűlés Hivatalától nyert el közpénzes megbízásokat.Három éve százmillióért vásárolt magának új autókat a Kövér László (Fidesz-KDNP) által írányított Országgyűlés Hivatala, de ugyanebben az évben közel félmilliárd forintért mobilokat és előfizetéseket is vettek. Egy évvel később pedig több tucat nagy felbontású kamerát is beszereztek. Persze mindez csak néhány kiragadott tétel a hivatal bevásárlólistájából, amelyben idén egy főzőkonyha és egy tanácsterem felújítása is szerepel.Az Országgyűlés Hivatala április elején írt ki közbeszerzési eljárást főzőkonyha felújítására. A tender meghívásos (Kbt. 115-ös) volt, így csak az az öt cég tehetett árajánlatot, amelyeket erre felkértek. Az ajánlattevők között 3 budapesti, egy zalaegerszegi és egy szentendrei cég volt. A nyertes a fővárosi Főszerép Szerelő-Építő Kft. lett, amelynek az MG Építész Tervező és Szolgáltató Kft. (19,5 millió forintos) tervei alapján kell dolgoznia.Az Országgyűlés Hivatala az Országgyűlés szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait látja el. Segíti az Országgyűlés, a tisztségviselők, a bizottságok és meghatározott feladatkörökben a képviselők munkáját. A Hivatalban a legfrissebb adatok szerint 1132 fő dolgozik, ami havonta 1 143 179 000 forintba kerül. A Hivatal éves szinten több tíz milliárd forintból működik.A cég feladata lesz a Barankovics István Irodaházban (Széchenyi rkp. 19.) a főzőkonyha teljes körű felújítása, a főzőkonyhához tartozó új tűzjelző rendszer kiépítése, a főzősziget felett aktív oltórendszer kiépítése és engedélyeztetése, valamint különböző konyhai berendezések leszállítása és telepítése. A nyertesnek továbbá 1 évig teljes körű karbantartási szolgáltatást kell nyújtania. A konyha alapterülete 230 m2, ahol legalább 300 adagos konyhai főzőkapacitással kell számolni.A felkért cégek a Fővárosi Építő Zrt., a FORT-BAU Zrt., a Főszerép Szerelő-Építő Kft., a FLOORSTORE kft. és a Belvárosi Építő és Szolgáltató Kft. voltak. Utóbbi két társaság 300 millió forint feletti ajánlatot adott, ami azért furcsa, mert Kbt. 115-ös eljárást csak 300 millió forint alatti építési beruházásokra lehet kiírni. Vagyis, ha a kiíró ezt az eljárástípust választja, akkor nagy valószínűséggel előzetesen 300 millió forint alá becsüli a munkálatok értékét.A legolcsóbb ajánlatot: nettó 246 366 027 Ft (tartalékkerettel: 258 503 963 Ft) a Főszerép Kft. adta, így ők lettek a befutók.Őket követte második legjobb ajánlattal a FORT-BAU Zrt. (261 869 500 Ft) illetve a Fővárosi Építő Zrt. (271 802 222 Ft).A Weiser Tamás tulajdonában álló Főszerép már otthonosan mozog az Országgyűlés Hivatalában, hiszen korábban két megbízást is kapott ott.Olcsóbban kezdték, drágábban fejezik be2022-ben a szociális helyiségek átalakítását végezhette el a Főszerép szintén egy Kbt. 115-ös eljárás keretében. Akkor mindössze ketten indultak ellenük, de egy céget kizártak, a másik pedig kicsivel (781 ezer forinttal) drágább ajánlatot adott.Majd idén januárban a tanácsterem és kapcsolódó helyiségeinek felújítását bízták rájuk. A Főszerép a meghívásos tender során egy kivételével ugyanazokkal a cégekkel versenyzett, mint a konyha esetében: a Fővárosi Építő Zrt.-vel, a FORT-BAU Zrt.-vel és Belvárosi Építő és Szolgáltató Kft.-vel. Az ötödik cég akkor az IM PRODUCT Kft. volt, amely - hasonlóan a Belvárosi Építő és Szolgáltató Kft.-hez - 300 millió forint feletti árat ajánlott meg.A nyertes cégnek a Barankovics István Irodaház 1. számú, 106 fős tanácstermét és a működéséhez szükséges kapcsolódó tereket, helyiségeket, vizesblokkokat kell felújítania, ami magába foglalja a belsőépítészeti, épületgépészeti és épületvillamossági, épületautomatizálási feladatokat, valamint a kialakításhoz szükséges építészeti feladatokat és az új tűzjelző rendszer kiépítését is.Érdekesség, hogy menet közben mindkét kivitelezés megdrágult: előbbi 93,9 millióról 98,7 millióra, míg utóbbi 297,5 millióról 315,5 millió forintra. Így pedig az összegek meghaladják szinte az összes cég által eredetileg megajánlott (magasabb) árat.A Főszerép ráadásul 10 éves fennállása óta csak a Országgyűlés Hivatalától nyert el közbeszerzési eljárást, egyetlen más állami szervezettől sem. A cégadatbázis szerint a 3 fővel működő vállalkozás évi nettó 300-500 millió forint közötti forgalmat bonyolít, amiből az adózott eredmény 50-100 millió forint.Katus Eszter | Negyedmilliárdot költ konyhára, 300 milliót tanácsteremre Kövér László hivatala | Az Országgyűlés Hivatala mindkét esetben meghívásos tenderrel kereste a kivitelezőket, és a nyertes is ugyaza, a Főszerép Kft. lett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/05/14/negyedmilliardot-kolt-konyhara-300-milliot-tanacsteremre-kover-laszlo-hivatala | 2025-05-14 07:11:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Összesen 125 milliárd forintra szerződött 2019-ben és 2022-ben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Balásy Gyula érdekeltségeibe tartozó cégekkel, leginkább kormánypropaganda terjesztésére. Meg akartuk tudni, hogy kiknél hirdettek, de ezért perelnünk kellett, mert azt válaszolták a közadatigénylésünkre, hogy a kért dokumentumok "a Hivatalnál nem állnak rendelkezésre". Aztán nagy nehezen mégiscsak előkerültek, miután megnyertük az értük indított pert."Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 11., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 19." - hivatalosan így határozzák meg azt a kormányzati propagandahadjáratot, amire két körben nettó 125 milliárd forintért szerződött a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal Balásy Gyula érdekeltségeivel.Az iratból nem derül ki, hogy a 19. médiahadjárat miről szólt 2019-ben. Lehet, hogy épp Brüsszelt állította meg a kormány, vagy éppen listázott valakit. A merce.hu 2019-es írása szerint akkor futott "a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről" szóló propagandakampány. A plakátok gyorsan utcára is kerültek, rajtuk az elmaradhatatlan Soros Györggyel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. Akkori cikkünk szerint arra a progandahadjáratra csak 2019 első negyedévében 10 milliárd forintot költött a kormány, és még 5,4 milliárdot egyebekre.Nem akarták kiadni az adatokatA két vizsgált keretszerződést 2019-ben és 2022-ben kötötte a Rogán Antal felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal összesen 125 milliárd forint értékben. Azt már korábban tudtuk, hogy ennek a pénznek egy része a kormánymédiánál landol, hiszen 2023-ban megírtuk: a társadalmi célú reklámként futó kampányokban 16,6 milliárd forintot hirdetett a kormány a lakájmédiánál a 2022-es választási évben. De némi apró jutott a Blikknek, a Népszavának, az ATV-nek és az RTL-nek is.Ez viszont töredéke volt a teljes költésnek, így arra kerestük a választ, pontosan hol, és mennyit hirdettek el. A Magyar Hang a napokban nyújtott be panaszt az Európai Bizottságnál, hogy az állam piactorzító módon avatkozik be a hirdetésekbe: ők úgy számoltak, mintegy 450 milliárd forint vándorolt a kormánymédiához az elmúlt közel másfél évtized alatt.Mi ebből csak a 2019-es és a 2022-es keretszerződés alapján elköltött 125 milliárd forintot vizsgáljuk. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat, azonban a Kommunikációs Hivatal válaszában az írta, hogy a "Keretmegállapodások alapján létrejött egyedi szerződések" az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerből (EKR) letölthetőek. Ez igaz is, viszont az EKR-ben szereplő dokumentumokból semmi érdemi információ nem derül ki. Még az sem, hogy milyen kampányokra locsolták el Balásy Gyula cégein, a Lounge Design illetve a New Land Media Kft.-n keresztül az adóforintokat.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Egy év pereskedés egy pendrive-ért2024 tavaszán pert indítottunk a Kommunikációs Hivatallal szemben, ami közölte, hogy "a keretszerződések mellékletét nem adja ki, amelynek része az ártáblázat, amit az üzleti titokra történő hivatkozás miatt nem kíván nyilvánossá tenni, míg az egyéb mellékletek körében bírói felhívás ellenére sem jelölte meg az elutasítás indokát, de kérte a kereset elutasítását".A titkolózás oka vélhetően az, hogy a mellékletek tartalmazzák, mely sajtótermékeknél tervezett hirdetni az állam, és azt is, hogy azok mennyi kedvezményt adtak a kampányokra.De a bíróság rámutatott: Balásy Gyula cégei közpénzt kapnak, az üzleti titokra hivatkozás ezért nem működhet.Ahogy ítéletben is szerepel: "ezen adatok nyilvánosságra hozatalát alkotmányos védelemben részesítette a jogalkotó".Ennek köszönhetően megnyertük a Nemzeti Kommunikációs Hivatal ellen indított adatpert. Nem most, hanem még tavaly novemberben, de újabb közel fél év kellett a hivatalnak az adatok átadásához, s azokat végül egy pendrive-on kaptuk meg.Tavaly mutattuk be, hogyan lett az állami kommunikációs piac megkerülhetetlen figurája Balásy. A Rogán Antal miniszter által felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 2015-től központosította a kormányzati médiaköltéseket: az első közbeszerzésen még több szereplő szerződéshez jutott, mivel a nagyon szűkös három befutó hely miatt a nagyobb ügynökségek igyekeztek konzorciumokba tömörülni. De akik nem jutottak szerződéshez az első körben, azok fokozatosan kikoptak a piacról. Tehát tenderről-tenderre szűkült a nyertes cégek köre, míg az elmúlt években már a verseny látszatát is feladva stabilan egyetlen konzorcium futott be mindig az NKOH tenderein: az állami megbízásoknak köszönhetően meggazdagodott Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. kettőse.Áramtolvaj, ezotéria és ex-RogánnéA kiperelt iratok tanúsága szerint a kampányokban az országos tévék, napi, heti és havilapok mellett 222 országos internetes, valamint több helyi híroldal, városi tévé is szerepel. A 222 internetes oldalból 59 nevezhető híroldalnak, vagyis a kormány többségében olyan platformon tervezte hirdetni a propagandát, amit ritkábban látogatnak az olvasók.Balásy Gyuláék listájába olyan, ma már elérhetetlen oldalak is bekerültek 2019-ben, melyek olvasóközönsége valószínűleg a kormánypropaganda nélkül is fideszes szavazó. Ilyen például a drot.info nevű oldal, ami az internetes archívum WaybackMachine szerint 2021 februárjában "Nem hiszed el, mit mondott az áramtolvaj Gyurcsányék videójában", és "A Gyurcsány-párti Vadai Ágnes 2013-ban a semmiből legyártott egy kampányfilmet, amiben a DK politikusai átköltött verzióban újramondják az őszödi beszédet" címmel jelentett meg írást. A portált az impresszuma szerint a ma már kényszertörlés alatt álló Pelso Média 2020 Kft. adta ki, "írásait" a kormánypárti mandiner.hu is szemlézte."Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára" - írja a kormánypárti Mediaworks az astronet.hu oldalán. Ezen az ezoterikus tartalmat kínáló oldalon is megjelenhetett Brüsszel megállítása a lista szerint. De nem maradt ki a twn.hu sem. A portált üzemeltető Top News Hungary Kft. az Opten adatai szerint 80 százalékban Rogán-Szendrei Cecília Ágnesé, aki nem csak névrokona Rogán Antalnak, hanem az exfelesége is. Az oldal érdekessége, hogy a kiadó cég évente 1,5 milliárd forintos bevételt ér el, a nyereség 1,1-1,3 milliárd forint, vagyis igazi pénznyomda a vállalkozás.Függetlenek kíméljenek, de néhány ellenzéki helyi tévé jöhetSzegeden az NMHH sajtótermék nyilvántartása szerint 20 hírportál van. Ezek közül a szeged.hu az önkormányzaté, a szeged365.hu egy magát függetlennek való oldal (két vállalkozóé), a szintén független szegeder.hu egy alapítványé, míg a szegedma.hu a kormánypárti KESMA-é. A kiperelt listába a "Hiperlokális médiumok" közé Szegedről csak a szegedma.hu fért be. Vagyis az állam Balásyék javaslatára legfeljebb az egyébként is kormányszócső szegedma.hu-n hirdethetett a szintén kormánypárti Délmagyarország mellett.A 2019-es önkormányzati választásokon ismét narancsba borult az ország, könnyebb felsorolni azokat a megyeszékhelyeket, városokat, hogy ellenzéki siker született és nem kormánypárti. Ilyen volt Dunaújváros, Eger, Érd, Hódmezővásárhely, Miskolc, Pécs, Szeged, Szombathely, Tatabánya. A városi tévék közül az Érd Televízió, Miskolci Városi Televízió, Városi Televízió Eger, Szombathelyi Televízió fért fel a listára, a többi ellenzéki városi tévé nem.A 222 tételt tartalmazó listában 84 egyértelműen kormánypárti portál szerepel, de a kormányhirdetések megjelenhettek a Centrál Médiához tartozó 24.hu különböző oldalain, az rtl.hu-n, a 444.hu-n, vagy éppen a 168ora.hu-n is. Azért a feltételes mód, mert a Kommunikációs Hivatal csak azt mutatta be, hogy Balásyék cége mely portáloknál ajánlotta a hirdetést, azt viszont nem tudják, hogy tényleges teljesítés történt-e nem tudják - szerintük ebben a kérdésben nem a 125 milliárdos szerződéseket aláíró hivatal az illetékes.A kiperelt adatok arra mutattak rá, hogy a kormányhirdetések megjelenési felületei valóban a kormánypárti médiumokhoz hajlanak, még úgy is, hogy a tényleges hirdetések összegét, a teljesítéseket a szintén Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda tudja.Tőlük is kértünk adatokat, nem kaptunk, ezért őket is bepereltük. Így végre kiderülhet, hogy a 125 milliárd forintnyi kommunikációból mennyi jutott a kormánymédiának. Ez már csak azért is érdekes lehet, mert miközben Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint Magyar Péter miatt nincs kórházfelújítás - igaz, Varga Mihály 2022-ben azt mondta, uniós forrás nélkül is folytatódik a munka - addig kormánypropagandára, a Fidesz által kijelölt épp aktuális ellenség (Soros/Brüsszel/Ukrajna) elleni uszításra mindig végtelen pénz van.Segesvári CsabaCímlapkép: Átlátszó-montázs | Rogán exfeleségének oldalát is beajánlották Balásyék a kormánypropagandához | Pert nyertünk a Rogán Antal által vezetett Nemzeti Kommunikációs Hivatal ellen a 2019-es és 2022-es propagandakampányok ügyében. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2025/05/15/rogan-exfelesegenek-oldalat-is-beajanlottak-balasyek-a-kormanypropagandahoz | 2025-05-15 10:08:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó tavaly nyáron pert indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen. Személyiségi jogi perben kérték a bíróságtól, hogy tiltsa el a hivatalt a további jogsértésektől, és kötelezze Lánczi Tamásékat bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére.Mint írták, az SZVH tavalyi "vizsgálati jelentésében" azzal vádolta meg az Átlátszót, hogykémkedtek, és tagjai egy külföldi nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózatnak,híreket hamisítottak,külföldi zsoldban állnak,hírszerzési tevékenységet folytatnak,ürügyet teremtettek Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot,valamint titkos részjelentést adtak a Sargentini-jelentéshez.Az SZVH ellenkérelmet adott be a bíróságra, és kérte a per megszüntetését vagy a lap keresetének elutasítását. Láncziék szerint az Átlátszó megalapozatlanul indította a pert. Azt állítják, nem sértették meg az Átlátszó személyiségi jogait, ugyanis "a sérelmezett közlések megtétele a hivatalnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben végzett elemzésen nyugvó jelentése keretében, illetve közérdeklődésre számot tartó, közéleti témában történt. A közléseknek pedig olyan ténybeli alapja van, amire tekintettel a közlések nem valótlan tényállítások, hanem valós tényekből levont következtetéseknek minősülnek."Az ellenkérelemben azt is állítják, hogy a Fővárosi Törvényszék nem rendelkezik hatáskörrel az ügyben, mivel nem bírálhatja felül a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységének jogszerűségét egy személyiségi jogi perben. Álláspontjuk szerint a hivatal csak azt tette, amit a szuverenitásvédelmi törvény előírt számára, ezért a személyiségi jogi perben nem járhat el a törvényszék, mert a jogszabályok felülvizsgálatára, így a szuverenitásvédelmi törvény felülvizsgálatára is kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult.Az első tárgyalást időpontját május 20-ára írták ki. | Az Átlátszó kártérítésért perli a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amiért az kémkedéssel vádolta a lapot | Lánczi Tamásék ellenkérelme szerint a Fővárosi Törvényszék nem rendelkezik hatáskörrel szuverenitásvédelmi ügyekben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/05/17/atlatszo-karterites-pe-szuverenitasvedelmi-hivatal-kemkedes/ | 2025-05-17 14:39:31 | true | null | null | 24.hu |
A Közszolgálati Döntőbizottság szerint jogszerűen járt el az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), amikor érdemtelenség miatt megszüntette Bátonyi Péter jogviszonyát - tudatta közleményében a tárca.Bátonyi munkaviszonyát a minisztérium 2024. november 25. napján érdemtelenség jogcímén, azonnali hatállyal, felmentéssel szüntette meg. A műemlékvédelmi referenst azután rúgták ki, hogy arról nyilatkozott a Partizánnak, milyen lazán kezeli a kormányzat a műemléki ügyeket. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának tetőszerkezete kiváló állapotban volt, mégis felújították, sőt ráépítettek egy üvegdobozt Matolcsy György jegybankelnök kívánságára, ehhez azonban el kellett bontani az Alpár Ignác által tervezett tetőszerkezetet, amely Bátonyi szerint szerint műemléki védelem alatt állt. Emellett beszélt az Agrárminisztérium Kossuth téri tömbjéről, a Nagykörút és az Üllői út sarkán álló Kilián- (Mária Terézia-) laktanyáról, illetve az attól néhány lépésnyire álló Heinrich-udvarról, rávilágítva a kormány, illetve a kormányközeli vállalkozók és milliárdosok összefonódásainak hátterére. Azt mondta: az építőipar fontos szereplői meg tudják kerülni a műemlékeket védő szabályozásokat és törvényeket, sőt helyenként ezt akár maga az állam is megteszi.Bátonyi a kirúgása miatt panaszt nyújtott be a Közszolgálati Döntőbizottság előtt, az ÉKM közlése szerint azonban a bizottság a panaszt elutasította. Az indoklás szerint Bátonyi nagy nyilvánosság előtt megfogalmazott nyilatkozatának szándéka arra irányult, hogy a kormányzati igazgatási szervet rossz színben tüntesse fel, és kétségbe vonja a műemléki szakterületen dolgozók szakmaiságát. "Nyilatkozatai alkalmasak voltak arra, hogy súlyosan rombolják a kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét, egyúttal a közigazgatásba vetett bizalmat" - olvasható.A döntőbizottság megerősítette, hogy amennyiben a kormánytisztviselői magatartás kimeríti az érdemtelenség jogszabályi feltételeit, úgy a jogviszonyt meg kell szüntetni. | ÉKM: jogszerű volt a Partizán-interjú miatt kirúgott kormánytisztviselő menesztése | Bátonyi Péter arról beszélt, milyen lazán kezeli a kormányzat a műemléki ügyeket. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/05/17/ekm-batonyi-peter-menesztese-partizan/ | 2025-05-17 13:21:11 | true | null | null | 24.hu |
A Reuters hírügynökség szerint László András, az állítólagos amerikai befolyásolás feltárása érdekében kinevezett magyar kormánybiztos a héten találkozott a Trump-kormányzat tisztviselőivel.A magyar küldöttség csütörtökön a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) washingtoni székhelyén kért tájékoztatást a szervezet magyarországi partnereiről és alkalmazottairól. Ez aggodalmat keltett egyes amerikai tisztviselőkben, mondván, a kért információkat az Orbán-kormány a független média és a civil szervezetek elleni fellépéshez használhatja fel, ezért a Reuters forrásai szerintelutasították az információk átadását.Az amerikai külügyminisztérium megerősítette a László és a tisztviselők, köztük Kenneth Jackson, a USAID egyik vezetője közötti, a magyar fél kérésére megszervezett találkozó tényét.László András, aki egyben a Fidesz EP-képviselője a hírügynökségnek azt mondta, egyes magyarországi szervezetek, amelyeket az USAID finanszírozott, politikai jellegűek, és nagy hatással vannak a magyar politikára. Elmondása szerint felkérte a Trump-kormányzat tisztviselőit, hogy osszák meg a Magyarországon működő szervezeteknek nyújtott amerikai finanszírozás mértékéről és céljáról szóló információkat, de további részleteket nem közölt a megbeszélésről.A Reuters szerint az amerikaiak a kérés udvarias elutasítása után azzal zárták a megbeszélést, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter vegye fel a kapcsolatot amerikai kollégájával, Marco Rubióval, hogy hivatalos megbeszélést szervezzenek az ügyben.László elismerte, hogy "bizonytalanságot és hezitálást" tapasztalt az amerikai tisztviselők körében. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kért információkat nem arra használnák, hogy egyes szervezeteket megbüntessenek, amiért amerikai támogatást kaptak. Elmondása szerint a cél a történtek megértése és a hasonló esetek megelőzése volna. | Reuters: nem kapta meg a kért információkat Orbán kormánybiztosa Washingtonban | A hírügynökség szerint a Trump-kormány tisztviselői attól tartanak: azokat a független média és a civil szervezetek elleni fellépéshez használnák fel. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2025/05/17/usaid-laszlo-andras-washington-targyalas/ | 2025-05-17 09:54:12 | true | null | null | 24.hu |
Ígérete ellenére nem kezdeményezett sajtó-helyreigazítási pert a 24.hu ellen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, noha ezt a tárca mellett Vitályos Eszter kormányszóvivő is külön bejelentette a Kormányinfón. A miniszter nem küldött helyreigazítási kérelmet lapunknak a törvényes határidőn belül azután, hogy beszámoltunk a lakásvásárlásának gyanús körülményeiről. A jelek szerint tehát a tárcavezető mégsem firtatná a bíróság előtt az állami támogatással megszerzett lakása ügyét.Nagy Mártonról még márciusban írtuk meg, hogy családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és adó-visszatérítési támogatás segítségével vásárolt meg egy 49 négyzetméteres lakást egy XII. kerületi luxus lakóparkban, és bár az állami támogatás szabályai szerint neki és családjának beköltözési kötelezettsége lett volna, valójában a II. kerületben laknak egy nagyobb, 89 négyzetméteres lakásban.Miután lapunk megbizonyosodott róla, hogy a nemzetgazdasági miniszter és családja a szabályokkal ellentétesen nem a csok segítségével vett ingatlanban él, kérdéseket küldtünk a tárcavezetőnek. Ezután a miniszter sajtófőnöke személyes találkozót kért, majd válaszokat ígért. Azonban a megbeszélt határidő lejárta előtt egy órával Nagy Márton - elébe menve cikkünknek - inkább sajtóközleményben tudatta, hogy visszafizette a csokot és az adót is.A miniszter állításának azonban - amikor megkerestük - nem volt nyoma az ingatlan tulajdoni lapján, és azt Nagy Márton a mai napig sem árulta el, hogy mikor történt meg a visszafizetés. Pedig ez nem mellékes, különösen, ha a kérdéseink hatására fizette vissza a támogatásokat, és ezért törölték az állam javára bejegyzett jelzálogjogokat, illetve az elidegenítési és terhelési tilalomról szóló bejegyzéseket.Ez akkor derülhetne ki, ha a miniszter igazolná, hogy mikor fizette vissza az állami támogatásokat, ám ezt hiába kértük tőle.A miniszter sajtófőnöke, Vers Ádám a közlemény kiadását megelőző személyes találkozón egy szóval sem említette, hogy Nagy visszafizette a csokot, pedig a találkozó másnapján hirtelen törölték a bejegyzéseket az illetékes földhivatalban. Tehát a találkozó időpontjában erről alighanem már tudnia kellett volna a sajtófőnöknek.A tárcavezető magyarázata nemcsak ezért sántít, hanem azért is, mert a II. kerületi lakását is érintő, 2017-es tűzesettel magyarázta az újabb, állami támogatású lakásvásárlását – csakhogy az adásvételre 2021-ben került sor, miközben a II. kerületi társasház két másik lakója azt állította lapunknak: a tűzeset miatt 2017-ben mindössze négy hónapra kellett kiköltözniük a házból, ahol Nagy Márton ma is él a családjával. A szomszédok szerint egyébként Nagyék a tűz után – csakúgy, mint más lakók – néhány hónap múlva visszatértek a II. kerületi otthonukba, és azóta sem költöztek el onnan.Az sem erősíti Nagy Márton állításait, hogy 2021-ben volt jegybanki alelnökként és Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadójaként a feleségével és a két gyermekével együtt miért egy 49 négyzetméteres lakásba költözött volna az addigi 89 négyzetméteresből.Mivel Nagy Mártonnál hiába érdeklődtünk az ügyben, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is kérdeztük a Kormányinfón, ám ő a nemzetgazdasági miniszter magánügyének titulálta a történteket. Egyben jelezte, szerinte nincs is ügy, mivel a tárcavezető visszafizette a támogatásokat. Csakhogy amennyiben egy miniszter állami támogatást vett fel a lakásvásárlásához, és azzal esetlegesen visszaél, az közügy.Ráadásul Gulyás arról is beszélt, hogy szerinte senkit nem ért kár, és jogellenesség sem állhat fönn, mivel Nagy Márton visszafizette a csokot, azonban az állami támogatás szabályai szerint ez nem ilyen egyszerű. Nem mindegy ugyanis, hogy valaki önkéntesen fizeti vissza a támogatást, vagy azért, mert nem tartotta be a szabályokat, és ezzel szerződést szegett.Az önkéntes visszafizetés a csok esetében – ha a vállalt gyermekek megszülettek – kamatmentes, tehát a kapott támogatás összegét kell csak megfizetni.Abban az esetben viszont, ha valaki nem teljesíti a csok feltételeit – például nem az állami támogatással vásárolt lakásban lakik a családjával –, az szerződésszegésnek minősül, és a kapott támogatást büntetőkamattal együtt kell visszafizetni.Nem kizárt, hogy az ügy további részletei a bíróságon kiderülhetnének, ám Nagy ígérete ellenére nem indított pert lapunk ellen, és a kérdéseinkre sem adott érdemi választ. Az ügyet pedig sem a kormány, sem a hatóságok nem vizsgálják. | Hiába jelentették be a Kormányinfón is, nem perelte be a 24.hu-t Nagy Márton | A nemzetgazdasági miniszter visszaélhetett az állami támogatással a lakásvásárlásakor. Erről szóló cikkünk miatt mégsem fordult a bírósághoz. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/05/15/nagy-marton-nemzetgazdasagi-miniszter-lakas-csok-ado-visszaterites-allami-tamogatas-visszafizetes-helyreigazitas-per-kormanyinfo-gulyas-gergely-vitalyos-eszter/ | 2025-05-15 05:55:09 | true | null | null | 24.hu |
Barna Zsoltot nevezte ki ügyvezetőnek a Waberer’s Rail Kft. vasúti szállítmányozó élére az egyedüli tulajdonos, az eddig inkább a kamionjairól ismert Waberer’s International Nyrt.Barna a tőzsdei fuvarozó cég elnök-vezérigazgatója, egyúttal tagja a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. igazgatóságának is. (Az MBH Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatóját ugyancsak Barna Zsoltnak hívják, de csak névazonosságról van szó.)A Waberer’s Rail Kft. eddig nem sok vizet zavart, hamarosan azonban Magyarország második legnagyobb vasúti logisztikai szolgáltatójává lép elő, hiszen tavaly karácsonykor bejelentették: adásvételi szerződést kötöttek, melynek értelmében a csoport megveszi a magyar-osztrák közös tulajdonú vasúttársaság teherfuvarozó leányát, a GYSEV Cargo Zrt.-t. Az ügyletet várhatóan az idén, még az első félévben lezárják. Ami a további terveket illeti, kétmilliárd forint körüli tőkeemelésről, illetve a tulajdonrész 70 százalékra történő emeléséről adtak ki közleményt az adásvételi szerződés aláírása után.Ez jó nagy lépés lesz, hiszen 2024-ben szabad szemmel alig látható eredményt produkált a Waberer’s Rail Kft., sőt a 2,2 millió forintos veszteség, illetve a saját tőke olvadása miatt tőkeemelésre is sort kellett keríteni. A taggyűlésről készült jegyzőkönyv szerint 100 millió forint tőkeinjekcióról döntöttek, figyelemmel az eltervezett fejlesztésekre is.Mint korábban megírtuk, az építési és közlekedési miniszter csapata csellel foglalta el a GYSEV-et, tőkeemeléssel a margóra szorította a tulajdonostárs osztrák államot, majd egy lendülettel keresztülvitte a közgyűlésen, hogy a vastagon nyereséges fuvarozó leányvállalat, a GYSEV Cargo Zrt. többségi részvénycsomagját eladják a Waberer’s csoportnak. A Waberer’s Nyrt. nem egyszerű, tőzsdén forgó logisztikai cég, tulajdonos benne a miniszterelnök veje, Tiborcz István is – nagyobbrészt a legfontosabb cégén, a BDPST Zrt.-n keresztül.Az ominózus karácsonyi GYSEV-közgyűlésen a vezető testületeket az elsöprő többség birtokában megszállták a MÁV funkcionáriusai. Úgy fest ugyanakkor, hogy a MÁV-hoz beépültek a Waberer’s emberei: az állami vasúttársaság igazgatóságának tagja a Waberer’s névadója, Wáberer György, de a cég elnök-vezérigazgatója, Barna Zsolt is benn ül a vezető testületben tavaly nyár óta. (Csak érdekességképpen: a Waberer’s Rail Kft. társügyvezetője, Tóth Szabolcs Gábor az egykori Volánbusz Közlekedési Zrt.-től igazolt át.)Megkérdeztük a Lázár János vezette minisztériumot, nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy a Waberer’s emberei ülnek az állami vasúttársaság vezető testületében is. A tárcától nem kaptunk választ, mint ahogy arra a kérdésünkre sem, hogy a két funkció időben összeegyeztethető-e, magyarul a Waberer’s vezetése mellett marad-e elegendő ideje Barna Zsoltnak az állami cégre.Az állami vasúttársaság és a magánfuvarozó közötti átjárás a kinevezések alapján – úgy tűnik – nem aggasztja az Építési és Közlekedési Minisztériumot. Az igaz, hogy amióta a MÁV Cargo Zrt.-t privatizálták, nincs a MÁV-nak szállítmányozó cége, de szakmai körökben ezzel együtt is furcsállják a felállást. Akadt olyan is, aki a MÁV privatizációjának előszelét vagy legalábbis a legjobban működő részek kimazsolázását vetítette előre ebből.Egyelőre azonban még a GYSEV Zrt. és a MÁV összegyúrásánál tartanak. Lázárék döntése nyomán a GYSEV-nek át kellett vennie a MÁV-tól 752 kilométernyi dunántúli útvonal működtetését, de a hozzátartozó személyzetet nem kívánják maradéktalanul megtartani. Egyelőre nem sikerült megegyezni sem a létszámról, sem a juttatások harmonizálásáról. A Vasutasok Szakszervezete nyílt levélben kérte Lázár közbeavatkozását. A levezetésük egyszerű: a MÁV-dolgozók munkáját átvállalják, de a dolgozókból nem kérnek, pedig jogutódlásról van szó. „A nyílt levélben foglalkoztatási garanciát kérünk, annyit, hogy két évig ne tegyék utcára az embereket” – ismertette lapunkkal az álláspontját Meleg János, a szakszervezet elnöke.Frissítünk!Cikkünk megjelenése után reagált a minisztérium a lapunk által múlt csütörtökön elküldött kérdésekre. Barna Zsoltnak az állami vasúttársaságnál és a Waberer’s magánfuvarozó cégnél egyidejűleg betöltött pozícióját firtató kérdésünkkel kapcsolatban annak közlését kérte az ÉKM, hogy szerintük nem áll fenn összeférhetetlenség. Az állami tulajdonos „Barna Zsolt úrnak az igazgatóságban vállalt munkájával – mind annak arányát, mind annak színvonalát tekintve – elégedett”. | Teljessé vált az átjárás a Tiborczhoz köthető cég és a MÁV vezetése között | A GYSEV Cargo Zrt. többségét eladták a kormányfő veje érdekeltségének. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/13/lazar-janos-mav-gysev-cargo-zrt-eladas-tiborcz-istvan-waberers/ | 2025-05-13 07:00:54 | true | null | null | 24.hu |
Az uniós nyomozók által feltárt törvénytelenségek miatt az Orbán-kormány az előző parlamenti ciklusban lemondott a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios Zrt. üzleteire szánt 13 milliárd forintos uniós támogatásról. Kivették a projekteket az Európai Bizottságnak leadandó számlacsomagból, és a magyar költségvetés állta a cechet. A kormány nem szokta kommunikálni a szabálytalanság miatt elbukott milliárdokat, de még a hézagosan kiszivárgott információk alapján is biztosra vehető, hogy összességében ennél jóval több pénzt hagyott veszni.Az biztos, hogy kivették a Európai Bizottságnak beküldött végleges számlacsomagból a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) innovációs, kutatás-fejlesztési keretének azt a részét is, amelyből Rogán Antal feltalálótársai jelentős összegekhez jutottak.A Profitrade 90 Kft. 2012 és 2015 között több mint 900 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, ám ezt a pénzt sok más támogatási projekt fedezetével együtt végül nem az unió, hanem a magyar költségvetés állta. Erről a - vélhetően - 10 milliárd forinthoz közeli extrakiadásról azonban eddig nem adtak információt a hazai adófizetőknek.Az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága a 24.hu megkeresésére most azt közölte:Miután a 2007-2013-as programozási időszak GOP-os programjai 2018-ban lezárultak, a bizottság levont minden ismert szabálytalanságot a végső elszámolásnál, beleértve a GOP-1.1.1-11-2012 felhíváshoz kapcsolódó összegeket is.A kommunikációs főigazgatóság azt is hozzátette, hogy a bizottság zéró toleranciát tanúsít a korrupció és a csalás bármilyen formájával szemben.A GOP-1.1.1-11-2012 esetében Brüsszel megalapozottan érvelhetett a csalás gyanúja mellett, hiszen az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal helyszíni vizsgálatok, házkutatások sora után zárta le a projekteket érintő nyomozását, és állapította meg, hogy összesen majdnem 10 milliárd forintot súlyos visszaélések nyomán fizettek ki a magyar cégeknek.Lapunk megkeresésére a Legfőbb Ügyészség februárban azt írta, hogy az OLAF vizsgálata, majd a magyar hatóságokhoz benyújtott feljelentése alapján a Fővárosi Főügyészség 2018-ban nyomozást rendelt el, melynek lefolytatását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályára bízta.A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával elindított vizsgálat azóta is tart.Az elmúlt hét évben a NAV nem jutott túl a felderítési szakaszon, gyanúsítotti kihallgatás eddig nem történt, pedig az OLAF vizsgálata szerint a támogatásban részesített budapesti székhelyű cégek eleve jogosulatlanul indultak a tenderen, mert ez a kutatás-fejlesztési program a vidéki vállalkozásoknak szólt.A két főszereplő, a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. és a Pillar Európa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. volt, és számos más céggel összesen 31 projekt keveredett bele az ügybe. A vizsgálat alapján a cégek azt a látszatott keltették, hogy vidéki telephelyeken működnek, és több olyan alkalmazottat, akik a valóságban fővárosi irodákban dolgoztak, úgy tüntettek fel, mintha a közép-, illetve a nyugat-dunántúli régióhoz tartozó Etyeken, Bicskén és Téten lett volna a munkahelyük. Több mint 3300 hamis, munkaszerződésekbe foglalt nyilatkozat született a telephelyekről. 2018-as cikkünk szerint emellett mesterséges alvállalkozói láncok közbeiktatásával drágították az árakat, volt, ahol 400 százalékos volt a túlárazás. Trükköztek az irodabérléssel is. Ezzel kapcsolatban bukkant fel az iratokban Rogán társainak cége is.A Profitrade 90 négy projekttel is sikeresen pályázott. Ezek között volt a MobilSign nevű aláírás-hitelesítő rendszer kifejlesztése, amelyre 256 millió forintot nyertek. A cégtulajdonos, Csík Balázs Rogán Antallal és Lengyel Csabával közösen védetett le egy elektronikus aláírási szabadalmat. A MobilSign továbbadott jogai után 2017 óta 1 milliárd 778 millió forintot fizettek ki szabadalmi díjként a miniszternek, de Rogán feltalálótársai is milliárdosok lettek.Az OLAF már a saját vizsgálata lezárása idején, 2018-ban jelezte, hogy a GOP-programban feltárt törvénysértések miatt indokolt lenne a csalásokban érintett támogatások visszafizettetése. A kormány azonban sem a sajtó akkori érdeklődésére, sem később nem hozta nyilvánosságra, hogy mi lett a támogatás sorsa, ki állta végül a cechet.Az, hogy az ügyben vizsgálat folyik, hivatalosan akkor derült ki, amikor Polt Péter 2018-ban Hadházy Ákosnak megküldött egy listát azokról a 2015 és 2018 közötti uniós programokról, amelyekkel kapcsolatban az OLAF jelzései alapján magyarországi vizsgálatok, nyomozások indultak. A legfőbb ügyész a szerteágazó GOP-os kutatás-fejlesztési fejezet mellett további 25, többnyire más uniós programhoz tartozó projektet is felsorolt.Az információk pontosítása érdekében megkerestük az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát. Azt kérdeztük a Bóka János vezette tárcától, hogy a GOP-projektek esetében végül mekkora összegű támogatást hagyott veszni a kormány, és valóban kifizette-e a teljes összeget. Mivel az Európai Bizottság tájékoztatása szerint minden visszaélés- vagy korrupciógyanús esetnél hasonló módon jártak el, és kivették az adott projekteket a támogatotti körből, azt is megkérdeztük, hány ilyen intézkedés született az elszámolásoknál, és mekkora összegről van szó. Választ eddig nem kaptunk.A magyar kormány által is elismert eset az Elios Innovatív Energetikai Zrt. ügye volt. Tiborcz István cége 2014-ben és 2015-ben összesen több mint 11 milliárd forint árbevételt produkált, és tulajdonosainak több mint egymilliárd forint osztalékot fizetett, miután az ország számos fideszes vezetésű városában új közvilágítást telepített. Az OLAF akkor is nyomozott, és a magállapításai alapján 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta.Annak ellenére, hogy Polt ebben az esetben is elismerte, hogy nyomozást indítottak az uniós hivatal feljelentése nyomán, a kormány sokáig nem vette figyelembe az unió jelzéseit. Orbán Viktor veje 2015-ben kiszállt a cégből, helyét a WHB-tulajdonos Paár Attila egyik érdekeltsége vette át, és a sajtóhírek szerint közel 3 milliárd forintot fizetett az üzletrészért. Végül 2019 elején került nyilvánosságra, hogy a kormány lemondott az Elios-közbeszerzések uniós finanszírozásáról, és azt a 13 milliárd forintos támogatást, amelyet az Európai Uniótól kértek a beruházásokhoz, itthoni költségvetési forrásból fedezik.Az azóta megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium azt állította, csak „kampányeszközként” kerülhetett elő az Elios ügye, hiszen a rendőrség nem állapított meg bűncselekményt. Palkovics Lászlóék hozzátették, hogy a költségvetést sem érte kár, mert a pályáztatásnál eleve a rendelkezésre álló keret 110 százalékát hirdették meg.Úgy tudjuk, a kormány a GOP-os projektek esetében sem ismerte el, hogy bűncselekmények történtek, miután akkoriban még épphogy elkezdődött a NAV-nál a nyomozás a költségvetési csalás ügyében. | Eltitkolták, hogy a Rogán feltalálótársait is támogató uniós programot csalásgyanú miatt nem fizette ki az unió | Az Elios-ügyhöz fogható, közel 10 milliárdos tételről soha nem adott információt a kormány. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/05/13/europai-bizottsag-unios-tamogatas-levonas-olaf-rogan-antal-feltalalotarsai-gop/ | 2025-05-13 05:56:37 | true | null | null | 24.hu |
Vádat emelt a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség azzal a budapesti ügyvéddel szemben, aki lenyúlta az ügyvédi letétbe helyezett összegeket. A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint a férfi 2006-tól 2022-ig dolgozott ügyvédként a fővárosban.Anyagi nehézségei merültek fel, és azok megoldása érdekében 2017-től bűncselekményeket kezdett elkövetni. Az elkövető az ügyfelei által - többnyire peres eljárások érdekében - ügyvédi letétbe helyezett összegeket elsikkasztotta.Amikor pedig vissza kellett volna fizetnie, akkor mindig kitalált valamilyen kifogásokat, mint például, hogy ahhoz bírói engedélyt kell kérnie. A volt ügyvéd a saját ismerőseit is lehúzta. Többször is kölcsönt kért tőlük arra hivatkozva, hogy megvásárolhatná azt a lakást, amelyet éppen bérel. Tudta, hogy a lakás nem eladó, ahogy azt is, hogy a kért összegeket nem képes visszafizetni. A sikkasztásokkal és a csalásokkal összesen közel 180 millió forintra tett szert.Az okozott kárból a férfi később több mint 87 millió forintot megtérített. Az ügyészség börtönbüntetést és pénzbüntetést kért az üzletszerű sikkasztásokkal és csalásokkal, valamint ügyvédi visszaélésekkel vádolt férfire azzal, hogy végleg tiltsák el a jogászi foglalkozástól. | Börtönt kértek egy budapesti ügyvédre, és örökre eltiltanák a foglalkozásától | A vád szerint 180 millióval húzta le az ügyfeleit és az ismerőseit. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/05/19/budapest-ugyved-sikkasztas-vademeles/ | 2025-05-19 09:49:45 | true | null | null | 24.hu |
Miközben a NER nagyágyúi egymás után vásárolják fel Tokaj főterénél a legértékesebb ingatlanokat, addig az önkormányzat lebontatja a centrumban álló műemlék épületét, hogy a helyére parkolót építsen. Nem nehéz kitalálni, miért van erre szükség - éppen a kormányközeli vállalkozók szálloda- és étteremfejlesztései miatt.Már a szavazás előtt intézkedett a polgármesterEgy rossz állapotú, ám kétségtelenül értékes épület áll Tokaj szívében, ahol a kormány által preferált vállalkozók olyan koncentráltan vannak jelen egy kis területen, amire talán még a Balatonnál sincs példa. Előző cikkünkben számoltunk be arról, hogy már egymás szomszédja Tiborcz István, Kreinbacher József és több NER-es nagyágyú Tokajban, miután a kormányközeli vállalkozók megvették a főtéri ingatlanok jelentős részét.Posta György polgármester az önkormányzat márciusi ülésére nyújtott be egy előterjesztést a Zákó köz 1. szám alatti, a Degenfeld-palota mögötti lakóépület bontásáról. A tulajdoni lap szerint a nagyjából 100 négyzetméteres épületet 1940-ben húzták fel, 1960 óta műemlék, tulajdonosa pedig 2015 óta a tokaji önkormányzat. Feltehetően 10 éve még a polgármester sem gondolta, hogy egy évtizeddel később lebontják a nem túl nagy, 289 négyzetméteres telken fekvő ingatlant, és – ahogy a testületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül – „szabadtéri parkoló és pihenőhelyként kívánják hasznosítani.”A polgármestert a múlt héten levélben kerestük, hogy megtudjuk, pontosan hogyan is néz ki egy olyan parkoló, amely egyben pihenőhelyként is funkcionál, ráadásul egy ilyen kicsi területen, de Posta Györgytől nem kaptunk választ.Mindenesetre az ingatlan körül felgyorsultak az események.2025 januárjában az önkormányzat megrendelt egy tartószerkezeti szakértői véleményt. Ez a szakvélemény megállapította, hogy az épület rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, életveszélyes, ezért annak bontása javasolt – tájékoztatta a képviselő-testületet a polgármester. Posta György ezt követően gyorsan intézkedett is,mielőtt még a képviselő-testület rábólintott volna a bontásra, az önkormányzat már szerződést is kötött egy céggel, hogy a műemléki környezetben álló lakóépület bontásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentációt készítse el. A tartószerkezeti szakértői vélemény és a műszaki tervdokumentáció már el is készült, ám a bontás költsége egyelőre még nem ismert.A szakvélemény egész pontosan úgy fogalmaz:Az épület jelenleg lakatlan, bontását indokolja, hogy a műszaki állapota igen leromlott, az elmúlt időszakban a falait acél abroncsolással, acél gerendákkal merevítették, támasztották meg. A külső és belső teherhordó falak vízszigetelés híján átnedvesedtek – a padló fölött 1,00 méter magasságig a vakolat és a falazat erősen salétromos, amely a szigetelés hiányára utal. (…) Mivel az épület szerkezetileg olyan mértékben meggyengült, hogy annak megerősítése gazdaságtalan, továbbá az épület korszerűsítése is hatalmas összegeket emésztene fel, annak felújítása gazdaságtalan.A tartószerkezeti szakértői véleményből az is kiderül, hogy az épület belső felújítását a 2010-es években a tulajdonos önkormányzat vezényelte le. Az épületet egyébként az elmúlt évtizedekben többször bővítették, átalakították. A szomszédos ingatlan felőli oromfalán repedések alakultak ki, ezek közül az egyik a teljes falszerkezeten és a lábazaton is keresztülfut, közel függőlegesen.A képviselő-testület végül teljes egyetértésben, 5 igen szavazattal döntött arról, hogy lebontatják az épületet 2025. április 1. és 2025. december 31. között.Miért parkoló?Hogy az önkormányzat a felújítás helyett inkább lebontat egy rossz állapotú műemlék épületet, annyiban érthető, hogy az utóbbi jóval költséghatékonyabb. Csakhogy Tokaj városának 2024–2029-es gazdasági programjába beleolvasva már nem tűnik egyértelműnek a döntés. Ebben ugyanis azt írják, hogy a város épített környezetét meghatározzák a magas számban megtalálható műemlékek, helyi védettség alatt álló épületek, melyekállagmegóvása, felújítása, épületrekonstrukciója a város közös feladata. A polgármestert így arról is kérdeztük, az önkormányzat kért-e árajánlatot arról, hogy mekkora összegből lehetne felújítani az ingatlant. Érdeklődtünk arról is, hogy pontosan mit jelent a szabadtéri parkoló és pihenőhely megnevezés. Válaszok híján megint csak az önkormányzati dokumentumokból próbáltunk kiindulni. A márciusi testületi ülés jegyzőkönyvében szó esik arról is, hogy Tokaj „parkolóhelyekkel való ellátottsága kielégítő”, számuk közel 600 darab, és a fejlesztések révén mintegy 110 darab parkolóval bővült.Ezt a számot továbbra is szükséges növelni, hogy a turisztikai szezonban ne okozzon gondot a nagyszámú gépjármű elhelyezése– olvasható az önkormányzati dokumentumban.Márpedig turisztikai beruházásból nincs hiány. Ahogy azt a korábbi cikkünkben megírtuk:A volt óvoda helyére bisztrót épít Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. társtulajdonos-vezérigazgatójának érdekeltsége.Kreinbacher Józsefék komoly állami támogatásból építik újra az Arany Sas Fogadót.Tiborcz Istvánék még nem tudják, mit kezdenek a főtéri ingatlanjukkal, de a portfóliójukat ismerve feltehetően köze lesz a vendéglátáshoz.És akkor még ott van a Ruff Zoltánhoz került LaBor Bistro étterem és boutique hotel is.Vagyis étteremből, szálláshelyből lesz bőven, a parkoló kérdését pedig az önkormányzat majd megoldja. Az csak később derül ki, hogy lesz-e annyi vendég és alkalmazott, hogy ezek a helyek gazdaságosan működjenek. A kormányt mindenesetre nem lehet azzal vádolni, hogy nem segít a számára kedves vállalkozóknak: az állam több mint 10 milliárdot fordít Tokaj belvárosának fejlesztésére. | Parkolót építtet egy műemlék épület helyére az önkormányzat a tokaji NER-centrumban | Egy szakvélemény szerint az épület a jelenlegi állapotában rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, életveszélyes, a felújítása pedig gazdaságtalan. Csakhogy az önkormányzat 2024–2029-es gazdasági programjában még az szerepel, hogy a műemlék épületeket restaurálni kell. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/05/19/tokaj-foter-muemlek-epulet-bontas-parkolo-ner/ | 2025-05-19 06:00:12 | true | null | null | 24.hu |
Suha György volt rendőrségi szóvivő és diplomata 13 hónap börtön után 80 millió forintos óvadék ellenében házi őrizetbe kerültÁllítása szerint egy informátor tanúvallomása alapján indult ellene eljárás, bizonyítékok nélkülSuha szerint az amerikai hírszerzés és a magyar hatóságok is vizsgálták az informátort, akinek vallomása az ellene felhozott vádak alapját képezteExkluzív interjút adott a Blikknek a börtönben töltött letartóztatásból pár napja 80 milliós óvadékkal szabaduló Suha György. Az egykori rendőrségi szóvivő Afrika szakértőjeként tiszteletbeli konzuli szolgálatot vállalt, diplomataként pedig Szijjártó Péter alatt a külügyi tárca munkatársaként dolgozott. Bár korábban szóba hozta, hogy szerinte amiatt tartóztatták le, mert kritizálta a kormányzat által tervezett csádi katonai missziót, erről most sem beszélt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint Suha diplomata konzuli címek kijárásban közreműködött, és fogadott el pénzt. Kettőtől tizenkét évig terjedő terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények elkövetésével - többek között befolyással üzérkedéssel - gyanúsítják.Vádalku köttetett?Suha György azt állítja, bizonyítékok nélkül, egyetlen ember vallomása miatt vonták eljárás alá. Ráadásul úgy véli, egy olyan ember mondott rá terhelő dolgokat, aki ellen valóban eljárás folyik kémkedéshez is kapcsolható jogsértések miatt, és akitől megvonta a bizalmat Szijjártó Péter külügyminiszter is.- Nem titok, ez az ember B. János diplomata, aki Burundi nevében dolgozott Bécsben egy atomenergetikai ügynökségnél, de Sierra Leonét képviselte konzulként Magyarországon. Már ez is ellenkezett a nemzetközi diplomáciai elvekkel, ahogy az is, hogy nem volt európai lakóhelye. Ezért a külügyminiszter úr kiadta az útját, és mivel nekem kellett ezt vele közölnöm, mint a rossz hír hozóját, bennem látta az ellenséget. Úgy tudom, az amerikaiak dolgoztak rá, mert kiderült, szlovén és német polgároknak kínált pénzért konzuli mentességet. Ausztriában mentelmi joga volt, de az amerikai és a magyar hírszerzés segítségével végül itthon fogták el.Ez is érdekelhetiAfrikai rákhalászként kezdte a korrupt magyar konzul - B. János pénzért intézett diplomáciai tisztségeketRákászhajókat üzemeltetett, tiszteletbeli konzul volt Sierra Leonéban, majd egy másik afrikai ország, Burundi képviseletét látta el az ENSZ bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségénél az a magyar férfi, akit azzal vádolnak, hogy külföldieknek intézett milliókért diplomáciai tisztségeket. B. János hosszú évekre rácsok mögé kerülhet.B. János a kihallgatása során - hogy enyhítse az ellene felhozott vádakat - vádalkut ajánlott, s ennek lehetett a tárgya Suha György. A vallomása pedig a jelek szerint elég volt az ügyészségnek a Suha elleni alapos gyanú megállapításához. A vádalkuval B. négy évre csökkentette a börtönbüntetését, amiből egyet már letöltött, és még egyet kell majd eltöltenie a rácsok mögött, hogy aztán kedvezménnyel szabaduljon.- Házkutatás, lefoglalás, letartóztatás, minden volt. A vádhatóság olyan, hogy végigviszi, amit kitalált, majd a bíróság a tárgyaláson mérlegeli, melyik bizonyíték értékelhető, de amíg odáig jut az ügy, az ügyészség feltételezése a mérvadó - magyarázta Suha György.- Nyolc pontban gyanúsítottak meg, nyolc tanút hallgattak meg, de senki nem tudott semmit a vádpontokról, nincs bizonyíték, sem tárgyi, sem személyi. Fél évig hozzám se szóltak a börtönben, gondolták, hogy majd megunom vagy megtörök. Szürreális volt az egész, többek között befolyással üzérkedés és vesztegetés, vesztegetési pénz elfogadása a vád. Elképzelhetetlen, honnan szedték ezeket elő.A börtönrőlSuha György keserű humorral beszélt arról, hogy a Venyige utcai Büntetés-végrehajtási Intézetben a rabok politikai fogolynak hívták, ennek megfelelően tisztelték is, nem volt konfliktusa. 13 hónapig volt a rácsok mögött, egy ideig magánzárkában, egy ideig pedig az óbudai önkormányzat korrupciós ügyének gyanúsítottjaival.- Nemcsak a napokat, az órákat is számoltam. Nem tagadom, sírtam, de itt a legkeményebb férfi is sír. Angolt tanítottam, fordítottam, nyelveket tanultam. Az őrszemélyzet nagy része emberi módon viszonyul a fogvatartottakhoz, ám maga a rendszer és a körülmények rettenetesek.Ez is érdekelhetiA volt rendőrségi szóvivő megtört a rácsok mögött: kölcsönből fizetné ki a 80 milliós óvadékát Suha GyörgyKétségbeesett lépésre szánta el magát a rendőrség korábbi szóvivője, Horn Gyula kormányfő exsajtótitkára, aki 13. hónapja van letartóztatásban korrupciós vádak miatt.Az óvadékrólMivel Suha letartóztatását többször is meghosszabbították, reménytelennek érezte a helyzetét.- Amikor beadtuk a kérelmet, hogy óvadék ellenében szabadlábon védekezhessek, 20 millió forintot ajánlottunk - mesélte a volt diplomata.- Ezután ajánlottunk 30-at, de úgy éreztem magam, mint egy gazda, amikor a falusi búcsúban alkuszik egy malacra. Végül a bíró 80-at mondott, és beleegyeztünk, hogy összeszedjük. Százas nagyságrendben segítettek, volt, aki 5 ezret adott, volt, aki 5 milliót, most állítom össze tételesen a listát, hogy tudjam, kinek, mi jár majd vissza az embersége miatti hála és köszönet mellett.A 80 millió forint végül összejött, be is fizették, de ez még nem jelentette az azonnali szabadulást.- Sógor Zsolt ügyvéd barátomnak jelezték, hogy az óvadék gyakorlata még kialakulatlan, ezért itthon a pénz letételét követően napok is eltelhetnek - mondta ismét keserű mosollyal Suha György.- Május 13-án este 8-kor jött értem egy rendőrautó, és bűnügyi felügyelet alá kerültem. Kérdeztem a rendőröket, hol a nyomkövető, amit rám raknak, azt mondták, majd később hoznak, ha meg lelépek, majd kiadják a körözésemet. Érdekes, most már bíznak abban, hogy nem szököm meg...? Ennyire drámaian komikus ez az egész sorsom. Ám bízom benne, hogy ezzel vége a megpróbáltatásoknak, és bebizonyosodik az ártatlanságom is. | Szabadulása után interjút adott a korrupcióval gyanúsított Suha | – Soha nem az voltam, aki átmegy a falon, világéletemben tiszteltem a törvényt, hűségesen szolgáltam a hazámat rendőrségi köztisztviselőként és később diplomataként is – mondja a Blikknek Suha György, aki 13 hónapos letartóztatás után a napokban térhetett haza családjához. Suha szerint egyetlen ember hamis vallomása miatt vonták eljárás alá, de nincs benne harag. És továbbra is állítja, egyetlen szó sem igaz abból, amivel gyanúsítják, és soha nem volt korrupt. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/suha-gyorgy-korrupcio-ovadek-interju/mcrs0s3 | 2025-05-19 04:20:00 | true | null | null | Blikk |
Orbán Ráhel több mint 320 millió forintért kíván megvásárolni 120 hektár földet Dél-Somogyban, írja a Somogyi Hírközlő Facebook-oldala a magyarorszag.hu-n megjelent hirdetmény alapján.Egy másik helyi lap egyébként korábban arról számolt be, hogy egy Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap tulajdonába került ugyanitt nemrég több mint ötezer hektár, ezen a területen található például a Széchenyi-kastély, illetve értékes erdők és termőföldek.A somogyi földterületre a környéken élő gazdáknak a kormányzati portálon megjelent adásvételi szerződés értelmében elővásárlási joga van, ennek határideje június 10. | Orbán Ráhel 120 hektár földet vásárolna Dél-Somogyban | Több mint 320 millió forintért. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2025/05/10/orban-rahel-120-hektar-foldet-vasarolna-del-somogyban/ | 2025-05-10 15:24:19 | true | null | null | 24.hu |
Úgy tűnik, új funkciót kapott a Tiborcz-cégcsoport tulajdonában álló, luxushotelként befuccsolt, 4,5 milliárdos költséggel felújított, egykori Schossberger-Kastély néven ismert turai kastély: ez pedig a luxusvadászat.Ahogy Hadházy Ákos szombati posztjában írta: megjelent egy honlap és egy Facebook-oldal is arról, hogy páratlan luxust kínálnak a vadászathoz a kastélyban. Az ajánlat így szól:A LUXE WILDERNESS páratlan luxus szolgáltatásokat kínál vadászathoz, ötcsillagos szállással, kitűnő étkezési élményekkel és személyre szabott útvonalakkal. A luxusra, a magánéletre és a biztonságra összpontosítva biztosítjuk az Ön kényelmét, miközben lenyűgöző tájakat fedez fel, főként Magyarországon, de világszerte is. Élvezze az Ön igényeire szabott, személyre szabott programokat egy felejthetetlen kikapcsolódásért.A leírásban szerepel továbbá, hogy a luxuskastély "szálláshelyként a legmagasabb szintű luxust és szolgáltatást kínálja". "Élvezze a luxus kényelmet és a királyi étkezést, amelyet privát séfünk készít. Imádja a legrangosabb borokat, miközben lélegzetelállító kilátásban gyönyörködik", fogalmaznak. Továbbá azt írják:A Luxe Wilderness-nél újraértelmezzük a luxusvadászatot egy páratlan és személyre szabott élmény kínálásával, amely zökkenőmentesen ötvözi a vadászat izgalmát a legmagasabb szintű kényelemmel és személyre szabással. Megközelítésünk középpontjában a személyre szabott kalandok létrehozása áll, amelyek minden ügyfél egyedi preferenciáit figyelembe veszik, a fajok kiválasztásától a vadászati módszerekig. Az ügyfelek exkluzív hozzáférést kapnak érintetlen, privát vadászterületekhez, biztosítva a meghitt és magával ragadó élményt a természetben.A független képviselő a bejegyzésében megjegyezte, hogy a honlap semmit nem árul el az üzemeltetőről, de a fotók alapján egyértelműen Tiborczék kastélya a helyszín. | Hadházy: Tiborczék luxusvadászatot kínálnak a turai kastélyban | Új funkciót kapott a luxushotelként befuccsolt épület. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2025/05/10/turai-kastely-luxusvadaszat-luxe-wilderness-tiborcz-istvan/ | 2025-05-10 10:42:49 | true | null | null | 24.hu |
Az mfor.hu elemzése szerint a jogszabálytervezet nem érkezett váratlanul: a Szuverenitásvédelmi Hivatal idei költségvetésének jelentős megemelése már korábban jelezhette a hivatal megnövekedő feladatait.A hivatal személyi jellegű kiadásai látványosan emelkednek: míg tavaly 950,8 millió forintot fordítottak a munkatársak illetményeire, 2025-re ez az összeg már 2,2 milliárd forintra nő. A létszám is bővül: a tavalyi 101 főről 120 főre emelik az állományt. Az egyéb személyi juttatások mértéke is jelentősen emelkedik: 1,6 milliárd forintról 2,4 milliárd forintra.Drámai a növekedés a szakmai munkát támogató szolgáltatások finanszírozásában is: 2024-ben még csak 23,1 millió forintot szántak erre a célra, míg 2025-ben már 840 millió forint áll rendelkezésre - ez harminchatszoros emelkedést jelent.A kommunikációs kiadások is többszörösére nőnek. A hivatal tavaly 110,3 millió forintot költött reklámra és tájékoztatásra, idén viszont már 1,2 milliárd forintot különítettek el erre a célra, ami több mint tízszeres növekedés.A működési, azaz dologi kiadások területén is jelentős bővülés várható: az előző évi 800 millió forinttal szemben 2025-ben akár 3 milliárd forintot is felhasználhat a hivatal. | Guruló forintok nyomában: Ömlik a pénz a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz | Már hónapokkal ezelőtt megkezdődhetett az előkészület a független sajtót és civil szervezeteket célzó, úgynevezett „átláthatósági” törvényjavaslatra, amelyet Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője nyújtott be a parlamentnek múlt kedden, nem sokkal éjfél előtt. | null | 1 | https://pecsistop.hu/kozelet/gurulo-forintok-nyomaban-omlik-a-penz-a-szuverenitasvedelmi-hivatalhoz/531780 | 2025-05-19 14:40:00 | true | null | null | Pécsi Stop |
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda és a New Land Media Kft. - Lounge Design Kft. alkotta konzorcium márciusban újabb keretszerződést kötöttek, ezúttal "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 46., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 54." tárgyban. Kissé leegyszerűsítve ezeket a megbízásokat nevezzük plakátkampányos munkáknak, mert általában a nagy (leginkább) kék, kormányzati üzeneteket sulykoló köztéri hirdetések jutnak eszünkbe, pedig ennél komplexebb kampányokról, televíziós és rádiós, offline és online eszközökről is szó van.Talán mondani sem kell, hogy a beszerzést a megrendelő Miniszterelnöki Kabinetiroda alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) bonyolította, a nyertes konzorcium tagjai Balásy Gyula tulajdonában vannak, sőt, a rendezvényszervezési feladatoknál alvállakozóként jelölt Lounge Event Kft. is az övé. Az üzletember cégei év elején több mint 4,3 milliárd forint értékben kaptak megbízásokat a honvédségtől. A projektek között magazinsorozat, élményközpontok és kalandpark is szerepel:https://mfor.hu/cikkek/kozelet/balasy-gyula-honvedelem-hadipark-hadero-milliard.htmlBalásy Gyula cégeinek egyes szerződéseivel összefüggésben 2024 áprilisában nyomozás indult, miután felmerült a gyanú, hogy túlárazások és manipulált darabszámok is szerepeltek a teljesítésekben. Az NKOH-t érintő külön nyomozás nyáron kezdődött, a rendőrség azt vizsgálja, valódi versenyhelyzetben is nyerhetné-e Balásy cégcsoportja az állami megbízások zömét. Hetekkel ezelőtt megkérdeztük a Nemzeti Nyomozó Irodát, hogy milyen szakban vannak a nyomozások, történt-e gyanúsítotti kihallgatás, nemrégiben azonban mindössze ezt a választ kaptuk:"ezúton tájékoztatjuk, hogy a kérdéses ügyben az eljárás folyamatban van a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál, azonban a nyomozás érdekére való tekintettel arról bővebb információt nem áll módunkban adni."5 milliárd is elmehetA nyomozást tehát még nem zárták le, az NKOH malmai pedig közben őrölnek. A mostani, március közepén szignózott szerződés nettó értéke 3,937 milliárd (bruttó 5 milliárd forint), amelyből nettó 1,181 (bruttó 1,5 milliárd forint) opciós rész. A minisztérium a teljes keret 70 százalékának, azaz bruttó 3,5 milliárd forintnak a lehívására vállalt kötelezettséget, ennyi munkát biztosan megkapnak Balásy cégei, ezen felül pedig még az opciós részt is ki lehet meríteni, ha kicsi lenne az anyagi mozgástér. A szerződés hatálya március közepétől december 31-ig tart, vagy a keretösszeg kimerüléséig.A szerződés műszaki leírása szerint a vállalkozók egyik feladata a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program (NDÁP) népszerűsítése. A kampányok célja "az NDÁP egyes elemeinek, a digitális államról és szolgáltatásnyújtásról szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatos újításoknak, az NDÁP mobilapplikációnak és keretszolgáltatásainak, a digitális állampolgári felületeknek és funkcióiknak az állampolgárok számára történő bemutatása, valamint a digitális állampolgári felületek látogatói felhasználói élményútjának mérése és elemzése, pozitív felhasználói élmény kialakítása."De nem csak ennyiről van szó. A minisztérium külföldi kampányokról is szót ejt:"Magyarország kormánya arra is törekszik, hogy a belföldi tájékoztató tevékenység mellett külföldi állampolgárok, a nemzetközi véleményformálók és döntéshozók is értesüljenek a kabinet álláspontjáról és intézkedéseiről. Ezt azért tartjuk indokoltnak, mert egyes nemzetközi színtéren születő javaslatok, előterjesztések és döntések a magyarok életére is hatással lehetnek. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a hazai közvélemény mellett a nemzetközi közvélemény is értesüljön Magyarország egy és kiemelt ügyekben képviselt álláspontjáról és nézeteiről."A cél, hogy "a kampányok során lehetőség szerint a teljes magyar felnőtt körű lakosságot, a célcsoport minden szegmensét, valamint a hazai és a külföldi állampolgárok, a nemzetközi véleményformálók és döntéshozók minél szélesebb körét elérje." Ezért "kiemelten fontos a széles körű eszközhasználat, például televízió, rádió, print, közterületi hirdetések, internetes megjelenések, közösségi média hirdetések, BTL eszközök az optimális ár-érték arány biztosítása mellett."A vállalkozók feladata "olyan egyedi kreatív tartalmak tervezése és előállítása is, amely mind a magyar, mind a nemzetközi nyilvánosság számára érthető üzeneteket közvetítenek, bemutatva ezzel a magyar kormány álláspontját és intézkedéseit." Emellett szerepel "a jelenlegi kommunikációs felületek és honlapok megújítása, valamint újak kialakítása is".A feladatok része továbbá kommunikációs tréningek tartása, például a minisztérium vezetőinek felkészítése is.A műszaki leírásban talányosan annyit írtak, hogy a kampányok várható száma 1 és 10 között lehet, ami egy ilyen összegnél meglehetősen életszerűtlennek tűnik: nem tudják pontosan, hogy hány kampányban szeretnék eljuttatni az üzeneteket?A szerződést a Miniszterelnöki Kabinetiroda részéről dr. Rédey Krisztina közigazgatási államtitkár és dr. Eördögh Ágnes Eszter helyettes államtitkár, a jogi főosztály vezetője, illetve German Nóra gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár írták alá.Kérdéseinket elkültük a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak, válaszaikkal bővítjük cikkünket. | Rogán Antalék ráléptek a gázra, milliárdokkal olajozzák a kormánypropagandát | Újabb milliárdos megbízást kaptak Balásy Gyula cégei a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától: márciusban nettó 3,9 milliárd forintos szerződést írtak alá kormányzati kampányokra, ideértve az NDÁP népszerűsítését és nemzetközi kommunikációt is – miközben a cégek egyes megbízásaival kapcsolatban még nyomoz a rendőrség. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/rogan-antalek-raleptek-a-gazra-milliardokkal-olajozzak-a-kormanypropagandat.html | 2025-05-19 10:10:00 | true | null | null | mfor.hu |
A BDPST Group a tulajdonában lévő Geraldon Investen keresztül újabb részvénycsomag vásárlásával növelte a Waberer’sben meglévő részesedését, írja a cég közleménye. A Geraldton 493 350 darabos részvénycsomagot vásárolt, ami az összes részvény 2,79 százaléka.A Waberesr’sben ígya Geraldton Invest részesedése 867 459 darab részvényre, 4,9 százalékra nő;a BDPST Equity tulajdonában lévő Merkport 49,64 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik;Tiborcz Istvánnak pedig személyesen 0,26 százalékos a részesedése."Hiszünk a Waberer’s több lábon álló, céltudatos üzleti stratégiájában, amely hat év alatt megduplázná a cég árbevételét és eredményét. Ezt az elkötelezettségünket megerősítve növeltük a tulajdonrészünket a tőzsdei társaságban" - idézte Tiborczot, a miniszterelnök vejét a közlemény.A Waberer’s növekedéssel kalkulál, ehhez fejlesztéseket és akvizíciókat terveznek. | Tiborcz István BDPST Groupja tovább növelte a részesedését a Waberer'sben | Egy befektetési cégen keresztül. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/09/tiborcz-istvan-bdpst-group-reszesedes-novekedes-waberers | 2025-05-09 16:00:27 | true | null | null | 24.hu |
Még 2021 májusában írt ki közbeszerzési pályázatot a bicskei állomás felújítására az akkor NIF Zrt. Előzetesen 6,9 milliárd forintra becsülték a költségeket, azonban ennél jóval drágábban, másfélszeres áron, 9,9 milliárd forintért szerződtek le a közbeszerzési pályázat nyertesével, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt.-vel. A felújítást egyébként EU-s pénzből finanszírozza a kormány.Mint az Átlátszó most megírta az EU-s közbeszerzési értesítő alapján, az eredeti szerződéshez képest nettó 1,15 milliárd forinttal drágult a munka elvégzése, méghozzá az orosz-ukrán háborúra hivatkozva. Így már 11 milliárd forintnál is nagyobb lesz a felújítás költsége.Mészáros cége még 2022-ben kérte a költségek felülvizsgálatát, 2,6 milliárd forintos díjnövekményre nyújtva be igényt. Az Építési és Közlekedési Minisztérium az ügyben szakvéleményt kért - ez alapján tehát végül kisebb emelést kaptak, mint amennyit kértek. A felújítás egyébként már 2023 végén elkészült.A portál emlékeztet arra is, hogy a bicskei vasútállomás jelentős áremelkedésének jogalapja egy 2023 januárjában megjelent kormányrendelet, mely szerint a vállalkozóknak joguk van szerződésmódosítást kezdeményezni, ha "a háborús konfliktus miatt kialakult helyzetre visszavezethetően" a rendeletben meghatározott "rendes üzleti kockázat" mértékénél nagyobb költségnövekményük keletkezett. Az állam pedig a plusz költségek rendes üzleti kockázattal csökkentett összegének maximum felét fizeti ki a kivitelezőknek. | 11 milliárdra drágult Mészáros cégével a bicskei vasútállomás felújítása | A drágulást a háborúval, és a háborús inflációval indokolták. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/09/bicskei-vasutallomas-felujitasa-dragult-11-milliard/ | 2025-05-09 14:03:29 | true | null | null | 24.hu |
A Budai Központi Kerületi Bíróság szerint a rendőrség megalapozatlanul, a tények felderítése nélkül tagadta meg, hogy jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt nyomozást indítson a kormányzat Vodafone- és Yettel-részvényügyleteivel kapcsolatban, ezért hatályon kívül helyezte a BRFK erről szóló határozatát.A napokban hozott végzés szerint a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Gazdaságvédelmi Osztálya nem vitatta ugyan, hogy a részvénycserék és -eladások során 13 milliárd forintos vagyoni hátrány érte a százszázalékos állami tulajdonban álló Corvinus Zrt.-t, mégsem gyűjtötte be az ügy feltárásához szükséges dokumentumokat, inkább néhány újságcikkből igyekezett indokot gyártani a vizsgálat lefolytatása ellen.Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan január elején tett rendőrségi feljelentést a Vodafone adásvétele kapcsán keletkezett hatalmas veszteség miatt, és azt állította, hogy az állam előnytelen részvénycseréket hajtott végre: magasabb értékű részvényeket cserélt el alacsonyabb értékűekre, amivel végső soron az Antenna Hungária Zrt. többségi tulajdonosának, a 4iG Nyrt.-nek a piaci pozícióját javította. A 4iG szerepéről itt olvashat bővebben.Az MSZP közérdekű adatigényléssel szerezte meg az adatokat, amelyekből kiderült:2023. január 31-én a Corvinus Zrt. 49 százalékos részesedést vásárolt a Vodafone Magyarország Zrt.-ben, amelynek állami tulajdonú részvénycsomagja így 323,4 milliárd forintot ért. Ez alapján a két nappal később elcserélt, 19,5 százaléknyi Vodafone-részvény értéke 128,7 milliárd forint volt.2023. február 2-án a Corvinus Zrt. elcserélte a Vodafone 19,5 százaléknyi részvényét a másik mobilvállalat, a Yettel és annak hálózati infrastruktúra cége, a Cetin részvényeire. A csereügylet során a Vodafone-részvények értékét 125,7 milliárd forintban állapították meg, így hárommilliárd forinttal kevesebbet értek, mint két nappal korábban.2023 decemberében a Corvinus Zrt. eladta a Yettel- és Cetin-részvényeit 115,8 milliárd forintért, ezzel további 9,9 milliárd forintos veszteséget kellett elkönyvelnie.A nyomozás megtagadása miatt az MSZP politikusa felülbírálati indítványt nyújtott be, amit a bíróság megalapozottnak talált, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 10 százalékot meghaladó, nagyarányú értékvesztés önmagában elég, hogy felvesse az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás akár szándékos, akár gondatlan megsértésének egyszerű gyanúját.Minthogy a büntetőeljárás feladata az igazság kiderítése, a nyomozás feladatát kell, hogy képezze az egyszerű gyanút esetlegesen alátámasztó vagy azt cáfoló tények felderítése és rögzítése- szögezte le a bíróság, hozzátéve, hogy a nyomozó hatóság a nyomozati iratok szerint csak látszólag törekedett a veszteség okainak feltárására.Semmilyen olyan adat bekérésére nem került sor, amely alapján tisztázható lett volna, hogy a jogügyletek ilyen veszteség melletti megkötése milyen indokok mentén történt, annak során a rendes gazdálkodás szabályait maradéktalanul betartották-e, volt-e olyan külső, piaci folyamat vagy belső, az állami vagyonnal való gazdálkodás körében felmerülő, méltányolható ok vagy érdek, amely ilyen értékkülönbözet mellett is megengedhetővé teszi az állami vagyonnal ekként való rendelkezést.A bíróság azt is kiemelte, hogy a nyomozást elutasító határozat egy sajtóhírre is hivatkozik a részvényügyletek "indokoltságának alátámasztására törekedve". 2023. december 19-én "Kiszáll a Yettelből a magyar állam" címmel cikk jelent meg a Portfolión, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye alapján azt állította, az ügylettel keletkező bevételt az állam a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozásához fogja felhasználni.A bíróság szerint azonban a nyomozó hatóság a hivatkozást nem tette az eljárás anyagává, ebből következőleg nem vonhatott le megalapozott következtetést arra nézve, hogy a Vodafone-részvények Yettel- és Cetin-részvényekre történő elcserélésének indokát valójában mi képezte. | Bírósági döntés: a BRFK a tények felderítése nélkül tagadta meg a nyomozást a Vodafone-részvények ügyében | A Budai Központi Kerületi Bíróság hatályon kívül helyezte a rendőrség elutasító határozatát. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/05/08/birosag-brfk-hatarozat-hatalyon-kivul-helyezes-nyomozas-vodafone-reszvenyek/ | 2025-05-08 11:05:36 | true | null | null | 24.hu |
Az ügyészség vádat emelt Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosával szemben különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés miatt. A 24.hu-t kiadó cég tulajdonosának ügyvédje elmondta, hogy:Május 6-i keltezéssel kaptunk értesítést arról, hogy Varga Zoltán ellen vádat emelt a Fővárosi Főügyészség, amelynek tényét értelmezhetetlennek tartom. Ügyfelemet egy olyan gazdasági ügyletben gyanúsították meg, amelynek a megismert nyomozati iratok alapján minden egyes lépese bizonyítottan törvényes volt. Ügyfelem ártatlan. Bővebben nyilatkozni az ügyről a vádirat kézhezvétele és áttanulmányozása után tudok majd- mondta Papp Gábor.Az ügyben Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő fordult 2021-ben az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, majd pár hónappal később a NAV-nál tett feljelentést. A Magyar Nemzet korábbi cikke szerint a feljelentésben az szerepel, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek 2020. áprilisi eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését, mivel annak értéke meghaladta a vevő által fizetett árat. A vegyipari zrt.-t a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap alapította, mely a Jeremie I európai uniós program részeként jött létre, és melyet a Varga Zoltán vezette Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelt.Az ügyészség 2022-ben gyanúsította meg Varga Zoltánt. Ezt követően védője, Papp Gábor nyilatkozatában a többi között arról írt, hogy:Ügyfelem semmilyen bűncselekményt nem követett el, a vele közölt gyanúsítás hiányos és a büntető jogszabályok téves értelmezésén alapul.Emiatt a gyanúsítással szemben mindketten panasszal éltek. | Varga Zoltán ügyvédje: Értelmezhetetlen az ügyfelem elleni vádemelés | Ügyfelem ártatlan - mondta Papp Gábor. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/05/07/varga-zoltan-central-mediacsoport-fovarosi-fougyeszseg-vademeles/ | 2025-05-07 19:17:00 | true | null | null | 24.hu |
Több száz milliós feltételezett károkozásról számolt be szerdán Tatár Zoltán jegyző Orosházán. Ez az a település, ahol a Fidesz civilként indított jelöltjét simán verte a civil-ellenzéki képviselőjelölt a márciusi időközi választáson.A nyilvánosságra hozott, feltételezett kárért a jegyző szerint a Városüzemeltetési Zrt. korábbi vezetője, Benkő Ferenc lehet a felelős. A városvezetés úgy döntött, jogi útra tereli az ügyet.A kártérítési igény polgári úton történő érvényesítése biztosan felmerül, de nem zárható ki a büntetőfeljelentés sem- idézte a jegyzőt az MTI. A képviselő-testület határozata alapján a felügyelőbizottság felelősségét is vizsgálni kell.Benkőt április elején azonnali hatállyal mentette fel a képviselő-testület a vezérigazgatói posztjáról.A keddi képviselő-testületi ülés elé terjesztett dokumentumban az olvasható, hogy a vezérigazgató volt a felelős a tulajdonos az önkormányzat által elfogadott üzleti terv végrehajtásáért. A társaság gazdálkodása azonban jelentős mértékben eltért a 2024. évi üzleti tervben foglaltaktól. Azt MTI közleménye a dokumentumot idézve hosszan sorolja az önkormányzati cég feltételezett bűnlajstromát:a társaság tavaly belekezdett az üzleti tervben nem szereplő kávéház kialakításába 8,5 millió forint költséggel, amelynek befejezése elmaradt, így abból bevétel, a kiadások megtérülése, illetve anyagi haszon szerzése nem várható.A társaság nehezedő anyagi helyzetében sem tette meg azokat a szükséges vezetői intézkedéseket - különösen a létszámgazdálkodás racionalizálását szolgáló döntéseket -, amelyek stabilizálni tudták volna a társaság financiális helyzetét.A társaság kifizetetlen szállítói állománya 2024 októberében mintegy 493 millió forint volt. A társaság a tulajdonos önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján kezelt lakások és helyiségek bérbeadásából származó bevétellel nem számolt el, a beszedett bérleti díjakat nem utalta át a jogosult önkormányzat számlájára, ami súlyosan megnehezítette a város költségvetési helyzetét.A társaság által üzemeltetett Gyopárosi Gyógy- és Élményfürdő karbantartása, a szükséges javítások és felújítások, illetve állagmegóvó beruházások csaknem teljesen elmaradtak, ami végső soron a fürdő részleges bezárásához vezetett.Kiderült, hogy a vezérigazgató fedezet nélkül, ingyen biztosított fürdőbelépőket több mint 7 millió forintértékben egy azóta felszámolt vállalkozásnak.Emellett a képviselő-testület kifejezett döntése ellenére kötött ügyvédi megbízási szerződést egy települési képviselővel, "amely nem csak összeférhetetlen, hanem etikátlan helyzetet is eredményezett".A jegyző az állami hírügynökségnek elmondta: a most elindult jogi eljárás során fogják tisztázni, hogy mekkora lehet a pontos összeg, amely "eltűnt". A csaknem félmilliárd forintos lejárt szállítói tartozás mellett 130 millió forint körüli az a bérleti összeg, amelyet nem utaltak át az önkormányzatnak, de egy fesztiválra felépített úgynevezett backstage-épület esetén is elképzelhető akár tízmillió forintos túlszámlázás is, utóbbit igazságügyi műszaki szakértővel fogják megvizsgáltatni - állította.A képviselő-testület - mint írták - kedden megszavazta, hogy június 30-ig a jegyző a felmerült kifogásokkal kapcsolatban indítson jogi eljárást vagy eljárásokat.Orosházán azért kellett kiírni időközi választást, mert Raffai János, aki Orosháza polgármestere, lemondott egyéni helyi választókerületi mandátumáról. Ő azután döntött így, hogy a tavalyi ellenzéki győzelem után ketten átálltak tőlük a Fideszhez. | Több száz milliós kár lehet Orosházán, ahol simán nyert az ellenzék a tavaszi időközin | A városüzemeltetési cég vezérét áprilisban rúgták ki, a jegyző szerint ő felelhet a példátlan károkért. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/05/07/oroshaza-jegyzo-tobb-szazmillios-karokozas/ | 2025-05-07 11:47:37 | true | null | null | 24.hu |
A 4,6 milliárd forint közpénzből épült sátoraljaújhelyi Nemzeti Összetartozás Hídja nemrégiben bekerült a Guinness-rekordok közé: a világ leghosszabb fesztávolságú gyalogos függőhídja lett. A tanúsítványt 2025. január végén vette át Szamosvölgyi Péter fideszes polgármester, aki akkor azt mondta: a 2024. június 4-én átadott hídon több mint 300 ezer látogatót fogadtak az év végéig, a cél pedig az, hogy az idén megduplázzák ezt a számot.Közérdekű adatigénylésben kértük ki márciusban, hogy hány jegyet adtak el a hídra - a belépők száma pontosan nyomon követhető, hiszen a híd ugyan egy nagy létesítmény, a Zemplén Kalandpark része, viszont kizárólag egy külön vásárolt jeggyel látogatható. Az önkormányzattól kapott válasz szerint a 2024. júniusi nyitástól december végéig tartó hét hónap során összesen 90 311 darab belépőjegyet értékesítettek a hídra.Ez mintegy 210 ezerrel kevesebb, mint a polgármester által kommunikált adat, vagyis a látogatók 70 százaléka jegy nélkül ment át a hídon, és csak 30 százaléka váltott rá belépőt.Az ingyenes átkelések egy részét magyarázhatja, hogy a megnyitást követően bizonyos időszakokban a környező térségek - Hegyköz, Bodrogköz és Hegyalja - lakói díjmentesen használhatták a hidat. Ráadásul kérdéses, honnan származik a polgármester látogatószámra vonatkozó adata, mivel a kalandpark egykori igazgatója, Kőrösi Ádám már a megnyitó után jelezte:Az ingyenes látogatókat sajnos nem tudtuk mérni (...), a beléptető rendszeren keresztül az érvényes jegyekkel belépők számát tudjuk csak mérni.A mostani számok különösen érdekesek, ha összevetjük a projekt indulásakor, 2017-ben megfogalmazott várakozásokkal.Akkor Szamosvölgyi Péter még arról beszélt:A körülbelül 700 méter hosszú híd a leghosszabb függőhíd lesz a világon. Ennek az eredménye félmillió és 1 millió plusz látogató Sátoraljaújhelyben.Ehhez képest még az egy évre vetített jegyeladási adat is legfeljebb 155 ezer fizető vendéget jelentene, ha a hét hónap alatt eladott jegyek havi átlagával számolunk, de ha valóban sikerülne megduplázni az idén a tavalyi 90 ezres jegyeladást, akkor is csak 180 ezer eladott jeggyel kalkulálhatunk.A 2024-es évre vonatkozó kalandparki beszámolót az önkormányzat a márciusi ülésén fogadta el. Gánóczi Gábor független önkormányzati képviselő akkor arról beszélt: elképzelhető, hogy a magasabb látogatószám kommunikálása a projekt korai promóciójának része volt. „Ha be akarok promózni valamit, akkor az elején azért kell ilyet is mondani” – fogalmazott, majd hozzátette: „de nem is ez a lényeg, azért a 90 ezer fő is egy elég komoly bevételt generált”.A híd pénzügyileg sikeresnek tűnikA függőhíd a kalandpark legnagyobb bevételt generáló látványossága lett – a bevétel 32 százaléka, 438 millió forint a hídra eladott jegyekből származott. A hídra a felnőtt jegy 5000, a gyermekjegy 4000 forintba kerül, egy családnak tehát komoly összeget kell fizetnie az átkelésért. A kalandparkot üzemeltető önkormányzati cég, a Magas-hegyi Turisztikai és Sportközpont tavalyi bevétele 1 milliárd 377 millió forint volt, a kiadása pedig 1 milliárd 359 millió forint. Ez mindösszesen 18 millió forint nyereséget jelent.Ez azonban nem a teljes profit – ahogy arra a testületi ülésen a polgármester is kitért, illetve a város 2024-es költségvetése is mutatja. Az önkormányzat tavaly 458 millió forintot vett ki a kalandparktól. „Ez csupán annyit jelent, hogy nem hullámvölgyben van a Zemplén Kalandpark, hanem éppen fölfelé kapaszkodik erősen a csúcsra. Ennyi pénzt tudtunk felhasználni a város egyéb kiadásaira” – jegyezte meg a testületi ülésen a polgármester.2017-ben Szamosvölgyi azzal indokolta a híd megépítését, „hogy az abból származó bevétel kátyúk vagy rossz járdák javítására, vagy újnak az építésére szolgál”. Az idén viszont a nyereség felhasználásáról a polgármester már azt mondta: „ebben a pillanatban örüljünk annak, hogyha még magasabb, még több bevétel érkezik a hídból is és a kalandparkból is, és ki tudjuk gazdálkodni azt a kiesést, ami az iparűzési adó bevételénél jelentkezik, már láthatóan jelentkezni fog az önkormányzat kasszájában. És jelen pillanatban erre kell minden erőnkkel koncentrálni, hogy az önkormányzat működőképességet biztosítani tudjuk”.Itt a polgármester a Versenyképes Járások programról beszélhetett, amelynek a lényege, hogy az iparűzési adó 2025. évi többlete bekerül egy területfejlesztési alapba, amelyből a járások „visszapályázhatnak” forrást a fejlesztéseikre.A 4,6 milliárd forintból megépült híd – ha a jelenlegi tendencia folytatódik – nagyjából tíz év alatt hozhatja vissza az árát. Kérdés, hogy tudnak-e még több látogatót idevonzani, illetve képesek-e tartani a mostani látogatói szintet.A hídra (és a helyi vár fejlesztésére) 2017-ben eredetileg összesen 2,5 milliárd forintot szántak. A hidat a 2024-es önkormányzati választás előtt pár nappal adták át, akkor a híd árát 4,1 milliárd forintra tették. Talán nem akarták elrontani az ünnepélyes átadást, ősszel viszont már bejelentették, hogy a költségek 4,6 milliárd forintra emelkedtek. Ezt azzal indokolták, hogy a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború gazdasági hatásai a projektben részt vevő vállalkozók rendes üzleti kockázatát meghaladták.Amikor 2017-ben a polgármester a világ leghosszabb függőhídjáról beszélt, nyilván a gyalogos kategóriára utalt. Akkoriban még a 700 métert kommunikálták, ami a támaszközt takarja. Miközben a magyar híd építésének az előkészületei zajlottak, megépült a cseheknél a Sky Bridge 721, a névben szereplő szám a teljes hosszt jelöli, a felfüggesztett rész rövidebb: 696 méter. A magyar híd később a Zemplén 723 nevet kapta, ami szintén a híd teljes hosszára utal. A kétméteres dicsőség nekünk extra 1,6 milliárd forintba fájt. A csehek hídja – mostani árfolyamon átszámolva – ugyanis csak 3 milliárd forintba került. | Harmadannyian fizettek a sátoraljaújhelyi függőhídért, mint amennyivel a fideszes polgármester dicsekedett | A látogatók többsége jegy nélkül használta a 4,6 milliárd forintból megépült létesítményt – igaz, a bevétel így is jelentős. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/05/06/satoraljaujhely-fuggohid-jegyeladas-guinness-rekord/ | 2025-05-06 11:23:33 | true | null | null | 24.hu |
Négy fő ellen emelt a Fővárosi Főügyészség az úgynevezett Városháza-ügyben. Értesüléseink szerint egyikük az ügyben sokat emlegetett ingatlanos, Berki Zsolt, míg a másikuk Gansperger Gyula, a Fidesz egykori pénzembere. Az ügyészség mindannyiukra letöltendő börtönbüntetést és pénzbüntetést kért.Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre azt mondta, hogy mind a négy vádlott tagadta a bűnösségét.A vádirat szerint Berki tagja volt egy ingatlanforgalmazással is foglalkozó cégnek. A férfi 2020-2021-ben több, ingatlanközvetítéssel foglalkozó személlyel, illetve ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal folytatott tárgyalásokat. A megbeszélések során azt állította, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál és a fővárosi vagyonkezelő cégnél vezető beosztásban, döntéshozó pozícióban lévő személyekkel áll kapcsolatban.Arra hivatkozott, hogy el tudja intézni, önkormányzati ingatlanok értékesítési pályázatait személyre szabottan írják ki, és a pályázaton mindenképpen az érdeklődő - neki fizető - pályázók nyerjenek. A férfi mindezért cserébe jogtalan előnyként az ingatlanok vételárának 10 %-át kérte a saját részére. A terhelt a pályázatokkal kapcsolatosan az önkormányzat részéről eljárási jogosultsággal nem bírt.A vádhatóság szerint Berki három ingatlant érintően próbált meg - a nyomozás során egyébként nem igazolt - kapcsolatokra hivatkozva pénzhez jutni. Kettőnél valóban pályázatot írt ki a Fővárosi Önkormányzat. Az egyiken annak a férfinak a cége nyert, aki az ügyben szintén vádlott és, aki a befolyással üzérkedő cégének több mint 10 millió forintot át is utalt. Bár az ügyészség nem említett neveket az üggyel kapcsolatos közleményében, Gansperger volt az aki kifizette a több mint tízmillió forintot.Ezen a nyilvános pályázaton egyébként nem volt más induló. A fizető férfi a másik két cselekménynél a befolyással üzérkedő állításait erősítve segítséget nyújtott a bűncselekmények elkövetéséhez. A másik pályázattal kapcsolatban megkeresett befektető azonban visszautasította a korrupciós ajánlatot.A harmadik ingatlan maga a Városháza épületegyüttes volt. Berki a Fővárosi Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó Városháza ingatlanegyüttes eladása kapcsán is tárgyalásokat folytatott három, az ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal. A férfi a személyre szabott pályáztatás elintézése érdekében az általa megjelölt 40 milliárd forintos vételár 10 %-át kérte jogtalan előnyként. A Fővárosi Önkormányzat az ingatlanegyüttest valójában nem jelölte ki hasznosításra, értékesítésre. Az ingatlan iránt érdeklődők a korrupciós ajánlatot visszautasították.A befolyással üzérkedő Berki és a 10 millió forintot meghaladó összeget fizető Gansperger mellett további két másik férfi is vádlottként szerepel, akik a vád szerint egyes cselekményeknél szintén erősítették azt a látszatot, hogy a befolyással üzérkedő el tudja intézni azt, amit ígért.Az ügyészség befolyás vásárlása és több rendbeli - gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett - befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vádat az ügyben. Az ügyészség mind a négy terheltre letöltendő börtönbüntetést és pénzbüntetést kért. | Városháza-gate: Letöltendő börtönt kértek Berkire és a Fidesz egykori pénzemberére, Ganspergerre | Mind a négy vádlott tagadja a bűnösségét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/05/06/varoshaza-ugy-vademeles-berki-gansperger | 2025-05-06 11:00:54 | true | null | null | 24.hu |
Egy friss kúriai döntés értelmében a fideszes vezetésű önkormányzatnak jóval többet kell fizetnie a jordán hotelkirály számára egy Bástya utcai telekért, amelyért a korábbi kisajátításkor 815 milliót már átutalt. A vállalkozó végrehajtást kért az önkormányzatra. Az V. kerület még Rogán Antal regnálása alatt közel 400 millió forintért adta el a szóban forgó telket - azaz utólag csaknem az ötszörösét kell kifizetnie kártalanításként, ami lapunk számítása szerint 1,5 milliárd forintos veszteséget jelent az önkormányzatnak, mely azzal érvel: a területen mélygarázs helyett nívódíjas park létesült.Április 23-án a Kúria helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék korábbi ítéletét, amely szerint a belvárosi önkormányzatnak összesen 1,9 milliárd forintot kell fizetnie a MAZ Investment Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. részére egy Bástya utcai - ma parkként funkcionáló - telek kisajátítása miatt - értesült a 24.hu. Az információt a belvárosi önkormányzat, illetve Mazen Ramahi, a MAZ vezetője is megerősítette lapunknak.Amint arról korábban beszámoltunk, 2019-ben 815 millió forintot már kifizetett az önkormányzat a szóban forgó ingatlanért, a fennmaradó mintegy 1,1 milliárdot most kamatokkal, ügyvédi díjjal együtt 1,4 milliárdra teszi a jordán vállalkozó - ezért ennyit is vár. Az összegért végrehajtást is indított Ramahi, holott a belvárosi önkormányzat azt írta megkeresésünkre, hogy "a volt tulajdonos a teljes kártalanítási összeget megkapta." A jordán származású, budapesti szállodákat működtető vállalkozó szerint ugyanakkor ez egyelőre nem történt meg.13 fotóMég Rogán Antal idején adták elA több mint 15 évvel ezelőtt indult történetről többször írtunk. A legfontosabb előzmények a következők:A korábban önkormányzati tulajdonú telket még 2008-ban adta el az akkor Rogán Antal vezette Belváros közel 400 millió forintért. A középkori várfal melletti ingatlan tulajdonosa az SCD Grouphoz tartozó BP Property Delta Kft. lett, mely szállodát akart ott építeni, ám a tervezett projektből nem lett semmi. A cég ugyanis 2013-ra bedőlt, a telek pedig egy felszámolóhoz került.A felszámoló korábban 800 millió forintos irányárral próbálkozott, végül 601 millió forintért sikerült 2016-ban eladnia az ingatlant. Érdekesség, hogy az önkormányzat nem próbálkozott az árverésen, úgy tűnik, akkor még nem akarta visszaszerezni a telket, elfogadta, hogy az magánkézbe kerül.Az új tulajdonos 2016-ban Mazen Ramahi jordán befektető, szállodatulajdonos érdekeltsége, a MAZ Investment lett.Ekkor azonban már nem lehetett szállodát építeni a Kálvin térhez közeli telekre. Az V. kerületi önkormányzat új rendelete szerint ugyanis a Bástya utca 1-11. alatti telken már kizárólag legalább 200 férőhelyes, közforgalmú és lakossági mélygarázs volt létesíthető.Annak hamar jelentősége lett, hogy az eladáskor a felszámoló nem volt a terület birtokában. Birtokon belül ugyanis még mindig az önkormányzat volt, mely nem engedte birtokon belülre a terület új tulajdonosát. Miután a jordán üzletember hónapokon át nem tudott megegyezni az V. kerülettel a birtokba adásról, 2018 őszén a saját kezébe vette az ügyet. Behatolt a területre, és az ott lévő játszóteret, ahová a szomszéd óvodából jártak át játszani a gyerekek, lebontatta. Állítása szerint Ramahi többször kérte az önkormányzatot, hogy beszéljék meg az ügyet, így azt is, mi legyen a játszótérrel, de érdemi reakciót nem kapott.Így aztán 2018 végén megkezdődött a jogi szkander: a vállalkozó pert, az önkormányzat pedig kisajátítási eljárást kezdeményezett.A 2019-es önkormányzati kampány hajrájában az újrázó fideszes polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter magabiztosan közölte: "Amit megígérek, azt teljesítem. A Bástya utcai telket visszaszereztük a belvárosiak közössége számára." Azt ugyanakkor nem árulta el Rogán Antal utódja, hogy mindez mennyibe került a kerületnek, illetve a korábbi eladás felemlegetésétől, pláne a minősítésétől is tartózkodott.Vállalkozó: megvettem a telket, aztán elvették tőlem2019 októberében egy kormányhivatali határozat arra kötelezte a belvárosi önkormányzatot, hogy az 1728 négyzetméteres telek kisajátításáért 815,5 millió forintot utaljon át a MAZ Investmentnek. A kisajátítást a György István vezette fővárosi kormányhivatal "terület- és településfejlesztés, illetve örökségvédelem közérdekű célra" rendelte el a belvárosi önkormányzat javára. Mazen Ramahi a 24.hu-nak akkor azt mondta: elképedve áll a kormányhivatal döntése előtt.Szerinte hihetetlen, hogy miközben ő minden törvényt betartva, szabályosan vásárolta meg a telket, azt mégis "elveszik" tőle. A kormányhivatal által megállapított 815 millió forintot átutalták neki, ennek ellenére pert kezdeményezett, mert a kormányhivatali döntésben megállapított árat, valamint a kisajátítási eljárás jogszerűségét is vitatta.Jelezte, hogy a többszintes, közel 300 férőhelyes mélygarázst úgy építette volna meg, hogy a kialakítás során a felszínen park, illetve a városfalat bemutató múzeumi tér jöjjön létre. Ráadásul Ramahi az értékbecslő útján megállapított ár nagyjából kétszeresét tartotta volna reálisnak 2019-ben.A vállalkozó beperelte az önkormányzatot, valamint a kormányhivatalt, aminek nyomán kártérítést ítéltek meg a cége számára. A korábban kifizetett 815 milliónál jóval nagyobb összegről van szó: a Fővárosi Törvényszék összesen 1,9 milliárdot állapított meg.A bíróság szakértői becslések alapján alakította ki ezt az összeget, ami azt jelenti, hogy a korábban 400 millió forintért eladott telken az önkormányzat legalább 1,5 milliárd forintot veszít. Sőt, megeshet, hogy többet, mert a jordán vállalkozó nem az ítéletben szereplő 1,1 milliárdos különbözetet, hanem összesen 1,4 milliárd forintot vár a korábban átutalt 815 millión felül, a kamatokkal és az ügyvédi költségekkel együtt.Az önkormányzat szerint megvan a megfelelő összeg a rendezésreA kormánypárti többségű, jelenleg is Szentgyörgyvölgyi Péter vezette önkormányzat így kommentálta a döntést a 24.hu-nak:Az önkormányzat a Bástya utca 11. szám alatti ingatlant örökségvédelmi, illetve terület- és településrendezési közérdekű célok érdekében 2019-ben kisajátította, ezzel megakadályozta, hogy a beruházó a műemléki jelentőségű területen és kiemelt régészeti lelőhely minősítésű ingatlanon mélygarázst hozzon létre. A kisajátítás jogszerűségét a Fővárosi Törvényszék 2021-ben megállapította, amit a Kúria mint felülvizsgálati bíróság helyben hagyott. A kisajátítás jogszerűségét megállapító döntések után a peres eljárás a kártalanítási érték tekintetében folytatódott tovább, melynek fedezetére az önkormányzatnak megfelelő forrás állt rendelkezésére. A peres eljárásban kirendelt szakértő által megállapított összeget a Fővárosi Törvényszék elfogadta, azonban az önkormányzat kérte a megítélt összeg kúriai felülvizsgálatát, hiszen a felelős és jogszerű gazdálkodás körében az önkormányzat minden rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget kihasznál. A kúriai döntés a Fővárosi Törvényszék által megállapított összeget helyben hagyta, a volt tulajdonos a teljes kártalanítási összeget megkapta.Hozzátették: az ingatlanon az önkormányzat a középkori történelmi városfal maradványait és régészeti értékeit bemutató, valamint az V. kerületi lakosság igényeinek megfelelően a szabadtéri időtöltést szolgáló, „a kék (felelős vízgazdálkodás) és a zöld (minél több fa, növény) szemléletet ötvöző” parkot alakított ki 23 új fával, a zöldfelület arányát 4,5 százalékról 53 százalékra növelve, játszótérrel, lebegő sportpályával. Az így létrehozott Bástya park azóta az Építőipari Nívódíjat, a Településfejlesztési Díjat és a Budapest Építészeti Nívódíjat is elnyerte.A Bástya utcai beruházásról korábban több cikkben is beszámoltunk. Ahogy arról is, hogy „zsebparkra” annyi pénzt költöttek, hogy abból húszezresekkel lehetne befedni a területet. | 1,9 milliárdot kell kicsengetnie a Belvárosnak, hogy lezárhassa a Rogán idejében elpasszolt zűrös telek ügyét | Egy friss kúriai döntés értelmében a fideszes vezetésű önkormányzatnak jóval többet kell fizetnie a jordán hotelkirály számára egy Bástya utcai telekért, amelyért a korábbi kisajátításkor 815 milliót már átutalt. A vállalkozó végrehajtást kért az önkormányzatra. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/05/06/kartalanitas-ketmilliard-fidesz-belvaros-rogan-antal-mazen-ramahi-bastya-utca/ | 2025-05-06 05:55:55 | true | null | null | 24.hu |
Végrehajtást kezdeményezett a Somogy Vármegyei Kormányhivatal a korrupciós bűncselekményekkel vádolt Schadl György és felesége ellen, mert nem voltak hajlandók önként visszabontani azt a szabálytalanul kibővített siófoki luxusnyaralót, ahol a végrehajtók volt elnöke a házi őrizetét tölti - értesült a 24.hu.A Balaton-parti üdülővel a Schadl és Völner Pál volt fideszes igazságügyi államtitkár főszereplésével zajló büntetőper vádiratában külön vádpont foglalkozik. Az ügyészség szerint ugyanis a nyaraló felújítása során szabálytalan módon eltértek az építési engedélytől, és jelentősen túlépítették azt. Az ügy nyomozati irataiban az olvasható:Az épület átalakítása eltér az engedélyezett tervtől, valamint annak kerítése is szabálytalan. Az épülethez kapcsolódó fedett terasz beépített területnek minősül, így az ingatlan beépítése a megengedett beépítési százalékot jelentősen meghaladja.A lehallgatott telefonbeszélgetések szerint Schadl egymillió forint kenőpénzt is hajlandó volt adni azért, hogy ne kelljen visszabontani az épületet, ám első körben azt mondta a kivitelezőnek, hogy 500 ezret ajánljon föl a kormányhivatal munkatársának. Az ügyintéző a vád szerint elfogadta az ajánlatot, és abban maradtak, hogy egy régi fényképet csatolnak az iratokhoz, melyen nem látszik a szabálytalanság. Ezután a Schadl által "kuckóprojektként" emlegetett ingatlan megkapta az engedélyt.Bár Schadl György tagadja a történteket, a hivatali vesztegetéssel megvádolt kivitelező és a vesztegetés elfogadásával megvádolt volt kormányhivatali dolgozó a büntetőper előkészítő ülésén beismerte a vádakat. A két férfit felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték, ami a Fővárosi Ítélőtábla döntése nyomán már jogerős. Számukra véget is ért az eljárás.Nemrég Siófokon, személyesen próbáltuk kideríteni, mi lett a sorsa a túlépített ingatlannak, ám a végrehajtók volt elnöke egyetlen kérdésünkre sem válaszolt, csupán dühösen elküldött minket.Schadl után a Somogy Vármegyei Kormányhivatalhoz fordultunk kérdéseinkkel. A hivatal azt közölte, hogy 2022 januárjában építésrendészeti eljárást kezdeményeztek, melynek során megállapították, hogy az üdülőépület bővítése jogszerűtlenül és szakszerűtlenül történt. A hatóság határozatában az üdülőépület szabályossá tételét rendelte el, vagyis előírta, hogy az épület alapterületét és magasságát a korábbi állapotnak megfelelően állítsák vissza.Mivel az ügyfél ennek nem tett eleget,a hatóság 2023 februárjában elrendelte a döntés végrehajtását,amivel az ingatlan fekvése szerinti illetékes adóhatóságot kereste meg. Hozzátették, hogy a végrehajtási eljárás állásáról nem rendelkeznek információkkal.A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) azt közölték, hogy az adózás rendjéről szóló törvény miatt az ügy aktuális állásáról, befejezésének várható időpontjáról, valamint az eljárás során megtett intézkedésekről tájékoztatás nem adható. Ugyanakkor általánosságban közölték, hogy a meghatározott cselekmények végrehajtása során az elsődleges cél, hogy a kötelezettséget az adós önkéntesen teljesítse. Úgy fogalmaztak:az életveszéllyel nem fenyegető eljárásokban az önkéntes teljesítéses szakasz a kötelezettség jellegétől függően akár évekig is elhúzódhat.Mint írták, az eljárás menete szerint az adóhatóság az adóst először az elvégzendő cselekmény jellegéhez igazodó határidővel felhívja önkéntes teljesítésre, ennek eredménytelensége esetén a felhívást – bírság kiszabása mellett – még kétszer megismétli, és csak ennek eredménytelensége esetén intézkedhet a NAV a cselekmény elvégzése vagy közreműködő szervezettel történő elvégeztetése iránt.Az eljárás további elhúzódását okozhatja, ha a kötelezett az adóhatósági intézkedésekkel szemben jogorvoslati, bírósági eljárásokat kezdeményez, mindezek mellett pedig többféle okból is helye lehet a végrehajtás felfüggesztésének.A NAV válaszának ismeretében ismét megkerestük telefonon Schadl Györgyöt, ám még az előtt bontotta a vonalat, hogy elmondhattuk volna, miért keressük. Ezután neki is és feleségének is levelet küldtünk az ügyben, ám cikkünk megjelenéséig arra sem válaszoltak.A vád szerint a végrehajtók volt elnöke jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot – adott át Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak, aki ezért a befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint a végrehajtók elnöke hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri: önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. Ezt hét végrehajtóból hat beismerte, őket már jogerősen elítélték. A vádhatóság szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert a közbenjárására kinevezett végrehajtóktól.A két fővádlott ellen korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt emeltek vádat. Schadlra tíz, míg Völnerre nyolc év börtönt kértek beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig. Ez feltehetően nem lesz probléma Schadl számára, ugyanis, mint feltártuk, a volt végrehajtó elnök a börtönben ülve is 189 millió forintot keresett, és a végrehajtói kar új elnöksége is asszisztál ahhoz, hogy felfüggesztett végrehajtóként is vagyonokat kereshessen.A végrehajtók volt elnöke csaknem másfél éve került bűnügyi felügyeletbe, előtte két éven át letartóztatásban volt. A siófoki nyaraló ez év februárja óta a házi őrizetének a helyszíne.A bűnügy májusban folytatódik, de az igazán izgalmas részletek a nyáron várhatók, ugyanis tanúként hallgatja meg a bíróság Varga Judit és Trócsányi László volt igazságügyi minisztert. Előbbi meghallgatása azért is érdekesnek ígérkezik, mert volt férje, az azóta a Tisza Párt elnökévé vált Magyar Péter közzétett egy titokban rögzített hangfelvételt, amelyen volt felesége még miniszterként arról beszélt neki, hogy „Rogán Antalék kihúzatták magukat” a Völner-Schadl-ügy ügyészségi irataiból. A hangfelvétel miatt indult eljárást nyomozást ugyanakkor az ügyészség hamar lezárta. | Végrehajtás indult Schadl György ellen, mert nem volt hajlandó visszabontani siófoki luxusnyaralóját | Ahol azóta a házi őrizetét is tölti. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/05/05/schadl-gyorgy-vegrehajtas-balaton-part-luxusnyaralo-visszabontas-szabalytalan-hazi-orizet-kormanyhivatal-nav/ | 2025-05-05 05:55:12 | true | null | null | 24.hu |
Az Állami Számvevőszék elnökétől megtudtuk, miért nem tettek feljelentést a jegybanki ingatlanok felújítása ügyében - hogyan húzta ki a számvevőszéki jelentésben foglaltak méregfogát az MNB, de ebben még lehet egy fordulat -, mekkora vagyon mehetett füstbe - vendégünk szerint nem igaz, hogy eltűnt 500 milliárd forint -, illetve a márciusban publikált jelentésekben említett szervezetek közül melyek ellen indítottak új vizsgálatokat.Soha nem kaptam Orbán Viktortól utasítást az ellenőrzési terv elkészítésére. Javaslatokat kérek be a minisztériumoktól, de kevés szokott beérkezni. A nemzeti bankra vonatkozólag nem érkezett javaslat- mondta a műsorban arra a masszív pletykára reagálva, hogy a miniszterelnök adhatta ki az engedélyt Matolcsy György elszámoltatására.A tényleges felelősök azonosítása is téma volt.Legerősebb állításunk az, hogy itt vélhetően hűtlen kezelés történt, tehát nem kellő gondossággal kezelték a rájuk bízott vagyont. Ezt az tudja elkövetni, akire rábízták a vagyon kezelését: ez pedig a kuratórium, az azt ellenőrző felügyelőbizottság, illetve a láncolatban lefelé a különböző cégeknek a vezetői- jelezte Windisch László, hogy kik lehetnek leginkább az érintettjei a nyomozásnak.Azzal viszont nem ért egyet az ÁSZ-elnök, hogy a jegybank mindenkori vezető testületeinek tagjai számon kérhetők lennének.Vendégünk reméli, hogy a végső haszonhúzók is képbe kerülhetnek a nyomozás során. "Önmagában a büntetés kiszabása a közpénz szempontjából, bár hasznos és talán elrettentő a jövőre nézve, de még hasznosabb lenne, ha vissza lehetne szerezni a pénzeket" - mondta erről.Matolcsy Ádám megnyilvánulásáról is kérdeztük az ÁSZ elnökét: vendégünk szerint a volt jegybankelnök fia nem szerepel a számvevőszéki vizsgálatokban, ezért is volt meglepő a megszólalása a témában. Véleménye szerint Matolcsy Ádám ezzel biztosan nem javított a helyzetén, de hogy rontott-e, azt nem tudja megítélni."Mi Kovács Petrával nem találkoztunk sem a vizsgálatokban, sem az e-mailekben, ezek mind sajtótalálgatások" - kaptunk még egy adalékot a vizsgálatok hátteréről. Mint ismert, a Válasz Online szerint az ifjabb Matolcsy ezen az álnéven mozgatta a jegybanki pénzekre rámozduló birodalmat.Az ügyek interpretálása miatt megkapja tőle a magáét a baloldali sajtó, de aztán kiderül, hogy a kormánypárti média sem bánik vele méltányosan. Ezzel kapcsolatban szokatlan szerkesztőségi eljárásokat emlegetett fel. | Újabb ÁSZ-vizsgálatok indultak a jegybankbotrány nyomán | Először adott interjút az Állami Számvevőszék jelentései nyomán kirobbant botrányról Windisch László, aki a Dellában beszélt eddig nem tisztázott részletekről a vagyon sorsát, a felelősöket és a feljelentések tartalmát illetően. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/04/23/podcast-della-mnb-alapitvanyok-jegybankbotrany-windisch-laszlo-asz-vizsgalatok/ | 2025-04-23 11:00:33 | true | null | null | 24.hu |
A Budapesti Értéktőzsde oldalán publikált közgyűlési határozat szerint Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus Global Nyrt.303,4 milliárd forintos mérlegfőösszeggel,23,3 milliárd forintos adózott eredménnyelzárta a 2024-es évet (IFRS alapján készített egyedi, nem konszolidált éves beszámoló), amit a könyvvizsgálói jelentés ismeretében elfogadott a társaság közgyűlése.Döntöttek arról is, hogy a 23,3 milliárd forint adózott eredményből kicsivel több mint 8 milliárd forint osztalékot fizetnek, a fennmaradó összeg pedig eredménytartalékba kerül. Az osztalékfizetést június 17-én kezdik meg.Az IFRS alapján készült konszolidált mérleg szerint a mérlegfőösszeg 1064,7 milliárd forint volt, az adózott eredmény pedig 48,1 milliárd forint - utóbbit már április elején közölték. | 8 milliárd forint osztalékot fizet Mészáros Lőrinc tőzsdei cége | A 23 milliárd forint feletti adózott eredményből fizetnek ki ennyit. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/04/30/8-milliard-forint-osztalek-meszaros-lorinc-tozsdei-cege/ | 2025-04-30 13:52:37 | true | null | null | 24.hu |
Az egész ügy nagyon büdös - mondott véleményt Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Magyar Nemzeti Bank és az alapítványai ügyéről a Dellában. Vendégünk szerint világos bizonyítékok állnak rendelkezésre a jegybanki vezetés büntetőjogi felelősségének megállapításához, amit szerinte ki lehet terjeszteni a jegybank felett a tulajdonosi jogokat gyakorló kormánytagokra (korábban a pénzügyminiszterre, manapság a nemzetgazdasági miniszterre) is.A NER most valóban abban a helyzetben találta magát, hogy maga alatt vágja a fát- utalt ezzel arra, hogy a felelősség olyanoknál is megjelenik, akik most az ügyek feltárásában érdekeltek.A TI szerint a bűnpártolás vádja megállja a helyét, de azt nem tudja megjósolni, hogy az eljárás végén valóban megszületnek-e ezen a szinten az elmarasztaló ítéletek. A szervezet a 2016 után újra benyújtott feljelentésében a sikkasztás tényállása is szerepel, ez az alapítványok esetében az elkövetési értékre tekintettel 5-10 év börtönbüntetéssel fenyegeti az elkövetőket.Ligeti Miklós nem gondolja, hogy politikai megrendelésre indultak volna a számvevőszéki vizsgálatok, a jelentéseket alaposnak, de megkésettnek tartja. Érdekes részletekre derül fény például a kecskeméti egyetem alapítványa kötvényvásárlásáról szóló jelentésből: az alapítvány vezetője (aki történetesen ugyanaz a személy, Csizmadia Norbert, aki a jegybanki alapítványt irányította) a kormány felelősségét firtatta az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) küldött levelében, mivel a Kulturális és Innovációs Minisztérium két negyedévre jutó apanázst nem utalt át az egyetemnek 2024-ben, indoklást sem fűzött hozzá a tárca, miközben más egyetemek rendben hozzáfértek az állami támogatáshoz. Ezzel pedig hozzájárultak az alapítványi fejlesztési tervek megvalósításának késlekedéséhez, mivel a működtetésre kellett átcsoportosítani a fejlesztésre kapott 127 milliárd forintos keretből - állítja a kuratóriumi elnök. | Ligeti Miklós: A pénzügyminiszterek büntetőjogi felelősségét is vizsgálni kell a jegybankbotrányban | A Transparency International Magyarország jogi igazgatójának nincs kétsége, hogy a jegybank felső vezetése bizonyíthatóan felelős az 500 milliárd forintos vagyont érintő ügyekben. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/04/30/podcast-della-ligeti-miklos-jegybank-alapitvany-vagyonvesztes-felelosseg-kormanytagok-penzugyminiszter-matolcsy/ | 2025-04-30 10:56:04 | true | null | null | 24.hu |
Április elején csődvédelmet kért Homlok Zsolt vasútépítési vállalkozó fő cége, a Homlok Építő Zrt., és azóta a bíróság el is rendelte a csődeljárást a szebb napokat látott cég ellen. A napokban pedig a Homlok Építőipari Kft. kért csődvédelmet - derül ki a Cégközlönyből.Homlok Zsolt érdekeltségéről van szó, aki 2017-ben feleségül vette Mészáros Lőrinc - Magyarország leggazdagabb embere, egyben a miniszterelnök jó barátja - kisebbik lányát, ám a pár néhány év után különvált.Azóta egymást érik a csapások:2023 elején Mészáros Lőrinc cége fővállalkozóként indoklás nélkül, a teljesítés utolsó fázisában tette ki Homlok Zsolt kft.-jét két fontos vasúti beruházásból.2024 márciusban jött az ugyancsak Homlok-érdekeltségű Vasútvill Kft. növekedési kötvényprogramban kibocsátott - és az MNB által lejegyzett - kötvényeinek leminősítése, és ezzel a visszafizetési kötelezettség.Kegyelemdöfésként érkezett a Gazdasági Versenyhivatal megabírsága: 2024 végén 1,2 milliárd forintra büntették a Homlok-csoport cégeit egy különös eljárás végén. Ráadásul a versenyhivatal feljelentést tett a kartellügyben, aminek a vége elméletileg börtönbüntetés is lehet. | Mészáros Lőrinc volt veje újabb Homlok-cégnek kért csődvédelmet | Homlok Zsolt második cége adta meg magát. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/04/29/meszaros-lorinc-volt-veje-homlok-zsolt-csodvedelem/ | 2025-04-29 16:56:06 | true | null | null | 24.hu |
Úgy látom, egyértelműen kijelenthető, hogy a nyomozást politikai szempontok vezérelték, s nem büntetőjogiak, s az eljárás mind motivációjában, mind pedig a végrehajtásában a jogállamisághoz méltatlan, elfogadhatatlan és abszurd volt - szögezte le a Jelennek dr. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer kilenc hónapig letartóztatásban lévő, s a múlt pénteken első fokon, nem jogerősen feltétel nélkül szabadlábra helyezett polgármestere. A Fővárosi Törvényszék nem osztotta az ügyészség további három hónapos letartóztatásra szóló indítványát, mert életszerűtlennek tartotta a nyomozás érdekeire és az esetleges bűnismétlés veszélyére való hivatkozást is. Kiss László első útja a börtönből nem is haza, hanem az önkormányzat épületébe vezetett. Vajon miért, és mi történt ez alatt a kilenc hónap alatt? Milyen jogtalanságokat követett el ellene az ügyészség, s mi lehetett az eljárás hátterében? Kiss Lászlóval részletesen végigvettük az ellene fölhozott vádakat, a kerületben kialakult helyzetet, s a polgármester nem kerülte ki az esetleges politikai felelősségére vonatkozó kérdést sem.Számított arra, hogy így, kilenc hónappal a letartóztatása után a bíróság fölülírja az ügyészség érveit, s feltétel nélkül szabadlábra helyezi?Bíztam benne, de nem igazán számítottam rá. A Fidesz ugyanis nyíltan és jól érzékelhetően egy radikálisabb diktatúra felé fordult, és ennek része az is, hogy az ellenzéket meg kell semmisíteni azzal is, hogy kriminalizálni próbálják. Karácsony Gergellyel is megpróbálták, velem is ezt próbálják, illetve Magyar Péterrel is ezt kísérlik meg. Amikor láttam, hogy ennek előkészítése zajlik Magyar Péterrel szemben is, akkor azt gondoltam, hogy ez csökkenti az én esélyeimet is, hiszen, ha már mindenkivel le lehet így számolni, akkor miért ne lehetne velem is megtenni, hiszen már megtették kilenc hónapig, de a bíróság mostani döntése - legalábbis első fokon - bebizonyította azt, hogy talán van remény, és ellen lehet tartani a politikai nyomásnak.Akkor fönntartja azt az állítását, hogy kizárólag politikai motivációi voltak a letartóztatásának, sőt eleve a gyanú megfogalmazásának?Így van, politikai fogoly voltam.A kormány lebontotta a teljes demokratikus intézményrendszert, a politikai versenyt is számos eszközzel korlátozza, de arra eddig még nem szorult rá, hogy börtönbe zárjon embereket. Miért pont ön volt a kivétel?Erről csak sejtéseim lehetnek, hiszen nem vagyok benne a Fidesz agytrösztjében. Ha cinikus akarok lenni, akkor csak Orbán Viktor és Rogán Antal tudja, hogy mikor mit és miért csinálnak. De azért vannak elég határozott elképzeléseim. Polgármesterként az egyik első ténykedésem a Hajógyári-sziget beépítésének megakadályozása volt. Pontosan tudtuk, hogy a kormány lényegében egy mini-Manhattant akar felépíteni a szigeten. Ezt megakadályoztam, s ezzel bizonyos oligarchaköröknek hatalmas, tízmilliárdokban kifejezhető károkat okoztam. Hasonlóképp, a Mocsárosdűlő beépítésének a megakadályozásával is, amelyekre már szintén kész tervei voltak a NER-nek, s hasonló mértékű veszteséget szenvedett el emiatt a Fidesz holdudvara. A Római-part is egy aranybánya lett volna a NER-nek, de közbeléptem. De előfordult itt az is, hogy megakadályoztam titkosszolgálati vezetők által birtokolt telkek átminősítését, tehát számos oka lehet a meghurcoltatásomnak. Jellemző, hogy az én első ciklusom, tehát 2019 és 2024 közötti időszak volt az első olyan a rendszerváltás óta, amikor nemhogy nőtt volna a kerület beépíthetősége, hanem épp ellenkezőleg, csökkent. Ez volt az első olyan ciklus, amelyben zöldterületté minősítettünk át területeket, s nem fordítva történt ez. Mindebből az következik, hogy sok millió, de ha úgy tetszik, képletesen, sok milliárd oka lehet annak, hogy börtönben voltam kilenc hónapig, hiszen minden perc, amit szabadlábon töltök, veszélyezteti a NER-es vállalkozók mutyijait, s komoly pénzügyi veszteséget jelent számukra.E kilenc hónap alatt mit tapasztalt az ügyészség részéről?Jogászként van némi rálátásom arra, hogy miként kell egy nyomozást az elejétől a végéig lefolytatni, ugyanakkor átélője is vagyok egy ilyen folyamatnak. Úgy látom, egyértelműen kijelenthető, hogy a nyomozást politikai szempontok vezérelték, s nem büntetőjogiak, s az eljárás mind motivációjában, mind pedig a végrehajtásában a jogállamisághoz méltatlan, elfogadhatatlan és abszurd volt. Csak hadd említsek néhány példát. Teljesen egyértelmű volt a kettős mérce, hiszen ugyanaz az ügyészség, amelyik például Boldog István vagy Völner Pál esetén egyetlen percig sem indítványozta az előzetes letartóztatásukat, velem mégis így járt el, méghozzá - szintén velük ellentétben - érdemi bizonyítékok nélkül. De elég, ha az ember csak egy tévéhíradót megnéz, akkor is látja azt, hogy ennél sokkal súlyosabbnak tűnő ügyekben sem indul el nyomozás, lényegesen megalapozottabb gyanú alapján sem, pusztán csak azért, mert azok fideszes politikusokat érintenek. De ordított az ügyészség részéről a kettős mérce a beadványokban és az érvelésekben is. Jogi megalapozottsága az én bent tartásomnak álláspontom szerint már a letartóztatásomkor sem volt, nemhogy később. Folyamatosan változó és láthatóan diktált vallomások, a személyemet és másokat is érő nyomásgyakorlás jellemzi ezt az eljárást, a bizonyítékok elhallgatása, a védőim akadályozása minden módon.Miért, megnehezítették-e a kapcsolattartást? Mit ért személyes nyomásgyakorlás alatt?A kapcsolattartást törvény szabályozza, és szeretném kiemelni, hogy a büntetés-végrehajtás kifejezetten példamutató módon, a jogszabály betartásával szervezte ezt számomra. Az első intő jel az volt, amikor annak ellenére, hogy a törvény határozza meg, hogy például a sógornőmmel és az anyósommal kapcsolatot tarthatok, az ügyészség igyekezett ezt úgy tenni, mintha ez nem így volna, és első körben igyekezett megtagadni a velük való személyes kapcsolattartást. Végül a büntetés-végrehajtás jelzésére fogadták csak el őket kapcsolattartóként. Ezt követően októberben esküt tettem az ügyvédem előtt a kerület törvényesen megválasztott polgármestereként, s ezt kiegészítettem az ügyre vonatkozó tényekkel, illetve egy alternatív esküszöveggel, amelyben elmondtam a véleményét a rendszerről. Ez az esküszöveg el is hangzott a kerületi képviselő-testület alakuló ülésén. Ezt két dologgal "hálálták" meg nekem azonnal. Az egyik az volt, hogy a sajtónak kiszivárogtatták, hogy melyik börtönben tartózkodom. Ennek azért lehetett volna jelentősége, mert amikor a családom látogatóba jött, rögtön kapcsolatba kerülhetett az odavezényelt kormánypropagandistákkal. Erre végül azért nem volt mód, mert a büntetés-végrehajtás a jogszabályok szigorú figyelemben tartásával biztosította a látogatások rendszerét.A másik dolog az volt, hogy bár levelezhettem a családommal, s mivel van egy 5 és 10 éves gyermekem, meséket, mondókákat írtam nekik, de a levelezésemet ügyészségi kontroll alá vették. Ez azt jelentette, hogy nemcsak a büntetés-végrehajtás erre kijelölt munkatársai olvasták el és vizsgálták meg a levelemet abból a szempontból, hogy megfelel-e az előírásoknak, hanem a nyomozás érdekeire hivatkozva az ügyészség is átnézte ezeket. Így azok tartalmától függetlenül, öt hétig nem kézbesítettek egy-egy levelet, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy a családom is rosszabbul érezze magát, s ezzel rám is nyomást gyakoroljanak. Azért mondom, hogy nyilvánvalóan ez lehetett a cél, hiszen a hat hónapos fogva tartásom meghosszabbításáról szóló tárgyaláson azt indítványoztam, hogy miután nyomozati céllal tanulmányozza az ügyészség a gyerekeimnek írt kis rajzaimat, szövegeimet, szeretném, ha bizonyítékként csatolnák ezeket, mert ezek szerint biztos van bennük olyan, amit felhasználnak a nyomozásnál, máskülönben mivégre való mindez? Persze, nyilvánvalóan, ezeknek a kis leveleknek semmiféle nyomozati relevanciájuk nem volt, vagyis én ezt igenis, személyes nyomásgyakorlásként éltem meg, márpedig ez, holott két bírósági tárgyaláson is jeleztem, a jelenlegi jogszabályok alapján nem törvényes. Persze, hiába tettem szóvá, a nyilvánvaló törvénysértés ellenére sem változtattak a gyakorlaton.Nézzük a tényeket: az ügyészség gyanúja szerint 18 millió forintot kapott vissza az évek során túlárazott és talán még csak nem is teljesített szerződésekből. Eszerint ön és az egyik volt évfolyamtársa - lényegében az ő vádalku alapján tett vallomására épül az eljárás - már 2016-ban kidolgozta ezt a rendszert abban bízva, hogy ön lesz a következő polgármester. Mi ebből az igazság?Semmi. Azt kell látni, hogy ezek a vádak úgy működnek, hogy bedobnak különféle, teljesen légből kapott dolgokat azért, hogy az érintett belegabalyodjon a védekezői szerepbe. Én a letartóztatásom meghosszabbításáról szóló tárgyalásokon is elmondtam, hogy még a feltételezés is abszurd, hogy egy polgármester szerződések összeállításával, kiváltképp szerződések egész rendszerével foglalkozni tud. Az én munkám nem ez. Az ügyészség egyetlen túlárazott szerződést sem mutat, tehát ilyen sincs a bizonyítékok között. Ugyanakkor egyetlen tárgyi bizonyítékot sem tud felhozni a mai napig, egyetlen cetli nincs, ami bármire is bizonyíték volna, semmilyen lehallgatási jegyzőkönyv, cellainformáció, jegyzet, fénykép, videó- vagy hangfelvétel nem igazolja a gyanút. A hat hónapnál esedékes tárgyalásnál sem tudtak egyetlen olyan cetlit sem behozni, amelyen az én nevem ott lett volna a bizonyítékok között, ahogy legutóbb sem. Úgy voltam börtönben kilenc hónapig, hogy semmilyen bizonyítékok nem támasztja alá a bűnösségemet. Vajon mennyire reális, hogy elkövettem valamit, hogy több évnyi nyomozás, s az engem érintő kilenc hónapos letartóztatás alapján sem tudják semmivel sem alátámasztani az ügyészség által kitalált történetet? Én határozottan visszautasítottam és életszerűtlennek, abszurdnak tartottam és tartom a mai napig is ezeket az állításokat, hiszen azok ellenkeznek az önkormányzat működésével, a hivatali rendszerrel, teljesen lehetetlen egy olyan hálózatot működtetni, amit az ügyészség fantáziál, és ezt az ügyészség maga is jól tudja. Abszurd, iratellenes és döbbenetes vádak ezek. Nem beszélve arról, hogy azt hiszem, ha nekem olyan vágyaim lettek volna, hogy saját hasznomra visszaélek az emberek bizalmával, akkor a NER rendszerében ehhez kiváló partnereket tudtam volna találni, elég csak a már említett beruházási tervekre gondolni. és akkor nem az állítólagos 18 millió forintot tettem volna el, hanem milliárdokat. Meg persze, még csak börtönbe sem kerültem volna.Tehát azt mondja, nem tervezték ki mindezt előre 2016-ban?Könyörgöm, én 2016-ban nem akartam polgármesterként indulni, már csak azért sem, mert akkor Óbuda országgyűlési képviselője voltam, ráadásul az egyik legtöbbet felszólaló szocialista képviselő, az egyetlen olyan, aki Dunától nyugatra meg tudta nyerni a választást. És én ambicionáltam is a mandátumom meghosszabbítását, el akartam indulni a következő parlamenti választáson. Úgy gondoltam, hogy megvédem a mandátumomat, és biztos voltam abban, hogy ez sikerül is. Ráadásul a politika világa nem úgy néz ki, hogy én eldöntöm 2016-ban azt, hogy három évvel később milyen pozícióra választanak majd meg. legfeljebb arról tudnék dönteni, hogy minek szeretnék elindulni, de hogy ehhez tudok-e olyan politikai közösséget találni, amely felvállal és elindít, akár választói többséget, az finoman fogalmazva sem magától értetődő a jelenlegi rendszerben, amelyben sok párt van, és kemény alkuk árán lesz valaki jelölt. Tehát ez egy tökéletesen életszerűtlen, ostoba állítás.A magyar sajtóban nagy port vert föl az a hír, és ezt a kormánymédia bizonyító erejű tényként ismertette, hogy az az ember, akivel állítólag a korrupcióra vonatkozó terveit szövögette, az ön feleségével közös céget alapított, amely az ön házába lett bejegyezve.Ez az ember évfolyamtársam volt, és nyilván ez az oka a feleségemmel való közös cégalapításban. Csakhogy ez a cég semmilyen önkormányzati munkában nem vett részt, s amikor polgármester lettem, tudomásom szerint megszüntette az érdemi működését. Emlékeim szerint legfeljebb egy egy-kétmillió forintos árbevételű cégről beszélünk, amit a feleségem el is adott. Nincs tudomásom arról, hogy ez a cég mivel foglalkozott azt követően, hogy polgármester lettem volna. Azért azt szeretném megjegyezni, hogy bizonyos sajtókörökben az, hogy Rogán Antal kabinetfőnökének mikor mit visznek egy kesztyűtartóban, már nem elég bizonyíték az illető bűnösségének tálalásához, de ez meg elengedő volt a tálalásukban ellenem. Nevetséges.Igen ám, de épp az ön évfolyamtársa alapított frissen egy olyan céget, amely megkapta az óbudai újsággal kapcsolatos feladatokat, méghozzá, így az ügyészség, jelentősen túlárazva.Ez egy közbeszerzési eljárás volt. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a harmadik kerületben akkor már nagyon régóta működött egy cég, amely egyébként az V. kerületben is mind a mai napig kiadja a helyi újságot. Könnyű kitalálni, hogy ez a cég vajon kinek az érdekkörébe tartozik. De segítek: Rogán Antaléba. Ez a cég addig közbeszerzés nélkül működött a Bús Balázs fideszes polgármester által vezetett III. kerületben. Az egyik első dolog, amit rendbe akartunk tenni, az volt, hogy legyen közbeszerzés. Ezt az önkormányzat írta ki. A közbeszerzések kiírása szakmai feladat, nem a polgármester alá tartozik, nekem ebben semmilyen érdemi irányító szerepem nincs. A közbeszerzésen bárki indulhat, a döntést pedig a képviselő-testület nagy többséggel hozta meg. Még csak kezdeményező szerepem sem volt. Azt is szeretném leszögezni, hogy az önkormányzat a hatásköröknek megfelelően akkor is és most is közzéteszi a közbeszerzéseket. Nálunk ez nem úgy van, mint mondjuk egy fideszes kerületben, hogy az illetékes ügyvéd az irodájának hirdetőfalán teszi azt közzé, nem, nálunk ez megtörténik az online térben és minden elképzelhető fórumon. A törvénynek megfelelően a Közbeszerzési Hatósággal engedélyezteti a hivatal a közbeszerzést. Tehát már a feltételezése is abszurd, hogy egy olyan eljárást, amelyet minden egyes elemében a magyar kormány erre hivatott szerve hagy jóvá, egyoldalúan befolyásolni tudnánk. Ez képtelenség.A vallomásokban önhöz köthetően egyetlen politikai kinyilatkoztatás szerepel: az, hogy az önkormányzat ne költsön többet kommunikációra, mint az előző kerületvezetés. Ez megvalósult?Olyannyira, hogy kevesebb lett ez a pénz, ami nem is csoda, hiszen a Fidesz 2019-től nagyon komoly forrásokat vont el az önkormányzatoktól. Így aztán valamennyi költségvetési sorunkat csökkentettük. Még azt sem költöttük el valójában, ami ezeken a sorokon szerepelt, sőt lényegesen kevesebbet költöttünk kommunikációra, mint az elődeink. És drákói szabályokat kellett hoznunk akkor, amikor azzal szembesültünk, hogy megtízszereződik a szolidaritási hozzájárulás vagy elvették az iparűzési adónk felét, ezeknek pedig része volt a kommunikációs szerződések lefaragása is. Ebből következett, hogy nekünk épp az a célunk, hogy minél több kommunikációs elem beleférjen egy szerződésbe, s hogy az üzeneteink minél többekhez jussanak el, s ha túlárazom a szerződést, akkor ez a célunk nem teljesül, épp ellenkezőleg.De már nemcsak az ügyészség és a Fidesz, hanem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is azzal támadja önt, hogy - idézem - "álláspontunk szerint Kiss László szocialista és DK-s vállalkozói barátait gazdagította azzal, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek az önkormányzattal, kezdve a közúti szállítmányozós cégre bízott Óbuda újságtól, a muskátlivásáron át a túlárazott információs táblákig. Fideszes módszerrel pakolják ki az önkormányzatot".Nagyon sajnálom a kerületi kutyapárti szavazókat, mert egy jól láthatóan a helyi Fidesszel együttműködő, s nehezen komolyan vehető csapatról van szó, amely egyáltalán nem úgy működik nálunk, mint ahogy azt másutt láthatjuk tőlük. Ezt annak ellenére is mondom, hogy sokáig én voltam az, aki a helyi szervezet működését segítette a tanácsaival és mindenféle politikai együttműködéssel. Ezek után persze, hogy meglepett a helyiek kommunikációja, amely a Fideszére emlékeztet. Úgy látom, hogy itt tudatosan, vagy a helyi vezetés alkalmatlansága miatt a Fidesz eteti a kutyapártot információkkal.Nem érez politikai felelősséget amiatt, hogy ennyire eszkalálódott ez az ügy?Nem gondolom, hogy lenne felelősségem, mert számomra mára teljesen világossá vált, hogy az én levadászásomhoz azt találta ki a hatalom, hogy különféle embereknek zsarolással kínáltak föl érdekvezérelt alkukat. Ehhez meg alapanyag kell, vagyis gyanúsítottak. Politikai felelősségük tehát azoknak az embereknek van, akik ezt a koncepciós pert kitalálták és lefolytatják.Akkor másképp kérdezem: tűzbe tenné a kezét, hogy volt alpolgármestere, a 98 millió forint visszacsorgatásával vádolt MSZP-s Czeglédy Gergő ártatlan ebben az ügyben?Én nem gondolom, hogy olyan helyzetben lennék, aki bárki felé garanciát adhat vagy kérhet. Azt tudom és állítom, hogy ez az ügy politikailag vezérelt, ismerem az ügyészség módszereit, tudom, hogy érdekvezérelt alkukat kínálnak. Az ügyben képződött információk döntő részére nincs rálátásom. Nem tudom megítélni azok tartalmát sem, de élek a gyanúperrel, hogy azok, akik az esetemben két hazug vallomásra építenek egy ügyet, ha kell, harmincra is építenek. Nem gondolom, hogy ennek az eljárásnak vannak törvényes elemei, és nem gondolom, hogy van igazságtartalma.Az ön ellen felhozott vádak két, meglehetősen jelentős vádalku során keletkezett vallomásra épülnek, a második esetében szembetűnő, hogy az illető első vallomása arról szólt, hogy ön teljesen ártatlan, a szerződések rendben voltak és teljesítették azokat, majd ugyanez az illető harmadszorra már önre vallott. Mi történt az első és a harmadik vallomás közt?Ha cinikus akarok lenni, akkor azt tudom mondani, hogy nem csak az első és a harmadik vallomás között történt valami. Ha valaki megnézi a jegyzőkönyvet, azokban az áll, hogy megy a vallomás, majd szünetet rendelnek el. Aztán a szünet után jön az a gyanúsított válasza, hogy "a kérdésre válaszolva elmondom...". De mi volt a kérdés? Hol szerepel az a vallomásban, mi történt a szünetben? Azt gondolom, ezek teljesen nyilvánvalóan érdekvezérelt vallomások, s valójában arról van szó, hogy lediktálják az embereknek, hogy mit kell mondaniuk.A bent töltött kilenc hónap alatt önt megpróbálták vádalkura bírni?Úgy fogalmaznék, hogy éreztették velem, hogy nyitottak lennének erre.És kire kellett volna a vádalkut tenni?Erős információim vannak arra vonatkozóan, hogy ez az eljárás eredetileg még egy budai és több pesti ellenzéki polgármestert és a főpolgármestert célozta, ezért nincs kétségem afelől, hogy ez az a kör, amelyre nekem terhelő információt kellett volna adnom, egész pontosan, hazugságot kellett volna mondanom annak fejében, hogy kikeveredjek ebből az ügyből. Vagyis szerintem az ügyészség azt várta tőlem, hogy mártsak be legalább informálisan olyan fővárosi vezető ellenzéki politikusokat, akik ellen eljárásokat tudnak indítani.És azt lehet tudni, hogy mi lett volna a hazugság tárgya?Ez egy másik politikai helyzetre előkészített per volt, amelyben a cél az volt, hogy részben megfélemlítsék, részben megsemmisítsék a fővárosi ellenzék vezetőit. Nyilván ebben lett volna szerepe az én megtörésemnek, de ez nem jött össze.Elmondta, hogy megnehezítették a kapcsolattartását. Mégis, úgy hallani, mindenről tudott, ami a hivatalban történik, és tulajdonképpen belülről is irányította az önkormányzatot. Ez hogyan lehetséges?Ennek az állításnak két oldala van. Az egyik az, hogy én a kerület hivatalosan megválasztott polgármestere vagyok, ráadásul már ennek az eljárásnak a tudatában szavaztak nekem nagy többséggel bizalmat a helyiek. Ugyanakkor nem fosztottak meg a politikai jogaimtól, nem vagyok eltiltva a közügyek gyakorlásától. Ebből az következik, hogy nekem legitim módon lehet tudomásom a kerület ügyeiről. Az ügyészség azt engedélyezte, hogy a jegyző kezdeményezésére bármikor konzultálhassunk. Nyilvánvaló egyébként, hogy úgy gondolták, még mindig jobb, ha a fülük hallatára történik ez, mintsem más módon.Ennek az a módja, hogy ott ül benn az ügyészség képviselője a konzultáció alatt?Igen, ez az egész az ügyészségen zajlott. Ez az eljárás teljesen rendjén való egyébként, s így nagyjából kéthavonta a jegyző az ügyészség előtt számolt be a történtekről, s ott íratott alá velem olyan dokumentumokat, amelyeket tanúk előtt kell rögzíteni. Ugyanakkor természetesen rendszeresen kértem az ügyvédeimet, hogy kérjenek be önkormányzati dokumentumokat, illetve aláírtam az előterjesztéseket, aláírtam a beszámolókat és aláírtam a meghívókat is. Arra is megkértem őket, segítsenek abban, hogy az önkormányzat anyagait megkapjam, ezekből informálódjak, illetve ezekben az álláspontomat kifejthessem. Tehát azt a polgármesteri szerepet, amit jogilag el kell látnom, a testületi ülésen való megjelenésen kívül, el tudtam látni. Az persze más kérdés, hogy a mai nap sem tudom, milyen alapon tagadták meg a testülti ülésen való megjelenést, amit több alkalommal kérelmeztünk, hiszen, hangsúlyozom, nem vagyok eltiltva a közügyek gyakorlásától. Vagyis törvénytelenül korlátoztak a politikai jogaim gyakorlásában. A legfőbb ügyész helyettese maga írt levelet, hogy ezt nekem megtiltja, ami azért is fura volt, mert miért ő foglalkozik ezzel az üggyel? Igaz, ő sem tudott olyan jogszabályi hivatkozást idézni, amelynek alapján engem meg lehetett volna e jogomtól fosztani.Ő tagadta meg azt a kérelmet is a nyomozás érdekeire hivatkozva, amelyben interjút kértünk öntől.Az interjúkérelem megtagadása is fontos büntetés volt, illetve az a törekvése a rendszernek, hogy ne tudjam elmondani az eljárással kapcsolatos problémáimat nyilvánosan. Ez azért is tanulságos, mert ezáltal is bizonyosodott, hogy az igazságot mondom, hiszen mi sem lett volna egyszerűbb, ha hazugságokat hordtam volna össze, mint azok nyilvános cáfolta, amelyre már nem lett volna módom reagálni. Egyébként ennek a rendes menete az volna, hogy bekérik a kérdéseket, s ha én nyilatkozni szeretnék, akkor megadom a válaszokat, majd ezek, vagyis a kérdések és a válaszok ismeretében döntenek arról, hogy a nyilatkozat megjelenhet-e, részben jelenhet-e meg vagy egyáltalán nem jelenhet meg. Tehát az, hogy már jó előre megállapítják, hogy a nyomozás érdekeit sérti a nyilatkozattétel, nonszensz, mert ez azt feltételezi, hogy nem tudnék olyat mondani, ami ne sértené a nyomozás érdekeit. Mindeközben az ügyészség folyamatosan összevissza hazudozott a közleményeiben. Érdekes, hogy az ügyészség konkrét nyomozati aktákat szivárogtatott ki, újságírókat szervezett a bírósági tárgyalásomra. Csak egyetlen példa: akkor, amikor az ügyvédem megkapta az egyik tárgyalásomra szóló meghívót, az épp három perccel később megjelent a lakájmédiában. Ezt mind-mind megtette az ügyészség, csak épp az én esetleges interjúm veszélyeztette volna ezek szerint a nyomozás érdekeit.Visszatérve a kutyapártra: azt állítják, hogy önök megszerveztek egy egyesületet - ez olvasatukban egy újabb hálózata lenne az MSZP-DK-s kifizetőhelyeknek -, amelyben az ön számos közvetlen kollégája érintett, s még ráadásul ide utaltatta az önkormányzati költségtérítést is. Mi ez az egyesület?Nagyon régen azt gondolom, hogy a pártoknak nincs helyük az önkormányzatok világában, és bár a Demokratikus Koalíció soha egyetlen percig sem mondta meg, hogy mit csináljak, de szeretnék egy új, helyi kötődésű keretet a működésünknek. Óbudai lokálpatriótaként eleve azt gondolom, hogy az én működésemnek polgármesterként függetlennek kell lennie mindentől, csak a helyiek érdekeitől nem. Többen is voltunk, akik ezt már a kampány előtt is így gondolták, s elkezdtünk megtervezni egy lokálpatrióta egyesületet. A kampányban más dolgunk volt, de a választás után a hozzám hasonló gondolkodású barátaim és ismerőseim ezt formailag bejegyeztették. Ebből indult ez a szerintem egészen egyszerűen elképesztő kampány, amely arra épült, hogy miután engem egyébként egy politikai perben letartóztatnak, nem az a probléma, hogy bizonyítékok nélkül megfosztanak a szabadságomtól, hanem az, hogy felveszem a tiszteletdíjamat. Ez szerintem roppant egyszerűen két részre osztja az embereket: az, aki szerint egy politikai pernél az a valódi probléma, hogy tiszteletdíjat kap a koholt vádakkal gyanúsított személy, a rezsim oldalán áll - vagy épp maga a rezsim. Ez a helyi kutyapárt szerepét is kijelöli ebben a történetben. Én azért erre az egyesületre bíztam a tiszteletdíjam egy részét, mert azt gondolom, hogy a Fidesz ellopná, a helyi kutyapárt képviselői meg emberileg alkalmatlanok arra, hogy három forintot is kezeljenek, az egyesület tagjait pedig személyesen ismerem, és méltónak tartom őket arra, hogy rájuk bízzam ezt a pénzt.Valaha is, egyetlenegy pillanatig is ebben a kilenc hónapban megfordult a fejében a lemondás gondolata?Nem, mert akkor győzött volna a rezsim. Ha én lemondok az ellenem koholt vádak után, akkor azzal azt üzenem, hogy ezt meg lehet csinálni Magyar Péterrel, meg lehet csinálni bármelyik politikussal, aki nemet mert mondani a fideszes mutyiknak.Sokakat meglepett, hogy a börtönből egyből az önkormányzathoz vezetett az első útja. Miért?Azért, mert minél hamarabb tisztázni akartam azokat az ügyeket, amelyekre kilenc hónapig nem volt módom, és el akartam indítani olyan dolgokat, amelyeket nagyon fontosnak tartok. Továbbá nem tagadom, azt szerettem volna, ha a nekem bizalmat szavazó emberek látják, hogy 150 százalékosan a helyemen vagyok. Nagyon nyugtalanító hírek jutottak el hozzám például arról, hogy a mini-Dubaj beruházás egy részét Óbudára akarják hozni......ez a Waterfront City beruházásának folytatása lenne újabb, föltűnően magas épületekkel?Így van. Például ebben a kérdésben is meg akartam tenni az első jogi kezdeményezéseket, mert még egyszer mondom, amíg én vagyok a polgármester, addig sem fideszes, sem másmilyen mutyi ebben a kerületben nem fog megvalósulni. Ehhez viszont nem lehet elég korán bemenni az önkormányzathoz. Azt hiszem, hogy ezt az üzenetet értette mindenki, értették a lakosok is, ahogy értette a NER is, hogy nem lehet megtörni. És megértette a családom is, amely szintén a hivatalhoz jött.És az ön mögött álló koalíciót sem törte meg ez a kilenc hónap?Nem gondolom. Kevés konkrét ismeretem van ugyan az elmúlt kilenc hónap eseményeiről, de úgy látom, gyökeresen megváltozott a magyar belpolitika, a magyar pártok helyzete, és inkább azt hiszem, ha valami, akkor talán ez lehet hatással a mögöttem álló koalíciós pártokra, nem az én meggyanúsításom. De azt is gondolom, hogy ez nagyon egyszerű dolog: mindent meg kell szavazni, ami Óbuda érdeke, és semmit, ami azzal ellentétes. És ez mindenkinek a lelkiismeretén múlik, akármelyik pártnak is a tagja, de megjegyzem, hogy ez eddig is így volt. Ha ezek után is úgy működnek a képviselők, ahogy az előző ciklusban, akkor semmi nem tört meg.Az mennyiben befolyásolja a jövőbeli működését, hogy valóban megváltozott kilenc hónap alatt a politikai helyzet, s az önt jelölő DK élén meghatározó változások történtek?Engem semmi ilyen változás nem befolyásol, semmilyen módon. Bárki is irányít bármilyen pártot, engem csak az érdekel, és ez az egyetlen törekvésem, hogy Óbudát menedzseljem. Ebben nyilván jelentősen segítene a kormányváltás, s nem az esetleges kapcsolati hálóm miatt, hanem mert a demokratikus működés helyreállítása valamennyi önkormányzat és minden tisztességes ember elemi érdeke.Az ügyészség fellebbezett az önt teljes szabadlábra helyező ítélet ellen. Számít arra, hogy a másodfokú ítélettel újra börtönbe zárják?Nem tudok mást mondani, mint hogy reménykedem a bíróságok függetlenségében. Sokatmondó, hogy amikor a rezsim indítványozta a további fogva tartásomat, néhány lapban olyan cikkek jelentek meg, amelyek címében az állt, hogy letartóztatásban maradok. Vagyis már az ítélet előtt közölték, hogy bent fognak tartani. Lehet, hogy ez volt már sok volt a bírói karnak, s azt is gondolom, hogy az első fokon eljáró bíróság annyira logikusan érvelt a szabadon bocsátásom mellett, hogy azt már nehéz volna megalapozott jogi érvekkel fölülbírálni. Abszurdnak tartanék egy ilyen döntést.Hogyan látja, egy ilyen ügy után van még politikai jövője?Az esetleges újra indulásomat nem ettől az ügytől teszem függővé. Hiszen ártatlan vagyok, ezért nem is lehet olyan döntésem a politikai jövőmre vonatkozóan, amely ezen az ügyön állna vagy bukna. Az én döntésem alapvetően két dolgon fog múlni. Az egyik, hogy mi Óbuda érdeke, a másik pedig az, hogy mit szól ehhez a családom. Azt gondolom, Óbuda érdeke az, hogy olyan polgármestere legyen, aki nem pártpolitikai alapon működik, s ellenáll a kormányzati pénzügyi nyomásoknak, és akkor is kitart Óbuda élén, ha meg is tapossák azért, mert az óbudaiakat képviseli. Én bebizonyítottam, nem kilenc hónap alatt, hanem az azt megelőző öt évben is, hogy ilyen ember vagyok, és nem lehet sem börtönnel fenyegetni, sem a családomat kínozni. De ennek a döntésnek nem most van itt az ideje. | Minden perc, amit szabadlábon töltök, veszélyezteti a NER-es vállalkozók mutyijait - nagyinterjú dr. Kiss Lászlóval, Óbuda-Békásmegyer polgármesetrével | Úgy látom, egyértelműen kijelenthető, hogy a nyomozást politikai szempontok vezérelték, s nem büntetőjogiak, s az eljárás mind motivációjában, mind pedig a | null | 1 | https://jelen.media/minden-perc-amit-szabadlabon-toltok-veszelyezteti-a-ner-es-vallalkozok-mutyijait-nagyinterju-dr-kiss-laszloval-obuda-bekasmegyer-polgarmesetrevel/ | 2025-05-19 09:23:45 | true | null | null | Jelen |
A szervezet könyvvizsgálatra nem kötelezett, azonban saját elhatározásból beszámolója felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg- olvasható a Pallas Athéné Meriti Alapítvány (PADME) 2023-as évről készült beszámolójának felvezetésében. Az ezek szerint nem kötelező könyvvizsgálatot Gaál Edmond, a BDO Magyarország Kft. ügyvezető-partnere végezte, aki megjegyzés nélkül hitelesítette az abban foglaltakat, a PADME pedig kiszámlázott a munkáért 7 150 000 forint plusz áfát.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által szintén vizsgált előző két évről nem találtunk konkrét összeget, de az biztos, hogy a BDO összesen több mint 30 millió forint bevételt köszönhetett a Magyar Nemzeti Bank alapítványának és a köré szőtt befektetési hálózatnak. Ugyanez a cég hitelesítette ugyanis a beszámolókat a PADME mellett a háló kulcscégeinél is, ígyaz Optima Befektetési Zrt. (nettó 9,05 millió forint),az Optima Alapkezelő Zrt. (3,65 millió),az Optimum Ventures magántőkealapok,az Alpine Holdig Kft. (3 millió)és a GTC Holding Zrt. (3,35 millió) esetében.A magántőkealapokra és az alapítvány két évére nem találtunk adatot, de a hálózat tagjai ezek nélkül is nettó 26 millió forintot költöttek könyvvizsgálatra. Jellemzően Gaál Edmond volt a könyvvizsgáló, a jegybanki alapítvány által közvetlenül tulajdonolt fő cég, az Optima Befektetési Zrt.-nél viszont Baumgartner Ferenc, az Opten cégadatai szerint a BDO-nál ugyancsak ügyvezető posztot betöltő könyvvizsgáló végezte az auditot.Az ÁSZ-elnök 150 milliárd forintra becsüli a vagyonvesztéstA könyvvizsgálónak kifizetett néhány tízmillió eltörpül ugyan a rendszerbe betöltött összesen 500 milliárd forint mellett, de ettől még kidobott pénz volt. Az éves beszámolók valódiságát rendre igazolta a könyvvizsgáló, vagyis nem jelezte, hogy olvadozik a jegybanki alapítvány befektetői hálóban kezelt vagyona. A számvevőszék vizsgálata ezzel szemben „sok és jelentős anomáliát” tárt fel a PADME és a vagyonkezelő struktúra vizsgálata során – fogalmazott Windisch László ÁSZ-elnök (korábbi jegybanki alelnök) a Della podcastban, és ennek kapcsán a számvevőszék feljelentést is tett (ahogy később megtette ezt a PADME új kuratóriuma is). Windisch mintegy 150 milliárd forintra becsüli a vagyonvesztést, három fő tényező alapján:a PADME 266,4 milliárd forint induló vagyonát a saját leányánál, az Optima Befektetési Zrt.-nél fektette be, 20 éves Optima-kötvényt jegyzett a készpénzből. A kötvény azonban eddig évi 1 százaléknál is kevesebbet hozott, a kockázatmentes állampapírhozammal összevetve csak ezen több tízmilliárd lehet a bukás.A több lépcsős befektetések zöme két külföldi tőzsdei ingatlancégben, a lengyel GTC-ben és a svájci Ultimában landolt. A jegyzés óta azonban jelentősen estek a részvényárfolyamok.Ráadásul az ÁSZ-vizsgálat szerint a GTC-részvényeket eleve 30 százalékos – durván 60 milliárd forintos – felárral vették.Az ÁSZ-nak nincs hatásköre a könyvvizsgálók felelősségének vizsgálatára/megállapítására, ezért minőségellenőrzést kért az illetékes hatóságtól, a korábban a Pénzügyminisztériumhoz (PM), most már a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó közfelügyelettől. Az ellenőrzés azzal zárult, hogya PADME auditját visszavonatták 2021-ig visszamenőleg, Gaál Edmond könyvvizsgálói munkája pedig „nem felelt meg” minősítést kapott.A közfelügyeleti hatóság tavaly júniusban végezte az ellenőrzést, és az eredményről novemberben tájékoztatta a számvevőket. Megállapította, hogy „a könyvvizsgáló által végrehajtott könyvvizsgálati eljárások önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy a PADME által kimutatott befektetett pénzügyi eszközök értékéről, illetve annak megalapozottságáról meggyőződjön. A könyvvizsgálati dokumentációban nem találhatóak meg olyan könyvvizsgálati eljárások, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötvény értékelésére megalapozott következtetést lehessen levonni.”Nem fújt riadót a könyvvizsgálóA BDO Magyarország Könyvvizsgáló Kft.-t a szakmában jól menő társaságként ismerik, komoly ügyfélköre van, és az utóbbi években stabilan hoz évi 1–2 milliárd forint közötti árbevételt, amiből szépen profitál is. A legutóbbi hozzáférhető mérlegük alapján 2023-ban például közel 1,8 milliárd forint volt a bevételük, és300 milliós nyereséget mutattak ki adózás után.A cég egyébként akkor került fel legutóbb a címlapokra, amikor az MVM auditját visszautasította a könyvvizsgáló nagyágyú, a KPMG, majd a helyette felfogadott BDO néhány nap alatt megoldotta a problémát. Szakmai berkekben olyan cégek között tartják számon a BDO-t, amelyik „nem szokott keresztbe tenni” a kormányközeli ügyfeleknek – fogalmazott lapunknak az egyik konkurens. A G7 korábban kereste a céget, de a titoktartási kötelezettségükre hivatkozva egyetlen kérdésre sem válaszoltak a jegybanki alapítvány és cégháló ügyében.Annyi bizonyos, hogy a jegybank alapítványa, a PADME és a köré épített befektetési hálózat esetében nem fújt riadót a BDO, az ÁSZ szerint pedig ezt kellett volna tennie, látva a vagyonvesztést és a kockázatokat. A könyvvizsgáló ugyan ismerte a cégstruktúrát, áma komplex, országhatárokon átívelő, számos kockázati típust magában hordozó befektetési struktúra átfogó vizsgálatát nem végezte el– rótta fel az ÁSZ-jelentés.A számvevőszék azt is feszegette, hogy az alapítványban nyilvántartott vagyonnak nem sok köze van a befektetések valódi piaci értékéhez. A könyvvizsgáló feladata, hogy az éves beszámoló valódiságát megállapítsa, a számvevők szerint pedig ehhez a vagyon piaci értékét kellett volna a könyvekben szerepeltetni. Azaz a kötvények kirívóan alacsony hozama és a tőzsdei részvények árfolyamesése miatt meg kellett volna mutatni a vagyonvesztést.A BDO azt válaszolta az ÁSZ-nak, hogy az Optima befektetéseinek, nyújtott kölcsöneinek vizsgálata és azok értékelése során a számviteli törvénynek megfelelően jártak el. A közvetett és közvetlen befektetéseik értékelésére alkalmazott eljárásainak, továbbá a portfóliók kockázatának vizsgálata a nemzetközi könyvvizsgálói standardok szerint a könyvvizsgálat hatókörén kívül esik, ezek üzletpolitikai döntéseknek minősülnek, ezért „valós üzleti kockázatuk könyvvizsgálati oldalról nem megállapítható”.Az ÁSZ a fő vagyonkezelő könyvvizsgálatát firtatjaÚgy fest, hogy az ÁSZ nem elégedett meg sem a BDO, sem a Pénzügyminisztérium válaszával, így februárban ismét az akkor még Varga Mihály (jelenlegi jegybankelnök) által vezetett pénzügyi tárcához fordult, és jelezte, hogy a számvevőszéki vizsgálat a PADME-n kívül az alapítvány által tulajdonolt gazdasági társaságokra, így az Optima Befektetési Zrt.-re is kiterjedt. A beszámolók és azok auditálása kapcsán arra jutottak, hogysérülhetett a megbízható és valós összkép bemutatása.Ám a PM novemberi, minőségellenőrzésre vonatkozó levelében csak a PADME-val kapcsolatos intézkedést jelezték, nem tértek ki az Optima könyvvizsgálatának ellenőrzésére, illetve az annak kapcsán hozott intézkedésekre. Az ÁSZ megismételte, hogy az Optima Befektetési Zrt. beszámolójában értékelni kellett volna a „végső vagyont jelentő” közvetett befektetéseket, a tőzsdei cégek – a GTC és az Ultima – részvényeit. A számvevőszék arra kérte a PM-et, hogy fontolja meg rendkívüli minőségellenőrzés lefolytatását, ha indokoltnak látja, és az eredményről tájékoztassa az ÁSZ-t.Magyarul: fontosnak tartották volna, hogy a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóság ne csak az alapítványt, hanem a fő befektető cég könyvvizsgálatát, a vagyon zömét megtestesítő részvények értékelését is górcső alá vegye. Érdeklődésünkre, hogy vizsgálták-e, és mit állapítottak meg az Optima Befektetési Zrt.-nél, az ÁSZ azt válaszolta: a vizsgálat aktuális állásáról a hatóságot kérdezzük, a közfelügyelet viszont azzal hárította el a 24.hu kérdéseit, hogy a minőségellenőrzés során szerzett adatok, információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.Arra a kérdésre, hogy kérte-e az ÁSZ a befektetői háló további, Gaál Edmond által könyvvizsgált tagjainál a minőségellenőrzést, nemleges volt a válasz. Ezek nem tartoztak az ellenőrzött szervezetek körébe, ugyanakkor az ezen cégeket érintő problémáknak az Optima Befektetési Zrt. mérlegében is tükröződniük kell, azaz az Optima ellenőrzése közvetve ezeket a cégeket is érinti – válaszolta az ÁSZ.Súlyos esetben a könyvvizsgáló elállhat az auditálástólLáttunk már olyat, hogy egy könyvvizsgáló szerződést bontott az ügyfelével: ez történt a lélegeztetőgép-bizniszen nagyot kaszáló, majd rövid úton bedőlt OTT One Nyrt. esetében, ahol a könyvvizsgáló elállt a beszámoló auditálásától, és erről értesítette a tőzsdei cégeket felügyelő MNB-t. Mint később kiderült, csalás gyanúját észlelte, például egymásnak ellentmondó bizonylatokra bukkant, így nem vállalta a felelősséget a mérleg hitelességéért. Ez a legsúlyosabb eset, amikor a könyvvizsgáló olyan átfogó problémát észlel, hogy nem hajlandó elvégezni a hitelesítést. Ha csak egyes tételeket értelmez másként a könyvvizsgáló és a cégvezetés, akkor egyetértésre szoktak jutni, ha néhány mérlegtétellel kapcsolatban ez nem sikerül, a jelentéséhez korlátozott véleményt fűzhet, adott esetben ellenvéleményt is megfogalmazhat, jelezve, hogy fenntartással kezeli a szóban forgó részt. A BDO a jegybanki alapítvány esetében egyik lehetőséggel sem élt. A közfelügyeleti hatóság alapesetben a közérdeklődésre számot tartó társaságok – így a pénzintézetek, a tőzsdei cégek és a pénzügyi szolgáltatók – könyvvizsgálóinak ellenőrzését végzi egy előzetesen megadott éves munkaterv alapján. A többiek, a „normál” cégeket auditáló könyvvizsgálók ellenőrzése a Magyar Könyvvizsgálói Kamara dolga. A kamaránál érdeklődésünkre azt közölték, hogy rendkívüli felkérést nem kaptak, és nem is folyik vizsgálat vagy eljárás a PADME könyvvizsgálója, Gaál Edmond ellen. A kamara honlapján nincs nyoma annak, hogy kamarai tagságát vagy bármely jogosítványát visszavonták volna.A közfelügyeleti hatóság nem válaszolt arra sem, hogy milyen hibát találtak a soron kívül elrendelt ellenőrzés alkalmával, konkrétan miért vonatták vissza Gaál könyvvizsgálói jelentéseit 2021-gyel bezárólag, illetve milyen büntetést szabtak ki emiatt. A hatóságmegfelelt,megfelelt megjegyzéssel,illetve nem felelt megminősítést adhat, és a hiba súlyához mérten bírságot szabhat ki. A legsúlyosabb esetben eltiltás is lehet a szankció, de ez jellemzően hosszabb folyamat eredménye, amikor ismételt vizsgálatok alkalmával is megbukik a könyvvizsgáló. A hatóság éves ellenőrzési tervét nyilvánosságra hozza, a listán a BDO és Gaál Edmond 2021-ben és 2024-ben is szerepelt. (Ez a normál menet, a közérdeklődésre számot tartó cégeket auditáló könyvvizsgálókat legalább háromévente ellenőrizni kell.) A hatóság az eredményeket azonban csak összesítve közli, így nem állapítható meg, melyik könyvvizsgáló hogyan vette az akadályt. Gaál legutóbbi szerepléséről pedig még nem is lehet információ, mert az utolsó beszámoló 2023-ról készült el.A könyvvizsgálók felénél találnak hibátAz előző évek kimutatásait áttekintve az látszik, hogy a hatóság által kirótt bírságok nem éppen elrettentőek: jellemzően 1–3 millió forint a szankció, miközben a plafon 100 millió, cégek esetében 500 millió forint. A honlapon található összesítés alapján az ellenőrzött könyvvizsgálók többségénél akadt valamilyen hiba, kevesebb, mint a fele kapott megfelelő minősítést, és elég magas a nem megfelelt osztályzat, 2023-ban csaknem egyharmaduk került ebbe a kategóriába. Ilyen eredménnyel újabb ellenőrzésre számíthat a delikvens.Az összesítésekben nem túl gyakori a könyvvizsgáló jelentésének visszavonása, de nem is példátlan. Gyakorló könyvvizsgálótól érdeklődtünk, főben járó hibát sejtet-e, ha a közfelügyelet visszavonatja a beszámoló auditját, ráadásul több évre visszamenőleg. Forrásunk szerint kívülálló nem tudja ebből megítélni, milyen súlyú ügyről van szó: tévedésről, vagy összejátszás, esetleg csalás merülhet-e fel. Annyi biztos, hogy a közfelügyeleti vizsgálat alkalmával a könyvvizsgáló munkáját az utolsó szögig átnézik, a részeket és az egészet áttekintve döntik el, megfelelt-e a könyvvizsgáló munkája – mondta a szakember.A jegybanki befektetési sztorihoz annyit fűzött a független könyvvizsgáló, hogy a kötvények árfolyamát vizsgálni kell, el kell számolni az értékvesztést a december végén érvényes adatoknak megfelelően, legyen szó tőzsdei részvényekről vagy befektetési jegyekről, és az alapítvány vagyonát ezek alapján át kell értékelni. A bonyolult befektetési hálózatot egy lépcsős rendszerhez hasonlította, ahol minden egyes lépcsőfokon valós képet kell kapnunk, tehátha a tőzsdei részvények piaci értéke esett, akkor nem lehet, hogy a lépcső tetején változatlan vagyont mutassunk ki.Ha a könyvvizsgáló nem tudja elvégezni az értékelést, akkor jelezheti: nem tudott meggyőződni arról, hogy az adatok a valós helyzetet mutatják-e. Több fokozat létezik, a legerőteljesebb jelzés az audit visszautasítása, amikor a könyvvizsgáló szerint lényeges elem hitelességéről nem tudott meggyőződni, ennél enyhébb jelzés a beszámoló korlátozott elfogadása, illetve ha bizonyos kérdésekben ellenvéleményt fogalmaz meg. A jegybanki alapítvány és a befektetési struktúra tagjainál nincs nyoma annak, hogy a könyvvizsgáló bármilyen megjegyzést tett volna a beszámoló valódiságára vonatkozóan.Az átértékelés megítélésénél azonban fontos kérdés, hogy mi mikor történt. A tartós és lényeges veszteséget el kell könyvelni, vizsgálni kell, hogy van-e esély a visszafordulásra – említett egyet a dilemmák közül a szakértő, érzékeltetve, hogy a könyvvizsgálók lépéseit illetően nem minden fekete-fehér. | MNB-botrány: tízmilliók mentek a kukába csak a könyvvizsgálatért | Benézhet-e 150 milliárd forint vagyonvesztést egy könyvvizsgáló? | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/04/29/mnb-botrany-bdo-konyvvizsgalo-felelossege-padme-optima/ | 2025-04-29 05:55:17 | true | null | null | 24.hu |
Hétfőn ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, amin több témát és képviselői előterjesztést is tárgyaltak. Az egyik legfontosabb, hogy Csárdi Antal független, Z. Kárpát Dániel jobbikos, Orosz Anna momentumos és Tordai Bence független képviselők felterjesztettek egy javaslatot több, az MNB-ügyben érintett szereplő meghallgatására. Ugyanerre tett javaslatot Dávid Ferenc DK-s képviselő is, a két javaslatot végül egyben tárgyalta a bizottság.A javaslat szerint meghallgatták volna:Windisch Lászlót, az Állami Számvevők elnökét;Matolcsy György volt jegybankelnököt;Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert;Papcsák Ferencet, az MNB felügyelőbizottságának elnökét;Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert;Csizmadia Norbertet, a PADME korábbi és a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökét;Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagját.A portál beszámolója szerint Szatmáry Kristóf fideszes képviselő hozzászólásában arról beszélt, hogy "nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni". A képviselő "roppant érdekesnek" nevezte, hogy azon a két-három évvel korábbi meghallgatáson, amin Matolcsy György jegybankelnökként kritizálta a kormányt, az ellenzéki képviselők még nagyon megdicsérték, most meg egy folyamatban lévő ügyben, a részletek ismerete nélkül máris ítéletet mondanak. "Két-három éve feldicsőítették a jegybankelnököt, most meg a fejét is vennék. Ennél több mérsékletet kérnék" - mondta Szatmáry.A fideszes Riz Gábor azzal érvelt a javaslat leszavazása mellett, hogyamíg zajlik a nyomozás, addig nincs értelme a gazdasági bizottságnak meghallgatni az előterjesztésben felsorolt állami és alapítványi vezetőket.Az ülésen egyébként több fideszes képviselő sem vett részt, köztük Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke sem. Bánki személye azért különösen érdekes az MNB-ügyben, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amivel el akarták titkolni az alapítványok költéseit. A szavazásnál a hiányzó fideszesek helyett a jelen lévő párttársaik szavaztak. A 6 fideszes képviselő összesen 7 nem és 4 tartózkodó szavazatot adott le az 5 ellenzéki igennel szemben, így a javaslatot leszavazták. | MNB-ügy: beintettek a Fidesztől, még Matolcsyt sem hallgatják meg a parlamentben | Elutasították az ellenzéki javaslatokat. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/04/28/mnb-ugy-alapitvany-allami-szamvevok-padme-matolcsy-gyorgy-windisch-laszlo-parlament-fidesz/ | 2025-04-28 15:14:58 | true | null | null | 24.hu |
Az OSC Vízilabda SE a látványcsapatsport-támogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást 2021-2022-ben nem a támogatási célnak megfelelően és nem szabályszerűen használta fel - áll az Állami Számvevőszék friss jelentésében. A dokumentumban terhelő megállapítások sora olvasható, így például az, hogy az OSCa látványcsapatsport-támogatás utánpótlásnevelési feladatok ellátása jogcímén, valamint a kiegészítő támogatás jogcímen fel nem használt támogatás igazolására hamisított bankszámlakivonatot használt fel.Az ÁSZ az ellenőrzés során súlyos jogszabálysértéseket tárt fel, a számvevők gyanúja a költségvetésnek okozott vagyoni hátrányról, az OSC Vízilabda SE elnökére és ügyvezető elnökére rábízott egyesületi készpénz és bankszámlapénz eltulajdonításáról szól, melyek okán a számvevőszék költségvetési csalás, adminisztratív költségvetési csalás és sikkasztás gyanújával az illetékes hatósághoz fordul.A történet főszereplője Becsey Péter és párja, Konrád Mária, a vízilabdacsapat két vezető képviselője - előbbi a szakmai munkáért felel, utóbbi a csapat ügyvezetője. Nevük ismerős lehet azoknak, akik követték lapunkban a II. kerületi Sport Kft. történetét, a közpénzek magáncélra használását.2023-ban a 24.hu-n részletesen beszámoltunk arról, hogy elképesztő kiadásokat tárt fel a lapunk birtokába jutott, a II. kerületi Sport Kft. által megrendelt független könyvvizsgálói jelentés az utánpótlásportért felelős önkormányzati cég 2016. január 1. és 2020. december 31. közötti gazdálkodásáról. A kft. nagyjából húsz gyerek utánpótlás-neveléséért felelt, és az említett időszakban Becsey Péter, az OSC-Újbuda sportigazgatója vezette. Az önkormányzat számításai szerint a cég 450 millió forint közpénzt költött az előző vezetés idején utazásokra, hotelszámlákra és méregdrága luxuscikkekre. A luxustárgyak egy része később visszakerült az önkormányzathoz, igaz, jelentős részük összetörve.8 fotóA jelentés szerint az elmúlt években sok esetben olyan bírói díjakat, játékvezetői szállásköltségeket, étkezéseket fedeztek a Sport Kft. pénzéből, melyek nem köthetők az önkormányzati céghez, annál inkább az OSC-hez. A II. kerület által indított kártérítési per most is folyamatban van, ennek során derült ki a bíróságon, hogy Becsey Péter családtagjainak neve szerepel egy közpénzből fizetett luxusút hotelszámláján, és az OSC technikai vezetője közpénzen járt például a Chicago Bulls kosárlabdameccsén is. Becsey a tárgyaláson azt is előadta, hogy egy eredményjelzőt vásárolt közel 7 millió forintért egy vízilabdatornán, így csak véletlenül kerülhetett egy Hublot luxusóra típusa és szériaszáma az elszámolásra.Az önkormányzati cég 206 millió forint kártérítést követel a Sport Kft. 2021-ben menesztett vezetőjétől. Emellett a Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást folytat az ügyben. Nem túl nagy elánnal: a Sport Kft. jelenlegi vezetése ugyanis még 2022 februárjában tett feljelentést, érthetetlen módongyanúsítotti kihallgatás három év alatt sem történt.Érdeklődtünk a rendőrségnél ennek okáról, de érdemi válasz nem érkezett kérdésünkre.A II. kerületi Sport Kft. és az OSC Vízilabda SE közpénzherdálása részben összefügg, az ÁSZ-jelentésekben (melyek külön vizsgálják OSC Vízilabda SE és a Konrád Mária által tulajdonolt és vezetett OSC Vízilabda Sport Kft. közpénzkezelési gyakorlatát) írnak a nagy értékű buszokról és a pulzusmérő órákról is, melyekről korábbi cikkünkben beszámoltunk.Bár a fideszes Láng Zsolt idején kinevezett Becseynek 2021-ben (miután 2019-ben az ellenzéki Őrsi Gergely lett a polgármester) mennie kellett a II. kerületi önkormányzati cégtől, az OSC-nél folytatódtak a visszaélések.Ezt a cikket azért olvashatod tovább, mert előfizettél.Az ÁSZ-jelentés szerint az OSC Vízilabda SE elnöke és ügyvezető elnöke, azaz Konrád és Becsey az egyesületi vagyon kezelésével, felhasználásával kapcsolatos feladatait az ellenőrzött időszak alatt nem az egyesületi célok megvalósítása érdekében látta el. A számviteli nyilvántartásában a kapott támogatásokat - mind a látványcsapatsport-támogatást és a kiegészítő sportfejlesztési támogatást, mind a Magyar Vízilabda Szövetségen keresztül számára juttatott sportcélú támogatást - és azok felhasználását a jogszabályi előírás ellenére elkülönítetten nem tartotta nyilván.Az OSC Vízilabda Sport Kft.-ről megállapították, hogy 2022. évi egyszerűsített éves beszámolója nem mutatott megbízható és valós összképet a szervezet vagyonáról, annak összetételéről, pénzügyi helyzetéről. Az ellenőrzés során feltárt súlyos szabálytalanságok, törvénysértések és bűncselekmények - bizonylati rend megsértése, könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség megszegése, valamint a látványcsapatsport-támogatás a jóváhagyott céltól eltérő felhasználása, és ezzel vagyoni hátrány okozása a költségvetésnek - gyanúja miatt az ÁSZ szintén az illetékes hatósághoz fordul.Ezzel kapcsolatban is kérdéseket küldtünk a rendőrségnek, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy még nem érkezett feljelentés az Állami Számvevőszéktől a tárgyalt ügyben, de a jelek szerint ez már csak idő kérdése.Az ÁSZ tavaly nyáron helyszíni ellenőrzést tartott az OSC-nél. A 207 millió forintos készpénzállomány helyett a házipénztárban mindössze 29 millió forint volt fellelhető. Az ellenőrzött időszakban az OSC Vízilabda SE bankszámlái felett Konrád és Becsey rendelkezett jogosultsággal, és a számvevők szerint felmerült a gyanú, hogy a bankból és a bankautomatákból felvett készpénzt az elnök és az ügyvezető elnök nem fizette be az OSC pénztárába. A házipénztárról Konrád 2024. június 5-ei helyszíni ellenőrzésen a következőket nyilatkozta:az OSC pénzét egy széfben tárolják, de hogy ez most mennyi, ezt nem tudom, őszintén én a szakmai dolgokkal foglalkozom, hogy mennyi készpénz van vagy nincs, nem tudom. Ez egy házi széf, ahol van ez a pénz. A széf a ... szám alatt található. Nincs hozzáférésem, nem tudom kinyitni, mert kulcsos. ... (ügyvezető elnök) kezeli.Azaz a jelek szerint mintha az elnök Becseyre mutogatna, miközben a bíróságon a II. kerületi Sport Kft. ügyében éppen Becsey védekezett azzal, hogy ő sportszakmai, és nem gazdasági vezető.Az ÁSZ végső megállapítása szerint azonban mind Konrád, mind Becsey a sajátjaként rendelkezett az OSC Vízilabda SE vagyonával,mivel a bankszámláról felvett készpénz a gyanú alapján maradéktalanul nem került befizetésre az OSC Vízilabda SE pénztárába, azt a kifizetések jellegéből adódóan valószínűsíthetően saját céljaikra használták fel, továbbá olyan bankkártyával történt vásárlásokat hajtottak végre, melyek nem az egyesületi célok megvalósítását szolgálták.Miután a Magyar Vízilabda Szövetségtől évi több száz millió forint támogatást kap a klub, a szövetség elnökétől, Madaras Norberttől azt kérdeztük, hogy az ÁSZ-jelentés fényében továbbra is folyósítják-e a támogatásokat az OSC-nek.A kétszeres olimpiai bajnok elmondta, hogy utoljára tavaly márciusban hagytak jóvá tao-támogatást az egyesületnek. Az elmúlt hónapokban ők is láttak arra utaló jeleket, és hallottak "uszodai pletykákat", miszerint az OSC gazdálkodásával kapcsolatban nincs minden rendben.Az idei év elején összeült a szövetség elnöksége, hogy a rendelkezésre álló információkat összegezzük. Létrehoztunk egy munkacsoportot, és végül az a döntés született, hogy az OSC-nek nem szeretnénk több tao-támogatást adni. Így az OSC 2025/2026-os évre vonatkozó tao-keretösszegét 0 forintban határozta meg az elnökség.Madaras hozzátette: nem szeretnék, hogy az egyébként jól működő szakmai munka is kárba vesszen, így elkezdtek azon dolgozni, hogy a nagyjából 250 fős utánpótlást és a felnőtt csapatot hogyan tudnák megmenteni. Végül a Semmelweis Egyetemmel sikerült megállapodniuk, melynek jelenleg is van működő vízilabdaklubja, és a tervek szerint átveszi a sportolókat, így a tao-támogatást is az egyetem kaphatja, attól függően, hogy hány gyerek és felnőtt igazol át. "A cél az, hogy a szakmai munka menjen tovább, ugyanazokkal az edzőkkel, de rendezett gazdasági és adminisztrációs háttérrel" - nyilatkozta Madaras.A változással kapcsolatban tájékoztatót tartanak jövő kedden, melyen részt vesz majd Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja és Madaras is. A szülőknek küldött értesítőben úgy fogalmaznak: a változás nem érinti az edzések helyszínét, sem a szakmai stábot. | Sajátként kezelt egyesületi vagyon, hamisított bankszámlakivonat az OSC vízilabdacsapatánál - Merkely Béláékhoz kerülhetnek a sportolók | Az Állami Számvevők szerint az egyesület két vezetője, Konrád Mária és Becsey Péter a sajátjaként rendelkezett az OSC vagyonával, költségvetési csalás és sikkasztás gyanújával ezért a hatóságokhoz fordul. Az ügyben Madaras Norbert, a vízilabda-szövetség elnöke is lépni készül. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2025/04/25/osc-vizilabda-asz-jelentes-becsey-peter-kozpenz-hamis-bankszamlakivonat/ | 2025-04-25 05:55:26 | true | null | null | 24.hu |
Két évünkbe telt, mire kipereltük, hogy mennyibe került az adófizetőknek a Nemzeti Sportot kiadó cég megvétele. A szerződés alapján Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc újságját 3,5 milliárd forintért "szereztük meg" a Mediaworks Hungary Zrt.-től. Most pedig nekik, pontosabban a tulajdonukban álló MédiaLOG-DMHM Logisztikai Zrt.-nek fizetünk 610 millió forintot azért, hogy két évig rendre eljuttassák az előfizetőknek a lapot.Napilap és magazin előfizetéses terjesztésére írt ki közbeszerzési eljárást az N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. január végén. A tender eredménye a napokban jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Eszerint a megbízást a MédiaLOG-DMHM Logisztikai Zrt. nyerte nettó 610 millió forintért. A szerződés 24 hónapra szól.A leírás szerint a nyertes ajánlattevő feladata lesz a Nemzeti Sport napilap és Nemzeti Sport Magazin előfizetéses terjesztése az ajánlatkérő által biztosított címzetti adatbázis alapján, valamint az előfizetői díj beszedése a készpénzes fizetési módot választó előfizetőktől. A lapokat a megjelenés napján kell kézbesíteni, a vasárnap megjelenő lapszámot pedig a következő munkanapon 8 óráig. Emellett VIP-kiszolgálást is vállalniuk kell (pl. kiszállítást rendezvényekre), és e-mailes ügyfélszolgálatot is működtetniük kell.A MédiaLOG-DMHM Zrt. 610 millió forintért végezheti el a munkát.A kiírásra rajtuk kívül senki sem jelentkezett, így nem volt nagy verseny a megbízásért.A felhívás szövege szerint alkalmatlan volt az az ajánlattevő, amelynek a felhívás feladását megelőző 3 év üzleti évében a közbeszerzés tárgya (napilap előfizetéses terjesztési szolgáltatás) szerinti nettó árbevétele összesen nem érte el a 400 millió forintot. Illetve, ha nem rendelkezett országos napilap előfizetéses terjesztési szolgáltatás elvégzésére vonatkozó referenciával legalább 3000 címzett részére, minimum 12 hónapos időtartamban.3,5 milliárdért vette meg az államAz állam 2022-ben vásárolta meg a Nemzeti Sport kiadóját, az N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.-t a Mediaworks Hungary Zrt.-től. Azt viszont nem árulták el lapunk kérdésére, hogy mennyiért. Mivel az adásvétel közpénzből zajlott, pert indítottunk az adatokért.A per tavaly lapunk sikerével zárult, megkaptuk a szerződést. Ebből kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc újságját 3,5 milliárd forint közpénzből vette meg az állam.Cikkünket követően Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdést nyújtott be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek azt tudakolva, hogy milyen közszolgálati feladatok tették szükségessé a Nemzeti Sport megvásárlását, és mennyibe fog kerülni a magyar adófizetőknek évente a lap fenntartása.A képviselő Nagy Márton helyett Vargha Tamástól kapott választ. A honvédelmi államtitkár szerint "a Nemzeti Sport a világ egyik legnagyobb hagyományú sportlapja, és hazánk egyik legrégebbi márkája, ami olyan nemzeti kulturális értéket képvisel, amelynek nyomtatott formában való fennmaradása is érdekünk".Más kérdés, hogy a lap példányszáma évek óta folyamatosan csökken:Az újság fenntartására vonatkozó kérdésekre Vargha nem válaszolt, azt viszont most akkor már tudjuk, hogy a terjesztés 610 millió forintba fog kerülni a következő 2 évben. De korábban az is kiderült, hogy 2024-es költségvetésből 1,3 milliárd forint támogatást kapott a lap arra hivatkozva, hogy "a folyamatosan változó piaci környezet" nagy kihívást jelent a napilapnak.A KESMA cége a terjesztőA mostani, terjesztésre vonatkozó közbeszerzési eljárás további érdekessége, hogy a nyertes MédiaLOG-DMHM Zrt. tulajdonosa nem más, mint a Mediaworks Hungary Zrt. - vagyis az a cég, amelytől az állam megvette a lapot.A Mediaworks pedig a Fidesz-közeli KESMA médiaalapítvány tulajdonában áll.Az állam képviseletében tavaly május óta tulajdonosi joggyakorlóként a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap jár el.Katus Eszter | Nemzeti Sport - 3,5 milliárdért megvette, 610 milliót költ a terjesztésére az állam | Nem tűnik olcsó mulatságnak Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc újságjának működtetése. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/05/19/nemzeti-sport-35-milliardert-megvette-610-milliot-kolt-a-terjesztesere-az-allam | 2025-05-19 12:06:21 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztói jelzés alapján nyilatkozattételre hívta fel az MBH Bank Nyrt-t (MBH Bank) egyéni éves díjkimutatási tájékoztatási kötelezettségének teljesítésével kapcsolatban. A jogszabály alapján ugyanisa hitelintézetek minden évben január 31-ig postán vagy elektronikus úton (a bankkal szerződéskötéskor egyeztetett kapcsolattartási forma szerint) kötelesek ingyenesen egyéni éves díjkimutatást küldeni hazai banki folyószámlával rendelkező lakossági ügyfeleiknek.Az MBH Bank jelentős létszámú lakossági ügyfélköre döntő részének határidőben megküldte azok díjkimutatását. Közel 70 ezer lakossági fizetési számla esetében ugyanakkor - bár a 2025. január 31-i jogszabályi határidő lejártáig ezek esetében is elkészült - a díjkimutatást a bank nem küldte meg az érintett ügyfelek részére. A hiba azokat a fogyasztókat érintette csak, akiknek elektronikus értesítési csatornát állítottak be kapcsolattartásra, de nem rendelkeznek netbankkal.Vizsgálata nyomán az MNB így megállapította, hogy a közel 70 ezer eset kapcsán az MBH Bank nem tett eleget a díjkimutatás-küldési kötelezettségének, ezzel megsértve a vonatkozó jogszabályt. A felügyelet a kötelezettség elmulasztása miatt összesen 15 millió forint bírságot szabott ki a bankra és kötelezte, hogy haladéktalanul intézkedjen az elmulasztott kötelezettsége teljesítésére. Megjegyzendő, hogy ugyanezen jogszabálysértést illetően az MNB az MBH Bank egyik jogelőd intézményénél már több alkalommal állapított meg mulasztást.Mint emlékezetes, az MNB év elején fogyasztóvédelmi kampányt indított a bankszámlákhoz kötődő tudatos döntések érdekében. A bankok által a fogyasztóknak január végéig megküldött pár oldalas, egységes formátumú díjkimutatás egyszerűen mutatja be a bankszámlához kapcsolódó díjakat és egyéb szolgáltatások összesített terheit is. Felsorolja, hogy az ügyfél hány tranzakciót végzett, mennyi volt ezek egységnyi és összesített díja, és ha voltak ingyenes tranzakcióik (pl. a havi kétszeri díjmentes készpénzfelvételi lehetőség), akkor hány műveletért kellett ténylegesen fizetni. Jelzi, hogy mennyi kamatbevételt ért el az ügyfél, illetve mekkora összegre rúgott folyószámlahitelének kamatköltsége.A díjkimutatás és az MNB bankszámlaválasztó programja révén az ügyfelek összehasonlíthatják bankszámlájuk terheit más számlacsomagok ajánlataival. A kalkulátorban egyedileg megadhatók a jellemző fizetési szokások, s ezek segítségével kiszámíthatók az adott bankszámlák várható havi és éves összes terhei is. Évente vagy új élethelyzetbe kerüléskor (pl. munkahelyváltás, GYES stb.) mindenképp ajánlott felülvizsgálni a bankszámlát, illetve a költési szokásokat. Ez alapján dönthető el, hogy érdemes-e a bankon belül új számlacsomagot igényelni, vagy - az akár 13 munkanap alatt végrehajtható egyszerűsített bankváltással új hitelintézettel szerződni. | Az MNB megbüntette a Mészáros Lőrinc bankját | Azért kapott büntetést az MBH Bank, mert nem minden ügyfelének küldte ki az éves díjkimutatást. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2025/04/23/mnb-megbuntette-meszaros-lorinc-bankjat/ | 2025-04-23 10:00:46 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.