text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyszerűen Orbán-villaként emlegette májusban az olasz sajtó azt a varesei luxusingatlant, amelynek nem csak berendezését ismerhette meg a helyi és a magyar közvélemény, de az is hamar kiderült: 4,3 millió euróért vásárolták meg előző tulajdonosától. A villára rábukkanó Domani cikkéből azt is megtudhattuk akkor, hogy a magyar miniszterelnöknek vagy családjának ugyan közvetlenül nincs köze a Milánóhoz közeli birtokhoz, de a vevő, az Influentia Kft. a NER-köreihez tartozó magántőkealap, a Progressus tulajdonában van. Bár a magántőkealapok kedvezményezettjeinek személyazonosságát a magyar törvények védik, a Progressus Magántőkealap neve nem először bukkant fel: ez volt az az alap is, amely mindössze néhány nappal az előtt vásárolta be magát Rákosrendező területére, hogy megkötötték a magyar állam és az arab befektetők közötti szerződést a Mini-Dubajként emlegetett beruházásról.
Azt is tudni lehetett, hogy az alap befektetéseit a TripleHill Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelte, annak a vezérigazgatója – egyben egyedüli részvényese is – egy bizonyos Tiszolczi Renáta volt, aki Habony Árpád korábbi üzlettársát, Szalay-Bobrovniczky Kristófot váltotta, amikor őt honvédelmi miniszterré nevezték ki.
Azt azonban továbbra sem tudtuk, miből lett pénz a villa megvásárlására, hogyan jutott el a cég a megvásárlásáig. Cikkünkben ezt az utat követtük végig, amelyről kiderült: mindössze két napig tartott, de öt céget érintett.
A mozgalmas két nap története
A CHP Energia Zrt., a Kelenföldi Erőmű anyavállalata tavalyi éves közgyűlését 2024. május 28-án tartották. Az eseményen részvényesek arról döntöttek, hogy 40 millió eurónak megfelelő, az aznapi MNB-árfolyamon 15,4 milliárd forint osztalékot vesznek ki a cégből. A CHP egyébként egy sor másik erőmű – például az oroszlányi – tulajdonosa is leányvállalatain keresztül, ezek azonban a Budapesti Erőmű Zrt.-vel szemben nem fizettek osztalékot.
Az osztalék egy része, 6,2 milliárd forint két nappal később már a kormányfő tanácsadójaként ismert Habony Árpád köréhez sorolt Influentia Kft.-nél landolt. Az már csak a 2023-ban alapított Influentia idén közzétett, 2024-es beszámolójából derült ki, hogy a cégnek az erőműből lecsorgó osztalékon kívül semmilyen számottevő bevétele nem volt. Az osztalékot ugyanakkor – 3 millió forint híján – továbbadta a közvetlen tulajdonosának, a befektetők kilétét homályban hagyó Progressus Magántőkealapnak.
A Progressus ebből 5,7 milliárd forintot hitelként adott vissza az Influentiának, utóbbi cégnél ez az összeg rövid lejáratú kötelezettségként jelenik meg a 2024-es évre vonatkozó beszámolója mellékletében. Az Influentia csak az összeg egy részét fordította ingatlanvásárlásra, ingatlanvagyona ugyanis a beszámoló leadásakor 1,9 milliárd forintot tett ki, ami nagyjából megfelel a varesei villa értékének.
A cég a kapott kölcsön maradék részét – 3,6 milliárd forintot – saját leányvállalatának, a Dominium Imperiumnak adta tovább hasonló módon. Hogy ez a cég azóta mit kezdett vele, az egyelőre nem ismert, az biztos, hogy 2024. december 31-én még ott pihent a vállalkozás számláján az összeg.
Ami a két napot megelőzte: több éves helyezkedés
Bár a villavásárlást megelőző osztalékhullám valóban alig néhány nap alatt söpört végig a szövevényes céghálón, a kivett pénzt ugyanakkor több éves helyezkedés előzte meg a Habony Árpád közelében mozgó üzletemberek részéről.
A CHP 2020-ban vásárolta meg a Budapesti Erőművet. A többségi tulajdonos már akkor is egy francia cég volt, a kisebbségi tulajdon azonban egy bizonyos VPP Project Kft. kezében volt, amely egy máltai offshore cégen keresztül Zelles Sándorhoz tartozott. Ő a Gyurcsány-korszakban az állami ingatlanvagyont menedzselő Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezetője volt, azóta pedig egy másik, Habony Árpád körüli máltai offshore cég mögül is az ő neve bukkant elő. Az offshore cég egyik igazgatója és magyarországi kézbesítési megbízottja azonban a Habony Árpád barátjaként számontartott izraeli-grúz üzletember, Beni Gagel volt. A cégvezetők pedig az egykor Habony személyi hitelezőjeként számontartott Tombor András köréből kerültek ki, aki a napokban a BKV-t övező korrupciós botrány hátterében is felbukkant. A VPP Project az energiaipari beruházásra ráadásul állami segítséget is kapott, méghozzá az állami exporttámogató Eximbanktól egy hitel formájában.
Zelles 2022-ben a VPP Project felét eladta a korábban számos fontos állami pozíciót betöltő, például a Magyar Nemzet Vagyonkezelőt is vezető Szutrély Gergely jogász egy cégének. A VPP Project másik fele azonban Zellesé maradt egy hasonló nevű cégen, a VPP Investen keresztül.
2023. augusztus 21-én pedig létrejött a Progressus Magántőkealap – az, hogy ez kinek a tulajdona, akkor és azóta sem volt ismert, hiszen a magyar kormány továbbra sem tesz eleget annak az uniós kötelezettségének, hogy nyilvánosságra hozza a magántőkealapok végső tulajdonosait. Az biztos, hogy a Progressus kezelését egy bizonyos TripleHill Capitalra, a korábban csak Habony Árpád üzlettársaként számon tartott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter korábbi cégére bízták.
Az alapítás után két héttel hozták létre az olasz villát utóbb megvásárló leányvállalatot, az Influentia Kft.-t, amelynek négy nappal később, szeptember 8-án szintén lett egy leányvállalata: a Dominium Imperium Zrt. Ezek vezetője is a TripleHill Capitalt Szalay-Bobrovniczkytől átvevő Tiszolczi Renáta lett.
A Dominium Imperium volt az, amely 2024 márciusában megvásárolta a VPP Investet Zellestől. A két VPP céget ekkor már 2023 december óta az a Balogh András vezette, aki számos Habony- és Szalay-Bobrovniczky-érdekeltségben tölt vagy töltött be fontos pozíciót, például a Magyar Vagonban vagy abban a HSC Aerojetben, amelyen keresztül Habonynak még csehországi katonai repülőgyára is van. Az alig pár hónapos Dominium ezzel többszörösen közvetetten 24,5 százalékos tulajdonrészt szerzett a Budapesti Erőműben.
Így vált érintetté a 2024 május végi, rendkívül intenzív közgyűlésdömpingben, amely így zajlott le:
· Elsőként május 28-án, 15 órakor a CHP közgyűlése ült össze. A részvényesek a mindössze 45 perces találkozón döntöttek a 15,4 milliárd forintos osztalék kifizetéséről – ennek 49 százaléka, azaz 7,5 milliárd forint a VPP Projectet illette.
· A VPP Project másnap, május 29-én reggel 10 órára hívta össze a maga közgyűlését, ahol az előző nap megszavazott osztalékot az adózott eredménnyel és az eredménytartalékkal kiegészítették, és így összesen 12,5 milliárd forintot vettek ki a cégből. Ennek fele, 6,3 milliárd az 50 százalékos tulajdonos VPP Investhez került.
· A VPP Invest még aznap szintén megtartotta közgyűlését, ahol a teljes összeget ismét megszavazták osztaléknak a tulajdonos Dominium Imperium részére.
· A Dominium Imperium közgyűlését május 30-án rendezték, ahol ismét osztalékkifizetésről döntöttek: 6,2 milliárd forint került a tulajdonos Influentia Kft.-hez.
· Az Influentia részvényesei – azaz a Progressus Magántőkealap – pedig szintén még május 30-án összeültek, ahol a kapott 6,2 milliárdot 3 millió forint híján tovább is adták a végső tulajdonosnak.
Az Influentia végül 2024. július 17-én írta alá a szerződést a varesei villa megvásárlásáról, így minden bizonnyal ebben a másfél hónapban kapta meg az 5,7 milliárdos kölcsönt a Progressustól.
Az akkor alig néhány hónapja létrehozott, ismeretlen hátterű, de Habony köréből menedzselt vállalkozás a semmiből bevásárolta magát a Budapesti Erőműbe, két hónappal később két nap alatt hat céget érintve kivett belőle 6 milliárd forintot, majd újabb másfél hónap elteltével vásárolt egy 1,7 milliárd forint értékű milliárd villát Olaszországban.
Hogy zajlott az ingatlanvásárlás?
Az eredeti, 2023 decemberi előszerződésben még egy másik cég, a Praedium Property szerepelt, az előleget is ez a cég fizette ki, de végül átadták a lehetőséget az Influentiának. A Praedium papíron egy másik magántőkealap, a TripleHill I. tulajdona, cégvezetője azonban szintén Tiszolczi, a magántőkealap kezelője pedig a Progressust is menedzselő TriplleHill Capital.
Tiszolczit a villavásárlást követően Balogh András váltotta mind az Influentia, mind a Dominium Imperium élén, aki így négy, a céghálóban egymás alatt elhelyezkedő vezetője lett egyszerre, valamint tavaly május óta igazgatósági tag a CHP Energiában is. Tiszolci sem maradt pozíció nélkül, ő Tomborral együtt a CHP felügyelőbizottságába kapott széket ezzel egyidőben, ahol többek között éppen Zelles Sándort váltották, aki 2022 óta volt a testület tagja.
A 2024-es céges beszámolók újabb luxusingatlan-vásárlásról nem árulkodnak, egy tavalyihoz hasonló osztalékhullám ugyanakkor idén is végigment a céghálón. Előtte azonban megint kavartak egyet a tulajdonosi szerkezeten, Szutrély ugyanis időközben továbbadta a VPP Project-ben meglévő saját tulajdonrészének az 50 százalékát, méghozzá egy újabb Habony-közeli szereplőnek: Jáksó László rádiós műsorvezető volt élettársának, Halkó Gabriellának, aki Habony számos cégében töltött be már vezető szerepet. Halkó cége idén május 15-én lett a VPP Project kisebbségi tulajdonosa.
Idén ráadásul a tavalyinál is gyorsabban, hiszen, a VPP Project, a VPP Invest, a Dominium Imperium és az Influentia közgyűlését egyaránt május 30-án tartották, utóbbiból végül cégháló csúcsán elhelyezkedő a Progressus Magántőkealap 5,7 milliárd forintos osztalékot vett ki.
Hogy ebből ismét visszakerül-e valamennyi a leányvállalatok valamelyikéhez, vagy hogy mihez kezd a Dominium Imperium a számláján pihenő milliárdos összeggel, arra valószínűleg csak a jövő évi céges beszámolókból derül fény. Addigra pedig az is kiderülhet, hogy ki rejtőzik a semmiből előbukkanó magántőkealap mögött – ehhez persze az kell, hogy a jövő évi választások győztese végre hajlandó legyen eleget tenni az erre vonatkozó uniós előírásnak.
|
Így repült két nap alatt 6 milliárd a Kelenföldi Erőműből az olaszországi villát megvásárló NER-es cégbe
|
A Budapesti Erőmű Zrt.-ből felvett osztalék az egyetlen bevétele annak a Habony-közeli cégnek, amely megvásárolt egy lombardiai luxusvillát. Végigkövettük a pénz útját Kelenföldtől Vareséig, ismerős nevekbe botlottunk a NER köreiből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250716_budapesti-eromu-habony-arpad-olaszorszag-varese-villa-influentia-magantokealap
|
2025-07-16 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte, hogy a 4iG irányítást szerezzen a PR-Telecom Zrt. felett – írja közleményében a hivatal. Az ügyletet 2024 augusztusában jelentették be, a vevő akkor még a 4iG Távközlési Holding Zrt. jogelődje, az Antenna Hungaria volt.
A 270 településen, mintegy 55 ezer, többségében lakossági ügyfélnek vezetékes internet-, telefon- és televíziósműsor-terjesztési szolgáltatást nyújtó, közepes méretű kábelszolgáltató felvásárlását a GVH az azonosított versenyproblémákat kezelő korrekciós intézkedés előírásával hagyta jóvá.
Vagyis
a GVH megállapította, hogy a fúziónak versenykorlátozó, káros hatásai lennének, ám – eddig szokatlan módon – nem tiltotta meg az összefonódást, hanem elfogadta a 4iG különféle, a várható káros hatások kiküszöbölésére tett vállalásait.
A 4iG és a PR-Telecom hálózatai 79 településen vannak átfedésben, ezek közül a GVH vizsgálata 56 település esetében állapította meg, hogy a tranzakció a verseny jelentős mértékű csökkenését eredményezné a vezetékes internet- és televíziósműsor-terjesztési szolgáltatás piacain. Ezeken a területeken lenne a felek együttes piaci részesedése ugyanis kiemelkedően magas (50 százalék feletti, mégpedig oly módon, hogy a részesedés tranzakció általi növekménye is érdemi), ami alapján káros versenyhatások, elsősorban az árak emelkedése volt valószínűsíthető.
Az árazásra vonatkozó vállalás keretében
a 4iG az érintett településekhez olyan, úgynevezett referenciatelepüléseket jelölt meg, amelyeken versenyhelyzetben van,
és vállalta, hogy a következő öt évben az 56 településen alkalmazott árait (beleértve az esetleges kedvezményeket is) csak az ahhoz rendelt referenciatelepülésen megvalósított árváltoztatással összhangban változtatja. Magyarul: a 4iG az érintett településeken csak akkora áremeléseket fog végrehajtani, mint amekkorákat egy másik településen végrehajt.
A 4iG azt is vállalta, hogy az érintett településeken „elősegíti” új szereplők belépését a piacra azzal, hogy a belépési szándék jelzését követő négy hónapban aktív marketingeszközökkel a fogyasztókat nem keresi meg, és nem köti hűségvállalással magához.
Az érintett 56 település: Ajka-Padragkút, Alattyán, Balatonakarattya, Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Bejcgyertyános, Bögöt, Bögöte, Budakeszi, Csénye, Farkaslyuk, Felsőörs, Gérce, Halásztelek, Halimba, Hárskút, Hegyfalu, Hidegkút, Hosszúpereszteg, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászszentandrás, Káld, Kiskunfélegyháza, Litér, Majosháza, Márkó, Meggyeskovácsi, Mencshely, Nagyvázsony, Nyékládháza, Nyirád, Nyőgér, Öcs, Ölbő, Papkeszi, Porpác, Pósfa, Pula, Répceszentgyörgy, Sárvár, Szeleste, Szigetszentmiklós, Szőc, Taksony, Tótvázsony, Úrkút, Vásárosmiske, Vöröstó, Zsédeny.
|
56 településen csökkenne a verseny jelentősen a 4iG újabb terjeszkedésével, de a cég önmegtartóztatást ígért
|
Versenykorlátozó, káros hatásokkal járhat, hogy a 4iG felvásárolja az 55 ezer ügyfelet kiszolgáló PR-Telecomot. A GVH mégis engedélyezte a fúziót, mert a 4iG vállalta, hogy önmérsékletet tanúsít az árazásban és az agresszív marketingben, ha új szolgáltató menne valamelyik településre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250716_56-telepules-jar-porul-a-4iG-ujabb-terjeszkedesevel-de-a-ceg-onmegtartoztatast-igert
|
2025-07-16 11:44:00
| true | null | null |
HVG
|
A honvédséget kiszolgáló HM EI Zrt. nagy értékű beszerzéseiről az állami cég tulajdonosa, vagyis a tulajdonosi jogok gyakorlója dönt. 2022-ben, Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök szolgálati villájának felújításakor és berendezésekor a tulajdonosi jogok gyakorlója az ingatlanfelújítás idején Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter volt – emlékeztet cikkében a 24.hu.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentéséből derült ki, hogy a HM EI Zrt. 235 millió forintért vásárolta az ingatlant (ekkor a HM EI tulajdonosi jogainak gyakorlója nem a honvédelmi miniszter volt, hanem Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter), és a cég 652,5 millió forintért hajtott végre beruházásokat az ingatlanon (már a honvédelmi miniszter joggyakorlása alatt), továbbá a volt vezérkari főnök és felesége igényei alapján a HM EI Zrt. további bruttó 132,2 millió forintért vásárolt ingóságokat.
A miniszteri, minisztériumi felelősséget firtató kérdésekre sem a honvédelmi tárca, sem a HM EI nem válaszolt.
„A mi időnkben a minisztériumnak kellett minden ehhez hasonló beszerzést engedélyeznie. Tehát,
amikor mi vásároltunk a vezérkari főnöknek lakást, minden az én tudtommal, beleegyezésemmel, jóváhagyásommal történt, és ez egyébként most sincs másképpen
– nyilatkozta a lapnak Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter az ügymenettel kapcsolatban.
Juhász szerint a kiadásokról szóló felhatalmazást vagy a miniszter, vagy a közigazgatási államtitkár írhatta alá. A volt miniszter szerint Ruszin-Szendi – mint a rendszer része – járandóságként foghatta fel a lakást. A minisztériumi vezetők pedig így akarták kifizetni az első katonát, így akarták megvenni a lojalitását, így akarták bevenni a brancsba, merthogy mi kaszinózunk, lopunk, neked meg adunk szolgálati lakást.
(Ha valaki, Juhász sokat tud a szolgálati lakásokról: hűtlen kezeléssel vádolta meg az ügyészség, amiért engedélyezte a közigazgatási államtitkárának, hogy megvásárolhassa a szolgálati lakását, a bíróság azonban jogerősen felmentette a vádak alól.)
A vezérkari főnöknek csak a Magyar Honvédség tekintetében van szigorú alá-fölé rendeltsége, a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg annak gazdálkodó szervei tekintetében semmilyen hatásköre nincs. „A HM EI Zrt. nem fog biliárdasztalt vásárolni vezérkari főnöki igényre négymillió forintért, ezt valakinek jóvá kellett hagynia a tulajdonos részéről” – véli egy másik, neve elhallgatását kérő volt minisztériumi vezető. Szerinte minimum államtitkári szinten történhetett a Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati villájával kapcsolatos beszerzések jóváhagyása, engedélyezése, vélhetően ezért sem tettek feljelentést az ügyben.
|
Volt miniszter: A luxus szolgálati villával akarták megvenni Ruszin-Szendi hűségét
|
A honvédelmi miniszternek (Szalay-Bobrovniczky Kristófnak), de legalább az államtitkárának kellett engedélyeznie 2022-ben a volt vezérkari főnök luxus szolgálati lakásával kapcsolatos kiadásokat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20250716_Volt-miniszter-A-luxus-szolgalati-villaval-akartak-megvenni-Ruszin-Szendi-huseget?utm_source=exitpopup&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5143795
|
2025-07-16 07:51:00
| true | null | null |
HVG
|
Sem formailag, sem tartalmilag nem jelentés, csupán Gaál Szabolcs Barna elnök fejléces papírra írt – a fedlapon is feltüntetett jellege szerint – véleménye az a dokumentum, amit a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) tett közzé Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Pártban politikai szerepet vállaló volt vezérkari főnök szolgálati ingatlanáról és annak egyedi igény szerinti berendezéséről, ám
a dokumentumban így is van jó néhány zavarba ejtő, illetve összegszerűségét tekintve nehezen megmagyarázható részlet.
A kormány és a Fidesz-közeli sajtó hónapok óta napirenden tartja a volt vezérkari főnök szolgálati villájának ügyét, mondván: bő egymilliárdot költöttek közpénzből annak idején a Ruszin-Szendi Romulusz igényeire szabott ingatlanra és berendezésére, amire Ruszin-Szendi és a Tisza Párt eddig általában azzal reagált, hogy a tulajdonos és a megrendelő sem a volt vezérkari főnök, és politikai lejáratókampányt emlegettek.
Csakhogy az e-mailekkel és fényképekkel gazdagon illusztrált KEHI-dokumentum olyan részleteket tárt fel a villaügyben – amelyben egyébként egy magánszemély és a Mi Hazánk feljelentése nyomán a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya nyomozást folytat –, ami talán további magyarázatot igényelne. Kerestük ez ügyben a Tisza Pártot, kérve a sajtóosztály és Ruszin-Szendi reagálását, ha megérkezik, megírjuk.
A KEHI-dokumentumból – itt olvasható – kiderülnek a legfontosabb számok: a Dunakeszin található villaépületet a Honvédelmi Minisztérium logisztikai feladatokat ellátó cége, a HM EI Zrt. 235 millió forintért vásárolta, majd újabb 652,5 milliót vittek el az átalakítások, végül további 132,2 millió forintért szereztek vagy építettek be ingóságokat. Míg az átépítés jelentős költségét a jelenlegi információk szerint inkább biztonsági és csak részben kényelmi szempontok indokolták,
az ingóságok esetében a KEHI-irat megállapítja: „A beszerzésekre rendkívül pazarló módon, részben indokolatlanul került sor, ezáltal sérült a közpénzekkel való felelős gazdálkodás alapelve”.
A 18 oldalas, „Vélemény a beruházás körülményeiről” megnevezésű irat szerint: „A volt vezérkari főnök, illetve felesége a berendezési tárgyak tekintetében olyan igényeket támasztottak a HM EI Zrt. felé, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges eszközök körén messze túlmutatnak. Ennek eredményeként számos prémium kategóriás, illetve egyedi gyártású bútor, illetve berendezési eszköz beszerzésére került sor, amelyek a leendő lakók kényelmét szolgálták, hiszen az ingatlan elsősorban nem reprezentációs célokat szolgált.”
Erre példákat is hoz a KEHI-anyag, amely mellékeli az összesen mintegy bruttó 132,2 millió forint értékben beszerzett eszközök hosszú listáját a szaunától a dohányzóasztalon és a matracokon át a televíziókig, de néhány nagyobb tételt külön is kiemeltek. Ezek az alábbiak:
· magaságyás – bruttó 18 millió Ft,
· masszázsmedence – bruttó 7,6 millió Ft,
· szauna – bruttó 6,7 millió Ft,
· kemence, elektromos grillsütő és gázgrill – bruttó 6,5 millió Ft,
· biliárdasztal – bruttó 4 millió Ft.
A fenti listáról a magaságyásnak egy jobb autó árával felérő összege alapból nehezen érthető, funkciója talán még nehezebben. Vannak persze olyan tételek, amelyek a szolgálati ingatlan részben reprezentációs funkciójával megmagyarázhatók, például, ha (kerti) partit ad a vezérkari főnök más katonai vezetőknek, külföldi vendégeknek, akkor jó, ha kéznél van egy biliárdasztal vagy egy kerti grill – kérdés, ezekből ilyen drága kell-e. Nem beszélve a szaunáról és a masszázsmedencéről, amelyek használata még kötetlenebb szakmai vendégprogramokon is általában ritkának mondható.
Az ingatlant Ruszin-Szendi Romulusz a KEHI-anyag szerint rövid ideig, 2023 januárjától használta 2023 májusáig, amikor is a családjával együtt kiköltözött onnan, mivel közben felmentették a vezérkari főnöki posztról. A jelentés arról nem ír, hogy bármely berendezési tárgyat vagy ingóságot elvittek volna magukkal a kiköltözéskor, és olyasmit sem állapít meg, hogy valamennyit vissza kellene fizetnie Ruszin-Szendinek. Sőt, semmilyen szankcióra vagy további jogi lépésre nem tesz javaslatot a KEHI-elnök.
Nem tudni, hogy azért-e, mert ez volt korábban is a gyakorlat, hogy a szolgálati lakásba a mindenkori vezérkari főnökök lényegében szabad kezet kapva azt rendeltek közpénzen, amit akartak, csak másnál nem hozták ezeket a költéseket nyilvánosságra, vagy esetleg az, hogy – amint a dokumentumból inkább kikövetkeztethető – a költések jogszerűek voltak, törvényt konkrétan nem sértettek, legfeljebb erkölcsileg kifogásolhatók egyes kényelmi tételek vagy azok bekerülési költsége.
Azért csak egyes, mert egy sor berendezési tárgyra, ingóságra nyilvánvalóan szükség van, ilyenek az olyan alapvető bútorok, mint a szék, asztal, ágy, matrac. Nyilvánvalóan kell televízió is egy lakásba, hogy kell-e rögtön öt darab, és azok közül a legnagyobbért érdemes-e közel 1,9 millió forintot fizetni, már más kérdés. A 24 ezer forintos turmixgép egyáltalán nem túlzó, ahogy a 65 ezres babzsákfotel, de még a 280 ezres kávéfőző sem elrugaszkodott a mai árak mellett, de a 18, egyenként 340 ezerbe kerülő étkezőszék már lehet az, vagy legalább lehetett volna mennyiségi kedvezményt kérni.
A bútorszéfek is indokolhatók, hiszen bizalmas iratokat vihet haza magával a vezérkari főnök, ezeket pedig el kell zárni. De a több, közel félmilliós puff ára már magyarázatra szorulna, ahogy az 1,8 milliós dohányzóasztalé is, nem beszélve a 4 milliós verseny-biliárdasztalról, a 6,7 milliós szaunáról, a 7,6 milliós masszázsmedencéről és a 18 milliós emelt ágyásról. Ráadásul a KEHI-anyag e-maileket is tartalmaz Ruszin-Szendi felesége és a HM EI Zrt. egyeztetéséről a berendezési tárgyakról. Ebből kiderül például, hogy a feleség akart okos fürdőszobai tükröket és köntöstárolót a tetőteraszra.
A KEHI egyébként a múlt héten egy másik hasonló véleménydokumentumot is közzétett Ruszin-Szendi Romulusszal összefüggésben, méghozzá egy másik, a kormány(propaganda) által régóta napirenden tartott témában, a volt vezérkari főnök egészségügyi beavatkozásáról, zsírleszívásáról, amit szintén a hivatali idejében végeztek el rajta a KEHI szerint, ám abban az esetben ennek becsült árát, az 1,17 millió forintot a KEHI szerint az extábornoknak be kellene fizetnie, mert jogsértően számolták el közfinanszírozott beavatkozásként. Erre Ruszin-Szendi lejárató kampányt emlegetve reagált.
|
Ruszin-Szendi luxizásáról mondott véleményt a KEHI-elnök: 4 milliós biliárdasztal, 6,7 milliós szauna, 18 milliós magaságyás
|
A volt vezérkari főnök használatába adott szolgálati villa ára 235 millió volt, az átalakítások 652,5 milliót vittek el, és erre jött 132,2 milliónyi ingóság – derül ki a KEHI által közzétett adatokból. Az ingóságok esetében kérdés, szükség volt-e például 7,6 milliós masszázsmedencére, valamint kerti sütögetőeszközökre 6,7 millióért.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250707_Ruszin-Szendi-luxizas-Kehi-elnok-ebx
|
2025-07-07 14:12:00
| true | null | null |
HVG
|
„A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) közzétette jelentését Ruszin-Szendi Romulusz, volt Honvéd Vezérkar főnök zsírleszívásáról” – így kezdődik a hivatal honlapján megjelent közlemény.
Ruszin-Szendi idén februárban az ellenzéki Tisza Párt honvédelmi szakpolitikusaként mutatkozott be, ezután merült fel ellene kormányzati körökből az a vád, hogy vezérkari főnökként a Honvédkórházban közpénzből zsírleszívást végeztetett.
A KEHI a közlemény mellé egy hétoldalas, áprilisi keltezésű „véleményt” is csatolt, amelyet a hivatal elnöke, Gaál Szabolcs Barna jegyez, és minden oldalának tetején és alján a „NEM NYILVÁNOS” felirat szerepel. Ebben azt hangoztatják, hogy Ruszin-Szendin esztétikai beavatkozást végeztek a Honvédkórházban, amelynek ügyeire „a volt vezérkari főnök érdemi befolyással rendelkezett”. A dokumentum szerint a beavatkozást az Egészségbiztosítási Alap terhére nem számolták el, hanem a Honvédkórház saját költségvetéséből finanszírozták.
Azt írják, hogy a beavatkozás pontos költsége nem állapítható meg, de magánegészségügyi intézményekben a hasonló beavatkozások térítési díja 600 ezer és 1,2 millió forint között mozog. Szerintük ezt a konkrét beavatkozást nem a volt vezérkari főnök neve alatt tartották nyilván, hanem fiktív társadalombiztosítási számra rögzítették, hogy ne legyen beazonosítható. Végezetül azt javasolják, hogy az egészségügyért felelős miniszter intézkedjen a díj utólagos megfizettetéséről.
A közlemény azzal zárul, hogy „a Ruszin-Szendi Romulusz dunakeszi szolgálati ingatlanán közpénzből végrehajtott beruházásokat a Kehi külön vizsgálta, az arról szóló jelentést is hamarosan közzétesszük”. A volt vezérkari főnököt ugyanis azzal is megvádolták, hogy közel egymilliárd forintért építtetett „szolgálati villát” Dunakeszin, noha ezzel kapcsolatban Ruszin-Szendi azt állítja: sem megrendelőként, sem tulajdonosként nem szerepel ebben az ügyben, az ingatlant a Honvédelmi Minisztérium építtette azért, hogy az a mindenkori vezérkari főnök szolgálati ingatlana legyen.
|
A Kehi elkészült a Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívásáról szóló jelentéssel
|
Azt javasolják Pintér Sándornak, hogy fizettesse ki a beavatkozást a volt vezérkari főnökkel, bár azt sem tudták kideríteni, hogy az mennyibe kerülhetett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250630_kehi-jelentes-ruszin-szendi-romulusz-zsirleszivas
|
2025-06-30 14:47:00
| true | null | null |
HVG
|
Cikkünk a bíróság kérésének megfelelően, csak a tárgyalás szüneteiben frissül...Völner Pál és a hatodrendű vádlott védője is indítványozta, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg Trócsányi Lászlót és Varga Juditot. Utóbbi a védő szerint elengedhetetlen, hiszen regnáló igazságügyi miniszterként csak ő tudja elmondani, kit és miért neveztek ki vagy váltottak le. Varga szintén igazolni tudná Völner Pál volt igazságügyi államtitkár állításait, továbbá Magyar Péter volt feleségeként a tavaly kiszivárgott hangfelvételen azt mondta, hogy "Rogán Antalék kihúzatták magukat" az iratokból. Ezzel kapcsolatban Varga Juditot, Rogán Antalt és Gulyás Gergelyt is meghallgatta az ügyészség, majd megszüntette a nyomozást.Trócsányi László a keddi meghallgatásán elmondta, hogy imponált neki Schadl György doktori végzettsége, akivel személyesen, ha találkoztak is, az csak protokolláris eseményeken történt. Egyszer kért tőle telefonos segítséget, amikor végrehajtási ügyben volt kérdése, de ennél tovább nem terjedt a kapcsolatuk. A volt miniszter nem foglalkozott a végrehajtókkal, elmondása szerint arra megvolt a kijelölt államtitkárság és az alá tartozó főosztály. Nem tud róla, hogy Völner Pál bárkinek is cetliken keresztül adott volna utasítást az államtitkárok között, mert abból belső vizsgálat lett volna, ilyen azonban nem történt.Mint ismert, a per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott - köztük hat bírósági végrehajtó - döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt. Jogerős döntésében a végrehajtók büntetésén enyhített a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa.(Borítókép: Varga Judit.
|
Bíróság előtt Varga Judit, most mindent elmond, amit a korrupciós ügyről tud
|
Bíróság előtt Varga Judit, most mindent elmond, amit a korrupciós ügyről tud - A Schadl–Völner-ügyben idézték tanúként a volt minisztert.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/07/03/varga-judit-schadl-gyorgy-volner-pal-fovarosi-torvenyszek-vallomas-targyalas
|
2025-07-03 09:04:00
| true | null | null |
Index
|
A háttérbeszélgetés elején rögtön leszögezték, hogy az elemzéshez közbeszerzési adatbázisokat használtak (elsősorban az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben szabadon hozzáférhető nyertesadatbázist), amelyek jó minőségű adatforrások. Az ajánlattevői adatbázis nem tölthető le szabadon, de a kormány részéről ezt a rendelkezésükre bocsátották. Az Integritás Hatóság szakemberei igyekeztek feltérképezni a közbeszerzéseken induló cégek közötti kapcsolatokat is.Az építőipar a dobogó élén, brutális emelkedés a szállítási szolgáltatásoknál2024-ben a teljes közbeszerzési piacon kiemelkedtekaz építési munkák, amelyek a teljes szerződésállomány 33,1 százalékát, 1239,9 milliárd forintot tettek ki,az üzleti szolgáltatások 409,1 milliárd forinttal,valamint a szállítási szolgáltatások (kivéve szemétszállítás) 373,3 milliárd forinttal, ami az előző évi érték mintegy hússzorosa.További fontos megállapítása a jelentésnek, hogy a keretmegállapodások 2024. évi alakulását nagymértékben befolyásolta az uniós forrást tartalmazó szerződések számának több mint kétszeresére - 74-ről 168-ra - történő emelkedése. Összegszerűen több mint háromszoros az emelkedés.Az egyajánlatos szerződések aránya a teljes közbeszerzési piacon kismértékben - 29,9 százalékról 29,2 százalékra - mérséklődött 2024-ben. Az európai uniós forrást tartalmazó eljárásoknál több mint kétszeresére - 5,9 százalékról 12,7 százalékra - emelkedett ez a mutató.2024-ben folytatódott a nem nyitott eljárások visszaszorulása, amelyeknél az ajánlatkérő választhatja ki a közbeszerzési eljárás ajánlattevőit. A mérséklődés 5,6 százalékról 5,2 százalékra történt.A közbeszerzési piac főszereplőiA teljes közbeszerzési piacon kiemelkedő részesedést elért szervezetek szerződésösszegének részarányát a koncentrációs index (CI) mutatja. Az Integritás Hatóság táblázata a cég szerződésösszegének értéke alapján rangsorolja a szereplőket. A dobogóra a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt., az ArrivaBus Kft., valamint a B+N Referencia Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. fért fel. A táblázatok a cégekkel és a tulajdonosokkal:2023-hoz viszonyítva a tíz legnagyobb cégcsoport esetén közel tíz százalékpontos növekedést láthatunk a koncentráció tekintetében. A háttérbeszélgetésen kiderült, ha megpróbálják összekötni a végső tulajdonosokat a cégekkel, akkor még nagyobb a piaci koncentráció.A Hatóság szakemberei hangsúlyozták: uniós szinten is növekedett a piac koncentrációja, a folyamat egyik oka pedig éppen az, hogy a korrupciós kockázatok miatt a piac egyre erősebben szabályozott, az előírásoknak a nagy cégek könnyebben tudnak megfelelni, a kisebbeknek egyre nehezebbé válik indulni a közbeszerzéseken, ezért kevesebb a pályázó.Működnek olyan cégek is, amelyek ha rajthoz állnak, valamennyi közbeszerzést megnyerik. A jelentés készítői szerint vannak olyan speciális piacok - mint például a levegőből történő szúnyoggyérítés -, ahol nem jelent problémát ez a jellegű kizárólagosság, mert nagy eséllyel csak az adott cég rendelkezik a szükséges tapasztalattal, képességekkel, technológiával. Azokban az esetekben viszont, amelyeknél nem speciális, hanem versengő piacon láthatunk folyamatosan nyerő céget, indokolt lehet a vizsgálat.A jelentésben arról is olvashatunk, hogy a szerződéses érték és a becsült érték arányát megvizsgálva a két érték egyezése vagy közel egyezése a legjellemzőbb. 2024-ben a hányados értéke a teljes közbeszerzési piac eljárásainak 23,1 százalékban, az uniós forrást tartalmazó eljárásoknak pedig az 5,7 százalékában 99-101 százalék között mozgott. Az Integritás Hatóság szerint a 100 százalék közeli hányadosérték főként a keretmegállapodás-előzményt nem tartalmazó közbeszerzési szerződéseknél feltűnő, ebben az esetben a szerződések 21,1 százalékát (EU-forrás esetén 5,5 százalékát) érinti. A jelentés készítői úgy látják, ez felveti azt a kérdést, hogy a nyertes ajánlattevő rendelkezett-e információval a becsült értékre vonatkozóan az ahhoz igen közel eső ajánlata megtételekor.A Hatóság vizsgálta a termék- és szolgáltatási főcsoportok koncentrációját is. Ehhez a Herfindahl-Hirschman-indexet (HHI) használták. Nemzetközi szinten ez a formula a legelterjedtebb. Ha az index értéke meghaladja a 40 százalékot oligopol, tehát nagyon koncentrált piacnak tekinthető a vizsgált terület. Már 15 százalék felett is enyhe koncentrációt szoktak emlegetni. Értelemszerűen a 100 százalék jelenti a monopol piacot. A jelentéshez készült táblázat a termék- és szolgáltatási piacok koncentrációját mutatja, összehasonlítva 2023-at és 2024-et.A jelentés szerint a teljes közbeszerzési piac kiugró értékei gyakran a szabályozott termékkörökhöz, ágazatokhoz kapcsolódnak, amelyeknél a piacra lépés jellemzően jogszabályi feltételekhez kötött, így a piaci szereplők száma kevés. Előfordulhat az is, hogy egy adott részpiacon kereslet csak elvétve jelenik meg, ezért alacsony a nyertesek és a cégek száma, jellemzően ilyen az összegyűjtött és tisztított víz piaca, valamint a biztonsági tendereket tartalmazó közigazgatási, honvédelmi és társadalombiztosítási szolgáltatások főcsoport. Idesorolható a kutatási és fejlesztési szolgáltatások és kapcsolódó tanácsadói szolgáltatások is, ahol állami tulajdonú megrendelők igényei határozzák meg a piac nagyságrendjét.Egyes ágazatokban azonban jóval magasabb nyertes- és szerződésszám mellett is előfordul kiugró HHI-érték. Legfőképpen a szállítási szolgáltatások (kivéve szemétszállítás), valamint az üzleti szolgáltatások: jog, marketing, tanácsadás, munkaerő-felvétel, nyomtatás és biztonság sorolható ide, amelyek esetében a 2024-es HHI-érték kiemelkedő.Budapest dominál, Baranya előretört a mohácsi híd miattAz Integritás Hatóság területi alapon is vizsgálta a közbeszerzéseket. A teljes közbeszerzési piacon és az uniós forrást tartalmazó eljárásoknál is kiemelkedik Budapest. A szerződésállomány összege 1367,2 milliárd forint a teljes piacon, illetve 410,1 milliárd forint az uniós forrást tartalmazó részpiacon.A teljes közbeszerzési piacon - elsősorban a mohácsi Duna-híd építéséhez kapcsolódó közbeszerzés miatt - Baranya vármegye (343,2 milliárd forint), az európai uniós forrást tartalmazó eljárások részpiacán Borsod-Abaúj-Zemplén (30,9 milliárd forint) és Pest (29,6 milliárd forint) vármegyék szerződésállománya is magasnak tekinthető.A kormány köteles válaszolni, de megvalósítja-e a javaslatokat?Az Integritás Hatóság jelentéseiben rendszeresen megfogalmaz javaslatokat is a döntéshozók felé. Legfrissebb jelentésükbe összesen 42 ajánlás került be, korábban ez a szám átlépte a 70-et is. A kormány három hónapon belül köteles válaszolni.A korábbi tapasztalatok alapján vegyesek a kormány reakciói. Az előző jelentésben a Hatóság 74 javaslatot tett az asztalra, amelyekből 5 javaslat az ellenőrzési rendszereket, 8 javaslat a központosított közbeszerzéseket, 41 javaslat a közbeszerzéseket (a központi közbeszerzéseken túl), 15 javaslat a vagyonnyilatkozati rendszert érintette, 5 javaslat pedig adatelemzési vonatkozású volt. A kabinet 2024. szeptember 23-án válaszolt a javaslatokra. A kormány a Hatóság idei országgyűlési jelentése szerint21 javaslattal nem értett egyet,16 javaslattal részben egyetértett,14 javaslattal egyetértett,13 javaslatot vizsgál a továbbiakban,7 javaslattal egyetértett, de további intézkedést nem tartott szükségesnek,2 javaslat tekintetében úgy értékelte, hogy annak címzettje a Közbeszerzési Hatóság,1 javaslat címzettje nem volt világos számára.A háttérbeszélgetésen azt is megtudtuk, hogy az Integritás Hatóság egy saját, korrupciómérési index fejlesztésén dolgozik.(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)
|
Kiderült, kik tarolnak a magyar közbeszerzéseken
|
Kiderült, kik tarolnak a magyar közbeszerzéseken - Átfogó jelentés készült.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/07/14/integritas-hatosag-kozbeszerzes-piac-epitoipar-uzlet
|
2025-07-14 15:50:00
| true | null | null |
Index
|
Matolcsy Ádám, a március elején leköszönő Matolcsy György jegybankelnök fia Kovács Petra álnéven intézte a Matolcsy-klánhoz tartozó magántőkealapok mindennapi ügyes-bajos dolgait – írja a Válasz Online. A lap több e-mail-címen is megkereste Matolcsy Ádámot, többek között a Kovács Petra nevű Gmail-fiókra is elküldték kérdéseiket. Az első alkalommal nem jött hibaüzenet, az e-mail-cím tehát akkor még élt, néhány nap múlva azonban a Válasz Online ismételt kérdése már visszapattant erről a címről.
A Válasz szerint több, a Matolcsy-birodalom részét képező cég vezetője kapott „Kovács Petrától” üzeneteket, Matolcsy tehát (a Válasz szerint) álnéven irányította, szervezte mind a magántőkealapos Quartz-csapatot, mind a jegybanki gyökerű GTC- és Ultima-ügyleteket.
Az MNB-milliárdok és a jegybanki alapítványok sorsáról több cikkben is beszámoltunk, ezeket elolvasva lehet igazán képet kapni arról a kavarásról, amely 2015-ben kezdődött, és amit Kósa Lajos szerint úgy lehet a legjobban leírni, hogy ez a vagyon elvesztette közpénz jellegét.
A legutóbbi fejleményről a HVG is beszámolt: Varga Mihály március 4-i érkezésével „rádöbbenhetett”, hogy a megelőző napokban a jegybankot gyakorlatilag kizárták az Optima által kezelt vagyonból, ugyanis Stofa Györgyöt 2024 végén kinevezték a Pallas-cégcsoport első emberének, aki néhány nappal Matolcsy György távozása előtt elintézte, hogy az Optima tulajdonjoga átszálljon egy Közép-Európai III. Magántőkealap nevű entitásra, melyet a Matolcsy Ádám bizalmasai által vitt Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. irányít. A cégbíróság ezt be is jegyezte, nem Varga Mihály valamely kinevezettje gyakorolja az alapítói jogokat az MNB-s alapítványi százmilliárdok – s így a GTC–Ultima-érdekeltségek – felett, hanem a Quartz nevű maszek vállalkozás vezérigazgatója, Valkó Mihály – jegyzi meg a Válasz.
Stofa Györgyöt Vargáék azonnal kirúgták, aki a HVG-nek egyébként azzal védekezett, hogy „kizárólag saját portfólión belüli strukturálás történt”. Az MNB vizsgálatot indított az ügyben: „Az MNB új vezetése elkötelezett az átlátható és felelős gazdálkodás mellett, ennek megfelelően felülvizsgálja és racionalizálja az intézmény működését. A hivatalba lépését követően a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki, az alapítvány tulajdonában lévő Optima Zrt. élére új vezérigazgatót nevezett ki. Az alapítvány és a társaság vezetése mellett fontos feladatuk, hogy minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima működésének feltárására” – indokolták meg a HVG-nek a nagy horderejű döntést, amelyről a Matolcsy vezette jegybank vagyongazdálkodását tavaly tavasszal erősen kritizáló Állami Számvevőszéket is tájékoztatták.
Azonban nemcsak a Közép-Európai III.-ba kerülhettek MNB-milliárdok, hanem a Quartz által menedzselt egyéb magántőkealapokba is. Több forrásuk állítja: a Matolcsy György holdudvarába tartozó kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnak juttatott 145 milliárdnyi közpénz egy részét ugyancsak odaadták a Quartz-klubnak „szíves kezelés végett” – írja a lap.
Amellett, hogy a tőkealapnak a Pusztaszeri úton, vagyis a Matolcsy család cégbirodalmának központjában van a bejelentett elérhetősége, az a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli, amely Matolcsy Ádámnak, vagyis a korábbi jegybankelnök fiának a baráti körébe tartozó Száraz István érdekeltsége.
Frissítés
A cikkben állítottakkal ellentétben az MNB-s alapítványi százmilliárdok soha nem került magánkézbe, ugyanis a Közép-Európai III Magántőkealap végső tulajdonosa változatlanul a PADME Alapítvány, így végső tulajdonos vagy irányítási befolyás változásról nem beszélhetünk. A cikk ezen állításai, különösen a „a jegybankot gyakorlatilag kizárták az Optima által kezelt vagyonból” továbbá a „nem Varga Mihály valamely kinevezettje gyakorolja az alapítói jogokat az MNB-s alapítványi százmilliárdok – s így a GTC–Ultima-érdekeltségek – felett, hanem a Quartz nevű maszek vállalkozás vezérigazgatója, Valkó Mihály” teljességgel alaptalan és félrevezető.
„Azonban nemcsak a Közép-Európai III.-ba kerülhettek MNB-milliárdok, hanem a Quartz által menedzselt egyéb magántőkealapokba is.” Határozottan cáfoljuk a cikkben szereplő állításokat. A tényszerű helyzet az, hogy a Quartz által kezelt magántőkealapok közül kizárólag egyetlen alapban, a Közép-Európai III. Magántőkealapban található PADME Alapítványhoz köthető befektetés. Ez az alap teljes mértékben a PADME Alapítvány érdekkörébe tartozik, és nincs olyan további Quartz által menedzselt magántőkealap, amelyben “MNB-milliárdok” lennének elhelyezve. A cikk ezen állítása teljességgel alaptalan és félrevezető – közölte lapunkkal Valkó Mihály, a Quartz Alapkezelő vezérigazgatója.
|
Kovács Petra fedőnéven egyengette az MNB-ből kiszervezett vagyon útját Matolcsy Ádám
|
A Válasz Online több forrásból is megbizonyosodott, hogy a volt jegybankelnök fia egy Gmail-címről szólt bele az MNB-alapítványok vagyonkezelését végző, a gyakorlatban közpénz jellegét elvesztő százmilliárdok felett diszponáló cégek napi ügyeibe.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250314_Kovacs-Petra-Matolcsy-Adam-fedonev-pallas-quartz-optima
|
2025-03-14 11:06:00
| true | null | null |
HVG
|
Bruttó 48,6 milliárd forint értékben kötött keretmegállapodást új autók beszerzésére a kormányt és az állami szerveket ellátó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) – vette észre a Magyar Hang a Közbeszerzési Értesítőben.
Az április 11-én megkötött szerződések időtartama nyolc év, ebből azonban csak két évig lehet autókat és szervizcsomagokat rendelni, a kárjavításra szóló garancia pedig hat évig tart. Az értesítőből nem derül ki, hogy összesen hány autót rendel a KEF, de az államtitkárok és miniszterek által is használt felső-középkategóriás autókra bruttó 11 milliárd forintot, az alsó-középkategóriás kocsikra pedig bruttó 1,1 milliárdot szánnak.
A megrendelés legnagyobb részét a Porsche Hungária és a Porsche Lízing Kft. nyerte el, a két cég a Magyar Hang számításai szerint bruttó 34 milliárd forint értékben szállíthat autókat. A Magyar Suzuki Zrt. bruttó 10,6 milliárdos, a Pappas Autó bruttó 3,6 milliárdos szerződést írt alá a KEF-fel.
A Porsche-cégek felső-középkategóriás autóként a darabonként nettó 19,2 millió forintba kerülő Skoda Octavia Essence-t, míg egy osztállyal feljebb a nettó 23,4 milliós Skoda Superb Essence-t ajánlották meg.
|
48 milliárd forintért vesz új autókat a kormány
|
A megrendelés legnagyobb részét a Porsche Hungária és a Porsche Lízing Kft. nyerte el.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250428_kozbeszerzes-uj-auto-kormany
|
2025-04-28 17:28:00
| true | null | null |
HVG
|
„Tiborcz István egy szerény, négyszázezer forintos, borjúbőr cipőben parolázott az amerikai követség ünnepi fogadásán. Természetesen a cipő a legkisebb baj, valójában ebben a műfajban (luxus férficipő) nem is számít drágának – legalábbis vannak ennél sokkal drágább modellek is. Mondjuk az kár, hogy mi fizettük” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Tiborcz István egyébként könnyen lehet, hogy hamarosan az Egyesült Államokban tölti majd az ideje egy részét. Felesége, Orbán Ráhel ugyanis a napokban azt közölte, hogy felvették egy amerikai egyetemre, és ha úgy döntenek, akkor átmenetileg kiköltöznek.
A miniszterelnök lányának tájékoztatása sok kérdést felvetett, a család ugyanis a legutóbbi országgyűlési választáskor szintén külföldre költözött. Tiborcz István ráadásul a BDPST Group tulajdonosa, az óriási cégcsoport vezetését pedig feltehetően nehezen lehetne megoldani több ezer kilométeres távolságból. Az ügyben több kérdéssel is megkerestük a miniszterelnök vejét, aki kedden válaszként a LinkedIn-bejegyzését küldte el.
Ebből viszont továbbra sem derül ki egyértelműen, hogy a miniszterelnök veje is Orbán Ráhellel tart-e.
„Tulajdonosként mindig is a vállalat hosszú távú stratégiai irányításáért feleltem. Ez a felelősség független attól, hogy éppen hol tartózkodtam – és ez a jövőben is így marad.
Amennyiben a következő időszakban megosztva tölteném is az időmet az Egyesült Államok és Budapest között, a szakmai víziónk és a napi működés zavartalanul folytatódna tovább” – írta Tiborcz István.
Hadházy Ákos májusban Orbán Ráhelen is kiszúrt egy értékes kiegészítőt: a politikus szerint majdnem hárommillió forintot ért az a karkötő, amelyet akkor viselt a miniszterelnök lánya, amikor férjével egy étterem megnyitását ünnepelték.
|
Hadházy Ákos szerint négyszázezer forintos cipőben jelent meg Tiborcz István az amerikai nagykövetség fogadásán
|
Nagyjából egy magyar átlagkeresetnek megfelelő összeget kell fizetni azért a cipőért, amelyet a miniszterelnök veje viselt – állítja Hadházy Ákos.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250710_Hadhazy-Akos-szerint-negyszazezer-forintos-cipoben-jelent-meg-Tiborcz-Istvan-az-amerikai-nagykovetseg-fogadasan
|
2025-07-10 07:44:00
| true | null | null |
HVG
|
A miniszterelnök közösségi oldalát elárasztó PR-fotók egyike mutatta meg, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter nem a kormányzati flottában általános Skodával vagy Volkswagennel, hanem egy Mercedes kisbusszal távozott egy hivatali eseményről. Lapunk utánanézett az autónak, s kiderült, hogy egy korántsem hétköznapi mikrobusz várt a miniszterre. A Jármű Szolgáltatási Platformból lekérhető adatok szerint egy olyan, 2025-ben forgalomba helyezett, V-osztályú Mercedes buszlimuzinról van szó, amelynek listaára extrák nélkül legalább 28,2 millió forint, négykerékhajtású és 237 lóerős.
Lapunk kérdésére a közlekedési tárca meglehetősen furcsa válaszban ismerte el, hogy használják ezt a kisbuszt. Rövid válaszuk elején azt írták, hogy „a kérdésben szereplő gépjárművet nem az állam biztosítja Lázár János építési és közlekedési miniszter számára”. Aztán viszont azt közölték: a kisbusz üzembentartója a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, “Lázár János az autót mindenkor és mindenben a törvényeknek megfelelően használja.”
Megkerestük a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot is, amely másfél hónap után annyit válaszolt: „A gépjármű üzembentartója a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. A gépjármű használója az Építési és Közlekedési Minisztérium.” Emellett közölték azt is, hogy a gépjárművet nem a főigazgatóság szerezte be.
Arra viszont sem a közlekedési tárca, sem a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nem válaszolt, hogy ki és miért döntött a luxuskisbusz vásárlása mellett, ki vásárolta meg vagy lízingeli azt, és pontosan mennyiért. Érdekes, hogy időközben az a kép is eltűnt a kormányfő oldaláról, amelyen Lázár János beszáll a buszba.
Tavasszal számoltunk be arról, hogy az állami szervek eszköz- és szolgáltatásigényeit kiszolgáló Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság összesen csaknem 50 milliárd forint értékben gondoskodott a kormány, illetve állami tisztviselők számára hivatali autókról. Főként felső-középkategóriás Skoda Octaviákról, illetve az azoknál egyel magasabb kategóriába tartozó, de még mindig nem különösebben hivalkodó Skoda Superbekről. Ezeknek – a magyar kormánytisztviselőknél szokásosnak számító kocsiknak – a listaára még a legmagasabb felszereltségű L&K kategória tetején is 23 millió forint alatt marad; idei gyártású alapmodellje pedig bő 15 milliótól elérhető.
Az nem újdonság, hogy ha autóról van szó, akkor Lázár csakis a csúcskategóriából válogat. Már 2011-ben egy Audi S8 felelt meg igényeinek – amelyek középpontjában saját elmondása szerint a biztonság állt. Egy V-osztályú Mercedes pedig a 2017-es vagyonnyilatkozatában tűnt fel. Lázár tehát olyan Mercedesbe szállt be a májusban készült fotó szerint, amilyen típust saját magának is választott már egyszer. Idei vagyonnyilatkozatában már nem szerepelt ez a kisbusz, lett viszont helyette kabrió Mini Cooper, Land Rover Defender és Audi A6-os.
|
Luxus Mercedes kisbuszt használ Lázár tárcája, de nem árulják el, ki vette
|
A minisztériumok járműflottájából kissé kilógó, alapáron majd 30 millió forintos, 237 lóerős Mercedes V-osztályú kisbusz áll a Lázár János és az általa vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium rendelkezésére – ismerte el a HVG kérdésére a tárca, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. Igaz, a részletekről hallgatnak. Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250717_Luxus-Mercedes-kisbuszt-hasznalhat-Lazar-tarcaja-ebx
|
2025-07-16 07:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Július elsejétől több tucat miniszter és államtitkár, valamint politikai felsővezető kap a korábbinál magasabb állami fizetést, miután Orbán Viktor így döntött. A kormányfő idén sem bajlódott azzal, hogy az egyéni teljesítményt értékelje eltérő mértékű növekménnyel. Ehelyett egységesen, és a hivatalos 2024-es 3,7 százalékos inflációt meghaladó mértékben, 9,8 százalékkal emelte a fizetéseket – bár nem mindenkinél.
A miniszterelnök – miután erre egy ideje törvény hatalmazza fel – elvileg saját belátása szerint bármennyivel emelhette volna a miniszterek és államtitkárok fizetését, de ragaszkodott az évek óta folytatott gyakorlatához. Eszerint minden év július elsejétől a tárcavezetőknél a KSH adatai szerinti előző évi bruttó havi átlagbér hatszorosát, míg az államtitkároknál 4,5-szeresét határozza meg bruttó fizetésként.
Így történt ez a legtöbb esetben most is. Az alap tehát a KSH szerinti, 2024-es havi bruttó 646 800 forintos átlagbér – ami úgy átlag amúgy, hogy az emberek többsége ennél valójában kevesebbet keres, hiszen a medián bér csak havi bruttó 520 ezer volt. Akárhogy is, az Orbán-kormány miniszterei az emelés után júliustól 3,88 millió forintot kapnak, míg egy államtitkárhoz az augusztusi utalásnál 2,91 millió forint érkezik.
Eddig a miniszterek havi bruttó 3,53 milliót kerestek, ami most 350 ezerrel nő júliustól, míg az államtitkárok bére 250 ezer forinttal emelkedik. Általában tehát a miniszterek és az államtitkárok is egyaránt szűk 10 százalékos bérfejlesztést kaptak. Ez az országos tendenciának megfelelő visszalépés, hiszen tavaly júliusban 14 százalékkal emelte pénzeket Orbán.
Néhányan viszont nem a kisebb emelés miatt bosszankodhattak, hanem azért, mert egyáltalán nem kaptak pluszpénzt. Nem sokan voltak ilyenek, csak két miniszter maradt ki a béremelésből. Lantos Csaba energiaügyi és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy fillérrel sem kap többet júliustól, így azzal a havi bruttó 6,36 millióval kell beérniük, amit a tavalyi, esetükben ráadásul 27 százalékos emelés óta kapnak.
Ők ketten tehát eddig is kiemelt miniszteri illetményhez jutottak, és mivel most, a többi tárcavezető pénzének emelése után még mindig bő 60 százalékkal keresnek többet más kormánytagoknál, vélhetően Orbán Viktor úgy döntött, ezúttal nekik nem emel egyáltalán. Orbánnak amúgy júliustól szintén, automatikusan nőtt a miniszterelnöki fizetése, amit a törvény az előző évi havi bruttó átlagbér 8,1-szeresében állapít meg, így a kormányfői juttatása már eléri a havi bruttó 5,24 millió forintot.
A kormányfő havi bevétele azonban csak látszólag marad el a két csúcsminiszter fizetésétől, mert velük ellentétben Orbán országgyűlési képviselő is, parlamenti javadalmazása pedig havi bruttó 2 millió pluszbevételt jelent. De így van ezzel a miniszterek és államtitkárok többsége, hiszen ők is képviselők. Rogán Antal például 3,88 millióra emelt miniszteri fizetése mellé kapja a 2 milliós képviselői apanázst, bár
Rogánnak a politika szinte csak hobbi ahhoz képest, hogy legendás találmányával a korábbi években összesen 1,3 milliárd forintot keresett, és annak jogdíjából tavaly is havi 38 millió forint plusz jött be.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nem képviselő, így neki csak a 3,88 milliós havi bruttója a politikai fizetése, de ezt ő is ki tudja kiegészíteni mással. Mint a HVG is írt róla nemrég a politikusok nyilvánosságra hozott jövedelemadó nyilatkozatai alapján, Szalay-Bobrovniczkynek tavaly a miniszteri fizetése mellett üzleti érdekeltségei révén volt még plusz 1,5 milliárd forint külön adózó jövedelme is.
Se nem miniszter, se nem államtitkár Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, ám ő is csak államtitkároknak járó pénzt kap, így havi 2,91 millióra nőtt júliustól a jövedelme, amit az ő esetében is kiegészít egy 2 millió képviselői juttatás. A júliustól érvényes fizetéseket amúgy a HVG közérdekű adatként igényelte elsején a kormányzattól, a 15 napos válaszadási határidő lejártával pedig a kormány honlapjára is feltöltötték – igaz, visszadátumozva, június 23-i feltöltéssel találhatók meg az adatok.
|
Orbán két miniszter kivételével jelentősen emelte a kormánytagok fizetését
|
Az inflációt jelentősen meghaladó mértékű béremelésről döntött a kormányfő, aki ugyancsak többet vihet haza augusztustól.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250717_Orban-kormanytagok-fizetesemeles-miniszter-allamtitkar-ebx
|
2025-07-17 05:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Október 13-áig meghosszabbította a Székesfehérvári Járásbíróság annak a neves szekszárdi borásznak a letartóztatását, akit költségvetési csalással gyanúsítanak - erősítette meg a Fejér Vármegyei Főügyészség a Magyar Hangnak. Az ügyészség szerint a gyanúsított szökésétől, elrejtőzésétől és a bizonyítás veszélyeztetésétől is tartani lehet, ráadásul hasonló bűncselekmény miatt egy másik ügyben már vádat is emeltek ellene.A férfihoz köthető három cégnél büntetőeljárás indult, egy nappal a letartóztatása előtt júniusban - az ügyben a NAV Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága jár el. A gyanú szerint a borász cégei 2021-ben élelmiszeripari fejlesztésekre nyújtottak be pályázatot a Miniszterelnökség alá tartozó agrár-vidékfejlesztési hatósághoz, de a benyújtott számlákon a piaci ár többszörösére túlárazott eszközök szerepeltek. A vádhatóság szerint a túlárazott tételeket előzetesen egyeztette az ajánlatot adó cég vezetőjével, aki nemcsak a fiktív számlát állította ki, de a pénz egy részét vissza is juttatta a borásznak.Nem csak a borász lett meggyanúsítvaA pályázatok után az állam összesen több mint 3,6 milliárd forint támogatást fizetett ki, amely összeg megegyezhet a költségvetésnek okozott kár mértékével. A lap közlése szerint a dunaújvárosi céget vezető férfit ugyancsak meggyanúsították - az ügyészség szerint bűnsegédként működött közre a csalásban.
|
Börtönben marad a híres szekszárdi borász
|
Meghosszabbították annak a szekszárdi borásznak a letartóztatását, akit 3,6 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsítanak. A vád szerint cégei túlárazott pályázati tételekkel jutottak támogatáshoz, az összegeket részben visszaosztották. A férfi ellen egy másik, hasonló ügyben is eljárás zajlik, amely októberben kerül a bíróság elé.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/szekszard-borasz/c30vslc
|
2025-07-18 15:23:16
| true | null | null |
Blikk
|
Az Európai Unió pénzügyminiszterei keddenelfogadták a tagállami kormányoknak, köztüka magyarnak adott idei ajánlásaikat.Azeurópai bizottsági javaslat alapjánkiadott dokumentumban a pénzügyminiszterek többek között azt ajánlották, hogy a magyar kormányköltsön többet védelemre;az ilyen kiadásokra adott kivétel mellett vessen véget a túlzott államháztartási hiánynak;vezesse ki az ársapkákat;javítsa a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, miközben a nyugdíjak mértéke továbbra is megfelelő marad, különösen a jövedelmi különbségek kezelésével;kerülje az önkényes adminisztratív beavatkozásokat és testre szabott jogszabályokat, hogy bizonyos cégeknek kedvezzen vagy épp akadályozza azokat;javítsa a szociális és munkanélküli ellátást;nyújtson célirányos lakhatási támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak, valamint növelje a lakáskínálatot, többek között a szociális lakások tekintetében;tegyen konkrét lépéseket a fosszilis üzemanyagok kivezetésére, különösen a dízelnél és azoknál, amik akadályozzák az áramosítást a lakóházaknál, vezesse ki a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket;javítsa a természetes vizek megtartását és a szemét kezelését;sürgősen pörgesse fel a helyreállítási terv végrehajtását.főleg ajövőre lejáró, egyszeri helyreállítási alapmiatt hívták fel rá a miniszterek a magyar kormány figyelmét, hogy haladni kellene a jogállamisági feltételek teljesítésével. Innen 10,4 milliárd euró járna, de -egy potyaelőleget leszámítva- már csak a magyar kormány nem adhat be rendes kifizetési kérelmet, mert nem teljesítette az előfeltételeket. A kötelezettségvállalások "2026 augusztusáig történő teljesítése érdekében elengedhetetlen", hogy a magyar kormány "sürgősen felgyorsítsa a reformok és beruházások végrehajtását a releváns kihívások kezelése révén, elsősorban az EU pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez szükséges intézkedések gyors végrehajtásával. E tekintetbenkulcsfontosságú - valamint az üzleti környezet javítása és a versenyképesség előmozdítása szempontjából is alapvető jelentőségű - a korrupcióellenes keret megerősítése és a közbeszerzési verseny fokozása."Az egyik ilyen elvárás, hogytegyék átláthatóbbá a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat(kekvákat). A miniszterek szerint"a közpénzek kezelésére szolgáló új struktúrák, például a közérdekű vagyonkezelő alapítványok gyengítik a költségvetési felügyeletet, mivel úgy tűnik, hogy hatékony ellenőrzési mechanizmusok nélkül működnek".Megállapították, hogy Magyarországon felgyorsult a kohéziós politikai programok végrehajtása, amikkel már most is javít a versenyképességen és fellendíti a gazdasági növekedést. Ugyanakkor a "sikeres végrehajtásukhoz kulcsfontosságú, hogy Magyarország sürgősen megoldást találjon a feljogosító feltételekkel kapcsolatos, függőben lévő kérdésekre, különösen az Alapjogi Chartának való megfeleléssel és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos lezáratlan kérdésekre". (A kohéziós források egy részét befagyasztja a csak a magyar kormány ellen indult jogállamisági eljárás, amit 2022-ben a másik 26 kormányból 25 szavazott meg, éstöbb mint 400 milliárd forint már elérhetetlenné is váltmiatta. Emellett az Európai Bizottság is zárolva tartja a pénz egy részét az EU alapjogi chartája miatt, bár itt a teljesítetlenek nem függnek össze a többi eljárás feltételeivel.)A miniszterek szerint "Magyarország számos területen továbbra is kihívásokkal néz szembe", példáula versenyképesség fokozása;az innováció és a digitális képességek megerősítése;az energetikai átállás felgyorsítása;a megfizethető lakhatáshoz - többek között a szociális lakhatáshoz - való hozzáférés javítása;a hátrányos helyzetű csoportok továbbképzése és munkaerőpiaci integrációja;a szegénység, a társadalmi kirekesztődés és az oktatási egyenlőtlenségek elleni küzdelem;a vízgazdálkodás ellenálló-képességének fokozása terén.Ugyanakkor megjegyezték azt is, hogy magas a foglalkoztatottság, uniós támogatással emelkednek a tanárbérek, és a kormány a túlzott államháztartási hiány miatt indult eljárásban az elvárt maximum alatt tudja tartani a kiadásokat. Utóbbinál a magyar kormány is kérte, hogy adjanak ideiglenes mentességet a védelmi költésekre, amit a miniszterek keddenmegadtak neki és a másik 14 igénylőnek.Az ajánlásokat az állam- és kormányfők egyhangú következtetéseket kiadó Európai Tanácsa is minden évben megerősíti. Tavaly erreúgy sikerült rábólintania Orbán Viktornak, hogy a csúcstalálkozó napjának reggelén még arról írt: lesz egy "délutáni csata, ahol el akarják fogadtatni azokat a gazdasági intézkedéseket, amik földre vinnék a magyar családokat. Adóemelés, a rezsicsökkentés eltörlése, a nyugdíjrendszer átalakítása, a13. havi nyugdíj eltörlése, ezeket követelik Magyarországtól a bürokraták. Ezt én vissza fogom utasítani, és meg fogom védeni az új gazdaságpolitika legfontosabb, családokat védő elemeit."A pénzügyminiszterek után azuniós ügyekkel foglalkozók is jóvá szokták hagyniaz ajánlásokat, mielőtt az állam- és kormányfők elé kerülnek. Bóka János EU-ügyi miniszteregy keddi Facebook-bejegyzésbenúgy látta, "Brüsszel" már megírta Magyar Péter gazdaságpolitikai programját. "Az irány világos:fel kell számolni a rezsicsökkentést;el kell törölni a kamatstopot és az árrésstopot;ki kell vezetni az otthonteremtési támogatásokat;meg kell szüntetni az extraprofit-adókat;és le kell állítani a gazdák dízeltámogatását"- írta az ajánlásokról.A szintén aznap kiadottjogállamisági jelentéssel együttúgy látta, "Magyar Péter programját Brüsszelben írják. Fejezetről fejezetre. Sokféle nevet visel - ajánlás, reform, jelentés -, de a lényeg mindig ugyanaz: Magyarországot Brüsszelből, bábkormányon keresztül irányítani."A keddi ülésen Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkáraképviselte a magyar kormányt.A kormányokjúlius 1-én fogadták elaz ajánlásokat a miniszterek alatti előkészítő, állandó képviseleti szinten.
|
Kulcsfontosságú a korrupcióellenes keret megerősítése Magyarországon az uniós miniszterek testülete szerint
|
Brüsszelből bábkormányon keresztül akarnak irányítani, reagált a magyar EU-ügyi tárca vezetője, miután a tagállami pénzügyminiszterek elfogadták az ajánlásaikat.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/08/eu-europai-unio-tanacsa-orszagspecifikus-ajanlasok
|
2025-07-08 19:33:25
| true | null | null |
Telex
|
A parlament oldalán már elérhető a Magyar Nemzeti Bank (MNB)felügyelőbizottságának legfrissebb jelentése(a 2024. június-2025. májusi időszakról), amelyben az MNB fb-je éles kritikákat fogalmazott meg az MNB, illetve annak leányvállalati és alapítványi gazdálkodásáról.Maga az értékelés ugyan túl sok új információt már nem tartalmaz az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései után, de látszik, hogy az MNB fb-je is követte az ÁSZ munkáját és a sajtóban megjelent írásokat, ezeket folyamatosan értékelte is az ülésein. A testület szóvá tette, hogy észrevételeiket a korábbi vezetés nem vette figyelembe, a takarékossági szempontok nem érvényesültek.A jelentés olyan mintha az ÁSZ anyagai után az MNB fb-je is észrevette volna ugyanazokat, igaz kicsit anakronisztikus, hogy egy frissebb időszakot átfogó jelentés eszmél rá a régebbi visszaélésekre. Például arra, hogy a balatonakarattyai BOKK tervezése és építése során a közpénzek kezelésének ellenőrzése nem felelt meg az áttekinthetőség és az elszámoltathatóság feltételeinek.Valójában a 74 oldalas teljes anyag arról árulkodik, hogy az fb figyelmeztetéseit az MNB vezetése máskor sem vette figyelembe, de talán érdemes kiragadnunk egy nagyobb témakört!A legerősebb megállapítások ugyanis az MNB-székház felújításáról születtek. Például az, hogy Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a cége, a Raw Development Kft. úgy végezhette el a feladatot, hogy a Somlai-csoport tagjai 2020 és 2023 között döntően az MNB-s megbízásoknak köszönhetően realizálhattak mesés, több tízmilliárd forintos nyereséget, és a megbízási költség emelkedését nem tartották fontosnak a vonatkozó testületek megtárgyalni.Mint a jelentés írja, a Magyar Nemzeti Bank Magyarország egyik legfőbb intézménye, székháza több mint 100 éves műemléképületének felújítása tekintetében a legfontosabb döntések egyike a generáltervező és generálkivitelező kiválasztása.A stratégiai célok elérése, a gazdasági-pénzügyi kockázatok minimalizálásának igénye, a minőség biztosítása, a reputációs kérdések figyelembevétele mind ezt követelik meg. Ezt a feladatot azonban majdnem teljességében az MNB-Ingatlan Kft. végezte el az MNB szinte teljeskörű felhatalmazása alapján.Az MNB-Ingatlan Kft. által lefolytatott kiválasztási folyamat az elégtelen dokumentáció miatt értékelhetetlen.A józan ész alapján azonban megállapítható, hogy a pályáztatás nem felelt meg az elvárható gondosságnak a Raw Development Kft. és a T-Trans meghívása és a Raw Kft. kiválasztása miatt. A közpénzből származó vagyonra vonatkozóan elvárás az áttekinthető, hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás, amely itt csorbát szenvedett.A nyertes cég műemléki védettség alatt álló ingatlanokhoz kapcsolódó referenciája nem elfogadható, ennek az ajánlatkérő bizottság általi értékelése megdöbbentő. A saját szabályok megfelelő alkalmazásának a nyertes cég kizárása lett volna az eredménye.
|
Felügyelőbizottsági jelentés az MNB-ről: Ki kellett volna zárni Somlai Bálint cégét
|
Páros lábbal szállt bele az MNB fb-je a régi vezetésbe. A székház felújításának folyamatát a hiányos dokumentáció miatt például értékelhetetlennek minősítette.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/09/mnb-fb-szekhaz-matolcsy-gyorgy-somlai-balint-raw
|
2025-07-09 13:07:24
| true | null | null |
Telex
|
2023 októberében hatalmas szaladgálás és ideges csapkodás volt tapasztalható az MNB-alapítványoknál és a hazai bankrendszer egyes szereplőinél, elsősorban a Magyar Nemzeti Banknál (MNB), de még a magyar politikai élet legfőbb döntéshozóinál is. Mint később részleteiben látjuk majd: egy bankhitelről ugyan formálisan a hitelt felvevő és a hitelt nyújtó egyeztet, senkinek ne legyenek illúziói, vannak olyan döntések, amelyek egészen magasan születnek. Ilyen volt a 2023. októberi is. Ezekben a napokban a következő kérdések repkedtek az esettel összefüggésben: "ez meg hogy történhetett meg?", "ennyire rossz a helyzet?", "egy pöttöm svájci bank bezsarolhatja a Magyar Nemzeti Bankot, egész Magyarországot?".Cikkünk elkészítéséhez sokakkal - köztük bankárokkal, ügyvédekkel, tanácsadókkal, egykori és jelenlegi tisztviselőkkel - tudtunk beszélni azokról a napokról, amikor ilyen és hasonló kérdések merültek fel, miután egy kicsi svájci bank, a CBH (Compagnie Bancaire Helvétique) gyakorlatilag ultimátumot adott az MNB-alapítvány pénzét kezelő Optimának, egészen pontosan annak Alpine Holding Kft. nevű cégének, amely korábban hitelt vett fel tőle. Az ultimátum lényege ez volt:vagy azonnal adjon a hitele mögé pótlólagos fedezeteket az Alpine Holding;vagy pár napon belül (szó szerint 2-3 munkanap lett volna csak a rendelkezésre álló idő) fizessen vissza 170 millió svájci frankot;vagy tovaterjedő felszámolási eljárások jönnek, azaz messzemenő negatív következményei lesznek a nem fizetésnek.Természetesen ezeket a kéréseket nem a hasára ütve fogalmazta meg a bank, az Alpine Holdinggal kötött hitelszerződése ezekre lehetőséget biztosított. Más kérdés, hogy a felkészületlen magyar oldalt ettől még meglepte a fellépés.Az Alpine Holdingot most Hegedüs István, az MNB-alapítványok pénzét kezelő Optima első embere vezeti. Ő az új erők embere, vagyis már Varga Mihály MNB-elnökségére esett a kinevezése, igaz, eddig nem éppen diadalmenet a fellépése: éppen most kapott egynagy pofontaz MNB-alapítványok egyik fő befektetése, vagyis luxusingatlanokat fejlesztő és üzemeltető svájci Ultima Capital SA közgyűlésén, mert június 30-án az előzetes megállapodás ellenére nem választották be a cég igazgatóságába.A vizsgált időszakban, vagyis 2023 októberében viszont még egy Dudás Lóránt nevű jogász vezette az Alpine Holdingot, aki az MNB-ügy egyik alulkezelt szereplője volt - alig születtek róla cikkek, annak ellenére, hogy tucatnyi cégben volt vezető. Igaz, valójában sem formálisan, sem informálisan nem volt nagyon meghatározó, hiszen formálisan az MNB alapítványa, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) kuratóriuma hozott sokszor döntéseket, informálisan pedig olyan "tulajdonosi képviselők" (házon belül legalábbis így hívták a semmilyen formális tisztséggel nem rendelkező, de azért utasításokat adó szereplőket). Közülük valakiKovács Petra néven küldözgetett utasításokattartalmazó leveleket, de akik ezeket kapták, Matolcsy Ádámot, a jegybank elnökének fiát vélték a levélírónak.Dudást mindenesetre nem igazán vették komolyan. Amolyan végrehajtónak gondolták az ügy ismerői, akire nagyon nagy volt a kabát, hiszen egy ideje ugyan ott volt már az Optimánál beosztott jogászként, de eredetileg nem arra vették fel, hogy ő legyen az első ember. Nem csoda, hogy a szóban forgó hitel esetében teljes kézi vezérlésre került sor: minden részletet magas szinten dolgoztak ki, az Optima vezetésének és a PADME kuratóriumának nem volt valódi szerepe a tárgyalásoknál.De miből eredt a baj? Az Optimát vezető - finoman szólva sem nemzetközi szintű - üzletemberek - 2023 októberében egyszer csak annyit észleltek, hogy nagy baj van, de fogalmuk sem volt, hogy mi történik, kapkodtak, idegeskedtek, mert nem láttak még ilyesmit.Pedig a CBH banktól már korábban kaptak jelzéseket, hogy a 2022. február 18-án megkötött, 170 millió svájci frankos hitellel baj van, a mögé tett fedezet értéke csökken. A fedezetet a Globe Trade Center (GTC) nevű, lengyel tőzsdén jegyzett ingatlanos cég részvényei jelentették, amelyben az Optima többségi tulajdonrészt szerzett, és ami majd megkérdőjelezhető menedzsmentdöntések miattfokozatosan leértékelődött.Az optimások azonban nem vették komolyan a svájci bank felhívásait, sokszor nem is reagáltak. Azt, hogy slendriánságból vagy valamilyen tudatos terv alapján nem kezelték a hitel problémáit, nem tudhatjuk, azt viszont igen, hogy végül egyik pillanatról a másikra egy pénteki napon olyan - a szerződések, a jog lehetőségeit kíméletlenül kihasználó - ukázt kaptak, amihez nem voltak hozzászokva. Péntektől keddig, tehát a hétvége folyamán kellett volna rendezni a helyzetet.Ahogy már említettük, az Optima vezetése nem ehhez volt szokva. Volt, aki elmesélte nekünk, hogy ekkoriban itthon a cég és a hozzá kapcsolódó kisebb vállalkozások - a hátuk mögött az MNB-vel - vörös bársonyszőnyegen lépkedett. Ha az ingatlanügyleteihez, egyetemvásárlásához, valamilyen szerződéshez, engedélyhez, jogi bejegyzéshez adminisztratív teendői voltak, mindenki tudta, hogy a vagyonkezelő mögött nemcsak a jegybank, de nagy politikai támogatottság is áll. Ilyen körülmények között az, hogy egy nemzetközi szereplővel nem a Felix Étteremben, fehér asztal mellett kell megbeszélni egy ügylet tartalmi elemeit, hogy az apró betűs jogi passzusok nem véletlenül vannak a szerződésekben, teljesen sokkszerűen érte a szereplőket.Pedig valójában ezek a tapasztalatlan, rendkívül felkészületlen magyar döntéshozók a CBH esetében semmi mással nem találkoztak, mint azzal, amit minden, piacra járó egyszerű állampolgár is ismer. Vagyis azzal, hogy más a tónus, amikor el kell adni valamit, és más, amikor már a reklamáció, veszekedés fázis van. A tónus megváltozását az Optima vezetői is átélték, amikor a CBH a feltételek nem teljesítése miatt borítani akarta a hitelt. A svájci fellépés után pedig azok az emberek, akiket arra választottak ki, hogy minden utasítást vakon hajtsanak végre, csak néztek, mint Rozi a moziban, felfalták őket reggelire.A helyzet, amelyben végül az Magyar Bankholdingnak (MBH) kellett mentőövet nyújtania, az egész MNB-ügy egyik legsúlyosabb mulasztása, rossz döntése, vagyonelherdálása volt. A magyar bank viszont erre a segítségnyújtásra csak úgy volt hajlandó, hogy megdöbbentő mértékben túlbiztosíthatta magát, nagyon megkérte az árát a segítségnek. Mint látni fogjuk, ennek eredménye végül az lett, hogy az alapítványi vagyon jelentős részére jogot formálhat, ha valami gond lenne a teljesítéssel.Ráadásul rendkívül érzékeny ügyeltről van szó a bank tulajdonosi szerkezete miatt. Egyrészt az MBH részben a magyar államé (amely állítólag lassankiszállna), másrészt a bank tulajdonosai között olyan szereplők isfelbukkannakhúsz százalék feletti tulajdonrésszel, akiknek az MNB-alapítványokhoz is volt közük, magánérdekeltségeikkel haszonhúzói voltak a visszaélésgyanús ügyleteknek. A cikkekben sokat emlegetett körnek (Matolcsy Ádámnak, Somlai Bálintnak, Száraz Istvánnak) vagy legalábbis egy részének tehát az MBH által be nem hajtott követelések kezeléséhez is van köze, amire a cikk végén még visszatérünk.Az érintettek nagyrészt a banktitok miatt nem is beszélhettek a témáról - azt tapasztaltuk, hogy még azok is, akik más ügyekben viszonylag kooperatívak voltak, a bankhitel sorsát vagy az MBH-s kapcsolatot érintő kérdéseinknél eléggé lezártak. Ennek ellenére a hitelről azért tucatnyi forrással beszélgettünk, és végeredményben összeállt egy olyan történet, amelyben több ponton voltak meglepő új információk.A legnehezebb időszak nagyjából 2023 májusa és októbere közé esik, de menjünk vissza először annak a hitelnek a felvételéig, amit az MBH-nak később, a bedőlés után refinanszíroznia kellett.2022 elején jártunk, amikor - ha lehet ilyet mondani egy folyamatos vagyonvesztéssel járó történetben - az MNB-alapítványok vagyoni helyzete a csúcson volt. Még nem voltak nagy adósságok, az egyre ambiciózusabb alapítvány a lengyel GTC ingatlancég többségét már birtokolta, de már fél éve volt felhatalmazása arra is, hogy beszálljon a svájci Ultima Capital SA ingatlanpiaci luxuscégbe is. A bizarr történetetrészletes cikkbenmutattuk be, de foglalkoztunk vele az MNB-botrányt feldolgozó dokumentumfilmünkben is:A svájci luxust megkívánó magyar kör, az Optimánál informális hatalommal bíró Matolcsy Ádám és Száraz István, nagyon szerettek volna egy jól eltervezett folyamatban a lengyel mellett a svájci luxuscégben is irányító pakettet szerezni. (Formálisan ekkoriban Fekete Zoltán volt az Optima vezetője, de úgy tudjuk, itt az informális befolyás érvényesült inkább.) Viszont nem volt ehhez elég pénzük, ezért többféle ötlet született, hogy miképpen lehetne a szükséges összeget előteremteni. Felmerült például, hogy egy neves nemzetközi befektetőtárssal kellene szövetkezni, angolszász alapok mellett egy dél-koreai alap is szóba jött.Az Optima ebben az időszakban úgy definiálta magát, mint egy sikeres nemzetközi sovereign fund, vagyis olyan állami befektetési alap, amit Norvégia, Oroszország, Katar példájából ismerhetünk. Igaz, ezek az országok mesés szénhidrogénvagyont és nem a jegybankjuk nyereségét tették ilyen szuverén alapba. A tárgyalások azonban nem haladtak elég jól, miközben már nagyon kellett volna a pénz, hiszen az Ultima megvásárlása mellett a lengyel GTC-ben is éppen tőkeemelés készült.Ekkor került képbe a svájci bank. Minket nagyon érdekelt volna, hogy a magyar MNB alapítványa és a kis svájci CBH bank hogyan került ismeretségbe, de határozott választ a történetnek erre az elemére nem kaptunk. Volt, aki azt mondta, hogy ugyanazon a vonalon, ahol az Ultimát, a CBH-t is ajánlották befektetési bankárok az Optimának, más durvább olvasattal állt elő: szerinte egyszerűen belerángatták az Optimát egy nagyon kedvezőnek tűnő (de csak tűnő) ajánlatba. Ez a verzió arról szólt, hogy érdemes olcsón, alacsony kamattal eladósodni a nagy célért, az Ultima többségéért, és lám, van itt egy nagyon kicsi svájci bank, a CBH, amely megdöbbentően kedvező hitelt ad.A Pallas Athene Domus Meriti Alapítványnak, illetve a vagyonát kezelő Optimának volt egy projektcége, a fent már említett Alpine Holding Kft., amely áttételekkel, egy luxemburgi érdekeltségen keresztül törekedett az Ultima megvásárlására. Ez a projektcég vette fel a hitelt, az Alpine Holding tehát Svájc egyik legkisebb bankja, a CBH felé eladósodott. A pontos feltételeket dokumentumban nem láttuk, de az ügyre rálátó szereplőktől valóban kedvező kamatról hallottunk. A svájci viszonyítási kamatláb ugyanis alacsony volt, hiszen Svájcban az infláció mérsékelt volt ebben az időben. Így a 170 millió frankot nagyjából 2 százalékos kamattal kapta meg az Optima úgy, hogy a hitel évente újratárgyalandó volt. (Magasabb kamatszintekhez szokott magyar szemmel érdekes adalék, hogy amikor az Optima felvette a hatalmas hitelt, a svájci irányadó kamat konkrétan negatív volt,mínusz 75bázisponton állt.)Tóth Bertalan MSZP-s képviselő a parlamentben is kérdezett az Optima adósságáról, Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökénekválaszábóltudjuk, hogy egészen pontosan 2022. február 18-án született meg a CBH és az Alpine Holding Kft. között a szerződés. Akik a szerződést kötötték, úgy emlékeznek, hogy az Optima mint egyre nagyobb ingatlanbefektető komoly terveket dédelgetett, ebben a helyzetben pedig úgy értékelte, hogy a projektcégek adóssághelyzetébe még belefért ez az eladósodás, hiszen nem lépte túl az eladósodottság az iparági sztenderdeket. Magyarán szerintük érdemes volt a további célokhoz olcsó hitelt felvenni.A kritikus vélemények szerint ugyanakkor felfoghatatlan felelőtlenség volt ez a hitel, amellyel mégiscsak az országunk jegybankja, az MNB és annak alapítványa lett kiszolgáltatott egy kis svájci banknak.Az Optima mindenféle kinevezett döntéshozói azonban azt hitték, hogy feltalálták a pénzügyi örökmozgót. Úgy számoltak, hogy van egy évente 12 százalékot hozó svájci befektetésük (az Ultima sztorijábaneredetileg egy ilyen kötvénnyel indult el az Optima), amit egy jelképes (2 százalék körüli) kamatozású hitellel vehetnek meg. Igen ám, csak maga a hitel mégis nagy kitettség volt, mert a svájci banknak erős feltételei voltak annak felmondására. Ebben a fedezetként adott GTC-részvények értékelése volt a kulcs. A naiv magyarok abban bíztak, hogy a svájciak miért ne hosszabbítanák meg évente a hitelt, de ez nem volt ennyire automatikus, a GTC-részvények mélyrepülésével pedig egyáltalán nem kalkuláltak.A magyar kör 2023-ban már egyáltalán nem értette, hogy mi történik, és több szarvashibát is vétett. Az Ultima egyik alapítója, a francia Max-Hervé George ki akart szállni a cégéből, és ez a terv valójában nagyon tetszett a magyaroknak is, hiszen azt látták, hogy eljött a pillanat, amikor végre átvehetik az irányítást.Csakhogy a cégnek volt egy megszokott struktúrája, amelyben elvált az ingatlanok tulajdonlása (rövidítve nevezzük ezt a céget PropCónak, ez volt az Ultima Capital SA) és azok üzemeltetése (ManCo, vagyis ULT Management). A francia milliárdosnak adózási szempontból kedvezőbb lett volna, ha ezeketa cégeket összetolják, a magyarok ebbe belementek, illetve a tervezettnél korábban ki is vásárolták a francia üzletembert. Igaz, azt hallottuk, hogy nem teljesen a saját jószántukból: mindez akkor zajlott, amikor kiderült, hogy a CBH borítaná a hitelt, de együttműködőbbnek mutatkozott abban az esetben, ha az alapítót kifizetik.Az egész MNB-ügy egyik legérthetetlenebb kérdése, hogy amikor a magyar közpénzen rendre külföldi milliárdosok gazdagodtak, az a magyar döntéshozók hozzá nem értéséből fakadt-e (sajnos ez nem kizárt), vagy olyan magánérdekek, összejátszások is voltak, amelyeket nem ismerhetünk.A magyar döntéshozók (a hivatalosak és a formálisak is) ekkorra már teljesen megzavarodtak, hirtelen azt látták, hogy ki kell fizetniük az alapítót, de a bank is kéri vissza a pénzét. Csakhogy az Optimának egyáltalán nem volt pénze, azonnal rengeteg forrás kellett, vagyis másik hitelezőt kellett keresni, akinek a pénzéből például a svájci CBH-t ki lehet fizetni.Természetesen azonnal jött az ötlet, hogy majd az MBH segít. Ez a bank volt az Alpine Holding hazai számlavezetője, ennek a magyar banknak a tulajdonosa volt a magyar állam, de a különféle részvényesek között Mészáros Lőrinc köre mellett felbukkant az alapítványok üzemeltetésében is aktív kör, vagyis olyan magántőkealapok, amelyeket a Száraz István (Matolcsy Ádám barátja) által birtokolt Quartz Alapkezelő kezelt, vagyis Matolcsy Ádám köreihez szokás sorolni őket.Az MBH segített is, méghozzá úgy, hogy az érintettek visszaemlékezése szerint nagyon magas szinten született erről döntés: amellett, hogy az MBH részéről a felsővezetés vette kezébe az ügyet, a magyar politika legmagasabb szintjei is bekapcsolódtak. Háttérbeszélgetéseink során azt hallottuk, végül miniszterelnöki szinten bólintottak rá a konstrukcióra. (Orbán Viktor egyébként az MNB-botrány kirobbanása óta látványosankevéssé informáltnak mutatja magátaz egész ügyben.) Az MBH banki szempontból egyébként jól járt el, vagyis nem kockáztatott, prudens volt, és nem is volt szégyenlős: nagyon megkérte az árát a segítségnek.Ezen a ponton mutassuk be a hitel kérelmezőjét is! A 2021-ben alapított optimás projektcég, vagyis az Alpine Holding Kft. vezetőinek alakulása jól jelképezi a változást. Először Fekete Zoltán, majd Dudás Lóránt, később Stofa György, legvégül pedig - Varga Mihály jegybanki érkezése után - Hegedüs István lett a cég vezetője, és ezek valóban teljesen eltérő korszakok voltak. Az Ultima részesedését finanszírozó cég adóssága eközben riasztó mértékben nőtt:2021-ben 72 milliárd forint,2022-ben 143 milliárd forint,2023-ban 234 milliárd forint volt.2024-ben még nem láttunk üzleti jelentést, de 2023-ban 4,5 milliárd forintos volt a veszteség, a saját tőke pedig negatívba fordult. És álljon még itt egy rémisztő folyamat: 2022-ben a cég a kiegészítő melléklete szerint jogászokra 115 millió forintot, bankköltségre 70 milliót, kamatokra 3,1 milliárd forintot költött. Ez sem kevés, de 2023-ban a helyzet fokozódott: jogi szolgáltatásra 524 millió forintot, bankköltségre 266 millió forintot, hitelkamatokra 9 milliárd forintot. Közpénzből, egy érthetetlen célért, rossz struktúrában. A cég könyvvizsgálója az Optima szokásos szolgáltatója, a BDO volt, a számlavezetője az MBH.A céget korábban vezető Dudás ugyan egy ideig bizalmi ember volt, de miután egy időben már jelezte felfelé a gondokat, például amikor az egyik évbena kecskeméti egyetem alapítványától kapott kölcsönkamatfizetésénél volt vita (végül rendben kifizették a kamatot), elmérgesedett a helyzet. Dudásnak mennie kellett az Optima éléről. Ez 2024 végén történt, innentől pedig már csak a fekete öves bizalmasok maradtak, vagyis a magánhaszonhúzókhoz, a Matolcsy-körként emlegetett csapathoz legszorosabban kötődő emberek (például Stofa György, Gut László). Végül 2025. március 6-tól, közvetlenül Varga Mihály jegybanki érkezése után Hegedüs István lett a vezető.Na de vissza a hitelhez! Az lett tehát a felső szinteken megszületett döntés, hogy az MBH segíthet, de nem veszíthet az ügyleten, és mindennek rendben kell lennie. Vagyis rengeteg fedezetet kell kérni, túl kell biztosítania magát a banknak.A bank gyakorlatilag rátette a kezét a PADME vagyonának döntő részére, így az Ultima- és a GTC-részesedésre is,amennyire tudjuk, egyedül a METU egyetemre nem. Vicces adalék volt, hogy a tárgyalók üzenetet kaptak felülről, amelynek lényege az volt, hogy kellő ingatlanfedezetre is szükség van a politikai szint jóváhagyásához. Márpedig az Optimának ekkor már nem voltak saját ingatlanjai, csak a lengyel GTC-ben és a svájci Ultimában részvényei. A politikai szintnek viszont senki nem merte elmagyarázni, hogy nincsenek fedezetbe adható ingatlanok, senki nem mert akadékoskodni, így végül nagyon furcsa ingatlanok kerültek be biztosítékként. Erről nemrég felszínre is kerültek információk: kiderült, hogy például a Matolcsy-kör strómanjaként számon tartottStofa György székesfehérvári (csalapusztai) kastélya is fedezet lett.Az, hogy egy ilyen ügyletben más, jelen esetben például Stofa tol be fedezetként ingatlant egy tőle papíron független szereplő (az Alpine Holding Kft.) hitele mögé, elég szokatlan, de persze nem zárható ki ilyen megoldás: a bankot nem kell, hogy érdekelje, hogy az adott magánszemély miért ajánlotta fel az ingatlanjait - hallottuk erről.Az MBH ugyanakkor a hitelfedezeti nyilvántartási rendszer alapján a 170 millió eurós hitel mögé közel egymilliárd euró értékű GTC- és Ultima-részvényt is kapott biztosítékként. Hozzátehetjük, ezek azért mérgezett fedezeti elemek voltak. Az ügy egyik kulcsszereplőjétől ugyanis tudjuk, hogy a GTC és az Ultima részvényeivel kapcsolatban van egy komoly kockázat.Ha az MBH lehívná ezeket a fedezeteket, akkor friss nagytulajdonosként rögtön kötelező vételi ajánlatot kellene tennie a kisebbségi tulajdonosoknak, ráadásul jó magas áron.Vagyis ez egy mérgezett pirula: ha a bank érvényesítené a jogát a GTC-re, sok tízmilliárdot kellene még pluszban kifizetnie. (Ugyanez a helyzet egyébként a kecskeméti egyetemet működtető alapítványra is igaz, amelynek hiába ragadt be egy rakás pénze az Optimánál, nem igazán opció neki, hogy erőszakos próbálja azt visszaszerezni.)Éppen ezért és persze politikai okokból is, a fedezet lehívása nem várható. Az MBH gondolkodására rálátó forrásaink véleménye szerint a bank munkatársai nagyon óvatosak voltak a szerződéskötésnél, sőt, óvatosak a mai napig is. Hiába volt a nagy rohanás, a hitelszerződésnél azért elkészült egy értékbecslés egy big four tanácsadóval, neves nemzetközi jogi iroda szövegezte a szerződést. Az MBH-t az is megnyugtathatta, hogy a GTC és az Ultima részvényeinek hivatalos tőzsdei értékénél a cégekben lévő ingatlanok eszközértéke magasabb, a hitelkeret méretéhez képest legalább háromszoros-négyszeres a fedezetek értéke.A bankároknak eleve az volt a megélésük, hogy ők nem nyerészkedtek, hanem "megmentették" az összeomlástól a jegybanki alapítványt, és mint hallottuk, a hitellel az MBH hosszú távon gondolkodik: nem szeretné, ha el kéne adni a fedezeteket, sőt abban bízik, hogy az Optimának sikerülhetkihúzni a mocsárból GTC-t, amelynek részvényárfolyama így visszakúszhat a korábbi, magasabb szintre.Vagyis, bár lehet olyan vélemény, hogy az MBH jelenléte a konstrukcióban állandó fenyegetés, mi azt hallottuk, hogy a bank nem akarja, hogy bedőljön az Optima, inkább a hitel működtetésében érdekelt, azaz a kamatra pályázik. Azt nem tudjuk, hogy az MBH mennyire drágán adta a hitelt (ezt az Alpine magas éves kamatköltségéből sem lehet kiszámolni, mert más kötelezettsége is van a cégek), de azt hallottuk, hogy a kamat egyáltalán nem alacsony, viszont nem is olyan magas, mint egy bóvlikötvénynél lenne.Az MBH szerepében az is erős visszhangot váltott ki, hogy amikor aDirekt36már annak hivatalos publikálása előtt részleteket jelentetett meg az Állami Számvevőszék jelentéseiből, kiderült, hogy a 170 millió eurós hitelt az MBH adta. Vagyis vélhetően benne volt ez az információ a jelentéstervezetben. Viszont amikor néhány nappal később megjelentek a a jelentések, ezekben már csak "bank" szerepelt, vagyis azMBH neve kikerülta nyilvános verzióból.A Telex erről azt hallotta, hogy az MBH nevesítésének mellőzése Windisch László döntése volt, aki úgy gondolkodott, hogy a banktitok miatt érdemes a szolgáltatót anonimizálva feltüntetni. Ugyanakkor ebben vélhetően nem volt igaza, hiszen nem pusztán a Direk36 cikkében jelent már meg az információ, illetve nem csupán az "egész város erről beszélt", de a jelzálog-nyilvántartás miatt - némi közjegyzős ügyintézés után - bárki által nyilvánosan is elérhető adatról volt szó. Vagyis, bár állítólag senki nem kérte, hogy a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett bank maradjon ki a jelentésből, végül feleslegesen keltett gyanút az, hogy kikerült a név, és az információ nem is maradt rejtve a közvélemény előtt.AzMBHkezében tehát van egy adu ász, de a gazdasági és a politikai kockázatok miatt abban bízhat a jegybank és a PADME új vezetése, hogy a bank nem tesz olyan, összeomlást jelentő lépést, amely borítja a sztorit. Még akkor sem, ha az Optima jelenleg is elképesztő kockázatot jelent a pénztelenség és az adósságspirál miatt. Hiszen a korábbi menedzsment ugyan felvásárolhatta volna a GTC kisebbségi pakettjét, és többségbe kerülhetett volna az Ultimában, ezeket az irányokat nem vitte végig következetesen.Abban, ahogy a helyzet alakult, tényleg érthetetlen elemek észlelhetők, hiszen ott van a háttérben az MNB a maga reputációjával, vélhetően nagyon erős elemzőivel, pénzügyi tudásával, az egykoron az ő nyereségéből létrehozott alapítvány mégis folyamatosan újabb kötelezettségeket vállalt, miközben nem volt pozitív cash flow-ja. Ha pedig bárki rákérdez ma az alapítvány egykori tisztviselőire, kurátoraira, vezetőire, azok általában arra képesek csak, hogy "nem válaszolok", "a pénz megvan", "nem vagyok közszereplő", miközben ezek az emberek százmilliárdos nagyságrendű múltbeli hibákat követtek el (jogi értelemben legalábbis ők a felelősek a történtekért) és hasonló nagyságrendű jövőbeli problémákat keletkeztettek.Ráadásul az adósságmenedzsmentben az új erők sincsenek a helyzet magaslatán. Képzeljük el, hogy adott az MNB, az ország jegybankja a maga új alapítványi gárdájával, és ma mégis azt látni, hogy az Ultimábankénye-kedve szerint játszika magyar féllel egy valamiért beengedett görög milliárdos. A másik vonalon pedig aGTC-benjövőre lejár egy 500 millió eurós kötelezettség, és a magára hagyott cégvezetés olyan eszelős kamattal tudná csak ezt újrafinanszírozni, ami kigazdálkodhatatlan. Amellett aligha kell érvelni, hogy egy nagy cégnek sem mindegy, hogy 500 millió euró 2 vagy 7-8 százalékos kamattal ketyeg.Az MNB-ügy magánhaszonhúzói (leginkább Matolcsy Ádám, Száraz István és Somlai Bálint neve szokott ebben a kontextusban előfordulni) közben láthatóan nincsenek rosszban az MBH-val. A banknak vanhárom olyan tulajdonosais, amely ehhez a körhöz kötődik azáltal, hogy valamelyik Száraz István-féle alapkezelő cég kezeli a magántőkealapjukat:A CEE Paramount Equity Zrt., amelynek a Shihon Magántőkealap a tulajdonosa (vezetői pedig Valkó Mihály, Balássi Zita, Takács Marcell).A Hungary Apex Investments Zrt, amelynek az Aurum Magántőkealap a tulajdonosa (tisztviselők Valkó Mihály, Balássi Zita, Takács Marcell).Illetve a Pinnacle Asset Group Zrt., amelynek szintén az Aurum Magántőkealap a tulajdonosa (tisztviselők Valkó Mihály, Balássi Zita, Takács Marcell).Ez egyúttal azt jelenti, hogy amennyiben ezek a tulajdonviszonyok fennmaradnak, és az MBH nyereséges, akkora profitból (többek között az MNB-alapítvány cégének adott kölcsönből származó haszonból is) vélhetően részesedik az a kör, amely aktorként részt vett az alapítvány félresikerült bizniszeiben, eladósításában.Közben Somlai Bálint, illetve a Pusztaszeri út 59-be bejegyzett Brendal Magántőkealap tulajdonos abban aTKK Talentisnevű követeléskezelő cégben is, amely azMBHledobott rossz követeléseit hajtja be az ügyfeleken, és ahol példáulVida Józsefis tulajdonos. A cég az MBH-csoport ilyen-olyan követeléseiből él. A volt takarékszövetkezeti (tehát zömében lakossági, illetve vidéki) követeléseknek és az MKB után maradt nem teljesítő hitelköveteléseknek is részben ez a kör lett a gazdája.Természetesen a gazdaság működésének fontos eleme, hogy legyen a hitelezők védelmében követeléskezelési, akár végrehajtási szabályrendszer. Hiszen ha a kölcsönadott pénzek behajtására nem lenne mód, akkor senki nem adna kölcsön, és ezzel éppen azok járnának a legrosszabbul, akik egy élet jövedelmeinek kiegyenlítésével hamarabb szeretnének lakáshoz, autóhoz vagy éppen mosógéphez jutni. Mégis van abban valami morbid, hogy az ország leglátványosabban költekező köre azokon keres pénzt, és nem is keveset, akik képtelenek az adósságcsapdából kivergődni. A cég tavaly 5,8 milliárd forint árbevétel után 2,4 milliárd forint adózott eredményt ért el.Az MNB-ügy egyik legizgalmasabb folyamata a közeljövőben is az marad, hogy az MBH folytatja-e az alapítvány finanszírozását, illetve az alapítványi világban meggazdagodó magánkör eközben tulajdonosa tud-e maradni az MBH-nak. Ha tippelni kellene: az elsőben a politika érdeke az, hogy minden menjen tovább, a másodikban viszont a status quo fennmaradása szinte elképzelhetetlen. Lehet, hogy csak szépen csendben, a háttérben, de akik eddig úgy nyerészkedtek, hogy közben nagy volt a vagyonvesztés, szinte biztosan el fognak tűnni a zsírosbödön mellől. Jó esetben ebben a folyamatban a köz kap vissza valamit, rossz esetben majd továbbra is magánbefektetők, csak mások, akiknek a pozíciója továbbra is stabil a rendszeren belül.
|
Úgy rántotta vissza a szakadék széléről a jegybanki alapítványt az MBH, hogy minden részletről a legfelső szinten döntöttek
|
Az MNB-alapítvány pénzét kezelők érthetetlen módon teljesen kiszolgáltatták magukat – így végső soron a jegybankot, sőt Magyarországot is – egy kis svájci banknak. Mikor bedőlt az egész, az MBH-nak kellett mentenie a helyzetet, meg is kérte az árát a villámgyors segítségnek. A vége az lett, hogy a bank kezébe került az alapítványi vagyontömeg sorsa, a bankban pedig a Matolcsy-kör is tulajdonos.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/10/mnb-ugy-mbh-hitel-matolcsy-adam-orban-viktor-cbh
|
2025-07-10 07:28:19
| true | null | null |
Telex
|
A legnagyobb összeget közbeszerzésen a mohácsi Duna-hidat építő Duna Aszfalt nyerte 2024-ben, de több ismerős név is feltűnik mögötte a listán -derül kiaz Integritás Hatóság magyarországi közbeszerzésekről szóló éves jelentéséből, amelynek alapján alapos gyanú merül fel arra, hogy a hazai költségvetési forrásból megvalósuló beszerzések sokaságánál adják le a drótot a nyertes pályázónak arról, mekkora összeget beírva lehet majd megnyerni a pályázatot.Az anyagból kiderül, hogy a keretmegállapodásos közbeszerzéseknél megháromszorozódott az uniós források aránya, addig az ezen kívül eső tendereknél több mint tíz százalékkal csökkent éves alapon. 2023-hoz hasonlóan tavaly isaz építési munkákra kiírt közbeszerzések tették ki a legnagyobb, csaknem 1240 milliárd forintos összeget, ami 86 milliárd forintos növekedést jelentett a tavalyi évhez képest.Ezt követte az üzleti szolgáltatások körülbelül 409 milliárd forintos közbeszerzési piaca, ami csaknem kétszer nagyobb volt, mint 2023-ban.Ennél még meredekebb növekedést mutatott a harmadik helyen álló szállítási szolgáltatások csoportja, ahol 373 milliárd forintos összesített közbeszerzési összegével meghússzorozta a tavalyi eredményét.Utóbbiakat egyébként nagy részben egyetlen céghez, a buszos személyszállítással foglalkozó ArrivaBus Kft.-hez köthetjük. A vállalat főként a fővárosi tömegközlekedési tendereken ért el nagy sikereket, és egészen 2024-ig a német Deutsche Bahn államvasút tulajdonában állt, amikor is az amerikai I Squared Capital befektetéskezelő vásárolta meg.A jelentés alapján míg az uniós forrást használó keretmegállapodáson kívüli közbeszerzéseknél csupán öt százalék volt az olyan nyertes pályázatok aránya, aminél a pályázó közel százszázalékos pontossággal (99-101 százalék) belőtte a tendert kiíró szervezet előzetes becslését a munka összegéről,addig ez az arány az uniós forrást nem használó közbeszerzéseknél már 21 százalék volt 2024-ben. Ez pedig a hatóság szerint felveti a kérdést, hogy rendelkezhetett-e előzetes információval az ajánlattevő.Míg egy építkezés esetében kivitelezhető, addig például egy város buszainak ötéves üzemeltetéséről szóló közbeszerzésben nehéz lenne előre forintra pontosan meghatározni a munka összegét. Ilyenkor jöhet szóba a keretmegállapodás, amiben a közbeszerzési szerződést nem egyszeri munkára, hanem egy meghatározott időtartamra, előzetesen megállapított feltételekkel és némileg változtatható végösszeggel kötik. 2024-ben az ilyen keretmegállapodásban született szerződések összege egy közel 248 milliárd forintos csökkenéssel 3218 milliárd forintra esett vissza az előző évhez képest. Külön érdekesség ugyanakkor, hogy a 2023-hoz képest csaknem megháromszorozódott a keretmegállapodások finanszírozásánál az uniós forrásból befolyó összeg, így elérve a 45 százalékot.Egészen más volt a helyzet a nem keretmegállapodásban kötött tendereknél ahol az előző évhez képest egy 616 milliárd forintos emelkedéssel már 3740 milliárd forintra ugrott a szerződések összege. Itt ugyanakkor az EU-támogatások is elmaradoztak, így csak 24 százalékát tették ki a projektek finanszírozásának a 2023-as 35 százalékhoz képest.A jelentős eltérést a keretmegállapodáson kívül és belül született közbeszerzések trendjei között kettő, unió forrást sem használó projektre vezethető vissza.A fenti térképen láthatjuk, hogy Budapest után Baranyába jutott a legtöbb a közbeszerzésen elnyerhető összegből. Olyannyira sok, hogy még a három vele szomszédos megye eredményét összeadva is csak harmadát tennék ki a Baranyában kiosztott, 343 milliárd forintnyi közbeszerzési összegnek.Ennek a legnagyobb részét ugyanakkor egyetlen hatalmas, közel 300 milliárd forintos közbeszerzés, és az ehhez tartozó infrastrukturális fejlesztések adták. Ez nem más, mint az ország egyik legdrágább jelenleg futó projektjének számító,kérdéses hasznosságúberuházás, a mohácsi Duna-Híd megépítése, amelyet a Szíjj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt, és alvállalkozóként aLázár Jánossal vitában állóStrabag végez.A másik, hasonló léptékű projekt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében eredményezett torzulást, ahol a 142 milliárd forintból épülő M49-esgyorsforgalmi útÖkörítófülpöst a román határral összekötő szakaszára szintén a Duna Aszfaltnak adták ki a megbízást.A Duna Aszfalt közbeszerzéseken elért sikerei a jelentés több grafikonján is visszaköszönnek. Ha a cégeket az általuk nyert összes közbeszerzés pénzösszege alapján állítjuk sorba, megkapjuk, hogy míg 2023-ban a Duna Aszfalt bele sem fért az első tíz helyezettbe, addig 2024-ben már a dobogó első helyére ugrott a maga összesen 453 milliárd forintnyi összesített közbeszerzési összegével.A második helyen az összesen 357 milliárd forint értékben közbeszerzéseket elnyerő, már korábban is említett Arrivabus Kft.-t találjuk, míg harmadik helyre a Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában álló B + N Referencia Zrt. került összesen 93 milliárd forint értékű nyertes közbeszerzéssel. A Transparency International egykorábbi jelentése szerinta cég eddig összesen 781 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket, miközben csak azállami kórházak takarítására és üzemeltetésére kötött 2021-es keretmegállapodásértéke 300 milliárd forint volt. A negyedik helyre 84 milliárd forinttal az állami tulajdonú MVM, az ötödikre pedig a szintén kormányközeli, távközlésben, és mostmár hadiiparban is utazó4iG került.Némileg érdekesebb, ha a tendernyertes cégek helyett cégcsoportokat és azok tulajdonosait kezdjük vizsgálni. A lista eleje változatlan: a Duna Aszfalttal Szíjj László az első, az ArrivaBus pedig továbbra is a második. A dobogó harmadik helyén a kommunikációból meggazdagodott Balásy Gyula jelenik meg összesen 252 milliárd forintnyi nyertes tenderrel, ő a New Land Media Kft. és Lounge Event Kft. nevű vállalkozásával ért el kiemelkedő sikereket a közbeszerzések piacán. A két vállalat egyébként külön-külön is befért a tíz legnagyobb értékben közbeszerzést nyerő vállalat közé: előbbi a 6., míg utóbbi a 7. helyen állt. Balásy cégeiről a sajtóban is rengeteg szó esett az elmúlt években, általában ezek kivitelezik a kormány reklámkampányait (pl. a mindenki számára ismerős kék propagandaplakátokat), de többszörrendeztek és dekoráltakeseményeket állami szerveknek is. Balásy Gyulát Mészáros Lőrinc követi a lista negyedik helyén 113 milliárd forintnyi nyertes közbeszerzéssel.A jelentésben külön vizsgálták között annak gyakoriságát a 2020 és 2024 közötti időszakban, amikor egy közbeszerzést kiíró szervezetnél újra és újra ugyanaz az ajánlattevő nyert. Ha csak a szerződések számát nézzük, Balásy cégei az elmúlt négy évben letarolták a piacot: a New Land Media 873 és a Lounge Design 826 nyertes közbeszerzésével a lista első és második helyére került, jócskán lehagyva a 491 szerződéssel a harmadik helyen álló Strabagot.Egészen más a helyzet ugyanakkor, ha a szerződések száma helyett a közbeszerzéseken elnyert összeget vizsgáljuk: így első helyre 564 milliárd forintnyi nyertes pályázatával a korábban már említett ArrivaBus került, míg második helyen a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett, a vasútépítéssel foglalkozó V-híd Zrt. állt 534 milliárd forint értékű nyertes közbeszerzéssel.A V-híd rendszeresen vesz rész a MÁV vonalainak fejlesztésében, amiből Mészárosnak tavaly 330 Bentley árával egyenlőbevétele származott. A harmadik helyre a Duna Aszfalt került, amit ebben a sorrendben is Balásy két cége követett.Külön listát készített a hatóság azokról a vállalatokról is, akik a legkevesebb tendert vesztették a 2020 és 2024 közötti időszakban. Itt 61 győzelemmel és nulla veszteséggel a háta mögött a SZEMP Air Kft. került az első helyre, amit hatvan-nullás aránnyal az RSZ-COOP Kft. követett. Az elsőre meglepően magasnak tűnő számokat árnyalja, hogy mindkét vállalat viszonylag kis összegben (362 millió és 236 millió forint), és gyakran együttműködésben nyerte a tendereket. De mivel foglalkozik a két cég? A hatóságot is foglalkoztatta a kérdés, ezért utánajárt a szegedi és a békéscsabai vállalatok hátterének, és megtudta: szúnyoggyérítéssel.Ennél valamivel több információ található a sajtóban a dobogó harmadik helyén 45 nyertes, és nulla vesztes tenderrel álló SDA Informatikai Zrt.-ről. A vállalat Palkovics László korábbi innovációs miniszter volt üzlettársához köthető, és tavaly óta több állami szervnél is azáltaluk készítettiratkezelő szoftver került bevezetésre. Ez a vállalat jóval nagyobb összeget, összesen 15 milliárd 335 millió forintot nyert el a közbeszerzéseken négy év alatt.A jelentést kiadó Integritás Hatóságot 2022-benalapította a kormány, hogy eloszlassa az Európai Unió aggályait a magyarországi korrupciós helyzettel kapcsolatban. Később azonban több, a szervezet függetlenségét megkérdőjelezőkritikais érte a hatóságot, és ők maguk isszámoltak beakadályokról a feladataik hatékony ellátásában. A hatóság elnöke, Biró Ferenc ellen eljárás zajlik, miután - értesüléseink szerint -belső harcok ráirányítottáka figyelmet néhány megkérdőjelezhető húzására, ő maga azonban azt állítja, nem követett el bűncselekményt.
|
A magyar pénzből kiírt tenderek ötödénél varázslatos pontossággal tippelik meg a nyertes cégek, mennyiért kell elvégezni a munkát
|
Az uniós pályázatoknál ennek negyede az arány. Előfordulhat, hogy valaki segít nekik?! Elkészült az Integritás Hatóság éves jelentése a közbeszerzésekről, ami alapján Szíjj László a piac abszolút királya.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/09/jelentes-integritas-hatosag-2024-korrupcio-kozbeszerzes-konentracio
|
2025-07-09 20:44:32
| true | null | null |
Telex
|
Meghamisíthatta az oltási könyveket a diósjenői gyermekorvos, aki még az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) is azt írhatta be, hogy megkapták a gyerekek az oltásokat, miközben igazából kiöntötte az oltóanyagot. A Balassagyarmati Törvényszék közleményéből kiderül az is, hogy a férfi a megalapozott gyanú szerintmindezt pénzért csinálta. A gyanúsított letartóztatását 2025. november 4-ig rendelte el a törvényszék, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és közokirat hamisítás bűntette miatt indult ellene nyomozás.A nyomozás eddigi adatai alapján az oltástagadói körökben ismert, körzeti gyermekorvosi praxist betöltő gyanúsított 2025. március 25-én és 28-án jogtalan előnyért, vagyis kenőpénzért cserébe hamisan dokumentálta, hogy oltásokat adott be a hozzá érkező gyerekeknek. A gyanú szerint beragasztotta az oltóanyagok matricáit a gyerekek oltási könyveibe, az oltások beadásának tényét rögzítette az EESZT rendszerben, de közben az oltóanyagokat kiöntötte a csomagolásukat a kukába dobta.A Balassagyarmati Járásbíróság nyomozási bírája megállapította: a gyanúsítottnál fennáll a szökés, elrejtőzés, bűnismétlés veszélye. Ugyanakkor a bíróság álláspontja szerint "a gyanúsított mozgását nyomon követő technikai eszközzel elrendelt bűnügyi felügyelet" elég ahhoz, hogy az utóbbi esetek ne történhessenek meg.A bíróság döntése még nem jogerős, mert az ügyészség a letartóztatás elrendelése érdekében fellebbezést jelentett be.Július 7-én a diósjenői önkormányzathivatalos közleménytadott ki arról, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerződést bontott a Berkenye-Diósjenő-Nógrád községekben gyermekorvosi praxist ellátó Életfa Bt.-vel. Az önkormányzat már ekkor arról írt, hogy a Nógrád Vármegyei Rendőrség eljárás alá vonta a körzet gyermekorvosát. Szintén július 7-én arról posztolt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Balla Mihály, hogy megoldódott az orvos elleni eljárás miatt kialakult "egészségügyi vészhelyzet".Öt másik településgyermekorvosainak bevonásával oldották meg ideiglenesen a gyerekek ellátását.
|
Letartóztatták a diósjenői gyermekorvost, aki a gyanú szerint pénzért cserébe nem adott be kötelező oltásokat
|
A Balassagyarmati Törvényszék közleménye szerint a férfi oltástagadói körökben ismert. A gyanú szerint meghamisította az oltásokról szóló dokumentumokat is.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/09/diosjeno-gyerekorvos-letartoztatas-kotelezo-vedooltas-oltasellenesseg-oltastagadas-letartoztatas
|
2025-07-09 17:16:21
| true | null | null |
Telex
|
116 Csongrád vármegyei földterületet vásárol meg Várkonyi Andrea Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő lányától - tudta meg a Telex. A Fábiánsebestyén, Nagymágocs és Eperjes településeken lévő szántóföldekért összesen 452,6 millió forintot kell fizetnie.A szántók Farkas Amanda tulajdonában vannak, de azokat többségében olyan cégek használják, amelyeknek Mészáros Lőrinc résztulajdonosa. A telkeket egészen pontosan a következő cégek használják:Kinizsi 2000 Zrt.;Koticki Major Kft.;Mucsihát Kft.;és Horvát Majos Kft.Mind a négy cég tulajdonosa az FBSN Kft., amelynek 45,1 százalékban Mészáros Lőrinc a tulajdonosa. Rajta kívül a hozzá köthető magántőkealapok, illetve a szintén a Mészáros résztulajdonában lévő MBH Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap tulajdonosok még.A szerződés szerint a földekre idén december 31-ig vételi joga van Mészáros Andrea felcsúti lakosnak. A földekre az azokat bérlő cég tulajdonosainak van elővásárlási joga, ami ebben az esetben Mészáros Lőrinc lenne. A szerződés rögzíti is, hogy emiatt az ingatlanokat dologösszességként, egybefoglalt vételáron adják el.Farkas Sándor 1998 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, azóta minden választáson megnyerte a Szentes központú választókerületet. Farkasnak sokáig rengeteg földje volt, amelyekre 2012 és 2016 közötttöbb mint kétmilliárd forint uniós támogatást kapott. A földjei egy része átkerült lánya, Farkas Amanda nevére, ő az, aki most eladja őket Várkonyi Andreának.Beszédes, hogy az adásvételi szerződés szerint hiába Farkas Amanda az eladó, a vételárat nem az ő számlájára, hanem Farkasné Márton Katalin számlájára kell megfizetni. Ő Farkas Sándor képviselő felesége, és Farkas Amanda édesanyja.Korábban egyébként a földeket művelő cégek, például a Kinizsi 2000 Zrt. és a Koticki Major Kft. is a Farkas-család tulajdonában álltak, de ezek már évekkel ezelőtt átkerültek a Mészáros-birodalomba. Most követték őket az általuk művelt földek.Farkas Sándor sokáig agrárminiszter-helyettes volt, idén májusban azonbanfelmentették ebből a pozícióból. A Farkas-család agrárbirodalmátmég 2017-ben mutatta be a Direkt36.
|
Várkonyi Andrea 450 millió forintért megvesz 116 csongrádi földet
|
Farkas Sándor fideszes képviselő és egykori agrárbáró lányától.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/10/varkonyi-andrea-meszaros-lorinc-farkas-sandor-csongradi-foldek-megvasarlas
|
2025-07-10 17:30:11
| true | null | null |
Telex
|
Cikkünk bővül.Egy nappala törvényes határidő előtt, csütörtök este nyilvánosságra hozta a Tisza Párt az európai parlamenti képviselői vagyonnyilatkozatait. Az Országgyűlés áprilisbanszavazta meg a törvényt, amely alapján a magyar EP-képviselőknek is a magyar parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Ezt sokan Lex Magyarként értelmezték akkor."A harcosok lehet csalódni fognak. A propagandának jó vergődést!" -üzente Magyar a Facebook-posztjában, amelyben bejelentette, hogya párt honlapján már elérhetőek a dokumentumok.Vagyonnyilatkozata szerintMagyar Péternek négy ingatlan került a nevére a válás után: három lakása van egy XII. kerületi házban, amit volt feleségével, Varga Judittal 2019-ben vett. Az már Vargatavaly februárban közzétettvagyonnyilatkozatából kiderült, hogy a közös balatonhenyei ház a volt igazságügyi miniszter 100 százalékos tulajdona lett, a két üres balatonhenyei telken pedig osztozkodtak a válás után.Magyarnak ezen kívül vanegy 2018-as Volvo XC60 autója,egy Yamaha pianínója,két festménye,72,9 millió forint értékű megtakarítása különböző értékpapírokban, befektetési jegyekben, kötvényekben,egy 20 forint értékű 4iG részvénye (a többit nemrég eladta),3 millió forintja készpénzben, valamint10,5 millió forintja devizában és forintban a bankszámláján.Tartozása nincs, és az EP-képviselői munkáján kívül más fizető állása sincs jelenleg. A Tisza Párt elnöki tisztsége mellett 100 százalékos tulajdonosaa tavaly vásárolt LLM Zrt. nevű tanácsadó cégnek,ahonnan a vagyonnyilatkozata szerint nem vesz fel fizetést.Az is kiderült a dokumentumból, hogy az EP-képviselői mandátuma előtt milyen megbizatásai voltak Magyarnak. Bár a magyar vagyonnyilatkozati szabályok szerint a céget és a pontos összeget nem kellett megneveznie, az Európai Parlamentben kötelezőjövedelemnyilatkozatban már tavaly megtette:Az új törvény jóval szigorúbb fellépést enged meg az EP-képviselőkkel szemben. A fideszes többségű Nemzeti Választási Bizottság (NVB) akár meg is szüntetheti az EP-képviselő mandátumát, ha valótlan adatot ír a vagyonnyilatkozatába, vagy nem teljesíti a kötelezettségét, és a felszólításra sem javítja ki a hibát, vagy pótolja a hiányosságot. Ezzel szemben a magyar Országgyűlés tagjainál semmilyen szankció nincs, ha hibásan töltik ki a vagyonnyilatkozatukat. A képviselők évtizedek óta lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, Orbán Viktor legutóbba Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt felejtette ki.Nem nehéz kitalálni, hogyaz április végén elfogadott törvénymódosításelsősorban Magyar Péter ellen irányul. A Fidesz célja az lehet, hogya miniszterelnök környezetében felhalmozódott hatalmas vagyonután a Tisza Párt EP-képviselőinek pénztárcájába is betekintést kapjon a nyilvánosság.A 21 magyar EP-képviselőnek péntekig kell leadnia a saját és közvetlen családtagjai vagyonnyilatkozatát a Nemzeti Választási Irodának, amely honlapján várhatóan szombaton 0 órakor teszik azokat közzé. Ha egy EP-képviselő nem nyújtja be a határidőre a vagyonnyilatkozatát, a választási bizottság hivatalból eljárást indít. Első körben az NVB elnöke felhívja a képviselőt, hogy nyolc napon belül pótolja az elmulasztott kötelezettségnek. Ha ezt akkor sem teszi meg, az NVB megfoszthatja a mandátumától.Az NVI kérdésünkre azt írta, hogy a határidőre beadott vagyonnyilatkozatokat a választási bizottság külön nem ellenőrzi, de "bárki kezdeményezhet az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát". Amennyiben a képviselő nyolc napon belül nem javítja ki vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát, az NVB ugyancsak eljárást indít. A vagyonnyilatkozati eljárás során a hiányzó adatokat az állami szervek is kötelesek a bizottság rendelkezésére bocsátani, és a bizottság zárt ülésen megnézheti az EP-képviselők családtagjainak nem nyilvános nyilatkozatát is. Itt is eljuthat végül oda az eljárás, hogy megszüntetik a képviselő mandátumát.Magyar a Telex májusi műsorában azt ígérte, hogy a legjobb tudása szerint fogja kitölteni a vagyonnyilatkozatát, leadja időben, és ha Orbán Viktor is vállalja, akkor kész nyilvánosságra hozni a közeli családtagjai vagyonnyilatkozatát is. A magyar vagyonnyilatkozati rendszert színháznak tartja, hiszen eddig soha nem lett következménye annak, ha egy parlamenti képviselő hibásan töltötte ki a dokumentumot, vagy megmagyarázhatatlan volt a vagyonosodás. "Ha a NAV megvizsgálná egyszer Lázár János vagyonosodását, súlyos megállapításokat találnának" - fogalmazott a Tisza Párt elnöke.Ha az új törvény alapján elvennék az EP-mandátumát, akkor megszűnne a mentelmi joga, és úgy könnyebben lehetne büntetőeljárást indítani vele szemben.Magyar azt mondta, hogy Orbán Viktorról és a janicsárjairól bármit el tud képzelni, de azt üzente nekik: nem fog megijedni. "Ha engem bilincsben elvisznek, akkor úgy fogok eljárni, ahogy Kossuth Lajos járt el, aki megtanult jól angolul."
|
Négy ingatlan, festmények, 86 milliós megtakarítás - nyilvános Magyar Péter vagyonnyilatkozata
|
Egy nappal a határidő előtt közzétette a vagyonnyilatkozatát a Tisza Párt elnöke. 20 forint értékű 4iG részvénye és Yamaha pianínója van, tartozása nincs.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/10/tisza-part-magyar-peter-ep-kepviselok-vagyonnyilatkozat
|
2025-07-10 22:12:26
| true | null | null |
Telex
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.