text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Három és fél hónapja hónapja távozott a Magyar Nemzeti Bank éléről Matolcsy György és három és fél hónapja hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék azt három jelentését, amely dokumentálta: az elmúlt 15 évben a Matolcsy-klán, (apa, fia, fia haveri köre, az MNB és egykori NGM-es alkalmazottak, vagyis apa vazallusai), hogyan loptak össze példa nélküli módon sok tízmilliárd forintos vagyont. Eközben a jegybanki alapítványokban az eltérő becslések szerint minimum 200, de akár 400 milliárd forintos vagyonvesztés következhetett be, ide számítva a kecskeméti egyetemi alapítványnak okozott száz milliárdos kárt is.Az új vezetés - Varga Mihály elnökletével - azonnal vizsgálatot indított és nagyon gyorsan feljelentés tett az ügyben. Ez volt három hónapja. Azóta hallgat az MNB, az ügyészség és a rendőrség is. Láthatóan a kormány nem igyekszik a választások előtt felgöngyölíteni az ügyet. Nem akarnak vezetőszáron látni volt állami tisztviselőt; arra játszanak, hátha felejt a nép. De nem felejt, elég csak a bornírtnál is bornírtabb ukránozós, védelmi tanácsos, békepárti miniszterelnöki Facebook-bejegyzések kommentfolyamát megnézni. Az első tíz reakcióban előjön a kérdés: hol az MNB 500 milliárdja? Mert nem felejtünk, hiszen az a mi pénzünk volt. A Telex.hu szerkesztősége a hétvégén publikálta azt az egyórás filmjét (A nagy játszma), amely közérthetően magyarázza el, miként lophattak el felelős fideszes, neres "urak" sok száz milliárd forint közpénzt. Érdemes megnézni. Kiváló látlelet a NER-ről.A kormány, az MNB, az ügyészség is azt gondolhatja, hogy hallgatni arany. Pedig nem biztos. Ezt jelzi, hogy egyes ellenzéki képviselők, meg a közvélemény egy része elkezdett aggódni a jegybank 110 tonnás aranytartaléka miatt is. Megvan-e még? Vagy azt is elvitte Matolcsy? A kérdés bornírt, hiszen 110 tonna aranyat még nehezebb ellopni, eladni, mint 200-400 milliárd forintot kiszivattyúzni a jegybankból. De ha az egyik sikerült, miért ne sikerülhetett volna elvinni a trezorból az öt köbméternyi aranyat is? Erre azt mondja Varga Mihály, hogy még ő sem látta az aranytartalékot, de nyugodjon meg mindenki, biztos megvan. Érthető okokból a válasz hallatán fokozódott az izgalom....Azzal, hogy a kormány hallgat, tovább nő a bizalmatlanság. Ma még csak az aranytartalékot keresik Varga Mihályon, holnap meg az állami hadiipart Nagy Mártonon, hogy ki lopta el? (De ez már tényleg sci-fi, hogyan lehetne az állami hadiipart ellopni!?) Én nem voltam MNB-elnök, nem kezeltem sok száz milliárdot, csak annyit sejtek, hogy nem érdemes a nyilvánvalóról hallgatni, a problémákat a szőnyeg alá söpörni. Ebben az ügyben (is) engedni kellene a rendőrséget, az ügyészséget, az igazságszolgáltatást, hogy azt tegyék, amire felesküdtek: a nyilvánvaló bűnösöket megnevezni, ellenük vádat emelni, ha bizonyított a vád, elítélni. Ha nem így tesznek, akkor a Karmelita urainak jövő áprilisban tényleg repülőrajtot véve kell majd menekülniük. Mondjuk Moszkvába.
|
Hallgatni (nem mindig) arany
|
Három és fél hónapja hónapja távozott a Magyar Nemzeti Bank éléről Matolcsy György és három és fél hónapja hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék azt három jelentését, amely dokumentálta: az elmúlt 15 évben a Matolcsy-klán, (apa, fia, fia haveri köre, az MNB és egykori NGM-es alkalmazottak, vagyis apa vazallusai), hogyan loptak össze példa nélküli módon sok tízmilliárd forintos vagyont. Eközben a jegybanki alapítványokban az eltérő becslések szerint minimum 200, de akár 400 milliárd forintos vagyonvesztés következhetett be, ide számítva a kecskeméti egyetemi alapítványnak okozott száz milliárdos kárt is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3285092_hallgatni-nem-mindig-arany
|
2025-06-27 06:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Két napot tölt Budapesten az Európai Parlament korrupcióellenes frakcióközi munkacsoportja. A látogatás oka a magyarországi jogállamiság leépülése, illetve az Orbán-kormány uniós forrásokat érintő korrupciója. Az EP-képviselők európai üzleti érdekeltségek vezetőivel, nagykövetekkel, civil szervezetekkel is találkoznak.A küldöttség tagjai péntek délelőtt a parlamentben ellenzéki képviselőkkel folytattak megbeszélést. Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője a közelmúltban Magyarországon elfogadott kastélytörvényről tájékoztatta őket, amely értelmében 48, többségében EU-s és közpénzből felújított kastély privatizációja kezdődött meg. Arató Gergely ezután Bajnán meg is mutatott egyet a szóban forgó kastélyok közül. Mint korábban megírtuk, ez, vagyis a bajnai Sándor-Metternich kastély is egyike azoknak az épületeknek, amelyeket EU-s forrásból, több száz millió forintból újítottak fel, most mégis annak a veszélye fenyegeti, hogy a Fidesz átjátssza magánkézbe, adott esetben a Sándor-Metternich kastélyt éppen a MOL Új Európa Alapítványnak vagy más kastélyokhoz hasonlóan akár Mészáros Lőrincnek vagy Tiborcz Istvánnak.Mint megírtuk, a DK feljelentése nyomán az Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 2024 októberében vizsgálatot, 2025 februárjában nyomozást indított, a Lázár János építési és közlekedési miniszter fémjelezte kastélytörvény, vagyis a privatizációs hullám miatt. A privatizációra az a törvény ad lehetőséget, amelyet Novák Katalin volt köztársasági elnök 2023 vége felé visszadobott, elküldte az Alkotmánybíróságnak, amely a jogszabály egyes részeit 2024 januárjában alaptörvény-ellenesnek is nyilvánította. Az ezután módosított törvényt - amelytől az Orbán-kormány azt reméli, hogy külső források bevonásával újulhat meg a kulturális és építészeti örökség - végül 2024 júniusában fogadta el az Országgyűlés.Nyomozást indít Lázár János kastélytörvénye miatt az OLAFA DK szerint példátlan visszaélés, hogy az Orbán-kormány sok millió forint uniós forrásból újította fel az állami tulajdonú kastélyokat, majd privatizálja azokat. A párt ezért már korábban pert indított az Építési és Közlekedési Minisztérium ellen, és több körben meg is nyerte az eljárásokat. A bíróság kimondta: a minisztériumnak ki kell adnia, kik és milyen feltételekkel pályáztak.Arató Gergely az EP-munkacsoportot is kérte, hogy segítsenek megvédeni a magyar nemzeti vagyont, Magyarország kulturális örökségeit, így ezeket a kastélyokat is attól, hogy a fideszes oligarchák rátehessék a kezüket. Látogatásuk végén a küldöttség négy EP-képviselője, a lengyel néppárti Michał Wawrykiewicz, a francia szocialista Chloé Ridel, a szlovén liberális Irena Joveva és a német zöldpárti Daniel Freund sajtótájékoztatót tart majd Budapesten."Primitívebb, agresszívebb" - Durva propagandát láttak Magyarországon a vizsgálódó EP-képviselők
|
Budapesten vizsgálódik a korrupcióellenes EP-munkacsoport a Lázár-féle kastélytörvény ügyében, az egyik átjátszott épülethez el is vitték a tagjait
|
A frakcióközi küldöttség az ügyben OLAF-vizsgálatot kezdeményező Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője, Arató Gergely társaságában nézte meg a bajnai Sándor-Metternich kastélyt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3285266_ep-munkacsoport-lazar-fele-kastelytorveny-mutyi-budapest
|
2025-06-27 17:54:00
| true | null | null |
Népszava
|
A 2023-as, másfél milliárd forintos nyereség után tavaly 23 milliárd forintos veszteségbe fordult a Mátrai Erőmű - derül ki a leharcolt szénblokkokat üzemeltető, Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől öt éve az állami MVM tulajdonába került, visontai MVM Mátra Energia nemrég leadott éves beszámolójából.Bár az 1969 óta működő, lignittüzelésű "alaperőmű" az 1995-ös magánosítás után német többségi tulajdonosait busás nyereségekkel örvendeztette, 2017-től a kormányfői jóbarát többségi érdekkörébe kerülve már veszteségessé vált. Ez nem akadályozta meg Mészáros Lőrincet és a társait abban, hogy csaknem tízmilliárddal megcsapolja például a külszíni fejtések rendbetételére félrerakott tartalékokat. 2020-ban aztán, állami tulajdonban rögtön brutális, 43 milliárd forintos veszteség következett, tovább tetézve a zűrös adásvételre és a széntüzelés fenntartására költött, több százmilliárdnyi közpénz miatti berzenkedést. Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető azóta is kitartóan igyekszik az ügylethez kapcsolódó, az illetékes szervek által látványosan titkolt állami iratokat kiperelni. A tavalyi, ismételt gigaveszteséget három óvatos, néhány milliárdos nyereséget mutató év előzte meg.Mátrai-feljelentés: A Legfőbb Ügyészséghez fordul Tóth BertalanA társasági beszámoló a tetemes állami mínusz okait kevésbé ecseteli, ha csak nem annyiban, hogy bár bevételeik 5 százalékkal 158 milliárdra nőttek, költségeik még inkább. Utóbbi fő oka levezetéseik szerint az uniós légszennyezési piacon fizetendő, egy év alatt 36 százalékkal 96 milliárdra ugró úgynevezett szén-dioxid-kvóta-költség, valamint 24 milliárd forint terven felüli értékcsökkenési leírás és várható kötelezettségekre 11 milliárdos többlet-céltartalék.A társaság helyzete kétségkívül sajátos. Bár Orbán Viktor a kádári szocializmus hangján a Mátrai Erőművet ma is az országos áramellátás Paksi Atomerőmű utáni második legfontosabb egységének nevezi, a valóság, hogy a cég termelése egyre jelentéktelenebb. A beszámoló szerint tavaly előállított 2,8 terawattóra áram a 2017-es szint fele. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kimutatása szerint, míg 2017-ben a szénalapú hazai áramtermelés az országos összesítés 15 százalékát tette ki, addig az érték tavaly már csak 6 százalékra rúgott. Az állam legnagyobb légszennyezőjének számító Mátrai Erőművön kívül ma már más egység Magyarországon széntüzeléssel nem állít elő áramot.Az Orbán-kormány ellentmondásosan viszonyul a témához. A miniszterelnök a cég 2020-as felvásárlását akkor azzal magyarázta, hogy az egységet az addigi többségi tulajdonos - vagyis barátja, Mészáros Lőrinc - be akarta záratni, a kormány viszont óvná a sok ezer bányászállást.Bár a környezetszennyező lignitblokkok eredetileg 2029-re tervezett bezárási dátumát a kabinet öt éve 2025-ig előrehozta, 2022-ben az energiaválságra hivatkozva visszaállították az eredeti dátumot. Ráadásul 2021 óta a pénzügyi egyensúly megtartása végett az erőmű uniós légszennyezési költségének tekinthető, évi több tízmilliárdos szén-dioxid-kvótakiadásokat is az állam állja. Igaz, Orbán Viktor azóta minden lehetséges brüsszeli fórumon az uniós szén-dioxid-tőzsde megszüntetése mellett érvel, még ha másutt, némiképp ellentmondásosan, a nagy légszennyezők kvótaterhelését követeli is.Az Orbán-kormány azóta többször újfent hitet tett a lignitalapú, környezetszennyező mátrai áramtermelés fokozása mellett. Ennek nyomán januárban lapunk hasábjain Pej Zsófia, a környezetvédelemmel foglalkozó Energiaklub programvezetője is a szénblokkok mielőbbi leállítását követelte. Ugyanakkor a cég is készül a bányabezárásokra, közel negyvenmilliárdot tartalékolva e célra. A kabinet határozott nógatása ellenére a termelés mégis esik, amit az elöregedett alkatrészek miatt szaporodó üzemzavarok is fokoznak.
|
Tovább ég a pénzünk a Mátrában, a leharcolt szénerőműben tavaly még 23 milliárd forint füstöltek el
|
Az öt éve Mészáros Lőrincéktől állami kézbe került, leharcolt szénerőműben a 2020-as fiaskó után tavaly további 23 milliárd forint unk füstölt el.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3282471_matrai-eromu-veszteseg-23-milliard-forint-2024
|
2025-06-05 10:40:00
| true | null | null |
Népszava
|
Munkaügyi pert indít az Építési és Közlekedési Minisztériumból tavaly elbocsátott építészeti kormányfőtanácsos, Bátonyi Péter - közölte hétfőn a Magyar Helsinki Bizottság.Mint korábban mi is beszámoltunk róla, Bátonyi Pétert azt követően távolították el a minisztériumtól, hogy minisztériumi dolgozóként a Partizán műsorában feltárta a hazai műemlékvédelemben tapasztalt szabálytalanságokat és visszásságokat.Azóta öt további kollégájától is megvált a tárca, korábbi szervezeti egységüket, a Műemléki Főosztályt pedig megszüntették. Mindannyiukat a jogvédő szervezet támogatja. Mivel valamennyien közszolgálati jogviszonyban álltak, nem fordulhattak közvetlenül bírósághoz: előbb a Közszolgálati Döntőbizottsághoz (KDB) kellett panaszt benyújtaniuk. Bátonyi Péter esetében egy hónapja született döntés, a döntőbizottság jogszerűnek találta a művészettörténész rendkívüli felmentését - így csak most kereshet jogorvoslatot a bíróságon.Lázár János minisztériuma feljelentette a Partizánnak kitálaló műemléki referenstA Közszolgálati Döntőbizottság szerint jogszerűen rúgta ki Lázár János tárcája a műemlékvédelem leépítéséről kitálaló Bátonyi PétertA testületet nem érdekelte, hogy Bátonyi Péter közérdekből cselekedett, amikor leleplezte a kormány káros intézkedéseit. Most azt kéri a Fővárosi Törvényszéktől, hogy állapítsa meg: jogellenesen mentették fel minisztériumi állásából. Emellett elmaradt jövedelme megtérítését és megfelelő kártérítést is követel."Azokat a közszolgálati dolgozókat, akik rámutatnak a közigazgatás helytelen működésére, dicséret illeti, nem pedig kirúgás. Bátonyi Péter az egész ország érdekében cselekedett, amikor végső elkeseredettségében a nyilvánossághoz fordult a jogellenes, korrupt műemlékrombolások megállítása érdekében. Mégis ő veszítette el a munkáját, nem pedig azok, akik felelősek voltak az épített nemzeti örökségünk elherdálásáért. Most a bíróságon segítünk neki, hogy megvédhesse igazát" - mondta Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.Menesztették minisztériumi osztályvezetői állásából Tarr Zoltán feleségét, a műemlékvédelmi botrány lehet a háttérben
|
Beperli Lázár János minisztériumát a kirúgott főtanácsos
|
Most azt kéri a Fővárosi Törvényszéktől, hogy állapítsa meg: jogellenesen mentették fel minisztériumi állásából.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3283784_lazar-janos-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium-munkaugyi-per-batronyi-peter
|
2025-06-16 16:43:00
| true | null | null |
Népszava
|
Tatabányán egyre súlyosabb pénzügyi nehézségekkel szembesülnek a lakosok - miközben a városvezetés látványosan növeli a kommunikációs kiadások összegét. A hétfői rendkívüli közgyűlésen több olyan tétel is napvilágra került, amely sokak számára kérdéseket vethet fel a város pénzügyi prioritásait illetően.A közgyűlés döntése értelmében a városi tulajdonú GFSZ Kft. - amely korábban kulcsszerepet játszott az ipari park fejlesztésében - mostantól főként városmarketing és kommunikációs feladatokat lát el. A cég évente 100 millió forintos önkormányzati támogatásban részesül, emellett saját bevételei is jelentősek, például ingatlanbérleti díjakból.Videók, fotók, közösségimédia-tartalmak és egyéb városimázst építő anyagok formájában. Ezen felül a város költségvetésében külön soron szerepel további 69 millió forint, szintén kommunikációra. E keret nem tartalmazza a hivatal azon munkatársainak bérét, akik főállásban kommunikációs feladatokat látnak el.Összességében a reális éves kommunikációs költség akár a 150-200 millió forintot is elérheti. Önkormányzati ciklusra vetítve ez megközelíti az 1 milliárd forintot - miközben a város azzal indokolja a parkolási díjak és a lakbérek emelését, hogy "nincs elég pénz" a működésre.Felmerül a kérdés: valóban ez a legjobb módja a közpénzek elköltésének?A város számos pontján elhanyagolt közterületek, rossz állapotú járdák és utak, illegális hulladéklerakók, valamint problémás buszközlekedés keseríti a lakosok mindennapjait. Sokak szerint ezeken a területeken égetőbb lenne a beavatkozás, mint a városvezetés arculatépítésének finanszírozása.
|
MIlliárdos kommunikációs kiadások Tatabányán
|
Rendkívüli közgyűlést tartott a tatabányai képviselő-testület. Milliárdok folynak el kommunikációs kiadásokra.
| null | 1 |
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2025/07/kommunikacios-kiadasok-milliardjai-tatabanyan-ut-jarda
|
2025-07-03 07:18:15
| true | null | null |
KEMMA
|
A 15 éve lezajlott orbáni rendszerváltás után sokan az 1989-es rendszerváltás politikusait lazán felülmúlva mesésen meggazdagodtak, miközben az ország gazdaságának teljesítménye az EU-n belül romlott. Van egy szűk réteg, ami az átlagnál sokkal többet profitált az új rendszerből: a fideszes politikai elitben néhányan, akiknek 2010 előtt nem volt kirívóan nagy vagyonuk, ma már milliárdosokként élvezhetik az életet.Különösen igaz ez annak az Orbán Viktornak a környezetére, aki nemegyszer hangoztatott állítása szerint üzleti ügyekkel nem foglalkozik, így a politikai elit csúcsán eltöltött több mint három és fél évtizede és a másfél évtizede tartó, egybefüggő miniszterelnökségei után is csak pár millió forintnyi megtakarítást tudott összegyűjteni.A kormányfő közeli rokonai egyre gazdagabbak, átlagosan napi 800 ezer forinttal gyarapodnak, és hatalmas földterületeket szereztek meg. De nemcsak nekik jött be az üzlet: a miniszterelnök távolabbi rokonai, jó barátai és jelentéktelenebb haverjai, az őt kiszolgáló személyzetből is többen kifejezetten gazdagok lettek, sőt egyéb ismerősei sem panaszkodhatnak. Van köztük, aki már saját jogon is gazdag volt - de a többség azért nem vagy nem ennyire.Nekik biztosan nincsenek anyagi problémáik a miniszterelnök környezetében.A miniszterelnök apjaAz egykori kommunista párttag és propagandista, a most 84 éves Orbán Győző legendásan "erőszakos ember", a saját fia, Orbán Viktor bevallása szerint többször is súlyosan bántalmazta őt. Orbán Győző cégeit Simicska Lajos érdekeltségeinek és Kövér László öccsének, Kövér Szilárdnak a segítségével sikerült feltőkésíteni, és a hatalmát a bányászati cégekben állandósítani. Már az első Orbán-kormány idején kikerülhetetlenné vált, hogy a cégek a közbeszerzéseken tőle vegyék a dolomitot. A csillaga 2014-ben ívelt fel igazán, a bányacégeiből mostanra már több mint 10 milliárd forintot szedhetett ki osztalékként.A miniszterelnök öccseAz 59 éves mérnök-közgazdásznak, ifj. Orbán Győzőnek nincs akkora vagyona, mint az apjának, de így is 100 milliós üzleteket köt: cége, a Hahót Tőzeg Kft. 43 milliós profitokat termel, tavaly a RenewEnergy Kft.-ből pedig csak 3,8 millió forintot tudott kivenni. A miniszterelnök öccse még mindig ügyvezetője az apjuknak évről évre hatalmas profitot termelő, piacvezető bányacégének, és tulajdonostársa volt apjának a Nehéz Kő Kft.-ben is (de miután 2021-ben - egy barátjával, a NAKK Zrt.-n keresztül - megvette benne az apja üzletrészét, a cég a forgalma bezuhant).A miniszterelnök másik öccseA 48 éves Orbán Áron egyszerre hirdet fogyókúrás élelmiszert és fegyvereket, közben kormányközeli üzletemberek bukkannak fel körülötte, a cége elnyert egy paksi közbeszerzést is, de a Központi Nyomozó Főügyészség irodáit is őrizheti. (Ő egyébként ősszel azzal került a hírekbe, hogy egy kiszivárgott hangfelvételen Héjj Dávid miniszterelnöki biztosnak nehezményezte, hogy a hatóságok gátolják vietnámiak vízumkérelmét. Orbán Áron cége, a Multi Shoot Zrt. 2024 elején 20 fős csoportok számára "Citizen Life Saver" alapképzést rendelt a PTE-től, amiért cserébe csoportonként nettó 12 millió forintot fizettek az egyetemnek. A képzésen való részvétel azt a célt szolgálta, hogy a harmadik világból érkezettek a képzési papírjuk segítségével könnyebben jussanak vízumhoz a schengeni övezetben.)A miniszterelnök unokaöccseA Murobán Kft. 2021-ben került az Orbán család bányászati birodalmába, és be is indult az üzlet. Az elmúlt két évben Orbán Dávid (aki ifj. Orbán Győző fia) és a másik tulaj (aki egy Ferrari-rajongó győri ügyvéd, Mürkl Máté) fejenként 126 millió forintot vehetett ki osztalékként a cégből.A miniszterelnök vejeTiborcz István 2013-ban vette feleségül Orbán Ráhelt, aki 2014 végén közölte, hogy férjével önálló családjuk van, saját lábukon állnak, saját erejükből boldogulnak, a saját életüket élik. A valóság ezzel szemben az, hogy Tiborcz István 2013 és 2015 között maffiamódszerekkel eltérített közbeszerzési tendereken kaszált milliárdokat, és mostanra cégbirodalmának hála a harmadik leggazdagabb magyar lehet. Orbán Ráhelnek és Tiborcz István anyjának volt miből 1 milliárd forintot költeni somogyi földekre.A miniszterelnök másik vejeSzokira-Orbán Sára március elején a családjával magángéppel jött haza a Maldív-szigetekről, ahol a 4iG-vezér Jászai Gellérttel és családjával nyaraltak. Az OTP magángépével mentek, amit piaci árakon vettek bérbe, Jászai pedig kikérte magának, hogy ő a miniszterelnök lányát nyaraltatta volna. Nem tudni, Szokiráéknak miből telt a Maldív-szigeteki utazásra, mert nyilvánosan elérhetetlen, hogy Szokira Tamás mivel foglalkozik: dolgozott a kormányban és Navracsics Tibornak is, azóta állítólag a kommunikáció terén mozog.Orbán Sára a cégéből - ami ugyanott van, ahol a BDPST, még az egyik postaládán is osztoznak - tavaly nem vett ki osztalékot. Orbán Sára érdeklődik a képzőművészet - konkrétan a képzőművészeti piac - iránt, de hogy mennyire jelentős műgyűjtő, arról megoszlanak az információk. A cégbeszámolók alapján több millióért adtak szakmai tanácsot a Hungarian Art & Business (HAB) projektnek, ami a Magyar Bankholding és az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával alakult meg és működik.A miniszterelnök unokatestvéreVitézy Zsófia (hivatalos nevén Villegas-Vitézy Anna Zsófia) a miniszterelnök unokatestvére, Orbán anyai nagynénjének a lánya. Vitézy Zsófia a Magyar Nemzet újságírója volt, a 2010-es kormányváltás után az Emmi sajtófőnöke lett, majd 2011-ben a Budapesti Fesztiválközpontot, 2013-tól a brüsszeli Magyar Intézetet vezette. 2022 óta Magyarország kolumbiai nagykövete.A miniszterelnök unokatestvérének féltestvéreVitézy Dávid - aki Vitézy László filmrendező fia és Vitézy Zsófia féltestvére - 2010 és 2014 között a Budapesti Közlekedési Központ első vezérigazgatója, 2015-ben fél évig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál a közösségi közlekedés fejlesztését, különösen a regionális és távolsági viszonylatok összehangolását felügyelő miniszteri biztos volt. 2016-ban lett a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója, 2020-tól annak 2022-es megszűnéséig a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, majd 2022 májusától szakterületi államtitkárként a szervezet jogutódjának, a Nemzeti Közlekedési Központnak volt a megbízott vezérigazgatója. 2024-ben az LMP (végül a Fidesz-KDNP és személyesen Orbán Viktor által is támogatott) főpolgármester-jelöltje volt, jelenleg a fővárosi közgyűlés tagja.A legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint az I. kerületben egy 113 m2-es, a XI. kerületben egyharmad részben egy 82 m2-es és egy 67 m2-es lakás, a XII. kerületben egy 2098 m2-es területű társasház 24/144 részbeni tulajdonosa. A III. kerületben szintén érdekelt egyhatod részben egy társasházban. Balatongyörökön van egy gyümölcsöse, rajta egy gazdasági épülettel, aminek a tulajdonjogán hárman osztoznak. A Podmaniczky Mozgalom vezetőjének rengeteg kötvény, részvény és befektetési jegy került a nevére sok 100 millió forint értékben. A Közlekedési Kutató Kft. 100 százalékos tulajdonos ügyvezetője, és bár jogosítványa nincs, van a nevén egy (anyai ágon örökölt) Audi A4-es.A miniszterelnök unokatestvérének nagybátyjaVitézy Zsófia és Dávid nagybátyja Vitézy Tamás, aki a rendszerváltás után ukrajnai gázimportból alapozta meg a vagyonát, majd szállodák és egyéb ingatlanok működtetésével, illetve kikötők koncessziós üzemeltetésével foglalkozó cégbirodalma volt Horvátországban. 2010-ig egyik cégének alelnöke Habony Árpád volt, vezérigazgatója és igazgatósági tagja pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Az egykor a 100 leggazdagabb magyar közé tartozó Fidesz-közeli vállalkozó pár éve már nyilvánosan maffiaként írja le a gazdaság és igazságszolgáltatás kormányközeli szereplőinek együttműködését, és tavaly arról írt, hogy "hajléktalan" lett.A miniszterelnök unokatestvérének másik nagybátyjaVitézy Zsófia és Dávid másik nagybátyja, Vitézy András, aki annak idején Antall József tanácsadója volt, évek óta fb-tagként kap fizetést a mostanra több mint 5 milliárdot elemésztő, karcagi sámándobért felelős Kárpátok-Alpok Zrt.-ben, de a Paks II. Atomerőmű Zrt. fb-tagjaként is kapott már több 10 millió forintot.A miniszterelnök feleségének a sógoraNyerges Zsoltnak, az Orbán család régi ismerősének az egyik legjobb barátja Ökrös Imre, akivel a szolnoki kosárcsapatot is együtt vezették. Ökrös Lévai Anikó testvérének, Lévai Gizellának az élettársa, más források szerint férje. Lévai Gizella fia Szeghalmi Márk Ádám. 2013-ban Lévai Gizelláék 275 millióért akartak földeket venni Törökszentmiklós környékén. Benne voltak abban a CIDER Alma-cégcsoportban, aminek az egyik leányvállalata 2014-ben 5 milliárdos hitelt kapott a külügytől, aztán milliárdokkal tartozott a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak, majd a tartozást egy Mészáros Lőrinc-közeli cég fizette ki, végül az egész cégcsoport Mészárosnál landolt. De Ökrös Imre és Szeghalmi benne voltak a paksi lakóparkbizniszben is, és a velük üzletelők a városban sorra nyerték a megrendeléseket.A miniszterelnök feleségének az unokaöccse2019 elején új üzletbe kezdett Nyerges Zsolt, aki korábban évekig Simicska Lajos jobbkeze volt: Nyerges az A4B Management Zrt. egyedüli tulajdonosa lett, a vezérigazgatója pedig Lévai Anikó unokaöccse, a most 41 éves Szeghalmi Márk Ádám. Azóta is jól megy neki, tucatnyi ingatlanforgalmazó cége van, az egyik, a Honvéd Property Kft. 2021-ben árbevétel nélkül ért el 400 milliós profitot, amiből az üzletember ki is vett 300 milliónyi osztalékot. A Lévai-Ökrös-Szeghalmi családról tavaly a HVG írt hosszabban.A miniszterelnök feleségének a sógorának a húgaA sátoraljaújhelyi Bortemplom működtetésére az önkormányzat tavaly létrehozott egy kft.-t, aminek az ügyvezető igazgatói posztjára pályáztatás nélkül a hercegkúti Tündér Pajta alapítóját, Ökrös Mariannát nevezték ki, aki Ökrös Imre húga és üzlettársa. Az 1,8 milliárdból felújított Bortemplomot a sátoraljaújhelyi fideszes városvezetés nemrég - a helyi ellenzéki képviselők szerint a testület tájékoztatása nélkül - Németh Szilárd alapítványának adta.A miniszterelnök vejének a testvéreTiborcz István bátyja a 2006-2010-es ciklusban a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke volt, 2014-ben lett a NAV Informatikai Fejlesztési Főosztályának vezetője, korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadójaként dolgozott, és igazgatósági tag volt a NAV informatikai elnökhelyettese, Vágujhelyi Ferenc egy korábbi vállalkozásában is. 2019-ben vezérigazgató lett az állami óriásmegbízásokból élő Symmetria-Syncope-csoport testvérvállalatánál, majd a főleg informatikai cégekben tevékenykedő üzletember a Balaton-felvidéki Dörgicse egyik, szántóként nyilvántartott 3794 m2-es ingatlanjára költözött, és a legutóbbi hírek szerint onnan igazgatja cégeit, illetve felügyeli az MKB Bank informatikai szolgáltatásokat nyújtó leányvállalatát, az MKB Digitalt.A miniszterelnök gyerekkori barátjaMáig nem tudni, hogy Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök gyerekkori barátja és falujuk későbbi kormánypárti polgármestere hogyan lett milliárdos, de a felemelkedése 2010 után lett látványos. Mostanra alig lehet követni a cégbirodalmát, kb. 3,6 milliárd dollárra becsülik a vagyonát, és vélhetően a világ 1000 leggazdagabb embere között van. Feleségével luxuséletet él, gyerekei is milliárdosok a cégeiknek hála, a volt felesége is óriási vagyont kapott. Orbán Viktor nemrég azt mondta, hogy 2010 óta nem Mészáros Lőrinc (a leggazdagabb magyar) és Tiborcz István (a 3. leggazdagabb magyar) futotta be itt a legnagyobb karriert, hanem sokan mások is.A miniszterelnök kollégiumi szobatársaMészáros Lőrinc egyfajta elődje volt Simicska Lajos nagyvállalkozó, aki Orbán kollégiumi szobatársából lett a Fidesz-birodalom rejtőzködő gazdasági irányítója. 25 évig ő volt a legfontosabb háttérember, a cégei, élükön a Közgéppel, sorra nyerték a milliárdos állami megrendeléseket, majd 2015 februárjában összeveszett Orbánnal, telenyilatkozta a sajtót azzal, hogy "Orbán egy geci", bosszút esküdött, és vagyonával beállt a Jobbik mögé. Később kapitulált, a Fidesz-KDNP kétharmaddal nyert, és Simicska a cégbirodalmát átadta Orbán köreinek, de azért nem vonult vissza nincstelenül. A G-nap tizedik évfordulóján látogattuk meg Veszprémben:A miniszterelnök kötélbarátjaGarancsi István, Orbán Viktor barátja, sőt egy 2009-es túra óta kötélbarátja, a miniszterelnök fiának egykori szállásadója volt az, aki rendszeresen elvitte magángéppel külföldi focimeccsekre a kormányfőt. A fő profilja az építőipar, mellette eddig a Fehérvár FC tulajdonosa volt, kaszinótulajdonos is, és hozzá köthető az online kasszák kiszolgálása is. 221 milliárdos vagyonával a 10. leggazdagabb magyar.A miniszterelnök tanácsadója Tombor András – 2000 és 2002 között a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója – többek között az MCC alapítója, de rengeteg titulusa volt még. Habony Árpád hitelezője az Atmediával pedig közpénzmilliárdokat kaszált hirdetésekből – mígnem erősen áron alul el nem adta a cégeit Mészáros Lőrincnek –, és övé volt a Mandiner is, néhány éve pedig beszállt a cseh repülőgépgyártásba.Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium elnöke beszédet mond a kollégium diplomaosztó ünnepségén 2019. június 12-énFotó: Illyés Tibor/MTI/MTVAA miniszterelnök informális tanácsadójaIdén 21,4 milliárd forint osztalékot vehet ki Garancsi István és Habony Árpád abból közös cégükből, ami az állami kaszinókoncessziókat birtokló Las Vegas Casino Zrt. részvényeinek tulajdonosa. A multimilliárdos Habony – akinek gyereke is van Orbán közösségimédia-főnökétől, Kaminski Fannytól – bel- és külföldön is vezetett orbánista médiát, de már a hadiiparban is érdekelt, vagyonkezelője is van, és sokszor támogatta a miniszterelnök külföldi szövetségeseit is.Orbán balján Habony Árpád és Nagy János a 2010-es kormányváltáskor a ParlamentbenFotó: Orbán Viktor/facebookA miniszterelnök fogorvosaA Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által Pro Turismo-díjjal kitüntetett Bátorfi Bélának a különböző cégei 2013-ban, két nap alatt a legkülönfélébb jogcímeken 634 millió forintnyi állami és EU-s támogatást kaptak ugyanattól az állami szervtől, a Lázár János vezette Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. Az Orbán család fogorvosának később is jól ment az üzlet, bár tavaly annak ellenére zárták le az ügyében a nyomozást, hogy egy rendes alkalmazott sem dolgozott az összesen 1,3 milliárdos támogatásból épült intézetében, amit aztán eladtak egy NER-es építőcégnek.Balra Szűcs László, középen az üzlettársa, Bátorfi Béla, jobbra Orbán Viktor az I. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferencián 2011-benFotó: Soós Lajos/MTI/MTVAA miniszterelnök kincstárnokaSzivek Norbert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetőjeként 300 millió forintot kaszált egy olyan részvénycsomagon, amit az államon keresztül a magánnyugdíj-alapból szerzett meg egy cége. (Pedig nem is ez volt Szivek célja: még többet akart, erőműveket az Enefi nevű energetikai vállalatból.) A magyar állam 100 milliókat bukott a tranzakción. A rendszerváltás óta tehetős Szivek családnak azóta is jól megy az üzlet.Szivek Norbert, az MNV akkori vezetője Pink 2017-es koncertjén a SzigetenFotó: Botos Tamás/444A miniszterelnök szövegírójaGörgényi Tamás az első Orbán-kormány alatt lett Orbán egyik beszédírója. Később a Kód társtulajdonosa lett, a cégnek a kormányzati, fideszes megrendelések évi több 100 milliós árbevételt hoznak, a cég nyeresége évi 80–250 millió forint között mozog. De Görgényi nem csak a Kódban érdekelt: a szintén a Századvégnek bedolgozó Görgényi Adéllal közösen tulajdonolják a Wintaktika és a Voks Populi nevű pr- és kommunikációs cégeket, emellett igazgatósági tag a Magyar Gazdaságkutató Zrt.-ben is. És volt közös cége Habony Árpád testvérével is.Görgényi TamásForrás: szazadveg.huA miniszterelnök katonatársaZoboki Gábor, a Kossuth- és Ybl-díjas építész irodája közbeszerzés nélkül 800 millió forintért készíthette el a Karmelita felújításának terveit. Orbán katonatársa volt az oszakai világkiállítás magyar pavilonjának megálmodója, és a Magyar Turizmus Zrt. külső tanácsadójaként is pénzhez jutott.Áder János akkori államfő (k) és felesége, Herczegh Anita (b), valamint Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója (b2), Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója (j2) és Zoboki Gábor, a Nemzeti Táncszínházat tervező építésziroda vezető építésze (j) a Nemzeti Táncszínház új épületének ünnepélyes átadásán a Millenáris parkban, 2019. február 15-énFotó: Illyés Tibor/MTI/MTVAA miniszterelnök fotósaA Habony Árpád köreihez sorolt Kobza Miklós, aki korábban az MTVA sajtófőnöke, Orbán fotósa és a Facebook-oldalának szerkesztője is volt, évekig a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumában élvezhette a kormánytól kapott 10 milliárdok fölötti ellenőrzést, majd a Digitális Kutatások Intézete nevű alapítványába érkeztek nagyobb összegek Rogán Antal minisztériumától. 2019-ben úgy vették fel a Szegedi Tudományegyetemre „közkapcsolatok” kezelésére havi 700 ezres fizetéssel, hogy éppen létszámstop és megszorítások voltak az intézményben.Kobza Miklós (b2) és Baán László (b3) Habony Árpád húgának buliján 2018 áprilisábanFotó: Halász JúliaA miniszterelnök közösségimédia-főnökeKaminski Fanny – Habony Árpád gyerekének anyja – Orbán Viktor közösségimédia-főnöke. Cége, a Triton Communications Kft. 2022 őszén 760 millió forintért kötött szerződést a „közösségimédia-megjelenésekhez kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára” témakörben egy évre. Kaminski 100 százalékos tulajdonosa a cégnek, a 2023-as adózott eredménye 115 millió forint volt. De már a 2022-es, 260 milliós árbevételt is időarányosan 3-4 hónapi kormányzati megbízással kereshette meg a cég. 2024-et pedig már 942 milliós bevétellel és 238 milliós adózott eredménnyel zárta, amiből osztalékként ki is vett 54 millió forintot.Orbán Viktor a sajtó kérdéseire válaszol a veszprémi Pannon Egyetem előtt 2025. február 27-én. Mellette Kaminski Fanny, a miniszterelnök socialmedia-vezetője látható.Fotó: Kristóf Balázs/444A miniszterelnök csapattársa és edzőjeTakács Mihály annak idején együtt focizott Orbánnal az akkor még a megyei bajnokságban játszó Felcsúton, ahol később a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia főigazgatója és Orbán személyi trénere is lett. 2010-től a miniszterelnök sportpolitikai főtanácsadója volt, 2012-től politikai tanácsadóként dolgozott a Miniszterelnökségen, 2015-ben onnan került át tanácsadóként Rogán Antal minisztériumához. 2017-ben Seszták Miklós fejlesztési miniszter tüntette ki a sportfejlesztésben végzett áldozatos munkájáért, egy évre rá megkapta a Terstyánszky Ödön-díjat. Aztán Felcsúton 2020 őszén hirtelen kirúgták, 2023-ban lett a Szeged-Csanád Grosics Akadémia szakmai igazgatója.Takács Mihály (jobbra) Kleinheisler Lászlóval, a PFLA focistájával 2015-benForrás: Puskás AkadémiaA miniszterelnök gimnáziumi évfolyamtársaIdézet Szily László 2016-os cikkéből: „Ha van ikonikus kádere a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, akkor Incze Zsolt az. Ahány emberrel eddig beszéltem róla ugyanis – kizárólag fideszes vagy annak elkönyvelt informátorokról van szó –, mindenki egy dolgot tudott megemlíteni róla. Miszerint Orbán Viktor iskolatársa volt. Valóban, a református papcsaládba született Incze a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban a későbbi miniszterelnök évfolyamtársa volt.” Incze közgázt végzett, majd adószakértői és könyvvizsgálói végzettséget szerzett, először a KSH-nál helyezkedett el, aztán vállalkozó lett.Orbán Viktor az érettségi tablóján és Incze Zsolt a sajátján1998-ban, Orbán első miniszterelnökségével a gazdasági tárca delegáltjaként azonnal bekerült a Paksi Atomerőmű felügyelőbizottságába, 1999-ben a Moléba, 2000-ben pedig a Regionális Fejlesztési Holdingéba, illetve két évre az MVM Rt. igazgatóságába. A 2010-es átütő Fidesz-győzelem után újra megtalálták az állami cégkinevezések. 2010 nyarán váltotta Hajnóczy Árpádot a Millenáris ügyvezetői székében, de nem ez volt az egyetlen szerepvállalása kormányzati cégnél, azonnal bekerült a Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottságába is elnöknek. A Millenárisnál havi 960 ezer forint bruttó fizetést, plusz évente a fizetés maximum 80 százalékára rúgó prémiumot kapott, mígnem 2016-ban kirúgták. A nyereség közben plusz 1 milliárd forintról 86 milliós veszteségbe fordult. De nem maradt jövedelem nélkül: a Paks II. Atomerőmű Zrt. 6 fős felügyelőbizottságának elnökeként 2017 óta több mint 80 millió forintos jövedelmet realizálhatott.A miniszterelnök szomszédja2015-ben a kormánnyal több szálon is üzletelő szaúdi olajmágnás, Ghaith Pharaon köreihez sorolt cég vásárolta meg a Kútvölgyi út és a Cinege utca közti 573 m²-es lakóterületű villát, ami az Orbán házával szemben lévő telken fekszik. Nem sokkal azután, hogy 2016-ban kiderült, Pharaon Magyarországon él, a nemzetközi bűnöző váratlanul meghalt (amennyiben meghalt), de a körei ezután is üzleteltek a miniszterelnök köreivel.
|
Orbán Viktor közeli és távoli rokonai, barátai, haverjai, ismerősei és szolgáltatói, akiknek bejött az üzlet
|
A miniszterelnök azt állítja, üzleti ügyekkel nem foglalkozik. Közben nemcsak a pártja és kormánya élén dolgozó több beosztottja, hanem a tágabb családja, rokonainak rokonai, csomó barátja és neki szolgálatot tevő ismerőse is közpénzből gazdagodott meg alaposan.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/03/orban-viktor-kozeli-es-tavoli-rokonai-baratai-haverjai-ismerosei-es-szolgaltatoi-akiknek-bejott-az-uzlet
|
2025-07-03 06:01:00
| true | null | null |
444
|
Négy év börtönbüntetésre ítélt a Tatabányai Törvényszék csütörtökön egy férfit, aki Ácson szójadara és műtrágya kereskedelmével foglalkozva valótlan áfabevallásokkal 684 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Az ítélet nem jogerős - árulta el Dr. Stoller Katalin ügyész, a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség helyettes sajtószóvivője.A vádlott tettestársát, aki összesen 240 ezer forintot kapott az ügyvezetői poszt vállalásáért és a társaság működését biztosító, hamis dokumentumok aláírásáért, két év - négy évre felfüggesztett - börtönbüntetéssel sújtották. Esetében az ítélet jogerőre emelkedett.A cég 2014 elejétől 2015 áprilisáig az Európai Közösség területéről műtrágyát és szójadarát szerzett be, majd a termékeket belföldi cégeknek értékesítették. A NAV-hoz benyújtott adóbevallásokban azonban eltitkolták a belföldi termékértékesítésből származó bevételeik egy részét, illetve az árukat belföldi beszerzésként tüntették fel.A törvényszék az elsőrendű vádlottat felbujtóként, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat folytatólagosan elkövetett felhasználása miatt ítélte négy év börtönbüntetésre. Esetében az ítélet nem jogerős, mert fellebbezést nyújtott be az ügy teljes körű felülvizsgálata érdekében.A bíróság mindkét vádlott esetében elrendelte a csalással megszerzett vagyon elkobzását.
|
Több, mint fél milliárdot csaltak el Ácson
|
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette ügyében a Tatabányai Törvényszék elsőfokú ítéletet hozott azzal a két férfival szemben, akik több, mint 680 millió forint összegű vagyoni hátrányt okoztak.
| null | 1 |
https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2025/04/tobb-mint-fel-milliardot-csaltak-el-acson
|
2025-04-15 09:19:39
| true | null | null |
KEMMA
|
- Advertisement -Minden titkos: a Szabályozási Bizottság zárt ülésén bontották ki a Szamler László Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő által korábban lepecsételt borítékban leadott, eddig páncélszekrényben őrzött iratokat, amelyeket csak a bizottság tagjai tekinthettek meg, majd készült egy zárt jegyzőkönyv és egy jelentés-tervezet, amelynek tartalma szintén nem nyilvános.Mint megírtuk, a KecsUP Hírek olvasója felhívta a figyelmünket egy, a város hivatalos honlapján közzétett árverési hirdetményre, amelyben Szamler László Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő 637 négyzetméteres külterületi, gyümölcsös művelési ág besorolású ingatlanját hirdették meg licitre (210 ezer forint becsértékkel) - csakhogy ezt a földet a képviselő se a korábbi, se a legújabb vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. A végrehajtást az MKK Magyar Követeléskezelő Zrt, az EOS Faktor Zrt. és az Inhold Zrt. kérte, összesen 12,3 millió forint kölcsönösszeg, egyéb pénzkövetelés jogcímén.A Szövetség a Hírös Városért Egyesület közgyűlési frakciója február 5-én nyílt levelet tett közzé, felszólítva a kormánypárti képviselőt, hogy február 10-ig "egyértelműen adjon számot a nyilvánosságnak a vagyoni helyzetével kapcsolatban felmerült kérdésekről", majd miután nem kaptak választ, február 12-én közölték, vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeztek a kormánypárti képviselő ellen.Az ügyet április 15-én, kedden rendkívüli és zárt ülésén tárgyalta a Szabályozási Bizottság - mint dr. Tóth Szilárd elnöktől (Szövetség) megtudtuk, utóbbira, mármint a nyilvánosság kizárására a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos eljárásokról szóló szabályzatuk értelmében volt szükség.Tóth Szilárd elmondta, a bizottság korábbi rendes ülésén felhívta Szamler Lászlót, hogy vagyonnyilatkozatával kapcsolatban adjon meg pontosító adatokat, és nyilatkozzon egyes kérdésekben. Ezt Szamler László - posztja szerint - április 3-án meg is tette, az általa Tóth Szilárdnak leadott iratokat lepecsételt borítékban, azt pedig páncélszekrényben őrizték a Városházán.Az iratok átadását követően tizenöt napon belül kellett összeülnie a bizottságnak, ez tehát meg is történt határidőn belül.A dokumentumok tartalmát Tóth Szilárd ismertette, és a bizottság jelenlévő tagjai - de csak ők - tekinthették meg. Szamler László egy levélben fejtette ki nyilatkozatát, de mint a bizottság elnökétől megtudtuk, ennek tartalma sem publikus. Az ülésen egyébként tanácskozási joggal részt vehettek és kérdéseket tehettek fel önkormányzati képviselők, az elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzítették, amelynek tartalma - az eddigiek fényében nem meglepő módon - szintén zárt.A bizottság a végén elfogadott egy jelentés-tervezet - szintén titkos -, ezt pedig majd a képviselő-testület elé fogják terjeszteni. Tóth Szilárd azt nyilatkozta a KecsUP Híreknek, a közgyűlés is zárt ülésen dönt majd a vagyonnyilatkozati eljárás során hozott jelentés-tervezetről, várhatóan májusban - bár mi erre vonatkozóan nem találtunk kitételt a szabályok között, mert az csak annyit mond ki, hogy "az eljárás eredményéről a Szabályozási Bizottság a soron következő ülésen tájékoztatja a közgyűlést".Az ügy a február 20-ai közgyűlésen is előkerült annak kapcsán, hogy Siposné Bodrozsán Alexandra ellenzéki politikus (Szövetség) indítványozta a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra hozatalát. Az erről a napirendi pontról és az ennek kapcsán kibontakozott vitáról szóló részletes cikkünk itt olvasható, ebből annyit emelnénk ki, hogy Leviczky Cirill (Fidesz-KDNP) kijelentette, hogy sem neki, sem frakciótársainak nincs takargatnivalója, és szerinte Szamler Lászlót indokolatlanul keverték bele az ügybe. Azt mondta, ha a Szövetség megkereste és megkérdezte volna képviselőtársát, válaszolt volna, ehelyett azonban az ellenzéki frakció nyílt levélben kezdeményezett ellene vizsgálatot.Siposné Bodrozsán Alexandra viszont jelezte, hogy igenis küldtek Szamler Lászlónak megkeresést, hogy tisztázza magát, a kérdéseket megtalálhatta a postaládájában, a személyes és a hivatalos e-mail fiókjában egyaránt, és csak ezután indítottak ellene vizsgálatot.A KecsUP Hírek egyébként még január 28-án emailben megkereste Szamler Lászlót három, szerintünk könnyen megválaszolható kérdéssel - miért nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban az érintett ingatlant, milyen tartozás, adósság miatt kerül sor az árverésre, köztartozása van-e jelenleg? -, egy hétig nem kaptunk választ, akkor írtuk meg első cikkünket a témában."Én azt gondolom, hogy nyílt leveleken keresztül és a médián keresztül feltett kérdésekre nekem nem kell válaszolnom. Ha engem megkérdez valaki akár itt a közgyűlésben, akár a bizottsági üléseken, a folyosón, hogy te figyelj, ez hogy volt, én elmondom. És ugyanazt fogom elmondani a bizottság előtt is, bármi olyan kérdés felmerül, amely akár a vagyonnyilatkozatommal vagy a képviselői munkámmal kapcsolatos. Igen, kaptam nyílt levelet. Egy provokáció. És innentől kezdve úgy döntöttem, hogy csak és kizárólag a szabályozási bizottságnak vagyok hajlandó bármiféle olyan kérdésére válaszolni, ami ezzel kapcsolatos, mert én azt a bizottságot tartom legitimnek, hogy ebben a kérdésben eljárjon" - fejtette ki Szamler László a közgyűlésen. Majd válaszolt a Szövetség által felvetett hiányosságokra.Szavai szerint az egyéni vállalkozását azért nem írta bele a legújabb vagyonnyilatkozatába, mert nem volt bevétele 2024-ben és 2025-ben sem tervez, de a vállalkozását nem hajlandó visszaadni, mert nincs ilyen kötelezettsége.A gyümölcsössel kapcsolatban pedig a következő magyarázatot adta: 2015 előtt az összes matkópusztai gyümölcsösét eladta kényszerűségből, ugyanis akkoriban bedőlt egy bankhitele, és a földeladásból származó bevételeit hiteltörlesztésre használta fel. "Ez a kis földdarab nem került átírásra annak idején. Időközben meghalt az idős házaspár, akinek ez eladásra került. Én ezt onnan tudtam meg, hogy a végrehajtótól kaptam egy papírt, hogy végrehajtás alá vették a birtokot, ami szerintem már nem az enyém" - mondta Szamler László, kijelentve: végig úgy gondolta, hogy a gyümölcsöshöz az elhunyt vevők örököseinek van joguk.
|
Tárgyalta a Szabályozási Bizottság Szamler László kormánypárti képviselő vagyonnyilatkozati eljárását
|
Minden titkos: a Szabályozási Bizottság zárt ülésén bontották ki a Szamler László Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő által korábban lepecsételt borítékban leadott, eddig páncélszekrényben őrzött iratokat, amelyeket csak a bizottság tagjai tekinthettek meg, majd készült egy zárt jegyzőkönyv és egy jelentés-tervezet, amelynek tartalma szintén nem nyilvános.
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2025/04/targyalta-a-szabalyozasi-bizottsag-szamler-laszlo-kormanyparti-kepviselo-vagyonnyilatkozati-eljarasat-unikum
|
2025-04-15 16:00:47
| true | null | null |
Kecsup
|
Egyféle kötvénybe fektette be pénze nagy részét a kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány. Ez ellentmond annak, amit az egyetemeken tanítanak a befektetések elvárt diverzifikációjáról, a kockázat csökkentéséről. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március 19-én hozta nyilvánosságra jelentését a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) befektetéséről. Megállapította, az alapítvány a 127,5 milliárdot 2021-től három ütemben tízéves futamidejű, 2,5 százalékos kamatozású vállalati kötvény vásárlására fordította, és ezzel veszélyeztette a vagyonát. Amikor 2024-ben vissza akarta váltani a kötvényeit, kiderült, hogy ez az eredeti megállapodás szerint nem megy. Azóta is tárgyal a vállalattal arról, hogy az hogyan, milyen formában tud eleget tenni a tartozásának. Az ÁSZ csak az első teljes év után legalább 15 milliárd forintnyi elmaradt kamatbevétellel számol.A 117 oldalas jelentésben szerepel jó néhányszor a "diverzifikált" kifejezés. Például 2022 februárjában egy szakértői jelentés arra figyelmeztette az alapítványt, hogy a kockázatmentes intézményi állampapírok kétszer akkora kamatot fizetnek, mint ez a kötvény, és "az alapítvány számára célszerű lehet elkészíteni egy diverzifikált befektetési portfóliót". Sem az alapítvány kuratóriuma, sem a felügyelőbizottsága nem kért azonban a jó tanácsból. Az ÁSZ szerint ezzel tovább veszélyeztették a vagyont a döntéshozók. Az NJEA utóbb azzal védekezett, hogy a kötvényt kibocsátó cég a pénzüket egy olyan vállalkozás részvényeibe fektette, amely eléggé "diverzifikált portfólióval rendelkezik". A biztos lábakat Lengyelországban, Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban, Romániában és Bulgáriában birtokolt ingatlanok jelentik. Az ÁSZ erre azt válaszolta, hogy nem az ingatlanokkal rendelkező cég, hanem az egyetemi alapítvány befektetését vizsgálta, az márpedig nem "diverzifikált". Az ő pénzükből beszerzett részvények árfolyama meg folyamatosan esett.Az ÁSZ megállapította: "személyi összefonódások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a kuratórium az alapítvány szervezeti érdekei elé a kötvényt kibocsátó érdekeit helyezte". Ezalatt azt kell érteni, hogy mint a Direkt36 cikke nyomán a sajtó megírta, részben ugyanazok az emberek álltak a kölcsönvevői és a hitelezői oldalon. A kecskeméti egyetemi alapítvány (NJEA) által lejegyzett kötvényeket az Optima Befektetési Zrt. bocsátotta ki. Ez a cég a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványé (PADME). Azt az alapítványt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hozta létre. A kötvényügyletről szóló döntéskor Csizmadia Norbert nemcsak az NJEA, hanem a PADME kuratóriumi elnöke is volt. Tagja még az NJEA kuratóriumának Bánkuty Tamás, aki ugyanakkor a PADME igazgatója, valamint az Optima felügyelőbizottsági tagja. Csizmadia is, Bánkuty is dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál, Matolcsy György korábbi jegybankelnök munkatársai voltak. Az NJEA kuratóriumának tagja továbbá Gaál József kecskeméti alpolgármester, egyben a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, valamint Lezsák Sándor kormánypárti országgyűlési képviselő. A felügyelőbizottságban ott ül Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester. Az NJEA stratégiai igazgatója Szemerey Szabolcs, a polgármester férje, aki Matolcsy György másod-unokatestvére.Az ÁSZ-jelentésben elolvasható, mivel indokolta Csizmadia Norbert a döntést. Azért fektettek be az Optima Zrt.-nél, mert figyelembe vették „a kötvény kibocsátójával (és tulajdonosával) fennálló stratégiai és hosszú távú együttműködés eredményeit”. Az pedig, hogy a kötvénykibocsátást az MNB felügyelte, „az állampapírokhoz hasonló biztonságot szavatolt”, továbbá a „személyi átfedések az évek alatt a közös érdekek megerősítését (és kivitelezését) segítették”.Az ÁSZ büntetőfeljelentést tett az NJEA-nál végzett ellenőrzés nyomán. A PADME működését átvilágító jelentése is ilyen döntéssel zárult. Zajlik a nyomozás. Az eljárás a nyomozati és bírósági szakasszal együtt évekig fog tartani, de a következmények már most is sok embert érintenek, a legtöbbet Kecskeméten.Fotó: Facebook Pallas Athéné földre szállA város népessége az utóbbi száz évben folyamatosan gyarapodott, 1960-ban 70 ezres város volt Kecskemét, 1983-ra átlépte a százezret a lélekszám, 2011-ben 111 ezer fölé emelkedett. Ehhez biztosan hozzájárult, hogy amit a helyi politikusok mindenhol kívánatosnak tartottak volna a rendszerváltás óta, az ott meg is valósult. A Mercedes autókat gyártó Daimler-Benz révén 2008-tól letelepedett egy nagy munkaadó, ami komoly hatást gyakorolt a város gazdaságára, javítva a megélhetés feltételeit.A német cég eredetileg Romániában, Kolozsvár környékén épített volna üzemet. Az akkori még MSZP-s miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc németországi tárgyalása nyomán került képbe Magyarország. Több helyet is megnéztek, és objektív szempontok alapján döntöttek, de kecskeméti forrásaink szerint nyilvánvalóan számított az is, hogy a szocialista kormány és a fideszes városvezetés egymás keze alá dolgozott. Amíg titkolózni kellett, a beavatottak a házastársuknak sem árulták el, mi készül.Kecskeméten 2006-tól Zombor Gábor, a korábbi kórházigazgató volt a polgármester. Abban az évben választották önkormányzati képviselővé a szintén fideszes Szemereyné Pataki Klaudia közgazdászt, majd 2008-tól ő lett a gazdasági alpolgármester. A képviselő-testület megvette a szükséges területet a gazdáktól, és úgy adta tovább a németeknek. Számított az is, hogy Szemereyné mellett a város akkori jegyzője is tökéletesen beszélt németül. Részt vett ebben a munkában Palkovics László gépészmérnök, egyetemi tanár, későbbi technológiai és ipari miniszter, aki a kilencvenes évek közepe óta a fékrendszereket gyártó német Knorr-Bremse kutatás-fejlesztési igazgatója volt. Az idő tájt stratégiai rektorhelyettes lett a kecskeméti főiskolán.Ez a gyarapodás hozzájárult ahhoz, hogy egy másik sokat emlegetett vágy is teljesüljön a városban. A rendszerváltás óta a helyi polgármesterjelöltek programjában az első öt pont között szerepelt, hogy „Kecskemét legyen egyetemi város”. Ezt mondta mindenki, bal- és jobboldalon egyaránt. Kecskemét a helyi köztudatban régi diákvárosként él, a piarista gimnázium miatt is, és mert itt működött a református jogakadémia (1875–1949), ahol például Jókai Mór tanult. A városnak a rendszerváltás idején három főiskolája volt: a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola (GAMF), a kertészeti főiskolai kar, illetve a korábban óvónő-, majd tanítóképző főiskola. Ezek az ezredfordulón egyesültek Kecskeméti Főiskolává. A felsőfokú oktatás az állam hatásköre, tehát a helyi politikusok mondhatták, hogy egyetemet szeretnének, de tenni ezért alapesetben nem sokat tudtak.Matolcsy György tudott.A Matolcsy család kecskeméti. Idősebb Matolcsy György (1930–2021) Kecskeméten született, jogi diplomát szerzett, számviteli főiskolát is végzett, de filmproducerként, a Pannónia Filmstúdió egyik alapítójaként, a magyar rajzfilmgyártás meghatározó alakjaként tartják számon. Rajta is nagyban múlt, hogy a stúdió létrehozta kecskeméti műtermét. Az 1955-ös születésű ifjabb Matolcsyt a rendszerváltás idején ismerhették azok a közgazdászok, akik Lengyel László, Bokros Lajos munkájáról is értesültek. Kecskemét közéletében csak azután tartották számon, hogy az első Orbán-kormányban gazdasági miniszter lett (2000–2002). Zombor Gábor polgármester a hivatalba lépése után tanácsadó testületet alapított. ismert embereket, ellenzéki politikusokat is meghívott ebbe, Matolcsy Györgyöt is, tapasztalata és kötődése miatt. Ez a testület egy idő után nem működött, de Matolcsynak szoros maradt a kapcsolata az önkormányzattal. Ahogy a második Orbán-kormányból leköszönt mint nemzetgazdasági miniszter, és a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett, felmerült, hogy miként édesapja, ő is alapít egy intézményt Kecskeméten: egyetemet. Ezt a kezdeményezést 2014-től az új polgármester, az azóta mindig újraválasztott Szemereyné Pataki Klaudia is támogatta. A Kecskeméti Duális Oktatási Zrt.-t, amelynek a campus megépítésében is volt feladata, a férje, Szemerey Szabolcs vezette évekig.Amikor az MNB létrehozta a Pallas Athéné nevét viselő alapítványait, Kósa Lajos Fidesz-alelnök szavai nyomán azon tűnődött az országos sajtó, vajon az oda pakolt vagyon tényleg elveszíti-e közpénz jellegét. Kecskeméten azt tartották, hogy nem, mert az alapítvány igenis fontos közcél megvalósítását szolgálja: az egyetem létrejöttét. A Szolnoki Főiskola csatlakozásával, négy karral – újdonságként a gazdaságtudományival – létrejött 2016 júliusában a Pallas Athéné Egyetem. Azt nem nagyon értették a kecskemétiek, miért van úgy belehabarodva Pallas Athénébe Matolcsy, de aztán egy évvel később Neumann János nevét vette fel az egyetem. Az MNB-alapítvány vállalta, hogy a szükséges épületeket fölhúzza. Az akkorra megürült Izsáki úti kórházi telephelyet, amely pont szemben van a műszaki főiskolával, az állam vagyonjuttatásként odaadta. Végül a tervezettnél később, de megépült az első campusépület előadóteremmel és az Izsáki út fölött átvezető gyalogos híddal, amelyet 2023-ban emeltek a helyére. Lehetett olyan megjegyzéseket hallani, hogy mi került csak a hídon 160 millió forintba, és miért nem lehet már használni, ha kész. Ezzel együtt Matolcsy György tényleg nagyot nőtt a kecskemétiek szemében. Abban az évben az önkormányzat díszpolgári címet adományozott neki.Robbanás a laborban„Teljesen együtt repültek Orbánnal az utolsó időkig – mondta egyik forrásunk –, függetlenül attól, hogy voltak vitáik. Matolcsy a miniszterelnök beleegyezésével csinált itt mindent, és nem lehet vitatni, hogy jó szándékkal tette. Utóbb kiderült, Kecskemét volt a kísérleti labor. Az egyetemek alapítványi tulajdonba adását az itteni minta alapján csinálták meg, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt is.”2020-ban létrejött a Neumann János Egyetemért Alapítvány Palkovics László innovációs és technológiai miniszter közreműködésével, és átvette a PADME szerepét, de utóbbi is megmaradt ösztöndíjfizető partnerként. Az állam kistafírozta a többi egyetemfenntartó alapítványt is, kaptak részvényeket, ingatlanvagyont. A kecskeméti NJEA azonban pénzt kapott: először 600 milliót, aztán 44,4 milliárdot – kifejezetten infrastruktúra-fejlesztésre –, végül 100 milliárd forintot.„Erről abban az időben nem nagyon lehetett olvasni – magyarázza kecskeméti jogász-közgazdász forrásunk –, nyilvánvaló, hogy nem történhetett volna meg így a kormány, a miniszterelnök tudta nélkül. Ezt a pénzt az egyetemépítés folytatására szánták a következő öt-hat évben. Ehhez képest a kuratórium az ismert módon döntött a vagyon nagy részéről. És innentől egyelőre csak kérdéseink vannak. Az alapítvány vajon eleve azért kapta-e azt a pénzt, hogy aztán a megfelelő helyre adja tovább? No de a 44,4 milliárdból, amit pántlikázottan infrastruktúra-fejlesztésre kaptak, hogy mertek befektetni? Tényleg az ingatlanos cég mögött is NER-esek vannak? A magyar hatóságok mikor eszméltek rá, hogy baj van? Ha eddig a fülük botját nem mozgatták az MNB-alapítványokkal kapcsolatos gyanús jelekre azok, akiknek ezzel dolguk lett volna, most mi változott? Tényleg csak annyi, hogy új elnöke lett az MNB-nek? Vagy Orbán Viktor észrevette, hogy nem jó felé megy a pénz, annak ellenére, hogy a jó emberei ott voltak a döntéshozásnál? Matolcsy György tényleg »félrement«? Vagy nem ő, hanem a munkatársai? Vagy csak a fia? Amikor az ÁSZ megindította a vizsgálatokat, Kecskemét esetében kifejezetten a kötvényügyletet vizsgálta: honnan tudta, hogy eleve ott kell keresgélni? Az hogyan fordulhat elő, hogy mihelyt kijön a jelentés, egy héten belül híre megy, hogy megtörtént a feljelentés, és annak is, hogy már nyomoznak? Ez az ügy a jövő évi választások idején még bőven aktuális lesz, a büntetőeljárás évekig tart majd: mihez kezd vele a Fidesz, ha marad? Azon túl, hogy bűnbandáról beszélt az esettel kapcsolatban a kecskeméti Szabadság téren, mihez kezd Magyar Péter ezzel a történettel? Az egyetem visszakapja a pénzét, legalább azt, amit az alapítvány befektetett? Ha nem, megint megsegíti az állam?”Utóbbi kérdést feltette a Telex is Bányai Gábor Bács-Kiskun megyei fideszes országgyűlési képviselőnek is március 25-én, a parlamentben. A megállított fideszesek közül ő készségesen válaszolt. Szerinte az állam nem fogja megint kisegíteni a kecskeméti alapítványt. Ha az MNB-alapítványok pénzének sorsáról tudott volna a miniszterelnök, nem várt volna Matolcsy György mandátumának lejártáig – legalábbis ezt feltételezi Bányai. Szerinte a rendőrség el fogja végezni a munkáját az ügyben. Bányai nem akar ítéletet mondani, az a bíróság dolga lesz. De ha az ÁSZ által leírt dolgokat ő követte volna el, biztos elvinnék egy karpereccel a kezén. „A Neumann-ügy sokkal jobban fáj, mint a többi háromszázmilliárd” – húzta alá Bányai.Szemereyné Pataki KlaudiaFotó: FacebookSzemereyné Pataki Klaudia polgármesternek viszont az ÁSZ megállapításainál jobban fájt, hogy a városházi ellenzék az érintettsége miatt nyílt levelet intézett hozzá. Legalábbis úgy írt az ügyről a Facebookon március 31-én, hogy egy szót sem vesztegetett a számvevőszéki jelentésre: „Kedves kecskemétiek! Az elmúlt napokban a Neumann János Egyetem durva politikai viták kereszttüzébe került. A baloldal egyenesen nekitámadt az egyetemnek, veszélyeztetve ezzel az ott tanuló hallgatók jövőjét, és az ott dolgozók megélhetését” – írta. Ám „aki az egyetemünket támadja, az Kecskemétet támadja”, továbbá „akinek fontos a város, az most az egyetem mellé áll”, mert „az egyetem nélkül nincs szebb jövő Kecskeméten”. Két nappal később már szót ejtett az ellenőrzésről is. Állította, a pénz megvan. A Rádió 1 Gongnak nyilatkozva az ÁSZ megállapításairól, mint „elméleti feltevésekről” beszélt, amelyek „valóságtartalmát” a hatóságok dolga megállapítani. Kiemelte, az egyetem hallgatói létszáma az utóbbi öt évben megduplázódott, 5000 fő fölé nőtt. És abban a munkában, amivel ezt sikerült elérni, „senki nem volt partner és szövetséges Matolcsy Györgyön kívül”.Matolcsy az Indexnek március 31-én azt nyilatkozta, „minden információ szerint megvan az alapítványi vagyon, sőt jelentősen emelkedett is, így a Neumann egyetem befektetéseivel kapcsolatos ÁSZ-álláspont sem védhető”.Fülöp Tamás, az egyetem rektora arról adott ki közleményt, hogy az egyetem működése stabil, az idei évi működésre és a tervbe vett fejlesztésekre megvan a pénz, és ezért határozottan kéri a közéleti szereplőket, „tartózkodjanak attól, hogy az egyetem hírnevét saját politikai céljaik elérésére próbálják felhasználni”. Az NJEA arról adott ki közleményt, hogy nincs kár, szabálytalanság sem történt, és a pénzt is visszakapja az alapítvány, hiszen „a visszaváltással kapcsolatban konstruktív tárgyalások folynak a felek között, amelynek eredményeként megállapodás várható”.Bontani tilosÁprilis 2-án Kecskeméten a helyi ellenzék, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselőcsoportja tüntetést szervezett az egyetemi alapítvány ügye miatt. A szónokok számon kérték az NJEA döntéshozóin, hogy „hol a pénz”. Király József frakcióvezető azt mondta, ők épp az egyetem és a diákok, valamint a közvagyon védelmében kérdezték és kérdezik, hogy pénzügyi végzettséggel és tapasztalattal rendelkező emberek hogyan fektethettek be így egy ekkora vagyont. Egy évtizede a vezetés azzal az ígérettel fogott hozzá az egyetemalapításhoz, hogy 2017 őszére elkészül az 1500 hallgatót befogadó, hat épületből álló campus. Azóta nyolc év telt el – így Király –, és az építkezés nem fejeződött be.Egy nappal később az önkormányzat közgyűlésén Király József az ellenzék nevében lemondásra szólította fel Szemereyné Pataki Klaudiát és Gaál József alpolgármestert. A KecsUP portál tudósítása szerint Gaál József alpolgármester azt mondta, az ellenzék elhamarkodottan ítélkezik, mert a kuratórium minden tagja több évtizedes szakmai tapasztalatára alapozva hozott döntést a kötvényügyben. Homoki Tamás szintén kormánypárti alpolgármester – civilben ügyvéd – pedig rámutatott: az, hogy eljárás indult, nem jelenti azt, hogy bárki bűnös lenne, és szerinte azt sem, hogy a közbizalom elveszett volna. Ahhoz, hogy a bűncselekményt megállapítsák, az szükséges, hogy bebizonyosodjék: vagyoni hátrány keletkezett. Ám ezt még nem állapították meg, csak ennek a lehetőségét. A polgármester úgy bocsátotta szavazásra a székét érintő javaslatot, hogy ő kitart, megvédi az igazát, a városát, a közösséget. „Bízzanak bennem, nem döntöttem rosszul” – mondta. 5 igen, 12 nem és 2 tartózkodó szavazattal Szemereyné és Gaál maradt a posztján.A KecsUP április 1-jén a Szemerey család balatoni ingatlanjairól írt, érdekesnek találva, hogy a polgármester férje és leánya 2021. augusztus 9-én került ott birtokon belül. Az NJEA felügyelőbizottsága – benne a polgármester – augusztus 4-én még nem találta időszerűnek a kötvényjegyzést, néhány nap múlva viszont már megszavazta. Szemerey Szabolcs, az NJEA stratégiai igazgatója felszólította a lapot, hogy törölje a cikket – ez nem történt meg, viszont Szemereyné sem válaszolt a lap kérdéseire. A fotókon látható házról sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy luxusingatlan.A kecskeméti sajtóban a legérdekesebb publikáció ez ügyben a Hírösvény portálon jelent meg március 26-án. Arról szól, hogy Kecskemét nagy utat járt be, mire egyetemi város lett. A jegyzetíró kifogásolja, hogy a sajtó és az ellenzék az ÁSZ-jelentés megállapításait sorolja, az NJEA érveit, a tételes cáfolatot nem. És mielőtt bűnöst kiáltanak, meg kell nézni, mi mindent tett az MNB vezetése azért, hogy Kecskeméten egyetem legyen. „Felmerül a kérdés, vajon mi zajlik a háttérben, kinek áll érdekében egy botrány generálása, amelynek viharában megtépázható a frissen kivívott bizalom és népszerűség. Csak nem az egyetem megszerzése a célja valakiknek?” – írta a Hírösvény publicistája.Azt, hogy ki akarná megszerezni az egyetemet, nem sikerült megtudni. Forrásainknak lövésük sem volt, kire gondolhatott a költő. A Narancs kérdéseket küldött Szemereyné Pataki Klaudiának, mit gondol a feltételezésről, hogy az NJEA testületeiben született döntések anyagi előnyök fejében születtek, és ki akarhatja megszerezni a kecskeméti egyetemet. A polgármester nem válaszolt.Az Izsáki úton messziről szembetűnik a GAMF épületét a túloldalon lévő campusszal összekötő gyalogoshíd – a hallgatók mégis a nyomógombos lámpával ellátott zebrán kelnek át. Az új, csupa üveg épületet használják. Egy másik hasonló is áll mellette, de kerítés veszi körül. Építési terület, ahol épp nem folyik építkezés. A kordonon egy sor figyelmeztető felirat olvasható, például az is – nyilván okkal –, hogy a kerítés bontása szigorúan tilos.
|
Elvesztette készpénz jellegét
|
Idősebb Matolcsy György rajzfilmműhelyt alapított Kecskeméten, a fia pedig jegybankelnökként egyetemet. A kormány az itteni minta alapján bízta alapítványokra a felsőoktatást. Ma már azt vizsgálja az ÁSZ nyomán a rendőrség, miért kellett az államtól az egyetem céljaira kapott 150 milliárdból 127 és felet rögtön tíz évre befektetni.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/elvesztette-keszpenz-jelleget-275979
|
2025-04-15 21:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
7,5 milliós közpénz-ajándék a Harcosok klubjának - állapította meg Tordai Bence független országgyűlési képviselő, aki megszerezte és nyilvánosságra hozta a nyitórendezvény bérleti szerződését."Megszereztük azt a szerződést, amely az Orbán Viktor békeharcosait szórakoztató/motiváló showműsor helyszínének bérléséről szól. A BOK Csarnokot a színpadépítéssel és bontással együtt 9 napra vették ki, és számos további kapcsolódó infrastruktúrát is igénybe vettek a Harcosok klubja kampánynyitó rendezvényének napján. A szerződés bruttó 8 167 497 forint értékben köttetett. Az állami cég, a Nemzeti Sportügynökség Zrt. (NSÜ) tulajdonában lévő sportcsarnokot más is kibérelheti: a nyilvános árlista alapján tudjuk, hogy egy tetszőleges sporteseményre, kedvezmény nélkül csak a csarnok bérleti díja 9 napra bruttó 15 626 520 forint lett volna - és akkor még nem számoltuk hozzá a további öt, a csarnokon kívül igénybe vett létesítmény használatát. Az állami tulajdonú NSÜ tehát legalább 7,5 millió forint kedvezményt biztosított a cégnek, amely a Fidesz(?) megbízásából kibérelte a sportcsarnokot, hogy ott eltorzult arcú fideszes menczertamások üvölthessék százszor a mikrofonba, hogy HAAAARC!!! - természetesen a béke jegyében" - írta Tordai Bence a Facebook-bejegyzésében. Az árlistában az szerepel, hogy a bérleti díj listaára egyedi megállapodás szerinti, szövetségek és egyesületek bérleti díja közelíti azt az összeget, amennyiért a Harcosok klubja rendezvényére kivették.Tordai Bence hozzátette, hogy a rendezvényt szervező cég egyébként a Humán Telex Agency Kft., amelynek egyik tulajdonosa Orosz Pál, a Fradi vezére, "aki már az elbukott olimpiai kampány idején is százmilliós megbízásokat kapott". A szerződésből az is kiderült, hogy az NSÜ a BOK Csarnokban kizárólagos catering szolgáltatóként a RaMPart Gasztronómiai Kft.-t jelöli meg, az ügyfélnek tehát ezzel a - Tiborcz István üzlettársa által birtokolt - céggel kellett külön szerződést kötnie. "A lényeg mégiscsak az, hogy az állam lemondott a Fidesz megbízásából dolgozó cég javára legalább 7,5 millió forintról, ami - bár aprópénz az egyéb fideszes lopásokhoz képest - azért mégiscsak felvet bizonyos, adott esetben büntetőjogilag is releváns kérdéseket" - összegezte Tordai.
|
Az állami cég igencsak kedvezményes áron adta a helyszínt a Harcosok klubja nyitórendezvényére
|
Itt a BOK Csarnok bérleti szerződése, úgy tűnik, igencsak halványan fogott a ceruza az árazáskor.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/az-allam-lemondott-7-millio-forintrol-a-fidesz-javara-a-harcosok-klubja-nyitorendezvenyen-178036
|
2025-07-02 10:11:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
„Harcosan és határozottan képviseljük a saját érdekeinket és az összes kisrészvényes érdekeit a svájci Ultima Capital SA tőzsdei cég többségi részvényesével szemben” – szögezte le a HVG érdeklődésére Hegedüs István, a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti alapítványa új vagyonkezelő főnöke. Tette ezt azután, hogy a Telex megírta: a luxusingatlanokba fektető Ultima közgyűlésén nem szavazták meg, hogy Hegedüs bekerüljön az igazgatóságba. A testületbe az alapítványi vagyonkezelő képviseletében így csak Réczicza István ügyvéd jutott be, aki a régi vezetésnek is dolgozott.
Hegedüst márciusban, a jegybankelnökváltás után nevezték ki az alapítványi vagyongazda cégek élére, miután kiderült, hogy az Állami Számvevőszék akár több százmilliárdos veszteséget tárt fel a Matolcsy-éra örökségeként. A közpénz feltételezett elherdálása miatt az ÁSZ büntetőfeljelentést is tett ismeretlen tettes ellen, a nyomozás folyik, ám hogy jutott-e már valamire, az titok.
Az Ultima közgyűlése azért vált harci színtérré, mert a többségi tulajdonos, a görög Johannisz Papalekasz dollármilliárdos ingatlanbefektető a magyarok szempontjából irritáló feltételekkel vásárolhatott be. Az üzletember cége, a Yoda PLC Cyprus ugyanis tavaly év végén úgy lett az Ultima fő tulajdonosa, hogy a részvényekhez darabonként 60 svájci frankos áron juthatott hozzá – írta a Telex. Ezzel szemben a Pallas Athéné alapítvány 100 frank feletti áron szállt be, és bár kezdetben többsége volt, ám az – áttekinthetetlenül bonyolult eladási és vételi opciós manőverek során – kisebbségbe került. A felvásárlási kötelezettségei viszont furcsamód fennmaradtak, az egyik épp a napokban zárul: 105 frankos árfolyamon kell megvásárolnia a kistulajdonosok által eladni vágyott részvényeket, ami egy csökkenő árfolyamú, nem túl likvid papír estében az eladóknak jó biznisz.
Az alapítványnak közel 6,5 milliárdjába fáj csak a most futó felvásárlás, amivel a részesedése 29 százalék fölé nőhet – tudta meg a HVG.
Habár ezzel is kisebbségben marad, Hegedüs szerint a jövőben sikerül üzleti alapra helyezni ezt a befektetést. Nem tett még le arról, hogy legközelebb bekerülhet az igazgatóságba, miután – szerinte – most azért ütötték ki, hogy ne akadályozhassa a görögök újabb kedvező árfolyamú részvényszerzését. Miután görög részről bekerült két igazgatósági tag, egyelőre fölényben vannak, ami a tulajdonosi pozícióik alapján még jogosnak is tűnik, de úgy tudni, az egyelőre titokban tartott háttérmegállapodások alapján nem üthették volna ki a magyar menedzsert. Amiben viszont egyetértettek a magyarok és a görögök, hogy a korábbi – a Matolcsy-időkben delegált – cégvezetők nem kapták meg a részvényesektől azt a felmentvényt, ami mentesítette volna őket a múltbeli ügyletekért viselt felelősség alól. Ebből a szempontból – is – kulcskérdés lesz, mekkora vagyonvesztést mutat majd az Pallas Athéné vagyonkezelő vállalatainak 2024-es mérlege, ami a törvényes, május végi határidőhöz képest több hónapos csúszással készül el.
Habár az ÁSZ gyakorlatilag üres kasszát talált az alapítvány Optima nevű vagyonkezelő holdingjában és annak szerteágazó érdekeltségeiben, a HVG információi szerint a Hegedüs-csapat az idén nem kap már több pénzt a Varga Mihály vezette MNB-től a működésre – vagyis ki kell gazdálkodnia a kötelezettségeit, vagy csődbe megy. (Korábban 400 milliós rendkívüli segítséget kapott a tűzoltásra).
A legnagyobb kiadása idén decemberben lesz, közel 80 milliárd forintnyi törlesztés az MBH Bank számára, ami 170 millió eurós tőke plusz a kamata. A pénzintézettől kapott pénz fő fedezete az alapítványok legnagyobb vagyoneleme, a varsói tőzsdén jegyzett, kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó GTC többségi pakettje, amelynél az ÁSZ a legnagyobb, akár százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztést saccolta, és a svájci üzlethez hasonlóan túlárazott bevásárlásról beszélt. A cég árfolyama tendenciózusan esik, a tavalyi mérlege viszont a vártnál jobb képet mutat.
Csakhogy, miközben az ÁSZ is, és a Hegedüs-féle új vagyonmenedzsment is „csak” 170 millió eurós hitelt azonosított az MBH irányába, a HVG kutatásából kiderült, hogy a banki eladósodás ennél sokkal súlyosabb, 255 millió euró. Ez történetesen a csalapusztai Kégl-kastély tulajdoni lapjáról derül ki, amely a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám érdekszférájába tartozik.
Pontosabban a kis Matolcsy baráti és üzleti köréhez sorolt Stofa György a tulajdonosa, aki a Pallas Athéné alapítvány utolsó vagyonkezelője volt Matolcsy György távozása előtt. S aki még a 24. órában, az ÁSZ leleplezése előtti pillanatokban is kétes vagyonkimentési műveletekkel próbálkozott. Hogy Stofa kastélya hogyan lett az MBH-s hitel kiegészítő fedezete, s hogyan nőtt fel a 170 milliós hitel 255 millióra, az rejtély.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően elküldtük a kastély tulajdoni lapját Hegedüs Istvánnak, aki azt megnézve azt mondta a HVG-nek, hogy egy és ugyanazon hitelről van szó, arról, amit az alapítványok Optima nevű vagyonkezelője alá tartozó Alpine Holding Kft. vagyonkezelő cég vett fel. A tőke az ÁSZ által is említett 170 millió, a hozzá kapcsolódó kamatok és járulékok azonban az eddig közöltnél nagyobbak, 85 millió eurót érhetnek el, így a teljes törlesztési kötelezettség átlépheti a 100 milliárd forintot. Miután az adós Alpine vezetője Stofa György volt, feltehetően a bank bizalmának az erősítésére ajánlotta fel a tartozáshoz képest elhanyagolható értékű, a saját tulajdonában álló kastélyt és a hozzá tartozó területeket fedezetként. Ami azért, valljuk be, egy jegybanki alapítvány vagyonkezelésekor atipikus, inkább családi vállalkozásokra jellemző megoldás. Hegedüs a HVG-től tudta meg, hogy az egyik elzálogosított, természeti értékeket rejtő ingatlanon illegálisnak tartott, a hatóságok által vizsgált rönkházépítés folyik, amit a környékbeliek Matolcsy Ádám nyugdíjasházaként emlegetnek.
|
„Harcosan és határozottan képviseljük a saját érdekeinket” – így küzd alapítványa milliárdjaiért az MNB Svájcban
|
Palira próbálják venni a jegybank Pallas Athéné alapítványának új vagyonkezelőit az egyik legvitatottabb befektetésében, a svájci luxusingatlanos Ultima Capitalban. Hogy tíz- vagy százmilliárdos nagyságrendben veszít-e rajta, azt még megtippelni sem lehet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250701_harcosan-es-hatarozottan-kepviseljuk-a-sajat-erdekeinket-alapitvanya-milliardjaiert-harcol-az-MNB-Svajcban-ebx
|
2025-07-01 17:38:00
| true | null | null |
HVG
|
A 4iG Űr és Védelmi Zrt. (4iG SDT) – mint a 4iG Cégcsoport tagja – és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (HM EI Zrt.) nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot tartalmazó együttműködési megállapodást írt alá – tette közzé a tőzsde honlapján a 4iG.
A HM El állami cég, tulajdonosi joggyakorlója a Honvédség, a vállalat egyrészt a Honvédség kiszolgáló háttérvállalkozása, másrészt holding, az állami védelmi cégek egy részének anyavállalata.
A 4iG Fidesz-közeli infokommunikációs nagyvállalat – nemrég jelentették be, hogy felvásárolja az állami védelmi ipar jelentős, legértékesebb részeit, miután a szóban forgó cégeket egy külön vállalat alá csoportosították.
A 4iG SDT és a HM El közti együttműködési megállapodás célja „a védelmi digitalizáció területén megvalósuló stratégiai együttműködési lehetőségek feltárása, valamint a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési lehetőségek azonosítása”.
A megállapodás rögzíti, hogy a 4iG SDT és a HM EI Zrt. „nyitott az együttműködésre a védelmi digitalizáció több kulcsterületén, így különösen a szoftverfejlesztés, rendszerintegráció, üzemeltetés, IT- és távközlési infrastruktúra fejlesztése, valamint a kibervédelem terén”.
Az együttműködés egyik lehetséges formájaként a felek megvizsgálják egy közös vállalat alapításának lehetőségét is, amely strukturált keretet biztosíthatna a technológiai fejlesztésekhez, valamint hazai és nemzetközi projektek hatékony megvalósításához” – írja közleményében a 4iG.
Vagyis miután az állam privatizálja a legfontosabb védelmi ipari képességeit a 4iG-nek, a HM háttércége megállapodást köt a 4iG-vel a jövőbeli együttműködésről.
A privatizáció úgy néz ki, hogy a területért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kilenc legfontosabb, potenciálisan exportképes vállalatát két lépcsőben privatizálja részlegesen. Áthelyezi őket az újonnan létrehozandó N7 Defence Zrt.-be, amelyben a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) 75 százalék tulajdonrész plusz egy szavazatnyi részesedést vesz, várhatóan 74,5 és 82,8 milliárd forint közti összegért. A vegyesvállalatoknál a tranzakció jóváhagyásához még szükség lesz a külföldi partnerek beleegyezésére, és ha ez megtörténik, akkor a 4iG-nek minősített többsége lesz az N7 Defence-ben.
|
A 4iG még inkább beépülhet a honvédelembe, miután a kormány újabb fontos képességeket privatizál neki
|
A privatizáció folyamatban van, közben a védelmi ipari képességek új tulajdonosa együttműködési megállapodást írt alá a Honvédség kiszolgáló- és holdingcégével.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250702_A-4iG-beepulhet-a-honvedelembe-miutan-a-kormany-fontos-kepessegeket-privatizal-neki
|
2025-07-02 11:48:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormányfő veje megvásárolta a budapesti Marriott Hotelt, majd kikérte magának, hogy köze lenne azokhoz a vagyonokhoz, amelyek a Gránit Alapkezelő által igazgatott magántőkealapokban vannak.
A Válasz Online ugyanis kigyűjtötte, hogy mekkora vagyonnal rendelkeznek a Tiborcz István környezetében működő magántőkealapok, és ez a 665 milliárd forint több mint háromszorosa a jelenleg az üzletemberhez kötött 188 milliárdnak.
Holott a feltételezés nem alap nélkül való, hiszen a szóban forgó magántőkealapok befektetéseiről már számos esetben kiderült, hogy legalább részben Tiborcz István érdekeltségébe tartoznak. Itt van például a Marriott felvásárlása, amelyben a kormányfő veje által felvállalt BDPST-csoporton kívül a Liberty Beta Corso Kft. vett részt, ahogy Tiborczék fogalmaztak, „szakmai konzorciumként”.
A Libertyről nyilvánosan csak annyit tudni, hogy a Diorit Magántőkealap a tulajdonosa. Márpedig ugyanennek a Dioritnak az egyik vállalatában, a White Castle Investben található a patinás budapesti Gellért szálló, amelynek a megvételét nemcsak a BDPST-csoport harangozta be szuperlatívuszokban, hanem még személyesen Tiborcz István is tollat fogott, hogy könyvet írjon a műemlék épületről.
Ebben az esetben tehát Tiborczék nem tagadták, hogy övék lenne a Gellért Szálló, és éppen úgy a Diorit fedte el Tiborcz tulajdonát, mint ahogy a Diorit az egyik befektető a Libertyn keresztül a Marriott esetében is. Kérdés tehát, hogy ki a Liberty végső tulajdonosa, ha nem Tiborcz.
Hasonlóan mosódnak össze a kormányfő vejének érdekeltségei rejtélyes és állítólagos egyéb tulajdonosokkal a Főnix Magántőkealap esetében. 2024 elején a Főnix egyszer csak megvásárolt egy Somogy megyei agrárcéget, a Drawa Kft.-t, és a tranzakcióba éppen a frissen alapított BDPST Agráripari Holding is beszállt „szakmai befektetőként”. Ma pedig már azt is tudni lehet, hogy a környéken Orbán Ráhel és anyósa folyamatosan vásárolja fel a termőföldeket: az elmúlt hónapokban már egymilliárd forint körül fizettek a több száz hektárért.
Ugyanennek a Főnix Magántőkealapnak egy másik cége, az Agrár Invest Béta Kft. vásárolta fel egy évvel ezelőtt a Kecskeméti Konzervgyárat. Az Agrár Invest Bétának ugyanúgy Schuszter András az egyik ügyvezetője, mint a Liberty Beta Corsónak. És a sort még hosszan lehetne folytatni.
Felmerül tehát a kérdés, hogy ha nem Tiborcz a magántőkealapok befektetési jegyeinek a végső tulajdonosa, legalábbis nem mindegyik befektetési jegynek, akkor ki Tiborcz tulajdonostársa az egyes befektetésekben.
A Gránit alapkezelője arra szokott hivatkozni, hogy alapkezelőként nem jogosult a végső tulajdonosok felfedésére. Tiborcz Istvánt ugyanakkor semmi sem kényszeríti arra, hogy ő maga ne fedje fel, mely magántőkealapokban mennyi és milyen befektetési jegy van kizárólagosan az ő tulajdonában, tehát csak rajta múlik, hogy egyértelművé teszi-e, mi van az ő birtokában, és mi az, ami nem az övé.
Ketyeg az óra
Az uniós jogszabályok alapján a magántőkealapok végső tulajdonosait sem lehet elrejteni, a vállalkozásokhoz hasonlóan annak is nyilvánosnak kell lennie. Miután azonban a tagállamoknak 2027. július 1-jében szabták meg a végső határidőt a jogszabály életbe léptetésére, ezért Magyarország ebben a kérdésben még nem jogsértő.
Az uniós jog törvénybe iktatása már megtörtént, csak a hatályba lépése fokozatos: az idén január óta az új magántőkealapoknak már nyilvánossá kell tenniük a tulajdonosi viszonyait, viszont a régiek esetében ez csak a jövő évi választások után derülhet ki, a parlament ezt az időpontot 2026. július 1-jében szabta meg.
Ez persze még mindig nem jelenti majd azt, hogy bárki megnézheti ezeket az érdekeltségeket valamilyen nyilvános adatbázisban, de ha valaki a jogos érdekét igazolni tudja, például a korrupció elleni fellépésre hivatkozva, akkor akár civil szervezetek vagy újságírók is hozzáférhetnek majd az adatokhoz.
|
Tiborcz közelében újabb tekintélyes céghálót fedett fel a Marriott Hotel megvásárlása
|
A kormányfő veje hiába cáfolta, hogy ő lenne a harmadik leggazdagabb magyar, a bizonyítékot nem mellékelte hozzá, holott módjában lenne megtenni azt. A múltbéli tapasztalatok mindenesetre nem esnek egybe a cáfolatával.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250703_hvg-cegvilag-ami-nem-tiborcze
|
2025-07-02 17:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Másodfokon is pert nyertek az Uzsoki Utcai Kórházzal szemben – számol be közösségi oldalán a Transparency International Magyarország.
Ezzel jogerőssé vált a döntés, amely szerint a kórház köteles kiadni azokat az adatokat, hogy hány esetben és milyen típusú beavatkozásokat nyújtottak azoknak a betegeknek, akik külön díjat fizettek a hosszú várólista „megkerüléséért” – na nem a kórháznak, hanem a közelmúltig Papcsák Ferenchez kötődő Magyar Egészségügyi Szolgáltató (MESZ) Kft.-nek. Azt is el kell árulniuk, hogy a „VIP” lehetőséget közvetítő cég mindezért mennyit fizetett az állami kórháznak, ami a tényleges egészségügyi szolgáltatást nyújtotta a fizető kuncsaftoknak.
Az állami és magánellátás összefonódását firtató kérdéseket eredetileg még Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tette fel az Uzsokinak, csakhogy az intézmény megtagadta a közérdekű adatok kiadását. Így aztán a Transparency indított pert a titkolózó egészségügyi intézménnyel szemben.
Az Uzsoki és a MESZ közötti szerződés hivatalosan arra irányult, hogy külföldieknek pénzért kínálják a magyar állampolgároknak tb-alapon járó szolgáltatásokat, de sejthető volt, hogy a soronkívüliséget biztosító fizetős lehetőséggel magyarok is élnek. Az ügy lényege azonban az, hogy ez a konstrukció lehetővé teszi, hogy egy magáncég, a MESZ keressen pénzt, miközben a munkát az állam által fizetett orvosok és ápolók végzik el állami felszerelés használatával.
„Ez még Gulyás Gergely szerint is bűncselekmény” – emlékeztet posztjában a Transparency, hozzátéve, hogy feljelentést mégsem a miniszter, hanem Hadházy Ákos tett.
|
Nem titkolózhat tovább az Uzsoki Utcai Kórház a VIP-osztályáról
|
Jogerős ítélet kötelezi az Uzsokit, hogy elárulja: ki keresett azon, hogy egy magáncégnek fizető betegek soron kívül részesülhettek az állami kórház szolgáltatásaiból.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250702_Nem-titkolozhat-tovabb-az-Uzsoki-Utcai-Korhaz
|
2025-07-02 16:36:00
| true | null | null |
HVG
|
A három vállalatból, amelyet az állam nemrég ingyen átadott a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, 2024-ben és 2025-ben összesen 4,5 milliárd forint osztalékot vettek ki, mindezt úgy, hogy a nyereségük még csökkent is – írta Hadházy Ákos. A képviselő a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., az ATEV állatitetem-feldolgozó vállalat és a Concordia Közraktár beszámolóját, valamint az azokhoz csatolt, az osztalékról szóló dokumentumokat összesítette.
A Ménesbirtok árbevétele évről évre nőtt, a 2022-es 9,6 milliárdról 2023-ban 10, 2024-ben 12 milliárd forintra, ebből azonban egyre kevesebb maradt meg profitnak, előtt 1,7 milliárd, aztán 851 millió, legutóbb 440 millió. Egy éve ilyenkor nem vettek ki osztalékot, most azonban egyszerre egymilliárdot. Vagyis nem csak a teljes 2024-es nyereséget söpörték ki, hanem a korábbi évekből megmaradt eredménytartalékból is hozzátettek még.
Az ATEV Fehérjefeldolgozó 2024 márciusában került át az alapítvány többségi tulajdonába, így már ők döntöttek arról 2024 júniusában, hogy a 2023-as év után, amelyben az akkor még állami tulajdonú cég 1,7 milliárd forint veszteséget ért el, csak kivesznek 1 milliárd forint osztalékot. 2024 aztán már jobban sikerült, a cég 17 milliárd forintos bevételből 1,8 milliárdos nyereséget hozott, de még ennél is többet, 2 milliárd forintot vettek ki osztalékként. (Itt Hadházy azt is megemlíti, hogy az Opten adatbázisa szerint veszteséges volt 2024 is, de a hivatalos céges beszámolóban nem ez az adat szerepel.)
A Concordia Közraktár pedig tavaly májusban került az alapítványhoz. A nyeresége abban az évben 143 millió forint volt, az eredménytartalékkal megtoldva ezt 450 millió forint osztalékot vettek ki belőle.
|
Két év alatt 4,5 milliárd forintot vett ki Lázár János alapítványa a neki átadott állami cégekből
|
A korábbi évekből megmaradt tartalékot is elkezdték kisöpörni a cégeknél, amelyek a Lázár János vezette alapítványhoz kerültek át ingyen az államtól.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250630_Ket-ev-alatt-45-milliard-forintot-vett-ki-Lazar-Janos-alapitvanya-a-neki-atadott-allami-cegekbol
|
2025-06-30 11:11:00
| true | null | null |
HVG
|
Mint a szenet, úgy égeti a pénzt a Magyar Vagon (avagy Ganz-MaVag) csoport. A csoport legnagyobb pénztermelőjének alighanem a Ganz-Mavag International nevű vállalatnak kellene lennie, ez könyveli ugyanis a nagy egyiptomi vasútikocsi-beszerzésből (1300 kocsi, egymilliárd euró) származó bevételeket. Nyereségről azonban szó sincs, a tavaly előtti 11 millió eurós veszteséget tavaly mínusz 22 millió eurós (8,8 milliárd forintos) adózott eredmény követte.
A beszámolóból úgy tűnik, hogy a nagy egyiptomi megrendelés teljesítése jelen állás szerint anyagáron nullszaldós biznisz.
A 134 millió euró bevételre nagyjából pont ennyi közvetlen gyártási költség esik. Vannak azonban egyéb költségek is, így a működés máris veszteséges.
A veszteséges működés miatt a cég saját tőkéje mínusz 33 millió euró – vagyis a vállalat sérti a Polgári törvénykönyv tőkekövetelményre vonatkozó szabályait. Csak azért működhet tovább, mert a tulajdonosok nyilatkoztak: tovább kívánják működtetni, és ha kell, biztosítani fogják a szükséges támogatást.
Oroszországtól szeretettel
Emlékeztetőül: az egyiptomi megrendelés eredetileg orosz–magyar kooperáció volt, tipikus NER-konstrukcióban. A finanszírozást az orosz és a magyar állami eximbankok biztosították Kairónak, a gyártásban a Transzmasholding (TMH) tveri gyára és a MÁV Dunakeszi Járműjavítója (DJJ) vett részt. Utóbbit még előbb megvásárolta a TMH magyarországi leányvállalata, amelyben részesedést kapott a Magyar Vagon – a cég alapító-tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter.
Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, Moszkva kiszállt az üzletből, a DJJ-t tulajdonló TMH-céget átkeresztelték Ganz-MaVagra, és egyedüli tulajdonosa a Magyar Vagon lett. A másik, az egyiptomi megrendelést könyvelő TMH-leányba pedig a Magyar Vagon mellé belépett, feles tulajdonrésszel, a Habony Árpád köréhez sorolt Tombor András frissen gründolt Cato Investments Zrt.-je. Miniszteri kinevezése után Szalay-Bobrovniczky kiszállt a Magyar Vagonból.
A cégháló azóta sokat bonyolódott – illetve az utóbbi időben éppenséggel egyszerűsödött, de még mindig meglehetősen összetett –, a csoport főtulajdonosa a Solva II. magántőkealap. A NER elitje előszeretettel tartja vagyonát átláthatatlan magántőkealapokban,
erről sem tudni, kinek a vagyona van benne, az alapot mindenesetre Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelője kezeli.
A csoportban oldalági rokonként még mindig benne van Tombor Cato-ja, a Ganz-MaVag International feles tulajdonosaként.
A Dunakeszi–Kairó expressz
Mint említettük, az egyiptomi megrendelést fizikailag a DJJ teljesíti. Nincs azonban arról szó, hogy a profit esetleg ott keletkezne. Ott sem keletkezik, a DJJ (új nevén Magyar Vagon Dunakeszi) a tavalyi évet 8,4 milliárd forint veszteséggel zárta.
Tény, a DJJ-ben az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek, 2024 eleje óta saját gyártás keretében képesek forgóvázakat és kocsiszekrényeket előállítani. A fejlesztésekre egyébként a Transzmasholding kiszállása miatt volt szükség, illetve azért, mert az orosz-ukrán háború és a bevezetett szankciós rezsimek miatt az alkatrészbeszerzés bizonyos esetekben lehetetlenné, más esetekben nagyon nehézkessé vált.
A fejlesztés nyilván hasznos dolog az egyiptomi megrendelésen túl is, de a DJJ közben több tízmilliárd forintnyi kötelezettséget szedett össze. Kiemelendő, hogy „a gyártás folyamatosságának érdekében” a tulajdonosok 2022-ben 9 millió eurót bocsátottak a vállalat rendelkezésére tulajdonosi kölcsönként. Ebből 2023-ben a társaság 1 millió eurót visszafizetett, 2024-ben azonban a társaság likviditási helyzetére tekintettel nem történt visszafizetés. Vagyis a DJJ még mindig tartozik 8 millió euróval (több, mint 3 milliárd forinttal) a Magyar Vagonnak.
Kiszervezett MÁV-részleg
A kormány, illetve egész pontosan az állami MÁV nem csak a DJJ-t privatizálta ki a Magyar Vagon-csoportba, de a szolnoki többségi tulajdonrészét is (volt MÁV Vagon, jelenleg Magyar Vagon Vasúti Járműgyártó a cég neve). Ez a DJJ-vel ellentétben nyereségesen működött 2024-ben, 57 milliárd forint árbevételre 5 milliárd forint adózott nyereséget ért el. Ezek sokkal jobb számok, mint a megelőző évben, akkor 47 milliárd forintos árbevételből jött ki 1,1 milliárd forint profit.
A Szolnoki Járműjavító eredményét árnyalja, hogy a bevétel szinte teljes egészében a MÁV-tól mint – immár – külsős megrendelőtől származik.
A cég 1,2 milliárd forint osztalékot fizet idén, ebből a tulajdoni hányadok alapján 0,9 milliárd forint illeti a Magyar Vagont. Magyarán a MÁV volt házon belüli járműjavítója nyereségének nagy része a privatizáció után már egy – erősen kormányközeli – magán csoportot gazdagít. Legalábbis vitatható, mennyiben tekinthető jó üzletnek, hogy a MÁV elprivatizált egy házon belüli képességet, hogy aztán külsős megrendelőként vegye igénybe a szolgáltatásait, s az állami cégen kívülre folyjon a nyereség nagy része.
A kútba esett nagy felvásárlás
A Magyar Vagon-csoport többi leágazása sem tekinthető az üzleti – piaci – sikeresség mintaképének. Kiemelendő a Ganz-Mavag Europe nevű leányvállalat, amelyet a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására gründoltak, s amelybe a magyar állam is beszállt. Egyrészt társtulajdonosként, másrészt az állami Exim(bank) hitelével.
A Talgo-felvásárlás kútba esett, a spanyol kormány nem engedélyezte a tranzakciót. Madridot a hírek szerint a Magyar Vagon és a magyar állam vélt orosz kötődései zavarták – a kötődés a Magyar Vagon és az Orbán-kormányok története alapján triviális, bár a cégcsoport tagadta annak meglétét. A spanyol kormányt a Magyar Vagon tulajdonosi szerkezetének átláthatatlansága is aggasztotta – bár a végső tulajdonosát (minden bizonnyal a Mol energiacéget) a tárgyalások során a Magyar Vagon felfedte, maga a struktúra lehetett túlságosan aggasztó. A magántőkealapok befektetőinek köre ugyanis átláthatatlanul változhat, semmire sem garancia, hogy adott pillanatban éppen kinek a pénze van egy alapban.
A Ganz-MaVag Europe 14 ezer euró (5,6 millió forint) nyereséggel zárta 2024-et – ahhoz képest szép eredmény, hogy céges felvásárlásra létrehozott leendő holdingról van szó. A cég érdemi tevékenysége „továbbszámlázott szolgáltatásokból” állt, ami alatt alighanem a Talgo felvásárlása érdekében tett erőfeszítéseket kell érteni. Amúgy a cégben a jelek szerint rengeteg pénz fordult meg, ennek megfelelően a kamatráfordítások és a kamatbevételek közel azonos összeget, 8,8 millió eurót (3,5 milliárd forintot) tettek ki.
A Magyar Vagon 619 millió eurót (240 milliárd forintot) fizetett volna a Talgóért, ehhez az állami Exim 345 millió forintos kölcsönt adott.
Itt a piros, hol az állam?
Az ügyletben részt vett a Europe Magyar Vagon csoporton belüli közvetlen anyacége, a Ganz-MaVag Holding, ennek üzletrészeire jegyeztek be jelzálogot az Exim-hitel kapcsán.
A Holding vesztesége tavaly 11 millió euró volt.
A cég vagyonának részét képezte 2024 áprilisa és 2025 februárja között a Szolnoki Járműjavító tulajdonrészének 55 százalékos pakettje. A Szolnoki Járműjavító tulajdoni részesedésének mozgatását csoporton belül aligha magyarázza más, mint a Talgo-biznisz. Végső soron tehát a felvásárlási ajánlatot egy projektcég tette, amely mögött egy, a magyar állam által némi orosz bizniszeléssel összerakott „magán” (magántőkealapi tulajdonú) cégcsoport állt, közvetlenül egy – közvetetten még egy – az állam által elprivatizált járműjavító, némi állami tulajdon és tekintélyes állami hitel. Mindezek fényében kevéssé meglepő, hogy a spanyol kormány bűzt orrontott.
Az átlátható megoldás egyébként az volna, ha a Magyar Vagon (Ganz-MaVag?) cégjogilag vállalatcsoporttá alakulna, volna úgynevezett uralkodó tagja, amely konszolidáltan könyvelné, s közzétenné a csoportszintű beszámolót. Ennek híján csak egy folyamatos metamorfózisban lévő, nehezen összesíthető eredményességű vállalathalom látszik. Aminek a csúcsán sem csapódtak le tavaly pozitív eredmények. A cégháló tetején a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő 3,5 milliárd forint veszteséggel zárt, egy lépcsővel följebb a Magyar Vagon Invest 40 millió forintos mínuszt könyvelt.
|
A kormány privatizálta a MÁV műhelyeit, az eredmény siralmas
|
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés, amit anno még az oroszokkal hoztak össze. A homályos hátterű „magán” cégcsoportban nyereséget és osztalékot a MÁV-tól privatizált, a MÁV-nak visszadolgozó Szolnoki Járműjavító termelt. A spanyol Talgo felvásárlási kísérlete költséges kaland volt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250621_magyar-vagon-mav-mavag-szolnoki-jarmujavito-egyiptomi-vasut-talgo-merleg
|
2025-06-21 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
„Megmutatom Matolcsyné gagyibb táskáit is. Ugye nem lehet mindennap 8-10 milliós Hermes Birkinnel villogni (abból minimum négy van neki). Nyilván vannak szürke hétköznapok, amikor elég a 3-5 milliós Chanel, Dior vagy Hermes Kelly tasi. (Az árakat azért nem könnyű belőni, ezek a használtpiacon inkább drágábbak, mint új korukban, egy-egy ritkább darabra ez különösen igaz)” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
A politikus több fényképet is bemutatott a táskákról, bónuszként pedig közölt egy olyan fényképet is, amelyen Matolcsy Ádám felesége egy csaknem 800 ezer forintot érő papucsban volt.
A képviselő korábban több ingatlant is bemutatott, amelyek Matolcsy Ádámhoz köthetők, ezek szerinte összesen legalább hárommilliárd forintot érnek.
Az egyik a Gellérthegy utcában található, a másik a Magyar Stratégiai Zrt. székhelyéül szolgáló villa, de a nevén van egy svábhegyi ingatlan is. Utóbbival kapcsolatban Matolcsy Ádám azt közölte: „4 éve külföldön élünk családommal, ahogy számtalanszor megírtam kollegáinak, a megadott cím egy kézbesítési cím. További kérdéseire nem áll módomban válaszolni”.
A Hermes táskák egyébként nemcsak drágák, hanem kifejezetten nehéz szert tenni rájuk.
|
Hadházy Ákos: 800 ezer forintot ér Matolcsy Ádám feleségének papucsa
|
A független országgyűlési képviselő újabb táskákat is bemutatott, amelyekkel a jegybank volt elnökének menyét fotózták.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250701_Hadhazy-Akos-800-ezer-forintot-er-Matolcsy-Adam-felesegenek-papucsa
|
2025-07-01 07:59:00
| true | null | null |
HVG
|
„A Voks 2025 több mint kétmillió szavazatával megállítottuk Ukrajna uniós csatlakozását” – büszkélkedett pénteken reggel Orbán Viktor miniszterelnök. A kijelentés jól hangzik ugyan, de erősen levon az értékéből, hogy nem igaz, mert semmit nem állított meg a kormányfő, még ha saját bevallása szerint közben olyen érzése is volt, mint az egyetlen ellenálló kínainak a Tienanmen téren a tankok előtt. A hazugság körbelengi az egész Voks2025 akciót, amelynek eredményét csütörtökön, a brüsszeli EU-csúcs előtt szintén Orbán maga jelentette be. Eszerint a Voks2025-ben szavazók 95 százaléka Ukrajna uniós tagsága ellen szavazott.
A mostani „véleménynyilvánító szavazás” több szempontból is kitűnt az elmúlt 15 év hasonló akciói közül:
A Voks 2025-nél nem is a kormányzati álláspont melletti, 95 százalékos kiállás volt kiemelkedő, hanem a közel 2,3 millió szavazat, ami minden idők második legjobbja
Az akció összköltségét még titkolják, de a 11, vagy akár 12 milliárd forintot elérő összeggel ez lehet akár az eddigi legdrágább, de mindenképpen dobogós:
Most fordult elő először, hogy a feltett kérdés teljesen semleges volt, nem pedig csúsztató, manipulatív vagy egyenesen hazug
A korrekten feltett kérdéséhez kapcsolódó kommunikációs kampány viszont legalább olyan megbélyegző és hazug volt, mint a Soros- vagy a migránsgyűlölő korábbiak
A mostani lehetett volna az eddigi nemzeti konzultációk közül az első, ami „csalásbiztos”, de végül ez az ígéret betarthatatlanná vált
A Voks 2025 újítása volt, hogy nem nemzeti konzultációnak nevezték, hanem egy amúgy nem létező kategóriába sorolták, és „véleménynyilvánító szavazásnak” címkézték át
Az elmúlt 15 évben először fordult elő, hogy a kormányzati akcióval szinte egyszerre zajlott egy látható méretű ellenzéki szavazás is, ráadásul ugyanebben a témában.
A Fidesz politikai kommunikációja 20 éve nem áll másból, mint küzdésből és harcból, az ellenzéki támadó középpályásból kormányon magát vezénylő tábornokká avató Orbán Viktor pedig nem fárad bele: vélt vagy valós ellenfeleiből kovácsol politikai tőkét, mindig „lőporfüstöt szagol”, és ellenségeket gyárt. Ellenség bárki és bármi lehet: jelenség, fogalom, személy, társadalmi csoport, civil vagy nemzetközi szervezet, sőt:
a Voks 2025 bizonyította, hogy egy háború sújtotta szomszéd ország, Ukrajna is lehet ellenség – ahogy a lakói is, köztük a Kárpátalján élő, százezer fős magyar kisebbség.
Ukrajnára, pontosabban Ukrajna EU-csatlakozásának ellenzésére építette ugyanis fel Orbán és a Fidesz a Voks 2025 kampányát. Maga az akció – amely egy kérdésre várt választ: Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen? – ezúttal hivatalosan „véleménynyilvánító szavazás”, valójában azonban csak egy újabb, átcímkézett nemzeti konzultáció volt, és mint ilyen több szempontból is mérföldkőnek mondható.
Nem azért, mintha a korábbi hasonló politikai akciókkal szemben ennek lenne bármilyen közjogi jelentősége, jogi kötőereje a magyar kormányra, pláne nem az Európai Unióra vagy az Európai Bizottságra nézve, mert ezúttal sincs. Azért sem, mert a „véleménynyilvánító szavazás” nem létező jogi kategória, így hatása sem lehet. A Voks 2025 csak arra volt jó, hogy az EU-csúcson Orbán lobogtathassa az eredményt:
csaknem 2,3 millió magyar mondott véleményt Ukrajna EU-tagságáról, és a magyar kormánnyal egyetértve 95 százalékuk nem támogatja.
Ahogy a korábbiakat, úgy ezt a mostani szavazást is értékén, vagyis belső használatra szánt politikai akcióként kezelik Brüsszelben. Ám itthon, a saját szavazóbázis előtt Orbán Viktor és a Fidesz politikájának érdemi támogatottságának jeleként lehet előadni. Főleg úgy, hogy a nemzeti konzultációk az utóbbi években egyre kevésbé mozgatták már meg a Fidesz saját táborát is az alig 1,3-1,5 milliós részvételi adatokkal.
Ehhez képest a 2 284 732 beérkezett válasz – még ha levonjuk a 6717 érvénytelent is – kifejezetten jó eredmény. A részvételi hajlandóság fokozása érdekében persze a kormány nemcsak agresszív reklámkampányt, hanem pár trükköt is bevetett. Az államigazgatásban dolgozókat körlevélben sürgették, hogy szavazzanak, az óriásplakátokra is felírt, elvárt „nem” szavazatot pedig csúsztatásokra, sőt konkrét hazugságokra épített kommunikációs kampánnyal tolták meg:
Az utóbbi hasonló akciókénál magasabb részvétel elérését a Magyar Péter által a Fidesznek – az elmúlt egy évben nem először – okozott politikai szükséghelyzet is kikényszeríthette. Orbán ugyan első volt a Fidesz politikai mozgósító akciójának március elejei bejelentésével, de Magyar felvette a kesztyűt azzal, hogy március 15-én ő is bejelentette saját márkás konzultációját, Nemzet Hangja néven.
A Fidesz viszont csavart egyet a dolgon, és bevárta a Tisza-szavazás eredményét, hogy azt fel tudja használni saját akciója politikai keretezéséhez. Ráadásul az eredmény is Orbánék kezére játszott. A Tisza konzultációján – amelyen amúgy a kérdések többségénél 90 százalék feletti volt az igenek aránya – 58,18 százalékkal többségben voltak az Ukrajna EU-s felvételét támogatók.
Emiatt viszont Orbánék egyszerre tudták Brüsszel- és ukránpártisággal vádolni Magyar Pétert és a Tiszát – még akkor is, ha Magyar kijelentette: a gyorsított felvételt nem támogatja, legfeljebb évtizedes távlatban tartja elképzelhetőnek Ukrajna EU-csatlakozását, és kormányra kerülve amúgy is népszavazást írna ki róla. A Fidesz azért így is „ukránpártizott”. Ám azzal, hogy a kormány(párt), sőt maga Orbán Viktor is politikai ellenkampányt épített rá, elfogadta Magyarék szavazási akcióját és annak eredményét, ezzel pedig lépéskényszerbe lavírozták magukat.
Elismerték ugyanis ellenfelük és tábora politikai teljesítményét. Konkrétan azt, hogy Magyar Péter és a Tisza aktivistái az ország minden szegletébe eljutva 1 millió 137 ezer 266 ember válaszát gyűjtötték össze mindössze 3 hét alatt. Ekkorát, ilyen rövid idő alatt pedig a jelenlegi ellenzék még nem mozgósított Magyarországon – pláne egy olyan párt, amelyik csupán egy éve létezik.
Orbánéknak talán még ennél is jobban fájhatott, hogy a kapcsolódó Magyar-fórumok ezreket vonzottak országszerte, és a Tisza akciója a nemzeti konzultációktól eltérően nem 10 milliárd forint körüli közpénzbe, csak pártkasszából fizetett 60 millió forintba került, és úgy lett sikeres, hogy nem segítette a csapból is folyó reklámkampány, hirdetések, óriásplakátok. De a legbeszédesebb az, hogy
az utóbbi tíz nemzeti konzultáció egyikénél sem jött össze nemhogy három hét alatt, hanem az első egy hónapban sem ennyi válasz, leginkább a Tiszáénak csak fele-harmada.
A kormány(párt) és Orbán évtizedes beidegződése, miszerint a legkisebb politikai csata is vérre menő harc, egyértelművé tette a szükséges és törvényszerű következményt: meg kell nyerniük a ki hozott össze több szavazatot versenyt, nem veszíthetnek a fő kommunikációs paneljükről, Ukrajna EU-tagságáról szóló számháborúban. Május 26-án már megvolt a Fidesznek 1,2 millió válasz. Ez kevéssel, de több, mint amit Magyarék gyűjtöttek, így abba is hagyhatták volna, de úgy döntöttek: nem lehet „kicsivel” nyerni.
Ezért menet közben változtattak is a szabályokon. Kezdetben ugyanis azt a meglepő ígéretet tette a kormány, hogy a csalás és a visszaélések kiküszöbölésére törekszik, ezért a Voks 2025 szavazólapot csak papíron lehet kitölteni, visszaküldve a postán, névre szólóan kapott ívet. Sőt, a szavazólapot speciális papírra nyomták, a pénzeknél is alkalmazott biztonsági elemmel ellátva, amely csak UV-fényben látható, és azt ígérték, hogy a visszaérkező szavazólapokat egyenként ellenőrzik UV-lámpa alatt, sőt közjegyző jelenlétében összesítik a szavazatokat, majd hitelesítik a végeredményt is.
Ehhez képest volt meglepetés a bejelentés, hogy a június 20-ig tartó, 8 hetes szavazás utolsó 3 hetében a papíralapú kitöltés mellett megnyitják a lehetőségét az online szavazásnak is. Ezt azzal indokolták – és ezzel bár bizonyítékok nélkül, de megint csak a Tiszát támadták –, hogy „ellenzéki aktivisták” kilopkodják a postaládákból a Voks 2025 szavazólapjait, így muszáj biztosítani az online szavazás lehetőségét azoknak, akik nem tudnak papíron voksolni.
Az online szavazás megnyitása azonban magával hozta a visszaélés lehetőségét is – igaz, utóbb azt ígérte a kormány, hogy ezeket az online voksokat is közjegyző ellenőrzi majd. Akárhogy is, az online kitöltő felület lényegében semmilyen biztonsági protokollnak nem felelt meg. Ezt a HVG saját próbája is bizonyította: leadtunk egy voksot Orbán barátja, Milorad Dodik boszniai szerb politikus nevében, akit 101 évesnek tüntettünk fel, lakcímének a Parlamentet, telefonszámának pedig Kósa Lajosét írtuk be.
Végül a kormány nem bizonyította hitelt érdemlően, hogy a voksokat hitelesítette-e közjegyző, de büszkén hirdette, hogy csaknem 2,3 millió választ gyűjtött, ami néhány ezerrel több is, mint a Magyarék által gyűjtött mennyiség duplája. Igaz, a Tisza-szavazás – amely amúgy ugyanúgy „bemondásra” ment, és szintén kitölthető volt online is – csak 3 héten át zajlott, szemben a 8 hetes Voks 2025-tel. A kormány azt is közölte, az online leadott voksok aránya 10,7 százalék, 244 564 szavazat volt.
A 2,3 milliót közelítő válasszal ez a mostani lett minden idők második legnépszerűbb nemzeti konzultációja, mert ennél is több, 2,356 millió válasz érkezett a 2017-es „Stop Soros” kérdőívre.
A Voks 2025 szavazás hosszúra nyújtása ellenére szégyenbe kerül a kormány(párt), ha a visszaküldött válaszok napi átlagát hasonlítjuk össze. Míg ugyanis a Tiszánál ötvenezernél is több, 54 155 válasz érkezett egy nap, addig a Voks 2025 száma alig haladta meg a 40 ezres átlagot, 40 798-ra jött ki.
A legszembetűnőbb a két akció összehasonlításánál a költség lenne, de itt a HVG csak becsülni tudta, hogy a Voks 2025 mennyi pénzbe kerülhetett az adófizetőknek. A szavazás lezárása után, szerdán a HVG részletes adatokat kért a Kormányzati Tájékoztatási Központtól és a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, de nem kaptunk választ, így nem tudni, mennyibe került a küldemények előállítása, postázása, feldolgozása, az online kitöltőfelület működtetése, mekkora volt a közjegyzői közreműködés kiadása és – ami talán a legfontosabb – a már a szavazólapok postázása előtt egy hónappal elindított reklámkampány költsége.
Mi a korábbi konzultációs kampányok költsége, intenzitása és hossza alapján, valamint az inflációt is figyelembe véve a Voks 2025-re legalább 11-12 milliárddal számoltunk, míg a Tisza 60 milliós kiadást vallott be a saját akciójára.
Becslésünkben többek között arra támaszkodtunk, hogy az elmúlt évek nemzeti konzultációinál az összkiadás nagy részét a reklámkiadások tették ki – gyakran az összes többi költség kétszeresét is. Az utóbbi években ugyanis általában a 10 milliárd forintot közelítette egy-egy ilyen kormánypárti politikai akció összköltsége – az eddigi rekorder alighanem a 2020-as, a Covid-járványról szóló, reklámkampánnyal alaposan megtámogatott felmérés a maga mintegy 11,5 milliárdos büdzséjével.
Ám a költség és a mozgósító erő nem jár mindig együtt. Hiába volt az egyik legdrágább a 2022-es szankciós konzultáció, az 1,4 millió válasz és a 8 millió választópolgárra vetített 17,5 százalékos válaszadási aránya így is elmarad a mintegy 4 milliárddal olcsóbb, mégis nagyobb, 17,8 százalékos válaszadási arányt felmutató 2020-as járványos konzultációtól. Sőt, az örökranglista csúcstartója a 2017-es, a „Soros-tervről” szóló konzultáció a maga 29,4 százalékos válaszadási arányával, pedig arra se költöttek többet 9,5 milliárdnál.
Érdekesség, hogy Gulyás Gergely miniszter korábban azt ígérte, ez a szavazás nem lesz olyan drága, mint a nemzeti konzultációk, mert csak egy kérdés van. Ám a papír a teljes költség pár százaléka csupán. Feleakkora papírral néhány tízmilliót lehet spórolni, de a kiadásokat közben növeli a drágább biztonsági papír és a közjegyzői munkadíj. A legnagyobb tétel pedig amúgy is a hirdetés. Ezt bizonyítja a legutóbbi két konzultáció hivatalos elszámolása is – ezekből éppen ezt, a hirdetési költséget hagyták ki.
|
A kormány talán soha nem égetett el ennyi közpénzt arra, hogy Orbánnak igaza lehessen
|
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250627_voks2025-kampany-koltseg-eredmeny-ebx
|
2025-06-27 11:54:00
| true | null | null |
HVG
|
Még 2013-ban fogant meg az ötlet, hogyan rejtsék el a NER kötelékébe tartozó vállalkozók, magánszemélyek a nyilvánosság - mindenekelőtt a kíváncsi újságírói, illetve ellenzéki politikusi szemek - elől, hogy milyen hazai cégekbe szálltak be. Az apropót az MKB Bank privatizációja adta, amelyre ugyan 2016 márciusában került pecsét, ám egy ekkora méretű tranzakció előkészületei természetesen jóval korábban megkezdődtek.Amikor a magyar állam 2014 közepén megvásárolta a patinás, 1950-ben alapított MKB-t az akkori tulajdonos Bayerische Landesbanktól, már kész volt a terv. Eszerint előbb a legatyásodott hitelintézetet a Magyar Nemzeti Bank szanálja, majd azt magánkezekbe adja, nem is akárkiknek, kizárólag olyan magyar magánszemélyeknek, akik a NER hívei. De hogy erre ne derüljön fény (legalábbis a privatizáció bejelentésekor), azt okumlálták ki az érintettek, hogy úgynevezett magántőkealapokat tolnak előtérbe. Olyan képződményeket, amelyek végső tulajdonosainak kiléte jogszabály alapján garantáltan titokban maradhat.Bár a magántőkealapok működését egy 2011-es uniós irányelv szabályozza, amely számos átláthatósági követelményt tartalmaz, a direktíva a tagállamokra bízza a részleteket. Ebben látta meg a lehetőséget a NER-elit, s nyújtotta be az érdekeit képviselő Orbán-kormány 2013 végén a magántőkealapok létrehozásáról szóló magyar jogszabályt, amely 2014 februárjában törvényerőre is emelkedett.Így amikor az elsők között létrehozott Metis Magántőkealap 2016 márciusában harmadmagával bekebelezte az MKB-t, tulajdonosának nem kellett attól tartania, hogy a kiléte kiderül. Bár szinte a tranzakció bejelentése pillanatában mindenki biztosra vette, hogy a Metis mögött Mészáros Lőrinc áll, erről bizonyosságot csak jóval később, közel két és fél év múltán, 2018 augusztusában kaphatott a publikum, amikor az azóta már Magyarország leggazdagabb emberévé avanzsált felcsúti vállalkozó - immár az újabb fideszes választási győzelem számára megnyugtató hátterével - a nevére vette az időközben megduplázódott Metiseket.Ma már a magántőkealapok száma 280 - ennyit tart nyilván cikkünk megjelenésének idején az e feladattal megbízott Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ám ezek nem mindegyike áll az MNB ellenőrzése alatt, miután a sajátos hazai szabályozás alapján a jegybank az 500 millió eurónál (jelenlegi árfolyamon nagyjából 200 milliárd forintnál) kisebb eszközértékű alapokat csak regisztrálja - márpedig a magántőkealapok többsége nem kúszik e küszöb fölé.Hogy mekkora vagyon felett diszponálnak ezek a titkos képződmények, arra a fentiekből logikusan következően csak becslések vannak, s azok sem az aktuális állapotot tükrözik. Ezek szerint 2022 végén mintegy 2600-2700 milliárd forint volt magántőkealapokban, ami a három évvel ezelőtti GDP mintegy 4 százalékára rúgott. De mivel ez egy két és fél éves adat, s azóta az alapok száma tovább hízott, a mostani összeg valószínűsíthetően jóval nagyobb lehet.A magántőkealapok tulajdonosainak titkolózása komoly pénzmosási és korrupciós kockázatokat rejt, különösen akkor, ha közpénzeket is kezelnek. A Transparency International Magyarország (TI) és más civil szervezetek már évek óta felhívják a figyelmet arra, hogy a magyar jogszabályok nem biztosítják megfelelően a magántőkealapok átláthatóságát. 2024 elején például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatbázisából eltávolították a magántőkealapok tulajdonosainak adatait, miután a Direkt36 újságírói feltárták a kormányhoz közeli üzletemberek érdekeltségeit.Ez a helyzet változhat meg az Európai Unió 2024. áprilisi verdiktjével, amely szerint a tagállamoknak át kell ültetniük a módosított pénzmosás elleni irányelvet a hazai jogszabályaikba, azon belül ki kell terjeszteniük a tényleges tulajdonosok nyilvántartásának kötelezettségét a magántőkealapokra is.Annak rendje és módja szerint az Orbán-kormány - merthogy ezen a téren a jelek szerint nem hadakozik Brüsszellel - tavaly novemberben be is nyújtotta a pénzmosás elleni hazai törvény - az Európai Unió szabályainak megfelelő - módosítását a parlamentnek arról, hogy kötelező tegyék a magántőkealapok végső tulajdonosainak azonosítását. Amire aztán a kétharmados kormánytöbbségű T. Ház az áldását is adta, így a változás 2025. január 1-jén hatályba is lépett.Ám annak, aki arra számít, hogy azóta boldog-boldogtalan utánanézhet annak, kik a magántőkealapok igazi gazdái, csalódnia kell. Az igaz, hogy a pénzmosás elleni törvény módosítása alapján idén január 1-jétől már tényleges tulajdonosnak minősülnek a zártkörű befektetési alapok - e körbe tartoznak a magántőkealapok - befektetői, ám nem lenne a Fidesz Fidesz (vagy ha úgy tetszik, Orbán Viktor Orbán Viktor), ha nem lenne egy csavar, kiskapu stb. Nevezetesen, nem vonatkozik az előírás a korábban létrejött alapokra, rájuk majd csak 2026. július 1-től él ez a szabály. Márpedig a NER-es magántőkealapok jelentős része 2024. december 31. előtt jött létre.Ha valakinek az az érzése, hogy nem véletlen a másfél évvel hosszabb külön határidő, akkor jó helyen kapisgál: a 2026. július 1-jei dátum alighanem úgy lett meghatározva, hogy az a jövő évi választások utánra essen (amely a mostani állás szerint április első felének valamelyik vasárnapja lehet), így a még mostaninál is szinte borítékolhatóan hevesebbé váló Fidesz-Tisza csetepaté során a tényadatok nem válhatnak Magyar Péterék kampánytémájává.Ráadásul - mint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunk megkeresésére adott válaszaiból kiderül -, a jövő júliusi határidő még nem is vészes, a kormány így is túlteljesíti a rá Brüsszel által rótt kötelezettséget.Hiszen - mint írta az NGM -"Az Európai Unió új pénzmosás elleni szabályrendszerének alapjait adó két jogszabály, az (EU) 2024/1624 tanácsi és parlamenti rendelet (AMLR) és az (EU) 2024/1640 tanácsi és parlamenti irányelv (AMLD-6) általános alkalmazási és átültetési határideje 2027. július 10. Az EU többi tagállamaihoz hasonlóan Magyarországnak erre az időpontra kell biztosítania, hogy a közvetlenül alkalmazandó AMLR hazánkban is megfelelően végrehajtható legyen, illetve hogy az AMLD-6 rendelkezései megfelelően át legyenek ültetve a hazai jogrendbe. A határidőre tekintettel jelenleg a jogalkotási koncepcionális kérdések előzetes áttekintése kezdődött meg; a kormányzat általános célja, hogy az átültetési határidőre a szükséges intézkedések hiánytalanul megtörténjenek".A kissé jogi bikkfanyelven megírt válasz folytatásában a tárca emlékeztet arra, amiről már fentebb megemlékeztünk, miszerint a magántőkealapok tényleges tulajdonosaira vonatkozó szabályok már 2025. január 1-jétől érvényesek. Ám azt, hogy ez a hatályba lépése előtt gründolt alapokra nem vonatkozik, az NGM válasza nem poentírozta ki, ahhoz az általunk megkérdezett - neve elhallgatását kérő - szakértő jogértelmezése szükségeltetett.Ami még nagyobb érdeklődésre tarthat számot, az a minisztérium válaszának azon része, miszerint "a tőkealapok mint adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi adatai a számlavezetők adatközlése révén jutnak el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint nyilvántartást vezető szerv által fenntartott központi nyilvántartásba".Azt már ugyancsak a nekünk nyilatkozó szakértőtől tudtuk meg, hogy e megfogalmazás olyan munkamegosztást takar, miszerint a bankoknak azonosítaniuk kell a tényleges tulajdonosokat és erről adatot küldeniük a NAV-nak.Ez az adat a Tényleges Tulajdonosok Központi Nyilvántartásába kerül, amelyből ezen a linken lehet adatot lekérni Ügyfélkapun keresztül. Igaz, pénzért: egy adat lekérdezéséért 1500 forintos díjat kell leszurkolni. De még ez sem elég. A regisztráltaknak a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kell előzetesen engedélyt kérniük, megjelölve, melyik magántőkealap adatait szeretnék megismerni, s csak a kapott engedélyszám birtokában kezdhetik meg a keresést. A türelem itt fontos erény, a Transparency International Magyarországnak például mintegy fél évet kellett várnia, amíg megkapta a zöld jelzést az NGM-től - tájékoztatott Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.A régebbi alapok tényleges tulajdonosairól tehát csak jövő év július 1-jétől kerülnek ide az adatok. Ám aki már most szeretné tesztelni a rendszert, annak érdemes tisztában lennie azzal, hogy a kutakodáshoz lekérdezési jogosultság szükséges. Márpedig a megfelelő jogosultság igényléséhez szükséges regisztrációt csak egy, 2021-ben életbe lépett törvényben meghatározott hatóságok, valamint bíróság, ügyészség, felügyeleti szerv, a pénzmosás elleni törvényben erre felhatalmazott szolgáltató, önkormányzati adóhatóság vagy gazdasági kamara kezdeményezheti. Vagyis kíváncsiskodó újságírók, ellenzéki politikusok stb. nem.Úgy tűnik, a kör bezárult.
|
Végre lehull a lepel a NER-es magántőkealapok tulajdonosairól - de van egy kis bökkenő
|
Bár 2025. január 1-jétől hatályos az a törvény, amely alapján a magántőkealapok kénytelenek felfedni, kik a tulajdonosaik, a tavaly év végéig létrehozott magántőkealapokra ez a szabály csak 2026. július 1-jétől vonatkozik. Márpedig az egyelőre kevés kivétellel csak gyaníthatóan a NER-hez köthető magántőkealapok ilyenek. Ám nem lehet felhőtlenül örülni a jövő évi nyitásnak sem, hiszen a ma még titkos adatokba sem könnyű betekinteni.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/vegre-lehull-a-lepel-a-a-ner-es-magantokealapok-tulajdonosairol--de-van-egy-kis-bokkeno.html
|
2025-06-30 05:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Fideszből érkezett a magyar turizmusirányítás egyik legfőbb vezetője
|
A HVG információi szerint a Kisfaludy-program több százmilliárd forintjának a kiosztása után folyamatosan csökken a Magyar Turisztikai Ügynökség jelentősége, ennek is betudható a tisztán politikai kinevezett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250626_hvg-magyar-turisztikai-ugynokeg-egresitsne-firtl-katalin-konnyid-laszlo
|
2025-06-26 06:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
|
Összesen 10 hektárnyi területen építkezik feltehetőn Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc Felcsút határában – írja a G7.hu. A lap szerint több épületen is dolgoznak a település nyugati szélén húzódó Sósi-ér közelében fekvő telkeken.
A telkek közül egy korábban összevont 5,5 hektáros terület Várkonyi és Mészáros közös cégének, az Ekho Belvedere Kft-nek a tulajdonában van – amibe 1,6 milliárd forintnyi összeget tolt bele a pár közös bankszámlájáról – a környező telkek közül van, amelyik Mészáros Lőrinc fiának a nevén van, egy másik pedig az egykori gázszerelőé, a harmadik pedig a család egyik mezőgazdasági vállalatának a tulajdona, de a széljegyen már ott van Mészáros neve.
A lap által közölt képeken falazóelemekből épülő betonvázas, alagsor plusz egy szintes, méretes alapterületű, kialakításukat nézve feltehetően lakhatási célt szolgáló épületek láthatók.
Az építési területek egyikének bejáratánál egy olyan tábla van kitéve, ami szerint „A beruházás az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormányának társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg”, ami csak azért furcsa, mert az ilyen táblák a 2010. előtti projekteknél használták, az érintett telek pedig csak 2020 óta Mészárosé.
|
Felcsút határában építkezik több hektáron Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea
|
Összesen 10 hektár területen zajlanak a munkálatok, az érintett telkek mindegyikéhez van közük.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250701_meszaros-lorinc-varkonyi-andrea-felcsuti-epitkezese-ekho-belvedere-kft-ingatlan
|
2025-07-01 11:34:00
| true | null | null |
HVG
|
Tiborcz István fake news-t emlegetett, amikor hétfőn megjelent a Válasz Online cikke arról: a miniszterelnök vejének vagyona akár háromszorosa is lehet annak a 188 milliárd forintnak, amennyi a nevén van. A lap a magántőkealapok által kezelt vagyonról készített egy becslést – ezek nagyon jók a valódi tulajdonosok elrejtésére, úgyhogy csak egy olyan kört lehetett összerakni, amelyet „Tiborcz-gyanúsnak” neveztek, azt nem lehet bizonyítani, hogy a pénz mind Tiborczé.
Nem sokkal az után, hogy a cikket szemléztük, reagált is a hivatalosan is Tiborcz tulajdonában álló BDPST Group, szerintük a számítás valótlan. A kiegészítésüket megírtuk, de egyben meg is kérdeztük a céget: ha a Válasz Online vagyonbecslése hibás, akkor valójában mennyi pénzt tart Tiborcz István a szóban forgó alapkezelőkben?
A BDPST válasza meg is érkezett. Ennek a közléséhez úgy járultak hozzá, ha teljes terjedelmében lehozzuk – amivel nincs is nehéz dolgunk, mert két mondat az egész. Így szól:
„A BDPST Group és minden leányvállalata a jogszabályi előírásoknak megfelelően tesz eleget az üzleti tevékenységével összefüggő beszámolási kötelezettségének, ezekből a beszámolókból minden nyilvános adat kiolvasható a pénzügyi és üzleti tevékenységével kapcsolatban. A BDPST Group tulajdonosa, Tiborcz István szintén a jogszabályi előírásoknak megfelelően tüntet fel minden adatot és információt az üzleti érdekeltségeivel, tevékenységével kapcsolatban.”
|
Megkérdeztük a BDPST-t, mekkora Tiborcz István igazi vagyona – íme a válasz
|
Tiborcz István nehezményezte, hogy a Válasz Online arról írt, a hivatalosan is a nevén lévő 188 milliárd forint triplája is lehet a vagyona. Megkérdeztük a cégét, akkor mi a pontos szám.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250703_bdpst-tiborcz-istvan-vagyon-valasz
|
2025-07-03 16:22:00
| true | null | null |
HVG
|
Tízmilliárdos árbevételű, nagy múltú építőipari vállalatot vásárol fel a kormányhoz közel álló két milliárdos, Paár Attila és Szeivolt István.
Az Épszerk-Pannonia Invest Építőipari Kft.-t 1989-ben alapította Babály László és több társa, akik egészen az idei évig kitartottak a vállalatuk mellett.
Az Épszerk cégcsoporthoz még további négy cég tartozik, de azoknak csak néhány százmillió forint volt az árbevételük 2024-ben, viszont a zászlóshajó forgalma tavaly már meghaladta a 10 milliárd forintot, az adózott eredménye pedig megközelítette a 400 milliót.
A vevő a WHB-csoport, amelynek tulajdonosa, Paár Attila több alkalommal is üzletelt már a kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal, a másik befektető pedig az Épkar-csoport, amely Szeivolt István érdekeltsége. Paárék és az Épszerk nem ismeretlenek egymás számára, hiszen utóbbi volt az alvállalkozója a WHB-nak a szegedi kézilabdacsarnok építkezésén, és a Puskás Aréna kivitelezésében is mindketten részt vettek.
A Magyar Építők szaklap januárban adta hírül, hogy az Épszerk alapító-ügyvezetője, Babály László tragikus hirtelenséggel elhunyt.
A WHB-nak és az Épkarnak ugyanakkor nagyon jól jöhet az Épszerk kapacitása, hiszen a két vállalatnak még most is sok munkája van, jóllehet az építőipar teljesítménye az elmúlt hónapokban visszaesett, kevesebb az állami és a vállalati beruházás is. A két cégnek jelenleg is futnak építkezései: Keszthelyen például közösen építenek egy 120 lakásos lakóparkot önerőből, hitel nélkül.
Az Épkarnak ugyanakkor Pakson is folyik egy beruházása, ott 500 lakásos lakóparkot húz fel, ráadásul rizikó nélkül, hiszen már megkötötték a szerződést az atomerőmű bővítésének orosz fővállalkozójával a hosszú távú bérletre. A vállalat tulajdonosa korábban úgy nyilatkozott, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak Paks II. kivitelezési munkálatairól is.
A WHB-nek ugyancsak több lakásprojektje is fut Budapesten, Csopakon, Keszthelyen, Hévízen, Pakson, Győrött és Kecskeméten, összesen csaknem 1500 lakást építenek. Paár Attila azt is hangsúlyozni szokta, hogy versenypiaci partnerei is vannak, például a kínai Semcorp és CATL – amelyek egyébként a magyar kormány támogatásával foghattak bele akkumulátoripari beruházásaikba.
|
Megint bekebeleztek az építőiparban egy régi motorost a NER nagyágyúi
|
Az állami közbeszerzéseken tőkeerőssé vált építőipari vállalatok bármikor le tudnak csapni versenytársaikra. Ez derül ki az 1989-ben alapított Épszerk-Pannonia történetéből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250703_hvg-paar-attila-szeivolt-istvan-epszerk-pannonia-whb-epkar
|
2025-07-03 12:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
A kormányzati kommunikáció visszatérő toposza, hogy Budapest „gazdag”, ha az önkormányzat mégis a működőképesség határára került, az a városvezetés hibája. Az utóbbi alkalmatlanságának kormányzati vélelmezése odáig jutott, hogy a „csődhelyzet” feltárására a Navracsics Tibor vezette közigazgatási tárca felkérte az Állami Számvevőszék volt elnökét, Domokos László „pénzügyi átvilágítási szakértőt”.
Holott a városvezetés által lebegtetett csődhelyzetet egyelőre sikerült elkerülni, miután a szolidaritási hozzájárulás miatt folyó vitában a bíróság helyt adott az önkormányzat által kért azonnali jogvédelemnek. A kormányzat idén 89 milliárd forintot követel a fővárostól, 51 milliárddal többet, mint amennyit különböző feladatok ellátásáért Budapest kap az államtól. Ennek a plusznak az elvonása Karácsony Gergely főpolgármester szerint működésképtelenné tenné az önkormányzatot, emellett jogszerűtlen is lenne, mivel az önkormányzatot a központi büdzsé nettó befizetőjévé tenné.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint viszont a fővárosnak nincs oka panaszra, hiszen bevételei szépen nőttek az elmúlt években. A vita hevében még egy táblázatot is megosztott, e szerint 2019-ben 164 milliárd forint iparűzési adóból (ipa) származó bevétele volt Budapestnek, 2025-ben pedig 322 milliárd forintot vár.
Az adóbevétel, illetve általában a fővárosi büdzsé számszerű növekedése tény. Az ipa-bevétel 2019 és 2024 között 81 százalékkal nőtt, ugyanakkor ennél nagyobb (88 százalék) mértékben emelkedtek az önkormányzat működési kiadásai (216 milliárdról 407 milliárd forintra), különösen az energiaárak megugrása miatt.
Eközben a központi költségvetés is hasonló mértékben fúvódott fel, a működési kiadások 86 százalékkal nőttek. A költségvetés legfontosabb bevételi lába, az áfabefizetések összege 89 százalékkal emelkedett, az összes bevétel pedig 79 százalékkal lett nagyobb. Ráadásul a költségvetést semmi sem korlátozza a további eladósodásban, az önkormányzatok számára viszont ez a lehetőség nem áll nyitva.
A főváros bő 400 milliárd forintos büdzséjében nem elhanyagolható tétel a szolidaritási hozzájárulás. Ha ezt a tételt átfordítjuk a központi költségvetés léptékére, akkor 5,5 ezermilliárd forintos summát kapunk – Nagy Márton igencsak kétségbeesne, ha azt mondanák neki, hogy fizessen be valahová 5,5 ezermilliárd forintot. Ez jóval több, mint a költségvetés 2025-re tervezett hiánya (jelenleg pénzforgalmi szemléletben 4,8 ezermilliárd forint). Ez a gyakorlatban kigazdálkodhatatlan összeg, csak olyan áldozatok árán lehetne előteremteni, hogy a kormány inkább kiáltana csődöt.
Számtanilag a Fővárosi Önkormányzat is ki tudná gazdálkodni a kormány által követelt adót – ugyancsak vállalhatatlan áldozatok árán. Ilyen áldozat volna a közösségi közlekedés tartós leépítése.
A kormánynak abban igaza van, hogy a főváros jó jövedelmi helyzetű önkormányzatnak számít. Az államháztartás teljes önkormányzati alrendszerének működési kiadásai ugyanis mindössze 48 százalékkal nőttek 2019-ről 2024-re (2,2 ezermilliárdról 3,3 ezermilliárd forintra). A számok és az arány nagynak tűnnek, de közben az összesített infláció 57 százalék volt.
Ráadásul nem csak a főváros küzd működési problémákkal, a központi költségvetés is évek óta permanens megszorításban van, a gazdaságot különadókkal sanyargatja, miközben a beruházásait kénytelen drasztikusan visszafogni.
Az önkormányzati alrendszer reál- és reális értéken nézett zsugorodása több mint aggasztó. Azt jelenti, hogy a helyhatóságok egyre kevésbé képesek megfelelően ellátni funkcióikat. Emiatt, szigorúan nézve, helytálló a kormány érvelése, amely szerint a jobb jövedelmi helyzetű önkormányzatoknak szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük, hogy abból a rosszabb jövedelmi helyzetű önkormányzatokat lehessen támogatni.
Csakhogy a szolidaritási adóból származó bevételek és az önkormányzatoknak juttatott támogatások között nincs jogszabályban rögzített, mechanikus összefüggés. A teljes államháztartás (beleértve a központi költségvetést, a társadalombiztosítási alapokat, az önkormányzatokat) finanszírozási matematikájáról a kormány, illetve az adószabályokat és az éves központi költségvetéseket elfogadó Országgyűlés dönt. A kabinet adhatna több normatív támogatást az önkormányzatoknak a feladataik ellátására, illetve hagyhatna helyben több adóbevételt – ahogy az 2012–2013, az adósságátvétellel egybekötött feladat- és bevételnyirbálás előtt volt. Nem a „tehetősnek” kikiáltott – valójában szintén nehéz finanszírozási helyzetű – önkormányzatok tehetnek arról, hogy a kisebbeknek még rosszabb a soruk, hanem a kormány.
|
Budapest kormányzati sanyargatása olyan, mintha Nagy Mártonnak ki kéne csengetnie 5,5 ezermilliárdot
|
Kinek van igaza a Budapest és a kormány közötti pénzügyi vitában?
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250627_hvg-budapest-csodhelyzet-garasoskodok-megszoritas-szolidaritasi-hozzajarulas-ipa
|
2025-06-27 10:41:00
| true | null | null |
HVG360
|
A pesti belváros romkocsmái után egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány is sajátjává tette azt az üzleti modellt, ami alapján egy súlyosan lepusztult – és egyébként értéke folytán jobb sorsra is érdemes – ingatlant felújítás nélkül is hasznosítani lehet. Csakhogy amíg egy igényes presszó és egy romkocsma között csak stíluskülönbség van, funkcionális nincs, addig a közalapítvány II. kerületi óriásingatlanának esetében ez már nem mondható el.
A múlt hét elején vettük észre, hogy a Lipótmezőn, a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén – egy átlagos kempingben előfordulónál komolyabb – lakóbuszok parkolnak hosszú sorban. Az ingatlan tulajdonosa, egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány megkeresésünkre elmondta: „A területen jelenleg filmforgatás zajlik. A forgatás a vonatkozó engedélyek birtokában, szigorú biztonsági előírások betartásával történik.” Üzleti érdekek védelmére hivatkozva további részleteket nem árultak el a forgatásról, aminek ténye viszont már önmagában is érdekes, hiszen a közalapítvány – elvileg – konkrét feladatokra kapta vagyonelemeit az államtól, ami jelen esetben egy fizetős elitiskola üzemeltetése lenne, nem pedig forgatási helyszín biztosítása.
A Közép-európai Oktatási Alapítvány (KEOA) 2020-ban azért kapta meg az államtól az értékes birtokot – és hozzá 3,5 milliárdos „induló vagyont” –, hogy az elmegyógyintézetnek épült, hatalmas és patinás komplexumból bentlakásos elitgimnáziumot csináljon. A közalapítvány kuratóriumi elnöke, Magyar Levente külügyi államtitkár akkor – indokolatlannak bizonyult optimizmussal – arról beszélt, hogy a fizetős iskola már akár 2023-tól fogadhatja nemzetközi diákjait.
Csakhogy a használatlanul töltött évek alatt súlyosan leromlott állapotú épületkomplexum felújításának, átépítésének költsége több tízmilliárd forintra becsülhető, amit nem látszik, hogy miből tudna fedezni a közalapítvány.
2023-ban a – különben évekig semmilyen látható tevékenységet nem produkáló – KEOA cége, a Közép-európai Oktatási Zrt. 292 millióért végeztetett munkákat az ingatlanon. És ezen a ponton válik érthetővé a máskor hallgatag alapítvány rövid válaszának utolsó félmondata, ami szerint szigorú biztonsági előírások betartásával forgathatnak csak a helyszínen. Ez a másfél-két évvel korábbi beruházás a főépület állapotából fakadó életveszély elhárítására irányult: elsősorban beázások kijavítására és a víztől már tönkrement szerkezeti elemek cseréjére szorítkozott. Ezt a beavatkozást akkor egy, a projektet még korábbról ismerő építész kérdésünkre „tűzoltásként” jellemezte, hozzátéve, hogy a puszta állagmegóvás is további ráfordításokat fog még igényelni, hiszen a használatlanul álló épületek továbbra is egyre csak pusztulnak.
Arról, hogy a közalapítvány létének értelmet adó elitgimnázium megnyitása milyen távolságban van, a 2023-as pályázat hirdetménye árulkodik. E szerint az elsőként elvégzendő munkálatok célja, hogy „az épület és közvetlen környezete ne legyen életveszélyes, az épületet és közvetlen környezetét munkaterületként biztonságosan lehessen használni”, így ott a felújítás megtervezéséhez előfeltételként szükséges felmérési munkákat elvégezhessék. Ezekről a régóta tervezgetett munkáknak az előrehaladásáról is kérdeztük az alapítványt; rövid válaszukat a konkrétumok teljes hiánya tette beszédessé: „A felújítás tervezési, illetve kivitelezési feladataival kapcsolatos kérdésekben a szükséges döntések egy későbbi időpontban fognak megszületni”.
Ha a főépületnél fenyegető életveszély elhárítása után az első becsengetés még messze is van, úgy tűnik, az oktatási közalapítványnak sikerült olyan – némileg kompromisszumos – funkciót találni értékes komplexumának, aminek már ennyi ráfordítással is megfelel. Egy forgatásnál eleve nem szempont, hogy ténylegesen is lakni lehessen az épületben, a gyártott film témájától függően pedig akár előnyére is válhat az – elitképzésben finoman szólva hátrányt jelentő – omladozó állapot, így amíg biztonságban a falak közelébe, pláne a födém alá lehet menni, addig máris használható az egyik legértékesebb fővárosi ingatlan a Közép-európai Oktatási Alapítvány és cége kezelésében.
|
A megígért elitiskolának nyoma sincs, helyette rejtélyes filmforgatásra használják a Lipótmezőt
|
Filmforgatási helyszínnek ad otthont a lipótmezei volt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, amit az államtól kapott meg a Közép-európai Oktatási Alapítvány, hogy ott fizetős elitiskolát nyisson. A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható az évek óta ígérgetett nagy beruházás.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250626_Lipotmezo-fimforagatas-felujitas-iskola-ebx
|
2025-06-27 13:14:00
| true | null | null |
HVG
|
Tiborcz legalább háromszor gazdagabb lehet, mint ahogy eddig tudtukSokan felhördültek, amikor a papíron szinte nincstelen Matolcsy Ádám köreihez került New York egyik legfényűzőbb lakása. Azon viszont már senki nem lepődik meg, amikor a Mészáros Lőrincnél majd’ nyolcszor "szegényebb" Tiborcz István hirtelen a portfoliójához csatolja a Marriott Hotelt vagy a volt tévészékházat - a Duna-korzó más szállodái, a Szabadság tér egyéb palotái, a Svábhegy fejlesztési területei, a belgrádi irodapiac egytizede és több tőzsdei óriásvállalat mellé. Azért nem lepődik meg senki, mert érzi, hogy a kormányfő veje nem csak a neki tulajdonított 188 milliárd forint fölött rendelkezik. A Válasz Online most friss pénzügyi beszámolók alapján igazolja, hogy a reális összeg ennek legalább a triplája - Tiborcz tehát mára a három leggazdagabb magyar közé tartozhat.Régóta írjuk és mondjuk, hogy a NER-felépítményt tartó magántőkealap-hálózatról szóló információk nélkül nem érdemes semmiféle komoly megállapítást tenni a hatalmon lévő kaszt privát vagyonáról. Az úgynevezett nemzeti nagytőkések az elmúlt években ilyen tulajdonosrejtegető magántőkealapokat alkalmaztak - kiváltandó az egykor a Fidesz által is kárhoztatott offshore-struktúrákat. Két éve összesen 120 ilyen gazdasági egységet azonosítottunk, mára azonban a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartása szerint a kétszázat is meghaladja a magántőkealapok, illetve az ezekkel rokonítható bennfentes, zárt ingatlanalapok száma. Azt ugyan semmilyen hivatalos forrásból nem lehet kideríteni, kik a befektetői ezeknek a speciális "cégeknek", az alapok kezelői azonban minden lezárt üzleti év után nyilatkoznak az általuk felügyelt pénzek nagyságáról. Még pontosabban: a hozzájuk tartozó alapok nettó eszközértékéről, tehát a terhek, hitelek nélküli színtiszta vagyonról.Egy éve arról számoltunk be, hogy a Tiborcz Istvánhoz legközelebb álló magánalapok nettó eszközértéke 2023-ban körülbelül 487 milliárd forintra rúgott, és ahogy a cikkünk végén lévő gyűjtésben látható,ez az összeg 2024-re bő 665 milliárdra hízott- derül ki az érintett alapkezelők friss közzétételeiből. Mindeközben viszont A 100 leggazdagabb idei kiadása "csak" 188 milliárdra becsüli a kormányfő vejének vagyonát. Most akkor mennyi az annyi? Melyik számból induljunk ki? Mi a helyes eljárás: össze kellene adnunk ezt a 188 milliárdot, valamint a titokzatos alapoknál említett 665,1 milliárdot? Ennél azért bonyolultabb eljáráshoz kell folyamodnunk...Annyit biztosan tudhatunk a gazdaglistához fűzött jegyzetekből, hogy Tiborcz István 188 milliárdját jórészt a hivatalosan is a nevén lévő BDPST Group ilyen-olyan leágazásainak összértékéből becsülték meg. A tőzsdei Tiborcz-cégek közül említik a Waberer’s International Nyrt.-t és a Gránit Bankot - de nincs szó a kiadványban a részben a Gránit Alapkezelő által menedzselt Főnix Magántőkealaphoz tartozó, főleg zöldenergia-projektekben utazó Alteo Nyrt.-ről. Ahogy arról sem szól a fáma, hogy ugyanez a Főnix áll a kormánynegyednek kiszemelt Dürer Park- és Kopaszi-irodatömbök, a szintén nemrég szerzett somogyi latifundiumok, illetve az ország legtitokzatosabb, hat Margit-szigetnyi ingatlanfejlesztése mögött. Ráadásul a Gránit Alapkezelő a Főnixen kívül más privát alapokat is irányít - például azt a Gordiuszt, amelyen a belgrádi irodapiac 10 százaléka "nyugszik", vagy azt a Dioritot, amelynek segítségével a Gellért szállót, a Szabadság téri volt tévészékházat és nemrég a Duna-parti Marriott Hotelt is megszerezték.Most akkor a Gránit Alapkezelő által vitt összes magántőke- és ingatlanalap mögött Tiborcz István a végső haszonhúzó? Erről szó sincs. Ugyanis ez a társaság nemcsak bennfentes, zárt alapokat kezel, hanem például azt a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapot is, amelyben 40 ezer kisbefektető rendelkezik részesedéssel. De akkor honnan tudhatjuk, hogy mely Gránit által menedzselt alap sorolható a miniszterelnök vejéhez? Onnan, hogy az említett Főnix-Gordiusz-Diorit-egységek gyakran a BDPST-vel közösen szállnak be ilyen-olyan fejlesztési projektekbe (továbbá két kisebb alap, az Egmont és a Nivala is Tiborcz-gyanús). Tény továbbá, hogy a Főnix és a Gordiusz nevű magántőkealapokba exkluzív társként az állam is beszállt 50-50 milliárd forinttal.Adódik persze egy újabb kérdés: csak a Gránit Alapkezelő magántőkealapjaihoz lehet köze Orbán Ráhel férjének? A Válasz Online régóta és kitartóan hangoztatja, hogy akad itt egyéb látnivaló is - de Tiborcz egyszerűen nem válaszol lapunk kérdéseire. Pedig ott vannak még az Equilor Alapkezelő Zrt. magántőkealapjai - Central European Opportunity, Central European Opportunity II., Center Building -, valamint az ugyancsak Central European néven futó ingatlanalap. Ehhez az Equilor-alközponthoz svábhegyi, tokaji, Balaton-parti luxusérdekeltségeket, fejlesztési területeket szokás sorolni, továbbá a felújítás alatt álló pesti Sofitel-szállót, a Szabadság térre néző Adria-palotát, vagy épp az arcfelismerő alkalmazást fejlesztő FaceKom Kft.-t. Az itt említett magántőkealapokban az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szintén jelen van 50+25 milliárd forintnyi befektetéssel, továbbá a kormányzat Baross Gábor Tőkeprogramjából is "leesett" ide 28,4 milliárd.Egy gyors összegzés: a Gránit és az Equilor alapkezelők által felügyelt bennfentes, Tiborcz-közeli alapokba mindösszesen 50+50+50+25+28,4 milliárd, azaz 203,4 milliárd forint tőkét pumpált a magyar állam - ennyit biztosan állíthatunk.Lehetséges, hogy jóval nagyobb összegről van szó, ám az MFB legutóbbi pénzügyi kimutatásaiból már eltüntették azokat a sorokat, amelyek egyértelműsítik az efféle egyedi befektetéseket.Az Equilorral azonban még nem ér véget a sor: Tiborcz István egyik legbizalmibb barátja és üzleti partnere, Szécsényi Bálint további alapkezelőket is a vállára vett: a Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.-t, valamint az Atlas Europe Assets Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt-t. Utóbbi egy éve létezik, és miként lapunk most kiszúrta, fél éve az a Barlai Róbert is érdekelt a tulajdonosi körében, aki Tiborcz egyik sztárigazolása: a menedzser egyszerre tisztviselősködik a Waberer’snél, az Equilor-csoportnál, a Gránit Alapkezelőnél és - lássunk csodát - az állam legfontosabb vállalatánál, az MVM-nél is.Ezzel a számvetés végére értünk. Ahogy fent már utaltunk rá, alább pedig részletesen is bemutatjuk, mindösszesen 665,1 milliárd forint a kormányfő vejével rokonítható négy alapkezelő bennfentes alapjaiban lévő - terhek, hitelek nélküli - tiszta vagyon. Ez azonban nem mind Tiborcz István pénze, hiszen világossá tettük, hogy a sikerhez az állam 203,4 milliárdnyi befektetéssel biztosan hozzájárult - de ennél akár tetemesebb is lehet a kormányzati tőkesegély (csak az MFB-kimutatásokból eltűntek az ezt mutató konkrét sorok). Ha minden elképzelhető külső tételt levonunk tehát a 665,1 milliárdból, akkor is az a helyzet, hogyTiborcz Istvánnak nem 188 milliárd forintja van - ahogy A 100 leggazdagabb összeállításában írják a BDPST Group számaira hagyatkozva -, hanem inkább tripla ennyi.És mivel Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor után már 526 milliárdnyi vagyonnal harmadiknak lehetett lenni a pénzemberek listáján, ezt a pozíciót most önhatalmúlag át is adjuk Tiborcznak.Rezümé: A 100 leggazdagabb kiadványban Mészáros Lőrinc neve mellett 1422 milliárd forint szerepel, és ezzel majd’ nyolcszor tehetősebbnek tűnik, mint cikkünk főhőse. A felcsúti kollégához rendelt szám reálisnak tűnik, mert nála a magántőkealapos vagyont beszámították - amely, mint alább ez is látható, már önmagában 967,8 milliárdra rúg. Tiborcz Istvánnál egyelőre vékonyabban fogott a ceruza - de talán ő sem marad örökké magántőkealapok rejtekében. És ha egyszer a valóság tényleg utat tör magának, kiderül, hogy a miniszterelnökhöz legközelebb álló két gazdasági figura együtt már legalább 2000 milliárdot szedett össze magának. Úgy, hogy Mészárosnak tíz éve csak koszos 8 milliárdja volt, Tiborczot pedig nem is jegyezték a milliárdosok között.*A Tiborcz István holdudvarába sorolható alapkezelők által menedzselt bennfentes vagyon1. Gránit Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Főnix - 157,9 milliárd, Gordiusz - 94,1 milliárd, Diorit - 53,1 milliárd, Egmont - 19,6 milliárd, Nivala - 2,5 milliárd); az alapok nettó eszközértéke összesen 327,2 milliárd forint2. Equilor Alapkezelő Zrt. (magántőkelapok: Central European Opportunity - 110,1 milliárd, Central European Opportunity II. - 37,5 milliárd, Center Building - 22,9 milliárd, továbbá Central European Ingatlanalap - 99,1 milliárd); az alapok nettó eszközértéke összesen 269,6 milliárd forint3. Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: Közép-Európai I., II., IV., VI.); az alapok nettó eszközértéke összesen 36,8 milliárd forint4. Atlas Europe Assets Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. (PFInvest Magántőkealap és RCP Magántőkealap); az alapok nettó eszközértéke összesen 31,5 milliárd forintA fenti négy alapkezelő összes említett alapjának nettó eszközértéke: 665,1 milliárd forintA Mészáros Lőrinc-stáb által kezelt magántőkealapos vagyon1. Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Konzum PE - 341 milliárd, Global Alfa - 199,6 milliárd, Metis - 82,9 milliárd, Metis2 - 32,8 milliárd, Status Energy - 19,6 milliárd, Takarék - 19,1 milliárd, Opus Bridge - 11,6 milliárd, Danube - 4,1 milliárd, Opus New Way - 0,4 milliárd, továbbá Opus TM1 Ingatlanbefektetési Alap - 2,5 milliárd); az alapok nettó eszközértéke összesen 713,6 milliárd forint2. Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (MBH Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap és MBH Magántőkealap); az alapok nettó eszközértéke összesen 178,2 milliárd forint3. Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: Status MPE - 18,8 milliárd, Status Next Környezetvédelmi - 13,3 milliárd, Béta - 11,8 milliárd, Ekho - 11,2 milliárd, Status Property - 10,9 milliárd, Status Food - 6 milliárd, Status Talent - 4 milliárd); az alapok nettó eszközértéke összesen 76 milliárd forintA fenti három alapkezelő összes említett alapjának nettó eszközértéke: 967,8 milliárd forint*A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta
|
Tiborcz legalább háromszor gazdagabb lehet, mint ahogy eddig tudtuk - Válasz Online
|
Sokan felhördültek, amikor a papíron szinte nincstelen Matolcsy Ádám köreihez került New York egyik legfényűzőbb lakása. Azon viszont már senki nem lepődik meg, amikor a Mészáros Lőrincnél majd’ nyolcszor „szegényebb” Tiborcz István hirtelen a portfoliójához csatolja a Marriott Hotelt vagy a volt tévészékházat – a Duna-korzó más szállodái, a Szabadság tér egyéb palotái, a Svábhegy fejlesztési területei, a belgrádi irodapiac egytizede és több tőzsdei óriásvállalat mellé. Azért nem lepődik meg senki, mert érzi, hogy a kormányfő veje nem csak a neki tulajdonított 188 milliárd forint fölött rendelkezik. A Válasz Online most friss pénzügyi beszámolók alapján igazolja, hogy a reális összeg ennek legalább a triplája – Tiborcz tehát mára a három leggazdagabb magyar közé tartozhat.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2025/06/30/tiborcz-istvan-magantokealap-vagyon-gazdagsag-ner-meszaros-lorinc-osszesites/
|
2025-06-30 08:12:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
"Többeket is letöltendő börtönbüntetésre ítélet és százmilliós nagyságrendben rendelt el vagyonelkobzást a bíróság a Szegény Emberek Magyarországért Párt által megvalósított költségvetési csalás ügyében" - írja blogján a Transparency International Magyarország. A párt még a 2018-as országgyűlési választásokon indult el 42 jelölttel, utánuk pedig 195 millió forintot vett fel állami támogatást vett fel.Az ügyben hét évvel a konkrét bűncselekmény után született jogerős ítélet, ebben pedig a bíróság felfüggesztett és letöltendő börtönbüntetéseket osztott ki, sőt, pénzbüntetésről és vagyonelkobzásról is döntött amellett, hogy több vádlottat is eltiltott a közügyek gyakorlásától, valamint attól, hogy civil szervezetet vezessen.A perben a TI szerint 130 tanút hallgattak meg, végül hat vádlottat találtak bűnösnek az ügyben.A 444 korábban közzétett egy összesítést a kamupártokról, abból derült ki, hogy a Szegény Emberek Magyarországért Pártnak mindössze 3047 voksot sikerült összeszednie - vagyis 65 009 forintba került minden szavazat. Kassai Dániel, az LMP egykori országgyűlési képviselője 2018-ban, a választások előtt kereste meg azzal az Indexet, hogy visszaéltek az adataival. Kassai akkor a helyi választási irodához is fordult, akkor derült ki, hogy összesen nyolc kamupárt élt vissza a nevével, aláírásával és személyes adataival. Ezen pártok között volt a már említett Szegény Emberek Magyarországért Párt. Kassai emiatt akkor feljelentést tett.
|
Hét év után hozott ítéletet a bíróság egy kamupártos ügyben
|
A Szegény Emberek Magyarországért Párt ügyében hat embert ítéltek el.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250630_kamupart-itelet-transparency-international
|
2025-06-30 15:03:48
| true | null | null |
HVG
|
Az MNB-botrányként elhíresült ügy jelenlegi állásáról kérdezte Tordai Bence országgyűlési képviselő a nemrég kinevezett legfőbb ügyészt, a Polt Pétert váltó Nagy Gábor Bálintot.Nagy válaszából kiderült, hogy most a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást az ügyben, és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult nyomozás jelenleg felderítési szakban van, ezért "a tájékoztatás, ideértve a nyilvánosság tájékoztatását is, nem az ügyészség, hanem a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik."Tordai erre reagálva a Facebook-oldalán úgy fogalmazott, hogy a hatóságok "pingpongoznak az MNB-botránnyal", majd jelezte, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjének és a belügyminiszternek is elküldte kérdéseit.
|
Most éppen a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz az MNB-ügyben, de még csak a felderítési szakaszban járnak
|
Tordai Bence szerint a hatóságok „pingpongoznak az MNB-botránnyal”.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250630_mnb-ugy-legfobb-ugyesz-nemzeti-nyomozo-iroda-nyomozas-felderitesi-szakasz-ebx
|
2025-06-30 19:41:04
| true | null | null |
HVG
|
Hivatali visszaélés gyanúja is felmerül Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívása kapcsán. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) erről szóló, hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint ugyanis a Honvédkórház egészen 2023-ig a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ kötelékébe tartozott. Ezen szervezet irányító szerve és fenntartója pedig 2020-ig a Honvédelmi minisztérium volt.A volt vezérkari főnök egészen 2020-ig a honvédelmi miniszter titkárságvezetőjeként, majd pedig a humánpolitikáért felelős helyettes államtitkárként dolgozott.A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ középirányító szerve pedig a Magyar Honvédség Parancsnokága volt, amelynek vezetését a volt vezérkari főnök parancsnokként látta el.Vagyis feltételezhető, hogy a Honvédkórházban igénybe vett ellátásokat Ruszin-Szendi Romulusz azért kaphatta meg jogellenesen, mert komoly ráhatással bírt a kórház irányítására, mind a Honvédelmi minisztérium alkalmazottjaként, mint pedig vezérkari főnökként.Ezt az állítást a Kehi jelentése is megerősítette, kiemelték,a volt vezérkari főnök érdemi befolyással rendelkezett a Honvédkórház ügyeire.Amint arról már korábban is beszámoltunk, elkészült a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívási ügyéről. A Kehi egyértelmű törvénytelenséget és szabálytalanságot állapított meg, amelyek arra utalnak, hogy a honvédség korábbi vezérkari főnöke visszaélt a hatalmával, amikor az irányítása alatt álló kórházban esztétikai céllal zsírleszívást végeztetett, amelynek mintegy 1,2 millió forintos költségét nem fizette meg, hanem azt a kórház állta.A jelentésben felidézik, hogy Ruszin-Szendi Romulusz 2022. április 14-én esett át zsírleszívás céljával egészségügyi beavatkozáson a Honvédkórházban. Fontos körülmény, hogymind a kórház vezetője, mind a beavatkozást szervező és végző orvos a honvédség vezérkari főnökének beosztottja volt.Ez tehát azt jelenti, hogy még ha fel is merült bennük, hogy a műtét elvégzése és annak közpénzből való finanszírozása jogellenes, mégis megcsinálták, hiszen féltették a munkahelyüket. Emellett a katonáknál a kiadott parancsok esetleges megtagadása lényegesen komolyabb következményekkel jár, mint ha egy átlagos munkavállaló mond nemet a főnökének.A jelentésben azt is megjegyzik, hogy a műtét egyértelműen esztétikai, és nem gyógyítási céllal történt. A beavatkozás pontos költsége nem ismert, de magánegészségügyi intézményekben a hasonló beavatkozások díja 600 ezer és 1,2 millió között mozog, míg abban a magánintézményben, ahol a beavatkozást végző orvos is dolgozik, 1 170 000 forintba kerülne egy ilyen műtét. A volt vezérkari főnök a beavatkozásért térítési díjat nem fizetett, hanem a Honvédkórház saját költségvetése terhére finanszírozta.Arra is kitér a jelentés, hogy a Honvédkórháznak nem volt saját korszerű eszköze a műtéthez, ezért abból a magánintézményből "vették kölcsön" a berendezést, ahol a beavatkozást végző orvos is praktizál.- Ez szabálytalan, és a közpénzek jogtalan felhasználását jelenti - hangsúlyozzák a Kehi-jelentés készítői.Érdekes az a megállapítás is, hogy a beavatkozást a kórház rendszerében titkosítottan rögzítették, nem a volt vezérkari főnök neve alatt tartották nyilván. Az adatokat szándékosan maszkolták, egy fiktív társadalombiztosítási számra rögzítették, hogy a beavatkozás ne legyen azonosítható - olvasható a jelentésben.A hivatal végül azt javasolja, hogy az egészségügyért felelős belügyminiszter intézkedjen a díj utólagos megfizettetéséről.A sajtóban már korábban megjelent zsírleszívás kapcsán a február óta a Tisza Párt honvédelmi tanácsadójaként tevékenykedő Ruszin-Szendi tagadta , hogy a társadalombiztosítás terhére bármilyen plasztikai műtétet végeztetett volna. A Kehi most közzétett jelentéséből azonban kiderült, hogy a volt vezérkari főnök nem fizette ki a beavatkozást, az állami kórház vállalta a költségeket, magyarán valóban közpénzből történt a zsírleszívás.Borítókép: Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Forrás: YouTube)
|
Hivatali visszaélés is lehet Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívása
|
A zsírleszívás idején a Honvédkórház vezetőjének és az orvosnak is felettese volt a vezérkari főnök. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése szerint Ruszin-Szendi Romulusz így visszaélhetett a hatalmával, amikor elvégeztette magán a beavatkozást.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/07/hivatali-visszaeles-is-lehet-ruszin-szendi-romulusz-zsirelszivasa
|
2025-07-01 09:28:25
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Hűtlen kezelés gyanújával zajlik eljárás a Haller Park felújításának kifizetései miatt - értesült lapunk. A nyomozás tényét a rendőrség is megerősítette a Magyar Nemzetnek.Az ügy előzménye, hogy Gyurákovics Andrea, a Fidesz-KDNP helyi frakcióvezetője tavaly feljelentést tett, mivel olyan adatokhoz jutott, amelyek felvetik a kétszeri pénzügyi teljesítés lehetőségét is a Haller Park felújítása kapcsán.Az erről szóló nyilatkozata szerint a teljesítésigazolások a salakpálya elbontásáról szóltak, miközben 2014 óta rekortánpálya van a jelölt helyen. Hozzátette: az általa kikért szerződésekben a számlák az áfatörvénynek sem feleltek meg, mert az egyiket nyolc, míg a másikat két és fél hónappal a teljesítés után állították ki. Az első esetében ráadásul nem is ugyanabban a naptári évben. Hozzátette: a szerződések, vagy azoknak egy része színlelt szerződés lehetett.A fideszes képviselő felidézte azt is, hogy a szakértők összegzése alapján is gyanús ügyletekre bukkantak, majd hangsúlyozta, a teljesítési igazolásokat Baranyi Krisztina ellenzéki polgármester írta alá. Úgy tudjuk, az ügyben már több tanút is meghallgattak.A ferencvárosi önkormányzat szerint ugyanakkor minden a jogszabályok betartásával történt.
|
Botrány Ferencvárosban: komoly bűncselekmény miatt nyomoz a rendőrség
|
Nyomozás van folyamatban a ferencvárosi Haller Park felújításával összefüggésben – tudta meg a Magyar Nemzet. Az ügyben még tavaly tett feljelentést a Fidesz helyi képviselője, mivel szerinte az esettel kapcsolatban felmerült a bűncselekmény gyanúja.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/07/botrany-ferencvarosban-komoly-buncselekmeny-miatt-nyomoz-a-rendorseg
|
2025-07-01 20:34:50
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Az Orbán-kormány két korábbi igazságügyi miniszterének kell bíróság előtt vallomást tennie a héten: a Fővárosi Törvényszék Schadl György végrehajtókari elnök és Völner Pál egykori igazságügyi államtitkár büntetőügyében idézte be Trócsányi Lászlót és Varga Juditot.A két exminiszter meghallgatását több vádlott is indítványozta a 2021-ben Schadl letartóztatásával kipattant ügyben, amelyben az ügyészség az I. rendű vádlottat egyebek mellett bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és hivatali helyzettel való visszaéléssel vádolja.Keddre Trócsányi László meghallgatását ütemezte be a bíróság. A 69 éves jogász 2014 és 2019 között volt az igazságügyi tárca vezetője, majd a tavalyi EP-választásig a Fidesz európai parlamenti képviselője volt.Két éve a 24.hu írta meg, hogy Trócsányi neve is felbukkant a Schadl-aktákban. A büntetőügy negyedrendű vádlottja, M. V. intézte a végrehajtók elnökének ügyeit, egyfajta sofőrként és személyi asszisztensként tevékenykedett Schadl mellett. A naplójából derült ki többek között, hogy Schadlék Nagy Ádámnak, Rogán Antal kabinetfőnökének egy autót is vittek, ám ezt a szálat nem nyomozta végig a rendőrség.A napló 2021. novemberi, vagyis közvetlenül Schadl letartóztatása előtti bejegyzései között találtak rá egy másik rövid emlékeztetőre:Gyurinak szólni, Trócsányi ügye hogy áll!A volt miniszter eddig azt állította egyetlen alkalommal beszélt a végrehajtói kar elnökével, akkor is szakkérdések miatt.Ezt az állítását fenntartotta a bíróság előtt is. Bár a mai tárgyaláson kiderült, hogy a 2021-es bejegyzésen kívül számos más helyen is szerepel a neve, most is azt hangoztatta, hogy nem volt személyes kapcsolata a fővégrehajtóval.Egy végrehajtási szakkérdésben kértem ki a véleményét, telefonon beszéltünk, ő visszajelzett, ennyi volt- reagált Trócsányi a közvetlenül Schadl letartóztatása előtti napokban született bejegyzésre vonatkozó bírói kérdésre. Az végül nem derült ki, hogy mi volt a beszélgetés tárgya, viszont Trócsányi 2021 novemberében már nem volt miniszter, állítása szerint a sajtóból szerzett tudomást a nagyszabású nyomozásról, amely az általa kialakított IM második számú vezetőjét, Völner Pál parlamenti államtitkárt is érintette.Hidegzuhanyként ért, amikor hallottam a hírt, hogy Völner Pált érinti ez az ügy- mondta a bíróságon Trócsányi, hozzátéve: megdöbbent, hogy egy olyan bizalmi emberről volt szó, akivel évekig együtt dolgozott. Trócsányi közölte: Völner korábban közlekedési államtitkár volt, jó szakember hírében állt, és amikor Répássy Róbert lemondott az igazságügyi államtikárságról 2015-ben, azért választotta őt, mert "jó arcnak" találta, kedves stílusa volt, és volt már parlamenti tapasztalata is.Völner Pál ügyvédje, Papp Gábor kérdésére azt mondta, hogy ő maga egész hivatali ideje alatt nem foglalkozott a végrehajtókat érintő konkrét ügyekkel, mert az államtitkárok feladata volt. Az államtitkárokkal pedig Völner tartotta a kapcsolatot, de utasítási joga nem volt. Az egykori tárcavezető közölte, olyan jelzés nem érkezett, amelyből visszaélésekre lehetett volna következtetni.A bíró ismertetése szerint M. A. naplójában 2017-ben és 2018-ban is megtalálták a volt miniszter nevét. A férfi 2018-ban például a "Trócsányi és Trócsányi Ügyvédi Iroda" bejegyzést tette.Trócsányi, aki jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, azt mondta: nem tudja, mi a bejegyzés háttere. Állítása szerint mindig rendkívül módon figyelt arra, hogy ne legyen összeférhetetlenség az iroda és közte, 2017 óta nem ügyvéd, és nem is beszél konkrét ügyekről az iroda munkatársaival.
|
Trócsányi a Schadl-perben: Hidegzuhanyként ért a hír, hogy Völner Pál is érintett
|
Az Orbán-kormány egykori igazságügyi miniszterét is meghallgatták a Fővárosi Törvényszéken a Schadl-Völner perben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/01/schadl-gyorgy-fovarosi-torvenyszek-trocsanyi-laszlo-igazsagugyi-miniszter/
|
2025-07-01 11:58:53
| true | null | null |
24.hu
|
"Jogerősen pert nyertünk! Az Uzsoki Utcai Kórháznak el kell árulnia, hogy milyen jellegű egészségügyi beavatkozásokat nyújt a fizetős - úgynevezett »VIP« - részlegen és mindezt mennyi pénzért teszi" - közölte szerdai Facebook-posztjában a Transparency International Magyarország.Mint arról korábban mi is hírt adtunk, az Uzsoki Utcai Kórház VIP-ellátása támadások kereszttüzébe került, miután nyilvánosságra hozták, hogy a tehetős páciensek akár 2,5-2,8 millió forint kifizetésével soron kívül juthattak hozzá olyan beavatkozásokhoz, amelyekre az állami egészségügyi rendszerben éveket kellene várni. A rendszer lényege, hogy a kórház nem közvetlenül a betegekkel áll kapcsolatban, hanem magáncégeken keresztül működik, például a korábban Papcsák Ferenc volt fideszes politikus tulajdonában lévő Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft.-n keresztül.Politikai támadásról beszél az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, szerinte jogszerűen működik a VIP-osztályRTL: Csaknem hárommillió forintot kértek egy nőtől a magyarországi kórházban, hogy hat év várakozás helyett azonnal megműtsékAz érintett vállalkozások szerződnek a betegekkel, ők szedik be a díjakat, majd a pácienseket a kórház Térítéses Betegellátó Osztályára irányítják. Az ügy sokakat felháborított, a jelenséget még Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is elítélte az április 10-i Kormányinfón, mondván, tűrhetetlen és elfogadhatatlan az egész, az ügyben feljelentést kell tenni.Hadházy Ákos független parlamenti képviselő és a Transparency International pert is indított, amelynek eredményeként a bíróság első fokon kötelezte az egészségügyi intézményt, hogy tegye közzé a fizetős szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződéseket és bevételeket. Azóta megszületett a másodfokú ítélet is, újból nyertek.Megvan az elsőfokú ítélet, az Uzsoki Utcai Kórháznak ki kell adnia a gyanút keltő szerződéseket"A magánegészségügy és az állam által finanszírozott betegellátás azonban szétválaszthatatlanul összefonódott. A hivatalosan külföldi pácienseknek szánt szolgáltatást valószínűleg magyarok is igénybe veszik, akik így kétszer fizetnek: egyszer TB-járulékot, másodjára pedig a várólista megkerülésére szolgáló »VIP«-díjat. A trükk az, hogy pénzt a nemrégen még Papcsák Ferenchez kötődő Kft. szedi be, a munkát pedig az állam által fizetett orvosok és ápolók, állami kórházban, állami pénzből végzik el" - írta mai bejegyzésében a Transparency. Hozzáteszik, hamarosan kiderül, hogy az Uzsoki Utcai Kórház:mennyi pénzhez jutott a VIP-betegeket közvetítő Kft.-től,hány fizetős beteget közvetített a korábban a Fidesz színeiben politizáló Papcsák Ferenc résztulajdonában álló Magyar Egészségügyi Szolgáltatóháza Kft. a Kórháznak,
|
Megvan a jogerős ítélet, az Uzsoki Utcai Kórháznak ki kell adnia, hogyan működik a VIP-osztály
|
Hadházy Ákos és a Transparency International másodfokon is megnyerte a pert, a kórháznak el kell árulnia, hogy milyen jellegű egészségügyi beavatkozásokat nyújt a fizetős, úgynevezett VIP-részlegen és mindezt mennyi pénzért teszi.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3285900_uzsoki-utcai-korhaz-vip-osztaly-transparency-international-jogeros-masodfoku-itelet
|
2025-07-02 17:38:00
| true | null | null |
Népszava
|
"Kámforrá vált milliók Mátészalkán" - ezzel a címmel tett közzé egy leleplező videót csütörtök reggel a Momentum országgyűlési képviselője. Tóth Endre azt állítja, dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy a helyi szakképzési centrum kancellárja, Rostás János - aki Nyírkércs kormánypárti színekben megválasztott polgármestere is - több visszaélést is elkövetett az elmúlt években. A kancellár ellen rendőrségi nyomozás is indult hűtlen kezelés gyanúja miatt, ezt Polt Péter korábbi legfőbb ügyész is megerősítette tavaly novemberben a Momentum politikusának.Tóth Endréhez most több dokumentum is eljutott, amelyek a gyanút igazolják, az egyik szerint a szakképzési centrum még 2022-ben 100 millió forintért vásárolt egy beépítetlen területet egy helyi cégtől, ahol egy képzési központot szerettek volna felépíteni. A központ nem épült meg, az ingatlan viszont nemrég újból gazdát cserélt: ugyanaz a cég vásárolta vissza, a korábbi ár közel feléért, 60 millió forintért. A cég - amely a szakképzési centrum rendszeres beszállítója is - egy másik ügyben is érintett: a centrum tőlük bérel új, 700 négyzetméteres irodaépületet, a Momentum politikusa szerint a piaci ár többszöröséért: a szerződések szerint először 6 millió forintért, amit később ugyan 3,5 millió forintra "mérsékeltek", de hasonló méretű ingatlanokat 2 - 2,5 millió forintos bérleti díjjal is kínálnak a környéken. Ráadásul, mivel az épület korábban nem irodaként funkcionált, a centrumnak 70 millió forintért kellett átalakításokat végeznie.Egy másik dokumentum szerint a kancellár 2022 decemberében egy 32 millió forint értékű, prémium kategóriás Ford Explorert is vásárolt a centrum nevében saját használatra, szolgálati autóként - épp akkor amikor a rezsiválság miatt mindenhol 18 fokra tekerték le a fűtést az iskolákban. Tóth Endre szerint a visszaélésekről, vagy legalábbis egy részükről a kancellár felettesei is tudtak, mégsem tettek semmit. Sőt 2022 novemberében Rostás Jánost a Magyar Szakképzésért Díjjal tüntette ki Pölöskei Gáborné Áder Annamária akkori szakképzésért felelős helyettes államtitkár, a kegyelmi botrányba belebukott Novák Katalin ex-államfő pedig az egyéves beiktatási ünnepségére is meghívta.Mindezzel kapcsolatban kerestük a Mátészalkai Szakképzési Centrumot, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, a szakképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumot, valamint a nyomozás ügyében a rendőrséget is. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
|
Luxizás és gyanús ingatlanügyek - Felelősségre vonás helyett inkább kitüntették a Mátészalkai Szakképzési Centrum kancellárját
|
Tóth Endre szerint a kancellár - aki egyben fideszes polgármester is - ügyeiről a felettesei is tudtak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3285960_mateszalkai-szakkepzesi-centrum-luxizas-gyanus-ingatlanugy-felelossegre-vonas-helyett-kituntetes
|
2025-07-03 10:47:00
| true | null | null |
Népszava
|
Több, védett személyek ellátásában jártas szakember is hangsúlyozta, hogy az Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórházat alapvetően a rend jellemzi. Ez az ország talán legaprólékosabban szabályozott intézménye. Elképzelhetetlen, hogy a KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) jelentésében taglalt két évvel ezelőtti tábornoki zsírleszívásról ne tudott volna az intézmény menedzsmentje, illetve a honvédelmi miniszter, s az az ő ellenükre történhetett volna.Egyik forrásunk úgy fogalmazott:elképzelhetetlen, ha belép egy magas rangú tábornok a Honvédkórház épületébe, arról ne tudna a főigazgató. Ha pedig olyan beavatkozásra van szüksége, ami nem tartozik a közfinanszírozott ellátások közé, akkor arról a felettesei is értesülnek.A jog esetenként további politikai vezetők beavatását is előírja. A VIP-ellátásra jogosult személyek egészségügyi ellátását is szabályozó nyilvános rendelet ugyanis úgy fogalmaz, hogy a védett személy a számára szükséges egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó egyéb ellátáshoz is hozzáférhet, ha ezt kéri, és ha ahhoz a kormányzati munka összehangolásáért felelős miniszter hozzájárult.Ruszin-Szendi Romulusz megbélyegzése a fentiek fényében akkor lenne kerek, ha felvetnék azok felelőségét is, akik akkor vezetőként az ügy érintettjei voltak. Közöttük Wikonkál Norbert kórházi főigazgatóét és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterét. Mindketten a 2022-es eset idején is hivatalukban voltak.Ruszin-Szendi Romulusz a KEHI-jelentésre: Ez semmi más, csak a karaktergyilkosság újabb fejezeteKEHI-jelentés: A Honvédkórház fizette Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívását, a költségeket utólag behajtják a volt vezérkari főnökönA már idézett rendelet is jelzi, hogy a VIP-ellátásra jogosultak extraszolgáltatásokat is kérhetnek, de hogy ennek hol vannak a határai arról a nyilvánosság nem tudhat semmit. Tucatnyi kérdéssel próbáltuk tisztázni például, hogy mik azok a szolgáltatások, amelyek az állampolgároknak nem érhetők el a közfinanszírozásban, de az állam biztosítja a VIP-betegeinek. Arra is rákérdeztünk, hogy milyen költséghelyre könyvelték el a tábornok szóban forgó esztétikai műtétjét? Ám adekvát választ nem kaptunk sem a Honvédkórháztól, sem az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, sem a Belügyminisztérium sajtóosztályától.Helyettük a Kormányzati Tájékoztatási Központ írt, de csupán annyit:"A VIP Guard rendszer a jogszerűen végezhető egészségügyi ellátások automatikus rögzítésére szolgál. Ahogy a KEHI jelentés megállapítja, Ruszin-Szendi Romulusz esetében eleve törvénytelen volt a közpénzre elvégeztetett szépészeti zsírleszívás." (Ezt viszont nem kérdeztük.)Aggasztó ebben a jelentésben az is, hogy az eset után több mint két évvel kerül nyilvánosságra, ami megkérdőjelezi, hogy milyen belső ellenőrzés van abban a kórházban, amely egyébként évek óta kiemelkedő, milliárdos tartozásokat halmoz fel időről-időre.Ez az adósság akár elfedheti, hogy itt a VIP-páciensek rendszeresen kapnak a tb-nél nem elszámolható, így a közfinanszírozásban nem elérhető szolgáltatásokat.A közpénzkezelést tekintve nem megnyugtató az sem, hogy egy visszásságot föltáró ellenőrzéshez az kellett, hogy a rezsim egyik vezetője átálljon a politikai "túlsó oldalra". Önmagában emiatt nehéz eloszlatni azt a gyanút, hogy a most nyilvánosságra hozott "tényfeltárás" is csak emiatt indított bosszú része.A hiteles ellenőrzés annál is inkább fontos lenne, mert a VIP-ellátás szabályai a nyilvánosság számára nem megismerhetőek. Az úgynevezett VIP-guard ellátás részleteit a személyvédelemre vonatkozó kormányrendelet (160/1996), az ORFK, a belügyminiszteri utasítások, valamint az egészségügyi intézmények speciális protokolljai szabályozzák melyek többsége viszont nem nyilvános dokumentum.Ruszin-Szendi Romulusz: A Honvédelmi Minisztérium titkolózik, mert vaj van a fejénA honvédelmi bizottság azt állítja, hogy Ruszin-Szendi Romulusz jelentéseket hamisított, Magyar Péter tragikomédiát emlegetBelső forrásunk szerint a VIP Guard-csoportba sorolható páciensek (például a Nemzetbiztonsági Szolgálatok alkalmazottai, a honvédség vezetői vagy a kormányzat tagjai, egyéb fedett személyek) úgynevezett generált taj-számot kapnak. Ezzel tartják nyilván egészségügyi adataikat. Azok kikerülését nemzetbiztonsági kockázatnak ítélik. Azaz, ha Ruszin Szendi Romulusz tábornokot a nyilvánosság előtt sikerült összefüggésbe hozni a szóban forgó beavatkozással,ahogyan ezt a kormányzati propaganda teszi, úgy nem csak az orvosi titoktartást, hanem belső biztonsági szabályokat is meg kellett szegni- mondta informátorunk. Csütörtökön Gulyás Gergely kormányszóvivő, aki egyébként szakmája szerint jogász, sajátosan magyarázta a helyzetet. Mint mondta: nem gondolja, hogy megsértették volna az adatvédelmi szabályokat, szerinte ugyanis a nyilvánosságra hozott eljárás nem volt tb-támogatott, azaz nem egy szükséges és nélkülözhetetlen beavatkozás adatai kerültek ki.Adatvédelmi szempontból aggályos, ami történt, de nem bűncselekmény, hanem személyiségi jogaiban sértették meg Ruszin-Szendi Romuluszt, amiért ő maga kérhet elégtételt - mondta lapunknak Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő. Aki szerint adatvédelmi szempontból az első nagy tanulság:attól hogy nincs ott valakinek a neve, vagy a taj-száma az még semmit nem jelent az adatai védelme szempontjából, simán beazonosítható.Ez pedig alapjaiban rendítheti meg az elektronikus szolgáltatási térben kötelezően gyűjtött adatok biztonságába vetett hitet. Az is beszédes, hogy a KEHI-jelentés, amelynek minden oldalán jelzik, hogy nem nyilvános maga a kormányzat tette ki a honlapjára."Ő VOLT A SOROS ROMULUSZ" - írta ezúttal a fideszes Pócs János egy megperzselt disznóraRuszin-Szendi Romulusz: Ha nekem börtönbe kell menni, hogy a Tisza kétharmaddal nyerjen, akkor bemegyek a börtönbe
|
Elképzelhetetlen, hogy a Honvédkórház menedzsmentje, és a honvédelmi miniszter tudomása nélkül kerülhetett volna sor a tábornoki zsírleszívásra, állítják szakértők
|
A Ruszin-Szendi Romulusz ügyről készült kormányzati (KEHI) jelentés egy tábornok egyszerű zsírleszívásánál nagyobb problémákra is rávilágít – derül ki a védett személyek ellátását ismerő forrásainkkal folytatott beszélgetésekből.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3286069_ruszin-szendi-romulusz-zsirleszivas-honvedkorhaz-kehi-jelentes
|
2025-07-04 05:55:00
| true | null | null |
Népszava
|
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter május végén a Facebookon és sajtóközleményekben bombázta a közvéleményt azzal, hogy milyen jó üzlet volt a ferihegyi légikikötőt kezelő Budapest Airport Zrt. tavalyi megvásárlása, hiszen a cég csak idén 100 milliárd forintos osztalékot fizetett ki. Először aztán a HVG újságírói ellenőrizték a tárcavezető állításait és a Budapest Airport Zrt. tavalyi mérlegét, amiből kiderült, az igazság ennél jóval árnyaltabb. Eszerint tavalyi tevékenysége után a cég valójában nem 100 - amire a miniszteri közlés utalt -, hanem "csupán" 41 milliárd forintnyi nyereséget termelt. Ez pedig más megvilágításba helyezi azt a képet, amit a kormány akar festeni a BA Zrt. megvásárlásáról és a ráköltött tetemes források megtérüléséről. Ha ugyanis a valós számok mögé nézünk, és azt feltételezzük, hogy a jövőben is megmarad ez a jövedelmezőség, akkor az Orbán-kormány befektetése legfeljebb 45 év alatt térülhet meg, nem számolva a tőkeköltségekkel. Legyünk nagyvonalúak: ha a jövőben emelkedik a társaság jövedelmezősége, akkor a beruházásra költött összeg akár 30 év alatt visszajöhet, ami azért lényegesen jobb, mint az Orbán-kormány másik gigaprojektjének, a Budapest-Belgrád-vasút felújításának a megtérülése. Ott ugyanis ezen a téren 979 évvel számoltak a szakértők.A ferihegyi reptér fizikailag az elmúlt években mindvégig állami tulajdonban volt, a BA Zrt. a repülőtér-üzemeltetői jogokat birtokolta. Az ezért felelő cégnek 75 százalék mínusz egy szavazatát értékesítette még 2005-ben a Medgyessy-kormány 75 évre. A vevő egy szakmai befektető, a London Heathrow-t is üzemeltető BAA Ltd volt. A vételár 464,5 milliárd (akkori) forint volt, ami a cég értékét így 620 milliárd forintra tette 2005. december végén. Amikor az ügylet létrejött, az eurót 253 forinton jegyezték, így az akkori cégérték 2,5 milliárd eurót tett ki.A Budapest Airport Zrt. működése az elmúlt években meglehetősen jövedelmező volt, ezért az említett tulajdonosok nem akarták a céget eladni, évekig ellenálltak a magyar kormány nyomásának. Végül engedtek, de ennek az volt az ára, hogy a vételárat 3,1 milliárd euróra tornázták fel, és emellett a vevőknek 1,44 milliárd eurónyi hitelállományt is át kellett venni. Így az ügylet 4,5 milliárd euró lett, ami mai árfolyamon számolva 1816 milliárd forint volt, amiből az állam 1453 milliárdot állt. A magyar állam a részvények 80 százalékát vette meg, 20 százalékot egy francia szakmai befektető, a Vinci Airports fizetett ki, és a cég felel a BA Zrt. további szakmai üzemeltetéséért. Az ügyletet egy évvel ezelőtt, június hatodikán ütötték nyélbe.A tranzakció után a reptérkezelő eredményei tavaly tovább nőttek, köszönhetően a légi forgalom bővülésének: a cég árbevétele a 2023. évi 129,3 milliárd forintról tavaly 169,2 milliárd forintra emelkedett, miközben az adózás utáni nyereség az előző évi 28 milliárd forintról 41 milliárd forintra nőtt - szemben a Nagy Márton által emlegetett százmilliárdos osztalékkal.Nagy Márton: Gyorsvasutat épít a kormány a Liszt Ferenc reptérreRáadásul az osztaléknak csak a 80 százalékát kapja meg a magyar állam, vagyis így valójában már csak 32,8 milliárd forintról van szó. Ezen számok alapján jön ki a 45 éves megtérülési idő. Így számolva az adófizetők befektetése valamikor 2070 környékén térül meg, ami azért vethet fel kérdéseket, mert 2080-ban amúgy is lejárt volna a 75 éves koncesszió, és akkor ingyen visszaszálltak volna a BA Zrt. jogai magyar államra.Így joggal adódhatnak azok a kritikus felvetések, hogy az említett 1453 milliárd forintot, amit a magyar állam a BA Zrt. 80 százalékának megvásárlásra fordított, nem lehetett volna-e hasznosabb, pláne gyorsabban megtérülő állami feladatok finanszírozására (oktatás, egészségügy fejlesztése) fordítani. Sőt, még a ferihegyi közlekedési infrastruktúra fejlesztése is cél lehetett volna, ami most egyébként újra napirendre került. Az Orbán-kormány hol "nemzetpolitikai", hol "stratégiai", s volt, amikor biztonságpolitikai magyarázatokkal állt elő a reptérkezelő visszavásárlása kapcsán, arról viszont rendre elfeledkezett, hogy a magyar gazdaság szereplői, de a magyar állam is bármikor használhatta a ferihegyi légikikötőt, függetlenül annak tulajdonosaitól.Újra téma a fejlesztésA kormány Ferihegy kapcsán új fejlesztésekre készül. Nagy Márton nemrégiben jelentette be, hogy sokadjára megpróbálkozik az állam a repteret és a belvárost összekötő gyorsvasúti kapcsolat megteremtésével. Részletes tervek, elképzelések nincsenek, egy dolog biztos, hogy közpénz hiányában a vasúti beruházást is koncesszióban akarják megoldani. Mindez annak ellenére történik, hogy az elmúlt években többször bebizonyosodott: egy ilyen beruházás üzleti alapon nem lenne rentábilis. A bekerülési költséget 1 milliárd euróra, mintegy 400 milliárd forintra becslik, ami a BA Zrt. árának kevesebb mint negyedéből megúszható lenne, ám az államnak erre ma már nincs pénze.
|
A Budapest Airport megvásárlása még 45 év alatt sem térül meg, szó sincs százmilliárdos eredményről
|
Elszálló reptéri milliárdok.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3286088_budapest-airport-repter-milliardok
|
2025-07-04 11:53:00
| true | null | null |
Népszava
|
"Most megbuknék a vizsgán" - Trócsányi László volt minisztert kérdezte ki a bíróság a Völner-Schadl-perbenVölner Pál ügyvédje jó ideje próbálta elérni, hogy hallgassák meg ügyfele egykori főnökeit is. Kedden így Magyarország 2014 és 2019 közötti igazságügyi minisztere tanúskodott."Néztem is, mindig milyen jól ki van gyúrva" - Varga Judit négy év után a bíróságon beszélt először részletesen Schadl Györgyről"Nem is nagyon érdekelt" - mondta a korábbi igazságügyi miniszter azokról a végrehajtói kinevezésekről, amelyeket éveken át kenőpénzekért osztottak ki.
|
"Nem láthattam, Völner mit csinál a magánéleti ügyeiben"
|
Megmutatjuk videón is Varga Judit tanúvallomásának részleteit és azt is, mit mondott újságíróknak a tárgyalás után.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/03/nem-lathattam-volner-mit-csinal-a-maganeleti-ugyeiben
|
2025-07-03 16:39:55
| true | null | null |
444
|
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata egymilliárdot meghaladó költséget, luxusberuházásokat és kirívóan pazarló beszerzéseket tárt fel Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök számára kialakított dunakeszi szolgálati ingatlan kapcsán – olvasható a hivatal jelentésének összefoglalójában. (A teljes anyagot ínyencek ide kattintva érhetik el.)Részletesebben: „Az ingatlant a HM EI Zrt. 2022 márciusában 235 millió forintért vásárolta meg a Ruszin-Szendi Romulusz kérésére, majd az ő igényeire további 652,5 millió forintértékben hajtottak végre azon beruházásokat. Az ingatlan fejlesztésével a teljes bekerülési költség 896,9 millió forint lett, amelyhez még bruttó 132,2 millió forint értékű ingóságok (bútorok, eszközök) beszerzése társult.”Prémiumterasz„Ruszin prémium kategóriás és egyedi berendezési tárgyakat vásároltatott közpénzre, amelyek egy átlagos szolgálati lakásban indokolatlanok, kirívóan drágák, önmagukban is több milliós tételek” – áll az összefoglalóban.Amelyet ilyen részletek színesítenek többek közt: „Azon túl, hogy magas minőségű, drága berendezési tárgyakat szereztettek be, emellett még fürdőruhákat, férfi fürdőnadrágokat, köntösöket, ágyneműket, egyedi tapétákat, baldachint, hálószobai plafontükröt és prémium matracokat is kértek.”Illetve: „Ruszin-Szendi Romulsz pl. egy emailjében azt írja, hogy »szeretnénk egy whiskys hordót dizájnként a biliárdasztalhoz és egy kisebbet a dolgozószobába szervizasztalként«, a tetőteraszra párna- és köntöstárolót is kért.”Bútorok és luxusviszkishordóA levelezéseket is publikálta a KEHI:A szolgálati lakást a jelentés szerint a volt vezérkari főnök 2023 januárjától 2023 májusáig használta, majd kiköltözött. Az ingatlant Ruszin-Szendi nem vásárolta meg, azóta üresen áll, új bérlőt nem találtak, így a HM EI Zrt.-nek bevétele nem származik belőle, miközben a fenntartási és karbantartási költségek 2023. január 1. és 2025. április 30. között összesen 10,3 millió forintot tettek ki.A lakás miatt már februárban is támadták a tiszássá lett extábornokot a kormánymédiában. A KEHI múlt héten Ruszin-Szendi honvédkórházban elvégzett zsírleszívásáról tett közzé jelentést. A volt vezérkari főnök akkor a reakcióiban azt állította, hiteltelenné akarják őt tenni, mert „rájuk” tudja bizonyítani, „hogy a »békepárti« szuverenitásuk csupán lózung”.
|
A KEHI szerint több mint egymilliárd forintot költöttek el Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati luxusvillájára
|
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata egymilliárdot meghaladó költséget, luxusberuházásokat és kirívóan pazarló beszerzéseket tárt fel Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök számára kialakított dunakeszi szolgálati ingatlan kapcsán – olvasható a hivatal jelentésének összefoglalójában. (A teljes anyagot ínyencek ide kattintva érhetik el.)
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/07/a-kehi-szerint-tobb-mint-egymilliard-forintot-koltottek-el-ruszin-szendi-romulusz-szolgalati-luxusvillajara
|
2025-07-07 13:53:36
| true | null | null |
444
|
Aki kicsit is képben van a NER-es és állami megbízásokban bővelkedő cégekkel, annak a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-ről Pintér Sándor, a belügyminiszter, volt III/III-as államtitkára, Tasnádi László, milliárdos osztalékok, valamint állami megbízások sora juthat az eszébe elsőre. Talán pont a cég ilyen mértékű beágyazottsága okán is egészen meglepő és váratlan az az összefonódás, ami a napokban került a Gazdasági Versenyhivatal asztalára.A július 3-án benyújtott bejelentés arról szól ugyanis, hogy "a N.E.Z. Capital Kft. egyedüli irányítást szerez a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. felett, ezáltal pedig a Nyerges Csoport irányítása alá kerül". Már ha a GVH áldását adja az összefonódásra. Köznyelvre lefordítva az történik tehát, hogy Simicska Lajos egykori jobbkeze, aki 2018 nyarán vette át Simicska Lajostól a Fidesz egykori pénztárnokának komplett cégbirodalmát, majd egy érintéssel tovább is passzolta Orbán Viktor köréhez, most egy igazi nagyvaddal gyarapodhat. Pintér Sándor belügyminiszter egykori cégét szerezné meg.Hogy vajon most is hasonló történik-e majd, mint egykoron a Simicska-birodalommal, vagyis Nyerges Zsolt csak egyfajta közvetítői, átmeneti tulajdonosi szerepkört tölt be, az egyelőre nem tudható.A N.E.Z Capital Kft. egyébként egy egészen friss alapítású cég, idén április 11-én hozták létre a kötelező 3 millió forintos törzstőkével, fő tevékenységi köre üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás. Ez alapján tehát nem látszik, miből veheti meg a Civil Zrt.-t a N.E.Z., mivel a cégbírósági dokumentumok alapján egyelőre nem tőkésítették fel a céget, könnyen lehet, hogy valamilyen kölcsön segítségével szerzi meg a zrt.-t.Forrásra márpedig szükség lesz, hiszen a Civil Zrt. igen nagy cég. A legutóbbi beszámolója szerint az előző évi 26,3 milliárd forint után tavaly 28 milliárd forintos bevételre tettek szert, melynek döntő része (96,65 százaléka) biztonsági szolgáltatási tevékenységből származott. Végül az előző évi 4,1 milliárd után 10,1 milliárd forintos profittal zárta a tavalyi évet a Civil Biztonsági Zrt., ami annak köszönhető, hogy a leánycégektől osztalékként 8,9 milliárd forintot kapott, ami egészen kimagasló összegnek számít a cég történetében.A tulajdonosok a tavalyi eredmény után 9 milliárd forint osztalékot szavaztak meg maguknak. Ezzel együtt 2022-ben és 2023-ban összesen 25 milliárd forintot vettek ki a Civil Biztonsági Zrt.-ből a tulajdonosok.A cég bankszámláján tavaly év végén 3,6 milliárd forint volt, közel 4,2 milliárd forint pihent az eredménytartalékban (itt halmozódnak az előző évek gazdálkodásainak eredményei), és volt még 6,3 milliárd forintos tartozása is. Utóbbi tavaly jelentősen csökkent, hiszen 2023 végén még több mint 20 milliárdos adósságot görgetett maga előtt a cég.A cég hivatalosan a Prostasia Zrt. tulajdonában van, ami Tölgyesi Vilmos és Szabó Péter nevén van, utóbbi ma is Pintér bizalmasának számít. Szabó volt rendőr dandártábornok, a belső elhárítás korábbi vezetője, a 2000-es évek elejéig pedig a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál töltött be vezető pozíciót. Innen azonban menesztették, mert eljárás indult ellene halált okozó ittas vezetés bűntette miatt.
|
Simicska egykori jobbkeze veszi meg Pintér Sándor volt őrző-védő cégét
|
Az állami megbízásokban bővelkedő Civil Biztonsági Zrt. az újra aktív Nyerges Zsolté lesz.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/07/simicska-egykori-jobbkeze-veszi-meg-pinter-sandor-volt-orzo-vedo-ceget
|
2025-07-07 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Sebián-Petrovszki László bejelentette: a DK jogerősen is pert nyert az Építési és Közlekedési Minisztérium ellen. Lázáréknak ki kell adni a kastélymutyi iratait.Jogerős ítélet született Lázár Jánosék kastélymutyijának ügyében, így most már az Építési és Közlekedési Minisztériumkénytelen kiadni a kastélyprivatizációval kapcsolatos pályázatokat, dokumentumokat- jelentette be Sebián-Petrovszki László vasárnapi sajtótájékoztatóján.A DK még márciusban nyert elsőfokon a minisztérium ellen, most pedig a bíróság másodfokon is nekik adott igazat.Kapcsolódó: Molnár Csaba az OLAF-nál tesz feljelentést Lázárék ellen a kastélyprivatizáció miatt (+videó)A DK elérte, hogy ne lehessen eltitkolni a kastélymutyi részleteitMint ismert, Lázár minisztériuma egy gigantikus közpénzlopást hozott tető alá az állami kastélyfelújítási program nyomában - fogalmazott a Sebián-Petrovszki."Ennek keretében állami tulajdonban lévő kastélyokat újítottak fel csaknem 60 milliárd forint állami és uniós forrásból, hogy aztán magánbefektetők ingyen megkaphassák ezeket a kastélyokat a magyar államtól. Ezért pereskedünk a minisztérium ellen: jogunk van tudni, hogy kik pályáztak, milyen pályázati anyagot adtak be, milyen felújításokat vagy üzembentartásokat vállaltak a kastélyért cserébe"- mondta a DK pártigazgatója."A Demokratikus Koalíció azért nyújtott be közérdekű adatigénylést, hogy megtudja, kiknek és mire alapozva akarja odaadni a kastélyainkat a magyar kormány. Baloldaliként nem hagyhatjuk, hogy miközbena dolgozó emberek nem képesek maguknak lakást venni a magyar ingatlanárak mellett,a fideszesek ingyen osztogathatják egymás között a kastélyokat"- fogalmazott a politikus."Nem fogjuk hagyni, hogy a Fidesz által teremtett új nemesség a magyar, illetve az európai uniós adófizetők pénzén felújított kastélyokba költözhessen! Dobrev Klára vezetésével mi olyan országot akarunk építeni, ahola közvagyon nem a kiváltságosok zsákmánya, és ahol nem az oligarchák gazdagodásáért, hanem a rászorulók segítéséért dolgozik a kormány.Ezért pereskedtünk, és ezért fogunk minden eszközzel harcolni a kastélymutyi ellen is"- húzta alá a DK képviselője.Sebián-Petrovszki László sajtótájékoztatóját itt lehet megnézni:
|
A DK jogerősen is pert nyert Lázár minisztériuma ellen: Ki kell adniuk a kastélymutyi részleteit
|
Sebián-Petrovszki László: a DK jogerősen pert nyert az Építési és Közlekedési Minisztérium ellen – ki kell adniuk a kastélymutyi iratait.
| null | 1 |
https://nyugatifeny.hu/2025/07/06/dk-sebian-petrovszki-laszlo-kastelymutyi-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium
|
2025-07-06 12:39:00
| true | null | null |
Nyugati Fény
|
Egyre nagyobb bajban van az építési és közlekedési miniszter.Lázár János kastélytörvénye miattmár az Európai Parlament (EP) Antikorrupciós Munkacsoportja is vizsgálódik- jelentette be Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője pénteken.Már az OLAF is vizsgálja Lázár János katélymutyijátArató Gergely a Parlamentben találkozik az EP munkacsoportjával, miután bejelentésükre már az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is vizsgálódik. Az eljárás azért indult, mert 48, korábban állami tulajdonban lévő, többségébenEU-s és hazai közpénzből felújított kastély privatizációja kezdődött meg Lázár kastélytörvénye alapján.A képviselő szerint a kormányzati privatizációs eljárás felveti a gyanúját, hogyuniós forrásokat nem a közérdeknek megfelelően használhatták fel,és a privatizáció során átláthatatlan módon dönthettek a kedvezményezettekről.A képviselő bejegyzését alább közöljük:"Úton vagyok a Parlamentbe, ahol képviselőtársaimmal az Európai Parlament Antikorrupciós Munkacsoportjával találkozunk majd.Arról tájékoztatom őket, hogy a közelmúltban Magyarországon elfogadott kastélytörvény értelmében 48, korábban állami tulajdonban lévő, többségében EU-s és hazai közpénzből felújított kastély privatizációja kezdődött meg. Ezek közül többet ingyen adnak át magánszereplőknek vagy cégeknek. A Demokratikus Koalíció (DK) jogi úton kényszerítette ki, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a privatizációval kapcsolatos pályázati dokumentumokat, hogy kiderüljön, kik és milyen feltételekkel juthatnak ezekhez a nemzeti kincsekhez.A DK feljelentést tett az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalánál (OLAF) is, mivel felmerült a gyanú, hogy uniós forrásokat nem a közérdeknek megfelelően használtak fel, és a privatizáció során átláthatatlan módon döntöttek a kedvezményezettekről].Az ügyet az Európai Parlament Antikorrupciós Munkacsoportja elé is viszem, hogy az európai közösség is átlátható tájékoztatást kapjon a magyarországi kastélyprivatizációval kapcsolatos visszaélésekről és a DK ez irányú fellépéséről.A fejleményekről folyamatosan tájékoztatlak majd benneteket!"(Demokratikus Koalíció/ Facebook)Kapcsolódó:
|
Nem csak a MÁV miatt került bajba Lázár János: Újabb botrány pattant ki a miniszter körül
|
Lázár János kastélytörvénye miatt már az EP Antikorrupciós Munkacsoportja is vizsgálódik, mondta Arató Gergely pénteken.
| null | 1 |
https://nyugatifeny.hu/2025/06/27/arato-gergely-kastely-privatizacio-lazar-janos-eu
|
2025-06-27 10:43:53
| true | null | null |
Nyugati Fény
|
Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést Tényi István azután, hogy hétfőn a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) nyilvánosságra hozta Ruszin-Szendi Romulusz villabotrányával kapcsolatos jelentését. Tényi a Központi Nyomozó Főügyészségnek megküldött feljelentésében felidézte, hogy a Kehi vizsgálata egymilliárd forintot meghaladó költséget, luxusberuházásokat és kirívóan pazarló beszerzéseket tárt fel a volt vezérkari főnök számára kialakított dunakeszi szolgálati ingatlan kapcsán.Ruszin-Szendi prémium kategóriás és egyedi berendezési tárgyakat vásároltatott közpénzre, amelyek egy átlagos szolgálati lakásban indokolatlanok, kirívóan drágák, önmagukban is több milliós tételek - idézte Tényi a jelentés szövegét, hangsúlyozva, hogy a volt vezérkari főnök saját kényelmére fordított luxusköltések mértéke és jellege kiemelkedően magas, a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és indokoltságát súlyosan megkérdőjelezi.A jelentés és a feljelentés szerint az ingatlant a HM EI Zrt. 2022 márciusában 235 millió forintért vásárolta meg Ruszin-Szendi Romulusz kérésére, majd a volt vezérkari főnök igényeire további 652,5 millió forintértékben hajtottak végre azon beruházásokat.Az ingatlan fejlesztésével a teljes bekerülési költsége 896,9 millió forint lett, amelyhez még bruttó 132,2 millió forint értékű ingóságok beszerzése társult - írta az ügyészségnek Tényi István, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a beszerzések jelentős része nem a szolgálati lakás alapvető funkcióját szolgálta, hanem Ruszin-Szendi és felesége személyes kényelmét, egyedi igényeit elégítette ki.A szolgálati ingatlant a volt vezérkari főnök 2023 januárjától 2023 májusáig használta, majd kiköltözött.A milliárdos kiadással kialakított épületet Ruszin-Szendi nem vásárolta meg, azóta is üresen áll, bérlőt nem találtak, így a HM EI Zrt.-nek bevétele nem származik belőle, miközben a fenntartási és karbantartási költségek eddig összesen 10,3 millió forintot tettek ki - olvasható a feljelentésben.Hozzátesszük, a villaügyben korábban már a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) is nyomozást indított hűtlen kezelés gyanújával, így elképzelhető, hogy a feljelentést a rendőrségi nyomozás irataihoz csatolják. Utóbbi eljárásról, illetve az ügy hátteréről itt olvashatnak .A Kehi néhány napja Magyar Péter bizalmasának zsírleszívási ügyét is feltárta, amiről bővebben ebben a cikkünkben írtunk .
|
Feljelentést tettek Ruszin-Szendi Romulusz villaügyében
|
A Kehi hétfőn súlyos megállapításokat fogalmazott meg a Magyar Péter bizalmasához kapcsolódó ügyben, felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/07/ruszin-szendi-romulusz-villaugy-feljelentes
|
2025-07-08 04:53:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Mi történik, ha egy falu álmaihoz milliárdok társulnak? Felcsút a politikai és építészeti álmok színpadja, ahol kisvasút, mesterséges tó és sporthotel vált valóra. Bejártuk az Alcsúti Arborétumtól a Vál-völgyi Kisvasút kihalt megállóin át a Hattyúk tava partjáig, ahol hattyú ugyan nincs, de csodás híd annál inkább. Megnéztük, mit ígér a kalandpark, és hogy pihen-e valaki a sporthotelben. A falu története egyszerre meseszerű és abszurd - ezt a videó pontosan visszaadja. A kérdés csak az: tényleg ez lett "Magyarország Mekkája"?
|
Hattyúk nélküli Hattyúk tava: Felcsút legfurcsább látványosságai
|
Sporthotel, kalandpark, kisvasút és egy Hattyúk tava hattyúk nélkül: bejártuk Felcsút leglátványosabb közpénzes álmait.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hazon-kivul/2025/07/07/felcsut-csodai-kisvasut-hattyuk-tava
|
2025-07-07 06:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
1 422 000 000 000 forint. Ekkorára becsülték Mészáros Lőrinc vagyonát az idei 100 leggazdagabb magyar kiadvány készítői. A felcsúti vállalkozó eddigi életművéhez méltó bravúr, hogy a földbe állt magyar gazdaság ellenére közel 50 százalékkal növelte amúgy sem szerény vagyonát.Az átlagember számára felfoghatatlan szférákban járunk, ezért hétköznapi példákon keresztül mutatjuk be, hogy mire telne Mészáros 2010 óta felhalmozott szerzeményeiből.Kezdjük egy nem túl egészséges példával. Egy doboz cigaretta átlagosan 2500 forintba kerül. Ha Mészáros úgy döntene, 568,8 millió doboz cigit vehetne. De miért döntene úgy Mészáros Lőrinc, hogy minden itthon élő felnőtt magyarnak adna 72 dobozt, nikotinmérgezésbe döntve a nemzetet?Nézzük inkább az egészségünket.Egy modern MR-készülék ára mintegy 300 millió forint. Ebből 4740 darabot vásárolhatnánk - miközben ma csak 100-150 működik az országban. Ez a mennyiség teljes lefedettséget biztosítana országszerte. Képzeljük el úgy, hogy Mészáros az országban minden egyes jelenlegi MR-készülék mellé odaállítana még 30-40 darabot.Egy defibrillátor kb. 1,5 millió forintba kerül, így több mint 948 ezer darabot lehetne beszerezni - akár minden utcasarokra és közintézménybe jutna egy életmentő eszköz.Egy balatoni lángos ára nagyjából 1500 forint. Elég nagy tempóban kellene kisütni, de 947 millió darab kijönne Mészáros vagyonából. Az tíz focipályán férne el. Ha tejfölös-sajtosat kér mindenki, akkor azért jóval kevesebb pályában kell gondolkozni.Szereted a fesztiválokat? Egy heti Sziget-bérlet kb. 150 ezer forint. Mészáros vagyonából több mint 9,4 millió bérlet vásárolható. Pech, hogy a KSH szerint 9 539 502-en vagyunk, szóval valakit így is otthon kell hagyni, de amúgy is nehezen férne el egyszerre minden magyar a Hajógyárin.Egy iPhone 15 Pro Max ára kb. 660 ezer forint. Itt azért látszik Mészáros vagyonának korlátja, vagy az iPhone árazása, de ebből csak 2,15 millió magyarnak jutna. Egy korszerű iskola – tornateremmel, laborokkal, digitális eszközökkel – kb. 5 milliárd forintba kerül. Ez 284 új iskola építését tenné lehetővé. Egy óvoda létesítése és berendezése átlagosan 2 milliárd forint, így 711 darabot építhetnénk. Vagy nézhetjük úgy is, hogy Mészáros a semmiből építhetne egy modern, felszerelt iskolát, és csak a vagyona 284-ed része menne el. Ezek a beruházások évtizedekre javítanák a köznevelés színvonalát, főként vidéken, ha gyerekek is születnek hozzájuk.Állami gondozásban jelenleg mintegy 22 ezer gyermek van. Az éves ellátásuk (lakhatás, étkezés, oktatás, ruházkodás stb.) átlagosan 3 millió forint. 1422 milliárdból 21 éven át fedezhetnénk minden egyes gyermek teljes körű ellátását – ez gyakorlatilag egy teljes generációnyi biztonságot jelentene.Az iskolai közétkeztetésben naponta körülbelül 1,3 millió gyermek vesz részt – ők hat tanéven keresztül juthatnának meleg ételhez, teljesen térítésmentesen.Egy közepes méretű menhely éves fenntartása körülbelül 100 millió forint. A teljes összegből 14 220 menhely működését lehetne biztosítani egy éven át – vagy jóval kevesebb menhely stabil működését akár évtizedeken keresztül. Ez az egész hazai állatvédelmi hálózatot új alapokra helyezhetné.Egy korszerű, többkocsis Stadler KISS motorvonat ára 4,5 milliárd forint. 1422 milliárdból 316 új szerelvényt vásárolhatnánk – ez elegendő lenne a regionális járműpark teljes lecserélésére és a kapacitás bővítésére is. De ennyi pénzből kiépülhetne egy gyorsvasút Budapest–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony viszonylatban, valamint új vonalak a Balaton, Dél-Dunántúl és Északkelet-Magyarország térségeiben.Aki inkább luxusautót venne, körülbelül 79 ezer Tesla Model 3 jönne ki Mészáros vagyonából. Ha valamiért egymás mögé parkolnánk őket, a sor Budapesttől egészen Zágrábig érne.Mi van akkor, ha Mészáros Lőrinc rajongott a Szomszédokért? A gazdagréti lakótelepen egy átlagos, 53 négyzetméteres lakás a hirdetések alapján 71,8 millió forint körül van. Mészáros akár 19 752 gazdaréti panelt tudna megvenni. Ami azért jelentene problémát, mert csak 5 772 lakás épült ott. 3,5 gazdagréti lakótelep minden egyes lakása merítené csak ki a kincsestárat teljesen.És mi van, ha netán, ki tudja, de a jachtokat szereti? Egy felsőkategóriás luxusjacht 10 milliárd forint körül kezdődik, de lehet hallani 36 milliárdos magyarországi megrendelésről is. Az olcsóbból 142 darabot lehetne vásárolni, a Rose d'Or-t is megszégyenítőből is majdnem 40-et. A drágábból is bőven lehetne váltogatni, mielőtt unalmassá válna bő egy hét után. Ami okozhat dilemmát: vagy több százezer Birkin táska vagy 40 szuperjacht.Ha Mészáros inkább a jótékonykodást választja, akkor a világ összes emberének tudna adni 175 forintot.És ha mindez nem lenne elég kézzelfogható: Orbán Viktor havi fizetése (a kormányfői és a képviselői egyben) 7,1 millió bruttó. Ha ebből nem adózna semmit, és mindet félretenné, akkor is 200 000 hónap alatt érné utol Mészárost. Az 16 666 év. Dehát tudjuk, hogy Orbán Viktor nem tud félretenni, 62 évesen megtakarítása ugyanis saját vagyonnyilatkozata szerint alig van, egy 63 négyzetméteres felcsúti házat és a feleségével felesben egy - amúgy tisztességes méretű, 233 négyzetméteres - Cinege utcai házat tud felmutatni. Bevallása szerint nincs autója, de repülőgépe, helikoptere, jachtja sem, ahogy semmilyen nagy értékű ingósága sincs.Az ötöslottó múlt heti főnyereménye 3,5 milliárd forint volt. 7 éven és 36 héten át kellene megnyerni minden egyes alkalommal és egyedül ahhoz, hogy összejöjjön az 1 420 milliárd forint. A chatgtp bátran felajánlotta, hogy kiszámolja, mekkora esélye van ennek, megpróbálta, de erre jutott:Ez az esély olyan elképesztően kicsi, hogy felfoghatatlanul közelebb van a nullához, mint bármilyen valószínű esemény, amit az életben tapasztalunk.Ráadásul mire valaki majdnem 8 év alatt sorozatos lottónyereményekkel utolérné Mészáros Lőrincet, addigra hol tart majd a felcsúti zseni? Már amennyiben neki is megmarad az eddigi szerencséje.
|
404 héten keresztül minden szombaton meg kellene nyerned a lottóötöst, hogy annyi pénzed legyen, mint Mészáros Lőrincnek
|
Ha Orbán Viktor a teljes, 7,1 milliós fizetését félretenné, akkor 200 000 hónap alatt lenne akkora vagyona, mint a gyerekkori barátjának. Az elég sok idő, 16 666 év. Dehát tudjuk, hogy a kormányfő nem az a félretevős típus.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/07/404-heten-keresztul-minden-szombaton-meg-kellene-nyerned-a-lottootost-hogy-annyi-penzed-legyen-mint-meszaros-lorincnek
|
2025-07-07 06:14:12
| true | null | null |
444
|
"Most mit csináljon egy miniszter, akinek a miniszterhelyettesét egy ilyen gyanú éri? Azt hiszem, a gyerekeiről beszéltünk" - így számolt be arról a szürreális jelenetről Varga Judit, amikor már a meggyanúsítása és lemondása után Völner Pál bement hozzá, a főnökéhez. Magyarul az ügyről, arról, hogy valóban segített-e kenőpénzért végrehajtói pozíciókat osztogatni, nem beszéltek egy szót sem. Az is kiderült, hogy Vargát az bántotta, hogy a 444-en cikksorozatban számoltunk be a nyomozati anyagokról, ez az, ami miatt meg is nézette a vonatkozó jogszabályokat, hogy valamit tehetnének-e az ellen, hogy a NER eddigi legnagyobb korrupciós botrányának részleteit megismerje a nyilvánosság.2021, azaz az ügy kirobbanása óta ez az első alkalom, hogy Varga Judit, a felelős minisztériumot vezető politikus részletesen beszél a Schadl-Völner ügyről és arról, hogy mit tudott arról, hogy a felügyelete alatt álló végrehajtók vezetői kenőpénzekért osztogatnak praxisokat. Varga a sajtóban mindig kikerülte az erre vonatkozó kérdéseket, most viszont elért odáig a bírósági tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken, hogy Trócsányi László után beidézték Vargát is.ElőzményekVölner Pál már az előkészítő tárgyalások során, 2023-ban szerette volna beidéztetni korábbi főnökeit, Varga Judit igazságügyi minisztert és elődjét, Trócsányi Lászlót. Idén tavasszal derült ki, hogy ezek a tanúkihallgatások meg is történnek majd. Pap Gábor, Völner védőjének többszöri indítványára két külön tárgyalási nap is az egykori miniszterek meghallgatásáról szól. Ezen a héten kedden Trócsányit már meg is hallgatták, Magyarország 2014 és 2019 közötti igazságügyi minisztere azt mondta, egyszer hívta fel Schadl Györgyöt már azután, hogy távozott a székéből. Elmondása szerint végrehajtási szakkérdésben kérte ki a végrehajtói kar elnökének véleményét, "de én ebédelni, társasági eseményekre nem jártam vele" - mondta. Érdekes tény, hogy erre a telefonhívásra épp Schadl letartóztatása előtt pár nappal került sor.Varga Judit több ponton kapcsolódik a Schadl-Völner ügyhöz. Az ő minisztersége alatt történtek a vádban megfogalmazott bűncselekmények. A nyomozás során keletkezett bizonyítékok között is többször előkerül a neve. Vannak például hangfelvételek, melyek 2023 elején kerültek elő. Az egyik felvétel szerint Schadl György arról beszélt, hogy az egyik végrehajtó azzal fenyegetőzött, feljelenti Varga Juditot, egy másikon pedig hallani, ahogy Völner és Schadl arról egyeztettek, hozzanak össze egy találkozót a "jó miniszter asszonnyal". Később pedig az is kiderült, hogy Schadl közvetlenül a letartóztatása előtti napon kétszer is tárgyalt az Igazságügyi Minisztériumban.A kegyelmi ügy, amely Varga politikai pályájának végét, volt férje, Magyar Péter politikai karrierjének pedig a kezdetét hozta, a Schadl-Völner ügyben is új információkkal szolgált a nyilvánosságnak. Magyar egy hangfelvételt tett közzé, amelyben Varga Judit igazságügyi miniszterként arról beszél, hogy Rogán Antalék kihúzathattak bizonyos részleteket a korrupciós ügy nyomozati irataiból. Némi vizsgálódás után az ügyészség arra jutott, Varga "pletykákat osztott meg a férjével", lezárták a nyomozást, ez a hangfelvétel nem tárgya a most zajló tárgyalásnak sem. A teljes hangfelvétel szövege itt olvasható.Völner és ügyvédje viszont szolgált új bizonyítékokkal, amelyek részei lettek a pernek: papírokra kinyomtatott üzenetváltásokkal, amelyek a Telex idén márciusi tudósítása szerint többek között ilyen párbeszédeket tartalmaznak:Varga: Szia, Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.Völnerék szerint ez is azt bizonyítja, hogy Varga szorosan követte a végrehajtással kapcsolatos ügyeket, azt sejtetik, hogy az ő tudtával történtek a végrehajtói kinevezések, azaz a most zajló per fókuszában álló tevékenység. Hiszen az egész ügy lényege az, hogy Varga Judit egykori helyettesét, Völner Pál államtitkárt azzal gyanúsították meg, hogy hosszabb időn keresztül kenőpénzeket fogadott el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől (több mint 80 millió forintot), hogy az Igazságügyi Minisztériumban lepapírozza a végrehajtókkal kapcsolatos ügyeket, a legtöbb esetben a végrehajtók kinevezését. Völnerre 8 év börtönt kért ezért az ügyészség. A NER eddigi történetében ő a legmagasabb rangú fideszes, aki korrupciós vádak miatt bukott meg. De amikor 2022 januárjában a 444 elkezdte bemutatni a Völner-iratokat, kirajzolódott, hogy a szövevényes ügy jóval magasabbra ér.Magyar Péter, Varga exférje ugyanakkor más részletet is elárult az ügyről. Azt állította, Varga már a Schadl-ügy kirobbanása előtt le akarta váltani Völner Pált, de Orbán ezt megakadályozta. Mindezekhez képest Varga szinte egyáltalán nem szólalt meg eddig az ügyben. 2022 májusában aztán annyit sikerült elmondania, hogy szerinte neki annyi felelőssége volt, hogy biztosítsa "a léket kapott hajó", azaz a minisztérium vezetését. Hárította a kérdést, hogy van-e felelőssége abban, hogy az államtitkára súlyos korrupciós ügybe keveredett, viszont fontosan érezte elmondani, hogy "a minisztériumban tisztességes és kiváló szakemberek dolgoznak.""Nem is nagyon érdekelt"Így érkeztünk el a csütörtöki tárgyaláshoz, ahol a bírónő kérdésére Varga Judit elmondta, nem ismerte a végrehajtói kar elnökét korábban, Varga miniszteri kinevezése után mutatkozott be neki Schadl. "Nem akarom megbántani a végrehajtó szakmát, de nem a prioritásaim közé tartozott, hogy a karuk vezetőjével találkozzak" - mondta arról, hogy soha nem ő kezdeményezett találkozót Schadllel."Dinamikus ember volt, jól tudott érvelni" - mondta Schadlről az egykori miniszter, aki meg is lepődött, hogy ilyen fiatalon ilyen magas pozícióig vitte Schadl - "néztem is, mindig milyen jól ki van gyúrva". Emiatt is gondolt arra miniszterként, hogy egy ilyen ember biztos kézben tartja a területet. A bírónő arra is rákérdezett, hogy a Schadllel folytatott találkozókon ott volt-e Völner Pál. "Ha Schadl Györggyel én találkoztam, ő mindig ott volt, ez nem kérdés" - mondta erről Varga.Ezt a nyomozati anyagok is alátámasztják, amelyek szerint Schadl Völnernél kardoskodott időpontért Vargához. Jól ismert lett egy, a nyilvánosságban is ismert üzenete, amely így szólt: "valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?"A most zajló per lényegéről, a végrehajtói pályázatok és kinevezések lefolyásáról Varga arról beszélt, hogy nagy önállóságot adott az államtitkárainak, erre a területre is csak annyira látott rá, "amennyire egy miniszter egy államtitkárra átruházott feladatkörre rá kell, hogy lásson"."Megbíztam abban, hogy az emberek itt tudják a dolgukat. Nem is nagyon érdekelt, mert nem voltam specialistája a területnek" - mondta.Fontos részlete az ügynek, hogy Schadl még a letartóztatása előtti napon is járt bent a minisztériumban és bár Varga akkor nem volt bent, nem sokkal korábban ők is találkoztak. "Arra emlékszem, hogy biztos, hogy ott volt a Völner Pál. Hogy mi volt a téma, azt nem tudom, de nekem kötelességem volt a hivatásrendek vezetőivel találkoznom. Majd ők biztosan elmondják, hogy konkrétan miről van szó" - mondta erről Varga a bíróság előtt. Azt mondja - Trócsányi Lászlóhoz hasonlóan - a sajtóból értesült Schadl letartóztatásáról.
|
"Néztem is, mindig milyen jól ki van gyúrva" - Varga Judit négy év után a bíróságon beszélt először részletesen Schadl Györgyről
|
„Nem is nagyon érdekelt” – mondta a korábbi igazságügyi miniszter azokról a végrehajtói kinevezésekről, amelyeket éveken át kenőpénzekért osztottak ki.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/03/neztem-is-mindig-milyen-jol-ki-van-gyurva-varga-judit-negy-ev-utan-a-birosagon-beszelt-eloszor-reszletesen-schadl-gyorgyrol
|
2025-07-03 11:36:36
| true | null | null |
444
|
Rekord éve volt a közösségi médiát kormánypropagandával teleharsogó Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.-nek tavaly. Soha ennyi pénz még nem állt rendelkezésükre a működésükre, vagyis a propaganda terjesztésére, viszont hiába nőtt 26 százalékkal az egyéb bevételük, még ez sem volt elég. Soha nem látott mértékű veszteséget termeltek tavaly.Az egyéb bevétel használata nem véletlen, hiszen ők semmilyen kereskedelmi, tanácsadói, üzleti tevékenységet nem végeznek, így értékesítésből származó nettó árbevételük nincsen. Működésüket a kapott támogatásokból fedezik. Tavaly 5,8 milliárd forintból gazdálkodhattak az előző évi 4,6 milliárd forint után.Egészen különös egyébként, hogy miközben a szervezet "főnökei", vagyis Rogán Antal, Orbán Viktor és úgy összességében a magyar kormány az átláthatóságinak nevezett nagytakarítási törvénnyel próbálja épp ellehetetleníteni a közvélemény még megmaradt független részét, a propagandát harsogó Megafon olyan beszámolót adott le, ami nehezen lehetne ennél kevésbé informatív.Egy szó nincs arról, honnan jöttek a bevételeik, ahogy arról sem tesznek említést, hogy milyen kiadásaik merültek fel év során. A beszámoló kötelező elemét képező kiegészítő melléklet 8 oldalából 5 a szabály szerint kötelező szöveges általános tájékoztatást és a számviteli politika leírását tartalmazza. A maradék 3 oldalból kettőn a mérleget és az eredménybeszámolót táblázatos formában szerepeltetik, az utolsó egy oldalon pedig "ismertetik" a részleteket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy felsorolják, mi nem volt a tárgyévben, például céltartalék, mérlegen kívüli tételek, vagy kapcsolt vállalkozással szembeni tartozás, követelés.Szóval néhány évvel ezelőtt még elárulták, hogy az egyéb bevétel nem más, mint kapott támogatás, ezért feltételezhetjük ma is, hogy az az 5,8 milliárd forintos egyéb bevétel sem lehet más.Ezzel szemben viszont a kiadások is igencsak megugrottak. Anyagjellegűként 2,7 milliárd után tavaly ennek majdnem a dupláját, 5,1 milliárd forintot költöttek el, hogy mire, az nem derül ki. Az biztos, hogy az önkormányzati az európai parlamenti választások önmagában is megdobhatták a facebookos hirdetési bevételeket, de emellett a Novák Katalin és Varga Judit lemondása a kegyelmi botrány után, majd Magyar Péter felbukkanása is olyan esemény volt, amelyre plusz energiákat kellett fordítani a propagandistáknak. A lemondás után például csak hat nap alatt 45 milliót költöttek Facebook-hirdetésekre, egy hónap alatt pedig képesek voltak 348 darab hirdetésre majd' 200 millió forintot elkölteni.Sokkal többe kerültek a megafonos influenszerek is a cégnek, 876 millió forint után tavaly már 1,33 milliárdot számoltak el személyi jellegű ráfordításként. Ennek oka részben a stáb bővítése is lehetett, hiszen 39 helyett átlagosan 45 alkalmazottja volt a cégnek tavaly. Emelhették ugyanakkor a fizetéseket is. Bár a bérköltséget nem tüntették fel a beszámolóban, az jellemzően a költségcsoport minimum 80 százaléka körül szokott alakulni. Ezzel az óvatos becsléssel számolva átlagosan legalább havi bruttó 1,9 millió forintért végezhetik dolgukat a megafonosok. 2023-ban ugyanezzel a módszerrel még csak 1,4 milliós átlagot kaptunk.Mindezek eredményeként a kft. történetének legnagyobb veszteségével zárta 2024-et, 759,9 millió forint volt a mínusz év végén az előző évi 778 milliós nyereség után. És mindezek ellenére még mindig van kicsivel több mint 1 milliárd forintjuk a kft. bankszámláján.
|
5,8 milliárdból gazdálkodott tavaly a Megafon, de ez sem volt elég, brutális veszteség lett a vége
|
Negyedével több támogatást kaptak tavaly, mint előtte, ugyanakkor sokkal több lett a kiadás is. Az átlagbér például bruttó 1,4 millióról 1,9 millióra nőhetett.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/05/31/58-milliardbol-gazdalkodott-tavaly-a-megafon-de-ez-sem-volt-eleg-brutalis-veszteseg-lett-a-vege
|
2025-05-31 10:58:03
| true | null | null |
444
|
"Hogy magát égeti a MÁV, az egy dolog, de a mi pénzünket is. A gyulai állomás átépítése újabb szintlépés a tékozlásban" - olvasni a Magyar Közlekedési Klub június eleji Facebook-bejegyzésében.Mint írják, nem kevesebb, mint 3,3 milliárd forintért akarja megújítani a gyulai állomás épületét a MÁV anélkül, hogy az állomáson a peronokkal vagy a sínekkel bármi történne. Az épület alapterülete az emelettel együtt mintegy 700 négyzetméter. A Magyar Közlekedési Klub szerint az is kérdés, hogy miért szükséges ekkora épület a vasútnak Gyulán, ugyanis ez egy szárnyvonalon található, így a gyulai állomás nem nagy forgalmú. Ám ennél is elgondolkodtatóbb, hogy ha a beruházás összköltségét visszaosztjuk az épület nagyságával, akkor közel 5 millió (!) forintos négyzetméter áron jön ki. (Egész pontosan 4,7 millió forint.)A vasútállomás felújítása régóta húzódik, még tizenkét évvel ezelőtt, 2013-ban egy sajtótájékoztató keretében Alt Norbert gyulai fideszes alpolgármester jelentette be, hogy megújul a több mint 100 éves gyulai vasútállomás. Akkor még arról volt szó, hogy a tervek szerint a Magyar Államvasutak mintegy 60-70 millió forintból korszerűsíti az állomást, ami 2014-ra elkészül. Aztán hosszú, kínos csönd következett. Valószínűleg a vasúttársaság beruházási összegei nem lehettek elégségesek, de mindenesetre nem történt nagyon sokáig semmi. Ám ahogy 2013-ban a jó hírt be tudta jelenteni Alt, úgy ennek a kútba eséséről már "elfeledkezett" beszámolni.A következő dátum kilenc évvel későbbi, 2022-ben a parlamenti választás előtti kampányban Görgényi Ernő fideszes polgármester és Kovács József, a kormánypárt parlamenti képviselőjelöltje jelentette be ismét, hogy 2022 nyarán elkezdődik és 2023 év közepére befejeződik a vasútállomás felújítása, a költségeket akkor már 650 millió forintra mondták. Arról viszont egy szót sem szóltak, hogy a korábbi bejelentés nyomán miért nem történt semmi. Aztán ismét nem történt semmi, a felújítás csupán egy üres kampányígéret volt, amelynek elmaradását utólag próbálták az "elhibázott szankciós politikára" és az emiatti inflációra kenni.2024 augusztusában Lázár János építési és közlekedési miniszter Gyulán járt, ekkor - ilyen előzmények után - a helyi fideszes városvezetők kicsiholtak belőle egy olyan nyilatkozatot, hogy ennyi csúszás után a gyulai lesz az első vasútállomás, amelyet az országban fel fognak újítani. Lázár ehhez még hozzátette, hogy a MÁV Zrt. megkezdte a gyulai vasútállomás felújításával kapcsolatos közbeszerzési eljárás előkészítését, így a munkálatok hamarosan megkezdhetnek.2024 szeptemberében Görgényi Ernő gyulai városvezető közösségi oldalán újból a helyi vasútállomás felújításáról írt. Ennek kulcsmondata szerint "a MÁV Zrt. megkezdte a felvételi épület felújításával kapcsolatos közbeszerzési eljárás előkészítését. Tekintettel arra, hogy az építési engedély 2025. április 5-ig hatályos, így addig szükséges a munkák megkezdése" a gyulai vasútállomáson. Már mondani sem kell, sem addig, sem máig nem kezdődtek meg a munkálatok - talán majd most. Megvan a közbeszerzési kiírás, de ahogy írtuk, aranyáron.A közlekedési klub szerint a tender "valami egészen elképesztő dimenzióba löki a közpénzek felesleges égetését", ráadásul mindezt összevetik a nemrégiben a Magyar Falu Programban (MFP) felújított, szintén a Viharsarokban található medgyesegyházi vasútállomás megújításával. Ott az épület 300 négyzetméteres és a beruházás mindenestől 150 millió forintba került, ami négyzetméterenként 500 ezer forintos költséget jelent. A dinnyéjéről híres békési kisvárosban, Medgyesegyházán az évi utasszám 160 ezer, Gyulán pedig 250 ezer, így a forgalom biztosan nem indokol tízszeres árkülönbséget."Mindez teljesen felesleges pénzpazarlásnak tűnik, arról nem is beszélve, hogy a felújított épület szakmai és funkcionális értelemben visszalépés lesz. Ez így leginkább egy látványpékséghez hasonlítható, s nem egy átgondolt, szakmailag kiérlelt és a 21. század elvárásainak megfelelő fejlesztésnek" - nyilatkozta a Narancs.hu-nak Pongrácz Gergely, a Magyar Közlekedési Klub elnöke.A Magyar Közlekedési Klub szerint a pazarlás nagyrészt abból adódik, hogy a MÁV mindenáron vissza akarja állítani az 1966-ban átépített épület eredeti állapotát, holott a civil szervezet szerint a régi képeken jól látszik, hogy ez egy jellegtelen, közepes minőségű típusház volt. Az átépítéskor ráadásul szerintük egy kifejezetten igényes téglaburkolatot kapott az épület, amelyet teljesen felesleges, sőt káros elpusztítani. Úgy vélik, magastető ráhelyezésével, és a nyílászárók igényes cseréjével egy kifejezetten szép modern épületet lehetne ebből faragni a költségek ötödéből.Mint a közlekedési klub hozzáteszi, e vasúti vonal többi állomásán, így Sarkadon és Okányban még mindig kézzel tekerik a sorompót és állítják a váltókat, így meglátásuk szerint a 3,3 milliárdba ennek is bele kellett volna férnie - de a 3,3 milliárdos beruházás a gyulai vasútállomáson lévő keskeny és alacsony peronokkal sem foglalkozik.Ahogy egy gyulai patrióta a Facebook-bejegyzésében rámutatott, ha a fel- és leszállás feltételein nem változtatnak, akkor az egész felújítás nem ér semmit, ráadásul 3,2 milliárdból már a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt is fel lehetett újítani. A teljes képhez hozzátartozik, hogy ország egyik legszebb kastélyának felújítása 2018 és 2022 között zajlott, a hozzátartozó nagy parkkal együtt, uniós forrásból. Ezt az ingatlant a nagyságát és műemléki értékét tekintve össze sem lehet hasonlítani a gyulai vasútállomással.Ráadásul a gyulai vasútállomás előtti tér ugyancsak szükséges felújítása sem fért már bele a 3,3 milliárdba. A pályázati kiírásból az derül ki, hogy a 3,3 milliárd forintos kivitelezési költséget teljes egészében a magyar költségvetés állja, nincs benne egyetlen fillér uniós forrás sem - a vasútállomás előtti tér felújítását viszont egy külön uniós pályázatból, az Európai Unió társfinanszírozásban futó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretein belül kívánják megoldani, további közel 1 milliárd forintból.A pályázat beadásáról az idén februári közgyűlésen egyhangúlag döntött a gyulai képviselő-testület, Görgényi Ernő polgármester akkor azt mondta, erre régóta várt az önkormányzat, a területen körforgalmat akarnak kialakítani, illetve "a városhoz méltó" teret díszburkolattal, zöldfelülettel, utcabútorokkal, új közvilágítással, de a pályázat szerint lesz új zebra és bicikliút is ezen a szakaszon.
|
A sínek, a peronok és az előtte fekvő tér sem fért bele a gyulai vasútállomás 3,3 milliárdos felújításába
|
Tizenkét éve ígéri a gyulai fideszes városvezetés, hogy megújul a valóban lepukkant, de igazán nagy forgalmat nem produkáló helyi vasútállomás. Most viszont úgy látszik, lesz valami, igaz, aranyáron és nagyon felemásan.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-sinek-a-peronok-es-az-elotte-fekvo-ter-sem-fert-bele-a-gyulai-vasutallomas-33-milliardos-felujitasaba-276850
|
2025-07-05 11:18:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Alsó hangon 200 milliárd forint párolgott el a jegybanki alapítványok körüli zavaros ügyekben, miközben egy kedvezményezett üzleti kör sok pénzzel gazdagodott, de ennél azért jóval kevesebbel. Ahogy március végi cikkünkben bemutattuk, az MNB-botrányban leginkább az újszerű, hogy milyen rossz hatékonysággal forgattak át magánkezekbe közvagyont. Ezt leszámítva azonban a kormány is végigvitt egy nagyon hasonló történetet, amikor az állam Tiborcz István, Orbán Viktor vejének környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért. A veszteség itt is hasonló nagyságrendű lehet, csak egyelőre nem látszik olyan látványosan, mint az MNB-nél.A hűtlen kezeléstől a korrupcióigAhogy két hete is írtuk: az MNB botránya nem arról szól, hogy 500 milliárd forint közvagyont egyszerűen átforgattak magánzsebekbe. Az Állami Számvevőszék több száz oldalas jelentése (pdf) sem konkrét korrupciót ír le, hanem azt, mennyire rosszul kezelték a jegybanki alapítványok a rájuk bízott vagyont, és ezzel mekkora kárt okoztak. Ezért tettek végül hűtlen kezelés, és nem más bűncselekmény miatt feljelentést. Más kérdés, hogy eközben a jegybanki vezetéshez köthető üzleti körök hatalmas vagyonokhoz jutottak, ami minden bizonnyal hozzájárult ehhez a vagyonvesztéshez. Akkori cikkünkben így foglaltuk röviden össze a történetet:az alapítványi közpénzből teljesen észszerűtlen módon százmilliárdokért vettek részesedést nemzetközi ingatlancégekben.Ezek közül az egyik, egy lengyel tőzsdei vállalat, amelyben többségi tulajdont szereztek, elkezdett felvásárolni Matolcsy Ádám köréhez köthető épületeket, illetve építőipari megbízásokat adni ugyanennek a körnek.Ezzel valószínűleg milliárdos, ha nem tízmilliárdos haszonhoz juttatta a kiszemelt üzleti kört.Eközben azonban - nem függetlenül a rossz üzleti döntésektől - a tőzsdei vállalat részvényeinek árfolyama esni kezdett, és így a befektetett vagyon több mint fele elégett.Magyarul miközben egy szűk kör milliárdokat, esetleg tízmilliárdokat nyerhetett az egész kavaráson, aközben legalább egy nagyságrenddel több, durván 200 milliárdnyi közvagyont veszíthettünk.A történet különösen a brutális mértékű, értelmetlen közpénzégetés miatt újszerű, ám teljesen nem egyedi. Nem Matolcsy Ádám köre volt ugyanis az egyetlen, amely végső soron közpénzből vásárolt vagy fenntartott cégeknek adott tovább - minden jel szerint túlárazott - ingatlanokat. Ilyen ügyleteket szép számmal láthattunk az elmúlt években a kormány legfelső köreihez köthető üzleti körökben is.Az elmúlt években például egyértelműen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingatlanvásárlásai voltak a legnagyobb értékű korrupciógyanús ügyek. Ezek a tranzakciók pedig nagyon sok elemükben hasonlítanak arra, ami az MNB környékén történt, és ami az Állami Számvevőszék szerint felveti a hűtlen kezelés gyanúját. A két történetben - mint látni fogjuk - szinte tökéletesen párhuzamba állíthatók egyes szereplők és elemek.Százmilliárdos ingatlanvásárlásEgy teljesen érthetetlen összegű szerződés tűnt fel 2023 tavaszán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) szerződéskeresőjében. Az állami vagyonért felelős társaság 244 milliárd forint értékű megállapodást kötött a fővárosi Bosnyák tér mögött épülő Zugló-Városközpont fejlesztőjével 150 ezer négyzetméternyi iroda megvásárlásáról. Később kiderült, hogy az MNV hibázott a bejegyzésnél. No nem azért, mert nem született megállapodás vagy nem ennyi az összege, hanem mert egyelőre csak előszerződést kötöttek, az ilyen dokumentumokat pedig nem szokták szerepeltetni a nyilvános szerződéslistában. A bejegyzést így el is távolították, ám ekkor már mindenki tudott róla, és Hadházy Ákos parlamenti képviselő ki is perelte a megállapodást (pdf).Utóbbiban sok örömünk nem lehetett. Kiderült belőle ugyanis, hogy az amúgy is nehezen magyarázható tranzakció részletei sem voltak túl kedvezőek. Hadházy akkor a Telexnek azt mondta:úgy írták alá a 244 milliárdos szerződést, hogy előtte nem volt semmilyen értékbecslés, és az aláíráskor még kész tervek sem voltak, a szerződés szerint a végleges terveket majd még egyeztetni kell.Az állami szempontból igencsak előnytelennek tűnő adásvétel haszonélvezője a kormányközeli építőipar egyik feltörekvő csillaga, a Bayer Construct tulajdonosa, Balázs Attila, akit legutóbb a 62. helyre tettek a hazai gazdaglistán. A zuglói gigaberuházást is megvalósító Bayer még 2016-ban is csak szűk 4 milliárdos árbevételt ért el, azóta azonban hihetetlenül gyorsan fejlődött. Tavaly a cég forgalma már meghaladta a 100 milliárd forintot, nyeresége pedig öt év alatt több mint 34 milliárd forint volt.Amikor a 244 milliárdos ügyletre fény derült, már tudni lehetett, hogy - bár a Bayer mögött van valós teljesítmény is - a gyors felfutásban komoly szerepe van a tulajdonos kormányközeli kapcsolatainak is. A Válasz Online egyértelmű pénztranszfert azonosított Balázs Attila és a miniszterelnök veje, Tiborcz István üzleti körei között. Ez a lap szerint azt mutatja, hogy Balázs mélyen betagozódott a Tiborcz körüli pénzügyi rendszerbe.Ebben az ügyletben ugyanakkor még csak közvetve tűnt fel Orbán Ráhel férje. Később azonban kiderült, hogy nem a zuglói biznisz volt az egyetlen hasonló adásvétel: az MNV még legalább két hatalmas ingatlankomplexumot vásárolt százmilliárdokért ebben az időszakban. Ezeknél az ügyleteknél pedig már sokkal egyértelműbben láthatóvá vált a háttérben Tiborcz István.Van másik (kettő)A másik két ügylet közül az egyik időben meg is előzte a zuglói megállapodást. A Városliget szomszédságában található Dürer Park irodaházainak megvásárlásáról még 2022-ben kötött előszerződést az MNV a kivitelező céggel. Ennél a projektnél azonban a vagyonkezelő nem követte el azt a hibát, hogy feltöltse a dokumentum adatait a szerződéskeresőjébe, így csak a 24.hu és a Válasz Online oknyomozásainak köszönhetően derült ki a megállapodás.Mire az ügy kibukott, az állam közel 80 milliárd forintot ki is fizetett az ingatlanokért. A végső árat 2022-ben 100 milliárd forintban határozták meg, ám végül szinte biztosan magasabb lesz. Az építtető ugyanis egy ponton a munkálatok felfüggesztésével fenyegette meg a kormányt, hogy 20 milliárd forinttal több pénzt kapjon. Így a végső vételár 120 milliárd is lehet. A magasabb árat a cég azzal magyarázta, hogy irodaházak esetében itt sem határozták meg előre a végleges műszaki tartalmat.A kivitelező vállalat egyharmadát*más cégeken keresztül a miniszterelnök kötélbarátja, az ország kilencedik leggazdagabb embere, Garancsi István birtokolja. A másik kétharmadának tulajdonosa azonban egy magántőkealap, amit a Tiborcz István*megint csak közvetett érdekeltségébe tartozó Gránit Alapkezelő kezel. A magántőkealapok a Fidesz-éra "offshore konstrukciói", amelyek elrejtik a hatalmas vagyonok tényleges birtokosait. Éppen ezért nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy ha valaminek ez a magántőkealap a tulajdonosa, az valójában Tiborcz Istváné. Ugyanakkor a kormányfő veje korábban beszélt már-már sajátjaként olyan vagyonelemről, amelyek épp ebben a magántőkealapban van.A harmadik hatalmas ingatlanügyletet is egy nagyon hasonló üzleti körrel kötötte az állami vagyonkezelő, ráadásul az eddigieknél is nagyobb értékben. Tavaly májusban a Válasz Online írta meg, hogy hat darab, a Kopaszi-gátnál megvalósuló Budapart-fejlesztés keretében épülő irodaházat vásárol meg az állam 255 milliárd forintért. Az erről szóló előszerződés sem került fel az MNV honlapjára, a lap állami adatbázisokból derítette ki, hogy az érintett ingatlanokra 2023 őszén épp az említett összegben jegyzett be jelzálogjogot a magyar állam.Már korábban is felmerült, hogy ezek az irodák állami használatban lesznek. A Telex írt róla, hogy a MÁV-csoport, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is ide költözhet. Ekkor azonban még úgy tűnt, hogy - az irodapiac normál működésének megfelelően - csak bérlőként jönnek az állami szervek és cégek.Az ingatlanokat fejlesztő és így eladó cég 42 százalékos tulajdonosa itt is a már említett, Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap. Emellett ebben a projektben is feltűnik*több cégen keresztül Garancsi István, illetve szintén tulajdonos volt*ugyancsak közvetve a Mol-vezér, Hernádi Zsolt, amíg át nem adta részesedését saját alapítványának.Összefoglalva tehát 2022-2023-ban az állami vagyonkezelő összesen alsó hangon 600 milliárd forintért vásárolt*Ilyen értékben kötött előszerződéseket. irodaépületeket.A Dürer Parkban 2022-ben két komplexum megvásárlásáról kötettek előszerződés az eredeti megállapodás szerint 100 milliárd forintért, de a jelek szerint az irodák utólag további 20 milliárd forinttal drágultak. Az eladó itt a kormányfővel ismerten jó kapcsolatot ápoló Garancsi István és egy Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap.Zugló-Városközpontban 2023 tavaszán 150 ezer négyzetméternyi iroda megvásárlásáról szerződtek 244 milliárd forintért azzal a Balázs Attilával, aki mélyen betagozódott a Tiborcz körüli pénzügyi rendszerbe.Pár hónappal később a Kopaszi-gátnál újabb hat irodaház tulajdoni lapjára került állami jelzálogjog 255 milliárd forint értékben. Az eladók itt is a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap, Garancsi István és a Mol vezér voltak.Láttunk már ilyet valaholA fenti három tranzakció pedig tényleg rengeteg elemében hasonlít ahhoz, ami a Magyar Nemzeti Bank környékén történt, nagyjából ugyanebben az időszakban. Egy, az adott intézmény ellenőrzése alatt lévő, végső soron állami tulajdonban lévő vállalat nagy értékű ingatlanokat vásárol egy jól körülhatárolható üzleti körtől, amely igyekszik mindenféle jogi eszközökkel elrejteni magát.Az MNB esetében a vevő a jegybanki alapítvány körüli céghálóba tartozó lengyel tőzsdei vállalat volt, míg az említett irodaházaknál az állami tulajdonban lévő MNV.A vásárlásról szóló döntéseket nyilván nem Matolcsy György és Orbán Viktor szignálta, de végső soron a felettes intézményeket ők vezették ebben az időszakban. Az MNB alapítványi pénzeinek elherdálásakor és a furcsa ingatlan-adásvételek idején a jegybank elnöke Matolcsy György volt, az MNV tulajdonosi jogait pedig végig valamely miniszter gyakorolta, azaz végső soron a kormány, amelynek feje Orbán Viktor.Az ingatlanok eladói az MNB esetében rendre Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám köré szerveződő személyek és vállalatok, míg az MNV-s vásárlásoknál Tiborcz Istvánhoz kötődő entitások voltak.Az ügyleteket mindkét esetben bonyolult céghálókkal és magántőkealapok közbeiktatásával próbálták elrejteni a közvélemény elől.Utóbbi konstrukciót az Állami Számvevőszék az MNB-alapítványok körüli zűrös ügyeket feltáró elemzésében nagyon sok kritikával illette. Azt írták, hogy a magántőekalapok "lényegében átláthatatlanná tették a struktúrát, hiszen ezek tulajdonosi szerkezete nem ismert a nyilvánosság számára", illetve hogy ezekcélja a befektetés közérdeklődés elől történő elrejtése lehetett.Ez a megállapítás azért erős, mert ilyen szervezetek mögé bújik lényegében a teljes NER-elit, és mostanra ezermilliárdokat rejtettek magántőkealapokba. A magyar sajtóban rengeteg elemzés jelent meg arról, hogy ez mennyire káros jelenség, de a kormányzat minden jogi segítséget megadott ahhoz, hogy a rendszer működhessen.Ahogy a fenti táblázaton is látszik, a két sztoriban az egyes elemek szinte tökéletesen megfeleltethetők egymásnak. Az egyetlen érdemi különbség, hogy míg az MNB-nél viszonylag könnyen számszerűsíthető a vagyonvesztés, hiszen a közpénzt tőzsdei cégekbe fektették, amely árfolyama nyomon követhető, addig az MNV vásárlásainál nem ennyire látványos a bukás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne égne itt is nagy lánggal a közpénz, egyszerűen csak nem láthatóak ezek a lángok.Százmilliárdos veszteségAz állami ingatlanvásárlásoknál a vagyonvesztés alapvetően abból fakad, hogy az MNV túlárazottan vette az irodaházakat. Az ilyen tranzakciókhoz nehéz összehasonlítási alapot találni, mivel elég ritkák az ilyen gigantikus ügyletek a piacon. Arról nem is beszélve, hogy saját használatra piaci szereplők mostanában nem igazán vásárolnak irodaházat, jellemzően bérelni szoktak. A Válasz Online ugyanakkor az adásvételek után csinált egy elég alapos becslést szakértői megkérdezések és egy hasonló régiós ügylet alapján. Ebből pedig az jött ki, hogynemzetközi összehasonlításban a magyar állam 70 százalékkal fizette túl Tiborczékat - de a legjóindulatúbb becslések szerint is minimum 40 százalékos a felár.Figyelembe véve a 600 milliárd forintos összesített értéket, ez 170-250 milliárd forint közötti összeget jelent. A becslés alapján tehát ennyi közpénz a szerződés aláírásának pillanatában elégett, hiszen az ingatlanok soha nem értek annyit, amennyit fizettek érte. Ez az elem egyébként megint csak összekapcsolja a történetet az MNB-s botránnyal: ott a lengyel tőzsdei cég többségi részesedését sikerült az aktuális árfolyamhoz képest 32 százalékos felárral megvenni, hogy aztán ez az árfolyam további 40 százalékot essen.Ez utóbbi az, amit az MNV-nél - mivel nem tőzsdei cég - egyáltalán nem lehet számszerűsíteni. Sejtésünk azonban lehet arról, hogy az állami vagyonkezelő irodabefektetéseinek értéke hogyan változott az elmúlt években: a piaci trendek alapján egész biztosan nem nőtt.A budapesti irodapiac ugyanis, ha nem is döglődik, de eléggé szenved az elmúlt években.Tavaly a fővárosi irodáknak már a hetede állt üresen, miközben öt évvel ezelőtt ez az úgynevezett üresedési ráta a 6 százalékot sem érte el. Mindez azt jelenti, hogy ebben az időszakban több százezer négyzetméternyi iroda ürült ki. A piacon az állami megrendelésre készülő beruházásokon kívül (tehát lényegében a fent említetteken túl) pedig nem igazán vannak fejlesztések.Az árak ugyan emelkednek, de nem azért, mert olyan nagy lenne a kereslet, inkább a költségoldali nyomás miatt. Az energiaválság, az elszálló infláció és a gyengülő forint miatt az irodaházak fenntartási költségei drasztikusan megugrottak. Ezt a tulajdonosok igyekeznek a bérlőre tolni, több-kevesebb sikerrel. Különösen annak fényében nincsenek könnyű helyzetben, hogy a covidnál világossá vált: lehet otthonról is dolgozni, és így csökkenteni az irodával kapcsolatos kiadásokat, ami így az elmúlt években sok cégnél fontos törekvés lett.Bár az MNB 2024 végén már látott bíztató jeleket (pdf) a budapesti irodapiacon, nem teljesen egyértelmű, hogy ez mennyire kincstári optimizmus. Főleg, hogy az alapítványi vagyont is ilyen eszközökbe pakolták. Az alapítvány és vagyonkezelője könyvvizsgálatát is végző BDO például már kevésbé volt derülátó: a túlkínálat miatt azzal számoltak, hogy 2025-ben sem az irodák fogják húzni a kereskedelmi ingatlanok piacát.Amikor a kormányközeli vállalkozók elkezdték fejleszteni a fent bemutatott és végül az állam által megvásárolt komplexumokat, akkor ezek a változások még nem feltétlenül voltak ennyire élesen láthatóak. Bár sejteni lehetett néhányat közülük, mindent valószínűleg nem. Akkor azonban, amikor az MNV vásárolt, már nagyon látványosan kirajzolódtak ezek a trendek.Magyarul az történt, hogy a NER-es befektetők rosszkor hoztak meg egy befektetési döntést, ennek a hibának a költségét pedig átvállalta az állam.Sőt, a kezdeti túlárazás miatt jóval többet is. Ezek alapján pedig teljesen egyértelműnek tűnik, hogy ezeknél a tranzakcióknál is hasonló értékben veszíthettünk közvagyont, mint az MNB alapítványos kavarásánál. Egy fontos különbség azonban, hogy itt a jelek szerint kevésbé volt hatékonytalan a művelet. Így a Matolcsy-féle körnél valószínűleg jobban gazdagodott a kiszemelt - Orbán Viktor családjához kötődő - üzleti kör.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botrányaVoltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Ugyanúgy égette a közpénzt a kormány, mint a jegybanki alapítvány, csak más gazdagodott
|
Az MNB-s alapítvány botránya kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan az állam Tiborcz István környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250411/ugyanugy-egette-a-kozpenzt-a-kormany-mint-a-jegybanki-alapitvany-csak-mas-gazdagodott/
|
2025-04-11 04:01:01
| true | null | null |
G7
|
Noha Karácsony Gergely a napokban történt vádemelés kapcsán "kamunak" nevezte a Városháza ügyet, a lapunk által megismert vádiratból ennek éppen az ellenkezője derül ki. A Fővárosi Főügyészség egyébként a főpolgármester nyilatkozata után közleményben jelezte , hogy "a nyomozó hatóság közel három és fél éven keresztül számos nyomozati cselekményt végzett a városházát és más ingatlanokat érintő - a társadalom széles érdeklődését kiváltó - korrupciós ügyben". Az ügy komolyságát a vádhatóság egyebek mellett azzal érzékeltette, hogy az eljárás során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként. Végül négy embert vádoltak meg: Berki Zsoltot, Gansperger Gyulát, Berki Józsefet és Bodnár Dezsőt, akikre letöltendő szabadságvesztést kért az ügyészség befolyással üzérkedés és más bűncselekmény miatt.Róluk és a bűncselekményekről később még bőven lesz szó. Elöljáróban azonban érdemes leszögezni, hogy az ügy kapcsán nyilvánvalóvá vált: a Karácsony Gergely vezette fővárosban baloldalhoz köthető emberek jutalékos, azaz korrupciós rendszert működtettek, amely több kétes ingatlanbizniszt is érintett.Az ügyletek után a szereplők kenőpénzt kértek. A botrányt évekkel ezelőtt az úgynevezett Anonymous-hangfelvételek robbantották ki , amelyek nagyban segíthették az eljárást.Rátérve a vádiratra, az ügy 2020-ra, 2021-re vezethető vissza, amikor Karácsonyék meghatározták az értékesítendő, vagy más módon hasznosítandó ingatlanok körét. A fővárosi vagyonkezelő cég pedig dönthetett a hasznosítás mikéntjéről.Az ügyészségi vádirat három ingatlanról tesz említést, az egyik a Nagytétényi út 347-351. alatt található önkormányzati telek, amelyet végül 101 millió forintért adtak el.A vád szerint ennél a biznisznél bukkant fel először Berki Zsolt, aki az ügy elsőrendű vádlottja , és akiről megírtuk, hogy a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. A testvére, a szintén vádlott Berki József kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkezik - ez nem is csoda, hiszen a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott .Visszatérve Berki Zsoltra: róla a vádirat kiemeli, hogy önkormányzati jogosultság nélkül, különböző érdekcsoportokkal tárgyalva keresett befektetőket önkormányzati ingatlanok értékesítésére. A fenti ingatlan is ezek közé tartozott és az ügyészség szerint Berki Zsolt ismeretlen forrásból szerzett arról tudomást, hogy a fővárosi vagyonkezelő az ingatlanra pályázatot ír ki. Berki a vételárról is tudomással bírt és ezek alapján tett korrupciós ajánlatot a másodrendű vádlottnak - Bajnai Gordon harcostársának -, Gansperger Gyulának, akinek felvázolta az önkormányzati ingatlanok pályáztatási rendszerét. Felajánlotta azt is, a vagyonkezelőnél és az önkormányzatnál lévő, döntéshozó pozícióban lévő kapcsolatai segítségével az ingatlant úgy hirdetik meg, hogy a pályázaton mindenképp Gansperger vállalkozása nyerjen.Mindezekért a vételár tíz százalékát kérte cserébe. Valójában csak a baloldali üzletember Gansperger cége indult a pályázaton, az ingatlan 101 millió 600 ezer forintért kelt el, Berki Zsolt érdekeltségében lévő cégnek pedig átutalták a jutalékot, a vételár tíz százalékát, azaz 10 millió 160 ezer forintot.A vádirat legérdekesebb része egyértelműen a Városháza megvételének felajánlása különböző befektetők részére .A vád szerint Berki Zsolt a fent említett befolyásos kapcsolataira hivatkozva több befektetőnek is azt állította, hogy az ingatlan eladó, annak értékesítésében ő eljárhat és több érdeklődőnek részletes ismertetőt küldött, azt a látszatot keltve, hogy a Városházát valóban értékesíteni akarja a budapesti önkormányzat és közgyűlési döntés is született erről. Berki 2020 augusztusában a Westend bevásárlóközpontban találkozott is egy ingatlaniroda képviselőjével, akivel szerződést is kötött, de az illető a nyomozás adatai szerint nem tudott arról, hogy a Városháza valójában nem értékesíthető, így Berki és cége, a Northern Rock Kft. sem járhat ebben közre. A nő a szerződés aláírása, négyszázmilliós jutalék reményében, a Berki által átadott információkkal együtt több potenciális befektetőt is megkeresett és részükre továbbította a Berki Zsolt által küldött dokumentációt, benne az ingatlan értékesítési szándékával - olvasható a vádiratban.Azt is leírták, hogy Berki a Városháza értékével kapcsolatban más-más összegeket mondott, az egyik esetben például 32 milliárd forintot, illetőleg 100 millió eurót. Utóbbit ajánlotta azoknak a befektetőknek, akikkel 2021 őszén találkozott egy VI. kerületi irodában és akinek szintén befolyásos fővárosi kapcsolataira hivatkozott. A találkozón részt vett Berki Zsolt testvére, Berki József is. Őt azzal vádolják, hogy megerősítette testvére elmondásait.Nevezetesen azt, hogy a döntéshozókat befolyásolva elérik: a Városháza eladásakor személyre szabott pályázatot írjanak ki. Nem derült ki az eljárás során, hogy ebben az esetben Berkiék mennyi korrupciós pénzt kértek. Ezt az ajánlatot a befektetők végül visszautasították.A vádirat arra is kitért, hogy Berki Zsolt 2020 végén, illetve 2021 elején ugyancsak tárgyalásokat folytatott a Városháza eladásáról egy ingatlanforgalmazással foglalkozó érdekkörrel. Ekkor is befolyásos kapcsolatokra hivatkozott, és 100 millió euró körüli eladási összegről beszélt, kétmilliárd forintos jutalékért, azaz korrupciós pénzért cserébe. Az üzletet azonban itt sem ütötték nyélbe.Hasonló módon fuccsolt be a vád szerint Berki Zsolt terve azzal a befektetői körrel is, amellyel 2021. február 18-án Gansperger Gyula és a negyedrendű vádlott, Bodnár Dezső társaságában találkozott. A téma itt is a Városháza, illetve több más ingatlan eladása volt. Ezekkel kapcsolatban 2021 októberéig havonta tartottak megbeszéléseket.A Városháza vételárát Berkiék 40 milliárd forintban határozták meg, amelynek a tíz százalékárt kérték cserébe. A jutalékos rendszert üzemeltető kör a befektetőket tájékoztatta a Városháza és a több, szóba került ingatlan adottságáról, műszaki adatairól, valamint egyeztettek a pályázatok részleteiről. Természetesen itt is hivatkoztak a fővárosi vagyonkezelőnél és az önkormányzatnál döntéssel rendelkező kapcsolataikra.Az ügyészség még egy terület eladási kísérletét emelte be a vádiratba , ez pedig a XI. kerületben található Tétényi út 63.-Etele út 53. szám alatti ingatlan.2021 februárja és októbere között Berki Zsolt, Gansperger és Bodnár Dezső egyeztettek a befektetővel az ingatlan eladásáról, illetve arról, hogy mindenképp az illető cége nyerjen a pályázaton. Gansperger és Bodnár azt állította a potenciális vevőnek, hogy az ingatlanok kapcsán Berki Zsolt van kijelölve. A vád szerint Berki pontosan nem meghatározható forrásból megtudta, hogy az ingatlanra pályázatot írnak ki, sőt, a feltételeket és a vételárat is ismerte, ezek alapján szabta meg a - vádiratban nem ismertetett - korrupciós ajánlatát, amit a befektető végül visszautasított.Berkiéket az ügyészség többek között többrendbeli befolyással üzérkedéssel vádolta meg. A befolyással üzérkedés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a terhelt úgy kér valaki(k)től jogtalan előnyt, legtöbb esetben pénzt, hogy azt állítja, ezért cserébe hivatalos személyt, döntéshozókat fog befolyásolni, adott esetben megvesztegetni. Sokszor azonban egy-egy politikus, vagy döntéshozó nem is tud arról, hogy az ő nevükkel "házalnak" így.Ugyanakkor ennél a pontnál érdemes visszakanyarodni Karácsony magyarázkodása után kiadott és cikkünk elején már említett ügyészségi közleményre. A vádhatóság ugyanis kiemelte, hogy a vádlottakon kívül a nyomozás során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként, ám velük szemben nem volt elegendő bizonyíték. Azt, hogy kikről lehet szó, a vádhatóság nem közölte.Az ügyben több kérdés is felmerül. Ilyen például: honnan voltak a vádlottaknak konkrét, belső információi a vételárakról, kiktől kapták az ingatlanokkal kapcsolatos adatokat a pályázatok kiírása előtt?Itt fontos megemlíteni, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő többek között a sajtónak is hivatkozott egy olyan, még 2021 őszén birtokába került, a fővárosi vagyonkezelő ügyintézője és Berki Zsolt közötti levelezésre , amiben négy ingatlaneladásról is szót ejtettek. "A tegeződő, szívélyes hangvételű levelezés magáért beszél, hogy közeli kapcsolatról, jól bejáratott üzleti kapcsolatról árulkodnak a levelek. Teljesen világosan kirajzolódik, hogy az eddigieken felül további ingatlanok is Berki Zsolt által, jutalékos rendszerben lettek értékesítve" - nyilatkozta annak idején Budai Gyula, aki arra is rámutatott, hogy a botrány Karácsony legszűkebb környezetéig is érhet.Ugyancsak Budai hívta fel a figyelmet arra, hogy Kiss Ambrusról - korábbi főpolgármester-helyettesről, jelenlegi főigazgatóról - egy hangfelvételen azt állították: egy ingatlaneladással összefüggésben több mint félmilliárdot kapott volna.Kiss ezt visszautasította és tagadta , hogy ismerné azokat az embereket, akik ilyet állították róla.A megvádoltakon kívül akad még egy szereplő, akiről meglehetősen sok szó esett a Városháza-botrány kapcsán, az illetővel mégsem foglalkozik a vádirat. Ő Barts J. Balázs, a fővárosi vagyonkezelő cég vezetője.Először is az Anonymus által nyilvánosságra hozott hangfelvételek egyikén Barts hangja is hallható, amint a Városházáról tárgyal a potenciális befektetőkkel.A szívélyes beszélgetésről készült hanganyag olyannyira nem nyerte el Karácsony Gergely tetszését, hogy 2021 végén még fegyelmiben részesítette Bartsot a tárgyalás miatt. Önmagában a főpolgármester magatartásából ugyanakkor nem szabad kiindulni, Karácsony ugyanis nem sokkal később majdnem tízmillió forintos prémiumot adott a vagyonkezelő vezetőjének.Sokkal árulkodóbbak a hangfelvételek. Gansperger az egyiken ezt mondta Berki Zsolt és Barts Balázs kapcsolatáról: "A faszi úgy mozgott az én pályázatom alatt ott a fővárosi vagyonkezelő zrt.-ben, mintha ő lenne a vezérigazgató. [...] Felhívta a pénzügyi vezető hölgyet, hogy adja ki az igazolást nekem, küldje el, mert a Gansperger úrnak szüksége van rá. És b...szd meg, jött."A ma már negyedrendű vádlott Bodnár pedig ezt ezzel egészítette ki: "Olyannyira jó kapcsolatot ápol, hogy amikor vártunk a találkozásra, akkor a Barts Balázs maga jött ki a Zsolt elé. És [...] nem csak, hogy kezet fogott, hanem majdnem, hogy földig hajolt. Magyarul a Zsolt [...] tenyeréből eszik."További furcsaság, hogy a Nagytétnyi úti ingatlan esetében nem Barts Balázzsal, hanem Berki Zsolttal kellett megbeszélnie Ganspergernek, hogy mikor írják alá a szerződést. Az ingatlan értékesítéséről ugyanakkor Bartsnak tudni kellett, a fővárosi vagyonkezelő vezetőjeként ő felügyelte az ügyletet.Mindezek ellenére Barts Balázzsal nem foglalkozott az ügyészség.A Városháza-botrány és a hanganyagok kapcsán nem hagyható ki, hogy a rögzített beszélgetések egyikén Bajnai Gordon hangja is hallható. A volt kormányfő többek között zsákmányra vadászó cápákról is beszélt a Városháza kapcsán.A rögzített beszélgetésekben egyébként arról is esett szó, hogy a főpolgármester jogi főtanácsadójának, Tordai Csabának fontos szerepe van a rendszerben, hiszen minden egyes szerződés, ingatlanügylet a keze alatt megy át, ő láttamozza" azokat, ugyanakkor "nem pénzezik". Ám utóbbinak ellentmondhat, hogy egy másik bűnügyben, a Karácsony fémjelezte 99 Mozgalom félmilliárdos kampányfinanszírozási botránya miatt kétszer is volt házkutatás az ügyvédi irodájában.
|
Hiába tagadja Karácsony, nagyon is létezik a Városháza-ügy - Megszereztük a vádiratot!
|
Nem „kamu” a Városháza-ügy, ahogy azt a főpolgármester állította, ez egyértelműen kiderül a Magyar Nemzet által megismert vádiratból. Eszerint valóban létezett az a háttérben mozgó társaság, amely jutalékos, korrupciós rendszert épített ki a Karácsony Gergely vezette fővárosban. Az ügynek négy vádlottja van, Barts J. Balázzsal, a fővárosi vagyonkezelő befolyásos vezetőjével azonban az ügyészség valamiért kesztyűs kézzel bánt. A nyilvánosságra került információkból feltételezhető, hogy a botrány szálai Karácsony legszűkebb környezetéig is elérhettek.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/karacsony-varoshaza-vadirat
|
2025-05-13 05:42:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
2023. július 21. Az Opus Global Nyrt. részvény-visszavásárlási akciót jelent be.2024. november 12. Nyilvánosságra kerül egy hangfelvétel, amelyen Vogen Evelin (Magyar Péter volt barátnője) és Hanzel Henrik (a Tisza pénztárnoka) beszélget. Vogel itt elmondta, hogy Magyar 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk segítségével keresett, amelyekről "nem kellett volna tudnia".2025. február 13. Az Index megírja, hogy belsős üzleti információk alapján Magyar Péter bennfentes kereskedést követhetett el az Opus papírjaival és ezzel jogellenesen több millió forintra tehetett szert.2025. február 13. Magyar azzal védekezik: nem a szóban forgó napokon vett részvényeket.2025. március 19. Az ügy miatt vizsgálatot folytató jegybank végzésben kérdéseket küld Magyar Péternek a részvényvásárlásairól.2025. április 24. Nyilvánosságra kerülnek az MNB kérdései, ezekből pedig egyértelműen kiderül, hogy Magyar februárban a részvényügyleteiről nem mondott igazat.Február elején az Index robbantotta ki Magyar Péter részvénybotrányát: a lap arról írt, hogy 2023. július 21-én, pénteken este, tőzsdezárás után az Opus Global Nyrt. részvény-visszavásárlási akciót jelentett be , ami jelentősen növelte a papírok árfolyamát. Ugyanezen a napon, délután három órakor, tehát a tőzsdezárás és az akció bejelentése előtt, Magyar Péter az összes egyéb részvényét eladta, és több tízmillió forint értékben Opus-papírokat vásárolt.A cikk szerint a rá következő hétfőn, tőzsdenyitás után Magyar emelt árfolyamon eladta ezeket a részvényeket, amivel jelentős, több millió forintos haszonra tett szert. Fontos, hogy ebben az időben Magyar az MBH, tehát a Mészáros Lőrinc érdekeltségében tartozó bank felügyelőbizottságában ült, az Opus pedig szintén Mészáros vállalkozása.Magyar a cikkre - propagandistázás és hazugozás kíséretében - úgy reagált :"a lap állításaiból egy szó sem igaz. A cikkben idézett napon nem vettem és nem is adtam el részvényt".Lapunk akkor azt írta , Magyar sajátos trükköt bevetve próbál kibújni az ügyből, és azt állítja: a következő héten könyvelték le az ügyletet, így ő nem vásárolhatott pénteken. Vagyis nem követett el bennfentes kereskedést. Már akkor rámutattunk, hogy a tőzsdén az ügyleteket nem azonnal könyvelik, hanem később. Így könnyen megeshet, hogy a pénteki vásárlás máskor került nyilvántartásba. Arra is utaltunk, hogy az ügyet az tisztázza majd, mikor adott megbízást Magyar a részvényvásárlásra.Ez ma lényegében be is bizonyosodott. A Magyar Nemzeti Bank, mint tőzsdefelügyelet ugyanis korábban eljárást indított az ügyben és nemrégiben hosszú kérdéssort küldött a Tisza elnökének, hogy tisztázza a részleteket. A most nyilvánosságra került kérdésekből kiderül, hogy Magyar 2023. június 21-én adott megbízás az Opus részvényeinek megvásárlására. Vagyis amikor még a nyilvánosság nem tudott a visszavásárlási akcióról, amely később jelentősen megnövelte a cég részvényinek árfolyamát.Érdemes tisztázni, mi is az a bennfentes kereskedelem. Erről korábban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász elsőként azt emelte ki , hogy a bennfentes kereskedelmet az uniós jog is tiltja. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója rámutatott: a piaci visszaélésekről szóló irányelv minden tagállam számára kötelezővé teszi, hogy fellépjen a bennfentes kereskedelemmel szemben és legalább a súlyosabb esetekben bűncselekménynek minősítse az ilyen visszaélést. Ezt a magyar jogrend meg is teszi.Ilyen bűncselekményt pedig az követ el, aki bennfentes, vagyis belsős információ felhasználásával saját vagy más nevében ajánlatot tesz, ügyletet köt, ügyletkötésre megbízást ad, vagy ezeket visszavonja, módosítja. Lényegében ugyanez a helyzet, ha valaki a bennfentes információt üzletelés céljával másnak átadja. A törvény alapesetben három évig terjedő szabadságvesztést helyez kilátásba, súlyosabb esetben öt év a maximum - például akkor, ha az érintett ügyletek értéke nagy, vagyis meghaladja az ötvenmillió forintot.A jegybanki kérdéssorral már szerdán foglalkozott a sajtó. Mint az Index közölte, a bennfentes kereskedelem kapcsán vizsgálódó MNB egyik női munkatársa ingerült telefonhívást kapott. A hívó fél - ahogy később kiderült, Magyar Péter - számonkérő hangnemben bírálta a jegybank eljárását. Az MNB közleménye szerint az ellenzéki pártvezető nemcsak a feltett kérdéseket kifogásolta, politikailag motivált fenyegetést is megfogalmazott . Arra utalt, hogyha pártja megnyeri a 2026-os választást, komoly változások lesznek. Jelezte azt is, hogy bohóc fejeket rajzol majd a egyes kérdések mellé.Ennél is érdekesebb Magyar egy korábbi megnyilvánulása. - A magyar embereknek semmi közük ahhoz, hogy én 5 vagy 10 éve mit csináltam - így reagált Magyar Péter a repülőtéren az M1 kérdésére, hogy vásárolt-e Opus-részvényeket. A Tisza Párt elnöke kikerülte a konkrét válaszadást, ehelyett ingerülten személyeskedett a riporterrel.Az Opus-részvények ügyében - az Index információja szerint - a Magyar Nemzeti Bank több személlyel, így Magyar Péterrel kapcsolatban is bennfentes kereskedelem gyanúja miatt vizsgálatot folytat. Arról pedig már lapunk számolt be, hogy az ügyészség is eljárást indított Magyar Péter egyik tőzsdei ügyletével összefüggésben.
|
Bennfentes kereskedelem: bebizonyosodott, hogy Magyar Péter hazudott
|
Egyértelműen megdőlt Magyar Péter magyarázata, amivel februárban megpróbálta kimosni magát a bennfentes kereskedelem gyanúja alól. A Tisza Párt elnöke akkor azt állította: nem a szóban forgó időpontban vett részvényeket, így bűncselekményt nem is követhetett el. A jegybank vizsgálata során feltett kérdések azonban leleplezték Magyar trükközését, világossá vált, hogy valójában mi is történt. A politikus pár nap alatt milliókat kaszált, csak azért mert törvénytelenül használhatta fel a hozzá eljutott üzleti információkat.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/bennfentes-kereskedelem-magyar-peter-mnb
|
2025-04-24 11:51:10
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
- Advertisement -Még áprilisban nyilatkozta Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, hogy az NJEA-nál feltárt tények "egy nagyon erős kockázatjelzést" jelentettek, olyannyira, "hogy talán érdemes az alapítvány egyéb gazdálkodási tevékenységét is górcső alá venni". Megkerestük az ÁSZ-t, mit lehet tudni a vizsgálatról.Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke áprilisban a 24.hu Della podcastjében azt mondta: az NJEA-nál egyedül a kötvénybefektetést vizsgálták, azt is csak azért, mert a PADME-s vizsgálatból kiderült, hogy ott van egy hatalmas idegen forrás az alapítvány részéről."Meg kellett nézni, hogy mi az, de egyébként az alapítvány gazdálkodását nem vizsgáltuk" - fogalmazott akkor Windisch. "Miután feltártuk azt, amit feltártunk, ezért ez nyilván egy nagyon erős kockázatjelzés számunkra, hogy talán érdemes az alapítvány egyéb gazdálkodási tevékenységét is górcső alá venni" - tette hozzá.Azóta két és fél hónap telt el, ezért megkerestük az ÁSZ-t a következő kérdésekkel:- Az NJEA gazdálkodását érintő átfogó vizsgálat jelenleg milyen fázisban tart, egyáltalán miként zajlik le, mit lehet tudni ennek a folyamatáról?- A vizsgálat eddig mit állapított meg, milyen gazdálkodást folytatott az alapítvány, vannak-e szabálytalanságokra, visszásságokra utaló jelek?- Lesz-e erről a vizsgálatról egy külön jelentés, ha igen, körülbelül mikorra várható?"Tájékoztatjuk, hogy az Állami Számvevőszék az ellenőrzést megkezdte, a jogszabályi előírásoknak megfelelően az ellenőrzés eredményéről a közvéleményt a jelentés publikálásával tájékoztatni fogjuk" - válaszolt egy mondatban az ÁSZ.
|
Zajlik az Állami Számvevőszék vizsgálata a Neumann János Egyetemért Alapítvány gazdálkodásáról
|
Még áprilisban nyilatkozta Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, hogy az NJEA-nál feltárt tények "egy nagyon erős kockázatjelzést" jelentettek,
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2025/07/zajlik-az-allami-szamvevoszek-vizsgalata-a-neumann-janos-egyetemert-alapitvany-gazdalkodasarol-unikum
|
2025-07-07 19:00:18
| true | null | null |
Kecsup
|
"A jogerőre emelkedett bírósági ítélet után és egy nappal azelőtt, hogy újra munkába léptem volna, megint elbocsátottak állásomból, rendkívüli felmondással és azonnali hatállyal" - mondta a Magyar Narancsnak a szerdai nap nyírcsászári történéseiről Kovács Anita háziorvosi asszisztens, akit legutóbb március 14-én bocsátottak el állásából. Akkor meglehetősen demonstratív körülmények között. Mint beszámoltunk róla, akkor Szkibáné Teliska Éva polgármester a háziorvosi rendelőben közölte a két ott dolgozó asszisztens egyikével, Kovács Anitával, hogy határozatlan idejű szerződése ellenére azonnali hatállyal elbocsátja. Még felmondási időt sem biztosított neki.Az asszisztens ekkor már harmadik volt a sorban azt követően, hogy tavaly október elsején a Fidesz-KDNP támogatásával Szkibáné Teliska Éva polgármester lett a Nyírbátorhoz közeli községben. Előtte az óvoda egyik dolgozóját, majd a jegyzőt menesztette a kormánypárti polgármester. A helyi ellenzék szerint bosszúból. Az előbbi, Demeter Zsuzsa, aki képviselő is, nem engedett annak a politikai zsarolásnak, hogy ha nem áll át a testületen belül a kisebbségben lévő fideszes polgármester oldalára, akkor elbocsátják munkahelyéről. Ügyében rendőrségi feljelentés született. Kerekes Imre jegyzőnek pedig azért kellett távoznia, mert minden bizonyíték nélkül azt állította róla a község első embere, hogy az ellenzéknek "segít". Amikor a jegyzői irodájában összepakolta volna a személyes tárgyait, rendőrt hívtak rá.
|
Másodszorra is kirúgta a háziorvosi asszisztenst a fideszes polgármester az időközi választás előtt Nyírcsászáriban
|
Egy nappal azt megelőzően, hogy a jogerőre emelkedett bírósági ítélet alapján munkába állt volna, rendkívüli felmondással, anyagi fedezet hiányára hivatkozva, kirúgták Kovács Anita háziorvosi asszisztenst Nyírcsászáriban, akit egyszer már elbocsátott a falu vezetője. A településen hónapok óta áll a bál, jövő vasárnap időközi választás lesz, mert április elején feloszlatta magát a képviselő-testület.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/masodszorra-is-kirugta-a-haziorvosi-asszisztenst-a-fideszes-polgarmester-az-idokozi-valasztas-elott-nyircsaszariban-276792
|
2025-06-26 12:02:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
- Advertisement -Olvasónk azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy korábbi munkahelyén, 2019-ben súlyos korrupciót tapasztalt, a feljelentés után pedig noha sorra dőltek a dominók - az ügyészség és a rendőrség mindent megtett azért, hogy eltussolják az ügyet. Olvasónk a mai napig mindent megtesz a bűncselekmények következetes elszámoltatásáért, de eddig hiába - csak eljárást megszüntető határozatokba botlott. Pedig több bűncselekményt a rendőrség is megállapított, hivatalos dokumentumokban.Olvasónk a reptéri személyszállítást ellenőrizte korábbi munkahelyén, itt tapasztalt olyan súlyos korrupciót, amely azóta sem hagyja nyugodni. 2019-ben egy minisztériumi kormánytisztviselők által végrehajtott közlekedési hatósági ellenőrzés során egy gépjárműről leszerelték a rendszámot, mert nem tartotta be a szabályokat.Eddig minden jogszerű volt, de ezt követően az osztályvezető (aki Debrecenbe tartott) visszahajtott a repülőtérre és arra utasította beosztottjait, a közúti ellenőröket, hogy adják vissza a rendszámot, az eredeti jegyzőkönyvet pedig módosítsák - azaz hamisítsák meg. Az elsődlegesen papír alapon keletkezett, a kormánytisztviselők által aláírt, minisztériumi pecséttel ellátott, eredeti jegyzőkönyv és a végzés eltűnt, további sorsuk ismeretlen.A mai napig nem tisztázott, hogy ezeket a közokiratokat megsemmisítették vagy eltitkolják.Olvasónk számos bizonyítékot is bemutatott újságíróinknak, a történetben még egy olyan helyettes államtitkár is felbukkan, akit a korrupciós ügy után 3 évvel, 2022. decemberében felmentettek tisztségéből. A szerkesztőségünkben bemutatott dokumentumokban sokszor maguk az érintettek és a nyomozó hatóság ismerik el a bűncselekményeket:hivatali kötelesség megszegése,felbújtás közokirat hamisítására,közokirat-hamisítás,közokirattal visszaélés ésa hivatali hatáskörben tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekmények feljelentési kötelezettségének elmulasztása.Olvasónk végső elkeseredésében Polt Péter főügyésznek nyílt levelet írt, amit az alábbiakban, teljes terjedelmében közlünk.Nyílt levél dr. Polt Péter, legfőbb ügyészhez:Tisztelt Polt úr!Felelős vezetőként Ön szerint az alábbi ügyben lefolytatott hatósági eljárás megfelel-e a társadalomnak a bűncselekmények következetes üldözése iránt támasztott jogos igényének és érdekének, amelyet a 2011. évi CLXIII. törvény 16. § (1) a) pontja hivatott szavatolni?2019.07.19.-én történt a Liszt Ferenc Repülőtéren egy, minisztériumi kormánytisztviselők által végrehajtott közlekedési hatósági ellenőrzés, amelynek során a jogszabályi előírások szerint, rendkívül súlyos jogsértés miatt közlekedési hatósági eljárás indult az ellenőrzés alá vont ügyféllel szemben. Az ellenőrzés helyszínén hatósági ellenőrzési jegyzőkönyv és végzés került kiállításra, és egy gépjármű hatósági jelzése, azaz a rendszámtáblája leszerelésre, azaz bevonásra került. Amikor az esetről a Debrecen irányába tartó közlekedési hatóság osztályvezetője értesült, a tervezett feladatát azonnal feladta, megfordult, és visszahajtott a repülőtérre. Ott utasította a beosztott kormánytisztviselőit, a közúti ellenőröket, hogy az időközben a kiadott hatósági végzés szerint a telephelyére távozott, rendszám nélküli járművet az ellenőrzés helyszínére hívják vissza, az elvett rendszámot adják vissza, és az eredeti jegyzőkönyvet módosítsák. Az osztályvezető utasításáról a nyomozó hatóság később megállapította, hogy az osztályvezető a rá vonatkozó alaki normák megszegése révén megszegte a hivatali kötelességét, amikor egy már kiadmányozott és részben közölt hatósági döntést mintegy "annulláltatott" a beosztottjaival. A rendőrség rögzítette továbbá azt is, hogy az osztályvezető, azaz "a gyanúsított ezzel kapcsolatban előterjesztett érdemi védekezése, miszerint ő csupán a döntés kijavításáról rendelkezett, nem foghat helyt, mivel a végzést nem tartalmilag helyesbítették, hanem lényegében "eltüntették", "törölték", a jegyzőkönyveket pedig tartalmilag "összhangba hozták" a végzés eltüntetésével.Bár az ellenőrzési jegyzőkönyv az ellenőrzött ügyfél telefonszámát nem tartalmazta, a jármű vezetője ismeretlen módon mégis kiértesítésre került, a rendszámmal nem rendelkező gépkocsi néhány percen belül vissza is tért a repülőtérre, és ott az ügyfél vissza is kapta a levett rendszámtáblákat.Az ellenőrök az osztályvezető kötelességszegő utasítása szerint kiállítottak egy második jegyzőkönyvet, amelynek iktatószáma megegyezett az első jegyzőkönyvével (ezzel súlyosan sérült az iktatószám kiosztásának rendje is), azonban a tartalma, így a joghatása, azaz a következménye teljesen különbözött attól. Az elsődlegesen papír alapon keletkezett, a kormánytisztviselők által aláírt, minisztériumi pecséttel ellátott, eredeti jegyzőkönyv és a végzés pedig eltűnt, további sorsuk ismeretlen, a mai napig nem tisztázott, hogy ezeket a közokiratokat megsemmisítették vagy eltitkolják, ezeknek a fénymásolata elérhető.2019.11.12.-én egy ellenőr tett az ügyben feljelentést a rendőrségen az eredeti ellenőrzési jegyzőkönyv és végzés fénymásolatának, illetve az utólag kiállított jegyzőkönyvnek a becsatolásával. A feljelentést követő csaknem egy évben a rendőrség és az ügyészség több alkalommal vagy a feljelentést elutasító, vagy az ügyben indult eljárást megszüntető döntéseket hozott. Ezek között figyelemre méltó annak a határozatnak a (magyartalan) indoklása, amely a feljelentéssel benyújtott, eltérő tartalmú, azaz lényeges tényeket eltérően magukban foglaló, de azonos iktatószámú, és a hatóság rendelkezésére álló közokiratok ellenére ezt tartalmazza: "A jelzett vezetői beavatkozással kapcsolatban annak jogszerűtlenségét a feljelentő nem tudta olyan objektív információval alátámasztani. Ennek hiányában nem jelenthető ki, hogy a főosztályvezető kötelességszegésre, vagy hivatali helyzettel történő visszaélésre bírta volna rá az osztályvezetőt." Az idézett rendőrségi megállapítás különösen szembeszökő azon okból is, mert a későbbi (másik hatóság általi) rendőrségi nyomozás is kifejezetten azt állapította meg, hogy az osztályvezető megszegte a hivatali kötelességét.Egy újabb, másik rendőrségre tett feljelentést követően hirtelen megváltozott az ügy rendőrségi megítélése, ezzel új megvilágításba kerültek a korábbi nyomozói döntések is: 2020.10.26.-án kelt határozatában egy másik rendőrség alezredese határozatában rögzíti, hogy bűncselekmény történt. Ezután újabb rendőrségi eljárás indult.Több évig tartó nyomozati eljárás után a nyomozó hatóság 2024.02.08.-án az ügyben mégis megszüntette a hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt az osztályvezetővel szemben folyamatban lévő eljárást annak ellenére, hogy az alábbi, közvádra üldözendő bűncselekményekre utaló adatokat rögzítette magában, az eljárást megszüntető határozatban:Közokirat-hamisításra utaló adatok: A nyomozó hatóság kétséget kizáróan megállapította, hogy azonos iktatószámmal a vizsgálat tárgyát képező hatósági eljárás során két ügyirat is keletkezett: egy "először kiállított" ügyirat, és egy hivatali kötelesség megszegése útján keletkeztetett "második, megváltoztatott" ügyirat. A megszüntető határozatban folyamatosan, és többszörösen rögzítésre került, hogy a kérdéses hatósági ellenőrzés során a két, különböző tartalmú ügyirat kiadását ugyanazon iktatószámmal (!) úgy követték el, hogy az először kiállított közokirat tartalmát megváltoztatták, abból adatokat töröltek, illetve az ügyirat részét képező végzést pedig "eltüntették", "törölték", majd ezt a másodjára létrehozott, és immár az eredetitől eltérő állításokat tartalmazó dokumentumot ellátták az eredeti dokumentummal megegyező iktatószámmal. A rendőrségi megszüntető határozat rögzíti, hogy a hatósági ellenőrzés alkalmával "először kiállított" közokirat tartalmának megváltoztatását részleteiben pontosan miként követték el: az eredeti közokirat tartalmából mely adatok törlésével, és mely rovat üresen hagyásával hozták létre az "újabb jegyzőkönyvet". A rendőrségi megszüntető határozat indoklása azt tartalmazza, hogy az osztályvezető esetében nem állapítható meg a közokirat-hamisítás bűntette, de azt nem tartalmazza, hogy az ellenőrt, aki az osztályvezető kötelességszegő utasítására elkövetett közokirat-átírást beismerte, gyanúsítottként míért nem hallgatták ki soha. A rendőrségi határozat nem tárgyalja, hogy vizsgálják-e a közokirat-hamisítás bűntettének a gyanúját akár ismeretlen, akár konkrét elkövetőnél.Felbújtás közokirat hamisítására: A megszüntető határozat rögzíti, hogy az osztályvezető a hivatali kötelsségét megszegte, és utasításával rábírta a beosztott ellenőröket arra, hogy ugyanazon hatósági ellenőrzésre vonatkozóan, de megváltoztatott tartalommal, így teljesen eltérő joghatással újabb közokiratot állítsanak ki. Ennek a jogszabályoknak és a jogi szabályozással harmonizáló minisztériumi szabályozóknak is teljesen ellentmondó utasításnak érvényt is szereztek, és létrehoztak egy, az első (eredeti) jegyzőkönyvvel azonos iktatószámmal megegyező iktatószámú, "második" ügyiratot. A rendőrségi határozat több helyen is részletesen rögzíti az alaki normák megszegése révén az osztályvezető hivatali kötelességének megszegése általi utasításnak a tényét. A rendőrségi határozat kétséget kizáróan megállapítja, hogy az első (eredeti) ügyirat lényegi módosítását nem önálló ötlettől vezérelten követték el, hanem ehhez a tetthez egy másik személy által kiadott kötelességszegő utasítás, rábírás vezetett. A rendőrség ezek ellenére megszüntette az osztályvezetővel szemben az eljárást hivatali visszaélés miatt, a határozat tartalma szerint pedig nem vizsgálta a közokirat hamisítására felbújtás bűntettének gyanúját.Közokirattal visszaélés: A megszüntető rendőrségi határozat rögzíti, hogy az elsődlegesen papíralapon kiállított jegyzőkönyvek és "taxivégzés" további sorsa ismeretlen. A rendőrség ezzel a megállapítással a közokirat megsemmisítésének, illetve eltitkolásának esetét állapította meg, azonban a közokirattal visszaélés bűntettének gyanújára a vizsgálatot a megszüntető határozat szerint egyáltalán nem terjesztette ki.A rendőrségi megszüntető határozat nem tér ki több olyan bűncselekmény gyanúját felvető adatra, amely a nyomozó hatóság tudomására jutott (pl. ellentmondásos tanúvallomások, ellentmondásos közlekedési hatósági határozat, amely egyazon dokumentumon belül tárgyalja, hogy hivatalból megindult az eljárás az ügyféllel szemben, ugyanakkor kijelenti azt is, hogy az ügyfelet felelősség nem terheli.). A törvény szerint az ellentmondásokat tisztázni kell a büntető eljárás során.Az elmulasztott nyomozati cselekmények miatt 2024.07.04.-én tett feljelentést az ügyészség nem vizsgálta ki, hanem a nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozat elleni panasznak minősítette, és a panaszt elutasította.A rendőrségnek vagy az ügyészségnek a hivatali hatáskörben tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekmények feljelentési kötelezettségének elmulasztása okán tett, 2025.02.23. napi feljelentésre a nyomozó hatóság a mai napig nem adott választ.Kecskemét, 2025.05.08.Jogkövető magyar állampolgárok- Advertisement -
|
Olvasói nyílt levél konkrét ügyészi- és rendőri korrupcióról - Polt Péter legfőbb ügyészhez
|
Olvasónk azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy korábbi munkahelyén, 2019-ben súlyos korrupciót tapasztalt, a feljelentés után pedig noha sorra dőltek
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2025/05/olvasoi-nyilt-level-konkret-ugyeszi-es-rendori-korrupciorol-polt-peter-legfobb-ugyeszhez-unikum
|
2025-05-09 13:00:09
| true | null | null |
Kecsup
|
"Büntetőjogi szempontból mindent vitatunk, ami a vádiratban szerepel"- tette egyértelművé Csanálosi Ákos ügyvéd, Cz. Sándor jogi képviselője a Gyulai Járásbíróságon szerdán tartott előkészítő ülésen; vagyis: nem fogadják el a vádiratban foglaltakat, és védence nem ismeri el bűnösségét, így nem mond le a tárgyalás jogáról. Vitatják a munkaköri leírás létét, nem fogadják el a vádirathoz csatolt bérszámfejtést és azt sem, hogy a volt igazgató és igazgatóhelyettes között a pénzbeli kifizetésekről, így a prémiumokról és pluszmunkákról, bármilyen előzetes megegyezés született volna. Nem működtek közre jogtalan utasítások kiadásában, vitatják, hogy tudtak volna valótlan tartalmú számlák kiállításáról. Állításuk szerint nem történt szándékos károkozás, ezzel összefüggésben jogtalan gazdagodás sem.A vádirat szerint a vádbeli időszakban, 2014 és 2019 között az idén januárban elhunyt elsőrendű vádlott, G. Éva a gyulai Göndöcs katolikus középiskola igazgatója, míg a házastársa, a másodrendű rendű, Cz. Sándor az általános igazgató-helyettese volt. Az ügyészség szerint az igazgató a munkaszerződés-módosítása mellékletét képező munkaköri leírása értelmében a fenntartó, a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság (SZIKIF) nélkül bármilyen, a vezetői pótlékkal növelt munkabérén túli kifizetés, így túlórapénz, helyettesítési díj vagy költségelszámolás nem volt lehetséges. Ennek ellenére az igazgató és a bérszámfejtés felügyeletét ellátó helyettese különféle jogcímeken további jövedelmet számfejtettek saját részükre az intézmény költségvetéséből a fenntartó engedélye nélkül.A vádlottak 2014 augusztusa és 2019 márciusa között a jogellenes bérkifizetésekkel több mint 6 millió 350 ezer forint vagyoni hátrányt okoztak a közintézménynek. Ezen túlmenően néhai G. Éva az intézmény által 2017-2019. években elnyert, a középiskolák együttműködését célzó állami támogatások elszámolása során valótlan tartalmú okiratokat használt fel, amelyhez házastársa Cz. Sándor szándékosan segítséget nyújtott. Ugyanakkor tény, a rendszerváltás utáni években ez a házaspár hozta tető alá főként a szegényebb fiatalok részére ezt a modern oktatási intézményt, összességében milliárdos beruházással épült meg a modern iskolakomplexum. G. Éva és Cz. Sándor vezető közéleti szerepet játszott Gyulán és Békés megyében azzal, hogy helyben életre hívták, majd vezették a KDNP szervezetét.Ezért is volt meglepő, amikor 2019 augusztusának végén, néhány nappal az iskolakezdés előtt azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól a fenntartó, a Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegye az igazgatót és az igazgatóhelyettest. Szemtanúk elmondása szerint azon az augusztusi napon sok fekete autó érkezett Szegedről és hermetikusan lezárták a középiskolát, sok iratot elvittek, egyúttal menesztették a legfelső vezetést. Már akkor sejteni lehetett, hogy valamilyen pénzügyi visszaélés állhat az ügy hátterében, ám így is kevéssé érthető, hogy miért tartott a nyomozás öt évnél tovább, amelynek nyomán az idén január közepén emelt vádat az ügyészség.Meg nem erősített információk szerint a vitatott kár értéke a nyomozás során a tízszerese volt a most a vádiratban szereplő több mint 6 millió forintnak. Mások a létszámadatokkal, így a normatív finanszírozással és ehhez kapcsolódóan az egyházi kiegészítő normatívával való trükközést sem tartják elképzelhetetlennek az ügyben. Ám a vélemények megoszlanak, hogy ennek ki lehetett a mozgatója, irányítója. A büntetőper esélyt adhat, hogy minderről árnyaltabb képet kapjon az érdeklődő.
|
Költségvetési csalás a gyulai Göndöcs iskolában: egy furcsa kinevezésre derült fény a nyomozás során
|
Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és költségvetési csalással vádolja a Gyulai Járási Ügyészség Cz. Sándort, a Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott gyulai Göndöcs Benedek Katolikus Technikum és Kollégium egykori igazgatóhelyettesét. Felesége, a volt igazgató ellen azért ejtették a vádat, mert időközben elhunyt, ügyvédjük szerint éppen az eljárást miatt. A történetben érdekes szerepet játszik a Szeged-Csanádi katolikus püspök.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/bun/koltsegvetesi-csalas-a-gyulai-gondocs-iskolaban-egy-furcsa-kinevezesre-derult-feny-a-nyomozas-soran-276026
|
2025-04-18 11:50:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Július 10-én tart előkészítő ülést a Budapest Környéki Törvényszék Gyenes Levente volt gyömrői ellenzéki polgármester és társai milliárdos adócsalási ügyében – tudta meg lapunk. Mivel az ügynek rengeteg vádlottja van, Gyenest információink szerint szeptemberben hallgatja meg a bíróság. Gyenes Leventéről sokak emlékezetében az maradt meg, hogy évekkel ezelőtt pikáns képek jelentek meg róla, ahogy egy meztelen nőről fehér port szív fel.Nagy értékű autók, karórák és rengeteg készpénzAz áfacsalási ügy még 2022 szeptemberében robbant ki, akkor letartóztatták a jelenleg már szabadlábon védekező volt polgármestert is. Az ügyben a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytatta, a kutatások során a nyomozók nagy értékű autókat, karórákat, több mint százmillió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak, 1,5 milliárd forintot meghaladó értékben.Több mint egymilliárdos vagyoni hátrányA Vas Vármegyei Főügyészség huszonhét vádlottal szemben még április elején emelt vádat bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Az érintettek a vád szerint fantomcégekhez bejelentett dolgozók után nem fizettek adót és járulékokat, valamint jogosulatlanul igényeltek vissza áfát, és ezzel a költségvetésnek összesen több mint 1,8 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak.Számlagyárban utazott a bűnszervezetA vádirat szerint a vádlottak közül tízen 2019 őszétől három éven keresztül számlagyárat fenntartó bűnszervezetet működtettek. A bűnszervezet egy biztonsági és takarítási tevékenységgel foglalkozó kft. áfafizetési kötelezettségét csökkentette jogosulatlanul úgy, hogy az egyes vádlottak a gazdasági társaság közel kétezer munkavállalójával – a jogosulatlan áfalevonás leplezése végett – olyan valótlan tartalmú munkaszerződéseket írattak alá, mintha ők a fantomcégek munkavállalói lettek volna.Az ügyészség hozzátette: ezek a cégek színlelt alvállalkozói tevékenységük fiktivitását valótlan számlák kibocsátásával leplezték. A számlák ellenértékét készpénzben felvették és visszajuttatták a fővállalkozó céghez, melynek a megvádolt ügyvezetője a valótlan tartalmú számlákat elszámolta, és ezzel több mint 1,25 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.Húsz évre is elítélhetik a vádlottakatA vádirat szerint további tíz vádlott közreműködésével 2019 végétől 2022 májusáig valótlan tartalmú megbízási keretszerződések alapján az egyik fantomcég nagyfogyasztók részére villanyszerelési munkákat végző zrt.-nek állított ki valótlan alvállalkozói számlákat. Ezt meghaladóan a zrt. több mint száz munkavállalóját az utánuk adókat, illetve járulékokat nem fizető további fantomcégekhez jelentették be. Ezzel a módszerrel összesen több mint 600 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A fantomcégek stróman ügyvezetőivel és felbujtóikkal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt is vádemelés történt.A bíróság a hatályos büntető törvénykönyv alapján a terheltekkel szemben akár húsz év szabadságvesztést is kiszabhat.
|
Milliárdos áfacsalásban utazott a számlagyáras bűnszervezet, Gyenes Levente volt polgármester is lebukott
|
Csütörtökön kezdődik a sajtóban csak „fehér poros” expolgármesterként emlegetett Gyenes Levente és társai milliárdos áfacsalási pere. Az ügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt emelt vádat, az eljárás pedig Gyenest is érinti. A számlagyáras bűnbanda tagjai akár húsz évet is kaphatnak.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/07/gyenes-levente-afacsalas-feher-por
|
2025-07-09 05:47:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
reggel kilenctől este hatig három ügyész előtt beszélt. A vallomást kamera rögzítette. Beszámolt a szervezet felépítéséről és működéséről. Esetről esetre haladt. A szerteágazó csalássorozatot apró részletekig feltárta. Kitért a pontos dátumokra, helyszínekre, felvázolta a túlárazott vagy éppen teljesen fiktív szerződések tartalmát, valamint a fekete és korrupciós pénzek összegét, rejtekhelyét és útvonalát.A vallomásban előjöttek ismerős nevek, olyanoké, akiknek az érintettségéről a 444-en már korábban beszámoltunk. Szóba jött Bolla Tibor BKV-vezér, Tóth Csaba szocialista erős ember vagy éppen Jellinek Dániel, az ország egyik leggazdagabb embere – és még sokan mások. De felbukkant egy új név is, egy olyan személy, aki egészen új megvilágításba helyezi a történetet.Három vallomásA Nagymester embere arról számolt be az ügyészeknek, hogy a csalássorozat parkolási szálával kapcsolatban a nyomozók figyelmét „elkerülte” egy kulcsfigura, aki befolyásban bőven F. Zsolt, tehát a Nagymester felett állt, aki kimaradt a nyomozati anyagból, a vádiratból, a teljes sztoriból, pedig nélküle nem áll össze a kép. Ez a személy az Orbán-rendszer egyik titokzatos és rejtőzködő háttérembere: Tombor András.Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium elnöke beszédet mond a kollégium diplomaosztó ünnepségén 2019. június 12-én.Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVAInnentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.Nem ez a 2023-as volt az egyetlen eset, hogy az ügyészek Tombor nevével találkoztak. Baja Ferenc, volt informatikai miniszter, akit ebben az ügyben azzal vádolnak, hogy kenőpénzt vett át a Nagymestertől, és akire az ügyészség 4 éves börtönbüntetést kért, 2024. június 14-én tett vallomást szintén a Központi Nyomozó Főügyészségen. Az egykor befolyásos szocialista politikus vallomásában tagadta, hogy pénzt fogadott el, de azt elismerte, hogy többször találkozott a Nagymesterrel, állítása szerint tájékozódni kívánt az általa gyanúsnak vélt BKV-s informatikai szerződésről. Megszimatolt valamit.De Baja Ferenc nem a Nagymesternél kilincselt első körben, hozzá valaki más irányította. Idézünk Baja Ferenc vallomásából, amit tőle kértünk el: „A tárgyalásaim során derült ki számomra, hogy Tombor András az a személy, aki a döntéshozatalban résztvevőkön túlmenően tudással rendelkezik arról, hogy a fővárosi közbeszerzési ügyek milyen mechanizmusban dőlhetnek el. Két alkalommal is találkoztam Tombor Andrással, aki F. Zsoltot (a Nagymestert - a szerk.) nevezte meg, mint olyan szakértőt, szereplőt, aki tisztában van a kiszervezett BKV-szerződéshez kötődő tevékenységgel. Egyébként tőle kaptam meg F. Zsolt elérhetőségét is 2017. október 26-án.” Ezt az utóbbi üzenetváltást Baja Ferenc bizonyítani is tudta.Baja Ferenc 2025. január 7-én a Fővárosi Törvényszéken.Fotó: Németh Dániel/444Horváth Csaba szocialista politikus, akit szintén azzal vádolnak, hogy a Nagymester lefizette, 2025. május 14-én arról vallott a Fővárosi Törvényszéken, hogy F. Zsolttal kizárólag információszerzés céljából találkozgatott, és ezeken a beszélgetéseken igyekezett megtudni, hogy a Nagymester kitől szerzi a budapesti közbeszerzésekkel kapcsolatos bennfentes értesüléseit, de állítása szerint F. Zsolt erre általában kitérő választ adott, olykor viszont megnevezte a kapcsolatait, köztük volt Tombor András is.Horváth Csaba vallomást tesz 2025. január 7-én a Fővárosi Törvényszéken.Fotó: Németh Dániel/444Tehát három vádlott egymástól függetlenül arról vallott, hogy Tombor Andrásnak központi szerepe lehetett az elmúlt időszak egyik legsúlyosabb csalássorozatában, amiben multimilliárdos, expolgármester, exminiszter, topmenedzserek, volt ügyész és még sokan mások ülnek a vádlottak padján.Mint egy brit arisztokrataTombor András nem igazán közismert, de fontos, szinte Habony Árpádhoz mérhetően jelentős figurája az illiberális rendszernek. Itt nincs elég hely felvázolni a szerteágazó pályaképet, de fontos tudni róla, hogy már az első Orbán-kormányban a miniszterelnök biztonságpolitikai tanácsadója volt, nyakig belekeveredett az UD Zrt.-s magán-titkosszolgálati kavarásba, aminek célja az lehetett, hogy megbuktassák Dávid Ibolyát, az MDF elnökét, és helyére Tombor emberét, a megfelelően Fidesz-konform Almássy Kornélt tegyék.Tombor Andrást tanúként hallgatják meg az UD Zrt.-perben 2014. szeptember 24-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalótermében. Bal szélen Dávid Ibolya és Herényi Károly, a kép jobb szélén pedig Almássy Kornél fogja az állát.Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVATombor legnagyobb projektje az Orbán-rendszerben az MCC. Ő alapította és éveken keresztül személyesen vezette a Mathias Corvinus Collegiumot, ami a rendszer legjobban finanszírozott, legjelentősebb oktatási, káder-utánpótlásnevelő intézménye, illetve mai szerepe már jóval túlnyúlik ezeken, egyfajta politikai-kulturális centrummá vált. Tombor távozása óta a miniszterelnök stratégiai igazgatója, Orbán Balázs irányítja az intézményt. (A Nagymesterrel szembeni nyomozás anyagaiból látszik, hogy F. Zsolt kapcsolatban állt az MCC és a Mandiner igazgatójával, Tombor emberével, Szalai Zoltánnal is.)Tombor András és Szalai Zoltán, a MCC alapítója és igazgatója 2012-ben az MCC karácsonyi rendezvényén.Fotó: MCC Facebook-oldalTombor rövid ideig tokaji kormánybiztos is volt. Milliárdokat kapott a költségvetésből, hogy virágoztassa fel a kormányfő és több csúcspolitikus számára személyesen is nagyon fontos tokaji borvidéket. Nagy csinnadrattával vágott bele a munkába, de sokra ő sem jutott. A tokajiból most sem sikerült nemzetközi hírű luxusmárkát varázsolni.Tombor volt még a Mandiner tulajdonosa is, foglalkozott köztéri és egyéb reklámmal, takarítással, brikettel, hadiiparral. Legutóbb akkor került a hírekbe, amikor a spanyol állam megvétózta, hogy a magyar állam és kormányközeli körök (Tomborék) konzorciuma 240 milliárdért (!!!) bekebelezze a spanyol Talgo vonatgyártó céget. A spanyolok nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoztak, miután 18 hónapon át megfigyelték a magyarokat. Főként attól tartottak, hogy valójában az oroszok állhatnak a felvásárlási kísérlet mögött.Rovó Attila 2016-os portréjában egy szakértő forrás arról beszélt, hogy Tombor mozgását, UD Zrt.-s beszélgetéseit ismerve nehéz elképzelni, hogy ne kapott volna profi kiképzést valamilyen módon a titkosszolgálatoktól.Tombor nem kedveli az újságírókat. Ebben némi szerep a 444-nek is jut. Ugyanis 2016-ban Magyari Péter kollégánk megírta, hogy egy NAV-vizsgálat alkalmával Habony Árpád részben azzal alibizte le nehezen magyarázható anyagi helyzetét, hogy többek között a Tombor Andrástól kapott kölcsönből gazdálkodik. Így lett Tombor András sajtóbeli állandó jelzője: a „Habony Árpád hitelezője”. Tombor egykori diákjainak arra panaszkodott, hogy az újságok nem kezelik saját jogán valakinek, csupán másoknak az embereként, egyfajta Sancho Panzaként hivatkoznak rá. Hol Habony, hol Csányi Sándor, hol pedig Lázár János sameszeként mutatta be a sajtó. Ez valóban igazságtalan. Tombor András saját jogán nagy játékos, de közben valóban erős szálak fűzik a fideszes háttérhatalom másik emblematikus figurájához, Habony Árpádhoz.Tombor stílusa, életmódja, attitűdje eltér a Nemzeti Együttműködési Rendszerének ízlés tekintetében komoly kihívásokkal küzdő krémjétől. A Johns Hopkins Egyetemen szerzett közgazdászdiplomát, versenyszerűen lovaspólózik, a magyar Lovaspóló Szövetség elnöke volt. Ép ésszel felfoghatatlan összegeket költ a világ egyik legköltségesebb sportjára. Gondoljunk bele, hogy mi pénzbe kerülhet lovakat tenyészteni, trenírozni, fenntartani és mondjuk a felbérelt játékosokból álló csapattal lovastul kiutazni, és részt venni a Dubaji Nemzetek Kupáján!Tombor András és a tulajdonában lévő csapat, a Bardon 2022. júliusban a windsori pályán megnyerte a legrangosabb lovaspóló-bajnokságot, a Royal Windsor-kupát. A döntőben a Bardon 11–10-re legyőzte az angol Ainsley Saddleryt. A háttérben Erzsébet brit királynő kevesebb mint két hónappal a halála előtt.Fotó: pololine.comTombor fordította le magyarra Roger Scruton angol filozófus Hogyan legyünk konzervatívok című munkáját. A Figyelőnek 2014-ben úgy nyilatkozott, hogy kedvenc könyve Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája, kedvenc filmje Fellinitől az Amarcord, komolyzenét hallgat, hosszútávfutó, hobbija pedig a bor és a pezsgő. Úgy él, mint egy angol lord. Tomborról közismert, hogy karizmájával, megjelenésével, műveltségével és szellemességével bárkit képes az ujja köré csavarni. Rádi Antónia az Átlátszóban egy 2015-ös portréjában éppen Baja Ferenchez hasonlította az üzletembert: „»Pont mint Baja Ferenc a szociknál: mindig a háttérben marad, de rálát a legfontosabb dolgokra« – jellemezte Tombort egy kormányközeli forrásunk. Fő erénye az egyeztetés, például a korábban egymásnak feszülő Csányi és Lázár, illetve Lázár és Tarlós István főpolgármester környezete között.”A NagymesterHiába bukkan fel újra és újra a Nagymester-féle büntetőügyekben a neve, az ügyészség figyelmen kívül hagyta a Tomborral kapcsolatos információkat, meg sem hallgatták az üzletembert.Az ügy röviden arról szól, hogy 2021-ben a NAV kommandósai lecsaptak egy kiterjedt bűnszervezetre. Több tucatnyi helyen tartottak házkutatást, például a 4iG-nál, a T-Systemsnél, az Antenna Hungáriánál és számos önkormányzatnál. A bűnszervezet az egyik vád szerint számlagyárat üzemeltetett, és sok milliárd adót csalt el, egy másik vád szerint rendszeresen politikusokat fizettek le, és így szereztek pozíciókat.A szervezet két legismertebb bulija a BKV informatika és a budapesti parkolás volt. A SYS IT nevű cégükkel a BKV-t, a SIS Parking nevű cégükkel pedig a kerületi parkolási kasszákat csapolták. A projekteket extrémen túlárazták, vagy egyenesen fiktív munkák után számláztak. Az extraprofitot számlagyárakon keresztül készpénzesítették, az áfát „megcsapták”, pénzt osztottak vissza a döntéshozóknak, fekete pénzt szállítottak rövid határidővel, és közben milliárdokat mostak tisztára.A Nagymester a Győri Törvényszéken 2024. november 5-én.Fotó: Kristóf Balázs/444A szervezet feje az ügyészség szerint F. Zsolt, alias Nagymester volt, egy hiperaktív kalandor, aki 2010 előtt a BKV, majd azt követően a CBA informatikai igazgatójaként dolgozott, és aki nem először ül a vádlottak padján.Két kápó„Valami nagyon nem stimmel ezzel a sztorival. Nem kerek a történet.” Évek óta ezt szajkózzuk a Nagymester bűnszervezete kapcsán. Olyan kérdések merülnek fel, mint: Hogy lehet az, hogy az Orbán-rendszer idejére eső bűncselekmény-sorozatban szinte kizárólag szocialista politikusok ülnek a vádlottak padján? Hogy jutott be a BKV-ba és a politikailag érzékeny parkolási üzletbe egy bűnszervezet Tarlós István és a Fidesz idején csupán szocialista hátszéllel? Milyen támogatók, megbízók állhatnak a Hagyó-körből érkező Nagymester mögött?Szocialisták a Fővárosi Törvényszéken 2025. január 7-én: Horváth Csaba, Baja Ferenc, Tóth CsabaFotó: Németh Dániel/444Ahhoz, hogy megértsük a Nagymester sikerének titkát, vissza kell mennünk egészen 2014-ig, amikor Tarlós Istvánnal a Fidesz másodszor is behúzta Budapestet. November 7-én felállt az új Fővárosi Közgyűlés. Három hónappal később, 2015. február 6-án jött a G-nap, a fideszes világ legmélyebb válsága, amikor a két nagyfőnök a nyilvánosság előtt esett egymásnak, és kezdetét vette a Simicska–Orbán-belháború. Az évtizedek alatt felépült kétfejű rendszer, amiben Orbán Viktor a politikai, Simicska Lajos pedig a gazdasági ügyeket vitte, darabjaira hullott. A pénztárnok emberei voltak minden fontosabb gazdasági pozícióban, ő irányította az adóhivatalt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, az állami cégeket, és számos más vezető állami pozícióban is hozzá hű emberek ültek.Nem volt ez másképpen Budapesten sem. Simicska befolyása alá tartozott a média, az akkor még komoly befolyást jelentő, aluljárókban osztogatott ingyenes újság, a Metropol, a kampányszempontból kulcsfontosságú köztéri reklámfelületek, és a nagy közbeszerzések jelentős része is rajta keresztül ment, ahogy egy forrásunk 2014-ben fogalmazott: „A Lajos egy olyan hálózatot épített ki, ami az állam szinte minden területére beszivárgott. Mivel mindenhol ott ültek az emberei, nem lehetett keresztülvinni semmilyen politikai döntést az apparátuson a beleegyezése nélkül. Ez sokkal jobban korlátozta a miniszterelnök döntési szabadságát, mint Brüsszel vagy a multik. A Viktor igazi szabadságharca most folyik.”A Blikk címlapja a G-napot követően 2015. február 7-én.Fotó: 444Gondoljunk bele, hogy milyen feladat előtt álltak Orbánék! Nem csupán kiszorítani kellett a mindenütt jelen lévő Simicskát, de a lehető leggyorsabban át kellett venni a gigantikus portfóliót. Már csak azért is, mert a felbőszült szövetséges nyíltan új politikai és gazdasági erőközpont építésébe fogott. Rengeteg szektorban, iparágban, sok száz vagy ezer cégben, intézményben, állami és önkormányzati vállalatoknál kellett pillanatok alatt teret foglalni, új, aránylag kompetens, de legalábbis lojális embereket találni és helyzetbe hozni, konkurens vállalat- és médiabirodalmat felhúzni. A szivárgásokat elzárni. Az állam lebénult, a háttérben pedig teljes volt a káosz. Nem volt ez másképpen Budapesten sem, ahová 2015-ben két „kápót” küldtek: Kocsis Máté, akkori józsefvárosi polgármester, egy megerősített pozícióban, mint a Fidesz fővárosi elnöke kapta a politikai, Tombor András pedig a gazdasági ügyeket.Kocsis Máté és Tarlós István beszélgetnek a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt a Városháza dísztermében. (2018. január 24.)Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVATombor András Habony Árpáddal kiegészülve 2015-től kezdve rohamtempóban szorította ki Simicska érdekeltségeit a fővárosból, és terelte a megfelelő irányba a budapesti közbeszerzéseket. Akkoriban ilyen és ezekhez hasonló híreket lehetett olvasni a sajtóban: Habonyt és barátait bebetonozzák a BKV-nál. A Habony Árpád Modern Media Groupja által kiadott Lokált fogják terjeszteni a budapesti metróállomásokon. (A Simicska Lajosék Metropolja helyett) Városházi ellenzéki forrásunk szerint Tombor állt a 2015. december 22-ére összehívott rendkívüli közgyűlés mögött, ahol megszavazták Simicska Lajos Mahir citylightjainak lebontását. Egyre aktívabb a köztéri hirdetési piacon Tombor András. Az üzletember azt mondta, hogy szívesen visszatérne a szektorba. A Fővárosi Közgyűlés 2014 augusztusában írta ki a metrókocsi-felújítási tenderét, amit az orosz Metrovagonmas nyert meg. A 69 milliárd forint értékű vállalkozási szerződés aláírásakor az orosz céget Illés Géza Márton, Tombor András ügyvédje képviselte. A Tomborral együtt mozgó, egykori HÖOK-vezető Almássy Kornél jelenleg a BKK Közút Zrt.-t vezeti.2016 januárjában a Budapest Közút Zrt. emberei elkezdték lebontani a Simicska-féle hirdetőoszlopokat.És pont ebben az időszakban, 2015-ben tette rá a kezét a Nagymester és szervezete a BKV-informatikára, majd 2016-tól gyors ütemben a parkolási bizniszre is.Gój motorostól a börtönlelkészigA BKV-informatikát sokáig a Synergon nevű cég vitte. Hogy a kalandos történelmű informatikai óriás ekkoriban milyen mértékig volt Simicska Lajos köréhez köthető, arról lehet vitatkozni, mindenesetre tény, hogy 2015-ben hirtelen csődvédelmet kért, és a 10 évre szóló BKV-projekt Bolla Tibor BKV-vezér közreműködésével átkerült egy egészen aprócska céghez, a SIS Informatika Szolgáltató Kft.-hez, amit ekkor már a háttérből a Nagymester irányított. Azt, hogy a SIS-en keresztül milyen módszerrel szívták ki a milliárdokat a BKV-ból, már korábban megírtuk. Itt most csak arra térünk ki, hogy a SIS-t milyen színvonalú strómanokon keresztül irányította a Nagymester.Az első ügyvezető Sz. Zoltán volt, aki párhuzamosan több büntetőügyben ül a vádlottak padján. Amikor 2019-ben lekapcsolták, átadta a székét M. Ivánnak, a CBA korábbi biztonsági főnökének, vagyonőrnek, korábban rendőrnek, a Gój Motorosok egyesület alelnökének, amikor 2021-ben rá is lecsaptak a nyomozók, akkor a helyére V. Krisztinát ültették be, akivel a Nagymester még 2010-ben a börtönben ismerkedett össze, ugyanis ő a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet evangélikus börtönlelkésze. Ez is jól mutatja, hogy a Nagymester milyen kiemelkedő kapcsolatépítő képességgel rendelkezik.Bolla Tibor ex BKV-vezér, a barátnője és a Nagymester buliznakIlyen arcok vezették a SIS Informatika Kft-t, ami ettől függetlenül simán nemzetbiztonsági besorolást kapott, és rábíztak egy olyan kényes projektet, amivel ha gond adódik, akár lebénulhat a teljes főváros.A BKV-informatika még viszonylag könnyű falat volt, hiszen egyetlen szerződést kellett csupán megszerezni, és átpakolni egy kamucégbe, ami utána a valódi munkát kiszervezte a T-Systemsnek. A SIS (később SYS) semmilyen szempontból nem is volt alkalmas a feladat ellátására, és ekkor még a mai formájában nem létezett a Karmelitából gründolt informatikai giga konszern, a 4iG, amit később többek között pont ilyen munkákra hoztak létre. Az informatikai óriás felépítéséhez még idő és tőke kellett, pont ezekből volt kevés a Simicska-háború kezdetén. A Nagymester a 4iG-t csak 2019-től hívta be az üzletbe.F. Zsolt, a Nagymester, mint a BKV informatikai igazgatója.Mindenki, aki rálátott az ügyre, pontosan tudta, hogy ez a konstrukció nonszensz. Így volt ezzel Baja Ferenc is, aki állítása szerint már 2017-ben tényfeltárásba kezdett az ügy kapcsán, és felkereste a közbeszerzések fővárosi felelősét, Tombort, aki lepasszolta őt bizalmasának, F. Zsoltnak.„F. Zsolt több alkalommal győzködött engem arról, hogy ezen a helyzeten nem lehet változtatni, és továbbment javaslatában azzal, hogy tájékoztatott arról, hogy a SYS Kft. lesz a szerződő fővállalkozó, de a T-Systems mellé beemelik a 4iG vállalatot is. Számomra ez végkép érthetetlen, hisz két nagyvállalat, amely akár együtt, akár külön-külön is minden gond nélkül pályázhatna erre a szakmailag és pénzügyileg is igen jelentős, komoly feladatra, mégis elfogadják, hogy a SYS legyen ennek a szerződésnek a fővállalkozója. Az, hogy ez így jó, akkor sem, és azóta sem tudott erről meggyőzni.”Az ezt követő eseményeket Baja Ferenc és az ügyészség különbözően látják. Az ügyészség szerint a politikus megzsarolta a Nagymestert, hogy ha nem fizet neki harminc millió forintot, akkor bekavar a gyanús bizniszébe. A vádirat szerint a simlit megszimatoló Molnár Zsolt MSZP-s parlamenti képviselő rácápázott a bulira, és Baján keresztül magának is kért 40 milliót. Baja ezt tagadja, és azt állítja, hogy informatikai szakpolitikusként csupán azt szerette volna elérni, hogy orvosolják a helyzetet, és bízzák a feladatot egy megbízható cégre.A város legsötétebb üzleteJóval keményebb dió volt a budapesti parkolás elfoglalása. Egy olyan zavaros és sötét üzlet ez, amit évtizedeken keresztül egy jól körülhatárolható, a különböző politikai oldalakkal szoros kapcsolatban álló kör uralt. Továbbá nehezítette F. Zsolték dolgát, hogy minden kerületnek, ahol volt fizetős parkolás, egyéni rendszere és megállapodása volt, és sehol nem adta át mosolyogva a parkolásból bejövő bevételeket. A Nagymesteréknek kerületről kerületre kellett haladniuk. A feladatnak 2016-ban láttak neki.Kampánytéma a parkolás. A zuglói Fidelitas fekete zsákot húzott az automatákra a 2019-es kampányban.Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVAEzen a ponton megint vissza kell mennünk az időben majd húsz évet, hogy megértsük, milyen darázsfészekbe nyúlt a Nagymester. 2006-ban az országgyűlési választásokat ugyan elbukta a Fidesz, de az őszi önkormányzati választásokat már megnyerte. Ezt követően a párt irányítása alá került a budapesti fizetős parkolással rendelkező kerületek fele.Egy évre rá a sajtó és a parlament is attól a gyanútól volt hangos, hogy a Fidesz és az MSZP háttéralkut kötött parkolás ügyben. Sőt, felmerült, hogy a pártkasszákba vándorol a parkolási pénzek egy része. 2018-ban Fürst György, volt szocialista politikus, a Centrum Parkoló Kft. egykori ügyvezetője, akit a Centrum-perben idén májusban ítélt a bíróság hat év hat hónap börtönre, arról beszélt a 444-nek, hogy 2010 előtt valóban egyenlő arányban pénzelték a két pártot: „Van a városban 800 darab parkolóóránk. Szorozd fel! Havi nyolcmillió forintot kapott a Lajos és a Laci így kézbe. Ezért is mondom, hogy én a Zsolttal (S. Lajos bizalmasa) viszonylag jóban voltam, mert volt, amikor én vittem így oda neki a lóvét, hogy: »itt van két havi lóvé, rendben vagyunk«. Könnyen számolható valami volt. Tízezer forint viszonylag kerek, azt lehetett tudni, hogy hány darab parkolóóra van, és a két nagy párt kapott egy tízest fejenként belőle.”Fürst György szocialista politikus, a Centrum Parkoló Kft. egykori ügyvezetője, az EME Zrt. elnöke.Lex Kupper2010-ben viszont változott a helyzet. A Fidesz kétharmaddal győzött, és nem nagyon szándékozott a továbbiakban osztozkodni. Ennek jegyében a Fidesz gyorsan nekiveselkedett a parkolási biznisz átalakításának. A rendszer egyik első törvénye volt a „Lex Kupper”, a Centrum Parkoló Kft. tulajdonosa, Kupper András legalábbis így hívja a törvényt, ami 2010-től megtiltotta, hogy magáncégek is részt vegyenek a parkolás üzemeltetésében.Kupper András miután a kilencvenes években privatizálta a Fővárosi Garázsipari Vállalatot, hamar a budapesti fizetős parkolás legnagyobb hatalmú alakja lett. Mélyen be volt ágyazva az iparágba, a kerületi önkormányzatokba, és komoly politikai kapcsolatai voltak. Eleve egy szocialista politikus, Fürst György volt a cégbirodalma ügyvezetője, de családi kapcsolat fűzi Steiner Pálhoz, a fővárosi szocialisták erős emberéhez, jó barátja Hunwald György, volt erzsébetvárosi polgármester, Kupper bátyja pedig Horn Gyula kabinetfőnöke volt. De ezzel párhuzamosan Kuppernek kiváló kapcsolatai vannak a másik oldalon is. Unokaöccse vezette a fővárosi Fidesz frakcióját, vitorláspajtások voltak Fonyó Károllyal, Simicska Lajos emberével. Bizalmas a kapcsolata Pesti Imrével, aki 2010-ben a főpolgármester-helyettesi székbe ült be, és ami a legfontosabb, hogy Kupper remek viszonyt ápol Pintér Sándorral és Tasnádi László volt belügyi államtitkárral is. A parkolás egy utcai biznisz, utcán grasszáló és seftelő, sokat látó ellenőrökről, közterületre kihelyezett páncélszekrényekről, ide-oda szállított készpénzről, a közlekedés szabályozásáról, rengeteg keletkező adatról és az önkormányzatokról szól. Ezek az ügyek mind Pintér Sándor belügyminiszter érdeklődési körébe tartoznak.Kupper András, a Centrum-birodalom tulajdonosa valamikor a 90-es években.Ettől függetlenül a Fideszben döntés született, hogy a Kupper-korszakot lezárják, és átveszik az iparág felett a kontrollt. Viszont a fideszes önkormányzatok nem álltak készen, hogy a saját kezükbe vegyék a fizetős parkolást, ezért hamar rájöttek, hogy a régi parkolási szakik és infrastruktúrájuk nélkül a kerületek nem fogják tudni egyik napról a másikra megoldani az üzemeltetést. Ugyan az önkormányzat tulajdonában álló cégek papíron átvették az üzemeltetést, de rejtve mindenhol visszacsempészték a régi parkolási cégeket.Mivel ekkor már a fővárosban hetven százalék körülre ment fel a mobiltelefonos parkolás, elsődlegessé vált, hogy Fürst Györgyék kezéből kicsavarják a monopolizált mobilparkolási üzletet, amit szintén egy törvényjavaslattal kvázi államosítottak, majd a Simicska befolyása alatt álló Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-be pakolták át. Ez a 2011-es akció is elkapkodott próbálkozás volt. Sem tőkéjük, sem technológiájuk nem volt hozzá. Ráadásul később az Európai Bíróság is elkaszálta a törvényt, úgy ítélték, hogy jogsértő volt a mobilfizetés államosítása. Tehát a parkolás fideszes integrációja az első ciklusban döcögősen haladt, mindenesetre a szándék megvolt. Ezzel párhuzamosan Simicska Lajos embere, Fonyó Károly átvette Kuppertől a fizetős parkolás egyik fontos szegmensét, a call centereket, ahol például az ügyfelek panaszait is kezelték. Erre nem csupán azért volt szükségük, hogy hídfőállást foglaljanak a parkolásban. A call centereket választások környékén átalakították, és részben ezekből a helyiségekből zajlott a Fidesz telefonos mozgósítása.Indul az úthengerTehát Simicska Lajos félmunkát végzett az első ciklusban, csupán részlegesen sikerült egyirányúsítani a parkolási pénzeket. De a második ciklusban, 2015-től a fővárosban a helyét átvette az új kápó, Tombor András, és ezzel párhuzamosan elstartolt a Nagymester és a SIS Parking Kft. úthengere.Számos parkolási vállalkozóval sikerült beszélnünk, akik részt vettek az ekkoriban induló tárgyalásokon, ahol újra osztották a lapokat. Minden forrásunk megerősítette, hogy ezeken a megbeszéléseken nem volt kérdés, hogy F. Zsolt Tombort képviseli, Tombor végső soron magát a miniszterelnököt.Volt olyan kerület, ahol a SIS Parking csak becsatlakozott a parkolás üzemeltetésbe (Józsefváros), volt olyan, ahol épp kifutott a korábbi szerződés, és az új tendert húzta be a SIS konzorcium (Újbuda), és volt olyan is, ahol a helyi fideszesek hirtelen megvilágosodtak, és törvénytelenségre hivatkozva megtámadták az aktuálisan futó parkolási szerződést, hogy helyet csináljanak a SIS-nek (Erzsébetváros), és olyan kerület is akadt, ahol teljesen új fizetős parkolási övezetet alakítottak ki (Zugló). Mindenhol a SIS-féle konzorcium volt a befutó, aminek szinte gombnyomásra utat nyitott a politika.A SIS Parking, a BKV-ba bejutó SIS Informatikához hasonlóan valós munkát nem igazán végzett. Sem technológiájuk, sem tudásuk, sem szakemberük nem volt. Nem is az volt a cél, hogy valódi parkolási céget hozzanak létre, ők hozták a politikai támogatást, ezen túl őket a pénz érdekelte.Bevett eljárás ez az Orbán-rendszerben. Jön egy jól bekötött személy, akinek ugyan sem szakértelme, sem tapasztalata, sem technológiája, sem embere nincs a kiszemelt szektorban, de az ő feladata nem is ez, hanem hogy kiválassza és összehozza, összehangolja azokat, akik a valós munkát képesek elvégezni. Ő intézi a jóváhagyást vagy egyenesen képviseli a politikai akaratot, közvetít és végül a kezében tartja a pénzügyeket. Tipikusan ilyen személy volt F. Zsolt is.Kóser pecsétA Nagymesterék a kerületi tendereket a régi parkolási cégekkel konzorciumban, többek között Kupperékkel közösen nyerték el. A munkát a régi iskola végezte, a SIS pedig „pénzezett”. De olyan hatékonyan, hogy azon a sokat látott parkolási vállalkozók is elámultak. A korábban is jócskán megcsapolt parkolási kasszák a SIS érkezésével csumára kiürültek. Sőt, akkoriban arról szóltak a hírek, hogy Zuglóban és Újbudán már mínuszos a kassza. Tehát megtörtént a gazdasági csoda, az önkormányzatok százmilliós nagyságrendben buktak azon, hogy az autósok fizettek a parkolásért.Fizetős parkolás a 13. kerületben.Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVADe mielőtt a 2016-ban alapított SIS Parking elindult hódító útjára, referenciára volt szüksége, hogy elindulhasson a parkolásra kiírt közbeszerzéseken. Ezt a referenciát a politikai kápó, Kocsis Máté vezette Józsefváros segítségével szerezték meg.A nulla tapasztalattal rendelkező SIS Parking Kft. 2017. január hó 2. napján vállalkozási szerződést kötött a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.-vel, de feltűnő, hogy úgy állították össze a feladatlistát, hogy a SIS Parkingnak ne kelljen átvenni a parkolás üzemeltetését, mégis elmondhassa magáról, hogy a parkoltatás minden területén tapasztalattal rendelkezik: Parkolási informatikai rendszer biztosítása, üzemeltetése, SIM kártyák üzemben tartási szolgáltatása, Kerékbilincselés támogatása, Parkolás-ellenőrzés ellenőrzése, (!!!) Háttér ügyfélszolgálat biztosítása.Tehát Kocsis Mátéék segítségével jutott be a bűnszervezet a parkolási bizniszbe. Ugyan ebben az esetben nem is annyira a pénzszerzés lehetett az elsődleges cél, hanem a kóser pecsét, ami igazolta, hogy a SIS végzett már parkolási feladatokat, ettől függetlenül vagy nem függetlenül ebben az időszakban a józsefvárosi kasszát is kegyetlenül megcsapolták. Maga Kocsis Máté tett feljelentést, amikor kiderült, hogy a blokkok és a jegyek meghamisításával hatvanmillió forintnyi aprópénzt (!!!) loptak ki a Német utcai pénzszámoló széfjéből, ahol a VIII., a IX. és a XI. kerület pénzét számolták.K. Zoltán, pénzszámoló kirabolja a parkolási kasszát a JózsefvárosbanBeszáll Papcsák Ferenc és a Mészáros-crewA leghajmeresztőbb eset a Ferencvárosban történt. A titokban lezajlott fideszes belharc jól mutatja, hogy bizony az Orbán-rendszeren belül is durva tolakodás folyik a húsosfazék körül. Különösen így volt ez a Simicska–Orbán-háború idején, amikor még nem lehetett tudni, hogy ki veszi át az egykori pénztárnok érdekeltségeit. 2017-ben Ferencvárosban felbontották a parkolási szerződést, és új közbeszerzést írtak ki. Erről már akkor ezt írtuk:„nyilvánvalóan nem magától döntött úgy a IX. kerületi vezetés, hogy a választási kampány küszöbén kirúgja a parkolási társaságát. Ez valószínűleg sosem történt volna meg, ha Bácskai János polgármesterék erre felülről nem kapnak utasítást.”A IX. kerületi versenybe meglepetésre nem csupán a biztos befutónak gondolt Nagymester-féle konzorcium szállt be. A SIS-nek a rendszeren belülről akadt konkurenciája. Papcsák Ferenc és körei úgy döntöttek, hogy beszállnak a parkolásba. Papcsák baráti viszonyt ápol a fideszes Varga Józseffel (aka. Dzsugasvili), aki Ferencvárost hosszú éveken át a háttérből irányította. Papcsák, Varga és Bácskai együtt fociztak a parlamenti csapatban.Bajnok a parlamenti focicsapat, akik 2015-ben Grúziát, Lengyelországot és Törökországot győzték le a parlamentközi focibajnokságban. Varga József (Dzsugasvili) az állósor bal szélén. Bácskai János, ferencvárosi polgármester a térdelő sor jobb szélén, Papcsák Ferenc pedig Bánki Erik kapust karolja át.A volt zuglói polgármesterhez, az MNB felügyelőbizottságának elnökéhez köthető banda Mészáros Lőrinc embereivel kiegészülve friss parkolási céget alapított. A 4 Green Parking papíron Poprády Géza, a Fidesz-kormány földművelésügyi államtitkára, Mészáros Lőrinc agrárcégének, az Agrosystem Zrt. vezérigazgatójának tulajdona volt (már csak egy jó agrárszakember hiányzott a budapesti parkolási történetbe). A 4 Green ügyvezetője pedig dr. Jeszenszky Zoltán László volt, aki korábban Mészáros Lőrinc gigacégét, az Opus Globalt vezette.Papcsák Ferenc 2016-ban a Sziget VIP-ben Rihanna-koncert után.Fotó: botost/444A Nagymester izmos konkurenciát kapott. Mivel a kerület Papcsák Ferenc ügyvédi irodáját bízta meg a közbeszerzés lebonyolításával, nem meglepő, hogy a 4 Greenen túl minden versenyzőt kizártak a tenderből, a Nagymesteréket, tehát a SIS-t is beleértve. Ekkor a közbeszerzés lezárása a ferencvárosi testület elé került, ahol a szavazás napján harapni lehetett a feszültséget. A testület minden vita nélkül, feszült csendben érvénytelenítette a teljes közbeszerzést. A fideszes képviselők lesütött szemmel szavaztak együtt az ellenzéki képviselőkkel, akik teljesen értetlenül néztek egymásra. Információink szerint Kocsis Máté nyomására kukázták a tendert, csak így lehetett megállítani Papcsákékat. De a Papcsák-csapat ezen a ponton sem adta fel a harcot, és egy tökös húzással kihirdették magukat győztesnek. Patthelyzet alakult ki, ami csak akkor oldódott fel, amikor a Fidesz elbukta a kerületet, az ellenzéki vezetés pedig nulláról új, házi készítésű parkolási rendszer felépítésébe kezdett.Orbán Viktor és Tarlós István 2018. október 10-én a megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón a Fõpolgármesteri Hivatalban.Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVAA két kápó 2018-ban, a választások körül távozott a Városháza környékéről. Kocsis Máté a 2018-as parlamenti választás után átvette a Fidesz-frakció irányítását, Tarlós István pedig egy forrásunknak arról beszélt, hogy személyesen tiltotta ki Tombor Andrást a városházáról. Ekkor már közeledtek a 2019-es önkormányzati választások, a parkolás kampánytéma lett, és Tarlós István helyzetbe került, feltételeket szabott Orbán Viktornak az újrázásért cserébe. Emlékezetes, hogy Tarlós a Válasz Online-nak elárulta: 16 feltételt szabott, ami közül csupán egyre mondott nemet a miniszterelnök. Tarlós hiába kérte, nem kapta meg a parkolást. A SIS Parking nagy menetelését a 2019-es budapesti önkormányzati választás ellenzéki sikerei akasztották meg. 2021-ben pedig egy elszabadult győri nyomozócsapat lecsapott a Nagymesterre és szervezetére, akik jelenleg a vádlottak padján ülnek.„Megnyerjük a választást a Fidesznek”Az ügyészség egyelőre teljesen figyelmen kívül hagyta a Nagymester-szoriban újra és újra felbukkanó Tombor-szálat. De egy vádlotti vallomás szerint F. Zsolt tudatosan úgy keverte a kártyákat, mintha kizárólag a szocialisták álltak volna a bűnszervezet mögött.Idézet V. vádlott vallomásából:„a letartóztatásunkkor (2021. június 17.) a Győri Járásbíróság épületében a folyosón F. Zsolt annyit mondott nekem, hogy vádalkut akar kötni a parkolási ügyekre. Én már ekkor visszakérdeztem tőle, hogy el akar-e mondani mindent – ami alatt az elkövetői kör teljes felfedését értettem –, ő pedig azonnal megértette a kérdésemet, mert azt válaszolta, hogy dehogy, a kormánypárthoz köthető személyekről nem fog számot adni, csak az ellenzékiekről, és még azt is hozzátette nagy komolysággal, hogy »megnyerjük a választást a FIDESZ-nek«. Végül 2022. januárjában értesültem a sajtóból arról, hogy F. Zsolt ebben az ügyben vallomást tett a Központi Nyomozó Főügyészségen.”Hogy Tombor András és a Nagymester között született-e alku a budapesti parkolásról? Hogy hol landoltak a kerületekből kiszippantott parkolási pénzek, azt mi hivatalosan nem tudhatjuk, az ügyészség viszont tudhatja. Ott van náluk a videófelvétel, amin F. Zsolt embere beszámol minden fontos részletről. A felvételt az ügyészség nem adja ki.Tombor Andrást megkerestük telefonon és írásban is. Egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre.
|
A Nagymester mögött állt egy nála jóval nagyobb mester
|
Többen is arról vallottak, hogy F. Zsolt, aki a vád szerint a BKV-ba és a parkolásba beépül bűnszervezetet vezetett, és egy rakás politikust lefizetett, az Orbán-rendszer egyik legtitokzatosabb háttéremberét képviselte.
| null | 1 |
https://444.hu/tldr/2025/07/09/a-nagymester-mogott-allt-egy-nala-joval-nagyobb-mester
|
2025-07-09 06:04:25
| true | null | null |
444
|
A Kaposvári Műszaki Vizsgáló Állomáson történtek miatt a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint a "Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt két ember ellen emelt vádat 2025. április 28-án."Sajtóhírek szerint még 2018-ban fogalmaztak panaszos levelet kaposvári autókereskedők a rendőrség Nemzeti Védelmi Szolgálatának, amit állítólag végül nem küldtek el, ennek ellenére 2019-ben nyomozás indult, ami most lezárult. Az országban az elmúlt években több hasonló eljárás indult a műszaki vizsgaállomások dolgozói ellen, a Tapolcai Járási Ügyészség és a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség is nyomozott hasonló ügyben. Ilyen esetekben az egyik fő módszer az "expressz" eljárások vesztegetési pénzért történő árusítása volt. Sok gépjárművet hoztak be külföldről, ezek magyarországi forgalomba hozatali engedélyeinél általában hosszabb idejű, 4-5 hetes várakozás volt a jellemző. Viszont "expressz" engedély birtokában, 30-50 ezer forintért meggyorsították a munkamenetet. Akik azonban nem akartak eltérni a törvényes módtól, hátrányt szenvedtek. A másik jövedelmező üzletág az USA-ból behozott autók honosítása volt, ezekből sokat vizsgáztattak Kaposváron.
|
Vesztegetés a kaposvári műszaki vizsgaállomáson, vádat emelt az ügyészség
|
Csúszópénzért gyorsabb volt az ügyintézés. Az ügyészség vesztegetésért vádat emelt, mert a Kaposvári Műszaki Vizsgáló Állomáson a vád szerint visszaélések történtek.
| null | 1 |
https://www.sonline.hu/helyi-kek-hirek/2025/07/vesztegetes-a-kaposvari-muszaki-vizsgaallomason
|
2025-07-09 12:00:45
| true | null | null |
Sonline
|
Épp egy éve, hogy a legendás debreceni Aranybika Szálló tervezési feladataira kiírt közbeszerzés nyertesét megtalálta az MCC. A fideszes elitképző legújabb intézményének tervezését a nyíregyházi B5 Építészstúdió Kft. és a Tisza Építész Műterem Kft. tervezőkonzorcium nyerte el 714,6 millió forintért.Az MCC leányvállalatával, a Debretinum Talentum Ingatlanfejlesztő Kft.-vel megkötött szerződést azonban idén módosítani kellett, és az európai uniós közbeszerzési értesítő szerint erre már februárban sor került. Ugyanis nem elég az oktatási központhoz illeszkedő, a tervek szerint négycsillagos hotel 70 szobája, helyette jelentősen több, legalább 100 szobát alakítanak ki, illetve a már üzemelő Beer&Wurst éttermet is kibővítik, ami szintén költségnövekedéssel jár.Az Aranybika költségei ezért 69,2 millió forinttal megugrottak, így csupán a tervezési feladatokra nettó 784 millió forintot szán a kormány.Van is miből, hiszen a Matthias Corvinus Collegium Alapítvány legfrissebb beszámolója szerint vagyonuk immár elérte a félmilliárd forintot. A 2023-as 485 millió után immár egész pontosan 502 millió forintra rúg az alapítvány saját tőkéje.A 2024-es beszámoló az ingatlanfejlesztések között az első helyen említi a debreceni beruházást, miszerint az MCC küldetésének tekinti, hogy visszaadja az Aranybika Szálló fényének ragyogását, hogy az újra elfoglalhassa méltán kiérdemelt helyét a város életében, annak pezsgő kulturális központjaként.Az Aranybika Szállóra 2023 júliusában már írtak ki egy közbeszerzést, akkor "Beruházás-lebonyolító, műszaki ellenőri és tervellenőri" feladatokra keresték a megfelelő céget, amely a tervek ellenőrzését, véleményezését, valamint a kivitelezési munkák folyamatos felügyeletét végzi. A pályázatot a FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt. nyerte el, az öt évre szóló szerződés értéke 808 millió forint.Azaz a tervezésre és az ingatlanfelügyeleti feladatokra szánt összeg már közelít az 1,6 milliárd forinthoz. És még ehhez jön hozzá majd a kivitelezés és a berendezés.Remek számokkal zárta az MCC Alapítvány 2024-etA számok láttán még sincs ok aggodalomra, hiszen mindeközben az alapítvány a korábbi 162 millió forintot a 24-szeresére (!) növelve, tavaly közel 3,9 milliárd forintos árbevételt produkált. De egyéb bevételekhez is hozzájutottak (bár nem nevesítik pontosan mik ezek), amelyek több mint a nyolcszorosukra emelkedtek: a korábbi 171 millió forintról 1,4 milliárd forintra.Az egyéb bevételek között csupán az úgynevezett támogatásokat nevezi meg a beszámoló (ami alighanem kormányzati apanázst jelöl), itt pedig háromszoros a szorzó: míg 2023-ban 150 millió forint, addig 2024-ben már 477 millióra rúgott a "támogatások" összege.Talán épp ezért a személyi jellegű ráfordításaikkal sem spórolt az MCC Alapítvány: a korábbi 9,2 milliárd helyett tavaly már 11,3 milliárdot vihettek haza a dolgozók. A vezető tisztségviselők tiszteletdíja sem maradt el a tendenciától, 158 millió helyett 2024-ben már 181 millióból gazdálkodhattak.A tavalyi beszámoló szerint vélhetően az MCC Alapítvány is remekül kihasználta az állampapírok adta lehetőségeket, ugyanis a befektetett pénzügyi eszközeiből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételei, árfolyamnyereségei 229 millióról 5,3 milliárd forintosra híztak.A beszámoló szerint bár az alapítvány állampapír-állománya 2024-ben 7,8 milliárd forinttal csökkent, az Equilor Befektetési Alapnál elhelyzett összegnek köszönhetően 4 milliárddal nőtt is.Tavalyi évüket egyébként hosszan elemezve mutatják be a különböző programjaikat és az ott résztvettek számát, valamint a számtalan ingatlanfejlesztésüket. De arra is kitérnek, hogy a Mathias Corvinus Collegium a 2024-es évben összesen 11 459 alkalommal jelent meg a médiában, mellyel hozzávetőlegesen 3 372 400 embert ért el. Online orgánumokban való megjelenéseik között a Klasszis Média lapcsoport tagjait is megemlítik.
|
Brutális számokkal zárta tavalyi évét az MCC alapítványa
|
A Matthias Corvinus Collegium (MCC) egyik legújabb projektje a debreceni Aranybika Szálló saját igényük szerinti átalakítása. Most derült ki, hogy jócskán megnőtt a tervezés díja, de az MCC Alapítvány tavalyi beszámolója szerint a megdöbbentő mértékben megugrott támogatások miatt ez nem gond.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/brutalis-szamokkal-zarta-tavalyi-evet-az-mcc-alapitvanya.html
|
2025-07-09 05:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
T. Tímea (korábban Matolcsy Tímea), Matolcsy Ádám volt felesége 2022-ben magánszemélyként regisztrált bizalmi vagyonkezelőként a Magyar Nemzeti Banknál (MNB). Ez cége, az MT Beauty Kft. cégbírósági dokumentumaiból derült ki, T. Tímea ugyanis - a bizalmi vagyonkezelői konstrukciót használva - formailag már nem tulajdonosa a cégnek, hanem egy háromszereplős vagyonkezelési struktúrában szerepel: ő a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és az egyik kedvezményezett, míg a másik kedvezményezett a lánya, a kiskorú Matolcsy E. N.A bizalmi vagyonkezelés egy szerződéses konstrukció, amelyben a vagyon eredeti tulajdonosa (a vagyonrendelő) átruházza vagyonát egy vagyonkezelőre, aki azt előre meghatározott szabályok szerint, egy vagy több kedvezményezett javára kezeli. A vagyon így jogilag kikerül a vagyonrendelő tulajdonából és - ha jogszerűen jön létre - védelmet nyújthat a hitelezői igényekkel vagy hatósági eljárásokkal szemben is.T. Tímea tehát már nem mint magántulajdonos van jelen: a cég üzletrészét formálisan bizalmi vagyonkezelőként birtokolja, a vagyonrendelői, vagyonkezelői és kedvezményezetti szerepkör együttes betöltésével a társaság feletti tényleges irányítás továbbra is az ő kezében maradt.Az MT Beauty Kft. azért érdekes, mert T. Tímea - még a jegybankelnök fiának feleségeként - üzleti kapcsolatba került a jegybank épületét tízmilliárdokért felújító Raw Development Kft. tulajdonosával, Somlai Bálinttal. 2021-ben a 24.hu írta meg, T. Tímea ismeretlen áron megvette a mindössze nagyjából 2 hónapja létező, ingatlanos fókuszú Somlai-Révész Property Kft.-t Somlaitól, ezzel pedig a cég tulajdonában lévő, 231 négyzetméteres, a XIII. kerületi Riverloft társasházban található luxuslakás egy teremgarázs-beállóval és egy tárolóval együtt az övé lett. A lakást a cég akkor 196 millió forint könyv szerinti értéken tartotta nyilván.Kicsoda Somlai Bálint? Somlai Bálint Matolcsy Ádám barátja, a jegybankhoz köthető Raw Development Kft. tulajdonosa, az elmúlt évek egyik legsikeresebb állami megrendeléseket elnyerő vállalkozója. A 24.hu cikke szerint cégei 2019 és 2023 között csaknem 150 milliárd forint árbevételt és mintegy 22 milliárd forint profitot termeltek - a Raw Development Kft. például 30 százalékos nyereségrátát produkált, jórészt az MNB székházfelújításai révén. A Szabadság téri épület kivitelezésének költsége 80 milliárdra nőtt, míg a Postapalota esetében 13 milliárdos túlköltésről írt a sajtó. A cég akkor kapta megrendeléseit a jegybanktól, amikor azt Matolcsy Gy9rgy, Matolcsy ádám édesapja vezette.A cégháló jelentős része az MNB, annak alapítványai, illetve a befolyása alá tartozó cégek megrendeléseiből élt, több évben ezek tették ki a bevétel több mint 90 százalékát. A kiválasztásoknál többször is megszűnt a verseny: volt, hogy az anyacég választotta ki kivitelezőként a saját leányvállalatát. Szintén a lap mutatott rá, hogy a Matolcsy Ádámhoz sorolt körben hogyan és milyen tételben üzleteltek. Somlai például egy 50 milliárd forintos kötvénykibocsátást hajtott végre, és az így befolyt pénzből részesedést szerzett Száraz István - Matolcsy Ádám másik barátjának - egyik cégében, a Dry Real Estate Zrt.-ben. A hatalmas befektetésért cserébe azonban csak 1,96 százalékos tulajdonrészt kapott, igaz, különleges feltételekkel: az osztalékok 99 százalára tarthat igényt, egészen addig, amíg a kifizetések összege el nem éri a 75 milliárd forintot, de legfeljebb 2031-ig. A gond csak az, hogy a Száraz-féle cég eddig alig termelt nyereséget, osztalékot pedig nem is fizetett. Ez azért különösen aggályos, mert a kötvény mögötti fedezet éppen ez a részesedés - vagyis ha nincs kifizetés, akkor a kötvény mögött sincs valós fedezet.Somlai legutóbb azzal került a címlapokra, hogy - a Telex értesülése szerint - zárolták a bankszámláját. A hírt azóta sem cáfolták, de hivatalosan nem közöltek részleteket arról, hogy magán- vagy céges számláról van-e szó, és hogy az intézkedés összefüggésben áll-e az Állami Számvevőszék által tett feljelentéssel. A feljelentés az MNB, illetve annak alapítványa körüli céghálóban elköltött milliárdokkal kapcsolatban született.Az üzletasszony a vállalkozást átnevezte MT Beauty Kft.-re, a tevékenységei közé pedig több szépészeti kört is felvett. T. Tímea a lappal akkor azt közölte: a cég szépségipari szolgáltatásokat fog nyújtani a jövőben, emellett szépészeti termékek forgalmazásával is kíván foglalkozni. "Az ingatlant bérlővel együtt vásároltam, nem a családommal használjuk. Béreltük ezt a lakást évekkel ezelőtt, de körülbelül 3 éve elköltöztünk onnan" - írta a lapnak. 2016-ban a Népszabadság írta meg, hogy Matolcsy Ádám a Riverloftban lakott egy olyan ingatlanban, amelyet Szemerey Tamás, Matolcsy György unokatestvére vásárolt meg 2014-ben saját cégén, a Kaláris-Haris Üzletház Kft.-n keresztül. Bár Matolcsy Ádám tagadta, hogy ott lenne lakása, a portaszolgálat megerősítette, hogy ott él.A lakás tehát Somlai Bálinton keresztül érkezett meg a Matolcsy-családhoz, majd a válás vélelmezett környékén T. Tímeához, a bizalmi vagyonkezelési struktúra pedig arra utal, hogy nem a vagyon feletti kontroll átadásáról, inkább a tulajdonosi viszonyok átláthatóságának csökkentéséről, illetve adózási vagy öröklési szempontból előnyös konstrukció kialakításáról lehet szó. Erről cégén keresztül megkérdeztük T. Tímeát is, akinek válaszával, ha megérkezik, bővítjük cikkünket.A bejelentési irathoz mellékelt dokumentumban mindenesetre egy, a crwwgroup.net domaint és egy az egyik, magyar munkatársuk nevét tartalmazó link szerepel. A CRWW Group honlapja szerint üzleti tanácsadással, vagyonvédelemmel, adótanácsadással foglalkozó cég, működik Cipruson, Luxemburgban és a Seychelle-szigeteken is. A nemzetközi vagyontervezési piacon ezek a helyek jellemzően azok számára kedvezőek, akik családi vagyonok kezelésére, kialakítására vagy adóoptimalizálási megoldásokra szakosodtak. Honlapjukon is írnak arról, hogy osshore-ügyekben is adnak tanácsokat, illetve hogy a bizalmi vagyonkezelésben is tudnak segíteni. Hogy milyen szerepet töltöttek be az eljárásban, arról megkérdeztük őket.Az MT Beauty lelke a luxuslakás, erre utal, hogy a társaság 2024-ben 19,1 millió forintos árbevételt ért el, azonban üzemi szinten 18,9 millió, adózott szinten pedig csaknem 20 millió forintos veszteséget könyvelt el. A saját tőkéje év végére 95,8 millió forintra csökkent, miközben 53 millió forintos kötelezettségállományt tartott nyilván. A cég befektetett eszközeinek értéke továbbra is meghaladja a 130 millió forintot.Matolcsy Ádám jelenlegi felesége is üzletasszonyEközben Matolcsy Ádám jelenlegi felesége, Nicole Matolcsy-Meloche tulajdonában lévő Yeliah Investments Kft. csendesen, de stabilan működik.A cég 2024-ben 9,7 millió forint árbevételt ért el, miközben sem személyi jellegű ráfordítása, sem pénzügyi kötelezettsége nem volt.Az anyagjellegű kiadások mindössze 580 ezer forintot tettek ki, így a társaság adózott eredménye 8,7 millió forint lett, szemben a 2023-as 1,3 millióval.A társaság sem tavaly, sem korábban nem fizetett osztalékot, a nyereséget minden évben eredménytartalékba helyezi. A saját tőke 2024 végére 27,8 millió forintra nőtt, és a társaság pénzeszközállománya 17,4 millió forintot tett ki. A cég fő tevékenysége üzletviteli és egyéb tanácsadás, amely alapján a nyújtott szolgáltatások tartalma kívülről nehezen rekonstruálható. A minimális kiadások és a külső munkavállalók hiánya arra utal, hogy a társaság tulajdonosi működtetésű, és valószínűleg magánvagyon-kezeléssel, illetve kapcsolati alapú tanácsadással foglalkozhat.
|
Matolcsy Ádám volt felesége bizalmi vagyonkezelő lett, luxuslakásos cégét már biztosan kezeli
|
T. Tímea, Matolcsy Ádám volt felesége 2022-ben magánszemélyként regisztrált bizalmi vagyonkezelő lett, és e konstrukció segítségével formálisan kivonta magát az MT Beauty nevű cégének tulajdonosi köréből – miközben a tényleges irányítás továbbra is nála maradt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/matolcsy-adam-volt-felesege-bizalmi-vagyonkezelo-lett-luxuslakasos-ceget-mar-biztosan-kezeli.html
|
2025-07-10 05:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Már közel egymilliárd forintot költött somogyi termőföldek megvásárlására Orbán Ráhel és anyósa, Tiborcz Sándor Istvánné. Utóbbi legutóbb 122 hektárnyi területet vásárolt – írja az Átlátszó helyi hirdetmények alapján.
A Görgeteg, Homokszentgyörgy, Nagyatád és Lábod környékén megszerzett területeken jellemzően a Tiborcz Istvánhoz köthető Főnix Magántőkealap érdekeltségébe 2024-ben bekerülő Drawa Kft. gazdálkodik bérlőként.
A lap összesítése szerint Orbán Ráhel, akinek a bababoltja nem megy igazán jól, igaz, az általa vezetett Tiborcz-cégnek annál inkább , előzőleg összesen 120 hektárnyi szántót, erdőt, legelőt vásárolt 321 millióért, ahol azt ígérik, „a lehető legfenntarthatóbb módon” gazdálkodnak majd, illetve eszközölt a lap szerint további 156 milliónyi agrárbefektetést, vagyis összesen 477 milliót költött.
Anyósa pedig korábban 142 millió forintot költött 96 hektárra, majd most pedig 325 milliót 122 hektárra, vagyis ketten összesen 944 millió forintot fektettek be csak Somogy megyében.
És akkor a Orbán Viktor lányának tokaji dűlővásárlásáról, ahol annyira nem megy jól a borászata, illetve anyósa Bicske környékén 340 hektáron gazdálkodó Rekettyés-Agro Kft. nevű agrárvállalkozásáról még nem is beszéltünk.
|
Közel egymilliárdot költöttek már somogyi földekre Tiborcz legközelebbi rokonai
|
122 hektárral bővült az Orbán Ráhelhez és anyósához köthető a somogyi birtokok területe, amelyeken egy Tiborcz-érdekeltség agrárcég gazdálkodik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20250616_foldvasarlas-mezogazdasag-orban-rahel-anyosa-somogyi-termofoldek
|
2025-06-16 14:20:00
| true | null | null |
HVG
|
A Volánbusz tulajdonában álló pályaudvari és buszfedélzeti utastájékoztató rendszerek hardverüzemeltetésére keresett vállalkozást a MÁV Szolgáltató Központ Zrt, az erről szóló tendert februárban írták ki, most pedig eredményt is hirdettek: a 200 millió forintos keretösszegű tenderen a NER kedvenc telekommunikációs és IT-cége, a 4iG lett a befutó – írja az Átlátszó.
A MÁV ebből az összegből 140 millió forintra vállalt lehívási kötelezettséget. A 4iG alvállalkozója a HC Linear Műszaki Fejlesztő Kft.-re bízta.
A Magyar Vagonnak viszont 10,6 milliárd forintos megbízás jutott egy tavaly megkötött, 27,6 milliárd forint keretösszegű keretmegállapodás alapján, amelyet a vállalat egyedüli ajánlattevőként nyert meg. A feladat motorkocsik, vontatójárművek és vontatott járművek beszerzéséről szólt.
A keretmegállapodás alapján idén márciusban a keretmegállapodás alapján írásbeli konzultációt folytattak le mindhárom részre vonatkozóan: a motorkocsi-alkatrészekre 2,2 milliárd, vontatójárművekre 5 milliárd, míg vontatott járművekre 3,4 milliárd forintos összeget szánt a MÁV. Az állami vasúttársaság a 24 hónapra kötött, összesen 10,6 milliárd forintos szerződésben 5,2 milliárd forintra vállalt lehívási kötelezettséget – írja a lap.
A Magyar Vagon (Ganz-MaVag) korábban állami cég volt, majd magánkézbe került: a Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter által alapított Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelői Zrt. vette meg. Ennek a cégnek jelenleg két tulajdonosa van, a Solva Industrial Zrt. és a Magyar Vagon Invest Zrt., mindkettő a Solva II Magántőkealaphoz tartozik, amelyet Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségei közé sorolnak. A Magyar Vagon tavaly főként azzal került be a hírekbe, hogy megpróbálta felvásárolni a spanyol Talgo vasúti szerelvénygyártót, amit a spanyol kormány orosz befolyásra (pontosabban: nemzetbiztonsági okokra) hivatkozva végül meghiúsított.
|
A 4iG és a Magyar Vagon összesen 11 milliárd forintért szerződött a MÁV-val
|
A kormányfővel jó kapcsolatot ápoló Jászai Gellért óriáscége, valamint a Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető járműgyártó is zsíros falatokhoz jutott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250703_A-4iG-es-a-Magyar-Vagon-osszesen-11-milliard-forintert-szerzodott-a-MAV-val
|
2025-07-03 12:58:00
| true | null | null |
HVG
|
Pandúrból lesz a legjobb rabló – az ismert szólás kifordítása lehet a pontos leírása annak, ami a szekszárdi borvidéken történt. Mint a Magyar Hang megírta, az egyik legnagyobb szekszárdi borászat vezetőjét letartóztatták nagy értékű költségvetési csalás gyanúja miatt. Egy másik ügyben pedig már vádemeléssel is éltek ellene, többek között adócsalás gyanújával, s októberben kezdődik meg ennek az ügynek a tárgyalása.
Az egész történetben az a legbizarrabb, hogy a letartóztatott – az ügyről szóló cikkekben csak B. I.-ként emlegetett – borász 1999-től az APEH Bűnügyi Igazgatósága Tolna Megyei Nyomozóhivatalának vezetője volt. Már akkor is borászkodott, s még nyomozó volt, amikor a Vállalkozók Országos Szövetsége 2005-ben az év egyik vállalkozójának választotta.
A borászat vezetője egyébként először kohómérnökként végzett, s mint egyszer elmondta, főiskolás évei alatt keresték meg a rendőrségtől, hogy váltson át hozzájuk.
Elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát is, majd 1986-tól nyomozó lett. Őrnagyként szerelt le és állt át az adónyomozókhoz. 2007 óta viszont csak a családi borászattal foglalkozik, elképesztő sikeresen pályázik, magyar és uniós forrásokból több milliárd forintot tudott bevonni vállalkozásába. Ebben valószínűleg az is segíthette, hogy a cégének idén februárig Magyarország egyik leggazdagabb embere, a több tíz milliárdos vagyonú vállalkozó, Dunai György volt cégein keresztül felerészben a tulajdonosa. Azóta lehet, hogy ezt növelte, mert februárban Dunai magánszemélyként is megjelent a cég tulajdonosai között, ám az is lehet, hogy csak saját cégei tulajdonának egy részét vette nevére.
Dunai a borászat több más, például vendéglátós cégében is tulajdonos. A nagyvállalkozó egyébként gyakran partnere Mészáros Lőrincnek is egyes építkezéseken, s emellett övé a Thermal Hotel Visegrádon. Biztosan nem szemléli kitörő örömmel, hogy egyik presztízsvállalkozásának a névadó vezetője nagyon komoly vádakkal nézhet szembe.
A Magyar Hang által most feltárt ügyben a gyanú szerint 3,6 milliárd forintos költségvetési csalásról van szó, s ez már önmagában legalább öt év börtönnel járhat. A letartóztatást azzal indokolták, hogy a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára tekintettel alaposan lehet tartani a gyanúsított szökésétől, elrejtőzésétől, s megalapozottan feltehető továbbá, hogy a bizonyítást veszélyeztetné, befolyásolná a még ki nem hallgatott személyeket, továbbá tárgyi bizonyítási eszközöket rejtene el, semmisítene meg. A férfival szembeni korábbi, a Fővárosi Törvényszéken már tárgyalásra váró ügy miatt a bűnismétlés veszélye is fennáll.
Szekszárd környékén most sokan azt latolgatják, hogy a Fidesz beáldozta-e a borászt, akinek jó kapcsolatai voltak kormánypotentátokkal is. A helyi elitből a Fidesz korábbi szekszárdi vezetőjével, majd főispánjával, Horváth Kálmánnal ápolt szoros viszonyt, aki februárban váratlanul meghalt – egyes híresztelések szerint öngyilkos lett. A pincészete pedig korábban azzal került be a hírekbe, hogy Szijjártó Péter helikopteren érkezett oda, azt pedig mindenki csodálkozással figyelte, hogy 2022-ben Lázár Jánosnak is e helyen adták át az egyik csongrád-csanádi választókerületben megszerzett mandátumát.
|
Vezető adónyomozó volt a letartóztatott szekszárdi borász, értékes politikai kapcsolatokkal
|
Az teszi igazán különlegessé a szekszárdi borászat vezetőjének minapi letartóztatását, hogy olyan emberről van szó, aki adónyomozóként korábban a legmagasabb szintekig jutott. Politikai kapcsolatai kormánytagokig, gazdasági hálója pedig a leggazdagabbakig ért, köztük egészen Mészáros Lőrincig.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250704_Nem-bodri
|
2025-07-04 20:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Ahogy apad az államkassza, úgy a színfalak mögött fontos fordulat állt be a kormány gazdaságfejlesztési politikájában – erre lehet következtetni a kabinet által egyedi döntésekkel (EKD) odaítélt támogatásokból. A fokozódó pénzhiány miatt a kormányon belül támadt feszültségekre nyilvános nyilatkozatok és pletykák is utalnak.
A korábbi években Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter forszírozta – sikerrel – a „keleti nyitást”, az autó- és akkuipari beruházások támogatását, amelyekre nyakló nélkül szórták a tízmilliárdokat. A jelek szerint azonban ennek a korszaknak vége. Nagy Márton gazdasági „csúcs”-miniszter is a beruházástámogatás híve, de az akkuiparosítást immár legalábbis nem erőltetné tovább. Varga Mihály pénzügyminiszter (idén év eleje óta jegybankelnök, akinek a feladatait Nagy vette át) pedig a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében a kiadások, így a beruházástámogatás kordában tartásának a képviselője volt.
Mindezek erdőjeként a korábbi évekhez képest tavaly a kormány mind összegében, mind darabszámában kevés támogatást osztott szét, ráadásul immár nem az autó- és akkuipar volt a fő kedvezményezett.
A megítélt állami szubvenciók alapján a Szijjártó-vonal az egyértelmű vesztese, a Varga-féle spórolós stratégia pedig az egyértelmű nyertese az átrendeződésnek. Persze lehet, hogy mindez csak kremlinológia, és egyszerűen annyi történt, hogy már tényleg nincs több akkugyárnak való hely az országban, s nemcsak a vízbázisok fogynak, hanem a kormánykassza is kiürült.
Tavaly a kormány mindössze 13 darab ilyen támogatás odaítéléséről döntött, összesen 46 milliárd forint összegben. Összehasonlításképpen a megelőző évben – a költségvetés szorult helyzete ellenére – a kabinet még közel 300 milliárd forintot dobott szét mintegy 200 vállalkozás között. Ami egyébként szintén fordulattal ért fel, a megelőző években jellemzően kevesebb volt a kedvezményezett, de mindig akadt egy-egy több tízmilliárd forintos apanázs, ami megdobta az éves összeget.
Ehhez képest 2024-ben a legnagyobb támogatás csak tízmilliárd forintos volt, amit a Pick Szeged kapott kapacitásbővítésre. A második legnagyobb, 8,8 milliárd forintos tétel a Hungeritet segítette egy csirkefeldolgozó üzem felhúzásában, 8,3 milliárd forint pedig a Ceva-Phylaxia gyógyszergyártónak jutott egy többfunkciós üzemre és logisztikai központra. Összhangban a Nagy Márton képviselte irányvonallal: az akkugyárakból elég, most már ideje az ország adottságaihoz jobban illeszkedő élelmiszer- és gyógyszergyártást támogatni. Utóbbi a tárcavezető nyilvános álláspontja, azt viszont csak rebesgetik, hogy zárt kormányülésen állítólag már évekkel ezelőtt a kiabálásig fajuló vitába keveredett Szijjártóval a gazdaságfejlesztés irányairól.
Az EKD-k tavalyi kedvezményezettjei közül mindössze egy vállalta új munkahelyek létrehozását: a Lenovo gyártóüzemében 600 új állásra tett ígéretet, kétmilliárd forint támogatásért cserébe. Pedig az EKD-k eredetileg – legalábbis papíron – a munkahelyteremtést szolgálták: a támogatások kedvezményezettjeinek új pozíciók létrehozását és megtartását kellett vállalniuk. A fordulat 2020-ban kezdődött; azóta a kabinet egyre több beruházásra adott pénzt anélkül, hogy a kedvezményezettek új munkahelyeket teremtettek volna, 2023-ban már alig akadt ilyen. Helyette más szempontokat vettek figyelembe, például az energiahatékonyság növelését, illetve a magasabb hozzáadott értékű termelést célzó fejlesztéseket.
Logikus is, a magyar munkaerőpiac lényegében elérte a teljes foglalkoztatást, új munkahelyekre nincs szükség. Sőt a vállalkozások számára ma már inkább a meglévő álláshelyek betöltése jelent gondot. Ez viszont a 2020 előtti években is igaz volt, s ez megkérdőjelezi az EKD mint munkahelyteremtési szubvenció létjogosultságát.
Erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavasszal publikált jelentése is. Az EKD-támogatások „megtérülése” esetében a kormány – illetve a támogatásokat előkészítő beruházási ügynökség, a HIPA – elsősorban azzal kalkulált, hogy a létrehozott új munkahelyek mennyi plusz költségvetési bevételt generálnak (járulékok, jövedelemadó, fizetések elköltése után keletkező áfa).
A számítás során nem vették figyelembe, hogy az új munkahelyekre aligha érkeznek új munkavállalók, azaz munkanélküliek. Feszes munkaerőpiac esetén ugyanis sokkal valószínűbb, hogy az álláshelyek többségét más cégektől átcsábuló dolgozók töltik be. Lehet, hogy magasabb fizetésért, s így több szja-t és áfát fizetnek majd, de a beruházás által generált költségvetési bevétel mégis sokkal alacsonyabb lesz, mint ha munkanélkülieket vettek volna fel. Ez pedig nemcsak a beruházás támogatásának összegszerű megtérülését befolyásolja drasztikusan, de a kalkulált megtérülési időt is, ami az irreálisan számolt állami bevételek miatt a valóságosnál rövidebbnek tűnik.
A másik kulcsfontosságú, az ÁSZ által megállapított hiányosság, hogy az EKD-támogatások odaítélése során nem készítettek alternatív forgatókönyveket. Nem vizsgálták, mi történne, ha az adott projekt nem kapna állami támogatást. Lehetséges, hogy a külföldi beruházó nem Magyarországot választaná? A hazai beruházó kisebb projektet valósítana meg? Lenne ennek érdemi hatása a magyar gazdaságra? Ezek nagyon fontos kérdések, megválaszolásuk nélkül voltaképpen lehetetlen megmondani, volt-e értelme támogatni egy-egy beruházást.
A kormány – Szijjártó Péter külgazdasági miniszter – érve rendszeresen az volt, különösen az autó- és akkuipari támogatások esetében, hogy ezekért a régióban öldöklő verseny zajlik, ha Magyarország nem szerzi meg őket, lecsap rájuk más. Ezt azonban alá kellett volna támasztani, illetve bizonyítani kellett volna, mennyiben lett volna rosszabb a helyzet, ha az adott beruházás valamelyik szomszédos országba települ.
A külföldi beruházások bevonzásán túl talán még hangsúlyosabb – megválaszolatlan – kérdéseket vet fel, mennyiben szükséges és hatékony a már itt működő vállalkozások fejlesztéseit támogatni. Egy energetikai, hatékonyságnövelő fejlesztés természetesen nemzetgazdasági szinten is érték, ugyanakkor ha ezek amúgy hasznos, költségcsökkentő programok, akkor az adott vállalkozás valószínűleg támogatás nélkül is megvalósítaná őket. Ha pedig nem azok, akkor pluszadóforintokat sem érnek. Például a naperőművi túltermelés korszakában legalábbis kérdés, érdemes-e adóforintokat költeni például a Richter, a Mol, a TDK vagy a Samsung SDI napelemeire.
A támogatások előkészítése és elbírálása során azt sem vizsgálták, hogy azoknak milyen másod- és harmadkörös hatása van a gazdaságra, a munkaerőpiacra. Holott a kormány legfőbb érve – különösen az autó- és akkuipari beruházások mellett –, hogy azok nemzetgazdasági szinten pozitív hatással bírnak, nem pusztán önmagukban kívánatosak. Ezt azonban a kabinet és intézményei sosem támasztották alá, sem az egyes projektekre nézve, sem iparági szinten bemutatva.
Számos szakértői elemzés született ugyanakkor az autó- és akkugyártásról, amelyek minimum zárójelbe teszik ezek nemzetgazdasági hasznosságát. Még az állami statisztikai hivatal, a KSH is arra jutott, hogy a Magyarországon évtizedek óta erőteljes jelenléttel bíró, így relatíve jól beágyazott autógyártás is alacsony hozzáadott értekkel bír a gazdaság számára. Az ÁSZ-jelentés szerint külön probléma, hogy az EKD-támogatások odaítélése során a környezeti, fenntarthatósági kérdéseket egyáltalán nem veszik figyelembe – miközben a hatalmas energia- és vízigényű akkugyárak esetében ezeknek különösen fontos tényezőknek kellene lenniük.
A kormány ráadásul nagy arányban bizonyos – olykor politikai alapon – kedvezményezett külföldi multikat dotál az EKD-támogatásokkal, miközben például a kiskereskedelemben az ilyeneket nemhogy ellenségként mutatja föl, de különadókkal és a működésüket nehezítő szabályozásokkal harcol ellenük. Évtizedes távlatban a támogatások legnagyobb kedvezményezettjei kivétel nélkül multik, és bár ebben az elmúlt években volt elmozdulás, a külföldi kedvezményezettek súlya még mindig jelentős a támogatásokban.
Tavaly például kiemelhető a Chervon Autó (4 milliárd forint), a GE (3,3 milliárd forint), a Robert Bosch (2,1 milliárd forint), a Lenovo (2 milliárd forint). Végső soron a kormány a multik egyik körének, az úgymond extraprofitot kaszáló „rosszaknak” a zsebéből a multik másik körének, a támogatandó „jóknak” a zsebébe rakja át a pénzt. Más szempontból: a magyar családok bukszájából tereli át a multikéba, miután a megsarcolt vállalatok tovább hárítják a terhet a vevőikre. Ami ellen a kormány – ha veszélyben érzi a szavazói bázisát – mesterséges árstopokat vezet be, ezzel is lehetetlenné téve a piaci szereplők reális megítélését.
|
Mélypontra került a kormány átláthatatlan és sokak által kritizált pénzosztása
|
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250705_hvg-kormanytamogatasok-ekd-asz-szimpatikus-penzosztas
|
2025-07-05 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Feljelentést tett a XII. kerületi önkormányzat a Hegyvidéki Egészségügyi Központnál (HEK) történt súlyos visszaélések ügyében – ezt Vadász Gábor alpolgármester jelentette be a Facebookon. A momentumos politikus szerint a HEK vezetője magáncélokra használta az intézmény bankkártyáját, többek között romantikus-erotikus könyveket, paradicsompalántát és Xbox játékokat vásárolt vele.
Az intézményvezető emellett az önkormányzat szerint visszaélt a HEK üzemanyag-tankolási kártyájával is, például elkönyveltetett prémium dízelvásárlásra vonatkozó számlákat, miközben a központ egyetlen járműve benzines volt, továbbá drága kozmetikumokat vásárolt magának az önkormányzat számlájára.
Vadász szerint a kerület előző vezetése pontosan tudott a visszaélésekről, mégsem tettek feljelentést, amikor megkapták a könyvvizsgáló jelentését. Nem léptek fel az okozott kár megtérítése érdekében sem. Az intézményt végül 2024-ben megszüntették.
„A Hegyvidéki Egészségügyi Központ ugyan 2024 óta már nem létezik, hagyatéka azonban nagyon is élő: folyamatosan kerülnek elő kusza, nehezen kibogozható ügyek, nap mint nap szembesülünk az önkormányzatot ért károkkal” – mondta Vadász az eset kapcsán.
|
Erotikus könyveket és videójátékokat vett magának a Hegyvidéki Egészségügyi Központ vezetője az intézmény bankkártyájával az önkormányzat szerint
|
A Hegyvidéki Önkormányzat feljelentést tett, mivel szerintük az azóta megszűnt Hegyvidéki Egészségügyi Központ vezetője magáncélra használta az intézmény bankkártyáját.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250626_hegyvidek-egeszsegugyi-kozpont-sikkasztas-alpolgarmester-feljelentes
|
2025-06-26 19:28:00
| true | null | null |
HVG
|
A Külgazdasági és Külügyminisztérium mellett Orbán Viktor kormányfő sajtóirodája sem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan mennyit költöttek adófizetői pénzekből a miniszterelnök külföldi útjaira. A Szijjártó Péter vezette minisztérium egy tavaly decemberben elfogadott jogszabályra hivatkozva utasította el az erre vonatkozó közérdekű adatigénylést.
A törvény új passzusa egyebek mellett azt mondja ki:
a védett személyek külföldi mozgásával összefüggő adatok megismerése veszélyezteti „Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit”.
A külügyminisztérium elutasítása után emailben megkerestük Orbán Viktor sajtóirodáját is, hogy megtudjuk, mennyit költöttek a külföldi útjaira a költségvetésből, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.
Az idézett jogszabály öt évig titkosítja a védett személyek utazásával kapcsolatos adatokat. Védett személynek minősül a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős miniszter és a legfőbb ügyész.
Korábban az Átlátszó írt arról, hogy a külügyminisztérium megtagadta Szijjártó Péter utazásaira vonatkozó adatok kiadását. A portál arról kért információkat, hogy mekkora költséggel járt a miniszter 2021. március 7-én kezdődő, bérelt különrepülővel lebonyolított hivatali útja. A miniszter akkor Oszakában, Kiotóban és Tokióban tárgyalt, majd Japánból hazafelé Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban vett részt hivatalos programokon.
Ugyanerre a jogszabályra hivatkozva tagadták meg az adatszolgáltatást az Átlátszó esetében is, pedig a portál még a jogszabály elfogadása előtt kérte ki a külügyminiszterre vonatkozó adatokat. A törvény alapján egyébként a külügyminiszter jogosult az adatkérésről dönteni, miután kikérte a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter (Rogán Antal) véleményét.
Az Átlátszó esetében a miniszteri döntés indoklásában az szerepelt, hogy a minisztérium a védett személyek mozgásával összefüggő adatok nyilvánosságra kerülését különlegesen magas biztonsági kockázatnak tekinti. Ezt azzal magyarázzák, hogy az adatok (például helyszín, utazási útvonal) ismerete alkalmas lehet egy jövőben megvalósuló, a védett személy ellen irányuló inzultus vagy bűncselekmény előkészítésére.
Természetesen önmagában a költségek közzététele nem járna semmilyen biztonsági kockázattal, ezt támasztja alá az is, hogy a sajtó évek óta beszámol a külföldi utakkal kapcsolatos kiadásokról.
Az új szabályozás ugyanakkor alkalmas lehet arra, hogy öt évig – azaz egy parlamenti ciklusnál is hosszabb időre – elfedje a luxuskiadásokat.
A HVG korábban megírta például, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnöknek és kíséretének a párizsi olimpia teljes idejére lefoglaltak 15 szobát a város egyik legelegánsabb szállodájában. Utódja, Sulyok Tamás viszont csak három napot töltött ott, ennek ellenére a foglalás teljes összegét 228 millió forintot ki kellett fizetni.
Orbán Viktor külföldi útjairól tavaly ősszel írt utoljára a HVG, akkor ugyanis megtudtuk, hogy 2023 júniusa és 2024 szeptembere között 800 millió forintot költöttek erre a célra. Ez jelentős, 60 százalékos emelkedés a korábbi másfél éves időszakhoz képest – ráadásul gyakran a honvédség gépével utazott, ennek költségei pedig nem szerepeltek a kimutatásban.
A hatvan – jellemzően egy-két napos – út során szállásra nagyjából 540 millió forint ment el, útiköltségre körülbelül 255 millió, e mellé napidíjként még 15 millió forintot is elszámoltak.
Az azóta eltelt időszak külföldi látogatásokra vonatkozó kiadásait viszont öt évre titkosították, így legkorábban csak 2030-ban tudhatjuk meg: drágán utazik-e Orbán Viktor.
|
Rejtély, mennyiért utazott külföldre Orbán Viktor, öt évig a szállásáért fizetett összegek is titokban maradnak
|
Kényes téma lett a kormány számára, hogy mennyit költenek adófizetői pénzekből a védett személyek hivatalos külföldi útjaira – ezt támasztja alá legalábbis, hogy Szijjártó Péter után Orbán Viktor miniszterelnök látogatásai esetében is megtagadták a költségekről szóló adatok kiadását. A jövőben öt évig rejtve maradhat az is, hogy mennyit költöttek Sulyok Tamás államfő vagy a legfőbb ügyész látogatásaira.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250708_Orban-Viktor-utazas-titok-szijjarto-sulyok
|
2025-07-08 05:27:00
| true | null | null |
HVG
|
Hivatali visszaélés gyanúja miatt őrizetbe vették Kordé Csabát, Kőszeg vezető ügyészét – értesült az ugytudjuk.hu. (Korábban azt írtuk a lap értesülése nyomán, hogy Kordé Csabát letartóztatták, de a Központi Nyomozó Főügyészség jelezte, őrizetbe vételről van szó.)
A lap információit a Központi Nyomozó Főügyészség is megerősítette, majd azt írták, a nyomozó ügyészség szerdán gyanúsítottként hallgatott ki egy volt járási vezető ügyészt, aki a terhére rótt bűncselekményeket a hivatali idejében, beosztását felhasználva követte el.
A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség elrendelte a gyanúsított őrizetét, majd a nyomozási bíró előtt indítványt tett a gyanúsított bűnügyi felügyeletének elrendelésére, valamint az érintettektől történő távoltartásra. A gyanúsított vallomást tett, a bűnösségét nem ismerte el.
A legfőbb ügyész július 7-től Smidéliusz Péter sárvári járási ügyészségi ügyészt rendelte ki a Kőszegi Járási Ügyészség vezetői feladatainak ellátására.
Kordé Csaba szombatig Kőszeg vezető ügyésze volt, kinevezését aznap vonta vissza Nagy Gábor Bálint, az új legfőbb ügyész. Nagy elődje, Polt Péter 2015-ben még kitüntette Kordét a „kiemelkedő színvonalon és hivatástudattal végzett eredményes szakmai munkájáért”.
|
Hivatali visszaélés gyanúja miatt őrizetbe vették Kőszeg vezető ügyészét, akit Polt Péter 2015-ben kitüntetett
|
Kordé Csaba vallomást tett, a bűnösségét nem ismerte el.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250709_koszeg-vezeto-ugyesz-korde-csaba-letartoztatas-hivatali-visszaeles
|
2025-07-09 21:33:00
| true | null | null |
HVG
|
Meghamisíthatta az oltási könyveket egy diósjenői gyerekorvos, a férfi a megalapozott gyanú szerint kenőpénzért cserébe hamisan dokumentálta a gyermekek oltásait, miközben igazából kiöntötte az oltóanyagot – áll a Balassagyarmati Törvényszék közleményében.
Az orvost nyomkövetővel bűnügyi felügyelet alá helyezték, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és közokirat hamisítás bűntette miatt, valamint megállapították, hogy esetében a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye is fennáll.
A gyanúsított letartóztatását 2025. november 4-ig rendelte el a törvényszék. A bíróság döntése nem jogerős, ugyanis az ügyészség a letartóztatás elrendelése érdekében fellebbezést jelentett be.
Hétfőn a diósjenői önkormányzat hivatalos közleményt adott ki arról, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerződést bontott a Berkenye-Diósjenő-Nógrád községekben gyermekorvosi praxist ellátó Életfa Bt.-vel, illetve azt is írták, hogy a Nógrád Vármegyei Rendőrség eljárás alá vonta a körzet gyerekorvosát. Öt másik település gyerekorvosainak bevonásával oldották meg ideiglenesen a gyerekek ellátását – írja a Telex.
|
Letartóztattak egy diósjenői gyermekorvost, aki kenőpénzért cserébe nem adott be oltásokat
|
Inkább kiöntötte.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250709_Letartoztattak-egy-diosjenoi-gyermekorvost-aki-kenopenzert-cserebe-nem-adott-be-oltasokat
|
2025-07-09 19:39:00
| true | null | null |
HVG
|
Én csak közöltem, hogy „részemre mennyi pénzt hozzon vissza, azt, hogy hogy oldotta meg, arról nem tudok. Azzal tisztában voltam, hogy ehhez szükség volt túlárazott vagy fiktív számla befogadására” – a HVG információi szerint egyebek mellett ezt állította gyanúsítotti kihallgatásán Z. Zsolt, a parkfenntartási biznisz egyik legfontosabb szereplője.
Az ügy évekkel korábbi időszakra nyúlik vissza: a gyanú szerint ugyanis Budapesten 2023-ig rendre egy több cégből álló hálózatot bíztak meg a kertészeti feladatok ellátásával – függetlenül attól, hogy az adott önkormányzatot kormánypárti vagy ellenzéki politikus vezette. A munkákat – például fűnyírás, temetőgondozás, növényápolás – irreálisan drágán végezték el alvállalkozók bevonásával, az így keletkezett hasznot pedig az alsóbb szinten lévő cégekből készpénzben vették fel, majd visszaosztották. (Az ügyről több cikket írt a Szabad Európa is.)
Soha nem mondott nekem összeget, hogy mikor mennyit hoz vissza. Az összeg mindig a boríték belsejébe volt írva – hangzott el Z. Zsolt, már idézett vallomásában a HVG által megismert dokumentumok szerint.
A gyanúsítás alapján mindenesetre nem csekély összegről lehetett szó.
Az évek során több mint 2,2 milliárd forint értékű fiktív számla keletkezhetett, a teljes összegből pedig nagyjából 905 millió forint kerülhetett vissza a bűnszervezet feltételezett vezetőjéhez. (A pontos összegek tavaly óta változhattak.) Úgy tudjuk, a központi figura a túlárazást és a fiktív számlázást is elismerte, de a bűnszervezeti minősítést, valamint a visszaosztott pénz nagyságát tagadta. Fontos hangsúlyozni, hogy még csak a nyomozás zárult le, a bírósági ítéletig pedig senki sem tekinthető bűnösnek.
Az éveken keresztül folytatott bizniszből mindenesetre a luxusra is futotta: az üggyel összefüggésben korábban lefoglaltak egy limitált szériás Ferrarit, benne egymillió eurónyi készpénzzel. Információink szerint az ügy egyik érintettjének cége pedig néhány éve egy tízszemélyes luxushajót is vásárolt a Balatonra.
A gyanúsítás szövegében különösen érdekes az a rész, amelyben arról írnak: a kiváló politikai kapcsolatok révén már előre információkat szereztek arról, hogy milyen szempontok szerint írják majd ki a kertészeti tendereket. Arra is volt példa, hogy a beérkezett pályázatok eljutottak a megbízásra kiszemelt vállalathoz, amely így jelentős előnnyel szállhatott versenybe.
„A nyomozásban beszerzett adatok alapján ön több olyan személlyel állt kapcsolatban, akik közreműködésével a Budapest közigazgatási területein a zöldterület-kezelésre kiírt közbeszerzési eljárásokat – azok meghirdetésétől kezdődően – befolyásolni tudták” – közölték a gyanúsítottal.
Az ügyben érintett cégek egyébként nemcsak több kerületnek, hanem a fővárosi önkormányzatnak is végeztek parkfenntartási munkákat a Budapesti Közművek (BKM) megbízásából. Ezzel kapcsolatban a budapesti önkormányzat sajtóosztálya azt közölte a HVG-vel, hogy a nyomozást folytató Nemzeti Adó- és Vámhivatal eddig nem kereste meg a fővárost.
Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy a Budapesti Közművek még 2023-ban, majd ezt követően még egyszer feljelentést tett csalás gyanúja miatt a zöldterület-fenntartási szerződésekkel kapcsolatban. Ez a feljelentés a korábbi vezetést, azaz a 2019-et megelőző időszakot is érintette, de azt nem tudni, hogy van-e köze a NAV által folytatott nyomozáshoz. (Az adóhatóság megkeresésünkre semmilyen információt nem közölt.) A Budapesti Közművek kártérítési pert is indított az elmúlt évtizedben érintett alvállalkozók ellen, ez a bírósági eljárás folyamatban van.
A fővárosi cég vezetése tavaly nyáron megváltozott, akkor ugyanis távozott az igen elismert szakember hírében álló Zakar András, a Budapesti Közművek FŐKERT Kertészeti Divíziójának igazgatója. A HVG információi szerint a nyomozati anyagokban olyan összefüggésben merült fel a neve, hogy egyeztetett a pályázati feltételekről, így a kiszemelt cégek jelentős előnnyel tudtak részt venni a tendereken.
Zakar András ezt határozottan tagadta, és azt mondta a HVG-nek, hogy semmilyen módon nem vett részt a BKM pályázatainak lebonyolításában, így az előkészítési folyamatban sem. Állítása szerint „egy öttagú bírálóbizottság végezte ezt a munkát, a feltételeken pedig csak BKM bizottsági tagjai és a bírálóbizottság elnöke változtathatott, ha akart”.
Arra konkrét kérdésre, hogy gyanúsított lett-e az ügyben, nem kívánt válaszolni.
Hamarosan jöhet a vád
A HVG információi szerint a parkfenntartási bizniszként ismertté vált ügyben az elmúlt hetekben lezárult a nyomozás, amelyet különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, illetve üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett vesztegetés gyanúja miatt indítottak. A korábbi tájékoztatás alapján összesen 25 embert gyanúsítottak meg, várhatóan hamarosan vádat is emelnek majd.
Z. Zsoltot tavaly letartóztatták, de idén tavasszal kiengedték a börtönből, és bűnügyi felügyelet alá helyezték. A gyanúsított ügyvédjét szintén megkerestük a vallomással kapcsolatban, de nem kívánt nyilatkozni.
|
Vallomást tett a parkfenntartási biznisz központi figurája: aggódhatnak a kormánypárti és a baloldali szereplők is
|
Lezárult a nyomozás a parkfenntartási biznisz néven ismert ügyben. Az ügy főszereplője tavaly őszi kihallgatásán elismerte, hogy irreálisan magas összegeket kaptak azokért a kertészeti munkákért, amelyeket különböző önkormányzatoknak végeztek – értesült a HVG.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250710_hvg-vallomas-utan-parkfenntartas-budapest-tularazas
|
2025-07-10 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Majdnem másfél hónappal az eredeti időpont után végre kiderült, pontosan mennyit is keresett tavaly Orbán Viktor, Rogán Antal és más kormánytagok. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok szja-bevallásának adatait ugyanis eredetileg június 4-ig kellett volna nyilvánosságra hozni a kormány.hu-n, ez azonban csak július 12-én történt meg.Még egy 2018-as törvény tette kötelezővé, hogy a politikai felsővezetők az szja-bevallástól számított 15 napon belül küldjék el az adatokat a Miniszterelnöki Kormányirodának, amely aztán felölti a dokumentumokat a kormány honlapjára, közérdekű adatok közé. Ezek a dokumentumok azért érdekesek, mert az szja-bevallás kicsit más képet mutat, mint ami a vagyonnyilatkozatokból kiolvasható, egyes adatokat ugyanis pontosabban kell megadni.2024-ben a legjobban kereső kormánytag a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt, akinek a 40,6 millió forintos jövedelme mellett volt még 1,5 milliárdos egyéb, különadózó jövedelme is. Utóbbiból csaknem 1 milliárd forint a London Capitalból kivett osztalék, illetve vagyonnyilatkozata alapján majdnem 600 millióhoz juthatott az SBA Invest nevű cégén keresztül, írja a K-Monitor. Ennél a cégnél "csak" kedvezményezett a miniszter, ez a cég volt az, amely megvette a korábbi üzleti érdekeltségeit, de az jól látható a K-Monitor szerint, hogy továbbra is Szalay-Bobrovniczky a haszonélvező.A második legjobban kereső Rogán Antal az 520,5 millió forintos jövedelmével, ennek döntő része a Mobilsign Kft.-től kapott találmányhasznosítási díj. Ez a megállapodás annyira jövedelmező, hogy tavaly a cég teljes bevételének 40 százalékát kapta meg Rogán Antal, az azonban évről évre nagy kérdés, hogy hogyan lehet a cégből ekkora összegeket kifizetni. A helyzet pikantériája, hogy ezzel Rogán jobban keres, mint a cég tulajdonosa, Csík Balázs.A dobogó harmadik lépcsőjére pedig Lázár János került fel összesen 394 millió forintos jövedelmével, ami nemcsak elsőre tűnik nagy összegnek. A luxizást mostanában rendre ostorozó építési és közlekedési miniszter alapjövedelme 84,8 millió forint volt, vagyis ennyit kapott miniszteri fizetésként, képviselői tiszteletdíjként és a a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány elnöki pozíciójáért. Emellett még 308,9 millió forint egyéb jövedelmet tüntetett fel, az viszont nem világos, honnan tett szert ekkora összegre.Ahogy a K-Monitor is felhívja a figyelmet, a vagyonnyilatkozata alapján az osztalékjövedelme és a földjei után kapott pénzei is legfeljebb csak 120 millió forintot tehettek ki. Egy évvel korábban Lázár a 74,8 milliós jövedelme mellett még "csak" 58,8 millió forintos jövedelemre tett szert.Orbán Viktor jövedelme belesimul a nagy átlagba, egy év alatt 5,5 százalékkal többet, 74,4 millió forintot keresett, amit a miniszterelnöki fizetése és a képviselői tiszteletdíja tesz ki. Szijjártó Péter 60,5 milliós, Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter pedig 69,6 milliós jövedelemre tett szert tavaly.A K-Monitor szerint a kormány adópolitikájának a kormány tagjai között is vannak nagy haszonélvezői, akik jelentős adókedvezményt tudnak érvényesíteni. Ezek alapján: Takács Péter egészségügyi államtitkár majdnem 12 millió forint, Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkár 10,5 millió, Révész Máriusz államtitkár 9,7 millió forint, Ágostházy Szabolcs és Nacsa Lőrinc államtitkárok csaknem 8 millió forint, Tuzson Bence igazságügyi miniszter 7 millió, Hankó Balázs kulturális miniszter pedig 6,5 millió forint adókedvezményben részesült.
|
Orbán 74,4 milliós jövedelmet vallott be tavaly, a luxizást ostorozó Lázár pedig közel 400 milliót
|
Az egyáltalán nem világos, hogy Lázár Jánosnak miből lett ekkora jövedelme.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/14/orban-744-millios-jovedelmet-vallott-be-tavaly-a-luxizast-ostorozo-lazar-pedig-kozel-400-milliot
|
2025-07-14 07:47:09
| true | null | null |
444
|
Cikkünk a bíróság kérésének megfelelően, a tárgyalás szüneteiben frissül...Még márciusban derült ki, hogy a Fővárosi Törvényszék bírája tanúként hallgatja meg a Schadl-Völner-perben az egykori igazságügyi minisztert, Trócsányi Lászlót és Varga Juditot. Trócsányi szerepe azért lehet érdekes Völner Pál védője szerint, mert a neve szerepel Schadl volt bizalmasának naplóbejegyzéseiben, aki egyben az ügy negyedrendű vádlottja is. 2021 novemberében azt írta, hogy "Gyurinak szólni, Trócsányi ügye hogy áll!". Majd néhány nappal később letartóztatták Schadl Györgyöt, aki a Ferihegyi repülőtérre tartott, diplomata-útlevelekkel és egy halom készpénzzel. Trócsányi elismerte, hogy egyeztetett Schadllal, de állítása szerint csak szakmai kérdésekben.Varga Judit meghallgatása pedig elengedhetetlen az ügyvéd szerint, hiszen regnáló igazságügyi miniszterként csak ő tudja elmondani, kit és miért neveztek ki vagy váltottak le. Emellett Varga szintén igazolni tudná Völner Pál volt igazságügyi államtitkár állításait. Továbbá Varga Magyar Péter volt férje, aki a tavaly kiszivárgott hangfelvételen azt mondta, hogy "Rogán Antalék kihúzatták magukat" az iratokból. Ezzel kapcsolatban Varga Juditot, Rogán Antalt és Gulyás Gergelyt is meghallgatta az ügyészség, majd megszüntette a nyomozást.Trócsányi László: A kinevezése után bejött hozzám Schadl GyörgyKedd reggel elsőként Trócsányi Lászlónak kellett a pulpitushoz lépnie. Két vádlott védője is indítványozta, hogy tanúként hallgassák meg, és ezt a bíróság el is fogadta. A volt miniszter 2014-től vezette az Igazságügyi Minisztériumot, a feladata pedig az volt, hogy jogászként valódi igazságügyi minisztériumot hozzon létre, benne egy olyan államtitkárral, aki az ügyészséggel, az ügyvédi kamarával, az OBT-vel, a végrehajtókkal és a közjegyzőkkel is tartja a kapcsolatot.Térjünk ki arra, hogy hogyan került a csizma az asztalra- mondta miután hosszasan részletezte, milyen volt a minisztérium felépítése az ő idejében.A minisztersége elején már érezte, hogy óriási viták vannak a végrehajtók körül, nem tudták, mi a legjobb megoldás ezen a területen. Úgy döntöttek, hogy nem államosítják ezt a szektort, hanem megszüntetik a kamarát, helyette pedig egy kart és egy hivatalt hoznak létre, valamint a végrehajtók csak hét évre kaphatnak kinevezést. Utóbbira azért volt szükség, ha valakiről kiderül, nem alkalmas a feladatai ellátására, akkor ne maradhasson a pozíciójában. A kar vezetőjét nem, de a hivatal elnökét már a miniszter nevezte ki, de ennél jobban nem folyt bele a végrehajtók ügyeibe. A végrehajtókért egy főosztályvezető, Trócsányi elmondása szerint Martonovics Bernadett felelt, akinek a neve a Varga Judit-Magyar Péter-féle hangfelvételen is elhangzik.Elmondása szerint konkrét ügyekkel semmilyen kapcsolata nem volt a végrehajtóknál, államtitkári értekezleteken sem került fel hozzá semmilyen információ. Schadl Györgyöt csak akkor ismerte meg, amikor a kar elnöke a megválasztása után bement hozzá bemutatkozni. Szimpatikus volt neki Schadl, amiért a végrehajtói kar megtisztulásáról beszélt, illetve imponált neki, hogy PhD fokozattal rendelkezett. A végrehajtókkal innentől kezdve nem foglalkozott, úgy tudta, hogy minden rendben ment ezen a területen.Völner Pál 2015-ben került a minisztériumához, politikai és szakmai fronton is számított az akkori parlamenti államtitkárra. Megfogalmazása szerint Völner feladata volt, hogy tartsa a kapcsolatot a többi államtitkárral, valamint a minisztérium és az országgyűlés között. Arról nincsen tudomása, hogy az államtitkárának lett volna bármi köze a végrehajtók kinevezéséhez.Protokolláris eseményeknél találkozhatott Schadl György és Völner Pál, de hogy mikor, az már visszakövethetetlen számomra.Emlékei szerint különböző szakmai rendezvényeken jelenhetett meg helyette Völner, ezzel pedig hatalmas szívességet tett neki az államtitkár, mert így tudott más, fontosabb dolgokra koncentrálni. A minisztériuma jó hangulatú közeg volt Trócsányi szerint, de szakmai viták voltak az államtitkárai között.Soha nem hallott olyanról, hogy ki jelentkezett végrehajtói vagy közjegyzői pozícióra, miközben a minisztersége alatt szigorítottak a végrehajtókat érintő jogszabályokon, így már a helyetteseknek is előírták a jogi végzettséget. Kérdésre felelve elmondta, hogy Schadllel csak szakmai rendezvényeken találkozott, még egymás irodájában sem jártak. Amikor már nem volt miniszter, akkor hívta fel, hogy végrehajtással kapcsolatos, szakmai kérdést tegyen fel neki. Ezzel magyarázza azt is, hogy korábban miért szerepelhetett "Trócsányi ügye" Schadl bizalmasának üzenetében. Schadl György 2018-as naptárában több alkalommal is szerepelt a Trócsányi és Trócsányi Ügyvédi Iroda megnevezések. A volt miniszter nem tud róla, hogy az ügyvédi iroda kapcsolatba került volna a végrehajtói kar volt elnökével.A végrehajtók kinevezésével kapcsolatban már kevés információ jutott el hozzá, mert a főosztály tűzte ki a pályázatokat, intézte a meghallgatásokat és a szakvizsgákat, azt már nem tudja, hogy a bizottságokba kiket delegált az államtitkárság, ez nem került a látókörébe. A bíró, Tóth Erzsébet által ismertetett, az ügyben megvádolt végrehajtók nevét felolvasva Trócsányi László a fejét ingatta, és azt ismételte, hogy nem ismeri ezeket a személyeket. A sajtóból tudta csak meg, hogy mi történt a végrehajtói kar elnökével.Mint ismert, a per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott - köztük hat bírósági végrehajtó - döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt. Jogerős döntésében a végrehajtók büntetésén enyhített a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa.(Borítókép: Tövissi Bence / Index)
|
Schadl-Völner-per: bíróság elé állt Trócsányi László
|
Schadl–Völner-per: bíróság elé állt Trócsányi László - A volt igazságügyi miniszternek tanúként kell elmondania mindent, amiről tudomása volt az ügyet érintően.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/07/01/trocsanyi-laszlo-schadl-gyorgy-volner-pal-fovarosi-torvenyszek-tanumeghallgatas
|
2025-07-01 10:57:00
| true | null | null |
Index
|
Az Index információi szerint Ruszin-Szendi Romulusz tábornok még mindig kap fizetést a Magyar Honvédségtől. Úgy tudjuk a Honvédelmi Szolgálati juttatás, illetve Önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony címen jelenleg is folyosítanak számára egy kb. 1,3 millió forintos összeget. A jutatásról kérdéseket küldtünk a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértőjének, akinek nevében a Tisza Párttól sajtókapcsolatok aláírással érkezett válasz. A válaszlevél szerint Ruszin-Szendi Romulusz - ellentétben a kormányban található Orbán-janicsárokkal - csak a részére a jogszabályok alapján járó juttatásban részesül. A levélben még azt is fontosnak tartották megjegyezni, hogy a magyar Honvédvezérkar valaha volt legfiatalabb vezetője szakértőként segíti a TISZA-t.Ruszin-Szendi botrányaiRuszin-Szendi Romulusz felmentése óta sokkal többet szerepel a hírekben, mint vezető katonatisztként. A legnagyobb visszhangot kiváltó eset a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 2025. június végi jelentése nyomán robbant ki. Eszerint Ruszin‑Szendi 2022-ben, még vezérkari főnökként, a Honvédkórházban esztétikai zsírleszíváson esett át, a műtét költségeinek mintegy 1,2 millió forintos részét pedig nem ő, hanem a kórház - vagyis az állam - állta. A beavatkozást ráadásul egy másik személy társadalombiztosítási (TAJ) száma alatt rögzítették a rendszerben, hogy ne lehessen azonosítani a tényleges kedvezményezettet. Ruszin‑Szendi elismerte a műtét tényét, ugyanakkor tagadta a szabálytalanságokat, és az ügy nyilvánosságra hozatalát karaktergyilkossági kísérletként értékelte.A zsírleszívás ügye mellett korábban is napvilágot láttak vitatható esetek a volt vezérkari főnökkel kapcsolatban. 2025 februárjában derült ki, hogy közel 928 millió forintból építtetett magának szolgálati rezidenciát Dunakeszin, amely a megszokottnál jóval fényűzőbb - többek között masszázsmedencét is tartalmaz. Az ingatlanfinanszírozás mértéke erősen megkérdőjelezhető, és felveti a túlárazás gyanúját is, ugyanakkor hivatalos büntetőeljárás eddig nem indult az ügyben.Egy másik nagy port kavart ügy az úgynevezett helikopterezés volt. Ruszin-Szendi tábornok rendszeresen igénybe vette a honvédség légi eszközeit nem hivatalos ügyekre. Egy ebesi lakos beszámolója szerint a volt vezérkari főnök több alkalommal helikopterrel látogatta meg feleségét. Egy másik forrás szerint a volt vezérkari főnök többször is a honvédség helikopterével utazott labdarúgómeccsekre.A botrányok politikai vetülete is erős: a kormányzat szerint a volt vezérkari főnök többször képviselt ukránbarát álláspontot NATO-üléseken, például a "Slava Ukraina!" köszöntés használatával, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetett. Ruszin-Szendi altábornagy az orosz-ukrán háború kitörése után négy NATO-vezérkarfőnöki ülésen vett részt, ahol következetesen eltért a számára kiadott mandátumtól. A Honvédelmi Minisztérium vizsgálata különösen súlyos megállapításként rögzítette, hogy Ruszin-Szendi az ülésekről készített jelentéseiben olyan elemeket is feltüntetett, amelyeket valójában nem mondott el. Így a feletteseit és a kormányzatot félrevezetve azt a látszatot keltette, hogy a NATO-üléseken a magyar mandátumnak megfelelően járt el. Ruszin‑Szendi ezeket a vádakat határozottan visszautasította, és politikai boszorkányüldözésnek nevezte a vele szembeni fellépést.A volt vezérkari főnök állítja: egyik ügyben sem követett el jogsértést, nem indult ellene büntetőeljárás, és véleménye szerint a kormány politikai eszközként használja fel egészségügyi és katonai múltját ellene.(Borítókép: Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romolusz 2025. május 24-én.
|
Havi 1,3 milliót kap ma is az államtól a Tisza Párt szakpolitikusa, Ruszin-Szendi Romolusz
|
Havi 1,3 milliót kap ma is az államtól a Tisza Párt szakpolitikusa, Ruszin-Szendi Romolusz - A Tisza Párt szerint a tábornok a jogszabályok alapján járó juttatást kapja csak.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/07/03/allami-fizetes-szolgalati-juttatas-ruszin-szendi-tisza-part
|
2025-07-03 12:32:00
| true | null | null |
Index
|
A Tisza Párt mind a hét európai parlamenti (EP) képviselője elkészítette a vagyonnyilatkozatát. Ezzel annak az áprilisban elfogadott jogszabálynak tettek eleget, amely az EP-képviselőket arra kötelezi, hogy az országgyűlési képviselőkével azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot adjanak be. A párt honlapján bárki megtekintheti, vagy akár le is töltheti onnan és elemezgetheti az információkat, amiről Magyar Péter tájékoztatott a Facebook-oldalán.Mint írta: "A harcosok lehet, csalódni fognak. A propagandának jó vergődést!" - írta a posztjában a politikus, hozzátéve: "Phileas Fogg után szabadon, utolsóként a hatóság is megkapja a hivatalos példányokat a holnap déli határidő előtt egy perccel."Magyar Péter vagyonnyilatkozatában az alábbiak szerepelnek:két XII. kerületi társasházi lakás (egy 216 és egy 49 négyzetméteres),egy XII. kerületi 25 négyzetméteres társasházi garázs,egy 7926 négyzetméteres balatonhenyei beépítetlen telekegy 2018-ban vásárolt Volvo XC60-as gépjármű,két festményegy Yamaha Pianínót35 millió forint és 70 ezer euró névértékű befektetési jegyegy darab 4iG-részvény, amelynek a névértéke 20 forint3 millió forint készpénz,3 886 366 forint és 16 732,84 euró bankszámlán.Magyar Péternek a vagyonnyilatkozata szerint tartozása nincs, viszont 100 százalékban az övé az LLM Zrt. nevű tanácsadó cég, amelynek ő a vezérigazgatója. E cég tavalyi eredményéről lapunk elsőként számolt be, amelyre a Tisza Párt vezére reagált is:https://mfor.hu/cikkek/kozelet/magyar-peter-reagalt-cege-profitjarol-szolo-cikkunkre.htmlA megosztott információk között az is szerepel, hogy az EP-képviselői mandátuma előtti években milyen megbizatásokkal élt a politikus.
|
Csalódni fognak a harcosok? Napvilágra került Magyar Péter vagyonnyilatkozata
|
Eleget téve az áprilisban elfogadott jogszabálynak, csütörtök este nyilvánosságra hozta a Tisza Párt az EP-képviselőinek vagyonnyilatkozatát.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/csalodni-fognak-a-harcosok-napvilagra-kerult-magyar-peter-vagyonnyilatkozata.html
|
2025-07-11 06:06:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Az uniós adófizetők 3,2-5,5 milliárd euróval (1,3 ezer-2,2 ezer milliárd forint) járulhattak hozzá Orbán Viktor rendszerének fenntartásához a 2011 és 2023 közötti időszakban – erre jutott a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) elemzése.
Az elemzés során a szakértők 340 ezer közbeszerzési szerződést dolgoztak fel – vagyis a fenti összegek csak az uniós támogatást magukban foglaló közbeszerzéseken, kleptokratikus járadék (vagy kleptokratikus felár) formájában elveszett pénzt jelentik. Az elemzés során ráadásul csak 13, egyértelműen szoros NER-kötődésű nagyvállalkozót vettek figyelembe. És csak az olyan közbeszerzéseket vették figyelembe, amelyeken csupán egy szereplő indult, tehát nem volt verseny, így magas korrupciós kockázatúnak tekinthetők.
A fenti összegek így rendkívül konzervatív becslést kínálnak arra, hogy az uniós adófizetők milyen mértékben finanszírozták a NER-közeli nagyvállalkozói kört, illetve a NER-kleptokráciát.
Az elemzés során figyelembe vett nagyvállalkozók közé tartozik Orbán gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc; egykori kollégiumi szobatársa, Simicska Lajos; közeli szövetségese, Garancsi István; a veje, Tiborcz István; valamint Szíjj László, aki személyes kapcsolatban áll Orbánnal.
Az elemzés kiemeli, hogy 2005 és 2010 között ez a tizenhárom kulcsszereplő összesen csupán 451 millió euró nettó értékű uniós közbeszerzési szerződést nyert el, amely az ilyen szerződések teljes nettó értékének mindössze 1,4 százaléka volt. Jelentősen kedvezőbb helyzetbe kerültek Orbán hatalomra jutása után: 2011 és 2023 között összesen 1312 darab, 12,2 milliárd euró értékű EU-finanszírozott szerződést nyertek el, ami az uniós forrásból finanszírozott szerződések teljes értékének 14,2 százalékát tette ki ebben az időszakban. Másképp fogalmazva:
Orbán hatalomra kerülése után a részesedésük a közbeszerzési forrásokból tízszeresére nőtt a korábbi időszakhoz képest.
Nehéz megmondani, hogy egy közbeszerzés esetében mekkora lehet a kleptokratikus felár, vagyis mennyivel drágább egy megrendelés annál, mint ha a tendert piaci körülmények között bonyolították volna le. A kutatók szerint arra lehet következtetni, hogy ez a fajta túlárazás akár a 40 százalékot is elérheti, de valószínűleg legalább 20 százalékos.
Tehát a kutatók megnézték, hogy a vizsgált, uniós pénzt tartalmazó közbeszerzések közül hányat nyert el a szóban forgó 13-as csoport; ezen belül hány tender volt egyszereplős, tehát magas kockázatú; az így elnyert kifizetésekben mennyi volt az uniós finanszírozás részaránya; végül a 20, 30, 40 százalékos túlárazást figyelembe véve mekkora summa tekinthető a kleptokrácia működése miatt elvesztett pénznek.
A NER-vállalkozók természetesen nemcsak olyan közbeszerzéseken indultak, amelyekben uniós pénz volt, hanem tisztán hazai finanszírozású tendereken is. Az elemzés szerint a hazai forrású kleptokratikus veszteség nagyjából duplája az uniós forrásokat ért veszteségnek. Ha úgy tetszik,
a hazai és az EU-s adófizetők kétharmad–egyharmad arányban finanszírozták a NER-kleptokráciát 2011 és 2023 között.
|
Legalább 1,3 ezer milliárd forintnyi uniós forrás szivároghatott el 13 NER-vállalkozó zsebébe
|
A Korrupciókutató Központ Budapest elemzésében 340 ezer közbeszerzési szerződést dolgoztak fel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250702_Legalabb-13-ezer-milliard-forintnyi-unios-forras-szivargott-el-a-NER-vallalkozok-zsebebe
|
2025-07-02 14:35:00
| true | null | null |
HVG
|
A 3 százalékos kamatozású lakáshitel tetszetős ajánlat. Előzménye is van, tanulsága úgyszintén. A 2000–2002 között a gazdasági tárcát vezető Matolcsy György szintén kamattámogatással igyekezett fellendíteni a lakáspiacot. Az olcsó kölcsönök révén 2002 és 2005 között a támogatott lakáshitelek állománya 493 milliárdról 1630 milliárd forintra ugrott, az átadott új otthonok száma a 2002-es 31 ezerről 42 ezerre emelkedett. Viszont a kamattámogatás költségvetési terhei olyannyira felduzzadtak, hogy Medgyessy Péter kormányfő fokozatosan leépítette a rendszert.
Az állami támogatások szerepét a devizahitelek vették át, amelyek a 2008-as pénzügyi válságig fenntartották a lakáspiaci keresletet. Amikor a forint árfolyama nagyot esett, az addig kedvezményesnek tetsző konstrukció visszaütött, családi csődöket, máig tartó pereskedéseket idézve elő, és a kevésbé tőkeerős építőipari vállalkozások sem sokáig húzták.
A lakáspiacot az összeomlás utáni több mint fél évtizedes pangásból a hitelezés lassú visszaépülése és a 2015-ben bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény mozdította ki, utóbbi a gyermekes szülők kiváltsága.
A támogatásokkal felpumpált kereslet nem kívánt, fájdalmas mellékhatása, hogy a lakásárak 2015 óta az Európai Unión belül a leggyorsabban nőttek: több mint megháromszorozódtak.
A 2022–2023-as inflációs csúcsok idején a lakáspiac lendülete ismét kifulladt. A kamatszint fokozatos normalizálódásával 2024-től megint élénkülni kezdett, de egyúttal újabb árhullám indult.
Most az amúgy is pezsgő hitelpiacot és az inflációs lakáspiacot fűti tovább a kormány. A kamattámogatások összegét Gulyás Gergely kancelláriaminiszter 2027-től évi 50-150 milliárdra tippelte. A jövő évi költségvetésben a lakáspiaci támogatások tervezett összege 438 milliárd forint, a választások utáni évben tehát ez a negyedével nőhet.
De nemcsak a lakáspiac ide-oda rángatásának, hanem minden állami beavatkozásnak van mellékhatása. Még a tuti választási csalinak szánt béremeléseknek is, ha elszakadnak a termelékenység növekedésétől. Márpedig nálunk nincs kapcsolat a kettő között.
A fegyveres testületek tagjai jövőre hathavi fizetésnek megfelelő pluszjuttatást kapnak, éppúgy, mint 2022-ben. Úgy látszik, azzal a kormány minden választási évben aktiválandó hagyományt teremtett. Akkor ez 271 milliárd forint többletkiadást jelentett a költségvetésben, jövőre 456 milliárd forintot irányoztak erre elő.
Most a kormány- és köztisztviselők keresetét szintén kipótolják. Májusban a 10 ezer lakosúnál kisebb települések köztisztviselőinek ígért két ütemben összesen 30 százalékos béremelést a kormány, ezt a napokban minden 30 ezer fő alattira kiterjesztette, összesen nagyjából százezer személyre.
Kétszer 15 százalékos béremelésben részesülnek a kormánytisztviselők is. Ez idén legalább 50 milliárd forint körüli összeg, jövőre a duplája. A gazdaság általános bérszintjét a minimálbér is felfelé tolja, ez jövő januártól 13 százalékkal nő. A 2026-os költségvetés a bruttó bér- és keresettömeg 10,7 százalékos bővülésével kalkulál, amit sem a gazdasági növekedés, sem a termelékenység nem támaszt alá.
A nyugdíjasok idén egészen az őszi hónapokig vesztő ágon lesznek, az év eleji 3,2 százalékos korrekció jócskán elmarad az év első hat hónapjában mért 4,8 százalékos inflációtól. A novemberi pótemelés és a 30 ezer forintos élelmiszer-utalvány együtt nagyjából 140 milliárdos többletkiadást jelent az idei költségvetésnek. Január elsejétől a nyugdíjak 3,6 százalékkal emelkednek, és a kormány persze még a választások előtt kifizeti a 13. havi nyugdíjat.
A családok támogatása a már megszokott kereteken belül bővül: úgy, hogy a leginkább rászorulók, az alacsony jövedelműek nagyon keveset fognak érzékelni belőle. A többgyermekes családok mentesítése a személyi jövedelemadó alól és az szja-kedvezmény megduplázása együtt 610 milliárd forinttal apasztja a költségvetés bevételeit, másodlagos hatásuk azonban még súlyosabb: az egyik legfontosabb adó jelentőségének csökkentése, az elvileg egykulcsos rendszer további torzítása. Holott a növekvő jövedelmi különbségek az alacsony keresetűek adókönnyítését és az átlagbér kétszerese-háromszorosa fölötti keresetek esetében egy új, magasabb adókulcs bevezetését indokolnák.
Azaz markánsan inflációgerjesztő jövedelempolitika áll szemben az infláció álságos és időleges „megfékezésével”. Az infláció látszatcsökkentését várhatóan csak a választásokig tartja fönn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, azt követően az áremelkedés visszaáll a reálisan emelkedő trendvonalra.
„A kormányzati intézkedések összesen közel 1600 milliárd forinttal növelték a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét 2022 első fél évében” – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank az év szeptemberi Inflációs jelentése, megjegyezve, hogy abból 1100 milliárd forintot a kiadvány megjelenéséig el is költöttek. Ebbe nem számították bele az előző évi nyugdíjkorrekciós és nyugdíjprémiumot. A választások után viszont a kormányzat beruházásokat halasztott el, extraprofit- és különadókat vezetett be, együtt nagyjából 1800 milliárd forintos költségvetési kiigazítást hajtott végre. Vagyis kamatostul visszavette a választási „ajándékot”.
A mostanihoz hasonló körülmény, hogy a 2022-es választások előtt a 95-ös oktánszámú benzinre, a gázolajra literenként 480 forintos árplafon, egyes alapvető élelmiszerekre árstop volt érvényben. Ennek ellenére az infláció 2022 szeptemberétől kilenc hónapon át a 20–25 százalék közti sávban ragadt, mindeközben a Magyar Nemzeti Bank 18 százalékon tartotta az irányadó kamatot. A végeredmény: recesszió. A kudarcért mindmáig senki nem vállalta a felelősséget.
A kormány eddig megismert és ezután várható választási adakozásának hasonló jellegű kockázata van. A költségvetési túlköltekezést 2026 második felében szükségképpen kiadáscsökkentés vagy adóemelés váltja fel, rosszabb esetben mindkettő, az infláció a várt mérséklődés helyett feltehetőleg ismét élénkül – bár a 2022-es tempóra nem gyorsul fel.
A kereslet első félévi bővülését annak kényszerű szűkítése követi, aminek hatására a gazdaság újfent lefékeződhet. Az államadósság az idén már biztosan legalább 4700 milliárddal nő a tervezett 4100 milliárd forinttal szemben, jövőre pedig várhatóan újabb 5000 milliárddal duzzad tovább – hiszen a jólétinek szánt választási juttatásokat csak ezen az áron, a jövő nemzedékek terhére képes odaajándékozni a kormány.
|
Sokba lesz nekünk Orbánék választási osztogatása
|
Sokszor kipróbált eszközökkel, ígéretekkel és kedvezményekkel igyekszik visszacsábítani híveit a választások előtt az Orbán-kormány, ezúttal sem mérlegelve azok költségvetési következményeit.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250711_hvg-valasztasok-2026-osztogatas-orban-viktor-koltsegvetes-allamadossag-inflacio
|
2025-07-11 13:04:00
| true | null | null |
HVG360
|
Mint arról beszámoltunk, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő nemrég arról posztolt, hogy egy fotó tanúsága szerint Szijjártó Péter felesége összesen alsó hangon hatmillió forint értékben viselt Cartier ékszereket.
Hadházy friss posztjában elnézést kér, mert mint írja, nem vette észre, hogy “Szijjártónének az arany napszemüvege is Cartier, kb. 2,7 millióért”. A biztonság kedvéért azért megjegyzi: “a dologhoz hozzátartozik még, hogy ennek a szemüvegnek van pórias változata is, az csak aranyozott és “csak” fél millióba kerül. De nem feltételezek ilyen csóróságot a hölgyről.”
A független képviselő azt írja, hogy ha a napszemüveget is hozzáveszi,
Együtt így már 10 millió van ezen a képen a hölgyön.
Hadházy nemrég Várkonyi Andrea ötmilliós Cartier nyakláncáról is posztolt:
|
Hadházy szerint Szijjártóné 2,7 milliós arany napszemüvegben jelent meg a férje oldalán
|
A független képviselő szerint Szijjártó Péter felesége így kb. 10 millió forintnyi Cartier-terméket viselt egyetlen alkalommal.
| null | 1 |
https://hvg.hu/elet/20250712_Hadhazy-szerint-Szijjarto-Peter-felesege-27-millios-arany-napszemuvegben-jelent-meg
|
2025-07-12 18:09:00
| true | null | null |
HVG
|
A HVG is írt a K-Monitor korrupciókutató szervezet összesítése alapján arról, hogy egy-egy miniszter és államtitkár mennyi fizetést kapott az adott évben, és mennyi „mellékes” – vagy hivatalosabban „külön adózó” – jövedelme volt még. Ezek jellemzően osztalék- vagy más rendkívüli bevételek lehetnek.
A 2024-es év legnagyobb jövedelmű kormánytagjai között az első helyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter végzett, akinek 40 millió forintot elérő éves miniszteri fizetése mellett 1,5 milliárd forint külön adózó jövedelme is volt.
A második helyezett Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 520 millió forinttal, ennek a nagy része a tárcavezető sokat emlegetett és számára évről évre szép keresetkiegészítést jelentő találmánya után kapott jogdíjbevétel.
A harmadik helyezett volt Lázár János, aki tavaly 394 millió forintot keresett, amelyből 85 milliót vélhetően a miniszteri fizetése, a képviselői tiszteletdíja, illetve a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány elnöki pozíciója hozhatott.
A K-Monitor szerint a maradék 309 millió forint külön adózó jövedelmének egy része osztalékjövedelme és a földjei után kapott pénz, de itt egy nagyobb részt nem tudtak azonosítani, mondván: a két említett tétel összesen legfeljebb 120 millió forintot tehet ki.
A HVG jó eséllyel megtalálta a hiányzó 190 millió forint forrását is. Ez az összeg minden kétséget kizáróan egy üzletrészeladásból folyt be a miniszter kasszájába, és a Divatcsarnok Projekt Zrt.-ben meglévő 10 százalékos tulajdonrésze értékesítéséből származik.
Mint emlékezetes, a mini-Dubaj-projekt körüli vitában derült ki, hogy az azóta – a főváros elővásárlási joga miatt – dugába dőlt beruházás arab befektetői egy Lázár János érdekeltségébe tartozó ingatlanban, a Divatcsarnokban akartak értékesítési irodát nyitni.
Akkor kiderült, hogy a Párizsi Nagyáruház épületét tulajdonló Divatcsarnok Projekt Zrt.-ben jó ideig Lázárnak is volt 10 százalékos tulajdonrésze, de állítólag még 2024 vége felé eladta, bár január 27-én az online cégjegyzékben ez még nem látszott.
Összevetve Lázárnak a december 31-i állapotokat tükröző vagyonnyilatkozatait, a 2023-as évről szólóban még szerepelt ez a céges tulajdonrész, a 2024-esben pedig már nem. Így igaz lehet, hogy év vége felé vált meg tőle, és így a bevételnek is ott a helye a 2024-es adóévről szóló szja-bevallása kivonatában. Erről, a részletekről a HVG írásban kérdezte hétfő reggel a Lázár-tárcát, de eddig nem kaptunk választ. Ha megérkezik, cikkünket frissítjük.
Vagyis a miniszter 7 évig tartogatta a 2017-ben szerzett, a 2018-ban leadott vagyonnyilatkozatában már szereplő Divatcsarnok-részesedést, majd nem sokkal azelőtt, hogy a mini-Dubaj-projekt befektetői bejelentették értékesítési pontjuk helyszínét, Lázár hirtelen megvált a 10 százalékos tulajdonrésztől.
A HVG birtokába került, tavaly novemberi részvényesi határozat valóban rögzíti, hogy „Dr. Lázár János a 2024. november 26-án kelt részvényátruházási szerződés útján a tulajdonában álló 100 darab, egyenként 5000 forint névértékű törzsrészvényt négy egyenlő részben átruházta a társaság többi részvényesére”.
A négy, addig is tulajdonostárs részvényesnek így egyaránt 25-25 százalékra nőtt a részesedése:
Alexandra-Vossoughi Turnauer,
Grafin Daria-Maria von Arco-Zinneberg,
Katharina Turnauer,
Stanilaus Turnauer.
A fenti névsorból is látszik, hogy a vállalkozásban a a Turnauer család tagjai komoly szerepet viselnek. Ez egy Habsburg-barát osztrák milliárdos família, amelynek feje, Max Turnauer 2020 novemberében, 90 évesen hunyt el, addig ő volt a cég fő tulajdonosa is. A Habsburg-barátságra pedig jó példa, hogy a részvénytársaság igazgatósági tagja Habsburg-Lotharingiai Mihály Kálmán. A főhercegi sarj nem más, mint József nádor ükunokája és Lázár János vadásztársa.
Amúgy Max Turnauerről a Válasz Online-nak adott 2020-as interjújában így beszélt Lázár János: „A személyes barátaimról van szó, ezek az emberek nem szorulnak rá egyik kormány kegyére sem. 2018-ban, azon a délutánon, amikor befejeztem a miniszterséget, két ember hívott fel: Klaus Mangold és Max Turnauer. Megkérdezték, tudnak-e segíteni. Tudtak. Turnauer munkát ajánlott, és lehetőséget arra, hogy társa legyek egy vállalkozásban. Ez segített függetlenné válni, ha tetszik, szabadnak maradni.”
A Lázár által említett másik személyről, Klaus Mangoldról azt érdemes tudni, hogy 2021-ben az Orbán-kormány arra szerződött a kiváló német és orosz kapcsolatokkal bíró, Mr. Oroszországként is ismert üzletember cégével, hogy lobbizzon a Budapest Airport visszavásárlása érdekében. A Mangold Consulting GmbH-val kötött keretszerződés összesen 8,2 milliárd forintról szólt, ám a teljes összeget Mangold végül nem kapta meg.
|
Megtaláltuk Lázár János közel 200 milliós, eddig homályos extrabevételének forrását
|
A kormánytagok tavalyi jövedelmi rangsorában csaknem 400 milliós bevétellel harmadik Lázár Jánosnál egy közel 200 milliós tétel forrása nem volt tisztázott. Eddig.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250714_Megtalaltuk-Lazar-Janos-kozel-200-millios-pluszbevetelenek-forrasat-ebx
|
2025-07-14 14:43:00
| true | null | null |
HVG
|
Szokás szerint, bár idén több hét késéssel, de közzétették a kormány honlapján a politikai felsővezetők adóbevallásainak nyilvános adatait. A vagyonnyilatkozatokhoz hasonlóan itt is kézzel kitöltött pdf-ekből kell kibogarászni, hogy 2024-ben mennyit kerestek a miniszterek, államtitkárok.
Az évről évre közzétett adatokból nemcsak az derül ki, hogy egy-egy miniszter és államtitkár mennyi fizetést kapott az adott évben, hanem az is, mennyi „mellékes”, vagy hivatalosabban „külön adózó” jövedelme volt még. Ezek jellemzően osztalék- vagy más rendkívüli bevételek lehetnek.
A feltöltött SZJA-s adatlapokat végignézve a K-Monitor korrupciókutató szervezet összesítette, kik voltak 2024-ben a kormányzat legnagyobb jövedelmű tagjai. Az első helyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter végzett, akinek 40 millió forintot elérő éves miniszteri fizetése mellett 1,5 milliárd forint külön adózó jövedelme is volt.
Ebből csaknem 1 milliárd forint a London Capitalból kivett osztalék, illetve a vagyonnyilatkozata alapján vélhetően 600 millióhoz jutott az SBA Invest nevű cégen keresztül, amelynél kedvezményezett – írja a K-Monitor, hozzátéve: ez a cég vette meg korábbi üzleti érdekeltségeit, ám továbbra is ő a haszonélvező.
A második helyezett Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 520 millió forinttal, ennek a nagy része a tárcavezető sokat emlegetett és számára évről évre szép keresetkiegészítést jelentő találmánya után kapott jogdíjbevétel. Ebből az utóbbi években bőven egymilliárd felett volt összesen:
A harmadik helyezett Lázár János, ő 394 millió forintot keresett, amelyből 85 milliót vélhetően a miniszteri fizetése, a képviselői tiszteletdíja, illetve a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány elnöki pozíciója hozhatott. A 309 millió forint külön adózó jövedelmének egy része osztalékjövedelme és a földjei után kapott pénzek.
Az adónyilatkozatokból az is kiderül, hogy ki mennyi adót fizetett, és ez leginkább az adókedvezmények miatt érdekes. A K-Monitor felhívta a figyelmet, hogy jó néhány kormánytag jelentős haszonélvezője a kormány adópolitikájának:
Takács Péter egészségügyi államtitkár majdnem 12 millió forint,
Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkár 10,5 millió,
Révész Máriusz államtitkár 9,7 millió forint,
Ágostházy Szabolcs és Nacsa Lőrinc államtitkárok csaknem 8 millió forint,
Tuzson Bence igazságügyi miniszter 7 millió,
Hankó Balázs kulturális miniszter pedig 6,5 millió forint adókedvezményben részesült.
|
Szalay-Bobrovniczky volt tavaly a legjobban kereső miniszter, Rogán Antal az 520 milliós fizetéskiegészítésével csak második
|
A miniszterek, államtitkárok fizetésén felüli, külön adózó tavalyi jövedelméről tették közzé a hivatalos számokat. A dobogó így néz ki: Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Rogán Antal és Lázár János.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250714_Szalay-Bobrovniczky-volt-tavaly-a-legjobban-kereso-miniszter-Rogan-Antal-az-520-millios-fizeteskiegeszitesevel-csak-masodik
|
2025-07-14 08:09:00
| true | null | null |
HVG
|
"Ez a tegnapi »zsírleszívásos« lejárató kampány egy alaposan előkészített akció, aminek ennyivel valószínűleg még nem lesz vége" - kezdte szerdaiFacebook-posztjátRuszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök. Szerinte a propagandaoldalak, és az orvosi lapok a zsírleszívás-ügytől hangosak. Azt írta, hiteltelenné akarják tenni, mert rájuk tudja bizonyítani, hogy "a »békepárti« szuverenitásuk csupán lózung".Ezután felsorolta kormány számára kellemetlen ügyeket, megemlítveaz újdörögdi gránátbalesetet,a 2020 óta tartó rendkívüli jogrendet, ésMagyar Péter hangfelvételét, amin a honvédelmi miniszterazt állította, hogy a magyar kormány döntése értelmében szakítanak az eddigi békementalitással, és átállnak "a háború felé vezető út nulladik fázisára".Ruszin-Szendi állítása szerint a kormányban attól félnek, ha kitálal róluk, akkor "a bálvány leomlana", de még köti a a titoktartás fegyelme. Mint írta, a kormány államtitkára személyeskedő, alantas támadásokkal próbálja lejáratni, miközben az ország biztonságáról, a haderő valódi képességeiről, a hadiipar nemzeti sorskérdéséről kellene vitatkozni."Egészségügyi adatokat dobál a nyilvánosság elé, miközben egy államtitkárnak pontosan tudnia kellene, hogy az egészségügyi dokumentáció orvosi titok, nem politikai fegyver. Amikor egy államtitkár orvosi beavatkozásokat próbál politikai támadásként használni, ott már régen nem a közérdekről van szó, hanem hatalmi pánikról" - írta a volt vezérkari főnök. Szerinte "a Honvédkórházban végzett bármilyen orvosi beavatkozás orvosi titok", és felvetette, hogy hogyan juthatott Takács Péter egészségügyi államtitkár az ő orvosi dokumentációjához vagy adataihoz, illetve milyen jogalappal hozta azokat nyilvánosságra. Arról is írt a Tisza Párt tanácsadója, hogy "ez súlyos adatvédelmi kérdés".Szerinte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentésének sajtóban megjelent részletei "tele vannak hazugságokkal". Mint írta, a Honvédkórház egyik tagja sincs a vezérkari főnök alárendeltségében."Hogy milyen beavatkozásom volt, és miért került rá sor, az csak rám és az orvosomra tartozik" - írta Ruszin-Szendi. Szerinte azért nincs ellene eljárás, mert soha nem követett el jogsértést, és amennyiben van még Magyarországon igazság- és jogszolgáltatás, nem is tudják elítélni.A Kehi jelentése szerint Ruszin-Szendi Romulusztörvénytelen módon, közpénzből végeztetett zsírleszívásta Honvédkórházban. A hétfőn nyilvánosságra hozott jelentés azt állítja, a 2022 áprilisában elvégzett műtét esztétikai céllal történt, ára pedig 600 ezer és 1,2 millió forint között lehetett. Ruszin-Szendi ezt a díjat nem fizette meg, azt a Honvédkórház saját költségvetése terhére finanszírozta. A Kehi szerint ráadásul a "beavatkozást kórház rendszerében titkosítottan rögzítették, nem Ruszin-Szendi neve alatt tartották nyilván és egy fiktív társadalombiztosítási számra rögzítették", hogy ne lehessen beazonosítani a beavatkozást.Takács Péter egészségügyi államtitkár hétfőn posztolt Ruszin-Szendiről aFacebookon. Állítása szerint a volt vezérkari főnök "törvénytelenül és közpénzből végeztetett szépészeti zsírleszívást a Honvédkórházban". Ruszin-Szendi a Telexnekazt írtaa Kehi jelentéséről, hogy "semmi más csak a karaktergyilkosság újabb fejezete".
|
Ruszin-Szendi: Hogy milyen beavatkozásom volt, és miért került rá sor, az csak rám és az orvosomra tartozik
|
A Tisza Párt tanácsadója szerint súlyos adatvédelmi kérdés, hogy az egészségügyi államtitkár nyilvánosságra hozta az orvosi dokumentációját.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/02/ruszin-szendi-romulusz-reakcio-zsirleszivas-kehi
|
2025-07-02 08:58:56
| true | null | null |
Telex
|
Bedeszkázott őrbódé, gazzal benőtt teniszpálya, közösségi komposztáló és régi, elhagyatott kerti pavilonok vannak ma már csak azon a nagy, fás-bokros területen a gazdagréti lakótelep mellett, amit a helyi katolikus közösség 1992-ben kapott meg 99 évre ingyenes használatba az ingatlan tulajdonosától, a Fővárosi Önkormányzattól.A korábbi grandiózus tervekben még sípálya, zarándokház és műfüves focipálya szerepelt, de a salakos teniszpályán kívül gyakorlatilag semmi nem valósult meg ezekből az elmúlt 33 évben. A gazdagréti plébános úgy biztosítaná a templom fenntartását, hogy a használatba kapott terület egy részét átadná a Lidlnek. A bérleti díj kétharmadát a plébánia kapja, egyharmada pedig a tulajdonos fővárosé.Az áruház építése megosztja a környéken élőket, ezért a kerületi önkormányzat véleménynyilvánító szavazást szeretett volna szervezni, mielőtt a beruházáshoz módosítják a helyi építési szabályzatot.A KDNP-vel jó kapcsolatokat ápolóplébános ezt nem várta meg, kijárta a kormánynál, hogy egy rendelettel kiiktassák a kerületi önkormányzatot az engedélyezési folyamatból. A tervezett áruház úgy lett kormányzatilag kiemelt beruházás, hogy erről az ingatlan tulajdonosának senki nem szólt. A Fővárosi Önkormányzat azt írta lapunknak: addig nem járulnak hozzá az építkezéshez, amíg nem kapják meg a tervet és kérelmet a plébániától.A történet egészen 1990-ig nyúlik vissza, amikor letették a mai Szent Angyalok Plébánia alapkövét Gazdagrét szélén. A médiában is gyakran szereplő,2009-ben elhunyt Lipp Lászlóatyának nagy tervei voltak a helyi katolikus közösség megszervezésére. Ennek része volt, hogy 1992-ben szerződést kötött a Demszky Gábor vezette Fővárosi Önkormányzattal az épülő templom mellett fekvő fővárosi tulajdonú terület ingyenes használatáról.Az akkori megállapodás szerintazzal a feltétellel kapta meg a 2,6 hektáros területet a katolikus közösség 2091. augusztus 31-ig, hogy csak olyan közösségi létesítményeket építhetnek oda, ami minden magyar állampolgárnak nyitott.A szerződés szerint már 1998-ra be kellett volna fejezni az építkezést, de forráshiány miatt bele se kezdtek, és azóta is folyamatosan csúszik a bokrokkal, fákkal benőtt terület rendbetétele. A plébánia kérésére az elmúlt három évtizedben többször is módosították a szerződést, és kitolták a határidőket. Lipp László atya utódja, Szederkényi Károly Miklós plébános már 2011-ben kérte a fővárostól, hogy a terület egy részét átadhassa harmadik félnek kereskedelmi tevékenységre, míg a másik részén az akkori tervek szerint sportpályák, park és játszótér épült volna.Az építkezés továbbra sem kezdődött el, de 2016-ban belekerült a szerződésbe, hogya terület esetleges hasznosításából származó bevételek 66 százalékát a plébánia kapja, a 34 százaléka pedig a tulajdonos önkormányzatot illeti.Ekkor már a korábbiaknál is grandiózusabb tervei voltak a gazdagréti plébániának: a terület egyik részére zarándokházat, műfüves focipályát, teniszpályát, tornatermet, szaunát, öltözőket, sípályát, fitnesztermet és éttermet ígértek, miközben a másik részre továbbra is keresték a beruházót.Legutóbb 2022-ben kérte a gazdagréti plébános a szerződés módosítását azzal az indokkal, hogy a járvány miatt nem tudták tartani a vállalt határidőt, és még nem találtak beruházót a terület hasznosítására. A fővárossal kötött megállapodásból törölték a zarándokházat és a sípályát, és a tervrajzon áttették a lehetséges kereskedelmi egység helyét a forgalmasabb Gazdagréti út mellé, közvetlenül az állami forrásból megépülő,2021-ben átadott Gazdagréti Tanuszoda mellé.A jelenleg is hatályos megállapodás szerint a plébános azt vállalta, hogy 2025 végéig elkészül a megvalósítási terv, és 2028. július 1-jén átadják a sportpályákat, közösségi tereket, valamint a külső félnek hasznosításba adott kereskedelmi egységet.Idén év elején kiderült, hogy már van is jelentkező a területre: a Lidl építene fel egy áruházat parkolókkal. Szederkényi Károly Miklós plébános a Telex megkeresésére megerősítette, hogy szeretnének egy kiskereskedelmi áruházat a használatba vett telken, de még nincs konkrét megállapodás a Lidllel. Kérdésünkre a Lidl Magyarország sajtóosztálya is azt írta, hogy írásos megállapodásuk nincs a plébániával, de "amennyiben lehetőség nyílik rá, akkor a Lidl Magyarország szívesen épít áruházat a szóban forgó területen".A plébánosnak és a Lidlnek már kész látványtervei vannak a beruházásról, ám az ingatlan tulajdonosának, a Fővárosi Önkormányzatnak még nem szólt senki. Legalábbis a Telexnek azt írták: "a Főváros nem kapott tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelmet és erre vonatkozó tervet a Lidl áruház építése vonatkozásában, így értelemszerűen nem adott hozzájárulást ilyen beruházáshoz". Addig nem tudják támogatni az építkezést, amíg a plébánia nem nyújt be hozzájuk kérelmet a megállapodásuknak megfelelően.A beruházás megkezdéséhez szükség volt még egy negyedik szereplő, a XI. kerületi önkormányzat bevonására is. A kerület építési szabályzata szerint ugyanis jelenleg nem lehet azon a területen kiskereskedelmi boltot építeni. Az év elején a plébános és a Lidl képviselője együtt ment be a kerületi önkormányzathoz tárgyalni, ahol megmutatták a terveket, az imázsvideót, és közösen kérték a terület átminősítését."Mi azt mondtuk, hogy ezt ne az önkormányzat döntse el, hanem az ott élők, akiket a leginkább érintene a beruházás a mindennapokban"- mondta lapunknak Keller Zsolt helyi önkormányzati képviselő, akivel bejártuk a tervezett építkezés helyszínét.Az önkormányzat véleménynyilvánító szavazást szeretett volna szervezni, és ha a környéken élők támogatják az áruház megépítését, akkor az ígéretük szerint módosítják a helyi építési szabályzatot. A tárgyaláson bemutatott látványterveket azonban nem kapták meg Keller szerint, és azokat a mai napig nem hozták nyilvánosságra. "Emiatt nem tudtuk elkezdeni a szervezést, mert miről szavazzanak az ott lakók, ha nem látják, hogy mi épülne?"Az önkormányzati képviselő szerint megoszlanak a vélemények a környéken. Sokan örülnének és támogatnák az áruház megépítését, különösen Madárhegyen, ahol még nincs bolt. Vannak azonban, akik ellenzik, merta Bayer Construct közeli építkezéseután tovább csökkenne a környék zöldfelülete. A negatívumok között van, hogy jó pár fát ki kéne vágni, és az áruház megnyitásával jelentősen megnőne a forgalom- és zajterhelés. Sokak szerint ráadásul nincs is szükség még egy boltra, a lakótelepen már most is bőven van elég bevásárlási lehetőség."Azt szerintem senki nem vitatja, hogy ezt a területet rendbe kell tenni, de abban nem mindenki ért egyet, hogy ennek az a legjobb módja, ha felépítenek egy áruházat"- mondta Keller, aki nem akart állást foglalni a kérdésben.Miután a kerületi önkormányzat a lakók megkérdezése nélkül nem akarta átminősíteni a területet, hónapokra megakadtak a tárgyalások. Aztán egyszer csak megérkezett az ötödik szereplő, az állam.Június 19-én a fővárosi és kerületi önkormányzat bevonása és tudta nélkülmegjelent a kormányrendelet, amely közcélú kiemelt beruházássá nyilvánította a telket. A rendelet szerint az "ingatlanon szolgáltatás, kiszolgáló iroda funkció, vendéglátás, egyéb közösségi szórakoztatás, valamint kiskereskedelmi rendeltetést tartalmazó épületek és építmények, továbbá azok kiszolgáló-építményei" korlátozás nélkül építhetők, a kormány által meghatározott "sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával".Ezzel lényegében kiiktatták a kerületi önkormányzatot az engedélyezési folyamatból, és mostantól akkor is fel lehet építeni a Lidl áruházat, ha a helyi építési szabályzat ezt nem engedi meg. "A kormány ismét figyelmen kívül hagyta Újbuda lakóinak véleményét" -reagált a döntésreLászló Imre, Újbuda DK-s polgármestere. Szerinte a kormány megfosztotta az újbudaiakat attól a joguktól, hogy beleszólhassanak lakókörnyezetük alakításába, az önkormányzatot pedig attól, hogy a kerületi építési szabályzat betartható legyen. "Nem gondoljuk, hogy egy új Lidl áruház önmagában rossz lenne - de azt határozottan állítjuk, hogy lakossági egyeztetés nélkül nem szabad ilyesmit megvalósítani."Kíváncsiak voltunk, hogy miként született meg a kiemelő kormányrendelet. Szederkényi Károly Miklós a kérdésünkre elismerte, hogy"a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánia kérte a kormánytól, hogy az áruház építése kiemelt kormányzati beruházás legyen".Szerinte erre azért volt szükség, mert az illetékes fővárosi és kerületi hatóságok hosszú ideig nem tudtak megegyezni, hogy a szabályozási tervben milyen módosítások szükségesek, és ezek meghozatalára ki az illetékes. Ezen kívül a fővárossal kötött megállapodás is sürgeti a plébániát, a megvalósítási tervnek 2025 végéig el kellene készülnie.A plébános információink szerint jó kapcsolatot ápol a KDNP-vel. A 2018-as országgyűlési választás előttnyíltan kampányolta kerületben induló KDNP-s Simicskó István mellett, és a kormánynemzeti konzultációját is vele reklámozták.A plébános azt még nem tudta megmondani, hogy mekkora bevétellel számolnak, ha megépülhet a Lidl, válasza szerint az így befolyó összeget a templom operatív működtetésére, hit- és közéleti feladatok szervezésére és az Apostol TV működtetésére fordítanák."A jelenlegi bevételek nem elegendőek a templom fenntartására, a tervek megvalósulása esetén viszont hosszútávra biztosítható lenne a Plébánia működése, külső támogatás nélkül."A környéken élők között nagy felzúdulást okozott a kormányrendelet, és megszólalt az ügyben Király Nóra országgyűlési képviselő, Újbuda korábbi alpolgármestere és a Fidesz volt polgármesterjelöltje. "Mélységes megdöbbenéssel olvasom, miszerint egyesek úgy gondolják, hogy a kormány egy új Lidlt akar a Szent Angyalok Plébánia melletti területre erőltetni a tiltakozások ellenére" -reagált a Facebookon.Állította, hogy szó sincs arról, hogy Lidl vagy más nagy áruház épülne a területen, és a kormányrendelet kizárólag sport funkcióról és hitéleti tevékenységhez kapcsolódó fejlesztésről szól, "de még ez sem teljesen biztos, hogy megépül".A fideszes képviselő Facebook-posztja alapján úgy tűnik, hogy nem olvasta el alaposan a kormányrendeletet, amely egyértelműen megnevezi "a kiskereskedelmi rendeltetést tartalmazó" épületeket is. De ha az nem is lenne egyértelmű, az Építési és Közlekedési Minisztérium a Telex kérdéseire azt írta, hogy a plébánia "hitéletének elősegítéséhez szükséges sport-rekreációs-szabadidőközpont és kiskereskedelmi beruházás közcélú kiemelt beruházássá nyilvánítása a rendeletben lévő feltételek és közcélok együttes teljesülésével biztosít csak jogokat az építtető számára". Ez alapján tehát igenis épülhet áruház a területen, de csak akkor, ha megvalósulnak mellette a szerződésben vállalt sportpályák és közösségi létesítmények is.A minisztérium válaszában hangsúlyozta, hogy a rendelet nem mentesíti a beruházót az engedélyezési folyamatok alól, és a beruházás megvalósulásához az Országos Építészeti Tervtanács és a Plázabizottság együttes jóváhagyása szükséges,"ahol a szakmai grémium fogja megítélni az építészeti törvény szigorú szellemisége szerint a beruházások környezetbe illeszthetőségét és építészeti minőségét".A Fővárosi Önkormányzat álláspontja szerint a kormányrendeletnek összhangban kell állnia a főváros és plébánia közti megállapodással, ezért a főváros tájékoztatást fog kérni a plébániától arról, hogy milyen beruházást terveznek.A kiemelő kormányhatározattal teljesen megszűnt a XI. kerületi önkormányzat hatásköre, ám az elmúlt napokban meglepő fejlemény történt. Egy nappal azután, hogy a kérdéseinket elküldtük a gazdagréti plébánosnak és a Lidlnek, felhívták a XI. kerületi önkormányzatot, és jelezték, hogy mégis nyitottak lennének arra, hogy megkérdezzék a környéken élőket a beruházásról. "A terveket hamarosan be fogja mutatni az Önkormányzat a lakosság előtt, illetve én is elérhetővé teszem a templomban a hívek előtt" - ígérte lapunknak Szederkényi Károly Miklós, és a Lidl Magyarország is azt válaszolta, hogy amennyiben lehetőség nyílik az együttműködésre, támogatják az önkormányzat kezdeményezését az ott lakók véleményének kikéréséről.Keller Zsolt szerint az önkormányzat a lehető leghamarabb megszervezi a szavazást, a kerületi applikációban és személyesen is leadhatják a voksukat a Gazdagréten, Madárhegyen, Hosszúréten élők. Az eredményt aztán továbbítják a plébánosnak, és onnantól kezdve már csak reménykedni tudnak abban, hogy figyelembe fogja azt venni, mielőtt aláírja a megállapodást a Lidllel.
|
A kormány sietett a gazdagréti plébános segítségére, hogy a helyiek megkérdezése nélkül építhessenek áruházat a templom mellé
|
Sípályát, zarándokházat és fitnesztermet ígért a gazdagréti katolikus közösség arra a fővárosi tulajdonú telekre, amit ingyen kaptak használatba. Három évtized alatt sem készült el szinte semmi. A plébános most úgy szerezne pénzt a templom fenntartására, hogy a terület egy részét kiadná a Lidlnek. A kerületi önkormányzat megkérdezte volna erről a helyieket. Aztán a kormány a kezébe vette az irányítást.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/02/gazdagret-szent-angyalok-plebania-lidl-kiemelt-kormanyzati-beruhazas-onkormanyzat
|
2025-07-02 12:56:56
| true | null | null |
Telex
|
Az Európai Unió állampolgárai megközelítőleg 3,2-5,5 milliárd euróval, vagyis mai árfolyamon számolva 1280-2200 milliárd forinttal támogatták az orbáni "kleptokráciát" 2011 és 2023 között a Korrupciókutató Központlegújabb tanulmányaszerint.Az elemzéshez a központ kutatói 340 ezer közbeszerzésből gyűjtött adatokat elemeztek, olyan közbeszerzésekből, amelyeket az Orbán-rendszer 13 gazdasági kulcsfigurájaként azonosítottak. A listán olyan szerepelnek jól ismert nevek szerepelnek, mint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István vagy Garancsi István, olyan, a NER-ből már kiesett nevek is szerepelnek, mint Simicska István vagy Homlok Zsolt, és olyan, részterületekre szakosodott üzletemberek, mint Balásy Gyula vagy Kuna Tibor a reklámpiacról vagy Paár András az építőiparból.A 13 azonosított szereplő a központ elemzése szerint a 2011 és 2023 közötti időszakban összesen 19,3 milliárd euró (mai árfolyamon számolva 7723 milliárd forint) uniós támogatást nyertek el közbeszerzéseken, és 20-40 százalékos "kleptokrata járadék aránnyal" számolva jutottak el a 3,2-5,5 milliárd eurós összegig. A 19,3 milliárd euróba beleszámolták azokat a pályázatokat is, amelyeket egyedüli szereplőként, vagyis bármilyen verseny látszata nélkül kaptak meg a szereplők. Az olyan pályázatokból, ahol volt valamiféle verseny, a 13 kiemelt szereplő a vizsgált időszakban 1312 uniós pénzből finanszírozott közbeszerzést nyert meg, 12,2 milliárd euró értékben, ami a teljes uniós pályázati támogatási összeg 14 százalékát tette ki. Ehhez képest 2005 és 2011 között ugyanezek a szereplők összesen 451 millió eurónyi pályázatot nyertek, vagyisa vizsgált 13 gazdasági szereplő részesedése az uniós forrásokból Orbán hatalomra kerülése után a tízszeresére nőtt.Mint a tanulmányban olvasható, ez egy elég konzervatív becslés arra, hogy mennyi uniós forrás köthetett ki az Orbán-rendszerbe becsatornázott üzleti körökben, mert a kutatásban csak a közbeszerzésekkel kiosztott EU-s forrásokat elemezték, az egyéb pályázatokon elnyert pénzeket nem. A vizsgált 13 üzletember által elnyert pályázatok 49 százaléka az uniós adófizetők pénzéből származott. A magyar állam által finanszírozott közbeszerzéseknél a kleptokrata járadék arány, vagyis amit túlárazással lefölöznek a pályázatok nyertesei, még nagyobb, mint az uniós pályázatoknál, 7,6-13 százalékos, úgyhogy míg az uniós polgárok, egyharmad, a magyar adófizetők kétharmad arányban finanszírozták "Orbán Viktor kleptokráciáját". (CRCB,Hvg.hu)
|
Akár 2200 milliárd forinttal is támogathatták az Orbán rendszer 13 kiemelt oligarcháját az uniós adófizetők
|
A Korrupciókutató Központ elemzése szerint a NER közeli üzleti körök a magyar állami közbeszerzésekből még nagyobb részt fölöztek le, mint az uniós pályázatokból.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/03/korrupcio-unios-palyazatok-orban-rendszer
|
2025-07-03 05:30:40
| true | null | null |
Telex
|
A cikk a tárgyalás szüneteiben frissül.Varga Juditot hallgatják meg csütörtökön tanúként a Schadl-Völner-perben a Fővárosi Törvényszéken.A volt igazságügyi miniszter visszatérő szereplője a volt helyettese, Völner Pál és a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György korrupciós ügyének. A neve ugyanis többször felbukkan a nyomozati anyagokban, és Völner is gyakran emlegette őt a perben.A nyomozás alatt nem hallgatták ki tanúként. Most a bíróságon azt mondta, miniszterként nem tartozott a prioritásai közé, hogy a végrehajtók vezetőjével találkozzon, jelzést pedig nem kapott végrehajtói turpisságokról.Völner Pál az elejétől kezdve el akarta érni, hogy tanúként idézzék be egykori főnökét, Varga Judit korábbi igazságügyi minisztert. Ezt egyszer azzalmagyaráztaa bíróságnak, hogy szerinte "a miniszterasszony szorosan kézben tartotta a minisztériumi dolgokat, mindig nyomon követte a pályázati kiírások menetét, eredményét", tőle pedig mindig azt kérte, tájékoztassa őt az ügyekben. Völner a tárgyalásokon mindig épp annyi információt csepegtetett Vargáról, ami valamennyire a miniszteren tartotta a figyelmet. Így akarták elérni a beidézését. Ez két és fél évvel a per kezdete után most csütörtökön történt meg.Varga Judit 2019-től volt igazságügyi miniszter, így a feltételezett bűncselekmények elkövetésének egy idejében ő volt Völner Pál főnöke. A vád szerint Schadl és Völner együtt okosban elintézték néhány végrehajtó kinevezését, ezért cserébe Schadl az érintett végrehajtóktól, Völner pedig magától Schadl Györgytől kapott milliókat. A nyomozati anyagok szerint a korrupciós kapcsolat mégTrócsányi László miniszterségealatt alakult ki Völner és Schadl között, és aztán az Varga Judit minisztersége alatt is folytatódott, az Igazságügyi Minisztériumban pedigtudtak a végrehajtói kinevezések módszeréről; különböző főosztályok, különböző mélységben váltak érintetté az egykori államtitkár és a végrehajtói kar volt elnökének korrupciógyanús cselekményeiben.Varga a bíróságon arról beszélt, hogy kisebb változtatásokkal, de megtartotta a Trócsányi éra alatti működést a minisztériumban, mert akkor még csak egy éve volt Magyarországon, nem akart belenyúlni nagyon mélyen a dolgokba. Megtartotta például Völner Pált is államtitkárként, vele ült le először, hogy megkérdezze tőle, hogy működik a minisztérium. Azt is mondta, hogy mivel az ellenzék állandóan kérdezte a végrehajtásról, ezért ebből jobban fel kellett készülnie.Megemlítette a minisztérium akkori európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkárát, Bóka Jánost, akiről "a miniszterelnök látta, hogy Bóka János az ország legokosabb embere, így ő lett az uniós ügyek serpája. Nagyon sajnáltam, hogy egy serpa lett". Önállóság, felelősség, szinergia - Varga Judit szerint ő ilyen minisztériumot akart kiépíteni.Schadl Györggyel állítása szerint ő csak szakmai kapcsolatban állt, "nem barátiban, nem találkoztam vele az irodámban". Schadl kari elnökként mutatkozott be neki, ő még új volt a miniszteri poszton. "Nem akarom megsérteni a végrehajtói szakmát, de nem tartozott a prioritásaim közé, hogy a rendjük vezetőjével találkozzam". Nem ismerte korábbról, a megismerkedésükkor dinamikus embernek, lendületes beszélőnek ismerte meg. "néztem is mindig, hogy ki van gyúrva. (...) Ha Schadl Györggyel találkoztam, mindig ott volt Völner Pál is, természetesen ez nem kérdés", mondta. A végrehajtói kar szakmai rendezvényein szerinte sosem vett részt.Bíró: "Meg kell kérdeznem, még akkor is, ha sejtem, mi lesz a válasz. Hogy működött a végrehajtói álláshelyek pályáztatása? Mennyire látott rá erre?"Varga: "Annyira, mint amennyire egy miniszter egy államtitkárnak átruházott hatáskörre kellett, hogy rálásson. (...) Egy dolgot tudtam, hogy a kinevezéseket Vízkelety Mariann államtitkárnak kellett aláírnia. Emlékszem, egyszer feljött az irodámba, hogy ezek és ezek. Ez egy hatalmas tárca, ahol harminc éve dolgozó emberek vannak. Én megbíztam abban, hogy tudják a dolgukat."Bíró: "Bármikor ön hall-e olyan információt, hogy a végrehajtói pályázatok elbírálása kapcsán problémák lennének, vagy bármelyik államtitkár túllépi a hatáskörét, belefolyik ezekbe?"Varga: "Nem hallottam, mert ezeket a szinteket nem is figyelhettem, hogy napi szinten az ügyintézők hogyan élik a mindennapjaikat."Bíró: "Bármiféle jelzés eljutott-e önhöz, hogy kicsit másképp történt a pályázati anyagok minisztériumhoz való feljuttatása, és furcsállották, hogy abba Völner Pál belefolyt?"Varga: "Nem. De eleve friss vezető voltam, sok feladattal."Biró: "Emlékszik-e olyanra, hogy egy végrehajtó próbált volna önnel beszélni, végrehajtással kapcsolatban?"Varga: "Nem, de szerintem jól működött a kabinetem is, mert ez nem volt a szint, akiket be lehet engedni a miniszterhez."Bíró: "Ön a végrehajtók kinevezésébe bármikor beleszólt-e?"Varga: "Nem."Azt is mondta, ő maga nem ellenőrizte az államtitkárok munkáit, mert szerinte ők protokoll szerint végzik a dolgukat, és jó érzés volt neki, hogy a különböző feladatokkal,így például a végrehajtásokkal államtitkárságok bíbelődtek - bár elismerte, hogy végső soron mindenért a miniszter a felelős.Bíró: "Ön 2021 tavaszától bármiféle változást észlel-e Völner Pálnál az önnel való kapcsolattartásban, a végrehajtókkal összefüggésbe kerülő ügyekkel kapcsolatban?"Varga: "Nem. Lett volna egy észlelésem arról, ha megváltozott volna a magatartása."Majd azt mondta, Schadl György őrizetbe vételéről csak azután értesült, hogy azt megírta a sajtó. Amikor tudomást szerzett róla, akkor természetesen beszélt Völner Pállal, akihez a végrehajtási terült tartozott: "Kérdeztem, hogy ez micsoda. Azt mondta, nem tudja, és nagyon nyugodt volt", mondta Varga, aki szerint az egész ügy sokk volt a minisztériumnak.Azt állította, azt nem tudta, hogy Schadl és Völner között szoros a kapcsolat, csak normális munkakapcsolatot látott köztük, az pedig szerinte nem tartozott rá, hogy az államtitkára mit csinál a szabadidejében. Azt nem zárja ki, hogy Schadl bement többször a minisztériumba Völnerhez, de "nem állhatott a kapuban, hogy nézze, ki jár kihez", ahhoz túl sok dolga volt.Miután az ügyészség kezdeményezte Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését, akkor beszéltek telefonon, de arról, hogy mi legyen a szövege az arra adott sajtóközleményüknek. Utána Völner egyszer bement hozzá az irodájába, de a korrupciós ügyről állítása szerint nem beszélgettek. "Most mit csináljon a miniszter, amikor a miniszterhelyettese ellen ilyen gyanúsítás van. Arról beszéltünk, hogy vannak a gyerekei. Meg sok szerencsét kívántam neki." Azt pedig "szürreális" élménynek nevezte, amikor bejöttek a minisztériumba házkutatási paranccsal.Bíró: "Olyan pletykát, akár alsóbb minisztériumi szintekről, hogy itt mi történt, mit tudnak, hall-e?"Varga: "Mindenki iszonyatosan meg volt rémülve, akkor kezdtem én is csak arról gondolkodni, hogy mi volt a vád. Nagy volt a rémültség a minisztériumban, ez felsugárzott a kabinetembe."Varga Judit neve többször felmerült már a perben.Völner Pál az egyik tárgyaláson példáulátadott egy papírt a bíróságnak, amin különféle üzenetváltások voltak kinyomtatva- köztük Varga Judittal. Az egyik így nézett ki:Varga: "Szia, Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?"Völner: "Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni."Varga: "Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt."Egy másik üzenetváltásban pedig egy minisztériumi dolgozó írta meg Völnernek, hogy Varga Judit a végrehajtói törvény módosításánál intézkedett. Bár Völner szerint ő maga általában törli az sms-eit, a bíróságnak benyújtott üzenetváltások valahogy mégis megmaradtak a telefonjában, a felhőjében.Völner szerint mindenesetre mindezek azt igazolják, hogy Varga "a végrehajtói ügyeket szoros figyelem alatt tartotta".A fideszes exállamtitkár szerint Varga tud nyilatkozni arról a bíróságnak, hogy a végrehajtói kinevezési jogkörök nem alá, hanem Vízkelety Mariann és Hajas Barnabás egykori államtitkárok alá tartoztak. A vád szerint ugyanis Schadl György javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kellene végrehajtónak kinevezni.Völner védője, Papp Gábor a per egyik pontján röviden és tömören ennyit kérdezett Völnertől a bíróság előtt:Papp: "Olyan hármas megbeszélés volt-e, ami a miniszter, Schadl és ön között történt?"Völner: "Volt."A Telex birtokába került nyomozati anyagok is azt mutatják, hogy legalább egy ilyen találkozó volt a hármuk között: miután Schadl megijedt attól, hogy egy másik végrehajtó esetleg áskálódhat ellene, bejelentkezett Völnernél, szerezzen neki időpontot a miniszternél,vagyis az ő szavaival: "valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?" De úgy, hogy azért Völner is ott legyen a találkozón. Az államtitkár azt felelte, megpróbálja lefixálni a dolgot. 2021. július 12-én Schadl és Völner pedig meg is ejtette a találkozót az igazságügyi miniszterrel.Erről Varga most a bíróságon azt mondta, a sajtónak köszönhetően sok mindenről hallott, ezért elkezdett gondolkodnia azon, hogy mi is lehetett ez a találkozó. Azt nem tudja, mi volt a téma, annyit tud, hogy Völner Pál ott volt.A találkozóról egyébként aTelex még korábban megkérdezte magát Varga Juditot. Akkor azt mondta: a mindenkori igazságügyi miniszter kötelessége, hogy a hivatásrendek vezetőivel találkozzon, és legfeljebb egy-két ilyen találkozóra emlékezett Schadl Györggyel, de minden esetben ott volt a kabinetfőnöke is, de szerinte ezek mindig szakmai egyeztetések voltak. A Völnerrel váltott sms-ekről azt mondta: az államtitkárával mindig szakmai kérdésekről beszélt telefonon vagy váltott sms-t. Azt is mondta, hogy miniszterként feladata, hogy szoros figyelemmel kísérje a szakterületén zajló folyamatokat, így a végrehajtói karban történteket is, tehát ebben "nincs semmi látnivaló".A Schadl-Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott tőle - összesen legalább 83 millió forintot. A volt államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében "fizetésként" adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar volt elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint.Mellékszál, de a nyomozati anyagok szerint egy másiklehallgatott telefonbeszélgetésben így beszélt egymássalSchadl György és Völner Pál:Völner:"Telexet láttad?"Schadl:"Nem."Völner:"Miniszter asszony kedveskedett nekem. Pegasus-ügyben."Ez a párbeszéd 2021 júliusában, néhány órával azután zajlott le, hogy Varga Judit aTelexnek azt állította: Völner Pál volt az, aki aláírta a titkos megfigyelésekhez szükséges engedélyeket az Igazságügyi Minisztériumban, ő maga miniszterként csupán a jogszabályok betartásáért felel. A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint egyébként ezt a miniszteri interjút elég rossz néven vette Völner, aki ezután egy ideig pihentette is a telefonját.A Pegasus egy izraeli kémszoftver, amivel okostelefonokat tudnak lehallgatni, de ezzel hozzá tudnak férni mindenféle telefonon tárolt adathoz is. 2021 nyarán derült ki, hogy Magyarországon ellenzéki politikusokat, üzletembereket és újságírókat is megfigyeltek vele, Kósa Lajos pedig elismerte, hogy aBelügyminisztérium vette meg a kémszoftvert(bár az ügyészség később aztállította, ez "tényszerűen nem felel meg a valóságnak"). Maga Varga Judit később azt ismondta, "ne legyünk nevetségesek. Ilyen eszközre minden országnak szüksége van."Az ügy az Európai Parlamentig is eljutott, külön bizottságot hoztak létre, ami a Pegasus használatát vizsgálja. A testületidén februárban Magyarországrais ellátogatott, a magyar kormány viszont - ahogy a lengyelek sem - nem fogadta a delegációt, Varga Judit példáulbrüsszeli bohózatot emlegetett.
|
Varga Judit Schadl Györgyről: Mindig néztem, hogy ki van gyúrva
|
A volt igazságügyi minisztert hallgatják meg tanúként a Schadl-Völner-perben. A bíróságon azt mondta, nem tartozott a prioritásai közé, hogy a végrehajtók vezetőjével találkozzon. De amikor találkoztak Schadl Györggyel, mindig ott volt Völner Pál is. Normális munkakapcsolatot látott köztük, jelzést pedig szerinte nem kapott végrehajtói turpisságokról. Azt szürreális élménynek nevezte, amikor házkutatás volt az Igazságügyi Minisztériumban.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/03/varga-judit-tanuvallomas-schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcio-targyalas-fovarosi-torvenyszek
|
2025-07-03 11:34:56
| true | null | null |
Telex
|
Ismerik azt a viccet, hogy az Egyetem és a Bank beszélget? Kávézgatnak, örülnek a friss barátságnak, majd egyszer csak szóban megállapodnak, hogy lehetne egy pénzkiadó automata a rektori hivatal bejáratánál. Ja, hogy ez nem is vicc.Nemrég írtunk részletesen a modellváltó Pécsi Tudományegyetem, valamint a fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és az MBH Bankholding Nyrt.stratégiai megállapodásáról. Ez egy kölcsönösen nagyon is hasznos együttműködésnek tűnik, azonban az összeférhetetlenség bukéja mégiscsak messziről érezhető, hiszen az alapítványt (UQA) ésMészáros Lőrincék bankjátugyanaz a személy, Barna Zsolt vezeti.Az összeférhetetlenség kivédése viszonylag egyszerű volt: a papírok szerint a bankigazgató, kuratóriumi elnök nem is vett részt a döntéshozatali folyamatban és az aláírása sem szerepel a szerződésen. Szerencsére a kuratórium kormánypárti tagjai - Mikes Éva, Decsi István, Szili Katalin - és Matolcsy György unokatestvére, vagyis Szemerey Zoltán szerint jó ötlet ez az együttműködés, egyhangúlag támogatták is. Mindennek az életszerűségét nem tisztünk eldönteni.Az együttműködési megállapodás aláírási ceremóniáján vettük észre, hogy bizony már egy pénzkiadó automatát is telepítettek a rektori hivatal bejárata mellé. Mit ad isten, pont egy MBH-sat és nyilván nem azATM-törvénynekköszönhetően, hanem önszorgalomból. Az egyetemet fenntartó alapítvány kérdésünkre annyit válaszolt, hogy az automata illeszkedik az MBH ATM-telepítési stratégiájába.Mivel volt némi titkolózás az együttműködési megállapodás körül, két közérdekű adatigénylést is benyújtottunk az alapítványnak valamint a Pécsi Tudományegyetemnek. Utóbbitól el szerettük volna például kérni azt a szerződést vagy megállapodást és kapcsolódó dokumentumait, aminek keretében az MBH ATM-eket telepít és MBH digitális zónákat hoz létre egyetemi területen. Az ingatlan ugyanis - ami az alapítvány székhelye és ahol a kuratóriumi üléseket is tartják - lényegében a PTE-hez tartozik.A kancellária jogi osztálya a közérdekű adatigénylésünkre a törvényi határidőn belül válaszolt. Olyat, hogy azon mi is meglepődtünk:"a Pécsi Tudományegyetem és az MBH Bank Nyrt. között létrejött szóbeli megállapodás alapján került kihelyezésre 1 db ATM automata, így írásbeli szerződés jelenleg nem áll rendelkezésre."A meglepően érdekes válasz persze újabb kérdések felvetésére ösztönzött minket, ugyanis mégiscsak életszerűtlen, hogy két intézmény csak úgy szóban, illetékesek nélkül meg tud egyezni ilyesmiről. És persze az is kérdés, hogy vajon mi dőlhet még el szóbeli megállapodás alapján egy egyetemen, ahol a faliújságra kihelyezett hirdetéseket is előzetesen engedélyeztetni, sőt, pecsételtetni kell.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni.
|
Hogy került Mészáros Lőrinc bankjának automatája a pécsi egyetemre? Hát szóban megállapodtak!
|
Igen, ez az egyetem hivatalos válasza a közérdekű adatigénylésünkre.
| null | 1 |
https://telex.hu/zacc/2025/07/03/uqa-mbh-pte-atm-pecs-barna-zsolt
|
2025-07-03 18:00:59
| true | null | null |
Telex
|
Vasárnap este Magyar Péter frissFacebook-videóvaljelentkezett. A Tisza Párt elnöke ebben elmesélt egy történetet egy Tisza-közeli ügyvédről, akit megkörnyékezett a Matolcsy-kör, és azt monda, hamarosan meg fog jelenni egy cikk a témában, ami szerinte a kormány érdekét, a Tisza "összefideszezésést" szolgálja. Magyar Péter - aki a Tisza Pártnak küldött kérdéseinkből értesült arról, milyen anyagon dolgozunk - már nem először, a cikk megjelenését meg sem várva jelentkezik saját interpretációval egy őt érintő történetről és vádolja alaptalanul a független sajtót azzal, hogy a kormány eszközévé vált. A szóban forgó cikk - amelyhez minden érintettet megkerestünk és az állításainkat több független forrásból ellenőriztük -, alább olvasható.Néhány nappal azután, hogy az Állami Számvevőszékfeljelentést tett az ügyészségnélMagyar Nemzeti Bank alapítványainak gazdálkodása miatt és közzétetteaz erről szóló jelentését, Matolcsy György volt jegybankelnök és Orbán Viktor találkozott egymással - állította a Telexnek több, az MNB-ügy szereplőivel kapcsolatban álló forrás. Azt, hogy ezen a találkozón mi hangzott el a kormányfő és Matolcsy György között, csak ők ketten tudhatják. Mindenesetre úgy tudjuk, hogy a rá következő napon Matolcsy Ádám találkozott az MNB-alapítvány legnagyobb befektetésének számító, a lengyel tőzsdén jegyzett ingatlanos cég, a GTC Group vezetésével a II. kerületi Pusztaszeri út 59. szám alatt, ott, ahol az MNB-botrányban érintett baráti kör cégeinek a bázisa van.A Telex egyik, az ott elhangzottakról részleteket ismerő forrása szerint ezen találkozón a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám megnyugtatta a GTC vezetését, mondván, senkinek nem lesz semmi baja, mert minden, amit csináltak, törvényes. Matolcsy Ádám ezen a találkozón arról is beszélt, hogy a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettes ellen folyó nyomozás eleve csak az MNB-s, MNB-alapítványos tisztviselőket érinthetné, a pénzek befogadói oldalán lévőket nem. (A vizsgálódásból egy másik fontos kormányközeli szereplőt, az MBH Bankot - mely az MNB-alapítványokat kezelő Optima Befektetési Zrt.-nek 70 milliárd forintos hitelt adott - már az ÁSZ végleges jelentéséből is "kiszedték". Ezt onnan lehet tudni, hogy aDirekt36 által megszerzettÁSZ-jelentéstervezetben még megnevezték a bankot, a végleges jelentésbenmár nem.)Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy azMNB-alapítványos,optimásésGTC-svezetők megnyugtatására szánt információk az Orbán-Matolcsy-találkozón elhangzottakról kizárólag a Matolcsy-család felől érkeztek, annak valóságtartalmát pedig mások nem is tudták ellenőrizni. Egymárcius 31-i cikkébenmindenesetre a Szabad Európa is ezt az információt szellőztette meg, azt állítva, hogy "március végén megszületett Orbán Viktor és Matolcsy György között a megegyezés: a volt jegybankelnök, a fia és annak köre - akik a jegybanki alapítványok körüli pénzszivattyút működtették - szabad elvonulást kapnak".A Matolcsy Ádám baráti körét ismerő források a Telexnek azt mondták, hogy március végén mind Matolcsy Ádám, mind az ügyben érintett barátja, a szintén a Pusztaszeri úti bázisra bejegyzett Raw-csoport tulajdonosa, Somlai Bálint magabiztosnak tűnt. Utóbbi legfeljebb csak azután kezdhetett el aggódni, hogy májusban aprivát bankszámláját befagyasztották- ez a fejlemény pedig némiképp ellentmond az állítólagos alkunak Orbán és az idősebb Matolcsy között.Az MNB-ügyben folyó eljárásról jelenleg annyi állítható biztosan, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodakülönösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettemiatt folytat nyomozást. Ez az eljárás még csak felderítési szakban van, így gyanúsítottak sincsenek, noha az ÁSZ jelentése és a korabeli sajtócikkek alapján elméletileg nem lenne nehéz dolga a nyomozóknak.Somlai Bálint magánszámlájának befagyasztása azért is volt hírértékű, mert Matolcsy Ádám barátjának cégcsoportja - különösen a Raw Development Kft. - sokáig a NER egyik szerencsés haszonélvezője volt. A társaság felfutása szinte kizárólag csak a Magyar Nemzeti Bank, valamint a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető, ugyanis ebből a körből érkeztek azok az üzletek, amelyek komoly szereplővé tették a Raw-csoportot.Azt az Állami Számvevőszék jelentése is bemutatta, hogyan adott a nagy állami intézmény feladatokat különféle ingatlanügyletek fázisaiban Somlai Bálint cégeinek. A kiválasztási eljárások után ugyanis a különféle MNB-s cégek által megvalósított beruházásoknál a beruházási célú kiadások döntő részét azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok (Somlai Invest Zrt., a Raw Development Kft., illetve a Raw Facility Kft.) kapták. Ez a döntő rész az egyes ingatlanok vételára nélkül számított beruházási érték 86,1 százalékát jelentette (erről a szálról itt írtunkhosszabban).Matolcsy Ádám körének mozgása az ÁSZ jelentés nyilvánosságra kerülése után, késő tavasszal vett figyelemreméltó fordulatot.Április végén a Telexhez olyan információk jutottak el, hogy Somlaiék az időközben egyre erősebbé váló Tisza párt felé is megpróbálnak kapcsolatot építeni. Úgy tudjuk, Matolcsyék már tavaly nyár végén is megpróbálkoztak informálisan egy találkozót kezdeményezni a Tisza párt vezetésével, sikertelenül. Idén tavasszal pedig a Matolcsy-család egy közvetítőn keresztül több alkalommal is megpróbálta felvenni a kapcsolatot a vezetéssel, ezeket a megkereséseket azonban "élből elutasították" - állította egy, a Tisza párt belső ügyeit ismerő forrás. Egy másik, a párt belső ügyeit ismerő forrás szerint a kapcsolatfelvételi kísérletet már azelőtt elvágták, hogy az Magyar Péterig eljutott volna.Azt nem tudni, hogy a Tisza párt felé tett kapcsolatépítési kísérletnek volt-e a része Matolcsyék részéről, vagy csak a puszta véletlen hozta-e így, mindenesetre már folyt a nyomozás az MNB-s ügyekkel kapcsolatban, amikor Somlaiék azzal a Gál András ügyvéddel kezdték el szorosabbra fűzni a viszonyt, aki közeli kapcsolatban áll Magyar Péterrel.Noha Gálnak formálisan nincs köze a Tisza párthoz, a párt belső ügyeit ismerő forrás lapunknak azt mondta, hogy az ügyvéd annak a csapatnak a munkáját segítette, amelyik a NER korrupciós ügyeiről próbál információkat gyűjteni. Gál korábban azzal került a hírekbe, hogy ő képviselte ügyvédként azokat a fiatalokat, akiket a bicskei gyermekotthon igazgatója bántalmazott szexuálisan és akinek az ügyeit az a K. Endre segített eltussolni, akit Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesített.A Raw Development belső ügyeire rálátó forrástól megtudtuk, hogy idén tavasszal a Somlai tulajdonában álló cég húszmillió forintos összeget utalt át a Gál Andráshoz is köthető Gál, Keviczki & Oberfrank Ügyvédi Irodának, jogi tevékenységre.Később az MNB-ügyben folytatott kutakodásunk során egyértelműen igazolódott, hogy van kapcsolat Gál és Somlai között. Somlai Bálintnak ugyanis még május elején küldtünk kérdéseket az ő és a családja számlabefagyasztásaival kapcsolatban. Ekkor arra is rákérdeztünk, hogy ki képviseli őt az MNB-botránnyal kapcsolatos eljárásokban, és hogy szerződött-e Gál András ügyvédi irodájával. Meglepetésünkre pár nap múlva nem Somlai, hanem Gál András küldött egy rövid SMS-et, melyben azt írta, hogy nem lát el Somlai Bálint részére jogi képviseletet.A válasz nem csak azért volt meglepő, mert a Somlainak feltett kérdésre Gál válaszolt, hanem azért is, mert még ezután is láttuk az ügyvédet a Matolcsy-kör Pusztaszeri úti bázisán. Május 7-én Somlaiék a GTC Pusztaszeri úti központjukban tartottak megbeszélést, a találkozóra érkezők között pedig a Telex fotósa Gál Andrást is kiszúrta, erről videófelvételt is készített.Mindezek után arra is rákérdeztünk Gálnál, hogy ha nem lát el jogi képviseletet, akkor hogyan lehetséges, hogy a Somlainak, illetve a Raw Development Kft.-nek elküldött kérdésekre ő válaszolt. Erre reagálva azt írta, hogy - idézzük - a "Somlai Bálintnak SMS-ben küldött kérdése Somlai Bálinttól jutott el hozzám". Gál ehhez hozzátette, hogy "az ön kérdése arra vonatkozott, hogy én látok-e el jogi képviseletet Somlai részére vagy sem. Helyette én válaszoltam, hogy nem látok el jogi képviseletet." Magyarázatként ehhez Gál azt is hozzáfűzte, hogy Somlait születése óta ismeri, így vele számos alkalommal találkozott. Azt, hogy Gál és Somlai gyerekkoruk óta ismerik egymást, más források is megerősítették nekünk, de Gál egyik ismerőse szerint Matolcsy Ádámot az ügyvéd korábban nem ismerte, az MNB-botrány kirobbanása után ismerkedtek meg.Arra a kérdésünkre sem Somlai, sem Gál sem válaszolt, hogy az utóbbi irodájával a Raw Development szerződött-e. És arra sem kaptunk választ, hogy az ügyvédi iroda jogi tevékenységre kapott-e nettó 20 millió forintot a Raw Developmenttől. Gál erre mindössze annyit írt:"Amennyiben 20 millió nettós utalás történt az irodánk részére, azt bizonyára azonnal visszautaltuk, mint téves utalást.""Jelzem, hogy amennyiben ön szenzitív adatokat, például banktitkokat kapna a rendőrségtől, az az adatot kiadó rendőr részéről hivatali visszaélés lenne. Ha az adatok kiadására ön kérné a titoktartásra köteles személyt, azzal felbujtói magatartást valósítana meg" - írta Gál a Telexnek, egyúttal közölte, hogy ügyvédi titoktartás miatt nem árul el semmit az ügyfeleiről. Megkérdeztük tőle, hogy Magyar Péter tudott-e a Raw Developmenttel való kapcsolatáról, amire annyit reagált, hogy senkivel, így Magyar Péterrel sem osztott meg információkat irodájuk ügyvédi tevékenységéről és ügyfeleiről.Jóllehet Gál lapunknak azt állította, hogy ügyvédi tevékenységeiről nem oszt meg információkat senkivel, így Magyar Péterrel sem, több, a Tisza belső ügyeit ismerő forrás a Telexnek ennek ellentmondó történetet adott elő. Eszerint amikor Magyar Péter tudomást szerzett arról, hogy Gálék irodája pénzt kapott Somlai cégétől, a pártelnök "nyersen tudtára adta az ügyvédnek, hogy ez elfogadhatatlan". Forrásunk szerint Gált ekkor Magyar Péter döntés elé állította, aminek a hatására az ügyvéd elállt attól, hogy Somlaiékkal szerződjenek, a pénzt pedig visszautalta az iroda a Raw Developmentnek. A Tisza belső ügyeit ismerő egyik forrás ugyanakkor lapunknak igyekezett tompítani a történet élét, hangsúlyozva, hogy "egy ügyvédi iroda bárkit képviselhet", Gál András irodája pedig amúgy sem áll hivatalos kapcsolatban a Tiszával.A Telex megkeresésére a Tisza párt sajtóosztálya közölte: "Gál András nem állt és jelenleg sem áll semmilyen formális kapcsolatban a TISZA-val. Elsősorban gyermekvédelem területén jogi szakértőként segíti a TISZA közösségét. Így részt vesz a július 7-i gyermekvédelmi szakmai konferenciánkon. Általánosságban annyit tudunk elmondani, hogy a TISZA nem szólhat bele abba, hogy egy ügyvédi iroda kit, milyen ügyben képvisel. Azt azonban fontosnak tartjuk, hogy a közösségünk tagjai még a látszatát is elkerüljék, hogy bármilyen formális vagy informális kapcsolatban álljanak az országot szétrabló orbáni oligarchákkal".Matolcsy Ádámot és Somlai Bálintot is megkerestük. Arról kérdeztük őket, igaz-e, hogy Matolcsy Ádám március végén a GTC vezetésének beszélt édesapja és a miniszterelnök közötti találkozóról, de kérdeztük a Raw Development pénzátutalásáról is. Kettejük közül eddig csak Matolcsy Ádám válaszolt, ezt írta: "Kérdéseinek a személyemet illető része kapcsán megerősítem, hogy a nevezett időszakban nem tudok felidézni ilyen találkozót, és általában sem ilyen kijelentést melyeket megkeresésében Nekem tulajdonítanak. Édesapám és a Miniszterelnök Úr programjairól nem rendelkezem ismerettel és ilyen találkozóról sincsen tudomásom, így ilyen kijelentéseket alappal nem tehettem meg. Meglátásom szerint az értesüléseik valós alapot nélkülözőek."Magyar Péter múlt hét csütörtökön közzétettvideójábanelővette az MNB-ügyet és nekiment a Matolcsy-klánnak, de egyúttal a hatóságokat is bírálta. "Hónapok óta tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bankban Orbánék asszisztálása mellett a világ legnagyobb bankrablása történt. Még sincs a mai napig senki őrizetben, vagy előzetes letartóztatásban. A tolvajok továbbra is élvezik a lopott szajrét. Az az eltűnt sok százmilliárd forint a magyar nép pénze. Kórházakra, iskolákra, bölcsődékre vagy éppen vasúti fejlesztésekre költhettük volna" - fogalmazott Magyar, aki szerint "csak hallgatás és sunnyogás van az MNB-ből eltűnt 650 milliárd forint ügyében". (Azt, hogy mennyi pénz tűnt el ténylegesen az ügyben és mekkora érték van ma is veszélyben, valójában nem lehet kívülről látni, de az érintett összeg mindenképp százmilliárdos nagyságrendű.) Egyúttal felszólította a legfőbb ügyészt, hogy tárja fel az ügyet, nevezze meg a tetteseket, és haladéktalanul vegyék őrizetbe a gyanúsítottakat, foglalják le a lopott vagyonokat, a kastélyokat, a luxuslakásokat, akár Dubajban, akár New Yorkban, valamint a festmény- és autógyűjteményeket.Magyar vasárnap esti, cikkünket megelőző közleményében azt írta: "Nem lehet rendszerváltást véghez vinni a bukott hatalom kiszolgálóival és haszonélvezőivel. (...) A döntés világos: lehet morális alapon választani a korrupt hatalommal való szembenállást vagy választhatja valaki a könnyebb utat és a hatalom pénzét, de ebben az esetben nincs helye a közösségünkben. Nincs köztes út, nincs alku. Ez az alapelv mindenkire vonatkozik. Nem csak most, hanem mindig." A Facebookon közzétett videójában pedig nyomatékosította, hogy Gál András a bicskei áldozatok ügyvédjeként ott lesz a Tisza hétfői gyermekvédelmi konferenciáján, de nincs formális köze a párthoz.(Közreműködött: Huszti István)
|
Több irányba is próbált menekülőutat keresni a Matolcsy-klán az MNB-botrány kirobbanása óta
|
Egy Orbánnal kötött alkuról kezdtek beszélni a Matolcsy-kör tagjai az ÁSZ-jelentések kikerülése után, mindeközben pedig egy, a Tiszához közel álló ügyvéddel is elmélyítették a kapcsolatukat, milliókat utalva az irodájának. A fura viszonynak Magyar Péter vetett véget. Az ügyvéd szerint ha volt is „téves utalás”, azt azt azonnal vissza is utalták.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/06/matolcsy-adam-somlai-balint-mnb-raw-development-gal-andras-fidesz-tisza
|
2025-07-06 19:59:18
| true | null | null |
Telex
|
Lázár János úgy csinál, mint aki nem érti, hogyan működik a NER
|
Nekimenne az építőipari multiknak a miniszter, de javaslatával a „luxizó” NER-milliárdosoknak sokkal több kényelmetlenséget okozhat.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250407/lazar-janos-ugy-csinal-mint-aki-nem-erti-hogyan-mukodik-a-ner/
|
2025-04-07 23:18:00
| true | null | null |
G7
|
|
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
|
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250515/akar-ner-es-lenyulasok-elott-is-teret-nyithat-a-nagytakaritasi-torveny/
|
2025-05-15 23:43:00
| true | null | null |
G7
|
|
Rekord árbevétellel zárta a 2024-es évet a 98 százalékban Mészáros Lőrinc által tulajdonolt, állami megrendelésekkel kitömött Záév Zrt.A cég szépen termelte a profitot is, ám nyereségrátája jelentősen elmaradt a tavalyi - nemcsak ágazati, de még a Mészáros-csoport szintjén is - kiugró értéktől. Ennek fő oka, hogy milliárdokat tett félre jövőbeli kockázatok fedezésére.Számokban: a Záév Zrt. árbevétele tavaly meghaladta a 95,5 milliárd forintot, amely közel kétharmadával több az egy évvel korábbinál, és a legmagasabb érték a vállalat történetében.Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a cég adózott eredménye csökkent. Tavaly kiugróan magas, 17 milliárd feletti profitot ért el, ami az idén 13,3 milliárdra esett.A nyereséget ezúttal is szinte teljes egészében kifizetik osztalékként. Az elmúlt öt évben így már több mint 60 milliárd forintot vettek ki a vállalatból.Felülnézet: az elmúlt öt év azért fontos, mert a Záév akkor kapott újabb lendületet, amikor 2019-ben feltűnt a környékén Mészáros Lőrinc. A felcsúti milliárdosnak jelenleg közel 98 százalékos részesedése van a társaságban más cégeken keresztül.A vállalat 2019 óta önállóan közel 200, konzorciumban - tehát más cégekkel együtt - további több mint 300 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el. Ezzel a Záév is azon a cégek között van, amelyek lényegében kizárólag állami megbízásokból élnek.Az elmúlt években olyan állami projektekben vett részt a társaság, mint a 40 milliárdból felhúzott Néprajzi Múzeum, a 190 milliárd forintba kerülő új Puskás és a még drágább atlétikai stadion építése.Alulnézet: a beszámoló legérdekesebb pontja a nyereség csökkenésének az oka. A visszaesés elsődleges magyarázata, hogy a társaság hatalmas összegben képzett céltartalékot, ami csökkentette az eredményét.Az éves jelentésben úgy fogalmaznak, hogy a "termelési és vállalkozáspolitikai kockázataikra" tettek félre 8,9 milliárd forintot, ám azt nem részletezik, hogy ez pontosan mit takar.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy gyűjtött össze 3000 milliárdot kilenc NER-üzletember néhány év alattOrbán Viktor egy interjúban pár hete azt mondta, hogy nem csak Mészáros Lőrinc és Tiborcz István futott be nagy karriert. Valóban voltak még legalább heten.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár állami jelentés is van arról, hogyan működik a járadékvadász NER-es építőiparAz Állami Számvevőszéknek az MNB működéséről szóló jelentése nagyon részletesen mutat be olyan visszásságokat, amelyek a NER-gazdaság alapját adják.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁllami megrendelés híján saját tulajdonosainak épített lakóparkot a NER-es építőipari cégMegérezte az uniós pénzek elapadását, és az állami beruházások részben ebből eredő megtorpanását a Magyar Építő Zrt.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Kilencmilliárdot tett félre Mészáros Lőrinc egyik fő cége a rá leselkedő kockázatok miatt
|
Csak azért nem döntött ismét rekordot a Záév nyeresége tavaly, mert „termelési és vállalkozáspolitikai kockázatok” miatt hatalmas összeget tartalékol.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20250530/kilencmilliardot-tett-felre-meszaros-lorinc-egyik-fo-cege-a-ra-leselkedo-kockazatok-miatt/
|
2025-05-30 11:48:00
| true | null | null |
G7
|
Meglátszott az állami megrendelések hiánya a NER egyik meghatározó építőipari vállalatának 2024-es teljesítményén. A Magyar Építő Zrt. árbevétele több éves mélypontra süllyedt, igaz a nyereségességre nem lehetett panaszuk.Érdekes fejlemény, hogy a vállalat nagyon rég nem látott mértékben támaszkodott a piaci megrendelésekre. Már ha a saját tulajdonosainak épített lakóparkokat annak lehet tekinteni.A Magyar Építő tulajdonosai egyértelműen kormányközeli vállalkozók: köztük van a Szeivolt család, amelynek tagjai részt vettek Orbán Viktor lányának esküvőjén, és Paár Attila is, akinek cége megvette a miniszterelnök vejének közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási vállalatát.Számokban: a Magyar Építő Zrt. árbevétele tavaly nem érte el a 31 milliárd forintot. Erre utoljára 2020-ban volt példa, azt megelőzően pedig újabb három évvel korábban.A vállalat az elmúlt években együtt mozgott Mészáros Lőrinc Záév nevű cégével. Közösen építették a 40 milliárdból felhúzott Néprajzi Múzeumot, a 190 milliárd forintba kerülő új Puskást és a még drágább atlétikai stadiont is. Ezek adták a Magyar Építő bevételének dandárját.A nyereségre ugyanakkor az idén sem lehetett panasza a vállalat többségében kormányközeli tulajdonosainak. Az 5,8 milliárdos profitból 4,5 milliárdot ki is fizettek osztalékként.Felülnézet: a hazai építőipar jó ideje gyengélkedik, nem függetlenül az uniós pénzek elapadásától, és az állami beruházások részben ebből eredő megtorpanásától. Számítani lehetett rá, hogy ez 2024-ben már több NER-es építőcég teljesítményére rányomta a bélyegét, és ezt a nemrég megjelent céges beszámoló igazolta is*A vállalatoknak május 31-ig kell beszámolniuk az előző éves üzleti eredményeikről, így a napokban derül ki, hogy pontosan hogyan érintette őket mindez..A Magyar Építő Zrt. azért érdekes ebből a szempontból, mert évek óta egyedüliként közzéteszi, hogy bevételének mekkora része származik az államtól. Ez sokáig 100 százalék volt, 2024-ben azonban 73 százalék alá csökkent.Mindez - különösen a csökkenő árbevétel mellett - jól jelzi az állami megrendelések visszaesésének hatását az NER-es építőiparra.Alulnézet: a beszámoló szerint a vállalat forgalmának 27,7 százalékát adták a versenypiaci megrendelések. A konkrét projektek azonban jól mutatják, hogy mit is jelent a versenypiac a NER-ben.A piaci bevételek a korábbi években egy olyan balatoni lakópark projektből származtak, amelynek a beruházói a Magyar Építő tulajdonosai. Tavaly ez kiegészült egy paksi lakópark-építéssel is, a tulajdonosi kör azonban itt is ugyanaz. Magyarul a vállalat saját tulajdonosainak épít.A paksi beruházás nem tűnik rossz biznisznek. A városban az atomerőmű miatt alapból magasak az ingatlanárak, amelyeket az erőműbővítés, és az azt megelőző munka csak tovább emel. A fejlesztéshez az ingatlanokat a helyi önkormányzattól vásárolták, még a tavalyi választások előtt (pdf).Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár állami jelentés is van arról, hogyan működik a járadékvadász NER-es építőiparAz Állami Számvevőszéknek az MNB működéséről szóló jelentése nagyon részletesen mutat be olyan visszásságokat, amelyek a NER-gazdaság alapját adják.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRekordnyereségű cég példázza, hogyan működik a kormányközeli építőipar MagyarországonAkárcsak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV, a napokban átadott Néprajzi Múzeum másik kivitelezője, a Magyar Építő Zrt. is rekordévet zárt.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elitKét éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Állami megrendelés híján saját tulajdonosainak épített lakóparkot a NER-es építőipari cég
|
Megérezte az uniós pénzek elapadását, és az állami beruházások részben ebből eredő megtorpanását a Magyar Építő Zrt.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20250526/allami-megrendeles-hijan-sajat-tulajdonosainak-epitett-lakoparkot-a-ner-es-epitoipari-ceg/
|
2025-05-26 14:02:00
| true | null | null |
G7
|
Sűrű időszakon van túl Mészáros Lőrinc. A múlt héten volt olyan nap, amikor féltucat cégénél kellett döntést hoznia a tavalyi pénzügyi beszámoló elfogadásáról, illetve arról, fizessen-e osztalékot az adott vállalat. Volt, ahol jegyzőkönyvet vezetett, máshol csak hitelesítette. Más kérdés, hogy kevés ennél jobban fizető munkát lehet elképzelni. A felcsúti milliárdos annyi pénzt szavazott meg magának, amiből a magánrepülő és a magánhelikopter megvásárlásával együtt fedezhette volna a hétvégi BL-döntős kiruccanását. Sőt, ha már ott járt, a meccs ötödik gólját szerző Senny Mayulut is megvehette volna fiatalítani kicsit a Puskás Akadémiát.Repülő, vagy a fél PSG-csatársor"Gondolom nem gyalog"ezt válaszolta a 444-nek Mészáros Lőrinc arra a kérdésre, hogyan érkezett a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntőjére Münchenbe. Valóban nem gyalog ment, a lap szerint egy olyan 22 milliárdos magángéppel repült, amelyről korábban maga ismerte el, hogy van köze hozzá. A 22 milliárdos géphez pedig egy kétmilliárdos helikopterrel jutott el, hogy valóban ne kelljen gyalogolni.A - mostanában már a kormányzati szereplőket is zavaró - magánrepülőzés túlzó fényűzésnek tűnhet, de Mészáros Lőrinc könnyedén megengedheti magának. Nemcsak azért, mert a legutóbbi gazdaglistán már 1400 milliárd fölé becsülték vagyonát, hanem azért is, mert cégeiből kényelmesen a magánrepülő árának többszörösét veheti ki évente.Így történt ez az idén is. A G7 számítása szerint az egykori felcsúti gázszerelő a BL-döntőt megelőző szűk egy hétben 35 milliárd forintnyi osztalékot ítélt meg magának a közvetlen tulajdonában álló cégeinél. Ez ráadásul korántsem minden, hiszen a tőzsdei cégétől is kap további bő 2 milliárdot. A gyermekeivel közös építőipari vállalata pedig hétfő délutánig nem tette közzé beszámolóját, holott a korábbi évek tapasztalatai alapján onnan is befuthat néhány milliárd forint.Csak összehasonlításképpen: Mészáros Lőrinc teljes vagyona még 2016-ban sem volt 35 milliárd forint. A BL-döntős utazásnál igénybe vett repülő pedig majdnem kétszer kijönne az összegből. Vagy megvehetné belőle az 5-0-s végeredménnyel záruló PSG-Inter meccsen két gólt szerző Désiré Douét és mellé az utolsó gólt jegyző 19 éves Senny Mayulut is még háromszor.Összetett céghálóFontos kiemelni, hogy ez nem a Mészáros-csoport cégei által kifizetett teljes osztalék. Ez az az összeg, amit Mészáros Lőrinc elvileg közvetlenül megkap. A csoport felépítése ugyanis elég komplex, a vállalatokat általában más cégek tulajdonolják, és csak a láncolat végén tűnik fel a felcsúti milliárdos. Márpedig minden társaság a közvetlen tulajdonosának fizet osztalékot. Ha az egy másik cég, akkor annak.Így fordulhat elő, hogy hiába döntött 26 milliárdos osztalék kifizetéséről a Mészáros és Mészáros Zrt. vagy 13 milliárdnyiról a Záév Zrt., ezek az őket birtokló cégek számlájára érkeznek be. Előbbi összeg Mészárosék tőzsdei cégéhez, az Opus Nyrt.-hez, illetve családi vagyonkezelőjéhez, a Talanetis Grouphoz fut be, míg utóbbi mandinerőből szintén a családi vagyonkezelőhöz*A Záév Zrt. tulajdonosa a Pannon Speed Pro Zrt., így első körben ez kapja az osztalékot, majd fizeti tovább a Talentis Groupnak..Mindez azt jelenti, hogy hiába tartozik több száz cég Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, ezek többnyire egymásnak fizetnek osztalékot. Pontosabban a többségük azoknak a gyűjtőcégeknek, amelyek a csoport különböző elemeit összefogják. Ilyen a már említett tőzsdei Opus és a Talentis Group családi vagyonkezelő. Ezekben elég vegyes a leányvállalatok profilja: a Talentisben például benne van a régi építőipari cégek egy része, de ez birtokolja a 2Rule-t gyártó vállalatot és a Brendon babaáruház üzemeltetőjét is.Fontos holdingcég a 46, elsősorban mezőgazdasági vállalatot összefogó Talentis Agro Zrt., és egyre meghatározóbb a 17 kapcsolt vállalkozással rendelkező V-Híd Zrt. is. A Mészáros-csoport által termelt jövedelem nagy része ezekhez a holdingcégekhez folyik be, és igény szerint ezek fizetik tovább a pénzt Mészáros Lőrincnek.Így jött össze a 35 milliárdA G7 gyűjtése alapján Mészáros Lőrincnek közel három tucat cégben van közvetlen tulajdonrésze, így ő maga csak ezekből kaphat osztalékot. Az érintett vállalatok közül hét tavalyi profitjából pedig kapott is, vagy fog a közeljövőben.A legtöbbet a már említett V-Híd-tól. A tavaly is rekordnyereséget elérő vállalat ezúttal közel 40 milliárd osztalékot fizetett ki, amiből szűk 30 milliárd jutott a részvények háromnegyedét közvetlenül birtokló Mészáros Lőrincre.A Keszthelyi Holdinggal közösen tulajdonolt Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-től 4,3 milliárd forint osztalékot kap Mészáros Lőrinc.A családi vagyonkezelő Talentis Group 1,1 milliárdot fizetett ki a felcsúti milliárdosnak.Az Opus Nyrt. részvényenként 15 forintos osztaléka a közel 150 millió részvényt kézben tartó Mészáros Lőrincnek 2,2 milliárdos bevételt hoz.A maradék közel 450 millió forintot pedig négy különböző cégtől kapja az egykori felcsúti polgármester*Az Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. és a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 75-75 millió forintot fizet az egyedüli tulajdonos Mészáros Lőrincnek, míg a V-Híd Network és a V-Híd Vagyonkezelő Kft.-k többmilliárdos osztalékából 130-160 millió jut a csak néhány százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Mészárosra..Mindez azt is jelenti, hogy az osztalékként kivett 37 milliárd forint korántsem a vállalatcsoport teljes jövedelme. Az ennél sokkal több volt tavaly. Csak a pénz egy részét a cégekben hagyták. Így fordulhat elő, hogy a Talentis Group Zrt. vagyona például már több mint 145 milliárd forint, amit szinte teljes egészében saját forrásból - többnyire ebből a visszatartott nyereségből - finanszíroz.És akkor még nem beszéltünk a magántőkealapok mögé rejtett vagyonról, és az azoknál keletkező jövedelmekről, ami valószínűleg szintén tíz, ha nem százmilliárdos nagyságrendű.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy gyűjtött össze 3000 milliárdot kilenc NER-üzletember néhány év alattOrbán Viktor egy interjúban pár hete azt mondta, hogy nem csak Mészáros Lőrinc és Tiborcz István futott be nagy karriert. Valóban voltak még legalább heten.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy gyorsan összejön a következő 1000 milliárd is Mészáros LőrincnekA felcsúti milliárdos egyik építőipari cége fizikai alkalmazottak nélkül hozott össze közel 51 milliárdos profitot, amit Mészáros Lőrinc ki is vett a vállalatból.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKilencmilliárdot tett félre Mészáros Lőrinc egyik fő cége a rá leselkedő kockázatok miattCsak azért nem döntött ismét rekordot a Záév nyeresége tavaly, mert "termelési és vállalkozáspolitikai kockázatok" miatt hatalmas összeget tartalékol.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Két magánrepülőnyi pénzt fizetett ki magának Mészáros Lőrinc a BL-döntő előtt
|
Volt mit kipihennie a BL-döntőn Mészáros Lőrincnek. Az egykori gázszerelő a meccs előtti napokban több mint 35 milliárd forint kifizetéséről döntött.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20250603/ket-maganrepulonyi-penzt-fizetett-ki-maganak-meszaros-lorinc-a-bl-donto-elott/
|
2025-06-03 06:06:12
| true | null | null |
G7
|
Nagybevásárlást tartott 2024-ben a NER egyik meghatározó építőipari cége, az autópálya-tendereken rendre taroló Duna Aszfalt Zrt. A Szijjártó Pétert is jachtoztató Szíjj László tulajdonában álló vállalat közel 30 milliárd forintot költött akvizíciókra.Volt miből vásárolniuk, hiszen a szinte kizárólag állami megrendelésekből élő vállalat az elmúlt években több tízmilliárdos nyereséget termelt.Számokban: a Duna Aszfalt 2024-ben 271 milliárd forintos árbevételt hozott össze, ami rekord a vállalat történetében. Bár a nyereség soron nem sikerült a rekorddöntés, a 23 milliárdos profit így is elég impozáns.Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a vállalat tulajdonképpen fixen tudja hozni ezt a profitszintet. Így az elmúlt öt évben összesítve több mint 100 milliárd forint nyereséget ért el. Ebből ugyan 25 milliárdot kivett a tulajdonos, a többi azonban a cég forrásait növelte.Tavaly pedig ebből elég sokat költöttek el felvásárlásokra és leányvállalatokhoz kapcsolódó egyéb ügyletekre. A Duna Aszfalt majdnem 30 milliárd forint értékben vett cégeket, és további 35 milliárdnyi tartóst kölcsönt adott a tulajdonában álló vállalatoknak.Alulnézet: a Duna Aszfaltnak hat új leányvállalat lett 2024-ben. Ezek közül kettőt - nevük alapján egy híd- és egy mélyépítő céget - maguk alapítottak tavaly novemberben.Három céget azonban biztosan vásároltak, ezekre mehetett el a hatalmas összeg. Vettek egy korábban cseh tulajdonban lévő magyarországi vasútépítő céget, egy mélyépítő ipari munkákra szakosodott vállalatot, és megszerezték Lengyelország építőipari és ingatlanfejlesztési piacának egy jelentős szereplőjét is.A hatodik új leányvállalatnál nem egyértelmű, hogy vásárolták vagy maguk alapították-e. Ez egy mauritiusi bejegyzésű vállalat, amely vélhetően a Duna Aszfalt afrikai projektjeit támogatja.Felülnézet: a Duna Aszfalt már a korábbi években is terjeszkedett felvásárlásokkal, 2024-ben azonban sebességet váltott. A versenyhivatal annak ellenére sem talált soha semmilyen kivetnivalót ezekben az ügyletekben, hogy Szíjj László cége domináns szereplő a hazai mélyépítésben.Ennek az a magyarázata, hogy a GVH nemcsak a felvásárló piaci erejét nézi, hanem azt is, mennyivel nő a vevő piaci részesedése a tranzakció hatására. Ha a növekmény nincs 5 százalékpont, akkor mehet az ügylet.A gond csak az - ahogy ezt korábban bemutattuk - hogy így szinte bármely konkurensét megvásárolhatná a Duna Aszfalt. Az útépítésben ugyanis rajtuk kívül szinte egyáltalán nincs olyan cég, amelynek részesedése eléri az 5 százalékot*A témában írt cikkünkben arra jutottunk, hogy a Duna Aszfalton kívül csak egy olyan cég volt, amelynek részesedése a 2021 és 2023 közötti három év mindegyikében meghaladta az 5 százalékot, a francia tulajdonban lévő Colas Hungária Zrt. A mélyépítés egyéb szegmenseiben már több ilyen társaság is akadt, ezek azonban kivétel nélkül Mészáros Lőrinc tulajdonában álltak. Azaz a jelenlegi szabályozás szerint egy multi magyar leányán és néhány Mészáros-cégen kívül bármit megvehetne Szíjj László anélkül, hogy azt a versenyhivatal komolyabban vizsgálná..Mi következik? A nemzetközi terjeszkedés idén is folytatódik, a Duna Aszfaltot is magában foglaló Duna Group Csehországban egy út- és vasútépítő cég többségi részesedését szerezte meg, Romániában pedig egy út- és hídépítő vállalatot. Áprilisi közleményük szerint folyamatosan vizsgálják a további piacokra való belépés lehetőségét.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBármeddig nőhet a NER-es kis gömböc, jöhetnek a még nagyobb jachtokAz elmúlt években anélkül kebelezte be versenytársait a legnagyobb NER-es építőcég, hogy a versenyhivatal okot látott volna részletes vizsgálatra.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Harmincmilliárdért vásárolt cégeket tavaly Szíjj László Duna Aszfaltja, és idén sem áll le
|
Magyar mélyépítő, cseh vasútépítő és lengyel útépítő megvásárlására is futotta az elmúlt évek százmilliárdos profitjából, és már egy román cég is a zsákban van.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20250604/harmincmilliardert-vasarolt-cegeket-tavaly-szijj-laszlo-duna-aszfaltja-es-iden-sem-all-le/
|
2025-06-04 11:07:06
| true | null | null |
G7
|
Árverésre bocsátják egy felszámolás alatt álló építőipari cég több százmillió forintos uniós támogatásból felhúzott gyümölcsfeldolgozóját. Az üzem vadonatúj, a kiírás szerint tavaly nyáron kapta meg a használatbavételi engedélyt, tizenkét nappal azelőtt, hogy a vállalat felszámolás alá került volna. A cég ellen ekkorra már több végrehajtást indítottak, és az Integritás Hatóság is vizsgálta az üzem és ikertestvére ügyét.Jellinektől OrbánigNem könnyű bennünket észrevenni, de ott vagyunk. Ott vagyunk a gyárakban, az iskolákban és a hivatalokban. Az erőművekben, a szállodákban és a kutató intézetekben. Klinikákon, stadionokban és bevásárló központokban. Uszodákban és irodaházakban. Mindenhol ott vagyunk.Így jellemzi magát honlapján a 2F-Bau Kft. A szöveg megalkotói vélhetően arra céloztak, hogy az építőipari vállalat főleg kevésbé látványos, de az épületek szempontjából fontos munkákat végez, és nem arra, hogy immár abban az Elektronikus Értékesítési Rendszerben is ott vannak, ahol a felszámolás alatt álló vállalkozások megmaradt eszközeit értékesítik.Márpedig az EÉR-ben is ott vannak, a cég ugyanis tavaly július 4. óta felszámolás alatt áll. Bár a honlapjukon még azzal büszkélkednek, hogy 20 éves múlttal rendelkező cégként 90 embert foglalkoztatnak, és árbevételük a 7 milliárd forintot is elérte, ezekből már semmi nem igaz. A vállalatnál január óta senki nem dolgozik, tavalyi forgalmuk pedig mindössze 840 millió forint volt, amihez 1,2 milliárdos veszteség társult.Pedig néhány éve még tényleg jól ment a 2F-Bau-nak. A társaság dolgozott nagyvállalatoknak, de még állami és tipikus NER-es projektekben is benne volt. Ők csinálták a gépészeti és légtechnikai szigetelést a Telekom-székházban, illetve a Puskás Ferenc stadionban is, ipari vezetékeket szigeteltek Gödön a Samsungnak, dolgoztak a paksi atomerőműnek, és építettek logisztikai központot a miniszterelnök családjával bizniszelő milliárdos, Jellinek Dániel csoportjának is. Sőt, még futsalcsapatot is szponzoráltak.A legnagyobb hírverést azonban egy kikötő kivitelezésének köszönhetően kapták. Egy másik céggel közösen ugyanis a 2F-Bau épített vitorláskikötőt és diáktábort a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC) Révfülöpön. Az "úttörőnek számító technológiával" kialakított komplexum átadásán Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs is felszólalt*Orbán Balázs az MCC kuratóriumi elnöke is egyben..Épült egy vagy két gyümölcsfeldolgozóIlyen előzmények után elég meglepő volt, hogy már a révfülöpi kikötő átadását követő évben bajba került a vállalat. A cég 2023-ban több mint egymilliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, éven belül lejáró adósságállománya pedig hárommilliárd forint közelébe kúszott. Már ezen a ponton látni lehetett, hogy ebből baj lesz, mivel a cég számláján és pénztárában alig 40 millió forint pihent, és a gyorsan pénzzé tehető eszközeinek értéke is jóval kevesebb volt tartozásainál. A vállalat ellen 2023 végén és a következő év elején három végrehajtást is indítottak, júliusban pedig megkezdődött a cég felszámolása.A társaság vagyonának nagy részét ekkorra egy beruházásba pakolta. A megelőző négy évben közel egymilliárd forintot költöttek el így, és bár a beszámolójukban nem részletezték, hogy mire,minden jel szerint egy olyan projektre, aminek sok köze nincs a cég építőipari alaptevékenységéhez.A 2F-Bau ugyanis 2019 végén közel félmilliárd forintos támogatást nyert el a Vidékfejlesztési Program keretében egy tolnai zöldség- és gyümölcsfeldolgozó-üzem létesítésére. A pályázati adatlap szerint a fejlesztés költségét 999 millió forintra becsülték, és ennek a felét finanszírozták uniós forrásból. Később a cégnek még 150 millió forintot ítéltek meg működési költségek finanszírozására.Tolnán valami épült is, de elég gyorsan kiderült, hogy a projekttel nem stimmel minden. A tolnai gyümölcsfeldolgozó körüli furcsaságokra először Hadházy Ákos független parlamenti képviselő hívta fel a figyelmet 2023 tavaszán. A politikus akkori posztjában úgy fogalmazott, hogylassan a gyümölcsfeldolgozás is olyan elkövetési forma lesz, mint az olajozás volt,utalva ezzel arra, hogy egyre gyakrabban találni olyan gyümölcsfeldolgozókat, amelyek jelentős támogatást kaptak, de "semmi jele annak, hogy akár egy üveg lekvárt gyártottak volna".Később kiderült, hogy a tolnai egységnél nem is az a fő furcsaság, hogy nem működik, hanem hogy kettő van belőle. Ezt már az Integritás Hatóság tárta fel egy vizsgálatban. Eszerint vélhetően rokoni kapcsolatban álló emberek cégei játszhattak össze, hogy több vállalaton keresztül minél több támogatást szedhessenek össze valójában egy projektre. Legalábbis két olyan, műszakilag szinte teljesen azonos projektre nyertek el pályázati pénzt, amelyek egymás szomszédságában, egy közösen elkerített területen valósulnak meg, továbbá a két kedvezményezett tulajdonosai között rokoni kapcsolat áll fenn.A két, erősen hasonlító épület egymás mellett, mindegyik előtt az uniós támogatás táblájával. Forrás: Google térképA hatóság úgy fogalmazott:alapos a gyanú, hogy a főprofil szerint építőipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozás CNC gépek beszerzésére irányuló pályázatának célja - azt a látszatot keltve, hogy a gépeket saját használatra szerzi be - csupán az azonos érdekeltségi-tulajdonosi körhöz tartozó másik vállalkozás eszközparkjának közvetett bővítése volt.Optimista felszámolóAz így megépült egy vagy kettő feldolgozó értékesítésével próbálna most pénzt előteremteni a 2F-Bau felszámolója, vélhetően, hogy ki tudják fizetni a vállalat hitelezőit. Hogy pontosan melyik üzemről van szó, az nem teljesen egyértelmű. Bár az árverési tájékoztató (pdf) szerint teljesen ugyanazok az épület paraméterei, mint amelyek a vállalat pályázati leírásában is szerepeltek, a telek helyrajzi száma a szomszéd ingatlanra utal.Mindenesetre a most kalapács alá kerülő csarnok az árverési pályázat szerint 2020 és 2024 között épült, és teljes hasznos alapterülete valamivel több mint 3400 négyzetméter. Az épület földszintjén a gyümölcsfeldolgozáshoz kapcsolódó, az emeleti szinten kiszolgáló helyiségek (irodák, szociális helyiségek) találhatók.Úgy tűnik, hogy a felszámoló bízik az aukció sikerében, legalábbis erre utal, hogy - az ilyen ügyleteknél megszokott gyakorlattól eltérően - az üzem kikiáltási ára jóval magasabb, mint a becsérték. A csarnokot ugyanis 712 millió forintra értékelték fel, ezzel szemben a licit 1,27 milliárd forintról indulhat.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Építőipar, NER, foci, uniós pénzek, de így is be tudtak dönteni egy milliárdos céget
|
Uniós pénzből épült egy vagy két gyümölcsfeldolgozó, de két héttel a használatba vételi engedély megszerzése után a tulajdonos felszámolás alá került.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20250616/epitoipar-ner-foci-unios-penzek-de-igy-is-be-tudtak-donteni-egy-milliardos-ceget/
|
2025-06-16 16:03:51
| true | null | null |
G7
|
Néhány héten belül 1,6 milliárd forintot utalt be egy cégbe közös számlájáról az ország leggazdagabb embere és felesége. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a pénzt mire fordítják, de a közös vállalatban elég szépen gyűlik a vagyon. Ez az a cég, amely a Mészáros-Várkonyi házaspár Széchenyi-hegyi otthonát is birtokolja, de az elmúlt években kerültek bele más ingatlanok, illetve egy olyan motoros hajó is, amely gyártója luxuskategóriája, és bár messze nem egy Rose d’Or*A 2024 nyarán a Superyachtfan nevű oldal szerint 75 millió dolláros értékűre becsült, két medencés, Rose d’Or névre hallgató jacht fedélzetén 2023-ban fotózták le a nyaralását töltő Mészáros Lőrincet és feleségét. A jachtnak ekkoriban a Mészáros Lőrinchez köthető Euroleasing Zrt. volt a tulajdonosa. , a piacon így is "luxusjachtként" hivatkoznak rá."Yachtingéletérzés" a BalatononA hajó teljes értékű felépítménnyel ellátott változata impozáns és kecses, nehéz lenne nem belelátni azt, hogy van valami olaszosan elegáns a dizájnvilágában. A jobb oldalon, a teraszhoz közel alakították ki a konyhasarkot, amelyben természetesen beépített hűtő is található, így az utasoknak nem kell messzire menniük, ha egy kis hűsítő italra vágynak hajókázás közben- így jellemzik egy balatoni rendezvények szervezésével és hajókiadással foglalkozó cég oldalán a Wia 435 típusú elektromos jachtot. Egészen pontosan annak "hard top" változatát, ebből a típusból lehet ugyanis kapni cabriót is. Egy ilyen motoros hajót pakolt be Ekho Belvedere Kft. nevű közös cégébe Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea 2023-ban, épp Valentin-napon.A Wia 435-t egy állami támogatásokkal is megkínált, tulajdonosai miatt kormányközeliként emlegetett magyar cég, az Aqwia Kft. gyártja Balatonkenesén. A hajó csak megrendelésre készül, a vállalat szériában nem is termel. A cégnek - saját honlapja szerint - jelenleg hat modellje van. Ezek között már nincs ott a 435-ös, időközben ugyanis továbbfejlesztették, és az új verzió a 450-es számot kapta. A 435-ösre azonban mindig úgy hivatkoztak, mint a vállalat "luxuskategóriája".Nem is véletlenül. A közel 14 méter hosszú és majdnem tíztonnás hajó fedélzetvonala alatt három hálószoba található szeparált mellékhelyiséggel és fürdőszobával, így a jachton egytucat vendég is kényelmesen elfér. A "hard top" verzió felépítményét pedig úgy alakították ki, hogy az egyszerre funkcionál étkezőként, konyhaként, szalonként és kormányállásként is. Egy szaklapban azt írták róla, hogy kis túlzással egy balatoni nyaraló komfortját kínálja a vízen. A hajóról szóló leírást pedig így foglalták össze:Mindent összevetve a Wia 435-ös a hazai e-hajó kínálat talán legelegánsabb, legstílusosabb és valószínűleg legkifinomultabb modellje, amely mérete mellett a rengeteg részmegoldásának köszönhetően képes megadni a yachtingéletérzést a Balatonon.Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea kifejezetten szerények voltak, amikor a hajót betették a közös cégükbe*Vagy ahogy szakszóval mondják, apportálták.. Amellett, hogy a céges iratokban motoros hajóként hivatkoztak a járműre, amit a gyártója rendszeresen jachtnak nevez, mindössze 50 millió forintra értékelték. Egészen pontosan kétszer 25 millióra, a Wia 435-t ugyanis korábban fele-fele részesedésben birtokolta a házaspár.A hajó azonban ennél - ha csak nem volt nagyon leharcolt állapotban - szinte biztosan többet ért. Jelenleg használtan 110-140 millió forintért hirdetnek ugyanilyen "luxusjachtokat", bérelni pedig négy órára 300 ezer, 8 órára félmillió forintért lehet ezt a modellt.Ajándék ingatlanokMészáros Lőrinc gazdagodását valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Az egykori gázszerelő ugyan saját bevallása szerint már 2009-ben is milliárdos volt, ezt semmi nem támasztja alá. Hihetetlen ütemű vagyonosodása a 2010-es kormányváltást követően indult meg. Akkor sem azonnal: a NER legfőbb kedvezményezettje egészen 2015-ig Orbán Viktor egykori kollégiumi szobatársa, Simicska Lajos volt. Mészáros pályájának nagyon meredek felívelése azután kezdődött meg, hogy Simicska Lajos és Orbán Viktor összevesztek.Az akkor Felcsút fideszes polgármestereként is dolgozó Mészáros 2014 óta közel kétszázszorosára növelte vagyonát, amit legutóbb már több mint 1400 milliárd forintra becsült "A 100 Leggazdagabb" című kiadvány. Ennek a vagyonnak a jelentős részét pedig olyan cégek alapozták meg és adják ma is, amelyek szinte kizárólag állami megrendelésekből élnek. A felcsúti milliárdosnak a közpénzzel kitömött építőipari vállalatai közül csak a négy talán legismertebb 350 milliárd forintnyi nyereséget termelt az elmúlt 10 évben, és ebből több mint 300 milliárdot ki is fizettek osztalékként.A cég, amely átvette a Wia 435-ös jacht tulajdonjogát az ország leggazdagabb emberétől és feleségétől, Mészáros és Várkonyi első közös vállalata volt. Az Ekho Belvedere Kft.-t eredetileg ugyan egy Mészáros-közeli magántőkealap alapította, de alig néhány héttel később a saját nevére vette a házaspár, méghozzá 50-50 százalékos tulajdonhányaddal.Ekkor már a vállalat tulajdonában volt az a Széchenyi-hegyi luxusvilla is,amelyről hónapokkal korábban megírta a Telex, hogy ha befejezik a felújítását, ez lesz Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea otthona. A tervezett költözést indirekt módon az érintettek is elismerték. A villa nem sokkal később azzal került be a hírekbe, hogy egy 800 kilós páncélszekrényt emeltek be daruval az egyik emeleti helyiségébe.A Ekho Belvedere vagyonának nagy része ennek megfelelően ingatlanban volt. Ebben a következő években nem is volt érdemi változás: rendre nagyjából 1,5 milliárd forintnyi ingatlanvagyont mutattak ki könyveikben. 2023 februárjában aztán ehhez jött a jacht, amely azonban korántsem az utolsó így átadott vagyontárgy volt.Újabb másfél évvel későbbhasonló módon tett be Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea két felcsúti ingatlant a vállalatba.Ezeket sem értékelték túl: az egyik, valamivel több mint egy hektáros telekingatlant alig több mint 10 millió forintért számolták be, míg a másik, ennél is nagyobbat 101 millióért. Mindezekért ráadásul csak 500-500 ezer forintnyi törzsbetétet kaptak a tulajdonosok*Ez egyébként bevett gyakorlat a tőkeemeléseknél. A vagyoni hozzájárulást csak részben könyvelik le tőkeemelésként, a nagyobb részét tőketartalékba helyezik. Az Ekho Belvederénél minden vagyoni hozzájárulás így valósult meg..A vállalatba betett ingatlanok története kifejezetten érdekes volt. Eredetileg mind a kettő 50-50 százalékban Mészáros Lőrinc és első felesége tulajdonában állt. A válást követően aztán több családon belüli ajándékozás történt, amely során megfordultak az ingatlanok Mészáros Lőrinc fiánál is, végül azonban teljes egészében az egykori gázszerelőhöz kerültek. Ez az állapot sem állt azonban fenn sokáig, Mészáros Lőrinc ugyanis - a tulajdoni lap tanúsága szerint -mind a két ingatlan 50-50 százalékát új feleségének ajándékozta.Hogy aztán három héttel később közösen bepakolják azokat az Ekho Belvederébe.Milliárdok a közös számlárólA hajó és az ingatlanok azonban jelentősen még nem növelték a közös vállalat vagyonát. Nem úgy az elmúlt három hónapban megvalósított, immár pénzbeli vagyoni hozzájárulások. A Mészáros-Várkonyi házaspár ugyanis márciusban és májusban két részletben összesen 1,6 milliárd forintot utalt be a vállalatba.Papíron külön-külön teljesítették a befizetéseket, a gyakorlatban azonban nem ez történt. A tranzakcióról kiállított banki igazolás szerint ugyanis a pénz mindkétszer egyösszegben érkezett Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea közös bankszámlájáról.Az Ekho Belverde ezzel a két befizetéssel lényegében megduplázta korábbi vagyonát. Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy a cég mit kezd a pénzzel. Megkerestük erre vonatkozó kérdéseinkkel a Mészáros-csoportot, de válaszokat nem kaptunk. Mindenesetre a cég fő tevékenysége "saját tulajdonú és bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése", így nem lenne meglepő, ha új ingatlanokat vennének, vagy a meglévőket újítanák fel.A Széchenyi-hegyi villa esetében erre semmi jel nem utal: amikor ott jártunk, nem volt jele munkavégzésnek. Felcsúton azonban már más a helyzet. Itt a közös vállalatba bepakolt ingatlanokon, és környékükön is építkezési munkák folynak, így elképzelhető, hogy erre megy el majd a milliárdos nagyságrendű befizetés.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét magánrepülőnyi pénzt fizetett ki magának Mészáros Lőrinc a BL-döntő előttVolt mit kipihennie a BL-döntőn Mészáros Lőrincnek. Az egykori gázszerelő a meccs előtti napokban több mint 35 milliárd forint kifizetéséről döntött.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMárciusban még a Daciának örültek, júliusban luxusjachtot vettek Mészáros Lőrinc aláA Rose d'Or becsült ára az Euroleasing tavaly év végén kimutatott ügyfelekkel szembeni összes követelésének közel 10 százaléka, de nem csak ezért profilidegen a cégtől a jacht.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPróbáltuk kiszámolni, mennyi lehet a Rose d’Or törlesztője, de nem bírta a rendszerAz Euroleasing 2020 óta foglalkozik hajókkal. Kalkulátoruk is van rá, amely alapján a Rose d'Or törlesztője havi 410 millió forint lehet.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Közös bankszámla, közös jacht, így gyűlik a Mészáros-Várkonyi vagyon
|
Az ország leggazdagabb embere és felesége néhány héten belül 1,6 milliárd forintot pakolt közös cégébe, amiből elég sok minden kiderült a közös vagyonukról.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250630/kozos-bankszamla-kozos-jacht-igy-gyulik-a-meszaros-varkonyi-vagyon/
|
2025-06-30 05:55:27
| true | null | null |
G7
|
Magányos daru áll a Sósi értől egy köpésre Felcsút határában. A szerkezet lábánál egy félig kész épületszerkezet magasodik, egyelőre csak néhány méterrel a föld fölé. Nem ez azonban az egyetlen épület, ami az itteni telkeken elkezdett kinőni a földből. A környéken alsó hangon 5, de inkább 8-10 hektáron zajlik az építkezés, minden jel szerint az ország leggazdagabb embere és felesége számára.Hova kerül a pénz a közös bankszámláról?Hétfőn részletes cikkben mutattuk be, hogyan gyarapodott Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea közös cégének vagyona az elmúlt években. Az Ekho Belvedere Kft. lett a tulajdonosa a házaspár Széchenyi-hegyi luxusvillájának, de bepakoltak a cégbe egy százmilliós elektromos jachtot és több ingatlant is. Legutóbb pedigkét részletben összesen 1,6 milliárd forintot fizetettek be közös számlájukról a cég kasszájába.Bár Mészáros Lőrinc 1400 milliárdosra becsült vagyonához képest ez az összeg nem jelentős, a vállalat számára azonban egyértelműen az. A cég eszközeinek összesített értéke ugyanis még 2024 végén is csak pár száz millióval haladta meg ezt az összeget, azaz Mészáros és Várkonyi néhány hét alatt szinte megduplázta a vállalatban lévő vagyont.A Mészáros-csoportot kérdeztük arról, hogy mi a tulajdonosok célja a hatalmas összeggel, de nem kaptunk választ a kérdésre. Mivel a cég főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása és üzemeltetése, ezért végigjártuk a vállalat ismert ingatlanjait, hogy nem ezeknél terveznek-e valamilyen fejlesztést. Azt már korábbi cikkünkben is jeleztük, hogy a Széchenyi-hegyi luxusvillánál semmi jele nincs építkezésnek. Felcsúton azonban más a helyzet. A Fejér megyei településen ráadásul nem csak azon az ingatlanon építkeznek, amelyeket a Mészáros-Várkonyi kettős bepakolt a cégbe, hanem a környező telkeken is.Tíz hektárAz Ekho Belvedere Kft.-nek átadott telkek Felcsút szélén, egy patak, a már említett Sósi-ér közvetlen közelében fekszenek. A környéken eddig is szép számmal voltak látványosan értékes ingatlanok, esetenként luxusautókkal a kertben, de pont ezeken a telkeken még nem állt felépítmény, a falu központjától távolabb eső szomszédságban pedig inkább ipari-logisztikai jellegű épületek álltak.Ez változott meg az elmúlt hónapokban. A területen több új épületet is felhúztak, ráadásul nem csak azon a két ingatlanon, amit Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea bepakolt a vállalatba. A cég ugyanis további két szomszédos telket is megszerzett, az egyiket még 2024 nyarán, míg a másikat idén tavasszal, kilenc nappal azelőtt, hogy a tulajdonosok beutalták volna a cégbe az első nagyobb, 1,1 milliárd forintos vagyoni hozzájárulásukat.A két új ingatlant egyaránt Mészáros Lőrinc gyerekeinek állami megrendelésekkel szépen ellátott építőipari vállalatától, a Fejér B.Á.L. Zrt.-től vette Mészáros és Várkonyi közös cége. A jelek szerint ezeket aztán összenyitották az Ekho Belvederének már korábban átadott két másik telekkel, és az építkezés az így kapott teljes 5,5 hektáros területet érinti.Sőt, láthatóan építési munkák zajlanak még legalább kettő, de inkább három további szomszédos telken.Ezekkel együtt a teljes építési terület a tíz hektárt közelíti.Ezek a telkek ugyan nincsenek az Ekho Belvedere tulajdonában, de nagyon távol sincsenek a vállalattól. A legnagyobb területű ingatlan Mészáros Lőrinc fiának a nevén van, egy másik telek tulajdonosa pedig közvetlenül az egykori gázszerelő. A harmadik terület egyelőre a család egyik mezőgazdasági vállalatáé, de a tulajdoni lapon már itt is széljegyen szerepel Mészáros Lőrinc, aki alig több mint egy hete tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a földhivatalhoz.Innen már nem tűnik túl bonyolultnak bevinni ezeket a telkeket is Mészáros és Várkonyi közös cégébe. Korábban is úgy kerültek az ingatlanok az Ekho Belvederéhez, hogy azokat először Mészáros Lőrinc vette a nevére, majd a milliárdos ajándékozással a telkek felét feleségének adta, végül együtt apportálták az ingatlanokat a vállalatba.Uniós és kormányzati pénzek?Persze nem biztos, hogy erre sor kerül. Az is elképzelhető, hogy a tulajdonosi összefonódások ellenére nem egy építkezés zajlik az egymással szomszédos telkeken, hanem valójában két vagy több külön projektről van szó, még ha ez elég furcsa is lenne. Mindenesetre az építési terület fél tucat kapuja közül az egyik mellé a kerítésre felszúrtak egy táblát, amely szerinta beruházás az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormányának társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.Ez azonban csak még furcsábbá teszi az egész építkezést, ilyen feliratokat ugyanis a 2010 előtti projekteknél használtak, így rejtély, hogyan került most elő*A telek, amelynek a bejárata mellé kikerült a tábla, csak 2020 óta Mészáros Lőrincé, előtte a Felcsúti Homokbánya Kft. tulajdonában állt. A korábbi utcaképeken az látszik, hogy a tábla eddig nem volt kint a kerítésen..A Mészáros-csoportot kerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, hogy pontosan milyen beruházás zajlik a területen, és mely telkeket érinti, illetve milyen funkciójú épületeket húznak fel a beruházás keretében, és mennyit költenek minderre, de válaszokat nem kaptunk. Mindenesetre, ha a cégbe betolt teljes 1,6 milliárd forintot a fejlesztésre szánják, akkor a felcsúti ingatlanegyüttes értéke szinte biztosan magasabb lesz, mint a Széchenyi-hegyi villáé. Legalábbis a vállalat könyvei szerint.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözös bankszámla, közös jacht, így gyűlik a Mészáros-Várkonyi vagyonAz ország leggazdagabb embere és felesége néhány héten belül 1,6 milliárd forintot pakolt közös cégébe, amiből elég sok minden kiderült a közös vagyonukról.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak Mészáros Lőrinc nyomtathatja majd pólóra, hogy "gondolom, nem gyalog"Bár a védjegybejelentéssel valószínűleg pont az a célja, hogy ezt senki se tegye meg, ne lepjék el a piacot termékek a szállóigévé vált mondattal.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét magánrepülőnyi pénzt fizetett ki magának Mészáros Lőrinc a BL-döntő előttVolt mit kipihennie a BL-döntőn Mészáros Lőrincnek. Az egykori gázszerelő a meccs előtti napokban több mint 35 milliárd forint kifizetéséről döntött.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Több hektáron építkezik Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea Felcsút határában
|
Felcsúton költhetik el azt az 1,6 milliárd forintot, amit közös cégükbe utaltak. Az ingatlan a végén többet érhet, mint Széchenyi-hegyi luxusvillájuk.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250701/tobb-hektaron-epitkezik-meszaros-lorinc-es-varkonyi-andrea-felcsut-hataraban/
|
2025-07-01 06:01:02
| true | null | null |
G7
|
Noha akad már bőven példa arra, hogy fideszes városvezetők is bírálják az önkormányzatokat sújtó állami forráselvonásokat, sok polgármestert még mindig tud befolyásolni a kormánypárt az anyagi támogatások révén. "Legszívesebben szembeköpném magam, hogy megcsináltam a videót, de nem tehettem mást, ha nem akarok kitolni a településemmel" - mondta a Népszavának egy Somogy megyei Fidesz-KDNP-s polgármester, miután egy videóban Ukrajna uniós csatlakozásával szembeni tiltakozásra biztatta a helyieket a Voks2025 véleménynyilvánító szavazást övező kampányban.Nem kifizetődő a Fidesszel szembeni jelöltet választaniAz amorális döntés azonban nem meglepő a településeknek juttatott támogatások mértéke és a polgármester pártkötődése közötti összefüggés tükrében. Somogy megyében például a fideszes vezetésű önkormányzatoknak átlagosan több pénz jutott 2022 és 2024 között a magyar állami és uniós forrásokból működő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Pluszból, mint azoknak a falvaknak, amelyek élére független vezető került a 2019-ben tartott önkormányzati választásokon. (A jobb összehasonlíthatóság céljából csak az 5000 fő alatti lakosságú, a pályázati pénzekből részesülő településeket elemeztük.)Az ábrán jól látszik, hogy a választáson a Fidesz jelöltjével szemben (is) győző polgármesterek által vezetett községek csoportjában a legalacsonyabb az egy lakosra jutó TOP Plusz-kifizetések átlaga Somogyban. Őket azért érdemes megkülönböztetni a függetleneken belül, mert a kisebb településeken nem ritka, hogy a Fidesz egy formálisan független jelöltet támogat, vagy a másik oldalról nézve, a független polgármesterek között is vannak, akik a kormánypárthoz húznak - ezt jelezheti például a kormánynak kedves közösségi médiás tartalmak megosztása. Ebben a körben a zsarolás eszköze lehet a pályázati rendszer. Erre szintén a Népszavának mutatott rá egy független somogyi polgármester:(...) meg kell nézni, kik osztottak meg propagandavideót, jellemzően hátrányos helyzetű településeket irányítanak, ahol pályázati pénz nélkül lehúzhatják a rolót. Ezt használják ki a kormánypárti országgyűlési képviselők, és tartok tőle, (...) minket, függetleneket is megkeresnek majd.Az egyik legkülönösebb példa a kormányzati álláspont közvetítésére Sándor Józsefé volt, aki a Nógrád megyei Vizslás független polgármestereként egy mesterséges intelligenciával készített videóban népszerűsítette a kormány kérdőívét és álláspontját. Az eset szempontjából is érdekes, hogy az ország egyik legelmaradottabb megyéjében még nagyobb különbségek vannak az egy főre jutó TOP Plusz-támogatások között a polgármester pártállása szerint, mint Somogyban.Mint látszik, a fideszes jelölttel szembeni versenyből győztesen kikerült független polgármesterek által vezetett nógrádi településeken nagyjából 90 ezer forint volt az egy főre jutó támogatás átlaga. A Fidesz által indított, illetve a kormánypárti jelölttel a választáson nem rivalizáló településvezetők önkormányzatainál viszont ennek jellemzően a duplája figyelhető meg. Vizsláson ráadásul ehhez képest is kiemelkedően alakult a kifizetett támogatások összege, lakosonként 280 ezer forint TOP Plusz-forrás jutott a településnek 2022 és 2024 között.Az országgyűlési képviselő érdekei is számíthatnakVan azonban olyan része is az országnak, ahol kevésbé szélsőséges az eltérés a különböző vezetésű településcsoportok között a kifizetett támogatásokat illetően, ide tartozik például Szabolcs-Szatmár-Bereg. Ebben a megyében is megfigyelhető, hogy a kormányhoz közelebb álló polgármesterek által vezetett települések sikeresebbek a TOP Plusz pályázatokon, de nem annyival, mint Nógrádban.A térségben ugyanakkor akadt példa arra is, amikor a Voks2025-ön való részvételre történő polgármesteri buzdításban a helyi országgyűlési képviselő politikai érdekei játszottak szerepet: a Nyírségben Simon Miklós jelenlegi országgyűlési képviselő még nem kapta meg a támogatást a Fidesztől a 2026-os indulásra, ezért erre hajtva valószínűleg aktívabban dolgozott a kampányban - a 24.hu információi szerint ő hívta össze a hozzá közel álló települési vezetőket a kormányzati álláspont propagálására, közülük többen részt vettek a Harcosok Klubja rendezvényén is.A vidék- és területfejlesztés kérdései alapvetően a megyei önkormányzatok és az éppen illetékes minisztériumok, államtitkárságok hatásköreibe tartoznának, a kormánypárti vidéki egyéni országgyűlési képviselők mégis előszeretettel fitogtatják a választókerületeikben kifizetett támogatások összegeit. Előfordul, hogy épp a kormányzati elvonások miatt egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerülő települések pályázati forrásokon keresztüli kompenzációjával büszkélkednek a parlamenti képviselők, akik közül még az egészen magas államigazgatási pozíciót betöltők sem restek megjelenni a körzetükben egy-egy lokális jelentőségű projekt átadásán (lásd például a cikk a nyitóképét).Szakmai helyett politikai kérdéssé vált a területfejlesztésBőven akadnak tehát arra utaló jelek, hogy a területfejlesztés (párt)politikai kérdés, szemben Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kijelentésével. A jelenség azért is lényeges, mert a TOP Plusz és a hasonló programok rendkívül fontossá váltak a magyar önkormányzatok költségvetésében. Egyre több olyan fejlesztés és tevékenység van, amit normális esetben a települések önállóan, saját bevételeikből vagy a normatív támogatásokból finanszíroznának, ám ezek hiányában kénytelenek a náluk magasabb közigazgatási szinteken irányított, egyedi döntések függvényében biztosított forrásokra támaszkodni. Mindez - és a járvány, a háború és az infláció okozta sokkok - leginkább a kisebb, számottevő önálló forrás nélkül működő településeket érinti.Az önkormányzatokat a közelmúltban ért kormányzati megszorításokból ráadásul azoknak a településeknek is kijutott, ahol nagyobb népszerűségnek örvendett a Fidesz. A központosítás és ezáltal a fokozódó kiszolgáltatottság tehát általános tendencia az önkormányzatok körében, ám ezen körülmények között még mindig jobban boldogulhatnak azok a települések, ahol a vezetés kapcsolata szorosabb a kormánnyal.Az országos pártok és az állam rátelepedése a helyi és a középszintű - vagyis megyei - politikára évtizedek óta tartó tendencia Magyarországon, de 2010 óta fokozott ütemben zajlik. A Fidesz a hatalomra kerülését követően választási rendszer reformjától kezdve az új Alaptörvény tartalmán keresztül az intézmények és vagyonelemek államosításáig számos, az önkormányzatok autonómiáját és mozgásterét korlátozó lépést tett, amivel párhuzamosan felértékelődött a helyi vezetők és a kormánypárt közötti kapcsolat.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem csak Budapest önkormányzatát tartja egyre rövidebb pórázon a kormányAz elvonások nem kímélik a megyei jogú és a kisebb városokat sem, nem csoda, hogy több polgármester is kiakadt a kormányszóvivő kioktatásán.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fideszes településeknek is fájhat az önkormányzati megszorításFőleg a települések adottságaitól függ, hogy mennyire sújtják a kormányzati elvonások, amelyek várható mértékét az összes város és falu esetében térképre vittük.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Sok település olyan kiszolgáltatott, hogy a polgármesternek muszáj "szembeköpnie" magát
|
Az adatok igazolják, hogy a polgármesterek anyagi előnyökre válthatják kormányközeli mivoltukat. Cserébe a központ időnként kér valamit.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250704/sok-telepules-olyan-kiszolgaltatott-hogy-a-polgarmesternek-muszaj-szembekopnie-magat/
|
2025-07-04 06:07:03
| true | null | null |
G7
|
Hétmilliárd forint többletforrást biztosít a kormány az M6-os autópálya meghosszabbításához, amivel a "rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó" költségnövekményeket kezelné - az építőanyagok és -munkák lehetséges drágulására készül tehát az állam, igaz, nem csak az M6-os esetében, de az összesen 25 millárd forintnyi pluszpénz legnagyobb részét erre szánja.Igen, de: a Bóly és Ivándárda közötti 20 kilométeres autópályaszakasz megépítése már 2020-ban, a közbeszerzés lebonyolításakor is kiemelkedően drágának ígérkezett: a nyertes ajánlat alapján kilométerenként mindent egybevetve 4,7 milliárd forintos költségre lehetett számítani, szemben a megelőző években jellemző 3 milliárd forintos árakkal.Az M6 alagutakkal tűzdelt, Szekszárd és Pécs közötti szakaszának inflációval kiigazított költségéhez képest is magas volt ez az ár. A beruházás létjogosultsága ráadásul megkérdőjelezhető a forgalmi adatok tükrében, az M6-os korábbi, mohácsi végpontja és a horvát határ között húzódó 56-os úton a mellékutakon szokásos számú gépkocsi közlekedett.Előzmények: tavaly májusban már elkészült a szóban forgó útszakasz, de az még csak a Bóly és Lippó (illetve a villányi csomópont) között használható. A határig a horvátországi beruházások lezárulta után lehet közlekedni, amire még a nyáron sor kerülhet. A projekt többlet- vagy pótmunkák elvégzésére képzett tartalékkeretében 2024 végén 1,6 milliárd forint volt.Ki kellett már egészíteni az eredeti költségvetést a vállalkozó kérésére 142 millió forinttal, ám ezt az eredetileg 1,8 milliárd forintos tartalékkeret fedezte. Ha a hétmilliárd forintot a Strabag és a Duna Aszfalt konzorciumával kötött szerződésben foglaltakra költené az állam, az már annak komolyabb módosítását is indokolhatja.Igen, de: a projekt szükségessége mellett azzal szoktak érvelni, hogy az a Budapesttől a horvátországi Plocéig vezető 5C páneurópai korridor része. A horvátországi szakasz átadása után kiderülhet, ez mekkora valós forgalmat vonz. (Igaz, Bosznia-Hercegovinában még sok mindent kell megépíteni, például egy több mint 10 kilométer hosszú alagutat.)Számokban: a hétmilliárd forintos többlet egyrészt a (mellesleg elvileg lényegében kész) projekt eredeti, nagyságrendileg 90-95 milliárdos költségvetéséhez képest jelentősnek tűnik, másrészt némileg meglepő a májusig elért 2801 milliárd forintos, a hiánycél számítási módtól függően 59-68 százalékát kitevő költségvetési hiány tükrében.Tágabb kontextus: nemcsak a befejezés előtt álló M6-os megtérülését övezik kétségek a magyar útberuházások között, hanem például az M1-es autópálya háromsávúsítását is. A közútfejlesztésre továbbra is nagy hangsúlyt fektet a kormány, szemben például a vasúti beruházásokkal, amivel kapcsolatban azonban egyre többször kénytelen magyarázkodni Lázár János.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó drágán, völgyhidakkal építik tovább a legértelmetlenebb magyar autópályátMásodrendű főutakon is nagyobb forgalom van, mégis sztráda épül a horvát határig Baranyában. A Duna Aszfalt és a Strabag lehet a befutó.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLuxus autópályáink lesznek pár év múlva, csillagászati összegértDrágábbnak ígérkezik az M1-es idén induló bővítése, mint az új autópályák építése, részben az igen magas műszaki követelmények miatt.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Rég átadták, mégis tovább drágul az M6-os eddig is nagyon költséges utolsó szakasza
|
Hiába készült már el az autópálya több mint egy éve, és akad forrás az eredeti megállapodás keretein belül, még jó pár milliárdot költhet rá az állam.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250714/reg-atadtak-megis-tovabb-dragul-az-m6-os-eddig-is-nagyon-koltseges-utolso-szakasza/
|
2025-07-14 11:00:31
| true | null | null |
G7
|
Hiába küzd forráshiánnyal a MÁV, tanácsadásra van pénz. Ráadásul a MÁV-csoport két cége is ugyanazzal a tanácsadóval szerződött, euróra pontosan megegyező összegekre.Tanácsadói szerződésekhez mérten nem kis összegről van szó, két darab, egyenként 122 625 euró értékű megállapodást kötöttek. A jelenlegi árfolyamon tehát mintegy 98 millió forintos megbízássala MÁV Pályaműködtetési Zrt. és a MÁV Személyszállítási Zrt. is Klaus Mangold tanácsadócégét találta meg.A két szerződést idén március 20-án és 25-én írták alá. Ezeket a megállapodásokat hiába keresnénk a közbeszerzési portálon: nem volt verseny az odaítéléskor. Csak az érvényes szerződések listájában bukkannak fel, a hivatalos szerződéstárba sem töltötték fel ezeket.A MÁV-os megbízásban szerepe lehet annak is, hogy a Mangolddal sokáig közösen mozgó Rothschild Bank már korábban kapcsolatba került az állami vasúttársasággal. 2023. május 1-jétől a paksi orosz ügyletben Mangolddal együtt a kormányt segítő Rothschild tanácsadója, Deák Tibor a MÁV igazgatóságának tagja lett, pedig semmilyen fellelhető tapasztalata nincsen vasúti területen. Mangold viszont korábban szerepet vállalt Rotschild-cégek vezetésében is, például az orosz leányvállalatnál volt felügyelőbizottsági elnök, akárcsak a németországi cégben.A MÁV-ot Lázár János építési és közlekedési miniszter felügyeli. Lázár jó viszonyt ápol német üzleti körökkel, a 444.hu korábbi cikkének értesülései szerint ő mutatta be Orbán Viktornak Klaus Mangoldot is.A mostani MÁV-os tanácsadást egyelőre egész soron olcsón megússzák az adófizetők, legalábbis a korábbiakhoz képest: a paksi orosz szerződés uniós jóváhagyásával összefüggésbe hozott Mangold-szerződés 212 millió forintjába került. A reptér állami visszavásárlására is kötöttek vele 8,2 milliárd forintra becsült szerződést, de a pontos összeget a Direkt36 tényfeltárása sem tudta tisztázni.Szintén ebben a cikkben írtak arról, hogy ezek mellett is voltak további, összesen több százmillió forintra rúgó szerződések: a 2021 áprilisa és 2022 márciusa közötti nyolc szerződés alapján Mangold közel 420 millió forintra volt jogosult. Ezek közül az egyik témája vasútipar, vasútlogisztika volt.Ez a mostani szerződések mellett amiatt is érdekes, mert Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2022. február 1-jei (alig három héttel Ukrajna lerohanása előtti) tárgyalásának egyik fontos témája volt a vasúti teherszállítási együttműködés fejlesztése. Az orosz elnök a moszkvai találkozó után a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy még az év első felében létrejöhet egy magyar-orosz vasúti vegyesvállalat. Oroszország hitelgaranciát is adott a záhonyi fejlesztésekre, hogy minél gördülékenyebb legyen a két ország közötti forgalom. (Ebből természetesen nem lett semmi, hiszen az orosz reményekkel ellentétben Ukrajna nem omlott össze az első csapástól, és mind a mai napig ellenáll az agressziónak.)Keleti kapcsolatokKerestük a MÁV-ot, hogy pontosan miben ad tanácsot Klaus Mangold és cége a MÁV-nak, milyen eljárásban és mire választották ki, de választ nem kaptunk. Arra sem, hogy a folyamatban milyen szerepe volt Lázár Jánosnak. A tanácsadócéget is kerestük, de ők sem válaszoltak.A német médiában csak Mr. Russia (vagy Mister Russland) néven emlegetett, az orosz üzleti körök kijáróembereként jellemzett egykori nagyvállalati cégvezető idehaza arról lett híres, hogy Günther Oettinger akkori uniós energiaügyi biztos 2016-ban Mangold magánrepülőgépén érkezett Budapestre Orbán Viktorral tárgyalni.Az ezt követő években többször is találkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, 2018-ban például Stuttgartban, a következő évben pedig együtt vettek részt az Inspiring Hungary konferencián a Pesti Vigadóban.Mangold neve számos jelentős szivárogtatásban előkerült, a 2017-es Panama-iratok szerint szoros gazdasági kapcsolatban állt Borisz Abramovics orosz oligarchával. A Paradise Papers alapján Borisz Berezovszkij orosz oligarchával üzletelt magánrepülőgépek adás-vételével egy offshore helyszínen.Mangold tanácsadócégének angol, német és orosz nyelven elérhető honlapján nem rejti véka alá, hogy mivel foglalkozik: a főoldal szerint "Your top Connection in the East". Vagyis alapvetően a keleti országokban kiépített kapcsolatrendszert kínálják fel a megbízó céljainak eléréséhez.Németországban sokat tesz az állam azért, hogy nyugodtan lehessen üzletelni, az átláthatóság zavaró problémája nélkül. A vállalat éves beszámolóját 2025 márciusában adták le a 2023-as évre, amiben csak a mérleg látható, az eredménykimutatás és így az árbevétel nem. Ebből is kitűnik azonban, hogy 2022 és 2023 között - magyar megrendeléseknek köszönhetően is - 3 millió euróval, tehát közel 1,2 milliárd forinttal nőtt az eredménytartalék. (Ha egy vállalatból nem veszik ki osztalékként a profitot, az jellemzően az eredménytartalékot növeli.)A Northadata adatai szerint jól fialtak a keleti kapcsolatok: a Mangold Consulting GmbH 2015 és 2023 között 4,8 milliárd forintos profitot ért el*Árbevétel náluk sem érhető el, bár módszertant nem közölnek, feltehetően ők is az eredménytartalék éves változásával kalkulálnak. . Mindezt úgy, hogy a cégnek az utolsó beszámoló szerint alig öt munkavállalója volt, így 2023-ban minden egyes kollégára 220 millió profitot jutott, ami a leghatékonyabb tanácsadócégek ligájában is mesés eredmény.A feltűnően magas összegű, így nagyon profitábilis tanácsadói szerződések általánosságban felvethetik a korrupció gyanúját. Sajnos azonban arra esélyünk sincs, hogy követni tudjuk, hová juthatott el a profit a cégből.Állami kitüntetésekJól mutatja a német gazdasági összefonásokat és Mangold súlycsoportját, hogy közel tucatnyi német nagyvállalat vezetésében fordult meg. Hiába merült fel neve súlyos ügyekben, nincs mitől tartania hazájában, a hatóságok nem találnak kifogásolnivalót működésében. Sőt, neves nagyvállalatok is szívesen alkalmazták. Alább az itthon is ismertebbeket soroljuk fel:DaimlerChrysler AG: igazgatósági tag és elnök (1995-2003);Metro AG: igazgatósági tag (2003-2013);TUI AG: igazgatósági tag és elnök (2011-2019);Continental AG: igazgatósági tag (2009-2019);Alstom Németország: felügyelőbizottsági elnök (2011-2017), 2008-tól a francia anyavállalat vezetésébe is bevették;Knorr‑Bremse AG: igazgatósági tag és elnök (2018-2022);Ernest & Young: globális tanácsadótestületi tag (2011-2017);Rotschild cégek: 2004-től az orosz bank felügyelőbizottságát vezette 2018 végéig.Mangold kulcsember volt az orosz gázbiziniszben egyes értékelések szerint. A német Kontext információi szerint annyira fontos orosz partnernek számított, hogy a pletykák szerint 2018-ben még Putyin is beugorhatott hozzá látogatóba a fekete-erdei Münstertalban található székhelyére.A Stuttgarter Zeitung az Északi Áramlat gázvezeték cégét, a Nord Stream AG-t vezető, egykori Stasi-tiszt Matthias Warnig mellett Mangoldot jelölte meg a két legfontosabb egykori Putyin-bizalmasnak a német gazdaságban. Warning legalább elhagyta a nyilvánosságot, Mangold azonban továbbra is aktív. Igaz, Ukrajna megtámadását követően elítélte az agressziót, és már kisebbíteni igyekezett oroszországi szerepvállalásának jelentőségét.Mr. Russia 2005-től volt Oroszország tiszteletbeli konzulja Németország Baden-Württemberg tartományában - erről közlése szerint 2022-ben, a háború kitörése után lemondott. Így sem marad megtisztelő címek nélkül, a róla szóló Wikipedia-szócikk szerint magas osztrák, francia és német kitüntetések birtokosa. Idehaza is kapott elismerést: Orbán Viktor 2024. december 5-én a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést tűzte fel a zakójára.Klaus Mangold már 82 éves is elmúlt, de tanácsadó cégében valószínűleg biztosított a generációváltás, hiszen a társaság másik vezetője a 49 éves Christoph Mangold, aki 2007-ben kezdett el itt dolgozni, és ekkor lett vezetője a család erdőterületeit kezelő vállalatnak is.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFogadkozik a kormány, akár a 80-as évekbeli MÁV-színvonalat is elérhetjükA krónikus alulfinanszírozás után előrelépésnek számítana az évtizedekkel ezelőtti pályaállapotok helyreállítása és használt járművek vásárlása is.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA jelenlegi nukleáris technológia egy üzleti zsákutcaAz atomenergia reneszánszához technológiai áttörés kell, a hagyományos erőművek építésével az államok veszteséges projekteket támogatnak.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem számít, ha túl meleg a Duna az atomerőműnél, de mi lesz, ha elkészül Paks 2?Az éjszaka megjelent rendelet lehetővé teszi az eddigi határérték túllépését, amivel már ma is élhet az erőmű, de a jövőben még fontosabbá válhat.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Mr. Russia közel százmillió forintért ad tanácsot a MÁV-nak
|
Korábban már milliárdos megbízása is volt Magyarországon Klaus Mangoldnak, most valamiért az állami vasúttársaság tart igényt a szolgálataira.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250716/mr-russia-kozel-szazmillio-forintert-ad-tanacsot-a-mav-nak/
|
2025-07-16 06:02:34
| true | null | null |
G7
|
Egészen meglepő közbeszerzéseken is elindulnak és nyernek Mészáros Lőrinc cégei, derül ki a Közbeszerzési Értesítő júliusi hirdetményeit átnézve. Például a Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte mintegy 200 millió forintos ajánlattal a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ által régészeti földmunkára kiírt tendert. A Demeter Szilárd által elnökölt szervezet 3 éves keretszerződést kötött a felcsúti milliárdos legismertebb cégével, amely az ország több pontján, Mátészalkától Győrig áll majd a régészek segítségére. A terv szerint összesen akár 2 millió négyzetméteres területen dolgozhatnak. A főbb feladatok:Gépi földmunka, humuszolás, gépi nyesés, visszatöltés; földelszállítás depóbaKézi bontómunka, ásás, talicskázás; dúcolás.Geodéziai és térinformatikai munka biztosítása régészeti lelőhelyek feltárásán utófeldolgozássalEseti jelleggel épített örökségi elemekhez és régészeti korú épületekhez kapcsolódó, kulturális örökségi elemek környezetében ellátandó feladatokMészáros Lőrinc egy másik ismert cége, a Talentis Event and Marketing Kft. is sikerrel járt. Ők nyerték meg a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet sportszakmai kiadványok elkészítésére kiírt közbeszerzését. Az egy februári hír volt, hogy a háttérintézményeinek strukturális átalakításával kezdte az évet a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkársága, ennek eredményeként megalakult a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet, amelynek vezetője Baji Balázs lett. Cél, hogy meglegyen a tíz magyar olimpiai arany.Talán ezt segítheti a Talentis Event and Marketing Kft. által megnyert közbeszerzés is: 30 millió forintért kell elkészíteniük a következő könyveket, összesen 4500 példányban:Sportakadémiai Szemle,Kézilabda-sportakadémiai Kézikönyv,Labdarúgó-sportakadémiai Kézikönyv,Kosárlabda-sportakadémiai Kézikönyv,Jégkorong-sportakadémiai Kézikönyv,Röplabda/Vizilabda-sportakadémiai Kézikönyv,Edzéselméleti és Módszertani Tankönyv.A feladat a kiadványok tartalmi szövegszerkesztése, grafikai előkészítése, tördelése, nyomdai előkészítése, nyelvi lektorálása és gyártása. Mivel alapvetően egy rendezvényszervező cégről van szó, ezért a sportszakmai részhez alvállalkozókat terveznek majd bevonni.A sikerek mellett azonban kudarcok is érik Mészáros Lőrinc cégeit. Évek óta mindig az volt a hír, hogy a felcsúti gazdagember Vivien ásványvizét osztja a MÁV a kánikulában. Ennek vége, mintegy 900 millió forintos ajánlattal ezúttal a Corvinus Ásványvíz Kft. nyert, míg Mészáros Lőrinc Aqua Vivien Kft. nevű cége csak a második lett, így lemaradt a 2 évre szól keretmegállapodásról. A nyertes cég, amely a BKV-nak is szállít ásványvizet, olcsóbb, mint Mészáros Lőrinc cége a korábbi években. Például 2022-ben közel 1,5 milliárd forintért hozta el a vasúttársaság ásványvizes szerződését a Vivienvíz. A vereség vélhetően nagy érvágás Mészáros Lőrinc cégénél, ugyanis az Aqua Vivien Kft. tavaly egymilliárd forintos forgalmat bonyolított, amiből szerény 30 millió forintos nyereség lett. A MÁV-os biznisz biztosan hiányozni fog a kasszából.A cég az Átlátszó cikke szerint az eljárás során vitarendezési kérelmet nyújtott be, szerintük ugyanis a Corvinus megtévesztő adatokat szolgáltatott egy termékkel kapcsolatban, és nem feleltek meg a felhívásban megfogalmazott elvárásoknak. Mészárosék cége azt szerette volna, ha a vélt jogsértés miatt a MÁV kizárja a Corvinus Kft.-t (és így a második legjobb ajánlattal ők lesznek a befutók), ez végül nem történt meg.Mindez csak július első néhány napjának termése, de ebből is látszik, hogy Mészáros Lőrinc cégbirodalma nagyon változatos közbeszerzéseken indul el. Ennek is köszönhető, hogy a Transparency International (TI) Magyarország Tenderbajnokok című elemzése szerint Mészáros Lőrinc léphetett a dobogó tetejére, akinek 14 cége - együttesen - 1090 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket 2021 és 2023 között. Ez az összes vizsgált tender értékének 8,6 százalékát tette ki, ami továbbra is a piac jelentős koncentrációjáról árulkodik.
|
NER-közbeszerzés: Mészáros Lőrincet meglepő sikerek és kudarcok is érik
|
A MÁV például nem kért az ásványvizéből.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/ner-kozbeszerzes-meszaros-lorincet-meglepo-sikerek-es-kudarcok-is-erik.html
|
2025-07-17 10:10:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Közel hét hónapja jelentette be a Waberer’s Nyrt., hogy megvásárolja a GYSEV áruszállító leányvállalatának (Cargo) 62,5 százalékát, majd tulajdoni aránya egy tőkeemelést követően 70 százalékra nő. Bár akkor az idei első félév végére várták, egyelőre nem sikerült lezárni a tranzakciót. A Waberer’s-nél kérdésünkre elmondták, hogy az adásvétel feltételeinek döntő többsége már teljesült, az ilyen típusú ügyleteknél megszokott banki és hatósági jóváhagyási folyamat van még folyamatban.Értesüléseink szerint a banki jóváhagyással van gond. Úgy néz ki, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt nem jártak elég alaposan utána, hogy mely hitelező és milyen felétellel adná áldását az üzletre. Nem is hagytak sok időt maguknak erre, hiszen miután 2024. december 10-én egy trükkös, elegánsnak nem mondható tőkeemeléssel egyedüli döntési helyzetbe került a magyar állam az osztrák állammal szemben a GYSEV-ben (amely a Cargo anyavállalata), már december 23-án bejelentették az értékesítést.Furcsa lenne ez a nagy sietség, ha nem tudnánk, hogy a Waberer’s többség tulajdonosa Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje. Az ő rejtélyes gazdagodásáról már számos cikkben számolt be a G7, a Válasz Online pedig a napokban írt arról, hogy ha a hozzá kapcsolható magántőkealapokkal is számolunk, akkor több mint 500 milliárd forintos vagyonával már ő az ország harmadik leggazdagabb embere.Hitelmentes Cargo, eladósodott GYSEVA GYSEV Cargo Zrt. értékesítése során nem sokat adtak a látszatra: az eladásra verseny és a folyamat nyilvános meghirdetése nélkül került sor, még csak meg sem indokolta a kormányzat, hogy ez miért szükséges. A vételárat az értintett felek megkeresésünkre nem közölték. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) véleménye szerint mivel a tranzakció még nem zárult le, a vételár üzleti titoknak minősül. (Pedig állami, tehát adófizetői vagyon eladásáról van szó.)A GYSEV Cargo a hazai áruszállítási piac második legnagyobb szereplője a Rail Cargo Hungaria (RCH) mögött. Piaci részesedése 10 százalék körül alakult az elmúlt években. A cég 2024-ben 23 milliárd forint árbevételt ért el, nyeresége az elmúlt években átlagosan három százalék volt az árbevétel arányában, adózás után tavaly 623 millió forint.Ez nem túl magas arány, de legalább pozitív eredmény, ellentétben például a piacvezető RCH-éval, amely tavaly több mint ötmilliárdos veszteséget termelt. A vasúti áruszállítás jelenleg egy nem igazán prosperáló üzleti terület, nem kis részben az uniós szabályozás problémái miatt, ahogyan erről nemrég részletesen írtunk.A Waberer’s számára azért lehet érdekes a GYSEV Cargo, mert a vevő cég eredeti tevékenysége, a kamionos áruszállítás önmagában egyre kevésbé elég, már a vasutat és a közutat kombináló áruszállítást és teljes logisztikai megoldásokat keresnek a piacon. Érthető tehát, hogy a Waberer’s egy, a kombinált áruszállításban is jelen lévő vasúti céget venne, amelynek Sopronban van logisztikai terminálja is.Ráadásul egy hitelmentes vállalatot vehet át: 2024 év végén egy forintnyi hosszú távú kötelezettsége sem volt a GYSEV Cargónak. Az anyavállalat GYSEV-nek már nem ilyen rózsás a helyzete, egyre nőtt az eladósodottsága. A hosszú lejáratú kötelezettségek 2020-ban az éves bevételek 113 százalékát tették ki, ez 2024-re már 146 százalékra nőtt.Amikor egy vállalat hiteleinek értéke meghaladja az árbevétel összegét, az már kockázatosnak számít. Más mutatók szerint is nagyon el van adósodva a GYSEV: az EBIDTA*kamatok, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény-arányos hitelmutatója már 5 fölé nőtt, ezt 4 felett tekintik kockázatosnak. Így a hitelek finanszírozása fontos kérdés a cégnél.Külföldi hitelekA hiteleket mozdonyok és motorvonatok beszerzésére fordította a vállalat. Nem nagyon volt más választása, mert (mint a MÁV-nál is láthattuk) a magyar állam nem biztosított megfelelő forrásokat a közszolgáltatás keretében végzett személyszállításra.A forrásokat Magyarországon kívül találta meg a GYSEV. Az uniós fejlesztések mellett az alábbi forrásokat vették igénybe:Kilenc Siemens Vectron mozdonyt vásároltak 2017-ben az Európai Beruházási Bank (EBB) 34 millió eurós, akkori árfolyamon 10,5 milliárd forintos hiteléből.Tizenegy Stadler Flirt intercity szerelvényre 2024 októberében szerződtek le 160 millió euró, közel 19 milliárd forint értékben szintén az EBB-vel - a kormány utolsó pillanatos jóváhagyásával. Ezek a szerelvények még nem érkeztek meg, gyártásuk folyamatban van.Tizenhárom Siemens Desiro Mainline (Ventus) motorvonatot 2016-2021 között vettek át, ezek alapvetően Ausztriában közlekednek. (A GYSEV szolgáltatási területe Ausztriába is átnyúlik.) A beszerzést az osztrák UniCredit Leasing finanszírozta, Burgenland tartomány kezességével. 2024 év végén 70 millió euró, 29 milliárd forint volt még hátra ebből a finanszírozásból.A GYSEV-nél kérdésünkre elmondták, hogy a 2024. december 23-án kötött részvényadásvételi szerződésben a felek szerepeltették, hogy - az EBB-vel kötött szerződéseknek megfelelően - a bank hozzájárulását kell kérni a tranzakció lezárásához, mely jelenleg folyamatban van. A vasútvállalat szerint az EBB-hiteleknek nem fedezete a GYSEV Cargo*A GYSEV Cargo 8,2 milliárd forint értékű eszközöket tartott nyilván könyveiben 2024. december 31-én. Ezek nagy része mozdony és vasúti teherkocsi., így a tervezett tranzakció a hitelkamatok megfizetését és a törlesztések teljesítését nem befolyásolja. Az ÉKM szintén így látja a helyzetet.A valóság azonban ennél árnyaltabb lehet. Tavaly, bár az adózott eredmény csak 623 millió forint volt, az eredménytartalékot felhasználva 3,8 milliárd forint osztalékot fizetett a Cargo a GYSEV-nek. Ha a Waberer’s megveszi ennek a cégeknek a 70 százalékát, akkor a GYSEV-et illető osztalék sokkal kisebb mértékű lesz.Az eladósodott vasútvállalat eredményes működése sokkal nehezebben lesz biztosítható az áruszállító részleg nélkül. A GYSEV 75,4 milliárd forintos bevételének legnagyobb része állami támogatás volt, tavaly 41,4 milliárd forintot tett ki. Az értékesítés árbevétele ennél kevesebb, 34,4 milliárd forint volt. Egy hitelező szempontjából ez is külön kockázat, hiszen nem ismeretlenek idehaza az állami szolgáltatásokat érintő megszorítások.Kövesdi Szilárd, a GYSEV vezérigazgatója ugyanakkor pozitívan tálalta a Cargo többségi részesedésének eladását tavaly decemberben: "eltervezett beruházásaink finanszírozásához a Waberer’s jelentős mértékben hozzájárul a tervezett tőkeemeléssel, a befolyt vételárból pedig képesek leszünk a GYSEV Zrt. által ellátott feladatokhoz új eszközöket beszerezni, beruházásokat elvégezni, így javítva a szolgáltatásaink színvonalát is."Visszavágnak a labancok?Az ügy érdekes mellékszála, hogy az eladási tranzakció lezárásához Tiborcznak és a magyar államnak két olyan szereplő jóváhagyására is szüksége lenne/lehet, akiket Lázár János építési és közlekedési miniszter belpolitikai játszmába kevert, illetve érdes hangnemben minősített.Az EBB-ről az év elején még pozitívan nyilatkozó miniszter már arról tett közzé videót július 3-án, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt intézte el, hogy ne legyen meg az EBB jóváhagyása ahhoz az egymilliárd eurós hitelhez, amely (ugyanekkora állami önrésszel) 500 kilométer vasút felújítását finanszírozná. Ezt persze nehéz elvonatkoztatni a hazai kampánytól, de forrásaink szerint erős érthetetlenséget váltott ki az EBB-ben a nyilatkozat. (Kerestük az EBB-t is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.)Ráadásul elképzelhető, hogy a GYSEV Cargo eladáshoz szükség lenne annak az osztrák félnek a jóváhagyására is, amelynek GYSEV-beli részesedését az említett trükkös tőkeemeléssel csökkentették 25 százalék alá - ezzel lett egyedül is mindenben döntésképes a magyar állam a cégben. Ez azért fontos, mert az osztrák közlekedésért felelős minisztérium válasza szerint ők a közgyűlésen a GYSEV Cargo eladása ellen szavaztak.Az osztrák állam bíróságon kereste igazát, de első fokon veszített. Ezt követően "labancok leverve" felkiáltással tett közzé márciusban Facebook-bejegyezést Lázár János.Hiába került azonban többségi tulajdonba a magyar állam a GYSEV-ben, a cégnek továbbra is van ausztriai kitettsége. A cégnek ugyanis van egy 2030 december végéig érvényes közszolgáltatási szerződése a (Pozsony)-Bécs-Ebenfurt-Sopron-Sopronkeresztúr (Deutschkreuz) útvonalon a már említett 13 Siemens Ventus vonattal vasúti közlekedésre. A vonatok finanszírozója az osztrák UniCredit Leasing, Burgenland tartomány pedig az említett módon kezes az ügyletben. Így nem vehető biztosra, hogy nekik nem lehetne beleszólásuk a GYSEV Cargo eladásába.Ha beleütközik ezekbe a problémákba, a magyar államnak a GYSEV Cargo értékesítéséhez át kellene alakítania az összesen 58 milliárd forintnyi hitelszerződéseket, és kezességet kellene vállalnia vagy fedezetet biztosítania. Ha így lesz, akkor csak kockázatok és költségek árán tudja a magyar állam Orbán Viktor vejének eladni a céget.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdok folytak az egyik leggazdagabb magyartól Orbán Viktor családja feléTiborcz István teljes vagyonához mérten is hatalmas összeg az a 27 milliárd forint, amely 2019 és 2022 egy rejtélyes forrásból érkezett cégbirodalmába. A pénz eredetéről egy céges dokumentumban megbúvó táblázat árulkodik.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözpénzmilliárdok is vannak a Tiborcz István felé áramló vagyon mögöttAz állami tízmilliárdokból megmentett MKB Bank bedőlt hitelin is keresett a cég, amely felől hatalmas összeg áramlott Orbán Viktor családja felé.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUgyanúgy égette a közpénzt a kormány, mint a jegybanki alapítvány, csak más gazdagodottAz MNB-s alapítvány botránya kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan az állam Tiborcz István környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány mint biztosítási ügynök: vásárlás után eladás Tiborcznak és az osztrákoknakA tavalyi eladással messzebbre került a többségi magyar tulajdon a biztosítási szektorban, de most legalább Tiborcz István cégbirodalmát sikerül gyarapítani.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovábbra is rejtélyes forrásból ömlenek a milliárdok Orbán Viktor vejéhezA BDPST Zrt. - épp a kormányfő születésnapján közzétett - éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Külföldi hitelek miatt akadt el az állam és Tiborcz István nagy vasúti üzlete
|
A jelek szerint túl nagy lendülettel adták el Lázárék a GYSEV Cargót Tiborcznak, miután kicsavarták az irányítást a az osztrák tulajdonostárs kezéből.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250710/kulfoldi-hitelek-miatt-akadt-el-az-allam-es-tiborcz-istvan-nagy-vasuti-uzlete/
|
2025-07-10 06:00:26
| true | null | null |
G7
|
"Szakértői támogatás nyújtása az SZTE és a különböző köztestületekkel (megyei és városi közgyűlés) és egyéb közszereplőkkel való kapcsolatépítésben, kapcsolattartásban" - ez áll Polner Eörs munkaköri leírásában aszerint a szerződés szerint, melyet a Szegedi Tudományegyetem közadatigénylés útján adott ki a Szegedernek. A szegedi közgyűlés fideszes frakcióvezetője mindezért bruttó 500 ezer forintot kap havonta, a munka elvégzésének igazolására Fendler Judit, az egyetem kancellárja jogosult a dokumentum szövege alapján.Polner azután kezdett a szegedi egyetemen dolgozni, hogy távozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának (PADME) felügyelőbizottsági elnöki tisztségéből, ahol2019-óta töltött be funkciót. Távozását követően az MNB új elnöke, Varga Mihály nagytakarítást indított a Matolcsy György köre által vezetett MNB-alapítványoknál, mivel az Állami Számvevőszék (ÁSZ)idei ellenőrzése során feltárta, hogy a PADME 500 milliárd forintos vagyonából legalább 150-200 milliárd forintot elvesztett hibás vagy szándékoltan hibás befektetési döntései miatt. Polner valamikor tavaly novemberben léphetett ki a PADME felügyelőbizottságából, mivel az a most januárivagyonnyilatkozatábanmár nem szerepelt állásként, detavaly októberbenmég megvolt - bruttó 1,3 milliós havi fizetéssel.A fentieket erősíti az is, hogy a Szegeder által közadatigényléssel kikért szerződés szerint tavaly december elseje óta dolgozik Polner a Szegedi Tudományegyetemnél közkapcsolati tanácsadóként, ez a megbízás határozott időre, 2025. november 30-áig szól. A szegedi Fidesz frakcióvezetője emellett a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál - melynek a volt szegedi KDNP-s önkormányzati képviselő Kothencz János az igazgatója - jogi tanácsadó, így összesen havi bruttó egymilliót - 500-500 ezret - keres a két helyen.A szegedi egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagjai között egyébként több kormányközeli személy is van, soraiban tudhatja a kormány egyik kedvenc csúcsvállalatának, a 4iG Nyrt-nek az elnökét, Jászai Gellértet, valaminta Schadl-Völner-ügyben nemrég tanúként meghallgatottvolt igazságügyi minisztert, Trócsányi Lászlót is. Mellettük Nagy Anikó volt egészségügyi államtitkár, valamint Hegedüs Éva, az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Gránit Banknak az elnök-vezérigazgatója is tagok."Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének képviselője vagyok. A Közgyűlés illetékes bizottsága nem állapított meg összeférhetetlenséget" - válaszolta Polner Eörs a Szegeder azon kérdésére, miszerint nem tartja-e összeférhetetlennek azt, hogy aktív politikusként ad tanácsokat az egyetemnek, illetve hogy jelenleg vizsgálat folyik a korábban általa is felügyelt alapítvánnyal szemben. Polner a válaszában kifejezte, hogy a vonatkozó hatályos jogszabály rendelkezései alapján vagyonnyilatkozatot tett, amely nyilvános.A szegedi Momentum az MNB-botrány kirobbanása után áprilisban egy95 milliós csekket vitta szegedi Fidesz székháza elé a képviselőnek címezve, mondván Polner "fizesse vissza az adófizetőknek azt a pénzt, amit munkavégzés nélkül vett fel az elmúlt 5 évben". A volt momentumos, most már a Szeged Jövője frakcióhoz tartozó Mihálik Edvin nyilvános Facebook-posztokban és a szegedi közgyűlésbentöbbször is felszólítottaPolnert, hogy "nagy nyilvánosság előtt tisztázza szerepét a világtörténelem legnagyobb bankrablásában".Polner jelenleg a város Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottságának elnöke, de korábban a Szegedi Vízmű felügyelőbizottságának is tagja volt. Az utóbbi helyrőláprilisban hívta vissza a közgyűlésMihálik javaslatára, a másik pozíciórólnem szeretne lemondani, pedig ez elvárható lenne a politikai ellenfelei szerint. A helyi Momentum egykori elnöke szerint ugyanis érthetetlen, mire vett föl a frakcióvezető öt éven át milliós fizetést az MNB alapítványánál, miközben a felügyelőbizottság elnökeként nem tűnt fel neki több százmilliárd forint eltűnése. Ugyanakkor Mihálik nem fosztaná meg önkormányzati képviselőségétől Polnert egészen addig, amíg a bíróság el nem ítéli.Polner az ügyben betöltött szerepe kapcsán konzekvensen kitart azon álláspontja mellett, miszerint a PADME felügyelőbizottsága minden esetben jogszerűen és törvényesen járt el. A személyével kapcsolatos "alaptalan támadást, politikai lejáratókampányt" pedig határozottan visszautasítja. AzÁSZ márciusban kiszivárgott jelentéstervezetealapján viszont már tavaly arról tájékoztatta levélben a Polnert is sorai közt tudó felügyelőbizottság az MNB akkori elnökét, Matolcsy Györgyöt, hogy a több száz milliárd forint közpénzzel kitömött PADME Alapítvány működése és fizetőképessége is veszélybe került. Vagyis ekkor már biztosan tudhattak arról, hogy baj van.A független sajtó munkájának köszönhetően viszontmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja okán ismeretlen tettes ellen márciusban tett feljelentést az ÁSZ. Miközben a veszteséges tőzsdei ügyleteken százmilliárdok úsztak el, az ügyben érintett cégeken keresztül a volt jegybankelnök családtagjai, a fia, Matolcsy Ádám és köre olyan üzleteket kötött, amelyek nyomán több milliárd forintos magánvagyonok jöhettek létre - derült ki többek közötta Telex által készített filmből, melyben a Szegeder részéről Polner Eörsöt kérdeztük PADME-s szerepvállalásáról.A szerző aSzegederújságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
|
Havi félmillióért kapott állást az SZTE-n a szegedi fideszes képviselő, miután otthagyta az MNB alapítványát
|
Kapcsolatépítés a feladata a Szegedi Tudományegyetemen Polner Eörsnek, a szegedi Fidesz frakcióvezetőjének, legalábbis a Szegeder által kikért dokumentumok szerint. Az egyetem azután kezdte alkalmazni a politikust, hogy az távozott a Magyar Nemzeti Bank alapítványából a több százmilliárdos botrány kirobbanása előtt.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/08/polner-eors-allas-szte-szegedi-fideszes-kepviselo-mnb-alapitvany-padme
|
2025-07-08 13:40:54
| true | null | null |
Telex
|
"Szóval ha jól értem, mintha vettünk volna egy új elektromos autót, csak nincs hozzá töltőnk?"- összegezte Vitézy Dávid, a Fővárosi Önkormányzat klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottságának elnöke a testület legutóbbi ülésén, miután meghallgatták a BKK és a BKV szakembereit arról, hogy baj lesz, ha a főváros nem ad pénzt az új villamosok pályafejlesztéseire.A probléma az, hogy úgy tűnik, a villamosokért folytatott nagy harcban a főváros mintha elfeledkezett volna arról, hogy azokat majd üzemeltetni is kell. A már régebben megrendelt, 51 darabos, uniós forrásokból finanszírozni tervezett kontingens leszállítása ugyanis megakadt a szokásos kormány-főváros harc miatt, és csakaz utolsó pillanatban sikerült ide-oda csoportosított pénzekből kifizetniaz egyébként igen jutányosra kihozott vételárat.Az új villamosok most folyamatosan érkeznek Budapestre, és darabszámuk már elérte azt a kritikus szintet, hogy a BKV és a BKK szakemberei segítségért kiáltsanak, a helyzet pedig egyre nehezebb. Három, különböző forrásigényű megoldást is kidolgoztak, hogy a problémát kezeljék.De ahhoz, hogy ezt a mennyiségű villamost zökkenőmentesen fogadni tudja, a BKV-nak már rég fel kellett volna újítania a ferencvárosi kocsiszínt, valamint két másik remízen is fejleszteni kellene: vágányokat, kitérőket, karbantartó csarnokokat kell építeni és rendbe hozni. Ahhoz pedig, hogy a régi villamosoknál szélesebb új CAF villamosok új vonalakon tudjanak megjelenni, át kell építeni a vágányhálózatot, meg kell erősíteni az áramellátást, fejleszteni a jelzőberendezéseket, megemelni és akadálymentesíteni a peronokat. Ezt a BKV már 2022-ben jelezte is.Bár már tavaly bejelentették, hogyaz új villamosok le fogják váltani az 53 év átlagéletkorú Ganz villamosokat a 2-es vonalán, ehhez a viaduktnál és az alagútnál el kellett volna végezni pár fejlesztést. Mindez nem történt meg. Szó volt arról is, hogy a CAF villamosok megjelennek a Szabadság hídon, amiről szinte már nem is beszél senki, annyi pénzt kellene költeni a megfelelő méretű hely és megfelelő lejtésű pálya megteremtésére. (Mint egy próbameneten kiderült, a CAF orra leér a híd felhajtójánál, de a súlya miatt is számos korlátozással engednék fel, például kerülni kellene azt, hogy a híd közepén utasokat szállító CAF-ok találkozzanak.)A tervek szerint a 2-es, a 23-as, a 24-es, a 61-es, és a 62-62A vonalakon jelennének meg az új, alacsony padlós CAF villamosok, de csakis akkor, ha a 32,5 milliárd forintba kerülő vonal- és kocsiszínfejlesztéseket elvégzik. Erre szinte semmi esély a főváros jelenlegi, erősen forráshiányos állapotában.Ezért a BKV kidolgozott egy szűkített, 6,5 milliárd forintba kerülő fejlesztéscsomagot, amiből kimaradt az összes vonalfejlesztés, így az új villamosok csak a jelenleg használt (az 1-es, a 14-es, a 42-es, az 56-56A, és a 69-es) vonalakon közlekednének. A program ehelyett inkább a telephelyi tárolási és karbantartási feltételek megteremtésére, azaz a kocsiszínekre fókuszál.Ezzel az a baj, hogy több vonalon tovább kellene működtetni az 53 éves Ganz villamosokat, amiket mindenki szeret ugyan, de a 20 darab villamos nagyfelújítására a következő három évben 4,6 milliárd forintot kellene költeni. Nem kell mondani, hogy a szűkített, 6,5 milliárdos csomagra sincs pénz.Jöjjön tehát a legvalószínűbb, 3-as számú fejlesztési verzió, ami lényegében tűzoltásnak számít. Ez mindössze két kocsiszín, az angyalföldi és a ferencvárosi legszükségesebb átalakításait tartalmazza, összesen 340 millió forint értékben.Így legalább nem maradnak tárolóhely nélkül a villamosok, de a karbantartásuk jóval nehézkesebb lenne, és sokkal többet kellene mozgatni őket a kocsiszínek között. (Az ideális hely a teljesen felújított ferencvárosi remíz lenne, mert földrajzilag pont jó helyen van, és kibővítve be tudná fogadni a legtöbb CAF villamost és azok karbantartó részlegeit is.) Csak a többletmozgatás, az úgynevezett "üres" rezsifutás évi 400 millió forintos többletköltséget okoz majd.Ahogy a bizottsági ülésen a BKV részéről elhangzott: a helyzet az, hogy még erre a minimális, 340 milliós csomagra sincs forrása jelenleg a BKV-nak. Ezért a bizottság felkérte a főpolgármestert, hogy gondoskodjon a minimálcsomaghoz szükséges pénz előteremtéséről.
|
Jönnek az új CAF villamosok, de nem férnek fel a hídra és a rakparti viaduktra
|
50 milliárd forintért kapott 51 új villamost a BKV, de ahhoz, hogy megfelelően közlekedni tudjanak, a pályafejlesztésekre kellene még 30 milliárd. Ami nincs.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/09/budapest-bkv-bkk-caf-villamos-fejlesztes
|
2025-07-09 05:04:56
| true | null | null |
Telex
|
Az MBH Bank 170 millió euró, azaz több mint 68 milliárd forint hitelt adott egy, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz (PADME) tartozó cégnek, az Alpine Holding Kft.-nek. A szocialista Tóth Bertalan most megkérdezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, hogy mire.
Windisch László azt válaszolta, hogy egy külföldi bankkal kötött korábbi hitelkeret kiváltása volt a hitelszerződés célja, fedezetként pedig felajánlották az MNB-alapítvány többségi tulajdonában lévő varsói ingatlanfejlesztő cég, a GTC S.A. 62,61 százalékos részvénycsomagját.
A fejleményre a 24.hu hívta fel a figyelmet, és a lap azt is kiemeli, hogy Windisch az írásbeli válaszában nem írta le a bank nevét, a szocialista politikus kérdéséből azonban tudható, hogy az MBH Bankról van szó.
Mint az ÁSZ márciusban kiadott jelentéséből ismert, az MNB-s PADME vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. a jegybank által rendelkezésre bocsátott 266 milliárd forint mellett további 130 milliárdos forráshoz jutott a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványtól. A pénz túlnyomó többségét a lengyel GTC S.A. többségi részesedésének megvásárlására fordították, valamint megvették a luxusingatlanokkal foglalkozó svájci Ultima Capital S.A. 33 százalékos, illetve 25 százalékos részvénycsomagját is.
Az ÁSZ-jelentés tervezetében még szerepelt az MBH Bank neve, a végső verzióból azonban már kikerült, és az ÁSZ azóta se magyarázta meg, hogy miért. Az MBH Bank kisebb részben állami tulajdonú, közel fele azonban Mészáros Lőrinc érdekeltsége, de egy magántőkealapon keresztül a Matolcsy-körhöz tartozó Száraz Istvánnak is van benne részesedése.
Az Alpine Holding kft.-re visszatérve: a társaságnak kulcsszerepe volt a svájci Ultima Capital részvényeinek megszerzésében, és eközben csillagászati méretű tartozásállományt halmozott fel. A legutóbbi, 2023-as mérlegadata szerint az Alpine Holdingnak 233 milliárd forintnyi tartozása volt, gyakorlatilag zéró bevétel mellett.
|
Az ÁSZ-elnök most se nevezte nevén Mészáros bankját, de elárulta, hogy az mire adott kölcsönt egy 233 milliárdos adósságú MNB-cégnek
|
Az Alpine Holding kft. nagy tartozásra nagy hitelt kapott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250505_Windisch-Laszlo-ASZ-MBH-Bank-Meszaros-Lorinc-hitel-MNB-Alpine-Holding-Kft
|
2025-05-05 09:13:00
| true | null | null |
HVG
|
Átnevezte ingatlanüzemeltető vállalatát Adnan Polat török milliárdos, aki már 2005 óta ismeri Orbán Viktor kormányfőt. A PD Hospitality Kft. egyedüli tulajdonosa Polat befektetőcége, a hollandiai bejegyzésű HBRE International Investments B.V.
A vállalat igazgatóságának nemcsak Adnan Polat a tagja, hanem a lánya, Eda Polat is, aki a törökországi anyavállalatnak is az elnökhelyettese, valamint a cégcsoport ingatlanirodájának irányítója, Kaan Yücel is. Utóbbi a Budapest Business Journal összesítésében már bekerült Magyarország 50 legbefolyásosabb ingatlanpiaci vezetője közé.
A PD Hospitality jogelődje a PD Real Estate Kft. volt, amelyet Polat még közösen alapított az Emirkerim B.V.-vel, amely a török autóalkatrész-gyáros Dereli családhoz tartozik. A PD Real Estate egyik legfontosabb tevékenysége a korábbi KISZ KB-, majd K&H-irodaház budapesti Pozsonyi úti telkén a Four Points by Sheraton Budapest Danube szálloda megvalósítása.
A hotelt 2023 novemberében személyesen Polat avatta fel, és beszédében elmondta, hogy magyarországi befektetései már meghaladják a 800 millió eurós értéket, vagyis több mint 320 milliárd forintot érnek. A Sheraton elkészülte után a fejlesztő projektcéget, a PD Real Estate Kft.-t Polat gyakorlatilag elkezdte leépíteni, és ennek az újabb állomása az átnevezés: a PD Hospitality már csak az épület üzemeltetője.
Érdekes ugyanakkor, hogy a hotelfejlesztő szoros együttműködésben tevékenykedett a szálloda helyszínéül szolgáló XIII. kerület önkormányzatával, amelyet 2023-ban egyrészt támogatott 50 millió forinttal, másrészt 2023-ban a vállalat 47 millió forintot, 2024-ben pedig 150 milliót fordított az épület előtti Marquez Park kialakítására és fenntartására.
Az utóbbi években több érdekeltségétől is megvált a török üzletember, elsősorban naperőműveit értékesítette, amelyek közül olyan is volt, amely végül az állami MVM-csoportnál kötött ki. Kaan Yücel egy török ingatlanmagazinnak július elején úgy nyilatkozott, hogy a Polat-csoport magyarországi befektetéseinek az értéke 610 millió euró, vagyis bő 240 milliárd forint.
A csoport központi cégében, a Polat Hungary Kft.-ben egyébként 2015-2016-ban tulajdonos volt a magyar kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a BDPST Ingatlanforgalmazó Zrt.-je is.
Polaték mostani fejlesztései közül a Pearl márkanéven futó ingatlanberuházások a legjelentősebbek. Ezekbe egyébként egy spanyol ingatlanfejlesztőt is bevontak, az All Iron RE I Socimi vállalatot.
A Sheratonnal egybeépült Duna Pearl 193 lakást foglal magába. Az egykori közvágóhíd területén található a City Pearl projekt, amelyet a török Özaltın Holdinggal és a Nurol Holdinggal partnerségben valósítanak meg (ez utóbbi a magyar hadiipari fejlesztésekben is részt vesz, sőt Polaték voltak a közvetítők).
A City Pearl első fázisát 2024-ben adták át, ez 1800 lakásból és az éttermeknek helyet adó Grand Piazzából áll. A Seven Pearl projekt építését az idén kezdték el, ez a Dohány utcában található, ahol 85 millió euróra teszik a beruházást, ez mintegy 34 milliárd forintot ér.
Polat magyarországi cégcsoportjának tavaly óta van egy műemlékeket üzemeltető cége is, ez az ESZTürk Kft., amely elvileg a felújított esztergomi dzsámi múzeumát és kávézóját működteti, de az épület jelenleg “átmenetileg” zárva tart. A kulturális küldetés nem áll távol Adnan Polattól, hiszen a magyar állam által 2017-ben alapított Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítványnak is elvállalta a kuratóriumi elnöki pozícióját.
Így gyakorlatilag ő üzemelteti a budai műemléket, amely évente 580 millió forint állami támogatást kap. Orbán Viktor ráadásul továbbajándékozta az alapítványnak azt a török gyártmányú SUV-ot, amelyet 2023-ban kapott Recep Tayyip Erdogan török elnöktől, aki Polatnak is jó barátja.
|
Orbán török milliárdos barátjának már a lánya is cégvezető Magyarországon
|
Az elmúlt években némileg átrendeződtek Adnan Polat magyarországi befektetései, de így is több százmilliárd forintnyi vagyon tulajdonosa a Polat család Magyarországon. A szállodák és lakóingatlanok mellett műemlék is van a birtokukban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250711_adnan-polat-city-pearl-sheraton-bdpst-muemlek-hvg-cegvilag
|
2025-07-11 07:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.