text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A budapesti Metropolitan Egyetem (METU) átadása és beolvasztása is felmerült a kecskeméti egyetem alapítványa és az MNB-alapítvány vagyonkezelője közötti tárgyalások során - derül ki az Állami Számvevőszék erről szóló jelentéséből és egy másik dokumentumból. Ennek részeként a Metropolitan Egyetem képzései és diákjai a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványhoz (NJEA) kerültek volna át.Az átadás azért merült fel, mert a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány 2021-ben kölcsönadott 127,5 milliárd forintot az MNB alá tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. Az elvileg bármikor 90 napon belül likvidálható kölcsönt a kecskemétiek 2024 elején próbálták meg visszakérni, akkor azonban kiderült, hogy az Optimának nincs ennyi készpénze, és nem is tud a határidőn belül ennyit előteremteni.A felek között ekkor indult meg a tárgyalás arról, hogy az Optima nem készpénzben (banki átutalással), hanem más eszközökben, például céges részesedésekben adja vissza a tartozását. Az egyik ajánlatuk része volt annak a cégnek a többségi tulajdonrésze, amelyhez a Metropolitan Egyetem tartozik. Ha ez az üzlet megvalósult volna, lehetőségük nyílt volna arra, hogy a METU-t beolvasszák a kecskeméti egyetembe.A történet megértéséhez érdemes kicsit visszamenni az időben. A ma ismert Budapesti Metropolitan Egyetem jogelődjét 2000-ben alapították Budapesti Kommunikációs Főiskola (BKF) néven. Az intézményben először csak kommunikációt, később televíziós újságírást, majd gazdálkodástudományt is tanítottak. A BKF-et 2009-ben egyesítették a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájával, a hallgatók létszáma ekkor már meghaladta a 6000 főt. Az intézmény 2015-ben vette fel a Metropolitan nevet, 2016-ban kapta meg az egyetemi rangot, azóta hívják Budapesti Metropolitan Egyetemnek.A METU a legtöbb magyarországi felsőoktatási intézménnyel ellentétben soha nem volt állami tulajdonban, az intézményt üzemeltető cégben pedig 2015-ben szerzett többségi tulajdonrészt egy kínai hátterű cég. Tőlük 2021-ben az említett Optima Befektetési Zrt. tulajdonában álló Közép-Európa Vagyonkezelő Kft.vásárolta meg az egyetemet.A METU legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy 2023. augusztus végén az új dékánkirúgtaaz egyetem kommunikációs intézetének három oktatóját. Erre válaszul 10 újságírást tanító oktatófelmondott: úgy érezték, hogy nincs garantálva a munkájuk szakmaisága és autonómiája. A következő időszakban egyre több fideszes oktató érkezett a kommunikációs képzésre, és 2024 elejére már ott tartottak, hogy Kovács István, a Megafon Központ vezetőjetanította a politikai kommunikációt.A Metropolitan Egyetem közben megmaradt a mostanra már Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt.-nek nevezett cég tulajdonában, ami a Matolcsy-birodalom által menedzselt Közép-Európai III. Magántőkealap tulajdona. Ez utóbbiban az MNB pénze van, de a Matolcsy Ádám-közeli Quartz-magántőkealap irányítja.A történet másik szála a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal kezdődik, amelynek felelőtlen gazdálkodásárólebbenésebbena cikkünkben írtunk hosszabban. A lényeg két mondatban: az alapítvány kapott az államtól 144 milliárd forintot fejlesztésre, amiből 2021-ben 127,5 milliárd forintot 2,5 százalékos kamattal lekötöttek a jegybanki alapítvány tulajdonában lévő Optimánál. Ők ebből egy lengyel ingatlanpiaci cég részvényeit vásárolták meg, amelyek azonban egyre kevesebbet érnek, így amikor a kecskemétiek tavaly januárban visszakérték a pénzt, az Optima azt nem tudta visszaadni, cserébe alternatív ajánlatokat tett.A legutóbbi, 2025-ös ajánlatot már bemutattuk, ennek részeként az Optima több épületet, illetve a lengyel tőzsdén jegyzett GTC ingatlanpiaci cég 20 százalékát, valamint 18 milliárd forint készpénzt ajánlott volna a 127,5 milliárdos tartozása elengedéséért cserébe. Az ÁSZ-jelentésből és az NJEA egyik jegyzőkönyvének kivonatából azonban az derül ki, hogy korábban több másik ajánlatuk is volt.A szóban forgó jegyzőkönyv az egyetemi alapítvány kuratóriumának 2024. július 12-én kezdeményezett elektronikus döntéshozatalának kivonata. E szerint az egyetem kuratóriuma aznap többek között arról hozott döntést, hogy tanácsadási szolgáltatást vegyenek igénybe a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Zrt. többségi részvénycsomagjának megvásárlásához. Az, hogy milyen döntést hoztak az ajánlatokat illetően, a jegyzőkönyvi kivonatból nem derült ki.Többet tudunk meg viszont Windisch László ÁSZ-elnök 2025. január 14-i figyelemfelhívó leveléből, amelyet Csizmadia Norbertnek, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökének küldött. Ebben Windisch azt írja:"kérem, soron kívüli tájékoztatását, hogy a Metropolitan Egyetem tervezett átvétele hogyan járulhat hozzá az Egyetem infrastruktúra-fejlesztéséhez, amennyiben az Optima Befektetési Zrt. azzal teljesíti a kötelezettségét?".Vagyis Windisch itt tényként kezeli, hogy az Optima és a kecskeméti egyetem közötti adósságrendezés egyik lehetősége a Metropolitan Egyetem "tervezett átvétele". Az infrastruktúra-fejlesztés itt azért fontos, mert a kecskemétiek eredetileg arra kapták a 144 milliárd állami támogatást, hogy az egyetemi infrastruktúrát fejlesszék - ehelyett adták a pénzt az Optimának, ami aztán a másik egyetemmel akart törleszteni.Az ÁSZ-jelentés tartalmazza Csizmadia Norbert január 24-én kelt válaszlevelét is, amelyben azt írja: "a Budapesti Metropolitan Egyetem »átvétele« amilyen módon a tervek szerint megvalósulna, az egyértelműen egy egymást erősítő duális KEKVA egyetemi modell létrehozását célozná meg a NJE jelenlegi létszámát annak többszörösére emelve".Ebből a kacifántos mondatból nem egyértelmű, hogy pontosan mi volt a terv, csak annyi világos, hogy egy "duális KEKVA egyetemi modellt" akartak létrehozni. (A kekva a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány rövidítése.) A duális KEKVA szókapcsolatra a Google egy találatot sem ad ki, az tehát Csizmadia Norbert agyszüleménye lehet, de feltételezhetően valami olyasmit jelent, hogy egy vagyonkezelő alapítvány tart fenn két különböző profilú egyetemet.Sokatmondó viszont a mondat másik fele, amely szerint a METU átvétele az NJE jelenlegi létszámát annak többszörösére emelné. Mivel a METUhallgatói létszámakörülbelül 7000 fő, az NJE-n pedig jelenleg 3-4 ezren tanulnak, az utóbbi létszáma értelemszerűen akkor nőne többszörösére, ha az előbbit beolvasztanák. Ezzel a metropolitanes diákok egy tollvonással NJE-s diákokká válnának.Ez a forgatókönyv a jelenlegi információink szerint lekerült a napirendről, az Optima idén januári ajánlatában ugyanis már nem szerepel a Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt. többségi tulajdonrészének átadása. Ráadásul Windisch László a Csizmadiának küldött ajánlásaiban arra szólította fel Neumann egyetem alapítványának kuratóriumi elnökét, hogy ne fogadjon el részvényeket és egyéb céges részesedéseket, azok helyett inkább az eredeti megegyezésnek megfelelően készpénzben kérje vissza az Optimának kölcsönadott 127,5 milliárd forintot.A két egyetem lehetséges egyesülésének ügyében részletes kérdéssort küldtünk a Neumann János Egyetem vezetésének és a Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt.-nek, de nem kaptunk tőlük választ. Szintén megkérdeztük a Metropolitant, ahonnan azt írták: "Az Ön által jelzett témával kapcsolatban a Budapesti Metropolitan Egyetem nem tud tájékoztatást adni."Ugyancsak megkérdeztük a Neumann János Egyetemért Alapítványt, ahonnan azt írták:"a Metropolitan Egyetem és a Neumann János Egyetem összeolvadásáról nem folynak tárgyalások így a felvetett kérdései nem relevánsak".Az MNB-alapítvány botrányáról szóló összes cikkünkitt érhető el.
|
Kölcsönkaptak 127 milliárdot, fizetésképtelenné váltak, pénz helyett inkább odaadták volna az egyetemüket
|
Az MNB-alapítvány svindlijeit tárgyaló ÁSZ-jelentésből kiderült az is, hogy egy ponton majdnem összeolvasztották a Metropolitan Egyetemet a kecskeméti Neumann egyetemmel. Az ötlet úgy jött, hogy a Neumann pénzét nem tudta visszaadni a rosszul gazdálkodó alapítványi cég, és így kompenzáltak volna.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/04/05/kolcsonkaptak-127-milliardot-fizeteskeptelenne-valtak-odaadtak-volna-inkabb-az-egyetemuket-mnb-botrany-neumann-janos-egyetem-befektetes-metropolitan-optima-zrt
|
2025-04-05 09:51:39
| true | null | null |
Telex
|
Az elmúlt hetek botrányát indította el az Állami Számvevőszék azzal, hogy Matolcsy György március eleji, jegybank éléről történő távozása után terjedelmes jelentéseket adott ki az MNB és a jegybanki alapítványok működéséről, közpénzherdálásáról. Ezekben elsősorban a PADME működésére, a kecskeméti egyetem fenntartójának 127 milliárdos kockázatos befektetésére és arra fókuszáltak, hogyan tömte pénzzel Matolcsy jegybankja Matolcsy Ádám barátját. Pedig ezeken kívül is van még érdekes szál ebben az egészen kusza, cégekkel és magántőkealapokkal tarkított lenyúlásos sztoriban.Hiszen nemcsak a jegybank saját cége, az MNB-Ingatlan Kft. szerződött le a székház felújítása során a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Somlai Bálint érdekeltségeivel, a Somlai Investtel és a Raw Developmenttel, de nagyon szoros kapcsolat alakult ki egy másik feltörekvő barát, Száraz István érdekeltségeivel is.A Szárazékkal való kapcsolatnak három jellemző útja volt:Egyrészt a kecskeméti egyetem fenntartója például az államtól működésre kapott közpénzből a jegybanki alapítvány cégének, az Optimának a vállalati kötvényeit vette meg, erről ebben a cikkben írtam részletesen, de az egész hálózatban is jellemző volt a kötvények adásvétele.Másrészt ott vannak a különféle megbízások, főként az MNB-székház kapcsán, amelyek révén öt éven keresztül tömték pénzzel Matolcsy Ádám baráti körét.Harmadrészt pedig itt vannak az ingatlanpiaci tranzakciók. Feltűnően rövid időn belül cseréltek gazdát ugyanis nagy értékű ingatlanok, a folyamat szereplői pedig nagyon szűk kört fedtek le: a jegybanki alapítványokat, valamint Száraz István érdekeltségeit.Ez utóbbihoz, és erről szól ez a cikk, érdemes 2021 tavaszáig visszamenni az időben, hiszen talán ez az az időszak, ami a leglátványosabban tudja bemutatni, hogyan is működött a rendszer.Ebben az időben a nagy értékű ingatlanok egy része alapítványi kézből került Száraz Istvánékhoz és maradt is ott, egy része pedig az MNB-alapítvány lengyel érdekeltségénél a GTC-nél kötött ki. Ennek eredményeként vagy profittal vagy ingatlannal gyarapodhatott a kis Matolcsy baráti köre. A történetnek öt cég és öt ingatlan a főszereplője,és mindössze néhány nap leforgása alatt 14,5 milliárd forint értékű ingatlanvagyont mozgattak meg.Az összehangolt lépések2021 kora nyár, mindenki örül a szabadulásnak a covid miatti lezárások feloldása után, a NER-elit tagjainak azonban fontosabb feladata volt: rövid időn belül nagy értékű ingatlanokat kellett megmozgatni. Az igazán eseménydús napok május utolsó és június legelső napjai voltak, már 2021. május 25-én fontos változás történt. Két Száraz Istvánhoz köthető magántőkealap, a Felis és az Arezzo ugyanazon a napon megvásárolt két társaságot:az Infinit Invest Kft.-t, amely már addig is körön belül volt, hiszen az Atrox Ingatlanfejlesztési Alap birtokolta, amely a Szárazhoz kötődő Quartz Zrt. egyik alapja,illetve az MNB-alapítványok cégétől, az Optima Befektetési Zrt.-től megszerezte a Seven House Kft.Két nappal később, május 27-én néhány Szárazhoz köthető cég két céget hozott létre, majd négy nappal később, május 31-én újabb hármat. Mindet ugyanazon a napon, ugyanannyi, 3 milliós jegyzett tőkével, ugyanarra a sémára. A cégek nevei ugyanis az alábbiak voltak (zárójelben az alapítótársaság):G-Alpha VRSMRT Kft. (a friss Száraz-szerzemény, az Infinit Invest Kft.),G-Gamma LNCHD Kft. (a szintén Száraz-érdekeltség, a Danube Hotel Invest Kft.),G-Delta ADRSSY Kft. (a friss Száraz-szerzemény, a Seven House Kft.),G-Epsilon PSZTSZR Kft (Seven House Kft.)és G-Zeta DBRNT Kft., ami egyedüliként némileg kilóg a sorból, hiszen július 8-a az alapítás dátuma, a történet viszont egyáltalán nem eltérő (a Száraz-érdekeltségű Quartz Zrt. által kezel Blue Ingatlanfejlesztési Alap).Volt azonban még egy érdekes egyezés az újonnan létrehozott cégeknél: mindnek a Döbrentei utca 2. szám alatt volt a székhelye, ami egyben a jegybanki alapítványok cégének, az Optimának is a székhelye. És a G-Zeta DBRNT Kft.-t leszámítva mindnél ugyanaz a személy lett ügyvezetőnek megválasztva, Szimler Szabolcs.A cégek bejegyzése már-már villámgyorsan, pár nap alatt megtörtént, ami után azonnal tőkét emeltek a tulajdonosok az összes cégben. A bevitt tőke pedig valamelyik nagy értékű ingatlan volt, amire már a cégek neve is utal. A tőkeemelés az alapításhoz hasonlóan összehangoltan történt, az első öt cégben 2021. június 1. és június között zongorázták le, a G-Zetában pedig viszont csak a júliusi alapítás után pár hónappal, szeptember legvégén.15,5 milliárdos vagyon mozdult meg pár nap alattA történetben azonban még nem ért véget az egyezések sora, hiszen nem látni, mi alapján határozták meg a tőkeemelés eszközeként szolgáló ingatlanok értékét. A cégbíróságra leadott dokumentumok szerint ugyanis az értékelés során sem könyvvizsgálót, sem pedig szakértőt nem vettek igénybe. Mutatom is, mi mennyi, és zárójelben a kapcsolódó céget: Vörösmarty tér 3. szám alatti irodák, lakások: 1,2 milliárd forint (G-Alpha VRSMRT Kft.) Lánchíd hotel: 3,3 milliárd forint (G-Gamma LNCHD Kft.) Andrássy út 40-42. szám alatti ingatlan: 3,7 milliárd forint (G-Delta ADRSSY Kft.) Pusztaszeri út 59-67.: 3,7 milliárd forint (G-Epsilon PSZTSZR Kft.) Döbrentei út 2. szám: 2,6 milliárd forint (G-Zeta DBRNT Kft.)Száraz István a NER-elit kedvenc éttermében, a Félixben eszikSzáraz István a NER-elit kedvenc éttermében, a Felixben eszik Fotó: Németh Dániel/444IngatlankeringőA szóban forgó ingatlanok két csoportra oszlanak: azokra, amelyeket eredetileg a jegybanki alapítványok vásároltak meg maguknak értékteremtés címszóval, aztán Matolcsy Ádám baráti körénél kötöttek ki végül, és azokra, amelyek Száraz Istvánék tulajdonában voltak, majd furcsa módon az MNB-alapítványok cégének lengyelországi, GTC néven futó érdekeltsége fantáziát látott bennük, és megvette azokat.A sztoriban érintett hat ingatlan közül három olyan is van, amelyek a jegybanki alapítványok tulajdonában voltak: az Andrássy út 40-42. szám alatti ingatlan, az MTA volt kutatóintézete és a Döbrentei út 2. szám alatti épület. Ezeket gyakorlatilag a közpénz jellegét elvesztő közpénzből vásárolták fel, hogy végérvényesen is privatizálják őket.Andrássy út 40-42. és a G-Delta ADRSSY Kft.A Seven House Kft. által létrehozott cég alapítása után 3 nappal, június 2-án kapta meg apportként a cégbírósági dokumentum szerint 3,7 milliárd forintos értéket képviselő Andrássy úti, Hétház néven ismert ingatlant. Ennek nyomán a cég törzstőkéje 1,8 milliárd forintra emelkedett. Az ingatlan eredetileg a jegybanki alapítványoknak köszönhetően került ebbe az MNB-alapítvány-Száraz körbe, hiszen2017 májusában vásárolták azt meg a Pallas Athéné Alapítványok 14,9 millió euróért, ami a vásárlás napján, május 26-án érvényes árfolyammal számolva 4,57 milliárd forintot jelentett.Talán ez volt viszont az az ingatlan, ami a legrövidebb ideig volt Szárazék közelében. A lengyelországi GTC (amelynek többségi tulajdonrésze az alapítványok által létrehozott Optima Befektetési Zrt.-é) szűk négy hónappal a cég létrehozása után fantáziát látott az épületben, és felvásárolta a G-Delta ADRSSY Kft.-t, benne az Hétházzal. A GTC 10,8 millió eurót, vagyis a vásárlás napján érvényes árfolyammal számolva3,3 milliárd forint fizethetett, közel 1,3 milliárddal kevesebbet, mint amennyiért amúgy megvették az alapítványok.A cég és az ingatlan azóta is a lengyelországi GTC tulajdonában áll.Pusztaszeri út 59.-67. és a G-Epsilon PSZTSZR Kft.Eredetileg az MTA volt kutatóintézetét még 2015-ben vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank nettó 2,7 milliárd forintért, majd az ingatlant átadta a jegybanki alapítványoknak. Előbb a PADI-hoz, innen a PAIGEO-hoz került, aztán végül annál a Seven House-nál kötött ki, ami előbb az Optima Befektetési Zrt., aztán Száraz István magántőkealapjaihoz került. Pár nappal az alapítás után a G-Epsilon meg is kapta apportként a kutatóintézetet. Szűk egy évvel később, 2022 február elején azonban jött itt is a GTC és felvásárolta a Felis és Arezzo Magántőkealapok tulajdonában álló társaságot.A GTC a sajtóban megjelent információk szerint 9,9 millió eurót fizetett érte, ami az akkori árfolyamon számolva 3,5 milliárd forintnak felelt meg.Döbrentei utca 2. és a G-Zeta DBRNT Kft.A harmadik jegybanki körből Szárazhoz, majd vissza a jegybanki alapítványos körbe került ingatlan a Döbrentei utca 2. szám alatti irodaház. A cég nemcsak a későbbi alapítás miatt lóg ki a sorból kicsit, de azért is, mert az ingatlant sem annyira gyorsan adták át az új Kft.-nek. Ehhez közel 3 hónap kellett, ekkor vitte be a cégbe a tulajdonos, a Blue Ingatlanfejlesztési Alap a tőkeemelés során.Eredetileg egyébként ezt az ingatlant is 2015-ben vette meg az egyik jegybanki alapítvány, és 2019-ben végül a Quartz által kezelt Blue Ingatlanfejlesztési Alapnál kötött ki. Szűk fél évvel azután, hogy a G-Zeta megkapta az ingatlant, megjelent itt is a lengyel GTC és 7,7 millió eurós áron felvásárolta a céget.A GTC 7,7 millió eurót fizetett érte a Blue-nak, ami akkor árfolyamon 2,7 milliárd forintnak felel meg.Ebben az esetben látszik legkevésbé az, hogy az üzleten mekkora nyeresége lehetett a Száraz-körnek, a GTC vételára mellett ugyanis csak annyit lehet tudni, hogy a Pallas Athéné Alapítványoknál a bekerülési ár 2,7 milliárd forint volt.A sztori főszereplőjének számító hat darab ingatlan közül a másik három nem jegybanki körből indult el, hanem Száraz Istvánéktól. A végét illetően azonban szinte semmi különbség nincs: a három kettő cég és ingatlan jegybanki alapítványos körbe, a lengyel GTC-nél kötött ki.Vörösmarty tér 3. és a G-Alpha VRSMRTA történet eleje már jól ismert, a céget megalapította a frissen a Száraz-körbe került Infinit Invest Kft., egy héttel később pedig megkapta apportként a Vörösmarty téri ingatlant. Ennek vételára nem ismert, annyi viszont tudható, hogy a G-Alphába 1,2 milliárdos értéken vitték be a céget, majd két évvel későbba lengyel GTC ebben is lehetőséget látva 3,5 millió euróért felvásárolta Szárazéktól, ami akkori árfolyamon kicsit több mint 1,2 milliárd forint.És itt jön egy újabb csavar: a céget 2025. február közepén visszavásárolta a GTC-től a szintén Száraz-körbe tartozó Danube Hotel Invest Kft. és az ingatlanfejlesztő, 2023-ban alapított Urban Estate Zrt..Lánchíd hotel és a G-Gamma LCHD Kft.A céget a Száraz-körbe tartozó Danube Hotel Invest Kft. alapította, és apportálta az ingatlant (korábban az mfor az éves beszámolók alapján arra jutott, hogy ez az ügylet 2,1 milliárd forintos értéket képviselhetett), aztán kézről kézre adogatták éveken keresztül. Előbb a Quartz által kezelt Blue Ingatlanfejlesztési Alap, illetve a Stofa György tulajdonában lévő SRES Zrt.-hez kerult, majdaz alapítás után két évvel a lengyel GTC-nél kötött ki, amely 9,6 millió eurót fizetett érte, ami akkor árfolyamon számolva 3,5 milliárd forintot jelentett.Egy év után, 2024 nyarán aztán a GTC ettől az ingatlantól is megvált, eladta a LCHD-19 Kft.-nek és a Boros Leon Kft.-nek. Az ügylethez banki hitelt is igényelhettek, a tulajdonrészekre ugyanis a Raiffeisen Bank 15 millió eurós (közel 6 milliárd forintos) zálogjogot jegyezett be. A LCHD-19 Kft. egyébként egy 2023 végén alapított cégen keresztül a Market Zrt-hez is köthető Scheer Sándor tulajdona, míg a Boros Leon Kft. egy 2024 májusában alapított cég, tulajdonosa Boros László, Scheer Sándor sógora.+1 a ráadásKézről kézre járt a Ybl Vízház, vagy Várkert Kaszinó, Várkert Kioszk néven ismert épület is, ami eredetileg a királyi palota vízellátását volt hivatott biztosítani, ma pedig már a fideszes politikusok által is gyakran látogatott Felix Kitchen étteremnek is otthon ad. Az éttermet egyébként az a Pintér Máté üzemelteti, akit a Száraz István-Matolcsy Ádám-féle baráti körhöz sorolnak.Az ingatlant még 2016-ban vásárolta meg az egyik jegybanki alapítvány 3,2 milliárd forintért, hogy aztán „a köz érdekében” 600 millió forintból felújítsák. Ennek költsége végül 900 millió forintra hízott, fedezete pedig az alapítvány közlése szerint a rájuk bízott vagyon hozama volt.A közpénzből vásárolt és közpénzből felújított ingatlan 2020-ban az akkor még Equilor által kezelt Blue Ingatlanfejlesztési Alaphoz került. Az alapot 2021-ben a Száraz-féle Quartz alapkezelő vette át az ingatlannal együtt.Aztán jött a szokásos forgatókönyv, csak némileg más kimenetellel. A Szárazhoz kötődő Vízház Ingatlanfejlesztő Zrt. 2023. november 20-án megalapította a G-Omega VHZ Kft.-t, pár nappal később pedig az ingatlant tőkeemelés formájában az új cégbe apportálta.A cégbíróságra benyújtott dokumentumok szerint egyébként az egykori Várkert Kaszinó épülete minimum 15 millió eurós értéket képvisel, ami a tavaly év végi értékbecslés idején 5,67 milliárd forintot jelentett.Két héttel később Szárazék eladták a G-Omega VHZ Kft-t az ingatlannal együtt a jegybanki alapítványok cégének, az Optima Befektetési Zrt.-nek. A tinta még meg sem száradhatott az adásvételi dokumentumokon, mindössze két hét után az Optima tovább is adta a céget a SRES Zrt.-nek, amelynek tulajdonosa Stofa György, akit szintén a Matolcsy-Száraz baráti kör tagjaként emlegetnek.
|
MNB-ügy: 5+1 budapesti épületen mutatjuk be, hogyan bűvészkedték a közpénzt magánvagyonná
|
Amikor 2021 nyarán mindenki a covid miatti lezárásoknak örült, Száraz István és köre mással volt elfoglalva.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/04/07/mnb-ugy-51-budapesti-epuleten-mutatjuk-be-hogyan-buveszkedtek-a-kozpenzt-maganvagyonna
|
2025-04-07 06:00:27
| true | null | null |
444
|
A független képviselő néhány nappal ezelőtt osztott meg néhány fotót Rogán Antal feleségének, Rogán Barbarának a luxustermékeiről, köztük volt egy gyémántokkal kirakott krokodilbőr táska is, amelynek pontos árát nem találta ugyan meg, csak a gyémántok nélküli verzióját. Az 30 millió forintba kerül. Legfrissebb Facebook-bejegyzésében azonban korrigálja korábbi állítását, egy influenszer ugyanis arra hívta fel Hadházy Ákos figyelmét, hogya táska nem 30, hanem 120 millió forintba kerül."Egy táska annyiért, amennyiért egy átlagbért kereső magyar ember 20 évet dolgozik. Szánom-bánom, hogy ilyen csórónak gondoltam Rogánnét", írja a független politikus.Hadházy újabb képeket is mutatott Rogán Barbara luxustermékeiről. Az egyik képen a képviselő szerint összesen 80 millió forint értékű ékszert visel a miniszter felesége, mellette "a 120 milliós tasi", a másik fotón pedig egy 5,8 millió forintba kerülő ruha van rajta.Hadházy korábbi, Rogán Barbarával kapcsolatos bejegyzését a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter sem hagyta szó nélkül. A Telexnek azt írta: „Hadházy képviselő úrnak az Országház kis híján felgyújtása és a hidak lezárása nem hozott elég figyelmet. Tudom, hogy őt ez nem érdekli, de a feleségem két hónapja szülte meg a kislányunkat. Alig ért véget a gyermekágyi időszak: én a munkámmal, a feleségem pedig csak a kislányunkkal foglalkozik. Nagy bátorság egy kismamát ócsárolni! Mi lesz a következő: babakocsik és babaruhák?”
|
Hadházy Ákos szerint Rogán Antal feleségének luxustáskája nem is 30, hanem 120 millió forintba kerül
|
A képviselő „szánja-bánja, hogy ennyire csórónak” nézte Rogán Antal feleségét.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/04/05/hadhazy-akos-szerint-rogan-antal-felesegenek-luxustaskaja-nem-is-30-hanem-120-millio-forintba-kerul
|
2025-04-05 09:38:08
| true | null | null |
444
|
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő legújabb Facebook-bejegyzésében újabb fotókat osztott meg Rogán Barbara több milliós vagy éppen tízmilliós luxusholmijairól. Az egyik ilyen fotó azonban másról is árulkodott. Egészen pontosan erről a képről van szó:A fotó egészen egyedi háttere, a hegyoldalról szinte a tengerbe nyúló színes házak alapján nem volt nehéz beazonosítani, hogy az Amalfi parton, pontosabban Positano egyik ötcsillagos luxusszállodájában, a Le Sirenuse-ban készült a kép.A luxushotelben két étterem is van, a La Sponda és az Aldo's, Rogán Antal felesége pedig utóbbi teraszán pózolhatott az egyébként 5,8 millió forintos Versace ruhájában a kép részletei alapján. Az nem derül ki a képről, hogy mikor jártak ott Rogánék, és ott is szálltak-e meg vagy csak az étteremben voltak-e, mindenesetre jól mutatja, hogyan is kapcsolódik ki a NER krémje.Az Aldo's egy koktélbár és tenger gyümölcsei étterem, asztalhoz jutni pedig nem lehet csak úgy, hogy séta közben gondol egyet az ember lánya: "menjünk, együnk itt egyet!". Csak 60 nappal korábban, egy-egy időszakra nyílik csak meg az asztalfoglalás lehetősége, erről már a szálloda Instagram-oldalán lehet informálódni. Az egyik poszt szerint tavaly február 5-én délután 3-kor nyitották meg a foglalás lehetőségét március 23. és április 5. közötti dátumokra.Az Aldo's árairól nagyon nehéz információhoz jutni az interneten, sőt a legnagyobb utazási oldalra feltöltött koktéllapot ábrázoló képen sem szerepelnek árak. Egy 2020-as blogbejegyzés azonban némileg képbe helyezhet. Eszerint egy pohár Fiano pezsgő 16 euró volt (akkori árfolyamon számolva 5600 forint) amihez harapnivaló is járt, egy 1,5 literes ásványvíz pedig 7 euróba (2500 forint) került. Egy nyers makrélatál, friss naranccsal és fenyőmaggal 30 euró (10 500 forint), a grillezett sügér salátaágyon 36 euró (12 600 forint), egy negroni alapú koktél pedig 25 euró (közel 9000 forint) volt.Vagyis egy háromfogásos vacsora egy személyre már öt évvel ezelőtt is több mint 40 ezer forintra jött ki az Aldo'-s-ban.A Le Sirenuse egy ötcsillagos szálloda, ahol egy éjszaka ára főszezonban 2 millió forintba kerül, igaz, jövő hétvégére szezonon kívül 1 millió forintért is találni szobát.Minden lakosztálynak saját erkélye van egyébként, ahonnan kilátás nyílik a Fekete-tengerre, a helyiségek pedig teljesen felszereltek, a Blu-ray lejátszótól kezdve az iPod-dokkolón át a wellneskádig mindent meg lehet találni. A szállodában pedig saját wellness-részlete is van gőzfürdővel, úszómedencével, szaunával és masszázzsal.
|
A milliós ruhák és a százmilliós táska után újabb árulkodó jelét találtuk a Rogán Antalékat körüllengő elképesztő luxusnak
|
Éjszakánként 2 millió forintba kerül egy szoba abban a szállodában, amelynek éttermének teraszán Rogán Barbara pózolt az 5,8 millió forintos Versace ruhájában.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/04/05/a-millios-ruhak-es-a-szazmillios-taska-utan-ujabb-arulkodo-jelet-talaltuk-a-rogan-antalekat-korullengo-elkepeszto-luxusnak
|
2025-04-05 13:45:41
| true | null | null |
444
|
Ahogy lehullott a lepel az MNB-alapítványok körüli zavaros ügyletekről, egyre jobban látszik, hogyki fog nagyot bukni (természetesen, mint mindig, főleg "a köz", vagyis a magyar emberek, illetve a kecskeméti Neumann János Egyetem),ki nyert sokat (Matolcsy Ádám luxuséletet élő baráti köre)és kik fogják oldalágon megúszni ezt az egészet. Például az MBH Bank, amely nagyon erős biztosítékokkal hitelezett, mondhatjuk, hogy prudensen bankolt, illetve ennek az egész művi veszteséggyárnak a kiszolgálói, ügyvédek, tanácsadók, könyvvizsgálók, könyvelők, akik remekül kerestek a bonyolult struktúrákon, de vélhetően senki nem fogja elszámoltatni őket.Ebben az írásunkban azonban most nem a visszaélésekkel foglalkozunk, hanem azt nézzük meg, hogy miért okozott olyan nagy veszteséget az MNB-alapítványok vagyonából fizetett két külföldi ingatlanos befektetés.Ha a haszonhúzó kör gazdagodását, bulijait, loftokat, ingatlanokat, autókat nézzük, akkor nem is kétséges, hogy ez a kör nagyon hirtelen rengeteg pénz felett kezdett el diszponálni. De senki ne gondolja, hogy az alapítványoknál minden vagyonvesztés valaki mást gazdagított!Nem, ennél rosszabb a helyzet, itt a pénz igencsak meghatározó része, közel 200 milliárd forintnyi érték elpárolgott.Mindez nagyrészt hiba volt, vagyis az MNB-alapítványok vagyonát kezelő kör nem értette meg azt, hogy amikor beszállnak, főleg, ha többséggel beszállnak egy nívós tőzsdei cégbe, már azzal is leértékelik a részvényt.Forrásaink segítségével elsőként azt firtattuk, hogy ez miképpen történhetett. Egy olyan időszakról beszélünk, amikor a tőzsdék amúgy remekül teljesítettek. Ebben az időszakban két pocsék befektetést találni igazi művészet lehetett. Valójában nem ez történt. Inkább arról van szó, hogy bár alapvetően mindkét befektetési gondolatban lehetett volna ráció (kelet-európai ingatlanportfóliót venni, majd értéktartó luxusingatlan-csomagot vásárolni), de azzal, hogy a magyar alapítvány - legalábbis a lengyel GTC SA-ban - többségi tulajdonosként átvehette a cég irányítását, önmagában erodálza a befektetés értékét.Egy olyan hasonlatot hallottunk erre, hogy amennyiben egy buszsofőr úgy dönt, hogy megpróbál utasszállító repülőgépet vezetni, de ezt korábban soha nem csinálta, még soha nem tett le a földre egyetlen gépet sem, akkor ott nagyon nagy baj lesz.Az MNB-s alapítványi csapat 2020 áprilisában kötelezte el magát arra, hogy megveszi a lengyel GTC SA cég többségi, 61,5 százalékos részesedést a texasiLone Star Fundsbefektetési alaptól, amely ma mintegy 100 milliárd dollárt kezel, korábban a Mamut Bevásárlóközpont jelzálogjogait is birtokolta.A tárgyalások persze korábban kezdődtek, még a covid előtt. Az ÁSZ-jelentésből tudjuk, hogy a lengyel GTC S.A. részvény vásárláskori tőzsdei átlagárfolyama 6,86 zloty volt, a magyar csoport 9 zlotyt fizetett részvényenként, vagyis 31 százalékkal, közel 60 milliárd forinttal drágábban vette meg a céget. A részvény az ÁSZ-vizsgálat végén már csak 4 zlotyt, jelenleg pedig mindössze 3,9 zlotyt ér.A vásárlás idején az alapítvány még a felár ellenére is azt gondolta, hogy remek üzletet csinált. Úgy kalkuláltak, hogy a tőzsdei ár alulértékelt, hiszen a GTC-ben 2,3 milliárd eurónyi ingatlan van, de csak 1,1 milliárd euró volt az idegen tőke.Vagyis az Optima abban bízott, hogy 10 zlotynál is többet ér valójában a papír, amit az ingatlanok magasabb eszközértékével és azzal indokoltak, hogy az irányító pakettért felárat kell fizetni. Igen ám, de beütött a krach.A vásárlás időpontjából látható, hogy az már a covid európai berobbanása után történt, a vásárlók talán azzal nem kalkuláltak megfelelően, hogy a home office elterjedése miatt az irodapiac leül, leértékelődik.Ugyanakkor a belső problémák ennél is fontosabbak voltak, és itt érünk el a buszvezetős, repülőgépes hasonlathoz. A GTC egy nemzetközi menedzsmenttel, nemzetközi tulajdonosokkal rendelkező multinacionális cég volt, amelynek elvileg kapcsolatot kellett volna tartani a befektetőkkel, a hitelezőkkel, a hitelminősítőkkel. A sztori nem is indult rosszul, a GTC 2021-ben 500 millió euró értékben zöldeurókötvénytbocsátott ki, nagyon neves szervezőkkel (JP Mrgan, Morgan Stanley. Clifford Chance), a kötvény kamata mindössze 2,25 százalék volt.Ám a lengyel befektetői közösség nagyon nem tudott különbséget tenni a jegybanki alapítvány és a magyar állam között, mindenesetre azt látta, hogy a világhírű alap helyett megjelent a magyar közösségi befektető.A nemzetközi menedzserek elkezdtek távozni, és egyre inkább olyan magyar vezetők érkeztek, akik a negyedéves nemzetközi investor call-okon rossz angolsággal, kevés szakmai tudással vettek részt.A hitelminősítőkre sem figyeltek, hamarosan meg is érkezett a Fitch leminősítése. Bár a magyarok úgy érezték, hogy az eladósodottság iparági szinten továbbra is alacsony (a nulla inflációs időszakban az átlagos kamat is mindössze 2 százalék volt), de mégis folyamatosan szakadt az árfolyam, egyre rosszabb lett a cég reputációja.2023-ban távozott Ariel Alejandro Ferstman, a GTC zseniálisnak tartott pénzügyi vezetője. Az argentin és izraeli háttérrel rendelkező pénzügyi szakember 2011 óta volt GTC-s, és állítólag nagyon jó kapcsolatot épített ki a hitelminősítőkkel. Az alapítványi csapat érkezése után egy ideig még maradt, de egy ponton elment. Ez még akkor is rossz üzenet volt, ha őt még sikerült külföldi menedzserrel felváltani, a lengyelBarbara Sikoraérkezett. Ő már teljesen más alkat volt, eléggé tartott a lengyel felügyelettől, mindent teljesen szabályosan akart csinálni, ígyeléggé meglepődött, amikor egy Matolcsy Ádám nevű, a GTC-hez hivatalosan nem kapcsolódó üzletember titkárnője Budapestre hívta egy megbeszélésre.A találkozó megvalósult, de a lengyel és amerikai egyetemeken végzett, korábban az ingatlanpiac legnagyobb cégeinél dolgozó vezető aligha örült az informális befolyásnak,egy évet se töltött a cégnél a távozása előtt.Mindenesetre a GTC árfolyama nem viselte jól ezeket a visszajelzéseket. A vezetés minősége megváltozott, amai igazgatóságmég itthon sem annyira ismert tagjai (Nagy Gyula, Farkas Zsolt, Gosztonyi Balázs) nem tudták elhitetni a nemzetközi befektetőkkel, például Allianz-cal vagy PZU nevű lengyel gigabiztosítóval, hogy komoly managementje van a GTC-nek. Manapság talán egy kakukktojás maradt a cég életében, az fb-elnök Bartha János, az ex-CSFB-s vezető, aki valóban neves pénzügyi szakember volt korábban Magyarországon.Az árfolyam összeomlása mindenesetre 150 milliárd forintos bukást eredményezett, a GTC árcsökkenése valójában az egész alapítványi ügy legnagyobb egyedi vesztesége. A cég életére rálátó forrásaink elmesélték, hogy amikor például aFitch leminősítettea céget és hosszasan sorolta a kockázatokat, a GTC-ben is aktív fiatal üzletemberek nem is igazán értették ennek a súlyát. Ám hiába mondogatták, hogy túlzott az alulértékeltség, az ingatlanok megvannak, ki vannak adva, az eladósodottság nem vészes, azért a befektetők értékítéletével nem könnyű vitatkozni.Amikor a GTC már rendkívüli módon leértékelődött, a baráti kör arról kezdett el beszélgetni, hogy "ok, az irodapiac most vacak, de van egy ingatlanpiaci szegmens, amelyik soha nem veszít az értékéből, ez pedig a luxusingatlan."AzUltima Capitalbakönnyű volt beleszeretni. Svájc elég gazdag, de még itt is van topliga, példáulGstaad, amely St. Moritz mellett a másik elitsíparadicsom. A fiúk azt látták, hogy Gstaadban alig lehet ingatlant vásárolni, itt az old money, vagyis a tradicionális európai családok, valamint az olajállamok szuverén alapjai, egy-egy katari milliárdos vásárol csak.Ha ide nyílik befektetési lehetőség, azzal nem lehet hibázni, gondolhatták. Ma már tudjuk, lehetett.Többféle elképzelés is volt, a fiúk valami olyasmiben gondolkodtak, hogy a szűkös kínálat és a szinte egyáltalán nem árérzékeny kereslet révén majd ha többségbe kerülnek az Ultimában, egyesével lehetne értékesíteni az ingatlanokat. Mindez mesés profitot is hozhat.Csak aztán beleszerettek a portfólióba, már inkább az üzemeltetésben, a részesedés növelésében gondolkodtak. Mint hallottuk, Gstaad olyan síparadicsom, ahol a sétálóutcán Louis Vuitton, Hermès, Prada, Ralph Lauren üzletek vannak, ebben a faluban korábban Grace Kelly, Rainer monacói herceg és Reza Pahlavi iráni sah birtokolt rezidenciát. A csapat úgy érezte, hogy megérkezett a csúcsra, csak éppen megint veszítettek, na persze nem a saját pénzüket, hanem az alapítványét.Az Ultima Capital S.A részvényenkénti 110,12 svájci frankos bekerülési árához képest a vizsgálat végén 88 svájci frank volt a részvény ára, ami 20 százalékos csökkenést jelentett. Most egy árnyalatnyival feljebb van a papír, 90 svájci frankon történt az utolsó kötés.A fenti két ügylet tehát 200 milliárd forintos veszteséget jelentett. A teljes veszteség megítéléséről többekkel beszéltünk, és sokféle számolást hallottunk.A legegyszerűbb állami veszteségszámolás az, hogy amennyiben 10 éve az MNB nem adott volna oda 266 milliárd forintot az alapítványoknak, hanem befizette volna a költségvetésbe, akkor most mennyivel lenne beljebb Magyarország, mennyivel lenne kisebb az államadósság.Ha a 10 év inflációjával számolunk, ami 2015-ben és 2016-ban még szabad szemmel alig látható, 1 százalék alatt volt, később viszont brutális volt a pénzromlás, 2023-ban 17,6 százalék, akkorinflációval megnövelve ma 440 milliárd forint lenne az alapítási vagyon.De gondolkodhatunk úgy is, hogy amennyiben ezt a pénzt akkor megkapja a költségvetés, akkor ennyivel kevesebb állampapírt kellett volna kibocsátani. Tíz éve a 10 éves állampapírok hozama 4 százalék volt, vagyis mai pénzen 48 százalékkal növelve, 393 milliárd forinttal lenne ma alacsonyabb az adósság.Ha pedig az alapítványi vagyon fialtatásáért felelős üzleti körök tényleg hittek az ingatlanbefektetésben, de nem kriminálisan rossz célpontokat választottak volna, hanem a magyar ingatlanpiac átlagos hozamát elérik, akkor egy átlagos hozamú magyar ingatlan-portfólióban az időszak alatt 530-600 milliárd forintra gyarapodott volna a vagyon.Ehelyett hol tartunk? Nincs ekkora érték, pedig a csoport még kapott is 200 milliárd forint idegen tőkét is,127,5 milliárdot a kecskeméti Neumann János Egyetemtőlés 70 milliárd forinthitelt az MBH Banktól. Ha ezt is figyelembe vesszük, ma az alapítványok kezelésében a hitelek felhasználásával 600 milliárd forintnak kellene lennie.Ha nagyon jóindulatúak vagyunk, és azt feltételezzük, hogy az időszak során a tudományos célkitűzésekre (utazásokra, tanulmányokra, képzésekre) elment 50 milliárd forint, akkor isma legalább 550 milliárd forintnak kellene állnia a hitelekkel szemben.Van ennyi? Dehogy van, még abban sem lehetünk biztosak, hogy az idegen tőkét egyáltalán meghaladják a vagyonelemek.Nézzük most meg a "nevető harmadik", vagyis az MBH pozícióját! A bankot joggal lehet kritizálni, hogy milyen ügyleteket vállal be,Marine Le Pen, aspanyol szélsőjobb (VOX), vagy most az MNB-alapítványi világ egyik cégének (Alpine Holding) a hitelezését.Az a közgazdász, aki ebben a pontban segített bennünket, azért annyit megjegyzett, hogy reputációs szempontból ezek megmagyarázhatatlan ügyek, de banki szempontból nem annyira. Vagyis, mint mástól is hallottuk, a bank tökéletesen biztonságban van, a vezetői nem voltak bolondok, annyira bebiztosították magukat, hogy gyakorlatilag mindenkinél több esélyük van a pénzük visszaszerzésére, a térülésre.Amikor a Telex nemrégiben cikket írt azUltima Capital SA svájci tőzsdei cégről, találtunk és rögzítettünk egy érdekes elemet. Az Ultima magyar pakettjének tulajdonosa, az Alpine Holding Kft. horribilis, 233 milliárd forintos kötelezettség-állománnyal rendelkezett 2023 végén. Arra csak tippelni lehet, hogy ebből valósulhatott-e meg a svájci részesedésvásárlás, illetve azt is, hogy ez a hitel vajon banktól van, vagy a csoporton belülről, azaz a tulajdonostól. Mindenesetre az Alpine Holding számlavezető bankja az MBH Bank.Azt nem tudhattuk, hogy ez mennyire fontos lesz, azóta ugyanis annyit biztosan tudunk, hogy az MBH Bank 170 millió eurót adott kölcsön az Alpine-nak, Ráadásul úgy, hogy nem pusztán a hitelből megvett Ultima papírjai, de a magyar GTC Holding Zrt. és holland GTC Dutch Holdings B.V. társaságok teljes GTC S.A. részvény-állományán zálogjogot és óvadékot alapítottak. Vagyis, ha az Alpine Holding nem tudná visszafizetni a hitelt, akkor az MBH viheti az Ultima, de akár a GTC-részvényeket is. Mindez persze érthető, a bankhitelek így működnek, de ennyivel is kevesebb marad az alapítványokban.
|
Az MNB-alapítványok 200 milliárdja, amit nem elloptak, hanem elvesztettek
|
Pusztán azzal, hogy az MNB-alapítvány beszállt a külföldi cégekbe, valójában már meg is ágyazott a veszteségeknek.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/03/31/mnb-alapitvany-matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam
|
2025-03-31 08:22:58
| true | null | null |
Telex
|
Rogán Antal feleségének luxuskiegészítőiről posztolt fotókat hétfőn reggel Hadházy Ákos aFacebook-oldalán, a független képviselő Rogán Barbara Instagram fotóiból tett ki képeket, amiken többek között az Hermés egyik legdrágább táskája, a limitált kiadású, gyémántokkal kirakott, krokodilbőrből készült Kelly 25 Niloticus modell is látható. A francia divatház táskáját jelenlegcsak aukciónlehet megvásárolni, gyémántok nélkül nagyságrendileg 30 millió forintba, gyémántokkal együtt kb 60 millió forintba kerül.A képviselő emellett egy másik Hermés táskát, a kb 8 millió forintos Birkin 30 Grineve-t emelte ki a miniszter feleségének posztjai közül, köztük egy olyat is, amin Rogán Antal és a felesége is szerepel. Hadházy olyan képeket tett még ki, amiken Rogán Barbara egy ritka, nagyjából 30 millió forintot érő Dior ruhát és egy 2,7 millió forintos cipőt, valamint egy 28 millió forintos Bulgari fülbevalót visel."Szóval ezek a ruhák és ezek a cipők egyszerűen még a leggazdagabb emberek részéről sem elérhetők. Mert hogy nem logikus és nem ésszerű ilyen pénzeket kifizetni egy cipőre, vagy egy ruhára, még a leggazdagabbaknak sem. Ezeket sejkek veszik meg. Ezek mind a világ legdrágább luxus termékei földi halandók számára megközelíthetetlenek" - írta posztjában Hadházy. Szerinte a képek azután különösen aktuálisak, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter akormányközeli luxizásrólazt mondta, "eljött az ideje, hogy a NER kullancsait lesöpörjük magunkról". Ezt a Fidesz-frakció azóta már hirdetésként isközzétette.A képviselő egyébként nemrég Matolcsy Ádám feleségének luxuséletéről is képeketosztott meg, ezeket itt lehet megnézni.Kerestük Rogán Antalt a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül, hogy megtudjuk, hogyan kommentálja a felesége kiegészítőiről szóló posztot, ha választ kapunk a kérdéseinkre, beszámolunk róla.
|
Rogán Antal feleségének több tízmilliós luxustáskáiról és ékszereiről posztolt képeket Hadházy Ákos
|
A képek alapján a miniszter feleségének az Hermés egyik legdrágább, 60 millió forintot érő táskájából is lapul egy a szekrényében.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/03/31/hadhazy-akos-rogan-barbara-rogan-antal-luxus-kiegeszito-hermes-birkin-taska
|
2025-03-31 09:36:14
| true | null | null |
Telex
|
A független országgyűlési képviselő megkapta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) válaszát Papcsák Ferenc cégének, a Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft.-nek működésével kapcsolatosan feltett kérdésére, amelyről vasárnapi Facebook-posztjában számol be:"Korábban megírtam, hogy az Uzsoki VIP osztályába csak Papcsák cégén keresztül, velük szerződve lehetett bejutni. Az, hogy a volt zuglói polgármester cége az Uzsoki kórházzal megállapodott a »VIP« (sokat fizető) betegek ellátására, nem változtat azon, hogy engedély hiányában vállalt el kezeléseket. Ez így pláne szimpla csalás (bár ezt eddig is tudtuk, hiszen korábban kiderült, hogy Papcsák cége semmit nem tesz a betegekért azon kívül, hogy elteszi a hasznot).""Ezért újabb feljelentést teszek az Uzsoki VIP osztályának ügyében" — teszi hozzá Hadházy.Papcsák eladta a céget"A másik friss hír VIP-osztály ügyben pedig az, hogy időközben a volt fideszes képviselő és polgármester szép csendben eladta a céget és angolosan távozott...Ahogy már írtam, már nem VIP osztálynak, hanem »Térítéses Betegellátó Osztálynak« hívják a fizetős részleget" — teszi hozzá."Lassan egyébként minden helyére kerül ebben az ocsmány mozaikban. Azt nem tudjuk még, hogy Papcsák mennyit kaszált a bizniszen. Annyit tudunk, hogy sok százmilliós bevételeket produkált, 2023-ban pedig kb. 20 millió nyereséget jelentett le a cég. Azonban a fideszes politikus természetesen ennél többet is nyerhetett, ha például a cégében alkalmazottként vett fel fizetést, vagy az ügyvédi irodája számlázott be jogi tanácsadásért..." — folytatja gondolatmenetét az ellenzéki képviselő."Azt kell még megtudnunk, hogy a szerencsétlen betegektől beszedett milliókból mennyit adott tovább a kórháznak Papcsák. De azt egyelőre nem tudjuk, mivel a kórház megtagadta az ezirányú közérdekű adatkérésünk teljesítését. Emiatt már a Transparency jogászainak segítségével perelem az Uzsokit" — zárja sorait Hadházy.
|
Müller Cecília rántotta le a leplet az MNB fb-elnökének cégéről - Hadházy Ákos feljelent
|
A független képviselő kérdésére adott országos tisztifőorvosi válaszból az derül ki, hogy a Papcsák Ferenc által tulajdonolt Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft. engedély nélkül praktizálhatott.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/muller-cecilia-rantotta-le-a-leplet-az-mnb-fb-elnokenek-cegerol--hadhazy-akos-feljelent.html
|
2025-04-06 10:10:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Az üzlet már valamikor tavaly év végén megköttethetett, mert Mészáros Lőrinc tagsága december 23-án szűnt meg, míg a V-Híd befolyása február 23-án zárult le. Ugyanakkor Végh Gábor tulajdonjogát március 24-én jegyezték be.A Kontúr Csoport Kft. 2002-ben jött létre, ám a cég életében a fordulópontot a 2017-es tulajdonosváltás hozta. A cégkivonat szerint 2017. április 12. és 2021. április 13. között a vállalat egyedüli tulajdonosa a dunavarsányi Romhányi Péter László volt. Ekkor vált fő tevékenységévé a vasúttervezés, amely azóta is meghatározza működését. A vállalat saját bemutatkozása szerint a kisebb és nagyobb beruházások előkészítő tervezése (tanulmány-, engedélyezési és tendertervek) mellett kivitelezési projektekhez kapcsolódó tervezési munkákat is végez.A cég csak rövid időre került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe: 2021 őszén vásárolta meg a V-Híd cégcsoport, amelynek profiljába jól illeszkedett a Kontúr Csoport tevékenysége. A vállalat mérnöki és műszaki tanácsadási feladatokat látott el, de foglalkozott bontással, vasút- és hídépítéssel is. Több közös projektjük is volt a Mészáros-cégekhez köthetően, például:a Százhalombatta-Ercsi elágazás körszerűsítése,a Püspladány-Ebes vonalszakasz vasúti és biztosítóberendezés munkálatai,és az Ebes-Debrecen szakasz korszerűsítése.A Kontúr honlapján nyolc fő megrendelőt tüntettek fel, ezek közül négy Mészáros Lőrinchez és családjához köthező. A gazdálkodását nézve pedig felívelő pályára állt a cég gyakorlatilag egy évvel azután, hogy a V-Híd szekere is beindult volna.A Kontúr Csoportnak 2017-ben még csak 181 millió forintos árbevétele volt, ami2018-ra már 1,1 milliárd forint lett,2019-ben 2,8,2020-ban pedig már 3,4 milliárd forint folyt be a cég kasszájába.Ez a szám 2023-ban már 11,6 milliárd forintra gyarapodott, amiből 2,2 milliárd forint nyereség jött össze, ezt osztalék formájában ki is vették a cégből. A tavalyi eredménye ugyanakkor még nem ismert, így nem tudni, hogy a recessziós időszakban - amikor csökkentek az állami megrendelések - hogyan alakult a cég pénzügyi helyzete.Küldtünk kérdést a V-Híd-nak, hogy miért döntöttek a vasúttervező cég eladása mellett, amint érkezik válasz, cikkünket frissítjük.A Kontúr Csoport eladásával a Mészáros-birodalom nem is csak egy cégtől vált meg. A vállalatnak van egy leányvállalata is, a 2019-ben alapított Rail-Com Kft., amely főtevékenységként - a Kontúrhoz hasonlóan - mérnöki szolgáltatásokat és műszaki tanácsadást nyújt. Gazdálkodása azonban meg sem közelíti a fő tulajdonosét: 2023-ban 736,7 millió forint bevételből 40,2 millió forint nyereséget ért el. A cégben a Kontúr Csoport a többségi tulajdonos, míg kisebbségi részesedéssel a BI-LOGIK Biztosítóberendezési és Logikai Rendszereket Tervező Kft. rendelkezik. Mivel a Kontúr gazdát cserélt, a Rail-Com többségi tulajdonosa is Végh Gábor lett.A vevő személye sem mellékes. Végh Gábor ritkán szerepel a gazdasági hírekben, pedig jelentős vállalkozásokban érdekelt: többek között a stadionépítéssel foglalkozó Pharos ’95 Kft. egyik tulajdonosa. Nevét szélesebb körben akkor ismerhette meg a közvélemény, amikor Orbán Viktor miniszterelnök páholytársaként jelent meg egy nyilvános eseményen. Állami közbeszerzések és támogatások kedvezményezettjeként is feltűnt már, a Pharos például a Bozsik Aréna és a Puskás Aréna kivitelezésében is részt vett. Végh Gábor emellett a ZTE és a szlovén Lendva labdarúgócsapatainak tulajdonosa, cége korábban Felcsúton is működött. Jó kapcsolatot ápol Mészáros Lőrinccel is: az Átlátszó írta meg, hogy 2018 nyarán együtt utazott Mészáros Beatrixszal Malagára azon a magángépen, amelyet korábban Orbán Viktor is használt. De Végh megfordult már a NER magánjetjén és luxusjachtjain is nyaralása alatt.
|
Mészáros Lőrinc most nem vett, hanem eladott valami nagyon értékeset
|
Már nem Mészáros Lőrinc a tulajdonosa a milliárdokat termelő cégnek.
Mészáros Lőrinc többnyire a vásárlói oldalon tűnik fel, most azonban eladóként jelent meg: megvált egy olyan cégétől, amely a birodalmának fő profiljába tartozott, és az elmúlt években stabilan termelte a nyereséget. Az Opten nyilvános adatbázisa szerint a Kontúr Csoport Kft.-nek már nem a felcsúti milliárdoshoz tartozó V-Híd Vagyonkezelő Kft. és maga Mészáros Lőrinc a tulajdonosa, hanem Végh Gábor.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-most-nem-vett-hanem-eladott-valami-nagyon-ertekeset.html
|
2025-04-04 14:02:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Magyar Nemzeti Bank nincs könnyű helyzetben: fokozatosan új vezetésnek kellene felállnia, be kellene bizonyítani, hogy szakszerű lesz a jegybank irányítása, csak éppen a hírekben az MNB most a nagy alapítványi vagyonvesztéssel, a kecskeméti egyetem kötvényvásárlásával és a székház-felújítással szerepel.Az intézmény mindenesetre eltökélt abban, hogy feltárja a múlt ügyeit - bizonygatták többen is, amikor háttérbeszélgetések keretében arra voltunk kíváncsiak, hogy miképpen is fog felállni az intézmény új vezetése és mit kezd a ház a múlt ügyeivel.Varga Mihály személyében van már új elnöke is az MNB-nek. A volt pénzügyminiszter korábban bemutatta csapata fontos tagjait, így Banai Péter Benőt, Kurali Zoltánt és Sípos-Tompa Leventét, viszont ha ránézünk azMNB aktuális tisztviselőire, őket még sehol nem látjuk. Ennek megvan az oka: jelenleg Banai Péter Benő még a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) dolgozik, úgy tudjuk, hogy április 30-ig vállalta, hogy marad, és mint a költségvetés legfőbb hazai szakértője, segít összeállítani a büdzsét. Utána várhatóan ez már Kisgergely Kornél feladata lesz, aki most még az EXIM elnök-vezérigazgatója.A másik két megnevezett kulcsember, vagyis Kurali Zoltán, az Államadósság-Kezelő Központ korábbi vezérigazgatója és Sípos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank korábbi vezérigazgatója már a jegybankban vannak, de egyelőre csak elnöki tanácsadói funkcióban. Igaz, mint ilyenek, részt vehetnek a legfontosabb üléseken. Korábbi állásaik és szaktudásuk alapján Kurali Zoltán inkább a devizatartalékokért, Sípos-Tompa Levente pedig a felügyeleti munkáért felel majd.A jegybank jelenlegi alelnökei kivétel nélkül maradtak és úgy tudjuk, hogy maradnak is a mandátumuk végéig. Viszont ha a különböző MNB-s alelnöki mandátumok kifutnak, jelen állás szerint a három mostani alelnök (Dr. Kandrács Csaba, Dr. Patai Mihály, Virág Barnabás) közül senki nem marad. Az előző részben felsoroltak viszont akár valamennyien alelnökök is lehetnek, sőt, azt hallani az MNB háza tájáról, hogy Varga Mihály azt szeretné javasolni, hogy a jövőben már ne három alelnöke legyen a jegybanknak, hanem négy.Azt hallottuk, hogy ha valóban lesz egy negyedik alelnök, akkor az vélhetően Palotai Dániel lehet, aki hamarosan hazatérhet az IMF-től.Palotai Dániel2020. november 1-től képviselte Magyarországot és a kelet-közép-európai országcsoportot az IMF legfőbb döntéshozó testületében, a 24 tagú igazgatótanácsban.Egyelőre tehát nagy változások nem láthatók az elnök személyén túl, de sokan jönnek a korábbi PM-ből. Egyelőre az olyan bizalmi állásokban volt csere, mint a kabinetfőnöki, a Matolcsy Györgyhöz tartozó Czene Gréta helyett már Havasi Csaba az elnöki területet irányító ügyvezető igazgató, míg a korábbi főigazgató, Fömötör Barna is távozott, helyette Gondos Judit érkezett a volt PM-es csapatból. Az MNB-től kicsit arrébb pedig a Budapesti Értéktőzsde élén Végh Richárdot Tóth Tibor váltotta.Az alapkamatról döntő Monetáris Tanács tagjai közül Varga Mihály elnök mellett, aki március 4-től tag, Mager Andrea a régi-új tag, az ő 6 éves kinevezése 2025. március 5-én startolt. Hamarosan lejár Patai Mihály MT-tagsága (2025. április 22.), Kandrács Csaba tagsága (2025. október 2) és Virág Barnabás tagsága (2026. június 22.). De ha ők valóban kitöltik a mandátumukat, akkor az új MT-tagok és így az új alelnökök később léphetnek be. Ha hamarabb elmennek, ez persze felgyorsulhat.A Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület. Ajegybanktörvényalapján az MNB legfontosabb testületének tagjait Sulyok Tamás köztársasági elnök nevezi ki, setében ez csak valami nagyon formális szerep lesz. A tanácsban részt vevő alelnökök személyére az elnök tesz javaslatot, a miniszterelnök ha egyetért ezzel, beterjeszti a javasolt személyeket a köztársasági elnök elé.A külső tagok közül négy fő kinevezésére az MNB elnöke tesz javaslatot, de a köztársasági elnök elé terjesztéshez itt is szükség van a miniszterelnök egyetértésére. A többi tag kinevezésére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. Ő is egyeztet az MNB-elnökével, de a jegybankelnöknek nincs vétójoga. Ha egy tag megbízatása megszűnik, akkor az őt eredetileg javasló hivatal tesz ismét javaslatot.Az MNB elnöke a Monetáris Tanács elnöke, az MNB alelnökei is MT-tagok és további tagok is vannak, mindenkit hat évre választanak. Az MT-tagság megszűnhet a megbízatási időtartam leteltével, lemondással, felmentéssel vagy halállal.Az MNB vezetése természetesen tudja, hogy bármennyire is szeretné eltartani magától az alapítványi ügyeket, azokkal valamit kezdenie kell. Mi azt hallottuk a házból, hogy bár természetesen sokféle pletyka kering, nincs semmilyen megállapodás az előző vezetéssel, az MNB komolyan ki szeretné vizsgálni az ügyeket. Gion Gábor, a kuratórium új elnöke erre is erős mandátumot kapott, és a szakértelme megvan a feladathoz, évtizedes könyvvizsgálói tapasztalattal rendelkezik a legnagyobb auditorcégeknél.Olyan korábban, az MNB-nél megfordult szakemberek, mint Nagy Márton, aki sokáig volt a hazai monetáris politika első számú aktora, vagy Windisch László, aki a felügyeleti munkáért felelt, már korábban is nagyon jól érezték, hogy távolságot kell tartaniuk ettől a világtól. Így bár jelentős állami tisztségük van (Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter lett, Windisch pedig az Állami Számvevőszék elnöke), viszonylag könnyen távol tudják tartani az alapítványi kínokat maguktól, hiszen Nagynak közismerten rossz volt a viszonya az utóbbi években Matolcsy Györggyel, Windisch László pedig a feltárást végző ÁSZ vezetője lett.Nem kérdés, hogy a hatalmas vagyonvesztésnek voltak valóban aktív aktorai, felelősei, de kevesen lehettek olyanok, akiknek kormányzati vagy jegybanki funkcióban ne lett volna köze valamiképpen az ügyhöz. Sokan hallottak arról, hogy mi zajlik, látták egyesek iszonyatos dőzsölését, megpróbálták megszavazni az alapítványok elrejtését, nem tettek semmit, ha lett volna esélyük beavatkozni. Ugyanakkor a mostani történésekben jó pontokat is ki lehet osztani néhányuknak. Ilyen például Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki ezeket az alapos vizsgálatokat végigcsinálta, vállalta a mellékletekben is olvasható levelezésekből átszűrődő konfliktusokat.Varga Mihály, az MNB új elnöke azért lehet fontos feltáró, mert érkezése után az MNB-n belül megkezdte a szekrények kiborítását, a dokumentumok átnézését. Róla azt hallani, hogy az egész ügyet rühelli, eltávolítaná, ezért azt szeretné, ha az alapítványt végelszámolnák, sőt, ha törvény mondaná ki, hogy a jövőben a jegybanknak nem lehet ilyen vagyonkezelői alapítványa. Őt és közvetlen környezetét állítólag mélységesen felháborította az a tranzakció, amitaz utolsó pillanatokban még megpróbált a korábbi kör,amikor az Optima befektetési Alapkezelő Zrt. tulajdonát átjátszották volna, miközben ezt valamiféle kölcsönadásnak próbálták volna átcálzni.Az emlékezetes utolsó napi döntéssel az abban résztvevő cégvezető(k) és jogász nagyon nagyot kockáztatott, mert ezzel a lépéssel annyira felbőszítették a Fidesz prominenseit is, hogy ott végképp elszállt a maradék jóindulat. Volt, aki így magyarázta nekünk az ügyet:"Képzelje el, hogy egy csapat vezet egy állami tulajdonú céget, tudják, hogy távozniuk kell, de gyorsan kölcsönadják maguknak a kasszát vagy az állami cég leányvállalatait. Ha ezért számon kérik őket, akkor széttárják a karjukat, ja, ez csak egy kölcsön volt, és hajlandók visszaadni a kölcsönt. De ha esetleg nem reagál gyorsan az új vezetés, akkor még ügyködnek valamit. Próba, szerencse - mondják, legfeljebb nem jött be.Tényleg elhitte valaki, hogy ebből nem lesz baj, hogy ezt büntetlenül meg lehet próbálni?"Varga Mihály nem fogadta el ezt az ügyletet, visszacsinálta, vizsgálatot lengetett be, szólt az ÁSZ-nak. Környezete szerint Vargának nagyon fontos, hogy ne sérüljön a hírneve, ami nála egyszerre pozitív és negatív. Egy olvasatban pozitív, mert róla nem szólnak korrupciós hírek, neki nem kell hangosan butaságokat mondani, nem ő fogja visszhangozni az aktuális politikai mantrákat. Egy másik nézőpontból emiatt Varga túlságosan is "megúszós", biztonsági játékos, mindenesetre a habitusa miatt nem számára fért volna bele, hogy szó nélkül átvegye ezt a romhalmazt.És végül ott van Orbán Viktor, akit mindig joggal lehet az ország közállapotáért leginkább felelős politikusnak tartani, hiszen ő a miniszterelnök, de azért a hívei előtt még biztosan nem bukott meg, ezzel az üggyel sem. Azt sokan gondolhatják, hogy bármennyire is kártékony volt ez az ügy, a kormányfő csak komolyan vette, hogy a jegybank nem a kormány alá tartozik, hanem független. És, lám az ÁSZ jelentéseinek ismeretében sem gátolta a nyilvános feltárást. A jóhiszemű magyarázat ellen szól persze az a senki által el nem várt dicshimnusz, ahogyan Orbán Matolcsytól búcsúzott. Mindenesetre a következő hónapokban majd meglátjuk, hogy merre halad tovább az elszámoltatás, ebből talán Orbán hozzáállásáról is pontosabb képet kaphatunk.A Magyar Nemzeti Bank volt és jelenlegi szakemberei a rendőrségre tartozó kérdéseken túl szakmai elemeket is említenek, így a jegybanki nyereség/veszteség megítélését, illetve a pénzteremtés kérdését.Lehet, hogy büntetőjogilag nincsen relevanciája, de azért egészen más egy profittengerből pénzt pazarolni és egy veszteséges cégben növelni a bajt. A jegybank esetében nem úgy kell értelmezni a jövedelmezőséget, a nyereség és a veszteség kérdését, mint egy vállalatnál, de most mégis maradjunk az ismert fogalomrendszerben. A jegybanknak ugyanis voltak volt pluszt hozó évei, csak aztán annyira veszteséges lett, hogy negatívvá vált még a tőkéje. Az utolsó évek közül az MNB 2019-ben és 2020-ban 250 milliárd forint feletti nyereséget termelt, de 2021-ben 52, majd 2022-ben 400 milliárdos veszteség keletkezett, 2023-ban pedig már 1763 milliárdra nőtt a mínusz.Ez a helyzet nagyon sok kérdést vet fel. Ha évekkel korábban a jegybanki nyereségből indultak az alapítványok, a veszteséges évek alatt nem illett volna visszatenni pénzt? Amikor az egész ország spórolt, leálltak a nagy építési beruházások, biztos, hogy szükséges volt a székház felújítása?És itt érünk el a másik fontos kérdéshez, az infláció elleni harchoz. Az infláció elleni harcért felelős intézménynek szabad egyáltalán "fedezetlen" összegekből ennyit költeni? Természetesen lehet azt mondani, hogy az ország inflációja nem egyetlen (mégoly nagy) építőipari munkán múlik, de az MNB mégiscsak az inflációt fűtötte, amikor pénzteremtésből adott építőipari megbízásokat, ráadásul akkor, amikor nagyon nagy volt az infláció (2022: 14,5 százalék, 2023: 17,6 százalék). Ez pedig minden kétséget kizáróan szembe ment a saját céljaival.
|
Az MNB új vezetése tiszta lapot nyitna a botrány után, de nincs könnyű dolga
|
Varga Mihályékat nagyon felbőszítették a Matolcsy-éra végnapjaiban látott üzleti kavarások, de a szakmai szempontból is lesz mit helyretenni. A jövőben az eddigi három helyett akár négy alelnöke lehet majd a Magyar Nemzeti Banknak, de most úgy néz ki, a jelenlegi vezetők azért kitöltik a mandátumukat.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/04/02/mnb-alapitvany-varga-mihaly-matolcsy-gyorgy
|
2025-04-02 11:42:16
| true | null | null |
Telex
|
Az Állami Számvevőszék március közepén publikált jelentéseiből súlyos hiányosságokra és hatalmas veszteségre derült fény a jegybank több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásánál.Azóta elindult a találgatás, hogy vajon várhatók-e büntetőjogi következmények, és ha igen, kikre szólhat a "kilövési engedély".Az ügy kipattanása óta a kormány folyamatosan hárít, de közben nemcsak azoknak a felelőssége merül fel, akik részt vettek az alapítványi vagyont érintő döntésekben, hanem azoké is, akik tudhattak arról, hogy mi folyik az MNB környékén. Márpedig ezt a sajtó folyamatosan dokumentálta.A magyar viszonyok között nehéz abból kiindulni, hogy a jogállami logika érvényesül, de a kormánynak és a kormánypártoknak informálisan és formálisan is lett volna lehetőségük arra, hogy közbeavatkozzanak."Az a kérdés, hogy kié a felelősség, erről folyik most a nyomozás" - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón az MNB-alapítvány(ok) körüli pénzügyi botrányról. Gulyás szerinta jegybankkal kapcsolatban a kormánynak semmilyen felelőssége nincs, mert az MNB független a kormánytól, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi. A kormányinfón Gulyás többször felhozta azt is, hogy az ÁSZ 2018-ban is elvégzett egy ellenőrzést, akkor mindent rendben talált az alapítványok körül.A számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról, a kecskemétiNeumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről, illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről. Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, bár azt, hogy az alapítvány működése problémás,már évek óta lehetett tudni. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.Az ÁSZ az alapítványok gazdálkodása miattfeljelentést tett az ügyészségnél, a rendőrséghűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, így a Direkt36 cikke és a számvevőszéki jelentések publikálása után azonnal megindult a találgatás, hogy vajonvárhatók-e büntetőjogi következmények- és ha igen, milyen magas szintre jut az érintettek felelősségre vonása, kikre van "kilövési engedély".Ebben a cikkben azt járjuk körbe, mit állapított meg a számvevőszék a 2018-as ellenőrzésekor, milyen felelősségük lehet a különböző szereplőknek, és mennyiben állja meg a helyét Gulyásnak az a kijelentése, hogy a kormánynak semmilyen felelőssége nincs az ügyben.2018-ban, még az előző ÁSZ-elnök, Domokos László vezetése alatt valóban ellenőrizte a számvevőszék az akkori MNB-alapítványokat, és Gulyásnak igaza van abban, hogy a számvevőszék nagyjából mindent rendben talált. Hét éve öt Pallas-alapítvány, a Pallas Athéné Domus Animae, a Pallas Athéné Domus Mentis, a Pallas Athéné Geopolitikai, a Pallas Athéné Domus Concordiae és a Pallas Athéné Domus Scientiae alapítványok ellenőrzését végezték el a 2016-os évre, de az ellenőrzés kiterjedt a korábbi évek bizonyos dokumentumaira is.A szervezetekről egyenként nagyjából 20 oldalas jelentés született, az ÁSZ néhány kisebb mulasztást leszámítva mindegyik esetben azt állapította meg, hogy minden rendben volt, szabályszerűek voltak a gazdálkodásra vonatkozó szervezeti és működési keretek. Egyedül a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványnál merült fel, hogy a költségek és ráfordítások elszámolása nem volt teljesen szabályszerű, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál pedig a költségvetési tervnél találtak hibát. Az ÁSZ mindkét mulasztás esetében kért intézkedést az alapítványoktól, de a dokumentum nem utal arra, hogy nagyobb vagy összetettebb problémáról lenne szó.Ehhez képest 2025-ben az ÁSZ már ezeket állapította meg a PADME-ról szóló, március közepén publikált jelentésében (az alapítványokat 2019-ig sorban összeolvasztották, majd a megmaradt szervezeteket 2019-ben egyesítették a PADME-ban):A PADME vagyonát, közel 500 milliárd forintot (amelyből 407 milliárd volt közpénz) kezelő Optima Befektetési Zrt. az ÁSZ szerint egy országokon átívelő, rendkívül bonyolult céghálót épített fel, amelyre az ellenőrzés során nem találtak racionális indokokat.Ezt az alapítói célokkal ellentétesen, magántőkealapok közbeiktatásával tette.Az alapítvány kurátorai nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima és a hozzá tartozó cégek gazdálkodásával kapcsolatban.Az Optima kockáztatta a rábízott vagyont, több száz milliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyhez banki hitelt is felvett. Ezek a cégek a vásárlás óta sokat veszítettek az értékükből, és emiatt a vásárláson összességében jelentős vagyont bukott el az alapítvány.Emellett az Optima közel 130 milliárd forinthoz jutott az állami alapítású Neumann János Egyetemért Alapítványtól is kötvénykibocsátás útján, amelyre visszavásárlási kötelezettséget vállalt, de azt nem tudta teljesíteni. Az Optima a részben a magyar állam tulajdonában álló MBH Banktól is forráshoz jutott (igaz,ez a részlet valamiért kikerült az ÁSZ végső, hivatalos jelentéséből).Az alapítványra bízott vagyonból jelentős, sok milliárd forintnyi összegre szerződtek egy olyan érdekkörrel, amely a jegybank korábbi elnökének fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető. A kedvezményezett érdekkör (Raw Development Kft., Somlai Property Kft.) mögött Somlai Bálint áll, egy olyan magyar vállalkozó, aki vagyonának jelentős részét az MNB-től érkező megrendeléseknek köszönheti. Somlai a korábbi jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a körébe tartozik, Matolcsy korábban a Direkt36-nak is megerősítette, hogy Somlaival azonos a baráti társasága.Azt, hogy milyen szervezeteket és intézményeket kell az ÁSZ-nak kötelezően ellenőriznie, különbözőtörvények szabályozzák. Megkeresésünkre a számvevőszék azt közölte, hogy az ellenőrzési hatáskörébe közel 19 ezer intézmény tartozik. Vannak olyan jogszabályok, amelyek meghatározzák azokat az ellenőrzési területeket, ahol az ÁSZ meghatározott időpontokban, határidők szerint vagy időközönként köteles ellenőrzéseket végezni,de az alapítványok ellenőrzése nem tartozik a kötelezően ellenőrizendő szervezetek körébe.Az adott évre vonatkozóellenőrzési tervbena hatáskörbe tartozó intézmények közül választják ki azokat, amelyeknek az ellenőrzése valamilyen szempontból szükséges és indokolt. A kiválasztás meghatározott módszertan szerint történik, de az ÁSZ azt írja, a konkrét kockázatelemzés és ellenőrzésre javasolt szervezetek kiválasztására vonatkozó eljárás nem nyilvános.Ami az MNB-alapítványokat illeti, a 2018-as ellenőrzés után 2023-ban indították el a most márciusban közzétett jelentésekkel lezárt ellenőrzéseket. Megjegyzik azt is, hogy ez volt az első olyan év, ahol már Windisch László elnökké választása után az új vezetés által jóváhagyott ellenőrzési terv szerint dolgoztak.Gulyás Gergely tehát úgy fogalmazott, hogy az MNB-alapítványokat az ÁSZ ellenőrzi, de a pontos megfogalmazás inkább úgy szólna, hogy az ÁSZellenőrizhetiőket, ha arra jut, hogy ez szükséges - ellentétben például magának az MNB-nek a működésével, ebben az esetben a törvényesség vizsgálata bizonyos időközönként kötelező az ÁSZ számára. Ezt a számvevőszék rendszeresen el is végezte az elmúlt években, de az alapítványi vagyonokra ezek a vizsgálatok nem térhettek ki.De honnan jött ez a vagyon?Több mint tíz éve, már Matolcsy György elnöksége alatt, az MNB 266 milliárd forintot adott vagyonából az általa létrehozott, Pallas Athénéről elnevezett alapítványoknak. Ez a pénz a bank nyereségéből származott, amit részben azon keresett az MNB, hogy a devizahitelek forintosításakor olcsóbban vette a svájci frankot, mint amennyiért a bankoknak eladta. (Az ÁSZ vizsgálatai ennél több pénzről szóltak, mert ezt az összeget még kiegészíti az MBH-tól kapott, 170 millió eurós hitel, illetve a kecskeméti Neumann János Egyetem 127 milliárd forintja.)A független sajtót és az ellenzéki politikusokat egyaránt érdekelte, hogy mire megy el az alapítványoknak adott, minden jogi értelmezés szerint közpénznek számító jegybanki vagyon. Tóth Bertalan MSZP-s politikus 2015 márciusában, egy évvel az alapítványok indulása után közérdekűadat-igényléssel próbálta kikérni az alapítványok gazdálkodására vonatkozó adatokat, de az alapítványok ennek nem voltak hajlandók eleget tenni. Tóth ezért pert indított a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvánnyal szemben, amit első- és másodfokon is megnyert.A Fővárosi Ítélőtábla 2016-os ítélete kimondta, hogy az MNB vagyona nemzeti vagyon, a jegybank közpénzből is gazdálkodik, és hiába helyezték ezt a pénzt alapítványokba, azok felett még rendelkezik, például azáltal, hogy a pervesztes alapítvány kuratóriumi elnöke maga Matolcsy György volt. Jogerős bírósági ítélet 2016 februárjában született az ügyben, mire az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, Bánki Erik nem sokkal később törvényjavaslatot nyújtott be. Ennek célja az volt, hogy ne kerülhessenek nyilvánosságra azok az adatok, amelyekről a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy ki kellene őket adni.Bánki javaslata ráadásul úgy akarta kivenni az információs törvény hatálya alól az MNB alapítványait, hogy az a már meghozott bírósági ítéleteket is felülírná.Ennek az akciónak köszönhetjük az elmúlt 15 év egyik legemlékezetesebb mondatát.Az indoklás szerint ugyanis "az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni". Áder János akkori köztársasági elnök viszont nem írta alá a rohamtempóban megszavazott törvényt, ehelyett az Alkotmánybírósághoz küldte, az AB pedig 2016 áprilisában kimondta, hogy a törvény ellentétes az Alaptörvénnyel.A különböző felelősségi körök értelmezéséhez Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója segítségét kértük. Ligeti szerint attól kezdve, hogy az AB 2016-os döntése megállapította, hogy a vagyon közpénz, az ÁSZ is ellenőrizhette az MNB-alapítványokat. A szakértő jogi megközelítése viszont más, mint az ÁSZ-é, szerinte már akkor is látni kellett volna, hogy az alapítványok létrehozatala önmagában jogsértő, mert a jegybank elméletileg csak a feladataival összefüggően költhet közpénzt. Ligeti jogértelmezése szerint az alapítványok létrehozása és az MNB-től kapott pénz ott tartása eleve sikkasztás vagy hűtlen kezelés lehet. (Jelenleg utóbbi miatt zajlik nyomozás, de nem azért, mert a jegybank több mint 260 milliárd forintot alapítványokba csoportosított, hanem kizárólag a PADME 2019 utáni ingatlan- és egyéb fektetései ügyében.)Szerinte arról is lehet vitatkozni, hogy melyik írja le pontosabban a helyzetet, a hűtlen kezelés ugyanis vagyonkezelési helyzetet feltételez, ahol a felelős szabálytalanságot követ el a rábízott vagyon kezelésében, és ezáltal kárt okoz; a sikkasztásnál viszont az illető sajátjaként kezeli a közpénzt mint rábízott idegen dolgot, ebben az esetben lényegtelen, hogy a vagyon nyereséget termelt-e, vagy veszteséget okozott. "A hűtlen kezeléssel az a probléma, hogy ha a befektetések kockázatát vizsgáljuk, akkor tulajdonképpen azt is lehet mondani, hogy ha bejött volna a dolog, nem állna fenn bűncselekmény. Így elméletben az MNB-alapítványok esetében is csak annyi lenne a probléma, hogy nincs nyereség."Ligeti szerint az ÁSZ megközelítése emiatt téves, mert arra lehet belőle következtetni, hogy ha a PADME kialakítana egy konzervatívabb befektetési szabályzatot, ha lenne audit, befektetési bizottság, ha elvégezné a megfelelő piackutatásokat, azaz ha úgy viselkedne, mint egy prudens magánbefektető, akkor minden rendben lenne."Ebben az esetben viszont értékelhetetlen maradna az a tény, hogy ezt a pénzt egyáltalán nem lett volna szabad az alapítványnak adni. Csak a befektetéseket vizsgálják, de magát az »ősbűnt« nem."Épp emiatt fontos részlet az is, hogy milyen időszakokat vizsgáltak az ÁSZ jelentései. A mostani ellenőrzés nem tér ki a 2019 előtti időszakra, a 2018-ban publikált jelentések pedig a 2016-os évet ellenőrizték (bár bizonyos esetekben az ellenőrzés kitért a korábbi időszakok dokumentumaira). Ezek a korábbi ellenőrzések, mint láttuk, mindent rendben találtak, azaz Ligeti szerint az ÁSZ nem vette észre, hogy a jegybank akkori alapítványai - az ő értelmezése szerint - törvénytelenül juthattak közpénzhez.Ami az esetleges felelősöket illeti, Ligeti szerint a kormány hiába kerüli tudatosan Matolcsy György nevének kimondását, nem vitás, hogy a volt jegybankelnöknek egyértelműen volt felelőssége az MNB-alapítványok gazdálkodásában, mint ahogy tudnia kellett a történtekről a jegybank felügyelőbizottságának, ahova egyébként az akkor még létező Pénzügyminisztérium is küldött tagot. Mint mondja, mind a felügyelőbizottság, mind a tulajdonosijog-gyakorló (az MNB) be tudott volna kérni adatokat, ha tájékozódni akart volna.A kecskeméti bíróság a Transparency International Magyarország által 2015-ben a jegybank Pallas Athéné Domus Mentis alapítványa ellen indított perében első- és másodfokon is kimondta, hogy a jegybank vezetése a kuratórium kijelölése útján megtartotta az irányítást a pénzek és az alapítvány felett. A kecskeméti bíróság ugyanisazt állapította meg, hogy a kérdéses alapítvány felügyelőbizottságában és kuratóriumában akkoriban több olyan ember is ült, aki más minőségben közvetlenül függött Matolcsy Györgytől.Azaz Ligeti szerint már járásbírósági szinten is látszott, hogy az alapítványok de facto nem szakadnak el a jegybanktól, és - noha ez az ítélet az azóta már megszűnt alapítványokra vonatkozik - a jogász szerint az elv továbbra is érvényes lehet.Azt is kiemeli, hogy az ÁSZ kínosan ügyel arra, hogy ne említse, a sajtó az elmúlt tíz évben folyamatosan cikkezett a témában, pedig már önmagukban ezek miatt is felmerülhetett volna az MNB-nél vagy a számvevőszéknél, hogy megnézzék, miért is vesz egy alapítvány lengyel tőzsdei céget. Szerinte ezen a ponton kellene összekapcsolódnia az MNB három jelentésének (kettő, mint láttuk, az MNB-közeli alapítványokról szól, a harmadik pedig magának a jegybanknak az alapfeladatai közé nem tartozó tevékenységek - a székház felújítása, más ingatlanügyletek, kép- és szoborvásárlások - pénzügyi aspektusait vizsgálta). Ligeti szerint utóbbi jelentés bizonyos szempontból még érdekesebb is volt, mint az alapítványokat vizsgáló jelentések.Az ÁSZ ugyanis egyértelműen megállapítja, hogy a jegybank gazdálkodása pazarló volt az elmúlt években."Az ÁSZ ebben a jelentésben megkérdőjelezi, hogy mégis minek kellett ennyi pénz a székházfelújításokra, és a rendkívül pazarló költekezést önmagában jogsértőnek tekinti. De az alapítványok esetében az a gondolat, hogy mi a fenének volt szükség egyáltalán ezekre a befektetésekre, nem is merül fel. Az ÁSZ mintha abból indulna ki, hogy a közpénz alapítványi birtoklása megengedett volt, csak nem így kellett volna befektetni."Ligeti szerint az alapítványok atipikus befektetők, nehéz őket megfeleltetni a céges működésnek, hiszen civil szervezetként törvényesen nem is végezhetnek elsődlegesen profitszerző tevékenységet. Jogi szempontból azonban ugyanúgy jogi személynek számítanak, mint egy kft. A kuratórium látja el a vezető tisztségviselő feladatát, a felügyelőbizottság pedig - céges hasonlattal élve - a tulajdonosi ellenőrzést testesíti meg. Az alapítványnak azonban nincsen tulajdonosa, sem tagsága, ezért ebben az esetben a felügyelőbizottság feladata az alapítói célok megvalósulásának az ellenőrzése, és az, hogy beszámoljon az alapítónak arról, ha veszélybe kerülne az alapítvány célja.A PADME esetében Ligeti szerint az alapító okirat részletesen szabályozza a felügyelőbizottság hatáskörét és feladatait, ezek alapján kérhet magyarázatot a kuratóriumtól, illetve az alapító jegybanknak is jelezhet, ha úgy látja, hogy veszélyeztetve van a működés törvényessége. Magukért a befektetésekért viszont a kuratórium felel (ezt az ÁSZ-jelentésben maga a felügyelőbizottság is leszögeziaz egyik mellékletként csatolt levélben).Ligeti szerint az, hogy Varga Mihályelküldte Matolcsy embereita PADME-tól és az Optimától, szintén mutatja az alapító (a jegybank) mozgásterét."Varga Mihály megjelent és kirúgta őket - ez azt mutatja, hogy bárhogy nézett is ki a kuratórium, Matolcsy György, ha akarta volna, mondhatta volna, hogy tessék leállni a százmilliárdos kiadásokkal."A kecskeméti szálról egyébként a 24.hu a napokban Bárándy Péter ügyvédre, egykori igazságügyi miniszterre hivatkozvaazt írta, a vezető testületek tagjai akár vagyonukkal is felelhetnek az okozott kárért, a kialakult joggyakorlat alapján az igenek, a nemek és a tartózkodás alapozza meg vagy zárja ki a felelősséget. Ez alapján tehát hűtlen kezelés miatt akár börtönbe is kerülhetnek a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjai, akik négy éve megszavazták a 127,5 milliárd forintnyi kötvényvásárlást - vélhetően ugyanez igaz lehet a PADME korábbi kuratóriumi tagjaira is.Ami a kormány felelősségét illeti, a TI igazgatója azt mondja, a kormány is pontosan azt teheti a bűnösen működő állami intézményekkel, mint bárki mással szemben: felhívja az illetékes hatóság figyelmét, például ahogya most zajló, 54 vádlottas minisztériumi vesztegetési ügybenis történt.Az MNB jogállása mindössze annyiban számít, hogy nem vizsgálhatja a Kehi (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal), mert a jegybank nem tartozik a kormány alárendeltségébe. "Ettől mégnem bűnözhet a jegybank sem büntetlenül. A gond az, hogy nemcsak az MNB veszítette el jegybank jellegét, de a kormány is elvesztette kormány jellegét, vagy ha úgy tetszik, az állam veszítette el az állam jellegét. Mindenről tudtak, ott ültek a kormány képviselői az MNB felügyelőbizottságában, nyilván olvasták az újságokat is, tisztában voltak azzal, hogy mi zajlik a jegybankban."De felmerülhet az a kérdés is, hogy a kétharmados felhatalmazású kormánypártok a jogalkotói oldalról tudtak volna-e valamit kezdeni a helyzettel. Az elmúlt 15 év törvénykezési gyakorlatából vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy mi mindent tudott szabályozni vagy újraszabályozni akár egészen konkrét célok érdekében a Fidesz-KDNP a parlamentben, ha volt mögötte akarat. Így nem kell nagy fantázia annak elképzeléséhez, milyen törvényt lehetett volna alkotni például arra, hogy az Állami Számvevőszék sűrűbben ellenőrizze egy több száz milliárdnyi közpénzt kezelő intézmény gazdálkodását.Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban. Az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.
|
Kétharmaddal kormányoznak 15 éve, és most azt mondják, nincs felelősségük az MNB elherdált vagyona miatt
|
A számvevőszéki jelentések publikálása után azonnal megindult a találgatás, hogy várhatók-e büntetőjogi következmények az MNB-alapítványok ügyében, kik lesznek a felelősök a vagyonvesztésért. Gulyás Gergely a jegybank függetlenségét hangsúlyozza, de az ÁSZ és közvetve a parlament, illetve a kormány is hamarabb közbeléphetett volna, ha lett volna ilyen szándék.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/04/08/mnb-alapitvany-padme-asz-jelentes-vagyon-felelosseg-ellenorzes-hutlen-kezeles-sikkasztas
|
2025-04-08 07:14:13
| true | null | null |
Telex
|
Újabb súlyos állításokat tett közzé Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Papcsák Ferenc nevével fémjelzett egészségügyi vállalkozással kapcsolatban. A politikus szerint a volt fideszes polgármester cége semmilyen működési engedéllyel nem rendelkezett egészségügyi szolgáltatások végzésére, még közreműködő cégként sem - ezt Hadházy szerint a tisztifőorvos is megerősítette. "Ez nagyon súlyos" - kommentálta Hadházy Ákos."Korábban megírtam, hogy az Uzsoki VIP osztályába csak Papcsák cégén keresztül, velük szerződve lehetett bejutni" - emlékeztetett a képviselő. Hadházy hangsúlyozta: az engedély hiánya miatt a cég működése egyszerű csalásnak minősül, különösen úgy, hogy - mint írja -"Papcsák cége semmit nem tesz a betegekért azon kívül, hogy elteszi a hasznot".A politikus újabb feljelentést tesz az ügyben, miközben új fejleményként azt is közölte: Papcsák Ferenc időközben eladta a céget és "angolosan távozott". Hadházy szerint mindez azért is visszás, mert Papcsák jelenleg is a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke. "Érdekes amúgy, hogy Papcsáknak szüksége volt a betegek lehúzására, hiszen közben ő volt, és most is ő a Nemzeti Bank felügyelő bizottságának elnöke." Hadházy arra tippel, hogy Papcsáknak is "csurrant-cseppent" abból a több százmilliárdos vagyonból, amit a Matolcsy-klán lopott ki a bankból.Hadházy megjegyzi: az ő akciója után a VIP-osztályt már Térítéses Betegellátó Osztálynak hívják. A politikus azután tett feljelentést, hogy egy német nyugdíjas egy fideszes képviselő cégétől kapott irreálisan magas összegű és szabálytalan számlát.Továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés: a cég 2023-ban 20 millió forint nyereséget jelentett, ám valószínűsíthető, hogy a politikus ennél jóval többet nyert. "Ha például a cégében alkalmazottként vett fel fizetést, vagy az ügyvédi irodája számlázott be jogi tanácsadásért, akkor könnyen megkerülhette a nyereség kimutatását." Ugyanakkor az még mindig nem világos, hogy az Uzsoki kórház mennyi pénzt kapott vissza a fizető betegektől beszedett összegekből. Hadházy szerint "a kórház megtagadta az ezirányú közérdekű adatkérésünk teljesítését", ezért a Transparency International jogászainak segítségével pert indított az intézmény ellen.
|
Hadházy: Engedély nélkül működött Papcsák cége az Uzsoki VIP osztályán
|
Az engedély hiánya miatt a cég működése egyszerű csalásnak minősül.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-engedely-nelkul-mukodott-papcsak-cege-az-uzsoki-vip-osztalyan-275773
|
2025-04-06 09:55:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Szerette volna megtudni a Demokratikus Koalíció, mi alapján döntötte el Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy a kastélytörvény keretében melyik ingatlant melyik pályázó kapja ingyenesen tulajdonba. Az ellenzéki párt közérdekű adatigénylést nyújtott be ebben az ügyben a tárcához, amely azonban így sem közölte a kért információkat.A DK ezután közérdekű adatigénylési pert indított.A bíróság most úgy döntött, hogy a minisztériumnak ki kell adnia minden kastélyprovatizációval kapcsolatos dokumentumot, a DK közleménye szerint annak érdekében, hogy kiderüljön, kik pályáztak, milyen pályázati anyagot adtak be, milyen felújításokat vagy fenntartói feladatot vállaltak a kastélyért cserébe.Sebián-Petrovszki László (DK) országgyűlési képviselő szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, ez az elsőfokú ítélet, tehát az Építési és Közlekedési Minisztérium még fellebbezhet. A párt azonban folytatja a jogi eljárást, és reméli, kiderül, "mire költik az adófizetői forintunkat, és kik, miért kapják meg közös nemzeti kincseinket".
|
Pert nyert a DK kastélyügyben
|
A párt célja, hogy az ÉKM mutassa meg, mi alapján döntötte el Lázár János, melyik műemlék melyik pályázóé lett.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/pert-nyert-a-dk-kastelyugyben-275766
|
2025-04-05 13:58:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a 2005-ös bérbeadási szerződés 2015-ben járt volna le, de Nagy Krisztina, a bérlő Sió-Csarnok Kft. ügyvezetője 2011. december 29-én levelet írt az önkormányzati vagyonkezelő cégnek, miszerint szeretnék még húsz évre megkapni a bérleményt: "Ezúton szeretném Önt tájékoztatni cégünk jövőbeni terveiről, s arról, hogy milyen fejlesztéseket, beruházásokat szeretnénk megvalósítani az elkövetkezendő időszakban. Cégünk és Önök között létrejött szerződést, mely a siófoki Vásárcsarnok üzemeltetése a fő profilja, eddig is sikeres együtt működés jellemezte. Szeretnénk hosszabb távon továbbra is ezzel a profillal foglalkozni. (...) Kérjük esetleges szerződésünk meghosszabbítását 20 évre."A rövid levél alapján a képviselő-testület Balázs Árpád vezetésével 2032 márciusáig bérbe is adta a Vásárcsarnokot a Sió-Csarnok Kft.-nek. A cégben ekkor is tulajdonos volt Ujvári István, illetve Nagy Sándorné képviselő lánya, Nagy Krisztina, az önkormányzati vagyonkezelő cég, a Balaton Parti Kft. felügyelőbizottságában pedig ekkor ott ült a levelet író ügyvezető, Nagy Krisztina anyja, Nagy Sándorné is.A bíróság álláspontja szerint pályáztatni kellett volna, egy sima levél alapján nem volt jogszerű szerződést hosszabbítani. Így a Sió-Csarnok a 20 évből 13-at lakott le, a vásárcsarnok hét évvel a hosszabbítás lejárta előtt kerül vissza a városhoz.Siófok polgármestere, Lengyel Róbert március végén tájékoztatta az ítéletről a lakosságot: "A történet már nagyon régen indult, valamikor az első ciklusomban. Akkor, amikor először hívták fel a figyelmemet, hogy miképp is kerülhetett a Sió Csarnok Kft. bérleményi birtokába a város tulajdonában lévő vásárcsarnokunk »végtelennek tűnő« hosszú időre, a laikus véleményem szerint, a város számára meglehetősen előnytelennek tűnő feltételekkel..."A polgármester a tájékoztatás körülményeire és forrására nem tér ki, vagy valami okból nem emlékszik, de a városban emlékezetes, hogy az Árpi Lapjairól Kitiltottak Társasága című Facebook-oldal foglalkozott először a témával, amely korábban Balázs Árpád egy vitatott ingatlanügyéről írt, és a posztot megosztókat a fideszes Balázs beperelte. Tizenhét embert rabosítottak, majd Balázs a pert elbukta. A népharag hatására több ezer olvasó lájkolta az eredeti posztot, vállalva, hogy Balázs ellenük is eljárást indít.A Lengyelt támogató Árpi Lapjairól Kitiltottak Társasága először 2015 januárjában írta meg a vásárcsarnok ügyet azzal, hogy kérték az akkor Fideszes többségű testülettel, de már Lengyel polgármesterségével működő hivataltól a vásárcsarnok szerződését, ott azonban állítólag nem találták. A blog munkatársai ezek után felkutatták a városi könyvtárban kötelezően letett testületi ülés jegyzőkönyveket, és fellelték a Sió-Csarnok Kft. előterjesztéshez csatolt hosszabbítást kérő levelét, amit 2015. februárban közzétettek.Ezzel már minden adat, információ és dokumentum rendelkezésre állt ahhoz, hogy a most megnyert pert megindítsák, akkor azonban még fideszes többségű volt a testület, és a vásárcsarnokot kezelő Balaton-parti Kft. akkori, a Fideszhez kötődő ügyvezetője ezt nem kezdeményezte.Az Árpi Lapjairól Kitiltottak a 2019-es választás előtt is foglalkozott a csarnokkal és a Sió-Csarnok Kft. üzleti teljesítményével, abból az apropóból, hogy az önkormányzati tulajdonú épületet fideszes plakátokkal dekorálták ki, a választást később elvesztett Gruber Attila polgármesterjelöltet népszerűsítették. A Fidesz azonban 2019-ben ennek ellenére elvesztette többségét a testületben, a csúfos vereség után a pártközpont feloszlatta a siófoki szervezetet. Az erről szóló szigorúan titkos dokumentumot az Árpi Lapjairól Kitiltottak már aláírása másnapján nyilvánosságra hozta.Lengyelnek 2019-ben többsége lett a testületben, a Sió-Csarnok szerződésének megszüntetését azonban csak 2023-ban kezdeményezték. Akkor az elsődleges kereseti kérelem jogcíme jóerkölcsbe ütközés volt az ingatlanos szakvéleményhez képesti kirívóan alacsony bérleti díj miatt. Ez a per megszűnt. Majd 2024-ben más jogcímen indítottak pert ugyancsak a szerződés semmisségének kimondása céljával. Bizottsági üléseken egyébként a DK delegáltjai saját költségükön beszerzett jogi szakvélemény alapján korábban ugyanezt, vagyis a törvénysértést vezették le nyerhető hivatkozásként. A törvénysértő szerződés joghivatkozással indított pert első fokon a Kaposvári Törvényszéken a felperes önkormányzati Kft. elvesztette, majd fellebbezés folytán a Pécsi Ítélőtábla ítélete alapján jogerősen megnyerte, így a Sió-Csarnok Kft. 2024. július 1-től az átadás napjáig napi 49 673 forintot tartozik fizetni, ami április végéig mintegy 15 millió forint, valamint nekik kell állniuk a 6 millió forint perköltséget is.A helyzet iróniája, hogy ügyet eredetileg feltáró (és munkájával a város pernyertességér elősegítő) Árpi Lapjairól Kitiltottak oldal nevet váltott, most Lengyel, Witzmann és Társaik Lapjairól Kitiltottak Társasága néven fut, mivel Lengyel egy ideje ugyanúgy letiltja a Facebookon az övétől eltérő véleményeket, mint közvetlen elődje. Az utóbbi időben az őt eddig minden választásán támogató DK ellen is agitálva a Tisza Pártot propagálja.Információink szerint az átadás-átvételt követően a Balaton Parti Kft. saját üzemeltetésben kívánja működtetni a csarnokot és erősítenék a termelői piac jelleget.
|
Egy kacifántos történet vége: Siófok visszakapta vásárcsarnokát
|
A Pécsi Ítélőtábla március 27-én kelt jogerős ítéletében kötelezte az eddigi bérlő Sió-Csarnok Kft.-t, hogy 30 napon belül adja át a belvárosi létesítményt, amit 2005-től birtokoltak. Mint kiderült, a 2012-ben, még a fideszes Balázs Árpád polgármestersége alatt 20 évre meghosszabbított szerződés ekként való módosítása törvénysértő, ezért azt a bíróság megsemmisítette. Csütörtökön a Sió-Csarnok egyik tulajdonosa, Ujvári István (2019-ig fideszes önkormányzati képviselő) tájékoztatót tartott a bérlő zöldségeseknek és egyéb vállalkozóknak arról, hogy az áprilisi bérleti díjakat még beszedik, és át fogják adni a csarnokot, bár az ítéletet még nem kapták meg.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-kacifantos-tortenet-vege-siofok-visszakapta-vasarcsarnokat-275732
|
2025-04-06 11:51:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Sztojka Attila romaügyi államtitkár április 2-án jelentette be, hogy megjelent a II. Svájci-Magyar Együttműködési Progam (más néven: Svájci Alap) döntési listája, melynek keretében 12 ezer fő kap digitális kompetenciafejlesztést. A pályázat 4,1 milliárd forintból valósul meg, "a keretösszeg teljes mértékben felhasználásra került!"A Svájci Alap tavaly hirdette meg A digitális terek elérhetőségének és a hátrányos helyzetű csoportok digitális kompetenciájának fejlesztése nevű programot, melynek célja "a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák digitális írástudásának növelése, ami hozzájárul a felnőtt munkaképes korú lakosság foglalkoztathatóságának javításához, a társadalmi befogadást célzó felnőttkori tanulás ösztönzéséhez, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatát igénylő technológiai környezetben a munkalehetőségekhez való hozzáférés javításához". A projekt lebonyolítója, a Belügyminisztérium (BM), vagyis az a tárca, ahol Szotjka Attila államtitkársága is működik.A pályázat döntési listája a múlt héten került a Svájci Alap oldalára. A nyertesek és a szervezetek képviselői között több olyan személyt is találtunk, akik a nevük alapján a Fidesz romaügyi partnere, a Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) megválasztott képviselői, továbbá az országos önkormányzat, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata (MROÖ) testületének tagjai.A győri Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület képviselője Jakus László. Jakus az Országos Roma Foglalkoztatási Központot vezeti, egy 2023. júniusi cikk szerint a CiKöSz alelnöke, egy tavaly novemberi szerint az elnökségi tagja volt. A szervezet négyszer 35 millió forint, vagyis 140 millió forint támogatást nyert el.A Küzdjünk Együtt Roma Egyesület képviselője Szegedi József, aki bejutott a nemzetiségi választáson a MROÖ képviselő-testületébe. Kétszer 35 milliót, vagyis 70 millió forintot kapott a szervezete."Vazdune Cherhaja" Emelkedő Csillagok Roma Nők Egyesület képviselője Erősné Balogh Szilvia, aki szintén bejutott az országos önkormányzatba. Kétszer 35 millió, azaz 70 millió érkezett hozzá is.A Dráva Menti Romakért Egyesület elnöke, Tatai Ferenc szintén MROÖ-képviselő. Neki "csak" 35 millió jutott.A Komlói "Fekete Láng" Érdekvédelmi Egyesület képviselője Orsós Ferenc, egy újabb MROÖ-képviselő, aki szintén 35 milliót kapott.A Volt Állami Gondozottak Országos Egyesületét Galyas József képviseli, aki szintén az MROÖ-s testület tagja. 35 millió forinttal gazdálkodhat.A Színes Gyöngyök Délvidéki Roma Nőkért Egyesületet Várnai Anna képviseli, aki a CiKöSz Baranya megyei listájáról jutott be az ottani testületbe. 35 millió forintot nyert a pályázaton.A kakukktojás a Dosta Sas Kulturális és Érdekvédő Egyesület, melynek képviselője Nagy Klaudia pécsi fideszes önkormányzati képviselő. 35 millió forintot kapott.Ha csak ezeket a tételeket összeadjuk, az azt jelenti, hogy 455 millió forint körüli összeg érkezett a CiKöSz-ös politikusokhoz és egy kormánypárti képviselőhöz, és ezek csak azok a szervezetek, melyekről könnyen meg lehet állapítani a személyi összetételükön keresztül a kapcsolódást.A pályázaton egyébként olyan szervezetek is kaptak támogatást, mint a Máltai Szeretetszolgálat, a Bhim Rao Egyesület, a Tutor Alapítvány, illetve több, tanodát műkdötető alapítvány és önkormányzat. A Regionális Civil Központ Alapítvány (RECIK) is kapott háromszor 35 millió forintot, egy tételben a rakacaszendi címűkre, ahol ún. Jelenlétpontot üzemeltet az alapvetően miskolci székhelyű szervezet. Hozzájuk Magyar Narancs is ellátogatott a közelmúltban.Lehetőségeket ígért"Még fogok hozni lehetőségeket, ebben ne legyen kétségetek" - 2022 januárjában ismerhette meg az ország szélesebb nyilvánossága Sztojka Attilát, a kormány romaügyi kormánybiztosát. Ugyanis egy titokban rögzített hangfelvétel szerint egy szállodában, részben a Roma Közéleti Akadémia, részben az akkor még általa vezetett Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) révén szerződéseket kínált azoknak az országos roma önkormányzati képviselőknek, akik "ebben a körben benne vannak". "Félre ne értsétek, ez nem megvásárlás, én senkit nem akarok megvásárolni" - mondta. Az ügy nagy visszhangot kapott a nyilvánosságban, később viszont elült.A Sztojka Attila által vezetett CiKöSz nagyot ment a tavaly nyári nemzetiségi választáson, az Országos Roma Önkormányzatban - melyet azóta átneveztek MROÖ-nek - többséget szerzett. A listát Sztojka vezette, ám nem ült be az önkormányzatba: Orbán Viktor ehelyett feljebb léptette, és kinevezte államtitkárnak. (A Facebook-oldalán olvasható akkori kampányszlogen az volt: "Csak a béke, csak a Fidesz, csak a CiKöSz".) Ezzel ő lett a rendszerváltást követő egyik, ha nem a legbefolyásosabb roma politikusa Magyarországnak.Azzal már korábban is foglalkoztunk, hogy a Sztojka alá tartozó TEF által kezelt pályázati források egy része gyanúsan olyan roma érdekvédelmi szervezetekhez került a választásokat megelőzően, melyek személyi összetételükön keresztül kapcsolatba vannak a CiKöSz-szel (magyarul: ezen szervezetek képviselői, vagy az ő hozzátartozóik a CiKöSz-nek is tagjai). Arra utaló jelek is voltak, hogy a szervezetek kampányoltak a CiKöSz és a Fidesz mellett: elég csak megnézni a támogatásban részesülő Nyírcsászári Hátrányos Helyzetűekért Egyesület Facebook-oldalát. A szervezet képviselője egy bizonyos Varga Gyula: ugyanezzel a névvel indult egy jelölt a Fidesz színeiben a tavalyi önkormányzati választáson, ám nem jutott be a testületbe. A roma kisebbségi önkormányzatba pedig csak Varga vezetéknevű emberek - köztük Varga Gyuláné - jutottak be. Az önkormányzat Facebook-oldalán visszaköszön a CiKöSz és a Fidesz logója: egy rendezvényen például feltűntek olyan személyek, akik narancsszárga, fideszes polóban tüsténkedtek.Arról az év elején írtunk részletesen, hogy hogyan lett a Fidesz legfontosabb roma stratégiai partnere a CiKöSz, amely az előző év végén már a közös kampányolásról egyeztetett a kormánypárttal egy kiszivárgott levél szerint. Sztojka Attila kezében példátlan hatalom összpontosul, hiszen államtitkárként nem csak a TEF, hanem immáron a CiKöSz által irányított MROÖ is a befolyása alá tartozik. Márciusban Lőcsei Lajos, a Momentum roma származású országgyűlési képviselője arról írt, hogy az MROÖ elnökét, Aba-Horváth Istvánt költségvetési csalással gyanúsítják.Többször kértünk tőle interjút, ezidáig sikertelenül: legutóbb például azért szerettünk volna beszélni, hogy megtudjuk, mi az álláspontja a Mi Hazánk cigányok elleni hergelésével, illetve a kormány által hirdetett kábítószer-terjesztők elleni hajtóvadászatával, amely a hátrányos helyzetűeket, így a roma lakosságot is érinti. A BM sajtóosztálya azt válaszolta, hogy az államtitkár nem kíván élni az interjú lehetőségével.A roma képviselőknek jutott támogatások témájában megkerestük a CiKöSz elnökét, Szűcs Csabát, valamint a BM sajtóosztályát: ha érkezik tőlük reakció, közöljük.(Címlapképünkön: Sztojka Attila)
|
Közel félmilliárdos támogatás jutott a Svájci Alapon keresztül országos roma képviselők szervezeteihez
|
450 millió forintnál is nagyobb összeget kaptak a Fidesszel együttműködő roma szervezet, a Cigány Közösségek Szövetsége képviselői, valamint egy pécsi kormánypárti önkormányzati képviselő a Svájci Alap digitális felzárkóztatási pályázatán keresztül.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/kozel-felmilliardos-tamogatas-jutott-a-svajci-alapon-keresztul-orszagos-roma-kepviselok-szervezeteihez-275784
|
2025-04-09 08:02:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Transparency International (TI) Magyarország újabb feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank alapítványai ügyében, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusban nyilvánosságra hozott jelentéseiben súlyos törvénysértésekre derített fényt. A TI már 2016-ban is próbálta rávenni a hatóságokat a vizsgálatra, akkor sikertelenül.Az ÁSZ vizsgálata a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) néven egybevont alapítványok pénzköltésére irányult, és megerősítette azokat a szabálytalanságokat, amelyeket a TI Magyarország és a független sajtó évek óta hangoztat - hangsúlyozzák közleményükben. A jelentés elsősorban a 2019 utáni időszakot vizsgálta, különös tekintettel a magántőkealapok és cégek hálózata mögé rejtett ingatlanberuházásokra. Az ÁSZ hűtlen kezelés címén tett feljelentést, ami alapján a rendőrség már elrendelte a büntetőeljárást.A TI Magyarország álláspontja szerint azonban a problémák gyökere mélyebbre nyúlik: már az alapítványok létrehozása és a 260 milliárd forintnyi közpénz juttatása is törvénysértő volt, ami a szervezet szerint kimerítheti a sikkasztás tényállását. "A bajok nem akkor kezdődtek, amikor a PADME alapítvány nekilátott az MNB-től kapott nemzeti vagyon elherdálásának. Már az is bűncselekmény lehetett, hogy az MNB alapítványokra bízta a nemzeti vagyon egy részét" - hangsúlyozza a szervezet.A feljelentés több súlyos bűncselekmény gyanúját veti fel, köztük:hivatali visszaélés, mivel a jegybank vezetői és dolgozói, mint hivatalos személyek, törvénysértően juttattak vagyont az alapítványoknak;sikkasztás, mivel a törvénysértő vagyonrendelésről döntést hozók a rábízott jegybanki közpénzzel sajátjukként rendelkeztek;hűtlen kezelés, mivel az alapítványi vagyon felhasználása tetemes vagyonvesztéssel járt.A szervezet rámutat, hogy a törvénysértésekről tudomást kellett volna szereznie az MNB felügyelőbizottságának, az államháztartásért felelős miniszternek és az Állami Számvevőszéknek is, de ezek a szervek évekig nem intézkedtek, ami a szervezet szerint felveti a bűnpártolás gyanúját.Az alapítványok közpénzzel való gazdálkodásának tényét már a Kúria és az Alkotmánybíróság is megállapította 2016-ban, kimondva, hogy a rájuk bízott vagyont kizárólag az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban költhették volna el. A felsőoktatás támogatása - amely hivatalosan az alapítványok célja volt - azonban nem tartozik a jegybank feladatkörébe.A TI Magyarország most azt várja, hogy a rendőrség a kezdetekig visszamenően vizsgálja ki az alapítványi közpénzjuttatás és a pénzek felhasználásának teljes folyamatát, hogy elősegítse "a közvagyon elherdálásának az elejétől fogva történő, pártatlan kivizsgálását".A botrányAz Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrég kiadott jelentése nyomán komoly botrány robbant ki a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körül. Az ÁSZ vizsgálata a PADME (Pallas Athéné Domus Meriti) Alapítvány átvilágítását követően több szabálytalanságot tárt fel, és hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést. Az egykor 266 milliárd forintos tőkével induló alapítvány vagyonkezelését és befektetéseit az ÁSZ szerint egy átláthatatlan cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtották végre.Matolcsy György, a korábbi jegybankelnök vitatja az ÁSZ megállapításait. Állítása szerint a jelentések "iratellenesek" és "nem felelnek meg a tényeknek". Különösen kifogásolja az értékelési módszertant, szerinte a számvevőszék indokolatlanul csak a tőzsdei árfolyamokat tekinti mérvadónak az ingatlanportfólió értékelésénél. Matolcsy szerint az alapítványi vagyon "teljes mértékben megvan, sőt értéke meghaladja az 500 milliárd forintot".Időközben Varga Mihály új MNB-elnök "minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő" vizsgálatot rendelt el az alapítvány és az Optima Zrt. működésével kapcsolatban. Az ORFK már nyomoz hűtlen kezelés miatt. Sajtóértesülések szerint Matolcsy Ádám, a volt jegybankelnök fia is érintett lehet az ügyben. A botrány továbbra is ellentmondásos állításokkal terhelt, amelyek tisztázására a folyamatban lévő nyomozás hivatott.
|
A Transparency International újra feljelentést tesz a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyében
|
A Transparency International újra feljelentést tesz a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyében - A szervezet szerint bűncselekménynek minősülhet az MNB 260 milliárdos vagyonjuttatása.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2025/04/08/transparency-international-feljelentes-magyar-nemzeti-bank-mnb-alapitvanyai
|
2025-04-08 14:39:00
| true | null | null |
Index
|
Leleszi Tibor, Kisvárda fideszes polgármestere azzal állt az önkormányzati képviselő-testület elé március végén, hogy szüksége van egy új autóra - állította Szabad Európának Horváth Attila független önkormányzati képviselő."A polgármester azt mondta, hogy a négyéves Volkswagen Arteonját le kell cserélni egy VW Touaregre, ami háromezres benzines V6-os motorral van felszerelve. Kérdeztem tőle, hogy mi szükség van erre, hiszen a négy éve neki vásárolt autó is épp csak bejáratós, nagyjából százezer kilométer van benne. Ezt azzal hárította el, hogy ez az autó kezd sokat veszíteni az értékéből, neki szüksége van arra, hogy lecseréljék, mert nehéz kiszállni belőle."Az előterjesztés ben az áll, a négy évvel ezelőtt 15 millió forintért vásárolt autót 10 millió forintért számítja be a Babják Autó Kft., mellé ad az önkormányzat még egy másfél milliós Opel Zafirát, így már csak 13,5 millió forintot kell a városnak kifizetnie.
|
25 milliós terepjárót vetetne magának Kisvárda polgármestere, egy sarokra lakik a munkahelyétől
|
Leleszi Tibor állítása szerint a jelenlegi négyéves autóját azért cserélné le, mert nehéz belőle kiszállni.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/25-millios-terepjarot-vetetne-maganak-kisvarda-polgarmestere-egy-sarokra-lakik-a-munkahelyetol-275805
|
2025-04-08 10:01:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Több mint 200 millió forintot költött el a soproni önkormányzat az egykori Zichy-Meskó palota felújítására, látványtervekre és kiállítási koncepciókra. De végül csak egy közvécét csináltak a műemlék aljában, ami ráadásul erősen ráfizetéses.Kint a Várkerületen zajlik a hétköznapi élet: pékárut vesznek, bankba mennek, kávéznak a soproniak. Beljebb, a történelmi Óvárosban mintha egy másik világba lépnénk. Nem vásárol senki a nem létező boltokban, nem üldögélnek emberek a nem létező padokon és a nem létező vendéglők teraszán. Csönd van, csak a koratavaszi szél süvít a kihalt utcákon. Zavartalanul botladozhatok a macskaköveken, kitekert nyakkal és tátott szájjal csodálva a középkori házak homlokzatát.Ráfizetéses közvécéMeglepően sok a betört ablakú, bedeszkázott kapujú, elhagyatott épület. Mint amilyen a Zichy-Meskó palota is a Kolostor utcában. Egymagam vagyok a hétszáz éves házban megnyitott illemhelyen is, bár a vécés néni azt mondja, páran már jártak bent aznap.Az önkormányzat szerint a városban dolgozó idegenvezetők régóta szorgalmazták, hogy új nyilvános vécé létesüljön a belvárosban. Ezt végül a Zichy-Meskó palota egyik földszinti sarkában alakította ki a város 2023 végén. Mint megtudtuk,az illemhely kiépítése 30 millió forintba került, megnyitása óta 10 millió forintot meghaladó költséggel üzemeltették, és kevesebb mint 900 ezer forint bevételt termelt az önkormányzatnak.A közvécé létrehozásának sokan örültek, a helyszínválasztást viszont sok kritika érte. A Zichy-Meskó palota művészettörténészek szerint még a mégoly gazdag soproni műemlékek közül is kiemelkedik. De nem csak műemléki, hanem szimbolikus jelentőséggel is bír az épület: ez volt a legelső városháza Sopronban. Mégis, bő egy évtizede, a lakók kiköltöztetése óta üresen, lezárva áll."Nem kötötték az orrunkra, miért lakoltatnak ki, csak annyit mondtak, hogy valami lesz a házzal. Aztán semmi se lett vele" - meséli egy volt lakó. "Valószínűleg se a vöröseknek, se a sárgáknak nem volt igazán ütős elképzelésük" - folytatja, vörösek alatt értve a korábbi MSZP-s, sárgák alatt pedig a jelenlegi fideszes városvezetést. Emlékei szerint 2005 körül kezdték kiüríteni az épületet, és az utolsó lakó 2011-ben költözött el.Az egykori főnemesi palotának azért voltak egyáltalán lakói, mert a házat 1948-ban elvették a Zichy-családtól, és 17 lakásra darabolták. Az ingatlant a rendszerváltás után, a részleges kárpótlás során sem kapták vissza a Zichyk. A szabályok szerint tulajdonosonként csak 5 millió forintig járt kárpótlás, és akkor sem az adott ingatlan, hanem kárpótlási jegyek formájában. Történelmi érdekesség, hogy 1990-91-ben, a kárpótlási rendszerről szóló vitákban a Fidesz akként foglalt állást, hogy nincsen szükség a korábbi diktatúrák által kisemmizett emberek kárpótlására.Így került a soproni Zichy-Meskó palota végül a helyi önkormányzat tulajdonába, és így maradtak a kastélyok országszerte állami tulajdonban - ezektől szeretne most szabadulni a kormány.Átlagosan naponta tizenegyen használjákA közvécé tervének nagyjából egyetlen hivatalos nyomát a soproni Városfejlesztési Bizottság 2023. április 26-i ülésére benyújtott 2023. évi költségvetésben találtuk. A nyilvános illemhely és a kivitelezéséhez rendelt 30 millió forintos tétel egyetlen sort tesz ki az 54 oldalnyi szkennelt táblázatban, indoklás és magyarázat nem tartozik hozzá.Az ezt követő közgyűlésen Jakál Adrienn képviselő (Párbeszéd-Zöldek) tette fel az egyetlen kérdést ezzel kapcsolatban, ő is csak annyit, hogy hol lesz a toalett. Így derült ki, hogy a Zichy-Meskó palotában. Külön előterjesztést nem találtunk a témáról, ami azt jelenti, hogy nem zajlott egyeztetés az önkormányzaton belül a nyilvános vécéről."Minket sem tájékoztattak, nem volt ilyen előterjesztés" - mondta Jakál Adrienn az Átlátszónak. "Évekig ígérték a nyilvános vécét, gondolom, ezt találták a legegyszerűbb megoldásnak. Szerintem jobb helyet is lehetett volna erre találni. Hiába jönnek azzal, hogy menjünk el Bécsbe, ott is vannak műemlék-épületekben vécék, de hát teljesen más, hogyha egy múzeumban van egy mosdó is, mint hogy konkrétan csak vécénk van" - vélekedik a képviselő.Közérdekű adatigénylésünkre válaszolva a soproni önkormányzat arról tájékoztatott, hogy "a nyilvános illemhely kialakításának a kor követelményeinek megfelelő szolgáltatás kialakítása volt a célja, melyet a városban dolgozó idegenvezetők is régóta kértek. Ennek célja nem a jövedelemtermelés volt, hanem a Sopronba érkező turisták kiszolgálása".Kérésünkre elküldték az üzemeltetési adatokat is, eszerint a WC üzemeltetése 10 395 094 forint költséget jelentett az önkormányzatnak 2023. november 1. és 2024. december 31. között. Az illemhely bevétele ugyanebben az időszakban 877 953 forint volt.A 200 forintos használati díjjal számolva tehát naponta átlagosan 11 ember megy be a műemléki toalettbe.Holpár Csaba (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) tulajdonképpen örült annak, hogy lett egy új nyilvános WC a belvárosban, "de az, hogy pont itt, azért az nagyon-nagyon mellé ment. Mégiscsak ez az épület volt Sopronban a legelső városháza". A képviselő szerint főleg a játszótereken kellene illemhelyeket kialakítani, hiszen ott töltenek el hosszabb időt az emberek.A középkori polgárházból egy gyilkossági ügynek köszönhetően lett városháza. A történeti források szerint 1367-ben a város egyik legvagyonosabb polgára, bizonyos Hayreich Gayzzel többekkel együtt, ismeretlen okokból megrohanta egy nemesember házát, és megölte. Gayzzelt fej- és jószágvesztésre ítélték, házát a soproniak szerezték meg, eladták, majd kézen-közön Zsigmond királyra szállt. Zsigmond 1422-ben a soproni polgármester kérésére a városnak ajándékozta az épületet, ezután néhány évtizedig városházaként használták.Sokáig kiállítóteret terveztek ideEgykor tehetős, főként német ajkú polgárok - városbírók, polgármesterek, ügyvédek, főesperesek - lakták a gótikus polgárházat, majd a XVIII. századtól grófok és bárók adták egymásnak itt a kilincset és az estélyeket. Ezt a főnemesi világot idézte volna meg az az életmód-kiállítás, amelyet éveken át a Zichy-Meskó palotába terveztek.A kiállítás "egy báli rendezvény epizódjain keresztül kalauzolja végig a látogatót", "a néhai istálló pedig izgalmas hangulatú presszóként születik újjá", ígérték a 2018-ban készült kiviteli és belsőépítészeti tervek. A fő látványosságot mégis maga az épület adta volna, számos ritka, eredeti állapotban megmaradt részletével."A földszinti bejárati folyosó nagyon jó lakatosmunkával készült rácsa; a főlépcsőház négy fülkeszobra és a lépcsőház mellvédrácsai puttószobrokkal; a faburkolatos kabinet az építtető páros beillesztett arcképpárjával és dekoratív mennyezeti festésével; a nagyterem festett mennyezete, az első emelet most előkerült festett mennyezetei és oldalfalai. Mindegyikükről elmondható, hogy színvonaluk messze kiemelkedik az egykorú soproni emlékek közül, s valamennyit bécsi, vagy legalábbis a központban és körülötte működő művészek és mesterek készítették" - írják a Zichy-Mesko palota falkutatását elvégző művészettörténészek.A kiállítótér kialakítása előtt az épületet teljes körűen fel kellett volna újítani, annyira leromlott az állapota. A külső homlokzat felújítása meg is történt, és 2020-ban "külső állagmegóvási és belső konzerválási" munkákat is végeztek, az átfogó rekonstrukció azonban végül elmaradt.Többek között ezt is az európai uniós és állami forrásokból futó Modern Városok Programban akarták megvalósítani a "Sopron történelmi belvárosa műemléki felújítása, és bemutatása" intézkedés keretében, amelyre több mint 7 milliárd forintot kapott a város. Sok fejlesztést meg is valósítottak, a Zichy-Meskó palotára azonban állítólag már nem maradt forrás.Korábban a becsült érték töredékéért eladták volna az épületetA hivatalos iratokban nem találtuk nyomát, miért ürítette ki az épületet az önkormányzat, ha utána nem használta semmire. Egyedül egy 2008-as rendkívüli ülés jegyzőkönyve utal arra, hogy voltak tervek a háttérben.Dr. Fodor Tamás akkori polgármester (Fidesz) rendkívüli testületi ülésen, bizottsági tárgyalás nélkül terjesztett elő egy javaslatot a Zichy-Meskó palota eladására. Az ülésen elmondta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Sopronban hozna létre regionális központot, amelyhez megfelelő épületet keresnek. A tárgyalások során a Zichy-Meskó palota tűnt az MTA számára elfogadhatónak.Arra való hivatkozással, hogy az épület felújítandó, Fodor azt javasolta, hogy az önkormányzat jelképes összegért adja át a házat, az MTA pedig vállalja a felújítást. Egy képviselői hozzászólásból kiderül:a jelképes ár a két értékbecslő által felértékelt ár tizedét takarta, azaz bruttó 19 millió forintot.Némi vita után a közgyűlés elfogadta az előterjesztést, felhatalmazva a polgármestert, hogy készítse el az adásvételi szerződést. Az eladásra azonban végül mégsem került sor.A 2014-2020 időszakra szóló Integrált Településfejlesztési Stratégia szerint a Zichy-Meskó palota "költséges teljes körű műemléki felújításához befektető szükséges, ezt követően a teljes épület bérbeadása vagy eladása" a cél.Jakál Adrienn szerint a városvezetés rosszul gazdálkodik a műemléki ingatlanokkal. "Sokkal korábban kellene elkezdeni gondolkodni a hasznosításukról, mint hogy megvárnánk azt a pillanatot, amikor már tényleg akkora anyagi ráfordítás szükséges, amit nem tud az önkormányzat kigazdálkodni", mondta a képviselő. "És akkor marad az, hogy eladjuk."Az elmúlt évtizedben a bérlakások negyede megszűnt SopronbanSopron az ország műemlékekben második leggazdagabb városa, csupán Budapest előzi meg. A műemlékek 95 százaléka a történelmi belváros területén koncentrálódik, jelentős részükben bérlakások találhatók, néhány önkormányzati tulajdonú épület üresen áll.Állapotuk leromlott és korszerűtlen, felújításuk azonban a műemléki védettség miatt az átlagosnál költségesebb és körülményesebb. Bár a szociális bérlakások száma a szükségletekhez képest kevés, az önkormányzat szeretné tovább csökkenteni, azaz eladni bérlakás-állománya egy részét, mivel korszerűsítésre a várakozásaik szerint középtávon sem lesz lehetőségük.A K-Monitor és a Periféria Központ által készített adatvizualizáció jól mutatja, hogy az egész országban Sopronban a legmagasabb a megszűnt bérlakások aránya a 2016 óta eltelt időszakban. A bérlakások zöme úgy szűnt meg, hogy eladták (bontás, vagy lakások egybenyitása révén is csökkenhet az állomány). A bérlakások eladása terén Sopron a harmadik a magyarországi városok között: az önkormányzat 2 888 427 000 forint bevételre tett szert bérlakásai eladásából 2016 óta.Az adatok forrása a KSH, az önkormányzat adatszolgáltatása alapján.A soproni óváros élettel való megtöltését, közösségi és kulturális funkcióinak erősítését az elmúlt 15 év minden városfejlesztési stratégiája célként tűzte ki, de ez még várat magára. Valószínűleg nem a volt főúri palotában nyitott közvécé hozza majd az áttörést.Két hónapig próbáltuk elérni, hogy bejuthassunk a kiemelkedő értékeket rejtő középkori eredetű műemlék épületbe, és forgathassunk egy videót. Nem jártunk sikerrel. A tulajdonos Soproni Önkormányzat cerberusként őrzi a Zichy-Meskó palotát, és nem engedélyezte videófelvétel készítését. A Soproni Múzeumnak is megtiltották, hogy az épület történetét kutató művészettörténészükkel beszélgessünk, és azt is, hogy elektronikus fotógyűjteményükből fényképet kapjunk. A miértekre nem kaptunk választ az önkormányzattól, ahogy egyéb kérdéseinkre sem.Fülöp OrsolyaCímlapkép: Nyilvános WC a Zichy-Meskó palota Kolostor utcai oldalában. (fotó: Átlátszó)
|
Egykor főnemesi palota volt, ma közvécé a soproni műemlék
|
Több mint 200 milliót költöttek az épületre és a látványtervekre, de továbbra is üresen áll a műemlék Zichy-Meskó palota. Csak egy WC lett az aljában.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/04/07/egykor-fonemesi-palota-volt-ma-kozvece-a-soproni-muemlek/
|
2025-04-07 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Van az 560 milliárd is! Újabb "dugipénzeket" azonosítottunk a Matolcsy család körülAz Állami Számvevőszék szerint az MNB alapítványi befektetéseiért felelős cég közel 500 milliárd forintért bizniszelgetett a Matolcsy-érában - azaz lett tulajdonos például a GTC Group nevű varsói ingatlanóriásban. Nos, a Válasz Online még ezen felül is talált 40,3 milliárd forintnyi "dugihitelt", amellyel a jegybank a saját GTC-jét finanszírozta. További 22,4 milliárddal pedig egy olyan társaságot segített az idősebb Matolcsy által vezetett intézmény, amely néhány hónappal később az ifjú Matolcsy befolyási övezetébe került.A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványi hálózata anno azért kapta a Pallas Athéné nevet, mert eredeti célja a pénzügyi szakemberképzés támogatása, a tudásteremtés, a gazdaságban alkalmazható geostratégiai és geopolitikai kutatás-fejlesztés ösztönzése volt. Az erre szolgáló százmilliárdok azonban - nemzetközi ingatlanvállalatok sűrűjébe kerülve - elvesztették közcél- és közpénzjellegüket. A Pallas befektetéseiért felelős cég majd’ 500 milliárd forintnyi vagyonnal gazdálkodott; egyebek mellett többségi tulajdonos lett a varsói központú Globe Trade Centre (GTC) nevű regionális multiban, továbbá masszív részesedést szerzett a szuperexkluzív szálláshelyeket kínáló svájci Ultima Capital SA-ban is.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a felhasznált 500 milliárd bő 80 százalékát közpénzként azonosította, hiszen a jegybanki források mellett a szintén Matolcsy-közeli Neumann János Egyetemért Alapítvány szabad 127,5 milliárdját is bedobták a buliba. Az egész konstrukciót megtámasztó 170 millió eurós "piaci" hitel gazdája pedig az az MBH Bank, amelyet Mészáros Lőrinc dominál, de a pénzintézet tulajdonosi körébe anno a Matolcsy-csapat magántőkealapjai is bekerültek (23 százalék erejéig). Ennyit eddig mindenki tudhatott, aki olvasott, vagy akár podcastot hallgatott a témában.Lapunk friss észlelése szerint azonban az ÁSZ alulbecsülte a GTC-Ultima-körbe kerülő - illetve áttételesen a Matolcsy Ádám környéki magántőkealapokat is gazdagító - pénzeket. Az említett 500 milliárdnál biztosan többről van szó, ugyanis az MNB az úgynevezett növekedési kötvényprogramon keresztül további közel 63 milliárd forintnyi kedvezményes kölcsönnel is segítette az ingatlanműveleteket.Hogyan kezdődött ez a 63 milliárdos történet? Először a G7 gazdasági portál jelezte 2020 végén, hogy a jegybank azt a GTC Groupot - illetve itteni leánycégét, a GTC Magyarország Zrt.-t - készül hitelezni, melynek végső tulajdonosa ő maga. Matolcsy Györgyék tehát az önfinanszírozás kereteit feszegették, annak ellenére, hogy Magyarországon éppen az MNB a pénzügyi prudenciáért felelős szervezet. Ahogy a G7 is írta, a bankoknak jellemzően tiltják, hogy érdekeltségi-tulajdonosi körön belül adjanak kölcsönöket, ez ugyanis egészségtelen viszonyt, rossz ösztönzőket teremt mind a hitelező, mind az adós számára - lásd a Széchenyi Bank közismert, büntetőügybe torkolló történetét. Az akkori MNB persze igyekezett azt kommunikálni, hogy az alapítványi hálózatához tartozó, több áttételen keresztül birtokolt GTC Group tőle független vállalat, ám nemzetközi pénzügyi értelmezésben a jogi ügyeskedés, a bonyolult cégszerkezet teljesen irreleváns, csakis az üzleti tartalom számít. Márpedig a valóságban a GTC a magyar jegybank vállalata; ezt igazolja, hogy Varga Mihály stábja előbb-utóbb át fogja venni az irányítást a varsói ingatlantársaságban is a Matolcsy-körtől (csak ehhez több külföldi közbeiktatott társaságban közgyűlést kell tartani).A G7 tehát öt éve leadta a vészjelzést, azóta azonban szinte szó sem esett a GTC Magyarország Zrt. finanszírozásáról. Pedig a lengyel társaság itteni leányvállalata az éves pénzügyi beszámolói szerint több tízmilliárd forint értékben bocsátott ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a növekedési kötvényprogram keretei között (2020 decemberében és 2021 márciusában). Az MNB weblapjának egyik eldugott táblázatából kiderül, hogy a jegybank az elsődleges és másodlagos piacon 40,3 milliárdnyi GTC-kötvényt jegyzett le - ez az össznévérték majd’ 70 százaléka. A kötvény kezdeti besorolása a Scope Ratingsnél BBB- volt (stabil kilátásokkal), majd tavaly novemberre az értékpapírt leminősítették BB+-ra (negatív kilátásokkal), vagyis a bóvli közelébe. Növekedett tehát a kötvény visszafizetési kockázata, s nagy kérdés, mit hozna egy mai újraminősítés.Akad azonban további adalék is, amely bennfentesgyanússá teszi az MNB korábbi kötvényvásárlásainak egy részét. A 40,3 milliárd forint mellett ugyanis lett egy 22,4 milliárdos jegyzés is (2020 decemberében és 2021 februárjában), amellyel, mint később kiderült, konkrétan a Matolcsy Ádám befolyási övezetébe tartozó egyik magánérdekeltséget hitelezték. 2022-ben vettük észre, hogy a papíron nem túl vagyonos MNB-elnöki sarj az akkori parlamenti választások után több céget is alapított, köztük a Magyar Strat-Alfa Zrt.-t. E vállalat aztán óriási banki kölcsönhöz folyamodott, és a mannát természetesen a ma MBH néven működő, közös Mészáros-Matolcsy-pénzintézet szolgáltatta. A hitel "ellentételezéseként" 85 millió euró erejéig jegyeztek be jelzálogot különböző épületekre (sőt, a bank megszerezte a Matolcsy Ádám-féle részvénytársaság felét is). A beterhelt ingatlanokat azonban nem az MNB-elnök fia szolgáltatta, hanem a Sky I. és a Sky II. nevű magántőkealapok által birtokolt SkyGreen Buildings Kft. Utóbbi egy méretes irodaházkezelő, amelyhez mintegy 150 milliárd forint értékű, 112 ezer négyzetméternyi, jórészt alacsony energiaigényű, fenntartható épületegyüttes tartozik (például a Váci úton és a budai Duna-part Infoparkjában). Matolcsy Ádám tehát az egyik legnagyobb magyar magántőkealapos irodacéget, a SkyGreen Buildings Kft.-t "mozgatta be" saját céges hitelfelvétele mögé, tehát biztosan nem független tőle az "égzöld" vállalat.Lássunk csodát, korábban ugyanez a SkyGreen is bocsátott ki értékpapírokat a növekedési kötvényprogram keretei között, és 70 százalékban - az említett 22,4 milliárd forint erejéig - a Matolcsy György által vezetett MNB lett a vásárló. A jegybanki kölcsönnel megsegített vállalat mögötti magánalapokat akkoriban az a Szécsényi Bálint kezelte (az Equilor-csoporton keresztül), aki a legutóbbi időkig a GTC Group felügyelőbizottságban is ott ült. Néhány hónap múlva aztán a SkyGreen tulajdonosi jogai a Matolcsy Ádám-közeli Quartz Alapkezelőnél landoltak, sőt, az MNB-elnök fia - mint írtuk - kvázi a sajátjaként használta a SkyGreen-ingatlanokat a maszek hiteleihez is.A fenti adathalmaz lényege csupán annyi, hogy mind a nemzeti bank saját ingatlanvállalatát (GTC), mind a Matolcsy-kör hasonló profilú céges leágazását (SkyGreen) is ugyanabból a két külső forrásból finanszírozták hiteloldalon: magából az MNB-ből, illetve a családhoz tulajdonosilag köthető MBH-ból. Amikor e tényekről bankár forrásunkat faggattuk, ő költői kérdésekkel felelt. Vajon ki vonja felelősségre az MNB-t, hogy saját cégét pénzelte? Vajon mennyiben tett eleget az MBH a belső hitelekre vonatkozó szabályoknak, amikor a fent említett entitásoknak kölcsönt nyújtott? S az MBH-t hivatalból ellenőrző MNB mennyire végzett alapos vizsgálatot a részben az elnök családjához köthető kereskedelmi banknál?Nyitókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
|
Van az 560 milliárd is! Újabb "dugipénzeket" azonosítottunk a Matolcsy család körül - Válasz Online
|
Az Állami Számvevőszék szerint az MNB alapítványi befektetéseiért felelős cég közel 500 milliárd forinttal bizniszelgetett a Matolcsy-érában – azaz lett tulajdonos például a GTC Group nevű varsói ingatlanóriásban. Nos, a Válasz Online még ezen felül is talált 40,3 milliárd forintnyi „dugihitelt”, amellyel a jegybank a saját GTC-jét finanszírozta. További 22,4 milliárddal pedig egy olyan társaságot segített az idősebb Matolcsy által vezetett intézmény, amely néhány hónappal később az ifjú Matolcsy befolyási övezetébe került.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2025/04/09/560-milliard-skygreen-matolcsy-magyar-nemzeti-bank-gtc-group-alapitvany-fiatal-matolcsy/
|
2025-04-09 08:05:15
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
"25 éve dolgozom Orbán Viktorral, ő ugyanúgy él, mint 25 évvel ezelőtt. Nincs több cipője, inge, autója, semmi" - magyarázta Lázár János a kisvárdai fórumon, ahol kikelt a NER-es kullancsok és a "luxizás" ellen.Lázár 25 évvel ezelőtt még Rapcsák András hódmezővásárhelyi polgármester és képviselő mellett dolgozott. Amikor 2002-ben Rapcsák meghalt, a Fidesz Lázárt indította a választáson. Így jön ki nagyjából a 25 év Orbán Viktor mellett.Lázár a nyilvános megszólalásaiban többször letette a hűségesküt Orbánnak (Hajdú Péter műsorában például arról beszélt, a 90-es években ő is rajongott érte, és miatta lépett be a Fideszbe), ehhez képest a "luxizós" mondatai elég kényesek, hiszen a kormány egyes tagjai (és hozzátartozói) mellett Orbán Viktor családja sem veti meg a luxust, és ez egyre jobban látszik.Lázárt a pátyi fórum előtt hiába kerestük a minisztériumon keresztül, hogy pontosan kikre célzott a mondataival, nem reagált. A fórum után tartott szürreális sajtótájékoztatón "tisztázta", hogy a kritika kifejezetten a nagyvállalkozókra vonatkozott, és az arckifejezéséből úgy tűnt, nem is érti, miért kell ebbe az egészbe bele keverni Orbánékat és a minisztereket.Az eleje sem stimmelHiába próbál hárítani Lázár János, az sem igaz, hogy Orbán Viktor ugyanúgy élne, mint 25 évvel ezelőtt, már csak azért sem, mert márciustól bruttó 7,1 milliót keres.A fizetése ebben a ciklusban szó szerint kilőtt:Persze nem csak ő, a többi politikus is jól járt. Ennyiből simán kigazdálkodható egy hosszú indiai nyaralás, ahová télen Orbán a feleségével és Róza lányával ment.Lázárnak abban igaza van, hogy Orbán Viktor vagyonnyilatkozata valóban szerény: az alapján a miniszterelnöknek egy kis vidéki háza, egy fél rózsadombi lakása és 5,73 millió forintja van a feleségével közös bankszámlán. A megtakarításuk 4 millióval csökkent az előző évhez képest.A törvény szerint a feleségének és a vele egy háztartásban élő gyereknek is vagyonnyilatkozatot kell tennie, de azt nem hozzák nyilvánosságra.Orbán Viktornak papíron semmi köze Hatvanpusztához, ahol állítólag nem csak a hétvégéket tölti, de munkamegbeszéléseket is tart.Az Orbán Győző tulajdonában lévő birtok - amin Gulyás Gergely elhíresült mondása szerint gazdasági épületek vannak - 11,5 milliárd forintból újult meg az elmúlt néhány évben. Orbán Győző legjobban menő cége, a Dolomit Kft. szépen fial, az utóbbi 8 évben folyamatosan 1-2 milliárd forint körüli osztalékot produkált, aminek több mint a fele Orbán Győzőé. Ebből a felújítás több milliárdra becsült költsége kijön.Csakhogy az osztalék egy része biztosan közpénz, de minden eszközzel titkolják, hogy mekkora. Alvállalkozóként szinte soha nem tüntetik fel őket, ennek ellenére sikerült kiderítenünk, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal is Orbánék kövéből épül.A korábban nyilvánosságra hozott képek alapján a birtok - részben biztosan - Orbán Viktor ízlését tükrözi, Magyar Péter pedig nemrég arról posztolt, hogy 30 millióért vett, előnevelt fákat telepítettek Hatvanpusztára, a Mészáros földjén lévő zebrákat pedig Orbán "házi szafarijának" titulálta. A Kormányzati Tájékoztatási Központ annyit írt, ez még viccnek is rossz, majd Orbán örökbe fogadott egy zebrát az állatkertből.Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő rendre berepül a birtok fölé, onnan lehet követni, mi készül ott, és hogy áll az építkezés. A politikus egyébként felfedezte azt is, az Orbánék felcsúti háza melletti területen ugyanazok a kockakövek vannak felhalmozva, amiből a hatvanpusztai birtok útjai is készültek.Orbán és a repülőzésBár Lázár próbálja elhitetni, hogy Orbán szerényen él, többször előfordult, hogy magángéppel utazott ki focimeccsre. 2018-ban a Parlamentben lényegében kikérte magának, hogy ez egyáltalán téma:"harminc éve így mentem. Jövő héten is így megyek, azután is így fogok menni."Orbán akkor épp Garancsi István gépével utazott, és mikor megkérdezték, nem tart-e attól, hogy az üzletember ezért kér majd valamit, a miniszterelnök azt mondta, "szeretném látni azt az embert, aki engem le tud kötelezni."Az, hogy az elmúlt 30 évben magángépekkel utazott volna meccsekre, teljesen ellentmond a tényeknek (2021-ben be is válogattuk Orbán 200 hazugsága közé), hiszen 2016-ban például Münchenből egy kereskedelmi járaton jött haza. Ráadásul erre annyit kellett volna költenie, amit a hivatalos jövedelméből nem engedhetett volna meg magának.Orbán OTP-s géppel is utazott, amiért Csányi Sándor elnök-vezérigazgató szerint maga fizetett. Ha már OTP: 2019-ben a horvát lapok arról cikkeztek, Orbán járt a Smokvica Vela szigeten, amit az OTP Ingatlan Alapkezelő horvát érdekeltsége bérel. Ezt Orbán akkori sajtófőnöke nem erősítette meg, az Alapkezelő pedig azt közölte, fejlesztések miatt a sziget 2019 nyarán nem fogadott vendégeket.Orbán az elmúlt években többször nyaralt Horvátországban, 2023-ban például baráti alapon Schmidt Mária lányának nyaralójában.Egy horvát lap szerint 2020 nyarán - a koronavírus-járvány idején - is járhatott ott Orbán, annak ellenére, hogy júliusban még arról posztolt, "több Balaton, kevesebb Adria". Kiderült, mindezt Tiborcz István felsőőrsi egyhektáros, úszómedencés birtokáról üzente meg.A saját lábukon állókTiborcz István vagyona egyre nő, a Forbes összesítése szerint egy év alatt megduplázta azt. A Forbes becslése szerint 151,5 milliárddal a 15. leggazdagabb magyar lett. Amikor Tiborczot megkérdeztük a gazdagodását bemutató Dinasztia című filmről, azt állította, karrierje az Elios-ügy előtt elindult, amit azért erősen lehet árnyalni.Tiborcz 2013-ban vette feleségül Orbán Ráhelt, majd 2015-ig milliárdokat kaszált a maffiamódszerekkel eltérített közbeszerzési tendereken, miközben felesége az apja védelmében azt magyarázta, ők a saját lábukon állnak, a saját erejükből boldogulnak. A miniszterelnökön ugyanis számon kérték Orbán Ráhel 15 millió forintos svájci tandíját.Azóta Tiborcz birodalma egyre nő: a cégein keresztül luxus szállodabirodalmat épít és luxusingatlan-fejlesztésekben utazik (állami hátszéllel és gigabiznisszel), exkluzív klubot üzemeltet, ami mellé - a Dreher villába - nemrég be is költözött a család. (Volt egy rövid időszak is 2021-től, mikor Marbellán éltek.)A kisebb luxusszállodái köré a Tiborcz-féle BDPST 2023-ban építette fel a Botaniq Collection márkanevet, majd Orbán Ráhel - a BDPST kreatív igazgatója - tavaly arról posztolt a nyilvánossá tett Instagram-fiókján, hogy „a BOTANIQ Collection bemutatta ernyőmárkáját a hazai és a nemzetközi szakma, valamint a média képviselőinek”.A nyilvánossá tett Insta-fiókkal nem csak ebbe a „varázslatos világba” lehetett bepillantani, hanem Hadházy Ákos is rendre be tud számolni arról, milyen drága szettekben tűnik fel Orbán Ráhel. A tavaly október 23-i megemlékezésen egy 2,5 milliós kollekcióban jelenhetett meg, de van egy 1,1 milliós Louis Vuitton dzsekije és egy 2,3 milliós kis kék Chanel táskája is. A dubaji turisztikai kiállításon egy 13 milliós órát viselhetett.A miniszterelnök lánya korábban sem vetette meg a luxust: 2018-ban a kötcsei pikniken saccra 1,2 milliós szerelésben és egy minimum 12 milliós órával a kezén jelent meg (oda egyébként Rogán volt felesége is milliós szettekben jár).Orbán Ráhel egyébként tavaly a TrendFM-en arról beszélt, Budapesten a megfizethető luxusszállodák számával elégedett (szerinte a Dorothea Hotelük is ez a kategória), viszont hiányolja a a luxusvásárlás lehetőségét. Ez „nemcsak magát a fogyasztást, de a vásárlási élményt, a kirakatnézegetést, a szép üzletek felkeresését is magában foglalja.” Szerinte ha lenne ilyen lehetőség, az „bizonyítottan meghosszabbítaná a tartózkodási időt, és jelentős pluszbevételt jelentene a szolgáltatók, valamint az ország számára.” A Budapestről készült imázsfilmje pont ezt a szellemiséget tükrözi.Az új „versenyző”Váratlanul kiderült, hogy a miniszterelnök második legnagyobb lánya, Szokira-Orbán Sára sem veti meg a luxust: kollégánk, Németh Dániel lefotózta, amint családjával magángéppel jött haza a Maldív-szigetekről március elején. Szokiráék a 4ig vezér Jászai Gellérttel és családjával nyaraltak.Hogy pontosan hol, azt nem tudni, de az egyik reklámtáska alapján az utasok, illetve egy részük járhatott a Velaa nevű privát szigeten. Ott a leírások alapján minden vendég úgy érezheti magát, mintha a saját magánszigetén lenne. 43 villa és 4 darab, négy hálószobás rezidencia közül lehet választani. A két hálószobás villák 6 ezer dollárba (2,2 millió forintba) kerülnek egy éjszakára, a rezidenciákért 15-40 ezer dollárt kell fizetni.Az OTP magángépével mentek, amit a piaci árakon vettek bérbe, Jászai Gellért pedig kikérte magának, hogy ő a miniszterelnök lányát nyaraltatta volna. Azt viszont nem tudni, hogy Szokiráéknak miből telt a Maldív-szigeteki utazásra. Nyilvánosan elérhetetlen, hogy Szokira Tamás mivel foglalkozik - állítólag a kommunikáció terén mozog -, Orbán Sára a cégéből tavaly nem vett ki osztalékot. A cég egyébként ugyanott van, ahol a BDPST, még az egyik postaládán is osztoznak.Annyi kiderült, Orbán Sára érdeklődik a képzőművészet - konkrétan a képzőművészeti piac - iránt, de hogy mennyire jelentős műgyűjtő, arról megoszlanak az információk. Az a cégbeszámoló alapján biztos, hogy több millióért adtak szakmai tanácsot a Hungarian Art & Business (HAB) projektnek. Ez a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett Magyar Bankholding és az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával alakult meg és működik.
|
Az Orbán család luxusa
|
Múlt héten keményen nekiment a luxizásnak Lázár János, de Pátyon kiderült, ezt nem a miniszterelnökre és családjára értette. Pedig ők is találva érezhették magukat, elég csak Hatvanpusztára, a magánrepülőzésekre, több milliós órákra és a Dreher-villára gondolni.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/04/06/az-orban-csalad-luxusa
|
2025-04-06 11:07:52
| true | null | null |
444
|
Huszonötmilliós luxusterepjárót vetetett magának Kisvárda polgármestere, mert nehezen tud kiszállni a négyéves autójából. Leleszi Tibornak, a tizenötezres város polgármesterének négy évvel ezelőtt vásároltak tizenötmillióért egy VW Arteont. Lázár János utcafórumot tartott Kisvárdán, ahol elmondta, hogy elege van a luxizásból; Leleszi Tibor két munkanappal később azzal állt a képviselő-testület elé, hogy vegyen neki a város egy új luxusterepjárót. A polgármester egysaroknyira lakik a munkahelyétől, az autó mellé sofőr is jár.Még március végén jelentette ki Lázár János miniszter a kisvárdai utcafórumon: "A kullancsokat is ki kell söpörni, a poloskákat meg ideje volna lesöpörni magukról.""Nekem személyesen teljes egészében elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál. A Fidesz nevében azt várjuk el, hogy ezt minél hamarabb hagyják abba, mert ezzel szégyent hoznak az egész közösségünkre"- mondta március 27-én az építési és közlekedési miniszter Kisvárdán.Leleszi Tibor polgármester két munkanappal később egy luxusterepjáró megvásárlását szavaztatta meg magának a testületi ülésen.Flex a luxivalLázár János miniszter beszéde után néhány nappal Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere azzal állt az önkormányzati képviselő-testület elé, hogy szüksége van egy új autóra - mondta l a Szabad Európának Horváth Attila független önkormányzati képviselő:"A polgármester azt mondta, hogy a négyéves Volkswagen Arteonját le kell cserélni egy VW Touaregre, ami háromezres dízeles V6-os motorral van felszerelve. Kérdeztem tőle, hogy mi szükség van erre, hiszen a négy éve neki vásárolt autó is épp csak bejáratós, nagyjából százezer kilométer van benne. Ezt azzal hárította el, hogy ez az autó kezd sokat veszíteni az értékéből, neki szüksége van arra, hogy lecseréljék, mert nehéz kiszállni belőle."A polgármester előterjesztéséből kiderül: négyéves szolgálati autóját - amelyet akkori áron tizenötmillióért vásároltak adófizetői pénzből - most tízmillióért számítja be a Babják Flotta Kft. Hozzácsapnak egy Opel Zafirát másfél millióért, így a polgármester által kinézett luxusterepjáróra már csak bruttó tizenhárom és fél milliót kell kifizetnie a városnak.Száz méter aszfalton terepjáróval, sofőrrelA kisvárdai önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelete kimondja: a polgármester saját hatáskörében nettó tizenötmillió forintig gyakorolhatja a forrásfelhasználást. Mivel az autó ennél jóval többe kerül, ezért a képviselő-testületnek kellett szavaznia az új luxusautóról. Horváth Attila független képviselő ellenezte a szerinte értelmetlen autóvásárlást:"Elmondtam, hogy a régi, azaz négyéves autó tökéletesen megfelel a városnak és a polgármesternek is. Sok nagyobb és gazdagabb város polgármesterének sincs ilyen szolgálati autója, sőt akadnak olyan országgyűlési képviselők, akik örülnének ennek a gyönyörű, matt fekete, négyéves autónak. Funkcionalitását és megjelenését tekintve is kiváló kocsi ez egy tizennégyezres város polgármesterének. Véleményem szerint itt csak arról van szó, hogy azért kell neki a luxusterepjáró, mert kell, és kész. Ebből a tizenötmillió forintból, amit most kidobunk az ablakon egy új autóra, másra is lehetett volna költeni. Húsvét előtt adhattunk volna ezer családnak tizenötezer forintot, ezzel is támogatva őket. Ehelyett egy V6-os terepjárót veszünk Leleszi Tibor polgármesternek."Horváth Attila nem is szavazta meg az új autót, ahogy a MIÉP-es Perdiák János sem.A kisvárdai önkormányzat többségében Fidesz-KDNP-s képviselőivel együtt szavazott az új luxusterepjáróra a DK önkormányzati képviselője, Sárosy Zoltán is. Kerestük a helyi politikust, hogy megtudjuk, miért szavazott igennel az új kocsira, de nem reagált a hívásainkra.Leleszi Tibor 2010 óta polgármester Kisvárdán. Első ciklusában még csak fideszes, később már KDNP-s is lett. Információink szerint a város első embere száz méterre lakik a munkahelyétől."Nem gondolom, hogy a lakásától a polgármesteri hivatalig az aszfaltozott úton egy huszonötmilliós terepjáróval kellene bejárnia. Ráadásul a szolgálati autóhoz sofőr is dukál. A polgármester Seszták Miklóstól örökölte néhány hónappal ezelőtt a mostani sofőrjét. Ez az ember viszi legtöbbször a polgármestert a lakásától a száz méterre lévő munkahelyére"- mondta egyik forrásunk, aki neve elhallgatását kérte.Kerestük írásban Leleszi Tibort, Kisvárda polgármesterét új autója miatt, cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszolt kérdéseinkre.
|
Egysaroknyira lakik a munkahelyétől, de huszonötmilliós luxusterepjárót kért a várostól a kisvárdai polgármester
|
Huszonöt milliós luxusterepjárót kért magának Kisvárda polgármestere, mert nehezen tud kiszállni a négyéves autójából. Hiába mondta Lázár János nemrég Kisvárdán, hogy elege van a luxizásból, a polgármestert mindez nem érdekli. A munkahelye száz méterre van a lakásától, ahová legtöbbször sofőr viszi.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/egysaroknyira-lakik-a-munkahelyetol-de-huszonotmillios-luxusterepjarot-kert-a-varostol-a-kisvardai-polgarmester/33372798.html
|
2025-04-08 04:00:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Nyomozás indulhat Bige László vagyonkimentési ügye kapcsán, ugyanis, mint lapunk megtudta , a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István különösen nagy vagy azt meghaladó értékre elkövetett tartozás fedezetének elvonása bűntett gyanújával fordult a Nemzeti Nyomozó Irodához. Bejelentésében Tényi arra a keddi tényfeltáró cikkünkre hivatkozott, amelyben megírtuk, hogy a baloldali milliárdos folyamatosan menti ki a cégvagyont a csődközeli állapotba került vállalatából, a Nitrogénművek Zrt.-ből. Értesüléseink szerint akár az ötmilliárd forintot is elérheti a vállalatból kiszedett pénz és vagyon értéke.A vagyonkimentési ügy háttere, hogy a Nitrogénműveknek idén májusban jár le egy kétszázmillió eurós - mai árfolyamon 80 milliárd forintnyi - kötvénye lehet, aminek visszafizetésére a jelenlegi helyzetben feltehetően nincs pénze. A cég 2013-ban bocsátott ki nemzetközi kötvényt, ám az ahhoz kapcsolódó merész üzleti tervek nem teljesültek. A kötvényt aztán a cég refinanszírozta, vagyis a vállalásait úgy teljesítette, hogy egy újabb, kétszázmillió eurónyi, hét százalékot fizető kötvényt bocsátott ki. Amennyiben a csődközelben lévő Nitrogénművek az említett határidőig nem tudja visszafizetni az adósságait, vagy újra hitelt vesz fel, vagy pedig haladékot kér a kötvényesektől.A Bige László-féle cégbirodalom vagyonkimentésének körülményeit feltáró írásunkban több olyan forrást is sikerült megszólaltatnunk, aki rálát a Nitrogénművek működésére, s mások mellett a vállalat néhány hitelezőjével is beszéltünk. A név nélkül nyilatkozó érintettek közül többen is megerősítették a vagyonkimentési próbálkozásról szóló információinkat. Úgy tudjuk, az akció egyik formája, hogy megpróbálják kivonni a vagyonelemeket. Információnk szerint a vállalat például értékesített egy kamionparkolót, a vevő pedig a Bige család tulajdonában lévő másik cég volt.- Eljutott hozzám a hír, hogy volt szándék a kamionparkoló értékesítésére, ám azt nem tudom, hogy végül az ügylet megvalósult-e - fogalmazott lapunknak az egyik kötvényes. Egy másik hitelező - megerősítve a Magyar Nemzet egyéb forrásból származó értesülését - úgy tudja, az üzletet már lebonyolították. Arra a felvetésünkre, hogy terveznek-e jogi lépéseket az ügyben, közölte: amennyiben a vagyonkimentés bebizonyosodna, a kötvényeseknek - különös tekintettel a jelentős számú intézményi befektetőre -, nemcsak érdekük, hanem kötelességük is, hogy mindent megtegyenek.Furcsa módon arról egyik általunk megkeresett kötvényesnek sincs tudomása arról, hogy a Nitrogénművek tavaly mekkora veszteséget hozott össze, mint ahogy arról sem tájékoztatták őket, jelenleg mit mutatnak a számok.- A 2024-es működésről azzal az információval rendelkezem, amit a Nitrogénművek az angol törvényeknek eleget téve a kötvényesek felé nyilvánosságra hozott. Ebben a tavalyi eredmény nem szerepelt - jelentette ki egyikük. - Az idő már meglehetősen szorít minket, de egyelőre nem született megállapodás, és azt sem lehet tudni, miként változnak majd a kondíciók - fogalmazott megint másikuk.Több kötvényes egyébként attól tart, mire a cég a fizetésképtelensége miatt a felszámolás sorsára jut, addigra Bige László nem hagy annyi vagyont a vállalatban, amiből végül hozzájuthatnak a pénzeikhez.Ráadásul Bige László jó ideje folytat jogi csatározást a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH), a hatóság ugyanis évekkel ezelőtt 11 milliárd forintos bírságot rótt ki a cégcsoportra műtrágya-kartell miatt. Bírósági döntések nyomán a GVH éppen a közelmúltban kezdte meg az ügyben a megismételt eljárást.Mindezek fényében nem meglepő, hogy komoly sajtófigyelmet keltett, amikor a Metropol a múlt héten megírta: Bige László legalább százmillió forintos támogatást adott Magyar Péteréknek, az összeget Svájcon keresztül juttatták el a Tisza Párt környezetébe. Az értesülést azóta sem cáfolták.A Nitrogénművek belső ügyeire rálátó egyik forrásunk szerint a műtrágyakirályként is emlegetett nagyvállalkozó nem véletlenül támogathatta a Tisza Pártot.Mint fogalmazott, a baloldali milliárdos feltehetően abban bízik, hogy a pártfinanszírozásnak ez az átláthatóságot kerülő módja egy esetleges kormányváltás után számára kedvező fordulatot hozna, és ismét egy neki előnyös üzleti környezet alakulna ki.Mindenesetre nem ez lenne az első eset, hogy Bige László megpróbál szorult helyzetében politikai menekülőutat találni. A baloldali milliárdos korábban is úgy taktikázott, hogy az Orbán-kormány legerősebb aktuális politikai ellenfelét finanszíroz ta: így történt a legutóbbi országgyűlési választás előtt, akkor Márki-Zay Péter kapott támogatást. Azt maga Márki-Zay nyilatkozta, hogy Bige akkor tízmillió forintnál is többet adott, s kifizetett egy hatvanmillió forintos kutatást is.
|
Feljelentést tettek Bige László vagyonkimentési ügyében
|
Különösen nagy értékre elkövetett tartozás fedezetének elvonása bűntett gyanújával indulhat nyomozás Bige László vagyonkimentési ügyében, a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István ugyanis erre hivatkozva kereste meg a Nemzeti Nyomozó Irodát. Az előzményekről lapunk számolt be: keddi cikkünkben azt írtuk, hogy akár ötmilliárd forintot is kivonhattak az utóbbi időben a baloldali milliárdos csődközelben lévő cégéből, a Nitrogénművek Zrt.-ből. Mindeközben a vállalat hitelezői a pénzükért aggódnak, a műtrágyakirályként is emlegetett Bige – egy azóta sem cáfolt sajtóértesülés szerint – legalább százmillió forinttal támogatta Magyar Péteréket.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2025/04/feljelentest-tettek-bige-laszlo-vagyonkimentesi-ugyeben
|
2025-04-09 06:50:20
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Január 29-én közérdekű adatigénylés keretében az alábbi nyugdíjadatokat kérte ki Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője a Magyar Államkincstártól (MÁK):az idei évben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) által folyósított nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások részletes adatai (létszám és átlagösszeg) nemenként, születési évenként, járásonként és ellátástípusonként (lehetőség szerint e dimenziók kereszttábláit is beleértve) oly módon, hogy a nyugdíjprémiumot, az Erzsébet-utalványokat külön ellátásként jelenítsék meg.A MÁK február 21-i válaszában elutasította az adatkérést arra hivatkozva, hogy a Kincsár az érintett adatokat "a kért formában nem kezeli", és azok "előállítására nem kötelezhető". Továbbá a MÁK azt is közölte, hogy "nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására" - olvasható a portálon.Már két pert megnyert a kutatóA MÁK válasza annyiban meglepőnek tekinthető, hogy Romhányi Balázs ugyanezen nyugdíjadatok kapcsán - csak más-más időszakokra (2017-2022, illetve 2023-2024) vonatkozóan - 2023-ban és 2024-ben is közérdekű adatigénylést nyújtott be a Kincstár felé,Majd az adatkérések elutasítása után (amelyek indoklása megegyezett a mostani adatkérés-elutasításéval) a kutató bírósághoz fordult, amely pereket meg is nyerte, így a MÁK végül kénytelen volt kiadni a kért adatokat a kutatónak 2024 februárjában, illetve 2025 januárjában.A közgazdász a mostani adatigénylés-elutasítás után is pert indított az Államkincstár ellen, a március közepén benyújtott kereset kimenetele az előző két per alapján várhatóan ismét az lehet, hogy a MÁK-nak ki kell adnia a kért adatokat.Nem mindegy, milyen adattal számolnakRomhányi Balázs a Portfolio-nak elmondta: a kért információk valójában egyszerű adatok, csak valamivel részletesebbek annál, mint ami a szokásos hivatalos publikációkból kiderül.Ezekre van szükség például egy többéves horizontra vonatkozó költségvetési előrejelzéshez, vagy a nyugdíjrendszer lehetséges reformjairól szóló elemzéshez- magyarázta a kutató."Ha 2025-re ki akarjuk számolni, hogy mennyit fog fizetni a tb öregségi nyugdíj címén, akkor két lehetőségünk van. Az egyik, hogy vesszük a KSH által 2024-re publikált összesített adatot (összes öregségi nyugdíjas létszáma szorozva az átlagos öregségi nyugdíj összegével), és azt indexáljuk a várható inflációval. Az új nyugdíjasok és a meghaltak számának (egymással ellentétes, de nem egyenlő) hatását pedig a korábbi évek átlaga alapján becsüljük meg. 2025-re ezzel a módszerrel kb. 5750 milliárd forint jön ki" - mondta a költségvetési szakértő.A másik - az adatigénylés keretében megkért részletesebb adatokra támaszkodó - módszer esetében viszont minden egyes korosztályra külön ki lehet számolni az átlagos ellátásokat (az idei költségvetésben a kormány által eredetileg számolt 3,2%-os inflációval indexálva, amely kapcsán nemrég jelentették be, hogy a kormány 2025-re vonatkozó inflációs várakozása 4,5%-ra módosult) és a halálozási rátát. Ekkor már csak az új nyugdíjasok ellátását kell becsülni (nem inflációval, hanem bérindexszel növelve). Ezzel a módszerrel - felhasználva a MÁK-tól tavaly kiperelt részletes adatokat - már 6000 milliárd forint jön ki, ami sokkal közelebb van a (szintén 3,2%-os inflációval) tervezett 5956 milliárd forintos kiadási tételhez (beleszámítva nem csak a korhatár felettiek öregségi ellátását, hanem a Nők40-et és a 13. havi nyugdíj összegét is)."Az első és a második módszer keretében történő számítás eredményében megmutatkozó mintegy 250 milliárd forintos eltérés ugyan még 5%-át sem teszi ki a teljes összegnek, sőt nem kizárt, hogy ekkora mellélövés már magában az inflációban lesz idén, de a KSH nemzeti adólistája szerint a 2023-ban hatályos 72 különféle adó- és járulékfajta közül 62 nem érte el egyenként a 250 milliárd forintnyi összeget, a legkisebb 28 adófajta pedig összesen nem teszi ki ezt a mértéket" - indokolta a kutató, miért van szükség a részletesebb adatokon alapuló elemzésre.Ha például a Költségvetési Tanácsnak kellene rendesen utána számolnia a költségvetési terveknek, akkor a szóban forgó részletes adatok nélkül nagyjából kár is lenne hozzáfognia- jegyezte meg Romhányi Balázs.Korábban más kutató is felvetette már, hogy mekkora jelentősége van a részletes nyugdíjadatokhoz való szabad hozzáférésnek. Simonovits András közgazdász a KSH 2023-as nyugdíjakról szóló helyzetképe kapcsán például azt kifogásolta, hogy
|
Nyugdíjadatokat titkol az államkincstár, bíróság elé viszik az ügyet
|
Nagy jelentősége lehet a részletes nyugdíjadatokhoz való szabad hozzáférésnek.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/04/09/nyugdij-nyugdijas-koltsegvetes-magyar-allamkincstar-birosag-per-nyugdijrendszer-nyugdijreform-ber-inflacio-onyf/
|
2025-04-09 15:23:07
| true | null | null |
24.hu
|
Információnk szerint az elmúlt napokban több személy is magánokirat-hamisítás és hűtlen kezelés miatt tett ismeretlen tettes(ek) ellen feljelentést, abban név szerint megnevezve a Magyar Lovassport Szövetség (MLSZ) elnökségének két tagját, illetve a felügyelőbizottság korábbi elnökét.A feljelentést több dokumentummal támasztották alá, és azt kérvényezték, hogy a nyomozás terjedjen ki valamennyi elnökségi tagra.A feltételezett magánokirat-hamisításra vonatkozó eset abból ered, hogy a MLSZ elnöksége március 6-án elfogadta "a Magyar Lovassport Szövetség Szabadidő Lovas szakágának Lovassportok Amatőr és Utánpótlás szakágra való átnevezését (LAUSZ)". A feljelentők szerint ezt nem tehette volna meg, mivel ehhez az alapszabály módosítása szükséges, amire csak a közgyűlésnek van jogosultsága. Éles szemű lovasok ezt szúrták ki, majd az eljárási hibát jelezték a szövetség irodája felé - választ nem kaptak, ellenben nem sokkal később azzal szembesültek, valaki a már elfogadott elnökségi határozat végére utólagosan hozzáírta azt a szöveget, hogy "és közgyűlés elé terjesztik, ami legkorábban 2025 május 13.-án esedékes".A már meglévő, az elnökség által elfogadott határozathoz azonban nem lehet csak úgy utólag hozzáírni, kiegészíteni, ahhoz új elnökségi ülés összehívása és új szavazás kellett volna, ráadásul a feljelentők azt is kiszúrták, hogy a szabadidő szakág már öt nappal a március 6-i elnökségi ülés és az azon hozott határozat előtt közzétette a névváltoztatást.A feljelentés második része vonatkozik a feltételezett hűtlen kezelésre: a feljelentők állítása szerint az MLSZ két elnökségi tagjának van egy egyesülete, a Szabadidő Lovasok Sportegyesület. E klub három vezető tisztségviselője közül kettő a két terheltként nevesített elnökségi tag, míg a harmadik a szövetség felügyelőbizottságának korábbi elnöke. A nevezett egyesület székhelye épp úgy a 1087. Kerepesi út 7., azaz a Nemzeti Lovarda, mint ahol a szövetségi iroda is található.A Szabadidő Lovasok Sportegyesülete az utóbbi három évben több millió forintos támogatást kapott az MLSZ-től. A szövetségi támogatásokról az alapszabály és a gyakorlat szerint szintén az elnökség dönt, vagyis hagyja jóvá azok mértékét és haszonélvezőit. A feljelentő azt nehezményezi, hogy a beadványukban megnevezett elnökségi tagok egyesülete az elmúlt években szerintük elnökségi határozat nélkül kapott jelentős, több millió forintos támogatást.A Budapesti Rendőr-főkapitányság kérdésünkre megerősítette a feljelentés és a nyomozás tényét. Válaszukban azt írták: "A Gazdasági Bűnözési Elleni Főosztály Gazdaságvédelmi Osztálya hűtlen kezelés bűntett és más bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettessel szemben folytat eljárást több feljelentés alapján. Az ügyben gyanúsítotti kihallgatás eddig nem történt". A BRFK a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívánt bővebb tájékoztatást adni.
|
Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a Magyar Lovassport Szövetségben
|
Magánokirat hamisítás és hűtlen kezelés bűncselekmények miatt tettek feljelentést.
| null | 1 |
https://24.hu/sport/2025/04/09/hutlen-kezeles-gyanuja-maganokirat-hamisitas-magyar-lovassport-szovetseg-mlsz-feljelentes/
|
2025-04-09 14:36:40
| true | null | null |
24.hu
|
Acai Superfood Kft. néven új céget alapított a két, más közös üzleteken már milliárdokat összelapátolt üzletasszony, Sarka Kata és Rogán Antal miniszter egykori felesége, aki teniszező férje nevét is felvette, így néhány hónapja már Rogán-Szendrei Cecíliaként szerepel a cégjegyzékben.A két barátnő 50-50 százalékos arányban osztozik a cég 3 millió forintos jegyzett tőkéjén. A cégbírósági dokumentumokból annyi látszik, hogy pillanatok alatt bejegyezték az Acai Superfood Kft.-t, hiszen március 26-án készült az alapító okirat, és 28-án már meg is száradt a tinta a cégbejegyzésen.Az új cég fő tevékenysége egyéb élelmiszerkiskereskedelem, de sok más mellett rendezvényi étkeztetés, illetve szerződéses étkeztetés és egyéb vendéglátás is szerepel a tevékenységi körei között. Superfoodnak vagy szuperélelmiszereknek olyan természetes táplálékokat neveznek, amelyek bioaktív formában és nagy mennyiségben tartalmaznak vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, antioxidánsokat, aminosavakat, enzimeket. Az acai bogyó pedig áfonyára emlékeztető trópusi bogyó, számos vitaminnal, antioxidánsokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel. A neten többek között a fogyókúrázóknak ajánlják, mert fokozza az anyagcserét és a zsírégetést, ugyanakkor gazdag beltartalma miatt megelőzheti a diéta miatti hiánybetegségek kialakulását.A milliárdos üzletasszonyok eddigi közös bizniszei szépen hoztak a konyhára. Közös reklámcégük, a a Nakama & Partners Kft. 2023-ban közel 360 millió forint bevételt és bő 77 millió forint adózott eredményt mutatott ki.
|
Milliárdos barátnők: Rogán-Szendrei Cecília új üzletet indított Sarka Katával
|
Szuperélelmiszer a legújabb biznisz.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/04/01/acai-superfood-milliardos-baratnok-rogan-cecilia-uj-uzlet-sarka-kata/
|
2025-04-01 16:56:53
| true | null | null |
24.hu
|
A DK első fokon pert nyert a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium ellen, mert nem akarták megmutatni a kastélyprivatizáció kapcsán leadott pályázatokat - jelentette be Sebián-Petrovszki László, a párt igazgatója és parlamenti képviselője.A politikus szombati videójában arról beszélt, hogy Lázár János 2022-ben, miniszterré válása után kapta meg a lehetőséget arra, hogy felügyelje a magyar kastélyok magántulajdonba adását.A DK a minisztériumnál, és a parlamentben is követelte, majd perre is ment azért, hogy mutassák meg a pályázati anyagokat. A párt azért tett így, hogy kiderüljön, melyik jelentkező mit vállalt, illetve a miniszter mi alapján döntötte el, hogy melyik kastélyt ki nyeri.Sebián-Petrovszki elmondta, a bíróság igazat adott nekik, így az ÉKM-nek minden dokumentációt ki kell adnia a kastélyprivatizációról. Megjegyezte azonban, hogy mivel ez csak első fokú ítélet, ezért Lázár és a minisztériuma még fellebbezhet.De mi elmegyünk a végsőkig, mert azt gondoljuk, hogy nektek, nekünk közösen tudnunk kell, hogy az adófizetői forintunkat mire költik, és ebben az esetben a közös nemzeti kincsünket, a kastélyokat kik és miért kapják meg, mit vállalva ezért- fogalmazott.
|
A DK pert nyert a kastélyprivatizációk ügyében Lázár János minisztériuma ellen
|
Az első fokú ítélet szerint az ÉKM-nek minden dokumentációt ki kell adnia a kastélyprivatizációról.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/05/dk-per-gyozelem-kastelyprivatizacio-lazar-janos-miniszterium/
|
2025-04-05 11:30:13
| true | null | null |
24.hu
|
Zelcsényi Miklósnak egykor sportszervező cégei voltak, ma már a Tisza rendezvényigazgatója.Bátorfi Bélát "Orbán fogorvosaként" szokták emlegetni, 2014-2021 között a Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ) elnöke volt. Az elnöksége idején történt állítólagos zűrös ügyek miatt valaki feljelentést tett, a nyomozás azóta is tart.A 444-hez most eljutott dokumentumok szerint a feljelentés éppen egy Zelcsényi-cég által szervezett esemény miatt született: a versenyre az MTSZ adott támogatást, majd a pénz egy része Bátorfi köreihez került vissza megbízások formájában.Tavaly novemberben az M1 Híradójának riportere be akart menni Magyar Péter szerencsi rendezvényére, de egy önkéntes rendező az útját állta. A magyar sportéletben jártasak meglepődve láthatták, hogy az a bizonyos önkéntes nem más, mint az Ultrabalaton nevű verseny főszervezője, Zelcsényi Miklós.Zelcsényi egy héttel azelőtt jelentette be, hogy az általa népszerűvé tett verseny szervezését és a mögötte álló Balatonman nevű céget átadja fiának és üzlettársának. Azóta pedig óriási lendülettel vetette bele magát a Tisza programjainak szervezésébe, ma már a párt rendezvényigazgatójaként ad interjúkat.BudapestmanCsaknem ezren vettek részt 2017 augusztus végén a Budapestman Triatlon Országos Bajnokság nevű sportversenyen a különböző kategóriákban és teljesítették az olimpiai távokat. A 917 versenyző a Lupa tavon úszott, Budapest legszebb útvonalain kerékpározott, a Városligetben teljesítette a tíz kilométeres futást és a Hősök terére futhatott be a végén. Igazán látványos volt, a 2010-es Triatlon Világbajnokság óta nem volt hasonló méretű rendezvény ebben a sportágban Budapesten. Itt van róla egy mutatós videó:A Budapestman Triatlon Országos Bajnokság a neve ellenére egy magánverseny volt, a mostanra végelszámolás alatt álló Budapestman Kft., egy Zelcsényi résztulajdonában álló, Zelcsényi által ügyvezetett cég szervezte, a Bátorfi-féle Magyar Triatlon Szövetség pedig adott mintegy 180 millió forint állami támogatást a szervezésre. Ezzel nem is lenne probléma, előfordul, hogy egy sportági szövetség fontos eseményeket támogat, hisz ez az adott sportág érdeke is.Ebben az esetben azonban a verseny szervezői több feladatra is a Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ) akkori elnökének, Bátorfi Bélának a körét bízták meg. Vagyis az történt, hogy Bátorfi állami forrást irányított Zelcsényiékhez, majd ennek a pénznek a jelentős része megbízások formájában a Bátorfihoz köthető cégekhez vándorolt tovább.Felderítette, kirúgták Azt, hogy valami nincs rendben, az MTSZ ellenőrző testületének elnöke, Csőgör Péter vette észre, amikor 2018 decemberében átvizsgálta a szövetség teljes könyvelését két évre visszamenően. Akkor talált rá a Budapestman versenyhez kapcsolódó szerződésekre.Amikor összeállt neki, hogy a verseny szervezői az MTSZ elnökéhez köthető cégekkel szerződtek, 2019-ben feljelentést tett, ami azonban nem haladt gyorsan. Máig nem tudni, hogy ebben szerepe volt-e annak, hogy a nyomozást a Budapestman akkori versenyigazgatójának testvére vezette a NAV-nál, aki osztályvezető őrnagyként szolgált. Csőgör ezt is jelezte – az ügy átkerült másik osztályhoz –, és utána is aktívan érdeklődött a nyomozás állásáról. Míg végül a saját munkahelyéről, a magyar rendőrségtől rúgták ki. Ő ugyanis a triatlonszövetségi munkájától teljesen függetlenül hivatásos gazdasági főnyomozó volt egy budapesti kapitányságon. Többek közt azt rótták fel neki, hogy magáncélra is használta a hivatali netet, bizonyos feladatoknál pedig kicsúszott a határidőből. Arra a kérdésre, hogy szerinte valójában miért kellett távoznia az állásából, korábban azt mondta: „Szerintem a nyíltan vállalt politikai véleményem, illetve a Magyar Triatlon Szövetségben végzett munkám miatt”.2023 tavaszán aztán – amikor a momentumosok rendszeresen jártak kordont bontani a Karmelitához – Csőgör is feltűnt a miniszterelnöki hivatalnál, ahol egy alkalommal őrizetbe is vették. Ekkor adott egy interjút a 444-nek, amelyben már szintén megemlítette az MTSZ ügyeit, és arról is beszélt, hogy szoros a kapcsolata Hadházy Ákos független képviselővel. Hadházy az elmúlt hónapokban többször is kritizálta Magyar Pétert és a Tiszát a korábbi, fideszes kapcsolatai miatt és azért is, amiért a magát az ellenzék új vezetőjeként meghatározó Magyar nem hajlandó együttműködni vele és más, Hadházy szerint tisztességes ellenzéki szereplőkkel. Úgy tudjuk, Zelcsényi tiszás feltűnésekor Hadházy jelezte Magyar felé, hogy miket tud a párt rendezvényigazgatójáról.Hadházy Ákos évek óta ismeri a 2017-es versenyhez kapcsolódó szerződéseket, néhány hónapja posztolt róla, arról a HVG is beszámolt. Az elmúlt hetekben pedig több tiszás bejegyzés alatt is megemlítették kommentelők az ügyet.Orbán fogorvosa, erdélyi milliárdos és az orosz maffiaNéhány hete eljutottak hozzánk is a kérdéses szerződések és teljesítési igazolások. Összesen 17 olyan cég tűnik fel Zelcsényi Budapestman kft-jének partnereként, amelyek gyanút keltettek Csőgör Péterben. Több mint 32 millió forint került olyan gazdasági társaságokhoz, amelyek összeköthetők Bátorfival, de van olyan szerződés is, amit egyenesen a Dr. Bátorfi Agria Kerékpár és Triatlon Klubbal kötöttek. Még egyszer: a szervezők abból a 180 millióból is gazdálkodtak, amelyet a Bátorfi vezette MTSZ adott támogatásként erre a versenyre.Az említett cégek nagy része Szűcs Lászlóhoz köthető. Szűcs Bátorfi állandó partnere, üzlettársa. Hosszan írtunk már róla például akkor, amikor kiderült, kettejük 1,3 milliárdos támogatásból épült intézetében egyetlen rendes alkalmazott sem dolgozott, és aztán el is adták egy NER-es építőcégnek. Abban az ügyben is volt nyomozás, amit aztán lezártak. Szűcs annyira fontos partnere Bátorfinak, hogy mintegy árukapcsolásként a triatlonsportba is megérkezett, Bátorfi ugyanis kinevezte saját elnöki tanácsadójának. Ezt a pozíciót töltötte be akkor is, amikor Zelcsényi a cégeivel szerződött a Budapestman verseny kapcsán.A kép bal oldalán Szűcs László, középen Bátorfi Béla, jobbra pedig utóbbi páciense, Orbán Viktor. Itt épp az I. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferenciára érkeznek 2011-ben.A kép bal oldalán Szűcs László, középen Bátorfi Béla, jobbra pedig utóbbi páciense, Orbán Viktor. Itt épp az I. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferenciára érkeznek 2011-ben. Fotó: Soós Lajos/MTI/MTVACsőgör feljelentése szerint a Budapestman kérdéses szerződéseinek egy része túlárazott volt, tíz esetben pedig konkrétan fiktív formaszerződéseknek tűntek. Sok esetben ugyanaz a szerződés dátuma és a befejezés, illetve teljesítésigazolás dátuma is. Több esetben különböző cégek számlái egymás utáni számlatömbökből lettek kiállítva.További furcsaság, hogy öt fogászati cég is végzett rendezvényszervezéshez kapcsolódó feladatokat Zelcsényi triatlonversenyén. 1.270.000 forintért az Innovatív Fogászati Centrum Kft., pontosan ugyanennyiért a Modern Fogászati Megoldások Kft., szintén ugyanilyen összegben végzett rendezvényszervezési feladatokat a versenyen az Első Orosz-Magyar Fogászat Kft, és kapott 1,4 millió forint körüli összeget két másik fogászati vállalkozás is.Részletek a rendezvényszervezésre kötött szerződésekből.Részletek a rendezvényszervezésre kötött szerződésekből.Részletek a rendezvényszervezésre kötött szerződésekből.Részletek a rendezvényszervezésre kötött szerződésekből.A Budapestman által rendezvényszervezésre megbízott fogászati cégeket a fogászati turizmusra kapott, Bátorfi által kilobbizott céltámogatások idején, 2012-ben hozták létre, némelyiket közülük mára felszámolták, de van bennük egy közös pont: mindegyiket Budapesten tevékenykedő orosz állampolgárok alapították, és mindegyikben feltűnik egy Szvetlana Otrokh nevű nő. Otrokhról annyit tudni, hogy mielőtt a 2010-es évek elején Budapesten alapított cégeket, Moszkvában egy Medika nevű, gyógyszerekkel és orvosi berendezésekkel üzletelő cége is volt. Egy, az orosz maffia tevékenységét monitorozó oldal azt írja, Otrokh a Medikával korrupciós tevékenységet is végzett magas rangú rendvédelmi kapcsolatait kihasználva.(Mellékszál, hogy Bátorfi Szűcs Lászlóval együtt pár hónapja egy olyan csepeli dróngyárba vásárolta be magát, amelyben egy Vlagyimir Ljubisin nevű orosz fegyverkereskedő is szerepet vállalt korábban. Az igazi kémsztoriról szintén a HVG írt.)Több olyan cég mögött pedig, amelyekkel a Budapestman a 2017-es verseny szervezése során fiktívnek tűnő szerződéseket kötött, a Crown Holding nevű cég tűnik fel, amely ifjabb Mudura Sándor erdélyi milliárdos magyarországi cége. Mudurával Bátorfinak már volt más üzlete is. Egy 2020-as cikk szerint Bátorfi Béla köre úgy jutott hozzá egy alaphangon is 907 milliós ingatlancsomaghoz több száz millióval olcsóbban, hogy azok egy része végül Muduráékhoz került.Zelcsényi Miklós tehát, aki mostanság a Tisza párt országjárásait szervezi, 2017-ben egy verseny szervezése kapcsán a NER magas köreinek cégeivel szerződött több tízmillió értékben, az ügyben nyomozás is indult, de azóta sincs eredménye.Maga a csodaA Budapestmant követő években Zelcsényi sikerre vitte az Ultrabalaton nevű Balatonkerülő futóversenyt. A versenyt a Balatonman Triatlon Kft. nevű cégével szervezte, mígnem tavaly októberben kiszállt, és átadta a fiának. Erről így fogalmazott: „Fantasztikus évtized van a hátam mögött, több mint száz nagy szabadidős sporteseménnyel, sok sikerrel és néha elkerülhetetlen kudarccal. Több mint tíz éve 228 fős volt az első triatlon eseményünk, és jövőre több mint 28 000 fős NN Ultrabalatont rendezünk meg a hazai futóközösség számára.”Nem sokkal később derült ki, hogy azért vonult háttérbe, mert csatlakozott a Tisza Párthoz. Mint mondta, úgy döntött, hogy „nyugdíjba megy”, leadja vállalkozásait, és „szabadidejében a hazája jövőjéért dolgozik”. Zelcsényi hangsúlyozta, hogy fizetés nélkül, önkéntesként csatlakozott a Tisza Párthoz, és így vesz részt az országjárás szervezésében. A most zajló országjárásnak is ő a motorja, az ő feladata, hogy minden rendben legyen a helyszíneken a technikától az engedélyeken át a pultokig. Mi is a Nemzet Hangja nevű népszavazásszerű kampány első rendezvényén, a budapesti Széll Kálmán téren találkoztunk vele, ott tudtuk megkérdezni a 2017-es triatlon versenyről és Bátorfi Bélához fűződő kapcsolatáról.Zelcsényi Miklós kérdéseinkre azt felelte, nem kötött fiktív szerződést a Balatonman triatlonverseny kapcsán 2017-ben. A büntetőügyről azt mondta, az elmúlt hat évben soha senki nem kereste a rendőrségtől, nem tett semmiféle vallomást, és nincs tudomása bármilyen nyomozati cselekményről. „Azt nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a 2017-es versenynek a megrendezése nekem sportszakmai és üzleti szempontból a legnagyobb sikereim közé tartozik. És az üzleti szempont itt nem azt jelenti, hogy kerestem rajta, hanem azt, hogy valóságos bravúr volt, hogy abban az időszakban mi ennyi pénzből azt az eseményt ki tudtuk hozni. Maga a csoda volt” – mondta, hozzátéve, hogy nincs rejtegetnivalója: „Minden egyes tételt, ami állami támogatáshoz kötődött, azt leadtuk, és az EMMI befogadta azokat.” „Ha az a tény, hogy egy cég Szűcs László tulajdonában van, az bűn, akkor bűn. De én nem gondolom, hogy ez bűn lenne.”A legfontosabb kérdésre, vagyis hogy az MTSZ-ben elnöki pozícióval rendelkező Bátorfi és az ő hivatalos tanácsadója, Szűcs miért részesülhetett anyagi haszonból az általuk kiosztott forrásból, azt felelte, hogy „azt senki nem firtatja, hogy Bátorfi Béla a személyes kapcsolatrendszerén keresztül milyen összegű támogatásokat tudott intézni a triatlonszövetségnek. Csak az a baj, hogy itt visszakerültek hozzá ezekből az állami támogatásokból. Ami nem egy titok. És nem újdonságot mondok el a magyar sportfinanszírozásról amikor azt mondom, hogy a mai napig akkor működik az állami sportfinanszírozás, hogy ha olyan a vezetés, aki tud állami büdzsét kilobbizni”. Azt tagadta, hogy ezeket az összegeket kötelezően kellett volna visszaosztani, szerinte azok mögött valós teljesítés volt. „Csőgör Péter pedig egy elmebeteg bajkeverő” – zárja a beszélgetést.Megkérdeztük a Tisza Párt sajtóosztályát is arról, tudtak-e erről az esetről. Azt a választ kaptuk, hogy „Zelcsényi Miklós sok évvel ezelőtti munkái kapcsán karácsony előtt eljutottak hozzánk információk. Beszéltünk Miklóssal. Nem tud róla, hogy bármilyen büntetőeljárás folyna ellene. Elmondta, hogy az említett sikeres versenyt jóval a korábbi hasonló rendezvény bekerülési ára alatt sikerült megszervezni. Büszke a szakmai és üzleti múltjára.” Azt is leszögezték: „Miklós nem tagja a párt semelyik testületének, abban semmilyen pozícióval nem rendelkezik. Nyár óta önkéntesként dolgozik, feladata a rendezvények koordinálása. Ebben óriási tapasztalata van, mivel hazánk legnagyobb szabadtéri sporteseményének a sikeres főszervezője volt.”A biztonság kedvéért most is megkerestük a hatóságokat az ügyhöz kapcsolódó nyomozás állásáról. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a 2019-ben indult eljárást „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt” máig folytatja, és a nyomozás továbbra is „felderítési szakban” van.
|
A Tisza programigazgatója korábban Orbán fogorvosának köreivel került korrupciógyanúba
|
Zelcsényi Miklós pár éve megszervezte az egyik legsikeresebb magyar triatlonversenyt. A rendezvényszervezésre azonban azokhoz köthető cégekkel szerződött, akiktől az állami támogatást kapták a szervezésre. Ez az az ügy, amiben évek óta eredménytelen nyomozás zajlik és egy rendőrt is kirúgtak miatta.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/04/10/a-tisza-programigazgatoja-korabban-orban-fogorvosanak-koreivel-kerult-korrupciogyanuba
|
2025-04-10 12:09:58
| true | null | null |
444
|
MegosztásNem olvastuk félre, valóban ez a hivatalos neve a megnyert pályázatnak, portalanítottak egy földutat egyik legszegényebb megyénkben, ehhez pedig 5,7 milliós támogatást nyert el az önkormányzat. Zabar eddig csak a hidegrekordjairól volt híres, most már a portalanított földútjáról is, ami a lomb nélküli lombkoronasétányhoz hasonló.Csak kevesebb pénzből, de itt is ömlöttek a milliók. A magyarázat pedig talán még inkább derültségre ad okot. A probléma csak annyi, hogy ez is közpénzből, az adófizetők forintjaiból valósult meg. Igaz, a "megvalósult" kifejezés szintén megmosolyogtató, ismerve a projekt nevét. Tényleg itt kell élni, hogy ezt elhiggyük.A Tarjáni Fészek nevű internetes portál közölte a részleteket. "5 MILLIÓT KÖLTÖTTEK EGY FÖLDÚT PORTALANÍTÁSÁRA A NÓGRÁD MEGYEI ZABARON" - ez a bevezető.Másfél évtizedes fideszes kormányzás, és korlátlan mennyiségű uniós támogatás elköltése után végre a zabariak is ízelítőt kaptak a nyugati jólétből. Becsó Zsolt, a megye fideszes országgyűlési képviselője és a Magyar Falu Program hozta el a csodát a 400 fős nógrádi településre: kb. 6 millióért portalanították az egyik külterületi földutat.Aki járt már Zabarban, az persze tudja, hogy ennyi pénzből az egész falut le lehetne aszfaltozni, de a projekt hivatalos indoklása szerint egy fiatal házaspár is van a történetben, akik "szeretnének maradni".Mivel a falu népességmegtartó ereje egy külterületi földút állapotán múlott, minden pénzt megért a projekt. A nógrádi vidéki élet legnagyobb akadálya a por. Nem az, hogy nincs munkalehetőség, nincs közlekedés, nincs egészségügyi ellátás, nincs gazdasági élet. A földutakon a por - az az igazi gond. Nem volt olcsó, de megoldották. Csak nehogy újra poros legyen és megint költeni kelljen rá!(
|
Nem áprilisi tréfa: 5,7 milliót költöttek egy földút portalanítására a magyar kormány támogatásával
|
Nem olvastuk félre, valóban ez a hivatalos neve a megnyert pályázatnak, portalanítottak egy földutat egyik legszegényebb megyénkben, ehhez pedig 5,7 milliós támogatást nyert el az önkormányzat. Zabar eddig csak a hidegrekordjairól volt híres, most már
| null | 1 |
https://borsod24.hu/2025/04/10/nem-aprilisi-trefa-57-milliot-koltottek-egy-foldut-portalanitasara-a-magyar-kormany-tamogatasaval/
|
2025-04-10 00:00:00
| true | null | null |
Borsod24
|
"Az Igazgatóság javasolja, hogy a MOL összesen 220.422.915.075 forint osztalékot fizessen" - olvasható a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett dokumentumban. A javaslat szerint az alaposztalék részvényenként 165 forint, a rendkívüli osztalék 110 forint lenne, ami tíz százalékkal magasabb a tavalyinál, vagyis összesen 275 forintot fizetnek részvényenként.Az államnak már nincs MOL-részvénye, mert azokat vagyonkezelő alapítványoknak ajándékozta pár évvel ezelőtt.Tíz százalékot kapott a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs által vezetett Mathias Corvinus Collegium, amely így idén több mint 22 milliárd forintos osztalékhoz juthat hozzá.Szintén tíz százalékot kapott és ezáltal 22 milliárdos osztalékot a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (MUC), amelynek első embere a Mol-vezér, Hernádi Zsolt.A maradék 5,24 százalékot pedig a MOL-Új Európa Alapítványnak ajándékozta az állam, amelyhez a Mol is hozzátett ugyanekkora részesedést, így a szervezet összesen 23 milliárdos osztalékot kapott a Mol-plakettja után.
|
22 milliárdos osztalékot kapott az MCC a MOL-tól
|
Ismét a vagyonkezelő alapítványok gyarapodtak az állam helyett.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/02/22-milliardos-osztalekot-az-mcc-a-mol-tol/
|
2025-04-02 13:03:59
| true | null | null |
24.hu
|
Hadházy Ákos egy nappal április elseje előtt, ám közel sem viccnek szánva közzétett néhány fotót Rogán Antal feleségének az Instagramra feltöltött képeiből, melyeken állítása szerint Rogán Barbara darabonként akár 30-60 millió forintba kerülő táskákat, ékszereket és ruhákat visel.A független képviselő azt írta, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter neje az egyik képen egy olyan, limitált kiadású Hermès Kelly 25 Niloticus névre hallgató kézitáskával pózol, ami krokodilbőrből készült és gyémántok vannak rajta. Az ára nagyságrendileg 150 ezer euró, azaz több mint 60 millió forint.Ehhez képest a másik képen látható Birkin 30 Grineve "csak" 8 millió forint körüli összegbe kerül.Az utóbbi a francia luxuscég egyik legnépszerűbb terméke, amihez a városi legenda szerint közönséges földi halandó nehezen juthat hozzá, megvásárlásához ugyanis nem elegendő kitömött pénztárcával besétálni egy Hermès-butikba, és leemelni a polcról.Ennél bonyolultabb beszerezni, bár hozzá kell tenni: a körülményes vásárlási procedúra nagyrészt csak mítosz, a szabályok nincsenek kőbe vésve, például egy magyar mikroinfluenszer is tudott vásárolni egyet tavaly.A Birkin-táska a felhők között születettAz Hermès ikonikus táskáját a franciákra jellemző lezser eleganciát britként megtestesítő Jane Birkin ihlette a nyolcvanas évek elején. A fáma szerint a színész- és énekesnő a divatház akkori vezetője, Jean-Louis Dumas mellett ült a Párizs-London repülőjáraton, és miután kiborította szalmakosara tartalmát, elmagyarázta útitársának, hogy nehezen talál olyan bőrtáskát, ami megfelel az igényeinek, és jól is néz ki. Dumas állítólag még a gépen felskiccelte egy hányózacskó hátuljára a táskát, amit aztán a bohém-sikkes stílusikonról nevezett el, amikor azt az Hermès 1984-ben piacra dobta.Jane Birkin használta is a neki tervezett, fekete bőrből készült táskát, de egy idő után már nem találta túl praktikusnak, és ennek hangot is adott. Bár élete során több darabot is elhasznált belőle (a régieket jótékony célra adományozta), egyszerre mindig csak egyre volt szüksége.Mi értelme lenne egy másodiknak? Egy pont elég, az is letöri a karodat, mivel rohadt nehéz. Meg kell majd műteni a vállam ízületi gyulladás miatt.Saját, olykor kopottas példányát egyébként mindenféle jelvényekkel és függőkkel aggatta tele, azt mondta, azért, hogy "ne nézzen ki úgy, mint egy rohadt Birkin-táska".2015-ben Jane Birkin nyilvános levelében arra kérte az Hermèst, hogy távolítsák el a nevét a táskáról, miután a PETA állatvédelmi szervezet vizsgálatából értesült a gyártás során alkalmazott aggasztó gyakorlatokról. A szervezet azt állította, hogy egy texasi üzemben kegyetlen módszereket alkalmaznak, például úgy vágják le a krokodilokat, hogy még „eszméletüknél vannak és érzik a fájdalmat”.A néveltávolításra végül nem került sor, miután az Hermès közleményben biztosított mindenkit, hogy kivizsgálják a farmon történteket, és a szabályok megsértését orvosolni és szankcionálni fogják. Leszögezték, hogy a korábban onnan beszállított krokodilbőröket nem használják fel a táskák gyártása során. Ehhez érdekes adalék, hogy egyetlen kézitáska elkészítéséhez két-három krokodil bőrére van szükség. De más állatból is készítenek Birkint.A presztízs áraA táska nem aratott azonnal átütő sikert, fokozatosan nyert teret az elit körében, és a kilencvenes évekre vált státuszszimbólummá.Mivel minden eleme kézzel készül, a legkiválóbb alapanyagokból és magasan képzett mesteremberek által az Hermès egy franciaországi műhelyében, így sosincs belőle óriási készlet, ami borsos árában és a hosszú várakozási időben is megmutatkozik.A Szex és New York egy 2001-ben bemutatott epizódjában a Kim Cattrall által alakított Samanthának például azt mondják, öt évet kell várnia, míg övé lehet a luxuskiegészítő.Bár az Hermès néhány éve hivatalosan beszüntette a várólistákat, a valóságban a kereslet még mindig meghaladja a kínálatot, vagyis a mai napig hosszú időbe telik, amíg valaki hozzájut az áhított dizájnhoz. Akinek nincsenek specifikus kívánságai, annak érdemes a viszonteladói piacon, esetleg aukciósházak kínálatában körülnéznie, mostanában ugyanis rengeteg vintage-darabot kínálnak eladásra. Egy néhány évvel korábbi becslés szerint több mint egymillió Birkin van kereskedelmi forgalomban.Nem ismert, hogy évente hány Birkin készül, de a becslések szerint ez a szám valahol 12 és 20 ezer között mozog. Viszonyításképp: a Chanel 180 ezer, a Louis Vuitton körülbelül 500 ezer táskát dob piacra egy évben.Ami az árat illeti, pontos összeget nem lehet mondani, mivel minden darabot az egyéni igényeknek megfelelően készítenek el, a megrendelő által kiválasztott bőrből (borjú-, gyík-, strucc- és krokodilbőrből is lehet kérni, utóbbi a legdrágább). Többféle színben és méretben kapható, és kiegészítőket is lehet kérni hozzá, például nemesfémeket vagy gyémántokat, mint ahogy Rogán Barbara is tette Hadházy posztja alapján.Egy-egy darab ráadásul idővel nemhogy veszít az értékéből, hanem egyre többet ér, így pénzügyi szakértők stabil és jövedelmező befektetésnek tartják még az „egyszerűbb” Birkin-táskákat is. Több helyen olvasni, hogy jobb befektetés ez, mint az arany. Nem véletlenül lett ez a Kardashian család státuszszimbóluma: Kim Kardashian a hipermarketbe is magával viszi, húga, Kylie Jenner pedig a kétéves lányának vásárolt a márka egy darabjából karácsonyi ajándékot.A kiszámíthatatlan ütemezés, a korlátozott mennyiség és a szándékosan magas ár mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a közvélemény szemében nívós vagyontárgynak számít egy Birkin, de még egy Kelly is. Emiatt gyakran sorolják az Hermès-táskákat a Veblen-javak közé.A Veblen-féle presztízsfogyasztásA Veblen-hatás Thorstein Veblen közgazdász nevéhez kötődik, aki 1899-ben írta le a hivalkodó, presztízscélú fogyasztás jelenségét. Megfigyelte, hogy egyes termékek vagy szolgáltatások árát akár emelhetik is, és mégis többen fogják megvásárolni őket, pusztán azért, mert a magas ár a társadalmi rangot jelképezi. A fogyasztó így nem a funkcionális előnyök, hanem a presztízs kedvéért költ nagyobb összeget valamire.A táskák nehéz hozzáférhetősége a márka homályos értékesítési stratégiájának köszönhető. A butikokban nem könnyítik meg a vásárlók dolgát: a szóbeszéd szerint annak, aki újonnan szeretne valamilyen Hermès-retikült venni, hosszútávú személyes kapcsolatot kell kialakítania egy értékesítővel, éski nem mondott szabály, hogy a táska megvétele előtt egyéb termékeket kell vásárolni, hogy ezzel az érdeklődő bizonyítsa elkötelezettségét a márka iránt.Sőt, állítólag azt is meg kell várni, amíg az eladó ajánlja fel a Birkin-vásárlás lehetőségét, de még ekkor sem biztos, hogy az illető választhat színt, méretet vagy bőrtípust.Magyarok BirkinnelNem Rogán Antal és Matolcsy Ádám feleségei az egyetlen magyarok, akik megengedhetnek maguknak egy (vagy több) Hermès-táskát. Korábban Sarka Katánál és Várkonyi Andreánál is láthattunk egy-egy darabot, a szintén szupergazdag Polgár Tünde viszont korábban úgy nyilatkozott, hogy ő nem gyűjt ilyenfajta luxuskiegészítőket.Megfogadtam, hogy Birkinem soha nem lesz, mert úgy érzem, hogy egy olyan kasztot kezdett el képviselni, amiből szeretnék kimaradni. Tehát ez az a klub, amibe nem szeretnék tartozni, mert egy státuszszimbólumot csináltak valamiből. Szerintem nem éri meg, hogy státuszszimbólumért kifizessen valaki 10, 40 vagy 50 ezer dollárt. Hát, könyörgöm, annyiból elmegyek a világ körül egy hajóútra.Múlt szeptemberben egy TikTokon jelenleg 45 ezer követővel rendelkező tartalomgyártó, Kollár Lili számolt be saját tapasztalatáról az Hermès bécsi üzletében. Az influenszer egy vlogvideóban mesélte el, hogy bár maga sem számított rá, egyik látogatása során a „saját eladójának” hála jutott hozzá ahhoz a Birkin-táskához, amely akkor nagyjából négy hónapja szerepelt a kívánságlistáján. Egy kommentre válaszolva elmondta, ő pontosan azt a modellt kapta meg, amit szeretett volna.Azt nem árulta el, mennyit fizetett érte, de azt igen, hogy azt megelőzően „a táska felének az árát sem kellett” elköltenie az üzletben.Korábban egy olyan videó is elérhető volt a profilján, amelyben lépésről lépésre elmondta, milyen út vezetett el odáig, hogy felajánlották neki a táskát, és hogy mindez egy évet vett igénybe, ezt azonban a negatív kritikák miatt később eltávolította.A Fashion Street Online cikke szerint a videóban elhangzott, hogy Kollár előtte nem vásárolt össze mindenféle „fölösleges” dolgot, csak azt vette meg, amire tényleg szüksége volt, amivel folyamatosan bővült a vásárlástörténete, ami elősegíti a Birkinhez való hozzájutást. Emellett nagy hangsúlyt kap a vásárlási asszisztenssel ápolt kapcsolat is, erről az influenszer azt mondta, nála is nagy szerepet játszott, hogy milyen volt a viszonya azzal az Hermès-alkalmazottal, aki minden egyes vásárlásában segített neki. Mint elmondta, bizonyos időközönként beszéltek (előfordult, hogy személyesebb témákról is), és többször meglátogatta őt az üzletben.Mások is hasonló tapasztalatokról számolnak be internetes fórumokon, noha kivételes esetekről is hallani, amikor valaki előzetes költés nélkül tudott táskát venni, esetleg már a legelső boltlátogatásakor.Én anno Dubajban úgy vettem a barátnőmnek egyet, hogy bementem három nap is az üzletbe, beszélgettem az eladóval, elmondtam, hogy nászúton vagyunk (nem azon voltunk), és milyen jó ajándék lenne neki egy Birkin. Mit ad isten, a harmadik napon hirtelen lett valahonnan egy, amit meg tudtam venni. 9 ezer dollár [körülbelül 3,3 millió forint – a szerk.] volt, ha jól emlékszem– osztotta meg egy felhasználó a Redditen.Birkin és Kelly Rogán Barbara ruhatárábanArról nincsenek információk, hogy Rogán Barbara hol, hogyan és mennyiért szerezte be az Hermès-táskáit. Erre férje sem tért ki, amikor néhány órával Hadházy posztja után megszólalt a témában.Hadházy képviselő úrnak az Országház kis híján felgyújtása és a hidak lezárása nem hozott elég figyelmet. Tudom, hogy őt ez nem érdekli, de a feleségem két hónapja szülte meg a kislányunkat. Alig ért véget a gyermekágyi időszak: én a munkámmal, a feleségem pedig csak a kislányunkkal foglalkozik. Nagy bátorság egy kismamát ócsárolni! Mi lesz a következő: babakocsik és babaruhák?– fogalmazott a miniszter.Az üzengetés ezzel nem ért véget, az ellenzéki képviselő a tavaly a találmányával havi 38 millió forintot kereső Rogán szavaira reagálva azt írta, „nem vall valami nagy bátorságra egy csecsemő kiságya mögé bújni a kellemetlen kérdések elől”. Hadházy szerint az időzítésnek semmi köze nem volt a családi eseményhez, sokkal inkább ahhoz, hogy Lázár János bejelentette, véget kell vetni a „NER-kullancsok luxizásainak”. Ezt egyébként a Fidesz azóta fizetett hirdetésben terjeszti.De a nagyfene leszámolás a luxival csak propaganda – erre szerettem volna felhívni a figyelmet. Rogán kérdi, hogy mik lesznek a következő képeken, talán babakocsik, vagy babaruhák? Bár nincs kétségem afelől, hogy azokon is lehetne mit mutogatni, ha az eddigi vérlázító életvitelüket nézzük, de megnyugtatom, hogy nem, nem az lesz– olvasható Hadházy Ákos bejegyzésében.
|
Földi halandók nehezen jutnak hozzá, jobb befektetés, mint az arany és Rogán Barbarának is van belőle - mi az?
|
Mi igaz a Birkin-táska körül kialakult mítoszból, az évekig tartó várólistákról és a világkörüli útra is elegendő árról szóló mendemondákból?
| null | 1 |
https://24.hu/elet-stilus/2025/04/02/rogan-barbara-hermes-birkin-kelly-taska-rogan-antal-luxus/
|
2025-04-02 15:15:45
| true | null | null |
24.hu
|
Amikor 2024 áprilisában felröppent a hír, hogy egy virtuális lombkoronasétány épülne Zala megyében, sokan felkapták a fejüket, főleg az ára miatt. A Misztikus erdő névre keresztelt projekt egy mindössze 600 lakosú falu, Eszteregnye határában kapott volna helyet, az Obornak nevű településrész közelében.A tervek szerint a sétány útvonalán "augmented reality élmény stációk" számára kialakított kilátópontok várták volna a látogatókat. Az AR, vagyis kiterjesztett valóság a valós környezetre vetít rá digitális információkat, mondjuk, egy okostelefon segítségével. A 3,9 milliárd forintos beruházás nem csupán a sétányt foglalná magába: egy fogadóközpont is épült volna, melynek különlegessége egy 360 fokos kupola hologramos vetítésekkel. Emellett 120 fő befogadására alkalmas rendezvényhelyszín és étterem is szerepelt a tervek között.A lombkoronasétányt a falu szélén egy védett erdőben, Natura 2000-es területen tervezték megvalósítani. A hozzá tartozó épületek viszont egy fenyőfaültetvény helyére kerültek volna, amit korábban is beépítésre szántak. A Misztikus erdő projekt iróniája, hogy csakúgy mint az elhíresült nyírmártonfalvi projekt, szintén fakivágással járt volna - mivelegy fenyőültetvény helyén épültek volna fel a kiszolgálóépületek.Forráshiány, háború, CovidA projekt a Mura Program égisze alatt indult, mely egy 2016-os kormányhatározat szerint hazai és uniós forrásokat használt fel a térség fejlesztésére. A kivitelezési szerződést ugyan 2024 tavaszán aláírták, és a papíron a munka megkezdésére a szerződés életbe lépésétől számítva 18 hónap állt rendelkezésre, a valóságban semmi sem történt.Telefonon értük el Kele Lajos Attila volt független polgármestert, aki annak idején a Dél-zalai Területfejlesztési Társulás képviselőjeként írta alá a projektről szóló szerződést, ám tavaly ősz óta már nem ő a település vezetője, és nincs tudomása arról, hogy az építkezés egyáltalán elkezdődött volna. A falu új polgármestere, az ugyancsak független Szilágyi Zoltán nem válaszolt a kérdéseinkre.A 2024-es közbeszerzés nyertesétől, a Build It Mérnökiroda Zrt.-től azonban megtudtuk:Valóban elnyertük és 2024 áprilisában leszerződtünk a tárgyi projektre, viszont a szerződés nem lépett hatályba a megrendelő részéről szükséges fedezet hiánya miatt. A szerződés hatályba léptetésére vonatkozó határidők lejártak, így az aláírt szerződésünk sem élő már.Megkerestük Cseresnyés Pétert, a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, aki korábban a Mura Programért felelős miniszteri biztosként tevékenykedett. Ám a Fidesz nagykanizsai szervezete egyértelművé tette: Cseresnyés 2022 óta nem tölti be a tisztséget. Bővebb információt nem kaptunk.A kormányzat nem verte nagydobra, hogy a kivitelezésre nincs forrás. Cseresnyés Péter tavaly – jóval a tisztsége lejárta után – azért még nyilatkozott egy helyi lapnak a projektről. „Az előkészítő munkához, az engedélyek beszerzéséhez a kormány biztosította is a forrásokat, sőt a beruházás a feltételes közbeszerzés fázisába is eljutott, aztán a Covid és a háború miatt – sok más beruházáshoz, fejlesztéshez hasonlóan – átütemezték a megvalósítást. Jelenleg tehát nincs arról szó, hogy a kormány forrást biztosítana erre a két turisztikai beruházásra” – nyilatkozta. A másik említett projekt Európa – vagy ahogy máshol említik, a világ – leghosszabb drótkötélpályája lett volna néhány faluval odébb, Bázakerettyén.A 2023-as ajánlati felhívásban valóban feltételes közbeszerzés szerepelt. Ez azt jelenti, hogy a szerződés csak akkor léphetett volna életbe, ha a szükséges támogatási források ténylegesen rendelkezésre állnak. Ez a magyarázat arra, hogy a szerződés aláírása ellenére nem indult meg a kivitelezés. Mire 2023-ban a közbeszerzés kiírására sor került, már érezhető volt az uniós pénzek akadozása, és a kormányzat 2022-ben a koronavírus-járványra és a háborúra hivatkozva országszerte elhalasztott beruházásokat.A Mura Program bukott projektjeiA Mura Programnak, amelynek célja a térség fejlesztése, több eleme is kútba esett. A lombkoronasétány csak az egyik a program elbukott projektjeinek sorában, melyeknek csak az előkészítéséreösszesen félmilliárd forintot fordított az állam.Eszteregnyére például egy másik grandiózus terv is született. A Smart forest Interaktív Kaland- és Mesepark néven futó projekt megvalósítása nettó 3,9 milliárd forintba került volna, látványos tervei között VR moziterem, szabadulószobák és harminc erdei apartman is szerepelt. A főépületben a leírás szerint „az üvegfalak kitekintést biztosítanak a belső terekből, lehetőséget biztosítva a látogatóknak a természet nyújtotta látványt élvezni.” Itt is feltételes közbeszerzésen választották ki a nyerteseket 2024-ben. A Mermaid Építőipari Kft., a konzorcium egyik tagja a 24.hu-nak elárulta, hogy a projektet „visszavonták, mert kevesebb pénz van a költségvetésben.” Így a Zala vármegyei településen marad az üvegfal nélküli természetcsodálás lehetősége.Nem csak Eszteregnye maradt hoppon. Bázakerettyén – mint említettük – a világ leghosszabb zip-line pályáját tervezték megépíteni 1,2 milliárd forintból, ám a közbeszerzési eljárás során nem akadt elegendő jelentkező. A Murafölde kerékpáros kör sem járt jobban: a Mermaid Kft. azt közölte lapunkkal, hogy a 157 millió forintos projektet forráshiány miatt nem valósították meg.Viszont a projektekre már elköltöttek csaknem félmilliárd forintot: 2020-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. ennyit biztosított öt terv előkészítésére a Zala Megyei Területfejlesztési Ügynökségnek.A Zala Vármegyei Önkormányzat adatai alapjána lombkoronasétány előkészítésére szánt bruttó 119 millió forintból 112 millió értékben kötöttek szerződéseket.A Smart forest és a drótkötélpályája esetében az egyenként bruttó 119 millió forintos támogatás mellett egyenként bruttó 124 millió forint értékben szerződtek le.A Murafölde kerékpáros kör bruttó 112 millió forintos támogatásából 84 millió értékben szerződtek.A MuraGuide bruttó 31 millió forintos támogatásából pedig 30,5 millió forint értékben született szerződés.A lombkoronasétányra tehát 112 millió forintot már elköltöttek, az öt elakadt projekt előkészítésére pedig összesen 475 millió forint értékben kötöttek szerződéseket, és ezeket a pénzeket fel is használták.A bruttó 500 milliós támogatásból 25 millió forint sorsa maradt kérdéses. Az előkészítési fázisra elkötött pénzekre vonatkozó kérdéseinket elküldtük a Zala Vármegyei Önkormányzatnak és az MTÜ-nek is, de válasz nem érkezett.A projektek tényleges megvalósulásáról, illetve a meghiúsulásukról állami forrásokból semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az információk szinte kizárólag a piaci szereplők – a kivitelezők – révén szivárogtak ki. Arról pedig, hogy a tervek megvalósulnak-e a jövőben állami forrásból, továbbra is hallgat a falu és a vármegye önkormányzata, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség is.
|
Köddé vált a misztikus lombkoronasétány, amelyre már elköltöttek 112 milliót
|
A Misztikus erdő projekt megépítése előtt elapadtak a források.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/11/112-millio-lombkoronasetany-negymilliard-zala-varmegye/
|
2025-04-11 05:53:49
| true | null | null |
24.hu
|
Cikkünk frissül.Életfogytig tartó fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében Portik Tamást, amiért 27 évvel ezelőtt felbérelte Jozef Rohácot, hogy ölje meg Fenyő János médiavállalkozót. 20 év múlva bocsátható szabadlábra. Gyárfás Tamás esetében megváltoztatta a minősítést, és hét év börtönre ítélte felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt. Gyárfás a büntetés négyötöde után bocsátható feltételesen szabadlábra a leghamarabb.Az ítélethirdetés hatalmas sajtóérdeklődés mellett zajlott, Portik videós kapcsolaton keresztül sem kívánta figyelemmel kísérni az ítéletet. Gyárfás higgadtan fogadta az ítéletet, a telefonját nyomkodta az indoklás alatt.A vádhatóság szerint Gyárfásnak elmérgesedett a viszonya Fenyő Jánossal, ezért elhatározta, hogy megöleti. Ennek érdekében megállapodott Portikkal, akinek utasítására egy szlovák állampolgárságú férfi Budapesten, 1998. február 11-én lelőtte a gépkocsijában várakozó, milliárdos médiavállalkozót.A tényállás szerint Fenyő egy Mercedest vezetett, a Margit körúton megállt egy piros lámpánál, amikor gyilkosa kiugrott egy Mitsubishiből, és egy hangtompítóval felszerelt Agram 2000 típusú gépfegyverrel tüzet nyitott rá. A több mint egy tucat lövésből négy találta el az üzletembert, aki a helyszínen meghalt.A nyomozás évekig nem vezetett eredményre, ezért 2002-ben lezárták, majd három évvel később nyitották újra, miután nyilvánosságra került Fenyő pszichológusának az egy évvel korábban filmre vett vallomása. Az időközben elhunyt Perczel Tamás azt mondta, hogy Gyárfás az ellensége volt a páciensének, akivel "halálos, vérre menő küzdelmet" folytattak a Nap-kelte című televíziós műsor jogain.Rohácot 2011-ben gyanúsították meg a gyilkossággal, miután egy helyszínen talált sapkán megtalálták a DNS-ét. A szlovák férfi 2017-ben életfogytiglani büntetést kapott a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt.Gyárfás megvádolásához végül az a több órányi hangfelvétel vezetett, amit Portik titokban rögzített a beszélgetéseikről 2000 és 2004 között. A Farkasréti temetőben megtalált felvételeken Portik arra próbálta rávenni Gyárfást, hogy mondja ki, ő kérte fel Fenyő János megöletésére.Az elsőfokon eljáró bíró szerint Portik ezeken a hangfelvételeken többször is Fenyő János megölésére és a közvetítőként elvégzett munkájára utalt. A bíróság szerint Portik és Gyárfás többször is mutogatással kommunikált.Portik egyszer azt kérdezte Gyárfástól, hogy "Szétbasszuk?", erre pedig Gyárfás széttárta a kezét, úgymond engedélyt adva ezzel Fenyő megölésére.A Fővárosi Törvényszék 2024 februárjában Gyárfást bűnösnek mondta ki bűnsegédként, míg a többszörösen büntetett Portikot felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében. A bíróság a most 76 éves médiavállalkozót 7 év fegyházra, társát pedig életfogytig tartó fegyházra ítélte azzal, hogy 20 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra.A fellebbviteli főügyészség Gyárfás felbujtói minőségének megállapításáért, és minimum tíz év kiszabásáért fellebbezett, míg társánál a feltételes szabadságra bocsátás későbbi időpontban történő megállapítását kérte. Gyárfás és védője felmentésért, míg Portik és védője felmentésért, illetve a büntetés enyhítéséért fellebbeztek.A Fővárosi Ítélőtáblán zajló másodfokú eljárásban Portik ismét le akarta cserélni az ügyvédjét. Szikinger István is igyekezett megszabadulni védencétől a közöttük lévő konfliktusos viszony miatt, de nem jártak sikerrel. Portik hiába bízott meg egy újabb ügyvédet, az végül hétfőn visszamondta a megbízatást, mert nem volt elég ideje felkészülni a perbeszédre.Rédai Géza bíró pedig ezek után úgy döntött, hogy hivatalból kirendeli védőnek az addigi ügyvédet, Szikinger Istvánt, hogy az eljárásban több mint fél tucat ügyvédet elfogyasztó Portik ne tudja tovább húzni az időt.Szikinger azzal érvelt, hogy jogellenesen rendelték ki, mert nincs is a kirendelhető ügyvédek listáján, de hiába. Perbeszéd helyett csak nyilatkozatot tett a történtek után. Úgy fogalmazott, hogy ha volt is valamiféle megbízás, akkor az verésre, és nem emberölésre vonatkozott. Az a "Szétbasszuk" kifejezés ugyanis, amit bizonyítékként felhasználtak, az alvilági nyelven nem gyilkosságot jelent.Portik az utolsó szó jogán nem mondott semmit, de Gyárfás közel egy órán át ecsetelte az ártatlanságát.A volt úszóelnök azt mondta, hogy nincsenek gyilkos hajlamai és a reggeli TV-műsor 1996. októberi visszanyerése után indítéka sem lett volna megöletni Fenyőt. Kiemelte, hogy egyetlen alkalommal sem ismerte el a hangfelvételeken, hogy megbízta volna Portikot azzal, hogy szervezze meg Fenyő János meggyilkolását, és nem akarta likvidálni Fenyőt.Hozzátette, ha tudta volna, hogy Portik felveszi a beszélgetéseiket, akkor minden célzását a leghatározottabban visszautasította volna.A Fővárosi Ítélőtábla johgerősen tehát életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Portikot, Gyárfás Tamás pedig hét év börtönbüntetést kapott.
|
Gyárfás Tamás hét évet kapott jogerősen a Fenyő-gyilkosságban játszott szerepéért
|
Portik Tamás életfogytiglani fegyházbüntetést kapott.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/10/gyarfas-tamas-fenyo-gyilkossag-portik-josef-rohac-itelet-jogeros/
|
2025-04-10 09:24:16
| true | null | null |
24.hu
|
Csődeljárás iránti kérelmet nyújtott be a Homlok Építő Zrt., és a bíróság úgy döntött, hogy további döntésig ideiglenes fizetési haladék illeti meg a szombathelyi székhelyű céget - derül ki a cégközlönyből. Homlok Zsolt érdekeltségéről van szó, aki korábban azzal került a címlapokra, hogy 2017-ben feleségül vette Mészáros Lőrinc kisebbik lányát.A cégbirodalom ezután egyre terebélyesedett, és hamar összejött az első milliárd az osztalékokból. Megrendelésben nem volt hiány, és Homlok a NER-vállalkozók azon magjához tartozott, aki részt vehetett a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjában. A másik fő érdekeltsége, a Vasútvill Kft. 3 milliárd forint szuperkedvezményes kamatozású forráshoz jutott a program révén.Mellékszál, de a mostani csődeljárás fényében említésre méltó: Homlok 2018-ban sérelemdíjat követelve beperelte lapunkat és több más sajtóterméket, és egyebek között azt kérte, a bíróság állapítsa meg: megsértettük a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, amikor hamis színben tüntettük fel azt a valós tényt, hogy a vállalkozásai azóta nyereségesek, amióta összeházasodott Mészáros Ágnessel. Lapunk a pert 2020-ban jogerősen megnyerte. A Fővárosi Törvényszék ítélete kimondta: a házasságkötést követően Homlok több cége, így a Vasútvill Kft., a Homlok Zrt., az RM International Zrt. isátlagos bevételű cégből kiemelten nyereségessé vált,így okkal lehetett következtetni arra, hogy bevételeinek emelkedése összefüggésben lehet a házasságával is.A történet 2023 elején vett drámai fordulatot, amikor Mészáros Lőrinc cége fővállalkozóként két fontos vasúti beruházásból kitette Homlok Zsolt kft.-jét.Mindez indoklás nélkül, a teljesítés utolsó fázisában történt. A Szabad Európa a lépést azzal hozta összefüggésbe, hogy megromlott Homlok házassága a kisebbik Mészáros-lánnyal. Más források inkább a két férfi között a kezdettől meglévő ellentétet látták a háttérben. Akárhogy történt is, Homlokék a kenyértöréstől fogva nem nagyon rúgtak labdába a magyar piacon, és nem könnyítette meg a dolgukat az sem, hogy a megrendelések az egész ágazatban visszaestek. Homlok külföldi megrendelésekkel próbált felszínen maradni, mint megírtuk, fő cége szerb fiókot alapított, illetve egy 25 milliárd forint értékű romániai építési projektre jelentkezett be.Ahogy elakadt a pénzáram, tavaly márciusban jött a Vasútvill-kötvények leminősítése, és ezzel a visszafizetési kötelezettség. A kötvényeket tízéves lejárattal bocsátották ki, így eredetileg 2031-ben lett volna esedékes, a leminősítés miatt azonban azonnal – vagy legalábbis júliusban – fizetni kellett volna. Annak van nyoma a tőzsdei honlapon, hogy Homlokék egyezkedni próbáltak, de nem jártak sikerrel, a kötvénytulajdonosok a fizetési megállapodás tervezetét nem fogadták el – derül ki egy tavaly júniusi közleményből.A növekedési kötvényprogramban az MNB jegyezte le a kötvények oroszlánrészét, így történt ez a Vasútvill esetében is. A Homlok-cég kötvényéből az elsődleges piacon 1,5 milliárd, a másodlagos piacon 600 millió forint névértékű mennyiséget vásárolt – válaszolta korábban a jegybank lapunk kérdésére. Azt hiába firtattuk, fizetett-e Vasútvill a tavaly júliusi határidő után, újabb hivatalos közlemény pedig nem jelent meg az ügyben a tőzsde honlapján.Ezt tetézte a Gazdasági Versenyhivatal megabírsága: 1,2 milliárd forintra büntették a Homlok-csoport cégeit tavaly decemberben egy különös eljárás végén. Egy vasútfelújításra kiírt közbeszerzésre Homlok érdekeltségei ajánlkoztak, mégpedig az aspiránsok közül a legalacsonyabb, 18,5 milliárd forintos vállalási árral. A nyertes azonban az egykori após, Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt.-je lett, csaknem kétszer drágább, 35,5 milliárd forintos ajánlattal. A versenyhivatal nem azzal foglalkozott, miért épülhet kétszeres áron egy állami beruházás, hanem azzal, hogy Homlokék összejátszottak az eljárás során más szereplőkkel, és végül kartell miatt szabták ki az elriasztó mértékű bírságot.Nemcsak a méretes bírság miatt kell azonban aggódnia Homlok Zsoltnak, hanem amiatt is, hogy a versenyhivatal nem elégedett meg a milliárdos büntetéssel, hanem feljelentésig vitte az ügyet. A legrosszabb esetben akár börtönbüntetés is lehet a történet vége,kartellezésért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
|
Megadta magát Homlok Zsolt: kiesett Mészáros Lőrinc piksziséből, csődvédelmet kért a felcsúti milliárdos volt veje
|
Milliárdos adósság és börtönbüntetés lebeg a feje felett.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2025/04/09/homlok-zsolt-csodvedelem-meszaros-lorinc/
|
2025-04-09 21:20:05
| true | null | null |
24.hu
|
Cikkünk megírásában közreműködött a Borsod24.Nehezen jutunk el Tokaj főteréig, mert a Kossuth térre vezető Rákóczi úton burkolatot cserélnek. Rossz irányból közelítünk, a köveket elhelyező munkások segítenek ki minket, átengednek az építési területen.A tokajiaknak ismerős lehet a munkagépek látványa, nemrég ugyanis már felújították a belvárost. 2022 végén adták át az egymilliárd forintból kicsinosított városközpontot, tizennyolc utcai homlokzat újult meg, illetve elvégezték a Kossuth tér és a Dózsa György út környékének rekonstrukcióját is. Több helybeli is arról mesélt lapunknak, hogya mostani felújítás során olyan épületeket is lebontanak, illetve átépítenek, melyeknek a homlokzatát néhány évvel ezelőtt kicsinosították.Posta György polgármesternél rákérdeztünk arra, hány olyan épületet újítanak most fel, építenek át, melyek a 2022-es fejlesztés során megszépültek, de nem válaszolt.Koncz Zsófia államtitkár a 2022. novemberi átadás után pár hónappal, 2023 júniusában jelentette be, hogy "történelmi léptékű és átfogó fejlesztések indulnak Tokaj belvárosában". Később kiderült, hogy megújul Tokaj történelmi belvárosa, és új életre kel a város főtere, illetve a környező utcák. Tokaj önkormányzata több mint 3,8 milliárd forint támogatást kapott a fejlesztésre, emellett csaknem 3,5 milliárd forint jutott az Arany Sas Fogadó Kft.-nek, amelynek tulajdonosa a magyar pezsgőkirály, Kreinbacher József, és a Szabadics Zoltán-féle Főtér Investment Kft. is hasonló összegből, 3,49 milliárd forintból fejleszthet. Így már tízmilliárd felett járunk.Azzal viszont csak a főtéren és a közelében található ingatlanok tulajdoni lapjának lekérése után szembesültünk, hogy a felújítás alatt álló főtéren egymást érik a kormányközeli vállalkozók ingatlanjai.A drónfelvételen 1-es számmal jelöltük az egykori óvoda épületét, amely 2023 óta a Leones NSO6 Kft. tulajdona. A cég Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. társtulajdonos-vezérigazgatójának érdekeltsége. Nem ismeretlen számára a turisztikai ipar: tavaly év végén vette meg a Matolcsy-körnél évekig kallódó budai, a Lánchíd közelében található Design Hotelt.A céget most arról kérdeztük, hogy mi a tervük a fákkal borított, méretes tokaji ingatlannal. Válaszukban a polgármester egy korábbi interjúját küldték át, melyből kiderült, hogy az óvoda 2010-ig működött, és „bár a pedagógusok, a gyermekek és a szülők is szerették az óvodát, az épület már nem tudta kielégíteni a mai kor igényeit”. Az új tulajdonos egy bisztrót valósít meg a területen, melynek belső tere 40–50 vendég kiszolgálására lesz alkalmas, emellett egy 15–20 fős különterem is létesül.A Bethlen Gábor utca 11. szám alatti ingatlan birtokosa (2-es szám) a Goldsas-Invest Kft., amelynek végső tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Magántőkealap’45. A vagyonosok körében népszerű, alacsony adókat és anonimitást biztosító magántőkealapok végső tulajdonosai nem ismertek, hasonlóan az offshore cégekhez. A tőkealap képviseletére az Equilibrium Capital Kockázati Tőke- és Magántőkealap Kezelő Zrt. jogosult, melynek többségi részvényese a Dr. Nagy É. Péter Ügyvédi Iroda. Először az alapkezelőnél érdeklődtünk a terület jövőjéről, de Dr. Nagy É. Péter lapunknak küldött válaszában azt írta, kérdésünkre nem tud válaszolni, miután az általuk kezelt magántőkealap nem tulajdonosa az ingatlannak – bár azt megerősítette, hogy az ingatlant tulajdonló cég végső tulajdonosa az általuk kezelt tőkealap. Nagy É. Péter a Goldsas-Invest Kft.-hez irányított minket, onnan viszont nem kaptunk válaszokat.3-as számmal, a főtér felé haladva eggyel lejjebb egy újabb Kreinbacher-ingatlan található. Újabb, mert amint említettük, a főtéren található legendás Arany Sas Fogadót is (ezt 12-es számmal jelöltük) a pezsgőkirály újíthatja fel 3,5 milliárd forint állami támogatással. A Bethlen Gábor utca 9. számú ingatlannal kapcsolatban a Goodwill Communications ügynökség válaszolt kérdéseinkre. Azt írták, hogy az épület mostani állapotában sem a jelenlegi, a jövőben kialakuló városképbe pedig különösen nem illeszkedik, így esztétikai és funkcionális szempontból is indokolttá vált a megújítása. Azt viszont nem közölték, mit terveznek oda. Az Arany Sas Fogadó felújításával kapcsolatban annyit írtak, hogy az épület rekonstrukciójának kivitelezési munkálatai folyamatban vannak, a projekt tervezett befejezési dátuma 2025 decembere.4-es számmal egy állami tulajdonú, önkormányzati fenntartású épület látható, a Tokaj Múzeum,a mellette 5-ös számmal jelzett épület pedig a Tiborcz Istvánhoz tartozó Patricius Borház Zrt. érdekeltsége.A lerobbant épület sorsáról a BDPST sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy a Patricius tulajdonában lévő tokaji ingatlant a csoport egy értékteremtő beruházás keretében újítja fel, fejlesztése az előkészítési fázisban tart, így a jövőbeni hasznosítása és funkciója egyelőre kialakítás alatt áll.A kormányfő vejéhez tartozó BDPST Group 2023 márciusában szerezte meg a Patricius Borház Zrt.-t. A tranzakció érintette a borházat körülvevő termőterületeket is. Az idén áprilisig Tiborczék üzemeltették az ötcsillagos Andrássy Kúria & Spa nevű ötcsillagos szállodát is, de a Mészáros Csoporthoz tartozó Talentis Group visszavásárolta a hotelt a miniszterelnök vejétől. A BDPST a 24.hu-nak az ingatlan eladását azzal indokolta, hogy a jövőben elsősorban a saját fejlesztésű, illetve a budapesti egységeikre kívánnak fókuszálni. A család ugyanakkor lát lehetőséget a borvidéken: felesége, Orbán Ráhel nevében eljárva Tiborcz István 2023-ban szerződést kötött 94 hektárnyi földterület megvásárlásáról Tokaj-Hegyalján.A felvételen a 6-os és 7-es számmal jelölt ingatlan nemrég Ruff Zoltán cégéhez került. Ruff több ponton is összekapcsolható Guller Zoltánnal, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági elnökével, akit márciusban a Szerencsejáték Zrt. élére is kinevezett a kormány. Egyrészt egy balatonhenyei óriásbirtok Gullertől került évekkel ezelőtt Ruffhoz, másrészt Ruff a Guller által vezetett Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány vagyonellenőre. Nem mellesleg évekig ő irányította Mészáros Lőrinc volt feleségének, Kelemen Beatrixnak a Life és Ozone TV-jét. Ruff ingatlanszerzéséről februárban számoltunk be a 24.hu-n. A volt tulajdonos a Facebook-oldalán csak annyit közölt, külső tényezők miatt kell bezárniuk a LaBor Bistro étterem és boutique hotelt.A 8-11 számmal jelölt ingatlanok (köztük 8-assal a Degenfeld Palota) a Főtér Menedzsment Zrt. tulajdonában állnak a Főtér Investment Kft.-n keresztül. A zrt. részvényein Szabadics Zoltán, Szabadics Attila és Kovács Tamás osztozik – az alapszabály szerint egyharmad-egyharmad arányban. Szabadics Zoltán cégei rendszeres szereplői az állami közbeszerzéseknek, például szennyvízcsatorna- és útépítési feladatokat látnak el, és Mészáros Lőrinc rendszeres konzorciumi partnere. A vállalkozó évek óta a turizmusfejlesztési támogatások nagy nyertesei közé tartozik, több milliárd forintot zsebeltek már be a cégei. A tokaji fejlesztésekre létrehozott cégek vezérigazgatója Lénárd Gábor, aki a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány szárnyai alatt működő Magyar Turizmus Akadémia Kft. vezetője egyben. A 24.hu számolt be arról 2023 végén, hogy a felnőttképzésre létrehozott alapítvány egymás után szerzett meg ingatlanokat. A kft.-ként működő akadémia néhány hónap leforgása alatt megvásárolt egy romániai kastélyt, egy Balaton-felvidéki ingatlant – amelyen éppen panzió épül – és egy olyan céget is, melyet korábban az MTÜ félmilliárd forinttal támogatott.Tokaj főutcájának megújítását is Szabadicsékra bízták, a közbeszerzésen ugyanis a Szabadics Építőipari Kft. lett a befutó.A Főtér Investment Kft.-t arról kérdeztük, milyen fejlesztéseket terveznek az ingatlanokban. Annyit közöltek, hogy a volt Tokaj Áruház helyén egy, a XXI. századi igényeket kiszolgáló gasztrokulturális, turisztikai szolgáltató multifunkciós épület épül. Terveik szerint a munkálatokat 2026 első hónapjaiban zárhatják.Miért öntenek ennyi pénzt Tokajra?Ahogy az a fenti válaszokból is kitűnik, egymást érik majd a vendéglátóegységek a tokaji főtéren – a kérdés az, hogy kik fogják ezeket megtölteni.Októbertől tavaszig itt megáll az élet. Temető az egész– mondta lapunknak egy helyi férfi.Posta György polgármester viszont a statisztikai hivatal adataira hivatkozva arról írt, hogy településük turisztikai forgalma 2021 óta évről évre növekvő tendenciát mutat, ez idő alatt a város vendégeinek száma megduplázódott, és vendégéjszaka-forgalma is csaknem a kétszeresére nőtt. Mi az MTÜ adatbázisában és a KSH oldalán is csak Tokaj és Nyíregyháza vonatkozásában láttunk adatokat, ezek pedig nem mutatnak ilyen mértékű növekedést. A polgármester azt is állította, hogy tavaly 2023-hoz képest 2,3 százalékkal gyarapodott a vendégek és 2,9 százalékkal a vendégéjszakák száma Tokajban. A KSH adatai szerint viszont Tokaj és Nyíregyháza térségében együtt már nem nőtt a vendégéjszakák száma. Ráadásul több olyan adatot is találtunk tavalyról és az idei évről is (itt, itt és itt), amik ebben a térségében mutatták a legnagyobb visszaesést. Azt is érdemes megjegyezni, hogy amíg a polgármester 2,3 százalékos vendégszám növekedésről írt a múlt évre, addig ez a szám országosan 2024-ben 11 százalék volt.Posta Györgytől személyes találkozót kértünk, de zsúfolt programjára hivatkozva arra kért minket, hogy írásban tegyük fel kérdéseinket. Ezekre azonban csak részben válaszolt. Ahogy azt már említettük, nem közölte azt, hogy a 2022-es felújítás során renovált épületekből hányat bontanak most le, illetve építenek át. Rákérdeztünk arra is, hogy a járóköveket, melyeket ottjártunkkor kicseréltek, szintén lecserélték-e az előző felújítás során. Erre úgy reagált:Az Óvárost érintő járdarekonstrukciós fejlesztések már javában zajlanak, a most átadott útszakaszok pedig kiegészítik a korábbi beruházások során felújított területeket, tovább szélesítve Tokaj vonzó városképét.Arra nem válaszolt, hogy az önkormányzat 2024 januárja óta értékesített-e ingatlant a szóban forgó területen, és amennyiben igen, mennyiért. Azt viszont elárulta, hogy mi indokolja a felújítást. Szerinte a beruházások eredményeként „új élettel telik meg a belváros, és olyan, Tokaj XVI. századi fénykorát idéző, egységes látkép jön létre, melyben örömmel gyönyörködhet majd minden tokaji lakos és a városba látogató vendég. Emellett új turisztikai termékek jönnek létre”.A megújuló épületekbe várhatóan éttermek, kávézók, új üzletek és szolgáltatások költöznek, „melyek egyszerre csökkenthetik sikeresen az idegenforgalmi szezonalitás mértékét, és növelhetik a vendégforgalmat” – tette hozzá. A polgármester reményei szerint mindez Tokaj turizmusból származó bevételeit is gazdagítja majd, és további munkalehetőségeket biztosít a helyben élőknek. Bár egy helyi férfi ottjártunkkor lapunknak arról beszélt, hogy fiatalok már alig vannak a településen, a többség nyugdíjas, így nehezen tudja elképzelni, ki dolgozik majd ezeken a helyeken. A polgármesternél a fiatalok elvándorlására is rákérdeztünk, de erre sem reagált érdemben.A Borsod24 is a helyieket kérdezte a munkálatokról, Tokaj fejlesztéséről.Az átlagember jelenleg nem tudja, mi történik a városunkkal, és az is kérdéses, hogy mennyire lesz az jó a helybélieknek, ami körülöttünk történik– mondta a portálnak egy helyben élő nő, aki arról is beszélt, hogy „amíg titkolózás folyik”, addig nehéz abban reménykedni, hogy a befolyó plusz adóbevételeket értelmes célokra fordítja az önkormányzat. „Addig csak azok járnak jól, akik nagy pénzeket – 100-150 milliót – kaptak a sétálóutcai ingatlanjaikért” – vélekedett.„Egy átlag tokaji csak annyit tud, mint önök, messziről jött újságírók:befektetők érkeztek, akik bontanak és építenek– mondta egy férfi a lapnak. Van persze olyan is, aki örül a fejlesztésnek. Egy taxis a Borsod24-nek arról beszélt, a közelmúltban megnyitott szállodák és a Fesztiválkatlan rendezvényei is jót tettek a személyszállításnak. „Ez a mostani fejlesztés is csak jót hozhat. Több ember, több program, ennek örülni kell.”Nem csak ő, a polgármester is optimista, Posta György szerintTokaj minden korábbinál sikeresebb korszakába léphet.
|
Ilyet még a Balatonnál sem látni - egymás szomszédja Tiborcz, Kreinbacher és több NER-nagyágyú Tokajban
|
Néhány éve felújították Tokaj központját, de tavaly újra nekiestek. Tízmilliárdos állami támogatásból épülnek szálláshelyek, éttermek, miután nagyvállalkozók felvásárolták a centrumban található ingatlanokat. Térképen mutatjuk be őket.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/09/tokaj-foter-belvaros-felujitas-tiborcz-istvan-kreinbacher-jozsef-szabadics-zoltan-ruff-zoltan/
|
2025-04-09 05:55:24
| true | null | null |
24.hu
|
Az Idomsoft Zrt., a Digitális Állampolgár (DÁP) alkalmazás és az Ügyfélkapu+ fejlesztéséért felelős állami vállalat a 24.hu kérdésére válaszul elismerte, hogy a Tiborcz István érdekeltségi körébe tartozó FeceKom Kft. kapott megbízást a DÁP-felhasználók arcképes beazonosítására.Tájékoztatjuk, hogy valóban a FaceKom arcfelismerő alkalmazása végzi a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás online azonosítási folyamatának egy részét- írta az Idomsoft a FaceKomról szóló cikkünk megjelenése után. Az eredeti tervek szerint "2025 elején" vezették volna be a szelfis azonosítási módot, hogy egyszerűsítsék a regisztrációt.Mint írtuk, a céget az újabban médiacelebként is feltűnő Bodnár Zsigmond alapította, de a tavaly óta már az Equilor Alapkezelő által kezelt Central European Opportunity Magántőkealap (CEOM) a 100 százalékos tulajdonos. A magántőkealapot a publikus cégadatok nem kötik direktben Tiborcz Istvánhoz, de a CEOM is arra a budai Törökvészi úti címre van bejegyezve, ahol Orbán Viktor vejének számos ismert cége, közük a BDPST Zrt. is működik.A FaceKom komoly referenciákkal rendelkezik az arcfelismerő technológia fejlesztésében és működtetésében, a vállalat korábban is számos további piaci és állami informatikai rendszerhez nyújtott digitális szolgáltatásokat. Így például a 2021 első negyedévében elindult, a Covid-világjárvány miatt kialakult felhasználói igényekre reagálva a központi azonosítási ügynök szolgáltatások részévé tett ún. videokommunikációval támogatott azonosítás (VKTA) szolgáltatáson is dolgoztak, mely technológián alapszik a jelenleg bevezetés alatt álló szolgáltatás is a NISZ Zrt. mint bizalmi szolgáltató vezetésével- magyarázta a cégválasztást az Idomsoft.Az állami cég arra a kérdésre nem reagált, hogy mekkora összeget kap a cég a DÁP-os közreműködésért.Az e-közigazgatás február végén a miniszterelnök döntése nyomán Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez került. Orbán Viktor jelentősen megnyirbálta a területet addig felügyelő Rogán Antal hatásköreit.Rogán tavaly novemberben azt mondta:Alaptalanok azok az aggodalmak, amelyek szerint egy »mini-Pegasus kémszoftvert« telepítenek a telefonjukra azok, akik letöltik a Digitális Állampolgárság Program alkalmazását. Ettől egyáltalán nem kell tartani. A DÁP-nak még a leírása is nyilvánosan hozzáférhető, egyszerű azonosítási kulcs, ami megfelel az összes nemzetközi sztenderdnek.
|
Elismerte a DÁP fejlesztője, hogy Tiborczék arcfelismerő szoftverét használják majd a regisztrációhoz
|
Az Idomsoft Zrt. szerint valóban FaceKom-alkalmazás azonosítja majd be a DÁP felhasználóit.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/08/idomsoft-elismerte-dap-tiborcz-istvan-facekom-arcfelismero-szoftver/
|
2025-04-08 11:49:21
| true | null | null |
24.hu
|
2022-ben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) helyi kampuszának vezetése még a keszthelyi Georgikon Vízitelep és Strand fejlesztését tervezte. Most mégis elárverezik a Helikon szálló és a Sirius Hotel közötti területet. Az irányár 904 millió forint.A 2021-ben az állami Szent István Egyetem alapítványi fenntartásúvá alakításával létrejött felsőoktatási intézmény áprilisban összesen 42 ingatlanját árverezné el Szarvason, Gödöllőn és Keszthelyen, ahol nyolc ingatlant tennének pénzzé. Az utóbbiak összértéke nagyjából 2 milliárd forint, aminek a nagy részét három ingatlan adja. Eladásra bocsátjákaz évek óta lerobbant állapotú, használaton kívüli volt kollégiumi épületet. A vízközeli ingatlant, amely Keszthely déli részén, a Helikon strand szomszédságában található, és Balatonra néző panorámával rendelkezik, 325 millió forintos irányáron kínálják.308 millió forintért Keszthely nyugati részében, a Csókakő-patak mellett egy közel három és fél hektáros belterületi ingatlant.904 milliós irányáron a Georgikon Vízitelepet és Strandot.A vízitelepet 1957 óta, közel hetven éve használja, tulajdonolja az egyetem. Egyik forrásunk szerint nagy élet volt itt minden nyáron. A dolgozók ingyen strandolhattak, de a belépő megvétele után bárki bemehetett, és a fürdőzés mellett vitorlázni, csónakázni is lehetett, gólyatáborokat is rendeztek, a veszprémi és a keszthelyi kampusz hallgatói és oktatói között pedig minden évben evezős versenyt tartottak – mondta az egyetem egyik korábbi oktatója.Jelenlegi állapota a mászókákkal, hintákkal az 1990-es éveket idézi, láthatóan nem sokat költöttek rá az elmúlt évtizedekben. 2022-ben viszont úgy tűnt, hogy fejlesztik a területet. „A campus és a város vezetése is elkötelezett a terület egyetemi fejlesztéseivel kapcsolatosan” – írták az egyetem oldalán 2022 februárjában, amikor a korábbi fideszes alpolgármester, Vozár Péterné tárgyalt a helyszínen a keszthelyi kampusz főigazgató-helyettesével, Szabó Péterrel.A fejlesztésből viszont nem lett semmi, a vízparti területet pedig már eladásra kínálják. A strand a négycsillagos Helikon és a szintén négycsillagos Sirius szálloda között található, az előbbihez közelebb, pont mellette. A Helikonnak jelenleg egy kis szigetfürdőn kívül nincs saját strandja, csupán egy stég, ahol a vendégek kis része tud csak napozni.A Helikon megújítására Tiborcz István volt üzlettársának korábbi cége kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiírt Kisfaludy-pályázaton 3,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást, erről az Mfor.hu számolt be 2021-ben. Az ikonikus szálloda tulajdonosa a Pannon Tessera Hospitalis Zrt., amely jelenleg a BPTX Adótanácsadó Bt.-n keresztül Boda Gábor többségi tulajdonában van, de 2018 elején még a Paár Attilához tartozó – a szállodát felújító – WHB Vagyonkezelő Kft. rendelkezett 50 százalékot meghaladó részesedéssel. A lap szerint tehát Paár volt cége megbízta Paár jelenlegi cégét, hogy a csaknem négymilliárdos állami támogatást is felhasználva újítsa fel a szállodát.A szállót a WHB alá tartozó Hotel Helikon Kft. üzemelteti, így Paár Attilát kérdeztük írásban arról, hogy küldtek-e vételi ajánlatot, tervezik-e szomszédos egyetemi terület megvásárlását, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.A strand másik oldalán egy önkormányzati telek található, ezért a tavaly civil és ellenzéki támogatással polgármesterré választott Tóth Gergelyt is megkerestük az ingatlannal kapcsolatban. A városvezető elmondta, az önkormányzat azt szeretné, ha a terület strand maradna, esetleg egy parkot vagy egy vízitelepet tud itt elképzelni.Tóth elmondta, attól is függ az önkormányzati terület sorsa, hogy mi lesz az egyetemi ingatlannal. Az önkormányzatnak már van három strandja, így nincsen szükségük feltétlenül egy újra, így azon is gondolkodnak, hogy esetleg elcserélik a területet, amelyre egyébként költeni is kellene nagyjából 50–100 millió forintot, mivel a Helikon felújítása során elvágtak egy vízvezetéket, így jelenleg nem megoldott a területen a szennyvíz elvezetése.Az egyetemi strandtól kicsit távolabb Szíjj László érdekeltsége, a Sirius Hotel található. A szálloda felhúzására nyolcmilliárd forint állami támogatást kapott az Adventor Hotel Kft., amelyet egy nappal a pályázat meghirdetése előtt alapított az akkor 31 éves Sáfrány Tamás. A fiatal vállalkozó azóta is tulajdonos-ügyvezető, de a cég egy tavaly októberi taggyűlési jegyzőkönyv szerint 50 százalékban már az ATLAS Magántőkealap kezében van. A magántőkealapot a Szíjj Lászlóhoz tartozó Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. képviseli.Az egyetem lapunknak küldött válaszában azt írta, hogy a MATE két víziteleppel rendelkezik Keszthelyen.A jelenleg meghirdetett ingatlan eladása mögött egy tudatos és megfontolt ingatlangazdálkodási stratégia áll, mely a hatékony működést és a hallgatói igényekhez igazodó fejlesztéseket szolgálja. A másik, nem értékesítés alatt álló vízitelepen jelenleg is fejlesztések zajlanak.Az ingatlaneladásból származó bevétel „teljes mértékben az egyetemi oktatási és kutatási célokat szolgálja: infrastruktúra-korszerűsítésre, digitális fejlesztésekre, valamint hallgatói szolgáltatások és képzési feltételek javítására fordítjuk. A MATE Georgikon Campus D épületén jelenleg is közel egymilliárd forintos fejlesztés zajlik, míg az átadott fejlesztések összértéke az elmúlt években meghaladja a 3 milliárd forintot” – tették hozzá.A keszthelyi Georgikon a világ első agráregyeteme, 1797-ben alapították. 2020-ig a Pannon Egyetem jól működő kara volt, méretéhez képest 2020-ban a legtöbb Horizont-projektet vivő egyetemi karok közé tartozott Magyarországon. 2020-ban aztán a kormány döntésével leválasztották a Pannon Egyetemről, és átadták a ma már MATE néven jegyzett, gödöllői központú egyetemhez.A történtek után lemondott a Georgikon Campus főigazgatója, Dublecz Károly, valamint távozott több oktató is.A főigazgató távozásának oka az volt, hogy nem kívánt közreműködni a Keszthelyen több száz éve működő felsőfokú agrárképzés megszüntetésében.Az átszervezéskor Gyuricza Csaba rektor sosem látott fejlesztéseket ígért, a Telexnek adott 2021-es interjújában pedig arról is beszélt, hogy „az agrárfelsőoktatás nagyon szétaprózott volt Magyarországon, 14 különböző városban volt képzés, egy képzési helyen átlagosan ezer fő alatti létszámmal”. Ezért tartották indokoltnak az összevonást, amelynek hatására azonban forrásaink szerint komplett kutatócsoportok hagyták el a Georgikont (a magángazdaságba, más egyetemekre vagy kutatóintézetekbe mentek), önálló kar, intézet már nincs, a megmaradt tanszékek között pedig van, amelyiknek még a vezetője is Gödöllőn dolgozik, így alig jár Keszthelyre.Az egyetemet működtető alapítvány kuratóriumi elnöke Csányi Sándor OTP-elnök-vezérigazgató. Korábban Lázár János építési és közlekedési, valamint Nagy István agrárminiszter is kuratóriumi tag volt, de le kellett mondaniuk, mert az európai uniós elvárások miatt az egyetemi vagyonkezelő közalapítványokban nem maradhattak politikusok.
|
Árulja értékes ingatlanjait az agráregyetem, évtizedekig működő balatoni strandját is eladja
|
2022-ben a MATE keszthelyi campusának vezetése még a Georgikon Vízitelep és Strand fejlesztését tervezte, most azonban 900 millió forintos irányáron eladnák a területet, amely épp a NER-közeli Helikon szálló szomszédságában található.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/08/mate-agraregyetem-ingatlan-kiarusitas-keszthely-strand-vizitelep/
|
2025-04-08 05:56:26
| true | null | null |
24.hu
|
Hiába küldtünk írásban is kérdéseket Szentes jegyzőjének és polgármesterének, nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy miről szól a kínai utazás . Csütörtökre egy tájékoztatót hívtak össze, amire azonban csak az önkormányzati fenntartásban, adóforintokból fenntartott sajtót hívták meg.A Szentes TV közzétett videójából kiderül, hogy Wenzhou városában volt a szentesi különítmény, ami Kína legmesszebbi, keleti pontján található, az óceán partján. A polgármester állítása szerint a 10 milliós város főpolgármestere szeretett volna találkozni a szentesi delegációval.A beszámoló arra is kitért, hogy egészségügyi intézményben és cipőgyárban is jártak a szentesiek. A városvezető elmondása alapján a kínaiak szeretnének befektetni az ipari parkba és a kórházzal is együttműködnének. Ez utóbbi azért érdekes, mert a szentesi kórház nem önkormányzati fenntartású, így arról nem is tud tárgyalni a polgármester.Az általános, konkrét információkat nélkülöző tájékoztató után továbbra is megválaszolatlanok maradtak a lényeges kérdések. Ilyen például, hogy milyen gyakorlati haszna lesz Szentesnek a kínai látogatásból, miért titkolták az utazást, miért nem válaszolnak a sajtó kérdéseire, ki vezette a települést, amíg a polgármester és az alpolgármester is távol volt és természetesen az utazás pénzügyi része sem világos.
|
Titokban utazott el Kínába, de most kiderült, merre járt a polgármester
|
Közel két hétig titkolták, hogy elutaztak Kínába, senki sem tudta, hogy miért mentek, és arról sem adtak hivatalos tájékoztatást, hogy kik voltak a delegáció tagjai. Most azonban fény derült a kínai utazás részleteire.
| null | 1 |
https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2025/04/kinai-utazas-szentes-titok
|
2025-04-11 07:30:27
| true | null | null |
délmagyar
|
Az állampolgárok beazonosítására kapott megbízást a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda Digitális Állampolgárság programjának keretében a FaceKom Kft., amely tavaly óta teljes egészében a miniszterelnök veje, Tiborcz István körül kialakult céguniverzumban működik.A techvállalkozást, amely immár kormányzati szektorra szabott szolgáltatásokat is kínál honlapján, Bodnár Zsigmond alapította 2011-ben, a cég azonban csak tíz évvel és négy névváltással később, a Covid-járvány idején jött igazán lendületbe. Bodnár akkoriban azzal reklámozta cégét, hogy fejlesztéseik új korszakot nyitnak majd a hazai ügyintézésben.Az alapító a nagyvállalatok és a bankok ügyintézési feladatainak digitalizációjában látta meg a magyar piacon a kitörési lehetőséget, 2016-ban kezdték el fejleszteni távoli digitális ügyfélazonosító szoftverüket, amit aztán több pénzintézet, köztük az OTP Bank, a Raiffeisen és az UniCredit is használni kezdett. Néhány éve álltak elő saját ügyintéző kabinnal, amelyből tavaly a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank több darabot vásárolt. Az elképzelések szerint a kamerával, bankkártyaterminállal és ujjlenyomat-olvasóval felszerelt mobil kabinok bizonyos helyeken kiválthatják a hagyományos banki ügyintézést. A kliensek azonosítását a pénzintézet alkalmazottai helyett egy videós arcfelismerő rendszer végzi, majd ezt követően emberi közreműködés nélkül lehet banki ügyleteket bonyolítani.Bodnár évekkel ezelőtt részletesebben is mesélt a saját fejlesztésű arcfelismerő szoftverük működési elveiről. A cikk szerint az ügyfél egy szelfivideót készít magáról, az abból nyert képet hasonlítják össze a személyiigazolvány-fotókkal.A szelfis azonosítás bevezetését jelentette be a Digitális Állampolgár alkalmazás és az Ügyfélkapu+ fejlesztéséért felelős állami vállalat is. Az Idomsoft Zrt. januárban egy lapunknak megküldött levélben vázolta fel, hogyan bővítik az applikáció biztonsági szolgáltatásait. Azt írták, 2025 elején bevezetik a szelfis azonosítási módot is, mellyel „még egyszerűbbé válik regisztrálni az alkalmazásba”.Az Idomsoft a DÁP oldalán januárban közzétett egy új adatkezelési tájékoztatót is, melyből kiderül, hogy már korábban megkötötték a szerződést „a regisztráció során alkalmazott távoli azonosítás biztosítására” a FaceKom Kft.-vel, és a cég lett a „videójel segítségével készített arcképek” adatkezelője.A 24.hu megkérdezte a FaceKomot, hogy valóban a DÁP része lesz-e a cég arcfelismerője.A pénzügyi szektorban végzett, a legmagasabb biztonsági szabványoknak megfelelő munka során elért tapasztalatainkra és sikereinkre alapozva olyan megoldásokat is kifejlesztettünk, amelyek az állami, illetve közszféra számára nyújtanak könnyen használható, intelligens és rugalmas megoldásokat– közölte válaszul Gyenese Péter ügyvezető.Megkérdeztük, hogy Bodnár Zsigmond miért szállt ki az állami szektor felé megindult terjeszkedés előtt, és miért adta el tulajdonrészét Tiborcz Istvánéknak. Az ügyvezető erre annyit írt, hogy „a társaság növekedését 2021 óta támogatja befektetőként az Equilor Alapkezelő által kezelt Central European Opportunity Magántőkealap, eleinte társtulajdonosként, majd 2024 tavaszától 100 százalékos tulajdonosként”.Az újabban médiacelebként is feltűnő Bodnár a TV2 egyik decemberi műsorában beszélt hosszabban a cégeladásról, ám ott a vevő nevét nem említette, csak annyit mondott, hogy egy hosszú exitfolyamat után hagyta ott a vállalkozást, amely egy profi magyar csapat kezébe került. Bodnár a felesége, a valóságshow-szereplőként ismertté vált Vasvári Vivien társaságában azt magyarázta, hogy hatalmas összegért sikerült eladnia a cégét, ezért tud új családja számára luxus életszínvonalat biztosítani.Bodnár azt is állította, hogy a járványidőszak idején annyira megélénkült az érdeklődés a termékeik iránt, hogy 2021-ben ő választhatta ki a jelentkezők közül a majdani vevőt. A FaceKom nagyobbik, 80 százalékos tulajdonrésze ezt követően került az Equilor I., majd egy évvel később a Central European Opportunity Magántőkealaphoz, amely – ahogy Gyenese Péter írta – tavaly az addig Bodnár Meet.world nevű kft.-je által birtokolt 20 százalékot is megszerezte.A Central European Opportunity Magántőkealapot az Equilor Alapkezelő Zrt. kezeli, és bár direktben egyik sem került Tiborcz Istvánhoz, mindkettő arra a budai Pasaréti úti címre van bejegyezve, ahol Orbán Viktor vejének számos ismert cége, így a BDPST Zrt. is működik. A magántőkealap és az Equilor Alapkezelő Tiborcz-közeliségéről részletesen írt korábban a Válasz Online.A Central European Opportunity Magántőkealap az Opten adatbázisa szerint jelenleg a FaceKomon kívül további hat cégben van jelen tulajdonosként, köztük a SOF-1 SR MS Holding Kft.-ben is, amely a pesti Duna-parti hotel, a Sofitel 50 milliárd forintos hitellel megfinanszírozott beruházásának a központi cége. A Sofitel helyén létesítendő új ötcsillagos szálloda projektjét Tiborcz már 2023-ban a BDPST-csoport ingatlanfejlesztéseként emlegette. A sofiteles cégeket, így a SOF-1 SR MS Holdingot, az a Varga Csaba János vezeti, aki a FaceKom taggyűlésein is képviselte a tőkealapot.A FaceKomnak a 2023-as mérlege szerint közel 1,7 milliárd forintos éves forgalom mellett 270 milliós nyeresége volt, osztalékfizetés azonban nem történt. Pénzkivétet legutóbb a 2021-es üzleti év terhére szavaztak meg a tulajdonosok. Akkor a Central European Opportunity Magántőkealap képviselői és Bodnár úgy döntöttek, hogy 620 millió forintot vesznek ki a cégből.Lapunk a DÁP-os fejlesztéssel kapcsolatban megkereste az Idomsoftot is, hogy ha valóban a FaceKom arcképazonosítóját használják, mennyit fizetnek majd ezért a cégnek. Választ egyelőre nem kaptunk.
|
Kormányzati rendszerbe építik be az arcfelismerő szoftvert, amely mögött már Tiborcz István sejlik fel
|
A FaceKom Kft. által fejlesztett azonosító rendszert beépítik a Digitális Állampolgárság programjába.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/07/facekom-tiborcz-istvan-kormanyzati-rendszer-arcfelismero-szoftver-dap/
|
2025-04-07 05:54:05
| true | null | null |
24.hu
|
A Liget-projektet az elmúlt években számtalan kritika érte, hiszen a világ egyik legidősebb közparkját a zöldfelületek fejlesztése, a nem kiszolgáló célú épületek számának minimalizálása, illetve a II. világháború után megcsonkított Rondó helyreállítása helyett új épületek - így a Néprajzi Múzeum, illetve a Magyar Zene Háza - foglalták el.A projektnek voltak persze első látásra hasznos elemei is, hiszen a Városliget Zrt. célul tűzte ki a Széchenyi fürdő melletti területen álló bódéváros felszámolását - más kérdés, hogy a helyükön felépült három pavilon sorsa azok 2017-es megnyitása óta nem alakult épp rózsásan. A Pesti Vigadót is jegyző Feszl Frigyes 1860-ban, egy kávés számára tervezett építményét modern anyagokból, kilúgozva felépítő állami cég az elmúlt nyolc év jó részében ugyan bérbe tudta adni a kis épületeket, azok azonban sosem szervesültek igazán, állapotuk pedig március elejére igencsak leromlott.Hasonlóan jó ötletnek tűnt a legtöbbek számára Olof Palme-házként ismert egykori Műcsarnok felújítása is, hiszen az 1885-ös Országos Kiállításra tervezett épület, a park egyik legidősebb struktúrája már a Városliget-fejlesztés 2011-es meghirdetésének idején is szörnyű állapotban volt.A leginkább a MÁV főépítészeként, közel két tucat pályaudvar atyjaként ismert Pfaff Ferenc (1851-1913) tervei szerint született csarnok az építőművész első önálló munkája volt, ennek ellenére azonban máris egy kiforrott, érett tervezőt mutatott, hiszen alkalmazkodott ugyan a Budapestet akkor elárasztó historizáló épülettömegek uralta képhez, mégis valami egészen mást hozott létre: itt kaptak ugyanis először teret nagy mennyiségben a Zsolnay-épületkerámiák, a struktúrát az egyik legszebb magyarországi neoreneszánsz alkotássá téve.A két éven át tartó, a tervezett 3 helyett 3,6 milliárdból megvalósult munkák során szinte csak a járókelőket a középkori templomépítészetben gyakran feltűnő faunfejekkel, egyiptomi és görög nőalakokkal, perzsa szárnyas oroszlánokkal, neoreneszánsz növénydíszekkel, sárkányos virágvázákkal, valamint Michelangelo, Raffaello és Leonardo da Vinci arcképével csábító homlokzatok maradtak állva: ezt a cég azzal indokolta, hogy a belsőt a szocializmus évtizedeiben gyökeresen átépítették, így megtartható értéke nem maradt.A kiállítóteret, kávézót, illetve rendezvényhelyszínt a falak közé zsúfoló Millennium Háza végül 2019 októberében nyitotta meg a kapuit, az azóta eltelt öt és fél év azonban nem bánt kesztyűs kézzel az épülettel – vette észre a Ligetvédők egyik tagja, Boldizsár Ágnes, aki a Facebookon egy egész sor fotót osztott meg a jelenlegi állapotokról.Ezeken egyértelműen látható, hogy a mázak a magának utat találó nedvesség miatt számos helyen hiányoznak az épületdíszekről, de az azokkal szomszédos felületek, illetve a téglaburkolat is sérült:Az állapotromlás több olvasónk szerint is a közelmúltban gyorsult fel, a nedvesség okozta károk első nyomai azonban már egy 2022 elején készült fotón is látszanak:Ezekkel kapcsolatban egy sor kérdést tettünk fel a projektet végigvivő fenntartónak, a Városliget Zrt.-nek, amely a Feszl-pavilonok ügyéhez hasonlóan ezúttal is hosszan reagált.Az „átfogó műemléki rekonstrukció a Liget Budapest Projekt egyik legjelentősebb állomása volt, a felújítással a magyar kulturális örökség egyik fontos darabját sikerült helyreállítani. Mindennek köszönhetően egy sok évtizedes, hányattatott időszakot sikerült lezárni az épület történetében” – indul a levél, ami a felújítást megelőző állapotokról is megemlékezett: eszerint a házhomlokzata és az épületkerámiáinak állapota súlyosan leromlottak, és a belső terei többszöri átépítés után nem tükrözték a századfordulós építészeti értékeket, a sok évtizedes kihasználatlanság, illetve méltatlan funkciók pedig súlyos nyomokat hagytak a házon. A Liget Budapest Projektben végbement felújítás során mindezekre kiemelt figyelmet fordítottunk, hogy az épület visszanyerje az eredeti pompáját, funkcióban a modern igényeknek is eleget tegyen– írták, majd beszámoltak a felújítás nehézségeiről.Eszerint a külső arc kétezer elemét a helyszínen, további kétezerötszázat pedig egy restaurátorműhelyben állítottak helyre, a munka legnehezebb részét azonban a hiányok, valamint a sérült darabok pótlása jelentette.Ezeket korabeli fényképfelvételek, valamint a Zsolnay-mintakönyvek vonatkozó illusztrációi alapján, az eredeti gyártási technológia alkalmazásával pótolták, mégpedig úgy, hogy a munkát száznegyven évvel ezelőtt elvégző Zsolnay Porcelánmanufaktúra közreműködését kérték – tették hozzá.A Városliget Zrt. ezután tért csak a lényegre, hiszen kijelentették:Természetesen a Millennium Háza folyamatos karbantartása kiemelt fontosságú számunkra annak érdekében, hogy az épület továbbra is a legjobb állapotában szolgálja a közönséget. Az épület állagának megóvása érdekében rendszeres ellenőrzéseket végzünk, és az esetlegesen felmerülő, jelzett karbantartási igényeket – beleértve az ön által említetteket is – átfogó terv részeként, ütemezetten és a legnagyobb gondossággal fogjuk elvégezni a következő időszakban.Csak remélhetjük, hogy ez valóban így is lesz, hiszen a hibák többnek látszanak annál, mint amit egy egyszerű javítással orvosolni lehetne, folyamatos karbantartás esetén pedig a hasonló hibalehetőségeket nyilvánvalóan csírájában kellene elfojtani.
|
Máris pusztul a városligeti Millennium Háza, amit öt éve 3,6 milliárd forintból újítottak fel
|
A Városliget Zrt. szerint folyamatos a karbantartás, ám a tények nem ezt mutatják.
| null | 1 |
https://24.hu/kultura/2025/04/04/ismeretlen-budapest-millennium-haza-olof-palme-haz-varosliget-zrt-liget-projekt-pfaff-ferenc/
|
2025-04-04 21:03:22
| true | null | null |
24.hu
|
A város költségvetése rendezett. Polgármesterként megtehetem, van egy keretem, amit ilyen programokra is költhetek, s akár kisbuszt is bérelhetek. Vegyük úgy, hogy azok, akik velem együtt elutaztak a külföldi sportrendezvényre, ezt kapták jutalomként, ehhez senkinek semmi köze- ezt nyilatkozta a Blikknek két éve Nagy-Majdon József, Bátonyterenye akkori polgármestere. A Fidesz-KDNP politikusa ilyen ajándéknak tekintette, hogy a hozzá legközelebb álló önkormányzati dolgozókat, rokonát kivitte egy bérelt kisbusszal Leverkusenbe, a Fradi focicsapatának kupameccsére.Vadai Ágnes (DK) ezt követően Polt Pétert kérdezte arról, valóban nincs-e köze senkinek ehhez. A legfőbb ügyész a kérdést feljelentésként értékelte, továbbította a Bátonyterenyei Rendőrkapitánysághoz elbírálás céljából. Most az ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, hogy áll a nyomozás.Polt Péter helyettese, Lajtár István azt válaszolta Vadai Ágnesnek, hogy ebbenaz ügyben sikkasztás vétsége és egyéb bűncselekmények miatt nyomoz a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Eddig egy emberrel közölték a bűncselekmény megalapozott gyanúját.A leváltott nógrádi településvezető ügyét tehát egy másik megye rendőrei vizsgálják.Bátonyterenyén annak idején nagy volt a felháborodásLehet, hogy az önkormányzati fradizás szabályszerű, de hogy arcátlan, etikátlan, ráadásul botrányos, az egészen biztos- értékelte az ügyet egy neve elhallgatását kérő helyi lakos.
|
Sikkasztás miatt nyomoznak az "önkormányzati fradizás" ügyében
|
Bátonyterenye volt polgármestere vitte közpénzből rokonát és barátait egy németországi Fradi-meccsre.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/04/sikkasztas-miatt-nyomoznak-az-onkormanyzati-fradizas-ugyeben/
|
2025-04-04 13:04:17
| true | null | null |
24.hu
|
Szombat sem múlhat el Hadházy Ákos Matolcsy-vadász posztja nélkül.Ma azt tette ki a független országgyűlési képviselő, hogy:"Matolcsy Ádám felesége Szaúd-Arábia egyik tengerre épült luxusszállodájából posztol mostanában. Egy éjszaka 1.4 millió, a kezén levő órából kisebb garzonlakást (vidéken házat) lehetne venni, de telik rá a devizahitelesek vérén keletkezett, aztán eltüntetetett százmilliárdokból.."Tovább is van a poszt:Szaúd-Arábiával nincs kiadatási egyezmény, és kétségtelenül jobb helynek néz ki, mint Szibéria. Orbán vagy ilyen jóságos, vagy a Matolcsy-klán túl sokat tud az Orbán-klánról.
|
Friss Hadházy-poszt: A Matolcsy Ádám felesége kezén levő órából vidéken házat lehet venni
|
A képviselő szerint "Szaúd-Arábiával nincs kiadatási egyezmény, és kétségtelenül jobb helynek néz ki, mint Szibéria".
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/12/hadhazy-akos-poszt-matolcsy-adam-felesege-szaud-arabia/
|
2025-04-12 11:39:06
| true | null | null |
24.hu
|
Vizsgálatot indított az Al Habtoor Palace Budapest luxusszálloda, miután a Direkt36 megírta, hogy a tavaly novemberi budapesti EU-csúcs idején a kormány javaslatára Tiborcz István szállodájában szállt meg a finn delegáció, holott eredetileg náluk foglaltak szobát.A dubaji Al Habtoor Palace a Telexhez eljuttatott közleményében azt írta:nem ismerik a változás pontos okait és értetlenül állnak a döntés előtt, de szeretnék feltárni annak pontos hátterét. A tavaly november 7-8-i budapesti EU-csúcson több mint negyven ország delegációja érkezett a magyar fővárosba. A magyar EU-elnökség összesen öt szállodát ajánlott a csúcsra érkező vendégeknek: ezek közé tartozott a Budapest belvárosában fekvő Dorothea Hotel is, amely Orbán Viktor miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozik. Petteri Orpo finn miniszterelnök és delegációja eredetileg nem itt, hanem a Ritz-Carlton Budapestben, amely január óta az Al Habtoor Palace Budapest nevet viseli, szállt volna meg, de a magyar szervezők közölték, hogy a szálloda "túlfoglalás" miatt megtelt, ezért Dorotheába irányították őket.Orpo miniszterelnök a hét tanácsadójával együtt így Tiborcz szállodájában kötött ki, ahol a delegáció egyetlen éjszakája 2800 euróba, akkori árfolyamon számolva 1,1 millió forintba került.
|
Értetlenül áll a szálloda azelőtt, hogy kötött ki Tiborczéknál az EU-csúcsra érkező finn delegáció, amely eredetileg náluk foglalt szobát
|
Vizsgálják az ügyet.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/11/al-habtoor-palace-budapest-tiborcz-istvan-szalloda-finn-delegacio-foglalas/
|
2025-04-11 21:06:17
| true | null | null |
24.hu
|
A múlt héten érdemi vizsgálat nélkül utasította el az Alkotmánybíróság a K-Monitor panaszát az egészségügyről készült és tíz évre titkosított tanulmány ügyében. Ez azt jelenti, hogy minimálisra csökkent annak az esélye, hogy a 2020-ban a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi tanácsadó cég által a Belügyminisztérium megrendelésére készített, több száz oldalas dokumentumot megismerhesse a nyilvánosság.A K-Monitor 2023-ban perelte be a Belügyminisztériumot, hogy közérdekű adatként adja ki a Stratégiai és komplex átalakítási tervek kidolgozása az egészségügyi ágazatban című tanulmányt, amelynek tartalmáról sokat ugyan nem lehet tudni, de azt igen, hogy ez nagyjából a kormány sorvezetője az egészségügy átalakításához. A nemzetközi tanácsadó céggel 2020 májusában, a Covid hazánkba érkezése után nem sokkal 780 ezer euró plusz áfáért arról szerződött a Belügyminisztérium, hogy elkészít egy átfogó tanulmányt a magyar egészségügy helyzetéről, illetve javaslatokat tesz a rendszer átalakítására. Nem véletlenül esett a belügy választása a BCG-re: a tanácsadó cég egyik tevékenysége az egészségügyi rendszerek átvilágítása, elemzése, illetve a javaslattétel a döntéshozóknak. Magyarország mellett Szlovákiában, illetve a svéd, a holland és német egészségügyben is dolgoztak.2020 augusztusára a BCG el is készült a munkaanyaggal, őszre pedig beindult a kormányzati döntési gépezet:megemelték az orvosbéreket,kivezették a rendszerből a hálapénzt,valamint bevezették a sokat vitatott egészségügyi szolgálati jogviszonyt.A kormány 2020-ban arra hivatkozva titkosította tíz évre a BCG-tanulmányt, hogy egy döntés-előkészítő anyagról van szó. A K-Monitor azonban ezt megtámadta, és beperelte a BM-et. Első fokon 2023 novemberében a Fővárosi Törvényszék elutasította a K-Monitor keresetét. Másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla a tanulmány nyilvánosságra hozataláról döntött. A BM a Kúriára vitte az ügyet, ahol tavaly júniusban az elsőfokú ítéletet hagyták helyben, vagyis a Kúria szerint is titkosnak kell maradnia az anyagnak. Az ítéletet ellen a K-Monitor alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságnak, amely azonban a panaszt nem fogadta be.A K-Monitor azt kifogásolta az Ab-nak benyújtott panaszában, hogy egy több száz oldalas tanulmányról van szó, és a Kúria - elfogadva a Belügyminisztérium érvelését - az egészet döntés-előkészítő anyagnak minősítette. A civil szervezet szerint azonban ez nem felel meg az Alkotmánybíróság sok éves gyakorlatának, az úgynevezett adatelvnek, amely alapján minden egyes adat esetében meg kell vizsgálni, hogy fennáll-e a nyilvánossága korlátozásának oka.A pert azért indítottuk, hogy az emberek megismerjék azt a tanulmányt, ami alapján az egészségüket évek óta alakítják, párbeszéd nélkül, zárt ajtók mögött. A közpénzből készült tanulmányból legalább azokat a részeket nyilvánosságra kellett volna hozni, amelyek az egészségügy helyzetleírását, azaz a valóságot mutatják be. A valóságot nem lehet titkosítani- mondta lapunk kérdésére Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor ügyvédje.A másik kifogás az volt, hogy a BM azon túl, hogy zárt iratként benyújtotta a bíróságnak a tanulmányt és az arról szóló szerződést, mást nem állított a perben. Nem indokolta meg, hogy a tanulmány egyes fejezetei miért számítanak döntés-előkészítőnek, pedig ezt a tárcának kellett volna elmagyaráznia. Ahogy azt is, hogy a tanulmány egyes részei milyen döntésekhez kapcsolódnak, illetve hogyan zajlik az egészségügy reformja, meddig tart, milyen szereplők vesznek részt a folyamatban - tette hozzá az ügyvéd.Az Alkotmánybíróság múlt heti végzése szerint az tényállási, bizonyítékértékelési és törvényértelmezési - vagyis nem az Alkotmánybíróságra tartozó - kérdés, hogy a kért adattömeg további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja-e, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladatának illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. Az Alkotmánybíróság "nem talált olyan körülményt, amelyet érdemi alkotmányossági vizsgálatot igénylő, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló Alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni."Ezért a panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.Száz helyett hatvan kórházAz a Kúria tavaly nyári ítéletéből derült ki, hogy a zártan csatolt iratok között ott van a BCG titkosított tanulmánya. A nyilvánosan elérhető kúriai indoklásból kiderül például az, hogy a tanulmány az egészségügyi rendszer egészét érintő, 53 csomagot tartalmazó programot dolgozott ki, amelyből21 az ellátórendszert,8 a finanszírozást,13 a humán erőforrást,11 pedig az egészségügyi irányítást érinti.A Kúria azt is írta, hogy a programnak számos logikai összefüggése van, megvalósítása erős koordinációt igényel. Az intézkedéscsomag megvalósítása ugyan több lépésben javasolt, azonban az átalakítás és annak lépései "az értéklánc minden elemét érintik."Bár a K-Monitor bukta a Belügyminisztérium elleni pert, mégis volt annak haszna, hiszen megkaphatták a BCG és a tárca között megkötött szerződést, illetve egy ahhoz csatolt, Pintér Sándornak címzett ajánlást, amely tartalmaz néhány érdemi információkat a titkosított tanulmányról. A belügyminiszternek szóló ajánlásban a tanácsadó cég megfogalmazza, miért egy világjárvány közepén érdemes belevágni az egészségügy átalakításába. Azt írják, a járványhelyzet tulajdonképpen lehetőséget kínál erre. Egész pontosan így fogalmaznak:A Covid-19 (koronavírus) kapcsán kialakult nemzetközi és hazai gazdasági, társadalmi és egészségügyi helyzet csak tovább fokozza a magyar egészségügy lényegi problémáit, még inkább felszínre hozva az alapvető ellentmondásokat, és potenciálisan felgyorsíthatja az egyébként is negatív és fenntarthatatlanság felé mutató folyamatokat. Ezért érdemes nem veszni hagyni a jelenlegi egészségügyi válság teremtette helyzetet, és érdemes lehet azt kihasználni az egészségügyi rendszer újragondolására.A BCG ajánlatából kiderül az is, hogy könyörtelenül górcső alá vették a magyar egészségügy helyzetét: "A magyar egészségügy évek óta halmozódó, komplex problématömeget hordoz magával, mely kritikus tömeget elérve veszélyezteti az ágazat egészének fenntartható működését, valamint táptalajul szolgál a társadalmi elégedetlenségre."Maga Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár is elárult néhány információt a BCG-tanulmányról. 2022-ben például azt mondta, azért nem nyilvános a tanulmány, mert ebben a dokumentumban vannak olyan tanácsok, amelyeket Magyarországon nem lehet megvalósítani szociokulturális okok miatt. Ilyen volt például, hogy a BCG szakértői azt javasolták:100 magyar kórház helyett 60 kórház maradjon."Ezt azonban nyilvánvalóan nem fogjuk megvalósítani, mert a mostani magyar egészségkulturális szemlélet mellett nem lehet megtenni. A lakosság közelében kell lennie kórházszerű intézménynek" - fogalmazott három évvel ezelőtt az államtitkár, aki egy tavalyi konferencián pedig arról beszélt, hogy a BCG anyaga négy fő problémát azonosított, és ebből bizonyos kórházi funkciók megszüntetése, illetve megyei szintű centralizálása következik, valamint az alapellátás rendszerének racionalizálása, ezen kívül a szakrendelők megszervezése megyei szinten, ami azt is jelenti, hogy kikerülnének az önkormányzatok kezéből (ez utóbbit valóban tervezték, de még nem lépték meg).Szintén egy konferencián Pintér Sándor arról beszélt, hogy két-háromezer ellenőr hadrendbe állítását javasolta az egészségügyben a döntés-előkészítő anyagában a Boston Consulting Group.
|
"A valóságot nem lehet titkosítani" - 2030-ig nem ismerhető meg az egészségügy átalakítási terve
|
Egy nemzetközi tanácsadó cég tett javaslatokat a kormánynak, amely tíz évre titkosította azokat.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/04/egeszsegugy-atalakitasi-terv-bcg-boston-consulting-group-titkos-terv-alkotmanybitrosag-k-monitor/
|
2025-04-04 12:32:41
| true | null | null |
24.hu
|
Csaknem százmillió forint elsikkasztása miatt emeltek vádat egy nagykanizsai nő ellen, aki két benzinkút üzemeltetésével volt megbízva - közölte a Zala Vármegyei Főügyészség. Németh Eszter ügyészségi helyettes szóvivő arról számolt be, hogy a 37 éves nő egy benzinkutak üzemeltetését ellátó betéti társaság alkalmazásában állva két nagykanizsai kút vezetését is ellátta, feladata volt a pénz kezelése is.A kutak tulajdonosa meghatározta a pénz kezelésének pontos rendjét, amelybe beletarozott a "fölözés". Ennek során bizonyos érték felett ki kellett venni az üzemanyagtöltő állomás pénztárából a készpénzt, amelyről bizonylatot kellett nyomtatni, majd a pénzt egy ledátumozott tasakban a széfbe helyezni, ahonnan a tasakokat a megbízott pénzszállító cég alkalmazottai meghatározott napokon vitték el.A vádlott a pénzkezelés szabályainak megszegésével, folyamatosan növekvő összegekkel alkalmazott olyan technikai megoldást a pénztár lefölözése során, amellyel a tulajdonost megkárosította. Az egyik általa vezetett töltőállomáson a pénzszállítást megelőző napokon a rendszerben már végrehajtott fölözést törölte, majd a pénzszállítást követően a korábban törölt összeget fiktíven ismét visszakönyvelte.A vádlott egy idő után az egyre növekvő hiányt már a vezetése alatt álló másik benzinkúton végzett tranzakciókkal pótolta. Ott is fölözéseket hajtott végre, de a pénzt nem tette be a széfbe, hanem átvitte a másik benzinkútra, ott átcsomagolta, és az ott korábban végrehajtott fiktív fölözésekről félretett bizonylattal helyezte a széfbe.A tulajdonos részvénytársaság munkatársai 2024 márciusában ellenőrzést hajtottak végre a feltűnően sok fölözés és sztornózás miatt. Amikor a biztonsági munkatársak az ellenőrzés során kérték, hogy a vádlott nyomtassa ki a széftartalom-nyilvántartást, a nő - hogy ne lehessen nyomtatni - kihúzta a hálózatból a számítógépet, rendszerproblémát imitálva.A pénzszállító azonban kinyitotta a széfet, amelyben csupán kétmillió forint volt, az elektronikus nyilvántartások szerinti 95,5 millió forint helyett.A nő még a helyszínen bevallotta az elkövetés módszerét, majd letartóztatták, később pedig a bíróság elrendelte a bűnügyi felügyeletét. A vádlottól csaknem négymillió forintot tudtak lefoglalni.A nővel szemben a Nagykanizsai Járási Ügyészség sikkasztás bűntette miatt emelt vádat, börtönbüntetés kiszabását indítványozva.(MTI)
|
Közel 100 milliót sikkaszthatott két nagykanizsai benzinkút vezetője
|
Vádat emeltek ellene.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/03/sikkasztas-benzinkut-nagykanizsa-vademeles/
|
2025-04-03 09:26:02
| true | null | null |
24.hu
|
Nagy bajba kerülhetnek a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagjai az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kifogásolt, 127,5 milliárd forintos Optima-kötvényvásárlás miatt: ugyanis anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartoznak a döntéseikért.Kialakult joggyakorlat, hogy ilyen esetekben az igen szavazat, a nem szavazat, illetve a tartózkodás alapozza meg vagy zárja ki a felelősséget- fejtette ki a 24.hu kérdésére Bárándy Péter ügyvéd, egykori igazságügyi miniszter, aki szerint a vezető testületek tagjai akár a vagyonukkal is felelhetnek az okozott kárért. Erről gyakran a büntetőeljárásban született ítélettel együtt hoznak döntést."Ha a büntetőjogi felelősséget megállapítja a bíróság, és amennyiben egyszerűen meg lehet ítélni a kár mértékét, arányát, eloszlását, valamint a sértett polgári jogi igényt is beterjesztett, akkor a bíróság az ítélettel együtt erről is dönthet. Ha nem terjesztettek be polgári jogi igényt, akkor a büntetőjogi felelősség megállapítása után lehet polgári pert indítani" - magyarázta Bárándy az ilyenkor szokásos eljárást.A kuratóriumi tagok persze nem ingyen viszik a bőrüket vásárra: havi 1,6 millió forintos fizetést kapnak a nem túl nagy elfoglaltságot, ám annál komolyabb felelősséget jelentő feladat ellátásáért. Ugyanekkora díjazásban részesültek a felügyelőbizottsági tagok, köztük Kecskemét fideszes polgármestere is.A kötvényvásárlásokra négy kuratóriumi tag szavazott igennel:Lezsák Sándor fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés alelnöke,Gaál József kecskeméti alpolgármester,Nagy Zoltán, az egyetem elnök-vezérigazgatója,valamint Bánkuty Tamás, a kötvényes cég felügyelőbizottsági tagja.A kuratórium elnöke, Csizmadia Norbert összeférhetetlenség miatt tartózkodott, ugyanakkor ő volt a javaslatok előterjesztője egy társával együtt.Megkerestük az összes érintettet, mondják el a saját verziójukat, miért támogatták a rendkívül kis hozamot kínáló, de annál kockázatosabb konstrukciót ahelyett, hogy az egyetem fejlesztésére fordították volna az államtól kapott összesen 144 milliárd forintos pénzügyi támogatás túlnyomó részét.1. Az egyik kulcsszereplő Csizmadia Norbert volt, aki nemcsak az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát vezette, hanem a kötvényt kibocsátó cég, az Optima Befektetési Zrt. tulajdonosának, a jegybank által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak (PADME) a kuratóriumát is.Őt többször hívtuk a telefonján, de egyszer sem vette fel. Amikor levelet írtunk a személyes email-címére, perceken belül kaptunk választ az alapítvány kommunikációs vezetőjétől, Árvai Zoltántól, aki az alapítvány egy korábbi közleményét ajánlotta a figyelmünkbe azzal, hogy annak tartalmát fenntartják, és azon kívül nem kívánnak nyilatkozni.A közleményben így szól:Az alapítvány kuratóriuma, felügyelőbizottsága, a vagyonellenőr és az alapítvány működtetésében részt vevő munkavállalók mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártak el, és az alapító okiratban rögzített fő célok mentén dolgoztak, amelyek egyértelműen a Neumann János Egyetem fejlesztését tűzték ki célul. A vizsgálat felhívja a figyelmet arra is, hogy a sikeres egyetemi modellváltás, valamint a hozzá kapcsolódó vagyonátadás és befektetési döntések meghozatalára vonatkozó szabályozási környezet a jogalkotó és az ellenőrző hatóságok részéről még számos ponton újragondolást igényel. Ennek fényében a Neumann János Egyetemért Alapítvány nem fogadja el a számvevőszék elmarasztaló jelentését, annak tartalmával nem ért egyet.A Matolcsy Györggyel már a Nemzetgazdasági Minisztériumban, majd a jegybankban is együtt dolgozó Csizmadia súlyosan összeférhetetlen helyzetére az ÁSZ jelentése is felhívta a figyelmet. Személye miatt még az alapítvány alapító okiratát is módosítani kellett 2021-ben, hogy a kuratóriumban maradhasson. Ezt csak az első, 5 milliárd forintos kötvényvásárlás után tették meg, ami miatt az arról szóló döntés nem is volt szabályszerű az ÁSZ szerint. Az utolsó, százmilliárdos kötvényvásárlásnál pedig Csizmadia még azelőtt beterjesztette az Optima-kötvény megvételéről szóló javaslatát, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium által biztosított, az egyetem fejlesztésére adott százmilliárdos támogatás megérkezett volna az egyetem bankszámlájára.2. A másik kulcsszereplő Bánkuty Tamás kuratóriumi tag lehetett, aki egyrészt tagja volt a kötvénykibocsátó cég, az Optima Befektetési Zrt. felügyelőbizottságának, emellett a PADME igazgatójaként is tevékenykedett.A számvevőszék szerint összeférhetetlenség állt fent esetében is, az érintettségét azonban nem jelezte, és többször szavazott a kötvényvásárlásoknál, valamint a többi befektetéssel kapcsolatos voksolásokon is.Bánkuty megkeresésünkre először arra hivatkozott, hogy már nem tagja a kuratóriumnak, ezért forduljunk az alapítványhoz. Amikor megkérdeztük, hogy mikor került ki a testületből, azt felelte, hogy január végén, ám a bírósági nyilvántartás és az egyetem honlapja egyelőre nem jelzi, hogy változás történt volna a kuratórium összetételében. Felhívtuk a figyelmét, hogy a vizsgált időszakban tagja volt a kuratóriumnak, és szavazott is a kifogásolt ügyekben, erre azt válaszolta, nem tudja, mi az alapítvány álláspontja a jelentéssel kapcsolatban. Megkérdeztük azt is, nem aggódik-e a következményeket illetően, mivel az ügyészség büntetőeljárást indított az ÁSZ-jelentésre alapozva.Megmondom őszintén, nem ismerem ezeket az anyagokat, úgyhogy nem tudok nyilatkozni, az alapítvány álláspontját sem ismerem ebben a történetben, úgyhogy most tájékozódom– mondta Bánkuty Tamás, hozzátéve: őt nem kereste meg annak idején a számvevőszék, csak az alapítványt.Rákérdeztünk arra is, miként merült fel, illetve ki javasolta azt, hogy a szóban forgó kötvényekbe fektessenek összesen 127,5 milliárd forintot.„Egy pár perces telefonhívásban egy komplex befektetési döntést nem fogok tudni ismertetni, úgyhogy megértem az érdeklődést, de nem én vagyok az az ember, aki most erről be tud számolni” – hárította el a választ. Az azonban kiderül az ÁSZ-jelentésből, hogy az egyik kuratóriumi ülésen ő maga tolmácsolta a kötvénykibocsátó kérését, miszerint kerüljön ki a megállapodásból a visszaváltási opció, mivel az nem érvényesíthető veszteség nélkül.3. Lezsák Sándor a legismertebb tagja a kuratóriumnak, az ő lakiteleki házának a kertjében alakult 1987-ben a rendszerváltás legnagyobb pártja, az MDF. Lezsák már húsz éve átlépett a Fideszbe, jelenleg is ő a parlament egyik alelnöke. Kerestük a telefonján, de folyamatosan át volt irányítva az egyik munkatársához, aki végül azt tanácsolta, írjunk levelet. Írtunk, de Lezsák azóta sem válaszolt a felelősségével kapcsolatos kérdésekre.4. Nagy Zoltán nemcsak a kuratórium tagja, hanem 2023-tól az akkor létrehozott elnök-vezérigazgatói posztot is betölti az egyetemen. Ez azért pikáns, mert ő is részese volt annak a döntéssorozatnak a kuratórium részéről, mely tízmilliárdokkal rövidítette meg az egyetemet az ÁSZ szerint.Nagy a következőt írta lapunknak: „A kialakult helyzetről az alapítvány kommunikációs vezetője, Árvai Zoltán önnel már egyeztetett”. Hiába írtuk, hogy a kommunikációs vezető – lévén nem tagja a kuratóriumnak – nehezen tudná megmondani, milyen megfontolások alapján szavazták meg a kötvényvásárlásokat, Nagy Zoltán erre nem reagált.Nagy „egyeztetés” alatt a Neumann János Egyetem rektorának, Fülöp Tamásnak írt megkeresésünket érthette, melyben arról érdeklődtünk, miként érinti az egyetem működését, fejlesztési terveit az, hogy a fenntartó alapítvány irdatlan összeget, összesen 127,5 milliárd forintot tett be nem likvid, alacsony hozamú, ugyanakkor nagy kockázatú kötvényekbe ahelyett, hogy egyetemi, oktatási célokra fordították volna az állami pénzt.A Neumann János Egyetem ismeri és tudomásul veszi fenntartója, a Neumann János Egyetemért Alapítvány álláspontját, melyben az alapítvány elutasítja az Állami Számvevőszék jelentésében megfogalmazott megállapításokat. Az egyetem működése továbbra is stabil és zavartalan, a fenntartói és az ágazatirányítói támogatásnak köszönhetően a 2025-ös év működési és fejlesztési forrásai teljes mértékben biztosítottak. Az intézmény folyamatos növekedését igazolja, hogy a következő szemeszterben elérheti az 5000 fős hallgatói létszámot, miközben a nemzetközi hallgatói bázis akár 600–700 főre is bővülhet. A Neumann János Egyetem a régió meghatározó felsőoktatási intézményeként továbbra is a stabilitás, az innováció és a hallgatóközpontú szemlélet elkötelezett híve– írta a 24.hu-nak Árvai Zoltán.5. Gaál József kecskeméti fideszes alpolgármestert a cégénél, a Szimikron Kft.-nél kerestük, de nem válaszolt sem telefonon, sem írásban.+1. Nem ő az egyetlen kecskeméti vezető a Neumann János Egyetemért Alapítványban, a kormánypárti polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia a felügyelőbizottságban ült a döntések idején, ám ő sem emelt kifogást az ellen, hogy az egyetem pénze egy lengyelországi tőzsdei cégnél kötött ki. A városvezető közleményben reagált az ÁSZ-jelentésre. Ebben azt állította, hogy „az egyetem durva politikai viták kereszttüzébe került.”Egyetemünk épül, fejlődik – ez a folyamat pedig nem állhat meg. Aki az egyetemünket támadja, az Kecskemétet támadja. Akinek fontos a város, az most az egyetem mellé áll, megvédi az ott tanuló diákokat, a dolgozókat, az eddig elért sikereket, valamint az egyetem további építését. Az egyetem nélkül nincs szebb jövő Kecskeméten!– írta Szemereyné, aki azonban egy szót nem ejtett arról, hogy miért költötték az egyetemi pénzt előnytelen és kockázatos befektetésekre. Mint ahogy az sem világos, miféle politikai támadást sejt a jelenlegi kormánytöbbséggel által megválasztott Windisch László vezette számvevőszék jelentése vagy épp az annak nyomán megindult rendőrségi nyomozás mögött. (Az elmúlt időben Varga Judit volt igazságügyi miniszter párjaként mutatkozó Windisch korábban, már a Matolcsy-érában ráadásul az MNB alelnöke volt.)A polgármester férje, Szemerey Szabolcs az alapítvány stratégiai igazgatójaként dolgozott. Őt külön is megemlíti az ÁSZ-jelentés, amely szerintSzemerey készítette a lengyel cég negyedéves tőzsdei jelentéseiből az egyoldalas összefoglalókat, ezekben azonban a tőzsdei jelentésekben szereplő kulcskockázatok egyikét sem mutatta be.Az Állami Számvevőszék szerint több bűncselekmény gyanúja is felmerült, a feljelentése alapján a rendőrség hűtlen kezelés miatt nyomozást indított. Megkérdeztük a hatóságokat, hogy milyen nyomozati cselekményekre került sor eddig, de azt a választ kaptuk, hogy a nyomozás érdekeire tekintettel nem áll módjukban tájékoztatást adni erről.Hogy mikor jut el bíróságig az ügy, illetve mekkora kárt állapít majd meg az igazságszolgáltatás, azt nem tudni, ahogy azt sem, hogy az érintett vezetők ellen beterjeszt-e az állam (sértettként) polgári jogi igényt. A vagyonnyilatkozataik alapján azonban a valószínűsíthető kárnak csupán a töredékét fedezné a személyes vagyonuk. A parlament alelnökeként havi 4 millió forintot kereső Lezsák Sándornak például az elmúlt években tett vagyonnyilatkozatai alapján 30 millió forint körüli megtakarítása volt, igaz, a legutóbbi bevallásában szerepel egy 1,755 millió eurós takarékbetét is, de minthogy a 720 millió forintnyi gyarapodás fedezete nem látszik, feltehető, hogy Lezsák pontatlanul töltötte ki a nyilatkozatát, és forintról van szó. Erre is rákérdeztünk, de cikkünk megjelenéséig erre sem reagált. Ám ha 750 millió forintnyi vagyona lenne Lezsáknak, az is eltörpülne a feltételezett egyetemi alapítványi vagyonvesztés mértékéhez képest.Gaál Józsefnek 22 millió forint a vagyona, Szemereyné Pataki Klaudiáé pedig – akinek úszómedencés balatoni ingatlanjáról, ami a vagyonnyilatkozatában gazdasági épületként szerepel, a napokban számolt be a Kecsup.hu kecskeméti portál – hivatalosan alig 8,7 millió forint.A többieknek – mivel nem választott politikai vezetők – nincs nyilvánosan elérhető vagyonnyilatkozata.Azt, hogy a Neumann János Egyetem milyen szoros kapcsolatot ápolt a Matolcsy György vezette jegybankkal, jól mutatja, hogy eredetileg Pallasz Athéné Egyetemnek nevezték el a két főiskola összevonásával létrejött intézményt 2016-ban, ahogy az MNB által létrehozott, közpénzzel kitömött alapítványokat, az egyetemi campus építését pedig ezek az alapítványok finanszírozták. Egy évvel később váltottak a jelenlegi elnevezésre. Matolcsy emberei pedig ott ültek a vezetésben: Csizmadia Norbert és Bánkuty Tamás az MNB-ből érkezett (korábban mindketten alatta szolgáltak a nemzetgazdasági tárcánál is), az egyetemi alapítvány stratégiai igazgatója, Szemerey Szabolcs Matolcsy unokatestvére, az operatív igazgató, Csuhaj V. Imre más jegybanki alapítvány vezetésében is megfordult.Matolcsy Györgyöt tavaly januárban címzetes egyetemi tanári címmel tüntette ki az egyetem.Az egyetemi címzetes tanári kinevezésnek két feltétele van a felsőoktatási törvény szerint:országos szaktekintély legyen a kinevezett,valamint az intézmény óraadója.Annak nem volt nyilvános nyoma, hogy Matolcsy óraadó tanára lett volna az egyetemnek, az intézmény honlapján sem szerepelt ez. Az óraadáshoz megbízási szerződés szükséges, erre pedig nincs utalás Matolcsy vagyonnyilatkozatában. Ugyanakkor az egyetem tavaly lapunknak adott válasza szerint vendégelőadóként évek óta rendszeresen tart előadásokat, ám előadói tevékenységét pro bono végzi, amiről szerződés rendelkezik. Azt is hangsúlyozták, hogy mindenben a jogszabályok szerint jártak el.
|
Lezsák Sándorék a vagyonukkal is felelhetnek az egyetemi pénzek eltőzsdézése miatt
|
Akár börtönbe is kerülhetnek a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjai, amiért négy évvel ezelőtt megszavaztak egy 127,5 milliárd forintnyi kötvényvásárlást. Megkérdeztük: milyen megfontolásból fordították az egyetem fejlesztésére kapott pénzeket egy kockázatos befektetésre?
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/04/asz-jelentes-mnb-neumann-janos-egyetem-alapitvany-kuratorium-kecskemet/
|
2025-04-04 05:58:49
| true | null | null |
24.hu
|
Havonta 2 450 500 forintot keresett Lánczi Tamás tavaly februárig az MTVA online igazgatójaként - derült ki a közmédia tájékoztatásából.Az MTVA-t azután kerestük meg közérdekű adatigényléssel, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke közzétette a vagyonnyilatkozatát. Ebből kiderült, hogy a kormánypárti politológus a megelőző három évben tíz különböző helyről kapott javadalmazást.Az MTVA tájékoztatása szerint Lánczi csaknem két és félmillió forintos fizetése az utolsó munkabére volt a munkaviszonya megszűnése előtt. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke 2020. március és 2024. február közt dolgozott az állami médiának, előbb főtanácsadó, majd online igazgató volt. Az nem derült ki, hogy évről évre mennyit keresett.A közmédián kívül Lánczi fizetést kapott a Kommentár Alapítványtól (havi egymillió forint feletti értékben), a Magyar Sörgyártók Szövetségétől (500 ezer és 1 millió forint között), valamint kisebb összegeket kapott a Budapesti Corvinus Egyetemtől, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől és a Színház- és Filmművészeti Egyetemtől is. Továbbá havi egymillió forint feletti értékben tett szert jövedelemre az Országgyűlés Hivatalától.Az utóbbi azért érdekes, mert közmédia tájékoztatása alapján Lánczi egyszerre dolgozott az MTVA-nak és az Országgyűlési Hivatalának, hiszen az MTVA-nál 2020 tavasza óta folyamatosan tevékenykedett, miközben a nyilatkozatban a 2024 előtti három évről kellett beszámolnia, vagyis erre az időszakra esett a parlamenti munka is. Kérdeztük az összeférhetetlenségről az MTVA-t, ám nem válaszoltak, ahogyan arra sem, pontosan milyen összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a munkatársaikra, végezhetnek-e politikai tevékenységet. Lánczi Tamást személyesen is megkérdeztük erről, ám nem adott érdemi válaszokat arra, hogyan férhet össze a közmédiabeli és a törvényhozási munkája.Lánczi Tamásnak az Országgyűlés Hivatala nem volt megbízója/munkáltatója. Így esetében az Országgyűlés Hivatala nem minősül közfeladatot ellátó szervnek.Azt gyanítva, hogy akkor talán a kormánypárti frakciónak dolgozhatott Lánczi, megkérdeztük őket, ám tájékoztatásuk alapjána Fidesz – Magyar Polgári Szövetségnek nem áll ilyen adat rendelkezésére.Mivel végtére is Lánczi Tamás a vagyonnyilatkozata alapján közpénzt kapott az Országgyűlés Hivatalától, lapunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult az ügyben, hátha a hatóság segít tisztázni a pénz eredetét.Frissítünk!Cikkünk megjelenése után reagált a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (NAIH). A hatóság arra utalt, egyértelmű az adatkezelő kiléte az ügyben, Lánczi Tamás ugyanis a vagyonnyilatkozatában az Országgyűlés Hivatalát jelölte meg, mint adatkezelőt. Ezért a NAIH jelezte, hogy közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása esetén bírósághoz fordulhatunk, mely esetben a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania. Egyebekben a hatóság megkeresésünket érdemi vizsgálat nélkül elutasította.Továbbra sem világos az sem, hogy Lánczi pontosan milyen feladatott látott el a nagy sörgyártók lobbiszervezeténél. Lánczi az Inforádióban szűkszavúan annyit mondott erről, hogy egyszerű kommunikációs tanácsadás volt a feladata, ráadásul a bevételei között „elenyésző tétel volt” a havi fél- és egymillió forint közötti juttatás.A megbízás azért is említésre méltó, mert Lánczi a „szuverenitásvédelem” őreként a külföldi támogatásban részesülő civil szervezetekre és sajtótermékekre vonatkozóan tesz elmarasztaló megállapításokat. Ugyanakkor bár Lánczi Tamás az őt fizető sörszövetséget magyarországi és külföldi sörgyártók tömörüléseként írta le, valójában négy nagy, külföldi tulajdonban álló cég érdekképviseleti szövetségéről van szó. Ez alapján pedigLánczit ha áttételesen is, de külföldről fizették – úgy, hogy közben a magyar közmédia alkalmazottja volt, és valamiféle tevékenységet (bár homályos, hogy mit) az Országgyűlésben is végzett.A külföldi multicégek alkotta sörszövetség az éves jelentésében ráadásul azt írja, hogy több jogszabálytervezet véleményezésében és kialakításában részt vett.
|
Megtudtuk, mennyit keresett Lánczi Tamás a közmédiánál, de maradt kérdés bőven
|
Például hogy hogyan és mennyiért dolgozhatott eközben a parlamentben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/03/lanczi-tamas-szuverenitasvedelmi-hivatal-elnok-mtva-igazgato-fizetes-orszaggyules-hivatala-sorszovetseg/
|
2025-04-03 07:00:51
| true | null | null |
24.hu
|
Közel egy éve már, hogy kiderült: a kormány egyik kedvenc oligarchájához, Garancsi Istvánhoz kötődő Market-csoport szerezte meg a Gellért fürdő épp negyven éve elkészült gyermekmedencéinek, illetve napozójának otthont adó, a védett épületegyüttesből egy futó alagúton át is elérhető területet.A témában 2024 júliusában született, a hely történetét is feldolgozó cikkünkben arról is írtunk, hogy a Kemenes, az Orlay, illetve a Mányoki úthoz is kapcsolódó 1,1 hektáros földdarabot 2008-ig használták rendeltetésszerűen, hatéves szünet után, 2014-ben pedig a gyorsan népszerűvé vált Pagony nyitott meg ugyanott.A 2021 októberében bezárt vendéglátóhely megszüntetése után az ingatlan továbbra is az azt már hosszú ideje birtokló Egészségsziget Szolgáltató Kft. tulajdona maradt, a háttérben azonban mégiscsak megváltozott a gazda: a kft.-t 2023 őszén megvette a Market Asset Management, ügyvezetői pozícióiban pedig a Gellért szállodai részét a közelmúltig üzemeltető Danubius helyett (a patinás hotel azóta Tiborcz István egyik érdekeltségénél landolt) a Market két fontos vezetője tűnt fel.A cég tervei egy évvel ezelőtt kezdtek körvonalazódni, hiszen februárban felmérték a szomszédos házak állapotát, márciusban pedig már egy talajfúró gépet is bevetettek, így egyértelművé vált, hogy valami folyik a háttérben. Lapunk júniusban aztán több forrásból is arról értesült, hogy elindult egy zárt, meghívásos építészeti tervpályázat, az információt pedig az is megerősíteni látszott, hogy a közelben lakók a következő hónapban már a bontási zajokat hallgatták. Ennek a részét képezte a medencék, illetve a kék kandeláberek elbontása (ezekről itt látható néhány, a munkák megkezdése előtt született fotó), ám ezeken felül más lényegi változás nem történt.4 fotóCikkünkben arról is írtunk, hogy a Market nem csak a füves területet, valamint a medencéket, hanem a száz évvel ezelőtt a fürdőben dolgozók szolgálati lakóházaként épült, az Orlay utca 7.-hez ragasztott egykori fűtőházat is megvásárolta. Ez a műemléki védettsége miatt nyilvánvalóan nem bontható, így a beruházó előtt álló feladatnak az is része volt, hogy új funkciót találjanak az ipari épületnek.Felmerülő kérdéseinkkel természetesen a Marketet, illetve az újbudai önkormányzatot is megkerestük - utóbbi válaszában jelezte, hogy a helyi településrendezési és építészeti tervtanács 2024. június 5-én egy vázlattervet tárgyalt, amiben egy, a Kemenes utcai telekrészre, illetve a tömbbelső középső részére tervezett, 28 lakásos épület látszott. A kerület egyúttal megerősítette azt a lapunkhoz eljutott információt, ami szerint a telket több darabra vágnák, ám hozzátették: az építési jogkörök 2020 tavaszán való elvételével kialakult helyzetben az önkormányzatnak nincs igazán mozgástere, az öt éve szigorított építési szabályzatnak megfelelő engedélykérések pedig mindenféle akadály nélkül kaphatnak zöld utat.A telekmegosztásokkal létrejövő telkeken a Marketnek a szigorítás ellenére is egészen nagy mozgástere van - mutattunk rá -, hiszen a minimum 1200 négyzetméteresre hasítható részeken legalább 60 százalékos zöldterületi arányt kell ugyan tartaniuk, ám cserébe 10 méter magas, a felszín felett 25, az alatt pedig 35 százalékos beépíthetőséggel számolhatnak, ez pedig egy esetleges településrendezési szerződés keretein belül akár tovább is növelhető. A helyzetet tovább bonyolította, hogy az 1,1 hektáros terület mérete bármelyik pillanatban tovább nőhetett - írtuk, hiszen a környező társasházak az elmúlt évtizedekben kisebb-nagyobb földdarabokat béreltek, vagy szimplán csak kerítettek el, így a vitákat, ellentéteket, illetve szerződések ügyét mindenek előtt rendezni kell. Ezek a súrlódások legalább egy esetben jogi útra is terelődtek, hiszen a többségükben néhány méter széles sávokról a házak nem akartak lemondani - nyilatkozta lapunknak a szomszédok egyike.Egy július 11-i lakossági fórumon aztán még több információ került napvilágra: ekkorra már két, 14-14 otthont magában foglaló ház tervlapjai jártak az Országos Építészeti Tervtanácsnál, de szó esett egy harmadik, mindössze egylakásos épületről is, ami az akkori elképzelés szerint a Mányoki utcához közel eső telekrészre kerülhetne.A Markettel együttműködő kreatív ügynökségtől július elején aztán megtudhattuk, hogy "magas minőségű prémium lakóépületek" születnek majd a kihasználatlan földdarabon, ami egyébként "funkcióját vesztett, méltánytalanul elhanyagolt", így a meglévő értékek megtartására ügyelő beruházás a környék ingatlanjainak értékére is pozitív hatással lesz.A tulajdonos további részleteket nem osztott meg velünk, így sem a zárt tervpályázat végeredménye, sem az azon győztes iroda tervei nem váltak publikussá, sőt, arra a kérdésre sem kaptunk egyértelmű választ, hogy építenek-e majd kizárólag a lakók számára elérhető termál- vagy wellness-részleget. Ezt a fővárosi tulajdonú Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH), az Egészségsziget, valamint a Danubius Hotels Zrt. és a Danubius Zrt. által 2022 folyamán aláírt négyoldalú megállapodás egyértelműen lehetővé teszi, a Market álláspontját átadó ügynökség azonban úgy fogalmazott, hogy az "kifejezetten nem célja" az induló projektnek.A minderről beszámoló július 12-i anyagunk megjelenése óta közel kilenc hónap telt el, így legfőbb ideje volt annak, hogy valamilyen fejlemény kerüljön napvilágra: erre végül március 25-ig kellett várni, hiszen kora délután több építőipari lapban is szinte szóról szóra ugyanaz a sajtóközlemény jelent meg, a terület szomszédságában élők pedig néhány órával később, egy gyorsan feszült hangulatúvá váló lakossági fórumon ismerhették meg a fejlesztés jelenlegi állását.A különböző híroldalakon ismertetett elképzelés szerint zöldtetős épületekkel, a korábbinál harmadával több fával, illetve a műemléki védettséget élvező, „romokban álló” fűtőház megmentésével születhet egy „igazi értékteremtő beruházás” – középpontjában egy magas minőségű, prémium lakóépület-együttessel, ami a környék házainak és utcáinak értékét is növelni fogja. A szomszédok elégedettségét más módon is növelni akarják: magukra vállalták ugyanis a Kemenes, az Orlay és a Mányoki utcai járdák szélesítését, az útburkolatának felújítását, valamint a zöldfelületek növelését is.Mindezeket valószínűleg egy településrendezési szerződés hatására váltanák valóra, így lehetséges, hogy a kerület cserébe valamilyen fontos engedményt tett az építtető felé. Hasonlóra korábban többször is volt már példa Budapesten – ilyen többek közt a szintén ellenzéki vezetésű Erzsébetvárosban a Közvágóhidat elpusztító török oligarcha, Adnan Polat Dohány utcai zsinagóga mellé tervezett társasház-beruházása is, ahol a befektető maximum 700 millió forintot költ a környező utcákra, cserébe pedig 30 százalékkal kevesebb parkolóhelyet kell kialakítania.A közleményből mindezeken túl kiderül: a Gellért Green Rezidenciák nevet viselő projekt két, 14 lakásos társasházból, illetve egy négylakásos villaépületből áll majd, amik „jól illeszkednek a környezet hangulatához, a szomszédos lakások magasságához”, mindehhez pedig egyszintes mélygarázst, illetve wellness- és fitnesz funkciókat is kapcsolni fognak. Utóbbiaknak az egykori kazánház ad majd helyet, ami a szöveg szerint megőrzi a műemléki értékeit, a felújítást pedig az örökségvédelmi hivatallal szoros együttműködésben, a történeti értékeket tiszteletben tartva végzik el.A Market a közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a zöldfelületi arány a tervek szerint 69,9 százalékos lesz (bőven átlépve a kötelező 60 százalékos minimumot), a fák száma pedig a jelenlegi 97 helyett 132-re nő, ami valóban szép eredmény, az azonban kérdéses, hogy a kivágásra ítélt egyedek közül melyek voltak azok, amiknek az eltűnése az állapotuk miatt tényleg elkerülhetetlen volt, és melyek azok, amik a tervek átrajzolásával túlélhettek volna, hosszú éveken át tisztítva a levegőt, adva árnyékot, vagy épp biztosítva a lakók privátszférájának fenntartását.A szöveg legerősebb mondatát annak utolsó szakasza rejtette: Balassa Lászlót, a Market Asset Management Zrt. ingatlanfejlesztési vezérigazgató-helyettesét idézve ugyanis arról számoltak be, hogy a munkák során egyszerre keltenek majd új életre egy elhanyagolt területet, illetve teremtenek értéket – épp úgy, ahogyan azt a Körszálló esetében is teszik, ahol a múlt értékeinek óvásával járulnak majd hozzá a fejlődéshez.A példa sajnos nem túl jó, hiszen, ahogyan korábban már megírtuk: jelenleg minden jel arra mutat, hogy az épület henger alakú fő tömege, illetve az értéktárban is szereplő belső jegyei teljesen eltűnnek, az alatta elterülő úgynevezett lepényépületnek pedig csak egy kis szelete maradhat meg.A munkák jogilag így átépítésnek, nem pedig újjáépítésnek számítanak, ami nyilvánvalóan nagy különbséget jelent az engedélyeztetésben.A tulajdonos egyúttal azt is tudatta, hogy az építkezés várhatóan 2025 őszén indul, az első lakók pedig két évvel később, 2027 őszén költözhetnek majd az új lakásokba. Épp ezért legfőbb ideje volt a lakossági fórumnak, ahol számos dologra fény derült. A lapunkhoz eljutott információk szerint egyértelművé vált, hogy az épületek jócskán átlépnék a kerület által korábban megszabott beépítési szabályokban lévő maximális 10 méteres homlokzatmagasságot, a legfelső szintet pedig a homlokzat síkjától visszaugrasztják – kihasználva ugyanazt a lehetőséget, amivel az elmúlt években számos más beruházó is élt.A Balassa által tartott lakossági eseményen a résztvevők több fotót is készítettek, ezek egy része pedig lapunkhoz is eljutott. Ezeket vizsgálva egyértelművé vált, hogy az Országos Építészeti Tervtanácsnál többször is feltűnő, az elmúlt hónapokban épp ezért talán sokat csiszolódó terveken semmi nyoma a Kemenes utcai oldalon ma még látható fehér csempés támfalnak, valamint a kék kerítésnek, így azok biztosan el fognak tűnni.Helyüket a lakópark új autós és gyalogos főbejárata, valamint egy, a telekhatárt jelző zöldsáv veheti át, mögötte pedig az „iparművészeti mintákkal díszített kőhomlokzattal” utcát figyelő házak egyike – ez a terveken A tömbként szerepel – magasodhat:A vonatkozó tervlapon jól látszik, hogy a jövőben születő új támfal, illetve a kerítés elé növényzetet terveznek, a kapuzatot pedig voltaképp egy sövény alkothatja.A Londonban és Budapesten egyaránt irodával rendelkező, a Duna mentén éppen születő Marina City-ért, illetve az Etele Plaza belsőépítészetéért is felelős Dyer Group építésziroda rajzai szerint a telek közepén egy ugyanilyen épületnek (B tömb) juthat hely, amit a helyszínrajz szerint különböző táj- és kertépítészeti elemek, illetve egy kisebb vízfelület vennének körbe.A terület nyugati szélén, a Mányoki utca mentén születhet meg a harmadik, C jelű épület, ami egy emelettel alacsonyabb (2 emelet, plusz visszahúzott felső szint), de ettől eltekintve azonos arcú lenne:Az eseményen a műemléki kazánházzal kapcsolatban is hangzottak el új részletek – eszerint a bejárat mögé egy kisebb medence kerülhet, a két meglévő és megmaradó szintre pedig az egyéb tereket, így a szaunát és az edzőtermet helyeznék.A teljes tetőszerkezet-cserére szoruló épület megmaradásának Balassa jól láthatóan egyáltalán nem örült, sőt, a védettségről kijelentette: azt személy szerint hibás döntésnek tartja, jobb lenne ugyanis az egészet lebontani. A szakember ehhez még hozzátette, hogy ők a terveken visszaköszönő változásoknál valamivel többet akartak, a műemlékesek ebben azonban nem bizonyultak partnernek.Az egymást követő diák egyikéből kiderült, hogy a Market az Orlay utca vonaláig kinyúló részre, illetve a Bartók Béla út 3-5. alatti OTP-ház hátsó frontjáig nyúló földdarabra egyelőre semmilyen beépítést nem tervez, ez a helyzet a jövőben azonban gyorsan megváltozhat: a cég információink szerint a terület különválasztását tervezi, így a következő években a nulláról futhatnak neki egy új, tűzfaltól tűzfalig tartó fejlesztésnek, de akár úgy is dönthetnek, hogy a tulajdonukat egy másik piaci szereplőnek adják át.A két opció közül az előbbi tűnik esélyesnek, hiszen a beruházó valamilyen módon – talán egy településrendezési szerződés segítségével – szeretné elérni, hogy a kerület tágítsa a beépíthetőségi maximumokat, az önkormányzat pedig ezt nem ellenzi egyértelműen. Információink szerint puha állásponton vannak, azaz jelenleg abba egyeznének bele, amit a döntésbe bevont szomszédos lakók majd engednek.Egy közelben lakó olvasónk arra a tényre is felhívta a figyelmünket, hogy a Market 2024 nyarán, első cikkünk megjelenésekor még azzal hárította el a lakókkal való érdemi egyeztetést, hogy a tervek túl korai szakaszban vannak, most azonban hirtelen sikerült a ló másik oldalára esni. A fórum épp ezért inkább lakossági tájékoztatóként, tervbemutatóként működött, a munkák ugyanis már annyira előrehaladott szakaszban járnak, hogy nem látszik lehetőség a változtatásra.Az eseményen Balassa arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezés a XI. kerületi önkormányzattal, illetve a hatóságokkal való teljes együttműködésben, teljes egészében jogszerűen zajlik, így a környéken élőknek csak az a dolguk, hogy bízzanak a hatóságokban. A közönség ezt nem vette igazán jó néven, sőt, valaki arra is rámutatott, hogy az érintett kormányhivatal korábban az egyik kötelességét már elmulasztotta: méghozzá a szomszédos házaknak a munkákról való értesítését, sokan pedig épp ezért nem voltak tisztában azzal, hogy ügyfélként igenis részt vehetnének a folyamatban.A prezentált tervek, illetve a projekt minőségét bizonyítani kívánó, így a Market által levezényelt BEM Centerrel – ez a műemléki védettségű Radetzky-laktanya szinte teljes megsemmisülését hozta – példálózó Balassa az eseményen arról is beszélt, hogy nyitottak a környező házaknak való segítségnyújtásra, feltéve persze, ha a lakóközösségek megindokolják, hogy konkrétan milyen munkákhoz van szükségük a pénzre. Ennek az ötletnek természetesen van értelme, hiszen a gyermekmedencék helyén a jövőben százmilliókért új otthont vásárló felső tízezer tagjainak, a külföldi állampolgároknak, valamint a szintén teli pénztárcával érkező befektetőknek nyilvánvalóan nem jó, ha omló, vagy hiányos vakolatú házakra látnak rá a kertből vagy a nappaliból.A jelenleg építési engedéllyel még nem rendelkező, a Kemenes utca alatt futó alagút talán végleges lezárását hozó Gellért Green Rezidenciákat ez az apróság persze nem teszi automatikusan szerethető, a környékre csak pozitív hatást gyakorló beruházássá, főleg annak fényében, hogy egy eddig sűrűn fásított, nyugodt területen születik a szomszédoktól éppen csak a minimális távolságot tartó, különleges építészeti minőségről nem árulkodó lakóépület csoport, újabb sebet ejtve a Gellért-hegy képén.
|
Kiderült, mit építene a Gellért fürdő gyermekmedencéinek helyére Garancsi István cége
|
Három luxustársasház születne, a fürdő ma műemléki védettséget élvező egykori kazánházában pedig egy többszintes, privát wellness-részleget hoznának létre.
| null | 1 |
https://24.hu/kultura/2025/04/03/ismeretlen-budapest-gellert-furdo-green-rezidenciak-garancsi-istvan-market-beruhazas/
|
2025-04-03 15:22:07
| true | null | null |
24.hu
|
A világ leghíresebb tengerpartján, a francia Riviérán fekvő Vallauris településen vásárolt meg egy kilencszobás, úszómedencés luxusvillát egy olyan társaság, amit Mészáros Lőrinc borásza, egyben üzlettársa alapított - tudta meg a 24.hu.A több mint tízmillió euróért (jelenlegi árfolyamon számolva több mint négymilliárd forintért) megvett tengerparti panorámás luxusvilla a francia földhivatali adatok szerint 2022-ben került Kalocsai László bordeaux-i cége, a Winemajor SAS tulajdonába. A Földközi-tenger partján álló, több mint 1700 négyzetméteres telken elterülő, 579 négyzetméteres villa a telekkönyvi információk szerint az egyik legdrágább ingatlan a környéken.A dél-franciaországi Vallauris a tengerpartja mellett az iparművészetéről és a kézművességéről híres, 1948-tól hét éven át itt élt és alkotott Pablo Picasso. A város főterét is a spanyol képzőművész egyik bronzszobra díszíti.Lázár János építési és közlekedési miniszter - aki a minap NER-es kullancsokról beszélt, illetve arról, hogy elege van a "luxizásból", a repülőzésből, a jachtozásból - még hódmezővásárhelyi polgármesterként háromszor is elutazott Vallaurisba, amely a csongrádi megyeszékhely testvérvárosa. A Blikk korabeli cikke szerint Lázár 2006 és 2012 közötti polgármesteri útjai során mindhárom alkalommal nyolc napot töltött a Riviérán a kíséretével a strandszezonban.A település a nemzetközi filmfesztiválnak otthont adó Cannes tőszomszédságában van, melynek kikötőjében a Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló 27 milliárd forintot érő jacht, a Rose d’Or is feltűnt már.De nem csak a felcsúti milliárdos vállalkozóhoz tartozó luxushajó, hanem a hozzá kötött két magánrepülő, az osztrák OE-HOZ lajstromjelű Bombardier Challenger 3500, valamint a szintén osztrák OE-HUG lajstromjelű luxusjet is gyakori vendég Cannes környékén. Az előbbi magánrepülő az elmúlt egy évben hatszor szállt le Cannes mellett, az utóbbi luxusjet pedig 15 alkalommal fordult meg a tengerparti városhoz közeli reptereken.Mészáros borászáról, Kalocsai Lászlóról, illetve cégéről 2021-ben írta meg a 24.hu, hogy Bordeaux-ban vásárolt neves történelmi szőlőbirtokot. A Winemajor SAS tulajdonába került, Les Salles-de-Castillon településen 1782-ben létrehozott Chateau de Clotte borbirtok akkor információink szerint hatmillió euróba (jelenlegi árfolyamon csaknem 2,5 milliárd forintba) kerülhetett. A birtokon található épületek azóta teljes felújításon estek át, ezekről a francia luxusépületekkel foglalkozó TouTon Arhitectes tervezőiroda oldalán láthatók fotók. A felújításon dolgozó cégek által közzétett információk szerint 3–4 milliárd forintba kerülhetett a teljes felújítás, tehát 5–6 milliárd forintot költhetett el a mindössze ezer euróval alapított Winemajor SAS.Érdekes egybeesés, hogy a már említett osztrák OE-HUG lajstromjelű magánrepülőgép az elmúlt egy évben 16 alkalommal fordult meg Bordeaux repülőterén. Mészáros felesége, Várkonyi Andrea születésnapja körül kétszer is odarepült a luxusjet.A Chateau de Clotte birtokot megvásárló francia részvénytársaság kizárólagos tulajdonosa Kalocsai. A borász a bordeaux-i vállalkozás mellett megalapította a társaság magyarországi „testvérvállalatát” is, a Winemajor Hungary Zrt.-t. Az utóbbi azonban mára már nem Kalocsai érdekeltsége, az év elején a társaságnak új tulajdonosa lett: az AGBVK Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. Ennek tulajdonosa Mészáros egyik fontos embere, a nemrég Magyar Érdemrend tisztikereszttel kitüntetett Vida József, az Opus Global Nyrt. és a MBH Jelzálogbank Nyrt. igazgatóságának elnöke.Kalocsai egyébként két francia vállalkozást leszámítva az Opten cégadatbázis adatai alapján szinte csakis olyan magyar cégekben érdekelt – kisebbségi tulajdonosként vagy ügyvezetőként –, amelyek Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak.Mivel a finanszírozása sem a bordeaux-i szőlőbirtoknak, sem a francia Riviérán álló luxusvillának nem ismert, megkerestük kérdéseinkkel Kalocsai Lászlót. A borász csupán annyit közölt:Üzleti ügyekben nem kívánok nyilatkozni. Ezek magán üzleti történetek.
|
A francia Riviérán vásárolt luxusvillát Mészáros Lőrinc borásza
|
Ugyanez a cég korábban Bordeaux-ban vett meg egy neves borbirtokot.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/04/02/francia-riviera-vallauris-luxusvilla-meszaros-lorinc-borasz-kalocsai-laszlo-szolobirtok-winemajor/
|
2025-04-02 05:57:23
| true | null | null |
24.hu
|
Először szólalt meg Matolcsy György volt jegybankelnök, azután, hogy hűtlen kezelés miatt nyomozás indult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványinak ügyében, illetve nyilvánosságra kerültek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alapítványi gazdálkodásról készült súlyos megállapításokat tartalmazó jelentései.Mint megírtuk, az ÁSZ szerint az MNB alapítványának, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADMA) vagyonát kezelő cég kockáztatta a rábízott vagyont, amikor több százmilliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyek sokat vesztettek az értékükből a vásárlás óta. Az ÁSZ szerint a jegybanki alapítvány vezetőinek felelőssége is felmerül, mivel a számvevők szerint néhány óra alatt, egy kirívó szakmai hiányosságokat tartalmazó előkészítő anyag alapján döntöttek. Továbbá fontos megállapítás az is, hogy az alapítványra bízott vagyonból jelentős, sok milliárd forintnyi összegre szerződtek egy olyan érdekkörrel, amely a jegybank korábbi elnökének fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető.A volt jegybankelnök az Indexnek adott interjút telefonon, ebben arról beszélt, az ÁSZ jelentéseiben "olyan megállapítások szerepelnek, amelyek iratellenesek és egyáltalán nem felelnek meg a tényeknek." A jelentésben ugyanis idéznek is a volt jegybankelnöktől, mely szerint "külső segítség nélkül a PADME/Optima-csoport helyzetének megnyugtató rendezésére jelenleg nincs lehetőség." Matolcsy erről szólva kijelentette, nem tudja, hogy az ÁSZ elnöke miért tulajdonítja neki az idézetet, mivel állítása szerint ilyet sohasem mondott, és nem is mondhatott.Már ez az egy rész is alapvetően aláássa az ÁSZ elnökének hitelességét- jegyezte meg.Mint mondta, szerint az Optima Befektetési Zrt. PADMA is érdemben válaszolt az ÁSZ valamennyi megállapítására, ám valami miatt mégsem vették figyelembe ezeket.A volt jegybank elnök szerint nincs szó arról, hogy az alapítványi vagyon csökkent volna, szerinte az ÁSZ számolt rosszul. Matolcsy úgy látja, hogy "érthetetlen szakmaiatlanságra" vall, hogy a nemzetközi sztenderdek helyett az ÁSZ az értéket véleménye szerint kizárólag a tőzsdei árfolyamokkal látja igazoltnak. A volt jegybankelnök úgy véli, a számvevőszék figyelmen kívül hagyja, hogy itt óriási mértékű ingatlanvagyonról van szó.A portfólió tíz országban diverzifikált, irodai és kereskedelmi ingatlanokat, vendéglátóipari létesítményeket és lakóingatlan projekteket tartalmaz. A tőzsdei árfolyamok a piaci érték valóban fontos indikátorai, de nem az egyedüliek- tette hozzá az MNB korábbi elnöke, aki szerint számos tényezőt nem kezelnek, így például a társaság valós pénztermelő képességét, a pénzügyi tartalékait, valamint az eladósodottságát sem.Az adatokból egyértelműen látszik, hogy az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot.Matolcsy élesen bírálta az Állami Számvevőszéket.elfogadhatatlannak tartom, hogy az ÁSZ csaknem kétéves vizsgálódása alatt ilyen durva szakmai hibákat kövessen el, melyek nem pusztán etikátlanok és módszertanilag megalapozatlanok, hanem súlyosan sértik a tényalapú párbeszéd alapelveit, így aláássák a jelentésben foglalt összes állítás hitelességét, valamint végső soron az Állami Számvevőszék vezetőjének alkalmasságát- mondta Matolcsy.
|
Megszólalt Matolcsy György az MNB-alapítványoknál zajló nyomozásról, szerinte megvan a pénz
|
A jegybank volt elnöke hazugsággal vádolta meg az Állami Számvevőszék elnökét, és szakmaiatlannak, illetve etikátlannak nevezte az ÁSZ-jelentést.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/03/31/matolcsy-gyorgy-jegybank-mnb-padme-alapitvany-nyomozas-hutlen-kezeles-matolcsy-adam/
|
2025-03-31 09:02:20
| true | null | null |
24.hu
|
Összehívta csütörtök reggelre a nemzetbiztonsági bizottságot Molnár Zsolt egyebek között a Magyar Nemzet napokban közölt cikke miatt. Ennek lényege, hogy az Egyesült Államokban egy magyar állampolgárt bevettek a tanúvédelmi programba, mert információi lehetnek arról, hogy a politikai vezetés tudtával hogyan menekítenek ki irdatlan mennyiségű pénzt az országból. A nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke szerint emellett az elmúlt napokban több olyan ügy került napvilágra - itt a hazánkból kiutasított orosz diplomata esetét hozta még fel -, amellyel kapcsolatban haladéktalanul tájékozódniuk kell. Az azonban biztosnak látszik, hogy a testület érdemben nem fog tájékoztatást kapni a titkosszolgálatok vezetőitől, a kormánypárti képviselők ugyanis ezúttal sem mennek el az ülésre.Lapunk értesülései szerint az elmúlt években a nyertes uniós pályázatokból 3-4 milliárd eurónyi összeg szivároghatott ki Magyarországról. A pénzt gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, a havalán keresztül mosták tisztára, majd arab befektetésnek álcázva került vissza Magyarországra.Figyelemre méltó, hogy az ügyben érintett, az Egyesült Államokban tartózkodó magyar férfi, Faidt Péter András rajta van az Interpol körözési listáján, ennek ellenére szabadon mozoghat az USA-ban. Ez igazolhatja, hogy a férfi védett személy. Információink szerint az amerikaiak jelezték a magyar hatóságoknak, hogy az illető náluk van, a magyar szervek azonban nem akarták kihallgatni. Az ügyészség közölte, nem tudnak arról, hogy az USA felajánlotta a kihallgatás lehetőségét, a rendőrség pedig azt állítja, hogy előterjesztést tettek jogsegélykérelemre az amerikai igazságügyi szerveknek.Faidt Péter András vezető védője sajtóközleményt adott ki. Eszerint a magyar szerveknek a kihallgatásra bőven lett volna lehetőségük. A férfi ugyanis védői útján bejelentette amerikai lakcímét, sőt jelezte, hogy a magyar hatóságok rendelkezésére áll. Groó Judit ügyvéd keddi tájékoztatása szerint "a két állam közötti kölcsönös protokolltájékoztatás keretében a magyar hatóságok hivatalos tudomást szereztek arról, hogy ügyfelünk az Amerikai Egyesült Államokban életvitelszerűen tartózkodik".Itthon egyébként különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás miatt zajlik eljárás a férfi ellen, a rendőrség szerint ez nem érint uniós költségvetési forrásokat. Ezt lapunk nem is állította. Az amerikaiak, úgy tudjuk, az uniós pénzek esetleges elsikkasztásában játszott szerepe miatt vettek be a férfit a tanúvédelmi programba.Eközben a cikk miatt az MKB Bank feljelentette lapunkat rágalmazásért. Megírtuk ugyanis, hogy az FBI gyanúja szerint az itthonról külföldre menekített összegeket jellemzően az MKB-ból vették fel, bár azt is hozzátettük, hogy esetenként más, a kormány által ellenőrzött magyar bank is szerepet játszott. A pénzintézettől egyébként - még a cikk megjelenése előtt - szerettük volna megtudni, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem 80 millió forintot meghaladó összeget, de nem kaptunk választ. Csak most közölték, hogy szigorúan ellenőrzött, többségében intézményi ügyfelek által kezdeményezett kifizetés keretében mintegy 18 milliárd forintot vettek fel ügyfeleik a kirendeltségeikben.Mellár Tamás közgazdász a Hír TV Egyenesen című műsorában beszélt arról, hogy az uniós pénzek 20-30 százalékát ellopták. Az egyébként baloldali pártok támogatásával Pécsett egyéni képviselőjelöltként induló szakember azt is hozzátette, hogy a forrásoknak az a része is, amelyet felhasználtak, rossz beruházásokra ment el: nem fejlesztésre, hanem kilátóra vagy éppen stadionokra.
|
Elszivárgó milliárdok: összeül a bizottság
|
A fideszeseket nem érdekli, miért van tanúvédelmi programban Amerikában egy magyar férfi.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2018/03/elszivargo-milliardok-osszeul-a-bizottsag
|
2018-03-27 15:44:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
"Azt gondolom, hogy egy olyan nyomozást, amiről nem tudok, azt, ugye, nem tudom meghiúsítani, meg megszökni sem tudok előle" - mondta a Hír TV Egyenesen című műsorának telefonon adott interjúban Faidt Péter, aki a Magyar Nemzet korábbi cikke szerint kulcsfigura lehet a Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában. Ezért jelenleg is az Egyesült Államokban tartózkodik, és az FBI védelmét élvezi.Mint megírtuk, ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis 1300 milliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz - az amerikaiak gyanúja szerint - a nyertes uniós pályázatok "alkotmányos költsége", a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.Faidt nem a cikkünkben felvázolt hálózatról mondta, hogy nem tud róla, hanem arról az ügyről, amelyben a magyar rendőrség és ügyészség szerint őt pénzmosás gyanúja miatt keresik. A rendőrség és az ügyészség is azt hangsúlyozta , hogy folyamatban van egy pénzmosás miatti büntetőeljárás, amelyben Faidt is gyanúsított, de az EU-s vagy magyar költségvetési forrást nem érintett, illetve "nem merült fel" egyetlen eljárásban sem ilyesmi. Faidt ügyvédje szerint azonban a férfit soha nem gyanúsították meg, és ki sem hallgatták, pedig erre lett volna lehetőség."Ahogy a sajtóban olvastam részletesen, sikerült a teljes nevemmel közölniük egy pénzmosással kapcsolatos ügyet, amiben nem lettem meggyanúsítva a mai napig. Erre a nyomozó hatóság nyilván tudja a választ, hogy miért nem, de ennek semmi köze a magyar sajtóban megjelent EU-s pénzekhez" - mondta Faidt a Hír TV-nek. A Magyar Nemzet cikkére utalva úgy fogalmazott, hogy ő csak egy ügyről tud nyilatkozni, amit nem ő hozott nyilvánosságra.Nem én tereltem el 1300 milliárdot, nem hiszem, hogy nekem kellene magyarázkodnom emiatt.- mondta a férfi, aki szerint kizárólag a Legfőbb Ügyészség tudná megmondani, miért nem kértek lehetőséget a magyar hatóságok az ő kihallgatására az Egyesült Államoktól, ha egyszer állítólag pénzmosási ügyben keresik. "Gondolom, ha a jogsegélyt a magyar hatóság valóban elküldte, akkor minden bizonnyal sor kerül majd a meghallgatásra, amire, ugye, állítólag 2014 óta szüksége van az ügyészségnek, aztán majd meglátjuk" - fogalmazott Faidt, aki a családja biztonsága miatt nem kíván visszatérni Magyarországra.
|
"Nem én tereltem el 1300 milliárdot, nem nekem kell magyarázkodnom"
|
A Hír TV-nek nyilatkozott a gyémántügyként ismert pénzmosás Amerikában tartózkodó tanúja, Faidt Péter.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2018/03/nem-en-tereltem-el-1300-milliardot-nem-nekem-kell-magyarazkodnom
|
2018-03-30 15:59:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Faidt Péter András az Interpol körözési listáján. A férfiról azt írta a Magyar Nemzet a választási kampányban, hogy Magyarországon ellopott uniós pénzek külföldre menekítésében működött közre. F. Péter András az Egyesült Államokban tartózkodott, amikor március végén interjút adott Egyenesen című műsorunknak.A cikk 3-4 milliárd eurót említett. Az amerikaiak szerint ezt a pénzt uniós pályázatok nyertesei osztották vissza magyar politikusoknak.- Nem én tereltem el 1300 milliárdot. Nem hiszem, hogy nekem kellene magyarázkodnom emiatt - mondta el telefonon F. Péter András.Az amerikai nyomozók azt gyanítják, hogy a politikusok jutalékát kormányközeli bankokból vették fel, majd a pénz közel-keleti vagy szingapúri bankokban landolt. Onnan - immár tisztára mosva - visszakerült Magyarországra, ahol luxusszállodákba vagy kastélyokba fektették. Az MKB Bank vezérigazgatója elismerte, hogy belső vizsgálatot rendeltek el az ügyben.- Az MNO cikk kapcsán nem tudok többet elmondani, mint amit már többször elmondtunk. Ezt egy politikai ötlet volt ezt az állítást bedobni, semmilyen valóságalapja nincsen. Mint bank természetesen minden kérdést megvizsgálunk, nem is tehetünk mást, ezt is megvizsgáltuk, és hát butaságnak bizonyult, erre a megfelelő reakciókat megtettük - fogalmazott Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója.Az Index már korábban megírta, hogy 1300 milliárdos készpénzmozgásnak az MKB-ban nem találták nyomát.- Azért nem szeretnék erről beszélni, mert nincs értelme. Annyira bagatell összegek mennek ki ahhoz képest, amiről itt szó van, hogy ennek a történetnek és az MKB-nak semmi köze nincs egymáshoz - tette hozzá Balog Ádám.Az MKB teljes betétállománya egyébként mindössze 200 milliárd forinttal több az újságcikkben emlegetett 1300 milliárd forintnál.
|
Gyémántfutár: Véget ért a belső vizsgálat az MKB-nál
|
Megerősítette az MKB vezérigazgatója, hogy belső vizsgálatot rendeltek el a Magyar Nemzet március végén közölt cikke után.
| null | 1 |
https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/gyemantfutar-veget-ert-a-belso-vizsgalat-az-mkb-nal-2459891
|
2018-04-19 15:05:00
| true | null | null |
HírTv
|
Ez azt jelenti, hogy fennállhat a magyar Büntető Törvénykönyvben meghatározott bűncselekmények - például hűtlen kezelés (a rábízott vagyon szándékos megkárosítása) vagy hanyag kezelés (gondatlan károkozás) - gyanúja. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az alapítvány vezetői szándékosan nem a rendeltetésének megfelelően használták az államtól kapott vagyont (például az infrastruktúra-fejlesztésre adott 44,4 milliárd Ft-ot nem arra fordították, hanem kockázatos befektetésbe tették), akkor a hűtlen kezelés tényállása megvalósulhat. Ez szabadságvesztéssel büntetendő - a kuratórium érintett tagjai akár börtönbe is kerülhetnek ilyen volumenű vagyonelvesztés okozásáért.A felelősségre vonás nem csak büntetőjogi értelemben merül fel, hanem anyagi felelősségként is. A magyar gyakorlat szerint, ha egy vezető testület tagjai jogellenes döntéseikkel kárt okoznak, a bíróság elítélésük esetén határozhat úgy, hogy saját vagyonukkal felelnek a károk megtérítéséért. Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter rámutatott, hogy az ilyen ügyekben a kuratóriumi tagok akár a teljes magánvagyonukkal is felelősségre vonhatók a döntéseik következtében előállt kárért - ezt vagy a büntető ítélet keretében rendelhetik el, vagy utólag polgári perben érvényesíthető az alapítvány polgári igénye. Vagyis, ha bíróság megállapítja a bűnösséget, a károsodott egyetem / alapítvány akár követelheti is az okozott anyagi hátrány megtérítését az érintett személyektől.Kik lehetnek felelősségre vonhatók?Elsősorban az alapítvány döntéshozó testületének, a kuratóriumnak a tagjai, akik a vitatott befektetéseket jóváhagyták. A 127,5 milliárdos kötvényvásárlásról 2021-ben tartott szavazásokon négy kuratóriumi tag voksaival született döntés:Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, kormánypárti (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő - igennel szavazott a befektetésre.Gaál József, Kecskemét fideszes alpolgármestere - igennel szavazott.Nagy Zoltán, az egyetem elnök-vezérigazgatója (rektora) - igennel szavazott.Bánkuty Tamás, aki ráadásul az Optima Befektetési Zrt. (a "kötvényes cég") felügyelőbizottsági tagja is volt - ő is igennel szavazott.Látható, hogy épp az a négy tag támogatta a konstrukciót, akik közül többen személyesen is érdekeltek voltak a másik oldalon. A kuratórium elnöke, Csizmadia Norbert - aki egyben az MNB által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumának elnöke is volt (a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a jegybankban is együtt dolgozott Matolcsy Györggyel) - összeférhetetlenség miatt tartózkodott a szavazásnál. Ugyanakkor a vizsgálat megállapította, hogy a vonatkozó szabályok szerint nem is lehetett volna egyszerre a két érintett szervezet kuratóriumának tagja, így már a döntéshozatalban való részvétele is jogszerűtlen volt. (Erre később külön kitérünk az összeférhetetlenségi kérdések tárgyalásánál.)Mindenesetre a kuratórium ezen tagjai - Lezsák, Gaál, Nagy és Bánkuty - döntéseikkel közvetlenül hozzájárultak a vitatott tranzakcióhoz, így potenciális gyanúsítottakká váltak a nyomozóhatóság számára.Az Alapítvány rendelkezett továbbá három természetes személyből álló felügyelőbizottsággal - melynek tagja Kecskemét polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia -, valamint a vagyongazdálkodás ellenőrzése céljából határozatlan időre kijelölt vagyonellenőrrel és könyvvizsgálóval. A Számvevőszék szerint a FEB nem akadályozta meg a kifogásolt döntéssorozatot.Fontos megemlíteni: a felügyelőbizottság és a kuratórium - nem sokkal az előző évi jóváhagyó szavazás után - 2022. március 21-ei együttes ülésén megtárgyalt egy független szakértői véleményt a befektetésről, azonban az abban foglaltak ellenére nem tett lépéseket a kötvény visszaváltására, a befektetések diverzifikálására. A szakértői vélemény egésze nem került nyilvánosságra, az ÁSZ jelentéséből annyi ismert, hogy a szakértő felhívta a figyelmet a befektetés kockázatára.Súlyos megállapítást tett az ÁSZ, ami a vagyonellenőrt illeti: "nem támogatta az Alapítványnál a felelős vagyongazdálkodást", valamint "nem hívta fel a Kuratórium figyelmét az alapító okiratban, illetve a törvényben foglaltakkal ellentétes működésére, sem a befektetések túlzott koncentrációjából adódó kockázatokra".Összességében jogi szempontból a következő tényállások merülnek fel: hűtlen kezelés - mivel az alapítvány "a rábízott vagyont nem a rendeltetésének megfelelően hasznosította, azaz nem az egyetem és infrastruktúra fejlesztésére fordította", hanem más célra eltőzsdézte.Összeférhetetlenség - mivel a döntéshozók között személyi átfedések voltak a befektetés kedvezményezettjével; illetve a vagyonkezelési kötelezettség megszegése, ami a polgári jogi felelősség és kártérítés alapja lehet. "Az első, 5,0 milliárd Ft értékű kötvénycsomag lejegyzésével kapcsolatban meghozott döntés nem volt szabályszerű, mert az Alapító okirat összeférhetetlenségi előírásába ütközött" - állította meg az ÁSZ. Ezt később a kuratórium nem személycserével oldotta fel, hanem egyszerűen az NJEA alapító okiratából - a 22,5 és a 100,0 milliárd Ft összegű kötvényjegyzéseket megelőzően - törölték, és ezzel az NJEA kuratóriumának elnöke, Csizmadia Norbert továbbra is tag maradhatott.Jelenleg a nyomozó hatóság feladata megállapítani, hogy konkrétan mely bűncselekmények gyanúja áll fenn, de az ÁSZ lépései egyértelművé teszik, hogy szerintük bűncselekmény történt.Források: Az elemzés alapjául szolgáló tényeket az Állami Számvevőszék jelentése, valamint hazai sajtóanyagok (pl. KecsUP Hírek, atlatszo.hu, 24.hu, Telex, HVG, 444.hu) és nemzetközi hírek (Euronews, EU Bizottsági indoklás) szolgáltatják.Folytatjuk a kecskeméti egyetem alapítványának ügyét. A második részben a pénzügyi döntésekre koncentrálunk: hogyan gazdálkodott az alapítvány a rábízott vagyonnal, és valóban ez volt-e a legjobb módja az egyetemi vagyon kezelésének? Megnézzük a számokat, az esetleges alternatívákat, és azt is, hogyan védekezik az alapítvány a felmerülő kritikák ellen.—A cikk megírásában a ChatGPT nyelvi modell is segítségünkre volt. Az automatikusan generált szövegrészeket minden esetben ellenőriztük, a felhasznált információkat megbízható forrásokkal vetettük össze, és a tartalmat szükség szerint javítottuk. A célunk a pontos, hiteles és közérthető tájékoztatás.
|
Hol a kecskeméti egyetem alapítványába tett 127,5 milliárd közforint? - elmagyarázzuk (1. rész)
|
127,5 milliárd közforint sorsa vált kérdésessé a Neumann János Egyetem Alapítványa (NJEA) körül kirobbant botrányban, derült ki, miután az alapítvány
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2025/04/hol-a-kecskemeti-egyetem-alapitvanyaba-tett-1275-milliard-kozforint-elmagyarazzuk-1-resz-unikum/
|
2025-04-12 18:00:23
| true | null | null |
Kecsup
|
Faidt Péter András magyarországi büntetőügyében meghatalmazott vezető védője, Groó Judit ügyvéd sajtóközleményt juttatott el lapunkhoz.Sajtónyilatkozat"Ügyfelünk, Faidt Péter András felhatalmazása alapján a személyével és magyarországi folyamatban lévő büntetőügyével kapcsolatosan a sajtóban megjelent hírek okán az alábbiakat közöljük.Ügyfelünkkel szemben 2014 óta pénzmosás miatt büntetőeljárás van folyamatban az NNI által közölt tényállás alapján.Ügyfelünket büntetőügyében, az évek óta húzódó eljárásban a nyomozóhatóság azonban annak ellenére nem hallgatta ki a mai napig, hogy védői útján amerikai lakcímét a nyomozóhatóság és a bíróság részére bejelentette, ahogyan annak ellenére sem történt meg kihallgatása, hogy a két állam közötti kölcsönös protokolltájékoztatás keretében a magyar hatóságok hivatalos tudomást szereztek arról, hogy ügyfelünk az Amerikai Egyesült Államokban életvitelszerűen tartózkodik.A Nemzeti Nyomozó Iroda sajtóban megjelent állításával szemben ügyfelünk kihallgatására a büntetőügyében nem azért nem került sor, mert megszökött. Faidt Péter Andrással a magyar nyomozóhatóság sem magyarországi tartózkodása idején, sem később, azaz a mai napig nem közölte a gyanúsítás tényét a büntetőeljárás szabályai szerint.Ügyfelünk, aki büntetlen előéletű, az országot legálisan, a nemzetközi elfogatóparancsok kibocsátása előtt hagyta el, a vele szemben indult eljárásról az Amerikai Egyesült Államokban értesült.Gyanúsítottkénti kihallgatását 2017. december 1-ig a magyar nyomozóhatóság a védelem számára ismeretlen okok miatt nem kezdeményezte annak ellenére, hogy ügyfelünk számtalan alkalommal védői útján jelezte, hogy a magyar hatóság rendelkezésére áll, s amelyre az Amerikai Egyesült Államok jogsegély útján történő megkeresésén keresztül a magyar nyomozó szerveknek mindenkor lehetőségük lett volna.A sajtóban is hivatkozott, egyebekben Faidt Péter András védőinek indítványára a meghallgatása érdekében kezdeményezett jogsegély sorsáról a mai napig sem a Fővárosi Főügyészség sem a Legfőbb Ügyészség nem adott részünkre tájékoztatást."###HIRDETES###
|
Gyémántügy: cáfolják a rendőrség és az ügyészség közleményét
|
A magyar hatóságok évek óta el tudnák érni Faidt Péter Andrást, ha akarnák.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2018/03/gyemantugy-cafoljak-a-rendorseg-es-az-ugyeszseg-kozlemenyet
|
2018-03-27 11:13:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Csődeljárás iránti kérelmet nyújtott be a Homlok Építő Zrt., és a bíróság úgy döntött, hogy további döntésig ideiglenes fizetési haladék illeti meg a szombathelyi székhelyű céget - derül ki az Opten céginformációs rendszer adataiból. A vállalat Homlok Zsolt érdekeltségébe tartozik, aki 2017-ben vette feleségül Mészáros Lőrinc kisebbik lányát, ám házasságuk megromlott.Homlok Zsolt vállalatai gyors növekedésnek indultak, érdekeltségei hamar bekerültek a kiemelt vállalkozások közé, egyik cége, a Vasútvill Kft. 3 milliárd forint kedvezményes forráshoz jutott a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjából, ám cégei fokozatosan kiszorultak a hazai piacról.A történet 2023 elején vett fordulatot, amikor Mészáros Lőrinc cége fővállalkozóként két fontos vasúti beruházásból indoklás nélkül, a teljesítés utolsó fázisában eltávolította Homlok Zsolt vállalatát. Ezt követően Homlokék alig jutottak hazai megrendelésekhez, és a külföldi terjeszkedéssel próbáltak talpon maradni - szerb fiókot alapítottak, valamint egy 25 milliárd forintos romániai építési projektre pályáztak.Halmozódó problémákA pénzügyi nehézségeket tovább súlyosbította, hogy tavaly márciusban leminősítették a Vasútvill kötvényeit, ami azonnali visszafizetési kötelezettséget vont maga után. A kötvényprogram keretében az MNB jegyezte le a kötvények nagy részét - 1,5 milliárd forint értékben az elsődleges, és 600 millió forint értékben a másodlagos piacon. Bár Homlokék egyezkedni próbáltak, nem jártak sikerrel, a kötvénytulajdonosok elutasították a fizetési megállapodás tervezetét.A helyzetet tovább rontotta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 2023 decemberében 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki a Homlok-csoport cégeire kartellezés miatt. Az ügyben nemcsak pénzbüntetés, hanem akár börtönbüntetés is fenyegetheti a vállalkozót, mivel a GVH feljelentést tett az ügyben, kartellezésért pedig egytől öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.A GVH által feltárt jogsértésekAhogyan korábban írtuk: Sírni csak a győztesnek szabad, közbeszerzési kartell esetén azonban az sem menekülhet a bírság elől, aki végül alulmarad a versenyben. A GVH 2023. december 13-án közölte, hogy tiltott módon összejátszott több cég egy Debrecen környéki vasúti fejlesztés közbeszerzése során. A feltárt bizonyítékok szerint a kartellben érintett vállalkozások megállapodtak, hogy egymásra tekintettel olyan ajánlatot adnak, hogy közülük kerüljön ki a nyertes. Már ajánlattétel előtt egyeztették az árszinteket, és a pályázati anyagokat mindkét – elvileg versenytársként induló – vállalkozás részére a Homlok Csoport irányítása alatt álló közbeszerzési tanácsadó cég készítette el.
|
Összedőlt a Homlok-birodalom: csődvédelembe menekült Mészáros Lőrinc volt veje
|
Összedőlt a Homlok-birodalom: csődvédelembe menekült Mészáros Lőrinc volt veje - Homlok Zsolt cégei a gyors növekedés után fokozatosan szorultak ki a hazai piacról.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/04/10/csodeljaras-homlok-zsolt-vallalkozo-homlok-epito-zrt
|
2025-04-10 08:31:00
| true | null | null |
Index
|
Az Építészfórum közölte 2022 őszén a nagy hírt, hogy két ütemben Fradiváros épül a Népligetben. A beruházás célja egyrészt az, hogy a Népliget stratégiai tervvel összhangban fejlesszék a sportfunkciókat, másrészt egy korszerű, multifunkcionális sportkomplexum kialakítása. A hír szerint az első, 2023 és 2025 között esedékes ütemben a Vajda Péter úttól délre eső területre tervezett sportcsarnokkomplexum valósul meg, benne multifunkcionális kézilabdacsarnokkal, jégkorongcsarnokkal, vízilabda-arénával és atlétikai központtal. Az elképzelések szerint a 2025 és 2027 közötti második ütemben kerül sor a Vajda Péter úttól északra tervezett labdarúgó-akadémia létesítményeinek, így a multifunkcionális központi épület, a kápolna, az üzemeltetési épület, valamint a füves és műfüves pályák megépítésére.Ha 2025 tavaszán kimegyünk a Népligetbe, gyorsan kiderül, hogy a Fradivárosért, a népszerű szófordulattal élve, egyetlen kapavágás sem történt, pedig elvileg mostanság kellene zárulnia a projekt első ütemének.A tervek szépek (talán túl szépek) voltak, és mozgott a pénz is a Ferencvárosi Torna Club régóta dédelgetett projektje körül. 2016 végén, szinte egy időben azzal, hogy a klub 700 millió forintot kapott ajándékba a kormánytól, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium "sportlétesítmények kezelése és fejlesztése" alcímen 10 milliárd forintot biztosított a FTC számára a népligeti fejlesztés beindítására. A projekt sokat drágult akkorra, hiszen korábban erre 2,5 milliárd forint szerepelt a költségvetésben. A Fradiváros gondolata nem volt teljesen független a Momentum által később megtorpedózott ún. budapesti olimpiai álomtól sem, hiszen a kivitelezés kapcsolódott volna a végül be sem adott olimpiai pályázathoz.Előkészítési fázisAz ügymenet 2017 elején, mondhatni, villámtempóba kapcsolt: egy kormányhatározat értelmében az Építők népligeti sporttelepének vagyonkezelői joga az államtól az FTC-hez került. A környék tényleg lehangoló képet mutatott akkoriban, ezért akár logikus döntésnek is tűnhetett odavinni a Fradi összes szakosztályának otthont adó sportkomplexumot, kiegészítve szállodákkal, és a tervek szerint még egy kápolnával is. Tényleges előrelépés persze semmi nem történt a pénzek elkülönítésén kívül, de 2017 végén további 15 milliárd forintot adott a kormány az FTC ingatlanfejlesztésének második ütemére úgy, hogy a klub a 24.hu-nak még 2018-ban is csak annyit tudott mondani, hogy "az FTC új népligeti sportközpontjának fejlesztése még az előkészítési fázisban tart, pontos összegekkel és részletekkel, akár a projekt elemeit, akár a befejezés időpontjára vonatkozó dátumot érintően egyelőre nem tudunk szolgálni".Ez már akkor is nagyon érdekes megközelítés volt, hiszen a Fradiváros gondolata nem új: először 2008-ban merült fel, hogy a Népligetben egy helyre kellene terelni a szakosztályokat. A 2011 óta klubelnökként is funkcionáló Fidesz-pártigazgató, Kubatov Gábor pedig 2018-ig sokszor és sokféleképpen beszélt arról, hogy erre a 80 ezer négyzetméterre négycsillagos szállodát és kollégiumot, kézilabda-arénát, uszodát, kültéri medencét szeretne, de jégcsarnok és orvosi központ is szerepelt a tervek közt. A kiemelt beruházásokért felelős akkori államtitkár, Fürjes Balázs (azóta már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja) a játszóterek és futópályák teremtette rekreációs lehetőségeket is hangsúlyozta. Kis léptékű fejlesztésről eleve nem lehetett volna szó, hiszen 25 milliárd forint óriási összeg; majdnem a duplája annak, mint amennyiből a focicsapat otthonául szolgáló Groupama Aréna épült, sőt akár két hatvanpusztai birtok is kijönne belőle (ha igazak az utóbbival kapcsolatos anyagi természetű becslések).CiripelésA nagy elképzelésekből 2025 elejére a rombolási szakasz valósult csak meg, ugyanis a koronavírus-járvány alatt, 2020-ban bármiféle bejelentés nélkül, három méter magas palánkok mögött bontották le az 1930-as években épült műemlék Diákstadiont. Ezek után jött az említett 2022-es hír arról, hogy most már aztán tényleg beindul a Fradiváros-projekt, sőt az is kiderült, hogy a közbeszerzési eljárást megnyerő Paulinyi & Partners tervezheti az egészet nettó 7 milliárd 489 millió forintért. Konkrétumok is előkerültek: 5 ezer négyzetméteres központi épület a labdarúgás (7 élőfüves és 6 műfüves pálya) kiszolgálására, multifunkcionális épület a vívás, a boksz, a birkózás, az asztalitenisz, a torna és az úszás számára, lesz 2500 fős vízilabda-aréna, 3 ezer fős hokiaréna és 5 ezer fős multifunkciós kézilabda-aréna. A tervekből a felrajzolt skiccen kívül semmi nem lett mindmáig, pedig a Ferencváros pénzügyi beszámolójában már 2017-ben ott szerepelt, hogy „megkezdődtek a Fradiváros felépítésének kezdeti munkálatai”.Az, hogy egy nagy kormányzati beruházást elkaszálnak, nem kivételes dolog: a gazdasági válság miatt 2023-ban Lázár János beruházásügyi miniszterre jutott az a feladat, hogy tömegesen húzzon le a listáról tervezett, de még el nem indult állami építkezéseket. Kubatov Gábor klubelnök a Nemzeti Sportnak adott egyik interjújában 2023 júniusában beszélt utoljára erről: „Az elmúlt időszakban némileg a háttérbe szorult a Fradiváros projektje. Kubatov Gábor elnök elárulta, ugyan nem mondott le az álom megvalósításáról, ám a hazánk szomszédságában zajló háború energiaválságot, inflációt okozott, s ez nehéz gazdasági helyzetbe sodorta Európát és benne hazánkat is. A Fradiváros projektjében a tervezési folyamatok zajlanak, a látható munkálatokra biztosan várni kell, amíg rendeződik a helyzet.” Amiből arra lehetett következtetni, hogy ez a projekt is a szemetesben landolt, de Lázár miniszter három nappal Kubatov interjúja után közzétett egy listát azokról az állami beruházásokról, amelyekre mégsem lesz pénz, és a Fradiváros ezen nem szerepelt. Meglepő is lett volna, ha szerepel, mivel az erre félretett 25 milliárd akkor már évek óta az egyesület számláján parkolt, nagyrészt érintetlenül.„…és működési célú kiadások”december 28-án Orbán Viktor miniszterelnök szignójával jelent meg az a kormányhatározat, amely módosította a Fradivárosra adott pénz felhasználhatóságát: a „Népliget rekonstrukciója” szövegrész helyébe a „Népliget rekonstrukciója és a Ferencvárosi Torna Club működésének támogatása”, illetve a „Fradiváros I. ütem” szövegrész helyébe a „Fradiváros I. ütem és működési célú kiadások” szöveg került.Az FTC nyilvánosan elérhető gazdálkodási adatai alapján valahol létezik a 25 milliárd legalább egy része. Az éves beszámolók között a mérlegadatokban a pénzeszközöknél 2018 óta fel van tüntetve valamivel több, mint 20 milliárd forint; a pontos összeg 2020-ban és 2021-ben érintetlenül 26 milliárd volt, majd jött a bűvös 2022-es év, amikor 12,7 milliárdra csökkent, a 2023-as adatoknál pedig már csak 9,4 milliárd szerepel. Lényegesen csökkent a „passzív időbeli elhatárolások” soron lévő összeg is 2022 óta, ott valamivel több, mint 10 milliárd forinttal jegyeztek kevesebbet az évek alatt.Az FTC sajtóosztálya a fideszes minisztériumokhoz hasonlóan tagadja meg a kommunikációt a nekik nem tetsző sajtóval. A magyar sportegyesületek átláthatatlan gazdálkodása és az információáramlás teljes hiánya miatt nem lehet egyértelműen kimutatni a Fradivárosra kapott pénz útját, de érdemes megjegyezni, hogy ez az összeg azzal egy időben kezdett látványosan csökkenni, amikor a magyar kormány „lazított” azon, mire költhető az eredetileg a népligeti beruházásra szánt 25 milliárd forint. Nyilván nem véletlen egybeesés, hogy éppen az idő tájt jelentkezett egy nem kalkulált bevételkiesés. 2023-ban a labdarúgó-szakosztály mint a NER kirakatcsapata, a sok-sok országból Budapestre igazolt focistái ellenére is simán kiesett az amatőr játékosokból álló feröeri Klaksvík ellen a Bajnokok Ligája (BL) selejtezőjéből. Ez valószínűleg komoly lyukat ütött a költségvetésen, hiszen bár a kevésbé fontos Konferencia Liga nevű harmadik számú kupasorozatban folytathatta a Fradi, az UEFA rendszere szerint ez csak ötödannyi pénzt hoz, mint a BL. Márpedig a messze a legtöbb pénzbe kerülő magyar focicsapat egy Európában nagyrészt ismeretlen gazdasági modellel dolgozik: játékosokat nem vagy csak nagyon ritkán ad el pénzért, nem is nevel ki fiatal magyar tehetségeket, tehát az államközeli szponzorok jelenlétén túl bevételként a jó szereplésért járó busás európai prémiumokban bízhat. Igaz, ahhoz viszont a focipályán kell jól teljesíteni, ahol viszont van már ellenfél is. A fociszakosztály a 2024-es adatok szerint több mint 900 millió forint veszteséget termelt, úgyhogy akár lett is volna ok „elműködni” a Fradivárosra kapott pénzek egy részét, de persze számtalan szakosztálya van még a Fradinak. Kubatov Gábor emlékezetes balhét csapott, amikor Lázár János miniszter utasítására kiszállt a kézilabdacsapat támogatásából az addigi főszponzor.Azért az FTC-ben pánikra nincs ok, mert bár a Fradiváros nem épül és a tervezett kézicsarnok felhúzása is tárgytalan lett, 2021-re meglett a kifejezetten a kézilabda-világbajnokságra épült MVM Dome a Groupama Aréna szomszédságában. Az MVM Dome (amelynek vagyonkezelője az FTC) építéséről sokat elárul, hogy először 10–15 milliárd forintot szántak rá, ami rövid idő alatt felkúszott 128 milliárdra. Mivel a drágulás mértéke még a NER univerzumában is kiverte néhol a biztosítékot, végül egy 78 milliárdos létesítmény épült meg úgy, hogy a nagyközönség a látványtervet sem láthatta soha. A nézőtéren 20 ezren férnek el, a válogatott kézimeccsei mellett főleg koncerteket szerveznek ide, ugyanis a Fradi kézicsapatai továbbra is az 1300 fő befogadására alkalmas Elek Gyula csarnokban játsszák hazai meccseiket. De ami a lényeg: ekkora pénzösszegek mellett szinte észre se veszünk 25 milliárd forintot még akkor sem, ha esetleg elpárolog.Beszélni mindenesetre senki sem beszél a Fradivárosról, az FTC közgyűlésein információink szerint évek óta nem került szóba a téma. Lassan persze nem is lesz minek szóba kerülni, hiszen az építőipar árváltozásai és a forint gyenge állapota miatt az a 25 milliárd sokkal kevesebbet ér, mint 2017-ben. Ha ehhez hozzávesszük a NER-beruházások bekerülési költségeit is, akkor abból a pár milliárdból, ami az eredeti összegből még megvan, lassan tényleg csak egy játszótéri mászóka jön ki.
|
Elhagyták Fradivárost
|
Elvileg szabadidős sportparkként született volna újjá 25 milliárd forintból a Népliget egy része, a kormány két lépcsőben is elkülönített erre pénzt, de a projektből csak egy műemlék épület lebontása valósult meg. És közben senki nem tudja, hol a temérdek pénz.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/elhagytak-fradivarost-275836
|
2025-04-09 21:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Csárdi Antal független országgyűlési képviselő kezdeményezte az Országgyűlés Gazdasági Bizottságánál - többek között - Matolcsy György korábbi jegybankelnök meghallgatását a nemrégiben kirobbant MNB-botrány miatt - közölte közösségi oldalán a képviselő, aki posztjában közzétette a bizottsági ülés összehívását bizonyító dokumentumot is.A ezdeményezést a gazdasági biztosság tagjai közül Orosz Anna (Momentum Mozgalom), Tordai Bence ( Független) és Z. Kárpáti Dániel (Jobbik Magyarországért Mozgalom) is aláírták.Matolcsy Györgyön túl a képviselők kérik Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Varga Mihály MNB elnök, Papcsák Ferenc, az MNB felügyelő bizottságának elnöke, Nagy Márton Nemzetgazdasági Miniszter, az MNB korábbi alelnöke, Csizmadia Norbert, a Pallasz Athene Domus Meriti Alapítvány egykori kuratóriumi elnöke, Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJE) kuratóriumi elnöke és Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, az NJE kuratóriumának tagja meghallgatását is.Csárdia Antal a következőkkel indokolta a meghallgatások kezdeményezését:Az Állami Számvevőszék vizsgálatai, (A Magyar Nemzeti Bank működése szabályszerűségének ellenőrzése, a Neumann János Egyetemért Alapítvány tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba történő befektetéseinek ellenőrzése, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásának ellenőrzése) több visszásságot, szabálytalanságot, bűncselekmény gyanúját, állapította meg a MNB, azok alapítványai, illetve a NJE gazdálkodásával kapcsolatban. Az MNB prudens, és transzparens működésének mintaként kellene szolgálnia minden magyar állampolgár és hazánkban működő gazdasági társaság számára. A jelentésekben megfogalmazott helyzet kialakulásának okainak vizsgálata az alapja annak, hogy minden rendelkezésinkre álló eszközzel elejét vegyük a hasonló estek megismétlésének. Nem utolsó sorban a botránynak óriási gazdasági és költségvetési vonzata van, hiszen közpénz százmilliárdok eltűnését megalapozottan kezeli tényként a három jelentés.Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke szintén közösségi oldalán Polt Péter legfőbb ügyészt szólította meg azzal a kérésével, hogy ‚vegyék zár alá az MNB alapítvány vagyonát",A botrányAz elmúlt hetek talán legnagyobb közéleti botránya a Matolcsy György korábbi jegybankelnök leköszönése után kirobbant MNB-alapítvány-gate. Az Állami Számvevőszék több száz oldalas riportban foglalta össze a feltárt hibákat és hiányosságokat. Varga Mihály új MNB-elnök teljes körű vizsgálatot sürgetett, miközben a vezető tisztségviselők többségét lecserélték, de volt, aki magától távozott.Mint ismert, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a jegybank ügyeiben feljelentést tett az ügyészségen, a Magyar Nemzeti Bank alapítványa, a PADME átvilágítását követően. Az ÁSZ szerint az egykor 266 milliárd forintos tőkével induló alapítvány vizsgálata után vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja merült fel. A Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül több száz milliárd forintot fektetett be a korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám. Az alapítványok vagyonkezelésére létrehozott céghálózat még Varga Mihály megérkezése előtt saját irányítása alá játszott át cégeket.A Transparency International (TI) Magyarország újabb feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank alapítványai ügyében, miután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusban nyilvánosságra hozott jelentéseiben súlyos törvénysértésekre derített fényt. A TI már 2016-ban is próbálta rávenni a hatóságokat a vizsgálatra, akkor sikertelenül.Az ÁSZ vizsgálata a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) néven egybevont alapítványok pénzköltésére irányult, és megerősítette azokat a szabálytalanságokat, amelyeket a TI Magyarország és a független sajtó évek óta hangoztat - hangsúlyozzák közleményükben. A jelentés elsősorban a 2019 utáni időszakot vizsgálta, különös tekintettel a magántőkealapok és cégek hálózata mögé rejtett ingatlanberuházásokra. Az ÁSZ hűtlen kezelés címén tett feljelentést, ami alapján a rendőrség már elrendelte a büntetőeljárást.Matocsy György az Indexnek beszélt a kialakult helyzetrőlA botrány kirobbanása óta Matolcsy György hivatalosan még nem szólalt meg. Az Index telefonon érte el a volt jegybankelnököt, aki egy rövid interjúban válaszolt a vizsgálattal kapcsolatos kérdéseink egy részére. Kitért a szerinte az Állami Számvevőszék jelentésében található hibákra, a jegybanki alapítványok vagyoni helyzetére, és értékelte a 12 éves elnöki mandátumát is.A volt jegybankelnök az ÁSZ-vizsgálat megállapításait, annak hitelességét több ponton megkérdőjelezi. Az ügyben továbbra is ellentmondásos állítások feszülnek egymásnak, amit majd a folyamatban lévő rendőrségi nyomozás tisztázhat.Matolcsy György kérdésünkre elmondta, hogy alaposan áttanulmányozta az ÁSZ mindhárom jelentését, és úgy látja, azokban olyan megállapítások szerepelnek, amelyek iratellenesek és egyáltalán nem felelnek meg a tényeknek.A Matolcsy Györggyel készült interjú ide kattintva olvasható.(Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank épülete.
|
Meghallgatást kezdeményeztek az Országgyűlésben az MNB-alapítványok ügyében
|
Meghallgatást kezdeményeztek az Országgyűlésben az MNB-alapítványok ügyében - Matolcsy György fiát is meghallgatná a Gazdasági Bizottság egyik tagja.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2025/04/09/csardi-antal-orszaggyulesi-kepviselo-gazdasagi-bizottsag-matolcsy-gyorgy-magyar-nemzeti-bank-botrany
|
2025-04-09 18:35:00
| true | null | null |
Index
|
Adjon érdemi válaszokat a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványban (PADME) viselt tisztségét érintő kérdésekre, mire vett fel havonta másfél millió forintot öt éven keresztül, és hogy nem tűnt fel neki, hogy 500 milliárd forint "eltűnt a nemzet bankjából" - ezeket a kérdéseket intézte a szegedi önkormányzat közgyűlésének pénteki ülésén, napirend előtt Mihálik Edvin, a Szeged Jövője frakció tagja Polner Örs fideszes képviselőhöz a szeged.hu írása szerint.Polner a PADME felügyelőbizottságának elnöke 2019 óta. Az alapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék vizsgálta, és arra jutott, hogy a vagyonkezelő cége, az Optima Befektetési Zrt. közel 500 milliárd forint értékű befektetést kezelt "lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő" struktúrán keresztül.Polner korábban és most is azt mondta erről, hogy ő is, a felügyelőbizottság is jogszerűen és az alapító okiratnak megfelelően járt el. "Számtalan vizsgálatot folytattunk és ezek eredményéről tájékoztattuk a Magyar Nemzeti Bankot és az Állami Számvevőszéket. Utóbbi a jelentésünket betette jelentésébe, ami mintegy négyszáz oldal, ez megtekinthető, hiszen nyilvános. Én ezenkívül egyéb dolgot ezzel kapcsolatban nem kívánok mondani. Az alapítvány képviseletére a kuratórium jogosult, úgyhogy ha bárkinek egyéb kérdése van, forduljon hozzá" - mondta Polner Örs.Mihálik azonban szóba hozta, hogy fideszes képviselőtársa tagja egy szegedi önkormányzati tulajdonú cég, a Szegedi Vízmű Zrt. felügyelőbizottságának is. Javasolta, a közgyűlés döntsön úgy, hogy Polner ne legyen tagja a továbbiakban a bizottságnak.
|
Szegedi fejlemény az MNB-botrányban: leváltották a fideszes fb-tagot
|
Visszahívta a közgyűlés a vízmű felügyelőbizottságából Polner Örs fideszes képviselőt, mert tisztséget visel az MNB-alapítványban is, amelynek működése miatt feljelentést tett az ÁSZ.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/szegedi-fejlemeny-az-mnb-botranyban-levaltottak-a-fideszes-fb-tagot-275907
|
2025-04-11 15:37:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának középpontjában áll a Gesztről származó Tisza Kálmán (miniszterelnök 1875-1890 között) és Tisza István (miniszterelnök: 1903-1905 és 1913-1917), ezért Békés megyében, a román határ mellett található kastélyuk megújítása kiemelt projekt volt a Fidesz-nek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a projekt felügyeletével kormánybiztosként Lázár Jánost bízták meg. A Narancs.hu többször beszámolt arról, hogy az építési munka kezdete és beharangozott befejezése többször változott, majd a költségei is elszálltak. Miközben a magyar költségvetésből sok mindent nem tudtak finanszírozni, arra volt pénz, hogy az itt megemelkedő költségeket előteremtsék. Ám arra nem volt válasz, hogy az eredetileg tervezett 7 milliárd forintból miért lett 11 milliárd. Mint azt lapunk megírta, a közpénzből megújuló kastélyt ingyen a reformátusoknak adják, ahogy tavaly májusban beszámoltunk már arról is, amit a mostani vizsgálat megállapított: bundagyanús közbeszerzések gyanúja merült fel a felújítás során.Egy közérdekű bejelentés alapján kezdett vizsgálódni még tavaly a Közbeszerzési Hatóság a vélelmezett jogszabálysértések ügyében. Eszerint az ajánlatkérő Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) figyelmen kívül hagyta az egybeszámítási kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy egyes közbeszerzések becsült értékét egybe kellett volna számítani, és ebben az esetben nem lehetett volna a közbeszerzésnél az ún. 115-ös eljárást alkalmazni. Vagyis: az ajánlatkérő több projektre bont egy adott, de egymással szoros összefüggésben lévő munkát, hogy annak értéke a 300 millió forint alatt maradjon.Ennek az lehet az oka, hogy az ajánlatkérő meghívásos pályázatban hívhasson meg kivitelezőket a projektre. Mindez 300 millió forint feletti értékhatáron már nem lehetséges. Ennek értelmében a NÖF hívta meg a cégeket, de ez a végeredményt látva sajátságosra sikerült, ugyanis a jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárások közül kettőben ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre a NÖF, holott a törvény a cégek lehetőség szerinti változtatását írja elő. Ám a történetünk még ennél is kacifántosabb. Ezt példázza, hogy a "Történeti Park" tárgyú közbeszerzési eljárásban az ajánlattételre felhívott cégek között volt kettő olyan, amelyek között tulajdonosi átfedés-összefonódás kimutatható a hatályos cégadatok szerint. Ezt tiltja a törvény.Ha pedig lúd, akkor legyen kövér! Az állami ajánlatkérő több, a kastély felújítását célzó közbeszerzési eljárásban is olyan céget hívott fel ajánlattételre, amelyek nem szerepelnek az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében. Nem kell magyarázni, ez is jogszabálysértő gyakorlat. A KD azt is megállapította, hogy a NÖF egyik közbeszerzési eljárásban sem tett eleget a közzétételi kötelezettségének. A már említett 115-ös eljárásban ugyanis kötelező közzétenni a közbeszerzés megindításával egyidejűleg bizonyos dokumentumokat, így a műszaki leírást, az árazatlan költségvetést, a későbbiekben pedig az eljárás eredményeként megkötött szerződéseket, továbbá az eredménytájékoztató hirdetményeket.A fentiek miatt a Döntőbizottság összesen 10 millió forint bírságot szabott ki az ajánlatkérő NÖF-re.Nem tartozik a szabálytalanságokkal érintett közbeszerzési eljárások közé, de tény, hogy a Tisza-kastély felújításával összefüggő kommunikációs feladatokat kis híján 27 millió forintért az egyazon budai címen bejegyzett LOUNGE DESIGN Kft. és New Land Media Reklám Kft. nyerte el. Mindkét cégnek az a Balásy Gyula a tulajdonosa, aki az elmúlt években jelentős, több tízmilliárdos állami kommunikációs megbízásokat nyert el. A teljesen torzzá vált magyar reklám- és kommunikációs iparnak fontos szereplője Balásy.A Nemzeti Összetartozás Napján, tavaly június 4-én Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett a felújított Tisza-kastély avatóünnepségén. A kormányfő az eseményen beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta Magyarország béke iránti elkötelezettségét. Az ünnepségen jelen volt Sulyok Tamás köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is. 2024 októberében a magyar kormány kétnapos kihelyezett ülést tartott a Tisza-kastélyban.Nemrégiben az egyik jó nevű történelmi magazin egy egész lapszámot szentelt a geszti kastély felújításának apropóján a Tisza-családnak. Ám a 100 oldalas számba nemhogy egy cikk, de még egy félmondat sem fért bele az újjáépítési projekt szabálytalanságairól és anomáliáiról, holott ezeket a honi sajtó nagy terjedelemben tárgyalta.
|
Tízmilliós közbeszerzési bírságot róttak ki az Orbán-kormány számára ikonikus Tisza-kastély felújítása miatt
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. megsértette a közbeszerzési eljárás alapelveit védő tételes rendelkezéseket és korlátozta a nyilvánosságot is. A súlyos szabálytalanságokat, így egyebek között az egybeszámítási kötelezettség elmulasztását, a meghívott cégek közötti átfedést és a nyilvánosság korlátozását is felrótta a Döntőbizottság, ezért tízmilliós bírságot szabott ki. A tavaly nyári avatóünnepségen a három legfőbb közjogi méltóság is részt vett, majd 2024 októberében kétnapos kormányülés volt itt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tizmillios-kozbeszerzesi-birsagot-rottak-ki-az-orban-kormany-szamara-ikonikus-tisza-kastely-felujitasa-miatt-275905
|
2025-04-11 17:02:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Bodajk több turisztikai és városszépítő fejlesztésre nyert el nagy összegű uniós támogatást az elmúlt években. De nem minden valósult meg a tervekből: nem működik például a pályázati pénzből ígért városi piac, és a Bodajki-tó melletti Malom-épület sincs rendbe hozva. Sokak szerint pedig nem is a valós igényekre jutnak százmilliók, hiszen több közszolgáltatás hiányzik vagy rosszul működik a településen: rendszeresek a csőtörések, akadozik a szemétszállítás, egy önkormányzati tulajdonú ingatlanról pedig 17 millió forint közpénzbe került az évekig odahordott sitt elvitele.Fejér megye legkisebb, hangulatos városkája Bodajk, ami számos látnivalót kínál. Viszont az élményt csorbítja, hogy bár az önkormányzat pályázatok révén több százmillió forint EU-s támogatást nyert el városszépítésre, a település egyik nevezetessége, a Malom-tó kiszáradt, környezetében pedig számos beruházás nem a megfelelő minőségben készült el. Most egy új kilátó létesül a városban háromszázmillió forintból, ám a helyiek szerint kérdéses, hogy valóban ez a létesítmény szolgálja-e legjobban a településen élők igényeit.Piactér standok nélkülBodajk az elmúlt években több sikeres TOP (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) és TOP-PLUSZ pályázat révén jutott nagy összegű támogatásokhoz.2017-ben a "Zöld város kialakítása Bodajk településen" c. pályázatra 214 millió forintot nyert el az önkormányzat. Ebben a zöldfelületek létrehozása mellett a város központjában kialakítandó városi piac létesítése, a belvárosi parkolóhelyek bővítése és a közösségi épület felújítása, annak funkcionális bővítése szerepelt. "A piactér kialakítása során az elsődleges szempont egy olyan helyszín berendezése, ami egységben tud működni a tóval és környezetével, helyet adhat a termékárusításnak, ugyanakkor a mindennapokban is használható park lehet" - olvasható a pályázati leírásban.A művelődési házat valóban felújították, áma pályázatban ígért, tó melletti városi piac nem jött létre.Csupán egy "piactérnek" nevezett, lekövezett teret alakítottak ki, standok nélkül, ami parknak sem igazán nevezhető. A januárban tartott közmeghallgatáson egy felszólaló meg is említette a piac hiányát, valamint azt, hogy oda vizesblokk sem került, de a jelzett hiányosságokra érdemi válasz nem érkezett a képviselő-testülettől.Fel is újították a vízimalmot, meg nem isA Bodajki-tó és környezete megújítására egy másik, 2017 és 2022 között megvalósítandó, 149 milliós pályázat is lehetőséget biztosított. Ebben a tó környezetének rendbetétele, körbejárhatósága, zöldfelületek kialakítása, valamint a régi Malom-épület fejlesztése és a malomkerék helyreállítása szerepelt. Az 1800-as évek elején épült malomnak azonban csak a földszinti részével foglalkoztak (a pályázatból erre 43 millió forintot szántak), maga az épület kívül-belül rendkívül rossz állapotban maradt.A tavas pályázat megvalósítására a PELAPROJECT Kft.-vel, a fenti piactérrel kapcsolatos kivitelezésre pedig a Pi-Sebi-Bi Kft.-vel kötött szerződést az önkormányzat. A két kft.-nek ugyanaz a Pergel Lajos a tulajdonosa, akinek a cégei más bodajki beruházásokra is kaptak megbízást - pl. a Zengő Óvoda és Mini Bölcsőde felújításának pótmunkáit és polgármesteri hivatal 44 millió forintból történő felújítását is ezek a cégek végezték el.Egy 2022-ben elnyert uniós pályázat keretében ugyanennek a területnek, Bodajk történelmi városközpontjának fejlesztésére nyert el a város újabb 390 millió forintot. A több szakaszból álló beruházás kivitelezője az EXTREME-PARK Környezetépítő Kft. volt. S bár ebbe a pályázatba új elemek (pl. botanikus kert, játszótér) is bekerültek, a projekt sok szempontból átfedést mutat a korábbi pályázatokban szereplő fejlesztési célokkal. A malomépület teljes felújítása pedig - melyet 54 millióért vállalt a kivitelező cég - ezidáig nem történt meg,az épület külső vakolata továbbra is mállik.Vagyis a TOP-pályázatokból elnyert, több mint 700 millió forintos támogatás ellenére nem sikerült minden felújítást megvalósítani.Közben kiszáradt a tóA fejlesztési munkákat elvileg tavaly év végén be kellett volna fejezni, a tó és tómeder felújítása azonban még most is folyamatban van.A Bodajki-tó a település egyik nevezetessége, amely 1945 előtt népszerű fürdőhely volt, de a II. világháború után a környékbeli szénbányászat miatt a tavat tápláló gyógyvizes források elapadtak. 1992-ben mesterségesen kezdték táplálni, majd a bányászat megszűnte után a természetesen forrásokból is újra jutott víz a tóba.A 2010-es években viszont a csapadékhiány következtében újra eltűnt a tóból a víz. Az előzményekről és a jelenlegi helyzetről a Wikipedia ezt írja:"1992-ben a tavat rendbe hozták, és egy 170 m mélyre fúrt kútból kezdték mesterségesen táplálni, így újból fürdőhellyé vált, a nyári szezonban strandként működött. (...) A bányászat megszűnését követően ugyanakkor a karsztvízszint újból megemelkedett, ezért a tófürdő körbebetonozott medencéjének aljának burkolatát felszedték, hogy a víz itt, és ne a környező ingatlanok területén törjön fel. A természetes vízpótlás azonban algásodást, hínárosodást váltott ki. A rendkívül csapadékos 2010-2011-ben megemelkedett a talajvízszint, és a tóban, illetve a település mélyebben fekvő részein megindultak a források. Ezt követően azonban aszályos időszak következett, (...) a tó átlagos vízszintje is 1 méterre mérséklődött. Ennek tartós megemelésére nincs is kilátás; a Fejérvíz által újranyitandó régi kútból, annak hálózatra kapcsolása előtt kap némi vizet a tó, de ez csak átmenetileg lesz így."Bodajk polgármestere, Wurczinger Lóránt (Fidesz) 2022-ben úgy nyilatkozott a Feol.hu-nak, hogy a tó környezetének fejlesztésére elnyert 390 millió forintos uniós támogatásból a település nemcsak a tómederre, illetve annak falára költhet: terveznek egy szűrő és keringető rendszert is, mely a malomárkon elfolyó vizet visszajuttatja a tóba, és az algásodást elősegítő foszfort is kiszűri. A rendszeres aszályok miatt azonban a vízkészlet tovább apad a környéken is, és javulás hosszú távon sem várható.Írásban kerestük a polgármestert, hogy a sikeres és meghiúsult fejlesztésekről kérdezzük. Szerettük volna megtudni, hogy a városi piac kialakítása és a Malom-épület teljes felújítása miért nem valósult meg. Wurczinger Lóránt polgármester válaszában azt írta, hogy a "piactér" elnevezésű terület "adott esetben helyet adhat később termékárusításnak", de elsősorban park és tér létrehozása volt a cél, a malom épülete pedig több ütemben fog megújulni.Bodajk most egy újabb turisztikai beruházásra nyert el 300 millió forintot: ebből a város szélén, a Hunyadi utca végén lévő szoborpark melletti területet fejlesztenék. Parkolókat, játszóteret létesítenének, és az ott lévő Kesellő-dombra egy kilátó épülne. Több bodajki lakos véleménye szerint viszont ennél jóval fontosabb feladatokra lenne érdemes pénzt fordítani.Akadozó szolgáltatások, sittlerakás önkormányzati ingatlanonA már említett januári közmeghallgatáson az is elhangzott ugyanis lakossági panaszként, hogy a településen az alapszolgáltatások nem működnek jól: rendszeresek a csőtörések, a város egyes pontjairól nem szállítják el a kihelyezett sittet és szemetet. A polgármester szerint viszont a vízhálózat felújítása nem az önkormányzat illetékessége, a szemét kihelyezése ellen pedig nincs sok eszköz a kezükben. Mindenesetre egy közterület-felügyelő alkalmazására hangzott el ígéret januárban - ezek szerint tehát eddig nem volt a városnak erre anyagi forrása.Hogy mennyire zavartalanul zajlott Bodajkon az illegális szemétlerakás, azt egy furcsa eset is szemlélteti. Egy városszéli, önkormányzati tulajdonú ingatlanra ugyanis hosszú éveken át szállítottak nagy mennyiségű építési törmeléket, ám az elkövetők kilétére nem derült fény, és az önkormányzat sem tett feljelentést az ügyben.A 0216/4 hrsz-ú külterületi, rét művelésű ingatlant az önkormányzat 2016-ban vásárolta meg, majd az ötezer négyzetméter nagyságú terület egy részén 2019-ig halmozódott zavartalanul a beton- és egyéb építési törmelék. A Fejér megyei kormányhivatal 2020-ban a termőföld helyreállítására kötelezte az önkormányzatot, mely végüla felgyűlt 2500 tonna sittet 17 millió forintért szállíttatta el.A polgármesternek írt megkeresésünkben azt is tudakoltuk, hogy milyen céllal vásárolta meg az önkormányzat eredetileg a területet, ki hordta oda éveken át a betontörmeléket, és miért nem tett feljelentést az önkormányzat az ügyben. A polgármester azt válaszolta, hogy a területen elkerülő utat és parkolót kívántak kialakítani, de erre később nem volt elegendő anyagi forrásuk. Állítása szerint az ingatlanon lévő bokrok és aljnövényzet miatt nem biztosított a telek ellenőrzése, s annak adottságai miatt "nehézkes" lenne a biztonsági kamerarendszer kiépítése is a helyszínen.Bodnár Zsuzsa
|
Százmilliók jutnak turisztikai beruházásokra, de a közszolgáltatásokra nincs elég pénz
|
Bodajk több turisztikai és városszépítő fejlesztésre nyert el nagy összegű uniós támogatást az elmúlt években. De nem minden valósult meg a tervekből: nem működik például a pályázati pénzből ígért városi piac, és a Bodajki-tó melletti Malom-épület sincs rendbe hozva. Sokak szerint pedig nem is a valós igényekre jutnak százmilliók, hiszen több közszolgáltatás hiányzik vagy rosszul működik a településen: rendszeresek a csőtörések, akadozik a szemétszállítás, egy önkormányzati tulajdonú ingatlanról pedig 17 millió forint közpénzbe került az évekig odahordott sitt elvitele.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/04/10/szazmilliok-jutnak-turisztikai-beruhazasokra-de-a-kozszolgaltatasokra-nincs-eleg-penz/
|
2025-04-10 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Fenntartott közbeszerzési eljárásokat nyert el úgy egy cég, a Vajda Mélyépítő Kft., hogy valójában nem is adhatott volna ajánlatot, mivel a bevétele meghaladta a megengedett összeget. A Közbeszerzési Hatóság vizsgálatot indított, a Döntőbizottság pedig megbírságolta a kft.-t. Ugyanakkor a hamis adatszolgáltatást nem állapították meg, így a cég kizárására sem került sor. A kft. tehát egyelőre csak nyert az ügyön: több száz milliós megbízást kapott mindössze pár millió forintos büntetésért "cserébe". A Közbeszerzési Hatóság azonban a Fővárosi Törvényszékhez fordult a büntetés súlyosbításáért, emellett a NAV-nál is feljelentést tettek. A társaság állítja, nem szándékosan adott be rossz adatokat.Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket egy hajdúhadházi cég, a Vajda Mélyépítő Kft. furcsa tendergyőzelmeire. Mint írta, a cég olyan közbeszerzési eljárásokon indult, amelyeken nem lett volna jogosult, és el is nyerte azokat. Hiába vizsgálták meg a tendereket, nem zárták ki a közbeszerzésekből a céget, amely így valójában több száz milliós megbízást kapott pár millió forint büntetésért "cserébe".Megnéztük az érintett közbeszerzési eljárásokat, amelyek úgynevezett fenntartott (Kbt. 114. § (11) bekezdés) eljárások voltak. Ezekről a közbeszerzési törvény a következőket írja: "ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén 100 millió forint, építési beruházás esetén 1 milliárd forint, általános forgalmi adó nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlattevők számára (...)."Az ilyen eljárásoknak alapvetően az a célja, hogy elősegítse a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzéseken. A következő tendereken emiatt nem indulhatott volna az a cég, amelynek bevétele meghaladta az 1 milliárd forintot:Konyár - belterületi utak felújítása. A 6 részből álló közbeszerzési eljárás (összértéke 111 790 282 forint).Téglás - belterületi út javítása 5 részben (321 233 351 forint értékben).Dombrád - belterületi utak fejlesztése 5 részben (142 000 000 forintért).Nagyecsed - külterületi utak építése és felújítása (31 236 409 forint értékben).Bocskaikert - külterületi helyi közutak fejlesztése (90 855 609 forintért).A Vajda Mélyépítő Kft. mégis tett ajánlatot, és összesen 697 145 651 forint értékben nyert el megbízásokat. Tette mindezt úgy, hogy az ajánlatok benyújtásakor azt állította, 966 millió forint az éves bevétele, holott az valójában 1,6 milliárd forint volt.Ez szúrt szemet valakinek, aki közérdekű bejelentést tett a Közbeszerzési Hatóságnál (és aki vélhetően lapunknak is jelezte az eseteket). A Hatóság 2024. november 22-én hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) előtt a társasággal a szemben.Nem jártak el jóhiszeműenA Döntőbizottság lefolytatta a vizsgálatokat (D.750/2024-D.754/2024), és megállapította, hogy a Vajda Mélyépítő Kft. bevétele több mint hatszázmillió forinttal meghaladta a Kbt. 114. § (11) bekezdésében meghatározott értéket, ezért az érintett közbeszerzési eljárásokban nem volt jogosult részt venni, és érvényes ajánlatot sem tehetett volna.A Döntőbizottság szerint "a felelős ajánlattevői magatartás, a jóhiszemű és tisztességes eljárás az lett volna, ha a kérelmezett az ajánlattételi határidőig kiszámolja a 2022. évi lezárt számviteli nyilvántartásból a nettó árbevételi adatot, meghatározza, hogy az meghaladja-e vagy sem az egymilliárd forint összeget, ha erre pedig valamilyen okból nem volt képes, akkor nem tesz ajánlatot.A kérelmezett nem eszerint járt el, így a Döntőbizottság megállapította, hogya kérelmezett magatartása a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás alapelvébe ütközik."Ugyanakkor többek között azt is írták, hogy nem lehetett megállapítani, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt-e.A Döntőbizottság ezérta konyári tender kapcsán 1,1 millió,a téglási eljárás kapcsán 3 millió,a dombrádi tender kapcsán 1,4 millió,a nagyecsedi eljárás kapcsán 500 ezer,míg a bocskaikerti tender kapcsán 1 millió forint bírságot rótt ki a Vajda Mélyépítő Kft.-re.A társaság tehát összesen 8,1 millió forintos büntetés kapott, miközben az elnyert közbeszerzési eljárások összértéke közel 700 millió forintot tett ki.A cég állítja, nem szándékosan adott rossz adatokatA társaság azzal védekezett az eljárás során, hogy hibás árbevételi adatokat kaptak az audit cégtől, és számukra is csak később derült ki, hogy pályázatukban a 966 millió forintos nettó árbevétel nem tükrözte a valós adatokat. A tulajdonos és az ügyvezető pedig 2023 novemberéig ezen hibás adatok ismeretében jártak el.A cég szerint a hamis adatszolgáltatás akkor valósul meg, ha:a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérő kizárásra, alkalmasságra, műszaki leírásnak való megfelelésre vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését;és ha a gazdasági szereplő azt szándékosan vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellőzése mellett teszi meg.Mivel az ő esetükben nem merült fel a szándékosság, úgy vélik, nem is valósult meg a hamis adatszolgáltatás. Hozzátették továbbá, hogy véleményük szerint a "hivatalbóli kezdeményező érvelése túlságosan merev és formalista, miközben figyelmen kívül hagyja a gazdasági társaságok működésének gyakorlati aspektusait."A 16 fős Vajda Mélyépítő Kft.-t 2017-ben alapították, főtevékenysége az út és autópálya építés. Tulajdonosa Vajda Sándor, a cégvezető Vajda Tamás. A társaság bevétele az elmúlt években 157 millió forintról 2 milliárdra nőtt, az adózott eredmény pedig 9 millióról 195 millió forintra.Megkerestük a Vajda Mélyépítő Kft.-t, hogy mondják el véleményüket az esetekkel kapcsolatban lapunknak, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.Súlyosabb büntetést szeretnénekÍrtunk a Közbeszerzési Hatóságnak és a Döntőbizottságnak is, hogy megértsük, miért nem lett kizárva a cég a közbeszerzési eljárásokból hamis adatszolgáltatás miatt, hiszen a társaság látszólag szándékosan vezette félre több alkalommal is az ajánlatkérőket.A Hatóság válasza szerint "a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során rendelkezésére álló bizonyítékokat saját hatáskörében mérlegelte, melynek alapján határozataiban megállapította, hogy a Vajda Mélyépítő Kft. megsértette a jóhiszeműség és tisztességes joggyakorlás alapelvi követelményét és bírságot szabott ki, ezen túlmenően határozataiban nem állapította meg a hamis adatszolgáltatást."Ezzel azonban az eljárásokat megindító Közbeszerzési Hatóság nem értett egyet, ezért a Fővárosi Törvényszékhez fordultak súlyosbításért,és arra kérték a bíróságot, hogy állapítsa meg a hamis adatszolgáltatást,valamint növelje a korábban megállapított bírság összegét ezen jogsértés súlyához arányos mértékűre. A bírósági felülvizsgálat még folyamatban van.A Hatóság továbbá közölte, hogy a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásának kezdeményezésével egy időben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes igazgatóságánál a hivatkozott ügyekben feljelentést tett a Btk. 403. §-a szerinti, számvitel rendjének megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt.Katus Eszter
|
Több száz millió forint megbízást nyert el egy hajdúhadházi cég úgy, hogy nem is indulhatott volna a tendereken
|
Fenntartott közbeszerzési eljárásokat nyert el úgy egy cég, a Vajda Mélyépítő Kft., hogy valójában nem is adhatott volna ajánlatot, mivel a bevétele meghaladta a megengedett összeget. A Közbeszerzési Hatóság vizsgálatot indított, a Döntőbizottság pedig megbírságolta a kft.-t. Ugyanakkor a hamis adatszolgáltatást nem állapították meg, így a cég kizárására sem került sor. A kft. tehát egyelőre csak nyert az ügyön: több száz milliós megbízást kapott mindössze pár millió forintos büntetésért „cserébe”. A Közbeszerzési Hatóság azonban a Fővárosi Törvényszékhez fordult a büntetés súlyosbításáért, emellett a NAV-nál is feljelentést tettek. A társaság állítja, nem szándékosan adott be rossz adatokat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/04/09/tobb-szaz-millio-forint-megbizast-nyert-el-egy-hajduhadhazi-ceg-ugy-hogy-nem-is-indulhatott-volna-a-tendereken/
|
2025-04-09 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Februárban és márciusban az ügyészség összesen 6 bűnügyi akciót hajtott végre, aminek keretében 15 szolgálati jogviszonyban lévő és 9 volt határrendészt hallgattak ki gyanúsítottként a korrupcióval vádolt ártándi határrendészek ügyében.A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség közleménye szerint a kutatások során egy helyszínen 4500 eurót, míg egy másik helyszínen egymillió forint igazolatlan eredetű készpénzt foglaltak le.Az ügyészség az elmúlt két hónapban 24 személyt gyanúsított meg összesen 1686 rendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen és társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt.Így a gyanúsítottak száma 59-re nőtt.
|
Már 59 embert gyanúsítanak az ártándi határrendészek korrupciós ügyében
|
Az elmúlt két hónapban 24 személyt gyanúsítottak meg összesen 1686 rendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen és társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/04/14/mar-59-embert-gyanusitanak-az-artandi-hatarrendeszek-korrupcios-ugyeben
|
2025-04-14 10:35:52
| true | null | null |
444
|
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) negyedévente közzéteszi a regionális adatokat Magyarországról, köztük a béradatokat is. A 2024 negyedik negyedévére vonatkozó, kumulált számok alapján látszik, hogy a különbségek továbbra is jelentősek az ország egyes területein:Hogyan keresnek, akik őket képviselik?A választási törvények szerint az Országgyűlés 199 képviselői helye közül 106 az egyéni választókerületekben győztes politikusoknak jut, így azok a képviselők vannak többségben a padsorokban, akiket közvetlenül a lakosság választ meg, nem az országos listáról kerülnek be. Cikkünk írásakor a 106 ilyen mandátum mindegyike betöltött, azonban csak 105-en szerepelnek az összehasonlításban, ugyanis a Budapest 11. választókerületében korábban győztes DK-s Varju László még decemberben lemondott. Bár Varju nagy arányban megnyerte a március 23-ra kiírt időközi választást, az újbóli eskütételére még nem került sor.Korábbi cikkünkhöz hasonlóan, ezúttal a friss adatokat megvizsgálva összehasonlítottuk a vármegyei bruttó, kumulált átlagbéreket a parlament honlapján elérhető képviselői tiszteletdíjakkal - az eredmény ezúttal is árulkodó volt. A különbség a valóságban még nagyobb lehet, ugyanis számításainkban a kormányzati pozíciókhoz járó juttatásokat, valamint más forrásokból - például céges érdekeltségekből - származó bevételeket nem vettük figyelembe.A legszerencsésebbekGrafikonunkon is egyértelműen látszik, hogy az egyes vármegyék képviselői között is jelentősek a különbségek: a legjobb átlagfizetést azonban továbbra is Hajdú-Bihar politikusai tudták leakasztani az Országgyűlésben. A kizárólag fideszes politikusokból álló vármegyei csapat átlagosan bruttó 3,2 millió forintos tiszteletdíjnak örülhetett, amelynek megoszlása a következőképpen alakult:bruttó 3 403 562 forint: Kósa Lajos, Pósán László, Tiba Istvánbruttó 3 003 143 forint: Bodó Sándor, Tasó László, Vitányi IstvánA számítási alapot jelentő tiszteletdíj az előző évi nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosa - ezt olyan betöltött tisztségek növelhetik tovább, mint például a bizottsági tagság, a bizottsági elnök, vagy éppen a parlamenti frakció vezetése, vagy a házelnökség. Előző cikkünk megjelenése óta a képviselők bérét is korrigálták az időközben elérhetővé vált béradatokkal. Így míg korábban ugyanez a hajdú-bihari hatos bruttó 2,8 millió forintot vitt haza, az átlag mostanra a fentebb feltüntetett 3,2 millió forintra emelkedett.Aránylag a legalacsonyabb átlagos tiszteletdíjakat ezúttal is Komárom-Esztergom vármegyében találtuk, az itteni szintén fideszes politikusok bruttó 2,4 millió körül kaptak ilyen címen, az ő átlagdíjazásuk korábban 2,12 millió forint volt.Képviselők kontra lakosságAz nem fog meglepetést okozni olvasóinknak, hogy a magyar politikusok sokszorosát keresik a lakossági átlagbéreknek mind országos, mind regionális szinten. Annak mértéke azonban, hogy mégis hányszorosa a honatyák tiszteletdíja a lakossági fizetéseknek, mégis árulkodó, ahogy azt térképünkön is megnézheti:Olyan vármegye nincs, ahol a képviselők ne kapnának legalább háromszor nagyobb tiszteletdíjat, mint a lakossági átlagbérek. A legkisebb különbségek a fővárosban, illetve Komárom-Esztergom, illetve Győr-Moson-Sopron vármegyékben tűntek fel, ez feltehetőleg többek közt a régióban működő autógyáraknak is köszönhető.Érdekesség ugyanakkor, hogy korábbi cikkünkhöz képest még az aránylag legjobban teljesítő területeken is azt tapasztaltuk, nőtt a különbség a tiszteletdíjak és a bérek közt: például Komárom-Esztergomban a korábbi mérésünk szerint 3,3-szorosai voltak az átlagos tiszteletdíjak a béreknek, most viszont ez a mutató már 3,7 volt.Mindez arra utal tehát, hogy a magyar lakosság fizetése nem tudja tartani a lépést a politikusi fizetésekkel. Ha pedig a legrosszabbul teljesítő vármegyéket vesszük, ez még látványosabb. Ugyanis Békés és Nógrád vármegyékben az egyéni mandátumot birtokló politikusok az átlagfizetésnél több mint hatszor magasabb tiszteletdíjat vehettek fel - előző összeállításunkban még nem volt olyan régió, ahol ekkora lett volna a különbség, a helyzet tehát romlott.Azt végül fontos megemlíteni, hogy az sosem volt kérdés, a parlamenti képviselők fizetése eleve magasabb szintről indul, mint egy átlagos magyar bér, ezt törvények határozzák meg. Az arcpirítónak nevezhető bérkülönbségek tehát nem a mandátumot megszerző egyének közvetlen felelőssége - legfeljebb annyiban, hogy megszavazták a saját fizetésemelésüket.
|
Tátong a szakadék - elszomorító, mennyit keresnek a politikusok a választóikhoz képest
|
A képviselői tiszteletdíjak még mindig sokszorosai az általuk képviselt lakosok fizetésének.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/tatong-a-szakadek--elszomorito-mennyit-keresnek-a-politikusok-a-valasztoikhoz-kepest.html
|
2025-04-11 05:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Továbbá az alapítvány alkalmazott vezetői között találjuk Szemerey Szabolcsot, aki stratégiai igazgatóként dolgozik - ő nem más, mint a polgármester férje, és Matolcsy György jegybankelnök másodunokatestvére. Matolcsy György neve többszörösen is felbukkan az ügyben: az ő vezette Magyar Nemzeti Bank indította el anno a Pallas Athéné alapítványokat, köztük a PADME-t, és az ő rokoni-üzleti köreivel való összefonódásokat is kimutatták a befektetések hátterében. Például a Válasz Online oknyomozása rávilágított, hogy az Optima által vásárolt külföldi ingatlanos cégek egy része Matolcsy Ádámnak (Matolcsy György fiának) az üzleti érdekkörével is kapcsolatban áll. Tehát az egyetem pénzét olyan vállalkozásokba forgatták, amelyek a jegybankelnök családjának is hasznot hozhattak.Ezen személyi háló ismeretében a politikai felelősség elsősorban a Fidesz-KDNP kormányoldalt terheli. Az egyetem modellváltása - vagyis hogy állami intézményből egy magánjogi vagyonkezelő alapítvány fenntartásába került - a 2018-2022 közti kormányzati ciklus során lezajlott felsőoktatási átalakítás része volt. Ezt a folyamatot a kormány kezdeményezte és a parlament kormánypárti többsége hagyta jóvá.Kecskemét esetében 2020-ban került sor az alapítvány létrehozására és a vagyonjuttatásra, akkoriban az Innovációs és Technológiai Minisztérium (Palkovics László miniszter) felügyelte a modellváltást. A kuratóriumi tagokat is a kormány nevezte ki az alapítvány indulásakor - az összetételből látható, hogy főként lojális, a Fideszhez kötődő személyek kerültek pozícióba. Ez nem egyedi eset: az összes ilyen egyetemi alapítvány kuratóriumába kormánypárti politikusokat, ex-minisztereket, államtitkárokat, illetve a kormányhoz közel álló üzletembereket delegáltak országszerte.A Neumann János Egyetemért Alapítvány botránya rávilágít arra, hogy ezek a politikai kinevezettek nem feltétlenül az egyetem vagy a közösség érdekét tarthatták csak szem előtt. Ezt nem mi, hanem az ÁSZ állapította meg: "a kuratórium az alapítvány szervezeti érdekei elé a kötvényt kibocsátó érdekeit helyezte" - az Optima (és mögötte állók) szempontjai domináltak.Ennek oka a személyi összefonódásokban keresendő: amikor ugyanazok az emberek ülnek mindkét oldalon, nyilván nem független a döntés. Itt konkrétan Csizmadia Norbert és Bánkuty Tamás esete a legkirívóbb (ők egyszerre voltak jelen az egyetemi alapítvány és az MNB-s alapítvány/Optima oldalán).Az alapítvány kuratóriuma elutasította az Állami Számvevőszék jelentésében megfogalmazott megállapításokat, és sem az összeférhetetlenséget, sem a szakszerűtlennek titulált döntést nem fogadta el. Ellenkezőleg azzal indokolta az ÁSZ szerint kockázatos befektetést, hogy egy átfogó, hosszú távú terv megvalósításán dolgoznak. Ez a két éven át formálódó városfejlesztési koncepció egy évvel ezelőtt került nyilvánosságra, és nem csupán az egyetem fejlesztését célozta, hanem egy Innovációs és Tudáspark létrehozását, valamint a Homokbánya városrész teljes rehabilitációját és újjáépítését is magában foglalja. A GTC bevonását is részben ezzel indokolták, hogy szükséges egy ingatlanfejlesztő céggel szerződni.De térjünk vissza a politikai felelősség kérdésére, mely nem csak egyéni szinten, hanem rendszerszinten is szembeötlő. A Fidesz-KDNP mint kormányzó erő felelős azért a struktúráért, amelyben ellenőrzés nélkül ekkora közpénzeket lehetett alapítványokba kiszervezni. Már 2016-ban, amikor Matolcsy György létrehozta a jegybanki alapítványokat, a kormányzat megpróbálta törvényben kimondani, hogy a hozzájuk került vagyon elveszíti közpénz jellegét.Az alábbi videóban Kósa Lajos képviselő milliméter pontossággal elmondja, hogy néz ki a közpénz átalakulása.Bár ez a kijelentés - és az ezzel járó titkosítási kísérlet - alkotmányossági aggályok miatt végül megbukott, jól mutatja a szándékot: a hatalmon lévők szerették volna, ha ezek felett a pénzek felett minimális a nyilvános elszámoltathatóság. Ennek a szemléletnek az eredménye, hogy 2020 után a modellváltó egyetemek kuratóriumai is kvázi "magánzsebekben" érezték a rájuk bízott vagyont.Kecskeméten is az történt, hogy az állam által adott 150 milliárd forintot a kuratórium úgy kezelte, mintha az a saját cége lenne: a nyilvánosság és az egyetemi polgárság kizárásával hozott döntéseket, és - mint kiderült - teljesen következmények nélkül megtehette mindezt egészen az ÁSZ vizsgálatáig.Ellenzéki és kormányzati reakció az NJEA-ügy kapcsánAz ügy nyilvánosságra kerülése után a kecskeméti ellenzéki pártok azonnali magyarázatot és lemondást követeltek az érintett fideszes vezetőktől. Felszólították Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert, Gaál József alpolgármestert és Lezsák Sándor kuratóriumi tagot, hogy mondjanak le alapítványi, illetve önkormányzati pozícióikról.A kormányzati oldal ugyanakkor igyekezett minimalizálni az ügy politikai jelentőségét. Nyilatkozataikban technokrata problémaként állították be az esetet, mondván "folynak a vizsgálatok, levonjuk a tanulságokat". Konkrét politikusok felelősségét nem ismerték el - nyilván a kormány számára kellemetlen lett volna beismerni, hogy megbízhatatlan embereket delegáltak ezekbe a testületekbe. Sőt, az alapítvány kuratóriuma egy közleményben azt hangoztatta, hogy nem értenek egyet az ÁSZ következtetéseivel, és mindenben a jogszabályoknak megfelelően jártak el. A kecskeméti fidesz pedig azzal vádolta az ellenzéket, hogy egyenesen nekirontott az egyetemnek.Az alábbi videón, hogy mit válaszolt az újságírói kérdésekre a polgármester és mit gondolnak a választók:Van egy másik olvasata is az ügynek, miszerint országosan is felgyorsult az egyetemi alapítványok szabályozásának esetleges felülvizsgálata. Hogy az NJEA-ügy precedenst teremt-e, az korántsem borítékolható, viszont arra rávilágított, hogy a modellváltó egyetemek alapítványi fenntartói nem független, kiváló szakemberekből álló testületek, ahogy azt a kormányzat eredetileg kommunikálta, hanem gyakran a kormánypárt befolyása alatt álló, politikai és gazdasági érdekcsoportok által vezérelt szervezetek.A nemzetközi színtéren is volt visszhangja a történteknek: az Európai Unió már korábban is aggályosnak találta a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványok működését (lásd például az Erasmus+ és Horizon programokból való kizárásukat), és az NJEA esete mintegy megerősítheti az EU félelmeit: nem biztosított a közpénzek átlátható és célhoz kötött felhasználása.Sok a személyi átfedés - magas az összeférhetetlenségi kockázatAz eset nyomán élesen kirajzolódtak a különbségek a magyar szabályozás és az EU által elvárt normák között. A magyar Országgyűlés 2020-ban olyan törvényi keretet hozott létre a modellváltó egyetemek alapítványai számára, amely megengedte, hogy politikusok, állami vezetők is korlátlan ideig kuratóriumi tagságot vállaljanak. Sőt, sok esetben maguk a miniszterek kerültek be ezekbe a testületekbe (például az SZTE vagy a Semmelweis Egyetem alapítványába). Ez uniós szemszögből komoly összeférhetetlenségi kockázat: az EU attól tartott, hogy a kormány tagjai mint kurátorok EU-s pénzek felett is diszponálhatnak, saját maguknak juttatva forrásokat.2022 végén az Európai Tanács felszólította a magyar kormányt e kockázatok kezelésére, majd 2023 januárjában az Európai Bizottság kimondta, hogy amíg ez nem rendeződik, addig a modellváltott egyetemek nem kaphatnak friss EU-s programtámogatásokat (Erasmus+, Horizon). Ez vezetett a hírhedt "Erasmus-botrányhoz", amelyben kiderült, hogy 21 magyar egyetem hallgatói és oktatói kerültek ilyen okból bizonytalan helyzetbe.A magyar kormány először vonakodott lépni, de a nemzetközi nyomás hatására 2023-ban bizonyos gesztusokat tett: Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a miniszterek lemondanak kuratóriumi posztjaikról.Végül 2024 őszén a Kormány kidolgozott egy átfogó szigorító javaslatot az összeférhetetlenségi szabályokra, válaszul az EU követeléseire. Ez kimondta, hogy a jövőben nem lehetnek kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok az egyetemi alapítványokban többek között az országgyűlési képviselők, polgármesterek, miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok és más magas rangú tisztségviselők. Ráadásul a lemondásuk után is legalább egy év "kihűlési időt" kell várniuk, hogy egyáltalán jelölhetők legyenek. Megszüntették továbbá az "élethosszig" tartó kuratóriumi megbízatásokat: maximum 6 év + egy alkalommal megújítható mandátumot enged a tervezet.Ezek a változtatások - ha maradéktalanul életbe léptek volna - konkrétan azt jelentik, hogy például Lezsák Sándor (mint parlamenti alelnök és képviselő), Szemereyné Pataki Klaudia (mint polgármester) nem maradhatnak kurátorok a Neumann-alapítványban.Összefoglalva: bár a magyar fél tett lépéseket (és folyamatosan ígéretet tesz további szigorításokra), a gyakorlatba átültetett garanciák egyelőre nem győzték meg az EU-t. Az Európai Bizottság továbbra is úgy látja, hogy ezek az alapítványok átláthatatlan kockázatot jelentenek, ha közpénzek - különösen uniós pénzek - kerülnek a kezükbe.Rendszert érintő állatorvosi lóA Neumann János Egyetemért Alapítvány ügye a 2014-2024 közötti időszak magyar közéletének több jellegzetes problémáját sűríti magába. Megjelenik benne a jegybanki alapítványok körüli régi vita (közpénz kontra magánalapítvány), a felsőoktatási modellváltás ellentmondásossága, a kormányzati szereplők és a közpénzek összefonódása, valamint az EU és Magyarország közti jogállamisági konfliktus egy szelete.A konkrét ügy pénzügyi következményei súlyosak - akár 100 milliárd Ft nagyságrendű veszteség is érheti az egyetemet -, de legalább ilyen fontosak a tanulságok. Szükség an a kuratóriumok felelősségi viszonyainak újragondolására, az átláthatóság növelésére és a check and balance mechanizmusok erősítésére. Enélkül fennáll a veszély, hogy a jövőben is előfordulhat hasonló eset, amikor közösségi vagyonok magánérdekek mentén tűnnek el. A jelenlegi vizsgálatok (ÁSZ, Ügyészség) eredményei és az esetleges büntetőeljárás precedenst teremthet arra, hogyan lehet számonkérni az ilyen jellegű visszaéléseket - ez pedig nemcsak a Neumann János Egyetem, hanem általában véve a közpénzügyek tisztasága szempontjából is alapvető fontosságú.Források: Az elemzés alapjául szolgáló tényeket az Állami Számvevőszék jelentése, valamint hazai sajtóanyagok (pl. KecsUP Hírek, atlatszo.hu, 24.hu, Telex, HVG, 444.hu) és nemzetközi hírek (Euronews, EU Bizottsági indoklás) szolgáltatják.—A cikk megírásában a ChatGPT nyelvi modell is segítségünkre volt. Az automatikusan generált szövegrészeket minden esetben ellenőriztük, a felhasznált információkat megbízható forrásokkal vetettük össze, és a tartalmat szükség szerint javítottuk. A célunk a pontos, hiteles és közérthető tájékoztatás.
|
127,5 milliárd közforint: miért probléma a sok politikus az egyetem alapítványában? - elmagyarázzuk (3. rész)
|
Az Állami Számvevőszék jelentése rávilágított: a Neumann János Egyetem Alapítványának kockázatos befektetési döntése miatt 127,5 milliárd forintnyi
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2025/04/1275-milliard-kozforint-miert-problema-a-sok-politikus-az-egyetem-alapitvanyaban-elmagyarazzuk-3-resz/
|
2025-04-14 07:30:20
| true | null | null |
Kecsup
|
az államtól kapott mintegy 150 milliárd forintos vagyon túlnyomó részét - 127,5 milliárd forintot - egy csapásra befektették ahelyett, hogy azt fokozatosan, megfontoltan vagy részben az egyetem fejlesztésére fordították volna. Az is kiderült, hogy a 44,4 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési támogatás jelentős részét sem közvetlenül beruházásokra használták - ehelyett a kuratórium egy kockázatos pénzügyi konstrukció mellett döntött.Nem önmagában a befektetés ténye kifogásolható, hanem annak módja és kondíciói. Az alapítvány vezetése egyáltalán nem diverzifikálta a befektetést: a teljes összeget egyetlen cég egyetlen kötvényfajtájába fektették. Az Optima kötvényei ráadásul kirívóan alacsony, évi 2,5 százalékos kamatot fizettek 10 éven át. Összehasonlításképp: a 2022-2023-as időszakban a magyar állampapírok hozama többszörösen meghaladta ezt a szintet, tekintettel a megugró inflációra. Az ÁSZ számításai szerint egy év alatt 15,4 milliárd forinttal több hozamot érhetett volna el az alapítvány, ha ezt a pénzt biztonságos állampapírba fekteti a vizsgált időszakban.Erről az ÁSZ és az NJEA között vita alakult ki. Az NJEA kuratóriuma azzal cáfolta az ÁSZ-t, hogy az Optima 2031 kötvény az államkötvények kamatainál jóval magasabb hozamot ígért, illetve "állampapírt csak másodlagos piacon tudott volna venni, ezen időszakban azonban ezen a piacon ekkora mennyiségben állampapír nem is állt rendelkezésre". Az ÁSZ a viszontválaszában ezt nem fogadta el, továbbra is fenntartja, hogy a kötvény egy könnyen pénzzé tehető befektetésként volt feltüntetve, holott a likviditás nem volt biztosított.Az alábbi táblázat szemlélteti a döntés pénzügyi következményeit:Befektetési lehetőség Éves hozam 2022-2023 körül 1 éves hozam 127,5 mrd Ft-on Likviditás és kockázat Magyar állampapírok (diverzifikált) ~10-12% (inflációkövető) ≈ 18-20 mrd Ft (elvárt) Magas likviditás; tőke biztonságban (állami garancia). Optima 10 éves kötvény (fix 2,5%) 2,5% (fix, nem változó) ~ 3,2 mrd Ft (fix) Likviditás gyakorlatilag nincs; tőke veszélyben (részvénybefektetés).A fenti adatok illusztratív jellegűek. Jól látható, hogy az alapítvány által választott konstrukció nemcsak elmaradó hasznot okozott (mintegy évi 12 milliárd forinttal kevesebb hozamot hozott a lehetőségekhez képest), hanem a befektetett tőke értékét is kockára tette. Mivel az Optima az alapítvány pénzét túlnyomórészt a lengyel GTC ingatlanfejlesztő cég részvényeibe fektette, a tőke kitettsége rendkívül magas volt. A GTC részvényeit 9 złoty árfolyamon vásárolták meg 2021-ben, ám azóta az ár folyamatosan gyengül, 2023-ra ~3,7-3,8 złoty szintre esett - értékének több mint felét elvesztette; és máig nem is változott.Ez azt jelenti, hogy a befektetés mögöttes értéke akár 50-60 százalékkal csökkent. Az alapítvány 2024 elején próbálta meg eladni a kötvényeket és visszaszerezni a pénzt, de ez nem sikerült. Az Optima jelezte, hogy a vagyon mindössze két vállalat részvényeiben van jelen, amelyeket csak jelentős veszteséggel lehetne eladni. Magyarán: a 127,5 milliárdos vagyon jelentős része jelenleg elveszettnek tekinthető, hiszen a piacra dobás esetén akár 60-75 milliárdos realizált veszteség érné az egyetemet. Az elmulasztott haszon és a potenciális tőkeveszteség együtt azt jelenti, hogy az alapítvány döntéssorozata rendkívül rossz vagyonkezelésnek minősül - ezt támasztja alá az ÁSZ jelentése .Lettek volna jobb alternatívák?Az ÁSZ jelentés és független szakértők egybehangzó véleménye szerint igen, lettek volna sokkal prudensebb alternatívák. Már a befektetés előkészítése során is szembeötlő hiányosság volt, hogy az alapítvány nem vett igénybe külső pénzügyi szakértőt vagy tanácsadót. Ekkora összeg (127,5 mrd Ft) egyszeri befektetésénél elvárható lett volna, hogy több opciót megvizsgálnak és kockázatelemzést készítenek. Ezzel szemben a kuratórium mindössze egy belső 4 oldalas elemzésre támaszkodott, amelyet ráadásul egy olyan könyvelő készített, aki egyszerre állt az alapítvány és az MNB-féle PADME alapítvány alkalmazásában. Ez az elemzés - az ÁSZ szerint - szakmaiatlan és szakszerűtlen volt: eleve kizárta a hosszabb futamidejű állampapír lehetőségét, nem vette figyelembe a kamatkörnyezet várható alakulását, nem értékelte az Optima fizetőképességét és teljesen ignorálta a vállalati kötvények kockázatait.Ahelyett, hogy több alternatívát bemutatott volna, gyakorlatilag az Optima kötvényeit ajánlotta egyetlen opciónak - nem véletlenül, hiszen készítője személyesen is kötődött az alapítvány vezetéséhez és a PADME-hoz. Ezzel az alapítvány elmulasztotta a gondos gazda elvét: nem vizsgálta meg, hogy miként lehetne a vagyont biztonságosan gyarapítani vagy legalább értékálló módon megőrizni.Az elérhető adatok alapján számos jobb alternatíva kínálkozott volna. Például:Állampapírok és kincstárjegyek: Ahogy fentebb számoltuk, még a konzervatív államkötvények is sokkal magasabb hozamot biztosítottak 2021-2023 között, lényegesen kisebb kockázat mellett. Ráadásul ezeket bármikor likvidálhatták volna, ha az egyetem fejlesztéseihez forrás kell.Bankbetétek vagy diszkontkincstárjegyek: Rövidebb távra lekötve, majd a kamatkörnyezet változásához igazodva újra befektetve a pénzt, szintén versenyképes hozamot lehetett volna elérni, miközben a tőke biztos helyen marad.Portfólió képzése: Az alapítvány szabályzata többféle befektetési lehetőséget is megengedett volna - például részvény, ingatlan, kötvény vegyesen -, de ezek kockázatait és előnyeit egyáltalán nem mérték fel. Ha a 127,5 milliárdból csak egy kisebb részt, mondjuk 20-30 százalékot fektetnek hosszú távú kockázatos eszközbe, a többit pedig rövid/közép távú biztonságos instrumentumokba, akkor a potenciális veszteség töredéke lenne, és lenne mozgástér is a vagyon kezelésében.Közvetlen egyetemi fejlesztések: Felvethető, hogy az állam által adott pénz egy részét azonnal olyan beruházásokra költsék, amely az egyetem versenyképességét növeli (új laborok, kollégium, képzési programok). Bár ez nem pénzügyi befektetés, de megtérülése társadalmi és hosszú távú gazdasági értékben jelentkezne, összhangban az alapítvány céljaival. Ezzel szemben a pénz parkoltatása egy külső cégnél sem az egyetemnek, sem a közjónak nem használt.Az alapítvány vezetése mindezeket az alternatívákat figyelmen kívül hagyta. A vizsgálat szerint "kétséges, hogy a döntéshozók megfelelő kompetenciával rendelkeztek" egy ekkora volumenű befektetés kezeléséhez.Nem volt kontrollmechanizmus: sem a kuratóriumon belül, sem külső fél részéről nem volt érdemi ellensúly vagy óvatosságra intés. Az ÁSZ külön kifogásolta, hogy az alapítvány a befektetés diverzifikálásának lehetőségével sem foglalkozott - ez alapvető pénzügyi szabály, amit még egy laikus ismer: "ne tegyünk minden tojást egy kosárba".Összegzésként elmondható, hogy a Neumann János Egyetemért Alapítvány pénzügyi döntései messze elmaradtak a gondos vagyonkezelés elvárható szintjétől. A számokkal alátámasztott összehasonlítások bizonyítják, hogy a választott megoldás sokkal kisebb hozamot és sokkal nagyobb kockázatot jelentett, mint más, biztonságosabb opciók. Az, hogy 2024-re a befektetett vagyon nagy része köddé vált, nem a véletlen műve vagy előre nem látható piaci esemény, hanem egy rossz stratégia kiszámítható következménye. Ezt támasztja alá, hogy az ÁSZ jelentése szerint a kuratórium már a kockázatok pontos ismeretében hozta meg döntését - tehát tisztában voltak vele, hogy a konstrukció bizonytalan és alacsony hozamú, mégis ezt választották.Az alapítvány védekezéseFontos megemlíteni, hogy a Neumann János Egyetemért Alapítvány nem fogadta el szó nélkül az ÁSZ kritikáit, és a saját szemszögéből próbálta indokolni döntéseit. A kuratórium válaszközleménye szerint a befektetési döntést "több mint tíz éves kiváló partnerségi kapcsolat" előzte meg a Magyar Nemzeti Bank alapítványával (PADME), és számos egyeztetés történt. Úgy állították be, mintha a kecskeméti egyetem MNB általi támogatása automatikusan magával hozta volna, hogy a fenntartó alapítvány "magától értetődő módon" az MNB-hez kötődő Optima Zrt.-vel köt szerződést a pénz kezelésére. Magyarán: az alapítvány azzal védekezett, hogy a központi bank és a hozzá kapcsolódó szervezetek bevonása logikus folyománya volt a folyamatnak. Ez azonban felveti a kérdést, hogy valóban a legjobb ajánlatot és konstrukciót keresték-e a piacon, vagy pusztán lojalitásból választották a "házon belüli" megoldást.Az alapítvány azt is állította, hogy a GTC részvényportfóliója "földrajzi és ingatlanállomány szempontjából kellően diverzifikált", tehát ezzel próbálták indokolni, miért nem tartották szükségesnek más eszközökre is szétosztani a pénzt. A valóságban azonban - ahogy az ÁSZ is rámutatott - ez nem valódi diverzifikáció, hiszen egyetlen cégcsoporthoz kötődik az egész befektetés. A GTC bármilyen problémája az egész vagyont veszélyezteti, és sajnos ez be is igazolódott az árfolyam zuhanásával.A kuratórium kifogásolta továbbá, hogy nem volt egyértelmű állami útmutatás az alapítványi vagyon kezelésére. Azt írták az ÁSZ-nak, hogy "hivatalos útmutatás hiányában" folyamatosan fejlesztik saját működési környezetüket, kontrollrendszereiket. Ezzel részben a jogalkotóra hárították a felelősséget, mondván: új típusú szervezet lévén nem volt világos, hogyan kell gazdálkodniuk. Ez a védekezés azonban gyenge lábakon áll, hiszen az alapítványi törvények és a saját alapító okiratuk is előírta a felelős gazdálkodást és a vagyon megőrzését. Az "útmutatás hiánya" sem mentesít az alól, hogy nyilvánvalóan ésszerűtlen kockázatokat ne vállaljanak.Végül az alapítvány a magyar állampapírok vásárlását is próbálta lebeszélni magáról: azt írták, túl kockázatosnak ítélték az állampapírt, mert annak megvásárlása több hónapig tartott volna "előre nem látható... kondíciók mellett".Ez utólag meglehetősen paradox kijelentés, hiszen mint látjuk, éppen az általuk választott vállalati konstrukció bizonyult rendkívül kockázatosnak, míg az állampapír állami garanciával bírt. Az "előre nem látható kondíciók" valójában az akkoriban növekvő inflációs várakozások voltak - a magyar állampapírok kamatai épp emiatt emelkedtek meg, ami az alapítvány számára utólag rendkívül előnyös lett volna. Az alapítvány vezetése tehát gyakorlatilag rosszul mérte fel a kockázatokat és a piaci trendeket, amikor az állampapírtól félt, de a vállalati kötvényt biztonságban lévőnek hitte.Források: Az elemzés alapjául szolgáló tényeket az Állami Számvevőszék jelentése, valamint hazai sajtóanyagok (pl. KecsUP Hírek, atlatszo.hu, 24.hu, Telex, HVG, 444.hu) és nemzetközi hírek (Euronews, EU Bizottsági indoklás) szolgáltatják.Folytatjuk a kecskeméti egyetem alapítványának ügyét. Az utolsó részben az egyetemi alapítványi botrány politikai hátterét vizsgáljuk. Kik hozták meg a vitatott döntéseket, és milyen politikai körökhöz tartoznak? Milyen felelősséget viselnek a pártok, és milyen érdekek mozgatták a szálakat a háttérben? Az ügy nemcsak Kecskemét, hanem a teljes magyar felsőoktatás átalakításának tükrében is értelmezhető - különösen a 2020 körüli modellváltás fényében. Most megmutatjuk, hogyan fonódik össze politika, hatalom és közpénz a Neumann-ügyben.—A cikk megírásában a ChatGPT nyelvi modell is segítségünkre volt. Az automatikusan generált szövegrészeket minden esetben ellenőriztük, a felhasznált információkat megbízható forrásokkal vetettük össze, és a tartalmat szükség szerint javítottuk. A célunk a pontos, hiteles és közérthető tájékoztatás.
|
127,5 milliárd közforint sorsa a tét a kecskeméti egyetem alapítványánál - elmagyarázzuk (2. rész)
|
A Neumann János Egyetem Alapítványát érintő botrány nyomán immár 127,5 milliárd forintnyi közpénz sorsa került bizonytalanságba – erre világított rá az
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2025/04/1275-milliard-kozforint-sorsa-a-tet-a-kecskemeti-egyetem-alapitvanyanal-elmagyarazzuk-2-resz-unikum/
|
2025-04-13 08:00:56
| true | null | null |
Kecsup
|
Bár Petteri Orpo finn miniszterelnök régóta keményen bírálja a magyar kormány politikáját, a tavaly novemberi budapesti EU-csúcs idején tudtán kívül tett egy kisebb szívességet Orbán Viktor családjának.A finn delegáció ugyanis a magyar miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a szállodájában, a Dorothea Hotelben szállt meg, ahol egyetlen éjszakáért több mint 1 millió forintot fizettek. A finnek annak ellenére kötöttek ki ebben a hotelben, hogy eredetileg egy másik szállodában foglaltak szobákat, de végül a magyar szervezők átirányították őket a Dorotheába.A tavaly november 7-8-i budapesti EU-csúcs volt a magyar uniós elnökség legfontosabb eseménye, amelyre több mint negyven ország delegációja érkezett a magyar fővárosba. A Direkt36 korábban beszámolt róla, hogy a magyar EU-elnökség összesen öt szállodát ajánlott a csúcsra érkező vendégeknek. Ezek közé tartozott a Tiborcz István tulajdonában álló, Budapest belvárosában fekvő Dorothea Hotel is. A magyar EU-elnökség különösen ez utóbbit ajánlotta a delegációknak, azt kommunikálta feléjük, hogy a szálloda nagyon kedvező csomagokat kínál.Nem tudni, hogy a csúcstalálkozóra érkezők közül végül hány delegáció szállt meg a Dorotheában, a finn kormányfő és kísérete azonban biztosan közéjük tartozott. A Direkt36 erről annak köszönhetően értesült, hogy a finn Helsingin Sanomat nevű újság a kérésünkre benyújtott egy közadatkérést arról, hogy a finn delegáció a csúcs idején hol és mennyiért szállt meg. Erre válaszolva a finn Miniszterelnöki Hivatal számos részletet elárult a finn delegáció foglalásáról.Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →A válaszból kiderült, hogy a finnek szállásfoglalása a magyar EU-elnökség segítségével történt. A finnek eredetileg az EU-elnökség által javasolt öt szálloda egyikébe foglaltak szállást, ennek a költségeit előzetesen ki is fizették.A finn kormány az érintett szállodát nem nevezte meg, de a Direkt36 egy neve elhallgatását kérő finn forrásból úgy értesült, hogy ez a hotel a Ritz-Carlton Budapest volt, amely a világ egyik leggazdagabb emberéhez, a dubaji Khalaf al-Habtoorhoz köthető. (A hotelnél pár hónapja márkacsere történt, a tulajdonos saját luxusmárkáját hozta el Budapestre. A Ritz-Carlton január óta Al Habtoor Palace Budapest nevet viseli.)A finn kormány válasza szerint a magyar fél később azt közölte velük, hogy az általuk eredetileg kiválasztott szálloda "túlfoglalás" miatt megtelt. Ezt követően a finn delegációnak a Dorotheában ajánlottak szállást. "A Dorothea Hotel szintén a magyar elnökségi titkárság által ajánlott szállodák között volt, és a foglalást a szabad helyek függvényében végezték el" - írták a finnek arról, hogy a magyar szervezők mit kommunikáltak feléjük.Orpo miniszterelnök a hét tanácsadójával együtt így került végül Tiborcz szállodájába, ahol a delegáció egyetlen éjszakája 2800 euróba (akkori árfolyamon számolva 1,1 millió forintba) került.A finnek közölték, hogy ebbe az összegbe beletartoztak a miniszterelnök biztonságára fordított költségek is, amelynek a részletei titkosak. Így nem lehet pontosan megmondani, hogy összesen hány fő szállását fedezte ez az összeg. (A booking.com adatai szerint a Dorothea legolcsóbb szobája jelenleg több mint 96 ezer forintba került. Ennyiért a vendég egy utcára néző franciaágyas szobát kap, a reggeliért pedig további 15 490 forintot kell fizetni.)A Dorothea Hotel a megkeresésünkre azt írta, tiszteletben tartják a vendégeik magánszféráját, így nem adhatnak információkat arról, "kik szállnak meg vagy tartózkodnak" a szállodájukban. A Dorotheát birtokló BDPST Group adatvédelmi szabályokra hivatkozva szintén azt írta, hogy a vendégekről nem árulhatnak el információkat. A cég a további kérdéseinkkel kapcsolatban a magyar EU-elnökség szervezőihez irányított minket, ők azonban nem reagáltak a kérdéseinkre.Beiktattak egy közvetítőtA finn kormány nemcsak a foglalás összegét árulta el, hanem a válaszához csatolva elküldte az ezekről szóló számlákat is. A számlákat nem az érintett hotelek, hanem egy Jet Travel Kft. nevű magyar cég állította ki. A finnek válasza szerint ez az utazásszervező cég intézte a szállásfoglalásokat a magyar EU-elnökség instrukciói alapján.A Jet Travel a Direkt36 megkeresésére azt írta, hogy a cég "alvállalkozóként vett részt az esemény szálláskontingenseinek kezelésében". A finnek elhelyezésével kapcsolatos kérdéseinkre pedig azt írták, azokra érdemi válaszokat nem adhatnak.A Jet Travel többségi tulajdonosa és egyik ügyvezetője Gál Pál Zoltán, az Orbán-kormány egykori államtitkárának, Gál András Leventének a testvére. Gál Pál Zoltán már azelőtt bevásárolta magát a Jet Travelbe, hogy a testvére kormányzati karrierje elindult volna.Gál András Levente a 2010-es kormányváltás után a Navracsics Tibor által irányított csúcsminisztériumnál, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál (KIM) dolgozott. A KIM közigazgatási államtitkáraként meglehetősen fontos pozíciót töltött be. Gyakorlatilag ő irányította a többi minisztérium közigazgatási államtitkárát, így rálátott a kormány teljes jogszabály-előkészítő tevékenységére. Különböző konfliktusok miatt 2011-ben menesztették a posztjáról, kormánybiztos lett, de később lemondott tisztségéről, majd a vitorlásszövetség elnöke is volt.A Jet Travel egyike annak az öt cégnek, amellyel a kormány 2019-ben és 2024-ben nemzetközi utazásszervezésre sokmilliárdos keretmegállapodásokat kötött. Ez a gyakorlatban azt jelentette, ha valamelyik minisztériumnak vagy egy alá tartozó állami vállalatnak egy külföldi út megszervezése során segítségre volt szüksége, akkor már csak ezt az öt céget versenyeztette egymással. A kiválasztott cég a kormányzati szerveket pedig többek között repülőjegy és szálloda foglalással, vízumügyintézéssel, konferencia regisztrációval kapcsolatos ügyekben segítette.Továbbra is a Dorotheát ajánljákA kormány a féléves EU-elnökség lejárta után is igénybe veszi a Jet Travel szolgáltatásait. Méghozzá egy olyan eseménnyel összefüggésben, amelyen az EU országok parlamentjeinek elnökei fognak találkozni.Az EU Parlamenti Elnökök Konferenciáját mindig az év első felében tartják, és az az ország szervezi, amely az előző félévben az EU soros elnökségét adta. Így idén a magyar Országgyűlés feladata a május 11-12-i esemény megtartása. A meghívottak szállását ismét a Jet Travel intézi. Ez derült ki a meghívottaknak kiküldött regisztrációs ívből, amely a Direkt36 birtokába jutott. (A Jet Travel az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre nem válaszolt.)Ebből a dokumentumból kiderül az is, hogy erre az eseményre is ajánl budapesti szállodákat a magyar kormány. A dokumentum a Jet Travelen keresztül foglalható ötcsillagos hotelek között a Dorotheát említi elsőként. Ez tehát ismét egy olyan nemzetközi rendezvény, amelyre az Orbán-kormány Tiborcz István szállodáját ajánlja. (A Dorothea az erre vonatkozó kérdéseinkre nem válaszolt.)A 2023 novemberben megnyílt Dorotheát, a kormány és a kormányközeli üzleti körök már korábban, más módokon is segítették. Tiborcz hotelprojektjét még 2018-ban minősítette kiemelt beruházássá a kormány, amelynek keretében Tiborcz cégcsoportját, a BDPST-t többek között soron kívüli hatósági eljárás illette meg. A Válasz Online összesítése szerint a cégcsoport a szállodafejlesztéshez több mint 4 milliárd forintnyi hitelt kapott a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló MBH Banktól, illetve azoktól a pénzintézetektől, amelyek korábban beolvadtak az MBH-ba.
|
Bár máshova foglaltak, végül Tiborcz szállodájába irányították a budapesti EU-csúcsra érkező finn delegációt
|
A Direkt36 újabb bizonyítékokat szerzett arra, miként irányít külföldi diplomáciai delegációkat a magyar állam a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az egyik szállodájába, a Dorothea Hotelbe.
| null | 1 |
https://www.direkt36.hu/bar-mashova-foglaltak-vegul-tiborcz-szallodajaba-iranyitottak-a-budapesti-eu-csucsra-erkezo-finn-delegaciot/
|
2025-04-10 12:06:23
| true | null | null |
Direkt36
|
Új fejezetéhez érkezett nemrégiben az a műtrágyaügy, amelyben rekordösszegű bírságot szabott ki 2021-ben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A hatóság akkor arra jutott, hogy a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek-csoport, más piaci szereplőkkel együtt, éveken keresztül jogsértően korlátozta a versenyt a hazai műtrágyapiacon. Bige érdekeltségeit 11 milliárd forintos bírsággal sújtották. A műtrágyakirályként emlegetett baloldali milliárdos azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és pert indított. Az ügy előbb a Fővárosi Törvényszékre, majd a táblabíróság érintésével a Kúriára is eljutott. Bige László saját értékelése szerint cége nyerte meg a jogvitát, a GVH viszont másként látja a helyzetet. Ami biztos, hogy a versenyhatóságnak új eljárást kell lefolytatnia.A hivatalnál arról érdeklődtünk, mit vizsgálnak most pontosan és hol tart a folyamat.A GVH kommunikációs vezetője, Horváth Bálint azzal kezdte: a cégcsoport tulajdonosának állításai valótlanok, félrevezetik a közvéleményt, ugyanis sem a Fővárosi Törvényszék, sem a Kúria nem adott teljeskörűen igazat a Nitrogénművek Zrt.-nek, kizárólag az ügy egyes részleteit ítélték meg a cég szempontjából kedvezően. A GVH emellett visszautasítja a cégtulajdonos hivatalt, illetve annak munkatársait minősítő kijelentéseit.Az ügy kapcsán Horváth Bálint arról beszélt, hogy az árak rögzítése, a piac felosztását célzó tiltott megállapodás, vagyis a kartell a legsúlyosabb versenykorlátozás, mivel jelentős társadalmi károkat okozhat. Hozzátette: a műtrágyakartell miatt - a jogsértés ideje alatt - a mezőgazdaság szereplői magasabb árakkal szembesülhettek, vagyis a GVH szerint a cég milliárdokban mérhető kárt okozott a magyar gazdáknak. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban meghatározó, a jogsértések növelhették a termelők költségeit, a drágulás pedig tovább gyűrűzhetett az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a fogyasztókat, a magyar családokat is.A kommunikációs vezető a bírósági ítéletekre is kitért. Felidézte, hogy a műtrágyakartellben részt vevők fele elismerte a jogsértéseket, ugyanakkor a Nitrogénművek Zrt. és a cégcsoport további eljárás alá vont tagjai - egy másik vállalkozással - a bíróságon támadták meg a GVH határozatát. A Fővárosi Törvényszék 2024 októberében hozott ítéletet, amely részben ugyan helyt adott a Nitrogénművek és a többiek keresetének, azonban a legsúlyosabb jogsértések kapcsán megerősítette a versenyhatóság döntését. - Vagyis az árrögzítés és a piacfelosztás, röviden a kartellezés a bíróság szerint is megtörtént. Csupán az ügy további körülményeit, például az árrögzítés és a piacfelosztás kiterjedtségét, a kiszabott bírság mértékét illetően kötelezték a Gazdasági Versenyhivatalt megismételt eljárásra - ismertette Horváth Bálint.Megjegyezte azt is, hogy a törvényszék ítélete után nemcsak a GVH, de a Nitrogénművek is a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel.A Kúria mindkét keresetet elutasította azzal az indokolással, hogy "az ügy nem vetett fel felsőbírósági iránymutatást igénylő jogkérdést".Horváth Bálint közlése szerint a GVH már megkezdte az új eljárást, amelyben ismét áttekintik az ügy körülményeit, így újraszámolják a bírságot is. Merthogy a kartell megtörtént, a jogsértésért pedig Bige László érdekeltsége is felelős.- A nemzeti versenyhatóság továbbra sem engedi, hogy a Nitrogénművek Zrt. és a cégcsoport további eljárás alá vont tagjai kibújjanak a felelősség, és ezzel a jogi következmények alól - szögezte le a hivatal kommunikációs vezetője.A versenyhatósági eljárás szempontjából sem mellékes az a botrány, amelyet a Magyar Nemzet robbantott ki. A Nitrogénművek működésére rálátó források és a cég több hitelezőjének nyilatkozatai alapján arról számoltunk be , hogy a baloldali milliárdos vagyonkimentésbe kezdett. Úgy tudjuk, Bige akár már ötmilliárd forintot is kivihetett a Nitrogénművekből. Információnk szerint például értékesítettek egy kamionparkolót, amelyet a Bige család másik érdekeltsége vásárolt meg.A vagyonkimentési akciónak a cég kötvényesei körében is híre ment, a hitelezők amiatt aggódnak, hogy nem kapják vissza a pénzüket. A veszély ráadásul egyre komolyabb: idén májusban jár le ugyanis a Nitrogénművek kétszázmillió eurós - nagyjából nyolcvanmilliárd forintnyi - kötvénye, amit a cég feltehetően képtelen lesz visszafizetni.Szerettük volna megszólaltatni Bige Lászlót is, de a műtrágyakirály hallgatásba burkolózott, lapunk egyetlen kérdésére sem válaszolt . Pedig több témában is kerestük. Számos kérdést küldtünk a vagyonkimentési ügy kapcsán, így arról érdeklődtünk például, hogy mekkora értékű vagyonelemek kerültek el az utóbbi időszakban a Nitrogénművektől. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy mit tesznek, ha a társaság az említett májusi határidőig nem lesz képes visszafizetni az adósságait.Kerestük Bige Lászlót a másik botránya kapcsán is. Mint emlékezetes, a múlt héten a Metropol arról írt, hogy a baloldali milliárdos legalább százmillió forintos támogatást adott Magyar Péteréknek. A lap szerint a kilenc számjegyű összeg Svájcon keresztül jutott a Tisza Párt környezetébe. Érdeklődtünk Bige Lászlónál arról, hogy elismeri-e a támogatást, de nem jártunk sikerrel. Természetesen a Tiszát is kerestük, válasz onnan sem érkezett.A cáfolatok hiánya tovább erősíti a feltételezést, hogy a milliárdos azért adott tetemes summát a Tisza Pártnak, mert kormányváltásban bízik és abban: ha Magyar Péterék kerülnek hatalomra, a milliárdos számára kedvezőbb üzleti környezet alakul ki.Érdemes megemlíteni, hogy a versenyhatóság mellett hamarosan akár a rendőrség is vizsgálódhat a Nitrogénművek Zrt. környékén, igaz, nem a kartell, nem is a párttámogatás, hanem a vagyonkimentés miatt. A lapunkban megjelent információk miatt ugyanis a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István a napokban különösen nagy vagy azt meghaladó értékre elkövetett tartozás fedezetének elvonása bűntett gyanújával a Nemzeti Nyomozó Irodához fordult. Hamarosan kiderül, hogy az ügyben elrendeli-e a rendőrség a nyomozást.Lapunk mindenesetre - általánosságban - szakértő segítségével járt utána annak, hogy mi a büntetési tétele a fedezetelvonásnak. Bérdi Zsolt ügyvéd rámutatott: ez akár öt év szabadságvesztés is lehet.
|
Újraszámolja a GVH, mekkora büntetést kell fizetnie Bige László cégének a kartell miatt
|
Újraszámolja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy mekkora büntetést kell fizetnie a Bige László milliárdos érdekeltségébe tartozó cégeknek, így a Nitrogénművek Zrt-.nek, amiért részt vettek a 2021-ben feltárt műtrágyakartellban – közölte lapunkkal a hatóság. Korábban a GVH 11 milliárdos büntetést rótt ki Bige érdekeltségeire, de az ügyet áttekintő bírósági ítéletek nyomán a hivatalnak most bizonyos részleteket ismét át kell tekintenie. A GVH-eljárás szempontjából sem mellékes lapunknak az az eddig nem cáfolt információja, hogy Bige László vagyonkimentésbe kezdett a súlyosan eladósodott Nitrogénműveknél. Feltételezések szerint a cég helyzetével függhet össze az is, hogy másik, szintén nem cáfolt lapinformáció szerint Bige nemrégiben legalább százmillió forinttal támogatta Magyar Péteréket.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/gvh-buntetes-bige-laszlo-kartell
|
2025-04-14 06:58:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Schmidt Mária családja által tulajdonolt Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) 5,97 milliárd forint összegű osztalékot javasol a 2024-es üzleti év után - írja az MTI. Az osztalék összegéről április 30-án dönt majd a vállalat közgyűlése.Ha a közgyűlés nem szavazza meg a javaslatot, akkor az igazgatótanács a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készített 2024. évi auditált egyedi éves pénzügyi kimutatásai alapján osztalékként kifizethető szabad eredmény és az eredménytartalék terhére 2 752 458 010 forint összegű, részvényenként 10 forint osztalék kifizetését javasolja.A BIF Nyrt. főrészvényese 64,4 százalékos tulajdonrésszel a Pió-21 Kft., ami 100 százalékban Schmidt Mária és gyerekei tulajdonában van, ők idén ezért 3,8 milliárd osztalékhoz juthatnak. A Pió-21 Kft.-ben Schmidt Máriáé a cég kétharmada, a két gyerekének, Ungár Annának és az LMP-s Ungár Péternek pedig egyhatod-egyhatod tulajdonrésze van.A PIÓ-21 Kft.vagyonának alapjaa Budapesti Ingatlan Nyrt.-ben való részesedése, de 9,99 százalékkal érdekelt benne a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő Magyar Bankholding (MBH Bank Nyrt.) is. A BIF kapitalizációja jelenleg 134,9 milliárd forint.A BIF részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriájában kereskednek. Az elmúlt egy évben a papír legmagasabb értéke 640, a legalacsonyabb 400 forint volt.
|
5,97 milliárd forint osztalékot fizethet idén Schmidt Mária és Ungár Péter cége
|
A cégben 64,4 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik Schmidt Mária és családja, akik így 3,8 milliárd forint osztalékhoz juthatnak.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/04/09/budapesti-ingatlan-nyrt-osztalekfizetes-schmidt-maria-ungar-peter-budapesti-ertektozsde
|
2025-04-09 15:21:59
| true | null | null |
Telex
|
Hadházy Ákos független képviselő hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy Rogán Antal felesége,Rogán Barbara, milyen elképesztően drága, egyedileg is sokmilliós kiegészítőket hord. A politikusról régóta tudjuk, hogy olyan szabadalmi bevételei (találmányhasznosítási díjai) vannak, amelyek akár ilyen kiadásokat is fedezhetnek. Rogán Antal legutóbbivagyonnyilatkozataalapján ez a bevétel havi 38 millió forint. Az nem derült ki, hogy ez nettó, vagy bruttó bevétel.Mindenesetre ez alapján akára házaspáregyetlen havi jövedelmébőlis futja a sok tízmilliós karkötőre, fülbevalóra, táskára, nyakláncra.A Telex már korábban is foglalkozott ezzel aszabadalommal, most voltaképpen csak a szakma általános szabályainak ismertetésével szeretnénk rámutatni a történet pár különleges elemére. Elsősorban arra, hogy egy ekkora szabadalmi díj a nemzetközi szabadalmi piacon mekkora forgalmú értékesítőcéget feltételez.A szabadalom miatt mindenesetre Rogánnak a Csik Balázs által vezetett és egyedül képviseltMobilSign Kft.-nkeresztül van jövedelme, az évek során ez már 1,7 milliárd forintot hozott a politikusnak. Az erről szóló cikkek viszont visszatérően furcsállják, hogy a MobilSign forgalma nem sokkal nagyobb, mint a Rogánnak jutó szabadalmi díj.A hazai és nemzetközi dokumentumok alapján valójában két privát, Magyarországon hatályosított európai szabadalomról van szó, amelyek egy találmányhoz tartoznak megosztva. Ezek magánszabadalmak, tehát ha bárki hasznosítja őket, akkor a tulajdonos magánszemélynek kell licencdíjat fizetnie, amelyet a szabadalom tulajdoni arányában kell felosztani.A két szabadalomnak ugyanaz a címe: Eljárások elektronikus állomány digitális aláírására, valamint autentikálási eljárás. A bejelentési nap mindkettőnél: 2015. június 15. Sorsuk jól nyomon követhető a neten: Csik Balázs, Lengyel Csaba és Rogán Antal, vagyis a három feltaláló szabadalma a World Intellectual Property Organization (WIPO), illetve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalára feltöltött dokumentumokból is látszik.Ma már a két szabadalom közül az egyiknél 50, a másiknál 66,7 százalék (kétharmad) tulajdoni része van Rogán Antalnak, azaz ilyen arányban jár neki a teljes licencdíjból pénz. Mivel eredetileg három feltaláló volt egyharmad-egyharmad arányban, úgy tűnik, hogy az egyik esetben Rogánnak meg kellett vennie a harmadik feltalálótól, Lengyel Csabától a vagyoni értékű jogot jelentő tulajdoni részt, a másik esetben Rogán és Csik együtt vásárolta ki Lengyelt. Ha ez nem ajándékozás volt, hanem piaci áron történt, Lengyel Csaba ma már vélhetően egy nagyon vagyonos ember.És akkor eljutottunk a joggyakorlathoz. Ha Rogán Antal találmányának (egy digitális aláírásra vonatkozó szabadalomnak) 50 százalékos tulajdonrész alapján kiutalt hasznosítási díja havi 38 millió forint, akkor a két tulajdonosnak együtt havi 76 millió forintot kellett kapnia, ez éves értékben 912 millió forint.Na de hogyan lehet kalkulálni egy ekkora szabadalmi díjjal? Ez kiderülPintz GyörgyTaláld fel magad! című szabadalmi szakkönyvéből, amely az Akadémiai Kiadónál jelent meg 2005-ben. A könyv úgy fogalmaz, hogy a szabadalmat hasznosító cég által fizetendő licencdíj megállapodás kérdése, lehet fix, lehet a forgalom százaléka, illetve ezek valamilyen ötvözete. Vagyis valójában megállapodni bármiről lehet, de azért tegyük gyorsan hozzá, hogy nagyon önsorsrontó lenne az a cég, amely a saját üzleti haszna felett vállalna fix licencdíjat. A könyv szerint az EU-ban az átlagos licencdíj aránya 5 százalék, a magyar bírói joggyakorlatban 2-10 százalék.Vagyis ha az európai uniós átlagos licencdíjat vesszük, az a nettó árbevétel 5 százaléka szokott lenni. Ha ebből visszafelé számolunk, akkor 18,2 milliárd forintnak kellene lennie a MobilSign árbevételének. Ám a MobilSign forgalma 2024-ben csak 660 millió forint volt.Így a MobilSign vélhetőleg úgy fizethetett licencdíjat a feltalálóknak, mint ami az európai átlag alapján közel harmincszor nagyobb árbevételhez illik.És ez tényleg csak egy nagyon óvatos becslés. Mint hallottuk, a szabadalmak világában létezik ugyanis még egy kifejezés, amiről nem feledkezhetünk meg: a fedési hányad. Legyen a példánk a gépjárműpiac és annak legfontosabb egyedi alkatrésze, a motor. Ha feltalál valaki egy személygépkocsiba való motort, neki a motor után jár majd szabadalmi díj. Ha egy gépjármű eladási ára 10 millió forint, de a motor értéke annak csak a 30 százaléka, akkor a szabadalmi jogász azt mondja, hogy a fedési hányad 30 százalék, vagyis a végtermékben ekkora hányadot jelent a szabadalommal védett alkatrész. A szabadalmi díj pedig csak annak az 5 százaléka. Tehát a 10 millió forintos autóban 3 millió forint a motor, annak 5 százaléka, azaz 150 ezer forint a szabadalmi díj.De hogy jön mindez Rogán Antalhoz? Szabadalmi ügyekben jártas forrásunk szerint ha a MobilSign konkrétan csak a digitális aláírási technológiát értékesíti, akkor a korábbi, teljes árbevételt alapul vevő számítás adekvát, de ha a MobilSign egy komplex megoldást értékesít, aminek csak egy adott százaléka (fedési hányada) a digitális aláírás, akkor valójában Rogán Antal havi szabadalmi díja egy éves szinten 40-50 milliárd forint forgalmú cégnél lenne szokványos.Mindez persze csak elmélkedés, hiszen azt természetesen nem tudjuk, hogy Rogán bevétele a feles vagy a kétharmados szabadalomból van, a MobilSignnak van-e olyan nemzetközi bevétele, amit a magyar cég nem mutat ki. De az biztos, hogy amennyiben egy vállalat csak az egyik szabadalomtulajdonosnak kifizeti a forgalma nagyobb részét, akkor ott valami nagyon nem stimmel.A szabadalmaknál szintén nagyon fontos, hogy reálisan mennyire kerülhető ki a szabadalmi díj kifizetése. A kulcselem mindig az úgynevezett fő igénypontok rendszere. Ezek határozzák meg az oltalmi kört, vagyis a szabadalom azt az eljárást védi, ahol valaki az egymást követő lépéseket, műszaki intézkedéseket valósítja meg. Ha ezek közül egy lényeges lépést kihagy valaki, vagy arra kitalál valami saját eljárást, akkor megkerülte a szabadalmat, de úgy, hogy hivatalosan sem követett el szabadalombitorlást, akkor sem, ha nem fizetett semmit.Nem fogunk úgy tenni, mintha Rogán Antal szabadalmát ebből a szempontból mi meg tudnánk ítélni, de a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy miközben a legtöbb cégnél valóban "hasra szoktak esni a szabadalmak előtt", vagyis aki csak teheti, nem kockáztat szabadalmi pert, de ha egy szabadalom nagyon drága és nincs kellően levédve, akkor könnyen megkerülhető legálisan.Rogán szabadalma amúgy a szakemberek szerint szabadalmi szempontból viszonylag összetett, de nem kizárt, hogy meg lehetne határozni olyan lépéseket, amellyel megkerülhető lenne, ha a MobilSign úgy ítéli meg, hogy az a forgalmához képest kellően nagy arányt képvisel. A Rogán-szabadalmak az első fő igénypontnál 15, a másodiknál 17 műszaki eljárási lépést tartalmaznak. A digitális aláírás védelmére a második szabadalom 8. fő igénypontja vonatkozik, amely 9 eljárási lépést tartalmaz.Nem gondoljuk, hogy a MobilSign esetében ilyen megkerülő lépés készülne, de a szabadalmi szakemberek szerint ilyen magas licencdíj esetén a licencvásárlóknak mindenképpen érdemes megfontolniuk, hogy nem tudják-e legális módon megkerülni a licencdíj megfizetését azzal, hogy a fő igénypont bizonyos lépéseit nem valósítják meg.Említettük már, hogy mindkét találmánynál a feltalálók egyharmad-egyharmad arányban találták fel az eredeti eljárást. Csik Balázs, Lengyel Csaba, Rogán Antal voltak a feltalálók, de Lengyel Balázst már kivásárolta nagyobb részben Rogán és kisebb részben Csik.Korábbi vagyonnyilatkozataiban számunkra nem tűnt fel, hogy volt olyan év, amikor Rogán sokat fizetett volna a feltalálótárs jogaiért, nem találtunk olyan évet, amikor nagyon apadt volna a megtakarítása vagy nagyobb hitelt vett volna fel erre a célra.Ezzel megint egy olyan ponthoz értünk, amelyről nem tudunk semmit elmondani a hivatalos dokumentumok alapján, de egy olyan vagyoni jog, amely ma havi 38 millió forintot termel, alsó hangon is 2,5 milliárd forintos értéknek tűnik. Ha az aktuális kamatszintre azt mondjuk, 6 százalék, és ezzel a hozammal számolunk, akkor havi 38 millió forintot (évi 456 millió forintot) egy 7,6 milliárd forintos vagyon termel meg. Ha az 50 százalékos szabadalmi jogból 33,3 százalék eleve Rogáné volt, és csak a 16,67 százalékért fizetett, akkor az is több mint 2,5 milliárd forintot érhetett. Vajon Lengyel Csaba elkótyavetyélte a vagyonát, vagy van az országban egy olyan milliárdos, akiről sokat még nem hallottunk?A témáról küldtünk kérdéseket a szabadalmi díjat kapó Rogán Antalnak, illetve a szabadalmi díjat fizető MobilSign cégnek, amennyiben kapunk választ, írásunkat frissítjük.
|
A furcsa Rogán-szabadalom, amiből tízmilliós kiegészítőkre is telik a házaspárnak
|
Rogán Barbara luxuskiegészítői ismét ráirányították a figyelmet a miniszter vagyonosodására, nevezetes szabadalmaira. Ezek a nemzetközi szabadalmi szokások ismeretében meglepően sok pénzt hoznak a feltalálónak: ha az európai átlagot vesszük alapul, a hasznosító cégnek harmincszor akkorának kellene lennie ekkora díjazáshoz, mint amekkora valójában.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/04/09/rogan-antal-barbara-szabadalom-hermes-fulbevalo
|
2025-04-09 07:46:11
| true | null | null |
Telex
|
Az Opten céginformációs rendszerben olvasható információk szerint április 5. óta csődeljárás alatt áll a Homlok Építő Zrt., ami a NER-ben időközben nemkívánatos személlyé vált Homlok Zsolthoz köthető.Az állami vasútépítési projektek egykori csillaga és Mészáros Lőrinc volt veje ugyanis csúnyán megbukott, persona non grata lett a rendszerben - írtuk korábbi cikkünkben, amiben részletesenháttérbeszélgetésekre alapozva bemutattuk, mi volt a kartellügy, amelyben elkaszálták a vállalkozót, milyen kérdések vethetők fel ezzel kapcsolatban, és mi lehet egy cégcsoport sorsa a NER-ben, ha kiesik a kegyeltek közül. Ez 2024 egyébként utolsó napjaiban ország-világ előtt nyilvánvalóvá vált azzal, hogy a Gazdasági Versenyhivatal hatalmas bírságot szabott ki Homlok cégeire, de a folyamat már régebb óta tart.A nyugat-magyarországi vasútépítő és más építőipari vállalkozásairól ismert üzletember két cégénél (Homlok Zrt. és Homlok Kft.) súlyos kartellügyet azonosított aGazdasági Versenyhivatal. A múlt év végén kiosztott 1,2 milliárd forintos versenyfelügyeleti bírság és a 25 millió forintos eljárási bírság nyomán született cikkekből már mindenki értesülhetett arról, hogy az üzletembernek jókora gondjai vannak.Homlok Zsolt korábban Mészáros Lőrinc kormányfőközeli milliárdos egyik lányának férje volt, a kartell idején Mészáros Ágnesközvetve még tulajdonos is volta GVH által elmeszelt cégben. A családi kapcsolat miatt sokan összefüggést láttak a végül váláshoz vezető, elfajuló viszály és a Homlok Zsoltot kegyelemdöfésként érő versenyjogi ügy között. Mindezt Rigó Csaba GVH-elnök többször kikérte magának, nonszensznek nevezte, hogy bárki azt feltételezze, hogya GVH munkáját magánéleti háttértörténetek vezetik.A csődeljárással kapcsolatban kerestük a Homlok Építő Zrt. is.
|
Miután nemkívánatos személlyé vált a NER-ben, csődeljárás alá került Homlok Zsolt cége
|
A nyugat-magyarországi vasútépítő és más építőipari vállalkozásairól ismert üzletember két cégénél korábban kartellügyet azonosított a GVH.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/04/09/homlok-zsolt-ner-ceg-csodeljaras-homlok-epito-zrt
|
2025-04-09 21:05:34
| true | null | null |
Telex
|
Helybenhagyta a bíróság másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a Fenyő-gyilkosság ügyben hozott ítéletet Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség volt elnöke és az Aranykéz utcai robbantás miatt elítélt Portik Tamással szemben. Gyárfást a másodfok is hét év börtönbüntetésre ítélte: a másodfok megváltoztatta azonban a korábbi ítéletet, Gyárfás Tamást nem bűnsegédként, hanem felbujtóként ítélte el."Nincs mit szégyellnem" - mondta Gyárfás Tamás lapunknak az ítélet előtt arra a kérdésre, miért vesz részt másodfokon az ítélethirdetésben. A Fővárosi Ítélőtáblára Portik Tamást nem hozták be, ő írásban jelezte, hogy nem akar részt venni a tárgyaláson.Tavaly februárbanGyárfás Tamás hét év fegyházat, az Aranykéz utcai robbantásban is elítélt Portik Tamás pedig életfogytiglant kapott a Fenyő-gyilkosság ügyében első fokon. Az egykori magyar alvilág meghatározó figurájának számító Portik 20 év elteltével volt bocsátható feltételes szabadlábraaz ítélet szerint."Eleve nincsenek gyilkos hajlamaim" - hangzott el Gyárfás Tamástól másodfokon, azutolsó szó jogánaz egyik érv arra, miért lehet kizárni, hogy ő bűnsegéd lett volna Fenyő Tamás megölésében. Az elsőfokú ítélet után ugyanis mind Gyárfás, mind Portik, mind az ügyészség fellebbezett, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára. Gyárfás és Portik ártatlannak vallották magukat, míg az ügyészségsúlyosbítást kért a vádlottakra.A Fővárosi Ítélőtáblán folytatott másodfokú eljárás az eredeti tervek szerint akár tavaly év végén is lezárulhatott volna. Ez viszont csúszott, mert nem volt olyan ügyvéd, aki Portik Tamás védelmételvállalta volna. Ez az elsőfok után nem is volt meglepő: ott részben azért is húzódott hat éven át a tárgyalás, mert Portik folyamatosan lecserélte az ügyvédjeit. Az elsőfok alatt még Portik fiát is letartóztatták, amiértkávét öntött a bíró arcába. A másodfok ehhez képest közel zavartalanul zajlott le a csúszást leszámítva. Gyárfás és Portik eredetileg ártatlanságukra hivatkozva fellebbezett, az ügyészség pedig azért, hogy a két vádlott szigorúbb büntetést kapjon. Kifogásolta az ügyészség ugyanakkor azt is, hogy az elsőfokú ítélet Gyárfást bűntársként ítélte el: szerinte nem bűntárs, hanem a felbujtó felbujtója volt a volt elnök.Fenyő Jánost 1998. február 11-én a délutáni csúcsforgalom közepén lőtték le Mercedesében a budapesti Margit körút és a Margit utca sarkán. Régóta kérdéses volt, ki adhatott megbízást a merényletre. A korábban jelentős médiavállalkozónak számító, a Magyar Úszó Szövetség elnöki tisztét is betöltő Gyárfás és az alvilági körökben mozgó Portik elleni vád alapját egy 512 perces hangfelvétel és különböző tanúvallomások jelentik. A védelem első- és másodfokon is azzal érvelt, hogy sem a hangfelvétel, sem a tanúk nem túl meggyőzőek.Az elsőfok bírósági ítélet szerint a bizonyítékok azt mutatták, hogy Portikban hamarabb merült fel Fenyő János meggyilkolásának szándéka, mint Gyárfásban. Eszerint Portik Gyárfás reakcióját megbízásnak vette, a bíróság szerint így Gyárfás nem "a felbujtó felbujtója" volt, hanem bűntárs. Portikot felbujtóként ítélték el, Gyárfást pedig azért, mert "nem mutat semmi arra, hogy ne azonosult volna az ötlettel" - mondta elsőfokon Póta Péter bíró. A hangfelvételeken két kulcsmondat szerepelt, amely elsőfokon döntő szerepet játszott: ezek közül az egyik, a Portiktól elhangzó "szétbasszuk" - amellyel szemben a bíróság szerint Gyárfás nem ellenkezett - a nyelvészek között is vitát váltott ki.Gyárfás Tamás már közvetlenül az ítélet után szóvá tette, hogy nem hangzott el olyan párbeszéd, amire a bíró utalt. Cseresnyési László nyelvészprofesszor a peranyagok alapján és a Gyárfás-Portik-beszélgetést felhasználva emellettarra a következtetésre jutott, hogy a bíró - a szerző feltételezése szerint figyelmetlenségből - két, létező párbeszéd mondatait mosta össze. Cseresnyési azt is megjegyezte, hogy a "rábólintás", ami szerinte valóban egyértelmű egyetértést jelez a gesztusnyelvben, nem is fordul elő egyetlen Portik-Gyárfás-párbeszéd hangfelvételén sem.Gyárfás az utolsó szó jogán azt is hangoztatta, hogy neki már nem állt érdekében Fenyő Jánost eltenni láb alól, szavahihetőségét azonban az ügyészség megkérdőjelezte. A védelem szerint a hangfelvételekből valamilyen Gyárfás és Portik közötti közös ügyre lehet következtetni, amiről mindkét vádlott azt mondja, ez az ügy Gyárfás Tamás 1997-es adócsalási ügye volt - ebben Gyárfást egyébként később felmentették.A bizonyíték alapjául szolgáló hangfelvételből két változat van: az egyik a rendőrségnél, a másik, összevágott verzió pedig Gyárfáshoz került eredetileg. Az ügyészség által hivatkozott hangfelvétel csavaros úton jutott el anno a rendőrséghez. A hanganyagok először Németországban, egy zsák gyerekruhába varrva bukkantak fel, innen jutottak el a bécsi pályaudvar egyik csomagmegőrzőjébe, majd a Farkasréti temetőbe. A rendőrség már a temetőben bukkant rá a hangfájlokra. 2017-ben ezeket a hangfelvételeket hallgatták végig tüzetesen a rendőrök, egy évvel később erre hivatkozva vették őrizetbe Gyárfást.Mielőtt azonban eljutottak volna a hanganyagok a temetőbe, Portik egykori közeli ismerősei 2017-ben megzsarolták Gyárfást ugyanezeknek a hangfájloknak egy összevágott változatával. Ezt az úszószövetség volt elnöke átadta a rendőröknek is.Az ügy egyik mellékszála, hogy ezeket a felvételeket Gyárfás 2017 októberében elvitte Ihász Sándor volt főügyésznek, aki Gyárfás jó barátja volt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ihász ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozó hatóságnak. Ihász azt mondta, hogy Gyárfástól egy pár oldalas írást kapott, amit "évekkel korábban folytatott beszélgetésekből versszerűen vágtak össze, számos helyen kipontozott részeket tartalmazott". Ihászt első fokonhivatali visszaélésért ítélték el.A bíróság erről a hanganyagról elsőfokon azt mondta, hogy bár a védelem manipuláltnak titulálta a felvételeket, és valóban volt olyan hanganyag, ami 789-szer megszakadt, a szakértők a hangok elemzésével és más hanganyagok meghallgatásával kizárták a manipulációt.
|
Jogerősen is hét év börtönre ítélték Gyárfás Tamást, Portik Tamás életfogytiglant kapott
|
Helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla a Fenyő-ügyben hozott első fokú ítéletet, Gyárfás azonban nem bűnsegédként, hanem felbujtóként ítélték el.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/04/10/gyarfas-tamas-portik-tamas-itelet-masodfok
|
2025-04-10 09:24:18
| true | null | null |
Telex
|
A jegybank egyik legnagyobb büszkesége az elmúlt tíz évből, hogy két programmal, a Növekedési Hitelprogrammal (NHP) és a Növekedési Kötvényprogrammal (NKP) berúgta a magyar vállalkozások szekerét.Az elmúlt hetekben az Magyar Nemzeti Bank (MNB) leginkább az alapítványa körüli pénzügyi botrány miatt került fókuszba, de érdemes felidézni, hogy az NHP és az NKP keretében a jegybank megközelítőleg 8000 milliárd forintot osztott ki.Az NKP és az NHP kamatvesztesége és az alapítványi vagyonvesztés természetesen két teljesen eltérő sztori. De ha megnézzük, hogy melyik történet mekkora ráfizetéssel járt, egyértelmű, hogy a két program a jegybanki alapítvány vagyonvesztéséhez képest sokkal nagyobb kamatveszteséget hozott össze.Lánczi András politológusnak volt egy elhíresült nyilatkozata aMandinernek, még 2015-ben. "Vajon korrupció volt az 1948 utáni kommunista államosítás vagy az 1989 utáni rendszerváltás privatizációja? Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. Ezen azt értem, hogy olyan célokat tűzött ki a kormány, mint a hazai vállalkozói réteg kialakítása, az erős Magyarország pilléreinek a kiépítése vidéken vagy az iparban."Ha jobban belegondolunk, könnyen párhuzamot lehet vonni Lánczi gondolatai és a Magyar Nemzeti Bank elmúlt hetekben kirobbant botránya között. Most nem arra gondolunk, hogy az MNB közpénze valóban segített egy hazai vállalkozói réteg kialakításában, hiszen túlzás lenne azt állítani, hogyMatolcsy Ádám és barátai valóban sikeres vállalkozókká váltak volna, noha valóban elég sok ingatlanban és cégben lett részesedésük. Lánczi mondatait továbbgondolva azonban az MNB-ügy rávilágít arra, hogyamit az alapítványok esetében elmaradt hozamnak neveznek, az gyakorlatilag a jegybank legfőbb politikája.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esik - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.Mit jelent pontosan, hogy ez a jegybank legfőbb politikája?A március közepén kirobbant MNB-ügyegyik legfontosabb kérdése, hogy a 266 milliárd forintos alapítói vagyonnal, a kecskemétiNeumann János Egyetem127,5 milliárd forintjával és az MBH 70 milliárd forintjával szemben mekkora vagyon maradt meg az alapítványok kezelésében.Matolcsy György volt jegybankelnök a napokban arról beszélt, az adatokból egyértelműen látszik, hogy a jegybanki vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot. Matolcsy szerint egy ingatlancégnek nem feltétlenül a részvényár a legjobb mutatószáma, lehetne az eszközértéket is számítani. A legoptimistább becslések szerint nominálisan valóban meglehet az MNB-alapítványok pénze, "csak" a tízéves elmaradt hozam a mínusz, vagyis reálértékben 40-50 százalékos vagyonvesztés történt, 130 milliárd forint hiányzik. (Valószínűbb, hogy jóval több, hiszen csak a tőzsdei befektetések árfolyamesése is nagyobb szám, de most induljunk ki ebből.)Ha megnézzük a Magyar Nemzeti Bank elmúlt tíz évét, valójában a jegybank egyik legnagyobb büszkesége a devizahitelek forintosítása, a kamatok levágása, a jól időzített aranyvásárlások mellett az lehet, hogykét programmal, a Növekedési Hitelprogrammal és a Növekedési Kötvényprogrammal berúgta a magyar vállalkozások szekerét.Ha aPortfolio.huegykori cikkét idézzük, a Növekedési Hitelprogram keretében mintegy 6400 milliárd forint összegben jutott legfeljebb 2,5 százalékos fix kamatozású hitelhez 75 ezer hazai vállalkozás, összesen 165 ezer ügylet keretében. A 2013-ban bevezetett jegybanki NHP a jegybank adatai szerint a GDP-hez 5,3 százalékponttal járult hozzá, az MNB 0 százalékkal adta a hitelt.A másik programot, aNövekedési Kötvényprogramotaz MNB 2019. július 1-jén indította el. A program célja a jegybank közlése szerint, hogy a vállalatikötvény-piac likviditásának növelésén keresztül segítse a hazai vállalatok adósságainak diverzifikálódását. A program keretében a jegybank 1550 milliárd forint keretösszegben vásárol "nem pénzügyi, nem közvállalatok és közvállalatok által kibocsátott", jó minősítésű kötvényeket.Az MNB a számára 0 százalékos, az ügyfeleknek fix 2,5 százalékos 10 éves NHP-val és a 2-5 százalékos, legfeljebb 30 évre szóló NKP-val legális keretek között bár, de a jegybanki alapítványok vagyonvesztéséhez képest sokkal nagyobb kamatveszteséget hozott össze. Ennek jelentős része nyereségként ugyancsak kormányközeli kedvezményezetteknél landolt, leginkább ezért esett az MNB saját tőkéje 1700-1800 milliárdos mínuszba. Ez se kis pénz.Természetesen a két történet nem hasonlítható össze.Az alapítványi vagyonvesztése (és párhuzamosan egy szűk kör eszméletlen mértékű gazdagodása) miattjoggal tett az Állami Számvevőszék feljelentést. Az NHP és az NKP programja nemhogy nem bűncselekmény, még ünnepelni is szokás a programokat.A 30 éves NKP ugyan mindvégig védhetetlennek tűnt, nincs az a projekt, amit ennyi ideig finanszírozni kellene. Az is igaz, hogy az 5-10 éves olcsó, jegybanki eredetű finanszírozásra nagy szüksége volt a gazdaságnak. Az egyenleg azonban majd később lesz végleges, amikor majd látjuk, hogy az NHP- és az NKP-kölcsönöket visszafizetik-e a vállalkozások. Sajnos van olyan cég, amelyikről már nem feltételezhető, hogy bármit visszafizetne,ilyen volt az Optimum Solar napenergiás cég története. Az is kérdés lehet, hogy a legnagyobb, legsikeresebb cégek, a Mol Nyrt., a Magyar Telekom Nyrt. és a 4iG Nyrt. rászorultak-e ilyen támogatott kötvényprogramokra. Biztos jól jött nekik, de azért alighanem piaci finanszírozással is elboldogultak volna.A tőkeszegényebb hazai kkv-szektornak (a kis- és középvállalkozások körének) nagy szüksége volt ilyen finanszírozásra. A támogatott, de visszafizetendő finanszírozás vélhetően egészségesebb projekteket támogat, mint amilyeneket az unió által is oly sokszor használt, vissza nem fizetendő támogatás. Előbbinél több esély van arra, hogy valóban megtérülő beruházásokra fordítják a vállalkozások a pénzt, utóbbinál a díszburkolatra és a lombkoronasétányra is érdemes pénzt kérni. Az EU visszafizetendő támogatásainál az is fontos szempont lehet a vissza nem fizetendővel szemben, hogy egy program futamideje alatt akár több cégnek is kiosztható, vagyis miután az első támogatott visszafizette a tartozását, beleférhet egy újabb társaság megsegítése.Az biztosan komolyabb elemzést érdemelne, hogy érdemes volt-e 8000 milliárd forintot rendkívül alacsony, ráadásul fix kamat mellett kiosztania a jegybanknak. A 0, a 2, de még a 4 százalékos kamat is extrém veszteséget jelentett, amikor a kamatszint már 10 százalék felett volt (emlékezhetünk, hogy 2022-ben és 2023-ban 14,5 és 17,6 százalék volt már az éves átlagos infláció).Az NHP-t és az NKP-t aligha övezi túl nagy adófizetői, választói elégedetlenség, de azért ne legyen illúziónk, ez a pénz végső soron az adófizetőktől megy a kiválasztott vállalkozásoknak. Az most szinte mindegy, hogy az adófizetők ezt hogyan fogják betolni. Lehet, hogy a költségvetésnek kell visszapótolnia a nagy jegybanki mínuszt, ezért erre kell fordítani az adóbevételeket, de az is lehet, hogy majd infláció viszi el a pénzt. A forint leértékelése is opció.Nem kizárt, hogy azokban az években tényleg be kellett rúgni a vállalatihitel-piacot. Lehet, hogy ez a gazdaságélénkítés szükséges volt. Nem szeretnénk az NHP és az alapítványi vagyonvesztés morális megítélését összekeverni, de mindenkinek érdemes tudnia, hogy a 2010-től napjainkig tartó időszakban Magyarország valójában két, egyenként is több ezer milliárd forintos összeget használt fel az adott évi költségvetési bevételek felett. A magánnyugdíjpénztári 3000 milliárd forint mellett az NHP és az NKP piacitól elmaradó kamatainak vesztesége is ilyen nagyságrend lesz, de hogy pontosan mekkora, azt majd csak a programok kifutása után lehet összesíteni.
|
MNB: nem csak az alapítványoknál maradt el a hozam, a jegybankban is
|
Az elmúlt hetekben az MNB leginkább az alapítványa körüli pénzügyi botrány miatt került fókuszba, érdemes azonban felidézni, miről is szólt az a két program, amivel a jegybank közel 8000 milliárd forintot osztott ki az elmúlt években hazai cégeknek.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/04/10/mnb-nkp-nhp-kamat-hozam-veszteseg-matolcsy-gyorgy
|
2025-04-10 12:42:00
| true | null | null |
Telex
|
Felfüggesztette a tervezett Kazinczy utcai hotelről szóló tárgyalásokat Erzsébetváros az MNB-ügy egyik elhíresült szereplőjével, a Globe Trade Centerrel (GTC), pontosabban a csoporthoz tartozó leányvállalattal."A tárgyalásokat a GTC-vel az erzsébetvárosi önkormányzat még aznap felfüggesztette, amikor az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatóját Varga Mihály hivatalba lépő jegybankelnök leváltotta és új vezetőt nevezett ki"- tájékoztatta lapunkat a VII. kerületi polgármesteri hivatal. A varsói ingatlanpiaci cég neve onnan lehet ismerős, hogy az Állami Számvevőszék március közepén megjelent jelentése szerint részben ide került át az MNB-alapítvány vagyonának jelentős része.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorában is sok szó esik- a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.A Mika Tivadar Mulatóként, később Mika Kertként ismert Kazinczy utcai telek a GTC K43-45 Property Kft. tulajdona. Ennek a projektcégnek a tulajdonosa a GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt., amelynek képviselői hónapokkal ezelőtt megkeresték az önkormányzatot. Azt szerették volna, hogy az erzsébetvárosi önkormányzat hozzájáruljon a parkolószintek számának csökkentéséhez. Az egyeztetések során egy területrendezési szerződés körvonalazódott.Csakhogy időközben kiderült, hogy a varsói központú ingatlanos anyacég, a Globe Trade Center az a nagyvállalat, ahová az Állami Számvevőszék jelentése szerint átpakolták az MNB-alapítványok vagyonának jelentős részét. Az ÁSZ-vizsgálatot követte Varga Mihály új jegybankelnök fent említett intézkedése, ami alapján az önkormányzat leállította az egyeztetéseket. Mint írták, "jelenleg tárgyalások nincsenek folyamatban". Az önkormányzat tájékoztatta a cég képviselőit, hogy addig nem kezdi újra a tárgyalásokat és nem köt semmilyen megállapodást, amíg a cég jogi helyzete tisztázatlan.Megkerestük az ingatlancéget, ahol közölték, hogy a GTC Csoport "jogi helyzete" tisztázott. Hangsúlyozták: a GTC egy varsói tőzsdén jegyzett, hét országban jelen lévő, több mint 30 éve működő cégcsoport, mely mintegy 3 milliárd euró értékű, diverzifikált ingatlanportfólióval rendelkezik. A GTC tevékenysége, jövedelmezősége, bevételi forrásai függetlenek a részvénytulajdonosoktól, tették hozzá.A tervezett hotelről annyit mondtak, hogy a Kazinczy utca 43-45. szám alatti ingatlan a csoport tulajdonát képezi. Az ingatlannal kapcsolatos fejlesztési és hasznosítási koncepció előkészítési fázisban van, mellyel kapcsolatban több lehetőséget vizsgál a cégcsoport. Az ingatlannal kapcsolatosan minden, ezen túlmenő információ üzleti titoknak minősül, így nincs lehetőségünk ennél mélyebb információval szolgálni, írták.A Mika Kert április elején jelentette be, hogyátadják a helyet a jelenlegi tulajdonosoknak, akik szállodát építenének a telekre."Nem így akartuk zárni ezt a történetet és szerettünk volna megnyitni egy 15. szezonra is, de sajnos erre már nincs lehetőségünk és arra sem, hogy elbúcsúzzatok tőle" - írták a búcsúzó posztban.
|
Befagyasztotta az új hotelről szóló tárgyalásokat Erzsébetváros az MNB-ügyben elhíresült céggel
|
Az új hotel az egykori Mika Tivadar Kert helyére épülne, de az önkormányzat addig nem hajlandó tárgyalni, amíg a GTC jogi helyzete tisztázatlan.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/04/11/erzsebetvaros-befagyasztotta-a-targyalasokat-a-gtc-vel-a-tervezett-kazinczy-utcai-hotelrol
|
2025-04-11 05:05:51
| true | null | null |
Telex
|
Ne nézze hülyének a szegedieket, valljon színt, mi köze van a "világtörténelem legnagyobb bankrablásához", szólította fel napirend előtti felszólalásában a szegedi önkormányzat pénteki testületi ülésén Polner Eörsöt, a Fidesz frakcióvezetőjét Mihálik Edvin. A polgármestert, Botka Lászlót támogató Szeged Jövője frakcióvezetőjének az MNB alapítványoknál az Állami Számvevőszék vizsgálata nyomán kirobbantbotrányontúl az adta az apropót a felszólalásra, hogy Polner az MNB Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítványának felügyelő bizottsági elnökeként tavaly levélben tájékoztatta az MNB akkori elnökét, Matolcsy Györgyöt arról, hogy a PADME Alapítvány "cél szerinti működése és fizetőképessége közvetlenül veszélyeztetve van".Ugyan mire vett föl öt éven hát havi 1,5 milliós fizetést, kérdezte Mihálik, aki nem értette, hogy Polnernak a felügyelő bizottság elnökeként hogy nem tűnt fel korábban több száz milliárd forint eltűnése. Azt javasolta, hogy Polner a továbbiakban ne lehessen a Szegedi Vízmű Zrt. felügyelő bizottsági tagja. Polner válaszában aFacebook-oldalán korábban közzétett nyilatkozatátismételte, mely szerint a PADME felügyelőbizottsága minden esetben jogszerűen és törvényesen járt el. Korábbi nyilatkozatánál bővebben kérdésünkre sem kívánt reagálni.Mihálik javaslatát végül 6 igen, 4 nem és 14 tartózkodás mellett szavazták meg. A polgármester ezután felkérte a Fidesz frakcióját, hogy a következő közgyűlésre javasoljanak mást Polner helyére az 51 százalékban városi tulajdonú önkormányzati cég felügyelőbizottságába. A Fidesz frakcióvezetője az önkormányzat Pénzügyi és Vagyongazdálkodási bizottságának elnöki tisztét megtartotta, aszeged.hu kérdésére korábban kijelentette, erről a tisztségéről nem mond le.Érdeklődésünkre, hogy az önkormányzat fontolgat-e jogi lépéseket is Polner ügyében, a Szeged Szeged Zöld Város tanácsnoka tisztséget is betöltő Mihálik azt mondta, hogy a fideszes politikust akkor kell törvényesen visszahívni a képviselői tisztségéből, ha a Matolcsy-féle alapítvány ügyei kapcsán a bíróság elítéli.
|
Visszahívták a Szegedi Vízmű felügyelőbizottságából a Fidesz helyi frakciójának vezetőjét
|
Polner Eörs annak az MNB-alapítványnak volt a felügyelő bizottsági elnöke, ahol még azt se tudják, hány százmilliárd forintnak veszhetett nyoma. A vagyongazdálkodási bizottság elnöki tisztjét megtartotta.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/04/11/matolcsy-ugy-mnb-botrany-szeged-polner-eors-botka-laszlo
|
2025-04-11 15:17:43
| true | null | null |
Telex
|
Hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoz a Csongrád-Csanád vármegye Rendőr-főkapitánysága a Kiss Mária Hortensia Honismereti Kört lejárató szórólapok ügyében - derült ki Polt Péter legfőbb ügyész, Vadai Ágnes képviselőnek küldöttválaszából.Március óta több alkalommal isszórólapokat terjesztettek Kiszomboriban, amelyekben ellenzéki politikai tevékenységgel vádolták a Kiss Mária Hortensia Honismereti Kört. A civil szervezet főleg kulturális eseményeket szervez, semmilyen politikai tevékenységet nem végez - bár három önkormányzati képviselő is a tagja.Utóbb kiderült, hogy a szórólapokat Farkas János magyarcsanádi fideszes polgármester készítette. Állítása szerint ő két szabadnapos közmunkásra bízta a terjesztésüket, akiket a falu kibuszával vitt át Kiszomborra. Hogy pontosan mi volt a célja ezzel,az nem derült ki. A polgármester ellen feljelentést tettek a nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás ügyében a csoport tagjai.Néhány héttel az első kampány utánújabb szórólapok jelentek mega faluban, ezúttal már Fidesz-emblémával, és a Promenád24 nevű, Lázár Jánoshoz köthető hódmezővásárhelyi hírportál is írt az ügyről.Poltnak Vadai Ágnes országgyűlési képviselő tett fel írásbeli kérdést, amiben arra kérdezett rá, hogy követett-e el jogsértést Farkas János azzal, hogy a közmunkásokat munkaidejük alatt átvitte a kisbusszal a szomszéd faluba, és ott kiadta nekik a szórólaposztás feladatát.Polt nem említi név szerint Farkast, de azt elismerte, hogy a vármegyei rendőrség nyomoz, további tájékoztatást ők adhatnak, így a kérdést nekik továbbítja.
|
Hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a kiszombori civilek ellen osztogatott szórólapok ügyében
|
A magyarcsanádi polgármester a falu kisbuszával vitte szórólapot osztani a közmunkásokat.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/04/11/ugyeszseg-nyomozas-kiszombor-kiss-maria-hortensia-honismereti-kor-szorolap-magyarcsanad
|
2025-04-11 15:51:55
| true | null | null |
Telex
|
Hétfőn a budapesti Millenárison rendezett konferenciát az Economx kormányközeli gazdasági portál. Az egész napos, Money Talks nevű összejövetel, akármit is jelentsen ez, de nem volt sajtónyilvános, így akkreditációval a 444 nem is próbálkozott. Egyszerűen vettünk rá jegyet.Az esemény 99 százalékán semmi olyan nem történt, amitől a független magyar sajtót távol kellett volna tartani - igaz, pont erről a 99 százalékról a független magyar sajtónak eszébe sem jutott volna tudósítani. Olvasóinkat nem igazán érdekli a "Befektetés a kifektetésbe: nemzetközi piacok meghódítása tőkebevonás segítségével" című keynote speech, melynek keretében a NER különböző gazdasági szatellitcégeit végigjárt öltönyös úr arról beszél, hogy mi van a pipeline-jukban.A maradék 1 százalék egyik felét Orbán Balázs képviselte, aki "Trump adminisztráció: egy új világrend felé" című előadásában a neoliberalizmus végéről, a Brüsszelben utóvédharcoló liberális elitről, valamint csodafegyvervárós hangulatban Amerika kapcsán arról beszélt, hogy"dolgozunk egy alapvetően nem vámpolitikai együttműködést érintő, hanem a két ország közötti gazdasági együttműködést megerősítő megállapodáson. Már a közeljövőben várhatóak olyan hírek amelyek körvonalazzák, hogy valóban grandiózusak ennek az alapjai." A stratégiai tanácsadás világában kevésbé jártas olvasókért érdemes néhány mondatban kitérni a BCG-re, azaz a Boston Consulting Groupra. A világ szinte minden országában jelen lévő BCG a talán valamivel ismertebb McKinsey mellett a szakma másik nagy globális szereplője.Hogy a szakma jelen esetben mit jelent, azzal kapcsolatban eltérnek a vélemények. A BCG krédója szerint „segít, hogy a világot előrevivők mindent meg tudjanak valósítani”, ugyanakkor Peter Thiel, a trumpiánus amerikai jobboldalt pénzzel és ideológiával egyaránt támogató milliárdos szerint ezek a tanácsadó cégek „szuperkorrupt, lehúzó bűnszervezetek”, és a tőle balra álló szakértők közül is sokan egészen hasonlóan látják.Thiel kritikájának őszinteségét megkérdőjelezi, hogy az ő köreihez tartozó techcégek AI-val és egyéb modern varázslatokkal éppen azon igyekeznek, hogy benyomuljanak a hagyományos stratégiai tanácsadók helyére. A valóban őszinte kritikusok viszont többek közt azzal szoktak érvelni, hogy a tanácsadó cégek által nyújtott szolgáltatások valódi értékét meglehetősen nehéz mérni, miközben ezekért a tanácsokért a BCG és a többiek dollármilliókat kapnak. Egy magánvállalatnak szíve, illetve hát tulajdonosainak joga eldönteni, hogy kitől milyen stratégiai tanácsot vesz. A helyzet azonban jóval bonyolultabb, ha a megbízók valamely állam adófizetői.Ezeket a tanácsadócégeket a legtöbb kritika éppen az ilyen zsíros állami megbízásokért éri. Jó példa erre Angola, ahol a BCG, a McKinsey és több nagy könyvvizsgáló is aktívan segítette az országot 1979–2017 közt uraló és szétraboló Dos Santos-családot a dollármilliárdok ellopásában.Ahogy az angolai ügyet feltáró ICIJ, az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának szakértője fogalmazott az ország olajkincsének elherdálásában segédkező cégekről, ezek „bár szeretik magukat globális cégnek nevezni, a globális jelzőt csak akkor használják, amikor valamilyen megbízást szeretnének elnyerni. Amint a felelősségre kerül a sor, már csak a világban elszórt cégek laza hálózatáról beszélnek, hiába van közös vezetésük és weboldaluk”. A BCG az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálatát követően kénytelen volt elismerni, hogy Angolában már a kormányzati megbízásokat is eleve korrupció útján szerezték meg – illetve természetesen csak a lisszaboni irodájuk, hiszen ez csak laza hálózat. Végül azonban az afrikai országból hazavitt 14,4 millió dollár haszon visszaszolgáltatásával megúszták az ügyet.Magyarországnak olajkincse nincs, csak uralkodó családja és BCG-irodája. A Millenárison Tiborcz és Juhász beszélgetésére két héttel az után került sor, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálat nélkül elutasította a korrupció ellen küzdő civil szervezet, a K-Monitor panaszát a BCG által 2020-ban a magyar államnak írt, majd tíz évre titkosított tanulmány ügyében.A Belügyminisztérium még a covidjárvány első hónapjaiban rendelt a BCG-től egy tanulmányt „a magyar egészségügy lehetséges értékalapú átalakításáról” ami az év augusztusára el is készült. Hogy a tanácsadók ebben milyen tanácsokat adtak, azóta sem derült ki. A kész anyagot egyből titkosították, és hiába pereskedett több mint négy évig a K-Monitor, az Alkotmánybíróság döntése után nem is nagyon maradt esély megtudni, hogy miért fizettek a magyar adófizetők 780 000 dollárt (280 millió forint + áfát).A BCG-nek egyébként van tapasztalata állami egészségügyi rendszerek átalakításában, Magyarország előtt Szlovákiában és több nyugat-európai országban is dolgoztak hasonló projekteken. Annak alapján, amit a tanulmány állami megrendelői kiszivárogtattak a nekik írt anyagból, még az is lehet, hogy 300 millió forintért olyan tanácsokat kaptak, amelyek implementálása esetén ennél nagyságrendekkel többet spórolnának a magyar adófizetők. A BCG-nek talán még jól is jönne, ha ezt a tanulmányt nyilvánosságra hoznák, de egy olyan országban, ahol politika, gazdaság és persze Alkotmánybíróság is egyetlen célt szolgál, az ilyen transzparencia nem kívánatos.A magyar BCG így abban a gazdasági-politikai félvilágban kénytelen létezni, aminek az egyik legnagyobb haszonélvezője Tiborcz István. Orbán Viktor veje már korábban is beszélt arról, hogy ő értéket ment és értéket teremt, talán önmagának is ezzel bizonygatva, hogy ő és csakis ő tudja elvégezni a munkát, amit az apósának köszönhetően ölébe hulló ingatlanok felújítása, üzemeltetése, néha bezárása jelent. 2024 októberében már Magyar Péternek is azt ajánlotta, hogy „lépjen az értékteremtés mezejére”.Tiborcz politikai beágyazottságára, az őt multimillárdossá varázsoló közegre természetesen sem az Economx műsorvezető-újságírója, sem a BCG-s Juhász László nem tett semmiféle utalást. Hiszen ez csak két sikeres üzletember, a magyar self-made man és a globális tanácsadócég hazai vezetőjének beszélgetése volt.A panelbeszélgetés előtt Juhász tartott rövid előadást arról, hogy mire is van szükség a közép-európai régió versenyképessé tételéhez. Ezt csak az tette emlékezetessé, hogy a regionális sikersztorikat illusztrálandó az egyetlen viszonylag fiatal magyar cég, amit fel tudott hozni, a Hell volt. Juhász előtt a konferencián az észt alapítású Wise fintech-cég magyar alkalmazottja beszélt, aminél nagyobb nem is lehetett volna a kontraszt.Talán a 444 olvasói nehezen tudják elképzelni, de van közeg Magyarországon, ahol Tiborcz Istvánt megtapsolják. A Nemzeti Táncszínház szinte telt házas nagytermében, ahol maga Orbán Ráhel is megjelent, a BDPST Group elnöke felkonferálása után, majd fellépése végén is egész szép tapsot kapott.Bár a BDPST Group tulajdonosaként mutatták be, Tiborcz össze-vissza ugrált pozíciói közt, és hol a Gránit Bank, hol a Waberer’s tulajdonosaként válaszolt ezt-azt, ami gyakran össze sem függött a neki magas labdaként feladott kérdéssel. Nehéz volt eldönteni, hogy ez azért történik, mert mindenképpen szeretné felmondani a magának bekészített paneleket, vagy mert mint egy rossz börleszkben szereplő újgazdag milliárdos, azt sem tudja, éppen melyik igazgatótanács feje. Beszélgetésükben Tiborcz és Juhász ugyanazt a nemzetközi corporate bullshitnyelvet beszélték, bár hallgatóként az embernek volt egy olyan érzése, hogy míg Juhász szándékosan butítja le magát erre a szintre, alkalmazkodva a helyzethez, Tiborcz őszintén mond olyanokat, hogy „a csapat a legfontosabb”, „mi magyarok kitalálásban és megvalósításban zseniálisak vagyunk, csak eladni nem tudunk”, valamint „fenntarthatóság”.A két beszélgetőpartner közt akkora volt az összhang, hogy rendre azzal vették át a szót a másiktól, hogy „teljesen egyetértek az elhangzottakkal”. Ugyanakkor voltak apró különbségek is. Juhász nem beszélt „kezük közt megszépülő épületekről”, és ha beszélt volna, Tiborcz valószínűleg akkor sem bólogat közben olyan lelkesen, mint a Boston Consulting Group kelet-európai vezetője (és szenior ügyvezető-igazgató partnere!!!!) tette a miniszterelnök milliárdokkal kitömött veje szívhez szóló szavait hallgatva. Cserébe Juhász nem tudott olyan gyönyörűen fogalmazni, mint Tiborcz, aki szerint „az értékteremtés egy hagyma, aminek nagyon sok rétege van, és minél mélyebben vesszük le a hagymának a rétegeit, annál mélyebbre megyünk”. A beszélgetés vége után a két fellépő még egy kicsit beszélgetett egymással a színpadon, talán éppen úgy, ahogy a BCG luandai irodájának vezetője is szót értett annak idején Isabel dos Santossal, az ország elnökének lányával, Afrika akkori leggazdagabb nőjével, aki apjával együtt lopta szét az országot. Isabel sokáig sikeresen játszotta el a modern üzletassztonyt a hazájában, de ma Dubajban él, miután több nyugati országban befagyasztották a vagyonát, őt magát pedig szankciók alá helyezték.Tiborcz István becsületére legyen mondva, hogy ha nem ilyen szerencsésen házasodik, akár dolgozhatott is volna stratégiai tanácsadóként valamelyik nagy nemzetközi cégnél. Ahogy ebben a szakmában és az ilyen konferenciákon mondani illik, van demonstrated historyja, sőt proven track record of successe azzal kapcsolatban, hogy bármiféle morális gát nélkül, csak a saját zsebére gondolva tud aktív szerepet játszani egy ország kizsigerelésében.
|
"Az értékmentés egy hagyma" - Tiborcz István és a stratégiai tanácsadás randevúja
|
Egy üzleti konferencián a miniszterelnök veje, az ország egyik leggazdagabb embere egy asztalhoz ült a Boston Consulting Group hazai vezetőjével. Szót értettek.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/04/14/az-ertekmentes-egy-hagyma-tiborcz-istvan-es-a-strategiai-tanacsadas-randevuja
|
2025-04-14 19:20:54
| true | null | null |
444
|
Tíz éve itt az utcán folyt keresztül a víz, mindenképpen szükség volt az árokra - mondja a söptei Dózsa György utca elején Horváth Zsolt önkormányzati képviselő. Az utca egyébként új, az elején néhány ház állt csak, amikor mintegy 15 évvel ezelőtt családi házak kezdtek kinőni a földből. Mégpedig nagyon szép, modern házak.A szabad sajtót egyre több támadás éri. Segítsd a hiteles újságírást helyben is!TámogatomAz úttest is jó minőségű, széles, és elég nagy is a forgalom, amin nem kell csodálkozni, hiszen erre vezet az út Salköveskút, Vasszilvágy, Szeleste és az M86-os felé. Most nem is az utca állapota miatt jöttünk, hanem az úttest két oldalán lévő csapadékvíz-elvezető árok felújítása miatt.Az árok jól látható, hiszen egyenes az út, és a kapubejárók is szépen egymás után sorakoznak. Nem is ezzel van a nagyobb gond, hanem magával az árokkal.A felújítást még az előző képviselő-testület készítette elő, és közvetlenül a választások előtt adták át. A nyílegyenes utca egyébként mintegy 350 méter hosszú, és mindkét oldalán felújították, kiépítették a csapadékvíz-elvezető árkot. Vagyis, mintegy 700 méter hosszú árokról van szó.Horváth Zsolt mutatja is, mi a legnagyobb probléma. Az eredeti terv szerint az árkokat nemcsak alul, hanem oldalt is burkolni kellett volna, ehhez gyártanak úgynevezett árokelemeket is, a burkolt árok így néz ki:Ehhez képest a söptei ároknak csak az alján van egy betonlap.A képviselő szerint nem csak ez a gond. A kapubejáróknál a hídelemeket néhol ferdén rakták le, és van, ahol utólag betonnal emelték meg a magasságukat, mert túl alacsonyak lettek.Horváth Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy van, ahol sokkal szélesebb hidat alakítottak ki a kivitelezők, mint a házak többségénél. Mint például ennél a háznál, ahol látható, hogy az árokban szinte egymást érik szomszédos hídelemek.Azt is elmondta, hogy az előző képviselő-testület az eredeti tervet fogadta el. Ő akkor nem volt még képviselő, tavaly jutott be a képviselő-testületbe. De már a terv elfogadásakor akkor is Nagy Róbert volt a polgármester, akit tavaly újraválasztottak.A tervező szerint a két megoldás egyenértékű egymássalHorváth szerint a módosításról nem is szavazott a testület, csak egy tervezői nyilatkozat született, amit lapunk rendelkezésére bocsátott. A nyilatkozatban a tervező azt írta, a költségek csökkentése érdekében kell az árokelem helyett a betonlapot használni. A tervező kijelentette, a betonlap egyenértékű az eredetileg tervezett árokelemmel, azt is hozzátette, hogy a változtatás miatt nem szükséges a vízjogi engedély módosítása.A képviselő azt mondja, az utcában lakókat főleg az árok állapota érdekli, aggódnak, hogy az árok nem vezeti el rendesen a vizet, és hogy a hiányzó oldalburkolat miatt könnyebben eldugulhat. Sőt, a legújabb hírek szerint a házuk előtti szakaszon a lakóknak kell majd takarítaniuk az árkot, ami így elég nehéz lesz, sőt, sokaknak megvalósíthatatlan feladatot jelent.Több mint tízmillió forintot keresnekDe nem is csak ez a gond. A felújítás összesen közel 70 millió forintba került, eredetileg is ennyit szántak rá. Viszont a korábban tervezett, háromoldalú árokelem darabja több mint 7100 forint, az árokban végül elhelyezett beton fedlap mintegy 2400 forintba kerül. Horváth Zsolt szerint legalább tízmillió forinttal kevesebbe került így a felújítás.Horváth Zsolt feljelenést is tett, először az ügyészségnél. Ott azonban kétfelé választották az ügyet, az egyik felét a kormányhivatal kapta, de a képviselő szerint ott nem foglalkoztak az üggyel. Végül hatósági ügy lett belőle, jelenleg a közbeszerzési hatóság vizsgálja.A másik szálon az ügyészség hűtlen kezelés gyanújával rendőrségi eljárást kezdeményezett. Mivel politikusi érintettség is felmerülhet, a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság indította az eljárást. Érdeklődésünkre a főkapitányság közölte, hogy valóban zajlik egy ilyen eljárás, de annak befejezéséig nem adhatnak róla információt.Természetesen Nagy Róbert polgármesternek is feltettük kérdéseinket, aki annyit válaszolt, hogy ő nem kapott még értesítést a rendőrségtől az eljárásról.Horváth Zsolt képviselő azt is megjegyezte a végén, hogy a felújítás nem pályázati pénzből, hanem az önkormányzat saját bevételeiből történt, pedig lett volna pályázati lehetőség. Hozzátette, a pályázatoknál nagyon szigorúan veszik, ha menet közben megváltoztatják a terveket.
|
Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a söptei csapadékvíz-elvezető felújításánál
|
A feljelentés szerint a képviselő-testület által elfogadott terveket módosították, és olcsóbb elemeket építettek be.
| null | 1 |
https://www.nyugat.hu/cikk/a_rendorseg_is_nyomoz_a_soptei_csapadekviz_miatt
|
2025-04-14 07:21:00
| true | null | null |
nyugat.hu
|
A rendelkezésre álló adatok szerint, 2025. április 6-án délután Budapesten, a rendőrök ellenőriztek egy ázsiai férfit, aki az igazoltatásakor közölte, hogy az iratait a lakásán felejtette. A vele szemben alkalmazott ruházatátvizsgálás során a férfi irattartójából előkerült egy régi formátumú, 1997-ben kiállított vezetői engedély első oldala, aminek a sorszáma elmosódott, illetve az érvényessége is lejárt.(A legfrissebb hírek itt)Mivel az igazolványból, valamint a férfi által bediktált adatokból a rendőrök nem tudták megállapítani a személyazonosságát, valamint a jogszerű magyarországi tartózkodását sem tudta igazolni, ezért közölték vele, hogy a személyazonossága megállapítása érdekében előállítják a kerületi rendőrkapitányságra, majd beültették a szolgálati gépjárműbe.40 ezer forinttal próbálta megvesztegetni a rendőröketA megalapozott gyanú szerint ekkor a férfi többször kérte a rendőröket, hogy engedjék el, majd a gépkocsi hátsó ülésén a tárcájából elővett 2 darab 20.000 forintos bankjegyet és azt a mellette ülő járőrnek át akarta adni, miközben azt mondta az intézkedő hivatalos személyeknek, hogy "negyvenezer forintot adok, ha elengedtek".Az intézkedő rendőrök a kínált jogtalan előnyt nem fogadták el - derül ki az ügyészség közleményéből.
|
40 ezer forinttal akarta megvesztegetni a rendőröket egy férfi
|
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatott ki egy kambodzsai férfit, aki 40.000 forintot akart átadni a rendőröknek azért, hogy további intézkedés nélkül elengedjék. A férfi iratai nem voltak rendben, ezért akarta megúszni az ügyet. A vesztegetési pénzt a rendőrök nem fogadták el, a férfi ellen pedig eljárás indult.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/kulfoldi-ferfi-rendorok-vesztegetes/ngydknr
|
2025-04-09 13:40:43
| true | null | null |
Blikk
|
A Győri Járási Ügyészség vádiratának tényállása szerint az 54 éves nő és a 68 éves férfi egy szombathelyi személy- és vagyonbiztonsági cég ügyvezetői voltak 2015 évtől - kezdte az eset ismertetését a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség, majd így folytatta:A szabad sajtót egyre több támadás éri. Segítsd a hiteles újságírást helyben is!TámogatomA cégvezetők az eredmény javítása érdekében 2015. év és a 2017. év közötti időszakban a dolgozóknak kifizetett bér egy részét úgy tüntették fel, mintha az a dolgozók saját gépkocsi használatáért járó költségtérítés lett volna, ugyanis ez az összeg levonható volt az adóalapból. Ennek érdekében a vezetők a dolgozókkal valótlan tartalmú kiküldetési rendelvényeket töltettek ki, amit aztán benyújtottak az adóhatóságnak.Ezzel a módszerrel a vádlottak 2015 és 2017 között legalább 28 millió Ft kárt okoztak a költségvetésnek az adók, járulékok meg nem fizetésével.Az ügyészség a terhelteket minősített költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolta meg. Velük szemben kilenc év szabadságvesztés is kiszabható, valamint az ügyészség indítványozta, hogy az okozott kár erejéig a bíróság vagyonelkobzást is rendeljen el a vádlottak vonatkozásában.Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Győri Járásbíróság fogja meghozni.
|
A dolgozók bérével trükközve 28 millióval károsította meg a költségvetést egy szombathelyi cég
|
Kicsit javítani akartak a személy- és vagyonbiztonsági cég eredményességén. Kilenc évet is kaphatnak.
| null | 1 |
https://www.nyugat.hu/cikk/361765_a_dolgozok_berevel_trukkozve_28_millioval_meg_a
|
2025-04-01 08:32:22
| true | null | null |
nyugat.hu
|
Kedden folytatódott a Budapesti Környéki Törvényszéken a tavaly ősz óta tartó, több minisztériumot és 25 milliárd forintnyi pályázati pénzt érintő korrupciós óriásper. Az előkészítő ülésen megjelent vádlottak egyike sem ismerte el a bűnösségét. Már csak két vádlott van, aki még nem állt bíróság elé, az 1. és az 53. rendű, utóbbinál még mindig várnak az orvosszakértői véleményre (az I. rendű vádlott pedig elmeszakértői vizsgálaton esett át, amely arra jutott, hogy büntethető).A keddi tárgyalás legérdekesebb mozzanata az volt, amikor az eljáró bíró, Oláh Gaszton ismertette azt a beadványt, amit Palkovics László exminiszter bizalmasa, a XII. rendű vádlott Barta-Eke Gyula ügyvédje nyújtott be a bíróságnak (Barta-Eke novemberi bírósági kihallgatásáról itt írtunk). Ebben arról tájékoztatják a bíróságot, hogy megkeresték a vádhatóságot, konkrétan a Központi Nyomozó Főügyészséget a per 18. rendű, vádalkut kötött vádlottja, H. A. vagyonának ügyében.H.-ra ugyanis, akitől a vádalku értelmében 450 ezer forintnyi vagyon elkobzását kezdeményezte az ügyészség, a bíróság végül 190 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték. Ő a tárgyaláson azt vallotta, hogy csupán egy autója és 10-15 millió forintja van. Azonban később a 24.hu több cikkben megírta, hogy H. jelentős vagyonelemeket titkolt el. Így valójában marbellai luxusnyaralója, horvát tengerparti nyaralója és dubaji luxuslakása, továbbá milliós értékű katamaránja is van (esetenként résztulajdonban).Barta-Eke Gyula ügyvédje a megjelent információk nyomán érdeklődött a vádhatóságnál, hogy pontosan milyen vagyonát is derítették fel H. A.-nak, illetve hogy a most már tudottak fényében vagyonvisszaszerzést kezdeményeztek-e. A védő ezután azt sérelmezve fordult a bírósághoz, hogy a KNYF-nek küldött levélre nem kapott választ. Most azt indítványozták, hogy a bíróság is forduljon ezzel a megkereséssel az ügyészséghez.ElőzményekA "széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával" kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. Néhány nappal később aztán kiderült, hogy a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, több osztályvezetője, valamint egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár (Karsai Tamás) és már említett Barta-Eke is érintett lehet az ügyben.A nyomozás során több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintjának sorsát, több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg. Az ügyben akkora az iratanyag - nagyjából 100-120 ezer oldalnyi -, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. Csak a vádirat mintegy 400 oldalas, és október óta közel húsz előkészítő ülést kellett tartani, ám még mindig nem állt minden vádlott a bíróság előtt.
|
Vagyonvisszaszerzési eljárást szorgalmaznak a több minisztériumot érintő korrupciós óriásper egyik kulcsfigurájával szemben
|
A vádalkut kötő vádlottról, akinek a tanúvallomásán alapul az eljárás, kiderült, hogy több százmillió forintos, a bíróságon be nem vallott vagyona van.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/04/15/vagyonvisszaszerzesi-eljarast-szorgalmaznak-a-tobb-miniszteriumot-erinto-korrupcios-oriasper-egyik-kulcsfigurajaval-szemben
|
2025-04-15 11:53:45
| true | null | null |
444
|
Az USA levette Orbán Viktor egyik miniszterét, Rogán Antalt az amerikai szankciós listáról – derült ki az amerikai pénzügyminisztérium honlapjáról, aminek a listáján már nincs rajta Rogán.A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal korrupció miatt januárban, még Donald Trump beiktatása előtt került fel az USA szankciós listájára. A magyar kormány ezt David Pressman akkori – éppen leköszönő – amerikai nagykövet bosszújának tudta be, és azóta azt mondták, Rogán hamar le fog kerülni a hírhedt Glomag-listáról, amire többek között szervkereskedőknek műtő pakisztáni sebész, szerb fegyverkereskedő és korrumpáló izraeli bányamilliárdos is felkerült már.Pressman sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Rogán a magyarországi rendszerszintű közkorrupcióban játszott vezető szerepe miatt került a listára, amiért különféle hatalmi pozíciókban gazdagította magát és a pártjához hűsége személyeket. Pressman szerint a magas rangú magyar kormányzati tisztviselők túl sokáig használták hatalmi pozíciójukat önmaguk és családjuk gazdagítására, jelentős forrásokat mozgattak így privát számlákra. Pressman úgy fogalmazott, Rogán ennek a korrupciós rendszernek az elsődleges tervezője, megvalósítója és haszonélvezője.Az amerikai nagykövetség akkor azt üzente: „Arra bátorítjuk azokat, akik üzleti kapcsolatban állnak Rogán Antal miniszterrel, számos meghatalmazottjával, az általa de facto ellenőrzött szervezetekkel és azokkal, amelyekből hasznot húz, hogy gondosan vizsgálják felül tevékenységüket.” A VSquare április elején arról írt, hogy utolérték az amerikai szankciók Rogánt, akit emiatt kulcsfontosságú területektől fosztottak meg a kormányban.Szijjártó Péter a nap folyamán telefonon beszélt Marco Rubióval, de a külgazdasági és külügyminiszter az erről szóló beszámolójában nem említette, hogy az amerikai külügyminiszterrel említették volna a Rogán-ügyet, most viszont videóban jelentette be, hogy az amerikai pénzügyminisztérium mostani lépése „világosan bizonyítja” azt, hogy „más szelek fújnak Washingtonban”. (via Reuters)
|
Levették Rogánt a szankciós listáról
|
Már nincs ott a miniszter neve az amerikai pénzügyminisztérium honlapján található listán.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/04/15/levettek-rogant-a-szankcios-listarol
|
2025-04-15 20:56:56
| true | null | null |
444
|
Egyelőre akadályokba ütközik a Matolcsy-klán szállodaépítési terve a Klauzál utcában is, derül ki az erzsébetvárosi önkormányzat lapunknak küldött válaszából."A Klauzál utca 8-10. esetében szálloda, a Klauzál utca 7-9. esetében társasház épülne. A GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt. képviselői hónapokkal ezelőtt megkeresték az önkormányzatot. Az egyeztetések során a Kazinczy utcához hasonlóan egy területrendezési szerződés körvonalazódott"- írta az önkormányzat.A tárgyalásokat még aznap felfüggesztették, amikor az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatóját Varga Mihály hivatalba lépő jegybankelnök leváltotta és új vezetőt nevezett ki. Az önkormányzat tájékoztatta a cég képviselőit, hogy addig nem kezdi újra a tárgyalásokat és nem köt semmilyen megállapodást, amíg a vezetőváltással járó egyéb folyamatok le nem zárulnak.Hasonló döntést hozott a DK-s vezetésű VII. kerületi önkormányzat az említett Kazinczy utcában is, ami a budapesti bulinegyed egyik ütőere. A Mika Tivadar Mulatóként, később Mika Kertként ismert Kazinczy utcai telek a GTC K43-45 Property Kft. tulajdona. Ennek a projektcégnek a tulajdonosa szintén a GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt. és szintén hotelt terveznek a helyszínre, de a tárgyalásokat felfüggesztették.A GTC Origine Investments Zrt. neve négyszer szerepel abban a jelentésben, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) készített a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről. A dokumentum összességében azt állapította meg, hogy a létrehozott összetett cégstruktúra nem támogatta a vagyon megőrzését és nem biztosította az átláthatóságot, továbbá felmerül az alapítványi kuratórium felelőssége abban, hogy a GTC S.A. részesedésvásárlása kapcsán nem elegendő minőségű és mennyiségű információ birtokában hoztak döntést.Röviden, ennek az összetett cégstruktúrának a részei akartak, illetve akarnak szállodákat építeni a külföldi turistáktól hemzsegő bulinegyedben. Az említett GTC Origine Investments tulajdonosa a GTC S.A. lengyel tőzsdei cég. Az ÁSZ jelentése szerint a lengyel tőzsdei társaságban 2023 végén a jegybanki alapítvány által birtokolt összes közvetett érdekeltség 62,61 százalékos részvényrészesedést jelentett.Természetesen a Klauzál utca 8-10. szám alá (ahol jelenleg a Doboz nevű szórakozóhely üzemel) tervezett szálloda esetében a leendő vendégek többségének fogalma sem lett volna arról, hogy kinek és milyen pénzből épült szálloda vendégszeretetét élvezik. Egészen februárig úgy tűnt, hogy sínen van az építkezés. Ekkor adtak ki egy közleményt, amely szerint a Prágában lévő öt és a Bécsben üzemelő három ingatlant követően a budapesti beruházással folytatja kelet-közép-európai terjeszkedését a berlini Numa Group a GTC fejlesztőcsoporttal közösen. A Numa tehát azzal foglalkozik, hogy különböző befektetők, ingatlantulajdonosok és fejlesztők partnereként automatizálja a szállodák üzemeltetését, optimalizálja a költségeket és növeli a bevételeket.Maga a Klauzál utca 8. már évek óta a Klauzál8 Invest Kft. tulajdona, és erősen lerobbant állapotú. Ez a társaság a Somlai Invest Zrt.-én keresztül kapcsolódik a Matolcsy-klánhoz, hiszen Somlai Bálint érdekeltsége. Az ÁSZ által is gyakran emlegetett fiatal üzletember onnan ismert, hogy Matolcsy Ádám barátja. A jegybanki alapítvány közvetett tulajdonába tartozó GTC pedig egy nemzetközi partnerrel közösen éppen Somlai Bálint ingatlanán tervezi, vagy nemrég még tervezte, hogy szállodát húz fel a budapesti bulinegyedben.A Kazinczy utcai és a Klauzál utcai felfüggesztés között az a különbség, hogy az előbbiben évek óta működő Mika Tivadar Kert április elején bejelentette, hogy átadták a területet a jelenlegi tulajdonosainak, akik szállodát terveztek építeni rajta. Ez azt jelenti, hogy a Mika Kert nem fog kinyitni már soha többé. Míg a Klauzál utcában a Doboz nevű kulthely egyelőre megúszta a bezárást.A GTC pedig a jegybanki ügy kirobbanása óta számtalanszor elmondta, hogy ők egy több mint 30 éve működő cégcsoport, amelynek mintegy 3 milliárd euró értékű, diverzifikált ingatlanportfóliója van. Tevékenységük, jövedelmezőségük és bevételi forrásaik függetlenek a részvénytulajdonosoktól.
|
Csak most lett baja az MNB-s ingatlancég szállodájával a DK-s önkormányzatnak
|
A VII. kerületi önkormányzat felfüggesztette a jegybanki alapítványhoz köthető GTC Origine szállodaberuházását a Klauzál utcában. A projekt egy Matolcsy Ádámhoz közel álló üzletember ingatlanán valósulna meg. Hasonló fejlesztést állítottak le korábban a Kazinczy utcában is.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/csak-most-lett-baja-az-mnb-s-ingatlanceg-szallodajaval-a-dk-s-onkormanyzatnak.html
|
2025-04-15 09:09:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Az Opten adatbázisa szerint egy közepesen hosszú cégháló részeként a Prime Tech Magántőkealap lett az egyik tulajdonosa a GLI Solutions Kft. nevű infokommunikációs társaságnak, amely például több fuvarozó cégnek biztosítja az útdíj bevallásához szükséges térinformatikai támogatást.A Prime Tech Magántőkealapot a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli. Utóbbi cég 75 százalékban Kertész József Tamásé, aki amellett, hogy főhivatásszerűen a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja. A Prime Tech Magántőkealap tavaly januárban vásárolta meg a Kupon Kft.-t, amely elsősorban elektronikus szolgáltatásokat nyújt a mobilkommunikáció, az autópálya-használat és a közműszolgáltatások területén. A vállalat évente mintegy 5 millió tranzakciót bonyolít, 1500 értékesítési ponton. A Kupon Kft. pedig idén március 7-én lett a GLI Solutions Kft. többségi tulajdonosa, a tagságát március 31-én jegyezték be. A jegyzett tőkét 5,4 millió forintról 15 millió forintra emelték.Saját honlapján elérhető információk szerint a GLI Solutions 2013-ban alakult magyar vállalkozás. Tevékenységi területe GIS alapú innovatív infokommunikációs technológiák fejlesztése, a Smart City koncepció megvalósítását célzó megoldásokhoz illeszkedve. A nemzetközi és hazai trendeket figyelemmel kísérve keresik a mind újabb fejlesztési lehetőségeket ezen a lendületesen növekvő területen. Innovatív termék- és szolgáltatásportfóliójuk intelligens közlekedést és intelligens infrastruktúrák működtetését megvalósító megoldásokat kínál.Például 2013-ban a HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszer fejlesztésében és bevezetésében vettek részt, jelenleg is folyamatos a rendszer üzemeltetésében és továbbfejlesztésében való részvételük. A cég a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. által működtetett, a tehergépjárművek megtett úttal arányos útdíjfizetését támogató e-útdíj rendszer térképi-, útvonaltervező- és útdíjszámítás-támogató komponenseit fejlesztette és üzemelteti, és tanácsadási, fejlesztési szolgáltatásokkal vesz részt a rendszer bővítésében. A térképeket hamarosan frissíteni kell, mert várhatóan májustól fizetős lesz több új gyorsforgalmi út. Összesen 81 kilométer közutat vonnak be a díjfizetési rendszerbe, ami már idén 1,95 milliárd forint bevételt hozhat az államnak.A GLI Solutions szolgáltatja a térképi rendszert a Nemzeti Mobilfizetés Zrt. parkolási díjfizetési rendszere számára. Több fuvarozó cégnek biztosítják az útdíj bevallásához szükséges térinformatikai támogatást. Térképi szolgáltatásaikat és a taxi társaságok igényei szerint kialakított útvonaltervezési és navigációs szolgáltatásaikat veszik igénybe további partnereik: a Budapest Taxi és a City Taxi társaságok. A cég alapítói a járműipari és személyi navigációs szektor számára piacvezető megoldásokat fejlesztő NNG (volt NavNGo) Kft. alapítói, azt sikerre vivő fejlesztők, menedzserek, akik kiterjedt térinformatikai, szoftverfejlesztési és innováció-menedzsment tapasztalatokkal rendelkeznek. A legnagyobb részesedése eddig Kátai Attilának volt.Stabilan működő cég sorolt be a Prime Tech Magántőkealap alá. A saját tőkéjük folyamatosan gyarapodott az elmúlt években, a 2019-es 6,7 millió forintos szintről 2023-ra eljutottak 302,6 millió forintig, ami annak köszönhető, hogy a forgalmuk 200 millió forintról 1,3 milliárd forintra növekedett. A profit közben 20 millió és 145 millió forint között mozgott, 2023-ban például 71,1 millió forint nyereséggel zártak, osztalékot pedig nem fizettek. Csak szoftverfejlesztésből 326 millió forint bevételük származott a legutóbbi céges beszámolójuk szerint.Az új tulajdonos, a Kupon Kft. - amely 2023-ban 121 milliárd forintos forgalmat ért el - tavaly szeptember óta egy másik leánycéggel is rendelkezik: az Easy Toll Kft.-vel, amely korábban a Bravogroup Holdinghoz tartozott, és telekommunikációs termékek kiskereskedelmére specializálódott. Vagyis sorra gyűjtik a profiljukba illeszkedő vállalatokat. Ugyanígy folyamatosan bővíti a magántőkealapok körét a Mészáros Lőrinc jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő is, amely jelenleg már 11 alapot kezel.A Primefund Alapkezelőnek küldtünk kérdést, hogy miért vették meg a GLI Solutions Kft.-t, amint érkezik válasz, cikkünket frissítjük.
|
Mészáros Lőrinc köre még jobban behálózta az útdíj rendszert
|
Nemcsak a magántőkealapok, hanem az alájuk beterelt cégek száma is kitartóan növekszik.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-kore-meg-jobban-behalozta-az-utdij-rendszert.html
|
2025-04-08 14:02:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A belügyminisztérium gyorsított eljárásban vásárolt háromezer darab "Rendkívüli Helytállásért Árvízvédelem 2024." feliratú érdemjelet díszdobozban. A közbeszerzést karácsony előtt egy nappal írták ki, és január közepéig várták az ajánlatokat, hogy február végére elkészülhessenek a kitüntetések. Mindössze egyetlen ajánlattevő jelentkezett, aki meg is nyerte a tendert: a Vésnök Kft. 20 éve gyárt hasonló elismeréseket és kitűzőket a különböző állami szerveknek.A belügy előzetesen úgy számolt, hogy nettó 60,3 millió forintba fognak kerülni az árvízvédelmi kitüntetések, a Vésnök Kft. azonban nettó 58,3 milliós ajánlatot adott a legyártásukra. Az érdemjelek darabja nagyjából 15 ezer forintra jön ki, de valaki már eladott egyet a Vaterán 52 ezerért.A belügyminisztérium 2024. november közepén előzetes piaci konzultációt kezdeményezett a "Rendkívüli Helytállásért Árvízvédelem 2024" feliratú érdemjelek beszerzésével kapcsolatban. A konzultáció november végéig tartott, és a december elején készült jegyzőkönyv szerint mindössze egyetlen cég, a Vésnök Kft. nyújtott be rá részvételi kérelmet.Ennek alapján a belügy 2024. december 23-án gyorsított közbeszerzést írt ki a díszdobozos árvízvédelmi kitüntetések legyártatására. Az ajánlatokat 2025. január 10-ig várta Pintér Sándor tárcája, hogy a nyertes teljesíteni tudja majd a 2025. február 28-i leszállítási határidőt.Nagy meglepetés nem történt: csupán egyetlen cég, az előzetes konzultáción is érdekődést mutató Vésnök Kft. nyújtott be ajánlatot a tenderen. Méghozzá 2 millió forinttal kedvezőbbet a belügyminisztérium által előzetesen becsült nettó 60,3 millió forintnál. Ellenfél nélkül a cég ezzel simán vitte a megbízást.A Vésnök Kft. nettó 58,3 millió forintos ajánlattal nyerte meg az árvízvédelmi elismerésekre kiírt tendert.A közbeszerzési hirdetmények szerint a belügyminisztérium + 30 százalék opciós mennyiséget jelölt meg az eljárásban, tehát akár további 900 érdemjelet is rendelhetnek a nyertes cégtől. A Vésnök Kft. az ajánlata szerint nettó 44,9 millió forintért vállalta a 3 ezer darab legyártását, és a nettó 58,3 milliós ár már a + 900 darab opciós mennyiséget is tartalmazza.A cég már sokadjára gyárt valami hasonlót az államnak: a közbeszerzési adatbázis szerint először 2004-ben a honvédségnek szállított kitűzőket, emlékérméket és egyebeket. 2006-ban az adóhivatalnak gyártottak emlékérmeket, a rendőrségnek pedig 2009 és 2013 között dolgoztak többször is: váll-lapokat és egyéb ruházati kiegészítőket, valamint a 10-20-30-40 év szolgálati idő járó jelvényeket szállítottak az ORFK-nak. 2015-2016-ban pedig a belügyminisztériumnak és a honvédelmi tárcának gyártott a cég különböző elismeréseket, pl. miniszteri díjakat és katonai érdemjeleket.Valaki már eladott egyet a VateránArról nincs semmilyen nyilvános információ, hogy kiknek adja oda a belügyminisztérium a 3-4 ezer árvízvédelmi érdemjelet. A hatályos jogszabályok szerint azonban ekkora mennyiséget nem is oszthatnának ki. A belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet szerint ugyanis "A Rendkívüli Helytállásért Érdemjel arany fokozatában legfeljebb 100, ezüst fokozatában legfeljebb 150, bronz fokozatában legfeljebb 200 fő részesíthető évente".A tenderhez tartozó műszaki leírás szerint a Vésnök Kft.-től rendelt érdemjelek 40 mm átmérőjűek és 3 mm vastagok, anyaguk nikkel-galván bevonatú vörösréz. Előlapjukon "élére állított, enyhén befelé ívelő szárú négyszög van, melynek közepén Magyarország 18 milliméter nagyságú címere helyezkedik el. A címert kifelé keskenyedő sugarak díszítik. Az érem hátoldalán RENDKÍVÜLI HELYTÁLLÁSÉRT - ÁRVÍZVÉDELEM - 2024 felirat és lombkoszorú látható". Az érdemjelhez tartozó, háromszög alakú szalag anyaga selyem.A közbeszerzési adatbázisban sajnos nem, de az interneten szerencsére van kép a kitüntetésről, valaki ugyanis már eladott egyet a Vaterán. A kikiáltási ára 15 100 forint volt, de végül ennek bő háromszorosáért kelt el a "Ritka!" szóval hirdetett érdemjel. Összesen 23 licit érkezett rá, és a győztes 52 100 forintot adott érte.Erdélyi KatalinCímlapkép: "Rendkívüli Helytállásért Árvízvédelem 2024" díszdobozos érdemjel (fotók: Vatera)
|
A belügyminisztérium 45 millió forintért vett háromezer árvízvédelmi kitüntetést
|
A díszdobozos kitüntetés pontos megnevezése "Rendkívüli Helytállásért Árvízvédelem 2024" érdemjel. Valaki már el is adott egyet a Vaterán.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/12/a-belugyminiszterium-45-millio-forintert-vett-haromezer-arvizvedelmi-kituntetest
|
2025-03-12 11:59:46
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Csütörtökön állt bíróság elé az 54 vádlott ellen folyó, több minisztériumot érintő korrupciós óriásper I. rendű vádlottja, dr. K. T., aki korábban idézés nélkül megjelent már az első ülésen, ahonnan ugyanúgy ki kellett vezettetnie a bíróságnak, mint aztán a másodikról. (A perről röviden: a vádirat szerint 54 vádlott, közigazgatási és piaci szereplők, öt éven át, több mint száz uniós pályázatot és 25 milliárd forintot érintő korrupciós cselekményeket követtek el.)Ahogy ezek után várható volt, az ő ügyében tartott előkészítő ülés feszült hangulatú volt, Oláh Gaszton eljáró bírónak többször is figyelmeztetnie kellett az eljárási és tárgyalótermi szabályok betartására K.-t - akit igazságügyi elmeorvosi szakértő is vizsgált, és áprilisra arra jutott, hogy büntethető -, egy ponton azt is kilátásba helyezte, hogy a távollétében tartják meg az ülést. Miután csaknem két órán át mondta beszédét, amely során kezdeményezte a kirendelt védője visszavonását, és jelezte, hogy újabb kizárási indítványt nyújt be az ügyben eljáró bíróval szemben, a bíró megvonta tőle a szót.A bírói kérdésre a bűnösségét nem ismert el, amikor Oláh Gaszton a jegyzőkönyvbe diktálta, hogy tagadta a vádat, azt mondta, ő nem tagadott. K. T. ügyében tárgyalás lesz majd (miután az előkészítő ülésen bűnösségüket beismerő vádlott-társai közül mindenki ítélete jogerős lesz). A perben már csak az LIII. rendű vádlott nem állt bíróság elé, az ő előkészítő ülését csak akkor tartják meg, hogy az orvosszakértői vizsgálat arra jut, hogy egyáltalán lefolytatható vele szemben a büntetőeljárás.Miután a vádlott nem hagyta, hogy a védője ismertesse a védelem indítványait, vele is szóváltásba keveredett. Ezután a bíró K. T.-t ismét, a per során már harmadszor is kivezettette a tárgyalásról.Ezt még megelőzte, hogy a vádlott indítványára a részletes vádakat nem ismertette az ügyész, csak az úgynevezett mértékes indítványt. Eszerint ha most beismert volna, 10 év letöltendő börtönre, 10 év közügyektől eltiltásra, a kormánytisztviselői pályától végleges eltiltásra, 5,4 millió forint pénzbüntetésre, továbbá több mint 314 millió forint vagyonelkobzásra ítélték volna.Amikor még beszélhetett, K. felolvasta az üggyel kapcsolatos, nagyjából harminc oldalon összefoglalt gondolatait. Beszélt a rogáni titkosszolgálatról - mellékesen megjegyezte, hogy régi fideszes, aki örül Rogán Antal korrupciós listáról lekerülésének -, kontextust figyelmen kívül hagyó értelmezésekről, politikai indíttatású provokációkról, anyagi és eljárásjogi súlyos, rendszerszintű hibákról, vitatta a törvényszék illetékességét (mondván, az Pest megyére terjed ki, az ügynek pedig semmilyen Pest megyei relevanciája nincs). A vádiratot egyszer az ügyészség bolondos vitaanyagának nevezte, máskor barlangrajzhoz hasonlította. Azt is mondta: "ha tehettem volna, idehívtam volna dr. Varga Zs. Andrást", aki szerinte erről az ülésről is kirohant volna, mint a múlt heti jogászfórumról.A letartóztatását jogellenesnek nevezte, szerinte az is kétséges, hogy hivatali személy volt-e, mondván, még munkaköri leírása sem volt a munkahelyén, "az úgynevezett minisztériumi állomáshelyen". Amikor arról beszélt, hogy szemétkupacon ülünk, illetve az eredendő szemétségről, amire ez az ügy épül, a bíró közbeszólt, és ez a párbeszéd alakult ki:- Mit szól ahhoz, hogy ezen a "szemétkupacon" már több mint tíz vádlott ellen születtek ebben az ügyben ítéletek?- 1956 után is születtek ítéletek.- Válogassa meg a szavait! Ez alapján ismét feljelenthetem.Mi ez a per?A "széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával" kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. Néhány nappal később aztán kiderült, hogy a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium több vezető állású munkatársa (főosztályvezető,,több osztályvezető), egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár (Karsai Tamás), továbbá Barta-Eke Gyula állami cégvezető, Palkovics László exminiszter bizalmasa is érintett lehet az ügyben.A nyomozás során több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintjának sorsát, több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg. Az ügyben akkora az iratanyag - nagyjából 100-120 ezer oldalnyi -, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. Csak a vádirat mintegy 400 oldalas, és október óta közel húsz előkészítő ülést kellett tartani, ám még mindig nem állt minden vádlott a bíróság előtt.Az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Kékszakáll, Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali. A másodrendű vádlott az Öreg, a harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték. Az elsőrendű vádlott a korábban megjelent hírek szerint a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt.A nyomozás azután indult el, hogy az ügy egyik szereplője nejlonzacskóba csomagolt készpénzzel akart luxusautót vásárolni egy szalonban. Ez a személy minden bizonnyal az I. rendű vádlott, dr. K. T. volt, aki a második előkészítő ülésre egy fehér nejlontáskát is hozott, amit korrupciós szatyornak nevezett.
|
Nem ismerte be a bűnösségét a több minisztériumot érintő korrupciós óriásper fővádlottja, akit ismét ki kellett vezetni a tárgyalásról
|
A volt pénzügyminisztériumi dolgozó, akit 10 évre és 314 milliós vagyonelkobzásra ítélne az ügyészség, kezdeményezte a kirendelt védője felmentését és a bíró kizárását az eljárásból.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/04/17/korrupcio-hivatali-vesztegetes-54-vadlott-penzugyminiszterium-per-pulykahusi-miniszterelnokseg-penzugyminiszterium
|
2025-04-17 11:04:20
| true | null | null |
444
|
Hatályon kívül helyezte a nyomozást megszüntető határozatot, és az eljárás továbbfolytatását rendelte el a budapesti II. és III. kerületi ügyészség azoknak a hamis szavazatszámláló bizottsági tagi nyilatkozatoknak az ügyében, amelyeket Vitézy Dávid nyújtott be a fellebbezéséhez a tavalyi budapesti főpolgármester-választás eredményét támadva. Az ügyben az Átlátszó tényfeltáró cikkei nyomán olvasónk tett feljelentést, ám a rendőrség decemberben megszüntette a nyomozást.A budapesti II. és III. kerületi ügyészség március 20-i határozata szerint az "iratok felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy a nyomozó hatóság eljárást megszüntető határozata idő előtti volt, a tényállást nem került kellően felderítésre és a jelenleg szóba jövő bűncselekmények törvényes minősítése is kérdéses, így ennek hiányában a törvényes jogorvoslati rend sem állapítható meg. A tényállás teljes körű tisztázásához, a személyre szóló megalapozott gyanú megállapításához, illetőleg annak kizárásához olyan eljárási cselekmények elvégzése szükséges, amelyek nyomozás keretében végezhetők el", ezért a hivatali visszaélés gyanújával indított, majd bűncselekmény hiányában lezárt eljárás továbbfolytatását rendelték el.Az ügy az Átlátszó tényfeltáró cikksorozata nyomán indult: ahogyan arról a júniusi önkormányzati választások után beszámoltunk, az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint gyakran egy formanyomtatvány kitöltésével, többnyire szó szerint megegyező szöveggel nyilatkozott úgy több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag a fővárosban, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és (a szavazólapokról kihúzott) Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat.A Vitézyék indítványának mellékletében szereplő űrlapokról néhol a tanúk is lemaradtak, az sem derül ki mindegyikről, hogy melyik párt delegáltja volt a nyilatkozattévő, de ahol igen, ott a Fideszt nevezik meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mégis mindenféle ellenőrzés nélkül bizonyítékként fogadta el az egy kaptafára készült bejelentéseket, és ezekre alapozta az újraszámolásról szóló döntését.Az érvénytelen szavazatok újraszámolása június 14-én meg is történt: itt kiderült, hogy bár voltak tévesen érvénytelennek számolt szavazatok, de ezek a választás eredményét nem befolyásolták, 41 szavazatnyi előnnyel Karácsony Gergely maradt a főpolgármester. Az újraszámlálás során megállapított szavazóköri adatok alapján azonban az is kiderült, hogy a Vitézy Dávid által leadott 226 nyilatkozatnak több mint a fele, azaz legalább 114 nyilatkozat biztosan valótlan volt.Az Átlátszó azt is kiderítette, hogy a hamisan nyilatkozó szavazatszámlálók a Fidesz delegáltjai lehettek. Szúrópróbaszerűen felhívtunk néhány hamisan nyilatkozó számlálóbiztost: a beszélgetésekből az derült ki, hogy a Fidesztől keresték meg őket a nyilatkozattal, vagy a helyi Fidesz-irodában íratták alá velük a papírt - olyannal is beszéltünk, aki elolvasás nélkül írta alá, és olyannal is, aki nem emlékszik, hogy aláírt volna ilyesmit.Olvasónk a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közreműködésével, cikkünkre is hivatkozva feljelentést tett az ügyben. A feljelentő szerint "mind a választott, mind a megbízott szavazatszámláló bizottsági tagok hivatalos személynek minősültek a nyilatkozatok megtételekor, így ezzel kapcsolatos magatartásukat a hivatalos személyekre irányadó Btk.-beli rendelkezések figyelembevételével szükséges vizsgálni".Szeptemberben a rendőrség a Vitézy-féle fellebbezéshez kapcsolódó iratokat foglalt le a Nemzeti Választási Irodánál, ám az ügyben eljáró Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság decemberben bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, azzal az indoklással, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjai azzal, hogy "nem minden esetben győződtek meg az általuk aláírt nyilatkozatok pontos tartalmáról, hivatali kötelességüket nem szegték meg, hatáskörüket nem lépték túl és hivatali helyzetükkel egyéb módon sem éltek vissza".Ezt a nyomozást megszüntető határozatot bírálta most felül az ügyészség, az eljárás folytatására utasítva a nyomozó hatóságot.Bodoky TamásCímlapkép: Átlátszó montázs
|
Az ügyészség a nyomozás folytatását rendelte el a Vitézy-féle fellebbezéshez csatolt hamis nyilatkozatok ügyében
|
Az ügyben az Átlátszó tényfeltáró cikkei nyomán olvasónk tett feljelentést, ám a rendőrség decemberben megszüntette a nyomozást.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2025/04/17/az-ugyeszseg-a-nyomozas-folytatasat-rendelte-el-a-vitezy-fele-fellebbezeshez-csatolt-hamis-nyilatkozatok-ugyeben
|
2025-04-17 11:12:17
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Közel 20 millió forintot hirdettek el a közösségi médiában a Megafon, a Mediaworks, a CÖF és más kormányközeli szervezetek Kollár Kinga, a TISZA párt EP-képviselőjének lejáratására, elsősorban a múlt heti Millenáris parki tüntetés népszerűsítésére. Feltűnt egy újonnan alapított, megafonos kötődésű cég is, ami ötmillió forintos hirdetéssel debütált a nyilvánosságban: az Ellenállás Mozgalom NKft. a cégbírósági adatok szerint ingyen használhatja székhelyként Tuzson Bence igazságügyi miniszter egykori ügyvédi irodáját.A választások előtt látott intenzitással kampányol a Fidesz-közeli propagandagépezet a "Kollár Kinga-üggyel". A TISZA párt EP-képviselője és a felfüggesztett EU-s támogatások témája nemcsak a kormányközeli média és a fideszes politikusok nyilatkozataiban került a középpontba, hanem fizetett közösségimédiás hirdetésekben is.Kollár Kinga a múlt hétfői EP-ülésen beszélt azokról az EU-s forrásokról, amiket a Magyarországon tapasztalt korrupció és jogállamisági problémák miatt függesztettek fel (a források egy része már végleg el is vesztett). Kollár azt mondta, hogy a források kiesése sok problémát okoz, például, hogy elmarad több kórház és vasútvonal felújítása, és elmondta azt is, hogy a romló életszínvonal erősíti az ellenzéket, ami miatt "pozitívan tekint a 2026-os választásokra", ugyanakkor az eljárás erősíti a kormány álláspontját is, miszerint "folyamatosan a hungarofób brüsszeli vezetőkkel szemben védekezik."A beszéd alapján a kormánypárti narratíva az lett, hogy Kollár támogatja a források megvonását, sőt, bevallotta, hogy "összeesküdtek Brüsszellel" a források befagyasztása érdekében, hogy a kormányt gyengítsék, ami persze képtelenség, hiszen a forrásokat már 2022-ben felfüggesztették, jóval a TISZA Párt megjelenése előtt. A teljes beszéd fordítását itt lehet elolvasni.A beszédre felfűzve a múlt hétvégén egy tüntetést is tartottak a Millenáris parkban, többek között Bayer Zsolt és Menczer Tamás felszólalásával.A Facebook és Instagram (Meta), illetve a YouTube hirdetéstár adataiból kiderül, hogy a tüntetés népszerűsítésére milliós nagyságrendben költöttek a kormánypárti propagandaszervezetek.Az alábbi grafikonokon látható, mely szervezetek mennyit költöttek a Meta és a Google hirdetéstára szerint a Kollár Kinga-beszéddel és a tüntetéssel kapcsolatos hirdetésekre. A jól ismert Fidesz-proxyk (Megafon, CÖF) és médiacégek (a Mediaworks vidéki lapjai, a Metropol, a Ripost, a MCC kezelésében álló Mandiner) mellett beszállt a kampányba több fideszes politikus is - náluk a hirdetés finanszírozójaként a Fidesz, vagy a Fidesz-frakció szerepel az adatbázisban. De egy szerényebb, 800 ezres összeggel még a kormány is beszállt a kampányba.Leporolták a Márki-Zay lejáratására használt brandetA legnagyobb hirdető ezúttal is a Megafon volt: a Meta hirdetéstár szerint a Facebookon és az Instagramon összesen több mint 5 millió forintért helyeztek el hirdetéseket a felhaználók hírfolyamában. Ezek elsősorban a Millenáris parki tüntetést hirdették, és volt köztük több videó, amik a megjelent tömeg nagyságát ünnepelték. A Google hirdetéstára szerint a kormánypárti szócső további 6 250 000 forintból hirdette a "Magyar Péter kérjen bocsánatot és azonnal mondjon le!" című videóját a YouTube-on.Ez utóbbi videókhoz leporolták a 2022-es választásokon használt "Aktuális" brandet is, pedig korábban ezt a a csatornát nem maga a Megafon, hanem a megafon képzésén részt vett Filep Dávid cége, az Aktuális Média Nonprofit Kft. kezelte. A Google hirdetéstárából kiderül, hogy ez a cég finanszírozta a Márki-Zay Pétert lejárató videók terjesztését 2022-ben.Az Aktuális Média Nonprofit Kft. rejtélyes forrásból több mint félmilliárd forintot kapott 2022-ben, ennek ellenére egy év múlva csődöt jelentett. A 24.hu 2023 nyarán írta meg, hogy Filep cégvezetőként a társaság jogutód nélküli megszüntetéséről határozott. Úgy tűnik, hogy a felszámoláskor a 2022-ben is használt "Aktuális" csatornát a Megafon örökölte meg, és most ők kezelik a hirdetéseit.Letaszították a trónról a Megafont, új propagandacég vitte a prímetHa azonban csak a Metás (Facebook, Instagram) hirdetéseket nézzük, akkor a Kollár Kingás kampányban már nem a Megafoné a vezető szerep.Az ELLENÁLÁLS MOZGALOM Nonprofit Kft.-t tavaly jegyezték be, egyetlen tagja a Megafon egyik beszélő feje, Apáti Bence. A kormányközeli média decemberben hírül is adta, hogy "elindul a NEM, azaz a Nemzeti Ellenállás Mozgalom"; "A globalista elit nyíltan megtámadta szuverenitásunk, ezért bajtársaimmal együtt elindítjuk a Nemzeti Ellenállás Mozgalmat. Manfred Weber és szövetségesei azt is elmondták, kik azok a külföldi zsoldban álló politikai kalandorok, akikből bábkormányt akarnak létrehozni Magyarországon. Erre NEM-et kell mondanunk!" - idézték akkor Apáti Bencét.A "mozgalom" azóta keveset hallatott magáról, de időközben elindítottak egy honlapot, amintöbb megafonos közszereplő mellett szerepel László András is, akit időközben USAid-ügyi kormánybiztossá neveztek ki.László Andrásról márciusban írtuk meg, hogy bár ő vizsgálja a hazai civil szervezetek amerikai támogatásait, amik a kormány állítása szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását, ő maga is részt vett egy olyan alapítvány munkájában, ami támogatást kapott az amerikai Republikánus Párthoz kötődő szervezettől.Székhely az igazságügyi miniszter egykori ügyvédi irodájábanA cégbírósági iratokból kiderül, hogy az ELLENÁLÁLS MOZGALOM Nonprofit Kft-t (NEM) 3 millió forintos kezdőtőkével alapították, amit Apáti biztosított. Székhelyét ugyanarra budapesti, Rákóczi úti címre jegyezték be, ahol Tuzson Bence igazságügyi miniszter egykori ügyvédi irodája, a Biczi és Turi ügyvédi iroda, és tanácsadócége, a BETA Consulting Kft. is működik.A bejegyzési kérelemből kiderül az is, hogy az ügyvédi iroda székhelyét szívességi alapon használhatja Apáti cége. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint Tuzson Bence korábbi ügyvédi irodájának (ma: Biczi és Turi, korábbi nevén Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda) kizárólagos tulajdona, vagyis a miniszterhez kötődő ügyvédi iroda ingyen biztosít székhelyet a propagandacégnek.Az ügyvédi iroda korábban a Biczi és Tuzson nevet viselte, de Tuzson Bence jelenlegi igazságügyi miniszter kilépett politikai szerepvállalása okán. Az iroda másik névadója, Biczi Tamás ugyanakkor maga is a Megafon tagja, ott Kötter Tamás néven szerepel.A nemzeti ellenállás által gyűjtött adatokat Kobzáék kezelikA NEM a napokban ismét a kormánypárti média fókuszába került, miután Kollár Kinga beszéde miatt aláírásgyűjtésbe kezdtek a TISZA Párt ellen. Ezt több fideszes politikus is népszerűsítette, és az MTI is lehozta.Ezt a petíciót jelenleg is népszerűsítik a Meta oldalain: a kampány költsége e cikk írásakor már 5 333 246 forint, vagyis több, több, mint a Megafon ide vágó költései összesen.Csak ennek az egy hirdetésnek az ára már meghaladja a NEM alaptőkéjét - azt, hogy erre honnan van fedezet, egyelőre homály fedi - csakúgy, mint a Aktuális Média esetében.A nem.hu honlapon elérhető adatkezelési tájékoztatóból kiderül, hogy az aláírók adatait a DoMMM.IO Zrt. kezeli. A cég vezérigazgatója, Kobza-Kunfalvi Nóra korábban a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alkalmazásában állt: a Lakmusz által bemutatott kormányzati dokumentum szerint 2023-ban ő vezette a miniszterelnök online kommunikációjáért felelős főosztályt. Kobza-Kunfalvi korábban dolgozott a Hír TV-nél is, ahonnan a Simicska-Orbán-háború kitörésekor távozott, ezután az Echo TV, a TV2, majd a Habony Áprád-féle V4NA hírügynökség munkatársa volt.Kobza-Kunfalvi férje, Kobza Miklós, a Lakmusz szerint szintén Habony biztalmi embere, korábban ő kezelte Orbán Viktor Facebook-oldalát, dolgozott az MTVA sajtófőnökeként, 2024 óta pedig az Alapjogokért Központ kreatív vezetőjeként hivatkoznak rá.Zubor ZalánCímlapfotó: Átlátszó montázs
|
Tízmilliókat hirdettek el a közösségi médiában Kollár Kinga lejáratására
|
A legdrágább kampányt egy új propagandacég: a Tuzson Bence igazságügyi miniszter egykori ügyvédi irodájába bejegyzett Ellenállás Mozgalom Kft finanszírozta.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2025/04/17/tizmilliokat-hirdettek-el-a-kozossegi-mediaban-kollar-kinga-lejaratasara
|
2025-04-17 10:25:55
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2024 augusztusában zárták le az M44-es autópályát a 86-os kilométernél. Az autópályát kezelő, Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF honlapján erről nincs hír, de a cég elismerte, hogy gond volt. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium viszont titkolózik, ami komoly bajra utalhat. Ahogy a megsérült M30-asnál sem adnak ki dokumentumokat, úgy az M44-esnél sem. A kivitelezést Szíjj László cége, a Duna Aszfalt végezte kilométerenként nettó 2,3 milliárd forintért."Pályazár" - ezt mutatta 2024 augusztusában az M44-es autópálya változtatható jelzésképű táblája Szarvashoz közel, majd mindenkit kitereltek a Kecskemét felé vezető oldalról. A 84-es kijáratnál munkagépek vonultak a felüljárón, valamin nagyon dolgoztak.Az M44-es autópályát a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF kezeli. Először őket kérdeztük, mi történik az autópályán, miért kellett és mennyi időre teljesen lezárni. Rövid választ kaptunk: "az M44 gyorsforgalmi úton a megjelölt útszakaszon garanciális munkavégzés zajlik 2024.08.12. és 2024.08.16. között. A munkálatok miatt forgalomkorlátozásra kell számítani".Majd arra a kérdésünkre, hogy pontosan milyen munkálatokat végeznek, ezt válaszolták: "Mivel garanciális munkák zajlanak és az út beruházója a magyar állam (volt), ezért ezekről a munkákról, azok részleteiről az ÉKM tud felvilágosítást adni." Még aznap - fél évvel ezelőtt - megkérdeztük a minisztériumot, de azóta sem kaptunk választ.Szíjj László cégei építettékA 84-es kijárat az m44.hu oldalon ma is elérhető térkép szerint az M44 gyorsforgalmi út Csabacsűd - Kondoros közötti 79+900-100+333 km közötti szakaszán van.Szintén ezen az oldalon írták 2018-ban, hogy a "Csabacsűdtől Kondorosig tartó részen - ahol szintén a Duna Aszfalt és a Hódút kivitelez - 60%-os a földmunkák készültsége, nagy eredmény azonban, hogy egy 2,5 km-es szakaszon már leterítésre került a CKT és az aszfalt alapréteg a padkával együtt".Vagyis az útszakaszt a Duna Aszfalt Zrt. és a Hódút Kft. építette a tájékoztatás szerint. A közbeszerzési adatbázis alapján a Duna Aszfalt 2017 decemberében nyerte el a Kondoros-Békéscsaba közötti 18 kilométeres szakaszra szóló megbízást az államtól nettó 41,4 milliárd forintos ajánlattal - a Hódút vélhetően alvállalkozó volt a projektben.A szerződést kétszer módosították: legutóbb 2021-ben, amikor nettó 41,5 milliárd forintra, vagyis 100 millió forinttal drágult a kivitelezés. Ha az összeget elosztjuk a pályaszakasz hosszával, az jön ki, hogykilométerenként nettó 2,3 milliárd forintba került az út.A kivitelezést végző cégek tulajdonosa Szíjj László. De a férfi nem csak az út építésében, hanem az üzemeltetésében is érdekelt. Ugyanis a Szíjj és Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) felel - a többi mellett - az M44-es autópályáért is.Vagyis Szíjj László egyik érdekeltsége üzemelteti a sztrádát, amelyet korábban két másik cége épített közpénzből, most pedig garanciális munkát végeznek rajta.Nagy baj lehet, ha ennyire titkolóznakA Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) nem csak emailben kérdeztük az M44-esről, hanem közérdekű adatigénylést is küldtünk nekik. Azt kértük, küldjék meg, hogy az M44-es autópályán az átadása óta hol, mikor, milyen okból végeztek garanciális javítást. Emellett az elvégzett garanciális javításokkal keletkezett hibafeltárást, a hiba kijavításának megrendelését, az elvégzett munka teljesítését igazoló dokumentumokat is kértük.A minisztérium híres arról, hogy nem tartja be a törvényeket, most is késve válaszoltak. Azt írták, hogy az általunk kért adatok "a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített olyan adatnak minősülnek", amelyek"további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják", ezért nem adják ki az adatokat.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy egy garanciális munka alapján olyan jövőbeli döntéseket hozna egy minisztérium, amelyeknek titokban tartásához valódi indok fűződik. Hiszen mégis hogyan veszélyeztethetné egy jövőbeni döntéshozatal integritását, ha nyilvánosak lennének az M44-esen folyt vagy folyamatban lévő építési munkálatok általunk kért adatai. Azt tartjuk valószínűbbnek, hogy valami baj lehet az építési munkálatokkal, és ezt próbálják eltitkolni a nyilvánosság elől.Az M30-as autópálya közel egy éve van zárva, ott komoly felújítás folyik, mert beszakadt egy szakasza. Ahogy megírtuk, az ottani adatokra is kíváncsiak voltunk, de szintén falakba ütköztünk. Mivel ott nagy a baj, így joggal feltételezhetjük, hogy az M44-esnél is komoly probléma van, hiszen a minisztérium ugyanúgy titkolózik, mint az M30-asnál.Szijjártó Pétert jachtoztattaAz M44-es autópálya lezárt szakaszát építő cégek tulajdonosa Szíjj László. Szintén az övé a Lady MRD nevű luxusjacht, amelyen Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralt családostól az Adrián 2020-ban.Akkor megírtuk, hogy a NER-elit köreiben népszerű jacht valódi tulajdonosát egy máltai offshore cég rejtette. Egy rövid időre azonban egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően a máltai offshore cégek valódi tulajdonosainak kilétét nyilvánosságra hozták (majd 2022-ben ismét eltüntették a nyilvánosság elől).A máltai adatbázisból kiderült, hogy az Artemy és a Lady MRD (valamint a később vett Seagull) nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László. Az építőipari cégeivel rengeteg állami és önkormányzati megbízást elnyerő tiszakécskei nagyvállalkozó hazánk egyik leggazdagabb embere.Segesvári CsabaCímlapkép: Javítás az M44-esen (A szerző felvétele.)
|
Lázárék titkolják, mit kellett eddig javítani az M44-es autópályán a Duna Aszfalt után
|
A kormányközeli Szíjj László cége építette a Kondoros-Békéscsaba közötti útszakaszt nettó 41,5 milliárd forintért, vagyis kilométerenként 2,3 milliárdért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/04/16/lazarek-titkoljak-mit-kellett-eddig-javitani-az-m44-es-autopalyan-a-duna-aszfalt-utan
|
2025-04-16 13:02:25
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezetése a HUN-REN megújulásával kapcsolatos kommunikációs feladatokkal bízta meg Mészáros Lőrinc feleségének, Várkonyi Andreának cégét. A Whitedog Media Kft. nettó 5 millió forintért vállalta a megbízást 2 hónapos időtartamra. A feladat részét képezte egy sajtólista készítése, amelyen Várkonyi cége az újságírókat "pozitív és negatív hozzáállás szerint is" kategorizálta."A pozitív és negatív attitűddel azt jelöljük, hogy melyik médiumok esetében sikerült célba juttatni az üzeneteket és melyik médiumok esetében van további teendő" - válaszolta megkeresésünkre a HUN-REN Központ, amikor arról kérdeztük, mi szükség van így listázni a médiamunkásokat.2 hónapra szerződtek nettó 5 millióértKözérdekű adatigénylést nyújtottunk be a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz, hogy megtudjuk, 2023 novembere óta mely cégekkel kötöttek szerződést kommunikációs és marketing feladatok ellátására.Minderre azért volt szükség, mert a HUN-REN honlapján nincs frissített lista a megkötött szerződésekről a 2024-es és 2025-ös évre vonatkozóan. Az adatigénylésünkre válaszul kapott adatokból derült ki, hogy a kutatóhálózat vezetése a megújulással kapcsolatos kommunikációs és változásmenedzsment feladatok ellátására szerződést kötött Mészáros Lőrinc feleségének cégével, a Whitedog Media Kft.-vel.A HUN-REN szerint azért esett a választás Várkonyi Andrea cégére, mert az adta a legkedvezőbb ajánlatot.Kérdésünkre, hogy mely piaci szereplőktől kértek még árajánlatot csak annyit írtak, hogy a szervezet közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekről szóló szabályzatának előírásai alapján három írásos árajánlat bekéréséről gondoskodtak. Azt azonban nem árulták el, hogy Várkonyi cégén kívül ki volt a másik két ajánlattevő.Várkonyi cége nettó 5,1 millió forintért vállalta a feladatot, melynek keretében többek között sajtóelemzést, kommunikációs stratégiát, sajtóanyagok elkészítését, kríziskommunikációs rendelkezésre állást, projektmenedzsmentet és kockázatfeltárást is végzett. A szerződést határozott időre, két hónapra kötötték, a 2025. február eleje és a 2025. április 1. közötti időszakra.99 ezer forintért kilistázták az újságírókatA szerződés melléklete tartalmazza a Whitedog Kft. által vállalt feladatok részletes leírását és árát. Eszerint a cég több mint 900 ezer forintért vállalta a sajtóközlemények és sajtó háttéranyagok megírását. Szintén több mint 900 ezer forintba került a "helyzetkiértékelés" kapott anyagok alapján, valamint ehhez kapcsolódóan 5 darab mélyinterjú elkészítése is.A Whitedog azt is vállalta, hogy sajtólistát állít össze, ennek keretein belül pedig "tudományos, oktatási, belföldi, gazdasági, oknyomozói érintettségűmédiamunkások" listáját készítik el, méghozzá "pozitív és negatív hozzáállás szerint is kategorizálva", 99 ezer forintért.A projektmenedzsmentért 752 ezret, a kommunikációs stratégia megalkotásáért pedig 532 ezret fizetett Várkonyi cégének a HUN-REN. A Whitedog Kft. kríziskommunikációs rendelkezésre állást is vállalt, amiért 726 ezer forintot kért el a kutatóközponttól.Szárnyal a Whitedog bevételeVárkonyi Andrea 2020-ban hozta létre a Whitedog Kft. nevű médiaügynökségét, melyben jelenleg 75 százalékos tulajdoni részesedése van. A 25 százalékos kisebbségi tulajdonos Gergely Judit, aki Várkonyihoz hasonlóan egyúttal ügyvezetője is a vállalkozásnak.A cég 2020-as megalakulása óta rendkívül jól megy: a megalakulás évében 127 millió forint nettó árbevétele volt, egy évvel később ez az összeg már 2 milliárdra rúgott. 2022-ben a cég forgalma túllépte a 4 milliárdot, 2023-ra pedig azt is bőven megduplázva elérte a 8,9 milliárd forintot. A hatalmas forgalom egy dolog, de a Whitedog megalakulása óta nyereséges: a 2020-as 52,8 millió forint után 2021-ben már 388 millió, 2022-ben 850 millió, 2023-ban pedig bő 1 milliárd forint hasznot termelt a tulajdonosainak.Ők pedig a 444 cikke szerint legutóbb több mint 1 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből: Várkonyi Andrea 821 milliót, Gergely Judit pedig 273 millió forintot.Mészáros Lőrinc cégei a referenciákA cég honlapja szerint dolgoztak már az MBH Banknak, a Fundamentának, a Biztositaspiac.hu-nak, a Gallionak, a Diginek és az ÉPKAR-nak is. A portfólióban szereplő cégekben közös, hogy vagy Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségébe tartoznak, vagy fideszes kötődésűként tartják őket számon.A Gallio (azaz a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.) egy szarvasi telephelyű feldolgozó, honlapja szerint az 1989-ben alapított céget 2020-ban három hazai magántőkealap - a Takarék, a Béta és a Status Food Magántőkealap - vásárolta meg. Az Opten adatbázisa szerint jelenleg Ruck János a vezérigazgató a cégnél, ám Sárkány Hunor mellett Mészáros Lőrinc fia is igazgatósági tag a részvénytársaságban.Szintén referenciaként van megjelölve a Whitedognál a Fundamenta is, mellyel kapcsolatban 2024 novemberében jelentette be a Mészáros Lőrinchez köthető MBH Bank, hogy részvényeket vásárol, így a Fundamentában már az MBH Bank a többségi tulajdonos. A Biztositaspiac.hu is Mészáros-kötődésű: a honlapja szerint az üzemeltetője a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt., amely szintén Mészáros Lőrinc érdekeltsége.Az ÉPKAR-ról korábban többször is írtunk, ugyanis a közbeszerzéseknél előszeretettel szerepel NER-közeli cégek mellett, valamint több állami megbízást is elnyert korábban.A Whitedog Mediával szerződött már a Digi is. A vállalatot korábban kb. 232 milliárdért vette meg a 4iG. Nyrt., amely Mészáros Lőrinc egykori jobbkezének, Jászai Gellértnek az érdekeltsége. A felvásárlás óta a 4iG jelentősen gyarapodott, a magyar állammal közösen 2023 januárjában 660 milliárd forintért felvásárolták a Vodafone Magyarországot is.Médiafigyelésre és rádiós megjelenésre is költenekA HUN-REN által megküldött szerződéslistában 2025-re vonatkozóan szerepel még az Observer Kft.-vel kötött szerződés is, melynek értelmében a cég médiafigyelést végez a HUN-REN számára 2025 végéig. A médiaszemlét negyedévenként nettó 900 ezer forintért, az eseti médiaszemlét alkalmanként nettó 102 ezer forintért, a tematikus gyűjtéseket pedig maximum 1,2 millió forintért végzi el az Observer.Ezen felül havi nettó 350 ezer forintért kötött szerződést a HUN-REN az Inforádióval, és nettó 2,5 millió forintért a GR Grup Kft-vel, azaz a Trend FM Rádióval is. A szerződés tárgya a HUN-REN kutatóival készült interjúk terjesztése a rádióban és annak Youtube-csatornáján.Szöveg: Szabó-Gödri Rita - Adatvizualizáció: Szabó KrisztiánCímlapkép: Várkonyi Andrea, az Alapítvány az Innovatív Oktatásért kuratóriumi elnöke a Mészáros Csoport által létrehozott High-Tech Suli (HTS) program legújabb digitális tantermének átadási ünnepségén a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskolában 2024. június 13-án. (fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
|
Pozitív-negatív hozzállás szerint listázta az újságírókat Várkonyi Andrea cége a Magyar Kutatási Hálózatnak
|
Két hónapra szerződött a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Mészáros Lőrinc feleségének cégével nettó 5 millió forintért. Az újságírók kategorizálását 99 ezer fori
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/04/16/pozitiv-negativ-hozzallas-szerint-listazta-az-ujsagirokat-varkonyi-andrea-cege-a-magyar-kutatasi-halozatnak
|
2025-04-16 10:23:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Elküldte a Petőfi-film díszleteivel kapcsolatos szerződéseket a Filmintézet, csak épp a legfontosabb részletet, az árakat takarták ki. Az NFI dokumentumai arra utalnak, hogy a Most vagy Soha! bemutatása óta három produkció készítői bérelték ki a milliárdokból épült díszletvárost, köztük külföldi filmstúdió is.A több mint 7 milliárd forintból készült Most vagy soha! díszletvárosáról április elején mutattunk be cikket és drónfelvételt. A riport apropóját a producer, Rákay Philip bejegyzése adta, aki azt mondta,hogy a film rekordmagas árának közel felét a fóti díszletvárosra - a ’48-as Pest-Budát felidéző utcákra - költötték az alkotók. Rákay elmondta azt is, a díszletvárost későbbi produkciók számára is bérbe lehet majd adni, így a többmilliárdos befektetés 8-10 éven megtérül majd.Jelenleg a díszletvárosnak otthont adó telek 100%-ban a Nemzeti Filmintézet (NFI) tulajdona. A telket 2022 januárjában vásárolták meg, előtte fele részben az önkormányzaté, fele részben az egyik leggazdagabb magyaré, a korábban a Postabankot, jelenleg a HERMES faktoring- és alapkezelő cégeket vezető Antal Ernőé volt. Még korábban a telek egy állami gazdaság földje volt, ami a privatizációkor az archív híranyagok szerint zavaros körülmények között került magánkezekbe, ahonnan a fóti önkormányzat bírósági úton próbálta visszaszerezni, felemás sikerrel.2020-ban a frissen megválasztott fideszes önkormányzat értékbecslőt kért fel, aki282 millió forintban határozta meg a telek piaci árát, ennek két év múlva több mint háromszorosát fizette a Filmintézet,amin fele-fele arányban osztozott a város és Antal Ernő.Ahogy az előző cikkben is írtuk: a díszletváros építési költségeiről nincsenek pontos adataink, ehhez ugyanis az NFI nem írt ki közbeszerzést. Ahogy arról sem, hogy mennyit hozott a konyhára eddig a díszletváros kiadása. Azonban a cikk megjelenése után, előző adatigénylésünkre válaszolva az NFI mégis elküldött olyan dokumentumokat, amelyek a Petőfi-film díszleteinek otthont adó fóti 2593/2-es telekkel kapcsolatosak, köztük kettő, a díszletváros bérbeadásáról szóló szerződést.Anonimizált árakEzek egyike egy kétnyelvű (magyar-angol) adásvételi szerződés, amit feltehetően egy nemzetközi filmstúdióval kötöttek, megerősítve, hogy valóban forgattak a területen nemzetközi produkciót. A szerződésben rögzítik, hogy a kitakart nevű stúdió kibérelte a díszletváros telkét és más fóti helyszíneket, de hogy ezért mennyit fizetett, az nem derül ki a szerződésből. Az NFI szintén kitakarta a visszamenőlegesen aláírt bérleti szerződés érvényességének kezdődátumát, így a bérlés időtartamát sem tudtuk meg.A szerződésből kiderül, hogy a bérlő építette fel a drónvideón is látható tetődíszletet, amit szintén felhasználtak a film forgatásához, csakúgy, mint az NFI más fóti ingatlanjait. A tetődíszlettel kapcsolatban azt írják: eredetileg ezt a bérlő elbontotta volna, ám ehelyett később az NFI 5 millióért megvette tőle. A szerződés szerint a tetődíszletet az eladó "semmilyen más célra nem tudta volna használni", és az eladó nem vállal semmilyen garanciát, jótállást a szerkezettel kapcsolatban.A másik szerződésen, amit megkaptunk, szintén kitakarták az időtartamot, sőt, a bérleti díjat is.Ez utóbbi szerződés csak magyar nyelven készült el, vagyis feltehetően egy magyar filmprodukciót forgattak a helyszínen.Megkaptunk továbbá több szerződést, amelyek a terület őrzésére, karbantartására vonatkoznak, ezekért a munkákért persze a tulajdonos, az NFI fizetett. Évente néhány milliós nagyságrendű összegek láthatók rajtuk.Bár az NFI csak 2 bérleti szerződést küldött el, kaptunk tőlük egy összegzést is, ami több helyszín kiadásából származó bevételeket tartalmaz, ezen pedig már 3 produkció szerepel, amelyhez a Pest-Buda-díszletet kibérelték. A részösszegek azonban itt sem láthatók, az összesítéskor azonban 168 992 500 forint nettó bevétellel számoltak 2024 január és 2025 márciusa között. Igaz, ez nem csak a Petőfi-film díszleteire vonatkozott, szerepel benne két másik helyszín ("szabad terület" és "padlástér") kiadása is.Álláspontunk szerint az információszabadságról szóló törvény alapján nyilvánvaló, hogy az állami NFI-hez beérkező bérleti díjak pontos összege közérdekű adatnak minősül, ennek ellenére ezt az adatot nem adta át a Filmintézet. Emellett, míg az összesítés szerint három alkalommal adták bérbe a díszletvárost, addig bérleti szerződésből csak egyet kaptunk.Ezért a megmaradt szerződések és a teljes adatok megismerése érdekében adatigénylési pert indítunk.10-20 millió forint lehet a heti bérleti díjEgy a filmes szakmában jártas, neve elhallgatását kérő forrásunk azt mondta: a díszletváros kibérlésének heti díja (egy 5 napos munkahétre) 3 és 5 ezer euró között mozoghat. Egy egész estés film esetében ez körülbelül 8-10 hetes bérletet jelenthet, ahol a felvételek mellett szükség van a díszletek átalakítására, kiegészítésére is (például egyes felületek átfestésére, kisebb elemek, kellékek kihelyezésére).Elmondta azt is, hogy tudomása szerint a díszletváros technikai értelemben magas minőséget képvisel: a homlokzatokat lebetonozott vasvázak tartják, ezek kiépítése, valamint vízelvezető csatornák (ezeknek köszönhetően esős jelenetek is forgathatók a díszletben) és az elektromosság bevezetése lehetett a legnagyobb költség, így a milliárdos nagyságrendű ár reálisnak tűnik.Mint mondta,ezek a szerkezetek valóban tartósak, így a díszletvárost valóban sokáig lehet majd használni, ha van rá kereslet.Az NFI-nek egyébként nem ez az egyetlen hasonló módon épült díszletvárosa, forrásunk szerint a Hunyadi című sorozathoz is hasonló szerkezet épült.A forrásunk által említett 3-5 ezer eurós (1,2 - 2 millió forintos) heti bérleti díjjal és a 8-10 hetes forgatási idővel számolva a díszletváros kiadása egy-egy produkcióhoz 9 600 000 és 20 millió forint közötti összegeket hozhat az NFI-nek.Ha úgy számolunk, hogy a díszletváros 2,5 milliárdból épülhetett, akkora fenti árakkal számolva legalább 125 egész estés produkciónak kellene kiadni a díszletvárost ahhoz, hogy visszajöjjön a befektetett közpénz.Így nem tűnik valószínűnek, hogy a díszlet 10 éven belül visszahozza az árát, tekintve, hogy az elmúlt több mint egy évben 3 forgatásra adták ki.Ha nagyvonalúak vagyunk, és feltételezzük, hogy az NFI által jelentett 169 milliós bevétel lényegében csak a díszletváros kiadásából származott, a többi helyszín bérléséért elenyésző összeget fizettek a stábok, már valamivel jobb a helyzet: ha sikerül ezt az éves bevételt fenntartani, akkor körülbelül 15 éven belül térülhet meg a díszletváros ára.Állami támogatásokkal is számolni kellKulcskérdés persze, hogy az elmúlt éves bevételben mennyi lehetett a közpénz: a magyar produkciók egy részét a Filmintézet is támogathatja, az említett Hunyadi sorozathoz például több mint 15 milliárd forintot biztosított az NFI.Emellett a külföldi és magyar filmgyártók Magyarországon a produkció büdzséjének 30 százalékáig közvetett támogatást is igénybe vehetnek: társasági adót fizető cégek filmcélú felajánlásokkal jóváírhatják a befizetendő adójuk egy részét, vagyis ha ezzel a lehetőséggel élnek, az állam kevesebb adóbevételhez jut, az összeget ehelyett a filmes cégek költhetik el. Ezt a Most vagy soha! készítői is kihasználták, 2,106 milliárd forintnyi adót írva jóvá.Zubor ZalánCímlapkép: Átlátszó montázs
|
Az árakat kitakarva küldte el a Filmintézet a fóti díszletváros bérleti szerződéseit
|
Az azért kiderült, hogy a Petőfi-film bemutatója óta három produkciónak adták ki a milliárdokból épült díszletet, ám a stábok részben közpénzből is forgathattak
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/15/az-arakat-kitakarva-kuldte-el-a-filmintezet-a-foti-diszletvaros-berleti-szerzodeseit
|
2025-04-15 12:30:19
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) április elején kötött nettó 14,6 milliárd forint értékű keretszerződést a honvédség tulajdonában lévő két Airbus repülőgép fenntartására. A keretszerződés összesen öt évre szól: 2025. február közepétől 2030. március végéig. Idén és 2029-ben nettó 2,8 milliárd forintot, 2026-ban, 2027-ben és 2028-ban pedig évi 3-3 milliárd forintot terveznek erre a célra költeni.Viszont a VBÜ csak a nettó 14,6 milliárdos keretösszeg 50 százalékának lehívására vállalt kötelezettséget, így az adófizetők talán 7,3 milliárdból megússzák, hogy az Orbán Viktor miniszterelnököt fuvarozó "közepes szállítórepülőgépek" üzemkészek legyenek a következő esztendőkben. De ez még csak a két Airbus: a Szijjártó Péter által előszeretettel használt két honvédségi Falcon fenntartási költségeiről nem tudni semmit.Évente kb. 3 milliárd forintA rendvédelmi szervek vásárlásait koordináló Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) 2024. december közepén írt ki közbeszerzést "Közepes szállítórepülőgépek fenntartása 2025 - 2029" tárggyal. A jelentkezési határidő 2025. január 13. volt, az eljárás pedig tárgyalásos, vagyis elvileg bárki jelentkezhetett rá, és a pályázókkal egy második körben tárgyalt a VBÜ.A tender eredménye 2025. április 9-én jelent meg: a hirdetmény szerint a VBÜ csak egyetlen céggel tárgyalt, és az,az AEROPLEX Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. nyerte el a nettó 14,6 milliárd forintos keretösszegű megbízást.Természetesen nem volt nehéz dolga, hiszen a jelek szerint nem volt versenytársa, aki aláígért volna. A VBÜ ugyanis a kiírásban feltüntette, hogy az ár lesz a legfontosabb értékelési szempont. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha több, de legalább két cég pályázik egy munkára. Így, hogy a VBÜ csak az AEROPLEX Kft.-vel tárgyalt, tulajdonképpen borítékolta a tender végeredményét.Bár a közbeszerzési iratokból nem derül ki egyértelműen, valószínűleg a nyertes cégen kívül más nem is jelentkezett a munkára. Ez pedig a szigorú alkalmassági feltételeket figyelembe véve egyáltalán nem meglepő. A VBÜ ugyanis a pályázóktól elvárta, hogy rendelkezzenek az elmúlt 3 évben legalább 3 milliárd forint értékű referenciával Airbus A319-esek javítására és/vagy karbantartására vonatkozóan. Elvárás volt emellett az is, hogy a pályázók működési engedélye terjedjen ki "légijármű és hajtóműveinek alap-és forgalmi karbantartása a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és forgalmi karbantartása a MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár létesítményeiben".A közbeszerzési iratok szerint a nyertes AEROPLEX Kft.-nek "a Magyar Honvédség által üzemeltetett 2 db Airbus A319112 típusú közepes szállítórepülőgép folyamatos légialkalmasságát, és üzemképességét szükséges fenntartania". A nettó 14,6 milliárd forintos keretösszegből2025-ben 2,8 milliárdot,2026-ban, 2027-ben és 2028-ban 3-3 milliárdot,2029-ben pedig 2,8 milliárdot tervez költeni a VBÜ erre a célra.Kiemelték azonban, hogy csak a keretösszegösszeg 50 százalékának lehívására vállalnak kötelezettséget, ami nettó 7,3 milliárd forint. Tehát lehet, hogy a kedves adófizetők ennyiből megússzák, hogy az Orbán Viktor miniszterelnököt, vagy Szijjártó Péter külügyminisztert és más kormánytagokat 30 évre titkosított, üzemanyagköltség nélkül is százmilliós utakra reptető két Airbus üzemkész legyen a következő néhány évben.Állami cég a tendernyertesA tenderdokumentumokban négy teljesítési helyszínt jelöltek meg, ezek a honvédség budapesti Anyagellátó Raktárbázisa és a kecskeméti repülődandár telephelye, valamint "az adott szállítórepülőgép tartózkodási helye", illetve a nyertes cég telephelye.Ez utóbbiból pedig több is van. A tendernyertes AEROPLEX Kft. székhelye ugyanis a budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren található, de a cégnek van fióktelepe Debrecenben, Kecskeméten, Maglódon - és tavaly október óta már Bukarestben, Románia fővárosában is.A cég tulajdonosa az állami tulajdonú N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt., vagyis végső soron maga az állam.Azzal tehát, hogy az állami tulajdonú VBÜ megbízta az AEROPLEX-et a magyar honvédség részére elvégzendő feladattal, tulajdonképpen csak az egyik állami zsebből egy másikba rakják a közpénzt. Ami természetesen sokkal jobb annál, mintha egy kétes hátterű, vagy politikai kapcsolatokkal rendelkező haveri/rokoni cég nyerte volna el a többmilliárdos megbízást.Az AEROPLEX beszámolója szerint a társaság 1992-ben alakult 50% Lockheed Martin és 50% Malév Zrt. tulajdonlással, feladata a Malév Zrt. repülőgépeinek - néhány feladat kivételével - teljes körű karbantartása volt. 1998-ban a Malév Zrt. visszavásárolta az 50%-os Lockheed-tulajdonrészt és így 100%-ban a Malév lett a cég tulajdonosa. 2012-ben a Malév Zrt. felszámolása során a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) és aTiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft. megvásárolta az AEROPLEX Kft.-t a Malévtól. 2012 ősze óta az állam a cég tulajdonosa, 2022 februárja óta az N7 Holding Zrt.-n keresztül.Az angol neve (Aeroplex Central Europe Ltd.) után ACE rövidítéssel futó cég hangár-, berendezés-, forgalmi, valamint kisgép- és helikopter-karbantartást végez. Emellett 2023 szeptembere óta repülőgép-szerelői képzéseket is szervez. Egyik legnagyobb ügyfelük a Wizz Air, valamint a spanyol Albastar, de több más külföldi légitársaságnak is dolgoznak.Mérlegadataik alapján jól végzik a dolgukat: 2019 óta az AEROPLEX nettó árbevétele minden évben 12-32 milliárd forint volt. Ebből 2019-ben és 2020-ban körülbelül 400 millió forint, 2021-ben és 2022-ben már bő 900 millió forint, 2023-ban pedig 1,6 milliárd forint hasznot termelt a cég.Régen ez is olcsóbb voltEgyik visszatérő ügyfele az AEROPLEX-nek a magyar honvédség is: 2020. május végén a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) a mostanival szinte szóról-szóra megegyező közbeszerzést írt ki "Közepes szállítórepülőgépek fenntartása 2020-2025" tárggyal. A feladat is ugyanaz volt, mint a friss eljárásban: "A Magyar Honvédség által üzemeltetett Airbus A319-112 típusú közepes szállítórepülőgépek folyamatos légialkalmasságának, üzemképességének, teljeskörű logisztikai támogatásának biztosítása".Az viszont nem egy sima, hanem egy gyorsított tárgyalásos eljárás volt, emiatt mindössze két hétig, 2020. június közepéig várták az ajánlatokat. 2020. július elején pedig már alá is írták a szerződést az AEROPLEX Kft.-vel. A céggel akkor nettó 13,8 milliárd forint értékű keretszerződést kötött a VBÜ, ami az összegből2020-ban 282 milliót,2021-ben 4,3 milliárdot,2022-ben 1,9 milliárdot,2023-ban 1,7 milliárdot,2024-ben 2,7 milliárdot,2025-ben pedig 2,8 milliárd forintot tervezett elkölteni.Arról az akkori tenderdokumentumokban nem írtak egy szót sem, hogy a közel 14 milliárd forintos keretösszegnek hány százalékára vállal majd kötelezettséget a VBÜ. Így az is lehet, hogy mindet elköltötték, de ezt nem tudni biztosan.Ahogy azt sem, hogy mi volt az eggyel korábbi szerződésben, amire a 2020-as tender szövegében utaltak. Öt évvel ezelőtt ugyanis azzal indokolta a VBÜ a gyorsított tárgyalásos eljárás szükségességét, hogy"A repülőgépek üzemeltetése, folyamatos légi alkalmasságának fenntartása érdekében előre nem látható többlet feladatok, valamint a rendkívüli járványhelyzettel kapcsolatosan megnövekedett igénybevétel forrásigénye miatt a meglévő szerződés keretösszege idő előtt felhasználásra került. A közepes szállítórepülőgép képesség folyamatos biztosítása érdekében az azonnali szerződéskötés a Magyar Honvédség számára elengedhetetlen."A 2020 előtti eljárás azonban nincs fent az európai uniós közbeszerzési értesítőben (TED). Viszont legalább a 2020-as és a 2025-ös ott van a TED-ben, mert a magyar közbeszerzési adatbázisban még nyoma sincs egyiknek sem. A VBÜ honlapján pedig olyan gyatra a közérdekű adatok menüpont, mint a fideszes politikusok memóriája MNB-ügyben, szóval egyedül az EU-s tenderértesítőnek köszönhetően tudunk a két friss szerződésről is.Mivel a VBÜ beszerzéseinek jelentős része nemzetbiztonsági és/vagy honvédelmi okokból titkosított, érthető és jogszerű, hogy nem minden vásárlásuk adatát teszik közzé. Viszont mivel az Airbus-fenntartási tendereket megjelentették az EU-s közbeszerzési értesítőben, eléggé érthetetlen, hogy miért nem hozták nyilvánosságra őket a VBÜ honlapján vagy a magyar közbeszerzési adatbázisban is.Főleg Orbán Viktor használja a két AirbustA 604-es és 605-ös lajstromjelű Airbus 319-es repülőgépet 2018 februárjában vásárolta meg a magyar honvédség. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter a bemutatójukon azt hangsúlyozta, hogy "Ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket."Hadrendbe állításuk után azonban Orbán Viktor miniszterelnök kezdte rendszeresen használni a hivatalosan katonai csapatszállítónak vett, 604-es és 605-ös lajstromjelű honvédségi Airbusokat. Rögtön a megvásárlásuk évében ment velük a miniszterelnök Izraelbe, Montenegróba, Moszkvába, Salzburgba, Kirgizisztánba, Prágába, Zágrábba, de még milánói operaelőadásra is, és azóta is rendszeresen igénybe veszi őket.2018 nyarán a honvédség vett két darab Dassault Falcon 7X típusú repülőt is, ami egy olyan luxuskategóriájú gép, amit a szupergazdag emberek előszeretettel használnak magánrepülőként. A 606-os és 607-es lajstromú gépeket szintén sűrűn használja Orbán Viktor miniszterelnök, de nagyon gyakran utazik velük Szijjártó Péter külügyminiszter is. (A Falconok fenntartási költségeiről az Airbusokkal ellentétben még semmit nem hoztak nyilvánosságra.)A repülőutak részleteit 30 évre titkosította a kormány honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.2022-ben megszereztük azt a szerződést, amelynek keretében Orbánék különjáratnak használhatják a honvédségi repülőket, majd bemutattuk, hogy a hatályos törvények szerint akár családi nyaralásra is mehetnek velük. 2024-ben pedig ebben a cikkben és kisvideóban röviden összefoglaltuk a lényeget a honvédségi repülők politikusfuvarjairól.Erdélyi Katalin
|
15 milliárdot költhet a honvédség az Orbánék által használt repülők fenntartására
|
2029-ig évi kb. 3 milliárd forint közpénzbe kerülhet, hogy a kormánytagokat fuvarozó „közepes szállítórepülőgépek” folyamatosan üzemkészek legyenek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/11/15-milliardot-kolthet-a-honvedseg-az-orbanek-altal-hasznalt-repulok-fenntartasara
|
2025-04-11 13:17:43
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Márciusban vette át Havasi Bertalan feladatait Máté János, azóta ő felel Orbán Viktor sajtóügyeiért. Bár Máté eddig nem került a figyelem középpontjába, már 2013-ban a Miniszterelnökségen dolgozott, és 2022-ben nevezték ki államitkárrá. A miniszterelnök új sajtófőnöke résztulajdonos egy kondorosi cégben, amelyre a Transparency International (TI) Magyarország figyelt fel nemrég. Mint írták, az Épcenter Kft. több száz milliós megbízást nyert el néhány meghívásos tenderrel. Megnéztük ezért a társaság összes tendergyőzelmét, és azt találtuk, hogy 2013 óta a cég több mint 2,5 milliárd forint értékű, szinte kizárólag Kbt. 115-ös eljárást nyert meg. A versenytársak többségükben ugyanazok a cégek voltak, és olyan kiírás is akadt, ahol szinte forintra pontosan eltalálták a becsült értéket. A cég ugyanakkor lapunknak azt írta, Máté János nem vesz részt a társaság munkájában, és az ő köztisztviselői pályafutása nem juttatta előnyhöz a céget.A Kormányzati Tájékoztatási Központ február 14-én jelentette be, hogy Havasi Bertalan, Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár távozik posztjáról. Feladatait Máté János Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár vette át. Az 1987-es születésű Máté Jánosról kevés cikk született eddig, pedig 2013-ban már a Miniszterelnökségen dolgozott, 2018-tól pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda Külpolitikai Főosztályának főosztályvezetője lett. A Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkárává 2022-ben nevezték ki.Az új sajtófőnökről a HVG korábban megírta, hogy nemcsak szervezte Orbán Viktor fontosabb külföldi útjait, de gyakran el is kísérte őt ezekre. A lap arról is beszámolt, hogy Máténak a Békés megyei Kondoroson több mezőgazdasági ingatlana van, valamint résztulajdonos egy cégben, az Épcenter Épitőipari és Kereskedelmi Kft.-ben. Utóbbi neve aztán felbukkant a Transparency International (TI) Magyarország Tenderbajnokok című friss elemzésében is. A TI rámutatott, hogy a részben Máté János által tulajdonolt vállalkozás négy közbeszerzéssel összesen 394 millió forintot nyert el - kedvező körülmények között.Megnéztük ezért alaposabban az Épcenter Kft.-t, és azt találtuk, hogya cég szinte minden egyes közpénzes megbízását meghívásos tendereken nyerte el.Ahogy arra korábban már többször rámutattunk, a meghívásos, azaz Kbt. 115-ös eljárástípusnak az a lényege, hogy nem tehet bárki árajánlatot, csak azok a cégek, amelyeket felkérnek rá. Mivel ez egy erősen versenykorlátozó módszer, csak a 300 millió forint alatti építési beruházásoknál alkalmazható. A Kbt. 115-ös tenderek azonban a korrupció melegágyai, erről itt írtunk:Ismétlődő versenytársak, szinte forintra pontosan eltalált árÖsszesen 30 tendert vizsgáltunk meg, amelyeket az Épcenter Kft. azóta nyert el, hogy Máté János a Miniszterelnökséghez került.Az eljárások nagy részében csak 2-3 ajánlat érkezett (a meghívásos tendereknél öt céget kell felkérni), a versenytársak pedig többségében ugyanazok a cégek voltak: a "HARTMANN" Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., a Békés-Vill Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a GALÉRIA INVEST Építőipari és Kereskedelmi Kft., ritkábban a HUNÚT Építőipari Szolgáltató Kft., a Pro-Békés Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a PROSZERV Mérnöki és Szolgáltató Kft.Az Épcenter Kft. mindig viszonylag jól tippelte meg a kiíró által becsült árakat, de akadt olyan eljárás is, ahol szinte forintra pontosan eltalálta azt: Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 51 387 325 forintra becsülte az idősek nappali ellátó intézményének bővítését és korszerűsítését, az Épcenter Kft. pedig 51 383 686 forintos ajánlattal nyert.A cég által elnyert beruházások jelentős része uniós finanszírozású volt.Ezeket a jelenségeket már több céggel kapcsolatban tapasztaltuk. Az egyik a hajdúböszörményi Tömb 2002 Kft. volt, amely évek óta számolatlanul nyeri a közpénzes megbízásokat - jelentős részben meghívásos tendereken, ahol szinte mindig ugyanazok a cégek bukkantak fel versenytársként, a közbeszerzési szakértő is gyakran volt közös, a sikerráta pedig kiemelkedően magas volt. A rendszerszintű korrupcióra utaló jeleket jeleztük a Közbeszerzési Hatóságnak, amely a vizsgálatok lefolytatása után 11,2 millió forintos bírságot szabott ki.Hasonlóan gyanús körülmények között nyerte el tendereinek jelentős részét a GREP Green Public Lighting Zrt. (Grep Zrt.) és az Oriental Lux Kft., valamint a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és Bereg Konstruktor Kft. is.Nem származott előnyükA 18 fős, kondorosi Épcenter Kft.-t 1991-ben alapították. A cég tulajdonosai: Kurucz Árpád, Kurucz Gyula, Máté János és Máté Viktor. A társaság éves bevétele a 2020-as 752 millióhoz képest 450 millióra csökkent 2023 végére. Ennek részben oka lehet, hogy a kft. 2022 óta nem nyert közbeszerzést (érdekesség, hogy ebben az évben nevezték ki államtitkárrá Máté Jánost).Megkérdeztük az építőiparban tevékenykedő cég tulajdonosait, hogy mit gondolnak az általunk tapasztalt jelenségekről. A cégtől a következő választ kaptuk:"Társaságunk 1991 óta működő, magas- és mélyépítési munkák kivitelezésével foglalkozó kisvállalkozás. Nyilvánosan elérhető beszámolóink alapján láthatják, hogy árbevételünk az elmúlt 15 évben csökkent, stagnált. Árbevételünk nagyobb része, átlagosan 57%-a piaci megbízásokból állt az elmúlt években. Árbevételünk fennmaradó részét nyílt és meghívásos közbeszerzésen meghirdetett munkák adták. Máté János édesapja halála után, 2009-ben lett 25%-os résztulajdonosa a társaságunknak, öröklés útján. A társaság munkájában azóta nem vesz részt, köztisztviselői pályafutásából eredően társaságunk semmilyen előnyt nem realizált. Ez bizonyára Önök számára is nyilvánvaló, a nyilvánosan elérhető cégadatok és eredménykimutatások alapján. A tulajdonosi hátterünkkel, gazdálkodásunkkal kapcsolatos kérdéseket ezzel lezártnak tekintjük. Amennyiben az átlátszó.hu szerkesztőségének magas- vagy mélyépítési szolgáltatásokra lenne szüksége Békés vármegyében, keressék társaságunkat bizalommal."Katus Eszter
|
Meghívásos tendereken gazdagodott Orbán Viktor új sajtósának, Máté Jánosnak a cége
|
Az államtitkár 2013-ban kezdett dolgozni a Miniszterelnökségen, azóta összesen 2,5 milliárd forint értékben nyert el közpénzes megbízásokat az Épcenter Kft., am
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/11/meghivasos-tendereken-gazdagodott-orban-viktor-uj-sajtosanak-mate-janosnak-a-cege
|
2025-04-11 07:43:20
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A külügyminiszter egy rövid, 303 kilométeres belgrádi hivatalos úttal érte el a címben szereplő, kerek repülésszámot. Legalábbis ezt mutatta 2025. április 2-án Singer Viktor Flightradar24.com-os felhasználói oldala, melyen 2021 januárjától listázza a külügyér repülőútjait.Szijjártó összességében még ennél is sokkal többet repülhetett - akár a most közölt szám kétszeresét is - hiszen 2014 óta, vagyis 11 éve tölti be a miniszteri tisztséget. A 2021 decemberét megelőző 3 évben például 65 városban járt bérelt magánrepülőgéppel hivatalos úton, de a külügyminisztérium nem árulta el, összesen hány alkalommal kereste fel azokat a városokat.A Singer Viktor nevű felhasználó által 2021 januárja óta vezetett nyilvántartás viszont így is bődületes számokat tartalmaz. Mint az a lenti képen is látható, a Flightradar24.com repülős oldalon összegezett adatokból kiderül:Szijjártó az utóbbi közel 4 és fél év során több mint 2 millió kilométert tett meg repülővel, és 3043 órát, azaz csaknem 127 napot töltött a levegőben, az általa használt repülőgépek pedig 262,6 tonna szén-dioxidot juttattak a légkörbe.A jubileum apropóján olvasóink figyelmébe ajánljuk az ebben az időszakban készült írásainkat a külügyminiszter hivatali repülőútjairól. Cikkeinkben többek közt feltártuk, hogy Szijjártó Péterakár nyaralni is honvédségi repülőgéppel mehet a jogszabályok szerint,magának engedélyezi, ha eltér a törvényben előírt menetrendszerinti járattal történő utazástól, és különjárattal utazik,264 millió forintért utazott egy holland luxusrepülőgéppel három hivatali útra,140 millió forintért repült Kambodzsába és 181 millióért egy kétnapos dél-ázsiai útra,úgy vonatozott New Yorkból Washingtonba, hogy követte őt a bérelt repülőgép, amellyel Amerikába és haza utazott,még a közeli, légvonalban 161 km-re lévő Pozsonyba is honvédségi jettel repült,a kormánykedvenc őrző-védő cég, a Valton-Sec érdekeltségébe tartozó vállalkozások magángépével is utazott hivatali útra,Moszkvából Győrbe sietett az egyik honvédségi jettel, hogy felavassa egykori gimnáziumának állami pénzből felújított épületét,102 millióért internetezett és 33 millióért evett-ivott a delegációival a honvédségi repülőgépeken 2021 januárja és 2022 szeptembere között.Cikkünk megjelenésének idejére pedig már bőven túllépte az ezredik repülést is a külügyminiszter. Azóta ugyanis Szijjártó Péter hazajött Belgrádból (1001), elment Brüsszelbe és hazajött (1002-3), majd elrepült Strasbourgba (1004). Onnan továbbutazott Londonba (1005) és hazajött Budapestre (1006), ma reggel pedig Kairóba repült (1007).Az utak mellett azonban a külügyminiszter által igénybe vett repülőgépekre is érdemes egy pillantást vetni. Legtöbbször a honvédség által 2018-ban vásárolt Airbusok (604 és 605 a lajstromjelük) vagy Falconok (606 és 607) valamelyikével utazik. A repülési adatok alapján Szijjártót főként a Falconok szállítják, melyek egy nagy hatótávolságú, bőrülésekkel felszerelt és faberakásos belső burkolattal díszített business jet kényelmét és luxusát nyújtják.A géptípus honvédségi bekategorizálása kevésbé tükrözi mindezt, ugyanis a szerényen hangzó "könnyű, többcélú szállító- és futárgép" kategóriába sorolják. Bár a háromhajtóműves, akár 15 ezer méter magasan, 11 ezer kilométer távolságra és a hangsebességet megközelítő tempóban repülni képes típust jellemzően üzleti utakra használják a szupergazdagok, több állam honvédségi flottájában is szerepet kap.Hasonló, vagy még exkluzívabb felszereltségűek azok a repülőgépek is, amelyeket Szijjártónak bérel a külügyminisztérium, ha a honvédségi gépeket valamiért nem tudja igénybe venni.Februárban például a NER-közeli repülőgépek kapcsán ismerős International Jet Management által üzemeltetett, osztrák lajstromjelű (OE-IIS) Aerospace Gulfstream G-V típussal repült Amerikába.Az ultra nagy hatótávolságú jet még magasabban, még nagyobb távolságra és még nagyobb sebességgel képes repülni, mint a honvédségi Falcon, és a kényelmi, valamint a felszereltségi szintje is magasabb. Ennek megfelelően, ezzel a luxus jettel a - Szijjártó által egyébként gyakorta megtett - Budapest-New York-Budapest út repülőgép-költsége legalább 256 500 euro, azaz minimum 108,5 millió forint lehet.De ha már a New York-i hivatali utaknál tartunk, a külügyminiszter szintén nemrég egy, a VistaJet flottájába tartozó Bombardier Global 7500-assal repült (9H-VIK). Ez a Mészáros Lőrinc és Szíjj László által is előszeretettel használt Bombardier gépcsaládnak egy még nagyobb hatótávolságú modellje, amely akár már 14 300 km távolság megtételére is képes egyetlen tankolással.Egy magángépes utakat közvetítő cég kalkulátora alapján próbáltunk bérleti díjat találni ezzel a géptípussal a Budapest-New York-Budapest útra, de csak a gépcsalád 6000-es modelljére hozott fel találatokat 353 000 eurótól, vagyis 144 millió forinttól. Az újabb, 7500-as modell bérleti díja - miután nagyobb távolság megtételére is alkalmas - még magasabb lehet ezen az útvonalon.Brassai KornélSzijjártó Péter és a 606-os honvédségi Falcon Washingtonban 2024. július 9-én (fotó: a miniszter Facebook-oldala)
|
Jubileum: Szijjártó Péter 2021 eleje óta már több mint 1000 alkalommal ült repülőre
|
Most az 1007. repülésénél tart 2021 óta a külügyér. Többnyire a honvédség egyik gépén utazik, de időnként magán luxusrepülőket bérel neki a minisztérium.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/10/jubileum-szijjarto-peter-2021-eleje-ota-mar-tobb-mint-1000-alkalommal-ult-repulore
|
2025-04-10 10:23:52
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2024 szeptemberében írt ki közbeszerzést a HUN-REN Központ gépjárműbérlésre és flottakezelési szolgáltatásokra. A tendert a Mészáros Lőrincék érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. és a Mészáros M1 Szerviz Kft. közösen nyerte el. Az autókat elsősorban a felsővezetők használják, a full extrás felszereltséget pedig a felelős és biztonságtudatos járműhasználat indokolja a HUN-REN szerint.A HUN-REN kutatóintézeti hálózat egy SUV-ot és egy felső-közép kategóriás sedan személygépjárműt bérel 48 hónapra, vagyis 4 évre, összesen nettó 32 millió forintért.A nyílt közbeszerzési felhívás két részből állt, mindkét részre 3-3 ajánlat érkezett. Az első részre a MOL Fleet Solution Kft., a Mészáros M1 Kft. és a Mészáros M1 Szerviz Kft. közösen, valamint a Mercarius Flottakezelő Kft. adott be ajánlatot. A MOL Fleet azonban a bírálati szakaszban visszavonta az ajánlatát, a Mercarius pedig drágább lett volna, mint a Mészáros-cégek. A második részben ugyan nem lépett vissza a MOL Fleet, de a Mészáros érdekeltségek itt is olcsóbbak tudtak lenni, ezért a MOL Fleet és a Mercarius ajánlatát már nem bírálták el.Így mindkét autót a Mészáros-cégek szállíthatják le:a SUV-ot nettó 16,3 millió forintért, a felső-középkategóriás autót pedig nettó 15,8 millióért.Egy hétszemélyes, minimum 190 lóerős, automata sebességváltós, fekete metál fényezésű, összkerék-meghajtású SUV-ot, és egy ötszemélyes, minimum 250 lóerős, fekete metál színű, fekete bőr ülésekkel ellátott felső-középkategóriás autót bérel a HUN-REN Központ a Mészáros Lőrincék érdekeltségébe tartozó cégtől.Az autókhoz extra biztonsági és kényelmi felszereltség is jár: az SUV esetében például sötétített üvegezés, központi kijelző, mentett parkolás, esőérzékelő, gerinctámasz, fűthető multifunkcionális kormány és sok más is. A felső-középkategóriás jármű mellé többek között visszagurulás-gátló berendezés, holttérfigyelő rendszer, multifunkciós, fűthető bőrkormánykerék és parkolóradar is tartozik.Az általunk megkérdezett szakértő szerint a műszaki leírás alapján a SUV vélhetően egy Skoda Kodiaq, a felső-középkategóriás jármű pedig nagy eséllyel egy Skoda Superb lehet.Gyorsabbak a versenytársaknálA közbeszerzési dokumentumok között található szerződéstervezetben az is szerepel, hogy az ajánlatkérő előírja, hogy a nyertes ajánlattevő köteles biztosítani a műszaki leírás szerinti kategóriájának megfelelő, azonos teljesítményű, maximum 5 éves és maximum 150.000 km futásteljesítményű csereautót (előtétautót) a megrendelt jármű(vek) leszállításáig, a szerződéskötéstől számítva 15 napos szállítási határidővel a megajánlott havi bérleti díj ellenében. A csereautó esetében a kategória-azonosság az előírás, annak márkája, típusa, felszereltsége eltérhet a megajánlott új gépjárművektől.A 15 napos határidő láthatóan nem okozott gondot a Mészáros-cégeknek - ahogy korábban sem. Korábban már többször beszámoltunk arról, hogya Mészáros M1 Kft. gyakran úgy nyeri el a flottatendereket, hogy extra rövid határidőket vállal.Ezt feltehetően azért tudja megtenni, mert a cégnek valamilyen oknál fogva pontosan annyi és olyan speciális felszereltségű gépjármű áll a rendelkezésére, mint amilyet a pályázat előír. A többi ajánlattevőnek pedig be kell szereznie ezeket a járműveket, emiatt csak jóval hosszabb határidőket tudnak megajánlani. A Mészáros M1 ezért sokszor akkor is elnyerte a megbízást, ha drágább ajánlatot adott, mint a versenytársai. Cikkeink nyomán ezt a jelenséget már a hatóságok is vizsgálják.Elsősorban felsővezetőknekMegkerestük a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot is, annak érdekében, hogy megtudjuk, kik fogják használni az autókat.A HUN-REN Központ arról tájékoztatta lapunkat, hogy "a gépkocsikat elsősorban, de nem kizárólagosan a felsővezetők használjákaz országos kiterjedtségű kutatási hálózat kutatóhelyeivel, valamint az ökoszisztéma szereplőivel történő személyes kapcsolattartásra.A kutatóhelyeinken tett látogatások segítik az infrastrukturális adottságok, a kutatói munkafeltételek és az aktuális tudományos projektek mélyebb megismerését.A járművek igénybevételére sor kerül továbbképzések, kihelyezett szakmai tréningek, valamint a HUN-REN Központ által szervezett rendezvények alkalmával is, továbbá a konferenciákra, találkozókra érkező nemzetközi vendégek fogadásakor, elősegítve ezzel a színvonalas és professzionális fogadtatást."Arra is kiváncsiak voltunk, hogy mi indokolja az autók full extrás felszereltségét. A HUN-REN válaszában mindezt azzal indokolta, hogy: "a járművek korszerű biztonsági rendszerekkel való széleskörű felszereltsége kiemelten fontos, mivel jelentősen csökkenti a balesetek kockázatát, és támogatja a felelős, biztonságtudatos járműhasználatot."Korábban is béreltek MészároséktólNem ez volt a HUN-REN egyetlen olyan gépjárműbeszerzése, amelynek nyertese Mészárosék cége lett. 2023 végén a Magyar Kutatási Hálózat (azaz a HUN-REN) összesen 4 darab személygépjárműre és hozzájuk tartozó flottakezelési szolgáltatásra írt ki közbeszerzést 48 hónapra, 3 részben. A beszerzés részeként 1 darab középkategóriás személygépjárművet, 2 darab felső-középkategóriás személygépjárművet, valamint 1 darab mikrobuszt szeretett volna bérelni a HUN-REN.Míg a középkategóriás autóra vonatkozó tender eredményes lett, és Mészárosék cége szállíthatta le a kívánt autót nettó 9,5 millió forintért, addig a felső-középkategóriás autóbeszerzés nem valósulhatott meg, mert"a rendelkezésre álló anyagi fedezet nem volt elegendő a szerződés megkötéséhez."Azaz hiába adott le Mészáros cége ajánlatot, a HUN-REN nem tudta volna kifizetni a kért árat. A mikrobusz bérlése pedig azért nem valósulhatott meg, mert a közbeszerzésre senki nem nyújtott be ajánlatot.Szabó-Gödri RitaCímlapkép: Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, miután átvette a Széchenyi-díjat Sulyok Tamás köztársasági elnöktől 2025. március 14-én. Jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j). (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
|
Full extrás autókat bérel a HUN-REN Központ Mészáros Lőrincék cégétől
|
Egy SUV-t és egy felső-középkategóriás autót bérel a HUN-REN Mészáros Lőrincék cégétől, összesen 32 millió forintért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/08/full-extras-autokat-berel-a-hun-ren-kozpont-meszaros-lorincek-cegetol
|
2025-04-08 11:36:09
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nem csitulnak a kedélyek az 1242 - A Nyugat kapujában című film körül: a stáb egy része 2023 februárja, tehát két éve vár a pénzére. Ráadásul a 2,5 milliárd forint közpénzes támogatásban részesült gigaprodukció még mindig nincs kész. Viszont hamarosan talán végre befejezik, mert a projektcégben márciusban tulajdonos lett Lajos Tamás producer - épp aznap, amikor Kossuth-díjat kapott.Többször is foglalkoztunk az elmúlt években az 1242 - A Nyugat kapujában című fimmel, amely igazi szuperprodukcióként jellemezhető minden tekintetben. A tatárjárást, vagyis Batu kán magyarországi térhódítását bemutató mozieposz sorsa legalább olyan izgalmasan alakult, mint Batu vándorlása.A filmet gyártó Nyugat Kapujában Kft. az utóbbi években többeknek nem fizetett és számos végrehajtással nézett szembe, ami a 2,5 milliárdos állami támogatás fényében elég meglepő. Az már nem annyira, hogy többszöri tulajdonosváltás után nemrég egy NER-közeli szereplő tűnt fel benne.Pénzhiány, végrehajtásokA Soós Péter által rendezett és anno Sipos Kornél produceri irányítása alatt készülő film projektcégében, a Nyugat Kapujában Kft.-ben jelentős változások történtek 2023 márciusában. A háttérben valószínűleg a pénzügyi nehézségek álltak, amelyek megoldása sürgetővé vált annak érdekében, hogy az állami forrásokból bőkezűen támogatott magyar-angol-mongol gigaprojekt elkerülje a kudarcot. Ennek következtében a korábbi tulajdonosok, a Mozgó Mozi Kft. (Sipos Kornél cége) és a Chelsea Pictures Limited kiszálltak, helyüket pedig Farkas Dóra vette át.Sipos Kornél producer 2023 elején úgy nyilatkozott, hogy a film teljes költségvetése 3,7 milliárd forintra rúg. Sipos elmondása szerint a mű ötlete egy mongóliai utazás során született meg benne, majd később találkozott Obrusánszky Borbála történésszel (aki Obrusánszky Zsolt, Rogán Antal apósának testvére) és Mongólia nagykövetével, aki segítette a projekt megvalósulását.A Nemzeti Filmintézet (NFI) pedig többször is támogatta a készülő tatárjárásos produkciót: a forgatókönyv fejlesztésére 8,4 millió forintot, a gyártás előkészítésére pedig 44,9 millió forintot biztosított. Emellett 2022 áprilisában további 1,26 milliárd, majd decemberben 1,23 milliárd forinttal támogatta a film megvalósítását. Összességében teháttöbb mint 2,5 milliárd forintnyi közpénz áramlott a projekthez, amely ennek ellenére is forráshiánnyal küzdhetett.Miután 2023 tavaszán Farkas Dóra megjelent a gyártócégben, mindenki fellélegzett, a stábtagok azt hitték, hogy most már sínen van a film sorsa. A nő ugyanis Farkas Zsigmond felesége, aki korábban Obrusánszki Zsolttal együtt társtulajdonosa volt a Közép-Európa Filmiroda Kft.-nek. Obrusánszki Zsolt pedig nem más, mint Rogán Antal apósa, aki korábban jelentős földvásárlási tervekkel került reflektorfénybe - és ezekben az ügyletekben Farkas Zsigmond is érintett volt.Farkas 2023-ban is szerzett földterületeket, miközben felesége, Dóra révén közvetetten a filmiparban is megjelent - habár hivatalosan nincs közvetlen kapcsolata a Nyugat Kapujában Kft.-vel. A férfi a Mere nevű orosz szuperdiszkontlánc táján is feltűnt: politikai kapcsolataira utalt a tervezett hazai boltnyitások kapcsán. Farkas Zsigmond és Obrusánszki Zsolt pedig egyaránt tulajdonosai voltak 2024 augusztusáig annak a Ductus Kft.-nek, amely 2,2 milliárd forint állami támogatást nyert el.Ám annak ellenére, hogy a jó kapcsolatokkal bíró új ügyvezető, Farkas Dóra mindenkit megnyugtatott, mégsem lett rendezve a számlák egy része a Nyugat Kapujában Kft.-nél. Ez többeket hozott nehéz helyzetbe, különös tekintettel arra, hogy a közterheket (pl. ÁFA) ki kellett fizetni a számlák után. Jól mutatja a helyzetet, hogy 2024-ben többen is végrehajtást indítottak a cég ellen, beleértve a rendezőt is - sőt, egy 2024 augusztusi végrehajtás még mindig folyamatban van a cégadatbázis szerint.Habony emberének embere2025. március 14-én a tatárjárásos film projektcége ismét gazdát cserélt: Farkas Dóra ekkor Lajos Tamásnak és Takács Juditnak adta el a tulajdonrészét.Takácsról annyit lehet tudni, hogy egy másik cégén keresztül a Funzine Média Kft. tulajdonosa, amely a Funzine magazin kiadója. A nő emellett 2024 októbere óta a New Establish Zrt. vezető tisztségviselője - a cég tulajdonosa 2024 decembere óta Schatz Péter.A New Establish alapítója pedig az a Martonicz Dániel, aki 2020-ban még lélegeztetőgépekkel üzletelt, és két üzlettársával közösen majdnem 2 milliárd forintot keresett ezzel. A főtevékenységként hulladékanyag-hasznosítással foglalkozó zrt. egy paksi telephellyel is rendelkezik: ott, ahol a környező önkormányzatok közös cége által működtetett hulladéklerakó működik.Schatz korábban a Magyar Televízió üzletfejlesztési igazgatójaként dolgozott, ám az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után csatlakozott Habony Árpád, a miniszterelnök tanácsadójának csapatához. 2015-ben a bulvárlapot kiadó Ripost Média tulajdonos-ügyvezetője lett, majd külföldi médiabefektetésekben is szerepet vállalt, amelyek célja az Orbán-kormány politikai befolyásának növelése volt a balkáni térségben.Ennek részeként Habony körei bevásárolták magukat a szlovén Nova24tv.si nevű cégbe, amely a Nova24TV csatornát üzemeltette - ez a médium szoros kapcsolatban állt Janez Jansával, az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló volt szlovén miniszterelnökkel. Emellett Schatz Péter és egy korábbi közmédiás vezető több mint fél tucat észak-macedóniai sajtóorgánumban szerzett részesedést, amelyeken keresztül a Magyarországon menedéket kapott Nikola Gruevszki volt kormányfő pártját támogatták. 2020-ban észak-macedón hatóságok adócsalás miatt vádat emeltek Schatz ellen, mert a hatóságok tájékoztatása szerint a férfi a CHS Invest Group nevű vállalatában 190 ezer eurónyi bevételt nem tüntetett fel, amivel mintegy 19 ezer eurós kárt okozott az észak-macedón államnak.Habony Árpád irányába mutat Schatzon kívül az is, hogy a Takács Judit tulajdonában lévő a Funzine Média Kft. az SSH Média Kft. (korábbi nevén Drom TV Media Kft.) nevű leányvállalatát a Tematic Media Group Kft.-tól vette át. A Tematic és az SSH ugyanabban az irodaházban van az első kerületi Márvány utcában.A Tematic tulajdonosa egy Radu Nicolae Morar nevű román üzletember, akinek egy másik cége a Central Union Company Investment Zrt., melyben tulajdonostársa Farkas Zsigmond - Rogán Antal apósának üzlettársa. Ennek a cégnek a székhelye szintén a Márvány utcai irodaház, és az Első Roma Média Kft., azaz a Dikh Tv is a Tematichoz köthető. Annak a másik tulajdonosa 2019-ben az Am-Bud-Pek Kft. lett, mely Schatz Péter feleségének, Schatzné Kovács Mariannának a cége.Plusz a NER kedvenc producereTakács Judit mellett, aki eddig nem volt jelen a filmiparban, idén márciusban Lajos Tamás lett a Nyugat Kapujában Kft. másik új tulajdonosa. Ugyanaznap, amikor Kossuth-díjjal tüntette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök. A Balázs Béla díjas operatőrt, aki az SZFE kuratóriuának is tagja, láthatóan kedvelik kormányzati körökben, hiszen rengeteg állami támogatást kap a filmjeire.2020-ban, a SZFE-válság idején hat olyan produkciót is támogatott a Nemzeti Filmintézet, amit Lajos cégei gyártottak. A ma már főként producerként dolgozó férfi nevéhez köthető a 2,4 milliárd forint állami támogatással készült Semmelweis és a 1,5 milliárdos támogatást kapott Blokád is.Szintén Lajos Tamás a producere a 2,8 milliárd NFI-támogatásból készülő Operation Sámán című akciófilmnek is. A Honvédelmi Minisztérium szakmai támogatásával Zsámbékon forgó alkotás azt a 2001-es kabuli mentőakciót dolgozza fel, melynek során magyar katonák 540 embert menekítettek ki az afgán fővárosból.A Kabul művelet munkacímű film elkészítésére a közmédiát üzemeltető Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tavaly 1,3 milliárd forintos koprodukciós szerződést kötött Lajos egyik cégével. Ez azért érdekes, mert a férfi felesége Altorjai Anita, aki korábban Áder János volt köztársasági elnök sajtófőnöke volt, 2022 nyara óta viszont a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója, vagyis a közmédia egyik vezetője.Lajos Tamás feltűnése a Nyugat Kapujában Kft.-ben talán a tatárjáros filmen is lendít majd. A Szilvásváradon forgatott mű ugyanis annyira nem halad, hogy az NFI-nél határidő-módosítást kértek és kaptak a befejezésre, valamint bemutatásra.A tervezett bemutató dátuma így 2024 júniusa helyett 2025 júniusa lett, a "0" kópiát pedig 2025 április 30-ig kell leadni.A Filmintézet idén februárban a HEOL-nak azt nyilatkozta, hogy jelenleg a film "végső vágatának technikai javításai vannak folyamatban. A filmelőállító megfelelő minőségű és mennyiségű VFX szekvencia beépítésével, végleges fényeléssel és a hangutómunka tekintetében végleges kevert hanggal látja el a produkciót".A stábtagoknak mindenképp jó hír, hogy több forrásunk is elmondta: 2025 április 15-ig mindenkit kifizetnek, akik felé tartoznak. Ezzel kapcsolatban azonban többen szkeptikusak voltak.Zimre Zsuzsa
|
A NER kedvenc producere tulaj lett a tatárjárásos filmben, júniusra kész lehet
|
Lajos Tamás producer megjelent a Nyugat Kapujában Kft.-ben épp aznap, amikor Kossuth-díjat kapott.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/07/a-ner-kedvenc-producere-tulaj-lett-a-tatarjarasos-filmben-juniusra-kesz-lehet
|
2025-04-07 12:18:02
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a B+N Referencia Zrt. nyerte el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 3 részből álló, összesen 300 milliárd forint összértékű tenderét. Akkor még csak az volt biztos, hogy két részben lettek befutók, mostanra viszont nagyjából biztossá vált, hogy a harmadik részt is behúzzák. Már tavaly, a tender kiírásakor megjósoltuk, hogy a B+N kapja a megbízást, tekintve, hogy az elvárt referenciák nagyon hasonlóak voltak az 5 évvel ezelőtti kiíráséhoz, amit szintén a B+N nyert el, miután egyetlen ellenfelét kizárták. Részben erre hivatkozva támadta meg az eljárást egy gazdasági szereplő is, de a kifogásait végül lesöpörték az asztalról. Így viszont ismét a "takarítás Mészáros Lőrincének" nevezett B+N Zrt.-é a teljes keretmegállapodás.A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a hozzájuk tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények takarítására és egyéb higiéniás szolgáltatásokra írt ki tendert. A nyertes feladata a teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások nyújtása, valamint a higiéniai töltőanyag kihelyezése lesz. A felhívás 3 részből állt: Kelet-Magyarország, Budapest és Országos Intézmények illetve Nyugat-Magyarország területe.Az EKR-be feltöltött bírálat szerint mindhárom rész esetén a B+N Referencia Zrt. adta a legkedvezőbb árajánlatot, vagyis elvileg ők nyerték el a 300 milliárd összértékű tendert. A B+N Zrt. mellett további 2 cég tett ajánlatot: a Jánosik és Társai Kft. valamint a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt. a Future Facility Service Kft.-vel közösen. Viszont mivel ők drágábbak lettek volna, el sem bírálták a pályázatukat.Mégsem ők, hanem egy olyan gazdasági szereplő támadta meg az eljárás első, Kelet-Magyarországra vonatkozó részét a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KDB), amely nem is jelentkezett a felhívásra. Cikkünk megjelenésekor még nem lehetett tudni, hogy az érintett O.M.T. Controll Hungária Zrt. pontosan milyen okból tette ezt. Most viszont felkerült a Közbeszerzési Hatóság honlapjára a vizsgálatot lezáró határozat.Eszerint az O.M.T. Controll főként a következőket kifogásolta:az ajánlatkérő ugyan biztosította formailag a részekre való ajánlattételt, de nem eléggé, hiszen a teljes országos fekvőbeteg egészségügyi intézmény takarítási igényt csupán 3 régióra osztotta. Az egyes részek mennyiségéből adódóan rendkívül összetett és a referencia tekintetében jelentős mennyiségű korábbi feladatok teljesítésére vonatkozó alkalmassági és nagy eszközigényű teljesítési feltételeket kapcsolt, indokolatlanul szűkítve ezzel a versenyt. A kisebb cégeket ugyanis ezzel eleve kizárták.A közbeszerzési dokumentáció a szakmai ajánlatra vonatkozó rendelkezései körében az ajánlatkérő úgy határozta meg a műszaki leírását, és az alapján a szakmai ajánlat megtételére vonatkozó követelményét, hogy nem adta meg egyértelműen a szolgáltatás tárgyi feltételeire vonatkozó előírásait, és a szakmai ajánlat megfelelő megtételéhez szükséges adatokat (így pl. a helyek alapterületeit).Emellett a KEF olyan referenciakövetelményeket támasztott, amelyek a cég véleménye szerint jogsértők, és amelyek miatt a teljesítésre alkalmas, és eddig is egészségügyi intézmények napi takarítását végző piaci szereplők nem tudtak indulni a tenderen.Az O.M.T. Controll szerint "az eljárásban a korábbi (2020-as) eljárás feltételeinek megismétléséből nem lehet másra következtetni, mint hogy ajánlatkérő a korábbival azonos, csekély számú ajánlatra számítva a verseny tényleges kizárásával kívánja jelen eljárását is lefolytatni."Mindezek miatt a cég maga sem tudott indulni a tender első részén, ezért kérte a a jogsértés megállapítását, és az ajánlatkérő minden döntésének a jogorvoslattal támadott 1. rész tekintetében történő megsemmisítését."Csak az eljárást akarta gátolni"Az ajánlatkérő KEF elsősorban a jogorvoslati kérelem elutasítását kéret a hatóságtól a cég "ügyfélképességének hiányában".Szerintük ugyanis az O.M.T. Controll akkor sem lett volna alkalmas a szerződés teljesítésére, ha sokkal kisebb részekre bontják az első részt. Emellett többek között azt is kifogásolták, hogy a kérelmező kiegészítő tájékoztatáskéréssel nem élt, és az előzetes vitarendezés, valamint a jogorvoslat vonatkozásában is csak az eljárási határidő utolsó napján tett eljárási cselekményeket. A KEF szerint ez arra utal, hogy"a kérelmezőnek nem állt szándékában az eljárás során ajánlatot tenni, csak az eljárás folyamatát kívánta gátolni."A KEF szerint a központosítással a kormány célja az, hogy a kórházak ne eltérő módon és tartalommal végezzék a takarítási tevékenységet, hanem egységesen, emiatt a beszerzés egy szerves egészet képez, további részekre bontással a kormányzati elvárás teljesítése kerülne veszélybe.Emellett is hozzátették, hogy a KEF kötelessége, hogy csak olyan szolgáltatóval kössön keretmegállapodást, amely valóban alkalmas az elvárt takarítási szolgáltatás teljesítésére, továbbá szerintük az elvárt referenciák sem versenykorlátozók.Megszüntették az eljárástA Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek a jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó ügyfélképessége nem áll fenn, hiszen a cégnek nem volt valós lehetősége a közbeszerzés elnyerésére (megfelelő referenciák híján), és a kérelemben kifogásolt jogsértések megállapítása esetén sem került volna kedvezőbb helyzetbe.A Döntőbizottság arra is rámutatott, hogy a tendert az uniós értékhatárt elérő közbeszerzések szabályai szerint folytatták le, "amelyre tekintettel a tárgyi közbeszerzés potenciális ajánlattevői körét az Unió egységes piaca figyelembevételével kell megítélni." Vagyis: más országokban lehetnek olyan cégek, amelyek alkalmasak a teljesítésre ilyen feltételek mellett is.A Döntőbizottság ezért megszüntette a jogorvoslati eljárást.Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a B+N Referencia Zrt. a tender első részét is megnyeri. A piacot leuraló cégről többször írtunk már, például itt, itt és itt.Arról pedig, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság működése alatt milyen kormányközeli cégek kaptak megbízásokat az egészségügyi intézményekben, és hogy kinek a munkájával milyen problémák merültek fel, ebben a cikkben számoltunk be:Nem tudni, kihez és mennyi közpénz jutZeisler Judit, Transparency International Magyarország (TI) szakpolitikai vezetője szerint az, hogy az egészségügyi létesítmények takarítására, illetve üzemeltetésére kiírt több száz milliárd forint értékű közbeszerzéseket évek óta ugyanaz a szereplő nyeri el, két szempontból is aggályos."Egyrészt versenykorlátozónak tekinthető, mivel amellett , hogy az elvárt referenciáknak csak a piaci szereplők egy rendkívül szűk köre felel meg, az eljárásokat egyszereplős keretmegállapodásokkal valósítják meg. Ez azt jelenti, hogy az eljárás későbbi szakaszaiban sem nyitják újra versenyt, noha erre a törvény lehetőséget biztosít.Másrészt a folyamat nem átlátható, mivel a keretmegállapodások alapján születő megrendelések adatai már nem hozzáférhetőek nyilvánosan.Vagyis sem a nyilvánosan elérhető közbeszerzési adatokban, sem az ajánlatkérő, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság saját felületén nem elérhető az az információ, hogy a több száz milliárd adóforintból végül pontosan mennyit költenek és mire. Éppen ezért az sem indokolható, hogy miért van szükség rendszeresen ilyen kiugróan magas értékű megállapodásokra" - hangsúlyozta Zeisler Judit.A szakértő szerint emellett a közvagyon felhasználása során elvárt átláthatóság sérül akkor is, amikor ezeket a nagy értékű megállapodásokat egy olyan szereplővel, a B+N Referencia Zrt.-vel kötik rendre, amelynek 2024 óta az LSHF Kft. mellett a Singulium I., II. és III. magántőkealapok a tulajdonosai. "Esetükben a befektetők kiléte ismeretlen, így nem tudható, hogy kik, mely magánszemélyek az ügylet valódi kedvezményezettjei" - mutatott rá Zeisler Judit.A TI nemrég publikálta legfrissebb Tenderbajnok című elemzését, amelyből kiderült, hogy a vizsgált közbeszerzések értékének közel negyedét vitte el a legtöbb közbeszerzést elnyerő négy tulajdonos, köztük a B+N Zrt. tulajdonosa is.Katus EszterNyitókép: A B+N takarítórobotja. Forrás: B+N/Facebook
|
Hiába támadták meg kórházak takarításáról szóló 300 milliárdos tendert, a B+N zrt. nyert
|
A Döntőbizottság megszüntette a jogorvoslati eljárást, mert szerintük a kérelmet benyújtó cég nem tudta igazolni az ügyfélképességét.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/04/04/hiaba-tamadtak-meg-korhazak-takaritasarol-szolo-300-milliardos-tendert-a-bn-zrt-nyert
|
2025-04-04 08:33:16
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Tavaly több mint 20 millió forint bírságot szabtak ki a hatóságok a lapunk által feltárt és bejelentett esetek kapcsán. Volt azonban több olyan ügy is, amelyeket valamiért nem találtak elég gyanúsnak, ezért alaposabban kivizsgálni sem voltak hajlandók. Az egyik ilyen a Digitális Kormányzati Ügynökség 82 milliárd forintos tendere volt, amely megítélésünk szerint több sebből is vérzett. Hiába jelentettük azonban a problematikus eljárást a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), nem indítottak eljárást, ahogy később a rendőrség sem. Most viszont muszáj lesz nekik: a Budapesti IX. kerületi Ügyészség ugyanis hatályon kívül helyezte az elutasító határozatot, és felhívta a nyomozó hatóságot a szükséges intézkedés megtételére.Tavaly januárban írtuk meg, hogy 82 milliárd forintos keretmegállapodást kötött a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) öt céggel az állami szervezeteknél kötelezően bevezetendő iratkezelési szoftverre (Poszeidon EKEIDR). A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette, a kötelezővé tételéről egy nem nyilvános kormányhatározat döntött. Az iratkezelő licencét ugyan ingyen kapják meg az érintett intézmények, a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget azonban saját forrásból kell fedezniük. Ehhez nyújtott "segítséget" a DKÜ azzal, hogy központilag kiválasztott öt céget a feladatok ellátására. Az eljárás azonban tele volt red flagekkel.Ahogyan azt korábbi cikkünkben részletesen leírtuk, a Poszeidon bevezetésére kiírt közbeszerzéssel kapcsolatban az alábbi gyanús körülmények merültek fel:a kérdéses rendszer licensztulajdonosa egyetlen cég, az SDA DMS. Az állam tehát egy olyan rendszer bevezetésére választott ki 5 céget, amelyet valójában csak az egyikük, a fejlesztő ismert.A közbeszerzésen 5 céget választottak ki, és pontosan 5 jelentkező volt. Mindez annak ellenére történt, hogy az ajánlattevőkkel szemben semmilyen referenciafeltételt nem támasztott a kiíró, mindössze egyetlen iratkezelési rendszerhez értő szakember meglétét kellett igazolni.Az 5 cég közül 4 semmilyen releváns tapasztalattal nem rendelkezett iktatási rendszer tekintetében, míg az ötödik cég maga a rendszert fejlesztő SDA DMS Zrt. volt. Egyetlen valóban kompetensnek látszó társaság sem jelentkezett a hatalmas, 82 milliárdos összeg ellenére sem.Furcsa korrelációt mutattak a nyertes cégek egységárai is: majdnem az összes tétel esetében ugyanaz volt a cégek sorrendje, és valamennyi esetében az SDA DMS adta a legalacsonyabb, egyben kerek összegű ajánlatot. A többi cég mindig ezeknél pár százalékkal magasabb összeget ajánlott meg. A cégeknek ráadásul úgy kellett árazniuk egy általuk nem ismert szoftver bevezetését, hogy nem ismerték a konkrét ügyfeleket sem, hiszen előre nehezen kalkulálható egy egységesen alkalmazandó ár egy kórházra, egy rendőrkapitányságra vagy egy kormányhivatalra vonatkozóan. Ennyi ismeretlen változó okán azt feltételezhetnénk, hogy nagy szórást mutattak az ajánlati árak, de azok 0,1 és 9 % közötti skálán mozogva tértek el egymástól, a legalacsonyabb és legmagasabb árakat is figyelembe véve.Mindezek fényében nem volt meglepő, hogy az első negyedévben gyakorlatilag csak az SDA DMS kapott megrendelést. Vagyis felmerült annak gyanúja, hogy a közbeszerzés csak egy színjáték volt, és a többi 4 cég csak azért volt ott, hogy fennmaradjon a verseny látszata.Az általunk tapasztalt gyanús jelenségeket részletesen leírtuk a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely megvizsgálta azokat, majd arra a következtetésre jutott, hogy "versenyfelügyeleti eljárás indításának feltételei nem állnak fenn".Vadai felkérdezte PoltotTavaly december végén összegyűjtöttük, hogy a fent említett korrupciógyanús ügy mellett hogyan nem találták jogsértőnek Mészáros Lőrinc egyik cégének tenderét, amit egy másik cége nyert el, vagy épp a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság azon közbeszerzését, amelynek már a kiírásánál meg tudtuk jósolni, hogy ki fogja megnyerni.Cikkünk után Vadai Ágnes ellenzéki parlamenti képviselő (DK) megkérdezte Polt Péter, miért nem segíti az ügyészség a rendelkezésére álló eszközökkel a NER es korrupció elleni küzdelmet. A legfőbb ügyész válaszában többek között azt írta, hogy a bemutatott öt esetből négyet ő maga küldött meg - Vadai korábbi kérdései nyomán - a NemzetiNyomozó Irodának (NNI), ahol azonban mindegyik ügyben a feljelentés elutasításáról határoztak. Ez ellen azonban tudomása szerint Vadai nem tett panaszt.Azt az egy ügyet pedig, amelyik eddig kimaradt, azaz a DKÜ 82 milliárdos tenderét, most fogja továbbítani a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának.Ez meg is történt, azonban hatóság - hasonlóan a GVH-hoz - ezúttal sem kívánt eljárást indítani. Csakhogy úgy tűnik, mégis muszáj lesz nekik.Az ügyészség nyomozásra szólította fel a hatóságokatVadai Ágnes ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Budapesti IX. kerületi Ügyészség hatályon kívül helyezte az elutasító határozatot, és felhívta a nyomozó hatóságot a szükséges intézkedés megtételére.Az ügyészség megvizsgálta a feljelentést és a nyomozó hatóság határozatát is, és arra jutott, hogy az ügyben a feljelentés elutasítása megalapozatlan volt. Megítélésük szerint ugyanis nem lehet kizárni a bűncselekmények gyanúját. Érdemi megállapítást pedig csak azután lehetne tenni, hogy megvizsgálták a pályázók magatartását és a közbeszerzési eljárásokat. Ehhez pedig nyomozásra van szükség.A Budapesti IX. kerületi Ügyészség már nem először koppint a hatóságok orrára. Nemrég írtuk meg, hogy az NNI három elutasító döntését is felülbírálták, és felszólították őket az eljárások lefolytatására.Így vizsgálniuk kell azokat a tendereket is, ahol Mészáros-cégek lettek a befutók gyanús körülmények között, legyen szó flottatenderekről vagy az MCC építkezéseiről.41 bejelentésből csak háromban indult eljárásAhogy azt korábban is megírtuk, abban szinte biztosak voltunk, hogy a GVH nem indít majd eljárást, hiszen közbeszerzési kartell témában tíz év alatt (2013 és 2023 között) mindössze 20-at, az évente átlagosan 2 eljárást folytattak le.Ez pedig tavaly sem változott érdemben. A Nemzeti Fejlesztési Központ Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága nemrég tette közzé a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer 2024-es eredményeit. Ebből többek között kiderül, hogy a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2024-ben mindössze három jogsértést megállapító határozatot hozott közbeszerzési kartell tárgyában.A közbeszerzési eljárásban észlelt, versenykorlátozó magatartásra vonatkozóan pedig a GVH összesen 41 darab piaci jelzést kapott, és csak 3 versenyfelügyeleti eljárás indított.Katus EszterNyitókép: Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke 2024. szeptember 19-én. MTI/Soós Lajos
|
Hiába rúgták le az általunk bemutatott ügyet a hatóságok, mégis nyomozniuk kell
|
Vadai Ágnes ellenzéki parlamenti képviselő kérdése nyomán a Budapesti IX. kerületi Ügyészség hatályon kívül helyezte az elutasító határozatot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/impakt/2025/04/02/hiaba-rugtak-le-az-altalunk-bemutatott-ugyet-a-hatosagok-megis-nyomozniuk-kell
|
2025-04-02 08:41:31
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Csak a kormánypárti szavazó, fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat illeti meg a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog. Ha (most még) nem is pontosan ezt javasolja törvényerőre emelni a Szuverenitásvédelmi Hivatal, egy múlt heti nyílt levélváltásból – amelyben Lánczi Tamás elnök és Schmidt Mária egymásnak adott tippeket – kiderül: a gondolkodás iránya a fentebbi feltételrendszer kialakítása felé halad.
A történet úgy kezdődött, hogy a Magyar Hang visszaütött. A lap munkatársa közérdekű adatigényléssel próbálta kideríteni, hogy mi került 3,9 milliárd forintba a Puskás Múzeumon. A megkeresés kapcsán a beruházásért felelős Schmidt – külföldi beavatkozási szándékot szimatolva – „felkérdezte” Lánczi Tamást, hogy ugye, szerinte sincs semmi gond azzal, ha nem válaszol az efféle, a szuverenitásra veszélyes lapoknak, szervezeteknek. Amire Lánczi sietve megnyugtatta, hogy már dolgoznak az ügy jogi megoldásán. Így – még ha Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke időközben jelezte, Schmidték a hatályos szabályok alapján nem tagadhatják meg a kért adatok kiadását – a készülő törvénymódosításnak csak a józanság vethetne gátat.
Abból viszont mostanság meglehetősen nagy hiány mutatkozik a kormánypárti képviselők között. Ha hivatalos formát ölt a Lánczi-féle javaslat, lesz nemulass, és a közérdekű adatok megismerhetősége terén is jöhetnek a Kocsis Máté frakcióvezető által belengetett brutális és fájdalmas módosítások.
Nem volt persze a rejtőzködés ekkora híve a Fidesz, amíg a párt az ellenzékiek keserű kenyerét ette. A 2010-es kormányváltás előtt Orbánékat kifejezetten irritálta a közpénzfelhasználás megismerhetőségének – mai szemmel nézve már adat-Kánaánt jelentő – szűkössége. Ha másként nem ment, politikai nyomással kényszerítették ki, hogy kiderüljön mindaz, ami – akkori értelmezésük szerint – nagyon is a közre tartozott. Például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatainak tartalmát, amikor Gyurcsány Ferenc balatonőszödi házvásárlása volt terítéken.
Majd nagyot fordult a világ: jött a 2010-es fülkeforradalom, s máris kiderült, a Kehi-jelentések döntés-előkészítő anyagok csupán, így senki másra nem tartoznak, mint a kormányra, vagy még inkább a kormányfőre. A norvég pénzekből gazdálkodó civilek 2014-ben kezdődő vegzálása idején már azt az információt is csak bírósági úton lehetett kikényszeríteni, ki volt, aki utasítást adott az ellenük folyó vizsgálatokra – a megfejtés: Lázár János, akit viszont Orbán Viktor instruált.
Az „információszabadság” fideszes értelmezésben – az ezen a néven futó, 2012-es törvény alapján – egyben azt is jelentette, hogy megszűnt a közadatok megismerésének egyik legfontosabb intézményi garanciáját jelentő adatvédelmi biztos intézménye. Azóta csak egy hivatal próbál őrködni az állampolgárok jogainak védelme felett.
Az már csak kis színes adalék a titkosítások történetében, hogy az egykor az adatok nyilvánosságért oly vehemensen harcoló „fiatalkori” Fideszt nem is mindig a (köz)adatok megismerésének szándéka vezette: több ízben a hatalom bosszantásának eszközeként vetették be az adatigénylést. Megtörtént, hogy – még ellenzékből – csak azért nyújtottak be karácsony előtt több száz adatigénylést a tárcákhoz, hogy „megszívassák” a kormányt; aminek persze leginkább a feladat végrehajtásával megbízott beosztottak látták a kárát. Ha valamire, az efféle akciókra éppen ráillett volna a „visszaélésszerű adatigénylés” fogalma, amit az Orbán-kormány és propagandagépezete előszeretettel aggat azokra a szervezetekre, szerkesztőségekre, amelyek szerintük túl gyakran kíváncsiskodnak a közpénzek elköltésének módja felől.
Ezt a „kiskaput” 2015-ben a közérdekű információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos „rezsiköltségek” emelésével zárta be a kabinet, lehetőséget teremtve arra, hogy a kérelmezőktől a korábbinál magasabb költségtérítést követeljenek az adatgazdák. Addig ugyanis csak a másolatkészítés díját kérhették el; tíz éve ezt fejelték meg a munkaerőköltség kiszámlázásának lehetőségével, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvegyék a maradék kedvét és lehetőségét is azoknak, akiket érdekel a közpénzek észszerű felhasználása. Ha pedig valaki mégis megfizette a drágítás utáni költségeket, az rendszerint azzal szembesült, hogy az adatokat kezelhetetlen formában, végeláthatatlan táblázatokba ömlesztve kapta meg.
Bár az elmúlt másfél évtizedben a kormányzati és állami (pénzből gazdálkodó) szervek többsége hatalmas rutinra tett szert az elhárítási technikákat illetően, a visszautasítás lehetőségének jogilag is megágyazott a parlament azzal, hogy több lépésben is szűkítette a megismerhető adatok körét.
Például az üzleti titok fogalmának kiterjesztő értelmezésével, a közpénzek „közpénz jellegének” elveszítésére való hivatkozással (a később széles körben elterjedt indoklás először az MNB-alapítványok vagyonával kapcsolatban hangzott el). De aduásznak bizonyult a nemzetbiztonsági, illetve nemzetgazdasági érdekek – nem pontosan körülírt – védelmére hivatkozni is, például az állami nagyberuházásoknál. Máskor pedig a titkosítási időhatárokat bővítették ki: a nem nyilvános kormányhatározatok esetében 2023-ban 10-ről 20 évre.
Ha titkolózásról van szó:
Orbánék kreativitására jó példa a döntés-előkészítő adatok kiadásának tilalmára vonatkozó szabályok kiterjesztése.
Eszerint ha a döntés után az adat további döntés-előkészítésre is szolgálhat, az továbbra is megőrizheti titok jellegét (erre a Covid idején, a járványügyi intézkedéseket megalapozó döntések során láthattunk számos példát). Bevezették továbbá azt a szabályt is, hogy ugyanarra az adatra vonatkozó kérést egy éven belül el lehet utasítani – amihez csupán azt felejtették el hozzáírni, hogy ez a szabály csak akkor léphetne életbe, ha a korábbi igénylést egyébként teljesítették. (Korábban épp Schmidt volt az, aki az ’56-os megemlékezések milliárdjainak gazdájaként az Átlátszó egyik kérésére pontosítást kért, majd amikor ezt megkapta, visszaírt, hogy egy éven belül nem köteles ugyanarra a kérdésre többször válaszolni.)
Bár a titkolózás jogi alapjait a parlamenti kétharmad stabilan körülbástyázta, az utóbbi években így is gyakran megesett, hogy a kérdező, ha elég kitartó volt, akkor a bíróság legmagasabb szintjéig eljutva mégis ki tudta csikarni a választ. Bár a Kúria és az Alkotmánybíróság a legtöbb esetben elfogadta azt az érvet, hogy a kért adatok a nyilvánosságra tartoznak, az efféle eljárások elhúzódása, ha értelmetlenné nem is tette az adatok publikálásának kikényszerítését, de a forró ügyek megoldását nem igazán vitte előre. Például az akkumulátorgyárak létesítésével kapcsolatos – a környezeti tanulmányok megismerését célzó – adatigénylések esetében.
Bár a közérdekű adatok nyilvánossága feltételeinek meghatározása az EU-ban alapvetően nemzeti hatáskör, az Orbán-kormány és az Európai Bizottság között folyó tárgyalások nyomán 2023-ban Brüsszelnek sikerült némi „engedményt” kikényszerítenie. A Covidra való hivatkozással korábban bevezetett – 90 napra megnyújtott – válaszadási lehetőség például a felek megegyezése alapján visszatért a korábbi keretek közé: a határidő maximum 15 nap. Újabb, egyszeri, 15 napos hosszabbításra pedig csak akkor van mód, ha az igénylés nagyszámú adatra vonatkozik, s annak teljesítése az adott állami szerv munkaerő-kapacitásának aránytalan mértékű terhelését jelentené. Az pedig kifejezett előrelépés – vagy inkább visszatérés a „békeévekhez” –, hogy a költségtérítés meghatározása során csak az adathordozó (és az adatigénylés teljesítéséhez szükséges, tíz oldalt meghaladó másolatkészítés) közvetlen önköltsége, valamint a kézbesítés terhe hárítható át a kérelmezőre.
Ez a kijózanodási folyamat látszik most a visszájára fordulni. Azzal pedig, hogy a kormány újabban már az uniós figyelmeztetéseket is a szuverenitás megsértéseként értelmezi, nem csak a legutóbbi „vívmányok” kerültek veszélybe. A készülő lex Schmidt–Lánczi azt is előrevetíti, hogy a közpénzek eltitkolásának gyakorlata általánosságban is ahhoz a rendszerváltás előtti alapelvhez térhet vissza, hogy nem kell az állampolgárok orrára kötni, kire-mire mennek el például a Magyarország kormánya által felvett nemzetközi hitelek.
Ez a minimum
„Az átláthatóság, számonkérhetőség és a részvétel nem csak állami szinten fontos mércéje a jó és elszámoltatható kormányzásnak. Az önkormányzatok számos olyan ügyben hoznak döntést, amely az ott élők életét alapvetően befolyásolja, ráadásul adóforintokból gazdálkodnak, és a közös tulajdonunkat kezelik. Nem ördögtől való tehát, ha valaki szeretné megtudni, hogy mennyit fordított a község, amelyben lakik, utcák felújítására, közvilágításra, rászorulók segítésére, vagy mennyiért sikerült eladni az üresen álló iskolát” – olvasható az Ez a minimum! elnevezéssel az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország által 2014-ben indított program felhívásában.
A szervezők (akiket mostanság egytől egyig külföldi ügynökszervezetként igyekszik a kormánypropaganda feltüntetni) arra kérték, biztatták az akkor épp önkormányzati voksoláson induló képviselő- és polgármesterjelölteket, tegyenek vállalást, hogy megválasztásuk esetén már megbízatásuk első száz napjában fellépnek önkormányzatuk átláthatóbbá tételéért. A kezdeményezéshez több százan csatlakoztak (a csatlakozók listáját lásd: ezaminimum.hu). Ez 2019-ben kiegészült az átláthatósági minimum programmal, amelynek keretében a főváros és több kerület mellett számos vidéki település hivatalosan is elköteleződött az átlátható, elszámoltatható önkormányzati működés mellett.
Józsefvárosban például már 2021 óta él az antikorrupciós stratégia, amelynek keretében az önkormányzat által kötött szerződések nyilvánosságát is megteremtették. Ennek egyébként technikailag másutt sem igen lenne akadálya, különösen azóta, hogy a szerződések, megbízások ma már szinte mindenütt digitálisan készülnek – de legalábbis digitalizálják őket. Vagyis csak pár kattintásra lenne a közérdekű adatok teljes nyilvánossága, a honlapon való publikálása. A legtöbb helyen ezek szerint csak a politikai akarat hiányzik.
|
Már faragják a szuverenitásvédelmi bunkósbotot a közérdekű adatokra kíváncsiak ellen
|
A közpénzzel gazdálkodó szervezetek eddig is különös kreativitásról tettek tanúbizonyságot, ha arról volt szó, miért nem adják ki a közérdekű adatokat. Az elutasítási indokok tárháza a szuverenitásvédelem homályos eseteivel bővülhet tovább.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250314_hvg-kozerdeku-adatok-kozpenz-titkolozas-lex-schmidtlanczi-szuverenitasvedelem
|
2025-03-14 16:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Budapest kiemelt helyén készül szállodaüzemeltetésre Sájer Gábor, aki akkor volt az Elios Zrt. cégvezetője, amikor a kormányfő veje, Tiborcz István a vállalat tulajdonosaként meggazdagodott az önkormányzati közvilágítási projekteken.
Az SPH Üzemeltető Kft. ingatlanok működtetésére, szállodai szolgáltatásra, vendéglátásra alakult. Telephelye az a pesti saroképületet – Fővám tér 6. (Vámház körút 2.) –, ahol egy hotel kialakításán dolgozik az Estoril Property Kft. Előbbinek a meghatározó tulajdonosa és egyben ügyvezetője Sájer, az Estoril pedig a Central European Ingatlanalap (CEI) birtokában van.
Az ingatlanalap ugyanazon a címen működik, mint Tiborcz BDPST-csoportja, és a BDPST a CEI-től vette meg azt a budai, mártonhegyi ingatlant (pontosabban az azt tulajdonló céget), amely néhány hete a milliárdos üzletember lakóhelye is. Az Estoril egy 36 szobás hotelt alakít ki a Vámház körúti műemlék épületben, a beruházás várhatóan az ősszel fejeződik be.
Sájer egyébként 2023 végén egy évre beszállt Tiborcz egyik ötcsillagos szállodájának, a Hotel Dorotheának az üzemeltetésébe is, de novemberben – Orbán Ráhel mentorának, Somlyai Zoltánnak az irányításával – visszavette azt a BDPST-csoport.
|
Tiborcz ingatlanos üzlettársa Budapest kiemelt helyén kap újabb szerepet
|
A vállalkozó pályafutása többször is keresztezte Tiborcz Istvánét.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250327_hvg-Tiborcz-uzlettarsa-Sajer-Gabor-Elios-SPH-Uzemelteto-Estoril-Property-Central-European-Ingatlanalap-BDPST
|
2025-03-27 06:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Durván elszámolta magát Matolcsy György, amikor 2021-ben azzal az ígérettel kezdte el a Szabadság téri MNB-székház felújítását, hogy ahhoz nem lesz szükség közpénzre. „A műemlék épület teljes külső és belső felújításának költsége 55 milliárd forint, melyet a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez” – közölte az MNB 2021. október 27-én.
A székház rekonstrukciójának a közleményben beharangozott költségvetése azonban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint „közel megduplázódott”, 104,9 milliárd forintra nőtt. A jegybanki nyereség pedig már a következő esztendőtől olyan súlyos veszteségbe fordult, hogy az MNB elveszítette saját tőkéjét, vagyis házon belül nem volt fedezete a rekonstrukciónak.
„A rekonstrukció ideje alatt az MNB zavartalanul ellátja feladatait” – fűzte hozzá a 2021. októberi közlemény. Ez teljesült, csakhogy nagy ára volt. A felújítás idejére a jegybank a központját a Krisztina körút 55.-be, a pénzügyi felügyeletet a Krisztina körút 6.-ba költöztette, a monetáris tanács (MT) pedig a budai Vár egyik reprezentatív épületében ülésezett.
A székház felújítására, a jegybanki tevékenységét szolgáló ingatlanok megvételére és fejlesztésére – köztük a felsorolt megaberuházásokon kívül a balatonakarattyai oktatási központéra és a Burg Hotelére – az MNB összesen 204 milliárd forint tőkét juttatott a saját ingatlanos cégének – összegezte az ÁSZ.
Vagyis kiszervezte a feladatokat az MNB-Ingatlan Kft.-nek, kikerülve ezzel a jegybanki felügyelőbizottság (fb) és a Pénzügyminisztérium tulajdonosi ellenőrzését. Utóbbi két tagot is delegált az fb-be, ám a testület egészen 2024-ig nem kifogásolta – legalábbis hivatalosan –, hogy nem lát bele az alapítványi és ingatlanfejlesztési ügyekbe.
Ez a 204 milliárd forint most nagyon hiányzik az MNB mérlegéből.
Hiányzik az a 266 milliárd forint is, amelyet az MNB 2014-ben az alapítványainak adott át. Ezzel a summával a forint leértékelődésével abban az évben előállt 511 milliárd forintos (realizált) árfolyamnyereséget csapolta meg az MNB, amelyet nem a mérleg szerinti eredményéből, hanem a költségei közt elszámolva passzolt át hat alapítványnak (ezeket később összevonta).
Az MNB a kamatjellegű és egyéb jövedelmein is veszített, horribilis árfolyamnyereségét pedig a költségei felduzzasztása révén is apasztotta, így az eredménye 2014-ben 27,4 milliárd forintra csökkent. Az alapítványok tőkejuttatásának költségként való elszámolásával elérte, hogy ne legyen annyi nyeresége, amennyiből osztalékot fizethetett volna a költségvetésnek.
Ám aligha véletlen, hogy az alapítványi botrány kipattanása utáni években ezen változtatott. Eredményéből – amelynek szintén az árfolyamnyereség volt a forrása – két évben 250-250 milliárd, két továbbiban 50-50 milliárd forint osztalékot juttatott az államnak. Rájött vagy ráébresztették – utólag egyre megy –, hogy ez a törvényi kötelezettsége.
Az árfolyamnyereséget az uniós elszámolási rendszer szerint csak az államadósság csökkentésére lett volna szabad fordítani – hívja fel a figyelmet Oblath Gábor közgazdász, az MT korábbi tagja, aki szerint ezzel az MNB-nél is tisztában voltak. Ennek bizonyítékaként a jegybank több kiadványára, másrészt arra a közleményre utal, amelyet a 250 milliárd forintos osztalékfizetéshez csatolt az MNB: „A 250 milliárdos befizetés (a GDP több mint 0,52 százaléka) segíti az állam finanszírozását, valamint ebből az összegből 48 milliárd forint (a GDP több mint 0,1 százaléka) javítja a költségvetés egyenlegét.” Vagyis az osztalék nagyobb, árfolyamnyereségből keletkezett részét adósságcsökkentésre adta át a költségvetésnek, a kisebb része pedig annak elkölthető bevételeit gyarapította.
Nagyot fordult a világ, amikor az elszabadult infláció miatt 2022-től az MNB radikális kamatemelésre kényszerült. A korábbi nyereség hónapok alatt elpárolgott, és már nem az volt a kérdés, hogy mennyi osztalékot fizet a jegybank a költségvetésbe, hanem az, hogy az állam hogyan és mikor pótolja ki a veszteséggel keletkezett tőkehiányát. Erre a jegybanktörvény korábbi változata sajátos részletfizetési szabályt alkotott, amely szerint a költségvetésnek öt éve lett volna arra, hogy ezt megtegye.
„Az első részlet átutalása 2024-ben esedékes lett volna” – állapítja meg az ÁSZ-nak az MNB tőkehelyzetéről készült elemzése. De a költségvetés nem volt hajlandó erre 400 milliárdot költeni, ezért az Országgyűlés 2023 decemberében megváltoztatta a törvényt. A ma is érvényes változat szerint a tőkehiányt „elfogadható időn belül” kell kipótolnia a költségvetésnek.
Egy jegybank, amely pénzt teremt, ideig-óráig tőkehiányosan is működhet, például akkor, ha a később keletkező nyereségből a saját tőkét a jegyzett tőke szintjére – az MNB esetében tízmilliárd forintra – ki tudja pótolni; az Európai Központi Bank is ennek szellemében működik. Ettől azonban az MNB beláthatatlanul messze van.
„A tárgyévi eredményen a 2009–2020 között elért, összesen 796,4 milliárd forint nyereséggel szemben a 2021–2023-ban elszenvedett 2222,3 milliárd forint veszteség áll” – állapítják meg a régi motoros Pulay Gyula közreműködésével az ÁSZ elemzői. Azt is sejtetik, hogy a törvényben meghatározott „elfogadható időn” belül sem a kamateredmény, sem az árfolyameredmény nem lesz elegendő ahhoz, hogy az MNB saját tőkéje pozitívba forduljon. Az ismétlődő veszteségek következtében a jegybank saját tőkéje 2023 végére mínusz 1854,6 milliárd forintra csökkent, és „pozitívvá válása elhúzódó folyamat lesz” – prognosztizálják.
A veszteségledolgozás elhúzódásának magyarázataként megvizsgálták a deficit összetevőit. Ezek egyike a kamateredmény, vagyis az MNB-nél elhelyezett banki betétek és az általa birtokolt értékpapírok, például a devizatartalékok után járó kamatok különbözete.
A 2021–2023-as időszak veszteségét alapvetően az okozta, hogy az MNB-nél elhelyezett betétek mennyisége 2000 és 2023 között megduplázódott, az utóbbi évben meghaladta a 10 ezermilliárd forintot, a kamatszint pedig a 2020-as átlagosan 0,75 százalékról a magasba emelkedett, a csúcson, 2022 októberétől hét hónapon át 18 százalékos kamatot fizetett a jegybank. Ezzel szemben a tartalékok után csak a nemzetközi pénzpiacon szokásos kamatokat kapta.
Az MNB maga is sokat tett azért, hogy ilyen méretű veszteségbe lavírozza magát. Egyrészt közép- és hosszú távra folyósított nulla kamatozású hitelekkel ösztönözte a vállalkozói szektor növekedését – ebből még 1350 milliárd forint körüli összeg ketyeg a mérlegében, amely tiszta bukta. Az is, hogy nagy mennyiségben vásárolt állampapírokat – a költségvetés tehermentesítése végett – alacsony, kezdetben 2 százalék, az akció végén, 2021 decemberében 4,4 százalék körüli átlagos hozammal. Harmadrészt 1550 milliárd forintért vásárolt vállalati kötvényeket, ezek egy része bóvlinak minősül.
A közelmúltban a kamateredmény csak abban a rövid időszakban (2017–2019-ben) volt pozitív, amikor az MNB irányadó kamata nagyon alacsony volt – állapítja meg az ÁSZ. Ezzel lényegében azt prognosztizálja, hogy kamatnyereségre a közeli jövőben sem lehet számítani.
A jegybanki eredmény fő meghatározója nem is ez, hanem az árfolyam alakulása. Amíg a forint leértékelődött, százmilliárdokat kaszált az MNB – miközben az állam százmilliárdokat bukott a devizaadósságán. A jegybank nyert azon, hogy az általa birtokolt euró egyre több forintot ért, az állam viszont vesztett, mert devizaadósságának forintban kifejezett értéke az árfolyam gyengülése miatt felduzzadt. Fordulatot ebben is az irányadó kamat emelése hozott, mert valamelyest megerősítette vagy megvédte a forint árfolyamát – és egyúttal csökkentette az MNB árfolyamnyereségét. Arra sem lehet számítani, hogy a közeli jövőben az árfolyamnyereség elegendő lesz a tőkehiány feltöltésére – pendíti meg az ÁSZ. Feltéve persze, hogy a forint leértékelődése észszerű keretek között marad.
A jegybanktörvény 2023. decemberi módosítása nyomán a Költségvetési Tanácsnak (KT) kell megvizsgálnia, hogy az MNB tőkehelyzete a törvényi definíciónak megfelelően alakul-e. A testület egyik tagja az MNB elnöke, aki aligha elfogulatlan ítész az ügyben, a másik az ÁSZ elnöke, tehát a fő ellenőr, a harmadik pedig a testület elnöke, Horváth Gábor pénzügyi közgazdász.
„Ez a megoldás nem célravezető, mert az MNB tőkehelyzete nem csupán költségvetési kérdés, hanem a monetáris szabályozás része, miközben a feltőkésítés a pénzügyi függetlenségének biztosításához szükséges” – véli Neményi Judit egykori MT-tag, az MNB korábbi főközgazdásza. „Az MNB profitja, illetve vesztesége pénzkivonást, illetve pénzkibocsátást jelent. Ezért volt a korábbi jegybanktörvényben az az alapszabály, hogy az MNB a profitját befizeti a költségvetésbe, a veszteségét pedig megtéríti a költségvetés. Válságos időkben, amikor nincs inflációs nyomás, a veszteség megtérítésétől el lehet tekinteni. Most viszont van inflációs nyomás. Meg kell vizsgálni, hogy a megtérítetlen veszteség inflatorikus hatású-e, hozzájárul-e a pénzbőséghez. A mérlegelés fő szempontja a stabilizáció, a feltőkésítésről a költségvetési és a jegybanki politika irányítóinak kellene megállapodniuk” – hoz fel új szempontokat Neményi.
A jegybanki veszteségtérítésnek nincs egységes nemzetközi gyakorlata, ezt alaposan megvizsgálták – válaszolta a HVG-nek Horváth Gábor KT-elnök, aki rövidesen megkapja a 2026-os büdzsé tervezetét.
„Az MNB saját tőkéjének 2024. évi alakulása, az MNB Igazgatóságának előrejelzése, valamint a nemzetközi tapasztalatok áttekintése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a hatályos szabályozás alapján jelenleg nincs szükség a feltőkésítésre. A korábbi programok kifutásának mérlegszűkítő hatása és az előző évekénél érdemben alacsonyabb kamatkörnyezet miatt az MNB eredménye és saját tőkéje jelentősen javulhat.”
Mindemellett a KT elnöke kijelentette, hogy „az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáris politikai döntéseit e célok elérése, és nem a jegybanki eredmény befolyásolása érdekében hozza.” Ez szakítást jelent azzal a felfogással, amellyel Matolcsy 2013-ban elkezdte elnöki ténykedését, és a nyereségességet sikermutatóként tüntette fel.
A szakmán belül abban egyetértenek, hogy a jegybank tartósan nem lehet veszteséges, mert a hitelessége forog kockán. A fő felelőssé előléptetett Költségvetési Tanácsnak előbb-utóbb szembe kell néznie azzal, hogy adófizetői pénzekből kell majd a jegybankot feltőkésíteni. Ez éppúgy a Matolcsy-korszak hagyatéka, mint a közpénzjellegüket elveszített százmilliárdok sorsa.
|
Súlyos százmilliárdokba fog még kerülni nekünk Matolcsy MNB-elnöksége
|
Elhúzódó folyamat lesz, amíg az MNB tőkehiánya megszűnik – figyelmeztet az ÁSZ, ezzel azt sejtetve, hogy előbb-utóbb adófizetői százmilliárdokat kell erre fordítani. Ez is a Matolcsy-korszak hagyatéka.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250405_hvg-tokehiany-mnb-matolcsy-veszteseg-koltsegvetes-forintarfolyam
|
2025-04-05 10:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Alig vette át Rogán Antaltól a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. felügyeletét Lázár János, máris kisöpörte a régi vezetői garnitúrát, mostanra pedig már a részletek is kiderültek a személyi változásokról.
Nemcsak Bartal Tamás vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár került a vállalathoz, hanem újból állami pozíciót kapott Vida József is, aki Mészáros Lőrinc földijeként és a takarékszövetkezetek bankárjaként vált milliárdossá.
Vida is az útdíjbeszedő cég igazgatóságának tagja lett, ahogy Bitay Márton Örs is, aki korábban a földprogramokért felelős agrárállamtitkár volt, majd ingatlanos vállalkozásokba fogott.
Vida József aktívan közreműködött abban, hogy az Orbán-kormány elvárásainak megfelelően a takarékszövetkezetekből, az FHB Bankból, majd az MKB és a Budapest Bank egybegyúrásából megszülessen az MBH Bank, amelynek az állam jelenleg a kisebbségi tulajdonosa, míg a meghatározó részvényese Mészáros Lőrinc.
Közben maga a bankár is gazdagodott: a Forbes legutóbbi listáján például a 29. leggazdagabb magyar, 90,8 milliárd forintos vagyonnal.
A NÚSZ azért az egyik legfontosabb állami vállalat, mert hatalmas bevétele van: 2024-ben az autópálya-matricákból 148 milliárd forint folyt be, a teherautók útdíjából pedig 656 milliárd forint.
Vida menedzsmentbeli pozíciója abból a szempontból is érdekes, hogy vezető tisztségviselő abban a Mészáros-féle MKIF-csoportban is, amely elnyerte az autópályák fenntartásának koncessziós jogát, és az állam éppen a NÚSZ bevételeiből fedezi az MKIF díjait.
Ezekből a személyi változásokból is jól látszik, hogy a NÚSZ-t eddig felügyelő Rogán Antal valódi pozícióvesztést szenvedett el, és még a kinevezettjei sem maradhattak meg a pozícióikban.
Lázár János ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet Vida (és kisebb mértékben Bitay) kinevezésével, hogy amikor a “kullancsozós” beszédét elmondta a kisvárdai fórumon, akkor a NER-esesk alatt nem a legbelsőbb kört érthette. Akkor így fogalmazott:
“Azokat a NER-eseket, akik kullancs módon ránk telepedtek, és visszaéltek a megteremtett lehetőséggel, valóban eljött az ideje, hogy lesöpörjük magunkról, annak érdekében, hogy a ránk szavazók bizalmát meg tudjuk tartani.”
Ezzel szemben a jogalkotói lehetőségeit inkább arra fordította, hogy a kormány protekcionista gazdaságpolitikáját erősítse, és megpróbálja az alvállalkozói szerepből is kiszorítani a külföldi építőipari vállalatokat.
A miniszter a héten bejelentette, hogy egy olyan törvényjavaslatot készített elő, amely alapján az állami beruházások esetében nem csak a megbízást elnyerő fővállalkozót, hanem annak alvállalkozóit is nyilvánosságra kell hozni.
Szerinte ennek azért van jelentősége, hogy a magyar kis- és nagyvállalatokat megvédjék a nagyobbaktól, és végre utánajárhassanak annak, hogy a Strabag, a Swietelsky és a Colas miként kapott 1200 milliárd forintnyi állami megbízást az elmúlt években.
A két osztrák és a francia cég az elmúlt években már jóval kevesebb állami megbízáshoz jutott közvetlenül, mint a korábbi években, és a kormány most tovább akarja szűkíteni a verseny lehetőségét, hogy magyar vállalatok vigyék el a megbízásokat.
Csakhogy a közbeszerzések már eddig sem voltak kiegyensúlyozottak: a Transparency International néhány napja hozta ki azt a számítást, amely 2021 és 2023 között a 12,6 ezer milliárd forintnyi megbízásból Mészáros Lőrinc cégei vittek el 1090 milliárdnyit, és további csaknem 2000 milliárd a kormányhoz közel álló másik három milliárdos között oszlott el.
Ez a módszer természetesen külföldön sem arat osztatlan sikert, legutóbb a Trump-adminisztráció által összeállított dokumentum is kiemelte, hogy “a korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években”.
Így tehát Lázár János kullancsirtása egyelőre nem tűnik célirányosnak.
|
Állami posztot kapott Lázártól a milliárdos, aki Mészáros Lőrinc földije
|
Lázár egyelőre újabb hivatalt adott azoknak, akik már eddig is gazdagodtak a kormánnyal való együttműködésen, miközben a gyanús közbeszerzéseket nem a NER-esek körében vizsgálná.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250410_hvg-nusz-zrt-utdijfizetes-autopalya-meszaros-lorinc-vida-jozsef
|
2025-04-10 06:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.