text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az MBH Bank 170 millió euró, azaz több mint 68 milliárd forint hitelt adott egy, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz (PADME) tartozó cégnek, az Alpine Holding Kft.-nek. A szocialista Tóth Bertalan most megkérdezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, hogy mire.
Windisch László azt válaszolta, hogy egy külföldi bankkal kötött korábbi hitelkeret kiváltása volt a hitelszerződés célja, fedezetként pedig felajánlották az MNB-alapítvány többségi tulajdonában lévő varsói ingatlanfejlesztő cég, a GTC S.A. 62,61 százalékos részvénycsomagját.
A fejleményre a 24.hu hívta fel a figyelmet, és a lap azt is kiemeli, hogy Windisch az írásbeli válaszában nem írta le a bank nevét, a szocialista politikus kérdéséből azonban tudható, hogy az MBH Bankról van szó.
Mint az ÁSZ márciusban kiadott jelentéséből ismert, az MNB-s PADME vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. a jegybank által rendelkezésre bocsátott 266 milliárd forint mellett további 130 milliárdos forráshoz jutott a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványtól. A pénz túlnyomó többségét a lengyel GTC S.A. többségi részesedésének megvásárlására fordították, valamint megvették a luxusingatlanokkal foglalkozó svájci Ultima Capital S.A. 33 százalékos, illetve 25 százalékos részvénycsomagját is.
Az ÁSZ-jelentés tervezetében még szerepelt az MBH Bank neve, a végső verzióból azonban már kikerült, és az ÁSZ azóta se magyarázta meg, hogy miért. Az MBH Bank kisebb részben állami tulajdonú, közel fele azonban Mészáros Lőrinc érdekeltsége, de egy magántőkealapon keresztül a Matolcsy-körhöz tartozó Száraz Istvánnak is van benne részesedése.
Az Alpine Holding kft.-re visszatérve: a társaságnak kulcsszerepe volt a svájci Ultima Capital részvényeinek megszerzésében, és eközben csillagászati méretű tartozásállományt halmozott fel. A legutóbbi, 2023-as mérlegadata szerint az Alpine Holdingnak 233 milliárd forintnyi tartozása volt, gyakorlatilag zéró bevétel mellett.
|
Az ÁSZ-elnök most se nevezte nevén Mészáros bankját, de elárulta, hogy az mire adott kölcsönt egy 233 milliárdos adósságú MNB-cégnek
|
Az Alpine Holding kft. nagy tartozásra nagy hitelt kapott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250505_Windisch-Laszlo-ASZ-MBH-Bank-Meszaros-Lorinc-hitel-MNB-Alpine-Holding-Kft
|
2025-05-05 09:13:00
| true | null | null |
HVG
|
Átnevezte ingatlanüzemeltető vállalatát Adnan Polat török milliárdos, aki már 2005 óta ismeri Orbán Viktor kormányfőt. A PD Hospitality Kft. egyedüli tulajdonosa Polat befektetőcége, a hollandiai bejegyzésű HBRE International Investments B.V.
A vállalat igazgatóságának nemcsak Adnan Polat a tagja, hanem a lánya, Eda Polat is, aki a törökországi anyavállalatnak is az elnökhelyettese, valamint a cégcsoport ingatlanirodájának irányítója, Kaan Yücel is. Utóbbi a Budapest Business Journal összesítésében már bekerült Magyarország 50 legbefolyásosabb ingatlanpiaci vezetője közé.
A PD Hospitality jogelődje a PD Real Estate Kft. volt, amelyet Polat még közösen alapított az Emirkerim B.V.-vel, amely a török autóalkatrész-gyáros Dereli családhoz tartozik. A PD Real Estate egyik legfontosabb tevékenysége a korábbi KISZ KB-, majd K&H-irodaház budapesti Pozsonyi úti telkén a Four Points by Sheraton Budapest Danube szálloda megvalósítása.
A hotelt 2023 novemberében személyesen Polat avatta fel, és beszédében elmondta, hogy magyarországi befektetései már meghaladják a 800 millió eurós értéket, vagyis több mint 320 milliárd forintot érnek. A Sheraton elkészülte után a fejlesztő projektcéget, a PD Real Estate Kft.-t Polat gyakorlatilag elkezdte leépíteni, és ennek az újabb állomása az átnevezés: a PD Hospitality már csak az épület üzemeltetője.
Érdekes ugyanakkor, hogy a hotelfejlesztő szoros együttműködésben tevékenykedett a szálloda helyszínéül szolgáló XIII. kerület önkormányzatával, amelyet 2023-ban egyrészt támogatott 50 millió forinttal, másrészt 2023-ban a vállalat 47 millió forintot, 2024-ben pedig 150 milliót fordított az épület előtti Marquez Park kialakítására és fenntartására.
Az utóbbi években több érdekeltségétől is megvált a török üzletember, elsősorban naperőműveit értékesítette, amelyek közül olyan is volt, amely végül az állami MVM-csoportnál kötött ki. Kaan Yücel egy török ingatlanmagazinnak július elején úgy nyilatkozott, hogy a Polat-csoport magyarországi befektetéseinek az értéke 610 millió euró, vagyis bő 240 milliárd forint.
A csoport központi cégében, a Polat Hungary Kft.-ben egyébként 2015-2016-ban tulajdonos volt a magyar kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a BDPST Ingatlanforgalmazó Zrt.-je is.
Polaték mostani fejlesztései közül a Pearl márkanéven futó ingatlanberuházások a legjelentősebbek. Ezekbe egyébként egy spanyol ingatlanfejlesztőt is bevontak, az All Iron RE I Socimi vállalatot.
A Sheratonnal egybeépült Duna Pearl 193 lakást foglal magába. Az egykori közvágóhíd területén található a City Pearl projekt, amelyet a török Özaltın Holdinggal és a Nurol Holdinggal partnerségben valósítanak meg (ez utóbbi a magyar hadiipari fejlesztésekben is részt vesz, sőt Polaték voltak a közvetítők).
A City Pearl első fázisát 2024-ben adták át, ez 1800 lakásból és az éttermeknek helyet adó Grand Piazzából áll. A Seven Pearl projekt építését az idén kezdték el, ez a Dohány utcában található, ahol 85 millió euróra teszik a beruházást, ez mintegy 34 milliárd forintot ér.
Polat magyarországi cégcsoportjának tavaly óta van egy műemlékeket üzemeltető cége is, ez az ESZTürk Kft., amely elvileg a felújított esztergomi dzsámi múzeumát és kávézóját működteti, de az épület jelenleg “átmenetileg” zárva tart. A kulturális küldetés nem áll távol Adnan Polattól, hiszen a magyar állam által 2017-ben alapított Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítványnak is elvállalta a kuratóriumi elnöki pozícióját.
Így gyakorlatilag ő üzemelteti a budai műemléket, amely évente 580 millió forint állami támogatást kap. Orbán Viktor ráadásul továbbajándékozta az alapítványnak azt a török gyártmányú SUV-ot, amelyet 2023-ban kapott Recep Tayyip Erdogan török elnöktől, aki Polatnak is jó barátja.
|
Orbán török milliárdos barátjának már a lánya is cégvezető Magyarországon
|
Az elmúlt években némileg átrendeződtek Adnan Polat magyarországi befektetései, de így is több százmilliárd forintnyi vagyon tulajdonosa a Polat család Magyarországon. A szállodák és lakóingatlanok mellett műemlék is van a birtokukban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250711_adnan-polat-city-pearl-sheraton-bdpst-muemlek-hvg-cegvilag
|
2025-07-11 07:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Egyszerűen Orbán-villaként emlegette májusban az olasz sajtó azt a varesei luxusingatlant, amelynek nem csak berendezését ismerhette meg a helyi és a magyar közvélemény, de az is hamar kiderült: 4,3 millió euróért vásárolták meg előző tulajdonosától. A villára rábukkanó Domani cikkéből azt is megtudhattuk akkor, hogy a magyar miniszterelnöknek vagy családjának ugyan közvetlenül nincs köze a Milánóhoz közeli birtokhoz, de a vevő, az Influentia Kft. a NER-köreihez tartozó magántőkealap, a Progressus tulajdonában van. Bár a magántőkealapok kedvezményezettjeinek személyazonosságát a magyar törvények védik, a Progressus Magántőkealap neve nem először bukkant fel: ez volt az az alap is, amely mindössze néhány nappal az előtt vásárolta be magát Rákosrendező területére, hogy megkötötték a magyar állam és az arab befektetők közötti szerződést a Mini-Dubajként emlegetett beruházásról.
Azt is tudni lehetett, hogy az alap befektetéseit a TripleHill Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelte, annak a vezérigazgatója – egyben egyedüli részvényese is – egy bizonyos Tiszolczi Renáta volt, aki Habony Árpád korábbi üzlettársát, Szalay-Bobrovniczky Kristófot váltotta, amikor őt honvédelmi miniszterré nevezték ki.
Azt azonban továbbra sem tudtuk, miből lett pénz a villa megvásárlására, hogyan jutott el a cég a megvásárlásáig. Cikkünkben ezt az utat követtük végig, amelyről kiderült: mindössze két napig tartott, de öt céget érintett.
A mozgalmas két nap története
A CHP Energia Zrt., a Kelenföldi Erőmű anyavállalata tavalyi éves közgyűlését 2024. május 28-án tartották. Az eseményen részvényesek arról döntöttek, hogy 40 millió eurónak megfelelő, az aznapi MNB-árfolyamon 15,4 milliárd forint osztalékot vesznek ki a cégből. A CHP egyébként egy sor másik erőmű – például az oroszlányi – tulajdonosa is leányvállalatain keresztül, ezek azonban a Budapesti Erőmű Zrt.-vel szemben nem fizettek osztalékot.
Az osztalék egy része, 6,2 milliárd forint két nappal később már a kormányfő tanácsadójaként ismert Habony Árpád köréhez sorolt Influentia Kft.-nél landolt. Az már csak a 2023-ban alapított Influentia idén közzétett, 2024-es beszámolójából derült ki, hogy a cégnek az erőműből lecsorgó osztalékon kívül semmilyen számottevő bevétele nem volt. Az osztalékot ugyanakkor – 3 millió forint híján – továbbadta a közvetlen tulajdonosának, a befektetők kilétét homályban hagyó Progressus Magántőkealapnak.
A Progressus ebből 5,7 milliárd forintot hitelként adott vissza az Influentiának, utóbbi cégnél ez az összeg rövid lejáratú kötelezettségként jelenik meg a 2024-es évre vonatkozó beszámolója mellékletében. Az Influentia csak az összeg egy részét fordította ingatlanvásárlásra, ingatlanvagyona ugyanis a beszámoló leadásakor 1,9 milliárd forintot tett ki, ami nagyjából megfelel a varesei villa értékének.
A cég a kapott kölcsön maradék részét – 3,6 milliárd forintot – saját leányvállalatának, a Dominium Imperiumnak adta tovább hasonló módon. Hogy ez a cég azóta mit kezdett vele, az egyelőre nem ismert, az biztos, hogy 2024. december 31-én még ott pihent a vállalkozás számláján az összeg.
Ami a két napot megelőzte: több éves helyezkedés
Bár a villavásárlást megelőző osztalékhullám valóban alig néhány nap alatt söpört végig a szövevényes céghálón, a kivett pénzt ugyanakkor több éves helyezkedés előzte meg a Habony Árpád közelében mozgó üzletemberek részéről.
A CHP 2020-ban vásárolta meg a Budapesti Erőművet. A többségi tulajdonos már akkor is egy francia cég volt, a kisebbségi tulajdon azonban egy bizonyos VPP Project Kft. kezében volt, amely egy máltai offshore cégen keresztül Zelles Sándorhoz tartozott. Ő a Gyurcsány-korszakban az állami ingatlanvagyont menedzselő Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vezetője volt, azóta pedig egy másik, Habony Árpád körüli máltai offshore cég mögül is az ő neve bukkant elő. Az offshore cég egyik igazgatója és magyarországi kézbesítési megbízottja azonban a Habony Árpád barátjaként számontartott izraeli-grúz üzletember, Beni Gagel volt. A cégvezetők pedig az egykor Habony személyi hitelezőjeként számontartott Tombor András köréből kerültek ki, aki a napokban a BKV-t övező korrupciós botrány hátterében is felbukkant. A VPP Project az energiaipari beruházásra ráadásul állami segítséget is kapott, méghozzá az állami exporttámogató Eximbanktól egy hitel formájában.
Zelles 2022-ben a VPP Project felét eladta a korábban számos fontos állami pozíciót betöltő, például a Magyar Nemzet Vagyonkezelőt is vezető Szutrély Gergely jogász egy cégének. A VPP Project másik fele azonban Zellesé maradt egy hasonló nevű cégen, a VPP Investen keresztül.
2023. augusztus 21-én pedig létrejött a Progressus Magántőkealap – az, hogy ez kinek a tulajdona, akkor és azóta sem volt ismert, hiszen a magyar kormány továbbra sem tesz eleget annak az uniós kötelezettségének, hogy nyilvánosságra hozza a magántőkealapok végső tulajdonosait. Az biztos, hogy a Progressus kezelését egy bizonyos TripleHill Capitalra, a korábban csak Habony Árpád üzlettársaként számon tartott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter korábbi cégére bízták.
Az alapítás után két héttel hozták létre az olasz villát utóbb megvásárló leányvállalatot, az Influentia Kft.-t, amelynek négy nappal később, szeptember 8-án szintén lett egy leányvállalata: a Dominium Imperium Zrt. Ezek vezetője is a TripleHill Capitalt Szalay-Bobrovniczkytől átvevő Tiszolczi Renáta lett.
A Dominium Imperium volt az, amely 2024 márciusában megvásárolta a VPP Investet Zellestől. A két VPP céget ekkor már 2023 december óta az a Balogh András vezette, aki számos Habony- és Szalay-Bobrovniczky-érdekeltségben tölt vagy töltött be fontos pozíciót, például a Magyar Vagonban vagy abban a HSC Aerojetben, amelyen keresztül Habonynak még csehországi katonai repülőgyára is van. Az alig pár hónapos Dominium ezzel többszörösen közvetetten 24,5 százalékos tulajdonrészt szerzett a Budapesti Erőműben.
Így vált érintetté a 2024 május végi, rendkívül intenzív közgyűlésdömpingben, amely így zajlott le:
· Elsőként május 28-án, 15 órakor a CHP közgyűlése ült össze. A részvényesek a mindössze 45 perces találkozón döntöttek a 15,4 milliárd forintos osztalék kifizetéséről – ennek 49 százaléka, azaz 7,5 milliárd forint a VPP Projectet illette.
· A VPP Project másnap, május 29-én reggel 10 órára hívta össze a maga közgyűlését, ahol az előző nap megszavazott osztalékot az adózott eredménnyel és az eredménytartalékkal kiegészítették, és így összesen 12,5 milliárd forintot vettek ki a cégből. Ennek fele, 6,3 milliárd az 50 százalékos tulajdonos VPP Investhez került.
· A VPP Invest még aznap szintén megtartotta közgyűlését, ahol a teljes összeget ismét megszavazták osztaléknak a tulajdonos Dominium Imperium részére.
· A Dominium Imperium közgyűlését május 30-án rendezték, ahol ismét osztalékkifizetésről döntöttek: 6,2 milliárd forint került a tulajdonos Influentia Kft.-hez.
· Az Influentia részvényesei – azaz a Progressus Magántőkealap – pedig szintén még május 30-án összeültek, ahol a kapott 6,2 milliárdot 3 millió forint híján tovább is adták a végső tulajdonosnak.
Az Influentia végül 2024. július 17-én írta alá a szerződést a varesei villa megvásárlásáról, így minden bizonnyal ebben a másfél hónapban kapta meg az 5,7 milliárdos kölcsönt a Progressustól.
Az akkor alig néhány hónapja létrehozott, ismeretlen hátterű, de Habony köréből menedzselt vállalkozás a semmiből bevásárolta magát a Budapesti Erőműbe, két hónappal később két nap alatt hat céget érintve kivett belőle 6 milliárd forintot, majd újabb másfél hónap elteltével vásárolt egy 1,7 milliárd forint értékű milliárd villát Olaszországban.
Hogy zajlott az ingatlanvásárlás?
Az eredeti, 2023 decemberi előszerződésben még egy másik cég, a Praedium Property szerepelt, az előleget is ez a cég fizette ki, de végül átadták a lehetőséget az Influentiának. A Praedium papíron egy másik magántőkealap, a TripleHill I. tulajdona, cégvezetője azonban szintén Tiszolczi, a magántőkealap kezelője pedig a Progressust is menedzselő TriplleHill Capital.
Tiszolczit a villavásárlást követően Balogh András váltotta mind az Influentia, mind a Dominium Imperium élén, aki így négy, a céghálóban egymás alatt elhelyezkedő vezetője lett egyszerre, valamint tavaly május óta igazgatósági tag a CHP Energiában is. Tiszolci sem maradt pozíció nélkül, ő Tomborral együtt a CHP felügyelőbizottságába kapott széket ezzel egyidőben, ahol többek között éppen Zelles Sándort váltották, aki 2022 óta volt a testület tagja.
A 2024-es céges beszámolók újabb luxusingatlan-vásárlásról nem árulkodnak, egy tavalyihoz hasonló osztalékhullám ugyanakkor idén is végigment a céghálón. Előtte azonban megint kavartak egyet a tulajdonosi szerkezeten, Szutrély ugyanis időközben továbbadta a VPP Project-ben meglévő saját tulajdonrészének az 50 százalékát, méghozzá egy újabb Habony-közeli szereplőnek: Jáksó László rádiós műsorvezető volt élettársának, Halkó Gabriellának, aki Habony számos cégében töltött be már vezető szerepet. Halkó cége idén május 15-én lett a VPP Project kisebbségi tulajdonosa.
Idén ráadásul a tavalyinál is gyorsabban, hiszen, a VPP Project, a VPP Invest, a Dominium Imperium és az Influentia közgyűlését egyaránt május 30-án tartották, utóbbiból végül cégháló csúcsán elhelyezkedő a Progressus Magántőkealap 5,7 milliárd forintos osztalékot vett ki.
Hogy ebből ismét visszakerül-e valamennyi a leányvállalatok valamelyikéhez, vagy hogy mihez kezd a Dominium Imperium a számláján pihenő milliárdos összeggel, arra valószínűleg csak a jövő évi céges beszámolókból derül fény. Addigra pedig az is kiderülhet, hogy ki rejtőzik a semmiből előbukkanó magántőkealap mögött – ehhez persze az kell, hogy a jövő évi választások győztese végre hajlandó legyen eleget tenni az erre vonatkozó uniós előírásnak.
|
Így repült két nap alatt 6 milliárd a Kelenföldi Erőműből az olaszországi villát megvásárló NER-es cégbe
|
A Budapesti Erőmű Zrt.-ből felvett osztalék az egyetlen bevétele annak a Habony-közeli cégnek, amely megvásárolt egy lombardiai luxusvillát. Végigkövettük a pénz útját Kelenföldtől Vareséig, ismerős nevekbe botlottunk a NER köreiből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250716_budapesti-eromu-habony-arpad-olaszorszag-varese-villa-influentia-magantokealap
|
2025-07-16 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte, hogy a 4iG irányítást szerezzen a PR-Telecom Zrt. felett – írja közleményében a hivatal. Az ügyletet 2024 augusztusában jelentették be, a vevő akkor még a 4iG Távközlési Holding Zrt. jogelődje, az Antenna Hungaria volt.
A 270 településen, mintegy 55 ezer, többségében lakossági ügyfélnek vezetékes internet-, telefon- és televíziósműsor-terjesztési szolgáltatást nyújtó, közepes méretű kábelszolgáltató felvásárlását a GVH az azonosított versenyproblémákat kezelő korrekciós intézkedés előírásával hagyta jóvá.
Vagyis
a GVH megállapította, hogy a fúziónak versenykorlátozó, káros hatásai lennének, ám – eddig szokatlan módon – nem tiltotta meg az összefonódást, hanem elfogadta a 4iG különféle, a várható káros hatások kiküszöbölésére tett vállalásait.
A 4iG és a PR-Telecom hálózatai 79 településen vannak átfedésben, ezek közül a GVH vizsgálata 56 település esetében állapította meg, hogy a tranzakció a verseny jelentős mértékű csökkenését eredményezné a vezetékes internet- és televíziósműsor-terjesztési szolgáltatás piacain. Ezeken a területeken lenne a felek együttes piaci részesedése ugyanis kiemelkedően magas (50 százalék feletti, mégpedig oly módon, hogy a részesedés tranzakció általi növekménye is érdemi), ami alapján káros versenyhatások, elsősorban az árak emelkedése volt valószínűsíthető.
Az árazásra vonatkozó vállalás keretében
a 4iG az érintett településekhez olyan, úgynevezett referenciatelepüléseket jelölt meg, amelyeken versenyhelyzetben van,
és vállalta, hogy a következő öt évben az 56 településen alkalmazott árait (beleértve az esetleges kedvezményeket is) csak az ahhoz rendelt referenciatelepülésen megvalósított árváltoztatással összhangban változtatja. Magyarul: a 4iG az érintett településeken csak akkora áremeléseket fog végrehajtani, mint amekkorákat egy másik településen végrehajt.
A 4iG azt is vállalta, hogy az érintett településeken „elősegíti” új szereplők belépését a piacra azzal, hogy a belépési szándék jelzését követő négy hónapban aktív marketingeszközökkel a fogyasztókat nem keresi meg, és nem köti hűségvállalással magához.
Az érintett 56 település: Ajka-Padragkút, Alattyán, Balatonakarattya, Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Bejcgyertyános, Bögöt, Bögöte, Budakeszi, Csénye, Farkaslyuk, Felsőörs, Gérce, Halásztelek, Halimba, Hárskút, Hegyfalu, Hidegkút, Hosszúpereszteg, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászszentandrás, Káld, Kiskunfélegyháza, Litér, Majosháza, Márkó, Meggyeskovácsi, Mencshely, Nagyvázsony, Nyékládháza, Nyirád, Nyőgér, Öcs, Ölbő, Papkeszi, Porpác, Pósfa, Pula, Répceszentgyörgy, Sárvár, Szeleste, Szigetszentmiklós, Szőc, Taksony, Tótvázsony, Úrkút, Vásárosmiske, Vöröstó, Zsédeny.
|
56 településen csökkenne a verseny jelentősen a 4iG újabb terjeszkedésével, de a cég önmegtartóztatást ígért
|
Versenykorlátozó, káros hatásokkal járhat, hogy a 4iG felvásárolja az 55 ezer ügyfelet kiszolgáló PR-Telecomot. A GVH mégis engedélyezte a fúziót, mert a 4iG vállalta, hogy önmérsékletet tanúsít az árazásban és az agresszív marketingben, ha új szolgáltató menne valamelyik településre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250716_56-telepules-jar-porul-a-4iG-ujabb-terjeszkedesevel-de-a-ceg-onmegtartoztatast-igert
|
2025-07-16 11:44:00
| true | null | null |
HVG
|
A honvédséget kiszolgáló HM EI Zrt. nagy értékű beszerzéseiről az állami cég tulajdonosa, vagyis a tulajdonosi jogok gyakorlója dönt. 2022-ben, Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök szolgálati villájának felújításakor és berendezésekor a tulajdonosi jogok gyakorlója az ingatlanfelújítás idején Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter volt – emlékeztet cikkében a 24.hu.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentéséből derült ki, hogy a HM EI Zrt. 235 millió forintért vásárolta az ingatlant (ekkor a HM EI tulajdonosi jogainak gyakorlója nem a honvédelmi miniszter volt, hanem Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter), és a cég 652,5 millió forintért hajtott végre beruházásokat az ingatlanon (már a honvédelmi miniszter joggyakorlása alatt), továbbá a volt vezérkari főnök és felesége igényei alapján a HM EI Zrt. további bruttó 132,2 millió forintért vásárolt ingóságokat.
A miniszteri, minisztériumi felelősséget firtató kérdésekre sem a honvédelmi tárca, sem a HM EI nem válaszolt.
„A mi időnkben a minisztériumnak kellett minden ehhez hasonló beszerzést engedélyeznie. Tehát,
amikor mi vásároltunk a vezérkari főnöknek lakást, minden az én tudtommal, beleegyezésemmel, jóváhagyásommal történt, és ez egyébként most sincs másképpen
– nyilatkozta a lapnak Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter az ügymenettel kapcsolatban.
Juhász szerint a kiadásokról szóló felhatalmazást vagy a miniszter, vagy a közigazgatási államtitkár írhatta alá. A volt miniszter szerint Ruszin-Szendi – mint a rendszer része – járandóságként foghatta fel a lakást. A minisztériumi vezetők pedig így akarták kifizetni az első katonát, így akarták megvenni a lojalitását, így akarták bevenni a brancsba, merthogy mi kaszinózunk, lopunk, neked meg adunk szolgálati lakást.
(Ha valaki, Juhász sokat tud a szolgálati lakásokról: hűtlen kezeléssel vádolta meg az ügyészség, amiért engedélyezte a közigazgatási államtitkárának, hogy megvásárolhassa a szolgálati lakását, a bíróság azonban jogerősen felmentette a vádak alól.)
A vezérkari főnöknek csak a Magyar Honvédség tekintetében van szigorú alá-fölé rendeltsége, a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg annak gazdálkodó szervei tekintetében semmilyen hatásköre nincs. „A HM EI Zrt. nem fog biliárdasztalt vásárolni vezérkari főnöki igényre négymillió forintért, ezt valakinek jóvá kellett hagynia a tulajdonos részéről” – véli egy másik, neve elhallgatását kérő volt minisztériumi vezető. Szerinte minimum államtitkári szinten történhetett a Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati villájával kapcsolatos beszerzések jóváhagyása, engedélyezése, vélhetően ezért sem tettek feljelentést az ügyben.
|
Volt miniszter: A luxus szolgálati villával akarták megvenni Ruszin-Szendi hűségét
|
A honvédelmi miniszternek (Szalay-Bobrovniczky Kristófnak), de legalább az államtitkárának kellett engedélyeznie 2022-ben a volt vezérkari főnök luxus szolgálati lakásával kapcsolatos kiadásokat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20250716_Volt-miniszter-A-luxus-szolgalati-villaval-akartak-megvenni-Ruszin-Szendi-huseget?utm_source=exitpopup&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5143795
|
2025-07-16 07:51:00
| true | null | null |
HVG
|
Sem formailag, sem tartalmilag nem jelentés, csupán Gaál Szabolcs Barna elnök fejléces papírra írt – a fedlapon is feltüntetett jellege szerint – véleménye az a dokumentum, amit a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) tett közzé Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Pártban politikai szerepet vállaló volt vezérkari főnök szolgálati ingatlanáról és annak egyedi igény szerinti berendezéséről, ám
a dokumentumban így is van jó néhány zavarba ejtő, illetve összegszerűségét tekintve nehezen megmagyarázható részlet.
A kormány és a Fidesz-közeli sajtó hónapok óta napirenden tartja a volt vezérkari főnök szolgálati villájának ügyét, mondván: bő egymilliárdot költöttek közpénzből annak idején a Ruszin-Szendi Romulusz igényeire szabott ingatlanra és berendezésére, amire Ruszin-Szendi és a Tisza Párt eddig általában azzal reagált, hogy a tulajdonos és a megrendelő sem a volt vezérkari főnök, és politikai lejáratókampányt emlegettek.
Csakhogy az e-mailekkel és fényképekkel gazdagon illusztrált KEHI-dokumentum olyan részleteket tárt fel a villaügyben – amelyben egyébként egy magánszemély és a Mi Hazánk feljelentése nyomán a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya nyomozást folytat –, ami talán további magyarázatot igényelne. Kerestük ez ügyben a Tisza Pártot, kérve a sajtóosztály és Ruszin-Szendi reagálását, ha megérkezik, megírjuk.
A KEHI-dokumentumból – itt olvasható – kiderülnek a legfontosabb számok: a Dunakeszin található villaépületet a Honvédelmi Minisztérium logisztikai feladatokat ellátó cége, a HM EI Zrt. 235 millió forintért vásárolta, majd újabb 652,5 milliót vittek el az átalakítások, végül további 132,2 millió forintért szereztek vagy építettek be ingóságokat. Míg az átépítés jelentős költségét a jelenlegi információk szerint inkább biztonsági és csak részben kényelmi szempontok indokolták,
az ingóságok esetében a KEHI-irat megállapítja: „A beszerzésekre rendkívül pazarló módon, részben indokolatlanul került sor, ezáltal sérült a közpénzekkel való felelős gazdálkodás alapelve”.
A 18 oldalas, „Vélemény a beruházás körülményeiről” megnevezésű irat szerint: „A volt vezérkari főnök, illetve felesége a berendezési tárgyak tekintetében olyan igényeket támasztottak a HM EI Zrt. felé, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges eszközök körén messze túlmutatnak. Ennek eredményeként számos prémium kategóriás, illetve egyedi gyártású bútor, illetve berendezési eszköz beszerzésére került sor, amelyek a leendő lakók kényelmét szolgálták, hiszen az ingatlan elsősorban nem reprezentációs célokat szolgált.”
Erre példákat is hoz a KEHI-anyag, amely mellékeli az összesen mintegy bruttó 132,2 millió forint értékben beszerzett eszközök hosszú listáját a szaunától a dohányzóasztalon és a matracokon át a televíziókig, de néhány nagyobb tételt külön is kiemeltek. Ezek az alábbiak:
· magaságyás – bruttó 18 millió Ft,
· masszázsmedence – bruttó 7,6 millió Ft,
· szauna – bruttó 6,7 millió Ft,
· kemence, elektromos grillsütő és gázgrill – bruttó 6,5 millió Ft,
· biliárdasztal – bruttó 4 millió Ft.
A fenti listáról a magaságyásnak egy jobb autó árával felérő összege alapból nehezen érthető, funkciója talán még nehezebben. Vannak persze olyan tételek, amelyek a szolgálati ingatlan részben reprezentációs funkciójával megmagyarázhatók, például, ha (kerti) partit ad a vezérkari főnök más katonai vezetőknek, külföldi vendégeknek, akkor jó, ha kéznél van egy biliárdasztal vagy egy kerti grill – kérdés, ezekből ilyen drága kell-e. Nem beszélve a szaunáról és a masszázsmedencéről, amelyek használata még kötetlenebb szakmai vendégprogramokon is általában ritkának mondható.
Az ingatlant Ruszin-Szendi Romulusz a KEHI-anyag szerint rövid ideig, 2023 januárjától használta 2023 májusáig, amikor is a családjával együtt kiköltözött onnan, mivel közben felmentették a vezérkari főnöki posztról. A jelentés arról nem ír, hogy bármely berendezési tárgyat vagy ingóságot elvittek volna magukkal a kiköltözéskor, és olyasmit sem állapít meg, hogy valamennyit vissza kellene fizetnie Ruszin-Szendinek. Sőt, semmilyen szankcióra vagy további jogi lépésre nem tesz javaslatot a KEHI-elnök.
Nem tudni, hogy azért-e, mert ez volt korábban is a gyakorlat, hogy a szolgálati lakásba a mindenkori vezérkari főnökök lényegében szabad kezet kapva azt rendeltek közpénzen, amit akartak, csak másnál nem hozták ezeket a költéseket nyilvánosságra, vagy esetleg az, hogy – amint a dokumentumból inkább kikövetkeztethető – a költések jogszerűek voltak, törvényt konkrétan nem sértettek, legfeljebb erkölcsileg kifogásolhatók egyes kényelmi tételek vagy azok bekerülési költsége.
Azért csak egyes, mert egy sor berendezési tárgyra, ingóságra nyilvánvalóan szükség van, ilyenek az olyan alapvető bútorok, mint a szék, asztal, ágy, matrac. Nyilvánvalóan kell televízió is egy lakásba, hogy kell-e rögtön öt darab, és azok közül a legnagyobbért érdemes-e közel 1,9 millió forintot fizetni, már más kérdés. A 24 ezer forintos turmixgép egyáltalán nem túlzó, ahogy a 65 ezres babzsákfotel, de még a 280 ezres kávéfőző sem elrugaszkodott a mai árak mellett, de a 18, egyenként 340 ezerbe kerülő étkezőszék már lehet az, vagy legalább lehetett volna mennyiségi kedvezményt kérni.
A bútorszéfek is indokolhatók, hiszen bizalmas iratokat vihet haza magával a vezérkari főnök, ezeket pedig el kell zárni. De a több, közel félmilliós puff ára már magyarázatra szorulna, ahogy az 1,8 milliós dohányzóasztalé is, nem beszélve a 4 milliós verseny-biliárdasztalról, a 6,7 milliós szaunáról, a 7,6 milliós masszázsmedencéről és a 18 milliós emelt ágyásról. Ráadásul a KEHI-anyag e-maileket is tartalmaz Ruszin-Szendi felesége és a HM EI Zrt. egyeztetéséről a berendezési tárgyakról. Ebből kiderül például, hogy a feleség akart okos fürdőszobai tükröket és köntöstárolót a tetőteraszra.
A KEHI egyébként a múlt héten egy másik hasonló véleménydokumentumot is közzétett Ruszin-Szendi Romulusszal összefüggésben, méghozzá egy másik, a kormány(propaganda) által régóta napirenden tartott témában, a volt vezérkari főnök egészségügyi beavatkozásáról, zsírleszívásáról, amit szintén a hivatali idejében végeztek el rajta a KEHI szerint, ám abban az esetben ennek becsült árát, az 1,17 millió forintot a KEHI szerint az extábornoknak be kellene fizetnie, mert jogsértően számolták el közfinanszírozott beavatkozásként. Erre Ruszin-Szendi lejárató kampányt emlegetve reagált.
|
Ruszin-Szendi luxizásáról mondott véleményt a KEHI-elnök: 4 milliós biliárdasztal, 6,7 milliós szauna, 18 milliós magaságyás
|
A volt vezérkari főnök használatába adott szolgálati villa ára 235 millió volt, az átalakítások 652,5 milliót vittek el, és erre jött 132,2 milliónyi ingóság – derül ki a KEHI által közzétett adatokból. Az ingóságok esetében kérdés, szükség volt-e például 7,6 milliós masszázsmedencére, valamint kerti sütögetőeszközökre 6,7 millióért.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250707_Ruszin-Szendi-luxizas-Kehi-elnok-ebx
|
2025-07-07 14:12:00
| true | null | null |
HVG
|
„A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) közzétette jelentését Ruszin-Szendi Romulusz, volt Honvéd Vezérkar főnök zsírleszívásáról” – így kezdődik a hivatal honlapján megjelent közlemény.
Ruszin-Szendi idén februárban az ellenzéki Tisza Párt honvédelmi szakpolitikusaként mutatkozott be, ezután merült fel ellene kormányzati körökből az a vád, hogy vezérkari főnökként a Honvédkórházban közpénzből zsírleszívást végeztetett.
A KEHI a közlemény mellé egy hétoldalas, áprilisi keltezésű „véleményt” is csatolt, amelyet a hivatal elnöke, Gaál Szabolcs Barna jegyez, és minden oldalának tetején és alján a „NEM NYILVÁNOS” felirat szerepel. Ebben azt hangoztatják, hogy Ruszin-Szendin esztétikai beavatkozást végeztek a Honvédkórházban, amelynek ügyeire „a volt vezérkari főnök érdemi befolyással rendelkezett”. A dokumentum szerint a beavatkozást az Egészségbiztosítási Alap terhére nem számolták el, hanem a Honvédkórház saját költségvetéséből finanszírozták.
Azt írják, hogy a beavatkozás pontos költsége nem állapítható meg, de magánegészségügyi intézményekben a hasonló beavatkozások térítési díja 600 ezer és 1,2 millió forint között mozog. Szerintük ezt a konkrét beavatkozást nem a volt vezérkari főnök neve alatt tartották nyilván, hanem fiktív társadalombiztosítási számra rögzítették, hogy ne legyen beazonosítható. Végezetül azt javasolják, hogy az egészségügyért felelős miniszter intézkedjen a díj utólagos megfizettetéséről.
A közlemény azzal zárul, hogy „a Ruszin-Szendi Romulusz dunakeszi szolgálati ingatlanán közpénzből végrehajtott beruházásokat a Kehi külön vizsgálta, az arról szóló jelentést is hamarosan közzétesszük”. A volt vezérkari főnököt ugyanis azzal is megvádolták, hogy közel egymilliárd forintért építtetett „szolgálati villát” Dunakeszin, noha ezzel kapcsolatban Ruszin-Szendi azt állítja: sem megrendelőként, sem tulajdonosként nem szerepel ebben az ügyben, az ingatlant a Honvédelmi Minisztérium építtette azért, hogy az a mindenkori vezérkari főnök szolgálati ingatlana legyen.
|
A Kehi elkészült a Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívásáról szóló jelentéssel
|
Azt javasolják Pintér Sándornak, hogy fizettesse ki a beavatkozást a volt vezérkari főnökkel, bár azt sem tudták kideríteni, hogy az mennyibe kerülhetett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250630_kehi-jelentes-ruszin-szendi-romulusz-zsirleszivas
|
2025-06-30 14:47:00
| true | null | null |
HVG
|
Cikkünk a bíróság kérésének megfelelően, csak a tárgyalás szüneteiben frissül...Völner Pál és a hatodrendű vádlott védője is indítványozta, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg Trócsányi Lászlót és Varga Juditot. Utóbbi a védő szerint elengedhetetlen, hiszen regnáló igazságügyi miniszterként csak ő tudja elmondani, kit és miért neveztek ki vagy váltottak le. Varga szintén igazolni tudná Völner Pál volt igazságügyi államtitkár állításait, továbbá Magyar Péter volt feleségeként a tavaly kiszivárgott hangfelvételen azt mondta, hogy "Rogán Antalék kihúzatták magukat" az iratokból. Ezzel kapcsolatban Varga Juditot, Rogán Antalt és Gulyás Gergelyt is meghallgatta az ügyészség, majd megszüntette a nyomozást.Trócsányi László a keddi meghallgatásán elmondta, hogy imponált neki Schadl György doktori végzettsége, akivel személyesen, ha találkoztak is, az csak protokolláris eseményeken történt. Egyszer kért tőle telefonos segítséget, amikor végrehajtási ügyben volt kérdése, de ennél tovább nem terjedt a kapcsolatuk. A volt miniszter nem foglalkozott a végrehajtókkal, elmondása szerint arra megvolt a kijelölt államtitkárság és az alá tartozó főosztály. Nem tud róla, hogy Völner Pál bárkinek is cetliken keresztül adott volna utasítást az államtitkárok között, mert abból belső vizsgálat lett volna, ilyen azonban nem történt.Mint ismert, a per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott - köztük hat bírósági végrehajtó - döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt. Jogerős döntésében a végrehajtók büntetésén enyhített a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa.(Borítókép: Varga Judit.
|
Bíróság előtt Varga Judit, most mindent elmond, amit a korrupciós ügyről tud
|
Bíróság előtt Varga Judit, most mindent elmond, amit a korrupciós ügyről tud - A Schadl–Völner-ügyben idézték tanúként a volt minisztert.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/07/03/varga-judit-schadl-gyorgy-volner-pal-fovarosi-torvenyszek-vallomas-targyalas/
|
2025-07-03 09:04:00
| true | null | null |
Index
|
A háttérbeszélgetés elején rögtön leszögezték, hogy az elemzéshez közbeszerzési adatbázisokat használtak (elsősorban az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben szabadon hozzáférhető nyertesadatbázist), amelyek jó minőségű adatforrások. Az ajánlattevői adatbázis nem tölthető le szabadon, de a kormány részéről ezt a rendelkezésükre bocsátották. Az Integritás Hatóság szakemberei igyekeztek feltérképezni a közbeszerzéseken induló cégek közötti kapcsolatokat is.Az építőipar a dobogó élén, brutális emelkedés a szállítási szolgáltatásoknál2024-ben a teljes közbeszerzési piacon kiemelkedtekaz építési munkák, amelyek a teljes szerződésállomány 33,1 százalékát, 1239,9 milliárd forintot tettek ki,az üzleti szolgáltatások 409,1 milliárd forinttal,valamint a szállítási szolgáltatások (kivéve szemétszállítás) 373,3 milliárd forinttal, ami az előző évi érték mintegy hússzorosa.További fontos megállapítása a jelentésnek, hogy a keretmegállapodások 2024. évi alakulását nagymértékben befolyásolta az uniós forrást tartalmazó szerződések számának több mint kétszeresére - 74-ről 168-ra - történő emelkedése. Összegszerűen több mint háromszoros az emelkedés.Az egyajánlatos szerződések aránya a teljes közbeszerzési piacon kismértékben - 29,9 százalékról 29,2 százalékra - mérséklődött 2024-ben. Az európai uniós forrást tartalmazó eljárásoknál több mint kétszeresére - 5,9 százalékról 12,7 százalékra - emelkedett ez a mutató.2024-ben folytatódott a nem nyitott eljárások visszaszorulása, amelyeknél az ajánlatkérő választhatja ki a közbeszerzési eljárás ajánlattevőit. A mérséklődés 5,6 százalékról 5,2 százalékra történt.A közbeszerzési piac főszereplőiA teljes közbeszerzési piacon kiemelkedő részesedést elért szervezetek szerződésösszegének részarányát a koncentrációs index (CI) mutatja. Az Integritás Hatóság táblázata a cég szerződésösszegének értéke alapján rangsorolja a szereplőket. A dobogóra a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt., az ArrivaBus Kft., valamint a B+N Referencia Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. fért fel. A táblázatok a cégekkel és a tulajdonosokkal:2023-hoz viszonyítva a tíz legnagyobb cégcsoport esetén közel tíz százalékpontos növekedést láthatunk a koncentráció tekintetében. A háttérbeszélgetésen kiderült, ha megpróbálják összekötni a végső tulajdonosokat a cégekkel, akkor még nagyobb a piaci koncentráció.A Hatóság szakemberei hangsúlyozták: uniós szinten is növekedett a piac koncentrációja, a folyamat egyik oka pedig éppen az, hogy a korrupciós kockázatok miatt a piac egyre erősebben szabályozott, az előírásoknak a nagy cégek könnyebben tudnak megfelelni, a kisebbeknek egyre nehezebbé válik indulni a közbeszerzéseken, ezért kevesebb a pályázó.Működnek olyan cégek is, amelyek ha rajthoz állnak, valamennyi közbeszerzést megnyerik. A jelentés készítői szerint vannak olyan speciális piacok - mint például a levegőből történő szúnyoggyérítés -, ahol nem jelent problémát ez a jellegű kizárólagosság, mert nagy eséllyel csak az adott cég rendelkezik a szükséges tapasztalattal, képességekkel, technológiával. Azokban az esetekben viszont, amelyeknél nem speciális, hanem versengő piacon láthatunk folyamatosan nyerő céget, indokolt lehet a vizsgálat.A jelentésben arról is olvashatunk, hogy a szerződéses érték és a becsült érték arányát megvizsgálva a két érték egyezése vagy közel egyezése a legjellemzőbb. 2024-ben a hányados értéke a teljes közbeszerzési piac eljárásainak 23,1 százalékban, az uniós forrást tartalmazó eljárásoknak pedig az 5,7 százalékában 99-101 százalék között mozgott. Az Integritás Hatóság szerint a 100 százalék közeli hányadosérték főként a keretmegállapodás-előzményt nem tartalmazó közbeszerzési szerződéseknél feltűnő, ebben az esetben a szerződések 21,1 százalékát (EU-forrás esetén 5,5 százalékát) érinti. A jelentés készítői úgy látják, ez felveti azt a kérdést, hogy a nyertes ajánlattevő rendelkezett-e információval a becsült értékre vonatkozóan az ahhoz igen közel eső ajánlata megtételekor.A Hatóság vizsgálta a termék- és szolgáltatási főcsoportok koncentrációját is. Ehhez a Herfindahl-Hirschman-indexet (HHI) használták. Nemzetközi szinten ez a formula a legelterjedtebb. Ha az index értéke meghaladja a 40 százalékot oligopol, tehát nagyon koncentrált piacnak tekinthető a vizsgált terület. Már 15 százalék felett is enyhe koncentrációt szoktak emlegetni. Értelemszerűen a 100 százalék jelenti a monopol piacot. A jelentéshez készült táblázat a termék- és szolgáltatási piacok koncentrációját mutatja, összehasonlítva 2023-at és 2024-et.A jelentés szerint a teljes közbeszerzési piac kiugró értékei gyakran a szabályozott termékkörökhöz, ágazatokhoz kapcsolódnak, amelyeknél a piacra lépés jellemzően jogszabályi feltételekhez kötött, így a piaci szereplők száma kevés. Előfordulhat az is, hogy egy adott részpiacon kereslet csak elvétve jelenik meg, ezért alacsony a nyertesek és a cégek száma, jellemzően ilyen az összegyűjtött és tisztított víz piaca, valamint a biztonsági tendereket tartalmazó közigazgatási, honvédelmi és társadalombiztosítási szolgáltatások főcsoport. Idesorolható a kutatási és fejlesztési szolgáltatások és kapcsolódó tanácsadói szolgáltatások is, ahol állami tulajdonú megrendelők igényei határozzák meg a piac nagyságrendjét.Egyes ágazatokban azonban jóval magasabb nyertes- és szerződésszám mellett is előfordul kiugró HHI-érték. Legfőképpen a szállítási szolgáltatások (kivéve szemétszállítás), valamint az üzleti szolgáltatások: jog, marketing, tanácsadás, munkaerő-felvétel, nyomtatás és biztonság sorolható ide, amelyek esetében a 2024-es HHI-érték kiemelkedő.Budapest dominál, Baranya előretört a mohácsi híd miattAz Integritás Hatóság területi alapon is vizsgálta a közbeszerzéseket. A teljes közbeszerzési piacon és az uniós forrást tartalmazó eljárásoknál is kiemelkedik Budapest. A szerződésállomány összege 1367,2 milliárd forint a teljes piacon, illetve 410,1 milliárd forint az uniós forrást tartalmazó részpiacon.A teljes közbeszerzési piacon - elsősorban a mohácsi Duna-híd építéséhez kapcsolódó közbeszerzés miatt - Baranya vármegye (343,2 milliárd forint), az európai uniós forrást tartalmazó eljárások részpiacán Borsod-Abaúj-Zemplén (30,9 milliárd forint) és Pest (29,6 milliárd forint) vármegyék szerződésállománya is magasnak tekinthető.A kormány köteles válaszolni, de megvalósítja-e a javaslatokat?Az Integritás Hatóság jelentéseiben rendszeresen megfogalmaz javaslatokat is a döntéshozók felé. Legfrissebb jelentésükbe összesen 42 ajánlás került be, korábban ez a szám átlépte a 70-et is. A kormány három hónapon belül köteles válaszolni.A korábbi tapasztalatok alapján vegyesek a kormány reakciói. Az előző jelentésben a Hatóság 74 javaslatot tett az asztalra, amelyekből 5 javaslat az ellenőrzési rendszereket, 8 javaslat a központosított közbeszerzéseket, 41 javaslat a közbeszerzéseket (a központi közbeszerzéseken túl), 15 javaslat a vagyonnyilatkozati rendszert érintette, 5 javaslat pedig adatelemzési vonatkozású volt. A kabinet 2024. szeptember 23-án válaszolt a javaslatokra. A kormány a Hatóság idei országgyűlési jelentése szerint21 javaslattal nem értett egyet,16 javaslattal részben egyetértett,14 javaslattal egyetértett,13 javaslatot vizsgál a továbbiakban,7 javaslattal egyetértett, de további intézkedést nem tartott szükségesnek,2 javaslat tekintetében úgy értékelte, hogy annak címzettje a Közbeszerzési Hatóság,1 javaslat címzettje nem volt világos számára.A háttérbeszélgetésen azt is megtudtuk, hogy az Integritás Hatóság egy saját, korrupciómérési index fejlesztésén dolgozik.(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)
|
Kiderült, kik tarolnak a magyar közbeszerzéseken
|
Kiderült, kik tarolnak a magyar közbeszerzéseken - Átfogó jelentés készült.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/07/14/integritas-hatosag-kozbeszerzes-piac-epitoipar-uzlet
|
2025-07-14 15:50:00
| true | null | null |
Index
|
Matolcsy Ádám, a március elején leköszönő Matolcsy György jegybankelnök fia Kovács Petra álnéven intézte a Matolcsy-klánhoz tartozó magántőkealapok mindennapi ügyes-bajos dolgait – írja a Válasz Online. A lap több e-mail-címen is megkereste Matolcsy Ádámot, többek között a Kovács Petra nevű Gmail-fiókra is elküldték kérdéseiket. Az első alkalommal nem jött hibaüzenet, az e-mail-cím tehát akkor még élt, néhány nap múlva azonban a Válasz Online ismételt kérdése már visszapattant erről a címről.
A Válasz szerint több, a Matolcsy-birodalom részét képező cég vezetője kapott „Kovács Petrától” üzeneteket, Matolcsy tehát (a Válasz szerint) álnéven irányította, szervezte mind a magántőkealapos Quartz-csapatot, mind a jegybanki gyökerű GTC- és Ultima-ügyleteket.
Az MNB-milliárdok és a jegybanki alapítványok sorsáról több cikkben is beszámoltunk, ezeket elolvasva lehet igazán képet kapni arról a kavarásról, amely 2015-ben kezdődött, és amit Kósa Lajos szerint úgy lehet a legjobban leírni, hogy ez a vagyon elvesztette közpénz jellegét.
A legutóbbi fejleményről a HVG is beszámolt: Varga Mihály március 4-i érkezésével „rádöbbenhetett”, hogy a megelőző napokban a jegybankot gyakorlatilag kizárták az Optima által kezelt vagyonból, ugyanis Stofa Györgyöt 2024 végén kinevezték a Pallas-cégcsoport első emberének, aki néhány nappal Matolcsy György távozása előtt elintézte, hogy az Optima tulajdonjoga átszálljon egy Közép-Európai III. Magántőkealap nevű entitásra, melyet a Matolcsy Ádám bizalmasai által vitt Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. irányít. A cégbíróság ezt be is jegyezte, nem Varga Mihály valamely kinevezettje gyakorolja az alapítói jogokat az MNB-s alapítványi százmilliárdok – s így a GTC–Ultima-érdekeltségek – felett, hanem a Quartz nevű maszek vállalkozás vezérigazgatója, Valkó Mihály – jegyzi meg a Válasz.
Stofa Györgyöt Vargáék azonnal kirúgták, aki a HVG-nek egyébként azzal védekezett, hogy „kizárólag saját portfólión belüli strukturálás történt”. Az MNB vizsgálatot indított az ügyben: „Az MNB új vezetése elkötelezett az átlátható és felelős gazdálkodás mellett, ennek megfelelően felülvizsgálja és racionalizálja az intézmény működését. A hivatalba lépését követően a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki, az alapítvány tulajdonában lévő Optima Zrt. élére új vezérigazgatót nevezett ki. Az alapítvány és a társaság vezetése mellett fontos feladatuk, hogy minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima működésének feltárására” – indokolták meg a HVG-nek a nagy horderejű döntést, amelyről a Matolcsy vezette jegybank vagyongazdálkodását tavaly tavasszal erősen kritizáló Állami Számvevőszéket is tájékoztatták.
Azonban nemcsak a Közép-Európai III.-ba kerülhettek MNB-milliárdok, hanem a Quartz által menedzselt egyéb magántőkealapokba is. Több forrásuk állítja: a Matolcsy György holdudvarába tartozó kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnak juttatott 145 milliárdnyi közpénz egy részét ugyancsak odaadták a Quartz-klubnak „szíves kezelés végett” – írja a lap.
Amellett, hogy a tőkealapnak a Pusztaszeri úton, vagyis a Matolcsy család cégbirodalmának központjában van a bejelentett elérhetősége, az a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli, amely Matolcsy Ádámnak, vagyis a korábbi jegybankelnök fiának a baráti körébe tartozó Száraz István érdekeltsége.
Frissítés
A cikkben állítottakkal ellentétben az MNB-s alapítványi százmilliárdok soha nem került magánkézbe, ugyanis a Közép-Európai III Magántőkealap végső tulajdonosa változatlanul a PADME Alapítvány, így végső tulajdonos vagy irányítási befolyás változásról nem beszélhetünk. A cikk ezen állításai, különösen a „a jegybankot gyakorlatilag kizárták az Optima által kezelt vagyonból” továbbá a „nem Varga Mihály valamely kinevezettje gyakorolja az alapítói jogokat az MNB-s alapítványi százmilliárdok – s így a GTC–Ultima-érdekeltségek – felett, hanem a Quartz nevű maszek vállalkozás vezérigazgatója, Valkó Mihály” teljességgel alaptalan és félrevezető.
„Azonban nemcsak a Közép-Európai III.-ba kerülhettek MNB-milliárdok, hanem a Quartz által menedzselt egyéb magántőkealapokba is.” Határozottan cáfoljuk a cikkben szereplő állításokat. A tényszerű helyzet az, hogy a Quartz által kezelt magántőkealapok közül kizárólag egyetlen alapban, a Közép-Európai III. Magántőkealapban található PADME Alapítványhoz köthető befektetés. Ez az alap teljes mértékben a PADME Alapítvány érdekkörébe tartozik, és nincs olyan további Quartz által menedzselt magántőkealap, amelyben “MNB-milliárdok” lennének elhelyezve. A cikk ezen állítása teljességgel alaptalan és félrevezető – közölte lapunkkal Valkó Mihály, a Quartz Alapkezelő vezérigazgatója.
|
Kovács Petra fedőnéven egyengette az MNB-ből kiszervezett vagyon útját Matolcsy Ádám
|
A Válasz Online több forrásból is megbizonyosodott, hogy a volt jegybankelnök fia egy Gmail-címről szólt bele az MNB-alapítványok vagyonkezelését végző, a gyakorlatban közpénz jellegét elvesztő százmilliárdok felett diszponáló cégek napi ügyeibe.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250314_Kovacs-Petra-Matolcsy-Adam-fedonev-pallas-quartz-optima
|
2025-03-14 11:06:00
| true | null | null |
HVG
|
Bruttó 48,6 milliárd forint értékben kötött keretmegállapodást új autók beszerzésére a kormányt és az állami szerveket ellátó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) – vette észre a Magyar Hang a Közbeszerzési Értesítőben.
Az április 11-én megkötött szerződések időtartama nyolc év, ebből azonban csak két évig lehet autókat és szervizcsomagokat rendelni, a kárjavításra szóló garancia pedig hat évig tart. Az értesítőből nem derül ki, hogy összesen hány autót rendel a KEF, de az államtitkárok és miniszterek által is használt felső-középkategóriás autókra bruttó 11 milliárd forintot, az alsó-középkategóriás kocsikra pedig bruttó 1,1 milliárdot szánnak.
A megrendelés legnagyobb részét a Porsche Hungária és a Porsche Lízing Kft. nyerte el, a két cég a Magyar Hang számításai szerint bruttó 34 milliárd forint értékben szállíthat autókat. A Magyar Suzuki Zrt. bruttó 10,6 milliárdos, a Pappas Autó bruttó 3,6 milliárdos szerződést írt alá a KEF-fel.
A Porsche-cégek felső-középkategóriás autóként a darabonként nettó 19,2 millió forintba kerülő Skoda Octavia Essence-t, míg egy osztállyal feljebb a nettó 23,4 milliós Skoda Superb Essence-t ajánlották meg.
|
48 milliárd forintért vesz új autókat a kormány
|
A megrendelés legnagyobb részét a Porsche Hungária és a Porsche Lízing Kft. nyerte el.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250428_kozbeszerzes-uj-auto-kormany
|
2025-04-28 17:28:00
| true | null | null |
HVG
|
„Tiborcz István egy szerény, négyszázezer forintos, borjúbőr cipőben parolázott az amerikai követség ünnepi fogadásán. Természetesen a cipő a legkisebb baj, valójában ebben a műfajban (luxus férficipő) nem is számít drágának – legalábbis vannak ennél sokkal drágább modellek is. Mondjuk az kár, hogy mi fizettük” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Tiborcz István egyébként könnyen lehet, hogy hamarosan az Egyesült Államokban tölti majd az ideje egy részét. Felesége, Orbán Ráhel ugyanis a napokban azt közölte, hogy felvették egy amerikai egyetemre, és ha úgy döntenek, akkor átmenetileg kiköltöznek.
A miniszterelnök lányának tájékoztatása sok kérdést felvetett, a család ugyanis a legutóbbi országgyűlési választáskor szintén külföldre költözött. Tiborcz István ráadásul a BDPST Group tulajdonosa, az óriási cégcsoport vezetését pedig feltehetően nehezen lehetne megoldani több ezer kilométeres távolságból. Az ügyben több kérdéssel is megkerestük a miniszterelnök vejét, aki kedden válaszként a LinkedIn-bejegyzését küldte el.
Ebből viszont továbbra sem derül ki egyértelműen, hogy a miniszterelnök veje is Orbán Ráhellel tart-e.
„Tulajdonosként mindig is a vállalat hosszú távú stratégiai irányításáért feleltem. Ez a felelősség független attól, hogy éppen hol tartózkodtam – és ez a jövőben is így marad.
Amennyiben a következő időszakban megosztva tölteném is az időmet az Egyesült Államok és Budapest között, a szakmai víziónk és a napi működés zavartalanul folytatódna tovább” – írta Tiborcz István.
Hadházy Ákos májusban Orbán Ráhelen is kiszúrt egy értékes kiegészítőt: a politikus szerint majdnem hárommillió forintot ért az a karkötő, amelyet akkor viselt a miniszterelnök lánya, amikor férjével egy étterem megnyitását ünnepelték.
|
Hadházy Ákos szerint négyszázezer forintos cipőben jelent meg Tiborcz István az amerikai nagykövetség fogadásán
|
Nagyjából egy magyar átlagkeresetnek megfelelő összeget kell fizetni azért a cipőért, amelyet a miniszterelnök veje viselt – állítja Hadházy Ákos.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250710_Hadhazy-Akos-szerint-negyszazezer-forintos-cipoben-jelent-meg-Tiborcz-Istvan-az-amerikai-nagykovetseg-fogadasan
|
2025-07-10 07:44:00
| true | null | null |
HVG
|
A miniszterelnök közösségi oldalát elárasztó PR-fotók egyike mutatta meg, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter nem a kormányzati flottában általános Skodával vagy Volkswagennel, hanem egy Mercedes kisbusszal távozott egy hivatali eseményről. Lapunk utánanézett az autónak, s kiderült, hogy egy korántsem hétköznapi mikrobusz várt a miniszterre. A Jármű Szolgáltatási Platformból lekérhető adatok szerint egy olyan, 2025-ben forgalomba helyezett, V-osztályú Mercedes buszlimuzinról van szó, amelynek listaára extrák nélkül legalább 28,2 millió forint, négykerékhajtású és 237 lóerős.
Lapunk kérdésére a közlekedési tárca meglehetősen furcsa válaszban ismerte el, hogy használják ezt a kisbuszt. Rövid válaszuk elején azt írták, hogy „a kérdésben szereplő gépjárművet nem az állam biztosítja Lázár János építési és közlekedési miniszter számára”. Aztán viszont azt közölték: a kisbusz üzembentartója a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, “Lázár János az autót mindenkor és mindenben a törvényeknek megfelelően használja.”
Megkerestük a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot is, amely másfél hónap után annyit válaszolt: „A gépjármű üzembentartója a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. A gépjármű használója az Építési és Közlekedési Minisztérium.” Emellett közölték azt is, hogy a gépjárművet nem a főigazgatóság szerezte be.
Arra viszont sem a közlekedési tárca, sem a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nem válaszolt, hogy ki és miért döntött a luxuskisbusz vásárlása mellett, ki vásárolta meg vagy lízingeli azt, és pontosan mennyiért. Érdekes, hogy időközben az a kép is eltűnt a kormányfő oldaláról, amelyen Lázár János beszáll a buszba.
Tavasszal számoltunk be arról, hogy az állami szervek eszköz- és szolgáltatásigényeit kiszolgáló Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság összesen csaknem 50 milliárd forint értékben gondoskodott a kormány, illetve állami tisztviselők számára hivatali autókról. Főként felső-középkategóriás Skoda Octaviákról, illetve az azoknál egyel magasabb kategóriába tartozó, de még mindig nem különösebben hivalkodó Skoda Superbekről. Ezeknek – a magyar kormánytisztviselőknél szokásosnak számító kocsiknak – a listaára még a legmagasabb felszereltségű L&K kategória tetején is 23 millió forint alatt marad; idei gyártású alapmodellje pedig bő 15 milliótól elérhető.
Az nem újdonság, hogy ha autóról van szó, akkor Lázár csakis a csúcskategóriából válogat. Már 2011-ben egy Audi S8 felelt meg igényeinek – amelyek középpontjában saját elmondása szerint a biztonság állt. Egy V-osztályú Mercedes pedig a 2017-es vagyonnyilatkozatában tűnt fel. Lázár tehát olyan Mercedesbe szállt be a májusban készült fotó szerint, amilyen típust saját magának is választott már egyszer. Idei vagyonnyilatkozatában már nem szerepelt ez a kisbusz, lett viszont helyette kabrió Mini Cooper, Land Rover Defender és Audi A6-os.
|
Luxus Mercedes kisbuszt használ Lázár tárcája, de nem árulják el, ki vette
|
A minisztériumok járműflottájából kissé kilógó, alapáron majd 30 millió forintos, 237 lóerős Mercedes V-osztályú kisbusz áll a Lázár János és az általa vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium rendelkezésére – ismerte el a HVG kérdésére a tárca, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. Igaz, a részletekről hallgatnak. Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250717_Luxus-Mercedes-kisbuszt-hasznalhat-Lazar-tarcaja-ebx
|
2025-07-16 07:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Július elsejétől több tucat miniszter és államtitkár, valamint politikai felsővezető kap a korábbinál magasabb állami fizetést, miután Orbán Viktor így döntött. A kormányfő idén sem bajlódott azzal, hogy az egyéni teljesítményt értékelje eltérő mértékű növekménnyel. Ehelyett egységesen, és a hivatalos 2024-es 3,7 százalékos inflációt meghaladó mértékben, 9,8 százalékkal emelte a fizetéseket – bár nem mindenkinél.
A miniszterelnök – miután erre egy ideje törvény hatalmazza fel – elvileg saját belátása szerint bármennyivel emelhette volna a miniszterek és államtitkárok fizetését, de ragaszkodott az évek óta folytatott gyakorlatához. Eszerint minden év július elsejétől a tárcavezetőknél a KSH adatai szerinti előző évi bruttó havi átlagbér hatszorosát, míg az államtitkároknál 4,5-szeresét határozza meg bruttó fizetésként.
Így történt ez a legtöbb esetben most is. Az alap tehát a KSH szerinti, 2024-es havi bruttó 646 800 forintos átlagbér – ami úgy átlag amúgy, hogy az emberek többsége ennél valójában kevesebbet keres, hiszen a medián bér csak havi bruttó 520 ezer volt. Akárhogy is, az Orbán-kormány miniszterei az emelés után júliustól 3,88 millió forintot kapnak, míg egy államtitkárhoz az augusztusi utalásnál 2,91 millió forint érkezik.
Eddig a miniszterek havi bruttó 3,53 milliót kerestek, ami most 350 ezerrel nő júliustól, míg az államtitkárok bére 250 ezer forinttal emelkedik. Általában tehát a miniszterek és az államtitkárok is egyaránt szűk 10 százalékos bérfejlesztést kaptak. Ez az országos tendenciának megfelelő visszalépés, hiszen tavaly júliusban 14 százalékkal emelte pénzeket Orbán.
Néhányan viszont nem a kisebb emelés miatt bosszankodhattak, hanem azért, mert egyáltalán nem kaptak pluszpénzt. Nem sokan voltak ilyenek, csak két miniszter maradt ki a béremelésből. Lantos Csaba energiaügyi és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy fillérrel sem kap többet júliustól, így azzal a havi bruttó 6,36 millióval kell beérniük, amit a tavalyi, esetükben ráadásul 27 százalékos emelés óta kapnak.
Ők ketten tehát eddig is kiemelt miniszteri illetményhez jutottak, és mivel most, a többi tárcavezető pénzének emelése után még mindig bő 60 százalékkal keresnek többet más kormánytagoknál, vélhetően Orbán Viktor úgy döntött, ezúttal nekik nem emel egyáltalán. Orbánnak amúgy júliustól szintén, automatikusan nőtt a miniszterelnöki fizetése, amit a törvény az előző évi havi bruttó átlagbér 8,1-szeresében állapít meg, így a kormányfői juttatása már eléri a havi bruttó 5,24 millió forintot.
A kormányfő havi bevétele azonban csak látszólag marad el a két csúcsminiszter fizetésétől, mert velük ellentétben Orbán országgyűlési képviselő is, parlamenti javadalmazása pedig havi bruttó 2 millió pluszbevételt jelent. De így van ezzel a miniszterek és államtitkárok többsége, hiszen ők is képviselők. Rogán Antal például 3,88 millióra emelt miniszteri fizetése mellé kapja a 2 milliós képviselői apanázst, bár
Rogánnak a politika szinte csak hobbi ahhoz képest, hogy legendás találmányával a korábbi években összesen 1,3 milliárd forintot keresett, és annak jogdíjából tavaly is havi 38 millió forint plusz jött be.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nem képviselő, így neki csak a 3,88 milliós havi bruttója a politikai fizetése, de ezt ő is ki tudja kiegészíteni mással. Mint a HVG is írt róla nemrég a politikusok nyilvánosságra hozott jövedelemadó nyilatkozatai alapján, Szalay-Bobrovniczkynek tavaly a miniszteri fizetése mellett üzleti érdekeltségei révén volt még plusz 1,5 milliárd forint külön adózó jövedelme is.
Se nem miniszter, se nem államtitkár Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, ám ő is csak államtitkároknak járó pénzt kap, így havi 2,91 millióra nőtt júliustól a jövedelme, amit az ő esetében is kiegészít egy 2 millió képviselői juttatás. A júliustól érvényes fizetéseket amúgy a HVG közérdekű adatként igényelte elsején a kormányzattól, a 15 napos válaszadási határidő lejártával pedig a kormány honlapjára is feltöltötték – igaz, visszadátumozva, június 23-i feltöltéssel találhatók meg az adatok.
|
Orbán két miniszter kivételével jelentősen emelte a kormánytagok fizetését
|
Az inflációt jelentősen meghaladó mértékű béremelésről döntött a kormányfő, aki ugyancsak többet vihet haza augusztustól.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250717_Orban-kormanytagok-fizetesemeles-miniszter-allamtitkar-ebx
|
2025-07-17 05:15:00
| true | null | null |
HVG
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság honlapján megjelent tájékoztató szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) júniusban összesen hét jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Szépművészeti Múzeum elmúlt években lebonyolított műtárgy vásárlásai nyomán. Az ok minden esetben a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése, ami a közbeszerzések területén megvalósítható legsúlyosabb jogsértések egyike. Ilyen esetben a felek úgy kötnek szerződést, hogy azt nem előzte meg az előírt eljárás lefolytatása. A múzeumok műtárgygyarapítási gyakorlatában ez azonban nehezen értelmezhető, így rákérdeztünk az ÁSZ-nál, pontosan mit kifogásolnak a megjelölt hat festmény és egy szobor beszerzésében.A számvevőszék kitérően annyit válaszolt, hogy "az országos múzeumok kulturális javakkal történő gazdálkodásának ellenőrzése keretében ellenőrzik a Szépművészeti Múzeum tevékenységét. Az ellenőrzés jelenleg még folyamatban van, az Állami Számvevőszék megállapításait az ellenőrzés lezárását követően nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentés fogja tartalmazni".Az ÁSZ az ellenőrzések lezárásakor - ha szükséges - különféle javaslatokat tesz. 2017-ben, amikor utoljára vizsgálták a múzeum gazdálkodását, több szabálytalanságot is feltártak: vagyongazdálkodás nem volt szabályszerű, a mérlegek nem a valós helyzetet tükrözték, a közpénzfelhasználás eredményességét a gazdálkodás folyamatában mérhető célok nem támasztották alá. Ezek orvoslására intézkedési terv készítését írták elő, de külső eljárások indításáról nincs információ. Most viszont a vizsgálat lezártát sem várta meg az ÁSZ a jogorvoslati kérelmek benyújtásával.Az ügyben megkerestük a Szépművészeti Múzeumot is, de egyik kérdésünkre sem kaptunk tőlük választ. Holott a fenti beszerzések mellett a műtárgybeszerzés általános gyakorlatára is kíváncsiak voltunk. A Szépművészeti Múzeumnak ugyanis több nagy értékű festménnyel sikerült gyarapítania a gyűjteményét az elmúlt években. Pierre-Auguste Renoir Fekvő női aktjának és Van Dyck Stuart Mária Henrietta esküvői portréjának megvásárlását történelmi léptékű gyűjteménygyarapításnak nevezte a Liget-projekt felelőseként is ismert Baán László főigazgató.Renoir csaknem életnagyságú, 1903-ban festett aktját 12,3 millió dollárért, akkori árfolyamon mintegy három és fél milliárd forintért vásárolták meg 2019-ben a kormány hathatós támogatásával. Az Orbán-kabinet besegített Anthonis Van Dyck flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló nagy méretű festményének vételébe is. Az 1641-ben készült, I. Károly angol király legidősebb lányát ábrázoló, különleges szépségű esküvői portrét a Christie's aukciósház londoni árverésén vásárolták meg 2018-ban 2,1 milliárd forintért. 2021-ben Cezanne két oldalas akvarelljével gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. A 1890-ben készült alkotást egy New York-i aukción vásárolták 750 000 dollárért, mai árfolyamon 258 millió forintért.
|
A Szépművészeti Múzeum hét műtárgyának beszerzését is megtámadta az ÁSZ, a kifogásolt vásárlások összértéke meghaladhatja a 1,5 milliárdot
|
Az ok minden esetben a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3287700_szepmuveszti-muzeum-allami-szamvevoszek-ellenorzes
|
2025-07-18 05:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
Orbán Ráhel 2021-ben alapított bababoltja, az Odu Store története legnagyobb veszteségét hozta össze tavaly, annak ellenére, hogy a hegyvidéki üzlet mellett 2023-ban Szántódon is terjeszkedett a miniszterelnök lányának Kft.-je - számol be a 444.A cég bevétele ugyan tavaly ötödével, 130 millióról 157 millióra emelkedett, a kiadások ennél nagyobb mértékben nőttek. Anyagjellegű ráfordításokra 168 millió helyett már 215 milliót számoltak el, a dolgozókkal összefüggésben pedig 34,4 millió után már 54,9 milliót. A személyi jellegű kiadások növekedése mögött a dolgozói létszám bővítése is áll, ugyanis a 2023-as egy fő után tavaly már 6 alkalmazottja volt Orbán Ráhel cégének - írja a lap.A bababoltok az előző évi 80 millió forintos veszteségnél 50 százalékkal nagyobb mínuszt termeltek, 120 millió forintos veszteség jött össze tavaly.A beszámoló szerint már eddig is volt a cégben egy 177 millió forintos tagi kölcsön hosszú lejáratú kötelezettségként, tavaly viszont újabb 80 millió forintot kellett kölcsön adnia Orbán Ráhelnek, amit viszont már rövid lejáratú adósságként könyveltek el. A folyamatos veszteségek a cég saját tőkéjét negatív tartományba vitték.Úgy tűnik, a demográfiai mutatók sem kedveztek a miniszerelnök lányának fellendíteni vállalkozását. Mint arról beszámoltunk, tavaly 9,1 százalékkal, egészen pontosan 7725-tel kevesebb gyerek született, mint 2023-ban. A mérések 1949-es kezdete óta ez a valaha mért legalacsonyabb szám, vagyis soha nem született még olyan kevés gyerek Magyarországon, mint 2024-ben.Soha nem született olyan kevés gyerek Magyarországon, mint 2024-ben
|
Orbán Ráhel bababoltja fennállása legnagyobb veszteségét hozta össze
|
Négy év alatt negyedmilliárdos mínusz, ebből csak a tavalyi veszteség tesz ki 120 millió forintot.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3281847_orban-rahel-bababolt-veszteseges-odu-store
|
2025-05-31 08:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
Terjedelmes cikkben foglalkozik a tizenöt éve hatalmon lévő Orbán Viktor vejével, az Orbán Ráhelt 2013-ben feleségül vevő, majd történetesen ezután multimilliárdossá vált, a leggazdagabb magyarok közé tartozó Tiborcz Istvánnal a Financial Times. A lap újságírójának nyilatkozott is Tiborcz, akit az FT eléggé el nem ítélhető módon már a cikk címében sem egy saját lábán megálló üzleti mogulként, hanem a miniszterelnök vejeként említi, hozzátéve, hogy egy év alatt duplázta meg a vagyonát. Sőt, az egész cikk egyik központi gondolata, hogy Orbánt gyakran támadják azzal, hogy a családját és a barátait részesíti előnyben.Ebből egyenesen következhetne is, hogy Orbán veje is a szerencsés, üzleti előnybe részesítettek egyike. Az üzletember azonban tisztába teszi a világ legszélesebb közvéleménye előtt is a dolgot: erről szó sincs, hogy a cikket idézzem: visszautasította azokat a vádakat, amely szerint a politikai kapcsolatai segítettek neki vagyont szerezni. Igaz, a magyarázata egy helyen olyan kifacsart módon érkezik, hogy az több kérdést vet fel, mint ahányat megválaszol - hogy szerkesztőtársamat, mondhatni, kollégámat, Horváth Bencét idézzem: ehhez kellene folyamatábra.Azt mondja ugyanis először, hogy"As a businessman, I am not interested in politics" - ez eddig tiszta sor: "Üzletemberként nem érdekel a politika".Csakhogy a cikk szerint ezután így folytatja:"Politics is not interested in me . . . It is drawn to [my role as] the premier’s son-in-law".Ez viszont már feladja a leckét, hogy mire is gondol a költő. A politikát sem ő érdekli, hanem a miniszterelnök veje - talán így lehet legpontosabban visszaadni. De akkor ez mit is jelent? Azt, hogy ha egy politikus szeretne egy közberuházást zökkenőmentesen megvalósítani, akkor tudja, kit kell keresnie? Nem Tiborczot, az Üzletembert, hanem helyette Tiborcz, a Vej az ő embere? Álmomban két macska voltam, és játszottam százmilliárdokkal?Vagy azt, hogy a politika (amibe itt nyilván a független médiát is beleérti, már ha erre gondol) nem az üzletemberi kvalitásai miatt foglalkozik vele, hanem azért, mert történetesen, már-már balszerencséjére a miniszterelnök az apósa?Vagy azt, hogy ha Tiborczot, az Üzletember épít valamint, mondjuk irodaházakat, amiket aztán mondjuk százmilliárdokért vesz meg az állam, akkor abban zavaró tényező lehet Tiborcz, a Vej?És ha melyik Tiborczot nem érdekli a politika? Tiborczot, az Üzletembert vagy Tiborczot, a Vőt? Vő vagyok - mit érdekelne engem a vő lét maga?A Financial Times mindenesetre felidézi a Tiborcz [státusz: ismeretlen] nevéhez köthető Elios-ügyet, valamint azt is, hogy az Üzletember úgy is mint Vő, a BDPST csoportjával "közel 1 milliárd eurónyi kölcsönt és támogatást kapott Orbánhoz köthető forrásokból". Ez utóbbit a Vő úgy is mint Üzletember a cikk szerint tagadta, előbbiről pedig azt mondta: az Eliosszal szerzett tapasztalatai után stratégiát váltott, hogy elkerülje a közszféra beszerzéseit, "a miniszterelnök vejeként meg kellett tanulnom, hogy nem foglalkozhatok akármivel".Tiszta sor.
|
Tiborcz István, aki az apósa miniszterelnöksége idején lett az ország egyik leggazdagabb embere, tisztázni akarta, ki is ő valójában, de csak kérdések sorát keltette bennünk
|
Az üzleti mogul kerek perec kijelentette, mit gondol a politikáról. Aztán jött egy érdekes gondolatmenet.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/15/tiborcz-istvan-aki-az-aposa-miniszterelnoksege-idejen-lett-az-orszag-egyik-leggazdagabb-embere-tisztazni-akarta-ki-is-o-valojaban-de-csak-kerdesek-sorat-keltette-bennunk
|
2025-07-15 07:47:00
| true | null | null |
444
|
Október 13-áig meghosszabbította a Székesfehérvári Járásbíróság annak a neves szekszárdi borásznak a letartóztatását, akit költségvetési csalással gyanúsítanak - erősítette meg a Fejér Vármegyei Főügyészség a Magyar Hangnak. Az ügyészség szerint a gyanúsított szökésétől, elrejtőzésétől és a bizonyítás veszélyeztetésétől is tartani lehet, ráadásul hasonló bűncselekmény miatt egy másik ügyben már vádat is emeltek ellene.A férfihoz köthető három cégnél büntetőeljárás indult, egy nappal a letartóztatása előtt júniusban - az ügyben a NAV Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága jár el. A gyanú szerint a borász cégei 2021-ben élelmiszeripari fejlesztésekre nyújtottak be pályázatot a Miniszterelnökség alá tartozó agrár-vidékfejlesztési hatósághoz, de a benyújtott számlákon a piaci ár többszörösére túlárazott eszközök szerepeltek. A vádhatóság szerint a túlárazott tételeket előzetesen egyeztette az ajánlatot adó cég vezetőjével, aki nemcsak a fiktív számlát állította ki, de a pénz egy részét vissza is juttatta a borásznak.Nem csak a borász lett meggyanúsítvaA pályázatok után az állam összesen több mint 3,6 milliárd forint támogatást fizetett ki, amely összeg megegyezhet a költségvetésnek okozott kár mértékével. A lap közlése szerint a dunaújvárosi céget vezető férfit ugyancsak meggyanúsították - az ügyészség szerint bűnsegédként működött közre a csalásban.
|
Börtönben marad a híres szekszárdi borász
|
Meghosszabbították annak a szekszárdi borásznak a letartóztatását, akit 3,6 milliárd forintos költségvetési csalással gyanúsítanak. A vád szerint cégei túlárazott pályázati tételekkel jutottak támogatáshoz, az összegeket részben visszaosztották. A férfi ellen egy másik, hasonló ügyben is eljárás zajlik, amely októberben kerül a bíróság elé.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/szekszard-borasz/c30vslc
|
2025-07-18 15:23:16
| true | null | null |
Blikk
|
Több ponton is alátámasztja az Integritás Hatóság (IH) elnöke ellen folyó büntetőeljárást az IH első két évét vizsgáló jelentés, amelyet az úgynevezett Alkalmassági Bizottság készített. (Ez a szervezet a hatóság megalakulásánál is szerepet játszott annyiban, hogy ők írták ki a vezetői posztokra szóló pályázatokat, illetve állították össze a listát, ami alapján az Állami Számvevőszék elnöke a köztársasági elnök felé javaslatot tett a kinevezésekre.)Biró Ferenc ellen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt folyik nyomozás, ami különösen kellemetlen fordulat egy korrupcióellenes vezetőjével kapcsolatban, de az Állami Számvevőszék elnöke nem kezdeményezte az elmozdítását. Ez az álláspontja a mostani jelentés után sem változott.A gyanúsítás után Biró ártatlannak vallotta magát, a Központi Nyomozó Főügyészség szerint viszont 87 millió forint vagyoni hátrányt okozott.A brüsszeli irodaAz ügyészség két körben gyanúsította meg Birót, januárban amiatt, hogy a felesége is használhatott hivatali autót - emiatt a feleség ellen is nyomoznak -, februárban pedig többek között a brüsszeli "külképviselet" miatt.Biró 2023. január 1-én kötött megbízási szerződést egy külföldi székhelyű gazdasági társasággal azért, hogy az segítse az IH-t egy brüsszeli diplomáciai külképviselet felállításában és működtetésében, majd ugyanezzel a céggel kötött egy tanácsadási szerződést, hogy az IH uniós kommunikációját támogassa, illetve lobbizzon.Az ügyészség szerint az IH nem jogosult diplomáciai külképviselet létesítésére, és a feladatai ellátásához a tanácsadói szerződésekre sem lett volna szükség, ám mindezekért Biró 62 milliót fizetett a cégnek.A brüsszeli iroda ügye felbukkan az Alkalmassági Bizottság 68 oldalas jelentésében is, amit nyilvánosságra hoztak. Ebben a 68 oldalban már a válaszok is benne vannak, az eredeti megállapításokat - vagyis a működéssel kapcsolatos kifogásokat - és ajánlásokat csaknem 30 oldalon keresztül sorolják.Az Alkalmassági Bizottság az ügyészséggel szemben azt nem véleményezte, hogy a brüsszeli iroda felállítása mennyire volt indokolt, de szerintük komoly összeférhetetlenségi, biztonsági és pénzügyi aggályokat vet fel az ügy, miután az irodát ugyanaz a tulajdonosi kör hozta létre, amivel aztán Biró tanácsadásra is leszerződött.Az Alkalmassági Bizottság az javasolta, hogy az ilyen horderejű kérdésekben kizárólag az Igazgatóság egyhangú döntése alapján intézkedjenek és vállaljanak pénzügyi kötelezettségeket. Felvetették azt is, hogy ha az Igazgatóság támogatja az iroda fenntartását, akkor a működésével kapcsolatban készüljön egy belső szabályzat, a hatékonyságával kapcsolatos információk szerepeljenek a Hatóság éves jelentésében, a belső ellenőr pedig évente vizsgálja az irodát.Válaszában Biró Ferenc visszautasította az összeférhetetlenségi aggályokat, és kifogásolja, hogy a jelentésben nincs semmi, ami ezeket a vádakat/aggályokat megalapozná. Biró szerint a Hatóság minden lépése átlátható, ellenőrizhető, és megfelel a vonatkozó jogszabályoknak.Az ügyészségi gyanúsításban felbukkanó autóról csak egy félmondatos utalást lehet találni az Alkalmassági Bizottság jelentésében, és csak annyit jegyeztek meg, hogy a gépjárműhasználati szabályzat a vizsgált időszakban (alakulástól 2024. november 30-ig) nem volt meg.A módosított SZMSZA brüsszeli irodánál jóval hosszabban foglalkozik az Alkalmassági Bizottság a Hatóság működését meghatározó Szervezeti és Működési Szabályzattal, ami az ügyészi gyanúsítás másik fő eleme.A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Biró hivatali visszaélést követett el azzal, hogy úgy módosította az SZMSZ-t, hogy azzal az elnökhelyetteseket kizárta törvényes jogaik gyakorlásából, néhány jogkörüket jogellenesen korlátozta és bizonyos jogosítványokat önhatalmúlag gyakorolt.Biró itt korábban azzal érvelt, nem akarta a helyettesek jogköreit csorbítani, de a hatóság fejlődésével a belső szabályozók is alakultak, amitől hatékonyabb lett a munkavégzés. "Ez feladatátadással is jár, kellő rugalmasságot igényel" - mondta a gyanúsítás után az elnök.Az SZMSZ módosítása azonban nem csak az ügyészségnek nem tetszett, de az Alkalmassági Bizottságnak sem. A jelentésük végén táblázatba foglalták, mikor milyen pontokon módosult az SZMSZ - összesen nyolcszor -, a jelentésben pedig leírták, hogy egy kivétellel ezeket az elnök hagyta jóvá, és nem az Igazgatóság, amely az IH legfőbb döntéshozó szerve. Ennek Biró Ferenc elnök illetve Dabóczi Kálmán és Holbusz Tímea helyettesek a tagjai. Ez a testület csak a legelső változatot tárgyalta meg és fogadta el még 2022. novemberében, az alakulás környékén.Az Alkalmassági Bizottság szerint "az SZMSZ módosítások jelentős mértékben érintették, tendenciózusan szűkítették az Igazgatóság hatáskörét", és szerintük a hatáskört korlátozó módosításokat a jogszabályi változások sem indokolták. Szerintük a hatóság elnöke "explicit törvényi rendelkezés hiányában" nem jogosult egyoldalúan, elnöki utasításban meghatározni az Igazgatóság hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket.Az SZMSZ addig módosult, hogy már az sem egyértelmű, melyik elnökhelyettes gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnök felett, ami azért probléma, mert ő tudná megállapítani a fegyelmi felelősséget is.Az Alkalmassági Bizottság szerint a hatósághoz a vizsgált időszakban 367 bejelentés érkezett, 46 vizsgálat indult és 25 jelentést fogadott el az Igazgatóság. Menet közben viszont történt egy komoly változás: 2024. júniusától a vizsgálatok megindításáról már nem az Igazgatóság döntött, hanem - a jelentés szerint - a hatóság szakmai igazgatója. A változás szakmai és jogi indokait a Bizottság a vizsgálata során nem tudta megállapítani, és választ sem kaptak arra, miért volt szükség erre a módosításra, illetve, hogy az elnök által kiadott SZMSZ milyen jogi alapon változtatta meg egyoldalúan az Igazgatóság hatáskörét.A jelentésük végén javasolták, hogy helyezzék hatályon kívül az Igazgatóság hatáskörére vonatkozó SZMSZ módosításokat, vagy pedig hagyja azt jóvá az Igazgatóság, ahogy minden rájuk vonatkozó belső szabályzatot is.Az Alkalmasság Bizottság egyébként azt is kifogásolta, hogy a lezárt vizsgálatok mindössze 57 milliárd forintnyi uniós pénzt érintettek, ami a teljes hazai támogatás 2,9 százaléka. Szerintük hatékonyabb operatív működéssel intenzívebb munkát tudtak volna végezni. Az IH elnöke ezt a részt is vitatja.Biró Ferenc elnök ezekkel a megállapításokkal kapcsolatban azt írta, az SZMSZ módosítás jogszerűen történt, a jogalkotási törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a hatóság elnöke "az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szerv szervezetét és működését, valamint tevékenységét önállóan szabályozhatja normatív utasításban", egy másik passzus értelmében a hatóság elnöke önállóan határozhatja meg az SZMSZ-ben a vezetése alá tartozó szervezet működését, így annak döntési körébe tartozó feladatait is.Biró azt írta, a vizsgálatok megindításának kérdéskörét az SZMSZ-szel és a törvény rendelkezéseivel összhangban szabályozza az elnöki utasítás, és szerinte a hatóság Vizsgálati irodájának vezetője illetve a szakmai igazgató részletesen elmondta a Bizottságnak a folyamatot. A válaszából kiderült, a Vizsgálati iroda a bejelentés vagy a hivatalból feltárt információk alapján "mérlegelési jogkörében megvizsgálja az eljárásindítás feltételeinek megalapozottságát", de azt senki nem mondta, hogy a szakmai igazgató döntene, mint ahogy a jelentésben szerepel.Biró szerint az sem igaz, hogy az Igazgatóság már ne hozna döntéseket, ugyanis a vizsgálati jelentéstervezet előterjesztése alapján mérlegelheti, hogy megalapozott volt-e a vizsgálat indítása vagy sem, "ekként a jelentés elfogadása során hoz döntést erről."Sok kérdésre nincs válaszCsakhogy itt már egy utólagos döntéshozatalról van szó. Biró válasza nem győzte meg az Alkalmassági Bizottságot, akik válaszul leírták, fenntartják, hogy nem kaptak érdemi választ arra, miért változott a vizsgálatok megindításával kapcsolatos döntéshozatal.Ezzel kapcsolatban elég részletes kérdéssort küldtünk az Integritás Hatóságnak. Nem csak a változás okára kérdeztünk rá, hanem arra is, hogy 2024. júniusa óta hány vizsgálatot folytattak le, ha nem indul minden bejelentés után hivatalból vizsgálat, akkor ki és mi alapján szelektál ezek között, ha viszont indul, akkor ki dönti el a sorrendet. Az is kérdés, hogy ki bírálhatja felül ezeket a döntéseket, és az elnök illetve elnökhelyettesek értesülnek-e arról, hogy milyen ügyekben nem indult vizsgálat. Ezekre nem kaptunk választ, az IH sajtóosztálya csak a megjelent közleményt illetve a hatósági választ küldte el, amiből ezek nem derülnek ki.Megkérdeztük, mi lesz a brüsszeli irodával, de arra sem érkezett válasz. Mikor erre felhívtuk a figyelmet, annyi reakció jött, hogy a jelentésre adott 50 pontos cáfolatuk mindenre kiterjed, ezért kommentárt nem küldenek.Biró egyébként - a Hatóság nevében - kifogásolta az egész jelentés módszertanát, és szerinte jogilag megalapozatlan, szubjektív és tendenciózus állítások is szerepelnek benne. Ezeket pedig értelemszerűen a Bizottság vitatta a válaszában.
|
Egy új vizsgálat is súlyos aggályokat tárt fel az Integritás Hatóság működésében
|
Biró Ferenc - aki ellen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával nyomozás folyik - a Hatóság nevében visszautasította a megállapításokat.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/15/egy-uj-vizsgalat-is-sulyos-aggalyokat-tart-fel-az-integritas-hatosag-mukodeseben
|
2025-07-15 15:43:00
| true | null | null |
444
|
Felszólító levelet küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak arról, hogy az autópálya-koncessziós szerződések odaítélése során tartsa be az uniós szabályokat.A kormány 2022-ben adta 35 évre koncesszióba a hazai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó magántőkealapokból álló Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek. A szerződés alapján az üzlet 15-17 ezer milliárd forintjába kerülhet az adófizetőknek.Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy a szerződés odaítélése során a kormány nem tartotta be a közbeszerzésre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat.A levélben aggályosnak tartják, hogy a kormány a gyorsforgalmi úthálózat építésére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó kockázatot nem megfelelően hárította át a szerződő félre, holott ez kulcsfontosságú tényező. Ez különbözteti meg a koncessziós szerződéseket a közbeszerzési szerződésektől.A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a szerződést tévesen minősíthették közbeszerzési szerződés helyett koncessziónak, és ezáltal sérülhetett az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve.A szerződés időtartama is túl hosszú, még akkor is sok a 35 év, ha ez valóban koncessziós szerződés lenne.A kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság levelére és orvosolja a hiányosságokat. Ha nem, akkor a Bizottság egy újabb véleményt ad ki.Arra is felszólították a kormányt, hogy az elektronikus útdíjszedést megfelelően vezesse be, hogy a rendszer uniós szinten átjárható legyen. Jelenleg nem az. Emiatt kötelezettségszegési eljárás is indul az ország ellen.
|
Komoly baja van az EU-nak azzal, ahogy a kormány 35 évre koncesszióba adta az autópályákat
|
Alaposabban megnézve lehet, hogy ezt nem is oldhatta volna meg így a kormány.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/17/komoly-baja-van-az-eu-nak-azzal-ahogy-a-kormany-35-evre-koncesszioba-adta-az-autopalyakat
|
2025-07-17 13:33:00
| true | null | null |
444
|
Az Európai Unió pénzügyminiszterei keddenelfogadták a tagállami kormányoknak, köztüka magyarnak adott idei ajánlásaikat.Azeurópai bizottsági javaslat alapjánkiadott dokumentumban a pénzügyminiszterek többek között azt ajánlották, hogy a magyar kormányköltsön többet védelemre;az ilyen kiadásokra adott kivétel mellett vessen véget a túlzott államháztartási hiánynak;vezesse ki az ársapkákat;javítsa a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, miközben a nyugdíjak mértéke továbbra is megfelelő marad, különösen a jövedelmi különbségek kezelésével;kerülje az önkényes adminisztratív beavatkozásokat és testre szabott jogszabályokat, hogy bizonyos cégeknek kedvezzen vagy épp akadályozza azokat;javítsa a szociális és munkanélküli ellátást;nyújtson célirányos lakhatási támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak, valamint növelje a lakáskínálatot, többek között a szociális lakások tekintetében;tegyen konkrét lépéseket a fosszilis üzemanyagok kivezetésére, különösen a dízelnél és azoknál, amik akadályozzák az áramosítást a lakóházaknál, vezesse ki a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket;javítsa a természetes vizek megtartását és a szemét kezelését;sürgősen pörgesse fel a helyreállítási terv végrehajtását.főleg ajövőre lejáró, egyszeri helyreállítási alapmiatt hívták fel rá a miniszterek a magyar kormány figyelmét, hogy haladni kellene a jogállamisági feltételek teljesítésével. Innen 10,4 milliárd euró járna, de -egy potyaelőleget leszámítva- már csak a magyar kormány nem adhat be rendes kifizetési kérelmet, mert nem teljesítette az előfeltételeket. A kötelezettségvállalások "2026 augusztusáig történő teljesítése érdekében elengedhetetlen", hogy a magyar kormány "sürgősen felgyorsítsa a reformok és beruházások végrehajtását a releváns kihívások kezelése révén, elsősorban az EU pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez szükséges intézkedések gyors végrehajtásával. E tekintetbenkulcsfontosságú - valamint az üzleti környezet javítása és a versenyképesség előmozdítása szempontjából is alapvető jelentőségű - a korrupcióellenes keret megerősítése és a közbeszerzési verseny fokozása."Az egyik ilyen elvárás, hogytegyék átláthatóbbá a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat(kekvákat). A miniszterek szerint"a közpénzek kezelésére szolgáló új struktúrák, például a közérdekű vagyonkezelő alapítványok gyengítik a költségvetési felügyeletet, mivel úgy tűnik, hogy hatékony ellenőrzési mechanizmusok nélkül működnek".Megállapították, hogy Magyarországon felgyorsult a kohéziós politikai programok végrehajtása, amikkel már most is javít a versenyképességen és fellendíti a gazdasági növekedést. Ugyanakkor a "sikeres végrehajtásukhoz kulcsfontosságú, hogy Magyarország sürgősen megoldást találjon a feljogosító feltételekkel kapcsolatos, függőben lévő kérdésekre, különösen az Alapjogi Chartának való megfeleléssel és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos lezáratlan kérdésekre". (A kohéziós források egy részét befagyasztja a csak a magyar kormány ellen indult jogállamisági eljárás, amit 2022-ben a másik 26 kormányból 25 szavazott meg, éstöbb mint 400 milliárd forint már elérhetetlenné is váltmiatta. Emellett az Európai Bizottság is zárolva tartja a pénz egy részét az EU alapjogi chartája miatt, bár itt a teljesítetlenek nem függnek össze a többi eljárás feltételeivel.)A miniszterek szerint "Magyarország számos területen továbbra is kihívásokkal néz szembe", példáula versenyképesség fokozása;az innováció és a digitális képességek megerősítése;az energetikai átállás felgyorsítása;a megfizethető lakhatáshoz - többek között a szociális lakhatáshoz - való hozzáférés javítása;a hátrányos helyzetű csoportok továbbképzése és munkaerőpiaci integrációja;a szegénység, a társadalmi kirekesztődés és az oktatási egyenlőtlenségek elleni küzdelem;a vízgazdálkodás ellenálló-képességének fokozása terén.Ugyanakkor megjegyezték azt is, hogy magas a foglalkoztatottság, uniós támogatással emelkednek a tanárbérek, és a kormány a túlzott államháztartási hiány miatt indult eljárásban az elvárt maximum alatt tudja tartani a kiadásokat. Utóbbinál a magyar kormány is kérte, hogy adjanak ideiglenes mentességet a védelmi költésekre, amit a miniszterek keddenmegadtak neki és a másik 14 igénylőnek.Az ajánlásokat az állam- és kormányfők egyhangú következtetéseket kiadó Európai Tanácsa is minden évben megerősíti. Tavaly erreúgy sikerült rábólintania Orbán Viktornak, hogy a csúcstalálkozó napjának reggelén még arról írt: lesz egy "délutáni csata, ahol el akarják fogadtatni azokat a gazdasági intézkedéseket, amik földre vinnék a magyar családokat. Adóemelés, a rezsicsökkentés eltörlése, a nyugdíjrendszer átalakítása, a13. havi nyugdíj eltörlése, ezeket követelik Magyarországtól a bürokraták. Ezt én vissza fogom utasítani, és meg fogom védeni az új gazdaságpolitika legfontosabb, családokat védő elemeit."A pénzügyminiszterek után azuniós ügyekkel foglalkozók is jóvá szokták hagyniaz ajánlásokat, mielőtt az állam- és kormányfők elé kerülnek. Bóka János EU-ügyi miniszteregy keddi Facebook-bejegyzésbenúgy látta, "Brüsszel" már megírta Magyar Péter gazdaságpolitikai programját. "Az irány világos:fel kell számolni a rezsicsökkentést;el kell törölni a kamatstopot és az árrésstopot;ki kell vezetni az otthonteremtési támogatásokat;meg kell szüntetni az extraprofit-adókat;és le kell állítani a gazdák dízeltámogatását"- írta az ajánlásokról.A szintén aznap kiadottjogállamisági jelentéssel együttúgy látta, "Magyar Péter programját Brüsszelben írják. Fejezetről fejezetre. Sokféle nevet visel - ajánlás, reform, jelentés -, de a lényeg mindig ugyanaz: Magyarországot Brüsszelből, bábkormányon keresztül irányítani."A keddi ülésen Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkáraképviselte a magyar kormányt.A kormányokjúlius 1-én fogadták elaz ajánlásokat a miniszterek alatti előkészítő, állandó képviseleti szinten.
|
Kulcsfontosságú a korrupcióellenes keret megerősítése Magyarországon az uniós miniszterek testülete szerint
|
Brüsszelből bábkormányon keresztül akarnak irányítani, reagált a magyar EU-ügyi tárca vezetője, miután a tagállami pénzügyminiszterek elfogadták az ajánlásaikat.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/08/eu-europai-unio-tanacsa-orszagspecifikus-ajanlasok
|
2025-07-08 19:33:25
| true | null | null |
Telex
|
A miniszterelnök ultrahangos interjújában előkerült az Orbán család hatvanpusztai birtoka, bár Orbán Viktor először még azt a felvetést is komolytalannak próbálta beállítani, hogy az épületegyüttes az ő haciendája lenne. Korábban arra hivatkozva nem akart a birtokról beszélni, mert nem akart beleszólni a szülei dolgába.Majd most nagy nehezen mondott néhány szót a nemrég felújított épületegyüttesről: "Az édesapámé. Az egy gazdaság, az egy gazdaság, amit édesapám alkotott meg. Egy régi állami gazdaság volt, én gyerekkoromban egyébként még ott dolgoztam diákmunkán, az lerohadt, szétesett, édesapám megvásárolta, és csinál belőle egy gazdaságot, és az az övé. Ez van kikiáltva valamilyen, nem is tudom..."Bár a kérdező ezután inkább öltözködési kérdésekre váltott át Orbán Viktorral, a hatvanpusztai majorság története azért összetettebb.Ferenczi Kriszta 2014-es könyvéből, a Narancsbőrből lehet tudni, hogy az egykori József főhercegi majorságot magas aranykorona-értékű földek veszik körül. Öt műemléki épület áll rajta, a terület a Csákvári Állami Gazdaság kezelésében lévő állami tulajdon volt, ami 2011 júliusában a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. birtokába került. A cég pedig a miniszterelnök édesapjáé, Orbán Győzőé. A 13 hektáros területen fekvő majorságot először Mészáros Lőrinc cége bérelte. Ferenczi szerint Mészáros Lőrinc cége 2011-ben előre kifizette Orbán Győzőnek a tízéves bérleti díjat, 155 millió forintot. Ebből a miniszterelnök apjának cége egyben kifizette a majorságra felvett hitelét a CIB Ingatlanlízingnek. A szerző szerint ez arra utal, hogy a bérleti díjjal valójában zömmel Mészáros vette meg a nagy értékű ingatlant az Orbán családnak.A majorságot körülvevő állami földeket pedig Mészáros cége, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. nyerte meg 20 éves bérletre. Fölötte pedig a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó szántói fekszenek. 2024-re a majorság körüli összes föld az Orbán és Mészáros családoké lett. Orbán Viktor apjának és Mészároséknak együtt összesen 277 hektár földje van arrafelé, ami nagyobb, mint a budapesti V., a VI. vagy a VII. kerület. De van arra egy golfklub is, ami korábban Csányi Sándor OTP-vezérhez tartozott, de már Orbán Győzőé, és egy részben Mészáros Lőrinchez, részben a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég üzemelteti.A birtokon 2019-ben kezdődtek nagyszabású építkezések, közben egy műemléki istállót is leromboltak, hogy földalatti objektumot építsenek a helyére. A gazdasági portaépületnek beállított komplexum azóta egész elképesztő képet mutat a drónfelvételekről. A belső fotók a régi főúri-apátsági könyvárakat felidéző, festett mennyezetű, belül karzatos, egyik végén hatalmas kandallóval díszített teret mutattak.Hadházy Ákosnak egy ott dolgozó munkás azt mondta, hogy 2023 nyarára már csak a medencéket és a tavat kellett vízzel feltölteni. „Az első kisebb épület egy luxus kúria, amiben már akkor bent állt pl. egy antik állóóra és egy egészen csicsás cserépkályha. A második épületet belsejéről a hvg képeket is szerzett, az ugye a kazettás mennyezetű, hatalmas kandallóval fűtött könyvtár. Az egyik L alakú épületben rengeteg lakosztály található, szállodai elrendezésben, ez az épület föld alatti folyósóval összeköttetésben áll a kisebb kúriával és a mélygarázsokkal. A másik L alakú épületben hatalmas konyha és több nagy közösségi tér, étterem található, alatta pedig hatalmas élelmiszer raktár, három hűtőszobával. A kisebb épületek a portaszolgálatot és a gépészetet rejtik” – írta a képviselő egy általa látott videó alapján.
|
Orbán szerint a hatvanpusztai birtok csak egy gazdaság, de Mészáros Lőrincet teljesen kifelejtette a történetből
|
Pedig gyakorlatilag a régi barát vette meg az apjának a majorságot.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/17/orban-szerint-a-hatvanpusztai-birtok-csak-egy-gazdasag-de-meszaros-lorincet-teljesen-kifelejtette-a-tortenetbol
|
2025-07-17 21:52:00
| true | null | null |
444
|
A parlament oldalán már elérhető a Magyar Nemzeti Bank (MNB)felügyelőbizottságának legfrissebb jelentése(a 2024. június-2025. májusi időszakról), amelyben az MNB fb-je éles kritikákat fogalmazott meg az MNB, illetve annak leányvállalati és alapítványi gazdálkodásáról.Maga az értékelés ugyan túl sok új információt már nem tartalmaz az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései után, de látszik, hogy az MNB fb-je is követte az ÁSZ munkáját és a sajtóban megjelent írásokat, ezeket folyamatosan értékelte is az ülésein. A testület szóvá tette, hogy észrevételeiket a korábbi vezetés nem vette figyelembe, a takarékossági szempontok nem érvényesültek.A jelentés olyan mintha az ÁSZ anyagai után az MNB fb-je is észrevette volna ugyanazokat, igaz kicsit anakronisztikus, hogy egy frissebb időszakot átfogó jelentés eszmél rá a régebbi visszaélésekre. Például arra, hogy a balatonakarattyai BOKK tervezése és építése során a közpénzek kezelésének ellenőrzése nem felelt meg az áttekinthetőség és az elszámoltathatóság feltételeinek.Valójában a 74 oldalas teljes anyag arról árulkodik, hogy az fb figyelmeztetéseit az MNB vezetése máskor sem vette figyelembe, de talán érdemes kiragadnunk egy nagyobb témakört!A legerősebb megállapítások ugyanis az MNB-székház felújításáról születtek. Például az, hogy Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a cége, a Raw Development Kft. úgy végezhette el a feladatot, hogy a Somlai-csoport tagjai 2020 és 2023 között döntően az MNB-s megbízásoknak köszönhetően realizálhattak mesés, több tízmilliárd forintos nyereséget, és a megbízási költség emelkedését nem tartották fontosnak a vonatkozó testületek megtárgyalni.Mint a jelentés írja, a Magyar Nemzeti Bank Magyarország egyik legfőbb intézménye, székháza több mint 100 éves műemléképületének felújítása tekintetében a legfontosabb döntések egyike a generáltervező és generálkivitelező kiválasztása.A stratégiai célok elérése, a gazdasági-pénzügyi kockázatok minimalizálásának igénye, a minőség biztosítása, a reputációs kérdések figyelembevétele mind ezt követelik meg. Ezt a feladatot azonban majdnem teljességében az MNB-Ingatlan Kft. végezte el az MNB szinte teljeskörű felhatalmazása alapján.Az MNB-Ingatlan Kft. által lefolytatott kiválasztási folyamat az elégtelen dokumentáció miatt értékelhetetlen.A józan ész alapján azonban megállapítható, hogy a pályáztatás nem felelt meg az elvárható gondosságnak a Raw Development Kft. és a T-Trans meghívása és a Raw Kft. kiválasztása miatt. A közpénzből származó vagyonra vonatkozóan elvárás az áttekinthető, hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás, amely itt csorbát szenvedett.A nyertes cég műemléki védettség alatt álló ingatlanokhoz kapcsolódó referenciája nem elfogadható, ennek az ajánlatkérő bizottság általi értékelése megdöbbentő. A saját szabályok megfelelő alkalmazásának a nyertes cég kizárása lett volna az eredménye.
|
Felügyelőbizottsági jelentés az MNB-ről: Ki kellett volna zárni Somlai Bálint cégét
|
Páros lábbal szállt bele az MNB fb-je a régi vezetésbe. A székház felújításának folyamatát a hiányos dokumentáció miatt például értékelhetetlennek minősítette.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/09/mnb-fb-szekhaz-matolcsy-gyorgy-somlai-balint-raw
|
2025-07-09 13:07:24
| true | null | null |
Telex
|
2023 októberében hatalmas szaladgálás és ideges csapkodás volt tapasztalható az MNB-alapítványoknál és a hazai bankrendszer egyes szereplőinél, elsősorban a Magyar Nemzeti Banknál (MNB), de még a magyar politikai élet legfőbb döntéshozóinál is. Mint később részleteiben látjuk majd: egy bankhitelről ugyan formálisan a hitelt felvevő és a hitelt nyújtó egyeztet, senkinek ne legyenek illúziói, vannak olyan döntések, amelyek egészen magasan születnek. Ilyen volt a 2023. októberi is. Ezekben a napokban a következő kérdések repkedtek az esettel összefüggésben: "ez meg hogy történhetett meg?", "ennyire rossz a helyzet?", "egy pöttöm svájci bank bezsarolhatja a Magyar Nemzeti Bankot, egész Magyarországot?".Cikkünk elkészítéséhez sokakkal - köztük bankárokkal, ügyvédekkel, tanácsadókkal, egykori és jelenlegi tisztviselőkkel - tudtunk beszélni azokról a napokról, amikor ilyen és hasonló kérdések merültek fel, miután egy kicsi svájci bank, a CBH (Compagnie Bancaire Helvétique) gyakorlatilag ultimátumot adott az MNB-alapítvány pénzét kezelő Optimának, egészen pontosan annak Alpine Holding Kft. nevű cégének, amely korábban hitelt vett fel tőle. Az ultimátum lényege ez volt:vagy azonnal adjon a hitele mögé pótlólagos fedezeteket az Alpine Holding;vagy pár napon belül (szó szerint 2-3 munkanap lett volna csak a rendelkezésre álló idő) fizessen vissza 170 millió svájci frankot;vagy tovaterjedő felszámolási eljárások jönnek, azaz messzemenő negatív következményei lesznek a nem fizetésnek.Természetesen ezeket a kéréseket nem a hasára ütve fogalmazta meg a bank, az Alpine Holdinggal kötött hitelszerződése ezekre lehetőséget biztosított. Más kérdés, hogy a felkészületlen magyar oldalt ettől még meglepte a fellépés.Az Alpine Holdingot most Hegedüs István, az MNB-alapítványok pénzét kezelő Optima első embere vezeti. Ő az új erők embere, vagyis már Varga Mihály MNB-elnökségére esett a kinevezése, igaz, eddig nem éppen diadalmenet a fellépése: éppen most kapott egynagy pofontaz MNB-alapítványok egyik fő befektetése, vagyis luxusingatlanokat fejlesztő és üzemeltető svájci Ultima Capital SA közgyűlésén, mert június 30-án az előzetes megállapodás ellenére nem választották be a cég igazgatóságába.A vizsgált időszakban, vagyis 2023 októberében viszont még egy Dudás Lóránt nevű jogász vezette az Alpine Holdingot, aki az MNB-ügy egyik alulkezelt szereplője volt - alig születtek róla cikkek, annak ellenére, hogy tucatnyi cégben volt vezető. Igaz, valójában sem formálisan, sem informálisan nem volt nagyon meghatározó, hiszen formálisan az MNB alapítványa, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) kuratóriuma hozott sokszor döntéseket, informálisan pedig olyan "tulajdonosi képviselők" (házon belül legalábbis így hívták a semmilyen formális tisztséggel nem rendelkező, de azért utasításokat adó szereplőket). Közülük valakiKovács Petra néven küldözgetett utasításokattartalmazó leveleket, de akik ezeket kapták, Matolcsy Ádámot, a jegybank elnökének fiát vélték a levélírónak.Dudást mindenesetre nem igazán vették komolyan. Amolyan végrehajtónak gondolták az ügy ismerői, akire nagyon nagy volt a kabát, hiszen egy ideje ugyan ott volt már az Optimánál beosztott jogászként, de eredetileg nem arra vették fel, hogy ő legyen az első ember. Nem csoda, hogy a szóban forgó hitel esetében teljes kézi vezérlésre került sor: minden részletet magas szinten dolgoztak ki, az Optima vezetésének és a PADME kuratóriumának nem volt valódi szerepe a tárgyalásoknál.De miből eredt a baj? Az Optimát vezető - finoman szólva sem nemzetközi szintű - üzletemberek - 2023 októberében egyszer csak annyit észleltek, hogy nagy baj van, de fogalmuk sem volt, hogy mi történik, kapkodtak, idegeskedtek, mert nem láttak még ilyesmit.Pedig a CBH banktól már korábban kaptak jelzéseket, hogy a 2022. február 18-án megkötött, 170 millió svájci frankos hitellel baj van, a mögé tett fedezet értéke csökken. A fedezetet a Globe Trade Center (GTC) nevű, lengyel tőzsdén jegyzett ingatlanos cég részvényei jelentették, amelyben az Optima többségi tulajdonrészt szerzett, és ami majd megkérdőjelezhető menedzsmentdöntések miattfokozatosan leértékelődött.Az optimások azonban nem vették komolyan a svájci bank felhívásait, sokszor nem is reagáltak. Azt, hogy slendriánságból vagy valamilyen tudatos terv alapján nem kezelték a hitel problémáit, nem tudhatjuk, azt viszont igen, hogy végül egyik pillanatról a másikra egy pénteki napon olyan - a szerződések, a jog lehetőségeit kíméletlenül kihasználó - ukázt kaptak, amihez nem voltak hozzászokva. Péntektől keddig, tehát a hétvége folyamán kellett volna rendezni a helyzetet.Ahogy már említettük, az Optima vezetése nem ehhez volt szokva. Volt, aki elmesélte nekünk, hogy ekkoriban itthon a cég és a hozzá kapcsolódó kisebb vállalkozások - a hátuk mögött az MNB-vel - vörös bársonyszőnyegen lépkedett. Ha az ingatlanügyleteihez, egyetemvásárlásához, valamilyen szerződéshez, engedélyhez, jogi bejegyzéshez adminisztratív teendői voltak, mindenki tudta, hogy a vagyonkezelő mögött nemcsak a jegybank, de nagy politikai támogatottság is áll. Ilyen körülmények között az, hogy egy nemzetközi szereplővel nem a Felix Étteremben, fehér asztal mellett kell megbeszélni egy ügylet tartalmi elemeit, hogy az apró betűs jogi passzusok nem véletlenül vannak a szerződésekben, teljesen sokkszerűen érte a szereplőket.Pedig valójában ezek a tapasztalatlan, rendkívül felkészületlen magyar döntéshozók a CBH esetében semmi mással nem találkoztak, mint azzal, amit minden, piacra járó egyszerű állampolgár is ismer. Vagyis azzal, hogy más a tónus, amikor el kell adni valamit, és más, amikor már a reklamáció, veszekedés fázis van. A tónus megváltozását az Optima vezetői is átélték, amikor a CBH a feltételek nem teljesítése miatt borítani akarta a hitelt. A svájci fellépés után pedig azok az emberek, akiket arra választottak ki, hogy minden utasítást vakon hajtsanak végre, csak néztek, mint Rozi a moziban, felfalták őket reggelire.A helyzet, amelyben végül az Magyar Bankholdingnak (MBH) kellett mentőövet nyújtania, az egész MNB-ügy egyik legsúlyosabb mulasztása, rossz döntése, vagyonelherdálása volt. A magyar bank viszont erre a segítségnyújtásra csak úgy volt hajlandó, hogy megdöbbentő mértékben túlbiztosíthatta magát, nagyon megkérte az árát a segítségnek. Mint látni fogjuk, ennek eredménye végül az lett, hogy az alapítványi vagyon jelentős részére jogot formálhat, ha valami gond lenne a teljesítéssel.Ráadásul rendkívül érzékeny ügyeltről van szó a bank tulajdonosi szerkezete miatt. Egyrészt az MBH részben a magyar államé (amely állítólag lassankiszállna), másrészt a bank tulajdonosai között olyan szereplők isfelbukkannakhúsz százalék feletti tulajdonrésszel, akiknek az MNB-alapítványokhoz is volt közük, magánérdekeltségeikkel haszonhúzói voltak a visszaélésgyanús ügyleteknek. A cikkekben sokat emlegetett körnek (Matolcsy Ádámnak, Somlai Bálintnak, Száraz Istvánnak) vagy legalábbis egy részének tehát az MBH által be nem hajtott követelések kezeléséhez is van köze, amire a cikk végén még visszatérünk.Az érintettek nagyrészt a banktitok miatt nem is beszélhettek a témáról - azt tapasztaltuk, hogy még azok is, akik más ügyekben viszonylag kooperatívak voltak, a bankhitel sorsát vagy az MBH-s kapcsolatot érintő kérdéseinknél eléggé lezártak. Ennek ellenére a hitelről azért tucatnyi forrással beszélgettünk, és végeredményben összeállt egy olyan történet, amelyben több ponton voltak meglepő új információk.A legnehezebb időszak nagyjából 2023 májusa és októbere közé esik, de menjünk vissza először annak a hitelnek a felvételéig, amit az MBH-nak később, a bedőlés után refinanszíroznia kellett.2022 elején jártunk, amikor - ha lehet ilyet mondani egy folyamatos vagyonvesztéssel járó történetben - az MNB-alapítványok vagyoni helyzete a csúcson volt. Még nem voltak nagy adósságok, az egyre ambiciózusabb alapítvány a lengyel GTC ingatlancég többségét már birtokolta, de már fél éve volt felhatalmazása arra is, hogy beszálljon a svájci Ultima Capital SA ingatlanpiaci luxuscégbe is. A bizarr történetetrészletes cikkbenmutattuk be, de foglalkoztunk vele az MNB-botrányt feldolgozó dokumentumfilmünkben is:A svájci luxust megkívánó magyar kör, az Optimánál informális hatalommal bíró Matolcsy Ádám és Száraz István, nagyon szerettek volna egy jól eltervezett folyamatban a lengyel mellett a svájci luxuscégben is irányító pakettet szerezni. (Formálisan ekkoriban Fekete Zoltán volt az Optima vezetője, de úgy tudjuk, itt az informális befolyás érvényesült inkább.) Viszont nem volt ehhez elég pénzük, ezért többféle ötlet született, hogy miképpen lehetne a szükséges összeget előteremteni. Felmerült például, hogy egy neves nemzetközi befektetőtárssal kellene szövetkezni, angolszász alapok mellett egy dél-koreai alap is szóba jött.Az Optima ebben az időszakban úgy definiálta magát, mint egy sikeres nemzetközi sovereign fund, vagyis olyan állami befektetési alap, amit Norvégia, Oroszország, Katar példájából ismerhetünk. Igaz, ezek az országok mesés szénhidrogénvagyont és nem a jegybankjuk nyereségét tették ilyen szuverén alapba. A tárgyalások azonban nem haladtak elég jól, miközben már nagyon kellett volna a pénz, hiszen az Ultima megvásárlása mellett a lengyel GTC-ben is éppen tőkeemelés készült.Ekkor került képbe a svájci bank. Minket nagyon érdekelt volna, hogy a magyar MNB alapítványa és a kis svájci CBH bank hogyan került ismeretségbe, de határozott választ a történetnek erre az elemére nem kaptunk. Volt, aki azt mondta, hogy ugyanazon a vonalon, ahol az Ultimát, a CBH-t is ajánlották befektetési bankárok az Optimának, más durvább olvasattal állt elő: szerinte egyszerűen belerángatták az Optimát egy nagyon kedvezőnek tűnő (de csak tűnő) ajánlatba. Ez a verzió arról szólt, hogy érdemes olcsón, alacsony kamattal eladósodni a nagy célért, az Ultima többségéért, és lám, van itt egy nagyon kicsi svájci bank, a CBH, amely megdöbbentően kedvező hitelt ad.A Pallas Athene Domus Meriti Alapítványnak, illetve a vagyonát kezelő Optimának volt egy projektcége, a fent már említett Alpine Holding Kft., amely áttételekkel, egy luxemburgi érdekeltségen keresztül törekedett az Ultima megvásárlására. Ez a projektcég vette fel a hitelt, az Alpine Holding tehát Svájc egyik legkisebb bankja, a CBH felé eladósodott. A pontos feltételeket dokumentumban nem láttuk, de az ügyre rálátó szereplőktől valóban kedvező kamatról hallottunk. A svájci viszonyítási kamatláb ugyanis alacsony volt, hiszen Svájcban az infláció mérsékelt volt ebben az időben. Így a 170 millió frankot nagyjából 2 százalékos kamattal kapta meg az Optima úgy, hogy a hitel évente újratárgyalandó volt. (Magasabb kamatszintekhez szokott magyar szemmel érdekes adalék, hogy amikor az Optima felvette a hatalmas hitelt, a svájci irányadó kamat konkrétan negatív volt,mínusz 75bázisponton állt.)Tóth Bertalan MSZP-s képviselő a parlamentben is kérdezett az Optima adósságáról, Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökénekválaszábóltudjuk, hogy egészen pontosan 2022. február 18-án született meg a CBH és az Alpine Holding Kft. között a szerződés. Akik a szerződést kötötték, úgy emlékeznek, hogy az Optima mint egyre nagyobb ingatlanbefektető komoly terveket dédelgetett, ebben a helyzetben pedig úgy értékelte, hogy a projektcégek adóssághelyzetébe még belefért ez az eladósodás, hiszen nem lépte túl az eladósodottság az iparági sztenderdeket. Magyarán szerintük érdemes volt a további célokhoz olcsó hitelt felvenni.A kritikus vélemények szerint ugyanakkor felfoghatatlan felelőtlenség volt ez a hitel, amellyel mégiscsak az országunk jegybankja, az MNB és annak alapítványa lett kiszolgáltatott egy kis svájci banknak.Az Optima mindenféle kinevezett döntéshozói azonban azt hitték, hogy feltalálták a pénzügyi örökmozgót. Úgy számoltak, hogy van egy évente 12 százalékot hozó svájci befektetésük (az Ultima sztorijábaneredetileg egy ilyen kötvénnyel indult el az Optima), amit egy jelképes (2 százalék körüli) kamatozású hitellel vehetnek meg. Igen ám, csak maga a hitel mégis nagy kitettség volt, mert a svájci banknak erős feltételei voltak annak felmondására. Ebben a fedezetként adott GTC-részvények értékelése volt a kulcs. A naiv magyarok abban bíztak, hogy a svájciak miért ne hosszabbítanák meg évente a hitelt, de ez nem volt ennyire automatikus, a GTC-részvények mélyrepülésével pedig egyáltalán nem kalkuláltak.A magyar kör 2023-ban már egyáltalán nem értette, hogy mi történik, és több szarvashibát is vétett. Az Ultima egyik alapítója, a francia Max-Hervé George ki akart szállni a cégéből, és ez a terv valójában nagyon tetszett a magyaroknak is, hiszen azt látták, hogy eljött a pillanat, amikor végre átvehetik az irányítást.Csakhogy a cégnek volt egy megszokott struktúrája, amelyben elvált az ingatlanok tulajdonlása (rövidítve nevezzük ezt a céget PropCónak, ez volt az Ultima Capital SA) és azok üzemeltetése (ManCo, vagyis ULT Management). A francia milliárdosnak adózási szempontból kedvezőbb lett volna, ha ezeketa cégeket összetolják, a magyarok ebbe belementek, illetve a tervezettnél korábban ki is vásárolták a francia üzletembert. Igaz, azt hallottuk, hogy nem teljesen a saját jószántukból: mindez akkor zajlott, amikor kiderült, hogy a CBH borítaná a hitelt, de együttműködőbbnek mutatkozott abban az esetben, ha az alapítót kifizetik.Az egész MNB-ügy egyik legérthetetlenebb kérdése, hogy amikor a magyar közpénzen rendre külföldi milliárdosok gazdagodtak, az a magyar döntéshozók hozzá nem értéséből fakadt-e (sajnos ez nem kizárt), vagy olyan magánérdekek, összejátszások is voltak, amelyeket nem ismerhetünk.A magyar döntéshozók (a hivatalosak és a formálisak is) ekkorra már teljesen megzavarodtak, hirtelen azt látták, hogy ki kell fizetniük az alapítót, de a bank is kéri vissza a pénzét. Csakhogy az Optimának egyáltalán nem volt pénze, azonnal rengeteg forrás kellett, vagyis másik hitelezőt kellett keresni, akinek a pénzéből például a svájci CBH-t ki lehet fizetni.Természetesen azonnal jött az ötlet, hogy majd az MBH segít. Ez a bank volt az Alpine Holding hazai számlavezetője, ennek a magyar banknak a tulajdonosa volt a magyar állam, de a különféle részvényesek között Mészáros Lőrinc köre mellett felbukkant az alapítványok üzemeltetésében is aktív kör, vagyis olyan magántőkealapok, amelyeket a Száraz István (Matolcsy Ádám barátja) által birtokolt Quartz Alapkezelő kezelt, vagyis Matolcsy Ádám köreihez szokás sorolni őket.Az MBH segített is, méghozzá úgy, hogy az érintettek visszaemlékezése szerint nagyon magas szinten született erről döntés: amellett, hogy az MBH részéről a felsővezetés vette kezébe az ügyet, a magyar politika legmagasabb szintjei is bekapcsolódtak. Háttérbeszélgetéseink során azt hallottuk, végül miniszterelnöki szinten bólintottak rá a konstrukcióra. (Orbán Viktor egyébként az MNB-botrány kirobbanása óta látványosankevéssé informáltnak mutatja magátaz egész ügyben.) Az MBH banki szempontból egyébként jól járt el, vagyis nem kockáztatott, prudens volt, és nem is volt szégyenlős: nagyon megkérte az árát a segítségnek.Ezen a ponton mutassuk be a hitel kérelmezőjét is! A 2021-ben alapított optimás projektcég, vagyis az Alpine Holding Kft. vezetőinek alakulása jól jelképezi a változást. Először Fekete Zoltán, majd Dudás Lóránt, később Stofa György, legvégül pedig - Varga Mihály jegybanki érkezése után - Hegedüs István lett a cég vezetője, és ezek valóban teljesen eltérő korszakok voltak. Az Ultima részesedését finanszírozó cég adóssága eközben riasztó mértékben nőtt:2021-ben 72 milliárd forint,2022-ben 143 milliárd forint,2023-ban 234 milliárd forint volt.2024-ben még nem láttunk üzleti jelentést, de 2023-ban 4,5 milliárd forintos volt a veszteség, a saját tőke pedig negatívba fordult. És álljon még itt egy rémisztő folyamat: 2022-ben a cég a kiegészítő melléklete szerint jogászokra 115 millió forintot, bankköltségre 70 milliót, kamatokra 3,1 milliárd forintot költött. Ez sem kevés, de 2023-ban a helyzet fokozódott: jogi szolgáltatásra 524 millió forintot, bankköltségre 266 millió forintot, hitelkamatokra 9 milliárd forintot. Közpénzből, egy érthetetlen célért, rossz struktúrában. A cég könyvvizsgálója az Optima szokásos szolgáltatója, a BDO volt, a számlavezetője az MBH.A céget korábban vezető Dudás ugyan egy ideig bizalmi ember volt, de miután egy időben már jelezte felfelé a gondokat, például amikor az egyik évbena kecskeméti egyetem alapítványától kapott kölcsönkamatfizetésénél volt vita (végül rendben kifizették a kamatot), elmérgesedett a helyzet. Dudásnak mennie kellett az Optima éléről. Ez 2024 végén történt, innentől pedig már csak a fekete öves bizalmasok maradtak, vagyis a magánhaszonhúzókhoz, a Matolcsy-körként emlegetett csapathoz legszorosabban kötődő emberek (például Stofa György, Gut László). Végül 2025. március 6-tól, közvetlenül Varga Mihály jegybanki érkezése után Hegedüs István lett a vezető.Na de vissza a hitelhez! Az lett tehát a felső szinteken megszületett döntés, hogy az MBH segíthet, de nem veszíthet az ügyleten, és mindennek rendben kell lennie. Vagyis rengeteg fedezetet kell kérni, túl kell biztosítania magát a banknak.A bank gyakorlatilag rátette a kezét a PADME vagyonának döntő részére, így az Ultima- és a GTC-részesedésre is,amennyire tudjuk, egyedül a METU egyetemre nem. Vicces adalék volt, hogy a tárgyalók üzenetet kaptak felülről, amelynek lényege az volt, hogy kellő ingatlanfedezetre is szükség van a politikai szint jóváhagyásához. Márpedig az Optimának ekkor már nem voltak saját ingatlanjai, csak a lengyel GTC-ben és a svájci Ultimában részvényei. A politikai szintnek viszont senki nem merte elmagyarázni, hogy nincsenek fedezetbe adható ingatlanok, senki nem mert akadékoskodni, így végül nagyon furcsa ingatlanok kerültek be biztosítékként. Erről nemrég felszínre is kerültek információk: kiderült, hogy például a Matolcsy-kör strómanjaként számon tartottStofa György székesfehérvári (csalapusztai) kastélya is fedezet lett.Az, hogy egy ilyen ügyletben más, jelen esetben például Stofa tol be fedezetként ingatlant egy tőle papíron független szereplő (az Alpine Holding Kft.) hitele mögé, elég szokatlan, de persze nem zárható ki ilyen megoldás: a bankot nem kell, hogy érdekelje, hogy az adott magánszemély miért ajánlotta fel az ingatlanjait - hallottuk erről.Az MBH ugyanakkor a hitelfedezeti nyilvántartási rendszer alapján a 170 millió eurós hitel mögé közel egymilliárd euró értékű GTC- és Ultima-részvényt is kapott biztosítékként. Hozzátehetjük, ezek azért mérgezett fedezeti elemek voltak. Az ügy egyik kulcsszereplőjétől ugyanis tudjuk, hogy a GTC és az Ultima részvényeivel kapcsolatban van egy komoly kockázat.Ha az MBH lehívná ezeket a fedezeteket, akkor friss nagytulajdonosként rögtön kötelező vételi ajánlatot kellene tennie a kisebbségi tulajdonosoknak, ráadásul jó magas áron.Vagyis ez egy mérgezett pirula: ha a bank érvényesítené a jogát a GTC-re, sok tízmilliárdot kellene még pluszban kifizetnie. (Ugyanez a helyzet egyébként a kecskeméti egyetemet működtető alapítványra is igaz, amelynek hiába ragadt be egy rakás pénze az Optimánál, nem igazán opció neki, hogy erőszakos próbálja azt visszaszerezni.)Éppen ezért és persze politikai okokból is, a fedezet lehívása nem várható. Az MBH gondolkodására rálátó forrásaink véleménye szerint a bank munkatársai nagyon óvatosak voltak a szerződéskötésnél, sőt, óvatosak a mai napig is. Hiába volt a nagy rohanás, a hitelszerződésnél azért elkészült egy értékbecslés egy big four tanácsadóval, neves nemzetközi jogi iroda szövegezte a szerződést. Az MBH-t az is megnyugtathatta, hogy a GTC és az Ultima részvényeinek hivatalos tőzsdei értékénél a cégekben lévő ingatlanok eszközértéke magasabb, a hitelkeret méretéhez képest legalább háromszoros-négyszeres a fedezetek értéke.A bankároknak eleve az volt a megélésük, hogy ők nem nyerészkedtek, hanem "megmentették" az összeomlástól a jegybanki alapítványt, és mint hallottuk, a hitellel az MBH hosszú távon gondolkodik: nem szeretné, ha el kéne adni a fedezeteket, sőt abban bízik, hogy az Optimának sikerülhetkihúzni a mocsárból GTC-t, amelynek részvényárfolyama így visszakúszhat a korábbi, magasabb szintre.Vagyis, bár lehet olyan vélemény, hogy az MBH jelenléte a konstrukcióban állandó fenyegetés, mi azt hallottuk, hogy a bank nem akarja, hogy bedőljön az Optima, inkább a hitel működtetésében érdekelt, azaz a kamatra pályázik. Azt nem tudjuk, hogy az MBH mennyire drágán adta a hitelt (ezt az Alpine magas éves kamatköltségéből sem lehet kiszámolni, mert más kötelezettsége is van a cégek), de azt hallottuk, hogy a kamat egyáltalán nem alacsony, viszont nem is olyan magas, mint egy bóvlikötvénynél lenne.Az MBH szerepében az is erős visszhangot váltott ki, hogy amikor aDirekt36már annak hivatalos publikálása előtt részleteket jelentetett meg az Állami Számvevőszék jelentéseiből, kiderült, hogy a 170 millió eurós hitelt az MBH adta. Vagyis vélhetően benne volt ez az információ a jelentéstervezetben. Viszont amikor néhány nappal később megjelentek a a jelentések, ezekben már csak "bank" szerepelt, vagyis azMBH neve kikerülta nyilvános verzióból.A Telex erről azt hallotta, hogy az MBH nevesítésének mellőzése Windisch László döntése volt, aki úgy gondolkodott, hogy a banktitok miatt érdemes a szolgáltatót anonimizálva feltüntetni. Ugyanakkor ebben vélhetően nem volt igaza, hiszen nem pusztán a Direk36 cikkében jelent már meg az információ, illetve nem csupán az "egész város erről beszélt", de a jelzálog-nyilvántartás miatt - némi közjegyzős ügyintézés után - bárki által nyilvánosan is elérhető adatról volt szó. Vagyis, bár állítólag senki nem kérte, hogy a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett bank maradjon ki a jelentésből, végül feleslegesen keltett gyanút az, hogy kikerült a név, és az információ nem is maradt rejtve a közvélemény előtt.AzMBHkezében tehát van egy adu ász, de a gazdasági és a politikai kockázatok miatt abban bízhat a jegybank és a PADME új vezetése, hogy a bank nem tesz olyan, összeomlást jelentő lépést, amely borítja a sztorit. Még akkor sem, ha az Optima jelenleg is elképesztő kockázatot jelent a pénztelenség és az adósságspirál miatt. Hiszen a korábbi menedzsment ugyan felvásárolhatta volna a GTC kisebbségi pakettjét, és többségbe kerülhetett volna az Ultimában, ezeket az irányokat nem vitte végig következetesen.Abban, ahogy a helyzet alakult, tényleg érthetetlen elemek észlelhetők, hiszen ott van a háttérben az MNB a maga reputációjával, vélhetően nagyon erős elemzőivel, pénzügyi tudásával, az egykoron az ő nyereségéből létrehozott alapítvány mégis folyamatosan újabb kötelezettségeket vállalt, miközben nem volt pozitív cash flow-ja. Ha pedig bárki rákérdez ma az alapítvány egykori tisztviselőire, kurátoraira, vezetőire, azok általában arra képesek csak, hogy "nem válaszolok", "a pénz megvan", "nem vagyok közszereplő", miközben ezek az emberek százmilliárdos nagyságrendű múltbeli hibákat követtek el (jogi értelemben legalábbis ők a felelősek a történtekért) és hasonló nagyságrendű jövőbeli problémákat keletkeztettek.Ráadásul az adósságmenedzsmentben az új erők sincsenek a helyzet magaslatán. Képzeljük el, hogy adott az MNB, az ország jegybankja a maga új alapítványi gárdájával, és ma mégis azt látni, hogy az Ultimábankénye-kedve szerint játszika magyar féllel egy valamiért beengedett görög milliárdos. A másik vonalon pedig aGTC-benjövőre lejár egy 500 millió eurós kötelezettség, és a magára hagyott cégvezetés olyan eszelős kamattal tudná csak ezt újrafinanszírozni, ami kigazdálkodhatatlan. Amellett aligha kell érvelni, hogy egy nagy cégnek sem mindegy, hogy 500 millió euró 2 vagy 7-8 százalékos kamattal ketyeg.Az MNB-ügy magánhaszonhúzói (leginkább Matolcsy Ádám, Száraz István és Somlai Bálint neve szokott ebben a kontextusban előfordulni) közben láthatóan nincsenek rosszban az MBH-val. A banknak vanhárom olyan tulajdonosais, amely ehhez a körhöz kötődik azáltal, hogy valamelyik Száraz István-féle alapkezelő cég kezeli a magántőkealapjukat:A CEE Paramount Equity Zrt., amelynek a Shihon Magántőkealap a tulajdonosa (vezetői pedig Valkó Mihály, Balássi Zita, Takács Marcell).A Hungary Apex Investments Zrt, amelynek az Aurum Magántőkealap a tulajdonosa (tisztviselők Valkó Mihály, Balássi Zita, Takács Marcell).Illetve a Pinnacle Asset Group Zrt., amelynek szintén az Aurum Magántőkealap a tulajdonosa (tisztviselők Valkó Mihály, Balássi Zita, Takács Marcell).Ez egyúttal azt jelenti, hogy amennyiben ezek a tulajdonviszonyok fennmaradnak, és az MBH nyereséges, akkora profitból (többek között az MNB-alapítvány cégének adott kölcsönből származó haszonból is) vélhetően részesedik az a kör, amely aktorként részt vett az alapítvány félresikerült bizniszeiben, eladósításában.Közben Somlai Bálint, illetve a Pusztaszeri út 59-be bejegyzett Brendal Magántőkealap tulajdonos abban aTKK Talentisnevű követeléskezelő cégben is, amely azMBHledobott rossz követeléseit hajtja be az ügyfeleken, és ahol példáulVida Józsefis tulajdonos. A cég az MBH-csoport ilyen-olyan követeléseiből él. A volt takarékszövetkezeti (tehát zömében lakossági, illetve vidéki) követeléseknek és az MKB után maradt nem teljesítő hitelköveteléseknek is részben ez a kör lett a gazdája.Természetesen a gazdaság működésének fontos eleme, hogy legyen a hitelezők védelmében követeléskezelési, akár végrehajtási szabályrendszer. Hiszen ha a kölcsönadott pénzek behajtására nem lenne mód, akkor senki nem adna kölcsön, és ezzel éppen azok járnának a legrosszabbul, akik egy élet jövedelmeinek kiegyenlítésével hamarabb szeretnének lakáshoz, autóhoz vagy éppen mosógéphez jutni. Mégis van abban valami morbid, hogy az ország leglátványosabban költekező köre azokon keres pénzt, és nem is keveset, akik képtelenek az adósságcsapdából kivergődni. A cég tavaly 5,8 milliárd forint árbevétel után 2,4 milliárd forint adózott eredményt ért el.Az MNB-ügy egyik legizgalmasabb folyamata a közeljövőben is az marad, hogy az MBH folytatja-e az alapítvány finanszírozását, illetve az alapítványi világban meggazdagodó magánkör eközben tulajdonosa tud-e maradni az MBH-nak. Ha tippelni kellene: az elsőben a politika érdeke az, hogy minden menjen tovább, a másodikban viszont a status quo fennmaradása szinte elképzelhetetlen. Lehet, hogy csak szépen csendben, a háttérben, de akik eddig úgy nyerészkedtek, hogy közben nagy volt a vagyonvesztés, szinte biztosan el fognak tűnni a zsírosbödön mellől. Jó esetben ebben a folyamatban a köz kap vissza valamit, rossz esetben majd továbbra is magánbefektetők, csak mások, akiknek a pozíciója továbbra is stabil a rendszeren belül.
|
Úgy rántotta vissza a szakadék széléről a jegybanki alapítványt az MBH, hogy minden részletről a legfelső szinten döntöttek
|
Az MNB-alapítvány pénzét kezelők érthetetlen módon teljesen kiszolgáltatták magukat – így végső soron a jegybankot, sőt Magyarországot is – egy kis svájci banknak. Mikor bedőlt az egész, az MBH-nak kellett mentenie a helyzetet, meg is kérte az árát a villámgyors segítségnek. A vége az lett, hogy a bank kezébe került az alapítványi vagyontömeg sorsa, a bankban pedig a Matolcsy-kör is tulajdonos.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/10/mnb-ugy-mbh-hitel-matolcsy-adam-orban-viktor-cbh
|
2025-07-10 07:28:19
| true | null | null |
Telex
|
A legnagyobb összeget közbeszerzésen a mohácsi Duna-hidat építő Duna Aszfalt nyerte 2024-ben, de több ismerős név is feltűnik mögötte a listán -derül kiaz Integritás Hatóság magyarországi közbeszerzésekről szóló éves jelentéséből, amelynek alapján alapos gyanú merül fel arra, hogy a hazai költségvetési forrásból megvalósuló beszerzések sokaságánál adják le a drótot a nyertes pályázónak arról, mekkora összeget beírva lehet majd megnyerni a pályázatot.Az anyagból kiderül, hogy a keretmegállapodásos közbeszerzéseknél megháromszorozódott az uniós források aránya, addig az ezen kívül eső tendereknél több mint tíz százalékkal csökkent éves alapon. 2023-hoz hasonlóan tavaly isaz építési munkákra kiírt közbeszerzések tették ki a legnagyobb, csaknem 1240 milliárd forintos összeget, ami 86 milliárd forintos növekedést jelentett a tavalyi évhez képest.Ezt követte az üzleti szolgáltatások körülbelül 409 milliárd forintos közbeszerzési piaca, ami csaknem kétszer nagyobb volt, mint 2023-ban.Ennél még meredekebb növekedést mutatott a harmadik helyen álló szállítási szolgáltatások csoportja, ahol 373 milliárd forintos összesített közbeszerzési összegével meghússzorozta a tavalyi eredményét.Utóbbiakat egyébként nagy részben egyetlen céghez, a buszos személyszállítással foglalkozó ArrivaBus Kft.-hez köthetjük. A vállalat főként a fővárosi tömegközlekedési tendereken ért el nagy sikereket, és egészen 2024-ig a német Deutsche Bahn államvasút tulajdonában állt, amikor is az amerikai I Squared Capital befektetéskezelő vásárolta meg.A jelentés alapján míg az uniós forrást használó keretmegállapodáson kívüli közbeszerzéseknél csupán öt százalék volt az olyan nyertes pályázatok aránya, aminél a pályázó közel százszázalékos pontossággal (99-101 százalék) belőtte a tendert kiíró szervezet előzetes becslését a munka összegéről,addig ez az arány az uniós forrást nem használó közbeszerzéseknél már 21 százalék volt 2024-ben. Ez pedig a hatóság szerint felveti a kérdést, hogy rendelkezhetett-e előzetes információval az ajánlattevő.Míg egy építkezés esetében kivitelezhető, addig például egy város buszainak ötéves üzemeltetéséről szóló közbeszerzésben nehéz lenne előre forintra pontosan meghatározni a munka összegét. Ilyenkor jöhet szóba a keretmegállapodás, amiben a közbeszerzési szerződést nem egyszeri munkára, hanem egy meghatározott időtartamra, előzetesen megállapított feltételekkel és némileg változtatható végösszeggel kötik. 2024-ben az ilyen keretmegállapodásban született szerződések összege egy közel 248 milliárd forintos csökkenéssel 3218 milliárd forintra esett vissza az előző évhez képest. Külön érdekesség ugyanakkor, hogy a 2023-hoz képest csaknem megháromszorozódott a keretmegállapodások finanszírozásánál az uniós forrásból befolyó összeg, így elérve a 45 százalékot.Egészen más volt a helyzet a nem keretmegállapodásban kötött tendereknél ahol az előző évhez képest egy 616 milliárd forintos emelkedéssel már 3740 milliárd forintra ugrott a szerződések összege. Itt ugyanakkor az EU-támogatások is elmaradoztak, így csak 24 százalékát tették ki a projektek finanszírozásának a 2023-as 35 százalékhoz képest.A jelentős eltérést a keretmegállapodáson kívül és belül született közbeszerzések trendjei között kettő, unió forrást sem használó projektre vezethető vissza.A fenti térképen láthatjuk, hogy Budapest után Baranyába jutott a legtöbb a közbeszerzésen elnyerhető összegből. Olyannyira sok, hogy még a három vele szomszédos megye eredményét összeadva is csak harmadát tennék ki a Baranyában kiosztott, 343 milliárd forintnyi közbeszerzési összegnek.Ennek a legnagyobb részét ugyanakkor egyetlen hatalmas, közel 300 milliárd forintos közbeszerzés, és az ehhez tartozó infrastrukturális fejlesztések adták. Ez nem más, mint az ország egyik legdrágább jelenleg futó projektjének számító,kérdéses hasznosságúberuházás, a mohácsi Duna-Híd megépítése, amelyet a Szíjj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt, és alvállalkozóként aLázár Jánossal vitában állóStrabag végez.A másik, hasonló léptékű projekt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében eredményezett torzulást, ahol a 142 milliárd forintból épülő M49-esgyorsforgalmi útÖkörítófülpöst a román határral összekötő szakaszára szintén a Duna Aszfaltnak adták ki a megbízást.A Duna Aszfalt közbeszerzéseken elért sikerei a jelentés több grafikonján is visszaköszönnek. Ha a cégeket az általuk nyert összes közbeszerzés pénzösszege alapján állítjuk sorba, megkapjuk, hogy míg 2023-ban a Duna Aszfalt bele sem fért az első tíz helyezettbe, addig 2024-ben már a dobogó első helyére ugrott a maga összesen 453 milliárd forintnyi összesített közbeszerzési összegével.A második helyen az összesen 357 milliárd forint értékben közbeszerzéseket elnyerő, már korábban is említett Arrivabus Kft.-t találjuk, míg harmadik helyre a Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában álló B + N Referencia Zrt. került összesen 93 milliárd forint értékű nyertes közbeszerzéssel. A Transparency International egykorábbi jelentése szerinta cég eddig összesen 781 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket, miközben csak azállami kórházak takarítására és üzemeltetésére kötött 2021-es keretmegállapodásértéke 300 milliárd forint volt. A negyedik helyre 84 milliárd forinttal az állami tulajdonú MVM, az ötödikre pedig a szintén kormányközeli, távközlésben, és mostmár hadiiparban is utazó4iG került.Némileg érdekesebb, ha a tendernyertes cégek helyett cégcsoportokat és azok tulajdonosait kezdjük vizsgálni. A lista eleje változatlan: a Duna Aszfalttal Szíjj László az első, az ArrivaBus pedig továbbra is a második. A dobogó harmadik helyén a kommunikációból meggazdagodott Balásy Gyula jelenik meg összesen 252 milliárd forintnyi nyertes tenderrel, ő a New Land Media Kft. és Lounge Event Kft. nevű vállalkozásával ért el kiemelkedő sikereket a közbeszerzések piacán. A két vállalat egyébként külön-külön is befért a tíz legnagyobb értékben közbeszerzést nyerő vállalat közé: előbbi a 6., míg utóbbi a 7. helyen állt. Balásy cégeiről a sajtóban is rengeteg szó esett az elmúlt években, általában ezek kivitelezik a kormány reklámkampányait (pl. a mindenki számára ismerős kék propagandaplakátokat), de többszörrendeztek és dekoráltakeseményeket állami szerveknek is. Balásy Gyulát Mészáros Lőrinc követi a lista negyedik helyén 113 milliárd forintnyi nyertes közbeszerzéssel.A jelentésben külön vizsgálták között annak gyakoriságát a 2020 és 2024 közötti időszakban, amikor egy közbeszerzést kiíró szervezetnél újra és újra ugyanaz az ajánlattevő nyert. Ha csak a szerződések számát nézzük, Balásy cégei az elmúlt négy évben letarolták a piacot: a New Land Media 873 és a Lounge Design 826 nyertes közbeszerzésével a lista első és második helyére került, jócskán lehagyva a 491 szerződéssel a harmadik helyen álló Strabagot.Egészen más a helyzet ugyanakkor, ha a szerződések száma helyett a közbeszerzéseken elnyert összeget vizsgáljuk: így első helyre 564 milliárd forintnyi nyertes pályázatával a korábban már említett ArrivaBus került, míg második helyen a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett, a vasútépítéssel foglalkozó V-híd Zrt. állt 534 milliárd forint értékű nyertes közbeszerzéssel.A V-híd rendszeresen vesz rész a MÁV vonalainak fejlesztésében, amiből Mészárosnak tavaly 330 Bentley árával egyenlőbevétele származott. A harmadik helyre a Duna Aszfalt került, amit ebben a sorrendben is Balásy két cége követett.Külön listát készített a hatóság azokról a vállalatokról is, akik a legkevesebb tendert vesztették a 2020 és 2024 közötti időszakban. Itt 61 győzelemmel és nulla veszteséggel a háta mögött a SZEMP Air Kft. került az első helyre, amit hatvan-nullás aránnyal az RSZ-COOP Kft. követett. Az elsőre meglepően magasnak tűnő számokat árnyalja, hogy mindkét vállalat viszonylag kis összegben (362 millió és 236 millió forint), és gyakran együttműködésben nyerte a tendereket. De mivel foglalkozik a két cég? A hatóságot is foglalkoztatta a kérdés, ezért utánajárt a szegedi és a békéscsabai vállalatok hátterének, és megtudta: szúnyoggyérítéssel.Ennél valamivel több információ található a sajtóban a dobogó harmadik helyén 45 nyertes, és nulla vesztes tenderrel álló SDA Informatikai Zrt.-ről. A vállalat Palkovics László korábbi innovációs miniszter volt üzlettársához köthető, és tavaly óta több állami szervnél is azáltaluk készítettiratkezelő szoftver került bevezetésre. Ez a vállalat jóval nagyobb összeget, összesen 15 milliárd 335 millió forintot nyert el a közbeszerzéseken négy év alatt.A jelentést kiadó Integritás Hatóságot 2022-benalapította a kormány, hogy eloszlassa az Európai Unió aggályait a magyarországi korrupciós helyzettel kapcsolatban. Később azonban több, a szervezet függetlenségét megkérdőjelezőkritikais érte a hatóságot, és ők maguk isszámoltak beakadályokról a feladataik hatékony ellátásában. A hatóság elnöke, Biró Ferenc ellen eljárás zajlik, miután - értesüléseink szerint -belső harcok ráirányítottáka figyelmet néhány megkérdőjelezhető húzására, ő maga azonban azt állítja, nem követett el bűncselekményt.
|
A magyar pénzből kiírt tenderek ötödénél varázslatos pontossággal tippelik meg a nyertes cégek, mennyiért kell elvégezni a munkát
|
Az uniós pályázatoknál ennek negyede az arány. Előfordulhat, hogy valaki segít nekik?! Elkészült az Integritás Hatóság éves jelentése a közbeszerzésekről, ami alapján Szíjj László a piac abszolút királya.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/09/jelentes-integritas-hatosag-2024-korrupcio-kozbeszerzes-konentracio
|
2025-07-09 20:44:32
| true | null | null |
Telex
|
Meghamisíthatta az oltási könyveket a diósjenői gyermekorvos, aki még az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) is azt írhatta be, hogy megkapták a gyerekek az oltásokat, miközben igazából kiöntötte az oltóanyagot. A Balassagyarmati Törvényszék közleményéből kiderül az is, hogy a férfi a megalapozott gyanú szerintmindezt pénzért csinálta. A gyanúsított letartóztatását 2025. november 4-ig rendelte el a törvényszék, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és közokirat hamisítás bűntette miatt indult ellene nyomozás.A nyomozás eddigi adatai alapján az oltástagadói körökben ismert, körzeti gyermekorvosi praxist betöltő gyanúsított 2025. március 25-én és 28-án jogtalan előnyért, vagyis kenőpénzért cserébe hamisan dokumentálta, hogy oltásokat adott be a hozzá érkező gyerekeknek. A gyanú szerint beragasztotta az oltóanyagok matricáit a gyerekek oltási könyveibe, az oltások beadásának tényét rögzítette az EESZT rendszerben, de közben az oltóanyagokat kiöntötte a csomagolásukat a kukába dobta.A Balassagyarmati Járásbíróság nyomozási bírája megállapította: a gyanúsítottnál fennáll a szökés, elrejtőzés, bűnismétlés veszélye. Ugyanakkor a bíróság álláspontja szerint "a gyanúsított mozgását nyomon követő technikai eszközzel elrendelt bűnügyi felügyelet" elég ahhoz, hogy az utóbbi esetek ne történhessenek meg.A bíróság döntése még nem jogerős, mert az ügyészség a letartóztatás elrendelése érdekében fellebbezést jelentett be.Július 7-én a diósjenői önkormányzathivatalos közleménytadott ki arról, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerződést bontott a Berkenye-Diósjenő-Nógrád községekben gyermekorvosi praxist ellátó Életfa Bt.-vel. Az önkormányzat már ekkor arról írt, hogy a Nógrád Vármegyei Rendőrség eljárás alá vonta a körzet gyermekorvosát. Szintén július 7-én arról posztolt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Balla Mihály, hogy megoldódott az orvos elleni eljárás miatt kialakult "egészségügyi vészhelyzet".Öt másik településgyermekorvosainak bevonásával oldották meg ideiglenesen a gyerekek ellátását.
|
Letartóztatták a diósjenői gyermekorvost, aki a gyanú szerint pénzért cserébe nem adott be kötelező oltásokat
|
A Balassagyarmati Törvényszék közleménye szerint a férfi oltástagadói körökben ismert. A gyanú szerint meghamisította az oltásokról szóló dokumentumokat is.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/09/diosjeno-gyerekorvos-letartoztatas-kotelezo-vedooltas-oltasellenesseg-oltastagadas-letartoztatas
|
2025-07-09 17:16:21
| true | null | null |
Telex
|
116 Csongrád vármegyei földterületet vásárol meg Várkonyi Andrea Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő lányától - tudta meg a Telex. A Fábiánsebestyén, Nagymágocs és Eperjes településeken lévő szántóföldekért összesen 452,6 millió forintot kell fizetnie.A szántók Farkas Amanda tulajdonában vannak, de azokat többségében olyan cégek használják, amelyeknek Mészáros Lőrinc résztulajdonosa. A telkeket egészen pontosan a következő cégek használják:Kinizsi 2000 Zrt.;Koticki Major Kft.;Mucsihát Kft.;és Horvát Majos Kft.Mind a négy cég tulajdonosa az FBSN Kft., amelynek 45,1 százalékban Mészáros Lőrinc a tulajdonosa. Rajta kívül a hozzá köthető magántőkealapok, illetve a szintén a Mészáros résztulajdonában lévő MBH Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap tulajdonosok még.A szerződés szerint a földekre idén december 31-ig vételi joga van Mészáros Andrea felcsúti lakosnak. A földekre az azokat bérlő cég tulajdonosainak van elővásárlási joga, ami ebben az esetben Mészáros Lőrinc lenne. A szerződés rögzíti is, hogy emiatt az ingatlanokat dologösszességként, egybefoglalt vételáron adják el.Farkas Sándor 1998 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, azóta minden választáson megnyerte a Szentes központú választókerületet. Farkasnak sokáig rengeteg földje volt, amelyekre 2012 és 2016 közötttöbb mint kétmilliárd forint uniós támogatást kapott. A földjei egy része átkerült lánya, Farkas Amanda nevére, ő az, aki most eladja őket Várkonyi Andreának.Beszédes, hogy az adásvételi szerződés szerint hiába Farkas Amanda az eladó, a vételárat nem az ő számlájára, hanem Farkasné Márton Katalin számlájára kell megfizetni. Ő Farkas Sándor képviselő felesége, és Farkas Amanda édesanyja.Korábban egyébként a földeket művelő cégek, például a Kinizsi 2000 Zrt. és a Koticki Major Kft. is a Farkas-család tulajdonában álltak, de ezek már évekkel ezelőtt átkerültek a Mészáros-birodalomba. Most követték őket az általuk művelt földek.Farkas Sándor sokáig agrárminiszter-helyettes volt, idén májusban azonbanfelmentették ebből a pozícióból. A Farkas-család agrárbirodalmátmég 2017-ben mutatta be a Direkt36.
|
Várkonyi Andrea 450 millió forintért megvesz 116 csongrádi földet
|
Farkas Sándor fideszes képviselő és egykori agrárbáró lányától.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/10/varkonyi-andrea-meszaros-lorinc-farkas-sandor-csongradi-foldek-megvasarlas
|
2025-07-10 17:30:11
| true | null | null |
Telex
|
Cikkünk bővül.Egy nappala törvényes határidő előtt, csütörtök este nyilvánosságra hozta a Tisza Párt az európai parlamenti képviselői vagyonnyilatkozatait. Az Országgyűlés áprilisbanszavazta meg a törvényt, amely alapján a magyar EP-képviselőknek is a magyar parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Ezt sokan Lex Magyarként értelmezték akkor."A harcosok lehet csalódni fognak. A propagandának jó vergődést!" -üzente Magyar a Facebook-posztjában, amelyben bejelentette, hogya párt honlapján már elérhetőek a dokumentumok.Vagyonnyilatkozata szerintMagyar Péternek négy ingatlan került a nevére a válás után: három lakása van egy XII. kerületi házban, amit volt feleségével, Varga Judittal 2019-ben vett. Az már Vargatavaly februárban közzétettvagyonnyilatkozatából kiderült, hogy a közös balatonhenyei ház a volt igazságügyi miniszter 100 százalékos tulajdona lett, a két üres balatonhenyei telken pedig osztozkodtak a válás után.Magyarnak ezen kívül vanegy 2018-as Volvo XC60 autója,egy Yamaha pianínója,két festménye,72,9 millió forint értékű megtakarítása különböző értékpapírokban, befektetési jegyekben, kötvényekben,egy 20 forint értékű 4iG részvénye (a többit nemrég eladta),3 millió forintja készpénzben, valamint10,5 millió forintja devizában és forintban a bankszámláján.Tartozása nincs, és az EP-képviselői munkáján kívül más fizető állása sincs jelenleg. A Tisza Párt elnöki tisztsége mellett 100 százalékos tulajdonosaa tavaly vásárolt LLM Zrt. nevű tanácsadó cégnek,ahonnan a vagyonnyilatkozata szerint nem vesz fel fizetést.Az is kiderült a dokumentumból, hogy az EP-képviselői mandátuma előtt milyen megbizatásai voltak Magyarnak. Bár a magyar vagyonnyilatkozati szabályok szerint a céget és a pontos összeget nem kellett megneveznie, az Európai Parlamentben kötelezőjövedelemnyilatkozatban már tavaly megtette:Az új törvény jóval szigorúbb fellépést enged meg az EP-képviselőkkel szemben. A fideszes többségű Nemzeti Választási Bizottság (NVB) akár meg is szüntetheti az EP-képviselő mandátumát, ha valótlan adatot ír a vagyonnyilatkozatába, vagy nem teljesíti a kötelezettségét, és a felszólításra sem javítja ki a hibát, vagy pótolja a hiányosságot. Ezzel szemben a magyar Országgyűlés tagjainál semmilyen szankció nincs, ha hibásan töltik ki a vagyonnyilatkozatukat. A képviselők évtizedek óta lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, Orbán Viktor legutóbba Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt felejtette ki.Nem nehéz kitalálni, hogyaz április végén elfogadott törvénymódosításelsősorban Magyar Péter ellen irányul. A Fidesz célja az lehet, hogya miniszterelnök környezetében felhalmozódott hatalmas vagyonután a Tisza Párt EP-képviselőinek pénztárcájába is betekintést kapjon a nyilvánosság.A 21 magyar EP-képviselőnek péntekig kell leadnia a saját és közvetlen családtagjai vagyonnyilatkozatát a Nemzeti Választási Irodának, amely honlapján várhatóan szombaton 0 órakor teszik azokat közzé. Ha egy EP-képviselő nem nyújtja be a határidőre a vagyonnyilatkozatát, a választási bizottság hivatalból eljárást indít. Első körben az NVB elnöke felhívja a képviselőt, hogy nyolc napon belül pótolja az elmulasztott kötelezettségnek. Ha ezt akkor sem teszi meg, az NVB megfoszthatja a mandátumától.Az NVI kérdésünkre azt írta, hogy a határidőre beadott vagyonnyilatkozatokat a választási bizottság külön nem ellenőrzi, de "bárki kezdeményezhet az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát". Amennyiben a képviselő nyolc napon belül nem javítja ki vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát, az NVB ugyancsak eljárást indít. A vagyonnyilatkozati eljárás során a hiányzó adatokat az állami szervek is kötelesek a bizottság rendelkezésére bocsátani, és a bizottság zárt ülésen megnézheti az EP-képviselők családtagjainak nem nyilvános nyilatkozatát is. Itt is eljuthat végül oda az eljárás, hogy megszüntetik a képviselő mandátumát.Magyar a Telex májusi műsorában azt ígérte, hogy a legjobb tudása szerint fogja kitölteni a vagyonnyilatkozatát, leadja időben, és ha Orbán Viktor is vállalja, akkor kész nyilvánosságra hozni a közeli családtagjai vagyonnyilatkozatát is. A magyar vagyonnyilatkozati rendszert színháznak tartja, hiszen eddig soha nem lett következménye annak, ha egy parlamenti képviselő hibásan töltötte ki a dokumentumot, vagy megmagyarázhatatlan volt a vagyonosodás. "Ha a NAV megvizsgálná egyszer Lázár János vagyonosodását, súlyos megállapításokat találnának" - fogalmazott a Tisza Párt elnöke.Ha az új törvény alapján elvennék az EP-mandátumát, akkor megszűnne a mentelmi joga, és úgy könnyebben lehetne büntetőeljárást indítani vele szemben.Magyar azt mondta, hogy Orbán Viktorról és a janicsárjairól bármit el tud képzelni, de azt üzente nekik: nem fog megijedni. "Ha engem bilincsben elvisznek, akkor úgy fogok eljárni, ahogy Kossuth Lajos járt el, aki megtanult jól angolul."
|
Négy ingatlan, festmények, 86 milliós megtakarítás - nyilvános Magyar Péter vagyonnyilatkozata
|
Egy nappal a határidő előtt közzétette a vagyonnyilatkozatát a Tisza Párt elnöke. 20 forint értékű 4iG részvénye és Yamaha pianínója van, tartozása nincs.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/10/tisza-part-magyar-peter-ep-kepviselok-vagyonnyilatkozat
|
2025-07-10 22:12:26
| true | null | null |
Telex
|
Bár csak 2021-ben alapította a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel az Odu Store Kft. névre keresztelt cégét, története legnagyobb veszteségét hozta össze. Pedig a hegyvidéki üzlet mellett 2023-ban Szántódon is nyitott Orbán Ráhel egy bababoltot, ez azonban egyelőre az eredményen még nem érezteti a hatását.A cég bevétele ugyan tavaly ötödével, 130 millióról 157 millióra emelkedett, a kiadások ennél nagyobb mértékben nőttek. Anyagjellegűekre 168 millió helyett már 215 milliót számoltak el, a dolgozókkal összefüggésben pedig 34,4 millió után már 54,9 milliót. Arra azonban, hogy mi áll a költségek növekedésének hátterében, a szűkre szabott kiegészítő melléklet semmiféle magyarázatot nem ad. A dokumentum ugyanis - amelynek az lenne a szerepe, hogy a mérlegben és az eredménybeszámolóban lévő számokat részletezi és kifejti - pont a bevételekre és a kiadásokra egyáltalán nem tér ki. Annyi viszont biztos, hogy a személyi jellegű kiadások növekedése mögött a dolgozói létszám bővítése is áll: a 2023-as egy fő után tavaly átlagosan már 6 alkalmazottja volt Orbán Ráhel cégének.Végeredményben a bababoltok az előző évi 80 millió forintos veszteségnél 50 százalékkal nagyobb mínuszt termeltek, 120 millió forintos veszteség jött össze év végére. Bár a bababolt bevételek évről évre tud növekedni, a jövedelmezőség egyelőre nem akar összejönni a miniszterelnök lányának.Sok pénzbe kerül ez a helyzet Orbán Ráhelnek, már eddig is volt a cégben egy 177 millió forintos tagi kölcsön, amit a hosszú lejáratú kötelezettségek között tartott nyilván. Tavaly viszont újabb 80 millió forintot kellett kölcsön adnia Orbán Ráhelnek, ami viszont már rövid lejáratú adósságként került be a könyvekbe. Azonban itt még nincs vége.A folyamatos veszteségek a cég saját tőkéjét negatív tartományba vitték (-117 millió forint), a jogszabályoknak való megfelelés érdekében ezt a helyzetet rendeznie kell a tulajdonosnak. Ez jellemzően azt szokta jelenteni a gyakorlatban, hogy pénzt kell betennie a cégbe a tulajdonosnak.
|
Masszívan veszteséges Orbán Ráhel bababoltja
|
Négy év alatt már 250 milliós veszteséget termeltek a bababoltok. Pedig Orbán Ráhel tavaly a korábbi 177 millió mellett még 80 milliót adott kölcsön a kft.-nek.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/05/30/masszivan-veszteseges-orban-rahel-bababoltja
|
2025-05-30 18:32:14
| true | null | null |
444
|
Az anyaországi közpénzből megvalósított határon túli klientúraépítés egy új, kifejezetten rafinált példájára hívták fel a figyelmünket erdélyi olvasóink. A marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány már százmilliárd forintos nagyságrendben osztott ki magyar közpénzt Romániában (ezekről itt és itt is írtunk), és néhány napja két új pályázat is felkerült a honlapjukra. Az egyik magánszemélyeknek, a másik vállalkozásoknak szól, ugyanazzal a tartalommal: mezőgazdasági "de minimis" támogatások Nyugat-Erdélyben - mezőgazdasági erőgépek és kapcsolható eszközök, mezőgazdasági tevékenységekhez szükséges felszerelések, berendezések beszerzésének támogatására. Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő lejt osztanak ki, egy személy (vagy vállalkozás) legtöbb 75 ezer lejt (közel 5,9 millió forint) kaphat, 25 százalékos önrész mellett.Szokatlanul rövid a pályázati idő (a leadási határidő július 31.), de a nagy trükk nem itt van, hanem abban, hogy csak azok adhatnak le pályázatot, akik regisztráltak az alapítvány honlapján. Ha valaki most szeretne regisztrálni, az egy üzenetet kap: "a regisztráció le van zárva. Köszönjük megértését."Biztos forrásból tudjuk: RMDSZ-es polgármesterek, politikaközeliek, valamint az RMDSZ ellenőrzése alatt levő falugazdász hálózat emberei súgtak a kiválasztottaknak, hogy a pályázat kiírásának idején, hétfőn azonnal regisztráljanak, mert csak pár óráig lesz nyitva ez a lehetőség, és ráérnek utána a pályázat kitöltésével bíbelődni. És lőn: június 30-án hétfőn délelőtt pár órán keresztül lehetett regisztrálni annak, aki tudott erről a lehetőségről, aztán gyorsan le is zárták a regisztrációt.A módszer jól végigkövethető az alapítvány Facebook-oldalán megjelentekből is: június 30-án hétfőn reggel 7 óra 34 perckor kiposztolták, hogy megnyitották a regisztrációt, és ugyanazon a napon 16 óra 9 perckor egy másik posztban le is zárták azt. Arra hivatkoztak, hogy a 6 milliárdos keretet már duplán túllépte az igénylés. Ezek szerint az erdélyi gazdák földöntúli képességekkel rendelkeznek: kevesebb mint nyolc és fél óra alatt elolvastak egy hosszú pályázati felhívást; utána beszereztek tucatnyi dokumentumot és nullás igazolást; kaptak 3 árajánlatot a beszerzendő gépekre a külsős beszállítóktól; kitöltötték a pályázati űrlapot és végül mindennel együtt beadták a Pro Economicának, ahol összesítették a több száz pályázatot.Valószínűleg sok dühös levelet kaphattak később, mert megjelent egy közleményük is, amiben azt írták, hogy a regisztrációkor megadott adatok rögzítve vannak a pályázati platformon, azokat módosítani, másnak továbbadni vagy engedményezni nem lehet. Ez alatt a poszt alatt egy kommentelő meg is jegyezte: "valami nincs rendben ezzel a pályázattal, miért nem lehetett regisztrálni csak néhány napig? Ez szerintem nem OK, sok gyanús kérdést lehetne tenni! Talán azért hogy csak akiknek előre szóltak hogy készüljenek, azok biztosra menjenek!"Van még egy csavar a történetben: ugyan hét nyugat-erdélyi megye érintett (Arad, Bihar, Fehér, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy), de nem mindegy, hogy a pályázni szándékozó hol lakik: csak azok indulhattak, akiknek a településeit felsorolták a pályázat mellékletében. Erős a gyanú, hogy ahol nem volt csókos gazda vagy kisvállalkozó, azok a települések kimaradtak a lehetőségből. Bihar megyében például ha valaki Belényesen lakik (a 2021-es népszámlálás szerint 490 magyar nemzetiségű lakosa van), gond nélkül pályázhat, de ha a szomszédos, a várostól alig húsz kilométerre lévő, szintén Bihar megyei Vaskohszikláson (Stei), akkor már nem. Pedig az utóbbi, alig ötezres település Hajdúdorog testvérvárosa, és a 2021-es népszámlálás alapján 77 magyar lakja.
|
Trükkös pályázat erdélyi bennfenteseknek
|
Összesen hatmilliárd forintnyi mezőgazdasági támogatást kaphatnak azok, akiknek idejében szólt valaki.
| null | 1 |
https://hang.hu/hataron-tul/trukkos-palyazat-erdelyi-bennfenteseknek-178596
|
2025-07-19 11:30:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
A Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte, hogy Nyerges Zsolt cégcsoportja a N.E.Z. Capital Kft.-n keresztül megvegye a Civil Biztonsági Zrt.-t, ezzel az üzlettel pedig a milliárdos NER-es vállalkozó igazából nem is egy, hanem rögtön két őrző-védő társaságot kaparinthat meg. A Civil Zrt.-nek ugyanis az Opten adatbázisa szerint van egy AS-SEC Biztonsági Szolgálat Kft. nevű leánycége, ami szintén fontos szereplője a biztonsági piacnak. Még 2023-ban alapította a NER két kedvenc biztonsági cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. és a Valton-Sec Zrt. 50-50 százalékos tulajdonosi hányaddal.A 3 millió forintos törzstőkével induló cég ügyvezetője Móró Lajos lett, aki már eddig is a két NER-es biztonsági társaság kötelékében dolgozott. A Civil Zrt. Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Valton pedig a Fidesz és az állam gigarendezvényeit szokta biztosítani. A biztonsági piac két legnagyobb szereplőjének tehát van közös érdekeltsége, az AS-Security a saját bevallása szerint sikeresen beindította a vagyonvédelmi üzletágát, és több nagyvállalattal kötött hosszú távú szerződéseket. Például nagyon aktívak a budapesti reptéren. Szinte kizárólagos adatkezelője azoknak a testkamerás felvételeknek, amelyeket a repülőtéren rögzítenek. Az adatkezelés célja a jogsértések észlelése, megszakítása és bizonyítása.Mielőtt Nyerges Zsolt megszerezte volna a Civil Zrt.-t, és így az AS-SEC Kft.-t is, utóbbinál történt egy apró, de fontosnak látszó változás a tulajdonosi felállásban.2025. április 9-én tőkeemelés történt, mely folytán a Civil Zrt. 51 százalékos tulajdonossá vált- olvasható az AS-SEC legutóbbi beszámolójában. Tehát a Civil és a Valton közötti 50-50 százalékos felosztás 51-49-re változott a Civil javára. Így Nyerges Zsolt és cégcsoportja többségbe kerülhet a reptéri biztonsági cégben is, amely 2024-ben 2,4 milliárd forintos forgalom mellett 355 milliós nyereséget termelt.A Civil Zrt. eddig Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasaihoz tartozott. A vállalkozás eddigi tulajdonosa a Prostasia Zrt. volt, amely szervezetében még 2023 nyarán történt egy jelentős változás: a két részvényes, Tölgyesi Vilmos, valamint Szabó Péter volt rendőr dandártábornok, a belső elhárítás korábbi vezetője úgy döntöttek, részvényeiket közös tulajdonba helyezik, és azóta egy ügyvéd képviseli őket, mint közös képviselő. A Civil Zrt. Pintér Sándor belügyminiszter tulajdonában volt, amíg ki nem nevezték (2003 és 2010 között volt közvetlen irányítást biztosító részesedése). Az igazgatóság elnöke, Tasnádi László szintén közel áll a belügyminiszter köreihez, Pintér rendészeti államtitkára volt 2016 végéig. Forgalmát tekintve története legjobb évét zárta 2024-ben. Árbevétele ugyanis 3,5 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, így az rekordot jelentő 32,2 milliárd forintot tett ki. A profit viszont ennek ellenére csökkent: 10,1 milliárdról 7,1 milliárd forintra.Nyerges Zsolt korábban Simicska Lajos jobbkezeként vált ismerté. A milliárdos leginkább arról híres, hogy ő csak átmeneti birtokos szokott lenni. Nyerges a 2018-as választás után, Simicska háttérbe vonulását követően vette át a Közgép-birodalom irányítását, amit aztán gyorsan tovább is adott Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj Lászlónak. Nyerges idén tavasszal N.E.Z. Investment Zrt. néven alapított egy tanácsadó céget. Ebben tulajdonostársa a volt közgépes vezető, Sárvári Tamás Mihály, akivel 2017 és 2022 között Svájcban működtették a N.E.Z. Management & Consulting AG nevű vállalkozásukat. Ez a N.E.Z. Investment Zrt. lett a N.E.Z. Capital Kft. tulajdonosa, amely bekebelezi a NER legnagyobb őrző-védő cégét, valamint mellékesen az AS-SEC Kft. többségi résézét is.
|
Pintér Sándor körei kivonulhatnak a ferihegyi reptérről is
|
Nyerges Zsolt nemcsak a Civil Zrt.-t veszi át, hanem a leánycégeit is.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/pinter-sandor-korei-kivonulhatnak-a-ferihegyi-repterrol-is.html
|
2025-07-18 05:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Hadházy Ákos zuglói országgyűlési képviselő a Transparency International segítségével kiperelte azt a szerződést, amelyet a Magyar Állam kötött a Bosnyák téri kormányközeli óriásberuházás kivitelezőjével, a Tiborcz István üzlettársa, Balázs Attila által irányított Bayer Construct Zrt. projektcégével.
A szerződés lényege, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 244 milliárd forintért megveszi a Zugló központjában jelenleg is épülő irodakomplexumot. Hadházy a Telexnek azt mondta, hogy megérte kiperelni a szerződést, „hiszen nem véletlenül titkolták olyan nagyon”.
A képviselő szerint „elképesztő bepillantást ad a rendszerbe például az, hogy úgy írták alá a 244 milliárdos szerződést, hogy előtte nem volt semmilyen értékbecslés, és az aláíráskor még kész tervek sem voltak, a szerződés szerint a végleges terveket majd még egyeztetni kell”. (A beruházás koncepciója menet közben változott meg lakások és irodákról főleg irodákra, ezeket vette meg az állam.)
Eddig nem volt ismert az sem, hogy szerződés szerint az állam a foglalón túl csak akkor fizet további vételárrészleteket a 244 milliárdból a Bayer-csoportnak, ha ők megkötik az úgynevezett településrendezési szerződést, azaz trsz-t a XIV. kerületi önkormányzattal. Erről komoly vita folyik az önkormányzatnál, ez szabályozná ugyanis, hogy a beruházó – az eredetileg még a 2000-es években jogelődje által tett – vállalások közül mit teljesít és hogyan.
|
Az állam értékbecslés és kész tervek nélkül vette meg Tiborcz üzlettársától a zuglói új „városközpontot”
|
Az állam 244 milliárd forintot fizet a vitatott beruházásért.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20240510_az-allam-ertekbecsles-es-kesz-tervek-nelkul-vette-meg-tiborcz-uzlettarsatol-a-zugloi-uj-varoskozpontot
|
2024-05-10 12:44:00
| true | null | null |
HVG
|
A Magyar nemzeti Bank (MNB) alapítványa alá tartozó ingatlanos cég, illetve a Matolcsy György (ex)jegybankelnök köréhez sorolható vállalkozás is részt vettek a jegybank kötvényprogramjában – szúrta ki a 24.hu.
A kötvénykibocsátók minősítését tartalmazó MNB-listán szerepel
· a SkyGreen Buildings Kft.,
· valamint a GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. és anyavállalata, a lengyel Globe Trade Center is.
A GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. összesen 59,4 milliárd forint kötvénykibocsátásra kapott lehetőséget. A SkyGreen Buildings Kft. összesen 32 milliárd forint kötvénykibocsátásra kapott lehetőséget.
Nem tudni, hogy a kibocsátott kötvényekből mennyit jegyzett az MNB. A jegybank nem válaszolt a szóban forgó cégek kötvényprogramos részvételét firtató kérdéseire.
A GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. az 1994-ben alapított GTC-csoportba tartozik. Az ingatlanbefektető és -fejlesztő csoportnak Lengyelországban, Kelet- és Dél-Európa fővárosaiban (Budapest mellett Belgrádban, Bukarestben, Szófiában és Zágrábban) vannak befektetései és fejlesztései. Az anyavállalat, a lengyel tőzsdén jegyzett Globe Trade Center S.A. (GTC) az a cég, amelynek többségi részét a PADME alapítvány 2020-ban megszerezte az Optima Befektetési Zrt.-n keresztül, és amely az Állami Számvevőszék jelentése alapján a legnagyobb veszteségokozó a PADME portfóliójában.
A SkyGreen Buildings tulajdonosa két magántőkelap, a Sky I., illetve a Sky II. Nem tudni, kinek a pénze van az alapokban, de a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli őket. A Quartz Száraz István érdekeltsége, ő a volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a jó barátja.
A programot a jegybank 2019-ben papíron a vállalati kötvénypiac felpörgetése céljából indította: a kibocsátott kötvények egy részét az MNB jegyezte le, így egyrészt keresletet, másrészt olcsó finanszírozást biztosított a kedvezményezetteknek. A program keretét többször megemelték, végül 1550 milliárd forinton zárták le. A gyakorlatban a programban számos NER-közeli nagyvállalkozás vett részt, például Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltsége, az Opus, Szíjj László Duna Aszfaltja, vagy Jászai Gellért 4iG-je.
|
A jegybank ezer milliárd forintos kötvényprogramjából is csurrant, cseppent a Matolcsy-féle ingatlanbizniszbe
|
A programot elvileg a vállalati kötvények piacának felpörgetésére indította a jegybank.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250702_A-jegybank-ezer-milliard-forintos-kotvenyprogramjabol-is-csurrant-cseppent-a-Matolcsy-fele-ingatlanbizniszbe
|
2025-07-02 07:46:00
| true | null | null |
HVG
|
„Öntsünk tiszta vizet a pohárba” – így kezdődik a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye. Az NGM az után reagált, hogy a Válasz Online megírta: belvárosi palotákat adna el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, így a Belügyminisztérium Lánchídra néző épülete, az egykori Pénzügyminisztérium József nádor téri központja, a Magyar Államkincstár Hold utcai központja is új tulajdonoshoz kerülhet az államtól, de még két Széchenyi rakparti irodaház is szerepel a listán, ahogy a belvárostól távoliként az újpesti Árpád-kórház épülete is. A portál felvetette, hogy a lehetséges vevők között Tiborcz István is feltűnhet majd.
Az NGM magyarázata szerint „az értékesítésre szánt épületek jellemzően olyan, szerkezetileg és gépészetileg elavult ingatlanok, amelyek fenntartása rendkívül költséges, felújításuk pedig aránytalanul magas költséget jelentene az államnak”. Ehelyett onnan „az egyes állami szervezetek a 21. század kihívásainak megfelelő irodakomplexumokba költöznek, amely révén jellemzően belvárosi, kiemelt lokációban található állami ingatlanok szabadulnak fel”. Az értékesítésből származó bevétel pedig az államadósságot csökkenti majd.
Azt már nem tették hozzá, hogy a helyek, ahova költözhetnek, szintén jó NER-érdekeltségekkel rendelkeznek. A régi Dürer Kert helyén például Garancsi István Market Zrt.-je és a Tiborczhoz köthető Főnix Magántőkealap által jegyzett Dürer Befektetési Kft. fejleszthetett két irodaházat állami szervezeteknek, a Bosnyák téri gigaberuházás toronyházainak nagy része is hasonló feladatokat láthat el.
A minisztérium arról írt: „sem néhány napos kiírásról, sem zárt körben lebonyolított eladásról nem beszélhetünk – minden értékesítés nyíltan, előre kommunikált módon történik. Az lesz a jövőbeni tulajdonos, aki a legtöbbet fizeti az ingatlanért.”
|
NGM: Azért kell eladni belvárosi paloták tömegét, mert olcsóbb lesz inkább másokat bérelni
|
Elavult ingatlanok azok a belvárosi paloták, amelyeket az állam el akar most adni, ennél sokkal jobb lesz bérelni – magyarázza a Nemzetgazdasági Minisztérium.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250717_NGM-ingatlan-palotak-eladas-iroda-berles
|
2025-07-17 13:03:00
| true | null | null |
HVG
|
Elsőként a hét elején a Válasz Online írt arról, hogy értékes budapesti állami ingatlanok kerülhetnek Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz és annak ismerősi köréhez. Szerdán Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője is megszólalt az ügyben, utóbbi szerint a kormány ezzel a lépéssel végkiárusítást tart Budapesten.
Csütörtökön a K-monitor korrupciókutató szervezet arról posztolt a Facebookon, hogy az V. kerületi önkormányzat is hirdetett meg eladásra ingatlanokat, alsó hangon 4 milliárd forintnyit.
„A 19 meghirdetett ingatlan többnyire belvárosi irodákból és üzlethelyiségekből áll, a legolcsóbb egy Tüköry utcai 78 négyzetméteres földszinti iroda 46,8 milliós minimáláron, a legdrágább pedig egy négy irodából álló csomag, nagyjából 1000 négyzetméter, 1,2 milliárd forintos minimáláron az Október 6. utcában” – írják.
A szervezet szerint nem úgy tűnik, mintha a verseny ösztönzése lenne a cél az eladásoknál – az ingatlanokról részletes információért 300 ezer forintért meg kell vásárolni egy befektetői tájékoztatót a kerületnek számos zavaros ügyben bedolgozó ügyvédi irodától. Hozzáteszik, hogy általában nem szokás pénzt kérni pályázati dokumentációért, főleg ilyen értékű ingatlanoknál. „Nem csak azért, mert a háromszázezer forint is eltántoríthat érdeklődőket, de manipulációs lehetőséget is jelent, ha a kiíró értesül arról, hogy kik vásárolták meg vagy kérték el a dokumentációt”.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelenlegi vezetője 2006 és 2014 között volt polgármester a kerületben, ami akkoriban is híres volt arról, hogy áron alul adtak el ingatlanokat.
|
Alsó hangon 4 milliárd forintnyi ingatlant kínál eladásra az V. kerület
|
A tizenkilenc épület között vannak belvárosi irodák és üzlethelyiségek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250717_v-kerulet-rogan-antal-onkormanyzat-vitezy-magyar-karacsony-budapest-allami-ingatlan-kiarusitas
|
2025-07-17 17:48:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Uzsoki utcai kórházban működő VIP-ellátás ügyében indított vizsgálat során milyen konkrét jogi, szakmai vagy etikai szabályok megsértésének gyanúja merült fel? – kérdezte Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Belügyminisztériumtól, miután az általa feltárt ügyben a Miniszterelnökség áprilisi bejelentése szerint már rég folyt a vizsgálat, ám azóta sem lehetett hallani az eredményéről.
Az ügy lényege, hogy az állami Uzsoki kórházban VIP-szolgáltatásként soronkívüliséget lehetett vásárolni egy magáncégen, a Magyar Egészségügyi Szolgáltató (MESZ) Kft.-n keresztül – ez a cég a közelmúltig az exfideszes politikus, jelenleg a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági elnökeként dolgozó Papcsák Ferenchez volt köthető.
Az Uzsoki és a MESZ közötti szerződés arra irányult, hogy külföldi pácienseknek pénzért kínálják a magyaroknak társadalombiztosítási alapon járó szolgáltatásokat, de sejthető volt, hogy a soronkívüliséget biztosító fizetős lehetőséggel magyarok is élnek. Így viszont a konstrukció lehetővé tette, hogy egy magáncég keressen pénzt, miközben a munkát az állam által fizetett orvosok és ápolók végezték el állami felszerelés használatával.
Hadházy kérdésére csütörtökön a Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence válaszolt, és egy pontosítással kezdte: az Uzsoki VIP-részlegét időközben átnevezték Térítéses Betegellátó Osztálynak – nem mintha ez bármin változtatna.
Rétvári azzal folytatta, hogy január elején rendelték el a belső vizsgálatot, amely kitért az osztály működésére, a térítéses szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésekre, valamint az ebből származó bevételekre. Majd azzal folytatta, hogy lezárult ugyan az eljárás, de nem árulja el, mit állapított meg:
„A vizsgálat tartalma az érintett intézmény belső működésére, pénzügyi és szerződéses tevékenységére vonatkozó, a gazdálkodásra és szervezeti működésre kiható olyan információkat tartalmaz, amelyek további döntések alapjául szolgálnak.”
Mindeközben az Uzsoki kórház VIP-részlegének botránya ügyében rendőrségi nyomozás is zajlik, miután a nemrég kinevezett új legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint feljelentésként értékelte Hadházy Ákos júniusban neki megküldött kérdését. További fejlemény az ügyben, hogy nemrég másodfokon is pert nyert a Transparency International Magyarország a kórházzal szemben, amelynek így ki kell adnia azokat az adatokat, hogy hány esetben és milyen típusú beavatkozásokat nyújtottak a VIP-betegeknek.
|
Lezárult a belső vizsgálat az Uzsoki VIP-osztálya ügyében, és lehetnek is következményei
|
A Papcsák Ferenchez köthető magáncégnek fizető betegek soron kívül részesülhettek az állami kórház szolgáltatásaiból – ennek járt utána a belső vizsgálat. Eközben egy rendőrségi nyomozás még zajlik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250718_Lezarult-a-kormanyzati-belso-vizsgalata-az-Uzsoki-VIP-osztalya-ugyeben-es-lesznek-is-kovetkezmenyei
|
2025-07-18 14:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Csak akkorát kamuzz, ami azért nem teljesen hihetetlen – tanulhatta meg saját kárán egy ital-nagykereskedő. Kiderült ugyanis, hogy a magyar vállalatnak egy adóelkerülő trükkel 50 ezer euró értékben számlázott ki egy lett fuvarozó cég teherszállítási szolgáltatást, méghozzá úgy, hogy azzal sem bajlódtak, hogy legalább a papírokon úgy tűnjön, mint ha ebből bármi is megvalósulhatott volna.
Valószínűleg könnyebb lett volna elkerülni a lebukást, ha legalább pár teherautót fel tudnak mutatni. De nem, a hivatalos papírok szerint kis méretű autókban szállították a termékeket, az egyik bizonylaton például az szerepelt, hogy egy Suzuki Swiftben 22 ezer tonna, vagyis 44 ezer doboz sört fuvaroztak.
A magyar kollégáikkal együttműködve a lett adóhatóság ellenőrei aztán arra is rájöttek: nem elég, hogy ezek az autók fizikailag alkalmatlanok ennyi termék szállítására, még csak nem is a cég tulajdonában álltak.
|
Gyanús lett a NAV-nak, hogy 22 tonna sört szállít a papír szerint egy Suzuki Swift
|
Igencsak megkönnyítette egy lett-magyar adóelkerülő csoport a lebuktatásukon dolgozó ellenőrök munkáját, amikor a kamu szállításokat úgy papírozták le, hogy teherautó szóba sem került.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250720_Gyanut-fogtak-a-NAV-osok-amikor-azt-olvastak-hogy-44-ezer-doboz-sort-szallit-a-papir-szerint-egy-Suzuki-Swift?utm_source=exitpopup&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5143795
|
2025-07-20 10:12:00
| true | null | null |
HVG
|
A Gazdasági Versenyhivatal július 8-án engedélyezte, hogy Nyerges Zsolt cégcsoportja a N.E.Z. Capital Kft.-n keresztül megvegye a Civil Biztonsági Zrt.-t, az Opten adatbázisa szerint pedig július 10-e óta már a milliárdos NER-es vállalkozó a tulajdonosa a legnagyobb hazai őrző-védő társaságnak, amit július 17-én jegyzett be a bíróság.Ezzel egy évi 50 milliárd forintos csomag cserélt gazdát a NER-en belül.A Civil Zrt. sokáig Pintér Sándor belügyminiszter tulajdonában állt, amíg miniszterré nem nevezték — 2003 és 2010 között közvetlen irányítást biztosító részesedése volt. A társaság azonban egészen mostanáig a belügyminiszter bizalmasaihoz tartozott: júliusig az igazgatóság elnöke Tasnádi László volt, aki 2016 végéig Pintér rendészeti államtitkáraként dolgozott. Július 10-től már Nyerges Zsolt tölti be ezt a posztot.Forgalmát tekintve története legjobb évét zárta a Civil Zrt. 2024-ben, ábevétele 3,5 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, így az rekordot jelentő 32,2 milliárd forintot tett ki. Az évi 50 milliárd forintos csomag pedig egy leánycégnek köszönhető: a Civil Rendszertechnika Zrt. szintén rekord évet zárt, a 19,1 milliárd forintos forgalomból 2,3 milliárd forint nyereség jött össze. Míg az anyacég egy klasszikus őrző-védő társaság, addig a leánycég sokkal kifinomultabb módszerekkel dolgozik. Szolgáltatásaik közé tartozik a távfelügyelet és kivonuló járőrszolgálat, a riasztórendszerek és kamerarendszerek, a tűzvédelem, a műszaki távfelügyelet és az okosotthonok kiépítése. Utóbbi azt jelenti, hogy a megrendelő internetkapcsolattal és okostelefonnal a világ bármely pontjáról elérheti, ellenőrizheti otthona állapotát, valamint szabályozhatja háztartási berendezéseit.A Civil Zrt.-hez hasonlóan a Civil Rendszertechnika Zrt. is rendre nyeri az állami megbízásokat. Legutóbb júniusban a Lázár János felügyelete alatt működő MÁV-START Zrt. kötött keretszerződést a társasággal legfeljebb 250 helyszín távfelügyeletére, amely magában foglalja a riasztók beszerelését és a meglévő berendezések karbantartását a személy- és pénztárbiztonság, valamint a rendszerek zavartalan működésének biztosítása érdekében. Szolgáltatásaira a Városliget Zrt. és a Semmelweis Egyetem is igényt tart.A Civil Zrt.-nek egy másik leánycége viszont a tulajdonosváltás előtt kikerült a csomagból. A váci PM Perpetuum Mobile Kereskedelmi Kft. csak tavaly december 11-ig volt a Civil Zrt. leánycége, akkor előrelátóan átpakolták inkább a Védelem Csoport Zrt.-hez. Ez egy Peugeot márkakereskedés és szervíz, szintén a Pintér család régi érdekeltsége, amely tehát nem lett Nyerges Zsolt cégcsoportjának a része. Saját leírásuk szerint a jelentős flottával rendelkező partnerekkel kötött hosszú távú javítási, karbantartási szolgáltatásra vonatkozó szerződések biztosítják a váci cég javítókapacitásának megfelelő lekötöttségét. A szervíz stabialn termeli a bevételt, tavaly 2,5 milliárd forint forgalommal zártak, de a korábbi évek szép nyereségei után 14 millió forint veszteséget könyveltek el.Egyelőre nem tudni, hogy Nyerges Zsolt miből, miért és mennyiért vásárolta meg Magyarország legnagyobb őrző-védő társaságát. Az üzletember korábban Simicska Lajos jobbkezeként vált ismertté, és leginkább arról híres, hogy általában csak átmenetileg birtokol cégeket. A 2018-as választás után, Simicska visszavonulását követően átvette a Közgép-birodalom irányítását, amit rövid időn belül továbbadott Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj Lászlónak. Nyerges állandó szereplője a 100 leggazdagabb magyar listájának, vagyonát legutóbb 60 milliárd forintra becsülték.Arra tehát volt pénze Nyerges Zsoltnak, hogy megvegye a Civil Zrt.-t, ellenben idén majdnem csődbe ment a többségében általa tulajdonolt Szolnoki MÁV focicsapata. Az önkormányzatnak kellett milliókat átcsoportosítani ahhoz, hogy a stadiont ne kelljen bezárni és a felnőtt csapat üzemeltetési költségeit fedezni tudják. A szebb napokat látott szolnoki focicsapat az idény végén az NB III-ból is kiesett, így a következő szezonban már csak a megyei bajnokságban indul. Mindeközben együttműködési megállapodást kötött a Veres Tibor érdekeltségébe tartozó budapesti BVSC-vel.A Civil Zrt.-nek küldtünk kérdést, hogy miért döntöttek az eladás mellett, amint érkezik válasz, cikkünket frissítjük.
|
Ki tudja, hol áll meg: 50 milliárdos céget passzolgatnak a NER-ben
|
Több évtized után már nem Pintér Sándorhoz és bizalmasaihoz tartozik a Civil Zrt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/ki-tudja-hol-all-meg-50-milliardos-ceget-passzolgatnak-a-ner-ben.html
|
2025-07-22 05:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Sonkodi Balázs régen Lázár János tanácsadója volt, és egy időben államtitkári pozíciót is kapott. A Fidesz egészségügyi háttérpolitikusát két éve a MÁV egyik igazgatóságába ültette be Lázár havi 1 millió forintos fizetésért, január óta viszont már "csak" felügyelőbizottsági tag havi 800 ezerért. Az állami cég most ezen felül megbízta Sonkodit egy, a munkájától "élesen elkülönülő" feladattal, amelyért 5,8 millió forintot kap. De a tavaly még a MÁV-START Zrt. igazgatóságában ülő Lantos Istvánnal is aláírtak egy 22,3 milliós megállapodást - azt azonban nem árulta el a MÁV, hogy pontosan mi szerepel ezekben a szerződésekben.A MÁV Zrt. honlapján található szerződéslista szerint az Oktatás és HR menedzsment 2025 februárjában határozatlan idejű megbízási szerződést kötött Sonkodi Balázzsal a "MÁV-csoportnál egészségmegőrzési koncepció kialakítására" 5,8 millió forint értékben. Kicsit korábban, 2024 decemberében pedig az Oktatás és HR menedzsment határozatlan idejű megbízási szerződést kötött dr. Lantos Istvánnal "biztonsági kockázati felmérés elvégzésére és elemzésére" 22,3 millió forint értékben.Megkerestük a MÁV Zrt.-t, hogy megtudjuk, a listában szereplő dr. Lantos István megegyezik-e a 2024-ben még a MÁV-START Zrt. igazgatóságában ülő dr. Lantos Istvánnal, és Sonkodi Balázs a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. felügyelőbizottságában helyet kapó Sonkodi Balázzsal.Arra is rákérdeztünk, hogy ha igen, akkor pontosan hogyan kell értelmezni ezeket az egyedi megbízásokat:A meglévő feladataikon és fizetésükön/tiszteletdíjukon túl kapnak plusz munkát és plusz juttatást?Ha igen, miért van erre szükség?Pontosan mit kell csinálniuk a szerződésben foglaltak szerint?Milyen beszerzési eljárás során választották ki a két személyt az adott feladatokra?Felkértek-e másokat is, és ha igen, kiket? Ők milyen árajánlatokat adtak?A MÁV Zrt. válaszában közölte, hogy a 2025. január első napjától létrejött MÁV Személyszállítási Zrt. nem rendelkezik igazgatósággal, így annak dr. Lantos István már nem lehet tagja.Dr. Sonkodi Balázs a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. felügyelőbizottságának (fb) tagja, megbízási szerződésében rögzített feladata - a munkavállalók egészségmegőrzésével, fejlesztésével kapcsolatos programok kialakítása és működtetése, mindezek szakmai támogatása - ugyanakkor élesen elkülönül az ott végzett munkájától.A MÁV szerint mindkét esetben szabályos, értékhatár alatti szerződéskötés történt.A MÁV tehát nem cáfolta, hogy a cég egy volt és egy jelenlegi vezetője külön megbízás alapján több millió forintot kap a MÁV-tól.További részleteket azonban nem árultak el - ahogy korábban sem mindig voltak közlékenyek.Lázár régi embereSonkodi Balázs neve ismerős lehet azoknak, akik régebb óta követik a közéletet.Az orvos-menedzser végzettségű Sonkodi már az első Orbán-kormány idején is a párt egyik jelentős egészségügyi háttérpolitikusa volt, de karrierje csak Lázár János csillagának emelkedésével együtt ívelt magasabbra.Amikor 2000-es évek elején Lázár hódmezővásárhelyi polgármester volt, Sonkodi egészségügyi tanácsadóként dolgozott mellette.Amikor Lázárból 2012-ben a Miniszterelnökséget vezető államtitkár lett, vitte magával Sonkodit politikai tanácsadóként, havi bruttó 996 ezer forintért.Majd 2014-ben Lázár miniszterré nevezték ki, Sonkodiból pedig államtitkár lett, és a trafikok koncessziós jogait kezelő Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságában is helyet kapott.Akkoriban még több cégben is érdekelt volt (pl. OXIVIT Egészségügyi Szolgáltató és Ellátó Kft.), de ma már egyik társaságnak sem a tagja.A 2014-es vagyonnyilatkozata szerint Sonkodi akkoriban másfél éven belül vett 2 db száz négyzetméteres lakást és egy garázst a II. kerületben, plusz egy tihanyi üdülőt, meg 2 autót és még maradt 171 millió forint megtakarítása.Sonkodi 2017-ben lemondott államtitkári posztjáról, de nem sokáig maradt munka nélkül: Lázár János tanácsadója lett. Méghozzá jó pénzért: korábbi 998 ezer forintos fizetésének két és félszereséért, havi 2,6 millió forintért dolgozott.Aztán egy ideig csend volt a Semmelweis, később a Magyar Testnevelési ésSporttudományi Egyetem tudományos munkatársa körül, majd jöttek Lázár János építési és közlekedési miniszter átalakításai a MÁV-nál, amelynek során az egyik MÁV-cégnél, ahol eddig nem volt igazgatóság, 2023-ban egy teljesen új, öttagú testületet is felállítottak.Ennek egyik tagjaSonkodi Balázs lett 1,16 milliós juttatásért.Lázár János szerint az átalakítás során "az igazgatóságokban és a felügyelőbizottságokban a politika helyett az új piaci tudásnak adott elsőbbséget", és olyan embereket választott, akik az államigazgatási tapasztalat mellett nemzetközi cégek élén szerzett gyakorlatias tudással és piaci szemlélettel is rendelkeznek.A cégadatbázis szerint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. igazgatósága 2024. december 31-én megszűnt, és 2025. január 1-től felügyelőbizottság van a cégnél. Sonkodi jelenleg annak tagjaként havi 800 ezer forint megbízási díjat kap - plusz még az 5,8 milliót az egészségmegőrzési koncepció kialakítására.Katus Eszter
|
Többmilliós pluszmegbízást adott a MÁV Lázár bizalmasának a havi fix fizetése mellé
|
Sonkodi Balázs egy MÁV-cég felügyelőbizottsági tagja havi 800 ezerért, emellé kap még 5,8 millió egészségmegőrzési koncepcióra kialakítására.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/05/27/tobbmillios-pluszmegbizast-adott-a-mav-lazar-bizalmasanak-a-havi-fix-fizetese-melle
|
2025-05-27 10:01:18
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Mészáros és Mészáros Zrt. a Tolna megyei Bikács és Regöly, valamint a Veszprém megyei Öskü és Pétfürdő szennyvíz-tisztításának kiépítését/fejlesztését az eredeti szerződés szerint nettó 17 milliárd forintért vállalta 2022 februárjában. Viszont azóta az orosz-ukrán háborúra hivatkozva kétszer is áremelési kérelmet nyújtott be az Építési Minisztériumnak, és közel 1,6 milliárd forinttal többet kap a munkálatokért.Baranya és Zala megyében is hasonló történt: ott az A-Híd Zrt. és a Szabadics Zrt. párosa nettó 22,2 milliárd forintos ajánlattal nyerte több település szennyvíz-elvezetési és -tisztítási feladatait 2022 februárjában, de "az orosz-ukrán háborúval összefüggésbe hozható körülmények miatt" közel 1,5 milliárd forinttal többet fizet ki neki Lázár János minisztériuma. A számlát mindkét esetben EU-s pénzből állja a kormány.2021. július közepén írt ki közbeszerzést a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) a Tolna megyei Bikács és Regöly agglomerációjának szennyvízelvezetése és -tisztítása, valamint a Veszprém megyei Öskü és Pétfürdő szennyvíztisztításának megvalósítására.Az érintett települések a két megyében a következők: Bikács (396 lakos), Györköny (974 lakos), Öskü (2150 lakos), Pálfa (1441 lakos), Pétfürdő (4301 lakos), Pusztahencse (892 lakos), Regöly (963 lakos), Szakály (1203 lakos), Szárazd (213 lakos), Vajta (784 lakos). A beruházások árát európai uniós támogatásból, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretéből fizeti a kormány.Tolna vármegye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője, a fideszes Süli János, akihez Bikács, Györköny, Regöly, Szárazd és Szakály tartozik, 2023 június közepén jelentette be a projekt indulását.Plusz 1,5 milliárd a Mészáros-cégnekPedig már jóval korábban, 2022. február 24-én szerződést kötöttek a nyertessel, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Zrt.-vel. Az NFP eredetileg nettó 16,1 milliárdra becsülte a munkálatokat, de a három pályázó közül legolcsóbb ajánlatot adó Mészáros-cég nettó 17 milliárd 49 millió forintért vállalta a feladatot.Versenytársai ennél is többet kértek (volna): az EuroAszfalt nettó 17,9 milliárdot, a Szabadics Zrt. pedig nettó 18,7 milliárd forintot. Mostanra viszont a Mészáros és Mészáros Zrt. ajánlata is megdrágult, méghozzá jelentősen. Először 2023 végén emelkedett a céggel kötött szerződés értéke, akkor nettó 856,3 millió forinttal 17,9 milliárdra nőtt a munka ára. A napokban közzétett módosítás szerint pedig 2024 őszén még plusz 726,7 millió forint áremelést hagyott jóvá az állam a Mészáros-cégnek,így a projekt összköltsége nettó 18,6 milliárd forintra drágult.A közbeszerzési iratok szerint a Mészáros és Mészáros Zrt. először 2023-ban nettó 1,9 milliárd forint költségemelkedésről értesítette az Építési Közlekedési Minisztériumot (ÉKM, ami a 2023 elején megszüntetett NFP-től átvette a projektet). Lázár János tárcája a helyzetet megvizsgálva nettó 2 milliárdos plusz költséget állapított meg, amiből 321 milliót számolt rendes üzleti kockázatnak, és a maradék 1,7 milliárd forint felét, nettó 856,3 milliót jóváhagytak kifizetésre a Mészáros-cégnek.A következő szerződésmódosítás szerint azonban a fenti összeg csak a 2023. július 31-ig tartó időszakra szólt: a kivitelező "a kivitelezés műszaki átadás-átvételi lezárását megelőzően, 2024. augusztus 22. napján" ismét az ÉKM-hez fordult. A Mészáros és Mészáros Zrt. ezúttal nettó 1,5 milliárd forintos költségnövekményről számolt be "a 2023. augusztus 1. napjától 2024. szeptember 3. napjáig tartó teljesítési időszakra vonatkozóan". Az ÉKM ennél magasabb, nettó 1,8 milliárd forintos pluszköltséget állapított meg, amiből levontak 358 milliót rendes üzleti kockázat jogcímmel, és a maradék 1,45 milliárd felét, nettó 726,7 millió forintot hagytak jóvá áremelkedésként.Baranyában és Zalában is drágult a projektNagyon hasonló dolog történt egy másik régióban is, ugyanezekkel a főszereplőkkel. Az akkor még létező NFP 2021. július elején kiírt egy közbeszerzést Kozármisleny szennyvízelvezetése, a Bánokszentgyörgyi agglomeráció szennyvízelvezetése és tisztítása, a Gelse központú agglomeráció szennyvízelvezetése és tisztítása, valamint Surd és Liszó települések szennyvízelvezetése megtervezésére és kivitelezésére. Ezeket a beruházásokat is európai uniós támogatásból fizeti a kormány, szintén a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból (KEHOP).Ebben a projektben összesen 24 település érintett Baranya és Zala megyében: Alsórajk (326 lakos), Aranyosgadány (321 lakos), Bánokszentgyörgy (548 lakos), Bicsérd (978 lakos), Borsfa (673 lakos), Bucsuta (210 lakos), Felsőrajk (765 lakos), Gelse (975 lakos), Kerecseny (240 lakos), Kilimán (214 lakos), Kozármisleny (6750 lakos), Kökény (622 lakos), Liszó (348 lakos), Oltárc (227 lakos), Orosztony (360 lakos), Pécs (140 ezer lakos), Pölöskefő (386 lakos), Pötréte (278 lakos), Surd (535 lakos), Szalánta (1153 lakos), Pusztamagyaród (525 lakos), Szentliszló (255 lakos), Várfölde (184 lakos), Zók (249 lakos).A nyilvánosan elérhető bejegyzések alapján a kivitelezés 2023 nyarán már zajlott. A Baranya megyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselője, Nagy Csaba (Fidesz) például az év július végén számolt be arról, hogy megtekintette a munkálatokat Szalántán - de nem csak ott, hanem a körzetébe tartozó Bicsérden, Zókon és Aranyosgadányban is kiépül a csatornahálózat a projekt keretében.Bő egy évvel korábban, 2022. február közepén írta alá a kivitelezési szerződést az NFP a tender nyertesével. Az állami cég által által előzetesen becsült árat sajnos itt nem tették közzé, csak azt tudni, hogya Szabadics Zrt. és az A-Híd Zrt. párosa nettó 22,2 milliárd forintért vállalta a munkálatok elvégzését.Egyetlen ellenfelük volt, a Mészáros és Mészáros Zrt. (akkor még kft.-ként), ami nettó 23,1 milliárd forintos ajánlatot tett. Vagyis a Mészáros-cég 900 millió forinttal többet kért, ezért ezt a tendert nem ő nyerte, hanem a Szabadics és A-Híd duó. (A cikk elején taglalt Tolna és Veszprém megyei hasonló projektnél viszont ugye a Szabadics maradt alul Mészáros Lőrinc cégével szemben).A Baranya és Zala megyei szennyvizes projektek rendben haladtak a 2022-es szerződéskötés óta: a települések fideszes országgyűlési képviselői fotózkodtak a beruházásokkal és a kivitelezést végző Szabadics Zrt. embereivel, nem volt szó drágulásról. Bő három év elteltével azonban néhány napja megjelent a közbeszerzési értesítőben egy erre vonatkozó szerződésmódosítás, miszerintplusz nettó 1,47 milliárdot fizet az állam a kivitelezőknek, amivel a projekt ára 23,6 milliárd forintra nőtt.Ráadásul még tovább drágulhat, mert ez csak a 2023. november 30-ig tartó időszakra szól. A tenderdokumentumok szerint a Szabadics és A-Híd Zrt. párosa 2023 decemberében nettó 3,3 milliárd forint pluszköltségről tájékoztatta az NFP jogutódát, az Építési és Közlekedési Minisztériumot. A tárca ennél több, összesen 3,6 milliárdos költségemelkedést állapított meg, amelyből közel 649,9 milliót értékeltek rendes üzleti kockázatként. A fennmaradó közel 3 milliárd forint felét pedig kifizeti az állam a kivitelezőknek.Ők pedig időközben, 2024 őszén már újabb áremelési kérelemmel fordultak Lázár János tárcájához, de annak ügyében egyelőre még nem született döntés. Ha az ÉKM azt is jóváhagyja, akkor további áremelkedés várható a szöveg szerint: "A 2023. november 30. napja után elvégzett teljesítés után járó Vállalkozói díj növekedést, amennyiben a 2024. szeptember 02. napján kelt szerződésmódosítási igény Megrendelő által elfogadásra kerül, Felek a végszámlában számolják el egymás között és így kerül kifizetésre Vállalkozó részére."A háborút okolják a drágulásértAz indoklás a Baranya és Zala megyei munkálatok áremelkedésénél is ugyanaz, mint a Mészáros-cég Tolna és Veszprém megyei szennyvizes projektjeinél: "az orosz-ukrán háborúval összefüggésbe hozható körülmények".Egy 2023 januárjában megjelent kormányrendelet szerint ugyanis a vállalkozóknak joguk van szerződésmódosítást kezdeményezni, ha "a háborús konfliktus miatt kialakult helyzetre visszavezethetően" a rendeletben meghatározott »rendes üzleti kockázat« mértékénél nagyobb költségnövekményük keletkezett. Az állam ezután a plusz költségek rendes üzleti kockázattal csökkentett összegének maximum felét kifizeti a kivitelezőknek.A rendelet szerint "a rendes üzleti kockázat körébe tartozónak minősül azon költségnövekmény, amelynek mértéke nem haladja meg a szerződés teljesítése során felhasznált,a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagokés beépítésre kerülő építőipari termékek, az azok beépítésével kapcsolatos költségek és díjak piaci áremelkedésének azon együttes mértékét, amellyel az ajánlattevő a szerződéses összeg egésze tekintetében a szerződés megkötésekor számolhatott."Legutóbb a bicskei vasútállomás felújítása emelkedett így 11 milliárd forintra. A kivitelező ott is egy Mészáros-cég volt, de számos más állami nagyberuházás is drágult a közelmúltban ezzel az indokkal.9 éve választották ki a nyerteseketA két tender előzménye egy botrányos keretszerződés, amivel a Fidesz-kormány évekre előre eldöntötte, hogy kik végezhetnek ilyen munkálatokat európai uniós támogatásból több százmillió forint összértékben.Az akkor még nagyban működő Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) 2016-ban írt ki hat regionális, egyenként 70 milliárd forint keretösszegű tendert a 2020-ig a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében megvalósítandó szennyvízelvezetési és -tisztítási, hulladékgazdálkodási és ivóvízminőség-javító beruházások kivitelezésére. Az összesen420 milliárd forintos gigatenderen a Mészáros és Mészáros Kft. (ma már zrt.) az észak-magyarországi régióban, valamint az észak- és közép-dunántúli térségben is a szerencsés kiválasztottak közé került.A Szabadics Zrt. a nyugat- és dél-dunántúli, valamint az észak- és közép-dunántúli régióban járt sikerrel, az A-Híd Zrt. pedig a közép- és kelet-magyarországi, a nyugat- és dél-dunántúli, illetve a délkelet-magyarországi térségben is befutó lett. A régiónkénti 70 milliárdos keretösszeget 2020-ban 105 milliárdra emelte a kormány, majd az NFP-t 2023. január elejével megszüntette, azóta az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartoznak a projektek.Erdélyi Katalin
|
Dunántúli kistelepülések szennyvizes munkái is a háborúra hivatkozva drágultak
|
Összesen 3 milliárd forinttal. Mészáros Lőrinc cége kétszer is áremelési kérelmet nyújtott be, az ÉKM mindkettőt jóváhagyta. A számlát az EU állja.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/05/28/dunantuli-kistelepulesek-szennyvizes-munkai-is-a-haborura-hivatkozva-dragultak
|
2025-05-28 10:51:10
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Magyarország leggazdagabb embere ötödik éve Mészáros Lőrinc. A 100 leggazdagabb magyar 2025-ös kiadványában Mészáros toronymagasan, 1422 milliárd forinttal vezeti a mezőnyt. Az elmúlt évben akkora vagyongyarapodásra tett szert, hogy minden 6. percben egy átlagos munkavállalló éves fizetésével lett gazdagabb. Vagyona 602 milliárddal hagyja le az őt követő Csányi Sándorét, aki előtte volt hosszú évekig a leggazdagabb honfitársunk. A cikk interaktív verzióját nézd meg az Átlón.Mészáros Lőrinc tavalyi vagyonosodása a több mint 400 vállalkozásának volt köszönhető, amelyek jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek mezőgazdasági, élelmiszeripari, turisztikai, energetikai, pénzügyi, szolgáltatói, építőipari és befektetési szektorokban.2025. május 22-én jelent meg huszonnegyedik alkalommal a Szakonyi Péter által szerkesztett gazdagösszesítés. A lista 2002-ben még a Magyar Hírlap hasábjain jelent meg, később pedig a Manager Magazin, a Napi Gazdaság és a napi.hu weboldala közölte. 2019-től kezdődően a Perche Kft. gondozásában jelenik meg évente, A 100 leggazdagabb magyar című kiadványban.Mészáros Lőrinc idén ötödik alkalommal áll a lista élén, becsült vagyona 1422 milliárd forintra rúg.Orbán Viktor miniszterelnök barátja 2021-ben nyerte el először a Magyarország leggazdagabb embere címet, akkor harmadekkora vagyonnal rendelkezett. Tavaly óta 432 milliárd forinttal lett gazdagabb, amellyel önmagában a lista hatodik helyét foglalná el idén.Az őt követő Csányi Sándor 2020-ig állt az első helyen, aki 820 milliárd forintos vagyonával idén is a második helyezést érte el. Tavaly óta a becslés szerint mintegy 120 milliárd forinttal növekedett a vagyona. A dobogó harmadik fokára negyedik éve Felcsuti Zsolt került, 526 milliárd forintos becsült vagyonnal.A 100 leggazdagabb magyar összvagyona idén lépte át első alkalommal a 10 ezer milliárd forintot. A gazdaglista kiadásának 24 éve alatt mindössze két alkalommal látszódik visszaesés az összvagyonban, mindkettő globális válsághelyzetekhez köthető: az egyik a 2008-as gazdasági világválsághoz, a másik pedig a 2020-ban kirobbanó koronavírus-világjárványhoz. Ezeket leszámítva viszont a vagyonnövekedés üteme megrendíthetetlen volt. Sőt, 2015 után a vagyonosodás mértéke felgyorsult, a járványt követő években pedig az évenkénti növekedés látványosan megugrott.Tetten érhető ez a fajta exponenciális növekedés az idei tíz leggazdagabb magyar vagyonváltozásán is. Ugyan Mészáros Lőrinc 2014-es listára kerülése óta mást se produkált mint exponenciális vagyongyarapítást, a további kilenc listavezetőnél is láthatjuk a hirtelen felívelést az elmúlt években a vagyont illetően.A vagyonosodás felgyorsulását az alábbi ábra még jobban szemlélteti: 2020 után a "tölcsér szája" elkezdett egyre inkább kiszélesedni, a három leggazdagabb részesedése pedig egyre nagyobbá vált a teljes listán belül.Idén a teljes gazdaglista összvagyonának 13 százaléka már Mészáros Lőrincnél összpontosul,Csányi Sándor részesedése 7,5 százalék, Felcsuti Zsolté pedig 4,7 százalék. Vagyis a leggazdagabb három kezében van a 100 leggazdagabb összvagyonának egynegyede.De a legnagyobb sikereket gazdagodás terén idén nem csak ők érték el. Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Mészáros Lőrinc egykori jobbkeze, tavalyhoz képest szinte megkétszerezte vagyonát, 138 milliárd forintról 264 milliárd forintra (ami a 8. helyre teszi őt a listán). Őt Orbán Viktor veje, Tiborcz István követi 88 százalékos vagyonnövekedéssel, ami így 188 milliárd forint lett idén (ez a 11. helyre volt elég). A kiadvány szerint Tiborcz vagyonának jelentős része a Waberer’s Csoportban és a Gránit Bankban lévő érdekeltségeiből származik, összesen 140 milliárd forint.Emelletta tíz legnagyobb vagyonnövekedési rangsor tizedik fokára felkerült Balásy Gyula is(aki évekig csak B.-ként volt feltüntetve a listában), ő az idei 79 milliárdos vagyonával a 34. helyet foglalja el a gazdaglistán. 2018-tól kezdődően Balásy két cége (a New Land Media és a Lounge Design) monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) által kiírt keretszerződéseken ezen két cég visszatérő nyertesként van jelen. Az elmúlt három évben 336 milliárd forint értékben nyertek Balásy-cégek NKOH-tendereket, ami a Hivatal megbízásainak 74 százalékát jelenti.Mészáros Lőrinc pedig a számszerű vagyonnövekedés első helyezettje volt idén, 432 milliárd forinttal lett gazdagabb tavalyhoz képest. Ezt a folyamatosan bővülő, már 400-nál is több, megannyi szektorba tartozó vállalkozásainak köszönheti, melyek többsége nyereséggel zárta a tavalyi évet. Miközben az építőipari szektor 2024-ben visszaesett - az előző év azonos időszakához mérve 2024. június óta lejtmenet van az építőiparban, 2025 első két hónapjában 7 százalékkal volt alacsonyabb a termelés volumene a 2024 első két hónapjához képest -, Mészáros ezen cégeit ez láthatóan nem érintette.Ezen a szektoron belül egyik kiemelkedő cége, a V-Híd Építő Zrt. a Transparency International Magyarország kutatása szerint 2021 és 2023 között a második legnagyobb értékben nyert el közbeszerzéseket, összesen 461 milliárd forint értékben. De ha a Mészáros által elnyert összes tendert nézzük ugyanezen időszakból, akkor itt is ő áll a dobogó élén:14 cége 1080 milliárd forint értékben nyerte el a közbeszerzések 8,6 százalékát.Kis-Szölgyémi Ferenc (44. leggazdagabb) három cége 836 milliárd forinttal volt a második (az ő tulajdonában álló B+N Referencia Zrt. a cégek rangsorában viszont az első volt), Szíjj László (6. leggazdagabb) a harmadik 758 milliárdnyi elnyert tenderrel, Balásy Gyula pedig a negyedik 335,9 milliárd összértékű elnyert közbeszerzéssel.A 100 leggazdagabb magyar kiadvány leírja, hogy Mészáros flottakezelésben már benne van a top 5-ben a magyar piacon. A flottakezelő közbeszerzéseket már 2023-ban is extra rövid határidőkkel nyerte el a Mészáros M1 Autókereskedő Kft., amivel a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. vagy a Mercarius Flottakezelő Kft. nem tudta felvenni a versenyt. De idén márciusban előfordult az is, hogy pont a rövid vállalt határidő miatt nem Mészáros nyerte a flottatendert. A versenytársakkal való vélhető összejátszás miatt nyomozást indított az NNI a Mészáros-cégeket is érintő tendereknél. Ez persze csak Mészáros egy cégének a példája, de hasonló túlárazásokat, drágulásokat, összejátszásokat találhatnánk más cégének más közbeszerzéseit vizsgálva is.Az elmúlt években szép számmal jelentek meg a listán olyan üzletemberek, akiknek valamilyen kötődésük van a jelenlegi kormányhoz és az általa kiépített Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez (NER). Ők inkább a lista első felében helyezkednek el: például Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor barátja, aki vagyonosodását az állami közbeszerzések sorozatos elnyerésének köszönhette.Vagy Szíjj László, aki szintén állami építőipari tenderek visszatérő nyertese, és néhány éve az ő jachtján nyaralt Szijjártó Péter külügyminiszter, de Mészáros Lőrinc is. Ott van még Jellinek Dániel, aki ingatlanfejlesztésből jutott a lista hetedik fokára, az elmúlt években kötött üzletei miatt Tiborcz Istvánnal, Orbán vejével hozták kapcsolatba, de tagja a Budapesti Gazdasági Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának is.Pár éve a Szabad Európa egytől tízig terjedő skálán határozta meg, hogy a leggazdagabb magyarok mennyire vannak szoros kapcsolatban az Orbán-kormánnyal vagy a NER-rel. Ezt a csoportosítást felhasználva és a néhány azóta új listataggal kibővítve látható, hogy az idei listán 20 olyan üzletember található akik nagyon közel állnak a jelenlegi rendszerhez, összvagyonuk (4194 Mrd Ft) közel fele a teljes lista vagyonának. Többen vannak viszont, akik teljesen távol állnak a NER-től (38 fő), ők az összvagyon egyötödét birtokolják.A 100 leggazdagabb magyar lista 2002-es indulásakor a listán szereplők összvagyona 630,4 milliárd forint volt. A mai mezőnyből néhányan már akkor is jelen voltak: például Csányi Sándor vagyona akkoriban 15 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt 24 évben jelen lévő gazdagok (18 fő) részesedése összesen 209 milliárd forint volt a 2002-es összvagyonból, míg a többi, később háttérbe szoruló gazdasági szereplő 421,4 milliárd forinttal volt jelen. Felcsuti Zsolt és Mészáros Lőrinc neve ekkor még egyáltalán nem szerepelt a leggazdagabbak között.A leggazdagabbak vagyona 2020 körül kezdett el ütemesebben nőni. 2002 óta a nominális összvagyonuk 17,48-szorosára nőtt. Legnagyobb ütemben (azok közül, akik 2002 óta a listán szerepelnek) Csányi Sándor vagyona nőtt, közel 55-szörösére.Mészáros Lőrinc 2014-ben 7,7 milliárddal lépett a mezőnybe, idén a vagyona ennek 184-szerese. Ehhez képest a bruttó átlagfizetés 2002 óta csak 5,56-szorosára nőtt.Sokkal kisebb összeg is és sokkal lassabb ütemben nőtt a havi kereset, mint a milliárdosok vagyona. A középosztály és a felső egy százalék közötti olló szája egyre nyílik.Ez az osztályok közötti távolság azon is tetten érhető, hogy milyen a vagyoni koncentráció hazánkban. Az adatok rávilágítanak a lakosság leggazdagabb szegmense és a társadalom többi része közötti tartós és növekvő szakadékra Magyarországon. A regionális trendeket idősorosan megnézve az derül ki, hogy hazánkban 2017 óta a leggazdagabbaknál jelentős, 33 százalékos a vagyoni koncentráció, azonban ez a trend már 2014-ben elindult.Mészáros Lőrinc pedig továbbra is kiemelkedő szereplő Magyarországon, és a korábbi évek trendjét figyelve jövőre újból a lista élén lesz. Nem kizárt, hogy a kétezer milliárd forintos határt is át fogja lépni.Zárásként néhány számítás: Mészáros vagyona elég lenne263 ezer átlagosan kereső magyar egy évnyi fizetésének fedezésére (máshogyan megközelítve: ahhoz, hogy a mai átlagfizetéssel számolva valaki megkeresse Mészáros vagyonát, ahhoz 263 ezer évre lenne szüksége);315 ezer átlagos árú használt személygépkocsi megvásárlására, vagy20 431 darab 58 négyzetméteres lakásra az országos átlagáron számolva.A teljes, interaktív cikk az Átlón olvasható:
|
Amíg elolvasod ezt a cikket, Mészáros Lőrinc megkeresi az egész éves fizetésedet
|
Ötödik éve a miniszterelnök barátja a leggazdagabb magyar. Becsült vagyona 1422 milliárd forint, amiért egy átlagembernek 263 ezer évig kellene dolgoznia.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/05/28/amig-elolvasod-ezt-a-cikket-meszaros-lorinc-megkeresi-az-egesz-eves-fizetesedet
|
2025-05-28 14:46:20
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Április végén írtuk meg, hogy a Fidesz törvénymódosítással reagált a külügyminiszter magánrepülőgépes hivatali útjait és azok költségeit feltáró cikkeinkre. A tavaly év végén módosított jogszabály segítségével Szijjártó - Rogán Antal véleményének kikérését követően - megtagadhatja a védett személyek külföldi utazásaival kapcsolatos adatok kiadását. A minisztérium szerint ebbe a körbe tartozik a repülőgépbérlések költségadata is, ám a Fővárosi Törvényszék egy általunk indított adatperben nem tartotta jogszerűnek a külügy jogszabályi hivatkozását, és elsőfokú ítéletében az adatok kiadására szólította fel a minisztériumot. Bár a külügy fellebbezett a döntés ellen, az ítélet másnapjától nem béreltek magánrepülőgépet Szijjártó hivatali útjaihoz, és a miniszter azóta csak honvédségi repülőgépekkel repül külföldre.Az immár több mint két hónapja tartó "önmérséklet" hátterében - a költségadatok eltitkolására tett jelentős kormányzati erőfeszítésekből kiindulva - az állhat, hogy az Átlátszó által feltárt és nyilvánosságra hozott magánrepülőgépes hivatali utak módja, gyakorisága, luxusa és magas költsége negatívan befolyásolhatta a kormány és Szijjártó Péter megítélését.Ezért, a minden témát gondosan lekutató és monitorozó hatalom a közelgő országgyűlési választás előtt úgy tűnik, nem csak törvényt módosított a korábbi költségadatok eltitkolása érdekében, hanem a jelek szerint a továbbiakban nem kíván hasonló témát szolgáltatni a sajtó számára.A magángépes hivatali utak felfüggesztésének okairól, illetve arról, hogy azoknak van-e köze az elsőfokú bírósági ítélethez, természetesen megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát is, de az általunk megadott 48 órás időkeretben nem reagáltak a megkeresésünkre.Zsinórban 36 út honvédségi gépekkelSzijjártó Péter március 21-én - a fentebb említett bírósági ítélet közzétételének másnapján - a tőle megszokott lendülettel és intenzitással folytatta diplomáciai tevékenységét, illetve külföldi hivatali utazásait.Az ezt követő, jelen cikkünk megjelenéséig tartó - kevéssel több, mint két hónapos - időszakban a miniszter repülőgéppel megtett külföldi útjai között volt Ankara, Moszkva, kétszer Belgrád, Brüsszel, három alkalommal Luxemburg, London, Kairó, kétszer Antalya, Linköping, Iszlámábád, Ammán, Bern, Varsó, Jereván és Jeruzsálem is.Szijjártó hivatalos közösségi oldalainak bejegyzéseit követve azonban egy alapvető változást fedeztünk fel a korábbi utakról készült beszámolókhoz képest. A külügyminiszter kommunikációs csapata a múltban sokszor nem szerepeltette az utazáshoz használt légijárművet a reptéren készült fotókon. Ez arról árulkodott, hogy a minisztert épp nem honvédségi, hanem bérelt magánrepülőgép szállítja.Az elmúlt két hónapban azonban az ilyen jellegű - repülőgép nélküli - reptéri fotók már nem jelentek meg Szijjártó Facebook- és egyéb oldalain, hanema külügyminiszter összes utazásának képein a honvédségi repülőgépek szerepeltek.Tanulva a miniszteri jachtozás idején a minisztériumban telefonáló Szijjártó fotóját posztoló kommunikációs csapat alternatív valóságábrázolásából, mint mindig, most is leellenőriztük azt, amit a képeken láttunk.A repülőgépek útvonalait rögzítő ADS-B Exchange nevű honlap adatai alapján azonban kétséget kizárólag megállapítható: Szijjártó az adatper elsőfokú ítéletének közzétételét követően, azaz 2025. március 20. óta nem vett igénybe magánrepülőgépet a hivatali útjaihoz, és azóta mind a 36 repülőútját honvédségi repülőgéppel tette meg.A teljes honvédségi flottát használja SzijjártóA négy, diplomáciai feladatokra is gyakran "bevetésre" kerülő honvédségi repülőgép közül Szijjártó többnyire a 606-os és 607-es jelzésű Dessault Falcon 7X futárgépeket használta a múltban, melyek a nagy hatótávolságú business jetek osztályába tartoznak.A külügyér eddig csak ritkábban, elsősorban a nagyobb delegációkat igénylő, külföldi diplomáciai találkozók alkalmával - vagy a futárgépek katonai elfoglaltságai miatt - utazott a honvédség 604-es vagy a 605-ös lajstromjelzésű Airbus A319-112-eseivel, melyek akár 140 utas szállítására is alkalmasak.Ezeken a repülőgépeken kevesebb a kényelmes, nagyobb sortávolságú (nagyobb lábhelyű) ülés, mint a futárgépeken, és csak az első pár sor 2-2-es beosztású, azaz első osztálynak megfelelő komfortfokozatú. Mögöttük a többi üléssor 3-3-as tagolású, vagyis 6-an ülhetnek egy sorban, akárcsak egy hasonló méretű utasszállító repülőgépen.Korábbi szokásaitól eltérve a külügyminiszter a legutóbbi 36 útjából a legtöbbször, azaz15 alkalommal a nagy befogadóképességű 605-össel repült, és 11 útra ment a szintén 140 férőhelyes 604-es fedélzetén.A kevesebb férőhellyel rendelkező, de kényelmesebb futárgépekkel ezúttal kevesebbszer repült: hétszer a 606-os, és négyszer a 607-es jelzésű Falcont vette igénybe.Ezek a jetek magas kényelmi felszereltségű légijárművek, a kontinenseken átívelő repülőutakon is komfortos utazást tesznek lehetővé. Éjszakai fedélzeti módban több fekvőhely is kialakítható az utasok számára, hogy a hosszabb, éjjeli repülések során akár át is aludhassák az utazást.Ilyen és ehhez hasonló repülőgépekkel utaznak a milliárdos üzletemberek is szerte a világon, de ebbe a géptípusba tartozó két repülőgépe van az OTP Bank Nyrt. tulajdonában lévő Air-Invest Kft-nek is, az egyik ráadásul egy újabb sorozatú Falcon 8X.Állandó témát szolgáltat a repkedésA Magyar Honvédség légiflottájának négy - 604-es, 605-ös, 606-os és 607-es lajstromjelzésű - repülőgépéről és az állami vezetők honvédségi repülőgéppel történő utazásairól számtalan alkalommal cikkezett már az Átlátszó, gyakorlatilag a repülőgépek - kezdetben titkolt - beszerzése óta.A honvédségi légijárművek ilyen célú használata egyébként önmagában nem kirívó jelenség: más országok vezetőinek utaztatásában is feladatot kap az adott állam honvédsége, illetve légiereje.Máshol azonban ritkábban hangos a sajtó a politikusok és állami vezetők költséges hivatali útjaitól. Hazánkban ezzel ellentétben az elmúlt években folyamatosan zajlott a magánrepülőgép-bérlés, és a honvédségi flottával kapcsolatban is több érdekességre bukkantunk már az egzotikus úticéloktól kezdve a magas fedélzeti költségeken és a titkosított utakon át egészen a vezetőket szállító honvédségi gépek többmilliárdos üzemeltetési költségéig.Azt is feltártuk, hogy egy jogszabálymódosításnak köszönhetően a honvédség feladatai között megjelent "a felkészített erőkkel védett személyek személykíséretében részvétel", mely alapján például Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter, mint állandó védelem alatt álló személyek, a magánútjaik alkalmával is igénybe vehetik a honvédségi légijárműveket.Erre azonban tudomásunk szerint eddig még csak pár alkalommal került sor. Ilyen volt például Orbán Viktor egyik horvátországi nyaralása, illetve az az eset is, amikor egy marokkói hivatali útját követően kb. 1000 km-es olaszországi kitérőt tett a 604-es honvédségi gép amiatt, hogy Pisában kitegye a magyar miniszterelnököt.Brassai KornélCímlapkép: Átlátszó-montázs
|
Leállították Szijjártó Péter bérelt luxusrepülőgépes hivatali útjait
|
Mióta márciusban pert nyertünk a külügyminisztérium ellen a magánrepülős utak költségével kapcsolatban, Szijjártó csak honvédségi gépekkel repked.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/05/29/leallitottak-szijjarto-peter-berelt-luxusrepulogepes-hivatali-utjait
|
2025-05-29 08:50:27
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ahogy sok más beruházás az országban, a kisvárdai multifunkciós csarnok is megdrágult az orosz-ukrán háborúra hivatkozva. A kivitelező Nyírépszer eredetileg nettó 3,2 milliárdért vállalta a munkát, majd a költségek 4,8, most pedig 5 milliárd forintra nőttek.Nettó 264 millió forinttal drágult, és így már meghaladja a nettó 5 milliárd forintot a kisvárdai multifunkciós csarnok tervezése és kivitelezése - derült ki az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentumból. A drágulás okaként ezúttal is az orosz-ukrán háborút és az annak hatására kialakuló építőanyag-áremelkedést nevezték meg.A kivitelező Nyírépszer Hungária Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. összes költségnövekménye nettó 620 244 044 forint volt a számítások szerint, amiből nettó 264 201 045 forint kifizetését hagyta jóvá a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium. Így a beruházás ára nettó 5 087 687 880 forintra nőtt.Ez az összeg már 1,8 milliárd forinttal több, mint amennyiért a Nyírépszer eredetileg vállalta a megbízást.Az eredeti szerződésben ugyanis még 3,2 milliárd állt, de ezt 2022-ben és 2024-ben is módosították. Három éve a beruházás ára nettó 4,8 milliárdra nőtt, tavaly pedig a határidőket tolták ki az orosz-ukrán háború okozta acélhiányra hivatkozva. Majd ehhez az összeghez nemrég hozzácsaptak egy 298 millió forintos pluszmunkát is, amit az MB Invest Kft. végezhet el. A cég tulajdonosa a Nyírépszer Kft. tulajdonosának felesége.A multifunkciós csarnokot a Magyar, az Európai (EHF) és a Nemzetközi (IHF) Kézilabda Szövetség nemzetközi kupamérkőzések rendezésére előírt specifikációjának megfelelően alakítják ki, a létesítmény ugyanakkor az iskolai és a szabadidős sportra is lehetőséget biztosít.A beruházás több ütemben valósul meg, és a csarnok a végén összesen 4000 fő befogadására lesz alkalmas. Az épület mellé több száz fős parkolót is terveztek. A beruházásra összesen 6,9 milliárd forintot irányzott elő a kormány, az összköltség most mindennel együtt nettó 5,3 milliárdnál jár.Katus EszterNyitókép: Lázár János egy kisvárdai utcai fórumon.
|
Lázárék áldásával már több mint 5 milliárdot költhetnek a kisvárdai multicsarnokra
|
Eredetileg nettó 3,2 milliárd forintba került volna a beruházás, de az orosz-ukrán háború miatt már 5 milliárdnál járnak a költségek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/05/29/lazarek-aldasaval-mar-tobb-mint-5-milliardot-kolthetnek-a-kisvardai-multicsarnokra
|
2025-05-29 09:18:32
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Tavaly augusztusban írt ki közbeszerzést az Állatorvostudományi Egyetem öt darab személygépkocsi beszerzésére és bérlésére. A tenderre csak Mészáros Lőrincék cége, a Mészáros M1 Szerviz Kft. adott be ajánlatot, és egyedüli pályázóként el is nyerte a tendert. Az öt autót 36 hónapra közel 72 millióért bérli az egyetem. A felsőoktatási intézmény tájékoztatása szerint a gépjárműveket közfeladat ellátására használják az intézmény dolgozói.Havonta kb. kétmillió forintot fizet az Állatorvostudományi Egyetem öt darab felsővezetői diesel SUV bérléséért - derült ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerből. Azt már közérdekű adatigényléssel derítettük ki, hogy a bérelt járművek (Skoda Kodiaq típusok) automata váltóval felszereltek, minimum 190 lóerősek, összkerék meghajtásúak, minimum hétszemélyesek, sávtartó rendszerrel, tolatókamerával, gerinctámasszal, fáradtságérzékelő szenzorral és proaktív utasvédelmi rendszerrel ellátottak.Csak Mészárosék adtak ajánlatotA tendert még 2024. augusztusában írták ki, melyre mindössze egy ajánlat érkezett Mészáros Lőrincék cégétől, a Mészáros M1 Szerviz Kft.-től. Az ajánlat szerint a nettó ajánlati ár autónként közel négyszázezer forint, az öt autóra együttesen közel kétmillió forint (1 996 900 ft.) havonta. Mivel az autókat 36 hónapon (azaz 3 éven) át bérli az egyetem, így összesen közel 72 millió forint kiadást jelent mindez a felsőoktatási intézmény számára.Mivel az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR) csak az összegzést töltötték fel az ajánlatok elbírálásáról, az autóbérlés kapcsán az egyetemhez közérdekű adatigényléssel fordultunk, hogy megtudjuk, milyen egyéb szolgáltatásokat tartalmaz még a szerződés, és milyen típusú, felszereltségű autókat bérelnek pontosan.Az adatigénylésünkre válaszul megkapott szerződésben foglaltak szerint a bérlés ideje alatt Mészárosék cége intézi többek között az autókhoz tartozó biztosítások (pl. CASCO), káresemények, karbantartási és szervizszolgáltatások ügyintézését, a téli-nyári gumicseréket, valamint a bérlés mellé tartozik assistance és hozom-viszem szolgáltatás is.A saját bankjától lízingel Mészárosék cégeA szerződés szerint Mészárosék cége vállalta, hogy harminc napon belül leszállítja a kért autókat az egyetem részére, ám amennyiben a megrendelt, a műszaki paramétereknek megfelelő személygépkocsit nem tudják határidőre leszállítani, maximum hat hónapig kategóriaazonos csereautókat biztosítanak.Korábban többször is írtunk róla, hogy Mészáros cégei azért tudják elnyerni az autóbérléssel és flottakezeléssel kapcsolatos közbeszerzési tendereket, mert a piaci versenytársakhoz képest extra gyors határidőket vállalnak az autók leszállítására. Ezt nagy valószínűséggel csak akkor tudják megtenni, ha valamiért pontosan annyi és olyan felszereltségű autókkal rendelkeznek, amelyeket az ajánlatkérő előír.Jelen közbeszerzés esetében az Állatorvostudományi Egyetem harminc napos határidőt írt elő a (csere)autók beszerzésére, amit Mészárosék cége teljesített is, adatigénylésünkre ugyanis összesen 10 darab autóról érkezett átadási jegyzőkönyv.Ezek alapján öt Skoda Kodiaq 2.0. TDI, 7-11 kilométer közötti futásteljesítményű autót még 2024. novemberében adott át Mészárosék cége (ezek lehettek a csereautók). Ezt követően öt másik Skoda Kodiaq 1.9. típusú, szintén alacsony futásteljesítményű autó került átadásra 2025 február és márciusa között.A gépjárműadatok lekérdezése során az derült ki, hogy az autók többségét 2024-ben gyártották (egyet 2025-ben), valamint hogy az autók az Euroleasing Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél vannak bejegyezve lízingre. Ez a zrt. pedig Mészáros Lőrinc bankjának (MBH) lízingcége.Kerestük az egyetemet, hogy kik és milyen célra használják majd ezeket a járműveket. Az intézmény azt közölte válaszában, hogy az autókat az egyetemi közfeladat ellátására használják az intézmény dolgozói.Szabó-Gödri RitaCímlapkép: Átlátszó-montázs
|
72 millió forintért bérel autókat az Állatorvostudományi Egyetem Mészáros Lőrincék cégétől
|
Az egyetem az autókat három éven át bérli. A gépjárművek minimum 190 lóerősek, melyeket a dolgozók közfeladatellátásra használnak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/oktatas/2025/05/30/72-millio-forintert-berel-autokat-az-allatorvostudomanyi-egyetem-meszaros-lorincek-cegetol
|
2025-05-30 12:44:43
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Amatőr hibák, önként kapituláló versenytársak, extra rövid határidők - ezekbe a jelenségekbe botlottunk, amikor kielemeztük a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó autókereskedő cég által megpályázott és sok esetben el is nyert közpénzes megbízásokat. A flottatendereken taroló Mészáros M1 Kft. legfrissebb beszámolója szerint 18,4 milliárdos forgalmat bonyolított tavaly és 1,1 milliárdos eredményt ért el.A felcsúti Mészáros M1 Autókereskedő Korlátolt Felelősségű Társaságot 2016-ban alapították. A cég főtevékenysége a személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, valamint a személygépjármű kölcsönzése. A társaság éves bevétele 2017-ben nettó 504 millió forint volt, tavaly viszont már 18,4 milliárd. A nyereség pedig meghaladta az 1,1 milliárd forintot. Ebből azonban nem fizettek ki osztalékot a tulajdonosoknak.A kft. tulajdonosa a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. és az MKB magántőkealap. Mindkettő Orbán Viktor miniszterelnök gyerekkori barátjának, a leggazdagabb magyarnak, Mészáros Lőrincnek az érdekeltsége. A társaság 2021 óta nyer közbeszerzéseket - nem is akárhogy.Ahogy arról korábban többször is beszámoltunk, a Mészáros M1 Kft. gyakran olyan extra rövid teljesítési határidőket vállal, amelyekkel más - sokkal nagyobb - flottakezelők sem tudják felvenni a versenyt, hiába adnak olcsóbb ajánlatot. Néhány ilyen tenderrel kapcsolatban cikkünk nyomán már eljárás is indult.De azt is bemutattuk, hogy néhány flottakezelő cég - köztük a Mészáros M1 és a Mercarius -, hol együtt, hogy egymás ellen nyeri a színjátékszerű tendereket. Az ajánlattevők néha amatőr hibát vétenek, látszólag oda-vissza adják "a szívességeket", vagy épp saját nyerési esélyeiket szabotálják el, de ezeket a jelenségeket a Gazdasági Versenyhivatal eddig nem találta elég gyanúsnak ahhoz, hogy vizsgálódni kezdjen.A Mészáros M1 Kft. legutóbb a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-től nyert 123,3 millió forintos megbízást, miután mindkét ellenfelét, a Mercariust és a MOL Fleet Solution Kft.-t is kizárták.Katus EszterNyitókép: Átlátszó montázs
|
Irányítottnak látszó flottatenderek árnyékában nőtt 18,4 milliárdra Mészáros autós cégének bevétele
|
A Mészáros M1 Autókereskedő Kft. 11,9 milliárdos bevétele 18,4-re nőtt egy év alatt. A cég gyakran nyer el közpénzes megbízásokat furcsa körülmények között.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/02/iranyitottnak-latszo-flottatenderek-arnyekaban-nott-184-milliardra-meszaros-autos-cegenek-bevetele
|
2025-06-02 08:31:17
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
40 milliárdos forgalommal és 2,1 milliárdos adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet a Mészáros-család tulajdonában álló Fejér-B.Á.L. Zrt. A nyereséget osztalékként ki is fizették maguknak Mészárosék. Az építőipari cég az elmúlt években számos közpénzes megbízást nyert, most épp a vagyonkezelő alapítványként működő Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) új pécsi oktatási intézményét alakíthatják ki. A beruházás nettó 8,9 milliárd forintba kerül.Hirdetménnyel induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki a Sopianae Talentum Ingatlanfejlesztő Kft. a pécsi MCC oktatási központ generálkivitelezésére tavaly nyáron. A tendernek most lett meg az eredménye: a Mészáros-család tulajdonában álló Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte el a megbízást nettó 8,9 milliárd forintért. A felcsúti társaság két másik kormánynak kedves cég elől vitte el a megbízást: a LATEREX Építő Zrt. nettó 9,2, míg a Market Építő Zrt. nettó 9,3 milliárdos ajánlatot adott.A Fejér-B.Á.L. alvállalkozóként bevonja a szintén Mészáros érdekeltségű ZÁÉV Építőipari Zrt.-t, illetve a Zala Elektro Szerelő és Szolgáltató Kft.-t is. A nyertes cégek feldata lesz a Pécs, Király utca 13. és Mária utca 10. alatt található épületek generálkivitelezése - beleértve az építészeti, mélyépítési, épületvillamossági, épületgépészeti, erősáramú és gyengeáramú munkákat is.A tervek szerint a Király utcában a volt Nemzeti Casino épülete városi közösségi és oktatási funkciót kap, az udvarban pihenő teret alakítanak ki. A Mária utcai telekrészen pedig kollégiumot és mélygarázst építenek. A két létesítményt új belső átvezető sétánnyal kötik össze.A fideszes elitképzőként számon tartott Mathias Corvinus Collegium Alapítvány már több mint 30 létesítményben működik, a szervezet vagyona 2023-ban az 500 milliárd forintot is megközelítette.Nemrég megírtuk, hogy a Kis Hiltonként is emlegetett Konferencia Hotelt 2 milliárd forintért újíthatják fel Győrben, tegnap pedig azt, hogy a miskolci Korona szállóból nettó 18,9 milliárdért varázsolnak oktatási centrumot. Ott a kivitelezést a NER-cégek oldalán is felbukkanó Épkar Zrt. vezette konzorcium végzi:Az MCC-t Tombor András (milliárdos üzletember, a Fidesz fontos háttérembere) alapította 1996-ban. A ma már közérdekű vagyonkezelő alapítványként működő MCC-be (amelynek kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója), 2010 óta jelentős állami vagyont csatornáztak át: a közvetlen pénzbeli támogatások és a Mol- és Richter részvények mellett ingatlanokkal is gyarapodott, 2023 nyarán pedig a Libri-Bookline cégcsoport is az MCC többségi tulajdonába került.Kevesebb bevétel, több nyereségA pécsi MCC beruházást kivitelető Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. tulajdonosa nem más, mint a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc és gyerekei. A zrt. számos állami tenderen lett befutó az elmúlt években, többek között ők építették az új iskolát is Felcsúton. 2022-ben alig öt hónap alatt 50 milliárd forint értékű közpénzes megbízást nyertek el.A cég forgalma 2020 óta 44 és 65 milliárd között mozgott, tavaly 40 milliárdos bevétellel zárták az évet. A társaság nyeresége viszont jelentősem megnőtt: 139 millióról 2,1 milliárdra. Ezt az összeget a tulajdonosok ki is vették osztalékként.Katus EszterNyitókép: A Mészáros gyerekek/Átlátszó montázs
|
Mészárosék családi cége 8,9 milliárdért építheti Pécsett az MCC újabb központját
|
A felcsúti cég a szintén kormányközeli Market Zrt.-nél és a Laterex építőnél adott olcsóbb ajánlatot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/06/03/meszarosek-csaladi-cege-89-milliardert-epitheti-pecsett-az-mcc-ujabb-kozpontjat
|
2025-06-03 07:50:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Két év alatt 36,2 millióról 66,2 milliárdra növelte bevételét a Mészáros M1 Útépítő Kft., a cég nyeresége pedig a 15 milliárd forintot is meghaladta. Ebből 10,8 milliárdot ki is vettek osztalékként a tulajdonosok. A társaság elképesztő sikere mögött az állhat, hogy a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok nyerték a 35 évre szóló autópálya-koncessziót, így a fiatal útépítő cégnek bőven akad munkája. Az M1 autópálya bővítése miatt még új aszfaltkeverő telepet is építenek Kisigmándon, amit a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított.Bár keveset hallani róla, elképesztő tempóban gyarapodik a Mészáros M1 Útépítő Kft., amelynek a Mészáros Lőrinc féle Talentis Group és V-Híd Zrt. a tulajdonosa. A céget 2020-ban alapították, és az első két évben veszteséges volt. 2022-ben aztán már pluszban zárta az évet 36,2 millió forintos forgalom mellett. 2023-ban pedig kilőtt a társaság: 31 216 500 000 forintos bevételt és 7 339 404 000 forintos adózott eredményt ért el. Tavaly viszont még ezt is felülmúlták: 66,2 milliárdos (!) árbevétel mellett 15,4 milliárdos profitot produkáltak. Ebből 10,8 milliárdot fizettek ki osztalékként, és 4,6 milliárdot az eredménytartalékba helyeztek.A hatalmas ugrás mögött a profilváltás állhat: a társaság ugyanis korábban nehézgépkezeléssel foglalkozott, és erről váltott útépítésre két évvel ezelőtt. Ez pedig nagyon jó lépésnek bizonyult. Mert bár a cég látszólag nem nyert közbeszerzéseket, számos jelentős megbízást kapott már. És minden bizonnyal kapni is fog.Aranyat érő autópálya-koncesszióA Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte el ugyanis a 35 szóló nemzeti autópálya-koncessziót 2021-ben. Ami azt jelenti, hogy az általuk létrehozott cég, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. üzemeltet számos gyorsforgalmi utat az országban, és az ő feladatuk a tervezett utak építése is. Ezért cserébe évente rendelkezésre állási díjat kapnak az államtól.Az MKIF legfrissebb, 2024-es beszámolója szerint a cég bevétele egy év alatt 152,4 milliárdról 195,2 milliárdra nőtt, ebből 191,8 milliárd a koncessziós bevételekből származott. A 2 milliárdos adózott eredményből pedig összesen 542 millió forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok.A társaság honlapja szerint 1237 km már meglévő magyarországi gyorsforgalmi út üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését végzik, de 2034-ig 279 km új gyorsforgalmi utat építenek, és 299 km-en pedig bővítik a már meglévő hálózatot. Ez több ezer milliárd forint építési megbízást jelent, amit akár saját magának vagy alvállalkozóknak is kiadhat a társaság közbeszerzési eljárások nélkül.És itt jön képbe a Mészáros M1 Útépítő Kft.Kiemelt beruházás lettMKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tulajdonosai ugyanis a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok. Így aztán nem is csoda, ha az autópályákát érintő egyes munkálatokat is Mészáros- vagy épp Szíjj-cégek végzik.Az egyik ilyen nyertes a felcsúti székhelyű Mészáros M1 Útépítő Kft. lehet, amely nemrég kérelmet adott be a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatalhoz "a Kisigmánd 055/7 helyrajzi szám alatti ingatlanon tervezett labor épület, fedett és fedetlen depónia engedélytől eltérő továbbépítésére vonatkozó módosított építési engedélyezés tárgyában". Erről a kormányhivatal által kifüggesztett hirdetmény árulkodott.Rákerestünk, hogy pontosan mit és miért építhet a cég egy másik megyében (ahol látszólag fióktelepe sincs), és azt találtuk, hogy egy aszfaltkeverő üzemet alakít ki. És hogy miért pont ott?Azért, mert az M1 autópálya Budapest-Győr közötti szakaszát 2×3 sávra bővíti az állam, az útépítési munkálatokhoz pedig szükség lesz egy komplex funkciójú gazdasági (aszfaltkeverő) telepre is az M1 autópálya és a 13. sz. főút csomópontja közelében.Ehhez nagy segítséget jelent a kivitelezőknek, hogy a kormány a gyorsforgalmi út építését, és az azzal járó egyéb beruházásokatnemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.Így a Mészáros M1 Útépítő Kft. telepe is megkapta a kiemelt státuszt.A cég által készíttetett tervek szerint az aszfaltkeverő telepen iroda, gazdasági épületek, technológiai építmények és depónia is lesz.A dokumentumban azt is írják, hogy a tervezett zöldmezős beruházás környezetvédelmi szempontból biztonságos. Mert bár az aszfaltkeverő telep a környezetre negatív hatást gyakorol, azonban "a fejlett, zárt technológiának köszönhetően annak jelentős környezetszennyező hatása nincs".Katus Eszter
|
Kilőtt Mészárosék fiatal útépítő cége, az autópálya-koncesszió lehet a siker kulcsa
|
A Mészáros M1 Útépítő Kft. 2 év alatt 36,2 millióról 66,2 milliárdra növelte a bevételét. A cég új aszfaltkeverő üzemét nemzetgazdasági szempontból kiemelt jele
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/03/kilott-meszarosek-fiatal-utepito-cege-az-autopalya-koncesszio-lehet-a-siker-kulcsa
|
2025-06-03 13:42:59
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Új kormányközeli tulajdonosa van az OBSERVER Médiafigyelő és Kutató Kft.-nek, amely elnyerte az MTVA egyik legfrissebb tenderét. A cég a közmédiára vonatkozó médiafogyasztási szokásokat vizsgálhatja egy 70 millió forintos keretmegállapodás keretében. Az új tulajdonos Magyarázni Alapítvány alapítói a kormány egyik kedvenc kutatójának, Mráz Ágoston Sámulnek a munkatársai voltak.A közmédiára vonatkozó médiafogyasztási szokásokat vizsgálná a Médiaszolgáltatás - támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), a feladat elvégzésére közbeszerzési eljárást írt ki május 14-én. Jelentkezni mindössze két hétig lehetett, igaz, a kiírást piaci konzultáció is megelőzte. A fehívásra végül mindössze egyetlen cég, az OBSERVER Médiafigyelő és Kutató Kft. jelentkezett, amely el is nyerte a megbízást. A cégnek márciusban új tulajdonosa lett, ma már a Magyarázni Alapítvány alá tartozik.A társaságnak feladata lesz országos mintán végzett közvélemény-kutatást lefolytatnia (rádió és/vagy televíziós csatornákra és online felületekre vonatkozóan is), amelyből megismerhetők a hazai felnőtt népesség vagy egy kiválasztott csoportjának informálódási és médiahasználati szokásai, illetve feltérképezhető az egyes közszolgálati csatornák (tv, rádió, online) információszerzésben és kikapcsolódásban betöltött szerepe, összehasonlítva a többi médiaszolgáltató hasonló tartalmú csatornáival.Emellett többek közötttelefonos adatfelvétellel lebonyolított,lakossági online médiahasználati szokásokra vonatkozó,kvalitatív (fókuszcsoportos),személyes megkérdezésen alapuló kutatást,telefonos adatfelvétellel bonyolított gyors véleménykutatást,valamint személyiségek ismertségét és kedveltségét vizsgáló kutatást és mélyinterjúkat is kell végezniük.A megbízás 12 hónapra szól, a keretösszeg nettó 70 600 000 forint,amelynek 70%-ára vállal lehívási kötelezettséget az MTVA. A nyertes OBSERVER Médiafigyelő és Kutató Kft. alvállalkozóként bevonja a Társadalomkutató Kft.-t és Erdész-Sós Judit egyéni vállalkozót is a teljesítésbe.Az összeg elsőre nem tűnik nagynak, de sok kicsi sokra megy. Ahogy arra az Mfor a napokban rámutatott: a közmédiának tavaly is sikerült az a bravúr, hogy a beérkező mintegy 140 milliárd forint közpénz ellenére veszteséges lett.Persze ez nem meglepő annal fényében, hogy többek között negyedmilliárdért méretnek nézettséget, közel félmilliárd forintot költenek sminkesre, fodrászra és stylistra, valamint ugyanennyit taxira is.Kormányközeli tulajdonosA tendernyertes OBSERVER Médiafigyelő és Kutató Kft. tulajdonosa korábban a Nézőpont Csoport Befektetési és Vagyonkezelő Zrt., majd a CEPER Kutató, Médiafigyelő és Tanácsadó Zrt., ezután idén 2 hónapig az OBSERVER Csoport Zrt. volt, végül március vége óta a Magyarázni Alapítvány lett.A Magyarázni Alapítványt pár hónapja alapították, kuratóriumi tagjai Takács Andrea, Zotter Judit és Gáspár Soma. Az alapítvány célja hivatalosan "politikatudományi kutatások, politikatudósok és politikai elemzők, valamint a politikatudománnyal foglalkozó egyetemi hallgatók támogatása".Mindhárom alapító a kormányközeli Nézőpont Intézet és Századvég vezetőjének, Mráz Ágoston Sámuelnek a munkatársa volt különböző cégekben,így az idén márciusig Mráz tulajdonában álló Observer Csoportnál vagy a Magyar Nézőpont Kft.-nél. Érdekesség, hogy Mráznak az Opten szerint ma már egyetlen cégben sincs tulajdonrésze, sőt, vezető tisztségviselőként sincs jelen sehol.Az OBSERVER Kft. bevétele 2023-ban 5,1 milliárd, tavaly pedig 5,2 milliárd forint volt.Katus Eszter
|
Kormányközeli alapítvány cége végezheti a közmédia közvélemény-kutatásait
|
Az OBSERVER Kft.-nek telefonos, online és személyes megkérdezésen alapuló kutatást is kell végeznie arról, mi a véleménye a közmédiáról a nézőknek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/05/kormanykozeli-alapitvany-cege-vegezheti-a-kozmedia-kozvelemeny-kutatasait
|
2025-06-05 08:43:34
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Adatigénylési pert indítottunk az NFI-vel szemben, mivel nem hajlandók kiadni a Rákay Philip-féle Petőfi-film díszletének szerződéseit. A Filmintézet korábban olyan szerződéslistát mutatott be a több milliárdból épült díszletvárosról, ahol ki voltak takarva a pénzösszegek és a bérlők nevei.A Most vagy soha! az eddigi legmagasabb költségvetésű filmje lett. A producer, Rákay Philip elmondása szerint a film 7 milliárd forintos költségvetésének közel felét a fóti díszletvárosra költötték el, ami szerinte hamarosan visszahozza a befektetett összeget, hiszen más produkcióknak is bérbe adható a ’48-as Pest-Budára hasonlító díszletegyüttes.A telek jelenleg 100%-ban a Nemzeti Filmintézet (NFI) tulajdona, ezért a Filmintézethez fordultunk adatigényléssel, kikérve a Petőfi-film készítése óta megkötött bérleti szerződéseket. Tekintve, hogy az NFI állami szervezet, annak bevételei, így a díszlettel kapcsolatos bérleti szerződések részletei közérdekű adatnak számítanak.Csak a lényeg nem derült ki a szerződésekbőlAz NFI azonban a kérdésünkre válaszul egy igen hiányos adatsort küldött. Bérleti szerződést csak egyet kaptunk, ezen gondosan ki volt takarva a bérlő neve, a bérlet időtartama és összege is. A kapott dokumentumok között volt még egy adásvételi (azaz nem bérleti) szerződés, ami szerint az NFI megvett egy külföldi stúdió által felhúzott díszletet - a bérlő nevét, összeget és időtartamát itt is eltávolították.A legteljesebb dokumentum egy összesítés volt, amiből kiderült, hogy 2024 január és 2025 március között 3 produkció készítői bérelték ki a Pest-Buda-díszletet. Ezekből a produkciókból nettó 168 992 500 forint folyt be, azonban (ahogy a listából is látszik), ebben nemcsak a Pest-Buda-díszlet, hanem két másik helyszín díszletei is benne voltak.A bérlők neve és a részösszegek itt sem láthatók, vagyis továbbra sem tudtuk meg, mennyi bevétele származik az NFI-nek (így az államnak) a díszletvárosból.Az sem derült ki, hogy milyen produkciók számára adják ki a díszletet - például, hogy a bérlők között vannak-e közpénzből finanszírozott produkciók készítői is.Váratlanul visszaléptek a megegyezéstőlMiután nem kaptuk meg a kért adatokat, adatigénylési keresetet adtunk be, amit a bíróság befogadott. Nem sokkal később megkeresett minket a Filmintézet, és peren kívüli megegyezést ajánlott.Egy személyes tárgyalás után látszólag sikerült is egyezségre jutni. Az NFI az egyezségi ajánlatában felajánlotta, hogy a kitakart adatokat mutató táblázatot az alábbi adatokkal egészítsék ki:a produkció tekintetében annak megjelölése, hogy nemzetközi vagy magyar produkcióról van szó,bérleti díj produkciónkénti bontásban,a bérletek időtartama (dátumtól dátumig) produkciónkénti bontásban.Ezt mi egy válasz-emailben el is fogadtuk, eltekintettünk volna tehát a teljes szerződésektől (amik akár olyan adatokat is tartalmazhattak volna, mint a produkció címe és a bérlő neve), csak ara voltunk kíváncsiak, hogy pontosan mennyit fizettek a bérlők egy-egy konkrét díszlet használatáért, hogy azokat mennyi ideig bérelték azokat, és hogy magyar vagy külföldi bérlőkről van-e szó.Egy hét múlva azonban újabb emailt kaptunk az NFI képviselőjétől, ahol azt írták, "nem áll módunkban egyezséget kötni, azonban köszönjük az egyeztetésen való részvételeteket."Mennyire térül meg a közpénz?További opciók híján a szerződéseket mégis adatigénylési perben kérjük ki. Fenntartjuk, hogy az állami intézet bevételei közérdekű adatok.Az NFI 100%-os állami tulajdonban áll, ezért a gazdálkodása a törvények alapján nem titok, hanem nyilvános információ.Így a díszlettel kapcsolatos bérleti szerződései is közérdekű adatnak számítanak, az mindenképpen, hogy kivel kötnek szerződést és mennyiért. Ehhez képest az NFI ezeket is titkolná a nyilvánosság elől.Alaptörvény 39. cikk (2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.(3) Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról5. § (1) Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja. (2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.Ahogy korábban írtuk: filmes forrásaink szerint egy a fótihoz hasonló díszletet nagyjából heti 10-20 milliós összegért lehet kibérelni, és egy tipikus játékfilm-forgatás 8-10 hetet vesz igénybe egy fő helyszínen. Ez alapján, egy produkcióból mintegy 10-20 millió forint bevétele lehet az NFI-nek - tekintve, hogy egy év alatt 3 stábnak adták ki a helyszínt, nem valószínű, hogy amint Rákay Philip állította, 8-10 éven belül megtérülne az országnak a milliárdos befektetés.Különösen akkor nem, ha a forgatások közpénzt is kapnak: sok magyar produkció (mint a Most vagy soha! is) állami támogatással készül, amit hol direkt kormányzati forrásként kapnak, hol maga az NFI biztosítja. Emellett a külföldi stúdiók is igénybe vehetnek közvetett támogatást a produkció büdzséjének 30 százalékáig, hiszen a társasági adót fizető cégek filmcélú felajánlásokkal jóváírhatják a befizetendő adójuk egy részét.Az adatigénylési per után, ha megkapjuk a produkciók adatait, azt is kikérjük majd, ezek közül melyik film kapott közvetett vagy közvetlen állami támogatást.Zubor ZalánCímlapkép: Átlátszó montázs
|
Perre megyünk a Petőfi-film milliárdos díszletéről kötött szerződések ügyében
|
A Filmintézet korábban olyan szerződéslistát mutatott be a több milliárdból épült díszletvárosról, ahol ki voltak takarva a pénzösszegek és a bérlők nevei.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/06/perre-megyunk-a-petofi-film-milliardos-diszleterol-kotott-szerzodesek-ugyeben
|
2025-06-06 12:43:02
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A baloldalinak tartott milliárdos az Auchan áruházzal szemben vásárol szántóföldet a Pest megyei városban. Hogy földművelésre készül-e a nagyvállalkozó, vagy egészen más tervei vannak a 44 hektárral, az egyelőre nyitott kérdés. A 18 oldalas adásvételi szerződés alapján azonban több szempontból is figyelemre méltó az ügylet: a 44 hektáron ugyanis 7,6 milliárd forintot meghaladó követelés van, és a zálogjogosultak egy része szintén Leisztingerhez köthető.A közzétett hirdetmény tanúsága szerint összesen 14 darab szántót vásárol Leisztinger, amelyek összesen 44,16 hektár (441,6 ezer négyzetméter) nagyságúak, és egymás mellett helyezkednek el. A terület farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetbe (Má-f) tartozik, azaz farmgazdálkodást, agrárturizmust szolgáló építményeket lehet elhelyezni (építeni) rajta.Törökbálint jelenleg érvényes Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) szerint az övezetben elsősorban növénytermesztés, állattartás, agrárturizmushoz kapcsolódó vendéglátás, valamint lakófunkció is engedélyezett.A Leisztinger által megvásárolt területen legfeljebb 1320 négyzetméternyi épület húzható fel a 3%-os beépíthetőség alapján, és az épületmagasság maximum 7,5 méter lehet. Az épületben pedig legfeljebb két lakás és egy szolgálati lakás alakítható ki.Komoly adósságcsomag jár a földek melléAmi viszont ennél érdekesebb, hogy a 14 szántó nagy része zálogjoggal, jelzáloggal illetve végrehajtással terhelt.A VK Consulting Gazdasági Tanácsadó Kft. 698,5 millió forint zálogjoggal, a TB Invest Zrt. pedig 2 milliárd forint zálogjoggal rendelkezik. A Lavina Szerviz Kft. részére 20 millió forintos végrehajtás van bejegyezve, melyet a Schadl és Társa Végrehajtó Iroda próbál végrehajtani. Emellett a TB Invest Ingatlanforgalmazó Zrt részére 1 milliárd forintos követelés szintén végrehajtás alatt van a Patona és Társa Végrehajtó Irodán keresztül. A Kreditor Pénzügyi Zrt. 9,9 millió eurós (közel 4 milliárd forint) követelést próbál behajtani ugyannek a végrehajtónak a segítségével - a pénz vélhetően az osztrák bejegyzésű Hussar Holding Gmbh-nak jár, aminek ugyanekkora összegű zálogjoga van bejegyezve a területre.Az adósságok összértéke meghaladja a 7,6 milliárd forintot,ami figyelemre méltó, ha összevetjük a 384 millió forintos vételárral. Ez alapján még a felkapott Törökbálint viszonyaihoz képest is túlárazottnak tűnik az üzlet. Különösen, hogy az OTP termőföld kalkulátora szerint a 44 hektár becsült piaci ára 2024-ben mindössze 191,9 millió forint volt. Az árverési kifüggesztés alapján viszont hektáronként eltérően, de átlagosan 19 millió forintra becsülték a területet, amely így összesen 836 millió forintot érne.A zálogjogosultak is köthetők LeisztingerhezA dokumentumokból az is kiderül, hogy az ingatlanokra bejegyzett zálogjogosultak egy része összefonódik a vevővel, vagyis Leisztinger Tamással. A TB Invest Zrt. például a Hussar Holding GmbH érdekeltsége, az pedig Leisztinger tulajdonában van. (Érdekesség, hogy a TB Invest korábbi tulajdonosa volt a földek jelenlegi eladója, Takács Ferenc is - igaz, csupán két hónapig, még 2006-ban.) A Kreditor Pénzügyi Zrt. szintén Leisztingerhez köthető.A Hussar Holding egyébként több szállodát működtet az osztrák Alpokban, és 2020-ban ciprusi partnerével, az Agrina Holdings Limiteddel két működő naperőművet vásárolt meg Magyarországon. Az Agrina szintén Leisztinger érdekeltségébe tartozik a ciprusi cég amelynek korábbi vezető tisztségviselői között szerepel például Sasinszki Ágnes, aki az Arago Zrt.-ben töltött be azonos pozíciót 2001-2020 között, és Temesvári Gábor, aki sajtóinformációk szerint a Ormosszén Szénkitermelő Zrt-nél volt korábban projektvezető- mindketten szorosan kötődnek Leisztinger vállalkozásaihoz. Az Agrina Holdings vezetője jelenleg dr. Pákay Barnabás, aki vélhetően azonos a Paks II. Zrt. egyik ügyvezetőjével és igazgatósági tagjával.Ez alapján úgy tűnik, Leisztinger Tamás megvásárolt némi földet, amelyen legfőképp a saját érdekeltségeinek van jelzálog- és végrehajtási joga.Különös pontok a szerződésbenAz általunk megkérdezett földforgalmi ügyekben jártas jogász szerint több szokatlan elem is van a szerződésben. Az egyik például, hogy a vevő kifejezetten a terhekkel együtt kívánja megvásárolni az ingatlanokat. Ez arra utalhat, hogy nem cél a terhek mielőbbi törlése, ami piaci tranzakciónál ritka.A másik érdekes elem, hogy az elővásárlási jog Leisztinger Tamásnál fennáll, mivel:"a vevő (ajánlattevő) nyilvántartásba vett földműves [...] akinek életvitelszerű lakáshasználati helye több, mint három éve Budapesten, azaz olyan településen van, mely az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van."A szerződés még azt is rögzíti, hogy az eladó a Leisztinger Tamással egy elővásárlási rangsorban jogosult jelentkező esetén is kizárólag vele kíván adásvételi szerződést kötni.Egy másik záradék pedig vélhetően a Kormányhivatal kifogásainak elkerülésére szolgál: a felek "a környéken kialakult piaci árakra" hivatkozva rögzítik a 394,8 millió forintos vételárat, amelynek célja, hogy a hasonló adottságú földek árával összhangban állónak tűnjön az ügylet."Szerződő felek rögzítik, hogy kölcsönös alkudozást és engedményeket követően, figyelemmel a környéken kialakult piaci árakra, jelen szerződés 1) - 14) pontjában leírt ingatlanok, mint egységes és oszthatatlan szolgáltatás a tulajdoni lapon rögzített terhekkel terhelt együttes vételárát, 394.800.000,- Ft, azaz háromszázkilencvennégymillió-nyolcszázezer magyar forintban határozzák meg, amely vételár az ingatlan fekvése szerinti település környékén kialakult piaci árnak megfelelő, figyelemmel azon körülményre, hogy a www.magyarorszag.hu weboldalon az elővásárlásra jogosultak felhívása során, a környéken kialakult hasonló adottságú ingatlanok vételárát vették szerződő felek alapul."Leisztinger reagált, a zálogjogosult nemMegkerestük Leisztinger Tamást, nevében Török Andrea válaszolt. Többek közt azt kérdeztük tőle, hogy mi volt a célja az ingatlanok megvásárlásával. Tájékoztatása szerint jelenleg bérbe van adva az ingatlan, ezen nem kíván változtatni.Fejlesztési célja tájékoztatása szerint nincs, és"A fennálló jelentős terhek és a hasznosítási korlátok alapján a vételár megfelel a piaci viszonyoknak."A TB Invest Zrt.-től azt szerettük volna megtudni, milyen követelés áll a zálogjog bejegyzés mögött, és reális esélyt látnak-e a teljes összeg megtérülésére kizárólag az ingatlanfedezet alapján. Azt is megkérdeztük, kijelenthető-e, hogy a zálogjog nem a fedezet érvényesítésére, hanem más - például belső tranzakciós - okból került bejegyzésre. A cég azonban nem reagált megkeresésünkre.Kormányokon át növekvő birodalomLeisztinger Tamás anno az Arago nevű cégével indult meg az oligarchává válás útján. Pályafutását a kárpótlásijegy-biznisszel kezdte, majd hamarosan nagyvállalkozó lett, és üzletelt mindenkivel, akivel lehetett - bal és jobb oldalon egyaránt. A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány legfrissebb összesítése szerint a vagyona 2024-ben 153 milliárd forint volt.A földben mindig van üzlet, nem véletlenül igyekszik mindenki, aki teheti, földet vásárolni, és támogatásokat kérni rá. A Leisztingerhez köthető cégek már 2014-ben 3,8 milliárd forint támogatást kaptak. A legnagyobb kedvezményezettek között szerepelt akkor az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt., amely önmagában 901 millió forintot kapott földtámogatás és állattartás jogcímeken. Szintén kiemelkedő támogatásban részesült a Komáromi Mezőgazdasági Zrt., amely 755,9 millió forintot tudhatott magáénak.2010-ben Leisztinger Tamás megvette a DVTK-t, és 10 évig finanszírozta a diósgyőri focicsapatot. A rossz nyelvek szerint így tudta a NER alatt is megtartani a vagyonát, bár nem teljesen: 2016-ban eladta a Hunguest Hotel szállodaláncot Mészáros Lőrincnek. 2021-ben a DVTK-t is eladta, a klub azóta Mészáros üzlettársának, a Szijjártó Péter külügyminisztert jachtoztató Szíjj László tulajdonában van. Leisztinger azonban hamarosan újra visszatért a focihoz: 2024 augusztusában megvette a Budapest Honvéd FC-t, vagyis a kispesti klubot.2020-ban a budapesti közösségi közlekedés területén is megjelent Leisztinger érdekköre. A CRATIS Ingatlanbefektető Zrt. nyerte el a 342,72 millió forintos szerződést a budapesti buszbérlésekre. A cég tulajdonosi háttere figyelemre méltó: a CRATIS tulajdonosa a ciprusi Agrina Holdings Limited, amelynek igazgatói között Leisztingerhez köthető személyek szerepeltek, köztük Sasinszki Ágnes, az Arago Zrt. egykori vezetője.Az egykor Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Ormosszén Zrt.-ről is írtunk már: a cég jelentős bevételre tett szert a kormány által finanszírozott szociális szénprogramból. Annak keretében önkormányzatok vásároltak barnakőszenet a vállalattól, hogy azt rászoruló családoknak juttassák el. A cég 2021-ig nyereséges is volt, 2022-ben viszont már 104 millió forint veszteséget termelt - az év végén aztán az állam megvette Leisztingertől 4 milliárd forintért.Zimre ZsuzsaCímlapfotó: Leisztinger Tamás, a DVTK többségi tulajdonosa a Diósgyőri VTK utánpótlás labdarúgó-edzőközpontja alapkövének letételén Miskolcon, a Diósgyőri Stadionnál 2015. július 29-én. MTI/Vajda János
|
Leisztinger Tamás 384 millió forintért vásárol 44 hektár földet Törökbálinton
|
Az Auchannal szemközti területre 7,6 milliárd forintos adósság van bejegyezve, de a zálogjogosultak is köthetők a regisztrált földművesként vásárló Leisztingerh
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/06/10/leisztinger-tamas-384-millio-forintert-vasarol-44-hektar-foldet-torokbalinton
|
2025-06-10 11:20:42
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Többmilliárd adóforint felhasználásával épített Mátészalkán és Kocsordon üzemet az EU-Fire Kft., amelyben a gumikesztyű- és fecskendőgyártás jövőjét látta a kormány. Az indulás azonban nem sikeredett túl fényesre, végül a társaságban az állam is tulajdonrészt szerzett. A kft. azóta közbeszerzést is nyert, de a tavalyi évet még így is veszteséggel zárták. Az egészségügyi beruházások kapcsán pár éve NAV-eljárás indult - Hadházy Ákos feljelentése nyomán - költségvetési csalás gyanúja miatt, de végül megszüntették a nyomozást.A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalkán 2022 -ben adták át a EU-Fire Kft. új gyárát, amely az akkori tervek szerint biztosította volna a hazai nitrilkesztyű- és fecskendőszükséglet 50-60 százalékát. A 8 milliárd forintos beruházás "tekintélyes részét" a kormány finanszírozta az Egészségipari Támogatási Program keretében. Ez volt akkor a cégcsoport második egészségügyi beruházása, hiszen Kocsordon addigra már elkészült egy kisebb, egészségügyi védőeszközöket, orvosi kanülöket valamint lélegeztető- és újraélesztőgépek alkatrészének gyártására alkalmas üzem is, amit a kormány több mint 1,5 milliárd forinttal támogatott.Amikor azonban Hadházy Ákos független parlamenti képviselővel 2023 tavaszán (munkaidőben) felkerestük a két üzemet, sok jelét nem láttuk a gyártásnak: a kocsordi üzemnél semmilyen mozgást, a mátészalkai gyárnál pedig visszafogott forgalmat tapasztaltunk.A cég szerint azért, mert ugyan "mindkét gyárban zavartalan a termelés", mivel "végletekig automatizált üzemekről van szó, így a »műszak« létszáma is kicsi." A sajtóreferens azt írta, a "mátészalkai üzem parkolójában tucatnyi autó áll, és a biciklitárolóban nem akad üres hely - ez azt jelzi, számos kolléga dolgozik a falak mögött."A helyszínen forgatott videónkHozzátették: "a kocsordi üzemben a munkavállalók mintegy fele tartózkodott délután, ugyanis a CNC-esztergagépeket működtető kollégák munkaideje 5 órától 13 óráig tart. Az ő járműveik az utcafrontról nem látható parkolóban álltak. A jelenlévők természetesen végezték munkájukat az üzem két épületében."Hogy mennyire volt hatékony a falak mögötti munka, az más kérdés.Tulajdonrészt szerzett az államA több milliárdos állami támogatás ellenére ugyanis az Eu-Fire Kft.-nek 2021-ben mindössze 182 milliós forgalma volt, ami 2022-re 496 millióra nőtt. A kft. pénzeszköze viszont 2,5 milliárd forinttal csökkent, és 2022 végére mindössze 71 millió forint maradt. Nem csoda, hogy az éves pénzügyi beszámolójuk kiegészítő mellékletében a következő mondat szerepelt: "a gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított".A cég jegyzett tőkéje ugyanakkor 1,5 milliárdra nőtt, ami főként annak köszönhető, hogyaz állam az MFB Invest Zrt.-n keresztül tőkeemelés útján részesedést szerzett a cégben.Ezután még kétszer történt tőkeemelés, így a kft.-nek már 2 milliárdos lett a jegyzett tőkéje. Vagyis az állam tovább öntötte a pénzt a cégbe, de nem igazán kommunikált arról, hogy miért teszi.Milliárdos bevétel, veszteséges év2023-ban aztán "csoda történt", és a cég bevétele 2,4 milliárdra ugrott, annak ellenére, hogy a kft. beszámolójában azt állt, "az általános üzleti környezet - különösen az elhúzódó globális pénzügyi- és gazdasági válság és annak hatásai - a tárgyévben nem volt kedvező, a gazdálkodás összességében kedvezőtlen piaci körülmények között zajlott."A beszámoló szerint szinte az összes bevétel egészségügyi termékek hazai értékesítéséből származott,de hogy pontosan kik voltak a megrendelők, nem tudni, mert a közbeszerzési adatbázisban nyertesként sehol sem szerepelt a cég neve, és a cég honlapján sincs nyoma a vevőknek.Mindenesetre a lendület valamelyest 2024-ben is kitartott, bár a legfrissebb cégbeszámoló szerint az EU-Fire Kft. forgalma csökkent, és 1,7 milliárddal zárták az évet.Az eddigi 104-158 millió forint közötti nyereség azonban 884 millió forintos veszteségbe fordult át.Ennek fényében jól jöhet, hogy a társasággal nemrég 1,1 milliárdos keretmegállapodást kötött a MÁV - igaz, nem fecskendő vagy gumikesztyű, hanem síncsavargyártásra.A haditechnika felé fordulnánakA síncsavargyártás mellett a cég a hadiipar felé is kacsingat.A cég ugyanis tavaly bejelentette, hogy 12 vállalkozás került be az N7 Holding Zrt. és a VIBIF Kft. által szervezett Védelmi Ipari Beszállítói és Fejlesztési Programba, és abból az egyik az EU-Fire Kft."Cégünk ezt megelőzően megszerezte a haditechnikai gyártási tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket, illetve korábban a NATO beszállítói minősítést, így igazoltan megfelel minden védelmi ipari elvárásnak. (...) Azzal, hogy az EU-Fire Kft. gyártási portfóliója "védelmiipar-kompatibilis", érdemben bővülnek mátészalkai és kocsordi üzemünk termelési lehetőségei" - írta a cég a honlapján.Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a védelmiipari beszállító-fejlesztési program konferenciáján 2023-banA kft. által említett program célja, hogy "a magyar tulajdonú vállalatok minél nagyobb arányban tudjanak bekapcsolódni a védelmi ipari fejlesztésbe és termelésbe, és minél több magyar vállalat érjen el NATO-beszállítói minősítést, hogy szakértelmével, tapasztalatával, innovatív ötleteivel hozzá tudjon járulni a nemzeti ellenállóképesség növeléséhez." Azt szeretnék elérni, hogy a védelmi iparágon belül a magyar beszállítói arány duplájára emelkedjen.Megszüntették a nyomozástA kocsordi és mátészalkai beruházás kapcsán Hadházy Ákos 2022-ben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt.Az általa megszerzett szerződések alapján ugyanis árajánlatokat kért ki a cég által megvásárolt gépekhez, és arra jutott, hogy a gépeket és egyéb eszközöket 1,7 milliárdért is be lehetett volna szerezni, a cég azonban 3,3 milliárdért vette meg azokat az állami támogatás keretében. A képviselő szerint emellett a cég gyakorlatilag "saját magától", pontosabban egy, a céghálójához tartozó másik társaságtól vette a berendezéseket.A NAV a feljelentés nyomán el is rendelte a nyomozást.A gépeket a képviselő szerint túlárazva és részben saját saját magától vásárolta meg a cégMost megkérdeztük az országgyűlési képviselőt, hogy vannak-e fejlemények az üggyel kapcsolatban. Hadházy Ákos lapunknak elmondta, a NAV azóta megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt indított nyomozást.A hatóság által adott információk alapján azonban a NAV saját hatáskörben külön nem végzett árszakértői vizsgálatot, hanem elfogadta, hogy a Minisztérium, mint támogató hatóság ellenőrizte a projektet ilyen szempontból is, és ennek kapcsán visszaélést nem tapasztalt.A képviselő szerint az EU-Fire ügy kezelése egy sokadik példa arra, "hogyan szabotálja el a nyomozást az ügyészség, ha egy hatalmas csalás szálai túl magasra érnek. Ebben az esetben ezek a szálak Varga Mihályhoz vezetnek" - fogalmazott."Sok olyan információt kaptam, amely szerint a cégcsoport vezetője és Nemzeti Bank elnöke között egészen szoros a viszony. Ezeket bizonyítani nem tudom, azonban az, ahogyan az a feltűnő vehemencia, ahogyan ezt csaló céget Varga védte, arra utal, hogy ezek az információk helytállóak lehetnek" - tette hozzá Hadházy.Az Átlátszónak a cég korábban azt nyilatkozta, az árak nem pusztán önmagukra a gyártósorokra és a berendezésekre vonatkoztak: tartalmazták a szállítás díját, a beüzemelés költségét és a betanítás árát - ezért voltak magasabbak. Bizonyos részleteket azonban üzleti titokra hivatkozva nem árultak el.Katus Eszter
|
A hadiipar felé kacsingat, de a MÁV-nak is gyárt csavarokat a közpénzzel kitömött fecskendőgyáras cég
|
Az EU-Fire Kft.-ben az állam is tulajdonrészt szerzett, azóta 1,1 milliárdos megbízást kaptak a MÁV-tól, és milliárdos bevételük lett. De még így is veszteséges
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/10/a-hadiipar-fele-kacsingat-de-a-mav-nak-is-gyart-csavarokat-a-kozpenzzel-kitomott-fecskendogyaras-ceg
|
2025-06-10 11:36:09
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Első fokon pert nyertünk az állami tulajdonú és a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó HM EI Zrt. ellen. A közpénzből (is) működő cégnek így elvileg ki kellene adnia, hogy a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz és a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor által használt szolgálati villákat kinek az utasítására és mennyiért vették meg, újították fel, illetve Benkő esetében adták el.Az Index.hu februárban írt arról, hogy a Tisza Párt szakértőjeként felbukkanó volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz közel 1 milliárd forintért "építtetett magának" egy szolgálati villát Dunakeszin. Akkor kiderítettük, hogy a ház soha nem volt Ruszin-Szendié, az ingatlan a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) tulajdonában van. Ezzel szemben a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor megvett egy budaörsi házat, amit korábban szolgálati lakásként használt. Ennek szintén a HM EI Zrt. volt a tulajdonosa.Azt is megírtuk, hogy a jogszabályok alapján levezethető: bárki is igényelte a honvédségnél a Ruszin-Szendi Romulusz által használt ingatlant, a végső döntést vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, vagy a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, vagy pedig az állami tulajdonú HM EI Zrt. igazgatósága hozhatta meg. Hogy a pontos részleteket megismerhessük, közadatigénylést nyújtottunk be a Honvédelmi Minisztériumnak és a HM EI Zrt.-nek is.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Főként azt szerettük volna megtudni, hogy a HM EI Zrt. kinek az utasítására, milyen okból és milyen összegért vásárolta meg a Dunakesziben található ingatlant 2022-ben, mennyit költöttek az építkezésre, mely cége(ke)t bízták meg a kivitelezéssel, és milyen (bérleti) szerződés alapján lakott az épületben Ruszin-Szendi Romulusz.Továbbá arra is rákérdeztünk, hogy a budaörsi ingatlant kinek az utasítására, milyen célból és milyen összegért vették, újították fel és adták ki, és milyen összegért adták el végül Benkő Tibor volt Honvédelmi Miniszternek. Valamint, hogy minderre ki adott engedélyt.A minisztérium közölte, hogy nem rendelkeznek a kért információkkal, illetve, hogy Ruszin-Szendi Romulusz házának ügyében a honvédelmi miniszter 2025. február 27-én vizsgálatot kezdeményezett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál (KEHI).A HM EI Zrt. először határidő hosszabbítást kért a válaszadásra, majd "eltűntek", és többet nem reagáltak a nekik írt levelekre.Ezért úgy döntöttünk, hogy adatpert indítunk az állami cég ellen, amit most első fokon meg is nyertünk.Az állami társaság a bíróságon többek között azzal védekezett, hogy az adatigénylésünk tárgyát illetően a KEHI vizsgálatot folytat, illetve büntetőeljárás is zajlik (vélhetően a Mi Hazánk Mozgalom és Tényi István feljelentése nyomán). Így az általunk kért adatokegyrészt döntéselőkészítő adatok,másrészt az információk megismerése veszélyeztetné a folyamatban lévő eljárások eredményességét.A bíróság egyik védekezést sem fogadta el, ugyanis semmivel nem bizonyította a HM EI Zrt., hogy ez valóban így lenne. Abban pedig következetes a bírósági gyakorlat, hogy pusztán annak a ténye, hogy egy közérdekű adatot egy másik eljárásban használnak vagy használhatnak, nem lehet indoka a közérdekű adatok nyilvánosságtól való elzárásának.Azt csak megjegyezzük, hogy Benkő Tibor vonatkozásában még csak azt sem állította a HM EI Zrt., hogy ott is lenne folyamatban eljárás, ennek ellenére az ingatlanra vonatkozó adatokat nem adták ki.Az ügy várhatóan másodfokon folytatódik. Ha jogerős döntés születik és/vagy megkapjuk az adatokat, beszámolunk róla.Katus EszterNyitókép: Átlátszó montázs
|
Első fokon pert nyertünk a HM cége ellen Ruszin-Szendi Romulusz és Benkő Tibor szolgálati villáinak ügyében
|
Az állami tulajdonú HM EI Zrt. először halasztást kért, majd végül nem adta ki a kért közadatokat. Bepereltük őket.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/06/12/elso-fokon-pert-nyertunk-a-hm-cege-ellen-ruszin-szendi-romulusz-es-benko-tibor-szolgalati-villainak-ugyeben
|
2025-06-12 09:54:21
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Több mint 2 milliárd forintból épített új óvodát Dombóváron a katolikus egyház. A forrást az állam biztosította - vagyis a beruházást közpénzből fizették. A kivitelező Mészáros Lőrincék ZÁÉV-je volt, amely a rendelkezésre álló információk szerint közbeszerzés nélkül nyerte el a megbízást a Pécsi Egyházmegyétől.Új, 1297 négyzetméter alapterületű óvodaépületbe költözhet Dombóvár egyik legrégebbi oktatási-nevelési intézménye, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Óvoda - adta hírül a Magyar Építők a napokban. A lap információi szerint az intézményt a Pécsi Egyházmegye megbízásából, a Greg Építész Stúdió Kft. tervei alapján a ZÁÉV Építőipari Zrt. kivitelezte. Arról viszont nem esett szó, hogy a megbízást nem előzte meg közbeszerzési eljárás.A Pécsi Egyházmegye 2023 elején jelentette be, hogy zöldmezős beruházás keretében, kormányzati forrásból egy új, négycsoportos óvodát épít Dombóváron. Ennek köszönhetően a jelenleg önkormányzati bérleményben működtetett Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Óvoda saját épületbe költözhet. Akkor úgy tervezték, hogy az építkezés 12 hónapot vesz igénybe, és a 2024/25-ös nevelési évet már az új épületben kezdik. A munkálatokat végül 2024 elején kezdték meg, és most, 2025 nyarán fejezték be.Az egyház egyik beszámolójában azt állt, hogy a teljes bruttó beruházási költség meghaladja az 1,8 milliárd forintot, amely tartalmazza az ingatlan vételárát, a tervezési és műszaki ellenőrzési díjat, valamint a kivitelezési árat is, dea kormány honlapja szerint az építkezés 2,2 milliárd forintba került.Az intézményben a jelenlegi kialakítással 25 gyermek helyezhető el egy nevelési egységben, vagyis a 4 csoportszobában összesen 100 fő. Az épületet azonban úgy alakították ki, hogy viszonylag kevés bontási munkával a későbbiekben egy 5. csoportszobával is bővíthető legyen. Bár leírva nem tűnik annyira hatalmasnak az óvoda, a Magyar Építők/ZÁÉV videója alapján - a környező épületekhez hasonlítva - egészen gigantikusnak látszik.Az egyház tájékoztatásából kiderül az is, hogy az építési területen nem volt semmilyen közműcsatlakozás, ezért azt ki kellett alakítani, és a környéken rendelkezésre álló elektromos- és vízhálózat kapacitásbővítésére is szükség volt.A - kívülről egyébként irodaházra vagy ipari létesítménye hasonlító - épületben a négy csoportszobán túl aulát, foglalkoztatókat, tornaszobát, irodákat, melegítő konyhát, személyzeti öltözőket, vizesblokkokat, orvosi szobát, raktárat, teraszt, valamint sport- és játszóudvart is kialakítottak.A Magyar Építők/ZÁÉV videója az új létesítményrőlEzt is az adófizetők álltákTóthné Károly Mónika intézményvezető a létesítmény alapkőletételénél azt mondta, a beruházásra azért volt szükség, mert évről évre növekszik intézménybe jelentkezők száma, miután "a családok körében egyre nagyobb az igény a keresztény nevelésben való részvételre". (Ennek némiképp ellentmond, hogy a felmérések szerint a vallásosak, és azon belül a katolikusok száma is jelentősen lecsökkent az országban.)"Bármivel sároznak be minket, próbálják rombolni a keresztény tanítás tekintélyét, azt vissza kell utasítani. Tennünk kell tovább azt, amit a kereszténység kétezer éve tesz, nem törődni a kereszténységet támadó, viszonylag hangos kisebbséggel" - ezt pedig már Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár tette hozzá.Koósz Roland, a Pécsi Egyházmegye Oktatási Irodájának vezetőjének beszédéből pedig az derült ki, hogy az elmúlt évekbenaz egyházmegye 10 óvodája közül 6 megújulhatott kormányzati forrásnak köszönhetően.Vagyis mindegyik felújítást az adófizetők pénzéből állta a katolikus egyház.Arról ugyanakkor nem találtunk beszámolókat, hogy a dombóvári önkormányzati óvodák is milliárdos állami támogatásban részesültek volna mostanában.Ez persze nem újdonság. Lapunk már többször írt arról, hogyan költi a közpénzt az Orbán-kormány egyházi beruházásokra, amiket többnyire kormányközeli vagy a helyi politikai erőkhöz köthető vállalkozások végeznek el.Korábbi videónk néhány egyházi beruházásrólMészárosék cége építetteA kormány döntése értelmében 2018 óta az egyházi jogi személyek bizonyos esetekben mentességet élveznek a közbeszerzési kötelezettség alól. Ilyen például a hazai forrásból (állami vagy önkormányzati támogatásból) fedezett bölcsőde vagy óvoda építése, míg mondjuk - a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján - a kórház vagy a felsőoktatási intézmény nem.Feltételezzük, hogy a Pécsi Egyházmegye élt ezzel a lehetőséggel, hiszena beruházásról szóló tendernek nincs nyoma a közbeszerzési adatbázisban.Megkerestük az egyházat, hogy megtudjuk, valóban így volt-e, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.A kivitelező így - látszólag verseny nélkül - a ZÁÉV Építőipari Zrt. lett, amely hivatalosan 2019 óta Orbán Viktor gyerekkori barátjának, a leggazdagabb magyarnak, Mészáros Lőrincnek az érdekeltsége. A társaság számtalan állami megbízást kapott az elmúlt években, így többek között a Puskás Aréna építését 190 milliárd forintért, az atlétikai stadion építését a Magyar Építő Zrt.-vel közösen nettó 150 milliárd forintért, vagy épp legutóbb az Országos Akkreditált Vizsgaközpont épületeinek átalakítását közel 4 milliárd forintért.A cég éves forgalma tavaly 95,5 milliárd forintra nőtt, az adózott eredménye 13,3 milliárd forint volt. A tulajdonosok csaknem a teljes profitot kivették osztalékként, az eredménytartalékba mindössze 527 ezer forint került.Katus EszterNyitókép: Átlátszó montázs
|
Közpénzből épített kétmilliárdos óvodát a katolikus egyház Dombóváron, Mészáros cége volt a kivitelező
|
A Pécsi Egyházmegye látszólag közbeszerzési eljárás nélkül bízta meg a 2,2 milliárdos munkával a ZÁÉV-et. A beruházást az adófizetők állták.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/06/16/kozpenzbol-epitett-2-milliardos-ovodat-a-katolikus-egyhaz-dombovaron-meszaros-cege-volt-a-kivitelezo
|
2025-06-16 08:47:14
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Kúria szerint is közérdekű adat, hogy a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda mely médiumoknál, mennyit költött az elmúlt években a Kommunikációs Hivatal keretszerződései alapján. A hivatalt és a kabinetirodát egyszerre pereltük, mert gyanús volt, hogy hazudnak. Igazunk lett, most is."Az Ön által meghatározott szempontrendszer szerint a szerződéseinket nem tartjuk nyilván, ennek megfelelően további kérdései nem értelmezhetők" - nyugtalanító, ha egy állami hivatal szerint kérdéseink nem értelmezhetőek, de ez mégis megtörtént. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától 2024 februárjában kérdeztük meg közérdekű adatigénylésben, hogy a 125 milliárd forintnyi kormányzati kommunikációs keretszerződésből mégis kinél, mennyit költöttek.Hogy az adatok megvannak náluk, ez egyértelmű, hiszen láttuk őket, amikor a társadalmi célú reklámnak hazudott kormánypropaganda kapcsán 2023-ben megírtuk, hogy a választás évében 16,6 milliárd forint közpénz vándorolt a kormánymédiához társadalmi célú reklámként. A kabinetiroda szerint az, amit korábban megmutattak - amiről jegyzőkönyv is készült -, valójában nem létezik. Pereltünk, nyertünk első és másodfokon is, majd a Kúria is az Átlátszónak adott igazat.Betekintést ajánlottak, pedig már az is jogsértőMiközben a magyar kormány szuverenitásvédelemről beszél, éjjel törvénykezik, a hazai jogszabályok betartása minisztérium szinten is nehézkes. Pedig Lázár János a napokban a Pride kapcsán kijelentette "Most már csak az kell, hogy a magyar hatóságok végre merjék alkalmazni az új jogszabályokat. Bátorságot kérek és kívánok mindenkitől". Érdekes, hogy a meglévő jogszabályokat nem annyira értik és szeretik a minisztériumok, Lázárék se.A kabinetiroda sem szereti az adatokat kiadni, helyette úgynevezett betekintést ajánl. Ez a gyakorlatban annyit tesz, menjünk be, elvesznek tőlünk mindent, majd kézzel jegyzetelhetünk adatokat. Olyanokat is, melyek egyébként pendrive-on, CD-n is megvannak és azokat külön számítógépen mutatnak meg.A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság panaszunk nyomán kimondta, "az információszabadság aránytalan korlátozását jelenti, ha közérdekű adatigénylésére válaszul jogszerű hivatkozási alap és az Infotv. szerinti jogalapot figyelmen kívül hagyva kizárólag betekintési lehetőséget biztosít az Ön számára a Miniszterelnöki Kabinetiroda."Ezért pert indítottunk.Rogánék szerint visszaélünk a joggal ?Első, majd másodfokon is nyertünk, a Kabinetiroda a Kúriához fordult. Ott is elmondták, "419 projektet érint az adatigénylés. Összesen 450 darab doboz tartalmazza a papír alapon rendelkezésre álló iratokat. A zárt kezelés mellett csatolt 24 dobozban lévő iratok csak azok, melyek a 2020. évre vonatkozó, a kampány-nyomonkövetésen felül keletkeztek. Állította, hogy a kért adatok elektronikus kiadása, e-mail címre megküldése fizikailag lehetetlen. Az adatoknak csak kis része létezik elektronikus formában, néhány pendrive-on".Szinte hitetetlen,de Rogánék azt állították, hogy a 125 milliárd forint elköltése nincs elektronikusan dokumentálva, ami 2025-ben elég hihetetlen.Azzal is érveltek, hogy mivel mi nem fogadtuk el a jogsértő betekintést, a per valójában "a joggal való visszaélés tilalmába" ütközik. Vagyis adatot nem adnak, de felháborodnak, hogy perelünk.A bíróság szerint "az igényelt adatok nagy mennyisége miatt az adatigénylés nem minősül joggal való visszaélésnek", valamint, "Adott ügyben a rendkívüli iratmennyiség következtében önmagában a betekintés nem eredményezi az információszabadság valóságos érvényesülését. A betekintés nem biztosítja az információszabadsághoz való jog részjogosítványát képező, a közérdekű adatok terjesztéséhez való jog érvényesülését." Vagyis a kabinetiroda gyakorlata jogsértő.Na, de mi az a 6000 oldal?Véletlenül sem terhelnénk a kabinetiroda munkatársait azzal, hogy az egyébként digitálisan rendelkezésre álló, majd kinyomtatott adatokat beszkenneljék - ugye senki sem hiszi, hogy Erika írógépen rögzítették a teljesítéseket -, éppen ezért nem fogadtuk el a kabinetiroda ajánlatát a betekintésre. A kabinetiroda az iratokat a bíróságnak bemutatta, azt a Kúria is megvizsgálta. Az ítéletben úgy rögzítették mindezt, hogy "A Kúria megvizsgálta az alperes által zártan kezelt iratként csatolt 24 doboz iratanyagot és megállapította, hogy 17 dobozban több százas nagyságrendben kizárólag a hirdetések megjelenését alátámasztó támpéldányok (különböző sajtókiadmányok) találhatók.A Kúria a csatolt iratok vizsgálata alapján megállapította, hogy a teljesítést igazoló támpéldányoknak teljes terjedelemben történő elektronikus rögzítése az Infotv. 29. § (2) bekezdése szerinti 15 napos, de a 15 nappal meghosszabbított határidőn belül is aránytalan nehézséget okoz az alperesnek. Ezen túlmenően a több ezer oldal sajtótermék (a teljesítés igazolása mellett ugyanis más tartalmat is hordoznak) teljes terjedelmű digitalizációja ellentétes az Infotv.30. § (2) bekezdése értelmezése körében az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott értelmezési szempontoknak, mivel nem felel meg a józan észnek és a közjónak, nem gazdaságos célt szolgál."Vagyis24 dobozból 17-ben újságok voltak,ezekre hivatkozva akarták Rogánék megtagadni az adatok kiadását. Nonszensz, de jól látszik a magyar kormány a hatályos jogszabályokat sem tartja be, sőt, a bíróság előtt is hazudnak, nehéz ezt másképp érteni.Mivel nyertünk, az elektronikusan meglévő adatokat ki kell adniuk, ahogy a Kommunikációs Hivatalnál is megtalálták a szerződések másolatát, mellékletét, amiről per nélkül egyszerűen mellébeszéltek. Közel másfél évig tartó kitartó munka után hamarosan kiderül, hogy kinél landolt a 125 milliárd forintnyi keretszerződés közpénze.Segesvári CsabaCímlapkép: Zubor Zalán
|
Ládákba pakolt újságokra hivatkozva titkolták a százmilliárdos médiaköltés részleteit a bíróságon Rogánék
|
24 láda iratot vittek a Kúriára, mégis pert nyertünk ellenük a kormányzati kommunikációs keretszerződések ügyében.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/16/ladakba-pakolt-ujsagokra-hivatkozva-titkoltak-a-szazmilliardos-mediakoltes-reszleteit-a-birosagon-roganek
|
2025-06-16 09:13:17
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Bár szervezett vagyonkimentésről nem lehet beszélni, valóban rekordösszegeket vettek ki idén osztalékként NER-es cégekből, köztük az Orbán-bányából is. Pintér Sándor eddig viszonylag fukarul gazdálkodó volt biztonsági cégéből először vontak ki saját tőkét, több mint 2 milliárd forintot.Az elmúlt hetekben, ahogy a cégek leadták a tavalyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolójukat, sorra érkeztek a hírek arról, hogyan fizettek ki milliárdos összegeket osztaléként NER-közeli cégek. A beszámolók nyomán több kommentár és spekuláció érkezett, amelyek vagyonkimentést sejtettek a kifizetések mögött: egy jövő évi választási vereségre készülve próbálhatják a cégektől magánszemélyekhez csatornázni a nagyrészt közpénzből származó vagyont.De valóban ezt mutatják a számok? Az elmúlt évek beszámolóit megnézve messze nem egyértelmű a helyzet. Bár több NER-közeli cég idén valóban rekordösszegű osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak (köztük Orbán- és Mészáros-családtagoknak), ez sok esetben azt tükrözi, hogy a bevételük is rekordmagas volt tavaly.Orbán Győző bányacége milliárdokat fizet, Tiborcz BDPST-je semennyitIlyen volt például id. Orbán Győző bányászcége, a Dolomit Kőbányászati Kft. A cég adózott eredménye tavaly 2.688.123.000 (2,68 milliárd) forint volt - több, mint fennállása során bármikor. Ezt az összeget csaknem teljes egészében ki is fizette osztalékként a társaság tagjainak. A cég korábban is ezt a gyakorlatot követte: az elmúlt öt évben Orbán Győzőék rendre csaknem a teljes adózott bevételt zsebre tették.A Tiborcz István által közvetlenül birtokolt cégek (a BDPST-csoport) ezzel szemben idén nem fizettek osztalékot, a bevételt mind az eredménytartalékukba tették. Szintén nem fizetett osztalékot Orbán Ráhel bababoltja, az Odu Store, amely idén is veszteséget termelt, csakúgy, mint eddigi működésének minden évében.Túl a csúcson Mészáros cégeiVegyes képet mutatnak Mészáros Lőrinc cégei. A Mészáros és Mészáros Zrt. (49%-ban Mészáros Lőrinc, 51%-ban a felcsúti oligarcha holdingjának, az OPUS Global Nyrt.-nek a tulajdona) idén 26.033.298.000 (23 milliárd) forint osztalékot fizetett, ami csaknem a teljes adózott eredményt (28 milliárd forint) jelenti. Mészárosék a korábbi években is csaknem a teljes adózott eredményt kivették a cégből.Tavaly az osztalék és az eredmény is több mint 30 milliárd forint volt, 2023-ban viszont még csak mintegy feleannyi, bő 17 milliárd forint hasznot termelt a vállalat.Szerényebb, 8,048 milliárd forintos összeget osztottak ki ezzel szemben az OPUS Global Nyrt. részvényesei között. Az Opten adatai szerint Mészáros közvetlenül az OPUS-részvények mintegy negyedét birtokolja, és további 6,11% a DANUBE Magántőkealap tulajdona. Utóbbinak nyilvánosan nem is ismerhetjük meg a tulajdonosát, de épp ez a magántőkealapok lényege. Csak annyit tudni róla, hogy az OPUS-ban és a szintén Mészáros-érdekeltségű MBH Bankban van tulajdonrésze.Az OPUS közgyűlése 2020 óta csak kétszer szavazott osztalékosztásról, tavaly és idén. 2024-ben 6,733 milliárd forintot osztottak szét, ami az akkori eredmény több mint fele volt (11,715 milliárd forint, ez volt az OPUS legrosszabb éve a közelmúltban).Idén először vettek ki pénzt az Andrássy Kúriát is működtetőt Mészáros-cégből, a Talentis Groupból: több mint 1 milliárd forintot. Igaz, ez még mindig csak töredéke a cég 44,3 milliárd forintos adózott eredményének. Ahogy a korábbi években, Mészárosék vasúti cégeiből az összes profitot kivették: a Budapest-Belgrád vasútvonal építésében érdekelt cégek, az R - KORD Építőipari Kft. és az RM International Zrt. idén 2,18 milliárd és 5 milliárd forint osztalékot fizettek ki. Ezek a pénzek az OPUS és a Talentis kasszájába vándoroltak.Mészáros Lőrinc feleségének érdekeltsége, a Whitedog Media Kft. idén szintén rekordmagas osztalékot fizetett: 1 366 650 000 forintot, ami megegyezik a cég éves adózott eredményével. Az osztalékból a társaság tulajdonosai, Várkonyi Andrea és Gergely Judit tulajdonrészük arányában részesültek: Várkonyié lett az összeg 75%-a, bő 1 milliárd forint, Gergelyé pedig a maradék 25%, vagyis 341,6 millió forint.Idén is 5 milliárddal gazdagodott Szíjj LászlóA NER másik kedvenc építőipari cége, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt. tavaly zárta a legjobb évét, akkor több mint 40 milliárdos adózott nyereséget könyvelt el. Idén a cég bevétele majdnem 50%-kal esett, "csak" 23,087 milliárd forint volt. Osztalékként a 100%-os befolyással bíró Szíjj László idén és tavaly is 5 milliárd forintot vett ki, ami a korábbi évekhez képest nem jelent jelentős változást.Szintén stabilan fizetnek Balásy Gyula cégei, a propagandagyár fő beszállítói. A Lounge Design Szolgáltató Kft. idén rekordot jelentő 4,25 milliárdos adózott eredmény után 4 milliárdos osztalékot fizetett a társaság egyedüli tagjának, azaz Balásynak. Az összeg megegyezik a tavalyi osztalékkal, ami az évek során a bevétellel arányosan növekedett.Tavalyhoz képest gyengébb évet zárt azonban a New Land Media Kft., aminek adózott eredménye a tavalyi 9,537 milliárdról (a cég eddigi legnagyobb eredménye, ami csaknem teljesen kifizetésre került osztalékként) 8,978 milliárdra csökkent. Ennek tükrében Balásy (aki itt is a társaság egyedüli tagja) is kisebb, 5 milliárdos osztalékot vett fel.Újabb milliárdok magántőkealapokbaSzintén magántőkealapok (SINGULIUM I-III., valamint Kis-Szölgyémi Ferenc egy kft.-je) a tulajdonosai a NER kedvenc takarítócégének, a B+N Referencia Zrt.-nek. A korábban Tombor András és Rogán Antal üzleti köreihez sorolt cég az elmúlt öt évben sorra nyerte az állami takarítási tendereket, legutóbb a kórházak takarítására kapott 300 milliárdos megbízást.A B+N történetének egyik legjobb évét zárta tavaly, adózott eredménye 19,503 milliárd forint volt, amiből 5 milliárdot fizetett ki a mögött álló alapoknak és kft.-nek. Ez nagyságrendileg nem tér el nagyon az elmúlt évek osztalékaitól, kivéve 2022-t, amikor 9,5 milliárdot vettek ki a cégből, az akkori eredmény közel felét.Lázár barátjának dohánycégét kisepertékAz Orbán- és Mészáros-féle cégekkel szemben Lázár János környékén idén ugrásszerűen nőtt a pénzkivonás. A közlekedési miniszter ismerőséhez, Sánta Jánoshoz tartozó Tabán Trafik Zrt. (az Országos Dohányboltellátó egyik tulajdonosa) idén 8 413 750 000 forint osztalékot fizetett ki, ezzel gyakorlatilag kiürítve a cég kasszáját. Tavaly ugyanis a cég mintegy 7 milliárd forint passzív forrással rendelkezett, amihez 1,881 milliárd forint adózott eredményt adott hozzá.A cég a korábbi években is megcsapolta a tartalékait, de az osztalék általában csak fél-egy milliárd forinttal haladta meg az éves eredményt - példátlan, hogy a haszon sokszorosát vegyék ki a cégből. Mindezt ráadásul akkor, amikor a cég eredménye visszaesik.Tavaly és idén először vettek ki pénzt a batidai vadászkastélyt birtokló Grosswiese Zrt.-ből, amiben vagyonnyilatkozata szerint 40,93 százalékos tulajdonrésze van Lázár Jánosnak. A cég 2024-ben 58,823 millió, 2025-ben 47,059 millió forint osztalékot fizetett ki Lázárnak.Először vesznek ki pénzt a Civil Zrt-nélSzintén minden korábbinál magasabb összeget vettek ki Pintér Sándor volt őrző-védő cégéből, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-ből. A cég legutóbb 13,348 milliárd forintot fizetett osztalékként 7 102 184 273 forintos eredményből, vagyis - az elmúlt 5 évben először - a saját tőkét is megcsapolták.A Civil anyacége, a Prostasia Zrt. eddig az eredménytartalékba tette a teljes nyereséget, idén azonban fordulat következett be, 5 milliárdot fizettek ki a részvényeseknek. Igaz, ez annak tükrében nem volt kockázatos döntés, hogy tavaly soha nem látott mértékben, közel 28 milliárd forintra nőtt a cég adózott eredménye.
|
Rekordösszegeket vettek ki idén osztalékként NER-es cégekből
|
Lázár János barátjának dohányos cégénél kiseperték a kasszát, de az Orbán- és Mészáros-érdekeltségeknél nincs jele a vagyonkimentésnek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/20/rekordosszegeket-vettek-ki-iden-osztalekkent-ner-es-cegekbol
|
2025-06-20 10:45:05
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Lázár János hevesen támadta az M30-as kapcsán a Strabagot, és az osztrák cég éppen újjáépíti a Szikszó közelében megcsúszott útszakaszt. A Békéscsabára vezető M44-essel is voltak bajok, de perelnünk kellett, hogy megtudjuk, eddig hányszor javították a 280 milliárdos utat, melynek nagy részét a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László cégei építettek."Bár sokáig csak álomnak tűnt, 2025 tavaszára teljesen elkészült az M44-es teljes, Békéscsaba és Kecskemét közötti szakasza. Az évekig, sőt, inkább évtizedekig parkolópályán, holtpontról holtpontra került beruházás terve, majd gyakorlati megvalósítása 2014-ben kapott lendület, és attól az időponttól gyakorlatilag bő egy évtizedre volt szükség ahhoz, hogy elkészüljön a több mint 120 kilométeres M44-es" - írta a beol.hu idén áprilisban. Akkoriban adták át ugyanis az M44-es autóút utolsó, Kecskemét és Szentkirály közötti szakaszát. A gyorsforgalmi út első, Tiszakürt-Kondoros közötti szakaszát pedig 2019 októbere óta lehet használni.A Wikipédia szócikke felidézi, hogy az M44-es első szakaszát három ütemben építették meg:ütem (Tiszakürt-Kunszentmárton között): a Duna Aszfalt Kft. - Hódút Kft. konzorciuma nettó 56,5 milliárd forintért,ütem (Kunszentmárton-Csabacsűd között): az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft. - Swietelsky Magyarország Kft.- Soltút Kft.- A-Híd Zrt. konzorciuma nettó 43,98 milliárd forintért,ütem (Csabacsűd-Kondoros között): a Duna Aszfalt Kft. - Hódút Kft. konzorciuma nettó 45,2 milliárd forintért.A Kondoros-Békéscsaba közötti 17,6 km-es szakaszt is a Duna Aszfalt Kft építette nettó 41,4 milliárdért, ahogy a Lakitelek-Tiszakürt közötti 9,9 km-es, a leendő Tisza-hidat is magába foglaló beruházást is nettó 50,3 milliárdért. A Szentkirály és Lakitelek közötti 4,6 km-es szakasz kivitelezését pedig a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. végezte el (Simicska Lajos bukása után évek óta ez is Szíjj László érdekeltsége) nettó 43,6 milliárdért.Vagyis az M44-es eddig több mint nettó 280 milliárd forintba került az adófizetőknek, és a közbeszerzések döntő többségét a Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportok nyerték el.Szíjj Lászlóé a Lady MRD nevű luxusjacht, amelyen Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralt családostól az Adrián 2020-ban. Akkor megírtuk, hogy a NER-elit köreiben népszerű jacht valódi tulajdonosát egy máltai offshore cég rejtette. Egy rövid időre azonban egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően a máltai offshore cégek valódi tulajdonosainak kilétét nyilvánosságra hozták (majd 2022-ben ismét eltüntették a nyilvánosság elől). A máltai adatbázisból kiderült, hogy az Artemy és a Lady MRD (valamint a később vett Seagull) nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László. Az építőipari cégeivel rengeteg állami és önkormányzati megbízást elnyerő tiszakécskei nagyvállalkozó hazánk egyik leggazdagabb embere.Titkolták az adatokatAz M30-as autóút megcsúszása kapcsán Lázár János építési és közlekedési miniszter többször erősen bírálta a kivitelezést végző Strabagot. Miközben viszont a kormány állítólag az átláthatóságért harcol, a kötelezően nyilvános adatokkal meggyűlik a baja.Ahogy ugyanis a Szikszónál megsérült M30-as kapcsán megírtuk, titkolják a beszakadt szakasz iratait, pedig elvileg ellenőriztek mindent a kormány részéről. Majd az M44-es kapcsán újra titkolózásba futottunk: hiába kértük ki közérdekű adatigénylésben az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM) a 280 milliárd forint közpénzből Békéscsabáig épült alig hatéves út javításait felsoroló listát, nem kaptuk meg.Az ÉKM azt válaszolta, "az Ön által kért, az M44 gyorsforgalmi út tekintetében a garanciális időszakra vonatkozó hibabejelentések dokumentációja a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített olyan adatnak minősülnek, amelyek további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják, így az Infotv. 27. § (6) bekezdése értelmében az adatokat nem áll módunkban megküldeni az Ön részére."A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Hat év alatt ötezer javításBepereltük az adatokért Lázár János tárcáját, a bíróságon pedig gyorsan kiderült, valóban közérdekű adat, hogy az útnak milyen meghibásodásai voltak eddig.Mivel az ÉKM is belátta, hogy nem nyerhet, egyezséget ajánlott és kigyűjtve megküldte az általunk kért információkat az M44-es útról.A minisztériumtól kapott adatok szerinta 2019-2023 között átadott szakaszokon eddig összesen 5181 javítást végeztek.Ezekből 4261 jótállási, míg 920 szavatossági volt. A jótállás az első három évre vonatkozik, míg a szavatosság további két évet jelent.A 2019-ben, vagyis elsőként átadott Tiszakürt-Kondoros szakasznak már a szavatossága is lejárt 2024-ben. Az első három évben vízelvezetés burkolt felületek / aknák / előfejek, rézsűkimosódás / humuszhiány / padkahiány hibát 1032-szer jelentettek. Később ezeknek a hibáknak a száma csökkent. De a minisztériumi táblázat szerint a rézsűkimosódás / humuszhiány / padkahiány az egyik leggyakoribb hiba az M44-esen.A Szentkirály-Lakitelek utat 2023 végén adták át. Azóta 64 rézsűkimosódást jeleztek rajta, a 2021-óta használható Lakitelek-Tiszakürt szakaszon eddig 379 hibát regisztráltak.A minisztérium szerint ez normálisMegkérdeztük az ÉKM-től, hogy ez a hibaszám sok vagy éppen kevés, és mit jelentenek a hibák. Azt írták válaszul, hogy "az építési beruházások velejárója, hogy az átadásuk után, és a rendeltetésszerű használat mellett is jelentkezhetnek hibák az építményekben. Ezek az építmények különféle fizikai, kémiai tulajdonságokkal rendelkező anyagok összeépítéséből készülnek, tehát a használatból, az időjárásból eredő hatásokra is különbözőképpen reagálnak. A jogszabályok, a műszaki előírások, az építési szerződések is figyelembe veszik ezt, így az építményekre, az épületszerkezetekre, az azokhoz felhasznált anyagokra különféle kötelező szavatossági időket határoznak meg.Az útépítéseknél is előfordulnak a rendeltetést nem befolyásoló, de utókezelést igénylő hibajelenségek, pl. burkolati repedések, korláton, szegélyen festék lepergések, rézsűeróziók (ezt jelen esetben leginkább az okozza, hogy a nemrég telepített növények gyökérzete még nem képes mindenhol megtartani a talajt egy erősebb esőzéssel szemben), betonkorrózió stb. Az M44-es gyorsforgalmi útnál a kivitelező felé bejelentett hibák döntő többsége is jellemzően ebbe a kategóriába sorolható.Az útépítési beruházásoknál sem számban, sem jellegében nem kirívó az a jótállás, illetve szavatosság keretében kért hibajavítás, amit az Építési és Közlekedési Minisztérium az M44 autóút kivitelezőjével szemben érvényesített, főleg, ha figyelembe vesszük a megépített M44 2×2 sávos autóút hosszát.Miként az M30 autópálya esetén, az ÉKM az M44 autóút kivitelezőjével szemben is elvárja a minőségi munkavégzést, az esetlegesen felmerülő hibák javítását, amely szerződésben vállalt kötelezettsége is a Vállalkozónak. Az ÉKM a költségvetési források és a magyar emberek érdekeinek védelmében minden esetben - a legapróbb hibánál is - él a jogszabályok és az építési szerződés adta lehetőségével.Mindannyiunk érdeke, hogy a lehető legteljesebb körben, a legkisebb eltérések esetében is érvényesítsük a vállalkozói jótállást és szavatosságot, hiszen a javítások a Magyar Államnak nem kerülnek egyetlen fillérébe sem" - írták.A minisztériumtól azt is megkérdeztük, hogy a közadatigénylés elutasításánál hivatkozott "további jövőbeli döntés megalapozását" passzust mire kell érteni, de erre nem válaszoltak.Az M44-est egyébként, ahogy a többi nem koncessziós autóutat és autópályát is, a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF kezeli. Vagyis a korábbi építtető a jelenlegi fenntartó, 35 évig. Annak érdekében, hogy megtudjuk, sok-e vagy tényleg normális és átlagos az M44-esen eddig regisztrált több mint 5 ezer hiba, újabb közérdekű adatigénylést küldtünk az ÉKM-nek. Ezúttal a 2020 óta átadott autópályákon tapasztalt meghibásodások számát kérdeztük meg, a válaszra még várunk.Segesvári Csaba
|
Alig hatéves, mégis több mint 5000 alkalommal javították már az M44-est
|
A 280 milliárd forint közpénzbe került út kivitelezésének nagy részét a Duna Aszfalt végezte. Lázár János minisztériuma szerint normális ennyi hiba.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/06/17/alig-hateves-megis-tobb-mint-5000-alkalommal-javitottak-mar-az-m44-est
|
2025-06-17 08:53:28
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az egykori Nemzeti Tornacsarnokot teljesen átalakítja a katolikus egyetem, a 155 éves ingatlannak csak a homlokzatát őrzik meg eredeti formájában. A Szentkirályi utca 26. szám alatti épület átalakítására kiírt közbeszerzésen a NER-cégek színe-java elindult, a győztes végül a WHB és Laterex párosa lett nettó 4,67 milliárd forintos ajánlattal.A régi új épület alapterülete 5232 négyzetméter lesz, amelynek mintegy felét teszik ki majd az előadó- és szemináriumi termek, irodák, tárgyalók, tornaterem, öltöző, tanári szoba, szertár. Továbbá az összméretbe beleszámolták a 110 négyzetméter alapterületű, Diáksziget nevű új építményt is, amely az egyetem szomszédos, Szentkirályi utca 28. alatti épületével biztosít majd összeköttetést.A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának kialakítása Budapest 8. kerületében, Józsefvárosban, azonban belül pedig a Palotanegyedben zajlik. A magyar állam ajándékba adta az egyetemnek a Magyar Rádió régi, évek óta üresen álló épületegyüttesét.A Bródy Sándor utca - Pollack Mihály tér - Múzeum utca - Szentkirályi utca által határolt területen található, 8 darab épületet részben vagy teljesen lebontják, hogy a helyükre, a Magyar Nemzeti Múzeum mögé felépülhessen az új Pázmány Campus. A bontási munkálatokat tavaly nyáron a WHB Kft. nyerte nettó 1,7 milliárd forintos ajánlattal, és ősszel a cég el is kezdte a dózerolást.A Pázmány azonban emellett egy másik fejlesztést is kitalált még évekkel ezelőtt: az úgynevezett Bródy-projekt keretében a Szentkirályi utca 26. és a Bródy Sándor utca 15. szám alatti ingatlanait szeretné megújítani. Az eredeti terveik szerint a Bródy u. 15. (a Kéményseprőház) renoválása mellett a Szentkirályi utca 26. alatti egykori, 1870-ben megnyitott Nemzeti Tornacsarnok helyére egy teljesen új oktatási épületet akartak felhúzni, ám az meghiúsult.Az egyetemnek ugyanis az államtól kapott 8,2 milliárd forint támogatással együtt nettó 11 milliárd forintja volt erre az egészre. A közbeszerzésre beérkezett ajánlatok közül viszont nettó 25 milliárdos volt a legolcsóbb, ezért fedezethiány miatt 2022 nyarán eredménytelen lett az eljárás. A Pázmány akkor azt közölte, hogy módosít az elképzelésein, mégsem épít új campust a Szentkirályi u. 26. szám alatt, hanem felújítja a meglévő ingatlant.Egy évvel később, 2023 nyarán ki is írták az átalakítás megtervezésére vonatkozó közbeszerzést, amelyet akkor télen 17 jelentkezőből a 4D Építész Stúdió nyert meg nettó 87,6 millió forintos ajánlattal. A terveket ezután sehol nem hozták nyilvánosságra, és nem is volt semmi hír a projektről bő egy évig. Idén februárban viszont a Pázmány kiírta a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést, amelyen nemrég hirdettek eredeményt.A tendert a WHB Kft. és Laterex Zrt. párosa nyerte nettó 4,67 milliárd forintos ajánlattal.A közbeszerzési hirdetmény szerint a két cég feladata lesz a Szentkirályi u. 26. szám alatti, idén 155 éves épület felújítása, bővítése és átalakítása.A régi-új épület tervezett alapterülete nettó 5232,57 négyzetméter, amiből 785 nm az előadótermek, 490 nm a szemináriumi terem, 320 nm az irodák és tárgyalók, továbbá majdnem 696 nm az emeleti tornaterem mérete öltözővel, tanárival és szertárral. Beleszámít az alapterületbe a 110 négyzetméteresre tervezett, úgynevezett Diáksziget nevű új építmény is, ami az egyetem Szentkirályi utca 28. alatti épületével biztosít majd összeköttetést.Bár a Szentkirályi u. 26. szám alatti műemléki környezetben áll, maga az épület nem az - ennek ellenére azonban az átalakítás során megőrzik és helyreállítják a homlokzatát a tenderdokumentáció szerint.A munkáért egyébként a NER-cégek színe-java versenybe szállt a WHB-Laterex duó ellen:a BUILD IT Mérnökiroda Zrt. érvénytelen,az EB Hungary Invest Kft. nettó 4,87 milliárd forintos,a FORT-BAU Zrt. szintén érvénytelen,a Market Zrt. (Garancsi Istváné) nettó 4,99 milliárdos,az SHS-ÉPÍTŐ Kft. érvénytelen,a TÖMB 2002 Kft. nettó 3,69 milliárdos,a ZÁÉV Zrt. (Mészáros Lőrincé) nettó 5,2 milliárd forintos ajánlatot tett.Feltűnő, hogy a kelet-magyarországi közbeszerzésekről elhíresült Tömb 2002 Kft. ajánlata majdnem kerek 1 milliárd forinttal olcsóbb volt, mint a WHB-Laterex párosé. A Pázmány viszont nem pusztán az árat vette figyelembe az értékelésnél, hanem a jelentkezők által alkalmazott projektvezető és épületgépész szakemberek tapasztalatát is. Abban pedig a Tömb 2002-re köröket vert a WHB-Laterex, így őket hirdette ki nyertesnek a katolikus egyetem. A cégek a becslések szerint 425 nap, vagyis bő egy év alatt végeznek majd a munkálatokkal.Jól megy a szekérA győri Paár Attila többségi tulajdonában lévő West Hungaria Bau (WHB) Kft. a Fidesz-kormány alatt sorozatban, egymás után nyeri a nagy állami építési megbízásokat. Paár - aki Magyarország 16. leggazdagabb embere - idén év elején mégis a csökkenő állami megrendelésekre panaszkodott. Pedig erre semmi oka a jelek szerint: a WHB által épített csengeri okosbörtön például nemrég 50-ről 87,5 milliárd forintra drágult.A cég tavaly nettó 182,9 milliárd forint árbevételt ért el, amiből 28,1 milliárd lett a haszon. Az összegből a tulajdonosok 10 milliárd forintot vettek ki osztalékként, vagyis a részvények 80%-át tulajdonló Paár Attiláé lett 8 milliárd forint.A Gerencsér család tulajdonában lévő Laterex kisebb szereplő az építőiparban, de a bevétele így is nettó 25,1 milliárd forint volt tavaly. A cég ebből 5,2 milliárd forint nyereséget produkált, a tulajdonosok pedig 4,5 milliárd forintnyi osztalék kifizetéséről döntöttek idén tavasszal - kiemelve, hogy 3 milliárdot már korábban kivettek osztalékelőlegként.A Laterex önállóan is szokott közbeszerzéseket nyerni, de gyakran indul egy másik céggel közösen egy-egy eljáráson. A WHB-val is dolgoztak már együtt: legutóbb a Dunakeszi Diáknegyed kivitelezésén, amit nettó 37 milliárd forintos ajánlattal nyertek el, de végül az Építési Minisztérium 40,5 milliárdot fizet nekik az orosz-ukrán háborúra hivatkozva. Miközben a diáknegyed technikumi tanulóinak oktatásához szükséges gépeket és szerszámokat még nem vette meg az állam, mert közel 2 milliárd forintba kerültek volna.Erdélyi KatalinCímlapkép: A Pázmány jogi karának épülete a Szentkirályi utca 28-30. sz. alatt. (fotó: Wikipedia)
|
4,6 milliárd forintért építi át a Pázmány egyik ingatlanát a WHB és a Laterex
|
A Szentkirályi u. 26. szám alatti 155 éves ingatlant teljesen átalakítják, de a homlokzatát állítólag megőrzik.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/06/25/46-milliard-forintert-epiti-at-a-pazmany-egyik-ingatlanat-a-whb-es-a-laterex
|
2025-06-25 08:52:12
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Néhány órával azután, hogy lejárt a beadási határidő, a Nemzeti Választási Iroda nyilvánosságra hozta az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait. A Fideszes EP-képviselőknek is most először kellett a magyar országgyűlési képviselőkével megegyező formában nyilatkozniuk a vagyonukról.Deutsch Tamás 2009 óta EP-képviselő, előtt a magyar parlamentben ült. A vagyonnyilatkozata szerint van egy 71 négyzetméteres veresegyházi családi háza, amiben 50 százalékos tulajdonos, ezt 2022-ben örökölte. Ezenfelül felerészben tulajdonosa egy második kerületi teleknek, amin áll egy családi ház, viszont az építmény nem az övé. Ezt 2024-ben, ajándékozással szerezte. Van egy Fiat 500-asa is, amit 2021-ben vett. Részvényei a CIG Pannónia Biztosítónál vannak, összesen 533 darab, ezeknek az összértéke 177 ezer 489 forint. A bankszámláján van 4 millió forintja és 2 millió forintnyi devizája, 13 millió forintot tart készpénzben, és valaki 87,4 millió forinttal tartozik neki. Neki majdnem pontosan ugyanennyi, 87,9 millió forint adóssága van.Az európai parlamenti képviselői tiszteletdíjnál felül két helyről származik még jövedelme: oktat a Milton Friedman Egyetemen, ezért havi bruttó 100 és 200 ezer forint közötti összeget visz haza, valamint ügyvédi tevékenységet (tanácsadást) is folytat, amiből havi egymillió és ötmillió forintnyi összeg közötti bevétele származik. Van egy rakás tisztsége is, amiért nem kap pénzt:MTK Budapest elnökeMTK Brüll Akadémia elnökeSportegyesületek Országos Szövetsége elnökeMagyar Olimpiai Bizottság elnökeMagyar Paralimpiai Bizottság elnökeEurópai Olimpiai Bizottság jogi bizottságának tagjaAz EP-képviselőknek azért kellett vagyonnyilatkozatot tenniük, mert a parlament áprilisban elfogadott egyfideszes törvénymódosító javaslatot, miszerint a magyar EP-képviselőknek és családtagjaiknak is ugyanolyan formátumú vagyonnyilatkozatot kell tenniük, mint a magyar Országgyűlés tagjainak. A családtagok nyilatkozatait nem, de a képviselőkét nyilvánosságra hozzák, ám van egy lényeges különbség a magyarországi szabályokhoz képest.Ha egy EP-képviselő valótlan adatot ír a vagyonnyilatkozatába vagy nem teljesíti a kötelezettségét, és a felszólításra sem javítja ki a hibát vagy pótolja a hiányosságot, a Nemzeti Választási Bizottság megszüntetheti a mandátumát.Ezzel szemben a magyar Országgyűlés tagjainál semmilyen szankció nincs, ha hibásan töltik ki a vagyonnyilatkozatukat. A képviselők évtizedek óta lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak.Az NVI korábbana kérdésünkre azt írta, hogy a határidőre beadott vagyonnyilatkozatokat a választási bizottság külön nem ellenőrzi, de "bárki kezdeményezhet az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát". Amennyiben a képviselő nyolc napon belül nem javítja ki vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát, az NVB ugyancsak eljárást indít. A vagyonnyilatkozati eljárás során a hiányzó adatokat az állami szervek is kötelesek a bizottság rendelkezésére bocsátani, és a bizottság zárt ülésen megnézheti az EP-képviselők családtagjainak nem nyilvános nyilatkozatát is. Itt is eljuthat végül oda az eljárás, hogy megszüntetik a képviselő mandátumát.A fideszes módosítást sokan Lex Magyarként értelmezték, azt feltételezve, hogy a kormánypárti többség a Tisza Párt elnökének mentelmi jogát szeretné támadni. A Tisza Párt képviselői már a határidő előtt nyilvánosságra hozták a vagyonnyilatkozataikat.A Tisza Párt EP-képviselőjének vagyonnyilatkozatát is megnéztük:Magyar Péternek négy ingatlana, festményei és 86 millió forintos megtakarítása vanTarr Zoltánnál lerobbant BMW-t, hárommilliós tartozást és XVI. kerületi ingatlanokat találtunk,Kulja Andrásnak egy kilencéves népautója és 28 millió forint hitele van, de már felgyűlt a számláján 109 ezer eurónyi EP-s pénz.Lakás lakás hátán, értékpapírok, állampapírok és Mini Cooper - itt van Kollár Kinga, Gerzsenyi Gabriella és Lakos Eszter vagyonnyilatkozata is.Egy budai és egy londoni lakás mellett komoly megtakarításai vannak a korábban a Facebook anyavállalatánál dolgozó tiszás EP-képviselőnek, Dávid Dórának.A DK képviselőinek nyilatkozatai:Dobrev Klára még nem osztotta el vagyonát Gyurcsány Ferenccel
|
Deutsch Tamás is szereti a készpénzt - nyilvános az EP-képviselők vagyonnyilatkozata
|
A Fidesz EP-képviselője 13 millió forint készpénzről írt a vagyonnyilatkozatában, miközben a bankszámláján jóval kevesebb pénz van. Valakinek kölcsön adhatott közel 90 millió forintot, és ugyanennyi hitele is van. A Fideszes EP-képviselők is leadták a vagyonnyilatkozataikat.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/07/12/fidesz-ep-kepviselok-vagyonnyilatkozatai-deutsch-tamas
|
2025-07-12 12:47:36
| true | null | null |
Telex
|
A Budapesti Erőmű Zrt.-ből felvett osztalék az egyetlen bevétele annak a Habony-közeli cégnek, amelyről májusban írta meg az olasz Domani lap, hogy 4,3 millió euróért (nagyjából 1,7 milliárd forintért) lombardiai luxusvillát vásárolt. Habár a pénz több cégen is keresztülment, mindössze 2 nap kellett csak hozzá, hogy végül a 6 milliárd forintos osztalék a cégháló mögött álló magántőkealapnál kössön ki. AHVGvégigkövette a pénz útját, menet közben pedig több, a NER köreiből ismert névbe botlottak.A CHP Energia Zrt., a Kelenföldi Erőmű - és egy sor másik erőmű - anyavállalata tavalyi éves közgyűlésén a részvényesek arról döntöttek, hogy 40 millió eurónak megfelelő, az aznapi MNB-árfolyamon 15,4 milliárd forint osztalékot vesznek ki a cégből. Az osztalék egy része, 6,2 milliárd forint két nappal később már a kormányfő tanácsadójaként ismert Habony Árpád köréhez sorolt Influentia Kft.-hez került. A cég 2024-es beszámolójából pedig az derül ki, hogy az erőműből lecsorgó osztalékon kívül semmilyen számottevő bevétele nem volt. Az osztalékot ugyanakkor - 3 millió forint híján - továbbadta a közvetlen tulajdonosának, a Progressus Magántőkealapnak. A Progressus neve nem először bukkant fel: ez volt az az alap is, amely mindössze néhány nappal az előtt vásárolta be magát Rákosrendező területére, hogy megkötötték a magyar állam és az arab befektetők közötti szerződést a Mini-Dubajként emlegetett beruházásról.A tulajdonosai kilétét elrejtő magántőkealap ebből 5,7 milliárd forintot hitelként adott vissza az Influentiának, ami ennek egy részét 1,9 milliárd forintot a beszámolója alapján ingatlanvásárlásra költött, ami nagyjából megfelel a varesei villa értékének.Ahhoz, hogy az osztalék ilyen gyorsan jusson el az erőműt tulajdonló cégtől a magántőkealapba, több éves helyezkedésre volt szükség. A Habony Árpád közelében mozgó üzletemberek több cég adás-vételével szövevényes céghálót hoztak létre, a folyamatot aHVG cikkerészletesen ismerteti.Május elején írta meg az olasz Domani lap, hogyegy magyar kormányközeli köraz olasz-svájci határ melletti Varesében vásárolt 4,3 millió euróért egy luxusvillát. A tulajdonos pontos személyét egy magántőkealap közbeiktatása miatt nem lehet tudni, ugyanakkor az ügyletet lebonyolító szereplők Habony Árpád és Szalay-Bobrovniczky Kristóf környezetéből ismertek. Habár az olasz sajtó csak "Orbán-villaként" kezdte el emlegetni az ingatlant, annak tulajdonosa, az Influentia Kft. egynyilatkozatbanközölte: az ingatlan megvásárlása magáncélú ügylet volt, a politikához semmi köze.Az cikkben szereplő cégeknek kérdéseket küldtünk az üggyel kapcsolatban.
|
Két nap alatt került 6 milliárd forint az olaszországi villát megvásárló NER-es cégbe
|
A cégnek a 2024-es beszámolója szerint ezen kívül semmilyen számottevő bevétele nem volt, a pénzt pedig tovább is adta egy, a Rákosrendezőnél is feltűnő magántőkealapnak.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/16/ket-nap-alatt-kerult-6-milliard-forint-az-olaszorszagi-villat-megvasarlo-ner-es-cegbe
|
2025-07-16 12:35:08
| true | null | null |
Telex
|
Lázár János a 4iG Nyrt. tulajdonába adná a dégi Festetics-kastélyt - derült ki a kormány honlapjára kedd este feltöltöttdokumentumból. A július 7-i keltezésű döntési adatlapon az szerepel, hogy az építési és közlekedési miniszter miként bírálta el egyes cégek vagy önkormányzatok kastélykérelmeit.Lázár János egyik szívügye a kastélytörvény, amelynek értelmében állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok, kertek, illetve az ezekhez tartozó ingóságok tulajdonjoga ingyen átruházható. Az örökbefogadásnak kettős célja van Lázár szerint. Az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy "nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére" biztosít a kormány lehetőséget.A kormány három részre csoportosította az állami tulajdonú kastélyok hasznosítását:az épületek egy részét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bízzák, azaz az állami vállalat feladata lenne a kastélyok későbbi hasznosítása;másik része a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit (NÖF) Kft. működtetése alá kerül, például a keszthelyi Festetics-kastély, a Fenékpuszta majorság, a nagycenki Széchenyi-kastély, a geszti Tisza-kastély és a fertődi Esterházy-kastély;a harmadik részükre a kormány bejelentette, hogy örökbefogadási programot indított azzal, hogy nagy magyar vállalatok, például az OTP, a Mol, a Richter vagy más, nemzetközi hátterű vállalatok felajánlják, hogy "örökbe fogadnak" néhány megmentésre érdemes kastélyt (ez az opció lényegében maga a kastélytörvény).Ez utóbbi kategóriába tartozik a dégi Festetics-kastély, amely most akormány kedvenc telekommunikációs vállalatánaktulajdonába kerül Lázár jóváhagyásával. A Telex kérdéseire a 4iG annyit válaszolt, hogy a 4iG Nyrt. elsődleges célja a kastély folyamatos állagmegőrzése, a szükséges karbantartási és felújítási munkálatok további folytatása, valamint az épület jelenlegi múzeumi funkciójának megőrzése mellett, annak rendezvényhelyszínként való hasznosítása.A miniszter további négy kastély sorsáról is döntött, eszerint:A füzérradványi Károlyi-kastély tulajdonosa a Révész Logisztikai Holding Zrt. lett. A cégcsoport tulajdonosa Révész Bálint, aki emellett a Nyíregyházi Spartacus focicsapat elnöke is. Itt korábban szálloda is működött, igaz jó régen. A fényes múltról, a pusztulásról és a jelenről Lázár Jánoskülön videótis forgatott. A politikus szerelmese az egy évszázaddal ezelőtti politikai történések kutatásának, a nagy magyar családoknak, a videóból kiderül, hogy a kastély állami felújítása megindult, de a belső renováció nagy része még hátravan. A birtok Sátoraljaújhelytől Hollóházáig tartott, ebből viszonylag kevés rész került Szlovákiához.A komlódtótfalui Becsky-Kossuth-kúria Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Önkormányzatának tulajdonába került.A sopronhorpácsi Széchenyi-kastélyt a PBE Építő Kft. kapta. Ez a társaság a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. tulajdona, amelynek főtulajdonosát, Paár Attilát gyakran hozzák összefüggésbe Tiborcz Istvánnal. Ebben a konkrét társaságban nehéz is lenne ezt a kapcsolatot letagadni, mert egy évtizede olyan beszédes tulajdonosai voltak a cégnek, mint Hamar Endre, az Elios, vagy az egyenesen Csabdiban, a Tiborcz-tanyán bejegyzett Green Investments & Solutions. Paár Attiláról azt hallottuk, hogy ő már korábban magánalapon felújított több kastélyt, és a cégreferenciáiközött vannak műemlékek, így bodajki, fertődi, budapesti történelmi épületek.A tatai Esterházy-kastélyt a Viarum Invest Kft. szerezte meg. Ez a társaság a Nagy Jenő utca 12-ben bejegyzett magántőkealapok tulajdonában áll (Atlas, Lumen), azMNB oldalánlátható dokumentumok alapján az Atlas például a Themis Magántőkealapból vált ki, és a Szíjj László tulajdonában álló, szintén a Nagy Jenő 12-ben bejegyzett Minerva Befektetési Alapkezelő menedzseli. Ugyancsak a Minerva menedzseli aLument, amelyik pedig egy másik alap szétválásából jött létre. Lehet, hogy Szíjj László alapkezelője másnak a vagyonát kezeli, és nem a milliárdosét? Minden lehetséges, csak azért nem túl valószínű. A Minervára amúgy még a nagy hazai banki átalakulás, az MKB privatizációja, majd az MBH kialakulása idejéből emlékezhetünk.A történet hátteréről megpróbáltunk a folyamatra rálátó döntéshozókkal és pályázati indulókkal is beszélgetni. A kastélyprogrammal szemben nagyon erős a politikai kritika, hiszen az felfogható úgy, hogy a kormányhoz közeli kiválasztott cégek ajándékba kapnak kastélyokat, vagyis a kormány nemzeti vagyont kótyavetyél el.Ám, mint a résztvevőktől hallottuk, az államnak szinte rá kellett beszélnie a programra a jelentkezőket, valahogy azzal, hogy ne csak gyarapodjanak az állami kapcsolataik révén, de vállaljanak közfeladatokat is.A megkapott kastély ugyanis nem adható el, nem adható hitel mögé fedezetként, igaz, részben hasznosítható a cég céljaira is, például csapatépítőket lehet oda szervezni. Összességében azonban inkább az állam tehermentesítése, mint "jó buli".Az indulóktól úgy tudjuk, és ezt az ÉKM folyamataira rálátó forrásaink is megerősítették, hogy nem tudni arról, hogy a pályázatokon nagy verseny lett volna.Magyarországon az I. világháború előtt akár több ezer kastély, kúria, udvarház is lehetett, ahol a családot, a földesurat eltartotta az ingatlan körüli erdő, illetve föld. A rendszerváltás előtt ebből sok lepusztult, akár a földdel lett egyenlő, máshol iskola, szociális intézmény működött benne. Aztán a rendszerváltásra ebből elég kevés maradt meg, de azért ezer körüli kiemelt ingatlan még mindig volt az országban, döntő részben állami tulajdonban. vLázár János elképzelésében a brit modell szerepelt: egy neves család beteszi egy trustba (alapba) a kastélyát, a család jelen van, részt vesz a működtetésében, akár ott is lakik. Közben turisztikai, kulturális értelemben is hasznosítják a kastélyparkot, például azáltal, hogy a kastély részben látogatható, esetleg kiadják a termeket kiállításokra.Lázár beleszeretett ebbe, az említett Kastélyinfo című videót például amolyan sorozatnak tervezi. Állami forrás azonban a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben megint nincs sok, így az ÉKM elképzelése szerint nagy cégeket vonna be a kastélyok működtetésébe, de cserébe kér is valamit. A műemléki felújítások elég drágák, ezt a cégek vállalják, a kertek az év 365 napján kötelezően látogathatók maradnak, a múzeumok is meghatározott időszakban nyitva tartanak. Ezen feladatokon túl a cégek már profitorientált működtetést is végezhetnek.Úgy tudjuk, hogy 30-35 ingatlan van a csőben, ezeket részben már felújították akastélyörökbefogadáselső körében.A korábbi bejelentésekből kiderült még, hogy Lázár döntése alapján:a nádasdladányi Nádasdy-kastély a Richter Gedeon Nyrt.-hez,a bajnai Sándor-Metternich-kastély pedig a Mol Új Európa Alapítványhoz került.A szabadkígyósi ("kígyósi") Wenckheim-kastély a hódmezővásárhelyi önkormányzathozkerült volna, de Lázár meggondolta magát. Úgy tudjuk, hogy erre új pályázatot kell majd kiírni.A koncepció amúgy az, hogy miután átveszi a gazdasági entitás a kastélyt, az állam több pénzt már nem tesz bele, viszont az államnak ellenőrzési joga van a vállalásokra, ha azok nem teljesülnek, akkor a tulajdon visszaszáll az államra.A pályázatokat az ÉKM bonyolította, de a végső szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és az érintett cégek fogják megkötni.Lázár János kastélyprogramjárólitt írtunk bővebben.
|
A 4iG-hoz kerül a dégi Festetics-kastély, de Lázár négy másik kastély sorsáról is döntött
|
A kastélyprogrammal szemben sok a kritika, hiszen az felfogható úgy, hogy a kormányhoz közeli kiválasztott cégek ajándékba kapnak kastélyokat, vagyis a kormány nemzeti vagyont kótyavetyél el. Az érintettek szerint azonban az államnak szinte úgy kell rábeszélnie a cégeket a kastélyok „örökbefogadására”.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/07/23/lazar-janos-kastelytorveny-orokbefogadas-4ig-degi-festetics-kastely
|
2025-07-23 11:38:53
| true | null | null |
Telex
|
Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! - írta emlékezetes bejegyzésében Magyar Péter március 22-én, arra a változásra reagálva, hogy EP-képviselőként neki is közzé kell majd tennie a szigorúbb magyarországi szabályok szerint összeállított vagyonnyilatkozatát. A Tisza Párt elnöke posztjában ekkor előre közzétette, milyen vagyonelemekkel rendelkezik, de bejegyzése, és a most csütörtökön nyilvánosságra hozott hivatalos vagyonnyilatkozata több szempontból sem állnak összhangban egymással. Kérdéseket küldtünk ezért a Tisza Pártnak, hogy tisztázzuk az ellentmondásokat. Amint válaszolnak megkeresésünkre, frissítjük a cikkünket."Kicsit több" - de pontosan mennyivel?Az egyik magyarázatra szoruló eltérés, hogy márciusi bejegyzésében Magyar Péter még úgy fogalmazott: "van kb. 90 millió forint lakáshitelem és ennél egy kicsivel több megtakarításom (forintban, euróban és részvényben)". A pártelnök vagyonnyilatkozatában viszont már nem szerepel a 90 milliós tartozás, viszont feltüntetett 76 millió forintnyi megtakarítást. Kérdés, hogyan tudta visszafizetni úgy a hitelét Magyar, hogy ekkora megtakarítása maradjon annak ellenére, hogy négy hónappal ezelőtt "kicsivel több" pénze volt csak, mint a törlesztendő összeg.A pártelnök vagyonnyilatkozatában egyetlen rendszeres bevételeként feltüntetett EP-képviselői fizetése ilyen rövid idő alatt ugyanis nem fedezhetett ekkora kiadást már csak azért sem, mert a politikus állítása szerint minden hónapban a járandósága felét jótékony célra fordítja.Ismert, hogy Magyar Péter júniusban eladta 4IG részvényeit. Sajtóhírek szerint 60 ezer darabot birtokolt ezekből az értékpapírokból. Márciusi posztja idején ezek 98 millió forintot értek. Ez az összeg valóban nem lényegesen több, mint az azóta törlesztett 90 milliós lakáshitel tartozásé. A 4IG részvényeinek értéke ráadásul emelkedett is az eladás napjáig, de mindössze 6 millió 960 ezer forinttal.Mindezek alapján Magyar Péter márciusi megtakarítása a 4IG részvényeken felül is mintegy 60 millió forint lett volna, márpedig a pártelnök feltehetően nem titulálta volna "kicsinek" ezt az összeget.Több tízmilliós festményekkel kereskedne a pártelnök?Egy másik lehetséges magyarázat a történtekre, hogy Magyar Péter megvált értékes festményei egy részétől. Márciusban ugyanis még azt írta a politikus, hogy öt festmény birtokosa. A vagyonnyilatkozatában azonban csak két képet tüntetett föl. Amennyiben több tízmillió forint értékben eladott festményeket Magyar Péter, lehetséges, hogy ezekből fedezte a hiteltörlesztést. Ez azonban azt jelentené, hogy a NER-es korszakában brutális összegeket költött festményvásárlásra a Tisza Párt elnöke.Nekünk egy értékes képet sikerült beazonosítanunk Magyar Péter gyűjteményéből. Egy a Facebookon a szülinapján közzétett, az otthonában készült képen ugyanis a pártelnök mögött a falon Scheiber Hugó Bárhölgy cigarettával című képe látható, amit pár éve 2 600 000 forintos kikiáltási árról indulva árvereztek el a Kieselbach Galéria aukcióján. A kép azonban végül ennél jóval többe is kerülhetett, értékét ugyanis 3 és 6 millió forint közé becsülték az árverés szervezői.Ezt a festményt azonban nem találhatjuk meg Magyar Péter vagyonnyilatkozatában. Az ott feltűntetett, de meg nem nevezett, és minden bizonnyal még a Scheiber-képnél is drágább alkotásokat ugyanis bevallása szerint 2020-ban és 2022-ben vette Magyar Péter. A Bárhölgy cigarettával című kép azonban 2021-ben kelt el.Magyar Péter adhat csak magyarázatot a rejtélyreA Tisza Párt honlapján azt írják: "a transzparens és kikezdhetetlen működés az első pillanatoktól a Tisza Párt sajátja. Ezt diktálja a tisztesség, ezt írja elő a törvény, és ezt várják el a választópolgárok minden politikai szereplőtől Magyarországon". Ennek fényében azt reméljük, hogy kérdéseinkre hamarosan pontos és kimerítő választ kapunk majd Magyar Pétertől. Amint reagál, és tisztázza a pártelnök, mi indokolta a márciusi bejegyzése és a hivatalos vagyonnyilatkozata közötti eltéréseket, rögtön közzétesszük válaszát.(Borítókép: Magyar Péter / Facebook)
|
Valami mintha nem stimmelne Magyar Péter vagyonnyilatkozata körül
|
Valami mintha nem stimmelne Magyar Péter vagyonnyilatkozata körül - Lakáshitel, részvények, festmények.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/07/12/magyar-peter-vagyonnyilatkozat-ellentmondas
|
2025-07-12 09:53:00
| true | null | null |
Index
|
Átadták a Magyar Honvédségnek az Aero Vodochody Aerospace az első három Aero L-39 Skyfox típusú kiképző repülőgépet pénteken. A magyar légierő kecskeméti légibázisán tartott eseményen Kutnyánszky Zsolt haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkár ezt mérföldkőnek nevezte.
Az államtitkár szerint azért is jelentős lépés ez, mert „ezek a sugárhajtású kiképző repülőgépek nemcsak a harci repülési képességeink új szintjét jelentik, hanem tükrözik azt a határozott, dinamikus és céltudatos katonai fejlesztési programot is, amelyet elindítottunk és következetesen folytatunk”.
Az ünnepségen elhangzott az is, hogy a honvédség egy korszerű szimulációs központot is létrehoz, amely egyedülálló lesz Magyarországon, sőt a régióban is. Ez a modern kiképzőrendszer és az új repülőgépek beépülnek a NATO Flight Training Europe programjába is, ezzel is erősítve a szövetséget.
Viktor Sotona, a cseh gyártó elnök-vezérigazgatója arról beszélt, „nagy örömünkre szolgál, hogy az L-39 Skyfoxot választották a magyar vadászpilóták következő generációjának kiképzési platformjául. (…) Várakozással tekintünk a Magyar Honvédséggel való további együttműködés elé”.
Ami az együttműködést illeti, a Magyar Honvédség tizenkét darab Skyfox gyakorlógépet vásárolt a cseh gyártótól, a becslések szerint összesen 70 milliárd forintért. A megrendelést 2022-ben adták le, a szállítást tavalyra várták. Ehhez képest késés van, az első magyar pilóták idén májusban vizsgáztak le a típusra.
A szerződés idején a cseh gyárban közvetve résztulajdonos volt a jelenlegi honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki akkor még csak a feleségén, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőn keresztül kapcsolódott a kormányhoz. Cége, a HSC Aerojet 2021-ben vásárolta be magát, állítólag Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium alapítója helyett, akinek nem volt rá elég pénze.
Miután Szalay-Bobrovniczky miniszter lett, az összeférhetetlenség miatt meg kellett válnia a tulajdonrészétől, ami előbb Hernádi Zsolt Mol-vezérhez került, de azóta már újabb, NER-közeli tulajdonos is bekerült a cégbe. Ahogy azt a HVG megírta, közben részesedést szerzett Habony Árpád is, akinek így közvetve 27,2 százalékos résztulajdona van a csehországi Aero Vodochody repülőgépgyárban.
A Vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. repülődandárhoz kerülő, most átadott három gép a 2022. április 17-én aláírt szerződéses csomag első eleme. A beszerzés 12 darab repülőgépet tartalmaz, 8 kiképző és 4 felderítő konfigurációban. A szerződés része a földi berendezések, szimulátorok és a képzési program szállítása is.
Az első három gép leszállításáról megemlékezett a honvédelmi miniszter is. Szalay-Bobrovniczky azt írta, ezzel „a magyar pilóták új szárnyakat kapnak”. Azt is írta, hogy a kiképző- és könnyű harci repülőgépek nemcsak a magyar légierő képességeit, hanem a magyar emberek védelmét is erősítik.
Frissítés:
Cikkünk egy korábbi változatában a Habony-tulajdonrészt tévesen 61 százalékosnak tüntettük fel, de javítottuk a tényleges 27,2 százalékra.
|
Leszállította a Honvédségnek az első három gyakorlógépet a már Habony Árpád résztulajdonában álló cseh gyár
|
Megérkezett Kecskemétre az első három darab a nagyjából 70 milliárd forintba kerülő 12 Skyfox kiképző repülőgépek közül. A gyártó a cseh Aero Vodochody, amelybe már régen bevásárolta magát a NER: előbb Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aztán Hernádi Zsolthoz, majd Habony Árpád.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250530_l39-skyfox-habony-arpad-szalay-bobrovniczky-kristof-leszallitott-repulogepek-magyar-honvedseg
|
2025-05-30 16:22:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Andrássy út 73–75. alatt lévő, közel 30 ezer négyzetméteres, patinás volt MÁV-székház először 2021-ben került ki az állam tulajdonából, amikor egy több ingatlant tartalmazó csomag részeként eladták Jellinek Dánielnek. Jellinek összesen 11,6 milliárd forintot fizetett az államnak, ebből az épület ára 5,6 milliárd forintot tett ki. Később a palotát, amely 2008-ig volt a MÁV székháza, továbbadták a Tiborcz-közeli Central European Ingatlanalapnak (CEI), vélhetően 6 milliárd forint körüli értéken – írja a Válasz Online.
Tavaly a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) és állami alapítványi fenntartója 9,3 milliárd forintért vásárolta meg az ingatlant – technikailag úgy, hogy megvették a palotát birtokló céget, majd átnevezték. A hivatalos egyetemi tájékoztató szerint a fejlesztési programot saját forrásból, az államtól korábban kapott ingatlanok értékesítéséből, illetve egyéb – alighanem szintén kormányzati – céltámogatásokból fedezték.
Ez azt is jelenti, hogy Tiborcz István ismét közpénzből szerzett milliárdos nyereséget, hiszen az ingatlan magánkézbe adása, majd visszaállamosítása közben legalább 3 milliárd forintos haszon keletkezett a köre számára. Kérdés, hogy mi szükség volt az ingatlan privatizálására, hiszen sem Jellinek, sem Tiborcz nem tett semmit az épület állagának megóvásáért.
A BGE fenntartói struktúrája is erősen kötődik a NER-hez: a kuratórium elnöke Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség volt vezetője, Orbán Ráhel egykori „szabadidős” tanácsadója, de a testületben jelen van Szécsényi Bálint, Tiborcz bizalmasa is. Az egyetem őrző-védő feladatait pedig Mészáros Lőrinc cége látja el.
|
Tiborcz István most azzal keresett 3 milliárd forint közpénzt, hogy átadta a volt MÁV-palotát a BGE-nek
|
A magánosítással korábban Jellinek Dániel, majd Tiborcz is szépen kaszált. Az egyetem kuratóriumában ott ülnek Orbán Ráhel és férje bizalmasai is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250718_tiborcz-istvan-volt-mav-szekhaz-jellinek-daniel-budapesti-gazdasagtudomanyi-egyetem
|
2025-07-18 14:38:00
| true | null | null |
HVG
|
A papucs és a Dior felső snassz, azért csak egy hónapot dolgozik egy közalkalmazott, de a táska vállalható Chanel, azért küzdhet 8-10 hónapot is mondjuk egy tíz éve dolgozó, diplomás közalkalmazott – így kommentálta Hadházy Ákos független képviselő a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel szettjét, Facebook-posztjában feltüntetve a beazonosított ruhadarabok árát.
A Mészáros-házaspár ruhatárát is rendre beárazó politikus Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István viseletéhez még hozzáfűzte: „Igaz, nem Birkin táska, lehet, hogy Rogánék körlevélben írták elő, hogy mostantól a repülő Ryanair, a táska pedig max Chanel. Tiborczon most egy ötszázezres cipő volt, néhány napja az amerikai követségen csak egy négyszázezresben szerénykedett.”
A Hadházy által ismertetett ruhadarabokban néhány napja sétált az Orbán-Tiborcz házaspár Budapesten a belvárosban, és nem voltak egyedül. A HVG is írt róla, hogy a főváros elővásárlása miatt Rákosrendezőről lecsúszó arab befektetővel, Mohamed Alabbarral sétálgatott. Amúgy több üzletemberrel együtt érkezett Budapestre, a delegációt az emírségek elnöke vezette, akit Orbán Viktor miniszterelnök is fogadott.
|
Orbán Ráhel 2,3 milliós Chanel táskával, Tiborcz István félmilliós cipőben sétált a Rákosrendezőt kinéző arab befektetővel
|
Hadházy Ákos megint számolt. Napi luxi: A kormányfő lányának papucsa és a blúza hasonló árban, 300 ezer forint körül lehetett – egyenként.
| null | 1 |
https://hvg.hu/elet/20250720_Orban-Rahel-23-millios-Chanel-taskaval-Tiborcz-Istvan-felmillios-cipoben-setalt-az-Rakosrendezot-kinezo-arab-befektetovel
|
2025-07-20 09:06:00
| true | null | null |
HVG
|
A MÁV 800 milliárd forintos hitelkeretről tárgyal az Európai Beruházási Bankkal – jelentették be néhány napja. Ez tényleg nagyon komoly tétel volna, a magyar vasutat ugyanis finoman szólva sem veti fel a pénz. A vasúti közlekedést évtizedek óta hagyományosan elhanyagolja az állam, és most már ott tartunk, hogy óriási összegekre volna szükség ahhoz, hogy ne csak a meglévő szint fenntartására legyen elég a támogatás.
A piaci alapon működő cégekkel ellentétben a MÁV pénzügyi beszámolóit nem azzal érdemes kezdeni, hogy megnézzük a profitot: az állami cégeket azért is tartjuk, hogy ellássanak olyan feladatokat is, amelyeket egy nyereségorientált magáncég nem vállalna be (pont emiatt is jött sok kritika a vonalbezárásokért). Évről évre ugyan összejön néhány milliárd forint profit, de ez csak azt jelenti, hogy valami marad a kasszában december 31-re, az igazán fontos az, hogy a bevétel miből jön és mire költik el.
· A kiadások legnagyobb részét a dolgozók fizetései adják: a teljes MÁV-csoport (ideértve a Volánbuszt, a pályaszolgáltatást és a HÉV-et is) 52 ezer dolgozójának a béreire, valamint az ezekhez kapcsolódó járulékokra tavaly 550 milliárd forintot fizettek ki.
· Ez után jön sorrendben az igénybe vett szolgáltatásokért kifizetett 216 milliárd forint.
· Az anyagköltség 202 milliárd.
· Aztán egy olyan tétel, amely a MÁV-nál jóval nagyobb, mint egy átlagos cégnél: az amortizáció. Csak 2024-ben 156 milliárd forintot írt le a cégcsoport értékvesztésként, és az elmúlt években is hasonló számok érkeztek – amennyi eszközt használnak, és amilyen régiek azok, ez így természetes. Ehhez képest eltörpül az, hogy idén például a késési biztosításokra évi 2 milliárd forintot terveznek.
Hogy honnan érkezik erre a pénz, az is világos: nagyon nagy részben az államtól. De annyira sok címen, hogy azt követni is nehéz, pontosan mire mennyi érkezik.
Az állam üzemeltetési, illetve közszolgáltatási költségtérítést fizet, valamint a szociálpolitikai menetdíj-támogatást is megadja. Ez utóbbi van benne jobban a köztudatban, ezzel a kedvezményes, valamint ingyenes jegyek miatt kieső bevételt pótolják – pedig amúgy nagyobb tétel az első kettő.
Üzemeltetésre 2013 és 2024 között 1004 milliárd forintot kapott közvetlenül csak a cégcsoport központi vállalata, a MÁV, felújítási költségtérítésre 337 milliárdot. Ami soknak tűnik, de ha leosztjuk, akkor megkapjuk, hogy egy évben 100 milliárd sincs az összesített átlag, pedig lenne mire költeni. Ennél több pénz jut a személyszállításért felelős MÁV-Startnak – az összes költségtérítés így nézett ki cégekre bontva az elmúlt években:
A MÁV arra is kap pénzt, hogy felújításokat végezzen olyan helyeken, amelyeknek a tulajdonosa a magyar állam, a vagyonkezelője a vasúttársaság – nyilván azzal a logikával ilyen a feladatok megosztása, hogy a sínek vagy a vasútállomások maradjanak az államé. 2019-ig évente 25-27 milliárd forintot biztosított erre az állam, utána 100 milliárdra ugrott, 2023 óta pedig évi 200 milliárd fölötti. Ami első ránézésre nagyon szép növekedésnek tűnik, csakhogy a Budapest–Belgrád vasútra
· a 2020-as 100 milliárd forintból 73 milliárd ment el,
· a 2021-es 81 milliárdból 17 milliárd,
· a 2022-es 150 milliárdból 98 milliárd,
· a 2023-as 266 milliárdból már 187 milliárd,
· a 2024-es 220 milliárdból pedig 164 milliárd forint.
A második legnagyobb tétel egyébként évről évre az eszközfelújítás – 2024-ben ez épp 36 milliárdot tett ki –, minden más tétel jellemzően 10 milliárd alatti.
Néhány azért akad, amit érdemes említeni: a Budapest–Hegyeshalom vonal felújítása például 2023-ban és 2024-ben 3,5, illetve 3,8 milliárd forinttal szerepelt ebben a táblázatban. A nemrég újranyitott Szeged–Szabadka vonal magyarországi szakaszára 2021 és 2024 között 34,7 milliárd forint ment el, a Budapest–Záhony vonal főváros és Monor közötti részének felújítására 2021-ben 16,7, 2022-ben 3,1 milliárdot szántak – az a 2021-es volt az eddigi utolsó olyan projekt, amelyre egy naptári évben több pénz ment el, mint a Budapest–Belgrád vasútvonalra.
Azaz valójában bőven lenne itt pénz, csak épp a legnagyobb részét elköltik a Budapest–Belgrád vasútra.
Ott vannak aztán azok a tételek is, amelyeket az állam közvetlenül költ el néhány vasútvonal felújítására. A Budapest–Miskolc vonalat 160 milliárdból újították fel (ez volt az, amely kapcsán a MÁV megvádolta Mészáros Lőrinc cégét, hogy kihagyták a vasbetonból a vasat, vagy hogy kábelek hiányoztak), a Budapest–Záhony vonalra 75 milliárdot költött az állam. Ahogy az új vagonok és motorvonatok vásárlására is költöttek.
De mi a helyzet a jegyárakkal?
Szűkítsük most le egy kicsit a számokat a személyszállítás adataira, pusztán az egykori MÁV-Start, 2024 óta már MÁV Személyszállítási Zrt. pénzügyeire. Az árbevétel legnagyobb részét három tétel adja: az, amit az utasok kifizetnek, az állam támogatása a kedvezményes jegyek után, valamint az elképzelhető legunalmasabb nevű „egyéb” sor, ami egészen fontos lett – erről mindjárt bővebben. Van még néhány kisebb tétel is, mint az anyag- és árueladás, vontatási kiszolgálásért vagy épp gépészeti munkákért kapott pénz, de a bevétel döntő többségét a három nagy tétel adja. Ezek az elmúlt években a következőképp alakultak:
Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy a 2020-2021-es, Covid miatti visszaesést leszámítva elég jól sikerült növelni a jegyárbevételt. És ugyan az 2024-ben már esett, itt térjünk vissza az „egyéb” sorra, amely épp akkor ugrott egy hatalmasat, az addigi 38-ról 67 milliárd forintra. Nem kell találgatni, a könyvvizsgálói jelentés írta le, hogy mi történt: ennek a nagy része az országos és megyei bérletekből származó bevétel, amelyet azért nem a jegybevételnél könyveltek le, mert egy részét továbbadják a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK).
Csakhogy akármennyi is jön a jegyeladásokból (és akármennyi marad a MÁV-nál ebből), ennél is sokkal jobban megnőtt a szociálpolitikai állami támogatás. Ez 2021-ben érte el sok év után először az összes árbevétel több, mint 20 százalékát, 2024-ben pedig már 30-nál tartott.
A jegyárbevétel és a szociálpolitikai menetdíjtámogatás aránya a MÁV-Start/MÁV Személyszállítási Zrt. Árbevételében (százalék)
És mit vesznek észre ebből az utasok?
Két igazán fontos dolog van, amit az utas figyel: milyen állapotú vonaton utazik, és mennyi idő kell az úthoz. Ami a járműveket illeti, a kép felemás. Az új fajta, alacsonypadlós, légkondicionált motorvonatok kis túlzással folyamatosan álltak forgalomba tíz éve és mostanában is, ezek főleg az elővárosi, valamint egyre többször a távolsági forgalomban kényelmesebbek a régi vonatoknál. A 2020-as évtized első felében pedig egy fontos újítás volt az, hogy tucatjával álltak forgalomba új InterCity-kocsik, köztük azok is, amelyeken bisztrószakasz és azzal egybekötött prémium osztály van, aki ezt megfizeti (az első osztályú jegy fölött még 2990 forintba kerül), az a kényelmet tekintve abszolút minőségi szolgáltatást kap.
Csakhogy eközben a kocsik elsöprő többsége még mindig 30 évnél régebbi, mozdonyból pedig mostanában jelentik be újak bérlését, a legfrissebb, még 2023-ról szóló beszámolóban nulla darab 10 évesnél fiatalabb szerepelt. És ugyan kicsit kevesebb ősöreg jármű jár, mint tíz éve, a selejtezés gyakran kényszermegoldás volt: a 2023-as vonalbezárások (a hivatalos megfogalmazás szerint módváltás) egyik oka az általános pénzhiány mellett az lehetett, hogy pár hónap alatt a Bz-motorkocsik több, mint tizedét szó szerint kiütötték szabálytalan autósok, a nagyrészt ukrán, illetve orosz alkatrészek beszerzése pedig a háború miatt akadozni kezdett.
A MÁV személyszállító és motorkocsijainak kora 2015-ben és 2023-ban
A MÁV mozdonyainak kora 2015-ben és 2023-ban
A menetrend kapcsán pedig különösen igaz: mindaz a pénz, amit az állam ad a vasútnak, a tűzoltásra elég csak. A Miskolc–Budapest út például 2023-ban változott 2 óra 5 percről 2 óra 14 percre, 2024-ben ez 2:12-re javult – ennél lassabb a menetrend szerint utoljára abban a hónapban volt, amikor Orbán Viktor megszületett, az 1963. májusi villamosítással javult 2:18-ról 1:57-re a menetidő, 1991-ben pedig 1:47 volt az út. A Debrecen–Budapest táv 12 perccel lassabb, mint 1993-ban, az újonnan bevezetett InterCityn, persze úgy, hogy akkor még csak Hajdúszoboszlón állt meg. A Budapest–Győr út a felújítások után egy tatabányi megállóval Railjeten 5, EuroCityn 1 perccel gyorsabb most, mint 1997-ben.
|
Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra
|
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250721_mav-vasut-penz-allami-tamogatas-tomegkozlekedes-utas-hitel-menetrend
|
2025-07-21 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az utazás ne csak olcsóbb legyen, de jobb is – hirdetik az óriásplakátok szerte az országban nyár eleje óta. A Lázár János építési és közlekedési miniszter 10 vállalását – köztük a késési biztosítást – hirdető reklámok azonban az utazással ellentétben nem olcsóak. Az állami vasúttársaság még február végén kötött keretszerződést az idei kommunikációs feladataik ellátására, a szerződött partnerek között pedig feltűnik Balásy Gyula két cége, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft.
A kicsit több, mint 919 millió forint összértékű szerződés a MÁV csoport négy cége (MÁV Zrt., MÁV Személyszállítási Zrt., MÁV Pályaműködtetési Zrt., MÁV Szolgáltató Központ) között oszlik meg, a MÁV Zrt.-re 372 millió forint vonatkozik. Az állami közlekedési cég a HVG kérdésére elárulta, eddig mennyit hívtak le a keretösszegből:
A tájékoztató kampányt a MÁV-csoport kommunikációs keretszerződései terhére valósítjuk meg, a főszezoni menetrend indulásáig médiavásárlásra mintegy 350 millió forintos lehívásra került sor az éves keretszerződésből.
„A kampány kreatív megvalósításában és médiavásárlói feladatainak ellátásában a közbeszerzésen kiválasztott ügynökségek szolgáltatásait vesszük igénybe. A kampány országos lefedettségű, mintegy 500 óriásplakáton és 360 citylight poszteren, illetve országszerte 500 saját felületen (Volán-buszok oldalain) láthatók az üzeneteink” – tették hozzá.
Balásy Gyulának nem ez az egyetlen nagy összegű megrendelése a MÁV-tól. A NER-kedvenc üzletember másik vállalata, a Lounge Event Kft. „komplex rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a MÁV-csoport részére (2025)” címen mintegy 814 millió forintot kap a MÁV-csoporttól (ebből 548 millió forint vonatkozik a MÁV Zrt.-re).
A milliárdos érdekeltségébe tartozó vállalatok, a Lounge Design Kft., illetve a New Land Media Kft. már korábban is kaptak megrendelést a MÁV-csoporttól: 2023-2024 között 60 millió forintért feleltek a „toborzó kampányok kommunikációs feladataiért”, és 2022 végén egy vállalkozási keretszerződést is elnyertek „komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátása” címen 2022-ben, 340 millióért. Továbbá 2024 májusában kötöttek egy 2025 végéig érvényes szerződést, melynek értelmében Balásy cégei végeztek médiafigyelést a MÁV számára 25 millió forintért.
Az üzletember cégei amúgy is sorra nyerték az állami megrendeléseket az elmúlt években, a plakátkampányoktól a kormány üzeneteinek külföldi terjesztésén át a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) népszerűsítésig szinte minden kormányzati kommunikációs projektben benne voltak, de a Lounge Event szervezte meg az idei konzervatív dzsemborit, a CPAC-et is. Az üzletember „lebegő nyaralójáról” nemrég Hadházy Ákos osztott meg információkat. Balásy a portfóliójába tartozó három vállaltból – a New Land Mediából, a Lounge Eventből, valamint Lounge Designból – összesen 18 milliárd forintnyi osztalékot vett ki.
De nem Balásy az egyetlen NER-közeli vállalkozó, aki jól járt az állami vasúttársaság közbeszerzéseivel. Ahogyan arról a HVG korábban írt, a Tiborcz István érdekeltségbe tartozó Waberer’s februárban vásárolta be magát Pannon Busz-Rent Kft. nevű buszos cégbe. A Waberer’s International Nyrt. úgy állapodott meg a csaknem 20 éve létező buszos vállalkozást tulajdonló Kölbl Zoltánnal, hogy Kölbl eladja az üzletrészek 51 százalékát a Waberer’snek, így a következő két évben még nála maradhat a cég 49 százaléka.
Azt az Átlátszó írta meg, hogy a MÁV 3,5 milliárd forint értékben kötött szerződéseket buszos alvállalkozókkal, hogy segítsenek a vasút „megerősítésében”. A Pannon Busz-Rent a délnyugati régióban nyert, így ott nyújthat szolgáltatást 583 millió forint értékben. A dél-keleti régióban is indultak, ott azonban egy másik cég ajánlata győzött.
A Pannon Busz-Rent a közbeszerzésen elnyert szerződései alapján összesen a 200 darabos megerősítésben 41 darab autóbusszal vesz részt a pótlási feladatokban.”
– írta a HVG érdeklődésére a vasúttársaság. Ez azt jelenti, hogy a klímával felszerelt megerősítő-buszok közül majdnem minden negyediket a kormányfő vejének érdekeltségébe tartozó vállalkozás állít ki.
|
A MÁV-buszokkal Tiborcz, a Lázár 10 vállalását hirdető plakátokkal Balásy Gyula cégei jártak jól
|
Miközben a MÁV klímával felszerelt megerősítő buszainak közel negyedét a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó Pannon Busz-Rent állítja ki, az állami vasúttársaság idén már mintegy 350 millió forintot költött el baráti cégeknél hirdetésekre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250712_MAV-beszerzesek-NER-cegek-potlobusz-Tiborcz-Istvan-10-vallalas-plakat-Balasy-Gyula-kozpenz-ebx
|
2025-07-12 07:31:00
| true | null | null |
HVG
|
Írásbeli kérdést küldött Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Polt Péter utódjának, Nagy Gábor Bálintnak. A politikus azt kérdezte, „lehet-e törvényes a főügyész szerint, hogy egy állami kórházban Papcsák Ferenc cégének közvetítésével pénzt kérnek azért, hogy valakinek ne kelljen egy műtétre éveket vagy sürgősségi ellátásra órákat várnia”. Az ügyészség feljelentésnek értékelte a kérdést, és továbbította azt a készenléti rendőrség nyomozó irodájának, az eljárást azonban Hadházy állítása szerint néhány nap lezárták arra hivatkozva, hogy „a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”.
Az ügy lényege, hogy az állami Uzsoki kórházban VIP-szolgáltatásként soronkívüliséget lehetett vásárolni egy magáncégen, a Magyar Egészségügyi Szolgáltató (MESZ) Kft.-n keresztül – ez a cég a közelmúltig az exfideszes politikus, jelenleg a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági elnökeként dolgozó Papcsák Ferenchez volt köthető. A kórház belső vizsgálata már lezárult, de annak megállapításait nem hozták nyilvánosságra, a Transparency International Magyarország azonban megnyerte a kórházzal szemben indított pert, így ki kell adniuk azokat az adatokat, hogy hány esetben és milyen típusú beavatkozásokat nyújtottak a VIP-betegeknek.
Hadházy beszámolója szerint a nyomozó iroda határozata utal egy kormányrendeletre, amely szerint megengedett pénzt kérni az ellátásért közkórházban, de nem nevezi meg a jogszabályt, a képviselő pedig azt írja, nem tud ilyenről, de ha létezik, azt még neki is ki kell nyomoznia. A dokumentum nem tért ki arra, hogy Papcsák cégének nem voltak engedélyei arra, hogy egészségügyi szolgáltatást nyújtson, de a rendőrség úgy látja, hogy „a betegeket nem érte kár”, mert magánkórházban is ennyit fizettek volna ugyanazokért a műtétekért.
A rendőrségi határozatban azt is írják, hogy a fizetős beavatkozásokat „elkülönített kapacitással” és más helyen is végzik, Hadházy szerint viszont semmi nem utal arra, hogy ennek a nyomozó iroda ténylegesen utánajárt volna. A képviselő megjegyzi: Papcsák cége bérelt ugyan egy irodát és egy szobányi rendelőt az intézménytől, „nyilvánvaló”, hogy a műtéteket nem ott végezték.
Hadházy azt írja, panaszolni fogja a határozatot, és új feljelentést is tesz, de a legelőször tett feljelentése ügyében továbbra is él a nyomozás, abban az esetben egy konkrét esettel kereste meg a hatóságokat.
|
A rendőrség szerint nem bűncselekmény, hogy az Uzsoki kórház VIP-részlegén Papcsák cége szedett pénzt
|
Az ügyészség feljelentésként értelmezte Hadházy Ákos kérdéseit az ügyről, de a rendőrség szerint nincs itt semmi látnivaló.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250721_rendorseg-ugyeszseg-nem-buncselekmeny-Uzsoki-Korhaz-VIP-reszleg-Papcsak-Ferenc-Hadhazy-Akos
|
2025-07-21 08:23:00
| true | null | null |
HVG
|
A magyarországi építőanyag-gyártás negatív spirálja 2021-ben kezdődött, amikor az Orbán-kormány kivetette a cementgyártókat és kavicsbányákat sújtó kiegészítő bányajáradékot. A rendeletben megszabott 3 milliárd forintos árbevételi határ ma is változatlan, miközben a kumulált infláció 45 százalék volt azóta, nem beszélve a jócskán megemelkedett energiaárakról és munkabérekről. Ez önmagában is az import felé tereli a vásárlókat, hiszen a külföldi cégek behozatalát semmi efféle sarc nem terheli. Az ebből származó bevétel 2022-ben 38 milliárd forintra rúgott, a kormánynak pedig annyira megtetszett az ötlet, hogy 2023 februárjában kiterjesztette a tégla- és a csempegyártó cégekre is a bányajáradék-fizetési kötelezettséget.
A kabinet így 2023-ban 242 milliárd forintos bevételhez jutott – 2024-ben viszont már csupán feleennyihez. Sikerült ugyanis olyan vadul megsarcolni az érintett vállalatokat, hogy azok kényszerűen visszafogták vagy éppen külföldre költöztették magyarországi termelésüket.
A kormánynak azonban egyéb ötletei is voltak.
2023 nyarán elkezdték adóztatni azokat a vállalatokat is, amelyek szén-dioxid-kibocsátásuk legalább felét megkapják az EU-tól ingyenes kvótaként az úgynevezett ETS-rendszeren keresztül, és legalább 25 ezer tonna szén-dioxidot bocsátanak ki évente. Nekik tonnánként 36 eurónyi kvótaadót kell fizetniük, ha pedig a fel nem használt kvótájukat értékesítik, akkor a bevétel 15 százalékát, tranzakciós illetékként. Az érintettek (köztük építőanyag-gyártók, acél- és vegyipari, valamint energetikai cégek) már a kvótaadó megjelenésekor úgy nyilatkoztak, hogy az jogsértő megoldás.
Június végén az Európai Bizottság meg is indította a kötelezettségszegési eljárást Budapest ellen, és felszólította a kormányt, hogy törölje el az ingyenes kibocsátási egységekhez jutó piaci szereplőkre kirótt sarcot, mert azt „olyan díjak vagy feltételek nélkül kell odaítélni, amelyek veszélyeztethetnék a tervezett gazdasági hasznukat”. Márpedig a rendelkezés ezt teszi:
súlyos milliárdokat von el az érintett vállalatoktól mindenféle indok nélkül, és ezzel többségében veszteséges termelésre kárhoztatja azokat.
Kérdés, hogy a kabinet beadja-e a derekát, vagy vállalja az újabb csörtét Brüsszellel.
A sors iróniája, hogy a kvótaadó egyre kevesebb építőanyagos céget érint, mivel kibocsátásuk a 25 ezer tonnás határ alá csökkent. Ám nem a környezetbarát termelésre való átállásnak köszönhetően, hanem a teljesítmény visszaesése miatt. Például a kerámiatermékeket gyártó cégek legnagyobbjai 2023-ban még alanyai voltak az adónak, mostanra viszont már egyiküknek sem kell fizetnie. Az osztrák kézben lévő Zalakerámia annyira megszenvedte a kormányzati vegzatúrát, hogy a legmodernebb kívánalmak szerint felszerelt, a hazai termelés javát adó romhányi gyárát tavaly ősszel Kolozsvárra költöztette, 200 dolgozójának pedig felmondott.
A bányajáradék viszont továbbra is súlyos károkat okoz: a hazai gyártók hátrányos helyzetbe kerülnek az egyre agresszívebb – elsősorban indiai és kínai – versenytársakkal szemben. Egy iparági jelentés szerint a magyarországi termelés 2021 és 2023 között 6,6 millióról 2,5 millió négyzetméterre, azaz 60 százalékkal esett vissza, és bár a gyenge kereslet miatt az import is esett (10,3 millió négyzetméterre), itt csak 25 százalékos volt a csökkenés.
A cementgyárak azonban továbbra is fizetnek, mint a katonatiszt, miközben az üzemek kihasználtsága jelentősen csökken. Ingyenes kvótakiosztásból a Duna-Dráva Cement és a Holcim részesül Magyarországon, ezek 2023-ban egymillió tonna ingyenkvótát kaptak, míg a valós felhasználásuk 726 ezer tonna volt. Ennek alapján 2024-ben már jóval kevesebb ingyenes kvóta jutott nekik, mivel a kiosztás a termelés nagyságával arányos.
A tavalyi volt a második év, amikor a kiosztott és valóban felhasznált mennyiség jelentősen eltért egymástól, miközben a korábbi években közel azonosak voltak, sőt néha a felhasználás volt a nagyobb. 2023-ban viszont az ingyenes mennyiség 65 százalékát, 2024-ben pedig a már csökkentett kvóta 74 százalékát használták csak fel a vállalatok.
Az ágazati szövetség, a Cembeton úgy fogalmazott lapunknak, hogy
„ez a trend tovább gyengítheti a hazai iparág versenyképességét, és rontja a magyar építőipar zöldátállásának esélyeit”.
A Holcim Magyarország Kft., amely 2023 óta több mint 7,9 milliárd forintnyi kvótaadót és tranzakciós illeték megfizetésére vált kötelezetté, a folyamatot úgy kommentálta, hogy a csökkenés „egyértelműen összefügg a hazai cementipar működési környezetét érintő példátlan kihívásokkal”. Hangsúlyozták, hogy a kétfajta különadó és a kereslet visszaesése közepette „egy teljeshez közeli kapacitáskihasználtság melletti termelés nem teszi lehetővé a gazdaságos működést, sőt súlyos veszteséget eredményezne”.
A termelés visszaesésével párhuzamosan az érintett cégek elkezdték a fel nem használt kvótáikat értékesíteni. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Duna-Dráva Cement – amely évente 7-8 milliárd forintot fizet be kvótaadó és további 1 milliárdot tranzakciós illeték címén – 2023-ban azért értékesítette a kvótatöbbletét, hogy egyáltalán fenn tudja tartani a gazdaságos működést – közölték a HVG-vel. Ez a pénzügyi beszámolókban is tetten érhető: a vállalkozások nem a tevékenységükből, hanem éppen annak csökkentésével és a fennmaradó kvóták értékesítésével tudnak nyereséget termelni.
Az adóval sújtott cégek az importőrök mellett az olyan „újhullámos” magyarországi szereplőkkel sem tudnak versenyre kelni, amelyek nem tartoznak a speciális magyar sarcok hatálya alá, például mert 2019-ben még nem léteztek, vagy a bevételük nem érte el a 3 milliárd forintot. Ilyen a kormánykedvenc Bayer Construct egyik leányvállalata, a sóskúti székhelyű Lacházi Kavicsbánya Kft., amely fennállása harmadik évében, 2024-ben 3 milliárd forint árbevétel mellett 761 milliós nyereséget ért el – anélkül, hogy egy forint járadékot kellett volna fizetnie. Az Orbán Viktor édesapja által működtetett bányacég pedig, bár alanya az adónak, mégis kimagasló profitot ér el évről évre, köszönhetően annak, hogy szinte egyedüli beszállítója az állami építkezéseknek, amelyekhez jóval a piaci ár fölött biztosítja a nyersanyagot.
Lázár János építési miniszter régi, dédelgetett vágya a magyar tulajdonú gyárakról nem vágyálom, hanem tévképzet: a sanyargatás eredménye nem behódolás, hanem pragmatizmusból eredő kivonulás vagy éppen a termelés drasztikus csökkentése.
Mindkettőnek a magyarországi hozzáadott érték csökkenése és a magyar munkavállalók elbocsátása a következménye. Ha Orbán és Lázár így képzeli el a nemzeti érdekek érvényesítését, jobban teszik, ha nem csinálnak semmit – hátha így meg tudnak menteni néhány százalékpontnyi GDP-növekedést.
|
Kivérezteti a kormány a külföldi tulajdonú építőanyag-gyártókat, Orbán apjának bányacége viszont továbbra is szárnyal
|
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el, vagy egyszerűen távoznak, például Romániába. Közben egyre agresszívebben hódítanak az indiai és kínai szállítók.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250721_hvg-kvotaado-banyajaradek-cementipar
|
2025-07-21 14:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Újabb öt kastély elajándékozásáról döntött Lázár János építési és közlekedési miniszter, az erről szóló döntést a K-Monitor vette észre a kormany.hu-n. A honlapra csak a döntési adatlapot töltötték fel, részleteket a tárca nem árult el.
A dokumentumból kiderül, hogy
· a dégi Festetics-kastélyt a kormányközeli telekommunikációs óriáscég, Jászai Gellért 4iG-je kapta meg;
· a füzérradványi Károlyi-kastély a logisztikában utazó Révész Bálint cégéhez került;
· a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély a Paár Attila-féle PBE Építő Kft. tulajdona;
· a tatai Eszterházy-kastély Szíjj László cégéé, a Viarum Invest Kft.-é lett.
Köztulajdonban egyedül a komlódtótfalui Becsky-Kossuth-kúria maradt, ezt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat kapta meg – a K-Monitor szerint ez a „legszerényebb” a most elajándékozott öt ingatlan közül.
Lázár 2023-ban állt elő az általa kastély-örökbefogadásnak nevezett törvényjavaslattal, amely értelmében a kormány magánkézbe adná az állami tulajdonban lévő kastélyok egy részét. Az első javaslatot Novák Katalin akkori köztársasági elnök megvétózta 2023 decemberében, a módosított verziót tavaly júniusban fogadta el az Országgyűlés.
Ez alapján 47 kastélyra írhat ki pályázatot a kormány. Az új tulajdonosoknak vállalniuk kell az ingatlanok felújítását, karbantartását és üzemeltetését, a kastélyokban elhelyezett közgyűjteményeket pedig legalább évi 300 napon át látogathatóvá kell tenniük. A kérelmek után Lázár minisztériuma tízmilliós ügyintézési díjat szed be a cégektől.
Lázár János első körben februárban négy kastély átadásáról döntött. Akkor a Richter, a Mol alapítványa, valamint Oroszlány és Hódmezővásárhely is kapott volna egy-egy ingatlant – utóbbival kapcsolatban a miniszter azonban később meggondolta magát.
Frissítés:
A hír megjelenése után ezt közölte a 4iG: “A cikkben említett feltételezéssel ellentétben a dégi Festetics-kastélyt a 4iG Nyrt. az Építési és Közlekedési Minisztériumtól nem ajándékba kapja. A lehetséges tulajdonszerzéshez kötődően a 4iG-nek jelenlegi becslésünk alapján évente több milliárd, az elkövetkezendő 10 évben pedig 10 milliárdot is meghaladó fenntartási, állagmegőrzési, felújítási és rekonstrukciós kötelezettségei keletkeznek. A minisztérium a programban részt vevő leendő tulajdonosoknak fenntartási kötelezettséget ír elő 2028-ig, melynek teljesítése az esetleges tulajdonba kerülés alapfeltétele.”
|
Folytatódott Lázár kastélytombolája, megajándékozta a 4iG-t is
|
Újabb öt kastély sorsáról döntött Lázár János. Négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a Szabolcs megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250723_lazar-janos-kastely-ekm-4ig-revesz-balint-szijj-laszlo
|
2025-07-23 10:14:00
| true | null | null |
HVG
|
Igazságügyi árszakértővel vizsgáltatja a GSM-R2 vasúti informatikai beruházás során felhasznált anyagokat és eszközöket az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) – írja a Szabad Európa a tárca tájékoztatása alapján. Ez az a beruházás, amelynek kivitelezői szerződését tavaly szeptemberben felmondta Lázár János minisztériuma a tendert korábban elnyerő konzorciummal, amelynek Mészáros Lőrinc egyik cége is tagja.
A lap azután kereste meg a szaktárcát, hogy a GSM-R2 vasúti informatikai fejlesztésen dolgozó alvállalkozók közül többen ismét jelentkeztek náluk, mondván, nem kapták meg idejében a nekik járó pénzeket.
A GSM-R2 beruházás keretében épül ki új informatikai rendszer az ország fontosabb vasútvonalai mentén. Két eleme közül az egyik egy száloptikás hálózat, amelyet a sínek mellett fektetnek le, a másik pedig egy önálló mobilhálózat a MÁV számára.
A tendert a Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában lévő R-Kord Kft. és Emőri Gábor milliárdos cége, az iCell-Mobilsoft Zrt. alkotta konzorcium nyerte el, eredetileg 58,8 milliárd forintos vállalkozói díjért, amelynek nagy része uniós forrásból érkezett volna.
A kivitelezés során azonban a megrendelő MÁV súlyos hiányosságokat tapasztalt. A lap szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kormány 2023 novemberében úgy döntött, felmondja az Európai Bizottsággal megkötött támogatási szerződéseket, és inkább a magyar büdzséből fedezi a költségeket. Amelyek ráadásul 17,2 milliárd forinttal tovább nőttek – arra hivatkozva, hogy az orosz–ukrán háború miatt drágábbak lettek az építőanyagok.
A cikk szerint az ÉKM azután, hogy felmondta a kivitelezési szerződést a konzorciummal, a két céggel külön-külön számolt el. „Jelenleg a megállapodásokban előírt vizsgálatok zajlanak, az első körben elvégzett könyvvizsgálói audit után, a Megrendelő a Műszaki Ellenőrrel közösen felméri a szerződés felmondásáig elvégzett teljesítést” – írták a Szabad Európának.
|
Igazságügyi szakértővel vizsgáltatja meg Lázár János tárcája, milyen munkát végzett Mészáros Lőrinc cége a vasút informatikai fejlesztésénél
|
A konzorciummal, amelyet Mészáros R-Kordja mellett Emőri Gábor iCell-Mobilsoft Zrt.-je alkotott, tavaly mondta fel a kivitelezési szerződést az Építési és Közlekedési Minisztérium.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250724_igazsagugyi-szakerto-vizsgalat-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium-meszaros-lorinc-mav-vasuti-beruhazas
|
2025-07-24 11:31:00
| true | null | null |
HVG
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.