text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. többségi tulajdont vásárolt a Callfactory holdingcégében, amely Magyarország egyik vezető call center szolgáltató vállalatcsoportja, és a jövőben HUNFactory néven szolgája ki meglévő és leendő ügyfeleit – írja közleményében a Hungarikum.
A tulajdonszerzés a Gazdasági Versenyhivatal engedélyéhez kötött, a szerződés a GVH jóváhagyását követően lép hatályba.
A Callfactorynak számos bank és biztosító az ügyfele (mások mellett: Gránit, Union, Allianz, Fundamenta, Uniqua, Keler).
A Callfactory 2024. évi árbevétele elérte az 1,9 milliárd forintot, míg a kezelt, díjrendezett biztosítási szerződések éves díja megközelítette a 3 milliárd forintot. Közel 200 fős munkavállalói csapatával a társaság évente több millió hívást, e-mailt és chatüzenetet kezel, és átlagosan több mint 31 000 új szerződést köt.
A Hungarikum-csoport főtulajdonosa Keszthelyi Erik, kisebbségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc. A csoport tavaly 31,5 milliárd forint fölötti árbevételt ért el, 250 munkavállalót és 1000 tanácsadót foglalkoztat.
Kesztehelyi Erik ebben és ebben a cikkben beszélt a HVG-nek Mészáros Lőrinchez fűződő kapcsolatáról, a biztosítási piac kilátásairól.
A Hungarikum szerint a Callfactory felvásárlásával „egy olyan integrált ügyfélkiszolgálási ökoszisztéma jön létre, amely egyszerre képes személyes maradni és nagy léptékben fejlődni. Az alkuszcég stabilitást, szakértelmet és átlátható tanácsadói munkát biztosít az ügyfelek számára, amit a call center olyan technológiai és operatív tudással egészíti ki, amely garantálja a gyors, precíz és legmagasabb szintű ügyfélkiszolgálást”.
|
Mészáros Lőrincnek hamarosan call centere is lesz, méghozzá az egyik legnagyobb Magyarországon
|
A felcsúti milliárdos kisebbségi tulajdonában álló Hungarikum Alkusz felvásárolja a Callfactoryt. Feltéve, hogy a versenyhivatal rábólint az ügyletre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250619_Meszaros-Lorincnek-hamarosan-call-centere-is-lesz
|
2025-06-19 14:02:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány 2018-ban, eredetileg a divatipar fejlesztésére hozta létre az MDDÜ Magyar Divat & Design Ügynökség Zrt.-t, de a cég tavaly a kreatív ipar egészére kibővítette a tevékenységi körét.
Az ügynökséget Jakab Zsófia, a kormányfő lányának a barátnője irányítja.
Az MDDÜ friss, 2024-es beszámolójából az derül ki, hogy évről évre 2 milliárd forintot kapott az államtól, amelyet tavaly háromnegyed részben különböző szolgáltatásokra és eszközökre költött, az összeg negyede pedig bérekre, személyi juttatásokra ment el.
A szolgáltatásokon belül a legnagyobb summákat a kommunikációra és a rendezvényszervezésre fordítják, amiből gyakorlatilag két cégcsoport részesül: a kormány által is foglalkoztatott New Land Media, valamint a Mediator Group, utóbbinak jelenleg is van egy 1,5 milliárd forintos keretszerződése 2026 júliusáig.
Az ügynökség az eddig kapott 11 milliárd forintos támogatást úgy tartja nyilván, mint amivel még nem számolt el. Az említett két médiaügynökség mindenesetre elégedett lehet a haszonkulcsával: a New Landnek 2024-ben 78,5 milliárd forint volt a forgalma és 9,5 milliárd a profitja, a Mediator 17,3 milliárdos bevételéből pedig 1,2 milliárd forint adózott eredmény keletkezett.
A New Land Media tulajdonosa Balásy Gyula, ő a cégeinek a tavalyi eredményei után 18 milliárd forint osztalékot vett ki, a Mediator tulajdonosa pedig Biro László és Dallos Ferenc, akiknek a cége 2019-ben robbant be a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közbeszerzésein.
A Magyar Divat & Design Ügynökség hazai és nemzetközi rendezvényeken próbálja népszerűsíteni a magyar dizájnereket, novemberben például Dubajban mutatkozhatnak be azok, akik egy pályázaton erre lehetőséget kapnak. Június elején pedig nemzetközi panelbeszélgetést szervezett az MDDÜ a 2025-ös Oszakai Világkiállítás Women’s Pavilionjában. Oszakában felszólalt Jakab Zsófia is, aki az MDDÜ irányítása mellett a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztos is.
|
A reklámügynökségek jócskán megcsapolják az állami divatügynökség pénzét
|
Alapítása óta már 11 milliárd forint támogatást kapott az állami divatügynökség, amelynek, bár profitorientált gazdasági társaságként működik, az állami dotáción kívül gyakorlatilag nincs érdemi bevétele.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250619_divatugynokseg-jakab-zsofia-new-land-media-hvg
|
2025-06-19 06:45:00
| true | null | null |
HVG360
|
„Matolcsy Ádámé ez az eldugott, de annál grandiózusabb luxusvilla is a budai hegyekben. Az épület hatalmas, 2500 nm-es telken fekszik, az ingatlanhirdetések alapján alsóhangon egymilliárdot érhet” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos, aki több képet is közölt az épületről.
A független országgyűlési képviselő állítása szerint magas falakkal gondosan körülvett villa Matolcsy Ádám Magyar Stratégiai Zrt. nevű cégének tulajdonában áll, egyben ez a vállalat székhelye is. A cég elvileg ingatlanok vételével és eladásával foglalkozik.
Hadházy Ákos az elmúlt napokban már bemutatott egy belvárosi lakást, ahol az egyik tulajdonos ez a cég, a másik viszont Matolcsy Ádám felesége. Később posztolt egy hatalmas svábhegyi telekről is, ami szintén a Magyar Stratégiai Zrt. nevén van, de a hivatalos iratokban a Matolcsy-házaspár lakhelyéül szolgál. Utóbbival kapcsolatban Matolcsy Ádám azt közölte: „négy éve külföldön élünk családommal, (…) a megadott cím egy kézbesítési cím”.
„Miközben devizahitelesek tízezrei veszítették el ingatlanaikat, Ádám ilyen milliárdos ingatlanokkal gazdagodott” – írta Hadházy Ákos.
|
Matolcsy Ádámhoz köthető luxusvillát talált Hadházy Ákos
|
Rendkívül értékes lehet a Magyar Stratégiai Zrt. nevű cég tulajdonában álló ingatlan.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250620_Matolcsy-Adamhoz-kotheto-luxusvillat-talalt-Hadhazy-Akos
|
2025-06-20 10:24:00
| true | null | null |
HVG
|
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idei működésére 59,5 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés. A hatóság az államigazgatás egyik legjobban finanszírozott intézménye, és rendszeresen köt olyan szerződéseket, amelyek összege vagy jellege a közszféra más területein ritkán, vagy egyáltalán nem fordul elő. Érdemes ezért időről időre áttekinteni az ötmillió forintot elérő szerződések nyilvános listáját.Az NMHH szerződései közül rendre a legfeltűnőbbek közé tartozik, hogy a hatóság dolgozói évek óta kedvezményes áron pihenhetnek egy alsópáhoki luxusszállodában. Ez idén sem változik: január 27-én módosító megállapodást kötöttek a Kolping Hotel Kft.-vel, így az üdülési szolgáltatásra 45,2 millió forintot fordítanak. A médiahatóság legalább 2012 óta áll szerződésben a Kolping Hotellel, amely az ötcsillagos követelményeknek is megfelel, és a Magyar Kolping Szövetség oldalán is szerepel mint kolping ház. A Kolping mozgalom katolikus lelkiségi háttérrel működik. Állami alkalmazottak számára nem jellemző, hogy luxuskörülmények között, kedvezményesen üdülhetnek: a Magyar Posta például sorra értékesítette üdülőit, hogy fedezni tudja a működési költségeit, köztük a béreket is. Az NMHH a Magyar Nemzet korábbi cikkében azzal indokolta a luxusszállodát, hogy nincs saját üdülője, így ez olcsóbb megoldás volt, mint fenntartani egy ingatlant.Jelentős összegek jutnak a médiahatóság autóflottájának fenntartására is. A Skoda típusú járműveket az Óbudai Autójavító Kft. szervizelheti 50 millió forintos keretből, a Toyotákat a Schiller Autó Család Zrt. 6,6 millió forintért, míg a Mercedeseket a Pappas Auto Magyarország Kereskedelmi és Szerviz Kft. 12 millió forintért. A parkolási szolgáltatásokat a Star Park Holding biztosítja 6,1 millió forintért.Még ennél is nagyobb tételt jelent az irodabérlés: a Széna tér közelében található ingatlanra három év alatt 308 millió forintot fizetnek az Appeninn E-Office Vagyonkezelő Zrt.-nek.Az NMHH alkalmazottai számára egészségügyi szolgáltatásokat is biztosítanak, ami a közszféra más területein, például a pedagógusok esetében ritka. Az állami ellátás helyett a Budai Egészségközpont Zrt.-vel kötöttek szerződést szűrővizsgálatokra, két évre 300 millió forint értékben. Az intézmény a magánegészségügyi szektor egyik vezető szereplője, és Csányi Sándor családjához köthető. Fogászati ellátásra is külön megállapodásuk van: a MYdent Fogászati Kft. 10 millió forintos szerződést kapott.A médiahatóság jogi szolgáltatásokat is jelentős értékben vesz igénybe. Általános jogi tanácsadásra a Kinstellar Andrékó Ferenczi & Társai Ügyvédi Irodával szerződtek 13,7 millió forint értékben. Az iroda nemzetközi hálózat része, 12 országban van jelen, és Magyarországon is kiemelt szereplőnek számít. Emellett a Jaczkovics Ügyvédi Irodával is kötöttek megállapodást, 2025-re 95 millió forint értékben.A hatóság csaknem 60 milliárd forintos éves költségvetéséből jelentős források jutnak bérekre is.Míg más állami intézményeknél gyakori probléma a forráshiány miatti bérfeszültség, az NMHH-nál évről évre emelkedik a személyi juttatásokra fordított összeg. Tavaly 14,4 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra, 2025-ben pedig már 17 milliárd forint fölé nőtt ez a tétel. A hatóságnál 730-750 fő dolgozik.Az NMHH bevételeinek jelentős része a frekvenciadíjakból származik, ennek összege mintegy 30 milliárd forint évente. Ide tartoznak például az országos lefedettséggel működő mobiltelefon-hálózatok díjai, így a legnagyobb befizetők között van a Magyar Telekom és a Yettel is. A hatóság elnöke Koltay András, akit 2021 decemberében Áder János köztársasági elnök nevezett ki kilenc évre, Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára. Koltay korábban, 2010 októbere és 2019 között a médiahatóság Médiatanácsának tagjaként dolgozott.
|
Erre megy a közpénz: luxusüdülés, magánegészségügy és jogi tanácsadás a médiahatóságnál
|
Bár minden állami munkahely ilyen lenne: szállodai pihenés, fogászat és szűrővizsgálat is jár a munkavállalóknak a lassan 60 milliárd forintos keretből dolgozó NMHH-nál.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/erre-megy-a-kozpenz-luxusudules-maganegeszsegugy-es-jogi-tanacsadas-a-mediahatosagnal.html
|
2025-06-23 09:09:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Mészáros Lőrinc szívesen hivatkozik arra, hogy ő már a Fidesz 2010-es győzelme előtt milliárdos lett.Ez így nem igaz.A cégének valódi felemelkedésében Mészáros szerint a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye mellett a Fidesz gazdasági hátországát működtető Simicska Lajos is szerepet játszott.És bár Mészáros nem árulja el az első milliárdja történetét, az időben éppen egybeesik a felcsúti fociakadémia első nagy építkezéseivel.Olyan tempóban gyarapodik a Mészáros Lőrinc nevén lévő vagyon, köröket verve a magyar gazdaság gyászos teljesítményére, hogy azt már évről évre is csak bámulva lehet követni. Simán lehetne tippjátékot szervezni rá, hogy egyetlen év alatt hány százalékkal nő Mészáros vagyona, most 44 százalékkal lehetett volna nyerni. De ugyanúgy csak tippelni lehet arra is, hogyan lett meg Mészáros - saját számítása szerinti - első milliárdja a most meglévő 1 422-ből. Azt ugyanis gondosan homályban tartják.A siker három összetevőjeMészáros Lőrinc kevés és egyre ritkább megszólalása szinte kivétel nélkül emlékezetes. 2014-ben a Heti Válasznak adott interjúban ő maga írta le sikerének szentháromságát:"Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye, de én soha nem privatizáltam, nem nyúltam le semmit, mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg. Ráadásul öt éve, a szocialista kormányzás alatt jutottam olyan beruházáshoz, melynek révén nagyságrendekkel növelhettem a vállalkozásaimat. Nem kell magyarázkodnom, mindenhez törvényesen jutottam hozzá".Bár a siker személyes hármas receptjét kihagyva, de Mészáros részben ehhez nyúlt vissza, amikor június elején egy semmiből jött, Magyar Péternek címzett levélben közölte: "Szeretnék segíteni, egészen pontosan 2009 óta vagyok milliárdos, amikor még a Fidesz ellenzékben volt".Hiába állította Mészáros, 2009-ben a klasszikus értelemben nem volt milliárdos. Ahogy arról már írtunk, a Mészáros és Mészáros nevű Kft.-jéből a felcsúti üzletember abban az évben mindössze 9 milliós osztalékot vett ki. Saját vagyonáról csak évekkel később, polgármesterként kellett nyilatkoznia. Az első vagyonnyilatkozata a 2011-es évről szólt, ekkor is csak 21 millió forint megtakarítást tüntetett fel, 12,4 millió forintos jövedelem mellett. Mészárosnak voltak ugyan régebbről földjei is, de pont 2009-ben nagy áttörés nem volt az ingatlangyűjtésében sem.Ami valóban elérte a milliárdot 2009-ben, az a Mészáros és Mészáros Kft. teljes éves árbevétele volt. Miközben ez messze nem jelenti azt, hogy a cég felét birtokoló Mészáros milliárdossá vált már ekkor (a másik tulajdonos Mészáros akkori felesége volt), de az már érdekes kérdés, hogy mi tornázta fel a cég árbevételét a 2008-as 100 millióról a következő évben majdnem a tízszeresére.Lehet, hogy nem elég alaposan kerestük, de nem találtunk olyan Mészáros nyilatkozatot, ahol az egykori gázszerelő elárulja, hogy konkrétan minek köszönhette a 2009-es szintlépést. A Partizán Mészárosról szóló, kétrészes portréjában sem volt erről szó.Mészáros egy 2017-es, a Demokratának adott interjúban a kezdetekről azt mesélte, hogy "1991 óta vagyok vállalkozó. Körülbelül 2004-2005-ig a gáziparban tevékenykedtünk. Elsősorban települési gázhálózatokat építettünk, negyven-ötven főt foglalkoztattam. Több céggel együttműködve szinte az egész régióban mi építettük a gázhálózatokat, illetve a belső gázhálózatokat is, alvállalkozókon keresztül. Azonban rájöttem, hogy ez egy szűk kör, tovább kell lépnünk. Ráálltunk a nagyobb közműépítésekre is. Az árbevételünk 2008-ban megközelítette az egymilliárd forintot".Nem igaz, hogy 2008-ban már megközelítette az egymilliárd forint Mészáros cégének a bevétele, egy nagyságrendet tévedett, 100 millió forintról volt szó. Ami persze így is szép a 2007-es mélyponthoz, az 1,8 millióhoz képest. Mészáros ugyanis azt nem említette, hogy majdnem csődbe mentek. Ahogy az akkor még újságként működő Origo Valóra váltja Orbán álmait Felcsút hallgatag ura című cikkéből kiderült, Mészároséknak 2007-ben már alig volt bevételük, a cég veszteséges lett, pedig korábban több mint tízmilliós nagyságrendű eredményt is el tudott érni, és a helyiek szerint akkoriban futotta saját építkezésére, drágább kocsira.De 2009-re - amikor a gazdasági válság és az őszödi beszéd pusztító hatása miatt már mindenki tudta, hogy kormányváltás jön - már valóban összejött a megközelítőleg egymilliárd.A cég maga amúgy nem túl szószátyár a fejlődés e fontos szakaszának elmesélésében, annyit írnak a honlapjukon, hogy "2009-től a közműépítés és az útépítés is bekerült a portfoliónkba".Lajos segítségeUgyanebben a 2017-es Demokratának adott interjúban Mészáros a siker korábbi hármas receptjét megtoldotta még egy összetevővel: elismerte, hogy a szintlépéshez a Fidesz hátországát több mint 10 évig irányító Simicska Lajos segítségére volt szüksége."Lajost tíz-tizenkét éve ismerem, jó a kapcsolatunk, bár ez az utóbbi időszakban fellazult, nem nagyon találkoztunk." (Két évvel voltunk ekkor a látványos Orbán-Simicska szakítás, vagyis a G-nap után, ezt írta le ilyen finoman Mészáros.)"Nem titok, gazdaságilag is együttműködtünk, régebben sok pályázaton indultunk együtt a Közgéppel. Pályám során úgy tapasztaltam, hogy egy vidéki vállalkozó az egymilliárdos árbevételt helyben, a szűkebb környezetében is el tudja érni, de hogy feljebb lépjen és nagyvállalkozóvá váljon, ahhoz jelentősebb munkákat kell vállalni. Lajos sokat segített abban, hogy nagyvállalkozó legyek.- Mit jelentett ez a segítség?- Elsősorban azt, hogy fővállalkozói partnerként vagy alvállalkozóként közösen vállalhattunk el nagyobb munkákat a Közgéppel. De arra is volt példa, hogy ha egy fejlesztéshez pénzre volt szükségünk, adott kölcsön, amit természetesen az utolsó fillérig visszafizettem. Az ő segítsége nélkül talán nem jutottam volna idáig. Hozzáteszem, másokkal is dolgoztunk együtt, és akkor is jól működtek a cégeink, amikor a Fidesz nem volt kormányon."A Közbeszerzési Értesítő szerint ugyanakkor a Mészáros és Mészáros első közbeszerzési győzelme 2011-es, és akkor is még csak becsatlakoztak a konzorciumvezető Colas-Alterra mellé.Hogy a leírt szövegben szépen fésült mondatok hogyan hangozhattak el a valóságban, ahhoz jó kapaszkodót ad ez a videó, amit még 2016-ben készítettünk Mészárossal.Felcsút: kis hely, nagy játékVan ugyanakkor olyan terület, ahol valóban látványosan ott sertepertélt Mészáros már 2010 előtt is. Ez pedig a felcsúti focibirodalom, ami már bőven 2010 előtt elkezdett látványosan kiemelkedni a szántóföldből. 2010-re pedig már itt tartottak az akadémia évkönyve szerint:Fotó: Puskás Akadémia 2010-es évkönyveA Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt 2004-ben hozta létre Orbán Viktor, annak a vezetésével az ekkor még csak helyben valamennyire ismert Mészáros Lőrincet bízta meg. Erről ezt mondta Mészáros a Demokratának:„Viktort gyermekkorom óta ismerem, egy általános iskolába jártunk. Ám a barátságunk kialakulása mégis későbbre, az első Orbán-kormány megalakulása utáni időszakra tehető, amikor visszajött futballozni Felcsútra, én pedig az egyesület elnökségének tagja voltam. Sokat beszélgettünk a labdarúgásról, az utánpótlás-nevelésről, arról, hogy jó lenne itt kialakítani egy erős utánpótlásbázist. Nagyon hasonlóan gondolkodtunk ezekről a kérdésekről, és amikor 2004-ben létrehozta a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, engem kért fel a kuratórium vezetésére. Ahogy teltek az évek, a barátságunk egyre mélyebb és szorosabb lett, amellett, hogy az akadémia kapcsán munkakapcsolat is létrejött közöttünk.”Vagyis a barátság a foci szeretetéből indult?Valóban, a labdarúgás kapcsán kezdtünk el beszélgetni, és így alakult ki az évek során egy közeli emberi kapcsolat. Ma már nem csak mi vagyunk barátok, a családjaink is jóban vannak. És azt gondolom, hogy a felnőttkorban kötött barátságok ritkán múlnak el.”2006 őszén már elindult az akadémia, szerény 18 milliós költségvetéssel. Az utánpótlásnevelő központ ünnepélyes avatása, amikor a felcsúti birodalom felvette Puskás nevét, 2007 áprilisban volt. Orbán bőven talált támogatókat a projekt megvalósításához. Rényi Pál Dániel a Győzelmi kényszer című könyvben ezt így foglalta össze: „az alapítvány első bevételeit a bejegyzett kollégiumok után járó állami támogatásból és az Orbánnal baráti viszonyt ápoló vállalkozóktól könyvelhette el - többek között attól a Németh Miklóstól, aki a fideszes önkormányzatok megbízásaiból gyarapodó Közgép Zrt. elnöke volt. 2007-ben már több mint százmilliós költségvetésből gazdálkodhattak Felcsúton, és egymás után tűntek fel az utánpótlásközpont körül az Orbánnal ismerten jó kapcsolatot ápoló vállalatok és vállalkozók”.A legnagyobb támogató az a Flier család volt, amely többségi tulajdonosa lett az első Orbán-kormány idején privatizált herceghalmi agrárgazdaságnak. Bőkezű volt a Simicska-körhöz tartozó Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt., a Fidesz-kormány alatt milliárdos nagyságrendű autópálya-építéseket lebonyolító Vegyépszer Zrt. és a CBA üzletlánc. Felbukkant az első támogatók közt az egykor Orbán Győzőhöz sorolt Gánt-Kő Kft. is. Ahogy nőtt a Fidesz kormányra kerülésének a valószínűsége, úgy növekedtek a bevételek: a következő évre a büdzsé megháromszorozódott; hamarosan csatlakozott a Közgép, a Mol és a Trigránit Zrt., egy évvel később pedig feltűnt az akadémia szponzortablóin az OTP logója is. Az alapító pártelnök jelezte is, hogy az alapítványba csak betenni kehet pénzt, kivenni nem. Mindenki tisztába volt vele: a betett forintok a politika későbbi jóindulatának megváltását jelenthetik. Az üzleti élet már azzal számolt, hogy belátható időn belül Orbán-kormány alakul.”Fotó: A Puskás Akadémia 2009-es évkönyveOrbán 2009-ben az Indexnek nyilatkozva így hasonlította össze az ország első fociakadémiáját, az MTK-ét a felcsútival:„Nagy különbség, hogy Várszegi a saját pénzét költötte, mi pedig a szponzorainkét, ami lélektani szempontból és a felelősséget tekintve sem mindegy”. Demján Sándor mellett az MKB Bank és a CBA-t irányító Lázár-testvérek adták össze a 100 millió forintot.Orbán álmának megvalósítása eleinte nem ment könnyen. Varga György akkori polgármester és a Felcsút SE akkori elnöke is ellenállt annak, hogy a felcsúti focipályát mélyen ár alatt szerezze meg Orbán akadémiája. Ez az akadály aztán Mészáros Lőrinc 2011-es polgármesterré választásával elhárult, és egyre csak jöttek a felajánlások. Egy frissen létrehozott cégen keresztül például Töröcskei István bankár - állítólag Simicska Lajos sugalmazására - megvette egy ruhaipari cég felcsúti üzemét. Az éppen a felcsúti sportpálya melletti ingatlant, az egykori Kozma-kúriát egy nagy parkkal együtt aztán adományként odaadta az alapítványnak. (Töröcskeit egyébként májusban három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.)Az egykori Kozma-kúriát Orbán felkérésére Makovecz Imre tervei alapján alakították át 26 szobás, aulás, tanulószobás, kápolnás kollégiummá. A másik épület irodáknak, orvosi szobáknak, konditeremnek adott otthont.Fotó: Fejér Megyei Hírlap, 2009 január/ArcanumA Fejér megyei lap Mészárossal beszélve említette meg a 2009-es munkálatok nagyságát, valamivel félmilliárd forint felettinek mondva azt:„Az ember azt gondolná, hogy milliárdos nagyságrendű a beruházás, ám az erre fordított pénz megáll 550 millió forintnál. Több mint száz gyereknek készül a grandiózus épület, ráadásul építészeti remek, nem csak a hasznosság, az egyszerűség volt a tervezésnél a szempont, hanem az esztétika is. Az akadémiát működtető alapítvány azonban olyan támogatókat tudhat magáénak, akiknek a segítségével jócskán leredukálják a költségeket. Egy szponzor az ásványvizet szállítja a PFLA játékosainak, munkatársainak, egy másik vállalkozás a munkálatokat végzi szinte »anyagárban«. A kuratórium minden egyes beszerzést maga intézett, a leehető legaprólékosabban választották ki azokat, akikkel dolgoztatni akartak, így rengeteg pénzt meg lehetett spórolni. Az eredmény pedig szinte teljes egészében előttünk áll, már csak a végső csinosítás hiányzik.”2009 júniusban adták át a kollégium épületét. A Fejér Megyei Hírlap az ünnepségről szóló tudósításában „az akadémia építésének lelkének, motorjának” nevezte Mészáros Lőrinccel, aki a környező községek egyesületének az oklevelét kapta meg.Emellett 2009-ben felújították a Sport Hotelt és átadtak három (két műfüves és egy füves focipályát is.„Ma átadjuk a két épületet, de nincs megállás, a gyerekeknek éttermet, konferenciahelyet építünk, de Makovecz Imre már tervezi az 2500 főt befogadó stadion lelátóját. A munkánk elején már túlvagyunk, de a vége még messze van” - nyilatkozta a lapnak a „gazdaként” emlegetett Mészáros.A kollégiumi épület kivitelezője egyetlen helyen van megnevezve, de a Makona Kft. az épület átalakításának tervezőjének, a Makovecz-tanítvány Dobrosi Tamásnak a cége. A Makona árbevétele 2007-ben 67,5 millió, 2008-ban 113 millió, 2009-ben 69 millió volt úgy, hogy máshol is terveztek. És a meglévő eszközeik alapján aligha ők voltak a kivitelezők.Mindeközben a Mészáros és Mészáros eszközállománya 2009-ben jelentősen megugrott, 17 millióról 126 millióra.Arról ugyanakkor Mészáros cégét és a Puskás Akadémiát is hiába kérdeztük, hogy milyen munkákat végzett el a Mészáros és Mészáros Kft. 2008 és 2010 között Felcsúton. Mészáros egy Ferenczi Krisztinának adott 2012-es interjúban azt mondta, hogy a felcsúti beruházásokból nincs bevétele a cégének. Amikor Ferenczi Krisztina rákérdezett, hogy a stadionépítésben részt vesznek-e, Mészáros így válaszolt:„Nem tudom, miben tudunk részt venni, mert mi jellemzően mélyépítéssel foglalkozunk. Igaz, nem egy kis cég a családi vállalkozásom, de mi a magasépítés tekintetében nem igen ügyködünk. Nem azt mondom, hogy nincs magasépítési részlege a cégnek, mert 2 mérnökkel van egy ötvenfős részlege a vállalkozásnak, de a fő profilunk a mélyépítés, tehát csapadékvíz-, szennyvízhálózat építés, vízfolyások rehabilitációja, jellemzően azért az árbevételünk nagy része ebből tevődik össze.”Mindezek ellenére részt vettek a stadionépítésben, egymilliárd forintos megbízást kapott Mészáros cége a kuratóriumot irányító Mészárostól. Erre 2014-ben rákérdezett a Heti Válasz:„A polgármester Mészáros Lőrinc vagy az alapítványi elnök Mészáros Lőrinc bízta meg az építési vállalkozó Mészáros Lőrincet a stadion felépítésével?A pályázatokat nem a kuratórium, hanem független bizottság bírálta el. Az akadémia, a stadion a szívem csücske, és senki sem kínálhatott a mi árainknál alacsonyabbat, ráadásul nem az egész beruházásra pályáztam, tehát bár mi koordináltuk a munkát, nem egyedül építettük fel a stadiont. Emellett a cégeim évente több százmillió forinttal támogatják az alapítványt - ez nekem nem bevétel, hanem társadalmi munka, ugyan akkor büszke vagyok rá, hogy az én embereim ilyen csodának a megalkotásában vezető szerepet vállalhattak.”De hozzátartozik az igazsághoz, hogy ez már 2012, vagyis nem az első milliárd időszaka. Mészáros ekkora már kezdett komolyan beindulni, a cége nettó árbevétele 2012-ben 4,6 milliárd volt. A pénz pedig a korábbinál is vastagabb csövön ömlött a felcsúti fociba, a cégek támogatása mellett megnyitották ugyanis a közpénzcsapokat is, a társasági adó átterelését lehető tevő tao-rendszeren keresztül.Innen már nem volt megállás. A felcsúti alapítvány megszerezte az alcsútdobozi arborétumot is, építettek 3,1 milliárdért Makovecz-stílusú kazánházat, feltámasztották a kormány által biztosított uniós forrásból a helyi kisvasutat, 12,5 milliárdból a Mészáros Lőrinc és gyerekei cége új sportcsarnokot is épített, lett új, a korábbinál elegánsabb sportszálloda is 11 milliárdért, ami ifjúsági sportszállónak indult, de felnőttbarát hotel lett belőle.2022-ben itt tartott már a felcsúti fociparadicsom
|
Mészáros Lőrinc első milliárdjának rejtélyes története
|
Nem győzi hangsúlyozni, hogy már a NER előtt milliárdos volt, közben a Jóistennek, a szerencsének, Orbán Viktornak hálálkodott, na meg Simicska Lajosnak. Időbeli egybeesés: 2009-ben volt az első látványos felcsúti fociépítkezés.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/23/meszaros-lorinc-elso-milliardjanak-rejtelyes-tortenete
|
2025-06-23 06:06:32
| true | null | null |
444
|
A hvg.hu és korábbi munkatársa, Oroszi Babett - a Transparency International Magyarország és Karsai Dániel ügyvéd közreműködésével - még 2020-ban közérdekű adatigénylés iránti pert indított, hogy a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. adja ki a mintegy 800 milliárd forintos Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásával kapcsolatos, ötmillió forint feletti szerződéseket, amit azonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megtagadott.A Kúria a törvényszéknek adott igazatA Fővárosi Törvényszék a keresetet első fokon elutasította, amit a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatott, mert megítélése szerint a miniszteri hozzájárulást megtagadó levél nem tartalmazta a miniszter által mérlegelt szempontokat.A Kúria döntése indoklásában kifejtette, hogy a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a miniszter a döntését a törvényben foglalt követelményeknek megfelelően hozta-e meg, ezen belül, hogy beszerezte-e a Kínai Népköztársaság kormányának álláspontját, és ezen feltételek teljesülése esetén a bíróság a miniszter érdekmérlegelését nem bírálhatja felül.Névtelen miniszter és hatósági elnökAz adatigénylők 2022 őszén alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert a Kúria érdemben nem vizsgálta, hogy a miniszter milyen indokok alapján állapította meg, hogy a kért adatok megismerése veszélyeztetné Magyarország külpolitikai külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését. A beadvány szerint a Kúria ítélete, amely formálisan is jogszerűtlen volt, megsértette az indítványozók tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, arról nem is beszélve, hogy az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem ronthatja le a magyar-kínai vasúti megállapodásról szóló törvény.Élünk a gyanúperrel, hogy nem Varga Judit és Péterfalvi Attila ragaszkodott az anonimitáshoz.Három különvéleményMindenesetre az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. A határozat szerint nincs jogforrási akadálya annak, hogy az Országgyűlés a magyar-kínai vasúti törvénnyel eltérjen az infotörvény szabályaitól, beleértve az adatkiadás indokolási kötelezettséget előíró rendelkezéseitől, mivel a magyar-kínai vasúti törvény és az egyezmény az infotörvényhez képest speciális rendelkezéseket tartalmaz.A határozathoz Patyi András párhuzamos indokolást; Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs és Varga Réka különvéleményt fűztek. Utóbbi álláspontja szerinta nemzetközi szerződés önmagában nem tiltja adat kiadását, sőt, kifejezetten kimondja, hogy az adatkiadás nem tagadható meg, ha jogszabályon vagy bírói döntésen alapul;a kínai fél álláspontját be kell szerezni (de önmagában a kínai fél álláspontja nem köti a minisztert);az információszabadság címzettje jelen esetben a miniszter, a miniszternek mérlegelnie kell és ez alapján az adat kiadásáról döntenie, erről érdemi indokolással ellátva számot adnia;egy megindokolt miniszteri döntés esetén a bírói mérlegelés nem térhet ki a külpolitikai szakkérdésre, azt nem bírálhatja felül.Az ügy előadó alkotmánybírója Juhász Miklós volt.(Borítókép: Az Alkotmánybíróság székházának bejárata 2024. december 9-én
|
Kitakarták az igazságügyi miniszter nevét egy közérdekű adat kiadása iránti ügyben
|
Kitakarták az igazságügyi miniszter nevét egy közérdekű adat kiadása iránti ügyben - Igazat adtak Szijjártó Péternek, aki újságírói megkeresésre megtagadta a Budapest–Belgrád vasútvonal szerződéseinek kiadását.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/06/12/alkotmanybirosag-budapest-belgrad-vasutvonal-magyar-kinai-kozerdeku-adat
|
2025-06-12 18:00:00
| true | null | null |
Index
|
Ismét Schadl György egyik volt munkatársát, M. Pétert hallgatta meg a bíróság az ország egyik legismertebb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-perrel kapcsolatban. A tárgyalás megkezdése előtt dr. Tóth Erzsébet bírónő jelezte, hogy a korábbi tárgyalásokat azért kellett elnapolni, mert Schadl György kezelésre szorult. Mint ismert, eredetileg május végére tűzte ki a bíróság a tanúmeghallgatásokat.Schadl adott kölcsönt, nem a bankA bírónő hozzátette, hogy Schadl egyik ügyvédje indítványozta egy Európai Unió Bírósága (EUB)-határozatra hivatkozva, hogy a mobiltelefonokról és más elektronikai eszközökről lementett adatokat rekessze ki a bíróság a bizonyítékok közül. Ezzel kapcsolatban még nem döntött a bíróság, csak később derülhet ki, hogy a tárgyalás előtt röviddel beadott indítvánnyal mit kezd a törvényszék.M. Péter 2004 óta dolgozik a végrehajtásban, abban a budaörsi irodában kezdett, amit 2011-ben egy nagy adag hátralékkal átvett Schadl György a korábbi végrehajtótól. Párhuzamosan több irodában is dolgozott, a Covid-járvány óta jelenleg is fizetés nélküli szabadságon van bejelentve Schadl irodájába. Bevallása szerint Schadl Györggyel jó kapcsolatban voltak, mert az iroda tulajdonosa minden alkalommal korán reggel már bent volt a munkahelyükön, illetve Schadl elvárta, hogy kérdés és probléma esetén keressék őt. A jó viszony az anyagi kapcsolatukon is meglátszódott, először 4, majd 2 millió forintos kölcsönt kapott a felettesétől, hogy rendezni tudja a lakhatásukat. Később, amikor feleségét, az ügy hatodrendű vádlottját kinevezték egy győri iroda élére, akkor is Schadl Györgyhöz fordult segítségért az anyagiakat illetően. A bírónő kérdésére, hogy miért nem banki kölcsönt vettek fel, röviden csak ennyit mondott:Bírónő, én egy bírósági végrehajtó vagyok, tudom, mit jelent a banktól hitelt felvenni.Erre a projektre Schadltől 40 milliós kölcsönt kaptak, amiről ismételten nem írtak papíron megállapodást, a tanú elmondása szerint Schadl csak annyit mondott, hogy most élvezzék ki, hogy van pénzük, majd az osztalékból fizessék vissza a kapott összeget. Erről pedig az ügy koronatanúja, F. Vivien is tudott, mert a házipénztár költéseiről ő vezetett táblázatot, ahol napra pontosan látszódott, hogy mikor vitte vissza a milliókat M. Péter.Mint kiderült, korábban neki sem volt felhőtlen a viszonya a nővel, állítása szerint F. Viviennek több személlyel is volt konfliktusa az irodában, még a főnökükkel is, de nem tudja már, min kapott össze Schadl György és F. Vivien. Meglátása szerint a nő személye elviselhetetlen volt, de tagadhatatlanul kiváló szakember is, ez lehetett az oka annak, hogy maradhatott az irodánál.Schadl György kérdésére M. Péter azt állította, hogy az ügyészség felajánlotta neki, hogy amennyiben terhelő vallomást tesz Schadlre, azzal megmentheti a feleségét a börtöntől. Schadl itt megjegyezte, hogyA végrehajtói kar egykori elnöke az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy nem őt akarták leszedni a sakktábláról, ő csak egy járulékos veszteség, de sem ő, sem pedig Völner Pál nem tett ilyen vallomást az ügyészségen.Másfél éve tart a perMint ismert, a per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát.Tíz vádlott - köztük hat bírósági végrehajtó - döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt. Jogerős döntésében a végrehajtók büntetésén enyhített a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa. A tizenkét vádlott - köztük a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert - a februári előkészítő ülésen tagadta bűnösségét, esetükben ezért a Fővárosi Törvényszék tárgyalásra utalta az ügyet.(Borítókép: Schadl György tárgyalása 2025. június 12-én.
|
Azt várták Schadl Györgytől, hogy dobjon fel valakit egy alku keretein belül
|
Azt várták Schadl Györgytől, hogy dobjon fel valakit egy alku keretein belül - Az ügyben csütörtök reggel Schadl egyik korábbi munkatársát hallgatta meg a bíróság tanúként.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/06/12/schadl-gyorgy-fovarosi-torvenyszek-vegrehajto-korrupcio-targyalas
|
2025-06-12 13:56:00
| true | null | null |
Index
|
Lázár János építési és közlekedési miniszter a péntek esti Hivatalos Értesítőben megjelent utasításával egy évre Északkelet-Magyarország közúti és vasúti közlekedésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki a Fidesz debreceni országgyűlési képviselőjét, Nyíradony 1994 és 2014 közti polgármesterét, aki 2014-2018-ban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, majd a Miniszterelnökség államtitkára volt.Feladata:közreműködik az észak-magyarországi és észak-alföldi régiókat érintő, az építési és közlekedési miniszter feladatkörébe tartozó állami beruházásokkal kapcsolatos feladatok ellátásában, egyeztetéseket folytat az érintett önkormányzatokkal, gazdasági és társadalmi szervezetekkel,közreműködik a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc térségét, a Debrecen Észak-Nyugati és Déli Gazdasági Övezetét, a Nyíregyházi Ipari Parkot és Miskolci Ipari Parkot érintő vasúti és közúti fejlesztésekben, valamint a területeket és környezetüket érintő város-, zöldterület- és közlekedésfejlesztési koncepciók, tervek előkészítésében,közreműködik a záhonyi térségben a vasúti átrakók és a kapcsolódó logisztikai kiszolgáló létesítmények előkészítésében és fejlesztésében,kapcsolatot tart az észak-magyarországi és észak-alföldi régiók lakosaival, helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal, előmozdítja az egyes projektek társadalmasítását,javaslatot tesz Északkelet-Magyarország kiemelt közlekedési viszonylatainak fejlesztésére, elsősorban a térség fővárosi, valamint határon túli kapcsolataira,emellett feladata a jogszabály-előkészítés és a munkájával kapcsolatos kommunikáció.Mindezért a szokásos helyettes államtitkári szintű, havi bruttó két millió forint fölötti díjazást és juttatásokat kap, továbbá egy titkárságot.Tasó László a közélet gyakori szereplője, aki tavaly az Integritás Hatóságot vádolta azzal, hogy az ő magánerdejébe uniós támogatásból épített lombkoronasétányról nyilvánosságra hozott összefoglaló valójában a magyar hatóságok félrevezetését és a közvélemény befolyásolását szolgálta. Azt pedig egy érdekes verssel nyugtázta, hogy falujában nem a Fidesz jelöltje nyerte a polgármester-választást.Miniszteri biztost érintő utasítást adott ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is: két évvel meghosszabbította Máthé László Eduárd megbízatását, aki 2023 óta a szub-szaharai térségben megvalósuló magyar összkormányzati tevékenységek külpolitikai összehangolásáért felelős miniszteri biztos. Szerepe van a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár közreműködésével Csádban zajló katonai együttműködésben éppúgy, mint a tevetej-feldolgozással kapcsolatos gazdasági kooperációban.Máthé László Eduárd régi hivatásos diplomata, dolgozott a ljubljanai nagykövetségen, vezette a lendvai magyar főkonzulátust és nagykövet volt Kenyában.
|
Már az északkelet-magyarországi utak is miniszteri biztost kaptak, havi kétmillióért a lombkoronasétányos Tasó László vállalta el
|
A másik jó hír: továbbra is lesz a szub-szaharai térségben megvalósuló magyar összkormányzati tevékenységek külpolitikai összehangolásáért felelős miniszteri biztosa az országnak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250607_Mar-az-eszakkelet-magyarorszagi-utak-is-miniszteri-biztost-kaptak-havi-ketmillioert-a-lombkoronasetanyos-Taso-Laszlo-vallalta-el
|
2025-06-07 10:20:40
| true | null | null |
HVG
|
A 24 milliót érő Birkin táskák, a luxusnyaralások és a luxusautók után újabb luxusra utaló jeleket vélt felfedezni Matolcsy Ádám és felesége közvetlen környezetében Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő ezúttal a lakberendezésre koncentrált, és talált egy fotelt, amely önmagában 3,8 millió forintba kerül.A fotel abban a budai villában található, amelyről szintén Hadházy írta meg három évvel ezelőtt, hogy Matolcsy György akkori jegybankelnök fia lakik benne. Az épületet még 2015-ben közpénzből vásárolta meg 1,3 milliárd forintért a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa. Matolcsy Ádám akkor azt közölte, hogy épp nem tartózkodik az ingatlanban, de elismerte, hogy már lakott ott, és azt sem zárta ki, hogy még fog is, mert a tulajdonos bérbe adja akár pár hónapra, vagy rendezvényekre is a villát.Hadházy luxusriasztóját nemcsak a fotel kapcsolta be, hanem egy palack francia bor is, amelyet Matolcsy Ádám kortyolgatott. Az 1994-es évjáratú Chateau Cheval Blanc ugyanis 175 ezer forintba kerül. Feltehetően volt mit ünnepelni.
|
Hadházy Ákos 175 ezer forintos francia bort azonosított be Matolcsy Ádám kezében
|
Talált egy 3,8 millió forintos fotelt is, amelyre lehuppanhat a fáradt fiatal pár.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250614_hadhazy-akos-matolcsy-adam-luxus-fotel-francia-bor
|
2025-06-14 10:49:11
| true | null | null |
HVG
|
Éveken át egy szűk vállalkozói kör kapott csak megbízásokat Budapest XIV. kerületében. Új szereplőknek esélyük sem volt, és a sokszor színlelt versenyben előfordult olyan is, hogy egy pályázatra olyan céget javasoltak nyertesnek, ami valójában el sem indult. Az egyik kertészeti feladatokat vállaló cégnek a hivatalos iratok szerint se munkaeszközei, se munkavállalói nem voltak, a legtöbb szerződésnél pedig ellenőrizhetetlen, hogy valójában elvégezték-e a kifizetett munkát. Változatos trükkökkel játszották ki a közbeszerzési szabályokat, és hozták helyzetbe a favorizált cégeket. Többek között ez derült ki a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató (ZVK) Zrt. átvilágításából, amelynek záródokumentumát elküldte lapunknak Rózsa András, Zugló polgármestere.A jelentéskészítők szerint súlyos és rendszerszintű közbeszerzési szabálytalanságok történtek az önkormányzat legnagyobb cégénél, ezért azt javasolták a kerület vezetésének, hogy tegyen bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál. A polgármester márdecemberben feljelentést tett hűtlen kezelés és versenyt korlátozó megállapodás gyanúja miatta ZVK Zrt. korábbi átvilágítására támaszkodva.Mostanra elkészült az új vezetés által megrendelt átvilágítás is, amely főleg a 2023. január 1. és 2024. szeptember 30. közti időszakot tárta fel. A jelentés bemutatása után további jogi lépések várhatók.A Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. a XIV. kerületi önkormányzat legnagyobb, évi több milliárd forint költségvetéssel működő cége. Hozzájuk tartozik többek között a zuglói közparkok és zöldterületek fenntartása, a közutak és járdák karbantartása, és ők kezelik az önkormányzati ingatlanokat, társasházakat is.Sokak szerint a városgazdálkodási cégenkeresztül irányította éveken át informális módon a kerületetTóth Csaba, Zugló korábbi MSZP-s országgyűlési képviselője. A cég ügyvezetője hét évig a volt szocialista képviselő bizalmi embere, Baracskai Gábor volt, aki nem mellesleg a volt gazdasági ügyekért felelős MSZP-s alpolgármester, Hajdú Flórián sógora.Tóth Csaba betonbiztosnak tűnő pozíciója a 2021-es ellenzéki előválasztáson ingott meg, amikoregy emlékezetes kampányvégénvisszalépett, és így Hadházy Ákos lett az ellenzéki összefogás jelöltje. A következő évben aztán a parlamenti mandátuma lejártával véget ért a politikai pályafutása is, és ma mára vádlottak padján ülegy másik ügyben. A 2022-es választás után két MSZP-s képviselő átült a DK frakciójába, és így kisebbségbe kerültek Tóth emberei a zuglói testületben. Nem telt el egy hónap, és máris leváltották a ZVK igazgatóját, ezzel tovább csökkent Tóth befolyása a kerületben. A céget Horváth Csaba MSZP-s polgármester megrendelésére átvilágították 2023-ban, ésa Szabad Európa cikke szerinttöbbek között pazarlást, vitatható szerződéseket és átláthatatlan működést találtak.Baracskai visszahívása után a zuglói képviselő-testület a DK által javasolt,az állami Volán-társaságtól érkezőBernula Istvánt választotta meg a cég élére. Az MSZP-s Horváth Csaba előszörmegpróbálta megakadályozniBernula kinevezését azzal, hogy levette a napirendről a szavazást. A DK és a Momentum ekkor kivonult a teremből, majd a következő ülésen már simán átment az előterjesztés, amit a kerület jelenlegi polgármestere, a momentumos Rózsa András is megszavazott.A képviselők várakozásaival ellentétben azonban Bernulával sem változott meg érdemben a ZVK Zrt. működése, legalábbis erről tanúskodik a cikkünkben bemutatott jelentés. A városgazdálkodási cég problémáinak először Hadházy Ákos, a kerület országgyűlési képviselője adott hangot a szélesebb nyilvánosságban 2023 júliusában, amikorarról posztolt a Facebookon, hogy a ZVK Zrt. vezérigazgatója lemondta a megbeszélt találkozójukat, és nem akarja őt fogadni. Hadházy kifogásolta, hogy az önkormányzati cég vezetője nem adta ki kérésére a kátyúzást végző cégek szerződéseit, de elégedetlen volt a kerület parkfenntartási munkáinak minőségével is. Rózsa már 2023-ban kezdeményezte Bernula visszahívását, ám ezt a DK és az MSZP helyi képviselői nem támogatták.Bő egy évvel később már mennie kellett Bernulának. A tavaly júniusi önkormányzati választáson végleg leomlott Tóth Csaba és Horváth Csaba zuglói bástyája, a momentumos Rózsa Andrásnyerte a polgármester-választást,és a testületben is többségbe kerültek az őt támogató képviselők. Az új polgármester mára választás után pár héttel azt ígérte,hogy revizorokkal átvilágítják a hivatalt és az önkormányzati cégeket, és ahol problémát találnak, jogi lépést tesznek.Az új testület egyik első intézkedése volt tavaly októberben, hogyazonnali hatállyal leváltották Bernuláta városgazdálkodási cég éléről. Ezzel párhuzamosan megkezdték a cég átvilágítását. A munkát Horváth András, a NAV korábbi adóellenőre irányította. Horváth nevét 2013-ban ismerhette meg az ország, amikor előállt az úgynevezett zöld dossziéjával, és részletesen bemutatta, hogyan lopják meg félig legális céghálózatok a magyar államot.A mostanra elkészült vizsgálati dokumentumban részletesen bemutatják a ZVK Zrt. működését, szerződéseit és partnereit. E szerint az elmúlt tíz évben közel 60 céggel dolgozott hosszabb-rövidebb ideig az önkormányzati cég. A "legsikeresebb" vállalatok több éven keresztül jutottak több száz millió forint értékben megbízásokhoz közbeszerzési eljárás nélkül.A vizsgálat szerint a szerződések visszatérően ugyanahhoz a szűk vállalkozói körhöz kerültek, gyakran látszólagos versenyeztetéssel.A megbízások körforgásszerűen váltakozó szereplők között oszlottak meg, és a céghálózat évről évre ismétlődően, előre kalkulálható módon részesült közpénzes megrendelésekben, gyakran érdemi szakmai múlt vagy zuglói kapcsolódás nélkül.A jelentés szerint a ZVK Zrt. beszerzési gyakorlata "súlyos és rendszerszintű közbeszerzési szabálytalanságokra utal". Jellemzően úgy kötöttek keretszerződéseket, hogy elkerüljék a közbeszerzések kiírását és így a versenyeztetést is. A munkák értékét tudatosan alulbecsülték, vagy részekre bontották - felmérés, tervezés, szakértés külön szerződésekben -, hogy azok a közbeszerzési értékhatár alatt maradjanak. Amikor pedig a becsült összeg alapján kénytelenek voltak közbeszerzési eljárást lefolytatni, akkor is jellemzően ugyanazok voltak a nyertesek, mint a keretszerződéseknél.A keretszerződéses rendszert, valamint a tudatos alultervezés gyakorlatát jól példázza az Eggi Építő Kft.-vel nyílászárók karbantartására és cseréjére kötött 2020-as szerződés. A ZVK Zrt. az egy évre szóló keretszerződés értékét 49,9 millió forintban határozta meg, ami éppen az 50 millió forintos közbeszerzési határ alatt van. A keretösszeg azonban 7 hónap alatt kimerült, így az Eggi Kft.-vel egy újabb, 38 millió forintos megbízást írtak alá. A két összeg együtt már bőven meghaladta az 50 millió forintos értékhatárt, de így elkerülték a közbeszerzést és a versenyt.Hasonló konstrukcióban vett részt a Bridge Kft. is, amely a legtöbb önkormányzati megrendeléssel büszkélkedhetett 2015 és 2024 között. Összesen 37 szerződéses munkát végeztek, és a megrendelést egyik esetben sem előzte meg közbeszerzési eljárás. A munkák összértéke több mint 486 millió forint volt, ebből 374,4 millió forinthoz keretszerződéseken keresztül jutott a Bridge Kft. Az összeg jelentős részét, 359,7 millió forintot ráadásul öt év alatt, 2019 és 2024 között nyerte festési, mázolási és szárazépítési munkákra.Rendszeres gyakorlat volt a ZVK Zrt.-nél, hogy az építőipari beruházások területeit részekre bontották, mindegyiket külön pályázaton hirdették meg, és külön szerződést is kötöttek rá, mert így el tudták kerülni a közbeszerzések kiírását. Ezt a gyakorlatot követte a városgazdálkodási cég a tetőfelújítási munkáknál, ahol például a szigetelést és szerkezetjavítást külön-külön pályáztatta meg, ám rendre ugyanazok a cégek kapták a megrendelést.A favorizált vállalkozói kör egyébként jól körülhatárolható, a legtöbb szerződésben ugyanaz a néhány cég szerepel.A dokumentum szerint a 2023-2024 közötti időszakban a ZVK Zrt. kedvenc cégei közé tartozott a Bridge Építőipari és Közúti Szolgáltató Kft., a Continext Kft., a Gazsi és Gazsi Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., az Elektro-Contract 2001 Kft., valamint a Czékus & B. Villszer Kft. A cikkben szereplő cégek mindegyikének küldtünk megkeresést a cégbíróságon megadott hivatalos emailcímre, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.A favorizált cégek listája néhányszor változott, az átvilágításból azonban kiderült, hogy ezek a változások is szinte minden esetben irányítottan, "koordinált szerződésbontással" történtek. Amikor egy céget helyzetbe akartak hozni, akkor rendszerint a korábban favorizált cégek közül néhány egy időben, azonos indokkal - általában kapacitáshiányra hivatkozva - elállt a korábban megkötött szerződések teljesítésétől, a helyükre pedig az új, kedvezményezett cég lépett be.Ez történt a Global Építő Kft., az Eggi Építő Kft. és a Gazsi és Gazsi Kft. esetében is. Az előbbi két cég hosszú időn keresztül "vetésforgóban" kapta a megbízásokat nyílászárók karbantartására és cseréjére, majd egyszer csak megjelent a Gazsi és Gazsi Kft., ami előbb az Eggi Kft., majd a Global Építő Kft. helyét vette át. De a Gazsi és Gazsi Kft. hasonlóan jutott megrendelésekhez az asztalosipari munkák területén is. Itt a Bridge Kft.-t és az FM-Bytesys Kft.-t váltotta a cég.Amikor a ZVK Zrt. már nem tudta elkerülni, hogy közbeszerzést írjon ki bizonyos munkákra, akkor is nagyban hagyatkoztak a már bejáratott céghálóra. A nyílt közbeszerzéseken a már feltehetőleg előre kiválasztott nyertes mellett csak néhány baráti cég adott be ajánlatot. A meghívásos közbeszerzéseknél pedig jellemzően csak a céghálózat jól ismert szereplőit hívták meg.Egy 2024-es eljárás keretében például a három pályázó - a Bridge Kft., a Continext Kft. és a PMG Építőipari Kft. - minden paraméterében azonos tartalmú ajánlatot nyújtott be. Az ajánlati ár, a határidők, a szerződéses feltételek (késedelmi és meghiúsulási kötbér, fizetési határidő, garancia), valamint a dokumentumok szerkezete teljesen megegyeztek. A különbség kizárólag az ajánlattevők nevében és elérhetőségi adataiban volt."Ez az egyezés arra enged következtetni, hogy a három ajánlat összehangoltan, előzetes egyeztetés nyomán került benyújtásra. Ez felveti a versenyjogi szempontból tilalmazott erőforrás-megosztás vagy piacfelosztás gyanúját, különösen, ha a cél egy előre meghatározott győztes pozícióba hozása volt" - írták a dokumentumban. A szerződéskötés során ráadásul a ZVK Zrt. nem is indokolta, hogy miért a Bridge Kft. ajánlatát választotta, miközben a versenyző ajánlatok minden érdemi ponton azonosak voltak."Ennek hiányában a döntés nem tekinthető átláthatónak vagy gazdaságilag indokoltnak, az ilyen gyakorlat veszélyezteti a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményét, valamint a verseny integritását"- áll a vizsgálati jelentésben.A ZVK Zrt. átvilágítása során több olyan esetet is feltártak, amelyeknél különösebb kutatás nélkül is szembetűnő, hogy a szabályokat teljesen figyelmen kívül hagyták a közbeszerzésnél, de olyan is előfordult, hogy a kifizetéseknél józan ésszel felfoghatatlan számlákat is gondolkodás nélkül teljesített az önkormányzati cég.Tavaly februárban bruttó 24,9 millió forint értékben kötött szerződést a ZVK Zrt. az Elektro-Contract 2001 Kft.-vel lapos tetők javítására és karbantartására. A pályázatra három, a lényeges pontokban teljesen azonos tartalmú ajánlat érkezett be. Az átvilágítás szerint "a formai és tartalmi azonosság kartellgyanús helyzetet vet fel, a három ajánlattevő között előzetes egyeztetés vagy a megrendelő részéről történő iránymutatás lehetősége is felmerül". Emellett azonban még egy feltűnő hibát is elkövettek a ZVK Zrt.-nél. A pályázatok értékelése alapján megírt szöveges javaslatban még csak nem is a - tartalmi és formai azonosság ellenére - legmagasabb pontszámot kapó Elektro-Contract 2001 Kft.-t javasolták szerződéskötésre, hanem a pályázaton el sem induló Gazsi és Gazsi Kft.-t."Ez súlyos formai és eljárási ellentmondást jelez, amely sablonhasználati hibára utalhat, ugyanakkor nem zárható ki tudatos manipuláció sem"- írták a dokumentumban.Az átvilágítás több szabálytalanságra utaló tényezőt is felfedezett a zöldfelületi és kertészeti szolgáltatásoknál. A kertészeti munkákat a kerületben több, egymással konzorciumban működő vállalkozás végezte, amely hálózat egyes tagjairól korábbana Szabad Európa írt cikksorozatot.A cégek - Deergarden Kertészeti és Szolgáltató Kft., Parkfenntartó-Kertészeti Kft., Szurdokvölgy Kft., Delta-Novabau Kft., Lombok Store Kft. - havonta kiállított számlák alapján végeztek munkát, ezek összege hónapról hónapra változott. Ezzel alapvetően nem lenne még probléma, a vizsgálatból azonban az derült ki, hogy több számla és teljesítésigazolás tartalma nem részletezi a ténylegesen elvégzett munkát, hanem csupán egy park vagy közterület - például utcanév - szerepel rajta helyszínmegjelölésként. A számlákon megjelenő információk alapján lehetetlenség ellenőrizni az elvégzett munkát, így azt sem tudni, hogy a teljesítés egyáltalán megtörtént-e, arról nem is beszélve, hogy milyen minőségben végezték el a feladatot."Hiányzik a részletes munkaleírás, a felhasznált eszközök, anyagok és a munkavégzés idejének dokumentálása, ami a közpénzek felhasználásának átláthatóságát korlátozza" - fogalmaztak a jelentésben. A megfelelően ellenőrizhető, részletes teljesítésigazolások hiánya egyébként nem egyedi eset. Az átvilágítás szerint a szerződéses kapcsolatok formálisan megfeleltek a polgári jogi és adójogi előírásoknak, ám a teljesítésigazolások érdemi elemeket nem tartalmaztak, csupán általános nyilatkozatokat ismételtek meg, "ami jelentősen gyengíti a pénzügyi ellenőrzés hatékonyságát". Ugyancsak nehezen megmagyarázható, hogy a kertészeti cégek a téli hónapokban is - különösen decemberben és januárban - rendszeresen számláztak a ZVK Zrt.-nek, amikor érdemi kertészeti munkát aligha tudtak végezni.Az egyik cég, a Lombok Store Kft. működésére külön kitérnek a dokumentumban. A cég 2023 és 2024 folyamán összesen nettó 89,9 millió forint értékben kapott önkormányzati megbízásokat. A 2023-as pénzügyi adatai alapján viszont az feltételezhető, hogy a cég sem szükséges eszközökkel, sem a szükséges alkalmazotti létszámmal - 1 munkavállalója volt a vállalkozásnak - nem rendelkezett ahhoz, hogy valóban el tudja végezni a feladatokat, így az is kétséges, hogy valóban végzett-e munkát a kifizetett összegért.Az átvilágítási jelentés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a ZVK Zrt. tevékenysége és beszerzési gyakorlata több ponton is megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt."A működési modell hosszú távon a verseny teljes kiiktatásához, piactorzuláshoz és a közpénzek nem hatékony felhasználásához vezet"- állapították meg. Mindezek alapján pedig indokoltnak tartanák az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Közbeszerzési Hatóság vizsgálatát is.
|
Gyanús összejátszások, ellenőrizhetetlen munkák - így működött a zuglói céghálózat az MSZP-s vezetés idején
|
Éveken keresztül ugyanaz a szűk vállalkozói kör kapta a megbízásokat a XIV. kerületi önkormányzat városgazdálkodási cégétől, amely sokáig Tóth Csaba birodalmának számított. Az átvilágítás során rendszerszintű közbeszerzési szabálytalanságokat és trükközéseket találtak, a piaci verseny kizárásáról és előre leosztott győztesekről szól a lapunkhoz eljutott vizsgálati jelentés.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/17/zugloi-varosgazdalkodasi-onkormanyzati-ceg-atvilagitas-toth-csaba
|
2025-06-17 06:52:08
| true | null | null |
Telex
|
Ügyes – ezt mondta a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatra egy nemzetközi pénzügyi világban is magas pozíciókban mozgó szakember. A fideszes indítvány ugyanis egy európai uniós direktívára támaszkodik, amely ráadásul egy globális keretrendszerbe illeszkedik, tehát világszerte elfogadott, bevett mechanizmus. Ez pedig a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos irányelv. Ez teremtette meg Magyarországon is azokat az intézményeket, amelyeket a „lex Putyin” is alkalmaz: van egy olyan hatóság, jelesül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája, amely felléphet a gyanús esetekben, a bankoknak pedig jelentési kötelezettségük van ezen hatóság felé, ha gyanús pénzmozgást észlelnek.
A másik ilyen létező intézmény a törvényben szereplő „kiemelt közszereplő” fogalma, amelynek eredendően az lenne a funkciója, hogy kizárják a korrupció lehetőségét a legális pénzforgalomból. A cél az volt, hogy a bankoknak jelentési kötelezettségük legyen a pénzmosás elleni hatóság felé olyan személyek, például országgyűlési képviselők, kormánytagok vagy éppen jegybankelnökök és egyéb állami vezetők esetében, akiknél felmerülhet, hogy pénzt fogadtak el kisebb-nagyobb szívességek fejében, és ez a pénzmozgás megjelenik a bankszámlájukon is.
Ez még akkor is kellemetlen, ha egyébként semmilyen törvénytelen juttatás nem történik, mert a pénzmosás elleni nemzetközi szabályok nagyon szigorúak. A kiemelt közszereplőket fokozott ellenőrzés alá vonják, már-már vegzálják őket a sok bürokratikus előírással, a jelentési kötelezettségekkel a vagyonelemeikről, a pénzük eredetéről, és a pénzmosás elleni hatóság ezekbe egytől egyig bele is nézhet. A kiemelt közszereplőknek tűrniük kell ezt, éppen azért, mert kiemelten sok közpénz sorsa múlik rajtuk.
Legalábbis eddig ez volt a szempont.
A „lex Putyin” megfogalmazói fogták, és ebbe a nemzetközi jogi keretrendszerbe helyezték bele az eljárást azok ellen, akik nem feltétlenül értenek egyet mindenben az Orbán-kormánnyal. A kodifikátor még azt az elemét is kihasználta az uniós direktívának, hogy a tagállamok maguk szabhatják meg, kit tekintenek kiemelt közszereplőnek, a sor bátran bővíthető. Csakhogy az eredeti szándék az volt, hogy megakadályozzák a pénzmosást, a terrorizmus finanszírozását és a megvesztegetési pénzek mozgását. Vagyis az Orbán-kormány az uniós jogszabály intézményrendszerét használja fel arra, hogy kötelezhessék a pénzintézeteket az úgynevezett kiemelt közszereplők számlamozgásának megfigyelésére, vagyonelemeik nyomon követésére.
A pénzügyi kontroll lehetősége kiterjed például az ingatlan-nyilvántartásra is.
Habár az uniós direktívát nem politikai célból hozták meg, a magyar állam mégis az átültetett uniós jogszabály összes legitim eszközével sakkban tudja majd tartani a megjelölt szervezeteket.
A bankok pedig, bár berzenkedni fognak, nem lesz más lehetőségük, mint hogy maximálisan kiszolgálják a törvényalkotókat, és kimutassák, hogy az érintett kiemelt közszereplők számlájára külföldi pénz, akár uniós támogatás vagy bármilyen juttatás érkezik – mondja a pénzügyi szakember. Ez is annak lesz köszönhető, hogy a pénzmosás elleni fellépés olyan súlyos kötelezettségük a pénzintézeteknek, hogy ha nem tesznek eleget ennek, akkor piszkosul megbüntetik őket.
A pénzügyi felügyeletek a nemzetközi gyakorlatban akár milliárddolláros nagyságrendű bírságot is kiszabnak, ha egy pénzintézetet azon kapnak, hogy nem jelentett egy törvénybe ütköző cselekményt. Technikailag pedig maximálisan felkészültek a bankok, gyakorlatilag korlátlan számban ki tudják szűrni a gyanús eseteket: adatbázisokat kapnak, mesterséges intelligenciával vértezik fel őket – egy egész iparág támogatja ebben a pénzintézeteket.
A NAV pénzmosás elleni irodájáról nem is beszélve, amely a pénzügyekért felelős tárca kötelékében teljes mértékben a kormánytól függ. A NAV elnöke Vágujhelyi Ferenc, aki egyben a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is, régóta jól beágyazott tagja a kormányfő környezetének. Vágujhelyi még a NAV informatikai vezetőjeként főnöke volt a kormányfői vő, Tiborcz István testvérének, Tiborcz Péternek, majd Tiborcz Péter a Vágujhelyi család cégében lett igazgatósági tag 2011–2012-ben. A NAV beosztottjai tehát ebben a hierarchiában végzik majd a dolgukat, amelynek alapja akár névtelen bejelentés is lehet, tehát besúgókat is várnak.
A pénzügyi szakember szerint az egyetlen pont, ahol az uniós direktíva szempontjából esetleg támadni lehet a jogszabályt, az maga a listára vétel mikéntje, vagyis az, hogy kiből válhat kiemelt közszereplő.
A javaslat alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal önkényesen választhatja ki az érintett szervezeteket, amit azután a kormány rendeletben emel jogerőre. Kétségtelen ugyan, hogy a fejlett demokráciákban is vannak olyan jogszabályok, amelyek megpróbálják megakadályozni a külföldi befolyást – létezik ilyen az amerikai vagy a brit jogrendszerben is –, de teljességgel kizárt, hogy ezt például a médiával szemben alkalmazzák. Hasonlóan megmagyarázhatatlan, hogy az állam akár a saját állampolgárával szemben is úgy lép fel, mintha „külföldi” lenne, például akkor, ha kettős állampolgárról van szó. A törvénytervezet jelenlegi szövegéből kiindulva, ha egy Londonban élő magyar, aki már megszerezte a brit állampolgárságot, adományt ad egy magyar médiumnak, vagy előfizet arra, ezt a juttatását a törvényjavaslat szövege alapján már ellenőrizniük kell majd a bankoknak. A pénzügyi menedzser egyértelműen fogalmaz:
A pénzmosás elleni törvény ezúttal csupán egy eszköz, a Fidesz annak a jogi apparátusát használja fel, hogy az állam teljes kontrollt gyakorolhasson állampolgárai felett, és megfélemlítse őket.
A sarkalatos pont az, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal kire mutat rá, hogy felkerüljön a listára. Ennek a lehetősége pedig a jelenlegi szövegtervezet alapján korlátlan. A hivatal teljesen szabad kezet kap, így ad abszurdum az is elképzelhető, hogy például egy olyan gazdasági társaság kerül fel a hivatal által javasolt jegyzékre, amely adott esetben hirdetésében, társadalmi célú reklámjában vagy valamilyen karitatív tevékenységéről szóló közleményében a befogadásra, a másság elfogadására buzdít, netán nyíltan kommunikálja, hogy a kormány valamely döntésével nem ért egyet.
A hivatal, mondván, hogy a közélet befolyásolására irányul a vállalat tevékenysége, felveszi a céget a listára, a kormány ezt rendeletben kihirdeti, és onnantól kezdve a cég vezetői kiemelt közszereplőként vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni az Igazságügyi Minisztériumnak, a vállalat pedig külföldről nem is fogadhat el átutalásokat. Ha pedig a jegyzékre vett szervezet, legyen az szociális célú civil szervezet, média, gazdasági társaság, nem tesz eleget a jogszabálynak és az esetleges büntetésnek, az igazságügyi miniszter eltiltja a szervezetet az addigi tevékenységétől. Ugyanez történhet például egy influenszerrel is, ha a bevételeiről vállalkozási formában számol el.
A jegyzékre került és renitens cégek vezetőit és alapítóit még attól is eltiltják öt évre, hogy újabb gazdasági társaság irányítói vagy alapítói legyenek, mert megsértik a közélet átláthatóságáról szóló törvényt.
Jogorvoslatra gyakorlatilag nincs lehetőség, mert ebben az esetben az azonnali jogvédelem nem vehető igénybe a pénzmosás elleni hatóság döntése ellen, amikor pedig közvetlenül a Kúria meghozza az adóhatóságot esetlegesen elmarasztaló ítéletét, az magát a hatósági döntést nem változtatja meg. Vagyis érvényesül a putyini módszer: ellehetetleníteni minden olyan hangot, amely megpróbál a kormányétól eltérő véleményt megfogalmazni.
|
Lex Putyin: a Szuverenitásvédelmi Hivatal akár vállalkozásokat is kipécézhet, hogy ellehetetlenítse őket
|
A kormány a pénzmosás elleni nemzetközi jogszabályok kiforgatásával használja fel azt a létező intézményrendszert, amellyel el tud hallgattatni bármilyen kritikus hangot. Azt a jogszabályt, amelyet a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására találtak ki. Egy szakértővel beszélgettünk a kockázatokról.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250516_Lex-Putyin-szuverenitasvedelmi-hivatal-atlathatosagi-torveny-penzmosas-elleni-torveny-eltiltas-vallalkozas
|
2025-05-16 09:33:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az előző évinél némileg alacsonyabb, 2,5 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet a kormányközeli biztonsági szolgálat, a Valton-Sec, ez a cég múlt pénteken közzétett beszámolójából derült ki. Egy évvel korábban még mintegy 300 millióval magasabb, 2,8 milliárd volt a profit.
Az őrző-védő cég bevételei és kiadásai egyaránt jelentős mértékben nőttek: a belföldi értékesítés árbevétele mintegy 4,4 milliárd forinttal, 28,1 milliárdra nőtt. Egyre aktívabb külföldön is a Valton: az exportértékesítés 54 millió forintról csaknem tízszeresére, 523 millió forintra emelkedett.
Kiadási oldalon nagyot ugrottak az anyagi jellegű ráfordítások, 4,5 millióval költöttek többet erre tavaly, mint 2023-ban. Jelentősen nőttek a bérek és a járulékok is, ezek összesen tavaly már 1,8 milliárd forintot tettek ki az egy évvel korább 1,2 milliárdhoz képest.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén sem derül ki a beszámolóval együtt közzétett taggyűlési jegyzőkönyvből, hogy mennyi osztalékot vettek ki a tulajdonosok a cégből, mivel a dokumentumban csupán annyi szerepel, hogy arról egy másik határozatban dönt a taggyűjtés. Az azonban a szintén csatolt cash-flow kimutatásból látszik, hogy a 2022-es eredmények után 2023-ban 1,3 milliárd forint, tavaly pedig a 2023-as eredmények után 1,4 milliárd forintot vettek ki a cégből a tulajdonosok, akik így összesen az előző két évben 2,7 milliárd forint osztalékot vettek fel.
A Valton-Sec Zrt. többségi, 89 százalékos tulajdonosa Varga Lajos Ernő [képünkön Rogán Antal mellett látható], aki részvénycsomagját korábban eladta a Mészáros Lőrinc ügyvédjéhez köthető Prime Multi Magántőkealapnak, később azonban visszakerült hozzá a cég. A maradék 11 százalékot Sarka Kata férje, Bessenyei István birtokolja.
|
Biztonságban a profit: a Valton 2,5 milliárdos adózott eredménnyel zárta 2024-et
|
Az idei osztalékot ezúttal sem árulták el, az azonban a beszámoló mellékletéből kiderült, hogy tavaly 1,4 milliárdot vettek ki a tulajdonosok a kormány kedvenc őrző-védő cégéből, a Valton-Sec Zrt.-ből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250526_valton-sec-beszamolo-eredmeny-profit-osztalek
|
2025-05-26 14:57:00
| true | null | null |
HVG
|
Orbán Viktor 2022. október 25-én Rijádba látogatott, ahol négyszemközti megbeszélést folytatott a szaúdi koronaherceggel, Mohammed bin Szalmánnal, de ezt a látogatást a kormány valamilyen oknál fogva titokban tartotta – derítette ki a Direkt36. Az oknyomozó központ Telexen megjelent cikke szerint a miniszterelnöki útról nem készültek az ilyenkor szokásos belső jelentések, és a Külügyminisztérium sem kapott róla diplomáciai jelentést, sőt Orbán eleve egy rendkívül szűk stábbal indult az útra.
Orbán eltitkolt arab útjáról a Direkt36 egy közérdekű adatigénylés, illetve a találkozóról ismeretekkel rendelkező források segítségével értesült. A Miniszterelnöki Kabinetiroda elismerte a látogatás tényét, és közölte annak dátumát, de több részletet nem árult el. Az nem világos ugyanakkor, hogy mi volt az út valódi célja, miről tárgyalt Orbán és a koronaherceg, és hogy mindezt miért kellett titokban tartani. Ráadásul Orbánék állítólag direkt arra kérték a szaúdiakat, hogy ők se kommunikáljanak a látogatásról.
Bár a találkozót Orbán kezdeményezte, annak megszervezésében nem magyar kormányzati tisztviselők, hanem a Közel-Keleten magas rangú kapcsolatokkal rendelkező, de végül a találkozón személyesen részt nem vett Garamvölgyi Balázs üzletember játszott kulcsszerepet, aki a letelepedésikötvény-bizniszben is érdekelt volt. A Direkt36 emlékeztetett, hogy 2015 őszén ő is részt vett azon a megbeszélésen, amelyen Orbán Ráhel és Tiborcz István Bahrein energiaügyi miniszterével találkozott, és helyi beszámolók szerint olaj-, gáz- és kereskedelmi ügyekről tárgyaltak.
Pár héttel Orbán rijádi útja előtt írt arról az olasz sajtó, hogy Orbán Viktor az eredeti helyszín, Rijád helyett Magyarországra akarja hozni a Supercoppa Italiana, vagyis az Olasz Szuperkupa döntőjét. Orbán a La Repubblica cikke szerint évente (döntőnként) 8 millió eurót, vagyis 3,2 milliárd forintot ajánlott ezért. Az olasz lap Budapestet említette lehetséges helyszínként, de arra is célozgatott, hogy Orbán akár a szülőfalujában, Felcsúton, a saját háza mellé felhúzott Pancho Arénába is vihetné az olasz meccseket. Bár a cikk Orbánról és az ő „asztalra tett” 8 millió eurós ajánlatáról ír, a kontextus alapján ezt a Magyar Labdarúgó-szövetségen (MLSZ) keresztül tervezhette.
Sem Orbán Viktor új sajtósa, Máté János, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, sem Garamvölgyi Balázs nem válaszolt a rijádi út céljával, szervezésével, illetve a találkozó eltitkolásával kapcsolatos kérdésekre. Többek között arra sem reagáltak, hogy az Olasz Szuperkupáról tárgyaltak-e. Az MLSZ a Direkt36 megkeresésére csak annyit közölt, hogy „az Olasz Szuperkupa-döntő megrendezésével kapcsolatban az MLSZ-hez hivatalos megkeresés nem érkezett”. Orbán látogatásával kapcsolatban Szaúd-Arábia magyarországi nagykövetségét is megkereste a tényfeltáró központ, de ők sem reagáltak.
|
Titkos szaúd-arábiai tárgyaláson járt Orbán Viktor, mostanáig sikerült leplezni
|
A külügyet kihagyták a szervezésből, és a szaúdiakat is arra kérték, ne közöljenek semmit a 2022-es miniszterelnöki útról.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250527_Titkos-szaud-arabiai-targyalason-jart-Orban-Viktor-evekig-sikerult-leplezni
|
2025-05-27 07:31:00
| true | null | null |
HVG
|
„Ilyen vidám az élete” – Hadházy Ákos független képviselő a Facebookon mutatta meg, hogyan tölti házi őrizetét Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke Siófokon, illegálisan épített villájában.
Még aranyóra is van a kezén, bilincs helyett – kommentálta Hadházy az által megosztott, állítólag egy kapuszerelő cég promóvideójából kivágott snittet, amin véletlenül a nevetgélő Schadl György is feltűnik.
A politikus szerint a promóvideóból utólag kivágták ezt a részt, de egy kollégája előtte lementette, ezért tudta megosztani.
Hadházy követői arra tippeltek, hogy a karóra, amit Schadl a videón visel, egy Rolex Yacht-Master II. lehet, amit 15-18 millió forintért hirdetnek.
Hadházy Ákos gyakran posztol „luxizó” politikusokról, NER-celebekről: van, hogy Orbán Ráhelen szúr ki egy több milliós kiegészítőt, máskor Szijjártó Péter drága holmijait azonosítja, többször Várkonyi Andrea és a férje, Mészáros Lőrinc értékes darabjai nyomába ered – mondjuk nekik van is rá pénzük, hiszen Várkonyi például a PR-cégéből éppen egymilliárdos osztalékhoz jutott, míg férjének csak az egyik vállalkozása 26 milliárdos profitot termelt tavaly, egy másik pedig 13 milliárdnyit hozott.
|
Hadházy: Schadl György bilincs helyett tízmilliós aranyórát viselve nevetgél Siófokon
|
Bűn és fílingezés a balatoni luxusvillában.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250531_Schadl-Gyorgy-vegrehajtoi-kar-hazi-orizet-Balaton-Hadhazy-Akos-Rolex-aranyora
|
2025-05-31 18:35:00
| true | null | null |
HVG
|
Dupla vagy semmi alapon társult be az MBH Bank a korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám kezében lévő Magyar Strat-Alfa Zrt.-be: felerészben a tulajdonosa, továbbá 85 millió eurós – azaz közel 30 milliárd forintos – hitelkeret erejéig finanszírozza azt. (Ebből 2024 végére 22 milliárdnyi hosszú lejáratú hitelt hívott le.)
Adott esetben e kölcsön fejében akár a pénzintézeté lehetne az egész cég, bár aligha járna vele jól. Tavaly mindenesetre a különféle befektetésekkel – végső soron főképp ingatlanokkal – foglalkozó társaság komoly, 2,4 milliárdos veszteséget hozott össze, ami a banknak sem lehet jó hír. Különösen az után, hogy hitelezőként több ágon belekeveredett a jegybank Pallas Athéné-botrányába, aminek százmilliárdos nagyságrendű kifosztására – legalábbis az Állami Számvevőszék jelentéséből kikövetkeztethetően – az idősebb és ifjabb Matolcsy hathatós „háttérközreműködése” nélkül nem kerülhetett volna sor. Jelen esetben a Magyar Strat-Alfa tavalyi deficitje a kötelezettségekre fizetett kamatok és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai miatt jött össze – vagyis a hitelt legalább törleszti.
Közben a vállalat eszközállománya meglepő módon hízott, míg az árbevétele ötödével, 300 millió forint alá esett. A vagyon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban (kötvényekben, befektetési jegyekben áll). Ezen pénzügyi eszközök értéke tavaly 22 milliárd forinttal, 61 milliárdról 83 milliárdra nőtt, ami – ha valós – igen komoly vagyonról tanúskodik. Csakhogy, a gyarapodás egy rejtélyes értékhelyesbítés következménye, ami nélkül semmi sem történt volna 2024-ben. Hogy a Magyar Strat-Alfa tulajdonában álló – bevételt kevéssé termelő – értékpapírok mi miatt értékelődtek így fel, az nem derül ki a beszámolóból. Emiatt viszont a veszteség ellenére a vállalat saját tőkéje is húszmilliárddal gömbölyödött (látványosan 60 milliárd fölé), vagyis a papírforma szerint nincs itt semmi látnivaló, minden a legnagyobb rendben.
Matolcsy Ádám a központi cége, vagyis a Magyar Stratégiai Zrt.-n keresztül tulajdonosa felerészben ennek a cégnek. A központi holdingról lapunk írta meg, hogy az is veszteséges volt tavaly, méghozzá majdnem 2,8 milliárd forinttal, úgyszintén a különféle pénzügyi ráfordításai (például kamatfizetés) miatt. A több tízmilliárdos eszközérték azonban furcsamód itt is növekedett, amiről annyi következtethető ki, hogy egy leányvállalat értékhelyesbítése miatt történt.
A megoldás most derült ki: a valószínűleg a banki társgazda presztízs-szempontjai miatt kicsinosított Magyar Strat-Alfa húzta fel az anyacéget is, miközben mindkettő milliárdos veszteséggel zárta 2024-et.
Az MBH Magyarország második legnagyobb pénzintézete, a főtulajdonos Mészáros Lőrinc, illetve az ő érdekeltségei. Kisebb részben tulajdonos Matolcsy Ádám üzleti köre, a barátja, Száraz István által kezelt magántőkealapokon keresztül. Mindezen szereplők érintettek a Pallas Athéné Alapítvány hírhedtté vált ügyében, amelynek rendbetételéhez – ami minden bizonnyal a megszüntetéséhez vezet – azonnal nekifogott az új jegybankelnök, Varga Mihály.
A bank csak a Pallas Athéné vagyonkezelő érdekeltségei felé százmilliárdos nagyságrendű hitelt vállalt, amit 2025 végén kell törleszteni. Miután jelen pillanatban a Pallas Athéné, illetve Optima vagyonkezelői csoport ilyen méretben nem fizetőképes, a banknak meglehet, birtokba kell majd vennie az alapítványi vagyonból felkínált fedezeteket (elsősorban a varsói GTC ingatlanvállalat többségét), amelyekre korrekt vagyonértékelés pillanatnyilag nincsen.
|
Kiderült a trükk, hogyan nőtt a kis Matolcsy veszteséges központi cégének értéke
|
Matolcsy Ádámmal együtt sír, együtt nevet társtulajdonosként az MBH Bank a Magyar Strat-Alfa nevű, tavaly 2,4 milliárdos mínuszt összehozó vállalatban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250603_mbh-mnb-matolcsy-adam-veszteseg-beszamolo-magyar-strat-alfa-gtc
|
2025-06-04 06:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Közzétette a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Lounge Event és a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. (becenevén Alapjogokért Központ) közötti, a CPAC megrendezésére irányuló szerződést – szúrta ki a K-Monitor. A Balásy Gyula-féle cég a tavalyi évhez hasonlóan idén is 650 millió forintos keretösszegből szervezte meg a jobboldali populisták éves európai seregszemléjét.
A civil szervezet ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a keretösszeg nem tartalmazza a meghívott előadóknak fizetett díjakat, az utazási és szállásköltségeket, illetve a CPAC-vel kapcsolatos pr- és ügynökségi feladatokat sem, viszont ebből a keretből kellett megrendezni a rendezvényhez kapcsolódó side-eventeket is (zárt körű welcome és gálavacsora, koccintás).
Az Alapjogokért Központ május 29–30-án már negyedik alkalommal rendezte meg a konferenciát, amit még január végén jelentett be Szánthó Miklós, a központ főigazgatója, aki akkor azt állította, hogy Donald Trump második elnökségével egy új világ köszönt ránk, és egy világrendszerváltás éveit éljük, majd kifejtette, hogy hazánk egyfajta koronaékszere a szólásszabadságnak.
|
Kiderült, mennyibe került a CPAC az adófizetőknek
|
A Balásy Gyula-féle Lounge Event szervezte meg a populista dzsemborit.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250604_cpac-balasy-gyula-lounge-event-szerzodes
|
2025-06-04 17:07:00
| true | null | null |
HVG
|
Fővárosi kormányhivatali dolgozók ellen indult nyomozás visszaélések gyanúja miatt, derül ki Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtöki közleményéből.
Eszerint a vizsgálatot a kormányhivatal kezdeményezte a Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály több dolgozójával szemben, visszaélések gyanúja miatt.
A nyomozást a Fővárosi Nyomozó Ügyészség végzi. A kormányhivatal közölte, mindenben együttműködik a nyomozó hatóságokkal, illetve haladéktalanul megtette a megfelelő jogi és munkáltatói intézkedéseket.
|
Kormányhivatali dolgozók ellen nyomoz az ügyészség
|
A vizsgálatot a fővárosi kormányhivatal kezdeményezte.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250605_Kormanyhivatali-dolgozok-ellen-nyomoz-az-ugyeszseg
|
2025-06-05 18:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Az állam Novák Katalin elnöksége idején 280 millió forintért újította fel a Béla király úti köztársasági elnöki rezidenciát, de Sulyok Tamás államfőként már nem ebbe az ingatlanba költözött be, hanem a Budapest XII. Kerületében található Művész úti villába.
A Béla király úti komplexumot ugyanis – amelyet Novák Katalin idején felszerelték mozi- és sminkszobával is – eladja az állam, az ebből származó bevétel pedig a tervek szerint akár 20 milliárd forint is lehet.
A felújítás az új, Művész úti államfői rezidencia esetében sem maradt el, a munkákra pedig a kormány a 300 millió forintot biztosított – tudta meg a HVG. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság tájékoztatása szerint ebből az összegből
a gépészeti felújítást,
az akadálymentesítés tervezését és megvalósítását,
a biztonságtechnikai beruházást,
a festést,
valamint a bútorok és kiegészítők (csillár, falikar, tükör) beszerzését végezték el.
Azt ugyanakkor külön kérdésre sem árulták el, hogy tételesen mennyit költöttek az egyes berendezésekre és fejlesztésekre, valamint, hogy melyik vállalkozó végezhette el a munkákat, ezért a HVG a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult.
A Blikk korábban arról írt, hogy Sulyok Tamás tavaly decemberben költözött be a Művész úti házba, előtte pedig csaknem két évig tartott az állami tulajdonban lévő ingatlan felújítása. (A köztársasági elnöknek a lap cikke szerint nem volt olyan kérése, ami pluszköltséget jelentett volna az eredeti tervekhez képest.) A liftes épület alsó szintjén tárgyalótermet alakítottak ki protokolláris célokra, míg az emeleten a köztársasági elnök saját lakrésze található, ami a lap szerint „elég nagy lesz ahhoz, hogy a családtagok, főként az unokák is ott vendégeskedjenek”.
A berendezéssel kapcsolatban a Sándor-palota a HVG megkeresésére azt közölte, hogy 2024 novembere óta 25 millió forint értékben vásároltak ingóságokat.
Sulyok Tamás államfői pozíciója előtt az Alkotmánybíróság (Ab) elnökeként is jogosult volt rezidenciára. A hivatalos tájékoztatás szerint az Ab 1992 óta ugyanazt a XII. kerületi ingatlant ajánlotta fel a testület mindenkori elnökének: ez a több mint 200 négyzetméteres épület egy 1900 négyzetméteres telken állt. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor 2020-ban – azaz Sulyok Tamás elnöksége idején – visszaadta ezt az ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, és egy másik ingatlant jelölt ki a mindenkori elnök rezidenciájául. Ez a II. kerületi épület 250 négyzetméteres, de tartozik hozzá egy 40 négyzetméteres alagsor és egy 23 négyzetméteres garázs is.
Ennek felújítására is tízmilliókat költöttek, az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint a munkákra négy év alatt csaknem 70 millió forint ment el a szervezet költségvetéséből. (Arra a kérdésünkre nem válaszolt a Sándor-palota, hogy Ab-elnöksége idején itt lakott-e Sulyok Tamás.)
A törvény alapján az állam igény esetén Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének és Kövér László házelnöknek is biztosít lakhatási lehetőséget, de a HVG megkeresésére mindkét helyről azt közölték, hogy a vezetők nem élnek ezzel a lehetőséggel.
Kövér László esetében ugyanakkor 2017-ben felmerült, hogy a Parlament melletti Balassi Bálint utcában jelölnek ki neki egy rezidenciát abban a neogótikus házban, amit átépítettek és felújítottak. Közérdekű adatigénylésünkre viszont, amelyben egyebek mellett azt kérdeztük, hogy a házelnök milyen ingatlant kapott használatra az államtól 2010 óta, az Országgyűlés sajtóirodája azt közölte: „Házelnök úr nem kapott lakást, így költségek sem merültek fel”.
Korábban a Tisza Párt tanácsadójáról, Ruszin-Szendi Romuluszról írta meg az Index, hogy vezérkari főnökként egy több száz millió forintot érő villát kapott használatra. A Honvédelmi Minisztériumot megkérdeztük, hogy utódjának milyen ingatlant biztosítanak, de válasz egyelőre nem érkezett.
Első fokon pert nyert a DK, ki kell adni Sulyok Tamás párizsi útjának költéseit
A HVG korábban megírta, hogy Novák Katalinnak és kíséretének még 2023-ban az olimpia teljes idejére foglaltak szállást Párizs egyik legelegánsabb hoteljében, de a köztársasági elnök lemondása után Sulyok Tamás és delegációja mehetett a francia fővárosba. Az új államfő viszont mindössze három napot töltött ott, és miután a foglalást már nem lehetett módosítani, a korábban meghatározott 228 millió forintos összeget kellett kifizetni a szállásért.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állította a közérdekű adatigénylésünkre, hogy csak abban a három napban tartózkodott magyar delegáció a luxusszállodában, amikor a köztársasági elnök is ott volt. A Demokratikus Koalíció pert indított a pontos költségek, valamint a résztvevők nevének megismerése érdekében. Sebián-Petrovszki László a párt frakcióvezetője pedig pénteken azt közölte, hogy első fokon nyertek is a bíróságon.
|
Háromszázmillió forintból újították fel Sulyok Tamás lakhelyét
|
A köztársasági elnök tavaly decemberben költözött be a Karády-villaként ismert budapesti ingatlanba, az állami tulajdonban lévő épület felújítására és berendezésére 300 millió forintot biztosított a kormány – értesült a HVG. Információink szerint tavaly november óta 25 millió forintot költöttek a ház ingóságaira.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250606_Sulyok-Tamas-rezidencia-haromszazmillio-forint-felujitas-ebx
|
2025-06-06 10:40:00
| true | null | null |
HVG
|
A hétfő este megjelent Magyar Közlönyben két kormányhatározattal összesen 36,3 milliárd forintot mozgattak meg. Ennek a döntő része Rogán Antal tárcájához került: valamivel több mint 20 milliárd forintot csoportosítottak át kormányzati kommunikációra, 325 millió forint pedig a kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítására ment.A forrást a Központi Maradványelszámolási Alapból csoportosították át Orbánék. Innen kapott még3,6 milliárd forintot a Határtalanul! program, amelynek célja a magyar-magyar kapcsolatok építése és elmélyítése,4,1 milliárdot a Bethlen Gábor Alap,4,3 milliárdot az Energiaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó kormányzati infokommunikációs szolgáltatások,3,2 milliárd forint jutott még az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó cégek beruházásaira.A másik kormányhatározat emellett még 995 millió forintot mozgatott meg, ezt a pénzt a területfejlesztési feladatok és a területfejlesztési alap előirányzatoktól vette el a kormány. Ebből több mint 600 millió forint a Magyar Államkincstár személyi juttatásaira és dologi kiadásait fedezi, 100 millió forintot a pedig a gyógyító-megelőző ellátásra szántak.
|
Újabb 20 milliárd forintot találtak a kormányzati propagandára
|
Az igazán „fontos” dolgokra mindig talál pénzt a kormány: 20 milliárdot propagandára, 100 milliót gyógyító-megelőző ellátásra.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/24/ujabb-20-milliard-forintot-talaltak-a-kormanyzati-propagandara
|
2025-06-24 07:40:08
| true | null | null |
444
|
Nemrég még 203 millió forintért próbálták eladni azt a balatoni motoros jachtot, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Budapesti Nagybani Piac nagykereskedői ellen végrehajtott rajtaütés legkomolyabb trófeájaként mutatott be.Az adóhatóság vezetői múlt kedden jelentették be, hogy a május 28-ai akcióban három olyan bűnözői csoportot számoltak fel, melyek folyamatos áfacsalásokkal több mint 11 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A kieső adóbevételek ellentételezéseként inkasszózták az érintett zöldség- és gyümölcs-nagykereskedő cégek számláit, és lefoglalták a gyanúsítottak értékes vagyontárgyait. Így került hatósági kézre több száz millió forintnyi készpénz, számos ingatlan, értékes személyautó és motor, valamint egy jacht is.Bár a NAV a YouTube-ra feltöltött videójában képeket is közölt a hajóról, Szilágyi Tamás bűnügyi főigazgató-helyettes nem adott információt a lefoglalásról.Lapunk viszont a hatóság hivatalos felvételei alapján azonosította a jachtot: a 17,5 méteres Alena 56 Coupe tavaly többször is feltűnt M. Attila közösségi oldalain, majd ősszel egy TikTok-videóban sajátjaként eladásra is meghirdette.M. Attila az egyike volt annak a 15 embernek, akiket a nagybanis akció után állítottak elő, és helyeztek egy hónapos letartóztatásba. A NAV nem tette közzé a rács mögé küldött gyanúsítottak személyazonosságát, M. monogramját a bíróságtól kapott információkra hivatkozva a Magyar Nemzet szivárogtatta ki. A kormányoldali lap azt írta, ő lehetett a piac egyik legbefolyásosabb figurája. Azt is hozzátették, hogy a birtokukban lévő dokumentumok szerint már 2019-ben beszélt róla „egy költségvetési csalással gyanúsított férfi a vallomásában.” Ez a gyanúsított el is magyarázta, miként működik a piachoz köthető költségvetési csalás. Eszerint M. ügyeiről legalább hat éve vannak terhelő információk a hatóságoknál, főként, mert állítólag miatta menekült külföldre egy korrupcióval gyanúsított egykori NAV-os munkatárs is, amikor eljárás indult ellene. Őt a közelmúltban hozták haza Afrikából.Az M. Attila által árusított jacht az elmúlt hónapokban több hirdetési oldalra is felkerült. Ezekből tudható, hogy két, 480 lóerős Volvo motor hajtja, Balatonfüreden van az állandó kikötőhelye, és áfa nélkül 399 ezer eurót, azaz 160 millió forintot kértek érte, ez áfával együtt 200 millió forintot jelent. Az 56 éves férfi Facebook-oldala szerint távolról sem ez volt az egyetlen értékes motoros hajó, amelynek a fedélzetén megfordult, és gyakran készültek róla felvételek drága autók – Ferrarik és Mercedesek – társaságában is.Legyen több Lölő, az országnak az az érdeke– ezt május 24-én írta ki közösségi oldalára M. Attila, amikor egy hosszabb bejegyzést osztott meg arról, hogy „Szíjj László, Mészáros Lőrinc és a többi szitokszóvá vált nevű magyar vállalkozó fizeti a tanárokat, a nővéreket a kórházban, az aszfaltot az úton, a buszt, a buszba a gázolajat. (…) Ez az egész »korrupció« hazudozás azért van, hogy ennyi se maradjon: hogy mindent elvigyenek tőlünk a nyugati cégek!”M. Attila eszmefuttatása szerint ezért van Magyarországnak szüksége az oligarchák adóforintjaira, valamint arra, hogy 27 százalék legyen az áfa – bár a forgalmi adó befizetésével a jelek szerint jócskán meggyűlt a baja.M. Attilát négy nappal e Facebook-bejegyzés megjelenése után tartóztatták le.A Magyar Nemzet azt is állította M.-ről és társairól, hogy rendszeresen hencegtek azzal, hogy jó kapcsolataik vannak, amit a lapunknak névtelenül nyilatkozó források is megerősítettek. Elmondásuk szerint M. imázsépítésében szerepet játszott, hogy rokoni szálak fűzik az egyik ismert televíziós celebhez.Ennek a rokonságnak köszönhető, hogy a férfi ott volt 2016-ban azon a nyírségi esküvőn, ahol több ismert médiaszemélyiség mellett Rogán Antal és akkori felesége is megjelent. A politikus helikopterrel utazott Budapestről Szabó Zsófi és Kis Zsolt több száz vendéget számláló lagzijára. Két nagybanis kereskedő is azt állította, hogy M. karrierje az esküvő után kezdett felívelni, a változás a hierarchiában elfoglalt helyében, életvitelében, sőt még megjelenésében is érezhető volt.A hatóságok békén hagyták, és hosszú éveken keresztül gyakorlatilag háborítatlanul tevékenykedhetett a piacon, ezért idővel mindenki hitelt adott annak, hogy létezik a sokat emlegetett kapcsolati rendszer– mondta lapunknak egy, a piac működését ismerő forrás. Hozzátette, nem volt elhanyagolható szempont az sem, hogy M. az utóbbi években „gyakrabban járt Dubajba, mint a nagybanira”.A cégadatbázis szerint M. Attila minden magyarországi vállalkozását felszámolta vagy kényszertörlés alá vonta a cégbíróság. Az utolsónak megmaradt céget, a szintén zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelemmel foglalkozó Frutta Natura Kft.-t 2021-ben nyilvánították megszűntnek, miután több végrehajtási és lefoglalási eljárás zajlott le ellene.A piac működését ismerők szerint az, hogy egy-egy befolyásos figurának nincs a saját nevén bejelentett, szabályosan működő vállalkozása, nem zárja ki, hogy az irányítása alatt akár több társaság is tevékenykedjen. Állításuk szerint bevett szokás, hogy a cégeket a dolgozók papírjaival jelentik be, majd az árut egymás között passzolgatva eltüntetik a fizetési kötelezettségeket. Rövid idő után eldobják a cégeket és velük együtt az adótartozásokat is.A nagybanin zajló adócsalásokról a NAV vezetői is hasonlókat mondtak. A jól szervezett bűnözői csoportoktöbb szintes céghálót építettek ki,a vállalkozások élére olyan személyek kerültek, akiknek nem volt egzisztenciájuk,emellett számlagyárakat működtettek,továbbá a számlázási láncolatban hamis, fiktív számlákat könyveltek el.A NAV-os vezetők közölték, hogy az ügyben bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős költségvetési csalás gyanújával folyik a nyomozás, az elkövetők akár 20 éves börtönbüntetésre is számíthatnak.
|
Razzia a nagybanin: megtaláltuk, kitől foglalta le a NAV a 200 milliós balatoni jachtot
|
Befolyásos kapcsolataira hivatkozott az a férfi, akit az adóhatóság a Budapesti Nagybani Piacon felderített milliárdos áfacsalások miatt küldött rács mögé. Ott volt az elhíresült nyírségi esküvőn, ahová Rogán Antal helikopterrel ment, és nemrég arról posztolt: "Legyen több Lölő, az országnak az az érdeke."
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/23/nagybani-piac-m-attila-nav-letartoztatas-jacht/
|
2025-06-23 06:00:18
| true | null | null |
24.hu
|
Fizetnie kell az államnak az elkobozott lovak után, amelyeket később a siófok-töreki lómenhelynek passzoltak le - mondta ki a Fővárosi Törvényszék több éves jogi huzavona után a péntek délutáni ítéletében. A bíróság a lószakértő által meghatározott költségek alapján állapította meg az összeget, ezek alapján 72.473.525 forint tőkeösszeget és annak kamatát, 36.670.142 millió forintot kell megfizetnie egyetemlegesen a két alperesnek, az Agrárminisztériumnak és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak a lómenhelynek.Az ítélet nem jogerős, és előzetesen nem végrehajtandó, mert hiába kérte a felperes, hogy tartásdíjként tegyék előzetesen végrehajthatóvá a megítélt követelésüket, a bíró levezetése szerint a lovak nem személyek, hanem dolgok, így fogalmilag kizárt esetükben a tartás, ezért csak költségeket lehet velük kapcsolatban meg elismertetni, ezeket azonban csak jogerős ítélet után lehet behajtani."Mivel költségekről van szó, ezért a jövőre nézve sem tudja megítélni a bíróság a tartásdíjjal ellentétben. Erre a bíróság az indokolás szóbeli ismertetése alapján tulajdonképpen azt javasolta, hogy pereljük be újból az államot, mivel a megítélt összeg 2017 szeptemberétől 2024. december végéig tartó költségeket veszi csak számba" - mondta el Litresits András, a lómenhely ügyvédje, aki elmondta, hogy fellebbeznek az ítélet ellen, többek között azért, mert a megítélt összegnél nem vették figyelembe, hogy a befogadott lovaknak például karámot kellett építeni.Azt azonban a bíróság kimondta, hogy a per tárgyát képező lovak állami tulajdonban vannak, és az agrár tárca ráutaló magatartásával megbízási jogviszony jött létre az Agrárminisztérium és a lómenhely között.Litresits András bízik abban, hogy lesz megegyezés az alperesekkel az üggyel kapcsolatosan, mert a bíró aggálytalannak minősítette a lószakvéleményt, és részletesen megindokolta, hogy miért alaptalan az alperesi kifogás, mely szerint nincs felelősségük a lovak tartásával kapcsolatosanA lómenhely vezetőjének elmondása szerint egyik szeme sír, a másik nevet."A műtét sikerült, de a beteg nem biztos, hogy túléli" - kommentálta az ítéletet Czinkóczky Csaba, a lómenhelyet fenntartó Dharma Ló Menedék Alapítvány elnöke, mivel még hosszú hónapok telhetnek el, míg a nehéz helyzetben lévő, kivéreztetett lómenhely a pénzéhez jut.
|
Nyert a lómenhely az Agrárminisztérium ellen, több mint 100 millió forintot fizethet az állam a saját lovai után
|
Nyolc évig gondozták ingyen az állam lovait.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/06/20/nyert-a-lomenhely-az-agrarminiszterium-ellen-tobb-mint-100-millio-forintot-fizethet-az-allam-a-sajat-lovai-utan/
|
2025-06-20 17:15:18
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyar Sí Szövetség elnöksége a 2022. szeptember 1. és 2023. december 31. közötti időszakra vonatkozó belső vizsgálatot rendelt el néhány tagszervezet kérésére, aminek fókuszában a szervezet gazdálkodása állt, tudta meg a 24.hu. A jelentés megállapította, hogy a vizsgált 16 hónapban "bizonyos kiadások esetében felmerül a kérdés, hogy valóban a szövetség működéséhez kapcsolódó, indokolt kiadások voltak-e". Ekkoriban - 2020 szeptembere és 2024 májusa között - Fürstner József volt a szervezet elnöke, a fogorvosról korábban egy gyanús ingatlanvásárlási ügy kapcsán írtunk.A jelentés ismeretében a síszövetség elnöksége 2025. május 17-én kelt - egyhangúan elfogadott - határozatában úgy fogalmaz:Néhány esetben nem kizárható, hogy egyes vásárlások és pénzköltések, részben vagy egészben, nem a síszövetség érdekében lettek felhasználva. A kialakult helyzet rendezése érdekében az elnökség felszólítja dr. Fürstner Józsefet, hogy 5 millió forintot a síszövetség pénztárába 2025. december 31-ig fizessen be.Hogy miért pont ötmillió forintot követelnek vissza az exelnöktől, az nem világos, ugyanis a szerkesztőségünk birtokába jutó jelentés a többi között megállapította, hogy a vizsgált időszakban "38 esetben nem voltak alátámasztva bizonylattal a költések, továbbá több esetben felmerült az indokoltság és a szövetség érdekének kérdése". A bizottság szerint magyarázatra várnak olyan számlák is, melyek hajótankolás és egy BMW 5-ös bérlése önrészének kifizetése miatt keletkeztek.A tucatnyi tétel közül a jelentés nagyobb terjedelemben foglalkozott néhány, magyarázatra szoruló kiadással. Ilyen az, amit vélelmezhetően egy utazásszervező irodának fizettek, ebben az esetben "a vizsgált tételek több mint 10 millió forint összegű kiadást tesznek ki együttesen". A költséghalmaz több olyan összegből áll össze, melyeket a jelentés a működés szempontjából elfogadhatónak vélt, azonban úgy látják, "a 2022. 12. 24-én könyvelt 4 237 600 forintos tétel indoklása szükséges."Egy I. kerületi étterem esetében 2,3 millió forintos tételben találtak havi rendszerességgel kifizetett összegeket, egy fitneszteremnél pedig 1 millió 845 ezer forint landolt, és mindkettő esetében kérdeses, hogy "milyen szövetségi célokat szolgált."Fürstner József fogászati klinikája egyébként a két helytől alig pár perc sétára található.Rákérdeztünk, hogy mely válogatott síző vagy sízők és hány alkalommal jártak a szövetség költségére a fitneszteremben, amire a Magyar Sí Szövetség aláírással azt a választ kaptuk, hogy Fürstner önállóan kötött megállapodást a szolgáltatóval az edzések céljából. A részletek ügyintézése és adminisztrációja kizárólag az ő hatáskörében történt – írták.A vizsgálóbizottság azt is nehezményezte, hogy miközben az alpesi válogatott ruhabeszerzési előlegét 2023. december 29-én kifizették 14 984 410 forintos összegben, majd 2024-ben további jelentős összeget utaltak át e célra, a szakág költségvetése csak 8 millió forintot határozott meg eszköz- és ruhabeszerzésre, és a vizsgált dokumentumok alapján nem találtak olyan elfogadott elnökségi határozatot, amely módosította volna ezt a keretet.A legnagyobb tétel a 2023-as courcheveli alpesi világbajnokság kapcsán felmerülő kiadásoké. A korábbi elnöki beszámoló szerint ezen az eseményen a „magyar sísport érdekében elengedhetetlen diplomáciai és lobby tevékenységre volt szükség”. Ennek érdekében a szövetség az általa megbízott ügyvédi iroda egyik tagjának tulajdonában lévő franciaországi luxusingatlant vette bérbe napi 475, összesen 7125 euróért a vb február 6-19. közötti időszakára.A bizottság szerint nem is feltétlenül ezzel a tétellel van gond, hanem azzal, hogy a vb 15 napja helyett összesen 59 napra bérelte ki a szövetség az impozáns lakhelyet,2022. december 10. és 23., valamint 2023. január 4. és február 19. között, ezért összesen 28 025 eurót kellett fizetni. Jelenlegi árfolyamon ez több mint 11 millió forint. Az 59 nap alatt ráadásul a szövetség kártyájáról elköltöttek további 25 194 eurót, holott ilyen volumenű költések előtt mindenképp „szükséges lett volna az elnökség tájékoztatása, majd határozathozatala.”Kíváncsiak voltunk, hogy kinek és milyen céllal bérelte ki a szövetség 59 napra a franciaországi ingatlant, és mire ment el a további 25 ezer euró. Erre mindössze annyi választ kaptunk:A korábbi elnök döntése alapján a 2024. február 5–19. közötti időszakra a szövetség egy ingatlant bérelt az alpesi világbajnokság idejére, amelyet sportdiplomáciai, szervezési és szakmai célokra használt. Az eseményhez kapcsolódó más időpont nem szerepel a szerződésben.A szövetség ugyanakkor arról is tájékoztatta lapunkat, hogy az eseti bizottság jelentése alapján az elnökség jelenleg is vizsgálja a tagszervezetek által is feszegetett kérdéseket, hogy ki és milyen felhatalmazás alapján, illetve mire költött a hitelkártyáról, „ennek eredményéről a szövetség a tagszervezeteket a szervezeti eljárásrendje szerint hivatalosan tájékoztatni fogja.”Fürstner József viharos három év után foglalta el 2020 szeptemberében a Magyar Sí Szövetség elnöki székét, majd 2024. május 29-én, a szervezet éves rendes közgyűlésén jelentette be, hogy nem jelölteti magát a következő ciklusra. Tavaly szeptember óta Csák Levente az elnök, a napi ügyeket intéző főtitkár viszont ugyanaz a Petrahn Barbara, aki Fürstner időszaka alatt is vezette a szövetségi irodát.A szövetség szerdán tartotta éves rendes közgyűlését. Úgy tudjuk, mivel több tagszervezet is csak szóbeszédek útján szerzett tudomást az eseti bizottság felállításáról és munkájáról, a jelentést nem ismerhették meg, így azt kérték, kerüljön napirendre annak a teljes tartalma. Végül a közgyűlés végénaz első pontban a küldöttek arról szavazhattak, hogy megismerték az eseti bizottság jelentését, illetve a Fürstner és a szövetség között létrejött megállapodás tartalmát, és ennek alapján a vizsgálatot lezártnak nyilvánítják.A második pontban pedig arról, hogy ne vegye tudomásul a közgyűlés a jelentést és a megállapodást, hanem az eseti bizottság vizsgálja tovább a 2020 és 2024 közötti időszak összes jelentősebb pénzügyi tranzakcióját.A közgyűlés végül minimális különbséggel úgy döntött, hogy lezártnak tekinti az ügyet – vagyis elfogadta, hogy az elnök nem minden esetben a sportág érdekében költött el sok millió forintot, de beérte annyival, hogy Fürstner ötmillió forintot fizessen vissza.
|
Furcsa költések miatt ötmillió forint visszafizetésére kötelezte exelnökét a síszövetség
|
Egy belső vizsgálat alapján nem kizárható, hogy egyes költések nem a síszövetség érdekében történtek.
| null | 1 |
https://24.hu/sport/2025/05/30/magyar-siszovetseg-dr-furstner-jozsef-belso-vizsgalat/
|
2025-05-30 10:24:13
| true | null | null |
24.hu
|
30 millió forintban állapította meg egy 1 perces interjú értékét a Szerencsejáték Zrt. cége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal (MTSZA) kötött szerződésben, egy szóbeli beszámolóét pedig 10 millió forintra taksálták - derül ki a lapunk birtokába jutott szerződésekből. A megállapodások szerint az állami cég a közpénz nagy részét azért fizette ki a Princzinger Péter vezette turisztikai alapítványnak, hogy az őket reklámozza.2015 és 2024 között összesen 22,41 milliárd forint támogatást osztott ki a Szerencsejáték Zrt.A támogatások legnagyobb haszonélvezője a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány volt, mely a teljes összeg 13 százalékát elvitte: 2019 és 2023 között minden évben 600 millió forint körüli támogatást kapott, összesen 3 milliárdot- ez az év elején derült ki az MSZP által kiperelt és lapunknak is eljuttatott adatokból.A Magyar Szocialista Párt a szerződéseket is megszerezte, azokból viszont csak az látszik, hogy mire szerződött az alapítvány az állami tulajdonú céggel, az nem derül ki, hogy pontosan mire költöttek. Emiatt közérdekű adatigényléssel fordultunk az alapítványhoz és kérdésekkel a Szerencsejáték Zrt.-hez, de választ egyik helyről sem kaptunk. Ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) kerestük meg azzal, foglaljon állást, közérdekű feladatot ellátó szervezet-e az alapítvány. A NAIH véleménye szerint a szervezet közérdekű adatot birtokol, ezért köteles kiadni az adatokat.Az alapítvány azonban arra sem reagált, hogy szembesítettük az adatvédelmi hatóság álláspontjával, így válaszok híján egyelőre csak az MSZP által kiperelt szerződésekből tudtunk dolgozni, melyek tartalma jó pár további kérdést felvet.2019 július és októbere között négy alkalommal, 24 oldal terjedelemben, összesen 1,49 millió példányban kellett legyártania a turisztikai alapítványnak a Fesztivál Ajánló Katalógust. A szolgáltatás értékét 190 millió forintban határozták meg, azért pedig 90 milliót kaptak, hogy folyamatosan megemlítse az alapítvány a felületein, hogy a Szerencsejáték Zrt. szponzorálta őket. Ebből lett az Ízes Magyarország című kiadvány, amely „gasztrofesztiválokkal csábított belföldi utazásra”. A képes magazin első számban szerepelt a bajai halfőző fesztivál, a szegedi és esztergomi sörfesztivál, valamint további nyolc rendezvényről egy-egy rövid ismertető. A szerződés szerint a fesztiválajánlóknak a turizmus.com oldalon és a Facebookon is meg kellett jelenniük, ahogy a Szerencsejáték Zrt. logójának is. A kiadvány online elérhetőségét a fentieken felül 60 millió forintért biztosították. A kiadvány grafikai munkáit a kormány kommunikációs kampányain – érdekeltségein keresztül – milliárdokat kaszáló Balásy Gyula tulajdonában lévő Lounge Design Kft. végezte el.2020. július 1. és november 30. között 3,3 millió példányban kellett legyártania az alapítványnak a Csodás Magyarország című reklámújságot, összesen hat alkalommal, 24 oldal terjedelemben. Ezért 250 millió forintot kaptak (150 milliót azért, mert egyszer megjelent a Szerencsejáték Zrt. logója a lapokon, emellett 557 ezer példányban két hirdetést is kértek, amiért még 100 millió járt). A turizmus.com szerint a Csodás Magyarország az MTSZA, a Szerencsejáték Zrt. és az MMV Magyar Villamos Művek Zrt. közös finanszírozásában készült, és hirdetési lehetőséget is csak számukra biztosítottak.Miután a koronavírus-járvány miatt ekkor komoly lezárások voltak az országban, Princzinger Péter elmondása szerint a céljuk az volt, hogy olyan természeti és kulturális célpontok bemutatásával segítsék az utazással kapcsolatos döntések meghozatalát, „melyek felkeresésével elkerülhető a tömeg, mégis feltöltődhetünk”. Egy interjúban az is elmondta, hogy a lapszámokat a turizmus.com, az MTSZA saját médiakiadója készítette. „Nem kötöttük meg a szerkesztőség kezét, annyit kértünk, hogy a biztonsági szempontoknak megfelelő úti célok kerüljenek a központba, az «ismerjük meg hazánkat» gondolat jegyében, úgy, hogy az aktív kikapcsolódást keresők és a kulturális élményekre vágyók egyaránt találjanak benne ötleteket.” Így születtek meg a többi között a Tekerd körbe a Tisza-tavat, Tekerd körbe a Fertő tavat és Tekerd körbe a Velencei tavat című cikkek.A 2020-as szerződés szerint a Szerencsejáték Zrt. 180 millió forintot fizetett azért, hogy a turisztikai alapítvány 2020 júliusa és októbere között 512 alkalommal megjelenő tévészpotok elején vagy végén az állami cég logóját mint főtámogatóét megjelenítse. A szerződésből nem derül ki, hogy ezeket hol és mikor játszották le (erre is rákérdeztünk adatigénylésünkben, a megjelenésekről ugyanis külön teljesítésigazolásokat kért a Szerencsejáték Zrt).További 50 millió forintot fizettek ki azért, hogy a turizmus.com portfóliójába tartozó felületeken megjelenjen a Szerencsejáték Zrt. logója, átlinkelési lehetősséggel a társaság honlapjára. Ezért az összegért azt is előírták, hogy a zrt. kampányainak felületet biztosítsanak oldalaikon. További 51 milliót fizettek ki azért, hogy a cikkek online is megjelenjenek – természetesen a Szerencsejáték Zrt. logójával.Az átnézett szerződésekből és a fent leírtakból is jól látható, hogy a támogatások jelentős részét arra fizette a Szerencsejáték Zrt., hogy a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány reklámozza a céget.Az alapítvány és a Szerencsejáték Zrt. közötti 2021-es szerződést a koronavírus-járvány ideje alatt írták alá. Ebben az évben is azt tervezték, hogy készítenek egy Csodás Magyarország kiadványt. Ebből végül a Magyarország vár című lap született meg. Hat alkalommal, 500–500 ezer példányban jelent meg az újság, amelynek terjesztését Princzinger elmondása szerint a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. és a három SZÉP-kártya-kibocsátó tette lehetővé.Az olvasók a Mediaworks kezében lévő megyei napilapok, valamint más kormányközeli újságok (Figyelő, Világgazdaság, Nemzeti Sport, Bors, Ripost 7, Magyar Nemzet, Mandiner és Szabad Föld) behúzott mellékleteként is találkozhattak vele. A Szerencsejáték Zrt. 240 millió forinttal támogatta a kiadvány megjelenését.Új tétel volt, hogy 29,9 millió forintért az alapítvány vállalta, hogy2021 júliusa és decembere között egy előre egyeztetett koncepció keretében és időpontban személyes interjút ad, és rendelkezésre áll a Szerenecsejáték Zrt. által készített egyperces videóhoz. Az elkészült film a Duna TV Szerencseperc című műsorában jelenik meg.Az alapítványtól és a Szerencsejáték Zrt.-től is próbáltuk megtudni, műsorba került-e ez az adás, és ha igen, mikor, illetve hogy valóban 30 millió forintot fizettek-e ki az egyperces videóért, de választ nem kaptunk.A NAIH szerint közérdekű adatokat kezel az alapítványFebruár végén közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványnak, melyben azt kértük, hogy küldjék meg a 2019 és 2023 között kötött szponzorálási szerződések elszámolásait. (A szerződésekben az szerepelt, hogy az alapítvány minden évben köteles volt ezeket elkészíteni.) Kértük, tételesen sorolják fel, hogy az egyes években mennyibe került a turisztikai kiadványok gyártása, forgalomba hozása, illetve mikor és hova (mely településekre) érkeztek meg azok. Rákérdeztünk arra is, hogy 2021-ben és 2022-ben mikor ment le az a tévéadás, amelyben az alapítvány munkatársa a nyilatkozott. Miután az MTSZA nem válaszolt, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk állásfoglalásért. A NAIH megállapította, hogyaz adatkezelő abban az esetben is köteles adatigénylés útján a kért adatokat kiadni, ha nem közfeladatot ellátó szerv. A közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol.A Szerencsejáték Zrt. által az alapítvány rendelkezésére bocsátott támogatás közpénznek minősül, ezért a hatóság megítélése szerint az alapítvány köteles kiadni az adatigénylésben nevesített közérdekű adatokat.2022-ben is Magyarország vár címmel készült kiadvány, immár 240 millió forint támogatásból. Az előző évekhez hasonlóan a 629 millió forintnyi közpénz nagy része arra ment el, hogy az alapítvány a Szerencsejáték Zrt.-t reklámozza. 2022-ben is vállalta az alapítvány, hogy a Szerencsepercekben beszámol a Szerencsejáték Zrt. szerepéről a turizmus újraindulását célzó ösztönző kampányban (ennek ára 9,9 millió forint volt). 2023-ban ismét jött a Magyarország vár kiadvány, majd a közel tízmilliós beszámoló a Szerencsepercek című műsorban.A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány célja hivatalosan „a turizmus különböző szegmensei, képviselői együttműködésének koordinálása; a magyar turizmus fejlődésének támogatása; a modern és minőségi turizmus megteremtése.” Abból viszont keveset látni, hogy ezt miként próbálja elérni. Honlapjukon a legfrissebb egy 2023-as hír, amelyben beszámolnak arról, hogy „folyamatban van a Balaton márka létrehozása.”Információnk szerint a szövetséggel szemben NAV-nyomozás folyik, miután feljelentették egy turisztikai társasjáték miatt.Megkerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivataltalt, ám mindössze annyit közöltek, hogy az ügyben nincsen nyilvánosságra hozható információ.Ahogy arról 2023-ban beszámoltunk, az alapítvány csaknem 900 millió forint közpénzt kapott az Advent Tourist társasjáték megvalósítására. A terv az volt, hogy 40 ezer szálláshelynek osztják ki azt. A játékot gyártó kft. termékfejlesztője lapunknak azt mondta: 110 millió forintért gyártották le a megrendelt 40 ezer játékot, amik végül nem szálláshelyekre kerültek, hanem oktatási intézményekhez és családokhoz, de részleteket erről az Oktatási Hivatal volt elnöke, a turisztikai ügynökség volt vezérigazgató-helyettese által vezetett MTSZA nem árult el. Annyi biztos, hogy az interneten többen 3000–5000 forintért árulják még most is (olykor bontatlanul) a társasjátékot, aminek darabja 22 ezer forintjába került az államnak.Az alapítvány Lénárd Gábor révén a hatalmas tokaji fejlesztésekben is érdekelt. Lénárd az MTSZA szárnyai alatt működő Magyar Turizmus Akadémia Kft. vezetője. A 24.hu számolt be arról 2023 végén, hogy a felnőttképzésre létrehozott alapítvány egymás után szerzett meg ingatlanokat. Az akadémia néhány hónap leforgása alatt megvásárolt egy romániai kastélyt, egy Balaton-felvidéki ingatlant – amelyen éppen panzió épül – és egy olyan céget is, melyet korábban a Magyar Turisztikai Ügynökség félmilliárd forinttal támogatott.Az alapítvány közben milliárdos támogatásokat kap, a legutóbbi, 2024-es beszámolója szerintamíg 2022-ben 11 milliárd forintnyi finanszírozást kapott, egy évvel később már 22 milliárdnyit.Az alapítvány elnöke, Princzinger Péter évente 21 millió forintot visz haza, a kuratórium 11 tagja (köztük Czene Attila olimpiai bajnok úszó, Légli Ottó borász, Csapody Balázs gasztronómiai szakember, étteremtulajdonos) összesen 107 millió forintot.
|
30 millió egy egyperces interjúért, 10 millió egy szóbeli beszámolóért - folyik a közpénz a Szerencsejáték Zrt.-től egy turisztikai alapítványhoz
|
Az alapítvány – amely ellen információnk szerint NAV-nyomozás folyik – több millió turisztikai kiadványt is szétszórt az országban a támogatásból, egy részüket kormánypárti lapok mellékleteként.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/05/28/szerencsejatek-zt-magyar-turisztikai-szovetseg-alapitvany-tamogatas-szerencsepercek-princzinger-peter/
|
2025-05-28 05:59:20
| true | null | null |
24.hu
|
A kormány egy váratlan húzással maga mutatja meg, miként lehet az előző parlamenti választás előtt vagyonkezelő alapítványokba kimenekített, 1600 milliárd forintot is meghaladó mértékű egykori állami vagyont elvenni a Fidesz-közeli vezetés alatt álló közalapítványoktól - holott a jogásztársadalom túlnyomó többsége is úgy gondolta, hogy a kiszervezett állami vagyon gyakorlatilag "örökre elveszett" a köz számára.A trükk a következő:a kormány létrehoz egy újabb vagyonkezelő alapítványt, ami egy régebbi alapítványból kiválás vagy szétválás útján jön létre, és viszi a régi alapítvány meghatározott vagyontárgyait.Ez a megoldás szerepel egy frissen kidolgozott, a Zalazone Alapítványról szóló törvényjavaslatban, amelyet Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter nyújtott be a parlamentnek. Ez alapján egy újonnan létrehozott alapítványba át lehet pakolni a vagyont, ami ezáltal kikerülhet a bebetonozott kormánypárti delegáltakból álló kuratórium kezeléséből, és az új alapítványba áthelyezett vagyon akár vissza is adható az államnak. Igaz, az alapítvány vagyonáról és a szétválásról elméletileg az alapítvány kuratóriumának kellene döntenie, de a törvényjavaslat szövege erre nem utal, csak az indoklásában térnek ki a kuratórium szerepére.A mostani javaslat szerint a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonából kikerül egy sok tízmilliárd forint értékű cég, a Zalazone tesztpályával rendelkező Autóipari Próbapálya Zala Kft. (két vidéki ingatlannal együtt), ami szétválás útján (a bírósági adatok szerint a javaslat beterjesztésekor még létre sem hozott) Zalazone Alapítvány tulajdonába kerülne.Mindennek megvalósítása annyira sürgős lehet a kormányoldal számára, hogy a társadalmi egyeztetésre a kabinet oldalán publikált tervezetet egy nappal később már be is terjesztették a parlament elé, még az észrevételek beérkezésére adott szűk, nyolcnapos határidőt sem tartották be.A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány alapító okirata alapján minden alapítói jog a kuratóriumnál van. Így nem világos, hogy az Országgyűlés miként tud erre nézve törvényt alkotni– hozta fel a kétségeit Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, aki szerint a szétválás, a vagyonról történő rendelkezés alapítói döntés, amelyről a parlament annak idején lemondott, amikor az alapítói jogokat átruházta a kuratóriumoknak.„Ha az alapítói jogok átruházását a kormány komolyan gondolta, akkor a szétválásról sem dönthetne. Merthogy nem a kormány és nem a parlament az alapítói jog gyakorlója ebben a pillanatban, tehát olyan témára vonatkozóan hoz szabályokat, ami kívül esik a joghatóságán. Nagyjából annyira lehet érvényes, mintha arra nézve hozna szabályt az Országgyűlés, hogy Mecklenburg-Elő-Pomerániát Németországtól átcsatolják Svédországhoz” – tette hozzá.Hogy még kuszább legyen a kép, a törvényjavaslat indoklásában lényegében elismerik Ligeti álláspontjának létjogosultságát. Leírják, hogy „a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma teljes körűen, korlátozás nélkül gyakorolja az alapítvány alapítói jogait, így az alapítvány szétválásáról, az alapítványi vagyon megosztásáról hoz döntést.”Kerestük a Széchenyi István Egyetemért Alapítványt, hogy megtudjuk, mit szólnak ahhoz, hogy egy másik alapítványnak kell átadniuk az egyik legértékesebb vagyontárgyukat, támogatják-e a szétválási tervet, egyáltalán, döntöttek-e már róla, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.Az 52 milliárd forintból kiépített zalai tesztpályától a kormány azt várja, hogy az autóipari cégek itt fogják vizsgálni az új modelleket, köztük az önvezető járműveket.Hankó Balázs miniszter a következőképpen indokolta a Zalazone Alapítvány létjogosultságát: „A Zalazone tesztpálya egy olyan nagyszabású kutatás-fejlesztési projekt és innovációs ökoszisztéma, amely már most is alkalmas önvezető járművek tesztelésére, de ahhoz, hogy Magyarország a járműipari innovációk és a mesterséges intelligencia kapcsolódó területein kiemelkedő szerepet érjen el, szükséges a tesztpálya továbbfejlesztése, és országos kiemelt központként történő kezelése. A további fejlesztéshez elengedhetetlen, hogy egyetemekkel, kutatóintézetekkel, állami fejlesztőkkel és magáncégekkel a jelenleginél is szélesebb körű együttműködéseket építsen fel, az energetikai, autóipari, agrár- és védelmi témájú kutatásokon keresztül. A Zalazone tesztpálya további fejlesztésével Magyarország jelentős szerepet vállal a járműipari innovációkban, fejlesztésekben és a mesterséges intelligencia ezzel összefüggő területein. Mindezen célokhoz szükséges, hogy egy önálló, a Zalazone tesztpálya köré épülő struktúra alakuljon ki, amely mindezen célok elérésére koncentrál kizárólagosan.”Fontos háttérinformáció, hogy a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány elnöke tavaly októberig Palkovics László korábbi innovációs miniszter, jelenleg mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos volt, aki jelenleg is ügyvezetője az átadott tesztpályás cégnek, az Autóipari Próbapálya Zala Kft.-nek. a legutóbbi, februári közzététel alapján havi 2 millió 750 ezer forintért.
|
Jogi fegyvert adhat az Orbán-kormány az utódja kezébe
|
Mégis el lehet venni a vagyonkezelő közalapítványokba kiszervezett egykori állami vagyont?
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/05/27/vagyonkezelo-alapitvany-vagyonelem-visszavetel-zalazone-tesztpalya-szetvalas/
|
2025-05-27 05:55:31
| true | null | null |
24.hu
|
Hadházy Ákos képeket töltött fel a Facebookra Balásy Gyula tihanyi luxusvillájáról. A független parlamenti képviselő azt írta, az épület különlegessége, hogy teraszát nem a ház elé, hanem a ház alá helyezték el. A villa teteje pedig nádborítást kapott.Hadházy bízik benne, hogy az új tihanyi önkormányzat megvizsgálja majd, szabályos volt-e az építkezés. A tulajdonlap szerint a telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekszik. Az ilyen területeken pedig általánosságban tilos az új épületek építése.Balásy Gyula a Fidesz-kormány kedvenc reklámszakembere, 2018 óta lényegében monopóliumot kapott az állami hirdetési, majd a rendezvénypiacon is. Rogán Antal minisztériuma vele készíttette el a kormány aktuális lejáratókampányainak vizuális anyagait. A 100 leggazdagabb magyart listázó kiadvány a 34. legvagyonosabb magyarnak tartja Balásyt, akinek vagyonát 79 milliárdosra becsülik.
|
Hadházy Ákos képeket közölt Balásy Gyula tihanyi luxusvillájáról
|
Az épület különlegessége, hogy teraszát nem a ház elé, hanem a ház alá helyezték el.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/24/hadhazy-akos-kepeket-kozolt-balasy-gyula-tihanyi-luxusvillajarol
|
2025-06-24 11:57:09
| true | null | null |
444
|
Első fokon öt év börtönre ítélte a szekszárdi bíróság a Volvo-per két vádlottját június 17-én. Az ítélet szerint jár az igényelt 606 milliós kártérítés a Tüke Busznak, és kimondták azt is, hogy a vádlottakon kívül azokat is felelősség terheli, akik a háttérből, az önkormányzatnál, és a Tüke Busznál mindent megtettek annak érdekében, hogy ez a több ponton is törvénysértő és szabálytalan beszerzés megvalósulhasson. Dr. Bodnár Imrét, a 2019-2024 közötti pécsi önkormányzati átvilágítást végző jogi csapat vezetőjét kérdeztük a Volvo-ügyről, az elsőfokú ítéletről, annak hátteréről és következményeiről.A pécsi jogász szerint az ügy és a per legnagyobb tanulsága, hogy szinte mindegy, hogy a holland vagy a magyar nyomozó hatóságok milyen megállapításokat tesznek, ha az ügyészség a vádemelés során a maga szempontjai szerint szelektál.- Ha van mondjuk tíz érintettje az ügynek, de az ügyészség csak néggyel szemben emel vádat, akkor a bíróság nem tud mit tenni, nem tudja bővíteni a vádlottak körét - fogalmazott dr. Bodnár Imre.Számos más, közpénzeket érintő, az átvilágítás által feltárt, de a hatóságok által visszadobott pécsi ügyhöz képest a Volvo-gate esetében az volt a szerencse, hogy a holland rendőrség sokat nyomozott, anyagaikat átadták magyar kollégáiknak, így nem lehetett az egészet a szőnyeg alá söpörni. Ráadásul az ügyvéd szerint a magyar rendőrök is tudtak hozzátenni érdemi elemeket és adatokat a nyomozáshoz.- Ennek ellenére meggyőződésem, hogy nem került minden felelős a vádlottak padjára. Azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy mondjuk Cs. András másodrendű vádlott találta ki, hogy túl kell árazni a buszokat. Itt valakinek a háttérben egyértelműen volt egy elképzelése, egy terve arról, hogyan lehet egy milliárdot keresni ezen az ügyleten - fogalmazott dr. Bodnár Imre.Az ügyvéd azt várja, hogy még idén jogerős lesz az ítélet, így a Tüke Busz idén hozzá is juthat a Hollandiában lefoglalt 900 ezer euróhoz, azaz 370 millió forinthoz. A pécsi közlekedési cég 606 milliós igényt jelentett be, mert az ügyészség ekkora elkövetési értéket állapított meg. Hogy a 606 millió és a 370 millió forint közötti különbözet mikor folyik be - befolyik-e egyáltalán - a Tüke Busz kasszájába, nagy kérdés. A vádlottak ingó és ingatlan vagyonának elárverezése után először az államot illeti 49 millió forint, a Tüke csak azután következik, és nem tudni például, milyen jelzálogok, egyéb követelések terhelik az ingatlanokat.Dr. Bodnár Imre szerint ugyan a Tüke Busz indíthatna polgári pert a bíróság által megállapított 800 milliós elkövetési érték, és a 606 millió közötti különbözet megszerzése érdekében, de már az is nagy dolog lenne, ha utóbbi összeg erejéig maradéktalanul érvényesíteni lehetne a kártérítési igényt.Az ügyvéd úgy véli, akár új feljelentések is születhetnének a szekszárdi törvényszéken elhangzott bírói indoklás alapján, ami kimondta: a bűncselekményben közreműködtek, ahhoz asszisztáltak "a bűncselekmény gyanúját akár felvető módon" vádemeléssel nem érintett személyek.- Bár a bűncselekmény elkövetése óta eltelt tíz év, és annak legfelső büntetési tétele ugyanennyi, álláspontom szerint elévülésről mégsem beszélhetünk, hiszen folyamatban lévő eljárás alatt nemcsak a vádlottak büntethetősége nem évül el, de az egyéb érintetteké sem - jelentette ki dr. Bodnár Imre.
|
Akár új feljelentések is születhetnek a Volvo-ügyben
|
Első fokon öt év börtönre ítélte a szekszárdi bíróság a Volvo-per két vádlottját június 17-én. Az ítélet szerint jár az igényelt 606 milliós kártérítés a Tüke Busznak, és kimondták azt is, hogy a vádlottakon kívül azokat is felelősség terheli, akik a háttérből, az önkormányzatnál, és a Tüke Busznál mindent megtettek annak érdekében, hogy ez a több ponton is törvénysértő és szabálytalan beszerzés megvalósulhasson. Dr. Bodnár Imrét, a pécsi önkormányzati átvilágítást végző jogi csapat vezetőjét kérdeztük a Volvo-ügyről, az elsőfokú ítéletről, annak hátteréről és következményeiről.
| null | 1 |
https://www.pecsma.hu/akar-uj-feljelentesek-is-szulethetnek-a-volvo-ugyben/
|
2025-06-24 14:03:54
| true | null | null |
PécsMa.hu
|
Kivágták a töltést, hogy lehessen ott hídÓbudán, a Pók utcánál, a Duna-part és a Szentendrei út között az egykori Jégtörő utcánál például egy vasúti híd vezet át tényleg a semmi fölött. 11 évvel ezelőtt a töltésbe belevágtak egy széles lyukat, hogy fölé építhessenek egy vasúti átjárót, pedig semmiféle út nem vezet át alatta. Ha meghagyják a töltést nem lehetett volna - alighanem - százmilliókat elszórni rá, így viszont tökéletes pénzégetésnek tűnik az egész. Hogy pontosan mennyibe került, azt nem tudni, mert az ország legértelmetlenebb hídja egy nagyobb útfejlesztés része lett volna még akkor, amikor a kormány olimpiát akart rendezni Budapesten."A sportesemény egyik kiemelt helyszíne a Gázgyár jelenleg is hasznosítatlan területén felépített Velodrom lett volna. A Velodromhoz kapcsolódóan a közúti hídnak is el kellett volna készülnie, így akkor teljesen logikusnak tűnt a Jégtörő utcai vasúti felüljáró megépítése" - tájékoztatta a Blikket az óbudai önkormányzat sajtóirodája. Olimpia nem lett, a híd viszont elkészült. Hogy pontosan mennyiből, azt nem tudni, a közlekedési tárcát hiába kerestük kérdéseinkkel. Az önkormányzat információja szerint a Jégtörő utcai vasúti híd építése az "Északi Vasúti Duna-híd - Pilisvörösvár (kiz.) vonalszakasz pálya- és műtárgyépítési, valamint a kapcsolódó biztosítóberendezési, távközlési, közműkiváltási, kábelkiváltási munkák tervezése és elvégzése" című EU-s finanszírozású projekt keretében valósult meg állami beruházásban - az azóta megszűnt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. irányította. A projekt teljes költsége 25 487 122 000 forint volt.Olimpia nélkül volt ennek bármi értelme? A III. kerület sajtóirodája szerint a területen a leendő Aquincumi közúti híd egyik felhajtója fog majd egyszer vezetni.Hosszú távú tervezés!"Mivel a vasúti beruházást hosszú távra - de legalább 50 évre előre tervezték - így fontos szempont volt, hogy az úgy épüljön meg, hogy ne kelljen a töltést elbontani egy esetleges útépítés miatt, hanem az majd a leendő híd építésekor is zavartalanul tudja bonyolítani az utasforgalmat. Akkor - 2013-ban - a kormányzati szándékok egy tíz-tizenkét éven belül esedékes Budapesti Nyári Olimpiai játékok megrendezésével számoltak, melynek egyik kiemelt helyszíne a Gázgyár jelenleg is hasznosítatlan területén felépített Velodrom lett volna. A Velodromhoz kapcsolódóan a közúti hídnak is el kellett volna készülnie, így akkor teljesen logikusnak tűnt a Jégtörő utcai vasúti felüljáró megépítése. Azóta tudjuk, hogy ezekből a tervekből nem lett semmi. Viszont az is igaz, hogy Budapest fővárosának mobilitási stratégiája továbbra is az Aquincumi híd megépítésével számol " jelezte az önkormányzat.A korán megépült Pentele-hídDe nemcsak ezt építették túlságosan korán, hanem a dunaújvárosi Pentele-hidat is, 2007-ben még Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök adta át. A 18 éve 54 milliárd forintból készült átkelő az M0-ást tehermentesítő M8-as autópályagyűrű része lenne, de az M6 és az 51-es út közötti 7,5 kilométeren túl egy méter sem készült el belőle. Addig pedig sok értelme nincs ennek a hídnak, amíg nem vezet sehonnan sehová, Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke szerint. Viszont a hídszerkezet javítására már idén költeni kellett, olyan régen áll.Szekszárd értelmetlen hídjaSzekszárdnál is van már egy híd 2003 óta, Szent László nevét viseli. A Dunántúlt kapcsolná össze az Alfölddel ez is, az M9-es gyorsforgalmi út részeként, de a 6-os főutat az 51-essel összekötő 20,5 kilométer itt sem vezet sehová, ez az átkelő is csak pazar látványosság a Duna fölött, közlekedési szempontból nincs értelme. Mindenesetre 22 évvel ezelőtt 23 milliárd forintba került.Helyi forgalomra 92 milliárd2024 nyarán adták át Kalocsánál a Tomori Pál hidat, amely ismételten csak az M6-os és az 51-es utakat köti össze, ezen kívül máshova nem vezet. 92 milliárdba került. Ilyen drágán helyi forgalomra még nem épült semmi az országban.És ezzel még mindig nincs vége!- Miközben sem a dunaújvárosi, sem a szekszárdi híd nem tölti be a funkcióját 18-22 éve, és a kalocsai is csak helyi forgalomra jó, Mohácson már épül a negyedik ugyanilyen, ezúttal több, mint 300 milliárd forintért, amely szintén nem vezet sehonnan sehová, még csak most ötletelnek az odavezető utakról - jegyezte meg Dorner.De vasútra is el lehet költeni a pénzt átgondolatlanul. Feld Marton, a Magyar Közlekedési Klub elnökségi tagja legalábbis nem sok értelmét latja a 2019-ben átadott Nagytétény-Diósd vasútállomásnak.- EU-s pénzből épült ki gyakorlatilag a semmi közepén: Budapesten nehéz ilyen pontot találni, de a MÁV-nak sikerült. Az autósok számára nincs a közelben komolyan vehető közlekedési kapcsolat, itt nem lehet metróra szállni, csak buszra vagy elővárosi vonatra Kelenföldig, de azt meg minek? Százhalombatta és Ercsi között építettek egy párhuzamos vonalat, pedig a vonatok és az utasok száma ezt kicsit sem indokolta. Bárhol máshol jobb helye lett volna ennek a pénznek - vélekedett a közlekedési szakértő.Szerettük volna megtudni minderről a MÁV álláspontját is. Az alábbi kérdéseket küldtük a sajtóosztályuknak: Hogyan váltotta be az elképzeléseket a Nagytétény-Diósd vasútállomás? Mekkora itt az utasforgalom? Utólag is indokoltnak látják-e az állomás megépítését? Mennyibe került az állomás megépítése?Amint válaszolnak, közöljük.
|
Értelmetlen beruházások, semmibe vezető hidak Magyarországon
|
Azért van rossz állapotban a vasút, mert a magyarok többsége a közutak fejlesztését támogatta - Lázár János közlekedési miniszter magyarázta így a MÁV-nál uralkodó állapotokat nemrég. Nem tudjuk, hogy a közvélemény többsége valóban szívesebben költene-e útépítésekre, mint nem túl pontos vonatokra, mindenesetre közlekedési szakértők segítségével több száz milliárd forint értékben találtunk olyan teljesen értelmetlennek tűnő beruházásokat, amelyek helyett tényleg bárhol máshol jobb helyen lennének az adóforintok.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/hidak-vasutallomasok-ertelmetlen-beruhazasok/nm6rywc
|
2025-06-21 17:00:00
| true | null | null |
Blikk
|
A tranzakció keretében a Budapest Marriott Hotelt tulajdonló Duna Szálloda Zrt.-t a BDPST Group által alapított BDPST Corso Béta Kft. és a Gránit Alapkezelő által kezelt Diorit magántőkealap projektcége, a Liberty Beta Corso Kft. veszi meg közösen. A tranzakció teljesülése a szokásos zárási feltételekhez, többek között a hatósági jóváhagyásokhoz kötött. A szálloda a tulajdonosváltást követően is a Marriott International üzemeltetésében működik tovább."A BDPST Group folyamatosan mérlegeli a befektetési lehetőségeket itthon és a régióban egyaránt. A Budapest Marriott Hotel értékesítése kapcsán megkeresték a társaságunkat, és mivel a hotel illeszkedik a budapesti szállodapiaci elképzeléseinkbe, végül az ajánlatadás mellett döntöttünk. Ez az egyik legjobb adottságú hotel a városban, komoly potenciált látunk a működtetésében, amely nem mellékesen csoport szintű szinergiákra ad lehetőséget a többi belvárosi egységünkkel. Szakmai és pénzügyi befektetőként azon dolgozunk majd, hogy hosszú távon is sikeresen működjön a jövőben a Budapest Marriott Hotel" - mondta Tiborcz István, a BDPST Group tulajdonosa. Hozzátette: a Budapest arculatát is meghatározó szálloda jövőbeli sikere a teljes belváros számára pozitív hatással bír gazdasági és turisztikai szempontból is."A Gránit Alapkezelő számára mindig elsődleges szempont az általa kezelt alapok esetében, hogy perspektivikus, a befektetők számára hosszú távú üzleti értéket teremtő projektbe fektessen. Ennél a tranzakciónál is ez történt: a Budapest Marriott Hotel a főváros turizmusának évtizedek óta emblematikus szállodája, amely Budapest top lokációjában található, és stabil jövedelemtermelő képességgel rendelkezik, miközben páratlan adottságainak köszönhetően nagy lehetőségek is rejlenek benne" - hangsúlyozta Mikesy Álmos, a vevőt képviselő Gránit Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.A tranzakció létrejötte nem meglepetés, a szektorban régóta beszédtéma volt a lehetséges üzlet (korábban itt írtunk róla), ugyanakkor egy szálloda-adásvétel több hónapot vesz igénybe, a jelek szerint most ért a végéhez a lebonyolítás folyamata. A CPI Property Group döntése is beleillik a megelőző időszakban alkalmazott stratégiába, a csoport Magyarországon főként eladóként van jelen az ingatlanpiacon. A CPI Radovan Vitek cseh milliárdos tulajdonában áll és az egyik legnagyobb ingatlantulajdonos a magyar piacon. Piaci információk szerint euróban 9 számjegyű volt a tranzakció értéke, a Marriott Hotel még több éves üzemeltetési szerződéssel rendelkezik. A belvárosban Tiborcz István több szállodát birtokol, például övé a Dorothea Hotel és a felújítás alatt álló Sofitel is, így valószínűleg felléphetnek stratégiai és működési szinergiák is.A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
|
Tiborcz István megvette a Marriott Hotelt
|
A Gránit Alapkezelő és a BDPST a vevő, a CPI az eladó.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/ingatlan/20250625/tiborcz-istvan-megvette-a-marriott-hotelt-770443
|
2025-06-25 10:06:00
| true | null | null |
Portfolio
|
A Lázár János fennhatósága alá tartozó MÁV-START Zrt. a pénztáraira és az egyéb létesítményeire keretszerződést köt, hogy a távfelügyelet biztosításával a személy- és pénztárbiztonságot, valamint a rendszerek megfelelő működését biztosíthassa maximum 250 helyszínen.A riasztók beszerelését, illetve a meglévők karbantartását a Civil Rendszertechnika Kft. nyerte el, melynek egykori tulajdonosa Pintér Sándor, de jelenlegi birtokosai is a bizalmi köréhez tartozó személyek.A szerződés keretösszege nettó 108 millió forint, melyből a MÁV-Start Zrt. nettó 54 millió forintra vállal megrendelési kötelezettséget.A közbeszerzés elnyerésénél a MÁV a legjobb ár-értékarányt vette figyelembe, ennek eredményeképpen a Civil Rendszertechnika Kft. olyan cégeket előzött meg, mint a Multi Alarm Biztonságtechnikai Zrt., az SGR Services & Technology Kft. és az Objekt-Őr Vagyonvédelmi Kft. - ugyanis mindhárom ajánlatot érvénytelennek minősítették.A Pintér Sándor nevével fémjelzett nyertes cég feladata lesz:a MÁV-pénztárak távfelügyelete a korábbi telephelyek védelmén túl az újonnan telepített riasztórendszerekkel bővített helyek 7/24 időtartamnak megfelelő riasztórendszereinek felügyeletea riasztásjelzések esetén a megadott személyek értesítése, valamint a kivonuló szolgálat indításaa szolgálat által adott visszajelzések alapján az esemény dokumentálásaszükség esetén a rendőrség értesítése.Ezen felül évente megelőző karbantartásokat kell végezniük a telephelyeken, valamint az ehhez szükséges alkatrészeket beszerezniük és szükség szerint eseti javításokat végezniük.Bár sok vidéki MÁV-pénztár már megszűnt, és jegyautomatából lehet menetjegyet venni (ha online nem megy), a közbeszerzési dokumentum nem tér ki arra, hogy itt is riasztót szerelnének-e be, vagy csak az élő személyes pénztáraknál.A Civil Rendszertechnika Kft.-nek egyébként igen jól sikerült a tavalyi éve. A korábbi 10,6 milliárd forintos nettó árbevételét sikerült 19,1 milliárdra feltornásznia. Nyeresége pedig minden eddiginél magasabb lett: 2,3 milliárd forint, szemben a 2023-as 1,4 milliárddal. De a cég csak egy a Pintér Sándor köreihez tartozó Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. vállalkozásai között.Lapunk írta meg, hogy évek óta a NER által leuralt terep az őrző-védő szektor és a céges beszámolók szerint az erősorrend sem változott: stabilan Pintér Sándor bizalmasainak hátát nézi a mezőny. A 2023-as 9 milliárd forintot követően a 2024-es teljesítmény után már 9,7 milliárdos osztalék kifizetését hagyta jóvá a korábban személyesen Pintér Sándorhoz, most pedig már az ő két bizalmasához kötődő Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. - derül ki az őrző-védő cég 2024-es alapítói határozatából.Lázár János és a MÁV neve naponta tele van a sajtóval. Nemcsak azért, mert július 1-jétől a több mint 10 percet késő vonatok után a jegyek 50 százalékát visszatérítik, hanem az ennek ellenére folytatódó hihetetlen nagy számú késések miatt is. Most például az tartja lázban a sokat megélt utazókat, hogy megszűnt a Vonatinfó, amire gyorsan kifejlesztettek egy alternatív Holavonat-ot - ám erről Lázár János azt írta felháborodva közösség oldalán, hogy ez egy adathalász oldal. Így az őket ért támadás után leállították az applikációt, miközben megjelent egy újabb alternatíva a késések követésére, ez a Vonatterkep.hu. Bár az oldalon nincs erről szóló tájékoztatás, a szolgáltatás biztosan nem áll kapcsolatban a MÁV-val.Lázár bejegyzését egyébként nem hagyta szó nélkül Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője. A budapesti képviselő szintén a legnagyobb közösségi oldalon reagált a miniszter bejegyzésére, amit "példátlanul szánalmas"-nak nevezett."... az utasokat nem az új vonatkövető oldaltól kell megvédeni, hanem tőled, az ámokfutó, vasútromboló minisztertől. Úgy viselkedsz, mint aki megpróbálta betiltani az időjárás-jelentést, és most azon dühöng, hogy az emberek mégis megtudták, hogy süt a nap" - írta Vitézy.A frakcióvezető úgy látja, Lázár megpróbálta elrejteni a késő vonatokat, de lelepleződött, és most köznevetség tárgya lett a kísérlet. Hozzátette, a miniszter képtelen volt javítani a vasút helyzetén, sőt, még el is mélyítette annak válságát.
|
Pintér Sándor bizalmasai biztosíthatják a MÁV-pénztárak felügyeletét
|
Ahol nem volt eddig, ott új riasztóberendezésekkel látják el az ország MÁV-pénztárait, a régieket felújítják. A feladatot a Pintér Sándor köréhez tartozó Civil Rendszertechnika Kft. nyerte el.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/kozelet/pinter-sandor-bizalmasai-biztosithatjak-a-mav-penztarak-felugyeletet.html
|
2025-06-24 13:01:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Szombaton megérkezett a Bajnokok Ligája döntőjére Münchenbe barátai társaságában Mészáros Lőrinc, mi pedig a hotel előtt vártuk. Magánhelikopter és magángép vitte a leggazdagabb magyart, a szállása pedig ugyanott volt, ahol a Paris Saint-Germain csapatáé. Kérdeztük a luxizást elítélő Lázár-nyilatkozatról, az átláthatósági törvényről és arról is, hogy a döcögő magyar gazdaság ellenére hogy tudta megmásfélszerezni a vagyonát az elmúlt évben.
|
Mészáros Lőrinc a BL-döntőn: Gondolom, nem gyalog jöttünk
|
Nem tudom, kinek mi bántja a szemét – mondta Mészáros Lőrinc a 444-nek a BL-döntőre érkezve, amikor arról kérdeztük: nem pont az ilyen magánrepülős utakat kritizálják-e éppen a Fideszben. Aztán bedobta a fideszes nyilatkozót kedvenc trükkjeit is.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/01/meszaros-lorinc-a-bl-donton-gondolom-nem-gyalog-jottunk
|
2025-06-01 09:39:15
| true | null | null |
444
|
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal közzétette a Lounge Event és a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. (vagyis az Alapjogokért Központ) közötti, a CPAC megrendezésére irányuló szerződést, amiből kiderült, hogy a Balásy-féle cég - a tavalyihoz hasonlóan - idén is 650 millió forintos keretösszegből szervezte meg a rendezvényt - írja a K-Monitor.Ebben a 650 millióban nincsenek benne a meghívott előadóknak fizetett díjak, az utazási és szállásköltségek, valamint a kapcsolódó PR és ügynökségi feladatok sem, de ebből kellett megrendezni a fogadásokat, vacsorákat. Ezeket az Ybl Miklós téri VarjúVárban, a Lovardában, illetve a Batthyány Lajos Alapítványhoz köthető a Lónyay-Hatvany Villában rendezték meg.Az Alapítvány egyébként nagy finanszírozója az Alapjogokért Központnak is. Az Átlátszó közérdekű adatigénylése után kiderült, hogy tavaly a BLA által szétosztott 10,7 milliárdnyi állami pénzből 4,25 milliárdot ők kaptak. Ennél egyébként nem volt sokkal több az összbevételük.A tavalyi évre vonatkozó beszámolójuk szerint rendezvényszervezésre 722 milliót költöttek, aminek nagyrésze gyaníthatóan a 2024-es CPAC rendezvényre ment el.
|
Idén is közpénzből szervezték a CPAC-et
|
A 650 millió forint nem fedezte a teljes rendezvényt.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/04/iden-is-kozpenzbol-szerveztek-a-cpac-et
|
2025-06-04 12:07:33
| true | null | null |
444
|
Állítása szerint nem a korrupció gyanúja miatt rúgta ki Karácsony Gergely a BKV igazgatóját, Bolla Tibort, hanem azért, mert nem válogatta meg a barátait. A főpolgármester azt követően menesztette a közlekedési cég vezetőjét, hogy a 444 képeket közölt arról, hogy Bolla együtt bulizott a „Nagymester” fedőnéven futó F. Zsolttal.
Karácsony előbb igazoló jelentést kért a két férfi kapcsolatáról, majd miután nem kapott megnyugtató válaszokat, menesztette a BKV igazgatóját. A 444 most újabb bizonyítékokat közölt arról, hogy legalábbis felmerül a cégen belüli korrupció gyanúja, ami további vizsgálatokat tenne indokolttá.
A „Nagymester” által vezetett bűnszervezet évekkel ezelőtt, 2015-ben beépült a BKV-ba, 2021-ben csaptak le rájuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommandósai. Nem sokkal később volt egy belső vizsgálat a BKV-nál, amely mindent rendben talált, az azt felügyelő vezetőnek, Korompai-Romsics Krisztinának a családi cégébe viszont épp a bűnszervezet tolt bele 133 millió forintot.
A bűnszervezet ügyében már 2021-ben elkezdték kihallgatni a feltételezett elkövetőket, a „Nagymester” beosztottjai közül többen is azt vallották a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságán, hogy „állami, önkormányzati, piaci nagyvállalatok esetében azonban az elkövetők motivációja a fentiek szerinti »közpénz lenyúlás« volt”.
A lap szerint a túlszámlázás úgy működhetett, hogy a BKV informatikai feladatait a „Nagymester” által a háttérből irányított cég, a Sys IT végezte, ez azonban egy proxycég volt, a valódi munkát nem ők végezték, hanem kiszervezték a T-Systemsnek. Utóbbi korábbi vezérigazgatóját azzal vádolja az ügyészség, hogy közbenjárására legalább 100 százalékban túlárazott és lezsírozott szerződéseket kötött cégekkel, amiket egy bűnszervezet hozott létre.
A BKV-ból érkező pénzek tehát átfolytak a Sysen, így a profit, illetve az extraprofit lényegi része a T-Systemshez került. Ezt követően a T-Systems különböző fiktív feladatokra, illetve alsó hangon 100%-ban túlárazott munkákra meghívta a Nagymesterhez köthető, a bűnszervezethez tartozó cégeket, amelyek kiállították a számlát, a T-Systems pedig utalt.
|
A BKV-t kirámoló „Nagymester” beosztottjai a nyomozás során is beismerték, hogy elsődleges céljuk a közpénzek lenyúlása volt
|
A városvezetés kitart amellett, hogy nem történt túlszámlázás a fővárosi cégben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250526_BKV-Bolla-Tibor-Nagymester-szamlagyar-kozpenzek-lenyulasa
|
2025-05-26 08:14:00
| true | null | null |
HVG
|
„A kis Matolcsy nyugdíjasházaként” emlegetik a Székesfehérvárhoz tartozó Csalapuszta környéki pásztorok azt az impozáns rönkházat, amely az ottani Kégl-kastélyhoz tartozó egykori horgásztó partján épül. Távol a világtól, festői, védett természeti környezetben. Ám valamirevaló magyar oligarcha nem létezhet patinás, történelmi kastély nélkül – az építkezéstől fél kilométerre áll a romjaiban is lenyűgöző, különleges hangulatú, neoreneszánsz kastély, amelyet Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő építtetett 1876–1878-ban, a Budavári Palota átépítését is jegyző Hauszmann Alajos tervei alapján. A kastély és környéke tavaly került az idén márciusban leköszönt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám közelébe, pontosabban az ő strómanjának tartott Stofa Györgyhöz. Az utóbbi központi vállalkozása, a Sres Zrt. vette ugyanis meg a kastélyt és a hozzá tartozó területeket birtokló Faltec Kft.-t az addigi német tulajdonosoktól.
A vételár 2-3 millió euró körül lehetett, ám ez aprópénz azokhoz a forintmilliárdokhoz képest, amelyekre az életveszélyesen omladozó kastély és a tönkretett angolpark helyreállításához lenne szükség. A spontán privatizációban magánkézbe jutott birtokot 1992-ben megvásárló Michael Wedelek és családja komoly terveket dédelgetett a kastély hasznosítására, ám semmit sem váltott valóra belőlük. Hogy Stofa György – illetve a mögötte álló Matolcsy-kör – mihez fogna itt, az egyelőre rejtély; a HVG érdeklődésére nem érkezett válasz. Ez érthető is, miután komoly szerepük volt a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztésében, amit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tárt fel.
Az alapítvány vagyonkezelő vállalatainak Stofa volt az utolsó vezetője, és ő hozta – vagy próbálta meghozni – a Matolcsy György távozása előtti utolsó, kétségbeesett vagyonkimentési döntéseket is.
Információi még Cser-Palkovics Andrásnak, Székesfehérvár fideszes polgármesterének sincsenek, noha az önkormányzat egy 1992. őszi rendeletében helyi védettséget adott a területnek. Stofa szándékairól csak annyit tudnak, hogy „szeretné fejleszteni az épületet és környezetét, de konkrét tervek, koncepciók nem jártak nálunk, azokról az önkormányzatot nem tájékoztatta”. A kissé távolabb, egy erdősáv takarásában épülő rönkházról pedig csak annyit mondott: „Az önkormányzat már sajnos nem rendelkezik építési hatósági, engedélyezési jogkörrel, tehát ebben nem tudunk felvilágosítást adni.” Lapunk megkereste az illetékes kormányhivatalt – amely az örökségvédelmi funkciókat is betölti –, s azt a választ kapta, hogy a kormányhivatal „bejelentésre hatósági eljárást folytat a Kégl-kastély környezetében folyó tevékenységek kapcsán. További információ az eljárás lezárulta után adható.”
A HVG úgy tudja, hogy ennél sokkal többről van szó: a terület nem szimplán védett, hanem Natura 2000-es besorolású, és azon – más okból – bejárást tartottak a hatósági emberek. Miután észlelték a nagyszabású építkezést, feljelentést tettek, így most már a rendőrség is nyomoz. (Frissítés: a HVG lapzártája után a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság azt a tájékoztatást adta, hogy a feljelentést „jogosulatlan fakitermelés” miatt tették, s ezért a rendőrség „lopás vétség gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettessel szemben”.)
Múlt pénteki ottjártunkkor állt az építkezés. Ennek az eső és a sár is oka lehetett, ám az is elképzelhető, hogy Matolcsy Ádámék már nem ambicionálják, hogy „luxi” nyugdíjasházra költsenek Csalapusztán. Meglehet, nem tudnak még a feljelentésről, a Stofa kezébe került ingatlanok, köztük a kastély tulajdoni lapjáról azonban kiderül: azokat a szerzés után azonmód elzálogosították az MBH Banknál egy 255 millió eurós, azaz forintban százmilliárdos hitel fejében. És a történet itt kezd igazán izgalmassá válni. Az adós ugyanis a Pallas Athéné Alapítvány egyik vállalata, az Alpin Holding Kft., amelynek a vezetését 2024 végén épp Stofa vette át. S amelyről Windisch László, az ÁSZ elnöke hozta nyilvánosságra, hogy 2023 végén 170 millió eurónyi hitelt vett fel az MBH-tól, amelynek a fedezete a varsói GTC ingatlanvállalat többségi részvénypakettje. A jelek szerint a Pallas Athéné Alapítványt még annál is jobban eladósították, mint amennyire az ÁSZ bemutatta, hiszen a 255 millió euró a másfélszerese a 170 milliónak.
A legizgalmasabb kérdés azonban az, hogy kinek a pénzéből vette meg a Matolcsy fiú bizalmasa a Székesfehérvár-közeli kastélyt. És egyáltalán, hogyan fordulhat elő az, hogy Stofa György a papírforma szerinti magánvagyonát kínálja fel a Pallas Athéné Alapítvány bankhitelének fedezetéül? És a bank miért fogad el olyan, atipikus fedezetet, amelynek cégjogi értelemben nincs köze a jegybank alapítványához? Adódik a következtetés, hogy Matolcsyék nem a saját zsebükből, hanem valamilyen úton-módon az MNB alapítványi vagyonából, közpénzből tehettek szert a műemlék kastélyra és a védett területre.
Hogy az MBH kastélytulajdonossá válik, az akkor sanszos, ha az Alpine Holding a lejáratkor fizetésképtelen lesz, és a legkomolyabb fedezetet, a tőzsdén szisztematikusan leértékelődő GTC-pakettet kevesebbre értékeli a bank, mint a hitelt és forintban tízmilliárdos kamatát. Egy bank számára ugyanis nem tűnik túlságosan jó üzletnek egy lerobbant műemlékkel és a körötte legelésző juhnyájakkal bíbelődni, de a főtulajdonos Mészáros Lőrincnek lehet ötlete a folytatásra. Nem mellesleg az MBH 23 százalékos, közvetett tulajdonosa a Matolcsy–Stofa-körhöz tartozó Száraz István alapkezelője által menedzselt két magántőkealap.
Száraz és alapjai visszatérő szereplői a Pallas Athéné Alapítvány ÁSZ által is kifogásolt ingatlanos ügyleteinek, amelyek révén számos, eredetileg az MNB vagyonát gyarapító értékes műemlék ingatlan az említett üzleti kör magántulajdonába vándorolt. Az MBH emberei pedig mindenkinél jobban átláthatták e szövevényes kapcsolatokat. Már csak azért is, mert nemcsak a Pallas Athéné felől, hanem a Száraz-alapok és Matolcsy Ádám vállalkozásai oldaláról is hitelezték e díszes társulatot, azaz tisztában kellett lenniük a kockázatokkal és a fedezet eredetével.
A Kégl-kastélyt közvetlenül tulajdonló Faltec Kft. utolsó – még Stofa beszállása előtti – mérlegei nem festenek túl jól: 2022-ben több mint kétmilliárd forinttal csökkent a vagyona. A beszámolóban mindenféle magyarázat nélkül az addig 2,5 milliárd forintos értékelési tartalékot 400 millió alá csökkentették – talán ekkor tettek le a kastély renoválásáról. Azóta a vállalkozás saját tőkéje a jegyzett tőke alatt áll, ami jogszabálysértő. Ezzel szemben a Faltec Kft.-t megvásárló Stofa-holding, a Sres Zrt. saját tőkéje 2023-ban 3,4 milliárd forint volt, a cég ingadozóan, de nyereséges. Ez volt az egyik olyan vállalat, amelyet az egykori jegybanki ingatlanok csencselgetésére használtak, több tízmilliárd forintnyi értéket forgatva meg.
Stofa György vállalkozói előélete is megér egy misét. Mielőtt tagja lett volna a Pallas Athéné Alapítvány tőkéjét forgató csapatnak, Ukrajnában is strómanoskodott. A HVG tárta fel, hogy egy időre felbukkant azokban a cégekben, amelyekből az oroszbarátsága miatt hazaárulással vádolt Nesztor Sufricsnak ki kellett szállnia. A bebörtönzött politikus családtagjai – ukrajnai oknyomozó újságírók szerint – ideglenesen a budai várbeli St. George Hotelben kaptak menedéket, amit Stofa apja üzemeltet, de végső tulajdonosként Sufricsot sejtik mögötte.
Mindezen előzmények után jó ideig nem sok realitása lehet annak, amiben Cser-Palkovics András polgármester bízik: ha a Kégl-kastély „sorsa a belátható jövőben jóra fordulna, és újra méltó állapotba kerülne, hozzá tudna járulni a városunkba irányuló turizmushoz”. A helyzet mégis Kégl Györgynek, a kastélyt építtető család leszármazottjának lehet a legfájdalmasabb. Párizsban született, de a rendszerváltás után visszatért Magyarországra, és itt alapított családot. Végigkísérte egykori birtokuk három évtizedes hányattatását, amit nem kommentál, csak annyit mond: ő biztosan nem akarja visszavásárolni.
|
Százmilliárdos gyanús adósság, különös tulajdonosi viszonyok, nyomozás „a kis Matolcsy nyugdíjasházának” környékén
|
A Kégl-kastélyhoz tartozó, Natura 2000-es területen építkezik a Matolcsy-klán strómanja, aki a Pallas Athéné Alapítvány adóssága fejében elzálogosította a területet. Az ügyben a rendőrség is nyomoz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250528_hvg-Matolcsy-Adam-Kegl-kastely-Kegl-Gyorgy-Pallas-Athene-Alapitvany-Natura-2000-Stofa-Gyorgy-Faltec-Sres-Nesztor-Sufrics-MNB-MBH
|
2025-05-28 09:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Elfogadta a parlament a Zalazone Alapítványról szóló törvényjavaslatot, melynek értelmében a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonából kikerül egy sok tízmilliárd forint értékű cég, a Zalazone tesztpályával rendelkező Autóipari Próbapálya Zala Kft., majd a cég a szétválás után a Zalazone Alapítvány tulajdonába kerül. Igaz, ez az alapítvány még nem jött létre, várhatóan augusztus végére állhat fel. A törvényjavaslatot 134 kormánypárti képviselő támogatta, 45 képviselő nemmel szavazott, 6-an pedig tartózkodtak.A Zalazone egy csaknem 70 milliárd forintból Zalaegerszegen felépített autóipari tesztpálya, amit jelenleg a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában álló Autóipari Próbapálya Zala Kft. üzemeltet, aminek az ügyvezetője Palkovics László mesterségesintelligencia-fejlesztésekért felelős kormánybiztos.Az, hogy elfogadtak egy ilyen törvényt, nem csak a Zalazone miatt lehet fontos, hanem azért is, mert jelzi, miként lehet az előző parlamenti választás előtt vagyonkezelő alapítványokba kimenekített, 1600 milliárd forintot is meghaladó mértékű egykori állami vagyont elvenni a Fidesz-közeli vezetés alatt álló közalapítványoktól.A trükk egyszerű: a kormány létrehoz egy újabb vagyonkezelő alapítványt, ami egy régebbi alapítványból kiválás vagy szétválás útján jön létre, és viszi a régi alapítvány meghatározott vagyontárgyait. Az más kérdés, hogy az alapítvány vagyonáról és a szétválásról elméletileg az alapítvány kuratóriumának kellene döntenie, de a törvényjavaslat szövege erre nem utal, csak az indoklásában térnek ki a kuratórium szerepére.A Zalazone-ról szóló törvény azzal indokolja mindezt, hogy Magyarország járműiparának, MI-iparának és ezek kutatás-fejlesztésének fellendítéséhez egy magas színvonalú, speciális tesztkörnyezetre van szükség. "A ZalaZONE tesztpálya további fejlesztésével Magyarország jelentős szerepet vállal a járműipari innovációkban, fejlesztésekben és a mesterséges intelligencia ezzel összefüggő területein" - olvasható a törvény általános indoklásában.
|
Most szavazta meg a parlament azt, hogy hogyan lehet visszavenni a közalapítványba kiszervezett állami vagyont
|
Elfogadták azt a törvényt, amivel a Széchenyi Egyetemtől egy másik alapítványhoz kerülhet a a Zalazone tesztpályával rendelkező, sok tízmilliárd forint értékű cég.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/11/zalazone-onvezeto-tesztpalya-szechenyi-istvan-egyetemert-alapitvany-alapitvany
|
2025-06-11 12:13:21
| true | null | null |
Telex
|
Az Országgyűlés 133 igen, 29 nem és 24 tartózkodás mellett megszavazta ajegybanktörvény módosítását, amelynek hivatalos célja, hogy "a Magyar Nemzeti Bank jegybanki alapvető, valamint törvényi feladatait minél hatékonyabban láthassa el". A beterjesztők szerint ehhez szükséges az is, hogy az intézmény "törvényi feladatain kívül eső tevékenységei mérséklődjenek, így a továbbiakban vagyonkezelő alapítvány vagy alapítvány befektetési tevékenység folytatására, vagyonkezelési tevékenységre a Magyar Nemzeti Bank által ne legyen alapítható". A jogszabály indoklásában szerepel, hogy a változás a jegybank gazdálkodási fegyelmének erősítését, az intézmény működésének átláthatóságát szolgálja.A változtatás előzménye a jegybanki elnökcsere és a nem sokkal később kirobbantMNB-botrány, amelynek során kiderült, hogy Matolcsy György hivatali ideje alatt százmilliárdos nagyságrendű közpénz párolgott el a jegybankból és alapítványából. Az új elnök, Varga Mihály ezek után profiltisztítást szeretne végrehajtani és lenyesegetni a nem feltétlen szükséges tevékenységeket az MNB-ről, ennek ágyaz meg a most elfogadott törvény.Ennek értelmében az MNB továbbra is létrehozhat a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot vagy alapítványt, amennyiben az a feladataival és elsődleges céljával összhangban áll, olyan vagyonkezelő alapítványt, mint a botrányba keveredett PADME azonban nem hozhat létre: "Az MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet, és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket."Az új szabályozás csak a jövőben létrehozott alapítványokra érvényes, a tervezet azt is kiemeli, hogy a módosítás nem vonatkozik a korábban alapított alapítványokra. A botrány középpontjában álló PADME-t tehát nem szántják be ezzel a törvénnyel; amint arról Varga Mihály isbeszélt, jelen pillanatban ez káros is lenne, mert további vagyonvesztéssel járna. Az MNB vezetése szerinte most optimálisan próbálja kezelni a meglévő közvagyont annak érdekében, hogy az eddig befektetett pénz minél nagyobb része megtérüljön.A szerdán megszavazott javaslat emellett tartalmazza azt is, hogy a kilencfős monetáris tanács tizenegy fősre bővül, miután a jegybanki alelnökök száma háromról négyre nő, amit ellensúlyoz további egy független tag.
|
Megszavazták a jegybanktörvény módosítását: a jövőben az MNB nem hozhat létre olyan alapítványokat, mint a botrányba keveredett PADME
|
A már meglévő alapítványok beszántása viszont nem következik belőle.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/11/megszavaztak-a-jegybanktorveny-modositasat
|
2025-06-11 12:35:17
| true | null | null |
Telex
|
Tiborcz István BDPST-cégbirodalmán belül a BDPST Capital Zrt. onnan lehet ismerős, hogy 2023-ban ez volt az a társaság, amely eladta a Diófa (ma már Gránit) Alapkezelőt a közvetetten szintén Tiborcz résztulajdonában lévő Gránit Banknak, így az alapkezelő házon belül is maradt, de megdöbbentően nagy osztalék is lett belőle.
Az üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadással foglalkozó társaságnál, mármint a BDPST Capitalnál 2024-ben is sok milliárd forintos pénzmozgások történtek, a céges beszámoló szerint például nulláról egyből 7,8 milliárd forintra nőtt a befektetett pénzügyi eszközeik értéke. Ebből 3,2 milliárd tartós kölcsön folyósítása volt kapcsolt vállalkozásnak, 4,5 milliárd pedig értékpapír-beszerzés – ez a Montmartinus Ingatlanfejlesztő Kft. 100 százalékos felvásárlása volt. A bankbetétjük közben 9,2 milliárdról 899 millióra apadt.
Az üzemi tevékenység eredménye javult, de ez itt most azt jelenti, hogy a 2023-as mínusz 17 millió helyett mínusz 15 millió forint jött össze ezen a soron. A pénzügyi tevékenységek eredménye pedig 9,8-ról 3,8 milliárdra csökkent.
A társaságnak tavaly bevételt termelő tevékenysége nem volt, részesedésekből és árfolyamnyereségekből származott a bevétele, de az a 2023-as 8,3 milliárdról 73 millióra esett. Ezenfelül kapott osztalékból folyt be egy óriási összeg, 3,2 milliárd forint, így kis túlzással ez intézte el, hogy a BDPST Capital tavalyi éve nyereséges lett.
A cég adózás előtti eredménye 3,8 milliárd forintra jött ki, és ebből egy forintot sem kellett adózniuk, a kiegészítő melléklet szerint azért, mert:
„A társasági adóalapot növelő tétel nem merült fel.
A társasági adóalapot csökkentő tételek összege 3.771.278ezer Ft,
melyből 3.241.124 ezer Ft kapott osztalék,
73.545 ezer Ft bejelentett részesedés kivezetés adóévi árfolyamnyeresége,
456.609 ezer Ft társasági adótörvény szerint kapcsolt vállalkozástól (Dorottya Investment Zrt., Adószám: 25339073-2-11) átvett műemlék beruházási kedvezmény adóévi adóalapcsökkentő tételként érvényesített összege.
A vállalkozás 2024-es társasági adóalapja -357 ezer Ft, melyet elhatárolt és a következő adóévekben érvényesít.”
Szóval a tiszta profit is 3,8 milliárd forint lett, ami csak akkor nem annyira szép, ha a 2023-as, 9,7 milliárdos nyereséghez viszonyítjuk. Tiborcz István egyébként úgy döntött, hogy mind a 3,8 milliárdot az eredménytartalékba helyezi.
|
Óriási csökkenés után is közel 4 milliárdos lett Tiborcz tanácsadó cégének nyeresége, adót fizetnie pedig nem kellett
|
A BDPST Capital Zrt. akkor is jó évet zár, ha nem zár annyira jó évet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250529_Tiborcz-Istvan-BDPST-Capital-Zrt-ceges-beszamolo
|
2025-05-29 12:28:00
| true | null | null |
HVG
|
Bátonyi Péter aMagyar Helsinki Bizottságsegítségével perli az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM), amiért tavaly felmentették, miután interjút adott a Partizánnak, melyben leleplezte a műemlék épületek kormányzati közreműködéssel történő tönkretételét.A Bátonyival készült videóból a Partizán egy vasárnapi napon tett ki egy rövid előzetest, a tanácsost másnapazonnali hatállyal felmentetteaz ÉKM. Az ügyben a rendőrség szerint egyébkéntnem történt hivatali visszaélésa videóban tárgyalt esetben, az ÉKM szerint pedig Bátonyi kirúgása is jogszerű volt. Később a minisztérium Bátonyi egyik kollégáját is leminősítették, a fizetését pedig megfelezték, ami miatt fel is mondott, és szintén a Helsinki Bizottsághoz fordult.A Helsinki Bizottság korábbanarról írt, Bátonyival együtt azóta összesen hat embert rúgott ki az ÉKM, a Műemléki Főosztályt pedig azóta meg is szüntették. A szervezet most azt írja, Bátonyi esetében először a Közszolgálati Döntőbizottsághoz (KDB) kell panaszt tenni, ők viszont jogszerűnek találták a tanácsos felmentését, ezért a tanácsos most perre megy. Bátonyi azt kéri a Fővárosi Törvényszéktől, hogy állapítsa meg: jogellenesen mentették fel a minisztériumi állásából.
|
Beperli a minisztériumot a Partizánnál kitálaló kormányfőtanácsos
|
Bátonyi Pétert tavaly novemberben mentették fel, most a Magyar Helsinki Bizottsággal perli a minisztériumot.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/16/batonyi-peter-fotanacsos-per-muemleki-foosztaly
|
2025-06-16 13:30:45
| true | null | null |
Telex
|
A lehető legkevésbé meglepő hírek közé tartozik, de 2024 is kiemelkedően sikeres év volt a Lounge Design Kft. számára. Ez a Rogán Antal propagandáját megvalósító és terjesztő Balásy Gyula egyik legfontosabb cége.
A társaság bevétele a 2023-as 20,9 milliárdról tavaly már 26,2 milliárd forintra nőtt, az adózott nyereség pedig 4 milliárdról 4,25 milliárdra, melyből Balásy 4 milliárd forintot osztalékként ki is vett.
Látványosabb változások még: 3,5 milliárdról 70 millióra csökkent a befektetett eszközeik értéke. Ezek majdnem egésze pénzügyi eszköz, “egyéb tartós részesedés” volt, az nullázódott. Két éve még nem voltak értékpapírjaik, tavaly már igen, 2,4 milliárd forint értékben. A bankbetétek értéke 85 millióról 3 milliárdra nőtt, főként szállítási szolgáltatások igénybe vétele miatt pedig adósságállományuk 3,7-ről 5,6 milliárdra ugrott.
A bérköltség 960 millióról 1,32 milliárdra nőtt, mivel a dolgozók létszáma 63-ról 70-re bővült. Vagyis a havi bruttó átlagbér a Lounge Design-nál másfél millió forint volt 2004-ben.
Balásy más cégei is brutálisan jövedelmezőek, ha a most tárgyalthoz hozzávesszük a New Land Mediát és a Lounge Eventet, akkor Rogán propagandaembere a három társaságból együtt 2023-ban 21,6 milliárd forint osztalékot vett ki. Balásy és felesége még abban az évben, illetve 2024 elején floridai luxuslakásokat vett, összesen 2,4 milliárd forintért. Friss összesítést egyelőre nem tudunk adni, a cikk írásakor a másik két társaság még nem tette közzé a beszámolóját.
Annyi azonban biztos, hogy Balásynak 2025 is jó évnek ígérkezik, Rogán nemrég 3,9 milliárdos megbízást adott neki, hogy külföldön is terjessze a kormánypropagandát. Egymilliárdért pedig zászlókat, rendezvényeszközöket és kapcsolódó szolgáltatásokat rendelt tőle.
|
Csak egy cégéből 4 milliárdos osztalékot vett fel Rogán propagandagyárosa
|
A Lounge Design Kft. 2024-ben is szépen fialt Balásy Gyulának, megint összejött pár floridai luxuslakás ára.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250601_Balasy-Gyula-Lounge-Design-Kft-4-milliard-osztalek-Rogan-Antal-propaganda
|
2025-06-01 11:19:00
| true | null | null |
HVG
|
Játékbaba, játékautó, falra akasztott reszelő, tésztaszűrő és elszáradt növény is volt még tavaly nyáron abban a svábhegyi villában, amely hivatalosan Matolcsy Ádám feleségének lakcímeként szolgál - derül ki egy egy évvel ezelőtti képsorozatból. Akkor egy elhagyott helyekre és épületekre szakosodott blogger,A felfedezőnézte és fotózta végig a most a figyelem középpontjába kerülő ingatlant.Hétfő reggel Hadházy Ákos független parlamenti képviselőposztolt a Facebookra egy olyan svábhegyi villáról, ami Matolcsy Ádám egyik cégének tulajdonában van, és aminek postaládájára Matolcsy, illetve felesége, Nicole M. neve van kiírva. Hadházy úgy bukkant rá az ingatlanra, hogy egy másik lakás tulajdoni lapján ez a svábhegyi épület volt megadva Nicole M. (házas nevén Matolcsy-M. Nicole) hivatalos lakcímeként.Mikor megkérdeztük erről Matolcsy Ádámot, kérdésünkreazt írta:"4 éve külföldön élünk családommal ahogy számtalanszor megírtam kollegáinak, a megadott cím egy kézbesítési cím. További kérdéseire nem áll módomban válaszolni."Mint egy olvasónk felhívta rá a figyelmünket, az ingatlant már évekkel ezelőtt is használták,ide jelentették be ugyanisNicole M. 2022-ben alapított cégét, a Yeliah Investments Kft.-t. Az elvileg ingatlan-adásvétellel foglalkozó cég hivatalosan azóta is itt működik, igaz, az elmúlt években minimális forgalma volt csak.A svábhegyi villáról Hadházy közölt néhány képet, de akit érdekel, hogy néz ki belülről, illetve hogy néz ki a kilátás a villa ablakából, az ezt is meg tudja nézni.A Felfedezőnevű blogger ugyanis tavaly nyáron bejárta és végigfotózta az ingatlant, a képeket pedig egy "Szép erkélyes villa" nevű mappában feltöltötte a Facebookra.Íme:Nemsokára megjelenik a Telex MNB-ügyet feldolgozó dokumentumfilmje.A nagy játszmacímű film első előzetesét itt lehet megnézni:
|
Nézegesse kívülről-belülről Matolcsy Ádámék rejtélyes svábhegyi villáját!
|
Előkerült egy tavaly nyári képsorozat a budai villáról, ahol hivatalosan Nicole M. lakik.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/16/matolcsy-adam-svabhegy-villa-erkely-kilatas-kert
|
2025-06-16 14:41:47
| true | null | null |
Telex
|
Bankot robbantott tavaly Orbán Viktor apjának fő bányászati cége. A Dolomit Kőbányászati Kft. a 2023-as 4,8 milliárd forintról 6,5 milliárdra növelte belföldi értékesítésének nettó árbevételét (külföldre meg nem is dolgoznak).
Mindeközben újabb kölcsönöket adtak, így követeléseik 380 millióról 1,99 milliárdra ugrottak, ám saját adósságaikat sem törlesztették, sőt, azok 2,3 milliárd forintról 2,8 milliárdra nőttek. De nőtt az üzemi tevékenység eredménye is, 1,9 milliárdról 2,8 milliárdra, a cég nyeresége pedig egy év alatt 1,87 milliárdról 2,68 milliárdra hízott. Ezt Orbánék mind ki is vették osztaléknak.
Orbán Győző másik bányacége, a főtevékenységként habarcsgyártással foglalkozó Gánt Kő Építőanyag-gyártó és Kereskedelmi Kft. alacsonyabb ligában játszik, de ott is eredményes volt a tavalyi év – pedig erre pusztán az értékesítés bevétele alapján nem lehetett volna számítani. Az ugyanis 283 millióról 156 millióra csökkent.
A Gánt egyéb bevételei viszont a 2023-as 70-ről 211 millióra nőttek, a pénzügyi műveletek eredménye pedig mínusz 47 ezerről 19 milliós pluszba fordult az értékpapírokból, kölcsönökből származó bevételek, árfolyamnyereségek miatt. Így a profit végül 8,9 millióról 188 millióra nőtt. Ezt a miniszterelnök apja nem vette ki a cégből.
Orbán Győző legkevésbé jelentős vállalkozása a PSU Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft.. Itt annyi érdekesség történt, hogy a céges beszámoló szerint 2023-ról 2024-re az értékesítés nettó árbevétele kereken egy ezressel csökkent, 17 418 000-ről 17 417 000-re. Az anyagjellegű ráfordítások kicsit nőttek, az egyéb ráfordítások annál kicsit jobban csökkentek, így a profit 3,9-ről 4 millióra nőtt. Orbán Győző ezt is bennhagyta a cégben.
Arról nemrég írtunk, hogy az Orbán család legfrissebb bányagenerációja is berobbant, a miniszterelnök unokaöccsének, Orbán Dávidnak tavaly októberben alapított cége alig három hónap alatt félmilliárdos osztalékot fialt.
|
Nagyot nőtt a profit Orbán Viktor apjának fő bányacégénél, mind a 2,68 milliárdot zsebre is vágták
|
Jól ment a Dolomit Kft.-nek. A Gánt Kő is növelte a nyereségét, de ott milliárdok helyett százmilliós nagyságrendről van szó. Picit jobban ment tavaly Orbán Győző ingatlanos cégének is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250601_Orban-Viktor-apja-Gyozo-banyaceg-Dolomit-Gant-PSU-nyereseg-osztalek-profit
|
2025-06-01 10:20:00
| true | null | null |
HVG
|
Összesen 18 milliárd forint osztalékot vett ki három cégéből a kormány kommunikációs közbeszerzésein uralkodó Balásy Gyula. Arról már korábban beszámoltunk, hogy a Lounge Design Kft.-ből 4 milliárd forintot vett ki, hétfőn azonban másik két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Event Kft. is közzétette éves beszámolóját: előbbiből további 5 milliárd, utóbbiból pedig 9 milliárd forint osztalékot vett ki a mindhárom cégben egyedüli tulajdonos Balásy.
A New Land Media bevétele 78,6 milliárdról 84,8 milliárd forintra emelkedett, de nőttek a kiadások is. Az anyagi ráfordítások 70,2-ről 76,3 milliárdra, a személyi költségek pedig 1,1 milliárdról 1,3 milliárd forintra. A cég adózott eredménye ezzel összességében valamivel több mint 500 millió forinttal, 9 milliárd forintra csökkent. „Az osztalék kifizetése a Társaság további működését nem veszélyezteti, a Társaság anyagi / pénzügyi helyzete kiváló.” – áll az osztalék kifizetéséről szóló taggyűlési határozatban.
A Lounge Eventnek a profitját is sikerült növelnie a mögöttünk hagyott évben, 8,2 milliárdról 9,4 milliárd forintra. Az árbevétel 85,0 milliárd forintról 93,9 milliárdra nőtt, miközben az anyagi kiadások 71,6-ról 73,2 milliárdra, a személyi költségek pedig 1,2-ről 1,9 milliárdra emelkedtek.
Balásy Gyula tavaly összesen 21,6 milliárd forintos osztalékot vett fel a három cégből, idén ehhez képest valamivel visszafogottabbnak mutatkozott. Vállalatai számára az az idei év is jónak ígérkezik, Rogán nemrég 3,9 milliárdos megbízást adott neki, hogy külföldön is terjessze a kormánypropagandát. Egymilliárdért pedig zászlókat, rendezvényeszközöket és kapcsolódó szolgáltatásokat rendelt tőle.
Balásy vagyonát nemrég 79 milliárd forintra becsülték az idei gazdaglista készítői, amivel 34. lett a legvagyonosabb magyarok listáján.
|
Három cégéből összesen 18 milliárd forint osztalékot vett ki a kormány kommunikációs tenderbajnoka, Balásy Gyula
|
A Lounge Design Kft-ből felvett 4 milliárd forint után a New Land Mediából tovább 5, a Lounge Event Kft-ből pedig még 9 milliárdos osztalékot vett ki a kormánykommunikációs közbeszerzéseken rendre verhetetlen Balásy Gyula.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250602_balasy-gyula-new-land-media-kormany-kommunikacio-kozbeszerzes-beszamolo-eredmeny-osztalek
|
2025-06-02 19:19:00
| true | null | null |
HVG
|
Kiváló évet zárt tavaly a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt., Keszthelyi Erik és Mészáros Lőrinc közös biztosításközvetítő vállalkozása. Az árbevétel 16,1 milliárd forintról 28,5 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredmény 9,5 milliárd forintról valamivel 15 milliárd forint fölé.
A remek eredményben benne vannak a leányvállalatoktól kapott osztalékok is, összesen 2,4 milliárd forint. Az osztalék nagy része (1,83 milliárd forint) a CIG Pannónia Életbiztosítóból érkezett, amelyben a Hungarikumnak 59 százalékos részesedése van.
A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a profitból 6,5 milliárd forintot az eredménytartalékba helyeznek, 8,6 milliárd forintot pedig kivesznek osztalékként.
A nagyobb pénzmozgások közül a beszámolóban kiemelik a biztositasipiac.hu online platform kialakításával, megnyitásával, működésével kapcsolatos média- és marketingköltségeket: ezek 802 millió forintra rúgtak. Az alkuszportált éppen az újonnan bevezetett, tavaszi lakásbiztosítási kampányhoz időzítve indította be a Hungarikum – és a jelek szerint rengeteget költött a felfuttatására.
|
15 milliárd forint fölé ugrott Mészáros Lőrinc alkuszcégének nyeresége
|
Keszthelyi Erik és Mészáros 8,6 milliárd forintot vettek ki osztalékként.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250619_15-milliard-forint-fole-ugrott-Meszaros-Lorinc-alkuszcegenek-nyeresege
|
2025-06-19 14:54:00
| true | null | null |
HVG
|
Meglepő gondolatokat szőtt beszédébe május 27-én Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora a MBH Bank Nyrt.-vel kötött együttműködési megállapodás aláírásakor. Egy sztorit mesélt el egy barátja ideológiai ellentéten alapuló családi vitájáról. A viszály miatt elmaradt az apanázs, de aztán csak kibékült apa és fia. "Ahonnan a pénz, onnan jön az ideológia is" - idézte aztán barátját a rektor, aki szerint így végül hepienddel zárult a történet. Ez a viccesnek szánt példa azonban elég furcsán hangzott az egyetem pénzügyi autonómiájáról szóló okfejtés közben.Az MBH Bank Nyrt. és a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (UQA) május 27-én kötött hosszú távú stratégiai együttműködést. A bankról azt kell tudni, hogy az állam mellett jelentős részesedése van benne Mészáros Lőrincnek, illetve a Matolcsy családhoz kötődő Száraz Istvánnak is. A megállapodás szerint a felek gazdasági, digitalizációs, egyetemi infrastruktúra- és oktatásfejlesztési kezdeményezéseket valósítanak meg közösen.Egy bank és egy felsőoktatási intézmény közötti megállapodásnak rengeteg, kölcsönös előnye lehet. Ebben az esetben azonban az intézmények közötti kapcsolat már a szerződés aláírása előtt is túlmutatott a szokványoson, hiszen az MBH-t és a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumát is ugyanaz a személy, Barna Zsolt vezeti. AzOTP-től Mészáros Lőrinchez igazolószakember két pozíciója nem összeférhetetlen, az esetleges érdekellentéteket pedig szigorú szabályok küszöbölik ki - legalábbis az illetékesek szerint. A gyakorlatban azonban mégiscsak sok érdekes kérdést vet fel az összefonódásnak ez a szintje.A megállapodás aláírása előtt Barna Zsolt kiemelte, hogy dedikált tanszék létrehozását is tervezik, amely közvetlenül az üzleti világ igényeihez és a legújabb technológiai trendekhez igazodva készíti fel a hallgatókat. "Gyakorlati oktatási lehetőségeket kívánunk biztosítani a bank keretein belül, és természetesen - ha közös számításaink később összeérnek - akár munkalehetőséget is. Emellett a rászoruló, de tehetséges diákokat is támogatni szeretnénk: a közgazdaságtudományi karral együttműködésben már ősztől ösztöndíjprogramot indítunk számukra" - jelentette be a bank vezére, aki korábban szintén a PTE hallgatója volt. Az is elhangzott, hogy az intézmények együttműködésének fontos pontja az egyetemi infrastruktúra fejlesztése lesz, de cél a PTE regionális és nemzetközi szerepének erősítése is.Az egyetem sajtónyilvános eseményein ritkán felbukkanó Barna Zsolt nem kívánt szóban nyilatkozni a Telexnek, és Kutas Istvánhoz, az MBH kommunikációs ügyvezető igazgatójához irányított minket. Mivel elsősorban a PTE számára előnyös feltételekről volt szó, megkérdeztük, miért jó ez a megállapodás a banknak. Kutas szerint a dolgozóikat a PTE tréningjeire küldhetik, így akkreditált képzést kaphatnak, de fontos szempont az is, hogy közelebb kerülhetnek a tehetséges munkaerőhöz. "Ha részt tudunk venni projektekben, akkor elképzelhető, hogy bankként, finanszírozóként is részt tudunk venni ezekben" - tette hozzá.Arra a kérdésünkre, hogy a személyi összefonódások miatt nem merülhetnek-e fel érdekellentétek, akár összeférhetetlenség is, a kommunikációs igazgató azt válaszolta: elég szigorúan megírt együttműködési megállapodásról van szó, ami mindkét félnek előnyös lesz. Minderre pedig a társadalmi felelősségvállalási programjuk részeként tekintenek. Mivel a kuratóriumelnöki szerepéhez kapcsolódó kérdéseket is szerettünk volna feltenni Barna Zsoltnak, ezeket már írásban kellett eljuttatnunk az alapítványhoz.Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány válasza szerint az együttműködés során "szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a szereplőkre, amelyeket a vonatkozó jogszabályok, valamint a résztvevő szervezetek saját belső szabályozásai határoznak meg". Ezek alkalmazását külső hatóságok és a belső ellenőrző funkciók felügyelik. "Amennyiben összeférhetetlenség merülne fel, az érintett személy köteles ezt előzetesen jelezni a döntéshozók felé, és az adott döntéshozatalban nem vehet részt" - tették hozzá.Az említett mechanizmus működésére pedig példát is találtunk, hiszen az UQA kuratóriuma összeférhetetlenség tárgyában már hozott is egy Barna Zsolttal kapcsolatoshatározatotmárciusban. A bankigazgató-kuratóriumi elnök nem szavazott a Javaslat háromoldalú stratégiai keretmegállapodás elfogadására, pénzügyi szolgáltatásra adott indikatív ajánlat elfogadására című napirendi pontról. A másik négy kurátor teljes egyetértésben támogatta a javaslatot.Ez az összeférhetetlenség előrevetítette azt is, hogy Barna Zsolt aláírása nem is szerepelhet a dokumentumon, a kuratórium nevében Szili Katalin és Mikes Éva szignózott, a bankot Dobi Kitti humánerőforrásért felelős vezérigazgató-helyettes és Egerszegi Ádám általános vezérigazgató-helyettes, míg az egyetemet Miseta Attila rektor és Decsi István kancellár (és kurátor) képviselte.Ezek után kíváncsiak voltunk, hogy pontosan mi szerepelt a napirendi pontban, illetve milyen ügyekről volt még szó a kuratórium márciusi ülésén. Az elsősorban közpénzből gazdálkodó és közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) ülései, az ülések jegyzőkönyvei és a határozatoknem nyilvánosak, és az ülések dátumai is csak 2024 májusáig szerepelnek az oldalukon.Válaszában az UQA nem vitatta, hogy közadatokról van szó, de álláspontjuk szerint azok "kizárólag a vonatkozó jogszabályok szerinti közérdekű adatigénylés keretében adhatók ki", így több kérdésben is közérdekűadat-igénylést nyújtottunk be. Ezekre éppen a törvényi határidő lejártakor, 15 nap után érkezett válasz, igaz, nem minden kért dokumentumot kaptunk meg. A kekvák válaszadási gyakorlata egyébként erős szórást mutat: van, amelyik a kötelező minimumot betartva reagál a felmerülő adatigénylésekre, másokfurcsa hangulatú, személyes iratbetekintéstengedélyeznek csak - határidőn túl.Első kérdéseink után három héttel a PTE-t fenntartó alapítvány elküldte a megállapodás szövegét, de a napirendi pontokat már nem, ugyanis álláspontjuk szerint túl szűken határoztuk meg a kért adatok körét, valamint a végső döntés nem is azon a napon született, amit megjelöltünk. De, ahogy írtuk: az ülések időpontja csak 2024 májusáig érhető el az UQA oldalán.A megállapodásban - az egyébként is közölt részleteken túl - a szervezetek megegyeztek a kölcsönös védjegy- és logóhasználat kereteiről. Célként rögzítik az "UQA és az Egyetem pénzügyi működési hatékonyságának támogatását", de talán az "Innovatív, optimalizált banki szolgáltatások az Egyetem és az Alapítvány részére" meghatározás a legérdekesebb. Ezekről a célként meghatározott pontokról egyelőre keveset lehet tudni, de a jelek mégiscsak abba az irányba mutatnak, hogy a bank újabb intézményi vagy akár lakossági ügyfeleket szerezhet. Az alapítvány tekintetében könnyebb dolga lehet az MBH-nak, hiszen az alacsonyabb pénzforgalom és a beszerzési értékhatárok miatt könnyebb egy szolgáltatóváltás, azonban az egyetem és az OTP között kötött - és anyilvánosan elérhető dokumentumokszerint májusban lejárt - szolgáltatási szerződéshez hasonló új beszerzés már nyílt közbeszerzést igényel. Ilyen nyílt eljárásnak a nyomait egyelőre nem találtuk a közbeszerzési rendszerekben.Azátláthatatlan működésmellett, a felsőoktatásban zajló modellváltás egyik legnagyobb kritikája, hogy az egyetemeket, főiskolákat fenntartó alapítványok vezető testületeit az alapításkor pártpolitikai szempontok alapján töltötték fel a döntéshozók. A Qubit áprilisielemzése szerinta 21 közalapítvány 104 kuratóriumi helyéből 42-t töltenek be fideszes vagy NER-közeli tagok.Ez a PTE-t fenntartó UQA esetében még érdekesebben alakult, hiszen jelenleg három kormánypárti politikus (a KDNP-s Szili Katalin, a fideszes Decsi István és a szintén fideszes Mikes Éva) mellett Matolcsy György egyik unokatestvére, Szemerey Zoltán és a Mészáros Lőrinc bankáraként emlegetett Barna Zsolt kapott pozíciót. Tehát az UQA 100 százalékosan NER-kompatibilis személyekből áll.Barna már novemberi megválasztása előtt is kurátor volt a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványban. Egyébként a hatályos szabályok szerint ez sem összeférhetetlen, azaz két felsőoktatási intézményt fenntartó vagyonkezelő alapítványában nyugodtan lehet egyszerre kuratóriumi tag és elnök ugyanaz a személy. Megkérdeztük azt is, hogy például az Európai Bizottság kifogásainak orvoslása érdekében változó jogszabályi környezet esetén melyik kuratóriumot választaná Barna Zsolt. "Az elnök döntését elsősorban az vezérelné, hogy melyik alapítvány tevékenysége szolgálja nagyobb mértékben a társadalmi hasznosságot" - írta válaszában az alapítvány.Nem mellesleg Decsi István, Pécs egykori fideszes alpolgármesterének egyetemi kancellári pozíciója sem összeférhetetlen a kuratóriumi tagsággal. Ahogy a korábbi kuratóriumi elnök Bódis Józsefbeosztott munkatársként is dolgozhatottaz egyetem egyik klinikáján és a humán reprodukciós intézetben, mindegyik helyen fizetést is felvehetett, miközben ő volt a főnökeinek a főnöke. Ráadásul Bódis még felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárként vezényelte le a felsőoktatás modellváltását és éppen ebben az időszakban lett a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának elnöke. Bódis a lemondása óta sem került messze az alapítványtól: novemberben elnöki főtanácsadó lett.Információink szerint Barna érkezésével megváltozott az UQA működése és a bankár valóban menedzserszemlélettel vezeti az alapítványt. Megkérdeztük azt is, hogy mit jelent a gyakorlatban a "piacosabb működés", ugyanis Bódis erre hivatkozva mondott le. A hivatalos válasz szerint "nem üzleti célú működést, hanem olyan strukturált, tervezhető és gazdaságilag is megalapozott döntéshozatalt, amely elősegíti az egyetem regionális és nemzetközi versenyképességét". Az alapítványnál úgy látják, hogy Barna Zsolt felkérése ebbe a szemléletbe illeszkedik: "szerepvállalása lehetőséget teremt arra, hogy több mint két évtizedes vezetői tapasztalatait, piaci szemléletét és kapcsolatrendszerét az egyetemi ökoszisztéma és a térség javára fordítsa". Minderre, úgy tűnik, egyre nagyobb szükség is lesz, ugyanis az alapítvány egy Pécs melletti gigantikus ipari park kialakításánakelőkészítő feladataitkapta meg a kormánytól.A széles körbenkommunikáltegyüttműködési megállapodáson, azóta már bejelentettMBH-ösztöndíjonés tízmillióstámogatásontúl más jelei is vannak, hogy a bank és az egyetem ügyei összekapcsolódtak. A PTE Közhasznú Felügyelőbizottságában leváltották Foltinné Götz Ágnest, aki két éve még az OTP Regionális Igazgatóságának ügyvezető igazgató-helyettesekéntírt aláegyüttműködési megállapodást a pécsi egyetemmel. A helyére Ginzer Ildikó, az MBH Bank sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese került. A döntés hátteréről megkérdeztük az UQA-t is. A válaszuk szerint az egyéves mandátumi idő lejártával Foltinné megbízatása megszűnt, a meghosszabbításáról nem született kuratóriumi döntés. Ugyanakkor, a közhasznú felügyelőbizottság másik két tagja nem változott. Maradt a testületben a fideszes Rákossy Balázs is, akit márciusbanmenesztetteka Diákhitel Központ éléről.Ezeknél egyelőre sokkal láthatóbb változást hozott, hogy a PTE rektori hivatalának bejáratánál néhány hete felbukkant egy MBH-s bankautomata. Az egyetemet fenntartó alapítvány válaszából nem derül ki, hogy milyen együttműködés vagy bérleti szerződés keretében helyeztek pont ide egy ATM-et, de a berendezés információink szerint néhány napja már működik. Az alapítvány szerint mindez illeszkedik az MBH nagyszabású hálózatfejlesztési terveibe, aminek a keretében nemcsak ATM-ek, de "digitális ügyintézési pontok" is megjelentek "országszerte több egyetemen". A bankautomata elhelyezése kapcsán is közadatigénylést nyújtottunk be.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni.
|
Mészáros Lőrinc bankja már a Pécsi Tudományegyetemen van
|
Barna Zsolt egy személyben a MBH Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának is az elnöke, de az egyetem szerint nem vesz részt a kettős szerepét érintő döntésekben. A PTE és az MBH kapcsolata nem szokványos, főleg ha a rektor arról beszél: ahonnan a pénz jön, onnan jön az ideológia. És a rektori hivatal bejáratánál néhány hete felbukkant egy MBH-s bankautomata.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/19/mbh-barna-zsolt-pte-uqa-kekva
|
2025-06-19 16:56:30
| true | null | null |
Telex
|
"A hétfőn elhangzott valótlan állításokkal szemben Novák Katalin ingatlanjainak száma nem emelkedett a záró vagyonnyilatkozatához képest. Azok ugyanazok az ingatlanok, amiket közéleti szerepvállalását megelőzően is tulajdonolt. Emellett az utóbbi időszakban több alkalommal elhangzottakkal szemben: nem élt a törvény adta lehetőséggel azaz az állam által biztosított rezidencián, hanem saját tulajdonú otthonában él és külön rezsitámogatást sem vesz fel" - válaszolta Novák Katalin titkársága a Telex kérdésére azután, hogy Magyar Péter aztállította, hogy a kegyelmi botrány miatt lemondott volt köztársasági elnöknek 27 ingatlana van.Novák lemondáskor tettzáró vagyonnyilatkozataszerint nyolc ingatlan van a birtokában:felerészben tulajdonosa egy XI. kerületi, 240 négyzetméteres háznak,egy 90 négyzetméteres lakásnak ésegy 50 négyzetméteres szegedi garázsnak.Van a XI. kerületben egy 56 négyzetméteres lakása,Szegeden egy 67,egy 166, illetveegy 174 négyzetméteres lakása,Balatonlellén egy 47 négyzetméteres üdülője is.Magyar a hétfői Magyarinfón tett említést arról, hogy Nováknak 27 ingatlana van. Itt mondta el véleményét arról is, hogy Novák továbbra sem válaszol a kegyelmi üggyel kapcsoaltos kérdésekre, így nem tudható, miért támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét, akit azért ítéltek el, mert segítséget akart nyújtani a pedofil bűncselekmények miatt elítélt bicskei gyernekotthon igazgatójának abban, hogy a tanúk ne tegyenek terhelő vallomást."Aki tavaly február óta havi 5,7 millió nyugdíjat kap, az nem teheti meg, hogy nem válaszol az újságírói kérdésekre, továbbra is közszereplő. ... Menthetetlen és megmagyarázhatatlan az, hogy miközben majd' 3 millió honfitársunk él a létminimum alatt, aközben akár a plágium miatt, akár a kegyelmi botrány miat megukott volt köztársasági elnököknek a magyar emberek havona majd' 6 millió forintot fizetnek ki és emellett milliárdos villákban laknak, közpénzből épített és felújított villákban, a magyar emberelek fizetik az ő rezsijüket, három fős titkárságukat, házvezetőjüket, a sofrőrjüket a kocsijukat és még ki tudja mit. ... A leendő Tisza kormány kezdeményezni fogja a volt köztársasági elnököknek adott juttatások megszünetétését és felülvizsgálatát mert ez vállalhatatlan." úMagyar szerint, ha Novák "ha nem akar válaszoln ia kérdésekre, akkor ezt a százmillió forintot vissza lehet csengetni a kasszába, vissza lehet adni a magyar embereknek. Egyébként is, ha valakiben van egy kis tartás és gerinc, főleg, hogy ha 27 ingatlan van a nevén, akkor nem tart igényt élete végéig munka nélkül havi 5,7 millió forintra, rezidenciára, rezsitámogatásra titkárságra vagy éppen autóra."
|
Novák Katalin szerint nem igaz, hogy 27 ingatlana van, továbbra is csak nyolc
|
A kegyelmi ügy miatt lemondott államfő Telexnek küldött válasza szerint ingatlanainak száma nem változott záró vagyonnyilatkozata óta, bár Magyar Péter 27 ingatlanról beszélt.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/24/novak-katalin-szerint-nem-igaz-hogy-27-ingatlana-van-tovabbra-is-csak-nyolc
|
2025-06-24 16:04:16
| true | null | null |
Telex
|
Benőtte a szúrós gaz, kopik le a festék és rohad szét a négy pad és két rönkasztal a somogyi Tengőd község határában - számolt be egyFacebook-oldalán közzétett videóbanPanyi Szabolcs oknyomozó újságíró. A hírhedt padokra és pár száz facsemetére"tájelemek rekonstrukciója Tengőd községben" címen 7,99 millió forintnyi uniós forrás (körülbelül 20 ezer euró) ment el.A padok a videó alapján valóban nincsenek túl jó állapotban, sőt még a gazt se nagyon nyírták le a környékükön, így az már az ülőrészig ér. A négy pad egyikén még sértetlenül ott virít az uniós támogatásáról szóló tábla, innen könnyen lehet tájékozódni, hogy milyen forrásból lett "rekonstruálva a tájelem". Panyi azt írta, hogy a padok a Tengődöt Kányával összekötő út szélén állnak, mindkét falutól kellően távol. Az út melletti árok miatt autóval még csak normálisan leparkolni se lehet.A padokat tavaly előszörHadházy Ákos független országgyűlési képviselő mutatta be. Az ülőalkalmatosságok és az asztalok ekkor még jobb állapotban voltak, de a festék azóta lekopott róluk, és megjelent a térdig érő gaz is. Néhány hete pedig azATVHeti Naplóstábja nézte mega Tengőd határától egy kilométerre található "látványosságot". Érdeklődtek, hogy egy hasonló rönkasztal mennyibe kerülne: számításaik szerint a négy pad és a két rönkasztal körülbelül 500 ezer forintból kijönne.A Heti Napló stábja Tengőd polgármesterét is kereste, hogy mit takar a 8 millió forint. Lakos János a 375 facsemetére és a tuskómarásra hivatkozott. Ezt is kiszámolták: a vékony tölgyfa csemeték összesen körülbelül 200 ezer forintba kerülhettek. A település elszámolása szerint a 250 darab kocsányos tölgy 3,3 millió forintba; 125 darab diófa 1,7 millió forintba; a talajelőkészítés 650 ezer forintba; az asztal a két paddal pedig 316 ezer forintba került.
|
Nem néznek ki túl jól a 20 ezer euró uniós forrásból készült tengődi padok
|
A négy pad és a két asztal már térdig áll a gazban, de a facsemeték sincsenek jó állapotban.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/22/tengod-pad-eu-s-beruhazas-nyolc-millio-forint-gaz
|
2025-06-22 20:42:59
| true | null | null |
Telex
|
- Advertisement -Bár szépen szaporodnak a digitális hirdetőtáblák Kecskemét belvárosában, az azokat tulajdonló CityScreen Media Kft. csak nem találja meg a számításait a piacon. A Városi Alapkezelő által közpénz százmilliókkal kitömött reklámcég ugyanis továbbra is nagyon komoly veszteséget termel, miközben bevételre alig tesz szert. Így nagy kérdés viszont, hogy a belé fektetett forintok megtérülnek-e valaha?Korábban a KecsUP Hírek megírta, hogy az utóbbi években gombamód szaporodtak el Kecskeméten a Cityscreen Media Kft. digitális hirdetőtáblái, amelyek nem csak reklámokat sugároznak, de ingyen wifit is biztosítanak a város közigazgatási határain belül. A táblák különlegessége még, hogy a hirdetőtáblákban egy kamera található, aminek segítségével pontosan tudható, hány járókelő haladt el a tábla előtt, és ezáltal mérhető a hirdetési kampányok hatékonysága is.A kecskeméti vállalkozás a projekt megvalósítására a Városi Alapkezelőtől - az Okosváros program keretein belül - 230 millió forintos befektetéshez jutott, ami azonban úgy tűnik, nem nagyon fog megtérülni. Lapunk legalábbis a cég legfrissebb, tavalyi eredménybeszámolójában nem talált arra utaló jeleket, hogy a digitális hirdetőoszlopok beváltották volna a hozzájuk fűzött reményeket. Noha azokból szemmel láthatóan egyre több van a városban.Továbbra is kritikus a milliókkal kitömött CityScreen állapotaPersze ne vonjunk le egyből messze menő következtetéseket a cég állapotát illetően, hiszen az a jelek szerint köszöni szépen, nagyon is jól van. Legalábbis erről tanúskodik, hogy a cég hirdetőtáblái január óta ha nem is jelentős mértékben, de azért bővültek: a 2023-as 40 darabról 45-re növekedett. Emellett további jó hírek is adódtak a cég körül, összességében azonban továbbra sem igazán bonthatnak pezsgőt a vállalkozás tulajdonosai, Lippényi Tamás és Erdei Sándor. A legfrissebb, 2024-es eredménybeszámolójuk ugyanis azt mutatja, hogyA CityScreen alkalmazottainak száma tavaly januártól egészen októberig nulla volt, majd novembertől 1-re változott;A cég az adózott eredménye után továbbra is komoly veszteséget mutat, egészen pontosan a tulajdonosok -36 044 000 forintot termeltek;A céggel szemben fennálló kötelezettségek ezzel párhuzamosan továbbra sem nagyon apadnak, az 2024-ben továbbra is 200 630 000 forintot jelent;Ez alapján nem meglepő, hogy a cég saját tőkéje a korábbi 30,7 millióról 262 383 000 forintra változott (ami 753 százalékos emelkedést jelent), hiszen a veszteséget valamiből fedezni kell;A cég eszközeinek összértéke pedig tavaly elérte az 500 211 000 forintot, ami egy évvel korábban még csak 257 541 000 forintot jelentett;Ehhez képest a CityScreen az értékesítése során mindössze egy szerény, 15 213 000 forintos bevételt generált, ami 2023-hoz képest viszont 24 százalékos javulást mutatott.Ezek alapján a cég EBITDA értéke (a szám a cég üzleti eredményességét fejezi ki, minél magasabb a mutató, annál jobb a cég megítélése) a korábbi -19 304-hez képest már csak -8 123-as értéket mutatott.A kecskeméti cég tehát igencsak felemás eredményt tudhatott tavaly a magáénak, amiből egyelőre úgy tűnik, hogy nem feltétlenül érte meg a Városi Alapkezelő Zrt. által biztosított százmilliókat. Konkrétabban: az is kérdéses, hogy a befektetés egyáltalán megtérül-e valaha.A 2024-es eredménybeszámolóval kapcsolatban természetesen megkerestük a cég tulajdonosait is, ők azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Amint ez változik, cikkünket természetesen frissíteni fogjuk!
|
CityScreen: óriási tőkeemelés a közpénzzel kitömött kecskeméti reklámcégben
|
Bár a digitális hirdetőtáblák tovább szaporodnak Kecskeméten, az azokat tulajdonló CityScreen Media Kft. továbbra is nagy veszteséget termel.
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2025/06/cityscreen-oriasi-tokeemeles-a-kozpenzzel-kitomott-kecskemeti-reklamcegben-unikum
|
2025-06-25 18:00:00
| true | null | null |
Kecsup
|
A nagy játszma folytatódik - eltussolják a Matolcsy-ügyet is?Néhány nap alatt több mint 500 ezren látták A nagy játszma - az MNB-botrány és a Matolcsy-klán meggazdagodásának története című filmet, amely a Telex szerkesztőségében készült Előd Fruzsina és Szilágyi Máté rendezésében. Akárcsak a Dinasztia esetében, az új dokumentumfilmben is Bódis András volt az egyik fő szakértő: kollégánk hosszú évek óta követi és mutatja Matolcsy Ádám és köre közpénz jellegét elveszített közpénzekből való meggazdagodását. A HetiVálasz friss adásában arról beszélgetünk, merre tart az ügy, az érintettek megúszhatják-e a felelősségre vonást, illetve tényleg szakított-e Varga Mihály a Matolcsy-korszakkal. Bódis Andrást Ablonczy Bálint és Magyari Péter kérdezi.Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!Részletek a műsorból:Podcastadásunkból egyebek mellett kiderül: az új, Varga Mihály-féle MNB-vezetés váratlanul folytonosságot vállalt a Matolcsy-időszakkal. Az MNB-s Pallas Athéné Alapítvány befolyási övezetébe tartozó, svájci és francia luxusingatlanokkal foglalkozó Ultima Capital SA június 30-i közgyűlésén igazgatósági taggá készülnek választani Réczicza Istvánt. Utóbbi arról híres, hogy a nevét viselő társaságot, a Dentons Réczicza Ügyvédi Irodát kifejezetten negatív kontextusban említi az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Pallas-jelentése. Úgy, mint a Matolcsy-korszak egyik bennfentes tanácsadóját. A Válasz Online múlt pénteken levelet írt az MNB-nek. Azt tudakoltuk: hogyan lehetséges, hogy Réczicza István bírja a Varga Mihály-féle új MNB-Pallas-vezetés bizalmát, miközben a jogászt az ÁSZ a Matolcsy-éra alapembereként azonosította. A nemzeti bank kommunikációs részlege a Pallast jelölte ki válaszadásra; azt javasolták, közvetlenül az alapítványi vezetésnél érdeklődjünk a témában. Kérdésünket továbbítottuk az új Pallas-menedzsmentnek - később sürgető levelet küldtünk mind a központi címre, mind a vezetők saját email-elérhetőségeire, sőt informálisan Varga Mihály stábját is megkerestük -, de semmiféle választ nem kaptunk. Réczicza személye tehát az első bizonyíték arra, hogy nincs teljes szakítás a Matolcsy-múlttal.Hallani olyan pletykákat politikaközelből, üzleti életből, hogy valamiféle háttéralku lehetséges a Matolcsy-körrel. Ez arról szólna, hogy a büntetőügy csak bizonyos határig menne el, de cserébe egy csomó mindent vissza kellene adni. Innen nézve logikusnak tűnik, hogy olyan embert küldünk a cégbe, aki tudja, mit hogyan lehet mozgatni.Bódis András: "Két helyen billen ez az elmélet. Egyrészt, mégis mit adnának vissza Matolcsyék? Egy csomó minden, amit befektettek, nincs meg, elillant. A másik kérdés, hogy kinek adják vissza? Nem mi fogunk gyarapodni, mármint a magyar nép. Egy olyan szereplőt látok, aki valamit megkaphat ebből, az Mészáros Lőrinc. Az MBH Bank 23 százaléknyi részvénypakettje jelen pillanatban a Matolcsy Ádám-féle körhöz köthető magántőkealapoknál van, a nagyobb rész Mészáros Lőrincé.Nos, a nemzeti banki botrányban érintett ingatlanokon és cégeken MBH-jelzálog van. Merthogy nemcsak az történt, hogy közpénzeket fektettek be svájci és lengyel ingatlancégekbe, hanem még ezt meg is támasztották különböző hitelekkel. Azt sejtem, ha itt valami valahova kerül a közeljövőben, akkor az nem vissza fog kerülni a magyar államhoz, hanem elviszi a bank. Az a bank, amelyik Mészáros Lőrinc dominanciája alatt áll."A Telex filmjének kulcseleme a felelősség kérdése. Hosszú évek óta foglalkozol Matolcsy Ádámmal és körével, hogy lehet kiporciózni a felelősséget? Adott egy fideszes kormánytöbbség, amely elveszítteti az alapítványi vagyon közpénz jellegét, és tulajdonképpen kinyitja a kaput a visszaélések előtt. Ott a jegybankelnök, akinek a fia elkezdi ezt az ámokfutást a közpénz jellegét elvesztett vagyonnal. A PADME nevű jegybanki alapítványnak volt egy felügyelőbizottsága meg kuratóriuma, nekik látniuk kellett, hogyan folynak ki a pénzek. Kit kell tulajdonképpen legfőbb tettesnek látnunk?Bódis András: "Szerintem a Telex-film egyik legnagyobb erénye, hogy bemutatja: azok a fideszes képviselők, akik lényegében azt mondták anno, a független jegybank azt csinál közpénzekkel, amit akar, nos, ezek teljesen fogalmatlan emberek. Az egész film egyik legerősebb pillanata, amikor megkérdezik Bogár Lászlót, a kormányzati média egyik legnagyobb észosztóját. Aki általában arról szokott értekezni, hogy a háttérhatalmak hogyan szívják az édes hazánk drága testét, stb. - miközben meg ott ült a Pallas-alapítványok kuratóriumában és az orra elől vittek el több százmilliárd forintot. Még az sem tűnt fel neki, amit az ÁSZ-jelentés nagyon jól elmond: néhány óra alatt zongorázták le az egész vagyonkimentést, és ő ehhez asszisztált végig. A másik Lentner Csaba, aki szintén ugyanilyen észosztó szerepben van a kormányzati médiában, sőt még a Válasz Online-nak is többször megszólalt. Tehát ők azok, akiknek véleményük van a magyar gazdaság helyes meg helytelen irányairól. És persze ott van Matolcsy György, aki az egész pénzügyi rendszerért felelt, aki az emberek pénzügyi felelősségére apellálva adott ki állásfoglalásokat. Tehát ők hajtották végre, vagy asszisztálták végig azt a sodródási folyamatot, amelyben nagyon sokan meggazdagodtak, legfőképpen Matolcsy Ádám baráti köre."Nem nézhetjük-e úgy a folyamatokat, hogy Matolcsy György a 2010-es kormányváltás után egy nagyon rossz helyzetben lévő költségvetést örökölt meg, mégis rendet rakott, unortodox technikákkal, s a tízes években soha nem látott fejlődésen ment keresztül Magyarország. Az életszínvonal stabilan növekedett 2013-tól 2019-ig, és amikor jegybankelnökként felismerte, hogy a kormányzat tévútra került, és igen erős kritikákat jelentetett meg, akkor a kormányzat az Állami Számvevőszéket kesztyűbábnak használva visszavágott.Bódis András: "Nagy híve vagyok annak a mondásnak, hogy a tényeknél semmi sem radikálisabb. Nyilván vannak érdemei mindenkinek, aki valaha már dolgozott, mindenkinek vannak jó tulajdonságai, Matolcsy Györgynek is. Ettől függetlenül mégis azt történt, hogy körülbelül 450 milliárd forintnyi közpénznek egy tetemes hányada egyszerűen nincs meg, közben pedig több tízmilliárd forintnyi ex-közpénzből dőzsölnek Matolcsy Ádám és barátai valahol a világban. Van, aki Szaúd-Arábiában, van, aki Dubajban, van, aki néha hazarepül Pestre, aztán továbbmegy."Ha öt évre előre tekintünk, elképzelhetőnek tartod, hogy nem a titkárnőt, nem a portást, nem a sofőrt, hanem valódi nagyvadakat gyanúsítanak meg és ítélnek el? Mennyire kell ehhez politikai akarat?Bódis András: "A politikai akarat kifejezéstől borsódzik a hátam. Nekem elég, ha ügyészségi akarat van. Lázár János vagy más politikus se mondjon olyanokat, hogy a "Matolcsyékat is lecsukjuk". Az a baj, hogy ez a tapasztalatunk, ha a politika akar valamit, akkor van igazságszolgáltatás, ha meg nem akar, akkor nincs, de ezt ne fogadjuk el normálisnak. Azt szeretném, ha az ügyészség ügyészségként működne, és mondjuk a Matolcsy-ügyben felkínálkozó 100-200 tanút tüzetesen, alaposan végighallgatnák. Hála Isten, Matolcsy Ádámék hagytak nyomokat maguk után. Azt is mi írtuk meg a Válasz Online-on, hogy Kovács Petra emailcímről Matolcsy Ádám lényegében utasításokat adott a kollektívának."
|
A nagy játszma folytatódik - eltussolják a Matolcsy-ügyet is? - Válasz Online
|
A nagy játszma folytatódik - eltussolják a Matolcsy-ügyet is?
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2025/06/26/matolcsy-gyorgy-adam-mnb-a-nagy-jatszma-bodis-andras-podcast-hetivalasz282/
|
2025-06-26 07:40:16
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Magyarországra 2020 óta több mint 10 000 milliárd forintnyi nettó közvetlentőke-befektetés (FDI) érkezett, amelynek kétharmada nem friss tőkeérkezésként, hanem újrabefektetett jövedelemként jelent meg a statisztikákban. Ez utóbbi a vállalatok adózott eredményéből származik, amelyet nem fizetnek ki osztalékként, hanem a cégnél hagynak további működtetésre. Ennek következtében a külföldi közvetlentőke-befektetések állománya 2024 második negyedévére elérte a 42 000 milliárd forintot (kb. 107 milliárd eurót).Az állomány túlnyomó többsége, mintegy 84 százaléka részesedés típusú eszköz volt, azaz nem hitelként vagy kölcsönként, hanem tulajdonosi pozícióként jelent meg a vállalatok könyveiben. Az ágazati bontás alapján a feldolgozóipar szerepe radikálisan megerősödött: tíz év alatt a szektor részesedése az FDI-állományon belül 21,4 százalékról 46,1 százalékra emelkedett. Ennek megértéséhez elég csak a járműipari és akkumulátorgyártási beruházásokra gondolni az elmúlt évekből, amelyet számtalan kritika is illetett, mivel a tőkebeáramlásban kiemelt szerepe volt annak, hogy a kormány egyedi kormánydöntésekkel ösztönözte a beruházásokat, de főként erre a két ágazatra koncentrálva nemcsak az elmúlt öt, hanem tíz évben.Fontos azonban, hogy a közvetlentőke-befektetések statisztikai értelemben nem mindig jelentenek tényleges, fizikai értelemben is megvalósuló beruházásokat.Az FDI definíciója tágabb, a cégek nem építenek automatikusan új gyárakat, szereznek be gépeket vagy teremtenek munkahelyeket.Az Állami Számvevőszék elemzése ezért kizárólag azokra az esetekre koncentrál, ahol a külföldi működőtőke beruházások valóban új tárgyi eszközbeszerzéssel jártak együtt - ideértve a zöld- és barnamezős fejlesztéseket, valamint gépek, berendezések vagy szellemi termékek beszerzését. Az EKD-támogatások valódi hatása is ezeknél a beruházásoknál mérhető érdemben.Főleg a külföldiek a haszonélvezőkAz egyedi kormánydöntések rendszere a beruházásösztönzés kiemelt eszköze Magyarországon, amelyen keresztül 2020 és 2023 között a kormány összesen több mint 800 milliárd forintot ítélt oda különféle vállalati projektek támogatására.A 2021-es év emelkedik ki ebből a sorból: ekkor 223,2 milliárd forintnyi támogatást hagytak jóvá, melynek 90%-a külföldi tulajdonú cégekhez került.A legnagyobb összegű egyedi támogatás (76,4 milliárd forint) az SK On Hungary iváncsai akkumulátorgyárához kapcsolódott.A másik véglet pedig a tavalyi év - ahogy arról a Portfolio-n írtunk - alig több mint 42 milliárd forintot fizetett csak ki a kormány a vállalkozásoknak, ami történelmi mélypont. A már említett SK On-nak korábban folyósított támogatás alig 52 százalékát jelentette ez az összeg, amin összesen tizenkét vállalat osztozott 2024-ben.Viszont az általánosságban elmondható, hogy a hazai kabinet az egyik legbőkezűbb, ha a cégek ösztönzéséről van szó: GDP-arányosan egyetlen tagállam sem költött annyit támogatásokra az EU-ban, mint Magyarország az Európai Bizottság friss kimutatása szerint - bár azt fontos megjegyezni, hogy ebbe nemcsak az EKD-kifizetéseket számították bele.Az EKD-támogatások közel felét azok a vállalatok kapták, amelyek stratégiai megállapodást kötöttek a kormánnyal - összesen 96 ilyen szerződés létezik. A legnagyobb kedvezményezettek közé tartozik a Bosch, a Mercedes, a Hankook vagy a Samsung: tehát főként külföldi, multinacionális cégek kapták ezeket az ösztönzőket.Ahogy arról már említett cikkünkben írtunk: 2023-ra ugyan a hazai vállalatok súlya megnőtt, de az ÁSZ szerint még mindig túl nagy a külföldi nagyvállalatokra szabott támogatáspolitika, és nem világos, hogy ezek a projektek minden esetben indokoltak-e gazdasági és társadalmi szempontból.Papíron megtérül, a valóságban kérdésesAz Állami Számvevőszék elemzése alapvetően arra a három szempontra koncentrál, hogy az EKD-k esetében milyen szempontok alapján döntenek a támogatásokról, mennyire megalapozottak ezek, valamint hogy mennyire térültek meg.Az ÁSZ elsőként az előkészítési folyamatot vizsgálta meg. Megállapították, hogy támogatási döntések fő mércéje a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség által számított államháztartási megtérülés. Ez elsősorban három tényezőn alapul:a munkahelyekhez kapcsolódó adó- és járulékbevételeken (szja, tb),a bérekből származó fogyasztás miatti áfa- és jövedékiadó-bevételen,valamint a vállalati szinten megjelenő társasági adón, iparűzési adón és innovációs járulékon.Az ÁSZ azonban több ponton is megkérdőjelezi a modell megalapozottságát. Egyrészről úgy lájták, hogy a számítások nem veszik figyelembe, hogy a munkaerőpiac gyakorlatilag teljesen lefedett - a támogatás nyomán létrejött munkahelyekre felvett dolgozók tehát nem feltétlenül a munkanélküliek közül kerülnek ki, hanem máshonnan szívják el őket, kiszorítva más vállalkozásokat.Kifogásolják, hogy nem szerepelnek a számításban az alternatív lehetőségek (mi történne, ha nem támogatnák a projektet - például a beruházás más formában vagy más helyen valósulna meg). Ugyanígy azzal sem foglalkoznak a HIPA mérlegelésekor, hogya támogatásra fordított közpénznek milyen alternatív felhasználási lehetőségei lennének.A legélesebb kritika pedig talán az, hogy az EKD-eljárásokban az infrastruktúra- és közműfejlesztések (pl. közutak, energiaellátás) költségeit sem vonják be a nettó jelenérték-számításba.A HIPA által alkalmazott modell így jelentősen túlbecsüli a támogatás államháztartási előnyeit. Az ÁSZ szerint a valós költségvetési hatás sokkal alacsonyabb lehet - különösen akkor, ha figyelembe vesszük az elmaradt közvetett bevételeket más területekről.Nemzetgazdasági hatások: alig van elemzésA jelentés komoly hiányosságként nevesíti, hogy a támogatási döntések előkészítése során a nemzetgazdasági hatások (GDP, GNI, hozzáadott érték, külkereskedelmi mérleg) vizsgálata elmarad. Pedig ezek lennének azok a szempontok, amelyek indokolhatják a közpénzek célzott elköltését egyes beruházások érdekében.A Scorecard értékelési rendszer ugyan tartalmaz exporthányadot és iparági súlyozásokat, de nem számol reálisan a nemzetgazdasági hatásokkal - állapítja meg az ÁSZ. Nincs előzetes hatásvizsgálat a régiós munkaerőpiacra, az árakra, az energiaimport kitettségre vagy az értéklánc-pozíciókra vonatkozóan. A döntések mögött hiányzik a makroszintű közpolitikai racionalitás.Az egyik legsúlyosabb megállapítás az, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontok gyakorlatilag hiányoznak az EKD-támogatási eljárásból. Bár a Scorecard utal "ökológiai lábnyomra" vagy zöld energia felhasználására, káros hatásokra, a jelentés szerint semmilyen kötelező környezetvédelmi követelmény nem szerepel a támogatás elbírálása során.A környezeti hatások - így például a vízfelhasználás, levegőterhelés, hulladéktermelés vagy zajkibocsátás - csak a támogatási döntés után, az engedélyezési eljárás részeként kerülnek napirendre, amikor a kormány már vállalt kötelezettséget a projekt finanszírozására.Ez a megállapítás azért is fontos, mert az akkumulátorgyárakkal szemben az elmúlt években látott lakossági és szakmai kifogások legnagyobb része épp hidrológiai aggályok miatt fogalmazódott meg.Az ÁSZ szerint ugyanígy az energiaellátásra gyakorolt hatásokra sem koncentrálnak az EKD-előkészítési eljárásoknál: egyetlen esetben sem vizsgálják előre, hogy az adott projekt hogyan illeszkedik az országos energiastratégiába, milyen többletterhet ró az elosztóhálózatra, és hogyan befolyásolja az energiaimport-függőséget vagy az energiaárakat.Beszállítói és értéklánc-hatások: adathiány és üzleti titokA kormányzati kommunikáció rendszeresen hangsúlyozza a hazai beszállítók megerősítését és a technológiai transzfer fontosságát, amint azt az ÁSZ is megjegyzi, azonban a jelentésben a szervezet megállapítja: sem az EKD-rendelet, sem a Scorecard, sem a döntéselőkészítés nem vizsgálja részletesen a beszállítói hálózatokat.Bár elvárás, hogy a támogatott cég együttműködjön hazai partnerekkel, ennek szintjét, minőségét, értékláncban elfoglalt helyét nem elemzik.A HIPA gyakran hivatkozik arra, hogy ezek az információk üzleti titoknak minősülnek - ez azonban átláthatósági szempontból problémás az ÁSZ szerint."Tekintettel arra, hogy stratégiai szinten megfogalmazódott a hazai beszállítók értékláncban elfoglalt pozíciójának javítása, indokolt ebből a szempontból is előzetesen értékelni a beruházási projekteket, illetve az értékelés eredményét bemutatni az előterjesztésekben" - teszik hozzá kritikájukban.Át kell alakítani az állami támogatások kifizetésétA jelentés nem pusztán hiányosságokat tárt fel, hanem részletes és koherens reformjavaslatokat is megfogalmazott az EKD-támogatási rendszer megreformálására. Az egyik legfontosabb változtatási igény a költségvetési hatásvizsgálat módszertanát érinti. Az ÁSZ szerint nem elegendő a jelenlegi, kizárólag a közvetlen adó- és járulékbevételekre épülő számítási modell, hanem szükséges lenne alternatív forgatókönyveket is vizsgálni. Ennek során például azt is mérlegelni kellene, hogy egy beruházás támogatás híján is megvalósult volna-e, vagy ha nem, milyen formában és hatással jött volna létre.Az ÁSZ-jelentés egy konkrét eset kapcsán hozza a GKN Automotive Hungary Kft. - korábbi nevén Rubin NewCo - Felsőzsolcán építendő autóipari alkatrészgyára kapcsán az egyik legmarkánsabb példát az EKD-támogatások ellenőrzésének hiányosságaira. Az Európai Bizottság 2024 júniusában hivatalosan elutasította a magyar kormány által tervezett 43,76 millió eurós (kb. 15,9 milliárd forint) támogatást, mivel "megítélése szerint a beruházás támogatás nélkül is megvalósult volna", vagyis nem bizonyított, hogy az állami támogatás nélkül a beruházás ne jött volna létre. A magyar kormány így nem fizethetett a cégnek.Az Állami Számvevőszék külön hangsúlyozza, hogy ez a döntés egyértelművé teszi: a hazai döntéselőkészítésben elengedhetetlen lenne az ún. "counterfactual" vizsgálat - azaz annak feltárása, hogy milyen lenne a beruházás alternatív jövő nélkül, azaz támogatás híján. Az elemzés rámutat, hogy a magyar rendszerben ez a módszertani követelmény teljesen hiányzik.Különösen erőteljes figyelmeztetésként jelenik meg a környezeti és energetikai hatások értékelésének hiánya.Az ÁSZ szerint nem halasztható tovább a támogatások előzetes környezeti szűrése. A jelenlegi rendszer ugyanis nem támaszt semmiféle kötelező követelményt például a kibocsátások, a vízhasználat, vagy az alternatív energiaforrások alkalmazása terén, és a környezetvédelmi engedélyeztetés csak a támogatási döntést követően történik meg.A javaslatok szerint már a döntéshozatali fázisban kötelezővé kellene tenni a beruházások környezeti és energetikai illeszkedésének vizsgálatát, különös tekintettel az országos energiastratégiai célokra.A vállalati szintű hozzáadott érték számítása az adózás előtti eredmény, a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenés összegéből adódik. A beruházások ezen mutatóra gyakorolt hatása elsősorban a magasabb bértömegben jelenik meg, miközben a keletkező nyereség jelentős része a külföldi tulajdonosokhoz kerül. Mivel a bértömeg az értékelési szempontok között már jelen van, a hozzáadott értékre gyakorolt hatás bizonyos mértékig - közvetett módon - érvényesül a döntések előkészítése során.Ugyanakkor az Állami Számvevőszék felveti, hogy különösen a nagyobb volumenű beruházások esetében indokolt lenne a nemzetgazdasági szintű aggregált mutatók - például a bruttó hazai termék (GDP), a nemzeti jövedelmek (GNI/NNI), valamint a teljes nemzetgazdasági hozzáadott érték - hatáselemzése is.Az ÁSZ szerint ennek gyakorlati jelentősége is lenne, mivel mind a Versenyképességi Stratégia, mind a befektetésösztönzési stratégia célkitűzései között szerepel, hogy a külföldi ipari beruházásokat a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába tereljék. Ehhez azonban elengedhetetlen lenne az egyes projektek által realizálható tényleges hozzáadott érték mérhető és összehasonlítható vizsgálata.Szintén a jövőbeli reformjavaslatok közé sorolható a beszállítói rendszerek értékelésének mélyítése.A jelentés kiemeli, hogy bár a hazai beszállítói kapcsolatok gyakran megjelennek a kormányzati retorikában, azok konkrét minőségi értékelése - például az értékláncban betöltött szerepük vagy a technológiai transzfer szintje - nem történik meg. A Számvevőszék úgy véli, hogy a vállalatoknak igazolniuk kellene az együttműködési szándékot, és transzparens stratégiát kellene bemutatniuk arra vonatkozóan, miként kívánják bekapcsolni a hazai cégeket a termelési folyamataikba.Végül az ÁSZ a Scorecard-rendszer továbbfejlesztését is szükségesnek tartja. Üdvözlik ugyan, hogy a HIPA által bevezetett rendszer iparági súlyozásokat és komplexebb értékelési szempontokat alkalmaz, de szerintük a jelenlegi pontrendszer nem elég szigorú, lényegében arra a következtésre jutva, hogy szinte minden beruházás átmegy a támogathatósági küszöbön. A pontozási skálák és kategóriák tisztázása, a súlyozás pontosabb szabályozása, valamint új mutatók - például a karbonlábnyom, a közműigény vagy a társadalmi infrastruktúra-terhelés - bevezetése növelhetné az értékelés hitelességét és gazdaságpolitikai megalapozottságát.Az ÁSZ világossá teszi: nem az állami támogatások elvét, hanem azok kivitelezésének minőségét bírálja.A jelentés szerint a magyar államnak kizárólag olyan működőtőke-beruházásokat kell támogatnia, amelyek teljes gazdasági, társadalmi, környezeti és költségvetési szaldója egyértelműen pozitív. Ehhez azonban sokkal alaposabb előkészítésre, szigorúbb kritériumokra és átláthatóbb döntéshozatalra van szükség - különösen akkor, amikor milliárdokat költünk el a jövő iparágainak kiépítésére.A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
|
Lesújtó kritikával illeti a magyar gazdaságpolitika alapkövét az Állami Számvevőszék
|
A beruházásösztönző állami támogatások rendszere nem átgondolt az audit szerint.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250626/lesujto-kritikaval-illeti-a-magyar-gazdasagpolitika-alapkovet-az-allami-szamvevoszek-770271
|
2025-06-26 06:00:00
| true | null | null |
Portfolio
|
A Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség 2075 tavaszáig bérbe adott 27 ezer négyzetméternyi ingatlant az Óbudai-szigeten. A bérlő egy idén januárban bejegyzett cég, amely a szerződés aláírása után egy héttel már be is jelentett székhelyként egy ottani címet.Nem találtuk nyomát, hogy a bérbeadást nyilvános tendereztetés előzte volna meg, egy májusi közleményből inkább úgy tűnik, mintha az ügyletet és a tervezett fejlesztést a bérlő kezdeményezte volna. A bérbeadás tényéről is csak ez a közlemény tanúskodik.A bérbeadást kérdésünkre Demeter Szilárdék azzal indokolták, hogy a PKÜ által megkapott ingatlanvagyon hasznosításához "sok-sok milliárd forintra volna szükség", ami neki nincs.Közérdekű adatigényléssel kikértük és meg is kaptuk a szerződést. Ebből úgy tűnik, hogy ez a "sok-sok" nagyjából 3,5 milliárd, aminek egy része ráadásul "lelakható": a bérleti díjat legkorábban jövő januártól kell fizetni, és azt akár 30 százalékkal is csökkenthetik bizonyos beruházások költségei."A MultiKulti Zrt. kezdeményezésére fejlesztés indult az Óbudai-sziget területe és épületei egy részének kulturális célú hasznosítására" - így kezdődik az a közlemény, ami idén május 7-én jelent meg a Petőfi Kulturális Ügynökség honlapján. A jól hangzó, nagyívű terveket ismertető sajtóanyagnak csak egyetlen mondatából, az utolsóból derül ki, hogyan is kötődik a projekt az ügynökséghez: "Az Óbudai-sziget projekt keretében a PKÜ összesen 27 024 m² területet ad bérbe hosszú távra a MultiKulti Zrt.-nek, eredményeként több, jelenleg használaton kívüli ipari műemlék épületet keltenek életre, újítanak fel, illetve látnak el új funkciókkal."Mindez jól szimbolizálja, mennyire nem verte nagy dobra a Demeter Szilárd által vezetett, kulturális ügynökségnek hívott, de mostanra kisebb cégbirodalommá nőtt szervezet, hogy egy április 10-én aláírt szerződéssel 2075. április 9-ig bérbe adta a Hajógyári-, azaz Óbudai-szigeten lévő ingatlanvagyonának nagyjából tizedét. Méghozzá egy olyan bérlőnek, amelyet csak idén január 15-én jegyeztek be ötmillió forintos tőkével. Vagyis a bérlő, az egyetlen magyar magánszemély, Kiss Krisztián tulajdonában álló a MultiKulti Zrt. a létrejötte után nem egészen három hónap alatt felfedezte ezt a bérleti lehetőséget, és - hogy elszpojlerezzem a PKÜ levelének egy részletét - "sokkörös tárgyalások után" le is tudott szerződni az állami intézménnyel.Annyira diszkréten kezelték a nagy jelentőségű bérbeadást, hogy a PKÜ nemcsak közleményt nem adott ki az ügyben - a honlapján sem találni erről semmilyen más tartalmat, csak a MultiKulti-közleményt -, de kitartó kereséssel sem leltük nyomát, hogy a bérleti szerződést megelőzően valamiféle nyílt tenderen kerestek volna érdeklődőt.Az ügyletről már a közlemény publikálásának napján beszámolt az erősen a NER-hez kötődő, az építőipar sikertörténeteit bemutatni hivatott Magyarépítők.hu-n megjelent cikk. Ebből derült ki az a részlet, hogy"a PKÜ összesen 27 024 m² területet ad bérbe hosszú távra a MultiKulti Zrt. számára, melyből 14 333 m² épület és 12 691 m² szabad terület."Mivel ahogy írtam, sehol nem találtuk nyomát, hogy az Óbudán a PKÜ-n és más kulturális intézményeken keresztül jelentős ingatlanvagyont felhalmozó Demeter Szilárdék - a vagyongyarapodásról az Átlátszó még 2021 végén készített átfogó összeállítást - nyilvánosan meghirdették volna bérbeadásra a szigeten általuk birtokolt mintegy harminc hektár (300 ezer négyzetméter) tizedét jelentő, lényegében az egykori Vizoviczki-birodalommal megegyező ingatlanegyüttest, közérdekű adatigényléssel fordultunk a PKÜ-höz.Egyrészt kikértük a PKÜ és a MultiKulti Zrt. között kötött bérleti szerződést, másrészt az alábbi kérdéseket tettük fel a Petőfi Kulturális Ügynökségnek:Mikor és ki hozott döntést a bérbeadásról?A bérbeadó vagy a bérlő kezdeményezte a bérleti szerződést?Megelőzte-e bármiféle tendereztetés, versenyeztetés a terület bérbeadását?Ha igen, mikor, milyen körben és milyen módon folytatták le ezt a versenyeztetést? Ha nem volt versenyeztetés a szerződéskötés előtt, miért nem volt, illetve hogyan, milyen szempontok szerint választották ki a bérlőt?Milyen időre, mennyi pénzért adták bérbe az ingatlant? Milyen kötelezettségei és jogai vannak a bérlőnek és a bérbeadónak? Az ügynökség az adatigénylésre a 15 napos határidő leteltével egyszeri 15 napos hosszabbítást kért, „tekintettel arra, hogy közérdekű adatigénylése jelentős terjedelmű adatra vonatkozik”, majd az újabb 15 nap utolsó előtti napján elküldték a jelentős terjedelmű adatot: a mellékletekkel együtt 31 oldalas bérleti szerződést és egy 5 mondatos, egyetlen bekezdéses „választ”. Vagyis egy-egy kérdésemre átlagosan nem egészen másfél sornyi válasz jutott „jelentős terjedelmű adat”-ként.Arról nem beszélve, hogy az úgynevezett válasz sem válaszolta meg a legfontosabb kérdéseket. Például Demeter Szilárdék szerint azokra a kérdésekre, hogy mikor és ki hozott döntést a bérbeadásról, a bérbeadást ki kezdeményezte, és milyen versenyeztetés, tendereztetés előzte meg a szerződés aláírását, ez a válasz a „tájékoztatás”:„A Magyar Kultúráért Alapítvány, illetve a tulajdonában levő Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. az Országgyűlés döntése értelmében jelentős ingatlanvagyon birtokába jutott. Jelentős részben ez az ingatlanvagyon olyan használaton kívüli épületekből tevődik össze, amelyeknek kulturális célú hasznosításához sok-sok milliárd forintra volna szükség. A COVID, a rezsiválság és a szomszédunkban zajló háborúra adott elhibázott brüsszeli szankciók miatt ezek a többletforrások jelenleg nem állnak rendelkezésre. Éppen ezért a PKÜ olyan befektetőket keresett, akik az ingatlanok kulturális célú hasznosításában látnak fantáziát és hajlandóak hosszú távú ingatlanfejlesztésekre pénzt áldozni, nem pedig a rövid távú haszonszerzés logikája által vezettetve lelakni a bérelt ingatlanokat. Ezért sokkörös tárgyalások után olyan bérleti szerződést kötöttünk a komolyan vehető érdeklődők közül a MultiKulti Zrt.-vel, ami a nemzeti vagyon értéknövekedését eredményezi, ugyanakkor a Hajógyári szigetet biztonságos körülmények között ismét kinyitja a nagyközönség számára.”Ebben épp csak arra nincs válasz, amit kérdeztem: hogy mikor és ki hozott döntést a bérbeadásról, a bérbeadást ki kezdeményezte, és milyen versenyeztetés, tendereztetés előzte meg a szerződés aláírását.A PKÜ szerint a többi kérdésemre „a megküldött szerződésből megismerhető” a válasz – és legalább ez részben igaz is. Például kiderül, hogy az említett „sok-sok milliárd” valójában mindössze 3 milliárd – vagyis alig fele annak, mint amennyi támogatás, több mint 6 milliárd forint egyetlen évben, tavaly befolyt az akkor 700 millió forint fölötti nyereséggel záró Petőfi Kulturális Ügynökséghez. Különösen nem nagy ez az összeg ahhoz képest, hogy Demeter 2021-ben 23 milliárdot kapott, hogy újrahangolja a magyar könnyűzenét.De miket is tudhattunk meg a lapunk birtokába került szerződésből? A legfontosabb pontokat kiemelve az alábbiakat: Demeter Szilárdék 50 évre, 2075. április 10-ig adták bérbe az ingatlanegyüttest.A szerződés két épületről, két épületrészről, valamint hat, nem egybefüggő szabadtéri területrészből áll, ez utóbbiak többsége a Hajógyári-öböl menti partszakaszon van. A megállapodás 5.3-as pontjából kiderül, hogy a bérleti konstrukcióban érintett ingatlanok egyike az a 18386/4. helyrajzi számú terület, amelyen „a régészeti jelentőséggel bíró Hadrianus-palota” is található. Az épületek és épületrészek havi bérleti díja négyzetméterenként 900 forint, a beépítetlen szabadtéri területeké négyzetméterenként 300 forint. A teljes ingatlanegyüttesért havi 16 707 000 forintos bérleti díjat kell fizetni, így a teljes átlagos bérleti díj négyzetméterenként 618 forint. A bérlőnek legkorábban 2026. január 1-jétől kell bérleti díjat fizetnie, és akkor is csak azokra az ingatlanrészekre, amiket már megnyitott a nagyközönség előtt.Ezt a passzust „a bérlemény jelenlegi állagára, a szükséges felújításokra és a tervezett bérlői beruházásokra tekintettel” írták bele a szerződésbe. De akkortól is csak azok után az ingatlanrészek után kell fizetnie, amiket addigra megnyitott a nagyközönség előtt. (Ha valami már idén kinyit – erre később még visszatérek –, a bérleti díjat arra is csak jövő januártól fizeti.)A bérleti díj összegét reálértéken nem, csak a KSH által közölt infláció mértéke alapján emelik „mindaddig, amíg Magyarországon a forint a törvényes fizetőeszköz”. Az indexálást 2027 januárjában kezdik, de rögzítették, hogy a bérbeadónak az ingatlannal kapcsolatos költségei ennél igazoltan nagyobb mértékben nőnek, akkor „jóhiszemű egyeztetéseket folytatnak egymással” a bérleti díj módosításáról.További enyhítést jelent a szerződés 3.3-as pontjának b) alpontja szerint, hogy a mindenkori nettó bérleti díj 30 százalékának mértékéig beszámíthatja a bérlő egyes, a terület használhatóságához szükséges beruházásainak költségeit. Itt két kardinális kérdésről van szó: a szigetre vezető hídról és a terület közműellátottságáról, a közművek állapotáról.Egyrészt fel kell mérni, milyen állapotban van a sziget e részére vezető H-híd (nem a K, amit a Sziget fesztiválok idején használunk, hanem az attól délre, a Szentlélek tér közelében lévő), alkalmas-e rendeltetésszerű használatra, vagy megerősítésre, felújításra, netán átépítésére, bővítésére van szükség a várható forgalombővülés miatt.A közműellátottságot is fel kell mérni, és ha azok állapota nem alkalmas a terület rendeltetésszerű használatára, a bérlő jogosult a híddal és a közművekkel kapcsolatos munkákat elvégeztetni. Ezek költsége most a bérlőt terheli – ezért is jogosult azok fejében a 30 százalékos bérletidíj-csökkentésre –, de a szerződés megszűnése esetén a bérbeadó köteles a „teljes együttes költség” megtérítésére.A H-híd és a közművek állapota sarkalatos pontja a szerződésnek. Annak 2.2-es pontja kimondja ugyanis, hogy a bérlő jogosult rendkívüli felmondással kilépni a szerződésből, ha „a Hajógyári híd és/vagy a Bérlemény bármely részének műszaki állapota, állaga (ideértve a Bérlemény bármely részének közművekkel való ellátottságát, illetve az ellátottság hiányát is), illetve környezeti állapota (esetleges szennyeződése) lehetetlenné vagy jelentős mértékben nehezebbé, illetve gazdaságtalanná teszi (tenné)” az ingatlanegyüttes bérlő által tervezett használatát. Itt külön kitérnek arra, hogy ilyen szerződésfelmondási ok lehet, ha a közművekkel vagy a híddal kapcsolatos „munkálatok költségigénye aránytalanul magas lenne”. A bérlő által tervezett használat két zenei klubot és egy szabadtéri rendezvényközpontot jelent.A szerződés szerint „rendezvényhelyszínként, illetve közösségi térként” hasznosítanák az ingatlanegyüttest. „Egy hozzávetőlegesen 4500 főt és egy további, hozzávetőlegesen 2000 főt befogadni képes zenei klubot, a Duna-parti szakaszon egy szabadtéri rendezvény- és élményközpontot, továbbá a helyszínre látogató személyeket kiszolgáló felszíni parkolókat kíván létrehozni és működtetni” a MultiKulti Zrt. A beruházásra 3 milliárd forintot szán a bérlő, ebben már a híddal és a közművekkel kapcsolatos költségek is benne vannak.A szerződés szerint a korábban említett esetleges hídrekonstrukció és a közművekkel kapcsolatos költség „várható beruházási költsége nettó 400-600 millió forint lesz”. Már önmagában érdekes, hogy erről a bérlő tájékoztatja a bérbeadót, és nem fordítva, miközben az tűnik életszerűnek, hogy az ingatlan tulajdonosa van képben az ilyen típusú várható költségekkel, és maga a szerződés is úgy szól, hogy az aláírástól számított hatvan napon belül kell megbíznia a bérlőnek egy műszaki szakértőt az állapotfelméréssel. De még fontosabb, hogy ezek szerint most úgy számolnak: 400-600 millió forint az a költség, amennyit a bérlő érvényesíthet a bérleti díjban (ez az indexálás nélküli, kezdő bérleti díjból kiindulva havi 5 milliós tételt jelenthet). Demeterék más Óbudai-szigeti ingatlanján nem lesz zene és tánc.Végül a szerződés 5.14-es passzusában Demeter Szilárdék vállaltak egy versenytilalmi klauzulát. Vagyis leszögezték, hogy a PKÜ-nek az Óbudai-szigeten lévő más ingatlanjait, „ideértve azok bármely részét (akár felépítményt, akár beépítetlen felszíni vagy felszín alatti területet) nem adja bérbe, illetve nem adja semmilyen egyéb (akár ingyenes) jogcímen használatba olyan személynek, aki (amely) az érintett felépítményben, illetve beépítetlen területen rendezvényhelyszínt, közösségi teret, zenei klubot, vendéglátóipari egységet üzemeltetne, vagy egyébként a Bérlő vagy albérlői által a Bérleményben jogszerűen folytatott, a nagyközönség számára elérhető tevékenységével versenyző tevékenységet folytatna”. Ez alól a versenytilalom alól csak a szigeten már működő, szintén a Demeter-kultbirodalom részét képező Póka Egon Művészeti Akadémia és a főleg PKÜ-alkalmazottakat kiszolgáló büfé kap felmentést. Végül ami a szerződésből nem derül ki: a bérlő már be is költözött a szigetre, és egy helyszín, a legnagyobb, már idén megnyílhat.A cikk elején említett közleményben a MultiKulti Zrt. meglehetős részletességgel – de egyes pontokon a szerződésnek ellentmondóan – ír az Óbudai-szigeti terveiről. Amik olyan komolyak, hogy a cégnyilvántartás adatai szerint az idén január 15-én 5 millió forintos tőkével bejegyzett társaság a székhelyét egy héttel a szerződés aláírása után, április 17-én áthelyezte 1033 Budapest, Hajógyár utca 18386/9. címre.Eszerint már erre az évre tervezik az úgynevezett Event Hall átadását, ami „Budapest egyik legnagyobb befogadóképességű rendezvényhelyszíne lesz”. A MultiKulti „tervezetten 5000 fő befogadására alkalmas” többfunkciós térről ír, bár a szerződésben valamivel kisebb létesítményről van szó. A közlemény szerint az Event Hallt „ipari műemlék épületből alakítják ki, megtartva annak eredeti karakterét” (a másik zárt térben lévő zenei klub, a helyet ismerve nem meglepő módon, szintén egy ipari műemlék épületben lesz).A Duna-parti szabadtéri helyszínről pedig azt írják, hogy az egy olyan többfunkciós, szabadtéri rendezvénytér lesz, ahol egy nyitható oldalfalú rendezvénysátor nemcsak a tavasztól őszig való szezonálisan működtetést teszi lehetővé, „de kialakítása révén részlegesen téliesíthető is”. Ennek és a második zenei klubnak a megnyitásáról egyelőre nem írtak dátumot.
|
Négyzetméterenként 618 forintért 50 évre bérbe adták az Óbudai-szigeten lévő állami ingatlanvagyon egy részét Demeter Szilárdék
|
A volt Vizoviczki-birodalmat 2074-ig bérbe adták egy idén januárban bejegyzett cégnek. Közérdekű adatigényléssel megkaptuk a szerződést, amiből kiderültek a bérleti konstrukciók. Azt nem tudtuk meg, milyen előzetes körök után és miért velük szerződtek.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/26/negyzetmeterenkent-618-forintert-50-evre-berbe-adtak-az-obudai-szigeten-levo-allami-ingatlanvagyon-egy-reszet-demeter-szilardek
|
2025-06-26 09:54:50
| true | null | null |
444
|
Több mint egy hónapja lejárt a határideje annak a nyílt pályázatnak, amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Budapest szívében található Erzsébet téri egykori buszpályaudvar épületére és a hozzá kapcsolódó közterület bérbeadására írt ki. A főépület a nyilvánosság előtt Design Terminálként és étteremként kapott ismertséget. Jó ideje zárva áll a szomszédban nyüzsgő Fröccsterasz mellett az óriáskerék árnyékában.Az áprilisban megjelent felhívás szerint május 5-én 14 óráig lehetett beadni a pályázatokat az összesen 2184 négyzetméternyi terület határozatlan idejű használatára. Az MNV honlapján cikkünk megjelenéséig sem közölte az Erzsébet tér 11.-re vonatkozó pályázat eredményét. Sem visszavonásáról, módosításáról, sem az értékelés határidejének meghosszabbításáról nem ad tájékoztatást. Annak ellenére, hogy birtokában van az információnak. Kiíróként vállalta, hogy az ajánlatokat az ajánlattételi határidő lejártától számított 30 napon belül elbírálja, megállapítja a pályázat eredményét, amelyet valamennyi pályázóval az elbírálást követő 8 napon belül írásban közöl.Az Erzsébet tér 11. számon meghirdetett két műemlék jellegű ingatlan Budapest belvárosában található: "Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín védőövezetében" - olvasható a kiírásban. A műemlék jellegű buszpályaudvar 1386 négyzetméter, a közterület 2184 négyzetméter alapterületű. A bérbeadandó 2184 négyzetméter összesen 2156 négyzetméter hasznos területtel és 28 négyzetméter burkolt sétányfelülettel rendelkezik.Az MNV bruttó 127 ezer forintot kért a pályázati anyagért, az ingatlanok minimális havi bérleti díját 14 millió 924 ezer forintban határozta meg.Az MNV ennél többet nem is hozott nyilvánosságra az ingatlanok jellegéről, jelenlegi állapotáról, funkciójáról. A felhívásban megadott vázlatból kiderül, hogy a korábbi Design Terminálnak otthont adó volt buszpályaudvar főépülete mellett az egykori buszbeállók, csomagrakodók Fröccsterasz használta területét is meghirdette az MNV.Az értékelésnél a pályázók rangsorát a megajánlott bérleti díj alapján határozták meg, ez 70 százalékban dönti el a versenyt, 30 százalékban a vállalt építési beruházások. A pályázók körét szűkítették azzal a 114 millió forintos beugróval, amit pályázati biztosítékként kellett befizetniük. Továbbá azzal, hogy vendéglátással és turizmussal foglalkozó nyereséges vállalkozásokra írták ki: "Turisztikai, vendéglátási, kulturális és kereskedelmi tevékenység üzleti célú folytatásában a kiírást megelőző legalább 3 naptári éven belül legalább két lezárt üzleti évben közreműködött, és abból legalább egy üzleti évben évi nettó 10 millió forint árbevétele volt."Tizenegy évvel ezelőtt nagy felhajtás volt az Erzsébet téren, amikor a Terminál étterem megnyitott a Fidesz-kormányzás csúcsidőszakában. A Bors korabeli beszámolója szerint az X-faktor-celeb Vastag Csaba, a fodrász Hajas László, a színész Bereczki Zoltán, a filmügyi kormánybiztos Andy Vajna, felesége, Palácsik Tímea, sőt a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István is megjelent a fogadáson. „Az étterem konyhája másoknak is bejött. Nacsa Olivér szerelmével, a Barátok köztből ismert Pataki Szilviával jelent meg a partin, ahol egyetlen percre sem engedték el egymás kezét. Nacsáék mellett Varga Viktor és Cinthya Dictator is látványosan turbékolt az italok felett” – örvendezett a bulvárlap. A cikk azt is kikotyogta, hogy az ünneplők közül többen arról beszéltek, a vendéglő valójában Orbán Ráhelé vagy férjéé. Erről meg is kérdezte a miniszterelnök lányát, aki elmondta, szó nincs róla, ő egy másik étteremcsoportnak dolgozik, mindig érdeklődéssel fogadja az új helyeket, ezért kíváncsi volt, milyen lett a Terminál.A volt Design TerminálFotó: A szerző felvétele Az 1949-ben épült buszpályaudvar épületének ezzel indult második hullámú újrahasznosítása. 2003-ban a Medgyessy-kormány döntött arról, hogy magyar formatervezőknek bemutatkozási lehetőséget kínáló kiállítóteret hoz létre. A startup vállalkozásokat segítő Design Terminál végül 2011. júliusban nyitott az Erzsébet téren már a második Fidesz-kormány gondozásában. A projekt folytatására a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium élére léptetett Navracsics Tibor Engler Róbertet hozta el Veszprémből. A megnyitón a Design Terminál vezetője arról beszélt, szeretné, ha Budapest a régió kreatív fővárosává válna, melynek a Design Terminál lenne a katalizátora, az intézmény segítené a fiatal magyar designerek, tervezők munkáját. Feladatának elsősorban a designkultúra színvonalának emelését, a komoly érdeklődést kiváltó programok szervezését és az épület hasznosítását tartja. A 2011-es megnyitás évében takarította el a kormány az Erzsébet téri kulthelyet, a Gödört, határozva arról, hogy a Design Terminállal egységes intézményként fog tovább működni. Az üzemeltető cég szerződését felmondták, a szórakozóhelyet Akváriumra nevezték át, a programszervezőnek szintén Navracsics ismeretségi köréből igazoltak szakembert. Englert a változások célját úgy definálta: a szétszabdalt üzemeltetési feltételek között működő Erzsébet téri kulturális centrumból európai színvonalú kulturális parkot hoznak létre, hogy a Design Terminál és az Akvárium programjai végre szinergiában tudjanak megjelenni.Englertet azonban rövidesen levették az Erzsébet térről, a terminál projekt igazgatását szintén Navracsics környezetéből a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesi pozíciójából érkező Böszörményi-Nagy Gergelyre bízták 2012-től. Böszörményi karrierje tovább is ívelt a kormányban, 2018-tól már félmillió forintért adott tanácsokat a Miniszterelnökségnek.Már 2011-ben bejelentették, hogy az egykori Erzsébet téri buszpályaudvar épületében étterem és designshop is helyet kap. Ez meg is valósult. 2014-ben az Erzsébet tér megújításához kapcsolva ráncfelvarrást kapott, kialakították az éttermi részt. A bérlőt az Erzsébet tér felújítását, a Design Center és az Akvárium működéséért felelős állami cég, az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. meghívásos pályázaton választotta ki. A nyertes pályázó, az akkor 29 éves Pap Kornél az ismeretlenségből lett a leglátogatottabb belvárosi vendéglátó helyek egyikének vezetője – járta körbe a történtek hátterét a hvg.hu. 2010 júniusában alapított egy céget azzal a céllal, hogy ingatlant adjon bérbe, vagy üzemeltessen. A Debrecenben székelő vállalkozása azonban egy forint árbevételt nem termelt, üzleti tevékenységet nem végzett, Pap ügyvezetőként díjazás nélkül végezte a tevékenységét. Aztán váratlanul beütött a siker, Pap Kornél frissiben alapított cége, a Pakor-Gasztronómia Kft. 2014 januárban 15 évre elnyerte a Terminál üzemeltetési jogát. A verseny nem volt nyílt, négy gasztronómiai vállalkozást hívtak meg. A Pakor kiütötte a több mint két évtizede sikeresen működő balatonszemesi Kistücsök tulajdonosának ajánlatát, és annak a cégnek a pályázatát is, amely a főváros egyik legnagyobb irodakomplexumában, az Infoparkban nyitott vendéglőt. Az elbírálásnál ekkor is legfontosabb szempont a bérleti díj nagysága volt, és nagy súllyal estek latba a vendéglátói referenciák. A 100 négyezetméter feletti alapterületen működő éttermet a Pakor-Gasztronómia havi 2,5 millió forint plusz áfáért bérelhette. A vagyonkezelő szerint ezen felül üzemeltetési díjat is kell fizetniük, amit az Erzsébet Kft. a tér „folyamatosan karbantartására, javítására és fejlesztésére” költött.Az épületre folyamatosan fókuszált figyelem jutott, mivel Tiborcz István és Orbán Ráhel rendszeresen megfordult az étteremben, gyakran ebédeltek ott. 2016-ban az épület funkciója más irányba fordult. A 2012-től önálló költségvetési szerveként működő Design Terminál központ projektcégét 2016-ban eladták, Csák János, Magyarország volt londoni nagykövete érdekeltségébe került. A magántulajdonú nonprofit szervezet elhagyta az Erzsébet téri épületet. Ekkoriban jelent meg az feltételezés a sajtóban, hogy az éttermet nem étteremként, hanem elit szórakozóhelyként pozicionálják át a Fröccsterasz vonzásában.A volt buszpályaudvar épülete az Erzsébet térenFotó: A szerző felvétele A terminál sorsát érintő cégügyek ezt a híresztelést igazolták. A Pakor-Gasztronómia Kft.-ben a pályázat eredményének kihirdetése után nem sokkal, 2014. februárban megjelent társként a Fideszhez aktívan kapcsolódó Kárpáti Péter. A 444.hu által kikért 2010-2013 közötti adatok szerint a Fidesz parlamenti frakciójának Kárpáti Ész-Ker Kft.-je közbeszerzési tanácsokat adott 13,6 millióért, másik érdekeltsége, a New 4 Kft. pedig 11,7 millióért az étkeztetésért volt felelős a frakció rendezvényein. A céggel a még Lázár János vezette Hódmezővásárhely is szerződött rendezvényszervezésre és cateringre. A hvg.hu azt is feltárta, hogy Kárpáti és Pap más cégeken keresztül kötődött Hamar Endréhez, akinek Pécsen közös vállalkozása volt a miniszterelnök vejével.A Pakor-Gasztronomia Kft. nem töltötte ki a 15 éves bérleti időt. Pap sem volt kitartó, a fordulat évében, 2016-ban kilépett a cégből, amikor a Design Terminal elköltözött. Vele távozott Kárpáti is. Helyükre Varga Lajos Ernő cége, a Stu-Sza Kft. került.Varga a kormányzat által szeretett őrző-védő Valton Sec biztonsági cég tulajdonosa, Bessenyei István társa, aki Rogán Antal után Sarka Kata második férjeként is bekerült a celeb hírvilágba.Varga a Prime-Multi Zrt. nevű cége révén a Valton 89 százalékos részvényese, a kisebbségi tulajdonos Bessenyei. 2016-ban világossá vált az étterem Orbán családdal való kapcsolata, ugyanis Paptól a Pakor ügyvezetését átmenetileg a miniszterelnök feleségének szintén szolnoki kötődésű unokaöccse, Szeghalmi Márk vette át Ondrusek Péterrel – utóbbi folytatta is 2018-ig. Ebben az évben a Pakort leléptették a térről, 2018-ban törölték a cégnyilvántartásból, mert beolvadt a buszpályaudvar külső váró részén elterülő streetfood és borozó koktélozó vendéglátó egységeket működtető Fröccsterasz Kft.-be. Ez a cég az utóbbi években valódi aránybányaként működik, rendszeresen 1 milliárd forintos árbevételt termel Bessenyeinek. Amiből egyre levesebbet tud kivenni; elgondolkodtató, hogy az 1 milliárd forint árbevétel 2024-ben mindössze 4,5 millió forint adózott eredményre lett elegendő.Miután Bessenyei cége bekebelezte a Terminál éttermet működtető Pakort, a buszpályaudvar elvesztette étteremjellegét; csipszfélékre és pizzára redukált ételkínálattal, viszont széles italkínálattal éjszakai buli- és koncerthelyszínként a Fröccsterasz komplexum része lett.A Terminál azóta étteremként és partihelyként is megszűnt létezni, kihasználatlanul áll, belső terében limlomok láthatók mindenfelé. A Covid megviselte a bérlő bevételét: 2020-ban csupán 323 millió forintot ért el a Förccsterasz Kft. 77 milliós veszteséggel. Volt ok tehát lekapcsolni a terminált, és csak a kültéri egységek üzemeltetését megtartani. Azóta viszont szárnyal a köztéri vendéglátás az Erzsébet téren:a Fröccsterasz Kft. nagyot ugrott, 2022-ben átlépte az 1 milliárd forint árbevételt.Ekkor még 107 millió tiszta nyereség képződött, a 2024-es évre ez azonban döbbenetesen elfogyott 4,5 millió forintra. A Fröccsterasz beszámolója szerint tavaly 142 milliót költöttek bérleti díjra, 41 milliót vagyonvédelemre, 89 milliót rendezvényszervezésre, 52 milliót üzemeltetésre. Szerepel még egyéb szolgáltatás igénybevétele is, ami 62 millióval dobta meg a Fröccsterasz költségeit, de ezekről több nem tudható meg a beszámolóból.A FröccsteraszFotó: A szerző felvétele Ez már sorrendben a második nekifutás az ingatlanok bérbeadására. Az MNV februárban ugyanezekkel a feltételekkel meghirdette a pályaudvart, de nem érkezett megfelelő ajánlat. Az MNV kérdésünkre azzal hárította el a bérlő kijelölésére vonatkozó tájékoztatást, hogy várjuk meg a szerződéskötést. „Tekintettel arra, hogy a nyertes pályázóval a szerződés megkötésére még nem került sor, így a fenti kérdéseivel kapcsolatban jelenleg nem áll módunkban információt adni.”Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Design Terminál Erzsébet tér Orbán Ráhel Valton Security buszpályaudvar bérbeadás FröccsteraszMaradjanak velünk!Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!Jó emberek írják jó embereknek!hetilap borítóElőző cikk a rovatbanTűz, erő - NATO-hadgyakorlaton jártunk a BakonybanTűz, erő - NATO-hadgyakorlaton jártunk a BakonybanKövetkező cikk a rovatbanPuzsér Róbert: „Hátraarcot Orbán Viktortól még senki nem látott”Puzsér Róbert: „Hátraarcot Orbán Viktortól még senki nem látott” Kis-MagyarországMásodszorra is kirúgta a háziorvosi asszisztenst a fideszes polgármester az időközi választás előtt NyírcsászáribanEgy nappal azt megelőzően, hogy a jogerőre emelkedett bírósági ítélet alapján munkába állt volna, rendkívüli felmondással, anyagi fedezet hiányára hivatkozva, kirúgták Kovács Anita háziorvosi asszisztenst Nyírcsászáriban, akit egyszer már elbocsátott a falu vezetője. A településen hónapok óta áll a bál, jövő vasárnap időközi választás lesz, mert április elején feloszlatta magát a képviselő-testület.ZeneA Fontaines D.C. a körülmények ellenére is nagyobb bulit csinált a Barba Negrában, mint tavaly a SzigetenMegnéztük az ír zenekar első önálló magyarországi fellépését. Bár a kezdés előtt bőven akadtak kételyeink, a koncert végül egyértelműen kárpótolt a helyszín és a szervezés hiányosságaiért.MikrofilmA mozi iránti elköteleződés és a kaszkadőrmutatványok: ezért kapta a különleges díjat Tom CruiseKorábban négyszer jelölték a legrangosabb filmes elismerésre, de egyszer sem nyert, most tiszteletbeli Oscarral vigasztalódhat a színész, akit sokan "az utolsó mozisztárnak" tartanak.TudományKapu Tibor, Erős Pista és a bűvös kocka az űrbenMagyar idő szerint szerdán reggel 8 óra 32 perckor elstartolt a floridai Kennedy Űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra az Axiom Space houstoni űripari magáncég Ax-4-es missziója, amelyben Kapu Tibor is részt vesz.PublicisztikaLehetséges-e Iránban a békés átmenet, és van-e erre politikailag felkészült közösség?A rezsimben létezik több, nyíltan vagy burkoltan reformpárti belső csoport, ők tölthetik be a szervezett ellenzék szerepét. Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő írása.Narancsblog„A viták ideje lejárt”Egy tanulsága volt Kulja András és Takács Péter tévévitájának: az, hogy most már valószínűleg a legeslegalapvetőbb dolgokban sem tudna egymással megegyezni a Fidesz és a rajta kívüli világ. Enélkül pedig nehéz bármiről is beszélni.Figyelmébe ajánljukMásodszorra is kirúgta a háziorvosi asszisztenst a fideszes polgármester az időközi választás előtt NyírcsászáribanKis-MagyarországMásodszorra is kirúgta a háziorvosi asszisztenst a fideszes polgármester az időközi választás előtt NyírcsászáribanEgy nappal azt megelőzően, hogy a jogerőre emelkedett bírósági ítélet alapján munkába állt volna, rendkívüli felmondással, anyagi fedezet hiányára hivatkozva, kirúgták Kovács Anita háziorvosi asszisztenst Nyírcsászáriban, akit egyszer már elbocsátott a falu vezetője. A településen hónapok óta áll a bál, jövő vasárnap időközi választás lesz, mert április elején feloszlatta magát a képviselő-testület.Pompás elszigeteltség KritikaPompás elszigeteltségLehet a zombifilmeket szeretni vagy nem szeretni, ám kétségtelen, hogy a maguk ormótlan módján rezonálnak koruk társadalmi-politikai jelenségeire.Az európai történelem visszáján KritikaAz európai történelem visszájánA színházteremben füst kavarog. A kivetítőn egy ősz hajú asszony megpróbál felolvasni egy búcsúlevelet, de a hangja sírásba fullad.Snoblesse Oblige InteraktívSnoblesse ObligeKultúra nyárraMilyen áron akadályozható meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson?A szerk.Milyen áron akadályozható meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson?Megakadályozható egyáltalán? Azt sem tudjuk, valóban véget érnek-e a harci cselekmények, és azt sem, hogy mennyivel került távolabb Irán az atombombától ahhoz képest, ahol két héttel ezelőtt járt.Vajon sértődés vagy szimpla tahóság áll a humán kutatóintézetek elpasszolásának hátterében? A szerk.Vajon sértődés vagy szimpla tahóság áll a humán kutatóintézetek elpasszolásának hátterében?Az ötlet, hogy a HUN-REN-től az ELTE-hez csatolják a négy humán tudományi kutatóközpontot, épp annyira kidolgozott, mint bármi, amit 2019 óta, a kutatóhálózat MTA-tól való elszakítása óta a kormány kezdett az intézetekkel – vagyis semennyire. A célja pedig nyilván nem lehet más, mint megszabadulni e koloncoktól.„Kívülálló voltam” Színház„Kívülálló voltam”A Vígszínház művésznőjével önbizalomról és annak hiányáról, társulati tagságról, a független színházak életéről és lehetőségeiről beszélgettünk.Magyar rulett PublicisztikaMagyar rulettSzociológusok és politológusok rendszeresen elmondják, hogy a magyarok és különösen a Fidesz-szavazók számára az egyik legfontosabb érték a biztonság. Azt is mindig hozzáteszik, hogy Orbán Viktor különlegesen jól érti a „magyar néplelket”, így eredményesen tud játszani az egzisztenciális fenyegetettség és a biztonság utáni vágy érzékeny húrjain.Állandósult ideiglenességBelpolÁllandósult ideiglenességÚjabb két évig kell négyszáz embernek olyan házakban élnie, amelyeket évtizedekkel ezelőtt bontásra ítéltek. A VIII. kerületi önkormányzat helyett immár az állam felel azért, hogy a lakók 2027 közepére kiköltözhessenek. Van, aki dühös, van, aki elkeseredett, és van, aki már nem érhette meg a történet végét.Igazgatóválasztás Békéscsabán: az alpolgármester férj is szavazott felesége kinevezéséről BelpolIgazgatóválasztás Békéscsabán: az alpolgármester férj is szavazott felesége kinevezésérőlZárt bizottsági ülés és közgyűlési vita után választották meg a megyeszékhelyen a Csabagyöngye Kulturális Központ az új vezetőjét, aki a kulturális ügyekért felelős alpolgármester felesége.Nincs neked annyid!BelpolNincs neked annyid!Az átláthatósággal indokolja a kormány, valójában az eddiginél is kevesebb transzparenciát hoz majd az a törvénymódosítás, amelynek értelmében bármennyi pénzt felhasználva kampányolhatnak az egyéni jelöltek.Belpol"LMBTQ-tüntetésként már el van lehetetlenítve a Pride, tehát sokkal inkluzívabb üggyé kell átformálni"Steiner Kristóf aktivista, író, médiaszemélyiség a Pride-törvényről: Túl nagy mérföldkő ez Magyarország demokráciát sértő folyamataiban ahhoz, hogy elintézzük annyival: gumicsont.
|
Titkolja az MNV, kinek adja bérbe az Erzsébet téri volt buszpályaudvar épületét
|
Másodszorra sikerült kiválasztania a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV), ki kapja bérbe határozatlan időre az Erzsébet téri buszpályaudvart. A 2016-ig itt működő Design Terminálon ebédelt gyakran Tiborcz István és Orbán Ráhel, feltűnt az étterem ügyvezetésében a miniszterelnök feleségének unokaöccse is. A teljes buszpályaudvar 2018 óta a kormány által igencsak kedvelt őrző-védő cég, a Valton Security tulajdonosainak felségterülete, ahol Fröccsteraszuk milliárdos árbevételt ér el. Az MNV nem árulja, kihez kerül a belvárosi aranybánya.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/titkolja-az-mnv-kinek-adja-berbe-az-erzsebet-teri-volt-buszpalyaudvar-epuletet-276696
|
2025-06-18 08:02:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
"Pedagógusnapi ünnepség keretében, a képviselő-testület döntése értelmében, Isztin Györgyné Zsófika, nyugdíjas dajka néni »Kétegyháza közoktatásáért« elismerésben részesült. Szívből gratulálunk és további jó egészséget kívánunk! Ünnepi műsort az általános iskolák diákjai adtak, melyet ezúton is köszönünk. Rendezvényünkön dr. Takács Árpád főispán úr, Kozma György elnök úr (az országos román önkormányzat elnöke - a szerk.) köszöntötte a jelenlévőket. Kepenyes András irodavezető úr a tankerület nevében elismerést is adott át Siposné Isztin Magdolnának és Gulyás Eszternek, gratulálunk az elismeréshez. Szívből köszönjük minden kedves pedagógusnak, hogy óvják, védik, nevelik, tanítják gyermekeinket. Mindenkinek kívánok nagyon jó egészséget és a hivatásukhoz további szakmai sikereket! Köszönjük!" - olvasni Rákóczi Tripon Emese kétegyházi független polgármester Facebook-bejegyzésében.Mindez több dolog miatt érdekes. Egyrészt a Békéscsabához közeli nagyközség pedagógusnapi ünnepségén még soha sem vett részt ún. főispán, vagyis kormányhivatali vezető, vagy jogelődje a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja. Aligha véletlen ez, hiszen a kormányhivatalhoz sok minden tartozik, de a térségi oktatásirányítás nem. Ez a tankerületek és oktatási hivatal feladatköre. Így felmerül a kérdés, mit keresett itt Takács Árpád. Hogy választ kapjunk, levélben fordultunk a kétegyházi polgármesterhez és a kormányhivatal vezetőjéhez. Kíváncsiak voltunk arra, szerepet játszott-e ebben, hogy időközben Takács Árpád lett a Békéscsaba központú választókerület fideszes parlamenti képviselőjelöltje a várhatóan 2026-osországgyűlési választáson. Megkérdeztük: ha igen, szerencsésnek tartja-e ezt és azt, hogy az ún. főispáni és a képviselőjelölti szerep ilyen módon "összecsúszik" és félreértésekre ad lehetőséget? Ugyanezt kérdeztük Takács Árpádtól is, azzal megtoldva, a történtek úgy értelmezhetőek-e, hogy munkaidejében a kormánypárt kampányát folytatja.A történetet tovább színesíti, hogy a kétegyházi polgármester férje Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, azaz a hieracrhiában a második embere, így közvetlen munkatársa Takács Árpádnak.Másfél héttel ezelőtt feltett kérdéseinkre és felvetéseinkre sem Kétegyházáról, sem a békéscsabai kormányhivatalból nem kaptunk választ, de egyfajta reakciónak ez is felfogható Rákócziné Tripon Emese és Takács Árpád részéről. Arról korábban számoltunk be, hogy a Fidesz-KDNP, de pontosabb, ha azt mondjuk, hogy személyesen Orbán Viktor hogyan cserélte le a Békéscsaba központú választókerületben az eddigi választókerületi elnököt, egyben országgyűlési képviselőt, Herczeg Tamást Takács Árpádra. Ennek hátterében elsőrendűen az áll, hogy harcosabb és egyben demagógabb jelöltre van szüksége a kormánypártnak a jövő évi, igen kiélezettnek ígérkező voksoláson a békési megyeszékhelyen és környékén is. Az pedig a teljes hatalmi összefonódást jelenti, hogy helyére a békési kormányhivatali vezetőt léptették.Ahogy már március felhívtuk a figyelmet: "Végül, ne legyen igazunk, mégis erős a félelmünk, hogy Takács Árpád Fidesz-KDNP-s jelölt választási kampányának szerves része lesz, hogy abban közvetetten vagy közvetlenül felhasználja majd a főispáni megbízatásából adódó feladatköreit és szereplési lehetőségeit. Így a pártatlan és szakmai alapelveken nyugvó semleges közigazgatás nagyobb dicsőségére teljesen összekeveredik majd minden." Ez történt most, teljesen tudatosan és előre megfontoltan Kétegyházán. S fog még megtörténni várhatóan számtalanszor jövő áprilisig.(Címlapképünkön: Takács Árpád, a Békés Vármegyei Kormányhivatal vezetője, fideszes szóhasználattal főispánja. Forrás: Takács Árpád Facebook)
|
Amikor munkaidőben képviselőjelöltként kampányol a Békés megyei "főispán" - most éppen pedagógusnapon
|
Sem Békés megye ún. főispánja, sem Kétegyháza polgármestere nem válaszolt portálunknak arra a kérdésére, hogy mit keresett június elején a Békéscsabához közeli nagyközségben a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje, és miért tartotta fontosnak a település vezetése meghívni a pedagógusnapra. A szálak összeérnek és már a közelgő kampány felé tendálnak.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/amikor-munkaidoben-kepviselojeloltkent-kampanyol-a-bekes-megyei-foispan-most-eppen-pedagogusnapon-276690
|
2025-06-13 15:19:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A kormány határozata pénteken késő este jelent meg: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartójaként létrehozott állami zártkörűen működő részvénytársaságot „a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság részére, független szakértő által meghatározott forgalmi értéken, versenyeztetés mellőzésével” értékesítik, úgy, hogy „az állam részére speciális jogokat biztosító részvényt szükséges fenntartani”. Ez a részvény, mint a korábbi nyilatkozatokban elhangzott, az egyetem autonómiáját hivatott garantálni a mindenkori fenntartóval szemben.
Hankó Balázsnak, a kultúráért és innovációért felelős, a felsőoktatást is irányító miniszternek június 30-áról kell erről megkötnie a szerződést.
A BME hivatalos közleménye szerint ugyan most magán fenntartású egyetemmé válhatnak, az akkreditációi és jogosultságai változatlanok maradtak és maradnak az új konstrukcióban is, és megjegyezték, az új fenntartói keretrendszert úgy dolgozták, hogy továbbra is részt vehessenek az uniós Horizon és Erasmus pályázati rendszerek programjaiba. Emellett megemlítették, az új működési modellben a BME által kezelt ingó és ingatlan vagyon továbbra is állami tulajdon marad, mivel megkötötték a korábban is általa kezelt vagyonra vonatkozó, 99 évre szóló vagyonkezelési szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel.
„A BME vezetése üdvözli a döntést, mert így megvalósulhat az az átfogó egyetemfejlesztési program, amelynek első lépése a fenntartóváltás volt és így új alapokra helyezhető az intézmény működése. A BME versenyképesebb, rugalmasabb keretrendszerben folytathatja nemzetközileg is elismert képzési és kutatási tevékenységét. Hazánk vezető iparvállalata több évtizede partnerünk és mostantól intézményünk fenntartójának tulajdonosaként is elősegíti az egyetem megújulását” – jelentette ki a kormányhatározattal kapcsolatban Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME rektora.
A BME Szenátusa december 9-i rendkívüli ülésén szavazta meg a rektor és a kancellár előterjesztését a fenntartóváltás kezdeményezéséről, és március 1-től kikerült az államháztartásról szóló törvény hatálya alól, vagyis azóta nem központi költségvetési szervként működik. Charaf Hassan hangsúlyozta, hogy nem alapítványi fenntartásra állnak át, ahogy a többi modellváltó egyetem, mert azzal az Európai Unió kifogásai miatt kizárnák magukat a létfontosságú nemzetközi együttműködésből, hanem a BME Fenntartó Zrt. lesz az egyetem fenntartója.
A rektor már februárban utalt rá, hogy a Mol a legvalószínűbb vevő, de hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy az államnak ne maradjon tulajdona, de a részvényesek között tűnjenek fel a Mol mellett mások is, hiszen beszéltek tucatnyi nagy céggel, sőt kkv-k is jelezték a részvényvásárlási szándékaikat. A kormányhatározat azt mutatja: ez lekerült napirendről, a Mol lesz az egyedüli tulajdonos.
Ezzel az olaj- és gázipari óriáscég befolyása tovább nő a felsőoktatásra, hiszen a gazdasági képzést is folytató Műegyetemmel szembeni Duna-parton elhelyezkedő nagy riválist, az egykori „Közgázból” alakult Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítványt – igaz, magánszemélyként – szintén Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója vezeti, aki a jövőben cége vezetőjeként a BME tulajdonosa is lesz.
|
Teljesen a Molé lesz a Műegyetemet fenntartó cég
|
Versenyeztetés nélkül adják el neki, fenntartva az állam különleges jogait, de más tulajdonost nem engednek be.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250531_Teljesen-a-Mole-lesz-a-Muegyetemet-fenntarto-ceg
|
2025-05-31 08:57:00
| true | null | null |
HVG
|
A jövőben a Mol-csoport stratégiai befektetőként vesz részt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartásában, és az intézmény új, magánfenntartású egyetemi működési modellre tér át – jelentette be a BME és a Mol, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, a BME szenátusának és az egyetem vezetőinek jelenlétében.
Közlésük szerint a megújulás célja, hogy hosszú távon fenntartható és versenyképes szervezeti és finanszírozási struktúrát biztosítson a képzés és a kutatás-fejlesztés számára. Az erről szóló szerződés szerint a Mol 50 milliárd forintért vásárolja meg a BME fenntartói jogával rendelkező BME Fenntartó Zrt. részvényeit.
Az egyetemfenntartó cégben az állam egy elsőbbségi részvény révén fenntartja stratégiai felügyeleti jogait, míg az egyetem tulajdonában álló másik típusú elsőbbségi részvény biztosítja az intézmény részvételét a BME jövőjét érintő fontos kérdésekben. A BME nyolc karán több mint 20 ezer hallgató tanul, köztük sok a külföldi diák, és az intézmény évente több mint 12 ezer új jelentkezőt vonz.
„A Műegyetem nem csupán a múlt, hanem a jövő is: a magyar mérnöki tudás fellegvára, most pedig egy új korszak küszöbén áll, ahol az egyetem és az ipar stratégiai szövetséget köt. A Mol 50 milliárd forintos befektetésének az üzenete egyértelmű: az egyetemek és a gazdasági szektor szoros kapcsolata a fejlődés garanciája” – értékelte az új helyzetet Hankó Balázs miniszter.
„A BME-vel való együttműködés lehetővé teszi számunkra, hogy korszerű tudással rendelkező mérnököket képezzünk, és valós ipari kutatásokat valósítsunk meg” – ezt már Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója állapította meg. Charaf Hassan, a BME rektora arról beszélt, hogy „a BME kivételes lehetőségeire szabott konstrukció született (…) most rajtunk múlik, milyen egyetemet építünk.”
Ahogy arról korábban a HVG is írt, a BME szenátusa tavaly év végén jelentős többséggel támogatta az átalakulást. Azóta pedig, márciustól az egyetem oktatói közalkalmazottakból munkavállalókká váltak, ami utat nyit a régóta várt béremelésnek is.
|
Ötvenmilliárdért vásárolta be magát a Mol a BME-be, amelyből innovatív magánegyetemet csinálna
|
Miután a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) fenntartó céget a Mol szerezte meg, most új, magánfenntartású működési modellre tér át az egyetem.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250624_Otven-milliardert-vasarolta-be-magat-a-Mol-a-BME-be-amibol-innovativ-maganegyetemet-csinalna
|
2025-06-24 10:57:00
| true | null | null |
HVG
|
A legnagyobb visszaesést a Duna-Dráva Cement (DDC) Kft. szenvedte el, de többeknek is veszteségbe fordult a tavalyi működése.
A német tulajdonban lévő vállalatnak, a DDC-nek majdnem 11 milliárd forint lett a vesztesége, holott az elmúlt években esetenként ennél nagyobb nyereséget is elkönyvelt. Az ágazatnak az építőipar gyengélkedése sem tett jót, így a DDC árbevétele is több mint 10 milliárd forintot esett vissza, de a problémát más okozza.
A kormány 2021-ben kiegészítő bányajáradékot vetett ki egy sor építőipari vállalatra, miután úgy ítélte meg, hogy egyes (bányászati) alapanyagok esetében túl nagy haszonnal dolgoznak a termelők, majd 2023-ban a szén-dioxid-kibocsátás miatt is megjelent egy új adónem. Így a DDC adófizetési kötelezettsége 2024-ben már meghaladta a 25 milliárd forintot.
Hasonlóan veszteséges lett az osztrák Lasselsberger Hungária is, amely a 12 milliárdos árbevételén csaknem félmilliárd forintot bukott, valamint a francia Saint-Gobain Hungary, amely 36 milliárd forintos forgalom mellett 200 milliós mínusszal zárta az évet.
A bányajáradék bevezetésével párhuzamosan a kormány ugyanakkor új szereplőnek adott koncessziót kavicsbányászatra: a közbeszerzéseken is sikeres Bayer Construct-csoport tagvállalata, a sóskúti székhelyű Lacházi Kavicsbánya Kft. fennállása harmadik évében, 2024-ben 3 milliárd forint árbevétel mellett 761 millió forint nyereséget ért el. Ezt úgy érhette el a vállalat, hogy a vonatkozó rendelet szerint azon cégeknek kell járadékot fizetni, amelyeknek a 2019. évi árbevétele meghaladta a 3 milliárd forintot. Mivel a vállalkozás 2021-ben alakult, úgy tűnik, rá nem vonatkozik a rendelet hatálya – amelyben egyébként szó sincs arról, mi van akkor, ha egy ilyen tevékenységű vállalat 2019-ben még nem létezett.
Gulyás Gergely 2021 nyarán jelentette be, hogy miután az építőanyagok ára drámaian megemelkedett, ezért egyes anyagok (kőfejtés, gipsz-, kréta-, mész-, gipszkitermelés) bányászata esetében kiegészítő bányajáradékot vezetnek be. A vállalkozásoknak a kormány által meghatározott ár felett 90 százalékos járadékot kell fizetnie. A jogszabály a több mint hárommilliárd forintos forgalmú cégekre vonatkozik.
Kétségtelen, hogy a korábbi években a cement- és cserépgyártás nagyon jól jövedelmezett, a külföldi befektetők ugyanakkor arra hivatkoztak, hogy a befektetett pénzük sem volt kis összeg.
|
Utolérte a külföldi cement- és kavicsipari vállalatokat az Orbán-kormány bosszúja
|
2024-re a kormány gazdaságpolitikai intézkedései lenullázták a vállalatok eredményét, cserébe viszont szárnyal egy magyar cég.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250617_hvg-cementipar-kavicsbanyaszat-duna-drava-cement-lassersberger-bayer-construct
|
2025-06-17 12:34:00
| true | null | null |
HVG360
|
Sok új látnivaló van a fővárosban, de az immerzív színház még hiányzik – mondta Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya Budapest turisztikai kínálatát elemezve a Mandinerben tavaly ősszel. Ne szégyellje magát a kedves olvasó, ha a világlátott Orbán Ráhellel ellentétben elképzelése sincs, mi hiányzott eddig Budapestről.
Az immerzív színház belemerülő, magával ragadó színházat jelent, pontosabban inkább show-t, ahol a néző szabadon bolyonghat a hatásos, filmes igényességű díszletek között, miközben párhuzamosan futó jelenetekbe botlik, amikbe néha őt magát is bevonják. Bár a több órán át tartó előadásnak van egy laza, általában közismert történetre épülő váza, az élményben leginkább a mozgás, a látvány és a gegek dominálnak, nem a nyelv, így az nem akadály egy turista számára – ezzel érvelt Orbán Ráhel is -, hogy a magyart mindössze 15 millióan beszélik.
Az illetékesek meghallhatták Orbán Ráhel szavát, mert az idei Oszakai Világkiállításra 20 milliárd forintért épült, Zoboki Gábor tervezte, szénaboglyát idéző Zengő Dóm is egy – a magyar népdalra épülő – immerzív színházat foglal magában. Ahol a cirkuszt újraértelmező Recirquel Társulatot vezető Vági Bence koncepciója alapján „a látogatók a magyar táj ihlette vizuális világon keresztül érkezhetnek meg egy univerzális, időtlen térbe”. A miniszterelnök lányának rajongása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ez a drága show Magyarországon is meghonosodjon, méghozzá állami támogatásból. Orbán Ráhel és Vági Bence ugyanis jól ismerik egymást, sőt mindketten azok közé tartoznak, akik részt vesznek „a magyar turisztika megreformálásában” – ezt nem más, mint maga Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója mondta. De mindez csupán az expozíció, a nagy üzlet most következik.
Novemberben nyílik, de már most lehet jegyeket vásárolni a szintén Vági Bence és a Recirquel által létrehozott Walk My World című produkcióra, amely a Millenáris legnagyobb, B-csarnokában zajlik majd a hét öt napján. „A világon egyedülálló attrakció” hatezer négyzetméteren, negyven különálló, tízezernél is több kellékkel berendezett térben valósul meg, a betérők „saját útjukat járva fedezhetik fel Trója és Karthágó hőseinek történetét”. A trójai csatamező, misztikus labirintus, katonai bunker, Karthágó nyüzsgő piactere, több méter magas, a művészekkel együttműködő robot, gigantikus trón, gépszörny, földről felemelkedő asztal és egyéb csodák várják majd a díszletvilágba belépő látogatókat.
A produkcióból a sajtó szerdán kap majd ízelítőt – a színes-szagos élmény helyett mi megpróbáltunk utánajárni, hogy milyen forrásokból valósul meg a Vergilius által megénekelt Dido és Aeneas artistákkal megelevenített története. Bár a címe arra biztat, hogy lépjünk be a világukba, úgy tűnik, annak nem örülnek, ha valaki a kulisszák mögé is be akar nézni.
Először a Recirquel társulathoz fordultunk, és megkérdeztük, milyen forrásokból valósítják meg a produkciót, milyen szerződésük van a helyszínt adó Millenárissal. Azt a rövid és meglepő választ kaptuk, hogy Vági Bence családi cégének, a Recirquel mögött álló Budapest Art Center Szolgáltató Nonprofit Kft.-nek nincsen szerződése a Millenáris Alapítvánnyal a Walk My World projekt kapcsán. „Nem vagyunk sem beruházói, sem fenntartói a produkciónak. A Recirquel Társulat a Walk My World művészeti koncepciójáért, valamint a művészeti tartalom megvalósításához szükséges díszletek és cirkuszi rekvizitek, illetve egyéb kellékek beszerzésért és beépítéséért felel” – írták.
Furcsa, hiszen minden reklámanyagban a Recirquel új produkciójaként szerepel a műsor. Sőt 100 millió forinttal az NKA Kiemelt Kulturális Programok Kollégiuma is támogatta tavaly decemberben az Art Centert „a Walk My World immerzív attrakció díszleteinek, berendezéseinek, rekvizitjeinek, kellékeinek beszerzésében és létrehozásában”.
Ezután Millenárist kérdeztük meg, hiszen ott kap helyet a produkció. A Fidesz egykori emblematikus helyszínét nemrég KEKVA-vá alakították, így meglehetősen nehéz követni a közpénzek útját. Már az is furcsa, hogy egy ilyen kereskedelmi projektbe szállnak be, holott hivatalosan „a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány közérdekű célja egy olyan, a Millenáris Parkban a jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ létrehozása, amely egyben családbarát, interaktív közösségi tér is”. Hacsak nem ez utóbbi vonatkozik a készülő új produkcióra, amelyre 18 ezer forintért lehet jegyet kapni, ha pedig valaki VIP-belépőt szeretne, 29 ezer forintot kell fizetnie.
Közérdekű adatkérelmünkre válaszul elárulták, hogy a központi költségvetési támogatásból származó 1,5 milliárd forintból valósítja meg a produkciót a Millenáris. Ám annak művészeti kialakításában és üzemeltetésében nem vesz részt, saját kiadása és bevétele nincs a produkcióval kapcsolatban, a jegyeket sem ők értékesítik. Egyetlen bevétele van: bérleti díjat szed, 105 millió forintot negyedévente.
Tehát a Millenáris – igaz, nem a saját vagyonából, hanem költségvetési támogatásból – megfinanszíroz egy magánprodukciót úgy, hogy nem részesül a bevételből.
Valószínűleg akkor is ki tudnák adni a 6000 négyzetméteres B-csarnokot átlagosan napi egymillió forint körüli összegért, ha egyetlen fillért sem áldoznának a tartalomra. A HVG információi szerint ennek az összegnek a többszörösét kérik el más rendezvényektől. Ráadásul azt nem tudjuk, hogy a rezsit, az őrzést ki fizeti – ha ezt is bevállalta a Millenáris, akkor még rosszabb üzletet között.
Ezután találtuk meg azt a céget, amely magát a produkciót működteti, és amelyiknél az állami forrásból keletkező haszon lecsapódik. Az Immerzív Művészet Nonprofit Kft. az elmúlt évben 6 millió, az azt megelőző években pár százezer forintnyi adózott eredményt ért el, és tízmilliós saját tőkével rendelkezik.
Tavaly azonban hirtelen 2,8 milliárd forintos eszközállomány érkezett a cégbe, ebből 2,3 milliárd forint pénzeszköz. Ide folyt be tehát a Millenáristól kapott pénz
– ezt a HVG-nek Fábics Natália ügyvezető, tulajdonos is megerősítette. Valószínűleg a többi is jórészt közpénz. Az állam és az olajipari társaság közös Mol-Új Európa Alapítványa például 900 millió forintos támogatást nyújtott számukra a 444 által megszerzett dokumentumok szerint. A támogatás tényét lapunknak is elismerték az alapítványnál. 50 millió forinttal a Szerencsejáték Zrt. is beszállt, így tehát az NKA-val és a Millenárissal együtt több mint 2,5 milliárd közpénzzel támogatták meg a Vági Bence-féle produkciót. A szponzorok között szerepel a Kulturális és Innovációs Minisztérium és az MVM is.
A 2021-ben fő tevékenységként művészeti létesítmények és helyszínek működtetésére alapított cég egyetlen tulajdonosa és ügyvezetője Fábics Natália. Fábics a MOME-n tanít, és jelenleg az ELTE doktori iskolájában a „Kortárs kelet-ázsiai filmek percepciója az európai és észak-amerikai filmfesztiválokon és művészmozikban című” disszertációján dolgozik, emellett a Recirquel sajtófőnöke volt. A 2,5 milliárdos, zömében közpénzből létrejött projekt minden haszna tehát Vági sajtósának a cégébe folyik.
A Paul McCartney által alapított, neves Liverpool Institute for Preforming Artson végzett 43 éves Vági Bence karrierjéhez hozzájárult a NER-elittel való kiváló kapcsolata. Akkor hallott róla először a magyar közönség, amikor Habony Árpád akkori feleségének, Kapócs Zsókának három szólóestet is rendezett. 2013-ban alapított együttese folyamatosan élvezte a NER anyagi és egy egyéb támogatását. A Szigeten történt debütálás után Vági azonnal felkérést kapott Budapesti Tavaszi Fesztiváltól az első magyar egész estés újcirkuszi előadás megírására és rendezésére. Az akkor legnagyobb állami költségvetésű fesztivál folyamatosan támogatta bemutatóit.
Vági a Müpa cirkuszi produkcióinak szervezőjeként is egyengette saját együttesének az útját, a Recirquel bemutatói rendszerint a Müpa színpadán, annak támogatásával születtek meg. De közvetlen állami megrendeléseket is kapott, ő rendezte a 2017-es budapesti vizes világbajnokságon a csodaszarvas történetét feldolgozó záróünnepséget. Hogy ne kelljen folyton kilincselniük és pályázatokat írniuk, a kormány 2019 és 2023 között évi 350 millió forint állandó támogatást adott a Recirquel Újcirkusz Társulatnak. Úgy tűnik, ezt elégette ez eddigi üzletmenet, az új szenzációra pedig ismét állami pénz kellett.
|
Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
|
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison: a befektetés kockázata az adófizetőké, siker esetén a haszon a Recirquel társulat vezetője, Vági Bence közelében landol.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250624_vagi-bence-recirquel-kozpenz-orban-rahel-immerziv-szinhaz
|
2025-06-24 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Dorothea Hotel Szállodaüzemeltető Zrt.-nek mínusz 713 millió forint lett az adózás utáni eredménye, jóllehet bevételben nem volt hiány, hiszen 5,4 milliárd forintos forgalmat bonyolított le a pesti Belvárosban működő szálloda.
A friss mérlegbeszámoló egyúttal igazolta azt a korábbi sajtóhírt, hogy a 152 embert foglalkoztató üzemeltetőcégnél már decemberben látták a tetemes lyukat a gazdálkodásban, és a vállalat tőketartalékát 19 millióról 1,49 milliárd forintra emelték. A pénzt, újdonsült tulajdonosként, az MLKSPV Kft. tolta bele a Dorothea Hotel működésébe.
Az MLKSPV mögött az a kormányfő vejéhez közeli Főnix Magántőkealap áll, amelybe az állam 2021-ben 50 milliárd forinttal társult be „kríziskezelésként”. Így közvetve az állam is hozzásegíthette a Dorothea Hotelt, hogy talpon maradjon.
Az MLKSPV egyébként decemberben tulajdonos is lett a szállodaüzemeltető vállalatban, miután az eredeti tulajdonostársat, a Lexan Holdingot végelszámolták. A Dorottya utcai patinás épület megszerzésekor a Lexanban még a Nemzeti Vagyonkezelőnek a korábbi vezérigazgatója, Szivek Norbert volt érdekelt.
Az ötcsillagos szálloda egyébként a Marriott International lánchoz tartozik, az Autograph Collection Hotels márka alatt. A szállodaüzemeltető vállalat vezetőségében a Marriott szakemberei is benne vannak. A cég kiadásai között csak a munkavállalókra fordított összeg majdnem 2 milliárd forint.
|
Ez az, ami még Tiborcz Istvántól is csak viszi a pénzt
|
Tiborcz István budapesti luxusszállodája a működésének második évét még tetemesebb veszteséggel zárta, mint az elsőt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250612_cegvilag-tiborcz-istvan-dorothea-hotel-fonix-magantokealap-inkabb-viszi-penzt
|
2025-06-12 06:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Orbánéktól érkező finanszírozás a Voxnál most már nem kivétel, hanem a szabály - kezdi cikkét a vezető spanyol lap, az El País. Ebben arról számol be, hogy miután jelentős botrányokhoz és hatósági vizsgálatokhoz vezetett a 2023-as kampány előtt a Mészáros-féle MHB-tól érkező hitel, a szélsőjobboldali spanyol párt a 2024-es EP-kampányához is a NER-es szuperbank pénzét vette igénybe mintegy 2,8 milliárd forint értékben.A Vox korábban már elismerte, hogy 9,2 millió eurós kölcsönt kapott a Magyar Bankholding Zrt.-től a 2023-as kampányhoz, és az ügyben a magyar gazdasági államtitkár is kénytelen volt megszólalni, aki szerint "kizárólag üzleti döntés" volt, hogy Mészáros Lőrinc bankja pénzt adott a spanyol szélsőjobbnak.A Vox most leadott beszámolójában azonban már egy újabb magyar hitel szerepel, 7 millió euró értékben. A Vox főtitkára, Ignacio Garriga levelet írt minden párttagnak, hogy magyarázza a helyzetet. Ebben azt állítja, hogy "a spanyol bankok megtagadták a Vox finanszírozását, miközben a többi pártnak felajánlották", és hogy a kormány "megfenyegeti a bankokat", hogy ne adjanak kölcsönt a Voxnak. A főtitkár nem szolgált semmilyen bizonyítékkal erre a vádra, amelyet a párt saját számlái cáfolnak: a BBVA és a Santander bankok 1,8 millió, illetve 955 ezer euró kölcsönt nyújtottak a Voxnak a helyi és katalán választási kampányokhoz.Az első magyar kölcsönt az ügyészség is vizsgálta, de végül arra jutottak, hogy a szélsőjobboldali párt visszafizette a hitel tőkéjét és 1 millió euró kamatot fizetett, ezért nem törvény által tiltott adományról volt szó, hanem valódi kölcsönről. Az MBH Bank és a magyar kormány közötti kapcsolatot illetően az ügyészség úgy vélte, hogy a beadványozó szocialista párt nem nyújtott be bizonyítékot erre, és ezt a Számvevőszék sem tudta igazolni. Már csak azért sem, mert a magyar bank nem tájékoztatta a Voxnak nyújtott hitelről, megsértve ezzel a spanyol választási jogszabályokat.2022-ben derült ki, a francia szélsőjobboldali vezető, Marine Le Pen több mint tízmillió eurós hitelt kapott egy magyar banktól választási kampányának finanszírozására. Ez akkor a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MKB volt, ami mostanra szintén a Magyar Bankholding része.
|
Már megint Mészáros bankja finanszírozta a spanyol szélsőjobbot
|
A patrióta ahol tud, segít!
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/26/mar-megint-meszaros-bankja-finanszirozta-a-spanyol-szelsojobbot
|
2025-06-26 21:55:52
| true | null | null |
444
|
Szerdán ismét kiderülhet, szó sincs arról , hogy a TISZA Párt a tavalyi választási eredményeket követően új közéleti szereplőket, politikai kultúrát hozott a Fővárosi Közgyűlésbe.Tulajdonképpen az elmúlt fél esztendőben kikristályosodott , Magyar Péterék tömörülése, amennyiben a helyzet kívánja, kisegíti Karácsony Gergelyéket. Budapest jelenlegi, csődhelyzetéért felelős büdzsétervezet is azért tudott átmenni elsőre az igencsak fragmentált közgyűlésen, mert a főpolgármester alkut kötött a tiszás pártvezérrel és Vitézy Dáviddal.A megállapodás része volt a TISZA Párt, valamint a Podmaniczky Mozgalom által sürgetett szervezeti és működési szabályzat (szmsz) módosítása, amelynek értelmében az önkormányzati cégekkel kapcsolatos személyi kérdésekben mostantól a Főváros Közgyűlés, és nem a városvezető dönt egyszemélyben.A mostani közgyűlés napirendjén Orbán Árpád, a Tulajdonosi Bizottság elnökének javaslata is szerepel, amely arra kéri Karácsonyt, hogy a cégvezetői pályázatokat értékelő bírálóbizottság javaslata szerinti személyi jelöléseket terjessze a közgyűlés elé.Ez többek között vonatkozik a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezetői posztjára is, amelyre már nem Barts J. Balázs előző cégvezér az esélyes jelölt (Barts neve előkerült Karácsonyék legnagyobb botrányában, a Városháza eladási szándékáról szóló ügyben - a szerk.), hanem Schill Bernadett.Schill dolgozott a BFVK-nál, és ugyan a 2025. április 25-i szervezeti adatok között már nem szerepel a neve, egy 2020-as közzétételi listán még igen, mint ingatlanüzemeltetési igazgató.Csakúgy, mint a tiszás bizottsági elnök felesége, Orbán Tamás Ildikó, aki 2024 márciusáig volt vezető beosztásban a fővárosi vagyonkezelőnél. Előbb, mint főkönyvelő, majd gazdasági igazgató. A világhálón olyan szerződés is fellelhető, amelyen Orbán feleségének és Schill aláírása egyszerre látható.Egyfelől tehát a tiszás politikus annak a Tulajdonosi Bizottságnak az elnöke, amely mások mellett a BFVK cégvezetői pályázatait kezelte. Másrészt Schill Bernadett és Orbán Tamás Ildikó huzamosabb ideig együtt dolgoztak a vagyonkezelőnél.Vagyis most Orbán Árpád annak a cégnek a vezérigazgatói kinevezéséért felel,ahol a felesége évekig vezető beosztásban dolgozott és a feleségének munkatársa volt az a Schill Bernadett, aki a legesélyesebb a BFVK élére való kinevezésnek.Nyitókép forrása: Facebook
|
Erről nem sokan beszélnek, pedig elképesztő tiszás mutyit készítettek elő Budapesten
|
Összeférhetetlenség a fővárosban? Orbán Árpád egyrészt annak a Tulajdonosi Bizottságnak az elnöke, amely a fővárosi vagyonkezelő cégvezetői pályázatát is kezeli. Másrészt a tiszás képviselő felesége ennél a vállalatnál dolgozott, csakúgy, mint a vezetői poszt várományosa: Schill Bernadett.
| null | 1 |
https://mandiner.hu/belfold/2025/06/orban-arpad-tamas-ildiko-schill-bernadett-bfvk
|
2025-06-25 05:10:25
| true | null | null |
Mandiner
|
Amikor 2022 májusában kinevezték honvédelmi miniszternek Szalay-Bobrovniczky Kristófot, cégbirodalmának döntő részétől meg kellett válnia emiatt (például a kaszinóktól), két érdekeltséggel kapcsolatban azonban úgy ítélték meg, hogy a tevékenység nem összeférhetetlen a miniszteri posztjával. Ez a vagyonkezeléssel foglalkozó London Capital Zrt., és a szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó Uj Clinic Kft. Míg azonban utóbbi inkább egy alvócégnek tűnik releváns bevétel nélkül, a London Capital szép kis mellékjövedelmet biztosít a honvédelmi miniszter számára.Tavaly ugyanis a cégnek már sokkal jobban ment, mint egy évvel korábban, a 665 milliós veszteség után 2024-ben 1,385 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el a cég, amiből a miniszter 942 millió forintot fizetett ki magának osztalékként Szalay-Bobrovniczky Kristóf.Igaz, azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as veszteséges év sem volt gátja az osztalékfizetésnek. Az előző évek gazdálkodásának eredményeit halmozó tartalékot megcsapolva ugyanis 954 millió forintot vett ki a zrt.-jéből a miniszter.Visszakanyarodva 2024-hez, annak köszönhetően sikerült a veszteséget jelentős nyereségbe fordítani, hogy egyrészt jelentősen visszaestek a cég kiadásai, például személyi jellegűekre 357 millió után csak 32 milliót számoltak el, másrészt a pénzügyi műveletek bevétele 595 millióról 1,67 milliárdra ugrott. Ezzel a bevétellel szemben pedig a korábbi évvel ellentétben semmilyen költséget nem kellett elszámolnia.A miniszter másik cége, az Uj Clinic Kft. a korábbi 82,8 millió forintos veszteség után 13,6 millió forintos mínusszal zárta 2024-et. A helyzet itt egészen érdekes, hiszen már második éve masszívan negatív tartományban van a cég saját tőkéje (-186 millióról -199 millióra csökkent tovább tavaly), ezt pedig mielőbb rendeznie kellene Szalay-Bobrovniczkynak. A jogszabályok értelmében ugyanis egy cég két évnél hosszabb ideig nem rendelkezhet negatív saját tőkével, a tulajdonosnak pótbefizetéssel, tőkerendezéssel kell megoldania a helyzetet a jogszabályoknak való megfelelés érdekében. A céget egyébként 2021-ben alapították és azóta az állandó veszteségek miatt folyamatosan negatív a saját tőkéje is. Hogy ezt rendezni kívánná a tulajdonos, arra a kiegészítő mellékletben nem tesznek utalást, ám ez nem zárja ki, hogy az idei évben kezd valamit a kialakult helyzettel.
|
942 milliós osztalékot fizetett magának Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter
|
Két év alatt több mint 1,8 milliárdot vett ki a vagyonkezelő cégéből a miniszter.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/01/942-millios-osztalekot-fizetett-maganak-szalay-bobrovniczky-kristof-honvedelmi-miniszter
|
2025-06-01 12:20:06
| true | null | null |
444
|
A Megoldás Mozgalom, amely most nyilvánosságra hozta a párttörvény szerinti beszámolóját, szinte kizárólag alapítója, Gattyán György pénzéből működik.A péntek este kiadott Hivatalos Értesítőben megjelent beszámoló szerint a párt kerekítve 583 millió forintos bevételéből 560 milliót - és még külön 12 000 forintot - Gattyán György fizetett be, ezen kívül csak 30 000 forint adomány érkezett.A tagdíjak összege 434 000 forint. Az alapítói adományon kívül az egyetlen nagy tétel a 21,6 milliós állami költségvetési támogatás, amely azért jár a pártnak, mert a 2022-es választásokon kapott 58 929 szavazattal éppen átcsúszott az egy százalékos küszöbön (1,04%).A kiadások összege 565 millió forint, tehát még némi plusz is maradt. Ebből működési kiadás 93 millió, eszközbeszerzés 20 millió, egyéb kiadás és támogatás 2,8 millió és a fő tétel: politikai tevékenységre fordítottak 450 millió forintot.
|
Papíron nyereséges lett Gattyán pártja, de több mint félmilliárdot bukott rajta
|
A Megoldás Mozgalom, amely most nyilvánosságra hozta a párttörvény szerinti beszámolóját, szinte kizárólag alapítója, Gattyán György pénzéből működik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250607_Nyereseges-lett-Gattyan-partja-de-a-milliardos-tobb-mint-felmilliardot-bukott-rajta-ebx
|
2025-06-07 09:31:59
| true | null | null |
HVG
|
"Az elmúlt két és fél évben még egyetlen esetben sem jutottunk el oda, hogy a bíróság azt állapította volna meg, hogy [korrupciós vagy közpénzeket érintő ügyekben] rosszul végeztük volna a munkánkat" - idézi Nagy Gábor Bálintot, az új legfőbb ügyészt a Transparency International Magyarország (TI) a Facebookon.Nagy a beköszönő videójában fogalmazta meg a fenti gondolatot, a TI azonban arról ír, az állítás nem teljesen igaz. Mint írják, a pótmagánvád (másnéven felülbírálati indítvány) olyan büntetőeljárási megoldás, ami lehetővé teszi, hogy bárki a bírósághoz forduljon a közpénzeket érintő, valamint korrupciós ügyekben, ha a nyomozó hatóság vagy ügyészség nem indít eljárást vagy vádemelés nélkül megszüntetni a nyomozást. Nagy szerint ez a két és fél éve bevezetett jogi lehetőség még sosem vezetett eredményre."A tények azonban mást mutatnak: a budapesti nyomozási bírók 2023-ban és 2024-ben 8 ügyben rendelték el az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által korábban elutasított feljelentést vagy megszüntetett eljárást követően a nyomozás megindítását vagy folytatását" - írja a TI.Hozzáteszik, idén is volt már több sikeres felülbírálati indítvány, például a K-Monitor sikeresen kezdeményezett felülbírálatot Tiborcz István cége és a Magyar Posta ecseri telephelyének ügyében.A múlt héten az Országgyűlés kilenc évre legfőbb ügyésznek választotta Nagy Gábor Bálintot, a képviselők titkos voksoláson 134 igen és 13 nem szavazattal döntöttek mellette. A korábbi legfőbb ügyész, Polt Péter 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között töltötte be a posztot. Őt a parlament májusban alkotmánybíróvá, szerdán pedig az Alkotmánybíróság elnökévé választotta, ezért lemondott hivataláról.Az új legfőbb ügyészt Sulyok Tamás köztársasági elnök javaslatára választották meg a képviselők. Az államfő korábbi közleményében azt írta, Nagy Gábor Bálint "széles körű büntető jogalkalmazási tapasztalattal és az igazságszolgáltatás működésének többszempontú ismeretével rendelkezik".Kinevezése előtt Nagy Gábor Bálint büntetőbíró volt, onnan került a Legfőbb Ügyészségre, ahol kabinetfőnökségig és főosztály-vezetőségig jutott.Sokan onnan ismerhetik, hogy ő volt az ügyész Renner Erika, a lúgos orvos áldozatának perében a Kúrián. Az elhíresült 2017-es ítéletben a Kúria végül hatályon kívül helyezte a Bene Krisztián ellen korábban másodfokon meghozott ítéletet, és új eljárást rendelt el. Az ügyet azzal az indokkal dobták vissza az ítélőtáblára, hogy nem lett kellőképpen bizonyítva a vádlott bűnössége. Azonban Benét végül 2018-ban jogerősen 11 évre ítélte a bíróság, valamint örökre eltiltották orvosi hivatása gyakorlásától.Nagy Gábor Bálint tavaly az MCC büntetőjogi podcastjában is felbukkant, ahol a kábítószer-kereskedelem és a drogfogyasztás nemzetközi jogi vonatkozásairól beszélt.Nyitóképünkön Nagy Gábor Bálint, forrás: jak.ppke.hu
|
Transparency International: Nem minden igaz, amit az új legfőbb ügyész beköszönőjében állít
|
Nagy Gábor Bálint arról beszélt, hogy a pótmagánvád névre hallgató büntetőeljárási megoldás eddig nem vezetett eredményre, a szervezet azonban konkrét ellenpéldát is hozott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250619_Transparency-International-Nem-minden-igaz-amit-az-uj-legfobb-ugyesz-bekoszonojeben-allit
|
2025-06-19 17:53:01
| true | null | null |
HVG
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019 augusztusában kezdte vizsgálni a Microsoft-licencek magyarországi beszerzéseit, a gyanú szerint ugyanis csalás történt a kormányzati szervek informatikai vásárlásai során. Az ügyben akkor érintettként merült fel a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a NISZ Zrt. szoftverbeszerzése is.Az OLAF vizsgálata azt állapította meg, hogy szabálytalanság történt, és miután a beszerzéseket részben EU-pénzből finanszírozták, 3,3 milliárd forintnyi uniós támogatást kellett visszafizetni.A HVG információi szerint az OLAF munkatársai - az eljárási szokásoknak megfelelően - több magyarországi címen is helyszíni ellenőrzést tartottak, és arra is volt példa, hogy részletes tájékoztatást kértek az érintett vezetőktől.Miről is szólt a Microsoft-botrány?A botrányt az amerikai hatóságok robbantották ki még 2019-ben, vizsgálatuk szerint ugyanis csalás történhetett a kormányzati szervek 2013 és 2015 közötti beszerzéseinél. A módszer lényege az volt, hogy a különböző licenceket (például a Windowst vagy az irodai szoftvereket) nem közvetlenül a Microsofttól vásárolták meg, hanem közvetítőcégeken keresztül. Ezek a közvetítőcégek jelentős kedvezményeket kaptak a Microsofttól, de ezt nem érvényesítették teljesen a végső ár kialakításánál, hanem - összejátszva a kormányzati szervek képviselőivel - lenyelték a kedvezmények nagy részét, és nagyjából piaci áron adták tovább a termékeket. Az állam ugyan kapott valamilyen kedvezményt a listaárhoz képest, de végső soron sokkal drágábban vásárolt licenceket, mint tehette volna. A hasznot - az amerikai tőzsdefelügyelet szerint - korrupciós célokra használták.A botrány kirobbanásakor érintettként merült fel más cégek mellett a Humansoft Kft. is, amely a Microsoft egyik viszonteladója volt. (A vizsgált időszakban más vállalatok is voltak az értékesítési láncban a Microsoft Magyarország és a Humansoft között, így a Humansoft a Napi.hu cikke szerint egyebek mellett azzal védekezett, hogy nem is tudhatott a háttérben zajló egyeztetésekről.)Később a vállalat a 4iG-hez került, azaz a Jászai Gellért vezette óriáscég lett a Humansoft Kft. jogutódja.Emiatt az OLAF ellenőrei 2019-ben helyszíni ellenőrzést tartottak a 4iG-nél "adatszolgáltatási céllal", két másik alkalommal (2021-ben és 2022-ben) pedig levélben kértek tájékoztatást.Az informatikai vállalat a HVG információit megerősítve azt közölte: "a 4iG a megkeresésekre minden esetben teljes körű együttműködéssel válaszolt", és minden dokumentumot átadott határidőn belül a vizsgálatot végző hatóságnak.Hozzátették: "Az OLAF által vizsgált szoftverbeszerzések 2013 és 2015 közé estek, amikor a HUMANsoft Kft. tulajdonosi köre és menedzsmentje nem volt azonos a jelenlegivel. Tehát a 4iG Nyrt. jogutódként került kapcsolatba az ügyekkel, miközben a vizsgálat időpontjában már új tulajdonosi és működési struktúra volt érvényben. Az OLAF vizsgálatát követően a 4iG Nyrt.-vel szemben semmilyen eljárás nem indult".A vállalat döntéshozói a vizsgálatok után belső átvilágítást is elrendeltek, ennek során pedig a 4iG tájékoztatása szerintnem merült fel olyan körülmény, amely a Humansoft részéről jogellenes magatartásra utalt volna.Azt is megjegyezték, hogy szerintük "a vizsgált ügyek kontextusát és hátterét érdemben az azokban központi szerepet játszó nemzetközi szállító partnerek működése határozta meg".A 4iG-n kívül a HVG információi szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is volt belső vizsgálat, de annak során is azt állapították meg, hogy nem történt szabálysértés.Egyelőre tehát a sokszereplős ügy két érintettjének belső vizsgálata is arra jutott, hogy minden rendben folyt a beszerzések során.Az OLAF vizsgálata következtében viszont mégis vissza kellett már fizetni 3,3 milliárd forintot (további 1,56 milliárd forint pedig függőben van), ezért megkerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy megtudjuk: mely szervek és magáncégek eljárása esetében állapítottak meg szabálytalanságot, és az OLAF ellenőrei is kizárták-e a NAV és a Humansoft érintettségét. Kérdéseinkre egyelőre nem érkezett válasz, mint ahogyan a Központi Nyomozó Főügyészség sem felelt arra: miért nem jutottak el még a gyanúsításig sem hat év nyomozás után.Utóbbival kapcsolatban sokat sejtet ugyanakkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentése, aki a legutóbbi kormányinfón - amellett, hogy jelezte, nem ismeri az ügyészségi nyomozás állását - azt az elvi álláspontot fogalmazta meg: "önmagában, hogy valami jogsértő, nem feltétlenül vezet a büntetőjogi felelősség megállapításához".Ennek alapján könnyen lehet, hogy hiába történt szabálytalanság a milliárdokért vásárolt licencek vásárlása során, emiatt senkinek sem kell majd bíróságra járnia.
|
Microsoft-botrány: belső átvilágítást rendeltek el 4iG-nél is - mindent rendben találtak
|
Nemcsak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, hanem a 4iG Nyrt-nél lefolytatott belső vizsgálat is azt állapította meg, hogy nem történt szabálytalanság a Microsoft-licencek 2013-2015-ös kormányzati beszerzésénél – tudta meg a HVG. Információink szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019-ben helyszíni ellenőrzést tartott a 4iG-nél, az informatikai vállalat ugyanis a jogutódja a botrányban hírbe hozott Humansoft Kft.-nek. Az OLAF vizsgálata nyomán már milliárdokat fizetett vissza Magyarország az Európai Uniónak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250624_microsoft-botrany-belso-atvilagitast-rendeltek-el-4iG-nel-is-mindent-rendben-talaltak-ebx
|
2025-06-24 09:51:38
| true | null | null |
HVG
|
Bátonyi Pétert 2024 novemberében mentették fel állásából, és azóta további öt ember távozott a minisztériumból, ráadásul a Műemléki Főosztályt is megszüntették. A Magyar Helsinki Bizottság beszámolója szerint Bátonyi volt az első örökségvédelmi szakember, aki úgy tárta fel a szabálytalanságokat és visszásságokat, hogy még a minisztériumban dolgozott. Mindezt a Partizán műsorában tette meg.Mint írják, a Magyar Helsinki Bizottság segíti Bátonyi Péter és a másik öt kirúgott szakember ügyét, "mivel mindannyian közszolgálati jogviszonyban álltak, nem fordulhattak egyből bírósághoz". Előtte panaszt tettek a Közszolgálati Döntőbizottsághoz (KDB), ahol Bátonyi Péter esetében a döntőbizottság jogszerűnek találta a művészettörténész rendkívüli felmentését.A KDB-t nem érdekelte, hogy kormányzati segédlettel végrehajtott műemlékrombolást feltáró Bátonyi közérdekből cselekedett, így leplezte le a kormány kártékony intézkedéseit - írja a lap. Kiemelik, hogy Bátonyit nem bosszú vezérelte és nem is önös érdekből szegte meg a titoktartási szabályokat, hanem a közérdek érvényesülését akarta előmozdítani. Arra hívta fel a figyelmet, hogy munkáltatója jogellenesen járt el, kárt okozva az országnak, "a magyar épített örökségnek".Azokat a közszolgálati dolgozókat, akik rámutatnak a közigazgatás helytelen működésére, dicséret illeti, nem pedig kirúgás. Bátonyi Péter az egész ország érdekében cselekedett, amikor végső elkeseredettségében a nyilvánossághoz fordult a jogellenes, korrupt műemlékrombolások megállítása érdekében. Mégis ő veszítette el a munkáját, nem pedig azok, akik felelősek voltak az épített nemzeti örökségünk elherdálásáért. Most a bíróságon segítünk neki, hogy megvédhesse igazát- fogalmazott Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.A volt kormánytanácsos azt kéri a Fővárosi Törvényszéktől, állapítsák meg, hogy jogellenesen mentették fel a minisztériumi állásából. Továbbá térítsék meg az elmaradt jövedelmét és fizessenek megfelelő mértékű kártérítést.A minisztérium szerint jogszerű volt a kirúgásAz Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóközleményben jelentette be, hogy Bátonyi Péter jogviszonyának megszüntetésénél jogszerűen jártak el.A Döntőbizottság kiemelte, hogy Bátonyi nagy nyilvánosság előtt tett, negatív kritikaként megfogalmazott nyilatkozatának szándéka egyértelműen arra irányult, hogy a kormányzati igazgatási szervet rossz színben tüntesse fel, és a műemléki szakterületen folytatott munkavégzéssel kapcsolatban kétségbe vonja az ott dolgozók szakmaiságát. Nyilatkozatai kétségkívül alkalmasak voltak arra, hogy súlyosan rombolják a kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét, egyúttal a közigazgatásba vetett bizalmat.A Döntőbizottság megerősítette, hogy Bátonyi Péter felmentésének oka egyértelműen és megalapozottan az érdemtelenség volt, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerint a kormányzati igazgatási szervnek mérlegelési lehetősége nincs, amennyiben valamely kormánytisztviselői magatartás kimeríti az érdemtelenség jogszabályi feltételeit, úgy a jogviszonyt meg kell szüntetnie.(Borítókép: Róka László / MTI)
|
A volt kormányfőtanácsos beperelte az Építési és Közlekedési Minisztériumot
|
A volt kormányfőtanácsos beperelte az Építési és Közlekedési Minisztériumot - Bátonyi Pétert tavaly mentették fel állásából, miután szabálytalanságokat tárt fel.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/06/16/miniszterium-muemlek-kormany-vedelem-szakember
|
2025-06-16 15:40:00
| true | null | null |
Index
|
Egy nappal azután, hogy Varga Zs. András döntése miatt jogerősen pert veszített a Kúria egy tanácselnöki tisztségéből önkényesen felfüggesztett kúriai bíróval szemben, szerdán egy egykori kúriai főtanácsadó nyert pert a Kúriával szemben a kúriai elnök döntése miatt. A főtanácsadót egy szakmai vélemény miatt küldte el Varga, a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint törvénysértően - áll a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.Mint megírtuk, kedden a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is törvénysértőnek minősítette Varga Zs. András kúriai elnök döntését, amellyel tavaly két évre felfüggesztette Kovács András kúriai bírót tanácselnöki pozíciójából. A bíróság szerint az elnöknek semmilyen hatásköre nem volt az intézkedésre.Egy másik munkaügyi perben a Fővárosi Bíróság első fokon igazat adott az elbocsájtott főtanácsosnak, miután tavaly októberben Varga Zs. András menesztette a Kúrián rendelkező bírák mellé beosztott főtanácsadók köréből. Az azonnali felmentés oka az volt, hogy a főtanácsos egy tanulmány kéziratának társszerzőjeként a Jogtudományi Intézetben részt vett egy szűkkörű zárt műhelyvitán. A máig nem publikált tanulmányban néhány mondat erejéig kritika éri a Kúria elnökét is, aki ezt akkora tekintélysértésként élte meg, hogy azonnali hatállyal felmentette a főtanácsadót. A zokon vett kritikát ráadásul nem is a főtanácsadó fogalmazta meg, hanem szintén egyetemi professzor szerzőtársa.A Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében azt állapította meg, hogy a főtanácsadó jogviszonyának megszüntetése aránytalan szankció volt, különös tekintettel arra, hogy feladata éppen a tudományos kutatás egyetemi tanárként és volt kúriai főtanácsadóként is.A jogellenes elbocsátás miatt a Fővárosi Törvényszék kötelezte a Kúriát, hogy a főtanácsadó elmaradt bérét és annak kamatait, valamint a többmilliós perköltséget is fizesse meg.A Magyar Helsinki bizottság továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kúria elnökének önkényes döntései veszélyeztetik az uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségét is, mivel amellett, hogy munkajogilag törvénysértőek, jogállamisági aggályt is felvetnek.
|
Újabb munkaügyi pert veszített a Kúria, törvénysértő volt a főtanácsadó eltávolítása
|
Újabb munkaügyi pert veszített a Kúria, törvénysértő volt a főtanácsadó eltávolítása - Néhány mondat miatt menesztették, amiket még csak nem is ő írt.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/06/19/kuria-varga-zs-andras-munkaugyi-per-kovacs-andras-magyar-helsinki-bizottsag
|
2025-06-19 15:38:00
| true | null | null |
Index
|
A lakás nem közvetlenül Matolcsy Ádám nevén van, hanem a Magyar Stratégiai Zrt. tulajdonában álló Magyar Beta-Strat Zrt. nevű leányvállalatának a tulajdona. Hadházy szerint ezt a céget is Matolcsy Ádám vezeti, és furcsa részvénytársaságnak nevezte. Papíron ugyan 1,3 milliárd forint vagyon van benne, de mintegy 960 millió forint tartozásuk is van, miközben bevételük évek óta semmi, csak évi pár tízmilliós kiadás.Pénzmosodának tűnik ez is- fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy ez már a negyedik luxuslakás Matolcsy Ádám tulajdonában, amit az elmúlt napokban bemutatott.Az előző háromban a "Magyar Stratégia" és Matolcsy felesége voltak a tulajdonosok, ebben a "Magyar Strat-Beta", de mint írta, létezik "Strat-Alfa", "Strat-Gamma" és "Strat-Delta is".Hadházy szerint csak az általa bemutatott négy villa és lakás összesített értéke alsó hangon 3 milliárd forint. Hangsúlyozta, hogy ez a hatalmas vagyon azon a pénzen keletkezett, amit a Nemzeti Bank a devizahitelesek kárán keresett, mert a forintosítást nem 160, hanem 260 forintos frank árfolyamon rendelték el. Ez a pénz először "alapítványok", aztán Matolcsy Ádám és haveri körének vagyonává transzformálódott.A sok tízezer devizahiteles meg örüljön, hogy a pénze nem veszett el, csak átalakult- írta.Hadházy Ákos korábbi Matolcsy-leleplezései közül néhány:
|
Hadházy újabb leleplezése: Matolcsy Ádám negyedik luxuslakása került elő
|
Hadházy újabb leleplezése: Matolcsy Ádám negyedik luxuslakása került elő - A képviselő szerint ez is „pénzmosoda”.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/06/27/hadhazy-akos-leleplezes-matolcsy-adam-luxusingatlan-villa-reszvenytarsasag
|
2025-06-27 11:59:00
| true | null | null |
Index
|
Vannak a NER-nek történetei, amelyeket már el is felejtettük.Ilyen volt a leszámolás azzal a polgármesterrel, aki az Orbán Viktornak annyira kedves Felcsúton legyőzte a Fidesz jelöltjét 2010-ben.A parlamenti kétharmad azonnal mozgásban lendült, Varga György kettőt pislantott, és már nem volt polgármester.Nem volt jó estéjük a fideszeseknek Felcsúton 2010. október 3-án. Miközben a Fidesz tarolt az önkormányzati választáson, Mészáros Lőrinc hívta fel Orbán Viktort a hírrel, hogy a fideszes Flier Éva elbukta a polgármester-választást a miniszterelnöknek különösen fontos településen. "Nem örült neki, de ő is elfogadta" - idézte fel a beszélgetést Mészáros Lőrinc. Hogy mennyire fogadták el az eredményt, azt jól jelzi, hogy a fideszes jelöltet legyőző Varga György 150 nappal később már nem volt polgármester. Ehhez az kellett, hogy a fideszes kétharmad villámgyorsan elfogadja a lex Vargát.Varga György 2002 óta vezette a Fejér megyei települést. Mindháromszor függetlenként nyert, annak ellenére, hogy saját magát jobboldalinak tartotta, jóban volt Orbán Viktorral is, "tizenhat évig ott lengettem a zászlót mellette. Amikor Erdélyben, Tusnádfürdőn beszélt a tömeg előtt, két és fél órán keresztül tartottam a Felcsút felirat egyik betűjét" - nyilatkozta a Magyar Narancsnak 2014-ben.2006-ban már volt fideszes kihívója, Mészáros László István, akit nagy fölénnyel győzött le. Varga 2010-ben jelezte az Orbán Viktorral a gyerekkori ismeretséget baráti viszonnyá transzformáló, emiatt helyben ekkor már a Fidesz erős emberének számító Mészáros Lőrincnek, hogy elindul harmadszor is a polgármesteri székért. Azt kérte, hogy ne osszák meg a települést. Mészáros viszont azt válaszolta, nekik megvan a maguk jelöltje. Mint kiderült, ez a jelölt Flier Éva, az Orbán családdal szoros viszonyt ápoló Flier család tagja.Varga így írta le a megváltozott felcsúti helyzetet: "Mellettük voltam, de egy idő után nem lehetett odaférni Orbán Viktorhoz, mert mások úgy megkörnyékezték, hogy beszélni se lehetett vele. Amit Flier János és Mészáros Lőrinc mondott, az volt az egyetlen igazság." Varga szerint volt egy konkrét ügy, amiért elvesztette a bizalmat, mégpedig az, hogy nemet mondott Orbán Viktor akadémiájának ajánlatára. „A legnagyobb »bűnöm« az volt, hogy amire feleskettek, azt be is tartottam. Arra esküdtem fel, hogy a település vagyonával megfelelően gazdálkodom. Amikor egy 184 millió forintra értékelt sportlétesítményt 20 millió forintért akart átvenni a Puskás Ferenc Akadémia, nem tehettem meg, hogy fejet hajtok, és azt mondom: persze, vigyétek.”A Felcsút Sportegyesület elnökségéből is visszahívták Varga György korábbi polgármestert (csíkosban), miután az indoklás szerint „több alkalommal is a felcsúti sport, illetve a Puskás Akadémia érdekei ellen fordult”. Utóda Vörös József, Mészáros Lőrinc ügyvédje lett a sportegyesületnélFotó: Puskás AkadémiaA 2010-es polgármester-választás nagyon szoros volt. A Fidesz mindent bevetett, az Eddát és az Irigy Hónaljmirigyet is elhívták a kampányeseményükre, ahol ingyen lehetett enni és inni. Varga viszont – igaz, mindössze 10 szavazattal, de – legyőzte a 444 voksot kapó Flier Évát. Erről értesítette aznap telefonon Mészáros Orbánt. A miniszterelnök – mint Varga egyik rádiós interjújából kiderült – nem gratulált az általa jól ismert újrázó polgármesternek. De a Fidesznek hamar lett egy terve.2010 végén a parlament módosította az önkormányzati törvényt. Eredetileg az alpolgármesterek megbízatásának megszűnéséről szóló részt pontosították volna, de menet közben bekerült egy bizottsági módosító is. Ez arról szólt, hogy meg kell szüntetni annak a polgármesternek a megbízatását, akinek köztartozása van, és azt az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül nem rendezi.Szinte senki nem vette észre, például Varga György sem, szerinte szándékosan nem is figyelmeztették. A jogszabályt sürgősséggel hirdették ki, december 24-én már hatályba is lépett. És február 23-án – vagyis a határidő lejártával – a felcsúti képviselő-testületben ülő egyik fideszes tag már be is adott egy indítványt a polgármesteri összeférhetetlenség megvizsgálására.Merthogy Vargának volt köztartozása.Innentől villámgyorsan ment minden, február 28-ára a képviselőtestület fideszes többsége meg is állapította a polgármesteri megbízatás megszüntetését. (Ezt Felcsút akkori, már Mészároshoz hű jegyzője részletesen le is írta esettanulmányként.)Varga bírósághoz fordult, a március végén hozott ítéletig rendezte is az ingatlanvásárlása után keletkezett köztartozását, de már késő volt.„Honnan tudták meg, hogy tartozásom van, nem tudom” – nyilatkozta akkor a 168 Órának. Szerinte adótitok, hogy tartozott az adóhivatalnak, furcsamód mégis kitudódott. Egy ingatlaneladásból származott az adóhátralék. Hogy mekkora összegről volt szó, arról nem akart beszélni.Így időközi választást írtak ki, Varga elindult újra. A Fidesz vele szemben az ekkorra helyben már jelentős munkaadónak számító Mészáros Lőrincet küldte harcba. Orbán a helyi tévében kampányolt mellette, és a vállalkozó simán nyert a 2011. júniusi időközin.Ez több váratlan fejleménnyel is járt, például Mészárosnak vagyonnyilatkozatot kellett tennie, aminek a hozzáférhetőségét igyekeztek megnehezíteni, a polgármesteri munkája során pedig többször is kellett válaszolnia a sajtó kérdéseire. Az egyre milliárdosabb vállalkozó 2014-ben még elindult az önkormányzati választáson, de 2018 tavaszán lemondott, indoklása szerint azért, hogy kizárólag gazdasági érdekeltségeire koncentráljon.2023-ban Mészáros Lőrinc Felcsút díszpolgára lett.Felcsút nem maradt Mészáros nevű polgármester nélkül. A kijelölt, majd az időközin meg is választott utód a csak névrokon, de Lőrinccel közös gazdasági ügyekben felbukkanó Mészáros László lett.Fotó: botost/444.huA Kutyapárt azzal próbálta feldobni a választást, hogy indítottak egy szintén Mészáros László nevű jelöltet, aki azzal kampányolt, hogy egyenlő arányban osztaná szét a felcsútiak vagyonát, épített buszmegállót, amit el kellett bontani, és betömött kátyúkat, de azt a rendőrök nem vették jó néven, és vissza kellett gödrösíteni.2019-ben és 2024-ben aztán már viccből sem indult a fideszes jelölt ellen senki a felcsúti polgármesteri székért.Az új Mészárost, Lászlót egyébként még 2006-ban magabiztosan győzte le a lex Vargával leváltott Varga György. A polgármesteri széket elvesztő Vargáról keveset tudni. Még egyszer megpróbált visszatérni, 2014-ben az LMP színeiben indult a térségi parlamenti mandátumért.Akkor azt mondta, a leváltása után „amíg lehetett, munkanélkülin voltam. Jó egy éve szabadúszó vagyok, de nem könnyű a helyzetem. Nehéz az elhelyezkedés, pedig polgármesterként elég sok jó kapcsolatra tettem szert. De van cégvezető, aki azt mondja, bármikor elmegy velem egy ebédre, és beszélgethetünk, de ne kelljen alkalmazni engem, mert akkor neki vége. Én még a mai napig vagyonosodási ellenőrzés alatt állok, amit ellenem indítottak.”2018-ban az Index felcsúti riportjában bukkant fel véletlenül: „mintha ráérzett volna, pont ekkor kanyarodik be a főúton lévő házába öreg autójával, integetve. Akivel beszéltem a településen, mind azt mondta, ne fáradjak, nem áll szóba újságíróval, »amióta kicsinálták«, hiszen a gyerekei is a környéken élnek.”
|
A nap, amikor Mészáros Lőrinc maga hívta fel Orbán Viktort a rossz hírrel
|
Miközben a Fidesz a nagy győzelmét ünnepelte a 2010-es önkormányzati választáson, kellemetlen beszélgetés zajlott le Mészáros és Orbán között. De aztán megoldották, hogy a Felcsúton a Fideszt legyőző polgármestert gyorsan eltakarítsák az útból.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/27/a-nap-amikor-meszaros-lorinc-maga-hivta-fel-orban-viktort-a-rossz-hirrel
|
2025-06-27 19:44:04
| true | null | null |
444
|
Már nem is igazi NER-es az a vállalkozó, akinek nincs valamire való külföldi érdekeltsége is, újabb és újabb karakterek lépnek be az elitklubba, melynek tagjai a határainkon túl is visznek egy vagy több bizniszt. Mészáros Lőrinc elsősorban Horvátországban terjeszkedik, van már fociklubja, almafeldolgozója, szállodája is, Boszniában pedig cementgyárat vásárolt magának. Tiborcz István, a miniszterelnök veje Spanyolország felé kacsingat, az ex-Mészáros-vő, Homlok Zsolt Lettországban és a cseheknél terjesztette ki kisebb cégbirodalmát, Matolcsy Ádám exjegybankelnökfi a New York-Dubaj tengelyen mozog, a barátjaként ismert Száraz István olasz bútorgyártó cégbe vásárolta be magát, azaz a Felis Magántőkealapot. Az állami propagandán tízmilliárdokat kaszáló Balásy Gyula mindeközben Floridában vett luxuslakásokat.Most egy Matolcsy Ádámhoz közelinek tartott másik személy, a jegybanki alapítványok bizniszén is gyarapodó Somlai Bálint lépett be ebbe a "klubba". Idén januárban megvásárolta a Münchenhez közeli, neubibergi székhelyű WOB Projektentwicklung GmbH-t. A 25 ezer eurós (jelenlegi árfolyamon számolva 10 millió forintos) törzstőkével rendelkező cég hivatalosan ingatlanok vételével, eladásával, valamint ehhez kapcsolódó tevékenységekkel foglalkozik. A németországi céget a Somlai Bálint közvetett tulajdonában lévő Raw Developement Kft. vásárolta meg, és az ügyvezetői feladatokat sem bízta másra, magát jegyeztette be a cégregiszterbe.Somlai BálintFotó: Németh Dániel/444A WOB projektcégként, a WOB Csoport részeként vett részt ingatlanfejlesztésekben a nyilvánosan elérhető információk alapján. Gazdálkodásáról keveset tudni, annyi biztos, hogy közel 354 ezer eurós (bő 141 millió forintnyi) forgóeszközzel rendelkezett 2023-ban, itt szokták szerepeltetni a követeléseket, a készleteket, értékpapírokat, valamint a házipénztárban és a bankszámlákon lévő pénzeket. Volt még 117 ezer eurónyi (46,5 millió forintnyi) tartozása, ami döntő részben (108 ezer euró) egy évnél hosszabb lejáratú. A cég saját tőkéje 178 ezer euró (71 millió forint) volt 2023 végén.A Matolcsy-kör Mészáros LőrinceSomlai Bálint az Origo egykori tévéüzletág-igazgatója volt, aki Matolcsy Ádám volt feleségének is biztosított céget és lakóingatlant is. Felemelkedése a jegybanki alapítványok időszakával ért egybe, a Válasz Online szerint a Matolcsy-felvilág Somlaira osztotta a saját „Simicska”, vagy ha úgy tetszik, saját „Mészáros Lőrinc” szerepét. Az ÁSZ-jelentése is világossá tette, hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank öt éven keresztül tömte pénzzel Matolcsy Ádám barátját, hiszen az ő cége kapta az összes MNB–Pallas-beruházás kivitelezését. A Válasz gyűjtése szerint: a Szabadság téri székház durván „elszaladt” költségű felújítását, a Széll Kálmán téri egykori Postapalota renoválását, a már értékesítés alatt álló balatonakarattyai luxusüdülő felépítését, a kecskeméti Neumann János Egyetem gigantikus ingatlanfejlesztéseit, a GTC magyarországi objektumainak kicsinosítását.A munkákat megszerző és most a németországi céget is begyűjtő Raw Development Kft. tavalyi beszámolóját a mai napig nem adta le, így nem ismert, hogyan zárta 2024-et. Érdemes itt megjegyezni, hogy a jegybanki alapítványok botrányához kapcsolódó több társaság sem adta még le éves beszámolóját, és a mára megmaradt egyetlen alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti sem tette közzé jelentését.A Rawra visszatérve ahhoz nem férhet kétség, hogy bőven lehetett fedezete a németországi érdekeltség megszerzésére. 2023-ban 36 százalékkal 41 milliárdra növelte az árbevételét, a nyereség ekkor 2,7 milliárdról 5,3 milliárdra nőtt. Volt ugyan 93 milliárd forintnyi tartozása is a kft.-nek, de mellette 20 milliárdos tartalékkal és közel 4 milliárd forintnyi pénzeszközzel rendelkezett, és 40 milliárdnyi követelést tartott nyilván.ForrásAz elmúlt évek gazdálkodásának eredményei eddig inkább a cégben maradtak, nagyobb osztalékot nem fizetett az anyavállalatnak, a Somlai Invest Zrt.-nek. 2014-es alapítása óta a Rawból összesen 856 millió forintot vettek ki osztalék formájában.
|
Németországban terjeszkedik Matolcsy Ádám barátja, akit öt éven keresztül tömött pénzzel az MNB
|
Újabb taggal bővült a NER-eliten belüli elitklub, Somlai Bálintnak is van már külföldi érdekeltsége.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/27/nemetorszagban-terjeszkedik-matolcsy-adam-baratja-akit-ot-even-keresztul-tomott-penzzel-az-mnb
|
2025-06-27 17:26:06
| true | null | null |
444
|
Megszállta a rendőrség a hét közepén a Fonyódi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Közhasznú Kft. (FVFVÜ) épületét, ahonnét több ládányi iratot vittek magukkal a hatóság emberei - értesült lapunk egyszerre több helyi forrásból. Információinkat a somogyi rendőr-főkapitányság is megerősítette, ám kérdéseinkre konkrét választ, milyen ügyben, s kik ellen indult eljárás, a nyomozás érdekére hivatkozva nem adtak.Fonyódi forrásaink szerint a rendőrök nem először jártak a cég telephelyén, a tavasz folyamán már legalább kétszer megjelentek, ám akkor csak iratok fénymásolatait vitték magukkal a nyomozók. Azt is hallottuk a balatoni kisvárosban, hogy legalább három feljelentés érkezett a rendőrségre az elmúlt fél évben a cég gazdálkodása miatt.- Konkrét dolgokat nem mondhatok, ugyanis novemberig titoktartási kötelezettség kényszerít - mondta lapunknak Németh Helga, a helyi képviselő-testület ellenzéki tagja, az önkormányzat által a város cégeinek átvilágítására létrehozott bizottság elnöke. - Annyi bizonyos, hogy három feljelentés érkezett a rendőrséghez az FVFVÜ-nél történt vélelmezett gazdasági visszaélések miatt. Erről akkor értesültem, amikor tanúként hallgattak meg az ügyben. A rendőrség a cég elmúlt öt éves tevékenységét vizsgálja, vagyis még a korábbi polgármester, a fideszes Hidvégi József utolsó ciklusát.A várost 2006-tól 18 éven át irányító kormánypárti vezető tavaly nem indult újra a polgármesteri székért, melyet az egy évvel ezelőtti választások után - illetve egészen pontosan októbertől - addigi alpolgármestere és párttársa, Erdei Barnabás foglalhatott el. Az új városvezető eredendően kemény ciklus elé nézett, ugyanis a - különféle kirívó törvénytelenségek miatt - megismételt voksoláson hét ellenzéki képviselő mellett csak egy kormánypárti került a testületbe, még Hidvégi is elbukott, jelezve, a helyiek a korábbitól eltérő irányt szeretnének. Az őszre aztán kiderült, az eredendően 7:2-es felállás valójában 4:5, ugyanis három képviselő - köztük a korábbi ciklus egyetlen ellenzéki városatyája - hirtelen elkezdett a kormánypártiakkal együtt szavazni. És ebben az új felállásban többször is sikeresen elutasították az ellenzéki javaslatot: világítsák át a város cégeit, valamint az önkormányzatot, hadd lásson mindenki tisztán, milyen a város anyagi helyzete.Fonyódon minden gyanús, amit a leköszönő városvezetés tesz, az ellenzék az ÁSZ-hoz fordult- Mindig az volt az indok, hogy sokba kerül - magyarázta Németh Helga, aki ezután ellenzéki társaival közösen felajánlotta, ha létrehoznak egy bizottságot, akkor ingyen elvégzik a feladatot. Ezt már nehéz, s mi több, politikai öngyilkosság lett volna elutasítani, így az idén tavasszal meg is alakult a grémium, benne négy ellenzéki, s egy korábbi ellenzéki képviselővel. A társaságban pénzügyi és céges ügyekre szakosodott jogász, valamint könyvelő is akad, így a szakmaisága nehezen megkérdőjelezhető. A bizottság neki is látott a munkának, többek között az FVFVÜ gazdálkodását is górcső alá vették. - Elképesztő dolgokat találtunk, de novemberig semmi konkrétumot nem mondhatok - jegyezte meg Németh Helga, hozzátéve: a vizsgálat eredményei azért fokozatosan kiszivárognak, így a városszerte a cégnél történtekről beszélnek az emberek.Erről hamarost megbizonyosodhattunk, ugyanis a helyiek közül, akit megszólítottunk, szinte mindenki ismert valamilyen részletet. Az állítólagosan szabálytalanul felhasznált összegek nagysága persze rendre változott, ám a többség cirka 150 milliós, törvénytelen számlázásról beszélt. A kedvezményezettek körét viszont mindenki ugyanúgy határozta meg: a korábbi polgármester, illetve a cégvezető szűk rokonsága, konkrétabban Hidvégi felesége, apósa, valamint fiának a cége, illetve az ügyvezető párja és lánya.A cég ugyanis évente több százmillió forintból gazdálkodhatott az ominózus időszakban, melynek egy része az állami normatívából érkezett, másik felét a városi költségvetésből kapták. Úgy tudjuk, minden év végén elvileg több tízmillió forint maradt volna a kasszában, csakhogy különféle szerződésekkel végül mindig kiürült a kassza. Cseppet sem mellékesen, tavaly év végén az új városvezetésnél 50 millió maradt a kasszában, igaz a korábbi szerződések, s így a számlák sem születtek meg. Információink szerint az érintett szerződések és számlák egy része rendre valamivel kevesebb, mint ötmillió forintról szólt, a többi pedig alulról karcolta az egymilliót. A két összeghatár nem véletlen, ugyanis az előbbinél nagyobb tételeket a polgármesternek már a képviselő-testület elé kellene vinnie, utóbbi pedig az ügyvezető saját döntésének felső határát jelenti. Úgy tudjuk, a szerződésekről és a számlákról a testületnek, sőt még az akkori alpolgármesternek, a jelenlegi városvezetőnek sem volt tudomása, noha miután Hidvégi a rokoni szerződések - azaz összeférhetetlenség - miatt elvileg nem ellenjegyezhette volna a kontraktusokat, azokat Erdei Barnabásnak kellett volna szignóznia.Az ügyben megkerestük a jelenlegi polgármestert, arra voltunk kíváncsiak, milyen információkkal rendelkezik a történtekről, a rendőrségi eljárásról. Arra is rákérdeztünk, mekkora kár érhette Fonyódot, volt-e tudomása a szerződésekről és a kifizetésekről, mint munkáltató, a cég vezetőjét megkérte-e bármilyen beszámolóra, tett-e lépéseket esetleges felfüggesztése érdekében a rendőrségi eljárás lezárultáig, s miért nem az önkormányzat fordult a hatósághoz a szabálytalanságok miatt.Erdei Barnabás szűkszavúan reagált: "A Fonyódi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője értesített arról, hogy 2025. június 25. napján a rendőrség nyomozó kollégái telephelyükre kiérkeztek és intézkedést foganatosítottak iratok lefoglalására. Tájékoztatom továbbá, hogy a rendőrségi eljárásról hivatalos tájékoztatás nem érkezett, így további feltett kérdései nem relevánsak".Megkerestük Hidvégi Józsefet is, a korábbi polgármester, miután elmondtuk, milyen ügyben szeretnénk beszélni vele, csak annyit mondott: "Valami tévedés lehet, nem gondolom, hogy ilyesmi történt volna".
|
Megszállta a rendőrség a fonyódi önkormányzati céget, gazdasági visszaélések gyanúja miatt nyomozás indult a korábbi fideszes polgármester idején történtek miatt
|
Több ládányi iratot foglaltak le a rendőrök. Úgy tudjuk, hogy legalább három feljelentés érkezett a rendőrségre az elmúlt fél évben a Fonyódi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Közhasznú Kft. (FVFVÜ) gazdálkodása miatt. Most törvénytelen számlázások és kifizetések miatt nyomoznak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3285519_fonyod-onkormanyzati-ceg-razzia-rendorseg-gazdasagi-visszaeles-nyomozas
|
2025-06-30 07:15:00
| true | null | null |
Népszava
|
A gamászai strand Siófok keleti részén, Balatonvilágos közelében van, villasoron, ahol az utcával párhuzamosan húzódó vasútvonal beszűkíti a teret. A parti villák között a város ezen részén gyéren vannak keskeny lejárók, ahol a nép leközlekedhet a vízhez, de ezeknél többnyire nincs lehetőség a pléden heverészni, csak be a vízbe, csobbanás, aztán ki. Strandokból a terep és a beépítettség miatt errefelé hiány van, de ezek egyike az úgynevezett gamászai strand, amely nevét egy korábbi településről kapta. Jelenleg a belépő 1500 forint egész napra, a strandhoz tartozik fagyizó (1 gombóc 650 Ft), valamint halsütő büfé is, mint a főbérlő albérlői. Kis játszótér, árnyas fák, kellemes napos parti sáv.Ennek a strandnak a bérletére kötött a siófoki vásárcsarnokot is bérbe vevő Sió-Csarnok Kft. szerződést a 2014-ig hivatalban volt Balázs Árpád fideszes polgármesterrel még 2005-ben, tíz évre. Majd 27 hónappal a szerződés lejárta előtt, 2011. december 29-én Nagy Krisztina, a bérlő Sió-Csarnok Kft. ügyvezetője egyszerű kétoldalas levelet írt az önkormányzati vagyonkezelő cégnek, miszerint egyrészt szeretnék még húsz évre megkapni mindkét bérleményt (a strandot és a vásárcsarnokot), másrészt a strandon faházakat és medencét építenének."Ezúton szeretném Önt tájékoztatni cégünk jövőbeni terveiről, s arról, hogy milyen fejlesztéseket, beruházásokat szeretnénk megvalósítani az elkövetkezendő időszakban" - kezdődik a levél, amely alapján az akkori képviselő-testület Balázs Árpád vezetésével 2032 márciusáig bérbe is adta a gamászai strandot és a vásárcsarnokot a Sió-Csarnok Kft.-nek. A cégben ekkor is tulajdonos volt Ujvári István, illetve Nagy Sándorné képviselő lánya, Nagy Krisztina, az önkormányzati vagyonkezelő cég, a Balaton Parti Kft. felügyelőbizottságában pedig ekkor ott ült a levelet író ügyvezető, Nagy Krisztina anyja, Nagy Sándorné is.Az esetről elsőként egy helyi közéleti Facebook-oldal számolt be 2015 januárjában. Akkor megpróbálták kikérni is a még Fideszes többségű testülettel, de már Lengyel Róbert polgármesterségével működő hivataltól a vásárcsarnok szerződését, ott azonban állítólag nem találták. A blog munkatársai ezek után felkutatták a városi könyvtárban kötelezően letett testületi ülési jegyzőkönyveket, és fellelték a Sió-Csarnok Kft. előterjesztéshez csatolt, a bérletek hosszabbítását kérő levelét, amit 2015 februárjában közzé is tettek. A hivatalok malmai lassan őrölnek, így került sor a vonatkozó perekre csak most.A vásárcsarnokot - mint arról beszámoltunk - már márciusban visszaadni rendelte a Pécsi Ítélőtábla, az már a város vagyonkezelő cégének üzemeltetésében van, a strandért azokban külön kellett perelni és az eltérő pertárgyérték miatt a két ügy - bár a szerződések szövege a bérlemény megnevezésén és a bérleti díjon kívül azonos - más bírósági utat járt be. A vásárcsarnok visszaadásának ügyét első fokon a Kaposvári Törvényszék tárgyalta és Siófok ellen ítélt. Fellebbezés után a Pécsi Ítélőtábla változtatta meg az ítéletet, és az jogerős lett.A gamászai strand szerződésének kisebb pertárgyértéke miatt viszont első fokon a Siófoki Járásbíróság tárgyalta és Siófok ellen ítélt. Fellebbezés után a Kaposvári Törvényszék elé került az ügy. Ott voltunk a május 23-i tárgyaláson, ahol feltehetőleg már ítéletet hirdettek volna - időközben született a csarnok ügyében a Pécsi Ítélőtábla jogerős ítélete, ez pedig jelentős relevanciával bírt a perben. A tanácsvezető bíró, aki hivatalból értesült a csarnok-ügy ítéletéről, megkérdezte az alperes Sió-Csarnok Kft. képviselőjét, nem kívánnak-e az ellen a Kúriánál felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A válasz az volt, hogy gondolkodnak rajta.A bíró ezután megállapította, hogy már csak nyolc nap van hátra a felülvizsgálati kérelem benyújtásának határidejéből és megkérdezte a feleket, nem kívánják-e a Kúria ítéeltéig szüneteltetni jelen pert, mert ha a Kúria esetleg másként dönt, akkor bonyolódik a helyzet. A Balaton-Parti Kft. jogi képviselője helyettesítő ügyvédet delegált maga helyett a tárgyalásra, aki kijelentette, hogy nincs felhatalmazása szüneteltetést kérni, ítélethozatalt kért azzal, hogy ha a Sió-Csarnok pervesztes lenne, legfeljebb ebben az ügyben is a Kúriához fordulnak.Mivel szüneteltetés csak a felek közös kérelmére lehetséges, így végül csak az ítélethirdetést halasztották el, a Sió-Csarnok Kft. jogi képviselője pedig azt kérte, hogy tekintettel a bérlemény szezonális jellegére, ne 30, hanem 90 napot adjon a bíróság az átadásra - vagyis még egy szezon erejéig hadd üzemeltessék a strandot. A bíróság ebbe belement.A Kúriához folyamodás határideje május 29-én lejárt, így a június 20-ra halasztott ítélethirdetésen a gamászai strand ügyében is a Pécsi Ítélőtábla vásárcsarnokkal kapcsolatos ítéletének indoklásával megegyező döntés született, miszerint a város saját vagyonrendelete és a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint pályáztatni kellett volna, csak nyílt pályázat nyertesével lehetett volna bérleti szerződést kötni.
|
Visszaperelte Siófok a fideszes városvezetés által jogtalanul 20 évre bérbe adott strandot
|
A Kaposvári Törvényszék múlt heti jogerős ítélete szerint a bérlő Sió-Csarnok Kft.-nek vissza kell adnia a gamászai strandot a város vagyonkezelő cégének, mert a bérleti jogviszonyt létesítő és módosító szerződés törvénysértő. A cég 2005-től tartotta birtokban a területet, és ők kezelnék 2032-ig is, ha nincs ez az ítélet. A történet kacifántos és fideszes.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/visszaperelte-siofok-a-fideszes-varosvezetes-altal-jogtalanul-20-evre-berbe-adott-strandot-276751
|
2025-06-27 14:24:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Szeptember 24-én tartja az előkészítő ülést a Fővárosi Törvényszék a fővárosi baloldal egyik legnagyobb korrupciós botrányában, a Városháza-ügyben - tudta meg lapunk. A Fővárosi Főügyészség május elején emelt vádat befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés bűntette miatt. Az ügynek négy vádlottja van: Berki Zsolt, Gansperger Gyula, Berki József és Bodnár Dezső. A főügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre.(A vádiratról és a vádlottak személyéről bővebben ebben a cikkünkben írtunk .)Ismert, a Városháza-botrány 2021-ben robbant ki, és a korábban már nyilvánosságra került információk szerint a Városházát többmilliárdos "jutalékért", azaz kenőpénzért akarta egy háttérben mozgó társaság értékesíteni. Az eladásról szóló hírt elsőként az Index írta meg, majd az írásra reagálva Karácsony Gergely főpolgármester hazugsággal vádolta meg a lapot, és tagadta, hogy az önkormányzat vevőt keresne az összességében majdnem öthektáros területre vagy annak nagyobb részére. Csakhogy nem telt el sok idő, és egymást követték a leleplező cikkek és felvételek.Megírtuk azt is, hogy orosz, izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Az olasz befektetők képviselője egy vallomás szerint többmilliárdos jutalékot, kenőpénzt emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Az ügyet feltáró Anonymous-hangfelvételek arra is rávilágítottak, hogy a fővárosban - a Városháza eladási tervén túl - az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör jutalékos rendszert működtetett . A jutalék ezekben az esetekben kenőpénzt jelenthetett.Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupciós bűncselekmények (befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása) miatt ki is hallgatott négy gyanúsítottat (később ellenük emeltek vádat), egyikük az a Berki Zsolt, aki a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint ugyanis az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő férfi több üzleti kört is megkeresett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. Korábbi információink szerint érintett még az ügyben Berki Zsolt testvére, a kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkező Berki József is, aki a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott.Berki Zsolt neve Budai Gyula fideszes politikus, egykori elszámoltatási kormánybiztos feljelentéseiben is rendre felbukkant. Budai többek között a sajtónak is hivatkozott egy olyan, még 2021 őszén birtokába került, a Budapest Főváros Városi Vagyonkezelő Zrt. ügyintézője és Berki közötti levelezésre, amiben négy ingatlaneladásról is szót ejtettek."A tegeződő, szívélyes hangvételű levelezés magáért beszél, hogy közeli kapcsolatról, jól bejáratott üzleti kapcsolatról árulkodnak a levelek. Teljesen világosan kirajzolódik, hogy az eddigieken felül további ingatlanok is Berki Zsolt által, jutalékos rendszerben lettek értékesítve" - nyilatkozta annak idején Budai Gyula, aki arra is rámutatott, hogy a botrány Karácsony legszűkebb környezetéig is érhet. Ugyancsak Budai hívta fel a figyelmet arra, hogy Kiss Ambrusról - korábbi főpolgármester-helyettesről, jelenlegi főigazgatóról - egy hangfelvételen azt állították: egy ingatlaneladással összefüggésben több mint félmilliárdot kapott volna. Kiss mindezt visszautasította és hozzátette, nem is ismeri azokat az embereket, akik róla beszéltek a felvételen.Berki Zsolt egyébként szerepel a botrányt évekkel ezelőtt kirobbantó Anonymous-hangfelvételeken . Azonban nemcsak ő, hanem például Barts J. Balázs, a fővárosi vagyonkezelő cég vezére, valamint Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök, üzletember is. A volt kormányfő egyebek mellett zsákmányra vadászó cápákról beszélt a felvételeken. A rögzített beszélgetés egy pontján így fogalmazott: "Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen." Fontos hozzátenni, hogy Bajnait nem gyanúsították meg az ügyben, így vádlott sem lett belőle, ahogy Barts J. Balázsból és Kiss Ambrusból sem.Ennél a pontnál érdemes megemlíteni, hogy az ügyészség a vádemelés után egy közleményben kiemelte: a vádlottakon kívül a nyomozás során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként, ám velük szemben nem volt elegendő bizonyíték. Azt, hogy kikről lehet szó, a vádhatóság nem közölte.
|
Új információ derült ki a baloldal legnagyobb korrupciós botrányának kulcsfiguráiról
|
Szeptemberben ülnek a vádlottak padjára a fővárosi baloldalhoz köthető egyik legnagyobb korrupciós ügy, a Városháza-botrányban kulcsfigurái - értesült a Magyar Nemzet. A vád szerint egy háttérben mozgó társaság egy olyan jutalékos rendszert építhetett ki, amely több kétes ingatlanbizniszt is érinthetett. Az ügyletek után – a leleplező hangfelvételek szerint – egyes baloldalhoz köthető szereplők kenőpénzeket kérhettek. A nyilvánosságra került információkból feltételezhető, hogy a botrány szálai Karácsony legszűkebb környezetéig is elérhettek.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/baloldal-korrupcio-kulcsfigura
|
2025-06-17 13:03:07
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Borászati célra elnyert állami támogatásokat használt fel jogellenesen egy férfi, aki a gazdasági társaságai nevében benyújtott pályázatok révén több mint 3,5 milliárd forinttal károsította meg a központi költségvetést - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legújabb Facebook-bejegyzésében.A nyomozás szerint a férfi borászati tartályok beszerzésére adott be támogatási igényeket, de olyan cégtől kért árajánlatot, amelynek képviselőjével előre megegyeztek: a valós ár ötszörösét tüntetik fel. A túlárazott beszerzések után a túlfizetett összeget visszajuttatták a szervezőnek - így juthatott jogtalan előnyhöz.A NAV pénzügyi nyomozói összehangolt akcióban 28 helyszínen tartottak házkutatást, amelynek során több mint 7,5 milliárd forint értékben foglaltak le ingatlanokat, tárgyi eszközöket és követeléseket. Az ügyben két férfit hallgattak ki költségvetési csalás gyanúja miatt, a szervezőt a bíróság már le is tartóztatta.
|
Borászati maffiára csapott le a NAV + videó
|
Ötszörös árakon vásárolt borászati tartályokat egy vállalkozó, hogy visszaosztással jogosulatlanul juthasson állami támogatáshoz – közölte legfrissebb Facebook-bejegyzésében a NAV. A költségvetési csalás 3,5 milliárdos kárt okozott, az ügyben két férfit gyanúsítottként hallgattak ki, a fő szervezőt pedig letartóztatták.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/boraszati-maffiara-csapott-el-a-nav-video
|
2025-06-24 08:28:48
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz (BRFK) fordult Budapest csődközeli helyzetével kapcsolatban a közérdekű bejelentéseiről ismertté vált Tényi István - tudta meg a Magyar Nemzet. Tényi hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentésében idézte ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki korábban lapunknak kifejtette, Rákosrendező területének megvásárlása kapcsán komoly kérdések merülnek fel a főváros vezetésének jogi és pénzügyi felelősségét illetően.A legfőbb aggály az, hogy Budapest annak ellenére döntött a rendkívül költséges vásárlás mellett, hogy a város pénzügyi helyzete katasztrofális: a költségvetés jogszerűségét a Kúria is megkérdőjelezte, ráadásul a fővárosi számla mínusz 41 milliárd forinton áll- írta Tényi István a hatóságnak, hozzátéve, hogy jogilag ez a döntés felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját. Ez a bűncselekmény ugyanis akkor valósul meg, ha a vagyonkezelő szándékosan megszegi a kötelezettségeit, és ezzel vagyoni hátrányt okoz - áll a feljelentésben.Tényi kiemelte, mennyiben bizonyítható, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés tudatában volt a fővárosi költségvetési helyzet súlyosságának, és mégis tudatosan vállalta be a Rákosrendezőre fordítandó több tízmilliárd forintos kiadást - ráadásul anélkül, hogy ez szerepelt volna a költségvetésben -, akkor a szándékosság is megállapítható lehet.A költségvetés pedig Budapest fennmaradása, a kötelező feladatok ellátása érdekében jelentős hatással bír - írta Tényi István a hatóságnak. Tényi a hűtlen kezelés mellett hivatali visszaélés gyanújára is felhívta a figyelmet, ám várhatóan a feljelentést, vagy az ügyben indított eljárást átteszik majd valamelyik rendőrfőkapitányságra, hiszen a BRFK vezetője munkakapcsolatban van Karácsony Gergellyel, így az elfogultság látszatát is kerülni akarják.Megjegyzendő az is, hogy a Tisza Párt képviselői is igennel szavaztak a csődköltségvetésre és Rákosrendező megvásárlására. Emelte ki mai, közösségi oldalára feltöltött videójában a budapesti Fidesz frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra.
|
Budapesti csőd: nyomozás indulhat Karácsony Gergelyék ügyében
|
Rákosrendező megvásárlása komoly aggályokat vet fel, különösen a főváros jelenlegi csődközeli állapotának tekintetében.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/csod-nyomozas-budapest-karacsony-gergely
|
2025-06-11 12:13:09
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Central Médiacsoport Zrt. a tavalyihoz képest több mint 400 millió forinttal magasabb nettó árbevétellel zárta az évet: társaság 2024-es pénzügyi beszámolója szerint összesen 14,25 milliárd forint folyt be hozzájuk. Magyarország egyik legnagyobb médiavállalatának adózás előtti eredménye a 2023-ban kimutatott 2,52 milliárd forintról 2,73 milliárd forintra emelkedett. Osztalékként a tulajdonos Varga Zoltán a tavalyi évhez hasonlóan szintén kétmilliárd fölötti osztalékot tudott kivenni a cégéből. Egészen pontosan 2,3 milliárd ütötte a markát egyedüli részvényesként.A Central Médiacsoport portfóliójában a dollármédia egyik meghatározó szereplője, a 24.hu mellett megtalálható a Nők Lapja, a Nosalty, a Story, a Best, valamint a National Geographic magazin is.Emlékezetes: a cégcsoport már említett tulajdonosa, Varga Zoltán ellen különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés miatt emelt vádat az ügyészség. A vádhatóság arra kérte a bíróságot, hogy a vörösbáróként is emlegetett milliárdost ítéljék két év hat hónap szabadságvesztésre , valamint három évre tiltsák el a vezető tisztviselői pozíciók betöltésétől és a közügyek gyakorlásától.Borítókép: Varga Zoltán baloldali médiavállalkozó (
|
Rekordbevételt ért el a hűtlen kezeléssel vádolt Varga Zoltán cége
|
Kétmilliárd forint feletti osztalékot vett ki a médiavállalatából a hűtlen kezeléssel megvádolt Varga Zoltán. A hazai dollármédia egyik meghatározó orgánumát, a 24.hu-t is a portfóliójában tudó Central Médiacsoport Zrt. a nettó árbevételét közel félmilliárd forinttal növelte az előző évihez képest a 2024-es pénzügyi beszámolója szerint.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/varga-zoltan-hutlen-kezeles-dollarmedia
|
2025-06-11 08:15:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Ügyészi indítványra megszüntette Kiss László óbudai polgármester kampányfőnöke letartóztatását a bíróság, egyben elrendelte a bűnügyi felügyeletét - derült ki a Fővárosi Törvényszék lapunknak adott válaszából. Krébesz Dánielt még tavaly júniusban tartóztatták le több társával együtt, köztük a volt óbudai alpolgármesterrel, Czeglédy Gergővel, aki szintén kikerült már a rácsok mögül, ahogy Kiss László polgármester is.A DK-s kerületvezetőt tavaly augusztus 14-én vették őrizetbe, majd a bíróság két nappal később elrendelte a letartóztatását. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az ügyben bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények gyanújával folytat eljárást. A nyomozás során már csaknem húsz gyanúsítottat kihallgattak.A korrupciós botrány szálai több évvel korábbra vezetnek vissza.A közvélemény Anonymous felvételeiből szerzett tudomást az ügyről évekkel ezelőtt, miután az álarcos alak több videót nyilvánosságra hozott. Például közzétette azt a rejtett kamerás felvételt, amin látható, hogy vélhetően korrupciós pénzeket számolnek egy autóban. A felvételeken jól kivehető, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó.Az ügyben az első gyanúsítottakat tavaly március elején fogták el, akik közül többen beszélni kezdtek, így jutottak a nyomozó ügyészek Kiss Lászlóig és volt alpolgármesteréig.Borítókép: Kiss László (
|
Kiengedték a börtönből Kiss László kampányfőnökét
|
Nemcsak Kiss László polgármester, hanem kampányfőnöke, Krébesz Dániel is szabadlábra került a közelmúltban – értesült a Magyar Nemzet. Krébeszt többekkel együtt még tavaly júniusban tartóztatták le az óbudai korrupciós botránnyal összefüggésben.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/borton-kiss-laszlo-kiengedtek-kampanyfonok
|
2025-06-10 13:29:29
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Pénteken a Fővárosi Törvényszéken a zuglói korrupciós botrány negyed- és ötödrendű vádlottjainak meghallgatásával folytatódott az ügy tárgyalása. A tervek szerint Baja Ferenc korábbi MSZP-s környezetvédelmi minisztert is reagálhatott volna a vádakra, amelyek alapján 30 millió forintnyi csúszópénzt kért és kapott. A politikus a bíróság előtt elmondta: ártatlannak vallja magát és megviselte az eljárás. Baja októberben tesz vallomást az ügyvédje jelenlétében.A negyedrendű vádlott, Sz. Zoltán Fuzik Zsolt üzlettársa volt a SYS IT Services Kft. és a SIS Parking Kft. nevű cégekben, amelyek a vádak szerint számlagyárként üzemeltek, illetve több budapesti kerület parkolási infrastruktúráját működtették és fekete pénzeket juttattak korrupt fővárosi politikusoknak.A bíróság előtt Sz. kifejtette, később kíván részletesen reagálni a vádiratra, így Gohér Mária Márta bíró felolvasta a férfi korábban tett vallomásait. - Fuzik elmondta, hogy a csúszópénzeket mikor és kinek kell átadni, ám ebben a tevékenységben nem vettem részt - szögezte le a negyedrendű vádlott 2022 februárjában a hatóságoknak. Kiemelte:Fuzik Zsolt a kifizetésekről mindig tájékoztatta őt, előfordult, hogy a pénzátadás előtt előzetesen és néha utólag is. Ezt követően a férfi részletesen beszámolt arról, hogy az egyes politikusok mikor, mennyi pénzt kértek és kaptak.Mindez azért lényeges, mert a vádlottak részben azzal is védekeznek: Fuzik Zsolt utólag kitalált hamis vádakkal igyekszik befeketíteni őket, hogy így mentse saját magát. Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni, Fuzik állításait a hatóság poligráffal ellenőrizte és a férfi átment a teszten.Sz. Zoltán vallomásai a már nyilvánosságra került információkat erősítették meg:Horváth Csaba korábbi MSZP-s zuglói polgármester és Tóth Csaba szocialista országgyűlési képviselő a XIV. kerületi parkolási pénzekből kapott vissza jelentős összegeket feketén, miután elintézték, hogy a SIS Parking Kft. kapja ezt a munkát Zuglóban.A negyedrendű vádlott azt is állította azonban, hogy Molnár Zsolttal és Baja Ferenccel kapcsolatos korrupciós ügyről nem hallott, arról nem számolt be neki Fuzik. Ez azonban azért történhetett így, mert a szóban forgó pénzátadások már azután zajlottak, hogy Sz. Zoltán távozott a parkolási cégtől és a SYS IT-tól.- Sem a Feneketlen tónál, sem máshol Fuzik Zsolttól nem vettem át pénzt - mondta az ötödrendű vádlott B. László, aki a XI. kerületi önkormányzat vagyonkezelő cégét vezette. Sz. Zoltán a férfira is terhelő vallomást tett:állítása szerint Fuzik havi négymillió forintot fizetett azért, hogy B. László ne kezdje ki a SIS Parking XI. kerületi önkormányzati megbízását, ahol a cég alvállalkozókkal közösen működtette a parkolást.B. László pénteken vallomást tett a bíróság előtt, amelynek nyomán ügyészi, bírói és védői kérdésekre is válaszolt. A férfi képtelenségnek tartja az ellene az felhozott vádakat. Kifejtette: a helyi parkolási rendszer működtetésére az önkormányzat közbeszerzést írt ki, ezt a Közbeszerzési Hatóság is vizsgálta, és mindent rendben találtak. Hozzátette, a kerületi parkolásból az önkormányzatnak jelentős bevétele keletkezett:ez mintegy 630-750 millió forintot jelentett a Covid-járványt megelőző években. A bevétel évről évre növekedett, és a parkolási rendszer profitot is termelt.B. László arra is igyekezett rámutatni: a közbeszerzésekre vonatkozó szigorú szabályok miatt nem állt hatalmában semmissé tenni a kerület SIS Parkinggal kötött szerződését, így a Fuzik által emlegetett kenőpénzre sem tarthatott igényt.A következő tárgyalási nap október 15-én kezdődik, amikor várhatóan meghallgatják Baja Ferencet és akár Molnár Zsolt korábbi országgyűlési képviselő is vallomást tehet.2022 februárjában került napvilágra egy nagyszabású vesztegetési ügy, amikor a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) első alkalommal hallgatott ki több személyt - köztük Zugló akkori szocialista polgármesterét, Horváth Csabát és a kerület országgyűlési képviselőjét, a szintén MSZP-s Tóth Csabát.A gyanú, majd később a vád szerint 2016-ban felkértek egy céget a XIV. kerületi fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére. A túlárazott szerződésekből pedig korrupciós pénzeket kapott vissza a két politikus.Az ügyészség szerint Tóth Csaba saját maga és Horváth Csaba részére 31 millió forintot kért és vett át, ezenfelül Tóth Csaba havonta 10-15 millió forintot, összesen legalább 250 millió forint készpénzt kaphatott .A pénzeket Fuzik Zsolt, a SYS IT Services Kft. egykori munkatársa adta át, aki egy másik ügy kapcsán került a hatóságok látókörébe. Fuzik együttműködött az ügyészséggel, és részletesen beszámolt a vesztegetési konstrukcióról. Vallomása szerint Horváth Csabának 3-4 alkalommal adott át összesen 10-12 millió forintot egy Kálvin téri kávézóban. Fuzik említést tett arról is, hogyHorváth azt ígérte: főpolgármesteri választási győzelme esetén további viszonzást fog kapni.Fuzik poligráffal ellenőrzött vallomása szerint kenőpénzt adott át két további MSZP-s politikusnak, Baja Ferenc volt környezetvédelmi miniszternek és Molnár Zsolt országgyűlési képviselőnek is. Baja 30 millió forintnyi összeget vett át Fuziktól a Várkert Bazárnál levő kis parkban, cserébe azért, hogy a SYS IT később fővárosi megbízásokhoz jusson.Az exminiszter ugyanis azt állította, Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes támogatását élvezi és felhatalmazása van arra, hogy informatikai beszerzésekről tárgyaljon, valamint hatalmában áll megakasztani bizonyos projekteket a Városházán.Fuzik Zsolt vallomása szerint Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselőnek 2019 augusztusában adott át egy táskányi pénzt az V. kerületi Olimpia parkban. A 40 millió forintnyi összeget a politikus megköszönte, ám a bankjegyeket tartalmazó fekete bőr Hugo Boss táskát Molnár sosem adta vissza. Az országgyűlési képviselő szintén azért kért korrupciós pénzt Fuziktól, hogy ne akassza meg a SYS IT fővárosi beszerzéseit.
|
"Fuzik mindig tájékoztatott a csúszópénzek átadásáról előzetesen és utólag is"
|
Fuzik Zsolt rendszeresen beszámolt üzlettársának a kenőpénzek átadásáról – derült ki a zuglói korrupciós botrány pénteki bírósági tárgyalásán, ahol meghallgatták Fuzik céges partnerét, a negyedrendű vádlott Sz. Zoltánt. A tervek szerint az ülésen vallomást tett volna Baja Ferenc volt MSZP-s környezetvédelmi miniszter is, ám az ő meghallgatását a következő tárgyalási napra halasztották. A vádak szerint Baja és szocialista politikustársai, Tóth Csaba és Molnár Zsolt volt országgyűlési képviselők, valamint Horváth Csaba egykori zuglói polgármester is kenőpénzeket fogadtak el gazdasági előnyök nyújtásáért.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/fuzik-mindig-tajekoztatott-a-csuszopenzek-atadasarol-elozetesen-es-utolag-is
|
2025-05-16 16:35:10
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Horváth Csaba egykori szocialista zuglói polgármester és Tóth Csaba, a helyi MSZP volt erős embere vallomásaival kezdetét vette a zuglói korrupciós botrány tárgyalása szerdán a Fővárosi Törvényszéken. Az ő terhükre azt rója az ügyészség, hogy a zuglói fizetéses parkolási rendszerrel összefüggésben több tízmillió forint korrupciós pénzhez jutottak.Horváth vallomását azzal kezdte, hogy abszurdnak tartja a vádat és soha, semmilyen bűncselekményt nem követett el. Hozzátette, a vádat leginkább erősítő, Fuzik Zsolt, a SYS IT Services Kft. egykori befolyásos munkatársa hazudik róla a vallomásában. Horváth szerint a férfit valamikor 2016 márciusában ismerte meg egy baráti társaságban, utána pedig egy jó, de nem baráti kapcsolat alakult ki köztük. Horváth Fuzikot egy rendkívül szórakoztató, remek társasági embernek jellemezte, akit emellett egy szélhámosnak tartott.Némi ellentmondás, hogy ettől függetlenül az egykori ellenzéki polgármester állítása szerint többször is találkozott vele, mivel a férfi nem egyszer pontos információkat adott át neki budapesti ügyekkel kapcsolatban.Horváth állítja, a férfi cserébe csupán annyit kért, hogy majd, ha úgy alakul, biztosítsanak neki munkát a fővárosban. Ekkor kialakult köztük egy emberi nexus is - állította az elsőrendű vádlott, aki hozzátette, hogy semmilyen pénzt nem fogadott el Fuziktól, sőt, a zuglói parkolási ügyekről soha nem beszéltek, csak az egységes parkolási rendszer kialakítása került szóba.Bírói kérdésre Horváth elmondta, hogy nem tudta, hogy Fuzik mivel foglalkozik és hogy milyen köze van a parkolásüzemeltetésben is utazó SYS IT Services Kft.-hez. Kiderült a tárgyaláson az is, hogy nem egyszer hármasban találkozott Fuzik, Tóth Csaba és Horváth.Utóbbi lefoglalt naptárából kiderült, hogy a kérdéses időszakban nyolc alkalommal is találkoztak hármasban, de Horváth szerint itt sem esett szó parkolási ügyekről és kenőpénzről.Horváth azt is mondta, hogy egyáltalán nem próbálta meg leellenőrizni Fuzik személyét, ami azért egy évtizedek óta a közéletben mozgó politikus szájából nem tűnik túl hihetőnek. A volt zuglói polgármester többször is kiemelte, hogy Fuzik Zsolt hamis vallomására épül a vád, ugyanakkor azt elfelejtette megemlíteni, hogy a férfi átment a hazugságvizsgálaton. Horváth bírói kérdésre egyébként elismerte, hogy ő is kezdeményezett néha találkozót Fuzikkal, a miértjére pedig azt válaszolta: "lehet, hogy unatkoztam".Hasonlóan Horváthoz, Tóth Csaba sem ismerte el a bűnösségét és azt emelte ki, hogy milyen példamutató politikai pályafutást tudhat maga mögött. Tóth azt szintén elismerte, hogy valóban találkoztak hármasban a a SYS IT Services Kft. egykori munkatársával, de azt sem zárta ki, hogy kettesben is találkoztak. Azonban ő is azt állította, hogy nem fogadott el tőle kenőpénzt, csupán az információit hallgatta meg.Az ügyben többekkel együtt a szocialista Baja Ferencet és Molnár Zsoltot is korrupcióval vádolják. Az ügyészség szerint ők 30, illetve 40 millió forintot fogadtak el Fuzik Zsolttól.A vád szerint a vesztegetésért cserébe a politikusok nem támadták meg, nem akadályozták, hogy az Fuzikhoz köthető cég kiemelt haszonnal üzemeltesse a BKV informatikai rendszerét.Baját pénteken hallgatja meg a bíróság, Molnár Zsolt ugyanakkor lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.A nagypolitikáig is elérő kenőpénzes ügy még 2022 februárjában robbant ki, ekkor történtek az első gyanúsítások: többek között Horváth Csabát, Zugló akkori polgármesterét is kihallgatta a vádiratot megfogalmazó Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).Később a zuglói MSZP akkori elnökéből, Tóth Csabából is gyanúsított lett.A gyanú, illetve a későbbi vád szerint Tóth Csaba és Horváth Csaba 2016-ban a Zuglóban tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amellyel túlárazott vállalkozói díjban állapodtak meg, és a nyereség felére igényt tartottak.A többek között befolyással üzérkedés és vesztegetés miatt eljáró ügyészség szerint a bevételből Tóth Csaba saját maga és Horváth Csaba részére 31 millió forintot kért és vett át, ezenfelül Tóth Csaba havonta 10-15 millió forintot, összesen legalább 250 millió forint készpénzt kaphatott.A pénzt átadó férfi Fuzik Zsolt, a SYS IT Services Kft. egykori befolyásos munkatársa volt. Fuzikra 2021 nyarán csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanújával. A hatóságok szerint társaival számlagyárat működtettek és 19 milliárd forint értékben állítottak ki fiktív számlákat. A hamis dokumentumok a SYS IT Services Kft.-nél és a hozzá kapcsolódó gazdasági társaságoknál jelentek meg. Így került képbe a zuglói parkolási ügy is, amelynél a SYS IT Services egyik leányvállalata nyerte el a parkolásüzemeltetési feladatokat. Fuzik Zsolt később alkut kötött és az ügyészségi nyomozók előtt részletesen beszámolt arról, hogy ki, mikor, milyen összegű korrupciós pénzt kapott a SIS Parking Kft. profitjából.Megírtuk azt is, hogy Horváth Csaba egy Kálvin téri kávézóban juthatott hozzá a kenőpénz egy részéhez:Horváth Csabának 3-4 alkalommal adtam át összesen kb. 10-12 millió forintot. Horváth Csaba autóval a Kálvin tér közelében, a Múzeum utcában lévő Café Company kávéházhoz jött, ott adtam át neki a pénzt. Azt is mondta, hogy ha főpolgármester lesz, akkor ezt külön is viszonozni fogja, hogy azon felül is adtam neki pénzt, ami az alapmegállapodás volt- mondta Fuzik egyik vallomásában a hatóságoknak.Fuzik nemcsak a zuglói szocialistákról, hanem Baja Ferenc egykori MSZP-s környezetvédelmi miniszterről és Molnár Zsolt országgyűlési képviselőről is részletesen vallott. Állítása szerint mindkettőjüket lefizette azért, hogy szabad utat engedjenek egy fontos fővárosi pályázatnak. Fuzik szerint Molnárral 2019. augusztus 6-án találkoztak délelőtt 10 órakor a Casa Bianka étterem előtt, az V. kerületben, ahonnan az Olimpia parkba sétáltak.Fuzik a pénzt egy fekete bőr Hugo Boss irattáskában vitte magával. A parkban leültek egy padra, majd odaadta a politikusnak a táskát, aki megköszönte és azt mondta: "rendben vagyunk".Fuzik Zsolt vallomásában megemlítette, hogy a táskát nem kapta vissza. Mindehhez hozzátartozik, hogy Fuzik a poligráfot is vállalta és át is ment a hazugságvizsgálaton.Fuzik Bajával kapcsolatban többek között azt emelte ki, hogy jóban van Karácsony Gergely főpolgármesterrel és felhatalmazása van arra, hogy informatikai kérdésekről tárgyaljon.Említette azt is, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes támogatását élvezi, aki fontos személy, mivel arról hozhat döntéseket, hogy milyen projekteket támogassanak és honnan vonjanak el pénzt - fogalmazott Fuzik.Hozzátette: Baja Ferenc egyszer mutatott neki egy papírt, amelyen a főpolgármester aláírása szerepelt, illetve az, hogy informatikai főtanácsadó lett a fővárosnál. "A harmincmillió forintnyi vesztegetési pénzt én adtam át neki a Várkert Bazárnál található kis parkban" - mondta Fuzik a nyomozóknak.
|
Horváth Csaba állítja, csak unalomból és nem a kenőpénz miatt találkozott a koronatanúval
|
Elismerte a bíróságon a két szocialista politikus, Horváth Csaba volt zuglói polgármester, elsőrendű vádlott, illetve a másodrendű vádlott Tóth Csaba, a helyi MSZP egykori erős embere, hogy ismerik és többször is találkoztak a zuglói parkolási botrány koronatanújával, Fuzik Zsolttal. Azt ugyanakkor tagadták, hogy kenőpénzt vettek volna át a férfitól, aki egyébként az eljárás során átment a hazugságvizsgálaton. Horváth állítása szerint néha csak azért kezdeményezett találkozót Fuzikkal, mert unatkozott.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/horvath-csaba-allitja-csak-unalombol-es-nem-a-kenopenz-miatt-talalkozott-a-koronatanuval
|
2025-05-14 14:25:02
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat egy cég irányítója ellen, aki csaknem 80 millió forint adót csalt el.A főügyészség az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy egy 44 éves vállalkozó a háttérből irányított egy céget, amely gazdasági tevékenységet folytatott, építőipari kivitelezési - bontási, villanyszerelési, aszfaltozási, festési, javítási - tevékenységet végzett, ezen túl HR-tanácsadási, informatikai és hobbifotósként fotós szolgáltatásokat is vállalt.A tevékenységével összefüggésben számlákat állított ki gazdasági partnerei részére, akik azok áfatartalmát megfizették a számára.A férfi megbízott egy nőt, hogy könyveljen számára, azonban a megbízás alatt nem bocsátotta a könyvelő rendelkezésére a könyvelés alapjául szolgáló bizonylatokat.A könyvelőt az áfabevallási kötelezettség "nullás" adattartalommal történő teljesítésére utasította, annak ellenére, hogy valójában rendszeres bevétele volt a cégnek, emellett volt olyan, hogy ellátta a könyvelőt adatokkal, azok azonban nem voltak valósak.A férfi összességében ily módon - több év alatt - 76 millió forint áfát titkolt el és nem fizetett be - írták.A Fővárosi Főügyészség a férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettével és folytatólagosan, közvetett tettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolta meg, vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés, pénzbüntetés, valamint cégvezetéstől eltiltás kiszabását indítványozta a Fővárosi Törvényszék előtt - áll a közleményben.Borítokép: Illusztráció (Forrás: Shutterstock)
|
Vádat emeltek egy cégvezető ellen, aki 80 milliónyi áfát csalt el
|
A férfi megbízott egy nőt, hogy könyveljen számára, azonban a megbízás alatt nem bocsátotta a könyvelő rendelkezésére a könyvelés alapjául szolgáló bizonylatokat.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/vadat-emeltek-egy-cegvezeto-ellen-aki-80-millionyi-afat-csalt-el
|
2025-04-24 10:41:54
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A tehetséggondozóként indult, mára a NER elitképzőjévé, "fideszes káderképzővé" avanzsált MCC-nek, a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak 2020 óta gyakorlatilag már garantáltan nincsenek anyagi gondjai. A kormány ekkor adta át ugyanis az alapítványnak a Mol és a Richter 10-10 százalékos részvénycsomagját, amivel egy csapásra megoldotta a kormányközeli szervezet finanszírozását.Hogy anyagi kihívásokkal nem kell szembesülnie a cégnek, az az éves beszámolójukból is kiderült. A 3,8 milliárd forintos értékesítésből származó árbevétel mellett 1,7 milliárd forint egyéb bevételt is elkönyveltek, mindkét bevételi forrás többszöröse az előző évinek. Értékesítésből 23-szor, egyéb bevételként 8-szor több folyt be az alapítvány kasszájába. Ez azonban még így is eltörpül a pénzügyi bevételek mellett, ami 40 milliárd forintot tett ki 2024-ben az előző évi 50 milliárd után. Idén sem lehet panaszuk, a tőzsdei cégek közlései alapján idén 31 milliárd forint osztalékot kap az MCC.Ennek nagy része a részesedésekből befolyt osztalék (28 milliárd forint), kisebb része pedig a befektetett pénzügyi eszközökből származó kamat vagy árfolyamnyereség, illetve egyéb kamat (összesen 11,6 milliárd forint). Az MCC-nek ugyanis nemcsak részesedései vannak más társaságokban (például a Libriben), de jókora mennyiségű állampapírral is rendelkezik. Tavaly ennek állománya kicsivel több mint 60 milliárd forint volt, a szervezet főként rövid lejáratú papírokat forgat, lejárt 88 milliárd forint értékben, 93 milliárd értékben pedig vásárolt. (Azért nem adja ki a kettő egyenlege a 60 milliárd forintos év végi állományt, mert a tavaly vásároltak között több olyan is volt, ami még év közben is lejárt, ezért szerepel a 88 milliárdos állományban is.)Mindezek mellett pedig tavaly év végén még 60 milliárd forint pihent az MCC bankszámláján, pontosabban ennek zöme egy betéti számlán.11 milliárd csak a dolgozókraA hálózat fenntartása rendkívül költséges, olyannyira, hogy ha nem lennének a részvényekből és a befektetett pénzügy eszközök révén szerzett bevételek, masszívan veszteséges lenne az MCC tevékenysége. Üzemi szinten (vagyis ezek nélkül a pénzügyi bevételek nélkül) 29 milliárd forintos a veszteség. Az osztalékok viszont jöttek és jönnek is, így 11,4 milliárd forintos nyereséget tudtak kimutatni, igaz, az előző év jobb volt, akkor majdnem 25 milliárd forint volt a profit.Anyagjellegű ráfordításként 13 milliárdot számoltak el, a dolgozókkal összefüggésben pedig 11,3 milliárdot a korábbi 9,2 milliárd után. Tavaly 721 volt az átlagos dolgozói létszám, ez a bérköltséggel együtt azt jelenti, hogy az alapítványnál az átlagos havi bruttó bér 910 ezer forint volt.Megállíthatatlan terjeszkedésAz MCC tavaly is folytatta a terjeszkedését, évek óta sorra nyitja a központjait a vidéki városokban és a határon túl. A brüsszeli irodájuk 2022 végén indult, hogy "alternatívát" kínáljon Európa "polarizált kultúrtájának", az intézmény viszont az EU figyelmét is felkeltette. Tavaly megvették az Inforádió 75 százalékát, az övék lett a Mandiner is, a Libri könyvkiadót pedig még régebben szerezték meg. De van Női Közéleti Vezetőképzőjük is.Tavalyi említésre méltó szerzeményük még szintén Brüsszelhez kapcsolódik. Többségi tulajdont szereztek ugyanis a 2021-ben létrehozott European Conservative Nonprofit Kft.-ben, amit még Lánczi András és Alvio Mario Fantini hozott létre. A cég a The European Conservative nevű, angol nyelvű, jobboldali brüsszeli hírportál kiadója, amely a Szabad Európa korábbi cikke szerint három év alatt 1,6 milliárd forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítványtól, amelyen keresztül jelentős közpénzek vándorolnak akár Fidesz-közeli álcivil szervezetekhez is.A támogatásért cserébe az volt az ígéret, hogy a European Conservative "meghatározó európai hírportál" lesz, és segít európai konzervatív közösségeket létrehozni.
|
Úszott tavaly a pénzben a NER Brüsszelben is harcoló elitképzője
|
Nagy bajban lenne az MCC, ha nem kaptak volna egy jókora részvénycsomagot. Az osztalékok nélkül csúnyán veszteségesen működnének.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/04/uszott-tavaly-a-penzben-a-ner-brusszelben-is-harcolo-elitkepzoje
|
2025-06-04 11:30:42
| true | null | null |
444
|
Magyar szereplők is bekerültek a nyertesek közé a szlovákiai Eperjesen épülő katonai kórház kivitelezésére kiírt, 450 millió eurós (mintegy 180 milliárd forintos) közbeszerzésben - számolt be a Napunk, a szlovákiai magyar hírportál, amit a Telex szúrt ki.A nyertes ajánlat jelentősen, mintegy 100 millió euróval haladta meg az állam által eredetileg tervezett költséget.A megbízást egy három vállalatból álló konzorcium kapta meg: a galántai székhelyű Bekor, valamint a magyarországi Confector és West Hungária Bau (WHB). Utóbbi tulajdonosa Paár Attila, az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó, aki 2015-ben azzal került a figyelem középpontjába, hogy cége megvásárolta Tiborcz István részesedését az Elios Zrt.-ben. A WHB az Orbán-kormányzat egyik legnagyobb építőipari partnere, és szerepel a Transparency International Magyarország "tenderbajnokainak" listáján is.A Confector szintén jó kapcsolatokat ápol a magyar kormánnyal: a cég nyerte el a budai Karmelita kolostor - a miniszterelnöki rezidencia - felújítására vonatkozó megbízást, amely összesen 14 milliárd forintba került - írja a lap.
|
Ismert magyar cégek is építhetik a szlovákiai katonai kórházat
|
A nyertes konzorciumban hazai cégek is helyt kaptak.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ismert-magyar-cegek-is-epithetik-szlovak-katonai-korhaza.html
|
2025-06-27 13:01:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Életszagú történet következik arról, milyen az, amikor hirtelen a szomszédoddá válik a NER egyik prominens tagja.Most nem milliárdokról, kastélyokról és irodaházakról van szó, hanem egy lakásról egy helyi örökségvédelem alatt álló épületben a budapesti belváros közepén.A lakóközösség előzetes tájékoztatása nélkül álltak neki a megvásárolt lakás szétbontásához, sőt még a födémet is megbontották, ami viszont társasházi közös tulajdonnak számít.Mivel örökségvédelmi ingatlanról van szó, már a bontáshoz is engedélyt kellett volna kérni, ahogy a társasház hozzájárulását is kérniük kellett volna.Tevékenységükkel jelentős károkat is okozhattak az épületben.Matolcsy Ádám és felesége tavaly év végén újabb ingatlannal növelte vagyonát, egy V. kerületi, közel 150 négyzetméteres lakással egy helyi építési örökségvédelem alatt álló ingatlanban. A lakás a Matolcsy Ádám tulajdonában lévő Magyar Stratégiai Zrt. és a felesége, Matolcsy-Meloche Nicole nevére került. A tulajdonszerzésről először beszámoló Hadházy Ákos még a cég 2023-as beszámolójára hivatkozva írt a zrt. anyagi helyzetéről, azóta viszont már a legfrissebb adatok is napvilágot láttak, amelyek ismeretében még nagyobb kérdés, hogy miből finanszírozhatta a vásárlást. A dokumentumok szerint ugyanis bár volt bő 400 millió forintos bevétele a cégnek, a fizetendő kamatok és kamatjellegű kiadások minden korábbinál nagyobb tételt jelentettek, így 2,7 milliárd forintos veszteséggel zárt Matolcsy zrt.-je.Egy ilyen lakás a hirdetések alapján Hadházy szerint 300 millió forintot érhet, információink szerint azonban ennél jóval kedvezőbb árat fizethettek érte Matolcsyék, mélyen a piaci ár alatt, 150 millió forintért juthattak hozzá az ingatlanhoz.A vásárlás után nem sokkal felújításba kezdtek Matolcsyék, ami rögtön egy igen jelentős bontással kezdődött. Ez az egész pedig alaposan felháborította a lakóközösséget.Az egész történet azzal kezdődött, hogy a társasház bármiféle értesítése nélkül kezdték el a munkálatokat, amelyeket nem is közvetlenül Matolcsy Ádámék irányítanak, hanem az a jogi végzettséggel rendelkező Zavadszky Norbert, akit Matolcsy Ádám közeli barátjának, munkatársának, ügyintézőjének, de még titkárának is tartanak. A Telexnek korábban Zavadszky annyit mondott, hogy Matolcsy Ádámmal fenntartott kapcsolatát szakmai jellegűként tudja jellemezni.Engedély nélkül?Alapvetően nemcsak azzal van a probléma, hogy nem értesítették a lakóközösséget a munkálatokról. Hiába szokás ezt így csinálni: a lépcsőház földszintjén lévő táblán egy papírlapon feltüntetik, hogy mettől meddig tartanak az esetleg zajjal, piszokkal járó munkálatok.Mivel helyi építési örökségvédelem alatt álló épületről van szó, már maga a bontás is engedélyköteles tevékenységnek minősül a jelenlegi jogszabályok alapján. Amit szintén engedély nélkül kezdtek el csinálni, és nagyon csélcsap módon végezték el a lakók tapasztalatai alapján."Pitiánerül csinálták a bontást", mesélte a társasház egyik lakója.A 150 négyzetméteres - legfelső szinten lévő - lakás falait kibontották, kiszedték az ajtókat is, így az ingatlanból - feltehetően csak átmenetileg, de - egy óriási teret csináltak. Ez pedig aggodalommal tölti el a lakókat, félnek, hogy a statikai állapot megváltozása miatt megrogyhat az ingatlan teteje, vagy olyan károk keletkeznek benne, amit végül a társasház költségén kell rendbe hozni. A statikai állapot miatti aggodalmat nemcsak a falak kibontása alapozta meg, hanem az a tény is, hogy a munkások „tehermentesítés céljából” a födémszerkezet töltését is eltávolították, erről már maga Zavadszky Norbert tájékoztatta egy levélben az aggódó lakókat. Ezen a ponton pedig egy olyan tevékenységről beszélünk, amihez hozzá kellett volna járnia a társasháznak. A födém töltése (ami lehet egyebek mellet salak, purhab is például) a födém részét képezi, a födém pedig a társasház osztatlan közös tulajdonának számít. Vagyis ahhoz, hogy Matolcsyék a salakot eltávolíthassák, közgyűlési határozatra lett volna szükségük, viszont ezt az engedélyt sem nem kérték meg a társasháztól. Ahogy a munkákról sem tájékoztatták a szomszédokat.Összességében úgy vélik a lakók, hogy Matolcsyék többszörösen is megsértették a társasházi törvényt, „szétverték” egy világörökségi területen lévő, védett besorolású ingatlan egyik lakását. Veszélyeztetik a ház statikai állapotát, nem vették figyelembe a lakók felháborodását, nem tájékoztatták őket, szakvéleményt sem készíttettek a munkálatok előtt.Mindezek nyomán a lakók a közös képviselet, majd egy ponton az V. kerületi önkormányzat felé is panaszt tettek. Pedig elmondásuk szerint nincsenek jó tapasztalataik a fideszes kerületi vezetéssel: az önkormányzat rendre elhúzza az ügyeket, nem adja meg a tulajdonosnak megillető tájékoztatást sem. Lényegében minden ügyük, panaszuk elhalt a bürokrácia útvesztőjében.A helyi örökségvédelem alatt álló épületFotó: Google MapsAz önkormányzat egyébként a panaszra adott válaszában elismerte ugyan, hogy az ingatlannal kapcsolatban felmerül a veszélyes állapotot okozó szakszerűtlen kivitelezés, de ő maga nem fog/tud vele foglalkozni. Ezért a szabálytalan építési tevékenységek ügyének hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Pesti Építésügyi Osztályához tette át az ügyet.„Panaszbejelentés esetén hivatalunk haladéktalanul intézkedik a kormányhivatal értesítéséről, továbbá a jogszabályokban előírt településképi kötelezési eljárás lefolytatásáról, amellyel célunk, hogy érvényt szerezzünk a vonatkozó településképi és építési jogszabályokban foglalt előírások betartásának”, ezt már az ingatlannal kapcsolatos megkeresésemre válaszolta az önkormányzat.Az üggyel kapcsolatban egyébként Zavadszky Norbertnek és Matolcsy Ádámnak is elküldtem a kérdéseimet, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz tőlük.Ez alapján tehát a szabálytalan tevékenység miatt (mit bontottak, mennyit és hogyan) a kormányhivatal folytathat eljárást, az önkormányzat pedig településképi szempontból vizsgálhatja az ügyet. A lakók egyébként nem tartják kizártnak azt sem, hogy már elindult valamiféle vizsgálat vagy eljárás a lakás bontásával kapcsolatban, melynek részeként bekérhették a társasház – az egyébként nem létező – hozzájárulását a munkálatokhoz. Ennek beszerzése ugyanis, mintha fontosabbá vált volna a tulajdonosok számára. Volt ugyanis egy közgyűlés, amin már maga Zavadszky Norbert is megjelent, de ettől függetlenül leszavazták a hozzájárulást a lakók.„Most a barátságosabb oldalát próbálja Zavadszky felénk mutatni”, mesélte az egyik ott lakó. Hetekkel ezelőtt ugyanis a lakók szakvéleményt szerettek volna látni a bontással és az ingatlan állapotával kapcsolatban, amit most a közgyűlés utáni napon Zavadszkytól meg is kaptak a lakók. „Jó lett volna, ha ezt már a közgyűlés előtt megkapjuk, hogy tudjunk róla beszélni. A szakvéleménnyel egyébként próbálnak nyugtatni, hogy minden oké”.Mindenesetre az elmúlt hetekben ezt leszámítva semmi sem történt a lakás körül, sőt, még a bontást is egy nap alatt rohamtempóban, késő éjjelig dolgozva fejezték be, majd még az éjszaka leple alatt összepakoltak mindent és elmentek a munkások. Azóta áll az ingatlan felújítása.Azt egyébként a lakók sem értik, mi lehet Matolcsyék szándéka a lakással, hiszen lift nincs az épületben, így luxuslakásnak nehezen tudják elképzelni. Maximum fiataloknak lenne jó az a lakás, hiszen a szabályozás miatt még az airbnb-zés sem jó biznisz.Két nagy gond is van a történettel a szakember szerint „Egyértelmű, hogy jogszerűtlenül jártak el a bontással kapcsolatban”, magyarázta az esetet egy építési ügyekben jártas szakember.Matolcsy Ádám és barátnője a Felix étterem előtt 2022. május 12-énFotó: Németh Dániel/444A tulajdonosnak – vagyis Matolcsyéknak – az alábbi lépéseket kellett volna megtenniük szerinte.Először is statikus tervezőt kellett volna keresni, aki felméri meg meghatározza a bontható és a nem bontható falakat, és födémet, utóbbihoz rétegrendet is csatolnia kellett volna a régi és az új elképzelés szerint is. Mivel a födém és tetőszerkezet egyértelműen közös tulajdon, ahhoz a lakók hozzájárulása nélkül hozzá sem lett volna szabad nyúlniuk. Aztán ha megvannak a statikai tervek, az elképzelés az átalakításról, a helyi építésügyi hatósághoz kellett volna fordulniuk, hiszen örökségvédelmi épületről van szó. A hatóság pedig a tervek alapján eldöntötte volna, milyen módosításokat engedélyez, és ennek a határozatnak a birtokában lehetett volna egyáltalán megkezdeni a bontást.„Bármennyire is azt mondják, hogy csak a válaszfalakat bontották ki, ez egyáltalán nem biztos, mivel egy 150 négyzetméter területű lakásban nagy valószínűséggel építettek minimum egy vagy lehet kettő teherhordó falat is. Ha van ilyen – egyébként látványra is a többinél vastagabb – fal, akkor annak elbontásával életveszélyessé tették az épületet, mivel a födém terhelése nem lett egyenlő, ez pedig idővel így a tetőszerkezet középre történő berogyásával fog járni”, magyarázta a szakember. Szerinte egyébként Zavadszky elszólhatta magát, amikor úgy fogalmazott a lakóknak, hogy a födémből tehermentesítés céljából szedték ki a salakot – legalábbis erre lehet következtetni a rendelkezésre álló információkból.A lényeg tehát, hogy engedélyezett statikai terv, az építésügyi hatóság hozzájárulása és közgyűlési jóváhagyó határozattal kezdhették volna csak meg a bontást. A szakember 90 százalékra teszi annak az esélyét, hogy teherhordó falakat is kiszedtek.Szokatlannak találja az építési hatóság eljárását is, amely végül csak településképi szempontból vizsgálja az ügyet. A hatóságnak ki kellett volna küldenie valakit, aki helyszíni szemlét végez, és ha nem találja megfelelőnek a bontási munkálatokat, akkor jogában állt volna felfüggesztenie a munkát, bekérni a terveket és csak jóváhagyás után lehetett volna folytatni a munkálatokat.
|
Kiborultak Matolcsy Ádámék új szomszédai, mert engedélyek nélkül szedték szét a legújabb lakásukat
|
Matolcsyék a 150 négyzetméteres lakás bontását engedélyek nélkül kezdték az örökségvédelem alatt álló belvárosi épületben. Életszagú történet arról, milyen az, ha hirtelen a szomszédoddá válik a NER egyik prominens tagja.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/20/kiborultak-matolcsy-adamek-uj-szomszedai-mert-engedelyek-nelkul-szedtek-szet-a-legujabb-lakasukat
|
2025-06-20 13:41:59
| true | null | null |
444
|
Lázár János kuratóriumi elnökként vezeti a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, amely három állami céget is ajándékba megkapott: a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok Zrt.-t, az ATEV állatitetem-feldolgozó vállalatot és a Concordia közraktárat, írja Hadházy Ákos a Facebook-oldalán.A független képviselő szerint Lázár ezekből a cégekből két év alatt 4,5 milliárd forint osztalékot vett ki, a Ménesbirtokból 1 milliárd forintot, az ATEV-ből 3 milliárdot, a Concordiából pedig 450 milliót. "Az sem érdekelte, ha az adott évben veszteséges volt a cég, akkor az eredménytartalékot szavazta meg magának az alapítvány", írta Hadházy. Érdekes jelenség ugyanakkor, hogy miután átvette a cégeket az alapítvány, azok eredménye, nyereségessége bezuhant.Hadházynak ötlete sincs arra, hogy az alapítványnak miért van szüksége erre a 4,5 milliárd forintra, hiszen az sem tudható, hogy mivel is foglalkozik az alapítvány, a honlapja sem üzemel.
|
Két év alatt 4,5 milliárd forintot vett ki Lázár János alapítványa a neki átadott állami cégekből
|
Hadházy Ákos szerint nem tudni, mire kellhet ez a pénz az alapítványnak, amelyről egyébként azt sem lehet tudni, hogy mivel foglalkozik. Még honlapja sem működik.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/30/ket-ev-alatt-45-milliard-forintot-vett-ki-lazar-janos-alapitvanya-a-neki-atadott-allami-cegekbol
|
2025-06-30 12:58:40
| true | null | null |
444
|
Nem tudom, mennyire kell sokkos állapotba kerülnie közpénzszórástól egy parlamenti képviselőnek, hogy azt írja le: "én nem is vagyok egy Szily László", de Hadházy Ákos ennyire sokkos állapotba került. A csisztapusztai - Fonyód és Balatonfenyves között, azoktól délre fekvő apró település - Berek Látogatóközpontot látogatta meg, ami egyébként megtévesztésig hasonlít egy fedett fürdőre. Valószínűleg azért, mert mint felidézi, Móring József Attila, a helyi fideszes képviselő már 2017-ben azon panaszkodott a látogatóközpont építésének bejelentésekor, hogy a fedett fürdő kellene bővíteni, de arra nem lehetett pályázni."Hát, megoldották okosba" - írja Hadházy, mondván: pár évig még valószínűleg úgy fognak csinálni, "mintha kiállításnak épült volna az egész, amíg le nem jár a kötelező fenntartási időszak és végre fel lehet tölteni vízzel a »konferenciatermet« (medencét)". A látogatóközpontot másfél éve adták át, majd be is zárták, de nemrég újra kinyitották, hogy a 2000 forintos belépő ellenében "ürességtől kongó termek" és "gagyi »interaktív« attrakciók" várják a turistákat, hiszen "muszáj volt valami kiállítást odab.szni, ha már erre adta a pénzt a mocskos EU".Hadházy felsorol és fotón is bemutat néhányat a látogatóközpont eklektikusra sikeredett gyűjteményéből, aminek univerzuma a fafaragásoktól az ásványokon és az "interaktív rádiókiállításon" át - "az interaktivitás csak annyit jelent, hogy ha az egyik elé állunk, akkor egy hangszóró lejátssza a Kossuth régi szignálját és mond egy hírt a megnyíló kiállításról" - a fogalmat nagyon furán értelmezve kialakított szimulátorokig terjed. A fenti listát olvasva Örkénytől a Hubauer Sándor Emlékkiállítás jutott eszembe, bár azokat a tételeket talán ő sem tudta volna kitalálni, ami a vízi élőlények bemutatója című részlegen van:egy műanyag béka, egy falon "két darab aszott halfej-preparátum", egy nádasszimulátor, ami arról szól, hogy lógó színes kreppapírok között kell átmenni, mocsárszimulátor, amit padlószőnyeg alá tett szivaccsal valósítottak meg,illetve egy gólyaszimulátor, amit Hadházy ki is próbált; sajnos videó nincs arról, ahogy kezét csapkodva egyre magasabbra emeli a gólyáját.
|
Hadházy Ákos olyan szürreális közpénzherdálásra bukkant, hogy Szily Laci kollégánk jutott eszébe
|
Két preparált halfej, egy műanyag béka, szőnyeg alá tett szivacs mint mocsárszimulátor – „muszáj volt valami kiállítást odab.szni, ha már erre adta a pénzt a mocskos EU”.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/06/hadhazy-akos-olyan-szurrealis-kozpenzherdalasra-bukkant-hogy-szily-laci-kollegank-jutott-eszebe
|
2025-06-06 07:59:26
| true | null | null |
444
|
Jól jövedelmező feladatnak tűnik a Budapest-Belgrád vasútvonal építése, tavaly 15 százalékkal nagyobb bevételt, 117 milliárd forintot hozott a feladatért felelős RM International Zrt.-nek. A cég egyébként Mészáros Lőrinchez kötődő R-Kord Kft. és a Mészáros és Mészáros Zrt. tulajdonában áll.A bevételekkel szemben 111 milliárdos kiadása volt a cégnek, aminek zöme igénybe vett szolgáltatás volt, azon belül is főként az alvállalkozóknak fizetett díjak. Ezeket egyébként részben a családi körbe tartozó más cégeknek fizethették ki, hiszen a projektbe alvállalkozóként Mészáros gyerekeinek cégét (Fejér B.Á.L Zrt.), egy másik Mészáros céget, a V-Híd Zrt.-t, és maga az R-Kord Kft.-t is bevonták.A költségek és az adók elszámolása után stabilan jött tavaly az 5 milliárdos nagyságrendű tiszta nyereség, 5,2 milliárd után kicsivel több mint 5 milliárdot realizáltak. Mészárosék pedig nem voltak szégyenlősek a teljes nyereséget kilapátolták a cégből osztalékként. Ugyanígy jártak el egyébként 2023-ban is.
|
Minden nyereséget kivettek a Budapest-Belgrád vasútépítő cégből Mészárosék
|
5 milliárd forint profit vándorolt tovább két tulajdonosként megjelenő Mészáros-céghez.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/05/31/minden-nyereseget-kivettek-a-budapest-belgrad-vasutepito-cegbol-meszarosek
|
2025-05-31 17:13:18
| true | null | null |
444
|
Az "Ezek ugyanazok" furcsa és nem túl jó hangulatú szállóigéje az elmúlt tizenöt év hazai közéletének. Azért különös, mert a Fidesz-holdudvar emblematikus figurái és a hatalommal kritikus értelmiség egyaránt használják. Ez a címe Bródy János 2011-es rendszerkritikus dalának, és közben gyakran jelennek meg írások ilyen címmel a fundamentalista jobboldalon, legutóbb pár napja az önmagát mindig eredetinek gondoló Demeter Szilárd sütötte el Magyar Péterrel kapcsolatban, de Szakács Árpádtól Kocsis Mátén keresztül Pilhál Györgyig (aki Márainak tulajdonítja a mondást) sokan írtak már ezzel a frappáns felütéssel. Ezek a szövegek minden esetben - ahogy a Bródy-dal is - sötét történelmi analógiákról szólnak.Amióta foglalkozom a Nagymesterrel és a BKV-ba beépült bűnszervezettel, újra és újra ezt a fáradt közhelyet mormolom magamban, de nem átvitt értelemben, nem idézőjelben, áthallásosan, hanem konkrétan.Ezek nem olyanok, mint... - hanem tényleg ugyanazok.Nokiás doboz 2009–10-ben tele voltak a bűnügyi hírek a BKV-val, tucatszám gyanúsítottak meg cégvezetőket, politikusokat a legkülönbözőbb gazdasági és korrupciógyanús bűncselekményekkel. Mind közül kiemelkedik a nokiás doboz ügye, ami azóta a pre-NER, szocialista időszak szimbólumává vált. Idézzük fel, hogyan is szólt a legenda. Balogh Zsolt, a BKV egykori vezérigazgatója azt vallotta, hogy Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettesnek, aki abban az időben a BKV ügyeiért felelt, egy nokiás dobozban adott át 15 millió forint kenőpénzt.TBG kollégánk anno letesztelte, valóban belefér-e 15 millió egy nokiás dobozba.A történet szerint Balogh csupán a futár volt, a dobozt egy bizonyos Lazarovits Márk küldte Hagyónak, aki akkoriban a Synergon Informatika Zrt. vezetője volt. A Synergon Balogh állítása szerint így próbálta megolajozni a BKV-val kötendő vaskos informatikai szerződést. (Balogh évekkel később visszavonta a vallomását.)Hagyó Miklós az egyik tárgyaláson, 2017. szeptember 7-énFotó: Rosta Tibor/MTI/MTVA A nokiásdoboz-ügy több elemében is rímel arra a bűnügyre, ami nemrégiben elsodorta a BKV vezérigazgatóját.Miről szól dióhéjban ez az új BKV-balhé? Egy Sys IT nevű informatikai cég, amit a vád szerint bűnszervezet irányított, korrupcióval és egyéb fondorlatokkal brutálisan túlárazott tendert nyert el a BKV-nál. Az extraprofitot pedig áfástul készpénzben kiszívták a közlekedési vállalatból. Ha megkaparjuk, hogy mi is az a Sys IT, akkor nem kell sokat nyomozni, hogy kiderüljön, valójában ez az időközben csődbe ment Synergon Informatika utódcége. Csak nevet változtatott. A Synergon volt az a cég, ahonnan 15 évvel korábban az állítólagos nokiás doboz útra kelt Hagyó Miklós irányába, majd Sys néven Tarlós István alatt szerződést húzott be, Karácsony idején pedig tovább transzformálódva szerződést hosszabbított. Tehát a 15 évvel korábbi ügynek és mostaninak is gyakorlatilag ugyanaz a cég a főszereplője. A témát ebben a Magyar Jeti-epizódban mutattuk be:ForrásDe itt nem érnek véget a párhuzamok. Nemcsak a Synergon, hanem annak egykori vezetője is szerepet kap az új sztoriban. A Nagymesterékkel szembeni nyomozás anyagai szerint az új BKV-ügyben is felbukkan egy ismerős név. A gyanúsítottak között szerepelt Lazarovits Márk is, az állítólagos nokiás doboz állítólagos feladója, akit az újabb ügyben költségvetési csalással gyanúsítottak meg a hatóságok, de már nem mint a Synergon vezetőjét, hanem mint az MVM egykori informatikai igazgatóját. Ugyanis az MVM-nél is a Nagymester hálózatától származó fiktív számlákat találtak a NAV nyomozói. (Lazarovits Márk ellen sem a korábbi, sem a mostani ügyben nem emeltek vádat.)Lazarovits MárkBarátokF. Zsolt (Nagymester) a BKV informatikai igazgatójakéntMaga a Nagymester sem most először került a BKV-val foglalkozó bűnügyi hírekbe. A jelenlegi ügy főszereplője, F. Zsolt 15 éve, a Hagyó-időszakban a BKV informatikai igazgatója volt. Őt is elérte a NER előtti 2009-es nagy letartóztatási hullám. A BKV menedzsereként vesztegetéssel vádolták meg, hetekig szökésben volt, nemzetközi körözést adtak ki ellene. A korabeli beszámolók szerint külsejét megváltoztatva, haját átfestve, szakállban bujkált külföldön, végül kommandósok kapták el, majd 2017-ben minden vád alól felmentették – de most ismét a vádlottak padján ül, és többek között ismét a BKV-informatika körüli visszaélések miatt.F. Zsolt, a Nagymester a Győri TörvényszékenFotó: Kristóf Balázs/444A Nagymester barátját, Bolla Tibort, a BKV vezetőjét most azért menesztették, mert gyanúsan szoros szálak fűzték F. Zsolthoz és szervezetéhez. De ő sem először került bajba. Amikor robbant a Hagyó-bomba, akkor már gazdasági vezérigazgató-helyettes volt a közlekedési vállalatnál, és hűtlen kezeléssel gyanúsították meg. A rendőrség azt állította, hogy H. Évát, Hagyó Miklós egykori szóvivőjét fiktíven foglalkoztatták. A gyanúsítás szerint Bolla Tibor különböző juttatásokat, béreket engedélyezett számára, amivel 24 milliós vagyoni hátrányt okozott a vállalatnak. Később Bolla is kikerült a gyanúsítottak közül, és vezérigazgató lett. Ahogy Tarlós István fogalmazott: „valószínűleg azt az egy személyt fogom megbízni az új vezető kinevezéséig, akit a BKV régi vezetői közül vizsgált az ügyészség, és felmentette”.(Cikkünk, amibe Bolla Tibor belebukott.)A Nagymester, F. Zsolt és Bolla Tibor, a BKV menesztett vezére.A Városháza fantomjaA 2010-es nagy letartóztatási hullámban Hagyó Miklós volt a szocialista nagyvad, de a liberálisok erős embere is rács mögé került. Mesterházy Ernő, Demszky Gábor tanácsadója, a „Városháza fantomja” volt az SZDSZ-es trófea, akit akkoriban azzal vádoltak, hogy felesleges szerződések megkötésére adott utasítást a BKV-nál. Az egyik konkrét vádpont szerint a PQS International Kft. nevű takarítócéggel az ő nyomására kötöttek szerződést, ezáltal indokolatlanul megdrágult a fővárosi cégnél a takarítás, az ügyészség szerint 163 millió forint vagyoni hátrányt okozott a közlekedési vállalatnak. Később őt is felmentették.F. Zsolt (Nagymester) és Mesterházy Ernő, a Városháza egykori fantomjaA Nagymester vallomása szerint Mesterházy Ernővel 2010-ben a börtönben ismerkedtek össze, lettek jóban. Majd miután mindketten szabadultak, az üzleti életben segítették egymást. Az eljárás során a Nagymester élete legnagyobb hibájának nevezte, hogy segített Mesterházynak egy takarítással kapcsolatos bizniszben, pedig busásan megfizették érte.Az éppen zajló BKV-s bűnügyi eljárás során Mesterházy Ernőt ismét meggyanúsították, most éppen üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással. 2022 decemberében ki is hallgatták. Ugyanis a Nagymester-féle csalássorozatnak nem csupán informatikai, de a BKV-t érintő takarítási szála is van. A NAV a Mesterházy Ernőhöz korábban köthető Prizma csoportot a bűnszervezet egyik kiemelt haszonhúzójaként jelölte meg, ami azt jelenti, hogy náluk is a bűnszervezettől származó fiktív számlákat találtak nagy mennyiségben, amik után az adó nem lett befizetve, így sok száz millió forinttal károsították meg a költségvetést. (Mesterházyról és a Prizma-ügyről ebben a cikkben írtunk.) De mi is az a Prizma?Több mint tíz évvel a letartóztatása után Mesterházy Ernőt ismét a BKV takarítóvállalatával hozták összefüggésbe. Ugyanis a Prizma vállalat korábbi neve PQS volt. Pont ez volt az a cég, ami miatt 2010-ben Mesterházy Ernőt már egyszer megvádolták. A vállalat 2008-tól konzorciumban takarította a BKV járműveit, telephelyeit, irodáit, évi bruttó 3,65 milliárd forintért. Még Demszky Gábor idejében kezdtek, de Tarlós István alatt is megőrizték pozíciójukat. 2022 májusában járt le a szerződésük. Mesterházy Ernő panaszt emelt a gyanúsítás ellen, majd nem vádolták meg bűncselekménnyel.Ezek ugyanazokElőfordulhat, hogy csupán véletlenek sorozatáról van szó, de mégis szembetűnő, hogy most, 2025-ben, több kurzusváltást követően, két Tarlós- és egy bő Karácsony-ciklus után a BKV körüli botrány sok szempontból emlékeztet a 15 évvel korábban kirobbant Hagyó-ügyre. Sok szereplő, cég és maguk az ügyek is folytonosságot mutatnak NER előtti világgal.Persze különbségek is bőven akadnak, példának okáért pont a névadó, Hagyó Miklós neve fel sem merült a mostani nyomozás során. Ettől függetlenül szocialista politikusok most is nagy számban ülnek a vádlottak padján. Hogy mást ne mondjunk, 2010 előtt Hagyó Miklós mellett az a Horváth Csaba volt a másik alpolgármester, akit jelenleg azzal vádolnak, hogy rendszeresen kenőpénzt fogadott el a Nagymestertől.Szocialista vádlottak a bíróságon: Horváth Csaba, Baja Ferenc, Tóth CsabaFotó: Németh Dániel/444Fontos, hogy a fent felsorolt szereplők közül sem akkor, sem a most folyó eljárásban nem ítéltek még el senkit. Abban is hasonlít a másfél évtizeddel korábbi ügy a mostanira, hogy miként a Hagyó-ügy, ez is esélyes, hogy gellert kap. Az akkoriban megvádoltak közül még a főszereplőt, Hagyó Miklóst is alig-alig tudta elítélni a bíróság, a további vádlottak közül senkinek nem kellett börtönbe vonulnia. A most zajló ügyben a győri NAV ugyan alaposan nyomozott, sokkal alaposabban, mint anno a hatóságok, de amint a szálak elértek olyan fajsúlyos, a rendszer számára kényes szereplőkig, mint a 4iG, Antenna Hungária, MVM, Tombor András, Bolla Tibor és mások, akkor behúzták a féket, és megelégedtek az áfacsalásos sztorival és néhány MSZP-s és fideszes politikus vád alá helyezésével. A történet így nem kerek.Adódik a kérdés: a Fidesz által 2010 és 2019 között uralt Budapesten hogy másztak be a BKV ablakán a már korábban az ajtón kidobott, és kompromittálódott szereplők? Sorozatunk következő részéből kiderül.
|
Ezek ugyanazok, de szó szerint
|
Kísérteties: pont azok a nevek és cégek bukkannak fel a mostani BKV-botrányban, mint 15 éve, a NER előtt a legendás nokiásdoboz-ügynél.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/03/ezek-ugyanazok-de-szo-szerint
|
2025-06-03 11:06:23
| true | null | null |
444
|
Bár a felcsúti milliárdoshoz kötődő sportmárka webshopja jó ideje nem üzemel, ez láthatóan egyáltalán nem okoz fennakadást a forgalmazócég, a Magyar Sportmárka Zrt. mindennapjaiban és pénzügyeiben. Olyannyira nem, hogy 2017-es megalapítása óta a cég most először engedi meg magának, hogy osztalékot fizessen ki a tulajdonosnak, a Talentis Group Zrt.-nek.Igaz, óvatos duhajok voltak, a 156 millió forintos profitnak a kétharmadát, 100 milliót vesznek ki a cégből, a többit az eredménytartalékba helyezik. Ez az a mérlegsor, ahol az elmúlt évek gazdálkodásának nyereségei és veszteségei is halmozódnak. Tavaly év végén itt egyébként 546 millió forint szerepelt (a tavalyi profit még nincs itt elszámolva), vagyis akár 100 milliónál többet is lett volna lehetőség kivenni.Tavaly tehát 903 millió forint után 973 millió forint árbevételt értek el, ami rekordösszeget jelent. Ez a növekedés ráadásul úgy jött össze, hogy a belföldi ruházati kiskereskedelem "csak" 691 millió forgalmat generált szemben az előző évi 773 millió forinttal. Szerencséjükre az EU-n belüli export viszont látványosan felfutott, ami kompenzálta a hazai piac gyengülését. 104 millió forint után 273 millió forint bevétel érkezett az exportból.Ezzel párhuzamosan a kiadások is kissé emelkedtek. Ez végeredményben a 2023-asnál valamivel kisebb nyereséget eredményezett: 213 millió forint után 156 millióval zárták 2024-et.
|
Szárnyal a 2rule, most először már osztalékot is kivesznek a cégből Mészárosék
|
Rekordévet zárt a felcsúti milliárdos sportmárkája, pedig a hazai piac forgalma csökkent. Szerencsére külföldön nagyon beindultak.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/05/30/szarnyal-a-2rule-most-eloszor-mar-osztalekot-is-kivesznek-a-cegbol-meszarosek
|
2025-05-30 15:22:45
| true | null | null |
444
|
Folyamatosan újabb és újabb történetek állnak össze azok után, hogy az Állami Számvevőszék kiadta a jelentéseit a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak működéséről. Egyre világosabban rajzolódik ki, hogyan veszítette el a gyakorlatban a közpénz a közpénz jellegét, hogyan gyarapították az akkori jegybankelnök fiának körét a közvagyon és a közpénz felhasználásával, és az is jól kivehető, hogyan bűvészkedték a közvagyont magánvagyonná. Így pedig végeredményben a jegybanki alapítványokból kinőtt Matolcsy-Száraz magánbirodalom működése is összeáll.Az Úri utca 72. szám alatti ingatlan egy kiváló példa, hogyan áll egy történelmi ingatlan a magán szolgálatába, a Kálmán Imre utca 20. szám alatti műemléki épületet trükkök bevetésével szerezte meg az MNB Matolcsy György kezdeményezésére, hogy az éveken át tartó folyamat végén fia, Matolcsy Ádám cégéhez kerüljön. 5+1 ingatlan segítségével pedig az is világos, mennyire szervezetten, pontosan időzítve cégekbe rejtve varázsolták a jegybanki alapítványok ingatlanjait Száraz István körébe.Egy eddig még a nyilvánosság előtt lényegében ismeretlen módszer azonban csak most, egy friss dokumentum által derült ki: volt - nem is egyszer -, amikor egyáltalán nem bajlódtak pénzmozgással az érintettek, egyszerűen csak elcserélték egymás között az ingatlanokat.Talán ezzel még nem is lenne annyira nagy probléma, ha nyilvánvalóan azonos körön belül történne mindez. Tehát mondjuk a piaci szereplőként tevékenykedő Gipsz Jakab "A" cége elcseréli az ingatlanját Gipsz Jakab "B" cégének egyik telkére, mivel pont a másikéra van szüksége a cégeknek. Persze egymástól független felek között is történhetnek és minden bizonnyal történnek is ilyen tranzakciók. Ha viszont a volt jegybankelnök fiának köréről és a volt jegybankelnök által létrehozott jegybanki alapítványok érdekeltségeiről van szó, és olyan milliárdos ingatlanokról, amit úgy adogatnak ide-oda, mintha egy egyszerű tollról lenne szó, akkor érdekesebb a helyzet.Azt már az 5+1 ingatlanról szóló cikkemben is megírtam, hogy volt két ingatlan - a Vörösmarty tér 3. szám alatti lakások, irodák, illetve a Lánchíd hotel épülete -, amelyeket a jegybanki alapítványok vettek meg, majd Száraz István közelébe kerültek, innen vásárolta meg őket a jegybanki alapítványok lengyel cége, a GTC, amely nem "ült sokáig" rajtuk. Idén ugyanis a Vörösmarty ingatlanok már visszakerültek a Száraz-körbe, és mint kiderült, egy egyszerű csere révén, pénz fizetése nélkül. A Lánchíd hotel pedig a Market Építős Scheer Sándornál és sógoránál kötött ki. Kezdjük azonban a Vörösmarty térrel, amelynek sorsát a lengyel GTC tavaly évről szóló beszámolója részletezi.Cserebere fogadom
|
Újabb trükkre bukkantunk, hogyan bűvészkedett a milliárdos ingatlanokkal a jegybanki alapítványos kör
|
Már-már kimeríthetetlen tárháza lehetett a jegybanki alapítványokhoz kapcsolódó körnek arra, hogyan gyarapodjanak a közpénzből felépített birodalom segítségével.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/05/20/ujabb-trukkre-bukkantunk-hogyan-buveszkedett-a-milliardos-ingatlanokkal-a-jegybanki-alapitvanyos-kor
|
2025-05-20 06:04:48
| true | null | null |
444
|
"Mellébeszélés helyett, a kormány a tényeket kívánja látni Budapesten" - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Latorcai Csaba a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese a kormány és a főváros tárgyalása után, amit Budapest csődközeli helyzete miatt folytattak. Latorcai bejelentette, hogy Navracsics Tibor miniszterfelkérte Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék korábbi elnökét "átvilágítási szakértőnek". Domokos a csütörtöki kormány-főváros egyeztetésen már részt is vett.Latorcai arról beszélt, hogy a mai tárgyaláson rögzítésre került, hogy a bírósági ítéletnek megfelelően a Magyar Államkincstár visszautalta Budapestnek a szolidaritási hozzájáruláslegutóbbi, 10 milliárdos részletét. "Hasonlóan példás hozzáállást várunk el a Fővárosi Önkormányzattól" - mondta.Latorcai megismételte, hogy a kormány nem ért egyet a bírósági ítélettel, ezért fellebbeznek ellene. A Fővárosi Törvényszékkeddi ítélete szerintaz Államkincstár korábban jogtalanul emelte le a főváros pénzét szolidaritási hozzájárulás címén, ezért elrendelték, hogy az Államkincstár kamatostul fizesse vissza Budapestnek ezt a 10,2 milliárd forintot. Emellett a bíróság a főváros azonnali jogvédelmi kérelmének is helyt adott. A miniszterhelyettes szerint Karácsony Gergelyék számos ponton félrevezették a bíróságot.Latorcai Csaba arról is beszélt, hogy a csődközeli helyzet nem hárult el, szerinte ahhoz, hogy ebből "kikecmeregjenek" először egy törvényes költségvetésre lenne szükség. A miniszterhelyettes elmondta, Karácsonyék azt ígérték nekik, hogy jövő héten ezt megpróbálják teljesíteni. Továbbra is szükségesnek tartják feltárni, hogy mi vezetett a csőd közeli helyzethez, ezért neveznek ki átvilágítási szakértőt. Tudni akarják hova tűnt a Tarlós István által otthagyott 200 milliárd forint, és "hova folyik a több mint 300 milliárd forintos iparűzési adó bevétel"."Bízunk benne elnök úr mihamarabb kideríti, hogy hova ment el Budapest pénze. A magyar kormány nem akarja egy feneketlen kútba önteni az adófizetők pénzét"- fogalmazott Latorcai. Hozzátette: mindezek ellenére segíteni szeretnének, szerinte nem fordulhat elő, hogy a főváros egyetlen fontos feladata, a közösségi közlekedés biztosítása ellátatlan maradjon. Áttekintik majd a budapesti a közösségi közlekedés finanszírozását is. A kormány és a főváros közti tárgyalás következő időpontja egyelőre nincs meg, de a miniszterhelyettes reméli, hogy még a nyáron ismét asztalhoz tudnak ülni.Arról, hogy a főváros vezetése szerint "hova tűnt" a Tarlós István által hátrahagyott 200 milliárd forintos tartalék, ésmire megy el Budapest pénze itt írtunk bővebben is.A főváros nehéz pénzügyi helyzete miatt azután ültek le a felek, hogy Karácsony Gergely főpolgármester május végén bejelentette: hiába a folyamatban lévő pereik miatt kért azonnali jogvédelem, az Államkincstár, szerinte törvénytelenül,leemelte a fővárosra idén kirótt 89 milliárdos szolidaritási adó újabb, 10,2 milliárd forintosrészletét a főváros számlájáról. Elkezdtek "drámai forgatókönyvekre" készülni a fővárosi közszolgáltatási cégeinél. Budapest azóta megkapta az azonnali jogvédelmet a bíróságtól, aMagyar Államkincstár vissza is utalta a szolidaritási hozzájárulás utolsó, 10 milliárdos részletét számlájukra. Azonban a főváros vezetése szerint ez önmagában nem oldja meg a problémáikat,a nyarat viszont kisebb módosításokkal túlélik.Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón jelezte, hogyfellebbezni fognak a bíróság döntése ellen. A kormány és a Fidesz álláspontja szerint akkora bajban nem lehet Budapest, amennyiben meg tudtak venni "50 milliárd forintért egy szeméttelepet". Ezzel Rákosrendezőre utalnak, azt azonban nem teszik hozzá, hogy a fővárosnak egyelőre csak az első, 12 milliárd forintos részletet kellett kifizetnie, ráadásul valójában Budapest egyik cége, a BKM állta a költségeket. Ennek ellenére a miniszter szerdán arról beszélt, hogya kormány szívesen segít a fővárosnak, és szerinte Karácsony Gergely elfogadta a kormány feltételeit."A kormány viszont továbbra is szeretne választ kapni arra, hogy miért kér a főváros működésre 50 milliárd forintot, miközben kötelezettséget vállalt egy 50 milliárd forintos telekvásárlásra, de a kormány álláspontja az, hogy a főváros működőképességét fent kell tartani" - tette hozzá.Gulyás szerdán azt is mondta: az, hogy a főpolgármester elment a bécsi Pride-ra, most meg Budapesten szervezne egyet, nem csak anyagi kérdéseket vet fel. Szerinte azért olyan nagy bajban mégsem lehet Budapest, ha a főpolgármester megengedheti magának, hogy rövid időn belül két-három Pride-on is részt vegyen.
|
Átvilágítási szakértőt nevezett ki Navracsics, hogy kiderüljön, ki a felelős Budapest csődközeli helyzetéért
|
Csütörtökön ismét tárgyalt egymással a kormány és a főváros vezetése Budapest pénzügyi helyzetéről.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/19/latorcai-csaba-ktm-fovaros-budapest-koltsegvetes-csod-targyalas-karacsony-gergely
|
2025-06-19 14:04:47
| true | null | null |
Telex
|
Három héttel a leadási határidő után sem töltötték fela kormány honlapjáraa miniszterek és államtitkárok személyijövedelemadó-bevallásának (szja-bevallás) nyilvános részleteit.A kormányzati igazgatásról szóló2018-as törvénybenírták elő, hogy a politikai felsővezetők szja-bevallásából nyilvánossá kell tenni az adóalap, az adó és az adókedvezmények összegét. A törvény szerint az szja-bevallások leadásának határideje után 15 napjuk van a minisztereknek és államtitkároknak, hogy az adatokat elküldjék a Miniszterelnöki Kormányirodának, amely aztán feltölti a dokumentumokat a kormány honlapjáraa közérdekű adatok közé.Idénmájus 20-ig kellett benyújtaniaz szja-bevallásokat, így legkésőbb június 4-ig elvileg az összes dokumentumot megkapta a Miniszterelnöki Kormányiroda. Három hét telt el azóta, de még nem hozták nyilvánosságra a törvényileg előírt adatokat. Kedden megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, a Miniszterelnöki Kabinetirodától és a Miniszterelnöki Kormányirodától, hogy miért nem elérhetőek a kormánytagok idei szja-bevallásai, és várhatóan mikor teszik közzé azokat. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.Az szja-bevallások nyilvánossága azért fontos, mert így lehetnyomon követni, hogy mennyi adózott jövedelme és egyéb bevétele volt a kormánytagoknak.Az évente kötelező vagyonnyilatkozatokba ugyanis pár éve már nem szükséges pontos összeget beírni, csak egy sávos rendszerben kell megjelölni a jövedelmi kategóriát, így legfeljebb becsülni lehet, hogy mekkora egyéb jövedelme volt egy-egy kormánytagnak, államtitkárnak.A miniszterelnök az Országgyűlés elnökével megegyező fizetést kap, ami március óta 5,4 millió forint. Ehhez jön még hozzá a 2 millió forintos képviselői tiszteletdíja, azaz összességében 7,4 milliós havi jövedelemből gazdálkodhat. A miniszterek és államtitkárok fizetésétegy 2022-es törvénymódosítás ótaOrbán Viktor határozza meg. Korábban a KSH által meghatározott havi átlagos bruttó keresethez igazították a politikai felsővezetők díjazását.Tavaly márjúnius 11-én felkerülteka kormány honlapjára az szja-bevallások. Ezekből az derült ki, hogyOrbán Viktornak70,5 millió forintnyi jövedelme volt 2023-ban, mígRogán Antal252,8 millió forintból adózott. A mostanságluxizást ostorozóLázár Jánosnaka 74,78 millió forintos jövedelme mellett 58,8 millió forint egyéb bevétele is volt két évvel ezelőtt.A korábbi években 2022-ben töltötték fel legkésőbb az szja-bevallásokat, akkor június 21-től lehetett megnézni, hogy melyik kormánytagnak mennyi jövedelme volt az előző évben.
|
Telex: Még mindig nem tudjuk, hogy mennyi jövedelmük volt tavaly az Orbán-kormány tagjainak
|
Pedig már fel kellett volna tölteni a miniszterek és államtitkárok adóbevallásának legfontosabb részleteit.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/25/kormanytagok-szja-bevallasa-nyilvanossag-miniszterelnoki-kormanyiroda
|
2025-06-25 14:53:54
| true | null | null |
Telex
|
Lázár János alapítványa 4,5 milliárdot vett ki az ingyen kapott állami cégekből,írja Hadházy Ákos.A kormány a többi "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz" (KEKVA) hasonlóan 2021-ben hozta létre a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, a kuratórium elnöke pedig Lázár János lett. Ez az alapítvány kapott ajándékba három állami vállalatot, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok Zrt-t, az ATEV-et (Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat) és a Concordia közraktárakat.Lázár János alapítványa a három cégből összesen 4,5 milliárd forint osztalékot vett ki.Az ATEV-nél volt osztalékfizetés a 2023-as eredmény után (1 milliárd), és a 2024-es után is (2 milliárd), a Nemzeti Ménesbirtok Zrt.-ből 1 milliárdot, a Concordiából pedig 450 milliót vettek ki.Hadházy szerint a cégek eredménye, nyeresége is bezuhant, miután az alapítvány átvette azokat.A miniszteri és képviselői fizetése mellett a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnökeként isnőtt Lázár fizetése: már 5 millió forint felett keres, de azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyit.
|
Lázár János alapítványa 4,5 milliárdot vett ki az ingyen kapott állami cégekből
|
Hadházy Ákos szerint a cégek eredménye, nyeresége is bezuhant, miután az alapítvány átvette azokat.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/30/lazar-janos-alapitvanya-4-5-milliardot-vett-ki-az-ingyen-kapott-allami-cegekbol
|
2025-06-30 20:23:07
| true | null | null |
Telex
|
A Schadl-Völner-perben csütörtökön Jeney Orsolyát, végrehajtót, Völner Pál egykori helyettes államtitkárát hallgatták meg tanúként a Fővárosi Törvényszéken.Jeney Orsolya neve az ügy nyomozati anyagaiban is szerepel. "Ki az, aki figyelmet érdemel?" - egyszer például így hívta fel egy végrehajtói vizsgáztatás előtt Schadl Györgyöt és Völner Pált.Az Igazságügyi Minisztérium két dolgozójának vallomása szerint néha Jeneytől kaptak egy listát a kinevezendő végrehajtókról.Eddig nem hallgatták ki tanúként, a nyomozás alatt sem. Most a bíróságon azt mondta, előfordult, hogy keringtek nevek a végrehajtási szakvizsgáknál, de szerinte ezek elvetélt próbálkozások voltak, listát pedig ő soha nem adott senkinek.Miután Schadl Györgyöt 2021 novemberében letartóztatták, Jeney pár biztató szóért épp Völner Pált kereste fel. A nyilvánosság akkor még nem tudta, hogy a fideszes államtitkárnak is köze van az ügyhöz.A volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pálrégóta kértea bíróságot, hogy tanúként idézzék be egykori munkatársát, Jeney Orsolyát. Ez közel két és fél évvel a korrupciós per indulása után most csütörtökön történt meg.Jeney Orsolya igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárként sokat foglalkozott a végrehajtáshoz kötődő szabályozással. Időközben Schadl György lett a Végrehajtói Kar elnöke, Répássyt pedig Völner Pál váltotta az államtitkári poszton, így Jeney szerint "lényegében államtitkár úr megörökölte őt". A politikában és a minisztériumban évekig vezető beosztásban dolgozó Jeney Orsolya 2017 nyarán hagyta ott a kormányzatot, és megalakította saját végrehajtói irodáját.AVárosmajor utcában bérelt irodát, a ház tulajdonosa pedig egy cégen keresztül a végrehajtói kar akkori elnöke, Schadl György volt. Ez a cím volt bizonyos időszakokban a hivatalos lakcíme is Schadl Györgynek és feleségének, a szintén vádlott Schadl-Baranyai Helgának. Ezt Jeney azzal magyarázta, hogy miután végrehajtó lett belőle, Schadl lett a mentora, és felajánlotta neki, hogy tőle bérelhet irodát. Jeney végül tagja lett a Végrehajtói Kar ötfős elnökségének, Schadl és három másik végrehajtó mellett. Régóta ismerősök voltak már Schadl Györggyel, együtt voltak óraadók a Pécsi Tudományegyetem és a Végrehajtói Kamara közös szakképzésén.Jeney a bíróságon csütörtökön úgy vallott, ő olyanra nem emlékszik, hogy Völner Pál bárhogyan belefolyt volna a végrehajtók kinevezésébe. Ahogy ő mondta: "Soha nem érzékeltem, hogy eziránt kitüntetett figyelmet szentelne". Arról is beszélt, hogy Schadl György bejárt az Igazságügyi Minisztériumba, de Jeney szerint Schadlnak a végrehajtói kar elnökeként "az volt a dolga, hogy érdekképviseleti feladatokat lásson el".Jeney többször részt vett végrehajtói szakvizsgákon bírálóként. Ezek szerinte "rendkívül komoly vizsgák". Később ilyen párbeszéd zajlott le közte és a bíró között:Bíró: "Emlékszik-e olyan meghallgatásra, amikor valaki valakit jobban preferált? Okozott-e ott ez feszültséget?"Jeney: "Meglepetések voltak. Néha megbeszéltük egymás közt, hogy kissé kiábrándító volt, hogy az ember elvárt valamilyen szintet, és azt mennyire nem hozták."Bíró: "Érkezett valaha Schadl Györgytől olyan megjegyzés, hogy valakire figyeljenek oda jobban?"Jeney: "Biztos, hogy nem kaptam ilyet."Bíró: "Olyan volt-e, hogy bárki neveket adott át, hogy a pályázók közül kiket kell preferálni? Kikre kell odafigyelni, jobban támogatni? És nem véletlenül figyelmeztettem reggel, hogy nem köteles saját magára terhelő vallomást tenni."Jeney: "Pályázati meghallgatáson? Nem."A bíró ezután felolvasott pár részletet a nyomozati anyagból, amiben Jeney neve többször is felbukkan. Az Igazságügyi Minisztérium egyik jogi ügyintézője az ügyészeknek például így vallott:"Azt követően, hogy lezárultak a meghallgatások, engem felhívatott magához Jeney Orsolya, aki korábban helyettes államtitkár volt, de ebben az időben Völner Pál Kabinetjében mint politikai főtanácsadó dolgozott, és ezen a találkozón elmondta, hogy kik azok a pályázók, akikre oda kell figyeljek, hogy mindenképpen a felterjesztett nevek között legyenek. Emlékeim szerint ezeket a neveket egy papírról olvasta, de nekem azt nem adta át, azonban így is meg tudtam jegyezni őket. Igazából Orsolyának semmilyen utasítási jogköre nem lett volna felém, de sem én, sem a főosztályvezető, akinek elmondtam a történteket, nem kérdőjeleztük meg, hogy az Orsolya által mondottaknak megfelelően kell eljárnunk. (...) Ezt követően én visszamentem a minisztériumba, és beszámoltam a főosztályvezetőnek, és Jeney Orsolyának, hogy sikeresen megtörtént a pontozás".Ezt a bizonyos főosztályvezetőt is meghallgatták a nyomozás alatt. Ő így vallott: "Az volt a lényeg, hogy a később kinevezni szándékozott személy legyen benne az öt legtöbb pontot kapó pályázó között, mivel a jogszabály alapján azokat kellett felterjeszteni. Én úgy emlékszem, hogy a Jeney Orsolya által adott nevek benne voltak a felterjesztendők között, tehát nem volt probléma. (...) Jeney Orsolya neve egyértelműen bennem van, mint aki ezekben az ügyekben képviselte felénk Völner Pált".Jeney a bíróságon erről azt mondta, ő semmilyen listát nem adott senkinek, úgyhogy "a maga részéről ezt nem tartja életszerű kijelentésnek", már csak azért sem, mert szerinte ha bárki bárkit befolyásolni akar, akkor abba nem fog jogi ügyintézőket bevonni, meg táblázatokat dugdosni a kezükbe.A vád szerint Schadl szakmányban intézte ismerősöknek, ismerősök ismerőseinek a sikeres vizsgákat, és nem csak az egyetemi vizsgáknál segített be, hanem a végrehajtói szakvizsgáknál is.Így volt ez 2021 júliusában is, amikor a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Schadl arról beszélt Jeney Orsolyának, hogy felülről telefonáltak rá és Völner Pálra is, hogy megsegítsenek egy protekciós vizsgázót. Schadl a telefonban azt mondta, ennek az embernek a nevével "zavarná" Jeneyt, de végül Schadl nem emlékezett ennek az embernek a nevére, de azt ígérte, megnézi és visszacsörgeti Jeneyt.Pár perc múlva aztán vissza is csörgette a névvel, és arra kérte Jeneyt, hogy figyeljenek oda erre az emberre, mert itt nem lehet hibázni. Jeney ezt nyugtázta is.A Dettiként emlegetett személy Martonovics Bernadett, aki ebben az időszakban a Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának vezető kormány-főtanácsosa volt. (És az ő neve bukkant fel Magyar Péter és Varga Judit hangfelvételén is, úgy, mint aki állítólag tudott arról, hogy Rogán Antalék azt "javasolták" az ügyészségnek, húzzanak ki részeket az ügyészségi iratokból.)A vizsga július 15-én ment le, ezután a vizsgabizottságot vezető Martonovics Bernadettméltatlankodottis Schadlnak, hogy bár átengedték a pártfogoltját, az elég gyászosan teljesített, pedig "próbáltak neki blődebbnél blődebb kérdéseket feltenni".De hasonló volt az eljárásegy belügyminisztériumi dolgozó esetében is. A nyomozati anyagok szerint Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, egy belügyminisztériumi "fontos ember" és egy meg nem nevezett parlamenti kabinet munkatársa is odatelefonált Völneréknek, hogy szükség lenne soron kívül egy plusz vizsgaidőpontra a munkatársuknak vagy ismerősüknek. "Még egy név beúszott. (...) Valami Bodnár Bence nevű. Aki a BM egy fontos emberének a kabinetjében van" - mondta Völner Pál Schadl Györgynek 2021 szeptemberében, miután előző nap egy parlamenti kabinettől is érkezett egy hasonló kérés a végrehajtói szakvizsgákról. Bodnár Bencének hívták a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárát 2018 és 2019. augusztus 31. között, korábban pedig ezen a néven dolgozott Pintér Sándor miniszteri titkárságának vezetője is.A vizsga napján, alig három órával a vizsga kezdete előtt Jeney Orsolya, aki a vizsgabizottság egyik tagja volt, felhívta Völner Pált, hogy megkérdezze: "ki az, aki figyelmet érdemel". Völner fejből csak Bodnár nevére emlékezett, de azt mondta, Schadl biztosan tudni fogja.Szabó Imre, a Szegedi Tudományegyetem azóta nyugalmazott jogászprofesszora, korábbi miniszteri biztos vezette ekkoriban az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját, ami a végrehajtói szakvizsgákat szervezte. Az iratok szerint Szabót Schadl és Völner már korábban is kereste azzal, hogy vizsgaidőpontokat szervezzenek embereknek. Ő intézte a vizsgákat Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is.Mivel Völner Schadl Györgyhöz irányította Jeneyt, két perc múlva már a végrehajtói kar akkori elnökének telefonja csörgött, aki még két női nevet említett Jeneynek.A szakvizsga október 14-én lement. A hatvannapos elbírálási időszakban viszont borult minden: Schadl Györgyöt letartóztatták, és Völner Pál mentelmi jogát is felfüggesztették. Ugyanazon a napon az Országgyűlés egy energetikai és közlekedési tárgyú salátatörvénybe bújtatott módosítássalérvénytelenítettea folyamatban lévő bírósági végrehajtói pályázatokat. A módosítás értelmében a pályázatokat újra ki kellett írni. Aki fenntartotta a jelentkezését, csak nyilatkoznia kellett erről, az elbírálásokat viszont elölről kezdték. Bodnár bár letette a szakvizsgát, de nem lett végrehajtó.Polt Péter még legfőbb ügyészként viszontnem talált kivetnivalót az egész ügyben, így nem is indított vizsgálatot. Bodnár viszont 2022 decemberébenügyészként kezdett el dolgoznia Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztályán - tehát akkoriban éppen Polt Péter munkatársa lett.Erről a hangfelvételről a bíróságon csütörtökön ez a párbeszéd zajlott le Jeney és a bíró között:Jeney: "Nem mondom, a végrehajtási szakvizsgáknál előfordult, hogy keringtek nevek. Ha Gyurira nyomás nehezedett, hogy valaki nagyon szeretne átmenni, Gyuri jóindulatból próbált azzal segíteni, hogy majd szól. De ezek elvetélt próbálkozások voltak, senki nem vette a bátorságot, hogy egy kúriai bíróval vagy egy egyetemi tanárral közölje, hogy egyébként ez az XY név valakinek fontos. Meglátásom szerint ezek elvetélt próbálkozások voltak. Ha valaki készült, úgyis átment."Bíró: "De ehhez mi köze Völner Pálnak?"Jeney: "Erre már nem emlékszem, őszintén szólva. Nem tudom, mikori ez a felvétel, lehetséges, hogy volt, de erről nem tudok nyilatkozni."A perben hétbőlhat végrehajtói vádlott már elismerte, hogy miután Schadl György elintézte nekik a végrehajtói pozíciót, ők cserébe milliókat adtak vissza neki a végrehajtói irodáik nyereségeiből. Köztük Varga Árpád Levente is, aki osztalékának 90 százalékát, összesen 101,5 millió forintot adott így Schadl Györgynek.Ő úgy vallott, hogy a vizsgája előtt látta Schadl György hozzáállásából, hogy egyáltalán nem kell aggódnia, mert a három befolyással rendelkező vizsgabiztos közül kettő biztosan olyan pontszámot fog neki adni a szóbeli meghallgatáson, ami neki előnyös lesz. A kedvező vizsgáztatók között volt állítása szerint Jeney Orsolya is, aki olyan kérdéseket tett fel, amiből neki egyértelmű volt, hogy a támogatását élvezi. Vagyis ahogy ő fogalmazott: Jeney kérdései "gyakorlatilag olyan egyszerűek voltak, mintha azt kérdezték volna, mennyi 2+2".Jeney a bíróságon erről most azt mondta, "állítólag ő hallgatta meg" Varga Levente Árpádot, de ő erre nem is emlékszik.Schadl Györgyöt2021 november 5-én tartóztatták le a reptéren, miközben a feleségével és adiplomata útlevelével Dubajba akart repülni. Ekkor a nyilvánosság még nem sejtette, hogy az ügyhöz Völner Pálnak is köze van. Az akkori igazságügyi miniszterhelyettest csak egy hónappal később,2021 decemberében gyanúsították meg hivatali vesztegetéssel.Jeney novemberben, Schadl György letartóztatása után épp Völner Pált kereste fel. "Felhívtam Völner Pált, sőt, továbbmegyek, be is mentem hozzá a minisztériumba. Senki nem tudott semmi biztosat, úgy éreztem, bemegyek, hátha mond nekem két biztató szót. De nem mondott semmit, mert azt mondta, nem tud semmit az ügyről." A bíró erre úgy reagált, hogy most körbenézve a teremben azt látja, hogy erre azért most mindenki felkapta a fejét. Jobban viszont erre nem kérdeztek vissza.Jeney annyit mondott még, hogy ezen a látogatáson nem látta Völneren, hogy valami esetleg feszélyezné, sőt, inkább őt próbálta meg nyugtatgatni, hogy ne aggódjon. "Még utólag el is bizonytalanodtam, hogy lehet, be sem kellett volna jönnöm, mert lehet, hogy az egésznek nincs is köze a végrehajtáshoz", mondta.Jeney szerint neki azután is megmaradt a jó emberi kapcsolata Völner Pállal, hogy ő maga eljött az Igazságügyi Minisztériumból: körülbelül félévente felhívta az államtitkárt, és találkoztak.Végül azt is állította, nem tudja pontosan, hogy mivel vádolják Völner Pált.A Schadl-Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott tőle - összesen legalább 83 millió forintot. A volt államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében "fizetésként" adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar volt elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint.Jeney erre úgy reagált: "Hogy élhet vissza olyan jogkörrel valaki, amivel nem bír?Számomra ez az, ami kérdésként merül fel. Ha neki a pályázati eljárásban jóformán semmilyen szerepe nincs, hogy lehet ezzel visszaélni?" A tanú szerint Völner nem tartozott az olyan típusú vezetők közé, akik feszegették a saját kereteiket, és nem volt olyan sem, mint aki visszaélt volna a hivatali helyzetével. Völner ezután megköszönte egykori munkatársának, hogy bár évek óta nem találkoztak, őt nem befolyásolták az elmúlt évek történései, és ugyanolyan jó a viszonyuk.
|
Ha Gyurira nyomás nehezedett, hogy valaki nagyon szeretne átmenni a vizsgán, jóindulatból próbált segíteni
|
Két és fél évvel a Schadl-Völner-per indulása után meghallgatta a bíróság Völner Pál egykori helyettes államtitkárát, akinek a neve többször szerepel a nyomozati anyagokban. Jeney Orsolya arra hivatkozott, hogy már nem tud visszaemlékezni a történtekre, de abban biztos, hogy nem adott listát a kinevezendő végrehajtókról.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/26/schadl-gyorgy-volner-pal-jeney-orsolya-igazsagugyi-miniszterium-vegrehajtas-targyalas-per-korrupcio
|
2025-06-26 16:25:18
| true | null | null |
Telex
|
Magyar nyertesek is vannak a szlovákiai eperjesi katonai kórház építésére kiírt pályázat nyertesei között, írjaa Napunk szlovákiai magyar hírportál. A megbízást 450 millió eurós (kb. 180 milliárd forintnak megfelelő) ajánlattal nyerték el, ami 100 millió euróval magasabb összeg, mint amivel az állam számolt.A nyertes egy három cégből álló csoport lett: a galántai Bekor, valamint a magyarországi Confector és a West Hungária Bau. Utóbbi az egyik leggazdagabb magyar, Paár Attila tulajdonában van. Az üzletember neve akkor lett közismert, amikor 2015-ben cégcsoportjamegvásárolta Tiborcz István részesedését az Elios Zrt.-ben. A WHB az Orbán-rendszer egyik legnagyobb építőipari nyertese, szerepela Transparency International Magyarország tenderbajnokai között is. A Confector is jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, a cég nyerte el a budai Karmelita kolostor felújításának megbízását, a felújítás 14 milliárd forintba került.
|
A kormány kedvenc építőipari cégei nyertek gigatendert Szlovákiában
|
180 milliárd forintért építhet kórházat két magyarországi és egy szlovákiai cég.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/27/eperjesi-katonai-korhaz-west-hungaria-bau-epites
|
2025-06-27 11:40:10
| true | null | null |
Telex
|
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész válaszolt Tordai Bence független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére, amiben az MNB-botrányként elhíresült ügyről érdeklődött, amely a Magyar Nemzeti Bankhoz és alapítványaihoz kapcsolódik. A politikus hétfőiposztjábanúgy fogalmazott, a hatóságok "pingpongoznak az MNB-botránnyal", mivel - mint kiderült - most a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást az ügyben.A Polt Péter utódjának választott Nagy Gábor Bálint azt írta, a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult nyomozás jelenleg felderítési szakban van, ezért "a tájékoztatás, ideértve a nyilvánosság tájékoztatását is, nem az ügyészség, hanem a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik."Tordai Bence azt írta, a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjének és a belügyminiszternek is küldött kérdést az ügyről.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esett - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.
|
A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz az MNB-ügyben, felderítési szakban van az eljárás
|
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt nyomoznak, a legfőbb ügyész szerint a nyomozó hatóság tájékoztatja majd a nyilvánosságot.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/30/mnb-ugy-tordai-bence-legfobb-ugyesz-keszenleti-rendorseg-nemzeti-nyomozo-iroda
|
2025-06-30 18:52:19
| true | null | null |
Telex
|
"A Honvédelmi Minisztérium nem adott át a Szerb Köztársaság részére BTR harcjárművet" - erről a HM Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt tájékoztatta egy hivatalos válaszában június 19-én, amitHadházy ki is posztolt a Facebookra.Mindez azért keltett meglepetést, mert a szerb elnök Aleksandar Vučić április elsejénmaga büszkélkedett azzal, hogy nagyszerű a kapcsolata Magyarországgal, és BTR harcjárművekről kötöttek megállapodást. A szerb sajtó azt is tudni vélte, hogy 66 ilyen jármű cserél gazdát.Magyarország még a kilencvenes években kapta Oroszországtól a BTR-eket a szovjet időkből maradt adósság rendezése részeként, ám eljárt felettük az idő, és más típusú járművek váltják fel ezeket.A HVG megkereste a minisztériumot,és úgy válaszoltak, hogy"a Magyar Honvédség a feleslegessé vált eszközöket értékesíti. Ebben az esetben is ez történt."Azt már nem közölték a lappal, hogy Hadházynak miért írtak mást, és konkrét számot sem neveztek meg, mennyit adtak át a szerbeknek.
|
Mást mondott Hadházynak a Honvédelmi Minisztérium a szerbiai harcjármű-eladásról, mint a sajtónak
|
A HM azt állította a képviselőnek: nem adott át Magyarország BTR-eket, a HVG-nek megerősítették az értékesítést.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/30/honvedelmi-miniszterium-harci-jarmuvek-eladas-szerbia
|
2025-06-30 08:32:49
| true | null | null |
Telex
|
Az MNB alá tartozó Pallas Athéné Alapítványhoz köthető kuratóriumi tagok nyomták át a kecskeméti egyetem alapítványának vezetésén, hogy az több mint százmilliárd forintot kölcsönadjon a jegybank alá tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek - rajzolódik ki azokból a jegyzőkönyvekből, amelyek tartalmáta KecsUP hozta nyilvánosságra, és amit mihosszú cikkben dolgoztunk fel.Az még márciusbankerült a nyilvánosság elé, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) is vastagon érintett az MNB-botrányban. Az alapítvány 2021-ben 127,5 milliárd forintot adott kölcsön az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. Az Optima a pénzt ingatlancégekbe fektette, amelyek elvesztették értékük jelentős részét, így az egyetem most csak reménykedhet, hogy valamikor visszakapja majd a pénzt.A kétes ügyletet már márciusban megismerhettük, a KecsUP újságírói viszont most egy iratbetekintésen keresztül hozzájutottak az egyetemi alapítvány vezetési üléseinek jegyzőkönyveihez. Ezek alapján pedig a korábbinál jobban látszik, hogy a kecskemétiek egy része eleinte ódzkodott a pénz kölcsönadásától, az MNB-től érkezett vezetők azonban átnyomták az ötletet.Ez elég egyértelműen mutatja, hogy a kecskeméti egyetem vezetésére kijelölt MNB-s kötődésű szereplők valójában nem az egyetem, hanem a jegybanki alapítvány érdekében jártak el. Az egyetemi alapítvány kuratóriumában ugyanis ketten is ültek, akik Matolcsy György köréből, és az MNB alá tartozó Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vezetéséből érkeztek:az egyetemi alapítvány kuratóriumát Csizmadia Norbert vezeti, aki abban az időben a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt is vezette;és a kuratóriumban akkor még ott ült Bánkuty Tamás is, aki a Pallas Athéné Dumos Meriti Alapítvány igazgatója volt.A kecskeméti egyetem alapítványába tehát beültettek két embert Matolcsy György MNB-s köréből, akik a jegyzőkönyvek szerint végig azért dolgoztak, hogy az alapítvány szinte az összes pénzét kölcsönadja az Optimának. Az egyetemi alapítvány kuratóriumában ülő kecskeméti kötődésű tagoknak viszont mintha nem is lett volna véleménye az egészről.A tranzakcióval kapcsolatban a kuratórium felett álló felügyelőbizottságnak eleinte voltak kétségei. Ebben a testületben három kecskeméti kötődésű szereplő ül, köztük Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester. Az ő férje, Szemerey Szabolcs Matolcsy György másodunokatestvére, vagyis ő családilag kötődik a volt MNB-vezérhez, de nem tartozik Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnál dolgozók köréhez.Szemereynéék tehát eleinte nem lelkesültek annyira azért, hogy az egyetemi alapítvány pénzét kölcsönadják, és garanciát is kértek a szerződés mellé. Miután ezt megkapták, meggondolták magukat, és belementek abba, hogy az alapítvány szinte teljes vagyonát, 127,5 milliárdot beadjanak Matolcsyék nagy játszmájába.A KecsUP-on megjelent cikksorozat szerzője, Hraskó István a Telexnek erről azt mondta:"A jegyzőkönyveket olvasva az volt a benyomásom, hogy a kötvényjegyzés folyamatát a két PADME-s kuratóriumi tag, Csizmadia és Bánkuty határozták meg, azok mellett főleg ők érveltek. Lezsák Sándor a legtöbb erről szóló vitában meg sem szólalt, de volt olyan ülés, amin Gaál József kecskeméti alpolgármester, és a szintén tag Nagy Zoltán sem szólaltak meg. Tehát Csizmadia és Bánkuty előadtak valamit, a többiek pedig később Csizmadia tartózkodása mellett megszavazták."A teljes erről szóló cikkünketitt lehet elolvasni. Az MNB-botrányról szóló dokumentumfilmünket itt lehet megnézni:
|
A titkolt jegyzőkönyvekből látszik, kinek az érdekében jártak el igazából Matolcsy Kecskemétre küldött emberei
|
127,5 milliárdot adott kölcsön a kecskeméti egyetem az MNB-alapítvány egyik cégének. Most már jobban látszik, hogy miért.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/29/mnb-kecskemet-szemereyne-optima-kotvenyvasarlas
|
2025-06-29 09:47:21
| true | null | null |
Telex
|
A Debreciner már többször is foglalkozott azzal a számos kérdést felvető debreceni ingatlanügylettel, amelynek keretében a városvezetés árverésen értékesítene egy 2,64 hektáros területet Debrecen déli részén, a Mikepércsi úti Tesco mögött.Az ingatlan eladásáról úgy hozott döntést április 30-án a város közgyűlése, hogy csak pár hónappal korábban, februárban adta azt bérbe havi 1,45 millió forint plusz áfáért a Bayer Construct Zrt.-nek, amely a szomszédos földeken jelenleg is építi az Epres Liget lakóparkot. A cég tulajdonosa Balázs Attila, a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársa.Ahogy arról korábban beszámoltunk, a debreceni városháza június 17-én egy közérdekű adatigénylésünkre válaszul arról tájékoztatott minket, hogy az árverést még nem tartották meg. Ennek okáról egyelőre hiába érdeklődtünk Papp László (Fidesz) polgármestertől, levelünkre egyáltalán nem reagált.Velünk párhuzamosan egy olvasónk is megpróbált információkat szerezni az ingatlanüggyel kapcsolatban: közérdekű adatigénylésben kérte ki az önkormányzattól a Bayer Construct által bérelt ingatlan önkormányzat által megrendelt értékbecsléseit. A dokumentumok kiadását azonban megtagadták.Negatívan hatna a nyilvánosság a városháza szerintA szerkesztőségünk által megkapott válaszlevélben Papp László megbízásából az önkormányzat azzal érvelt, hogy a szakvélemények döntés előkészítéséhez szükséges dokumentumok, ezért az Infotörvény alapján a keletkezésüktől számítva 10 évig nem nyilvánosak. Azt már nem tették hozzá, hogy a városháza által hivatkozott jogszabály szerint az adatok megismerését "az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével" az azokat kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Azt azonban leírták olvasónknak, hogy a dokumentumok "teljes terjedelmű megismerhetővé tétele az önkormányzat adott ügyben hozandó és későbbi döntéseire is negatív hatással lehetne".A városháza arra is kitért, hogy a szakértői vélemények szerzői jogi védelem alatt állnak, ezért szerintük csak úgy lehetne azokat közzétenni, ha a védett adatokat felismerhetetlenné tennék. Mint írják, a szakértők azonban csak az anyaguk teljes terjedelmű értelmezését és felhasználását tették lehetővé. "Ezért a nem nyilvános adatok törlésével átalakított anyag nem felelne meg a közérdekű adatszolgáltatás követelményeinek" - hangzik a városvezetés érvelése.Habár a városvezetés olvasónknak azt írta, a szakértői vélemények lényegi megállapításai szerepelnek az árverésről szóló előterjesztés szövegében, ez nem igaz. Az értékbecslésekre vonatkozóan mindössze egy mondat olvasható az anyagban, az ingatlan szabályozásának ismertetése alatt: "Tekintettel a fentiekre, a Vagyonkezelési Osztály által felkért ingatlanforgalmi szakértők az ingatlan forgalmi értékét 1.428.067.000,-Ft (~54.130,-Ft/m²) összegben állapították meg".Sem az nem derül ki, hogy hány értékbecslést készíttetett az önkormányzat, sem az, hogy konkrétan mely szakértőktől származnak a dokumentumok, sem az, hogy az egyes szakértők külön-külön mennyire becsülték a földek értékét.
|
Közérdekű adatigénylésre sem adja ki a debreceni önkormányzat a Tiborcz-kör által bérelt földekről készített értékbecsléseket
|
Olvasónknak azt írták, a nyilvánosságra hozatal negatív hatással lehetne az önkormányzat döntéseire, valamint a szerzői jogok védelmére hivatkoztak.
| null | 1 |
https://debreciner.hu/cikk/kozerdeku-adatigenylesre-sem-adja-ki-a-debreceni-onkormanyzat-tiborcz-debreciner
|
2025-06-30 14:27:33
| true | null | null |
Debreciner
|
"Amikor már nem voltam miniszter, akkor egyszer felhívtam egy végrehajtási szakkérdésben kikérni a véleményét, de én ebédelni, társasági eseményekre nem jártam vele" - mondta Schadl Györgyről hétfőn a bíróság előtt Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, aki 2014 és 2019 között vezette az igazságszolgáltatásért felelős tárcát és akit tanúként idézték be a Fővárosi Törvényszékre a Schadl-Völner-per tárgyalására.Ez a Trócsányi által elismert hívás azért különösen érdekes, mert Schadl letartóztatása előtt néhány nappal került rá sor. Az egykori miniszter azt mondta tanúvallomásában, hogy egy olyan részletkérdéssel szembesült, amelyben azt gondolta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke tud segíteni, semmi másról nem beszéltek. Az pedig teljes véletlen - mondta - hogy minderre pont akkor került sor, amikor már előrehaladott nyomozás folyt Schadl ellen.Trócsányi egész délelőtt a bíróság előtt válaszolt a kérdésekre. Az ülés elején a tanácsvezető bíró kikérdezte arról, hogy hogy alakult ki a végrehajtás struktúrája, amelyet az ő idejében alakítottak ki az akkor már húsz éve kvázi privatizált terület megreformálásaként. Az egykori miniszter részletesen válaszolt is, mondta, hogy az ő feladata a szervezeti átalakítás és a kodifikáció volt több területen, így a végrehajtás esetében is. Konkrét ügyek így nem jutottak el hozzá, az államtitkárságokra volt osztva a részfeladatok végrehajtása.Ekkoriban nevezték ki az újonnan létrejövő végrehajtói kar élére Schadl Györgyöt is. Trócsányi azt mondja, Schadlt akkor ismerte meg, amikor megválasztották, a bemutatkozó beszélgetésen a végrehajtói kar megtisztulásáról beszélt. Később azonban többnyire protokolláris eseményeken találkoztak. Azt mondja, hogy a korrupt kinevezésekben fontos szerepet játszó Petrik Bélát valóban ő nevezte ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetőjének Schadl mellé, ám esetében is attól fogva a részkérdések az államtitkár felelősségei voltak.Szóba került az a bizonyítékként lefoglalt határidőnapló bejegyzése, amelybe Schadl embere azt írta: "Trócsányi, Trócsányi ügyvédi iroda". Az egykori miniszter ennek kapcsán azt mondja, nincs tudomása találkozóról és az ügyvédi iroda tőle független, nem tudja, kikkel találkoznak az ott dolgozó ügyvédek, vagy hogy kik az ügyfeleik. Arról is beszélt, hogy amíg ő vezette a tárcát, nem emlékszik olyanra, hogy panasz jött volna a végrehajtói szakma felől a Kar vezetésére.Völner Pál már az előkészítő tárgyalások során, 2023-ban szerette volna beidéztetni korábbi főnökeit, Varga Judit igazságügyi minisztert és elődjét, Trócsányi Lászlót. Idén tavasszal derült ki, hogy ezek a tanúkihallgatások meg is történnek majd. Papp Gábor, Völner védőjének többszöri indítványára két külön tárgyalási nap is az egykori miniszterek meghallgatásáról szól. Ennek megfelelően az elsőn, Trócsányi meghallgatásakor is számos kérdéssel készült Papp. Sok kérdést tett fel a Völnerrel ápolt személyes viszonyáról. Kiderült, hogy Völner Pált maga Trócsányi választotta ki 2015-ben. Nagyon meg is kedvelték egymást, "barátként dolgoztunk együtt" - mondta erről a volt miniszter. Mindig számíthatott rá, amikor valamilyen konfliktus ütötte fel a fejét a minisztérium által irányított hivatásrendek között, hisz Völner békítő személyiségű ember."Engem hidegzuhanyként ért a hír, hogy Völner Pált ilyen bűncselekménnyel gyanúsítják" - mondta Trócsányi László a tanúvallomásában. Számára személyesen is trauma volt, amikor hallott a korábbi államtitkárával szemben folytatott hatósági eljárásról. Azt állítja, minderről ő maga is csupán a sajtóból értesült.A hatodrendű vádlott védője kérdezett még párat, amelyekből kiderült, hogy a végrehajtás rendszerét kialakító Trócsányi László nem tudja, mennyibe kerül egy végrehajtói iroda létrehozása ma Magyarországon és arra a kérdésre, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke hivatalos személy-e vagy sem, azt mondta: "Most megbuknék a vizsgán".
|
"Most megbuknék a vizsgán" - Trócsányi László volt minisztert kérdezte ki a bíróság a Völner-Schadl-perben
|
Völner Pál ügyvédje jó ideje próbálta elérni, hogy hallgassák meg ügyfele egykori főnökeit is. Kedden így Magyarország 2014 és 2019 közötti igazságügyi minisztere tanúskodott.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/01/most-megbuknek-a-vizsgan-trocsanyi-laszlo-volt-minisztert-kerdezte-ki-a-birosag-a-volner-schadl-perben
|
2025-07-01 11:21:33
| true | null | null |
444
|
Három és fél hónapja hónapja távozott a Magyar Nemzeti Bank éléről Matolcsy György és három és fél hónapja hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék azt három jelentését, amely dokumentálta: az elmúlt 15 évben a Matolcsy-klán, (apa, fia, fia haveri köre, az MNB és egykori NGM-es alkalmazottak, vagyis apa vazallusai), hogyan loptak össze példa nélküli módon sok tízmilliárd forintos vagyont. Eközben a jegybanki alapítványokban az eltérő becslések szerint minimum 200, de akár 400 milliárd forintos vagyonvesztés következhetett be, ide számítva a kecskeméti egyetemi alapítványnak okozott száz milliárdos kárt is.Az új vezetés - Varga Mihály elnökletével - azonnal vizsgálatot indított és nagyon gyorsan feljelentés tett az ügyben. Ez volt három hónapja. Azóta hallgat az MNB, az ügyészség és a rendőrség is. Láthatóan a kormány nem igyekszik a választások előtt felgöngyölíteni az ügyet. Nem akarnak vezetőszáron látni volt állami tisztviselőt; arra játszanak, hátha felejt a nép. De nem felejt, elég csak a bornírtnál is bornírtabb ukránozós, védelmi tanácsos, békepárti miniszterelnöki Facebook-bejegyzések kommentfolyamát megnézni. Az első tíz reakcióban előjön a kérdés: hol az MNB 500 milliárdja? Mert nem felejtünk, hiszen az a mi pénzünk volt. A Telex.hu szerkesztősége a hétvégén publikálta azt az egyórás filmjét (A nagy játszma), amely közérthetően magyarázza el, miként lophattak el felelős fideszes, neres "urak" sok száz milliárd forint közpénzt. Érdemes megnézni. Kiváló látlelet a NER-ről.A kormány, az MNB, az ügyészség is azt gondolhatja, hogy hallgatni arany. Pedig nem biztos. Ezt jelzi, hogy egyes ellenzéki képviselők, meg a közvélemény egy része elkezdett aggódni a jegybank 110 tonnás aranytartaléka miatt is. Megvan-e még? Vagy azt is elvitte Matolcsy? A kérdés bornírt, hiszen 110 tonna aranyat még nehezebb ellopni, eladni, mint 200-400 milliárd forintot kiszivattyúzni a jegybankból. De ha az egyik sikerült, miért ne sikerülhetett volna elvinni a trezorból az öt köbméternyi aranyat is? Erre azt mondja Varga Mihály, hogy még ő sem látta az aranytartalékot, de nyugodjon meg mindenki, biztos megvan. Érthető okokból a válasz hallatán fokozódott az izgalom....Azzal, hogy a kormány hallgat, tovább nő a bizalmatlanság. Ma még csak az aranytartalékot keresik Varga Mihályon, holnap meg az állami hadiipart Nagy Mártonon, hogy ki lopta el? (De ez már tényleg sci-fi, hogyan lehetne az állami hadiipart ellopni!?) Én nem voltam MNB-elnök, nem kezeltem sok száz milliárdot, csak annyit sejtek, hogy nem érdemes a nyilvánvalóról hallgatni, a problémákat a szőnyeg alá söpörni. Ebben az ügyben (is) engedni kellene a rendőrséget, az ügyészséget, az igazságszolgáltatást, hogy azt tegyék, amire felesküdtek: a nyilvánvaló bűnösöket megnevezni, ellenük vádat emelni, ha bizonyított a vád, elítélni. Ha nem így tesznek, akkor a Karmelita urainak jövő áprilisban tényleg repülőrajtot véve kell majd menekülniük. Mondjuk Moszkvába.
|
Hallgatni (nem mindig) arany
|
Három és fél hónapja hónapja távozott a Magyar Nemzeti Bank éléről Matolcsy György és három és fél hónapja hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék azt három jelentését, amely dokumentálta: az elmúlt 15 évben a Matolcsy-klán, (apa, fia, fia haveri köre, az MNB és egykori NGM-es alkalmazottak, vagyis apa vazallusai), hogyan loptak össze példa nélküli módon sok tízmilliárd forintos vagyont. Eközben a jegybanki alapítványokban az eltérő becslések szerint minimum 200, de akár 400 milliárd forintos vagyonvesztés következhetett be, ide számítva a kecskeméti egyetemi alapítványnak okozott száz milliárdos kárt is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3285092_hallgatni-nem-mindig-arany
|
2025-06-27 06:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Két napot tölt Budapesten az Európai Parlament korrupcióellenes frakcióközi munkacsoportja. A látogatás oka a magyarországi jogállamiság leépülése, illetve az Orbán-kormány uniós forrásokat érintő korrupciója. Az EP-képviselők európai üzleti érdekeltségek vezetőivel, nagykövetekkel, civil szervezetekkel is találkoznak.A küldöttség tagjai péntek délelőtt a parlamentben ellenzéki képviselőkkel folytattak megbeszélést. Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője a közelmúltban Magyarországon elfogadott kastélytörvényről tájékoztatta őket, amely értelmében 48, többségében EU-s és közpénzből felújított kastély privatizációja kezdődött meg. Arató Gergely ezután Bajnán meg is mutatott egyet a szóban forgó kastélyok közül. Mint korábban megírtuk, ez, vagyis a bajnai Sándor-Metternich kastély is egyike azoknak az épületeknek, amelyeket EU-s forrásból, több száz millió forintból újítottak fel, most mégis annak a veszélye fenyegeti, hogy a Fidesz átjátssza magánkézbe, adott esetben a Sándor-Metternich kastélyt éppen a MOL Új Európa Alapítványnak vagy más kastélyokhoz hasonlóan akár Mészáros Lőrincnek vagy Tiborcz Istvánnak.Mint megírtuk, a DK feljelentése nyomán az Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 2024 októberében vizsgálatot, 2025 februárjában nyomozást indított, a Lázár János építési és közlekedési miniszter fémjelezte kastélytörvény, vagyis a privatizációs hullám miatt. A privatizációra az a törvény ad lehetőséget, amelyet Novák Katalin volt köztársasági elnök 2023 vége felé visszadobott, elküldte az Alkotmánybíróságnak, amely a jogszabály egyes részeit 2024 januárjában alaptörvény-ellenesnek is nyilvánította. Az ezután módosított törvényt - amelytől az Orbán-kormány azt reméli, hogy külső források bevonásával újulhat meg a kulturális és építészeti örökség - végül 2024 júniusában fogadta el az Országgyűlés.Nyomozást indít Lázár János kastélytörvénye miatt az OLAFA DK szerint példátlan visszaélés, hogy az Orbán-kormány sok millió forint uniós forrásból újította fel az állami tulajdonú kastélyokat, majd privatizálja azokat. A párt ezért már korábban pert indított az Építési és Közlekedési Minisztérium ellen, és több körben meg is nyerte az eljárásokat. A bíróság kimondta: a minisztériumnak ki kell adnia, kik és milyen feltételekkel pályáztak.Arató Gergely az EP-munkacsoportot is kérte, hogy segítsenek megvédeni a magyar nemzeti vagyont, Magyarország kulturális örökségeit, így ezeket a kastélyokat is attól, hogy a fideszes oligarchák rátehessék a kezüket. Látogatásuk végén a küldöttség négy EP-képviselője, a lengyel néppárti Michał Wawrykiewicz, a francia szocialista Chloé Ridel, a szlovén liberális Irena Joveva és a német zöldpárti Daniel Freund sajtótájékoztatót tart majd Budapesten."Primitívebb, agresszívebb" - Durva propagandát láttak Magyarországon a vizsgálódó EP-képviselők
|
Budapesten vizsgálódik a korrupcióellenes EP-munkacsoport a Lázár-féle kastélytörvény ügyében, az egyik átjátszott épülethez el is vitték a tagjait
|
A frakcióközi küldöttség az ügyben OLAF-vizsgálatot kezdeményező Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője, Arató Gergely társaságában nézte meg a bajnai Sándor-Metternich kastélyt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3285266_ep-munkacsoport-lazar-fele-kastelytorveny-mutyi-budapest
|
2025-06-27 17:54:00
| true | null | null |
Népszava
|
A 2023-as, másfél milliárd forintos nyereség után tavaly 23 milliárd forintos veszteségbe fordult a Mátrai Erőmű - derül ki a leharcolt szénblokkokat üzemeltető, Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől öt éve az állami MVM tulajdonába került, visontai MVM Mátra Energia nemrég leadott éves beszámolójából.Bár az 1969 óta működő, lignittüzelésű "alaperőmű" az 1995-ös magánosítás után német többségi tulajdonosait busás nyereségekkel örvendeztette, 2017-től a kormányfői jóbarát többségi érdekkörébe kerülve már veszteségessé vált. Ez nem akadályozta meg Mészáros Lőrincet és a társait abban, hogy csaknem tízmilliárddal megcsapolja például a külszíni fejtések rendbetételére félrerakott tartalékokat. 2020-ban aztán, állami tulajdonban rögtön brutális, 43 milliárd forintos veszteség következett, tovább tetézve a zűrös adásvételre és a széntüzelés fenntartására költött, több százmilliárdnyi közpénz miatti berzenkedést. Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető azóta is kitartóan igyekszik az ügylethez kapcsolódó, az illetékes szervek által látványosan titkolt állami iratokat kiperelni. A tavalyi, ismételt gigaveszteséget három óvatos, néhány milliárdos nyereséget mutató év előzte meg.Mátrai-feljelentés: A Legfőbb Ügyészséghez fordul Tóth BertalanA társasági beszámoló a tetemes állami mínusz okait kevésbé ecseteli, ha csak nem annyiban, hogy bár bevételeik 5 százalékkal 158 milliárdra nőttek, költségeik még inkább. Utóbbi fő oka levezetéseik szerint az uniós légszennyezési piacon fizetendő, egy év alatt 36 százalékkal 96 milliárdra ugró úgynevezett szén-dioxid-kvóta-költség, valamint 24 milliárd forint terven felüli értékcsökkenési leírás és várható kötelezettségekre 11 milliárdos többlet-céltartalék.A társaság helyzete kétségkívül sajátos. Bár Orbán Viktor a kádári szocializmus hangján a Mátrai Erőművet ma is az országos áramellátás Paksi Atomerőmű utáni második legfontosabb egységének nevezi, a valóság, hogy a cég termelése egyre jelentéktelenebb. A beszámoló szerint tavaly előállított 2,8 terawattóra áram a 2017-es szint fele. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kimutatása szerint, míg 2017-ben a szénalapú hazai áramtermelés az országos összesítés 15 százalékát tette ki, addig az érték tavaly már csak 6 százalékra rúgott. Az állam legnagyobb légszennyezőjének számító Mátrai Erőművön kívül ma már más egység Magyarországon széntüzeléssel nem állít elő áramot.Az Orbán-kormány ellentmondásosan viszonyul a témához. A miniszterelnök a cég 2020-as felvásárlását akkor azzal magyarázta, hogy az egységet az addigi többségi tulajdonos - vagyis barátja, Mészáros Lőrinc - be akarta záratni, a kormány viszont óvná a sok ezer bányászállást.Bár a környezetszennyező lignitblokkok eredetileg 2029-re tervezett bezárási dátumát a kabinet öt éve 2025-ig előrehozta, 2022-ben az energiaválságra hivatkozva visszaállították az eredeti dátumot. Ráadásul 2021 óta a pénzügyi egyensúly megtartása végett az erőmű uniós légszennyezési költségének tekinthető, évi több tízmilliárdos szén-dioxid-kvótakiadásokat is az állam állja. Igaz, Orbán Viktor azóta minden lehetséges brüsszeli fórumon az uniós szén-dioxid-tőzsde megszüntetése mellett érvel, még ha másutt, némiképp ellentmondásosan, a nagy légszennyezők kvótaterhelését követeli is.Az Orbán-kormány azóta többször újfent hitet tett a lignitalapú, környezetszennyező mátrai áramtermelés fokozása mellett. Ennek nyomán januárban lapunk hasábjain Pej Zsófia, a környezetvédelemmel foglalkozó Energiaklub programvezetője is a szénblokkok mielőbbi leállítását követelte. Ugyanakkor a cég is készül a bányabezárásokra, közel negyvenmilliárdot tartalékolva e célra. A kabinet határozott nógatása ellenére a termelés mégis esik, amit az elöregedett alkatrészek miatt szaporodó üzemzavarok is fokoznak.
|
Tovább ég a pénzünk a Mátrában, a leharcolt szénerőműben tavaly még 23 milliárd forint füstöltek el
|
Az öt éve Mészáros Lőrincéktől állami kézbe került, leharcolt szénerőműben a 2020-as fiaskó után tavaly további 23 milliárd forint unk füstölt el.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3282471_matrai-eromu-veszteseg-23-milliard-forint-2024
|
2025-06-05 10:40:00
| true | null | null |
Népszava
|
Munkaügyi pert indít az Építési és Közlekedési Minisztériumból tavaly elbocsátott építészeti kormányfőtanácsos, Bátonyi Péter - közölte hétfőn a Magyar Helsinki Bizottság.Mint korábban mi is beszámoltunk róla, Bátonyi Pétert azt követően távolították el a minisztériumtól, hogy minisztériumi dolgozóként a Partizán műsorában feltárta a hazai műemlékvédelemben tapasztalt szabálytalanságokat és visszásságokat.Azóta öt további kollégájától is megvált a tárca, korábbi szervezeti egységüket, a Műemléki Főosztályt pedig megszüntették. Mindannyiukat a jogvédő szervezet támogatja. Mivel valamennyien közszolgálati jogviszonyban álltak, nem fordulhattak közvetlenül bírósághoz: előbb a Közszolgálati Döntőbizottsághoz (KDB) kellett panaszt benyújtaniuk. Bátonyi Péter esetében egy hónapja született döntés, a döntőbizottság jogszerűnek találta a művészettörténész rendkívüli felmentését - így csak most kereshet jogorvoslatot a bíróságon.Lázár János minisztériuma feljelentette a Partizánnak kitálaló műemléki referenstA Közszolgálati Döntőbizottság szerint jogszerűen rúgta ki Lázár János tárcája a műemlékvédelem leépítéséről kitálaló Bátonyi PétertA testületet nem érdekelte, hogy Bátonyi Péter közérdekből cselekedett, amikor leleplezte a kormány káros intézkedéseit. Most azt kéri a Fővárosi Törvényszéktől, hogy állapítsa meg: jogellenesen mentették fel minisztériumi állásából. Emellett elmaradt jövedelme megtérítését és megfelelő kártérítést is követel."Azokat a közszolgálati dolgozókat, akik rámutatnak a közigazgatás helytelen működésére, dicséret illeti, nem pedig kirúgás. Bátonyi Péter az egész ország érdekében cselekedett, amikor végső elkeseredettségében a nyilvánossághoz fordult a jogellenes, korrupt műemlékrombolások megállítása érdekében. Mégis ő veszítette el a munkáját, nem pedig azok, akik felelősek voltak az épített nemzeti örökségünk elherdálásáért. Most a bíróságon segítünk neki, hogy megvédhesse igazát" - mondta Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.Menesztették minisztériumi osztályvezetői állásából Tarr Zoltán feleségét, a műemlékvédelmi botrány lehet a háttérben
|
Beperli Lázár János minisztériumát a kirúgott főtanácsos
|
Most azt kéri a Fővárosi Törvényszéktől, hogy állapítsa meg: jogellenesen mentették fel minisztériumi állásából.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3283784_lazar-janos-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium-munkaugyi-per-batronyi-peter
|
2025-06-16 16:43:00
| true | null | null |
Népszava
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.