text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Csúfos széteséssel ért véget az, ami egykor még sikertörténet volt: a Debrecen elleni 3-0-s vereséggel kiesett az NB I.-ből a Fehérvár. Nagy utat tettek meg, amíg ide eljutottak. Emlékezetes, hogy 2018-ban az akkori főszponzor Mol Nyrt.-t vezető Hernádi Zsolt még arról beszélt, hogy a csapat kinőtte az NB I.-et, és bár ez nagyképű állítás volt, akadt benne némi igazság.
A változatos neveken futó klub – FC Fehérvár, Videoton, Mol Vidi, Mol Fehérvár, most épp Fehérvár FC – 2010-től egészen 2021-ig csak egy évben nem végzett dobogón a bajnokságban, háromszor volt magyar bajnok, kétszer is megjárta az Európa Ligát, 2018-ban pedig, miután épphogy nem jutott be a Bajnokok Ligájába (BL), az EL-ben még a Chelsea ellen is pontot szerzett. Évekig tűnt úgy, hogy a Videoton a NER futballvilágának első számú csapata, ehhez képest már két éve is épp hogy bent maradt az NB I.-ben, most pedig úgy esett ki onnan, hogy ezen igazából nem csodálkozott senki, aki követte a bajnokságot.
Aztán a kiesést követően megindult a csúnya üzengetés. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere a Facebookon nekiment Garancsi Istvánnak, a klub tulajdonosának, mire Garancsi közölte, hogy ő eladja szívesen egy forintért is a klubot, ha az önkormányzat hajlandó átvenni azt. Erre érkezett Cser-Palkovics válasza: a polgármester már azzal vádolta meg Garancsit, hogy valójában arra játszik, dőljön össze a klub, és így szabadulhasson meg tőle.
Elsőkből az utolsó előttiek
A klubot (akkor épp FC Fehérvár néven) 2007-ben vette meg és húzta ki a csődközelből a milliárdos nagyvállalkozó. Akkor még nem a Fidesz vezette az országot, de a VIP-páholyokban már elég jó ajánlólevélnek számított Orbán Viktor barátjának lenni, az építőipari vállalkozó pedig nem sajnálta a pénzt a focira. Majd 2010-ben megérkezett a NER, és elkezdték önteni a pénzt a focira. Megérkezett szponzorként a Mol és sok más, a közbeszerzések nagy nyertesei közé tartozó cég, természetesen új stadion épült, az akkor már Videoton nevet felvevő klub meccsein rendszeres vendég volt a NER-elit, egy ideig a Felcsút is a Videoton B-csapata volt.
2010-ben a Fehérvár lett a Debrecen után a második magyar csapat, amelynek a költségvetése átlépte az évi egymilliárd forintos álomhatárt, majd 2018-ban már az első volt, amely túllépett az évi 10 milliárd forinton. És a pénzt egész sokáig tényleg viszonylag jól fektették be.
Hiába volt már 2013 és 2017 között is kisebb a klub költségvetése, mint az akkoriban felfuttatott Ferencvárosé, egy évet kivéve mindig az FTC előtt végzett a bajnokságban, a nemzetközi kupákban pedig többször is tisztességesen helytállt.
Aztán valami megtört. Előbb a pályán, és csak utána az üzletben: 2020 és 2022 között még mindig a Ferencváros mögötti második leggazdagabb klub volt, de ekkor még csak a bajnoki címre esélyes csapatok köréből szállt ki. Utána viszont folytatódott a rossz széria, lesüllyedt a mezőny hátsó felébe, már 2023-ban is csak a bajnokság utolsó perceiben dőlt el, hogy bent marad az első osztályban.
Miközben a csapat egyre gyengébb lett, menekülni kezdtek a szponzorok is, mindennek a csúcsán a Mollal. Az olajtársaság, amely 2018-ban még névadó szponzorként is beszállt, 2023 közepén, napokkal az után, hogy épphogy sikerült maradni az NB I.-ben, 13 év után elköszönt Székesfehérvártól. Pár hónappal később pedig az Újpest többségi tulajdonosa lett.
De nem csak a Mol tűnt el. A sikerszéria alatt ott volt a szponzorok listáján Garancsi István Market Zrt.-je, az építőiparból az Épkar, a Magyar Építő Zrt., a ZÁÉV, a West Hungária Bau-csoport és a Strabag is, mostanra pedig a klub honlapján mindössze négy szponzort és partnert sorolnak fel: a Tippmixet, a székesfehérvári önkormányzatot, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot és egyetlen, állami háttér nélkül piaci környezetben működő cégként az Adidast.
Ekkoriban jelentették be, hogy komoly spórolásba kell kezdeni, aminek látványos része volt az, hogy nem biztosítottak a játékosoknak reggelit és ebédet, de ennél sokkal nagyobb érvágást jelentett az, hogy rendes igazolásokat sem nagyon tudtak csinálni. Korábban a Fehérvár és a Ferencváros volt az a két csapat, amely ha rábökött egy magyar szinten kiemelkedő játékosra, azt szinte biztosan el tudta csábítani, most már ilyenről szó sem volt. A klub költségvetése már 2023-ban is az egy évvel korábbi közel harmadára csökkent (a 2024-es gazdálkodásról május 31-ig kell beadni a beszámolót, mostanáig még nincs meg), de még ezzel is az NB I. középmezőnyében voltak, ami a pénzt illeti.
És a lefele tartó spirálon nem volt megállás. A Transfermarkt számítása szerint az előző bajnokságban még 16,5 millió euró volt a fehérvári keret összértéke, idén már csak 9,3 millió. Ez súlyos visszaesés, de még így is az ötödik legértékesebb keret volt, csakhogy a papíron még mindig nem tragikusan rossz játékosok nem álltak össze egy csapattá.
Az is kiderült, hogy a nyáron odavitt edző, Pető Tamás hiába volt már korábban, a sikerkorszakban fehérvári másodedző, most, miután hat évet töltött az NB III.-ban, az első osztály hirtelen túl nagy ugrás volt neki. Az pedig már az ilyenkor szokásos kapkodást mutatta, hogy amikor áprilisban még bent maradó helyen állva Petőt kirúgták, csak azt a Tímár Krisztiánt tudták áthívni edzőnek, akit épp egy héttel korábban küldtek el a Nyíregyházától, mert kieső helyig süllyedt a csapat.
Hogyan eshetett szét ennyire?
A szurkolók és persze mindenki, aki nem örül annak, hogy a NER mennyi pénzt tol a fociba, szívesen gyártanak összeesküvés-elméleteket, amikor Garancsi István csapata szenved, miután Hernádi Zsolt cége kivonult onnan és átment Újpestre. De nem kell vad konteóknak igazolódniuk ahhoz, hogy látszódjon a bajok egyik legfontosabb oka: nem volt B-terv arra az esetre, ha egyszer nem a fehérvári marad a magyar foci legerősebb csapata.
Garancsi érkezésével már 2007-ben megvolt egy koncepció, tudatos építkezéssel haladtak előre, pénzügyileg folyamatosan, és a legtöbb évben sportszakmailag is volt valamilyen előrelépés. Világos volt a cél: legyen ott a csapat minden évben az NB I. elején és stabilan az Európa Ligában, néhány szerencsésebb szezonban akár a BL-ben is. Amikor viszont ezen az úton eljutottak egy olyan szintre, ahonnan már nehéz volt továbblépni – az EL-csoportkörből való továbbjutás és a BL-szereplés nem jött össze – ráadásul a szintén gigantikus pénzhegyekből építkező Ferencváros erősebbé vált, akkor nem tudott sem a klubvezetés, sem a szakmai stáb mit kezdeni azzal, hogy megtört a fejlődés üteme.
Pechjük is volt olyan szempontból, hogy a 2010-es években egy BL/EL-selejtezős kiesés azt jelentette, hogy vége van a szezon nemzetközi részének – most már egy gyengébb produkció után is könnyű ellenfeleken át mehet a magyar bajnok a Konferencia Ligába sok rutint és még több pénzt keresni, akkoriban még nem így volt. Így aztán amikor az látszott, hogy egy egészen jó szintről egy kicsit lejjebb csúszva újra kellene tervezni, és a következő lépcsőfok, amibe nagyon sok munkát bele kellene tenni, nem a BL, hanem a Ferencváros visszaelőzése lett volna, akkor a szurkolókat kivéve mindenkinek elment szép lassan a motivációja.
Egy osztállyal lejjebb sem könnyű az élet
A hétvégén rendezték az NB II. záró fordulóját is, ahol eldőlt, hogy kiesik a Gyirmót – a győri csapat közel húsz évig volt a magyar foci egyik apró, de érdekes színfoltja: 2007 óta az NB II. eleje és néha az NB I. legalja között ingázott, és azért tudott nagyon sokáig berendezkedni ezen a helyen, mert ritka nagy realitásérzékkel maradtak a tulajdonosok a pénzügyi lehetőségeken belül, nem egy-két évre akartak pénzszivattyút csinálni. Úgy tűnik, ez mostanra futott ki.
Egész más kategória a Vasas, amely másodosztályú szinten nagyon sok pénzből már megint a harmadik, azaz pont nem feljutó helyen végzett, 2020 óta már negyedszer. Helyette az NB I.-ből egy éve kieső Kisvárda különösebb megerőltetés nélkül jutott vissza, és óriási meglepetésre a második helyen befutó, a bajnokság mindössze nyolcadik legértékesebb keretével rendelkező Kazincbarcika is bejutott. Hogy a történelem és a viszonylag jó költségvetés önmagában semmire sem elég, azt láthatják a Kispest szurkolói is: a csapatuk, miután tavalyelőtt kiesett az NB I.-ből, tavaly az NB II. középmezőnyében ragadt, idén pedig már annak is örültek, hogy a másodosztály felsőházába becsúsztak, mert a téli szünetben még az utolsó helyen álltak.
Ez persze nem azt jelenti, hogy Székesfehérváron vége mindennek. 2016-ban a Felcsút volt az egyik kieső, majd gond nélkül azonnal visszajutott, most pedig már bajnokesélyessé lépett elő. 2020-ban a Debrecen esett ki, azonnal visszatért, majd a második újra NB I-es évében már dobogós lett (igaz, most épp csak bent maradt). Vagyis van visszaút egy csúnya kiesésből akár az első osztály elejére is, csak ehhez szükség van arra, hogy képesek legyenek az újratervezésre – épp arra, ami a fehérvári fociban mostanában nagyon látványosan elmaradt.
|
Csúfos szétesés lett a NER sikerprojektjéből – hogyan bukott a Fehérvár egy rakás pénzzel a másodosztályig?
|
A NER egyik első nagy fociprojektje az volt, hogy a Videotont nemzetközi szinten elismert csapattá fejlesszék fel, ehhez képest a csapat a hétvégén az NB I.-ből is kiesett. A fehérvári foci nem politikai ellentét miatt zuhant össze: amikor 2020 körül kiderült, hogy nem a BL a következő lépcsőfok, hanem az, hogy a Ferencvárost visszaelőzzék, a tulajdonosnak, a szponzoroknak és a stábnak is eltűnt a motivációja.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250527_Fehervar-videoton-kieses-foci-ner-sport-labdarugas-garancsi
|
2025-05-27 15:01:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az Opus Global tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nettó 8,1 milliárd forint összegben kötött szerződést az M3-as és M30-as autópályák bizonyos szakaszainak szintre hozási feladataira – közölte a tőzsdei cég a közleményében.
Az útfelújítást március közepén indította el a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF), amely 2022-ben 35 évre megnyerte a legtöbb magyarországi gyorsforgalmi út működtetésére szóló koncessziós pályázatot. A vállalat Mészáros Lőrinc és az építőipari közbeszerzéseken jól forgolódó, a NER-elitet jachtoztató Szíjj László (Duna Aszfalt) tulajdonában áll.
Az Opus Global közleménye tehát ugyan megpróbálja leplezni, de valójában Mészáros Lőrinc 8 milliárdért adott munkát magának. A cégadatok szerint a Mészáros és Mészáros Zrt. árbevétele 2023-ban 119 milliárd forint volt 32,3 milliárdos adózott nyereség mellett.
|
Mészáros Lőrinc autópálya-kezelője 8 milliárdért adott munkát Mészáros Lőrinc cégének
|
Az nem derült ki, hogy mennyire kiélezett pályáztatás előzte meg a megbízást.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250516_Meszaros-Lorinc-autopalyakezeloje-8-milliardert-adott-munkat-Meszaros-Lorinc-cegenek
|
2025-05-16 12:09:00
| true | null | null |
HVG
|
Pintér Bence győri polgármester nyilvánosságra hozta azt a szerződést, amelyet Borkai Zsolt 2010-ben kötött az Audival, jelentős adókedvezményt biztosítva neki.
A 2027-ig érvényes dokumentum szerint a város az első ütemben 1,8 százalékra, majd 1,6 százalékra csökkentette az Audi kedvéért a helyi iparűzési adót, és tíz évig nem emelheti meg. A szerződés részleteit Borkai nem osztotta meg, Pintér elődje, Dézsi Csaba András pedig azzal hárította el az érdeklődéseket, hogy a dokumentum titkos.
Pintér a kampányában hangsúlyozta, hogy a szerződést nyilvánosságra kell hozni, és pénteki Facebook-posztjában arról ír, hogy jogi, adatnyilvánossági vizsgálatot rendelt el, amelynek során kiderült, hogy a megállapodás „nagy része nemhogy nem titkos, hanem a hatályos magyar jogszabályok és Magyarország Alaptörvénye értelmében kötelezően a nyilvánosságra tartozik”.
Az itt olvasható – részben cenzúrázott – szerződés Pintér szerint „rosszul öregedett”, mert miatta Győrt a reálisnál sokkal jobban sújtják a szolidaritási hozzájárulás képében megjelenő elvonások. Arról ír, hogy Nemzetgazdasági Minisztérium adómeghatározó képlete nem veszi figyelembe, hogy a győri adó csak 1,6 százalék, nem 2, és folyamatosan 2 százalékkal számol, vagyis az indokoltnál több pénzt vonnak el a várostól.
A központ elvonások folyamatosan nőnek, a tavalyi évhez képest 4 milliárd forinttal, idén összesen 15 milliárd forintot tesznek ki, őszig netto befizetői leszünk az államkasszának: több pénzt fizetünk be, mint amennyit kapunk; Győr finanszírozza a magyar államot, nem pedig az állam Győrt” – írja a polgármester.
Azt is kiemeli, hogy a szerződésben arra kötelezte magát az önkormányzat, kifejezetten az iparűzési adó kapcsán, hogy ha más önkormányzat adót csökkent, például Kecskemét, Debrecen, vagy Szeged, ahol az Audi iparági konkurensei is jelen vannak, vagy bármely más település, ahol autóipari cég jelen lesz, akkor nekik is tovább kellene csökkenteniük az iparűzési adót. Ez ugyan nincs terítéken, de ha aktuálissá válna, akkor a „mostani, nem éppen rózsás költségvetési helyzetünk kritikussá is válhat”.
|
Nyilvánosságra hozták a 15 éve titkolt szerződést, amelyet Borkai győri polgármesterként az Audival kötött
|
Pintér Bence ellenőriztette a dokumentumot, és kiderült, hogy nem is volt titkos – pedig elődje, Dézsi Csaba András erre hivatkozva tagadta meg a közzétételét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250530_gyori-Audi-Borkai-szerzodes-nyilvanossagra-hozas-Pinter-Bence
|
2025-05-30 15:49:00
| true | null | null |
HVG
|
183 milliárd forintos árbevételre 28,2 milliárd forintos adózott eredményt ért el az egyik leggazdagabb magyar, Tiborcz István exüzlettársa, Paár Attila építőipari vállalata, a West Hungária Bau Kft. A nyereségből a vállalat 10 milliárd forint osztalékot fizet, a maradékot eredménytartalékba helyezi.
Ez kiemelkedően jó eredmény, 2023-ban az árbevétel 113 milliárd forint volt, míg a profit csak 18,7 milliárd forint.
A WHB állami megrendelések gyakori kedvezményezettje, részt vesz egyebek mellett a Pénzügyminisztérium várbeli épületének rekonstrukciójában, a Mátrai Erőmű telephelyén pedig Mészáros Lőrinccel konzorciumban építhet gázerőművet.
|
Akinek hasít az építőipar: Paár Attila WHB-ja fénysebességre kapcsolt
|
Sose volt még ilyen jó éve az állami megrendelésekkel is rendelkező WHB-nak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250531_Akinek-hasit-az-epitoipar-Paar-Attila-WHB-ja-fenysebessegre-kapcsolt
|
2025-05-31 12:29:00
| true | null | null |
HVG
|
A friss adatok szerint 2024-ben a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter feleségének tulajdonában lévő Interior Design Kft. árbevétele 1,55 milliárd forintra csökkent a 2023-as 1,76 milliárdról, de a nyeresége 403,6 millióról 491,2 millió forintra ugrott.
A 2019-ben alapított vállalkozás azzal együtt ilyen sikeres, a cégadatok szerint jelenleg nyolc alkalmazottja van, miközben nincs honlapja vagy nyilvános elérhetősége.
A száz százalékban Szijjártó-Nagy Szilvia tulajdonában lévő kft. a 2023-ashoz képest tavaly 1,17 milliárdról 900 millió forintra vágta vissza az anyagjellegű kiadásait.
A beszámoló szerint az alapító úgy döntött, hogy 400 millió forint osztalékot vesz fel a cégből, az egy évvel korábbi 525 millió forint után.
|
Szijjártó Péter felesége tavaly 400 milliós osztalékot vett ki a kft.-jéből
|
A 10 százalékkal csökkenő árbevétel ellenére a profit 20 százalékkal nőtt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250531_interior-design-szijjarto-peter-feleseg-profit
|
2025-05-31 20:36:00
| true | null | null |
HVG
|
Nem szünteti meg a jegybank százmilliárdokat elkótyavetyélő alapítványát az MNB-törvény kedden beadott módosítása, sőt, még úgy mentesíti is az új törvényi tilalmak alól, hogy gyakorlatilag minden korábbi tevékenységét folytathatja. Az ATV-nek nyilatkozott arról Varga Mihály, hogy mi ennek az oka.
Az MNB új elnöke azt mondta: „Hibának érezném azt, hogyha most egy gyors felszámolásba hajtanánk bele az alapítványt.”
Ugyanis „ez jelentős veszteséget okozna az adófizetőknek, ez nem célja a jegybanknak”.
Matolcsy György, a jegybank előző elnöke szintén tegnap egy videójában arról beszélt, hogy az Állami Számvevőszéknek az MNB-alapítvány pénzügyeivel foglalkozó jelentése szerinte 80 százalékban hamis, 20 százalékban pedig igaztalan. Varga Mihály erről az ATV-nek azt mondta: nem látta a videót, de nem is akar érdemben foglalkozni vele, „mert megmondom őszintén, ez nem a jegybank vezetésének a dolga”, hanem az Állami Számvevőszéké és az ügyészségé.
Az ÁSZ napokkal Matolcsy mandátumának lejárta után tette közzé azt a 2023 óta készülő jelentését, amely szerint több száz milliárd forintot herdálhattak el az alapítványnak juttatott vagyonból. A jegybanki alapítvány és annak vagyonkezelője az ÁSZ szerint „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” rendszerben kezelte a hozzá érkező közpénzt, és mivel a több száz milliárd forintot rosszul fektették be, a vagyon egy része jelentősen csökkent.
|
Varga Mihály szerint sok pénzt vesztenének a magyarok, ha gyorsan felszámolnák az MNB alapítványát
|
Hibának érezné az új jegybankelnök az elődje által létrehozott alapítvány felszámolását, hiába futnak most a hatóságok az ottani pénz után.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250514_Varga-Mihaly-mnb-alapitvany-felszamolas-matolcsy
|
2025-05-14 12:39:00
| true | null | null |
HVG
|
Úgy tűnik, Matolcsy György leköszönt jegybankelnök nem tud elszakadni a saját büszkeségének tartott budavári, Úri utcai egykori katonai kincstárépülettől. Ide jegyezték be ugyanis az Eurázsia Pénzügyi Központjáért nevezetű vadonatúj alapítványt, amelynek ő a kuratóriumi elnöke.
A műemlék korábban a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány tulajdona volt, amely felújíttatta és máig bérli azt az új tulajdonosától – egy Matolcsy fiához, Ádámhoz köthető vállalkozástól. Nem csekély gátlástalanságra vall, hogy épp egy olyan épületet választottak az új alapítvány székhelyéül (nyitóképünkön), amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megemlített a Pallas Athéné Alapítvány százmilliárdos vagyonvesztését feltáró vizsgálatában mint az észszerű közpénzfelhasználást nem szolgáló ingatlanügyletek egyikét.
A jegybankelnöki státuszhoz aligha méltó mentalitásra vall az is, hogy Matolcsy új alapítvány létrehozásába fogott. Az alapítói okiratot 2025. február 27-én, Matolcsy hivatali idejének utolsó előtti napján szignálták, amikor már pontosan tisztában voltak azzal, hogy a Pallas Athéné kifosztása miatti botrányt nem kerülhetik el.
Az egyelőre rejtély, hogy az Eurázsia létrehozása összefügg-e azokkal a lázas vagyonkimentési manőverekkel, amelyekkel az alapítvány Matolcsy-féle menedzserei az utolsó pillanatokban még megpróbálkoztak. Annyi azonban bizonyos, hogy az új alapítványban felbukkanó emberek a volt elnök bizalmasai.
Az alapító Czene Gréta, a Pallas Athéné Alapítvány érdekeltségébe tartozó Budapesti Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója, egyszersmind Matolcsy volt kabinetvezetője. A kuratórium tagjai pedig Matolcsy mellett Cseh Katinka és Fömötör Barna. Utóbbi Matolcsy egyik főigazgatója volt, Cseh Katinka két éve még a Pallas Athéné Könyvkiadót vezette, ma pedig a Metropolitan Egyetem háttértulajdonos cégének elnöke.
Az Eurázsia-eszme Matolcsy régi mániája, a Metropolitan Egyetem pedig különösen az után lett fontos számára, hogy 2021-ben véget ért az MNB és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködése. Az új alapítvány célkitűzései egyértelműen a volt jegybankelnök szellemi munkásságát tükrözik. A feladatai rendkívül szerteágazóak, ám a lényeg az, hogy Budapestnek a Kelet és a Nyugat közti, felértékelődő együttműködés pénzügyi, tudományos és technológiai bázisává kellene válnia.
Mindehhez azonban csupán négymillió forint alapítói vagyon társul, s a lapunk által megtekintett nyilvános bírósági iratokban nyoma sincs annak, hogy Matolcsy vagy bárki más komolyabb adományokkal toldaná ezt meg. A HVG szakértője nem zárja ki, hogy a Matolcsy-csapat ezúttal a kormány gazdaságpolitikájának a szolgálatába áll: akár kínai nagyberuházásokat is előkészíthet, kínai forrásból.
Egyes vélemények szerint Matolcsy alkut köthetett a kormánnyal, hogy se neki, se a luxuséletmódját az Egyesült Arab Emírségekbe áthelyező fiának ne essék büntetőjogi bántódása. Vagyoni áldozatot azonban bizonyára hoznia kell ezért, ahogyan ez már más, a közpénzharácsolásban túl messzire merészkedett kegyvesztettekkel is megesett.
Logikus lenne, ha a vagyoni átrendeződés első állomásaként az MBH Bank tulajdonosi struktúráját tennék rendbe. A banknak ugyanis 23 százalékban olyan magántőkealapok a részvényesei, amelyeket Matolcsy Ádám barátjának, Száraz Istvánnak az alapkezelője menedzsel, s amelyek mögött az ifjú Matolcsyt is sejti a piac tulajdonosként. Azoknak a kétes ingatlanügyleteknek, amelyeket az ÁSZ is azonosított, szinte kivétel nélkül a Száraz-féle tőkealapok jelentették az egyik lábát.
Vélhetően megérne egy alapos felügyeleti vizsgálatot, hogy az MBH százmilliárdos nagyságrendben köteleződött el hitelezőként olyan ügyekben, amelyekben valamilyen módon a jegybankelnök fia érdekelt. Az Úri utcai ingatlant például többszörösen elzálogosították az ifjú Matolcsy saját cége, valamint egy Száraz-féle tőkealaphoz tartozó projektcég hiteleinek fejében. A legnagyobb falat azonban az a 170 millió eurós (mintegy 70 milliárd forintos) kölcsön, amellyel a Pallas Athéné vagyonát kezelő Optima-csoportot finanszírozza a pénzintézet.
Tóth Bertalan szocialista képviselő kérdésére Windisch László, az ÁSZ elnöke e hitel kapcsán szögezte le: az Optima-csoportnál idén június 30-áig „80,5 milliárd forint likviditási hiány prognosztizálható”. Ez nagyjából annyi, mint az MBH-hitel kamatostul, ám azt – a HVG információi szerint – csak 2025 végén, egy összegben kell majd törleszteni.
Az MBH mindezt a banktitokra hivatkozva nem kommentálta a HVG-nek, de azt deklarálta, hogy „a hitelezési és egyéb szabályozott tevékenysége során minden esetben az európai uniós és magyar szabályozásnak megfelelően jár el, ennek során ügyfelei hitelképességét, az ügyleteket, azok biztosítékait szigorú szabályrendszer szerint minősíti és értékeli”. Azt írták, hogy az MBH „nemzetközi megítélése is rendkívül erős”, amit szerintük a legutóbbi kötvénykibocsátásuk túljegyzése is igazol.
Az Optima esetében a pénz kitermeléséhez kisebbfajta csodára lesz szükség. Az ÁSZ jelentéséből ugyanis kiderül, hogy az Optima-csoport fizetésképtelenségével már tavaly számoló menedzsment válságtervet készített a vagyonmentésre. Ebben „400 milliárd forint pótlólagos tőkejuttatást láttak szükségesnek, másfélszeresét a 266 milliárdos induló vagyonnak”. A bank nem veszíthet, miután a hitel fedezete a Pallas Athéné Alapítvány legnagyobb és egyben legvitatottabb vagyontárgya: a varsói GTC tőzsdei ingatlancég 62,6 százaléka.
Az Optima-csoport 2020-ban 722 millió euróért vásárolta a GTC-részvényeket, ami akkori árfolyamon számolva nagyjából 240 milliárd forint volt. Az ÁSZ szerint eleve a reálisnál 30 százalékkal többet fizettek a papírokért, amelyeknek az árfolyama azóta kevesebb mint a felére zuhant. (A GTC 2024. végi mérlege alapján viszont a Pallas Athénére eső vagyontömeg körülbelül 280 milliárd forint.) Ha az Optima arra kényszerül, hogy átadja a banknak a részvénycsomagot, gyakorlatilag nincstelenné válik, hiszen szinte a teljes saját vagyonát le kell írnia, miközben kötelezettségei jócskán maradnak. Ezzel számolhatott tavaly a menedzsment, amikor le merte írni a veszteséges MNB szempontjából irreális tőkepótlási igényt.
Hasznot a Pallas Athéné egyéb vagyonelemei sem hajtanak, sőt többségükben veszteséget hoznak. Leginkább a svájci székhelyű, luxusingatlanokat birtokló, szintén tőzsdei Ultima Capital, amelybe körülbelül 180 milliárd forintot fektettek. Miközben a HVG információi szerint még azt sem lehet tudni, pontosan mennyi részvénye van az alapítványnak, egy bonyolult, többlépcsős vételi opció miatt idén nyáron 6-8 milliárd forintnyi, 2026-ban pedig további 80 milliárdnyi kötelezettsége lehet a kisrészvényesekkel szemben. Nyilvánvaló, hogy erre sincs fedezet, miközben a részesedést képtelenségnek tűnik eladni.
A két külföldi tőzsdei cégbe helyezett több mint 400 milliárd forinton túl több tízmilliárdnyi kisebb befektetése is van az alapítványnak. Úgy tudott messze túlterjeszkedni a saját lehetőségein, hogy kölcsönvette a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartó alapítvány 127 milliárdját is, amit már tavaly vissza kellett volna fizetnie. Törlesztés helyett azonban annak a GTC-pakettnek egy részét akarta felkínálni, ami az MBH Bank fedezete. (Az állam által konkrét fejlesztési célokra 144 milliárd forintból kistafírozott kecskeméti alapítvány visszás pénzügyeit jelenleg is vizsgálja az ÁSZ.)
Az Optima portfóliójának – az Arcadia befektetési alapon keresztül – része az a 25 milliárd forintos saját tőkéjű holdingcég, amelynek a kecskeméti egyetem új campusát kellett volna megvalósítania. A másik, körülbelül 15 milliárd forintos felsőoktatási befektetés a Metropolitan Egyetem, amelynek végső soron a Közép-Európa III. Magántőkealap a tulajdonosa. Ugyanez a magántőkealap birtokol még két, a Mind Klinikához kapcsolódó, együttesen pár milliárd forintos egészségügyi befektetést is.
A Közép-Európa III. Magántőkealap különlegessége, hogy nem az Optima, hanem Száraz István alapkezelője menedzseli. A Matolcsy György távozása előtti legdirektebb vagyonkimentési kísérlet az volt, amikor az Optima saját befektetésialap-kezelő vállalatát ennek a magántőkealapnak akarták átjátszani. Ha ezt Varga Mihály nem akadályozza meg rövid úton, a két Matolcsy üzleti bizalmasai időt nyerhettek volna, hogy még az elnökváltás után is hozhassanak döntéseket a Pallas Athéné vagyonáról.
|
Matolcsy új alapítványa egyelőre rejtély, de az ügy hullámai elérhetik Mészáros MBH-ját is
|
Távozása előtt egy új, rejtélyes alapítvány indításán tüsténkedett Matolcsy György, miközben a temérdek közpénzből ugyancsak általa létrehozott Pallas Athéné Alapítvány a túlélésért küzd.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250519_hvg-mnb-alapitvany-matolcsy-uri-mulatsag
|
2025-05-19 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
„A jegybanktörvény rendelkezéseiből közvetlenül nem vezethetők le olyan nagyszabású programok, mint például az Értéktár program, amely nemzeti szinten fontos feladatokat tűz ki, de részben átveszi egyes állami intézmények feladatkörét” – tette szóvá az MNB felügyelőbizottságának (fb) jelentése, amely a 2013. márciusi és 2014. márciusi időszakot vizsgálta.
Mivel a bank olyan jelentős összeget szánt e programokra, amely hatással van az eredmény alakulására, az fb javasolta a belső ellenőrzés megerősítését, és megpendítette: „Felmerülhet, hogy az MNB nem alapvető feladataihoz tartozó tevékenységei körében külön szabályozás volna indokolt a jogalkotó részéről.” Pedig az igazi pénzszivattyú csak ezután indult be.
A figyelmeztetés annak szólt, hogy Matolcsy György 2013. tavaszi elnöki kinevezése után az MNB igazgatósága többéves programokat hirdetett meg. A három évre szóló támogatási programra összesen 1,8 milliárd forintot szánt. A műkincsek vásárlására létrehozott Értéktár keretösszegét Matolcsy 30 milliárd forintban jelölte meg (a program befejezéséig az MNB összegzése szerint 13 milliárdot használtak fel).
Elstartolt a Pallas Athéné közgondolkodási program is, amelyre 2013-ban 2 milliárd forintot költött az MNB, a ráfordítás – amint azt az fb megállapította – a költségek között jelent meg. Mindemellett „az MNB Igazgatósága nettó 50 milliárd forint ingatlanvásárlási keretet, illetve nettó 40 milliárd forint ingatlanfelújítási keretet hagyott jóvá” – hívta fel a figyelmet a testület, amelynek elnöke Járai Zsigmond volt (az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, 2001–2007 között az MNB elnöke), és már az akkori tagjai közt is szerepelt a kormánypártok jelöltjeként Madarász László és Szényei Gábor András. Az Országgyűlés ellenzéki pártjait Katona Tamás és Róna Péter képviselte.
A szabályozási hiányosságokra utaló fb mandátuma a 2014-es választási évben lejárt, az új testület tagjait azonban csak 2015. július 7-ei hatállyal választotta meg az Országgyűlés. Elnöke a Fidesz egyik erős embere, a korábbi elszámoltatási kormánybiztos, Zugló polgármestere, Papcsák Ferenc lett, tagjai pedig a régi motoros Madarász és Szényei, valamint a jobbikos Nyikos László. A tulajdonosi jogokat gyakorló Pénzügyminisztérium két tagot delegált az fb-be, Molnár Istvánt és Tóth Attila Simont. Az új testület az első jelentését csak a 2015 júliusa és 2016 júniusa közti időszakról tette közzé, hiszen 2013 márciusától 15 hónapon át fb nélkül működött az MNB.
A tulajdonosi jogok fő felelőse, Varga Mihály pénzügyminiszter azonban nem zavartatta magát emiatt. Később sem tette szóvá aggodalmait – ha voltak –, amikor egymást érték a hírek az MNB gyanús pénzügyi manővereiről. A hamarosan hírhedtté vált Pallas Athéné-alapítványok az MNB 2015-ben publikált éves jelentése szerint „2014 első felének végén kezdték meg érdemi működésüket”, vagyis akkor, amikor éppen nem volt fb.
A hat alapítvánnyal „az MNB közvagyont épít, aktív szerepet vállal a pénzügyi tudatosság fejlesztésében, a közgazdasági-pénzügyi oktatás színvonalának emelésében”, és erre „2014-ben összesen 245 milliárd forint pénzbeli alapítói vagyont, valamint 2,4 milliárd forint nem pénzbeli (ingatlan)vagyont adott át”.
Abban az esztendőben az MNB mérlege szerint a devizaárfolyam-változásból származó bevételek soron 520 milliárd forint állt, 287 milliárddal több, mint az előző esztendőben. Gyakorlatilag a forint leértékelődésén keletkezett pluszbevétel nagy részét fordították alapítványok gründolására. A pénzt „a jutaléktól eltérő egyéb ráfordítás” címszó alatt talicskázták ki az MNB-ből. Ezzel Matolcsy lemondott arról, hogy az árfolyamnyereség jóvoltából rekordnyereséggel büszkélkedhessen, csupán 27,3 milliárd forintos eredményt mutatott ki. (Abban az évben a forint leértékelődése nyomán a költségvetés a devizaadósság árfolyamvesztesége miatt 524,7 milliárd forintot bukott el.)
A régi szabály szerint az MNB-nek a teljes nyereségét be kellett volna fizetnie a költségvetésbe, ám a 2013-ban módosított jegybanktörvény az eredményről szóló döntést az igazgatóság hatáskörébe utalta. Az alapítványok megalakítása is e testület felelőssége, így közvetetten az is, hogy a rekordméretű árfolyamnyereség elköltésével megkárosították és újabb adósságba verték az államot – hiszen azt az MNB nem fizette be osztalékként a költségvetésbe.
Ezt azonban sem az Államadósság-kezelő Központ akkori vezérigazgatója, Barcza György, sem az MNB-t és a költségvetés végrehajtását egyaránt ellenőrző Állami Számvevőszék (ÁSZ) – amelynek elnöke Domokos László, a Fidesz egykori képviselője volt – nem tette szóvá nyilvánosan. A Papcsák által vezetett jegybanki fb pedig utólag, külön is megvizsgálta „az MNB alapítványi tevékenységét”, és lényegében mindent rendben talált (csupán Nyikos fejtett ki ellenvéleményt).
„Az alapítványok létrehozása az MNB-törvény rendelkezéseinek megfelelő elvárások alapján történt, és az alapító okiratban rögzített alapítványi célok a jegybank törvényben foglalt feladataival összhangban állnak” – állapította meg a testület. Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára 2016 márciusában az Országgyűlés kormánypárti többsége módosította az MNB-törvényt, és az új verzió indoklása szerint „az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét”. Ezt azonban az Alkotmánybíróság visszadobta, mert az MNB „csak feladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét”. Márpedig az MNB alapítványai, majd később az MNB-Ingatlan Kft. létrehozása nem részei az MNB alaptevékenységének (épp ezért akar az idén Matolcsyt az elnöki székben váltó Varga Mihály legalább az előbbiektől megválni).
A jegybanktörvény viszont 2016 májusától ezzel a passzussal egészült ki: „Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által az MNB bármely feladatának ellátásával kapcsolatban kezelt azon adat, amelynek megismerése (…) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sértene, az MNB vagy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság általi nyilvánosságra hozataláig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.” Az Országgyűlés kormánypárti frakciói tehát támogatták a költségvetés megkárosítását, és a titkosítással falaztak az MNB vezérkarának.
Az Európai Központi Bank (EKB) viszont kifogásolta a jegybanki alapítványok működését. Tette ezt azon az alapon, hogy részben állami feladatokat valósítanak meg, részben pedig megsértik a monetáris finanszírozás tilalmát, hiszen akkoriban a vagyonuk egy részét állampapírban tartották. Időközben az alapítványokat több lépésben összevonták, az eredeti értéken 259,6 milliárd forint pénzbeli és 6,8 milliárd forint ingatlanvagyont 2019-ben a Pallas Athéné Domus Meritiben koncentrálták.
Az uniós túlzottdeficit-eljárás során, 2021 májusában pedig a következő egyezség született: az MNB alapítványait és azok gazdasági társaságait felszámolják, a megmaradt vagyont törvénymódosítással átadják az MNB-nek. A határidő 2022 vége vagy 2023 első negyedéve volt, de a megállapodást Matolcsy György elnöksége végéig nem tartotta be az MNB.
A 2022-es választások után a pénzügyi tárca erősített, Banai Péter Benő államtitkárt, az éves költségvetések összeállításának fő felelősét és Asztalos Viktor Józsefet, Varga Mihály politikai főtanácsadóját delegálta az fb-be. (Utóbbit idén februárban Nagy Márton embere, a korábbi eximbankos Hoffmann Mihály váltotta, aki januárban az Államadósság-kezelő Központ élére került; az elnök Papcsák, valamint Madarász és Szényei a helyén maradt, Nyikos helyére pedig nem választott az Országgyűlés ellenzéki jelöltet.)
A régi-új fb 2024 májusában robbantott: a 2023 júniusa és 2024 májusa közti időszakról készült jelentésben kifogásolta, hogy nem lát bele az alapítványok és a száz százalékban MNB-tulajdonú leányvállalatok gazdálkodásának részleteibe. Varga Mihály törvénymódosítással óhajtotta kiterjeszteni az fb jogkörét, ám az erre vonatkozó javaslatot végül, az EKB véleménye után, már be sem nyújtotta.
Az ÁSZ – amelynek elnöki tisztségében Domokost 2022-ben Windisch László, Matolcsy korábbi alelnöke váltotta – 2024 tavaszán a Szabadság téri székház rekonstrukciója körüli anomáliákra hívta fel Matolcsy figyelmét, a HVG-nek pedig azt nyilatkozta: több mint százmilliárd forintot fordít a jegybank (a tervezett 54 milliárd helyett) a székház felújítására, az MNB-Ingatlan Kft. ingatlanvásárlási és felújítási célú tőkeemelései pedig meghaladták a 180 milliárd forintot.
Az ÁSZ 2025. januárban publikált adatai tovább emelték a tétet: az alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. közel ötszázmilliárd forint vagyonnal való gazdálkodásért volt felelős, ebből 407 milliárd forint közpénzből származik, az MNB-Ingatlan Kft.-nek pedig az ingatlanok megvásárlására és fejlesztésére 210 milliárd forintot passzolt át az MNB. Amelynek saját tőkéje 2023 végére – részben globális hatások miatt, részben saját hibájából – közel 1855 milliárd forint hiányt mutatott.
|
Az MNB-alapítványok eltűnt százmilliárdjai: amíg elnök nem lett, Varga Mihály sem zavartatta magát
|
A jegybanki igazgatóság asszisztálása, a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyi tárca hanyagsága és a képviselők hozzájárulása is kellett ahhoz, hogy több százmilliárd forint közpénz folyjon el az MNB-nél.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250519_hvg-mnb-alapitvanyok-felugyelobizottsag-varga-mihaly-kezen-kozon
|
2025-05-19 06:35:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Hősök500 Produkció Kft. tulajdonos-ügyvezetője Kiss Stefán Mónika, aki már több történelmi témájú filmet is készített, például egy Trianon-klipsorozatot vagy éppen játékfilmet, a Memento mori – A váci legenda című mozit.
Az új vállalkozás 150 millió forintból már biztosan gazdálkodhat, mert a Nemzeti Filmintézet április elején ennyit ítélt meg annak a dokumentumfilmnek, amelyben az 500 évvel ezelőtti mohácsi csata tömegsírjainak koponyái alapján készítenek arcrekonstrukciókat.
Kiss Stefán Mónika repertoárjában szerepel a Balog Zoltán nagytiszteletű úr című portréfilm is a kegyelmi botrány egyik főszereplőjéről, a volt fideszes miniszterről, épp annak volt tárcája, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.
A magyar kormány mindenesetre még a botrány előtt érdemesítette állami kitüntetésre a filmes szakembert.
Novák Katalin államfő 2023. augusztus 19-én a belügyminiszter előterjesztésére a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatát adományozta Kiss Stefán Mónika producer-rendezőnek, a magyar történelem, valamint művészet- és egyháztörténet fontos időszakait, illetve jeles személyiségeit bemutató filmjei elismeréseként.
Kiss Stefán Mónika együtt dolgozik a történelmi Batthyány család Magyar Batthyány Alapítványával is, annak ismeretterjesztő kisfilmjeit rendezi.
|
A mohácsi csatáról készül forgatni a Balog Zoltán nagytiszteletű úr című film rendezője
|
Önálló projektcéggel indul el az Orbán-kormány által Magyar Ezüst Érdemkereszttel elismert rendező-producer, Kiss Stefán Mónika újabb Mohács-filmjének gyártása.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250516_hvg-kiss-stafan-monika-mohacs-dokumentumfilm-balog-zoltan
|
2025-05-16 07:45:00
| true | null | null |
HVG360
|
Csaknem 130 millió forintnyi uniós támogatást kapott az egyik cég, amely a honlapja alapján könyvelési szolgáltatással foglalkozik, de a cégnyilvántartás szerint a főtevékenysége fizikai közérzetet javító szolgáltatás. A támogatott projekt azonban mindkettőtől eltért: hordozható veszélyes hulladék megsemmisítő eszköz kifejlesztésére irányult volna, majd – a szakmai tartalom módosításával – innovatív növényi alapú joghurt kifejlesztésére változott.
A lefülelt vállalkozás ilyen fejlesztésben, tesztelésben nem vett részt, a feladatokat kiszervezte egy másik cégnek, ami szabálytalan, hiszen pont kis- és középvállalkozások házon belüli, saját prototípusfejlesztése volt a támogatás célja. Ráadásul már ott lebukott, hogy a leadott dokumentáció alapján a „több tonna, kezelést és speciális tárolást igénylő alapanyagot egy 3. emeleti lakásba szállította le”, ami életszerűtlen.
A hatóság a gyanús kérdések miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen költségvetési csalás és hamis magánokirat-felhasználás gyanúja miatt, továbbá arra jutott, hogy vissza kell követelni a támogatás összegét a cégtől.
Ugyanezért tettek feljelentést egy másik esetben is: itt csaknem 50 millió forintos uniós támogatást kapott a honlapja alapján informatikai szolgáltatással foglalkozó vállalkozás, aminek a főtevékenysége üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás. A támogatott projekt itt is mindkettőtől eltér: gázkazánhoz kapcsolódó fejlesztésekre irányult, majd – a szakmai tartalom módosítása révén – innovatív prebiotikumos tejpor létrehozására változott. A projekt 49 971 000 Ft összegű európai uniós támogatásban részesült.
A hatóság megállapította, hogy a projekt valamennyi kutatás-fejlesztésre irányuló tevékenységét kiszervezték egy másik vállalkozás részére, ami önmagában is kérdésessé teszi a támogathatóságot, ráadásul nem volt alkalmazottja.
A vizsgálat során több szabálytalanság is kiderült, így a dokumentumokon olyan kutatót tüntettek fel, aki egyáltalán nem vett részt a projektben, továbbá gyanús módon értékesítette a kifejlesztett tejpor prototípusát. Mivel a hatóság szerint az informatikai szolgáltatással foglalkozó vállalkozás innovatív prebiotikumos tejpor létrehozását célzó projektje valószínűleg nem az elszámolás szerint valósult meg, itt is feljelentést tett, és javasolta a kifizetett 49 971 000 forint támogatás visszakövetelését.
|
Uniós támogatások gyanús felhasználása miatt tett feljelentést az Integritás Hatóság
|
Költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználás gyanúja miatt tett feljelentést két ügyben is az Integritás Hatóság. Az egyik cég egy növényi joghurt kifejlesztésére kapott közel 130 milliós támogatást, a másik egy innovatív tejpor kifejlesztését intézte furcsán.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250519_Unios-tamogatasok-gyanus-felhasznalasa-miatt-tett-feljelentest-az-Integritas-Hatosag
|
2025-05-19 16:10:00
| true | null | null |
HVG
|
Az elmúlt évekhez képest visszafogottan sikerült Bayer Zsolt cégének, az 1100 Év Kft.-nek a 2024-es év, a pénteken közzétett beszámoló szerint ugyan nyereséges maradt a vállalat, de a profit mindössze 617 ezer forintra apadt. Két évvel ezelőtt még 89 milliós pluszban zárt a cég, tavaly pedig 12 milliót mutatott a mérleg.
A beszámolóból az is kiderül, hogy a nyereség annak ellenére tűnt el gyakorlatilag teljesen, hogy az 1100 Év árbevétele mintegy 10 millió forinttal, 41,7 millió forintra nőtt. Egy másik fontos bevételi forrása azonban szinte teljesen megszűnt a cégnek: az egyéb bevételek 52 millió forintról 357 ezer forintra apadt. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy míg 2023-ban még 40 millió forintot kapott „értékteremtésre” a cég a Szerencsejáték Zrt.-től, addig tavaly nem érkezett ilyen támogatás.
Bayer cégének nőttek a kiadásai is: az anyagi ráfordítások 24 millióról 32 millió forintra, valamint ezúttal személyi költségei is akadtak a propagandista vállalkozásának, méghozzá 6 millió forint értékben. A Fidesz 5-ös számú pártkönyvének tulajdonosa úgy ítélte meg, hogy ilyen számok mellett nem szolgált rá, hogy osztalékot vegyen fel, ehelyett mind a 617 ezer forintot eredménytartalékba helyezte.
|
Felszívódott Bayer Zsolt cégének profitja, miután tavaly nem kapott támogatást a Szerencsejáték Zrt.-től
|
Két évvel ezelőtt még 89 milliós pluszban zárt az 1100 Év Kft., idénre ebből 617 ezer forint maradt Bayer Zsolt cégének mérlegében.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250530_bayer-zsolt-1100-ev-kft-beszamolo-eredmeny-profit-szerencsejatek-zrt-tamogatas-ebx?utm_source=related&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5130974
|
2025-05-30 18:38:00
| true | null | null |
HVG
|
Csak 1,1 milliárd forint osztalékot vesz ki Mészáros Lőrinc a 100 százalékos tulajdonában lévő Talentis Group Zrt.-ből, pedig a felcsúti milliárdos egyik központi cége 44,3 milliárd forintos nyereséggel zárt 2024-ben, derül ki a társaság beszámolójából. A maradék 43,2 milliárd forintra most nem volt szüksége Mészárosnak, ezért azt az eredménytartalékban hagyta. A Talentis Group Zrt. döntően kapott osztalékokból halmozta fel ezt a 44,3 milliárd forintos adózott nyereséget: 30 cégben tulajdonos, így 30 cégből áramolhatott felé az osztalék.Alapító a tásaság 2024. évi adózott eredményéből mindösszesen 1 120 000 000 forint osztalék kifizetéséről dönt. Az adózott eredmény fennmaradó része az eredménytartalékba kerül- olvasható a Talentis Group Zrt. május 29-én született alapítói határozatában, ahol az Alapító körülírás Mészáros Lőrincet fedi.Az osztalék az a pénzösszeg, melyet a részvénytársaság a részvényei tulajdonosainak fizet, általában akkor, amikor nyereséget ért el. Amikor egy vállalat hasznot, vagy többletbevételt ér el, akkor azt vagy visszaforgatja a vállalkozás fejlesztésébe, vagy osztalékként odaadhatja a részvényeseinek. A Talentis Group Zrt.-nek egyetlen részvényese van: Mészáros Lőrinc. Saját bevallása szerint a társaság pénzügyi, gazdasági, humánpolitikai, jogi, kommunikációs, valamint pályázati szolgáltatásokkal, tanácsadással, ügyintézéssel segíti az induló, és a már működő vállalkozások munkáját. Ebből a saját tevékenységből 3,5 milliárd forint bevételük volt, ellenben az említett 30 cégből zúdult felé az osztalék.A teljesség igénye nélkül: a Talentis Group Zrt. tulajdonos építőipari cégben, étteremben, autókereskedésben, őrző-védő cégben, rendezvényszervező cégben, golfklubban és mezforgalmazó társaságban is. A legtöbb pénz három cégnek köszönhető:Mészáros és Mészáros Zrt.V-Híd Építő Zrt.Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt.A Mészáros és Mészáros Zrt. 49 százalékos tulajdonosa a Talentis. A felcsúti mindenes legismertebb cége árbevételként 87,3 milliárd forintot könyvelhetett el a 2023-as 112 milliárd forint után. Ebből 28 milliárd profitot realizált a társaság, amit szinte az utolsó fillérig mind kifizettek osztalékként. A V-Híd Építő Zrt.-ben 25 százalékos csomagja van a Talentis Groupnak: itt hatalmasat ugrott a forgalom, a korábbi 168,5 milliárd forintról 188,1 milliárdra. A nyereség 39,2 milliárd forint lett, aminek teljes összegét kivették osztalékként. Tehát csak ebből a két cégből 24 milliárd forint körüli összeg áramolhatott a Talentis felé.A harmadik Mészáros-cég kevésbé ismert, pedig a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. kulcsfontosságú. Ide van bekötve egy rakás építőipari társaság, például a ZÁÉV Zrt.: a cég árbevétele 58,2 milliárd forintról 95,5 milliárdra nőtt, viszont az egy évvel korábbi 17,4 milliárd után ezúttal csak 13,3 milliárd forintos profittal zárt. A Pannon Speed Zrt.-nél pedig úgy döntöttek, hogy a 17,1 milliárd forintos nyereségből 13,2 milliárd osztalékot fizetnek.A többi 27 cég ennél sokkal kisebb összegekkel dolgozik. A flottatendereken taroló Mészáros M1 Kft. legfrissebb beszámolója szerint 18,4 milliárdos forgalmat bonyolított tavaly és 1,1 milliárdos eredményt ért el. 156 millió forint nyereséget hozott össze tavaly a Magyar Sportmárka Zrt., amely a 2Rule sportruházati márka mögött áll. Ez ugyan kevesebb, mint az egy évvel korábbi 213 millió forint, viszont a vállalat 2017-es megalapítása óta most első alkalommal fizet osztalékot. Egész pontosan 100 millió forintot vesz ki belőle a tulajdonos, Mészáros Lőrinc Talentis Group Zrt.-je.Az még egy 2022-es hír volt, hogy a Talentis megvette a Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft.-t, amely az ország egyik legnagyobb őrző-védő cége. Mostanra a harmadik legnagyobb lett, csak a két gigász, a Civil Zrt. és a Valton-Sec Kft. előzi meg. Már nagyobb, mint a sokáig Tasnádi Lászlóhoz köthető ESG Holding. A Testőr Kft. tavaly 9,7 milliárd forintos forgalmat hozott össze, amiből 761 milliós profit származott, ebből 400 millió forint lett az osztalék.Persze vannak veszteségek is: az alcsútdobozi golfklubot működtető cégben, a Golf & Country Máriavölgy Zrt.-ben 49,7 százalékos tulajdonos Mészáros Lőrinc központi cége, de itt 181 milliós negatav eredményt könyveltek el év végén.
|
Mészáros Lőrinc 44 milliárd forint sorsáról döntött május 29-én
|
A leggazdagabb magyar úgy ítélte meg, hogy a tartalékot kell növelni a Talentis Group Zrt. jövője érdekében.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-44-milliard-forint-sorsarol-dontott-majus-29-en.html
|
2025-06-03 05:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, az Orbán Viktorral szoros barátságot ápoló felcsúti milliárdos azonban nemcsak megtartotta, de tovább növelte is vagyonát – ez a frissen megjelent 100 leggazdagabb magyar 2025 magazinból derül ki. A sikeres kormányközeli nagyvállalkozó vagyona a tavalyai 990 milliárdról 1422 milliárd forintra nőtt.
Mészáros ezzel csak az elmúlt egy évben 432 milliárd forintot szerzett – ezzel önmagában a hatodik leggazdagabb magyar lenne.
A sorrend a lista első hét helyén nem változott, a vagyona azonban mindenkinek nőtt: a második továbbra is Csányi Sándor bankár, immár 820 milliárdos vagyonnal (tavaly ez még csak 700 volt), a harmadik Felcsuti Zsolt pedig átlépte a félmilliárdos határt.
Hely Név Vagyon (Mrd Ft)
1. Mészáros Lőrinc 1422
2. Csányi Sándor 820
3. Felcsuti Zsolt 526
4. Veres Tibor 480
5. Gattyán György 441
6. Szíjj László 370
7. Jellinek Dániel 336
8. Jászai Gellért 264
9. Széles Gábor 258
10. Garancsi István 221
A 10 leggazdagabb – forrás: A 100 leggazdagabb magyar 2025
Az első tízben egy újonc van: elképesztő mértékben gyarapodott Jászai Gellértnek, a 4iG elnök-vezérigazgatójának a vagyona, a tavalyi 138 milliárdról csaknem duplájára, 264 milliárdra. Jászai és cége szárnyalását nemcsak a számok tükrözik: Budapesten találkozott vele nemrég Donald Trump Jr., de korábban tárgyalt a Boeinggel és Elon Musk SpaceX-ével is. Márciusban pedig azzal került a hírekbe, hogy Orbán Viktor lányával, Orbán Sárával együtt szállt ki magángépéről, amely épp a Maldív-szigetekről tért haza.
Ha már a miniszterelnök lányai: Sára, testvérének, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István továbbra is ott van a leggyorsabban gazdagodók között. Tavaly még kereken 100 milliárdosra taksált vagyona idénre szintén csaknem kétszeresére, 188 milliárdra nőtt. Orbán Viktor vejének két legfontosabb vagyoneleme két tőzsdei cége, a Gránit Bank és a Waberer’s, de turisztikai érdekeltségei is folyamatosan bővülnek.
Tiborcz ezzel azonban egyelőre csak megközelíteni tudta a top 10-et, a kapuőr jelenleg Garancsi István, a Market-csoport ura, akinek 49 milliárd forinttal, 221 milliárdra nőtt becsült vagyona. Jászai még gyorsabb gazdagodásának köszönhetően azonban még így is hátrébb csúszott egy helyet a tavalyi listához képest.
Jelentősen javult az anyagi helyzete a kormány kedvenc konteósának történészének, Schmidt Máriának, valamint két gyermekének, Ungár Annának és Ungár Péternek. A tavaly sikeres évet záró BIF-ben többségi tulajdonos Schmidt-család vagyona harmadával, 99 milliárdról 133 milliárdra nőtt, amivel a tavalyi 21. helyről a 17.-re léptek előre.
Jó éve volt a kormány kommunikációs közbeszerzésein egyeduralkodó Balásy Gyulának is. Balásy – aki a tavalyi lapszámban még csak B.-ként szerepelt, miután nem járult hozzá a róla szóló cikk közléséhez, mintegy másfélszeresére növelte vagyonát, 53,4 milliárdról 79 milliárdra, amivel a toplistán a 34. helyre lépett elő.
Mészáros Lőrinc üzlettársa, a biztosítási piacon aktív Keszthelyi Erik is nagyot lépett előre: vagyonát közel megduplázta, 51 milliárdról 89 milliárdra növelte. Tavaly még épphogy kicsúszott az 50 leggazdagabb közül, ehhez képest idén 22 helyet előrelépve már a 29. legnagyobb vagyon fűződik az ő nevéhez.
Az építőipari közbeszerzéseken szintén rendre jól szereplő Bayer Construct tulajdonosa, Balázs Attila is több mint másfélszeresére növelte becsült vagyonát, amely immár 66,3 milliárd forint – tavaly ilyenkor még csak 41 milliárd volt. Ezzel a listán is nagyot lépett előre, a 62. helyről a 45-re.
Nyertesek és vesztesek
Nem mindenkinek alakult ilyen kedvezően az elmúlt egy év: további 25 milliárd forintot bukott vagyonából Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa, akinek becsült vagyona így 90 milliárd forint, amivel 27. a listán. Bige két éve 233 milliárdos vagyonával még a nyolcadik leggazdagabb magyar volt, korábban pedig sokáig ő számított a második legvagyonosabbnak Csányi Sándor mögött. Vegyipari cége azonban nehéz időszakot él át, a napokban azzal került a hírekbe, hogy nem tudott időben kifizetni a részvényeseknek 80 milliárd forintnyi kötvényt – végül azonban sikerült megállapodnia a befektetőkkel.
Némileg csökkent a vagyona a Szentkirályi tulajdonosának, Balogh Leventének is, igaz, közel sem olyan mértékben, mint Bige esetében: az egy évvel korább 39,6 milliárd helyett immár csak 35 milliárdra becsülték érdekeltségeit a magazin készítői. Balogh ezzel a 64. helyről a 83-ra csúszott vissza. A Wizz Airt vezető Váradi József is bukott vagyonából, amely így 29 milliárd helyett már csak 26,4 milliárd, ezzel 6 helyet hátralépve már csak a 93. leggazdagabb.
Így változott néhány ismertebb milliárdos vagyona az elmúlt évhez képest:
A logisztikát maga mögött hagyó Wáberer György vagyona 146 milliárdról 156 milliárdra nőtt, ezzel ő a 14. (tavaly még 12. volt.)
Leisztinger Tamás 4 helyet visszacsúszva már csak a 15., vagyonát azonban így is 6 milliárd forinttal, 153 milliárdra növelte.
A hazai McDonald’s-okat is üzemeltető Scheer Sándor hiába növelte 19,5 milliárddal, 130 milliárd forintra vagyonát, így is egyel hátrébb, a 18. helyre esett vissza.
Két helyet előrelépve 93,3 milliárdos vagyonával immár az ország 24. leggazdagabb embere az MKIK új elnöke, Nagy Elek.
Jelentősen gazdagodott a Central Médiacsoport feje, Varga Zoltán, akinek vagyonát így már 84,5 milliárdra becsülték a tavalyi 56,6 milliárdhoz képest – úgy látszik, üzleti sikereit az a bírósági ügy sem tudta kizökkenteni, amelyben 2 és fél év börtönt kért rá az ügyészség.
A reality sztár-szépségipari guru Jákob Zoltán vagyona 55 milliárdról 61 milliárd forintra emelkedett.
Simicska Lajos egykori jobbkeze, Nyerges Zsolt ismét egyre aktívabb, vagyona ennek megfelelően nagyot ugrott, 44 milliárdról 60 milliárd forintra.
A Graphisoft Park mögött álló Bojár Gábor vagyona 2,7 milliárddal emelkedve immár 51 milliárd forint, amivel ő az 58. leggazdagabb.
Befolyáslista: Magyar Péter fel-, Matolcsyék és Gyurcsányék eltűntek
A magazin készítői szokás szerint a legbefolyásosabb magyarok listáját is közzétették. A rangsor azt hivatott bemutatni, hogy a szakértők értékelése szerint ki tudja a legtöbb erőforrást megmozgatni egy-egy ügy előremozdítására. Az első helyen nem meglepő módon továbbra is Orbán Viktor, a miniszterelnök mögött pedig Csányi Sándor is megőrizte második helyét. A dobogóra két helyet előrelépve a gazdaglista éllovasa, Mészáros Lőrinc fért még fel, míg a korábbi harmadik Rogán Antal befolyásából némileg veszítve a 7. helyre csúszott vissza.
A kormánytagok közül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter maradt a 4., a nemzetgazdaságért felelős Nagy Márton két helyet előrelépve az 5., míg Lázár János egy, Pintér Sándor pedig két hellyel csúszott vissza, így már csak 9. és 11. helyen szerepelnek. A megszűnő pénzügyminisztérium éléről az MNB élére kerülő Varga Mihály azonban 6 helyet javítva immár a 6. legbefolyásosabb, és a kormányzati átrendezésből jól jött ki Lantos Csaba energiaügyi miniszter is, aki a 19. helyről a 12.-re lépett előre.
A leglátványosabb előretörés azonban Magyar Péterhez fűződik: a Tisza Párt elnöke tavaly már berobbanása után, de még az EP- és önkormányzati választás előtt a 69. volt a listán, ehhez képest ma már a 16. legbefolyásosabbnak értékelték őt az összeállítás készítői. Az első 50-ben rajta kívül egyetlen ellenzéki politikus, Karácsony Gergely szerepel, aki négy helyet visszaesve a 36.
Nagyot lépett előre, de jövőre még előkelőbb helyre kerülhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal ura, Lánczi Tamás, aki idén 44. lett a listán. Lánczi – ha elfogadják az átláthatóságigának nevezett törvényt – a közeljövőben már nemcsak vegzálhatja, de akár el is lehetetlenítheti a független sajtót és a civileket.
Vannak olyanok is, akik látványosan veszítettek befolyásukból az elmúlt egy évben: a top 50-ből kizuhant a közélettől visszavonuló Gyurcsány Ferenc és volt felesége, Dobrev Klára is, ahogyan Matolcsy György és fia, Matolcsy Ádám is jelentősen visszaesett. A volt jegybankelnök a 15. helyről 69., fia pedig az 50.-ről a 98. helyre zuhant. Kicsúszott a legbefolyásosabbak köréből a Fidesz EP-képviselője, Deutsch Tamás is, akit 17 hellyel rangsoroltak lejjebb a készítők mint tavaly, az EP-választás hajrájában, amikor ő volt a kormánypártok listavezetője.
|
Itt az új gazdaglista: Tiborcz és Jászai duplázott, Mészáros csak a tavaly óta szerzett vagyonával a hatodik leggazdagabb lenne
|
Egy év alatt 2000 milliárd forinttal nőtt a 100 leggazdagabb magyar vagyona, a leggyorsabban azok gyarapodtak, akik a legközelebbi kapcsolatban vannak a hatalommal: Mészáros Lőrinc másfélszeresére, Tiborcz István és Jászai Gellért közel kétszeresére növelte vagyonát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250522_100-leggazdagabb-magyar-meszaros-lorinc-csanyi-sandor-tiborcz-istvan-jaszai-gellert-ebx
|
2025-05-22 06:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Habony Árpád is tulajdonrészt szerzett a Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-ben, amelynek közvetve többségi, 61 százalékos résztulajdona van a csehországi Aero Vodochody repülőgépgyárban. A hadiipari vállalattól a Magyar Honvédség is rendelt kiképző- és felderítőgépeket.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf még 2021-ben szerzett 80 százalékos tulajdont az Aero Vodochodyban, neki azonban, miután egy évvel később honvédelmi miniszter lett, összeférhetetlenség miatt tovább kellett adnia az érdekeltségét. Akkor Hernádi Zsolt Mol-vezér vette át a részesedését, és vitte tovább a céget, ám azóta ismét megváltozott a vagyonkezelő tulajdonosi szerkezete.
Az újraosztás nem friss fejlemény, még 2022 szeptemberében történt, de a szereplők nem verték nagy dobra, mások pedig nem vették észre a változást. Az átrendeződés komolyan érintette az Aero Vodochody repülőgépgyárat közvetve – a HSC Aerojet Zrt.-n és a Vodochody Holdings Hu Kft.-n keresztül – birtokló Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő tulajdonosi szerkezetét.
A társaságban az LB Legacy Holding Kft. 27,6 százalékos részesedéssel rendelkezik. A holdingot Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója jegyezte egészen 2023 végéig. Azóta a Legatum Bacsa Vagyonkezelő Alapítvány a tulajdonos – az alapítvány neve alapján aligha változott az érdekeltségi kör. 22,6 százaléka van az Aebo Kft.-nek, mely mögött Világi Oszkár szlovákiai magyar milliárdos áll, ő egyebek mellett a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese, aki már az eredeti adásvétel idején is az üzlet közelébe pozicionálta magát. Az SI 13 Aero Zrt. részesedése szintén 22,6 százalék. Ennek a vállalatnak a végső tulajdonosa a Continuum Vagyonkezelő Alapítvány, amely a Mol elnök-vezérigazgatójához, Hernádi Zsolthoz köthető. 27,2 százalék pedig a Futurum Investments Zrt. részesedése, amelynek egyedüli tulajdonosa Habony Árpád.
Figyelemre méltó, hogy a miniszterelnök volt nem hivatalos tanácsadója akkor szállt be a hadiiparba, amikor Orbán Viktor már békeharcosként igyekezett feltüntetni magát, és még évekre voltunk attól, hogy Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszterként – a Tisza Párt által kiszivárogtatott felvétel szerint – idén tavasszal arról beszéljen: szakítottak a békementalitással, és ráálltak a háború felé vezető út nulladik fázisára.
Habony szerepe azért is érdekes, mert ő sokáig semmilyen üzletet nem vett a nevére. Mára ez is megváltozott.
A koronaőrből lett tanácsadó-üzletemberhez tartozik az egyébként jócskán veszteséges Futurum Investments Zrt. mellett a masszívan nyereséges Enter-Tnmnt Invest Zrt. is. Utóbbi a tulajdonosa az öt budapesti kaszinót összefogó Las Vegas Casino Zrt.-nek, amit Habony szintén Szalay-Bobrovniczkytől örökölt meg.
Habony megjelenése a hadiipar környékén új fejlemény, és annál is érdekesebb, mivel a magyar védelmi ipart összefogó N7 holdingban nemrég végbement vezetőváltással fundamentális átrendeződésekre lehet számítani a területen. A Telex azt írta, hogy a 4iG is szeretne minél nagyobb részt kihasítani az N7-ből. Márpedig a HSC Aerojetben, amely – a Vodochody Holding Hu Kft.-n keresztül – a cseh gyár tulajdonosa, az N7 Holding a Magyar Aerojet, vagyis Habonyék tulajdonostársa. Az állami hadiipari vállalaté a részvények 15 százaléka, és a Magyar Aerojet 61 százaléka mellett 24 százalékos tulajdonos még a cseh Omnipol AS. A HSC Aerojet eszközeinek az értéke csaknem 80 milliárd forint, amelyen Habonyék, az állam és az Omnipol osztoznak. A tulajdonrészt eredetileg kihasító Szalay-Bobrovniczky viszont a vásárláskor 53 milliárd forint hitelt kapott az MFB Magyar Fejlesztési Banktól; a hitelfelvételhez a Magyar Állam vállalt készfizető kezességet.
A HVG kereste a Habony tulajdonában álló Futurum Investments Zrt.-t a tranzakció kapcsán. Érdeklődtünk, hogy honnan értesültek az üzleti lehetőségről, milyen lehetőséget látnak a hadiiparban, és tervezik-e bővíteni portfóliójukat a szektorban. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
|
Habony Árpád már hadiiparban is utazik
|
A kormányfő korábbi nem hivatalos tanácsadója csöndben beszállt abba a katonai repülőgépeket gyártó cseh cégbe, amelytől a honvédség is rendelt már. Habony Árpád tulajdonrésze egykor Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250522_hvg-habony-arpad-hadiipari-befektetes-radar-alatt-aero-Vodochody
|
2025-05-22 11:56:00
| true | null | null |
HVG360
|
A tavaly őszi önkormányzati választáson az ellenzék jelöltje, Heringes Anita nyert Pakson, leváltva az addigi fideszes Szabó Péter polgármestert. Távozásakor Szabó Blazsek Balázs címzetes főjegyzőnek 36 havi illetménynek megfelelő végkielégítést adott annak felmondása után, ez 63 millió forintot jelentett. Ezután a szintén fideszes alpolgármesterek Szabó kizárását kezdeményezték a pártból, az új önkormányzat pedig keresetet nyújtott be a bíróságra.
Pénteken a Pécsi Törvényszék kimondta az elsőfokú ítéletet, miszerint Blazseknek 15 napon belül vissza kell fizetnie több mint 40 millió forintot a Paksi Közös Önkormányzati Hivatal számlájára – írja a Paks Press a Facebookon.
A törvényszék sajtótitkára, Dezső Lili a TelePaksnak arról beszélt, hogy a nagymértékű jutalmazás – amit Szabó a főjegyző több évtizedes szolgálatával indokolt – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénybe és a jó erkölcsbe is beleütközött.
|
Több mint 40 milliót kellene visszafizetnie a volt paksi főjegyzőnek a 63 milliós végkielégítéséből
|
A volt polgármester nagylelkűségét nem nézték jó szemmel párttársai sem, tavaly ősszel ki akarták zárni a Fideszből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250523_paks-vegkielegites-polgarmester-fidesz-onkormanyzat-birosag-peci-torvenyszek
|
2025-05-23 19:29:00
| true | null | null |
HVG
|
Álomvölgy Rt.-nek hívták valamikor azt a társaságot, amely ma Keszivölgy Ingatlanforgalmazó Zrt. néven a védett budakeszi Álomvölgy szomszédjában fekvő 70 hektáron fejlesztett volna. A cég tulajdonosai Demján Sándor örökösei. Az álomvölgyi beruházás jelenlegi állásáról itt írtunk.
Grandiózus tervek születtek ott az ezredfordulón: Demján és üzlettársai több mint száz hektáron, akkori árakon 40-50 milliárdos projektben gondolkodtak. Ám a terv meghiúsult. A Keszivölgy Zrt. vezérkarában 2015-ben felbukkant a belgyógyász-gasztroenterológus Schwab Richárd, aki – ahogyan az a HVG-ben megjelent portréjából is kiderül – jelenleg szinte vallási vezetőként járja az országot.
A 2008-ban Amerikában is diplomát szerzett Schwab nyolc éven át, Demján 2018-ban bekövetkezett haláláig dolgozott a nagyvállalkozónak. „Körülbelül 150 cégében a vezetésében tevékenykedtem, üzleti iskolának elképesztően tanulságos volt az ingatlanválság éveiben” – mondta.
A jó kapcsolatépítő orvos-üzletember ezek után Mechtler László professzor hívására beszállt a Mind Klinika alapításába „a feladatom a professzor neves amerikai intézetének az orvosi praxisközösségekre alapuló üzleti modelljének meghonosítása volt”.
Külső befektetőt is szerzett, a Közép-európai III. Magántőkealap azonban nem emeli az amúgy magas színvonalú klinika renoméját: nemrégiben kiderült, hogy a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány milliárdjai vannak benne.
De a klinika szinte elhanyagolható tétel azokhoz a nagy ügyekhez képest, amelyeken az Állami Számvevőszék márciusban kiadott jelentése szerint százmilliárdos nagyságrendben bukhatott az alapítvány Matolcsy György jegybankelnöksége alatt.
„Piaci tranzakcióról volt szó, a befektetői forrásokat csúcstechnológiára költöttük, és meggyőződésem, hogy a részesedést jó áron lehet majd eladni” – szögezte le lapunknak Schwab. „Szécsényi Bálint személyében nagy tudású és tapasztalt befektetési bankárt ismertem meg, ő hozta befektetőnek a magántőkealapot, amely 2 milliárd forinttal, 80 százalékban szállt be” – ismertette a részleteket.
Ez még 2019-ben történt, amikor a szintén frissen alakult magántőkealap részvételével létrehozták a Mind Klinika Invest Zrt.-t. Ebben Schwab és Mechtler vállalkozásai is kisebbségi részvényesek lettek. Akkoriban a magántőkealapot Szécsényi Bálint saját tulajdonú alapkezelője menedzselte.
Szécsényi a banktitokra hivatkozva nem árulta el a HVG-nek, hogy kiknek a pénze volt eredetileg az alapban, csak annyit mondott: bízott Schwab szakértelmében. Az Equilor brókercéget két évtized alatt felépítő Szécsényit évek óta a kormányfő vejéhez közel állónak tartja az üzleti világ; tény, hogy az Equilor időközben a Tiborcz István érdekeltségében álló Gránit Bank-csoport tagja lett.
A titokzatos Közép-európai III. Magántőkealap 2021-ben került át az akkori jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Száraz István Quartz alapkezelője alá, de hogy miért, arra Szécsényi – a befektetők védelmére hivatkozva – nem adott magyarázatot. A Quartz és a Pallas Athéné közt rendszeresen zajlottak ingatlanügyletek, a Quartz által forgatott magántőkealapokban pedig – a céges nyilvántartásokból sejthetően – az ifjú Matolcsy vagyona is megbújhat.
Szécsényi tudását a két Matolcsy bizalmát élvező jegybanki alapítványi vagyont forgatók is elismerték: 2020-tól tagja volt a fő vagyonelem, a varsói GTC ingatlanvállalat felügyelőbizottságának, amiről a márciusi jegybankelnökváltáskor lemondott.
Schwab ma már csak orvosként dolgozik a Mind Klinikán, az üzletből két éve kiszállt, mert orvosi praxisára és tudományos érdeklődésére fókuszál. A klinika – és a mögötte álló cégek – vezérkarában felbukkan viszont Száraz István menedzsere, Valkó Mihály. Az érintett cégek mérlege súlyos veszteségeket mutat. Maga a Mind Klinika Kft. például – bár 2023-ban milliárdos árbevétele volt, és már nyereségessé vált – évek óta százmilliós nagyságrendű negatív saját tőkével küszködik. A közvetlen tulajdonos Mind Invest pedig öt év alatt milliárdhoz közeli veszteséget gyűjtött össze.
|
Piaci tranzakció volt, jó áron lehet majd eladni – mondja Schwab Richárd az MNB-s alapítvány milliárdjaival indult volt cégéről
|
Bár Schwab ma már csak orvosként dolgozik a Mind Klinikán, korábban tulajdonos is volt, és környékén feltűntek nemcsak az MNB-alapítványok, hanem Matolcsy Ádám körei is.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250526_hvg-schwab-richard-mind-klinika-szecsenyi-balint-mnb-alapitvany-matolcsy-szaraz-istvan
|
2025-05-26 14:26:00
| true | null | null |
HVG360
|
Demeter Szilárd tervébe, hogy irodalmi erőközponttá alakítja a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM), átírja a kánont, és kikukázza a magyar irodalom 80 százalékát, az is beletartozott, hogy a maradékot viszont világhírűvé teszi. Méghozzá mindjárt a tengerentúlon. Ehhez nem kiadókkal egyeztetve próbált felépíteni néhány szerzőt, nem fordításokkal, amerikai lektori jelentésekkel felvértezve akart kedvet csinálni az irodalmi ügynökségeknek a magyar szerzőkhöz, fokozatosan eljutva az igényes irodalomig, hanem úgy gondolta: egyszerűbb létrehozni egy angol nyelvű irodalmi folyóiratot, és megbombázni vele az amerikai piacot. Abban bízva, hogy a kiadók, az ügynökségek emberei, látva a remekműveket, feltárcsázzák majd az ott publikáló írókat, költőket, azok kiadóit, lefordítják és szépen befuttatják őket a saját pénzükön és kockázatukra.
Azt azért érezhette a most épp a múzeumi struktúra átalakításával foglalatoskodó kulturális mindenes, hogy pusztán a magyar irodalom nem lesz elég erős, hogy betörjön az amerikai irodalmi közbeszédbe, ezért közép-európai fókuszt tervezett, amivel mintegy bónuszként az is járt volna, hogy mi közvetítjük a régió kultúráját a hanyatló Nyugat felé. Persze szó sem volt közös fellépésről a térség országaival, ahogy széles körű, az amerikai piacot ismerő kiadóvezetők, kulturális menedzserek segítségét sem vették igénybe, fel sem merült, hogy inkubátor- vagy szolgáltatóprogramot építenek fel a kiadók számára.
Egy kurucos rohamra készültek. Demeter Jászberényi Sándor író-haditudósító-újságíróban találta meg mindehhez a partnert. Jászberényi független, autonóm személyiség, jelentős kortárs író, neve politikai oldalaktól függetlenül jól cseng. Mint maga Jászberényi többször hangsúlyozta, teljesen szabad kezet kapott. És pénz is volt bőven. A negyedévente megjelenő lap mégis hét szám után megszűnt, mindenféle magyarázat nélkül. Talán személyi konfliktusok miatt, vagy a recesszió beköszöntével egyszerűen erre a projektre sem volt már forrás.
Kíváncsiak voltunk, mennyi pénzt égetett el közben Demeter Szilárd, ezért közérdekű adatkéréssel fordultunk a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) Nonprofit Zrt.-hez.
A kapott válaszokból kiderült, hogy összesen 23 ezer darabot nyomtattak ki a The Continental Literary Magazine-ból, ami lapszámonként körülbelül 3 ezer darabot jelent, egy-egy példány tehát 11 ezer forintba került. A 23 ezerből azonban csupán 1316 darabot sikerült értékesíteni, ami még 6 százalék sincs. Ez még akkor is kevés, ha elhisszük a PKÜ-nek, hogy nem elsősorban értékesítésben gondolkodtak. Mi is kaptunk például mutatványszámokat, amikor írtunk a rendkívül igényes kiállítású és tartalmú magazinról.
A PKÜ adatai szerint 257 millió forintot költöttek el a szűk két évet élt lapra. Összehasonlításul: 2023-ban, amikor utoljára folyóirat-támogatást ítélt meg a szintén Demeter vezette Magyar Kultúráért Alapítvány, 200 millió forintot osztottak szét az összes magyar művészeti és kulturális folyóirat között. A Continental fenntarthatóságát jól mutatja, hogy az egyetlen teljes éve alatt 139 millió forintot emésztett fel. A honoráriumok is kiugróan magasak voltak, összesen csaknem 65 millió forint, de ezek legalább jó helyre mentek, hiszen jelentős magyar és külföldi szerzők publikáltak a lapban, mint például Háy János vagy Tompa Andrea. Azt viszont már sok irodalmi lap megirigyelné, hogy a szerkesztőségi munkára, a rovatvezetésre, a szerkesztésre, a lektorálásra, a korrektorra csaknem 25 milliót költöttek. A különleges papíron megjelenő lap nyomtatása és az amerikai terjesztés költségei borsosak voltak, a kiküldetésekkel együtt ez összesen közel 120 millióba fájt a magyar adófizetőknek. Hatalmas tétel volt a marketing is, amire 47 millió forintot költöttek.
Ha valóban felépítettek volna egy jól működő angol nyelvű lapot, elindították volna egy-két magyar író amerikai karrierjét, akár meg is érte volna a befektetés, de nem ez történt. A lap körül meglehetős csend volt, a hivatalos győzelmi jelentések is elmaradtak – valószínűleg észre sem vette az amerikai irodalmi élet, hogy Demeter Szilárd zászlóshajója befutott, majd hamar el is tűnt a tenger fenekén.
Az egész lapot, a koncepció kitalálását és megvalósítását a kiadói tapasztalat nélküli Jászberényi Sándorra bízta a PKÜ, amelynek 2020 és 2023 között Jászberényi jóbarátja, Pál Dániel Levente volt az irodalomszakmai vezetője, majd a Continental magazin igazgatója. (A HVG közölte először, hogy Jászberényi az elmúlt hetekben könyvkiadót alapított.)
2019 májusában a PIM először egy piackutatást, koncepció- és layouttervet rendelt az író Menara Consulting nevű cégétől összesen nettó 2,85 millió forintért. 2020-ban pedig megbízták, hogy egy hónapra utazzon ki az USA-ba, és végezzen további piackutatást, tárgyaljon az – eredetileg Jászberényi kinti kiadója, a New Europe Books mintájára New Europe Review-nak nevezett, végül The Continental Literary Magazine címen megjelent – irodalmi lap reménybeli partnereivel, terjesztőivel.
14,5 millió forintot kapott az egy hónapos munkájáért és a költségekre, amit az utolsó centig el is költött üzleti ebédekre, szállodákra, utazásra, és rendben el is számolt vele.
Ezek tételes felsorolása és a bekért árajánlatok bizonyítják, hogy nem lógatta a lábát. De a szövegből az is kiderül, hogy számottevő kapcsolatok, mindenféle ország- és piacismeret nélkül érkezett és kezdett munkálkodni az USA-ban – s ez rá is nyomta bélyegét a projektre. A PKÜ részére készített tanulmányt és teljesítési beszámolót is megkaptuk (a nevek kisatírozásával), ám felhívták a figyelmünket, hogy szerzői jogok fűződnek hozzá, ezért nem is idézünk belőle szó szerint.
A szövegből mindenesetre kiderül: a PKÜ komolyan gondolta, hogy kiadnak és megpróbálnak befuttatni egy közép-európai irodalommal foglalkozó lapot abban az országban, ahol – mint maguk is írják – több mint ezer irodalmi lap jelenik meg. Ráadásul mindezt a lehető legpazarlóbb módon. Kinti céget akartak alapítani állandó irodával, ügyvédi irodát, marketingest, PR-ügynökséget, sőt nagykereskedőt is keresett és talált Jászberényi. Megállapításokat tett, hogy milyen médiumokban és hogyan kell hirdetni a lapot, kiderítette, mennyi honoráriumot fizetnek a jelentős irodalmi lapok, és ahhoz képest lőtte be az övékét. Nyomdáktól is kért árajánlatot, de azokat vagy nem elég jó minőségűnek, vagy túl drágának találta, ezért – ha minden úgy alakult, mint a tervekben szerepelt – a lapot itthon nyomtatták és innen szállították ki az USA-ba.
Úgy tűnik, kinti céget végül nem hoztak létre, mert a lap internetes oldalán a PKÜ szerepel kiadóként. Az elképzelések alapján Budapesten legalább három ember foglalkozott a szerkesztéssel, Amerikában pedig heten. Azt is fontolgatták, hogy Williamstownban bérelnek irodát havi 1000 dollárét, olyat, amely méltó a lap reménybeli presztízséhez. Az amerikai és a magyar szerkesztőnek évi 60-70 ezer, az őket segítő adminisztrátoroknak 30-40 ezer dolláros fizetést javasolt a tanulmány, megjegyezve, hogy mivel magyar és amerikai szerkesztő azonos munkát végez, a fizetésükben se legyen különbség. Nemcsak könyvesboltokban, hanem önkéntesek segítségével konferenciákon, egyetemeken is terjesztették volna a lapot az elképzelések szerint. Jászberényi arra is javaslatot tett, hogy ki legyen a lap magyarországi szerkesztője, egyben főszerkesztője, sőt az őt segítő adminisztrátor személyére is ajánlást tett, megjegyezve, hogy ők ketten házastársak, ám ez szerinte nem befolyásolja a munkájukat. A nevek ki lettek satírozva, így nem tudjuk, kit ajánlott Jászberényi főszerkesztőnek, de végül ő töltötte be ezt a posztot.
Azt, hogy mennyi lett a fizetése, nem árulták el, de egy nekünk megküldött szerződés szerint havi 1,8 millió forintot kapott „a magyar irodalmat angol nyelvterületen bemutató és népszerűsítő szöveges és videós anyagok létrehozásáért”. A 2020 szeptemberében kelt szerződés szerint ezért az irodalmi életben meglehetősen magas honoráriumért egy 5-8 ezer szavas, „irodalomtörténeti mélységű” interjút kellett készítenie egy kiemelkedő irodalmi alkotóval, elvártak egy hasonló terjedelmű esszét egy alkotó munkásságáról, továbbá feladat volt egy 5-8 perces videó elkészítése. Az írásokért 400 ezer, a pár perces videóért egymillió forint járt. Azt nem tudjuk, hogy ezek elkészültek-e, és ha igen, hogyan hasznosultak. A szerződés csupán néhány hónapig állt fenn – talán úgy gondolták, négy-négy interjú, esszé és film bőven elég a magyar irodalom népszerűsítésére.
Arra, hogy végül miért távozott a főszerkesztő, és miért szűnt meg a lap, Jászberényi Sándor a titoktartásra hivatkozva nem adott választ. Demeter Szilárd pedig azért nem válaszolt, mert, mint írta:
„A vádirat megfogalmazásához nem kellek, meg tudják szövegezni Önök is.”
A lapot maga Jászberényi Sándor sem értékelte sikeresnek a HVG-nek adott válaszában. Ugyanakkor megjegyezte, eredménynek tartja, hogy „sikerült kulturális jelenlétet létrehozni az Egyesült Államokban, jelenleg nincs olyan kelet-közép-európai szépirodalmi lap, ami az Egyesült Államokban fizikailag lenne jelen a könyvesboltokban”. Szintén eredménynek nevezte, hogy „a Continental folyóiratban publikáló magyar és közép-európai szerzők szövegeit eredeti nyelvből a legmagasabb szépirodalmi színvonalon angol nyelvre fordították, ezek a szövegek pedig megjelentek az Egyesült Államokban – és az angolszász régióban, például az Egyesült Királyságban”.
A NER pazarlásaihoz képest a Continental ügye csepp a tengerben. Ám jól mutatja, milyen hatékonysággal működnek Demeter Szilárd projektjei, és azt is, hogy a verseny, a transzparencia és a párbeszéd hiánya miként torkollik szükségszerűen kudarcba, még akkor is, ha a cél alapvetően jó szándékú.
|
Így süllyedt el és vitt magával százmilliókat Demeter Szilárdék angol nyelvű irodalmi folyóirata, amellyel Amerika meghódítására indultak
|
Negyedmilliárd forintot áldozott a Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség egy angol nyelvű irodalmi folyóiratra – tudta meg a HVG. Az áttörés elmaradt, noha a 2021–2023-ban mindössze hét számot megélt lapra, a The Continental Literary Magazine-ra elment a művészeti folyóiratok egyéves támogatása. Közérdekű adatigénylésünk nyomán választ kaptunk arra, hogy pontosan mire mennyit költöttek, de kiderült az is, miként értékeli a lapot a volt főszerkesztő, és miért hallgat Demeter Szilárd.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250529_hvg-irodalmi-kiserlet-amerikai-kudarc-demeter-muvek-pazarlas-ebx
|
2025-05-29 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Fellegi Áron februárban indította el tanácsadó cégét, a HypeX Consulting Kft.-t, most pedig arról tájékoztatta a HVG-t, hogy annak eddigi montenegrói képviseletét egy tagvállalatba integrálták. Mint írta, stratégiájuk és víziójuk arra épül, hogy Montenegró ugyan még nem az Európai Unió tagja, de tagjelölt országként számos európai uniós forrásra jogosult.
“Ezeknek a forrásoknak a lehívása és felhasználása azonban kifejezetten alacsony hatékonysági szinten zajlik. Abban kíván cégünk közreműködni, ezen a területen kiterjedt szakértelmére alapozva, hogy montenegrói érintett entitások, állami és piaci szereplők hatékonyabban legyenek képesek az uniós források és egyéb finanszírozási eszközök felhasználására” – írta a HypeX nevében.
Fellegi Áronék úgy ítélik meg, hogy Montenegró egyébként nyugat-balkáni összevetésben kifejezetten jól teljesít a csatlakozási folyamat keretén belül teljesítendő mérföldkövek és feladatok végrehajtásában. “Magyarország, amellett, hogy támogatja a nyugat-balkáni országok, így Montenegró csatlakozási törekvéseit, rendkívül jó kétoldalú gazdasági kapcsolatokat ápol, illetve ösztönzi a magyar vállalatokat a külpiacra lépésre az úgynevezett kifektetési politikával, így a jelenlegi környezetet kifejezetten megfelelőnek gondoljuk arra, hogy magyar vállalatok nyugat-balkáni üzleti érvényesülését lokális partnerként tudjuk segíteni” – magyarázták Fellegiék.
A HypeX készítette el a közelmúltban a Nemzetgazdasági Minisztérium űripari szakportálját, pár hete pedig a minisztériummal közösen rendezett meg egy űripari workshopot Budapesten. Varga Lajos cége pedig évek óta kapja az állami megbízásokat a különböző rendezvények és ingatlanok őrzés-védelmi feladataira.
A Valton-Sec Zrt. 2024-ben már több mint 28 milliárd forintos forgalmat ért el, és 2,5 milliárd forint lett az adózott eredménye. Bár az árbevétele több mint 30 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a nyeresége 300 millió forinttal elmaradt a 2023. évitől.
|
Uniós pénzek felhasználásában segít Montenegróban a Valton-tulaj és a volt fejlesztési miniszter fia
|
Vállalatot alapított a balkáni országban a Valton-Sec tulajdonosa, Varga Lajos és a korábbi fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás fiának a cége HypeX Montenegro d.o.o. néven.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250529_hvg-Valton-Sec-Varga-Lajos-Fellegi-Aron-HypeX-Montenegro-EU-tamogatas
|
2025-05-29 06:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Miniszterelnöki Kabinetiroda jogellenesen kezelte a vakcinainfo.gov.hu-n megadott személyes adatokat, amikor a regisztráló állampolgároknak nem járványügyi, hanem politikai tartalmú üzeneteket küldött – ezt mondta ki a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, még nem jogerős ítélete. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi képviseletével indított per eredményeként a bíróság eltiltotta a Kabinetirodát az ilyen adatkezeléstől, és elrendelte az ítélet közzétételét is.
A TASZ közleménye felidézi, hogy a kormány 2020 decemberében indította el a vakcinainfo.gov.hu oldalt, amelyen keresztül az állampolgárok az oltáshoz való hozzáférés reményében adták meg személyes adataikat, kizárólag járványügyi tájékoztatás céljából. A regisztráció azonban kezdettől fogva homályos jogalapokon nyugodott: nem volt egyértelmű, pontosan milyen kommunikációra, milyen célból használják fel az adatokat.
A TASZ már 2021 elején figyelmeztetett arra, hogy a kormány visszaélhet az így megszerzett adatokkal. A szervezet azután indított pert, miután a félelmek beigazolódtak: a járvány ürügyén megszerzett email-címekre rendszeresen érkeztek politikai tartalmú üzenetek – a nemzeti konzultációtól kezdve a „háborúellenes” választási kampányokig.
Miközben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) úgy tett, mintha nem történt volna visszaélés, a TASZ következetesen kiállt az állampolgárok jogai mellett, és minden elérhető fórumon fellépett az adatkezelés politikai célokra történő kiterjesztése ellen. Bíróság most először mondta ki: ez az adatkezelés nemcsak etikátlan, hanem jogsértő is.
Az ítélet szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem rendelkezett megfelelő jogalappal az adatkezeléshez, megsértette a célhoz kötöttség elvét, amikor az oltáshoz kapcsolódó célból gyűjtött adatokat más – például politikai – célra használta, a jövőben nem kezelheti az érintett adatait járványhelyzettel nem összefüggő célból, és köteles nyilvánosságra hozni az ítéletet a vakcinainfo.gov.hu oldalon.
Ez a döntés – amennyiben jogerőre emelkedik – a kormányzati propaganda elleni egyik legjelentősebb jogi győzelem lehet. Egy olyan kommunikációs csatornát zárhat el, amelyen keresztül a kormány jogellenesen küldött politikai üzenetekkel ért el több millió állampolgárt – írja a TASZ.
A szervezet fellebbezett annak érdekében, hogy a bíróság a tisztességtelen adatkezelés tényét is mondja ki – vagyis azt, hogy a kormány kihasználta, hogy a járványhelyzet miatti egzisztenciális szorongásban valójában sok állampolgár nem önszántából adta meg az adatait, hanem azért, mert úgy tűnt, ez a túlélés záloga.
Ugyanakkor már most is fontos tudni: az összes eddig kiküldött propagandalevél jogellenes volt. Ha a kormány valóban befejezte a járványügyi kommunikációt, akkor köteles lenne törölni az egész adatbázist.
„Ez a győzelem több millió magyar állampolgár személyes adatainak védelméről szól. A TASZ azért küzd, hogy ne maradjon következmények nélkül, hogy a kormány a hatalmát propagandára használta fel, még egy világjárvány közepén is. Amikor a TASZ működését próbálják ellehetetleníteni, valójában azt akarják megakadályozni, hogy ilyen visszaélések ellen bárki hatékonyan felléphessen” – nyilatkozta az elsőfokú győzelem után Remport Ádám, a TASZ jogásza.
|
A bíróság szerint Rogánék jogellenesen kezelték az oltásra regisztráltak személyes adatait
|
Az elsőfokú, nem jogerős ítélet szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda a jövőben nem kezelheti az érintettek adatait járványhelyzettel nem összefüggő célból, és köteles nyilvánosságra hozni az ítéletet a vakcinainfo.gov.hu oldalon.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250602_A-Fovarosi-Torvenyszek-szerint-Roganek-jogellenesen-kezeltek-a-vakcinaoltasra-regisztraltak-szemelyes-adatait
|
2025-06-02 16:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Mészáros Lőrinc és gyerekeinek Fejér-B.Á.L. Zrt. nevű építőipari cége (amely Mészáros Beatrix, Ágnes és Lőrinc gyerekei nevének kezdőbetűit takarja) 2023-hoz képest 6 milliárddal kevesebb, összesen 40 milliárd forint árbevételt ért el, eközben viszont szép nyereséget termelt a vállalat: míg 2023-ban szerény 139 millió forint volt a profit, addig tavaly már 2,19 milliárd forint. A miniszterelnök földije nem is tétlenkedett, azonnal kivett 2,1 milliárd forintot osztalékként, 91,8 milliót pedig bennhagyott az eredménytartalékban.
A cég arról ismert, hogya Budapest-Belgrád vasútvonal egyik legnagyobb alvállalkozója (a fővállalkozó is maga Mészáros egy kínai céggel közösen), emellett ez a cég végezhette korábban az Iparművészeti Múzeum épületének, az MTA székházának, illetve a József Attila Színház felújítási munkáit és bizonyos, a paksi atomerőműhöz köthető munkákat. Felcsúton 57 házas luxuslakóparkot építenek.
A Fejér-B.Á.L. anyagköltsége tavaly a 2023-as felére csökkent, míg az igénybe vett szolgáltatások értéke egy év alatt 38 milliárdról 29,8 milliárdra csökkent. A személyi jellegű költségek is csökkentek, mind a bérköltséget, mind a járulékokat tekintve, mivel a cég 2024-ben már csak 193 főt foglalkoztatott, szemben a 2023-ban jelentett 224 fővel.
Jelentősen, több mint felével nőtt a vállalat követelése 9,7 milliárd forintra, nagy része áruszállításból és szolgáltatásból fakad (2023: 2,9 milliárd; 2024: 6,8 milliárd forint). A cégnek mindössze 137 millió forint hosszú lejáratú hitele van, a rövid lejáratú kötelezettségek 20,2 milliárdról 18,9 milliárd forintra csökkentek. Az alvállalkozói díjak is csökkentek tavaly, 32,8-ról 26,2 milliárd forintra
A vállalat végső soron azért termelt szép profitot, mert az üzemi eredmény a 2023-as 1,2 milliárdos veszteséghez képest 1,4 milliárdos nyereségbe csapott át tavaly, és pénzügyi műveletekből is akadt 1 milliárd forint.
|
Kétmilliárdos osztaléknak örülhet Mészáros Lőrinc és gyerekei
|
A Fejér-B.Á.L. építőipari cég bevétele csökkent, de a nyeresége nagyot nőtt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250602_Ketmilliardos-osztaleknak-orulhet-Meszaros-Lorinc-es-gyerekei
|
2025-06-02 17:04:00
| true | null | null |
HVG
|
1,37 milliárd forint adózott nyereséggel zárta 2024-et a Whitedog Media Kft., amelynek 75 százalékos tulajdonosa Várkonyi Andrea. A tulajdonosok a profitot osztalék formájában kiveszik a cégből, Várkonyira egymilliárd és 25 millió forint jut – tehát ha esetleg amúgy egy fillérje sem volna, az osztalékfizetés után akkor is a milliárdosok klubját erősítené.
A Whitedog egyébként tavaly is fizetett osztalékot, a profit éppenséggel abban az évben haladta meg először az egymilliárd forintot – ám Várkonyi csak 821 millió forintot kapott.
A Whitedog amúgy is prímán teljesített 2024-ben, árbevétele először meghaladta a 10 milliárd forintot.
A számok alapján Várkonyi Andrea akár meg is engedheti magának azokat a drága ruhákat és kiegészítőket, amelyekben rendszeresen fotózzák. Igaz, a Whitedog rendszeres beszállítója különféle Mészáros-cégeknek.
|
Várkonyi Andrea milliárdos lett
|
Először érte el a 10 milliárd forintot Várkonyi Andrea cégének árbevétele, s Várkonyi osztaléka az egymilliárd forintot.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250531_Varkonyi-Andrea-milliardos-lett
|
2025-05-31 14:42:00
| true | null | null |
HVG
|
Havi 340 millió forinttal költhet többet idén januártól a Fidesz parlamenti frakciója közpénzből, miután kormánypárti javaslatra megemelték a képviselőcsoportok – nemcsak a Fidesz, hanem az összes frakció – által működésre, alkalmazottakra, felszerelésre elkölthető állami támogatási keretét.
Mivel a Fideszé a legnagyobb frakció, ők profitálnak a legtöbbet a változtatásból – ezt amúgy csak a Fidesz és a KDNP szavazta meg, az ellenzéki frakciók egyike sem –, ami azt jelenti, hogy az összességében évi 7 milliárd forint pluszkiadásból bő 4 milliárd üti a Fidesz-frakció markát.
Könnyen jött, könnyen megy – gondolhatta a Fidesz-frakció, és máris elkezdte költeni az „ajándékpénzt”. A keret terhére a frakciók nem közvetlenül, hanem az Országgyűlés Hivatalán keresztül költhetnek, amelynek szerződéslistája nyilvános – ebből kiderül az összeg, a szerződés tárgya és az aláírók is.
A listából látszik, hogy a frakcióvezető Kocsis Máté idén február 1-én aláírt egy 230 milliós, majd március 3-án egy újabb, ezúttal 270 milliós szerződést, melyekkel összesen félmilliárd forint értékben rendelt „audiovizuális médiaszolgáltatás(ok)ra szánt műsorszám előállítást” a TV Com Kft.-től.
A szerződéseken a másik aláíró Kálomista Márton, mivel ő – a NER egyik kedvenc kurzusfilmese, az ElkXrtuk producere, Kálomista Gábor fia – a TV Com ügyvezetője. Mindkét szerződés 9-9 hónapra szól, havi 55,5 millió forinthoz jut a cég. Ezért a cégnek vélhetően videókat kell gyártania, de a szerződéslistából nem derül ki, hogy hányat és hova.
Kerestük a Fidesz-frakciót is, hogy megtudjuk: milyen tartalommal, milyen műsorszám(ok) előállítását rendelték meg, hány videót, hány perceseket, hol teszik ezeket közzé és miért esett a választásuk éppen a TV Com Kft.-re? A Fidesz képviselőcsoportjától cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Kerestük a TV Com Kft.-t is, amelynek amúgy Kálomista Márton csak az ügyvezetője (bő 3 éve), a cég tulajdonosa Rádai Attila (szűk 5 éve). A cég életében az 500 milliós megbízás jelentős előrelépés lesz, hiszen az utóbbi három évének – 2021-2023 – mérlege alapján éves nettó árbevétele 6-700 millió forint között volt, ehhez pedig stabilan évi 230-250 milliós adózott eredmény, profit társult.
A HVG a szerződésről kérdezte volna a cégtulajdonost, Rádai Attilát, ám ő nem kívánt nyilatkozni, és az ügyvezetőhöz irányított. Rádai amúgy hajóskapitány, és a badacsonyi vitorláskikötő kikötőmestere is. De annyira nem áll messze tőle a film- és műsorgyártás, hogy van egy ilyen profilú új cége, a Határtalan Kreativitás Film Kft. is, amit idén április 10-én jegyeztek be, és ennek is Kálomista Márton az ügyvezetője.
A Fidesz-frakcióval kötött két, összesen 500 millió forint összértékű szerződés részleteiről a cégtulajdonos javaslata alapján Kálomista Mártonnak több kérdést is feltettünk írásban, ám cikkünk megjelenéséig tőle sem kaptunk választ. A Kálomista vezette TV Com Kft. amúgy nemcsak a Fidesz, hanem a közmédia szerződéslistáján is visszatérő szereplő.
A HVG is megírta, az MTVA 2024-ben 61,1 millió forintot fizetett a TV Com Kft.-nek a Vár a Kárpát-medence című magazin legyártására. Emellett egy másik, sokkal nagyobb megbízás is jutott a cégnek a közmédiától: a 2023 végén között szerződés alapján a vállalkozás a Nyár 24 című magazinműsor gyártásáért 650,2 millió forintot kapott (2023. december 15.–2024. augusztus 2. közötti időszakra).
Érdekesség, hogy Kálomista Márton a producere a Szent Kelet vesztett varázsa című dokumentumfilm-sorozatnak, amelyet író-rendezőként a fideszes publicista, Bayer Zsolt jegyez. Ezt, a közmédia számára készült, Mongóliát bemutató sorozatot a Szerencsejáték Zrt. is szponzorálta 40 millió forinttal, a szakmai támogató pedig Obrusánszky Borbála Magyarország mongóliai nagykövete volt – az ő unokahúga pedig Rogán Antal felesége, akiről nemrég derült ki, hogy úgy visel többmilliós ruhákat, táskákat és ékszereket, hogy állítólag ezek nem az ő tulajdonát képezik – legalábbis Rogán Antal ezt mondta Gulyás Gergelynek, további részleteket pedig nem árul el.
|
Félmilliárdért bízta meg a Fidesz-frakció videókészítéssel a Kálomista Gábor fia által vezetett céget
|
A Fidesz már el is kezdte szórni a nemrég jelentősen megemelt, a parlamenti frakciók által elkölthető közpénzkeretét. Két friss szerződéssel 500 millió forintért bízta meg a kurzusfilmes Kálomista Gábor fia által vezetett műsorgyártó céget videók készítésével.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250416_Felmilliardert-bizta-meg-a-Fidesz-frakcio-videokeszitessel-a-Kalomista-Gabor-fia-altal-vezetett-ceget-ebx
|
2025-04-16 06:01:00
| true | null | null |
HVG
|
A 2024-es beszámolója alapján tavaly ugyan 47 milliárd forintról 40,4 milliárdra csökkent a Mészáros Lőrinc és három gyereke tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. árbevétele, de a nyeresége 139,3 millió forintról 2,1 milliárd forintra ugrott, derül ki a cég beszámolójából. A jelentős javulás főleg annak köszönhető, hogy az anyagi kiadásaik csökkentek: 44,8 milliárd forintról 33,4 milliárd forintra.A közgyűlés jelen határozatával akként dönt, hogy a társaság 2024. évi 2,19 milliárd forint adózott eredményből a részvényesek számára 2,1 milliárd forint osztalék kerüljön kifizetésre- olvasható az építőipari cég közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonatában. Tehát 900 millió forint híján a teljes profitot, vagyis 2,1 milliárd forintot kivesznek a társaságból. A Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonosai:Mészáros Ágnes - 29,8 százalékMészáros Beatrix - 29,8 százalékIfj. Mészáros Lőrinc - 29,8 százalékId. Mészáros Lőrinc - 10,5 százalék.A Mészáros gyerekek tehát fejenként mintegy 625,8 millió forintot kapnak. Hárman együtt 1,8 milliárd forintnak örülhetnek. Míg az édesapa 300 millió forintot köszönhet ennek a cégnek, amely jelenleg például a volt Honvéd Főparancsnokság épületének felújításán dolgozik a Budai Várban, ami a Nemzeti Hauszmann Program része, tehát állami beruházás.
|
Mészáros Lőrinc gyerekei 1,8 milliárd forintnak örülhetnek
|
Fejenként 625 millió forint osztalék jött össze.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-gyerekei-18-milliard-forintnak-orulhetnek.html
|
2025-06-02 17:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A leadott beszámolója szerint a magyar McDonald’s-hálózat mögött álló Progress Étteremhálózat Kft. 104,8 milliárdos forgalmat ért el 2024-ben. Ez azt jelenti, hogy töretlenül növekedik a cég. 2023-ban is rekorddal zártak, akkor 91 milliárd forintos forgalommal, ezt tudták most több mint 13 milliárddal növelni. A forgalomból az egy évvel korábbi 9,9 milliárd után tavaly már 12,4 milliárd forint jött franchise-díjból, a többi a saját éttermek bevétele.Az év végén az étteremhálózatban 115 étterem üzemelt, amelyből 47 franchise rendszerben, 68 vállalati üzemeltetésben működött. A 68 vállalati üzemeltetésű étteremből 30 étterem Budapesten és vonzáskörzetében, 38 étterem vidéken helyezkedik el. A 47 franchise üzemeltetésű étteremből 20 étterem Budapesten és vonzáskörzetében, 27 étterem vidéken található.A profit is tovább nőtt, 6,2 milliárdról 8,7 milliárdra - ebből 4,1 milliárd forintot osztalék formájában kivett a tulajdonos. A másik felét az eredménytartalékba helyezte. Scheer Sándor 2019-ben vásárolta fel a magyar McDonald’s-hálózat mögötti céget. Ő az 1995-ben alapított Market Építő Zrt.-nek kezdettől az első embere, Garancsi István mellett 49 százalékos tulajdonrésze van benne.
|
A magyar McDonald’s is milliárdokat termelt a NER-nek
|
100 milliárd fölé ugrott a forgalom 2024-ben.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-magyar-mcdonalds-is-milliardokat-termelt-a-ner-nek.html
|
2025-06-01 09:09:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A 2024-es beszámolója alapján tavaly 4,8 milliárd forintról 6,5 milliárdra növekedett idősebb Orbán Győző, a kormányfő édesapjának többségi tulajdonában álló Dolomit Kőbányászati Kft. árbevétele, míg a nyeresége 1,8 milliárd forintról 2,7 milliárdra ugrott. A forgalom tehát 35 százalékkal növekedett, míg a profit 43 százalékkal. Az egy napra jutó árbevétel: 17,8 millió forint volt. Rengeteg követ adtak el: 2023-ban 4,6 milliárd forint értékben, tavaly viszont 5,7 milliárd forintért. Export nem volt.A 2024. üzleti év adózott eredményét, valamint a szabad eredménytartalék összegét figyelembe véve az adózott eredmény felhasználására vonatkozóan 2,6 milliárd forint összegű osztalék kerül jóváhagyásra- döntöttek május 6-án a Dolomit Kft. tulajdonosai.Az 51 százalékos többségi tulajdonosnak, Orbán Győzőnek nagyjából így 1,3 milliárd forint osztalék jut. Ez több, mint a 2023-as kifizetés, akkor mintegy 960 millió forintot kaphatott a kormányfő apja.
|
1,3 milliárd forint osztalékot vett ki Orbán Győző a bányacégéből
|
A miniszterelnök apjának jó éve volt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/13-milliard-forint-osztalekot-vett-ki-orban-gyozo-a-banyacegebol.html
|
2025-05-31 20:08:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Négy éve jelent meg a hazai tőkepiacon az Accesio Alapkezelő Zrt., amely azóta három magántőkealapot indított, egyenként 2,5 milliárd forintos jegyzett tőkével. A cég vezetője Csuhaj V. Imre, aki korábban a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. (SZTA) elnök-vezérigazgatója, majd Matolcsy György jegybankelnök tanácsadója volt. Csuhaj több jegybanki alapítványban is szerepet kapott, így az MNB körüli gazdasági hálózat ismert szereplője.Az Accesio magántőkealapjait a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) finanszírozza, amelynek kuratóriumi elnöke szintén Csuhaj. Az MVA-t 1990-ben hozták létre azzal a céllal, hogy segítse a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését. Az alapítvány a 2000-es évektől kezdve részt vett különböző uniós programok, köztük a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásainak közvetítésében, jellemzően hitel- és garanciaprogramok formájában.Az évek során több állami szervvel is együttműködött, így például az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal (NKFIH), valamint a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB). A konstrukció erősen emlékeztet a Matolcsy-féle Pallas Athéné alapítványi modellre: közpénzből feltőkésített alapítványok irányítanak forrásokat magántőkealapokhoz, gyakran nehezen átlátható módon.Csuhaj az elmúlt években már szereplője volt egy súlyos pénzügyi botránynak. Az általa vezetett SZTA 2018-ban közel 7 milliárd forintot helyezett el betétként a Matolcsy unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető NHB Banknál, annak ellenére, hogy a pénzintézetet a Magyar Nemzeti Bank már többször is megbüntette szabálytalanságok miatt. Az NHB 2019-ben csődbe ment, az SZTA pénze bennragadt.A Direkt36 birtokába került dokumentumok szerint Csuhaj a belső szabályokat megszegve, saját hatáskörben döntött a betételhelyezésekről. Későbbi nyilatkozataiban azt állította, hogy az igazgatóság, a felügyelőbizottság és az alapító Pénzügyminisztérium is jóváhagyta a pénzügyi műveleteket. A betétek kamatai nem voltak kiugróak, és a döntéseket a "hazai tulajdonú bankok támogatásával" indokolták.A bankcsőd után az SZTA feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával. Az ügyben 2020-ban indult nyomozás, ám több év elteltével sem történt gyanúsítotti kihallgatás. Legutóbb, 2025. május 29-én a Budapesti Rendőr-főkapitányság az Mfor érdeklődésére erősítette meg, hogy"az ügy továbbra is folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt".Csuhaj mindvégig tagadta, hogy hibázott volna: "A munkaviszonyom fennállása alatt kifogást a pénzkezeléssel összefüggésben az SZTA igazgatóságától, felügyelőbizottságától, könyvvizsgálójától, illetve az alapítói jogok gyakorlójától nem kaptam." Hozzátette: "A betétek elhelyezésekor minden jogszabályt és valamennyi belső szabályzatot betartottam. Ezt több ellenőri vizsgálat, illetve az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság utólagos döntései is igazolták."A veszteség mértéke miatt az SZTA pénzügyi helyzete tarthatatlanná vált: a cég saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent volna, ami törvénytelen helyzetet eredményezett volna. Varga Mihály pénzügyminiszter 2020 első felében 20 milliárd forintos tőkeinjekciót hagyott jóvá a cég számára, így sikerült elkerülni a csődöt - adófizetői pénzből.Magántőkealapok, megintEközben Csuhaj új szerepben tűnt fel az Accesio élén. A cég az MVA által finanszírozott három magántőkealap (Start Future, Start Innovation, Start Nature) révén startupokba, főként medtech cégekbe fektet. Csuhaj állítása szerint az Omixon Kft.-ből 2024 végén sikeres kilépést hajtottak végre, míg az amerikai Genomate Health Inc.-ben való részesedésük "az első magyar unikornissá" válhat. A befektetéseket tapasztalt privát tőketársak bevonásával végzik, és rendszeresen beszámolnak a német pénzügyi partnereknek.2024-ben az Accesio többségi tulajdont szerzett a medtech területen aktív White Unicorn Zrt.-ben is. A cég egyik fő projektje a mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztikai megoldások fejlesztése. A Genomate Health Inc., amelyben szintén részesedéssel rendelkeznek, amerikai piacon tevékenykedő biotechnológiai vállalat, amely a magyar kutatói háttérre alapozva készít genetikai vizsgálati platformokat. Az Omixon Kft., amelyből 2024 végén hajtottak végre sikeres kilépést, világszerte elismert szereplő a HLA-tesztelésben, főként transzplantációs célú diagnosztikában. Csuhaj szerint céljuk, hogy a magyar tudásból építkező startupokat nemcsak itthon, hanem az Egyesült Államok piacán is sikerre vigyék. A működésről szóló jelentéseket az MVA mellett külföldi partnerek is megkapják - ilyen beszámolóra legutóbb 2025 áprilisában került sor. A működésről szóló jelentéseket az MVA mellett külföldi partnerek is megkapják - ilyen beszámolóra legutóbb 2025 áprilisában került sor.Az Accesio működésével kapcsolatban eddig nem merült fel konkrét szabálytalanság. Azonban a modell, amelyben állami és uniós forrásokat használnak fel magántőkealapok feltőkésítésére, továbbra is a közpénzek átláthatóságának kérdését veti fel. Csuhaj tagadja az összeférhetetlenséget, hangsúlyozva: "Sem az MVA, sem az Accesio, sem jómagam nem álltunk soha pénzügyi kapcsolatban az SZTA-val. Matolcsy György úr semmilyen befolyást nem gyakorolt a működésünkre."Időközben az Állami Számvevőszék vizsgálatot indított a Matolcsy György által felépített Pallas Athéné alapítványi rendszer működésével kapcsolatban. A 2025 elején kiadott jelentés szerint az alapítványi vagyont kezelő Optima Zrt. befektetései átláthatatlan struktúrákon keresztül történtek, és jelentős részük veszteséges volt. Az ÁSZ emiatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat eljárást.A politikai felelősség kérdése nyitott. Matolcsy György 2025 áprilisában távozott a jegybank éléről, utóda Varga Mihály vizsgálatokat indított az MNB korábbi alapítványi működésével, valamint az Optima Zrt. tulajdonosi struktúrájával összefüggésben. Az elszámoltatás azonban egyelőre nem történt meg. Az egyik legfrissebb fejlemény, hogy a jegybanki cégekkel több tízmilliárdos szerződéseket elnyerő Somlai Bálint számláit zárolták, de gyanúsítotti kihallgatás ebben az ügyben sem történt eddig.
|
Újabb csontváz: közpénzekből tőkésít magánalapokat egy Matolcsy Györgyhöz közeli üzletember
|
Új színfolttal és újabb milliárdokkal „gazdagodhat” a jegybanki visszaélések eddig sem szürke palettája. Az eltűnt pénzek történetében most feltűnő Accesio Alapkezelő neve a szakemberek számára sem túl ismerős, hát még a sztori, amelyben csak egy ember neve „köszön vissza”: Csuhaj V. Imréé, aki a kezelt alapok vezetésében fellépő jegybankelnöki főtanácsadó – volt. / Újabb, közpénzből feltőkésített magántőkealapokat irányít Csuhaj V. Imre, a Matolcsy-féle gazdasági kör ismert szereplője. A Széchenyi Tőkealap-kezelő egykori vezetője most az Accesio Alapkezelő élén építi új hálózatát, miközben korábbi 7 milliárdos bukása miatt még mindig tart a nyomozás. A konstrukció kísértetiesen hasonlít az MNB-alapítványok modelljére.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/kozpenz-matolcsy-gyorgy-csuhaj-v-imre-accesio-alapkezelo.html
|
2025-06-02 05:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
183 milliárd forintos árbevételre 28,2 milliárd forintos adózott eredményt ért el az egyik leggazdagabb magyar, Tiborcz István exüzlettársa, Paár Attila építőipari vállalata, a West Hungária Bau Kft. A nyereségből a vállalat 10 milliárd forint osztalékot fizet, a maradékot eredménytartalékba helyezi.Ez kiemelkedően jó eredmény, 2023-ban az árbevétel 113 milliárd forint volt, míg a profit csak 18,7 milliárd forint.A WHB állami megrendelések gyakori kedvezményezettje, részt vesz egyebek mellett a Pénzügyminisztérium várbeli épületének rekonstrukciójában, a Mátrai Erőmű telephelyén pedig Mészáros Lőrinccel konzorciumban építhet gázerőművet.
|
Paár Attila cége csúcssebességbe kapcsolt
|
Sose volt még ilyen jó éve az állami megrendelésekkel is rendelkező WHB-nak.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/paar-attila-cege-csucssebessegbe-kapcsolt.html
|
2025-05-31 15:03:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Ha van különös elem Mészáros Lőrinc cégbirodalmában, akkor az a Brendon gyerekáruház. Az tavaly április közepén derült ki, hogy sikeres megállapodást követően adásvételi szerződést írt alá a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt., amely értelmében egyedüli tulajdonosa lett Magyarország piacvezető kiskereskedelmi baba áruházláncának, a Brendon Holding Kft.-nek. Ehhez a céghez tartozik a Brendon Gyermekáruházak Kft. (bérelt ingatlanokban 17 saját üzletet üzemeltet) és a Baba Magazin Kiadói Kft. is, a 2024-es beszámolóik alapján pedig úgy tűnik, hogy a felcsúti mindenes nagyon jó vételt csinált.A Brendon Gyremekáruházak Kft. a jelentős infláció miatt is növelni tudta a bevételeit: a 2023-as 15,5 milliárd forintról 16,5 milliárdra. A profit viszont csökkent: 387,6 millió forintról 118,6 millióra. Osztalékot nem fizettek. Még nem köztudott, de Mészáros Lőrincnek van egy saját magazinja is, ez pedig a Baba Patika, amit a Baba Magazin Kft. ad ki. Az oldalukon elérhető információk szerint a Baba Patika oldalain hiteles és hasznos információkhoz lehet jutni. Szakíróik többek között orvosok, gyermekorvosok, pszichológusok, dietetikusok, gyógytornászok, gyógypedagógusok, a szakma legkiválóbb ismerői írnak olyan témákban, amelyek a kismamákat, az édesanyákat és rajtuk keresztül az egész családot érdeklik. A szakértői cikkek mellett időnként könnyedebb hangvételre váltanak, hogy tippjeikkel segítsék a babás mindennapokat.A magazin stabilan nyereséges: a bevétel a 2023-as 108,4 millió forintról tavaly 109,7 millió forintra gyarapodott, a profit pedig 54,6 millió forintról 57,6 millió forintra. Itt fizettek osztalékot, kereken 100 millió forintot.Kicsit szintén idegen test a Mészáros-cégbirodalomban a Fulldent Kft. Lapunk írta meg elsőként tavaly januárban, hogy exkluzív budai fogászati központtal bővült a felcsúti üzletember céghálózata, egészen pontosan a FullDent klinikáról van szó a főváros legelitebb kerületében, a XII. kerületben található Királyhágó utcában. A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő VM Medical Zrt. 2023. december 18-án lett a FullDent Kft. kisebbségi tulajdonosa, a többségi Majorosi Zoltán fogorvos.A fogászatnak anyagilag egyelőre nem tett jót, hogy beszállt a leggazdagabb magyar: a 2023-as közel 400 millió forintos bevétel 355,7 millióra esett, a profit pedig 38,2 millió forintról 10,4 millióra. Ennek ellenére jelentős osztalékot szavaztak meg: 68,2 millió forintot, vagyis az eredménytartalékból is kiemeltek 57 milliót. Ez még csak a kezdet, hiszen terjeszkednek: egy XII. kerületi palotában nyithat ki még az idén az új rendelőjük.A VM Medical Zrt.-nek a fogászaton kívül van még egy leánycége, a főtevékenysége szerint ingatlankezeléssel foglalkozó VM Medical Property Invest Zrt. Két vezető tisztségviselője van: Mészáros Lőrinc és felesége, Várkonyi Andrea (a VM rövidítés gyanúsan a házaspár vezetéknevének kezdőbetűire utal - a szerk.). A cégnek tavaly még nem volt bevétele, ellenben 27,3 millió forint veszteséget kellett elkönyvelniük.
|
Kiderült, hogyan teljesített Mészáros Lőrinc gyerekáruháza és luxusfogászata
|
Mészáros Lőrinchez tartozik a Baba Patika magazin is, amely szintén nyereséget termelt a felcsúti milliárdosnak.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/kiderult-hogyan-teljesitett-meszaros-lorinc-gyerekaruhaza-es-luxusfogaszata.html
|
2025-05-30 11:11:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A 2020-ban létesített, rejtélyekkel övezett Oltóanyaggyár 2021-ben még csak 100 ezer forintos árbevételt produkált, 2022-ben már 764 ezrest, 2023-ban 717 ezer forint nettó forgalmat bonyolított le, míg a legfrissebb, 2024-es beszámolója szerint kicsit visszaesve tavaly 643 ezer forintot. Mindezt persze úgy, hogy még nem is működik.Az üzemen kívüli, helyesebben üzembe sem helyezett gyár nyeresége is visszaesett. 2021-ben 32 millió, majd 2022-ben nagyot ugorva 93,5 millió, 2023-ban ezt megduplázva már 190,9 millió forint lett a tiszta profit - ám 2024-ben ez 54,4 ezer forintos profitra zsugorodott.Mindeközben a tavalyi számok is azt mutatják, hogy az ígéretek ellenére hiába nem indult még mindig el a vakcinagyártás, a pár létező "fal mögött" érzékelhető némi mozgolódás. Például tovább növekedett az ott dolgozók száma, tavaly 14 főt vettek fel.Míg 2022-ben még csak 22, addig 2024-ben már 49 munkatársat alkalmaztak. Ennek megfelelően a személyi jellegű ráfordítások egyre kúsznak felfelé, már 914 millió forint megy el fizetésekre és egyéb munkáltatói kifizetésekre. Az alkalmazottak bruttó átlagkeresete évi 14,5 millió forint az e-beszámoló szerint.A vezető tisztségviselők összesen 68,4 millió forint munkadíjat kaptak tavaly, ami 8 millióval több, mint 2023-ban. Ez közel 12 százalékos növekmény, miközben a 3,7 százalékos infláció figyelembevételével országosan a reálkeresetek gyarapodása nem érte el a 10 százalékot. Így a vezető tisztségviselők már havi 5,7 millió forintban részesültek, de azt nem részletezik, hogy ezt egyedül az új vezérigazgató - Dr. Mészáros József, aki számos egyéb tisztsége mellett a Debreceni Egyetem kabinetfőnöke - kapja-e vagy ez az összeg többfelé oszlik.Bár a gyár még meg sem kezdte a termelést, Mészáros a harmadik vezérigazgató, akit 2025. február 2-án neveztek ki. Már bőven az egyetemen dolgozott, amikor több tanszék tiltakozása ellenére Putyinnak egyetemi díszpolgári címet szavazott meg a szenátus. És ő volt az, aki egyenként akarta behívatni "elbeszélgetésre" az ellenkező oktatókat, ám az érintettek ezt megtagadták. Sokan akkor azt mondták: ez a módszer az ötvenes években volt divatos.A felügyelőbizottság 3 tagjának fizetett tiszteletdíj 12,3 millió forint volt, azaz fejenként havonta 342 ezer forint járt nekik.A dolgozók számán kívül az eszközök is bővülnekTovább folytatódótt a tárgyi eszközök beszerzése: 7,2 milliárdról 9,2 milliárd forintra növelték az Oltóanyaggyárba szükséges ingóságokra fordított összeget. Az immateriális javakra - ami lehet akár kutatás, licencekre, bármilyen szellemi termék, de ezt nem részletezik - is több jutott: 890 ezerről duplájára, 1,6 millió forintra emelték az összeget.Mindeközben a gyár rövid távú kötelezettségei némileg csökkentek, 592 millióról 425 millió forintra. De a beruházások tételnél például semmilyen ráfordítást nem találunk - olyan, mintha nem történne építkezés és egyéb, azaz egy gyár felhúzásával járó történés.Az Oltóanyaggyár Zrt. beszámolójának kiegészítő melléklete szerint jelenleg elsődleges feladatuk a Nemzeti Oltóanyaggyár létesítése, az építési beruházás megvalósítása és kivitelezése - ez nem újdonság, évek óta ez szerepel az épp aktuális dokumentumban.A beszámoló összeállításával ismét a UD Campus Nonprofit Kft.-t bízták meg, amelynek szintén a Debreceni Egyetem az egyedüli tulajdonosa, és nem muzsikál rosszul: 2021-ben 88 millió, 2023-ban azonban már 360 millió forintos nyeresége volt, legújabb fióktelepe például a Mádi Borakadémia kutatási központja, a Borsay Kastély.De vissza az Oltóanyaggyárhoz: a beszámoló szerint 2024-ben a társaság az egyetemtől a Nemzeti Oltóanyaggyár beruházás előkészítési és megvalósítási feladataira 2 milliárd forint finanszírozási előleget kapott, az eddigi összesen 4 milliárd mellett. A tárgyévben folyósított előlegből felhasznált 1,7 milliárd, valamint a korábbi finanszírozási előlegből 2024-ben felhasznált 300 millió forinttal a társaság 2024-ben elszámolt.A kormány egyébként a költségvetési törvényben 2024-re 16,1 milliárd forintot különített el az Oltóanyaggyárra, de a 2025-ös költségvetésben a befejezendő nagy értékű beruházások között nem szerepel a gyár átadása.Hadházy Ákos utoljára idén áprilisban járt a debreceni Oltóanyaggyárnál, az országgyűlési képviselő akkor ezt posztolta:"Elköltöttek már vagy 55 milliárdot a Nemzethy Oltóanyaggyárra, aminek már három éve működnie kellene. Nos, pont úgy néz ki, mint amikor másfél éve ott jártam... Egy elhagyatott csarnok, amihez még út sem vezet".
|
Az évtized rejtélye: mikor indul a termelés az állami milliárdokkal felpumpált szellemgyárban?
|
Kijött a titokzatos, még mindig nem üzemelő debreceni Oltóaanyaggyár Zrt. beszámolója is a tavalyi évről. Hatalmas dolgok nem történtek, csak a szokásos: ömlik a pénz Debrecenbe.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/az-evtized-rejtelye-mikor-indul-a-termeles-az-allami-milliardokkal-felpumpalt-szellemgyarban.html
|
2025-05-30 10:10:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Szerencsejáték Zrt. által 2015 és 2024 között kiosztott 22,41 milliárd forint támogatás legnagyobb részét a Princzinger Péter vezette Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) kapta - derült ki az MSZP által kiperelt adatokból, amelyeket a 24.hu kapott meg. A szervezet 2019 és 2023 között összesen 3 milliárd forinthoz jutott.A szerződések szerint az állami cég jellemzően azért fizetett, hogy az alapítvány megemlítse őt, illetve logóját megjelenítse. Egy 2019-es megállapodásban például 90 millió forint szerepel azért, hogy az MTSZA felületein jelezze: a Szerencsejáték Zrt. támogatja őket. Egy egyperces interjúért 30 millió, egy szóbeli beszámolóért 10 millió forintot fizettek.Több kiadványt is megjelentettek közösen, például az "Ízes Magyarország" magazint, valamint a "Csodás Magyarország" és "Magyarország vár" című újságokat, amelyek milliós példányszámban, gyakran kormánypárti sajtótermékek mellékleteként jutottak el az olvasókhoz. A grafikai munkákat Balásy Gyula cége, a Lounge Design Kft. végezte. Egyes kiadványok megjelenéséhez 240 millió forint, logóhasználathoz és online megjelenéshez további több tízmillió forint kapcsolódott.A Szerencsejáték Zrt. 2020-ban 180 millió forintot fizetett azért, hogy a logója 512 televíziós spotban szerepeljen, de a megjelenések helye és ideje nem ismert. A Telex hiába fordult adatkéréssel az MTSZA-hoz és a Szerencsejáték Zrt.-hez, választ nem kaptak. A NAIH szerint az alapítvány közérdekű adatokat kezel, ezért köteles kiadni azokat, de ezt eddig nem teljesítette.A lap információi szerint a NAV nyomozást folytat az MTSZA-val szemben egy turisztikai társasjáték ügyében is, amelynek gyártására csaknem 900 millió forint közpénzt kaptak. A játék nem a tervezett szálláshelyekre, hanem oktatási intézményekhez és családokhoz került.A legfrissebb, 2024-es beszámoló alapján az alapítvány egy év alatt 11-ről 22 milliárd forintra növelte támogatásait. Princzinger Péter éves díjazása 21 millió forint, a kuratórium 11 tagja összesen 107 millió forintot kapott.
|
Folyik a közpénz: 30 millió egy egyperces interjúért, 900 millió társasjátékra
|
A NAV is nyomoz.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/kozerdeku/folyik-a-kozpenz-30-millio-egy-egyperces-interjuert-900-millio-tarsasjatekra.html
|
2025-05-28 06:06:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A forgalma ugyan növekedett, de a nyereségessége csökkent Németh Balázs Fidesz frakciószóvivő nagykovácsi trafikjainak, derül ki a Dohánypapír Bt. 2024-es céges beszámolójából. A társaságban a volt állami tévés műsorvezető a kültag, míg felesége, Varga Patrícia a beltag. A cég árbevétele a 2023-as 452 millió forinthoz képest 489 millió forintra ugrott, de ebben az is szerepet játszhatott, hogy tavaly a szeszes italok ára 4,3 százalékkal, a dohányáruk ára pedig 4,5 százalékkal emelkedett, ami tükrözte az általános inflációt.A csaknem félmilliárdos forgalom átlagos teljesítménynek számít a trafikok között, hiszen például Sopronban akad olyan nemzeti dohánybolt is, amelynek bőven megugorja a milliárdos szintet a bevétele. A nyeresége csökkent a Dohánypapír Bt.-nek: a 2023-as 18,5 millió forintról 13,7 millió forintra."Nem összeférhetetlen a pozíciómmal az, hogy a családomnak trafikja van. Ennyi erővel, ha van egy taxis barátom, akkor nem foglalkozhatnánk a taxistörvénnyel, ha a szüleim nyugdíjasok, akkor a nyugdíjasokkal, mint ahogy a készülő demográfiai programmal sem foglalkozhatnánk, mivel én is kétgyerekes családapa vagyok"
|
Milliókat hozott a konyhára Németh Balázsék trafikbiznisze
|
A Fidesz frakciószóvivője és felesége szerény profitnak is örülhet.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/milliokat-hozott-a-konyhara-nemeth-balazsek-trafikbiznisze.html
|
2025-05-27 16:04:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Mintegy 400 millió forint nyereséget termelt a győri, a miskolci és a pécsi kaszinó, derül ki a Casino Win cégcsoport 2024-es beszámolóiból. Hogy ennek pontosan ki örülhet, azt csak sejteni lehet. A három kaszinó koncessziója a Casino Win csoporthoz tartozik, a cégek tulajdonosa Rákosfalvy Zoltán volt a Treff-Klub Kft.-én keresztül. A múlt idő azért indokolt, mert a Treff-Klub tulajdonosa 2023 október 25-e óta a budapesti központú Treff-Center Vagyonkezelő Alapítvány. Zárt alapítványról volt szó, ez azt jelenti, hogy az alapító nem engedi meg az alapítványhoz való csatlakozást. Bírósági papírokból csak annyit lehetett látni, hogy az alapítvány képviselője és kuratóriumi tagja Kruppa Zsolt András, aki a kaszinós cégek ügyvezetője is.Ez változott meg tavaly márciusban: a kaszinós alapítvány nyílt lett. Az alapítvány egyedüli tagja Rákosfalvy Zoltán ügyvéd. Ő sokak számára lehet ismerős. Győrben a Borkai-ügy kapcsán lett a napnál is világosabb a politika és a gazdaság összefonódása, hiszen a volt fideszes polgármester és a helyi vállalkozói elit együtt jachtozott az Adriai-tengeren. Azon a bizonyos jachton ott volt Rákosfalvy Zoltán ügyvéd is, aki a győri önkormányzatnak, egyetemnek és az államnak is dolgozott.A győri, a miskolci és a pécsi kaszinó forgalmát persze szinte össze sem lehet hasonlítani a budapesti kaszinók forgalmával. A győri kaszinót terelgető Casino Win Kft.-nek 2023-ban 2,3 milliárd forint bevétele volt, ebből mindössze 34,3 millió forint nyereséget termelt, osztalékot pedig nem fizetett. Tavaly kicsivel jobb évük volt: a forgalom 2,5 milliárd forintra ugrott, amiből 282 millió forint profit jött össze, de ezúttal sem fizettek osztalékot.A miskolci egység ügyeit a Casino Win Miskolc Kft. intézi, itt kereken 2 milliárd forint lett a bevétel és 108,5 millió forint adózott eredményt lehetett elkönyvelni. Míg a pécsi egység a leggyengébb lánszem, a baranyai megyeszékhelyen alig akartak kaszinózni 2024-ben az emberek: a forgalom egy év alatt 200 millió forinttal csökkent, így jött ki az 1,7 milliárd forint, amiből csak minimális, 7,8 millió forintos nyereség maradt a kasszában. Oszalékot egyik cégnél sem fizettek.A három kaszinónak még garantált a működése: a győrinek 2026-ban, a pécsinek 2027-ben, a miskolcinak 2029-ben jár le a koncessziója, ezek ráadásul meghosszabbíthatók, mint a budapestiek esetében is történt 2056-ig. Rákosfalvy Zoltánról - aki közös szexvideón szerepelt Borkai Zsolttal - az utóbbi években sok minden kiderült, de az Orbán-kormány ennek ellenére nála hagyta a három kaszinót. Mindössze annyi történt vele, hogy még 2019-ben lemondott tagságáról az úszószövetség elnökségében. A győri kaszinónak ugyanakkor van egy kisvárdai leágazása is. A kaszinós cégeknek Kruppa Zsolt az ügyvezetője, aki például a kisvárdai TFK-IMPEX PLUSZ Kft. ügyvezetője is. Ennek a cégnek Sesztákné Berecz Marianna az egyik tulajdonosa, aki a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselőjének, Seszták Miklósnak a felesége.Még a 2026-os választások előtt lesz dolga a kaszinókkal a kormánynak. Lapunk írta meg tavaly ősszel, hogy Habony Árpád és Garancsi István cégei átvették Szima Gábor debreceni és nyíregyházi kaszinóit. Ezzel a két nagyvállalkozónak közösen már hét kaszinója van, hiszen az öt budapesti egység is hozzájuk tartozik. Ez a törvényi maximum. A Rogán Antal kabinetminiszter alá tartozó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága tavaly nyáron hosszabbította meg a debreceni és a nyíregyházi kaszinó koncessziós jogát, de csak 2026. január 31-ig. Elsőként azonban a soproni kaszinó jövőjéről kell majd határozni, ugyanis a CAI Hungary Kft. engedélye január 15-ig érvényes. Stabilan működő kaszinóról van szó, amely Garancsi István Futball Invest Zrt. nevű vállalkozásának 45 százalékos, valamint az osztrák Casinos Austria International (CAI) GmbH többségi tulajdonában van. Ez részben osztrák állami tulajdon.A legnagyobb profitot természetesen az öt budapesti kaszinó termeli. A szintén a Habony-Garancsi kettőshöz tartozó LVC Diamond Kft. 2024-es számai még nem ismertek. Nehéz lesz überelni a 2023-as számokat, amikor 52 milliárd forintos bevétellel és 12,4 milliárd forint nyereséggel zártak.
|
400 millió forint profitot pörgettek ki a NER alapítványi kaszinói
|
A legszebb számokat a győri kaszinó produkálta, míg Pécsen valami baj lehet az emberek játékkedvével.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/400-millio-forint-profitot-porgettek-ki-a-ner-alapitvanyi-kaszinoi.html
|
2025-05-27 10:10:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Nagyon lassan csordogálnak csak a beszámolók Mészáros Lőrinc cégbirodalmának 2024-es teljesítményeiről, de azért megérkeztek az első számok. A felcsúti mindenes a bankrendszeren, a mezőgazdaságon, az építőiparon, az energiapiacon és a turizmuson kívül a magánegészségügyben is próbálkozik, egyelőre kevés sikerrel. A leggazdagabb magyar 2020 decemberében lett az egyik tulajdonos a Gyógyító Magyarok Kft.-ben, üzlettársai Deák Gábor és Magyar Olivér Mátyás, utóbbi a labdarúgó NB I-ben szereplő DVTK tulajdonosa is.Nem ebből a cégéből lett milliárdos Mészáros Lőrinc: a 2023-as 484,5 millió forintos forgalom 612 millióra nőtt, míg a profit 6,5 millió helyett 7,9 millió forint lett. Ezt a pénzt nem vették ki a cégből. A Gyógyító Magyarok Kft.-nek két leánycége van: az egyik egy tavaly februárban alapított társaság. A Superhuman Center Kft. viszont egyelőre inaktív, tavaly februártól szilveszterig nem volt bevétele, ellenben 4,3 millió forintos veszteséget okozott.A másik leánycég ennél komolyabb vállalkozás: a DVTK Medical néven futó Sport Diagnosztikai és Rehabilitációs Centrum a diósgyőri stadion szomszédságában üzemel. Az SDRC Sport Diagnosztikai és Rehabilitációs Centrum Kft. bevétele a 2023-as 433,8 millió forintos szintről 496 millió forintra gyarapodott, a profitja viszont 64,7 millió forintról szinte teljesen nullára zuhant.Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember 2020. decemberben lett tulajdonos a Fájdalom-ambulancia Kft.-ben. Ez egy magánklinika-hálózat: Budapest, Miskolc, Szombathely és Győr büszkélkedhet egységgel. Egy szakorvosi konzultáció 42 500 forintba kerül. Itt szintén Deák Gábor és Magyar Olivér Mátyás az üzleti partnere Várkonyi Andrea férjének, de itt is problémák vannak. A bevétel ugyan 697 millió forintról 770 millióra nőtt, de 23,4 millió forintos mínusz lett a vége. Tehát sok embernek elmulaszthatták a fájdalmát, de ráfizetéssel.Még a fogászatban van érdekeltsége Mészáros Lőrincnek, de a Fulldent Kft.-nek még nem jött ki a beszámolója. Annyi biztos, hogy terjeszkednek, egy XII. kerületi palotában nyithat ki még az idén az új rendelőjük.
|
Mészáros Lőrinc cégei veszteség árán is gyógyítják a magyarokat
|
A magánegészségügyben egyelőre nem tett csodát a felcsúti milliárdos.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-cegei-veszteseg-aran-is-gyogyitjak-a-magyarokat.html
|
2025-05-28 13:01:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A taggyűlés egyidejűleg úgy határozott, hogy a tagok részére 9 885 000 000 forint osztalékot hagy jóvá. Az osztalék kifizetésére a már korábban kifizetett osztalékelőleg figyelembevételével, 2025 áprilisában kerül sor- olvasható az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. taggyűlési jegyzőkönyvében. Tehát a dohánykiskereskedelmi-ellátás jogát gyakorló koncessziós társaság 9,8 milliárd forint osztalékot fizet a tulaldonosoknak. Az ODBE 49 százalékos tulajdonosa a BAT Pécsi Dohánygyár, a többi 51 százalék pedig a Tabán Trafik Zrt.-hez tartozik, amelynek több magánszemély mellett a legnagyobb tulajdonrésze Sánta János József hódmezővásárhelyi vállalkozóé és családjáé két vagyonkezelő alapítványon keresztül. 2023 szeptemberében alapították meg a Solidium Capital Vagyonkezelő Alapítványt, illetve a Projekt Six Pro Vagyonkezelő Alapítványt, melyekbe bevitték a Tabán Trafikban levő részvényeiket is.Még 2023-ban történt meg először, hogy átlépte az ezer milliárd forintos álomhatárt a trafikokat ellátó cég árbevétele. Mivel 2024-ben is jelentős infláció volt, nem meglepő, hogy ez másodszor is előfordult: 1123 milliárd forint lett a forgalmuk. A beszámolóból kiderül, hogy az értékesítés nettó árbevétele a volumenesést túlkompenzáló árhatás eredménye. Az ODBE profitja végül a 2023-as 9,5 milliárd forint után 10,2 milliárd lett, a profitból pedig a tulajdonosok 9,8 milliárd forint osztalékot vettek ki maguknak.A legnagyobb költségelem az anyagjellegű ráfordítások között szereplő koncessziós díj, mely érdekes módon csökkent: 2023-ban 12,3 milliárd forintot tett ki, míg tavaly csak 8,3 milliárdot. A vállalat a 2015-ös alapítása óta eddig több mint 55 milliárd forint nyereséget hozott, a tulajdonosok ennek jelentős részét, 52,5 milliárdot vették ki osztalékként 10 év alatt.A Sánta család tehát nem panaszkodhat. A minap nyilvánosságra került 100 leggazdagabb magyar listáján a 41. helyen Sánta János áll, aki családjával 71 milliárd forintos vagyonra tett szert. Ennek meghatározó részét a Continental Dohányipari Zrt.-nek köszönhetik, melynek jogelődje vásárhelyi székhelyű társaság volt. Lázár János miniszter jó ismerőse, és korábban az ő számítógépét is megjárta az a törvényjavaslat, amelynek alapján végül újraszabták a dohánykereskedelmet Magyarországon.NER és a multiSokkal kevesebb szó szokott esni a BAT Pécsi Dohánygyárról, pedig ők is 49 százalékos tulajdonosok. A British American Tobacco igazi globális multi, amely a világ egyik vezető dohányipari vállalatcsoportja, az Egyesült Királyság 10-15 legnagyobb vállalatának egyike. Hozzájuk tartozik a Dunhill, a Pall Mall, a Lucky Strike vagy a Rothmans. Az 2023-ban derült ki róluk, hogy 2009 és 2017 között tudatosan megszegték az Egyesült Államok kormánya által Észak-Koreára kivetett szankciókat azzal, hogy nyolc éven keresztül eladott annak dohánytermékeket, amelyek az embargó hatálya alá estek. A BAT végül 635 millió dollárt fizetett az Egyesült Államok hatóságainak, miután egy leányvállalata beismerte, hogy cigaretta eladásával megszegte az észak-koreai szankciókat. Az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun nagy dohányos.Összességében tehát a magyar piacot a NER egyik cége és egy szabálytalan lépésektől sem megriadó globális multi uralja. Maguk a dohányboltok amúgy messze nem keresnek olyan jól, mint a dohánygyárak. Például a forgalma ugyan növekedett, de a nyereségessége csökkent Németh Balázs Fidesz frakciószóvivő nagykovácsi trafikjainak, derül ki a Dohánypapír Bt. 2024-es céges beszámolójából. A társaságban a volt állami tévés műsorvezető a kültag, míg felesége, Varga Patrícia a beltag. A cég árbevétele a 2023-as 452 millió forintról 489 millióra ugrott. A nyeresége csökkent a Dohánypapír Bt.-nek: a 2023-as 18,5 millió forintról 13,7 millióra.
|
Együtt vigad a NER és a multi: tíz év alatt 50 milliárd profit a cigaretta terítéséből
|
Ha kell, akkor remekül együtt tud dolgozni a NER és egy globális multi. Az Országos Dohányboltellátó forgalma megint megugrotta az ezer milliárd forintos álomhatárt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/egyutt-vigad-a-ner-es-a-multi-tiz-ev-alatt-50-milliard-profit-a-cigaretta-teritesebol.html
|
2025-05-31 17:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön jogerősen is helybenhagyta a bíróság ítéletét, így Cs.-A. Nórára két év felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, aki kétmillió forintos pénzbüntetést is kapott. Utóbbival kapcsolatban a nő az utolsó szó jogán is kérte a bíróságot, hogy csökkentsék azt, mert súlyos betegsége miatt nincsen bevétele, illetve az előzetes mentesség hiányában vízumot sem kaphat, ami egy műtéte miatt lenne fontos számára. Az egykori végrehajtó még januárban maga ismerte el a bíróság előtt, hogy korrupciós bűncselekményt követett el. A vádirat lényege szerint 2018 augusztusában két önálló bírósági végrehajtó-helyettes - egy önálló bírósági végrehajtójelölt közvetítésével - felvette a kapcsolatot egy önálló bírósági végrehajtónak pályázó személlyel.A végrehajtó-helyettesek közölték a pályázóval, hogy kapcsolatrendszerükön keresztül befolyásolni tudják a kinevezésekkor eljáró hivatalos személy döntését. Felajánlották, hogy biztosítják az eredményes önálló bírósági végrehajtói kinevezést és a végrehajtói iroda beindításával adódó költségeket, amiért cserébe a pályázó által alapítandó végrehajtói iroda bevételéből részesedést és az irodában történő alkalmazásukat kérték.A pályázó az ajánlatot elfogadta, és vállalta a végrehajtói iroda nyeresége 42,5-42,5 százalékának segítői számára történő kifizetését három éven keresztül. A pályázót 2019 második felében kinevezték önálló bírósági végrehajtónak, a kinevezési eljárás jogellenes befolyásolására azonban valójában nem került sor.A pályázó a kinevezési okmány átvétele napján tájékoztatta a korrupciós megállapodásról Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar (MBVK) elnökét, aki később - az alelnök jelenlétében - beszámoltatta a résztvevőket a történtekről. Majd miután a jogellenes kapcsolat részleteit feltárták, a megállapodásuk felbontására utasította őket, így pénz kifizetésére és a végrehajtó-helyettesek pályázó általi alkalmazására nem került sor.Az MBVK elnöke és az alelnök a korrupciós bűncselekmény elkövetéséről hivatalos személyként történő tudomásszerzésük ellenére a feljelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Az ügyben nyomozást később a főügyészség hivatalból rendelt el. A befolyásukkal alaptalanul visszaélő, önálló bírósági végrehajtó-helyettesek, a korrupciós kapcsolatban közvetítőként eljáró személy, valamint az MBVK elnökével szembeni vádemelés mellett a főügyészség az MBVK alelnöke és a pályázó esetében feltételes ügyészi felfüggesztésről határozott.
|
Elítélte a bíróság Schadl György egykori munkatársát
|
Elítélte a bíróság Schadl György egykori munkatársát - Pénzbüntetést kapott, de kérte annak csökkentését, mert súlyos betegsége miatt nincsen bevétele.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/06/05/fovarosi-itelotabla-itelet-vegrehajtas-korrupcio-schadl-gyorgy
|
2025-06-05 12:47:00
| true | null | null |
Index
|
A Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg a kormány rendelete Rákosrendező kiemelt beruházássá nyilvánításáról, amely értelmében a fejlesztés gyorsabb és egyszerűbb lesz a szokásosnál, mert eltérő építési szabályok vonatkoznak rá.A BKM Zrt. által megvásárolt területre többek között a következő szabályok vonatkoznak:legfeljebb 90 méteres lehet az épület legmagasabb pontja,a legkisebb kialakítható telek mérete 1000 négyzetméter,a felülépített területen a a többszintű területhasználat megengedett,a beépítési sűrűség nem korlátozott,a telkek terepszint alatti és terepszint feletti legnagyobb beépítettsége 100 százalék.A területen elhelyezhető lakó, iroda, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás jellegű, egészségügyi, szociális, óvoda, bölcsőde, oktatási, nevelési, kulturális, közösségi szórakoztató, sport, szabadidő, rekreációs, hitéleti, kézműipari, nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés, parkolóház, közösségi közlekedést kiszolgáló, a terület működéséhez és működtetéséhez szükséges egyéb rendeltetések, önálló rendeltetési egységek, infrastrukturális épületek, geotermikus erőmű.Továbbá a teljes megvásárolt telken:a beruházással összefüggésben megvalósuló építmények között nem kell telepítési távolságot tartani,az építmények a telekhatárokon is csatlakozhatnak egymáshoz, valamint a telkek egymással közös telekhatárán átnyúló módon is elhelyezhető építményrész,az átnyúló épületek helyiségei valamennyi szinten összenyithatók.A rendelet értelmében a kiemelt beruházás koordinálásával a budapesti főispánt, Sára Botondot bízták meg. Illetve, ha a beruházás alkalmával "tervpályázati eljárás lefolytatására kerül sor, a bírálóbizottság elnökét és szükség szerint társelnökét Budapest Főváros Önkormányzata jelöli ki, azonban az országos főépítészt vagy az általa kijelölt személyt a bírálóbizottságba az urbanisztikai és építészeti minőség biztosítása érdekében tagként be kell vonni".Mint megírtuk, a rendelettervezetet még május végén bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Építési és Közlekedési Minisztérium. A javaslattal a kormány célja a Rákosrendező állomás területén megvalósuló állami közmű- és infrastruktúra-fejlesztések, valamint nem állami beruházás keretében megvalósuló vegyes célú ingatlanfejlesztések támogatása volt, így indokolttá vált a fejlesztés kiemelt beruházássá nyilvánítása, valamint a beruházással érintett ingatlannal összefüggésben sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények meghatározása.Karácsony Gergely főpolgármester akkor üdvözölte a hírt, és azt írta, hogy miközben Budapest a pénzügyi túlélésért küzd, nem adják fel a küzdelmet a város hosszú távú jövője érdekében sem. Szerinte Budapest jövője "a Rákosrendezőn és az ahhoz hasonló alulhasznosított rozsdaövezetekben dől el".A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, Vitézy Dávid azonban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy szerinte ez a kiemelő kormányrendelet másról szólt: "minél előbb előállítani a 18 milliárd forintos második vételárrészlet esedékességét, melynek ez a rendelet az egyik feltétele". Mint írja, "ezzel a nem várt konstruktivitással a kormány még előbbre tudja hozni Budapest csődjét - amit persze elsődlegesen a megemelt és inkasszózott szolidaritási hozzájárulás okoz".
|
Megjelent a rendelet, kiemelt beruházássá nyilvánították Rákosrendezőt
|
Megjelent a rendelet, kiemelt beruházássá nyilvánították Rákosrendezőt - A területre a hagyományostól eltérő építési szabályok vonatkoznak.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/06/04/rakosrendezo-kiemelt-beruhazas-rendelet-budapest
|
2025-06-04 21:24:00
| true | null | null |
Index
|
"Ártatlan vagyok, semmilyen bűncselekményt, sőt szabálysértést sem követtem el" - mondta vádlotti meghallgatásán a korábban ügyvédként dolgozó Sz. Zsolt harmadrendű vádlott a Magyar Pünkösdi Egyházat (MPE) érintő büntetőügyben.A Békés Vármegyei Főügyészség által tavaly májusban benyújtott 281 oldalas vádiratának lényege, hogy bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással vádolnak nyolc személyt, akik közel 17 milliárd forintot szereztek meg az állami költségvetésből, majd abból több mint 11 milliárd forintot mostak tisztára saját céljaik érdekében. Az ügyészség szerint a bűnszervezet két vezetője, dr. V. György és dr. V. Károly 2014 és 2022 között az MPE szociális ellátórendszere keretében létrehozott intézményfenntartói hálózat felhasználásával, hat társuk közreműködésével, a magyar állam által szociális célra biztosított normatív és egyházi kiegészítő támogatások jogosulatlan igénylésével, illetve a jóváhagyott céloktól eltérő felhasználásával közel 17 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.A vádlottak annak érdekében, hogy a költségvetésből folyósított pénzhez hozzájussanak, az általuk létrehozott szervezeti háló keretében egyrészt tömegeket ellátó népkonyha működtetésének látszatát keltették, másrészt a szociális gondoskodásra kapott egyházi kiegészítő támogatást ettől eltérő célra, színlelt hitéleti tevékenységre fordították, majd a támogatási rendnek megfelelő felhasználását valótlan tartalmú okiratokkal igazolták az ellenőrzések során. Ennek keretében luxus és prémium autók sokaságát ajándékozták a MPE egytanácsa vezetőinek.A Magyar Pünkösdi Egyház egykori intézményeinek vezetői ellen folyó büntetőperről legutóbb márciusban számoltunk be. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor a sajtóban először adott hírt a Magyar Narancs arról, hogy súlyos bűncselekmények miatt nyomoznak egy, a pünkösdi egyházhoz köthető ügyben.A legutóbbi tárgyalási napon a harmadrendű vádlott, az MPE-hez tartozó, de önállóan gazdálkodó Közösségi Misszióval (KM) kapcsolatban álló, étkeztetéssel foglalkozó gyulai Gordiusz Intézmény egykori vezetője, Sz. Zsolt minden bűncselekményt tagadott, úgy fogalmazott: "Az az állam vádol engem, amely az ügyemben jog- és iratellenesen járt el. Mind a költségvetési, mind az egyházi törvényt betartottam, a vádirat valójában nem bizonyítja, hogy bármilyen bűncselekményt elkövettem volna. Mindez az adóhatóság ügyben tanúsított prekoncepciós eljárására vezethető vissza, amely figyelmen kívül hagyta és semmibe vette, hogy a korábbi vizsgálatok alkalmával a Magyar Államkincstár (MÁK), az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a megyei kormányhivatal mindent rendben talált." Ehhez hozzátette, naponta csaknem 20 ezer, összességében pedig 5 millió adag ételt biztosított a rászorulóknak a MPE-hez tartozó gyulai Gordiusz Intézmény, amely a vádirat szerint csak papíron volt igaz.Sz. Zsolt irat- és tényellenesnek nevezte a vádiratot, mondván szerinte hamisan állítja az ügyészség, hogy a szóban forgó szerződések színleltek lettek volna, mert nincs érdemi bizonyíték ezek alátámasztására. Hozzátette, azok a szerződések, amelyeket az általa vezetett Gordiusz Intézménynél szabálytalannak ítéltek, szó szerinti egyezést mutatnak a Legatum Intézmény hasonló dokumentumaival, de ez utóbbiakkal semmi gondja nem volt a nyomozóhatóságnak.
|
A vádlottak szerint az egész eljárás szabálytalan a pünkösdi egyházhoz kapcsolódó 17 milliárdos perben
|
Nem egyszerűen tagadják a vádakat a terheltek a Magyar Pünkösdi Egyházat érintő 17 milliárd forintos költségvetési csalás és pénzmosás miatti perben, de koncepciósnak tartják a vádiratot és szabálytalannak a vádemelést.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-vadlottak-szerint-az-egesz-eljaras-szabalytalan-a-punkosdi-egyhazhoz-kapcsolodo-17-milliardos-perben-276564
|
2025-05-31 14:05:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az előterjesztést múlt csütörtöki ülésén tárgyalta a testület, Törvénymódosítás kezdeményezése címmel. Lengyel nehezményezi, hogy "a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatalhoz az utóbbi másfél évben nagyszámú adatigénylés érkezett be, rengeteg kérdéssel, több, akár 10 évre visszamenően. Volt rá példa, hogy egy napon 6 db közérdekű adatigénylést nyújtottak be e-mail útján. Ez rendkívüli módon leterheli a Hivatal munkatársait." Véleménye szerint ez sérti a jóhiszeműség és a tisztesség elvét; a sok kérdés a joggal való visszaélés lehet, és szerinte ez a közfeladatot ellátó szerv alapfeladatainak ellátását ellehetetlenítő jellegű. A polgármester úgy véli, ez a közérdekű adat megismerése iránti alanyi jognak a társadalmi rendeltetésével és céljával nem összeegyeztethető módon történő gyakorlását jelenti. Mint írja, ennek azzal lehetne gátat szabni, ha a jogszabály előírná, hogy a közérdekű adatigénylésnek tartalmaznia kell az adatigénylő ügyfél azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét, illetve ha a jogszabály rögzítené a közérdekű adatigénylés benyújtásának módját úgy, hogy azt csak ügyfélkapun vagy személyesen lehessen megtenni.Havonta egy kérdés is sokLengyel közösségi oldalán korábban többször is durván kifakadt, hogy ismét közérdekű adatigénylések érkeznek a hivatalhoz, ezért - mivel sajtókérdésre nem kötelező reagálniuk és nekünk több esetben nem válaszoltak - közérdekű adatigényléssel még februárban megkérdeztük a jegyzőt, hogy mi az említett kérdésdömping, az elmúlt években hány közérdekű kérdést kapott a siófoki önkormányzat hivatala. Hivatalos választ kaptunk, miszerint a kérdések száma Lengyel polgármesterségének kezdete, 2014 októbere óta évi négy és húsz között változott, vagyis átlagosan havonta kaptak egy kérdést. Ennyi a nagy hivatali leterheltség.A testületi ülésen a Fidesz frakcióvezetőjének kérdésére, miszerint hány anonim közérdekű kérdést kaptak, Boda Zsuzsanna jegyző közölte, az adatkérők általában anonim módon kérdeznek, és mire az utóbbi hat adatkérésre megadták a választ, az e-mail cím megszűnt.Lapunknak név nélkül nyilatkozó jogász szakértő szerint a polgármester kezdeményezése alaptörvény-ellenes. Aszerint ugyanis "mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez". Ez így egy mondatban azt jelenti, hogy mindkét feltétel együttes teljesülése nem kizárt. Éppen ezért az infotörvény sem szab olyan feltételt, hogy a közérdekű adatot kérőnek beazonosíthatónak kell lennie, mert a közadat megismerése fontosabb, mint a kérdező személye. A törvényszöveg úgy szól: "A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. (...) Ha törvény másként nem rendelkezik, az adatigénylő személyes adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhe (...), illetve az igény teljesítéséért megállapított költségtérítés megfizetéséhez szükséges." Egyébként meghatározott idő elteltével az adatokat törölni kell. Az igénylő nyilván úgy gondolta, hogy kérdéséhez nem szükséges ismerni a nevét, ehhez pedig joga van. A helyes eljárás az lett volna, hogy a jegyző a város valamilyen hivatalos felületén nyilvánosságra hozza a közérdekű kérdésre adott választ, így megismerhette volna azt az igénylő is, akinek mail címe talán nem önhibájából szűnt meg.Nem az a lényeg, hogy mit kérdez, hanem hogy ki kérdezi?A jogász szerint az, hogy egy ilyen egyedi eset miatt rögtön törvénymódosításért kiáltanak, nem felel meg a jogalkotásról szóló törvény rendelkezésének, amely tiltja az egyedi esetekre szabott jogalkotást. A normatív szabályozás követelménye vagy általános jogalkotási elv szerint a jogszabályoknak általános érvényűnek kell lenniük, és nem hozhatók létre kizárólag egy konkrét személyre vagy esetre vonatkozóan. Ez biztosítja a jogbiztonságot és az egyenlő bánásmódot. Ezt egyébként az Alkotmánybíróság korábbi határozatai is megerősítik. A szakember úgy véli, a siófoki polgármester által kezdeményezett törvénymódosítás jogállamban azért sem menne át, mert a közérdekű adatok megismerésének joga erősebb, mint az önkormányzat személyiadat-igénye a közérdekű adatokat kérőre vonatkozóan. A jegyző, ha kételye támad az adatkérővel kapcsolatban, legfeljebb nem válaszol, és akkor az illető beperelheti az önkormányzatot az adatért. A bíróság előtt fel kell fednie személyét. De elegánsabb lenne megválaszolni a névtelen kérdéseket is, és azokra a választ nyilvános felületen közzétenni.Az előterjesztést a jegyző törvényességi szempontból megfelelőnek találta. A képviselő-testület jelenlévő 11 tagja egyhangúlag meg is szavazta. Lengyel Róbert polgármester nem szavazott, mert Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő felkérésére éppen hivatalos látogatáson voltak a Kínai Népköztársaságban.(Címlapképünk forrása: Siófok.hu)
|
Siófok a Fidesztől kéri a közadatkiadás szigorítását
|
Lengyel Róbert, Siófok függetlenként, a Becsülettel Siófokért Egyesület jelöltjeként megválasztott polgármestere a Fidesz országgyűlési képviselőjétől kéri, hogy törvénymódosítással intézkedjen a közérdekű adatok kiadásának jelentős szigorítása érdekében.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/siofok-a-fidesztol-keri-a-kozadatkiadas-szigoritasat-276578
|
2025-06-02 13:51:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Közösségi oldalán osztotta meg Barcza Zoltán, hogy benyújtotta önkormányzati képviselői lemondását, valamint lemondó levelét is közzétette, amelyben kifejti indokait.Emberileg elérkezettnek láttam az időt, hogy kimondjam: nem tudok és nem is akarok tovább asszisztálni egy olyan működéshez, amely számomra vállalhatatlan- írja bejegyzésében.Kiemelte, hisz abban, hogy "a közéletnek az emberek bizalmára, tisztességre és átláthatóságra kell épülnie, és ha ez sérül, akkor azt nem elfedni, hanem vállalni kell". Hozzátette, hogy úgy érzi a sümegi emberek bizalma megrendült, "és míg mások a székükhöz ragaszkodnak, én szeretném a saját erkölcsi normáim szerint képviselni Sümeget - még ha ez most lemondással is jár".Hangsúlyozta, nem vonul ki a közéletből, mert "Sümeg az én városom is". Továbbra is dolgozni fog egy becsületesebb, tisztább és átláthatóbb önkormányzatiságért, "ahogy eddig is tettem". Bejegyzéséhez csatol levelében arról ír, hogy az egyetlen helyes döntésnek azt látja, ha lemond, ellenben a fideszes képviselőkkel, akik "ragaszkodnak a pozíciójukhoz, és a nyilvánosság előtt azzal indokolták maradásukat, hogy őket mindenki szereti, tiszteli, becsüli és biztatják a további munka folytatására". Számára elfogadhatatlan ez az érvelés, mert állítja, hogy az emberek bizalma megingott.Nemcsak Barcza Zoltán távozik, hanem a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal személyügyi ügyintézője is. Erről a Sümegi Szó című helyi lap számolt be közösségi oldalán. "Megtagadta az osztályvezetői törvénysértő utasítást, hogy utólag projektmenedzseri szerződéseket dátumozzon vagy módosítson a hivatal számítógépes rendszerében, hogy aztán a pályázati pénzekből milliós összegeket lehessen kiutalni. Ez ügyben is már az ügyészség vizsgálatot rendelt el" - írják.Mint arról beszámoltunk, Barcza Zoltán is egyike volt azoknak, akik május 28-án kezdeményezték a Sümeg Város Önkormányzata képviselő-testületének feloszlatását. Megemlítendő, hogy a jegyző és a nemrég lemondott KDNP-s alpolgármester, Kalotay Kristóf is feljelentést tett az önkormányzatnál és a polgármesteri hivatalban zajló korrupciógyanús esetek miatt.
|
Lemondott Sümeg egyik független képviselője, vállalhatatlannak tartja az önkormányzat működését
|
Lemondott Sümeg egyik független képviselője, vállalhatatlannak tartja az önkormányzat működését - Saját erkölcsi normái szerint képviselné a várost.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/06/04/sumeg-kepviselo-fuggetlenseg-kdnp-gaal-gergely
|
2025-06-04 20:46:00
| true | null | null |
Index
|
"Ez felépült, csak minek", véleményezi legújabb Facebook-posztjában Hadházy Ákos a balatonfenyvesi kisvasút csisztapusztai állomásépületét, amire egyébként (a balatonyfenyvesi állomás felújításával együtt) 660 millió forintot költöttek el. "Tök üres, úgy tűnik, mindig is az volt, a WC zárva, viszont van kilátóterasz is a semmire", írja.A bejegyzéshez csatolt képek alapján a mindennapokban tényleg nem sokban szolgálhatja a kisvasút utazóközönségét: WC ugye nincs, és nem működök a forgalmi iroda sem, jegyet a vonaton kell vásárolni annak, aki itt szeretne felszállni. Erre utal az utóbbira egy kiírás az ajtóban.Csisztapuszta egyébként egy közel 100 fős állandó lakossággal rendelkező település, a kisvasút délelőtt 10 és este 8 óra között kétóránként közlekedik a hatályos menetrend szerint.Az állomást három évvel ezelőtt adták át, 2022 februárjában, az eseményen több kormánypárti képviselő is tiszteletét tette, ott volt Móring József Attila, Schanda Tamás államtitkár és Révész Máriusz is, az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztosaként.
|
Három éve adták át, Hadházy Ákos most üres kisvasútállomást talált Csisztapusztán, ahová EU-s pénzből kilátóteraszt is építettek
|
„Ez felépült, csak minek” - írta Hadházy.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/08/harom-eve-adtak-at-hadhazy-akos-most-ures-kisvasutallomast-talalt-csisztapusztan-ahova-eu-s-penzbol-kilatoteraszt-is-epitettek
|
2025-06-08 10:32:35
| true | null | null |
444
|
Rogán Cecília, vagyis hivatalosan használt nevén Rogán-Szendrei Cecília Ágnes 125 millió forintért vásárol egy bő 2000 négyzetméteres ingatlant Tihany legszebb részén, Óváron. A terület hivatalosan szőlő művelési ágú, ezért a földek adásvételének szabálya szerint nyilvánossá kell tenni, ki kell függeszteni a szerződést, hátha valaki élni akar az elővásárlási jogával, mi is így találtunk rá a dokumentumra.Az ingatlan a helyrajzi száma alapján szomszédos Rogán-Szendrei mostani tihanyi nyaralójával, vagyis Rogán Antal exfelesége gyakorlatilag a mostani, szintén nagyjából 2000 négyzetméteres telkét bővíti ki, duplázza meg a víz felé.Rogán-Szendrei nyaralója körül pár éve volt pár botrány, 2022-ben írtuk meg, hogy a földdel tették egyenlővé az ott korábban lévő házat, és új építkezésbe kezdtek.Hadházy Ákos munkája nyomán kiderült az is, hogy a kormányhivatal mindezek miatt örökségvédelmi bírságot szabott ki és megtiltotta az építőipari kivitelezési tevékenységet.Hadházy aztán 2023-ban számolt be arról, hogy Rogán Cecília instaposztjai alapján kész a villa, és nagyon szép lett.
|
Rogán Cecília 125 millió forintért vásárol egy telket Tihanyban, és ezzel a vízpart felé megduplázza a mostani nyaralóját
|
Egy kétezer négyzetméteres szőlőt vásárol, ami a helyrajzi számok alapján épp szomszédos a mostani nyaralójával, csak közelebb van a parthoz.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/06/rogan-cecilia-125-millio-forintert-vasarol-egy-telket-tihanyban-es-ezzel-a-vizpart-fele-megduplazza-a-mostani-nyaralojat
|
2025-06-06 15:36:52
| true | null | null |
444
|
Azon túl, hogy 650 millió forintot költött el közpénzből Balásy Gyula cégén keresztül az Alapjogokért Központ az idei CPAC megrendezésére, a két szervezetnek három másik, összesen 252 millió forint értékű szerződése is van egymással. A K-Monitor egy pénteki posztja mutatja be, hogy miről is szólnak ezek a még futó szerződések, elöljáróban annyit: az egyik szerződés olyan, mintha Rejtő regényéből, a Láthatatlan légióból nyerték volna hozzá az ihletet (ld: "nem kívánta meg a sereg számára a gumikesztyűt, teniszütőt, és azt a hetven tucat MacWulf-Grober patent biztosítótűt, ami utoljára került elő a csomagokból").A New Land Média egy 72 milliós szerződés keretében gondoskodik az Alapjogokért Központ és kutatói online ügynökségi tevékenységéről. Ez lényegében azt jelenti, hogy az Alapjogokért Központ és Szánthó Miklós "és olyan talán kevésbé prominens beszélő fejek, mint Dornfeld László, Lajkó Fanni és Zila János Facebook oldalait, illetve Youtube és Instagram csatornáit" kezelik - de úgy, hogy ebben a tartalomgyártás nincs is benne.Van egy 80 millió forintos, nyomdai termékekre szállítására vonatkozó szerződés is a Balásy-cég és az Alapjogokért Központ között, "ebben szokványosabb tárgyakkal találkozunk (boríték, matrica, leporelló, kiadvány, stb.)" - írja a K-Monitor.És végül 100 millió forintot költ az Alapjogokért Központ Balásyéknál logózott reklámajándékokra. "Ebbe sok különböző termék között belefér 2000 titokzokni (!), 1000 flakon naptej, 600 úszógumi, 400 kupak (?!), 350 üveggyertya és ugyenennyi kézműves (szintén logózott) szappan is. A logózott diótörők és a sajtkés-készletek esetén a Központ úgy tűnik, önmérsékletet tanúsít, csak 200, illetve 100 darabot fognak belőle rendelni tervezetten az idei év során" -sorolja a listát a korrupcióellenes szervezet, emlékeztetve arra, hogy ezek mind közpénzből finanszírozott kiadások a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodán és a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül.
|
Logózott titokzokni, naptej, kupak és úszógumi - 100 millióért rendelt hasznos holmikat Balásy Gyulától az Alapjogokért Központ
|
Fájóan hiányzik a százmilliós listáról a gumikesztyű, teniszütő és a hetven tucat MacWulf-Grober patent biztosítótű.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/06/logozott-titokzokni-naptej-kupak-es-uszogumi-100-millioert-rendelt-hasznos-holmikat-balasy-gyulatol-az-alapjogokert-kozpont
|
2025-06-06 12:07:42
| true | null | null |
444
|
Az már régóta közismert, hogy az OTP vezérigazgatói posztjáról nemrég távozó Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Budai Egészségközpont Zrt. 62 milliárdos kórházfejlesztéséhez 26 milliárddal járul hozzá az állam, azt ugyanakkor nem verte nagy dobra sem a kormány, sem a társaság, hogy az elmúlt években érkezett egy 5,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás is. Mindez a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) válaszából derül ki, amelyet közérdekű adatigénylésünkre küldtek.Leeső milliárdokAz NGM-től azt szerettük volna megtudni, hogy 2018 és 2024 vége között mely magánegészségügyi szolgáltatók részesültek vissza nem térítendő állami támogatásban, mekkora összegben, valamint hogy a pénzt pontosan milyen célra kapták a kedvezményezettek.A minisztérium válasza szerint egyedül a Budai Egészségközpont kapott támogatást 5,2 milliárd forint értékben, mégpedig egészségügyi szolgáltatás-infrastruktúra fejlesztésére. Az, hogy ez pontosan mit is takar, nem derült ki, a tárca ugyanakkor közölte: "a Budai Egészségközpontban működő Gerincközpont nem csupán az országban, hanem európai szinten is kiemelkedő szakmai és unikális intézmény, ahol a gerincműtéteken túlmenően, az országban egyedi ortopéd műtéteket is végrehajtanak". Azt már nem tették hozzá, hogy a Gerincközpontban kizárólag saját finanszírozásban érhetők el a szolgáltatások, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nem fizet semmit.A Budai Egészségközpont a 26 milliárddal megtámogatott, várhatóan 2027 elején megnyíló kórházában egyébként közfinanszírozású szolgáltatást is biztosítani fog, egyebek között lesz sürgősségi osztály, országos ügyelet és intenzív osztály is.Máshova is jutott pár száz millióDe nem ez az egyetlen magánegészségügyi intézmény, amely szorosabb kapcsolatot ápol az állammal: a Kóka János érdekeltségébe tartozó Doktor 24 magánkórház - amely a koronavírus-járvány alatt 287 millió forintos munkahelymegtartó támogatást kapott - Kastélypark Klinika néven működteti ortopédiai centrumát, amely közfinanszírozott ellátást is biztosít. Az intézményben működik az a modell, amelyet többen - köztük egészségügyi közgazdászok is - követendőnek tartanának, vagyis a pácienseknek csak az alapellátáson kívüli plusz szolgáltatásért kell fizetniük.Pótolhatják a hiánytTavaly októberben egyébként egyéb területeken is megnyílt a lehetőség a NEAK-finanszírozásra a magánellátásban, a parlament ugyanis elfogadta a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítását, amellyel bevezették a "hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó, magántulajdonú egészségügyi szolgáltató" kategóriáját. Ám, aki első nekifutásra azt várná, hogy az új jogszabály által csökkenhetnek a várólisták, csalódnia kell, az állam ugyanis különbséget tesz hiány és hiány között. A "hiánypótló" minősítés ugyanis csakis azon szolgáltatásokra vonatkozik, amelyeket az esetek legalább 95 százalékában a hazai rendszer nem tud biztosítani, és amelyeket ezért a NEAK jellemzően külföldön vásárol meg. A meglévő, mindenki által ismert és sokak által megtapasztalt ellátási problémák miatt azonban nem von be az állam magánszolgáltatókat, az egészségügyért felelős Belügyminisztérium ugyanis - ahogy azt már ősszel egyértelművé tette - nem tekinti hiánypótlónak a várólistás műtéteket, mert "mindenkit el tudnak látni, csupán az ellátás pontos időpontja kérdéses".Miről is van szó tehát? A NEAK Egészségbiztosítási Alapról szóló éves beszámolók alapján az elmúlt években éves szinten 2 milliárd forint körüli értékben vásárolt a magyar állam speciális, a hazai közellátásban rendelkezésre nem álló egészségügyi szolgáltatásokat. (2022-ben 1,9 milliárd, 2023-ban 2,1 milliárd forint ment erre a célra, a tavalyi előirányzat 2,3, az idei 2,5 milliárd forint.) Külföldi gyógykezelést a korábbi években az állam jellemzően évi 300-500 fő esetében finanszírozott. Olyan rendkívül drága és speciális beavatkozásokról van szó, mint az őssejt-donorkeresés csontvelő transzplantációhoz, molekuláris genetikai vizsgálatok, vagy ritka betegségek kezelése.Lapunk megkeresésére a Belügyminisztérium egyébként azt közölte, hogy az irányítása alá tartozó NEAK mindeddig egyetlen intézménnyel sem kötött szerződést hiánypótló szolgáltatás nyújtására.
|
Leesett plusz 5,2 milliárd forint állami támogatás Csányi Sándor magánkórházának
|
A Budai Egészségközpont a 26 milliárdos kórházfejlesztési célú támogatás mellé kapott további vissza nem térítendő állami támogatást – tudta meg lapunk.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/plusz-52-milliard-forint-csanyi-sandor-magankorhazanak-177085
|
2025-06-05 17:11:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Bármikor, amikor a magyar miniszterelnök családjának gazdagodását firtatták az újságírók, Orbán Viktor az elmúlt 15 évben rendre kitartott azon véleménye mellett, hogy ő (egyebek mellett) nem foglalkozik üzleti ügyekkel (sem). Miközben saját maga a nép puritán, egyszerű utcai harcosaként vidéki gyermekeként próbál tetszelegni a disznóvágásos, demizsonból pálinkát fogyasztó, húsvétra sonkát főző, gumicsizmás fotóival, e kép mögött egy mesés meggazdagodás története íródott különösen 2010 óta. Bányákkal, saját lábra álló gyerekekkel és a hatvanpusztai birtokkal.Eleinte még csak az apa volt az, aki a bányáinak köszönhetően bankot robbantott, majd idővel más közeli családtagok is kipróbálták magukat az üzleti világban. És így ki is derült, hogy egy "kiváló üzleti vénával rendelkező" családról van szó. Ma már Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző mellett üzletemberként tevékenykedik:ifjabb Orbán Győző, Orbán Viktor testvére,Orbán Áron, a miniszterelnök öccse,Orbán Dávid, a miniszterelnök unokaöccse,Orbán Ráhel, a miniszterelnök legidősebb lánya,Tiborcz István, a miniszterelnök veje, Ráhel férje,és Orbán Sára, a miniszterelnök második legidősebb lánya is.A működési területek is változatosak. Míg Orbán édesapja, testvére és unokaöccse a bányabizniszben találták meg számításaikat, Orbán öccse a fegyverkereskedelem felé húz. A legidősebb lánya, aki egyébként a turizmusból képezte ki magát, bababoltot visz, miközben férje szállodákkal foglalkozó marketinges cégét irányítja. Tiborcz pedig már-már polihisztori magasságokba ér, hiszen a turizmus, a szállodák mellett ma már ingatlanokkal is foglalkozik, van szállítmányozó cége és bankja is, régebben pedig közvilágítás megújításával is foglalkozott. Ez volt az a bizonyos Elios-ügy. Orbán Sára pedig tanácsadócéget alapított, érdeklődik a képzőművészetek iránt, cége pedig kapcsolatban van a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett Magyar Bankholding és az MBH Bank Művészeti Alapítvány által életre keltett projekttel, a Hungarian Art & Businesszel (HAB).Az Orbán család ma már összesen 18 céggel rendelkezik. Ez a szám Tiborcz István óriásira nőtt céghálójának ismeretében meglehetősen kevésnek tűnik, viszont ez csak azon cégek száma, amiben közvetlenül, személy szerint tulajdonrésze van Orbán Viktor közeli családtagjainak. A miniszterelnöki vő esetében is kulcsfontosságúak azok az érdekeltségek, amelyben közvetlenül és nem egy másik cégen vagy más cégeken keresztül közvetve tulajdonos. Ezekből van ugyanis lehetősége arra az érintetteknek, hogy saját maguk gyarapodjanak, osztalékot vegyenek ki, más kifejezéssel élve a személyes bankszámlájukra utaljanak ki pénzt. Egyelőre azonban a 18 cégből mindössze néhány az, amiből osztalékot vesznek ki a családtagok, noha a nyereség alapján erre lett volna lehetősége például Tiborcz Istvánnak is. A zászlóshajóként tündöklő BDPST Zrt.-ből azonban immár második éve nem vesz ki magának osztalékot a miniszterelnöki vő.Pedig hiába évek óta nem képes érdemi növekedésre a magyar gazdaság, tavaly csak egy szerény 0,6 százalékos bővülés történt országos szinten, és az eddig ismert adatokból alapján idén is elmarad a magyarok fantasztikus éve, az Orbán család tagjainak cégei ebből nem sokat éreznek. Tavaly a miniszterelnöki família összesen 2,036 milliárd forinttal gyarapodott, vagyis ennyi osztalékot fizettek ki maguknak a cégekből. Ez annyi, mint 66 háztartás nettó mediánvagyona. Ha ezt lebontom napokra és családtagokra, akkor egy Orbán rokonra napi 796 868 forint jut. Vagy óránként 33 202 forint.Bár ez így is rengeteg pénznek tűnik, valójában ebből a szempontból az Orbán családnak is rosszabb volt 2024, mint 2023. Abban az évben ezekből a cégekből ugyanis ennek több mint a dupláját, 4,8 milliárd forintot utaltak ki maguknak. A nyolc családtag közül egyébként csak négy volt az, aki a saját bankszámláját hizlalni tudta tavaly: idősebb Orbán Győző a csúcstartó, a Dolomit Kft.-jéből 1,375 milliárd forinthoz jutott, de nem panaszkodhat, az unokaöcs, Orbán Dávid, ő a Murobán és a Timolod kft.-kből 653 millióval gyarapodott, Tiborcz István bő 45 ezer Waberer's részvényének köszönhetően csupán 6 millió forinttal, ifjabb Orbán Győző pedig a RenewEnergy Kft.-ből 3,8 millió forintot tudott kivenni.Az Orbán-lányok cégei azonban valamiért nem remekeltek tavaly. Sára tanácsadócégének bevétele a korábbi negyedére zuhant, Ráhel bababoltja pedig masszív veszteséget termelt. Utóbbival kapcsolatban nagy kérdés a „hogyan tovább?”.És miközben Tiborcz cégbirodalma évről évre egyre terebélyesebb, újabbnál újabb ingatlanokkal gyarapodik, a közvetlenül a nevén lévő cégek nagyon felemásan teljesítettek tavaly. A zászlóshajó céggel kapcsolatban már említettem, hogy osztalékot nem fizetett, pedig 3,7 milliárdos profitot hozott össze, ami nagyban köszönhető annak is, hogy a leánycégektől a BDPST Zrt. 5,8 milliárdos osztalékhoz jutott. Vagyis a miniszterelnöki vő, ha akart volna, akár milliárdokkal is gyarapíthatta volna saját bankszámláját. A BDPST Equity, amely közvetve a Waberer's többségi részvénycsomagját birtokolja, 454 milliós nyereséggel zárt, a Gránit Bankhoz kötődő BDPST Capital szintén 3,7 milliárdos nyereséggel zárt, osztalék nem volt, miközben egy évvel korábban 3,86 milliárdot fizetett ki magának Tiborcz István. A saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozó IBC-Projekt Kft. pedig alig csinál valamit, az évet 1,8 milliós veszteséggel zárta.Bár nem nevezhető szorosan véve családtagnak, Mészáros Lőrinc az Orbán-rokonoknál sokkal jobb évet zárt, hiszen legalább 35 milliárd forintot szavazott meg magának a közvetlenül tulajdonában lévő cégekből.
|
Orbán Viktor üzleti ügyekkel foglalkozó rokonai napi 800 ezer forinttal gazdagodtak
|
Orbán Viktor közeli családtagjai a cégeikből összesen 2,036 milliárd forintot fizettek ki maguknak.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/05/orban-viktor-uzleti-ugyekkel-foglalkozo-rokonai-napi-800-ezer-forinttal-gazdagodtak
|
2025-06-05 16:40:11
| true | null | null |
444
|
Pólus Máriát a bíróság szerdán hét év után ítélte el, egyelőre nem jogerősenAz asszony nagy vagyont ígért kölcsönök fejében, de a pénz valójában nem létezettA csengeri örökösnő több mint 780 millió forintos kárt okozott 20 sértettnekAz elsőfokú ítélet szerint hét év börtönbüntetést kapott, illetve vagyonelkobzástPólus Máriával a Blikknek telefonon sikerült vele beszélnie még a tárgyalás előttA Mátészalkai Járásbíróságon kezdődött, ám elfogultság miatt a Nyíregyházi Járásbíróságon fejeződött be szerdán az első fokon duplán tárgyalt Pólus Mária végeláthatatlan és szövevényes büntetőügye. Első fokon most hét év börtönbüntetésre ítélték, aminek a kétharmadának letöltése után szabadulhat feltételesen. Emellett több mint 568 millió forint vagyonelkobzást is elrendeltek vele szemben.A vádirat lényege szerint az asszony a csalásokat még 2009-ben kezdte, amikor szerény anyagi körülményeire tekintettel elhatározta, hogy pénzt fog szerezni. A vád szerint elhitette a környezetében élőkkel azt, hogy külföldön élő édesapja után nagy vagyont örökölt, melynek megszerzése költséges, ezért kölcsönöket kért, cserébe pedig anyagi viszonzást ígért. Pedig sem lehetősége, sem képessége nem volt arra, hogy az így felvett összegeket visszafizesse. Az apja egyébként csak évekkel később, 2014-ben hunyt el Magyarországon, de utána vagyon nem maradt.Pólus Mária elsőfokon hét év börtönt kapott / Fiktív levelekkel tévesztette meg áldozataitPólus Mária elhitette, hogy a külföldön örökölt vagyonba kimagaslóan nagy értékű részvénycsomagok, üzleti és egyéb vagyoni részesedések, valuta és forintbetétek, értékpapírok és nagy értékű ingatlanok tartoznak, melyek megszerzéséhez külföldi ügyvédeket kell fizetnie, a vagyon kezeléséhez tanácsadókat kell bevonnia, bonyolult jogügyleteket kell előkészítenie és elintéznie pénzintézeteknél. A megtévesztés része volt az is, hogy magyar ügyvédi és közjegyzői okiratokat készíttetett a nem létező külföldi hagyatékkal kapcsolatban, melyben titoktartást vállaltak a sértettek. Több átvertnek hozzáférést biztosított a saját elektronikus levelezéséhez, amelyben a hagyatékkal kapcsolatos fiktív levelek voltak, ezeket ő készítette. Az okozott kár 1,4 millió forinttól 387 millió forintig terjedt, melyből közel 4 millió forint kár térült meg. A nyomozás során az asszonyt a svájci hatóság adta ki Magyarországnak, majd kilenc hónap letartóztatás után bűnügyi felügyelet alá került, de ennek során is elkövetett egy újabb csalást: több mint 11 millió forintot csalt ki valakitől szintén a nem létező hagyaték ürügyén. Erre tekintettel újra lecsukták. A jelenleg már házi őrizetben lévő asszonyt az előkészítő ülésen 10 év börtönre ítélték volna beismerés esetén, ám ezt ő nem fogadta el.Kósát is kihallgatták a zsarukPólus Mária akkor vált országosan ismertté, amikor 2018-ban kiderült, hogy többek között Kósa Lajost, a Fidesz országgyűlési képviselőjét is átverte. Mint arról a Blikk is beszámolt: azt vallotta, hogy többször is együtt utaztak Kósával Svájcba, hogy az örökség megszerzését intézzék, amiből 800 millió forintot ígért a politikus édesanyjának. Kósát ugyan a rendőrségen kihallgatták, ám a bíróságra egyszer sem idézték be tanúként. Az utolsó szó jogán Pólus Mária múlt hét pénteken szólalhatott fel. A fulladása miatt a bíró olvasta fel az írását, amelyben igyekezett saját magát tisztázni, de azért a korábbi ügyvédjén keresztül megismert Kósa Lajosnak is odaszúrt.- Kósa Lajos az NNI-nél tett vallomásában azt mondta, hogy az UBS Bankban úgy fogadtak bennünket, mint a királyokat - ebből azonban ő arra a következtetésre jutott, hogy valójában nincs is hagyaték. Ez a következtetés, véleményem szerint, nem logikus, mégis úgy tűnik, hogy a nyomozók elfogadták. (...) Kósa Lajos később mindenhol jelen volt, ahová minket hívtak. Számos dolgot tervezett, amennyiben az örökséghez hozzájutunk. Alapítványokba, banki papírokba és különböző befektetésekbe akart pénzt irányítani, ha megérkezik az örökség - közölte írásában az asszony.Az asszony többször is találkozott a fideszes politikussal, számos közös fénykép készült rólukA Blikknek elárulta, súlyos betegséggel küszködikA jelenleg 61 éves nő Nyíregyházán él és a városban szabadon mozoghatna, ha az állapota miatt képes lenne rá. A Blikknek telefonon sikerült vele beszélnie még a tárgyalás előtt.- Soha senkit nem csaptam be és én a mai napig hiszek az örökség létezésében. Hogy milyen mennyiségben, azt nem tudom megmondani. Az is biztos, hogy megkapjuk, ha nem én, majd a gyermekeim. Többször kértük, hogy a fővárosi konzulátusokra elmehessünk bizonyítékot szerezni, de a bíróság ezt mindig elutasította - fakadt ki a Blikknek Pólus Mária. Már három éve szabadlábon van, de az életét nagyrészt a lakásban tölti. A tárgyalásaira is onnan, Skype-on keresztül szokott bejelentkezni, miközben használja az oxigéntámogató gépet.- Egészségileg nagyon le vagyok robbanva. Súlyos légúti betegséggel küzdök, de a szívemmel is gond van, az erős csontritkulás miatt pedig kis túlzással egy köhögéstől eltörnek a csontjaim. A szökésem veszélye miatt minden hétfőn személyesen kell jelentkeznem a rendőrségen, de ezen kívül máshova nem mozdulok ki. Sorozatban kapom az injekciókat, fájdalomcsillapítókat, sokszor még mosakodni is csak segítséggel tudok. Napi 28 szem gyógyszert szedek és már a morfiumot is fel akarták írni a fájdalmaim miatt. Erre az ügyre ráment az egész családom, tönkretette az életemet - tette hozzá Pólus Mária.Pólus Máriát elfogatóparancs alapján Svájcból hozták haza a hatóságok / Az eljárás során férje és az egyik fia is öngyilkosságot követett el, szerinte mindketten a kálváriának köszönhetően.- A nyomozás során megkeresett egy másik ügyvéd, aki azt ígérte, ha "kiveszem" Kósa Lajost az ügyből, engem is kiengednek a börtönből. Ennek érdekében akkor egy új vallomásban azt állítottam, nincs köze semmihez, engem viszont átvertek és maradtam bezárva. A fiam ezt nem tudta feldolgozni, ezért végzett magával. Habár ezt utána visszavontam, végül emiatt nem is hallgatták meg a politikust a bíróságon. Ha én vagyok a csaló, miért jött ki velünk Svájcba? - töprengett az asszony.- Én mindig segítettem mindenkinek. Aztán amikor segítségre szorultam, felajánlották a pénzeket, aztán - egy család kivételével - mindenki rám támadt. Nem számítok semmi jóra, de én a hosszú börtönt már nem élem túl...
|
Hét év börtönre ítélték a Kósát is rászedő csengeri örökösnőt
|
Hét év után mérföldkőhöz érkezett a csengeri örökösnő ügye, akit most nem jogerősen elítélt a bíróság. Az akkoriban napszámosként uborkát szedő négygyermekes asszony tündérmeséje még 2008-ban kezdődött, amikor Németországból levele érkezett a polgármesteri hivatalba arról, hogy elhunyt az apja, akitől óriási, 1300 milliárd forint értékű vagyont örökölt. Noha a vád szerint valójában ez sosem létezett, a csengeri örökösnőként hírhedtté vált asszony 780 milliós kárt okozott 20 sértettnek azzal, hogy az összeg megszerzéséhez kölcsönöket kért. Orvosok, tanárok is voltak köztük, de még a fideszes politikus, Kósa Lajos érintettségére is fény derült.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/csengeri-orokosno-itelet/zgd7xf3
|
2025-06-04 13:20:09
| true | null | null |
Blikk
|
Különösen szép történet áll össze a fideszes parlamenti képviselő, korábbi zuglói polgármester Papcsák Ferenc Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft. cégének főszereplésével a napokban leadott éves beszámoló alapján.A sztorit még január végén robbantotta ki Hadházy Ákos független képviselő, amikor Facebook-oldalán beszámolt arról, hogy a Papcsák Ferenc cégével kell leszerződni és oda kell fizetni ahhoz, hogy valaki az Uzsoki kórház VIP-osztályára kerüljön. A történet úgy derült ki, hogy a képviselő egyik kollégája levelezett a céggel. "Neki 2027-re adtak volna időpontot az állami ellátásban, de az orvosa elküldte Papcsákékhoz, hogy ha rajtuk keresztül jelentkezik és kifizet egymilliót, akkor néhány héten belül megcsinálják a műtétet. Papcsákék meg is küldték az ajánlatot, még azt is tisztázták, hogy ők alanyi adómentesek", írta Hadházy akkoriban.Néhány nappal később, február 6-án újabb részleteket közölt Hadházy, ezek szerint Papcsák cége "nem végez semmilyen tevékenységet (...) Bérelnek egy kis szobát a kórházban, nyilván ott kell jelentkezni a betegeknek. Papcsákék szedik be tőlük a pénzt, aminek egy részét megtartják, a többit pedig továbbadják az intézménynek". És bár a kórház elvileg csak külföldieknek nyújt fizetős ellátást, a VIP osztályon "azoknak a magyaroknak [is], akik nem akarnak éveket várni egy műtétre és ezért tudnak fizetni is".És mi volt erre Papcsák Ferenc reakciója? Roppant elegáns megoldást választott: lezárta a cég tavalyi évét (az éves zárásokat már jellemzően februárban elkészítik a könyvelők), február 20-án eldöntötte, hogy szinte a teljes nyereséget kiveszi magának osztalékként, majd március 6-án - egy hónappal azután, hogy kiderült, semmilyen tevékenységet nem végeznek - eladta a céget.Tavaly egyébként a beszámoló szerint minden korábbinál nagyobb bevételt, 489 millió forintot könyvelt el a kft., ez 37 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Igaz, ezzel szemben az anyagjellegű kiadások 466 millióra nőttek a korábbi 334 millióról, a 3 alkalmazottra pedig 1,9 milliós költséget számolt el. Mindezek eredményeként az előző évivel szinte teljesen megegyező, 18,2 millió forintos profitot könyvelt el a cég. A csatolt alapítói határozatból derül ki, hogy ennek zömét, 16 millió forintot fizetett ki magának osztalékként a volt zuglói polgármester, fideszes képviselő, az MNB felügyelőbizottságának elnöke.
|
Szép osztalékkal távozott Papcsák Ferenc a botrányba keveredett, engedély nélkül tevékenykedő cégéből
|
Egy hónappal azután, hogy kiderült, a volt fideszes politikus cégén keresztül lehet az Uzsoki kórház VIP-részlegén ellátáshoz jutni, lezárta az előző évet, felmarkolta a profit nagyját, és eladta a céget.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/03/szep-osztalekkal-tavozott-papcsak-ferenc-a-botranyba-keveredett-engedely-nelkul-tevekenykedo-cegebol
|
2025-06-03 13:26:55
| true | null | null |
444
|
Az ügy nem merült ki ennyiben: egy ismerőse további 30 millió forintot bízott rá egy ingatlanügylet kapcsán, ezt az összeget szintén elköltötte. Emellett több adásvételhez kapcsolódóan hamis iratokat is készített, hogy a tranzakciókat hitelesnek tüntesse fel. Most sikkasztás és közokirat-hamisítás miatt nyomoznak a veszprémi rendőrök.A rendőrség 2025. június 4-én otthonában fogta el a férfit Balatonfüreden. Az elfogást követően előállították, őrizetbe vették, és gyanúsítottként kihallgatták. A nyomozó hatóság a letartóztatását is kezdeményezte - olvasható a police.hu oldalán.
|
Sajátjaként kezelte mások pénzét, 180 milliót tapsolt el
|
Különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és közokirat-hamisítás gyanúja miatt folytatnak nyomozást egy 51 éves balatonfüredi lakos ellen a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságon. A férfi még 2022 februárjában helyezett letétbe egy cégtől több mint 150 millió forintot, amelyet később – a gyanú szerint – saját céljaira használt fel.
| null | 1 |
https://www.veol.hu/helyi-kek-hirek/2025/06/sikkasztas-balatonfured
|
2025-06-09 04:00:00
| true | null | null |
VEOL
|
Április végénírtunkelőször arról a folyamatról, amely az állami, vagy részben állami védelmi cégek, az N7 Holding Zrt. alá tartozó mindenféle részesedések felértékeléséről és lehetséges átszervezéséről szól - olyan cégeket is érintve, mint a Rheinmetall, Airbus Helicopters vagy épp a Dynamit Nobel Defence Zrt. páncéltörőgyár. Mint jeleztük, ha a nagy tervekből lesz valami, akkor akár az űripari és védelmi portfóliót már birtokló, tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. lehetne az a nagy magánpartner, amely a folyamatban később kulcsszerepet kaphatna.Az eseményeket azóta is követjük, jó néhány háttérbeszélgetést folytattunk, melyek óhatatlanul nemcsak az üzleti, hanem a politikai térbe is beágyazódtak. A projektet lelkesen támogató szakemberek véleménye szerint egy magyar állami cég a magyar honvédségnek biztosan el tud adni például lőszert, gránátot, pisztolyt, de ahhoz, hogy a magyar hadiipar kapacitásai nőhessenek és jobban ki is legyenek használva, egy hazai és nemzetközi magántársaság sokkal jobb szervezeti alapot teremt. A kritikus vélemény szerint pediga 2026-os választás előtt a Fidesz egyszerűen biztonságba helyezné a maga számára az értékes védelmi portfóliót azzal, ha az államtól magánkézbe kerülne a többség.Pár éve a magyar kormány jól érezte meg, hogy a védelmi ipar fontossá válik. Azóta valóban azt látjuk, hogy az európai védelmi cégeknek sok a megrendelésük, hasít a tőzsdei árfolyamuk, és valóban több sikeres, vagy potenciálisan felfutó magyar vegyesvállalat is elindult.A szektor képviselői úgy látják, hogy ebben az ágazatban az sem okoz gondot, hogy miközben a magyar védelmi ipar elkötelezett az EU fővonala mellett - a termékek a nyugati szabványok szerint készülnek, a partnerek például nagy német és francia cégek -, addig a magyar politika sokat beszél az uniós törekvések, például Ukrajna megsegítése ellen. Ilyen környezetben zajlik tehát az az igazán sokszereplős folyamat a magyar hadiipari cégeknél, amelyben jó magyar szokás szerint meglepő szempontok is felbukkantak. De lássuk a szereplőket és az ő dilemmáikat!A történet központjában ott van a döntéshozó, vagyis a magyar kormány, egészen pontosan a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), ahol Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár próbálja mederbe terelni a különféle hadiipari cégek átvilágítását, felértékelését, esetleges későbbi kiszervezését.Ha a jóhiszemű olvasatot követve elfogadjuk, hogy az állam csak nagyobb magyar védelmi szektort szeretne, és azt gondolja, hogy ebben jobb lesz egy több magántőkével operáló struktúra, akkor is nehéz feladattal néz szembe a lebonyolító kormányzat. Ha az állam szempontjából alacsony áron köttetik majd valamilyen üzlet, azért jogosan kapnának sok támadást a döntéshozók. Ha pedig magas áron tennének kísérletet az eladásra, akkor a magánpartner (potenciálisan az említett, tőzsdén jegyzett 4iG-csoport) lenne csalódott, így könnyen füstbe menne a terv.Ráadásul furcsa helyzet, hogy az állami oldalon tényleg volt már két szakember, aki igazán átlátta a folyamatot: részben Lóga Máté, az NGM gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára, részben az ő bizalmi embere, Antal Ferenc, az N7 Holding korábbi vezetője. Csak mivel ők tényleg nagyon közeli szövetségesek már egy ideje - elsősorban a Budapest Airport megvétele alatt dolgoztak szoros kötelékben -, amikor Antal Ferencnek távoznia kellett, Lóga Máté sem maradt a projekten.Így került Szabados Richárdhoz a feladat, aki persze látott már nagyvállalatokat (korábbi munkahelyein, nagy kereskedelmi bankoknál, így a CIB-nél és az Ersténél vállalati vezető volt), de azért számára ez eléggé új terület. Az államnak azzal is szembesülnie kellett, hogy mindent nem szabad eladnia, kiszerveznie az N7 Holding alól, van olyan cég, amelynek tartósan is állami tulajdonban kell maradnia. Ilyen például a légiforgalmi irányításért felelős HungaroControl.Mint hallottuk, az NGM elsősorban az Ernst & Young vállalatértékelési csapatában bízik, így ez a big four cég segíti az államot a tranzakcióban. Érdemes lehetett nemzetközi tanácsadóhoz fordulni, a magyaroknál kevésbé van védelmi ipari tudás, egy ekkora cég viszont tud Franciaországból, az Egyesült Királyságból vagy az Egyesült Államokból olyan partnert bevonni, amely már dolgozott a szektorban - illetve jobban fel tudja mérni a nemzetközi iparági benchmarkokat, vagyis a viszonyítás alapjául szolgáló német, olasz és cseh cégeket, mintának tekintheti azokat a vállalatértékelésben.A jóhiszemű szempontokat félretéve felmerülhet persze az a kérdés is, hogy miért lett hirtelen ennyire sürgős a kiszervezés - feltehetően egy, a mostani rendszernek kedves magánvállalat irányába - a 2026-os választás előtt, és azt sem árt megvizsgálni, mi a tétje ennek az egész folyamatnak.Ezen a ponton elsősorban kérdéseket lehet feltenni. Ha a kormány ennyit invesztált, ilyen téteket rakott a magyar hadiipar fejlesztésébe, a magánszektor felé történő exit pénzügyi megtérüléssel zárul a végén? Milyen érdekeltségeket ad át, mit tart meg az állam, milyen hatása lesz ennek a következő kormányok mozgásterére? Ahol részlegesen száll ki, ott hogyan lövi be a tartós állami részesedés mértékét? Konkrétabban: a stratégiai kisebbség, azaz a 25 százalék feletti rész megtartása a cél, vagy elég az az alatti hányadot megtartani? Előbbivel azért marad némi beleszólása az államnak az irányításba, utóbbival kevésbé.Hogy pontosan kiket fog érinteni végül az átszervezés, még szintén kérdéses. Úgy tudjuk, az N7-cégek közül nemcsak nemzetközi joint venture-ök, de tisztán hazai társaságok is kaptak olyan leveleket, amelyek mindenféle adatokat kértek tőlük. Azt azonban biztosra vehetjük, hogy a legismertebb közös vállalatok érintettek lennének a folyamatban:ilyen a zalaegerszegi Rheinmetall, amelyben a német Rheinmetall 51 százalékos és az N7 Zrt. 49 százalékos tulajdonában álló cég, amely Lynx harckocsikat gyárt;a várpalotai lőszergyár;a szintén várpalotai robbanóanyagot gyártó üzem;a gyulai Airbus Helicopters cég, amely 70 százalékban a francia központú Airbus Helicopters és 30 százalékban az N7 tulajdona;a szintén gyulai Satys PSP Hungary Zrt. felületkezelőket gyártó vállalat;a kiskunfélegyházi, cseh hátterű Colt CZ Hungary Zrt. fegyvergyártó;és a vecsési Dynamit Nobel Defence Zrt. páncéltörőgyár.A magyar kézben lévő cégek helyzete változatos. A Rába Nyrt. speciális helyzetben van, mert tőzsdén is jegyzik, a ma már magyar Hirtenberger Defence Systems (HDS) aknavetőket és aknagránátokat gyártó vállalat esetében pedig valamilyen versenyjogi aggály merülhet fel, ha közeledne a Rheinmetallhoz.A 4iG Nyrt., vagyis azOrbán-rendszer csúcsvállalatatőzsdén jegyzett cég, így hivatalosan semmit nem mondhat a tervezett projektről. Ugyanakkor azt a 4iG vezetői maguk is érzik, hogy az erős távközlési és viszonylag erős infokommunikációs üzletág mellett az űripari-védelmi ágazat ma még haloványabb, megerősítésre szorul.Ha megnézzük a cég jelentéseit, vagy beszélgetünk a vezetőkkel, jól látható, hogy a 4iG-csoport tényleg nagyon sok mindent csinál: jól ismert aktivitása a távközlési szolgáltatások, az ehhez kapcsolódó infrastruktúra-üzemeltetés, az informatikai megoldások tervezése, kivitelezése, üzemeltetés, az űr- és védelmi technológiák területe. Viszont az utóbbiban nincs egy olyan erős alap, mint a távközlésben, ahol egy országos szolgáltató adja az üzlet bázisát, amire persze lehet újabb és újabb hazai és nemzetközi cégeket venni és fejleszteni.Igaz, a két ágazat egyáltalán nem is hasonlítható össze - magyarázták nekünk forrásaink. Ha a csoportmegveszi a magyar piac harmadát kiszolgáló magyar Vodafone-t, akkor, ha mindent szuperül csinál, hamarosan lesz a piacon 40 százaléka, ha mindent pocsékul, marad 25 százaléka. De a védelmi ipar sokkal hektikusabb, komplexebb ágazat, itt nincsen semmilyen tehetetlenség, a szélsőértékek a 0 és a 100 között mozognak. Egy új tulajdonos lehet, hogy egyetlen üzletet sem köt, vagy minden kapacitását ügyesen eladja.A csoport űrágazatába nagyon lelkes és nagyon fiatal specialisták hozták a kis startupjaikat, de ők üzletileg még kevésbé értelmezhetők, a védelmi részen pedig ott van a nagypartner, a német Rheinmetall. Utóbbi nyilván üzletileg is erős, a cégnél így van, aki azt érzi, hogy itt nincs egyensúly - egy ilyen partner a magyar űripari vezetőket megeszi reggelire. Ezért a 4iG örülne, ha bekebelezhetne egy csomó jól működő joint venture-t.Az eladó és a vevő mellett ebben az üzletben a portéka is fontos szereplő, ezért nézzük most meg egy kicsit közelebbről az állami hadiipari holding cégeit. Itt sem könnyű a helyzet. Gondoljunk csak bele, említettük, hogy a 4iG-ben fontos partner a német Rheinmetall. Vajon a kiszemelt cégek, így a gyulai Airbus Helicopters, amely 70 százalékban a francia központú Airbus Helicopters és 30 százalékban az N7 holding tulajdona, szeretne összebútorozni így a 4iG-vel? Nem vet fel ez versenyhatósági kérdéseket? És mi van a vecsési Dynamit Nobel Defence (DND) Zrt. páncéltörőgyárral, amely Németországban közvetlen versenytársa a Rheinmetallnak? (Ez a cég egyébként még az Alfred Nobel & Co. vállalatból származik, amelyet a svéd vegyész és iparmágnás, Alfred Nobel alapított 1865-ben Hamburgban.)De mint forrásainktól hallottuk, a nemrégiben kiment adatkéréseket még a tisztán magyar tulajdonú cégekben is zavarodottan fogadták. Mi az adatkérés célja, miért kérik, mit akarnak velünk - ilyen és hasonló kérdéseket tettek fel a különféle magyar vagy vegyes tulajdonú cégek vezetői.Mint hallottuk, az egyes vállalatok felértékelése még csíraállapotban van. Jelenleg az információszolgáltatás, az üzleti tervek megítélése zajlik, és nagyon is indokolt, hogy az állam ehhez bevonta a szakma legjobbjait, vagyis az Ernsst & Young csapatát - érvelt a tanácsadó részvétele mellett egy forrásunk, igaz, azt is hozzáfűzte, hogy ez egy nagyon nagy, meglehetősen bonyolult ügy, aminek során nem lenne szabad rohanni, hiába szeretett volna feszes menetrendet korábban az állam. Rohanásról már csak azért sem lehet szó, mert az emberek kicserélődése lelassította a folyamatot, illetve általában is érezhető egyfajta elbizonytalanodás.A projekt ismerői szerint az mindenképpen motiváció lehet, hogy a nemzetközi modellekben is együtt építi a magán- és az állami oldal a védelmi ipart. Mindamellett az N7 vizsgált portfóliója nagyon vegyes. Vannak benne olyan cégek is, amelyek nagy nevű európai résztvevőkkel indultak ugyan, de egyelőre csak startupok, ezek még nem nevezhetők működő vállalkozásoknak, inkább csak ígéreteknek. "Abban a szakaszban vagyunk, amikor lehet értelme egy magasabb szintű működésre fellépni, vagyis dimenziót váltani, hogy tényleg kimehessünk külföldre" - vélte egy forrásunk.A baj csak az, hogy ezen a piacon tényleg minden képlékeny. Beszerezni egy adag lőszert, gránátot vagy kézi lőfegyvert, az nem ördöngösség, de éppen ezért rengeteg gyártó van. Egy nagyon kompetitív ágazatról beszélünk, ahol csak nagyon jó nemzetközi fegyverkereskedői kapcsolatokkal lehet eladni. Ehhez kell a nyelvtudás, a nemzetközi tapasztalat, ráadásul olyan potenciális vevő is akad, aki megköveteli a helyi gyártást. Egy másik országba pedig már egy tisztán állami cég nehezebben megy, mint egy magyar-külföldi, de legalább magáncég.A folyamat azonban egyelőre döcögősnek tűnik, és még sok ponton elakadhat: vannak lehetséges forgatókönyvek, de ezek még csak ötletelés fázisban tartanak, nem hivatalos tárgyalások - mondta egy szakember a Telexnek.A folyamat néha kicsit előrehalad, néha megtorpan, néha kicsit visszalép, készülnek üzleti tervek, aztán felmerülnek versenyjogi aggályok, ilyenkor leáll az adatszolgáltatás, kiderül, hogy a számviteli rendszerek sem érnek össze - egyszóval elég lassú minden.Antal Ferenc távozása az N7-től mindenképpen nagy veszteség volt, mert ő volt az egyetlen, aki állami oldalról teljesen átlátta a helyzetet. A helyére hamar megérkezett ugyan egy új vezető, Póser Zoltán, aki az uniós pénzek hazahozatalán is dolgozott az államnak, csak aztán két évvel ezelőtttávozni kényszerültebből az állásból.Forrásaink szerint az ő kiválasztása akár azzal is indokolható lenne, hogy mivel az európai védelmi ipar megerősítésére most rengeteg uniós forrás áll rendelkezésre, hátha ebben ő majd el tudna érni eredményeket, bár korábban ezen a téren - fogalmazzunk így - nem járt túl nagy sikerrel. Más forrásunk hozzáteszi, ez rövid távon egyébként is reménytelen, hiszen Magyarország éppen nagy lépésekben távolodik Brüsszeltől, most az uniós forráshoz jutást szitokszóként használja,törvényt is hozna ellene.Az állam részéről az is nehezítés, hogy senki nem szeretne dönteni a választás előtt. A felelősségvállalás most mindenkinek úgy hiányzik, mint üveges tótnak a hanyatt esés, miközben felülről nagyon határozottan a gyors tempó lenne az elvárás.Végül ott van az a nagy kérdés, hogy amennyiben az állam rengeteg adófizetői pénz felhasználásával felépített egy értékes hadi portfóliót, akkor azt mennyiért adná el. Ha tényleg a 4iG lesz a partner, akkor felmerülhet-e a készpénzes fizetés, vagy sokkal inkább csak valamilyen részvénycserés megoldás reális - vagyis a 4iG értékes portfóliót kapna, az államnak pedig nőhetne a 4iG-ben a részesedése.Csakhogy a konszolidált tőzsdei beszámolók alapján a 4iG nagyon ki van már feszítve hitelekkel,vagyis nagyon nagy az adóssága, 2024 végén 250 milliárd forint volt a rövid lejáratú kötelezettségek összege és 930 milliárd a hosszú lejáratú kötelezettségeké. Szerencsére a cég árbevétele is egyre nagyobb, de egyelőre így is veszteséges a csoport: 692 milliárd forint volt tavaly a konszolidált forgalom, de mínusz 48 milliárd forint a konszolidált adózott eredmény.A4iG-nekazért van legalább egy nagy terve a tőkehelyzet javítására. A cég leányvállalata, a 4iG Távközlési Holding Zrt. és az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. most májusban úgy cserélt, hogy a Corvinus eladta, a 4iG Távközlési Holding pedigmegszereztea One Magyarország és a V-Hálózat 29,5 százalékos részvénycsomagját. A Corvinus nem pénzt kapott, hanem a részesedésért cserébe tőkeemelést hajthat végre a 4iG Távközlési Holdingban. A többlépéses tranzakció eredményeként a Corvinus tulajdonrésze a 4iG Távközlési Holdingban 37,9 százalékra fog nőni (a jelenlegi 23,22 százalékról), míg a 4iG Nyrt. részesedése 62,1 százalékra csökken (a jelenlegi 76,78 százalékról).Ez volt az első lépés, de a csoportban több kereskedelmi és infrastrukturális cég is található. Aki követte a 4iG életét, tudhatja, hogy a portfólióban olyan korábbi márkanevek kereskedelmi és infrastrukturális cégei is benne vannak, mint a Vodafone, az Antenna Hungária, a Digi és az Invitech. Mint a 4iG-től hallottuk, ha a sok-sok széttördelt infrastrukturális céget értelmesen össze lehet olvasztani az év második felében, abba a vállalkozásba már a tőkeszerkezet javítása érdekében be lehetne vonni egy külső szakmai vagy pénzügyi befektetőt. A piacon van egypár specialista, például a Közel-Keletről, aki szokott ilyen részesedést venni.Hiszen, mint ahogy egy iparági szakember mesélte, a nemrégibenElon Muskkal is tárgyalóasztalhoz ülőJászai Gellértnek valóban nagyon tiszta jövőképe van az űr- és a védelmi iparról. Ez a része a történetnek "külföld-kompatibilis", az már más kérdés, hogy miközben a vezető nagyon tisztán látja az európai védelmi ipar sarokpontjait és növekedési lehetőségeit, addig az EU és Ukrajna mellett nagyon elkötelezett európai védelmi cégeknek meghökkentő, hogy az üzletember Orbán Viktor világlátásához nagyon hasonló dolgokat mond Donald Trumpról, Brüsszelről, Ukrajnáról, és ezt azért a partnerei nehezebben értelmezik a vacsorákon.
|
Nagy dilemmában a kormány: a magyar hadiipar magánosítása a tét
|
Lendületesen indult a magyar védelmi cégek felértékelése és eladásuk előkészítése, aztán megtorpant a folyamat. Úgy tudjuk, a 4iG lehet majd a nagy haszonhúzó, de egy sor nehézség merült fel már most, ami miatt minden csúszik.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/05/4ig-n7-vedelmi-ipar-magyar-hadiipar-maganositas-jaszai-gellert
|
2025-06-05 07:36:34
| true | null | null |
Telex
|
Az Európai Ügyészség (EPPO) vádat emelt Bereczk Oszkár, Albár polgármestere ellen a szlovákiai specializált büntetőbíróság, az ŠTS előtt. A gyanú szerint a falu vezetője egy kerékpárút építése során sikkasztott uniós forrásokat - írja az Új Szó. Még 2018 októberében pályázott egy 757 828 euró összegű, több mint 306 millió forint vissza nem térítendő támogatásra. Az ügyészség által beszerzett bizonyítékok szerint 2021 februárjában és májusában összesen 590 857 euró csaknem 240 millió forint értékben nyújtott be kifizetési kérelmeket építőanyagok vásárlására és felhasználására hivatkozva.A nyomozati adatok alapján Bereczk Oszkárhamis dokumentumokat használt fel, amelyek drágább építőanyag vásárlását igazolták, mint amilyet valójában felhasználtak. Az útba nem mást építettek bele, mint a helyi halastóból egy korábbi uniós finanszírozású revitalizációs projekt során kinyert kavicsos homokot.A vád szerint a polgármester 94 842 euró, csaknem 38 millió forintnyi potenciális kárt okozott, amelynek kisebb része a szlovák államot érinetette volna, csakhogy a kifizetést az illetékesek nem teljesítették. A turpisságra egy helyszíni ellenőrzés során derült fény. Amennyiben Bereczk Oszkárt bűnösnek találják, hat évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik, és akár 3 millió euró pénzbírsággal is sújthatják.Az Új Szó megjegyezte, hogy Bereczk a jelenlegi kormánypártok, a Hlas, a Smer és a Szövetség támogatásával indult a polgármesteri címért Albáron legutóbb. Egy nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint a politikust Dobroslav Trnka egykori főügyész barátjaként emlegették.
|
Uniós források sikkasztása miatt Szlovákiában vádat emeltek Albár magyar polgármestere ellen
|
Az Európai Ügyészség szerint Bereczk Oszkár egy jórészt uniós forrásokból épített kerékpárutat, drága építőanyagot számolt el, azonban építéskor inkább egy közeli halastóból származó kavicsos homokot használtak helyette.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3277740_szlovakia-albar-magyar-polgarmester-europai-ugyeszseg-sikkasztas-vademeles
|
2025-04-28 22:35:00
| true | null | null |
Népszava
|
"Nem gondolja, hogy jogállamban egy valóban tisztességesen eljáró ügyészség már régen vizsgálatot indított volna azért, mert a kormány a magyar adófizetők pénzéből megvásárolta, majd azóta is finanszírozza a miniszterelnök kedvenc sportújságját, amire lassan már senki nem fizet elő?" Ezzel az írásos kérdéssel fordult Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő a legfőbb ügyészhez a 2022-ben történt állami tranzakció, illetve a tavaly nyújtott állami támogatás ügyében még februárban. Az ügyészségi portálon hétfőn tették közzé a kérdést és Polt Péter arra adott válaszát, amelyben közölte, hogy a kérdést feljelentésként értékelte, és azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodához továbbította.Vadai Ágnes levelében az Átlátszó február közepén megjelent cikkére hivatkozott, amelyben a lap által kiperelt adatok szerint 2022 szeptember végén 3,5 milliárd forintért vette meg az állam a Nemzeti Sportot, igaz akkor nem közölték, hogy mennyiért. Az eladó a Mediaworks Hungary Zrt. volt, amelynek tulajdonosa a kormányközeli médiacégeket összefogó KESMA alapítvány. A Magyar Közlönyben annyit tettek csak közzé, hogy az állam megvette a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.-t, és az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-t jelölte ki.Három és fél milliárd forint közpénzbe került, hogy a magyar állam megvette Orbán Viktor kedvenc lapját- A Nemzeti Sport Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc újságja, amellyel gyakran fotózkodik, és sokszor, illetve szívesen szerepel is benne. A lap főszerkesztője 2016 óta Szöllősi György, aki 2006-tól 2014-ig az Orbán által alapított felcsúti fociakadémia sajtófőnöke volt. Az adásvétel után két évvel a kormány a 2024-es költségvetésből 1,3 milliárd forint támogatást nyújtott az újságnak, s az erről szóló törvényjavaslat indoklásában azt írták le, hogy "a folyamatosan változó piaci környezet" nagy kihívást jelent a napilapnak. A kihívás számokban mérhető. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) adatai szerint a Nemzeti Sportból 2019 végén még 28 733 darabot adtak el, de 2024 első félévének végére már 15 398 darabra csökkent az eladott példányszám - írta Vadai Ágnes.Orbán Viktor kimentette kedvenc lapját az állami cégeket érintő megszorítás alól Ki kell adnia az államnak, hogy mennyiért vették meg Orbán Viktor kedvenc újságját Az MTVA megkapja Orbán Viktor kedvenc lapját, a Nemzeti Sportot
|
Polt Péter feljelentésként értékelte, és az NNI-hez továbbította Orbán Viktor kedvenc lapjának az ügyét
|
Az egyre csökkenő példányszámú Nemzeti Sportot csaknem 3,5 milliárd forint közpénzből vásárolták fel két és fél éve. Tavaly további 1,3 milliárd forintot öltek bele, de így sem tud megfelelni „a folyamatosan változó piaci környezetnek”.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3271667_nemzeti-sport-orban-viktor-megvasarlas-kozpenz-vadai-agnes-polt-peter-feljelentes-nni
|
2025-03-10 12:24:00
| true | null | null |
Népszava
|
A buszper hétfői tárgyalásán újra beigazolódni látszott, hogy a pécsi önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Zrt. indokolatlanul magas áron vásárolt buszokat 2015-ben. A Szekszárdi Törvényszék tanúként hallgatta meg a Volvo Hungária egyik alkalmazottját, Szűcs Árpádot, aki elmondta, hogy a használt buszok esetében az autómárka-kereskedők árrése nulla és tíz százalék között mozog (ha nulla, akkor a haszon abból van, hogy a vevő később az eladónál szervizeli a járművet). A Tükének buszt eladó cég haszonkulcsa viszont meghaladta a 25 százalékot.Mint arról írtunk, 2015-ben a Tüke Zrt. vásárolt Hollandiában 115 használt Volvo buszt 3,5 milliárd forintért. Ezt a flottát a Volvo hollandiai márkakereskedése pár héttel korábban 2,8 milliárdért kínálta. Az ár azért emelkedett meg ilyen durván, mert az üzletbe belépett közvetítőként a holland Bus and Coach cég. A tíz éve 700 millió forintra rúgó jutalék több mint 90 százalékát a holland cég vezetője, Siebe P. tovább utalta két, az üzletben érdemi szerepet nem vállaló vállalkozónak, a tolmácsi munkát végző Csengő Andrásnak és a Tüke háza táján senki által sem ismert P. Endrének, előbbi 1,65 millió, utóbbi 550 ezer eurót kapott. Az ügyben a holland rendőrök indítottak vizsgálatot, majd ennek hatására a magyar nyomozóhatóságok is léptek, és gazdasági csalással vádolták meg a két "közvetítőt" valamint a Tüke és a Bus and Coach vezetőjét. A Tüke vezetője meghalt az eljárás alatt, P. Endre viszont - bár nem tett vallomást - elismerte a per kezdetén, 2021-ben, hogy bűnös, s őt felfüggesztett börtönre és jutalékának visszafizetésre ítélte az elsőfokon eljáró Kaposvári Törvényszék. A magát ártatlannak valló Csengőt és Siebe P.-t a törvényszék felmentette, mondván: az általuk kapott sikerdíj nem eltúlzott. A verdiktet a Pécsi Ítélőtábla megsemmisítette, mivel a kaposvári eljárás a nagy felháborodást kiváltó buszvásárlás fontos részleteit nem tárta fel. Ezt egyébként a történet iránt érdeklődő pécsiek is így látták, s szerintük az ügyészség nem a "pénzlenyúlás" kitervelőit és haszonélvezőit, hanem azok táskavivőit állította bíróság elé.Az újraindított eljárás sem a politikusok felelősségét vizsgálja, hanem a vádlottakét, ám azt mindenképp elemzi a bíróság, hogy a Pécs-baranyai fideszes vezetőknek milyen szerepe volt a városnak súlyos kárt okozó buszvásárlásban. Ez már csak azért is indokolt, mert a holland rendőrök által rögzített telefonbeszélgetéseken elhangzott, hogy az egykor Hollandia tiszteletbeli konzuljaként ismert Csengő azért kapott nyolcszor annyi pénzt, mint a buszokat eladó Siebe P., mert a jutalékból az ügyletben lobbizó politikusokat kellett szponzorálnia.Hétfőn Girán Jánost hallgatta meg a bíróság, aki 2014. és 2016. között Pécs alpolgármestereként szolgált. Girán volt a pécsi közgyűlésben az előterjesztője annak a napirendnek, amiben az önkormányzat kezességet vállalt a Tüke buszvásárlásra fordított 3,5 milliárdos hitele felett. Girán azt mondta, hogy az előterjesztés nem az ő munkája, azt a Tüke és a városháza műszaki, pénzügyi és jogi szaktudással bíró alkalmazottjai készítették, s azért ő vitte a témát a képviselők elé, mert alpolgármesterként ő gyakorolt politikai felügyeletet az önkormányzat szolgáltató cégei felett. A buszok áráról, paramétereiről, a vásárlás megtérülési mutatóiról semmit se tudott Girán. És arról se, hogy a Volvo lényegesen olcsóbban kínált a buszokat, mint a Bus and Coach, pedig már a Volvo is rátett a buszok árára 10 százalékot. Amúgy Girán sosem volt tagja a Fidesznek, 2016-ban teljesen visszavonult a politikától, és az 55 éves férfi a Pécsi Tudományegyetem adjunktusaként egészségfejlesztéssel foglalkozik. A buszügyletben meglehetősen információtlan Giránt a bíró legvégül arról kérdezte, hogy mai ésszel gondolkozva támogatná-e a buszvásárlást, amire ő halkan annyit felelt, hogy: "nem tudom".Szeretne még élni a pécsi buszper vádlottja, de a hatóságok nem keresik azokat, akik állítólag halálosan megfenyegettékA törvényszék hétfőre idézte be P. Endrét is, immár tanúként kívánták meghallgatni a buszügy jogerősen elítélt vádlottját. A többnyire Németországban és USA-ban élő, magyar-amerikai állampolgárságú P. Endre nem jött el a tárgyalásra, bár megidézték telefonon és levélben is. A bíró ezért rendőrségi elővezetést kért, ám a P. Endre által a bíróságnak megadott budaörsi címen az egyenruhások csak a tanú édesanyját találták, aki szerint fia tíz éve nem lakik ott.Tegyük hozzá, hogy P. Endre megtagadhatja a vallomástételt, mivel az ügy elítéltjeként nem kell olyan vallomást tegyen, amivel magát vádolja meg. Igaz, a bíró azt a kérdést felteheti majd neki, hogy ki vitte bele őt a buszügyletbe. Sokak szerint Bánki Erik, a régió legbefolyásosabb kormánypárti politikusa ajánlhatta be P. Endrét a kiugróan díjazott "álügynöki" munkára, a parlamenti képviselő ugyanis korábban üzlettársa volt a hatóság elől elbújó férfinak.Bánki egyébként a buszvásárlás napjaiban maga is járt Hollandiában, bár ő azt állította, hogy nem a járművek miatt ment oda, hanem egy koncertre. A bíróság Bánkit is meg kívánja hallgatni, a politikus azonban jelezte, hogy a számára kitűzött napon épp külföldön lesz. Ezért új napot kínál neki a törvényszék. A bíróság beidézte a fideszes Páva Zsoltot is, aki a buszvásárlás idején polgármestere volt Pécsnek, és Csizi Pétert, aki pedig a város országgyűlési képviselője volt ugyanakkor. Csizi is jelezte, hogy a pernapon külföldön lesz. A törvényszék tértivevényes levélben kérte, hogy igazolja, előbb foglalta le az utat, mint sem az idézést megkapta. Csizi Péter ezt a levelet eddig nem vette át.Fordulat a fideszes buszmutyiban, csak a "táskacipelőket" ültették a vádlottak padjára
|
Nem jött el a Szekszárdi Törvényszékre Bánki Erik volt üzlettársa, a pécsi Volvo-per legrejtélyesebb szereplője, így a bíróság elrendelte az elővezetését
|
Eközben az egyik tanú szerint a Pécs által megvett járművek kereskedői jutaléka túlzottan magas volt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3271742_volvo-per-pecs-banki-erik-uzlettars-buszper
|
2025-03-11 05:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az EU még 2017-ben létrehozott egy nagy informatikai rendszert, amely segíti a nyilvántartást és nemzetközi pénzügyi elszámolást azoknál az eseteknél, amikor egy uniós állampolgár nem a hazájában, hanem egy másik tagállamában kap tervezett vagy vészhelyzeti egészségügyi ellátást. Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felel a nemzetközi ellátások pénzügyi elszámolásáért, így ez a szervezet csatlakozott az uniós informatikai rendszerhez. A tagországoknak két évük volt a csatlakozásra, az unió 1,2 millió euró - akkori árfolyamon 366 millió forint - támogatást adott a magyar rendszer fejlesztésére. A feladatra 2018-ban kötöttek szerződést a fejlesztő cégekkel, amelyek neki is láttak HYDRA névre keresztelt rendszer elkészítésének.Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) februárban közzétett jelentése meglehetősen lesújtó képet fest az első körben 155 millióért beszerzett informatikai rendszerről. Az ÁSZ-jelentés szerint az "eredményterméket" 2019 júniusában azzal adták át a NEAK-nak, hogy "a rendszerben még jelen lévő, a Vállalkozó által is ismert súlyos és egyéb hibák hiánylistán a Vállalkozónak átadásra kerülnek." De ez senkit nem zavart, mondván "ezen hibák fennállása a rendszer átvételét nem akadályozzák. A hibák javítása a jótállási időszakban fog megvalósulni".Bár a NEAK alapvetően a hatékony nemzetközi elszámolás érdekében cserélte le az addig használt informatikai rendszerét a HYDRA alkalmazásra, az ÁSZ szerint az nem biztosította az "ellátások során keletkezett követelések nyomon követhetőségét", a "megbízható és valós összképet mutató költségvetési beszámoló elkészítését". Márpedig ez lett volna az egyik fő cél. A NEAK "az ismert súlyos hibák ellenére a lefejlesztett rendszert 2019 júniusában azzal vette át, hogy rögzítették, az addig jelzett és fennálló hiányosságokat a vállalkozó szeptember végére kijavítja". Ehhez képest erre az ÁSZ ellenőrzésének végéig nem került sor.A NEAK a következő években újabb szerződéseket kötött az üzemeltetésre és úgynevezett jogszabálykövetésre. Az ÁSZ-jelentés szerint akadtak további hiányosságok: "A szerződésekben meghatározott feladatellátás között azonban továbbra sem szerepelt a beszámoló adatainak előállításához szükséges rendszerfunkció kialakítása". Az újabb teljesítést leigazolták, a szerződéses árat kifizették. Anélkül, hogy a NEAK teljesítésigazolója meggyőződött volna arról, hogy "a számlában közölt teljesítés, illetve annak ellenértéke összhangban volt-e a megrendelésben foglaltakkal". "Mennyiségi átvétel" történt. Az ÁSZ szerint a NEAK a nemzetközi elszámolással kapcsolatos működési kereteit olyan hiányosságokkal alakította ki, amely nem biztosította a szabályszerű teljesítést. A kockázatnyilvántartás csak a kockázatok feltárására nem volt alkalmas, de az engedélyezési feladatok ellátása sem felelt meg a jogszabályoknak - derül ki a jelentésből.A NEAK közölte, a forgalmazó egyoldalúan töröltette a gyermekek fulladásgátló gyógyszerét a támogatotti listárólAz alapkezelő 2023 novemberében újabb megrendelést adott csaknem 12 millió forint értékben a negyedéves, éves pénzügyi feladásokhoz szükséges funkciók kialakítására. Alig néhány hét múltán, 2023 decemberében az alapkezelő ismét úgy igazolta le a teljesítést és fizette ki a pénzt, hogy funkcionálisan nem tesztelte a szoftvert. A "szoftver fejlesztési díját az E. Alap kezelője kifizette annak ellenére, hogy az nem biztosította a szabályszerű feladatellátás és a közpénzekkel való elszámolás feltételeit. A szoftver működéséből eredő hiányosságokat egyéb módon a NEAK nem pótolta, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás nem volt biztosított" - olvasható az ÁSZ jelentésében.A hiányzó funkció miatt nem készültek el az elszámolásokhoz szükséges nyilvántartások, így a NEAK a visszatérítési igényt se tudta érvényesíteni a külföldi ellátók felé. Se a beérkezett jóváírásokat, se a követeléseket nem rögzítették, mert nem volt hol. Ilyen formán "a számviteli nyilvántartásban sem a valós összegek szerepelnek", így a vizsgált "2022-es évi költségvetési beszámolóban nemzetközi ellátásokra vonatkozó adatok valódisága nem volt biztosított" - írja a számvevőszék. Ez már csak azért is súlyos megállapítás, mert a tervezett külföldi ellátások előirányzata mintegy 24 milliárd forintra rúgott.Az ÁSZ ellenőrei - aligha meglepő módon - mindezek után arra jutottak, hogy a fejlesztés megvalósítására kötött szerződés, az informatikai szakalkalmazás beszerzése nem volt megfelelő.Egy fejlesztő már el is tűntAz új EU-kompatibilis informatikai rendszer ügyében összesen kilenc közbeszerzési eljárást folytattak le. A két részre bontott szoftverfejlesztésre vonatkozó szerződést ugyanaz a konzorcium nyerte meg, amellyel a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) kötött keretmegállapodást.A szerződések pontos tartalmát, a szerződő partnereket, informatikai cégeket nem nevesíti a jelentésében az ÁSZ, a NEAK pedig lapzártánkig nem válaszolt kérdésinkre. A nyilvános adatbázisokban fellelhető szerződésekben mindenesetre az állami informatikai megrendelésekből, a NER holdudvarából jól ismert nevekre bukkanhatunk.A HYDRA fejelsztését célzó két megállapodás konzorciumi vezetője az azóta megszűnt Symmetria Magyarország Zrt. volt. Az akkortájt több értékes állami informatikai megrendelést begyűjtő cég többségi tulajdonosa Griecs-Farkas Emese több szálon is kötődött Orbán Viktor veje, Tiborcz István testvéréhez Tiborcz Péterhez. A vállalkozás például jó ideig a Tiborcz-cégek székhelyéül szolgáló belvárosi lakásba volt bejegyezve. Griecs-Farkas Emese később feltűnt egy Tiborcz Péter vállalkozásához köthető Instagram jógavideóban, amit Tiborcz István turai kastélyának kertjében forgattak. A cég 2022-ben nevet változtatott IT PRO QUALITY Zrt.-re. Az volt az utolsó bevételt hozó évük. A 2019-ben még 4,8 milliárd forintos bevételt produkáló cég végelszámolását idén januárban jelentették be.Egy másik szerződéscsomagban feltűnik a Tigra Csoport is, méghozzá a KEF csaknem 60 milliárdos uniós forrásból finanszírozott központosított szoftverfejlesztési projektek megvalósítását célzó keretmegállapodás egyik aláírójaként, amelynek keretébe alkalmasint a HYDRA üzemeltetése is belefért. A Tigra tulajdonosa Vertán György informatikai körökben jól ismert üzletember. A szélesebb nyilvánosság legutóbb akkor találkozhatott a nevével, amikor kiderült, hogy alkalmazta Magyar Péter volt feleségét, a volt igazságügyi miniszter Varga Juditot, majd befogadta egyik lakásába Magyar későbbi élettársát Vogel Evelint, miután szakított a Tisza elnökével. Az 1996-ben alapított Tigra a közbeszerzések egyik bajnoka, 2023-ban 18 milliárd fölötti bevételt termelt. Dolgoztak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak és az Országos Egészségügyi Pénztárnak, ők fejlesztették a mentésirányítási rendszert az Országos Mentőszolgálatnak és többek között a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszert (KSZDR) is ők fejlesztették a Belügyminisztériumnak.A HYDRA-projektbe bedolgozó konzorcium tagjai között volt az i-Cell Mobilsoft Zrt., amelynek legutóbbi nagy dobása a Mészáros Lőrinc cégével az R-Kord Építőipari Kft.-vel közösen elnyert 59 milliárdos vasúti rádiókommunikációs tender.S itt van még egy ismerős: a New Age Software Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi (NAS) Kft. A Tigra vezette konzorcium tagjaként a NAS végezte el a HYDRA informatikai rendszer 2021. évi jogszabálykövetését, karbantartását és üzemeltetését. A NAS Kft fő megrendelője azonban a Magyar Államkincstár, amely a nyugdíjrendszerek zömének üzemeltetésére és fejlesztésére kötött határozatlan idejű vállalkozási keretszerződést a céggel még 2004-ben, azóta is kirobbanthatatlanok. A MÁK évente több száz milliót fizet a feladat ellátásáért. A fellelhető MÁK adatok szerint két élő szerződésük van a céggel: egy határozatlan idejű 520 milliós és egy jövőre lejáró 348 milliós. Utóbbi az indoklás szerint "a szerződés kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg". Ez pedig a NAS. A cég végső tulajdonosai Lévai Tibor és Lévai Tamás, akik a céginformációs adatokból következtethetően a nemzeti adóhivatal elnökének, Vágujhelyi Ferenc államtitkárnak a mostohatestvérei, a cég egyik vezetője Lévai Tibor. Ő vezeti a kincstárnak szintén dolgozó Professzionál Informatikai Zrt.-t is, amelynek korábban Vágujhelyi is tulajdonosa volt. De a cégben megfordult Tiborcz Péter is, aki éppen akkor dolgozott a NAV-nál informatikai fejlesztési főosztályvezetőként, amikor Vágujhelyi informatikai elnökhelyettes lett.
|
Bő 150 millióért vett NER-közeli cégektől a NEAK egy olyan informatikai rendszert, amely nem látta el alapfeladatai egy részét
|
A rendszer üzemeltetése azóta is viszi a pénzt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3271735_neak-ner-informatika-hydra-magyaros-megoldas
|
2025-03-11 05:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
"Szóltak Glatovnak. Annak az embernek a fejében ott volt az egész metrókocsi a legapróbb részletig, meg is találta a hibás ajtónyitások okát, azután azt is, hogy lehetne kivédeni: beépítettek minden ajtóhoz két plusz relét"- válaszolta Héri József a BKV Metró Üzemigazgatóságának vezetője a Fővárosi Törvényszéken az 3-as metróper perfelvétel utáni első tárgyalásán kedden, ahol tanúként hallgatták. Az ominózus felelet arra a bírói kérdésre érkezett, amely a 2017 márciusában leszállított új szerelvények júniusi ajtónyitási meghibásodásának okát firtatta, amelynek eredményeként ki is kellett vonni a forgalomból a frissen beállított kocsikat.Az orosz metrókocsikat hivatalosan csak felújító, de valójában azóta beismerten újragyártó Metrowagonmash (MWM) szerint a metróvezetők miatt nyíltak ki a metróalagútban mindkét oldalon az utasokat szállító kocsik ajtajai, mivel rosszul választották meg az üzemmódot. Héri aprólékosan elmagyarázta, hogy ez nem lehetséges. A kocsiknak ugyan létezik egy olyan vészhelyzeti üzemmódja, amikor az ajtónyitásokat a vezetők vezérlik és egyszerre akár mindkét oldalon kinyithatják az ajtókat, de ez az üzemmód nem alkalmazható olyan esetben, amikor utasokat szállít a szerelvény. A BKV belső vizsgálata, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által elrendelt szakértői felülvizsgálat a szerelvények menetrögzítőjének adatai alapján megállapította,hogy a kocsik helyes üzemmódban közlekedtek, a kétoldali ajtónyitást nem vezetői, hanem rendszerhiba okozta.A hiba okát az orosz gyártó által Budapesten állomásoztatott "jótállási csoport" egyik tagja, Glatov (vagy Hazov, Héri később kicsit elbizonytalanodott) találta meg, ahogy a megoldás is az ő fejéből pattant ki. (Júliusban záródni nem tudtak az ajtók, Tarlós István akkori főpolgármester és Bolla Tibor, a BKV minap menesztett vezérigazgatója akkor fakockában találta meg az okot. Glatov magyarázata nem ismert.)Fakockák és szabotőrök ellen harcol TarlósA Metrowagonmash most azt állítja a BKV által ellene indított kártérítési perben, hogy a szerelvények kivonása, pláne ilyen hosszú időre, nem volt indokolt, mivel a hibát gyorsan kijavították. Az általuk megrendelt "Molinari-jelentés" ugyanis részben az AVR (automata vonatbefolyásolási rendszer), részben a vonatvezető hibára vezette vissza a meghibásodást. Héri végtelenül felelőtlennek tartotta a jelentést,készítői nem is jártak a telephelyen, így nem is látták a szerelvényeket. Furcsa is lett volna, lévén a jelentés a meghibásodás után két évvel, a BKV keresetlevelének beadása után egy évvel íródott.A kocsik akkor már régóta újra futottak. A forgalomba helyezés időpontjáról egyébként nem a BKV, hanem a hatóság döntött. Mindez azért lényeges, mert a BKV napi 23 ezer euró kárátalányt követel az orosz gyártótól minden egyes napért, amikor az újragyártott kocsik nem állhattak forgalomba. S ebből a számos egyedi és még a másfél tucatnyi sorozathiba okán elég sok összegyűlt.Ahogy arról a Népszava korábban többször is beszámolt: a BKV már az első újragyártott kocsik megérkezése után kénytelen volt felhívni az MWM figyelmét a szállítói szerződésben foglaltak be nem tartására, a sorozatos csúszásra és a műszaki hibákra. Már akkor jelezték kötbérigényüket, de az orosz fél semmit nem ismert el. A BKV az egyre nagyobb politikai nyomás hatására 2019-ben pert indított, miután több frissen leszállított szerelvényt időlegesen ki kellett vonni a forgalomból. A metróper nagyon vontatottan haladt.Évekig tarthat, amíg a BKV pénzt láthat az orosz metróvagonok felújítójátólNyilvánosan is elismerte a trükközést a BKVAz orosz cég évekig át sem vette a periratokat, majd 2023-ban, amikor sikerült kézbesíteni a dokumentumokat, rögvest ellenkérelmet nyújtott be. Tavaly több perfelvételi tárgyalási fordulót is tartottak a Fővárosi Törvényszéken. A BKV először a vállalási ár, 219,2 millió euró (akkori árfolyamon mintegy 69 milliárd) 10 százalékát és annak kamatait követelte, de azóta a kötbér- és a kártérítési igény a fővárosi cég korábbi tájékoztatása szerint több mint 41 milliárd forintra - plusz kamatok - nőtt.Durvul a kötbérharc: már 8 milliárd a tétA keddi tárgyalási fordulón elég nyilvánvalónak tűnt, hogy az orosz cég nem akar fizetni. Az egymás után sorolt hibákat hol vitatták, hol azt állították, hogy nem értesítették ezekről őket, kétségbe vonták a teljesítésigazolás kiállítójának jogosultságát vagy azt, hogy néhány óra vagy egy-két nap alatt ki lehetett volna a hibákat javítani, de a BKV indokolatlanul hosszú ideig vette ki az érintett kocsikat a forgalomból és valójában nem is érte kár. Az orosz fél ugyan korszerűsítéssel egybekötött felújításra vállalkozott, de a szerződéskötés után nem sokkal közölte a BKV-val, hogy újragyártja a metrókocsik vázát, Héri emlékei szerint "nekik ez így egyszerűbb". A többi elemet pedig egyébként is cserélni akarták. A bíró hosszan faggatta Hérit arról, hogy az orosz fél miért csak a szerződéskötés után szembesült azzal, hogy milyen rossz állapotban vannak a szerelvények. Az üzemigazgató erre azt válaszolta,hogy tudhatták előre, hiszen eredetileg is ők gyártották. Különben is alkalmuk lett volna meggyőződni a kocsik állapotáról.Héri azt nem mondta, de a Népszava korábban megírta, hogy a főváros és az orosz képviselői között már 2013 májusában - jóval a tender előtt - sor került két megbeszélésre ebben a témában. Majd az eredményesnek ítélt találkozók után az orosz gyártó lehetőséget kapott arra, hogy felmérje a metrókocsik állapotát a BKV-telephelyén. Júniusban Bolla Tibor és Szeneczey Balázs Tarlós helyettese Moszkvába látogathatott, hogy megtekintse a gyárat. Alig egy hónappal a moszkvai kiruccanás után, 2013. augusztus 23-án Tarlós már azért lobbizott Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszternél, hogy a meglévő orosz kocsikat újítsák fel, mondván az újak beszerzése túlzottan sok időbe telne. Az Orbán-kormány később határozatban "tiltotta meg" az új kocsik vásárlását.Az ismertetett periratokból és a tanúvallomásból egészen abszurd kép rajzolódott ki az erősen vitatott közbeszerzési eljárást végül megnyerő MWM és a BKV együttműködéséről. Az orosz cég egy "jótállási csapatot" küldött a garanciális hibák javítására, ennek alapembere volt Glatov. Mindennap egyeztettek, a felmerült javításokat az oroszok elvégezték. Csakhogy nagyon sok volt a hiba. A sorozathibák még terítékre se kerültek a tárgyaláson,de így is órákon keresztül sorolták ezeket a gyorsan kopó gömbtányértól a csúszásgátló rendszer hibáján, a 180 kilós invertereket tartószerkezetén lévő repedéseken át a korrózióig.Utóbbiról most az is kiderült, hogy a padló mellett az oldalfalak tartóvázát is kikezdte. Ezenfelül nem érkezett meg időben a vezetők oktatását célzó szimulátor, majd ami jött, nem egészen azt mutatta, amit a vezető valóban látni fog az alagútban, de késve érkeztek az alkatrészek és a menekítéshez szükséges alagúti emelők is.A helyzet akkor romlott el igazán, amikor a jótállási csapatot visszarendelte az MWM a Covid miatt. Később ugyan visszajött 2-3 ember, de ez kevés volt, így az oroszok megbíztak egy magyar alvállalkozót. Csakhogy a speciális alkatrészek javát ők is az orosz megbízótól kapták. A helyzet abszurditását jól mutatja,hogy az alkatrészraktár kulcsa a orosz tolmácsnál volt. Ha elérték, kiadta, amit kértek, vagy nem, ha nem volt. Akkor várni kellett, amíg a gyártó beszerzi.Az alkatrész utánpótlás azóta is komoly kihívás, lévén az orosz gyártó számos alkatrész esetében monopolhelyzetben van és most a szankciókra hivatkozva nem szállít Héri szerint. A BKV esetenként meglepő megoldásokat eszelt ki a vészhelyzet elhárítására, az invertereket például dróttal kötözték fel, a segédtartószerkezet cseréjéig, hogy ne szakadjanak le menet közben.A tárgyaláson előkerült meghökkentő részletek különösen annak fényében bírnak különös jelentőséggel, hogy a 3-as metrót naponta 500 ezer utas használja, amely jóval több, mint az egész országos vasúti hálózat forgalma. A per a sorozathibák részletezésével, újabb tanúk meghallgatásával folytatódik.VSquare: Az Orbán-kormány megvétózta, hogy EU-s szankciós listára tegyék a 3-as metrót felújító Metrowagonmash korábbi tulajdonosait3-as metró: a 225 milliárd forintos felújításba nem fért bele a vonatirányítási rendszer cseréje, de a BKV-nak a rángatózó szerelvényekre is van magyarázataÖt év után lendületet vett a 3-as metró pere, csak az ügyvédi költség már most 75 millióra rúghat
|
Utólagos jelentés, drótos vészelhárítás, mindent felzabáló rozsda - Itt vannak a 3-as metró perének abszurd részletei
|
Az első tárgyalási napon órákon át sorolták a metrókocsik hibáit. Mégis egyértelműnek tűnt, az orosz cég nem akar fizetni.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3279554_3-as-metro-per-bkv-metrowagonmash-orosz-metrokocsik-fovarosi-torvenyszek
|
2025-05-14 05:55:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az már korábban kiderült, hogy a Külügyminisztérium 230 millió forintért bérelt lakosztályokat egy párizsi luxusszállodában a köztársasági elnöknek és stábjának az olimpia idejére, azt viszont el akarták titkolni, hogy pontosan mi volt ebben az árban, és kik voltak ezekben a luxuslakosztályokban - írja közleményében Sebián-Petrovszki László, a DK frakcióvezetője.A pártigazgató tájékoztatása szerint a Demokratikus Koalíció pert nyert a Külügyminisztérium ellen. A bíróság kimondta, hogySzijjártó Péter tárcájának ki kell adnia a párizsi luxusút számláit és a teljes vendéglistát nevekkel, utóbbi alól csak a Terrorelhárítási Központ munkatársai jelentenek kivételt.Sebián-Petrovszki azt ígéri, amint megkapják a számlákat, a teljesítési igazolást és a vendéglistát, az egész országnak meg fogják mutatni, hogy kik voltak a közpénzen bérelt párizsi luxusszállodában az olimpia idején.Sulyok Tamás párizsi luxusszállós kikapcsolódásának összes dokumentumáért perel a DKA Sándor-palota nem tudja, használta-e valaki a párizsi olimpia idejére lefoglalt szobákat, amikor Sulyok Tamás már nem volt FranciaországbanMinden felelősséget Novák Katalinra hárít Sulyok Tamás hivatala a 228 millió forintos párizsi szállodafoglalás ügyébenNekünk, baloldaliaknak elegünk van abból, hogy amíg az ország nagyrésze minden nap küszködik, addig a fideszes nagyurak hollywood-i filmsztárokat megszégyenítő luxuséletet élnek. Ennek véget fogunk vetni rögtön azután, hogy 2026-ban a változást akaró jobboldaliak mellett mi, változást akaró baloldaliak is kivesszük a részünket a kormányváltásból, és véget vetünk az Orbán-rendszernek!- teszi hozzá a DK pártigazgatója.
|
Szijjártó Péter tárcájának ki kell adnia, kik szálltak meg az olimpia idején a párizsi luxusszállodában
|
A Demokratikus Koalíció pert nyert a Külügyminisztérium ellen.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3281852_olimpia-parizs-luxusszallo-koztarsasagi-elnok-sulyok-tamas
|
2025-05-31 11:32:00
| true | null | null |
Népszava
|
Öt település uniós vagy állami pályázaton vásárolt falubuszát azonosítottuk Orbán Viktor kampányrendezvényének helyszínén. Három polgármester azt állította, saját kezűleg tankolta meg az eredetileg idősek és gyerekek szállítására beszerzett járműveket. A negyedik baráti társasággal érkezett a Harcosok Klubjára.Május 18-án a budapesti BOK-csarnokban rendezték a Harcosok Klubja nyitórendezvényét, amire maga Orbán Viktor toborozta az összegyűlteket. Az eseményen résztvevő mintegy tízezer embert a miniszterelnök a "digitális világ szabadságharcosaiként" üdvözölte, és felszólította őket, hogy egy héten belül mindannyian mozgósítsanak még egy főt, januárig pedig gyűljön össze százezer ember - a 2026-os választásoknak ugyanis velük együtt készül nekivágni Orbán. Hogy a csatlakozók milyen feladatokat kapnak a "harcosok" szervezésére és koordinálására szolgáló WhatsApp-csoportban, arról nemrég a 444 írt részletes cikket.De kiknek szólt a májusi, lézershow-val is megtámogatott politikai dzsembori? A 24.hu információi szerint mind a 106 választókerületből nagyjából 100 embert jelöltek ki, hogy részt vegyen az eseményen. A választókerületi alapon szervezett mozgósítást lapunk helyszíni fotói is alátámasztják: a képeken jól látszik, hogy sokan olyan kitűzőt viseltek, amely a körzetükre utal.Idős néni Békés 3-ból. A rendezvény napján a sportcsarnok zárt parkolója és a környező utcák meg is teltek a Harcosok Klubjára érkező autókkal, kisebb-nagyobb buszokkal, transzporterekkel. Az egyik vidékről érkező buszt - amit a felirata alapján a mohácsi Kalandozó Magyarok Kft. üzemeltet - a Fidesz rendelte meg, mondta telefonon kérdésünkre a cég ügyvezetője.A hungarofuturista busz is megtelt. A BOK-csarnok előtt sorakozó buszok között legalább egy tucat olyan járművet is kiszúrtunk, amelyeket kistelepülések szereztek be magyar állami vagy európai uniós vidékfejlesztési támogatásból.Különösebben nyomozni sem kellett: a járművek oldalára ragasztott matricák magukért beszéltek - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Darányi Ignác Terv, Magyar Falu Program feliratok jelezték, honnan érkezett a pénz a buszokra.Ezeket a járműveket jellemzően azért kapták a települések, hogy létrehozzák vagy fejlesszék a helyi falugondnoki szolgálatot. A falubuszok a pályázatok értelmében elsősorban betegszállításra, gyógyszerkiváltásra, óvodába, iskolába jutásra, idősek és rászorulók szállítására, valamint hivatalos ügyek intézésére és a közösségi programokon való részvétel segítésére használhatók.Öt járművet konkrét településhez is hozzá tudtunk kötni, mert szerepelt rajtuk a falu neve vagy címere - a településeket a helyszínen készített fotóink, illetve a Jármű Szolgáltatási Platformon található képek alapján azonosítottuk.Balra: helyszíni fotónk a sziráki falubuszról. Az öt beazonosított település a Somogy megyei Magyaratád, a nógrádi Szirák, a magyar-román határ közelében fekvő Berekböszörmény, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csobaj, valamint a Szolnoktól nagyjából 15 kilométerre található Tiszapüspöki.A 600 és 2000 fő közötti lélekszámú községeket egy kivétellel független polgármesterek vezetik, őket telefonon és írásban is megkerestük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az önkormányzat részt vett-e a Harcosok Klubjára való eljutás megszervezésében, finanszírozták-e a résztvevők utazását, illetve hogyan kerültek a helyszínre a falugondnoki szolgáltatásra beszerzett közösségi buszok? Kérdéseinkre egyedül Novák Lajos, a Fidesz-KDNP sziráki polgármestere nem reagált, a másik négy településvezető elismerte, hogy településük falubusza a Harcosok Klubján járt.Hárman azt állították, hogy maguk tankolták meg a járművet, egy negyedik polgármester pedig arról számolt be, hogy egy baráti társaság bérelte ki a buszt, de ennek részeként ő maga is Budapesten járt május 18-án.Magyaratád: a polgármester nem tudta, hova megy a busz, de ő is rajta voltKellerné Toldi Andrea a tavaly nyári önkormányzati választáson győzte le a Fidesz-KDNP jelöltjét, így lett a mintegy 700 fős Magyaratád polgármestere. Megkeresésünkre gyorsan válaszolt: elmondása szerint a falugondnoki szolgálat kezelésében lévő buszt május 18-án egy helyi magánszemély bérelte ki egy baráti társaság részére."Azt, hogy Budapesten pontosan milyen programjuk lesz, mi célból utaznak oda, nem kérdeztük. A szerződés és a felelősségvállalási nyilatkozat csak az útvonalat, azaz a céltelepülést tartalmazza, a bérlők konkrét programját nem" - írta a polgármester.Azt is hozzátette, hogy nem ez volt az első alkalom, amikor a falugondnoki szolgálat - aminek a busz is a kezelésében van - szabad kapacitás terhére bérleti szerződéssel szállítási feladatot vállalt. A járművet korábban már használta helyi nyugdíjasklub, civil szervezet, sportegyesület és baráti társaság is, jellemzően kirándulásra, sporteseményre, színházba vagy más közösségi programra mentek vele.Kellerné Toldi Andrea azt határozottan visszautasította, hogy az önkormányzatnak bármi köze lett volna a Harcosok Klubjára való utazás megszervezéséhez vagy lebonyolításához. Mint írta, csak lehetőséget biztosítottak arra, hogy a faluból néhány magánszemély - a falugondnoki busszal - Budapestre utazzon.Forrás: FacebookKésőbb felfigyeltünk arra, hogy Kellerné a saját Facebook-oldalán megosztotta Witzmann Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének bejegyzését, amelyhez azt írták: "úton vannak a harcosok". A poszthoz mellékelt képen Magyaratád polgármestere is be van jelölve. Ezután ismét megkerestük Kellernét, hogy tisztázzuk: részt vett-e a Harcosok Klubja rendezvényen a BOK-csarnokban.Bár a polgármester korábban azt állította, az önkormányzat nem kérdezte meg, mi célból bérli ki a baráti társaság a falubuszt, második kérdésünkre elismerte, hogy magánszemélyként, a szabadidejében ő is részt vett a Harcosok Klubján, ahová másokkal együtt a bérelt falubusszal utazott.Az úgynevezett "tulipános busz". Tiszapüspöki buszparák"Olyan helyzetbe kerültem, hogy kellett egy busz" - mondta kérdésünkre telefonon Bander József, Tiszapüspöki polgármestere, amikor arról érdeklődtünk, miért parkolt a település nevével ellátott fehér Peugeot Boxer május 18-án a BOK csarnok környékén.Bander szerint műszaki gondja akadt, összetört az autója, és valahogy el kellett jutnia Budapestre, ami nagyjából 120 kilométerre van Tiszapüspökitől."Nem, nem támogat a Fidesz" - válaszolta arra a kérdésre, hogy párttámogatással vett-e részt a rendezvényen. Azt mondta, saját költségen tankolta meg a járművet, hogy ott lehessen a Harcosok Klubja eseményen.Később emailben azt is hozzátette: az autópálya-matricát telefonos applikációval vette meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezeket az információkat "nem bizonyítási szándékkal" osztotta meg velünk.Bander volt az, aki még 2015-ben Boldog István országgyűlési képviselőtől átvette a 2000 fős alföldi község által EU-s pályázaton elnyert három falubuszt. Az átadás-átvételről szóló tudósítást a kistérségi T1 televízió megőrizte az utókornak:2015.11.12. Újabb falubuszok Tiszapüspökiben. Forrás: YouTubeA beszámoló szerint az egyik buszt maga az önkormányzat pályázta meg, a másik kettőt pedig két tiszapüspöki civil szervezet. Az egyik nyertes civil szervezet akkori elnöke Bander József polgármester volt. Azt nem tudni, hogy a három busz közül Bander most melyikkel jött fel a Harcosok Klubjára."Én vezettem az autót"Banderéhez nagyon hasonló történetet hallottunk a Tokaji borvidék peremén fekvő Csobaj polgármesterétől, Ivanics Imre Gábortól is. A beszélgetésünk meglehetősen rövidre sikerült: a harmadik kérdés után ingerülten bontotta a vonalat."Én vezettem az autót, és én voltam vele - ennyi a történet" - zárta rövidre a május 18-i eseményekről szóló beszámolóját a települést 2018 óta vezető független polgármester, miután szembesítettük azzal, hogy aznap lefotóztuk a falu nevével ellátott Volkswagen kombit, amint a fővárosi Dózsa György úton elhagyja a Harcosok Klubja helyszínét a rendezvény után.Ivanics azt állította, ő maga tankolta meg a járművet. Amikor azonban rákérdeztünk, hogy a nagyjából kétszer 200 kilométeres út teljes költségét valóban saját zsebből fizette-e, úgy döntött, erre már nem kíván válaszolni.A település Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő választókörzetéhez tartozik, aki a fotók tanúsága szerint maga is ott volt a Harcosok Klubja rendezvényén.Nem politikai kérdés"Az egyszemélyi irányítás helyett demokratikusan működik majd a falu vezetése, akinek véleménye van, következmények nélkül elmondhatja. Ezek lesznek a mindenkit érintő legfőbb változások" - nyilatkozta tavaly a Cívishírnek Nagy Ernő, a magyar-román határ mentén fekvő Berekböszörmény frissen megválasztott független polgármestere. Emellett "őszinte beszédet" is ígért - igaz, nem a sajtónak, hanem elsősorban a helyieknek.Nagy Ernő, aki korábban már kilenc évig vezette a települést, és 21 éven át az önkormányzat pénzügyeiért felelt, a Harcosok Klubjával kapcsolatos kérdésünket nem fogadta túl lelkesen. A rendezvényre pedig a Budapesttől 250 kilométerre fekvő településről egy vadiúj, a matrica alapján pályázati úton nyert Ford Transit falubusz érkezett Orbán beszédére.A buszt az önkormányzat Facebook-oldalára feltöltött fotók szerint tavaly decemberben adták át.A község vezetőjével folytatott telefonbeszélgetésünket az alábbiakban változtatás nélkül közöljük:Lakmusz: Az önkormányzat hogyan vett részt az esemény szervezésében?Nagy Ernő: Nézze, hölgyem, én ebben a témában nem óhajtok nyilatkozni.L: De ön a polgármester.N.E: Igen, de nem óhajtok nyilatkozni.L: Állami pénzen vásárolták a falubuszt, úgy gondolom, hogy elszámolási kötelezettsége van.N.E: Így van, de ha az ember saját maga tankol, akkor senkinek nincs köze hozzá.L: Azt leírhatom, hogy ön tankolta meg a kisbuszt?N.E: Igen, én tankoltam meg.L: Ön mint fideszes polgármester?N.E.: Nem, nem.L: Független polgármester?N.E: Igen, igen.L: Akkor miért gondolta, hogy részt vesz egy Fidesz által szervezett eseményen?N.E: Erről nem kívánok nyilatkozni. Ennyit mondok, jó?L: Bérelték az önkormányzattól ezt a kisbuszt?N.E: Nézze, hölgyem, én ennyit kívánok nyilatkozni, ne csináljon már politikai kérdést belőle.L: De ez politikai kérdés.N.E: Ennyit tudok mondani, viszonthallásra!Mi mindenre lehet használni egy falubuszt?Csobaj, Magyaratád, Szirák és Tiszapüspöki kisbuszain az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 felirat volt olvasható, a berekböszörményi buszon pedig a Magyar Falu Program felirat.A 2007-2013-as EU-s fejlesztési ciklus falubusz-beszerzéseinek feltételeit egy 2008-as miniszteri rendelet határozta meg. Meghatározott kistelepülések önkormányzatai, iilletve a településeken működő nonprofit szervezetek pályázhattak a járműbeszerzésre kistérségi közlekedési szolgáltatások, különösen a tanya- és falugondnoki szolgáltatás fejlesztésére.A 2020-ban indult Magyar Falu Programban több körben írt ki pályázatot a kormány tanya- és falugondnoki busz beszerzésére, Berekböszörmény a 2024-es kiírásra adott be nyertes pályázatot. Ezen a pályázaton csak önkormányzatok vagy önkormányzati társulások indulhattak.A falugondnoki szolgálat működését egy 2000-es kormányrendelet szabályozza. A rendelet szerint a falugondnoki szolgálat feladatai közé tartozik például:idősek és betegek orvoshoz, kórházba szállítása, gyógyszerek kiváltása,gyerekek szállítása óvodába, iskolába,közösségi, kulturális, sport- vagy szabadidős programokra való eljutás támogatása,szociális ellátások elérésének támogatása,hivatali ügyintézés segítése.Az általunk megkeresett településvezetők közül Magyaratád polgármestere említette válaszában, hogy a falugondnoki szolgálat által használt buszt a szabad kapacitás terhére bérbe is adják. Ez más településeken is gyakorlat. A Népszava 2021-es cikke szerint például Szentistván falubuszát a horvát tengerparton látták. Az útért a polgármester elmondása alapján 184 ezer forint bérleti díjat kapott az önkormányzat. A Blikk szerint 2023-ban a mátranováki falubuszt a szomszédos település polgármestere bérelte ki, hogy egy németországi Fradi-meccsre utazzon vele.Címlapi kép: Lakmusz
|
"Ne csináljon már politikai kérdést belőle, hölgyem" - kistelepülések polgármestereit kérdeztük, miért falubusszal érkeztek a Harcosok Klubjára
|
Öt település uniós vagy állami pályázaton vásárolt falubuszát azonosítottuk Orbán Viktor kampányrendezvényének helyszínén. Három polgármester azt állította, saját kezűleg tankolta meg az eredetileg idősek és gyerekek szállítására beszerzett járműveket. A negyedik baráti társasággal érkezett a Harcosok Klubjára.
| null | 1 |
https://www.lakmusz.hu/ne-csinaljon-mar-politikai-kerdest-belole-holgyem-kistelepulesek-polgarmestereit-kerdeztuk-miert-falubusszal-erkeztek-a-harcosok-klubjara/
|
2025-06-11 14:35:39
| true | null | null |
Lakmusz
|
Gyanúsítottként hallgatta ki és rabosította is a múlt héten a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Zelcsényi Miklóst, a Tisza Párt programkoordinátorát. Zelcsényit költségvetési csalással gyanúsítják, ezen belül is jelentős vagyoni hátrányt okozó csalással. Ha bűnösnek találják, 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják.Zelcsényi az ügy szereplői közül a legkisebb hal, ő maga kitart amellett, hogy nem követett el bűncselekményt, arról pedig nincs hír, hogy Orbán fogorvosát, Bátorfi Bélát és az ő állandó üzlettársát, Szűcs Lászlót meggyanúsították volna.A feljelentést, ami alapján vizsgálat indult Zelcsényivel szemben, már 2019-ben megtették, azonban tudomásunk szerint az azóta eltelt időben semmi nyoma nem volt annak, hogy érdemi nyomozati munka folyt volna az ügyben. Az addig sportrendezvények szervezésével foglalkozó férfi aztán Magyar Péterhez szegődött, idén április elején pedig írtunk egy cikket az ügyről. Az azt követő hetekben a nyomozást folytató Nemzeti Adó- és Vámhivatal is észbe kaphatott, de legalábbis az ügy tiszás szereplőjét beidézték és meg is gyanúsították. Ahogy azt áprilisban részletesen megírtuk, az ügy alapja egy 2017-es, Budapestman Triatlon Országos Bajnokság nevű sportrendezvény. Ezt a nagyszabású triatlonversenyt Zelcsényi szervezte, és a Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ) mintegy 180 millió forint állami támogatással segítette. Az MTSZ-t akkoriban Bátorfi Béla vezette, aki korábban Orbán Viktor fogorvosaként volt ismert. A Budapestman szervezése során pedig annak ellenére, hogy az általa vezetett szövetség juttatott állami támogatást, a köreihez tartozó – nagyrészt egyébként mára megszűnt fogászati cégek – kaptak megbízást több, különböző PR-feladatra. Összesen több mint 32 millió forint került olyan gazdasági társaságokhoz, amelyek összeköthetők Bátorfival.Az említett cégek nagy része Szűcs László érdekeltségébe tartozik. Szűcs Bátorfi állandó partnere, üzlettársa. Hosszan írtunk már róla például akkor, amikor kiderült, kettejük 1,3 milliárdos támogatásból épült intézetében egyetlen rendes alkalmazott sem dolgozott, és aztán el is adták egy NER-es építőcégnek. Abban az ügyben is volt nyomozás, amit aztán lezártak. Szűcs annyira fontos partnere Bátorfinak, hogy mintegy árukapcsolásként a triatlonsportba is megérkezett, Bátorfi ugyanis kinevezte saját elnöki tanácsadójának. Ezt a pozíciót töltötte be akkor is, amikor Zelcsényi a cégeivel szerződött a Budapestman verseny kapcsán. Más szerződések mögött egy erdélyi milliárdos és az orosz maffia is feltűnik, ezekről az eredeti cikkben írtunk részletesen.A kép bal oldalán Szűcs László, középen Bátorfi Béla, jobbra pedig utóbbi páciense, Orbán Viktor. Itt épp az I. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferenciára érkeznek 2011-ben.Fotó: Soós Lajos/MTI/MTVAAzt, hogy valami nincs rendben az MTSZ gazdálkodásában, egy korábbi triatlonos, Csőgör Péter vette észre, amikor 2018 decemberében átvizsgálta a teljes könyvelést két évre visszamenően. Akkor talált rá a Budapestman versenyhez kapcsolódó szerződésekre. Amikor összeállt neki, hogy a verseny szervezői az MTSZ elnökéhez köthető cégekkel szerződtek, 2019-ben feljelentést tett, ami azonban nem haladt gyorsan. 2021-ben kiderült, hogy a feljelentése alapján Budapesten elindított nyomozást az egyik érintett testvére vezette, így az ügy átkerült Székesfehérvárra. (Ennek ebben a cikkben annyi a jelentősége, hogy emiatt a körülmény miatt hivatkoznak a szereplők 2021-esként az ügyre.)Az eredeti feljelentést tevő Csőgört végül a saját munkahelyéről, a magyar rendőrségtől rúgták ki. Ő ugyanis a triatlonos tevékenységétől teljesen függetlenül hivatásos gazdasági főnyomozó volt egy budapesti kapitányságon. Többek közt azt rótták fel neki, hogy magáncélra is használta a hivatali netet, bizonyos feladatoknál pedig kicsúszott a határidőből. Arra a kérdésre, hogy szerinte valójában miért kellett távoznia az állásából, korábban azt mondta: „Szerintem a nyíltan vállalt politikai véleményem, illetve a Magyar Triatlon Szövetségben végzett munkám miatt”.Csőgör Péter egy tüntetésen piros pólóban.Fotó: Bankó Gábor/444Nem ez volt tehát az egyetlen ügy, amelyben bár történt hatósági vizsgálat, Bátorfi megúszta bármilyen büntetés nélkül és üzletei a mai napig jól mennek. Pár hónapja például Szűcs Lászlóval együtt egy olyan csepeli dróngyárba vásárolta be magát, amelyben egy Vlagyimir Ljubisin nevű orosz fegyverkereskedő is szerepet vállalt korábban. Az igazi kémsztoriról a HVG írt. Sokáig úgy tűnt, a Budapestman versenyhez kapcsolódó navos vizsgálat is elhal majd, ám 2025 június 3-án Zelcsényi Miklóst behívták kihallgatásra és azonnal rabosították is. „Nagyon kiszolgáltatott és megalázó érzés volt a folyamat, ennek ellenére alávetettem magamat, mert törvénytisztelő állampolgár vagyok és mert szeretném tisztázni a nevem. Levették az ujjlenyomatomat, a dns mintámat és fényképet is készítettek” – mondta Zelcsényi lapunknak. Azt mondja, nem érzi magát csalónak, tisztességesen szerezte a vagyonát és a tiszás önkéntes szerepvállalása okán a jólfizető vállalkozását hagyta hátra, mert változást szeretne az országban. „Én úgy gondolom, hogy a mostani, évek után hirtelen megtörtént gyanúsítás és az én Tisza pártos tevékenységem között ok-okozati összefüggés van” – mondja.Megkérdeztük a Tisza Párt sajtóosztályát is az ügyben, akik ragaszkodtak hozzá, hogy közleményüket erről változtatás nélküli, teljes egészében közöljük: „Zelcsényi Miklós majd egy éve önkéntesként segíti a párt rendezvényeit, továbbra sem áll munkaviszonyban a párttal, annak nem tagja. Vállalkozásait még nyáron átadta másnak.A folyamatban lévő ügyről (arról hogy az létezik) öntől értesült március második felében a Széll Kálmán téren. Azonnal tájékoztatta a párt vezetőit a kihallgatásáról és arról, hogy az elvileg 2021-ben kezdődő ügyben őt négy év csend után most első alkalommal kereste meg a hatóság a Budapestman Triatlon versennyel kapcsolatban.Az idézésre pontosan megjelent, a hatósággal együttműködik az ügy tisztázása érdekében. Teljességgel ártatlannak vallja magát és büszke az érintett verseny megrendezésére. Önkéntesi pozíciójáról felajánlotta a lemondását, amit nem fogadtunk el, mivel minden embert, így őt is megilleti az ártatlanság vélelme.Nem kell ahhoz oknyomozó újságírónak lenni, hogy feltűnjön annak a furcsasága, hogy egy 2021-es ügyben miért 2025-ben hallgat meg a hatóság valakit, pont akkor, amikor az illető épp a korrupt Orbán-kormány leváltásában nyújt önkéntesi segítséget Orbán Viktor fő kihívójának.Az úgynevezett "rabosítás folyamata" minden gyanúsítotti kihallgatásnál megtörténik: ilyenkor ujjlenyomat, dns minta , fotó készül. Ez vele sem történt másként, így ebben semmi extra nincsen.”Megkérdeztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is arról, hogy miért kellett négy év ahhoz, hogy a nyomozás gyanúsítotti kihallgatáshoz érjen és arról is, hogy vannak-e más gyanúsítottak az ügyben. Csupán annyit válaszoltak, hogy „a folyamatban lévő büntetőeljárásra való tekintettel az ügyben nincs nyilvánosságra hozható információ”.
|
Gyanúsítottként hallgatták ki a Tisza Párt programfelelősét
|
Zelcsényi Mikóst egy 2017-es verseny szervezése kapcsán jelentették fel még hat évvel ezelőtt. Arról nincs hír, hogy az ügy – valószínűsíthetően – fő haszonélvezője, Orbán fogorvosa is meg lenne gyanúsítva. Hat évig nem volt érdemi nyomozás, most azonban eszébe jutott a NAV-nak beidézni a tiszás háttérembert.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/12/gyanusitottkent-hallgattak-ki-a-tisza-part-programfeleloset
|
2025-06-12 09:49:52
| true | null | null |
444
|
A Talentis Event and Marketing Kft. (TEAM) - az egykori Flamingo 24 by Talentis Kft.-ből kinőtt cég, melyben évekkel ezelőtt még Mészáros Lőrinc exfelesége is ügyvezetőként tevékenykedett - tavaly is varázslatos évet zárt.A vállalkozás a korábbi 7,7 milliárd forintos nettó árbevétel után 2024-ben 12 milliárddal zárt, ami 54 százalékos növekedés. Nyereségét pedig 1,2 milliárdról 1,6 milliárd forintra növelte - ez 32 százalékos gyarapodás. A cég ebből 1,37 milliárd forint osztalékot fel is vett.A Mészáros-féle Talentis Group Zrt. egyik oldalágaként működő rendezvény- és konferenciaszervező vállalkozás 2019-ben még masszívan veszteséges volt, aztán 2021-ben az időközben a leggazdagabb magyarrá avanzsálódott férjétől elvált Kelemen Beatrix kilépett a cégből. Most pedig évek óta töretlenül növekszik a vállalkozás forgalma és profitja.Igaz, a hatalmas rendezvényeket szervező cég partnerei évről évre szinte ugyanazon kormányközeli vállalatok közül kerülnek ki, amelyekre mindig lehet számítani.A tavaly már 21 főt foglalkoztató TAEM 2024-ben ilyen nagymértékű ugrásokat produkált:a befektetett eszközök értékét 42 millióról 515 millióra növeltea pénzügyi eszközökét nulláról 232 millióraa forgóeszközök értékét 2,9 milliárdról 4,3 milliárdrabankbetét-számláin 190 millió helyett már 775 millió forint figyelsaját tőkéje 1,7 milliárdról 3 milliárdra hízottegyéb bevételei 14 millióról 833 millióra nőttekeladott szolgáltatásainak értéke 5,4 milliárdról 9 milliárdra ugrottszemélyi jellegű ráfordításai 298 millió helyett már 620 millióra rúgtak.Mészáros és Mészáros KisszínpadA Talentis Event legutóbbi rendezvénye, a 9. Vál-völgyi Zsúr volt, amelyet a pünkösdi hétvégén rendeztek meg a Hatvanpuszta szomszédjában található Alcsúti Arborétumban, Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea esküvőjének helyszínén. A zsúrozók kedvezményesen igénybe vehetik a Vál-völgyi kisvasútat is, amelynek három megállója van: a Puskás Akadémiától indul, majd megáll Felcsúton, az Alcsútdobozi Arborétiumnál, hogy aztán visszazakatoljon a Puskás Akadémiáig.A szabadtéri fesztivál helyszínén olyan régiókat találhattak az odalátogatók, mint a Hungarikum Alkusz Nagyszínpadot, a Mészáros és Mészáros Kisszínpadot, az Opus Energetika Kézműves vásárt, az MBH Bank Food Courtot, vagy az Opus Global Rippel Akadémiát.A rendezvényszervező cég hihetetlenül szépen alakuló számain nincs mit csodálkozni, hiszen ömlenek a többszáz fős megbízások Mészáros Lőrinc közvetett többségi tulajdonában lévő gigabankjától, az MBH-tól is, egyenesen az üzletember saját, házi rendezvényszervezőjéhez.A cég beszámolója ugyan nem tér ki a tavaly megrendezett események sorára, de honlapja szerint 2024-ben többek között olyan eseményeket hoztak tető alá, mint a Mészáros Csoport, a Puskás Akadémia, vagy a Hungarikum Alkusz karácsonyi gálarendezvényei Felcsúton, az MBH Bank és a V-Híd Zrt. különböző eseményei olyan helyszíneken, mint a Szépművészeti Múzeum, a 4iG karácsonya az MVM Dómban, az Atmedia Kft. partnertalálkozója a Harris Parkban, a TV2 ügyféltalálkozója a Párizsi udvarban, a 2024-es labdarúgó EB-re felállított Euroleasing szurkolói zóna a Wonder Island Élményparkban - hogy csak párat említsünk.A TEAM marketingágazatban pedig például az Opus Energetika és a Budapesti Ipari Kamara tusnádfürdői kitelepülését koordinálta, a ZÁÉV nyomdai kivitelezéseit, az MBH Bank FEHOVA-kitelepülését, vagy a Pro Filii Alapítvány adventi csomagosztását.
|
Szépen hozott tavaly Mészáros Lőrinc konyhájára a rendezvényszervezés is
|
Magyarország leggazdagabb emberének rendezvényszervező cége, a Talentis Event and Marketing Kft. tavaly sem panaszkodhatott. Nyereségét öt év alatt több mint a 150-szeresére növelte.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szepen-hozott-tavaly-meszaros-lorinc-konyhajara-a-rendezvenyszervezes-is.html
|
2025-06-11 14:02:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A MÁV vonatpótló buszaira kiírt közbeszerzést a dél-nyugati régióban egy olyan cég nyerte, aminek többségi tulajdonosa a MÁV egyik igazgatósági tagja által vezetett Waberer’s Csoport. Az összeférhetetlenséget felvető történet főszereplője Barna Zsolt.Lázár János építési és közlekedési miniszter januári közlekedésinfóján jelentette be, hogy a nyárra extra mennyiségű pótlóbusszal készülnek. Azt ígérte, hogy az utasok mindenképpen klimatizált járművel utazhatnak majd. Mivel előfordulhat, hogy a vonaton nincs klíma, klimatizált buszt állítanak majd a helyébe.Lázár "MÁV-busznak" nevezett szolgáltatása gyakorlatilag a MÁV működésképtelenségének a beismerése volt. A miniszter elismerte, hogy a vasúttársaság képtelen nyáron megfelelően ellátni a feladatait, így segítségre szorul.A segítséget jelentő pótlóbuszokra április 3-án ki is írták a nyílt közbeszerzést. A pályázók április 22-ig tehettek ajánlatot az öt magyarországi régió szolgáltatásaira. A MÁV külön keresett szolgáltatót a központi, az észak-nyugati, a dél-nyugati, a dél-keleti és az észak-keleti régióba. A feladatot 2025 és 2027 között kellett vállalni.A dél-nyugati régió közbeszerzését egyedüli indulóként a Pannon Busz-Rent Kft. nyerte meg, nettó 583 millió forintos ajánlattal. A sikeres pályázatról szóló dokumentum május 27-én került fel a kormányzati weboldalra. A cég egyébként a dél-keleti régióban is pályázott, de ott nem nyert.A Pannon Busz-Rent egy baranyai cég, amiben idén vásárolt 51 százalékos többségi tulajdont a Waberer’s Csoport. A februárban kezdődő felvásárlás májusban zárult le. Az értéktőzsdén jegyzett Waberer’s főrészvényese Tiborcz István, elnök-vezérigazgatója pedig Barna Zsolt."A felvásárlással tovább diverzifikáljuk a Waberer’s Csoport tevékenységét. A 170 járműből, döntően buszokból álló flottával rendelkező PANNON-BUSZ-RENT fő szolgáltatásai közé sorolható a különböző cégek megrendelésére nyújtott dolgozói buszjáratok, vonatpótló buszok és buszos különjáratok üzemeltetése. A cég partnerei között ipari és mezőgazdasági cégek mellett megtalálható a hazai közösségi közlekedés kiszolgálása is" - mondta a felvásárlásról Barna.Barna szerepe azért érdekes, mert nemcsak a Waberer’s-et, hanem a MÁV-ot is vezeti. Tavaly nyár óta ugyanis tagja a vasúttársaság igazgatóságának. Ez pedig azt jelenti, hogy az általa vezetett MÁV vonatpótló buszait egy olyan cég biztosítja majd, ami az általa vezetett másik cég érdekeltségébe tartozik.Barna szerepével és a közbeszerzés eredményével kapcsolatban kérdéseket küldtünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnak (ÉKM) és a MÁV-nak is. Megkérdeztük tőlük, hogy nem tartják-e összeférhetetlennek Barna szerepét.A MÁV azt válaszolta, hogy "nem merül fel összeférhetetlenség, hiszen két külön cégről van szó: az eljárást a MÁV Személyszállítási Zrt. írta ki, míg Barna Zsolt a MÁV igazgatóságának tagja, amely testület hatáskörét nem érintette a kérdéses beszerzés."A közbeszerzést valóban a MÁV Személyszállítási Zrt. írta ki. Ez a cég azonban a MÁV Zrt. leányvállalata, így a MÁV igazgatóságában ülő Barna közvetett módon a MÁV Személyszállítási Zrt. működését is irányíthatja.
|
Összeférhetetlenség? Ugyan!
|
A MÁV egyik igazgatósági tagja által vezetett cég érdekeltségébe tartozó szolgáltató közlekedtetheti a MÁV vonatpótló buszainak egy részét.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/11/osszeferhetetlenseg-ugyan
|
2025-06-11 16:07:24
| true | null | null |
444
|
Ismét rekordprofitot termelt tavaly az a Lázár János résztulajdonában álló társaság, amely a Hódmezővásárhelyhez melletti álló batidai vadászházat birtokolja, és ismét csak a miniszter részesült a temetes bevételből - írtuk meg mi is egy hete. Azóta sem derült ki, hogy ennek mi a magyarázata.Az ingatlan-bérbeadással foglalkozó Grosswiese (Nagyrét) Zrt. mérlege szerint tavaly 334 millió forint bevétel folyt be a cégbe, ami csaknem százmillióval több, mint egy évvel korábban. A rekordbevételhez pedig rekordprofit is járt, 91 millió forint nyereséget ért el a luxusingatlan bérbeadását végző társaság. Mégis csak Lázár János résztulajdonosnak fizettek osztalékot. Tavaly 58 millió forintot kapott, idén valamivel kevesebbet, 47 millió forintot. Azt, hogy csak Lázár vegyen ki osztalékot, a társaság részvényesei egyhangúlag szavazták meg.De miért? Erre a miniszter a Lázárinfón érdeklődő újságírónak nem válaszolt, hanem a cég ügyvezetőjéhez irányította őt. Az RTL meg is kereste őt, csakhogy nem válaszolt. Aztán megkeresték a minisztériumot, amely szintén nem válaszolt.Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Zay Péter szerint ez azt jelzi, hogy a vadászház valójában Lázáré.Amikor 2018-ban megjelentek az első felvételek a vadászházról, Lázár még tagadta, hogy köze lenne az épülethez, amit az egyik tanácsadója valahogy pont oda épített, ahol a politikus anyjának és fiainak a földjei, valamint vadászterülete fekszik. Majd a 2018-as választások utáni vagyonbevallásában már feltüntette, hogy 10 százalékos tulajdonrészt szerzett az épületet felhúzó Grosswiese Zrt.-ben. Ez tavalyra megnégyszereződött, valamint a vadászkastély körüli területek többsége is a Lázár családhoz került.Egy Lázárinfón nemrég azt mondta a miniszter, hogy az utóbbi hetekben többször gondolkodott azon, hogy kiszáll a kastélyként emlegetett vadászházat tulajdonló cégből.
|
Valamiért nagyon nem akarja elárulni Lázár János, miért csak ő kap osztalékot a batidai vadászház után
|
Hiába kisebbségi tulajdonos a miniszter, de a többi tulajdonostárs valamiért nem tart igényt a tízmilliókra.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/09/valamiert-nagyon-nem-akarja-elarulni-lazar-janos-miert-csak-o-kap-osztalekot-a-batidai-vadaszhaz-utan
|
2025-06-09 20:19:41
| true | null | null |
444
|
- Sátoraljaújhelyen egy újabb példáját látjuk annak, hogyan válik a közvagyon a politika-közeli magánérdekek martalékává - fogalmazott lapunkat megkeresve Schweitzer Tamás helyi önkormányzati képviselő. Felidézte: a Bortemplomnak nevezett épület felújítása 1,8 milliárd forintba került, közpénzből valósult meg, az épület most mégis magánkézbe került anélkül, hogy a helyi közösség valódi beleszólási jogot kapott volna a döntésbe.Tavaly - miként arról elsőként beszámoltunk - a város egy száz százalékig önkormányzati tulajdonú kft-t hozott létre a több mint száz éve épült, hajdan Királyi Állami Közpinceként működő, irodákkal, lakásokkal, kóstolótermekkel, aukciós helyiségekkel felszerelt, harminchét ágú pincerendszer működtetésére, amelynek részbeni tulajdonjoga 2014-ben lett a településé.Korábban megkérdeztük Szamosvölgyi Pétert, a város fideszes polgármesterét, milyen érvek szóltak a NER-közeli szereplő megbízása mellett, de nem kaptunk választ.A Bortemplom működtetésének jogát a fideszes többségű önkormányzat néhány hete a pár hónapja 250 ezer forintos alaptőkével létrehozott Magyar Bortemplom Művészeti Gasztrokulturális Alapítványra ruházta át. A magánalapítványban sem a város, sem annak cége nincs benne. Benne van viszont alapítóként a rezsibiztosként közismert Németh Szilárd, csepeli illetőségű fideszes politikus, Szamosvölgyi Péter polgármester azonban forrásaink szerint erről a tényről "elfelejtett" beszámolni a testületnek, legalábbis az ellenzéki térfélen ülő képviselők egyike sem tudott róla előzetesen. A Miskolci Törvényszéken tavaly decemberben megszületett, lapunkhoz eljuttatott végzés szerint az alapítvány fő célja egy olyan borászati, élelmiszer-technológiai, idegenforgalmi, kulturális és képzési központ támogató alapítvány létrehozása, melynek alapelve: "A hordóban a bor teste, a Bortemplomban a lelke lakik. Az alapító (vagyis Németh Szilárd. A szerk.) mélyen elkötelezett a magyar borászati, gasztronómia hagyományainak ápolása, ennek keretében a Tokaj Hegyaljai borvidék egyedi kultúrájának megőrzése és népszerűsítése érdekében".Ebédlőasztalnál folytatódhat Németh Szilárd és a csepeli birkózók félmilliárdos pereAz alapítványnak egyetlen, egy albertirsai lakcímmel rendelkező kurátora van, a helyiek előtt ismeretlen Szoboszlai Zoltán, a dokumentumból pedig az is kiderül, hogy Németh Szilárd halála esetén az alapítói jogok két gyermekére, Virágra és Bendegúzra szállnak át. A Bortemplom élére korábban kinevezett ügyvezető, Ökrös Mariann új megbízási szerződéssel tovább dolgozhat, ismeretlen díjazásért és homályos feladatkörrel - fogalmazott Schweitzer Tamás. Szerinte ez a konstrukció felveti a közpénz hűtlen kezelése, a közvagyon magánosítása, és a politikai összefonódások rendszerének gyanúját, és nemcsak a közpénz elköltésének átláthatósága sérül, hanem a közösség vagyona is elveszik csendben egy magánalapítvány kezében. Az önkormányzat egyébként évi 30 millió forintos támogatási szerződést is kötött az alapítvánnyal, amelyből 10 millió forintot már át is utaltak. A helyi politikus azt tervezi, mindezt jelezni fogja a törvényességi felügyeletnek, és az ügyészségnek is, mert a közvélemény jogosan várja el, hogy a hatóságok vizsgálják ki: hogyan történhetett meg, hogy közpénzből felújított vagyon közvetlen közösségi ellenőrzés nélkül került magánkézbe.Majoros László, a DK helyi önkormányzati képviselője közösségi oldalán szintén bejelentette: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatalhoz, Alakszai Zoltán főispánhoz fordult törvényességi felülvizsgálatért és az üzemeltetésbe adó, illetve a 10 millió forint kifizetésére megszavazott testületi határozatok megsemmisítéséért. Indítványozta, hogy az üggyel kapcsolatban a polgármester esetleges büntetőjogi felelősségét is vizsgálják meg.Megkérdeztük Sátoraljaújhely fideszes polgármesterét, Szamosvölgyi Pétert, mi indokolta, hogy egy magánalapítványt bízzanak meg a Bortemplom működtetésével, hogyan került képbe Németh Szilárd alapítványa, s milyen kötődése van a csepeli fideszes politikusnak a városhoz, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Hasonló kérdésekkel fordultunk a közösségi oldalán lévő elérhetőségén Németh Szilárdhoz is, de ő sem nem reagált.
|
Közel kétmilliárdnyi közpénzből újították fel a sátoraljaújhelyi Bortemplomot, aminek működtetését az önkormányzat Németh Szilárd magánalapítványára bízta
|
Borban is utazó rezsibiztos.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3283234_bortemplom-nemeth-szilard-maganalapitvany
|
2025-06-11 17:38:00
| true | null | null |
Népszava
|
Közösségi médiában marketingkommunikációra képes menedzsereket keres Orbán Viktor kormányfő lányának családi cége. A BDPST Koncept Kft. egyik ügyvezetője Orbán Ráhel, a másik az állami divatügynökség korábbi marketing- és kommunikációs igazgatója, Énekes-Nyakas Laura, a végső tulajdonos pedig a miniszterelnök veje, Tiborcz István.
A vállalat a LinkedInen hirdeti az üres pozíciókat; ezek szerint bővül a cég, és a dinamikusan fejlődő csapatba több „social media managert” is felvesznek. Az ajánlat, amely a stabil tulajdonosi háttérre is hivatkozik, egyebek között azzal igyekszik vonzónak mutatni az állásokat, hogy a vállalat portfóliójában „ismert és újonnan piacra lépő brandek” is megtalálhatók, forgatásokat, influencereket lehet menedzselni, és a munkatársak kipróbálhatják magukat minden közösségi platformon az Instagramtól a TikTokon át a LinkedInig.
A BDPST Koncept Kft. egy kommunikációs ügynökség, amely márkastratégiák kidolgozásával és médiakommunikációs szolgáltatásokkal foglalkozik, és nemcsak külső megbízóknak végez szolgáltatásokat, hanem a cégcsoporton belül is kidolgozza és kommunikálja a márkákat, például a Botaniq brandet. Ez utóbbiba tartozik például a turai és a tarcali luxus kastélyszálló, valamint a svábhegyi zárt körű elitklub.
A BDPST toborzása – alighanem csak véletlenül, de – időben egybeesik Orbán Viktor kormányfő és egyben Fidesz-elnök kampánycsapatának építésével is. A hétvégén Budapesten rendezték meg a Harcosok Klubját, amely a miniszterelnök trollhadserege.
Legalább tízezren vállalkoztak már a feladatra, hogy a közösségi médiában nap mint nap elküldik azokat az üzeneteket, amelyekre reggelente megbízást kapnak. A Harcosok Klubjának rendezvényén jelen volt Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István is.
|
Orbán Ráhel és a Harcosok Klubja: most többen is a kormányfő lányának munkatársai lehetnek
|
Orbán Ráhelék cége socialmedia-menedzsereket toboroz, merthogy bővül a BDPST-csoport, növekszik a márkáinak száma.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250521_orban-rahel-bdpst-koncept
|
2025-05-21 14:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
„A Fidesz aljas, hazug módon a Tiszát próbálja összemosni külföldi szolgálatokkal, erre kiderül, hogy az ukrán kémkedéssel gyanúsított Holló István Orbánék legbelsőbb köreihez tartozik, közös üzletet vittek éveken keresztül” – írja a Facebookon Magyar Péter, aki már szerda este is arról beszélt a Klubrádióban, hogy több fideszes volt benne az állítólagos kém Hollóval közös cégben, ezért „visszadobnám ezt a lasztit most Kocsis Máténak és az udvari bolondnak, hogy akkor kezdjék el vizsgálatokat, ha már egyébként az Alkotmányvédelmi Hivatalnak ezek szerint eddig nem tűnt fel”.
Kérdés, hogy ez a nem is olyan régen még aktív céges kapcsolat miért nem tűnt fel a magyar titkosszolgáknak, ha maga a férfi nem volt ismeretlen előttük. Legalábbis a Fidesz által az utóbbi időben a Tisza Párttal és Magyarral összemosni próbált kémügyben – amelyben szerdán kémkedés gyanújával el is rendelte a bíróság Holló letartóztatását – Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető kedden a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt ülése után azt mondta, hogy „a magyar elhárítás hosszú ideje tudott egy Holló István nevű ukrán állampolgárról is, aki az ukrán katonai hírszerzéssel együttműködve Magyarországon az ország hadseregének és energetikai rendszerének megismerésére vonatkozó aktív hírszerző tevékenységet folytatott”.
A kémgyanú egyelőre gyanú, az viszont nagyon is valós tény, hogy az ungvári lakcímű Holló István együtt bizniszelt NER-es gazdasági nagyágyúkkal, közös cégük pedig nagyban játszott, ráadásul közpénzből, majd furcsa körülmények között mostanra fel is szívódott. Az érintett cégről és üzleti tevékenységéről a HVG többször írt. Legutóbb idén februárban arról, hogy ugyan a vállalkozás körül egy éve nyomoz a rendőrség, és vizsgálódnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói is, de ez idő alatt vagy nem jutottak semmire, vagy nagyon jól titkolják – például azt, hogy van-e egyáltalán már gyanúsítottjuk. Az biztos, hogy az egykori Rayrai, későbbi Streiflow Kft. már megszűnt.
Az is biztos, hogy fénykorában, a Covid-világjárvány idején, a cég a közbeszerzési szabályok mellőzésével milliárdos állami megbízásokhoz jutott, majd a profit kivétele után felszívódott. Az ügy lényege, hogy a Fidesz korábbi politikusaihoz köthető cég a fertőzés kimutatására szolgáló antigéngyorstesztet vásárolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központon (ÁEEK) keresztül. Az ÁEEK előbb 2020. november 17-én szerződött a Rayrai Szolgáltató Kft.-vel 93 millió 870 ezer forint értékben 30 ezer darab RapiGEN Biocredit Covid–19 antigéngyorstesztre, majd 5 nappal később újabb szerződést kötöttek: 2020. november 23-án már 1 milliárd 627,5 millió forint értékben 500 ezer darab Biocredit Covid–19 Ag gyorstesztre.
A Rayrai Kft.-ről korábban a HVG megírta, hogy egy sikertelen thaimasszázs-cégből lett pár hónap alatt közel kétmilliárdos árbevételű gyógyászati nagykereskedő. Ráadásul úgy, hogy az egészségügyi piacon ismeretlen, de fideszes hátterű vállalkozás volt. Kivételes helyzetbe nemcsak azzal hozták a vállalkozást az illetékesek, hogy közbeszerzés nélkül jutottak a megbízáshoz, hanem azzal is, hogy előlegként a vételár felét előre elutalta az ÁEEK. Így az előleg fedezte a szállítandó mennyiség beszerzési árát, vagyis a cégek saját tőke és kockázatvállalás nélkül tudtak 100 százalékos haszonkulccsal üzletet kötni az állammal.
A cégben kevéssel az ÁEEK-szerződés előtt bukkant fel ügyvezetőként Kupper András volt fideszes parlamenti képviselő. A közben Steriflow-ra átnevezett cég sem 2020 előtt, sem az ÁEEK-s szerződések után nem végzett érdemi üzleti tevékenységet. A szerződéssel érintett 2020-as évben 801 milliós nyereséget elérő cég a következő három évben minimális árbevétel mellett veszteséges volt, így 2024-ben elindult a végelszámolása, azóta törölték is. Később a cég résztulajdonosa lett a most kémkedéssel gyanúsított Holló István: éppen egy napon, 2021. április 27-én szállt be a cégbe az akkor már rég ügyvezető Kupper Andrással együtt.
A cégiratokból az is egyértelműen látszik, hogy a nagy összegű, pénzes állami megrendelés kifutására, 2021 tavaszára érkezett a cégbe egy másik prominens résztulajdonos is: Kupper András azonos nevű, a parkolási bizniszben is érdekelt nagybátyjának üzlettársa, a biztonsági piacon tevékenykedő Tasnádi László volt belügyi államtitkár cége. A közben Steriflow Kft.-re átnevezett cég 2020-as mérlegéből kiderült, hogy 879 millió forintért szerezte be az ÁEEK-nak eladott gyorsteszteket, az ezekből származó bevétele viszont éppen ennek a duplája volt. A profit után így a tulajdonosoknak kifizetett osztalék 795 millió forint volt.
A szerződés szerint 8 napon belül az eladó megkapta előlegként a vételár felét, így a Kupper–Tasnádi-cégnek a saját pénzét sem kellett használnia a 49%-os profitot biztosító üzlethez. Az ilyen profitot ellenzékben, a 2009-es H1N1-járvány idején Kupper a parlamentben még megvetette: „A kormány már egy világjárványnál is a betegeken akar keresni?”. Akárhogy is, a közben Rayraiból Steriflow-ra átnevezett cég sem 2020 előtt, sem az ÁEEK-s szerződések óta nem végzett érdemi üzleti tevékenységet, és most már nem is fog. Mivel a cég 2021-ben és 2022-ben is minimális árbevétel mellett már veszteséges volt, tavaly január 1-jén megindították a felszámolását, azóta pedig meg is szűnt.
|
A Fidesz által leleplezett kémgyanús ukrán Holló István nemrég még a Fidesz gazdasági elitjével üzletelt, milliárdos állami megbízáshoz jutva
|
Kocsis Máté szerint a magyar elhárítás régóta tudott a kémkedéssel gyanúsított és le is tartóztatott ukrán férfiról, de a Fidesz még régebben tudhatott róla, hiszen évekkel ezelőtt közös biznisze volt a NER gazdasági elitjével. Közös thaimasszázs-cégük nyert el a Covid-járvány idején milliárdos állami megbízást, azóta pedig felszívódott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250522_A-Fidesz-altal-leleplezett-kemgyanus-ukran-Hollo-Istvan-nemreg-meg-a-Fidesz-gazdasagi-elitjevel-uzletelt-allami-milliardokhoz-jutva-ebx
|
2025-05-22 09:26:00
| true | null | null |
HVG
|
Már egy várbéli szállodával is gazdagabb az a cégcsoport, amelynek alapítói a Fidesz egykori ifjúsági szervezetéből, a Fidelitasból verbuválódtak.
Az Orion Hotel Kft. alapítója az Ideona Zrt., amely mögött ma már a Márvány Vagyonkezelő Alapítvány áll, de a vezetői pozíciókat betöltők alapján egyértelmű, hogy továbbra is a kormányhoz közeli kör érdekeltségébe tartozik. Az Ideona igazgatósági tagja Mihalovics Péter, aki már 27 évesen a Fidesz országgyűlési képviselője volt, majd több miniszter kabinetfőnöke, az Orion Hotel ügyvezetője pedig Vermes Gábor, aki korábban a veszprémi Fidelitas alelnöki tisztjét töltötte be.
Állami támogatással indult az üzleti birodalom felépítése: a kormány 2017 decemberében 800 millió forintot ítélt oda a Pannon Térség Fejlesztéséért Nonprofit Kft.-nek a Pannon Információbiztonsági Központ létrehozására. A nonprofit kft. ugyancsak Mihalovicsék köréhez kapcsolódott, az ügyvezető, Tóth Gábor Szilárd szintén a Fidelitasból indult, és a cég végső tulajdonosa ma már az Ideona Zrt. vagyonát kezelő alapítvány.
Az Ideona-csoportba már kéttucatnyi cég tartozik, ingatlanfejlesztéstől a napenergia-hasznosításig számos területen, és sok milliárd forint vagyont magába olvasztva. A vállalat beruházásában a napokban adtak át a Vas megyei Söptén egy energiatárolóval egybekötött naperőmű-rendszert, amely mintegy 2,3 milliárd forintba került. A kivitelezést a WHB-csoport egyik tagvállalata irányította, amelynek a tulajdonosa, Paár Attila a kormányfő vejének gyakori üzleti partnere. Az avatóünnepségen ott volt a Fidesz, helyi országgyűlési képviselője, Ágh Péter, aki szintén a Fidelitasban kezdte a politikai karrierjét.
Az új csoporttag, az Orion Hotel Kft. szállodai szolgáltatásokra alakult, miután decemberben az Ideona mintegy egymilliárd forintért megvásárolta a szálloda 888 négyzetméteres, a budai Vár tövében álló épületét.
|
A budai Várban lett szállodája a volt miniszteri biztos cégének
|
A Fidesz korábbi parlamenti képviselője, Mihalovics Péter és fidelitasos üzlettársai tízmilliárdos vagyont halmoztak fel az elmúlt években, ezt most egy újabb értékes ingatlannal fejelték meg.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250522_hvg-fidelitas-ideona-mihalovics-peter
|
2025-05-23 12:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Május 14-én döntött a Szekszárdi Törvényszék, hogy le kell folytatni azt a pótmagánvádas eljárást, amit Szabó Norbert egykori pécsi és mohácsi végrehajtó indított Lukács Tamás, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi alelnöke, egyszersmind a 900 millió forintos vesztegetéssel vádolt Schadl György bizalmasa ellen.
Lukács háttere ma is erős, hiszen Czine Ágnes alkotmánybíró veje. A felesége, Fiedler Laura Ágnes is végrehajtó, mint ahogyan a bírónő fia, Fiedler Bálint Ernő is. Szabó azért kezdeményezte a büntetőügyet, mert szerinte Lukács helyettesként törvénytelen eszközökkel ürítette ki és tette tönkre az irodáját, miután őt felfüggesztették. (A pótmagánvádra, vagyis amikor nem az ügyész, hanem maga a sértett a vádló, akkor nyílik lehetőség, ha az érintett a rendőrségi feljelentéssel nem ért el eredményt.)
A Szekszárdi Járásbíróság nem foglalkozott érdemben Szabó jogos vagy jogtalan kifosztásával, mert kellékhiányosnak találta a pótmagánvádat, mondván: magánszemélyként nem írta azt alá. A 2025 elején hozott döntés elleni fellebbezésében Szabó azzal érvelt, hogy nem magánemberként, hanem a végrehajtó irodája nevében jár el, amit az ügyvédje képvisel, ezért írta alá utóbbi az iratot. Hozzátette: dönthetett volna úgy is, hogy magánemberként is benyújtja a vádat, miután a személyes egzisztenciája is tönkrement. Furcsállotta azt is, hogy a Szekszárdi Járásbíróság a pótmagánvád befogadása után több hónappal fedezte csak fel a hiányosságot, amikor végre megkezdődött volna az érdemi tárgyalás.
Végrehajtói körökben azt suttogták, hogy a történtek hátterében a vádlott, Lukács Tamás kitüntetett személye állhat, akit egy időre felfüggesztettek ugyan, de a számára kedvező bírósági döntés másnapján visszanyerte végrehajtói státuszát.
A fellebbezést elbíráló Szekszárdi Törvényszék – a HVG birtokába került végzés szerint – egyetértett azzal, hogy Szabó Norbert pótmagánvádja nem felel meg az alaki kritériumoknak, mert valóban alá kellett volna azt írnia. Csakhogy, egy efféle kellékhiány nem elegendő ok az egész büntetőügy megszüntetésére. Amennyiben a pótmagánvádló 15 napon belül pótolja a hiányosságot, az eljárásnak mennie kell tovább – utasította a törvényszék a járásbíróságot.
Kilátástalan küzdelem
Szabó kálváriája nem egyedi eset, a Schadl-időkben többször is előfordult, hogy a nemkívánatos, s ezért gyakran mondvacsinált okokból felfüggesztett végrehajtókat ellehetetleníthettek az állandó helyetteseik. Nem egyértelműek a jogszabályok sem, a végrehajtásról szóló törvényben ugyanis egymásnak ellentmondó paragrafusok szólnak a helyettesítés technikájáról. Az egyik passzus szerint az állandó helyettes vagy a saját irodáján keresztül dolgozik vagy belép tulajdonosként a helyettesítendő irodába. Egy másik passzus viszont kimondja, hogy „a helyettes gondoskodik a végrehajtó irodájának zavartalan működéséről, a működési költségeket kifizeti, a számláit kezeli, a végrehajtó alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat gyakorolja”. Az egyik variáció lehetővé teszi az iroda kiürítését, a javak áttelepítését helyetteshez, a másik viszont előírja a megőrzését az eredeti tulajdonos számára.
Szabó évek óta, többféle úton-módon küzd az igazáért. Az ő beadványa kapcsán mondta ki az Alkotmánybíróság 2023-ban, hogy a helyettesek nem tehetik a magukévá az adott végrehajtó irodát, s emiatt visszamenőleg törölték a Szervezett Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) 2022-es, e gyakorlatot szentesítő rendelete egyik paragrafusát. Egy másik renitens végrehajtó, Schadl egykori tanítómestere, Radics Csaba hasonló ügyében pedig a Kúria szögezte le szintén 2023-ban, hogy a helyettesnek helyben kell ellátnia a tevékenységét az eredeti alkalmazottakkal, fedeznie kell az ottani kiadásokat, és nem viheti el a saját számlájára a bevételeket.
Szabó esete is azt mutatja azonban, hogy sem a legmagasabb szintű határozatoknak, sem a hasonló ügyekben tett feljelentéseknek nincs foganatja – jelen állás szerint következmények nélkül lehetett őt és társait kifosztani, egyúttal Schadl embereit gazdagítani. Ráadásul a kontraszelekciós szisztéma máig él, ami több mint aggasztó annak az akár több millió ügyfélnek a szempontjából, akik az évente induló 400 ezer végrehajtási ügy érintettjei. A visszás helyettesítésben a jelek szerint élenjáró Lukácsnak ugyanakkor nem kellett a tönkremenéstől tartania, amíg nem dolgozhatott, hiszen a saját felesége helyettesíthette. Az elmúlt három évben pécsi irodájából 350 millió forintnyi osztalékot vett fel, a legfrissebb, 2024-es mérlege szerint pedig további 21 millió forintot vehet ki – így adott esetben lenne miből kártalanítani Szabót. Nem tudni, hogy Lukácsot felfüggesztik-e ismét, a kar honlapján jelenleg korlátozás nélkül tüntetik fel végrehajtóként.
Miközben a vesztegetési ügyben vádlottként szereplő végrehajtók irodái jellemzően lezárják (vagy már be is fejezték) a tevékenységüket, Schadl György és felesége „praktikusan” oldotta meg a helyettesítést. Mivel büntetőeljárás alatt állnak, nem dolgozhatnak, ám a kar egyelőre nem törölte őket a végrehajtók listájáról, hanem állandó helyettest jelölt ki hozzájuk, akiket tíz-tíz százalékos tulajdonostársnak bevették maguk mellé az irodáikba. A két iroda eredménytartaléka együttesen több mint félmilliárd forinttal hízott Schadl György lekapcsolása óta, miközben ketten együtt több mint 200 millió osztalékkal is gyarapodtak. A trend valószínűleg az idén sem törik meg, miközben az ellenük folyó per hossza és kimenetele beláthatatlan.
|
Vádlott marad Schadl György egykori alelnöke – nem adja fel a kifosztott exvégrehajtó
|
Folytatódik a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indult büntetőügy Lukács Tamás, a végrehajtói kar korábbi alelnöke ellen, miután a pótmagánvádló sikeresen fellebbezett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250527_Vadlott-Schadl-volner-alelnok-vegrehajto-birosag-birosag-exvegrehajto-lukacs-tamas-ebx
|
2025-05-27 05:20:00
| true | null | null |
HVG
|
A kedd esti Hivatalos Értesítőben jelent meg az LMP – Magyarország Zöld Pártja (eredeti nevén Lehet Más a Politika) párttörvény szerinti pénzügyi beszámolója. Ebből az derül ki, hogy a 440 millió forint bevételből 145,8 millió forintot Ungár Anna, a párt társelnökének testvére fizetett be a pártkasszába, maga Ungár Péter további 2 milliót.
A hvg.hu nemrég ismertette, hogy 5,97 milliárd forint osztalék kifizetését javasolja a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) a 2024-es üzleti év után, ennek a sikeres cégnek pedig főrészvényese 64,4 százalékos tulajdonrésszel a Pió-21 Kft., amelynek tulajdonosa Schmidt Mária és gyermekei. A Pió-21 kétharmada Schmidt Máriáé, Ungár Anna és Ungár Péter egyhatod-egyhatod arányban osztozkodik a megmaradó tulajdonrészen.
Az LMP másoktól 52 millió forint adományt kapott – ebből egy Horváth László nevű befizető egymaga állt 30 milliót –, a tagdíjak összege 1,7 millió forint volt. Kaptak csaknem 80 millió költségvetési támogatást (a 2022-es választáson együtt indult hat ellenzéki párt között elosztották az eredményük alapján járó pénzt), 150 milliót pedig a parlamenti frakció adott, mielőtt Csárdi Antal idén februári kilépése miatt megszűnt.
A bevételeket gyarapította még csaknem 6 millió forint bankkamat és 3,5 millió „továbbszámlázott szolgáltatás”.
Az összesen 440 millió forint bevétellel 520 millió kiadás állt szemben, aminek a legnagyobb tétele a 154 milliós működési kiadás és a politikai tevékenységre fordított 297 millió forint, de volt 63 millió „egyéb kiadás” is.
|
Az Ungár család tartotta el az LMP-t
|
Legalábbis a bevételek csaknem fele onnan származott. De még így is keletkezett 80 millió forint hiány.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250610_ungar-anna-lmp-partkassza
|
2025-06-10 06:50:00
| true | null | null |
HVG
|
Bekövetkezik a tranzakció, amely a teljes magyar védelmi ipar szerkezetét megrázza és átalakítja: a magyar állami hadiipari szereplőket tömörítő N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. előzetes megállapodást írt alá a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt.-vel (4iG SDT). A nyár végére várható adásvétel lényege, hogy
a 4iG Csoport védelmi és űripari vállalata tulajdonrészt szerez a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó állami holding kilenc nemzetközi vegyesvállalatában.
A kétlépéses tranzakció során az N7 Holding N7 Defence Zrt. néven új vállalatot alapít, majd az új társaságra ruházza a tranzakcióban érintett védelmi ipari leányvállalataiban lévő tulajdonrészét. Ezt követően a 4iG SDT 75 százalék +1 szavazatarányú többségi (négyötödös) tulajdont szerez adásvétellel az N7 Defence Zrt.-ben, míg az N7 Holding megtartja a fennmaradó 25 százalék –1 szavazatnyi részesedését.
„Kaptunk egy megkeresést”
Az értékbecslés 74,5 és 82,8 milliárd forint közé teszi a tranzakció értékét. A konstrukció érdekessége, hogy a tervezett szerződés nem bolygatja a kritikus infrastruktúra – ingatlanok, gyárak, üzemek –, tehát a tényleges gyártókapacitás helyzetét, azokat meghagyja az államnál. Ezért az operatív feladatokat és jogosultságokat átvevő, a 4iG SDT tulajdonába kerülő N7 Defence Zrt. fog bérleti díjat fizetni. (Összehasonlításképp: az érintett vállalatok infrastruktúrájának és eszközparkjának az N7 által birtokolt tulajdonrésszel arányosított értéke 140 milliárd forint a minisztérium szerint.) A 4iG kommunikációja szerint ez az állam számára stratégiai kérdés, részükről pedig kockázatokkal is jár a hadiipari befektetés, hiszen a szektorra vonatkozó jogszabályok szerint különleges jogrendi helyzetben az állam átveheti az irányítást.
Jászai Gellért, a 4iG többségi tulajdonosa és elnöke az ügylettel kapcsolatos sajtóbeszélgetésen elmondta, kaptak egy megkeresést, amit csak egy olyan, döntő többségű tulajdonrésszel fogadott el, ami lehetőséget ad önálló döntéshozatalra. Az állam azért tart meg egy 25 százalékos (mínusz 1 szavazatos) stratégiai részesedést, mert a katonai értelemben vett szuverenitás mellett bízik abban, hogy profitábilis lesz az üzlet, és ő is profitálhat a részesedése révén. Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium N7-ért felelős államtitkára kifejtette: a konstrukcióval a tranzakció után is lesz rálátásuk a területre, amelyről nem akartak teljesen kiszorulni. Korábban felmerült olyan lehetőség is, hogy a tulajdonrész egészét érintette volna az ügylet – mondta el Jászai –, ahogy annak a lehetősége is, hogy minden, az N7 alatt lévő cégre kiterjesztik az adásvételt.
A cseresznyék a tortán
A körvonalazódó megállapodás szerint végül az N7 legfontosabb, jellemzően külföldi partnerekkel alapított, és ami ennél is fontosabb, potenciálisan exportképes vegyesvállalatai kerülnek a 4iG SDT-hez.
Az érintett vállalatok:
· Az Aeroplex Kft. repülőgép-javító vállalat Ferihegyről.
· A helikopter-alkatrészeket gyártó Airbus Helicopters Hungary Kft., a gyulai vegyesvállalatban az Airbus és az állam osztozik 70:30 százalékos arányban.
· A Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. várpalotai lőszergyára.
· A Rheinmetall Hungary Zrt. zalaegerszegi komplexuma, ahol Lynx KF41 gyalogsági harcjárműveket gyártanak, fejlesztenek szervizelnek és tesztelnek. A német hadiipari gigász 51 százalékos tulajdonnal rendelkezik mindkét érintett magyarországi érdekeltségénél, 49 százalék pedig az N7 tulajdonában van.
· A nagy múltú osztrák aknavető- és lőszergyártással foglalkozó Hirtenberger Kft. és leányvállalatai, amelyeket 2019-ben vásárolt fel teljesen az állam az N7-nek, majd Várpalotán hoznának létre gyártókapacitást.
· A különböző komplex fegyverrendszereket és RGW 110 típusú vállról indítható páncéltörő gránátvetők csöveit gyártó és fejlesztő Dynamics Nobel Defence Zrt., amelyben 49 százaléka van az N7-nek.
· A Kiskunfélegyházán működő, kézi lőfegyvereket és hadiipari alkatrészeket gyártó Arzenál Fegyvergyár Zrt.
· A Colt CZ Hungary Zrt., amely Kiskunfélegyházán gyárt cseh licenc alapján kézi lőfegyvereket a magyar erőszakszervezeteknek. Itt is 49 százalék az N7 tulajdona, a maradék a cseh anyacégé.
Ezek a hazai védelmi ipar koronaékszerei.
Túlnyomórészt olyan fontos és modern eszközöket gyártó vegyesvállalatok, amelyek felé már komoly megrendelési állománya van a honvédségnek, így exportképesek lehetnek, akár a költségvetési oldalon is egyre intenzívebben fegyverkező Európa irányába, hiszen komoly hiány van gyártókapacitásból. A vegyesvállalatokban azonban sehol nincs többségi tulajdonrésze a magyar félnek, emellett az esedékes tranzakcióhoz is szükséges a külföldi vállalatok jóváhagyása – ez a következő lépés, amire várnak. Az érintett nyugat-európai hadiipari szereplők termékpalettája alapvetően nem konkurál egymással, azonban információbiztonsági aggályok felléphetnek, hiszen a 4iG-ben 25 százalék tulajdonrésze van a német Rheinmetallnak. Jászai szerint ez nem érhető tetten konkrét befolyásban, és igazgatótanácsi tagjuk sincs a cégben.
A nemzeti szempontok még mindig meghatározók a fragmentált EU-s védelmi ipar kapcsán, jóllehet a blokk – védelmi stratégiai iránytűben is visszaköszönő – versenyképességét vizsgáló Draghi-jelentés szerint az integráció lehet a megoldás. A 4iG pont erre a feladatra jelentkezik kicsiben.
Könnyes, de időszerű búcsú
A honvédség rendberakásával és a vegyesvállalatok sorozatos alapításával a magyar kormány megelőzte a korát. Lényegében 2018 óta olyan haderőfejlesztési és hadiipari stratégia van érvényben, amely Európa legtöbb országában csak az elmúlt években nyert teret. Ám a védelmi ipar különlegessége, hogy kizárólag belföldi eladásokkal közép- és hosszú távon nem rentábilis a szektor – különösen egy olyan kis ország esetében, mint Magyarország. Magyar védelmi export viszont gyakorlatilag nem létezik. Ennek részben az az oka, hogy még a honvédség igényeinek kielégítése is több évbe telhet. Másfelől a mostani üzlet szereplői azt hangsúlyozták, hogy az állam nem is alkalmas erre.
Az N7 mostanra három minisztériumot megjárt, és költséget nem kímélve itt épült a hazai védelmi ipar talapzata, ám most mégis túladnának rajta. Hogy miért? Első körben a két hét múlva esedékes hágai NATO-csúcs szúr szemet, ahol a védelmi kiadások jelentős emelésének bejelentése várható. Másfelől közelegnek a magyar parlamenti választások, és az állam már több szektorban eljátszotta a privatizációt. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kifejtette, hogy a cégek működésének piaci alapokra helyezése indokolttá vált, hiszen a szuverenitási szempontok mellett a szektor mint üzleti lehetőség nem volt kihasználva. A HVG kérdésére Szabados Richárd elmondta, hogy az időzítésnek több oka is van: egyfelől mostanra épült ki olyan szinten a gyártókapacitás, hogy a megrendelésállományok tervezhetők legyenek, másfelől a portfólió felértékelődött az európai fegyverkezés tükrében, ahogy a magyar gazdaság jelenlegi „stagnálásközeli” helyzetében is fontosabb az export. Harmadrészről az EU nemrég bemutatott védelmi stratégiájának vannak olyan elemei, mint a SAFE, ami a nemzetközi együttműködést és a blokkon belüli kereskedelmet élénkíti.
Miért a 4iG?
A cég portfóliójában van egy szárnyait bontogató űr- és védelmi ipari entitás, a SDT. Itt fellelhető dróntechnológia, drónvédelem, épülő műholdgyártási kapacitás és védelmi digitalizáció. A 4iG vertikális integrátor szerepre törekszik a szektorban. Az érintett felek egybehangzó magyarázata szerint a cég rendelkezik azzal a tudással, marketinges képességgel, partnerekkel és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, amivel ezt és az export élénkítését meg tudják valósítani.
A tranzakcióval első alkalommal jön létre ezen a területen olyan állami–magán partnerség, amely egy integrált, magyar többségi tulajdonú vállalatcsoportot eredményez. Az N7 Defence a 4iG SDT védelmi és űripari vállalataival kiegészülve nemzetközi tekintetben is meghatározó portfólióval rendelkezik majd, elősegítve a globális piacokra lépést, illetve a nemzetközi védelmi ipari kollaborációkat és technológiai fejlesztéseket – idézi a 4iG közleménye Jászai Gellértet.
Az új érdekeltségek azonban elütnek a cég eddigi high-tech portfóliójától, hiszen klasszikus „nehéz” haditechnikával idáig nem foglalkoztak, ahogy ilyen téren kivitel sem köthető hozzájuk. Ezzel együtt a konstrukció egyáltalán nem szokatlan, Európában a Leonardótól kezdve az Airbusig több helyen előfordul hasonló.
|
Privatizálják a magyar hadiipar ékköveit, jön a 4iG
|
A magyar védelmi ipari érdekeltségeket tömörítő állami N7-től a 4iG vesz többségi tulajdonrészt kilenc kiemelten fontos vállalatban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250611_Privatizaljak-a-magyar-hadiipar-ekkoveit-jon-a-4iG-N7-ebx
|
2025-06-11 17:08:00
| true | null | null |
HVG
|
A rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése - erre hivatkozott a BRFK Gazdaságvédelmi Osztálya abban ahatározatban, amit Hadházy Ákos és a GVH is megkapott. A rendőrség által kilenc év után eseménytelenül lezárt ügy, amiről Hadházy ír egy 2015-ös közbeszerzés miatt indult, ennek során a magyar állam 9 milliárd forint uniós támogatásból vásárolt CT- és röntgengépeket.Hadházy Ákos még 2016-banszámolt be az ügyről, akkor azt írta, hogy néhány "csomagoló cég" (akik a nyugati orvosi eszközöket "átcsomagolják", majd tesznek rá egy két-háromszoros árcédulát) kartellezve, dupla áron adta a CT- és röntgenkészülékeket egy 9 milliárdos projektben egy sor magyar kórháznak".A Gazdasági Versenyhivatal 2016-ban kezdte vizsgálni a pályázathoz tartozó közbeszerzéseket, míg végül 2020 januárjában1,6 milliárd forintos bírságot szabott ki 21 cégre.A GVH többek között megállapította, hogy Maróth Gáspár, Orbán Viktor egykori tanácsadója is részt vett az üzletben. A rendőrségcsak akkor indított nyomozástaz ügyben, amikor az OLAF-nál is vizsgálat indult. Végül az OLAF is arra jutott, hogycsalás történt.Hadházy friss bejegyzésében azt írja, a közbeszerzésekre, mely miatt az ügy indult, az esetek 98 százalékában egyetlen pályázat érkezett, amúgy nem lehetett, csak meghívásos alapon indulni. Végül a pályázatoknál a végleges ár jelentősen több lett az előzetesen becsült piaci árnál, az Uzsoki kórházban például egy 340 milliós saccolás után 660 millió lett a beszerzés végösszege.A feljelentést Hadházy Ákos és a GVH tette, utóbbi több ezer oldalban vizsgálta a történteket, ám a rendőrség így is megszüntette a nyomozást. A politikus a fentiek után úgy döntött, jelzi az OLAF-nak a rendőrség döntését, és egyúttal kikéri az OLAF vizsgálatának eredményét, mert azt csak azután lehet nyilvánosságra hozni, hogy a hazai vizsgálat lezárult.
|
Kilenc év után megszüntette a nyomozást a rendőrség a szabálytalan kórházi beszerzések ügyében
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata már 2022 januárban megállapította a csalást, a GVH bírságot is kiszabott a 2015-ös közbeszerzés miatt, melyhez EU-s támogatást is felhasznált a magyar állam.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/05/29/hadhazy-akos-nyomozas-korhazi-beszerzes-lezaras
|
2025-05-29 08:40:46
| true | null | null |
Telex
|
A Magyar Sí Szövetség elnöksége a 2022. szeptember 1. és 2023. december 31. közötti időszakra vonatkozó belső vizsgálatot rendelt el néhány tagszervezet kérésére, aminek fókuszában a szervezet gazdálkodása állt, tudta meg a24.hu. A jelentés megállapította, hogy a vizsgált 16 hónapban "bizonyos kiadások esetében felmerül a kérdés, hogy valóban a szövetség működéséhez kapcsolódó, indokolt kiadások voltak-e". Ekkoriban - 2020 szeptembere és 2024 májusa között - Fürstner József volt a szervezet elnöke - jegyezte meg a lap."Néhány esetben nem kizárható, hogy egyes vásárlások és pénzköltések, részben vagy egészben, nem a síszövetség érdekében lettek felhasználva. A kialakult helyzet rendezése érdekében az elnökség felszólítja dr. Fürstner Józsefet, hogy 5 millió forintot a síszövetség pénztárába 2025. december 31-ig fizessen be" - áll az elnökség határozatában.Hogy miért pont ötmillió forintot követelnek vissza az exelnöktől, az a 24.hu szerint nem világos, ugyanis a lap birtokába jutó jelentés a többi között megállapította, hogy a vizsgált időszakban "38 esetben nem voltak alátámasztva bizonylattal a költések, továbbá több esetben felmerült az indokoltság és a szövetség érdekének kérdése". A bizottság szerint magyarázatra várnak olyan számlák is, melyek hajótankolás és egy BMW 5-ös bérlése önrészének kifizetése miatt keletkeztek.Egy I. kerületi étterem esetében 2,3 millió forintos tételben találtak havi rendszerességgel kifizetett összegeket, egy fitneszteremnél pedig 1 millió 845 ezer forint landolt, és mindkettő esetében kérdeses, hogy "milyen szövetségi célokat szolgált."A legnagyobb tétel a lap szerint a 2023-as courcheveli alpesi világbajnokság kapcsán felmerülő kiadásoké. A korábbi elnöki beszámoló szerint ezen az eseményen a "magyar sísport érdekében elengedhetetlen diplomáciai és lobby tevékenységre volt szükség". Ennek érdekében a szövetség az általa megbízott ügyvédi iroda egyik tagjának tulajdonában lévő franciaországi luxusingatlant vette bérbe napi 475, összesen 7125 euróért a vb február 6-19. közötti időszakára.A bizottság szerint nem is feltétlenül ezzel a tétellel van gond, hanem azzal, hogy a vb 15 napja helyett összesen 59 napra bérelte ki a szövetség az impozáns lakhelyet, 2022. december 10. és 23., valamint 2023. január 4. és február 19. között, ezért összesen 28 025 eurót kellett fizetni. Jelenlegi árfolyamon ez több mint 11 millió forint. Az 59 nap alatt ráadásul a szövetség kártyájáról elköltöttek további 25 194 eurót, holott ilyen volumenű költések előtt mindenképp "szükséges lett volna az elnökség tájékoztatása, majd határozathozatala" - írja a lap.
|
Ötmilliót követel vissza a síszövetség a korábbi elnöktől, miután egy belső vizsgálat gyanús költéseket tárt fel
|
Az elnökség szerint néhány esetben nem kizárható, hogy egyes vásárlások és pénzköltések, nem a síszövetség érdekében lettek felhasználva.
| null | 1 |
https://telex.hu/sport/2025/05/30/otmilliot-kovetel-vissza-a-siszovetseg-a-korabbi-elnoktol-miutan-egy-belso-vizsgalat-gyanus-kolteseket-tart-fel
|
2025-05-30 11:53:00
| true | null | null |
Telex
|
Folytatólagosan elkövetett csalás miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte Magyar Attilát, a pécsi Zsolnay Örökségkezelő egykori gazdasági igazgatóját a Pécsi Járásbíróság. Az ítélet végrehajtását 3 évre felfüggesztették. Az ügy másodrendű vádlottja 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, és az első fokú, nem jogerős ítélet a gazdasági és közügyek gyakorlásától is eltiltotta mindkét vádlottat.Az ügy megértéséhez érdemes tudni, hogy a 2019-es önkormányzati választások után Pécsnek ellenzéki városvezetése lett. A Fidesz tíz év után, rengeteg botránytól övezve, valamint csődközeli helyzetben bukta el a várost. Az új polgármester, Péterffy Attila már a kampányban is az önkormányzati cégek, intézmények átvilágítását ígérte, ez a hivatalba lépését követően el is kezdődött. Ennek következményeként a polgármester szerint takarékosabb lett a cégek gazdálkodása, önkormányzati vagyont szereztek vissza és több tucat feljelentés született. A feltárt ügyek követésére egykülön oldaltis létrehoztak. Kéttucatnyi feljelentésből azonban csak kevés jutott el ügyészségi vádemelésig, a polgármester többször hangot is adottelégedetlenségének. Több esetben pótmagánvádas bírósági eljárások indultak (ezekben a károsult cég, intézmény jogászai képviselik a vádat), de ebben, vagyis a Zsolnay Shop ügyében az ügyészség is úgy látta, hogy vádat kell emelni.A vád szerint a Zsolnay Örökségkezelő (ZSÖK) volt gazdasági igazgatója valótlan tartalmú számlákat igazolt le egy olyan tevékenységért, amit a másodrendű vádlott valójában nem végzett el és ezzel nettó 13,7 millió forinttal károsították meg az önkormányzati céget.Az első tárgyalási napon, még 2023-ban több minthárom órás vallomása sorána volt gazdasági igazgató elmondta, hogy a Zsolnay-bolt ügye összefüggött az önkormányzati Zsolnay Örökségkezelő és a Zsolnay Porcelángyártó Manufaktúra vitájával, valamint a fideszes városvezetés elvárásaival. Az egykori cégvezető szerint azért kellett külső vállalkozót bevonni a bolt üzemeltetésbe, mert a gyár profitgaranciát kért a termékeik bizományosi értékesítéséhez, és a ZSÖK ezt szerette volna egy harmadik szereplőre áthárítani. A másodrendű vádlott végig tagadta a bűnösségét, állítva, hogy őt keresték meg, és sokat tett a Zsolnay-negyedért, és a Zsolnay-bolt sikeréért.A vád szerint egyértelmű, a felek úgy kötöttek még 2018-ban együttműködési megállapodást, hogy az első pillanattól tudták, tényleges tevékenységet a cég nem fog végezni. Az ügyészség álláspontja szerint a felelős vezetőnek azt kellett volna kommunikálni a tulajdonos önkormányzat felé, hogy ne kössék meg az előnytelen szerződést, illetve azt adják neki írásbeli utasításba. A szakmai felügyeleti díj valójában fiktív tevékenység volt, és bár lehet, hogy a másodrendű vádlott szervezett programokat, de azok nem voltak a bérlő kompetenciájában. Erre a feladatra kifejezett egysége van a ZSÖK-nek. Érdekesség, hogy minden tanú, akinek a másodrendű vádlott szakmai felügyeletét el kellett volna látnia, egybehangzóan azt állította, hogy semmilyen szakmai felügyeletről nem volt szó, és nem is tudtak róla. Viszont volt, aki konfliktusokról számolt be. Ezt felügyeletet már csak azért is nehezen végezhette egy külsős szereplő, mert a bolt munkatársai mindvégig a ZSÖK alkalmazásában voltak.A védelem azzal próbálta menteni a vádlottakat, hogy sem a szándékosságot, sem a rosszhiszeműséget nem sikerült bizonyítani, sőt Magyar Attila kifejezetten a ZSÖK számára előnyös szerződés megkötésére törekedett. A programok kapcsán pedig előadták, hogy a Zsolnay Shopban helyet kapó ékszerboltos azért szervezett például a koronázási ékszerek másolatával kiállítást, hogy több vásárló legyen a boltban. Igaz, hogy nem lett, de legközelebb lehetett volna - szólt az érvelés.A bíróság most megállapította, hogy szakmai felügyeleti díjról kiállított számlák nem feleltek meg a szerződésnek. A tulajdonos önkormányzat jóváhagyása is hiányzott a szerződéshez, de az egyéb felelős vezetők is arról nyilatkoztak, hogy nem ismerték a kérdéses szerződés részleteit. A meghallgatott tanúk többsége szerint a várható forgalmat és nyereséget is jócskán felülbecsülték, igaz ezzel ellentétes tanúvallomás is volt. A bíróság szerint több pontatlanság, rossz hivatkozás és hibás matematikai képlet is volt a dokumentumban, ráadásul a szöveg és a szerződés szándéka nem volt összhangban a profitszámítás képletével. Ezt mondta a felkért igazságügyi szakértő is, aki szerint sok anomália volt a szerződésben. A szakmai felügyeleti díjról szóló számlákat a másodrendű vádlott végig szabálytalanul állította ki, ezeket a cég addig fizette míg Magyar volt a felelős vezető. A cégvezetés cseréje és az önkormányzati átvilágítások után a szerződést végül felmondta az új ügyvezető. A valótlan tartalmú számlák befogadásával Magyar Attila összesen 10 millió forint vagyoni hátrányt okozott a Zsolnay Örökségkezelőnek. A bíróság szerint az elsőrendű vádlottnak tisztában kellett lennie - végzettsége és beosztása okán -, hogy miről szól a szerződés. Az ítélethirdetés végén mindkét vádlott teljeskörű fellebbezést jelentett be, az ügyészség három nap gondolkodási időt kért.A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni.
|
Felfüggesztett börtönt kapott a pécsi önkormányzati cég egykori vezetője, aki színlelt szerződést kötött a fideszes városvezetés alatt
|
Tízmillió forinttal károsították meg az önkormányzati céget a vádlottak a bíróság döntése szerint. Az önkormányzati cég volt igazgatója szerint nem csak neki kellett volna a vádlottak padján ülnie.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/05/29/pecs-zsolnay-oroksegkezelo-csalas-magyar-attila
|
2025-05-29 16:53:13
| true | null | null |
Telex
|
"Az én életem nyitott könyv. (...) Mi ezt színháznak tartjuk, tudjuk, hogy ellenem irányul" - mondta Magyar Pétera Telex élő műsorábanarróla szerdán hatályba lépett törvényről,amely alapján a magyar európai parlamenti képviselőknek is a magyar parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozatot kell tenniük.Az új törvény jóval szigorúbb fellépést enged meg az EP-képviselőkkel szemben. A fideszes többségű Nemzeti Választási Bizottság (NVB) akár meg is szüntetheti az EP-képviselő mandátumát, ha valótlan adatot ír a vagyonnyilatkozatába, vagy nem teljesíti a kötelezettségét, és a felszólításra sem javítja ki a hibát, vagy pótolja a hiányosságot. Ezzel szemben a magyar Országgyűlés tagjainál semmilyen szankció nincs, ha hibásan töltik ki a vagyonnyilatkozatukat. A képviselők évtizedek óta lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, Orbán Viktor legutóbba Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt felejtette ki.Nem nehéz kitalálni, hogyaz április végén elfogadott törvénymódosításelsősorban Magyar Péter ellen irányul. A Fidesz célja az lehet, hogya miniszterelnök környezetében felhalmozódott hatalmas vagyonután a Tisza Párt EP-képviselőinek pénztárcájába is betekintést kapjon a nyilvánosság. Így kiderülhet: valójában mennyi ingatlana, megtakarítása, részvénye és más vagyontárgya van a legerősebb ellenzéki párt vezetőjének.A 21 magyar EP-képviselőnek 44 napja van, hogy leadja a saját és közvetlen családtagjai vagyonnyilatkozatát a Nemzeti Választási Irodának, a formanyomtatványmár elérhető az NVI honlapján.Itt fogják nyilvánosságra hozni a képviselők vagyonnyilatkozatait is a határidő lejárta után, július 12-én.Megkeresésünkre a választási iroda azt írta, hogy a képviselők vagyonnyilatkozatát szkennelve, PDF fájlban töltik majd fel. Bár a képviselőknek van lehetősége elektronikusan is kitölteni a vagyonnyilatkozatot, azokat is kinyomtatva, és kézzel aláírva kell benyújtani a titkárságon, így a beszkennelt verzióban sem lesz lehetőség keresni.Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek évek óta követelik a vagyonnyilatkozatok kereshető adatbázisát, és a magyar kormány is vállalta az Európai Bizottság felé, ám ezt még 2025-ben sem sikerült megugrani, és az EP-képviselőknél még egy olyan átláthatatlan fájl sem lesz,mint ami a parlament oldalán van.Ha egy EP-képviselő nem nyújtja be a 44 napos határidőre a vagyonnyilatkozatát, a választási bizottság hivatalból eljárást indít. Első körben az NVB elnöke felhívja a képviselőt, hogy nyolc napon belül pótolja az elmulasztott kötelezettségnek. Ha ezt akkor sem teszi meg, az NVB megfoszthatja a mandátumától.Az NVI kérdésünkre azt írta, hogy a határidőre beadott vagyonnyilatkozatokat a választási bizottság külön nem ellenőrzi, de "bárki kezdeményezhet az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát".Amennyiben a képviselő nyolc napon belül nem javítja ki vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát, az NVB ugyancsak eljárást indít. A vagyonnyilatkozati eljárás során a hiányzó adatokat az állami szervek is kötelesek a bizottság rendelkezésére bocsátani, és a bizottság zárt ülésen megnézheti az EP-képviselők családtagjainak nem nyilvános nyilatkozatát is. Itt is eljuthat végül oda az eljárás, hogy megszüntetik a képviselő mandátumát.Magyar csütörtöki műsorunkban azt ígérte, hogy a legjobb tudása szerint fogja kitölteni a vagyonnyilatkozatát, leadja időben, és ha Orbán Viktor is vállalja, akkor kész nyilvánosságra hozni a közeli családtagjai vagyonnyilatkozatát is. A magyar vagyonnyilatkozati rendszert színháznak tartja, hiszen eddig soha nem lett következménye annak, ha egy parlamenti képviselő hibásan töltötte ki a dokumentumot, vagy megmagyarázhatatlan volt a vagyonosodás. "Ha a NAV megvizsgálná egyszer Lázár János vagyonosodását, súlyos megállapításokat találnának" - fogalmazott a Tisza Párt elnöke.Ha a most hatályba lépett törvény alapján elvennék az EP-mandátumát, akkor megszűnne a mentelmi joga, és úgy könnyebben lehetne büntetőeljárást indítani vele szemben.Magyar azt mondta, hogy Orbán Viktorról és a janicsárjairól bármit el tud képzelni, de azt üzente nekik: nem fog megijedni. "Ha engem bilincsben elvisznek, akkor úgy fogok eljárni, ahogy Kossuth Lajos járt el, aki megtanult jól angolul."
|
Heteken belül nyilvános lesz Magyar Péter, Deutsch Tamás és Dobrev Klára vagyonnyilatkozata
|
A frissen hatályba lépett törvény alapján akár el is vehetik az EP-képviselők mandátumát és mentelmi jogát, ha tévesen töltik ki a vagyonnyilatkozatukat, vagy nem adják le határidőre. Megkérdeztük a választási irodát a részletekről.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/05/29/nemzeti-valasztasi-bizottsag-vagyonnyilatkozatok-ep-kepviselok-magyar-peter-mandatum
|
2025-05-29 17:58:42
| true | null | null |
Telex
|
Tökéletes képet közölt csütörtökön a Mészáros Lőrinc résztulajdonában lévő Opus Energetika Csoport a NER elmúlt öt évében gyakorolt belső tőkefelhalmozási modelljéről.A képen a Debrecen-Gugyori kapcsolóállomás átadása látható, amin keresztül mostantól 235 mVA villamos teljesítmény áll rendelkezésre a Debrecen Déli Gazdasági Övezet fogyasztóinak.Ahogy az Opus sajtóközleményéből is kiderül, a kapcsolóállomás megépítésére az ipar igényei miatt volt szükség. Az ipari parkban többek között a következő cégek működnek, vagy fognak működni:a kínai CATL akkugyára;a koreai EcoPro katódgyára;a kínai Semcorp szeparátorfóliagyára;és még több autóipari vállalat.Nekik kellett tehát új áramvezeték és kapcsolóállomás, amit a magyar állam 16,3 milliárd forint saját forrásból rendelt meg. A feladat elvégzése egy Mészáros Lőrinc nevű ember cégéhez került.Így került rá a leggazdagabb magyar a gyugyori kapcsolóállomás átadásáról szóló képre, amelyen rajta kívül Torda Balázs, az Opusz-Titász vezérigazgatója, Lantos Csaba energetikai miniszter és Papp László, Debrecen polgármestere látható. Íme:Ahogy korábban megírtuk, a magyar kormány az elmúlt tíz évbenkörülbelül 1500 milliárd forinttal támogattaaz akkumulátoripari vállalatokat és az azok működéséhez szükséges infrastruktúra kiépülését. Az ágazat támogatásánakgazdasági megtérülése egyelőre kérdéses, a gyárak és a működésükhöz szükséges infrastruktúra felépítése azonbanezermilliárdos nagyságrendű megrendeléseket jelent néhány szerencsés magyar nagyvállalkozónak.És hogy két viszonylag friss hírt kiemeljünk:az idei első negyedévben0,4 százalékkal csökkent a magyar GDP, nagyrészt az akkugyártás volumenének lefeleződése miatt;Mészáros Lőrinc vagyona egyetlen év alatt közel másfélszeresére,1422 milliárd forintra emelkedett.
|
Mészáros Lőrinc hunyorítva mosolyog, miközben átadja a 16 milliárd forint állami pénzből a kínai akkumulátorgyárnak felépített kapcsolóállomást
|
Ha valamikor ábrázolni akarják majd, hogyan működött a NER a 2020-as évek első felében, ezt a képet fogják elővenni.
| null | 1 |
https://telex.hu/zacc/2025/05/29/meszaros-lorinc-akkumulatorgyar-debrecen-aram-kapcsoloallomas
|
2025-05-29 19:47:55
| true | null | null |
Telex
|
A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján pénteken megjelent egy kormányrendelet tervezete, amellyel a kormány kiemelt beruházássá nyilvánítanáRákosrendezőt. Ezzel az állam teljesíti az adásvételi dokumentumokban vállalt egyik feladatát.Karácsony GergelyFacebook bejegyzésébenüdvözölte a hírt. "Miközben küzdünk Budapest pénzügyi túléléséért, nem adjuk fel a küzdelmet a város hosszú távú jövője érdekében sem" - írta a főpolgármester.Vitézy Dávid, a Podmaniczky-frakció vezetőjevalamivel borúlátóbban írt a fejleményről, szerinte ugyanis "ezzel a nem várt konstruktivitással a kormány még előrébb tudja hozni Budapest csődjét". A kiemelt beruházássá nyilvánítás ugyanis azt is jelenti, hogy a főváros egy lépéssel közelebb került ahhoz a fordulóponthoz, ahol esedékessé válik egy újabb részlet kifizetése a terület vételárából. A megállapodás értelmében, ha elhárulnak a beruházás elől a jogi akadályok, akkor a fővárosnak 18 milliárd forintot ki kell fizetnie, ha folytatni akarják a projektet.Budapestnek ennek az összegnek az előteremtése viszont okozhat némi problémát, miután a fővárostól éppen csütörtököninkasszózott a Magyar Államkincstár 10,2 milliárd forintot, ezzel pedig gyakoraltilag acsőd szélére jutottaz önkormányzat."Továbbra is azt gondolom, hogy helyes döntést hozott a Közgyűlés a Maxi-Dubaj elleni fellépéssel és Rákosrendező megvásárlásával. De ahogy az első perctől mondtam, ezer csapdát rejt ez a helyzet még Budapestnek. Most itt van az egyik." - zárta posztját a politikus.
|
A kormány kiemelt beruházássá nyilvánítja Rákosrendezőt, Vitézy szerint ezzel akarják előrébb hozni Budapest csődjét
|
Ha minden jogi akadály elhárul a projekt elől, a fővárosnak ki kell fizetni a vételár következő részletét, ez azonban a jelenlegi pénzügyi helyzetben jelenthet nehézséget az önkormányzatnak.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/05/31/vitezy-rakosrendezot-kiemelt-beruhazassa-nyilvanitja-a-kormany
|
2025-05-31 18:04:15
| true | null | null |
Telex
|
A tavalyi évre nettó 1,1 milliárd árbevételt könyvelt el a MobilSign Kft. Ez az a cég, amelyik találmányhasznosítási díjat fizet Rogán Antalnak, miután a politikusnak van egy találmánya, amit a cég hasznosít. Ez a találmányhasznosítási díj Rogán tavalyi évre vonatkozóvagyonnyilatkozataszerint havi 38 millió forint volt, ami éves szinten 456 millió forintot tesz ki.Mivel a MobilSign Kft. tavalyi adózott eredménye 172 millió forint volt, míg például személyi jellegű ráfordításokra 805,5 millió forintot költött. Látható, hogy a cég teljes bevételéhez képest nem is annyira csekély az az összeg, amit Rogánnak kell fizetnie a találmány után.A cég egyébként az előző évhez képest növelni tudta az árbevételét, mert akkor még 659,7 millió bevételt termelt. Tavaly az előző évhez képest az alkalmazottainak a számát is növelte két fővel, így most összesen 15 ember dolgozik ott.Igaz, az nem derül ki, hogy mi alapján számolják ki, mennyi pénzt kap Rogán. A témátebben a cikkbenkorábban már alaposan kivesézte Brückner Gergely kollégánk.
|
A teljes bevételéhez képest elég sok pénzt fizet Rogánnak az a cég, amelyik a politikus találmányát hasznosítja
|
A MobilSign tavalyi árbevétele 1,1 milliárd forint, amiből 456 millió forintot Rogán Antalnak fizettek ki találmányhasznosítási díjként.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/05/30/a-teljes-bevetelehez-kepest-eleg-sok-penzt-kell-fizetnie-rogannak-feltalaloi-dijkent
|
2025-05-30 13:34:21
| true | null | null |
Telex
|
A Bridge EU nevű civilszervezet kutatása szerint az Európai Unió 1,1 milliárd eurót költött olyan projektekre, amik sértik az alapvető emberi jogokat, írja aJelen. A szervezet hat tagállam 63 projektjét vizsgálta, az érintett országok között van Görögország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia mellett Magyarország is. Az uniós forrásokból olyan kezdeményezéseket támogattak, amik például elkülönítik a roma gyerekeket az oktatásban vagy jogellenesen tartanak fogva migránsokat. A civilek szerint hiába költöttek el eurómilliókat bizonyos társadalmi csoportok élethelyzetének javítására, az uniós pénzek nemhogy segítettek, hanem inkább rontottak a helyzetükön.A szóban forgó magyarországi projektnél az történt, hogy Nyíregyháza önkormányzata 2017-ben 1,7 milliárd forintot kapott egy uniós pályázaton, hogy "szociális városrehabilitációt" hajtson végre a város főként romák lakta szegregált részén. Csakhogy a szegregátum felszámolása után az érintett családok nagy részének egy nagylétszámú cigánytelepen biztosítottak lakhatást. Ehhez a Huszár telep nevű, szintén szegregált településrészen újítottak fel lakásokat, körülbelül 40-60 család költözhetett ide. Vagyis Nyíregyházán úgy számolták fel a szegregációt, hogyegyik telepről egy másikra költöztették a romákat, mindezt uniós pénzből.Az Európai Unió végül megállapította, hogy jogsértés történt, ezért felfüggesztette az uniós pénzek kifizetését. A 63 vizsgált uniós projekt közül ez volt az egyetlen olyan eset, amikor az EU közbelépett és intézkedett a támogatás felfüggesztéséről.
|
Eurómilliókat herdált el az EU olyan projektekre, amik sértik az alapvető emberi jogokat
|
Egy magyarországi 1,7 milliárd forintos telepfelszámolási program is a problémás projektek között van.
| null | 1 |
https://telex.hu/kulfold/2025/05/31/europai-unioi-emberi-jogok-bridge-eu
|
2025-05-31 04:00:00
| true | null | null |
Telex
|
"Annyira kiváló volt ez a cég, hogy a híres Nagy Ádámnak, Rogán Antal kabinetfőnökének is ők építették a házát" - mondta Márki-Zay Péter a Szegedernek a felszámolás alatt álló Trigon Home Kft.-ről, amely ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények gyanúja miattfolytat nyomozást a rendőrséga hódmezővásárhelyi főtér felújítása kapcsán.A vásárhelyi Kossuth tér rekonstrukciójára kiírt pályázatot 2023 nyarán nyerte el a Trigon Home Kft. Az eredeti szerződés szerint a Sarokház előtti teret 129 millióért, az Ótemplom körüli munkát pedig 68 millióért vállalta volna. A beruházás elején az önkormányzat a jogszabályban előírt 5 százalékos előleg helyett 30 százalékot, azaz nagyjából 60 millió forintot utalt a cégnek, ami a megbeszélt munkának csak a 30 százalékát végezte el, majd felszívódott, az előleg meg eltűnt.Az önkormányzat szerint az alvállalkozók közül sem mindenkit fizettek ki. Márki-Zay Péter azt mondta a Szegedernek, hogy az előző, fideszes városvezetés idején is nagyobb összegek utalása volt a gyakorlat, sőt, akkoriban 50-60 százalékos előlegek is előfordultak. A 30 százalékot a hivatal választotta ebben az esetben is, de nem a polgármester javaslatára, a mostani helyzetből tanulva viszont nem adnak ilyen mértékű előleget a jövőben senkinek.Az okozott kár miatt a helyi Fidesz-KDNP-frakció és a városvezetés is feljelentést tett, de azt nem lehet tudni, hogy kinek a hatására léptek a hatóságok. A 2016-ban alapított budapesti cég felszámolását idén február 27-én rendelte el a Fővárosi Törvényszék, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a nyomozás még a felderítés szakaszában van. A Legfőbb Ügyészség is figyelemmel kíséri az ügyet, de egyik hivatalos szerv sem adhatott bővebb tájékoztatást a jelenlegi állásról, így nem tudni azt sem, pontosan milyen összeg ügyében folyik a nyomozás. A korábban milliárdos forgalmat bonyolító cégweblapja ma már elérhetetlen, úgy tudjuk, az ügyben jelenleg is tartanak a kihallgatások.Márki-Zay szerint semmi nem utalt arra, hogy gond lehet a Trigon Home Kft.-vel, amikor a város szerződést kötött velük. Minden feltételnek megfeleltek, amit a közbeszerzés előírt, az ő ajánlatuk volt a legjobb, később jöttek csak a problémák az előleg felhasználásával kapcsolatban.A polgármester szerint a pénz a projekt legelején tűnt el, úgy gondolja, a Trigon a korábbi tartozásait fedezte belőle, nem a munkák elvégzését. Miután híre ment, hogy a cég nem fizet rendesen, már nem is találtak olyan alvállalkozót, aki hajlandó lett volna nekik dolgozni."Már olyan módszereket is alkalmaztunk, hogy mi fizettük az alvállalkozókat.Annyira nem bíztunk a cégben, hogy már csak úgy állapodtunk meg, hogy a bejelentett alvállalkozónak fizetünk, és nem a Trigon Home-nak" - magyarázta a polgármester. A város aztán úgy döntött, hogy felbontja a szerződést, és új pályáztatásban, új céggel fejezteti be a munkát."Nem azt csináltam, hogy sportautót vettem volna belőle, vagy ilyesmi" - mondta Kiss Zoltán, a Trigon Home Kft. ügyvezetője a Szegedernek, amikor az előleg felhasználásáról kérdeztük. Az ügyvezető azt állította, hogy az alvállalkozók kifizetésére fordították a teljes összeget, és ezt számlákkal is tudja bizonyítani. Azt nem részletezte, hogy hány alvállalkozót vontak be a munkába, és pontosan mennyi pénzt fizettek ki nekik.Kiss visszautasította a vádakat, miszerint tartozásaik rendezésére ment volna el az összeg, és megjegyezte, hogy 35 éve dolgozik az építőiparban, de soha nem számolták még fel cégét. Azt ígérte, megpróbálják teljesíteni a felszámoló és az önkormányzat követeléseit, tehát az előleget a kamatokkal, az eljárás költségeit és a kártérítést is visszafizetnék. Kiss úgy érvelt, hogy a munkálatokat több oldalról is akadályozták különböző tényezők, de azt nem árulta el, hogy ezek pontosan mik voltak, és más felmerülő kérdéseinkre sem kívánt válaszolni.A vásárhelyi polgármester szerint az, hogy problémák merülnek fel, nem magyarázat arra, hogy a tér miért nem készült el. "A szomorú igazság az, hogy a világon minden egyes beruházás valószínűleg rengeteg akadályba ütközik. Azt soha nem lehet kizárni, hogy például egy gázvezeték nem ott húzódik, ahol a közműtérkép szerint kellene" - mondta.Arra a felvetésre, hogy Kiss Zoltán szerint a pénzt az alvállalkozóknak adták, a polgármester határozottan reagált: "Nagyon örülnének az alvállalkozók, ha ez igaz lenne. Az én meggyőződésem szerint a korábbi tartozásaikat rendezték vagy lyukakat tömködtek be ezzel a pénzzel, nem erre a projektre fordították." Szerinte nem tudják igazolni, hogy mire ment el az előleg, véleménye szerint az sem kizárt, hogy törvénytelenül használták fel, valamint úgy gondolja, hogy politikai szándék is meghúzódhat a háttérben."Számomra feltűnő volt, hogy valaki nagyon meg akarta akadályozni, hogy a választások előtt elkészüljön ez a tényleg fontos és szép beruházás. Némi szándékosságot látok abban, hogy ilyenkor egy ezer szálon a Fideszhez köthető cég előkerül és átvág minket."A polgármester a cég fideszközeliségét abban látja, hogytudomása szerinta Trigon Home építette Nagy Ádámnak, Rogán Antal kabinetfőnökének a házát. Az önkormányzat nem sok esélyt lát arra, hogy visszakapják az előleget, Márki-Zay úgy véli, korábban még volt értékelhető vagyona a vállalkozásnak, de mire nyilvánvalóvá vált, hogy felszámolják, a fedezet is eltűnt.2023 decemberében írtak ki új pályázatot a főtér felújítására, eztaz a Ferroép Zrt. nyerte el, amely Nemesi Pálnak, Szeged egykori fideszes polgármesterjelöltjének a cége. Bár Nemesi politikai szerepvállalása miatt mondhatnánk, hogy kormányközeli vállalkozásról van szó, a hozzáállás és a munka minősége Márki-Zay szerint össze sem hasonlítható a Trigonéval. Ezúttal nem kötöttek előlegfizetéses szerződést, a jelenlegi határidő tarthatónak tűnik, és nincsenek kifizetetlen alvállalkozói számlák sem.A városvezető szerint a Trigon Home Kft.-t nem érte kritika a vásárhelyi fideszes sajtó részéről, noha félbehagyták a munkát, miközben a Ferroépet támadták, pusztán azért, mert elvállalták a beruházás befejezését. Mint mondta, a Lázár Jánoshoz köthető helyi kormánypárti médiában rendszeresen a Kossuth tér felújításának elhúzódásával foglalkoznak, miközben szerinte jelenleg ez nem is érinti érdemben a városlakók közlekedését.A szerző aSzegederújságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
|
Eltűnt a hódmezővásárhelyi főtér felújításával korábban megbízott cég, és vele együtt több tízmillió forint
|
A Trigon Home felvette az előleget a hódmezővásárhelyi Kossuth tér felújítására, de a munkát csak részben végezte el. Most felszámolás alatt áll, és hűtlen kezelés miatt folyik nyomozás ellene. Közben a város új pályázatot írt ki, amelyet egy Fideszhez köthető cég nyert el, de a polgármester szerint ők megbízhatóbbak.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/05/30/hodmezovasarhely-foter-felujitas-trigon-home-eloleg-marki-zay-peter-nyomozas
|
2025-05-30 17:26:22
| true | null | null |
Telex
|
Évről évre növekszik Várkonyi Andrea reklámcégének, a Whitedog Media Kft-nek a bevétele, a legfrissebbpénzügyi beszámolószerint a tulajdonosok tavaly - Várkonyi Andrea és a 25 százalékos tulajdonos Gergely Judit - 1,366 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégől. Ez alapján Gergely Judit 341 millió forinttal, Várkonyi Andrea pedig 1,02 milliárd forinttal gazdagodott.A cég tavaly 13 százalékkal 10,1 milliárd forintra növelte árbevételét, így 1,09 milliárd után tavaly 1,366 milliárdos tiszta profittal zárták 2024-et. A beszámoló szerint 2,06 milliárdról 1,79 milliárdra csökkent a cég tartozása, a bankszámláján pedig az előző évi 1,6 milliárd után év végén 1,1 milliárd volt.
|
Milliárdos osztalékot vett ki a reklámcégéből Várkonyi Andrea
|
A Whitedog Media Kft. évről évre növekszik.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/05/31/varkonyi-andrea-reklamugynokseg-whitedog-media-kft-penzugyi-beszamolo-osztalek
|
2025-05-31 14:08:57
| true | null | null |
Telex
|
2024 augusztusában közbeszerzést írt ki az Állatorvostudományi Egyetem öt darab személygépkocsi beszerzésére és bérlésére. A tenderre az Átlátszó pénteken publikáltinformációi szerintcsak Mészáros Lőrincék cége, a Mészáros M1 Szerviz Kft. adott be ajánlatot, és egyedüli pályázóként el is nyerte a tendert, mely alapján az egyetem 36 hónapra 5 autót bérel a cégtől. A felsőoktatási intézmény tájékoztatása szerint az autókat közfeladat ellátására használják az intézmény dolgozói.A Skoda Kodiaqok szervizzel és egyéb szolgáltatással kiegészített bérleti díja egyenként havonta csaknem 400 ezer forintot tesz ki,az egyetem így összesen 72 millió forintot fizet ki Mészáros Lőrinc autóbérléssel és flottakezeléssel foglalkozó cégének.A cég előbb csereautóként öt Skoda Kodiaq 2.0. TDI autót adott át 2024 novemberében, majd 2025 február és március között adta át a már állandó használatra szánt öt Skoda Kodiaq 1.9. típusú SUV-ot. Az autókat 2024-ben gyártották (egyet 2025-ben), és minimális futásteljesítménnyel rendelkeztek.Mivel az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR) csak az összegzést töltötték fel az ajánlatok elbírálásáról, a lap az egyetemhez intézett közérdekű adatigénylés segítségével tudta meg a szerződés paramétereit.A bérelt járművek automata váltós SUV-ok, minimum 190 lóerősek, összkerék meghajtásúak, minimum hétszemélyesek, sávtartó rendszerrel, tolatókamerával, gerinctámasszal, fáradtságérzékelő szenzorral és proaktív utasvédelmi rendszerrel is el vannak látva.A bérlés ideje alatt Mészárosék cége intézi többek között az autókhoz tartozó biztosítások (pl. CASCO), káresemények, karbantartási és szervizszolgáltatások ügyintézését, a téli-nyári gumicseréket, valamint a bérlés mellé tartozik az assistance és hozom-viszem szolgáltatás is.Úgyan az Átlátszó nem közöl összehasonlító árakat, azonban a havi nagyjából 1000 euró a magyarországi flottakazelő cégek honlapjain szereplő információk alapján nem tűnik elrugaszkodottnak. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy Mészáros cégei azért tudják elnyerni az autóbérléssel és flottakezeléssel kapcsolatos közbeszerzési tendereket, mert a piaci versenytársakhoz képest extra gyors határidőket vállalnak az autók leszállítására. Ezt nagy valószínűséggel csak akkor tudják megtenni, ha valamiért pontosan annyi és olyan felszereltségű autóval rendelkeznek, amit az ajánlatkérő előír. Az Állatorvosi Egyetem esetében is 30 napon belül vállalta az autók leszállítását; illetve ezek hiányában maximum hat hónapra kategória-azonos csereautókat biztosított.
|
Az Állatorvostudományi Egyetem 72 millió forintért bérel autókat Mészáros Lőrincék cégétől
|
Az öt darab Skoda SUV-ot három évre kapja meg az Egyetem a flottakezelésben is hasító Mészáros Lőrinc egyik cégétől.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/05/30/meszaros-m1-szerviz-allatorvosi-egyetem-autoberles
|
2025-05-30 16:07:17
| true | null | null |
Telex
|
A Fejér Vármegyei Főügyészség minősített költségvetési csalás bűntette és további bűncselekmények miatt indítványozta egy férfinak a letartóztatását. Az elkövető cégei túlárazással jutottak pályázati támogatáshoz, mellyel 3,6 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek - írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a vádhatóság.Azt írják, a megalapozott gyanú szerint a férfi ügyvezetése alatt álló cégek 2021-ben - részben uniós forrásból finanszírozott pályázat keretében - pályázati kérelmet nyújtottak be borászati tartályok beszerzése, telepítése érdekében. A pályázat feltételként írta elő, hogy a projekt költségvetését a piaci árakhoz igazodóan kell összeállítani, továbbá meg kell felelni a reális költségvetés előírásának.A férfi az árajánlatok tartalmát egyeztette egy dunaújvárosi cég ügyvezetőjével, aki a tartályok reális piaci értékét többszörösen meghaladó árajánlatokat készített. Vállalta, hogy a vételárat tartalmazó számlákat a társaság részére kiállítja, majd az átutalt összegek előre meghatározott, jogtalan vagyoni előnyként jelentkező részét a gyanúsítottnak visszajuttatja. A valótlan tartalmú számlákban megjelölt vételárat a férfi cégei átutalták. Ezeket az összegeket a tartályokat szállító és vele kapcsolatban álló cégek visszajuttatták a férfi által képviselt társaságok részére azért, hogy annak ismételt átutalásával a társaságok névleg teljesítsék a pályázatban megjelölt 50 százalékos önrészt.Az elkövető a pályázati kérelem benyújtásakor a tartályok valós ára tekintetében tévedésbe ejtette a pályázati hatóságot, amellyel mintegy 3,6 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott.Az ügyészség szerint a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára és törvényi fenyegetettségére figyelemmel, - amely öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetés - alaposan lehet tartani a gyanúsított szökésétől, elrejtőzésétől. Megalapozottan feltehető továbbá, hogy a bizonyítást veszélyeztetné, befolyásolná a vele kapcsolatban álló, még ki nem hallgatott személyeket, továbbá tárgyi bizonyítási eszközöket rejtene el, semmisítene meg.A gyanúsítottal szembeni korábbi, hasonló bűncselekmény miatti vádemelésre figyelemmel a bűnismétlés veszélye is fennáll.A Székesfehérvári Járásbíróság a mai napon dönt a férfi letartóztatásáról.
|
3,6 milliárd forintot csalt el, miután túlárazással jutott pályázati támogatásokhoz
|
A Székesfehérvári Járásbíróság a mai napon dönt a letartóztatásáról.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3283449_3-6-milliard-forintot-csalt-el-miutan-tularazassal-jutott-palyazati-tamogatasokhoz
|
2025-06-13 09:32:00
| true | null | null |
Népszava
|
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy tavaly nyáron kiadott közleményében még olyanokat írt egy tranzakcióval kapcsolatban, hogy "szuverenitási kérdés", "stratégiai jelentőséggel bír", ráadásul ilyen "háborús idők közepette". Nos, ezek a kifejezések a reptér visszavásárlásával kapcsolatban hangzottak el, pedig ha valamire, akkor egy ország védelmi iparára különösen igazak lehetnének ezek az állítások. Pedig a jelek szerint, ha tényleg valós szuverenitási kérdésről, stratégiai jelentőségről van szó, főleg háborús idők közepette, akkor az állam pont ellenkezőleg jár el, mint tette azt a reptérrel. Az ország védelmi iparának jelentős részét magánkézbe adja.Mindenesetre a kormány eldöntötte, mivel "a privát szektor az állami szektorral szemben könnyebben tudja biztosítani a védelmi ipar fejlesztéséhez szükséges jelentős tőkebevonást", ezért amibe eddig rengeteg pénzt beleölt, az mostantól végső soron többségében magánvagyonokat fog gyarapítani. Mivel egész Európa fegyverkezni kezdett, sőt a NATO-tagságunkból fakadóan is kötelezettség az állam védelmi kiadásainak növelése, az időzítés is remeknek mondható a vevő szempontjából.Hamarosan tehát összesen kilenc hadiipari vállalatot fog egyetlen vállalkozó érdekeltségi körébe adni a kormány, a cégek becsült értéke 74,2-82,8 milliárd forint.Ez a kilenc cég a következő:az Aeroplex Kft. repülőgép-javító vállalat,a gyulai Airbus Helicopters Hungary Kft. helikopter komponensgyártó vegyesvállalat (Airbus 70%, N7 Holding 30% tulajdon),a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. várpalotai lőszergyára (Rheinmetall 51%, N7 Holding 49% közvetett tulajdon),a Rheinmetall Hungary Zrt., amely a Lynx KF41 gyalogsági harcjárművek fejlesztését és gyártását végzi (Rheinmetall 51%, N7 Holding 49% közvetett tulajdon),az aknavető és lőszergyártással foglalkozó Hirtenberger Kft. és leányvállalatai,a speciális felületkezeléssel foglalkozó SATYS PSP Hungary Zrt.,az RGW 110 típusú vállról indítható páncéltörő gránátvetők csöveinek gyártását, valamint komplex fegyverrendszerek fejlesztése és gyártását végző Dynamit Nobel Defence Zrt.,a Kiskunfélegyházán működő, kézilőfegyver és hadiipari alkatrészek gyártásával foglalkozó Arzenál Fegyvergyár Zrt.,valamint a Colt CZ Hungary Zrt.-t, amely szintén kézifegyverek, például a CZ BREN 2 gépkarabélyok gyártását végzi (Colt CZ Group 51%, N7 Holding 49% tulajdon). A cégek átadásának menetrendjére most nem térek ki, ebben a cikkben el lehet olvasni, hogyan fog mindez történni. Bár nem érhető el még minden érintett cég tavalyi éves beszámolója, sőt, több még veszteségesen is működik, az már most látszik egy-egy esetben, hogy óriási bizniszbe vonják be a 4iG-t és annak tulajdonosát, Jászai Gellértet. Épp még csak bontogatják a szárnyaikat, de már 100 milliárdos forgalmat bonyolítottakAz érintett cégek közül hat teljesítményét lehet megnézni, ennyien adták le ugyanis a cikk írásáig az éves beszámolójukat (vagyis az Aeroplex, a két Rheinmetall-cég, az Arzenál, a SATYS és a Dinamit). Ők egy év alatt több mint a duplájára növelték a forgalmukat, pedig minden jel arra utal, hogy a termelés és a gyártás még épp csak felfutóban van. Összesen a 2023-as 43 milliárd forintos forgalom 100,4 milliárdosra nőtt, ebben pedig legnagyobb szerepe a Rheinmetall Hungary Zrt.-nek van, amely főként a Lynx-ek gyártásával foglalkozik.A cég a korábbi – év végi árfolyamon átszámítva –, 10,4 milliárdos árbevételét 57 milliárdosra növelte tavaly, köszönhetően annak, hogy elindult a Lynx gyalogsági harcjármű szériagyártása. Ebből a bevételből 56,5 milliárd forint érkezett a Lynxek belföldi értékesítéséből, vagyis az állam már ennyiért vásárolt a cégtől harcjárművet. A szériagyártásnak és az eladásoknak köszönhetően az előző évi 2 milliárd forintos veszteséget sikerült már több mint félmilliárdos profitba fordítani.ForrásA Rheinmetall Hungary mellett már a repülőgép-javító vállalatként műküdő Aeroplex is nyereségesen működik. A 31,3 milliárdos árbevételét 36,7 milliárdra növelte, viszont a kiadások még jobban emelkedtek egy év alatt, ezért a korábbi 1,6 milliárdos profit után kicsivel több mint 400 milliós nyereség maradt.Ezeken kívül a többi, beszámolót már leadott cég növelte ugyan az árbevételét tavaly, de 500-800 millió forint közötti veszteségeket termelt. A legnagyobb mínuszt a Rheinmetall lőszergyára hozta össze, 787 millió forintosat, amiről elmondható, hogy valójában nem nagy meglepetés, hiszen nagyon kezdeti szakaszában jár a tevékenysége. 2023-ban mindössze 77 millió forint árbevétele volt, ez tavaly 3,8 milliárd forintra nőtt, viszont a költségek ezt az előző évinél jóval nagyobb veszteségbe húzták. Hasonló nagyságrendű veszteséget hozott össze az egészen friss, 2023-as alapítású Satys PSP is, 785 milliósat, az Arzenál Fegyvergyár – amelynek projektje 22 milliárd forintos volt Kiskunfélegyházán – 607, a Dynamit Nobel pedig 507 milliós veszteséget. Mindebből is látható, hogy miután az állam rengeteg pénzt ölt bele a védelmi ipar felélesztésébe, a tevékenységek még csak most kezdenek felfutni, így a kormány elmúlt évekbeli erőfeszítéseinek gyümölcsét javarészt a Jászai Gellérthez kötődő 4iG fogja learatni.A tranzakció mértékét jól mutatja, hogy az érintett cégek összesen 77,7 milliárd forintos saját tőkével rendelkeznek, az eszközállományuk pedig 340 milliárd forintra rúgott az elérhető legutóbbi adatok szerint.ForrásA vevőként megjelenő 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. nem tekint vissza nagy múltra, hiszen 2024 februárjában alapították 5 millió forintos jegyzett tőkével, ám tavaly novemberben ázsiós tőkeemelést hajtottak végre. Ennek során a jegyzett tőkét ötezer forinttal növelték, és apportként bevitték a cégbe még a Portuguese Telecommunication Investments Kft. 100 százalékos üzletrészét. Ennek értéke 22,8 milliárd forint, ami a cég tőketartalékában pihen.A cég tavaly megvette még a természettudományi, műszaki kutatással és fejlesztéssel foglalkozó Remred Kft. 45 százalékát is. Induló vállalkozásként egyelőre nagyon szerény bevételhez jutott a cég tavaly, 782 ezer forinthoz, amivel szemben viszont rengeteg kiadás keletkezett, csak anyagjellegűekre több mint 1 milliárd forintot költöttek. Ez utóbbi kétharmada „tanulmányok, jogi díjakként” elszámolt 746 millió forint. Érdekesség, hogy költségként 100 millió forintot számoltak még el Izrael felé mint egyéb termék- és szolgáltatásimport költsége.Végeredményben 1,8 milliárd forintos veszteséggel zárt a cég, viszont a tőkeemelésnek köszönhetően stabilnak nevezhető a cég helyzete.
|
Hatalmas bizniszhez jutnak Jászai Gellérték azzal, hogy az állam kiszervezi a védelmi ipar ékköveit
|
A magyar állam az elmúlt években rengeteg pénzt költött arra, hogy újjáélessze az ország védelmi iparát. Most ennek felfutóban lévő nagy részét szervezi ki magántulajdonba a kormány.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/12/hatalmas-bizniszhez-jutnak-jaszai-gellertek-azzal-hogy-az-allam-kiszervezi-a-vedelmi-ipar-ekkoveit
|
2025-06-12 14:06:37
| true | null | null |
444
|
A Fővárosi Törvényszék folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélt, valamint véglegesen eltiltott a köztisztviselői foglalkozás gyakorlásától egy volt minisztériumi tisztségviselőt. Ezen felül közel 27 millió forintra és egy személygépkocsira vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben. Az ítélet azonban még nem jogerős, olvasható az ügyészség sajtóközleményében.2022-ben számoltunk be mi is arról, hogy egy minisztérium főosztályvezetője is a vádlottak padjára ült, miután kenőpénzért és más ajándékokért cserébe segített állami támogatást intézni szállodatulajdonosnak, polgármesternek és uszoda vezetőnek. Egy Veszprém megyei szálloda tulajdonosa, egy budapesti uszoda ügyvezetője és egy vidéki polgármester is azok között van, akik megkenték a minisztériumi vezetőt.A tisztségviselő 2020 és 2021 között különböző jogtalan előnyöket kért és fogadott el, így többek között ingyenes golfklubtagságot, évente több alkalommal luxus golfhétvégéket, uszodabérleteket, valamint egy 600.000 forint értékű futópadot.Utóbbi megvételéhez a főosztályvezető - az államtitkárság szervezetének megtévesztésével és a támogatás valódi céljának elfedésével - maga szerzett költségvetési támogatást az őt megvesztegető alapítvány vezetőjének.Az ügyészség közleményében most azt írja, az ügy II. rendű vádlottja hivatali vesztegetés miatt 1 év 10 hónap - 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetést és 2,5 millió forint pénzbüntetést kapott, továbbá 2 évre eltiltották a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól. A III. rendű vádlottat ugyanezen bűncselekmény miatt 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. A VI. rendű vádlottat a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt próbára bocsátotta.Az ügyészség összesen 6 személlyel szemben emelt vádat, a IV. és V. rendű terhelt vonatkozásában pedig - az előkészítő ülésen történt beismerésük miatt- már korábban jogerős ítélet született.A június 3-án kihirdetett ítélet szerint az I. rendű vádlott az egyik minisztérium vezető tisztségviselőjeként a feladatkörébe tartozó döntések előkészítéséért és támogatott szervezetek vezetőivel való kapcsolattartásért volt felelős.A II. rendű vádlott - sportcélú támogatások elnyerése érdekében - rendszeresen ingyenesen juttatott a minisztériumi tisztségviselő és családja részére az ügyvezetése alatt álló kft. által üzemeltetett hotel szolgáltatásaiból.A sportegyesületi vezető III. rendű vádlott azért, hogy egy létesítményfejlesztéssel kapcsolatos támogatás ügyében információhoz jusson, ingyenes sportolási lehetőséget ajánlott a minisztériumi tisztségviselő részére. A tisztségviselő azt a látszatot keltette, hogy cserébe segítséget fog nyújtani a támogatások a sportegyesületi vezető számára kedvező elbírálásában. A tisztségviselő azonban végül nem vette át az ingyenes sportolást biztosító bérletet, így a bíróság a jogtalan előny elfogadását ebben a vádpontban nem állapította meg.A minisztériumi tisztségviselő ezeken felül megállapodott az ügyben korábban jogerősen elítélt egyik vádlottal, hogy a hivatali helyzetét és a hivatali helyzetéből adódó ismeretségeit felhasználva segít az egyik vidéki önkormányzatnak pályázatokon keresztül pénzhez jutni.A támogatás elnyeréséért a polgármester egy, korábban vele munkakapcsolatban lévő alapítványi elnök - a VI. rendű vádlott - közreműködésével jogtalan előnyként egy futópadot adott a minisztériumi tisztségviselőnek. A bizonyítási eljárás során csak azt lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a VI. rendű terhelt tudott arról, hogy a tisztségviselő a pozíciójával összefüggésben kérte a futópadot, aminek beszerzéséhez ő az alapítvány révén nyújtott segítséget. A minisztériumi tisztségviselő sporteszköz árát megelőlegezte, az alapítvány nevére kiállított számla összegének a vádlott részére történő kifizetése azonban a nyomozó hatóság intézkedése miatt végül elmaradt.A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte többek között az időmúlást, a II., III. és VI. rendű vádlott esetében a büntetlen előéletet, továbbá a minisztériumi tisztségviselő egészségi állapotát.Súlyosító körülmény volt mások mellett az állami szervek működésébe vetett bizalom megrendülése, a korrupciós bűncselekmények elszaporodottsága, a többszörös halmazat és a folytatólagosság is. Az ítélet nem jogerős.
|
Öt év börtönbüntetést kért az ügyészség a minisztériumi osztályvezetőre, akit luxus golfhétvégékkel, uszodabérlettel és futópaddal fizettek le
|
Öt évre a közügyektől is eltiltanák, köztisztviselő pedig soha többet nem lehetne.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/03/ot-ev-bortonbuntetest-kert-az-ugyeszseg-a-miniszteriumi-osztalyvezetore-akit-luxus-golfhetvegekkel-uszodaberlettel-es-futopaddal-fizettek-le
|
2025-06-03 16:24:22
| true | null | null |
444
|
Sokan azonban nem arra lesznek kíváncsiak, hogy mi lesz a két talpon maradt vádlottal, hanem arra, hogy amennyiben a bíró bűnösséget állapít meg, kitér-e a majd politikusokra és az ő esetleges. vagy éppen nagyon is reális szerepére a hollandiai Volvo buszok beszerzésében, amely során mai áron, a kamatok nélkül is 960 millió forintot bukott el Pécs. A vádlottak viszont azt mondták, hogy ők ártatlanok.A cikk a hirdetés után folytatódikEgy vagy két embert ítélhetnek el a Volvo-gate néven elhíresült pécsi korrupciós ügy miatt bírósági per újraindult elsőfokú eljárásának végén, amennyiben megállaqpítják bárkinek is a bűnösségét első fokon, azaz továbbra sem jogerősen. Ahhoz képest viszont, amint nemrég írtunk, hogy július 2-án lesz ítélet, egy kicsivel előbb kerül erre sor, mert hétfőn a Szekszárdi Törvényszéken nemcsak a másodrendű vádlott igazságügyi elmeorvosi vizsgálatának eredményét ismertették (Csengő András ez alapján beszámítható, így elítélhető), és nemcsak a perbeszédek hangzottek el, hanem sort tudtak keríteni arra is, hogy a jelenlévő vádlott (a két személy közül csak Csengő volt jelen ismét) elmondhassa, amit akar az utolsó szó jogán.Így a Volvo-gate miatt indult büntetőperben június 17-én hirdeti ki a határozatot dr. Bertaldó András törvényszéki bíró.A Volvo-gate egy röviden is elmondható (Pécs 115 használt hollandia Volvo buszt vásárolt 2015-ben mintegy 3,5 milliárd forintért, de bevontak egy közvetítő céget, amely miatt a ténylegesen nem a buszokra kifizetett összeg akkori áron elérte a nagyjából 720 millió forintot), de ettől még nagyon speciális ügy. És abból a szempontból is speciális, hoyg a közvélemény nagy részét nem az fogja érdekelni igazán, hogy mi lesz Csengő Andrással és a holland üzletemberrel, akinek amúgy már nincs meg az a buszos cége, amely leszállította Pécsre a jelenleg is a pécsi utakat rovó Volvo buszokat.Az újabb elsőfokú eljárást elrendelő, és annak nagyjából a kereteit is megszabó másodfokú végzés alapján egészen biztosra vehető, hogy nagyon másféle ítéletre lehet majd számítani, mint ami megszületett a Kaposvári Törvényszéken. Akkor felmentő ítélet született, amelyet erlsősorban arra alapozott a bíróság, hogy szabályos és nyilvános eljárásokon és döntések nyomán vásárolták meg és szerezték be a buszokat, és ugyan az a haszon, amit a pécsiek pénzéből kifizetett összegből ütötte elsősőrban Csengő András, illetve a thaiföldi céget birtokló férfi és a holland cégvezető markát, az ugyan magas, de százalékosan van hasonló haszon a használtautók piacán.(Persze a 20% feletti haszon azért egy-egy egyedi darabra vonatkozhat és egy üzleti alapú vállalkozásról beszélünk, itt pedig 115 darab használt buszt vettek meg egyszerre és egy magyar önkormányzati cég volt a vevő, a vételár illetve a kiadás összesen pedig csaknem 3,5 milliárd forint volt.)Mindenesetre, mint már utaltunk rá, a közvéleményt nem az fogja érdekelni, hogy elítélik-e Csengőéket és ha igen, mennyit kapnak, hanem hogy a bíróság kitér-e majd arra, hogy ahhoz, hogy a vádlottak elkövessék a rájuk rótt bűncselekményt, további bűntársak is kellettek-e vagy sem, és ha igen, akkor kik lehettek azok és milyen szerepben.És itt jönnek elő olyan nevek, mint Csizi Péter volt pécsi alpolgármester és volt országgyűlési képviselő, valamint Bánki Erik, aki jelenleg is országgyűlési képviselő. Akiket azonban sem a rendőrség, sem az ügyészség nem hallgatott meg, de akikre terhelő írásos vallomást tett később, már a bírósági szakaszban a később elhunyt volt buszos főnök. Ha őket vagy másokat bármilyen módon meg is említik, akkor is csak a ítélet indoklásában lehet róluk szó, és ha lesz is említés, az sem biztos, hogy név szerint lesz.Ez azonban csak találgatás, de a többséget biztosan ez fogja érdekelni. Csizi és Bánki ugyanis azon túl, hogy vallottak rájuk is, vagy inkbb úgy pontos, hogy őket is belekeverték az ügybe, másképpen is megemlíthetők. Csizi a pécsi buszpropgram arca volt, az önkormányzat egyik vezetője, akihez tartozott a buszos cég is, előtte Bánki asszisztense volt, s utóbbiról visszatérő és masszív, bár hivatalosan meg nem erősített pletyka, hogy a Fidesz által 2009-től uralt tíz évben komoly szava volt abban, hogy mi, kivel, hogyan és mikor történik Pécsen.Az viszont nagyon nem mindegy, mégha várhatóamn nem is lesz jogerős a június 17-i döntés sem, hogy bűnösnek találják-e Csengőt és/vagy a holland férfit. Habár az is valószínűsíthető, hogy csak az egyik vagy másik szereplő bűnössége kizárt. Vagy felmentik őket, vagy (ami most valószínűbbnek tűnik, de ez továbbra is csak találgatás) mindkettőjüket bűnösnek mondják ki.Mert, ha pl. mindkét férfi bűnös, és ez megmarad a későbbi jogerős ítéletben is, akkor a pécsi Tüke Busz joggal tarthat igényt kártérítésre (és ezt a tegnapi tárgyaláson a Tüke Busz mint sértett jogi képviselője, dr. Makai Krisztián be is jelentette, 606 milliós igényt előterjesztve). Persze, az, hogy hogyan és miből lenne erre forrás, az már más kérdés, az biztos, hogy az a mintegy 930 ezer euró, amelyet egy hollandiai bankba betett Csengő András - és amely csak egy része a neki elutalt mintegy 1,6 millió eurónak -, az jelenleg is bűnügyi zár alatt van Hollandiában.A másik kérdés, hogy, amennyiben bűnösnek találják őket, úgy letöltendő büntetésről lehet-e szó. E tekintetben viszont már lehetséges, hogy lesz különbség a két szereplő, a másodrendű vádlott és a negyedrendű holland férfi számára kirótt büntetések között. Habár az enyhítő körülmények mindkét félnél azonosak: a büntetlen előélet és az időmúlás. És ez utóbbira semmiképpen sem szabad legyinteni, hiszen csaknem napra pontosan tíz év telt el azóta, hogy aláírták a felek a buszok beszerzésére vonatkozó szerződésket, és a rendőrségi eljárás kezdete óta is mintegy nyolc év eltelt, ami tényleg nem vagy csak a legminimálisabb mértékben róható fel a vádlottaknak.Az ügyész, dr. Kéméndi Konrád is kiemelte ezt a két körülményt, és kérte, hogy a bíróság ezeket vegye enyhítő körülményként figyelembe, de azt is hozzátette, hogy ezzel együtt is letöltendő börtönbüntetést kér mindkét vádlottra, mert bűnösségüket nem ismerték el, így megbánást sem tanúsítottak, különösen jelentős összegről, komoly ügyről és nagyon nagy érdeklődés mellett zajló ügyről van szó. Az ügyész a korábbi elkövetési értékes pontosította, most azt mondta, hogy 2,4 millió euró a kár (ami akkori értéken mintegy 720 millió forint). A nyomozás és a bírósági per alapján egyértelműnek tartja, hogy a közbeszerzés nem valós volt, hanem színlelt eljárás volt, amelynek nem az volt a célja, hogy Pécsnek a lehető legjobb és legolcsóbb buszokat vásárolják meg, hanem hogy hogyan tudják megvenni konkrétan azt a 115 darabos buszparkot, amelyet végül megvettek. Az ügyész szerint a konkrét buszpark megvásárlásnak a hitelesítését szolgálta valójában a közbeszerzés, amit úgy írtak ki, hogy arra sikerrel csak a hollandiai buszflottával lehetett ajánlatot adni. Az ajánlatok benyújtására ráadásul a törvényileg előírt, amúgy sem túl vaskos 30 napos határidőt 15 napra csökkentették, ami szabályos ugyan, de ez sem szolgálta azt, hogy igazi piaci verseny kialakulhasson. És persze azért ezt a buszflottát kellett megvenni, mert ezzel kapcsolatban tudták azt megszervezni az ügyész szerint a vád alá vont felek, hogy a pénz egy részét maguknak tudják eltenni. Mindezek miatt dr. Kéméndi Konrád úgy vélte, hogy nem úszhatják meg az ügyet felfüggesztett büntetéssel.Az ügyész kitartott amellett, hogy gazdasági csalás miatt kell elítélni a két vádlottat, egészen pontosan különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás miatt, de elképzelhető, hogy a bíróaság ezt másképpen fogja látni és végül módosítani fogja a tényállást. Ahogyan az pl. történt nemrég a Pécsi Járásbíróságon egy másik, de szintén egy pécsi önkormányzati céget érintő ügyben, ahol a vádhatóság által képviselt gazdasági csalás helyett hűtlen kezelés miatt marasztaltak el két vádlottat is.Csengő András kirendelt védője (az újraindult eljárásban méár nem a sztárügyvédnek számító dr. Papp Gábor a védője Csengőnek) azt hangsúlyozta, hogy egy szabályos közbeszerzési eljárásról volt szó, amit egy pcési közgyűlési döntés előzött meg, védence pedig ezek alapján járt el és igyekezett mindent megtenni a beszerzés sikeréért, ezért az ártatlansága megállapítását kérte.A tárgyaláson jelen nem lévő holland vádlott felkért védője, dr. Pallos Dénes leginkább arra alapozta a védőbeszédét, hogy pécsi kollégája, a korábban az elsőrendű vádlott védelmét ellátó, és a pcési átvilágítások miatt is ismert dr. Bodnár Imre vette rá, mégpedig politikai okokból a védencét a politikusokat is besározó írásos vádlotti vallomására, de szerinte ez nemcsak nem volt igaz, hanem nem is szolgálta a néhai Tüke Busz vezér érdekét.Csengő András az utolsó szó jogán azt mondta, hogy ártatlan, ezért kéri a felmentését. Nagyon sokat dolgozott a buszok beszerzésén, a Volvo buszok megérkeztek Pécsre, a mai napig ezek járnak Pécs útjain, a beszerzés megtörtént, a rendelkezésre álló keretek között, szabályos és nyilvános közbeszerzési eljárás útján, amit a pécsi önkormányzat közgyűlése rendelt el és hagyott jóvá. Igaz, ő valóban komoly összeget kapott, de azér megdolgozott és szerencséje is volt, ezt elismerte. Amúgy azt korábban többször is mondta, hogy szerinte a rendőrségi, ügyészségi és bíróségi eljárások során szabálytalanságok történtek, ez szerinte egy koncepciós eljárás, ami vele törtlént, az olyan mint a híres író Franz Kafka híres regénye, A per non plus ultrája lenne.Mint ismert a Volvo pernek három vádlottja volt eredetileg, de az elsőrendű vádlott, a Tüke Busz korábbi vezérigazgatója még az első elsőfokú eljárás vége előtt elhunyt. A harmadrendű vádlott pedig, aki egészen a közelmúltig nem szólalt meg ebben az ügyben, még a legelső adanadó alkalommal, az első elsőfokú eljárás első előkészítő ülésén magát bűnösnek vallotta abban a vádban, amit ellene hozott fel a rendőrség, majd az ügyészség is: pénzmosásban.Nemrég, amikor kihallgatták, erről azt mondta, hogy ő ártatlan, nem igaz, hogy csak színlelt szerződést kötöttek vele, vagyis semmit sem tett a szerződéskötésen és a pénz felvételén kívül azárt, hogy elutaljanak neki a thaiföldi off-shore cégének a bankszámlájára akkori áron mintegy 172 millió forintnyi eurót, csak nem kívánt egy több évif elhúzódó peres eljárásban vádlottként részt venni, ami szerinte eleve egy politikai ügy lett és politikai lejáratás. Így hát inkább belement abba, hogy bűnösnek mondják ki, 2 évet kapjon, felfüggesztve, a közügyektől több évre eltiltva és visszafizesse a korábban m,egkapott 172 milliós, amiért az állítása szerint megdolgozott. Őt egyébként korábban csak Bánki Erikhez kapcsolódott azok közül, akik valamiképpen ebben az ügyben meg voltak említve.
|
Színlelt közbeszerzési eljárás után vettek Pécsnek buszokat a Volvo-per ügyésze szerint, aki emiatt letöltendőt kért a két talpon maradt vádlottra
|
Sokan azonban nem arra lesznek kíváncsiak, hogy mi lesz a két talpon maradt vádlottal, hanem arra, hogy amennyiben a bíró bűnösséget állapít meg, kitér-e a majd politikusokra és az ő esetleges. vagy éppen nagyon is reális szerepére a hollandiai Volvo buszok beszerzésében, amely során mai áron, a kamatok nélkül is 960 millió forintot bukott el Pécs. A vádlottak viszont azt mondták, hogy ők ártatlanok.
| null | 1 |
https://szabadpecs.hu/2025/06/szinlelt-kozbeszerzesi-eljaras-utan-vettek-pecsnek-buszokat-a-volvo-per-ugyesze-szerint-aki-emiatt-letoltendot-kert-a-ket-talpon-maradt-vadlottra/
|
2025-06-03 15:55:52
| true | null | null |
Szabad Pécs
|
"Úgy tűnik, Önökre évről évre, hétről hétre és napról napra az újdonság erejével csap le az a tény, hogy milliárdos vagyok. Szeretnék segíteni, egészen pontosan 2009 óta vagyok milliárdos, amikor még a Fidesz ellenzékben volt."(Mészáros Lőrinc nyílt levele Magyar Péternek, 2025. június 2.)Magyarország leggazdagabb embere Mészáros Lőrinc, becsült vagyona 1422 milliárd forint, köröket verve a második, mindössze 820 milliárdos vagyonnal bíró Csányi Sándorra. A Forbes összesítése szerint az üzletember portfóliójában jelenleg több mint 400 különböző méretű és profilú vállalkozás van, ezek döntő többsége nyereséges.De nem volt ez mindig így.Mivel eddig nem volt szokás a NER-közeli üzletemberek (pláne, egykori politikusok) részéről az, hogy a vagyonukat mások orra alá dörgöljék, most, hogy Mészáros Lőrinc mégis kitette az asztalra a csizmáját, érdemes vetni egy pillantást arra az állítására, miszerint már a Fidesz 2010-es, kétharmados hatalomra jutása előtt sikerült bekerülnie a milliárdosok klubjába.Mondani sem kell: korábban maga Mészáros sem volt túl közlékeny a témával kapcsolatban, ezért innen-onnan kellett összevadászni az ehhez szükséges adatokat.Ki lehet-e tehát mondani, hogy Mészáros Lőrinc már 2009-ben milliárdos volt? Első körben érdemes vetni egy pillantást azokra a vagyonnyilatkozataira, amelyek első polgármesteri ciklusában készültek. Mészáros Lőrinc 2010-ben a Fidesz színeiben nyert képviselői posztot a felcsúti önkormányzatban, akkor azonban még a független Varga György (harmadszor) lett a polgármester, mindössze 10 szavazattal verve a Fidesz helyi elnökeként induló induló Flier Jánosnét. 2011-ben azonban egy törvénymódosításnak köszönhetően, ami alapján köztartozással rendelkező személy nem lehet polgármester, Vargának távoznia kellett a székéből. Az időközi választáson már Mészáros Lőrinc indult, és minden korábbi választáshoz képest kiemelkedő részvétel mellett 571-318-as győzelmet aratott Varga György felett.A polgármester első ciklusában a vagyonnyilatkozatai alapján a következő vagyonnal bírt:ForrásEzek alapján - mint látható - a polgármesterként eltöltött első, 2011-es évében Mészáros Lőrincnek 21 millió forint megtakarítása, és 12,4 millió forint jövedelme volt.Ami lebontva így nézett ki:2011 - Ingatlanok (földek nélkül): Budapest, III. kerületi 70 nm-es lakás 1/2-e Felcsút, 6000 nm telken álló 250 nm-es lakóház 1/2-e Felcsút, 1200 nm-es lakóház2011 - Autó: Mercedes ML 320 terepjáró2011 - Megtakarítások: 1 000 000 Ft bankbetét 20 000 000 Ft készpénz2011 - Jövedelem: Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezető br. 200 000 Ft Osztalék: br. 10 000 000 Ft2011 - Cégek: Mészáros és Mészáros Kft. 50%Nem mellesleg akkoriban Mészáros Lőrinc még eléggé sértődékenynek tűnt, amikor a vagyonáról faggatták, 2014-ben például az alábbi közleményt adta ki, a Felcsút honlapján (ahonnan azóta rejtélyes módon eltűnt):„Bár sem a sajtó, sem a sajtóhoz áttételesen köthető magánszemélyek nem tudtak a puszta kíváncsiságtól és vélt, vagy valós tényeken alapuló, negatív következtetésre okot adó hírek megjelentetésén túl valós célt megjelölni, saját elhatározásomból úgy döntöttem, hogy településünk honlapján közzéteszem polgármesterségem időszakában benyújtott vagyonnyilatkozataimat.Teszem ezt annak ellenére, hogy a közelmúltban megjelent cikkek mindegyike a nyilvánosan hozzáférhető gazdálkodási adatok, a szintén nyilvános hirdetmények és ingatlan-nyilvántartási adatok alapján már teljes körben körbehatárolták azokat az adatokat, melyet egy polgármester a vagyonnyilatkozatában feltüntethet.”Mészárosnak akkoriban az fájt, hogy többek közt a 444 perelt azért, hogy a vagyonnyilatkozatai nyilvánosak legyenek.És még ugyanebben az évben azzal nevettetett meg mindenkit, hogy azt állította: „Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse, és Orbán Viktor személye, de én soha nem privatizáltam, nem nyúltam le semmit, mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg.”Ráadásul már akkor azzal érvelt, hogy nem a Fidesz kormányra kerülése után, hanem még az MSZP-kormány alatt nőtt nagyságrendekkel a vagyona. Akkor is azt mondta, hogy mindez 5 évvel korábban történt, tehát 2009-re utalt vissza.Lássuk tehát, hogy mi is történt ebben a bűvös, 2009-es évben.Ránézésre nem sok.A Mészáros és Mészáros Kft. éves beszámolója alapján az év így alakult:Magyarán a Mészáros és Mészáros Kft. adózott eredménye a 2009. évben 283 millió forint volt, ebből 9 millió osztalékot vettek ki.Ha egy fél fokkal közelebb akarunk kerülni Mészáros Lőrinc milliárdos állításaihoz, akkor viszont az Átlátszó grafikonja utat mutathat.ForrásEz alapján ugyanis azt látjuk, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. nettó árbevétele 2009-ben 995 millió 705 ezer forint volt. Ami már csak kicsivel marad az 1 milliárd alatt.Ugyanakkor gazdasági ügyekben járatos olvasóinknak vélhetően nem kell elmagyarázni, hogy egy vállalkozás nettó árbevétele köszönőviszonyban sincs azzal, hogy a cég 50 százalékos tulajdonosának van-e vagy nincs milliárdos vagyona.Különös tekintettel arra, hogy ebből összesen 9 millió forint osztalékot vettek ki.Tudjuk tehát, hogy Mészáros Lőrincnek volt olyan vállalkozása 2009-ben, ami nettó árbevételét tekintve megközelítette az 1 milliárd forintot. Tudjuk azt is, hogy a 2011-es vagyonnyilatkozata alapján a megtakarításai akkor éppen 21 millió forintra rúgtak.Mészáros Lőrinc azonban nemcsak vállalkozó, de tekintélyes földbirtokos is, akinek már 2010 előtt is szép számban akadtak erdői, mezői, szántói, hogy a gyümölcsösökről, legelőkről, halastóról és a kivett közforgalmú vasútról már ne is beszéljünk.A 2014-es vagyonnyilatkozat alapján (ha valaki böngészné, itt megtalálhatóak a vonatkozó oldalak: 1, 2, 3, 4, 5) Mészáros Lőrincnek 16 olyan földrészlete volt, amelyeket még 2010 előtt szerzett, és még a tulajdonában voltak.Ezek közt vannak olyanok, amelyek már 1998 óta a tulajdonában voltak, és mindössze egy olyan akad, amit épp 2009-ben tett magáévá.Fotó: ForrásEz a kivett közforgalmú vasút és erdő azonban még nem feltétlenül indokolná, hogy Mészáros belépjen a milliárdosok dicsőségcsarnokába.FellendülésAzt viszont érdemes kiemelni, hogy Mészáros Lőrinc cége először 2011-ben, tehát már a Fidesz-KDNP kormányra kerülése után indult el (némileg furcsa körülmények között) közbeszerzésen. Meg is nyerte.Innentől pedig ha nem is az egész történetet, de a főbb mérföldköveket azért ismerjük.Mészáros Lőrinc először 2013-ban került fel a leggazdagabb magyarok listájára, akkor még csak a szerény 88. helyre, 6,9 milliárdos vagyonnal. 2014-ben már 7,7 milliárdosra duzzadt ez az összeg, egy polccal feljebb, 120 milliárdra 2017-ben ért el, sokáig toporgott 500 milliárd alatt (2022-ben csak 480 milliárd volt a bukszában), 2024-ben szerény 990 milliárdon állt, hogy aztán 2025-re összejöjjön a bűvös 1422 milliárd forintnyi vagyon.„...[A]z a helyzet, hogy az, hogy milliárdos vagyok, az egyszerűen tény” - írta erről már-már puritán hangvételben Magyar Péternek címzett nyílt levelében a milliárdos.Mészáros Lőrinc múlt szombaton Münchenben tekintette meg a BL-döntőt. Hogyan érkezett oda? - kérdezte tőle a 444. „Gondolom, nem gyalog jöttünk” - válaszolta.Hát, tényleg nem gyalog mentek: egy 22 milliárd forintos luxusrepülővel röppentek oda.ForrásIgaz, a meccsnézős szettje már csak egy 138 ezer forintra leértékelt (eredeti áron 244 ezres) Dolce & Gabbana pólóból állt. Ebben mondta stábunknak, hogy „húzzanak haza”.Lázár János alig két hónapja úgy fogalmazott, hogy „azokat a NER-eseket, akik kullancs módon ránk telepedtek, eljött az ideje, hogy lesöpörjük magunkról”, aztán pedig közelebbről is meghatározta, kiket gondol kullancsnak. „Nekem személyesen teljes egészében elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál.”Mészáros két hét múlva reagált, amikor a cége közölte: „Mészáros Lőrinc Úr a kullancsozást nem is vette magára”.
|
Mészáros Lőrinc szerint Mészáros Lőrinc 2009-ben lett milliárdos. De tényleg?
|
Sértődött hangvételű nyílt levélben magyarázta Magyarország leggazdagabb embere Magyar Péternek, hogy ő már a Fidesz hatalomra kerülése előtt is dúskált a javakban. Megnéztük, mit lehet tudni ezekről a vadregényes időkről.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/03/meszaros-lorinc-szerint-meszaros-lorinc-2009-ben-lett-milliardos-de-tenyleg
|
2025-06-03 14:28:00
| true | null | null |
444
|
Az ország leggazdagabb embere idén is a helyszínen nézte meg a Bajnokok Ligája döntőjét, ahová 22 milliárd forintos magángépével magával vitte barátait is. Mészáros Lőrincet a helyszínen kérdezte a 444, most pedig azt mutatjuk be, kik az ő állandó szurkulótársai.Ugyanis már tavaly is őket vitte a Bajnokok Ligája döntőjére magángépével, előtte egy évvel pedig Marbellára ugrott ki a tárasaság - szintén nem gyalog - hogy megtekintsék az ott edzőtáborzó Puskás Akadémia felkészülési mérkőzését. Testvér, barátok, üzlettársak és a Nemzeti Sport főszerkesztője is Mészárossal szurkolt. Nemcsak a foci szeretete köti össze őket, de az is, hogy nem piaci alapon lettek sikeresek.Mészáros János, az ország leggazdagabb emberének öccse, maga is felcsúti vállalkozó. Legsikeresebb cége az építőipari Híd-Tám Kft, ami tavaly 3 milliárd forintos árbevétel mellett 530 milliós eredménnyel zárt, ennek nagy részét, félmilliárd forintot, ki is vett az egyetlen tulajdonos. A Híd-Tám már idén is behúzott egy közbeszerzést a MÁV-tól majdnem 400 millió forint értékben. A fiatalabb Mészáros testvér Agro-Felcsút nevű mezőgazdasági és vegyesboltja már nem muzsikált ilyen jól: a 3,65 milliárdos bevételre mindössze 39 millió profit jutott - de a korábbi jó éveknek köszönhetően innen 100 milliót tudott kivenni János. Az autókereskedő és -szerelő (Pegazus Trade és Pegazus Autócentrum) cégeiből pedig összesen 200 milliót tudott zsebre tenni Mészáros János (3,2 milliárdos árbevétel mellett).Vörös József ügyvéd régi bizalmasa Mészáros Lőrincnek. Ő volt az egyik főszereplője annak a folyamatnak, mely során Simicska Lajos cégei átvándoroltak Mészároshoz. Átmenetileg ő vette a nevére például Simicska médiaportfóliójának egy részét (Publimont, Lánchíd Rádió, Pro-Ráta Holding). Vörös volt Mészáros ügyvédje egyes földárveréseken, ő a Puskás Akadémia mögött álló Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke és egyben jogi képviselője. Amikor 2013-ban az állam beszállt a Széchenyi Kereskedelmi Bankba, Vörös lett az állam által delegált ügyvéd és a pénzintézet igazgatósági tagja. A bank ekkor már a csőd közelében volt, bedőlése után pedig Vöröst is meggyanúsították, mert felmerült a gyanú, hogy részt vehetett a Széchenyi Bank törvénytelen finanszírozásában. Végül aztán bizonyítottság hiányában nem vádolták meg Vöröst.Sárváry István a V-Híd vezérigazgatója, ez Mészáros Lőrinc vasúti cége. A V-Híd összesen 461 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket 2021 és 2023 között a Transparency International Magyarország kutatása szerint, tavaly pedig 188 milliárdos árbevételre 39,2 millárd eredmény jutott a V-Hídnál. Egyebek mellett dolgoznak a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának építésén, és a vasútfelújítási programból is jutott nekik több munka. Sárváry igazi multitalentum, hiszen a vasút mellett a bankügyekhez is ért a magyar állam, Mészáros Lőrinc, Száraz István közös tulajdonában Magyar Bankholding (MBH) igazgatósági tagja is, korábban pedig kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár volt.Barna Zsolt, a Mészáros-féle MBH Bank elnök-vezérigazgatója, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke és a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja.Végh Gábor az idén az NB I-ben épphogy bent maradt ZTE tulajdonosa, valamint a magyar állami támogatásokból is bőven részesülő szlovéniai NK Nafta elnöke is egyben, nem mellesleg a közbeszerzéseket sűrűn nyerő Pharos 95 Kft. tulajdonosa. A Felcsúton álló Puskás-szobor Végh ajándéka volt a Puskás Akadémiának, de a legújabb hírek szerint kivonulhat a zalaegerszegi fociból és a lendvai, meccseit 2Rule mezben játszó NK Naftára koncentrálna inkább.Szakály Ferenc a vajdasági NK Osijek elnöke. 2016-tól négy évig Mészáros Lőrinc volt az eszéki klub tulajdonosa, de aztán el kellett adnia a csapatot, mert a Puskás Akadémia is bejutott az Európa Ligába - egy tulajdonosnak pedig nem lehet két csapata ugyanabban a sorozatban. A klub azonban nem került messzire Mészárostól, amit nem csak az mutat, hogy Szakállyal továbbra is együtt járnak meccsre. A klub új tulajdonosa egy Mészároshoz köthető magántőkealap, valamint a Duna Aszfaltos Szijj László, Mészáros állandó üzlettársa. Az Eszék szponzorai továbbra is Mészáros-cégek, és ez a csapat is 2Rule mezben játszik. Médiaérdekeltsége is van Szakálynak, övé a BestFM-hálózatot birtokló cég, a Best Radio Kft.Deák Gábor, Mészáros Lőrinc ZÁÉV nevű építőipari cégének vezetője. A felcsúti milliárdos ebből a cégből 13 milliárd forint osztalékot vett fel idén. A NER kedvenc edzőtermében, az Oxygen Naphegyben Deák már Mészáros tulajdonostársa, és szorosan együtt dolgozik Szakály Ferenccel is, hiszen a BestFM műsorait Deák cége, a Radio Factory gyártja.
|
Lőrinc és a fiúk: velük röpköd meccsre Mészáros
|
Akár ki is fizethették a rájuk eső kerozinpénzt, mert ugyan nem piaci alapon sikeresek, de mind milliárdos cégeket vezetnek, focicsapatuk van, vagy a miniszterelnök kedvenc lapját szerkesztik.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/02/lorinc-es-a-fiuk-veluk-ropkod-meccsre-meszaros
|
2025-06-02 18:07:13
| true | null | null |
444
|
A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, aki több tatabányai szervezet vezetője is volt 2017 és 2020 között társaival együtt költségvetési csalást követtek el. Egy olyan céghálózatot működtetett, amely fiktív, azaz valótlan árukereskedelmet folytatott. Három általa irányított kft. parfümöket és élelmiszeripari termékeket vásárolt magyar cégektől, majd ezeket papíron szlovák, osztrák vagy cseh vállalkozásoknak adták tovább.A csalás lényege az volt, hogy a termékeket látszólag többször eladták egymásnak a céghálózaton belül, miközben valójában ugyanaz az áru járt körbe - először kivitték külföldre, majd visszahozták Magyarországra, újra eladták, és ismét kiszállították. Így úgy tűnt, mintha valódi kereskedelem történt volna, pedig a cél az áfacsalás volt. Az élelmiszeri alapanyagok gyakran hamisítottak vagy lejárt szavatosságúak voltak, és ezeket bizonylatok nélkül értékesítették.A Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség összesen 26 ember ellen emelt vádat a Tatabányai Törvényszéken , köztük a bűnszervezet nyolc tagja és több cégvezető is szerepel.Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy a bűnszervezet tagjait börtönbüntetéssel, közügyektől eltiltással és pénzbírsággal sújtsák. A többi vádlott közül tizenhét főre szintén börtönt, egy főre pénzbüntetést kértek. Az ügyészség több mint 42 millió forint értékű vagyonelkobzást indítványozott a vádlottakkal szemben, és további 30 millió forint feletti vagyonelkobzást azokkal a cégekkel szemben, amelyek hasznot húztak a csalásból.
|
Költségvetési csalás Tatabányán: 26 ember áll bíróság elé
|
A Tatabányai Törvényszék előkészítő ülés tart június 6-án, pénteken. A költségvetési csalás ügyében 26 ember érintett.
| null | 1 |
https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2025/06/koltsegvetesi-csalas-birosag
|
2025-06-03 07:02:13
| true | null | null |
KEMMA
|
Az állami propaganda legyártásában és az állami rendezvények szervezésében - Rogán Antaléknak köszönhetően - lényegében monopolhelyzetbe került Balásy Gyula ismét pazar évet zárt. Balásy 2018 óta kaszál óriásit az állami megbízásokon, a 100 leggazdagabb magyar listáján már 79 milliárdosra becsülték a vagyo9nát, ezzel a 34. leggazdagabb magyar volt.Nem minden cégének érhető el még a mérlege, de a legjelentősebbeknek már igen.Bátran kijelenthető, hogy a propagandagyártás továbbra is kiváló üzlet. Balásynak két cégét emelte a piac fölé a kormány: a Lounge Designt és a New Land Mediát.Előbbi teljes árbevétele 25 százalékkal nőtt (20,9 milliárdról 26,2 milliárdra), a Lounge Design adózott eredménye 4 milliárdról 4,2 milliárdra nőtt. Balásy innen 4 milliárd forint osztalékot vett fel.A New Land Media árbevétele is nőtt (78,4 milliárdról 84,8 milliárdra), és bár az adózott eredmény csökkent bő 500 millió forinttal, így is 9 milliárd. Innen Balázsy 5 milliárdos osztalékot vett fel.Balásy cégei egyébként a Transparency idén márciusi listája szerint 2021-2023 között összesen 336 milliárdnyi tendert nyertek el. Azóta is dübörög a szekér, idén év elején arról számoltunk be, hogy 41 megbízással 31 milliárd forintnyi megrendelést kaptak Rogán Antaléktól, majd márciusban újabb nettó 3,9 milliárd forintos szerződést írtak alá velük, de a szuverenitásvédelminek nevezett hivatal is csaknem 1,3 milliárdot költött el náluk kommunikációs célokra Hadházy Ákos tavaly őszi bejegyzése szerint.A rendezvényszervezésnél a zászlóshajó a Lounge Event: 85 milliárdról 93,8 milliárdra nőtt a cég árbevétele, ebből az adózott eredmény 9,4 milliárd. Ebből Balásy 9 milliárdos osztalékot vett ki.Csak ebből a három cégből egyetlen év alatt tisztán 18 milliárdot vett ki Balásy Gyula.És a további, nem teljes lista Balásy sikereiről:522 milliós osztalékot vett ki a 90 százalékában a tulajdonában lévő Dashboard Solutionből.A DBS Investmentben 51 százalékos tulajdonos, 406 milliós osztalékot szavazott meg magának.A feleségével közös cégből, a Lounge Consultingból 16 milliós osztalékot vettek ki.Szintén a feleségével közös cég a Gaja Design, innen 18 milliós osztalékot vettek ki.Az eddig, sok tízmilliárdos osztalék egy kis részéről tudni, hogy mi lett belőle: óceánra néző luxuslakások Miami Beachen.Baládyval egyébként 2023 nyarán egy balatonalmádi autóversenyen találkoztunk, ahol, miután a Ferrarija épp elromlott, egy Lamborghini Diablóval volt kénytelen elindulni. Videónk a jeles eseményről:
|
Még milliárdosabb lett az állami propagandán milliárdossá vált Balásy Gyula
|
Óriási üzlet kiszolgálni a kormány kommunikációs kampányát, egyetlen évben 9 milliárdos osztalékot hozott az udvari beszállítónak.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/02/meg-milliardosabb-lett-az-allami-propagandan-milliardossa-valt-balasy-gyula
|
2025-06-02 16:01:46
| true | null | null |
444
|
A Szekszárdi Törvényszéken a perbeszéddel folytatódott a pécsi buszper. Az eljárás előzményei 2015 tavaszáig nyúlnak vissza: a pécsi önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Zrt. akkor vásárolt meg 115 használt Volvo-buszt a holland Bus and Coach cégtől 3,5 milliárd forintért. Utóbb kiderült, hogy ugyanezeket a járműveket pár hónappal korábban a Volvo holland márkaképviselete 700 millióval olcsóbban kínálta a Tükének, ám az üzletbe közvetítőként belépő Bus and Coach érdemi munka nélkül megdrágította a flottát. Az árkülönbözeten főképp a magyar-holland állampolgárságú Csengő András és a magyar-amerikai illetőségű Patzek Endre osztozott, Csengő 1,6 millió, Patzek 550 ezer euróhoz jutott.Csengő gyakorlatilag tolmácsként tevékenykedett a vételnél, Patzek azonban semmit sem tett a buszvásárlás dolgában. Miután a holland rendőrség eljárást indított az ügyben, a magyar nyomozóhatóságok is léptek, és a Baranya Megyei Főügyészség a két férfit megvádolta különösen jelentős értékre elkövetett gazdasági csalással, illetve pénzmosással. Rajtuk kívül megvádolták a Bus and Coach holland tulajdonosát, Siebe Pellt (neki 200 ezer euró volt a része) és a Tüke Zrt. akkori vezérigazgatóját. A bűnösségét elismerő Patzeket a per előkészítő tárgyalásán jogerősen felfüggesztett börtönre és az általa kapott pénz visszafizetésére ítélte a Kaposvári Törvényszék, az ártatlanságát hangoztató Csengőt és a Bus and Coach vezetőjét viszont felmentették, mondván, a buszok eladása során nem történt csalás, és az általuk kasszírozott 22 százalékos haszon nem eltúlzott. A Tüke egykori vezérigazgatója - aki szintén ártatlannak vallotta magát - meghalt a per során, így az ellene folyó eljárás megszűnt.Szeretne még élni a pécsi buszper vádlottja, de a hatóságok nem keresik azokat, akik állítólag halálosan megfenyegettékAz ügyészség fellebbezett a felmentő verdikt ellen, és a Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatot. A tábla szerint az ügy fontos részleteit nem tisztázta a kaposvári bíróság. A per a Szekszárdi Törvényszéken startolt újra, ahol hétfőn lezárták bizonyítást, és az ügyész, Kéméndi Konrád elmondta perbeszédét. Az ügyész fenntartotta a vádat, és letöltendő börtönt kért a két vádlottra. Kéméndi hangsúlyozta, hogy bár a buszok beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázat és annak elbírálása formailag jogszerű, a járművásárlási szerződés mégis színlelt. A pályázat ugyanis a Volvo-flottára lett kiírva, senki más nem jelentkezhetett volna. Ezért feleslegesen lépett be az ügyletbe a Bus and Coach. Noha papíron ez a kétszemélyes, veszteséges cég volt a járművek eladója, és ők jelentkeztek a közbeszerzési pályázatra, a járművek sosem voltak az ő tulajdonukban, meg se tudták volna finanszírozni a flotta megvásárlását, így a buszok az üzlet során végig a Volvo telephelyén voltak, onnan gurultak Pécsre, miután a Tüke már a szállítás előtt kifizette azok árát. A pályázatot egyébként a Tükének eredménytelennek kellett volna nyilvánítania, nemcsak az ár drágulása miatt, hanem azért is, mert a járművek nem feleltek meg a kiírásban elvártaknak, ahhoz át kellett kissé alakítani őket. Az ügyész szerint a Bus and Coach csak "lepapírozta" saját eladói szerepét, ám a szerződésben vállalt tevékenységből semmit se végeztek el, hisz például nem ők kerestek vevőt, mert az - a Tüke révén - eleve megvolt. A holland hatóságok lehallgatták Siebe Pell telefonját, és a férfi aggódó, ideges szavaiból egyértelmű, hogy tudta, jogtalanságot követ el, és a buszokhoz nem értő Csengő, valamint Patzek semmilyen munkát nem végzett, csak a pénzt vette fel, amivel kárt okoztak Pécs városának. Ezért a perbeszédet követően a pécsi önkormányzat és a Tüke ügyvédje 606 milliós kártérítés megítélésére kérte a bíróságot. (Ennek egy részét fedezné az a 900 ezer euró, mit a holland hatóságok elkoboztak Csengőtől, a többi pénznek viszont nyoma veszett.)Fordulat a fideszes buszmutyiban, csak a "táskacipelőket" ültették a vádlottak padjáraA perbeszéd után a két vádlott ügyvédje mondta el védőbeszédét, s mindketten azt kérték, a bíróság mentse fel védenceiket és szüntesse meg az eljárást, mert nem történt bűncselekmény. Hisz az üzlet megkötetett, a buszok ma is működnek, és védenceik megdolgoztak a pénzért.A törvényszék július 4-én hirdet majd ítéletet. Ha bűnösnek találják a vádlottakat, akkor mindkettőjüket 5-10 év szabadságvesztés fenyegeti. A buszügyre odafigyelő pécsiek azonban úgy vélik, hogy csak a bűnösök egy részét állították bíróság elé. Hisz az említett buszvásárlás nem jöhetett volna létre a várost 2015-ben vezető fideszes politikusok és a párthoz kötődő gazdasági érdekszféra nélkül. Ők mondhatták ki a döntő szót a flotta közbeszerzési pályázatáról és a járművásárlást fedező hitelről, állítják a közélet iránt érdeklődő pécsiek. Ezt a meggyőződésüket erősíti, hogy több baranyai fideszes politikus járt Amszterdamban a buszvásárlás napjaiban. A pécsiek azt gondolják, hogy Csengő és Patzek csak a valódi irányítók és haszonélvezők táskavivői voltak. Ám a nyomozóhatóságok nem találtak olyan bizonyítékokat, amelyek alapján a politikusok is megvádolhatók lettek volna. Csengő az eljárás során sokszor cáfolta, hogy bárki mozgatta volna őt, ugyanakkor, ha kérdeztük, hogy kinek a megbízásából cselekedett, azt felelte, fél, ezért nem beszélhet. Sokan azt jósolják, hogy ha a tízéves eljárástól egyre inkább megtört Csengő Andrást 5-6 év börtönre ítélik, akkor elképzelhető, hogy a férfi elárulja, kinek az intenciói alapján cselekedett.Pert nyert a pécsi vlogger a fideszes Bánki Erik ellen
|
Letöltendő börtönt kért az ügyész a pécsi buszper két vádlottjára, az ügyben vélhetőleg szerepet játszó politikusok nincsenek veszélyben
|
Pécs károsultként 606 milliót követel a vádlottaktól, akik ártatlannak vallják magukat. Ha bűnösnek találják őket, akkor mindkettőjüket 5-10 év szabadságvesztés fenyegeti. Ítélet holnapután.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3282113_pecs-buszper-ugyeszseg-letoltendo-borton-politikusok
|
2025-06-02 15:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék Kiss László vonatkozásában helybenhagyta az elsőfokú bíróság letartóztatást megszüntető végzését - közölte megkeresésünkre a törvényszék sajtóosztálya. Ezzel eldőlt, hogy a május közepén szabaduló óbudai polgármesternek nem kell visszamennie a börtönbe .Az eljárás ettől függetlenül természetesen folytatódik az ügyben. Kiss Lászlót még tavaly augusztus 14-én vették őrizetbe, majd a bíróság két nappal később elrendelte a letartóztatását. Kisst, valamint volt alpolgármesterét, a tavaly júniusban őrizetbe vett, ám azóta a letartóztatásból kiengedett Czeglédy Gergőt minősített vesztegetéssel gyanúsítják. A korrupciós ügy nem velük kezdődött, a történet szálai több évvel korábbra vezetnek vissza.A bombát Anonymous robbantotta évekkel ezelőtt, több videó kiszivárogtatásával. Például közzétette azt a rejtett kamerás felvételt, amin látható, hogy vélhetően korrupciós pénzeket számolnek egy autóban. A felvételeken jól kivehető, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó.Az ügyben nyomozás indult, az első gyanúsítottakat tavaly március elején fogták el, de az érintettek köre idővel tizennyolc főre bővült. A gyanúsítások túlárazott és fiktív szerződésekről, százmilliós kenőpénzek visszaosztásáról szólnak.
|
Végleg eldőlt, nem kell visszamennie a börtönbe Kiss Lászlónak
|
Kiss Lászlót, Óbuda polgármesterét a közelmúltban engedték ki a börtönból, ahol egy szerteágazó korrupciós ügy nyomozása folyományaként került be.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/kiss-laszlo-borton-obuda-2
|
2025-06-02 12:34:51
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A magyar miniszterelnök időről időre előszeretettel fotózkodik kedvenc lapjával, a Nemzeti Sporttal a kezében. Rajongása odáig fokozódott, hogy 2022 őszén állami tulajdonba vonták a lapot és kiadóját. Az állam pedig nem sajnálja a támogatást a sportlaptól, sőt tavaly a kormány a költségvetésből fizette és járatta ingyenesen a nyomtatott újságot 10 000 példányban. "Annak érdekében, hogy a megváltozott világpiaci körülmények ellenére a Nemzeti Sport print (offline) médiumként továbbra is megtartsa a széles olvasótáborát, továbbá a print napilap továbbra is első számú sportinformációforrás legyen", írták a 2024-es költségvetésben.A frissen leadott éves beszámoló szerint az állami erőfeszítések azonban nem sokat értek. Pénzügyileg legalábbis nem sikerült pályára állítani a lapot, sőt pont ennek az ellenkezője történt. Pedig a bevételeken meglátszik, mennyire "jó gazda is az állam".A 2022-es 762,5 millió forint után2023-ban már 1,74 milliárd,tavaly pedig már 1,98 milliárd forint bevétele volt a kiadónak.Az értékesítési bevételek legnagyobb része hirdetési bevétel volt, ez kicsit meg is haladta már az egymilliárd forintot, miközben 2023-ban ilyen jogcímen még csak 819 millió forint érkezett a cég kasszájába. Érdekesség, hogy 2023-ban ez a bevételi forrás még csak a második volt, akkor a legtöbb bevételhez az előfizetések és terjesztések révén jutott a kiadó, 908 millió forinthoz. Tavaly azonban a terjesztési bevételek már visszacsúsztak a második helyre, ráadásul az előző évhez képest még csökkent is az így szerzett bevétel, 889 millió forintra.Tavaly visszaestek az egyéb bevételek is, az előző évi 766 millió forint után tavaly már csak 695 millió forintot könyveltek el. Ezen belül működési támogatásként 640 milliót kaptak a korábbi 758 millió forint után.Ezzel szemben az anyagjellegű kiadások emelkedtek, 1,2 milliárdról 1,36 milliárdra, a dolgozókkal összefüggésben viszont gyakorlatilag változatlanul kicsivel 1 milliárd forint fölött költöttek.Mindezek eredményeként az előző évi 22 milliós nyereség után 113,5 milliós veszteséggel zárt a Szöllősi György főszerkesztésével működő lap. Mivel azonban közel 3 milliárd forintnyi tartalékkal rendelkezik a cég, az ilyen szintű veszteségekkel még nagyon sokáig probléma nélkül működhet tovább.Szöllősi György saját cége sokkal jobban teljesítA Nemzeti Sport főszerkesztőjének a többségi, 47 százalékos tulajdonában áll a Puskás-névhasználat jogával rendelkező puskas.com Kft. is, a cégben Puskás Ferenc unokája, Maria Reka Puskas Damborena 10 százaléknyi tulajdonnal rendelkezik.A társaság tavaly rekordévet zárt köszönhetően annak, hogy az árbevétele majdnem megtriplázódott, 71,5 millióról 207,6 millióra ugrott. Ezzel kapcsolatban csak annyi derül ki a kiegészítő mellékletből, hogy a bevétel "emléktárgyak, könyvek és vagyoni értékű jogok értékesítéséből tevődik össze". Nőttek a kiadások is, de nem ilyen mértékben. Anyagjellegűekre 55 millió után 92 milliót számoltak el, a dolgozókkal kapcsolatban pedig 6,3 milliót költöttek el az előző évi 4,1 millió után, pedig az átlagos dolgozói létszám változatlanul 3 fő volt.Végeredményben a korábbi 10 milliós tiszta profit 96,4 millió forintra nőtt tavaly, amiből 96 millió forintnyi rekordosztalékot fizettek ki a tulajdoni hányadok alapján. Vagyis Szöllősi György 45,12 millió forinthoz jutott, míg Puskás Ferenc rokona csupán 9,6 millió forintot kapott 10 százalékos részesedése alapján.A puskas.com Kft. 2016 óta nyereséges, azóta fizet osztalékot is. Ezekben az időkben Szijjártó külügyminiszter is a cég termékeit vitte ajándékba diplomáciai találkozóin. Összesítve a többségi tulajdonos Szöllősi Györgynek 67,9 milliót hozott a Puskás-relikviák árusítása és a hagyaték kezelése, míg Puskás Ferenc unokájának 14,18 milliót.Szöllősi korábban azt mondta, az egész történet úgy indult, hogy a Puskásról szóló könyve után baráti viszonyba került a családdal. Idővel mind több megkeresés érkezett hozzájuk - MOL-kampány, Pancho Pub, stb. -, és ezek nagy része nála kötött ki. Ekkor döntötte el, hogy szükség van egy licenckezelő cégre. 2007-ben helyezte védjegyoltalom alá a Puskás Ferenc nevet Puskás felesége és az azóta ugyancsak elhunyt leánya, hogy a vagyoni értékű jogokat a közös cégünkbe apportálják.
|
Hiába az állami gondviselés, veszteséges lett Orbán Viktor kedvenc lapja
|
A Nemzeti Sport főszerkesztőjének saját cége, a puskas.com Kft. viszont rekordévet zárt, 96 milliós osztalékot hozott a Puskás-hagyaték.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/02/hiaba-az-allami-gondviseles-veszteseges-lett-orban-viktor-kedvenc-lapja
|
2025-06-02 16:20:22
| true | null | null |
444
|
Teljesítmény nulla, 8 milliós Rolex viszont van - Így luxiznak a Tisza képviselői a csődbe "kormányzott" fővárosbanMiközben a főváros lényegében csődbe jutott, a Tisza Párt képviselője, Gémes Szilvia provokatív módon egy 8 milliós Rolexszel vonult be a testületi ülésre - szúrta ki a Ripost.Sokak szeme fennakadt, amikor a Tisza Párt képviselője és HR-vezetője látványosan megvillantotta luxusóráját a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén. A Rolex Datejust a legdrágább modellek egyike, csak rendelni lehet belőle.Gémes Szilvia "természetesen" kihagyta vagyonbevallásából ezt az apróságot, pedig a jogszabályok szerint a képviselőknek 231 900 forint felett minden nagy értékű ingóságot be kell vallaniuk. A tiszás képviselő vagyonnyilatkozatában nyoma sincs a 8 milliós luxusórának. Gémes Szilvia egyébként "mellékállásban" Magyar Péter személyzetise, HR-ese, korábbi értesülések szerint képviselői fizetésén felül itt még 1 millió 500 ezret keres.A képviselő asszony férjével egy XII. kerületi luxusingatlanban, ötszobás lakásban él, amelyből kiváló panoráma nyílik a budai várra. Gémesről még annyit tudni, hogy üzleti kapcsolatban áll a Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányaiban részt vállaló színésszel, Szabó-Kimmel Tamással, akinek Facebook-oldalát is ő kezeli. Elérhetőségként Gémes Szilvia céges e-mail-címe van megadva.A luxusélet azonban nem csak Gémesre jellemző EBBEN a cikkben részletesen írtunk arról, hogy milyen nagy lábon élnek a Tiszás képviselők, köztük a magyarok jólléte ellen dolgozó Kollár Kingával, aki többek között öt ingatlannal, több százmilliós megtakarítással és céges érdekeltségekkel rendelkezik.(Ripost, Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs/PS)
|
Teljesítmény nulla, 8 milliós Rolex viszont van - Így luxiznak a Tisza képviselői a csődbe "kormányzott" fővárosban
|
Miközben a főváros lényegében csődbe jutott, a Tisza Párt képviselője, Gémes Szilvia provokatív módon egy 8 milliós Rolexszel vonult be a testületi ülésre – szúrta ki a Ripost. Sokak szeme fennakadt, amikor a Tisza Párt képviselője és HR-vezetője látványosan megvillantotta luxusóráját a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén. A Rolex Datejust a legdrágább modellek egyike, csak rendelni […]
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/teljesitmeny-nulla-8-millios-rolex-viszont-van-igy-luxiznak-a-tisza-kepviseloi-a-csodbe-kormanyzott-fovarosban
|
2025-05-31 09:25:47
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Zempléni és budapesti kiemelt beruházásokat mentett fel a kormány a helyi és országos előírások alól. A kormány egyre gyakrabban él ezzel a lehetőséggel a fontosnak tartott beruházások felgyorsítása érdekében.
Most a Tokaj belvárosi I. parkolóbővítésre, a „Sátoraljaújhely Bortemplom rehabilitáció – Aszútörténeti kiállító és rendezvénytér a Hegyalja kapujában” nevű programra és a sátoraljaújhelyi „Nemzeti Összetartozás hídja”, vagyis a Szárhegy és a Várhegy közötti függőhíd építésére mondta ki egy kormányrendelet, hogy – a hatósági ügyintézési határidők lerövidítésén túl – településképi véleményezési és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni, településképi bejelentési eljárásnak és közterület-alakítási terv készítésének nincs helye, továbbá bontási tevékenység bontási engedély nélkül, elektronikus napló vezetésével végezhető.
Hasonlóan egyedi szabályokat és határidőket állapítottak meg a Nemzeti Védelmi Szolgálat Kerepesi úti székházára, valamint a Budapest belvárosi Károlyi-palota részleges belső felújítására és udvarának felújítására.
Szerda este több, költségvetést érintő kormányhatározatot is közzétettek. Az Európa Kulturális Fővárosa programra Veszprémben a következő két évben fordítandó összeget 22 milliárd forinttal (33 milliárdról 55 milliárdra) megemelték. A közlekedési cégeknek járó szociálpolitikai menetdíj-támogatás tervezett összegéből 3,8 milliárdot átadtak az Emberi Erőforrások Minisztériuma személyi juttatásaira, a gazdaság-újraindítási programok rovatából pedig 4,5 milliárdot a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, a külképviseletek igazgatási kiadásaihoz sorolt beruházásokra.
|
Újabb kiemelt beruházásokat mentettek fel az építési jogszabályok alól
|
Ezúttal zempléni és fővárosi építkezéseknél nem kell alkalmazni se a helyi, se az országos előírásokat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20211021_kiemelt_beruhazas_felmentes
|
2021-10-21 10:21:00
| true | null | null |
HVG
|
Az alapítók között van a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány, amely szoros együttműködésben dolgozik az állami Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ).
Az MTÜ-nek a kormányfő – tokaji szőlőbirtokos – lánya is szokott tanácsokat adni. Az alapítvány kuratóriumában pedig ott ül Orbán Ráhelék szállodáinak egyik menedzsere, Somlyai Zoltán.
A Visit Tokajnak ugyanakkor az üzleti világból is érkeztek befektetői: Szabadics Zoltán annak a Szabadics Építőipari Zrt.-nek a tulajdonosa, amely számos közbeszerzésen Mészáros Lőrinc vállalkozó-partnere. Szabadicsék cége, a Főtér Menedzsment Zrt. volt az egyik legnagyobb kedvezményezettje az MTÜ Kisfaludy-programjának: a tokaji székhelyű vállalatnak 3,5 milliárd forintot ítéltek meg attrakciófejlesztésre. A Visit Tokaj elsődleges feladata pr-tevékenység, ügyvezetője egy, az alapítvány és Szabadicsék cégeiben is előforduló menedzser, Lénárd Gábor.
Az Orbán családnak már évtizedek óta vannak szőlői Tokaj környékén, pár évvel ezelőtt pedig a család barátjának, Kékessy Dezsőnek, a volt párizsi nagykövetnek a korábbi borászatát vették meg. A Patrícius Borháznak most a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. és azon keresztül a kormányfő veje, Tiborcz István a tulajdonosa. Orbán Ráhel az elmúlt években száz hektárt is meghaladó földvásárlással növelte a család szőlőbirtokait.
A Patrícius Borház a napokban hozta nyilvánosságra a tavalyi évről szóló beszámolóját, és eszerint romlott a borászat üzleti eredménye. Bár az árbevétele 406 millió forintra nőtt az előző évi 367 millióról, de míg 2023-ban 235 millió forint adózott eredményt ért el, addig tavaly veszteséges lett a tevékenysége, 53 millió forint mínuszt ért el. Igaz, közben 200 millió forinttal csökkent a BDPST által nyújtott 1,3 milliárd forintos hitelének a tartozása.
|
Orbán Ráhel és Mészáros Lőrinc üzleti köréből áll fel a tokaji PR-ügynökség
|
Beindulhat a tokaji borászatok és a turizmus marketingje, miután a kormányhoz közel álló turisztikai szereplők létrehozták a Visit Tokaj Nonprofit Kft.-t. A reklámra szükség is van, legalábbis Orbán Ráhel családi borászatának eredményei alapján.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250606_hvg-visit-tokaj-magyar-turisztikai-ugynokseg-magyar-turisztikai-szovetseg-alapitvany-orban-rahel-szabadics-zoltan
|
2025-06-06 12:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Kiválik a jelenleg a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában lévő zalaegerszegi Autóipari Próbapálya Zala (APZ) Kft., és a jövőben új, önálló közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány jön létre a ZalaZone járműipari innovációs ökoszisztéma működtetésére ZalaZone Alapítvány névvel – közölte a zalaegerszegi önkormányzat.
A zalaegerszegi járműipari tesztpályát megvalósító APZ Kft. a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány 100 százalékos tulajdonában van, és az alapítvány járműipari innovációs közfeladatainak megvalósítását végzi.
A zalaegerszegi önkormányzat közlése szerint a ZalaZone tesztpálya fejlődése olyan mértéket öltött, ami kiemelt központtá tette a járműipari innovációk terén, ezért szükséges, hogy a további működtetése egy önálló közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány keretében folytatódjon.
„A tesztpálya-beruházás harmadik ütemének idei megvalósulásával az oktatási jellegű kutatási célok mellett a piaci jellegű működés jelentősége is megnő, amelynek országos, illetve nemzetközi szintű kihasználhatóságát az biztosítja a leginkább, ha a tesztpálya a jövőben önállóan, országos hatáskörben működik, és tulajdonjogilag nem egy térségi, egyetemi ökoszisztémához kapcsolódik” – tették hozzá.
Az alapítvány szétválasztásáról a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma mint alapítói joggyakorló döntött. Ennek eredményeként a Széchenyi István Egyetemért Alapítványból az APZ Kft. 100 százalékos üzletrésze és a kapcsolódó közfeladatok kiválnak, és egy új, önálló közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány jön létre, amelyben az állam csatlakozó alapítóként vesz részt.
A hétfői bejelentés kapcsán a Zaol.hu arról számolt be, hogy az üzleti, tudományos és kutatási célokat egyszerre szolgáló tesztpálya egyedülálló elemei – többféle, még fel nem mért tulajdonosi részarányok értékén túl – jelenleg több mint 70 milliárd forintos értéket képviselnek, a szolgáltatásait 53 járműipari megrendelő veszi igénybe, a bővítése az igényeknek megfelelően folyamatos. A heteken belül létrejövő alapítvány kuratóriumában és a felügyelő bizottságban a székhelyül szolgáló Zalaegerszeg képviselői is jelen lesznek.
|
Vagyonkezelő alapítványba kerül a ZalaZone
|
Az új alapítványban az állam csatlakozó alapítóként vesz részt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250512_zalazone-tesztpalya-vagyonkezelo-alapitvany
|
2025-05-12 18:31:00
| true | null | null |
HVG
|
A több száz milliárd forint állami vagyonnal megtámogatott és a kormányfő politikai igazgatója, Orbán Balázs által vezetett közérdekű vagyonkezelő alapítványnak a tavalyi évről szóló friss beszámolójából az derül ki, hogy az MCC éves összes bevétele az elmúlt öt év alatt 27-szeresére, a tehetséggondozásba bevont fiatalok száma viszont csak bő kétszeresére nőtt, a Roma Tehetség Program tagjainak száma pedig még csökkent is: 2020-ban a programnak még 36 gondozottja volt, 2024-ben már csak 32.
A növekedést elsősorban az tette lehetővé, hogy az állam által juttatott részvénycsomagok, értékpapírok, ingatlanok és azok működtetése tavaly például bő 45 milliárd forint bevételt hozott az MCC-nek. Ebből pedig nemcsak a munkavállalókra jutott 2024-ben már csaknem tízszer annyi, mint 2020-ban, hanem egyéb – nem részletezett – szervezetek támogatására is: tavaly az MCC sajátos egyéb ráfordításai már csaknem 8 milliárd forintot tettek ki.
Az előző évhez képest 3 milliárdos növekményt az alapítvány is úgy kommentálta, hogy azt a más szervezeteknek nyújtott támogatások bővülése eredményezte. Korábbi sajtóértesülések alapján lehet csak elképzelés arról, mely szervezetekről van szó. A kormányzati ideológiát közvetítő Scruton kávéházak üzemeltetője, az Apriori Cultura Nonprofit Zrt. például, amely 2021-ig Szalai Zoltán MCC-főigazgató érdekeltsége volt, két év alatt 530 millió forintot számlázott ki az MCC-nek.
Limitált azoknak a diákoknak a száma is, akiket az MCC brüsszeli központjában fogadnak: a 2024-es tanévben 18 csoport látogatott oda, összesen 270 résztvevővel. Eközben az alapítványnak a patrióta populizmus ideológiáját hirdető brüsszeli intézete az uniós jogszabályokat sértve titkolja a költségvetését, ezért idén az Európai Unió vizsgálatot is indított az iroda ellen.
Az MCC kiadásaiból ugyanakkor bőven jut a kormányfőhöz közeli vállalkozóknak. Az ingatlanfejlesztések kivitelezését többször is Mészáros Lőrinc nyerte el – a napokban például a 18 milliárdos költségvetésből megújuló miskolci elitképző beruházásában is szerepet kapott egy Mészáros-cég –, az MCC értékpapírjait pedig a Tiborcz István tulajdonában lévő Gránit Bank érdekeltségei kezelik.
Az alapítvány egyik legnagyobb elérésű rendezvénye a nyár végére időzített MCC Feszt, 2024-ben 48 ezren voltak kíváncsiak az esztergomi programokra. A tehetséggondozó 47 milliárd forintos bevétele azonban a jelek szerint nem volt elég a költségek fedezésére, ezért egy másik közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a Mol – Új Európa Alapítvány 50 millió forinttal még megtámogatta a rendezvényt. Bár az MCC ideológiai szempontból semlegesnek igyekszik beállítani a működését, az éves beszámolójában is felsorolt előadók listája nem ezt támasztja alá.
Kiemelték például Chris Rufót mint „a harvardi plágiumbotrány kirobbantóját” – amelyről utóbb már kiderült, hogy tökéletes alapozás volt Donald Trump elnöknek az egyetem elleni hadjáratához. Miközben pedig az MCC a harvardi plagizálásról írt, ugyanabban a sorban említette Ján Figel szlovák kereszténydemokrata politikust, csak azt felejtette el hozzátenni, hogy Figel éppen az egyetlen hónap alatt megszerzett jogi doktorátusával bukott le.
Az MCC amúgy elhasalna az egyelőre jegelt „átláthatósági” törvényen, hiszen beszámolójában hosszasan sorolja a számára mérvadó konzervatív-szuverenista külföldi szervezeteket, amelyektől támogatást kap diákjainak ösztöndíjához vagy a rendezvényeihez. Mint írták, a Roger Scruton Legacy Foundation keretében például hat MCC-program valósul meg. Roger Scruton konzervatív filozófus a haláláig szoros kapcsolatot ápolt Orbán Viktorral, aki a Magyar Érdemrend középkeresztjével is kitüntette, és azzal méltatta, hogy Scrutont száműzték ugyan a nyugati tudományos körökből, de akit onnan kitiltanak, annak valószínűleg igaza van.
|
A kormány agytrösztje elhasalna a most félretett „átláthatósági” törvényen, brüsszeli intézete pedig titkolja is pénzügyeit
|
Bár legfőbb küldetésének a tehetséggondozást nevezi a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), a programjaiba bevont fiatalok száma 2024-ben még csökkent is az előző évihez képest.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20250612_mathias-corvinus-collegium-alapitvany-mcc-hvg-tenytar
|
2025-06-12 14:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Többek között költségvetési csalással vádolja az ügyészség azt a férfit, aki uniós pénzből vásárolt túlárazott boroshordókat a borászatához, majd visszakérte a piaci ár feletti részt a tartályok leszállítójától – áll az ügyészségi közleményben. Az elkövető cégei a módszerrel összesen 3,6 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek az ügyészek szerint.
A férfi ügyvezetőként irányította a cégeket, amelyek 2021-ben – részben uniós forrásból – pályáztak hordók beszerzésére. A projekt költségvetését a piaci árakhoz kellett volna igazítani, ehelyett azonban a borász az árajánlatok tartalmát egyeztette egy dunaújvárosi cég ügyvezetőjével, aki a piaci ár többszöröséért számlázta ki a tartályokat, majd az átutalt összegek előre meghatározott, jogtalan vagyoni előnyként jelentkező részét a gyanúsítottnak visszajuttatta.
A hamis számlákban megjelölt árat a férfi cégei átutalták, majd vissza is kapták a hordókat szállító cégtől. Ezt követően újra elutalták ugyanazt az összeget, hogy teljesítsék a pályázatban megjelölt 50 százalékos önrészt. Az elkövető a pályázati kérelem benyújtásakor félrevezette a hatóságot a vételárral kapcsolatban.
A cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára és törvényi fenyegetettségére figyelemmel – amely öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetés – az ügyészek szerint alaposan lehet tartani a gyanúsított szökésétől, elrejtőzésétől. Megalapozottan feltehető továbbá, hogy a bizonyítást veszélyeztetné, befolyásolná a vele kapcsolatban álló, még ki nem hallgatott személyeket, továbbá tárgyi bizonyítási eszközöket rejtene el, semmisítene meg. A gyanúsítottal szembeni korábbi, hasonló bűncselekmény miatti vádemelésre figyelemmel a bűnismétlés veszélye is fennáll. A Székesfehérvári Járásbíróság a mai napon dönt a terhelt letartóztatásáról.
|
EU-s pénzből vett túlárazott hordókat, 3,6 milliárd forintos kárt okozott a Fejér megyei borász
|
Összejátszott a hordókat szállító cég ügyvezetőjével a borász, több cégén keresztül károsította meg a költségvetést.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250613_ugyeszseg-fejer-megye-boraszat-hordo-beszerzes-eu-s-penz-tularazas
|
2025-06-13 11:25:00
| true | null | null |
HVG
|
Egyelőre biztosan nem szegényedik el a végrehajtói kar egykori elnöke, a korrupciós és más bűncselekményekkel vádolt Schadl György, valamint pénzmosással vádolt felesége, Schadl-Baranyai Helga. Kettejük működőképes budaörsi, illetve gödöllői központú végrehajtó irodája ugyanis nem zárt be és nyereséget termelt. Együttesen 140 milliónyi profitra tettek szert, amiből százmilliós nagyságrendben ki is vesznek osztalékot – derül ki a két iroda pénteken, majdnem két hét késéssel nyilvánosságra hozott beszámolójából.
Igaz, a pénzen osztozniuk kell, miután úgy tartották fenn az irodáik működőképességét, hogy az állandó helyetteseiket bevették tulajdonostársnak 10-10 százalék erejéig. Erre azért volt szükség, mert büntetőeljárás alatt álló végrehajtók nem dolgozhatnak, ugyanakkor a kar egyelőre nem törölte őket a végrehajtói névsorból, hisz messze nincs még velük szemben elsőfokú ítélet sem. (A büntetőper elején magukat vesztegetőként bűnösnek valló végrehajtók, akik enyhe ítélettel már kikerültek a perből, zömmel megszüntették az irodáikat.)
A házi őrizetét a Balaton-parti luxusnyaralójában töltő egykori fővégrehajtó irodája tavaly némiképp vesztett a lendületéből: az árbevétele és a nyeresége is zsugorodott – az előbbi 300 millió alá került, az utóbbi pedig a 2023-as százmillió feletti szintről 46 millióra zuhant. (Az iroda teljesítménye az elmúlt fél évtizedben ingadozott, a csúcs 2019 volt, amikor a 600 millió feletti árbevétel több mint a fele nyereség lett.)
A visszaesés ellenére a tavalyi eredménytartalék szépen hízott, ami annak köszönhető, hogy a korábbi nyereséget is csak részben fizették ki osztalékként. Hasonlóképpen döntöttek a tulajdonosok a tavalyi eredményről is, egy részét a vállalkozásban hagyják tartalékként, s csak annyit vesznek ki belőle, amennyiről osztalékelőlegként még 2024-ben döntöttek. Ez utóbbiról ugyan nincs publikus információ, de a saját tőke több mint 30 millió forintos gyarapodásából arra lehet következtetni, hogy tízmilliós tétel lehet.
Ennél nagyságrenddel több, százmilliós osztalék érkezhet a feleség bizniszéből. Az ő irodájának a profitja tavaly 94 millió volt a 2023-as 88 millió után, habár az árbevétel hajszállal itt is csökkent, 340 millió forint alá. A tulajdonosok ebből a vállalkozásból is annyit vesznek ki, amennyiről tavaly osztalékelőlegként döntöttek, s ez sem nyilvános. Csakhogy, miután ebben az irodában leapasztották az eredménytartalékot, és a saját tőke is több mint százmillióval csökkent, nyilvánvaló, hogy ezúttal azt a megoldást választották, hogy többet juttattak maguknak, mint amennyit a tavalyi üzletmeneten nyertek.
Ha netán valakinek csalódást okoznának ezek, a Schadl-éra fénykorához képest szerénynek tűnő számok, ne felejtsük, hogy a házaspár két irodájának a saját tőkéje azóta, hogy 2021 őszén lebuktak, összességében majdnem 300 millió forinttal gömbölyödött, miközben több mint ugyanennyi osztalékot vághattak zsebre belőlük. Tovább erősítve azt az érzetet az emberekben, hogy a nagy vesztegetési botrányoknak Magyarországon a hírverésen kívül nincs különösebb következménye.
|
Korrupciós per ide, házi őrizet oda, a Schadl házaspár tovább gazdagodott
|
A közel 900 milliós Völner–Schadl korrupciós per fővádlottja és felesége százmilliós nagyságrendű osztalékot vehetett fel végrehajtó irodáikból tavaly is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250613_korrupcios-per-ide-hazi-orizet-oda-a-Schadl-hazaspar-tovabb-gazdagodott-ebx
|
2025-06-13 16:00:00
| true | null | null |
HVG
|
A hvg.hu és korábbi munkatársunk, Oroszi Babett pert indított, hogy adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megtagadott. Az Ítélőtáblán lapunk győzött, mert a másodfokú bíróság kimondta: amennyiben a kért adatok nem veszélyeztetik az ország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését, azok a tízéves korlátozásra tekintet nélkül nyilvánosak. Tehát érdekmérlegelésre van szükség.
A Kúria azonban felülbírálta ezt. A legfőbb bírói testület szerint elegendő indok az, hogy a törvényben kihirdetett magyar–kínai egyezmény alapján kérték a Kínai Népköztársaság Kormányának az állásfoglalását, és az elutasító volt. Az ítélőtábla jogszabályi alap nélkül kérte a minisztertől a megtagadás jogszerűségének igazolásához a mérlegelés részletes érveinek, elemzésének előadását és szükség szerinti bizonyítását – állapították meg a kúriai bírák. A bíróság nem vizsgálhatja felül a miniszter diszkrecionális azaz kizárólagos jogkörben meghozott döntését.
Oroszi Babett ezután fordult az Alkotmánybírósághoz, arra hivatkozva, hogy az információszabadságról szóló törvény általános rendelkezéseit nem ronthatja le a magyar–kínai vasúti megállapodásról szóló törvény. A miniszter indoklásából egyáltalán nem derül ki, hogy valójában milyen konkrét külügyi-külgazdasági érdekeket sértene az igényelt adatok kiadása, illetve hogy a hivatkozott érdeket milyen módon befolyásolná az adatok kiadása.
Az Alkotmánybíróság többsége – Hende Csaba már részt vett a döntésben, Polt Péter még nem, és Horváth Attila elnökölt, akinek elnökhelyettessége ezzel véget is ért – keddi ülésén a Kúriával értett egyet. Nem vitás, írja a panasz elutasításának indoklása, hogy az adatigénylés tárgyát képező adatok közérdekű adatok. Az Országgyűlés azonban nagy szabadsággal alakíthatja a jogszabályokat, és megtehette, hogy a magyar–kínai megállapodás törvénybe iktatásakor eltérjen az információszabadság-törvény szabályaitól, „így akár az adatkiadás indokolási kötelezettséget előíró rendelkezéseitől”. Tehát nem Alaptörvény-ellenes a Kúria értelmezése, hogy ha a kínai fél hozzájárulása hiányzik, ezen túl a külügyi, külgazdasági érdek sérelme „további igazolásra nem szorul”.
Itt egy részletes elvi indoklás következik: „Amennyiben a rendes bíróság vagy az Alkotmánybíróság felülmérlegelhetné a külügyi és külgazdasági érdek megfelelőségét, akkor az Országgyűlés és a Kormány felelősségi területébe avatkozna be. E beavatkozás a hatalommegosztás rendszerének az igazságszolgáltatás és az Alkotmánybíróság irányába történő elbillenését idézné elő: mivel a külügyi érdekek ellenőrzésének jogilag rögzített szempontrendszere nincs, a rendes bíróság és az Alkotmánybíróság szabadon bírálhatná felül a végrehajtó hatalom politikai döntéseit. Ez nemcsak a hatalommegosztás rendszerének felborítására vezetne, hanem arra is, hogy úgy válna a rendes bíróság és az Alkotmánybíróság a külpolitika alakítójává, hogy politikai felelősséget nem viselve, politikai értelemben vett ellenőrizhetősége és elszámoltathatósága – azaz a politikai felelősség megnyilvánulása: normasértés hiányában való leválthatósága – nem keletkezne.”
Mindennek alapján az Ab többsége a kúriai ítélet elleni panaszt elutasította. Hárman adtak be különvéleményt. Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs kollégáival ellentétesen érvel: „A nyilvánosságkorlátozás indokoltságának a szükségesség-arányosság szempontjait figyelembe vevő, tényleges tartalmi felülvizsgálata – a politikai célszerűségtől elkülöníthető és elkülönítendő jogi kontrollja – a külügyi érdekre történő, konkrétumok nélküli, általános hivatkozás esetében sem maradhat el. A politikai érdeken nyugvó, indokolás és kontroll nélküli alapjog-korlátozás … indokolatlan erőeltolódást hoz létre a hatalommegosztás fékeken és ellensúlyokon alapuló rendszerében”. A kínai álláspont nem kötelező a miniszterre nézve. Varga Réka pedig úgy fogalmazott, hogy „az információszabadság kiüresítéséhez vezet, ha a közérdekű adatokhoz való hozzáférés korlátozására az arra külön törvény által felhatalmazott személy alapos mérlegelését megmutató, arról számot adó indokolása nélkül kerülhet sor, ezzel teljesen kizárva az érdemi bírói felülvizsgálat lehetőségét”.
Az ügyet azonban a többségi határozat lezárta, további fellebbezés nem lehetséges.
|
Az Alkotmánybíróság szerint sem kell kiadni a Budapest–Belgrád vasútvonal szerződéseit
|
A testület többsége szerint beavatkoznának a külpolitikába, ha felülbírálnák a külügyminiszter elutasító döntését.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250612_alkotmanybirosag-szijjarto-budapest-belgrad-vasutvonal-kuria-szerzodesek
|
2025-06-12 12:48:00
| true | null | null |
HVG
|
A Napban 15 százalékos tulajdonos az a lengyel ingatlanfejlesztő, a GTC, amely az egyik legjelentősebb befektetése volt az MNB-alapítványnak Matolcsy György elnök regnálása alatt.
A GTC irányításába ugyanakkor beszivárogtak a fiatalabb Matolcsy barátai, így a Nap Nyrt.-ben is bekerültek a vezetőségbe. Most azonban, hogy a jegybanki alapítvány befektetései és Matolcsy Ádám üzleti köreinek összefonodásai miatt vizsgálatok és feljelentések történtek, Matolcsyék nemkívánatossá váltak a Nap többi tulajdonosa számára.
A május 30-ai közgyűlés előtt lemondott Zavadszky Norbert, az igazgatóság elnöke, a közgyűlés pedig 55 százalékos többséggel visszahívta Stofa Györgyöt az igazgatóságból; ők mindketten Matolcsy Ádám ismeretségi körébe tartoznak.
Az új igazgatósági elnök az egyik alapító, Földvári Gábor lett, aki nemcsak könyves és ingatlanbefektetéseiről ismert, hanem arról is, hogy részt vett a letelepedésikötvény-értékesítésben.
Matolcsyék tulajdonostársai attól ijedtek meg, hogy az MNB-alapítványok ügyében elindult vizsgálatok és nyomozások elérhetik a vállalatukat is, ráadásul a GTC-nek mint befektetőnek is zuhan az értéke. A Nap Nyrt. tulajdonosi körében ugyanakkor nemcsak az MNB-alapítvány érdekeltsége, a GTC a tulajdonos, hanem az Arezzo Magántőkealap is, amelynek a kezelése is Matolcsy Ádám üzleti körében van.
A Nap Nyrt. a 2024. évéről még nem tette közzé a beszámolóját, de az azt megelőző évben 1,6 milliárd forintos adózott eredményt ért el, döntően a naperőműves leányvállalatok által fizetett osztalékból.
|
Kisöpörték Matolcsy Ádám menedzsereit egy tőzsdei cégből
|
Távoznia kellett a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám üzleti körének a napenergiával foglalkozó tőzsdei cég, a Nap Nyrt. igazgatóságából.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250613_hvg-nap-nyrt-matolcsy-adam-stofa-gyorgy-mnb-alapitvany-gtc
|
2025-06-13 06:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Jelentős mértékben csökkent Tiborcz István ingatlanos cégének, a BDPST Zrt.-nek a profitja: a 2023-as 8,8 milliárd forinttal szemben tavaly már csak 3,7 milliárd forint volt az adózott eredmény a hétfőn közzétett céges beszámoló szerint. Ugyanennyi lett a cég adózás előtti eredménye is, mivel a BDPST ahogy tavaly, úgy idén sem fizetett semmilyen adót eredménye után - erre egy 2017-től hatályos törvénymódosítás ad lehetőséget a cégnek.A cégnek a korábbi évekhez hasonlóan idén sem az értékesítés volt az elsődleges tevékenysége, ebből mindössze 257 millió forint bevételre tett szert, az üzleti tevékenység eredménye összesen 1,4 milliárdos mínusz lett az egy évvel korábbi 2,3 milliárd után. Azt, hogy mégis nyereséges a cég, a pénzügyi műveleteknek köszönhető, ez ugyanis 5,1 milliárdot hozott a kasszába - 2023-ban viszont még 11,1 milliárdot.A BDPST Zrt. így hasonlóan zárta az évet, mint a cégcsoport másik tagja, a BDPST Capital, amely 3,8 milliárdos profitot ért el. Tiborcz István egyik cégből sem vett ki osztalékot. A szintén a BDPST-csoport kötelékébe tartóz, de Orbán Ráhel által menedzselt BDPST Koncept azonban bevételét és adózott eredményét is három és félszeresére tudta növelni.
|
Rossz éve volt a Tiborcz-birodalom ékkövének, "csak" 3,7 milliárd lett a profit
|
Tiborcz István ingatlanos cégének, a BDPST Zrt.-nek a nyeresége csökkent, adót azonban ahogy tavaly, úgy idén sem fizetett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag.ingatlan/20250602_tiborcz-istvan-bdpst-zrt-beszamolo-eredmeny-profit
|
2025-06-02 20:53:52
| true | null | null |
HVG
|
Végelszámolással megszűnik a SZOVA-Projekt Projektfejlesztési Kft. - írja a csütörtöki közgyűlésre készült anyag.A kft.-t 2021-ben alapította az önkormányzati tulajdonú SZOVA Zrt. azzal a céllal, hogy az anyagcég ingatlanfejlesztéseinek előkészítésében, lebonyolításában segítsen. Korábbi üzleti tervükben megemlítették a SZOVA volt székházának , a Welther Károly utcai irodaházban és a Nádasdy utca 17-ben a nyugdíjas bérlők otthonának kialakítását, lakásépítéseket a Széll Kálmán és Kisfaludy utcákban, rendezvényközpontot a Tófürdő területén, központi ügyfélszolgálatot a 11-es huszár út 2-ben, kereskedelmi szálláshelyeket a Szabadidőparkban tervezett lovasközponthoz kapcsolódva.A szabad sajtót egyre több támadás éri. Segítsd a hiteles újságírást helyben is!TámogatomDe végül nem sikerült megvalósítani a terveket, a kft. évek óta nem csinál semmit, 2022 óta félmilliós veszteségekkel zár évente. A cégnek alkalmazottja nincs, az ügyvezetői feladatokat a SZOVA vezérigazgatója, Kovács Cecília látja el.A megszűnésről még a májusi közgyűlésen döntöttek a képviselők, június 1-jével el is kezdődött a végelszámolás, ami a tervek szerint július végéig fejeződik be.
|
Megszüntetik a szombathelyi projektfejlesztő kft.-t, ami gyakorlatilag nem csinál semmit
|
Ezzel a szállodaépítési terveknek is annyi egy jó darabig.
| null | 1 |
https://www.nyugat.hu/cikk/megszuntetik_a_szombathelyi_szova_projekt_kft_t
|
2025-06-16 11:19:00
| true | null | null |
nyugat.hu
|
Két vagyonkezelő cége is van a koronagondnokból lett nem hivatalos Fidesz-tanácsadó Habony Árpádnak, ám a 2024-es beszámolójukat elnézve egyiknél sem volt sikertörténet a tavalyi év - az egyik veszteséges, a másik profitja pedig összezsugorodott, ráadásul úgy tűnik, azt sem vette ki osztalékként. A két cég adatai:A Futurum Investments Zrt. a 2022-es 4,8 milliós mínusz és a 2023-as 52,79 milliós veszteség után tavaly is mínuszban zárt, ezúttal 47,6 milliós volt a veszteség.Az ENTER-TNMNT INVEST Zrt. a 2022-es 220 milliós veszteség és a 2023-as 4,8 milliárdos nyereség után tavaly is profitot termelt, de már csak 446,2 milliósat.A két cégben közös, hogy mindegyiknek Habony a kizárólagos, közvetlen tulajdonosa, egyiknek sincs egyetlen alkalmazottja sem, és egyik sem végez semmilyen saját tevékenységet, így értelemszerűen saját bevételük sem volt.A Futurum Investments Zrt. 47,6 milliós veszteségéből nem is lehetett volna osztalékot felvenni. Ellenben az ENTER-TNMNT INVEST Zrt. termelt tavaly némi pluszt, bár ez csak a tizede az egy évvel korábbinak, 446,2 millió forint. Ennek oka, hogy 2023-hoz képest a pénzügyi műveletek bevételei tavaly a felére estek, míg az ezzel kapcsolatos kiadások a duplájára nőttek.A két vagyonkezelő cég nem túl sikeres éve ellenére Habony nem panaszkodhat, mert más befektetése szépen fialt. Ahogy a HVG megírta, Garancsi István és Habony a közös kaszinócégükből, a Garinvest Projekt Zrt.-ből annak tavalyi, 13,5 milliárd forint nyereségét is jóval meghaladó összegű osztalékot, 21,4 milliárd forintot tudott kivenni: ebből egyharmad arányban, 7,1 milliárddal részesült Habony.Amúgy a Futurum Investments Zrt. az a Habony-cég, amelyről a HVG írta meg, hogy közvetve 27,2 százaléknyi tulajdonrészt szerzett az Aero Vodochody cseh repülőgépgyártó vállalkozásban, amelyben korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszternek is volt részesedése, de megvált tőle. A cseh cég amúgy éppen a napokban szállított a Honvédségnek néhány új repülőgépet:Habonynak amúgy van egy külföldi cége is, a londoni Danube Business Consulting, ám annak még nem érhető el a friss, 2024-es mérlege. Emlékezetes, ennek volt ügyvezetője korábban a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének kinevezett Lánczi Tamás, akitől ezt a pozíciót a századvéges hátterű Losonci Gergely, a Fidesz korábbi EP-képviselőjelöltje vette át.
|
Hiába van két vagyonkezelő cége Habony Árpádnak, most egyikre sem lehet túl büszke
|
Habony Árpád egyik vagyonkezelő cége továbbra is veszteséges, a másik nyeresége egy év alatt a tizedére esett. A nagy profit, a 7 milliárdos osztalék máshonnan, a kaszinóbizniszből folyt be. Habony brit cégének tavalyi gazdálkodása egyelőre nem ismert.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250602_Hiaba-van-ket-vagyonkezelo-cege-Habony-Arpadnak-tavaly-egyikre-sem-lehetett-buszke
|
2025-06-02 12:01:59
| true | null | null |
HVG
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.