text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
⌀ | description
stringlengths 0
5.51k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 198
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1,9 milliárd forintért fejlesztik a telki edzőközpontot – tették közzé kedden az uniós közbeszerzési közlönyben. A 24.hu február végén szúrta ki a nyertest az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésben.
A közbeszerzést a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) írta ki, a nyílt pályázatra összesen hét ajánlat érkezett be. Az ajánlatkérő az értékelési sorrendben legkedvezőbb és az azt követő ajánlattevő tekintetében végezte el a bírálatot. Öt ajánlat nem került elbírálásra, a maradék kettő közül pedig az olcsóbb nyert.
A legolcsóbb ajánlatot tevő Gerecse-Plusz Kft. a becsült árnál 350 millió forinttal drágábban, nettó 1,55 milliárd forint helyett nettó 1,9 milliárd forintért vállalta el a munkát.
A közbeszerzés azonban nem volt zökkenőmentes. Az előzetes vitarendezés során a pályázók nehezményezték, hogy a legalább egy darab 5000 köbméteres öntöző és csapadékvíz-tározó tavat írnak elő, ez az előírás szerintük súlyos, versenykorlátozó megfogalmazást tartalmaz. Ezt az előírást később módosították legalább egy darab, legalább 1500 köbméter térfogatú tóra/tározóra.
Pálya, tó, parkoló
A telki edzőközpont közel 12 éve, 2009-ben nyitotta meg a kapuit, négy futballpályával. A beruházás összértéke közel 3 milliárd forint volt. A centrum elsősorban a magyar futball, azon belül is a felnőttválogatott bázisa, másodsorban a magyar utánpótlás-válogatottaké, de más sportágak képviselői is megfordultak már a futballparadicsomban.
A mostani bővítéssel érintett terület már nem Telkiben, hanem Pátyon található, az edzőközpont a két település közigazgatási határán található.
A fejlesztés során:
két élőfüves labdarúgópályát alakítanak ki, az egyik körül atlétikai futópálya és egy kapusedző terület is épül;
a telek déli sarkára kerül az öntözővíz-tározó tó (kb. 12 ezer köbméter vizet tartalmazó locsolótó), a tó körül futópályát alakítanak ki szabadtéri fitneszparkkal, ezenkívül még egy kombinált lábtenisz-streetballpályát és egy kis műfüves labdarúgópályát is építenek;
az edzőközpont megközelíthetősége érdekében aszfalt bekötőutat és térkőburkolatú utakat is megvalósítanak;
továbbá 60 darab parkolót és két buszparkolót alakítanak ki.
Az edzőközponthoz egy négycsillagos hotel is kapcsolódik, a szabadtéri sportpályák mellett konferenciaterem és fitneszterem is található. „Egyedülálló sportszolgáltatásokkal ellátott edzőtáborozási lehetőséget kínálunk a hat hektáros sportközponttal egybeépített négycsillagos szállodánkban”– hirdeti magát a központ.
Kétmillárd nem lesz elég
2018-ban az mfor.hu írt először arról, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség kinőtte a Telkiben található edzőközpontját. A cikkből kiderül, hogy a most megjelent közbeszerzési eredmény csupán a bővítés első ütemét tartalmazza. A második ütemben a tervek szerint napelempark, a focipályákhoz két lelátó és kiszolgáló épületek fognak létesülni. Az önkormányzat honlapja azt írta idén márciusban, hogy „a II. ütem indulásának időpontja egyelőre kérdéses”.
Az MLSZ 2018-ban arról tájékoztatta az mfor.hu-t, hogy a bővítés nagyjából 2 milliárd forintból fog megvalósulni és várhatóan 2020-ra készülhet el.
Ezek szerint kicsit alábecsülte az MLSZ az összeget, ugyanis 2 milliárd forint csak az első ütemre elég.
A Nemzeti Sport idén februárban írt arról, hogy a közel 12 éve épült központ nemrég esett át egy renováláson. 85 szobából 64-et varázsoltak újjá, a burkolattól a szőnyegeken és a bútorokon át a lámpákig, amit lehetett, kicseréltek. „Csak a négy fal maradt meg” – nyilatkozta Béres Viktor, a Globall Hotel üzemeltetési igazgatója a lapnak. A sajtó tavaly májusban cikkezett a felújításról, akkor túl kevés pénzt szánt az MLSZ a Telkiben lévő hotel felújítására, ezért eredménytelenül zárult a közbeszerzés. A közbeszerzési értesítőben nincs további nyoma a felújításnak, amire 2019-ben 201–500 millió forintot szántak.
A Fejér B.Á.L. az alvállalkozó
A felcsúti székhelyű Gerecse-Plusz Kft. – a Fejér-B.Á.L Zrt.-n keresztül – Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Dr. Mészáros Beatrix, Mészáros Lőrinc és Homlok-Mészáros Ágnes) tulajdonában áll. A Kft.-t 2019-ben vették meg a Mészáros-gyerekek. Ez a munka egyedül nagy falat lenne a Gerecse-Plusz Kft.-nek, a nyertes pályázatban a Fejér-B.Á.L Zrt. neve az alvállalkozók között szerepel.
Tizenhét milliárdra csökkent a Mészáros gyerekek cégének éves forgalma tavaly
Átlátszó blog Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! Csökkent a Mészáros-gyerekek cégének éves nettó bevétele tavaly: a 2018-ban elért 22,8 milliárdos forgalom helyett „csak” 17 milliárdos forgalmat bonyolított – derül ki a Zrt. éves beszámolójából. A Fejér B.Á.L. adózott eredménye is kevesebb lett: 5,6 milliárdról 1,5 milliárdra csökkent.
A Gerecse-Plusz Kft. 2019-ben 889 millió forint nettó árbevételt könyvelhetett el, amihez 14 millió forint adózott eredmény társult. 2018-ban a nettó árbevétele 973 millió forint volt, ami akkor jóval több, 98,9 millió forint nyereséggel járt. A pályázati pénzek sem kerülik el a céget: 2019 nyarán az Innovációs és Technológiai Minisztérium építőipari pályázatán elég nagy összeghez, 228 millió forinthoz jutott a cég. | Közel kétmilliárd forintért fejlesztheti a telki futballparadicsomot a Mészáros-gyerekek cége | A telki edzőközpont további két darab élőfüves pályával, locsolótóval és atlétikai pályával bővül. A munkát a Gerecse-Plusz Kft. az eredetileg becsült árnál 350 millió forinttal drágábban végzi el. 2018-ban a Magyar Labdarúgó Szövetség 2 milliárd forintra becsülte a bővítés két ütemét, azonban ez az összeg csak az első ütemre elég. A centrum a Magyar Labdarúgó Szövetség hivatalos edzőközpontja, ahol a focistákat a négycsillagos Globall Sport & Wellness hotelben szállásolják el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/10/kozel-ketmilliard-forintert-fejlesztheti-a-telki-futballparadicsomot-a-meszaros-gyerekek-cege/ | 2021-03-11 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Krebsz Gábor alpolgármester mellett Polgár Balázs, Polgár László, Katona Zoltán és Nagy Szilárd képviselő jelentette be március harmadikán, hogy lemond képviselői titulusáról. Blaho Csaba már januárban távozott a testületből, így a helyette bekerülő Fieszl Csaba és a polgármester Hutter Jánosné irányítják a települést. A függetlenként induló Hutter 2013 óta vezeti Zebegényt, akkor egy időközi választáson jutott mandátumhoz.
Két képviselő, Polgár László valamint Polgár Balázs hosszú blogbejegyzésben számolt be döntése okairól. Többek között arról írtak, hogy szeretnék, ha időközi választást írnának ki, hiszen a teljes, 2019-ben megválasztott testület távozott. Bejegyzésük szerint a kölcsönös bizalmatlanság és a felbomlott értékközösség vezetett a válsághoz, valamint az, hogy a képviselő-testület tervei, javaslatai fennakadnak a hivatali adminisztráción. Bár szerették volna feloszlatni a testületet, erre a veszélyhelyzet miatt nem volt lehetőségük.
Szabálytalan közbeszerzés
A képviselő-testületnek mégis 900 millió forint elnyerése okozta a legtöbb gondot.
A település a Kisfaludy-programban Zebegény település turisztikai célú fejlesztésére kapott pénzt. A tervezési programot a képviselők két nappal a szavazás előtt kapták meg, így nem volt idejük áttekinteni. Az ülésen részt vevő projektmenedzser közlése szerint a tervek módosíthatóak, nem véglegesek, így ennek tudatában szavazták meg a képviselők. Se a támogatói okiratot, sem az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt nem látták. A határozatot a veszélyhelyzet miatt a polgármester egyedül hozta meg.
Egy hónap múlva derült ki a testület számára, hogy a közbeszerzést kiírták, sőt le is zajlott.
A nyertes feladata a településközpont komplex fejlesztéséhez szükséges engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése, valamint az építéshez szükséges engedélyek, jóváhagyások megszerzése.
A nyertes az egyetlen helyi cég, a B.Futura Kft. lett. Ám az egyik pályázó, a budapesti MG Építész Tervező és Szolgáltató Kft. megtámadta az eljárást, arra való hivatkozással, hogy a B.Futura tulajdonosa, Buzgó Csanád együttműködik az zebegényi önkormányzattal.
Buzgó szakértői feladatokat végzett az önkormányzatnak, valamint a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságának a tagja 2013 óta, de ő volt a felelős a Településfejlesztés, Ingatlangazdálkodás és közlekedésbiztonság, parkolás, behajtás területen gazdasági program előkészítéséért és kidolgozásáért is. A cégtulajdonos aktív szerepet vállal a települést érintő beruházásokban: ő a Zebegényi Strandfürdő tervezője és felelős műszaki ellenőre is, illetve az óvoda bővítésben is részt vett tervezőként, információnk szerint pedig a Településképi Arculati kézikönyvben is érintett volt.
Ezért Buzgó Csanádnak lehetősége volt a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt venni, az előterjesztésekben is szerepet kapott, így már 2020 júliusában tudhatta, mi fog szerepelni a közbeszerzési kiírásban – ellentétben a többi pályázóval.
Ezért, ahogy írták:
„álláspontunk szerint Tisztelt Ajánlatkérő jogsértő módon járt el, amikor a fentieket mint összeférhetetlenségi helyzetet nem tisztázta és azt az összegzésben nem szerepeltette”.
A közbeszerzést így érvénytelenítették, a B.Futurát és a győri CAN Architects Studio Építész Iroda Kft.-t kizárták, utóbbit az aránytalanul alacsony összeg miatt. Az új nyertes az MG Építész stúdió lett, nettó 37.780.000 forintos árajánlattal. A B.Futura nettó 33.800.000 forintért végezte volna el a munkát.
A pénz mindent elrontott
Bár több más konfliktus is volt a képviselők és a polgármester között, úgy tudjuk, végül ez vezethetett a lemondásukhoz. Az általunk megkérdezett helyiek mind a könnyen jött pénzben látták a lemondás okát, és abban, hogy a képviselők nem akartak szerepet vállalni a botrányosra sikerült első közbeszerzés utáni eseményekben. A képviselők azt sem értették, miért nem kapták meg az információkat a közbeszerzésről, a tervekről, a koncepcióról. Ahogy egyikük fogalmazott: „nem akarom, hogy engem is felelősségre vonjanak esetlegesen a polgármester döntései miatt”. Más pedig csak annyit mondott:
„megérezték a pénzt, és mindenki a vályú köré sereglett, hogy magának minél többet túrjon ki. Megőrült a falu ettől az egésztől”.
Jellemző, hogy a testület és a polgármester közt addigra annyira megromlott a viszony, hogy bár Polgár László szerette volna megkapni az üggyel kapcsolatos támogatói okiratot valamint az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt, erre nem került sor, így közölte, semmilyen döntést nem hoz addig, míg nem kapja meg a kérdéses iratokat. Ezt végül február közepén és végén kapták meg, egy titoktartási nyilatkozattal egyetemben, amit viszont se ő, se több képviselőtársa nem írt alá.
Egyesével is pótolhatják őket
Az, hogy sikerül-e feltölteni a testületet, vagy a polgármester a lemondás mellett dönt, jelenleg nem lehet tudni. A jogszabály szerint ugyanis, „ha az egyéni listáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép”. A helyi választási bizottság elnökének tájékoztatása szerint: „a fentiekre való tekintettel időközi választásra nem kerül sor, mert jelenleg a helyi önkormányzati választáson indult és szavazatot kapott 16 jelölt behívására van lehetőség, melyből most 5 jelöltre van szükség a jogszabályban előírt 7 fős testület létrehozására”.
Hogy ez sikerül-e, az még kérdéses. Jelen pillanatban egymás után jelentik be a jelöltek, hogy nem vállalják el a feladatot. Mindenesetre Zebegény már hozzászokott az időközikhez: 2009-ben a nyolctagú testület öt tagja is személyes ellentétek miatt távozott, 2013-ban újabb időközi választásra került sor.
Hutter Jánosné polgármester szerdán a Facebookon tette közzé, hogy a kialakult önkormányzati helyzetről és a várható következményekről hamarosan tájékoztatást adnak a lakosságnak.
Nyitókép: Zebegény látképe. Forrás: Youtube/galafer50 | Két ember vezeti a települést, mindenki más kapitulált – a pénz rontotta meg a viszonyt | Szinte a teljes képviselő-testület lemondott a Pest megyei Zebegényben. A háttérben sok kisebb és egy nagyobb konfliktus áll – utóbbi esetében nem kevesebb mint 900 millió forint a tét. A településen azonban nem ez az első ilyen helyzet: 2009-ben a nyolctagú testület öt tagja is személyes ellentétek miatt távozott, és 2013-ban időközi választásra került sor. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/10/ket-ember-vezeti-a-telepulest-mindenki-mas-kapitulalt-a-penz-rontotta-meg-a-viszonyt/ | 2021-03-11 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Február végén számoltunk be arról, hogy egy olvasónk pert nyert a kazincbarcikai önkormányzat ellen. Az ügy előzménye, hogy János korábban, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud-on, közadatigénylésben kikérte a Borsod megyei város polgármesterének és önkormányzati képviselőinek 2020-ban leadott, 2019-re vonatkozó vagyonnyilatkozatait, ám az önkormányzat csak betekintést ajánlott neki. Mivel ez ellentétes az Infotörvénnyel, János a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indított Kazincbarcika ellen és meg is nyerte azt.
Elbukta a 2019-es vagyonnyilatkozatokért indított pert a kazincbarcikai önkormányzat
Kazincbarcika megint próbált időhúzásra játszani, mint korábban, de most nem jött be ez a taktika: a Miskolci Járásbíróság elsőfokon kötelezte az önkormányzatot, hogy adja ki a polgármester, az alpolgármester és a képviselők 2019-es vagyonnyilatkozatait az adatigénylőnek.
A bírósági ítéletnek megfelelően a kazincbarcikai önkormányzat János adatigénylésére válaszul, a KiMitTud felületére töltötte fel most (2021. március közepén) a településvezetők 2019-es vagyonnyilatkozatait. Itt lehet őket böngészni: ez például Szitka Péter polgármesteré, ez pedig Klimon István alpolgármesteré.
Egyikben sincs semmi különös: Szitkának van néhány ingatlana, 2 Trabantja és 1 Land Rovere, 33 millió forint megtakarítása és 20 millió forint tartozása, Klimonnak pedig 2 ingatlana, illetve 4,6 millió forint megtakarítása és 12,8 millió forint kölcsöne.
Teljességgel érthetetlen, hogy miért akarta Kazincbarcika eltitkolni ezeket az adatokat, hiszen nincs bennük semmi rendkívüli. Ráadásul, sajnos, senki nem ellenőrzi, hogy a parlamenti és önkormányzati képviselők valós dolgokat írnak-e be a vagyonnyilatkozatukba, vagyis nincs semmi következménye, ha esetleg kifelejtenek egy-két ingatlant vagy akár nagyösszegű megtakarítást.
Olvasónknak köszönhetően azonban sokat javult az átláthatóság a városban: az idén leadott, 2020-as vagyonnyilatkozatok már elérhetők a kazincbarcikai önkormányzat honlapján.
János ugyanis nem sokkal a 2019-es vagyonnyilatkozatokért indított per után kikérte közadatigénylésben Kazincbarcikától a városvezetők által idén januárban leadott, 2020-ra vonatkozó vagyonnyilatkozatokat is.
A 2021. február 18-án beadott adatigénylésre az önkormányzat ügyvédje egy március 8-án keltezett levélben válaszolt március 10-én, miszerint a kért dokumentumok február 15-e óta elérhetők a város honlapján.
Nem könnyítették meg sem János, sem más érdeklődők dolgát, ugyanis pontos url-t nem adtak meg, és a weboldalon sehol sem szerepel a vagyonnyilatkozat szó, de némi kattintgatás után olvasónk rájött, hogy az „Átláthatóság” menüpontban a városvezetők neve melletti kis + jelek rejtik a dokumentumokat.
Ez itt Szitka Péter polgármester, ez pedig Klimon István alpolgármester legfrissebb vagyonnyilatkozata. Szitkáéban semmi változás nincs a 2019-eshez képest, ugyanannyi a megtakarítása és a tartozása is, Klimonnak viszont mindkettő csökkent egy kicsit. Ez teljesen természetes, ahogy az is, hogy nyilvánosak a vagyonnyilatkozataik – és ezzel, olvasónknak köszönhetően, már ők is szembesültek.
Címlapkép: Szitka Péter polgármester és Klimon István alpolgármester 2020.09.17-én (forrás: Klimon István/Facebook) | Olvasónk győzött: Kazincbarcika közzétette a városvezetők vagyonnyilatkozatait | Egy olvasónk közérdekű adatigénylésben kérte ki a borsodi nagyváros polgármesterének, alpolgármesterének és képviselőinek 2019-es vagyonnyilatkozatait, de nem kapta meg őket. Ezért pert indított és nyert. Kazincbarcika most elküldte neki a dokumentumokat, a 2020-as vagyonnyilatkozatokat pedig feltöltötte az önkormányzati honlap egyik eldugott csücskébe. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/12/olvasonk-gyozott-kazincbarcika-kozzetette-a-varosvezetok-vagyonnyilatkozatait/ | 2021-03-12 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A négy focipályányi, part menti telket és rajta a 10 ezer négyzetméteres épületegyüttest a Tamburmajor Invest Kft. vette meg. A vállalkozást májusban hozták létre, a Telekom decemberben jelentette be, hogy eladja a szállodát, de a vevőt nem nevezte meg, ennek a HVG járt utána.
Eladja a Magyar Telekom az összes nyaralóját
Balatoni szállodát és apró nyaralókat is eladásra kínálnak. | Szállodát vett a Valton-főnök a Balatonon, milliárdos társakkal | Zömében a Fideszhez közel álló társaság fogott össze, hogy megvegye és üzemeltesse a Magyar Telekom balatonkenesei szállodáját. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202003_tamburmajor_invest_valtonfonok_abalatonon | 2021-01-16 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Néhány nappal ezelőtt még esélytelennek tűnt, hogy bármelyik minisztérium kiadja az oroszokkal és a kínaiakkal kötött vakcinaszerződést. A múlt hét közepén aztán Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyszeriben elérkezettnek látta az időt, hogy Facebook-oldalán mutassa meg a papírosokat. Pedig a szerződésekhez legkevésbé az általa vezetett Miniszterelnökségnek volt köze, hiszen minden alkalommal a külügyekért és a külgazdasági kapcsolatokért felelős miniszter, Szijjártó Péter jelentette be az üzletkötést.
Leggewie szerint a szélsőjobb közös vonása a migráció elutasítása, az elittel szembeni gyűlölet, az éghajlatváltozás kockázatainak tagadása, valamint a Nyugat- és Amerika-ellenesség.
Gyurcsány Ferenc pártja politikájában háttérbe szorítaná a szexuális kisebbségek jogainak védelmét, mivel úgy véli, a felmérések szerint a magyar társadalom többségét ebben a témában inkább konzervatív felfogás jellemzi. Ugyanakkor saját pártelnöki pozícióját és közéleti szerepvállalását illetően már nem tartja ennyire meghatározó szempontnak a közvélemény ítéletét a DK elnöke.
A hírügynökség cikke EU-s illetékeseket és diplomatákat is megszólaltat: van, aki szerint Magyarországnak érdeke, hogy sikerrel menjen le a soros elnökség időszaka, van aki pedig azt állítja, Orbán egyetlen célja, hogy megszerezze a befagyasztott EU-s pénzeket.
Új munkást állított csatasorba a földeken a John Deere mezőgazdasági gépgyártó: a mesterséges intelligenciát. Fülöp István cikke. | Közpénzmilliárdokat kaszálhatnak a kínai vakcinaimport NER-barát vámszedői | Jól ismert üzleti kalandor köre gazdagodhat azon, hogy Magyarország igencsak drágán vásárol kínai vakcinát. Újra feltűnt a lélegeztetőgép-botrány főszereplője is. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210317_kozpenz_kinai_vakcina_NER_lelegeztetogepek_Szijjarto_Peter | 2021-03-17 13:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Olvasók hívták fel a figyelmét a Hírbalatonnak arra, hogy a csopaki közforgalmú kikötő mólójánál egy strand besorolású területet betonoztak le.
A portál megkereste a település polgármesterét, Ambrus Tibort, aki elmondta, hogy egy leégett épület újjáépítése zajlik a tavaly ősszel eladott közforgalmú kikötő mólójának keleti oldalán, amely régóta magánterület. A helyiek szerint valóban volt ott korábban egy konténerbisztró, de az érvényben lévő szabályok alapján eleve nem állhatott volna ott. Mint mondják, érthetetlen, miként épülhet egy mélyalapozású betonépítmény szinte a mederben, pár méterre a víztől.
Elmondásuk szerint az érintett ingatlan valaha az állami gazdaságok üdülőjének lombos-árnyas strandja volt. Mióta azonban magántulajdonba került, több tucat fát kivágtak a területről, ami strand helyett vitorlástelepként működik. Úgy tudni, a tulajdonos szeretné elérni, hogy a strand besorolású terület kikötői besorolást kapjon.
(Címlapképünk illusztráció.) | Szinte a medret is lebetonozták Csopakon | Hajdanán strand volt, ma már magánterület. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20210317_Szinte_a_medert_is_lebetonoztak_Csopakon | 2021-03-16 18:05:00 | true | null | null | HVG |
Tavaly decemberben írta meg a Forbes, hogy a Mészáros Csoporthoz tartozó tőzsdei befektetőcég, az Opus Global Nyrt. tárgyalásokat folytat a MET Csoporthoz tartozó Tigáz Zrt. teljes részvénycsomagjának megvásárlásáról.
A svájci központú vállalat pénteken közleményben tudatta, hogy aláírták az adásvételi szerződést az Opusszal az MS Energy Holding AG 50 százalékának megvásárlásáról, így a tőzsdei társaság 49,57 százalékos részesedést szerzett a Tigáz Földgázelosztó Zrt.-ben.
A március 11-én aláírt megállapodás értelmében az Opus a tranzakció zárásakor irányítási jogot is szerez a földgázelosztó társaságban. Ezzel egyidejűleg a tőzsdei társaság igazgatósága döntött a Titász Áramhálózati Zrt.-t – sikeres tranzakció esetén – tulajdonló Opus Energy Kft. létrehozásáról is.
Az ügylet a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően, várhatóan március 31-én zárul, a társaság ezt követően Opus Tigáz Gázhálózati Zrt. néven folytatja földgázelosztói tevékenységét.
A MET Csoport egyúttal bejelentette a 77 MWp teljesítményű, buzsáki naperőműpark 100 százalékának megvásárlását is.
A Tigáz Magyarország legnagyobb vezetékes földgázelosztója, amely 33 760 kilométer hosszú gázvezeték-hálózatot üzemeltet, és Magyarország területének közel felét látja el földgázzal. Árbevétele 2019-ben 32 milliárd forint, üzemi eredménye 6,7 milliárd forint, adózott eredménye pedig 2,3 milliárd forint volt. | Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a Tigáz | A vállalat fele már korábban a felcsúti milliárdos cégcsoportjához került. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210312_Meszaros_Lorinc_Tigaz | 2021-03-12 11:39:00 | true | null | null | HVG |
2021.03.12. 11:00
Dávid Ilona a MÁV-nál és a Volánnál végzett munkájáról ismert, most a közétkeztetés Fidesz-közeli köreihez csatlakozik.
Radar360: Tiborcz nagybevásárlást tartott Belgrádban
2024.01.11. 07:011 perc | Simicska egykori embere pici tulajdonszerzéssel is nagyot szakíthat | Dávid Ilona a MÁV-nál és a Volánnál végzett munkájáról ismert, most a közétkeztetés Fidesz-közeli köreihez csatlakozik. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202110_hungast_management_befektet_simicska_egykori_embere | 2021-03-12 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltsége, az Opus Global megveszi a svájci központú, de magyar többségi tulajdonban álló MET-csoporttól a Tigáz gázelosztó felét – jelentették be a cégek a szerződés aláírását. Mivel a Tigáz másik fele már Mészáros érdekeltségében van, a gázcég lényegében teljes egészében a felcsúti milliárdos kezében lesz. A cég feletti irányítási jog az Opushoz kerül.
A Tigáz Magyarország legnagyobb vezetékes földgázelosztója, amely 33 760 kilométer hosszú gázvezeték-hálózatot üzemeltet, és Magyarország területének közel felét látja el földgázzal.
Az Opus egyrészt saját forrásból, portfóliójának egyes elemeinek eladásából, másrészt növekedési kötvényprogramjának keretein belül kibocsátott kötvényekből fedezi a bevásárlást – árulta el a Portfolio.hu-nak Dzsubák Attila vezérigazgató. A jegybank 2019-ben indította el a programot, amelynek keretében vállalati kötvényeket vásárol – más szóval finanszírozást nyújt cégeknek. A program keretösszegét épp januárban emelték meg újra, immár 1150 milliárd forinton áll.
Megváltoztak a partneri elképzelések
A Tigáz tulajdonosváltása a lakossági ügyfeleket nem érinti, mivel a területen az állami MVM Next (volt NKM Energia) a szolgáltató. Az elosztók ugyanis sem energiatermelést, sem pedig energiakereskedelmet nem folytathatnak. Mindez tehát azt jelenti, hogy a jövőben az állami MVM Next Mészáros Lőrinc hálózatát fogja használni a lakosság ellátásához.
Az ügylet a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően, várhatóan március 31-én zárul, a társaság ezt követően Opus Tigáz Gázhálózati Zrt. néven folytatja. A tranzakció részeként a MET megveszi az Opustól a 77 MWp teljesítményű, buzsáki naperőműpark 100 százalékát – Dzsubák a naperőművet kimondottan említette önerős fedezetként. A MET deklaráltan a megújulóenergia-szektorban kíván erősíteni, ebből a szempontból a lépés logikus.
A Tigáz-adásvétel bejelentésekor jelent meg a Növekedés.hu-n egy interjú Lehőcz Balázs Gáborral, a MET Eszközmenedzsment Igazgatóság elnökével, amiben beszélt az ügyletről. Lehőcz szerint miután megvették a Tigázt a francia ENI-től, a működési és szabályozási kockázatok megosztása, valamint a tőkefelszabadítás érdekében vonták be partnernek a Status Energyt (a cég egy magántőkealapon keresztül érdekeltsége Mészáros Lőrincnek), és szerettek volna „közösen nagyobb energetikai infrastruktúra-portfóliót létrehozni”. Azonban „időközben megváltozott a partnerek hosszú távú stratégiai elképzelése” – magyarázta a szakítást Lehőcz. „Így aztán mindkét fél úgy döntött, hogy továbblép: az Opus a magyarországi energetikai elosztórendszerek, a MET pedig elsősorban a megújuló energiaforrások felé.”
Villany és gáz
A Tigáz megszerzésével az Opus portfóliójában újra van energetikai vállalat. A Mátrai Erőmű eladása után ugyanis egy darabig nem volt. De csak azért nem, mert még nem zárult le a Titász (Tiszántúli Áramhálózati Zrt.) megvásárlása az E.On-tól, amit 2019 végén bejelentettek és 2020 harmadik negyedévében terveztek lezárni. Az Opus 2020 harmadik negyedéves jelentése szerint a csúszás oka a koronavírus-járvány.
Az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-é az ország északkeleti ötödének elektromos hálózata, az adásvétel azt jelenti, hogy a hálózat az Opusé lesz, azonban az áramot továbbra is az E.On fogja szolgáltatni.
A megállapodás része volt egy jelentős, a teljes magyar energiaszektort érintő átalakulásnak.
Az E.On-csoport ugyanis többségi tulajdont szerzett Észak-Magyarország elektromos szolgáltatójában, az Émászban, illetve budapesti párjában, az Elműben, illetve kivásárolja a cégekből az állami MVM Magyar Villamos Műveket. Az E.On ugyanakkor lepasszolja az MVM-nek az Émász hálózatát, továbbá az Elművel megszerzett részesedését a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-ben. De nem csak egyszerű csereüzlet történik (az egész procedúra még folyamatban van) a két nagyvállalat között, hanem összefonódás is: az MVM ugyanis 25 százalékos részesedést vesz az E.On Hungáriában.
A legújabb fejlemény, hogy az Elmű-Émász Energiaszolgáltató bejelentette: befejezi a villamos energia egyetemes (lakossági) szolgáltatását. Az energiahivatal már közzétette a felhívást a 2,2 millió lakossági ügyfél átvételére. Mivel a piacon csak két másik egyetemes szolgáltató van, az E.On Áramszolgáltató és az MVM Next, minden bizonnyal egyikük fogja átvenni az ügyfeleket.
Ha a Tigáz- és a Titász-ügylet is lezárul, Mészáros Lőrinc Opusa meghatározó szereplő lesz Észak-Kelet-Magyarország gáz- és elektromos hálózatában is.
A Mátrai Erőmű az évszázad üzlete volt – legalábbis Mészároséknak
Az Opusnak volt már energetikai érdekeltsége Észak-Magyarországon: a Mátrai Erőmű. A veszteséges, elavult széntüzelésű erőműtől épp az állami MVM szabadította meg Mészárosékat, ráadásul szép summáért.
Az MVM 2020 elején vásárolta meg az erőmű többségi részesedését az Opustól, illetve a Tigáz kapcsán már említett Status Energy magántőkealaptól 17,4 milliárd forintért. Az erőmű azonban ennél jóval többe került az állami cégnek, így az adófizetőknek – derült ki, miután az adásvétellel kapcsolatos dokumentumokat (ugyan szinte már komikus szinten cenzúrázott verzióban) kiadták Tóth Bertalan MSZP-pártelnöknek.
Az MVM nemcsak magát az erőművet (mármint a Mátrai Erőmű Zrt.-t) vette meg, hanem egy egész cégcsoportot. Az MVM az igazgatóság döntése alapján három cégnek összesen 26,4 milliárd forint hitelkeretet biztosított. A hitelkeretekre a cégekben végrehajtandó tőkeemelések megérkezéséig volt szükség, ami összesen majdnem pontosan ugyanekkora összeg. 7,5 milliárdot kapott az erőműcsoport főcége, a Status Power Invest, és 19 milliárdot maga az erőmű, aminek jelentős részét elvitte saját leányának, a Status Geo Investnek a tőkeemelése.
A dokumentumok kitakarásai miatt nehéz volt megmondani, hogy az MVM 44 milliárdos összkiadásából mennyi az erőműcsoport értéke (vételár + külső hitelek kifizetése) és mennyi tőkeinjekció kellett a további működéshez. Úgy tűnt, a csoport értékét nagyjából 33 milliárd forintra taksálták.
Az MVM egyébként 2020 végén egyszerűsítette az erőmű körüli cégcsoportot – az MVM-nek a jelek szerint nem volt szüksége arra a hálóra, amiben Mészárosék még milliárd forintokkal sakkoztak. Az erőművet a tervek szerint leszerelik, mármint a széntüzelésű blokkokat, azok helyett gáz- és biomassza-blokkokat építenek.
Ha a Mátrai Erőműben beindul a gázos termelés, akkor a Tigáz hálózata megkerülhetetlen lesz annak üzemanyaggal ellátásában. Így végső soron az erőmű mégsem válik le teljesen Mészáros Lőrincről.
Már az a kérdés, miben nincs benne valamelyik csápja
Ami az Opust illeti, a Tigáz felének megszerzése jelentős lépés. És nem csak azért, mert így újra lesz energetikai vállalat a portfólióban. A Tigáz valóban nagy cég, még az Opushoz képest is. A Tigáz 2019-et 32 milliárd forintos árbevétellel zárta, amiből 2,3 milliárd forintos profitot ért el. A cégben van 123 milliárd forint eszköz – igaz, 64 milliárd forintnyi kötelezettség is, aminek jó részét vélhetően az a hitel adja, amiből anno a MET megvásárolta. Az Opus árbevétele 2019-ben közel 200 milliárd forint volt, 2020 első három negyedévében pedig 162 milliárd forint, 3,5 milliárdos profit mellett.
Az Opus csápjai szinte a teljes magyar gazdaságot átjárják: | Mészáros Lőrinc jegybanki segítséggel lesz Kelet-Magyarország gázkirálya | A felcsúti milliárdos tőzsdei holdingja visszatér az energetikai szektorba, megveszi a Tigáz azon felét, amelyik még nem Mészáros-érdekeltség. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210312_Meszaros_Lorinc_jegybanki_segitseggel_lesz_KeletMagyarorszag_gazkiralya | 2021-03-12 17:00:00 | true | null | null | HVG |
Korábban csak azt lebegtette be Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója és könnyűzenéért felelős miniszteri biztos, hogy az óbudai Zichy-kastély és a Hajógyári-sziget területén hozna létre 23 milliárd forintból popkulturális központ. Ám a Magyar Közlönyben megjelent rendelet mellékletében felsorolt helyrajzi számokból kiderül, hogy a Hajógyári-sziget több mint 30 hektáros, szinte teljes déli területét megkapja, benne a Hadrianus-palotával, fél tucat műemlékkel, az egykori hajógyári épületekben valaha Vizoviczki László birodalmához tartozó szórakozóhelyekkel.
Az elmúlt időszakban a kormány számos egyetemet, értékes ingatlant, például a Millenárist, vagy a Klebelsberg kúrát is átjátszotta közérdekű vagyonkezelők számára. Egyelőre itt is egy állami intézményhez kerülnek az elképesztő eszmei és piaci értékű telkek, de forrásaink szerint elképzelhető, hogy ez csak az első lépés egy hasonló vagyonkimentés irányába. A kormánynak ugyanis a pandémia elmúltával sem valószínű, hogy lesz pénze ekkor összeget szánni a terület rehabilitációjára, és állami pénzen zenés-táncos szórakozóhelyeket működtetni, akár a szocializmusban.
A kormánynak nem ez az első vad terve a terület hasonítására. Nemrég vissza akarta építeni Hadrianus római császár palotáját, amiről azóta mélyen hallgat, de tervezett ide evezős központot is. Voltak ennél is bornírtabb ötletek, 2006-ban még a szocialista-szabaddemokrata kormány egy izraeli befektetőnek eladta az állami tulajdonból elvileg ki nem adható szigetcsúcsot, hogy ott Álomsziget néven kis Las Vegas épüljön, tízezer fős konferencia-központtal, háromezer ágyas szállodával, kaszinókkal, fürdőkkel, színházzal, kikötőkkel. Cserébe a 400 milliárdos projekt részeként a palotát is bemutathatóvá tette volna a Plaza Centers.
A környezetromboló tervet a közvélemény és a természetvédők is hevesen támadták, mégis áldását adta az akkor még Tarlós István vezette Óbudai önkormányzat is. A civileknek köszönhetően csúszott az építési engedély, így 2010 után a fideszes kormány visszavonta a beruházás kiemelt státuszát, hűtlen kezelésre hivatkozva támadta a telkek privatizációját, de a cég mégis jól szállt ki a bukott üzletből, az állam 2013-ban csaknem négymilliárd forintért visszavásárolta a telket azzal, hogy fel kell tárni a palotát, és egy sport- és rekreációs parkot hoz létre. Aztán nem lett az egészből semmi. Bezárták a hajógyár még álló, műemlék épületeiben működő szórakozóhelyeket.
A sziget legfontosabb műemléke a föld alatt rejtőző Hadrianus-palota, de számos ipari műemlék is található itt. Ilyen a tengely-, és csőszerelőműhely, a trafóház, a porta, a hajóvillamossági és mázoló műhely, a központi öltöző és a kompresszorház. A felsoroltak mind a PIM-hez kerülnek.
Mindez nem érinti a Hajógyári-sziget északi részét, ahol a Sziget Fesztivált tartják. Ez a terület ma közpark, és jórészt a főváros tulajdonában van, a hajógyár területén viszont az állam mellett vannak magántulajdonosok is. | Demeter Szilárdéké lesz a Hajógyári-sziget jókora része, a volt Vizoviczki-diszkók is | Mind megkapta Demeter Szilárd a Hajógyári-sziget szinte teljes déli területét, benne a Hadrianus-palotával, fél tucat más műemlékkel, az egykori hajógyár épületekben működő bezárt szórakozóhelyekkel. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210312_Demetere_lesz_majdnem_az_egesz_Hajogyarisziget_deli_resze | 2021-03-12 17:09:00 | true | null | null | HVG |
A kormány ismét átcsoportosításokat hajt végre a költségvetésben – derül ki egy március 17-ei határozatból.
A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából összesen 3,6 milliárd forintot vettek ki. Ebből egymilliárdot kap az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sporttevékenységek, azon belül versenysport és szakmai tevékenységek támogatása céljára.
Másik 1,2 milliárd forintot az Emmi alatt működő Magyarságkutató Intézet kap. Ezen belül egymilliárdot dologi kiadásokra, 200 milliót pedig személyi juttatásokra és járulékokra fordíthatnak. Az intézet munkatársai végzik Kásler Miklós miniszter kezdeményezése nyomán a fehérvári királysírban található maradványok alapján az Árpád-ház genomjának vizsgálatát, továbbá az intézetnél készült a rengeteg kritikát kiváltó animációs film a pozsonyi csatáról.
A tartalékból jut 930 millió a katasztrófavédelemnek és 400 millió a Miniszterelnökségnek nonprofit szervezetek és köztestületek támogatására.
A Gazdaságvédelmi Alapból 7,5 milliárd forintot vett ki a kormány. Ebből a legnagyobb falat, 3,7 milliárd forint a Miniszterelnökségnek jut „Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági társaságok részére”.
2,1 milliárdot kap a közoktatás csúcsszerve, a Klebelsberg Központ. 1,1 milliárd jut fővárosi fejlesztésekre. 540 milliót kap az állami vagyonkezelő ingatlanberuházásokra.
A Gazdaságvédelmi Alapon belül a kormány egy átcsoportosítást is végrehajtott: 1,5 milliárdot kötött segélyhitelezés helyett „regionális határon túli és egyéb nemzetközi fejlesztési és kutatási programokra” fordítanak.
Ugyanitt a kormány 631 milliót átpakolt a paksi bővítéssel kapcsolatos Közép-Duna menti fejlesztésekről a Miniszterelnökséghez.
A Központi Maradványelszámolási Alapból 19,2 milliárd forintot osztottak szét. Itt a legnagyobb nyertes a Honvédelmi Minisztérium és szervezeti, amelyek 7,7 milliárdot kaptak, illetve a a NATO Biztonsági Beruházási Programja még 3,7 milliárdot. 3,1 milliárd jutott agrárkár-enyhítésre
Ebből a kalapból 4 milliárd forintot csoportosítottak át a Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatására. | Rendkívüli intézkedésekről döntött a kormány: egymilliárd forint jut versenysportra, 1,2 milliárd magyarságkutatásra | Mintha nem a koronavírus-járvány legsötétebb heteit élné az ország, a kormány a szokásos célokra pakolgatja a pluszmilliárdokat a költségvetésben: sport, magyarkodás, határon túli programok. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210318_Rendkivuli_intezkedes_egymilliard_forint_versenysportra_12_milliard_magyarsagkutatasra | 2021-03-18 10:04:00 | true | null | null | HVG |
Január közepén kaptak egy levelet a Közgazdaságtudományi Intézet nyugdíjas kutatói – tudományos főmunkatársak, emeritusok, professzor emeritusok –, hogy egy hónapjuk van összepakolni és leadni a belépőjüket. Csak az maradhat, aki futó kutatást vezet. Az érintettek megalázónak érzik az eljárást, az intézmény kutatói közül több mint százan szolidaritási nyilatkozatban tiltakoznak a lépés ellen. | Velencén új vállalkozás nőtt ki az L. Simon körüli alapítványi és cégerdőből | A hálózatok elemei nem szűkölködnek állami, illetve uniós támogatásokban. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202110_helios_projekt_szalloda_lsimon_nepfoiskolajanal | 2021-03-11 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Nyomozást folytat az ügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik vezető beosztású személye ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt, olvasható a Fővárosi Főügyészség közleményében.
A nyomozó főügyészség a tényállás teljes körű felderítése és további bizonyítékok beszerzése érdekében tegnap összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre 13 helyszínen.
A megalapozott gyanú szerint egy felszámolás alatt álló gazdasági társaság korábbi működésében érdekelt vállalkozó 2020 áprilisában felkereste a vele bizalmas viszonyban álló és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi szervénél vezető beosztásban dolgozó hivatalos személyt, és közbenjárását kérte a cégnél folyamatban lévő adóeljárás mielőbbi befejezésében. Mindezzel azt akarták elérni, hogy az eljárás folytatása ne fedjen fel olyan pénzügyi visszaéléseket, amelyek az adott vállalkozáson túlmenően annak partner cégeit is érintik.
A hivatalos személy azt ajánlotta a vállalkozónak, hogy az érintett cég rendezze adótartozását, majd az adóeljárást folytató adóhatóságnál vezető pozícióját felhasználva elérte, hogy soron kívül megkezdjék az eljárás lezárását. | Őrizetbe vették a NAV egyik vezetőjét, mert a gyanú szerint megvesztegették egy 342 ezer forintos telefonnal | Nyomozást folytat az ügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik vezető beosztású személye ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt, olvasható a Fővárosi Főügyészség közleményében. | null | 1 | https://444.hu/2021/03/18/orizetbe-vettek-a-nav-egyik-vezetojet-mert-a-gyanu-szerint-megvesztegettek-egy-342-ezer-forintos-telefonnal | 2021-03-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A TurizmusOnline számolt be róla, hogy a Danubius Hotels hosszú távú bérletbe adta a Hotel Flamencót a Mathias Corvinus Collegium (MCC) számára. A 355 szobás, négycsillagos budai konferenciaszálloda legkevesebb négy évig üzemel majd hallgatói kollégiumként, közösségi térként, rendezvényhelyszínként és irodaként.
A Flamenco átadása már zajlik, az új funkciónak megfelelő átalakításokat az MCC fogja a saját igényei szerint elvégezni. Az ingatlan bérbeadásával az üzemeltetés sem marad a Danubiusnál.
Az MCC egy tehetséggondozó intézmény, amely a Kárpát-medencében nyújt oktatást kiegészítő képzéseket az általános iskola felső tagozatától az egyetemig. Alapítója Tombor Balázs és Tombor András. Utóbbi Orbán Viktor tanácsadója volt, és arról is ismert, hogy Habony Árpád korábban azt állította az adóhatóságnak, hogy Andy Vajna és Tombor kölcsöneiből él. 2020 végén a kormány százmilliárdos vagyont juttatott az MCC alapítványa számára.
Az MCC, pontosabban az azt működtető Tihany Alapítvány tavaly tavasszal egy törvény értelmében óriási vagyonhoz jutott, a kormányoldal a Richer- és Mol-részvények 10 százalékát adta az alapítványnak. A csomag értéke úgy 300 milliárd forint körüli, az éves hozam 7–8 milliárd forint körül mozog.
Ezt a juttatást fejelte meg ősszel a kormányzati többség azzal, hogy egyrészt vagyonkezelő közalapítvánnyá változtatta az MCC-t működtető alapítványt, és két pécsi, több révfülöpi – a révfülöpi kikötőhöz tartozó ingatlanokat takarja –, valamint egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi létesítményt kapott az alapítvány.
Mindezekre tett rá egy lapáttal a kormány karácsony előtt nem sokkal, amikor csaknem 100 milliárd forintot juttatott az alapítványnak, a szakkollégiumot működtető szervezet 35 helyen akar képzéseket indítani a pénzből tízezer diáknak.
Közben az MCC 25 százalékos, kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Libri-Bookline csoportban.
A szervezet budapesti központja 2001 óta a Somlói út 49–53. szám alatt található, és a jelenleg használt épületek alkalmatlanok a hosszú távú szakmai céljaik megvalósításához, állaguk nem teszi lehetővé a további fenntartható használatot. A bontási munkálatok és az építkezés idejére az épületbérlés mellett döntöttek, aminek kiválasztásában lényeges szempont volt, hogy az MCC jelenlegi központjához közel találjanak alkalmas ingatlant. | Egy egész négycsillagos szállodát kibérel a százmilliárdokkal kitömött elitképző, a Feneketlen-tónál | A TurizmusOnline számolt be róla, hogy a Danubius Hotels hosszú távú bérletbe adta a Hotel Flamencót a Mathias Corvinus Collegium (MCC) számára. A 355 szobás, négycsillagos budai konferenciaszálloda legkevesebb négy évig üzemel majd hallgatói kollégiumként, közösségi térként, rendezvényhelyszínként és irodaként. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/03/17/mcc-flamenco-szalloda/ | 2021-03-17 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Tóth László, a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) elnöke tavaly október végén, a budapesti Grand Slam-verseny zárónapján jelentette be, hogy az eredetileg 2022-re hazánknak ítélt világbajnoki rendezési jogot a Nemzetközi Judo Szövetség (IJF) kérésére 2021-re előrehoznák. Mivel erre a kormány is elvi áldását adta, június 3-ától a tokiói ötkarikás játékokra is kvalifikáló vb-t rendez Magyarország.
A kormány még 2019. június 25-i határozatában döntött a 2022-es budapesti cselgáncs-vb támogatásáról, ennek függvényében kapta meg a rendezési jogot hazánk egy hónappal később. A határozat szerint
2020-ban a rendezési jogdíjra 3 millió amerikai dollárnak megfelelő forint, és rendezési költségre 155 millió forint,
2021-ben a jogdíjra újabb 3 millió dollár, és rendezésre további 285 millió forint,
míg 2022-ben jogdíjra még 2 millió dollár, rendezésre 3,2 milliárd forint biztosításáról rendelkezett.
Vagyis 2019-ben a szövetség által leadott költségvetés-tervezet alapján a kormány elfogadta, hogy mintegy 8 millió dollár és 3,645 milliárd forint, összességében valamivel több mint 6 milliárd forint lesz szükséges 2022-ben egy cselgáncs vb-rendezéshez. Ezt a meglepően nagy összeget egy olyan, hét napon át tartó versenyre kérte az MJSZ, amelynek lebonyolításához építési beruházásra nincs szükség.
Négy év alatt duplájára hízott a költségvetés
A cselgáncs-világbajnokságok rendezési költségeinek összehasonlítására találunk hazai és nemzetközi példát is. Az MJSZ alig négy éve rendezett nagy sikerű vb-t Budapesten, a Papp László Arénában Orbán Viktor miniszterelnök mellett a szintén nagy sportbarát, fekete öves cselgáncsozó Vlagyimir Putyin is megjelent.
Az állam természetesen a 2017-es eseményre is biztosított támogatást:
5 millió dollárt jogdíjra (ezek szerint ez emelkedett 3 millió dollárral),
illetve 1,231 milliárd forintot rendezésre.
A két támogatási tétel összege nemhogy a 2017-es, de még a dollár jelenlegi árfolyamán sem éri el 2,8 milliárd forintot, azaz négy év alatt megduplázódott a költségvetés.
A 2021-es vb-t eredetileg Bécs rendezte volna. Az insidethegames.biz szerint az osztrák kormány jelentősen kevesebb, mintegy 12 millió eurós (4,4 milliárd forintos) összköltségvetéssel számolt, és a sportért is felelős Heinz-Christian Strache miniszterként annak is csak a felére vállalt garanciát a kabinet nevében. Ha tényként kezeljük, hogy nekik is 8 millió dollár a jogdíj, úgy a 3,645 milliárd forint hazai rendezési költséghez képest az osztrákok maximum 4 millió euróból, azaz 1,45 milliárd forintból összedobták volna a világbajnokságot.
Ez kétmilliárd forinttal kevesebb a magyar szövetség által elképzelt rendezési költségnél.
Miért 2021-ben rendezünk, miért nem 2022-ben?
Az is érdekes, hogy miért nem az eredetileg elnyert 2022-es időpontban, hanem az idén, a tokiói olimpia előtt hét héttel rendezünk világbajnokságot. Egyfelől az annak idején az osztrák alkancellári tisztet is betöltő Strache azóta dicstelenül távozott a hatalomból: egy 2019 májusában napvilágot látott, 2017-ben rögzített felvételen a politikus egy, magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe állami megbízásokat ígért. Strache a leleplezésből kerekedett belpolitikai botrány miatt lemondott. Hans-Paul Kutschera, az Osztrák Judo Szövetség elnöke attól tartva, hogy ezek után nem tudják előteremteni az IJF borsos jogdíját és a rendezési költségeket, visszamondta a bécsi vb-szervezést.
Az osztrák főváros helyére Taskent ugrott be, ám tavaly a koronavírus-világjárvány miatt borult a nemzetközi versenynaptár, márciusban megszületett a döntés a tokiói olimpia 2021-re halasztásáról, elmaradt cselgáncs-vb is, és mindez arra késztette az IJF vezetését, hogy a 2021-es versenynaptárat újragombolja.
Az MJSZ egy hosszabb nemzetközi versenyek nélküli időszakot követően tavaly októberben rendezett először egy úgynevezett buborék Grand Slamet Budapesten. Azért buborék, mert a versenyzőkre, a velük érkező edzőkre, versenybírákra és minden szervezőre különleges biztonsági előírások vonatkoztak. A kormányrendeletnek megfelelően a külföldi sportolók, sportvezetők csak negatív PCR- teszttel utazhattak Magyarországra, elzárták őket a külvilágtól, a verseny előtt és alatt is folyamatos tesztelésen esett át mindenki.
A budapesti Grand Slam kiváló mintaversenynek bizonyult. A szövetségtől kapott információ szerint fővárosunkban tavaly októberben 61 ország 405 cselgáncsozója állt tatamira, ez kicsit több mint a fele egy átlagos vb versenyzői létszámának.
Az MJSZ 350 millió forint állami támogatás segítségével bonyolította le az eseményt, ez az összeg a tizede sincs a 2019-es kormányhatározatban garantált vb-támogatásnak, miközben a lebonyolítás tekintetében a két esemény nem sokban különbözik egymástól.
A sport- és járványszempontból sikeres, összesen egy pozitív koronavírus teszttel záródó Grand Slam után a nemzetközi szövetség fel is vetette, mi lenne, ha a 2022-re tervezett budapesti vb-t előrehoznák 2021-re, és az üzbégeknek adnák a 2022-es világbajnokságot.
Elengedett alkupozíció?
Normál esetben, amikor éppen nincs világjárvány, a 204 tagállammal rendelkező IJF világbajnoksága az egyéni olimpiai sportágak közül az egyik legnagyobb esemény. Ezt az átlagos olimpiai sportágaknál jóval népesebb vb-mezőny és magasabb rendezési jogdíjösszeg is mutatja. 2019-ben 828 dzsúdós állt szőnyegre a tokiói vb-n, a 2017-es budapestin 126 ország 728 versenyzője indult.
Idén azonban a Magyar Judo Szövetség egy olyan világbajnokságnak ad otthont,
amely bár vitathatatlanul jelentős sportesemény, mégiscsak az év fő versenye, a tokiói olimpiai előtt hét héttel kezdődik, ami nem a legszerencsésebb időpont,
ráadásul úgy kell megszervezni, hogy közben jó eséllyel benne leszünk még a járványban.
Emiatt prognosztizálhatóan se közönséggel, se jelentős reklámbevétellel nem számolhat az MJSZ (akárcsak a tavaly októberi Grand Slam alkalmával).
Az ember azt hinné, mindezen érvek ismeretében az MJSZ remek alkupozícióba került, ügyesen tárgyalt az IJF-fel, és jelentős engedményeket ért el, ha másban nem is, de a jogdíjköltség terén. Megkérdeztük a hazai szövetséget, próbáltak-e alkudni, ha nem, miért nem, ha igen, miért nem jártak sikerrel.
Nagy György főtitkártól azt a választ kaptuk:
A jogdíj meghatározása az IJF vezető testületeinek a feladata.
A szövetség vezető tisztségviselője tájékoztatott arról is, hogy ellentétben például a labdarúgással, ahol az UEFA televíziós jogdíj- és reklmámbevételeiből jelentős mértékben hozzájárul a Magyar Labdarúgó Szövetség nyári Eb-rendezésének költségeihez, az IJF a 8 millió dolláros jogdíjért cserébe semmit nem ad, csak
a verseny megrendezésének a jogát.
Úgy tűnik, idén 5,3 milliárdot költünk a vb-re
A kormány mindezek ismeretében idén március 5-ei határozatában arról rendelkezett, hogy előrehozza a 2019-ben jóváhagyott forrás ütemezését, és módosítja az összegeket. Az állam
a 8 millió dollár jogdíjat továbbra is állja, viszont rendezésre a 3,645 milliárd helyett „csak” mintegy 2,9 milliárd forintot ad.
Továbbá a forrás elköltését nem a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Kft.-re (NSÜ) bízza az MJSZ közreműködésével, hanem fordítva.
Kikértük a világbajnokság részletes költségvetési tervét is, azt, ami alapján a kormány e célzott támogatást jóváhagyta. Nagy György kérésünkre az alábbi, a 2021-es naptári évre vonatkozó keretszámokat osztotta meg:
A szövetségtől kapott adatokból kitűnik, hogy míg a kormány továbbra is 8 millió dollárt (2,48 milliárd forintot) biztosít jogdíjra, addig az MJSZ idei vb-költségvetésében mintegy félmilliárd forinttal kevesebb, csak 1,949 milliárd forint (6,28 millió dollár) szerepel. A szövetségtől kapott információ szerint ez azért lehet, mert az NSÜ a 2019-es és 2021-es kormányhatározat között már költhetett a vb-re.
A világbajnokságra elköltött végösszeg megismerése miatt ezért fontos lenne tudni azt is, hogy az állam a vb címén pontosan mennyi pénzt folyósított a két rendezésre kijelölt sportszervezetnek a rendeleteivel. Ennek érdekében levélben fordultunk a Pénzügyminisztériumhoz és az Emmihez, választ azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
Jelen tudásunk szerint tehát a magyar állam csak idén legkevesebb 5,3 milliárd forinttal támogatja a hétnapos eseményt.
Adódik a kérdés, kinek és miért annyira fontos a cselgáncs-világbajnokság, hogy ennyi közpénzt költsünk rá. Az MJSZ főtitkára szerint: „Minden sportbarátnak, sportot szerető civilnek, sportról tudósító médiaszakembereknek, a 204 tagállam több mint tízmillió versenyzőjének, hiszen mindannyian élmény és feladat nélkül maradtunk a lezárások okán”. Hozzátette, | 5,3 milliárd forint közpénzből rendezünk cselgáncs-vb-t az olimpia előtt hetekkel | A négy évvel ezelőtti budapesti világbajnoksághoz képest minimum a duplájába kerül a rendezés. A korábban visszalépett osztrákok is fele annyiból rendeztek volna vb-t idén, mint Magyarország. | null | 1 | https://24.hu/sport/2021/03/19/judo-cselgancs-cselgancs-vb-2021-judo-vb-2021-allami-tamogatas-sporttamogatas-judo-vb-koltsegei/ | 2021-03-19 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A magyar baloldal táskás emberének, a hatmilliárd forintot meghaladó költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabának, a bűnszervezet irányítójának büntetőperét eddig gyurcsányista módszerekkel, ügyvédi trükkök százaival sikerült elhúzni, elodázni, ám ez nem feltétlenül kedvez a szivárványkoalíció „dédelgetett és pénzelt koncepciós áldozatának”. A Czeglédy-ügy ugyanis bírósági eljárás híján is elkezdett önálló életet élni: Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője például kedden azonnali kérdéssel fordult Varga Judit igazságügyi miniszterhez, arra keresve választ: hová kerültek Czeglédyék eltüntetett milliárdjai?
A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy Pesti Srácok hírportál nyilvánosságra hozta a vádirat mellékletét képező revizori jelentést, amelynek hátteréről Czeglédy feketekasszáját támogatta Gyurcsányné címmel számoltunk be szerdán. A jelentésből kiderült, Czeglédyék munkaerő-közvetítéssel foglalkozó gazdasági társaságának leányvállalatából, a Human Operator Services Kft.-ből 2,5 milliárd forintot szivattyúztak ki készpénzes felvétellel. E pénzek mögött számlák nem álltak, és nem derült ki az sem, mi lett a pénz sorsa.
A leányvállalat egykori vezetői a hírportálnak arról számoltak be, hogy a készpénzben felvett összegeket a Human Operator szombathelyi irodájába kellett bevinniük, és ott Czeglédy közvetlen pénzügyes munkatársainak átadni. A vádirat azt is tartalmazza, hogy a Human Operator Zrt. igazgatósági elnöke lepapírozott tagi kölcsönök, valamint megbízási díjak fejében maga is csaknem négyszázmillió forintot vett fel. A vádirat szerint azonban ezek a pénzek a bűncselekmény elkövetéséből, a meg nem fizetett adókból, illetve a foglalkoztatott diákok munkabére után ki nem fizetett járulékokból származtak.
A bűncselekmény elkövetését beismerő négy vádlott egyike, a Human Operator volt alkalmazottja azt állította, hogy a veszprémi időközi választáson az ellenzéki pártok közös „civil” jelöltjének, Kész Zoltánnak a kampányát Czeglédy finanszírozta. A Pesti Srácok oldalán közzétett videóban megszólaló védett tanú azt mondta, hogy Kész Zoltán kampányában közel száz diák dolgozott, ezerforintos órabérért szórólapoztak, aláírást gyűjtöttek, és később bekapcsolódtak az érdi, majd egy fővárosi időközi választás kampányába is.
Még 2017-ben számoltunk be arról, hogy a Human Operator Zrt. alatt elhelyezkedő, a számlázási láncban az anyavállalat és diákszövetkezetek között lévő leányvállalat, a Human Operator Services Kft. a Gyurcsány család cége által nyújtott egyik kölcsönből egy 53,3 és egy 24,1 millió forintos pénzösszeget kapott, Czeglédy két tételben 1,7 millió forintot vehetett fel, a Czeglédy és Társa Ügyvédi Iroda 1,35 millió forintot, míg K. László, az Oberbank szombathelyi fiókvezetője – a Humán Operator Zrt. felügyelőbizottsági tagja – 71 200 forintot.
Tehát Gyurcsányék baráti segítségéből fizették Czeglédy bűnszervezetének segítőit (később vádlottjait) is, a pénznek csak egy része ment a diákmunkások bérére. A feketekasszát működtető leányvállalatnak a NAV az adószámát előbb megszüntette, majd 2019 márciusában kényszertörlési eljárását kezdeményezte a cégbíróságon. | A táskás ember kampánypénzei | Önmagával szemben sem volt szűkmarkú a baloldali pártok és a Gyurcsány család háziügyvédje, Czeglédy Csaba. Strómancégen keresztül nemcsak milliárdos feketekasszát működtetett a NAV revizori jelentésének adatai szerint, saját magát is díjazta különféle trükkös pénzcsinálással. | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20210319-a-taskas-ember-kampanypenzei | 2021-03-19 22:17:37 | true | null | null | Magyar Hírlap |
Egy olyan, zavaros hátterű és múltú céggel kötött szerződést a kínai vakcinák beszerzésére az állam, amely hasonló méretű üzletet még soha nem bonyolított le. A vállalatot ráadásul viszonylag hamar össze lehet kötni egy olyan céggel, amelyik a tavalyi lélegeztetőgép-beszerzésekből húzott hasznot. Akkor az a cég is története messze legnagyobb megbízását kapta.
A 2019-es összbevétel százötvenszerese a megrendelés
A Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter Facebook-oldalán közzétett szerződés szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem közvetlenül a kínai partnertől, hanem egy magyar vállalattól, a Danubia Pharma Kft-től szerzi be az ötmillió kínai vakcinát. Bár nem példa nélküli, hogy az állam egy kínai beszerzéshez közvetítőt von be, itt mégis nehezen érthető, miért volt szükség egy plusz szereplő közbeiktatására, hiszen a magyar állam közvetlenül is volt már kapcsolatban a vakcinát gyártó Sinopharmmal. A kínai vállalattól tavaly lélegeztetőgépet is vásárolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.
A közvetítő beiktatása ezúttal a szállítási kockázatot sem csökkenti érdemben. Bár a Danubia Kft-nek kell fizetnie kötbért, ha késik, vagy nem szállít, de csak akkor, ha ez a saját hibájából történik. Az pedig, ha nem készül elég vakcina, nem az ő hibájuk. A szerződés szó szerint úgy fogalmaz, hogy az oltóanyag
rendelkezésre állása a Kínai Népköztársaság területéről történő elszállításának előfeltétele, amely feltétel teljesüléséért az eladó (tehát a Danubia) szavatosságot nem vállal.
Ahogy az esetleges késésekért vagy meghiúsulásért sem lehet a vállalattal szemben szankciókat alkalmazni, ha ezekről a gyártó Sinopharm tehet.
Persze ettől egy tapasztalt közvetítő beiktatása még mindig indokolt lehet, mert gyorsíthatja a folyamatot.
A Danubia Pharma azonban, ha nem is teljesen tapasztalatlan cég, de ekkora üzletet még soha nem bonyolított le.
A cég ugyan több évig tartó zsugorodás után tavaly hirtelen a tízszeresére nőtt, és közel 3,5 milliárdos árbevételt hozott össze, de a kínai vakcinabeszerzés mellett ez is eltörpül. A szerződés szerint ugyanis a társaság az 5 millió adag oltóanyagot adagonként 30 euróért szállítja le, ami jelenlegi árfolyamon majdnem 55 milliárd forintos összértéket jelent. Ez a Danubia tavalyi árbevételének tizenhat, tavaly előtti forgalmának pedig a 150-szerese.
Kilenc napja vezette a céget, amikor bejött a gigaüzlet
Ráadásul a múltbeli eredményeknek a nagy részét sem a mostani vezetés mellett érte el a vállalat. A cég jelenlegi ügyvezetője hivatalosan az idén január 20-tól tölti be ezt a pozíciót. Azaz mindössze kilenc napja volt a cég élén, amikor aláírta az 55 milliárdos szerződést.
Az üzletembernek ezen kívül kisebb tanácsadó cégekben van, illetve volt érdekeltsége, 12 éve pedig még a sajtóban adott tanácsot hitelügyekben. A banki tevékenységgel valószínűleg azóta sem hagyott fel, legalábbis – ahogy erre Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is felhívta a figyelmet egy Facebook posztban – jelenleg is szerepel a Budapest Bank pénzügyi közvetítőinek listáján.
A közvetítő vállalat szerepe illetve kiléte azért fontos, mert a beszerzésen nagyon sokat lehet nyerni.
Ha a vállalat adagonként csak egy eurót keres, a teljes szerződésben foglalt mennyiségen akkor is 1,8 milliárd forintot kaszál.
Ennél azonban sokkal többet is kereshet egy adagon. A 30 eurós ár egyébként a korábbi hírekhez képest nem feltétlenül sok, hiszen a Sinopharm vakcina esetében adagonként ennek duplájáról is lehetett hallani. A kínaiak által elkért összeg azonban rendkívül széles sávban szór. A 60 euró ennek a teteje, de Szenegálnak például alig több mint 15 euróért szállítottak. Egy ugyanolyan árazású szerződéssel pedig, mint amilyet az afrikai ország kapott, a Danubia Pharmának 27 milliárd forint juthat az állam által fizetett 55 milliárdból.
Összeér a kínai vakcina és lélegeztetőgép
Mivel hatalmas összegről van szó, nem teljesen érdektelen, hogy az üzletnek ki a végső haszonélvezője, ezt azonban nem lehet tudni. Az ugyan ismert, hogy a Danubia Pharma az alig négy hónappal ezelőtt alapított Syntonite Med Zrt. tulajdonában áll, ennek a vállalatnak a hátterét azonban homály fedi, tulajdonosi köre sem a cégregiszterekből, sem a cégközlönyből nem derül ki. Mindössze annyi biztos, hogy a vezetője most már ugyanaz, mint a Danuiba Kft-é, ám a Syntonite élére még később nevezték ki, csak a vakcinaszerződés aláírása után.
Ha a Danubia Pharma jelenlegi tulajdonosairól sokat nem is tudhatunk, a múltbeliek között találhatunk érdekességeket. A céget az elmúlt nagyjából hét évben egy olyan üzletember birtokolta, aki öt éve egy zavaros üggyel már bekerült a hírekbe. Egy másik vállalata ugyanis félmilliárdos uniós támogatást kapott egy projektre, amiből viszont addig csak 59 darab földbe ásott lyuk valósult meg.
A mostani szerződés szempontjából azonban fontosabb egy ennél is korábbi tulajdonos, a brit Independent Pharma Invest Ltd. A szintén zavaros hátterű cég*Amelynek seychelles-szigeteki vezetője több száz offshore-cégben tölt be hasonló pozíciót. ugyan csak néhány hónapig birtokolta a Danubia Kft-t 2013-ban, volt viszont két másik magyar érdekeltsége is. Ezek közül az egyik pedig éppen az a Pannon Cargo and Sped Trans Logisztikai és Szállítmányozási Kft., amely tavaly szintén a semmiből kapott 6 milliárd forintos megbízást a KKM által beszerzett lélegeztetőgépek üzembe helyezésére.
Az Independent Pharma ugyan ennél a cégnél még rövidebb ideig, csak egy napig volt tulajdonos, így is érdekes azonban, hogy a két hirtelen előkerült milliárdos állami megbízást kapó cég pont ugyanazt a zavaros hátterű brit céget találta meg tulajdonosváltások közötti átmeneti tulajdonosnak.
Ráadásul a Pannon Cargót a botrányos lélegeztetőgép-beszerzés egy másik szereplőjével is kapcsolatba hozták korábban: a cég ügyvezetője és tulajdonosa ugyanis az éppen Kínából lélegeztetőgépeket beszerző tőzsdei OTT-One Nyrt. felügyelőbizottságában is bent ült, amikor a beszerzések történtek*később ebből a pozíciójából eltávolították. | Összeér a kínai vakcinabiznisz és a botrányos lélegeztetőgép-beszerzés | Egy olyan céggel kötött szerződést a kínai vakcinák beszerzésére az állam, amely hasonló méretű üzletet még soha nem bonyolított le. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20210312/osszeer-a-kinai-vakcinabiznisz-es-a-botranyos-lelegeztetogep-beszerzes/ | 2021-03-12 12:48:00 | true | null | null | G7 |
Kevesen vonják kétségbe, hogy a multinacionális vállalatok jelentős része nem fizeti meg a rájuk vonatkozó adók teljes összegét. Az adóelkerülésre számos legális vagy nem teljesen törvényes, de nehezen büntethető lehetőség adódik. Nem is olyan nehéz ezekkel élni, hiszen ahogy egy tudományos kutatás kimutatta, a nagy tanácsadócégek segítik a cégeket ebben.
Az Apple esete talán a legismertebb: az Európai Unió arra kötelezte a céget, hogy fizessen be az ír államkasszába 13 milliárd euró elmaradt társasági adót – ez közel egy évtizednyi magyar taobevételnek felel meg. (Igaz, az Európai Bíróság ezt a döntést megsemmisítette, és a jogvita azóta is tart.) A Google egyetlen év alatt 5 ezer milliárd forintnyi bevételt utalt kamu bermudai számlákra az európai adóhatóságok elől. Ezeket a cégeket pedig soha senki nem vonta felelősségre, és amennyire lehetséges, azóta is távolról kerülik az adófizetést.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa: a Tax Justice Network adóelkerülés ellen küzdő civil szervezet adatai szerint a világon 2019-ben 427 milliárd dollárt (mostani árfolyamon 132 ezer milliárd forint) tüntettek el a cégek adótrükkjei. Egy tudományos tanulmány szerzői még magasabb, 500 milliárd dolláros értéket találtak, az IMF elemzése pedig 500 és 600 milliárd dollár közé becsüli ezt az összeget. Ez a 87 ezer milliárd dolláros globális GDP 0,6 százaléka.
Ez nem egy elvont probléma Magyarországnak sem: a Tax Justice Network számításai szerint hazánk közel 127 milliárd forintot*411 millió dollár, a teljes adóbevétel 1,14 százalékát veszítette el 2019-ben. Ezek ráadásul csak a legátlátszóbb trükkök, a transzferárazás, a kutatás-fejlesztési költségek kreatív számítása benne sincsenek. Ezek azok az összegek, amiket könnyen ki lehet számítani nemzetközi adatbázisokból.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nagy transzferár-trükközés igazi tétjeTényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.
Örülhetnénk annak, hogy a Facebook most 3,8 milliárd forintot reklámadó címén befizet a költségvetésbe. Ez azonban csak szépségtapasz, hiszen eleve 2019 júliusa óta a reklámadó mértéke 0 százalék, és így marad várhatóan 2022 végéig. És arról már nem szól a fáma, hogy a Facebook ezentúl fizet-e Magyarországon adót a nyeresége után.
Korábbi számításaink szerint csak a Google és a Facebook reklámpiaci adóelkerülése közel évi 3 milliárd forint adókiesést okoz, és csak a legnagyobb 30 multi pénzügyi adataiból az olvasható ki korábbi elemzésünk alapján, hogy évi közel 48 milliárd forint adót nem fizetnek meg.
Mindez pedig csak úgy lehetséges, hogy az egyes országok egymás kárára versenyezve keresik a globális nagyvállalatok kegyeit, olyan egyedi törvényeket hoznak, amelyekkel lehetővé válik az adóelkerülés. Európában Hollandia, Svájc, Luxemburg és az Egyesült Királyság a legkárosabbak ezen a téren. Hazánk is támogatja a német autóipari multikat megkérdőjelezhető módon, illetve a GE-re írt magyar növekedési adóhitel is más országoknak okoz végső soron adókiesést, így bár inkább vesztesek vagyunk, a hazai tevékenység másoknak is kárt okoz.
Az EU-n belüli társasági adóalap „optimalizációja” jól mérhető: a Tax Justice Network adatai szerint a négy legkárosabb hatású ország ezáltal 3,9 milliárd dollár bevételhez jut, de ezzel 27,6 milliárd dollár kárt okoz a többi EU tagországnak.
Magyarország a hetedik legnagyobb vesztese az Egyesült Királyság, Svájc, Hollandia és Luxemburg tisztességtelen adózási gyakorlatának, a négy gazdag ország minden magyartól évente 12 ezer forintot vesz el.
Az alábbi ábra pedig azt mutatja, hogy GDP-arányosan és összességében mely EU-ország mennyit veszít az adóelkerülés miatt.
Reményt keltő javaslatok
Mindez ráadásul csak a gazdag országokon belüli adóelkerülést mutatja, a szegény országokat sokkal jobban sújtják az adózási trükkök. Az ENSZ által 2020 márciusában felállított testület (FACTI*UN High-Level Panel on International Financial Accountability, Transparency and Integrity) azért jött létre, hogy az adóelkerülés, pénzmosás és illegális pénzmozgások feltárásával és ezek elleni intézkedéssel lehetővé tegyék az ENSZ 2030-as fenntartható fejlesztési céljainak elérését. Ez tulajdonképpen arról szólt, hogyan lehet megoldani, hogy a szegény és fejlődő országokból ne tűnjenek el az adóbevételek a legnagyobb offshore központokba.
Ha offshore központokról van szó, akkor a legtöbbeknek az egzotikus szigetek jutnak eszébe, de a pénzmosás és adóelkerülés valós központjai a fejlett nyugati országok, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Svájc, Hollandia vagy Németország. Ezért is nagy szó, hogy a végső FACTI-jelentés minden olyan fontos elemet tartalmaz, amiért az adóigazságosságért küzdők legalább két évtizede harcolnak.
Automatikus információcsere: a fejlett országok között az OECD keretében ez mára adottság – az Egyesült Államok kivételével -, de a klubon kívüli országoknak ez nagy segítség lenne. Ez arról szól, hogy automatikusan kapjanak adatokat az országok adóhatóságai a náluk működő cégek külföldi tevékenységéről. Ha ma szeretne egy afrikai ország a bányászatban működő cégek tipikusan svájci működéséről információt kapni, azt biztosan nem fogja megkapni. (Zambia például becslések szerint évi 2-3 milliárd dollárt, az ország GDP-jének tizedét bukja adótrükkök miatt.)
Végső tulajdonos adatbázis: az adóelkerülés elleni fellépés hatékony eszköze, ha az ugyanazon tulajdonoshoz tartozó cégeket sikerül kiszűrni. Ezzel a nemzetközi céghálókat lehet felgöngyölíteni – főként ha nyilvánosan hozzáférhető, egységes adatbázist építenek.
Országonkénti jelentés (CbC*country by country reporting): már 2015-re kidolgozta az OECD a G20 országoknak a jelentését arról, hogyan kellene a multikat arra kötelezni, hogy minden egyes országban tüntessék fel működésük fő pénzügyi mutatószámait. A kezdeményezést a multik lobbizása teljesen fellazította, csak a 750 millió euró árbevétel feletti cégeknek kell ezt elkészíteni, de mivel nem hozzák nyilvánosságra, ennek nincs sok értelme. Ezért azt javasolják, hogy minden multi számára legyen kötelező a CbC kitöltése és nyilvánossá tétele.
Külön érdekesség, hogy mindezt még az Európai Unióban sem sikerült eddig megvalósítani. A végső tulajdonos beazonosítása még mindig csak a keleti és déli tagállamokban könnyen megoldható, a nyugatiak többségében ez csak bírósági eljárás során vagy rendőrségi nyomozás során fedhető fel.
Az országonkénti nyilvános beszámolók készítésére 2015-ben indult az Európai Parlamentben jogszabályalkotási folyamat, ám ezt több tagállam – többek között hazánk esetében a Fidesz-kormányzat – jó ideig sikerrel akadályozta. Pedig csak annyiról szólt ez a kezdeményezés, hogy a legnagyobb multiknak minden országra lebontva meg kellene adniuk, hogy melyik országban mennyi bevételük képződött, és ott mennyit adóztak. Németország ezt nagyon nem szeretné, és ehhez fontos a magyar segítség is – ennek ellenére az idei első féléves portugál elnökségnek végül sikerült megszavaztatnia a javaslatot a miniszterek tanácsában.*Hazánkon és Németországon kívül még Ciprus, Csehország, Írország, Luxemburg, Málta ás Svédország szavazott nemmel.
Ezt még további jogalkotási lépések követik, és ha ezeket is sikerül abszolválni, akkor kell majd a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező, az EU-ban működő multinacionális cégeknek közzétenniük uniós országonkénti bontásban a nyereséget és az adófizetést. Ha az utóbbi EU-n kívüli adóparadicsomokban történik, akkor azt is. Ez tehát egy második front az adóelkerülő cégekkel szemben, bár önmagában kétséges, hogy mennyire változtatja majd meg a dolgok menetét.
Ennél sokkal nagyobb jelentősége lehetne, hogy a FACTI jelentés a túlságosan bonyolult, ezért valójában szinte ellenőrizhetetlen, az adóelkerülést kizárni nem tudó transzferár-szabályozás helyett az egységes adózás*unitary taxing bevezetését javasolja:
a multiknak a bevétel és a foglalkoztatás arányában kellene adózniuk.
Az adóverseny káros hatásait a globális minimális adómértékkel oldanák meg: egy bizonyos szint alá nem lehetne csökkenteni a vállalati adókat. Mindezeket a javaslatokat egy egységes ENSZ adómegállapodás keretében rendeznénk, hogy a világon nagyjából egységesek legyenek az adószabályok. Átütő és gyors eredményt azonban már csak azért sem lehet remélni, mivel az adóelkerülés alapvetően a gazdag és nagy országok cégeit segíti. Mindenesetre az is nagy eredmény, hogy hivatalos javaslatként megszülethettek a fenti elgondolások, amelyeket eddig illuzórikus képzelgésnek próbáltak beállítani az adóelkerülésben érdekelt cégek és tanácsadók.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legnagyobb cégek kevesebb, az emberek több adót fizetnek a 2008-as válság ótaKedvezmények és kiskapuk sora segíti a nagyvállalatokat, ezért egyre kevesebbel szállnak be a közösbe.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLelkesen segítenek az adótanácsadók az adóelkerülő nagyvállalatoknakÉvi többszáz milliárd dollárral rövidítik meg a világ államkasszáit a trükköző nagyvállalatok. Akik a Big 4 adótanácsadókkal dolgoznak, azok nagyobb eséllyel mennek ebbe az irányba. | Két fronton támadják a Magyarországnak is sok kárt okozó adóelkerülő cégeket | Nemcsak az adóparadicsomokkal, hanem a multik és az adótanácsadók trükkjeivel is leszámolna az ENSZ bizottsága. A javaslatok egy részét az EU is magáévá teszi. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20210317/ket-fronton-tamadjak-a-magyarorszagnak-is-sok-kart-okozo-adoelkerulo-cegeket/ | 2021-03-17 13:01:00 | true | null | null | G7 |
Újabb közel 3 milliárd forintot költ el a Néprajzi Múzeumra a Liget-projektet felügyelő állami cég Mészáros Lőrincéknél. Az épület kivitelezését eredetileg szűk 26 milliárd forintért nyerte el a Záév-Magyar Építő kettős, amely a Puskás stadiont is építette, ám az ár már tavaly több mint 6 milliárd forinttal emelkedett az előre nem látható költségek miatt. Most egy teljesen új szerződés keretében emellé kapnak még 2,8 milliárdot, így a múzeum kivitelezésére csak ennél a két cégnél majdnem 35 milliárd forintot költ el a Városliget Zrt. Az egyéb járulékos munkákkal pedig már a 40 milliárdot közelíti az összköltség.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagítottAz eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFurcsán árazták be a Liget-projekt párszáz milliós beruházásaitHáromszáz millió forintig azt hív meg a Városliget Zrt. a tenderekre, akit akar. Élt is a lehetőséggel, ennyiből valósult meg a Vakok Kertje, a Rózsakert, a kutyafuttató és még három projekt.
Álpadló, világítás és beépített bútorok
A napokban lezárt közbeszerzés hivatalosan az „Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont befejező kiegészítő munkálatai” nevet viselte. A kiírás szerint a tender nyertesének a feladata lesz a
légzáró elemes álpadlórendszer telepítése,
a világítás és a világításvezérlés kiépítése,
az optikai gerinchálózat kivitelezése,
az audiovizuális rendszerek kiépítése, valamint
nekik kell a bútorokat is beépíteni.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy ezek a feladatok miért nem voltak benne az eredeti generálkivitelezési szerződésben, illetve, hogy esett-e egyáltalán szó róluk a megállapodásban. A szerződésben ugyanis a konkrét munkákat elvileg a különböző mellékletek részletezik, ezeket azonban nem hoztak nyilvánosságra az erre hivatott adatbázisban*Ez egyébként általános gyakorlat, a szerződés szövege általában nyilvános, a mellékleteket viszont nem töltik fel..
A közbeszerzésen mindenesetre csak ketten adtak be ajánlatot, a kedvezőbbet ugyanaz a Záév-Magyar Építő kettős, amely a generálkivitelezést is végzi. Így projektnek ez a része is marad Mészáros Lőrinc közelében, hiszen a Záév a felcsúti milliárdos érdekeltsége.
A járvány miatt csúszik
Az új Néprajzi Múzeumot az eredeti tervek szerint egyébként az idén júliusban kellene átadni, de erre biztosan nem kerül sor. A koronavírus-járvány miatt ugyanis a projekt megcsúszott, így tavaly, amikor a beruházás árát közel negyedével megemelték, a határidőket is kitolták. A kivitelező azt jelezte, hogy a veszélyhelyzet olyan
alapvető változásokat és késedelmet idéz elő, amelynek mértéke előre nem meghatározható.
Végül a konzorcium a módosított szerződés alapján még fél évet kapott, de úgy tűnik, hogy a projekt még ezen is túlfut. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója legalábbis az Inforádiónak a napokban azt mondta:
várhatóan jövő márciusra készül el és nyílik meg a városligeti épület.
A régi helyéről egyébként már költözik a múzeum, a főigazgató szerint a bő 220 ezer műtárgyból álló gyűjteményéből már több mint százezer darab elhagyta az intézmény Kossuth Lajos téri épületét.
A költöztetés valamivel több, mint 200 millió forintba kerül, de nem ez az egyetlen olyan tétel, ami nem fért bele az eddig említett 35 milliárdba. Korábban a tervezésre is elköltöttek közel 1,9 milliárdot, a munkagödör és a közműkiváltás pedig több mint 2,5 milliárdba került.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés nélkül felmondhatók a Liget-projekt gigafejlesztései, de így sem éri megA folyamatban lévő építkezések közül van, amit már biztosan nincs értelme leállítani, de ez a többinél is kétséges. Az el sem kezdődött beruházásoknál az a kérdés, engedi-e a kormány a szemezgetést. | Lassan 40 milliárdnál tart Mészárosék városligeti óriásberuházása | Újabb közel 3 milliárd forintot költ el a Néprajzi Múzeumra a Liget-projektet felügyelő állami cég Mészáros Lőrincéknél. Légzáró elemes álpadlórendszer is lesz. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20210316/lassan-40-milliardnal-tart-meszarosek-varosligeti-oriasberuhazasa/ | 2021-03-16 13:08:00 | true | null | null | G7 |
A kormány kezdeményezésére a Corvinus Egyetem 2019-es magánosításával kezdődően összesen tíz állami egyetem alapítványi fenntartásba kerüléséről döntött az Országgyűlés, további öt egyetemnél a következő hónapokban várható formális döntés ugyanerről. Kilenc egyetemi alapítványt már létrehozott a kormány, ezek kuratóriumaiba és felügyelőbizottságaiba több aktív fideszes politikust, országgyűlési képviselőket, polgármestereket és kormánytagokat is delegált Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A kormánynak a 2022-es választás előtt lehetősége van arra, hogy az alapítványok alapító jogait átadja a kuratóriumoknak, így egy következő kormány nem tudja majd módosítani azok összetételét.
Az alapítványok gazdálkodásáról kevés a nyilvánosan elérhető információ, a 2021 januárjában leadott politikusi vagyonnyilatkozatokból viszont következtethetünk arra, milyen fizetést kapnak a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok.
Akik felveszik
Az Állatorvostudományi Egyetemet fenntartó Marek József Alapítvány kuratóriumának két fideszes országgyűlési képviselő is tagja, Bajkai István és Fazekas Sándor. Vagyonnyilatkozatuk szerint mindketten havi bruttó 1,5 millió forintos jövedelemben részesülnek ezért. A 2021 elején leadott vagyonnyilatkozatok a 2020. december 31-i állapotot mutatják, azt nem tudjuk, hogy 2021-ben történt-e változás a Marek József Alapítvány kuratóriumi tagjainak díjazásában, a képviselők erre a kérdésünkre nem válaszoltak.
Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő laudációt mond az Emberi Méltóságért kitüntetés átadóünnepségén Budapesten 2020. június 19-én
Fotó: MTI/Mónus Márton
Bajkai István képviselői fizetése jelenleg bruttó 1 655 100 forint, és vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványban betöltött kuratóriumi tagsága után is kap havi bruttó 751 880 forintot. Fazekas Sándor parlamenti fizetése bruttó 1 544 760 forint, vagyonnyilatkozata szerint földügyi kormánybiztosi pozíciója után még havi bruttó 997 ezer forintot kap.
A Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini alapítvány kuratóriumában György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára tag, vagyonnyilatkozata szerint ő is havi bruttó 1,5 millióért végzi e tevékenységét. E mellé jár államtitkári fizetése, ami bruttó 1 millió 750 ezer forint, továbbá bruttó 600 ezret kap az ELTE-ről, 420 ezret pedig a Hiventures Zrt.-től. Érdekesség, hogy Palkovics miniszter korábban az atv.hu-nak azt mondta,
ő nem ülne be egyik egyetemi alapítványba sem, mert összeférhetetlen lenne – úgy tűnik, ugyanezt az egyik államtitkárára nézve nem tartja összeférhetetlennek.
Lezsák Sándor fideszes országgyűlési képviselő a kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítványban foglal helyet. Az ő havi bruttó díjazása 850 ezer forint volt december 31-én, de ez azóta valószínűleg megváltozott. Lezsák kérdésünkre elküldött egy dokumentumot, amely szerint a Neumann Alapítvány jelenleg havi nettó 8,8 millió forintot költ vezető tisztségviselőire; mivel nyolcan vannak (öt kuratóriumi és három fb-tag), ez fejenként havi nettó 1,1 millióra jön ki. Két kuratóriumi tag és egy fb-tag a havi díjazása terhére az egyetem ösztöndíjprogramját támogatja.
Lezsák Sándor és Fazekas Sándor
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Lezsák parlamenti javadalma az Országgyűlés alelnökeként havi bruttó 2 206 800 forint, vagyonnyilatkozata szerint a Magyar Művészeti Akadémiától kap még havi 121 ezret a József Attila-díja után. 2020-ban továbbá több mint 1 millió forint írói honoráriumban is részesült.
A Neumann Alapítvány felügyelőbizottságában tag Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes polgármestere is. Bruttó 1 654 135 forintot vesz fel ezért (ami adókedvezmények nélkül nettó 1,1 millió). Szemereyné fb-tagságáról először a kecsup.hu számolt be, ők azt is írták,
ez sértheti az önkormányzati törvényt, amely korlátozza a főállású polgármesterek keresőtevékenységét.
Korábban a kormánypárti média és a Fővárosi Kormányhivatal ugyanezért (pontosabban egy havi 322 ezer forintos fb-tagságért) támadta Őrsi Gergely II. kerületi polgármestert.
Szemereyné ügyében a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal február végén „információkéréssel élt”. A polgármester lapunknak most azt írta, nem tud összeférhetetlenségről vagy kormányhivatali vizsgálatról. „14 éve dolgozom az egyetemért, annak fejlesztéséért. Felügyelőbizottsági tagként a saját vagyonommal felelek egy közel 100 milliárd forintos vagyoni értékű szervezetért. Ennek ellenére a tiszteletdíjamat jótékony célra ajánlom fel” – tette hozzá Szemereyné Pataki Klaudia.
Akik nem
Más kormánypárti politikusok vagyonnyilatkozataik szerint nem vesznek fel jövedelmet alapítványi tisztségeik után. Ilyen Szijjártó Péter külügyminiszter (a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja), Varga Judit igazságügyi miniszter (Universitas Miskolcinensis Alapítvány), Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár (Soproni Egyetemért Alapítvány), vagy Gaál József kecskeméti alpolgármester (Neumann Alapítvány).
Frissítés - Cikkünk megjelenése után Gaál József arról tájékoztatott, hogy 2021-ben kap juttatást a Neumann János Egyetemért Alapítványtól, ez az információ "technikai okokból" maradt ki eredetileg beadott vagyonbevallásából. Minthogy értesülésünk szerint az alapítvány vezető tisztségviselőinek díjazása egységes, valószínűleg Gaál is havi nettó 1,1 millió forintot keres.
Érdeklődésünkre a külügyminisztérium és az Agrárminisztérium megerősítette, hogy Szijjártó és Zambó nem részesül jövedelemben az alapítványoktól. Az Agrárminisztérium hozzátette, hogy Nagy István miniszter sem vesz fel tiszteletdíjat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítványtól (ezt az alapítványt csak idén hozták létre, így a miniszter 2020-as vagyonnyilatkozatából ez nem derülhetett ki).
Néhány további, alapítványi pozícióba került politikai szereplő vagyonnyilatkozata nem nyilvános, és mivel megkeresésünkre sem válaszoltak, nem tudjuk, vesznek-e fel fizetést az alapítványoktól. Ilyen Kopek Gábor, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa (Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány), Tarlós István miniszterelnöki megbízott (Széchenyi István Egyetemért Alapítvány) és Dézsi Csaba András győri polgármester (Széchenyi István Egyetemért Alapítvány). Lázár János is csak idén került be az új agráregyetemet fenntartó alapítványba, így az ő fizetéséről sem ad információt a január végén leadott vagyonnyilatkozata, és kérdésünkre sem válaszolt.
Az alapítványi vezetői szerepbe került politikusoktól megkérdeztük azt is, hetente átlagosan hány munkaórát fordítanak az egyetemekre.
Konkrét választ senki sem adott,
Lezsák Sándor annyit jegyzett meg, hogy „a belső egyeztetések, vélemények összegzése, valamint jogi és gazdasági szakértők meghallgatása időt vesz igénybe.”
Az ilyen pozícióknál persze nem annyira a ráfordított munkaórákat, hanem a felelősséget fizetik meg, de így is túlzónak tűnnek a milliós politikusi másodállások, különösen úgy, hogy a magánegyetemekké vált intézmények költségvetésének oroszlánrészét továbbra is az állam biztosítja.
Összehasonlításképp: az egyetemi tanári illetményminimum Magyarországon jelenleg bruttó 554 400 forint, egy egyetemi tanársegéd ennek 40 százalékát keresi meg (221 800 forintot), egy frissen kinevezett adjunktus fizetése 277 200 forint, egy docensé pedig 388 100 forint. Ez a közalkalmazottakra vonatkozik; az alapítványi egyetemek oktatói kikerültek ebből a státuszból, nekik kétszer 15 százalékos béremelést ígér a kormány. | Bajkai, Fazekas Sándor és György László is havi 1,5 milliót keres egyetemi alapítványoknál | A kormány kezdeményezésére a Corvinus Egyetem 2019-es magánosításával kezdődően összesen tíz állami egyetem alapítványi fenntartásba kerüléséről döntött az Országgyűlés, további öt egyetemnél a következő hónapokban várható formális döntés ugyanerről. Kilenc egyetemi alapítványt már létrehozott a kormány, ezek kuratóriumaiba és felügyelőbizottságaiba több aktív fideszes politikust, országgyűlési képviselőket, polgármestereket és kormánytagokat is delegált Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A kormánynak a 2022-es választás előtt lehetősége van arra, hogy az alapítványok alapító jogait átadja a kuratóriumoknak, így egy következő kormány nem tudja majd módosítani azok összetételét. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/bajkai-fazekas-sandor-es-gyorgy-laszlo-is-havi-15-milliot-keres-egyetemi-alapitvanyoknal-236783 | 2021-03-17 12:23:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az, hogy egy családi vállalkozás a férj és a feleség nevén van, egyáltalán nem nagy truváj. Hogy valaki férjként egy családi cégtől minden téren távol szeretné tartani magát, az már nem annyira általános jelenség. Ha egy uniós támogatásokat elnyerő családi vállalkozásról és egy választott tisztségviselői posztot betöltő férjről van szó, már egész más megvilágításba helyeződik a történet. Főleg akkor, ha a cégügyektől addig magát távol tartó férj hivatalosan, a céges papírokban is váratlanul megjelenik tulajdonosként. Pontosan ez történt ugyanis L.Simon Lászlóval és az Agárdi Aratrum Kft.-vel.
A fideszes honatya pár hete leadott vagyonnyilatkozatából derült ki, hogy 2020-ban ajándékozás révén megszerezte az Agárdi Aratrum Kft. 50 százalékos tulajdonrészét. Bár az ajándékozás alapvetően illetékköteles tranzakciónak számít, ha az házasfelek között történik, nincs illetékfizetési kötelezettség. L.Simon Lászlóék ügylete miatt tehát csak vagyonbevallási kötelezettség keletkezett, illetékfizetési nem.
Így 2020. október 5-étől kezdődően hivatalosan is Vass Eszter és L.Simon László a tulajdonosa a 2009 év elején alapított társaságnak, mely sok más egyéb mellett szőlőtermesztéssel foglalkozik fő tevékenységként. Emellett a felvett tevékenységi körök között találni többek között
a készétel gyártását,
a divatékszer gyártását,
a testedzési szolgáltatásokat,
a betakarítást követő szolgáltatást,
a lakó- és nem lakóépület építését,
a bontást,
a raktározást,
az éttermi, mozgó vendéglátást is.
L.Simon László tulajdonszerzése meglehetősen furcsa időpontban történt: szinte napra pontosan egy hónappal azt követően, hogy a kormányzati honlap tanúsága szerint az Agárdi Aratrum Kft.-nek agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés címén megítéltek 102,8 millió forintos uniós támogatást a vidékfejlesztési programból. A döntés 2020. szeptember 4-én született meg. A politikus pedig október 5-én tulajdonosként feltűnt a cégpapírokban.
Szerettük volna megtudni, hogy miután évekkel ezelőtt kiszállt a cégekből, miért döntött úgy, hogy most mégis megjelenik tulajdonosként, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen feladatokat fog ellátni a társaság életében tulajdonostársként. Cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz, ha megkapnánk, frissítjük vele anyagunkat.
Az Agárdi Aratrummal a többi céget is nevére vette L. Simon László
A 23 millió forintos jegyzett tőkével rendelkező társaság gyakorlatilag a családi vállalkozások anyacégének tekinthető. Leánycégekként a céghálóban feltűnik ugyanis
a Simon és Simon Kft.,
a Velence-tavi Borászati Kft.,
az Alba Fructus Kft.
és a Fejér GIN Kft.
Vagyis azzal, hogy felerészben tulajdonos lett az Agárdi Aratrumban, közvetve az imént felsorolt leánycégek is cáfolhatatlanul hozzáköthetők lesznek. Ezek egyébként gazdaságilag felemásan teljesítő társaságok. Amellett, hogy időnként uniós pályázatokon is sikerrel indulnak (a Simon és Simon Kft. 32 milliót nyert tavaly AKG-pályázaton, 2018-ban pedig közel 50 milliót ültetvénytelepítésre), egy részük nyereségesen is tud működni.
Az Agárdi Aratrum Kft. tavaly a 78 millió forintos árbevételéből 365 ezer nyereség maradt, egy évvel korábban ugyanekkora bevételből 12 milliós tiszta profit maradt. Az Alba Fructus Kft. 383 milliós árbevételből csinált 9,1 milliós profitot.
A Velence-tavi Borászat Kft.-nek azonban nem megy annyira jól, akárcsak a Simon és Simon Kft.-nek és a Bikavölgyi Panzió Kft.-nek. A Velence-tavi Borászat Kft. 43 millió forintos árbevételt realizált 2019-ben a legutólsó beszámolója szerint, amiből a végén 27,7 milliós veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Ez sorban a második mínuszos év volt a cég életében.
A Simon és Simon Kft. 2015 óta folyamatosan veszteségesen működik, legutóbbi beszámolója szerint 2019-ben 23,4 millió forint árbevétel folyt be a cég kasszájába, ebből 31,7 milliós veszteséget könyveltek el. A 2019-ben alapított Bikavölgyi Panzió Kft. esetében nem meglepő a veszteség. Az volt ugyanis a cég első éve, márciustól év végéig 17,9 millió forint árbevételt könyvelhettek el, ebből 3,4 milliós veszteség lett a végére. egy újonnan alapított cég esetében azonban törvényszerű, hogy szükség van pár évre arra, hogy nyereségessé váljon a tevékenység.
A Fejér GIN Kft. - melyet az Eventhotels Zrt.-vel közösen birtokol az Agárdi Aratrum Kft. - egyenlőre alvócégnek tűnik, mivel az elmúlt 4 évben egy forint értékesítésből származó bevétele nem volt. Az Eventhotels egyedüli részvényese egyébként Csapó András, aki az édesapja annak a Csapó Tamásnak, aki korábban Demján Sándor bizalmi embere volt.
Az Eventhotelsnek néhány éve volt egyébként egy visszás telekügylete az önkormányzattal. Velence a cégre ruházta volna át egy mintegy 29 ezer négyzetméteres tóparti telek tulajdonjogát, amiért cserébe a vagyonkezelő átvállalta volna azt a potenciális jövőbeli veszteséget, amire egy holdinggal való pereskedés miatt számított a város vezetése, pedig akkor még nem is volt bírósági döntés a kártérítésről. A Korrupcióellenes Szövetség nevű civil szervezet azonban kiszúrta a visszásságot, és a megyei kormányhivatalhoz fordult az ügylettel kapcsolatban, a velencei önkormányzat pedig sietve visszavonta a döntését. Az ügyről annak idején az Átlátszó írt részletesen.
Visszatérve még egy gondolat erejéig L. Simon László üzletrész-ajándékára, nagyon érdekes lesz látni, hogy a korábbi, felesége cégügyeitől teljesen elzárkózó politikus a jövőben hogyan reagál majd az esetlegesen felmerülő kellemetlenebb kérdésekre, ha a sajtó egy-egy elnyert uniós támogatásról és annak felhasználásáról érdeklődik. | Fél céget kapott ajándékba L. Simon László tavaly | Az ügylet révén gyakorlatilag hivatalosan is felvállalta azt, ami eddig nyilvánvaló volt. Kisebb cégbirodalom feje lett.
2020-ban ajándékozás révén megszerezte az Agárdi Aratrum Kft. 50 százalékos tulajdonrészét. L.Simon László tulajdonszerzése meglehetősen furcsa időpontban történt: szinte napra pontosan egy hónappal azt követően, hogy a kormányzati honlap tanúsága szerint az Agárdi Aratrum Kft.-nek agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés címén megítéltek 102,8 millió forintos uniós támogatást a vidékfejlesztési programból. A döntés 2020. szeptember 4-én született meg. A politikus pedig október 5-én tulajdonosként feltűnt a cégpapírokban.
céghálóban feltűnik ugyanis
a Simon és Simon Kft.,
a Velence-tavi Borászati Kft.,
az Alba Fructus Kft.
és a Fejér GIN Kft.
(a Simon és Simon Kft. 32 milliót nyert tavaly AKG-pályázaton, 2018-ban pedig közel 50 milliót | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/fel-ceget-kapott-ajandekba-l-simon-laszlo-tavaly.html | 2021-03-11 12:58:00 | true | null | null | mfor.hu |
Immáron sokadszorra nyert pert 2020 december végén a terézvárosi önkormányzat a 2004-es Andrássy úti ingatlanmutyi ügyében, de nem tud hozzájutni az őt illető 123 milliós kártalanításhoz. Legutóbb a Fővárosi Törvényszék arról hozott végzést, hogy az egyetlen elárverezhető ingatlan, Hatvani Csaba, volt szocialista alpolgármester házára nem fogadható el az a 12 milliós jelzálog, amit párttársa tett rá – véletlenül pont akkor, amikor kiderült, hogy Hatvani bűnös, és fizetnie kell. Ettől függetlenül polgári peres eljárásban az önkormányzat tovább futhat a pénze után.
Az ügy szálai az MSZP talán legnagyobb ingatlanbotrányára, két Andrássy úti ingatlan (az Andrássy út 3. és 47.) áron aluli eladásához vezethetők vissza. 2004-ben Hatvani Csaba terézvárosi önkormányzati képviselő, majd alpolgármester (jelenleg VI. kerületi MSZP elnök) közreműködésével a két nagy értékű ingatlant áron alul, pályáztatás nélkül adta el a kerület.
A kipattant botrány perben folytatódott, aminek fő vádlottja Fürst György korábbi szocialista alpolgármester volt, valamint tizenegy volt képviselőtársa volt, közöttük Hatvani Csaba – akik igen szavazataikkal 2004-ben lehetővé tették a perben szereplő Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlanok pályázat nélküli privatizációját.
A perben 2018 februárban hoztak jogerős ítéletet, ami szerint Fürst hűtlen kezelés miatt kétéves börtönbüntetést kapott öt évre felfüggesztve. A többiek hanyag kezelés miatt megrovást kaptak. Az önkormányzatnak egyetemlegesen megfizetendő kártérítést 123 millió forintban állapították meg. Ezt a pénzt szeretné azóta is behajtani Terézváros, de az érintetteknek valahogy eltűnt a vagyonuk, Fürst például nincstelennek vallotta magát.
Az egyetlen vagyontárgy, amiből pénzt láthatna az önkormányzat, az Hatvani szigetszentmiklósi háza, amit a becslés szerint 50 millióért lehetne elárverezni. A házat a végrehajtási eljárás során már korábban lefoglalták. A ház jelzáloggal van terhelve, a két zálogjogosult pedig az OTP Bank és Bálint György kerületi MSZP-s képviselő, aki egy állítólagos 14 milliós kölcsön erejéig jegyeztetett be jelzálogjogot Hatvani házára. Ez azért baj az önkormányzatnak, mert a hamarosan induló végrehajtás során először őket fizetnék ki.
Az OTP 10,5 milliós jogosultságát senki nem vitatta, Bálint György 14 millió forintos követelését azonban az önkormányzat gyanúsnak találta és bíróságon támadta meg. Itt érkeztünk el a legutóbbi végzésig, amiben a Fővárosi Törvényszék jogerősen elutasította Bálint György végrehajtásba történő bekapcsolódását Hatvani végrehajtási ügyében.
A végzés azzal indokolja a döntést, Hatvani az (éveken át ügyleti kamattól mentes és mindenféle biztosítéktól is mentes) állítólagos kölcsöntartozását éppen akkor biztosította az ingatlanára vezetett jelzálogjoggal, amikor hűtlen kezelésben bűnösnek mondatott, illetve 123 millió forint polgári jogi igény megfizetésében jogerősen elmarasztalták.
Soproni Tamás momentumos polgármester szerint az önkormányzat jogos követelése a kamatokkal együtt már nem 123, hanem 218 millió forint. Mint lapunknak elmondta, ez az az összeg, amit Hatvani Csabán és az adóstársain kellene behajtani, de ez nagyjából reménytelen, mert úgy tűnik, többen, többek között Fürst György is kimentette a vagyonát a végrehajtás alól. Azért valamit csak vissza tudnak szerezni:
„Van olyan, kinek a nyugdíjából csorog be néhány ezer forint hozzánk havonta”
– tette hozzá a polgármester. Az anyagi felelősség ugyanis egyetemleges, azaz nem egy elítélttel, hanem valamennyivel szemben fenn áll az önkormányzat követelése.
Megkerestük a másik oldalt, a „kölcsönt” nyújtó szocialista képviselőt, Bálint Györgyöt is az ügyben. Mint elmondta, a végzés jogerős, azonban tartalmilag nem az eljárás lezárultát jelenti, hanem azt, hogy a közte és az önkormányzat közötti vitát polgári peres eljárásban kell lefolytatni, ami jelenleg is zajlik. Az eljárás befejezéséig nem kíván a sajtóban reagálni a vitára, tette hozzá Bálint György.
Arra a kérdésre, hogy képviselői munkájára árnyékot vethet-e ez az ügy, Bálint György
ezt nyilatkozta: fontosnak tartja a közpénz elköltésének szigorú felügyeletét. Tulajdonosi területen dolgozik, a kerület felelős bizottságát és a vagyonkezelő társaság felügyelő bizottságát vezeti. A beruházások ellenőrzésével több tíz millió forintot sikerült megfogni, mondta, hozzátéve, hogy a korábbi beruházások ellenőrzésével kapcsolatban is tízmilliós „furcsaságot” tártak fel. Ebben időként komoly viták vannak közte és a polgármester között, de minden családban előfordulnak viták, attól még a cél közös, közölte Bálint. | A pervesztes szocialista politikusnak a házárajegyzett be jelzálogjogot a kollégája | Nem elég, hogy a terézvárosi önkormányzat a vagyoneltüntetések miatt nem tudja behajtani az Andrássy úti ingatlanmutyi-per 123 millió forintos kártalanítását, az egyetlen lefoglalható ingatlan árverezéséből behajtható pénz egy része is elúszhat. Az érintett volt szocialista képviselő 50 milliós házára pont akkor jegyzett be egy másik szocialista képviselő „tulajdonmentő” jelzálogot, amikor a kártalanításról szóló ítélet megszületett. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/03/21/jelzaloggal-akadalyozta-a-vegrehajtast-a-andrassy-uti-ingatlanmutyi-ugyben-egy-mszp-s-kepviselo | 2021-03-21 16:01:15 | true | null | null | Telex |
„Legalább kétezer olyan családi vállalkozás van Magyarországon, amelynek a nettó vagyona egymilliárd forint fölött van. Többségüknek ez a vagyon az elmúlt két évtizedben keletkezett. Emiatt akarnak sokan termőföldet venni” – mondta a Szabad Európának Raskó György, agrárközgazdász.
Szántót érdemes venni
A termőföldek alatt a település külterületén fekvő, szántót, szőlőt, gyümölcsöst, rét és legelőt értjük. Ezek közül a szántó a legértékesebb. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egy hektár szántó 2019-ben 1,5 millió forintba került átlagosan. „Hektáronként 70 ezer forintos uniós támogatás érkezik minden évben terület alapú támogatásként. Emellett gabona, vagy olajos magvak esetében éves szinten hektáronként 100-130 ezer forintos jövedelemre is szert lehet tenni. Mindezt adómentesen” – mondta Raskó György. Évi 170 ezer forintos nettó jövedelemmel számolva a másfél millió forintba kerülő szántó tíz éven belül visszahozza az árát, mialatt az értéke is sokat nő. A szakértő szerint, ha egy faluban valaki el akarja adni a földjét, arra 24 órán belül meg van a vevő.
Az állam is inkább elad
A Fidesz gazdaszervezete a Magosz 2010 előtt hangosan kritizálta a szocialista kormányokat, amikor az állami földeket adott hosszú távon bérbe, illetve értékesített. Az Orbán-kormány azonban ugyanezt tette 2015 és 2018 között amikor az állami tulajdonban lévő szántók közel felét privatizálta – derült ki a Szabad Európa közérdekű adatigényléséből. A Nemzeti Földügyi Központ adatai szerint 2015-ben még 354 ezer hektár szántó volt állami tulajdonban, 2018-ra ez 186 ezer hektárra csökkent. (Tavaly 183 ezer hektárnyi szántó volt közösségi tulajdonban).
A földekre árverésen lehetett licitálni, sokan úgy jutottak nagyobb mennyiségű földterülethez, hogy csak papíron voltak helyben lakók. Érdekesség, hogy Torgyán József, az első Orbán-kormány, 1998-2001-ig hivatalban lévő mezőgazdasági minisztere is kritizálta 2015-ben a kormány termőföld-eladási programját. „Licitálni a nagy pénzekkel rendelkezők tudnak, nem a kisparasztok. A licit csak az oligarchák gyarapodását segíti” – mondta Torgyán a Népszabadság tudósítása szerint.
A Fidesz agrárpolitikájára jellemző, hogy a külföldi vevők távol-tartása miatt módosította a földforgalmi törvényt. E szerint csak gazda vásárolhat földet, viszont gyorsan megteremtették annak a lehetőségét is, hogy valaki 2 hónap alatt elvégezze az aranykalászos gazda tanfolyamot, így akár magyar ügyvéd, bankár vagy politikus, lényegében bárki vásárolhat termőföldet. Sokat számít, hogy kik ülnek a helyi földbizottságban, mert nekik is rá kell bólintani az ügyletre.
Hatalmasak az árkülönbségek
„Folyamatos kereslet van az eladó földek iránt, ez nem csoda, hiszen a mezőgazdasági termelés alapja a termőföld” – mondta a Szabad Európának Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője. A cég termőföld értékeléssel foglalkozik. Sáhó szerint azért van érdeklődés az eladó földek iránt, mert az egy olyan természeti erőforrás, amely korlátozott mennyiségben van jelen. „A gazdáknak az az érdekük, hogy növeljék a birtokméretet, hiszen így tudnak hatékonyabban gazdálkodni” – mondta.
Nehéz meghatározni egy terület árát, mert „nincs olyan hogy átlagos termőföld, mint ahogy átlagos autó sincsen”, minden parcellának meg van az egyedi tulajdonsága. Nemcsak az országon, vagy a régión belül, de sok esetben egy településen belül is eltérő minőségű termőföld található.
Sáhó szerint a termőföld árát két tényező határozza meg: a termőföld minősége és a helyre jellemző piaci viszonyok. Az első egy minőségi mutató, ez az adott terület jövedelemtermelő képességét jelenti, vagyis azt, hogy milyen a föld termőképessége, mennyi profitot termel meg a művelőjének. Hajdúságban és Békésben találhatók a legjobb minőségű szántók, míg Észak-Magyarországon és Zalában általában gyengébbek.
A második mutató a potenciális vásárlókat jellemzi. „Ha a településen csak egy nagyobb gazdálkodó van, akkor a termőföld ára alacsonyabb, mint ott, ahol több, egymással versengő mezőgazdasági vállalkozó tevékenykedik” – mondta Sáhó. A földforgalmi törvény a helyben lakó gazdálkodókat előnyben részesíti, ezzel próbálta az állam a spekulatív jellegű felvásárlásokat megakadályozni. Emiatt fontos, hogy első körben helyben, milyen vállalkozók a potenciális vásárlók.
Hiába közöl a KSH egy átlagárat, óriási különbség van a földárak között. A legolcsóbb termőföldek 600-700 ezer forintos hektáronkénti áron kaphatóak, míg a legdrágábbakért 4-5 millió forintot is elkérnek. A bérleti díjak esetében akár tízszeres különbségek is lehetnek a parcellák között. Az éves bérleti díjak hektáronként 30-40 ezer és 120-130 ezer forint között mozognak.
A kilencvenes években a kárpótlási jegyrendszer idején, tízezer forintot (statisztikai országos átlagár szerint) ért egy hektár termőterület, ma ez az Agrotax indexe szerint 1,7 millió forintot ér. Az elmúlt évtizedek alatt volt olyan esemény, amely nagyobb hatással volt az árakra, mint például az állami földek értékesítése/árverése.
A cég négy év alatt mintegy 300 ezer adásvételi és bérbeadási szerződés földre vonatkozó adatait gyűjtötte be. A jogszabályok szerint a piaci ügyletek szerződéseit kötelező kifüggeszteni az állami elektronikus felületen. Ez teszi lehetővé azt, hogy például a digitális modellű termőföld-értékeléshez szükséges országos adatbázisát naprakészen építse az Agrotax. „Az algoritmusokkal begyűjtött adatokat egyetemi oktatók segítségével tisztítjuk és így kapjuk meg a saját adatsorunkat, amelyet alapvetően az értékbecslésekhez használunk emiatt némileg különbözhet a más módszert alkalmazó KSH-étól” – mondta Sáhó Ákos. A cég egyébként műholdképek és egyéb állami adatbázisok segítségével értékeli fel egy-egy termőföld értékét.
Erre a szaktudásra idén még nagyobb szükség lehet, hiszen januárban elindult az osztatlan közös tulajdonban lévő területek felosztása. Ez 2,4 millió hektárnyi területet és 3-3,5 millió embert érint. Az osztatlan közös tulajdonban lévő földeket a kimérést követően könnyebb lesz értékesíteni. Sáhó szerint ez a következő 2-3 évben megtörténhet, és ez hosszú évekre konzerválhatja a hazai földtulajdoni viszonyokat. | Megéri termőföldet venni: egy szántó tíz év alatt visszahozza az árát | Az állami szántók közel felét adta el az Orbán-kormány, miközben ellenzékben még kritizálta a földeladásokat. Most konzerválódik a hazai földpiac tulajdonszerkezete, az osztatlan földek kimérését követően egyeseknek nagyon nehéz lesz földhöz jutni. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/megeri-termofoldet-venni-egy-szanto-tiz-ev-alatt-visszahozza-az-arat/31158867.html | 2021-03-22 09:05:53 | true | null | null | Szabad Európa |
„Én mindenkivel jóban vagyok, vele is, de nem úgy, hogy megkérdezem Zolitól, hogy »akkor a lottózásból lett-e a pénzed?«️”
– jegyzi meg félig viccesen egy kompolti nő. A háza előtt beszélgetünk, az út másik oldalán ott áll a polgármesteri hivatal. Kompolt egy falu Heves megyében, nagyjából félúton Hatvan és Eger között. Ha az autópályáról fordulsz le, hogy odajuss, előbb át kell menned Kálon, de nem fogod észrevenni, hogy már Kompolton vagy, mert falutáblát hiába keresnél, az épületek jönnek sorban egymás után. De a helyiek majd útba igazítanak, valahogy így: a két falut egy út osztja ketté, bal oldalon az egyik, jobb oldalon a másik, de csak addig a sarokig ott pár méterre, mert onnantól már jobbra is Kompolt van.
Kompolton körülbelül kétezren laknak, van óvodája és általános iskolája is, utóbbit épp most újítják fel (ennek később még lesz szerepe a történetben). A faluban járkálva pedig rögtön feltűnik, hogy maszkot majdnem minden utcán sétáló, bicikliző vagy épp csak álldogáló emberen látni. Bár nem egy kis falu, a lakosok még így is gyanakodva figyelik az ide érkező idegeneket.
És Kompoltot vezeti az a polgármester, aki többször került már különféle ügyeivel a hírekbe, legutóbb épp pár napja. Balázs Zoltán ugyanis azzal magyarázza jó anyagi helyzetét, hogy jól megy neki a lottózás, és csak tavaly több tízmillió forintot nyert rajta.
Jó helyre tegyék az X-et
Amikor a lottózós hírek másnapján megérkezünk Kompoltra, az rögtön világos lesz, hogy bárkihez megyünk is oda kérdezősködni, nehéz lesz megszólalót találni: nem foglalkoznak a témával, nem tudnak semmit, amúgy is épp sétálni mennek, nem érnek rá, nem akarnak rosszat mondani a polgármesterről, mondják sorban. Pedig Balázs Zoltán nem tegnap került a polgármesteri székbe: 1998 óta vezeti a falut függetlenként, amikor is nagy többséggel verte meg az előző faluvezetőt. Ezután választásról választásra hozta a győzelmet, igaz, 2006-ban csak egyedüli indulóként, 2014-ben pedig mindössze egyetlen szavazattal.
Balázs a szoros eredményt úgy kommentálta az akkori Hír Tv-nek, hogy „a mai Magyarországon bármennyire is jól csinálja az ember, vagy tud értékeket teremteni, egyszerűen olyan világot élünk, hogy ciklusról ciklusra az ember irigyei, rosszakaróinak száma az nő és nő”. Eközben a helyiek arról beszéltek a tévének, a polgármester kétezer, háromezer vagy tízezer forintot adott nekik, cserébe elvárta, hogy „jó helyre tegyék az X-et”. Balázs ezt tagadta, állítása szerint ő senkinek sem adott pénzt „magánemberként”, a választást pedig „egészen biztosan” nem befolyásolta, Kompolton pedig a „lejáratása zajlik”.
Lett belőle feljelentés és bírósági ügy, méghozzá olyan, ami öt éven keresztül húzódott. Az ügyészség hét rendbeli választás rendje elleni bűntettel vádolta. Bár első fokon felmentették, egy megismételt eljárásban jogerős ítélet született: a hét pontból háromban bűnösnek találták, négyben bizonyítottság hiányában felmentették, végül a polgármester mindezért megrovást kapott. Az Egri Törvényszék a Telexnek megerősítette, hogy az ítélet kimondta: a választások alatt Balázs három embert pénzjuttatással akart befolyásolni. Maga Balázs az ítélet után úgy nyilatkozott, „annak örülök, hogy még ha ennyi időbe is telt, a végső döntés az: nem találtak bűnösnek. A főbíró azzal zárta: figyelmeztetett, oda kell figyelnem, milyen kijelentéseket teszek. Természetesen ezt megígértem, ám úgy gondolom, eddig is így jártam el. Semmi olyat nem tettem, ami nem korrekt és nem szabályos.”
A következő, 2019-es választásokon megint indult, és hatodszorra is elnyerte a polgármesteri széket.
A 38 millióból felújított öltöző
Amikor a focipályát keresve kérdezősködünk Kompolton, a helyiek rögtön eligazítanak: a kompolti lottózó mellett vezet oda az út, de amikor rákérdezünk, hogy akkor az öltöző valóban 38 millió forintba került-e, akkor már visszahúzódnak, és inkább nem válaszolnak, valaki pedig még inkább vissza is kérdez, hogy „miért, meg akarják venni?” Pedig a Blikk szerint a felújítást a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatta, a 38 milliós büdzséből mindössze tízmilliót kellett az önkormányzatnak önrészként beletennie.
Egy helyi ugyanakkor arról beszél a Telexnek, hogy „38 millióból egy új épületet is fel lehet húzni. Ami erre rá lett költve kívül-belül, az biztos, hogy ennél kevesebb.”
A focipálya oldalában álló kis épület valóban nem újonnan felhúzott, előtte is volt ott már egy, és ezt nem csak a helyiek ismerik el nekünk, hanem a Google néhány évvel ezelőtti térképe is. Ha összehasonlítjuk a mai és a korábbi állapotot, az épület kapott egy új ajtót, verandát, ereszt és sárga festést. Egy kompolti férfi szerint a tetőt csak javítani kellett, és belülről valamennyit felújítani, de helyben többen beszélik azt, hogy „gyenge minőségű anyagból lett csinálva”. A pálya kapott egy új járdát, kerítést és mellé három – már eléggé széltépte – zászlót is, de megszólalónk szerint ezek ebben a büdzsében nem voltak benne.
Minderről a polgármester a Blikknek úgy nyilatkozott, „az öltözőt vandálok szétverték, ezért kértem az MLSZ segítségét, a szövetség döntött az összegről és a kivitelezőről is”. A lap szerint az öltöző ügyében feljelentés is történt, és ismeretlen tettes ellen nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága. Megkérdeztük a NAV-ot, valóban nyomoznak-e. Mindössze annyit válaszoltak: „folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket”.
Egy kápolnai lakos szerint ugyanakkor a sportöltöző „talán a legkisebb ügye Balázsnak”, de közben
„mindenki érti, hogy van egy kis házikó, amire elment 38 millió, és így néz ki. És azt mindenki érti, hogy ez tuti nem annyiba került.”
A csatornázási mizéria
A környéken a legnagyobb felháborodást a csatornaberuházás okozza. Ez egy elhúzódó beruházás lett, nagyobb költséggel, mint amennyit először kiszámoltak rá. A történet lényege, hogy hat faluban – Kompolt, Kál, Kápolna, Tófalu, Feldebrő, Aldebrő – új szennyvízelvezetést építettek ki, ennek a projektnek a gesztora, ügyintézője volt Balázs. A települések lakóitól önrészként évekig pénzt szedett be, havi ezer forint környékén, ez háztartásonként több mint kétszázezer forintot jelent összesen.
Egy 2014-es sajtóközlemény még azt írta, a beruházás 85 százalékát az Európai Unió és a magyar állam finanszírozta, vissza nem térítendő támogatásból, a maradék 15 százalékot pedig „részben a lakossági befizetésekből, részben hitelből, részben további támogatásból valósította meg a kifejezetten erre a célra létrejött Önkormányzati Társulás”, egy évvel később, 2015-ben már egy másik sajtóközlemény jött ki, amiben már csak annyi szerepelt, hogy a beruházást az unió és az állam finanszírozta.
A hat falu lakossága e szerint úgy gondolja, hogy a tőlük éveken át beszedett pénzt nem használták fel, így azt kérik vissza.
A káli Pásztor Istvánné Gabriella az elmúlt években többször írt levelet Balázsnak vagy épp a káli polgármesternek, elszámolást kérve az ügyben, de hiába. A káli polgármester, Morvai János 2019-ben annyit válaszolt neki, a 2015-ös sajtóközlemény egyszerűen hibás, valamiért nincs benne, hogy a lakosok pénze is benne van a beruházásban. Azt is írta, utánajárt, hogy miért lehet hiányos ez a közlemény, és azt a választ kapta, „ebben a cikkben kiemelésre került az, hogy nem visszatérítendő támogatást nyújtott” az unió és az állam. Pásztorné szerint viszont „ne vicceljünk, tévedésből nem adunk ki ilyen közleményeket”. Morvai levelében hozzátette, hogy egyébként pedig az aláírt szerződés „nem tartalmaz olyan kitételt, hogy a lakosság költségeit végleges elszámolás után visszatéríti vagy térít belőle vissza”, és erről egy korábbi közgyűlésen a lakosokat tájékoztatták.
Pásztorné szerint ugyanakkor ezen a 2019-es közgyűlésen Balázs azt mondta nekik, hogy 2019-ben lesz egy elszámolás, és akkor visszafizetnek nekik valamennyit, Balázs ezt ugyanakkor tagadja, és levélben azt írta a nőnek, sosem ígért olyat, hogy bármikor is visszafizetne pénzt.
A lakosok azt is nehezményezik, hogy az évek alatt lettek olyan települések, amelyek ingyen csatlakozhattak rá a csatornarendszerre, de Balázs ezt azzal magyarázza egy Pásztornénak küldött levelében, hogy az évek alatt „természetesen mint minden, az uniós pályázati rendszer is változott (…), a változás már más lehetőséget, százszázalékos támogatást kínált. Sajnos a mi beruházásunk nem kaphatott százszázalékos támogatottságot.” Egyébként pedig az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság az ellenőrzésekkor mindent rendben talált. „Kéz kezet mos”, mondja erről Pásztorné.
Minden beruházás után új kocsi
„Ez a falu látványosan sokat fejlődött az elmúlt húsz évben, de egyszerre a polgármester is szépen gyarapodik”
– mondja egy kompolti. Felújították például a bölcsődét, az óvodát, a faluházat, az orvosi rendelőt, de megszólalónk szerint „egy kápolnai vállalkozó mindig ott van alvállalkozóként a beruházásnál”. A férfi szerint egyébként az orvosi rendelőt 16 millióból újították fel, ebből szigetelték és festették, talán burkolatot is kapott. Most épp több mint egymilliárd forintért újítják fel az általános iskolát is. Balázs a Heves megyei hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy „1,1 milliárd forintot vidéki iskolára talán még sosem költöttek”. Tervben van még az üzemcsarnok és a művelődési ház felújítása.
„A látványos fejlődés ellenére az emberek már kétszer le akarták váltani a polgármestert” – utal egy kompolti lakos Balázs 2014-es egyszavazatos többségére, valamint a 2019-es választásra, amin hárman indultak, és Balázs összesítve kevesebbet kapott, mint a két kihívója. De mivel a szavazatok megoszlottak a másik két induló között, így Balázs jött ki győztesen.
„A helyiek jól ismerik ezt az embert, itt nevelkedett, nem volt könnyű sorsa, anyja korán meghalt. Szegény családból való volt, mindig kereste az utat, hogy lesz belőle valaki. Fiatalkorában helyi vállalkozók lányainak udvarolt, de nyilván nem rúghatott labdába. Most meg akarja mutatni, hogy igenis lett belőle valaki. Hogy honnan van a pénze, az a nagy kérdés” – jellemzi őt egy helyi lakos.
Információink szerint Balázs a karrierjét Nagyúton kezdte, ahol jegyző volt, aztán Kompolton lett jegyző, majd polgármester. Jelenleg Egerben él, feleségétől elvált, vele egy közös és egy nevelt gyereke van. Kompolti megszólalónk szerint Balázs előbb versenybiciklivel járt Nagyútra dolgozni, aztán kispolskival, majd „elindult egy emelkedőn, minden beruházás után volt egy gépkocsicsere”. A férfi szerint a polgármesternek volt már Audi A6-osa, Mercedese, BMW-je, Volkswagen Passatja, legújabban megint egy újabb szériás BMW-vel jár.
A férfi szerint Balázs „mindig hivalkodott azzal, hogy mennyire gazdag”. A Facebookján – amit a napokban megjelent hírek után a polgármester törölt – rendszeresen posztolt arról, épp hol van, mit csinál, mondja megszólalónk, aki szerint „ez az ember kérkedik az életmódjával, havonta több millió forintot is elkölt”. Ilyen fotókat egyébként pár hónapja a radikális Magyar Jelen is publikált. Egyiken egy biliárdszobában a saját arcképe mellett pózol, egy másikon egy borvidéken, és persze ott van az elhíresült negyvenedik születésnapi fotó, amin a településvezető éppen egy összetejszínhabozott testű meztelen nőn feltálalt tortát vág fel, mögötte a felesége, mellette pedig a lánya áll.
„Bár független polgármester, a szocialista kormány idején a faluház átadására idejött Kompoltra az akkori pénzügyminiszter, Veres János, az akkori országgyűlési képviselő, Korózs Lajos is” – mondja a kompolti férfi. Ketten arról is beszélnek a Telexnek, hogy Balázst „a nyugdíjasok istenítik, hozta nekik ide Koós Jánost, a Korda házaspárt”, de ők „a problémákat nem látják”, pedig vannak, például az, hogy nincs közösségi élet.
Azt is mondják a helyiek, hogy Balázs előszeretettel hangsúlyozza, hogy a zsebében vannak a politikusok, a rendőrség, a bíróság, az újságírók.
„Itt egy vidéki ember, aki Boss-öltönyökben jár, 40-50 ezres ingekben, százezres napszemüvegben meg luxusautóval, hangoztatja alvilági kapcsolatait – az embereknek tehát érinthetetlennek tűnik.”
A szerencsés kéz
Egy megszólalónk szerint tanulságos, hogy amikor a Hír Tv 2014-ben megkérdezte Balázstól, mennyi a polgármesteri fizetése, nem tudta egyből megmondani, gondolkodnia kellett, „pedig aki bérből él, az három hónapra vissza is meg tudja mondani, mennyit keresett”. Azt is mondta ekkor, hogy ennyi fizetésből valóban nem tud BMW-t venni, de „bérelni lehet, lízingelni lehet, onnantól kezdve ez azért belefér a fizetésembe, nincs olyan egyéb extra dolgom, ami sokba kerülne”. Utazni viszont szeret, és bár a Facebookja nem elérhető, a neten több fotót találni az utazgatásairól. Erről ebben az interjúban azt mondta, „az, hogy ebben az évben voltam három napot Londonban vagy három napot Madridban egy focimeccsen, és mindezt egy fapados légitársaság keretében, visszafogott összegért, azt én vállalom”.
Minderről egy helyi lakos úgy vélekedik, Kompolt egy kis település, nem is jómódú, „teljesen világos, hogy nem a polgármesteri fizetéséből él. Balázs Zoltán életmódja nem finanszírozható a jövedelméből.”
Pár napja viszont a polgármester a Blikknek azt mondta, négyszázezret keres havonta, a magas színvonalú életmódját pedig úgy indokolta, hogy egyszerűen többször nyert a lottón. Sőt, részletezte is: „A skandináv lottón háromszor volt hatosom, az ötös lottón kétszer négyesem, és sikerült már a Joker-telitalálat is. Tavaly több tízmillió forintot nyertem.”
Egy megszólalónk szerint ha tisztázni akarná magát, kiállna a nyereményigazolásokkal, egy másik szerint „az emberek pofánverése ez a blöff. A kilencvenes években az alvilágnál volt divat ez a lottónyereményes takarózás. Ez az ember arra is renyhe volt, hogy egy kamuvállalkozást maga mögé tegyen. Az érinthetetlenség cinizmusa van benne.”
A menekülő polgármester
Kompolton járva a polgármestert is meg akarjuk kérdezni az őt ért vádakról, de egészen szürreális helyzetbe kerülünk.
A helyiektől úgy tudjuk, Balázs mostanában egy aranyszínű kisbusszal jár dolgozni, ami aznap ott is parkol a polgármesteri hivatal előtt. Amikor először bekopogunk, egy hivatali dolgozó jön ki, aki azt mondja nekünk, Balázs nincs itt, hiába áll a kocsija, mert épp a káli polgármesteri hivatalban van egy egyeztetésen. Sebaj, egy kis kitérő után oda is becsöngetünk, ahol viszont már azt mondják, bár valóban volt egy megbeszélés, Balázs már nincs ott, visszament a kompolti hivatalba.
Mi is visszamegyünk, újra bekopogunk, amikor ugyanaz a hivatali dolgozó már az iskolafelújításhoz küld minket, hogy Balázs épp oda ment. Ez közel van, épp csak pár percre, így átsétálunk. A munkások viszont azt mondják, „itt biztos nincs”, így visszamegyünk a hivatalhoz. És lám, a szemünkkel még épp elcsípjük, ahogy Balázs az aranyszínű kisbusszal autózik el a polgármesteri hivataltól. Egy utcán kint álldogáló nőt kérdezzük, hogy jól láttuk-e, valóban a polgármester volt-e az. A nő helyesel, hogy igen. A hivataltól tehát összevissza küldtek minket, Balázs pedig közben elhajtott.
Egy helyi ehhez még hozzáteszi, hogy az önkormányzat a Ford kisbuszt egy a szegregáció felszámolását célzó pályázaton nyerte két-három éve, így az is kérdéses, mennyire használhatja ezt Balázs magáncélra. Állítása szerint a polgármester napi szinten a kisbusszal inkább csak az elmúlt időszakban jár, mert „fél, hogy lefotózzák az autóját. Amikor megvette az új BMW-jét, hetekig nem jött vele, hogy ne tűnjön fel az embereknek.” | Az emberek pofánverése ez a blöff | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/03/22/kompolt-polgarmester-balazs-zoltan-lotto-csatorna-oltozo | 2021-03-22 16:16:48 | true | null | null | Telex |
|
Hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást a rendőrség a WELT 2000 Kft. ellen. Az érintett cég kifogásolt ügye az úgynevezett EMIR-projekt, amely a 2007-2013-as uniós költségvetés magyarországi pénzeinek informatikai kezeléséért felelt – írja az Origo.
MSZP-s kötődések
A rendszer kiépítésével egy szocialista elköteleződésű magáncéget, a Welt 2000 Kft.-t bízták meg, de úgy, hogy az EU megállapítása szerint a sokmilliárdos megbízások teljes mértékben megszegték a közbeszerzési szabályokat, és súlyosan megsértették a magyar állam érdekeit. A Welt 2000 Kft.-t egyébként Komáromi András, egykori MSZP-s országgyűlési képviselő alapította.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy az EMIR (egységes monitoring- és informatikai rendszer) megalkotására, működtetésére és továbbfejlesztésére megkötött nyolc szerződésből hármat Heil Péter írt alá, aki 2002-2007 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és jogelődje elnökhelyettese volt, majd dolgozott több minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban. A 2010-es kormányváltás után tanácsadási igazgató lett az Altus Zrt.-nél, amely Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a DK elnöke és felesége, Dobrev Klára üzleti érdekeltségébe tartozik.
18 milliárd
A portál szerint Dobrev Klára 2002-től ugyancsak az NFÜ jogelődjének elnökhelyettese volt 2004 augusztusáig. Alá tartozott a monitoringmódszertani főosztály, amely az egész EMIR-rendszert gondozta; az illetékes tárcaközi bizottság 2003-as és 2004-es üléseiről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint az EMIR-ről szóló napirendi pontok témafelelőse mindig Dobrev Klára volt.
A visszafizetendő összeg azért 18 milliárd forint, mert a Welt 2000 Kft. – amely zárt tárgyalásos eljárásban nyerte el a munkát és 2004-ben megkapta az EMIR továbbfejlesztési jogát is –, a 2004-es indulás óta ekkora összegre kapott megrendelést. A kft. többségi tulajdonosa és ügyvezetője az azóta elhunyt Komáromi András volt, a jelzett időszakban MSZP-s képviselő a kőbányai önkormányzatnál.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt | Hűtlen kezelés miatt nyomoznak a Gyurcsányékhoz köthető EMIR-ügyben | Az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt összesen 18 milliárdot kellett visszafizetni az Európai Bizottságnak. | null | 1 | https://mandiner.hu/cikk/20210322_gyurcsany_dobrev_belfold_emir | 2021-03-22 22:16:51 | true | null | null | Mandiner |
Magyarország egyik meghatározó irodabútor-gyártójával, a Gyulai Fafém Bútor Zrt.-vel tárgyalt tavaly a Balaton Bútor Zrt. – ismerte el a Narancs.hu kérdéseire Matolcsy Ádám, Matolcsy György jegybankelnök kisebbik fia, a Balaton Bútor tulajdonosa.
A tavalyi tárgyalás tényét megerősítette Zsarnóczay László, a gyulai cég egyik tulajdonosa, vezérigazgatója is, azt viszont mindketten cáfolták, hogy a Balaton Bútor Zrt. megvásárolta volna a gyulai céget. Ugyanakkor Matolcsy Ádám portálunknak válaszolva kifejtette, hogy „ettől függetlenül vannak cégvásárlási terveink itthon és külföldön is egyaránt.”
„A Gyulai Fafém Bútor Zrt a jövőben is Magyarország meghatározó bútoripari szereplője kíván maradni. Cégünknek nagy tervei vannak a jövőre nézve, mely kapcsán a cégvezetés nem fog változni, csupán kibővül a növekedési tervek végrehajtása miatt” – írta kérdéseinkre a Békés megyei fürdőváros legnagyobb magánkézben lévő termelőüzemének tulajdonos-vezérigazgatója.
A Gyulai Fafém Bútor Zrt.-nek még nem ismert a 2020-as mérlege, de 2019-ben árbevételük meghaladta a 3,5 milliárd forintot. Ezzel forgalmuk kétszerese a 2019-ben 1,7 milliárdos forgalmat bonyolító, veszprémi központú Balaton Bútor Zrt.-nek.
A gyulai üzem vezérigazgatója a Narancs.hu-nak kifejtette, dolgozóik munkahelye nincs veszélyben, sőt, bővítést terveznek az idei évben is. A cégnek stabil honi, valamint ausztriai és németországi megrendelői vannak, és egyes hírek szerint a Magyarországról kitessékelt, és a székhelyét Bécsbe áthelyező CEU-nak is szállítottak bútorokat. Zsarnóczay László tavaly nyáron egy magáncég "nyilvánosságra nem tartozó üzleti szerződésének" nevezte kérdésünkre azt, hogy valóban szállítottak-e bútort az egyetemnek, de hozzátette, hogy a CEU-val közvetlen üzleti kapcsolatban nem álltak soha. Magát az ügyletet, amely ilyen esetekben közvetítőcégeken keresztül történhet meg, nem cáfolta.
Matolcsy Ádám egy felvetésünkre adott válaszában semmi szokatlant nem talált abban, hogy a fele akkora árbevétellel rendelkező Balaton Bútor Zrt. vásárolna meg egy másik, nagyobb céget, ilyen lehetett volna akár a gyulai iroda- és iskolabútorokat gyártó cég is. Megfogalmazása szerint számtalanszor előfordult már a piacon, hogy kisebb árbevétellel rendelkező cég nagyobbat vesz meg.
Matolcsy Ádám 2015-ben, alig 30 évesen vásárolta meg a veszprémi bútorgyárat. Hat évvel ezelőtt akkor gyorsultak fel az események, amikor a Magyar Stratégiai Zrt. tulajdonjogot szerzett Matolcsy Ádám másik cégében, a Glamorous Kft.-ben, ami ugyanebben az időben a Növekedési Hitelbank hitelével megvásárolta a nagy múltú bútorgyárat, a Balaton Bútor Kft-t. A Matolcsy érkezése előtti évben, 2014-ben 8-900 millió forint volt a cég árbevétele, ami azóta a kétszeresére nőtt. Sőt, egy nemrégiben tető alá hozott projektnek köszönhetően ez nem kis mértékben emelkedhet már az idén és a következő években.
2019 decemberében ugyanis az állam három évre szóló bútorbeszerzési keretmegállapodást kötött a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon keresztül. Ennek értelmében 2021 és 2023 között az előszűrőn átment, és a kiírásnak megfelelő cégek összesen 20 milliárd forintért szállítanak termékeket az államnak.
A Balaton Bútor mellett további öt hasonló profilú cég nyerte el a keretmegállapodást. Matolcsy Ádám azt mondta, cége a legmagasabb pontszámmal jutott be a projektbe, ahol több szempont alapján értékelték a pályázókat, de a legnagyobb hangsúlyt az árazásra fektették. Kérdésünkre Matolcsy azt közölte, azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a 20 milliárdos megrendelésből mennyi jut a Balaton Bútorra, mert a keretszerződés csupán arra jogosít, hogy minden egyes bútormegrendelés kiírásáért versenyezni tudjanak. | Terjeszkedik Matolcsy Ádám, tárgyalt a legnagyobb hazai irodabútorgyárral is | Bár a Matolcsy Ádám tulajdonolta Balaton Bútor Zrt. tárgyalt az egyik legnagyobb honi irodabútorokat gyártó gyulai céggel, az adásvétel nem jött létre – tudta meg a Narancs.hu. Ugyanakkor Matolcsy portálunknak azt nyilatkozta, bel- és külföldön egyaránt cégfelvásárlási tervei vannak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/terjeszkedik-matolcsy-adam-targyalt-a-legnagyobb-hazai-irodabutorgyarral-is-236856 | 2021-03-23 11:39:31 | true | null | null | Magyar Narancs |
Választás rendje elleni bűntett és közokirat-hamisítások miatt emelt vádat a Zala Megyei Főügyészség egy várföldei férfi ellen, aki a két évvel ezelőtti önkormányzati választáson hajléktalanoknak fizetett lakcímbejelentésért és szavazatukért – tájékoztatta a főügyészség szóvivője kedden az MTI-t.
A most 29 éves férfi – akinek egyik családtagja jelölt volt az önkormányzati választáson –még 2019 szeptemberében megkeresett három nagykanizsai hajléktalant, hogy jelentkezzenek be állandó lakosként egy várföldei ingatlanba, az októberi önkormányzati választáson pedig szavazzanak majd az általa megnevezettekre.
A fiktív bejelentkezésért fejenként ezer forintot, a szavazásért pedig egyenként ötezer forintot ígért.
A hajléktalanok az ajánlatot elfogadva öt nappal a választás előtt a fiktív bejelentőlapokkal be is jelentkeztek a nagykanizsai okmányirodában a megjelölt várföldei házba, így bekerültek a helyi választási névjegyzékbe. A férfi a bejelentkezésért kifizette a fejenként ígért ezer forintot.
A választás napján a három hajléktalant Nagykanizsán egy gyorsétteremben vendégül látta, majd autóval Várföldére szállította őket, ahol az italboltban bort fizetett nekik. Itt magyarázta el, hogy melyik polgármesterjelöltre és képviselő-jelöltekre kell szavazniuk, de a biztonság kedvéért egy-egy cédulára a neveket is felírta, és a névjegykártyáját is átadta azzal, hogy a nevek megjegyzése után ezeket a papírokat semmisítsék meg. A hajléktalanok a választáson a megjelölt emberekre adták le a voksukat, majd ezt követően az italboltban megkapták a megígért öt-ötezer forintot. A férfi ellen a választás rendje ellen anyagi juttatással befolyásolásra törekvés, valamint háromrendbeli közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat.
A Pécsi Ítélőtábla végzésben állapította meg, hogy a 2019. október 13-án Várföldén megtartott polgármester- és képviselő-választás jogszabálysértő volt, így azt meg is kellett ismételni. Ennek oka, hogy a helyi választási bizottság nem vizsgálta, hogy alig másfél hónap alatt hogyan növekedett 157-ről 239-re a település választásra jogosult lakosainak száma. Ebben az ügyben a fiktív lakcímbejelentők ellen „intellektuális közokirat-hamisítás bűntette miatt” külön eljárásban folyik nyomozás. | Fejenként hatezer forinttal fizetett le hajléktalanokat, hogy átjelentkezzenek Várföldére szavazni | Választás rendje elleni bűntett és közokirat-hamisítások miatt emelt vádat a Zala Megyei Főügyészség egy várföldei férfi ellen, aki a két évvel ezelőtti önkormányzati választáson hajléktalanoknak fizetett lakcímbejelentésért és szavazatukért – tájékoztatta a főügyészség szóvivője kedden az MTI-t. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/03/23/zala-megye-varfolde-onkormanyzati-valasztas-hajlektalan | 2021-03-23 15:48:46 | true | null | null | Telex |
Béres András, a Párbeszéd Magyarországért Párt elnökségi tagja közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen ismeretlen személy ellen a Lupa Beach parkolójára kiadott engedély miatt, amelyet a Pest Megyei Kormányhivatal állított ki 2020. május 11-én.
Az engedély tartalmazza a szakhatósági engedélyeket is, és rögzíti, hogy Üröm jegyzője, Szabóné Bartholomaei Krisztina jegyző megadta a hozzájárulását a parkolóra 2020. május 12-én. Ahogy Béres András feljelentésében írta: „az előadottakból kitűnően
a Pest Megyei Kormányhivatal határozatának keltezése valótlan,
hiszen magában a határozatban is rögzítették a Jegyző szakhatósági állásfoglalásának a keltét, az okirattal egyezően 2020. május 12. napjában jelölve azt meg. Ennek megfelelően a Kormányhivatal határozata nem keletkezhetett egy nappal korábban, azaz 2020. május 11. napján.”
Béres András szerint ezzel közirat-hamisítást követtek el, amelynek büntetési tétele 1–5 évig terjed.
Nehéz sorsú parkoló
A Sziget Fesztiválról ismert Gerendai Károly által megálmodott Lupa Beach hamar sikeres lett: a tömegközlekedéssel szinte megközelíthetetlen tóhoz nyáron naponta több száz autó érkezik. A 2017-ben kialakított parkoló a környéket ellátó vízbázis felett fekszik, így vízbázisvédelmi egyedi vizsgálati eljárást kezdeményeztek a katasztrófavédelemnél az engedélyek beszerzése miatt. Bár az engedély kiadása egyre csúszott, és a civilek is tiltakoztak, a parkoló megnyitott.
2018-ban a katasztrófavédelem egy helyszíni szemlét követően lezáratta a parkolót és átépítésre kötelezte Gerendaiékat. Akik erre válaszul kiírták, hogy a parkoló nem üzemel, de ennek ellenére, „saját felelősségre” használták azt.
A katasztrófavédelem később közölte a civilekkel – akik folyamatosan tiltakozásukat fejezték ki –, hogy a tulajdonos igazolta a parkoló vízzárását és a csapadék elvezetését.
Engedély nélkül üzemel a Lupa-parkoló, 120 ezer ember ivóvizét veszélyeztetheti a környéken
Gerendai Károly cége 2016 nyarán nyitott strandot a budakalászi Lupa-tónál, ami mellett egy parkolót is kialakított a látogatóknak. A parkoló vízbázisvédelmi terület, mert a környékbeli települések 120 ezer lakója a közeli kutakból kapja az ivóvizet. Emiatt a parkolót vízzáróvá kéne tenni, hogy az autókból semmilyen szennyeződés ne juthasson a talajba.
Ehhez képest kiderült, hogy a katasztrófavédelem egy Gerendaiék által benyújtott szakvéleménnyel bizonyították, hogy nincs semmi gond, megfelelő vízzáró réteg van a talajban. A civilek erre válaszul másodvéleményt kértek, ahol a szakértők egyike azt állapította meg, hogy: „ezek az eredmények kifejezetten azt igazolják, hogy a területen jó vízvezető rétegek találhatóak, amit elődeink is pontosan tudtak, azért nyitottak itt kavicsbányát, és azért létesítettek a közelben csáposkutakat a jó vízadójú vízbázison.
Ilyen területen a vízzáróságot csak műszaki beavatkozással lehet létrehozni, ami nem történt meg”.
Mindeközben 2019. december 31-én a Védegylet fellebbezést nyújtott be a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, megítélésük szerint az eljárás jogszabálysértő volta miatt. A Pest Megyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya mint másodfokú hatóság megsemmisítette a döntést és új szakhatóságot jelölt ki az ügyben.
A szakhatósági állásfoglalás viszont a budakalászi jegyző hatásköre volt, aki kétszer is elutasította azt. A Pest Megyei Kormányhivatal 2020 májusában megsemmisítette a budakalászi elutasító határozatokat, kizárták a jegyzőt és Ürömöt bízták meg, hogy szakhatóságként döntsön az ügyben. Itt, a választások után, az új jegyző pillanatok alatt kiadta a végzést: az elektronikus pecsét meg sem száradt, a Kormányhivatal már rá is bólintott a parkolóra.
Az engedély egy évre szól, kérdés, megújítják-e a strandszezon előtt. Ha egyáltalán lesz strandszezon.
Kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány a Lupa-tó fejlesztését
2020 utolsó napján jelent meg az a kormányrendelet, ami a Lupa-tó fejlesztését nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja. Ez az jelenti, hogy a beruházás sokkal könnyebben, gyorsított hatósági eljárásokkal futhat, a szomszédos budakalászi és szentendrei önkormányzat pedig nem szólhat bele, hogy mi történik a tónál.
Nyitókép: A Lupa Beach 2019 nyarán. Forrás: Facebook/Lupa Tó Official | Lupa-tó: közokirat-hamisítás miatt tett feljelentést a Párbeszéd a parkoló engedélyezése kapcsán | Ismeretlen személy ellen tett feljelentést Béres András, a Párbeszéd Magyarországért Párt elnökségi tagja közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A feljelentés szerint a Pest Megyei Kormányhivatal olyan dátumra hivatkozott a Lupa Beach parkolójára kiadott engedély kiállításakor, amely – más dokumentumok alapján – nem felelhetett meg a valóságnak. A strand körüli hercehurca ezzel tovább folytatódik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/22/lupa-to-kozokirat-hamisitas-miatt-tett-feljelentest-a-parbeszed-a-parkolo-engedelyezese-kapcsan/ | 2021-03-22 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A „Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területén, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre” elnevezésű, uniós forrásból biztosított projekt kivitelezésére írtak ki közbeszerzést tavaly nyáron. Az eljárás hivatalos eredményét most tették közzé.
Az uniós közbeszerzési értesítőben szereplő adatok szerint öt ajánlat érkezett, a befutó pedig a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. és a MENTO Környezetkultúra Kft. alkotta duó lett. A páros a SWIETELSKY Kft.-t, a STRABAG Építőipari Zrt.-t., a Homokhátsági Környezettechnika Kft.-t, valamint a HE-DO Építő Zrt.-t utasította maga mögé.
A Közgép és a Mento feladata lesz egy szelektív hulladékválogató mű és infrastruktúrájának kialakítása, illetve a meglévő hulladékátrakó állomás felújítása Miskolcon.
A két cég az eredetileg becsült 3,3 milliárddal szemben nettó 4,1 milliárdos árajánlatot adott,
mégis ez bizonyult a legkedvezőbbnek.
Visszakötötték a vérkeringésbe
A szebb napokat látott Közgép egykor szinte mindent vitt: 2014-ben még döbbenetes, 129 milliárdos forgalmat bonyolított. Aztán jött a cégtulajdonos és Orbán Viktor miniszterelnök szakítása, és a cég mélyrepülésbe kezdett.
Így lett vége a Közgép aranykorának az építőipari közbeszerzések piacán
Bár a 2015-ös év a többi nagy vállalkozásnak sem volt kimondottan sikeres, a korábban veszteni nem tudó Közgép szinte eltűnt a közbeszerzések nyertesei közül. Most induló cikksorozatunkban az építőipari közbeszerzések piacát vizsgáljuk, elsőként azt, hogyan változott hat nagy szereplő pozíciója.
Mint az köztudott, 2015. február 6-án volt a híres G-nap, amikor a miniszterelnökkel addig jó viszonyt ápoló Simicska Lajos kikelt Orbán Viktor és a Fidesz ellen. Simicska Lajos, a kormánypárti média addigi ura hirtelen ellenzéki sorba került, egy pályázati szabálytalanság miatt pedig a Közgépet három évre kizárták az összes közbeszerzésből.
Az akkoriban szinte minden állami tendert megnyerő vállalkozás ettől fogva semmilyen közpénzes megbízást nem kapott, és mindez jól látható nyomot hagyott a cég bevételein. 2018-ban 1 milliárdos forgalom mellett mindössze 30 millió forint adózott eredményt ért el, noha ez 2019-re 72 millió forintra nőtt.
A kegyvesztett vállalkozás előbb Nyerges Zsolthoz, majd Szíjj Lászlóhoz került. Ahhoz a Szíjj Lászlóhoz, aki építőipari cégeivel – főként a Duna Aszfalttal – rengeteg állami és önkormányzati megbízást nyer el; akinek Mészáros Lőrinccel is több közös cége van; aki a Forbes legutóbbi gazdaglistája szerint a 9. leggazdagabb magyar és akinek a jachtján töltötte tavalyi nyaralását Szijjártó Péter külügyminiszter.
Vélhetően az új tulajdonos személye miatt a Közgépet részben rehabilitálták: tavaly négy közbeszerzést is nyert. Az M44 gyorsforgalmi út Szentkirály – Lakitelek 1. és 2. részének kivitelezését 43,6 milliárd forintért, továbbá vasúti pálya és kocsiszín létrehozását Tiszakécskén (Szíjj László szülővárosában) 231,9 millió forintért, valamint egy mozdony és két darab kocsi felújítását 45 millió forintért. A tavalyi év beszámolója tehát várhatóan egy újra megerősödő vállalkozás képét fogja mutatni.
Párban a „kukakirállyal”
Szintén jól prosperál a Közgép együttműködő partnere, a miskolci székhelyű Mento Kft. Az 1996-ban alapított cég éves nettó árbevétele 2,2 és 11,8 milliárd forint között mozgott az elmúlt években, míg az adózott eredménye többször meghaladta az 1 milliárd forintot. A kft. többségi tulajdonosa Hercsik István.
Bár a „kukakirályként” is emlegetett vállalkozó cége – véletlenül éppen a Mento Kft. – korábban gigabírságot kapott kartellezésért, változatlanul sikeres a hulladék-ügyi közbeszerzéseken Borsod megyétől Budapestig.
Az ügy háttere: 2014-ben és 2015-ben néhány hulladékos cég (főleg uniós támogatású) közbeszerzéseket fixált le, ezért a GVH helyszíni razzia után megszerzett bizonyítékaira alapozva megbüntette őket.
A Mento 307 millió forintos bírságot kapott.
Ennek ellenére a kft. számos közbeszerzést nyert azóta is, és Hercsik továbbra is Észak-Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembere.
Nyitókép: A Közgép egyik munkája, az Abaúj-Zempleni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer (Forrás: www.kozgep.hu). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | Újra menetel a Közgép: a cég több milliárd forint értékű közbeszerzést húzott be a „kukakirály” oldalán | Úgy tűnik, rehabilitálják a kegyvesztett egykori Simicska-céget: a most már Szíjj László érdekeltségébe tartozó Közgép tavaly négy közbeszerzést nyert és már idén is behúzott egyet. A nettó 4,1 milliárdos munkát a borsodi „kukakirály”, Hercsik István cégével, a Mento Kft.-vel közösen végzi majd Miskolcon, ahol többek között egy új szelektív hulladékválogató létesítményt alakítanak ki. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/22/ujra-menetel-a-kozgep-tobb-milliard-forint-erteku-kozbeszerzest-huzott-be-a-kukakiraly-oldalan/ | 2021-03-23 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A kormány 2019 novemberében a 1659/2019. (XI. 21.) számú határozattal döntött arról, hogy 465,5 millió forint „vissza nem térítendő, egyedi” támogatást ad Badacsonytomaj önkormányzatának külterületi utak felújítására, beleértve ebbe az aszfaltburkolatot, valamint a támfal- és vízvezetékrendszer rekonstrukcióját is.
Az önkormányzat közel egy évvel később, 2020 novemberében írt ki közbeszerzést a munkára, a tender eredménye pedig most jelent meg az EU-s értesítőben. A megbízást három jelentkező közül az SZ-L Bau Kft. nyerte nettó 363,9 millió forintos ajánlattal.
Három utat fognak felújítani: a 028/13, a 028/17 és a 026 helyrajzi számmal jelzetteket, amelyek Szatmáry Kristóf fideszes parlamenti képviselő borászatához és Rákay Philip villájához vezetnek.
A közbeszerzési értesítőben olvasható leírás szerint a beruházás 4797 m2 térburkolat (beton és/vagy természetes kő) felújítást/készítést, 100 m zárt csapadékvízrendszer-építést, 2647 m szennyvíz- és ivóvízrendszer, illetve átemelő műtárgy építését, valamint falazat készítést és természetes kő felület fugázást, továbbá 10 db kandeláber elhelyezésére vonatkozik. A dokumentum szerint ugyanis megvalósul a 026-os helyrajzi számú Bogyay Lajos út ingatlanjainak ivóvízellátása, szennyvízelvezetése, továbbá napelemes közvilágítási rendszert építenek ki ezen az úton.
Szatmáry Kristóf borászata és Rákay Philip villája
2020-ban a badacsonytomaji polgármester, Krisztin N. László azt válaszolta a 24.hu megkeresésére, hogy „fejlesztési céljainkat nem aszerint válogatjuk, hogy vannak a településen tehetős vállalkozók, politikusok”. A polgármester szerint a hegyoldalban vízszintesen húzódó utak felújítása a kikötő és a hegytető közötti Kisfaludy út fejlesztéséhez kapcsolódik és azt célozza, hogy lehetővé tegyék „a hegy derekán lévő szőlőterületek, természeti és épített értékek bemutatását”.
A helyszínt elnézve azonban egyértelmű, hogy Szatmáry és Rákay profitál a közpénzes útfelújításból. A felújítással érintett terület Badacsonytomaj helyrajzi számos térképén:
Az érintett utak és ingatlanok a Google műholdképén:
2020 nyarán írtunk arról, hogy Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő 2016-ban vásárolt Badacsonytomaj külterületén egy 1,3 hektáros birtokot és azóta oda van bejegyezve a 2014-ben alapított borászati cége, a Nimfeum Kft. is. Az ingatlan nem sokkal később egy telekösszevonással 1,5 hektárosra nőtt, a Nimfeum pedig 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy a badacsonytomaji birtokon borászati épületet és panziót alakítson ki.
A beruházás során vélhetőleg megtörték a Badacsony oldalának természetes ívét és két mesterséges lejtésű területet hoztak létre támfalakkal. Ezek a rézsűk annyira kiemelkednek a hegyoldalból, hogy már messziről is jól látható Szatmáryék birtoka. A Nimfeum Kft. honlapja szerint a Villa Salve nevű panzió és panorámaterasz még mindig nem nyitott ki, de az oda vezető utak állami pénzből történő felújítása minden bizonnyal jelentősen meg fogja könnyíteni a vendégek és tulajdonosok közlekedését.
Uniós pénzből épül a fideszes képviselő borászata és panziója a Badacsonyon
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos borászati cége 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy badacsonytomaji birtokán borászati épületet és panziót alakítson ki. Az épületek előtti mesterséges rézsűk annyira kiemelkednek a hegy oldalából, hogy már messziről is jól látható a projekt.
Valószínűleg nem véletlenül szerepel a tender leírásában az a mondat, hogy
„A személygépkocsi átmenő forgalmat biztosítani kell, kiemelten a júliusi és augusztusi időszakban”.
Szatmáryék borászata mellett az egykori veszprémi püspök, Ranolder János (1806-1875) régi nyaralója található. A rendkívül leromlott állapotú épület 2017 nyarán Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdonába került: a Tiborcz érdekeltségében lévő BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. banki követelésként vette meg.
Tiborcz cége 2018-ban túladott a Ranolder-villán, amit az új tulajdonos, a Zemplén Market Zrt. a HVG beszámolója szerint 135 millió forinton vitt be a felújításra létrehozott projektcégbe, a Ranolder Villa 1864 Kft.-be. Tavaly áprilisban pedig ezt a projektcéget megvette a Norton Consulting Zrt., melynek tulajdonosa a híres Fidesz-közeli kommunikátor, Rákay Philip.
Címlapkép: Átlátszó/Pápay Gergely | Badacsonytomaj 364 millióért újíttatja fel a NER-elit ingatlanaihoz vezető utakat | A Balaton-parti település külterületén Szatmáry Kristóf kormánypárti országgyűlési képviselőnek borászata van, annak szomszédságában pedig Rákay Philip Fidesz-közeli kommunikátor villája áll. A két ingatlanhoz vezető külterületi utak felújítására a kormány 2019-ben adott pénzt Badacsonytomajnak, az önkormányzat által kiírt tendernek pedig most lett eredménye. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/23/badacsonytomaj-364-millioert-ujittatja-fel-a-ner-elit-ingatlanaihoz-vezeto-utakat/ | 2021-03-23 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az Országos Széchényi Könyvtár archívumainak elhelyezését szolgáló raktár építése nettó 17 499 882 480 forintba fog kerülni – jelent meg az uniós közbeszerzési közlöny legújabb számában.
A beruházást a Mészáros-gyerekek cége, a felcsúti Fejér-B.Á.L Építő és Szolgáltató Zrt., valamint egy másik NER-cég, a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. készítheti el. A közbeszerzést a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írta ki tavaly nyáron.
A nyílt eljáráson két másik, fővárosi cég is elindult: az EB Hungary Invest Kft. és a LATEREX Építő Zrt.
A tervek szerint a Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) archívumainak elhelyezését szolgáló archivális és szolgáltató raktár alapterülete több mint 11 ezer m², ahol többek között egy speciális szerverterem is helyet kap. Az épületben létesül egy 91 000 iratfolyóméternyi, tároló polcrendszer is.
A főépületet háromszintesre tervezik, emellett két melléképület is létesül, de a munkához tartozik a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése is. A munka a piliscsabai Iosephinum „Makovecz Imre Bástyája” nagyprojekt része.
Érdekesség, hogy már a tervezés is a Mészáros-családnak hozott hasznot: 550 millió forintért, az eredetileg becsült árnál 96,6 millióval drágábban tervezte meg a raktárépületet a TSPC Kft., illetve a Fejér B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft.
Csak illetékeseknek
Piliscsabán, a Iosephinum területén épülhet meg az archivális raktár, amely az írott nemzeti örökség megőrzésének helye lesz. Az épületet a TSPC Csoport tervezte meg, a homlokzaton könyvforma, falevél-erezet és digitalizációra utaló mintázat is megjelenik.
Az archiválási raktárban az alábbiakat tárolják majd:
az országos Széchenyi Könyvtár által bekért és őrzött kötelespéldányokat,
50 ezer tekercs dokumentumot a mikrofilmtárban,
valamint az 1800-as évektől őrzött archív folyóirat-állományt.
A tárolt anyagok – köteles példányok, mikrofilmek – és a szerver miatt a területre csak az illetékesek léphetnek be.
Tavaly év végén derült ki a Magyar Közlönyből, hogy a beruházásra 23,3 milliárd forintot szán a kormány.
A beruházásra szánt 23,3 milliárd forintból 2021-ben 11,1 milliárd forint használható fel, a többi pedig a következő évben. A költözés sem lesz olcsó: 2017-es információk szerint egymilliárdért költözik át az Országos Széchényi Könyvtár archívuma a Pilisbe.
Hogy hová költözik a Országos Széchényi Könyvtár látogatható része a Várból, évek óta téma. Az Átlátszó 2018 szeptemberében írt először arról, hogy az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK) valószínűleg ki kell majd költöznie a Budai Várból, mert útban van a NER-nek és a turizmusnak. Tavaly nyáron visszavonták az Országos Széchényi Könyvtárra vonatkozó kormányrendeleteket, aminek alapján biztosra vehető, hogy a nemzet könyvtára költözik a Budai Várból, de még mindig nem tudni, hova.
Ömlik a közpénz a Mészáros-gyerekek cégébe
A 2015 júniusában alapított Fejér-B.Á.L Zrt. Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Dr. Mészáros Beatrix, ifj. Mészáros Lőrinc és Homlok-Mészáros Ágnes) tulajdonában áll.
A cég 2019-ben 17 milliárd forint nettó árbevételt könyvelhetett el, amihez 1,6 milliárd forint adózott eredmény társult. 2018-ban a nettó árbevétele közel 23 milliárd forint volt, ami akkor közel 6 milliárd forint nyereséggel járt.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége számos építkezésben érintett. Nemrég írtunk arról, hogy 2,7 milliárdért hordhatják el a földet a tatabányai sportcsarnoknál, ami a 2022-re tervezett kézilabda eb-hez kapcsolódik. 2019 novemberében írtuk meg, hogy a Mészáros-gyerekek cége készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért, Biatorbágyon pedig hatmilliárdért építhet iskolát. Az új Érdi Járásbíróság épületének kivitelezésére kiírt 3,2 milliárdos közbeszerzésen is ők lettek a befutók, és Fejér B.Á.L. kapta meg a zánkai tábor felújítását is a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel konzorciumban 16,8 milliárd forintért.
Persze a WHB-t sem kell félteni: a cég értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Az állami tenderek állandó szereplőjének és gyakori nyertesének többségi tulajdonosa az ország 41. leggazdagabb embere, Tiborcz István egykori üzlettársa, Paár Attila.
A WHB csak 2019-ben 17 közbeszerzést nyert el. Többek között ők építkeznek a Városligetben: mélygarázst építenek 7,6 milliárdért, emellett a dubaji világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek, de érintettek a szegedi és a soproni uszoda kivitelezésében és benne voltak a vizes vb egyes projektjeiben, valamint a Bozsik stadion építésében is. Szintén ők végezték a közelmúltban a járványkórház építését Kiskunhalason, és a WHB nettó 2,6 milliárd forintos projektje az Erőmű Beruházási Központja is Pakson.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az OSZK új raktárának a terve. Forrás: TSPC Csoport | A Mészáros-gyerek cége építheti 17,5 milliárd forintért az Országos Széchenyi Könyvtár raktárát | A Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte a WHB-val konzorciumban a Piliscsabán épülő, Országos Széchényi Könyvtár archívumainak elhelyezését szolgáló raktár építéséhez kapcsolódó tendert. Már a tervezés is a Mészáros családnak hozott hasznot: 550 millió forintért, az eredetileg becsült árnál 96,6 millióval drágábban vállalta el a munkát a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. egy másik céggel közösen. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/23/a-meszaros-gyerekek-cege-epitheti-175-milliard-forintert-az-orszagos-szechenyi-konyvtar-raktarat/ | 2021-03-23 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Március 8-án kértünk adatokat az Országos Kórházi Főigazgatóságtól a járványhelyzettel kapcsolatban, de más állami szervekhez hasonlóan két hét elteltével további 45 napot kértek. A kormány novemberi rendelete szerint erre akkor van lehetőségük, ha az adatok kiadása veszélyeztetné a hivatal veszélyhelyzettel összefüggő feladatainak ellátását.
Ahogy a második hullám idején is írtuk, nagyon hiányos az adatszolgáltatás, olyan számokat hagynak homályban, amik alapvető fontosságúak lennének a kórházi helyzet mélyebb áttekintéséhez. Szeretnénk megismerni
az intenzíven ápolt koronás fertőzöttek számát (csak a lélegeztetőn levők számát közlik, pedig a kettő nem teljesen fedi egymást),
az intenzíven meghalt koronavírusos betegek számát,
a kórházban, de nem intenzíven meghalt koronavírusos betegek számát,
az intenzív osztályok ápoló-beteg arányát,
az aktív ágyak számát és azok kihasználtságát kórházi szakterületenként.
Ezeket az adatokat különböző bontásokban (napi, heti, havi, kórházankénti) kértük, bízva abban, hogy legalább valamelyiket teljesítik. Ha 45 nap múlva megkapjuk az adatokat, a szeptembertől február végéig tartó időszakról alkothatunk részletes képet.
A harmadik hullámmal kapcsolatban még később lehet erre lehetőségünk. Azt azonban így is tudjuk, hogy egyetlen országban sem ápoltak még kórházban annyi koronás beteget lakosságarányosan, mint most Magyarországon. | A kórházi adatokat sem adják ki, két hét után újabb másfél hónapot kértek | Március 8-án kértünk adatokat az Országos Kórházi Főigazgatóságtól a járványhelyzettel kapcsolatban, de más állami szervekhez hasonlóan két hét elteltével további 45 napot kértek. A kormány novemberi rendelete szerint erre akkor van lehetőségük, ha az adatok kiadása veszélyeztetné a hivatal veszélyhelyzettel összefüggő feladatainak ellátását. | null | 1 | https://444.hu/2021/03/24/a-korhazi-adatokat-sem-adjak-ki-ket-het-utan-ujabb-masfel-honapot-kertek | 2021-03-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Horváth Csaba (MSZP) vezette zuglói önkormányzat 2021-es költségvetésében szerepel egy nulla forgalmú cég, a Kezdj Itthon Nonprofit Kft., aminek 2021-ben 28,8 millió forintot fizetnének és ezen kívül a Zuglói Védelmi Alapból is kapna 18,8 millió forintot. Több zuglói képviselő ellenzi a nullás cég támogatását, ami mögött a fideszes kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló FIVOSZ áll.
Az önkormányzatok legfontosabb év eleji feladata a költségvetés összeállítása és elfogadása. Zuglóban a költségvetés bevételi és kiadási főösszegét a 2021-es évre közel 41 milliárd forintban állapították meg. Ebből a tervezett saját bevételük 35 milliárd forint, a költségvetési hiány összege 3,7 milliárd forint, amit az előző évi költségvetési maradványból fedeznek.
Az interneten elérhető, 2021. február 25-i rendkívüli tervezetben szó van arról, hogy a Horváth Csaba (MSZP) vezette szocialista önkormányzat költségvetésében szerepel egy nulla forgalmú cég, aminek 2021-ben 28,8 millió forintot utalnának. A cég a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. nevet viseli. Ráadásul a Zuglói Védelmi Alapba is bekerült a cég támogatása, további 18,8 millió forinttal. Zugló Önkormányzata azért hozta létre a Zuglói Védelmi Alapot, hogy a kormányrendeletekkel elvont, kiesett, valamint nem kárpótolt összegeket pótolni tudja. A pénzalapot a tisztviselők felajánlásaiból hozták létre és kérik, hogy a lakosság is csatlakozzon ehhez.
A cégre Várnai László független önkormányzati képviselő, a CivilZugló Egyesület vezetője hívta fel a figyelmet egy blogbejegyzésben. A képviselő szerint a kft. működésére elég lenne kevesebb összeg: ő 3,8 millió forintot javasolt. A módosítási javaslatát azonban nem szavazta meg a testület.
A cégre Ruskal-Klemm Csilla, a Gazdasági Bizottság tagja is felfigyelt, de hiába kérte, hogy juttassák el hozzá az előző évi szöveges szakmai beszámolót és a támogatási összeg felhasználásáról a pénzügyi elszámolást.
„Zugló önkormányzatának a költségvetésében ismételten megtaláltam a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. támogatását 28,8 millió Ft értékben. Egy olyan évben, amikor költségvetési megszorítások vannak, még meg is emelik a támogatást 22,677 millió forintról 28,8 millió Ft-ra. Ráadásul a Zuglói Védelmi Alapba is bekerült a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. támogatása további 18,8 millió forinttal.”
– mondta Ruskal-Klemm Csilla (Momentum) a testületi ülésen (a linkre kattintással a dokumentum tölthető le).
Kocsis-Barna Tamás, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság külsős tagja pedig azzal az észrevétellel élt, hogy
„a Kezd Itthon Nonprofit Kft. kap 28.800 e Ft-ot, miközben az utcai szociális munka ellátásához 800 e Ft, Családok átmeneti otthona működtetéséhez 50 e Ft-ot adunk? Felháborítónak tartom, hogy egy magát szociálisan érzékeny, baloldalinak mondó városvezetés, egy Zugló számára ismeretlen, »üres« cégnek ad ilyen összegű támogatást. A cég a Nemzeti Cégtár alapján 0 pénzmozgással, 0 fő létszámmal működik. Ráadásul olyan egyesületeknél, alapítványoknál kaphat nagyságrendekkel magasabb összeget, akik évek óta bizonyítottan tettek a kerületi lakosokért, a kerületért. Javaslaton egy 0 elvétele az összeg végéről (2.880.000 Ft) és kiemelt figyelem a cég zuglói tevékenységére, az elkövetkező időszakban”.
Egy, az kormányzat oldalán fent lévő, előterjesztői kiegészítés címet viselő dokumentum szerint (a linkre kattintással a dokumentum tölthető le) Horváth Csaba (MSZP) polgármester egy kiegészítést tett a költségvetéshez február közepén, ami szerint a 28,8 milliós összeg 15 millió forintra csökkent. A költségvetés egy másik mellékletében is 15 milliós összeg szerepel.
A nullás cég mögött a fideszes kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló FIVOSZ áll
A cégadatbázis szerint a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. valóban 0 fővel működik. A 2009-ben alapított cégnek 2017 óta nulla az árbevétele és emellett 2019-ben már 44,7 millió forint veszteséget termelt.
A cég ügyvezetője Inotay Petra, akinek a neve a divatban jártas olvasóknak lehet ismerős. A tulajdonában lévő Maison Marquise egyike azoknak a cégeknek, amiket a sajtó az Orbán Ráhellel jóban lévő cégek közé sorolt. Iparági értesülések szerint a miniszterelnök lányának érdekkörébe tartozik a Magyar Divat és Design Ügynökség, és Orbán Ráhelnek a divat lehet az, ami Orbán Viktornak a foci.
Inotay Petra, a FIVOSZ Alapítvány Kuratóriumi elnöke a Fiatal Vállalkozók Hete szervezőjeként is ismert, továbbá ő a FIVOSZ Női Bizottságának az elnöke.
A Kezdj Itthon Nonprofit Kft. tulajdonosa pedig a FIVOSZ, azaz a Fiatal Vállakozók Országos Szövetsége. A FIVOSZ egy országos szervezet, aminek az alapító elnöke Kovács Patrik, aki az Opten adatbázisa szerint a Kezdj Itthon Nonprofit Kft.-ben 2012-ig volt tag.
A FIVOSZ „független szövetség”, de jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal
„Mind a politikától, mind más szervezetektől független szövetség a FIVOSZ. Mivel érdekvédelmi szervezetként is működünk, törekszünk mindenkivel a jó kapcsolatokra” – nyilatkozta korábban Dr. Kovács Patrik.
Blaskovics Dávid alelnök definíciója szerint „a FIVOSZ társadalmi szervezetként 42 000 fiatal vállalkozó aktív közössége, akiknek az aktív segítség mellett a véleményét is becsatornázzuk a kormányzat részére – ezzel hozzájárulva az ország gazdasági-társadalmi sikeréhez”.
A Fiatal Vállalkozók Hete 2020-as támogatói között találjuk a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t, a Miniszterelnökséget, az Igazságügyi Minisztériumot, a Hungarian Fashion Designer Agency-t és a Magyar Nemzeti Bankot.
Az előadók között volt Rácz Zsófia, az EMMI fiatalokért felelős helyettes államtitkára is, akit 2020 januárjában nevezett ki Novák Katalin. Rácz kinevezése nagy port kavart, hiszen még törvényt is módosítottak azért, hogy megfelelő diploma hiányában betölthesse a pozíciót.
A 2020-as FIVOSZ-esemény promóanyagában 35 előadásból csupán Rácz Zsófia mondatait idézték. A helyettes államtitkár többek között arról beszélt, hogy
„A családi vállalkozásoknál a generációváltás komoly kihívást jelenthet, úgy az idősebb, mint a fiatal korosztály számára. Fiatalként az a dolgunk, hogy tanuljunk, képezzük magunkat, hogy amikor előáll a lehetőség és a feladat a családi vállalkozás átvételére vagy továbbvitelére, felkészülten nézzünk szembe ezzel a szép kihívással”.
Nagy a csend a pénzügyi elszámolás körül
Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy miért nem közvetlenül a FIVOSZ-szal kötöttek szerződést, miért egy üres cégen keresztül fizetnek a szervezetnek? Szerettünk volna belenézni a Kezdj Itthon Kft. legutóbbi, Zuglóra vonatkozó szakmai beszámolójába és a támogatási összeg felhasználásáról szóló pénzügyi elszámolásába is. Választ azonban a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
Megkerestük a Kezdj Itthon Kft.-t és a FIVOSZ-t is, de a kért dokumentumokat ők sem juttatták el hozzánk és nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy a zuglói szerződés miért nem közvetlenül a FIVOSZ-szal köttetett.
„Társaságunk nonprofit tevékenysége keretében látja el a Vállalkozz Zuglóban program szakmai megvalósítását, mely keretében a kerületi vállalkozóknak és vállalkozni vágyóknak nyújt segítséget. Többek közt információs kiadvány készül főként vállalkozásindítás, üzletiterv írás és cégvezetés témákban, de a jelenlegi helyzetre való tekintettel az ingyenes kiadványban az aktuális kihívásokra is találnak tanácsokat az olvasók. A mostani helyzetre való tekintettel rendszeresen online eseményeket és online konferenciák is kerülnek megrendezésre, melyekre nagy igény és pozitív visszajelzés mutatkozik”
– tájékoztatott minket a cég és az Átlátszó érdeklődésére azt közölte, hogy „a kerületieknek szakértők osztják meg tapasztalataikat és tanácsaikat az érdeklődőkkel. Továbbá zuglói vállalkozókkal több tucat videó, és podcast készül, ahol aktuális tanácsokkal, lehetőségekkel és információkkal találkozhat a hallgatóság”.
A „Vállalkozz Zuglóban!” programot 2016-ban, Karácsony Gergely polgármestersége alatt, a FIVOSZ együttműködésével indították el a kerületben. A program bemutatóját Tóth Csaba, Zugló akkori MSZP-s országgyűlési képviselője nyitotta meg. A „Vállalkozz Zuglóban!” program célcsoportjába a 18 és 40 év közötti vállalkozók és vállalkozni szándékozók tartoznak. A Facebook-oldalukon az utóbbi időben a zuglói vállalkozásokat mutatják be, de a közösségi oldal annyira nem pörög, hiszen az elmúlt évben közzétett tartalmak posztonként csupán egy-két lájkot kaptak. A YouTube-on közzétett videóik azonban már nagyobb nézettséget értek el, és a Zugló Televízió is rendszeresen hív meg vállalkozókat a FIVOSZ „Vállalkozz Zuglóban!” programja keretében.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: FIVOSZ Ünnepi konferenciája 2019-ben. (forrás: FIVOSZ) | Zugló milliókat ad egy nulla forgalmú cégnek, ami mögött egy Fidesz-közeli szervezet áll | A Horváth Csaba (MSZP) vezette zuglói önkormányzat 2021-es költségvetésében szerepel egy nulla forgalmú cég, aminek 2021-ben 28,8 millió forintot fizetnének, és a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. ezenkívül a Zuglói Védelmi Alapból is kap 18,8 millió forintot. Több zuglói képviselő ellenzi a nullás cég támogatását, ami mögött a fideszes kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló FIVOSZ áll. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/24/zuglo-milliokat-ad-egy-nulla-forgalmu-cegnek-ami-mogott-egy-fidesz-kozeli-szervezet-all/ | 2021-03-24 12:15:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2017 májusában az Index szellőztette meg azt a jelentést, amely a Miniszterelnökség alá tartozó Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft., valamint a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. működési szabálytalanságait állapította meg. A két céget ugyanaz az ember, Zalaegerszeg korábbi fideszes polgármestere, Gyutai Csaba irányította az átvilágítás idején.
Az Index cikke után Pataki Márton, az (azóta megszűnt) Együtt politikusa feljelentést tett, és a rendőrség nyomozni kezdett. Ennek eredményéről azóta semmilyen hír nem látott napvilágot.
A Miniszterelnökséget a botrány idején az azóta vidékre száműzött Lázár János vezette, aki hónapokig hitegette a közvéleményt azzal, hogy nyilvánosságra hozzák a szabálytalanságokat feltáró átvilágítási jelentést. Nem tették. Sőt, a dokumentumot kérő adatigénylésünket is elutasították arra hivatkozva, hogy döntéselőkészítő anyagról van szó. Mi pedig több mint három éve a bírósághoz fodultunk, és hosszas huzavona után nemrég megnyertük a pert.
Bepereljük a Miniszterelnökséget a Várgondnokságról készült átvilágítási jelentésért
A bíróságtól kérjük, kötelezze a Miniszterelnökséget a Várgondnokságról készült átvilágítási jelentés kiadására, mert jószántából nem tette. Az eddig kiszivárgott részletek alapján a vizsgálat azt állapította meg, hogy a közhivatal kreatívan bánt a közvagyonnal, vezetőjének, Zalaegerszeg korábbi fideszes polgármesterének és rokonainak is jutott a jóból.
A bírósági ítéletnek megfelelően megkaptuk a PwC által készített 2017-es átvilágítási jelentést, amely valóban nagyon komoly szabálytalanságokat tartalmaz.
A PwC a Budavári Ingatlanfejlesztő Kft.-nél 6 témakörben összesen 34 működési anomáliát azonosított, melyekből 11-et kiemelt problémának tartottak.
Ezeket szó szerint idézzük a jelentésből:
1. Stratégia és üzleti terv hiánya
A Budavári nem rendelkezik elfogadott és kommunikált vállalati stratégiával, illetve 2017-re vonatkozó elfogadott üzleti tervvel. A Budavári keresztfinanszírozza a Várgondnokságot, mely állami támogatásra csak meglévő üzleti terv alapján jogosult, viszont a 2017-es üzleti terve még nem került elfogadásra.
2. Az ingatlanportfólió nyilvántartása hiányos
A Budavári könyveibe bekerült, korábban Forsteres, vagyonkezelt ingatlanportfólió rendezése még nem történt meg, jelenleg is folyamatban van a Nemzeti Kastély- és Várprogramba bekerülő ingatlanok meghatározása és egyeztetése a Minisztériummal. A Forstertől örökölt épületek kapcsán tisztázandó kérdések vannak 71 esetben.
3. A bizalom és a kommunikáció hiánya a Tulajdonosi joggyakorló és az ügyvezető között
Hiányzik a rendszeres kommunikáció a Budavári ügyvezetője és a tulajdonosi joggyakorló között. A bizalom hiányát mutatja, hogy az ügyvezető szerződéseket, kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket legfeljebb nettó 500 ezer forintig írhatja alá. Nettó 500 ezer forintot meghaladó szerződéskötést, kötelezettségvállalást és kifizetést csak a tulajdonosi joggyakorló előzetes írásbeli jóváhagyásával eszközölhet.
4. A szervezeti struktúra nem megfelelő
A Budavári szervezetén belül, valamint a Budavári és a Várgondnokság között számos területen átfedő tevékenységek és kompetenciák vannak, egyes feladatok elhatárolása nem egyértelmű, az átadás-átvételi pontok rosszul definiáltak. A beszerzés decentralizált, valamint hiányzik a belső ellenőri funkció. A cégszerű működést hátráltatja, hogy a szervezet egyes egységei profilidegen/háttérintézményi tevékenységet végeznek.
5. Hiányzó, elavult, illetve nem jóváhagyott szabályzatok
Számos, a működés kereteit meghatározó szabályzat nem készült el, elavult, illetve nem került jóváhagyásra (pl. SzMSz, iratkezelési szabályzat, projekt elszámolási és utalványozási szabályzat, számviteli politika, önköltség-számítási szabályzat, közbeszerzési és beszerzési szabályzat, vagyongazdálkodási jellegű szabályzat, adatkezelési szabályzat, FB ügyrend).
6. Vagyongazdálkodási jellegű szabályzatok hiánya
A Budavári vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérbeadásának rendje (ide értve a bérleti díj meghatározásának módját) nem szabályozott egységesen, a Budavári esetén a regionális főosztályok teljes döntési szabadságába tartozik.
7. A könyvelés inkonzisztens, nehezen átlátható
A könyvelés nem teljeskörű (főként a támogatások elszámolása/alátámasztása miatt), az átvétellel járó adminisztráció folyamatosan zajlik.
A projektekre vonatkozó költségek felosztásának dokumentáltsága nem teljeskörű, szóbeli tájékoztatás alapján a költségek egyes projektekhez rendelését Gyutai Csaba ügyvezető végzi.
Nincs a munkabérekre vonatkozó időnyilvántartás, emiatt a költségek projektekhez rendelése nem biztosított.
A kapott támogatások nyilvántartása nem teljeskörű, két projekt kivételével (Hauszmann-terv és az NGM budai Várnegyedbe való áthelyezése) a tanácsadók nem kaptak alátámasztó analitikát a felmerült költségekre vonatkozóan, amelyet a Társaság könyveiben lévő számokkal egyeztetni lehetett volna.
Az alátámasztásul szolgáló analitikákban a költséganalitika a főkönyvhöz nem egyeztethető.
8. A GINOP-szerződésekben vállalt indikátorok nem teljesülnek
A GINOP-szerződésekben vállalt egyik indikátor, a minimum nullszaldós üzemeltetési feltétel nem teljesül. Az üzemeltetésnek átadott Nemzeti Kastély-és Várprogram helyszínek nem működnek önfenntartó módon, valamint az üzemeltetésnek átadott Nemzeti Kastély-és Várprogram helyszínek egy része nem teljesíti a pályázatban vállalt látogatottsági és árbevételi számokat. Ezek teljes támogatási összege 8,2 milliárd Ft.
Fennáll a veszélye, hogy az Európai Unió a támogatási összegek egy részét vagy – szélsőséges esetben – teljes egészét visszafizettetheti a Társasággal.
9. A Társaság informatikai támogatottsága nem elégséges
A Budavári nem rendelkezik vállalatirányítási rendszerrel, ami nehezíti a megalapozott döntéshozatalt, csökkenti az áttekinthetőséget és a hatékonyságot, így a vezetés számára szükséges információk összegyűjtése jelentős erőforrásokat igényel.
Hiányzik a folyamatokat támogató workflow-rendszer, ezért számos automatizálható tevékenységet manuálisan végeznek, nem egységes folyamatok mentén, illetve a folyamat során elkövetett hibák visszakereshetősége, számon kérhetősége nehézkes.
A szerverinfrastruktúra elavult, valamint a Daróczi utcai ingatlanban alacsony a sávszélesség, illetve a hálózati elérés is sok helyen rossz.
10. Nem teljesítményarányos szerződések
Egyes, a Budaváriban Plézer Gábor ügyvezetése idején közbeszerzési tanácsadásra kötött, illetve közbeszerzési lebonyolítói feladatok ellátására vonatkozó szerződések esetén a megbízási díj kifizetését nem a megbízott által nyújtott szolgáltatásokhoz mérten, teljesítményarányosan, hanem a projekt tervezett időtartamához mérten, időarányosan állapítják meg.
11. „Párhuzamos foglalkoztatás” a Budavárinál és a Várgondnokságnál
Egyes, általában vezető beosztású munkatársaknak párhuzamosan áll fenn munkavégzésre irányuló jogviszonya a Budavárival és a Várgondnoksággal is, jellemzően oly módon, hogy a Budavárinál meglévő munkaszerződésük mellett a Várgondnoksággal részmunkaidős munkaviszonyt létesítettek, vagy megbízási szerződést kötöttek. Nem megállapítható a „második” jogviszonyok pontos tartalma, a tevékenység és a kapott javadalmazás arányossága, valamint az, hogy a „párhuzamos” foglalkoztatásban érintett személyek a tevékenységükről megfelelő munkaidő-nyilvántartással rendelkeznek-e.
A jelentést teljes terjedelmében elolvashatja itt:
Vargondnoksag – PWC audit by atlatszo on Scribd
A Kúria szerint közérdekű adat a Várgondnokság Kft. és a Budavári Kft. átvilágítási jelentése
A Miniszterelnökség döntéselőkészítésre hivatkozott, de nem mondta meg, hogy pontosan milyen döntéshez van szükség a jelentésekhez, ezért a másodfok után a Kúria előtt is megnyertük a dokumentumokért indított pert.
A Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló Várgondnokság Kft. és a Budavári Kft. működésük jogszerűségének és gazdaságosságának vizsgálatát kérték egy külső tanácsadó cégtől, majd a KEHI-t bízták meg további tanácsadó tevékenység folytatására. Az Átlátszó a vizsgálat eredményét képező jelentés kiadását kérte, a Miniszterelnökség azonban ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy a KEHI-vizsgálat még folyamatban van, és döntést majd annak megismerése után fognak hozni, döntéselőkészítő adatot pedig nem lehet kérni.
Az ügyben bírósághoz fordultunk, ahol elsőfokon a keresetet elutasították, a másodfokú ítélet viszont kötelezte az alperest a kért adatok megküldésére. A Miniszterelnökség a döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria azonban a jogerős ítélettel értett egyet és elvi jelentőségű döntést hozott.
A közügyek vitatásának és a hatalom ellenőrzésének előfeltétele, hogy az állampolgárok rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a közügyekről, valamint megismerhessék az állam működését. Éppen ezért kiemelt közérdek fűződik ahhoz, hogy a közpénzzel gazdálkodó társaságok – mint a Várgondnokság Kft. és a Budavári Kft. – működése átlátható legyen. Mivel a közérdekű adatok megismerhetőségét az információszabadság teszi lehetővé, így az adatok kiadását csak törvényben meghatározott esetekben lehet megtagadni.
A Miniszterelnökség arra hivatkozott, hogy a kért adatok döntés megalapozását szolgálják, hiszen az átvilágítás befejezésekor mindenképpen döntést kell majd hozni. Azt is mondták, hogy a döntés-előkészítés körében keletkezett iratok nyilvánosságra hozatala jelentősen hátráltatná a köztisztviselőket feladataik teljesítésében, azokat ezért sem szabad kiadni.
Az Átlátszó ugyanakkor rámutatott, hogy a Miniszterelnökség nem igazolta, a KEHI-jelentés pontosan milyen eljárás keretében, mikor keletkezik és milyen döntés megalapozását szolgálja, a külső tanácsadó cég tagjai pedig nem köztisztviselők, így az ő álláspontjuk megismerése köztisztviselők feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. A másodfokú bíróság, valamint a Kúria is a mi érvelésünk mellett foglalt állást és megállapította, hogy mivel az információszabadság kiemelt alapjog, így csupán általános összefüggésekre hivatkozva nem lehet korlátozni.
A Miniszterelnökségnek a megtagadás jogszerűségéhez bizonyítania kellett volna, hogy:
a jelentés mely konkrét, meghatározható döntésre irányuló eljárás részét képezi, és
e döntésre milyen kihatással lehetnek azok a kért adatok, amelyeket a jelentés tartalmaz, továbbá
a nyilvánosságra hozatala miért érintené a közfeladatot ellátó szerv tevékenységét kedvezőtlenül.
A Miniszterelnökség bizonyítási kötelezettségnek ugyanakkor nem tett eleget, mivel csak általánosságokra hivatkozott annak alátámasztásaként, hogy a jelentés milyen döntés megalapozását célozza, hiszen nem tárta fel, hogy a jelentés beszerzését ki, mikor és milyen konkrét okból rendelte el, nem tisztázta, hogy az milyen konkrét döntést igénylő probléma vagy helyzet megoldásához kapcsolódik.
A bíróság rávilágított, hogy az érvelés inkább azt támasztotta alá, hogy a Miniszterelnökség maga sem tudja, hogy kell-e bármilyen döntést hoznia a társaságok működésével kapcsolatban, valamint hogy a jelentést külső tanácsadó készítette, így az abban foglalt álláspont semmilyen értelemben nem köti a KEHI és a Miniszterelnökség köztisztviselőit, ezért annak nyilvánosságra kerülése nem veszélyeztetné feladataik külső befolyástól mentes ellátását és szakmai álláspontjuk szabad kifejtését.
A döntés elvi jelentősége a bíróság megállapítása szerint:
Ha az adatkezelő a közérdekű adatok megismerése iránti perben nem tud olyan döntéshozatallal végződő eljárást bizonyítani, amelyben a megismerni kívánt adatokat felhasználják, eredménnyel nem hivatkozhat az adatok döntést megalapozó jellegére, illetve arra, hogy ezek megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné.
A nyilvánosságkorlátozásra nem lehet alap egy jövőben, bizonytalan időpontban elkészülő vélemény lehetősége.
A Kúria végezetül kimondta, hogy az információszabadság korlátozásának és az adatigénylés megtagadásának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a közpénzzel gazdálkodó társaságok működésének átláthatóságához közérdek fűződik, így a jelentést a Miniszterelnökségnek ki kell adnia.
Az Átlátszó által kiperelt átvilágítási jelentést innen lehet teljes terjedelmében letölteni (PDF, Google Drive).
Erdélyi Katalin — Huszár Daniella | Kipereltük a jelentést: komoly problémákat talált az auditor a Várgondnokság átvilágítása során | Hosszas pereskedés után megkaptuk a Miniszterelnökségtől a Várgondnokság Kft.-ről és a Budavári Ingatlankezelő Kft.-ről 2017-ben készített átvilágítási jelentést. A vizsgálatot készítő PricewaterhouseCoopers (PwC) súlyos hiányosságokat talált az állami cégnél: a PwC megállapította például, hogy az ingatlanportfolió-nyilvántartás és a támogatások elszámolása hiányos, a Budavári Kft. megsértette a közbeszerzési szabályokat és a cég több uniós projektjével is komoly gondok vannak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/23/kipereltuk-a-jelentest-komoly-problemakat-talalt-az-auditor-a-vargondnoksag-atvilagitasa-soran/ | 2021-03-23 12:26:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„A terméken CE felirat olvasható, de releváns szervezet nem minősítette védőeszköznek. Hovatovább, az anyag részecskeszűrése nem megfelelő (mért értéke legfeljebb 81.8 %), és a maszk nem illeszkedik megfelelően az archoz. Ebből következően részecskék vagy mikroorganizmusok túlzott mértékben juthatnak át a maszkon, megnövelve a fertőzés veszélyét” — olvasható a európai termékriasztási rendszer, a Rapex honlapján az Ouleok (Tangshan) Technology Co. Ltd. maszkjáról.
Az alaptalanul CE jelöléssel ellátott, FFP2-es szintűnek hazudott maszkokat a belga hatóságok kapcsolták le 2020 áprilisában. Ugyanebben a hónapban szerződött arról a Szijjártó Péter vezette külügy egy magyar céggel, hogy rajtuk keresztül pont ettől a kínai gyártótól származó maszkokat fog vásárolni.
A szerződést ezután többször is módosították, de ez a részlet nem változott.
A szerződés legutolsó változata szerint az Ouleok egyike annak a három gyártónak, amelyeknek a termékeiből összesen 7,8 millió darab maszkot vásárol a külügy. Ezen belül a pontos leosztást nem tartalmazza a szerződés. A maszkok darabára 1,6 amerikai dollár, azaz közel 500 forint, amiben nincsen benne a vámköltség és az ÁFA. Ehhez képest ma egy hasonló maszkot 200 forint körül meg lehet venni az interneten.
A szerződésben található 2020. júniusi teljesítési határidő alapján feltételezhetjük: tavaly kora nyáron a szállítmány megérkezett Magyarországra és kiosztásra került orvosok, egészségügyi dolgozók, rendőrök, katonák részére.
Kormányzati beszerzésű maszkot kapott, dobozt látott? Fotózza le és küldje el a [email protected] címre!
Azóta az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi szervének vizsgálatán is elbukott a termék. A kanadai hatóságok úgy döntöttek, hogy nem engedélyezik a termék használatát például egészségügyi területen. A németországi Baden-Württemberg tartomány a Dekra nevű céggel vizsgáltatta a maszkokat, az ő eredményeik szerint az Ouleok maszk „áteresztőképessége jelentősen meghaladja az elvártat”. A védőeszközöket eredetileg beszerző tartományi szociális vezetés ezért arra szólította fel az érintett intézményeket, hogy ne használják a problémás típusokat, köztük ezt sem.
Nem tudunk arról, hogy a magyar kormány akár itt, akár más esetben utólag jelezte volna: gyenge terméket sikerült venni, inkább ne használják. Arról sem, hogy a baden-württembergi vezetéshez hasonlóan pénzügyi kompenzációt követelne a szállítótól.
Háromnegyed évet kellett várni a részletekre
Miután világszerte számos probléma merült fel kamupapírokkal forgalmazott, kétes minőségű termékekkel kapcsolatban, az Átlátszó már tavaly több állami intézményt is hiába kérdezett arról, hogy konkrétan milyen maszkokat vásároltak. Meg tudtuk állapítani, hogy a magyar rendszeren a magánvállalkozók problémás importjai gond nélkül átcsúsztak ebben az időszakban. A kormányzati beszerzésekről viszont csak az ezeket méltató propagandaadásokból és dicsőségfotókról tudunk lelesni egy-egy részletet.
Egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim
Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről vagy azok csomagolásáról készültek.
Most, mintegy háromnegyed évvel az eredeti beszerzések után is csak azért kerültek nyilvánosságra ezek a részletek, mert előbb Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigényléssel legalább a külüggyel szerződő cégek listáját meg tudta szerezni, majd a Hírklikk újságírója ez alapján a konkrét szerződéseket is ki tudta kérni a külügytől, az Átlátszó közérdekűadat-igénylő Kimittud felületén.
Itt tudja megnézni a szerződéseket:
A kérdéses beszerzésben a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-vel szerződött, eredetileg 30 millió darab különféle maszkra. Változatos módosításokkal és egy külön kesztyűszállításra szóló szerződéssel a felek 86 millió darab kesztyű és 28,9 millió maszk szállításában egyeztek meg. Végül ennél kevesebb, összesen 108,9 millió darab dolgot sikerült leszállítani, de azt nem tudjuk, hogy miből jött kevesebb: Ujhelyi adatigénylésére adott válaszában a KKM csak annyit írt, hogy összesen ennyi „egyéb védőfelszerelés” jött a cégtől.
A KKM azóta nyilvánosságra hozott szerződéslistájából kiderül, hogy végül összesen mai áron 11,8 milliárd forint értékű amerikai dollárt fizettek a cégnek.
A dohányboltpápa Vu „Zoli” cége kaszált
A Gyömrői-Sarok Projekt Kft. tulajdonosa az a vietnámi Vu Quy Duong, akinek 2018-ban csaknem 100 dohányboltban volt érdekeltsége, Budapesten például a Népliget, a Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér metrómegállóknál.
Vu „Zoliról” korábban azt írtuk az Átlátszón: 1985-ben jött Magyarországra, a Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakán végzett, majd vállalkozni kezdett, megalapította a nagykereskedéssel foglalkozó Vimpex Kft.-t, illetve megnyitotta a Sárkány Center bevásárlóközpontot. A magyarországi vietnámi közösség abszolút vezetőjének tartják, akit elismernek, mert gazdag és mert a Sárkány Centeren keresztül sok vietnáminak biztosít megélhetést. Azért is szeretik, mert sokszor helyet biztosít rendezvényeknek, mert jótékonykodik és mert „fiatal, pozitív figura”.
Vu a Highland Golf Club tagja. Ugyanennek a klubnak a tagja Bohács Zsolt is, aki a Fidesz országgyűlési képviselője volt a trafikosztás időszakában. Bohács és Vu feltehetően évek óta ismerik egymást. Ezen túl Vu Quy Duong politikai kapcsolataira nincs közvetlen bizonyíték.
Trafikbárók Budapesten: Vu Quy Duong már 92 nemzeti dohányboltban érdekelt
Az Orbán-kormány 2012 szeptemberében törvénybe iktatta, hogy 2013 közepétől csak azok árulhatnak cigarettát, akik erre engedélyt kapnak. A koncessziókat botrányos tenderen osztották ki: hamar kiderült, hogy az engedélyek nagy részét a kormánypárthoz így-úgy közelállók nyerték meg. Az Átlátszó most megvizsgálta, hogy azóta hogyan alakultak a nemzeti dohányboltok bevételei és tulajdonviszonyai.
Kérdés ugyan, hogy Vu „Zoli” tudhatott-e a típussal kapcsolatos problémákról, de a végső felelősség egészen biztosan Szijjártóékat terheli. Az eladó Gyömrői-Sarok Projekt Kft. már a legelső szerződésben leszögezte, hogy „a termékek bejelentett szervezet általi EU típusvizsgálatára nem feltétlenül került sor. Felek megállapodnak, hogy termékek minden esetben történő minősítésére a kialakult vészhelyzetre tekintettel nincs idő, a szükséges EU tanúsítványok nem minden termék esetében állnak rendelkezésre, melyet Megrendelő tudomásul vesz illetve saját maga döntése, hogy ezen körülmény ismeretében ad-e megrendelést az eszközökre”.
A szerződésben megjelölt szám alapján meg lehet találni az Ouleok maszkjához tartozó tanúsítványt is. Ez pont egy olyan, CE-igazolásra csak hasonlító sajtpapír, amihez hasonlók kísérték Európa-szerte a nem kellőképpen bevizsgált maszkokat, és amikről az OCCRP nemzetközi újságírószervezettel közösen végzett nyomozásunkban is írtunk.
Kétes papírok, hamis tanúsítványok segítségével árasztják el Európát hamis és hibás maszkok
Félrevezető tanúsítványok szürkebizniszéhez fordultak a gyengébb minőségű koronavírusos védőeszközök eladói. Ilyen iratok tucatnyinál is több európai országba kísértek maszkokat.
A kórházi dolgozók nem tudják, hogy milyen maszkot kaptak
Kérdéseket küldtünk a KKM-nek, a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-nek, az egészségügyi felszerelések elosztását végző Országos Kórházi Főigazgatóságnak. Ha választ kapunk, ezeket közölni fogjuk. Az egyik kulcskérdés, hogy kik kaphattak Ouleok-gyártású maszkot. Erre a kérdésre egyes orvosok, egészségügyi dolgozók akkor is nehezen tudnának válaszolni, ha nem tiltották volna meg nekik, hogy újságíróknak nyilatkozzanak.
Egy — a tilalomra tekintettel neve elhallgatását kérő — magyar kórházi dolgozó a következőket írta nekünk: „A mi intézményünkben olyan ruhatároló automaták vannak elhelyezve, melyekbe az eredeti dobozukból kivett ruhák és maszkok vannak betöltve… Volt rá példa többször is, hogy a maszkokat minden csomagolás nélkül helyezték be ezekbe az automatákba”.
„A mi intézményünkben használt, FFP2-nek vélt maszkok KN95 jelzésű maszkok, melyeknek az eredeti dobozát vagy csomagolását (a raktárosok kivételével) egyik egészségügyi dolgozó sem látta sosem.”
Az európai FFP2-es sztenderd azt jelenti, hogy az adott maszk legfeljebb 6 százalékát engedi át a különböző, levegőben terjengő részecskéknek. A kínai KN95-sztenderdnek ezzel papíron szinte azonosnak kellene lennie. A sztenderdek között a gyakorlatban viszont komoly különbséget jelent, hogy az Európai Unió elvárásait sokkal komolyabban ellenőrzik az erre kijelölt európai tanúsító szervezetek. Ezt igazolja a CE-jelzés és az ezt megalapozó tanúsítványok, amiket élelmes kereskedők kamupapírokkal igyekeznek helyettesíteni.
„Opportunistaként csaptunk a maszkbizniszbe” – kamupapíros kínai maszkok Magyarországon
Súlyos hiányosságai lehetnek azoknak az FFP2-esként hirdetett maszkoknak, amiket kétes hitelességű minőségi tanúsítványok kísérnek a magyar webshopokban. Alig találni olyan FFP2 minősítésűként reklámozott maszkot, ami biztosan hiteles megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik – erre jutottunk, amikor átnéztük a honi interneten rendelhető szájmaszkok kínálatát.
A koronavírus-járvány óta általában az FFP2-t tekintik annak a sztenderdnek, ami alá nem szerencsés menni olyan kockázatos környezetben, mint mondjuk az egészségügyi ellátás. Az utcán, a buszon nyilván bármilyen, ezt a sztenderdet alulmúló képességű maszkot is lehet hordani. A különbség az, hogy ezeket nem sok milliárd forintból szerzi be a kormány és adja át kórházi dolgozóknak azzal, hogy biztosan megfelelnek a munkájuk által támasztott igényeknek.
Címlapkép: a kérdéses maszktípusra a belga gyógyászati eszközökért felelős ügynökség (FAMHP) tesztjei alapján készült tájékoztató kiadványában kiadott riasztás | Uniós riasztást adtak ki a maszktípusra, amiből több millió darabot rendelt a magyar kormány | Világszerte több helyen is súlyos problémák merültek fel az egyik kínai cég FFP2-es szintűként forgalmazott maszkjával kapcsolatban, mégis akár több mint hétmillió darab megvásárlására kötött szerződést a külügyi tárca tavaly. A problémás maszkok kórházakba, orvosokhoz, rendőrökhöz kerülhettek. A vietnámi dohányboltpápához tartozó beszállító cég közel 11,8 milliárd forintot kasszírozott a COVID elleni beszerzéseken. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/24/unios-riasztast-adtak-ki-a-maszktipusra-amibol-tobb-millio-darabot-rendelt-a-magyar-kormany/ | 2021-03-24 14:19:31 | true | null | null | atlatszo.hu |
Március elején jelentek meg a Facebookon azok a tengerparti fotók, melyek szerint a Pest megyei Mende község polgármestere családjával nemrég Zanzibár tengerpartján nyaralt. A képeket Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szúrta ki, aki arról is beszámolt, hogy a polgármester családja az elmúlt években legalább 140 millió forint EU-s támogatást kapott. A polgármester neve feltűnt korábban a lószolárium botrányban: az állami és uniós támogatásból épített, eredetileg iskolások és lovas szakemberek képzését szolgáló tápiószentmártoni lovasközpontot Czerván György fideszes képviselő veje használta. A lovasbázishoz a mendei polgármester vezette egyesületen keresztül érkezett 45 millió forintos támogatás.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szúrta ki, hogy a Pest megyei Mende község polgármestere családjával Zanzibár tengerpartján nyaralt. Kaszanyi József, független polgármester 2010 óta áll a község élén. Az egyik nyaralós fotót március 3-án, a másikat pedig március 6-án töltötték fel a Facebookra.
Hadházy Ákos az erről szóló posztjában azt írja, hogy „amíg a magyarok nagy része a lezárások miatt szenved, ő Afrika partjainál egy szigeten napozik”. Hadházy oldalán megtekinthetők a napfényes tengerparton készített képek.
„Tanganyika, Maldív-szigetek, Dubaj, pedig ott a legátoltottabbak az emberek talán. Mégis most arra kérek mindenkit, hogy ezeket a veszélyes helyekre tervezett luxusvakációkat halasszák el. Nem azért, mert irigyeljük tőlük az ilyesmit, hiszen ha van pénzük, akkor tegyék, hanem arról van szó, hogy hazahozhatnak olyan vírusokat, amelyek eddig is ismeretlen mutánsok, és itt bajba sodorhatnak másokat; nem magukat, hanem másokat.”
– mondta a március 5-i rádióinterjújában Orbán Viktor kormányfő, ezt azonban a leggazdagabb kormányközeli üzletemberek sem tartják be: az elmúlt hetekben Dubajban és a Maldív-szigeteken is jártak.
Dubaj után Zürichbe repült a nemzeti tőkésosztály különrepülőgépe: ma Szíjj Lászlót vitte üzleti útra
Bár a koronavírus-járvány nagyon erős harmadik hulláma miatt Orbán Viktor március elején nyilvánosan megkérte a honfitársait, hogy ne utazzanak egzotikus helyekre, ez nem mindenkit tart vissza. A NER kedvenc repülőgépeként elhíresült OE-LEM a miniszterelnök bejelentése után az általa konkrétan megnevezett Dubajba repült, majd onnan hazatérve Zürichbe ment.
Hadházy felhívta a figyelmet arra, hogy az Orbán által szintén nevesített „Tanganyika mondjuk már régen nem létezik, mert Zanzibár szigetével egyesült és így lett belőle Tanzánia”. A mendei polgármester által meglátogatott Zanzibár pedig Tanzániához tartozó szigetcsoport Afrika keleti partjainál.
A polgármester családja 140 milliós EU-s támogatást kapott
Hadházy Ákos pár hónappal ezelőtt nézett szét a faluban, ugyanis feltűnt neki, hogy alsó hangon 140 millió forint EU-s támogatást kapott a polgármester családja különböző jogcímeken a Vidékfejlesztési Programból. A pénzből falusi vendégházat, vágóhidat építhettek és helyi fejlesztési stratégiákat valósíthattak meg. Hadházy kiemelte, hogy
„140 millió forintért egy átlagos magyar ember 70 évet dolgozik, amúgy, reggeltől estig”.
Kaszanyi a lószoláriumos botrányban is feltűnt
A cégadatbázis szerint Kaszanyi József a Szetam Kft. egyik tulajdonosa. A mendei székhelyű cég építőipari befejező munkákkal és felújítási munkákkal foglalkozik. A honlapon található információk szerint épp a Szetam Kft. telephelyének a fejlesztésén dolgoznak. A munkához 59 millió forintost támogatást kaptak a Pénzügyminisztériumtól.
Kaszanyi neve ezenkívül még egy tavalyi HVG-s cikkben tűnik fel egy botrány kapcsán, ami miatt költségvetési csalás gyanújával indult nyomozás annak a lovasközpontnak az ügyében, amely iskolásoknak és szakembereknek épült, de végül Czerván György fideszes képviselő veje használta. Papíron üzemel a tápiószentmártoni központban egy lószolárium is, amit azonban sem az újságírók, sem a NAV munkatársai nem nézhettek meg. Tápiószentmárton körülbelül 30 kilométerre van Mendétől.
A Darányi Ignác Terv keretében felújított lovasbázis közel 50 millió forintos támogatást kapott, aminek a kedvezményezettje a HAJT-A Csapat Egyesület, a honlapjukról kiderül, hogy az egyesület elnöke Kaszanyi József. A LEADER programot bonyolító egyesület „az európai uniós támogatások koordinálásával” foglalkozik. A HVG arról is írt, hogy a lovasközpontot Czerván veje szerint a HAJT-A Csapat Egyesület, illetve Kaszanyi József mendei polgármester üzemelteti. A szervezet azt nyilatkozta, hogy a lovasbázist „kiadták más üzemeltetésébe”.
A lap egy másik érdekességet is talált: a lovasközpont eszközbeszerzésének a számláit a Solerte Pályázati Tanácsadó Iroda állította ki. Az iroda honlapján szereplő referencialistákban egy érdekes összefüggésre bukkantak: ugyanez a cég intézte a lovasközpontot üzemeltető egyesület vezetőjének, egyben a közeli Mende polgármesterének, Kaszanyi Józsefnek a trafikpályázatát is. Sőt, láthatóan Kaszanyi lányának is többször dolgoztak, aki velük pályázott sikeresen például egy fiatal gazdáknak járó minisztériumi támogatásra egy sertéstelep létrehozásához.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Zanzibár tengerpartja (fotó: Pixabay) | A járvány közepén Zanzibáron pihenő mendei polgármester a lószolárium-ügy egyik szereplője | Március elején jelentek meg a Facebookon azok a tengerparti fotók, melyek szerint a Pest megyei Mende község polgármestere családjával nemrég Zanzibár tengerpartján nyaralt. A képeket Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szúrta ki, aki arról is beszámolt, hogy a polgármester családja az elmúlt években legalább 140 millió forint EU-s támogatást kapott. A polgármester neve feltűnt korábban a lószolárium botrányban: az állami és uniós támogatásból épített, eredetileg iskolások és lovas szakemberek képzését szolgáló tápiószentmártoni lovasközpontot Czerván György fideszes képviselő veje használta. A lovasbázishoz a mendei polgármester vezette egyesületen keresztül érkezett 45 millió forintos támogatás. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/23/a-jarvany-kozepen-zanzibaron-piheno-mendei-polgarmester-a-loszolarium-ugy-egyik-szereploje/ | 2021-03-24 14:25:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Nyereg a Városligeti-tó partján egy műemléki védelem alatt álló épületben nyílt meg. A vendéglátóhely a járványügyi korlátozások miatt mostanában csak házhoz szállítással működhet, ám az elmúlt években a frekventált helyszínnek, a turistaforgalomnak köszönhetően komoly nyereséget termelt.
Az épület és a hozzá tartozó 800 négyzetméteres kert bérbeadására a Városliget-törvényt parlamenti képviselőként benyújtó Papcsák Ferenc zuglói polgármester tett javaslatot 2011-ben. A Zuglói Vagyonkezelő Zrt. hamarosan ki is írta a pályázatot az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanra, amit aztán néhány héten belül – egyedüli jelentkezőként – a Monsoon Rain nevű vállalkozás nyert meg. A szerződés elővásárlási jogot adott a cégnek, rábízta az épület felújítását, és 2029. december 31-ig biztosította, hogy mindössze havi 100 ezer forintos bérleti díjért használhassa az ingatlant.
A vállalkozás számára igen előnyösre hangolt szerződésre már a megkötése idején is felfigyelt a sajtó és az akkori zuglói ellenzék. A hvg.hu 2011-es cikke szerint a Monsoon Rain úgy nyerte meg a tendert, hogy nem tudott eleget tenni a kiírási feltételeknek. A vagyonkezelő ugyanis eredetileg egymilliárd forintos nettó árbevételt írt elő a megelőző három üzleti évre, a Monsoon Raint azonban csak néhány hónappal a pályázat kiírása előtt alapították, és a szerződéskötés idején nulla forintos árbevétel mellett csak veszteséget tudott felmutatni. Az ügylet hátterét Várnai László, a zuglói képviselő-testület (akkor még LMP-s, azóta civil) tagja is megpróbálta kibogozni, de érdemleges válaszokat nem kapott, ezért az ügyészséghez fordult. A nyomozást azonban idővel megszüntették.
A Monsoon Rain jelenlegi tulajdonosa a L.A.C. Holding Zrt. érdekeltségébe tartozó, vendéglátással foglalkozó Food Style Kft., amely a Nyereg mellett az Erzsébet híd budai hídfőjénél található szabadtéri szórakozóhelyet, a Romkertet is üzemelteti. A L.A.C. Holdinghoz tartozik a Városligetben, a Széchenyi-fürdő oldalában működő Széchenyi Kert Étterem is.
A L.A.C. Holding a Fideszhez közel álló milliárdos, Horváth László szerteágazó gazdasági birodalmának központi cége. Horváth László az első Orbán-kormány alatt a Magyar Fejlesztési Bank igazgatótanácsából indult, később kazahsztáni kapcsolatai miatt tiszteletbeli konzul lett, majd Spéder Zoltán részesedését vette át a Schmidt Mária és Ungár Péter érdekeltségébe tartozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-ben.
A Monsoon Rain Kft.-ben 2017-ben kapott kisebbségi részesedést Papcsák Ferenc egyik vállalkozása. A Pannon Census Kft. a nyereség 25 százalékát zsebelheti be.
Az E-beszámolón közzétett jegyzőkönyvek szerint az egykori polgármester személyesen vett részt a Monsoon Rain taggyűlésein, ahol arról döntöttek, hogy a kisebbségi tulajdonos 2018-ban 5,75 millió, 2019-ben pedig 20 millió forintos osztalékot kap a Nyereg előző évi nyereségéből.
A Monsoon Rain Kft. a 2019-es üzleti évben aztán 333 millió forintos rekordforgalom mellett 87 milliós nyereséget ért el. A 2020 nyarán megtartott közgyűlésen azonban – vélhetően a járványügyi korlátozások miatt – a tulajdonosok úgy döntöttek, nem veszik ki a nyereséget.
Papcsák Ferencet az Orbán-kormány 2010-es megalakulása után elszámoltatási kormánybiztosnak nevezték ki, de azt a posztot rövid idő után a zuglói polgármesterség miatt otthagyta. A 2014-es önkormányzati választáson alulmaradt Karácsony Gergellyel szemben, a fideszes politikus ezután lett az Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, a jegybanktól havi 3,5 milliós fizetést kap. Papcsák nemrég a felszámolói üzletbe is beszállt. A múlt héten a Direkt36 írta meg, hogy a kormány újraosztotta a pandémia miatt várhatóan nagy prosperitás előtt álló területet, az intézkedéssel pedig több fideszes politikus és a kormányhoz közeli ember kerülhet be a felszámolói körbe. A nyertesek között van egy Fejérvári-ház Kft. nevű cég is, amely Papcsák résztulajdonába tartozik. | Papcsák a Nyeregben: a fideszes politikus cége kaszál az éttermen, ami a polgármestersége alatt indulhatott el | Papcsák Ferenc, Zugló volt fideszes polgármestere a cégén keresztül már közel 26 millió forinttal gazdagodott annak a városligeti teraszos étteremnek a bevételeiből, amelynek indulását az ő hivatali ideje alatt hozták tető alá az önkormányzatnál. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/03/25/papcsak-ferenc-nyereg-etterem-varosliget/ | 2021-03-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Elsőként Paróczai Anikó, a Momentum XIX. kerületi képviselője, a párt Kőbánya-Kispest országgyűlési képviselőjelöltje tette közzé a Facebook-oldalán néhány napja, majd a Világgazdaság is megírta, hogy a több mint 13 000 m²-es Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda építését a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. konzorciuma nyerte el.
A közbeszerzési eljárást tavaly novemberben indította el az állami tulajdonú BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. mint a projekt lebonyolítója.
A kiírás szerint az eljárás tárgya „a Budapest, belterület 38403/12 hrsz. alatti ingatlanon új sportcsarnok és parkolóház – melynek nettó és egyben hasznos alapterülete 30 530,19 m² – és 5 db felvonó berendezés, illetve a 38403/4 hrsz. alatti ingatlanon új uszodaépület – melynek nettó és egyben hasznos alapterülete 15 137,18 m² – és 2 db felvonó berendezés kivitelezése”. Továbbá megépül egy 40,4 m fesztávú acélszerkezetű, közút feletti összekötő tető is.
Az ismertető szerint
a Sportcsarnok épületben mobil lelátókkal együtt összesen 3 068 fő ülőhely lesz, a FIBA-előírásoknak (a FIBA a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség – a szerk.) megfelelően kialakított versenysportra alkalmas, sportpadló burkolatú küzdőtér területe 2235 m²;
a parkolóház 360 normál és 9 akadálymentes parkolóhelyet tartalmaz;
az uszodaépületben 500 fő ülőhellyel rendelkező lelátó lesz, és a FINA-minősítésű (a FINA a Nemzetközi Úszószövetség – a szerk.), 50 m-es, I. osztályú sportrendezvények lebonyolítására alkalmas versenymedencével, bemelegítő és tanmedencével ellátott uszodakomplexum medencetér-területe körüljárókkal, közlekedőkkel 2 939 m².
A kivitelezés tájépítészeti és parképítési munkái tartalmaznak továbbá 3 990 m² zöldtető építést, 4 824 m² füvesítést és automata öntözőrendszer telepítést is.
„A beruházás célja az utánpótlás-nevelés, egyúttal a sportolók edzési és versenyzési lehetőségeinek megteremtése. Ide költöznének át az ötvenéves Kőér utcai uszodából az úszóakadémia sportolói, a Budapesti Kosárlabda Szövetség pedig itt helyezné új alapokra a sportágat. A küzdőtéren a röplabda, a kézilabda és a teremfoci is helyet kap. Ezenkívül edzőtermeket alakítanak ki az ökölvívásnak, a birkózásnak és a szumó sportnak” – írja a projektről a kormányközeli Világgazdaság.
Együtt a NER három nagy cége
Bár hivatalosan még nem hirdettek győztest, a tenderre beérkező ajánlatok elbírálása már lezajlott és ennek dokumentációja a napokban felkerült az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR).
Az összegzés szerint a felhívásra mindössze két ajánlat érkezett be: az egyiket a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. párosa, a másikat a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. nyújtotta be.
A közbeszerzést nettó 46,9 milliárd forintos ajánlattal a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV duója nyerte. Az alvállalkozójuk a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. lesz.
Mindhárom cég a NER jólismert tagjainak érdekeltségébe tartozik: a ZÁÉV Mészáros Lőrinchez, a Magyar Építő Zrt. Paár Attilához, a Közgép pedig Szíjj Lászlóhoz.
A tenderen szintén induló Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a BMSK, mert a közbeszerzéseken rendkívül rutinos (és a fertődi Esterházy-kastélyon épp a ZÁÉV-val együtt dolgozó) FÉSZ meglepő módon kétszeri hiánypótlási felhívásra sem küldött be egy fontos dokumentumot.
Közel 3,2 milliárdért újítja fel a fertődi Esterházy-kastély egy részét a ZÁÉV és a FÉSZ
A fertődi Eszterházy-kastély múzeumi tömbjének belső felújítását az F-Z Esterházy-kastély Konzorcium, vagyis a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ), valamint a ZÁÉV Zrt. fogja végezni nettó 3,198 milliárd forintért- derült ki az uniós közbeszerzési értesítő december 11-i számából.
Ingyen adta a telkeket az államnak a polgármester
A tender eredményéről Paróczai Anikó számolt be először. Paróczai a Momentum önkormányzati képviselője Kispesten (XIX. kerület) és a párt parlamenti képviselőjelöltje a fővárosi 9. számú, Kispest-Kőbánya választókerületben. Korábban átláthatósági tanácsnok is volt Kispesten, de erről a tisztségről 2021. január 18-án lemondott, mert a DK-MSZP többségű kerületvezetés nem volt partner a munkájában. A kőbányai sportcsarnok ügyében kutatgattak politikustársával, a szintén momentumos Stemler Dianával, aki Kőbányán (X. kerület) önkormányzati képviselő és kiderítettek egy nagyon fontos dolgot a beruházásról:
D. Kovács Róbert, a X. kerület fideszes polgármestere ingyen adta át az államnak a területet 2020. június 17-én. A koronavírus miatti vészhelyzet adta törvényi lehetőséget kihasználva a polgármester egymaga döntött erről a képviselőtestület helyett.
A kőbányai önkormányzat honlapján elérhető az erről szóló dokumentum:
A fenti linken elérhető a vagyonátadási megállapodás is, ami a polgármesteri döntés előtt csupán néhány nappal, 2020. június 4-én megjelent 1285/2020 számú kormányhatározatra hivatkozik előzményként. Abban az áll, hogy „a Kormány a főváros, valamint Budapest Főváros X. kerület Kőbánya sportéletének támogatása, a sportcélú nevelési feladatok ellátásának elősegítése érdekében” végzi el a beruházást.
„Arról egyébként senki nem kérdezte meg a kőbányaiakat, hogy akarnak-e sportcsarnokot, vagy esetleg valami másnak nagyobb hasznát vennék a téren. Megalomán, a részvételiséget kizáró, az olimpiai álomba és a stadionmániába beillő projekt lesz ez, ami jól jellemzi a Fidesz beruházásait” – írta erről Paróczai Anikó.
A Karácsony Gergely által vezetett Fővárosi Önkormányzat január végi közleményében szintén arról írt, hogy az utóbbi hónapokban napvilágra került, Budapesten megvalósuló kormányzati nagyberuházások „jó része azonban nem nagyon magyarázható mással, mint az újratöltött olimpiai vágyálommal. Ebbe a sorba nem csak az atlétikai centrum és a kézilabda csarnok megépítése tartozik, de a Ráckevei-Dunán tervezett evezőspálya, a ma Déli Városkapu projektnek nevezett beruházás és a Galvani híd megépítése is”.
2016-ban vásárolta vissza ugyanez a polgármester
A kőbányai sportcsarnoképítés további érdekessége, hogy a beruházásnak helyet adó területet, amit tavaly D. Kovács Róbert fideszes polgármester ingyen átadott az államnak, 2016-ban vásárolta meg/vissza a X. kerületi önkormányzat, amit akkor is ő vezetett. A kőbányai újság 2016. decemberi számában meg is jelent erről egy féloldalas hurráoptimista cikk, amiben idézték a polgármestert, aki a területet korábban eladó MSZP-t szidta:
„Egy »történelmi« aláírás pillanatai. Kedves Kőbányaiak! Örömmel jelentem be, hogy aláírtuk a Mázsa téri ingatlanok adásvételi szerződését. Ezt az ígéretünket is teljesítettük. A Mázsa teret 2005-ben az akkori, MSZP vezette önkormányzat eladta. Az új tulajdonos terveiből semmi nem valósult meg, a terület hosszú évek óta az enyészeté. Dr. György István kormánymegbízott és Révész Máriusz kormánybiztos urakkal együttműködésben évek óta dolgozunk a terület helyzetének rendezéséért. Bár még hosszabb ideig nem lesznek látható jelei a változásnak, azonban e nélkül nem gondolkodhatnánk kerületünk »kapujának« további sorsáról. Az első lépést, ami minden továbbinak az alapja, ezzel megtettük” – írta D. Kovács a visszavásárláskor.
Tenderbajnok kivitelezők
A kőbányai sportcsarnok és uszoda kivitelezését elnyerő cégekről lassan regényeket lehetne írni: együtt és külön-külön is milliárdokat profitálnak a közpénzes megbízásokból.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV számtalan közbeszerzést nyert az utóbbi években. A vállalkozás korábban olyan állami tendereken lett befutó, mint a 26 milliárdról 32 milliárd forintra dráguló új Néprajzi Múzeum építése, a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya kivitelezése, a Puskás Aréna környékének fejlesztése vagy épp a Közszolgálati Egyetem műemléképületének átépítése. Legutóbb az atlétikai stadionra (150 milliárd) és a Citadella felújítására kiírt közbeszerzést nyerték el.
A sok állami megrendelés meglátszik a ZÁÉV mérlegein: a cég értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 35 milliárd, 2018-ban 71,9 milliárd, 2019-ben pedig 72,8 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, osztalékként pedig 5 milliárdot fizettek ki a részvényeseknek.
8 milliárd forintért fejlesztheti a Puskás Aréna környékét a Magyar Építő és a ZÁÉV
A közbeszerzésen a két cég együtt indult és rajtuk kívül más jelentkező nem is volt. A Nemzeti Sportközpontok által kiírt munka a 2020-as labdarúgó-Eb megrendezéséhez kapcsolódik.
Nem panaszkodhat a Magyar Építő Zrt. sem. A Körösaszfalt Mélyépítő Zrt.-n keresztül a West Hungária Bau Kft. (WHB, ami a Tiborcz Istvánnal is üzletelő Paár Attila tulajdonában van) és az Épkar Zrt. által tulajdonolt cég 2018-ban 49 milliárd, 2019-ben 46 milliárd forint árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 3,6 milliárd forint, 2019-ben pedig 2,6 milliárd lett. A tulajdonosok csak 2018-ban 2,5 milliárd forintot vettek ki osztalékként.
A növekedő bevételekbe itt is besegített több nagy összegű, állami beruházás:
Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója – 8 milliárd forint
Puskás Aréna konzorciumban a ZÁÉV Építőipari Zrt.-vel – 150–190 milliárd forint
Magyar Zene Háza – 19 milliárd forint
Néprajzi Múzeum generálkivitelezése konzorciumban a ZÁÉV-vel – 35 milliárd forint
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) logisztikai központjának építése konzorciumban (WHB Kft., Épkar Zrt., Fertődi Építő Zrt.) – 4,1 milliárd forint
kaposvári uszoda konzorciumban a Fertődi Építő Zrt.-vel – 4,95 milliárd forint
Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása – 8,9 milliárd forint
A becsült ár négyszereséért újítja fel a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetét a Magyar Építő Zrt.
Eredetileg mindössze 2,5 milliárd forintot szántak a beruházásra, a Magyar Építő Zrt. azonban 8,9 milliárdért vállalta el a munkát. A NER-cégek oldalán gyakran felbukkanó vállalkozásnak nem ez az első állami tendere, évek óta a piac meghatározó szereplője: ők építették például a ZÁÉV-vel a Puskás Arénát.
Az újraéledő Közgépről pedig épp a napokban írtunk. A szebb időket látott vállalat egykor szinte mindent vitt: 2014-ben még döbbenetes, 129 milliárdos forgalmat bonyolított. Aztán jött a cégtulajdonos Simicska Lajos és Orbán Viktor miniszterelnök szakítása, és a cég mélyrepülésbe kezdett.
Egy pályázati szabálytalanság miatt a Közgépet három évre kizárták az összes közbeszerzésből, és ez jól látható nyomot hagyott a cég bevételein. 2018-ban 1 milliárdos forgalom mellett mindössze 30 millió forint adózott eredményt ért el, bár ez 2019-ben hasonló árbevétel mellett már 72 millió forintra nőtt.
A kegyvesztett vállalkozás előbb Nyerges Zsolthoz, majd Szíjj Lászlóhoz, a NER egyik legerősebb gazdasági szereplőjéhez került. A Közgépet ezután elkezdték rehabilitálni: tavaly négy közbeszerzést is nyert, idén pedig már kettőt.
Újra menetel a Közgép: a cég több milliárd forint értékű közbeszerzést húzott be a „kukakirály” oldalán
Úgy tűnik, rehabilitálják a kegyvesztett egykori Simicska-céget: a most már Szíjj László érdekeltségébe tartozó Közgép tavaly négy közbeszerzést nyert és már idén is behúzott egyet. A nettó 4,1 milliárdos munkát a borsodi „kukakirály”, Hercsik István cégével, a Mento Kft.-vel közösen végzi majd Miskolcon, ahol többek között egy új szelektív hulladékválogató létesítményt alakítanak ki.
Tervezésre 700 millió, mérnöki munkára 1,1 milliárd
Bár a kőbányai gigacsarnok 46 milliárd forintos költsége már önmagában is rengeteg pénz, még ezt is lehet fokozni: a beruházást bonyolító, állami tulajdonú BMSK idén január elején külön közbeszerzést írt ki a kapcsolódó mérnöki feladatokra. Ennek eredménye még szintén nem jelent meg hivatalosan, de az EKR-ben már elérhető a beérkezett ajánlatok összegzése, amiből kiderül a lényeg.
A kőbányai csarnok építéséhez kapcsolódó mérnöki feladatokat nettó 1,1 milliárd forintért a FŐBER Zrt. és az Útadó Kft. párosa fogja elvégezni. Alvállalkozójuk a P+F 2005. Kft. lesz.
Rajtuk kívül pályázott még a munkára a TSPC Mérnökiroda Kft. és a CÉH Tervező Zrt., de mindketten hiányos ajánlatot adtak be és a hiánypótlási felhívásoknak sem tettek eleget.
A Mázsa tér hányatott sorsáról az Építészfórum írt tavaly egy részletes cikket. A sportcsarnok és uszoda ötlete már 2018-ban előkerült: akkor a 24.hu beszámolója szerint a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. írt ki közbeszerzést a tervek elkészítésére. A tendert a TSPC Kft. és a Kreatív Magyar Mérnök Kft. párosa nyerte nettó 710 millió forintos ajánlattal, de a 2020 elején bemutatott terveket végül a Kreatív Magyar Mérnök Kft. (ami a FŐBER Group tagja) készítette el.
Erdélyi Katalin — Katus Eszter
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda látványterve (forrás: D. Kovács Róbert polgármester Facebook oldala) | 46 milliárdért épül a kőbányai gigasportcsarnok, a polgármester ingyen adta át a telket az államnak | Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép. A dolog pikantériája, hogy a beruházás helyszínéül szolgáló telkeket D. Kovács Róbert kőbányai fideszes polgármester ingyen adta át az államnak – a koronavírus első hulláma miatti vészhelyzet utolsó napját kihasználva egymaga döntött erről a képviselőtestület helyett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/25/46-milliardert-epul-a-kobanyai-gigasportcsarnok-a-polgarmester-ingyen-adta-at-a-telket-az-allamnak/ | 2021-03-25 11:51:36 | true | null | null | atlatszo.hu |
Amikor tavaly szeptemberben a Külgazdasági és Külügyminisztérium lélegeztetőgép-túlvásárlási projektsorozatából kiemeltünk egyetlen „aranyáron” kötött szerződést, a Fourcardinal Kft.-vel tető alá hozott 17 milliárd forintos megállapodást, még semmi jel nem utalt arra, hogy ez a cég és holdudvara lesz az állami Covid-ügyi beszerzések magyar főszereplője. Korábbi kutakodásainkból volt ismerős a társaság – annyit tudtunk róla, hogy külföldön az Orbán-kormány megbízottjaként kereskedőházakat üzemeltetett. Aztán kiderítettük, hogy a Fourcardinal ezer szállal kötődik a miniszterelnök nemzetközi főtanácsadójához, Rahói Zsuzsannához – olyannyira, hogy a testvére volt a vállalkozás ügyvezetője. Rahói nevét talán kevesen ismerik, arcával azonban minden hírfogyasztó találkozhatott már. Rendre ott ül a kormánydelegációban Orbán Viktor jelentősebb külföldi útjain, és sajtófotók sokasága bizonyítja, hogy a főtanácsadó nemcsak államilag kapcsolódik az ország első számú családjához; „fusiban” Orbán Ráhel és Tiborcz István üzleti magántárgyalásaihoz is asszisztálgat.
Azt is megírtuk már, hogy a járvány kezdete után hirtelen átalakult a Fourcardinal Kft. tulajdonosi szerkezete. Rahói baráti köre meghatározó pozícióban maradt a cégben, de beszivárgott mellé két strómangyanús ügyvéd: Veréb Balázs, aki „civilben” egy lassan másfél évtizedre visszanyúló vesztegetési bűnügy vádlottja, valamint Vámosi-Nagy Zsolt – rá még visszatérünk. Hogy pontosan kik bújnak meg a két jogász mögött, egyelőre nem tudhatja a nagyérdemű, ám miként a témában született második cikkünkben bemutattuk: valójában egy Szeverényi Márk nevű gyógyszerkereskedő mozgatja a szálakat. Ez a figura pedig egy áttételen keresztül kapcsolható Szijjártó Péterhez. Testvére, Szeverényi Ivonn Ildikó ugyanis nemrég – állomáshely nélküli – nagyköveti stallumot kapott a külügyminiszter kezdeményezésére („az innovatív termékeket és szolgáltatásokat exportálni kívánó magyar vállalkozások külföldi piacra jutásának segítése” érdekében). Az ő férje nem más, mint Szabó László volt külügyminiszter-helyettes és amerikai nagykövet, jelenleg a kormánypárti sajtótermékek garmadát kiadó Mediaworks elnök-vezérigazgatója. Aki egyébként az ázsiai egészségbizniszről 2010-ben élő tapasztalatokat szerzett, hiszen ő volt az Eli Lilly and Company nevű amerikai gyógyszeripari cég kínai leányvállalatának elnökhelyettese.
Az eddigiek alapján tehát annyit állíthatunk biztosan, hogy Rahói Zsuzsanna és Szabó László legszűkebb környezete 17 milliárd forintos pozíciót fogott a főszabályként kínai termékek behozatalára épülő hazai lélegeztetőgép-piacon. Mielőtt azonban továbbmennénk, gyorsan leszögezzük: világégés vagy -járványok idején természetes, hogy kapkodnak a kormányok. Az orvosi eszközök iránti keresletnövekedés miatt drágábban lehet berendezésekhez jutni, ráadásul a megrendelt áru egy része meg sem érkezik – ezért biztonságból túlrendelik magukat az államok. Az is tény viszont, hogy nem sokat érnek a felhalmozott lélegeztetőgépek és egyéb műszerek, ha nincs melléjük elég kiképzett szakember. Szintén rögzítenünk kell, hogy
a Fourcardinal Kft.-től nem a legelső ideges pillanatokban kezdett vásárolni a külügyi tárca, hanem egy hónappal azután, hogy Orbán Viktor márciusban „fürkészeket és portyázókat” küldött a világ minden égtája felé.
Ezzel megérkeztünk az első vadonatúj információnkhoz. Bogád Zoltán újságíró nemrég a Hírklikk oldalán publikálta a külügy által kötött Covid-ügyi szerződéscsokrot (pontosabban a 2020 novemberéig kötött kontraktusokat, a többi egyelőre nem nyilvános). A dokumentumköteget átvizsgálva a Válasz Online kiszúrta, hogy a Fourcardinal a 17 milliárdos lélegeztetőüzlet mellé – szintén még tavaly áprilisban – „behúzott” egy majd’ 33 milliárd forintos eszközbeszerzési projektet. Melynek keretében ezerszám szállíthatott betegmonitorokat, infúziós pumpákat a magyar államnak. Vagyis az eddig tudott 17 milliárd szépen felkerekedett 50 milliárdra.
Ám még koránt sincs vége a sztorinak. Amikor a kormányzat nemrég elérhetővé tette a Sinopharm-vakcinák beszerzéséről szóló szerződést, a sajtó rögtön pedzegetni kezdte, hogy a szuperdrága kínai oltásokat Magyarországra közvetítő Danubia Pharma Kft. régebben a Szabó László sógoraként azonosított Szeverényi Márk portfóliójába tartozott. Lapunk iparági forrásai azonban informálisan úgy fogalmaznak, szerintük „indokolatlan a múlt idő használata”.
Ami elsőre egyértelmű, hogy a Danubia jelenleg a Syntonite Med Zrt. birtokában van, utóbbi viszont két stróman neve alatt fut. Egyikük, bizonyos Tuza Máté be is vallotta az Indexnek, hogy cégük igazi tulajdonosai nem ők, hanem „magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát”. A cégbírósági aktákban Tuzáék „részvényesi meghatalmazottként” vannak feltüntetve, melynek csupán az a szépséghibája, hogy a meghatalmazók neve és a meghatalmazási dokumentumok nincsenek ott a leadott papírok között. Jogász segítőink szerint ezt a tényt a cégbíróságnak ki kellett volna szúrnia, és azonnali hiánypótlást követelni, ám ez elmaradt. Ennél súlyosabb, hogy Magyarország Alaptörvénye szerint „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére (…) teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”.
Azzal viszont, hogy Tuza bevallotta, ők csak strómanok, lényegében maga tette az alkotmánnyal összeférhetetlenné a kínai vakcinabeszerzés mögötti szerződést.
A cégjogi ügyeskedéseket persze a valóság néha felülírja. Amikor a minap a Szabó László-sógor Szeverényi Márk gyógyszerkereskedő cégeinek – Q Pharma Kft. és EU Pharma Kft. – nagytarcsai telepén jártunk, megdöbbenve láttuk, hogy a Danubia Pharma postaládája is ott ékeskedik a kerítésen (lásd az alábbi képen). Erre persze még lehetne azt mondani, hogy véletlenül maradt kint a szekrény az ősidőkből, amikor a Danubia még a Szeverényi-portfólió része volt; csakhogy van ám még egy levélgyűjtő a bejáratnál: az Orthopharm Europe Kft.-é. Utóbbi nem más, mint a Danubia Pharma minőségbiztosító gyógyszerészének vállalkozása – az illető, Kőrösi Gábor János neve a Nemzeti Népegészségügyi Központtal kötött kínai vakcinaszerződésen is szerepel. Továbbá ott az Mfor.hu által megírt tény, hogy a Tuza-féle strómancég bejegyzési illetékét a cikkünk elején emlegetett Vámosi-Nagy Zsolt ügyvéd utalta el a cégbíróságnak – aki, mint írtuk, Szeverényi társutasa a lélegeztetőgép-kereskedésben.
Ezzel a kör bezárult, nagy biztonsággal le merjük írni, hogy
ez bizony egy csapat – a legmagasabb kormányzati szintekig érő kapcsolatrendszerrel.
Ha pedig a Fourcardinal által begyűjtött 17 és 33 milliárd forint mellé a Danubia Pharmán átfolyatott 55 milliárdnyi vakcinapénzt is odaírjuk, már 105 milliárdnál járunk. Miként az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, a külügyi tárca, illetve a népegészségügyi központ eddig nyilvánosságra került szerződéslistáján a 35 partner neve mellett összesen 468 milliárd forintnyi koronavírus-kiadás szerepel. Vagyis a fenti, Orbán Viktor tanácsadói karát és Szijjártó Péter volt helyettesének családját „karcoló” lobbicsoport egyedül elvitte az állami Covid-kassza majdnem negyedét.
A külügyi tárca és a népegészségügyi központ legfontosabb partnerei a Covid-védekezésben – az eddig ismertté vált szerződések alapján
(Megjegyzés: a már a múltban is a Nemzeti Együttműködés Rendszere részeként mutatkozott cégeket NER-jelöléssel láttuk el)
1. GR Technologies SDN BHD. Az egyik legismertebb maláj üzletember (Vinod Sekhar) által vezetett vállalat 6258 darab lélegeztetőgépre szerződött a magyar külüggyel, 559,6 millió dollár, azaz mai áron 172,92 milliárd forint értékben.
2. Szeverényi Márk holdudvara (NER). A Szabó László volt külügyminiszterhelyettes sógorához, illetve részben Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához (Rahói Zsuzsanna) közel álló cégcsoport (Fourcardinal Tanácsadó Kft., Szegi Medical Center Kft., Danubia Pharma Kft.) összesen 1025 darab lélegeztetőgépet szállíthatott 49,2 millió euróért, 8700 betegmonitort, 870 központi monitort, 47 ezer fecskendőszivattyút, 12 ezer infúziós pumpát és ezekhez 13 ezer munkaállomást közvetített 105 millió dollárért, továbbá 2,5 millió oltandónak elegendő Sinopharm-vakcinát biztosított 150 millió euróért. Ez mindösszesen 105,13 milliárd forintnak felel meg.
3. Pro Concept Kft. (NER). Az Átlátszó által az azeri feketekassza magyarországi kulcsembereként azonosított Hiszem János cége mindösszesen 79 millió euró értekben közvetíthetett 1400 lélegeztetőgépet, 50 ezer védőruházatot, egymillió FFP2-es és egymillió FFP3-as, valamint 20 millió sebészi maszkot, továbbá egymillió PCR-tesztet. Ez így 28,84 milliárd forintot jelent.
4. ProFound Bratislava, s.r.o. A mára fantomizált szlovákiai vállalkozás 1114 lélegeztetőgépet szállíthatott 77,94 millió euró, azaz 28,45 milliárd forint értékben.
5. Európa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft. (NER). A magyar kormányhoz és a – Direkt36 írása alapján – a DK-s Oláh Lajoshoz egyaránt közelálló társaság mindösszesen 1080 lélegeztetőgépet biztosított 50,9 millió dollárért, vagyis mai áron 15,72 milliárd forintért.
6. Medirex Zrt. A magyar céggel négyszáz lélegeztetőgépre, 1200 betegőrző és 120 központi monitorra, 4800 fecskendős infúziós pumpára, 1200 volumetrikus infúziós pumpára, 1200 pumpadokkolóra, 14 ezer védőruhára, 3,2 millió sebészeti maszkra, továbbá 23-23 ezer FFP2-es és FFP3-as maszkra szerződött a külügy 40,7 millió euró, tehát 14,87 milliárd forint értékben.
7. Zhong Tou Investments Limited. A kínai vállalat ezer lélegeztetőgép közvetítését vállalta 42,4 millió dollárért, azaz 13,11 milliárd forintért.
8. TMT Technics Kft. (NER). A Vlagyimir Putyinnal és Csányi Sándorral „megkoronázott” nemzetközi cselgáncsvilág reprezentánsaként ismert Tóth László cége – amely már egy drága maszkgyártó masináról is elhíresült – 1208 lélegeztetőgép behozatalára kapott megbízást 12,51 milliárd forint értékben.
9. Gyömröi-sarok Projekt Kft. (NER). A vállalkozás tulajdonosa az a vietnámi Vu Quy Duong, aki korábban csaknem száz dohányboltban szerzett érdekeltséget. Az üzletember 59 millió maszkot és 50 millió védelmi kesztyűt ígért a magyar államnak 36,2 millió dollár, azaz 11,19 milliárd forint értékben.
10. Celitron Medical Technologies Ipari és Szolgáltató Kft. Az izraeli hátterű csoport szűk 29 millió euróért biztosíthatott ezer lélegeztetőgépet; ez mai áron 10,51 milliárd forint.
11. Human Vaccine LLC. Az orosz állami befektetési alap cége 19,96 millió dollárért szállít bő egymillió „oltakozónak” elegendő Szputnyik V-vakcinát. Ez magyar pénzben kifejezve 6,17 milliárd forint.
12. Marosport Kft. Az eredetileg sportszerekkel foglalkozó magyar vállalkozás ötmillió sebészi és ugyanennyi FFP2-es maszkot, félmillió köpenyt, 300 ezer kesztyűcsomagot és 30 ezer biztonsági szemüveget hajtott fel a magyar államnak 17,6 millió dollár, vagyis 5,45 milliárd forint értékben.
13. Manjusaka Jewelers Co., Ltd. A békeidőben ékszerkereskedelemmel foglalkozó hongkongi érdekeltség ezer lélegeztetőgépre szerződött – 15 millió dollárért, azaz 4,64 milliárd forintért.
14. OTT-ONE Nyrt. A hazai tőzsdei vállalat ötszáz lélegeztetőgépet hozhatott be a külügy megrendelésére 14,5 millió dollárért, ami mai áron 4,47 milliárd forint.
15. Pannon Cargo & Sped Trans Kft. Az OTT-ONE Nyrt.-vel nemrégösszeférhetetlenségi ügybe keveredett vállalkozás mindösszesen 12 millió eurós keretszerződést kötött a külüggyel orvosi műszerek üzembe helyezésére. Ez mai áron 4,38 milliárd forint.
16. China Master International Limited. A kínai-hongkongi érdekeltség ötszáz lélegeztetőgép szállítására szerzett jogot 13,5 millió dollár, azaz 4,17 milliárd forint értékben.
17. genEplanet Diagnostica d.o.o. A Fidesszel szövetséges szlovén kormányerőkkel is kapcsolatba hozott vállalat 220 lélegeztetőgépet biztosíthatott a magyar államnak 10,8 millió euróért, vagyis 3,93 milliárd forintért.
18. TBÉSZ Távközlési és Biztosítóberendezési, Építő és Szolgáltató Zrt. (NER). Az annak idején kisgazda, majd szocialista beágyazottságú, most is kormányközeli Lóki Géza cége 20 millió orvosi és 600 ezer FFP2-es maszkot szerzett 3,69 milliárd forintért.
19. Sinopharm Group Med-Tech Co., Ltd. és Sinopharm Fortune International Trading Corp. A vakcinájáról is híres kínai cégcsoport 18 lélegeztetőgépet, valamint tízmillió orvosi és egymillió FFP2-es maszkot, 200 ezer védőruhát, ugyanennyi arcvédőt és védőszemüveget szállított 67 millió jüanért, ami 3,2 milliárd forint.
20. Cathay Advisory Limited. A hongkongi cég lélegeztetőgépek felhajtására és negyven ilyen eszköz konkrét beszerzésére 6,9 millió dollárt és 2,8 millió eurót kapott, ami összesen 3,14 milliárd forintot jelent.
21. Limitless Medical Kft. A vállalkozás 120 lélegeztetőgép szállítását vállalta 7,1 millió dollárért, vagyis 2,19 milliárd forintért.
22. BYD Auto Industry Co., Ltd. A kínai társaság 5,3 millió euróért vállalta 20 millió egyszer használatos maszk beszerzését; ez 1,92 milliárd forintot jelent.
23. Shanghai Medical Instruments Impt. & Expt. Co., Ltd. A kínai érdekeltség 4,3 millió dollár fejében 250 lélegeztetőgép behozatalát vállalta. Ez magyar pénzben 1,32 milliárd forint.
24. Clinomics Inc. A dél-koreai vállalat félmillió Covid-tesztre szerződött 4 millió dollár, azaz 1,24 milliárd forint értékben.
25. Endo-Plus-Service Kft. (NER). Az újabban a Mészáros Lőrinc-közeli szombathelyi focicsapat támogatójaként is azonosítható cég orvosi műszerek üzembe helyezését vállalta a kormányzatnak 1,21 milliárd forintos keretösszegben.
26. Beijing Hezhong-Huimei International Trading Co., Ltd. A kínai társaság eredetileg 250 lélegeztetőgépre szerződött, de csak ötvenet tudott szállítani 3,8 millió dollárért, vagyis 1,16 milliárd forintért.
27. Zhejiang Hisun Pharmaceutical Co. Ltd. A neves kínai gyógyszercég 15,6 millió jüanért biztosított Favipiravirt; ez 740 millió forint.
28. Medline SA/NV. A belga vállalat ötven lélegeztetőgépre szerződött 1,68 millió euróért, azaz 611 millió forintért.
29. Bunzi Magyarország Kft. A táraság 100 euer FFP3-as maszkot és 80 ezer védelmi ruhát hajtott fel Kínából összesen 566 millió forint értékben.
30. Speciál 99 Külkereskedelmi Kft. A cég 30 ezer Covid-gyorstesztet szerzett 570 ezer dollárért, vagyis 176 millió forintért.
31. Gateway Industrial Corporation SDN BHD. A maláj vállalat 794 ezer ringgit értékben szállított 4,5 millió védőkesztyűt; ez 59 millió forint.
32. Latexx Manufacturing SDN BHD. Ez a maláj cég pedig közel hétmillió kesztyűt biztosított 642 ezer ringgitért, ami 47,8 millió forint.
33. MMA Medical Equipments. A német partnertől 11 lélegeztetőgépet vett a magyar állam 75,9 ezer euróért, vagyis 27,7 millió forintért.
34. Primerdesign Ltd. A brit vállalat 29 ezer fontért szállított PCR-teszteket; ez 12,2 millió forint.
35. OMC Corporation Limited. A kínai társaságtól kétezer léptetőmotort vásárolt a külügy 36 ezer dolláért, ami 11,1 millió forint.
Nyitókép-illusztráció: Vörös Szabolcs
#koronavírus#NER#Orbán Viktor#Rahói Zsuzsanna#Szabó László#Szijjártó Péter | Tombol a Covid-biznisz: már 105 milliárd forint közpénzt kasszírozott a kormánykörökig érő cégcsoport | Egyértelmű kapcsolatot találtunk a kínai vakcinákat Magyarországra bejuttató titokzatos cég és a Válasz Online által már korábban „körberajzolt”, Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához és Szijjártó Péter volt helyetteséhez közel álló lélegeztetőgép-kereskedők között. Ez az érdekcsoport az oltások és életmentő eszközök mellett egy gigantikus orvosi pakkot is eladott az államnak – így összesen már 105 milliárd forintos Covid-bevételnél tart. A külügyi tárca és a népegészségügyi központ eddig nyilvánosságra került szerződéslistáján 35 partner neve mellett összesen 468 milliárd forintnyi koronavírus-kiadás szerepel – a fenti lobbikör tehát egyedül elvitte az összes forrás majdnem negyedét. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2021/03/25/koronavirus-ner-szijjarto-peter-rahoi-zsuzsanna-szabo-laszlo/ | 2021-03-25 15:23:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
HELYREIGAZÍTÁS: A 2021. 03. 25-én „Válaszolt Hadházynak a legfőbb ügyész: Két gyanúsított is van a Bicskén eltűnt 500 millió ügyében” címmel közzétett írásunkban valótlanul híreszteltük, hogy a Danubia Pharma Kft-nek köze van ahhoz a bicskei beruházáshoz, amely kapcsán 500 millió forint támogatást elloptak. Valótlanul híreszteltük írásunkban azt is, hogy a Danubia Pharma Kft. a kínai vakcinák beszerzésével több tízmilliárd forintot lopott, illetve, hogy a Danubia Pharma Kft. egy olyan cégcsoport tagja, amellyel szemben a bicskei 500 millió forintos támogatás miatt nyomozás folyik.
HELYREIGAZÍTÁS: A 2021. 03. 25-én „Válaszolt Hadházynak a legfőbb ügyész: Két gyanúsított is van a Bicskén eltűnt 500 millió ügyében” címmel közzétett írásunkban valótlanul híreszteltük, hogy a Q Pharma Kft. annak ellenére nem valósított meg egy beruházást Bicskén, hogy ehhez 500 millió forint támogatást felvett. Ugyancsak valótlanul híreszteltük azt is, hogy a Q Pharma Kft-vel szemben az ellopott 500 millió forint miatt nyomozás van folyamatban.
Az általunk közzétettekkel szemben a valóság az, hogy bár a Q Pharma Kft. 2014-ben 496 millió forint pályázati támogatás lehívására vált jogosulttá a projekt kivitelezéséhez, de 2015. 05. 20-án a Nemzetgazdasági Minisztérium hozzájárulásával átadta a projekt megvalósítását a támogatás lehívásának lehetőségével együtt egy zöld energiával foglalkozó társaságnak. Mivel az átadásig a Q Pharma Kft. részére a támogatás részbeni folyósítása sem történt meg, ezért az általunk híreszteltekkel ellentétben az 500 millió forintból egyetlen forint sem került a Q Pharma Kft-hez. A szóban forgó GOP-3.2.1-11-2013-0003 azonosító számú pályázathoz kapcsolódó beruházás körülményeit az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2016-ban részletesen kivizsgálta, és a Q Pharma Kft. vonatkozásában a Hivatal sem talált szabálytalanságot, mint ahogyan a céggel szemben nyomozás sincsen folyamatban.
Amint arról a lapunk már korábban beszámolt, a kínai vakcinabeszerzésben érdekelt magyar vállalkozás körüli cégháló egyik tagja már korábban részese volt egy beruházásnak, amelyhez ötszázmillió forintos uniós támogatást kaptak, azonban semmi nem valósult meg a fejlesztésből. Csütörtökön az évekkel ezelőtt tervezett, de el nem készült bicskei beruházás helyszínén tartott korrupcióinfót Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Tompos Márton, a Momentum KorrupcióVadász munkacsoportjának vezetője elmondta, az érintett cég vezetője korábban tápszergyár építésére kapott uniós támogatást, de abból mindössze 59 fúrt lyukra tellett.
Molnár Dániel, a Momentum bicskei szervezetének vezetője, önkormányzati képviselő szerint a mai esemény azért fontos, mert a vakcinabeszerzés mögötti cégháló és egy meghiúsult bicskei beruházás között összefüggés mutatható ki. 2014-ben a fideszes országgyűlési képviselő harsányan bejelentette, hogy egy gyógyszeriparban érdekelt magyar cég több tízmilliárdos beruházással munkahelyeket fog teremteni. Aztán éveken keresztül semmi nem történt, majd megjelent egy teljesen más cég, és felhúzott egy teljesen más épületet. Az ügyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő derítette fel.
– A legújabb információval kezdem, Polt Pétertől megérkezett a válasz a beruházással kapcsolatos kérdésemre, és eszerint két gyanúsítottja van az ügynek. Egy régebbi, ötszázmillió forintos lopást össze lehet kötni a kínai vakcinabeszerzés több tízmilliárd forintos lopásával. A kínai vakcina beszerzésével kapcsolatosan annyit tudunk, hogy a magyar állam által megbízott vállalkozás kétszer olyan drágán adta tovább az államnak a vakcinát, mint amennyiért Szenegál beszerezte. A mostani több tízmilliárd forintos lopás szálai összeérnek egy több évvel ezelőtti 500 millió forintos lopással – magyarázta a részleteket a képviselő.
Lapunk megszerezte a Polt Péter legfőbb ügyész által Hadházy Ákos képviselőnek küldött választ, melyet ezúton közzé is teszünk:
Hadházy külön kiemelte, hogy a magyar állam egy olyan cégcsoport egyik tagjának adta a kínai vakcinabeszerzési megbízást, amellyel szemben nyomozás folyik. A történet lényege, hogy a cégháló egyik tagja ötszázmillió forintos uniós támogatást kapott egy beruházásra, a minisztérium készre igazolta azt, a pénzt kifizették, de akkor abból a beruházásból semmi nem valósult meg.
– Az, amit most látunk a hátunk mögött, az egy másik kft.-nek az üres építménye. Az is biztos, hogy nem létesült 200 munkahely, ahogy azt az eredeti pályázatban megígérték – tette hozzá Hadházy. Majd arról beszélt, hogy a kínai vakcinaügylet jelentős részét mostanára sikerült felderíteni, már csak a beszerzési számlát kell megszerezni, és akkor a kormányváltást követően ez lehet ez első olyan korrupciós ügylet, amelyet gyorsan fel lehet deríteni, és megkérdezni az illetékest, hogy ki adta nekik a megbízást. A hírek szerint a miniszterelnök környezetében nagyon magasra vezetnek a szálak.
A Magyar Hang kérdésére Molnár Dániel elmondta, a tervezett, eredeti beruházás helyén végül felépült, funkció nélküli épületet építő cég mindössze egyetlen főt foglalkoztató offshore hátterű vállalkozás. | Válaszolt Hadházynak a legfőbb ügyész: Két gyanúsított is van a Bicskén eltűnt 500 millió ügyében | Amint arról a lapunk már korábban beszámolt, a kínai vakcinabeszerzésben érdekelt magyar vállalkozás körüli cégháló egyik tagja már korábban részese volt egy beruházásnak, amelyhez ötszázmillió forintos uniós támogatást kaptak, azonban semmi nem valósult meg a fejlesztésből. Csütörtökön az évekkel ezelőtt tervezett, de el nem készült bicskei beruházás helyszínén tartott korrupcióinfót Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/2021/03/25/valaszolt-hadhazynak-a-legfobb-ugyesz-ket-gyanusitott-is-van-a-bicsken-eltunt-500-millio-ugyeben-video/ | 2021-03-25 22:01:41 | true | null | null | Magyar Hang |
Szeptemberig megint lezárások lassítják a forgalmat az M0-s déli szakaszán átvezető, Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-hídon. Részleges lezárásokról van szó, de az RTL Klub riportja szerint megeshet, hogy 2023-ig is eltart majd a műszaki hibák javítása, vagyis folytatódhat a lassan három éve tartó kálvária. Alig fejeződött be tavaly a csaknem két évig tartó felújítás, újra le kellett zárni a hidat műszaki probléma miatt: azt észlelték, hogy a tartópillérekre épített, a szerkezetet tartó saruk egy része deformálódott, később el is tört az egyik. Ezt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter sem hagyta szó nélkül:
mi is fel vagyunk rajta háborodva, az lehetetlen állapot, hogy valamit két éven keresztül újítanak fel, és utána elromlik.
Schanda Tamás, az állami megrendelőt, a NIF Zrt.-t felügyelő innovációs tárca államtitkára novemberben ennél durvábban rohant ki, arról nyilatkozott, hogy a kivitelező Strabag-konzorcium nem járt el megfelelő gondossággal, és a közbeszerzésekből való kizárást is felvillantotta. A sajtótájékoztatón elhangzott beszédébe beleszőtte, hogy nem lenne szerencsés a Lánchíd felújítását a Strabag és az A-Híd duójára bízni. (Mielőtt léptek volna a kizárás ügyében, kiderült, hogy a Hárosi Duna-hídon a Strabag mellett alvállalkozóként nem az A-Híd, hanem a Híd-csoport egy másik tagja, a Hídépítő Zrt. dolgozott. Az államtitkári ijesztgetés ellenére a Lánchíd felújítását végül az A-Híd nyerte el.)
A helyzet azóta annyiban változott, hogy elkészült a szakértői anyag arról, mi okozta a műszaki hibát, valamint a javaslat arról, hogyan lehetne orvosolni a problémát. A kivitelező cégeket hiába kerestük meg, ők a szerződésben vállalt kötelezettségre hivatkoztak, hallgatási fogadalmukat nem szegték meg.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint a kivitelező sara a kialakult helyzet, nem megfelelő gondossággal végezték a felújítást, és a hibákat a legszigorúbban számon fogják kérni. Legalábbis ezt válaszolták korábban az RTL Klubnak, a 24.hu kérdéseire azonban nem reagáltak. Így nem válaszoltak arra sem, milyen megállapításokat tett a minisztérium döntését megalapozó szakértői anyag.
Kormányközeli forrásból úgy tudjuk, a tárca a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanulmányára épít, amelyet egy elismert szaktekintély, a március 15-e alkalmából Széchenyi-díjjal kitüntetett Dunai László professzor jegyez. A vizsgálatokat, méréseket a BME szakértői tavaly május és november között végezték el, és az összegző tanulmány szerint a sarutörések tekintetében a „legjelentősebb hatásnak a 30 évvel ezelőtti gyártási és építési imperfekciókat” ítélik, az eredetinél kisebb méretű saruk alkalmazása a kereszttartók deformációjában játszik szerepet.
Döntően a harminc évvel ezelőtti gyártási pontatlanságokra vezetik vissza, hogy a szerkezet „önsúly hatására a statikai számításban feltételezettől eltérő módon viselkedik”. Lefordítva: a nem teljesen precíz eredeti hídépítés miatt egyenetlenül oszlik el a terhelés a tartószerkezeten, illetve a sarukon, ez okozza a műszaki hibát, deformációt. Ezzel úgy tűnik, a megrendelő is tisztában van, hiszen Nyul Zoltán NIF-vezérhelyettes már a vizsgálatok lezárására előtt arról beszélt, hogy „a híd problémái nem a most lezajlott beruházás során keletkeztek”.
A felújítás része volt a saruk cseréje, a szakértő anyag szerint a régi, úgynevezett fazéksarukat érzékenyebb, kisebb gömbsarukra cserélték. A szabványok változása miatt a régi fajta saruk beépítése nem jöhetett szóba, a gömbsaruk korszerűbbek, megfelelnek a szabványnak, viszont sokkal érzékenyebbek. A BME anyaga szerint „a saru gyártója a saru méretezésénél egyenletes erőeloszlást és felfekvést tételezett fel”, ez azonban – mint láttuk – a Hárosi Duna-hídnál nem teljesült, ami a saruk tönkremeneteléhez vezetett. Úgy fest, másféle sarut az előírások miatt nem építhettek be a kivitelezők, viszont a szabványnak megfelelő alkatrész nem bírja az egyenetlen terhelést. Úgy tudni, az adatokat a számításokhoz a megrendelő szállította, vagyis a sarukat a NIF adatai alapján tervezték, és a beépítésüket mind a NIF, mind a műszaki ellenőr jóváhagyta. Ha ez bizonyítható, akkor a minisztérium által belengetett jogvitában egyáltalán nem lesz fegyvertelen az építő konzorcium.
A műszaki problémát ezzel együtt el kell hárítani, a szakértők a károsodott saruk cseréjét szakmailag feltétlenül indokoltnak tartják, hibamentes működésük szükséges a szerkezet hosszú távú és biztonságos működéséhez. Arra jutottak, hogy bár a jelenlegi előírások nem teszik lehetővé, műszakilag mégis indokolt lenne a fazéksaruk alkalmazása. Ugyan „alacsonyabb műszaki színvonalat képviselnek és rövidebb élettartamot garantálnak, de a régi szerkezettel való kompatibilitás szempontjából kedvezőbb helyzetet teremtenének statikai, megvalósíthatósági és üzemeltetési szempontból”. A cseréig pedig fenn kell tartani a forgalomkorlátozást – áll a szakértői anyagban.
Ez elég rossz hír a legforgalmasabb gyorsforgalmi út használóinak. Békeidőben napi több mint százezer jármű haladt át a hídon, és most elképzelhető, hogy a saruk cseréje miatt akár 2023-ig is fennmaradhatnak a forgalomkorlátozások, lezárások. Egyelőre annyi biztos, hogy március 22-étől szeptember elsejéig részleges lezárások lesznek. Június 14-éig az M5 felé vezető oldalon zárják le a külső sávot és befejezik a tavaly félbehagyott zajvédő falat. Június 15-étől pedig az M7-es felé vezető oldal mind a négy sávját lezárják, a forgalom 2×2 sávon csak az M5 felé vezető hídon haladhat. | Két évig újították fel milliárdokért, mégis naponta százezren szívnak miatta | Szeptemberig megint lezárások lassítják a forgalmat az M0-s déli szakaszán átvezető, Deák Ferencről elnevezett Hárosi Duna-hídon. Részleges lezárásokról van szó, de az RTL Klub riportja szerint megeshet, hogy 2023-ig is eltart majd a műszaki hibák javítása, vagyis folytatódhat a lassan három éve tartó kálvária. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/03/25/m0-duna-hid-javitas-dugok/ | 2021-03-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Kaptunk egy tippet, hogy a NER egyik közfeladatokat is ellátó erős embere beköltözött a Csipak-villa néven elhíresült luxusingatlanba, ezért csütörtök délelőtt felkerekedtünk, hogy megnézzük, lehet-e valóságalapja a sztorinak. Első ránézésre egyelőre nem igazán. Az elmúlt tíz év egyik legkirívóbb budapesti természetkárosítása nyomán létrejövő telken nyoma sem volt erős NER-embernek, a pusztulatnak viszont annál inkább.
A villa építésének botrányos történetét Földes András és Miklósi Gábor kollégáink tárták fel 2011-ben. A 10 évvel ezelőtt született cikkük szerint a Csipak Péter belvárosi ingatlanvállakozó 1800 négyzetméteres házához tartozó hatállásos garázs nagyobb része a védett erdőbe épült. Azonban hiába taroltak le szabálytalanul több száz négyzetméternyi védett erdőt, a hatóságok annak idején mindent rendben találtak.
Csipak ugyan néhány méterrel hátrébb vitte a kerítést az erdőből, még ugyanebben az évben bontásra kötelezték a vállalkozót. Kiderült az is, hogy Csipak azért nem az engedélyezett területre épített, mert nem tetszett neki a kilátás. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága természetesen nem az egész ingatlan elbontására kötelezte Csipakot, hanem csak a természetvédelmi területbe épült részéről volt szó, valamint elrendelték az eredeti állapot helyreállítását is. Csipak ennek nem tett eleget.
A II. kerületi luxusingatlanba a botrány miatt a vállalkozó nem tudott beköltözni. A cégét (Csipak Cirbolya Mansion), amely birtokolta a villát, később felszámolták, a vállalkozót és a kerületi építési iroda akkori vezetőjét pedig elítélték.
Az ingatlant a felszámolónak 2016-ban 225 millió forintért sikerült eladnia egy angol projektcégnek, amely gyorsan továbbpasszolta a villát a Hetényi és Társa Ingatlanfejlesztő Kft.-nek, a tulajdoni lap szerint függő hatállyal, de jelenleg is a villa tulajdonosa. A négy évvel ezelőtti szakértői becslés szerint az esetleges bontás és a helyreállítás költsége 3-400 millió forint lehet, amely a vevőt terheli.
A terület értékesítésekor a felszámoló azt írta, hogy a telken egy 55 százalékos műszaki készültségű, egylakásos 2460 m2 alapterületű lakóépület áll. Valamint hogy
„a jelenleg befejezetlen építésű lakóépület pince + földszint + emelet + tetőtér, négyszintes, nagy teraszokkal és külső, belső úszómedencével felszerelt modern luxusépület, szép panorámával rendelkezik.”
Terepszemlénk idején nagyon úgy tűnt, hogy a területen lényegében megállt az idő. Bontásnak és a védett erdő helyreállításának nyoma sincs, viszont annál inkább felütötte a fejét az enyészet.
Az épületet egy biztonsági cég őrzi, vélhetően a szekuritis autója a kapun belül áll, a kerítés mellett pedig egy mobilvécé jelzi az állapot átmenetiségét. Ahogy felkapaszkodunk a Hármashatárhegyi úton a telekkel párhuzamosan, autónyi lyuk köszön ránk a kerítés oldalában – ez látható a cikk coverfotóján. Az elhagyatott helyek kedvelőinek szemszögében ennek is megvan a maga sajátos esztétikája.
Néhány méterrel arrébb a Rogán Antal polgármestersége idejéből ismerős „A jövő útján” feliratú ponyvával letakart (vélhetően) építési hulladék ismét olyan benyomást kelt, mintha az elmúlt tíz évben az udvaron még egy dudvát sem húztak volna ki.
Hiába a gyönyörű panoráma, a teraszokon korhadó korlátokból ítélve úgy tűnik, hogy azt nem élvezi senki. A villa körül az egyetlen felfedezhető dinamika, hogy a természet elkezdte visszaszerezni az irányítást a terület felett; ha így megy tovább az egykori Csipak-villa hamarosan a nemzetközi urbex-közösség egyik népszerű zarándokhelye lesz.
Az ingatlan sorsával kapcsolatban megkeressük a területet tulajdonló céget, a II. kerületi önkormányzatot, valamint az illetékes hatóságokat. A fejleményekről később beszámolunk. | Ezért megérte letarolni a védett erdőt | Tíz éve félkészen áll a hírhedt Csipak-villa a Hármashatár-hegyen. Hiába kellene elbontani a garázsát és visszaállítani az eredeti állapotot, láthatóan semmi sem történik, a természet pedig már elkezdte birtokba venni a luxusingatlant. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/03/26/csipak-villa-csipak-peter-harmashatar-hegy-erdo-termeszetvedelem | 2021-03-26 10:18:37 | true | null | null | Telex |
Budapest — Bár igyekeztek trükközni, de sok esélye nem volt a fideszes országgyűlési képviselőhöz, Boldog Istvánhoz köthető körnek, ugyanis a Blikk birtokába jutott iratok szerint több megfigyelő csapat is a nyomukban volt.
Boldog és nyolc társa ellen tavaly emeltek vádat hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. Az ügyben több embert is letartóztattak, köztük a Boldog István jobbkezének tartott F. Petrát. A nő korábban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés alelnöke volt.
A lapunk birtokába jutott vádirat szerint a Boldoghoz köthető kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen manipulálta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek, illetve tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
(Kapcsolódó: Lemondott Boldog István segítője)
A visszaosztással kapcsolatban a nyomozás egyik érintettje – a neve elhallgatását kérve – a Blikknek elmondta, hogy a pénz útját végig egy profi megfigyelő csapat követte végig.
A hatóságok 2019 májusában értesültek arról, hogy M. Róbert vállalkozó húszmillió forintot visszaoszt Boldog Istvánnak és bizalmi embereinek. Hogy megbizonyosodjanak erről, szinte titkosszolgálati módszerekhez folyamodtak és rejtett figyelést rendeltek el, három csapatot is ráállítottak arra, hogy kövessék a pénz útját.
Informátorunk beszámolója alapján a vállalkozó a budapesti Király utcában várakozott egy nejlon táskával a kezében Boldog egyik emberére, aki egy Alfa Romeóval érkezett meg. M. Róbert beszállt az autó hátsó ülésére, majd kisvártatva ki is szállt a járműből, de már a táska nélkül, az Alfa Romeo pedig továbbhajtott az Óbudán található Graphisoft Parkba.
Ide érkezett Fehér Petra is egy Skoda Octaviával, őt két gyalogos megfigyelő követte az irodaházba. A nő a földszinten lévő kávézó egyik asztalához sétált, amelynél ott ült K. Péter és Boldog István, aki a figyelőktől a Csatár fedőnevet kapta – mondta informátorunk. K. Péter volt az, aki az épület bejárata elé leparkoló Alfa Romeóhoz kiment és onnan egy táskát átvéve visszaballagott a társasághoz.
A vállalkozó, M. Róbert, akitől a pénz útra kelt, szintén vádlott lett az ügyben. Az ügyészség a megfigyelés eredményeként azt állapította meg, hogy a pénzből Boldog István, Fehér Petra és K. Péter egyenlő arányban részesült. Emiatt lehet az, hogy az ügyészség Boldogra a hat év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés, az ötmillió forintos pénzbüntetés és az öt év közügyektől való eltiltás mellett 6 666 666 forint vagyonelkobzást kért. Fehér Petra esetében ez az összeg 6 126 666, K. Péternél pedig 6 315 566 forint.
(Kapcsolódó: Mentegetőzik Boldog István: vádalkunak köszönhetem azt, ami körülöttem zajlik)
Hamar jött a felemelkedés
Boldog István Mezőtúron érettségizett 1985-ben mezőgazdasági gépészként. A vasútnál dolgozott, a pusztapói megállóhely tartozott hozzá. Egy évvel a párt megalakulása után, már 1989-ben belépett a Fideszbe, 1994-ben lett Kétpó polgármestere. | Egy érintett mesélt Boldog István vesztegetési ügyének részleteiről | A visszaosztással kapcsolatban a nyomozás egyik érintettje – a neve elhallgatását kérve – a Blikknek elmondta, hogy a pénz útját végig egy profi megfigyelő csapat követte végig.
A hatóságok 2019 májusában értesültek arról, hogy M. Róbert vállalkozó húszmillió forintot visszaoszt Boldog Istvánnak és bizalmi embereinek. Hogy megbizonyosodjanak erről, szinte titkosszolgálati módszerekhez folyamodtak és rejtett figyelést rendeltek el, három csapatot is ráállítottak arra, hogy kövessék a pénz útját.
Informátorunk beszámolója alapján a vállalkozó a budapesti Király utcában várakozott egy nejlon táskával a kezében Boldog egyik emberére, aki egy Alfa Romeóval érkezett meg. M. Róbert beszállt az autó hátsó ülésére, majd kisvártatva ki is szállt a járműből, de már a táska nélkül, az Alfa Romeo pedig továbbhajtott az Óbudán található Graphisoft Parkba. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/boldog-istvan-vesztegetesi-ugy-fedett-nyomozok/pyzwwrb | 2021-03-26 10:51:49 | true | null | null | Blikk |
A koronavírus-járvány adta különleges felhatalmazásra hivatkozva váltotta le március 25-én délután Ács Rezső, Szekszárd fideszes polgármestere Babos Attilát, a Szekszárdi Vasárnap nevű önkormányzati lap megbízott főszerkesztőjét.
A Szabad Pécs hírportál felelős szerkesztője, a szekszárdi önkormányzati lap volt főszerkesztője szerint teljesen egyértelmű, hogy politikai döntés született. Akkor is tudná ezt, ha nem lenne ebben már tapasztalata, de öt éven belül a harmadik alkalommal történik vele hasonló – szögezte le lapunknak eljuttatott közleményében.
Mint megírtuk, Babos Attilát január közepén nevezték ki megbízással, határozott időre, június végéig a szekszárdi önkormányzati lap megbízott főszerkesztőjének. Az újságíró legfeljebb fél évre vállalta a megbízást, azt is kérve, hogy legyen a posztra nyilvános pályázati kiírás. További kikötése volt, hogy a munkáját szabadon végezhesse, és ne legyen politikai beleszólás az újság szerkesztésébe, szerkesztési elveibe.
A szekszárdi önkormányzat nyomtatott, 15 ezer példányban, ingyenesen terjesztett, minden szekszárdi háztartásba eljuttatandó hetilapjának szerkesztését így végezte, így tudta végezni január közepe óta március 25-ig, amikor már a lapzártát sem fejezhette be, a politikai döntéshozók átnyúltak ugyanis a feje felett.
A Szekszárdi Vasárnapot vezető Babos Attila tudomása szerint még ő és kollégái készítik a következő lapszámot, de a szerkesztőség tagjainak jövője több mint bizonytalan.
Csütörtök délután ugyanis Ács Rezső, Szekszárd fideszes polgármestere levelet küldött a nyomtatott hetilapot kiadó cég vezetőjének, hogy rendes felmondással kezdeményezze a szerkesztőség munkatársai munkavállaló és megbízási szerződéseinek a felmondását.
Mindezzel együtt a polgármester közölte azt is, hogy Dránovits Istvánt, a Szekszárdi Vasárnap új szerkesztőbizottságának elnökét felhatalmazta az újság megújításával, és a tartalomelőállításért is teljes körűen felel ezután.
Babos közleménye szerint minderre különös, a cenzúrát súroló előzmények után került sor. A szerkesztőbizottság elnöke ugyanis a főszerkesztő tudta és beleegyezése nélkül folyt bele a lap készítésébe, és egyeztetett az újság tartalmáról a munkatársaival. Amint ezt megtudta, írásban és szóban is, azonnal jelezte munkatársainak, hogy a lapot továbbra is ő szerkeszti, ezzel ellentétes utasítást, jelzést nem kapott, így semmilyen utasítást ne fogadjanak el a szerkesztőbizottsági elnöktől. Ezzel kapcsolatos álláspontját a polgármester által közvetlenül felhatalmazott szerkesztőbizottsági elnökkel is közölte.
Nem sokkal ezt követően érkezett meg Ács Rezső polgármester levele a kiadó céghez, amelyben a szerkesztőség feloszlatását írta elő. Babos Attila így már nem tudta befejezni a vasárnap megjelenő lap szerkesztését, Dránovits István vette át az irányítást a polgármesteri, azaz politikai felhatalmazásra hivatkozva.
– Kiegyensúlyozott, a szakmai szabályoknak megfelelő lapot készítettek az elmúlt két és fél hónapban – írja Babos, szerinte vélhetően ez volt az egyik ok, amiért most távoznia kellett, és feloszlatták a teljes szerkesztőséget.
A leváltott főszerkesztő arra is felhívta a figyelmet, hogy Szekszárd azon tíz városok egyike, amelyben hamarosan elindulhat a City7 nevű, a Mediaworks által készítendő ingyenesen terjesztett nyomtatott hetilap. – Ha a polgármester és az új szerkesztőbizottság úgy dönt, hogy nem lesz ingyenesen terjesztett nyomtatott hetilap többé a Szekszárdi Vasárnap, ezt a „piaci rést” „be fogja tudni tölteni” az új kormányközeli lap – teszi hozzá.
Az ügy háttere, hogy március 8-án az addig a szekszárdi közgyűlésben többségben lévő ellenzéki Éljen Szekszárd! frakció többsége „elolvadt”, mert Zaják Rita, a Párbeszéd tagja bejelentette kilépését. Másnap Ács Rezső – a rendkívüli jogrend adta lehetőségével élve – rendeleteivel politikai leszámolásba kezdett, és ennek részeként átalakította a Szekszárdi Vasárnap című önkormányzati lap működését. | Lapzárta előtt váltatta le a polgármester a szekszárdi önkormányzati lap főszerkesztőjét | A koronavírus-járvány adta különleges felhatalmazásra hivatkozva váltotta le március 25-én délután Ács Rezső, Szekszárd fideszes polgármestere Babos Attilát, a Szekszárdi Vasárnap nevű önkormányzati lap megbízott főszerkesztőjét.
A Szabad Pécs hírportál felelős szerkesztője, a szekszárdi önkormányzati lap volt főszerkesztője szerint teljesen egyértelmű, hogy politikai döntés született. Akkor is tudná ezt, ha nem lenne ebben már tapasztalata, de öt éven belül a harmadik alkalommal történik vele hasonló – szögezte le lapunknak eljuttatott közleményében. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/2021/03/25/lapzarta-elott-valtatta-le-a-polgarmester-a-szekszardi-onkormanyzati-lap-foszerkesztojet/ | 2021-03-26 10:59:21 | true | null | null | Magyar Hang |
Eddig azt lehetett hinni, hogy csak a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) oszt ki milliárdokat a Kisfaludy-pályázatokon keresztül hazai szálláshelyek fejlesztésére, de a napokban Varga Mihály is bejelentette, hogy a Pénzügyminisztérium összesen 4,3 milliárd forint sorsáról határozott.
A politikus még március 6-án közölte a Facebook-oldalán, hogy döntöttek a panzió- és szállodafejlesztési pályázatokról, így nyolc új panzió építése kezdődik meg és kilenc szállodában indulnak fejlesztések. A beruházások Bugyi, Csomád, Dabas, Gödöllő, Herceghalom, Péteri, Vasad, Vecsés, Verőce, Visegrád és Zsámbék településeken valósulnak meg. A nyertesek listáját a Magyar Államkincstár oldalán publikálták, mi pedig megnéztük, hogy ténylegesen kik és milyen cégek kaptak 60-300 millió forintos költségvetési támogatást a Pénzügyminisztériumtól. Érdekes nevekre bukkantunk.
Varga Mihály még tavaly nyáron beszélt arról, hogy újabb gazdaságvédelmi intézkedésként a pénzügyi tárca hazai forrásból indít szállodák fejlesztését és bővítését támogató pályázatot 2 milliárd forint keretösszeggel Pest megyei vállalkozások részére. Pest megye ugyanis az uniós előírások miatt a hasonló fejlettségű megyékhez képest kevesebb uniós fejlesztési forráshoz jut hozzá. Új panziók építésére pedig 1,8 milliárd forintos pályázati keretösszeget szántak.
A turizmus teljesítménye 2010 óta évről évre rekordokat döntött Magyarországon, a koronavírus-járvány azonban súlyosan érintette az ágazatot. Ezért a kormány számos intézkedéssel segíti az itt működő vállalkozásokat
- fogalmazott még március 6-án Varga Mihály. Szerinte a végül kiosztott 4,3 milliárd forintos támogatásból összesen nyolcmilliárd forintnyi turisztikai fejlesztés valósulhat meg Pest megyében. Na de kik a szerencsés nyertesek?
Tehát 8 új panzió építését összesen 1,7 milliárd forinttal segítette meg a Pénzügyminisztérium. A nyertesek között pedig ott találjuk a GFS-Pro Ingatlanfejlesztő Kft.-t is 296,3 millió forinttal. Ez egy vecsési székhelyű cég, főtevékenysége pedig a kötött, hurkolt kelme gyártása, de tavaly augusztus óta szállodai szolgáltatással is foglalkoznak. Igazán jól menő cégről van szó, hiszen évről évre stabilan egymilliárd forintot meghaladó forgalmat bonyolít, 2019-ben 1,2 milliárd forint volt az árbevétel, ami 353 millió forint profithoz volt elég. Tehát közel annyi támogatást kapott a GFS-Pro a Pénzügyminisztériumtól, mint a 2019-es nyeresége.
A cég többségi tulajdonosa pedig a 2019-ben félmilliárd forintos profittal záró Silence Kft.-én keresztül Hölle János. Az ő neve pedig a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban bukkant fel korábban. Szintén a Silence Kft. ugyanis a többségi tulajdonosa a vecsési GHW Ingatlanforgalmazó Kft.-nek, de ebben a cégben már felbukkan kisebbségi részesedéssel a liechtenstein Haman Stiftung. Székhelye Schaan, Landstrasse 27., kézbesítési megbízottja Hölle János, de erre a címre jegyezték be a VolDan Investments Ltd-t is.
A VolDan pedig 2013-ban kapott engedélyt az egykor Rogán Antal vezette gazdasági bizottságtól magyar letelepedési kötvény forgalmazására többek között orosz, ukrán, grúz és üzbég állampolgároknak. A letelepedési kötvénybiznisz egyik fontos szereplője például havi 1,2 millió forintért bérelt moszkvai irodát a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól.
A második Orbán-kormány 2013-ban indította el az úgynevezett letelepedésikötvény-programot. Amelynek keretében – a több külföldi országban már bevett módi mintájára – az Európai Unión kívüli befektetők vásárolhattak magyarországi letelepedési államkötvényt, cserébe magyarországi letelepedési engedélyt kaphattak, ezzel pedig jogot arra, hogy szabadon utazzanak az EU-n belül. A programot 2017 márciusában függesztették fel, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. a kedvezőbb finanszírozási helyzetre hivatkozva beszüntette a kötvényértékesítést. A szervezet akkori közleményében jelezte, hogy a programban összesen 17 009 darab kötvénycsomagot értékesítettek, 1 milliárd 293 millió euró össznévértékben. (Erről bővebben például ebben a cikkünkben írtunk).
Dupla siker
Ami pedig a szállodákat illeti: ebben a kategóriában nem újakat építenek, hanem meglévő házakat fejleszthetnek. Itt 9 nyertes kapott összesen 2,5 milliárd forintot a Pénzügyminisztériumtól. A legérdekesebb győztes a Forster Vadászkastély Szálloda, amely 150 millió forintnak örülhet. Igazán sikeres pályázóról van szó, ugyanis a Forster Rendezvény Kft. szerepel a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatok 2019-es nyertesei között is. Egészen pontosan 57,7 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a Vadászkastély Panzió bővítésére. Tehát a Pénzügyminisztériumnak sikerült éppen egy olyan szálláshelyet támogatnia a mindössze 9 nyertes között, amelyik korábban már az MTÜ-pályázatán is nyert. A Forster Kft. egyik tulajdonosa Lukács Ferenc, az Újpest FC korábbi klubtulajdonosa.
Visegrádon gyakorlatilag az összes jelentősebb hotel befért a nyertesek közé, például a Thermal Hotel Visgrád 299 millió forintot kapott, ez Dunai György milliárdos üzletember és családjának tulajdonában van. Az elmúlt években igazán jól teljesített: 2019-ben 2 milliárd forintos forgalom mellett 265 millió forint jött össze. Most tehát több támogatást kapott, mint a legutóbbi publikus nyeresége. Rászorult a támogatásra Varga Mihály szerint a Silvanus hotel is, amely talán Magyarország legszebb panorámájával rendelkezik (299 millió forint), valamint 300 millió forinttal tervezhet a Hotel Visegrád, amely például tavaly nyáron tömve volt vendéggel.
Ráadásul például a visegrádi szállodák is jelentős kormányzati támogatást kaptak a november 11. és december 10. közötti időszakra érkezett foglalásaik után. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még november 11-én beszélt arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szálláshelyek számára az állam megtéríti a november 8-ig beérkezett, a zárás utáni 30 napra vonatkozó bevételkiesés 80 százalékát. Nos, a Thermal Hotel 24,8 millió forintot, míg a Silvanus 25 millió forint kompenzációt könyvelhetett el.
PM: Ez támadás
Cikkünk megjelenése után reagált a Pénzügyminisztérium.
Félrevezető hírekkel támadják a turizmus fejlesztését egyes sajtóorgánumok, kifogásolva az induló beruházásokat, miközben a kormány pályázata a járvány miatt veszteségeket elszenvedő hazai turizmust támogatja több száz munkahely megvédésével és létrehozásával - hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) a közösségi oldalán közzétett pénteki bejegyzésben.
Ezzel szemben a PM szerint tény, hogy a pályázat a járvány miatt veszteségeket elszenvedő hazai turizmust támogatja. A beérkezett pályázatok értékelését Pest Megye Önkormányzata és a Pénzügyminisztérium egymástól függetlenül, az előírásoknak megfelelően végzi, a döntésben részt vesz a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Magyar Államkincstár is - közölte a tárca.
A pályázat nélkül ezek a fejlesztések nem tudnának megvalósulni, így akik ezeket a beruházásokat támadják, az érintett 11 települést, több száz munkahelyet és a térség turizmusát támadják
- olvasható a bejegyzésben. | Varga Mihálynak is szívügye a turizmus - Jól ismert milliárdosok kaptak százmilliós segítséget | A Varga Mihály által vezetett Pénzügyminisztériumnak sikerült az Újpest FC volt tulajdonosának szállodáját támogatnia 150 millió forinttal, pedig a hotel korábban a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatán is nyert. Egy másik győztes neve pedig a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban bukkant fel. Megint milliárdosok kaptak állami segítséget. | null | 1 | https://privatbankar.hu/cikkek/makro/varga-mihaly-is-felkarolta-a-milliardosokat.html | 2021-03-26 11:06:31 | true | null | null | Privátbankár |
A tárca „Gyurcsány Ferenc zavarkeltése és a baloldali álhírek ellen” című közleményében arra reagált, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) napközben sajtóhírekre hivatkozva azt közölte, a külügyminisztérium több millió darabot vásárolt abból a maszktípusból, amire az Európai Unió termékriasztási rendszere figyelmeztetést adott ki fertőzésveszély miatt.
A minisztérium emlékeztetett, a járvány első hulláma alatt elképesztő verseny zajlott a védekezéshez szükséges eszközökért, így a maszkokért is, az egész világ Kínában állt sorban.
„150 millió maszkot vásároltunk a védekezés frontvonalában dolgozó orvosoknak, ápolóknak” - fejtették ki, hozzátéve, „az egyik beszállító - aki a 150 millióból 9 millió maszkot hozott - esetleges forrásként egy olyan céget is feltüntetett, amely terméke nem megfelelő”.
A KKM kiemelte ugyanakkor, hogy a nem megfelelő terméket kínáló céggel megállapodás nem született, tehát ettől a cégtől maszkot nem vásároltak.
A tárca hangsúlyozta, a kormány a maszkok, lélegeztetőgépek és vakcinák vásárlásánál is kizárólag a magyar emberek egészségének és életének védelmét tartotta és tartja szem előtt.
„A baloldal ezzel szemben kamuvideókat gyártott, folyamatosan hazudozik, és oltásellenes politikát folytat” - tette hozzá a minisztérium.
A Gyömrői-sarok Projekt Kft. az MTI kérdésére megerősítette, hogy az Ouleok cégtől nem szállított maszkot Magyarországra. Lehetőségként ez a cég is felvetődött, de a céget megvizsgálták, a lehetőséget elvetették, szerződést nem kötöttek. A maszkokat más cégektől vásárolták. | Az álhírekkel ellentétben Magyarország nem vásárolt rossz minőségű maszkokat Kínából | A Gyömrői-sarok Projekt Kft. az MTI kérdésére megerősítette, hogy az Ouleok cégtől nem szállított maszkot Magyarországra. Lehetőségként ez a cég is felvetődött, de a céget megvizsgálták, a lehetőséget elvetették, szerződést nem kötöttek. A maszkokat más cégektől vásárolták. | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20210325-az-alhirekkel-ellentetben-magyarorszag-nem-vasarolt-rossz-minosegu-maszkokat-kinabol | 2021-03-26 11:11:42 | true | null | null | Magyar Hírlap |
beruházás;Balaton;
2021-03-26 07:20:00
NER-lovagokra írják szabályokat a Balatonnál
Az építésügyi hatóság leállíttatta az óriási fúrógépet is bevető csopaki építkezést az egykori Bahart-kikötő területén a Balatonhír információi szerint.
Az építésügyi hatóság leállíttatta az óriási fúrógépet is bevető csopaki építkezést az egykori Bahart-kikötő területén a Balatonhír információi szerint. A tavaly októberben a kikiáltási ár tizennyolcszorosáért, 889,87 millió forintért elkelt területen fákat vágtak ki, illetve komoly alapbetonozási munkák zajlottak, ám, mint a Veszprém megyei kormányhivatal megállapította, az építtető nem jelentette be a munkálatokat, s kérelmet sem adott be az ügyben, így az építési hatóság leállíttatta a beruházást. Korábban a vízügy is megvizsgálta az építkezést, s ugyancsak megállapította: engedély nélkül állt neki a móló és a partvédőmű átalakításának az építtető.
Az állami tulajdonban lévő Bahart tavaly májusban elfogadott reorganizációs tervében az szerepelt, hogy a csopaki kikötőt három másikkal eladják. A négy település jelezte, átvennék üzemeltetésre a kikötőket, s hosszas tárgyalás után Balatonudvari, Balatonakali, Balatonkenese 25 évre meg is kapta a területet ingyenes használatra. Csopaknak azonban nem sikerült megegyeznie a céggel, ugyanis a Bahart csak a kikötő egy részét adta volna át a településnek – nagyjából a betonmólót –, a többit, amely igazából, mint közpark fontos lett volna a településnek, továbbra is értékesítésre szánta a hajózási cég, amely végül 52,07 millió forintért hirdette meg a 2800 négyzetméteres területet.
A licitet a NER-es útépítésekben érdekelt Abronits Róbert egyik cége nyerte – ezt a Bahart hónapokig nem árulta el, lapunk közérdekű adatigénylése elől is kitért. Az építkezést ugyan most leállították, ám a helyiek továbbra is attól tartanak – bár a parton egyelőre érvényes a 2 százalékos beépíthetőségi küszöb –, kormányzati kapcsolatok segítségével bármikor felül lehet írni a hatályos helyi és az országos előírásokat. A Csopaktól nem messze található, déli parton lévő balatonaligai építkezéseket például „nemzetgazdasági érdekből” kiemelt területté nyilvánította a kormány. Bár a helyiek tiltakozását látva az egykori üdülőtábor helyére tervezett szállódamostrum mögül kihátrált a kabinet, a pártállami káderüdülő átépítése nem állt le.
Sőt, a minap a parlamentben folyt vita is rávilágított arra, a kormánypárti oldal továbbra is abban érdekelt, hogy a Balaton melletti beruházásokra minél lazább szabályok vonatkozzanak. Hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának Fidesz-KDNP-s többsége leszavazta azt a javaslatot, amelyet az LMP-s Keresztes László Lóránt terjesztett elő. Az ellenzéki képviselő azt szerette volna elérni, maradjon ki az egyik készülő jogszabályból az a passzus, amely szerint a területrendezésért felelős miniszter rendeletben állapíthatja meg, mi történhet a tóparton.
A helyhatóságok ugyanis abban érdekeltek, hogy az új rendelet ne készüljön el, mert addig a régi előírások vannak érvényben, amelyek meglehetősen jól védik a tópartot a beruházásokkal szemben. A Keresztes László Lóránt által kifogásolt, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénytervezet azonban éppen ezeket a rendeleteket söpri el, lehetővé téve, hogy az érintett miniszter, Palkovics László saját hatáskörben döntsön minden egyes beruházással kapcsolatban, felülírva az érvényes szabályozást például a területek beépíthetőségéről, vagy éppen az új épületek parttól való távolságáról. A törvényjavaslattal kapcsolatban Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeit képviselő helyettese is megfogalmazta aggályait, amit az Országgyűlés gazdasági bizottságának is elküldött, ám az nem vette figyelembe az észrevételeit. | NER-lovagokra írják szabályokat a Balatonnál | Pontosítás: Cikkünk megjelenése után a csopaki kikötőt megvásárló cég jelezte: a terület, ahol az építkezés zajlik, nem a Sápi major tulajdona, a leállított építkezés a molószár melletti, más magántulajdonában álló területen folyt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3114338_ner-lovagokra-irjak-szabalyokat-a-balatonnal | 2021-03-26 11:14:00 | true | null | null | Népszava |
„Szabadidős, sport- és rekreációs központ” létesül a XII. kerületi legendás Fonográf Klub helyén – válaszolta megkeresésünkre a Tiborcz István érdekeltségében lévő BDPST Group.
Tavaly derítette ki a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), hogy a Költő utcai egykori Fonográf Klub területét a Piarista Rend Magyar Tartományától a Tusculanum Hegyvidék Kft. vásárolta meg. A cég a BDPST Group tulajdona, ez a társaság pedig részben Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a vállalkozása.
Akkor még nem lehetett tudni, hogy mit fognak kezdeni a megszerzett ingatlannal, viszont a Narancs.hu a napokban úgy értesült, hogy március elejével valamilyen munkálatok kezdődtek a területen, továbbá az étterem eddigi üzemeltetője, a Svábhegyi Kisvendéglő március végi határidővel költözni kényszerült.
„A korábbi Fonográf Étterem és Polgári Klub területén egy értéknövelő beruházás keretében egy, a svábhegyi környezetbe belesimuló, magas színvonalú, családbarát szabadidős-, sport- és rekreációs központ épül, amely a korábbi létesítményhez hasonló funkcióval bír majd, és a remények szerint a nagy múltú elődhöz hasonló szerepet tölt be a környék életében” – válaszolta megkeresésünkre a BDPST Group.
„A fejlesztés révén létrejövő szabadidős és rekreációs központ étteremmel, wellness és fitnesz szolgáltatásokkal, teniszpályákkal, továbbá a gyermekek számára fenntartott, úgynevezett »kids clubbal« várja majd az érdeklődőket”
- írták. Hozzátették, „a beruházás jelenleg az engedélyeztetési és tervezési fázisnál tart, a szükséges engedélyek beszerzése folyamatban van az illetékes hatóságoknál. Az engedélyek meglétét követően a munkálatok késő tavasszal kezdődhetnek el, a fejlesztés átadása jövő év végére várható”.
Santana is teniszezett itt
A szabadidőközpontot az Illés és a Tolcsvayék fúziójával megalakult Fonográf együttes hozta létre a Svábhegyen, a Költő utcában még 1985-ben, hivatalosan Fonográf Country Club néven, történetéről a Gasztró Régész blog számolt be részletesen pár hete. A klub látogatásához 800 forintos tagsági igazolvánnyal kellett rendelkezni, cserébe söröző, medence és teniszpályák voltak látogathatók, és stúdió is működött a komplexumban.
A korszak sztárjai közül többen (köztük Halász Judit, Eszényi Viktória, Sebestyén Márta) is itt készítettek albumokat, a Fonográf együttes tagjai, így Szörényi Levente és Bródy János pedig „kis túlzással itt élték az életüket”. A legenda szerint 1986-ban a Queen együttes is beugrott egy kertipartira, viszont vélhetően a legnagyobb név, aki dokumentálhatóan ott járt, Carlos Santana volt: 1993-as koncentje után a Kurír kísérte el a zenészt, a lap által készített beszámoló szerint még játszott is egy-két teniszmeccset.
1990-ben külső befektető is beszállt, amit üzemeltetőváltások követtek, a klub pedig fokozatosan elvesztette az exkluzivitás varázsát, és megnyitotta kapuit mindenki előtt, az étterembe bárki beülhetett és válthatott napijegyet a komplexum strandjára is. Ettől függetlenül értesüléseink szerint a környékbeliek kedvelt helye volt a tavalyi tulajdonosváltásig is, üzletemberek és politikusok is gyakran látogatták; úgy tudjuk, Áder János köztársasági elnököt is többször látták a helyszínen. (Megkerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt, ami eddig még nem erősítette meg értesülésünket).
Lakópark dömping
A Fonográf Klub átalakítása a sokadik beruházás, ami megvalósul a környéken. Szintén az MKKP írta meg, hogy a Hangya utcában, pusztán pár perces sétára az étteremtől, szintén Tiborcz István kezdett el építkezni. A Bellevue Developments Kft. később Nyerges Zsolt kormányközeli vállalkozóhoz került, így már ő folytatja a beruházást, aminek keretében egy villa épül a területen.
Az Etna General Kft. jóvoltából a Költő utca és a Hangya utca találkozásában épül a Skyline Residence luxus lakópark. A lakások előértékesítési fázisa 2019 októberében zárul le, melynek során a 42 százalékukat értékesítették. Kerestük a társaságot, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
A Hangya utca páratlan oldalán Városi Gábor építész és a Piarista Rend Magyar Tartományának közös cége, a Svábhegyi Villa Kft. építi a futurisztikus kinézetű Költő Kert lakóparkot. „Jelenleg több kérdést illetően is egyeztetések vannak folyamatban a beruházó, a finanszírozó és a vevők között, amelyek még nem zárultak le. A beruházás előrehaladott, a használatba vételi engedély megszerzése közeli állapotban van, de elmondható, hogy a pandémia negatív hatásai sajnos mind közvetlenül, mind pedig közvetetten ezt a projektet is érintették, amelyekkel folyamatosan meg kell küzdenünk” – válaszolta megkeresésünkre Városi Gábor.
Tájékoztatása szerint a kialakításra kerülő lakások kétharmadának értékesítése már megtörtént, a lakások ára pedig annak függvénye, hogy milyen felszereltséggel vásárolja meg a vevő az ingatlant. „A kivitelezés menetét egy szokásos menetrendhez képest befolyásolja a projekt sajátos megjelenése, egyedisége és komplexitása is, amelyeket az Ön által is hivatkozott két cikkben részletesen ismertettem” – írta. | Rekreációs központot épít Tiborcz cége az egykori Fonográf Klub területén | Wellness, fitness szolgáltatások és „kids club” várja majd az érdeklődőket a kultikus helyszínen. A beruházás a engedélyeztetés és tervezés fázisnál tart, az átadás jövő év végére várható. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/rekreacios-kozpontot-epit-tiborcz-cege-az-egykori-fonograf-klub-teruleten-237000 | 2021-03-26 19:43:47 | true | null | null | Magyar Narancs |
Cikkünk eredetileg laptársunknál, az Mfor.hu-n jelent meg.
Újabb csere történt a magyar divatipar feltámasztására gründolt Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságában, nem sokkal azután, hogy pár hónapja a szolnoki fideszes körökhöz közel álló személy került be az Orbán Ráhel közeli ismerőse által vezetett cég fb-jébe (amiről itt adtunk hírt).
A cégnyilvántartás szerint a Magyar Államkincstár egykori vezetőjének, a jelenleg az Eximbankban pénzügyi vezérigazgató-helyettesként dolgozó Dancsó Józsefnek a volt felesége, dr. Soós Ilona lett fb-tag a cégben.
Neve pár évvel ezelőtt, 2015 táján forgott sokat a sajtóban, amikor Gaskó Istvánnal, a LIGA Szakszervezetek konföderáció, illetve a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete akkori vezetőjével hozták összefüggésbe a személyét. Egy párt alkottak, ezen túl Soós Ilona cége, a Juvenalis-Oros Kft. jogsegély-szolgáltatást nyújtott a szervezet részére (írta akkoriban a Magyar Hírlap) – ami vitákra adott okot a VDSZSZ-en belül. Gaskó elnökségét érintően nyomozás is indult, például hűtlen kezelés miatt. A vádakat alaptalannak nevezte Gaskó.
A Juvenalis-Oros Kft. a mai napig működik, de már LifeGOAL Managing Kft. néven. A névváltásra tavaly áprilisban került sor, ezzel egy időben pedig bekerült a cégbe tulajdonosként és ügyvezetőként Dancsó József és Soós Ilona közös gyermeke, az 1999-es születésű Dancsó József. A fő profilban üzletviteli tanácsadással foglalkozó, Orosházán bejegyzett cég nem bonyolít nagy forgalmat, 2019-ben 2,4 millió forint nettó értékesítési árbevételre 96 ezer forint adózott eredmény jutott. A megélhetést értelemszerűen nem ez a tevékenység biztosítja, hanem Soós Ilona ügyvédi praxisa, melyet Orosházán végez. | Egykori állami csúcsvezető volt nejével erősödött az Orbán Ráhel barátnője vezette cég | Megint változott a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. felügyelő bizottságának összetétele. | null | 1 | https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/egykori-allami-csucsvezeto-volt-nejevel-erosodott-az-orban-rahel-baratnoje-vezette-ceg.html | 2021-03-27 12:23:16 | true | null | null | Privátbankár |
Másfél hónap alatt több mint nyolcmillió forintot keresett az ellenzéki vezetésű újbudai önkormányzaton az egykori SZDSZ-es, jelenleg DK-s Lakos Imre – írta a Sétáló Budapest Facebook-oldal. Lakos, aki Demokratikus Koalíció XI. kerületi alapszervezeti vezetője a párt listájának második helyén indult 2019-ben az önkormányzati választáson, de nem sikerült mandátumot szereznie a képviselő-testületben.
Végül komoly összeggel vigasztalódhatott: a náci tömeggyilkosokat előszeretettel emlegető
László Imre DK-s polgármester másfél hónapig kabinetvezetőként alkalmazta párttársát, amiért az nyolcmillió forintot keresett.
Emlékeztetnek, Lakos volt az a politikus, aki félmillió forintra beperelte Lengyel Domokost, a Sétáló Budapest kerületi polgármester-jelöltjét az alábbi megfogalmazásáért: „Célunk a parkolási maffia, a NER korrupt rendszere és a hasonlóképp korrupt, másodfokon elítélt Lakos Imre–Molnár Gyula-tandem mellett harmadik, civil utat kínálni a választóknak.”
„A közhatalmat soha nem gyakorló, 24 éves Lengyel Domokos bár egy tényszerűen igaz állítást írt, a volt SZDSZ-es politikusbűnöző sérelme szerint hiányolta a kétes harmadfokú felmentés történetét, ahol az MSZP alkotmánybíró-jelöltje (!) a nyilvánvaló elfogultság ellenére felmenthette őket a Kúrián” – olvasható a Sétáló Budapest posztjában.
Lengyel Domokost Schiffer András képviseli, Lakost pedig Gyurcsány Ferenc egykori ügyvédje, az ellenzéki önkormányzatoktól továbbra is milliós szerződéseket nyerő Czeglédy Csaba irodája; az első tárgyaláson Lakos Imre meg sem jelent. A kopaszi-gáti korrupciós ügy harmadrendű vádlottja, Zala László ügyvédi irodája pedig 4,2 millió forint értékben kapott megbízást tavaly novemberben Újbuda önkormányzatától – teszik hozzá.
Az összefonódásokat jól példázza, hogy
a DK-s politikus továbbra is többszázezres fizetést kap a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzattól
felügyelőbizottsági tagként.
„Keresztülnyomott egy korrupciós ügyet”
2019 decemberében Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, újbudai önkormányzati képviselő követelte Lakos eltávolítását a kabinetfőnöki pozícióból. Novák szerint Lakos Imre „keresztülnyomott az önkormányzat gazdasági bizottságán egy kisebb korrupciós ügyet”, és bejelentette, hogy pártja hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz az ügyben.
Emlékeztetett: a 24.hu másfél éve közölt cikket arról, hogy a hivatalos és a környékbeli árak feléért-harmadáért „juthat ingatlanhoz” egy cég, amelynek a DK politikusa, Élő Norbert a vezérigazgatója. Akkor ettől a szerződéstől a „média hatására” elálltak – mondta Novák Előd, hozzátéve: de „most Lakos Imre egyik első teendője volt keresztülnyomni ezt az ügyet a gazdasági bizottságon”.
Az ellenzéki politikus azt mondta: Lakos Imre, „az egykori SZDSZ-es politikusbűnöző” lett az ország ötödik legnagyobb önkormányzata, Újbuda második embere, miután László Imre, a kerület DK-s polgármestere kabinetvezetővé nevezte ki őt. | A DK-s Lakos Imre vigaszdíja az újbudai önkormányzattól: 8 millió forint másfél hónap alatt | A XI. kerületi DK-s polgármester kabinetfőnökként alkalmazta volt SZDSZ-es párttársát, miután az nem került be a kéviselő-testületbe. | null | 1 | https://mandiner.hu/belfold/2021/02/dk-lakos-imre-ujbuda-demokratikus-koalicio-penz | 2021-02-16 16:15:00 | true | null | null | Mandiner |
Érdekes állami megbízással gyarapodott Fellegi Tamás – a második Orbán-kormány fejlesztési miniszterének – egyik vállalkozása az év végén. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ugyanis havi bruttó 4,6 millió forintért szerződött a Fellegi Tamás (rész)tulajdonában és vezetése alatt álló EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Kft.-vel.
Lapunk információi szerint a volt miniszter cége 11 hónap alatt – 2021. november 30-áig – bruttó 51 millió forintért ad tanácsokat a tárcának. Ez azonban nem minden: Palkovics László minisztériuma olyan feladatra szerződött Fellegi kft.-jével, amelynek ügyei január 1-jétől már nem tartoznak az ITM-hez. Így feltétlenül kétségesnek tetszik, hogyan tudja elvégezni a cég a szerződésben rögzített feladatokat.
A birtokunkba került irat szerint az EuroAtlantic Kft. munkájára azért van szükség, mert az innovációs minisztérium fejlesztéspolitikai szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkárságának olyan szakértőkre van szüksége, akik tanácsaikkal segítik a döntéshozatalt az uniós források felhasználásában. Az EuroAtlantic Kft. ráadásul versenytárs nélkül jutott a megrendeléshez, az ITM ugyanis közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül választotta ki a vállalkozást. Sőt, a tárca mástól árajánlatot sem kért. Ezt egyébként a tanácsadásra vonatkozó kivételeket tartalmazó jogszabályokkal magyarázta a minisztérium.
Ennél is érdekesebb azonban az elvégzendő feladat. Ahogy fentebb írtuk, az EuroAtlantic Kft.-vel európai uniós források felhasználásával összefüggő tanácsadásra szerződtek. A hivatkozott jogszabályokból azonban kiderült, hogy a tárca részéről 2020. december 23-án aláírt szerződés és melléklete is olyan jogszabályi pontokkal indokolja a megrendelést, amelyek azóta hatályukat vesztették. Tudniillik, az európai uniós források felhasználásának feladatköre az ITM-től a Gulyás Gergely miniszter által vezetett Miniszterelnökséghez került, az erről szóló kormányrendelet még december elején jelent meg. Az ITM tehát olyan feladatra szerződött 11 hónapra a Fellegi-céggel, amelyért január elsejétől már nem felel.
Ennek alapján megalapozottan vetődik fel a kérdés: milyen tevékenységre fizet ki a tárca 51 millió forintot a volt miniszter kft.-jének? További kérdés lehet az is, hogy mivel a tárca részéről Vartus Gergely fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkár karácsony előtt egy nappal szignálta a szerződést – egy héttel azelőtt, hogy az ITM elveszítette volna az uniós források feletti jogkörét –, vajon mi motiválta az EuroAtlantic Kft.- vel kötött szerződést?
Többek között ezekre is rákérdeztünk Fellegi Tamásnak küldött megkeresésünkben. Az egykori miniszter érdeklődésünket megköszönve azt írta, hogy a kormány tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás a Miniszterelnökség feladata, ott érdeklődjünk. Természetesen a tárcának és az ITM-nek is – utóbbinak még az előző héten – elküldtük kérdéseinket, ám egyelőre nem válaszoltak.
Az EuroAtlantic Kft. egyébként korábban is dolgozott a kormánynak. 2016-ban ők kapták meg az azóta több milliárd forintos veszteséggel kimúló Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. izraeli befektetési irodája működtetését havi 2,1 millió forintért.
Az cég tulajdonosi szerkezetén ugyan ebben az évben változtattak, de a vállalat részben továbbra is a Fellegi címére bejegyzett és szintén általa vezetett Willard Partners Zrt.-hez tartozik, a másik tulajdonos (Rocadura Kft.) pedig a Fellegi korábbi kabinetfőnökének tulajdonában áll. Az EuroAtlantic egyébként igen erős évet zárt 2019-ben. Az előző évi eredményéhez képest ugyanis megnégyszerezte az árbevételét.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018-as megalakulásától 2020 végéig felelt az európai uniós források felhasználásáért. Mivel Palkovics László miniszter széles körű feladatkört vitt, és maga is mérnök, meglepetésként hatott, hogy a stratégiai fontosságú, az uniós források feladatkörét elvonták a tárcától. Az átmenetben alighanem fontos szerepe volt az ezen ügyek felügyeletével megbízott Ágostházy Szabolcs államtitkárnak – Gulyás Gergely miniszter korábbi kabinetfőnökének –, aki októberben került az ITM-be. Ám Ágostházy 3 hónap után ismét a Miniszterelnökségen találta magát az uniós forrásokkal együtt, mivel Orbán Viktor a felzárkóztatási pénzek kezelését a Miniszterelnökséghez rendelte. Ez is része a stratégiai irányzatokat kezelő ITM feladatkörei csökkentésének. Emlékezetes, a 444.hu szerint Palkovics László a hatáskörök megnyirbálása miatt az év végén benyújtotta a lemondását, de a portál szerint Orbán Viktor nem fogadta el. Sőt, a kormányfő sajtófőnöke akkor kacsának nevezte a tárcavezető lemondási szándékáról szóló hírt, miként Palkovics is cáfolta.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/5. számában jelent meg január 29-én. | Zsíros szerződést hoztak az ünnepek a volt miniszternek | Érdekes állami megbízással gyarapodott Fellegi Tamás – a második Orbán-kormány fejlesztési miniszterének – egyik vállalkozása az év végén. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ugyanis havi bruttó 4,6 millió forintért szerződött a Fellegi Tamás (rész)tulajdonában és vezetése alatt álló EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Kft.-vel. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/2021/01/29/zsiros-szerzodest-hoztak-az-unnepek-a-volt-miniszternek/ | 2021-01-29 00:56:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Több mint 43 millió forintot fizet ki a Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti képviselőcsoportja közösségi médiás tanácsadásra egy tavaly októberben alapított cégnek - vettük észre a parlament hivatalos oldalán. Az Eagle Eye-Marketing Kft.-t az a Páva Zoltán vezeti, aki a felelős kiadója az egyik legismertebb baloldali propagandaoldalnak, az Ez a Lényegnek.
A parlament.hu-ra feltöltött adatok szerint tavaly március 16-án a DK frakciója 43,1 millió forintért bízta meg "social media tanácsadással" a EagleEye-Marketing Kft-t.
Gyors felemelkedés
A fél évre, azaz év elejétől június 30-ig szóló megbízási szerződést a DK részéről Sebián-Petrovszki László pártigazgató írta alá. Az, hogy a nyertesnek a havi hétmillió forintért cserébe pontosan milyen szolgáltatás(oka)t kell nyújtania a Gyurcsány-párti képviselőknek, nem derül ki az Országgyűlés tájékoztatójából.
Az elérhető adatok szerint a közpénzmilliókkal támogatott, győztesként kihozott vállalkozás újonnan létrehozott cég, csak tavaly októberben jegyezték be őket undi székhelyükre. Közel sem véletlen a sikertörténet, hiszen a fő profilja szerint reklámügynökségben, PR-ban és kommunikációban utazó EagleEye ügyvezetője több szálon is kötődik a baloldalhoz.
Szocialista körök
Az 1979-es születésű Páva Zoltánnak már a családja is erősen baloldali: édesapja korábban a szocialisták országgyűlési képviselője (1994-2010) és komlói polgármestere (1998-2010) volt.
Ifjabb Páva eleinte a politikában, majd a média és a kommunikáció világában találta meg számításait. A szocialista párt környékén mozgolódó, alig harmincéves fiatalembert Gyurcsány Ferenc az általa vezetett miniszterelnöki kabinet és az MSZP, valamint annak parlamenti frakciója közötti koordinációval bízta meg, jó eséllyel családi beágyazódása miatt. Páva egyébként 2005-ben az Európai Parlamentben is gyakornokoskodott.
Nemcsak a pártban, hanem az akkori kormányzatban is jók voltak a pozíciói, hiszen 2008 és 2010 között a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója volt. A média nyomására az intézmény hozzáférhetővé tette az ötmillió forint alatti és feletti 2008-as tanácsadói szerződéseit. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az ekkoriban az MSZP-közeli Generáció 2020 Egyesület elnökeként is tevékenykedő ifjabb Páva Zoltán a Medich-Technik Bt.-n keresztül 4,9 millió forintot kapott civil koordinációért. Mint a Pesti Srácok cikkében megjegyezte, az MPSP Consulting Kft.-n (aminek ügyvezetője volt) keresztül további 1,9 millió forint érkezett a bankszámlájára, a kettő együtt pedig akkoriban kitette egy kisebb lakás árát.
Ifjabb Páva a legutóbbi önkormányzati választás előtt tért vissza, nem is akárhogyan. Tavalyelőtt szeptemberben, közvetlenül az önkormányzati választás előtt Ez a Lényeg néven új internetes baloldali propagandalapot indított, ami leginkább durva, alpári stílusával hívta fel magára a figyelmet, és azzal hogy indításként milliókat költött facebookos hirdetésekre. Mint az impresszumból kiderül, kiadójuk az Oraculum 2020 Kft., aminek a tulajdonosa és ügyvezetője ifjabb Páva. A háttérember egyébként felelős kiadóként van feltüntetve az oldalon. | 43 millió forintot fizettek ki Gyurcsányék az egyik baloldali álhíroldalnak | Több mint 43 millió forintot fizet ki a Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti képviselőcsoportja közösségi médiás tanácsadásra egy tavaly októberben alapított cégnek - vettük észre a parlament hivatalos oldalán. Az Eagle Eye-Marketing Kft.-t az a Páva Zoltán vezeti, aki a felelős kiadója az egyik legismertebb baloldali propagandaoldalnak, az Ez a Lényegnek. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2021/03/dk-frakcio-megbizasi-szerzodes-eagle-eye-marketing-kft | 2021-03-17 01:26:00 | true | null | null | Origo |
A Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség közzétette a 2019. április-júniusi időszakra vonatkozó szerződéseinek listáit a kormány.hu oldalon. Ezek között vannak támogatási, megbízási és vállalkozási szerződések, illetve támogatói okiratok is.
A dokumentumokból kiderül, hogy az utolsó Habsburg-trónörökös, az egykori európai parlamenti képviselő és közíró Habsburg Ottó hagyatékának nagy részét kezelő alapítvány működésének támogatására 2019-ben is 400 millió forint jut. (Az alapítványt 2017-ben hozta létre a magyar kormány - a tulajdonosi jogok gyakorlója a kancelláriaminiszter - 100 millió forint kezdő vagyonnal, a szakmai feladatainak ellátására pedig 330 milliót adott; 2018-tól évi 400 milliós működési támogatást kaphat.)
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) a 2022-as férfi kézilabda Eb-re készülő új budapesti sport- és rendezvénycsarnok előkészítési feladataira 3,034 milliárdot kapott. Az állami beruházó a napokban - egy nagy árzuhanást követően - a Market Építő Zrt.-t hirdette ki a kivitelezésre lebonyolított közbeszerzésén nyertesként, nettó 78,7 milliárd forintos árajánlattal.
Az új fővárosi Duna-híd (a budai Galvani utca és pesti Illatos út vonalán) és a kapcsolódó közlekedési hálózat előkészítésére a KKBK-nak és a NIF Zrt.-nek 7 milliárd 667 millió forintot juttat a kormány.
Áder János köztársasági elnök által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 499 millió forint támogatást kapott. (A kormány tavaly októberi határozata szerint az alapítvány 2019-ben közel 1,5 milliárd forint költségvetési forrásban részesülhet, a 2020-as költségvetési törvényben pedig 1,2 milliárdos keretösszeg szerepel.)
Milliárdok a KKETTK-nak
A Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) a rendszerváltozást ünneplő 30 éve szabadon emlékév programjainak előkészítésére és első szakaszának megvalósítására 471 milliót költhetett a 2019. második negyedéves szerződéses adatok szerint. (Az ünnepségsorozat teljes költségvetését három évre és 12 milliárd forintra tervezte a kormány.) Augusztus végén felmondott a KKETTK fenntartásában működő XXI. Század Intézet több munkatársa, köztük Lánczi Tamás igazgató, a távozásukat Schmidt Mária főigazgató, az emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos az intézet honlapján közzétett közleményében váratlannak és puccsszerűnek minősítette. A munkatársak döntése Schmidt szerint kockáztatja az intézet tevékenységét, amely érinti az emlékév egyes programjainak megvalósulását is.
A közalapítvány a Nobel-díjas író Kertész Imre nevét viselő intézet 2019-es működésének és feladatának ellátására 650 millió forint támogatást kap. A KKETTK felel az új Puskás Ferenc stadionban a Puskás-kiállítási központ megvalósításáért is, erre 3,886 milliárd forint költségvetési pénzt költhet.
A szobakiadással és rendezvények lebonyolításával is foglalkozó fehérvárcsurgói Károlyi-kastély alapítványának is jutott költségvetési támogatás, a szakmai és művelődési programokra 60 millió forint.
Önkormányzatoknak is utaltak
Ahogy az elmúlt években többször, úgy most is nagyvonalú támogatást kapott Érd önkormányzata: 1,725 milliárdot nagy forgalmú városi közúti csomópontok átépítésére. Budafok-Tétény önkormányzata eddig burkolat nélküli utak burkolatának építésére 1,136 milliárdot költhet. Az adófizetők 2,892 milliárd forinttal támogatták Nyíregyháza négycsillagos szállodaépítését, a Sóstó fejlesztési program keretében. (A szálloda üzemeltetését az önkormányzat rá is bízta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt.-re). Miskolc önkormányzata az Okos város projektjei megvalósításához jut hozzá 2,415 milliárd forinthoz. Veszprém a Modern Városok Program keretében 762 millió forintot kap a Csermák Antal zeneiskola felújításához.
A határon túlra is jutott támogatás
A határon túli magyar szervezetek között - mások mellett - jelentős összegű támogatást kapott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (220 milliót működésre és 85 milliót lapok kiadására) és a vajdasági Agenda Polgári Egyesület (90 millió). A szegedi székhelyű Magyar Házak Közhasznú Nonprofit Kft. 100 millió forintot kapott a Kárpát-medencei regionális fejlesztési programjára.
Korábbi adományozási leveleit módosította a Miniszterelnökség, így 145 millió forint adomány jut az otthonukból elüldözött iraki keresztényeket ellátó, az Erbíli Káld Katolikus Érsekség által alapított Szent József Kórház gyógyszerellátására, és 143 milliónyi az Asszír Keleti Egyház Erbíli Püspökség beruházásainak (papnevelő szeminárium, templomfelújítás) támogatására.
A 2019-es ghánai magyar fesztivál szervezésére 10 millió forintot kapott a 2017 decemberében bejegyzett Blackbird Kulturális Menedzsment Kft., amelynek társtulajdonosa a Céginfo.hu adatai szerint az Irie Maffia zenekarból is ismert Élő Márton zenész-producer.
A hazánkról alkotott nemzetközi képet kívánja javítani a Magyarország Barátai Alapítvány, amelynek ezúttal 100 millió forint "nemzetpolitikai célú támogatás" jutott. (Az alapítványt 2011-ben jegyezte be az azóta elhunyt Granasztói György történész, a kuratóriumának elnöke jelenleg Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, egyik tagja pedig Martonyi János volt külügyminiszter.)
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Köves Slomó vezető rabbi kezdeményezésére 2012 novemberében létrehozott Tett és Védelem Alapítvány mintegy 525 millió forint állami támogatáshoz jutott az "Európai Tett és Védelem Liga" létrehozására Budapesten és Brüsszelben. (A kormány 2020-tól évi 500 millió forinttal dotálja a magyarországi zsidó civil szervet európai szintű antiszemitizmus elleni küzdelmét - írta az alapítvány tavaly novemberi közleményére hivatkozva a 168 Óra.)
Ahogy tavaly, úgy idén is megkapta a 150 millió forint költségvetési pénzt működésére az Alapítvány a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért nevű szervezet. Ennek nincs honlapja, a leggyakrabban a Lezsák Sándor által alapított Lakitelki Népfőiskolával közösen szervezett programjaival kerül be a hírekbe. (Közhasznúsági jelentése szerint tavaly egyebek mellett a kettős honfoglalás elméletét is kidolgozó László Gyula régész-történész emlékkiállítását támogatták, továbbá például A sátánizált Horthy, a Magyar történeti mondák katalógusa - 12 kötet -, a Forró vodkával teli bakancs - válogatás orosz újrealista kisprózából című könyvek megjelentetését.)
Tréningek az államtitkároknak
Az adófizetők pénzéből 6,4 millió forintot költöttek Varga Judit kommunikációs felkészítésére (még a Miniszterelnökség uniós kapcsolatokért felelős államtitkáraként, jelenleg ő az igazságügyi miniszter), míg az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósulásért felelős államtitkár Azbej Tristan kommunikációs tréningjeire 2,5 milliót. Az előbbi megbízásnak a kormányzati és egészségügyi kampányokat is lebonyolítót PlanB Magyarország Kft. örülhetett (ennek társadalmi kapcsolati igazgatója a LinkedIn profilja szerint Palatinus Woth Márton, aki Gulyás Gergellyel együtt alapította anno a Fidesz ifjúsági tagozatát, írta a 444.hu). Azbej Tristannak a 2018 októberében bejegyzett Clavis Consulting Kft. adott tanácsokat, ez - ahogy arról korábban az Átlátszó beszámolt - Törcsi Péter vállalkozása, aki a kormányzati szócsőként működő Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.
A műsorgyártó Téglásy Márk 4,8 millió forintot kapott (plusz 250 ezer forint utazási költségtérítést) azért, hogy dokumentálja az Azbej Tristan üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár tevékenységét meghatározott helyszíneken és eseményeken.
Kommunikálni tudni kell
Petneházy Dávidnak pr-kommunikációs tanácsadásért legfeljebb bruttó 10,5 millió forintot fizetnek. Petneházy a Fidelitas Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei elnöke volt, a cégadatok szerint a Soroksári Hírlapot megjelentető Promotheus Agency Bt. beltagja és üzletvezetője. A társaságnak az előző évek nulla forintos árbevételét 2018-ban sikerült 110 millió forintra növelni, s elérni 59 milliós adózott eredményt. (Apja Petneházy Attila színész, az előző parlamenti ciklusban fideszes országgyűlési képviselő, jelenleg az Emmi miniszteri biztosa.)
Szintén kommunikációs tanácsokat kérnek a debreceni székhelyű Independent Research Group Kft.-től, 9,1 millió forintért, a cég Beke Sándoré, aki sajtóhírek és közzétett szerződéses adatok szerint évek óta ad ilyen tanácsokat fideszes önkormányzati és parlamenti képviselőknek.
Elkél az ügyvédi segítség
A volt igazságügyi miniszter Trócsányi László nevével fémjelzett Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával 22,5 millió forint keretösszegű szerződése áll fenn a Miniszterelnökségnek. Répássy Róbert (aki 2018-ig fideszes parlamenti képviselő, 2015-ig igazságügyi államtitkár volt) ügyvédi irodájával 17,3 millióért kötöttek megállapodást jogi képviselet ellátására. A kancelláriának évek óta dolgozó Balsai Ügyvédi Irodának is jutott 400 ezer forint az áprilisi szerződéses adatok szerint (az iroda az egykor MDF-es, majd fideszes, jelenleg alkotmánybíró Balsai István fiáé, ifj. Balsai Istváné).
A Miniszterelnökség négymilliós megbízást adott közvélemény-kutatásra a kormánynak és állami szervezeteknek rendszeresen dolgozó - a Miniszerelnökség egykori jogi államtitkára, Győri Tibor cégének -, a Nézőpont Intézet Kutató és Elemző Nonprofit Kft.-nek.
Ünnepi fellépés Rúzsa Magditól
Rúzsa Magdi fellépéséért 1,7 milliót számlázhatott menedzserének cége, a Daisy-Kép Reklámstúdió Bt., az énekesnő és zenekara az idei március 15. alkalmából az állami kitüntetések átadási ünnepségén adott műsort - derül ki a dokumentumokból.
Hazafias nevelésnek is kell a reklám | Forintok gurultak Rúzsa Magdi, Schmidt Mária, valamint fideszes politikusok fiainak közelébe | Milliókat fizet kommunikációs és ügyvédi tanácsokra eddig ismeretlen vagy Fideszhez köthető vállalkozásoknak a Miniszterelnökség. A kancellária második negyedéves szerződési listáján ott van többek közt Áder János alapítványa, a Schmidt Mária főigazgatóhoz köthető közalapítvány és Rúzsa Magdi menedzserének cége is. Milliárdok mentek egy új Duna-híd és egy budapesti csarnok építésének előkészítésére, a Puskás-kiállítás összeállítására és a Sóstó Hunguest Hotel építésére. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/miniszterelnokseg-szerzodes-schmidt-ruzsa-kezilabda-puskas-fidesz.691193.html | 2019-09-11 11:56:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Tavaly is nagyon jó tanácsokat adhatott Rákay Philip Norton Consulting Zrt. nevű cége, ugyanis a 2017-ben alapított vállalkozásból kereken 100 millió forint osztalékot vett ki az egykori tévés műsorvezető - derül ki a céges beszámolóból. Ugyanakkor az árbevétel és a profit volt már több is: 818 millió forint forgalomból 602 millió forint nyereség jött össze 2018-ban, tavaly pedig 616 millió forint bevételből 417 millió forint profit született.
Rákay Philip (Rákay Kálmán) 2011-ben lett az MTV M1 csatornájának intendánsa, és a Fidesz nagygyűlések házigazdája volt. Ma is jó kapcsolatokat ápol a kormánnyal.
Hegymagason jártam a csodálatosan megújult Tarányi Présház 1780-ban Rákay Philip meghívására – írta közösségi oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter a nyáron.
A Norton Consulting a tulajdonosa a Tarányi Nonprofit Kft.-nek. Még a nyáron volt hír, hogy a badacsonytomaji Ranolder villa mellett a szomszédos Hegymagas egyik jellegzetes épületét, a Tarányi-présházat is megszerezte Rákay Philip cége. Az itt működő éttermet pedig a Tarányi Présház 1780 Kft. üzemelteti, ahol az ügyvezető az egykori tévés felesége, Wieber Orsolya lett.
Szintén a Norton Consulting a tulajdonosa a RANOLDER VILLA 1864 Kft.-nek, idén április óta. A Ranolder-villa korábban a miniszterelnök veje, Tiborcz István portfóliójának része volt, ugyanis a BDPST Zrt. banki követelésként vette meg a badacsonytomaji villát még 2017-ben. A négyezer négyzetméteres telken álló épületet egykor a veszprémi püspök használta nyaralóként.
Maga a Norton Consulting székhelye pedig tavaly március óta a budai Várban található, a Bécsi kapu téren. Azt pedig a 24.hu írta meg, hogy milyen körülmények között jutott önkormányzati lakáshoz Rákay Philip és családja a budai Várban. A cikk szerint a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese és felesége lakáscsere útján jutott hozzá egy 60 négyzetméteres, kétszobás ingatlanhoz a Bécsi kapu téren egy olyan műemlék épületben, amit néhány éve 70 millió forintból újított fel az I. kerületi önkormányzat.
A lakásért havonta 39 ezer forintot fizetnek. A kerülettől kikért szerződésekből pedig kiderült, hogy Rákayék a vári lakásért cserébe egy 24 négyzetméteres, földszinti, egyszobás lakást adtak a VIII. kerületi Kálvária téren. | Rákay Philip tanácsai kereken 100 millió forint osztalékot értek | A Fidesz nagygyűlések egykori házigazdája ma már tanácsokat ad, amelyek úgy látszik, sokat érnek az ügyfeleknek. Rákay Philip most 100 millióval gyarapodott, és főleg a Balaton-felvidéken vásárol ingatlanokat. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/rakay-philip-tanacsai-kereken-100-millio-forintot-ertek.html?fbclid=IwAR3_h9g1bVf650De8tuz9wvyWexiexTeQ0MN00uGazYfiu_45NlsoVC4KyU | 2020-10-27 15:21:00 | true | null | null | mfor.hu |
Orbán Viktor apjának bányavállalata, a Dolomit Kft. évek óta az egyik legjobban teljesítő vállalkozás a piacon árbevétel és profit tekintetében is. A Direkt36 újabb kutatásai szerint ráadásul a cég azért is emelkedik ki versenytársai közül, mert az elmúlt években a piaci átlagnál jóval magasabb osztalékot fizetett a tulajdonosainak.
Az osztalék azért lényeges szám, mert megmutatja, hogy mennyi pénzt visznek haza a tulajdonosok egy cég által termelt nyereségből. A Dolomit Kft. a legfrissebben hozzáférhető adatok szerint 2019-ben 1,8 milliárd forintot fizetett, ami a piaci átlag több mint tizenháromszorosa.
Az elemzésünk során a Dolomit Kft. osztalékát azoknak a vállalatoknak az osztalékával hasonlítottuk össze, amelyek főtevékenységükként ugyanazt a szakágazatot jelölték meg, mint az Orbán-cég (kőfejtés, gipsz és kréta bányászata). Jelenleg 70 ilyen cég működik a piacon.
Az általunk elemzett időszakban, 2015 és 2019 között a 70 cégből a Dolomittal együtt mindösszesen 23 olyan volt, amelyek mind az öt évet nyereséggel zárták. Arról a cég tulajdonosai határoznak, hogy az adott évi profitot milyen célra, milyen összegben használják fel: visszaforgatják-e a vállalkozásba, vagy osztalék formájában – részben vagy egészben – kifizetik a tulajdonosoknak.
A Dolomit Kft. osztalékából a tulajdonrészük arányában részesülnek a cég tulajdonosai. Így az 51,16%-os tulajdonrésszel rendelkező idősebb Orbán Győző minden évben az osztalékként kifizetett összeg több mint felére jogosult. Ez 2015-től 2019-ig több mint 4 milliárd 372 millió forintot jelentett Orbán Viktor édesapjának.
Az általunk vizsgált 70 cégnek csak a töredéke fizetett osztalékot az elmúlt években: 2015 óta minden évben maximum 11 olyan cég volt, ahol osztalék felvétele mellett döntöttek. Az Orbán Győző többségi tulajdonában lévő bányatársaság – amelyről cikksorozatban tártuk fel, hogy számos állami építkezéshez szállít építőanyagot – az elmúlt öt évben mindig a legjobban fizető vállalkozások között volt. Az osztalékfelvétele a következőképp alakult:
2015-ben csak a német-osztrák háttérrel rendelkező Basalt Középkő Kőbányák Kft. előzte meg.
2016-ban egy átmeneti visszaesést követően ugyan csak a negyedik helyen végzett három nemzetközi tulajdonú cég mögött, de még így is a Dolomit Kft. fizette a legnagyobb osztalékot a magyar hátterű cégek közül.
2017-ben a Dolomit Kft. adta a tulajdonosoknak az egész piac legmagasabb osztalékát.
2018-ban második lett a francia Colas csoport egy magyarországi leányvállalata mögött.
2019-ben pedig ismét a piac legnagyobb osztalékát fizette.
Az elmúlt öt évben a Dolomit Kft. a profitot egyszer sem forgatta vissza a cégbe, hanem teljes egészében kifizette osztalékként a tulajdonosoknak.
Az Orbán-bányán kívül csak egyetlen társaság, a német-osztrák hátterű Basalt Középkő Kőbányák Kft. fizette ki ilyen magas arányban a nyereséget. A többi konkurens bányacég, ha fizetett is osztalékot, erre csak a profitja egy részét használta, a többit pedig eredménytartalékba helyezte, amelyből a cég későbbi fejlesztéseit és kiadásait fedezhetik.
Fontos neked a független tényfeltáró újságírás? Támogasd a Direkt36-ot!
„Ha valaki tartalékolás helyett a teljes profitot kifizeti osztalékként, az arra enged következtetni, hogy a cég jövőjét illetően vagy nem lát további fejlesztési lehetőséget, vagy nem érzi szükségét egy biztonsági összeg felhalmozásának, ami később segítheti a cég fennmaradását” – mondta egy építőipari forrás. Hozzátette, hogy ilyen tartalékra egyébként nagy szükség lehet, hiszen „sosem láthatjuk előre, mikor szakad a nyakunkba egy világjárvány, ami megdöntheti a gazdaságot.”
Még nyereségesebb, mint korábban
A Dolomit Kft. az elmúlt években mind árbevétel, mind profit tekintetében a legsikeresebb bányavállalatok között volt, 2018-ra pedig a teljes konkurenciát lekörözte egy fontos tekintetben: a piacvezető bányacégek közül Orbán cége érte el a legmagasabb árbevétel-arányos nyereségrátát. Ez a nyereségráta (más néven profitráta) azt mutatja meg, hogy a céghez befolyó pénzből mennyi marad a tulajdonosoknál.
2018-ban a Dolomit Kft. 41,3%-os profitrátát ért el, amely nemcsak a cég történetében, hanem a teljes piacon kiemelkedő volt (több mint duplája az akkori 18,8 százalékos piaci átlagnak). Bár 2019-ben a Dolomit Kft. árbevétele és nyeresége is visszaesett kissé (4 milliárd forintos árbevétel mellett 1,8 milliárdos eredményt ért el), a profitráta tovább emelkedett, majdnem 45 százalékra, amely csaknem háromszorosa a piaci átlagnak.
Egy bányavállalat tulajdonosa szerint a kiemelkedő profitráta a normális piaci működés velejárója is lehet. „A kő nem egy homogén anyag, amire azt lehet mondani, hogy minden egyes bányából ugyanazt termelik ki. A kő minősége, az anyagfeldolgozás modernizáltsága, a gépesítés mind meghatározza a profitrátát, de ha valakinek jó köve van egy olyan régióban, ahol kereslet is van rá, ott drágán adják.”
Egy másik építőipari forrás szerint azonban más oka van az árkülönbségnek. Amíg 2010 előtt az volt a jellemző, hogy a legolcsóbb ajánlattól maximum 3-5 százalékkal tértek el a megrendelők, addig „mostanra ez az eltérés már a 30-50 százalékot is elérheti. Persze ez csak a speciális, VIP beszállítók árai vonatkozik.” – mondta a forrás.
Az Orbán Győző többségi tulajdonában álló bánya annak ellenére szerepel rendszeresen jelentős állami beruházásokban, hogy a konkurenciánál jóval drágábban - esetenként 60-70-százalékkal magasabb áron - ajánlja az építőanyagait.
A Dolomit Kft. nem válaszolt az arra vonatkozó kérdéseinkre, hogy minek köszönhető a cég kiemelkedő teljesítménye. Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan pedig ismét ugyanazt a választ küldte el, mint a korábbi, az Orbán család cégeit érintő kérdéseinkre: „A miniszterelnök nem foglalkozik üzleti kérdésekkel.”
Matyasovszki Fanni a Direkt36 gyakornoki programjának keretében írta a cikket. | Az Orbán-bányából viszik haza a legtöbb pénzt a piacon | Orbán Viktor apjának bányavállalata, a Dolomit Kft. évek óta az egyik legjobban teljesítő vállalkozás a piacon árbevétel és profit tekintetében is. A Direkt36 újabb kutatásai szerint ráadásul a cég azért is kiemelkedik versenytársai közül, mert az elmúlt években a piaci átlagnál jóval magasabb osztalékot fizetett a tulajdonosainak. | null | 1 | https://444.hu/2021/03/29/az-orban-banyabol-viszik-haza-a-legtobb-penzt-a-piacon | 2021-03-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Építőiparral foglalkozom, nem vérplazmával!
– írta felháborodva a 24.hu-nak Paár Attila, a West Hungária Bau cégcsoport tulajdonosa. Az 55. leggazdagabb magyar azért fakadt ki, mert szerinte nevét alaptalanul hoztuk összefüggésbe egy, a hazai vérplazmapiacot felforgató új vállalkozással.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma röviddel azután, hogy a tavaly indított cég megjelent a vérplazmaüzletben, drasztikusan átalakította a piacot. A tárca rendeletileg 3500 forintban korlátozta donoroknak fizethető térítés legmagasabb összegét. A vérplazmáért addig 7-8 ezer forintot kaphattak a többnyire kispénzű donorok, de alkalmanként az összeg akár nagyobb is lehetett, hiszen a cégek versenyeztek a donorokért. De csak az év elejéig.
A piacon a közelmúltban feltűnt céget, a Plasma Expert Kft.-t nem egy egészségügyi nagyvállalat, hanem a Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt. alapította.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke március elején beszélt arról, hogy a piaci versenyt korlátozó rendelet azért születhetett meg, mert a FÉSZ mögött a miniszterelnök veje, Tiborcz István körül kialakult üzleti kör egyik fontos tagja, Paár Attila áll. Ezt a többi között arra alapozta, hogy a Plasma Expert alapításakor éppen Tiborcz egykori cégétől, a LED-es közvilágításban utazó Eliostól érkezett az ügyvezető. Az Eliost Paár a West Hungária Bau (WHB) Kft.-n keresztül vásárolta meg Orbán Viktor vejétől.
Paár a 24.hu-nak küldött levelében azt hangoztatta, hogy a cégvezető személye alapján nem lehet levonni azt a következtetést, hogy neki köze lenne a vérplazmás céghez, hiszen azt nem a West Hungária Bau, hanem a FÉSZ alapította.
Azt ugyanakkor elismeri, hogy a FÉSZ és a WHB az elmúlt években több, milliárdos nagyságrendű pályázatot nyert el közös konzorciumukkal, és ilyenkor a tárgyalásokon ő képviselte a cégeket. Az építőipari munkákkal magyarázta azt is, hogy a FÉSZ tulajdonosai és vezetősége úgy döntöttek, hogy fióktelepet/irodát létesítenek abban az irodaházban, amelyben a WHB működik. De állítja: „ezeket az együttműködéseket leszámítva a WHB-nak nincs semmilyen tudomása és ráhatása a FÉSZ Zrt. egyéb üzleti ügyeire”.
A FÉSZ Zrt. többségi tulajdonosa az Excidit Befektetési Kft., melynek tulajdonosa egy magánszemély, aki nem én vagyok.
– írta Paár.
Paár állítását a cégadatbázis is igazolja: a 2015-ben 7 milliárd forintot meghaladó forgalmat bonyolító FÉSZ többségi tulajdonosa valóban nem ő, hanem a luxemburgi illetőségű Kacsóh Gábor. A “német üzletemberként” beharangozott Kacsóh 2012-ben lett a frissen alapított Excidit (korábbi nevén a Leblanc Lavine) Kft.-n keresztül a FÉSZ-részvények többségének birtokosa.
A cégadatbázisból azonban az is kiolvasható, hogy Kacsóh korántsem ebben a pozíciójában tűnt fel először a WHB közelében, sőt, valójában régi és szövevényes üzleti kapcsolatban áll Paár Attilával.
Kacsóh Gábor hosszú ideje luxemburgi cégekkel működik közre Paár magyar vállalkozásainak működtetésében. Ő volt például a vezető tisztségviselője annak a Hungaria Baukonzepte A.G.-nek, amely többségi tulajdonosa a milliárdos cégcsoportjához tartozó WHB Építő Kft-nek. (A WHB Építő volt az egyik közreműködője a Duna-parti Bálna építésének.)
A Paár vezette IBC Ingatlankezelő Kft. egy hasonló névre keresztelt luxemburgi vállalkozás kezében van közel tíz éve. Ezt szintén Kacsóh hozta létre. De Kacsóh Gábor volt a vezetője a 2012-ben megszüntetett City Györ Luxembourg S.A.-nak is, amely a Győr belvárosában épített Arrabona Parkolóházat kezelő magyar céget birtokolta, miközben ténylegesen Paár Attila kezében volt az irányítás.
Ha Kacsóh valódi szerepkörével kapcsolatban továbbra is kétségek merülnének fel, érdemes megnézni szakmai önéletrajzát, amelyet a szintén luxemburgi Deynecourt cég oldalán tett közzé. A különféle legális megtakarítási lehetőségeket ajánló vállalkozás magán- és társasági vagyonokkal foglalkozó jogászként és adótanácsadóként mutatja be a férfit. Az ajánlás szerint Kacsóh különösen a közép-kelet-európai régióban rendelkezik nagy tapasztalatokkal az ingatlanberuházások terén, és specialitása a beruházások kivezetése.
A belső burkoló végzettségű Paár Attila 1997-ben indította útjára a West Hungária Baut, amely máig a körülötte kialakult cégbirodalom zászlóshajója. A felfutásban nagy szerepet játszottak a győri fideszes városvezetés megrendelései, de az üzlet igazán elmúlt 6-7 évben indult be számos olyan nagy állami építkezésnek köszönhetően, mint a Tüskecsarnok vagy a Várkert Bazár. Paár 2009-ben került fel a leggazdagabb magyarok listájára, és tavaly a 14,5 milliárd forintos vagyonával már az 55. helyre emelkedett. | Nem személyesen a Tiborcz-kör milliárdosa csinál üzletet a magyar vérből | Az 55. leggazdagabb magyar zokon vette, hogy összefüggésbe hozták egy építőipari vállalat által alapított vérplazma céggel. A West Hungária Bau tulajdonosa, Paár Attila levélben írta meg, hogy ez nem az ő biznisze. És tényleg nem, hanem egy luxemburgi adótanácsadóé, aki évtizede alapítja szorgalmasan Paár cégbirodalmához a külföldi strómancégeket. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/03/23/nem-szemelyesen-a-tiborcz-kor-milliardosa-csinal-uzletet-a-magyar-verbol/ | 2017-03-23 12:45:00 | true | null | null | 24.hu |
Februárban mutattuk be, hogyan jutott több száz milliárdos vagyonhoz a kormányközeli elitképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC), amely Kárpát-medence-szerte nyújt az oktatást kiegészítő képzéseket az általános iskola felső tagozatától az egyetemig. A kormánypárti képviselők tavaly megszavazták Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatát, és odaajándékozták a Richter- és Mol-részvények 10 százalékát az MCC-t működtető Tihanyi Alapítványnak (szeptember óta Mathias Corvinus Collegium Alapítvány), valamint a kollégium által használt gellérthegyi ingatlant is. A részvények értéke nagyságrendileg 280 milliárd forint körül van, az éves hozam 7-8 milliárd forint környékén várható. Összehasonlításképp: a részvénypakett becsült értéke nagyságrendileg annyi, amennyit az állam idén rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra (283 milliárd forint) vagy a munkanélküliek segélyezésére (álláskeresési járadékra) és a közmunka-programokra összesen szán (273 milliárd forint).
Ősszel a kormánytöbbség vagyonkezelő közalapítvánnyá változtatta az MCC-t működtető alapítványt, és két pécsi, több révfülöpi (a vitorláskikötőt és a hozzá tartozó épületeket), valamint egy szekszárdi, egy szombathelyi és egy zalaegerszegi létesítményt is ingyen adott át a szervezetnek. (A vagyonátadás érdekessége, hogy az MCC mögött álló alapítvány kuratóriumi elnöke Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár, aki a bőkezű állami ajándék átadója és átvevője egy személyben.) A kormány azonban még erre is rá tudott tenni egy lapáttal: karácsony előtt nem sokkal csaknem 100 milliárd forintot juttatott az alapítványnak a gazdaságvédelmi alapból.
Mire megy a pénz?
Mostanra kezd körvonalazódni, hogy merre folyik tovább a közösből kapott pénz: a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány február közepén kétmilliárd forintos keretszerződést kötött Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel „komplex kommunikációs és rendezvényszervezési szolgáltatások” elvégzésére. A nettó kétmilliárdos keretösszeg kimerítéséig vagy legfeljebb 2022 végéig érvényes megállapodás 600 millió forint plusz áfa opciót tartalmaz, így egyelőre annyi biztos, hogy
a kormányközeli elitképző nettó 1,4 milliárd forintot biztosan elkölt a kormány plakátkampányait is levezénylő Balásy cégeinél.
Kérdésünkre az MCC azt közölte: „a közbeszerzést követően megkötött kommunikációs szerződés a leghatékonyabb és leginkább költséghatékony módja annak, hogy az MCC sokrétű, a Kárpát-medencét lefedő, több korosztályt érintő kommunikációs, PR és rendezvényszervezői tevékenységét lefedje”.
Hogy pontosan milyen rendezvényekkel és milyen kommunikációs kampányokkal számolnak a jövőben, ami indokolja a hatalmas megbízást, arra nem kaptunk egyértelmű választ. Elküldték viszont egy Facebook-videó linkjét, amelyben az MCC-Mindset Pszichológia Iskola diákja beszélget Sterczer Hildával, a Hópárduc Alapítvány alapítójával „hegymászásról, érzelmi és fizikai mélységekről, magasságokról”. Levelünk elküldésekor ez volt a legfrissebb, a megbízás keretében lebonyolított esemény. A videón 2400 megtekintést mutat a a közösségi oldal, ez túlszárnyalja a többi, ezt követő közvetítés nézettségét, amelyek jellemzően 300 fős közönséget vonzottak. Az MCC figyelmünkbe ajánlotta honlapját, hogy itt nézzünk szét az aktuális rendezvényeik ügyében, de nem lettünk okosabbak abban a kérdésben, hogy mire megy el legalább 1,4 milliárd forint a jövő év végéig.
Arról is megkérdeztük a tehetséggondozó szervezetet, hogy miért kell 10 hónapra nettó 21,1 millió forintért bérelni autókat a Mercarius Flottakezelőtől. Az orosz befolyás alá került cégről korábban a paksi atomerőmű-bővítés kapcsán írtunk. Az MCC válasza szerint számos vidéki és határom túli helyszínen vannak jelen, ahol programokat szerveznek, oktatási tevékenységet folytatnak, szervezeti teendőket szükséges intézni. „Vezetők, kapcsolattartók, operatív feladatot ellátó kollégák ebből kifolyólag többet kell, hogy utazzanak ezekre a helyszínekre munkavégzés céljából. Emiatt volt szükség autók bérlésére. Az MCC az ár-érték arány tekintetében legkedvezőbb ajánlatot kiválasztva, Seat Leon és Tarraco típusú, középkategóriás járműveket bérel, a szerződéses partner által felkínált alapfelszereltséggel”. Mindez valóban eltörpül az utazásszervezési költségek mellett, az alapítvány márciusban nettó 500 millió forintos keretszerződést kötött az állami megbízásokkal szépen ellátott Mauri Utazási Kft.-vel belföldi és külföldi utak szervezésére.
Pontos összeg nem ismert, de vélhetően jelentős summa megy el a Feneketlen-tónál található négycsillagos, 355 szobás Flamenco Hotel bérletére is, amely legalább négy évig üzemel majd hallgatói kollégiumként, közösségi térként, rendezvényhelyszínként és irodaként. Az MCC budapesti központja 2001 óta a Somlói út 49-53. szám alatt található, ezt az egykoron a Munkásőrség, majd az Országos Rendőr-főkapitányság székházául szolgáló épületet ugyancsak ingyen kapták meg tavaly. A kollégium korábbi indoklása szerint azonban a jelenleg használt épületek alkalmatlanok a hosszú távú szakmai céljaik megvalósításához. Ezért 2025-re új épületet húznak fel a Gellérthegyre, amelynek tervpályázatát már kiírták.
Az MCC honlapján szemlézett interjú szerint már biztos, hogy megveszik a műemléki védettségű, rendkívül rossz állapotban lévő miskolci Avas szálló épületét, így az ajándékba kapott dunántúli ingatlanok után Kelet-Magyarországon is új bázist építenek ki.
Épül a cégbirodalom, és már az alaptörvény is védi
Ilyen tőkével (és a gazdaságvédelmi alapból érkező 100 milliárddal a zsebben) talán nem meglepő, hogy az MCC nagy erőkkel fogott bele üzleti birodalma kiépítésébe. December 22-én rögtön öt céget alapított. Mind az öt saját tulajdonú, illetve bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozik. Nemrég derült ki, hogy az MCC lett a Libri-Bookline könyvkiadási és kereskedelmi óriás kisebbségi tulajdonosa, a Gazdasági Versenyhivatal a bejelentés után két nappal már ki is állította a hatósági bizonyítványt a fúzióról. | Százmilliárdokat adott a kormány a NER elitképzőjének, már látszik, hogy hová folyik tovább a pénz | A plakátkampányos Balásy Gyula legalább 1,4 milliárdot szakít, de százmilliók mennek utazásra is. Közben épül az ingatlan- és a cégbirodalom is a Mathias Corvinus Collegium körül. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/03/29/mathias-corvinus-collegium-mcc-balasy-gyula-kommunikacio/ | 2021-03-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A GVH honlapján közzétett döntés szerint “vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn”. Mint azt korábban megírtuk: a gázipari infrastruktúrát kezelő Tigázból, addigi többségi tulajdonos MET kiszáll, és gyakorlatilag napelemparkot kapott az üzletkötésért cserébe.
A részvényátruházással létrejött üzletről március elején a közleményt kiadó Opus Dzsubák Attila Zsolt vezérigazgatót idézve közölte, hogy a Tigáz az eszközportfóliójuk "értékes eleme lesz, amely kiszámítható, stabil bevételt biztosítva, jelentős mértékben járul hozzá cégcsoportunk eredménytermelő képességéhez". Akkor úgy látták, hogy a tranzakció március 31-éig lezárulhat.
Az eladó MET, mely olyan megállapodást kötött, melynek értelmében a Buzsák községen működő, 77 MWp teljesítményű napelemparkot veszi meg az Opustól, az adásvétel bejelentésével egyidőben interjúban magyarázta el a döntését. A Növekedés.hu-n megjelent cikkben Lehőcz Balázs, a MET eszközmenedzsmenti vezetője azt nyilatkozta, hogy bár eredetileg egy nagy energetikai infrastuktúra-portfólióban gondolkoztak, ma már a MET elsősorban a megújuló energiaforrások felé nyit.
A Tigáz az észak-kelet magyarországi régió egyik nagy földgáz elosztói tevékenységet végző cége, mintegy 33 ezer kilométeres gázvezeték hálózattal rendelkezik. A társaság 2019-es, hitelesített üzemi eredménye 6,7 milliárd forint volt (32 milliárd forintos árbevétel mellett), a nyeresége pedig elérte a 2,3 milliárd forintot. Az Opus a Tigázt az Opus Energyn keresztül fogja tulajdonolni, amelynek része a tavaly megvásárolt Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Is. A két infrastruktúra céggel az adásvételek lezárását követően az Opus Global NyRt. a magyar energiapiac meghatározó szereplőjévé válik. | A GVH rábólintott, hogy az Opus vegye meg a Tigázt | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem talált kivetnivalót Mészáros Lőrinc cégének újabb nagybevásárlásában, így az Opus Global Nyrt. Hivatalosan sem korlátozza az energiaszektroban a versenyt azáltal, hogy megvette a Tigáz egészét. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/versenyhivatal-met-opus-tigaz-gvh.726058.html | 2021-03-29 16:11:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Ha egyszerűen meg szeretnénk jegyezni, hogy mekkora Magyarország gazdasági teljesítménye, érdemes úgy kalkulálni, hogy
az éves magyar GDP nagyjából 160 milliárd dollár, vagyis kerekítve úgy 50 ezer milliárd forint.
Ha ehhez az összeghez viszonyítjuk azokat a 30−300 milliárd forintos, bizonyos esetekben akár 1000 milliárd forintos nagy pályázatokat és közbeszerzéseket, amelyeket a kormányzat mostanában elindított, sőt, sok esetben már le is zárt, nem túlzás azt állítani, hogy már a magyar gazdaság 2-3 százalékát érintik ezek a gigatenderek.
Azért nem többet, mert jellemzően az egyes szektorokat átalakító központosítások hosszabb időszakra, vagyis 2−4 évre írják újra a viszonyokat, így a szummájukat nem egy év GDP-jével érdemes arányosítani.
Szűkül a verseny
Elvileg egy ilyen nagy központosító állami program lehetne értelmes. Abban ugyanis van ráció, ha nem kell a kormányzat egyes alágazatainak, minisztériumoknak, kórházaknak, börtönöknek, a kisebb állami cégeknek az izolált feladatokra külön közbeszerzéseket lebonyolítaniuk, hanem egy nagy közös közbeszerzés után egyszerűbben tudnának szerződni. Vagyis segítség és költségmegtakarítás is lehetne a centrumban kiválasztott őrző-védő, takarító, pályázatíró vagy közbeszerzési tanácsadó.
Ám nem ez történik. Hanem az egyes szolgáltatások 50−100, akár 1000 kisebb magyar céget is felvonultató piacáról mindenki kiszorul, és miközben egy szeparált munkaerő-közvetítési vagy éjjeliőri feladatra akár 10-15 cég is pályázhatna, a nagy központi tenderekre csak
2-3 szereplő képes jelentkezni,
abból is kizárnak 1-2 indulót,
és végül az intézmények már jellemzően 1-2 kiválasztott mamut közül választhatnak csak.
A törvény papíron kkv-párti
Törvényi szövegeket idézgetni, olvasgatni nem éppen a legjobb szórakozás, ráadásul egy nagyon cirkalmas mondatot citálunk, de mégsem álljuk meg, hiszen a hazai közbeszerzési törvény első mondata kifejezetten megemlékezik a kkv-k segítéséről. Így hangzik:
„Magyarország Országgyűlése a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a közbeszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében, a helyi kis- és közepes vállalkozások közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának, valamint a környezetvédelem és az állam szociális célkitűzéseinek elősegítése céljával – összhangban a közbeszerzések terén Magyarország által kötött nemzetközi szerződésekkel és az Európai Unió irányelveivel – a következő törvényt alkotja:”
Miért szúr ki mégis a kormány a kisvállalkozásokkal?
Egy óriási tenderen tényleg nehéz egy kisebb magyar cégnek elindulnia. Kevés olyan cég van, amelyik képes azt vállalni, hogy mostantól ő véd minden minisztériumot, ő takarít minden kórházban vagy ő közvetít munkaerőt minden nagy kormányzati megrendelőnek.
Ám a közbeszerzési szakma emlékeztet rá: a törvény külön javasolja, hogy ilyenkor a kisebb cégeket részfeladatokra „engedje be” a kiíró. Forrásaink úgy vélik, hogy az intézkedéssorozat fő célja az, hogy a jelenlegi bizalmi kör egy esetleges politikai változás után is be legyen biztosítva, több tízmilliárdos szerződésekkel rendelkezzen.
Egy pillanatra rögzítsünk egy pár tevékenységet, ahol már végigsöpört ez a központosítási hullám:
Kommunikáció, újabban kibővítve a rendezvényszervezéssel is,
vagyonvédelem, takarítás,
informatika (itt azért nem olyan bántó a folyamat, mert a többi ágazattal ellentétben elég sok szereplő maradt pályán a különböző konzorciumokban),
közbeszerzési tanácsadás (ezt végül visszavonták)
szervezetfejlesztés, munkaerő-közvetítés,
megfelelési tanácsadói feladatok (amely részben pont a korrupció ellen védené a szervezeteket).
Ezek közül például az azóta visszavont 45 milliárd forintos közbeszerzés-központosítással itt, a 300 milliárd forintos kórháztakarítással itt foglalkoztunk, a rendezvénytechnikai piac átalakulásáról pedig itt írtunk.
Ahogy beszélgetünk a szakemberekkel, minőségi, méretgazdaságossági és biztonsági kérdéseket is emlegetnek a központosítás lehetséges magyarázataként.
„Nem lehet a választások előtt, a koronavírus idején megtenni a magyarokkal azt, hogy nem sztenderdizált az egészségügyi intézmények higiéniája”
„Minősített adatokhoz juthat hozzá az a cég, amelyik a minisztériumokban takarít vagy lát el biztonsági feladatokat, ide csak nagyon megbízható cég kerülhet.”
Igaz, kontraérvként megemlíthető, hogy lehet külön nemzetbiztonságilag érzékeny tendereket is kiírni.
Ez bizonyára igaz, de amikor a csip-csup kommunikációs, rendezvényszervezési vagy éppen vagyonvédelmi feladatokat is csak központi jóváhagyással lehet beszerezni, az nevetséges helyzetekhez vagy intézményesített korrupcióhoz vezethet. Ennek eredménye az, hogy a kommunikációs feladat alá tartozó névjegykészítés helyett A4-es papírról kér számlát a kisebb állami cég, vagy csip-csup alkudozás indul el, hogy ezt a feladatot szeretnénk saját hatáskörben intézni, kérlek, engedjétek meg – erre ugyanis általában engedélyt adhat a központi hivatal.
Kik irányítják ezt az egészet?
Többféle hivatal említhető, amelynek feladata van ebben a nagy központosításban.
1. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH), „amelynek az a célja, hogy összhangba hozza a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy intézmények, illetve a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok kommunikációs és szervezetfejlesztési tevékenységét.”
2. A Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) Zrt. (Az informatikai beszerzések központja).
3. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), amely „a kormányzati intézmények működtetéséhez kötődő egyes feladatok integrált ellátásával járul hozzá a hatékony és költségkímélő kormányzati tevékenységhez.”
Mindez a gyakorlatban
Nézzük meg a 2014. október 29-én megalakított NKOH példáján, hogy ez a tevékenység miként fest a gyakorlatban. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről külön kormányrendelet, a 160/2020-as szól.
Az NKOH története onnan lehet ismerős, hogy ez a hivatal írja ki mindig azokat a központi kommunikációs feladatokról szóló tendereket, amelyek révén először egy 25 milliárdos keretszerződést nyert el pár társaság, majd egyre többet és többet költött az állam, mostanában elsősorban Balásy Gyula cégein (Lounge, New Land Media) keresztül ilyen feladatokra.
A G7 remek cikkben foglalta össze ennek a fejlődését, jól láthatók az ezzel kapcsolatos eszméletlen költések (évente mintegy 45 milliárd forint).
Más az uniós és a nemzeti finanszírozás
Ez a „keret” csak olyan célokra használható, ahol nincs uniós, csak nemzeti forrás, az uniós szűrőkön aligha ment volna át ez a pályázat a versenykorlátozó feltételek miatt.
Nem mélyedünk ebbe most bele, csak egyetlen szubjektív megjegyzés: az államnak természetesen lehetnek az állampolgároknak szóló tájékoztatási feladatai, de az biztos, hogy az adófizetők pénzével egy politikai család propagandaüzeneteit sugározni Brüsszelről, Sorosról, menekültekről nem „európai” működés.
Ez persze nem mehetne logikailag sem uniós forrásból, a lezsírozott keretszerződésekből viszont így nehéz olyan kommunikációs feladatokra uniós forrást szerezni, amelyek amúgy kapnának (például egy EU-finanszírozott gazdaságfejlesztési program kampánya, kapcsolódó rendezvényei).
A hivatal mindenesetre az alá tartozó intézmények kommunikációs költéseit, majd egy újabb fordulattal immár a rendezvényszervezési költéseit is kontrollálja.
Az elnök dönt
A hivatal eléggé arctalan, mindent Lenkei Mirtill elnök neve fémjelez.
„Ha valamire költeni szeretnél, akár egy molinóra, akkor bejelented, hogy szeretnéd beszerezni, a hivatal elnöke pedig dönt arról, hogy ezt engedélyezi neked, vagyis nagyobb beszerzésnél bonyolíts le egy közbeszerzést, kisebb értékhatárnál pedig kérjél három ajánlatot, vagy magához vonja”
– hallottuk.
Nincsenek objektív döntési kritériumok, az elnök önkényesen dönt, és a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ennek a következménye az, hogy a gyakorlatban az intézmények az NKOH-nál előszobáznak, alkudoznak, háttéralkukat kötnek, próbálják a működőképességüket fenntartani, az uniós forrásokat megőrizni, mert az NKOH immár nemcsak a központi közigazgatást és az alá tartozó intézményeket kontrollálja, hanem minden olyan kiemelt kommunikációs feladatot be kell neki jelenteni, amiben van legalább 15 millió forint nemzeti vagy uniós forrásból finanszírozott tájékoztatási elem.
Ezzel az önkormányzatok is bekerülhetnek a kontroll alá, például az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) látható, hogy az NKOH által indított eljárások közül a legfrissebb az, amelyben a DRV regionális vízcég szemléletformálásra kapott támogatást, az NKOH ezt is maga intézi.
A szemünk előtt zajlik minden
Az összes ilyen közbeszerzésnek a különlegessége, hogy minden az adófizetők szeme előtt zajlik. Az említett EKR-ben minden lépés teljesen jól nyomon követhető, fent vannak a kiírások, a kizárások és azok indoklásai, de senki nem állítja meg azt, ami történik.
Megnézhetjük, hogy miért nem kell versenyezni a dubaji világkiállítás kommunikációs feladataira? (Emlékezhetünk: a vizes-vb költségei is azzal szálltak el döbbenetes mértékben, hogy különleges engedéllyel a szervezők hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat folytathattak, ahol elegendő volt a nyílt verseny kizárásával egy céget meghívni.)
Meg lehet találni a megindított eljárásokat, még a nyertesekkel kötött szerződések is fent vannak („közzétett szerződések” fül), rákereshetünk, hogy mely cégek mennyit nyertek („szerződő felek”), össze lehet szedegetni, hogy a Mészáros és Mészáros Kft., a New Land Media Kft. vagy a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. hány esetben győzedelmeskedett.
Az unió pedig csak próbálkozik a jogállamiság jól elkenhető fogalmával kordában tartani Magyarországot, de azokkal szemben tehetetlen, akik az unió pályázati rendszerét – a maguk módján komoly szellemi teljesítménnyel – meghekkelik.
A szervezetfejlesztés
Az NKOH most egy újabb döbbenetes mértékű területet kontrollálhat. Az említett kormányzati kör szervezetfejlesztési, toborzási, munkaerő-kölcsönzési feladatait kapta meg. Ez egy évi nettó 30 milliárd forintos keretszerződés, amelyre csak két ajánlat érkezett (elképzelhetjük, hogy egy 50 milliós ilyen feladatra hány tanácsadó jelentkezne).
Az egyiket közös ajánlattevőként a p2m Consulting Kft. és a p2m Informatika Kft. nyújtotta be, a másikat a Consact Kft. – utóbbinak érvénytelen lett az ajánlata.
A pályázat részleteivel az Átlátszó foglalkozott, de a nyilvános dokumentumokból is elérhető, hogy a p2m Informatika Szabad Tamás cége, 2 fő munkavállalója van az Opten szerint, 2019-es forgalma 124 millió forint volt, a szintén 2 főt alkalmazó p2m Consulting Patonai Ágnes és Szabad Tamás cége, 2019-ben 69 millió forint volt a forgalma. A cég honlapján azonban sok referencia és sok kolléga látható, vagyis azért a cég alighanem nagyobb, mint egy 2 fős mikrocég.
Szabad Tamás korábban Balásy Gyula Lounge nevű cégében volt beltag. A referenciafeltételek igazolásában a Teqtos Kft. segített, ennek a cégnek már jóval nagyobb az árbevétele.
Megfelelőség
Az állam központosítja a megfelelőségi tanácsadást is, aminek a fő feladata a korrupció megelőzése és kiszűrése, a whistleblowing bejelentőrendszer működtetése, vagyis az adott szervezet egyfajta „élő lelkiismeretének” a kialakítása. Január 1-től minden 1,2 milliárd forint feletti árbevételű állami cégnél kötelező ilyen tanácsadó alkalmazása, és ha ezt nem saját dolgozóval oldják meg, akkor csak az NKOH-n keresztül, az általa egyedüli nyertesként kihozott cég láthatja el ezt a feladatot. Vagyis: egy „ilyen” közbeszerzésen kiválasztott szolgáltató hivatott őrködni az állami cégek korrupciómentessége felett, elég kafkai helyzet.
A többiek bedolgozhatnak
Vajon ilyen kicsi cégek, mint a p2m-társaságok, alkalmasak lehetnek a 30 milliárdos, összetett munkára? Aligha, de mégis ez a modell. A többiek is kaphatnak majd talán munkát, a győztes esetleg bevonhatja a piaci cégeket a feladatokra, de az állami feladatokra ebben az ágazatban is minden magyar kkv csak a p2m-cégek előszobáján keresztül juthat el.
Korábban említettük már az NKOH feladatairól szóló kormányrendeletet, hogy szervezetfejlesztés címén mi mindent kapott a tendergyőztes, azt a rendelet 2. melléklete részletezi.
A szerződés értéke nettó 30 milliárd, bruttó 38,1 milliárd forint, és ahogy korábban is említettük, az EKR oldalán minden részlet, még a szerződés is megismerhető.
A kórházak takarításának 300 milliárd forintos keretszerződését a B+N Referencia Kft. nyerte el, a 48 milliárd forintos vagyonvédelmi keretben a Civil Biztonsági Szolgálat, az Univerz és a Valton-Sec kapott megkerülhetetlen szerepet. Erről a 24.hu cikkében olvashat.
Vajon melyik ágazat lesz a következő, ahol beindulhat a jól ismert játék a székekkel és a zenével? Amíg tart a játék, kicsit lehet helyezkedni, lobbizni, de ha elhallgat a zene, úgyis csak egyvalaki ülhet bele a sütibe. | Az állam sorban veszi el a kisebb cégek üzleteit és adja oda a kiválasztott nagyoknak | Állami kommunikáció, közbeszerzési tanácsadás, kórházi takarítás, szervezetfejlesztés, munkaerő-közvetítés, vagyonvédelem – az állam mind több ágazatban ír ki hatalmas központi tendereket. Ezeken a kisebb magyar cégek nem tudnak elindulni, legjobb esetben is csak a kiválasztottak alvállalkozói lehetnek. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/03/30/forditott-robin-hood-a-magyar-allam-a-nagyoknak-adja-a-kkv-k-uzleteit | 2021-03-30 09:30:49 | true | null | null | Telex |
Különleges interjút adott le a Partizán hétfő este: Gulyás Márton az egyik leggazdagabb magyar vállalkozót kereste fel nyíregyházi otthonában, ahol házi őrizetben van. A műtrágyagyártásból fölépített több százmilliárdos Bige-birodalomra évekkel ezelőtt rászálltak a hatóságok: a NAV, a rendőrség és a katasztrófavédelem is rendszeresen razziázott gyáraiban, közben magánvádak alapján is büntetőügyek indultak az üzletember ellen.
A szerkesztett videó mellett a beszélgetés teljes, háromórás hangfelvételét is meg lehet hallgatni, utóbbi alapján válogattuk ki Bige legerősebb kijelentéseit témakörök szerint. A vállalkozó egy ponton említi, hogy épp azért szerepel ezen a felületen, mert itt van lehetősége hosszan, részletesen kifejteni a véleményét, de még 190 perc is kevésnek bizonyul az elmúlt 30 év bonyolult üzleti, politikai és büntetőügyeinek tisztázására. Ezek közül még a fontosabbakat se könnyű pár bekezdésben jól összefoglalni, Bige számos történetét pedig nehéz ellenőrizni. Mégis fontos ismertetni néhány állítását, hiszen nemcsak a nemzetközi gazdasági hírekben kezdett el szerepelni, hanem a kormányzati kommunikációban is, ahol „vörösbáróként” és kormánydöntésre készülő „új Simicskaként” kezelik.
Bige állításaira igyekeztem reagáltatni a fontosabb szereplőket, Csányi Sándort, Kubatov Gábort és Semjén Zsolt, felemás eredménnyel.
Ellentmondásos kommunikáció
A legvagyonosabbak listáján régóta szereplő Bige ellen az elmúlt években több hatósági eljárás indult. A legutóbbi hírek szerint januárban bűnügyi felügyeletét rendelte el a bíróság, így a vesztegetéssel és hűtlen kezeléssel gyanúsított milliárdos
áprilisig csak engedéllyel hagyhatja el tartózkodási helyét, és nyomkövetőt köteles viselni. Ez nem szokványos interjúhelyzet, Bige pedig nem gyakorlott nyilatkozó.
Az ellene folyó eljárások gyors áttekintésére irányuló bevezető kérdésbe rögtön bele is bonyolódik, később viszont feloldódik, sztorizgat, és elmesél olyasmiket, amiket egy szint fölött már nem szokás kamerába mondani. Szóba kerül erdélyi fiatalsága, a társadalmi egyenlőtlenségek és a jótékonykodás, vázlatos gazdaságpolitikai elképzelései és biciklizései a boltba. Elmondja, miért tartja perverziónak, ha valakinek testőre van, és miért „nem szeret gazdag ember lenni egy szegény országban”. Magát „józan parasztként” írja le, de bevallja, hogy „szórakozásból” szokott „határidős devizaügyleteket” folytatni, többmilliárdos tételben, és ezeken néha nagyot bukik, néha nagyot nyer.
Vadászat és politika
Gulyás ezután, ügyes húzással, a vadászatról kezdi kérdezni, mesélteti lakberendezésről és trófeákról, hogy aztán a könnyed csevej átcsapjon Bige politikai kapcsolatainak feltárásába. Mert ugyan szereti politikailag független szereplőnek mutatni magát, egy 2004-es történet rávilágított, hogy sok kapcsolata van mindkét oldalon.
A „lónyai disznózáson” annak idején öt baloldali és négy jobboldali országgyűlési képviselő vett részt, köztük a korrupció szimbólumává vált Hagyó Miklós és a drága vadászataival később „hírnevet szerzett” Semjén Zsolt.
Bige most lényegében azt állítja, hogy a politikusokkal együtt vezette félre a közvéleményt.
Annak idején ugyanis az volt a hivatalos mondás, hogy a fejenként uszkve egymilliós költséget Bige állta mint vendéglátó. A vállalkozó szerint ez azonban csak utólagos fedősztori volt, ő egyszerű vendégként érkezett, de amikor kipattant a botrány, hogy itt a politikusok drága vadászatokra járnak, őt „kérték meg”, hogy vegye a nevére az egészet, és fizessen. „Nem nagyon köszönték meg, de nem is tartottam rá igényt.”
Megkérdeztem Semjén Zsoltot,
hogy mi igaz ebből, és elfogadná-e ma is Bige László ajándékát, illetve hogy gyakran kapnak-e politikusok nagy értékű vadászatokat. A miniszterelnök-helyettes semmit nem válaszolt kedd reggel óta.
Üzlet és politika
Gulyás hiába firtatta, miért fizette ki Bige befolyásos politikusok vadászatát. A vadászó társaság névsorát közlő HVG-nek azért volt ötlete anno: a hazai nitrogéngyártás helyzete nagyban függött a műtrágyára kivetett pótvámoktól, és az azt megszavazó képviselőktől.
„Soha nem voltam egyik pártnak sem a kedvence, sem a kedvezményezettje” – jelenti ki Bige, de történeteiben újra és újra felbukkannak fideszes és szocialista miniszterek, például Veres János és Lázár János, az interjú vége felé pedig elejti, hogy korábban több helyi politikus kampányát támogatta („nincs hozzá senkinek semmi köze, az adózott pénzemmel azt csinálok, amit akarok”).
Egy ponton a milliárdos meglepően nyíltan beszél arról, hogy „belekényszerült” a Fradi finanszírozásába 2010 után:
néhány éven át „pár száz millióval” támogatta a Fradit, amelynek elnökével, a fideszes pártigazgató Kubatov Gáborral néha elment kávézni.
Az alábbi párbeszéd zajlik Gulyás és Bige között:
– Ez védelmi pénz volt?
– Nem, ez egy deal volt.
– Mire volt deal?
– Nem mondom meg. Végül rosszul jöttem ki belőle.
Rögtön ezután elmeséli a „személyre szabott adónem” történetét: az SZDSZ-es Kóka János minisztersége – és az elhíresült nagykoalíciós vadászat – idején drágult a Bigééknek alapvető fontosságú földgáz behozatala, de ezt az adót „sikerült eltöröltetni” először a baloldali, majd az újabb bevezetés után a Fidesz-kormány alatt is. Ekkor fizetett Bige a Fradinak saját bevallása szerint, de aztán a kormány többszörösére emelt összeggel visszahozta az adót. „Utána nem fizettünk a Fradinak és néhány cégnek” – zárul Bige története.
Megkérdeztem Kubatov Gábort,
igaz-e, hogy kötött ilyen célú megállapodást Bige Lászlóval, hogy a milliárdos nagy összegekkel támogatta az FTC-t, illetve hogy személyesen többször találkoztak? A pártigazgató nekem nem válaszolt, viszont a Facebookján antiszemitizmussal vádolta meg a 444-et, és felrótta, hogy hajnali 3-kor küldtem neki az emailt. Bige szokatlanul nyílt, közvetlen vádjaira viszont semmit nem reagált se ott, se más, számára megfelelő fórumon.
Csányi és a mondat
Bige elárulta, hogy a Tiszamenti Vegyiművek 1996-os privatizálása előtt a postabankos Pricz Gáborral tárgyalta le a hitelt, és Horn Gyula miniszterelnöknek is írt levelet ismeretlen nyíregyházi vállalkozóként. Aztán a cég privatizálásának finanszírozásába végül az OTP szállt be, megnyerték a pályázatot, és onnantól kezdve sorsuk többszörösen összefonódott vadásztársával, Csányi Sándorral.
„Sándor jó srác volt, jó volt egy levegőt szívni vele. Együtt voltunk nagyon sokat. Jó ember volt” – ismételgeti Bige, végig szigorúan múlt időben.
Kapcsolatuknak kiterjedt szakirodalma van. Az OTP-vezér már 2014-ben, Orbán Viktor jelenlétében „útonállónak” nevezte agráripari vetélytársát, Bige pedig 2019 óta nyíltan állítja, hogy Csányi áll az ellene folyó hatósági eljárások mögött. Ezt a bankvezér tagadja.
Bige egy ponton kerek-perec kijelenti: „nem akar válaszolni” rá, ki lehetett az ellene folyó eljárások felbujtója, ha nem Csányi. De azért nem nehéz kisilabizálni, és később Bige is egyértelművé teszi, hogy „Csányi emberei” a felelősek. Mostani elmesélése szerint úgy váltak el az útjaik, hogy valójában „soha nem vesztek össze”. Csányinak volt „egyetlen mondata” 2008 karácsonya előtt, ami Bigének „nem tetszett”, és amitől minden megváltozott. Bige nem árulja el, hogyan hangzott ez a mondat, de miután „szicíliai módszereket” emleget, annyit hozzátesz:
„olyasmit idézett, ahogy ők eljártak sok mindenkivel szemben, és én ezt nem akartam”.
Gulyás logikus kérdésére, hogy akkor megfenyegette-e Csányi, azt válaszolja: „Dehogyis, hát a Csányi úriember volt, meg mi ahhoz túl jó viszonyban voltunk.” Mindenesetre az ominózus mondat elhangzása után nem kereste januárban, pedig addig hetente találkoztak. Februárban aztán az OTP sorban felmondta az összes hitelét, ami után már ő nem akart beszélni Csányival.
Megkérdeztem az OTP-t,
mit szólnak ehhez, konkrétabban meg azt, hogy amikor a bank 2008-ban kivonta a Péti Nitrogénművekből a 15 milliárdos forgóeszköz-finanszírozást, annak hátterében a két cégvezető közötti személyes konfliktus állt-e. Illetve hogy tárgyalt-e Csányi Sándor kormánytagokkal Bige Lászlóról. Az OTP válasza:
„Az Ön által említett ügyben az OTP Bank 9 évvel ezelőtt jogerősen megnyerte a Nitrogénművek Zrt-vel szemben azt a több mint 25 milliárd Ft összegű kártérítési pert, amelyet a Nitrogénművek Zrt. indított az OTP Bank ellen. Az OTP Bank számos alkalommal írásban kérte a Nitrogénművek Zrt-t, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy az OTP Bank a fenti perrel, illetve az ahhoz vezető előzményekkel kapcsolatos, banktitoknak minősülő információkat megoszthassa a téma iránt érdeklődő újságírókkal. Amíg ezt a hozzájárulást a Nitrogénművek nem adja meg, az OTP Bank nem tud és nem is szándékozik foglalkozni a témával.”
Maffia és módszer
Bige azt mondja, a 2008-as incidens óta készül rá, hogy valami történik vele. „Már ezelőtt 12-13 évvel tudtam, hogy mit akarnak. Nagyon tudatos voltam, ezért nem tudnak megfogni. Nekem még céges hitelkártyám sincs, a saját pénzemből fizetek.”
„Vadásznak rám távcsöves puskával. Megfigyelnek, környezettanulmányokat csinálnak rólam, a telefonomat folyamatosan lehallgatják tizenpár éve.”
Gulyás kérdésére elmondja, hogy a NER tőkései – akik cégeinek szerinte híre-hamva nem marad hosszú távon – nem akarták kivásárolni a birodalmából: „pénzért nem hiszem, hogy meg szeretnék venni, mert túl nagy érték. Ha tönkre eszik és ingyen elviszik, azt lehet.” Bige szerint most ezzel próbálkoznak igen nagy intenzitással, le akarják nyomni a cégei árát, hogy aztán megvegyék azokat.
Ebbe „be van vonva a teljes állami infrastruktúra: ügyészség, rendőrség, katasztrófavédelmi hivatal, kormányhivatal, versenyhivatal, adóhivatal. Minden eszköz csatasorba van állítva.”
- Bocsánat, Bige úr, most azt állítja, hogy a kormányzat maffiaszerűen működteti az állami apparátust?
- Nem állítok semmit. Ezek a tények.
Bigéhez állítása szerint kétszer is érkezett üzenet magas kormányzati körökből:
„Mondták nekem egyszer, hogy szabad elvonulást kapok, de ha nem szedem a sátorfámat Magyarországról, akkor be fognak csukni. Ezt nem vettem komolyan”
Azt nem akarja elmondani, ki közvetítette kinek az üzenetét, mert nem tudná bizonyítani.
Béke és bosszú
Az interjúban szóba kerül persze a nagy közvélemény-kutatás, amelyet Bige rendelt, és amelyre sokan felkapták a fejüket. Gulyás szerint az ellenzéki oldalon most egyesek azt várják, hogy nagyobb pénzekkel segítheti a 2022-es kampányt, amolyan második Simicskaként. Ezt a párhuzamot visszautasítja, hiszen nem volt soha pártpénztáros, és nem ment le olyan mélyre, mint Simicska, meg ő nem is politikus, és alapvetően azt szeretné, ha „békén hagynák”.
De azért elenged egy olyan sejtetést, amilyenhez hasonló a 2018-as választások előtt többször elhangzott:
Egy másik ponton arról beszél, hogy ami vele történik, az elsősorban a családját viseli meg, és ezt nem fogja elfelejteni. „Ezt nem fogom hálátlanul így hagyni. Elég súlyos, de ne kérdezzen vissza rá, mert nem fogok válaszolni. Ennek meglesznek a következményei.”
- Ha nem lesz kormányváltás, akkor az Ön üzleti karrierjének befellegzett?
- Nem.
Mondja ezt Bige László, annak ellenére, hogy szerinte az ügyében Orbán már meghozta a döntést, és „a hatalom elég egyértelműen fogalmazott”. | Bige László valahogy „belekényszerült”, hogy százmilliókat adjon a Fradinak | Különleges interjút adott le a Partizán hétfő este: Gulyás Márton az egyik leggazdagabb magyar vállalkozót kereste fel nyíregyházi otthonában, ahol házi őrizetben van. A műtrágyagyártásból fölépített több százmilliárdos Bige-birodalomra évekkel ezelőtt rászálltak a hatóságok: a NAV, a rendőrség és a katasztrófavédelem is rendszeresen razziázott gyáraiban, közben magánvádak alapján is büntetőügyek indultak az üzletember ellen. | null | 1 | https://444.hu/2021/03/30/bige-laszlo-valahogy-belekenyszerult-hogy-szazmilliokat-adjon-a-fradinak | 2021-03-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A felcsúti futballakadémia tulajdonosa, az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA), illetve az akadémia profi csapatát üzemeltető Puskás FC Kft. közzétette a 2020-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolóját.
A számok alapján a felcsúti labdarúgás a világjárvány okozta kedvezőtlen gazdasági környezetben is sikeresen megőriznie, sőt tovább növelte anyagi stabilitását.
A FUNA 3,85 milliárd forintos eredménnyel zárta az évet, a saját tőkéje pedig 32,93 milliárd forintra gyarapodott.
Mindez jelentős részben annak köszönhető, hogy Orbán alapítványa annyi pénzt kapott az államtól 2020-ban, mint még soha.
Tavaly összesen 7,5 milliárd forint közpénzt költöttünk a miniszterelnöki fociakadémiára, vagyis átlagban mintegy napi 21 millió forintot fordított az ország az intézmény boldogulására.
Bár a beszámoló nem részletezi a pénz pontos forrását, a 7,5 milliárd forint alapvetően két csatornán érkezett Felcsútra, a tao-támogatáson, illetve az akkreditált nemzeti sportakadémiák éves támogatásán keresztül.
A felcsútiak bevételeit a magyar gazdaság szereplői ezen felül még kiegészítették további 1,67 milliárd forinttal, ami első pillantásra talán soknak tűnik, de felcsúti léptékkel mérve valójában katasztrófálisan kevés. Céges adományokból legutóbb 2012-ben került ennél kevesebb a kasszába, ami nyilván a járvány hatása. Az alapítvány különleges szerencséje, hogy amit az élet elvett, azt valahogy mégiscsak sikerült a sorstól állami támogatás formájában visszakapni.
A miniszterelnök alapítványa így tehát összesen 9,2 milliárd forint támogatási bevételhez jutott a tavalyi évben közpénzből, illetve céges adományokból. A FUNA kiadásai ezzel szemben 5,35 milliárd forintot tettek ki, ebből 2,45 milliárd forint anyagjellegű ráfordítás volt, míg a bérköltség az egyéb személyi jellegű kifizetésekkel együtt 1,39 milliárdot tett ki.
Ezen felül volt még 415 millió forint egyéb kiadás, illetve leírásra került 1 milliárd forint értékcsökkenésként.
A több lábon álló felcsúti futballbirodalom a prosperáló alapítványon túl a profi csapata gazdasági erejére is támaszkodhat, amit a tulajdonában álló Puskás FC Kft. üzemeltet.
Hogy ne kelljen izgulni, gyorsan eláruljuk: a cég fergeteges évet zárt, rekordnagyságú bevétellel. A Puskás FC Kft. 4,29 milliárd forintot kaszált belföldi értékesítés címén, ami örök rekord a csapat történetében. Hogy legyen mihez viszonyítani a felcsúti focicsapat árbevételét: a Fradi 2019-ben mintegy félmilliárd forinttal kevesebbhez jutott ugyanebből a forrásból, noha bejutott az Európa-liga csoportkörébe. (A Puskás Akadémia története során először, tavalyi NBI-es bronzéremnek köszönhetően eljutott a nemzetközi porondra, a selejtezőben kiesett.) Ehhez járult még 140 millió forint egyéb bevétel is, nem részletezett forrásból.
A FUNA és a Puskás FC Kft. együttes teljesítményének köszönhetően tehát a Felcsút az elmúlt évben összesen 13,6 milliárd forint bevételre tett szert állami támogatásból, céges adományokból, illetve a profi csapathoz befolyt összegekből. Mindössze egyetlen évben érkezett több pénz a faluba focira (2018: 17 milliárd forint), közpénz pedig még soha. | A járványválság sem tudta megakasztani a felcsúti foci szédületes gyarapodását | A felcsúti futballakadémia tulajdonosa, az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA), illetve az akadémia profi csapatát üzemeltető Puskás FC Kft. közzétette a 2020-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolóját. | null | 1 | https://foci.444.hu/2021/03/31/a-jarvanyvalsag-sem-tudta-megakasztani-a-felcsuti-foci-szeduletes-gyarapodasat | 2021-03-31 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Orbán Viktor eddigi kormányainak egyetlen állandó tagja van: Pintér Sándor, aki ráadásul bármilyen területen bevethető és lojalitása megkérdőjelezhetetlen. A mindenügyi miniszter legutóbb az egészségügyi rendszer átszervezésénél bukkant fel mint megoldóember.
A belügyminiszterhez sorolt üzleti körök már így is leuraltak egyes területeket, megrendeléseik pedig tovább híznak a biztonsági piacon. Nemrég az egészségügyi szektor is felkeltette a Tasnádi László, volt belügyi államtitkár nevével fémjelzett kör figyelmét – épp akkor, amikor Pintér alá került a terület.
Orbán Viktor a belügyminiszterre bízta az egészségügyet a járványban, Pintér Sándor pedig katonai parancsrendszert vezetett be, régi belügyeseket állítva a kulcspozíciókba.
A Föld lakóinak negyede választhat az idén demokraták, populisták és autokraták közül. A Vatikánban rendkívüli döntések születhetnek a nőkről és a melegekről. Nagy sporteseményekből nem lesz hiány, jelentős évfordulókat ünnepelnek, újabb űrprogramok indulnak. A részleteket az alábbi infografikán mutatjuk.
Az EU pénzügyminiszterei megállapodtak a költségvetési szabályok módosításáról. Ennek Magyarországra vonatkoztatható következményeiről kérdeztük Darvas Zsoltot, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóját. | Pintér Sándor emberei a kórházak takarításán is busás haszonra tehetnek szert | Egyetlen, Pintér Sándor belügyminiszter elvárásait teljesíteni képes cég nyerte el az ország csaknem összes kórházának takarítására kiírt 300 milliárd forintos tendert. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202112__korhazi_takaritas__gigatender__kozpontositas__rendnek_lenni_kell | 2021-03-26 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2021. április 1. – 07:17
Katonák szállítják a Szputnyik V újonnan érkezett, koronavírus elleni oltóanyagát tartalmazó dobozokat a nyíregyházi Központi Laboratóriumba 2021. március 9-én – Fotó: Balázs Attila / MTI
1194
Hány orosz vakcina jött? És ez hány főnek elég? Miért olyan nehezen érthetők ezek az alapvetően elég egyszerű számok? Elmagyarázzuk, és a cikk második felében azt is bemutatjuk, hogy a kormány hogyan idomítja a politikai céljaihoz a nyugati és keleti vakcinák sajátosan eltérő tálalását.
Az operatív törzs néhány naponta közzétesz egy táblázatot a honlapján a Magyarországra érkezett vakcinák mennyiségéről. Ebben gyártónként követhető, hogy miből mennyit rendeltünk, ebből hány adag jött már meg, és az hány főre elég.
Ez utóbbit a legtöbb esetben pofonegyszerű kiszámolni: a Janssen – április 19-től érkező – vakcinájából elég egy adag, tehát ahány jön belőle, annyi embernek elég. A többi vakcinából pedig kettő kell fejenként, ezért a beérkezett adagokat leosztják kettővel, és meg is van, hány főre elegendő.
Az orosz Szputnyik V számainál azonban ez sehogy sem jön ki, és a számok változása láttán sokan hetek óta csak a fejüket vakargatják.
Ezt egyrészt azért tudjuk, mert a számok előtt értetlenül álló olvasók levelei tömegével érkeznek hozzánk, másrészt mi magunk is jó ideje próbálunk értelmes magyarázatot találni arra, mi történik az orosz vakcina számaival.
Mindez azért probléma, mert ez a mágikus táblázat a nagy betűs Tájékoztatás a vakcinák mennyiségéről, amolyan biblia azoknak, akik még próbálják követni a fürkésző-portyázó magyar vakcinabeszerzéseket. Ha az ebben olvasható számok nem világosak, akkor semmilyen fogódzónk nem marad arról, mikor, mivel mennyit lehetne oltani.
Ebben a cikkben először kibogozzuk az összegabalyodott hivatalos számokat az eddig érkezett Szputnyik V-szállítmányokról, majd bemutatjuk, hogyan igazítja a kormány a saját kommunikációs céljaihoz a vakcinákról szóló központi híradásokat.
Máshogy kell számolni vele
A Szputnyik V számolását két dolog bonyolítja:
Ez az egyetlen vakcina, amelynek az első és a második adagja különböző, és nem lehet bármelyiket bármikor beadni. Ebből adódóan nem lehet simán kettővel osztani, figyelembe kell venni, hogy a kettő közül melyik típusú oltóanyagról van szó. Ráadásul az első és második adagok nem párban, hanem leginkább összevissza érkeznek, hol csak az egyik, hol mindkettőből valamennyi, de akkor sem feltétlenül ugyanannyi.
A másik nehezítő tényező, hogy az uniós engedéllyel nem rendelkező vakcinák nem mehetnek az országhatár átlépése után rögtön az oltópontokra vagy a háziorvosokhoz, a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) előbb be kell vizsgálnia őket a felhasználásuk előtt.
Hogy az élet még kevésbé legyen egyszerű, látni fogjuk, hogy ezt a második szempontot csak szórványosan vették figyelembe az adatközlésnél: néha megvárták az NNK-engedélyt az újabb adagok beírásával, máskor pedig nem. Ebben a jelek szerint március közepén történt egy szemléletváltás, onnantól rögtön bekerült minden a táblázatba, míg addig jellemzően csak némi időeltolódással.
Kezdjük rögtön a lényeggel, hogy ne áruljunk zsákbamacskát:
A Szputnyik V-hez a táblázatba, a megérkezett mennyiség első, „Adag” nevű oszlopába mindegyik adag bekerül, amely már megérkezett az országba, azaz az első és a második oltásra valók is.
A második, „Fő” nevű oszlopba csak az első oltásra való adagok kerülnek be, és eleinte ezekből is csak azok, amelyek már felhasználhatók – bár ez utóbbi szempont betartása elég rapszodikus, és a jelek szerint idővel érvényét is vesztette.
Ez a számolási mód még érthető is: hiába van több második adagunk, csak annyi ember oltását lehet megkezdeni, ahány első körös vakcina érkezett.
Most pedig vegyük sorra időrendben az eseményeket: a beérkezett szállítmányokat és a bekerülésüket abba a bizonyos táblázatba. Előre is elnézést kérünk, mert kicsit bonyolult lesz, de tanulságos betekintést enged az állami fogaskerekek közé.
Itt a Szputnyik, hol a Szputnyik
Időrendben fogjuk sorra venni, mikor hány adag érkezett, és ezekből melyik mikor és hova került be az emberek tájékoztatására szolgáló táblázatba, és miért pont akkor.
Az első szállítmány december 29-én érkezett, 3+3 ezer első és második adaggal. Ezekből kétszáz-kétszáz adag menet közben valahogy elkopott, úgyhogy az összesítésbe 2,8+2,8 ezer adag került be később.
A második szállítmány február 2-án érkezett, 20+20 ezer adag.
A harmadik szállítmány február 22-én ért ide, 100 ezer első adaggal (a második oltáshoz szükséges adagok ezúttal nem jöttek).
Ezen a ponton, február 23-án adta ki az operatív törzs az első táblázatot, mutatjuk a két számunkra most érdekes rubrikáját, illetve az oda bekerült számok alatt azt is, hogy hogyan jöttek össze:
145 600122 800az eddig érkezett összes első+második adag: 2,8+2,8+20+20+100 ezeraz eddigi összes első adag: 2,8+20+100 ezer
Eddig világos, minden megérkezett adag bekerült a helyére. Innentől kezd összekuszálódni a dolog.
A negyedik szállítmány március 4-én érkezett: 180+100 ezer adag.
A következő táblázat már két nappal korábban, március 2-án került ki, mégis, már ebbe beírták az akkor még csak bejelentett, de az országba nem beérkezett vakcinák egy részét is:
325 600122 800+180 ezer első adag-
A 180 ezer első adag itt még csak az első oszlopba került be, és látni fogjuk, hogy a másodikban majd az NNK-engedély után fog megjelenni. Ez azért furcsa, mert az eggyel korábbi szállítmánnyal, február 22-én érkezett 100 ezer első adagról ugyanitt, a táblázat fölötti szövegben azt írják, „100 ezer már múlt héten beérkezett oltóanyag jelenleg is a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felszabadítására vár”, ezek mégis már akkor bekerültek a statisztikába.
Ezen a ponton fel kell jegyeznünk azt is, hogy az ugyanekkor, március 4-én érkezett 100 ezer második körös vakcina az első rubrikába sem került még be. Ezeket a homokszemeket az juttathatta a gépezetbe, hogy már napokkal a szállítmány beérkezése előtt írták be, hogy a szállítmány beérkezett, és mintha ez magát az operatív törzset vagy legalábbis az adatrögzítőket is megzavarta volna.
Ez az anomália aztán továbböröklődött a következő, március 4-i táblázatba is, ahol maradtak ugyanazok a számok:
325 600122 800--
A február 22-i 100 ezer első adagról – amely már rég bekerült a táblázatba – ekkor ezt írták: „[...] jövő héten megkezdődhet az oltás a múlt héten érkezett 100 ezer oltóanyaggal is, miután a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megadta az engedélyt az alkalmazására. Ma megérkezett az újabb orosz vakcina-szállítmány is, ezzel még nem kezdődik meg az oltás, amíg az NNK nem engedélyezi alkalmazását” – tették hozzá a táblázatba ekkor még csak félig bekerült adagokról.
Március 9-én érkezett a következő táblázat, ebben is maradtak változatlanul a számok:
325 600122 800--
Itt a március 4-i 100 ezer második adagról – amelyek még sehova nem kerültek be – ezt írták: „[...] ezen a héten megkezdődhet az oltás a múlt héten érkezett 100 ezer oltóanyaggal is, miután a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megadta az engedélyt az alkalmazására.”
És valóban, a következő táblázat még azon a héten – március 11-én – meg is érkezett, és abban már benne volt az NNK engedélyét frissen megkapó, addig jelöletlen 100 ezer második adag:
425 600122 800+100 ezer második adag-
A 180 ezer első adag, amelyet az összes beérkezett adag első oszlopába már korábban beírtak, itt még mindig nem került be a második oszlopba, feltehetően ezért: „[...] a legutóbb érkezett 180 ezer adag első dózisú vakcinával akkor kezdődhet meg az oltás, ha arra a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megadja az engedélyt”.
Ez az utolsó hiányzó adminisztrációs lépés a következő táblázatban, március 17-én történt meg, amikor bekerült a második rubrikába az a bizonyos 180 ezer, eddig vizsgált első adag:
425 600302 800-+180 ezer első adag
Mint írták is, „[...] a legutóbb érkezett 180 ezer adag első dózisú vakcina alkalmazását a Nemzeti Népegészségügyi Központ(NNK) hétfőn engedélyezte, és a következő napokban szállítják ki a kórházi oltópontokra”.
Ezen a ponton állt helyre a világ rendje: minden első+második adag bekerült az első oszlopba, és minden első adag a második oszlopba.
Talán az adatrögzítők is beláthatták, hogy ez a módszertan elég nehezen következő, mert ezen a ponton mintha szemléletváltás történt volna: a továbbiakban már nem várták meg az adatrögzítéssel az NNK engedélyét, az újonnan érkezett adagok a megérkezésük után rögtön bekerültek a második rubrikába is. Ebből kifolyólag sokkal simábbá vált az adatok nyomon követése.
A következő, március 19-i táblázatig nem történt változás, maradtak is a számok:
425 600302 800--
Az ötödik szállítmány március 21-én érkezett az országban, 250 ezer első adaggal.
A hatodik szállítmány március 23-án követte, ekkor 180 ezer második adag jött.
És az aznap kiadott táblázatba már mindkettő szállítmány annak rendje és módja szerint rögtön be is került:
855 600552 800+250 első és 180 második adag+250 első adag
„Az orosz vakcinából vasárnap is érkezett 250 ezer adag első oltásra alkalmazható dózis, amellyel a szükséges hatósági vizsgálatok után kezdődhet meg az oltás” – írták, kimondatlanul is világossá téve, hogy az adatrögzítéssel a továbbiakban már nem várják meg a hatósági vizsgálatot.
A március 26-i táblázat változatlan számokat közölt:
855 600552 800--
„A legutóbbi szállítmány még hatósági vizsgálat alatt áll” – tették hozzá, de ezen a ponton ez a számolást már nem zavarja. Az más kérdés, hogy használni ezek szerint még nem lehetett ezeket a már lekönyvelt adagokat.
A hetedik, eddig utolsó szállítmány március 30-án futott be, 250 ezer első adaggal.
Az aznap kiadott, jelenlegi legfrissebb táblázatba pedig rögtön be is került az új tétel:
1 105 600802 800+250 ezer első+250 ezer első
„A ma érkező Szputnyik-szállítmányt az eddig megszokott rend szerint először hatósági vizsgálat alá helyezik, és csak akkor kezdődhet meg vele az oltás, ha a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) »felszabadítja«️ azt” – írták.
Mindezt természetesen nem a mi dolgunk lenne megfejteni, mint valami keresztrejtvényt, hiszen alapvető és meglehetősen fontos információkról van szó. Miközben azonban Orbán Viktor miniszterelnök és legutóbb például Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az operatív törzs mindenről megfelelően tájékoztat, ezeket a számokat nemcsak maguktól nem tették érthetővé, de az ezzel kapcsolatos kérdésekre sem válaszolnak.
Keletre billen a mérleg
Nemcsak az a gond a hivatalos információk kútfőjeként működő koronavirus.gov.hu-val, hogy rapszodikusan és olykor érthetetlenül tálalva közöl adatokat. Az egész adatközlés legalább annyira a kormány propagandaeszközeként funkcionál, mint amennyire tájékoztat.
Jó példa erre az orosz és az uniós vakcinaszállítmányok tálalása közötti különbség, amely a zökkenőmentesen belesimul a kormány brüsszelezős kommunikációjába. Az orosz és a kínai vakcinaszállítmányokról rendszeresen külön bejegyzésben számolnak be – sőt gyakran arról is, hogy majd jönni fognak, illetve épp jönnek –, miközben az uniós beszerzésből érkező vakcinákról, köztük a jelenleg is a magyar oltási programban magasan legtöbbször beadott Pfizer–BioNTech-vakcina szállítmányairól ilyet elvétve találni, ezekről csak az összefoglalókban vagy a sajtótájékoztatókon ejtenek el egy-egy mondatot. Olyan se nagyon fordult még elő, hogy egy uniós keretből érkező vakcina előbb jelenjen meg a táblázatban, mint ahogy beérkezett volna.
Az operatív törzs oldalán nincs kereső, de végignéztük a magyarországi oltási program elindulása – 2020. december 26. – óta született bejegyzések mind a 77 oldalát. Ez 920 bejegyzés, ebből a Pfizer-BioNTech vakcinájának érkezéséről 7 bejegyzés szólt így-úgy:
átlépte a magyar határt – december 26.
következő héten újabb szállítmány várható – december 30.
kétféle vakcina érkezik (ez kis jóindulattal sorolható ide, mert az egyik érkező vakcina a Pfizer-BioNTeché) – január 11.
ugyanerről egy hír másnap – január 12.
megérkeztek a szállítmányok a kórházi oltópontokra – január 12.
Müller Cecília országos tisztifőorvos beszélt arról, hány embert lehet beoltani a legutóbbi szállítmányból – január 12.
újabb szállítmány érkezett – február 9.
Ezzel szemben a Szputnyik V érkezéséről és felhasználásáról már a bejegyzések címéből is 15 alkalommal értesülhettünk:
hatezer adag jött – december 29.
Szijjártó Péter: megérkezett az első szállítmány (az első itt arra utal, hogy a decemberi mintaszállítmány nem vált a kánon részévé) – február 2.
Müller Cecília: megérkezett az első szállítmány – február 2.
befejeződött az NNK-vizsgálat, lehet oltani az orosz vakcinával – február 7.
megkezdődött vele az oltás – február 12.
beoltották vele Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát – február 18.
Szijjártó: útnak indult százezer adag – február 19.
kedvező a fogadtatása vidéken – február 20.
Szijjártó: megérkezett a százezer adag – február 22.
Szijjártó: rövidesen elindul az eddigi legnagyobb szállítmány – február 28.
Szijjártó: megérkezett a 280 ezer adag – március 4.
Szijjártó: a következő ütemben 480 ezer adag jön majd – március 15.
Szijjártó: 250 ezer adag fog érkezni – március 21.
Szijjártó: a kínai és orosz vakcinák nagyban segítik az oltás felgyorsítását – március 21.
Szijjártó: érkezett 250 ezer adag – március 31.
(És ebben a szerződéstervezet megérkezéséről vagy a szerződés megkötéséről szóló első és második hír még nincs is benne.)
Érdekesség, hogy épp fordítottak az arányok: 7 hír érkezett a Pfizer-BioNTech vakcinájáról, illetve 15 hír a Szputnyik V-ről, miközben előbbiből 15-ször jött szállítmány, utóbbiból pedig a decemberi hatezres adagos ízelítővel együtt 7-szer.
Onnantól az előbbiek már nem voltak olyan érdekesek: a Pfizernek februárban már csak egy külön hírt szenteltek, 9-én, és azóta nem is tettek közzé ilyen bejegyzést. A Szputnyik V-ről pedig a decemberi kivételt leszámítva február 2-ától kezdtek áramolni a kifejezetten ennek a vakcinának dedikált bejegyzések.
Pedig nem arról van szó, hogy ebből ne jönne azóta is jelentős mennyiség: a legutóbbi hivatalos összesítés szerint a Pfizer-BioNTech vakcinájából eddig 1 465 215 adag érkezett már, míg a Szputnyik V-ből 1 105 600. Összességében is fontosabb szerepet játszik a Pfizer-BioNTech vakcinája a magyar oltási programban: a kormány ebből összesen 10,87 milliót rendelt, míg a Szputnyik V-ből 2 milliót. Ráadásul a Pfizer minimálisan még túl is teljesítette az első negyedéves uniós szállítási kötelezettségét, míg a Szputnyik V forgalmazója rendszeresen és jelentősen csúszik (akárcsak az AstraZeneca, csak utóbbiról a kormány sokkal lelkesebben kommunikál is).
Jó vakcina, rossz kommunikáció
Szintén furcsa, hogy a kormány más adatokat közöl az orosz és a kínai vakcinák beérkezett mennyiségéről a fenti táblázatokban, mint amit az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) felé lejelent. Az ECDC összesítéseiben rendre kevesebb szerepel ezekből a vakcinákból, mint amennyi a kormány hazai adatközlése szerint megérkezett.
Bár erről is kérdeztük már a kormányt, nem válaszoltak, így nem világos, hogy mi indokolja ezt a különbséget a magyarul közzétett és az ECDC-nek jelentett adatok között. Annyi mindenesetre látszik, hogy a hazai tájékoztatásra szánt táblázatban a megrendelt/megérkezett mennyiségek vannak feltüntetve, így itt jól mutat a megérkezett keleti vakcinák magas százaléka. Az ECDC összesítésében azonban látszik a beérkezett adagok felhasználási hatékonysága is, így itt kevésbé nézne ki jól a nagyobb mennyiség.
Mindez természetesen nem arról szól, hogy az orosz vakcina ne lenne jó, vagy hogy ne lehetne a kormány részéről jó döntés alternatív forrásokból is vakcinát rendelni.
Bár a Szputnyik V engedélyezésekor a harmadik fázisú – azaz a több tízezer emberrel végzett – klinikai tesztjeinek az eredménye még nem volt ismert, ezért a döntés sok kritikát kapott, és a gyógyszerhatóság külső szakértői is ellenezték, később a fejlesztő közzétette a kutatási eredményeket, amelyekből mindannyiunk nagy szerencséjére egy hatásos és biztonságos vakcina képe bontakozott ki, amellyel nyugodtan lehet tömegesen oltani. Ez azonban teljesen független nemcsak az engedélyezés körülményeitől, de attól a kérdéstől is, hogy a Szputnyik V beszerzését hogyan használja fel a politikai és kommunikációs céljaira a kormány.
Partnereinktől | Rendet vágunk az orosz vakcina kusza számaiban | Hány orosz vakcina jött? És ez hány főnek elég? Miért olyan nehezen érthetők ezek az alapvetően elég egyszerű számok? Elmagyarázzuk, és a cikk második felében azt is bemutatjuk, hogy a kormány hogyan idomítja a politikai céljaihoz a nyugati és keleti vakcinák sajátosan eltérő tálalását. | null | 1 | https://telex.hu/koronavirus/2021/04/01/szputnyik-v-orosz-vakcina-oltas-szallitmanyok-adagok-mennyiseg-hany-fonek-eleg-adatok-szamok | 2021-04-01 10:42:55 | true | null | null | Telex |
Járványtájékoztató weboldalát a legtöbb ország a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos, naprakész információk átadására, adatközlésre, valamint a a különféle kormányzati intézkedések bejelentésére használja. Itt adják közre továbbá a különböző interaktív grafikonokat és térképeket, melyek a fertőzésszámok alakulását mutatják be.
Az általunk vizsgált 14 ország közül viszont Magyarország kivételt képez. Hazánkban a kormány a járvánnyal kapcsolatos adatokkal, azok minőségével a kezdetektől fogva hadilábon áll, több esetben derült ki utólag, hogy valami nem stimmelt a közölt adatokkal, például a vakcinák számával vagy az elhunytakkal.
Ezzel ellentétben a magyar honlapról összesen annyi pozitívumot mondhatunk el, hogy vannak területi adatok, angol nyelvű honlap és mobilalkalmazás.
Vagyis az látható, hogy amíg a legtöbb országban a kormány jóvoltából vagy támogatásával létrehozott oldalak rendre megosztanak grafikonokat, térképeket és letölthető, idősoros adatokat, addig a magyar lakosság kénytelen más források után nézni, ha a járványról szeretne tájékozódni.
A koronavírussal kapcsolatos, hivatalosan elérhető adatokat az Átlátszó Koronamonitorja tette közzé elsőként részletesen, kereshető formában, és azóta is minden nap frissíti.
KORONAMONITOR – Naponta többször frissülő grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről
Készítettünk egy összetett interaktív szimulációt is, amellyel a paramétereket szabadon állítva modellezhetünk különféle lefolyási forgatókönyveket. A grafikon egy bonyolultabb, úgynevezett több állású SEIR matematikai modellt vesz alapul, továbbá kalkulál a reprodukciós ráta (R0=) csökkenésével is (lásd bővebben a modell leírásánál). A grafikon alapesetben az épp aktuális előrejelzést mutatja a tudott adatok alapján kalkulálva.
Emellett a 444-nek is van adatközlő oldala.
A közvetlen szomszédunkban, Romániában a hivatalos oldal mellett pedig két másik, rendszeresen frissülő koronamonitor is van: az Erdélyi koronamonitor, illetve egy, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem jóvoltából készült tájékoztatóoldal. Míg nálunk az adatok hozzáférhetetlensége okoz problémát, a románoknál a túlzott transzparencia miatt tört ki botrány, amennyiben a belügy szerint nemzetbiztonsági érdekeket sért az oltópontok és tesztközpontok pontos címének nyilvánosságra kerülése.
A magyar adatközlés hiányosságát jelzi az is, hogy a településszintű adatok megjelenésére egy évet kellett várni és aztán sem a hivatalos tájékoztatóoldalon jelentek meg, hanem a K-Monitor adatigénylésének köszönhetően. További probléma, hogy a fertőzöttségi adatok közül csak a fertőzöttek száma érhető el megyénként, március óta változatlan módon, egy naponta frissített, elemzésre teljesen alkalmatlan png fájlban. A további adatok (mint például az aktív fertőzöttek, gyógyultak, elhunytak, vagy éppen az oltások száma) csak országos formában láthatóak, így nem árulnak el túl sok érdemi információt az érdeklődőknek.
A koronavirus.gov.hu adatközlése azonban nem csak szűkszavúsága és a transzparencia hiánya miatt nevezhető problémásnak. A legtöbb ország a járványügyi tájékoztatóoldalt arra használja, amire a neve is utal, tehát a járvánnyal kapcsolatos adatokat, információkat oszt meg átlátható módon, funkcionális, könnyen értelmezhető diagramokkal.
Arra azonban rajtunk kívül nincs máshol példa, hogy az eredetileg járványügyi tájékoztatás céljából létrejött honlapot propagandafelületként használja a kormány saját narratívái terjesztésére. Novemberi cikkünkben vizsgáltuk az oldalon elérhető bejegyzéseket ebből a szempontból, és az derült ki, hogy Soros György, egy kis brüsszelezés és a vírushelyzettel egyáltalán nem összefüggő vélt vagy valós sikerek is gyakran megjelennek a felületen:
A járványügyi kormányzati tájékoztatás minden hatodik bejegyzése propaganda
November 13-ig kigyűjtöttük a kormány hivatalos tájékoztatóoldalának összes bejegyzését és ezeket elemeztük. Szijjártó Péterrel lehetett a legtöbbször találkozni. A legtöbb ország a járványtájékoztató oldalát – nem meglepő módon – a járvánnyal kapcsolatos adatok, grafikonok és térképek közlésére, továbbá a különféle kormányzati intézkedések bejelentésére használja.
Szabó Krisztián – Szopkó Zita
Címlapkép: Az európai járványügyi tájékoztatóoldalak összehasonlítása. Az adatvizualizációt Szabó Krisztián készítette. | A magyar járványügyi tájékoztatóoldalnál nincsen szűkszavúbb a régióban | Megnéztük, hogy a régió országainak hivatalos járványügyi tájékoztató weboldala mennyire informatív és pontosan milyen adatokat tartalmaz. Hazánk a 14 országra kiterjedő vizsgálatból nem jött ki túl pozitívan, ugyanis az látható, hogy a magyar kormány portálja osztja meg a legkevesebb adatot az állampolgáraival. Eközben a kormány szerint semmi gond nincs az adatközléssel: Gulyás Gergely január közepén arról beszélt, hogy Magyarország a legszigorúbb mércének is megfelelt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2021/03/24/a-magyar-jarvanyugyi-tajekoztato-oldalnal-csak-a-szerb-szukszavubb-a-regioban/ | 2021-03-24 10:57:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Február 15-én eladta a Tiborcz István tulajdonában álló BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. azt a projektcéget, ami a ferencvárosi Lónyay utca 29. alatti ezer négyzetméteres műemléképületet birtokolja – derült ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.
A Lónyay 29 Projekt Kft.-t és azzal együtt az eddig irodaházként működő ingatlant egy viszonylag frissen alapított társaság vásárolta meg. A főtevékenységként vagyonkezeléssel foglalkozó Drenthelm Holding Zrt.-t tavaly februárban hozták létre, tulajdonosa a 69 éves Mayer Erzsébet, aki a vezérigazgatója is volt a cégnek mindaddig, amíg az meg nem vásárolta a projektcéget. Az adásvétel után – február 15. óta – a fia, Kertai Zsolt vette át a zrt. vezetését, egyben ő lett a Lónyay 29 Projekt Kft. ügyvezetője is.
Kertai Zsolt neve nem ismeretlen, tavaly a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Appeninn Nyrt. egyik igazgatósági tagja lett, méghozzá a 11. leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel bizalmasaként. Említésre méltó, hogy éppen a Jellinek többségi tulajdonában álló Indotek Group vásárolta meg Tiborcz István, illetve a BDPST Zrt. 24 százalékos részvénycsomagját az Appeninn Nyrt.-ben. Ez az a társaság, amelyből Orbán Viktor veje, valamint a miniszterelnök jó barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos szinte egyszerre szállt ki.
A Lónyay 29 Projekt Kft. 2019 nyarán vásárolta meg a patinás műemléképületet, és mivel az önkormányzatnak elővásárlási joga volt – amivel nem élt – tudható, hogy a vételár 725 millió forint plusz áfa volt. Nem sokkal azután, hogy Tiborcz BDPST Zrt.-je megszerezte a társaságot, az 500 millió forint hitelt vett fel a Gránit Banktól, azonban az épületen nem végeztek látványos rekonstrukciót.
Kertai Zsolt a 24.hu megkeresésére nem árulta el, hogy mennyiért szerezte meg édesanyja az összességében milliárdos értéket birtokló Lónyay 29 Projekt Kft.-t, és azt sem, hogy a Tiborcz Istvánék által felvett félmilliárd forint a társaság számláján maradt-e. Mint mondta, egyelőre azt sem tudja, mihez kezdenek az épülettel, többféle beruházás lehetősége is szóba kerülhet, egyelőre a lehetséges alternatívákat mérik föl. | Top milliárdos bizalmasa vette át Tiborcz István egyik üzletét | Február 15-én eladta a Tiborcz István tulajdonában álló BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. azt a projektcéget, ami a ferencvárosi Lónyay utca 29. alatti ezer négyzetméteres műemléképületet birtokolja – derült ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/01/tiborcz-istvan-lonyay-utca-29-ferencvaros-granit-bank-kertai-zsolt-jellinek-daniel/ | 2021-04-01 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Már négy gyanúsítottja van az Agrárminisztérium volt helyettes államtitkárának ügyében – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselőnek küldött meg.
December elején vették őrizetbe Nagy Jánost. Az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára és társa ellen hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult akkor nyomozás.
A gyanú szerint 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy mezőgazdasági vállalkozást hivatali kapcsolatai és befolyása segítségével.
Cserébe öt százalékos tulajdonrészt kapott az egyik érintett cégben, így ő is érdekeltté vált, hogy összejöjjön a beruházás. A Taby-Agro Kft-ben az államtitkáron kívül Bozsó Szilárd, Kőtelek ősszel lemondott önkormányzati képviselője, Veres Nándor, Nagykörű volt polgármestere és Wyszoczky Ferenc, törökszentmiklósi állatorvos, a helyi fociklub elnöke volt érdekelt.
Ez a cég vette meg az atkári majort, ahol Bozsó Szilárd egy másik mezőgazdasági vállalkozásával tervezett egy beruházást. Itt jött képbe Nagy János és az állami támogatás. Az ügyészség szerint az volt a terv, hogy a Taby-Agro Kft. kölcsönként biztosította volna a pályázáshoz szükséges 250 millió forintos önrészt Bozsó cégének. Öt év múlva pedig a kölcsön visszafizetése helyett az állami támogatásból felépített beruházást kapták volna vissza, így az atkári telek értéke az ügyészség szerint elérhette volna az egymilliárd forintot.
Csakhogy a terv valahol elcsúszott, a rendőrség december elején lecsapott, és egy összehangolt akció során több helyszínen is házkutatást tartottak, például átkutatták Nagy minisztériumi irodáját és otthonát. Nagyot letartóztattak, házi őrizetbe vették, és menesztették a minisztériumi posztjáról.
A másik gyanúsított információink szerint Bozsó Szilárd, akit 2019 októberében a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kőtelek önkormányzati képviselőjének választották, ám tavaly novemberben munkahelyi elfoglaltáságra hivatkozva lemondott tisztségéről.
A nyomozás során az ügyészség okirati bizonyítékokat szerzett be, kutatásokat és motozásokat hajtott végre, valamint lefoglaltak elektronikus adatokat és adathordozókat. A vádelemlésről csak a tényállás teljes tisztázása után döntenek – írja Polt. Azt nem részletezte, hogy ki a másik két gyanúsított az ügyben. | Már négy gyanúsítottat hallgattak ki a menesztett helyettes államtitkár korrupciós ügyében | Már négy gyanúsítottja van az Agrárminisztérium volt helyettes államtitkárának ügyében – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselőnek küldött meg. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/04/01/nagy-janos-helyettes-allamtitkar-korrupcios-ugy-polt-peter-ugyeszseg-valasza | 2021-04-01 15:07:00 | true | null | null | Telex |
Váratlan bejelentést tett április 1-én a Mol Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A cég és a magyar állam közös vagyonkezelő alapítványt hoz létre Mol-Új Európa Alapítvány néven. Az alapítvány a Mol-csoporttól veszi majd át annak támogatási rendszerét, vagyis a sportolók, művészek, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és helyi közösségek segítését (ez évente több milliárd forint, ennél pontosabban nem fogalmaz a közlemény).
Gyaníthatóan azért a Mol-csoportban is maradnak ilyen feladatok, elsőre nem tűnik túl valószínűnek, hogy a magyar állam beszállna például a horvát INA CSR-feladatainak menedzselésébe. Az alapítvány mindenesetre átfogó támogatási rendszert dolgoz ki, ami kitér a fent felsoroltakon túl a tehetséggondozásra, a környezetvédelemre, a nemzetközi kapcsolatok ápolására, kutatási és karitatív tevékenységekre is.
Na de miből?
A szép célokhoz vagyon is kell, ezért az állam és a Mol egyenlő arányban 43-43 millió Mol-részvényt ruháznak át az alapítvány vagyonaként. Azért ennyit, mert az államnak éppen ennyi volt, az állami pakett a társaság 5,24 százaléka volt. Egy ilyen „ajándék” az állam és a Mol részéről is közel 100 milliárd forintos. egészen pontosan 96,7 milliárd forint az április 1-i részvényárral.
A Mol részvények nem estek a bejelentés hírére, vagyis a részvényesek vélhetően nem úgy kalkuláltak, hogy a Moltól csak úgy elkerült egy 100 milliárdos vagyonelem.
A Mol-részvényesek oldaláról
Pedig a Mol oldaláról ez rövid távon tényleg azt jelenti, hogy 100 milliárd forintról lemond a cég, hiszen ezeket a részvényeket akár a piacon is értékesíthette volna (sőt az elmúlt hónapokban pengő forintokkal fizetett értük). Mégsem rossz az „üzlet”, mert a Mol jövőbeli terhektől szabadul meg, vagyis javítja majd a saját cashflowját, eredményét.
Eddig a Mol a saját részvényei után nem fizetett osztalékot, a támogatások pedig a cég cashflowját, eredményét rontották. Ha a jövőben már nem az eredményt rontja ez a donation, hanem osztalékból fizethető a többmilliárd forintos támogatás, akkor azt is lehet mondani, hogy jelenlegi alacsony kamatszint mellett ez az ajándékozás egy jó befektetés. (Egy feltételezett példával, a Mol lemond most 100 milliárd forintról, de minden évben 5 milliárd forinttal nagyobb lehet az eredménye.). Igaz a Mol-részvényeseknek azt el kell fogadniuk, hogy a jövőben több részre oszlik az osztaléktömeg, vagyis, ha mondjuk 100 forint osztalékra számítottak, az innen 95 forint lesz. Az alapítvány életében egy 100 forintos osztalék 8,6 milliárd forintos osztalékot eredményez, abból azért lehet támogatni.
Az állam és az adófizetők
A magyar állam pozíciója már sokkal megkérdőjelezhetőbb. Emlékszünk még az IMF-hitelre és a nyugdíjeinstandra? A magyar állam 2008-ban a pénzügyi krízis nyomán nagyon nehéz helyzetbe került, 2008-ban az EU és az IMF sietett a segítségünkre, nagy hitelt vettünk fel, de 2010-ben még így is annyira pénzszűkében volt az állam, hogy visszaterelte a magánnygdíjpénztári tagok zömét a tisztán állami rendszerbe, majd azt ígérte, hogy adósságcsökkentésre költi az így felszabaduló 3000 milliárd forintot.
Létre is hozta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, a pénz egy részét valóban adósságcsökkentésre fordította, de azért egyéb feladatok is voltak, például a költségvetésnek is voltak aktuális lyukai, és éppen ekkortájt támadta meg a Molt az orosz Szurgutnyeftyegáz. Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter végül 2011 májusában megállapodott az oroszokkal és 1,88 milliárd euróért megvette a Mol ötödét (az IMF-hitelt neveztük meg forrásnak). A régi történet felemlegetése csak azért fontos, mert az IMF-hitel később szitokszóvá vált, pezsgőt bontottunk, amikor megszabadultunk tőle, de a hitelből megvett több százmilliárdos vagyont (a Mol-részvényeket) azóta az állam olyan magánalapítványoknak osztotta szét, amely kikerült az adófizetői kontroll alól.
a Corvinust üzemeltető Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnál van 10 százalék, vagyis 81 942 946 részvény,
az MCC-t működtető Tihanyi Alapítványnál van 10 százalék, vagyis 81 942 946 részvény,
és majd a Mol-Új Európa Alapítványnál lesz 10,48 százalék, 85 955 992 részvény (ennek ugye csak a fele érkezett az államtól).
Jó célok
Természetesen azt ki-ki eldöntheti, hogy a közérdekű alapítványok a Corvinus, az MCC és a Mol eddigi támogatásai révén mennyire vállalnak át az államtól közérdekű feladatokat, vagyis fel lehet úgyis fogni, hogy ezeket a tevékenységeket részben az államnak kéne finanszíroznia, ha nem lennének alapítványok, de azért ekkora vagyonelem, 5-600 milliárd forint „kiszervezése” elég erős lépés.
A Mol közleménye szerint mindenesetre az alapítvány létrehozását az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat teszi lehetővé. Elfogadás esetén az alapítvány működése várhatóan az év második felében indulhat el.
Az alapítvány a Moltól jogilag független lesz, a kuratóriumban és az fb-ben az állam és a Mol emberei lesznek.
A felvásárlás ellen is véd
A részvénytranszfernek sokféle értelmezése lehet. A Mol az utóbbi időben tényleg elég sok pénzt költött a saját részvényeinek a felvásárlására.
A Molnak így már 7,4 százalék saját részvénye volt a transzfer előtt, ebből 5,2 százalékot ad át, vagyis körülbelül 2,2 százalék még marad nála. A Mol kontrollja tehát megszűnik, nem is kérhető vissza az alapítói vagyon.
Azt talán lehet mondani, hogy a Mol felvásárlása elleni kontroll javul, olyan papírok is szavazhatnak majd a jövőben a közgyűlésen, amelyek eddig nem (a saját részvények nem, az alapítványiak védhetik a felvásárlás ellen küzdő menedzsment pozícióját), de ez a védelmi arzenál eddig sem volt gyenge.
Kérdés persze, hogy az állam és a Mol-menedzsment viszonya örökké baráti marad-e. Ha például lenne egy kormányváltás, az új kormányzat csak nézhetne, neki már nem lenne beleszólása a cég életébe, ott a három alapítvány kontrollálna majd 30 százalékot.
A mai jó viszonyban tehát Hernádi Zsoltéknak megnyugtató lehet, hogy baráti kézben van 30 százalék, sőt az OTP-részesedésével 36 százalék. Amíg tehát barátság van és a Mol-menedzsment, az OTP-menedzsment, illetve a jelenlegi kormányzathoz is lojális alapítványi emberek együtt gondolkodnak, akkor ez egy védelem a jelenlegi struktúrának.
Ha egyszer majd ezek külön gondolkodnak, akkor vélhetően a mai kormányzat emberei a mai bejelentéssel erősebbek lettek a Mol-OTP vezetőség rovására.
Ha nem 2021-ben lennénk Magyarországon, ez az egész lépés jogos és pozitív lehetne, de az MNB-ből kiszervezett MNB-alapítványok és más alapítványi történetek miatt az is jogosan merül fel, hogy az állami vagyonelemek és feladatok alapítványokba történő kiszervezése nem csak a társadalmi kontroll teljes elvesztését jelenti-e? Illetve nem az ellen véd, hogy ami most még az államé volt, az egy esetleges kormányváltás után is a jelenlegi csapat kontrollja alatt maradjon? | Az állam a maradék Mol-részvényeit is egy vagyonkezelő alapítványnak adja át | A Mol Nyrt. és a magyar állam Mol-Új Európa Alapítvány néven új, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoz létre. A cél a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. Ám annak, hogy a Mol és az állam részvényeket ad az alapítványnak, a Mol-részvényesekre, a jövő kormányzataira és az adófizetőkre nézve is vannak következményei. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/04/01/az-allam-minden-mol-reszvenyet-alapitvanyoknak-adja-at | 2021-04-01 15:10:20 | true | null | null | Telex |
Cikkünk eredetileg laptársunknál, a Privátbankár.hu-n jelent meg.
Eddig azt lehetett hinni, hogy csak a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) oszt ki milliárdokat a Kisfaludy-pályázatokon keresztül hazai szálláshelyek fejlesztésére, de a napokban Varga Mihály is bejelentette, hogy a Pénzügyminisztérium összesen 4,3 milliárd forint sorsáról határozott.
A politikus még március 6-án közölte a Facebook-oldalán, hogy döntöttek a panzió- és szállodafejlesztési pályázatokról, így nyolc új panzió építése kezdődik meg és kilenc szállodában indulnak fejlesztések. A beruházások Bugyi, Csomád, Dabas, Gödöllő, Herceghalom, Péteri, Vasad, Vecsés, Verőce, Visegrád és Zsámbék településeken valósulnak meg. A nyertesek listáját a Magyar Államkincstár oldalán publikálták, mi pedig megnéztük, hogy ténylegesen kik és milyen cégek kaptak 60-300 millió forintos költségvetési támogatást a Pénzügyminisztériumtól. Érdekes nevekre bukkantunk.
Varga Mihály még tavaly nyáron beszélt arról, hogy újabb gazdaságvédelmi intézkedésként a pénzügyi tárca hazai forrásból indít szállodák fejlesztését és bővítését támogató pályázatot 2 milliárd forint keretösszeggel Pest megyei vállalkozások részére. Pest megye ugyanis az uniós előírások miatt a hasonló fejlettségű megyékhez képest kevesebb uniós fejlesztési forráshoz jut hozzá. Új panziók építésére pedig 1,8 milliárd forintos pályázati keretösszeget szántak.
A turizmus teljesítménye 2010 óta évről évre rekordokat döntött Magyarországon, a koronavírus-járvány azonban súlyosan érintette az ágazatot. Ezért a kormány számos intézkedéssel segíti az itt működő vállalkozásokat
- fogalmazott még március 6-án Varga Mihály. Szerinte a végül kiosztott 4,3 milliárd forintos támogatásból összesen nyolcmilliárd forintnyi turisztikai fejlesztés valósulhat meg Pest megyében. Na de kik a szerencsés nyertesek?
Tehát 8 új panzió építését összesen 1,7 milliárd forinttal segítette meg a Pénzügyminisztérium. A nyertesek között pedig ott találjuk a GFS-Pro Ingatlanfejlesztő Kft.-t is 296,3 millió forinttal. Ez egy vecsési székhelyű cég, főtevékenysége pedig a kötött, hurkolt kelme gyártása, de tavaly augusztus óta szállodai szolgáltatással is foglalkoznak. Igazán jól menő cégről van szó, hiszen évről évre stabilan egymilliárd forintot meghaladó forgalmat bonyolít, 2019-ben 1,2 milliárd forint volt az árbevétel, ami 353 millió forint profithoz volt elég. Tehát közel annyi támogatást kapott a GFS-Pro a Pénzügyminisztériumtól, mint a 2019-es nyeresége.
A cég többségi tulajdonosa pedig a 2019-ben félmilliárd forintos profittal záró Silence Kft.-én keresztül Hölle János. Az ő neve pedig a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban bukkant fel korábban. Szintén a Silence Kft. ugyanis a többségi tulajdonosa a vecsési GHW Ingatlanforgalmazó Kft.-nek, de ebben a cégben már felbukkan kisebbségi részesedéssel a liechtenstein Haman Stiftung. Székhelye Schaan, Landstrasse 27., kézbesítési megbízottja Hölle János, de erre a címre jegyezték be a VolDan Investments Ltd-t is.
A VolDan pedig 2013-ban kapott engedélyt az egykor Rogán Antal vezette gazdasági bizottságtól magyar letelepedési kötvény forgalmazására többek között orosz, ukrán, grúz és üzbég állampolgároknak. A letelepedési kötvénybiznisz egyik fontos szereplője például havi 1,2 millió forintért bérelt moszkvai irodát a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól.
A második Orbán-kormány 2013-ban indította el az úgynevezett letelepedésikötvény-programot. Amelynek keretében – a több külföldi országban már bevett módi mintájára – az Európai Unión kívüli befektetők vásárolhattak magyarországi letelepedési államkötvényt, cserébe magyarországi letelepedési engedélyt kaphattak, ezzel pedig jogot arra, hogy szabadon utazzanak az EU-n belül. A programot 2017 márciusában függesztették fel, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. a kedvezőbb finanszírozási helyzetre hivatkozva beszüntette a kötvényértékesítést. A szervezet akkori közleményében jelezte, hogy a programban összesen 17 009 darab kötvénycsomagot értékesítettek, 1 milliárd 293 millió euró össznévértékben. (Erről bővebben például ebben a cikkünkben írtunk).
Dupla siker
Ami pedig a szállodákat illeti: ebben a kategóriában nem újakat építenek, hanem meglévő házakat fejleszthetnek. Itt 9 nyertes kapott összesen 2,5 milliárd forintot a Pénzügyminisztériumtól. A legérdekesebb győztes a Forster Vadászkastély Szálloda, amely 150 millió forintnak örülhet. Igazán sikeres pályázóról van szó, ugyanis a Forster Rendezvény Kft. szerepel a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatok 2019-es nyertesei között is. Egészen pontosan 57,7 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a Vadászkastély Panzió bővítésére. Tehát a Pénzügyminisztériumnak sikerült éppen egy olyan szálláshelyet támogatnia a mindössze 9 nyertes között, amelyik korábban már az MTÜ-pályázatán is nyert. A Forster Kft. egyik tulajdonosa Lukács Ferenc, az Újpest FC korábbi klubtulajdonosa.
Visegrádon gyakorlatilag az összes jelentősebb hotel befért a nyertesek közé, például a Thermal Hotel Visgrád 299 millió forintot kapott, ez Dunai György milliárdos üzletember és családjának tulajdonában van. Az elmúlt években igazán jól teljesített: 2019-ben 2 milliárd forintos forgalom mellett 265 millió forint jött össze. Most tehát több támogatást kapott, mint a legutóbbi publikus nyeresége. Rászorult a támogatásra Varga Mihály szerint a Silvanus hotel is, amely talán Magyarország legszebb panorámájával rendelkezik (299 millió forint), valamint 300 millió forinttal tervezhet a Hotel Visegrád, amely például tavaly nyáron tömve volt vendéggel.
Ráadásul például a visegrádi szállodák is jelentős kormányzati támogatást kaptak a november 11. és december 10. közötti időszakra érkezett foglalásaik után. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még november 11-én beszélt arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szálláshelyek számára az állam megtéríti a november 8-ig beérkezett, a zárás utáni 30 napra vonatkozó bevételkiesés 80 százalékát. Nos, a Thermal Hotel 24,8 millió forintot, míg a Silvanus 25 millió forint kompenzációt könyvelhetett el.
PM: Ez támadás
Cikkünk megjelenése után reagált a Pénzügyminisztérium.
Félrevezető hírekkel támadják a turizmus fejlesztését egyes sajtóorgánumok, kifogásolva az induló beruházásokat, miközben a kormány pályázata a járvány miatt veszteségeket elszenvedő hazai turizmust támogatja több száz munkahely megvédésével és létrehozásával - hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) a közösségi oldalán közzétett pénteki bejegyzésben.
Ezzel szemben a PM szerint tény, hogy a pályázat a járvány miatt veszteségeket elszenvedő hazai turizmust támogatja. A beérkezett pályázatok értékelését Pest Megye Önkormányzata és a Pénzügyminisztérium egymástól függetlenül, az előírásoknak megfelelően végzi, a döntésben részt vesz a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Magyar Államkincstár is - közölte a tárca.
A pályázat nélkül ezek a fejlesztések nem tudnának megvalósulni, így akik ezeket a beruházásokat támadják, az érintett 11 települést, több száz munkahelyet és a térség turizmusát támadják
- olvasható a bejegyzésben. | Jól irányzott Varga-milliárdok a Pest megyei turizmusban - itt a nyertesek listája, ismerős nevekkel | A Varga Mihály által vezetett Pénzügyminisztériumnak sikerült az Újpest FC volt tulajdonosának szállodáját támogatnia 150 millió forinttal, pedig a hotel korábban a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatán is nyert. Egy másik győztes neve pedig a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban bukkant fel.
Varga Mihály szerint a kiosztott 4,3 milliárd forintos támogatásból összesen nyolcmilliárd forintnyi turisztikai fejlesztés valósulhat meg Pest megyében.
A nyertesek között pedig ott találjuk a GFS-Pro Ingatlanfejlesztő Kft.-t is 296,3 millió forinttal. Ez egy vecsési székhelyű cég, főtevékenysége pedig a kötött, hurkolt kelme gyártása, de tavaly augusztus óta szállodai szolgáltatással is foglalkoznak.
A cég többségi tulajdonosa pedig a 2019-ben félmilliárd forintos profittal záró Silence Kft.-én keresztül Hölle János. Az ő neve pedig a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban bukkant fel korábban. Szintén a Silence Kft. ugyanis a többségi tulajdonosa a vecsési GHW Ingatlanforgalmazó Kft.-nek, de ebben a cégben már felbukkan kisebbségi részesedéssel a liechtenstein Haman Stiftung. Székhelye Schaan, Landstrasse 27., kézbesítési megbízottja Hölle János, de erre a címre jegyezték be a VolDan Investments Ltd-t is.
A VolDan pedig 2013-ban kapott engedélyt az egykor Rogán Antal vezette gazdasági bizottságtól magyar letelepedési kötvény forgalmazására többek között orosz, ukrán, grúz és üzbég állampolgároknak. A letelepedési kötvénybiznisz egyik fontos szereplője például havi 1,2 millió forintért bérelt moszkvai irodát a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/jol-iranyzott-varga-milliardok-a-pest-megyei-turizmusban--itt-a-nyertesek-listaja-ismeros-nevekkel.html | 2021-03-26 12:21:00 | true | null | null | mfor.hu |
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai igazgatója tett egy vérszegény próbálkozást annak megideologizálására, miért is adja el magát Magyarország fillérekért különböző féldiktátoroknak.
Minden eddiginél keményebb lesz a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával szemben az Európai Unió, egyúttal a magyar korlátozó szabályok ellen is próbál tenni. | Így lettek szupertitkos katonai bázisok a kórházak Pintér Sándor irányítása alatt | Orbán Viktor a belügyminiszterre bízta az egészségügyet a járványban, Pintér Sándor pedig katonai parancsrendszert vezetett be, régi belügyeseket állítva a kulcspozíciókba. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202112__biztonsagi_piac__pinter_es_bizalmasai__rendpartiak_azegeszsegugyben__tisztitokura | 2021-03-25 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2021.03.25. 11:30
A belügyminiszterhez sorolt üzleti körök már így is leuraltak egyes területeket, megrendeléseik pedig tovább híznak a biztonsági piacon. Nemrég az egészségügyi szektor is felkeltette a Tasnádi László, volt belügyi államtitkár nevével fémjelzett kör figyelmét – épp akkor, amikor Pintér alá került a terület. | Még egy kormányváltás sem rengethetné meg Pintérék pozícióit az őrző-védő piacon | A belügyminiszterhez sorolt üzleti körök már így is leuraltak egyes területeket, megrendeléseik pedig tovább híznak a biztonsági piacon. Nemrég az egészségügyi szektor is felkeltette a Tasnádi László, volt belügyi államtitkár nevével fémjelzett kör figyelmét – épp akkor, amikor Pintér alá került a terület. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210324_Pinter_Tasnadi_orzovedo_biztonsagi_piac | 2021-03-25 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Orbán Viktor németországi útján nyilatkozott a Neue Rhein Zeitungnak. Több lap is foglalkozik az Orbán-Scholz-találkozóval, illetve a soros magyar EU-elnökséggel. Új szélsőjobbos frakció állhat fel az EP-ben, írja a Die Zeit. Vlagyimir Putyin rombolni érkezett Ázsiába, jelenti ki a New York Times az orosz elnök észak-koreai és vietnámi útja után. A Guardian szerint a Közel-Kelet akadálytalanul sodródik bele a katasztrófába. Fico valós veszélyzt jelent a független médiára, és csak az EU állíthatja meg, írja a Süddeutsche. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Kilencven évvel ezelőtt, 1934. június 23-án született az a mester, aki a rajzfilmet Magyarországon felnőtt művészetté tette. Alkotója, társalkotója volt a magyar animáció szinte valamennyi nagy figurájának: Gusztávnak, a Mézga-családnak, Bubó doktornak, a Macskafogó főmacskáinak és főegereinek. A rajzos Lúdas Matyi sem jöhetett volna létre nélküle. Ő csinált a Hofi-Koós-duóból megalkuvó macskákat, övé volt a frenetikus Öt perc gyilkosság. Ő teremtette meg Hófehért, a Grimm mese noir realista, felnőtt változatát. Rajzolt, írt, rendezett, tanított. Alkotótársa volt a magyar animáció valamennyi jelentős alkotójának. Ő volt Dodi, a mindenes. 2017-ben halt meg. | Mészárosék ingatlanosa szálláshely-szolgáltatásra adta a fejét | Szepesi Richárd állami milliárdokkal megtámasztott projektjei sokszor kötnek ki kormányközelben. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202111_balaland_residence_azallami_szalloda | 2021-03-21 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Nettó 268 millió forintos megbízást nyert el egy közbeszerzésen az ifj. Orbán Győző kisebbségi résztulajdonában álló Gamma Analcont Kft. az E.On dél-dunántúli leányvállalatától – írta a Direkt36. A cég egy másik vállalattal közösen pályázott 270 nyomásszabályozó állomás távfelügyeletére. A Gamma Analcont feladata a rendszer telepítése, üzembe helyezése és dokumentálása lesz, a másik cég a hardvert és szoftvert szállítja. Az nem derült ki, hogy a munkáért kapott pénz milyen arányban oszlik meg közöttük.
A miniszterelnök családtagjainak cégei rendszeresen részt vesznek állami projektekben, de általában alvállalkozóként vagy beszállítóként, így a megrendeléseikről nem érhetőek el nyilvános adatbázisban információk. A mostani közbeszerzésen azonban a Gamma Alcont fővállalkozóként nyert. Ebbe a cégbe a miniszterelnök öccse 2015-ben vásárolta be magát, jelenleg a vállalat 26 százaléka az övé.
A német magántulajdonban álló gázszolgáltató, amelytől a megbízást nyerték, hamarosan részben állami cég lesz, a magyar állam az E.On itteni érdekeltségeiben egy keretmegállapodás szerint 25 százalékos tulajdonrészt szerezhet.
(Képünk illusztráció.) | Közbeszerzést nyert egy cég, amelyben Orbán Viktor öccse kisebbségi tulajdonos | Gázhálózatok távfelügyeletét végezheti el a cég, amelyben ifjabb Orbán Győzőnek is tulajdonrésze van. A miniszterelnök családtagjai ritkán nyernek közbeszerzésen fővállalkozóként, általában alvállalkozóként vagy beszállítóként szoktak dolgozni. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20210323_orban_csalad_kozbeszerzes | 2021-03-23 06:52:00 | true | null | null | HVG |
Kijevben úgy látják, hogy Orbán Viktor pávatánca tovább tart, és nem mondott le az „ukrán kártya" kijátszásáról. Ukrán politikusok és szakértők értékelték a magyar és az ukrán külügyminiszter találkozóját a hvg360-nak. | Mészáros Lőrinc közelít a DVTK-hoz | Orbán Viktor milliárdos barátjának borászati vállalkozása egy cégvezető személyén keresztül fonódik össze a focival. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202112_eszakmagyarorszagi_fejlesztesi_meszaros_regioban_gondolkozik | 2021-03-30 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A parlament előtt fekvő törvényjavalat szerint nemcsak a Zichy-kastélyt és a Hajógyári-sziget déli részét kapja meg Demeter Szilád a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, hanem az egyik homlokzatával a Bem rakpartra néző, Fő utca 11–13. alatt lévő Andrássy-palota állami tulajdonban lévő részét is. Sőt e mellett a számos alkotóházat és művésztelepet birtokló MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t, és egy 2 milliárdos, újságíróképzésre szakosodott állami cég is hozzá kerül.
De nem ez a legfontosabb változás a korábbi, az óbudai ingatlanok átadását érintő kormányhatározathoz képest, hanem az, amit a HVG kezdettől fogva megjósolt, hogy a nagylelkű, sok tízmilliárdos ingatlanvagyon, sőt összességében100 milliárdon felüli adományozás végső kedvezményezettje nem egy állami intézmény, a PIM lesz, hanem az egyetemekhez, például a Corvinushoz vagy az SZFE-hez hasonlóan kiszervezik azt egy leválthatatlan kuratórium által vezetett közérdekű vagyonkezelő alapítványba, ez pedig a tervezetben szerepló módon létrehozandó: Magyar Kultúráért Alapítvány lesz.
A kétharmados törvényjavalat értelmében az adományt közvetlenül a Petői Irodalmi Ügynökség kapja, csakhogy a jogszabály arról is rendelkezik, hogy az eddig állami tulajdonú, Demeter által létrehozott céget megkapja a Magyar Kultúráért Alapítvány. Nem bíznak semmit a véletlenre, a tervezetben az is szerepel, hogy az „alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására a további működés során a kuratórium kerüljön kijelölésre”.
Tehát, amit néhány egyetem esetében szemérmesen 2022-re toltak, azt itt most azon melegében megteszik. Az öt kurátor, akiknek a személyéről az emberi erőforrások minisztere dönt, leválthatatlanok és elszámoltathatatlanok lesznek, minden döntés az ő kezükbe kerül. Innen már érthető, miért kellett nagyon gyorsan a Petői Irodalmi Ügynökséget nemrégiben két ingatlannal (Szegedi Irodalmi Rezidensház, Magyar Írók Háza) és 60 milliárd forinttal ellátni, amiből csak a könnyűzenére fordítható 23 milliárd forint vert nagyobb hullámokat. Ráadásul ennek az összegnek csaknem a felét még a választások előtt megkapja, így lesz pénz a Zichy-kastély és a hajógyári épültetek rendbetételére. Csak egy, a Hajógyári-szigeten található ingatlan esetében tartja meg az állam az ingyenes használati jogát és az ott található ingóságokat, illetve csak a Zichy-kastélyon van „határozatlan ideig tartó elidegenítési és terhelési tilalom”.
A törvény rendelkezik arról is, hogy az alapítvány megkapja a 2 milliárd forinttal gazdálkodó Nemzeti Tehetséggondozó Nkft.-t, és MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nkft.-t is. Ez utóbbi mintegy 8 milliárdos könyv szerinti vagyonnal rendelkezik, ami a valóságban jóval többet ér. Hozzá tartozik a gyönyörű ingatlanokban működő zsenyei, szentendrei, mártélyi, galyatetői, kecskeméti és hódmezővásárhelyi alkotóház, övé a nemrég felújított Szentendrei Régi Művésztelep és a Hódmezővásárhelyi Művésztelep, ezen kívül két galériája van Szentendrén, és számos ösztöndíjat oszt.
A szintén az alapítvány birtokába kerülő Andrássy-palota pedig egyik legfontosabb műemlékünk, amit egy 2018-as kormányhatározat még a Nemzeti Múzeum által létrehozandó Andrássy Emlékmúzeumnak szánt, és a célra egymilliárd forintot el is különített. A palotát 1878–80-ban gróf Andrássy Gyula (1823–1890) miniszterelnök megrendelésére építették. Itt adott 1879-ben Liszt Ferenc jótékonysági hangversenyt a szegedi árvízkárosultak javára, amelyet Ferenc József osztrák császár és magyar király is végighallgatott. A ház enteriőrjét Rippl-Rónai József tervezte. Az 1897-ben átadott belsőépítészeti munkák nemcsak a Thék Endre-féle bútorgyár kivitelezte bútorokat, hanem a kerámia-, ötvös- és üvegtárgyakat, a kárpitokat, faliszőnyegeket, ezüsttálakat és üvegablakokat is magában foglalta. A nagyterem hajdan szökőkutas télikert volt, ahol egzotikus növények sorakoztak, de legfőbb ékessége a család több generációja által gyarapított elképesztő értékű műgyűjteménye volt. Itt most „egy igényes, progresszív rock-jazz központot tervezünk, nemzetközi kapcsolódási pontokkal, világhírű zenészek által tartott mesterkurzusokkal, szolid jam sessionökkel, valamint ott kap helyet a Cseh Tamás Archívum, kiállítótérrel együtt, illetve egy társművészeti központ is” – osztotta meg elképzeléseit a HVG-vel Demeter Szilárd.
Saját szellemi és gazdasági hátországán, és hangoztatott nemzeti elvein is átlépett a kormány, amikor az Andrássy Múzeum céljából az I. kerülettől megvásárolt épületről másként döntött. Az Andrássy Gyula Alapítvány régóta küzd, hogy a dualizmus kiemelkedő famíliájának emléket állítson. Honlapjukon részletesen ismertetik a múzeum terveit. Az alapítványt Odescalchi Pál id. Andrássy Gyula dédunokája hiozta létre, de számos fideszes, vagy Fidesz közeli potentát részt vesz a munkában, Szapáry György az Amerikai Egyesült Államok korábbi magyarországi nagykövete, a felügyelőbizottság tagja Antall György, a tanácsadó testület tagja pedig Balog Zoltán egykori miniszter.
Ha a törvénytervezetet elfogadja a kormánytöbbség, a PIM főigazgatója egy példátlan nagyságú kulturális, sőt üzleti birodalmat hoz létre, mely a Hajógyári-sziget egykor Vizoviczki László érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyekkel, a Fő utcai koncerthelyszínnel, és a Zichy-kastéllyal megkerülhetetlen lesz. Egy részét, például a MANK működését az államnak muszáj finanszírozni egy kormányváltás esetén is, de más részei akár önfenntartóvá is tehetik. | Komoly ingatlanbirodalmat ad Demeter Szilárd kezébe az állam | A Zichy-kastély után most Andrássy-palotát kapja meg Demeter Szilárd, amit a Hajógyári-sziget déli csücskével együtt az egyetemekhez hasonlóan közérdekű vagyonkezelő alapítványba szerveznek ki. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210401_PIM_Demeter_Szilard_alapitvany | 2021-04-01 13:45:00 | true | null | null | HVG |
Szerdán késő éjjel nyújtották be az újabb 11 modellváltó egyetemre és az őket a jövőben fenntartó közhasznú alapítványokra vonatkozó törvényjavaslatokat. A dokumentumok leghangsúlyosabb része, hogy milyen vagyonelemekhez juttatja az alapítványt, illetve az egyetemet. A javaslatokat végignyálazva nehéz logikát találni abban, hogy melyik alapítvány miért nem kap semmit, mások pedig miért pont a megnevezett vagyonelemekhez jutnak.
A törvényjavaslatok olyan rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyekre az országgyűlés kétharmadának jóváhagyása szükséges, és egyes esetekben hangzatos célt is megfogalmaznak az átalakítással kapcsolatban. A legerősebb ilyen a Semmelweis Egyetem esetében olvasható, amelynek a modellváltása
a világ legjobb 100 egyetemévé és Európa 5 legkiválóbb gyógyító egyetemévé válásához szükséges fejlesztések megvalósítása érdekében
történik. A Semmelweis Egyetemet majdan fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány ezért nem ingatlanokat kap, hanem a Corvinus Egyetemhez hasonlóan állami részvénypakettet. Egészen pontosan a Richter Gedeon Nyrt. 9 777 658 db “C” sorozatú részvényét, amely szerdai záróárfolyamon számolva közel 90 milliárd forintot ér. A törvényben kikötik, hogy az ennek esetleges eladásából származó bevételt csakis közérdekű céljai megvalósítására költheti.
Hasonlóan részvénypakettet kap Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány. A közelmúltban alapított Tokaj-Hegyalja Egyetemről – akkor még Tokaj Egyetem néven futott – korábban azt írtuk, hogy állami egyetem lesz. Ezek szerint ez időközben megváltozott. Az alapítvány pedig a Grand Tokaj Zrt. 400 694 darab „A” sorozatú részvényét kapja meg a törvényjavaslat értelmében, aminek a célja,
a szőlész-borász, valamint a turizmus-vendéglátás képzést, ezen keresztül az innovációt támogatni kész magyar felsőoktatási intézményrendszer és környezetének megerősítése.
A többi most modellváltó intézmény alapítványa nem kap hasonló részvényjuttatást, hanem csak ingatlanokat. A nagy, orvosképzéssel is foglalkozó vidéki egyetemeken (Debrecen, Pécs, Szeged) más-más típusú ingatlanokat kap az alapítvány és az egyetem. A javaslatok alapján úgy tűnik, hogy az egyetemek kapják meg az oktatási célú ingatlanokat.
A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány például vagyonként egy, a Téglagyári lakótelep mögött fekvő üres terület vagyonkezelői jogát kapja, valamint a helyrajzi számok alapján szőröstül-bőröstül övék lesz az egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepe, továbbá a
a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. üzletrészének a fele.
Mindez az egyetem “több fókuszú stratégiai céljainak és régiós szerepének megerősítése érdekében történik”. A törvényjavaslatban azonban van két furcsa hiba is:
az egyik egy törvénysértés, jelesen, hogy a fenntartó alapítvány elnevezésében szerepel a “gróf” titulus, amit az összes többi nemesi és főnemesi ranggal együtt az 1947. évi IV. törvényben megszüntettek és megtiltották használatát;
a másik hiba viszont a törvényt megszerkesztő minisztériumi munkatárs slendriánságára utal, ugyanis a második mellékletben, ahol az egyetemnek juttatott vagyonelemek felsorolásának kellene szerepelnie, még egyszer bemásolták a teljes törvényjavaslat szövegét indokolással, mellékletekkel együtt – legalábbis a dokumentum szerda kora délutáni állapota szerint.
A Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemek alapítványainak tulajdonába egyaránt elsősorban lakások, üdülők, garázsok és néhány iroda, esetleg középület kerül – a Pécsi fenntartó, az egyetem latin nevét viselő Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány esetében egy TV- és rádióadó is –, az egyetemek tulajdonába pedig az összes többi – kollégiumok, oktatási épületek, irodák stb. – ingatlan.
Az egyetemhez kerülnek Szegeden a Lézerkutató Intézet tulajdonosa, az ELI-HU NKft. állami tulajdonú üzletrészei, Pécsen pedig a PTE Politechnika Kutató, Fejlesztő és Tervező Kft., valamint a Pécsi Tudásközpont Kft.
A többiek közül
a Budapesti Gazdasági Egyetemet a jövőben fenntartó alapítvány mindössze egy ingatlant kap a Külkereskedelmi Főiskola XVI. kerületi épületegyüttesében;
az Óbudai Egyetem Rudolf Kálmán magyar származású, 2009-ben Barack Obama elnök által kitüntetett elektromérnök, matematikus és feltaláló nevét viselő alapítványa néhány üres telekhez jut;
a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány pedig a napkori tangazdaság harmadát kapja meg.
A Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány a fenntartói jogon kívül semmilyen konkrét vagyonelemet nem kap a javaslatok szerint.
Az intézmények által használt ingatlanok mindegyik esetben az egyetemek tulajdonába kerülnek azzal a feltétellel, hogy eladásuk esetén a bevétel csakis a saját infrastruktúra fejlesztésére használhatók, fenntartásra nem. Ez a feltétel egyébként minden vagyonelemekhez juttatott egyetemre és alapítványra egyaránt vonatkozik. | Jól kitöm néhány új egyetemi alapítványt, de többeket üres zsebbel indítana útnak a kormány | Az újonnan modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok között van olyan, amelyik semmilyen konkrét vagyonelemhez nem jut, de olyan is, amelyik csak üres telkeket kap. Két esetben a Corvinus Egyetemhez hasonlóan állami részvénypaketthez juttatják őket, sőt az egyik új fenntartó egy stadionos cég felét is megkapja. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210401_modellvaltas_kozhasznu_alapitvanyok_egyetemek_fenntartok_torvenyjavaslatok | 2021-04-01 15:30:00 | true | null | null | HVG |
A késő este megjelent rendelet szerint a következő bő két hónapban úgy használhatják fel a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) teljes költségvetési maradványát „a veszélyhelyzetből eredő, a kulturális ágazatot érintő hátrányos következmények enyhítése érdekében kulturális támogatási célokra”, hogy ehhez az államháztartási törvénytől eltérően „az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása nem szükséges”.
Igaz, utána az olvasható, hogy a kormány egyedi döntésekkel határozhatja meg a támogatási célokat és kedvezményezetteket, a kormány ülésén pedig Varga Mihály pénzügyminiszter is ott van, de az ilyen egyedi döntés végrehajtása kizárólag Kásler Miklós miniszter hatásköre, aki a támogatás részletes feltételeinek meghatározására, továbbá a támogatott célok megvalósítása szakmai beszámolójának ellenőrzésére ideiglenes szakmai kollégiumot hoz létre.
A kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve eltér a törvényi előírásoktól: az NKA-pénzmaradványból kulturális örökségvédelem alá nem eső, de kulturális célú építési beruházás, felújítás is támogatható, továbbá az ötös lottó játékadójából „működési támogatás nem csak az ágazati minisztérium irányítása, valamint felügyelete alá tartozó állami fenntartású intézmények számára nyújtható, hanem fenntartótól és működési formától függetlenül bármelyik kulturális szervezet részére” a törvényben megszabott 10 százalékos limitet meghaladóan is.
Ehhez az elvi döntéshez egyelőre nem társult konkrétum, tehát még nem tudni, ki vagy milyen szervezet mennyit fog kapni ilyen rendkívüli eljárással. A rendelet május 23-áig érvényes. | Rendeletet hozott a kormány a pénzügyminiszter mellőzéséről | Arról is szól a jogszabály, hogy a veszélyhelyzetben bárkinek szinte bármire lehet támogatást adni a Nemzeti Kulturális Alapból, és erről az emberi erőforrások minisztere egyedül dönt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210325_kormany_kormanyrendelet_penzugyminiszter | 2021-03-25 08:35:00 | true | null | null | HVG |
Orbán Viktor és a Fidesz elemi érdekévé vált a Mol túlélése és üzleti virágzása, miután a kormánypárthoz lojális emberekkel feltöltött két közérdekű vagyonkezelő alapítvány a legnagyobb tulajdonosok közé került a vállalatban.
A Richter operatív elnöke szerint nem jó ötlet, hogy a kormány odaadná a vállalat 10 százalékos részvénycsomagját a Mathias Corvinus Collegium alapítványának.
„Zavaró pénzpiaci zajokkal” indokolta az MNB alelnöke, hogy nem gyorsítottak a kamatcsökkentés ütemén. Ezeket a zajokat főleg a kormányzati gépezet okozta.
Miután Izraelben kormányzati szinten felmerült a palesztinok erőszakmentes kitelepítésének ötlete, megnéztük, mit tanít a történelem a kitelepítésekről, lakosságcserékről, megoldást biztosítanak-e ezek a kiváltó problémára és ha igen, akkor milyen áron. | Orbánék megágyaztak maguknak a Molban, kormányváltás után is irányíthatnák | Orbán Viktor és a Fidesz elemi érdekévé vált a Mol túlélése és üzleti virágzása, miután a kormánypárthoz lojális emberekkel feltöltött két közérdekű vagyonkezelő alapítvány a legnagyobb tulajdonosok közé került a vállalatban. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202113__a_mol_utkeresese__osszefonodasok__hatalomatmentes__olajozottan_mukodik | 2021-04-01 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A járványhelyzet miatt persze nem a részvényesek képviselői fognak voksolni, hanem a közgyűlési hatáskörben eljáró igazgatóság. Mindez azért fontos, mert az államnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül csak 5,25 százaléknyi tulajdonrésze van a társaságban, tehát egy normál közgyűlésen nem lenne magától értetődő, hogy Szabót „csont nélkül” megszavazzák (még akkor sem, ha a Budapesti Corvinus Egyetemet és a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványok 10-10 százalékával együtt már jelentősebb a cégben a kormányzati befolyás). Az angolszász intézményi befektetők például kifejezetten nem szeretik – és a tőkepiaci értékelésekben is negatívumként jelenik meg –, ha a testületi tagok függetlensége megkérdőjelezhető. Az igazgatóság viszont aligha fog nyíltan dacolni az állammal – így a bulvárba csomagolt propagandát is terjesztő Mediaworks első embere minden bizonnyal beülhet majd a gyógyszergyári testületbe. (Ezzel párhuzamosan valószínűleg a Richter saját jelöltjét, Ács Nándor egyetemi tanárt, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetőjét is új igazgatósági taggá választják. Ezt a döntést nyilván jobban lehet indokolni a társaság profiljával; a Richter a világ egyik legjelentősebb vállalata a nőgyógyászat területén, jelenleg is több ilyen termék piaci bevezetésén dolgoznak.)
Vitathatatlan persze, hogy Szabó Lászlónak van egészségipari múltja. 2010-ig az Eli Lilly and Company nevű amerikai gyógyszeripari társaságnál dolgozott – utolsó állomáshelyén, Kínában, az ottani leányvállalat elnökhelyettesi tisztségéig jutott. Ezt követően az izraeli Teva Pharmaceutical Industries magyarországi cégét irányította – innen „csábult el” Szijjártó Péter miniszterhelyettesének, majd amerikai nagykövetnek. Aztán Szabó egy éve, a világjárvány belobbanásakor váratlanul hátrahagyta a washingtoni missziót, mondván: „elfogadott egy felkérést a gazdasági szférából”. Sokan arra számítottak, hogy ismét egészségipari szerepet vállal, ám hamar kiderült: a visszautasíthatatlan „piaci” ajánlat a Nemzeti Együttműködés Rendszere médiaholdingjának vezérpozícióját jelentette. A mostani Richter-igazgatósági tagsággal viszont – az állam jóvoltából – valamelyest mégiscsak visszatérhet eredeti hivatásához.
Az időzítés azonban elég különösre sikerült, a Válasz Online ugyanis tavaly ősszel egyértelművé tette, hogy részben Szabó László sógora, Szeverényi Márk és köre húz hasznot az állami lélegeztetőgép-túlrendelésből – a kínai termékeket közvetítő Fourcardinal Kft.-n keresztül. Majd a minap igazoltuk: az általa fémjelzett érdekcsoport az életmentő eszközök mellett egy gigantikus orvosi pakkot is eladott az államnak, továbbá a kínai vakcinákat Magyarországra bejuttató titokzatos cég, a Danubia Pharma Kft. mögött ugyancsak ez az üzleti klub látszik kirajzolódni. Ők mindösszesen már 105 milliárd forintos Covid-ügyi közpénzbevételnél tartanak – ami azt jelenti, hogy egyedül elvitték az összes ismert állami forrás majdnem negyedét.
Legutóbbi cikkünk megjelenése óta próbáljuk kideríteni, kik a strómanokkal eltakart Danubia Pharma végső haszonhúzó tulajdonosai. A céget vezető Tuza Mátét külön levélben figyelmeztettük: Magyarország Alaptörvénye értelmében „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére (…) teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. A magyar jogszabályok értelmében ráadásul betekintési jogunk is van a Danubiát hivatalosan birtokló Syntonite Med Zrt. részvénykönyvébe – ám Tuza cikkünk megjelenéséig nem érezte úgy, hogy lapunknak válaszolva eleget kellene tennie alkotmányos és törvényi kötelezettségeinek. Mivel nem reagált a múlt héten elküldött levelünkre, vagyis a részvénykönyv tartalmát sem osztotta meg velünk, egyelőre nem tudjuk pontosan, milyen módon áll a Szeverényi-kör a Danubia Pharma mögött.
Nyitókép: Szabó László, Magyarország washingtoni nagykövete az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán a Budapest Marriott Hotelben 2018. szeptember 4-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
#Szabó László#Szijjártó Péter | Az állam beülteti a Richterbe a NER médiavezérét – különös lépés a Covid-biznisz árnyékában | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2021/03/30/az-allam-beulteti-a-richterbe-a-ner-mediavezeret-kulonos-lepes-a-covid-biznisz-arnyekaban/ | 2021-03-30 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
|
A héten már hírt adtunk arról, hogy a kormányzat újra közfunkcióval ruházza fel Szabó László volt külügyminiszter-helyettest és amerikai nagykövetet, a Fidesz-párti sajtótermékek tömegét kiadó Mediaworks jelenlegi elnök-vezérigazgatóját. Konkrétan: beülteti a Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságába. Mint jeleztük, pikáns, hogy Szabó épp akkor vállal ismét szerepet az egészségiparban, amikor sógora, Szeverényi Márk lett a közpénzmilliárdokkal megtámasztott Covid-biznisz egyik haszonhúzója.
Hogy mi igazolja Szeverényi kulcsszereplői státuszát? Nos, ő vezérigazgatja az állami lélegeztetőgép-túlrendelést teljesítő, illetve más kínai eredetű kórházi eszközöket is hazánkba juttató, mindezekből a bizniszekből mintegy 50 milliárd forintos bevételt realizáló cég, a Fourcardinal Kft. egyik anyavállalatát (SRF Silk Road Fund Holding Zrt.). Másrészt a kínai Sinopharm-vakcinákat 55 milliárdért Magyarországra közvetítő titokzatos vállalat, a Danubia Pharma Kft. mögött is az ő üzleti klubja látszik kirajzolódni – egy hete ennyit mertünk felelősséggel állítani. Mindezt arra alapoztuk, hogy amikor Szeverényi gyógyszerkereskedő cégeinek – Q Pharma Kft. és EU Pharma Kft. – nagytarcsai telepén jártunk, a Danubia Pharma postaládája is ott ékeskedett a kerítésen. Illetve van még egy levélgyűjtő a bejáratnál: az Orthopharm Europe Kft.-é. Utóbbi a Danubia Pharma minőségbiztosító gyógyszerészének vállalkozása (az illető, Kőrösi Gábor János neve a Nemzeti Népegészségügyi Központtal kötött kínai vakcinaszerződésen is szerepel).
Akkor tehát kijelenthetjük, hogy a Danubia Pharma Kft. a Szabó László-sógor Szeverényi Márké? Nem, de már majdnem. Az biztos, hogy a Danubia jelenleg a Syntonite Med Zrt. birtokában van, utóbbi pedig két stróman neve alatt fut. Egyikük, bizonyos Tuza Máté be is vallotta az Indexnek, hogy a társaság valódi tulajdonosa nem ő, hanem „magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát”. Nyilatkozata után Tuzát külön levélben figyelmeztettük: Magyarország Alaptörvénye értelmében „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére (…) teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. A magyar jogszabályok szerint ráadásul betekintési jogunk is van a Danubiát hivatalosan birtokló Syntonite Med Zrt. részvénykönyvébe – ám Tuza mindeddig nem érezte úgy, hogy lapunknak válaszolva eleget kellene tennie alkotmányos és törvényi kötelezettségeinek.
Ettől függetlenül mi nyomoztunk tovább. És arra jutottunk, hogy az önmagát strómanként körülíró
Tuza Máté igenis valaki: egy könyvelési szolgáltató, akinek Hampton Kft. nevű cégét tavaly hét Szeverényi irányította érdekeltség is alkalmazta
(a Q Pharma Kft., a Pannon Logistic & Management Kft., a Value Kft., az EU Pharma Kft., az AZR Termékpromóciós Kft., az Art-Pharma Medical Kft., a Mikszáth 4. Egészségügyi Szolgáltató Kft.). A zárójelben lévő cégek 2019. évről szóló pénzügyi beszámolóiban mind Tuza kft.-je szerepel a könyvelői rubrikában.
Egyre erősebb tehát az az állításunk, hogy Szabó László sógora, Szeverényi Márk áll ama csapat mögött, amely immár 105 milliárd forintos Covid-ügyi közpénzbevételnél tart. Ez pedig azt jelenti, hogy a Szeverényi-féle lobbikör egyedül elvitte az összes ismert külügyminisztériumi, népegészségügyi központi forrás majdnem negyedét.
Nyitókép: Pethő Andrea háziorvos előkészíti a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcináját újfehértói rendelőjében 2021. március 30-án. Fotó: MTI/Balázs Attila
#NER#vakcina | Sinopharm-beszerzés: leleplezzük a Covid-üzlet strómanját | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2021/04/01/kina-vakcina-ner-tuza-mate/ | 2021-04-01 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
|
2019 decemberében kitisztítottak egy kisebb területet a Baranya megyei Komló és Mánfa települések között, közvetlenül az út mellett. A Komló és Pécs között ingázók, valamint a környező kiskertek tulajdonosai azt hitték, végre valaki rendet rakott, esetleg valamilyen fejlesztésnek készítik elő a talajt.
Hamarosan kiderült, valóban okkal történt a tereprendezés: jött egy olasz rendszámú kamion és leborított nagyjából negyven tonna szemetet. Az eseménynek gyorsan híre ment, miután a kamion beragadt a sárba, és a sofőrnek egy traktorost kellett hívnia, hogy kihúzza. A manőverhez ugyanis a forgalmat is meg kellett állítani, ez pedig már sokaknak feltűnt. Néhányan felvételt készítettek és a hatóságokon túl a sajtót is értesítették.
Az eset kapcsán a Komlói Rendőrkapitányság hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást. Aztán látszólag semmi sem történt.
Nem történt bűncselekmény
Mivel a hulladék még hónapokkal később is ott virított az út mellett, érdeklődtünk a rendőrségen, mit lehet tudni a fejleményekről. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság az Átlátszó kérdésére 2020 júliusában elmondta, hogy az ügyet 2020. február 13-án egy korábbi, a Nagyatádi Rendőrkapitányságon folyamatban lévő üggyel egyesítették.
A Somogy megyei esetről az RTL Klub számolt be. A riport szerint cipők helyett hulladékhegyet kapott a telkére egy lábodi férfi, aki állítása szerint egy jó üzletet remélt, amikor egy kamionnyi olasz divatárut akart venni egy ismerősén keresztül.
Az ígért szállítmány helyett azonban egy rakás műanyag szemetet borítottak a háza mellé.
Miután a két eset között összefüggéseket találtak, a rendőrség együtt vizsgálta azokat. A részletek után érdeklődve felkerestük ezért a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságot is, ahol viszont arról tájékoztattak bennünket, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) folytatja a nyomozást. Bár nem közölték ennek okát, vélhetően az olasz, azaz külföldi szál miatt van így. Újabb levelet írtunk.
2020. július 21-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda megkeresésünkre közölte, hogy a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt folytatnak nyomozást. Az eljárásban egy gyanúsított van. A nyomozás érdekeire tekintettel azonban bővebb tájékoztatást nem adtak.
Hónapokkal később, 2021. február 4-én érdeklődtünk újra, hogy folyamatban van-e még az eljárás vagy sikerült-e lezárni.
Az ORFK-n érdeklődésünkre elmondták, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az egyesített ügyben az eljárást – mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése – megszüntette és egyidejűleg értesítette a kormányhivatalokat, hogy a jogsértéssel kapcsolatban a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Haszon helyett bírság
Ezután közadatigényléssel kikértük a Baranya Megye Kormányhivataltól az üggyel kapcsolatos intézkedések dokumentációját.
A kormányhivatal március 19-én küldte meg a kért adatokat. A határozatokból kiderült, hogy
a kormányhivatal 240.900 forint hulladékgazdálkodási bírságot rótt ki a hulladék „tulajdonosa” ellen, valamint kötelezte, hogy a hulladékot adja át egy hulladékkezelőnek.
Mindezek teljesítésére 30 napja volt az érintettnek. A határozatok 2020 júliusában készültek, tehát az 1 hónapos határidő rég lejárt – a hulladék azonban a mai napig ott áll a területen.
Mivel a kérdésünk úgy szólt, hogy az ügyben meghozott határozatok/intézkedések dokumentációját küldjék meg részünkre, feltételezzük, hogy a Baranya Megyei Kormányhivatalnak nem volt további döntése az ügyben – hiszen akkor azokat is kiadták volna. Tehát nem tudni, milyen következménye lett annak, hogy a hulladékot nem szállították el határidőre.
Ott fog (nem) elrohadni?
A kormányhivatal határozataiból néhány további részlet is kiderült. A vizsgálatok alapján a Mánfa település tulajdonában álló, de egy magánszemély által bérelt ingatlanon habosított gumit, műanyag rudakat (így például napszemüveg kereteket és selejt cipőtalpakat), illetve 45 darab, egyenként 1 köbméteres, 1,5 tonna súlykapacitású zsákokban gyanta alapú őrleményt, valamint 7×7 centis hengerbe préselt műanyag granulátumot helyeztek el. A (nem veszélyes) hulladék mennyisége a szakértő szerint összesen 95 köbméter.
A megbírságolt személyhez Olaszországból, közvetítő útján jutott a hulladék. A terv az volt, hogy a hulladékot előzetesen átválogatja, újracsomagolja, majd újrahasznosítás céljából értékesíti. Az ingatlan bérlőjével szóbeli megegyezést kötött a terület használatáról.
Mivel azonban a gyűjtéshez, a tároláshoz és a kezeléshez sem rendelkezett hatósági engedéllyel, környezetvédelmi hatósági eljárást indítottak ellene.
Ennek eredménye lett a 240 ezer forintos bírság, valamint az engedély nélküli tevékenység megtiltása és az elszállításra való kötelezés.
Mindezek ellenére 2021 márciusában a több tonna illegálisan elhelyezett hulladék még mindig ott „rohad”, ahova lerakták. És ha további lépések nem történnek, ez így is marad még pár száz évig. Ennyi ugyanis a műanyag lebomlásának ideje.
Ez az eset is jól mutatja, hogy mennyire veszik komolyan Magyarországon a környezetvédelmet. Az is jelzésértékű azonban, hogy mindössze 500 ezer forintos természetvédelmi bírságot kapott a napokban az az ember, aki elhordta Tihanyban a fél hegyet. Az egész világon ráadásul csak négy olyan ország van, amelynek nincs önálló környezetvédelmi minisztériuma. Ez Szaúd-Arábia, Szomália, Tanzánia és Magyarország.
Magyarországon kiiktatták a környezetvédelmet, hogy ne akadályozza a gazdasági fejlődést
Az egész világon összesen csak négy olyan ország van, amelynek nincs önálló környezetvédelmi minisztériuma: Szaúd-Arábia, Szomália, Tanzánia, Magyarország. A Párbeszéd Magyarországért parlamenti frakcióvezetője, Szabó Tímea a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában így foglalta össze, milyen prioritással szerepel a kormány programjában a környezetvédelem.
Nyitókép: Halomban áll az illegális hulladék az út szélén Komló és Mánfa között. A szerző felvétele. | Az út mellett „rohadhat el” a több tonnányi műanyaghulladék, a hatóságok feltették a kezüket | Lassan másfél éve, hogy egy olasz rendszámú kamion több tonna műanyag- és gumihulladékot borított le az út szélére Komló és Mánfa települések között. Bár az eset kivizsgálására még a Nemzeti Nyomozó Irodát is bevetették, nem találtak bűncselekményre utaló bizonyítékokat. Így végül a Baranya Megyei Kormányhivatal járt el és bírságot szabott ki – látszólag teljesen hatástalanul. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/25/az-ut-mellett-rohadhat-el-a-tobb-tonnanyi-muanyag-hulladek-a-hatosagok-feltettek-kezuket/ | 2021-03-25 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Miközben a Fidesz-kormány mindent követ megmozgat azért, hogy megszorításokkal cselekvőképtelenné tegye az ellenzéki önkormányzatokat, addig a NER egyik kedvenc közbeszerzési csodacége ötvenmillió forintos pénzinjekcióval megsegítette az összellenzék által irányított Érd helyhatóságát.
Az ötvenmillió forintot Mészáros Lőrinc és gyermekeinek cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. fizeti szponzorként a bődületes veszteségeket termelő és korrupciógyanús botrányoktól megtépázott, teljes egészében önkormányzati tulajdonban álló sportcég női kézilabda csapatának. Minderre egy évvel azután került sor, hogy Érd első embere nyílt levélben fordult Mészáros Lőrinchez, akit arra kért, hogy „vegye fontolóra az Érden elköltött magyar adóforintokból származó haszon egy részének közcélú visszaforgatását, és az érdi kézilabdás lányok csapatának szponzorálását”.
A cég ennek most tett eleget, pedig a legkevésbé sem lehet mondani, hogy az érdi önkormányzat és a városban évek óta építkező Fejér-B.Á.L. között harmonikus lenne a viszony. Tavaly ősszel az egyik alpolgármester a rendőrségen, majd a kormányhivatalnál is feljelentette Mészárosék cégét egy illegálisan felépített út és tiltott hulladéklerakás gyanúja miatt. Pedig ellenzéki időszakában Csőzik László még élesen bírálta az oligarchákat, köztük Mészáros Lőrincet.
Ez nem befolyásolja a „fehér út” ügyét
A Fejér-B.Á.L. és az önkormányzat viszonyának tavaly ősztől számítható elmérgesedése után nagy feltűnést keltett Csőzik László polgármester bejelentése a kézicsapat szponzorálásáról. A városvezető megjegyezte:
„a támogatás pedig nemcsak a klubnak, hanem a fenntartó önkormányzatnak is óriási segítség, hiszen nem csak az érdiek adóforintjaiból kell finanszírozni a város sikersportágát”.
Ősszel, Tetlák Örs (LMP) alpolgármester által tett feljelentés után a rendőrség nyomozást rendelt el, aztán a Pest Megyei Kormányhivatal szintén lépett: az Érd és a Sóskút között jogellenesen megépített út lezárására, és az eredeti állapot visszaállítására kötelezte a Fejér-B.Á.L-t és a „fehér út” tényleges kivitelezőjét, az alvállalkozó Kontimer Kft-t.
Nincs jele annak, hogy a „fehér út” miatt keletkezett jogvita rendeződne, így annak sem, hogy a kézicsapat ötvenmilliós támogatásának hatására az önkormányzat, vagy a milliáros közbeszerzéseket egymás után elnyerő felcsúti vállalkozó változtatna az álláspontján.
Elmarasztalták Mészáros Lőrinc gyermekeinek cégét az illegálisan épített „fehér út” ügyében
A leggazdagabb magyar gyermekeinek cége alvállalkozójára, valamint az érdi volt és Sóskút jelenlegi polgármesterére próbálja hárítani a felelősséget a két település között lezajlott illegális útépítés miatt. A kormányhivatal azonban a Fejér B.Á.L. Zrt.-t is arra kötelezte, hogy 90 napon belül állítsa helyre az eredeti állapotot az Érd és Sóskút között létrehozott út nyomvonalán.
Az önkormányzat a napokban jelezte a kormányhivatalnak, hogy az oligarcha-gyerekek cége nem tesz eleget az útügyi hatóság döntésének. Nincs nyoma annak, hogy a Fejér-B.Á.L. vagy az alvállalkozó cég nekilátott volna a „fehér út” lezárásának – ezt Tetlák Örs alpolgármestertől tudta meg az Átlátszó.
Csőzik polgármester azt mondta lapunknak, hogy a Fejér B.Á.L. Zrt-vel a kézicsapat támogatásáról lefolytatott tárgyalások során a felek nem érintették az út miatt kialakult jogvitát.Az ügyvédi praxisát felfüggesztő városvezető megjegyezte: a megtett feljelentést visszavonni nem lehet, ez fogalmilag kizárt, a nyomozás eredménye, kimenetele teljesen független az önkormányzat szándékától.
„Hasonlóképp semmilyen ráhatásunk nincs a kormányhivatali eljárásra sem, vagy annak esetleges bírói felülvizsgálatára” – mondta Csőzik.
„Bármilyen szándékok álljanak az érdi kézicsapat támogatása mögött, nem fogok letenni arról, hogy a »fehér út« miatt indult ügyeket végigvigyem”
– nyilatkozta Tetlák Örs az Átlátszónak.
Tetlák hangsúlyozta, nem tudja, hogy a jogviták ellenére miért állt érdekében a Mészáros-gyerekek cégének megkötni a támogatási szerződést. Abban viszont teljesen biztos, hogy a városvezetés nem kötött háttéralkut a Fejér-B.Á.L. Zrt-vel. Így nincs olyan körülmény, amely változtatna a helyzeten, vagyis hogy szabad belátásuk szerint lépjenek fel az érdi közbeszerzéseken is rengeteg pénzt elnyerő céggel szemben.
Kérdeztük a Fejér-B.Á.L-t egyebek mellett arról is, hogy egy évben a társadalmi felelősségvállalás keretében mennyi pénzzel jótékonykodnak. A főleg adófizetői pénzből elképesztő összegeket besöprő cég azonban nem tartotta fontosnak, hogy megossza nézeteit az adófizetőkkel a „fehér út” miatt indult bűnügyről vagy például a kormányhivatali határozat betartásáról.
Futotta a milliárdos bevételből
Csőzik Facebook-rajongói a polgármester március 10-i bejelentését a kézicsapat szponzorációjáról nagy üdvrivalgással, afféle csibészes tettnek kijáró elismeréssel fogadták. Az Átlátszó azonban beszélt olyan érdivel, aki a 2019 őszén hatalomra került összellenzékhez tartozó közéleti emberként gyomorforgatónak nevezte a szponzorációs ügyletet.
A Fidesz egyik nemrég létrehozott érdi szócsöve pedig így fanyalgott: „Érd polgármestere kiegyezett a baloldal által börtönbe kívánt üzletemberrel, akit a kampányában még ő maga is gyalázott”. Ezt a Már nem büdös Csőziknek Mészáros Lőrinc pénze című cikkben írták.
Az ötvenmillió forintos támogatás jelentőségének mérlegelése közben óhatatlanul fel kell tenni a kérdést: a húszas-harmincas éveiket taposó Mészáros-gyerekeknek hány milliárd forint jut az eszükbe arról a névről, hogy Érd. Ha jó a memóriájuk, akkor az a válasz: nagyon sok milliárd. Húszmilliárdnál is jóval több.
A Fejér-BÁ.L. Zrt.-t 2015 júniusában alapították meg és a cég már abban az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. 2017-re a 10,2 milliárdos forgalom mellett 798 millió forintra nőtt a haszon, és – ahogy azt az Átlátszó akkor kiszámolta – a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termelt.
A felcsúti székhelyű építőipari társaság 2019-ben 23,5 milliárd forintos nettó árbevétel mellett közel kétmilliárd forintos adózott profitot termelt, amelyet az eredménytartalékba helyeztek a részvényesek: a 170-170 szavazattal rendelkező dr. Mészáros Beatrix, Homlok-Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc, valamint a 60 szavazatot magáénak tudó apa, Mészáros Lőrinc.
Elakadt érdi munkálatok
Bár a Fejér B.Á.L. sorra nyeri az állami tendereket, és azzal hirdeti magát, hogy „a munkánk beszél helyettünk”, az érdi építkezéseinél nem ment mindig minden simán, több esetben is apró homokszem került a gépezetbe.
2016-ban harangozták be az érdi sportcentrum építését, amelynek becsült értéke 3,3 milliárdról 5,3 milliárdra emelkedett. 2017-re tervezték az átadást, de ebből nem lett semmi. 2020 nyarán jelentette be a kormány, hogy visszavonják a támogatását a beruházásnak, amelyet a Fejér B.Á.L. az ÉPKAR Zrt-vel együtt nyert meg korábban, az ajánlatkérő pedig a Nemzeti Sportközpontok nevű szervezet volt.
Az Országos Bírósági Hivatal mint ajánlatkérő 2021. március 11-én módosított szerződést a Fejér-B.Á.L-lal a teljesítési határidő meghosszabbításáról: ha minden igaz, a járásbíróság épületét szeptember végén átadják. A teljes szerződéses összeg itt 3,2 milliárd forint.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége most az érdi bíróság új épületének kivitelezését kapta meg
Büszkén nézhettek bele a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc gyerekei az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számába, ugyanis két közbeszerzést is besöpörtek. Az egyik az új hatvani könyvtár kivitelezése az érdekeltségükbe tartozó Fenstherm Kontakt Kft. révén mintegy 800 millió forintért, a másik pedig az Érdi Járásbíróság és Járási Ügyészség új épületének felhúzása, amit a Fejér-B.Á.L.
A korábban fideszes érdi önkormányzat által kiírt és a Fejér-B.Á.L. által megnyert közbeszerzések sorsában az a közös, hogy a kezdeti becsült értékhez képest a szerződési díj hatalmasat emelkedett, és Mészárosék cége egy esetben sem tudta teljesíteni az eredeti határidőket.
Öt építési beruházásról a fideszes önkormányzattal az oligarcha gyerekeinek (Beatrix, Ágnes és Lőrinc) cége, a NER-hez közel álló West Hungária Bau Kft. és a nemrég az apa, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került ZÁÉV Építőipari Zrt.-ből álló nyertes konzorcium nagyjából 15 milliárd forint értékben kötött keretszerződést 2017 decemberében.
Végül a Fejér-B.Á.L. – az eredeti értékek jelentős, harminc százalékos megemelése után – az ötből három építési szerződést kötött az eredetinél jóval magasabb, 17,5 milliárd forint értékben.
A Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrum építésének eredeti összértéke 4,3 milliárd forint, amely hatmilliárd forintra emelkedett. Az alapszerződés szerint február közepére kitűzött teljesítési határidő hónapokat csúszik, talán nyarán átadják a centrumot Érd északnyugati szélén. (Az önkormányzat szerint az itteni építkezés során kitermelt mészköves talajt borították rá jogellenesen a „fehér út” nyomvonalára.)
A Batthyány Sportiskolai Általános Iskola esetében 3,8 milliárd volt a becsült, aztán előbb 5,4 milliárd forint lett a szerződéses végösszeg, amelyet februárban – nem sokkal az ötvenmilliós szponzori szerződés bejelentése előtt – megtoldottak további 113 millió forinttal. A kivitelezés itt is hónapokat késik, a közbeszerzési adatbázisban nemrég a 2021. december 7-i dátum jelent meg új határidőként.
Az Érdi Szakképzési Centrum bővítésénél pedig a 3,5 milliárdos forint becsült végösszeg 6 milliárd forintos szerződési összértékre emelkedett. Itt is több hónappal késik az átadás.
A becsült árnál 2,6 milliárd forinttal drágábban fejleszti az érdi iskolát Mészáros gyerekeinek cége
Az Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának fejlesztését és bővítését eredetileg 3,4 milliárd forintra becsülték. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. viszont majdnem a becsült ár duplájáért, 6 milliárdért vállalta a munkát. Az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából derült ki a felcsúti milliárdos gyerekei, Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj.
A köznevelési centrum szerződése szerint a határidők elmulasztásának igen szigorú jogkövetkezménye a késedelmi kötbér, ami naponta 60 millió forintot jelent – tízmillióval többet, mint az az összeg, amelyet a Fejér-B.Á.L. fizet az Érdi Sport Kft.-nek.
Ezért nem fizet napi 60 millió forint kötbért Mészárosék cége
Arról azonban szó sincs, hogy az érdi önkormányzat bármilyen jogkövetkezményt érvényesítene az oligarcha gyermekeinek cégével szemben. A szerződést módosították – ennek pedig előfeltétele, hogy a felek megegyezzenek egymással (a cikk kéziratának lezárásakor még nem lehetett látni a módosításról szóló közleményt és a szerződést a közbeszerzési adatbázisokban).
Csőzik polgármester elevenítette fel, hogy az önkormányzat szemszögéből mi akadályozta a köznevelési centrum építési határidejének betartását.
Jelentős többletmunka- és pótmunka-igény halmozódott fel: egyfelől a használhatóság és üzemeltethetőség érdekében ( például a tornacsarnok ne csak kézilabdára, hanem valamennyi csapatsportra hasznosítható legyen), másfelől nem volt az épületrészeknek önálló fogyasztásmérése, noha más fogja üzemeltetni az iskolai épületet, más az uszodát.
Csőzik szerint tervezési hibák is jelentkeztek hátráltató körülményként, leginkább azért, mert a közbeszerzési eljárást nem a kiviteli tervek alapján írták ki, hanem az engedélyes tervek alapján (a kiviteli tervet a kivitelező készítette), így a kivitelezés megrendelői igényei és anomáliái csupán az építkezés során derültek ki: például a könyvtárnak nem volt elhatároló ajtaja, a lépcsőfordulóban tervezési hiba folytán nem volt védőkorlát.
„Ezen felül a munkaterületet 3–4 hónapos késéssel adta át az előző városvezetés a kivitelezőnek, így a beruházások lényegesen később kezdődhettek meg” – mondta az érdi polgármester az Átlátszónak.
A nyilvános iratok, nyilatkozatok és hozzáférhető adatok szerint ugyanez a helyzet a többi beruházás csúszásával: mindnek megvoltak a maguk okai, az új önkormányzati vezetés is aláírta a szerződésmódosításokat.
Amikor tavaly februárban Csőzik nyilvánosságra hozta a Mészáros Lőrincnek írt levelét, volt, aki megjegyezte az egyik kommentben: „Szegény fidesznyikek… Teljesen összezavartad őket”.
„Folyamatosan napirenden tartottam azóta is ezt a szerintem jogos igényt egy olyan nagy, tőkeerős céggel szemben, amely Érden több tízmilliárdos beruházást valósít meg közpénzből, kötelessége társadalmi szerepvállalást megvalósítani” – nyilatkozta a pénzszerzési fortélyról az ellenzéki politikus.
A természetkárosítás ügyében tett feljelentéssel és a kormányhivatali eljárás kezdeményezésével az önkormányzat kimerítette a „fehér út” ügyében a lehetőségeit. „Elég keményen, megjegyzem” – tette hozzá Csőzik. „A szponzoráció elfogadása a város érdekeit szolgálta, és megfelelt a tavalyi levelemben vázolt érvelésemnek” – nyilatkozta Érd polgármestere az Átlátszónak.
Nyitókép: Győri Audi ETO KC – ÉRD (K&H Liga, 3. forduló), 2020.09.01. Forrás: handballerd.hu/Balogh István. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | Tízmilliókkal támogatja Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége az ellenzéki Érd női kézicsapatát | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/30/tizmilliokkal-tamogatja-meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-az-ellenzeki-erd-noi-kezicsapatat/ | 2021-03-31 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
|
Nettó 4,3 milliárd forintért építenek a Pécshez közeli Pogányban egy 92 szobás, négycsillagos superior minősítésű szállodát – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legújabb számából. A tendert Benik Balázs terepralibajnok cége, a B Build & Trade Kft. nyerte el. A nyílt pályázatra öt ajánlat érkezett, a B Build & Trade Kft. nyújtotta be a legolcsóbb ajánlatot.
A pályázatot az MPHH Hotel Invest Szállodaipari Kft. írta ki január elején. A kft. tavaly nyert el egy 3,9 milliárd forintos állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy-pályázatán. Ahogy akkor arról a 24.hu beszámolt,
a szállodatámogatás-program ürügyén napok alatt szórt szét tízmilliárdokat a NER bennfentes húzóemberei között a Magyar Turisztikai Ügynökség – a kisebb halak között volt a MPHH Hotel Invest Kft. is.
„A vendéglátós szakmában ismert Hoffmann Henrik két projektje is befutott. A Hotel Ózon Kft. kis híján 3,3 milliárd forintot nyert a mátraházai hotel felújításra és bővítésre. (…) Csaknem 3,9 milliárd forint támogatásra érdemesítették az MPHH Hotel Invest Kft.-t, amelyet Hoffmann tavaly decemberben gründolt Márton Péterrel, aki korábban a Tensinél töltött be vezető pozíciót. Ők a 100 szobás Relax Hotel létrehozását tervezik, a döntési listából még az sem derül ki, hogy hol” – írta a lap.
Ennek fényében már nem is olyan meglepő, hogy Hoffmann Henrik a Balatoni Turizmus Szövetség elnökeként januárban azt nyilatkozata a Magyar Nemzetnek, nem ért egyet a koronavírus miatt türelmetlen vállalkozói réteggel és arra kéri őket, tartsák be a korlátozásokat.
„Persze mindenki rosszul viseli, ha hosszú időn át nem megy az üzlet, nincs bevétele, de
ebben a helyzetben az óriási segítségnek tekinthető bértámogatáson és a hitelmoratórium meghosszabbításán, illetve az eddigi intézkedéseken túl mást nemigen tud tenni a kormány”
– mondja Hoffman a Turisztikai szakemberek szerint túlélhető ez a nehéz időszak című cikkben.
„Nem szörnyülködni kell a 2020-as év kedvezőtlen turisztikai mutatói láttán, hanem felejtsük el, mint egy rémálmot, és bízzunk benne, hogy a mi életünkben már nem lesz több világjárvány” – tette hozzá a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke.
Minden szoba a völgyre néz majd
A wellness hotel egy 22 hektáros, gyönyörű fekvésű területen épül, ahol jelenleg a négycsillagos, 8 szobás Zsályaliget Hotel működik, aminek felújítása független projektben történik – írják a közbeszerzésben. A dokumentumban szó van arról, hogy a tervezési terület tájképvédelmi terület, azonban védett fa és egyéb növényzet nincs az építési helyen és környezetében.
A tervezési területen jelenleg a Zsályaliget Hotel és a hozzá kapcsolódóan működő élménypark épületei találhatók. A meglévő épületek közül a Zsályaliget Hotel 8 szobás épülete, valamint a régi lakóház és présház marad meg. A három új épületrészben közösségi, zajos és csendesebb zónákat alakítanak ki, a komplexumban lesz bowling, billiárdterem és konferenciaterem is, továbbá helyet kapnak a családi wellness kül- és beltéri medencéi. A tájhoz igazított wellness hotelben minden vendégszoba a völgy felé néz majd.
A tervezett szálloda a meglévő, kiépített, burkolt úthálózattól távol, földutakkal határolt zöldterületre épül, így mind a gépjármű, mind a gyalogos forgalom számára új útvonalakat és száz férőhelyes parkolót kell kiépíteni. Egy internetre feltöltött dokumentumból derül ki, hogy az önkormányzat engedélyezte, hogy a tulajdonában lévő utakat megerősítse és használja a beruházó, ugyanis az építkezés jelentős teherforgalommal fog járni. A beruházás befejezése után a cégnek fel kell újítania az amortizált utat.
Bánki Erik feleségének épített lovardát a cég
B Build & Trade Kft. budapesti székhelyű cég 2019-ben 4,2 milliárd nettó árbevételt és 563 millió forint adózott eredményt ért el, míg 2018-ban 3,8 milliárd nettó árbevétel mellett 81 millió forint nyereséget könyvelhetett el. Mindezt úgy, hogy 2016-ban még csak 5 millió forint nyereségük volt 751 millió forintos forgalom mellett.
Benik Balázs terepralibajnok cége akkor tűnt fel a médiában, amikor az Átlátszó megírta, hogy Bánki Erik fideszes képviselő családja uniós pénzből szépíti lovardáját. A B Build & Trade Kft. összesen három közbeszerzést nyert el Bánkiék lovas projektjében.
Uniós pénzből szépíti mohácsi lovardáját Bánki Erik családja
Szépen csordogál az uniós pénz a Mohácsi Lovas Klubhoz. Az önkormányzati ingatlanon működő lovarda tulajdonosa és marketinges főnöke Bánki Erik (Fidesz) országgyűlési és volt városi képviselő felesége. [sharedcontent slug=
A B Build & Trade a pécsi közbeszerzéseken az elmúlt években feltűnően sikeres volt. A cég nyerte el az új pécsi vásárcsarnok megépítésére kiírt 3 milliárd forintos közbeszerzést, emellett a kft. nettó 1,8 milliárd forintért végezhette el a Pécsi Labdarúgó Utánpótlás Akadémia generálkivitelezési munkáit is.
A Zsályaliget Hotel körül hangyaszorgalommal gyűjtik az uniós pénzeket
A völgyben korábban épült Zsályaliget Hotelt 2015-ben adták át, a fejlesztés részben európai uniós forrásból valósult meg. A sajtóközleményükben akkoriban azt írták, hogy az IR Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft. a projektre 238 millió forintos uniós támogatást kapott. Az IR Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft. tulajdonosa Pablényi Attila.
A Mátrix-Workmanlike Kft. oldalán is szerepel a hotelberuházás és a helyi Pogányi Hírek is említést tett róla. A lap arról számolt be, hogy a Mátrix-Workmanlike Kft. 270 milliós uniós támogatást kapott a projektre. A Mátrix-Workmanlike Kft. többségi tulajdonosa Zsuffa Ákos.
A két üzletember közötti kapcsolatrendszerről többször írt az Átlátszó. Pablényi Attila a DFT-Hungária Zrt. igazgatósági tagja. A zrt. körül kialakult céghálózatban – amiben Zsuffa Ákos neve is feltűnik –, tökéletes módszertant fejlesztettek ki az uniós fejlesztési pénzek becsatornázására.
A DFT-Hungária Zrt. körül kialakult céghálózatban tökéletes módszertant fejlesztettek ki az uniós fejlesztési pénzek becsatornázására: a hálózat tagjai az elmúlt három évben legalább 6 milliárd forintot pályáztak össze. Cikksorozatunk első részében egy belső használatra szánt prezentáció segítségével bemutatjuk, hogyan csinálják ezt a profik, és összevetjük ezt néhány megnyert és lezárult projekt eredményével.
Nyitókép: A wellness hotel egy 22 hektáros, gyönyörű fekvésű területen fog épülni. (Fotó: Zsályaliget Hotel/Facebook). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | Egy terepralibajnok cége építhet 4,3 milliárd forintért négycsillagos hotelt Pogányban | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/31/egy-tereprali-bajnok-cege-epithet-43-milliard-forintert-negycsillagos-hotelt-poganyban/ | 2021-04-01 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
|
Miután Izraelben kormányzati szinten felmerült a palesztinok erőszakmentes kitelepítésének ötlete, megnéztük, mit tanít a történelem a kitelepítésekről, lakosságcserékről, megoldást biztosítanak-e ezek a kiváltó problémára és ha igen, akkor milyen áron. | Az olajipari szakértelem nem annyira, a kormányközeliség továbbra is lényeges a Molnál | Politikailag megbízható emberekkel erősítik a Mol felügyelőbizottságát. A cég vezetői eddig is tűzközelben voltak, ami a kormányzati kapcsolatokat illeti. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202113_jon_azerosites | 2021-04-01 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
MOL-Új Európa Alapítvány néven új, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoz létre a Mol és a magyar állam – közölte a vállalat.
A közlemény szerint az alapítvány célja közérdekű célok megvalósítása lesz, kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén. Működéséhez elsődlegesen a Mol-részvények hozamát használja fel.
Az alapítvány várhatóan az év második vagy harmadik negyedévében alakul meg, miután a létrehozásáról szóló törvényt elfogadta az Országgyűlés. Összhangban a Mol-csoport új stratégiájával a vállalatcsoport támogatási politikája is megújul.
A MOL-Új Európa Alapítvány átveszi a Mol korábban végzett hasonló társadalmi felelősségvállalási tevékenységének jelentős részét.
Emellett az alapítvány egy széles körű és átfogó támogatási rendszert hoz létre:
a tehetséggondozás, a környezetvédelmi tevékenység, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, nevelési-oktatási tevékenység, a kutatási tevékenység, karitatív tevékenység, kulturális tevékenység, a sporttevékenység tevékenység támogatása érdekében.
Az Alapítvány közérdekű céljainak és közfeladatainak megvalósítására elsődlegesen az alapítók által rendelt vagyon hozama használható fel. A magyar állam és a Mol ennek érdekében egyenlő arányban 42 977 996 darab “A” sorozatú, a Mol által kibocsátott törzsrészvényt ruháznak át az alapítvány vagyonaként.
Vezető kép: Hernádi Zsolt a Corvinust üzemeltető alapítvány bemutatásakor | Közös vagyonkezelő alapítványt hoz létre a MOL a magyar állammal | Várhatóan az év második felében alakul meg a MOL-Új Európa Alapítvány. Az alapítvány célja közérdekű célok megvalósítása lesz, kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén. Működéséhez elsődlegesen a Mol-részvények hozamát használja fel. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210401_Kozos_vagyonkezelo_alapitvanyt_hoz_letre_a_MOL_a_magyar_allammal | 2021-04-01 09:51:00 | true | null | null | HVG |
A kormány továbbra is lazán értelmezi a gazdaságvédelmi alap fogalmát, mert egy szerda este megjelent kormányhatározattal ismét milliárdokat csoportosított át
például sportra.
Így a gazdaságvédelmi programokból elvett 6,7 milliárd forint zöme, 4,9 milliárd sportági fejlesztési koncepciók megvalósítására jut, 1,2 milliárd pedig közelebbről meg nem határozott kulturális fejlesztésre.
A „Magyar Falu” programból 16 milliárdot áttettek a „Modern Városok” programba. A vasúti fejlesztések keretéből 10 milliárdot „Nemzetközi vadászati, természeti és lovas rendezvények, valamint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezésével összefüggő szervezési és lebonyolítási eladatok támogatására” – ezzel szinte követhetetlenné vált, mennyi közpénzt költenek a vadászati kiállításra és a nagy katolikus egyházi rendezvényre.
A Központi Maradványelszámolási Alapból Szijjártó Péter minisztériuma kap 6,8 milliárdot a külképviseletek beruházásaira, a kormány rendkívüli tartalékából pedig 100 milliót a külügyi tárca központi igazgatására. Ez utóbbi forrásból találtak 1,2 milliárdot a Magyar Művészeti Akadémiának is: a titkárság és a kutatóintézet kap 100-100 milliót, a többi az MMA műemlékvédelmi beruházásaira jut. | Vasút helyett katolikus kongresszus, falu helyett város – a kormány ismét pénzeket csoportosított át | Egy forrásból 1,2 milliárdot a Magyar Művészeti Akadémiának is találtak. A kormány továbbra is lazán értelmezi a gazdaságvédelmi alap fogalmát, mert egy szerda este megjelent kormányhatározattal ismét milliárdokat csoportosított át például sportra. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210401_gazdasagvedelmi_alap_atcsoportositas_modern_varosok_magyar_falu | 2021-04-01 09:50:00 | true | null | null | HVG |
A Gázai övezetben élő és dolgozó újságírók csaknem tizede halt meg a Hamász október 7-i támadása óta. Az újságírók számára évtizedek óta ez a legvéresebb háború, amely teljesen megváltoztatta a háborús tudósítás műfaját. Három hónap alatt csupán két külföldi újságíró tudott bejutni a Gázai övezetbe, rajtuk kívül minden más tudósítást a helyi palesztin riporterek végeznek. Milyen volt eddig újságíróként dolgozni Gázában, lehet-e pártatlanul tudósítani, amikor a szülőföldedet bombázzák és mit tehetnek az újságírók, hogy biztonságban maradjanak? Kérdéseinkre Valid Batravi veterán palesztin újságíró ciszjordániai otthonából válaszolt. | Újra jól fut a Mészáros miatt egy időre kegyvesztetté vált vállalkozó szekere | Krskó Tibor kommunikációs ügynökségekbe fektetett pénzt, most újabb média-reklámügynökséget indított. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202113_hg_listak_kormanyfuggoseg | 2021-04-04 11:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Egyetemi puding: megnéztük, mi a tapasztalat az elsőként modellt váltott Corvinusnál
Hajszálnyit engedett a kormány a modellváltó egyetemek és új alapítványi fenntartóik sokat vitatott viszonyában. Kicsit több teret enged a szenátusoknak, és rugalmasabbnak mutatkozik az alapítványok kuratóriumi tagjainak kijelölésében, de várhatóan így is lesz mindegyikben politikus, és továbbra is elvárják a tudománnyal nehezen összegyeztethető üzleti szemléletet.
Nagyobb autonómiáról, a fizetések emeléséről, a nagyobb gazdasági mozgástérről, a bürokratikus akadályok elhárulásáról, rugalmasabb működésről, az oktatási színvonal, a nemzetközi versenyképesség javulásáról szólnak azok az ígéretek, amelyekkel a kormány januárban pár hét alatt meggyőzött három nagy vidéki egyetemet, és csinált kedvet további nyolc számára, hogy válasszák a felkínált modellváltást, mikor állami helyett alapítványi fenntartásba kerülnek. Az újabb modellváltó egyetemekről végül a kormány eredeti terveihez képest több hetes csúszással nyújtották be a vonatkozó törvényjavaslatokat, szerda éjjel.
Elkészültek a törvényjavaslatok 11 újabb egyetem modellváltásáról
Az új egyetemeket érintő törvényről Stumpf István egyetemi modellváltások koordinálásával megbízott kormánybiztos beszélt egy szakmai fórumon kedden. Megosztott pár részletet is a törvényről, sőt az új egyetemi alapítványok kuratóriumának összetételéről is. Az is kiderült, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorok nem mindenhatóak, és a modellváltás sem csodaszer.
Hasonló érvekkel indult a folyamat máshol is, de mi valósult és mi valósulhat meg ezekből az ígéretekből, a már modellt váltó egyetemek példája alapján mire számíthat a most soron következő tizenegy? Arra valószínűleg nem, ami a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel történt, ahol az átalakulás óriási feszültséghez, tömeges felmondáshoz és kilépéshez és egy alternatív képzőhely létrejöttéhez vezetett.
Más modellváltó intézményeknél kevesebb volt a konfliktus, de azért akadt. Az elsőként átalakuló Corvinus esetében például emlékezetes volt az a levelezés, ami pont az SZFE ügyében zajlott, és nem volt teljesen zökkenőmentes az sem, ahogy a nagy vidéki tudományegyetemeken döntöttek a modellváltás kéréséről, különösen Szegeden váltott ez ki indulatokat. A kuratóriumok összetételén aggódókat a modellváltást felügyelő kormánybiztos a múlt héten azzal igyekezett megnyugtatni, hogy jelezte, ezúttal kértek javaslatokat a most modellváltó intézmények vezetésétől és az MTA elnökétől is, hogy az egyetemi és a tudományos szféra is képviseltesse magát a törvényjavaslatban legalább öt tagúként meghatározott testületekben, de arról is beszélt, hogy ott kell legyen az üzleti szféra is, és természetesen a politikusok sem maradhatnak ki.
A kormány igyekezett valamiféle választ adni a további, legfőképp az egyetemi autonómiát féltő kritikákra is a most benyújtott törvényjavaslatban. A korábbi tapasztalatokat figyelembe véve kikötötték például, hogy az alapítványok alapító okiratában véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani az egyetemi szenátusnak, illetve hogy az alapítvány felügyelő bizottságának egyik tagját a szenátus delegálja, így nyújtva lehetőséget bepillantani a kuratóriumi munkába.
Mit lehetett látni a kuratóriumból?
Korábban erre nem sok lehetőség volt, legalábbis erről beszélt a hvg.hu-nak Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Corvinus egyetemi elnöke. Ő azt mondja, nem lát rá a kuratórium munkájára. A testület jellemzőn szenátusi üléseket követően szokott tárgyalni a szenátus által véleményezett előterjesztésekről, és ezt a véleményt többnyire figyelembe is veszi, bár nem minden esetben. De hogy ezen kívül “mikor ülnek össze, miről beszélnek, miről döntöttek, mennyi pénzzel gazdálkodnak, nem tudni” - mondta az egyetemi docens, aki szerint volt rá példa, hogy csak mellékesen, utólag, egy bírósági végzésből derült ki a kuratóriumi döntése, például az, hogy György László, az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kuratóriumi taggá vált.
A Corvinus
A Corvinus Egyetemen ment elsőként végbe a váltás, és bár sok szempontból modellként szolgál, egy lényeges kérdésben eltér a többi modellváltó intézmény zömétől: a fenntartó alapítványt hatalmas vagyonelemekhez (Mol és Richter részvényekhez) juttatta a kormány, hogy önfenntartóvá válhasson (az újabb egyetemek közül a Semmelweis Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem kapott még hasonló juttatást).
A Corvinus fenntartója 2019. július 1. óta a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány, amelynek legfőbb döntési szerve a kuratórium, olyan tagokkal, mint György László ITM-es államtitkár, Lánczi András, az egyetem rektora, Martonyi János volt külügyminiszter, Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, elnöke Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója, a felügyelő bizottságban pedig helyet kapott Chikán Attila az egyetem volt rektora, aki az első Orbán-kormány alatt két évig gazdasági miniszter volt.
A kuratórium működésének átláthatatlanságát kritizálta az egyetem egy másik, neve elhallgatását kérő munkatársa is, aki úgy látja, hogy a szenátus csak azt tárgyalhatja meg, amit a kuratórium terjeszt elé, de a döntés tervezésének a folyamatába gyakran nem vonják be. Azt is jelezte ugyanakkor, hogy az egyetemi vezetés – érzékelve az alulinformáltság miatt keletkezett bizalmatlanságot – újabban javítani igyekszik a működés átláthatóságán.
A Corvinus vezetése árnyalja ezt a képet. "Sok erőforrást fordítunk arra, hogy mindenki mindenről tudjon, persze mindig lehet többet és jobban kommunikálni" – mondta Barta Márton, az egyetem stratégiai vezetője a hvg.hu-nak egy háttérbeszélgetésen, még a törvényjavaslatok benyújtása és Stumpf István múlt heti turnéja előtt.
Az átalakulás óta például felfejlesztették a korábban elhanyagolt kommunikációs funkciókat, a legutóbb pedig átalakították a szenátusi és kuratóriumi jogkörök megosztását: az akadémiai típusú szabályzatok lényegében mindegyike a szenátus jogkörébe került, a pénzügyi természetű döntések maradtak kuratóriumnál, de a kuratóriumi döntéseket is előzetesen véleményezi a szenátus - mondta.
Viták a teljesítményértékelés körül
A Corvinuson már működik a teljesítményértékelési rendszer (ami más intézmények számára is példa lehet), de ezzel sem mindenki békült ki. “Ez a vállalatszerű teljesítményértékelési rendszer egyszerűen nem felel meg az oktatás, és különösen nem a kutatás természetének” – mondta a hvg.hu-nak a neve elhallgatását kérő munkatárs, aki megalázónak is érzi az új rendszert.
Toronyai Gábor szerint az éves teljesítményértékelés és elbeszélgetés oda vezet, hogy az oktatók nem csak a közéletben fognak kevésbé megnyilvánulni, de a kutatásaikat is inkább a vezetői akarathoz igazítják majd. “Illuzórikussá válik a kutatás és az oktatás szabadsága”. Így szerinte az oktatók nem fogják tudni betölteni a közjót szolgáló küldetésüket, nem jönnek majd a szabad oktatásra vágyó emberek az egyetemre, ahol hasznos, de nem valódi kutatások lesznek. Hiába garantálja az Alaptörvény az akadémiai autonómiát, ha nincs egyetemi autonómia. Így elvész a szabad kísérletezés lehetősége, középszerű helyekké válnak az intézmények."
A kritikák az egyén szempontjából lehetnek jogosak, de a lépés mögött az áll, hogy az egyetem állóvízben marad, ha nem definiálja a teljesítményt világosan - érvelt a hvg.hu-nak Csicsmann László akadémiai rektorhelyettes. Érvelése egybevág a kormányéval. A modellváltás levezénylésre a közelmúltban kormánybiztosként kinevezett Stumpf István korábbi kancelláriaminiszter is az állóvizes hasonlathoz nyúlt, amikor az egyetemi teljesítmény javításáról beszélt több interjúban.
Stumpf István: Orbán szerintem most próbálja újraformálni a környezetét
"Az első tíz egyetem átalakulása, és most a vidéki, illetve tudományegyetemek belépése új dimenziókat nyit, mert a tudományegyetemek több mint tíz karral rendelkeznek, és a klinikák ügyét is megnyugtatóan kell elrendezni" - mondta a adott interjúban Stumpf István, akit csak nemrég neveztek ki a modellváltási feladat felelősévé, kormánybiztosként.
A rektorhelyettes jelezte, korábban gyakran előfordult, hogy ha valaki elérte a docensi szintet, akkor nem lépett tovább, és onnan ment nyugdíjba. “Senki nem kérte rajta számon, hogy hány publikációt készített”. A rendszert érő kritikák mögött ugyanakkor generációs törésvonalat is lát.
A teljesítményértékelés és az akadémiai autonómia viszonyáról Barta Gábor azt mondta, hogy a tudományos igazság kérdésében nemzetközi sztenderdek alapján kell eldönteni, hogy valami jó vagy sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mérhető a teljesítmény. Az új rendszerben a nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent publikációk száma az egyik kulcstényező.
Üzleti és akadémiai logika - egymást inspirálják?
A Corvinus szervezeti átalakulása során megszűntek nagy múltra visszatekintő karok. Ezzel leértékelődött a tanszékek szerepe, nagyvállalati logika érezhető - mondták forrásaink. Toronyai Gábor szakszervezeti vezető szerint az új szervezet kialakításakor a munka világából származó főnök-beosztotti viszony jelent meg hangsúlyosabban, ezzel együtt pedig az alsó szintekig elérő erősebb személyi függés is.
Az intézetvezetők nem tudnak akadémiai munkájukkal foglalkozni, mert menedzserként kell működtetniük intézetüket, rövid határidővel beszámolni a munkáról, szervezni a teljesítményértékelést – mondta a név nélkül nyilatkozó munkatárs, aki szerint “egyre kevésbé van tere a módszertani, összehasonlító kutatásoknak. Az üzleti tudományok, az üzleti profil kerül előtérbe, az akadémiai szempontok pedig hátrébb.”
Az egyetem szerint viszont a karok elhagyásával rugalmasabb lett a szervezet. Az átalakítás célja pedig részben az oktatási portfólió tisztítása volt, így jobban menedzselhető az intézmény. Konszenzus van arról, hogy az üzleti és akadémiai logikát lehet úgy működtetni, hogy egymást erősítsék - mondta Barta Márton. Szerinte előbbi értelmében a hallgatók és a partnerek igényeit, szempontjait kiemelten kezelik, utóbbinál viszont érvényesül a tudományos értelemben vett igazság keresése. “Absztrakció szintjén lehet feszültség, a mindennapok szintjén azonban megférnek: a kettő egymást inspirálja.”
A piaccal való szoros együttműködés a corvinusos vezetők szerint amúgy sem újkeletű dolog, csak korábban nem volt erre általános stratégia. A nemzetközi rangsorok élén álló egyetemeken is az üzleti logika érvényesül - mondta Csicsmann László, aki ugyanakkor jelezte, valóban vannak viták arról, hogy miként lesz kapacitás az akadémiai és az üzleti igények együttes kielégítésére.
Van már pozitívum?
A Toronyai Gábor lát pozitív elemet az új szabályok között: az akadémiai életpályamodellt, aminek keretin belül az oktatók többféle utat választhatnak maguknak hároméves időtávban, attól függően, hogy az oktatásra vagy a kutatásra szeretnének koncentrálni. Ehhez vannak hozzárendelve oktatási és publikálási minimumkövetelmények, ami szerinte világos és követhető rendszer.
“Pontosan meg tudjuk mondani, mikor lesz valaki adjunktusból docens, hogyan emelkedik a bére, milyen bónuszokat kap” - mondta az életpályamodellről Csicsmann László. Azt azért megjegyezte, hogy itt is vannak viták. “Az oktatók egyik fele szerint túl alacsony másik fele szerint túl magas a léc.” A rektorhelyettes szerint ez is mutatja, hogy állandó vitában élnek, ami “Mindig is a közgázos kultúra része volt. Az átalakulás ezt a hagyományt nem igazán érintette.”
Ahhoz, hogy a modellváltás sokat hangoztatott előnyei valóban megmutatkozzanak, időre van szükség. Toronyai Gábor szerint legalább 3 év kell, hogy látszódjon, milyen irányban hat az átalakulás.
Miskolcon, ahol csak egy éve indult el az átalakulás, jóval kevesebb a tapasztalat. Ők más intézményekkel együtt augusztus 1-el kerültek alapítványi fenntartásba, a kuratórumi elnöke Varga Judit igazságügyi miniszter lett. Külső vagyonelemeket nem kaptak, finanszírozásukat továbbra is elsősorban az állami biztosítja.
Dabasi Halász Zsuzsa, az FDSZ helyi elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, még nem tudni, hogy miként fog működni a fenntartó alapítvány kuratóriuma a gyakorlatban. A testület egyelőre sem a munkavállalókkal, sem az érdekképviseletekkel nem találkozott még hivatalos fórumokon, de szerinte ez betudható a vírusveszélynek is. Azt azonban súlyos hiányosságnak nevezte, hogy nincs szabályozva a kapcsolattartás a kuratórium és a munkavállalói érdekképviseletek között. Szerinte a modellváltás eredménye 5-6 év múlva érződhet. Ez egybecseng azzal, amit a modellváltás első évfordulóján Lánczi András, a Corvinus rektora mondott, aki szerint 5-7 év múlva lesz majd érezhető a fejlődés. | Egyetemi puding: megnéztük, mi a tapasztalat az elsőként modellt váltott Corvinusnál | Hajszálnyit engedett a kormány a modellváltó egyetemek és új alapítványi fenntartóik sokat vitatott viszonyában. Kicsit több teret enged a szenátusoknak, és rugalmasabbnak mutatkozik az alapítványok kuratóriumi tagjainak kijelölésében, de várhatóan így is lesz mindegyikben politikus, és továbbra is elvárják a tudománnyal nehezen összegyeztethető üzleti szemléletet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210402_corvinus_modellvaltas_tapasztalatok | 2021-04-02 07:00:00 | true | null | null | HVG |
A hvg.hu beszámolt róla, hogy a szerda éjjel benyújtott törvényjavaslatok alapján a magyar felsőoktatási intézmények nagy része alapítványi fenntartásba kerül, és arról is, hogy ezeket nagyon eltérő mértékben látják el vagyonnal. Ez továbbra is így van, de a csütörtöki újabb tervezet néhány kiegészítést tesz.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem megkapja a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. (az Uránia mozi) 15 millió forintos állami üzletrészét, a budai Millenáris Parkot és intézményeit működtető Millenáris Alapítvány, amely az egyetemekhez hasonló közérdekű vagyonkezelő, a Nagymező utcai Thália Színház ingatlanjait és 4 millió forintos üzletrészét.
A Miskolci Egyetem 20%-os tulajdonosa lesz az Ózdi Acélműveknek, továbbá átadják neki a Csanyik-völgyi volt tüdőszanatórium épületét. Itt egy „minden igényt kielégítő idősek otthona jöhet létre”, ahol nemcsak a gyógytornász, egészségügyi szervező, ápoló szakos és a szociális munka és szociológia szakos hallgatók, hanem a mérnöki, informatikai szakokon tanulók is eltölthetik majd szakmai gyakorlatukat.
Több törvényt módosítanak annak érdekében, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványok jól fizetett kuratóriumaiba és felügyelőbizottságaiba országgyűlési és önkormányzati képviselők, polgármesterek, köztisztviselők, vezető kormánytisztviselők is beülhessenek. Törlik az összeférhetetlenségi szabályokat.
Előírják viszont a közbeszerzést, amit eddig sokan hiányoltak. A mostani törvény a közérdekű alapítványokat felmenti, de ezt most törlik. Az indoklás szerint az ilyen intézmények beszerzéseinek „nyilvános és átlátható lebonyolítása olyan kiemelt közérdek, amelynek biztosítására indokolt a közbeszerzési kötelezettség meghatározása”.
A törvényjavaslat az összes átalakított intézményt átsorolja a magánegyetemek közé, államiként az eleve külön kezelt Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kívül csak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem marad meg. Minden intézménynél külön megerősítik, hogy „az alapítói jogok teljes körének gyakorlására” az alapítvány kuratóriumát lehet kijelölni, amelyet a miniszter nevez ki, de később már ő sem (egy másik kormány más elképzelésekkel induló minisztere sem) válthatja le. Ezeket az államilag kinevezett irányító testületekkel működő, a vagyonjuttatások ellenére kisebb-nagyobb mértékben továbbra is az állami költségvetésből fenntartott intézményeket Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az indoklásban így nevezi: „a mindenkori kormányzattól független magánjogi szereplők”. | Újabb vagyonjuttatás az alapítványi egyetemeknek | Egy új törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy politikusok és kormánytisztviselők is beülhessenek az egyetemi kuratóriumokba, de előírja nekik a közbeszerzést. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210402_Ujabb_vagyonjuttatas_az_alapitvanyi_egyetemeknek | 2021-04-02 10:31:00 | true | null | null | HVG |
Még az is titkos, miért titkolja a kormány a Budapest–Belgrád vasút hitelszerződéseit
A bíróság után az Alkotmánybírósághoz fordul Szél Bernadett a Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozására kötött, több mint 700 milliárdos hitelszerződés részleteinek titkosítása miatt.
A bíróság ma megküldött ítélete szerint nemcsak a Budapest–Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződés 10 éves titkosításával nincs probléma, de még azt is eltitkolhatja a kormány, hogy milyen külgazdasági érdekeket sért a szerződés kiadása
– írja Szél Bernadett független országgyűlési képviselő csütörtöki közleményében. Szél a kormánynak azt a döntését támadta meg, amely 10 évre titkosította a vasútvonal finanszírozására kötött hitelszerződést. A titkosítás mellett azzal érveltek, hogy „Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését” veszélyeztetné a szerződés adatainak nyilvánossága.
Szél a bírság döntése miatt az Alkotmánybírósághoz fordul, mert – mint fogalmazott –
A hitelszerződés megismeréséhez igenis joga van az adófizetőknek, akiknek 750 milliárd forintot kell majd fizetniük anélkül, hogy tisztában lennének a kínai hitel feltételeivel és a beruházás részleteivel.
Az ügyészség elutasította Szél Bernadett a Budapest-Belgrád vasút építése miatt tett feljelentését
A kormány nem vagyonkezelőként jár el, amikor pénzeket csoportosít át a költségvetésben, ezért nem merülhet fel a hűtlen kezelés gyanúja.
2020. szeptember. 16. 18:47 hvg.hu Itthon
Beperli a Külügyminisztériumot Szél Bernadett a Budapest–Belgrád vasútvonal miatt
A független országgyűlési képviselő szerint a Kínai Kommunista Párt kívánsága fontosabb volt Szijjártó Péternek, mint a magyar adófizetők.
2020. szeptember. 22. 09:44 hvg.hu Vállalkozás
Mészárosék emberei megérkeztek a 750 milliárdos vasútprojektre létrehozott cégbe
Az RM International tavaly és tavalyelőtt is milliós veszteségeket könyvelt el, mégis szerepet kapott a 750 milliárd forintosra tervezett Budapest–Belgrád-projektben. Nemrég új tagokkal bővült az igazgatósága. | Még az is titkos, miért titkolja a kormány a Budapest–Belgrád vasút hitelszerződéseit | A bíróság után az Alkotmánybírósághoz fordul Szél Bernadett a Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozására kötött, több mint 700 milliárdos hitelszerződés részleteinek titkosítása miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210401_budapestbelgrad_szel_bernadett_birosag_titkositas | 2021-04-01 16:29:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2021.04.03. 12:00 | Mészáros Lőrinc gázkirályság után áramkirályságot is szerez | A minap derült ki, hogy jegybanki segítséggel megveszi a kelet-magyarországi Tigázt, most azon a környéken meghatározó szereplő lesz az árampiacon is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202113_opus_energy_meszaros_tavvezeteke | 2021-04-03 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A felcsúti focicsapat mögött álló, a fociakadémia tulajdonában lévő Puskás FC Kft. remek évek zárt 2020-ban, árbevétele 16 százalékkal 4,3 milliárd forintra emelkedett - számolt be erről a napokban a 444.hu. Hogy a bevételek növekedése pontosan milyen forrásnak köszönhető, arra a részletek taglalására hivatott kiegészítő melléklet nem tér ki. Felcsúton ugyanis immár hagyományosan kihagyják azt a fejezetet a dokumentumból, mintha az annak nem is lenne része.
Minden jel arra utal azonban, hogy hasonló a helyzet egy másik NBI-es és NER-közeli focicsapatnál is. A Tállai Andráshoz kötődő Mezőkövesd Zsóry FC mögött álló Kft. éves beszámolója is úgy néz ki, mintha nem lett volna itt tavaly semmiféle lezárás, zárt kapus mérkőzés, sem pedig koronavírus-járványból kifejlődött gazdasági válság.
A klubnál ugyanis töretlen és lendületes növekedést mutatnak nemcsak a bevételek, de lehetőség volt a Kft.-nél a fizetések drasztikus emelésére is. De kezdjük a legelején!
A Mezőkövesd Zsóry FC Kft. értékesítésből származó bevételként 996,8 millió forintot könyvelhetett el a 2020-as beszámolója szerint, ami 19,2 százalékos növekedést jelent előző évhez képest.
A kiegészítő mellékletben foglaltak szerint a növekedés több tételnek is köszönhető. A koronavírus-járvány és a zártkapus meccsek következtében is kicsit csökkent a jegyek és bérletek értékesítéséből származó bevételek, de ezek egyébiránt a teljes bevétel töredékét teszik ki. Ilyen címen 17 milliót könyveltek el a korábbi 21,2 millió forint után. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bevételeinek 1,7 százaléka köszönhető a jegyeladásoknak, ami hazai viszonylatban nem, de gazdasági értelemben nézve nagyon alacsony hányadot jelent. A tendencia ráadásul egyáltalán nem kedvező irányú, mivel 2019-ben még a bevételek 2,9 százalékát köszönhették a jegyek és bérletek eladásának.
Az értékesítési bevételek döntő részét, 68 (!!) százalékát a Magyar Labdarúgó Szövetségtől és a Magyar Hivatalos Labdarúgóligától érkező egység jogdíjak teszik ki. Ez 680,5 millió forint volt a 2019-es 563,8 millió forint után.
A beszámoló alapján joggal jelenthetnénk ki: a Mezőkövesd Zsóry valamiért egyre vonzóbbá válik a szponzoroknak és a hirdetőknek. Ilyen jogcímen könyvelték el a második legtöbb bevételt, ez 2020-ban 172,6 millió forint volt. Az összeg önmagában még nem árul el sokat a helyzetről, ezért megjegyezzük, 2019-ben még "csak" 93 millió forintot köszönhettek a hirdetőknek.
Vagyis egy olyan évben, amikor alig voltak nézők előtt lejátszott mérkőzések, egy olyan évben, amikor a vállalkozói szféra inkább meghúzta a nadrágszíjat a bizonytalanságok miatt, egy olyan évben, amikor hetekre, hónapokra állt le és zárt be az egész ország, a hirdetők úgy gondolták, minden korábbinál nagyobb összeghez kell juttatniuk a matyóföldi focicsapatot.
A klub bevételeinek 17,3 százalékát dobták össze a szponzorok az előző évi 13 százalék után.
Az értékesítésből származó bevételekkel szemben az egyéb bevételek némiképp mérsékeltebben alakultak: 599,8 millió forint folyt be a kasszába a korábbi 818 millió utána. A csökkenés hátterében részben az áll, hogy a városi önkormányzattól "csak" 60 milliós támogatást kapott a csapat a korábbi 110 millió után, kevés volt a TAO-támogatás is, és kicsit kevesebb pénzt folyt be az eladott immateriális javakból, tárgyi eszközökből.
Megugrottak a bérköltségek
Ahogy a két nagy bevételi csoport ellentétesen alakult tavaly a klubnál, úgy a ráfordításokról is elmondható ez. Anyagjellegűként valamivel kevesebbet költöttek, 305 milliót az előző évi 324 millió forint után. A dolgozók foglalkoztatásával járó kiadások viszont jócskán megugrottak. Személyi jellegű ráfordításként 949,4 millió forintot könyveltek el a 2019-es 834 millió forint után.
A kiegészítő melléklet tájékoztatási részéből kiderül, hogy a kiadások a létszám csökkenése ellenére emelkedtek, amiből arra következtethetünk, hogy béremelés volt a Kft.-nél. Ezt a rendelkezésre álló adatokból számított átlagos bruttó bér is alátámasztja.
Az átlagos statisztikai létszám 53 fő volt a korábbi 57 fő után. A bérköltségből kiindulva az egy havi átlagos bruttó bér 1 158 625 forintról 1 425 037 forintra nőtt a koronavírussal sújtott tavalyi évben. Ez bőven az átlagot meghaladó, 23 százalékos béremelést jelent a Mezőkövesd Zsóry FC-nél.
Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy ebben a focisták mellett az irodai és operatív személyzet fizetése is benne van.
A bevételek és ráfordítások eredőjeként üzemi szinten stagnált a Kft. eredményessége: az előző évitől pár százezerrel magasabb, 45,9 millió forintos nyereséget mutattak ki. Ezt tavaly azonban a pénzügyi műveleteken elért 25 millió forintos nyereség tovább növelte. Így egy 3,2 millió forintos adófizetési kötelezettség levonása után 62,2 millió tiszta profit maradt a klubnál a 2019-es 42,2 millió forint után.
A nyereséges gazdálkodástól vélhetően nem teljesen független egy másik, stabilitás szempontjából jelentős fejlemény, miszerint jelentős mértékben csökkent a klub tartozásállománya 2020-ban. A 2019-es 223,2 millió forint után tavaly 149,7 millió forintot tartottak nyilván. Ennek zöme egyéb rövid lejáratú kötelezettség, 101,5 millió forint, a maradék 48,1 millió forint pedig a szállítók felé való tartozás állománya. Utóbbi hatalmasat csökkent egy év alatt, hiszen 2019 végén még 131 millióval tartozott a Kft. | Válságálló Mezőkövesd: Tállai András focicsapatához ömlött a szponzorok pénze | A jelek szerint nemcsak a felcsúti focicsapat mögött álló gazdasági társaság zárhatott kiváló évet 2020-ban, de Tállai András, egykori NAV-elnök, jelenleg a Pénzügyminisztérium államtitkárához kötődő csapatnak se kottyant meg a koronavírus és az általa kiváltott válság. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/valsagallo-mezokovesd-tallai-andras-focicsapatahoz-omlott-a-szponzorok-penze.html | 2021-04-06 20:39:53 | true | null | null | mfor.hu |
Január 1-jétől új cég végzi a takarítási feladatokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) területén.
Az alapítványi formába tartó SZTE a szolgáltatóváltásnál figyelemreméltó „megoldásokat” alkalmazott, kezdve azzal, hogy nem írt ki közbeszerzést az évi bruttó 700 millió forintot meghaladó értékű munkára. Az egyetemtől nem kaptunk választ a miértre, a Transparency Magyarország szakértője szerint szükség lett volna tenderre.
A frissen megbízott vállalkozás korábbi (a szerződéskötéskor is aktív) tulajdonosa ráadásul az egyetem munkatársa, az intézmény beszerzési részlegén dolgozik.
Kívülről úgy tűnik, mintha az előző takarító céget az egyetem véreztette volna ki, hiszen évek óta veszteséges volt. Az új cég viszont az eddigi összeg többszöröséért dolgozhat.
Az egyetem titkolja a szerződés kényesebb részleteit, noha közpénzről van szó.
Tavaly decemberben a Szegedi Tudományegyetem egyik vezetőjével tartott megbeszélést az intézményt évek óta takarító cég tulajdonosa. Úgy tudjuk, a Master Clean Plus Kft. részéről az hangzott el, hogy a 2018-ban 8,98 forintra növelt négyzetméterárat jó lenne megemelni, mivel ilyen összegnél a hatalmas, sok épületből álló egyetemi tömb tisztán tartása nem rentábilis.
Mindezt a számok is alátámasztani látszanak. A tulajdonos Szenmári Lászlóné szerint a spórolás jegyében az utóbbi években az egyetem csökkentette a takarítások számát, és miután négyzetméteráron számoltak el, kevesebb lett a kifizetett összeg is. Kimutatásuk szerint amíg 2011-ben 200 millió forintért takarítottak (ekkor még 7 forint alatti egységáron), 2019-ben már csak nettó 170 millióért (9 forintért négyzetméterenként). A két ősszeget nyolcévnyi inflációval megterhelve érdemes végső soron összevetni, és azzal, hogy a minimálbér is nőtt az elmúlt években. Főleg ezeknek tudható be, hogy a Master Clean 2018-ban és 2019-ben végül összesen közel 70 millió forintos veszteséget termelt, és a cég hiába jelezte a legutóbb, hogy ekkora négyzetméterárért nem lehet már takarítani, az összeg nem változott, így nem tudtak tovább dolgozni. Nem volt más választásuk, mint bedobni a törülközőt.
A történet igazán érdekes része ennél a pontnál kezdődik: az utódlással.
Feltűnik egy belső ember
Az SZTE különböző helyszíneit (oktatási, kutatási terek, irodák, raktárak, kollégiumi épületek, köznevelési intézmények, az ezekhez tartozó kiszolgáló helyiségek, folyosók, liftek, szemétledobók és így tovább) 2021 elejétől a Clean Star Comlpex Kft. takarítja.
Ez ugyanakkor nem nyilvános információ, cikkünk írásakor hiába kerestük a megbízás részleteit Közbeszerzési Értesítőben: nem írtak ki tendert. A 24.hu azonban megszerezte az egyetem és a takarító cég közötti szerződést.
A dokumentumot az intézmény részéről 2020. december 30-án Rovó László rektor, Fendler Judit kancellár, Csóti Ferenc műszaki igazgató és Tácsi Ildikó, a Gazdasági Főosztály főigazgatója szignózta, a Clean Startól Varga Róbert ügyvezető.
A szerződés szerint a cég havi nettó 49 millió, bruttó 62,23 millió forintért takarít az SZTE-n. Ez a Master Clean Plus Kft. 2019-es nettó 14,5 milliójának a jó háromszorosa. Azaz úgy fest, az előző szolgáltatóhoz képest az utóddal sokkal bőkezűbben bánt az egyetem, igaz, azt nem tudjuk, hogy ezért az összegért pontosan mit kért, és milyen négyzetméteráron dolgozik a Clean Star – erre még visszatérünk.
A dokumentumban az is szerepel, hogy a „szerződés a felek általi aláírással lép hatályba, és három hónapig marad hatályban, mely az azonos tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépéséig, de legfeljebb 2021. december 31-ig meghosszabbítható.” Másképpen mondva, az egyetem lapunknak küldött válasza szerint: „a szerződés három hónapos időtartamra jött létre azzal a kikötéssel, hogy 2021 végéig meghosszabbítható, ha a három hónap alatt azonos tárgyban nem zajlik le eredményes közbeszerzési eljárás.” Márpedig cikkünk írásáig a kozbeszerzes.hu-n nem jelent meg kiírás, így a fentiek értelmében egész évben takaríthat a Clean Star az egyetemen.
Ez bruttó 746,8 millió forint bevételt jelenthet az idén a cégnek.
Fontos körülmény, hogy a szerződést december 30-án írták alá, ekkor ugyanis az Opten céginformációs adatai szerint Varga Róbert mellett még volt egy másik tulajdonosa is a vállalkozásnak: Fülöpné Zimacsek Anikó. Ő az SZTE Beszerzési Igazgatóságának Közbeszerzési Irodáján dolgozik, ügyvivő szakértőként. Ez az egyetem munkatársainak felsorolásánál is látszik (és például ennél a közbeszerzésnél is őt jelölték meg kapcsolattartónak az SZTE részéről, ahogy itt is):
A 2010 óta tulajdonos Fülöpné a cégadatok szerint 2021. január 1-jétől már nem tagja a cégnek, ami azonban a közpénzügyekkel foglalkozó szakértő szerint lényegében mindegy is. Nagy Gabriellától, a Transparency Magyarország munkatársától egyrészt azt kérdeztük, fennáll-e az összeférhetetlenség (hiszen az egyetem a saját alkalmazottjának cégével kötött szerződést a rendelkezésre álló adatok szerint), illetve azt, nem kellett volna-e tendert kiírni ekkora összeg esetén.
Kellett volna közbeszerzés
A Transparency Magyarország közpénzügyi programjának vezetője szerint az egyetem takarítási munkájánál igenis közbeszerzést kellett volna kiírni, mivel a megbízás összege meghaladja a szolgáltatásoknál határt jelentő 15 millió forintot, de a 44 milliós uniós értékhatárt is. Ugyan a járványhelyzet miatt lehetséges mentességet kérni egyes közbeszerzési eljárások alól, erre az egyetem vezetésén túl a kormányfőnek, az Operatív Törzsnek és az Állami Egészségügyi Központnak is engedélyt kell adnia – egy egyetemtakarítási munkánál pedig ez aligha tűnne indokolt igénynek. (Ráadásul a különböző hónapokra vonatkozó, bruttó 60 millió forintot meghaladó összeget egyben kell nézni, bár külön-külön is az értékhatár felett van.)
Fülöpné Zimacsek Anikó részvétele a szakértő szerint azért problémás, mert így a cégtől nem volt elvárható a semleges ajánlattevői pozíció, és a pártatlan ajánlatkérői döntéshozatal sem volt biztosított.
Az egyetem azt írta lapunknak, hogy karácsony előtt szerezték be az ajánlatokat, miután a Master Clean december közepén közölte, hogy nem tud tovább takarítani. Ahogy említettük, az Opten adatai szerint Fülöpné ekkor még a cég tulajdonosa volt. Az SZTE azt is jelezte: kényszerhelyzetben voltak.
A Clean Star egyébként nem ismeretlen az egyetem számára, egy közzétett lista szerint (a 6. oldalon) az intézmény 2020 májusában nettó 40,65 millió forintért szerződött a céggel az „SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelő elhelyezéséhez releváns helyiségcsoportok” átalakítására. A cégnek ekkor is a tulajdonosa volt Fülöpné Zimacsek Anikó.
Jóval többért dolgozhatnak
Az egyetemtől megkérdeztük, hogy négyzetméterenként hány forintra szerződött a Clean Starral, de üzleti titokra hivatkozva ezt – és a szerződés végösszegét sem – árulta el az SZTE, ami sajátos egy közpénzből gazdálkodó szervezetnél. Így csak megközelítő összehasonlítást tudtunk végezni a jelenlegi és a korábbi takarítási árról.
Ez alapján úgy tűnik, most jóval többe kerülhet a takarítás egyetemnek, mint korábban.
Az új cég, mint említettük, nettó 49 millió forintért takarít havonta.
A Master Clean Plus Kft. vezetője a 24.hu-nak annyit mondott el, hogy náluk ez az összeg legfeljebb 15 millió forint volt, attól függően, hány munkanap volt egy hónapban. Láttunk olyan havi számlát, ami ezt igazolta (10 millió forint körüli volt), és a cég bevételi adatai is ezt támasztják alá: 2019-től kezdve öt évre visszamenőleg átlagosan évi 237 milliós bevételt jelentett a cég. 2019-ben összesen 170 millió forintért takarítottak, ez havonta bő 14 millió forint. A Master Clean egyébként 2009-ben közbeszerzés révén kezdett el dolgozni az egyetemen, és évekkel később kétszer is módosították a négyzetméterárat a kozbeszerzes.hu-n elérhető kiírások szerint. A cégnek azonban 2018-ban és 2019-ben 30-40 millió forintos vesztesége volt, a tulajdonos szerint a többi közt a túl alacsony négyzetméterár miatt.
Ha ezt a legfeljebb nettó 15 millió forint körüli összeget vesszük is alapul, azt mondhatjuk: minimum háromszoros árért takaríthat az új cég.
Valamit meg kell jegyezni, ezért jöjjön egy kis kitérő: azért kértünk az egyetemtől konkrét négyzetméterárakat, mert ezeket lehetne a korábbi, a kozbeszerzes.hu-n is szereplő 8,98 forintos összeggel összehasonlítani. Mert bár a 15 millió forintnál az új megbízásban szereplő 49 millió nyilvánvalóan több, ez elvileg jelenthet több takarítást is. Egy fiktív példával illusztrálva: az egyik cég 10 forintért takarít ki egy termet hetente egyszer, a másik 50 forintért takarítja ki ugyanazt a termet, hetente ötször. A terem takarításáért a második cég ötször annyi pénzt kap, de ötször annyi munkát is végez, a két cég egységára tehát azonos. Ha viszont a második cég csupán kétszer takarítaná ki 50 forintért azt a termet, amit az első cég 10 forintért takarított, akkor egyértelműen jobban jár a megrendelő, ha az első céget kéri fel a duplamunkára, mivel ezzel hetente 30 forintot tud megspórolni.
Az egyetem azonban, mint jeleztük, elzárkózott a részletek közlésétől.
Egy a birtokunkba került kiegészítő melléklet szerint ugyanakkor az egyetem még 31,1 millió forint előleget is biztosít a Clean Starnak, az összeget a januári, februári és márciusi számlából írják jóvá. Az egyetem a 24.hu-nak küldött válasza alapján az új takarító cég a régi partner több mint száz dolgozóját átvette.
Megkérdeztük azt is a Szegedi Tudományegyetemtől, hogy miért nem írtak ki közbeszerzést egy ekkora volumenű megbízásnál, valamint hogy Fülöpné Zimacsek Anikó érintettségét nem tartják-e problémásnak. Az egyetem ezekre a kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem felelt. | Közbeszerzés nélkül papírozta le a 750 milliós takarítást az alapítványi formába tartó szegedi egyetem | A Szegedi Tudományegyetem megspórolta a tendert, és helyette az év végén egy olyan céget bízott meg a takarítással, amelynek akkori tulajdonosa az egyetem közbeszerzési irodáján dolgozik. Az idén csaknem 750 millió forint bevételt jelentő munkához bőséges előleg is járt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/04/07/szeged-egyetem-takaritas-mutyi-clean-star/ | 2021-04-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Március elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilvánosságra hozta a kínai gyártású Sinopharm vakcina beszerzésére kötött szerződést, amelyet Müller Cecília országos tiszti főorvos írt alá. A dokumentumból kiderült, hogy a magyar állam egy kft.-t bízott meg az 55 milliárd forintos ügylet lebonyolításával, vagyis a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ahelyett, hogy közvetlenül a gyártóval szerződött volna, a Danubia Pharma Kft.-re hagyta a beszerzést.
Hamarosan az is kiderült, hogy a közbeszerzés nélkül kiválasztott kft. alig néhány hónappal az üzlet megkötése előtt a Syntonite Med Zrt. tulajdonába került. A történet innentől válik homályossá, mert a Syntonite Med nyilvánosan elérhető papírjaiból a valódi tulajdonosok kiléte nem megismerhető.
A cég február elején tartott közgyűlésének jelenléti ívéből kiderül, hogy a kínai beszerzési szerződést aláíró Tuza Máté vezérigazgató és az egykori alapító, Gergely Csaba, az UTE egykori jégkorongozója, a Zuglói Piranhák nevű amatőr hokicsapat edzője csak részvényesi meghatalmazott státusszal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy nem ők a részvények tulajdonosai, ám így a valódi tulajdonos képviselői lehetnek a cégügyekben. Ezzel a megoldással biztosítani lehet, hogy a részvénytársaság úgy működjön, hogy a tulajdonos a nyilvánosság elől rejtve marad.
A Müller Cecília által szignált szerződés 7. pontja ugyanakkor azt állítja, hogy a vakcinabeszerzéssel megbízott cég a megállapodás megkötésekor átlátható szervezetnek minősült.
Sőt, azt is kikötötték, hogy amennyiben a cég elveszti átláthatóságát, az NNK jogosulttá válik arra, hogy azonnali hatállyal, kártalanítás nélkül felmondja a megállapodást.
Ezek azért fontos kitételek, mert amennyiben a Danubia Pharma nem minősülne átláthatónak, az országos tiszti főorvos vezette NNK törvényt sértett volna a szerződéskötéssel.
A kormány a veszélyhelyzetre tekintettel felmentést adott ugyan a közbeszerzési kötelezettség alól, az államháztartási törvényben meghatározott kötelezettségek viszont továbbra is érvényesek az NNK-ra is. A jogszabály kimondja, hogy állami szerv kizárólag átlátható szervezettel köthet megállapodást. Jogi értelemben pedig csak az a vállalkozás tekinthető átláthatónak, amelynek tulajdonosi szerkezete és tényleges tulajdonosa megismerhető.
Az állami megrendelések esetében a szerződéskötés előtt a kiválasztott cégnek átláthatósági nyilatkozatot kell tennie. A Pénzügyminisztérium államháztartási tájékoztató oldala szerint e kötelezettség alól csak a minimális, százezres nagyságrendű megbízások esetén lehet eltekinteni. A kötelezettség a Danubia Pharma és a Syntonite Med esetére is kiterjed, azaz nyilatkozni kell akkor is, ha egy cégnek nem természetes személy, hanem egy további vállalkozás a tulajdonosa. A kormányhivatal.hu oldalról letölthető formanyomtatvány szerint a nyilatkozatban az érintetteknek a tényleges tulajdonos nevét, lakcímét, adószámát és tulajdoni hányadát is meg kell adniuk a megrendelőnek.
A kínai vakcinabeszerzésről szóló megállapodás jogszabályi hivatkozásából az hámozható ki, hogy ezt a nyilatkozatot a Danubia Pharma képviselője, Tuza Máté is megtette.
A 24.hu a napokban megkereste az NNK-t és a Emberi Erőforrások Minisztériumát azzal a kérdéssel, hogy a Danubia Pharma Kft. képviselője valóban leadta-e a nyilatkozatot. Azt is kérdeztük, hogy ha a szerződésben foglaltaknak megfelelően megkapták a Syntonite Med Zrt. részvénytulajdonosairól szóló információkat, kinek vagy kiknek a neve szerepel a dokumentumban. Válasz azonban sem Müller Cecíliáéktól, sem Kásler Miklós minisztériumából nem érkezett.
Tuza Máté korábban az Indexnek adott nyilatkozatában azt állította, hogy „a cég tulajdonosai magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát”. | Müller Cecíliának tudnia kell, hogy ki áll az 55 milliárdos kínai vakcinaüzletre kiszemelt cég mögött | Március elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilvánosságra hozta a kínai gyártású Sinopharm vakcina beszerzésére kötött szerződést, amelyet Müller Cecília országos tiszti főorvos írt alá. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/08/muller-cecilia-kinai-vakcinauzlet-danubia-pharma/ | 2021-04-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A koronajárvány féken tartására hozott korlátozó intézkedések miatt a nemzetközi külkereskedelem a legtöbb termékcsoport esetében visszaesett 2020-ban. Akad azonban néhány kivétel, egyebek mellett épp a járvány elleni közdelemhez használt termékek köre – írja a 2020-as külkereskedelmi folyamatokat bemutató cikkében az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat. A Covid-19-cel kapcsolatos termékcsoportok: fertőtlenítő termékek, egészségügyi járművek, védőfelszerelések, diagnosztikai és tesztelő eszközök, oxigénterápiás berendezések, orvosi berendezések, orvosi fogyóeszközök.
A behozatal és a kivitel is nőtt
A tagállamok unión kívülről származó járványimportja 10,4 százalékkal nőtt 2019-hez képest (a járvány elleni küzdelemben alkalmazott termékeket természetesen korábban is használták), a járványexport pedig 5,5 százalékkal bővült. A növekedés mind a kivitel, mind a behozatal esetében nagyobb volt az első félévben, mint a másodikban, mivel a járvány kitörése után több termékből hiány lépett fel.
A behozatal az összes járvánnyal kapcsolatos termékcsoportban nőtt, míg a kivitel néhány termékkategóriában csökkent. A védőfelszerelések és az oxigénterápiás eszközök behozatala különösen megnőtt (40,3 illetve 38,7 százalékkal). Az unión kívülre irányuló exportban 16 százalékkal nőtt a fertőtlenítő szerek kivitele, az egészségügyi járművek kivitele azonban 10 százalékkal csökkent.
A négy legnagyobb külkereskedelmi partner az Egyesült Államok, Svájc, Kína és az Egyesült Királyság voltak – ebben a sorrendben, a külkereskedelmi forgalom messze az USA-val volt a legnagyobb.
Az egyenleg az USA-val szemben pozitív volt (vagyis az EU többet exportált, mint amennyit importált), Svájccal szemben negatív, Kínával szemben enyhén negatív, míg az Egyesült Királysággal szemben enyhén pozitív.
Az év során az importot nézve a legtöbb hónapban az USA volt a legjelentősebb partner, Svájc néhány hónapban előzte meg. A kínai import áprilisban és májusban ugrott meg jelentősen, jelentős részben a védőfelszerelések tömeges behozatalának köszönhetően.
A forgalom meglehetősen egyenletesen oszlott meg a főbb külkereskedelmi partnerek esetében termékcsoportokra bontva – például a fogyóeszköz-import az USA, Kína és Svájc esetében is az összbehozatal 14 százalékát tette ki, az Egyesült Királyság esetében pedig 12-t. Kiemelkedő különbség, hogy a brit importon belül különösen nagy szeletet, 21 százalékot tettek ki a fertőtlenítő szerek. Míg a svájci exportban nagy, 23 százalékos szeletet adtak az orvosi eszközök.
Magyarország hatalmas értékben importált lélegeztetőgépeket
A tagállamok között a járványtermékek legnagyobb importőrei (euróban és egy lakosra számolva) Belgium, Hollandia, Szlovénia és Írország voltak. Az export tekintetében ugyanez a négy ország végzett az élen, csak más sorrendben.
Fontos megjegyezni, hogy a kvázi tranzitkereskedelem erősen torzíthatja a tagállami bontású külkereskedelmi adatokat – egyáltalán nem biztos, hogy egy belga vagy egy holland kikötőbe beérkező szállítmány végcélja nem egy másik tagállamban van, és ugyanez az exportra is igaz.
Azonban tudva, hogy a magyar kormány mennyire túlvásárolta magát lélegeztetőgépből (és hogy Magyarországnak milyen kevés működő nemzetközi tengeri kikötője van) aligha tekinthető torzulás eredményének az az adat, amely szerint messze Magyarország költötte a legtöbbet oxigénterápiás berendezések importjára. Egész pontosan lakosonként 118 eurót, vagyis 360-as árfolyamon számolva fejenként 42 ezer forintot.
2019-cel összehasonlítva Magyarországon és Szlovéniában nőtt legnagyobbat a járványimport (36 százalékkal), de Horvátország és Málta sem maradtak el sokkal.
Magyarország egyébként az export tekintetében sem végzett rossz helyen az uniós országok mezőnyében, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az élen álló tagállamok esetében jelentős torzítást okozhatott a tranzitforgalom.
Az összes tagállam esetében az orvosi fogyóeszközök képviselték a legnagyobb súlyt az járványimportban, az élen álló Szlovéniában 77 százalékkal, a lista végén álló Lengyelországban és Magyarországon bő 40 százalékkal. | Magyarország toronymagasan Európa-bajnok lélegeztetőgép-importban | 2020-ban az uniós országok körében Magyarországon nőtt legnagyobbat a járvánnyal kapcsolatos felhasználású termékek importja. Oxigénterápiás eszközből Magyarország lakosonként 118 euró értékben importált, ez messze a legnagyobb összeg az EU-ban. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210408_kulkereskedelem_eurostat_covid_lelegeztetogep | 2021-04-08 10:42:43 | true | null | null | HVG |
Közel féléves tárgyalássorozat végére került pont azzal, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány a Spéder Zoltán közvetett tulajdonába tartozó, összetett vállalatcsoport megvásárlásával a Libri-Bookline Zrt. (illetve a Libri-Bookline Csoport) részvényeinek közvetett stratégiai kisebbségi (30,94 százalékos) tulajdonát is megszerezte.
Az MCC tavaly október 1-jén jelentette be, hogy elkezdett tárgyalni az Axialis Holding Zrt. megvásárlásáról, s a két társaság jogilag nem kötelező érvényű megállapodást írt alá. Az alapítvány az akkori közleményében hangsúlyozta, hogy a tárgyalás sikere attól függ, milyen eredménnyel zárul az átvilágítás, illetve, hogy azt követően sikerül-e beszerezni a tranzakcióhoz szükséges hatósági engedélyeket. Az alapítvány kilátásba helyezte, hogy az Axialis megvásárlása esetén az MCC közvetve a Libri-Bookline Zrt. (illetve a Libri-Bookline Csoport) stratégiai kisebbségi tulajdonosa lesz, és a többségi részvényessel, az SQ Invest Kft.-vel közösen irányítja majd a cégcsoport működését.
Az eladás tárgyaként megnevezett Axialis Holding Zrt. Spéder Zoltán egykori OTP-vezérhelyettes, ex FHB-s tulajdonos és vezető közvetett tulajdonában állt, aki a 2020 májusában megjelent „A 100 leggazdagabb” kiadványban 28 milliárd forintra becsült vagyonával a 48. helyet foglalta el.
Az SQ Invest 100 millió forintos törzstőkéjén pedig négy magánszemély osztozik: Balogh Ákos 41, Élő Nóra 39, míg Balogh Olivér és Viktor 10-10 százaléknyi üzletrésszel rendelkezik, akikről a személyes adataik alapján feltételezhető, hogy egy családot alkotnak.
A magát tehetséggondozó intézményként aposztrofáló Matthias Corvinus Collegiumot működtető alapítványt az állam eddig már több körben stafírozta ki, jelentős összegekkel:
az Országgyűlés 2020 májusában 10-10 százaléknyi Mol- és Richter-részvényt juttatott (ugyanakkora paketteket, mint 2019 közepén a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak), ezek együttesen a tegnapi tőzsdei záróárfolyamokon 346 milliárd forintot értek (a Mol 179 milliárdot, a Richter 167 milliárdot),
augusztusban a koronavírus-járvány válsághelyzet ellensúlyozására létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból dologi kiadásokra 18 millió, egyéb működési célú kiadásokra viszont 36 milliárd forintban (!) részesült,
szeptemberben két pécsi ingatlant kapott ingyen az államtól. Az egyik a baranyai megyeszékhely belvárosában, a Pécsi Nemzeti Színházzal szemközti Király utcában (ez a volt Nemzeti Casino épülete) található, a másik pedig egy lakóház,
végül a december 24-én megjelent rendeletében 94,5 milliárdot szavazott meg a kormány az alapítványnak.
Az adásvételi szerződést február 1-jén írták alá a felek, akik a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) bejelentették az összefonódásukat. Miután a GVH nem talált kivetnivalót az ügyletben, nem volt akadálya a tulajdonosváltásnak.
A tranzakció előkészítése során az MCC megszerezte a céltársaságok ügyvezetői pozícióit. A Libri-Bookline Zrt. hatfős igazgatóságának (it) elnöki feladatait Kovács Zoltán, az MCC Üzleti Ismeretek Műhelyének vezetője, üzletember látja el a jövőben, de az it-be bekerült Szalai Zoltán, az alapítvány igazgatója is. A háromtagú felügyelőbizottság (fb) elnöke Madarász László lett, aki az MCC kuratóriumi tagja, s közismerten fideszes kötődésű bankár. Például a nagyobbik kormánypárt jelöltjeként ül jelenleg is a Magyar Nemzeti Bank fb-jében, az első Orbán-kormány ideje (1998-2002) alatt pedig a súlyos vesztesége miatt államosított Postabank elnöke, majd 2001-től a vezérigazgatója is volt. A Libri fb-jébe került az Axialist az MCC-nek értékesített, így a könyvkiadóban tulajdoni hányaddal már nem rendelkező Spéder is, aki addig az it-elnöki posztot töltötte be. A többségi tulajdonos SQ Invest által jelölt tagok személye mindkét testületben változatlan maradt.
„Az adásvételi tranzakció egyrészt az MCC szakmai-szellemi építkezését szolgálja, másrészt racionális üzleti döntés, mert az MCC tevékenyégének bővítésére is módot adhat. Az eredményekből származó bevételeket az MCC a jövőben a legtehetségesebb diákok képzésére, ösztöndíjára, mentorálására, külföldi taníttatási lehetőségeik kibővítésére fordíthatja” – indokolta a Libribe való beszállását honlapján az alapítvány. Emlékeztetve, hogy szakmai befektetőnek számít, lévén, hogy 2008-tól van jelen a könyvpiacon, a mostani tulajdonszerzéssel pedig a kiadói és a könyvkereskedelmi tevékenységét is tovább fejleszti.
Márpedig erre mi sem tűnik alkalmasabbnak, mint a legnagyobb hazai könyvpiaci vállalatcsoport.
A Libri-Bookline Csoport a Libri-Bookline Zrt. irányításával a könyvkereskedelmi piac közel 50, míg a könyvkiadói piac 15-20 százalékát tudhatja a magáénak, 58 könyvesboltot üzemeltet, emellett az online piaci jelenléte is domináns. A társaság 100 százalékos tulajdonosa a Libri Könyvkereskedelmi Kft-nek, amely mára szintén az egyedüli gazdája lett a Libri Könyvkiadó Kft.-nek. A Libri Könyvkiadó Kft. birtokolja teljes egészében egyebek mellett a Helikon Kiadó Kft.-t, a Park Könyvkiadó Kft.-t, a Kolibri Gyermekkönyvkiadó Kft.-t és a Jelenkor Kiadó Kft.-t, emellett a Scolar Kiadó Kft. 49 és a Jaffa Kiadó 50 százalékának a tulajdonosa.
A Libri-Bookline Csoport a Libri Könyvkereskedelmi Kft. és a Shopline Nyrt. (később: Bookline) 2013-as fúziójából jött létre. Nettó árbevétele 2013-2019 között több mint a duplájára, közel 12,4 milliárd forintról 2019 végére 26,4 milliárdra nőtt, EBITDA-ja (adó-, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredménye) pedig ugyanezen idő alatt még ennél is jobban, 540 millióról csaknem 2,4 milliárdra ugrott. A koronavírus-járvány a Libri-Bookline Csoport teljesítményére is negatívan hatott, de a stabil fundamentumok és a sikeres válságmenedzselés hatására a szakértői becslések csökkenő, de továbbra is erős 2020-as üzleti eredményeket jeleznek előre – olvasható az MCC honlapján megjelent közleményben.
Megszólalt a ritkán nyilatkozó Spéder is. „Nagy örömömre szolgál, hogy 8 éven keresztül, 2013–2021 között stratégiai kisebbségi tulajdonosként és a Libri-Bookline Zrt. igazgatósági elnökeként részese lehettem a Libri-Bookline vállalatcsoport erős fundamentumainak a kialakításában, a stratégia sikerre vitelében, a kimagasló piaci, üzleti és pénzügyi teljesítmények elérésében, azaz a Libri-Bookline sikersztori megvalósításában. Köszönet a vállalatcsoport menedzsmentjének, minden dolgozójának a – válság idején is felmutatott – példamutató munkájukért, s külön köszönet a többségi tulajdonosnak az eredményes együttműködésért. A tranzakció nemzetközi piaci standardok szerint bonyolított, hosszú, kemény és professzionális tárgyalások, mindkét oldalon korrekt tárgyalópartnerek erőfeszítései eredményeként tudott létrejönni. Az elmúlt 8 év sikerei után ugyanakkor számomra megérett a helyzet a váltásra, az MCC-nek pedig sok sikert kívánok a megszerzett vállalatokkal kapcsolatos munkához” – olvasható az alapítvány közleményében. | Újabb értékes vagyonelemmel gazdagodott a százmilliárdok felett diszponáló állami alapítvány | A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) a Spéder Zoltán közvetett tulajdonába tartozó, összetett vállalatcsoport megvásárlásával a Libri-Bookline Zrt. (illetve a Libri-Bookline Csoport) részvényeinek közvetett stratégiai kisebbségi tulajdonát is megszerezte – derül ki az alapítvány honlapján közzétett tájékoztatóból. Az MCC közvetett részesedése a piacvezető könyvkiadó és könyvterjesztő vállalatcsoportban 30,94, a megszerzett egyéb vállalkozásokban pedig 100 százalékos lett. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-ertekes-vagyonelemmel-gazdagodott-a-szazmilliardok-felett-diszponalo-allami-alapitvany.html | 2021-04-08 10:44:23 | true | null | null | mfor.hu |
2021.04.08. 05:00
2021.04.08. 08:27
A megszerzett ágazatokkal, a bekebelezett közművekkel és a szerda éjjelenként alapítványokba kitalicskázott vagyonnal választási ciklusoktól függetlenül is Orbán Viktor ellenőrzése alatt maradhat az ország gazdaságának tekintélyes része. | A vezetékesek után a vezeték nélküli hálózatok is Fidesz-közelben kötnek ki | A megszerzett ágazatokkal, a bekebelezett közművekkel és a szerda éjjelenként alapítványokba kitalicskázott vagyonnal választási ciklusoktól függetlenül is Orbán Viktor ellenőrzése alatt maradhat az ország gazdaságának tekintélyes része. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202114__ujabb_megszallas__kritikus_infrastruktura__nem_csak_meszaros__ovek_azorok_le#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_04_08&utm_content=hvg360 | 2021-04-08 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
5 perc
megjelent
2021.04.08. 09:00
A kormányzat kedvenc üzleti köreinek segít meghódítani új területeket a légiipartól a vasútijármű-gyártáson át a hadiiparig. | A gazdaság újabb ágazatai kerültek a NER célkeresztjébe | A kormányzat kedvenc üzleti köreinek segít meghódítani új területeket a légiipartól a vasútijármű-gyártáson át a hadiiparig. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210408_Ovek_az_orok_le_2 | 2021-04-08 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Kiszállt Trump fő riválisa, több mint százezer ember tüntetett Németországban az AfD ellen. Rejtélyes halálesetek sokkolják Antalya lakóit. A mentősökre is komoly nyomást gyakorolnak, hogy vállaljanak ügyeletet. És azt tudja, mi a Poco Bar? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Annak rendje és módja szerint a Duma Aktuál is összegezte a magunk mögött hagyott évet. Litkai Gergely levonja a legfontosabb hazai és nemzetközi tanulságokat. A Nobel-díj és a PISA-teszt között bizony nincs összefüggés. A mesterséges és a természetes intelligencia között nyílik az olló. Nincs olyan válság, amin ne lehetne rontani egy jól sikerült háborúval. Azt is megtudhatjuk, hogy vannak még olyan lúzer országok, ahol van önálló kulturális, környezetvédelmi és oktatási minisztérium. Valamint eljátszhatunk a gondolattal, elmondhatja-e majd elnöki esküjét Donald Trump egy börtöncellából. De lehetne-e Bunyós Pityu Julius Caesar kedvence? | Mélyülő barátság és krumplikutatás – az üzbégek nyugatra, a magyarok keletre nyitnak | Tovább erősíti kapcsolatait a rokonnak vélt türk népekkel Orbán Viktor, aki azzal pótolta a testület Kazahsztánba tervezett, de a koronavírus-járvány miatt online megtartott csúcstalálkozóját, hogy személyesen meglátogatta Üzbegisztánt. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210406_uzbeg__magyar_krumpli | 2021-04-07 17:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozatot adott ki kedden az üzbegisztáni látogatásáról, ahová az MTI tudósítása szerint nagy reményekkel és optimizmussal utazott. Elmondta, látták az elmúlt néhány év korszerűsítési, politikai és gazdasági kísérleteit, látják, hogy Üzbegisztán nagy fába vágta a fejszéjét: a rendelkezésére álló erőforrásokat egy modern gazdaság keretei között próbálja mozgósítani, és ez tiszteletre méltó program.
Azt is közölte: azért is örömmel jöttek, mert így személyesen is köszönetet mondhatnak az egy évvel ezelőtti nemes gesztusért. Abban a nehéz helyzetben, amikor mindenkinek szüksége volt védőeszközökre, Üzbegisztán és annak elnöke „gondolt a magyarokra”, és sok százezer maszkot küldött Magyarországra, hogy a járvány terjedését megakadályozhassák. A magyarok ezt sosem fogják elfelejteni – mondta.
Orbán utána messzebb tekintett, szerinte az egész világpolitika és -gazdaság átalakulóban van. Nagy tétekben lehetne fogadni arra, hogy tíz év múlva „egy egész más világban leszünk, mint amilyenben most vagyunk” – mondta, majd tovább is ment a jóslásban:
egyes régiók felemelkednek, mások jelentősége csökken, a világgazdaság súlypontjai átalakulnak, új technológiák jönnek, mozgásban van a világ.”
Úgy látja, ennek az új korszaknak az elején jó ütemben
fogtuk meg egymás kezét, magyarok és üzbégek, és próbáljuk közösen kihasználni azt a lehetőséget, amelyet ez a nagy átalakulás mindenkinek tartogat, Közép-Ázsiának és Közép-Európának is”.
Orbán Viktor szerint a magyar–üzbég kapcsolatok biztos lábakon állnak, és ezt onnan is lehet tudni, hogy bár a járvány miatt a világkereskedelem volumene csökkent, a magyar–üzbég kereskedelemé növekedett, méghozzá jelentős mértékben. Ez azt mutatja, hogy van benne lehetőség, amelyet okos politikával tovább növelhetnek. Szerinte a két ország együttműködhet a nukleáris energia területén is, és a gyógyszeriparban is látnak lehetőséget.
A kormányfő szerint jó lendületet vettek a mostani megállapodásokkal, valamint tárgyalásokkal, és várják az üzbég elnököt, hogy viszonozza a látogatást Magyarországon. Ha meglesznek az első eredmények, indítványozza majd, hogy a két kormány tartson együttes ülést, hogy közösen áttekinthessék az elért eredményeket – közölte.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: kilenc megállapodást írt alá az üzbég és a magyar kormány kedden Taskentben, és ezek alapján magyar vállalatok kapják meg a lehetőséget arra, hogy stratégiai ágazatokat átalakítsanak, illetve modernizáljanak Üzbegisztánban. | Orbán: Jó ütemben fogtuk meg egymás kezét, magyarok és üzbégek | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210330_orban_viktor_uzbegisztan | 2021-03-30 17:40:00 | true | null | null | HVG |
|
2021.04.07. 15:15
2021.04.07. 16:32
Az OTP szuverén nagyvállalatnak mondja magát, amelynek terjeszkedésébe nem szól bele az állam, ám most a kormány egyik „zászlóshajó” befektetőjeként jelenik meg Üzbegisztánban. | Az OTP is Üzbegisztán felé kacsingat | Az OTP szuverén nagyvállalatnak mondja magát, amelynek terjeszkedésébe nem szól bele az állam, ám most a kormány egyik „zászlóshajó” befektetőjeként jelenik meg Üzbegisztánban. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210407_Csoportos_utazas_1_uzbeg_magyar | 2021-04-07 17:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Subsets and Splits