text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
⌀ | description
stringlengths 0
5.51k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 198
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyetlen nap is elegendő ahhoz, hogy látható legyen a kormány gazdasági mentőintézkedéseinek természete.
Szombaton egy olyan intézkedésre sem derült fény, amelyek a csődközelbe sodródott vendéglátósokat, a válságot leginkább megsínylő kisvállalkozásokat segítették volna, esetleg munkahelyvédelmi, gazdaságélénkítő vagy szociális célokat szolgáltak volna.
Pedig elég aktuális a kérdés: vendéglátósok már azzal fenyegetnek, hogy a tiltás ellenére is kinyitnak, a trükközők kénytelenek lehúzni a rolót, miközben sokan a novemberi bértámogatáshoz sem jutottak hozzá.
Ellenben kiderült, hogy csak a tavalyi, járványsúlytotta évben
a magyar állam 23 milliárd forint értékben hirdetett a Mészáros Lőrinc üzleti köréhez sorolt TV2-n.
Az összeg közel 4 milliárd forinttal magasabb, mint volt előző évben volt, és kilencszerese a versenytárs RTL Klubnál elköltött állami keretnek.
Talán ennél is súlyosabb, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc nyerte a legtöbb támogatást a tavaly a gazdaságvédelmi alapból:
14 Mészáros-hotel kapott felújítási támogatást összesen 17,7 milliárd forint értékben úgy, hogy közben elbocsátotta munkavállalói felét.
Arra is a járványhelyzet közepén derült fény, hogy a 15 milliárd forintból felépült Haladás Sportkomplexum üzemeltetését átveszi a szombathelyi önkormányzattól az állam. A beruházás olyan jól sikerült, hogy három év után sincs, aki üzemeltesse a létesítményt, amelynek működtetését már az elmúlt két évben is egyenként 300 millióval tolta meg az adófizetők közössége.
A legjobban teljesítő kormányzati politikusok is megkapták a megérdemelt bónuszt év végén. Szintén szombati hír, hogy 19 államtitkár részesült egyhavi prémiumban a tavalyi év után. Többek közt a Miniszterelnökség, a Rogán-féle Kabinetiroda és az EMMI államtitkárai is felvehették megérdemelt - 1,3 illetve 1,7 milliós - jutalmukat. | Miközben sorra dőlnek be a vállakozások, milliárdokkal tömi saját cégeit a kormány | Egyetlen nap is elegendő ahhoz, hogy látható legyen a kormány gazdasági mentőintézkedéseinek természete. Szombaton egy olyan intézkedésre sem derült fény, amelyek a csődközelbe sodródott vendéglátósokat, a válságot leginkább megsínylő kisvállalkozásokat segítették volna, esetleg munkahelyvédelmi, gazdaságélénkítő vagy szociális célokat szolgáltak volna. | null | 1 | https://444.hu/2021/01/23/mikozben-sorra-dolnek-be-a-vallakozasok-milliardokkal-tomi-sajat-cegeit-a-kormany | 2021-01-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2021 január 23., 08:09
2020-ban 19 államtitkárt kapott motivációs elismerést, azaz plusz egy hónapnyi fizetést, 58 pedig nem, számolt be a K-monitor. A juttatás definíciója: "kompetenciájára, speciális képességére, ismeretére, tudására figyelemmel motivációs elismerésben részesíthető, akinek a munkavégzése a munkáltató kiemelt érdeke." A legtöbb bónuszt a Miniszterelnökségen osztották ki, a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium, az EMMI, az innovációs tárca, és a Pénzügyminisztérium viszont egyáltalán nem jutalmazott. Az egy hónapnyi bérnek megfelelő 1,29 vagy 1,75 millió forintnak örülhetett:
Farkas Sándor, Zambó Péter, Rácz András, Feldman Zsolt (Agrárminisztérium);
Szabó István, Németh Szilárd (Honvédelmi Minisztérium);
Tuzson Bence, Nagy János, Kovács Zoltán), Dömötör Csaba (Miniszterelnöki Kabinetiroda);
Kovács József, Juhász Roland, Juhász Edit, Fónagy János (Miniszterelnöki Kormányiroda);
Orbán Balázs, Kovács Pál, György István, Fürjes Balázs, Becskeházi Attila, Azbej Tristan (Miniszterelnökség) | 19 államtitkár kapott egyhavi prémiumot tavaly | 2020-ban 19 államtitkárt kapott motivációs elismerést, azaz plusz egy hónapnyi fizetést, 58 pedig nem, számolt be a K-monitor. A juttatás definíciója: "kompetenciájára, speciális képességére, ismeretére, tudására figyelemmel motivációs elismerésben részesíthető, akinek a munkavégzése a munkáltató kiemelt érdeke." | null | 1 | https://444.hu/2021/01/23/19-allamtitkar-kapott-egyhavi-premiumot-tavaly | 2021-01-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
383 millió forint állami támogatást kapott fű alatt Balatonboglár fideszes vezetésű önkormányzata a várdombi magasösvény fejlesztésére tavaly, de egyelőre nem tudnak nekikezdeni a beruházásnak – tudta meg a 24.hu. A Magyar Természetvédők Szövetsége egy bejelentést követően ugyanis megkereste az EMLA Egyesületet, amely bíróságon harcolta ki, hogy előzetes környezeti hatásvizsgálat nélkül ne lehessen lombkorona ösvényt építeni a természetvédelmi területen.
Az egyesület ügyvédje, Kiss Csaba a 24.hu-nak elmondta, a Pécsi Törvényszék jogerős döntése értelmében meg kell vizsgálni, hogy a beruházás várhatóan jelentős környezeti hatással jár-e. Vagyis visszadobták a labdát az önkormányzatnak, amelynek szakértőkkel kell megvizsgáltatnia a környezeti hatásokat.
A polgármester, Mészáros Miklós korábban így jellemezte a beruházást:
Ez egy Európában egyedülálló, cölöpökön álló magasösvény kialakításáról szól a Várdomb gerincén, ahol a magas fák tetejével azonos szintről lehet majd csodálni a páratlan balatoni panorámát. A terveket évekig kellett formálni a környezetvédők elvárásai miatt, végül sikerült megtalálni egy mindenki számára elfogadható, kevesebb földmozgatással járó technológiát a kivitelezéshez.
A Somogy Megyei Kormányhivatal egyébként tavaly nyáron engedélyezte a lombkorona sétánynak és a kiegészítő elemeinek építését a védett területen.
Úgy tudjuk, hogy ezt követően a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik munkatársa kezdett magánakcióba, vagyis a Magyar Természtvédők Szövetségének „belülről” szóltak arról, hogy mi készül Bogláron.
Az acélszerkezetes lombkorona sétány 15 darab tartóoszlopból állna, 240 méter hosszan húzódna, és az ösvény 1,4 méter széles lenne, két végén fel- és lejáró lépcsőkkel. A kormányhivatal határozatából az is kiderült, hogy az oszlopok alapozása 8–10 méter mély, és maximum 30 centiméter átmérőjű, 50 centiméter vastag vasalt fejlemezzel összefogva. Az állami szerv azt is megállapította, hogy a beruházással a természeti terület jellege és használata is megváltozik, de olyan előírásokat tett, amelyek betartásával a használatból fakadó környezeti hatások elkerülhetők, mérsékelhetők.
Az önkormányzat egyébként természetesen kikérte szakértők véleményét a beruházással kapcsolatban. Az engedélyezési tervükben arról írnak, hogy a vázlattervet előzetesen egyeztették a Kaposvári Járási Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztályával, és később helyszíni bejárást tartottak egy természetvédelmi szakügyintézővel, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársával. Az elhangzott javaslatokat pedig beépítették a végleges tervbe, így változtattak a lombkorona ösvény végleges nyomvonalán is. De úgy tűnik, ez is kevés volt, és külsős szakértőknek kell majd dönteniük a terület sorsáról.
A mesterhármas
Ahogy azt már korábban többször is megírtuk, a Magyar Turisztikai Ügynökség titokban, átláthatatlanul ad milliós állami támogatásokat sok Fidesz-közeli vállalkozónak, valamint nagyrészt fideszes önkormányzatoknak. Ennek az egyedi, ad hoc közpénzosztásnak az egyik nagy nyertese évek óta Balatonboglár. Mészáros Miklós polgármester egy tavalyi átadáson a turisztikai fejlesztésekben jól együttműködő „mesterhármasnak” nevezte a vissza nem térítendő állami támogatást nyújtó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), az önkormányzat és a Várdomb szolgáltatásait üzemeltető helyi vállalkozás, a Sziszi Kft.-t együttműködését.
Tavaly nyáron négy, a balatonboglári Várdombot érintő turisztikai fejlesztést adtak át:
a Sziszi Kft. által elnyert 66 millió forintos támogatásból újjáépült egy magaslati akadálypálya,
szintén ez a vállalkozás nyert 45 millió forintot egy városnéző, gumikerekű kisvonat beszerzésére,
az önkormányzat 59 millió forint támogatásból megújította a Várdomb Piknik ligetének infrastruktúráját,
20 milliós támogatásból megújult a Gömbkilátó díszkivilágítása. | Megkapták a több százmilliós állami támogatást, de még nem építhetnek lombkorona ösvényt | Bár a kormányhivatal engedélyezte a beruházást, a bíróság végül kimondta, hogy környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. Úgy tudjuk, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik munkatársa kezdett magánakcióba a természetvédelmi terület megvédéséért. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/01/24/balatonboglar-lombkorona-osveny-birosag-kornyezetvedelmi-engedely/ | 2021-01-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Országgyűlés 2015. március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító Projekttörvényt. Emiatt öt civil szervezet, az Energiaklub, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és lapunk, az Átlátszó az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, mert úgy véljük, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatok titkosítása nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Álláspontunkat és szakmai érveinket egy levélben (PDF) írtuk meg az AB-nek.
Az Alkotmánybírósághoz fordultunk a Paks II. beruházás titkosítása miatt
Öt civil szervezet, az Energiaklub, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és az Atlatszo.hu az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy véljük, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatok titkosítása nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvényt.
Az akkori parlamenti képviselők egynegyede szintén az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. Beadványukban (PDF) kérték az AB-t, hogy semmisítse meg a paksi titoktörvényt, mert szerintük az adatok kategorikus, mérlegelés nélküli titkosítása 30 évre ellentétes az Alaptörvénnyel. Közel napra pontosan hat évvel később, nemrég született döntés ezzel kapcsolatban:
Az Alkotmánybíróság elutasította a beadványt.
Az AB határozata (PDF) kimondja, hogy az információszabadság nagyon fontos, és az Alaptörvény „nemcsak a közhatalom, hanem kimondottan a közpénzek felhasználásának vonatkozásában is transzparenciát követel”, de a közérdekű adatok megismerhetősége alapos indokkal – például nemzetbiztonsági okokból – korlátozható.
„Az információszabadság többfunkciós: mind önálló alapjog, mind számos más jogosultság előfeltétele. Mindkét esetben elválaszthatatlanul kapcsolódik a demokratikus, vagyis a közéleti kérdéseket minél szélesebb társadalmi vita úján rendezni kívánó alkotmányos berendezkedéshez. Célját tekintve az Alkotmánybíróság szerint az információszabadság „mögött alapvetően két, egymással összefüggő indok áll: egyrészt a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése. Az állam működéséről való tájékozott véleményformálás elengedhetetlen a hatalomgyakorlók tevékenységének megítéléséhez és számonkéréséhez, a közhatalmi döntésalkotásra, a közügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás gyakorlásához, tágabb értelemben a közügyekhez kapcsolódó nyilvános, tényeken alapuló diskurzus kialakulásához.”” – olvasható a dokumentumban.
A 42 oldalas AB-határozat hosszasan fejtegeti a jogszabályokat, majd megállapítja, hogy a Projekttörvény a közérdekű adatok megismerhetőségét szabályozó Infotörvénnyel együtt értelmezendő, „így a jogszabály nem fogalmaz meg aránytalan korlátozást”. Szerepel a szövegben az is, hogy az eddigi peres eljárásokban a bíróságok megfelelően jártak el, együttesen értelmezték a jogszabályokat, és az AB szerint ez garanciát jelent arra, hogy ez a jövőben is így lesz.
Két alkotmánybíró, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó és dr. Schanda Balázs különvéleményt fűzött a határozathoz, amelyet nem is támogattak. Szerintük a Projekttörvény egy önálló szabályozást alakított ki, és kifejezett rendelkezés hiányában nem evidens az Infotörvény alkalmazása a Paks2-projekt adatainak tekintetében.
„Természetesen elfogadjuk, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházással kapcsolatban számos olyan adat keletkezhet, melyek tekintetében az adatnyilvánosság korlátozása nemzetbiztonsági érdekekre vagy a szellemi tulajdonhoz való jogra tekintettel indokolt lehet, azonban ennek alkotmányossági aggályokat kielégítő módja az lenne, ha a védelemre érdemes adatok a MAtv. (a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény – a szerk) szerint minősítésre kerülnének, vagy más, hasonló garanciákkal védett eljárásban kerülnének ki a közérdekű, nyilvánosság által megismerhető adatkörből.” – áll a különvéleményben.
A gyakorlatban nem nagyon lehet kérdezni Paksról
Már 2014-ben megírtuk, hogy mi mindent kellene tudnia a nyilvánosságnak a paksi atomerőmű bővítéséről. Leginkább azt, hogy pontosan mire is vállalt kötelezettséget a magyar kormány az orosz féllel aláírt szerződésben, és az új atomerőművi blokkok építésének milyen hatásai, illetve kockázatai vannak a lakosságra, a környezetre, a gazdaságra, tehát az ország egészére nézve.
Azonban az állam, és az ő nevében a bővítésért felelős állami cég minden ilyesmit titkol. Két hete számoltunk be arról, hogy hiába kértünk ki közadatigénylésben a Paks II. Zrt.-től két biztonsági elemzést, nemzetbiztonsági okokra és szellemi tulajdonra hivatkozva megtagadták a kiadásukat. Bepereljük az állami céget az elemzésekért, amelyek szerintünk a nyilvánosságra tartoznak: az egyik a súlyos balesethez kapcsolódó aktivitás terjedéséről szól, a másik az új blokkok esetleges kezdeti technológiai zavarairól.
Titkolják a kockázatokat: biztonsági elemzésekért pereljük a Paks II. Zrt.-t
Az új atomerőművi blokkokért felelős állami cég 2015-ben rendelt két biztonsági elemzést a Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft.-től (NUBIKI) összesen 125 millió forintért. Közadatigénylésben kértük ki a két dokumentumot, de a Paks II. Zrt. nemzetbiztonsági érdekre és szellemi tulajdonra hivatkozva megtagadta a kiadásukat.
2017-es kisfilmünkből pedig kiderül, hogy milyen verbális inzultusoknak van kitéve az az újságíró, aki közérdekű adatot igényel, vagy kérdezni merészel a Paks II. projektről:
PAKS 2: A TÖRÉSVONAL – TRAILER from atlatszo.hu on Vimeo.
Törvénymódosítás a titkolózás érdekében
Jávor Benedek akkori európai parlamenti képviselő (Párbeszéd) 2018-ban pert indított az oroszokkal kötött szerződésekért. Azok egy részét ugyanis a kormány a feloldotta a titkosítás alól, de ennek ellenére nem adták ki őket Jávornak. A paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János ugyanis arra hivatkozott, hogy a dokumentumok kiadása sértheti a Roszatom leányvállalatának üzleti titkait. Az orosz állami atomcég még a Jávor által indított perbe is beszállt, hogy segítse a magyar kormány pernyertességét.
Nem sokkal később a bíróság úgy döntött, hogy nem lehet eltitkolni a szerződéseket a nyilvánosság elől. Az elsőfokú ítélet szerint a kormánynak 45 napon belül ki kellett volna adnia a dokumentumokat Jávornak. Ehelyett azonban beadtak egy törvényjavaslatot, hogy tovább titkolhassák a szerződés részleteit. Jávor Benedek kifejezetten rémisztőnek nevezte, hogy a Fidesz automatikus reakciója arra, ha a bíróságon nyer valaki ellenük, az a vonatkozó törvények módosítása.
„Rendes diktatúratempó” – törvényt módosít a kormány, hogy el tudják titkolni a paksi bővítéssel kapcsolatos közadatokat | Az Alkotmánybíróság szerint rendben van, hogy a kormány 30 évre titkosította a Paks2-projektet | Az Alkotmánybíróság szerint nem korlátozza aránytalanul az információszabadságot a paksi atomerőmű bővítéséről szóló projekttörvény, és a bíróságok eddig is az állam átlátható működését garantálni hivatott infotörvénnyel összhangban értelmezték azt. Két alkotmánybíró különvéleménye szerint azonban erre egy külön rendelkezés kéne. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/01/25/az-alkotmanybirosag-szerint-rendben-van-hogy-a-kormany-30-evre-titkositotta-a-paks2-projektet/ | 2021-01-25 18:14:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Miközben az országban mindenhol készlethiányra panaszkodnak, a gyógyszertárakban és a boltokban szinte már sehol sem kapni, és még a háziorvosoknak sem jut elég maszk és kézfertőtlenítő, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár testvérének a veje nagy tételben, képekkel illusztrálva kínál eladásra maszkokat és fertőtlenítőt az Instagram oldalán.
Először Orosvári Zsolt Facebook oldalán bukkantak fel képek arról, hogy valaki nagy tételben kínál maszkokat és fertőlenítőszert eladásra, miközben az egész országban hiánycikk mindkettő. Orosvári (aki 2019-ben az Év egészséghőse lett az „Ágyat az anyukáknak” elnevezésű akciójáért), feltette a logikus kérdést: vajon ki az eladó?
Több kommentár is érkezett a bejegyzéshez, amelyekben Szabó Tünde sportért felelős államtitkárt, valamint annak testvérét emlegették, mint lehetséges kapcsolatot.
A szálakat követve hamar kiderült, hogy valóban az államtitkár családjában lehet a hirdető. Szabó Tündének van ugyanis egy ikertestvére, Trizner-Szabó Anita. A „két Lottiról” a Szabolcsihír.hu is írt egy cikket tavaly ősszel, amelyben részletesen bemutatták az államtitkár húgát és annak családját, így a lányát, Trizner Lolát is, aki a Facebook oldala tanúsága szerint az Innovációs és Technológiai Minisztériumban dolgozik.
Trizner Lola férje Vasvári Dániel, aki gyakran posztol az államitkárral kapcsolatos bejegyzéseket a Facebook oldalán, és nyilvános, azaz bárki számára látható közös képeket is tett már fel a Szabó családdal. Akárcsak Lola, aki például egy közös születésnapozásról is osztott meg képet az államtitkárral.
Vasvári Dániel az Instagram oldalán storyban osztott meg több képet, valamint egy videót, amely szerint nagy mennyiségben eldobható maszkokat és fertőtlenítőszert kínál eladásra.
Hogy honnan van az áru, milyen áron kínálja a védőfelszerelést, és hol lehet átvenni azokat, a kiírásból nem derül ki. A fotók alapján kínai termékekről van szó, de ennél többet nem lehet kivenni a képekből. Írtunk Vasvárinak, hogy a részletek felől érdeklődjünk, amint válaszol, frissítjük cikkünket.
Frissítés: egy a hirdetés iránt érdeklődő olvasónk árajánlatot is kapott Vasváritól az Instagramon.
A kórházakba és a háziorvosoknak sem jut elég
Természetesen bárki árusíthat bármit nagy tételben, ha van rá engedélye, még a politikusok rokonai is. Az adás-vétel nem is emiatt tűnik visszatetszőnek sokak szemében, hanem azért, mert míg egy államtitkár szűk családi körében valaki láthatóan hozzájut védőfelszereléshez – és haszonszerzés céljából értékesítené is azokat – addig az egészségügyi dolgozók részéről napi szintű a panasz, hogy nem biztosítanak eleget a számukra. A patikákban, boltokban is szinte állandó készlethiány alakult ki országszerte, így a lakosság jelentős része is otthon, kézzel készül maszkokat visel.
A maszkok ára ráadásul a nagy kereslet miatt mára jelentősen megemelkedett, így annak, aki ezzel kereskedik, jelentős haszna származhat. Arról, hogy milyen nehézségekkel küzdenek a háziorvosok, ebben a cikkben számoltunk be:
Nem kapnak elég védőfelszerelést a háziorvosok, pedig több mint 400 praxis eleve betöltetlen
Nincs elég védőfelszerelése a háziorvosoknak, pedig hatalmas kiesést okoz, ha egy orvos karanténba kerül. 6510 praxisból majdnem 500 betöltetlen, és több mint 600 ezer embernek eleve nincs háziorvosa. Bár a hatóságok folyamatosan kérik, hogy légúti fertőzési tünetekkel senki ne jelenjen meg a háziorvosnál, mégis vannak, akik nem tudnak az intézkedésről, és elmennek a rendelőbe.
Frissítés: Dr. Szabó Tünde államtitkár Facebook posztban reagált (feltehetően erre) a történetre: | Maszkokat és fertőtlenítőt kínálnak eladásra nagy tételben Szabó Tünde államtitkár rokonságában | Miközben az országban mindenhol készlethiányra panaszkodnak, a gyógyszertárakban és a boltokban szinte már sehol sem kapni, és még a háziorvosoknak sem jut elég maszk és kézfertőtlenítő, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár testvérének a veje nagy tételben, képekkel illusztrálva kínál eladásra maszkokat és fertőtlenítőt az Instagram oldalán. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/29/maszkokat-es-fertotlenitot-kinalnak-eladasra-nagy-tetelben-szabo-tunde-allamtitkar-rokonsagaban/ | 2020-03-30 18:38:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Hétköznapi Csalódások zenekar szövegei az elmúlt 30 évben párszor már kiverték a biztosítékot a magyar jobboldalon:
Igazi tévétörténeti pillanat volt, amikor a korai Sajtóklubban Bayer Zsolték elszavalták az Antall Józsefről írt számukat,
de Jeszenszky Géza fia még a múlt héten is arról panaszkodott a Partizánban, mennyire bántotta, amit a 90-es évek elején énekeltek róla.
Ezért is volt meglepő, amikor a zenekar neve is felbukkant a raktárkoncertező előadók listáján. A kormány a nyáron 5,3 milliárd forintot tett félre arra, hogy az online koncertlehetőségekkel megsegítse a járvány miatt padlóra kerülő zenekarokat, de hamar kiderült, hogy a lebonyolítással kormányközeli cégek járnak jól. Ráadásul az előadások nem is nagyon jutnak el a közönséghez, mert azokat a közmédia nem adja le, és még a Youtube-ra sem kerülnek fel. Aki nagyon meg akarja nézni, annak regisztrálnia kell az Antenna Hungária Zrt. saját oldalán.
Most az egyszer nem lehetne-e néhány számot kihagyni?
Végül a Hétköznapi Csalódások is élt az állami koncertlehetőséggel, amit az elégedetlenkedő rajongóknak az énekes, Megyeri Ferenc azzal magyarázott, hogy
„a punk szellemiségéhez – álláspontom szerint – sem a közvélemény, sem a pillanatnyi hangulat kiszolgálása nem tartozik hozzá”.
Egy másik posztban pedig azt írták: „Az állam nem a fidesz, az állami megsegítés nem a fidesz pénze. Ezeknek a döntéseknek egy normális világban nem szabadna, hogy közük legyen a politikához. Ennél több magyarázat úgy gondolom, nem kell, egy értelmes gondolkodó embernek pont elég.[...] Az meg jó nagy hülye, aki akkor gondolja magát csak állampolgárnak, amikor elvesznek tőle, akkor meg (ál)szerénykedik, amikor van egy ilyen lehetőség, amiért mozdulni sem kellett, csak nem kellett olyan butának lenni, hogy nemet mondjál rá. Mert ha azt teszed, ezt is elrakják. Asszisztálsz a lopáshoz? Akkor a puszta létezéseddel is azt teszed, kösd fel magad!”
Horváth László, a zenekar menedzsere szerint ők csakis a fesztiválszervezők ajánlása alapján kerülhettek fel a listára, de ahogy közeledett az októberi fellépés, a lebonyolítók egyre kevésbé voltak boldogok attól, hogy megjelennek. A 444-nek azt mondta, hogy a raktárkoncert előtt felhívták, hogy „most az egyszer nem lehetne-e néhány számot kihagyni?”,
majd miután a szervezők előre bekérték a számlistát, külön kérték, hogy legalább a Viktor című számot most ne játsszák el. És miután ennek ellenére is lenyomták, az Antenna Hungária egyik munkatársa jelezte, hogy ez nagyon durva, ezért biztos nem lesz benne a végső verzióban.
„Miért, mi a durva benne, hogy »Viktor, savanyú a narancs« vagy hogy »dülledt szemek, csúszli száj«? Ez egy punkzenekar, mi az istent vártak? Meg erre lehetne mutogatni, hogy tessék, itt ez is belefért. Könyörgöm, nekik mit számít? Az egésznek mínusz kettő a nézettsége, mint a Pesti Tv-nek” - mondta a menedzser.
A felvételen a szervezőknek azzal is bajuk volt, hogy Megyeri egy Soros feliratú pólóban adta elő a számokat. De hiába kérték, nem akarta lecserélni. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a véglegesre vágott felvételen az énekest általában olyan közelről mutatják, hogy a felirat alig kivehető. És hiába játszották el a Viktor mellett a náciellenes Ostobát vagy a Geciországot, ezek is ugyanúgy kimaradtak a végső verzióból.
De az sem került bele, ahogy a Pennywise-nak öltözött színész, Borbíró András felvezeti a számokat. Itt olyan fideszes politikusoktól származó idézetek hangzottak el, mint hogy „a halálos betegségek 70-80 százalékát a tízparancsolat megtartásával el lehet kerülni” vagy „szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk”. De végül a szervezők úgy látták, hogy a bohóc még a zenekarnál is vállalhatatlanabb volt, így Borbíró produkciójából egy képkockányi sem maradt.
A fellépésről szóló beszámolóban a zenekar leírta azt is, hogy pár nappal később Borbírót megtámadták az utcán. A színész kérdésünkre elmondta, hogy a koncert utáni hétfőn három férfi várta a lakása előtt, annyit kérdeztek tőle, hogy „te vagy az a színészgyerek?”, majd megverték. „Nem tudnám bizonyítani, hogy ez egyértelműen a koncert miatt történt, de más indokot nem tudok elképzelni, minthogy kiálltam a Picsa zenekarral”- mondta Borbíró. Elmondása szerint nem voltak haragosai, a címét a felvétel előtt neki is meg kellett adnia a biztonsági szolgálatnak.
A punkok leokézták a cenzúrázott verziót, megkapták érte a pénzt, majd felvették újból a koncertet a Viktorral és a bohóccal
Végül a zenekar így is jóváhagyta a felvételt, amiért meg is kapták a pénzt, de a koncert mindmáig így sem került fel a hivatalos oldalra. „Hogy miért is nem kötekedtünk a kész felvétel láttán? Mert mi értelme lett volna? Nem erőből akartuk mi ezt megoldani, az a másik fél stílusa. Nem akartunk bíróságra járni. Inkább saját költségen felvettük a koncertet újból, a bohóccal együtt, sőt már a színpadkép részeként, hogy ki se lehessen vágni, mint egy vízjelet” - magyarázták az oldalukon, miért nem balhéztak a cenzúra miatt. Az újraforgatott koncertet vasárnap mutatják be.
A raktárkoncertes fellépés most csak egy kalózfelvételen nézhető meg a Youtube-on, amiből tényleg úgy tűnik, mintha a zenekar egyáltalán nem foglalkozna a magyar kormánnyal. | Előre leszóltak nekik, hogy a raktárkoncerten ne játsszák el az Orbán Viktorról szóló számukat | A Hétköznapi Csalódások zenekar szövegei az elmúlt 30 évben párszor már kiverték a biztosítékot a magyar jobboldalon: Igazi tévétörténeti pillanat volt, amikor a korai Sajtóklubban Bayer Zsolték elszavalták az Antall Józsefről írt számukat, de Jeszenszky Géza fia még a múlt héten is arról panaszkodott a Partizánban, mennyire bántotta, amit a 90-es évek elején énekeltek róla. Ezért is volt meglepő, amikor a zenekar neve is felbukkant a raktárkoncertező előadók listáján. | null | 1 | https://444.hu/2021/01/26/elore-leszoltak-nekik-hogy-a-raktarkoncerten-ne-jatsszak-el-az-orban-viktorrol-szolo-szamukat | 2021-01-26 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Csaknem 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cége tulajdonába került egykori lovasberényi kormányüdülő fejlesztésére – vette észre a 24.hu a Kisfaludy turisztikai program nyertes pályázatai közt.
A Pintér egykori beosztottja, Tasnádi László volt rendészeti államtitkár által vezetett Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. 2018-ban egy másik társaság megszerzésével jutott hozzá az állam által bruttó 223 millió forintért értékesített Hotel Lovasberényhez. Az eladási ár csaknem hatszorosát kitevő állami támogatást ugyanakkor nem a tulajdonos nyerte el a turisztikai ügynökségtől, hanem egy közelmúltban alapított, szinte vagyon nélküli vállalkozás.
Az 1 285 779 714 forint közpénz kedvezményezettje az Ingatlan Gyám 2019 Zrt., amelynek vezérigazgatója és tulajdonosa szintén Pintér Sándor beosztottja volt.
Lajtár József István a nyilvánosan elérhető életrajza szerint 1995-től, így az első Orbán-kormány idején is a BM közgazdasági helyettes államtitkára volt, 2002-ben szolgálati nyugállományba vonult, majd 2010-ig állami és civil cégek alkalmazásában állt. A kormányváltás után, 2010 nyarán Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány-helyettessé nevezte ki, az ORFK gazdasági főigazgatója lett. 2014. szeptember 1-jétől a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának második embere volt, gazdasági és informatikai parancsnokhelyettesként. Innen ment nyugdíjba, aminek alkalmából több évtizedes kiemelkedő szolgálati tevékenysége elismeréséül a belügyminiszter a „Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozatát” adományozta neki.
Mivel az Ingatlan Gyám 2019 Zrt.-nek hivatalosan nincs köze az egykori lovasberényi kormányüdülőhöz, megkerestük a társaság tulajdonosát kérdéseinkkel. Lajtár József Istvánt telefonon értük utol, a többi közt arról érdeklődtünk nála, miként nyert támogatást a cége egy olyan hotel felújítására, ami nincs is a tulajdonában. Azt mondta:
Engedje meg, hogy ne válaszoljak a kérdéseire. De higgye el, hogy a pályázatot a lehető legtörvényesebben állítottuk össze, mindent tisztelve, ami a jogszabályok által előírt. Nyilván azért kaptuk meg a támogatást, mert ebben a pályázati anyagban minden benne van.
Megkerestük a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-t is, de a cég nem válaszolt kérdéseinkre.
Válaszolt viszont röviden a Guller Zoltán vezette turisztikai ügynökség. Mint írták, az Ingatlan Gyám 2019 Zrt. a támogatási kérelmével egyidejűleg benyújtotta a Hotel Lovasberény tulajdonosa, azaz a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. hozzájáruló nyilatkozatát is. Magyarán a két társaság megállapodott arról, hogy a közpénzt nem Pintér Sándor korábbi, állami tendereken gyakran nyertes cége kérelmezi. Az MTÜ azt is hozzátette, hogy bár megítélték, a csaknem 1,3 milliárd forintos összeg folyósítása még nem történt meg, mert a társaság még nem adott biztosítékot – vagyis ingatlanfedezetet –, ami a feltétele a pénz kifizetésének.
Információink szerint az egykori lovasberényi kormányüdülőre nem nyilvános pályázaton kértek pénzt, hanem úgynevezett egyedi döntésű kérelmet nyújtottak be, amelyeknek rendszerét tavaly év elején tárta fel lapunk. Ezekben az a közös, hogy az MTÜ informálisan, pályázati azonosító szám nélkül, átláthatatlanul módon osztogat akár milliárdos vissza nem térítendő támogatásokat.
Ilyen egyedi támogatást korábban a már említett Tasnádi László saját tulajdonában álló cég is igényelt. Mint arról beszámoltunk, az egykori III/II-es operatív tiszt Becsali Gasztro Kft.-je 286 millió forint közpénzt kért egy balatoni panzió építésének előkészítésére, amiből 15 millió forintot előzetesen biztosan megkapott.
Kiemelt képünkön Lajtár József István, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának helyetteseként Szombathelyen, 2015. július 13-án. A háttérben Pintér Sándor belügyminiszter Tasnádi László akkori rendészeti államtitkárral egyeztet. | Milliárdos állami segítséggel újulhat meg a Pintér Sándor volt cégéhez került lovasberényi kormányüdülő | Majdnem hatszor akkora vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség a belügyminiszter bizalmasainak, mint amennyiért az állam eladta a hotelt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/01/26/lovasbereny-kormanyudulo-hotel-pinter-sandor-tasnadi-laszlo-lajtar-jozsef-mtu-kisfaludy/ | 2021-01-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Felszisszentek a bankárok, amikor ma azt olvasták a Blikk nyomán a hazai sajtóban, hogy Varga Judit igazságügyminiszter és férje, Magyar Péter 200 millió forintért vásárolt öt ingatlant a XII. kerület Kútvölgy városrészében, és ehhez 192 millió forint bankhitelt vettek fel.
Ekkora ingatlanhoz ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szigorú előírásai alapján legfeljebb 160 millió forint (80 százaléknyi) hitel folyósítható. A vásárlások 2019 decemberében történtek, az öt lakás együtt 270 négyzetméteres, a cikkek szerint a miniszter és férje 8 millió forint foglalót fizetett ki önerőből.
Ha ez valóban így történt, 96 százalékos LTV-arányt (a hitel mértékének és a vásárolt ingatlan értékének aránya) ért volna el a tranzakció, ami teljességgel szabálytalan, így vélhetően a család más ingatlant is fedezetként adhatott a hitel mögé.
Adósságfék
A hazai lakáshitelpiacot a 2008–2009-es pénzügyi válság után bekövetkező devizahitelválság után alaposan megrendszabályozták, az úgynevezett adósságfékszabályok lényege az, hogy a háztartások ne kerüljenek adósságspirálba, ne adósodjanak el kezelhetetlenül.
A bankokra és a lakáshitelezésre két kiemelten fontos mutató vonatkozik, az egyik a családi jövedelem és a törlesztőrészletek arányát szabályozza, a másik a hitel nagyságát az ingatlan értékével (terhelhetőség) veti össze.
Az adósságfék-rendelet 2015. január elsején lépett életbe, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ettől nem tekinthet el, nincsenek „VIP”-ügyfelek, minden banknak kötelező alkalmaznia a lakossági hitelezésnél.
A jövedelemarányos szabály
Bár a bankok maguk sem így használják, de magyar elnevezéssel a két fontos előírás a JTM és a HFM. A JTM (jövedelemarányos törlesztési mutató) az új hiteligényléskor vizsgálandó. Ezzel most azért nem érdemes nagyon foglalkozni, mert itt aligha lépett fel probléma.
A JTM a család összes rendszeresen befolyó havi nettó jövedelmének a maximális terhelhetőségét adja meg. Azaz megszabja, hogy a család a kézhez kapott nettó jövedelmének hány százalékát fordíthatja hitelei törlesztőrészleteire. A Varga–Magyar család sokmilliós jövedelme miatt itt nem léphetett fel gond, a cikkek szerint Varga Judit jövedelme havi 2,3 millió forint, férje, Magyar Péter a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként 3,9 millió forintot keres, ezenkívül Magyar V. kerületi ingatlanának kiadásából évi 7,4 millió forint további bevételre tettek szert.
Egy 192 millió forintos hitel törlesztőrészletét nem ismerjük, az függ a THM-től, a futamidőtől, a kamatperiódustól, de reálisan úgy egymillió forint havi törlesztést igényel. Ezt a hitelt a két kereső már kétmillió forintos havi jövedelem mellett is fel tudta volna venni. Hétköznapi kifejezéssel, az, hogy a jól kereső házaspár 192 millió forintos hitelt vett fel, nem irreális.
A hitelfedezet
A jövedelemarányos törlesztés mellett van azonban egy problémásabb másik fontos szabály is, ez az említett LTV (loan to value), amire az MNB magyar elnevezést vezetett be, ez a HFM (hitelfedezeti mutató).
Ez a mutatószám arra vonatkozik, hogy a megvásárolandó ingatlan forgalmi értékének maximálisan hány százaléka lehet a lakáshitel. Ez a forintalapú hiteleknél 80 százalék, a devizahiteleknél 50 százalék.
Több bankárral is háttérbeszélgettünk, szerintük ezt annyira komolyan veszi az MNB, hogy ettől lehetetlen eltérni, ahogy egyikük fogalmazott, még Orbán Viktor személyes kérésére sem tudunk a 80 százalék fölé menni.
Vagyis amennyiben igaz a 200 milliós ingatlanvásárlás és a 192 millió forintos hitel, akkor a miniszter és férje biztosan pótlólagos fedezetet vont be. Ez akár lehetett Magyar V. kerületi lakása, amelyiknek a kiadásából 7,4 milliós bevétele van a családnak. (Cikkünk végén található frissítés.)
Önerős trükközés
Nagyon fontos, hogy a 20 százalékos önerőt, jelen esetben a 40 millió forintot, hitelből nem lehet előteremteni, mert az ügyfél így is adósságspirálba kerülhetne, ezt az MNB el akarja kerülni.
A bankárok szerint a fedezetlen személyi kölcsönök piacán nincsenek is ekkora (például 32 milliós) személyi hitelek, 8-10 millió a személyi kölcsönök piaci csúcsa, fedezetlen hitelből az is óriási kitettség. Forrásaink azt is elmondták, hogy a szabályok kijátszására történtek korábban kísérletek, de az MNB igyekezett betömni a szabályozási lyukakat.
Az MNB azt írta elő, hogy a bankoknak a három hónapon belül felvett személyi kölcsönöket is be kell mutatniuk, vagyis nem szabályos az, hogy valaki az önerőt is hitelből (úgynevezett bridge-finanszírozásból) teremti elő, még akkor sem, ha egy másik banktól drága személyi kölcsönt vesz fel valaki (azt persze megteheti, hogy nem maga a pár veszi fel a hitelt, hanem egy másik hozzátartozó). Csalárd szándékkal tehát esetleg kijátszható a szabály, de ezt az MNB tiltja és követi is, a bankoknak erről riportálni kell. Természetesen biztosak lehetünk abban, hogy itt nem ez történt.
Extra vizsgálat
Mint azt többen elmesélték, egy 100 millió forintot meghaladó lakáshitelre mindenki nagyon odafigyel, ez a méret már a kockázatkezelési vezetőhöz kerül, és még a normál ügymenetnél is szigorúbb az elbírálás.
Mint a kockázatkezelő munkatársak elmesélték, egy bank két értéket is vizsgál, és ebből óvatosságból csak a kisebbet folyósítja. Az egyik a törvényben előírt 80 százalékos forgalmi érték. E fölé nem lehet semmiképpen menni. Az adott ingatlan forgalmi értéke jellemzően maximum a vételár. (Régen a svájcifrank-hitelek idején a magas jövedelmű ügyfeleknek adtak 100 százalékos LTV-n is devizahitelt, amikor elszállt a svájci frank, ebből óriási baj lett).
De valójában a bankok sokszor még ennyit sem folyósítanak. A másik mutató ugyanis a bank belső értéke, az úgynevezett hitelbiztosítéki érték. Ez azt jelenti, hogy a bank felméri, amennyiben gyorsan el kellene eladnia az ingatlant, mennyi bevételt tudna biztosan realizálni. Ez jellemzően egy diszkontált érték, egy 200 milliós ingatlan esetén inkább csak 140-150 millió forint. Itt van egyedi mérlegelési lehetősége a banknak. A hitelbiztosítéki értékkorrekció egy folyamat, amelyben az értékbecslő megnézi a környéket, az ingatlan állapotát, ezt egy banki fedezetes csapat is átnézi a bankból, a hitelbiztosítéki érték általában 20-25 százalékkal kisebb, mint a forgalmi érték, vagyis ez az érték jellemzően kicsit még csökkenti is a folyósítás lehetőségét a törvényben előírt maximális értékhez képest.
Összefoglalva a bankárok véleményét, a Varga–Magyar házaspár jövedelmi helyzetéhez képest ez az eladósodás reális, ugyanakkor a közölt paraméterek csak úgy lehetségesek, ha a hitelhez a házaspár jelentős pótfedezetet adott. | Varga Judit lakásai: hogyan lehet 200 milliós vásárlásra 192 milliós hitelt felvenni? | A Magyar Nemzeti Bank szabályai alapján erre a konstrukcióra egyetlen megoldás létezik, ha a Varga-Magyar házaspár más ingatlant, szaknyelven pótfedezetet is betolt a lakáshitel mögé. Hazai bankárokkal beszéltük át a különös lakásvásárlás szabályait, szerintük az MNB adósságfék-szabálya annyira szigorú, hogy attól Orbán Viktor kedvéért sem tudnának eltérni. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/01/26/varga-judit-lakasai-hogyan-lehet-200-millios-vasarlasra-192-millios-hitelt-felvenni | 2021-01-26 13:20:39 | true | null | null | Telex |
Beperli Érd ellenzéki polgármestere azt a helyi vállalkozást, amely kartellgyanús körülmények között nyert el egy közel 280 millió forintos óvodapítési beruházást a Pest megyei városban 2017-ben. Ez a cég – az óvodaépítési ügyekben jelentős befolyással rendelkező volt fideszes alpolgármesterhez, Bács Istvánhoz rokonsági szálakkal kötődő General-Invest Bau Kft. – az elmúlt években a térség beszerzésein 1,8 milliárd forint értékben nyert el közpénzes építési megbízásokat. 2019-ben a 14 főt alkalmazó cég tulajdonosa 1,7 milliárdos árbevétel mellett 700 milliós adózott nyereség után 100 millió forint osztalékot vágott zsebre. Ez 42 százalékos árbevétel-arányos profitrátát jelent, amely háromszorosa a NER közbeszerzési zászlóshajójának tekintett Duna Aszfalt profitrátájának és tízszerese a közönséges, “nem közeli" építőipari cégekének.
A pénzügyminisztérium arról értesítette a város új polgármesterét, Csőzik Lászlót tavaly nyáron, hogy a Pest megyei város önkormányzatának a korábbi, fideszes vezetés idején elkövetett közbeszerzési szabálytalanságok miatt 70 millió forintnyi uniós támogatást kell visszafizetnie.
T. Mészáros András volt polgármester ugyanakkor azt írta az Átlátszó megkeresésére, hogy “a pályázat elbírálása során nem történt szabálytalanság". Az érdi fideszes pártvezér kijelentésével szemben a pénzügyminisztérium a Fácán utcai óvoda 300 millió forintos építési pályázatának vizsgálata után megállapította, hogy a közbeszerzési ajánlatok elbírálása előtt, de azután is az érdi önkormányzat 2017-ben súlyosan megsértette a közbeszerzési törvényt.
A minisztérium olyannyira jelentősnek ítélte a szabályszegéseket, hogy a 100 százalékban EU-támogatásból pénzelt beruházás során kifizetett összeg 25 százaléka, 70 millió forint visszafizetésére kötelezte az érdi önkormányzatot. Ezt az összeget azonban már nem a 2019. októberében megbukott T. Mészároséknak kellett visszafizetniük, a számlát az összellenzéki többség által vezetett önkormányzat állta.
Nem volt igazi verseny
A közbeszerzési törvény szabályai rendkívül szigorúak abban az esetben, ha a megbízásért versengő ajánlattevők, vagy az ajánlattevők és az ajánlatkérők között az összefonódás, összejátszás gyanúja merül fel.
A pénzügyminisztérium a 70 millió forintos visszafizetést előíró értesítésben az uniós ellenőrzések eredményére hivatkozva azt írta, hogy “az ajánlatok összegével kapcsolatban felmerülhet a támogató jellegű ajánlatadás a RO&MI VILL Kft. részéről". Ez egy tipikus szabálytalansági forma: az úgynevezett támogató ajánlatok benyújtását követően a nyertes az adott szereplőt alvállalkozóként bevonja a teljesítésbe. Az ajánlat benyújtásával a későbbi alvállalkozó pedig a másik ajánlattevőt a közbeszerzési pályázat megnyeréséhez segíti.
És hogy ez miként zajlott a konkrét esetben?
A RO&MI VILL Kft., a később nyertes alpolgármester-közeli cég, a Generál-Invest Bau Kft. “vetélytársa" először is hatmillió forinttal magasabb, 306 milliós ajánlatot tett annál az értékhatárnál, amely alapvetően meghatározta az egész közbeszerzési eljárás jellegét.
Háromszázmilliós értékhatár alatt ugyanis – kivételes esetekben – nem kell nyilvánosan meghirdetni a közbeszerzési pályázatot, ilyenkor az ajánlatkérő meghív pár céget.
A T. Mészárosék által 2017. január 6-i keltezéssel elküldött levelek kézbesítése után a RO&MI VILL és a General-Invest Bau nyújtott be ajánlatot az öt meghívott közül 2017. január 20-án a Fácán utcai óvoda megépítésére. A meghívott öt közül négy cég számára a Fácán óvoda 300 milliós közbeszerzésének elnyerése jelentős bevétel lett volna: az Átlátszó kutakodásai szerint ugyanis ezeknek a vállalkozásoknak a 2016-os nettó árbevétele még a százmillió forintot sem közelítette meg.
A General-Invest Bau mellett csak a RO&MI VILL indult el a pályázaton, miközben – mint 2017. májusában már látni lehetett – a százhalombattai cég 2016-os beszámolójának számai nem festettek igazán jól: 5,5 milliós nettó árbevétel után mindössze 440 ezer forint adózott nyereséget könyvelhettek el. A 300 milliós építési szerződésért harcba indult mikrocégnek ebben az évben egyetlenegy alkalmazottja volt.
A meghívott mezőnyből messze kiemelkedett a General-Invest Bau, amely 650 millió forintos nettó árbevétel mellett 28 milliós nyereséget produkált 2016-ban.
Ezek a számok azt sugallják, hogy ebben a meghívásos eljárásban a General-Invest Bau Kft. szinte behozhatatlan előnnyel indult.
Főként azután, hogy egyetlen ellenfele, a RO&MI VILL magasabb ajánlatot adott, mint a közbeszerzés összege. Az ajánlati dokumentáció borítóján nagy betűkkel ez áll: “KBT. HARMADIK RÉSZ, UNIÓS ÉRTÉKHATÁR ALATTI HIRDETMÉNY ÉS TÁRGYALÁS NÉLKÜLI [KBT. 115. § (1) BEKEZDÉS SZERINTI] KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSHOZ". A közbeszerésen indulók pedig vélhetően tisztában vannak az értékhatárral, ami jelent esetben 300 millió forint volt. A RO&MI VILL mégis 306 millióval pályázott.
Érdeklődtünk a cégnél a miértekről, de a cégadatokban megadott email-címre küldött levelünkre nem reagáltak.
Ugyanazokat az alvállalkozókat szemelték ki
Már ennek a furcsaságnak is fel kellett volna tűnnie T. Mészároséknak, de ez csak a kezdet volt. Az Átlátszó birtokába került pénzügyminisztériumi dokumentum szerint ugyanis a RO&MI VILL és a General-Invest Bau pontosan ugyanazokat az alvállalkozókat jelölte meg az ajánlati dokumentációban.
Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy összebeszéltek volna, megsértve a törvény összeférhetetlenséget tiltó alapelvét. De a gyanú szembeötlő. A volt polgármesternek és a csapatának fel kellett volna tűnnie, hogy mennyire ellentmondásosak ezek a körülmények. Lépniük kellett volna, de nem tettek semmit. Pedig a törvény így fogalmaz:
“az ajánlatkérő [önkormányzat] köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását."
A versenytárs lett az alvállalkozó
A Fácán utcai közbeszerzési eljárás katasztrofális jogi összeomlása azonban a vállalkozási szerződés 2017. február 15-i megkötése után következett be. Emiatt a közbeszerzési döntőbizottság, majd 2020. márciusában a jogorvoslatot elbíráló törvényszék is elmarasztalta az immár Csőzik László által vezetett önkormányzatot és a két céget kétmillió, illetve egy-egymillió forintos bírságolási összegben.
Kétmilliós közbeszerzési bírságot és egy baljós uniós jelentést kapott Érd A kétmilliós közbeszerzési bírság kiszabása után uniós ellenőrök nagyjából ötvenmillió forintos büntetést helyeztek kilátásba az egyik érdi óvoda-beruházás gyanús lebonyolítása miatt. A Fácán utcai közbeszerzés az előző, fideszes városvezetés sara, az új polgármester mégis jogorvoslatot kért a bíróságtól.
T. Mészárosék és a két cég ekkor már nem pusztán alapelvi szinten szegték meg a közbeszerzési eljárás összeférhetetlenségi szabályait. 2017. február 23-án a General-Invest Bau bejelentette az önkormányzatnak, hogy az egykori “riválisukat", a RO&MI Vill Kft. alvállalkozóként vonják be az óvoda építési munkálataiba.
A törvény azonban tiltja, hogy a konkurens ajánlattevő később a nyertes vállalkozás alvállalkozója legyen.
A pénzügyminisztérium a szabálytalansági értesítésben idézte azt a törvényi rendelkezést is, amely szerint az ajánlatkérőnek, esetünkben az érdi önkormányzatnak “biztosítania kell ... a verseny tisztaságát".
A T. Mészárosék által elkövetett jogsértés súlyáról ezt írta a pénzügyminisztérium jogi és felülvizsgálati osztálya 2020. június 17-én: “a verseny tisztaságának védelmére vonatkozó alapelvi sérelem súlyos jogsértésként azonosítható, így a 25 %-os korrekciós mérték alkalmazása indokolt". Ennél már csak egyetlen súlyosabb szankció létezik: a 100 százalékos visszafizetési kötelezettség előírása.
Érdemes megjegyezni, hogy ezeket a kemény kijelentéseket egy, a Fidesz által irányított önkormányzat közbeszerzéséről a Fidesz-kormány egyik minisztériuma tette. Ez is érzékelteti, hogy kirívó jogsértés történt.
Közvetve elismerte a felelősséget
Mint idéztük, T. Mészáros az Átlátszónak azt nyilatkozta, hogy a közbeszerzés elbírálásával minden rendben volt. Ennek némiképp ellentmond egy korábbi nyilatkozata: 2019. novemberében T. Mészáros közvetve elismerte a felelősségét.
Ezt mondta az önkormányzat cége által kiadott Erdmost.hu-nak: “Elmulasztottuk az ellenőrzést elvégezni, emiatt vált lehetségessé, hogy a fővállalkozó, aki megnyerte ezt a pályázatot, kivitelezést, a munka elkezdésével kicserélte az alvállalkozót, nem a bejelentett alvállalkozóval, hanem annak egyik áldozatával kötött alvállalkozói szerződést, amit ezek után kifogásolt a döntőbizottság." (A cikk ugyanakkor főként a szabálytalansági eljárás során a Pénzügyminisztérium által kirótt 70 milliós korrekcióról szól, T. Mészáros viszont a közbeszerzési döntőbizottság határozatára utalt.)
T. Mészáros nevéhez nem csak ez az egyetlen szabálytalansági ügy fűződik. A város fideszes vezetése évekig elhallgatta azokat a konkrét szabálytalanságokat, amelyek miatt összesen közel 1,5 milliárd forint uniós támogatás visszafizetésére kötelezték a T. Mészáros által irányított csatornázási társulást.
Miközben a helyi Fidesz az évtized sikertörténetének állította be a csatornázási programot, az egyik legnagyobb értékű projektelem körül talált szabálytalanságok miatt 1,4 milliárd, egy másik szabálysértés, valamint egy ügyvédi túlszámlázás miatt további, összesen közel 60 millió forint visszafizetésére kötelezték T. Mészárosékat.
Az érdi csatornaprojektből 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni az uniónak szabálytalanságok miatt A városvezetés nem verte nagydobra, aztán egyszerűen napirendre tért azon közbeszerzési szabályszegés fölött, amelynek következtében 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni a magyar adófizetők pénzéből az Érd és térségi szennyvízprojekt uniós támogatásából. A magyarázatok meglehetősen ellentmondásosak.
Míg a mostani, Fácán utcai szabálytalansági ügyben az ellenzéki önkormányzatnak perkálnia kellett, a csatornázási jogsértések számláját T. Mészárosék helyett végül a kormány nagyvonalúan az adófizető állampolgárokkal fizettette ki.
Az Érdről Százhalombattára áttelepülő kisvállalkozás lenyűgöző, milliárdos üzleti sikereket ért el az elmúlt években. A várost 2006 és 2019 között uraló fideszes polgármester ezt a céget, General-Invest Bau Kft.-t olyannyira kitüntette a közbizalom megannyi jelével, hogy a családi kapcsolatok révén a fideszes alpolgármester Bács Istvánhoz kötődő építési vállalkozás 2011 és 2019 között jóval több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési eljárásokat.
Az egy időben a szélsőségesen durva kijelentéseiről országszerte elhíresült Bács István akkori fideszes alpolgármester így kapcsolódik a General-Invest Bau Kft-hez:
A General-Invest Bau Kft. figyelemreméltó beszerzési sikereket ért el az Érdi Tankerületnél is: az egymilliárdos teljes szerződésállományból közel 270 millió forintnyi összegben szerződött két év alatt: 71 szerződésből 31-et tudhatott a magáénak a 2020. július végén székhelyével Százhalombattára költözött építőipari cég.
A Duna Aszfaltot is lepipálták
A General-Invest Bau Kft. lenyűgöző üzletei sikerei az önkormányzati ciklus utolsó évében, 2019-es évben hozták meg igazán a gyümölcsüket:
1,7 milliárdos nettó árbevétel mellett 727 milliós forintos adózott nyereséget ért az akkor átlagosan 14 főt foglalkoztató vállalkozás.
A veszélyhelyzet miatt ősszel leadott beszámoló szerint a cég egyetlen tulajdonosa százmillió forint osztalékot vett ki a cégből: ugyanannyit, mint 2018-ban.
A 2019-es cégadatok szerint a General-Invest Bau Kft. árbevétel-arányos profitrátája 42 százalék. Ez kirívóan magas érték. A Válaszonline 2020 júniusában jelentette meg a közpénzfelhasználásra optimalizált nagy építőipari cégek jövedelmezőségi listáját. A listán olyan nagytőkések szerepelnek, mint Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István és Tiborcz István érdekköre.
A portál szerint a 2019-ről beadott cégadatok alapján a NER közbeszerzési zászlóshajója,
a Duna Aszfalt vezette az úgynevezett közpénzbegyűjtési listát 15,46 százalékos profitrátával. Ebben az évben a General-Invest Bau 42 százalékot ért el.
A General-Invest Bau 2019-ben – két év kihagyás után – három közbeszerzést nyert el összesen nettó 500 millió forint értékben.
Az öt évre (2015-2019) számított profitráta-átlag alapján szintén a Szijjártó Pétert megjachtoztató Szíjj László által tulajdonolt Duna Aszfalt vezeti a Válaszonline toplistáját 16,14 százalékkal. Ehhez viszonyítva is lenyűgöző a General-Invest Bau Kft. profitrátjának ötéves átlaga: 14,2 százalék.
A Válaszonline azt írja, hogy “a függetlenebb építőipari vállalatok jellemzően 2-3 százalékos bevételarányos nyereséget tudnak produkálni". Az építési vállalkozók szervezete által végzett felmérés szerint a teljes ágazat (benne a kiemelkedő jövedelmezőségi számokat elérő NER-lovagok cégeivel) átlagosan 8 százalékos profitrátával számoltak 2019-ben.
2019-ben a General-Invest Bau Kft. tehát a Duna Aszfalt által elért profitráta háromszorosát, a közönséges, “nem közeli cégek" profitrátájának tízszerezését érte el.
Perelnének a pénzért
Érd összellenzéki a vezetése – a kormányzati megszorítások miatt talán még inkább – méltánytalannak érezte az így kialakult helyzetet: nekik kell kifizetni a fideszes vezetés számláját. Csőzik László polgármester az Átlátszónak azt mondta: megkezdték a General-Invest Bau és a RO&MI Vill elleni perek előkészítését, és a büntetőfeljelentés megtételét is fontolgatják.
Csőzik legutoljára december közepén üzente meg a szabálytalansági eljárásban érintett két cégnek: ha nem szállnak be a 70 milliós forintos korrekció visszafizetésébe, akkor beperli őket.
A felszólító levélben az összellenzéki szövetség polgármestere akkor így indokolta a lépéseit: "A beruházás nyeresége az önök által képviselt cégeknél csapódott le. Úgy tartom, a visszatérítésért is az önök cégeinek kell jótállniuk. A Közbeszerzési Hatóság előtt, majd a döntőbizottsági eljárásban önök érdemi védekezést nem terjesztettek elő – ezzel tudomásul vették felelősségüket" – írta Csőzik a helyi sajtóban nyilvánosságra hozott levélben december közepén.
A városházáról származó információink egybevágnak azzal, amilyen reakciót kaptunk a két céghez írásban eljuttatott kérdéseinkre: az a válasz, hogy nincs válasz. A két cég továbbra is mélyen hallgat a 2017-es közbeszerzés visszás körülményeiről.
T. Mészáros: milyen összegű zsoldért hazudik?
T. Mészáros András egykori polgármesternek az alábbi kérdéseket tettük fel, miután idéztük a közbeszerzési szabályzat rendelkezéseit, amelyek szerint az önkormányzat közbeszerzési döntéseiért – a főszabály szerint – a polgármester felel.
“Kérem, közölje, hogyan fordulhatott elő, hogy nem észlelték a két ajánlattevő, illetve a nyertes ajánlattevő és az új alvállalkozó közötti összefonódás gyanúját?
Kérem, közölje, azt a körülményt sem találták gyanúsnak, hogy az ajánlati dokumentációkban mindkét ajánlattevő ugyanazokat az alvállalkozókat jelölte meg?
Fel sem merült Önben az összeférhetetlenség gyanúja, miközben nyilvánvalóan tudott arról, hogy a General-Invest Bau tulajdonosa az Ön alpolgármesterének rokonságához tartozik, és sorozatban nyeri meg az általában hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásokat Érden?"
T. Mészáros ezt válaszolta az Átlátszónak (a pártvezető az email tárgyát így jelölte meg: “az átlátszó kis"):
“Uram?
Az ön által immár sokadszorra citált ügyben, a pályázat elbírálása során nem történt szabálytalanság. Tehát, már a kérdésében is átlátszóan hazudik. Kérem, közölje, hogy ezt tudatosan vagy butaságból és hozzá nem értésből teszi-e? Kérem, közölje, hogy ha tudatosan, akkor melyik párt vagy politikus megbízásából és milyen összegű zsoldért hazudik? Fel sem merül önben, hogy amit tesz, az súlyosan etikátlan? Átlátszó válaszát 2021. január 15. délelőtt 9 óráig várom. Fenti válaszom nyilvánosságra hozatala esetén, csak szó szerinti közléshez járulok hozzá.
Üdvözlettel: T. MA"
Címlapfotó forrása: Érd Most. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | 42 százalékos profitrátát ért el a volt fideszes alpolgármesterhez kötődő építőcég Érden | Beperli Érd ellenzéki polgármestere azt a helyi vállalkozást, amely kartellgyanús körülmények között nyert el egy közel 280 millió forintos óvodapítési beruházást a Pest megyei városban 2017-ben. Ez a cég – az óvodaépítési ügyekben jelentős befolyással rendelkező volt fideszes alpolgármesterhez, Bács Istvánhoz rokonsági szálakkal kötődő General-Invest Bau Kft. – az elmúlt években a térség beszerzésein 1,8 milliárd forint értékben nyert el közpénzes építési megbízásokat. 2019-ben a 14 főt alkalmazó cég tulajdonosa 1,7 milliárdos árbevétel mellett 700 milliós adózott nyereség után 100 millió forint osztalékot vágott zsebre. Ez 42 százalékos árbevétel-arányos profitrátát jelent, amely háromszorosa a NER közbeszerzési zászlóshajójának tekintett Duna Aszfalt profitrátájának és tízszerese a közönséges, “nem közeli” építőipari cégekének. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/01/25/42-szazalekos-profitratat-ert-el-a-volt-fideszes-alpolgarmesterhez-kotodo-epitoceg-erden/ | 2021-01-26 13:38:24 | true | null | null | atlatszo.hu |
Közös vállalatot alapít a svájci központú Stadler Rail Group és a Mészáros Lőrinchez köthető Mészáros Csoport, írja az MTI.
A két vállalat közös közleménye szerint a telephelyük Magyarországon lesz, és fő profilja a vasúti teher- és tartálykocsik gyártása lesz hazai és nemzetközi piacokra, mellette szervizelnek és összeszerelnek személyszállító vonatokat, valamint a cél „a lehető legszélesebb hazai beszállítási láncolat kiépítése”.
Emellett olyan terveik is vannak, hogy magyarországi egyetemekkel működnek majd együtt különféle képzéseken.
A Stadler Rail Group elővárosi és regionális vonatokat, valamint városi és villamos járműveket gyárt, mellette szervizel és gyártási tevékenységet is folytat tizenkilenc országban, hozzájuk tartoznak a FLIRT alacsonypadlós- és KISS emeletes vonatok.
A Mészáros Csoporté pedig a V-Híd Zrt. vasútépítési cég, ami több európai uniós és hazai finanszírozású vasútépítési projektet csinál, ezzel a kollaborációval pedig most már a vasúti járművek készítésébe is beszállt. | Mészáros Lőrinc a svájci Stadlerrel alapít közös vállalatot | Közös vállalatot alapít a svájci központú Stadler Rail Group és a Mészáros Lőrinchez köthető Mészáros Csoport, írja az MTI.
A két vállalat közös közleménye szerint a telephelyük Magyarországon lesz, és fő profilja a vasúti teher- és tartálykocsik gyártása lesz hazai és nemzetközi piacokra, mellette szervizelnek és összeszerelnek személyszállító vonatokat, valamint a cél „a lehető legszélesebb hazai beszállítási láncolat kiépítése”. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/01/26/meszaros-csoport-stadler-kozos-vallalat | 2021-01-26 19:14:53 | true | null | null | Telex |
olvasási idő
7 perc
megjelent
2021.01.20. 11:00
A 2019-es pár száz millió után tavaly már 3,7 milliárd forintot osztott ki különböző határon túli projektek támogatására a Kisfaludy szálláshely-fejlesztési programon keresztül a Magyar Turisztikai Ügynökség. A kedvezményezettek között magánszállásadók kisebb felújításai mellett itthonról is ismert milliárdosok gigaprojektjei is feltűnnek. | Ismerős vállalkozók tűnnek fel a határon túlra fizetett milliárdos támogatások körül | A 2019-es pár száz millió után tavaly már 3,7 milliárd forintot osztott ki különböző határon túli projektek támogatására a Magyar Turisztikai Ügynökség. A kedvezményezettek között magánszállásadók kisebb felújításai mellett itthonról is ismert milliárdosok gigaprojektjei is feltűnnek. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210120_Kisfaludy_Program_hataron_tuli_tamogatasok | 2021-01-20 13:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A plénum határozottan elutasítja, hogy az egyetem alapítványi fenntartásba kerüljön. E mellett felszólítják a szenátus tagjait, hogy „széleskörű felmérések hiányában szavazzanak nemmel a modellváltásra”.
A nyilatkozatot a Facebookon tették közzé:
Január elején a PTE vezetése és a dékáni kar tájékozódó megbeszélést folytatott Bódis József államtitkárral a modellváltási folyamatról. Az egyetem vezetése kinyilvánította, hogy az egyetem vezetése, valamint a dékáni kar közösen fognak döntést hozni a tárgyalási folyamat megkezdéséről és annak módjáról.
Mint megírtuk: mások mellett a Szegedi és a Debreceni Tudományegyetem is alapítványi fenntartásba kerülhet. | A PTE hallgatói és alkalmazottai elutasítják a modellváltást | Plénumot tartottak a Pécsi Tudományegyetem hallgatói és alkalmazottai, hogy kinyilvánítsák véleményüket a modellváltásról. | null | 1 | https://hvg.hu/elet/20210120_A_PTE_hallgatoi_es_alkalmazottai_elutasitjak_a_modellvaltast | 2021-01-20 14:31:00 | true | null | null | HVG |
Tavaly nyáron a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve másik hat egyetem modellváltása után a Magyar Közlöny sorolta fel az állami és nem állami egyetemeket, továbbá az alkalmazott tudományok egyetemeit.
Akkor a felsőoktatás átalakítása ott tartott, hogy a modellváltó intézmények számának megugrásával „egyenlítettek” a nem állami egyetemek: 14 állami és 14 nem állami intézményt sorolt fel a közlöny.
Február elsején a Szent István Egyetem is alapítványi fenntartásúvá válik, így az arány 13-15-re változik, azaz onnantól már kevesebb állami fenntartású egyetem lesz az országban, mint nem állami. A Pannon Egyetemről is döntött már a parlament, szeptember 1-jétől az is kikerült az állami fenntartó alól (12-16).
Az utóbbi napok hírei arról szólnak, hogy a modellváltás folyamata nem áll meg, most a debreceni, pécsi, szegedi egyetem van soron, illetve a Semmelweis Egyetem. Ezek sorsa elvileg még nem dőlt el, de ismerve az előzményeket, valószínűsíthetjük, hogy a modellváltási úthenger ezeken is végigmegy, úgyhogy jó eséllyel néhány hónap múlva összesen nyolc állami fenntartású egyetem marad Magyarországon. És persze, könnyen elképzelhető, hogy azok is követhetik majd a „jól bevált” sémát.
Ami egyelőre marad:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Magyar Táncművészeti Egyetem
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Óbudai Egyetem
Testnevelési Egyetem
A Közlöny külön csoportba sorolja az alkalmazott tudományok egyetemeit, amiknek szintén lehetnek állami és nem állami fenntartói. Ezekben már nyáron is hátrányban voltak az állami fenntartású intézmények, de itt is változás várható. (Az egri egyetem például egyházi, a Dunaújvárosi Egyetem alapítványi fenntartóhoz kerülhet.) | Csak nyolc állami egyetem marad? | Pár hét múlva kevesebb állami egyetem lesz, mint nem állami, de nagyon úgy tűnik, hogy tovább fogynak az előbbiek. | null | 1 | https://hvg.hu/elet/20210119_Allami_egyetem_csak_nyolc_marad | 2021-01-19 11:34:00 | true | null | null | HVG |
Ami a diósgyőri várral történik, jól mutatja, hol húzódik a látogatói igények és a szakmai elvek közötti kompromisszum, és miért Disneyland tündérvárát húzzák fel a történelmi terek kompromisszumos, de alapvetően hiteles újraalkotása helyett. | Évi 61 százalékos profitrátával Rogán Cecília könnyen viccel | Tavalyi gyarapodása alapján akár az év vállalkozója címet is megkaphatná Rogán Cecília, aki propagandaminiszter férjétől elválva, a világválság közepén is képes volt növelni (köz)pénzgyűjtő lendületét. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202103__rogan_cecilia__valas_utan_is_sikeres__nerasszonysag__jobban_teljesit | 2021-01-21 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Akad olyan harmadosztályú csapat, amely már be is jelentette a visszalépést az ellenzék helyi győzelme után, de nem ez az általános. Paks leendő ellenzéki polgármestere megígérte, a város tovább támogatja a focit, Győrben már eddig sem önkormányzati pénzből játszottak. Sok helyen épp azt díjazták a választók, hogy 2019 után nem a sportba öntött minden közpénzt az önkormányzat, még a fideszesek sem.
"Pizza! ...a f*szt, interjú!", a Duma Aktuál humoristái szerint már csak ilyen futáros trükkökkel lehet szóra bírni a NER-frontembereit. Amiről szó van, az a 444 Rogán Antal-interjúja, amit a lap mondhatni "kivegzált" a kormány propaganda-miniszteréből. És kiderül belőle valami? Azt megtudhattuk, milyen a Rogán-féle ööö-zés, az is biztos, hogy legalább egy óráig nem költött közpénzt. De vajon boldog-e a rendszer egyik első embere?
Alaposan próbára teszi a hetek óta tomboló hőség a gyümölcsfákat és a zöldségeket: a növények energiája a saját maguk hűtésére megy el, nem a termés növekedésére, amit ráadásul még napégés is fenyeget, miközben egyre kevesebb a talajnedvesség. Már a jövő évi virágrügyek is veszélyben vannak, az alma napsütötte felületén 44 Celsius-fokot mérnek, a kertészek már évek óta nem termelnek ilyenkor brokkolit vagy karfiolt. Az extrém forróság miatt a hazai termés ötöde eshet ki. A gyümölcsöknél idén a nyári hőség már csak a "hab a tortán" a tavaszi fagyok után. | Mészáros szállodája a Dancing With The Starsra hajt | A járvány miatt bezárt, majd 17 állami milliárddal gazdagodó Hunguest Hotels szállodalánc védjegyoltalommal is készül az újranyitásra. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202103_hunguest_hotels_a_megujulas_muveszete | 2021-01-21 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A nemzetközi lapok szerint a csütörtöki EU-csúcs megmutatta, Orbán gyenge, zsákutcába került, és mondhat bármit, ekkora vereséget az utóbbi években nem szenvedett, mint most. Ez a hvg360 lapszemléje.
Az uniós politika különböző terepein többféle elképzelés kering arról, hogyan lehetne Orbán Viktort rávenni arra, hogy a februári EU-csúcson ne vétózzon az Ukrajna számára folyósítandó támogatás ügyében, írja a francia lap. | Felcsúttól a brit királyi elit akadémiáig – Orbán Viktor fiának példátlan karrierje | Már nem magánügy Orbán Gáspár útkeresése, hiszen adófizetők több tízmilliós befizetéseivel támogatják. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202103__orban_gaspar__felhaztol_akaszarnyaig__kozpenzbol__hadtap | 2021-01-21 13:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A Debreceni Egyetem kezdeményezi, hogy a felsőoktatási intézmény állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemmé alakuljon át. Erről rendkívüli ülésén, 65 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül döntött az egyetem szenátusa csütörtökön.
A napirenden szereplő személyi kérdések miatt zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson elfogadott határozat szerint a Debreceni Egyetem kezdeményezi a fenntartónál az áttérést az új szervezeti formára, az egyetem valamennyi eddigi tevékenységének folytatásával, beleértve a betegellátást is – közölte az egyetemi sajtóiroda az MTI-vel.
A szenátusi határozat megerősíti, hogy "a Debreceni Egyetem a hagyományos tudományegyetemi diszciplínák mellett továbbra is kiemelten kezeli az egészségipar, multidiszciplináris agrár- és élelmiszertudományok, műszaki tudományok, tanárképzés fókuszterületeket".
A szenátusi ülés előtt a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata (DEHÖK) közölte, hogy egyhangúlag megszavazták, hogy a szenátusban ülő tagjaik támogassák a modellváltást.
A Debreceni Egyetemet három másik orvosképzést is kínáló egyetemmel együtt január elején tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium arról, hogy kérheti állami alapítású közhasznú alapítványi fenntartásba helyezését. A folyamat lefolytatásához alig pár hetet kaptak, megtörténtét pedig már tényként kezelik az ITM egyik prezentációjában. | A Debreceni Egyetem szenátusa csont nélkül megszavazta a modellváltást | Zárt ajtók mögött szavazta meg a szenátus, hogy alapítványi egyetem legyen az intézmény. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210121_Debreceni_Egyetem_szenatus_modellvaltas | 2021-01-21 17:35:00 | true | null | null | HVG |
A szeged.hu idézi Rovó Lászlót, a Szegedi Tudományegyetem rektorát, aki egy nyilatkozatban próbálta csillapítani az SZTE alapítványi átalakításának híre mentén felkorbácsolt kedélyeket.
Az egyetemátalakítással kapcsolatosan fontos leszögezni, ha az egyetem a megfelelő információk birtokában úgy dönt, elindulunk ezen az úton, akkor ezen fogunk elindulni. Nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás, ezt szeretném hangsúlyozni.
Ugyanakkor elég egyértelművé tette azt is, hogy ő inkább az átalakítással járó "előnyöket látja", semmint a lehetséges veszélyt, hogy az egyetem függetlensége csorbulni fog.
"Nyilván számos előnye van, hiszen teljesen más gazdasági környezetbe kerülne át az egyetem, ami egy sokkal könnyebb mozgást tenne lehetővé, azok a fejlesztési pénzek, amikhez így hozzá tudnánk jutni, előrevinnék az egyetemet, még hatékonyabban tudnánk együtt dolgozni a megye szereplőivel is. Még egyszer hangsúlyozom, nem volt még semmilyen döntés. Megnézzük a lehetőségeket, minden oldalnak vannak előnyei, hátrányai. Valamikor a jövő héten eldöntjük, átalakul-e az egyetem, vagy marad minden a régiben. Nagyon óvatosan kell fogalmazni" – emelte ki.
Szerinte csak akkor szabad az átalakulás mellett dönteni, ha az egyetem függetlenségét a jövőben is garantálják, és a rektor szerint erre jó esély van: "az eddigi információk alapján azt mondom, ha ezeket a garanciákat kérjük, akkor meg fogják adni. A január végi szenátusi ülésnek nincs még pontos időpontja, folyamatosan egyeztetünk az egyetem összes polgárával. Látni kell, ez egy nagyon fontos kérdés. Ez a kérdés el fogja dönteni, hogy az elkövetkező száz évben hova juthatunk. Úgy gondolom, egy modern, az elvárásoknak jobban megfelelő, aktívabb, a gazdasággal jobban együttműködő egyetem a kelet-európai régió legnagyobb kutató és oktatóközpontjává válhat" – fogalmazott.
"Érdekes helyzet volna, ha az egyetem maga döntene a kuratóriumi tagokról"
Mint megírtuk, szélsebesen kell döntenie a modellváltásról a Szegedi Tudományegyetem szenátusának, és amennyiben mellette voksolnak, akkor az átalakítást is feszített tempóban kell majd végigvinni. Az ez ügyben összehívott ülést hétfőn tartották meg, és elvileg január 29-án kellene a szenátusnak döntenie.
A hvg.hu forrásai szerint hétfőn mindössze 5–6 szenátusi tag próbált érvelni amellett, hogy nem kellene rohamléptekkel belevágni egy olyan modellváltásba, aminek részleteit nem ismerik, és arra kérték a rektort, hogy próbáljon időt kérni az ITM miniszterétől.
Ezt a felvetést a rektor lesöpörte azzal, hogy annyi idő alatt kell dönteni, amennyi a rendelkezésükre áll. Amikor pedig az egyik felszólaló garanciákat kért arra, hogy ne a fejük fölött válasszanak kurátorokat, hanem abban döntő szava legyen a szenátusnak, akkor Rovó László rektor a forrásunk elmondása szerint röviden annyit válaszolt: "Érdekes helyzet volna, ha az egyetem maga döntene a kuratóriumi tagokról".
A korábbi bölcsészkari dékán, Szajbély Mihály kritizálta az alapítványi átalakulást, mert szerinte azzal mindenképpen csökkenni fog az egyetem autonómiája. A hétfői ülésen elhangzott beszéde később felkerült egy zárt Facebook-csoportba, majd terjedni kezdett. A szöveg alapján Szajbély amellett érvelt, hogy az alapítványok kuratóriuma általában be van betonozva, onnan csak kihalással, lemondással távoznak a tagok. Ezért kellene szerinte az alapító okiratban megvédeni az intézményt a fenntartónak való kiszolgáltatottságtól. A volt dékán szerint a versenyképes és rugalmas működést nem feltétlenül az alapítványi működéssel lehetne elérni, amennyiben a költségvetési intézmények államháztartási túlszabályozottsága köti gúzsba az egyetemeket, akkor a szabályokon kellene változtatni. | A Szegedi Tudományegyetem rektora: Nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás | Rovó László úgy véli, "nyilván számos előnye van" az egyetem átalakításának, és szerinte ha garanciákat kérnek az intézmény függetlenségére, akkor azokat meg is fogják adni. Hozzátette: nincs semmiféle nyomás, hogy az alapítványi fenntartás mellett döntsenek. | null | 1 | https://hvg.hu/elet/20210120_A_Szegedi_Tudomanyegyetem_rektora_Nincs_semmilyen_nyomas_meg_az_sem_biztos_hogy_lesz_egyetemi_atalakulas | 2021-01-20 10:22:00 | true | null | null | HVG |
Sokan ismerik a Káli-medencében Köveskál központját, amit nyaranta szabályosan megszállnak a biciklis, autós és gyalogos turisták. Jóval kevesebben ismerhetik azt a kis utcát, ami a falu központjából vezet fel egy Balatonhenye nevű kis faluba. A zsákfalu egyik zsákutcájában áll Varga Judit igazságügyi miniszter és férje háza.
A Balaton-felvidék jellegzetes stílusában épült ház ízléses benyomást kelt, egyszerre hagyományőrző és modern: a padlásteret beépítették, a tetőre napelemeket helyeztek, a rendezett udvarba medencét építettek. (Cikkünk korábbi verziójában felújításról írtunk, de nagy valószínűséggel egy romos parasztház helyén emelt új épületről van szó.) Varga Judit vagyonnyilatkozatából tudjuk, hogy a ház alapterülete 195 négyzetméter. A kerítése a környéken jellegzetes terméskőből épült, a falra biztonsági kamerákat szereltek. Jól látható, hogy nemrég aszfaltozták le az utat, amelynek a folytatása a másik irányba Balatonhenye főutcája és lényegében egyetlen nagyobb utcája.
Az épület a Szép Házak magazin 2019-es számában is szerepelt.
„A Káli-medencében egy egykori parasztház romjain hagyományőrző házat valósított meg a fiatal házaspár. A díszített homlokzatú, népies külső belül provence-i és vintage stílusú bútorokkal párosul”
– olvasható a lapban, ahol a belső tereket is megcsodálhatjuk. Szép képek láthatók a ház udvaráról és az impozáns medencéről a házat felújító építész honlapján is. A ház kívülről egyáltalán nem hivalkodó, nem lóg ki a falu hasonló módon felújított régi házai közül. Azt sem mondhatnánk, hogy különleges panorámával rendelkezik: a ház elülső frontján lévő ablakok a kis falusi focipályára és a mögötte lévő mezőre néznek, hátrafelé pedig a domboldalon a szomszéd telek gazdasági épületei látszanak.
Az utcának ezen a szakaszán a házak többsége láthatóan nyaraló, az itt álló hét házból talán csak kettőben laknak helyiek. Ez a helyzet az egész faluban is: a lakosság öregszik, most már csak 130 állandó lakos van, mondja egy utcán álló nő. A múlt héten hárman haltak meg – veti közbe egy férfi, aki épp a házából lép ki.
Falu szélén mikrobusz
A nő azt mondja, sok a „bebíró” a faluban, tehát az olyan betelepülő, aki megvett egy régi házat, és felújította azt. Sokan ide vannak bejelentkezve, mert adózási szempontból kedvezőbb nekik, de nem laknak itt – mondja a nő, aki látta már Varga Juditot a gyerekeivel a faluban. A férfi csak arra emlékszik, hogy a választási kampány idején látta a minisztert Balatonhenyén. A férfi és a nő véleménye abban különbözik, hogy jó-e, ha ennyi „bebíró” van a faluban, ahol a Balatonhenye községtábla mellé külön ki is írták: „Itt nem vagy idegen”. A nő szerint így legalább nem néptelenedik el a falu, a férfi viszont úgy látja: lassan már csak a beköltözők szava számít, mindent ők akarnak megmondani, az őslakosokat mintha már nem is vennék figyelembe.
Egy másik helyi szerint a miniszter családja korábban közvetlenebb volt, újabban nem nagyon keverednek a faluban. Van egy patak a falu végénél, ahol lehet pihenni, a gyerekeknek játszani, ott olykor felbukkannak. Néha azt is látni, hogy egy Volkswagen mikrobusz áll a falu szélén, ami vélhetően időre jön a miniszterért, de megvárja a pontos időt, és csak akkor gurul oda a házhoz.
Nincsenek szirénázó rendőrkonvojok, nincs semmi harsányság, semmi kihívó – mondták a helyiek.
A balatonhenyei ház szerepel Varga Judit 2020. januári vagyonnyilatkozatában. Innen tudjuk, hogy a 2144 négyzetméteres telket 2013-ban vették férjével, Magyar Péterrel fele-fele arányban. 2014-ig még két másik területet (kivett, beépítetlen terület) is vettek közösen Balatonhenyén, ami összesen közel 16 ezer négyzetméter.
Varga ekkor még az Európai Parlamentben volt politikai tanácsadó, a korábban a nemzetközi ügyvédi szférában multinacionális vállalatokat képviselő férje pedig szintén Brüsszelben dolgozott a Külügyminisztérium szakdiplomatájaként Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseleténél.
Csokkal újították fel a nemnyaralót
A Brüsszelből hazaköltözni készülő, háromgyermekes házaspár a balatonhenyei ingatlanra a tulajdoni lap tanúsága szerint családi otthonteremtési kedvezményt igényelt az UniCredit bankon keresztül a magyar államtól. 2017 júliusában a bejegyzést még elutasították, de végül 2017 októberében sikerült bejegyeztetni az akkor már 10 millió forintos támogatást.
A csokot nyaralóra nem lehet igénybe venni. A vagyonnyilatkozat szerint Vargáék balatonhenyei háza nem is nyaraló, hanem családi ház.
A balatonhenyei ház jogerős használatbavételi engedélyét 2019-ben adták ki. Varga az európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkári pozícióból ebben az évben lett igazságügyi miniszter 38 évesen. Férje pályája is jól alakult. 2015-től a Miniszterelnökség csoportvezető diplomatájaként a magyar kormány és az Európai Parlament közötti kapcsolattartásért felelt, 2018 szeptemberétől a Magyar Fejlesztési Bank EU Jogi Igazgatóságát vezette, 2019. június 8-tól pedig a Diákhitel Központ vezérigazgatója lett.
A közösségi médiában amúgy hiperaktív Varga Judit többször is posztolt képeket Balatonhenyéről. 2020 februárjában a Képmás című magazinnak azt nyilatkozta:
„Nagyon szeretem például leszedni az asztalt egy baráti vacsora után, hogy a férfiak tudjanak beszélgetni, szeretek elmosogatni, én tisztítom a foltokat, és szeretek csinosan felöltözni. (…) Az egyik leghangulatosabb dolog, ha a balatoni házunk konyhájában elkészíthetem a nyáresti vacsorát.”
A komoly karriert befutó házaspár jól keres. Varga miniszteri fizetése közel 2 millió forint havonta, emellé pedig havi 300 ezer forintot kap a Miskolci Egyetem oktatójaként. Férje a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként havi 3,5 millió forint fizetést kap, amin felül havi 400 ezer forint a tiszteletdíja igazgatósági tagként. A tavalyi vagyonnyilatkozat alapján férje V. kerületi ingatlanának airbnb-s kiadásából a házaspár 2019-ben közösen még évi 7,4 millió forint további bevételre tett szert.
192 milliós hitellel majdnem egy egész társasház
A miniszter és férje vagyoni helyzete azért került ismét a figyelem középpontjába, mert a Blikk megírta, hogy
Varga Judit és férje több budai lakást és egy garázst vett egy társasházban közel 200 millió forintért.
Megnéztük a tulajdoni lapokat. Eszerint férjével fele-fele arányban vásároltak meg a Kútvölgyi úti társasház hat ingatlana közül ötöt. A bejegyzési határozat dátuma 2019. december 30. Övék lett a két alagsori lakás, az egyetlen földszinti lakás, a két emeleti lakás közül az egyik, illetve a garázs. Érdekesség, hogy mindegyiket ugyanattól az ügyvédnőtől vásárolták meg, aki 2006-ban vette meg az ingatlanokat. A társasház egyetlen maradék lakása 1981 óta ugyanannál a tulajdonosnál van.
A négy lakás az alagsortól felfelé indulva sorrendben 32, 43, 141, 49 négyzetméteres. Ez összesen 265 négyzetméter, plusz a 25 négyzetméter garázs. Az ingatlanokon – a garázsokat kivéve – egy 192 milliós OTP-s „egyetemleges jelzálogjog” van. Ahogy a Blikk megírta: Varga Judit és férje a nagyjából 200 milliós vételárból 8 millió forint foglalót fizetett ki önerőből, a fennmaradó 192 millió forintot pedig bankhitelből fedezték. Ennek nagy részét azóta már törlesztették, méghozzá Varga Judit férjének belvárosi ingatlanának eladásából, illetve a megtakarításuk felhasználásával.
Megint egy kis támogatás, most lakhatási
Varga Judit és Magyar Péter ingatlanügyei kapcsán többféle kérdés is foglalkoztathatja a közvéleményt.
Miért vett korábban igénybe lakhatási támogatást a miniszter, ha családja ekkora ingatlanmogul?
Hogyan lehet a főváros egyik legértékesebb részén, a Kútvölgyi úton 200 millió forintért 270 négyzetméteres ingatlant vásárolni?
Korábban ugyanis Varga Judit azzal keltett feltűnést vagyonnyilatkozataiban, hogy 2018 októberétől 2019 júniusáig havi 300 ezer forint lakhatási támogatást vett fel, miközben tudható volt, hogy férjének van egy budapesti lakása. Varga tehát állami pénzt kapott arra, hogy Budapesten lakhasson, miközben férje budapesti lakásának kiadása után akkori vagyonnyilatkozata szerint „körülbelül évi 4 millió forint” bevételük származott. A témával anno a G7 foglalkozott részletesen.
A Miniszterelnökség akkor azzal érvelt, hogy egy ötfős család (három kisgyerek és két felnőtt) számára nem ideális Varga férjének 46 négyzetméteres (galériával együtt valójában 76 négyzetméteres), egylégterű ingatlana, ezért jár neki egy másik lakás bérlésére az állami támogatás. Később az Mfor.hu írt arról, hogy már nem kap lakástámogatást a miniszter.
A témával foglalkozó cikkeinkben itt és itt már bemutattuk, hogy a miniszter és férje most 200 millió forintért vett budai ingatlanokat, amelyekhez 192 millió forintnyi jelzáloghitelt vettek fel. Valójában azzal azért aligha van önmagában gond, ha egy külön-külön is jól kereső házaspár többévnyi brüsszeli, majd budapesti munkavégzés után drága ingatlant tud vásárolni.
Azt is bemutattuk, hogy banki szempontból „nincs itt semmi látnivaló”, vagyis a hitelfelvételnél megszokott metódussal a hitelfelvevő házaspár pótfedezetet vont be. A lakáshitelügyleteknél nem lehet eltérni az adósságfékszabályoktól, még akkor sem, ha nagyon magas jövedelmű, „szuper VIP ügyfélről” van szó.
A tulajdoni lapokból kiderül az is, hogy a pár a 192 milliós hitelfelvételhez az új lakások mellett Magyar Péter belvárosi, a Károlyi-kert szomszédságában található, 2001-ben vett, 46 négyzetméteres lakását is betolta, ezen is ott van a 192 milliós OTP-s jelzálogjog, de ezt azóta eladták, tavaly decemberben széljegyre került az új vevő. | Az elmúlt pár évben nagy ingatlanmágus lett Varga Judit | A balatonhenyei ház szerepel Varga Judit 2020. januári vagyonnyilatkozatában. Innen tudjuk, hogy a 2144 négyzetméteres telket 2013-ban vették férjével, Magyar Péterrel fele-fele arányban. 2014-ig még két másik területet (kivett, beépítetlen terület) is vettek közösen Balatonhenyén, ami összesen közel 16 ezer négyzetméter.
Varga ekkor még az Európai Parlamentben volt politikai tanácsadó, a korábban a nemzetközi ügyvédi szférában multinacionális vállalatokat képviselő férje pedig szintén Brüsszelben dolgozott a Külügyminisztérium szakdiplomatájaként Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseleténél. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/01/27/varga-judit-miniszter-ingatlan-balatonhenye-lakas-magyar-peter-vagyonnyilatkozat | 2021-01-27 12:16:37 | true | null | null | Telex |
Az orvostörvény élesedése előtt modellváltásba hajszolnák az orvosképző egyetemeket
Nagy hajtásban, hetek alatt vezényelnék le az egyetemi modellváltást az orvosképzést nyújtó egyetemeknél. Bár az intézmények hivatalosan maguk kérhették ezt, több jel is arra utal, hogy valójában belehajszolják őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba. Mindezt lehetőleg még azelőtt sínre tennék, hogy élesedne az orvosok jogállásáról szóló törvény. A kérdésről csütörtökön dönthet két egyetem szenátusa is, Pécsen például cikkünk megjelenésekor kezdődik az ülés, ahol az ellentmondások miatt a rektor inkább levette napirendről a kérdést.
Rohamtempóban zajlanak az egyeztetések a szegedi, debreceni, pécsi egyetemen a modellváltásról. A hvg.hu birtokába került dokumentumok szerint pár hét alatt kell lezavarni a folyamatot.
Rovó László szegedi rektor az egyetemi szenátusnak küldött tájékoztatóban úgy fogalmazott, az Innovációs és Technológiai Minisztérium az év első napjaiban jelezte, hogy “a nagy, orvosképző intézmények számára is lehetővé teszi, hogy az új (alapítványi – a szerk.) modellt válasszák.”
Az alapítványi modell lényege, hogy az állam létrehoz és finanszíroz egy úgynevezett közérdekű feladatot ellátó vagyonkezelő alapítványt (a maga minimum öt fős kuratóriumával, felügyelőbizottságával és vagyonellenőrével), amely egy alapító okirat révén az egyetem fenntartójává válik. Az alapítvány kuratóriumi elnökét és tagjait elvileg az egyetem vezetésével egyeztetve nevezi ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium, de a korábbi egyetemi modellváltások során ez nem minden esetben történt így.
A lehetőség olyan hirtelen jött, hogy az saját bevallása szerint Miseta Attilát, a pécsi egyetem rektorát is meglepte. Az egyetemeken ezután kezdődtek az egyeztetések, a szegedi vezetésnek például már az újév első munkanapján is ezzel kellett foglalkoznia. A hozzánk eljutott dokumentumok szerint a Szegedi Egyetem vezetését az első jelzés után személyesen aztán Palkovics László miniszter is tájékoztatta a lehetőségről január 7-én, míg másnap Pécsre tudomásunk szerint Bódis József oktatási államtitkár, az egyetem volt rektora ment. Január 12-én a miniszter az előbb említett három intézmény mellett már a Semmelweis Egyetem rektorával is egyeztetett a lehetséges átalakításról (a Semmelweis esetében jóval korábban felmerült már ez a lehetőség, az intézmény pedig a közleményében nem árulta el, milyen ütemezéssel folytak a tárgyalások).
Bár az ITM azt kommunikálja, hogy az egyetemek szabadon dönthetnek a modellváltásról, a hvg.hu birtokába került ITM-es prezentáció már a szenátusi döntések előtt kész tényként kezelte a modellváltást az említett intézmények, valamint a Dunaújvárosi Egyetem esetében is.
A Telex úgy értesült, hogy a szegedi, a pécsi, és a debreceni egyetem rektorát már január első napjaiban behívták a minisztériumba, ahol állításuk szerint ismertette velük a minisztériumi forgatókönyvet, miszerint saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból.
A hvg.hu forrásai ezt nem tudták megerősíteni, ugyanakkor szembetűnő, hogy a szegedi és pécsi rektori prezentáció szinte szó szerint megegyezik, mikor a modellváltás előnyeit és kockázatait sorolja, és egybecseng az Innovációs és Technológiai Minisztérium érvelésével.
Többek között az egyetemi klinikák megtartása, az állami bürokráciától mentes egyszerűbb döntéshozatal, rugalmasabb működés, olcsóbb szervezet, önálló bérstratégia, szabadabb vállalkozás, a dolgozók kétszer 15 (vagy egyszer 30) százalékos béremelése, a közbeszerzési jogszabályi kötelezettségek csökkenése szerepel itt, a régiós hatású intézményekké válás, a gazdaságélénkítés és a nemzetközi versenyképesség javulása nagyívű víziójával együtt. Az egyetemi autonómiáról egyszerre írnak előnyként – hogy a változással nőhet – miközben lehetséges csökkenése a kockázatok között is szerepel.
Pécs és Szeged esetében még a kockázatok közé sorolják egyebek mellett azt is, hogy elveszhet az állami helytállás, ha túlköltekeznének.
Úgy tudjuk, hogy Debrecenben is hasonló érvek kerültek elő – és Bács Zoltán kancellár is többnyire ezeket sorolta múlt hét eleji interjújában.
Mi lesz a klinikákkal?
Arról, hogy mi lehet ennek a nagy sietségnek az oka, hivatalos tájékoztatást nem hallottunk. Az ITM-ben folytatott tárgyalások után Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a gyors tempó hátterében az egészségügy átalakítása, illetve a kormányzati területek közötti megállapodások és az ebből fakadó lépéskényszer állhatnak. Például szerinte még nem kristályosodott ki, hogy miként alakul pontosan az egyetemi klinikákon dolgozók helyzete a jogállási törvény után (aminek erre vonatkozó része március 1-jével lép hatályba).
A hozzánk eljutott információk szerint nyomós érv lehetett az is, hogy Kásler Miklós miniszter egy január eleji videóban arról beszélt, a klinikai központok az Emmi fenntartása alatt, a megyei kórházak szintjén vesznek majd részt az átalakuló egészségügy munkájában.
Modellváltás esetén viszont – az ITM-es prezentáció alapján – az alapítványok alá fognak tartozni az egyetemi klinikák is – amit a szenátusok elé vitt dokumentumok is a pozitívumok közé sorolnak. Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón azt mondta, sikerült egy "törékeny, nehezen létrehozott kompromisszumot" megteremteni, hogy a klinika része marad az egyetemnek, de az egységes kórházi ellátásban is szerepet vállal majd. Ezt a szerepet kell akkor is megtartani, ha alapítványi formában akarnak működni tovább.
Gulyás arról is beszélt, a kormány "örül, hogy több egyetem részéről is van érdeklődés az alapítványi struktúra iránt", és megismételte az ITM korábbi érvét: csak akkor lesz átalakítás, ha azt az egyetem döntéshozó testülete támogatja.
Az egyetemeket mindenesetre sürgeti az idő, a szenátusok már ezen a héten összeülnek, illetve összeültek. Szeged volt a leggyorsabb, de a döntést január 29-ére halasztották a nagy érdeklődés által övezett hétfői ülésen, Debrecenben és Pécsen csütörtökön tárgyalnak róla, de hogy mikor lesz szavazás, még nem tudni.
Frissítés: Cikkünk megjelenésével egy időben kezdődött a pécsi szenátusi ülés, ahol a rektor arra hivatkozva, hogy ellentétes információkat kapott a klinikákkal kapcsolatban, levette napirendről a kérdést.
A modellváltásnak ugyanis nem tapsol mindenki az érintett intézményekben. A kritikák érintik az átalakulás rendkívül gyors tempóját, sokan hiányolják az érdemi érdekegyeztetést, a tájékoztatást, keveslik az oktatóknak ígért kétszer 15 százalékos béremelést, féltik az egyetemi autonómiát, a szenátus jogköreit.
Szegeden a múlt héten petíciót indítottak az átalakulás ellen, amihez már több mint 700-an csatlakoztak, majd állásfoglalást adott ki az ügyben az SZTE BTK Professzorok Tanácsa is, a hétfői szenátusi ülésen pedig Szajbély Mihály korábbi bölcsészkari dékán többek között arról beszélt, hogy az alapítványi forma nem az egyetem, hanem a fenntartó alapítványi kuratórium autonómiáját növeli.
Pécsen a bölcsészkar tanácsi ülése kedden délelőtt nem támogatta a modellváltást, majd információink szerint hasonlóan döntöttek róla a jogi, a közgazdaságtani és a természettudományi kari tanácsok is. Hogy az ő szenátusi képviselőik miként szavaznak majd, ha arra kerül a sor, azt nem lehet tudni. Horváth Csaba, az FDSZ pécsi szervezetének vezetője, a PTE jogi karának docense szerint a kari döntések ugyan hivatalosan nem kötik a képviselőket, de "illik" annak megfelelően szavazniuk a szenátusban. A négy ellenálló kar azonban magában nem fogja eldönteni a szavazást, ha arra kerül a sor. A PTE-nek összesen tíz kara van, akik a 41 tagú szenátusban változó számú képviselővel bírnak, az esetleg kiegyenlített szavazáson döntő lehet a 10 képviselővel bíró HÖK-ösök szavazata is.
Kedd délután a helyi FDSZ és a Free PTE hallgatói csoport összegyetemi fórumot szervezett, amit több mint 800-an kísértek figyelemmel – itt vallotta be a rektor, hogy meglepte az ITM ötlete –, és aminek a végén zárónyilatkozatban utasították el a modellváltást, és kérték a szenátust, hogy cselekedjen hasonlóan.
Egyedül Debrecenből nem hallani arról, hogy különösebb ellenállást váltana ki a szélsebes váltás. “A döntést a fejünk felett hozták meg, és tudomásul kell venni, hogy jogvesztés következik be, de az a fontos, hogy az adott helyzetből kihozzuk a lehető legkedvezőbb körülményeket, és a lehető legkevesebb hátrány érje a munkavállalókat” – mondta a hvg.hu-nak Balogh László Levente, az FDSZ debreceni egyetemi szervezetének vezetője. “Ha nélkülünk csinálják meg, akkor biztosan rosszul járunk” – tette hozzá. A gyors döntés egyedül itt borítékolható, például a helyi hallgatói önkormányzat tagjai 70 igen, 0 tartózkodás és 0 nem szavazat mellett a modellváltás támogatásának képviseletével bízták meg a szervezet szenátusi tagjait, ugyanakkor csütörtökre az egyetem autonómiáját féltők petíciót tettek közzé a modellváltás ellen.
Frissítés: A Debreceni Egyetem kezdeményezi, hogy a felsőoktatási intézmény állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemmé alakuljon át. Erről rendkívüli ülésén, 65 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül döntött az egyetem szenátusa csütörtökön.
A Debreceni Egyetem szenátusa csont nélkül megszavazta a modellváltást
Nagy hajtásban, hetek alatt vezényelnék le az egyetemi modellváltást az orvosképzést nyújtó egyetemeknél. Bár az intézmények hivatalosan maguk kérhették ezt, több jel is arra utal, hogy valójában belehajszolják őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba.
A rektorok közben – bár egyesek közülük elismerik, hogy túl gyors a folyamat és vannak kockázatok – folyamatosan ismétlik az átalakulás melletti közös érveket, kezdve a régiós szerep növekedésével, azon át, hogy ha nem csinálják végig, akkor versenyhátrányba kerülnek a többiekkel szemben, odáig, hogy lesz sok pénz.
Rovó László szegedi rektor a szenátusnak küldött tájékoztatójában például megemlíti, hogy ígéretet kaptak arra, hogy a költségvetés éves szinten 4 milliárddal beszáll a klinika finanszírozásba, egy keddi sajtótájékoztatón pedig arról beszélt, hogy
akkora fejlesztési forrás érkezhet az SZTE-hez, amekkorát még az egyetemalapító Klebelsberg Kunó időszakát is figyelembe véve sem kapott a szegedi felsőoktatás.
A rektor itt azt is megemlítette, hogy nincs semmiféle nyomás, csak akkor döntenek az átalakulás mellett, ha garanciákat kapnak, hogy a függetlenség megmarad, és ezt információi szerint, ha kéri, meg is kapja az egyetem.
Ugyancsak garanciákat kért a tárcától az FDSZ elnöke is a múlt heti egyeztetésen az egyetemek autonómiájára, a szenátusok hatáskörének megtartására, és a munkavállalók szerzett jogainak megtartására. Válaszként azt kapta, hogy az autonómiát az alaptörvény garantálja (az SZFE esetében ez nem volt elég – a szerk), a szenátus jogköreiről az előkészítő tárgyalásokon lehet megállapodni és az alapító okiratban rögzíthetik, a munkavállalók jogainak továbbvitelét pedig törvényben garantálják 5+1 éven keresztül.
A szakszervezeti vezető elmondása szerint az egyetemi modellváltásokat a minisztérium a mostani körrel már lezártnak tekinti, bár úgy tudja, nyitottak az esetleges további egyetemi kezdeményezésekre.
Hány maradhat?
Eddig nyolc egyetem került alapítványi fenntartás alá, ezek a Budapesti Corvinus Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Miskolci Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, a Soproni Egyetem és – heves tiltakozás közepette – a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Rajtuk kívül pár hétre van az átalakulástól a Szent István Egyetem, ami februárban, valamint néhány hónapra a Pannon Egyetem, ami szeptembertől kerül ki az állami fenntartás alól.
Ha a most napirenden lévő átalakítások közül mind átmegy az egyetemek szenátusain, akkor összesen nyolc egyetem maradhat állami fenntartásban, kérdés, hogy meddig. Palkovics miniszter ugyanis tavaly nyáron is azt mondta, hogy egyelőre megáll a kormány az egyetemek magánosításában, most mégis újabb öt egyetem van soron. | Az orvostörvény élesedése előtt modellváltásba hajszolnák az orvosképző egyetemeket | Hetek alatt vezényelnék le az egyetemi modellváltást az orvosképzést nyújtó egyetemeknél. Bár az intézmények hivatalosan maguk kérhették ezt, több jel is arra utal, hogy valójában belehajszolják őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba. Mindezt lehetőleg még azelőtt sínre tennék, hogy élesedne az orvosok jogállásáról szóló törvény. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210121_egyetemi_modellvaltas_pecs_szeged_debrecen_felsooktatas_itm | 2021-01-21 14:00:00 | true | null | null | HVG |
2021.01.26. 06:00
2021.01.26. 10:21
Titkolt összegeket áldozva rá új központokat jelölt ki a kormány három sportág utánpótlás-nevelésének a támogatására. Erre papíron már így is rengeteg pénz ment el, a jelek szerint nem túl hatékonyan, a külföldről érkező edzők szerint ugyanis továbbra is ez a magyar labdarúgás gyenge pontja. | A felcsúti lesz a fociakadémiák akadémiája | Titkolt összegeket áldozva rá új központokat jelölt ki a kormány három sportág utánpótlás-nevelésének a támogatására. Erre papíron már így is rengeteg pénz ment el, a jelek szerint nem túl hatékonyan, a külföldről érkező edzők szerint ugyanis továbbra is ez a magyar labdarúgás gyenge pontja. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202103__allami_sporttamogatasok__utanpotlas__puskas_akademia__felcsuti_modszerek | 2021-01-26 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Leváltotta az egy bank-egy biztosító modellt a Takarékbank: január 6-tól már az egy bank-több biztosító értékesítési modellben működik, ami közleménye szerint lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfelek a biztosítócégek széles palettájának kínálatához jussanak hozzá.
Az új modellt azután vezette be – a banki szektorban elsőként – a Vida József vezette Takarékbank, hogy stratégiai partnerségre lépett a Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik érdekeltségébe tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. leánycégével, a HUNBankbiztosítás Közvetítő Kft.-vel.
A közös munka megkezdését kétéves előkészítés előzte meg: a HUNBankbiztosítás szakmai stábja részletesen feltérképezte a hazai piacon már működő bankbiztosítási modelleket, és kidolgozta az új modellt.
A Takarékbank az ország legnagyobb fiókhálózatával rendelkezik, több mint 700 bankfiókban közel 1,1 millió ügyfél pénzügyeit kezeli. | Stratégiai partnerséget kötött a Vida vezette bank és Mészárosék biztosítója | A Takarékbank: január 6-tól már az egy bank-több biztosító értékesítési modellben működik. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210118_takarekbank_biztositas_ertekesites_modell | 2021-01-18 13:04:00 | true | null | null | HVG |
A kerület ellenzéki polgármestere szerint egy belső vizsgálat több szabálytalanságot is feltárt a Szent Kristóf Rendelőintézet gazdálkodásában, ezért egyebek mellett hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést – adta hírül az RTL Híradó.
A gyanú szerint a volt főigazgató többek között egy uniós projekt esetében saját magát bízta meg az irányítással. Az RTL Híradó által be is mutatott dokumentumon megbízóként és megbízottként egymás mellett szerepel Kóti Tamás aláírása. A feladat díjazása havi 370 ezer forint öt évre.
Kóti Tamás a Híradó kérdésére alaptalannak nevezte az önkormányzat állításait. | Korábban saját magát bízta meg egy uniós projekt irányításával az EMMI új államtitkára | Saját magát bízta meg egy uniós projekt irányításával még az újbudai rendelőintézet főigazgatójaként Kóti Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának frissen kinevezett helyettes államtitkára - állítja az újbudai önkormányzat. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210116_Sajat_magat_bizta_meg_egy_unios_projekt_iranyitasaval | 2021-01-16 20:59:00 | true | null | null | HVG |
2004-ben indult az ügy, amikor a terézvárosi testületet meggyanúsították amiatt, hogy több értékes épületet, köztük az Andrássy út 47-et (a Liszt Ferenc tér sarkán) pályáztatás nélkül, áron alul adtak el, és ezzel több száz millió forintos kárt okoztak.
A per nagyon sokáig tartott – a szocialista polgármester, Verók István meg is halt közben –, és 2017-ben született elsőfokú ítélet: felfüggesztett börtön.
Ezt másodfokon megrovásra enyhítették, mert hűtlen kezelés helyett hanyag kezelésnek, tehát nem szándékos, hanem gondatlanságból elkövetett bűncselekménynek minősítették a történteket. Ezt a Kúria 2019-ben jóváhagyta.
Az érintettek az Ab-hoz benyújtott panaszukban kifejtették: ők „köztiszteletben álló” emberek voltak, a sok éves büntetőeljárás számukra súlyos szakmai és magánéleti következményekkel járt, és egyetlen célja a politikai életből való eltávolításuk volt. Szerintük a képviselő-testületi ülésen született döntés kapcsán elkülönül egymástól a szakmai (törvényességi) és a politikai felelősség. Az előbbi az előterjesztést készítő köztisztviselőket, a jegyzőt, a közigazgatási hivatalt, az Állami Számvevőszéket terheli, míg a képviselőtestület tagjai alapvetően politikai felelősséggel tartoznak a döntésekért. Márpedig az alkotmányjogi panasz szerint az említett szervek nem észleltek törvénytelenséget. Ők mint képviselők „a közösség érdekeit szem előtt tartva, legjobb tudásuk szerint eljárva” döntöttek.
Hátrányos megkülönböztetést látnak abban, hogy míg a törvény szerint az országgyűlési képviselők nem vonhatók felelősségre a leadott szavazatuk miatt, az önkormányzatiakra ez nem vonatkozik. Erről Polt Péter legfőbb ügyész a mentelmi jogról a szegedi egyetemen 2010-ben megvédett doktori disszertációjában azt írta, hogy a parlamenti képviselőket „az országgyűlés befolyásolásmentes működése” érdekében nem lehet felelősségre vonni, míg az önkormányzatiaknál „a törvényalkotó arra törekedhetett, hogy az önkormányzati képviselők ne csak jogot gyakoroljanak, hanem felelősséget is viseljenek”.
Az Ab Handó Tünde vezette tanácsa ebben sem látott alkotmányossági problémát, mert a panaszt azzal utasította vissza érdemi vizsgálat nélkül, hogy az „a sérelmezett döntésekkel kapcsolatban nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel”. | Nem foglalkozik az Alkotmánybíróság a 16 éve húzódó terézvárosi ingatlanüggyel | A Handó Tünde vezette tanács érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az elítélt egykori VI. kerületi szocialista és szabaddemokrata önkormányzati képviselők panaszát. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20210115_terezvarosi_ingatlanugy_alkotmanybirosag_dontes | 2021-01-15 12:34:00 | true | null | null | HVG |
Az alaptörténet a következő: a Heti Választ a második legolvasottabb országos magyar közéleti hetilapként záratták be 2018 nyarán. A Válasz Online-t eleve azért hoztuk létre, hogy a múltat ne lehessen végképp eltörölni. Hogy fennmaradjon a propagandamentes konzervatív sajtó. Hogy közösségbe szervezzük az értékelvű (azaz nem pártszerű), olvasni és gondolkodni szerető polgárokat. Közben persze árgus szemekkel figyeltük az „anyalap” felszámolási eljárását, és természetesen mi is pályáztunk a Heti Válasz szűk 18 évét őrző internetes archívumra (illetve a domainre és a védjegyre), hogy senki ne tudja kiradírozni az újságot a magyar sajtótörténetből.
Aztán „váratlanul” lett két, Mészáros Lőrincnek dolgozó vetélytársunk: egyikük, Vörös József ügyvéd el is vitte előlünk a Heti Válasz-hagyatékot. Írásunk, melyet a felcsúti milliárdos perre vitt, ezt az eseménysort volt hivatott dokumentálni. A megjelenést követően Mészáros bírósággal mondatta volna ki, hogy nevét igaztalanul kevertük bele a sztoriba. A jogerős ítéletet meghozó Fővárosi Ítélőtábla azonban a Válasz Online ügyvédjének érvelését tette magáévá: azaz a cikkünkben sorolt információk elegendő ténybeli alapot biztosítottak ahhoz a következtetéshez, hogy „a versengő pályázatok nem egyéni üzleti döntések voltak, hanem annak hátterében a felperes érdekköre áll”.
Azt hittük, ezzel vége a sztorinak, de nem: az üzletember felülvizsgálati kérelmet fogalmaztatott jogi csapatával, abban bízva, hogy a Kúria majd felülbírál mindent, és neki ad igazat. Csakhogy a legfőbb bírói fórum – a hozzánk most eljutott döntés szerint – a jogerős ítéletet „hatályában fenntartotta”. Ám ennél is fontosabb, hogy Mészáros Lőrinc hiába állította magáról az utóbbi időben, hogy már nem közszereplő, a verdikt indoklásában a Kúria végérvényesen leszögezte:
„gazdasági tevékenysége kapcsán a felperes közszereplőnek minősül”.
Vagyis „a gazdasági életben betöltött szerepét illetően a személyével kapcsolatban a vélemény-nyilvánítás lehetőségei az átlagosnál jóval tágabbak”.
A félreértéseket elkerülendő hangsúlyozzuk: „mindössze” annyi történt, hogy Mészáros a Kúriával sem tudta elmeszeltetni a Válasz Online-t. Az egykori Heti Válasz archívuma és jogai ettől még az ő bejáratott ügyvédjéhez kerültek. A nagy dolgokat tehát a mostani kúriai győzelmünk is változatlanul hagyja, de azért jó tudni, hogy van igazság. És persze nem csüggedünk: olvasóink, előfizetőink támogatásával cikkről cikkre, fényképről fényképre, tégláról téglára építjük fel az új Választ.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka
#Heti Válasz#közszereplő#Mészáros Lőrinc | A Válasz Online a Kúrián is legyőzte Mészárost – igenis közszereplő a felcsúti üzletember | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2021/01/22/a-valasz-online-a-kurian-is-legyozte-meszarost-igenis-kozszereplo-a-felcsuti-uzletember/ | 2021-01-22 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
|
A Surf Core kft. és Gárdony Város Önkormányzatának együttműködése 2016-ban kezdődött, ekkor döntött a Tóth István (Fidesz-KDNP) vezette gárdonyi képviselő-testület az agárdi szabadstrand 550 négyzetméteres területének bérbeadásáról a cég javára. A szerződés alapján a „használati díj” nettó 8,4 millió forint volt, amiért a cég 60 évre, azaz 2076-ig megkapta a földhasználati jogot a területre. A város vezetése még azt is vállalta, hogy az ingatlanon áthaladó földgázvezeték kiváltásának ára, 4,5 millió forint plusz áfa költség is az önkormányzatot terhelje.
A bérleti szerződés megkötése előtt nem írtak ki pályázatot a bérleti jogra, és az értékbecslés is elmaradt, így nincs hivatalos állásfoglalás arról, megfelel-e a piaci áraknak az önkormányzat által megszabott bérleti díj mértéke.
A Zöld Műhely Alapítvány és az Igazmondó Alapítvány által létrehozott Közérdekvédelmi Központ kérdésére 2017-ben Varga Gábor, a Surf Core Kft. ügyvezetője elmondta, évek óta működik az érintett szabad partszakasz egy részén a szörfiskolájuk. Az önkormányzatot azért keresték meg, hogy létrehozhassanak ott egy “Sport várost”. Meg akarták vásárolni az ingatlant, de az önkormányzat csak a használatba egyezett bele. Az ügyvezető hangsúlyozta, ha csak 15 évre kapták volna meg a területet, nem lennének hajlandók beruházni, ugyanis a beruházás összköltsége mintegy 300-400 millió forint lesz, ami számításaik szerint 10-15 év alatt fog megtérülni.
A Jávor Benedekhez és Juhász Péterhez köthető alapítványok akkor arra is rámutattak, hogy a Surf Core Kft. korábbi pénzügyi teljesítménye rendkívül alacsony a tervezett beruházáshoz képest, legmagasabb éves nettó árbevétele 8 millió forint volt a 2017-et megelőző 5 évben, 2015-ben az egymillió forintot sem érte el. A 2016-os és 2015-ös évre vonatkozóan pedig mindössze 30 ezer forintos adózott eredményről tudott beszámolni.
Varga Gábor ezzel kapcsolatban elmondta,
„alapvetően hitelből tervezik a beruházás megvalósítását, de vannak partnereik is, akik jelezték, hogy befektetnének, tulajdonrészt vállalnának a projektben.”
A partnerek nevét ugyanakkor nem árulta el.
Magas kockázati besorolás
Az építkezést tervező 0 fős céget Ferenczi Alexandra és Varga Gábor 50-50 százalékos tulajdonrész mellett üzemelteti. A Kft.-t 2009-ben jegyezték be, székhelye jelenleg Budapesten, a XI. kerületben, egy székhelyszolgáltató irodában van. Sokáig alig pár millió forint forgalmat tudtak felmutatni, 2018-ban azonban változott a helyzet: a 138,4 millió forintos forgalom mellett 18 millió forintos adózott eredményt értek el.
A jelentős bevételnövekedés oka nagy valószínűséggel az, hogy ebben az évben három közbeszerzést is nyertek. Összesen 115 millió forint értékben kaptak megbízásokat a Magyar Kajak-Kenu Szövetség érdekeltségébe tartozó BJMOKK Sportüzemeltetési Nonprofit Kft. pályázatain. 2019-ben viszont már a 11,9 millió forintos árbevétel mellé 58,8 millió forintos veszteséget is termelt a cég.
A cégadatbázis szerint a Surf Core kft.-nek számos esetben meggyűlt a baja a bürokráciával: 2014-ben és 2015-ben is felfüggesztették a cég adószámát, 2016-ban lefoglalták a vagyoni részesedésének egy részét, és számos végrehajtás is indult a cég ellen. Legutóbb, 2020 januárjában a NAV Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatósága Hátralékkezelési Osztálya rendelt el végrehajtást, ezt követően, 2020 májusban pedig a Székesfehérvári Járásbíróság is. Emellett azt is látni, hogy a Surf Core kft. ÁFA bevallást be nem nyújtó adózó. Ennek tudatában nem meglepő, hogy
az Opten kiemelten magas kockázati besorolással látta el a céget.
Vagyis továbbra is kérdés, hogy a szerződésben vállalt két szintes, 400 négyzetméter alapterületű sportkomplexum megépítését miből finanszírozzák. A Surf Core kft. tulajdonosainak ugyan voltak további cégekben is érdekeltségeik, de az Image Beauty kft., a Más-Kor Ingatlanforgalmazó kft, Ferenczi Aukciósház kft., Corenegy kft. kényszertörlés alatt van, a Color Team Invest kft., INSPEK 2009 Ingatlanforgalmazó kft, az Extrém Feszt Kulturális és Szolgáltató kft., Akkufresh Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató kft. pedig felszámolás alatt áll.
Varga Gábornak és Ferenczi Alexandrának jelenleg további egy cégben van még érdekeltsége, ez a Lakeside Holding Kft.. Ezt a céget 2019 december 13-án jegyezték be, ugyanarra a budapesti címre, mint a Surf Core Kft.-t. Két hónappal ezután a Lakeside már el nyert is egy közbeszerzést a Ráckeve Város Önkormányzatánál 6,1 millió forint értékben, majd idén januárban a Nemzeti Sportközpontok pályázatán nyert 24,5 millió forint értékben.
Mindez azonban aligha fedezi a többszáz milliós tervezett beruházást, így vélhetően marad a korábban említett hitel vagy a titokzatos befektetők, akikről továbbra sem tudni semmit. Mindez annak fényében is érdekes, hogy a várossal kötött megállapodás értelmében a Surf Core Kft.-nek lehetősége lesz a part menti épület eladására, vagyis fennáll annak a lehetősége, hogy végül más, jelenleg nem ismert érdekeltségeknél kössön ki a sportkomplexum.
Emailben kerestük Varga Gábort, hogy a részletek után érdeklődjünk, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Megsemmisítenék a szerződést
Igaz, még az sem biztos, hogy egyetlen kapavágásra is sor kerül a területen. A Fejér Megyei Főügyészség ugyanis 2020. december 29-én megállapította, hogy a
bérleti szerződés törvénytelen volt, és a székesfehérvári törvényszéken keresetet nyújtottak be a semmissé tétele érdekében.
Továbbá, a Fejér Megyei Kormányhivatal is jelezte, hogy szerintük is törvénysértő a szerződés, ezért felszólították a város vezetését, hogy lépjenek a törvényesség visszaállítása érdekében.
Az önkormányzat viszont egyelőre hajthatatlan az ügyben. Január 6-án a város jegyzője, Jankovics Zoltánné a Kormányhivatal állásfoglalására úgy reagált: „átvizsgálva a törvényességi felhívás kifogásait, megállapítható, hogy az nem megalapozott és a Képviselő-testület határozata mindenben megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.”
Január 7-én pedig Tóth István gárdonyi polgármester a járvány helyzetből adódó korlátozások miatt elfogadta egy önmaga által benyújtott határozatot, amely kimondja:
„A Fejér Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja által FE/02/1237-1/2020 ügyiratszámon
Gárdony Város Képviselő-testületének 204/2020 számú határozatával szemben tett törvényességi felhívással nem értek egyet, ahhoz kapcsolódóan további intézkedést nem tartok szükségesnek.”
A végső szót a megyei ügyészség mondhatja ki az ügyben, ha beadott kereset nyomán a törvényszék megállapítja a szerződés törvénytelenségét, ami már megakadályozhatja az agárdi szabadstrand egy részének beépítését.
Gárdonyi Közlöny | Törvénytelenül köthetett szerződést hatvan évre a gárdonyi önkormányzat egy veszteséges céggel | Nem túl stabil hátterű céggel kötött hatvan évre bérleti szerződést a gárdonyi önkormányzat egy part menti beruházáshoz. A végrehajtásokkal megterhelt Kft. veszteséges, de állítólag hitelből és befektetői hozzájárulásból igazi “Sport várost” hozna létre a gárdonyi szabadstrandon több száz millió forintból. A Fejér Megyei Főügyészség szerint a bérleti szerződés törvénytelen volt, és a székesfehérvári törvényszéken keresetet nyújtottak be a semmissé tétele érdekében. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/01/20/torvenytelenul-kothetett-szerzodest-hatvan-evre-a-gardonyi-onkormanyzat-egy-veszteseges-ceggel/ | 2021-01-20 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Beindult a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt (DKÜ), amely szerdán 945 milliárd forint értékben írt ki informatikai közbeszerzéseket. A miniszterelnöki kabinetfőnök, Rogán Antal alá betagolt szervezet célja az öt évre érvényes keretszerződésekkel, hogy „átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé tegye az állami informatikai kiadásokat, a tervezett és átgondoltabb beszerzésekkel pedig javítsa az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy a közműszolgáltatások hatékonyságát” – idézte az ügynökséget a pályázati kiírásról hírt adó K-Monitor.
A portál szerint hasonló volt a kimondott cél a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség esetében is, a PR-költések azonban évről évre egyre drágábbak és elburjánzóbbak lett.
Az informatikai szektor kormányzati kontroll alá vonására azonban alkalmasnak látszik a közbeszerzési kiírás.
A részben EU-s forrásokra építő pályázatok nettó becsült értékei az alábbi programok alapján:
Alkalmazásfejlesztés 117 milliárd forint
Alkalmazásfejlesztés EU-s forrásból 676 milliárd forint
IT-szakértői szolgáltatás 33,8 milliárd forint
IT-szakértői szolgáltatás EU-s forrásból 91 milliárd forint
IT-minőségbiztosítás 16,9 milliárd forint
IT-minőségbiztosítás (ITMB) 10,4 milliárd Ft | Majdnem egybillió forintra ír ki közbeszerzést a Rogán-féle Digitális Kormányzati Ügynökség | Beindult a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt (DKÜ), amely szerdán 945 milliárd forint értékben írt ki informatikai közbeszerzéseket. A miniszterelnöki kabinetfőnök, Rogán Antal alá betagolt szervezet célja az öt évre érvényes keretszerződésekkel, hogy „átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé tegye az állami informatikai kiadásokat, a tervezett és átgondoltabb beszerzésekkel pedig javítsa az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy a közműszolgáltatások hatékonyságát” – idézte az ügynökséget a pályázati kiírásról hírt adó K-Monitor. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/01/27/majdnem-egybillio-forintra-ir-ki-kozbeszerzest-a-rogan-fele-digitalis-kormanyzati-ugynokseg | 2021-01-27 17:42:19 | true | null | null | Telex |
A Lenti Termálfürdő fejlesztésének első ütemére tavaly nyáron írtak ki nyílt közbeszerzési eljárást. Ezt azonban ősszel eredménytelennek nyilvánították, miután „a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel.”
Ezután a Lenti Gyógyfürdő Kft. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le, amelynek győztese az első alkalommal is pályázó ZÁÉV Zrt. lett a Szabadics Építőipari Zrt-vel konzorciumban.
Ezúttal már nem volt probléma a magasabb árajánlat, így a páros az eredetileg becsült nettó 1 653 028 000 forint helyett nettó 2 249 975 467 forintért végezheti el a munkát 20 hónap alatt.
Az uniós közbeszerzési értesítőben olvasható leírás szerint a két cég feladata lesz többek között a gyógyászati részleg fejlesztése 2305 m2-en (szépségfarm kialakítása, új dolgozói és szociális egységek létrehozása, az étterem, a medencék, az üzlet és az előtér bővítése illetve felújítása), egy összekötő híd építése a fürdő és a szálloda között, a világítás korszerűsítése, valamint az akadálymentesítés.
Közpénz közpénz hátán
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a NER cégekkel gyakran együtt pályázó Szabadics Zrt. ezzel a beruházással tovább folytathatja menetelését.
A ZÁÉV korábban olyan állami tendereken lett befutó, mint a 26 milliárdról 32 milliárd forintra dráguló új Néprajzi Múzeum építése, a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya kivitelezése, a Puskás Aréna környékének fejlesztése, vagy épp a Közszolgálati Egyetem műemlék épületének átépítése. Legutóbb az atlétikai stadionra (150 milliárd) és a napokban a Citadella felújítására kiírt közbeszerzést nyerték el.
Mészáros-érdekeltség folytatja 18 milliárdért a Testnevelési Egyetem felújítását
A ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte a Testnevelési Egyetem felújításának második ütemére kiírt, 18 milliárd forint értékű közbeszerzést is. Magyarország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségébe tartozó cég fogja kivitelezni a 12. kerületi Csörsz utcai campuson a Testnevelési Egyetem felújításának második ütemét.
A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 35 milliárd, 2018-ban 71,9 milliárd, 2019-ben pedig 72,8 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, osztalékként pedig 5 milliárdot fizettek ki a részvényeseknek.
Bár a ZÁÉV sikerei igen látványosak, a Szabadics Zrt. sem panaszkodhat. Amellett, hogy a cég nemrég egy másik beruházás (Vörösmarty Mihály Általános Iskola Infrastrukturális fejlesztése 1,3 milliárdért) kivitelezését is elnyerte Lentiben, többek között a Somogy Megyei Kormányhivatal épületének teljes körű energetikai korszerűsítését is elvégezheti nettó 1,1 milliárd helyett nettó 1,8 milliárd forintért, emellett a Duna Aszfalttal közösen építhet járműipari tesztpályát Zalaegerszegen 6,29 milliárd forintért. Korábban a Mészáros Lőrinc és gyermekei tulajdonában lévő Fejér-BÁL Zrt.-vel közösen nyerték el a zánkai Erzsébet-tábor felújítására kiírt pályázatot, és szintén konzorciumban dolgozhatnak a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend zalaegerszegi iskolájának tornacsarnokán és vívótermén is.
A Szabadics Zrt. alelnöke az a Szabadics Zoltán, aki a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) igazgatóságának elnöke lett tavaly februárban, és korábban milliárdos állami támogatást kapott cégével a BAHART-ot is felügyelő Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Szabadics 2019-ben Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott Áder János köztársasági elnök megbízásából Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől.
Megduplázta éves bevételét a Balatoni Hajózási Zrt. új igazgatósági elnökének egyik cége
Vannak cégek, amelyek az elmúlt időszakban sokat profitáltak állami közbeszerzésekből. Az egyik ilyen a Szabadics Építőipari Zrt., amely milliárdos megbízásokat kapott – gyakran konzorciumban jól ismert NER-vállalkozásokkal – olyan területeken is, amelyek korábban nem vágtak a cég profiljába. A Zrt. alelnöke az a Szabadics Zoltán, aki a Balatoni Hajózási Zrt.
A 146 fős Zrt. 2015 után 2016-ban és 2017-ben nem zárt kimagaslóan jó évet (3,7 és 3,8 milliárdos éves forgalmat bonyolítottak) 2018-ban azonban meglódult a szekér: 10,6 milliárd lett az éves bevételük, ami 2019-ben 25,7 milliárdra ugrott, míg az adózott eredményük megközelítette az egymilliárd forintot. A megállapított 741,9 millió forintos osztalékot két részletben fizették ki a részvényeseknek. | A becsült árnál félmilliárd forinttal drágábban újíthatják fel Mészárosék a gyógyfürdőt Lentiben | A ZÁÉV Építőipari Zrt. és Szabadics Építőipari Zrt. a becsült 1,6 milliárd forint helyett 2,2 milliárd forintért dolgozhat a Lenti Termálfürdő fejlesztésén. A beruházásra kiírt nyílt közbeszerzést első alkalommal érvénytelennek nyilvánították, mert túl drága ajánlatok érkeztek. A második nekifutásnál ez már nem jelentett gondot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/01/21/a-becsult-arnal-felmilliard-forinttal-dragabban-ujithatjak-fel-meszarosek-a-gyogyfurdot-lentiben/ | 2021-01-21 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Megszüntette a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája Joób Márton szegedi önkormányzati képviselő és korábbi háromszoros világbajnok kenuversenyző letartóztatását. A bíróság négy hónapra elrendelte a politikus bűnügyi felügyeletét, írja az MTI.
A tizenegygyermekes Joób Mártont tavaly július 30-án tartóztatták le adócsalás gyanújával. A megalapozott gyanú szerint a gyanúsítottak 2013 és 2017 között egy olyan bűnszervezetet működtettek, amelynek célja az volt, hogy egy szórólapterjesztéssel foglalkozó gazdasági társaság kijátssza az áfafizetési kötelezettségét. Az egyik férfihez köthető cég ezért fiktív számlákat fogadott be olyan cégektől, amelyek kizárólag ezek kiállítására jöttek létre, ténylegesen szórólapterjesztést nem végeztek. A fiktív számlákat kiállító társaságok további alvállalkozókat vettek igénybe, amelyek vagy nem tettek áfabevallást, vagy a bevallott adót nem fizették meg.
A gyanú szerint csalás leplezése érdekében a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után maradó pénzt visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez. A bűnszervezetben közreműködő gazdasági társaságok a költségvetésnek így több száz millió forintos vagyoni hátrányt okoztak.
A járásbíróság tavaly kétszer is meghosszabbította a gyanúsítottak letartóztatását. A bíróság három gyanúsított esetében most is a letartóztatás további meghosszabbításáról döntött, két gyanúsítottnál azonban – az ügyészi indítvánnyal egyezően – megszüntette a letartóztatást. Velük szemben május 27-ig bűnügyi felügyeletet rendeltek el azzal, hogy a lakóhelyüket nem hagyhatják el, és mozgásukat nyomkövetővel ellenőrzik.
Az MTI információi szerint Joób Márton lényegében elismerte a bűncselekmények elkövetését, és jelentős összeget fizetett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal letéti számlájára.
A politikus tavaly októberben lemondott család-, szociális és sportért felelős tanácsnoki tisztségéről és a Szegedi Sport és Fürdők Kft.-ben betöltött felügyelőbizottsági tagságáról. A letartóztatás és a lemondása közötti időszakra a tanácsnoki tisztségért őt megillető tiszteletdíjat a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány javára ajánlotta fel. | Beismerte tettét és visszafizette a pénzt, kiengedték a börtönből az adócsalással gyanúsított Joób Mártont | Megszüntette a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája Joób Márton szegedi önkormányzati képviselő és korábbi háromszoros világbajnok kenuversenyző letartóztatását. A bíróság négy hónapra elrendelte a politikus bűnügyi felügyeletét, írja az MTI.
A tizenegygyermekes Joób Mártont tavaly július 30-án tartóztatták le adócsalás gyanújával. A megalapozott gyanú szerint a gyanúsítottak 2013 és 2017 között egy olyan bűnszervezetet működtettek, amelynek célja az volt, hogy egy szórólapterjesztéssel foglalkozó gazdasági társaság kijátssza az áfafizetési kötelezettségét. Az egyik férfihez köthető cég ezért fiktív számlákat fogadott be olyan cégektől, amelyek kizárólag ezek kiállítására jöttek létre, ténylegesen szórólapterjesztést nem végeztek. A fiktív számlákat kiállító társaságok további alvállalkozókat vettek igénybe, amelyek vagy nem tettek áfabevallást, vagy a bevallott adót nem fizették meg. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/01/27/joob-marton-szeged-birosag-letartoztatas-bunugyi-felugyelet | 2021-01-27 17:44:04 | true | null | null | Telex |
Több cikket is írtunk az elmúlt napokban Varga Judit és Magyar Péter ingatlanjairól, az egyikben azt is megemlítettük, hogy a házaspár a balatonhenyei házára a maximális, 10 millió forintos családi otthonteremtési kedvezményt is felvette az UniCredit Bankon keresztül.
Mindez 2017 októberében történt, és kifejezetten sok olvasó jelezte, hogy a csok szabályrendszere kategorikusan tiltja azt, hogy nyaralóra vagy bármely olyan ingatlanra vegyen fel valaki támogatást, ahol ő vagy gyermekei nem életvitelszerűen laknak.
Mint a bankárok mesélik, mindig vannak, akik azzal próbálkoznak, hogy „kétlaki életet élnek”, hetente hosszú hétvégéket tartanak a Balatonnál, esetleg be is jelentkeznek a nyaraló címére, de még ezeknek az ügyfeleknek is azt szokták a szakemberek tanácsolni, hogy ne próbálkozzanak, mert ha például a gyerekek közben Budapesten járnak iskolába, könnyen megbuknak egy vizsgálaton.
Hogy szól a szabály?
A 17/2016-os kormányrendelet itt érhető el, és egyértelműen fogalmaz: a támogatott személyeknek (szülőknek és a gyermekeknek is) a vissza nem térítendő folyósítást követő tíz évig kell életvitelszerűen a támogatott lakásban lakniuk. A folyósítást követő 90 napon belül pedig be kell mutatni a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.
Idézzük egészen pontosan is a szöveget. Tehát a támogatott vállalja,
„hogy az igénylő és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításától, bővítés esetén az utolsó részfolyósítástól számított 10 évig – a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig – a lakásban életvitelszerűen lakik.”
További lényeges szabályok, kivételek
Ami biztos, a csokszerződés megkötését követően az adott ingatlanra tíz évig az állam javára jelzálogjogot jegyeznek be, annak biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Szintén fontos szabály, hogy a tízéves elidegenítési és terhelési tilalom idején a lakásra biztosítást is kell kötni.
Vannak azért az életvitelszerű lakhatás alól kivételek is.
Ha például a gyermek a tanulmányai miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik, az nem számít szabályszegésnek.
Szabályos az is, ha valaki tartósan egészségügyi intézménybe kerül kezelésre. Az is rendben van, ha a támogatott személy és a gyermek a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik (például Brüsszelben).
Ilyen eset az is, ha a támogatott személy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakik.
Végül az sem szabályszegés, ha egy gyermek időközben (a tíz év alatt) nagykorúvá válik és elköltözik.
Kiskapu?
Az ugyanakkor nem tűnik életszerűnek, hogy a Varga–Magyar család 200 millió forintos ingatlant vásárol Budapesten, vélhetően majd ott él életvitelszerűen, de az otthonteremtésre fordítható állami forrásokból 10 millió forintot megtart. A különböző cégbírósági papírokban, ingatlanok tulajdoni lapjain a házaspár tagjai jellemzően nem balatonhenyei hivatalos lakcímmel szerepelnek, ettől függetlenül lehet, hogy volt időszak, amikor bejelentkeztek a településekre, Magyar Péter biztosan, mert az Opten a Diákhitel vezetőjénél egy rövid időre ezt a lakcímet jelzi.
Az otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos kérdéseinket január 26-án elküldtük az Igazságügyi Minisztériumnak, amint választ kapunk, természetesen ismertetjük.
Ezen szabályok alapján pontosan nem lehet tudni, hogy 2017-ben a Varga család mit gondolt. Volt-e esetleg olyan terve, hogy valóban Balatonhenyét tekinti tíz évig a család hazai bázisának, vagyis amíg Brüsszelben vagy Budapesten dolgoznak, addig erre az otthoni lakcímre jogosnak érezték a támogatás felvételét?
Ha volt olyan terv, hogy a család Balatonhenyén fog élni, a gyerekek a brüsszeli kiküldetés után a környéken fognak iskolába járni, akkor a csok lehetett indokolt, csak aztán az élet közbeszólt. Ez esetben vélhetően vissza fogják fizetni a támogatást.
Ha esetleg trükközni próbáltak, és nem is terveztek életvitelszerűen a távoli zsákfaluban élni, az már kockázatosabb.
Nagy kockázat
Az igénylőknek ugyanis büntetőjogi felelősségük tudatában kell mindenféle nyilatkozatot tenniük arról, hogy megfelelnek a paramétereknek. Az igénylő pedig hozzájárul ahhoz, és itt most megint idézzük a jogszabályt,
„hogy az állami adóhatóság, a kormányhivatal és a hitelintézet a dokumentumok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse.” | Hogyan vehetett fel Varga Judit igazságügyi miniszter tízmilliós csoktámogatást a nyaralójára? | Trükközött a Varga Judit–Magyar Péter házaspár a csokkal, vagy valóban életvitelszerűen Balatonhenyén terveztek élni? Ha ez ma már nem reális, vajon vissza fogják fizetni az államnak a 10 milliós otthonteremtési támogatást? Esetleg van olyan jogi kiskapu, amivel náluk maradhat a pénz? | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/01/27/hogy-vehetett-fel-varga-judit-igazsagugyminiszter-tizmillios-csok-tamogatast-a-nyaralojara | 2021-01-27 17:56:48 | true | null | null | Telex |
Csaknem 1,5 milliárd forint egyedi támogatást ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség a Balatoni Kör és a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) negyven tagjának – tudta meg a 24.hu. Ahogy azt is, hogy előbbi, a balatoni gasztronómia és vendéglátás érdekvédelmét célul tűző egyesületben az állami pénzek kiosztásának módja és átláthatatlansága akkora feszültséget okozott, hogy a napokban az elnök, Laposa Bence – akinek érdekeltségei nem mellesleg a legnagyobb összegű támogatásokat zsebelték be – és a teljes elnökség felajánlotta a lemondását.
Információnk szerint a tagok egy részénél – érthetően leginkább azoknál, akik kimaradtak a pénzosztásból – az ütötte ki a biztosítékot, hogy Laposa egy listát adott le az MTÜ-nek, amelyen a támogatandó vállalkozások neve szerepelt. Laposa pedig két érdekeltségével is a legnagyobb, 71,5 millió forintos támogatást nyerte el.
A fenti táblázatban a nyertes pályázatok láthatók, az összeg szerinti csökkenő sorrendben. A negyven kedvezményezettből csupán néhány nem tagja sem a Balaton Körnek, sem a SVÉT-nek, de ők is szoros kapcsolatban vannak e két szervezettel, így kerülhettek a listára.
Laposa Bence egyébként 2015-ben lett a Balatoni Kör elnöke, 2018-ban pedig Orbán Viktor miniszterelnöktől és Guller Zoltántól, a turisztikai ügynökség vezérigazgatójától vehette át a Pro Turismo díjat a balatoni turizmus megerősítéséért végzett munkájáért. Egy évvel később a Kishableány panzió létrehozására 173 millió forint állami támogatást ítéltek meg cégének a Kisfaludy-programban, majd ehhez még tavaly hozzácsaptak 315 milliót. Nemrég pedig a Frissterasz bővítésére és az ugyancsak badacsonyi Laposa Birtok teraszának felújítására is megítélt neki 143 millió forintot a turisztikai ügynökség. Vagyis a család cégei 2019 nyara óta 631 millió forintot kaptak az állami szervezettől.
Laposa ráadásul nem csak kapja a támogatásokat, azok odaítélésben is szerepe van.
Több forrásunk szerint tavaly augusztusban a badacsonyi borász találkozóra hívta azokat, akiket a Balatoni Kör elnökeként érdemesnek tartott az MTÜ támogatására, és szerepeltek az általa e célból leadott listán. A balatonfüredi Aura Hotelben tartott megbeszélésen az MTÜ diszkréciót kért a jelenlévőktől, így azok a Balatoni Kör-tagok, akik kimaradtak az állami pénzosztásból, nem is tudtak az összejövetelről. A találkozón az MTÜ képviselői ismertették az egyedi támogatás részleteit, novemberben pedig a kiválasztottak kaptak egy levelet és egy kapcsolattartót a turisztikai ügynökségtől. Ezután pár nap állt rendelkezésükre a pályázat beadására, majd hamarosan megkapták a támogatási okiratokat.
Forrásaink azt is állították, „közismert”, hogy Laposa az MTÜ tanácsadója, és a Facebook-oldalán valóban az olvasható, hogy a turisztikai ügynökség szakmai tanácsadó testületének a tagja.
Kerestük Laposa Bencét, hogy az MTÜ-nek végzett tanácsadói munkájáról és a vissza nem térítendő egyedi támogatások folyósítása érdekében leadott listájáról érdeklődjünk, de csak egy közleményt juttatott el lapunknak, amiben arról írnak, hogy „a dinamikus fejlődése miatt válaszúthoz érkezett a Balatoni Kör, és a továbblépésnek elengedhetetlen feltétele egy szervezeti átalakulás
ezért az egyesület elnöke és teljes elnöksége felajánlotta lemondását. Az elnökség ügyvivőként folytatja tovább a munkáját, a következő közgyűlésig, melyet a legkorábbi időpontban megtartunk, mihelyt a pandémiahelyzet jogilag lehetővé teszi.
A Magyar Turisztikai Ügynökség lapunknak küldött válaszából kiderült, hogy a Balatoni Kör tagjaival folytatott füredi megbeszélésen valóban jelen volt Guller Zoltán is. Az ügynökség tájékoztatása szerint a találkozón az MTÜ vezetője ismertette a kormány intézkedéseit, és elmondta azt is, hogy „globális”, a vendéglátóhelyeket célzó pályázat nem várható, erről szóló kormányzati döntés nincs. Ám felhívta a figyelmet arra, hogy „kérelem benyújtására mindenkinek lehetősége van, egyetlen turisztikai attrakcióként értelmezhető ötlet sem eshet el támogatástól, ha van rá forrás”.
Informátoraink szerint ennél komolyabb segítséget kaptak a kiválasztott vendéglátósok. Akadt olyan, aki az augusztusi találkozón még nem felelt meg az MTÜ által ismertetett elképzeléseknek, de októberben új céget alapított, és néhány hónappal később be is húzta az állami támogatást. A Martinus Birtok Kft.-ről van szó, amelynek ügyvezetője, Ruppert Márton, aki kérdésünkre elismerte, hogy múlt nyáron „volt egy esemény”, de azt állította, nem emlékszik, hol volt, és arra sem, hogy kik voltak ott a találkozón, így azt sem tudja felidézni, mi hangzott el.
Majd megkérdezte, mi közünk van a projektjéhez, amikor pedig jeleztük, hogy közpénzből építheti fel borteraszát és vendégházát, csak annyit kérdezett: „És?”
A panaszos hangok szerint akadt olyan is, aki szerepelt a Balatoni Kör listáján, de végül nem jutott támogatáshoz, ami mögött ők politikai okokat sejtenek.
A Magyar Turisztikai Ügynökség többszöri kérdésünk ellenére sem válaszolt arra, hogy Laposa Bence mióta és milyen díjazásért dolgozik tanácsadóként az MTÜ-nek, és arra sem, igaz-e, hogy kihúztak neveket a Laposa által átadott listáról. Azt ugyanakkor visszautasították, hogy titkolóznának az állami pénzekről, mondván, „a támogatásokról szóló döntéseket minden esetben közzétesszük a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően, önök is innen tájékozódnak.”
Ahogy arról korábban többször írtunk, a Magyar Turisztikai Ügynökség átláthatatlanul, sok esetben Fidesz-közeli vállalkozóknak és fideszes önkormányzatoknak oszt ki egyedi támogatásokat. Ezek jelenleg egy 181 oldalas .pdf-dokumentum részeként találhatók meg az MTÜ honlapján, ráadásul azt sem tudni, hogy kik vesznek részt a támogatások szétosztásában. Korábban a turisztikai ügynökség azt állította, hogy szakmai szempontok alapján, egy szakmai grémium segítségével, Guller Zoltán döntése alapján ítélik oda az egyedi támogatásokat. Azt azonban lassan egy éve nem árulják el, hogy kikből áll az említett grémium.
Úgy tudjuk, hogy a Balatoni Körben tapasztalhatónál jóval kisebb hullámokat vert a támogatások kiosztása a 16 vidéki éttermet tömörítő SVÉT-nél, ahol a jelek szerint mindenki elégedett. A szervezet elnöke, Ruprecht László ugyan lapunknak küldött válaszában nem említette, hogy a tagok személyesen is találkoztak Guller Zoltánnal, de arról írt, hogy ők keresték meg az MTÜ vezérigazgatóját, hogy „a válság okozta károk enyhítése érdekében, milyen lehetőségek vannak, hogy az újranyitást vagy az akkor még feltételezett második hullámot átvészeljék a SVÉT-tagok.” Jelezték azt is, hogy éttermi közösségük csaknem ötszáz munkavállalót foglalkoztat közvetlenül, és fontos nekik a helyi, illetve a hazai nyersanyagok felhasználása, ezért az éttermek működése még a válság idején is megélhetést tudott biztosítani több, mezőgazdasággal foglalkozó családnak és őstermelőnek.
Ruprecht szerint Guller Zoltán ezt követően arra „biztatta” tagjaikat, hogy adjanak be egyedi támogatási kérelmeket, hiszen az „MTÜ kész megvizsgálni minden fejlesztési vagy támogatási igényt, amely a turizmus, a kis és középvállalkozások fejlődését célozza”. Ugyanakkor a SVÉT vezetője hangsúlyozta, hogy a pályázatokat mindenki egyénileg intézte. | Titkos találkozó után lett botrány a turizmuspénzek fű alatti kiosztásából | A balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa Bence érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miközben ő a szervezet tanácsadója, és a hírek szerint ő tett javaslatot a támogatottak névsorára is. Az általa vezetett érdekvédelmi szervezetben akkora feszültséget okozott a pénzosztás, hogy a badacsonyi borász felajánlotta lemondását a Balatoni Kör éléről. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/01/27/mtu-egyedi-tamogatas-balatoni-kor-laposa-bence-guller-zoltan/ | 2021-01-27 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ha a jogszabályban előírt határidőre sem költözik be családjával a balatoni házába, visszafizeti a tízmilliós csoktámogatást az igazságügyi miniszter – közölte szerdán az RTL Híradóval az Igazságügy Minisztérium (IM) sajtóosztálya.
Több cikket is írtunk az elmúlt napokban Varga Judit és Magyar Péter ingatlanjairól, az egyikben azt is megemlítettük, hogy a házaspár a balatonhenyei házára a maximális, 10 millió forintos családi otthonteremtési kedvezményt is felvette az UniCredit Bankon keresztül, 2017-ben. Arról, hogyan vehetett fel Varga Judit igazságügyi miniszter tízmilliós csoktámogatást a balatoni nyaralójára, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Az otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos kérdéseit a Telex január 26-án elküldte az Igazságügyi Minisztériumnak, erre nem érkezett válasz. A minisztérium ugyanakkor az RTL-lel azt közölte: Varga Judit és férje, Magyar Péter még amikor Brüsszelben dolgoztak, úgy tervezték, hogy megbízatásuk lejárta után három gyermekükkel együtt életvitelszerűen a 150 fős aprócska faluba, Balatonhenyére költöznek.
Menet közben aztán mindketten munkát kaptak Budapesten, ezért a csoktámogatást folyósító banktól kérték: öt évig ne kelljen az ingatlanban élniük.
Ha az ötéves moratórium leteltével sem költöznek a faluba, akkor Varga Juditék kamatokkal együtt visszafizetik a 10 milliós támogatást az IM szerint.
A csokkal a fideszes politikus családja a Káli-medencében egy egykori parasztház romjain hagyományőrző házat építtetett, a tetőre napelemeket helyeztek, az udvarba pedig medencét is csináltattak. Varga Judit vagyonnyilatkozatából tudjuk, hogy a ház alapterülete 195 négyzetméter. A kerítése a környéken jellegzetes terméskőből épült, a falra biztonsági kamerákat szereltek. Az igazságügyi miniszter a közösségi médiában rendszeresen posztolt innen képet, egy magazinnak pedig tavaly azt nyilatkozta:
„Nagyon szeretem például leszedni az asztalt egy baráti vacsora után, hogy a férfiak tudjanak beszélgetni, szeretek elmosogatni, én tisztítom a foltokat, és szeretek csinosan felöltözni. (…) Az egyik leghangulatosabb dolog, ha a balatoni házunk konyhájában elkészíthetem a nyáresti vacsorát.” | Varga Judit kamatostul visszafizeti a 10 milliós csokot, ha kell | Ha a jogszabályban előírt határidőre sem költözik be családjával a balatoni házába, visszafizeti a tízmilliós csoktámogatást az igazságügyi miniszter – közölte szerdán az RTL Híradóval az Igazságügy Minisztérium (IM) sajtóosztálya.
Több cikket is írtunk az elmúlt napokban Varga Judit és Magyar Péter ingatlanjairól, az egyikben azt is megemlítettük, hogy a házaspár a balatonhenyei házára a maximális, 10 millió forintos családi otthonteremtési kedvezményt is felvette az UniCredit Bankon keresztül, 2017-ben. Arról, hogyan vehetett fel Varga Judit igazságügyi miniszter tízmilliós csoktámogatást a balatoni nyaralójára, ebben a cikkünkben írtunk részletesen. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/01/27/varga-judit-kamatostul-visszafizeti-a-10-millios-csok-ot-ha-kell | 2021-01-27 22:32:35 | true | null | null | Telex |
A múlt év végén a kormány úgy döntött, hogy az üzleti ügyben érkező vendégek fogadását kivéve bezárásra ítélt szálláshelyek a 2020. november 11. és december 10. közötti foglalásaik után elmaradt bevétel 80 százalékát megkapják az államtól. A vállalkozók a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK) beérkező adatok alapján kapják meg a támogatást, amelynek a feltétele az volt, hogy dolgozókat nem küldhettek el, és a munkavállalóik megkapták a fizetésüket akkor is, amikor a szállások zárva vannak.
A meghiúsuló foglalások után több mint 3 milliárd forintra érkezett támogatási igény a szállodáktól, panzióktól, üdülőháztelepektől, közösségi szálláshelyektől és kempingektől – írta nemrég a 24.hu-nak a Magyar Turisztikai Ügynökség, amelytől elkértük a támogatott szálláshelyek listáját. Nem adták ki, ellenben az MTÜ a Kisfaludy-program támogatásait összesűrítő dokumentumban közzétette azoknak a szálláshelyeknek a listáját, amelyek az elmaradt foglalásaik után állami támogatásban részesültek.
Ebből kiderül, hogy a legnagyobb támogatást a sárvári Spirit Hotel Thermal Spa kapta, 146 millió forintos kompenzációban részesült. A második legnagyobb összeget Mészáros Lőrinc szállodaláncának egyik tagja, az egerszalóki Saliris Resort Spa Hotel kapta, 93 milliót forintot. A lista alapján a Hunguest Hotels szállodáinak jutott egyébként a legnagyobb, összesen 289 millió forintos kompenzáció. Ez persze nem meglepő, mivel a Hunguest a legnagyobb belföldi szállodalánc, a cégcsoport 26 hoteljéből kilenc kapott támogatást, ezek azok a szálláshelyek, amelyek – amikor még akadálytalanul lehetett – vendégeket fogadtak tavaly.
Abból, hogy a Hunguest kompenzációt kapott, az is kiderül, hogy a járvány első hullámával ellentétben a szállodaláncnál nem történtek újabb elbocsájtások. A társaság az Mforral nemrég azt közölte, hogy jelenleg csaknem ezer főt foglalkoztatnak. Ahogy azt tavaly nyáron megírtuk, a cégcsoport a 83 milliárdos vissza nem térítendő állami támogatásból 17,7 milliárdot zsebelt be vidéki szállodáinak felújítására, ezzel a turisztikai támogatások fő nyertese volt, miközben a Népszava információja szerint 850 embert bocsátott el, hogy addig se kelljen fizetni őket, amíg az államtól kapott milliárdokból végeznek a felújításokkal.
A másik nagy hazai szállodalánc, a Danubius Hotels jóval kevesebb kompenzációt kapott, mint a Hunguest, 65 millió forintot. Vagyis ezek szerint hozzájuk jóval kevesebb foglalás érkezett november-decemberre.
Ahogy az a Danubius-szállodáknál is látszik, a támogatásból kivételesen néhány budapesti szálláshely is részesült. A nagyobb fővárosi hotelek közül 28 millió forintot kapott a Marriott Hotel, 25,8 millió forintot a Corinthia, 25 milliót a Cortile Budapest Hotel, a Kempinskinek pedig 6 millió forint jutott. | Mészáros Lőrinc szállodalánca csaknem 300 millió forintot kapott az elmaradt foglalások után | A Hunguest Hotels 9 szállodája kapott pénzt az elmaradt foglalások után, a kompenzációból ezúttal néhány budapesti luxusszállodának is jutott. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2021/01/28/hunguest-hotels-allami-tamogatas-mtu-kompenzacio/ | 2021-01-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Jászai Mari-díjas színész és operaénekes, Zsadon Andrea 2016-ban alapította meg Zsadons Nonprofit Kft. nevű cégét egy táncproducerrel közösen. A december 13-án bejegyzett cég már abban az évben, bő két hét alatt több mint 400 millió forintos árbevételt ért el. A következő évben a cég forgalma már meghaladta az egymilliárd forintot.
Ekkor még működött az azóta visszaélések miatt megszüntetett állami támogatási rendszer, a kultúr-tao*A 2009-ben bevezetett tao-törvény értelmében a színházak a nézőszámuk függvényében használhatják ki a támogatást. Az éves jegybevételük 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt a nyereséges, társasági adót (tao) fizető vállalatoktól., amelyen keresztül évente több tízmilliárd forint közpénz áramlott a kultúrába. A Zsadons Nonprofit Kft. bő egy év alatt 600 millió forint támogatást kapott. Amikor azonban 2018-ban felszámolták a tao-rendszert, egy év alatt 0 forintra zuhant az egymilliárdos bevétel.
Az nem világos, hogy a Zsadons Kft. mivel tett szert bő egy év alatt 1,4 milliárd forintos árbevételre, illetve ennek köszönhetően 600 millió forint közpénzre. Az interneten nem találtam érdemi információt a tevékenységéről, a cég sem reagált a megkeresésemre, és a céges papírokból is mindössze annyi derült ki a vállalkozás profiljáról, hogy „művészeti tevékenység, előadásban részvétel”. Mindenesetre a tao-rendszer után is kapott állami támogatást: egy 2019-es döntési lista alapján 100 millió forintot.
A Zsadons Kft. több hozzá hasonlóan rejtélyes szervezethez kötődik, amelyeknek hirtelen több százmilliósra ugrott a bevétele, majd a tao-rendszer után lényegében lenullázódott. Ilyen például a Hart Protect nevű cég, amelyet 2017 nyarán alapítottak meg. Pár hónap alatt közel 900 milliós bevétele lett, majd az ezt követő években már semennyi.
A neten és a céges dokumentumokban szintén nincs érdemi információ a tevékenységéről, a jelenlegi és volt tulajdonosok – köztük Miller Zoltán színész vagy a mátraszentimrei önkormányzat – pedig szintén nem válaszoltak a megkeresésemre. A cég ugyanakkor tavaly 16 millió forint támogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától.
Szintén kötődik ezekhez a cégekhez a Hivatásos Ír Sztepp Táncművészek Egyesülete, amelynek 2017-es 810 millió forintos árbevétele tavaly ennek a 0,04 százalékára, 355 ezer forintra csökkent. Szintén nem találtam róluk érdemi információt, szintén nem válaszolt a vezetőjük, a rekordbevételt hozó 2017-es beszámolójukban mindössze ennyi szerepel a tevékenységükről: „az ír sztepp tánc népszerűsítése, oktatása, előadások szervezése”. Az egyesület az elmúlt években mintegy egymilliárd forint állami támogatást kapott, akárcsak a hozzá szintén kapcsolható Színház-Zene-Tánc Közhasznú Alapítvány.
Az említett szervezeteket az is összeköti, hogy 2017-ben valamennyien az ötven legnagyobb előadó-művészeti szervezet közé tartoztak. A négy szervezetnek azonban hiába volt akkor összesen 3,3 milliárd forintos árbevétele, ez 2019-re, a tao-rendszer utáni első teljes évre 99,7 százalékkal, mindössze 11 millió forintra olvadt.
Tízmilliárdos támogatás fiktív előadásokért
Ez a totális bezuhanás egyáltalán nem kivételes a tao-rendszer megszűnése után. Korábban két olyan csoportosulást mutattunk be, amelyeknek tagjai számos szálon kötődtek egymáshoz, egyenként mintegy tíz-tízmilliárd forint állami támogatásban részesültek, majd a tao-rendszer megszűnése után teljesen összeomlottak.
Az egyik hálózat a tao-rendszer egyik kitalálójához, Megyeri Lászlóhoz kötődik. Tagjai akár több százezres nézettségeket blöfföltek be, és olyan külföldi kollaborációk után igényeltek állami támogatást, amelyekben a külföldi partnerek szerint nem is vettek részt. A másik csoportosulás számos szálon kapcsolódik Rahimkulov Ruszlanhoz, Magyarország egyik leggazdagabb emberéhez. Az érdekeltségébe tartozó szervezeteknél a NAV is nyomozott, és olyan előadások után jutottak közpénzhez, amelyekről a társulatok egyes művészei sem tudtak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltettek 9 milliárd közpénzt, majd vietnamiakhoz kerülve köddé váltakSzázezres nézőszámokat blöffölve szereztek állami pénzt a kamuszínházak, de így is több százmillió forintos adótartozást halmoztak fel az állam felé.
Ahogy a cikk elején felsorolt szervezetek is mutatják, ez a két csoportosulás messze nem fedi le azokat a társulatokat, amelyek megkérdőjelezhető módon juthattak közpénz milliárdokhoz a kultúr-tao tíz éve alatt.
A tao csúcséve, 2017 legnagyobb árbevételű előadó-művészeti szervezeteit átnézve szembeötlő a rendszer visszássága. Az ötven legnagyobb szervezet összbevétele kevesebb mint a harmadára zuhant: 52 milliárd forintról 16 milliárdra*Az ötven legnagyobb árbevételű szervezetet a Bisnode 2017-es árbevétel alapján készült céglistája és a 2018-ban legtöbb taót kapó szervezetek listája alapján állítottuk össze..
Az ötven szervezet közül mintegy harmincnak lényegében lenullázódtak a milliárdos vagy sok százmilliós bevételei.
Ezek jellemzően a tao-rendszer 2009-es indulása után megalapított, színházi vezetők számára is ismeretlen szervezetek, homályos tevékenységgel és hirtelen összeomlással. A legnagyobbak döntő többsége nem válaszolt a megkeresésemre, és az a néhány, amelyik igen, a tao-rendszer megszűnésével indokolta a bezuhanást. Lényegében ugyanerre hivatkozott korábban a rendszer egyik legnagyobb nyertese, a szintén összeomló Magyar Virtuózok Kamarazenekar, amely a tao-rendszer utolsó éveiben évi egymilliárdos profitot csinált, a nyeresége többször meghaladta az árbevétele 80-90 százalékát.
Az ekkora mértékű visszaesést azonban nem indokolja a tao-rendszer felszámolása a szélesebb körben ismert előadó-művészeti szervezetek alapján. A támogatás átalakításának legnagyobb és leghangosabb vesztesei jellemzően magánszínházak és alternatív társulatok voltak, de ezek jellemzően nem jártak be hasonló pályát.
Az új támogatási rendszer ellen talán legaktívabban fellépő Átrium Színház ugyan veszteséges volt 2017-ben és 2018-ban, az árbevétele azonban jelentősen nőtt, és tavaly már nyereséget is termelt. A Centrál Színház szintén jelentős veszteséget könyvelt el, de árbevétele azóta is évről évre nőtt. A Játékszínnek szintén jelentősen nőtt a forgalma 2017 óta.
Kaptak 15 milliárd forintot, majd lenullázódtak
A 2017-es csúcsév legnagyobb előadó-művészeti szervezeteit átnézve még egyértelműbbé válik, hogy a kultúrtámogatási rendszert milyen mértékben behálózták ezek a semmiből százmilliókat csináló, zavaros hátterű, homályos tevékenységű, majd hirtelen összeomló társaságok.
A 25 legnagyobb szervezet közül mindössze hatnak nem csökkent jelentős mértékben a bevétele a tao-rendszer megszűnése után: a Broadway Jegyirodának, a Vígszínháznak, az Operaháznak, a Madách Színháznak, a Budapesti Fesztiválzenekarnak és a Havasi Balázs-féle Symphonic Concert Managementnek. (Illetve ilyen lenne még a listáról lemaradó Operettszínház, amely az Operaház mellett nem cégként, hanem költségvetési szervként működik, de többszöri kérésre sem küldte el a 2019-es jegyárbevételét, amelyet a honlapján sem találtam).
A listát vezető Rivalda Stúdió az egész tao-rendszer legnagyobb nyertese volt. Összesen több mint 11 milliárd forint közpénzhez jutott a rendszer tízéves fennállása alatt. A Rivalda Stúdió működtette az Experidance nevű táncegyüttest, amely a Magyar Narancs korábbi cikke szerint volt, hogy évi 1200 előadásban vett részt.
Miután maximálták az évente adható tao-támogatást 1,5 milliárd forintban, az Experidance ezt úgy kerülte meg, hogy innentől kezdve két cég működtette a táncegyüttest. Az így létrehozott Globe Production szintén szerepel a 25-ös listán. Ezeken kívül szintén Román Sándor és Vona Tibor tulajdonába tartozik a Tálentum Művészeti Alap, amelynek 2018-ban 1,9 milliárd forintos forgalma volt.
A három szervezetnek 2017-ben több mint 5 milliárd forint volt a bevétele, 2019-ben viszont a 120 milliót sem érte el. Az Állami Számvevőszék tavaly készített egy jelentést, amelyben a Globe Production gazdálkodását is vizsgálta. Ez alapján a cég nem szabályszerűen számolta el a tao-támogatás felhasználását. A vizsgálat szerint felmerül annak a gyanúja, hogy a Globe Production a tao-támogatást a jóváhagyott céltól eltérően használta fel, és „ezért a központi költségvetésnek vagyoni hátránya keletkezett”. A Rivalda Stúdió, a Globe Production és a Talentum több mint 15 milliárd közpénzt kapott. Megkeresésemre Vona Tibor társtulajdonos nem kívánt nyilatkozni.
4 milliárd közpénzből százmilliós adótartozás
A második helyen az Esztrád Színház áll, amely honlapja alapján a színház-, tánc-, zene- és a cirkuszművészet elemeit felhasználó produkciókat hoz létre, a legismertebb alkotásuk talán az Itt élned, halnod kell című musical a magyarság történelméről. Az Esztrád hivatalosan egy színházi csoport része: a Sacravia Színház, a Fortissima Kft. és a Művészeti Produkció Kft. egy kivétellel szintén az 50 legnagyobb előadó-művészeti szervezet közé tartozott.
Erről a három cégről azonban lényegében semmilyen információ nincs sem az interneten, sem a céges beszámolókban. A csoport vezetője levelében azt írta, hogy 2017-ben a Sacravia Színház és a Művészeti Produkció egy franciaországi előadássorozatban vett részt koprodukciós partnerként, előbbi egy nyári színpadot is működtetett Balatonszemesen. A Fortissima pedig Olaszországban turnézott nagyzenekarral, színházi társulatával pedig Magyarországon.
A négy szervezetnek 2017-ben négymilliárd forintos összbevétele volt, tavaly ez teljesen lenullázódott. Az Esztrád Színház csődeljárás alatt áll, és a Sarcraviához hasonlóan 100 millió forintot meghaladó adótartozása van a NAV szerint. Az ÁSZ szintén vizsgálta az Esztrád Színházat, és a dokumentum szerint a szervezet „nem biztosította a támogatások felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát”. Mivel nem igazolta a tao-pénzek szabályszerű felhasználását, a „támogatások felhasználása nem volt szabályszerű”. A csoport összesen több mint 4 milliárd forint tao-támogatást kapott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBelenéztünk a 135 milliárdos közpénzes fekete lyukbaA tao-támogatás ötöde a sportszövetségekhez megy, de nem utánpótlás-nevelésre költik a legtöbbet.
Az Esztrád-csoporthoz több szálon kötődik az Icon Produkció, amely a harmadik legnagyobb előadó-művészeti szervezet volt 2017-ben. A 2016-ban létrejött egyesületnek már az első évében 1,2 milliárd forint volt az árbevétele. A Vígszínházét meghaladó árbevételt két produkcióval érte el a beszámolója alapján: egyrészt a budapesti Gerbeaud-házban rendeztek előadásokat, illetve Szabó Péter motivációs tréner előadásait szervezték meg.
A következő évben, 2017-ben már a kétmilliárd forintot is meghaladta a forgalma, mostanra azonban felszámolás alá került. Tavaly már beszámolót sem adott le, a NAV szerint több mint százmillió forintos adótartozása van. Az ÁSZ szintén vizsgálta az egyesületet, a jelentés szerint „a társasági adó támogatást a jóváhagyott céltól eltérően használta fel, és ezért a központi költségvetésnek vagyoni hátránya keletkezett”. Az Icon összesen közel kétmilliárd forint közpénzhez jutott a tao-rendszer alatt.
Az Operaházat is veri a csepeli lakás színháza
A negyedik legnagyobb szereplő a 2017-es listán a Center Line Seventeen Big Band Musical Kft. volt. A cég egy évvel korábban még közúti teherszállítással foglalkozott. 2017-ben pedig már közel kétmilliárdos jegyárbevételű színház lett, amellyel többek között a Magyar Állami Operaházat is megelőzte.
A csepeli, harmadik emeleti lakásba bejegyzett szervezetről annyit lehet találni az interneten és cégpapírokban, hogy Balatonakarattyán 44 előadásból álló parti színházat szerveztek, majd Törökbálinton folytatták a tematikát. A cég egyik 50 százalékos tulajdonosának hat másik üzleti érdekeltsége volt, valamennyi céget kényszertörölték vagy felszámolás alatt áll.
A Center Line honlapján ez a kétperces videó foglalja össze az 1,2 milliárd forint közpénzhez jutó színház tevékenységét:
A 2017-es lista ötödik helyén a Magyar Virtuózok áll, amelyről korábban részletesen írtunk. A társaság több szálon kötődik Rahimkulov Ruszlanhoz, a Virtuózokon kívül még három ilyen szervezet van a top 50-ben. Az egyik ilyen a 2017-ben még 1,3 milliárd forint árbevételű, jelenleg felszámolás alatt álló Tulipántündér Produkciós Kft., amelyben Rahimkulov tulajdonos is volt. Illetve szintén az élmezőnyben volt az irodájába bejegyzett Variations, amely ellen a NAV végrehajtást indított.
Az egyaránt a top 25-ben szereplő Bakelit Multi Art Center, Fregoli Színészegylet és Mozgó Ház Alapítvány között szintén van/volt személyi átfedés. Hármójuk összbevétele közel négymilliárd forint volt 2017-ben, tavaly pedig 55 millióra csökkent.
A Mozgó Házról vagy a Fregoliról lényegében ugyancsak nem lehet információt találni. Az ÁSZ a Fregolit vizsgálta, és azt írta róla, hogy „nem biztosította a támogatások felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát”. Mivel nem igazolta a tao-pénzek szabályszerű felhasználását, a „támogatások felhasználása nem volt szabályszerű”. A három szervezet közel ötmilliárd közpénzt kapott a tao-rendszer révén.
A 25-ös listán szerepel még például a Műhely Produkció, amely a Megyeri-féle hálózathoz tartozott, vagy a Finálé Színház. Ez utóbbi kisebbségi tulajdonosa el van tiltva a cégvezetéstől, a többségi pedig a Broadway Jegyiroda egyik tulajdonosa. A Fináléról szintén nem találtam érdemi infókat az interneten, és ők sem válaszoltak kérdésekre.
Az ÁSZ jelentés alapján a Finálé esetében sem volt szabályszerű a tao-támogatás felhasználásának nyilvántartása és elszámolása. A jelentés alapján felmerül a gyanú, hogy „a támogatást a jóváhagyott céltól eltérően használták fel, és ezért a központi költségvetésnek vagyoni hátránya keletkezett”. A Finálé több mint egymilliárd közpénzt kapott összesen.
Évente tízmilliárdokba került a rendszer
Ahogy az eddigi listából is kitűnik, a jobbára ismeretlen, gyanús módon milliárdos közpénzeket kapó színházak nem a kivételt képezték, hanem alapvetően meghatározták a rendszer működését. Ha a mértékével nem is feltétlenül, de a probléma súlyával a kormányzat is tisztában volt, mivel éppen visszaélésekre hivatkozva számolták fel a támogatási rendszert 2018-ban.
Hiába telt el azóta több mint két év, nyilvános információ nem jelent meg arról, hogy vizsgálnák az érintett színházakat. Mindössze az Állami Számvevőszék idézett jelentése készült el, amelyben egyébként is csak húsz, „kockázati alapon kiválasztott” szervezet gazdálkodását vizsgálták meg. Többek között olyanok sem kerültek sorra, amelyekről egyértelműen kiderült korábban, hogy csaltak.
Ahogy korábban szintén írtunk róla, a visszaélések mértékét az is jelzi, hogy a kultúr-taóra szánt összeg a sokszorosára nőtt. A tervezet elfogadásakor, 2009-ben úgy kalkuláltak, hogy 2015-ben összességében 6 milliárd forint közpénzbe kerül majd a program, a valóságban azonban ennek közel a négyszeresét költötték el (2015-nél távolabb ekkor nem terveztek).
Ahogy az ábrán is látszik, a következő négy évben pedig még több mint kétszeresére, 48 milliárd forintra nőtt a kifizetett kultúr-tao összege. Szintén szemléletes, hogy 2010 és 2018 között a támogatásban részesülő szervezetek száma közel a triplájára emelkedett. | Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot | Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort? | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20210119/milliardos-cegek-tomeges-osszeomlasa-mutatja-hogyan-lophattak-szet-egy-allami-programot/ | 2021-01-19 16:19:00 | true | null | null | G7 |
Az atkári után most a ludasi piac ügyéről posztolt Facebook-oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Mindkét település Heves megyében, annak is a hármas számú választókerületében található, és a politikus beszámolója szerint mind a 26 milliós költségvetésű atkári, mind a 25 millióból létrejött ludasi piac hagy kívánnivalót maga után. Az Atkárról szóló bejegyzésében ezt írja: „26 millióból egy 10 négyzetméteres budit, egy három lemezzel lefedett asztalt és 150 négyzetméter lebetonozott placcot sikerült építeni”. Ludasról pedig ezt: „egy újabb »piac« 25 milliós EU-s támogatásból. Ludas 730 lakosú faluban, itt már kőbudira sem futotta a pénzből, csak egy konténert raktak le. Az atkári piachoz képest itt kerítés sincs (minek is), igaz, 150 négyzetméter beton helyett ugyanennyi térkövet raktak le, négy fedett asztal nem vasból, hanem fából készült.”
– Sok helyről hallottam már, hogy máshol is, nem csak Szabó Zsolt körzetében, hasonló összegből hasonló színvonalú piacok készültek – mondta el a Magyar Hang érdeklődésre Hadházy Ákos. A politikus mind bejegyzésében, mind lapunknak kiemelte, hogy az „uniós pénzek elköltésének módszere ahhoz hasonlatos, ahogy az Boldog István körzetében történt”. Hadházy emlékeztetett rá, hogy Boldog ügyében már zajlik a nyomozás, ahogy Szabó Zsolt offshore-számlájának ügye is a rendőrségen van már. (Az ügyről még a Magyar Nemzet írt először, 2018-ban.) Hadházy elmondta, hogy a „piacozás” esetében sem történik más, mint a többi korrupciógyanús TOP-os pályázaton (Terület- és Településfejlesztés Operatív Program) eltűnő pénzekkel, csak hogy az óvodabővítések és energetikai korszerűsítések során eltűnő források kevésbé látványosak.
– Sokszor fordul elő, hogy a pályázatban szereplő napelem kimarad például, vagy a tíz centi vastag szigetelésből csak öt lesz, mire elkészül a beruházás. Ezeknél is meglátszik a túlárazás persze, de a piacoknál ez sokkal feltűnőbb – mondja a képviselő, aki ismertette azt a sormintát is, ami alapján a nagypolitika-közeli cégek rendre tarolnak a kis falvakban megvalósuló beruházásokon.
– Megvannak a céghálók, és a pályázatokra mindig ugyanazt az öt céget hívják meg. Ebből egy vagy kettő szokott nyerni, a többi három mindig veszít, ők csak alibiből adnak ajánlatot. Szabó körzetében ráadásul van, hogy nem is helyi, hanem pesti cégekről van szó – mutatja be a módszert Hadházy, aki felhívja rá a figyelmünket, hogy egy olyan vállalat is nyert Szabó körzetében – 13 közbeszerzésen összességében 669 millió forintnyi forrást „húzott be” –, amelyik korábban egészen más területen, produkciós cégként tevékenykedett: az MTVA műsorbeszerzéseinek kartellezése miatt 82 millió forintra büntették.
A 26 milliós piaccal büszkélkedő Ludason az óvoda felújítása is érdekes volt. A település polgármester-asszonya Vargáné Csengeri Mónika maga mondta el, hogy azért lépett be Ludas egy nonprofit Kft-be, amit az államtitkár (Szabó Zsolt) és a mérnökök hoztak létre, hogy a választókerület településeinek ügyei egy kézben legyenek. Hiába sorolták azonban aggályaikat a helyi képviselők – pesti a cég, nem biztos, hogy jártas az ilyen munkálatokban – a ludasi óvodát így is az a vállalat újíthatta fel, amelyiket Szabó „ajánlotta”.
Hosszú hónapok teltek el, de még mindig tart a nyomozás a fideszes Szabó Zsolt államtitkár és Balogh Jánosnak az ügyében.
¬ Ahogy Boldog István esetében is az volt a lényeg, hogy a képviselő azoknak juttatott támogatást, akik az általa ajánlott cégekkel dolgoztattak, úgy valószínű, hogy itt is ez történt – mondja Hadházy. | Aki nem lép egyszerre, nem kap piacot a főtérre | Az atkári után most a ludasi piac ügyéről posztolt Facebook-oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Mindkét település Heves megyében, annak is a hármas számú választókerületében található, és a politikus beszámolója szerint mind a 26 milliós költségvetésű atkári, mind a 25 millióból létrejött ludasi piac hagy kívánnivalót maga után. Az Atkárról szóló bejegyzésében ezt írja: „26 millióból egy 10 négyzetméteres budit, egy három lemezzel lefedett asztalt és 150 négyzetméter lebetonozott placcot sikerült építeni”. Ludasról pedig ezt: „egy újabb »piac« 25 milliós EU-s támogatásból. Ludas 730 lakosú faluban, itt már kőbudira sem futotta a pénzből, csak egy konténert raktak le. Az atkári piachoz képest itt kerítés sincs (minek is), igaz, 150 négyzetméter beton helyett ugyanennyi térkövet raktak le, négy fedett asztal nem vasból, hanem fából készült.” | null | 1 | https://hang.hu/belfold/2021/01/28/aki-nem-lep-egyszerre-nem-kap-piacot-a-foterre/ | 2021-01-28 17:45:50 | true | null | null | Magyar Hang |
Újabb értékes budai ingatlannal gyarapodik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2014-ben alapított Pallas Athéné-alapítványok egyike. Egy december 29-i kormányhatározatban ugyanis úgy döntött Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az állami tulajdonban álló, Budapest I. kerület belterület 6667 helyrajzi számú ingatlan a a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány részére adják el versenyeztetés mellőzésével, független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken - derül ki a legutóbbi Magyar Közlönyből.
Ez az érték még nem ismert. Ugyanakkor az biztos, hogy az épületet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 2005-ben kiemelten védett régészeti lelőhelynek nyilvánította.
A megjelölt területen a régészeti védelem indoka az itt található középkori Buda vára és polgárvárosa, a magyar királyok székhelye és egyben világörökségi helyszín régészeti értékeinek megőrzése, kutathatóságuk biztosítása.
- szól az NKÖM 2005-ös rendelete. A kormány mostani döntése szerint a Budai Várban található ingatlanra az MNB-alapítványnak tudományos, oktatási és kutatási tevékenységének bővítése és terjesztése, a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében van szüksége. Az MNB-alapítvány és az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) csak a független ingatlanforgalmi szakértői értékbecslése után kötheti meg az adásvételi szerződést.
Némi támpont lehet, hogy az épület 2019-ig a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) vagyona volt. A MAZSÖK kuratóriuma viszont tavaly márciusban úgy döntött, hogy egy csereügylet keretében az állam tulajdonába adják a Budapest I. kerület belterület 6667 helyrajzi számú ingatlant. Ekkor készült egy értékbecslés is, amely 614,9 millió forintra becsülte az ingatlan értékét.
A Budapest I. kerület belterület 6667 helyrajzi számú ingatlan pedig nem más, mint a Szentháromság téren található Burg Hotel, amelyet az MNV korábban sikertelenül próbált értékesíteni. Lapunk is írt arról, hogy lehet érdeklődő a házra, hiszen éppen mellette rekonstruálják a Pénzügyminisztérium leendő székházát. A kikiáltási ára 1,6 milliárd forint volt.
A budai Várnegyed a Világörökség része. Szállodánk főbejárata a Szentháromság térről nyílik, a festői panoráma nemcsak innen, hanem a szállodai szobákból is élvezhető. Mind a 26 szoba kilátása egyedülálló, és vendégeink az ágyból is gyönyörködhetnek a megvilágított Mátyás templom látványában - olvasható a Burg Hotel bemutatkozása.
Tehát összességében az MNB-alapítvány a Budai Vár egyik, ha nem a legszebb terén vásárolhat újabb értékes ingatlant. Az alapítványokról januárban írtuk meg, hogy az MNB 2014-ben hozott létre hat alapítványt, Pallas Athéné néven, alapvetően a magyarországi közoktatás fellendítésére. Az alapítványok az MNB-től nekik juttatott vagyont nem költhetik el, csak befektethetik és annak hozamát használhatják fel.
A hat alapítványból azok 2017 végi összeolvadását követően négy maradt, majd egy újabb, 2018-as fúzió után három. Ez utóbbiak – a Pallas Athéné Domus Educationis (PADE), a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO) és a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány (PADS) – 2019 végéig külön támogatták az edukációt, a tudományt, a kutatás-fejlesztést és a kultúrát.
Mostantól viszont e tevékenységeket már egy újonnan létrehozott szervezet, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) égisze alatt végzik, a budai Várban, az Úri utca 21. szám alatt található székhelyükön.
A hírrel kapcsolatban az alapítványtól érkezett egy közlemény, mely szerint a kormány december 29-i határozata alapján a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) lehetőséget kap a Budai Várban, a Szentháromság téren álló Burg Hotel épületének megvásárlására annak érdekében, hogy az Alapítvány az alapító okiratában is lefektetett tudományos, oktatási és kutatási tevékenységét a közjó érdekében megfelelően hasznosítsa.
A Magyar Nemzeti Bank által alapított PADME létrejötte óta olyan, történelmi szempontból jelentős, emblematikus helyen lévő ingatlanokat újít fel és hasznosít az alapítvány oktatási, tudományos céljaira, amelyek kihasználatlanul, illetve elhanyagoltan álltak. Az eddigi ingatlanberuházások során kiemelt szempont volt, hogy a legkorszerűbb technológiákat felhasználva, olyan fenntartható, közösségi és kulturális terek jöjjenek létre, melyek a magyar tudományos élet meghatározó sarokpontjai lesznek a következő évtizedekben.
A PADME beruházásában újult meg és kapott új funkciót a számtalan építészeti díjat elnyert Úri utca 21. alatt lévő Régi Városháza, amely ma Bölcs Várként működik, valamint 2021 első felében a felújítás után várhatóan megnyitja kapuit az ugyancsak a Budai Várban, az Úri utca 72. szám alatt, a Kapisztrán tér sarkán álló történelmi épület is. Az PADME bízik abban, hogy a Budai Vár szívében most egy újabb műemlék épületet menthet meg, amely ezáltal az oktatás és tudomány központjává válhat.
Az adásvételi szerződés megkötéséről a kormányhatározat szerint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek kell gondoskodnia a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül a független szakértői értékbecslés rendelkezésre állását követő 60 napon belül. | A Szentháromság téren vesz újabb épületet az MNB-alapítvány a Budai Várban | Újabb értékes budai ingatlannal gyarapodik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2014-ben alapított Pallas Athéné-alapítványok egyike. Egy december 29-i kormányhatározatban ugyanis úgy döntött Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az állami tulajdonban álló, Budapest I. kerület belterület 6667 helyrajzi számú ingatlan a a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány részére adják el versenyeztetés mellőzésével, független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken - derül ki a legutóbbi Magyar Közlönyből. | null | 1 | https://privatbankar.hu/cikkek/makro/a-szentharomsag-teren-vesz-ujabb-epuletet-az-mnb-alapitvany-a-budai-varban.html | 2021-01-29 10:50:33 | true | null | null | Privátbankár |
Az alábbi összeállítás elsősorban azoknak szól, akik már nem bírják, nem akarják felszedegetni a politikai-gazdasági erőfölénnyel való visszaélésekről szóló napi hírmorzsákat. Akik ráuntak a „rendszerszintű korrupciót” taglaló elméleti tanulmányokra. Vagy épp azoknak, akik szerint Orbán Viktor tényleg nem foglalkozik üzleti ügyekkel, csak szuverenitásháborút folytat, értsd: elősegíti, hogy a nemzetmegtartó burzsoázia tehetsége utat törjön magának. Továbbá azoknak is szántuk ezt a gyűjtést, akik a „vegyük észre a jó dolgokat” (például a családpolitikát) bűvöletében élve fajsúlyos tényeket is kizárnak az életükből.
Másfél éve már felidéztük: a 2010 utáni „több mint kormányváltás”-időszak eredetileg nem Brüsszelre meg Sorosra volt kihegyezve, hanem úgy általában az új kormány mozgásterét üzleti-ideológiai alapon szűkítgető, jellemzően külföldi lobbicsoportok elleni fellépésre. Mondván: addig nincs magyar szabadság és hatékony országlás, amíg a stratégiai iparágakból kisajtolható hasznot nemzetközi gigászok szedik (és viszik ki menedzsmentdíj vagy profit formájában). Illetve amíg külföldi közszolgáltatócég-, bank- és médiavezérek gátolják a kormányzati döntések hatékony „végrehajtódását”.
Eljött tehát a nemzet érdekeit hangsúlyzó aktív állam korszaka, és születtek is racionális döntések – ezekhez szokás sorolni a Fővárosi Vízművek visszahódítását, a Molban lévő orosz csomag „hazamenekítését” vagy a Magyar Villamos Művek (MVM) megerősítését. Tehát: 2010 és 2014 között alapvetően a közösségi tulajdonba vétel volt az orbáni függetlenségi harc elsődleges eszköze. A tendereken persze sokat nyert az összefoglaló néven csak „Simicska Lajosként” emlegetett gazdasági társaság, de a magyar önrendelkezés biztosítékai a dagadó MVM, a regionális multiként is funkcionáló, állami résztulajdonú Mol, illetve a hozzájuk kapcsolódó szatellitvállalatok lettek.
Aztán a 2015-ös Orbán–Simicska-összeveszés újabb határpontot jelentett. Megszületett az „új nemzeti nagytőke” gyors létrehozásának igénye. Akár az a döntés is születhetett volna, hogy a kormányzat világnézettől függetlenül, kvázi normatív alapon próbálja segíteni, külföldi piacokhoz, nemzetközi versenytapasztalatokhoz juttatni a hazai tehetségeket. Ehelyett az lett az irány, hogy a miniszterelnökhöz így-úgy kötődő üzletembereknek komplett ágazatokat, monopóliumokat osztott ki egy „láthatatlan kéz”. Sokszor olyan „Mészáros Lőrincek” is helyzetbe kerültek, akik semmilyen rutinnal, tájékozottsággal nem rendelkeztek az adott területen. A zöldmezős nemzeti nagyvállalatok végső tulajdonosai jórészt ma is titokzatos hátterű magántőkealapok; ezeket minden bizonnyal az állami útépítési, egyéb infrastrukturális tendereken nyert extrapénzekkel tőkésítettek fel. Merthogy egyértelműen igazolható – bizonyítottuk is –, hogy a miniszterelnökhöz családilag vagy felcsútilag köthető érdekeltségek öt-hatszor intenzívebben szívják a közpénzt, mint a régi Simicska-cégek, illetve más, akár szintén Fidesz-kompatibilis erőcsoportok.
Az egész folyamat betetőzéseként az utóbbi egy-két évben már az ország alapinfrastruktúráját is elkezdte felvásárolni a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Sőt: alábbi összeállításunkból kiolvasható, hogy
a stratégiai ágazatok „hazahordása” a Covid-időszakban szintet lépet.
Tudta például, hogy hamarosan mindenestül Mészáros Lőrincé lehet az ország felét kiszolgáló földgázelosztó hálózat, miközben az áramtermelésben és -terítésben is erős pozíciókat fognak az új üstökösök? Hogy a Habony Árpád-féle érdekkörhöz került a budapesti erőművi piac ékköve? Hogy 1,9 millió lakossági és mintegy 30 ezer kkv-ügyfelet tudhat magáénak a NER most kiépülő szuperbankja? Hogy vasúti és hadiipari gyárakat is szerzett magának ugyanez az elit, és hamarosan saját műholdat is kilő az űrbe? Hogy az elsőligás labdarúgócsapatok háromnegyede az övék? Mindeközben már felsorakoztak a legújabb „spontán privatizációs” lehetőségekhez is: az elektronikus jegyrendszerhez vagy a hulladékgazdálkodáshoz, mely iparágakat épp a ciklusokon túlra bebetonozott dohánykereskedelem és kaszinóműködtetés mintájára koncessziósítják.
A volt akadémiai elnök, a most saját párttal is előrukkoló Pálinkás József nemrég az egyetemek modellváltása apropóján írta meg, hogy a vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett felsőoktatás révén egyfajta „mögöttes állam” jön létre. Melynek Fideszhez lojális irányítói lényegében kimozdíthatatlanok pozícióikból – tehát egy esetleges kormányváltás után is hatalmi tényezők, EU- és egyéb közpénzeket csatornázni képes szereplők maradnak. Nos, jogszerűen ugyancsak megdönthetetlenek az ország alapinfrastruktúrájába, gáz-, áram- és erőműhálózatába beleharapó, Orbán Viktor kegyelméből valakivé lett emberek. Lehet ellenzékből arról álmodozni, hogy majd elszámoltatják, jól megadóztatják őket, csakhogy ettől még részben az ő érdekeltségeiknél lesznek a népet kiszolgáló közművezetékek és -csövek, továbbá az állam stratégiai céljait segíteni képes bankfiókhálózat meghatározó darabjai, vagy például a Balaton nevű nemzetgazdasági jelentőségű turisztikai régió legfontosabb vendéglátó intézményei.
Nem az a fontos, hogy mi van az építőipari cégekkel – az alábbi listában nem is szerepeltetjük a piacot az utóbbi években leuraló Mészáros és Mészáros Kft.-t vagy a Duna Aszfaltot –, mert egy ambiciózus kormány bármikor képes valós versenyt gerjeszteni az infrastruktúraberuházók között, így a mai középméretű társaságokat is megtalálhatják a nagyobb munkák. A leltárunkban csak azt a tizenhárom, Fidesz-közelben monopolizálódni látszó ágazatot vesszük sorra, amelyet egy esetleges ellenzéki választási győzelem sem lenne képes egy-két-három éven belül átrendezni.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere által megszerzett (vagy megszerzendő) stratégiai érdekeltségek
I. Energetikai infrastruktúra: Hirtelen a piac harmadik legfontosabb szereplője lett a semmilyen iparági előélettel nem rendelkező Mészáros Lőrinc – az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) és a német gyökerű E.ON után. Decemberben jelentette a Forbes, hogy – a másfél ével ezelőtti „behatolás” után – immár teljes egészében a felcsúti milliárdoshoz kerülhet hazánk legnagyobb vezetékes földgázelosztója, a közel 34 ezer kilométer hosszú hálózatot üzemeltető, Magyarország területének közel felét kiszolgáló Tigáz Zrt. Mindeközben Mészáros kötelező érvényű ajánlatot tett az ország észak-keleti ötödének villamosenergia-ellátásáért felelős E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-re (Titász) is. Emellett övé még a bükkábrányi és halmajugrai, együtt 50 MW-os teljesítményű napelempark, s nemrég a tőzsdei cégéhez került – igaz, állítólag csak átmenetileg – a Somogy megyei Buzsákra tervezett nagy szolárberuházás is. Ugyanakkor a napbizniszben nem Mészáros, hanem az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként működő Adnan Polat lett a NER-térfoglalás kulcsfigurája. A török potentát összességében jóval nagyobb naperőművi rendszert épít, mint a többi hatalomközeli szereplő, az MVM, a Mol és a Kaposváron nyomuló kínaiak együttvéve. A félig már magyarrá avatott Polat család egy-két éven belül megyényi területek villamosenergia-ellátásáért felel majd „fél paksnyi” kapacitású napelempark-hálózatával. Ez valószínűleg annak ellenére így lesz, hogy a gigaprojekt egyik elemét Polat a minap átadta Tiborcz István bejáratott emberének. Szintén nem mellékes, hogy nemrég Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó és az őt hitelező Tombor András köreihez került Budapest legjelentősebb energiaelőállítója, a főváros távhőigényének közel 60 százalékát biztosító (emellett áramot is termelő) Budapesti Erőmű Zrt. Pontosabban: a társaságot az a CHP Energia Zrt. vásárolta fel, amelybe – mint néhány hónapja bizonyítottuk – egy máltai cégen keresztül szállt be a Habony-érdekkör (a Veolia nevű francia óriásvállalat mellé).
II. Bankszektor: Karácsony előtt néhány nappal megkezdte tényleges működését – a Mészáros Lőrinc-féle MKB és Takarékbank, valamint az állami Budapest Bank kormányzati szintről diktált fúziójával létrejött – Magyar Bankholding. Az érintett pénzintézetek egyelőre saját brandjeik alatt üzemelnek, de már látszik az ország – OTP utáni – második legnagyobb bankcsoportjának „teste”: a maga 6800 milliárd forint mérlegfőösszegével, 3600 milliárdos ügyfélhitelével, 4500 milliárdos betétállományával, 900 fiókjával, több mint 1,9 millió lakossági és mintegy 30 ezer kkv-ügyfelével. A szinergiák kihasználása jegyében ezeket az ügyfeleket vélhetően CIG Pannónia-termékekkel bombázzák majd, hiszen utóbbi társasággal Mészáros Lőrinc a biztosítási, biztosításközvetítői piacokra is bebetonozta magát. Mindeközben a felcsúti vállalkozó elkezdte magához venni a szuperbanki egyesüléskor „leeső” vagyontárgyakat: a Válasz Online friss észlelése szerint két hónapja a portfoliójába tartozó Status Palace Kft.-hez került a pesti Váci utcában található MKB-palota.
III. Állami informatika, műhold, elektronikus jegyrendszer: Másfél éve még az volt a hír, hogy a balos kalandjai után Mészáros Lőrinchez megtérő, majd mellőle önállósuló Jászai Gellért 4iG Nyrt.-je benyelni készül az informatikai piac zászlóshajóját, a T-Systems Magyarországot. Hogy aztán minden jelentősebb központi tendert meg lehessen nyerni – vagyis a cégcsoport „egy életre” összedrótozza magát a magyar állammal. Végül a 4iG-kishal nem nyelte le a német nagyhalat, ám egyedül is szédületes tempóban gyűjti a kormányzati megbízásokat. Övé lett például az egyik legbizalmibb feladat: a Magyar Államkincstár számlavezető rendszerének óriásfejlesztése. Úgy általában pedig a Jászai-cég bevételeinek 70 százaléka származik az államtól. Igazi csattanóként a 4iG nemrég felvásárolta a T-Systemsből korábban kiszervezett munkaerő egy részét (azaz az INNObyte Zrt.-t), tehát az agyakat azért elszívta a német multi környezetéből. Jászai Gellért és az állam közösen határozott továbbá arról, hogy 2024-ben műholdat fognak kilőni a világűrbe. Mindezek után pedig azt is majdnem biztosra veszi a piac, hogy a kormány által koncesszióba adandó elektronikus jegyértékesítésben – amely a közösségi közlekedés szinte minden formáját érinti az országban – ugyancsak lesz szerepe a 4iG-nek.
IV. Vasútipar: Ahogy korábban citált cikkünkben már említettük, a Habony Árpád–Tombor András duó emberei privatizálták – egy orosz partnerrel karöltve – a Dunakeszi Járműjavítót. A magánosítás elsődleges célja egy – részben a magyar állami Eximbank által finanszírozott – egyiptomi vasútikocsi-óriásmegrendelés teljesítése volt, majd nemrég a MÁV-csoport is bejelentette, hogy négy év alatt 31 milliárd forintot akar elkölteni a járműjavítónál. Még frissebb hír, hogy a hazai vasútipálya-építésben szinte egyeduralkodó Mészáros Lőrinc közös vállalatot alapít a svájci központú Stadler Rail Grouppal. Az új társaság teher- és tartálykocsikat gyárt majd, emellett személyszállító vonatok összeszerelésében is igyekeznének jeleskedni. A barátság persze nem újkeletű: a Stadler egy ideje már mezszponzora a Mészáros által felkarolt eszéki focicsapatnak – sok más közbeszerzésgyőztes magyar építőcég mellett.
V. Hadiipar: Tavaly nyáron kiderült, hogy a Fidesz holdudvara a nemzetközi katonai piacra is beszivárog – alapvetően a NATO-elvárásoknak megfelelő magyar kormányzati megrendelések reményében. Egyrészt Tombor András többségi tulajdont szerzett az Aero Vodochody nevű cseh repülőgépgyártóban. (Ez a vállalat már eddig is fontos szállítója volt a magyar katonai beszerzések legnagyobb nyertesének, az Airbusnak, illetve könnyen lehet, hogy az állam a Zrínyi 2026 haderőreform részeként ugyancsak a Tombor-kézre került cseh egységtől vesz majd kiképzőgépeket.) A másik bombahír az, hogy a magyar kormány Törökországból vásárol kerekes gyalogsági harcjárműveket, és a beszerzést az állami útépítőtendereken hasító Szíjj László és Adnan Polat stábja intézi az általuk közösen jegyzett HT Division Zrt.-n keresztül. Nemcsak szimpla kereskedésről, hanem magyarországi gyártásról is megegyeztek a felek – a Rheinmetall nevű német cég bevonásával.
VI. Balatoni turizmus: Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne szivárogna ki információ valamelyik kormányközeli gazdasági entitás tóparti építkezésről. Tavaly a Válasz Online adatok tömegével igazolta, hogy a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Szíjj, Garancsi vagy Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert – és országos összesítésben náluk landolt a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada (jellemzően vissza nem térítendő turisztikai támogatás formájában). A kormányzat a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át.
VII. Egyetemi szféra: A közvélemény a leginkább a felsőoktatás egy részének „félprivatizációjára” figyelt fel az elmúlt hónapokban – a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása miatt kirobbant tiltakozásoknak köszönhetően. Az alapítványosítási hullám a Budapesti Corvinus Egyetemmel kezdődött, és azóta egyre több intézményről derül ki, hogy a tulajdonosi jogokat a kormányzat által delegált – kvázi leválthatatlan – kurátorok fogják gyakorolni. Mások mellett olyan fideszes közszereplők, mint Varga Judit igazságügyi miniszter (Miskolci Egyetem) vagy Szijjártó Péter külgazdasági miniszter (győri Széchenyi István Egyetem). Az alaptörvény mára azt is kimondja, hogy ehhez a rendszerhez a továbbiakban csak kétharmados többséggel lehet hozzányúlni. És ez igaz az Orbán Balázs miniszterhelyettes alá rendelt, ellen-CEU „minősítéssel” ellátott, révfülöpi kikötővel és rengeteg más vagyontárggyal megtámasztott Mathias Corvinus Collegiumra is.
VIII. Kaszinók: A közelmúltban derült ki, hogy Rogán Antal kabinetminiszter és csapata még a 2022-es választások előtt eldöntheti, hogy kik üzemeltethetik tovább – akár 2034-ig – a magyarországi kaszinókat. Jelenleg 11 ilyen, koncessziós szerződéssel kiszervezett játékbarlang működik az országban, és a vendéglátóhelyekkel ellentétben a járvány időszakában is nyitva lehetnek. Hatban van érdekeltsége a kormányfő barátjaként elkönyvelt Garancsi Istvánnak; egy soproni és öt budapesti egységről van szó, utóbbiakban Habony Árpád bizalmasai is társtulajdonosok. Máig három kaszinója van (Győr, Pécs, Miskolc) a Borkai Zsolt-féle adriai „örömparti” ügyvéd szereplőjének, Rákosfalvy Zoltánnak, kettő pedig (Debrecen, Nyíregyháza) a DVSC labdarúgócsapatán túladó Szima Gábornak.
IX. Profi labdarúgás: A magyar első osztályú focibajnokság 12-es keretének háromnegyede egyértelműen NER-csapat – mindössze a Budafok, a Paks és az Újpest tekinthető függetlennek a hatalom csúcsaitól. Az FTC ura a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor (szponzorai között pedig ott a Telekom és az állami MVM); a Mol Fehérvár mögött tulajdonosként Garancsi István áll (a támogatói körben pedig a névadó olajtársaságon kívül a Tiborcz Istvánnal is üzletelő WHB Group és Szíjj László Közgép Zrt.-je is szerepel); a Puskás Akadémia Mészáros Lőrinc befolyási övezetébe tartozik; a kisvárdai egyesületet Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter holdudvara ellenőrzi; az MTK-közösség Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő territóriuma; a zalaegerszegi klubot egy felcsúti fiókteleppel rendelkező Mészáros-partner, a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. birtokolja, a Mezőkövesd Tállai András pénzügyminiszter-helyettes „áldásával” működik; a Honvédban a szentesi fideszesként és határkerítés-beruházóként is ismert Bozó Zoltán azegyik meghatározó figura, a Diósgyőrt pedig a minap vette a nevére Szíjj László, illetve Mészáros Lőrinc egyik sportegészségügyben utazó üzlettársa.
X. Dohánykereskedelem: A kormány 2015-ben központosította (és adta koncesszióba) a nagykereskedelmet részben Lázár János volt kancelláriaminiszter kapcsolatának, Sánta Jánosnak. Ám előtte, 2013-ban már ciklusokon túlnyúlóan „dohányboltosította” a kiskereskedelmet – Pécsett például kipróbált Tiborcz-partnerek lettek a trafikkirályok. Az meg nyilván „magától értetődő”, hogy a dohánytermékek valós idejű nyomon követésére alkalmas informatikai rendszer üzemeltetését a már emlegetett, Jászai Gellérthez tartozó 4iG Nyrt. kapta.
XI. Médiapiac: Épp e hónap elején bizonyítottuk, hogya NER a közéletet tematizálni képes, országos jelentőségű médiumok felét (a televíziók és a napilapok kétharmadát) már kivonta a sajtószerű működés keretei közül: a megszerzett csatornák főszabályként a Fidesz kommunikációs céljait szolgálják. Mindeközben a központosított hatalmi médián túli terület jórészt egymástól is független szigetekből áll.
XII. Hulladékgazdálkodás: Noha az Alkotmánybíróság a minap elkaszálta a hulladékgazdálkodás államosítását, majd a jogok koncesszióként való továbbadását biztosító törvényt, a Fidesz vélhetően újra előáll a javaslattal. Például a Molnak biztosan megvan a feladathoz az infrastruktúrája – a maga két hulladékégetőjével és nagyjából ezer gyűjtőhelyével. Feltűnő ugyanakkor, hogy nemrég Mészáros Lőrinc is aktivizálta magát ezen a piacon: a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapon keresztül csokornyi „hulladékprofilú” cégben szerzett tulajdonrészt, köztük a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-ben, az Envirotis Holding egyéb vállalataiban és Greenpet Recycle Kft. néven is alapított egy újrahasznosító társaságot.
XIII. Mezőgazdaság: Ahogy egy hete megírtuk, a miniszterelnök lényegében elfogadta Lázár János és Csányi Sándor „agrárálmát” az önellátó Magyarországról. Ehhez Mészáros Lőrinc 45 ezer hektárnyi művelt földterülettel, az államilag agyondotált visontai búzakeményítő- és a tiszapüspöki izocukorgyárral, továbbá egy piacvezető pulykafeldolgozóval (a frissen szerzett Gallicooppal) tud hozzájárulni – de mezőgazdasági nagyságban és tőkeerőben így sem ér fel az OTP vezéréhez. Legalábbis egyelőre.
#Adnan Polat#Habony Árpád#Magyarország#Mészáros Lőrinc#NER#Orbán Viktor | Amíg Ön a járványra figyelt, a NER bevette az országot – leltár a „hazavitt” stratégiai ágazatokról | Másfél éve hosszú publicisztikát írtunk „A Fideszt meg lehet verni, de a rendszer már leválthatatlan” címmel – ugyanis a 2010-ben indult gazdasági szuverenitásháború mintha megszállásba csapott volna át. Az egészpályás letámadás, az ország alapinfrastruktúrájának „hazahordása” a vírusidőszakban újabb szintet lépett. Ha nyer is az ellenzék 2022-ben, olyan Orbán-központú árnyékállammal találja szembe magát, melyet elszámoltatni nemigen lehet – legfeljebb kényszerűen együttműködni vele. Mutatjuk a NER-elithez bebetonozott gáz- és áramhálózatok, erőművek, banki és informatikai óriások, vasúti, hadiipari gyárak és egyéb stratégiai ágazatok listáját. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2021/01/28/amig-on-a-jarvanyra-figyelt-a-ner-bevette-az-orszagot-leltar-a-hazavitt-strategiai-agazatokrol/ | 2021-01-29 12:02:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A Közlekedési Hatóság légijárműlajstrom-nyilvántartásában már a BAYER CONSTRUCT Zrt. neve szerepel a korábban Josh Cartu, hazánkban élő, kanadai születésű milliárdos által birtokolt CESSNA C-650 CITATION III sugárhajtású magánrepülőgép tulajdonosaként. Az építőipari csoport többségi tulajdonosa Balázs Attila: az Erdélyből elszármazott cégvezető az elmúlt években igen szoros üzleti kapcsolatba került a NER első vonalával.
Tavaly az Átlátszó vette észre, hogy Josh Cartu, hazánkban élő, kanadai születésű milliárdos angol cégén keresztül egy Magyarországon regisztrált CESSNA C-650 CITATION III sugárhajtású magánrepülőgép tulajdonosa. A HA-JEO lajstromjelzésű privát jetről szóló akkori cikkünk az Index egy nem sokkal korábbi – Josh Cartu vagyoni hátterét és kétes üzleti tevékenységeit taglaló – írásához szolgált adalékkal. A cikkben arra is kitértünk, hogy a hazánkban élő "aranyifjú" a vásárlást követően kívül-belül felújíttatta az 1987-es gyártású luxusgépét. Erről maga Cartu is eldicsekedett egy autós videóblogger műsorában.
Angliai cégén keresztül Josh Cartu a tulajdonosa egy magyar lajstromjelű magánrepülőgépnek Nemrég az index.hu közölt cikket Josh Cartu, kanadai származású, hazánkban élő milliárdos üzletember és fivérei üzleti tevékenységéről. A leírtak magyarázatul szolgáltak az itthon eddig csak fényűző életmódjáról és luxusautóiról ismert aranyifjú vagyoni hátterére.
A repülőgép megújulását azonban nem sokáig élvezte a milliárdos. Az Átlátszó nemrég kiszúrta, hogy a Közlekedési Hatóság légijárműlajstrom-nyilvántartásában már a BAYER CONSTRUCT Zrt. neve szerepel a repülőgép tulajdonosaként. A gépet üzemeltető cég nem változott, az továbbra is a kiskunlacházai JET-STREAM 2004 Kft.
Visszanézve a korábban közölt hatósági adatokat az is kiderült, hogy az új tulajdonos neve már a 2020. augusztus 14-én közzétett nyilvántartásban is szerepelt, vagyis még e dátumot megelőzően került sor az adás-vételre. A tulajdonosváltás időpontja egyébként még ennél pontosabban is meghatározható. Josh Cartu nyilvános Instagram-oldalán posztolt videók tanúsága szerint a milliárdos 2020. február 21-jén még a privát jetjével repült Svájcba, ahol az egynapos kiruccanás alkalmával egy sportrepülőgépet próbált ki.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon Josh Cartu (@jcartu) által megosztott bejegyzés
Ez volt egyébként Josh Cartu utolsó Instagram-témája, ezt követően beszüntette közösségimédia-megjelenéseit. A milliárdos "háttérbe húzódása" szinte egy időben történt az ellene indított kanadai, illetve amerikai vizsgálatokkal.
Tovább nézegetve a repülőgép útjait, 2020. március 13-án és április 9-én romániai utazásokkal találkozhatunk, amely már az új repülőgép-tulajdonos BAYER CONSTRUCT Zrt. erdélyi születésű – és Erdélyben is aktívan tevékenykedő – első emberére utalhat.
A repülőgép a tulajdonosváltást követően is gyakran a levegőbe emelkedett, keresztül-kasul szelve a kontinenst. A legtöbbször látogatott helyszín London és Stuttgart volt, de München, Amszterdam, Köln és Bukarest is gyakori célpontul szolgált. Ezek mellett Milánó és Bécs is többször visszatérő települések az utazási listán, ahogy pár német, olasz, francia és svájci település is. A tipikus nyaraló- és egzotikus helyekben sem volt hiány az úti célok között. A repülő többször landolt Malagán és Nizzában, de járt Míkonosz, Kréta, Szardínia és Ciprus szigetén, valamint Athénban, Tuniszban és Isztambulban is.
Kiről szólnak most a hírek?
Az építőipari csoport többségi tulajdonosa Balázs Attila, akit a Válasz online egy tavaly megjelent cikkében a NER új üstököseként aposztrofált. Ennek elsődleges oka, hogy az Erdélyből elszármazott cégvezető az elmúlt években igen szoros üzleti kapcsolatba került a NER első vonalával.
A Forbes 100 legértékesebb magyar tulajdonú vállalatának 2020-as listáján 50. helyet elfoglaló BAYER CONSTRUCT Zrt. már évek óta építője nagyobb állami beruházásoknak, igaz sohasem a közbeszerzés nyerteseként, hanem a győztes cégek alvállalkozójaként. A cégcsoport ilyen jellegű feladatai között volt a Puskás Aréna, az MTK Stadion vagy a Ludovika Campus felépítése is.
De mint arról a 24.hu, majd nemrég a hvg360 is beszámolt, a cégcsoport érdekeltségébe tartozó vállalkozások a vissza nem térítendő állami támogatások terén is jól állnak. Az elmúlt években összesen 15 milliárd forintnyi közpénz áramlott hozzájuk, beleértve a külföldi érdekeltségeiket is.
Az Átlátszó Erdély segítségével a Magyar Hang nézett utána az Erdélyben működő, 100 milliárd forint magyar közpénzből finanszírozott Pro Economica Alapítvány támogatottjainak. Kiderült, közöttük szerepelnek Balázs Attilához és a BAYER CONSTRUCT-hoz köthető cégek is, melyek egy 8,7 milliárd forintos támogatási program keretéből 4,5 milliárdot, azaz a keret több mint felét kapták meg egy székelyföldi tejfeldolgozó- és tejporgyár létesítésére. Mindezt úgy, hogy a létrehozott projektcégek a Magyar Hang szerint több pontban sem feleltek meg a pályázati kiírásnak.
Dől a magyar adóforint az Igazi Csíki Sörhöz és Mészáros üzlettársához | Magyar Hang Erdélyben is a magyar adófizetők pénzén hizlalja az állam a NER-lovagokat: az Igazi Csíki Sör tulajdonosánál és a Mészáros-Tiborcz pároshoz közel álló Balázs Attilánál is milliárdok landolnak.
Az építőipari csoport dolgát egyéb módon is segítette már a kormányzat. A BAYER CONSTRUCT által 2018-ban megvásárolt – előtte 15 éve húzódó – zuglói Mundo-beruházás 2019 karácsonyán a portfolio.hu beszámolója alapján új lendületet kapott. A kormány a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, felgyorsítva ezzel a munkálatokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásokat.
2020-ban ugyanezt a minősítést kapta meg a kormánytól a vállalkozó érdekeltségbe tartozó két cég, az EA Alfa 4 és a Vabatowers Kft. ingatlanfejlesztési beruházása, a Veba Lakópark. A XI. kerületi Bikás Park mellett épülő lakóparkprojekt nemzetgazdasági érdekké minősítéséről anno az Index közölt írást.
Közvetlen üzleti kapcsolatok a NER nagyágyúival
Balázs Attila akkor került először igazán reflektorfénybe, amikor a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak és a miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségébe tartozó Appeninn Holdinggal társulva megszerezte a balatonfüredi kikötőt üzemeltető Solum-Invest Kft-t. A felvásárlást követően a cég közel egymilliárd forintnyi vissza nem térítendő állami támogatásban részesült a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében.
A vállalkozó következő nagy dobása is beszédes volt. Ekkor a Mészáros Lőrinchez több szálon is köthető Konzum II. Ingatlanbefektési Alap Appeninn-tulajdonrészét vásárolta meg. Így Balázs cége akkoriban – a Tiborcz-féle BDPST Zrt. után – a második legnagyobb tulajdonrésszel rendelkezett a cégben.
Mészáros-közeli vállalkozó nyert nagyot a székelyföldi gazdaságfejlesztési pályázaton – Átlátszó Erdély Alig jegyezte be cégeit, rögtön megítéltek 4,5 milliárd forintot Balázs Lászlónak: nem csoda, hiszen testvére Mészáros Lőrinccel és Tiborcz Istvánnal üzletel. A Pro Economica Alapítvány pályázatán az Igazi Csíki Sör tulajdonosa is jól járt. 2019 november végén, egy más témájú közleménybe eldugva publikálta a Pro Economica Alapítvány a székelyföldi mezőgazdasági nagyberuházásokra kiírt pályázat egyes n yertesei nek a nevét.
A repülőgép-vásárlás kapcsán e-mailben kerestük meg a céget Balázs Attilának címzett kérdéseinkkel. A BAYER Construct Zrt. csak egy összevont válaszban kívánt reagálni, amelynek szó szerinti közlését kérték:
"A HA-JEO lajstromjelű repülőgép a BAYER Construct Zrt. tulajdona. Ezt a gépet egy erre szakosodott cég üzemelteti. A repülőgép beszerzése a cégcsoport üzleti profiljának bővítését szolgálta, mert számos olyan nemzetközi partnerünk van, akik rendszeresen igényelnek ilyen jellegű szolgáltatást. A piaci igényt hatékonyan és eredményesen lehet kielégíteni egy saját tulajdonban álló géppel. Társaságunk a gép korábbi tulajdonosával nincs és nem is volt semmilyen kapcsolatban, a repülő beszerzésére közvetítőn keresztül került sor."
Azokra a kérdéseinkre, miszerint Balázs Attila ismeri-e személyesen Josh Cartut, illetve hogy tudomása szerint utaztak-e a BAYER Construct Zrt. tulajdonában lévő repülőgépen magyar vagy román politikusok, nem kaptunk választ, mint ahogy arra sem, pontosan mikor került sor a repülőgép beszerzésére.
Nevük elhallgatását kérő repülőtéri forrásaink szerint Balázs Attila korábban is használt már magánrepülőgépeket az utazásaihoz, sőt a cikkünk tárgyát képező privát jettel már akkor is több alkalommal repült, mielőtt az a cége saját tulajdonába került volna.
Címlapfotó: Kohutovics Bence / Jetphotos – a szerző engedélyével. | A NER új üstökösének tartott Balázs Attila cége a Josh Cartu-féle magánrepülőgép új tulajdonosa | A Közlekedési Hatóság légijárműlajstrom-nyilvántartásában már a BAYER CONSTRUCT Zrt. neve szerepel a korábban Josh Cartu, hazánkban élő, kanadai születésű milliárdos által birtokolt CESSNA C-650 CITATION III sugárhajtású magánrepülőgép tulajdonosaként. Az építőipari csoport többségi tulajdonosa Balázs Attila: az Erdélyből elszármazott cégvezető az elmúlt években igen szoros üzleti kapcsolatba került a NER első vonalával. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/01/28/a-ner-uj-ustokosenek-tartott-balazs-attila-cege-a-josh-cartu-fele-maganrepulogep-uj-tulajdonosa/ | 2021-01-31 14:25:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A parlamenti képviselők frissen közzétett vagyonnyilatkozataiból nemcsak az derült ki, hogy Rogán Antal
újra megházasodott,
de az is, hogy
Halász János, a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője a 2013-ban vásárolt Ford Galaxyja mellé 2020-ban vett egy Mercedes GLC 220 városi terepjárót is.
A Mercedes GLC 220 mostani listaára a mercedes-benz.hu konfigurátora szerint 17,2 milliónál indul.
Mivel Halász sem az előző, 2019-es vagyonnyilatkozatában, sem pedig a 2020-as bevallásában nem tüntetett fel semmiféle megtakarítást, a fizetése - egyben egyetlen bevételi forrása a bevallás szerint - pedig nem lett volna elég a legolcsóbb ilyen típusú új Mercedesre sem, megkérdeztük tőle, hogy az autó új volt-e, illetve hogy milyen forrásból fedezte az árát.
A képviselő válasza az volt, hogy a Mercedest újonnan vette, a pénz pedig három forrásból származott:
megtakarításból
családi összefogásból
és kölcsönből.
Halász ehhez annyit tett hozzá, hogy a hitel szerepel a bevallásában. Ez így is van. A 2020-as vagyonnyilatkozata szerint Halász 5 millió hitelt vett fel és ezen kívül magánszemélyeknek tartozik még 2 millió forinttal. Ez utóbbi lehet a családi összefogás eredménye.
A képviselő 2020-as bevallásában azonban, mint említettük, nem szerepel semmiféle megtakarítás vagy egyéb jövedelem. A 2019-es vagyonnyilatkozatában pedig tüntetett fel semmilyen pénzbeli megtakarítást és egyéb jövedelmet.
Halász havi képviselői alapdíja a nemzetbiztonsági bizottsági tagság utáni járandósággal kiegészítve tavaly március 1 324 080 forint, ebből – a családi adókedvezmények nélkül – 880 513 forintot vihetett haza (a nettó összeg márciusig 790 eFt volt).
Halász János 2020-ban a publikus adatok alapján képviselőként tehát mintegy 10,4 milliót keresett, egyéb jövedelmet pedig nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. Így ha a legolcsóbb felszereltségű modellt vette is meg, az 7,2 millióval került többe a teljes 2020-as bevételénél. Nagyjából annyival, amennyit hitel és privát kölcsön formájában a bevallásában feltüntetett.
Halásznak így akkor sem maradhatott sok pénze az életfenntartásra és a 3 közül a vele élő egyetlen gyereke eltartására, ha igénybe vette a családi adókedvezményt és az új autó vásárlásakor sikerült 1-2 milliót lealkudnia. | A Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője kétszer annyit költött egy hobbiterepjáróra, mint a teljes évi bevétele | A parlamenti képviselők frissen közzétett vagyonnyilatkozataiból nemcsak az derült ki, hogy Rogán Antal újra megházasodott, de az is, hogy Halász János, a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője a 2013-ban vásárolt Ford Galaxyja mellé 2020-ban vett egy Mercedes GLC 220 városi terepjárót is. | null | 1 | https://444.hu/2021/02/01/a-fidesz-parlamenti-frakciojanak-szovivoje-majdnem-ketszer-annyit-koltott-egy-mercedes-hobbiterepjarora-mint-a-teljes-evi-bevetele | 2021-02-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az új miniszterelnök-jelölt, Patai Mihály 1953. június 21-én Békéscsabán született, édesapja földrajztanár. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1976-ban diplomázott, 1979-ben doktorált. 1978-1982-ig a Pénzügykutató Intézet tudományos kutatója volt, ezt követően 1988-ig a Pénzügyminisztériumban a Nemzetközi Pénzügyek főosztályvezető-helyettese volt. 1988-1993 között a Világbank ügyvezető igazgatójának asszisztense volt Washingtonban.
Hazatérése után 1993-95 között a Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója, 1996-2006-ig az Allianz Hungária Rt. elnök-vezérigazgatója. Tagja volt a Magyar Telekom igazgatótanácsának is, de a cégben kipattant korrupciós botrány idején e tisztségéről lemondott, mivel egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott résztvenni az időigényes vizsgálatban. (Az igazgatótanácsnak Surányi György is tagja volt, aki Pataiéhoz hasonló indokokkal mondott le tagságáról ). 2006-tól az Unicredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója, 2008. decemberétől pedig a Budapesti Értéktőzsde elnöke.
Értesüléseink szerint neve felmerült a pozsonyi, a bécsi és a budapesti tőzsde tervezett egyesülésével esetleg létrejövő közép-európai tőzsde elnökeként is. Angolul, oroszul és németül beszél.
Patai 1978-ban KGST-ösztöndíjjal Moszkvában, 1981-ben a Bécsi Egyetemen tanult, 1985-ben pedig az MNB azóta megszünt londoni leányvállalatánál, a Hungarian International Banknél volt ösztöndíjas. A Magyar Telekom igazgatósági tanácsi tagsága mellett a Siemens magyarországi leányvállalatának felügyelő bizottságában is szerepet vállalt.
Patai rövid ideig a Kádár Jánost balról támadó Biszku Béla veje volt, az egyetem elvégzésekor vette el egyik lányát. Ám információink szerint Biszku végleges bukásakor, 1978-ban elvállt.
Hobbija az olvasás, leginkább a filozófiai, történelmi, pszichológiai munkák érdeklik. Régebben rendszeresen futott, de ezt nem bírta Achilles-ina, így mostanában heti három alkalommal intenzíven gyalogol a Széchenyi-hegyen.
2008. december 7-én még derűlátóan nyilatkozott a magyar gazdaság kilátásairól. "Nem két nap alatt, de túljutunk a helyzeten" - válaszolta a Világgazdaság kérdésére, majd filozófikusan hozzátette, hogy "a válság szó régen a görögöknél, ma a kínai nyelvben tartalmazza a lehetőség fogalmát is. Én magyarul is így fogom fel."
A kínaiakra már egy korábbi alkalommal is hivatkozott. 2008. november 8-án egy, a bankja által szervezett konferencián a világgazdasági válság megoldását adta volna a kínaiak kezébe, mondván a világ legnagyobb bankja kínai, és ez az ország rendelkezik a legnagyobb devizatartalékkal. "A fegyver az ő kezükben van, mégsem szólhatnak bele a rendszer működésébe" - mondta.
2005-ben még kritikusabb volt. Az akkor még reálisan elérhető célnak tartott 2010-es euróbevezetést "a lehető legkésőbbi dátumnak" nevezte. "Én személy szerint még gondolkozni sem kívánok egy kitolt időpontról. A csatlakozás olyan, mint amikor egy diákot jó gimnáziumba vesznek fel. A jó iskola természetesen nehéz, de örökre megalapozza az ember jövőjét. A csatlakozási feltételrendszer egyébként is kötelező feladat hazánk számára. Jobb mielőbb túllenni a nehéz vizsgákon. Természetesen az önbizalom nélküli diáknak még saját gátlásaival is meg kell küzenie" - nyilatkozta annak idején az mfor.hu-nak. Ugyanitt az államigazgatási és az egészségügyi reform fontosságáról is beszélt. "Az egymást követő kormányok késedelméért a gazdaság és a társadalom egyaránt borsos árat fizet" - mondta. | Biszku volt veje lehet Gyurcsányék jelöltje | Az új miniszterelnök-jelölt Bokros és Surányi felett járt eggyel a Közgázra, az egyetem elvégzése után beházasodott Biszku Béla családjába, de az ultrabalos káder végleges bukása után elvált. 2008. decemberétől a budapesti tőzsde elnöke, 2006-ban a Magyar Telekomnál kirobbant korrupciós botrány után távozott a cég igazgatótanácsából. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2009/03/26/patai_mihaly/ | 2009-03-26 11:38:00 | true | null | null | Index |
Patai Mihályt a magyar üzleti életben mindenki ismeri, de mégis sokak számára titokzatos, rejtélyes ember, akinek MNB-alelnöki kinevezése, illetve tőzsdeelnöki megbízatása jó apropó arra, hogy bemutassuk.
Elöljáróban talán csak annyit, hogy Patai Mihályról folytatott beszélgetéseink többségénél valamiképpen mindig szóba kerül fegyelmezettsége, rendszeretete, legendás íróasztala. Az ugyanis mindig teljesen üres. Aki jobban ismeri, azt meséli, hogy minden, a szobája, a mailboxa, az öltözéke is ugyanilyen rendezett.
Sportos fellépése van, 7 éves kora óta naponta edz, kialakított menetrend szerint különböző helyszíneken súlyzózik , tornázik, másfél órás sétákat tesz. Nála teljesen kizárt egy hanyag testtartás, egy gyűrött ing. Az irodájában sem látni így, de ha nyáron, 40 fokban, 300 kilométert utazott, akkor is ugyanúgy néz majd ki.
Üzleti pályája során nem kerülték el a komoly pozíciók. Miután hosszú ideig vezette a piacvezető hazai biztosítót (Allianz Hungária), a válságot talán legjobban átvészelő hazai bank (UniCredit Hungary) élére került, de volt a Magyar Biztosítók Szövetségének, a Magyar Bankszövetségnek, illetve a Budapesti Értéktőzsdének is az elnöke, és a Bajnai Gordon miniszterelnökségét megelőző casting során még kormányfőjelöltként is emlegették.
Békéscsabai kezdetek
Patai Mihály 1953-ban Békéscsabán született, édesapja agrármérnök, tsz-vezető volt, édesanyja terményfelvásárlóként dolgozott. A család az egyedüli gyermek Mihállyal egy tanyán élt, amelyet szép lassan körbenőtt Békéscsaba.
A portré megrajzolásához főleg egykori kollégáit, bankártársait kérdeztük, de röviden Patai Mihállyal is tudtunk beszélni. Tőle tudjuk, hogy a tanya nagy gyümölcsöskertjében gyakorlatilag 3 éves kora óta mindig akadtak feladatai. Gyerekként ezt nem szerette, utólag azonban ennek is betudja munkabírását, fegyelmezettségét.
18 éves koráig a városban végezte iskoláit, közben 7 éves korától versenyszerűen vívott. Kitűnő tanuló és jó sportoló volt, 16 éves korában egy országos szűrés keretében még vadászpilóta-jelöltnek is kiválasztották, de őt nem ez a pálya vonzotta, nem vett részt a képzésen.
A kalocsai katonaévek után bejárta a kor fiatal közgazdászainak állomásait:
Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
Pénzügykutató Intézet
Pénzügyminisztérium
Magyar Nemzeti Bank
A Pénzügykutató nagy csapata
A József nádor téri épületben (Pénzügyminisztérium és Pénzügykutató) Patai mellett felbukkant Matolcsy György, Csányi Sándor, Surányi György, Antal László, Csillag István és Bokros Lajos. Az összetartó és később külön-külön is nagyon sikeres csapatot az „átkosban” elsősorban Hetényi István haladó gondolkodású pénzügyminiszter karolta fel.
Patai már a rendszerváltás előtt több nemzetközi helyszínre is eljutott, és így három nyelvet is elsajátított. Tanult Moszkvában, illetve Bécsben, dolgozott rövidebb ideig Londonban és hosszabb ideig Washingtonban, az IMF-nél (Világbanknál).
Érdekesség, hogy három évig az olasz Mario Draghi mellett ült, aki ma az Európai Központi Bank elnöke. Barátságuk később abban is segített, hogy amikor Alessandro Profumo, az UniCredit vezetője a bankcsoporthoz hívta, Draghinál informálta le Patait.
Washingtoni kiküldetése miatt Patai „lemaradt” a hazai rendszerváltásról, mire az MDF-kormány idején hazajött, egykori pályatársai már rendkívül fontos vezető posztokban voltak, ő pedig elhatározta, hogy a makrokérdések után nem állami pozícióban, hanem a piacon helyezkedik el.
Itthon a K&H Banknál kezdett el dolgozni (1993–1995), illetve társadalmi munkában elvállalta – Fodor Gábor oktatási miniszter kérésére – a Nemzetközi Pető András Közalapítvány kuratóriumának elnöki posztját.
Az Allianz élén
A hazai biztosítói piac vezetőjét, az Allianz Hungáriát ekkor egy nagy szaktekintély, Uzonyi Tamás vezette, de már erősen gondolkodott a visszavonuláson. Patait már 1995-ben megkereste egy fejvadász, de végül 1996-ban került a cég élére.
A magyar biztosítói piac akkori toronymagas piacvezetőjének, az egykori Hungária Biztosító jogutódjának kétmillió ügyfele volt, hatalmas apparátusa, ügynökei, értékesítési helyei, sokféle terméke.
Ugyanakkor az egykori kollégák szerint a cég veszteséges volt, alacsony árakkal dolgozott, sok volt ebben a korban a gépkocsi-biztosításokkal kapcsolatos visszaélés és belső csapokon is folyt el a pénz.
Patai nyereségessé tette a céget, mindenhez hozzányúlt, addig sérthetetlennek gondolt régi bútordarabokat is eltávolított. A cégnél nagy tekintélye volt, egyik egykori kollégája szerint esemény volt, ha valaki együtt utazott vele a liftben, de az imponált a beosztottaknak, hogy Patai rengeteg kollégának tudta a nevét.
Egy anekdota szerint egyszer felrajzolta egy táblázatban, hogy melyik városban milyen takarítási díjakkal dolgozik a biztosító, és a legdrágább (vélhetően mutyis) cég négyszer annyiért dolgozott, mint a legolcsóbb. Pár hónap alatt magától megoldódott a túlárazott szerződés ügye, a kirendeltségvezető ezek után tudta, hogy lépnie kell.
A nagy bírság
Viszonylag sokan voltak, akik az Allianzban és később az UniCreditben is kollégái voltak, például Turcsányi Gyula (biztonsági vezető, majd Patai Mihály titkárságvezetője), illetve Sípos József (szóvivő, kommunikációs vezető).
Akik itt is, ott is látták, azt mesélik, hogy az autoriterebb vezetéssel jellemezhető biztosítós évekhez képest bankárként már kifejezetten „lelazult”. Más szerint nem ez történt, csak a milliárdos ügyletekkel foglalkozó, öntudatos bankárokhoz alkalmazkodott, hiszen „némelyiknek akkora öntudata van, hogy nehéz becsukni utána az ajtót”.
Az allianzos évek összességében sikert jelentettek pályáján, ahogy egyik kollégája mesélte, még az is belefért, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az Allianz 2003, 2004 és 2005 üzleti években folytatott versenykorlátozó gyakorlata miatt szinte hihetetlen mértékű, 5,3 milliárd forintos bírsággal sújtotta a biztosítót.
Az Allianz más biztosítókkal és gépjármű-kereskedőkkel egyeztetett a gépjármű-biztosítások értékesítését és a biztosító által elfogadott javítási díjakat illetően. Igyekeztünk egykori kollégákat kérdezni arról, hogy egy ekkora bírságot hogyan magyaráztak házon belül.
Több verziót is hallottunk:
A GVH nem volt igazságos, csak a bevételre ment.
Az eset megtörtént, de a GVH tolla túl vastagon fogott.
Csúnya egy bírság volt, de a biztosítónak még így is megérte.
Az amúgy általában kemény ember hírében álló Patairól a biztosítói évekből egy meglepően humánus történetet is hallottunk. Az Allianz nagy informatikai fejlesztése során 15, nyugdíjhoz közeli adatrögzítő munkája vált feleslegessé. A vezetők a leépítés körülményeiről beszélgettek, mire Patai, tőle merőben szokatlan módon megkérdezte:
Elég nagy a nyereségünk, nem fér bele, hogy találjunk számukra valami értelmes munkát?
Az UniCredit felívelése
Elsőre talán érthetetlen volt, hogy 2006-ban Patai miért vált a piacvezető biztosító éléről, a hetedik legnagyobb hazai bankhoz. Azóta igazolódott a döntés, mert az UniCredit vezetése nagy elismerést hozott neki, a kis bank a válságot legjobban tűrő és egyre nagyobb piaci tortaszelettel bíró pénzintézet lett, és ezt a szakma is elismerte azzal, hogy már 2011-ben a Magyar Bankszövetség elnökévé választotta Patait.
Sokan, sokféleképpen magyarázzák, hogy az UniCredit miért viselte ilyen jól a 2008 utáni időszakot.
Van, aki szerint ebben nagy szerepe volt annak, hogy ez a bank (korábbi nevein: Creditanstalt, Bank Austria, HVB, majd UniCredit) állandóan változott, integrálódott, nagy szerencséjére nem volt ideje agresszív portfólióépítésre.
Más kiemeli, hogy Patai Mihály elődje, Matthias Kunsch patyolattiszta vállalati portfóliót hagyott örökségbe, amelyet tisztaságot a vállalati üzletág, így (az immár raiffeisenes) Kementzey Ferenc is ,egőrzött.
Megint más az UniCredit konzervatív kockázatkezelési struktúráját, limitrendszerét is megemlíti, Patai maga is mindig értéknek gondolta, hogy a banknál nem lehetett aránytalanul sok szállodát, lakossági devizahitelt vagy lakóparkot felhalmozni.
Mindenesetre, miközben a kétezres évek elejének nagy hazai bankársztárjai a válság előtt óriási respektnek örvendtek, a válság során a Raiffeisen, az MKB, az Erste, illetve a CIB sorra elbuktak a merész projektfinanszírozások miatt, viszont a magyar UniCredit nemcsak a hazai bankok között, de az UniCredit-leányok között is az egyik legeredményesebb bank lett. Ezt persze a központban is értékelték, egyszer egy nagyszabású unicredites eseményen Patai előkelő helyre ülhetett, és a csoport vezérigazgatója nagyon megdicsérte: „Ilyen kiválóan unalmas cégeket szeretnék, amivel nekem nem is kell foglalkozni.”
Miniszterelnöki felkérés
Patai már ismert biztosítós és bankár volt, de nagyon keveset lehetett tudni a személyiségéről, a magánéletéről. A neve szinte csak akkor lett országosan is ismert, amikor Gyurcsány Ferenc lemondása után 2009-ben az MSZP kínos miniszterelnök-castingba kezdett. A történetről maga az érintett egyetlen szót sem szeretett volna mondani, így inkább a politikusi visszaemlékezésekre hagyatkozunk.
Az MSZP–SZDSZ-kormányzat részéről állítólag a Pető Intézet kapcsán megismert Fodor Gábor kereste fel Patai Mihályt, aki azt kérte elsőként, hogy a felkérés maradjon egyelőre titokban
Ám amikor az MSZP és az SZDSZ megfelelő plénumai elé került Patai lehetséges személye, pillanatok alatt kiszivárgott a neve a sajtóban. „Sok jót nem ígért, hogy már az első kérését, vagyis azt, hogy maradjon titokban a dolog, nem tudták a felkérő pártok teljesíteni” – hallottuk. Patai még aznap visszakozott. Talán a kiszivárgástól, a feladat reménytelenségétől, a kicsi mozgástértől, esetleg a sajtónyilvánosságtól, a miniszterelnök-keresés kínos felhangjaitól vagy az őt ért személyes támadásoktól rettent meg, ekkor jelent meg a sajtóban az az információ, hogy korábban Biszku Béla egyik lánya volt a felesége.
Család, hobbi
Patai Mihálynak általában a kollégái sem nagyon ismerik a magánéletét, legfeljebb annyit említenek meg, hogy Patai ismét megházasodott, illetve nagyon büszke a lányára, aki külföldön végzett, és egy oxfordi pszichiátriai intézetben dolgozik, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is sikeres. Róla még annyit hallottunk, hogy édesapjával ellentétben kifejezetten laza.
Patai szereti a zenét, meglepő módon elsősorban a heavy metalt, intenzív kultúrafogyasztó (szereti a szépirodalmat és a festészetet). Állítólag még a műgyűjtéssel is kacérkodott, de miután vett pár Szász Endre-képet és a rengeteget alkotó mester képei elkezdtek leértékelődni, felhagyott a gyűjtéssel.
Bankszövetségi vezető
Patai Mihály 2011. április 15-től a Magyar Bankszövetséget is elnökként vezette. Itt nehezebb a munkáját megítélni, hiszen Matolcsy Györggyel (Patai személyes barátjával) szemben a hazai bankok sok kudarcot is elszenvedtek a különböző bankadók, illetékek vagy a végtörlesztés formájában, és a bankszövetségi vezetők véleménye is megoszlott abban, hogy az elnök kihozta-e a maximumot a tárgyalásokból, csak éppen semmi játéktere nem volt, vagy lehetett volna-e ügyesebb.
A kormány olykor nem is tartotta be ígéreteit, az egyik ilyen „árulásnál”, 2012 novemberében le is mondott Patai, de aztán megint ő lett az elnök. Egyik vezetőtársa szerint eleinte nehezen viselte a kormányzat felől érkező csapásokat, de később fokozatosan megváltozott a véleménye, és elfogadhatónak ítélte a terheket. Azt is hallottuk, hogy olykor nem is a kormányzattal vívott csörték voltak számára megterhelőek, hanem a sok nagy egójú bankár konszenzusos véleményének kialakítása. Az MNB-alelnöki kinevezésével természetesen új bankszövetségi elnököt kell választani.
Nyugdíj helyett MNB
Amint elhagyta az UniCreditet, a piacon felerősödött az a pletyka, hogy az egyre jobb magyar–olasz politikai kapcsolatok révén valamiképpen az UniCredit is az államközeli bankportfólióba kerülhet. Patai ezt nem szerette volna megvárni.
Patai Mihály elmondása szerint azonban másról van szó, neki konkrét visszavonulási terve volt, 2020 áprilisáig szólt az UniCredit operatív vezetésére szóló megbízása, utána a bank örökös fb-elnöke lett volna a megbeszélt menetrend szerint, amikor Matolcsy György az MNB-be hívta. Patai húsz perc gondolkodási időt kért, még egy telefonhívást kapott, majd elvállalta.
Jegybanki alelnöki pozíciója ugyan nem az MNB kulcsterületeit (pénzügyi stabilitás, monetáris politika) érinti, mégis kinevezése után azonnal olyan horderejű ügyekbe csöppent bele, mint például az azonnali fizetési rendszer elindítása vagy elhalasztása, a digitalizáció, illetve a tőzsde felélesztése.
Azt hallottuk, hogy az is a feladata lesz, hogy az MNB nemzetközi kapcsolatrendszerét fejlessze, visszaépítse. A korábbi „kizavarások” (külföldi bankok, IMF) után ezen biztosan lehet mit fejleszteni. Olyan forrásunk is akadt, aki szerint ha a kormány által sokat emlegetett válság megérkezik, Matolcsy újra valamilyen gazdasági tárcát vihet, és akár a jegybankelnöki szék is megüresedik a jövőben.
A menedzser
Portréjának megrajzolásához sokakkal beszéltünk, és határozottan mondhatjuk, hogy kollégái, egykori beosztottjai közül a legtöbben nagyon pozitívan beszéltek róla, de kevesen érezték úgy, hogy valóban ismernék, senki nem mondta, hogy a viszonyuk bizalmas lenne.
Visszatérően hallottuk, hogy hatékony, célorientált cégvezető, aki sokat követel, de tiszteli a munkatársait és legfőképpen azok idejét, nemcsak az értekezletek kezdő, de a záró időpontját is komolyan veszi. Udvarias, nem játssza el a tévedhetetlent, mer kérdezni. Nyitott az ellenvéleményekre, de ha megszületett egy döntés, azt már mindenkinek képviselnie kell.
Célorientált alkat, aki amikor biztosítós volt egyáltalán nem kedvelte a hazai tőzsdét, a részvénytípusú befektetésekben inkább az életbiztosítások versenytársát látta, amikor azonban a BÉT egyik akkori tulajdonosához került, akkor el kezdte jobban érdekelni a tőkepiac.
Nem vagyok óvó bácsi
Patai egyik legtöbbet kiemelt tulajdonsága, hogy a nagyon bonyolult kérdéseket is leegyszerűsíti egyszerű döntésekre. Ha ő dönt, akkor gyors, de szereti, ha a vezetőtársainak delegálhat feladatokat.
Egy történet szerint egyszer az egyik vendége panaszkodott a földszinti recepciónál elhelyezett süppedős fotelekre. „Nem ügyfélbarát, nehéz belőlük felállni” – mondta. Amikor befejeződött a tárgyalás, Patai lekísérte a vendégét, beleült a székbe, megvizsgálta a fotelt. Két nap múlva már új bútorok érkeztek.
Kevés dologgal lehet viszont úgy felbosszantani, mint amikor azt várják tőle, hogy ő tegyen igazságot két részleg, például a vállalati és a lakossági ágazat vitájában.
Nem vagyok óvó bácsi, ti pedig nem vagytok óvodások
– vallja. Feltéve persze, ha férfiak veszekednek, mert konzervatív szemlélete alapján egy-két közvetlen kolléganője kivételével minden női munkatársát magázza.
Még az Allianzból hallottuk, hogy egy frissen kinevezett üzletági vezető panaszkodott nála, hogy a vezetőtársai nem fogadják el, nem együttműködőek. Patai megállt, és közelről ránézett: „Ne haragudj, de úgy látom, hogy nem véres az orrod. Addig pedig ne gyere ide, amíg nem vívtad meg a csatáidat.”
Mind az Allianzból, mind az UniCreditből hallottunk arról történeteket, hogy folyamatosan, kikacsintás nélkül vallja, hogy a magyar leányvállalat első emberének legfontosabb feladata a tulajdonos kiszolgálása.
Nem a munkavállalókat képviselem a tulajdonossal szemben, hanem a tulajdonost a részérdekekkel szemben
– mutatkozott be állítólag 2006-ban az UniCreditben.
Munkaebédek
A kimért, mindig elegáns külső valójában jó humorú társasági embert takar. Patai szereti a hadvezérekről, hadviselésekről szóló könyveket, e témában kifejezetten jártas. Sokszor „munkaebédel”, szinte egyetlen napot nem hagy ki, hogy a kedvenc helyein (korábban elsősorban a Fausto's Ristorantéban) ebédeljen üzletfeleivel, politikusokkal, bankártársaival, vagy sokszor saját munkatársaival. Ezeken a helyen „saját” asztala volt/van. A legenda szerint a Fausto'sban még az is előfordult, hogy a Medgyessy-kormányzat szerette volna lefoglalni az éttermet, de a tulajdonos kijelentette, hogy azt nem lehet, az „elnök úr” már lefoglalta a szokásos asztalát.
Amúgy nem volt az a barátkozós bankvezető, aki váratlanul lejár az egyes osztályokra, a trading roomba érdeklődni. Nála ugyanis az ilyen látogatásoknak is megvolt a maga rendje, ment az osztályokra, a fiókokba, de nem Mátyás királyként, hanem előre bejelentett menetrend szerint.
Azt nem tudjuk, hogy mennyire vannak és kik a személyes barátai, hallottuk Matolcsy György jegybankelnök, Bayer József (Axel-Springer, CIG) milliárdos, illetve a már említett Fodor Gábor nevét is mint a közvetlenebb kapcsolatait.
Botrányok
Személyét, szakmai pályáját nagyjából elkerülték a botrányok. Az Allianz GVH-s elmarasztalása ugyan az ő vezetői időszakát érintette, de már csak akkor pattant ki, amikor távozott.
Az UniCreditnek nem voltak kifelé ügyei, belül is legfeljebb egy-egy személyes döntését sérelmezték a kollégák (például amikor a fáma szerint egy évtizedes közmegbecsülésnek örvendő HR-vezetőnek azért kellett mennie, hogy legyen helye egy olasz menedzsernek), de összességében Patai személyes reputációja szinte sértetlen.
Ami szaftosabb téma a médiába vele kapcsolatban bekerült, az jellemzően Matolcsy György jegybankelnökhöz fűződő barátságából adódott.
Patairól egyébként azt tartják, hogy személyes kapcsolatait nem politikai alapon válogatja meg, Matolcsyval akkor is jóban volt, amikor utóbbinak nem volt pozíciója, sőt ebben az időszakban az UniCredit tanácsadóként is alkalmazta.
Ezt is emlegette a sajtó, de még sokkal inkább azt a kérdést feszegette, hogy Patai Mihály bankszövetségi elnök adott-e használatra vagy bérbe a budai Várban egy lakást a bankokat felügyelő MNB elnökének, vagyis Matolcsynak. A témát elég lassan és kissé vérszegény módon cáfolta, cáfolgatta a két érintett.
Nem ő a number one
Patai Mihály visszatérően emlegetett gondolata, hogy
Ez utóbbit ő valóban meg is éli.
Ahogy Patai mondta egyszer „a vezérigazgató nem lehet okos, pláne nem zseni, vagy kreatív, az ilyen bankvezérek sorra megbuktak.”
Viszont az első embernek tudnia kell dönteni, tudnia kell jó kollégákat kiválasztania, és képviselnie kell a tulajdonosa érdekeit. Valóban vallja, hogy nem az a feladata, hogy mindenbe beleszóljon, hanem az, hogy mindenhol a terület legjobbjai dolgozzanak. Aki Patainál önállóságot kap, az valóban élvezheti ezt, igaz, a nagy önállóság egy magas elvárásokat megfogalmazó vezető alatt azt is jelenti, hogy hibázni nem sokszor lehet.
Egyszer már járt itt
Patai Mihály nem először lesz tőzsdeelnök. A tőzsdével először akkor került intenzívebb kapcsolatba, amikor az UniCredit is részesévé vált a Budapesti Értéktőzsde felvásárlásának.
A régi történet során néhány ügyes „tőzsdés”, így Pintér Zoltán, a Buda-Cash első embere, Albrecht Ottó (Cashline), Leisztinger Tamás és Korányi G. Tamás fantáziát látott a Budapesti Értéktőzsde felvásárlásában, ezt meg is valósították, és végül osztrák entitások (osztrák bankok, letétkezelők és a Bécsi Értéktőzsde) felé szálltak ki óriási haszonnal.
Az UniCredit is tulajdonos lett, és a BÉT elnökévé Szalay-Berzeviczy Attilát választották, aki „civilben” Patai egyik beosztottja volt, mert az UniCreditben a letétkezelést vezette.
Meglepő módon Patai végül éppen őt követte a tőzsde elnöki posztján. Viharos időszakban, mert a 2008-as nagy világégés közepén jártunk, a Lehman-csőd után. Az UniCredit már éppen hátrébb lépett a történetből, a Wiener Börse lett a vezető tulajdonos, de ezt csak azzal a feltétellel vállalta, ha a jó kapcsolatrendszerrel rendelkező Patai lesz az új elnök.
Nehéz időszakban
A tőzsde elnökeként elsősorban Mohai György akkori vezérigazgatóval volt munkakapcsolata, de érdekesség, hogy a mai vezérigazgató, Végh Richárd is a tőzsdén dolgozott ekkor.
Patai időszaka tőzsdei szempontból nem volt könnyű, nagy áresések jellemezték, olykor kuruc–labanc ellentétek alakultak ki az osztrákok tulajdonolta, de magyarok dominálta hazai tőkepiacon, nagy feladat volt a XETRA-rendszer bevezetése, de a tőzsde jól vezetett intézmény volt, az igazgatósági ülések nagyon rövidek voltak, az előzetesen egyeztetett menetrend szerint zajlott minden, Patai nagy fegyelmet tudott tartani.
Vezetői stílusa
Ahol Patai megjelenik, ott nem kérdés, hogy ki a főnök, de nincs kiabálás, nincs idegeskedés, szervezetten és flottul működik minden. A mai BÉT-en sem kérdés (eddig sem volt az), hogy az MNB szava lesz a döntő.
Természetesen Pataival kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy miként tud valaki a jelenlegi jobboldali kormányzatban ennyire fontos MNB-s, BÉT-es pozíciókat kapni, akinek korábban a baloldal kormányfőjelöltjeként is felmerült a neve.
Ahogy azonban egyik beszélgetőpartnerünk mondta, vannak olyan alkatú vezetők – legyen a példánk Schmitt Pál, akit minden politikai rendszer elfogadott, az átkosban MOB-főtitkár, Horn Gyulánál nagykövet, Orbán Viktornál köztársasági elnök lehetett –, akik kellően politikusak a saját pályájukon, de kellően apolitikusak a közéletben, ráadásul nyelveket beszélnek, volt gyerekszobájuk, kifogástalanul öltözködnek, rugalmasak.
A szintén udvarias, elegáns és nyelveket beszélő Patai már személyisége folytán is biztosan erős és felkészült képviselője lesz a tőzsdén az MNB-nek. Nem fog a piac szereplőivel lelkizni, nem fog bizalmaskodni, vélhetően nem is kapkod, vagy újít állandóan, de az MNB gondolatait markánsan és erősen közvetíti. | A hadvezér, akinek mindig üres az íróasztala | Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen kinevezett alelnöke és a tőzsde régi-új elnöke hadvezér jellegű vezető. Nem ő szeretne lenni a cég legokosabb embere, de tud dönteni, tekintélye van. Mindig rend van körülötte, megadja, de meg is követeli a tisztelet, nála nincs késés, mert az a tiszteletlenség jele. Szellemes társasági ember, de az elveiről, a magánéletéről, a hobbijairól igazán mégsem tud szinte senki semmit. Portré egy fegyelmezett, de titokzatos menedzserről. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/05/21/a_hadvezer_akinek_ures_az_iroasztala/ | 2019-05-21 11:57:00 | true | null | null | Index |
A mai sajtóhírek után szeretném világossá tenni, hogy mit is csinál a külügyminisztérium. A külügyminisztérium bajba jutott szabolcsi gazdáktól vásárolt terményeket, árut. (…) Tisztelettel szeretném kérni a baloldalt, hogy ne támadjon senkit, és ne támadja a külügyminisztériumot sem azért, mert segítünk bajba jutott magyar gazdáknak
– mondta Menczer Tamás államtitkár Facebook-videójában, miután nyilvánosságra került, hogy a tárca krumplit és almát adott dolgozóinak ajándékcsomagban a karácsonyi ünnepi időszakban.
A nyilatkozat után – az ügy részleteit elsőként közlő Átlátszóhoz hasonlóan – közérdekű adatigényléssel fordultunk a minisztériumhoz. Arra voltunk kíváncsiak, kiktől vásárolt 2020. január 1. és december 15. között burgonyát és almát a külügy. A válaszból kiderült, hogy a tárca ezer zsák 10 kg-os burgonyát, valamint ezer 7 kg-os tálca almát vett Rácz Imrétől összesen 2,5 millió forintért.
Ebből már kiderült, hogy Menczer többes száma egyetlen gazdálkodóra vonatkozik, aki ráadásul csaknem húsz éve a Fidesz tagja, a 2018-as országgyűlési választáson a párt országos listáján is szerepelt.
Teljes nevén Rácz Imre István mindemellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke, valamint a Fidesszel választási szövetségre lépett Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) megyei elnöke.
A 24.hu telefonon érte utol a Szijjártó Péter vezette külügyi tárcának karácsonyi krumplit és almát szállító Fidesz-tagot. Elismerte, ő kötött szerződést egyéni vállalkozóként a minisztériummal, és maga kereste meg a tárcát, ahogyan a szabolcsi önkormányzatokat is ötletével, ami arról szólt, hogy a karácsonyi élelmiszercsomagokhoz szívesen biztosítana magyar terményeket. Mint mondta, legalább három önkormányzatnak szállított, ám nem árulta el, melyeknek. Hozzátette, nemcsak ő, hanem más gazdálkodók is szívesen éltek volna a lehetőséggel. Ugyanakkor arra a kérdésünkre, hogy tud-e más olyan gazdálkodóról, aki másik minisztériumnak vagy önkormányzatnak szállított volna, nem adott egyenes választ. Azt mondta, ebbe nem menne bele.
Mivel Menczer Tamás azzal indokolta az ünnepi terménybeszerzést, hogy azzal bajba jutott szabolcsi gazdákon segítettek, rákérdeztünk Rácz Imre Istvánnál, ő is rászorulónak számít-e. Azt mondta, ha valaki termel például 10 hektáron burgonyát, és nem tudja értékesíteni, az biztos rászoruló lesz. Ugyanakkor a nyilvánosan elérhető adatok szerint Rácz Imre István egyéni vállalkozóként 2019-ben 191 millió forintos forgalmat bonyolított, ám amikor erről az összefüggésről kérdeztük, azt mondta: „az egyik év ilyen, a másik meg olyan”.
Mellékszál a történetben, de Rácz Imre István az Opten cégadatbázis adatai szerint üzlettársa a vád alá helyezett Simonka György országgyűlési képviselőnek a mára felszámolás alatt álló Magyar Termés TÉSZ Kft.-ben. Ez a társaság áll a fideszes képviselő és 32 társa elleni büntetőügy fókuszában, melyben 8,5 év börtönbüntetés kiszabását és 850 millió forintos vagyonelkobzást kért Simonkára az ügyészség. Rácz erre azt mondta, valóban tagja volt a TÉSZ-nek, de semmilyen kapcsolatban nem volt Simonkával. Mint mondta, 2012 környékén kivált a társaságból, ám a cégadatok szerint éppen ebben az évben lett tulajdonos. Arról állítása szerint nem tud, hogy jelenleg is tulajdonosként szerepel a cégiratok közt, szerinte ez adminisztrációs hiba lehet.
Rácz egyébként arra szintén nem adott érdemi választ, hogy nem tartja-e összeférhetetlennek a minisztériumi szerződést. Erre azt közölte, bármelyik budapesti kerületnek szívesen szállítana, függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti vezetés alatt áll. Úgy fogalmazott: | Kétszázmilliós árbevételt produkáló, majd’ 20 éve Fidesz-tag gazdától vett krumplit a külügy | Csak Rácz Imre Istvántól vett krumplit és almát a külügyi tárca 2020-ban – derül ki az Átlátszó által elsőként közölt, lapunk által is kikért adatokból. Korábban Menczer Tamás államtitkár arról beszélt, bajba jutott szabolcsi gazdákat segítettek a karácsonyi időszakban a terményvásárlással. A minisztérium közlése szerint viszont egyetlen gazdától vásároltak: ő nagyon régen Fidesz-tag, egyéni vállalkozása 2019-ben csaknem 200 millió forintos bevételt produkált, a neve pedig egy Simonka-cégben is feltűnik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/02/02/krumpli-kulugyminiszterium-fidesz-menczer-tamas/ | 2021-02-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A kínai gigahitellel épülő Budapest–Belgrád vasútvonal az egyik példája annak, miként telepszik rá Kína a térség országaira. A szófiai székhelyű Demokráciakutató Központ (Center for the Study of Democracy) Európa egyik vezető, független közpolitikai kutatóintézete tizenkét közép- és kelet-európai országban vizsgálta meg, hogy Kína milyen beruházásokkal igyekszik kiterjeszteni gazdasági befolyását, és ennek milyen klímavédelmi hatásai vannak. A pénteken publikált előzetes kutatási eredmények szerint Kína egyre nagyobb gazdasági befolyása a régióban megszilárdíthatja a meglévő kormányzati struktúrákat, így csökkentve Közép- és Kelet-Európa demokratikus életképességét. A kutatók úgy látják, hogy az Európai Uniónak éberebben kellene figyelni Kína európai befektetéseit. A teljes kutatási anyagot várhatóan májusban teszik közzé, azonban egy előzetes, leginkább az Európai Unió mozgásterére koncentráló anyagban Magyarország és a kínai térhódítás összefüggésében előkerült egy ismerős név: Mészáros Lőrincé.
A felcsúti milliárdos az utóbbi évtizedben Magyarország egyik leggazdagabb embere lett, a miniszterelnök barátjaként is ismert egykori gázszerelő nemcsak az ország közpénz fölött diszponáló hivatalaival, hanem Orbán Viktor családjával – vejével, Tiborcz Istvánnal és édesapjával, Orbán Győzővel – is üzleti kapcsolatba került. Emellett Kína európai térnyerésének egyik közreműködője és haszonhúzója – világít meg egy új aspektust a tanulmány.
A magyarul leginkább ártalmas vagy korrozív tőkének nevezett jelenség olyan befektetéseket, tőkekihelyezéseket, hiteleket fed, amelyek természetüknél fogva ártalmasak a fogadó ország demokratikus berendezkedésére nézve. A tanulmányban is megszólaló Krekó Péter szerint olyan befektetésekről van, amelyek az érintett országnak nem kerülnek sokba, ugyanakkor nagy befolyást lehet velük vásárolni.
Ezek legalább annyira politikai, mint gazdasági befektetések. Kínának például mindkét szempontból rendkívül előnyös a Budapest–Belgrád vasútvonal: egyrészt a szállítási útvonaluk miatt fontos észak-déli összeköttetés, másrészt hatalmas szimbolikus jelentősége van, hiszen egy nem uniós országból az EU-ba vezet. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kedvezményezettek kormányközeli vállalkozások Szerbiában és Magyarországon is. Kína így egyszerűen és szinte semmi pénzért tud politikai befolyást vásárolni, hiszen végső soron a magyar adófizetők állják a cechet
– fejtette ki a Political Capital igazgatója, aki úgy látja, olyan konstrukcióról van szó, amellyel Kína csak nyerni tud.
Lényeges és Krekó Péter szerint az orosz-magyar kapcsolatokra is jellemző aspektus az ideologikus és emberi jogi szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyó közeledés. Ennek kézenfekvő példája, amikor Magyarország blokkolta az Európai Tanács Kínát emberi jogi szempontból elítélő határozatát, és ebbe a sorba illeszkedik egy friss fejlemény is: Magyarország egyedüli uniós tagállamként nem támogatta azt az állásfoglalást, amelyben az EU elítélte az orosz hatóságok erőszakos fellépését az Alekszej Navalnij letartóztatása után Oroszországban kezdődött békés tüntetésekkel szemben. Krekó szerint a korrozív tőke lényegi eleme, hogy a politikai elit megvásárlásával tulajdonképpen bevásárolják magukat nemcsak az adott ország döntéshozói szintjeire, hanem ezen országokon keresztül jelen esetben az Európai Unió döntéshozatalába is.
Az Európai Tanácsban minden egyes állam szavazattal rendelkezik és egyre jobban kirajzolódik, hogy bizonyos kérdésekben rendre Magyarország és Görögország a kerékkötő, a leglelkesebb vétózó. Természetesen nagyobb országokban is lehet befolyást vásárolni, azonban egy jelentősebb uniós tagállamban sokkal jelentősebb áron is lehet ezt megtenni. A „corrosive capital” azokban az országokban tud igazán veszélyes lenni, ahol a demokratikus intézményrendszer gyenge, mert ezen keresztül erősebb hatást lehet gyakorolni a gazdasági és politikai döntéshozatalra. Kisebb a transzparencia, erre a legjobb példa a Budapest–Belgrád vasútvonal dokumentumainak titkosítása.
Nem csak a kínaiak befolyása nő
A bezárkózás hosszú évtizedei után Kína új alapokra helyezte gazdasági külkapcsolatait, ám ezúttal sem az ajtók szélesre tárásáról, hanem a gazdasági befolyás, a „puha hatalom” kiépítéséről és bebetonozásáról van szó. Az Új Selyemútnak is nevezett Egy Övezet, Egy Út Kezdeményezés egy olyan globális infrastrukturális és gazdaságfejlesztési terv, amely Kínát igyekszik minél erősebben összekötni Európa, Ázsia, Afrika, Latin-Amerika és a Csendes-óceán országaival. A módszer egyszerű: hatalmas tőkebeáramoltatás, jellemzően olyan infrastrukturális beruházásokkal, amelyeket Kína hitelez, és gyakran éppen kínai cégek kiviteleznek. Az Új Selyemúton belül Európa fontos stratégiai terület, a kontinensen Kína igyekszik szegmentáltan kezelni az egyes régiókat, a kelet-európai terjeszkedésre létrehozták a 17+1 kezdeményezést, amely magában foglalja az összes volt kommunista országot és Görögországot. A fókuszban a közlekedési és az energetikai infrastruktúra van, a dolgukat pedig jelentősen megkönnyítik a közép- és kelet-európai országokban jellemző körülmények: a hatalmas tőkebefektetési igény, a lazább kormányzási és demokratikus normák, az átláthatatlan közpénzes beruházások, az alulértékelt eszközök és a kormányok hajlandósága arra, hogy akár átláthatatlan ügyletekben is részt vegyenek.
Az Új Selyemút magyarországi szakasza a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítése.
Talán a megvalósítás sem meglepő, a beruházás jelentős részét Kína hitelezi úgy, hogy a kivitelezést két kínai cég, illetve Mészáros Lőrinc érdekeltsége végzi. A hitelezési konstrukció bevált recept, hiszen a fejlődő országoknak nagy infrastrukturális fejlesztéseket kell tető alá hozniuk, ha be akarnak kapcsolódni a globális termelési láncokba, ehhez könnyű útnak tűnhet a piaci árnál olcsóbb kínai hitel. Pedig az adósságcsapda nagyon is reális fenyegetés: Tádzsikisztánban már két aranybánya, Dzsibutiban egy katonai bázis került kínai kézbe, miután nem tudtak törleszteni, a kínai hitelből, kínaiak által épített, majd szintén a fizetésképtelenség miatt 99 évre kínai kézbe került Srí Lanka-i kikötő története pedig bejárta a világot.
Az összegzés szerint az elmúlt évtizedben körülbelül 14 milliárd dollárnyi kínai tőke érkezett a régióba támogatások egyebek mellett fejlesztési hitelek és koncessziós megállapodások formájában. A kínai projektekhez kapcsolódó kölcsönök átlagosan a GDP 5,6 százalékára rúgnak a régióban, de néhány kisebb gazdaságnál ez az arány jelentősen nagyobb. Montenegró az elmúlt nyolc évben két nagy autópálya-építési megállapodást írt alá Kínával, csaknem 1,84 milliárd euró értékben. A beruházásokat 85 százalékát a kínai Exim Bank finanszírozza kétszázalékos éves kamatlábbal, ötéves türelmi idővel és 20 éves törlesztési ütemezéssel. Mindkét autópálya-projektnél feltétel volt a kínai állami tulajdonú infrastruktúra-óriás, a China Road and Bridge Corporation bevonása és kínai építőmunkások alkalmazása – bár Montenegró 15,7 százalékos munkanélküliségi rátával küzd. A projekteket nagyvonalúan mentesítették az adók és vámok alól. Az IMF és a Világbank szerint ezek a felelőtlen beruházások is hozzájárultak az államadósság exponenciális növekedéséhez, amely a GDP 70 százaléka fölé emelkedett Montenegróban.
Ahogyan a fenti ábrán is látszik, a Nyugat-Balkán sokkal vonzóbb célpont, mint más tagállamok, a kutatók szerint azért, mert ezekben az országokban a kínai beruházásoknak nem kell megfelelniük az EU szigorú átláthatósági, verseny- és környezetvédelmi szabályainak. Így a költségek és a hosszú időre garantált függés mellett fájdalmas klímaügyi következményekkel jár Kína terjeszkedése: a régióbeli kínai beruházások ütközhetnek az Európai Zöld Megállapodás elveivel, és elszívják az erőforrásokat a üvegházhatású gázok kibocsátását visszaszorító beruházásoktól. A növekvő kínai jelenlét az energiaágazatban alááshatja az EU-tagállamok 2030-as és 2050-es, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzéseit, valamint a nyugat-balkáni hat uniós tagjelölt ország energiaügyi vállalásainak végrehajtását. | Kína láthatatlan kezébe Magyarországon Mészáros Lőrinc kapaszkodik | Az adófizetőkre testált elképesztő költségekkel, átláthatatlansággal és a politikai elit megvásárlásával szerezne egyre nagyobb befolyást Kína. Az Új Selyemutat a miniszterelnök barátja is építi. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/02/kina-lathatatlan-kezebe-magyarorszagon-meszaros-lorinc-kapaszkodik/ | 2021-02-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Aznap tudta meg közös ismerősöktől, hogy Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök felesége lett Obrusánszki Barbara — árulta el nekünk a telefonban kedden Barna Izabella. A két nő nemrégiben ugyanazon 1,665 milliárd forint értékű adásvételi ügyletben szerepelt. Az üzlet lényege az volt, hogy 2020 végén négy amerikás magyar 1022 hektár földet és ehhez tartozó ingatlantulajdont adott el ezért az összegért öt vevő részére.
A vevők közül hárman: Barbara, valamint szülei is az Obrusánszki családhoz tartoznak. Az egyaránt kelet-magyarországi kötődésű eladók és vevők között van ismeretség: a huszonéves Obrusánszki lányt Barna Izabella még gyermekkorából ismeri. Obrusánszki Zsolt pedig egy időben kézbesítési megbízottja volt Barnáék cégében az egyik tulajdonosnak. Úgy tudjuk, az Obrusánszki apuka az elmúlt időszakban említést tett arról, hogy
lánya várhatóan férjhez fog menni valakihez, aki „nagy ember”.
A napokban derült ki, hogy Rogán Antalnak új, Barbara névre hallgató felesége van. Az eset érdekessége, hogy ez a nyilvánosság számára a korábban a magánéletével is a bulvársajtóban szereplő miniszterelnöki kabinetfőnöknek csak az idén januárban leadott vagyonnyilatkozatából derült ki. A többi képviselő házastársához hasonlóan Rogán Barbara is adott le vagyonnyilatkozatot, de ez nem nyilvános. Pedig a fenti ügylet fényében érdekes volna.
Az üzlet pikantériája, hogy a vevők alig 83 millió forintot tudtak összeszedni a vételárhoz. A maradék összeget, azaz közel 1,6 milliárd forintot a Budapest Bank Zrt. finanszírozza a 2020 novemberére datált adásvételi szerződés szerint. A Budapest Bank emellett egy másik, tavaly októberi szerződés szerint további, összesen 315 millió forintos összegű kölcsönt biztosított az Obrusánszki Zsolt érdekeltségébe tartozó Ductus Kft.-nek. A kérdéses időszakban a Budapest Bank kormányzati irányítás alatt állt.
Kié lett a föld?
A mindösszesen 1022 hektárnyi föld Borsod megye nyugati csücskében található. A földekről szóló adásvételi szerződés kifüggesztésre került a tardonai önkormányzatban, valamint jelenleg az önkormányzat weboldaláról is elérhető; mi is itt bukkantunk rá. Ebből kiderül, hogy a vevők a teljes 1,665 milliárd forintos vételár szokatlanul nagy részét, 1,58 milliárd forintot a Budapest Bank földvásárlási kölcsönéből kívánják rendezni.
A Budapest Bank állami kézben van azóta, hogy az Orbán-kormány megvásárolta. Az állami tulajdonost Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter képviseli a Budapest Bank részvényeit birtokló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-ben. A bank egyike annak a három állami-kormányközeli tulajdonú pénzintézetnek, amit éppen bankholdingba készülnek egybegyúrni. Novemberben a Telex azt írta: a másik két bank hitelportfóliója „eléggé tele van politikafüggő („NER-es”) hitelekkel, a Budapest Banké még nem annyira, de azért már ott is vannak ilyenek”.
A szerződést november 20-án ellenjegyezték; szövege szerint a vásárlóknak kilencven napjuk van átutalni a vételárat azután, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv rábólintott az adásvételre. Ha a Budapest Bank meggondolná magát, a vevők kénytelenek lesznek önerőből kifizetni a vételárat. A Blikk szerdai cikke szerint Rogánék decemberben, vagyis
a szerződés megkötése után röviddel keltek egybe.
A hatósági pecsétre minden esélyük megvan a földvásárlóknak. A vevők mindegyike földművesként van nyilvántartva, helyben bejelentett lakosként pedig elővásárlási joguk is van bizonyos területekre. Érdekesség, hogy a szerződésből kiolvashatóan mindhárom Obrusánszki nem sokkal a biznisz előtt fedezte fel magukban az agrárvonzalmat: augusztus 14-én vették fel őket a földműves-nyilvántartásba az edelényi földhivatalban.
A jelenkori magyar szokás szerint 300 hektár fölött beszélünk nagybirtokról, amit ez a méret jócskán meghalad. Ugyanakkor úgy találtuk, hogy a földek nem alkotnak egyértelműen egybefüggő, homogén egységet. A szerződés hosszan sorolja a mintegy 209 különböző helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanokat Dédestapolcsány, Nekézseny, Kisgyőr, Tardona, Borsodbóta, Csokvaomány, Csernely, Lénárddaróc, és Sáta térségében. Ezek között van több Natura 2000-es terület, de van agyagbánya és vízmosás is. Helyi forrásból úgy értesültünk: a földeket nem tartják éppen a legjobbnak. Több építmény is megtalálható a telkeken.
Úgy tudjuk, az eladók — ifjabb és idősebb Halmos John, Barna László és Barna Izabella — ma egyaránt az Egyesült Államokban tartózkodnak, különböző iratokon, weboldalakon részben ugyanazokkal a csokvaokmányi, illetőleg a tengerentúli Ohióban található címmel szerepelnek. Barnáék magyar cége, a Barna Vállalkozás Kft. csokvaokmány-kismezőpusztai címre van bejegyezve, a cég haszonbérletében lévő ingatlanok az adásvétel részét képezték.
A helyi zuhanyhíradó szerint a cég tevékenységet ma nem végez: korábban szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoztak, de az állatokat pár éve eladták. Beszámolói szerint az elmúlt két évben a főtevékenységként gabonatermeléssel foglalkozó cég egyaránt veszteséges volt. Ebben a cégben volt 2002 és 2009 között az akkori egyik tulajdonos, az amerikai lakcímű Barna Imre kézbesítési megbízottja a dédestapolcsányi Obrusánszki Zsolt.
Frissbirtokosok Az adásvételi szerződés szerint a vásárlók egyaránt 1/5-1/5 arányban részesednek az 1022 holdas birtokból. Az Obrusánszki család tagjai mellett közéjük tartozik az egyaránt nyíregyházi illetőségű Farkas Zsigmond és Mageráné Mező Szilvia. Farkasnak más kapcsolata is van az Obrusánszki családdal: nyíregyházi lakcíme a német állampolgár Obrusánszki Zsoltnénak, valamint Barbarának is tartózkodási helyként szolgál. Farkas Zsigmondról korábban a 444 írt, mert kültagja volt egy olyan bt.-nek, amely 2014-2015 során különös körülmények között százmilliónál is több forintnyi közbeszerzéses megbízást nyert el mindenféle képzésekre. Még korábban, 2012-ben egészségturisztikai élményközpontra nyertek el 48 millió forintos támogatást: ilyet hiába kerestek az újságírók a bt. székhelyén. Tavaly januárig Mageráné Mező Szilvia érdekeltségébe tartozott Nyíregyházán a Caballus lovasmajort működtető Caballus Nonprofit Közhasznú Kft., amely 2015-ben LEADER-támogatásból vásárolhatott 16 millió forint értékben eszközöket, 2019-ben pedig a Kisfaludy programból kapott 37 millió forintot családbarát szálláshely fejlesztésére.
Bankhitel a cégnek is
Vélhetően nem független a földvásártól, hogy az Obrusánszki Zsolt és Farkas Zsigmond érdekeltségébe tartozó Ductus Kft. szintén nemrégiben összesen 315 millió forint összegű kölcsönt kapott a Budapest Banktól. Obrusánszki és Farkas tavaly augusztusban 1/4-1/4 arányú tulajdonrészeket vásároltak az agrártanácsadással foglalkozó Ductus addigi kizárólagos tulajdonosától, az ügyvezetéssel is megbízott Hernáczki Ibolyától.
Egy 2020. október 1-i keltezésű jelzálogszerződés szerint, amely a Budapest Bank, valamint a Ductus három tulajdonosa között köttetett, a pénzintézet 2022 szeptemberi lejárattal egy 240 millió forintról szóló eseti kölcsönszerződést, valamint egy 75 millió forintról szóló éven túli beruházási kölcsönszerződést kötött a vállalkozással. A banknak a kamatos törlesztésig zálogjoga van az üzletrészeken.
2020 novemberi álláshirdetések arra utalnak, hogy a Ductus bővíteni készül a tevékenységét. Az egyik ilyen hirdetés szerint több megyében területi képviselőket, valamint olyan felsőfokú végzettségű exportértékesítőket kerestek, akiknek feladata „új, európai partnerkapcsolatok felkutatása a Ductus Kft-hez tartozó gazdák terményeinek értékesítése céljából”.
Szerdán reggel telefonon kerestük Hernáczki Ibolyát. A hívást először egy kollégája vette fel, az ő elmondásából először úgy tűnt, nem tudunk ma a cégvezetővel beszélni. A munkatárs elmondása szerint ugyanis Hernáczki most rendkívül elfoglalt: egész nap állásinterjúkat csinál, majd egy nagy tárgyalásra is készül. Rogán Antal nevének említésével mégis előkerült a résztulajdonos-ügyvezető, aki azt mondta: “nem vagyok képben azzal, hogy ki kinek a kije, én dolgozok”.
Hernáczki elmondta, hogy új cégtársaival “ezeréves cimborák”, a Ductus pedig szaktanácsadással, képzéssel, beruházási támogatással foglalkozik. Az is kiderült, hogy Hernáczki még kizárólagos tulajdonosként kezdett el a kölcsönön ügyködni. A hitelt a Ductus viszont csak azután kapta meg, hogy bevette az új üzlettársakat.
Azt sem árulta el, hogy a 315 millió forintos kölcsönt mire tervezik fordítani. Pedig legutolsó, 2019. végi beszámolója szerint a Ductus szűk 29 millió forintos forgalmat bonyolított az évben, tehát a kölcsön igen jelentős összeg a vállalkozás életében.
Cherchez la femme
Rogán Antal harmadik feleségéről nem sokat lehet tudni, annak ellenére, hogy Obrusánszki Barbaráról korábban már írtak a sajtóban, mint a miniszterelnöki kabinetfőnök kedveséről. Egy tavalyi online fórumbeszélgetés szerint akkor még több közösségi médiás fotót is könnyedén meg lehetett találni a nőről. Azóta mintha gondos kezek tüntették volna el ezeket. Úgy tudjuk, legalább egy esetben Rogán Antalhoz köthető ügyvéd járt el ezügyben.
Obrusánszki nevére rákeresve ma mindössze néhány találatot, köztük egy ezen a néven, 2016-ban az ELTÉ-n leadott szakdolgozatot kapunk. A név viselője 2010-ben érettségizett a kazincbarcikai Szalézi Szent Ferenc gimnáziumban. Középiskolásként 2009-ben még nem került a Pearl of Borsod szépségverseny shortlistjére, de két évvel később már döntős volt a Miss Aquaworldön. Egy horvát oldal 2017-es beszámolója szerint Obrusánszki Barbara akkoriban modellkedéssel foglalkozott.
A 49 éves, fideszes Rogán Antal vezeti a kormányzati hirdetési pénzeket csatornázó Miniszterelnöki Kabinetirodát. Korábban előző feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával együtt sokat szerepelt a bulvársajtóban is, válásukról a kabinetiroda közleményt adott ki. Az új házasságról alig tudni valamit. A hír kipattanása után szerdán jelent meg a decemberben tartott esküvőről néhány részlet a Blikk című bulvárlapban. Ez a cikk nem említi Obrusánszki leánykori nevét, ezzel szemben leszögezi: “a hölgy nemcsak csinos, okos is”.
Rogán Antalt emailben kerestük az üggyel kapcsolatban, a cikk kéziratának lezárásáig nem válaszolt. Obrusánszki Zsoltot egyelőre szintén nem sikerült elérnünk.
Sarkadi Nagy Márton — Zimre Zsuzsa | Állami bank finanszírozza Rogán Antal új neje és családja több mint ezer hektáros földvásárlását | Többszáz hektárnyi móringot villanthat Obrusánszki Barbara. A miniszterelnöki kabinetfőnök új neje és annak szülei két további társukkal még az esküvő előtt, novemberben szerződtek 1022 hektár földbirtok adásvételéről. A vételár oroszlánrészét a kormányzati irányítás alatt álló Budapest Bank 1,58 milliárdos hitele fedezi. A pénzintézet ősszel 315 millió forint kölcsönt biztosított az Obrusánszki apuka friss céges érdekeltségének is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/02/02/allami-bank-finanszirozza-rogan-antal-uj-neje-es-csaladja-tobb-mint-ezer-hektaros-foldvasarlasat/ | 2021-02-02 14:04:15 | true | null | null | atlatszo.hu |
A balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa Bence érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), miközben ő a szervezet tanácsadója, és a hírek szerint ő tett javaslatot a támogatottak névsorára is – írta meg a 24.hu.
A Laposa-érdekeltségek támogatásával azonban nem csak az a baj, hogy gyanús körülmények közt jutottak a pénzhez, hanem az összeg is, amely enyhén szólva vaskosnak tűnik.
Két cég, egy cégcsoport
Technikailag két Laposa-cég kapja a támogatást:
Laposa Gasztro Kft.,
Laposa Friss Kft.
A Gasztro 71,5 milliót kap a badacsonytomaji „Laposa borterasz teljes körű felújítására”, míg a Friss 71,5 milliót kap a „Friss terasz funkcionális bővítése, szolgáltatáskínálat növelésére”. Nem csak technikai különbségről van szó, ez két külön terasz – azt azért érdemes megjegyezni, hogy a Friss és a Gasztro testvércégek, mindkét kft. a Laposa család tulajdonában álló Laposa Birtok Kft. leányvállalata.
Külön nézve a támogatások összege hatalmas, a Friss 2019-ben 72 millió forintos árbevételt ért el, a megelőző évben pedig 79 millió forintosat, 1,2–1,3 millió forint nyereség mellett (2020 a járvány miatt biztosan gyengébben sikerült). Vagyis az állami támogatás mértéke nagyobb, mint a cég éves árbevétele. A helyzet a Gasztro esetében sem nagyon más, az 2019-ben 120 millió forintos árbevételt könyvelt 14 millió forint nyereséggel.
Sok eszköz egyik cégben sincs, az ingatlanok is a Laposa Birtok Kft.-ben vannak. Apropó Laposa Birtok: az összesen 143 millió forint állami támogatás még a főcég méretéhez képest sem elhanyagolható. A Birtok 2019-ben 446 millió forintos árbevételből ért el 46 millió profitot – a megelőző évek szép növekedése után, 2015-ben még csak 182 millió forint volt az árbevétel és 21 millió a profit.
A bővülésnek persze ára volt, 2019 végére már bő félmilliárd forint adósság halmozódott fel a cégben. A befektetett eszközök értéke (ide könyvelik az ingatlanokat is) 604 millió forint volt – a 173 millió forintos fejlesztési támogatás ehhez képest sem csekély.
Nem ez az első nagy támogatás
Az MTÜ összesen csaknem 1,5 milliárd forint egyedi támogatást ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Balatoni Kör és a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) negyven tagjának. A Balaton Kör elnöke pedig nem más, mint Laposa Bence. Laposa a 24.hu szerint egy titkos találkozót szervezett tavaly augusztusban, ahova csak azokat hívta meg, akiket a Balatoni Kör elnökeként érdemesnek tartott az MTÜ pénzosztására, a találkozón az MTÜ képviselői ismertették, hogyan juthatnak a kiválasztottak egyedi támogatáshoz. Ezután novemberben a kiválasztottak kaptak egy levelet, ami után pár nap állt rendelkezésükre a pályázat beadására, majd hamarosan megkapták a támogatási okiratokat.
A cikk megjelenése után Laposa egy közleményt juttatott el a lapnak, melyben arról ír, hogy az egyesület elnöke és teljes elnöksége felajánlotta lemondását, az elnökség ügyvivőként folytatja tovább a munkáját a következő közgyűlésig. | Annyi állami támogatást kapott az egyik Laposa-cég, mint az éves árbevétele | A balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa Bence érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), miközben ő a szervezet tanácsadója, és a hírek szerint ő tett javaslatot a támogatottak névsorára is – írta meg a 24.hu.
A Laposa-érdekeltségek támogatásával azonban nem csak az a baj, hogy gyanús körülmények közt jutottak a pénzhez, hanem az összeg is, amely enyhén szólva vaskosnak tűnik. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20210202_mtu_laposa_bence_balaton | 2021-02-02 16:09:52 | true | null | null | HVG |
Újabb nagyértékű közpénzes megbízással gyarapodott a NER elsőszámú takarítócégeként ismert B+N Referencia Zrt., amely olyan ütemben kapja az állami megrendeléseket, hogy lassan kiérdemli a tisztítás Mészárosa címet. Ezúttal a Ferencvárosi Torna Club (FTC) közbeszerzési eljárásán futottak Referencia Mosodák Kft. nevű cégükkel közösen: az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint az FTC-MVM Népligeti Sportközpont takarítási, karbantartási és üzemeltetési feladatait látják el úgy, hogy a céget havonta 41,9 millió forint + áfa átalánydíj illeti meg, ami éves szinten nettó 503,9 millió forintra rúg. A higiéniai töltőanyagok díja évente nettó 125,987 millió, a pályakarbantartási anyagoké pedig nettó 269,9 millió forint. A keretmegbízás négy évre szól, a szerződéskori összérték 3,5 milliárd forint.
A B+N Referenciának nem volt nehéz dolga, rajtuk kívül csak az ÚJLAK MM Üzemeltető Kft. pályázott a munkára, ajánlatukat azonban érvénytelennek minősítették, mivel a cég az előírt határidőig nem bocsátotta rendelkezésre az ajánlati biztosítékot.
Bár a B+N Referencia Zrt. neve kevésbé csenghet ismerősen, mint más, a NER első köréhez sorolt vállalkozásoké, az általuk bejárt út nagyon hasonló. A cég korábban Simicska Lajos üzlettársa, Fonyó Károly közvetett tulajdonában állt, több mint öt éve azonban már azé a Kis-Szölgyémi Ferencé, aki Tombor András üzlettársaként vált ismertté. Tombort pedig Habony Árpád hitelezőjeként tartják számon a miniszterelnöki tanácsadó NAV-vizsgálata óta. Kis-Szölgyémi a vendéglátástól az ingatlankezelésen át többféle üzletben érdekelt, 2017 óta agrárérdekeltsége is van, a Garline Agro Kft. tavaly 62,9 millió forint uniós környezetgazdálkodási támogatást kapott.
Az aranytojást tojó tyúk azonban egyértelműen a B+N Referencia Zrt., amelynek közpénzes megrendeléseit felsorolni is nehéz lenne. Egyebek mellett
2019 végén bruttó 33 milliárd forintos keretösszegű megbízást kaptak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, ugyanilyen feladatokra pedig egy évvel korábban 24 milliárd forintos keretmegbízásnak örülhettek.
Ők takarítják a MÁV-Start személyszállítást végző vonatait. A G7 mutatta be, hogy elszállt árakon vállalta a cég a 18 milliárd forintos munkát.
De ők üzemeltetik a NAV Budapest és a hivatal Pest megyei épületeit is 2,8 milliárd forintért.
2018-ban írtuk meg, hogy napi 555 ezer forintért bérel munkaruhákat a MÁV a cégtől.
Ennek megfelelően alakultak a B+N bevételei is, amelyekből Kis-Szölgyémi tavaly már 1,9 milliárd forint osztalékot vett ki. | Milliárdokért dolgozik a Fradinak a takarítás Mészárosa | Újabb nagyértékű közpénzes megbízással gyarapodott a NER elsőszámú takarítócégeként ismert B+N Referencia Zrt., amely olyan ütemben kapja az állami megrendeléseket, hogy lassan kiérdemli a tisztítás Mészárosa címet. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/02/bn-referencia-ftc/ | 2021-02-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt.
A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait.
Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón?
Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. Közülük csak néhányan vállalták névvel a nyilatkozatot. Őt magát is megkerestük. A képviselő előbb hajlandónak mutatkozott arra, hogy a pályájáról nyilatkozzon, de miután megkapta kérdéseinket, nem reagált.
Forgalmista volt, zöldet adott meg pirosat. Leengedte a sorompót, aztán felhúzta. Nincs mit ezen szégyellni, ez volt a munkája. Ő volt a bakter
– amikor nemrég Kétpón jártunk, hogy megismerjük Boldog István történetét, annak kezdetéről ilyen mondatokat hallottunk. Akik hajlandóak voltak beszélni a korábbi polgármesterről, rendre úgy indítottak: „A bakter miatt jöttek?!”
Boldog szerény körülmények között nőtt fel a nyolcszáz fős alföldi faluban. Családja nem tartozott a Kádár-korszak nyertesei közé, apja a helyi téeszben dolgozott, akadt, aki úgy emlékezett a politikus szüleire, hogy a maguk módján mindketten „különc” emberek voltak. Boldognak, miután a szülei elváltak, két féltestvére született.
Mezőtúron érettségizett 1985-ben mezőgazdasági gépészként. A vasútnál kezdett dolgozni, bakter lett belőle, a pusztapói megállóhely tartozott hozzá. Akik a rendszerváltás környékén ismerték az akkor a húszas éveiben járó Boldogot, két dolgot jegyeznek meg róla: hogy nyílt és normális, viszont igen szegény ember volt. „Emlékszem, olcsó párizsit vesz a boltban, és azt mondja, hogy a vasutas fizetéséből csak erre telik. Egy kicsi házban laktak az első feleségével kijjebb, a nagyobbik fia is ekkoriban született. Alulról indult.”
Fasza csávóból polgármester
Boldog egy évvel a párt megalakulása után, már 1989-ben belépett a Fideszbe. Akkori tagok mondják, hogy bár a pártvezetés jogászokból, főként korábbi szakkollégistákból állt, közel sem volt példa nélküli, hogy fizikai munkát végzők csatlakozzanak, sőt próbálkoztak „munkástagozattal” is akkoriban, igaz, ez sok sikerre nem vezetett. Milyen nézetek vitték Boldogot a pártba? – kérdeztük ismerőit, későbbi politikustársát is.
A régi rendszert nem szerette, az biztos. Kommunistázott is.
Más azt mondja, hogy nem kizárólag politikai nézetek hozták össze a fiatalokat a Fidesz megyei szintjén. „Szolnok megyében egy nagyon heterogén társaság volt, főleg egyetemistákból, friss diplomásokból álltunk. Szűk, de integráló közeg volt, Istvánt nem nézte le senki amiatt, hogy fizikai munkából él. Generációs közösség volt ez, a korai elvekről azt mondanám, hogy mást akartunk, mint ami addig volt, változást, határozott változást. Volt bennünk egy közös életérzés.”
Boldog alapszervezetet hozott létre Kétpón, ahol egy kisebb társaság gyűlt köréje. „Mentünk utána vakon. Volt érzéke ahhoz, hogy közösséget építsen, hogy a maga oldalára állítsa a fiatalokat” – mesélte egyikük. „De nem úgy kell ezt elképzelni, hogy péntekenként összejártunk, és nagyokat politizáltunk. Amikor közösen elmentünk a szolnoki színházba, mert Orbán Viktor tartott ott egy előadást, volt köztünk olyan, aki nem is ismerte meg az ajtóban minden nézőnek köszönő pártelnököt. Inkább fiatalok közössége volt a kétpói szervezet, és baromi fontos volt a buli.”
Boldog az első feleségével – akiről azt mondják, nagyon jó hatást gyakorolt rá – a ’90-es évek elején megkapta a kétpói művelődési ház büféjét, ez lett a Narancs büfé, és ők vitték a helyi diszkót is. Közösség alakult ki Boldog körül, aki 1992-ben egy időközi választáson bekerült a képviselő-testületbe, majd 1994-ben megnyerte a polgármester-választást. „Előtte hőbörgő típus volt. Ha nem tetszett neki valami, azt látványosan elmondta. Fontos neki, hogy odafigyeljenek rá. Testületi tagként kicsit megértőbb lett, visszavett a hangerőből.” Más azt mondja általánosságban:
28 évesen lett polgármester, a régi idők emberét váltotta a székben. Egyszerű ember volt, de az a fasza csávó, aki megcsinálja a dolgokat, megszerzi a falunak, ami kell. Ha kidobják az ajtón, bemegy az ablakon. Pistának volt energiája, a fiatalok bírták, ő pedig segíteni is tudott annak, akinek akart, el tudta adni magát. Politikus alkat, na! Akkoriban ragadt rá, hogy Buldog Pista, mert tényleg olyan, mint egy buldog, ha akar valamit. A falu mellett is csinálta a Fideszt, járt pártgyűlésre, ha kellett, tüntetésre Pestre, vitte a helyi tagokat is. Látszott, hogy ez az élete, pedig akkoriban nem volt ő még a Fideszben senki.
Egy harminc évvel ezelőtti fideszes önkormányzati képviselő a tiszatenyői diszkóból emlékezett Boldogra. „Kis szereplő volt akkor, de normális fickó. A ’90-es évek közepe után egyre jobban professzionalizálódott a párt, és a belső kritikákra egyre kevésbé voltak fogékonyak. Aki lojális volt, és megtalálta a maga feladatait, az tudott haladni. Nekem túl sok meglátásom volt, túl civil maradtam, így kiszálltam.”
Boldog viszont 1998-ra már a megyei közgyűlés képviselője lett: elkezdett emelkedni.
Megy, mint az úthenger
Szolnok megye a kezdetektől erős bázis volt a Fideszben. Az egyaránt karcagi Varga Mihályból és Fazekas Sándorból később miniszter lett, de utóbbi már 1990-től a város polgármestere volt. A rendszerváltás után a megyei pártéletben Várhegyi Attila volt a meghatározó figura, aki 1991-ben Szolnok polgármestere lett. Az egykori pártigazgatót később hűtlen kezelés miatt elítélték, ezután a nyilvánosság elől eltűnt, de médiaügyekben máig fontos a szava a Fideszben. A szintén szolnoki Nyerges Zsolt 2010 után a gazdasági holdudvar meghatározó alakja volt Simicska Lajos üzlettársaként, és a második Orbán-kormány alatt több, a megyéből származó politikust vagy szakembert juttathatott állami pozíciókba. Az egyetem elvégzése után, 1987 és 1989 között egyébként Orbán Viktor is Szolnokon lakott a városból származó feleségével, Lévai Anikóval.
De vissza a megyei csoporthoz, ahol a ’90-es évek elején már ott volt a későbbi országgyűlési képviselő, a mezőtúri Búsi Lajos is, aki 2010-ben lett helyettes államtitkár.
Annak az esélye, hogy Boldog István egyszer olyan szintre kerül, hogy országgyűlési képviselőként egy lapon említsék ezekkel a nevekkel, még a 2000-es évek elején sem látszott. Makacssága és tudatossága, valamint az a képessége, hogy le tudja nyomni a helyi ellenfeleit, mind-mind szerepet játszott abban, hogy ez végül megtörtént.
De hogyan tudott 2010-ben helyzetbe kerülni egy apró falu polgármestere? Miért őt indította a Fidesz a Mezőtúrt és Túrkevét is magában foglaló egyéni körzetben? Fideszes forrásunk így magyarázza:
2010-ben annak a körzetnek nem volt gazdája. A túrkevei Vida Tamás négy évvel korábban, 2006-ban simán kikapott a szocialista jelölttől, aki 2002-ben Búsi Lajost verte meg. 2010-ben tehát kinyílt a verseny, ezt a körzetet a Fidesz legutóbb 1998-ban tudta hozni. A helyi szervezetek döntenek a választókerületi elnökről. A tagság többségét pedig 2010-re Boldog meggyőzte arról, hogy ő a legalkalmasabb a posztra. Sokat tett ezért, és meg is szavazták.
Boldog addigra már rendesen bedolgozta magát a megyében: tizenkét évig volt a megyei közgyűlés képviselője, a 2000-es években a kistérségi társulás elnöke, a kétpói választásokat pedig rendre hozta, noha többen pályáztak a székére. 2007 óta, máig ő a Fidesz falusi tagozatának az elnöke.
A falu a 2000-es évek közepétől lett kiemelt fontosságú a Fidesz szervezeti politikájában. Még 2005-ben indították el a több száz helyszínen megtartott faluparlamentet, az Index korábbi cikke szerint így 30-40 ezer kistelepülési választót vontak be a „mozgalomba”. Az eredmény 2010-ben látszott először: a Fidesz lett a falvak meghatározó politikai ereje, és a mai napig az. Boldogot pedig helyismerete és személyes háttere a 2010-es Fideszben már a korábbinál magasabbra helyezte. Az is világos, hogy egy hozzá hasonló, nem értelmiségi karakter jobban tudott érvényesülni az átalakuló pártban 2010-ben, mint 1998-ban.
Tudatosan építette magát, 2010-ben eljött az ő ideje, és élt a lehetőséggel. Meggyőző tud lenni, nem bonyolítja túl a mondanivalóját, őszintének hat, amikor beszél. Szeret közönség előtt szerepelni, szereti, ha figyelnek rá
– mondja fideszes forrásunk.
A sikert pedig nem kell magyarázni: Boldog eredménye sorozatban három győzelem az országgyűlési választáson. Bár 2014-ben, a választókerületek összevonásakor kihívót kapott, a martfűi Sági Istvánt szorosan, de legyőzte a tagság szavazataival. „Ha beindul, olyan, mint az úthenger. Jó és rossz értelemben is” – meséli egyik ismerőse.
Túlmozgásos Buldog
Boldog István politikai nézeteiről több ismerőjét kérdeztem, de egyenes választ nem kaptam. Abban azért forrásaim egyetértettek, hogy a nagy elméleti kérdések, szakpolitikai részletek nem számítanak a fő terepének. Amit sokat lehetett hallani tőle: Gyurcsány, baloldal, Trianon és Orbán – „ezek az ő kapaszkodói”, persze a megfelelő előjelekkel. Egy őt ismerő kétpói azt mondja:
Két dolog mozgatja. Orbán lett az istene, a foci meg a szerelme. Emlékszem, itt nézte benn az önkormányzati díszteremben, videón, ahogy Orbán beszél. Nézte, leste, tanulta, hogyan kellene csinálni. Nála mindig az van, amit Orbán mond.
Ami a focit illeti, Boldog évtizedekig játszott megyei szinten. Edzette is a kétpói csapatot, rengeteg meccset néz, kívülről fújja a csapatokat. Egy Fidesz-frakciótag azt meséli: „Fociban is buldog. Játszott a parlamenti Fidesz-csapatban. Csatár, aki kifejezetten megsértődik, ha le akarják cserélni.”
„Amikor bekerült a Parlamentbe, megszeppentnek tűnt” – jellemzi őt a 2010 utáni kormánypárti frakció egyik tagja. „Az Országgyűlésben akkoriban nem sokat szerepelt, inkább tájékozódott az új terepen. Felmérte az erőviszonyokat és a saját mozgásterét, ám egy-két év alatt beletanult a zsugázásba. Az új frakcióban rajta kívül (a vak komondoros ügyről elhíresült – a szerk.) Balogh József, a Tanyán Élők Egyesületének elnöke is mezőgazdasági gépszerelő volt, hasonló cipőben jártak, Orbán választása azért eshetett rájuk, mert vidéken, az egyszerű emberek, a falusi, tanyasi népesség körében akarta növelni a Fidesz támogatottságát.” Több, a frakcióban ülő forrásunk azt mondta: Boldog rendszeresen fel is szólal a képviselőcsoportban a választókerülete érdekében, és nem érdekli, ha ez már visszatetsző,
magát nem zavartatva nyomul a körzete ügyeiben.
Beszéltünk azonban olyannal is a 2010-es Fidesz-frakcióból, aki szerint Boldog már akkor „meredek figura” volt. Egészen odáig ment, nem biztos abban, Boldognak „ki van-e mind a négy kereke”, de ha mégis, akkor valamiféle belső gát vagy kontroll hiányzik belőle, mert amit művel, az sokszor nincs összhangban a Fidesz kommunikációjával, és ez évek óta nem esik le neki. Túlmozgásos, feltűnési mániás, nehezen kezelhető, kamerák előtt fenyeget állami cégeket, gondolkodás nélkül áll bele olyan ügyekbe, amelyeknek nincs politikai haszna – a jellemzés végén még azt is mondja forrásunk, hogy szerinte a politikai megfontoltság és gondolkodás alapjai hiányoznak Boldognál.
Jönnek a mániák
Több ismerője azt mondja, Boldog már az első parlamenti ciklusa végén kezdett megváltozni. „Először ez főleg stílusbeli dolog volt. Már nemcsak egy falusi polgármester volt, hanem országgyűlési képviselő, fontos ember lett. Kezdte többnek mutatni magát annál, ami. A kritikát egyre nehezebben viselte, nyersebb, durvább lett. 2010 előtt lehetett vele beszélni, ha máshogy láttuk a dolgokat, 2013 után egyre ritkábban. Már mindent jobban tudott. A Parlament is hatott rá, az ottani fideszes társaság. Mutatnia kellett valamit a sok diplomás közt” – mondja egy korábban vele közeli viszonyban álló forrásunk.
Régebben is fontos volt neki a „Trianon-téma, de erre a történelmi magyarság vonalra egyre inkább rátett parlamenti képviselőként.” Épített Attilával kevert honfoglaló-parkot Kétpóra, amit másolt Szent Koronával adtak át, a parkban a járdák Nagy-Magyarországot adják ki felülről, és Trianon-rockoperát is celebráltak – hogy csak néhány epizódot említsünk a település életéből. „A falunapokon egyre több lett a nemzeti rock. Kárpátia, Szkítia, ilyenek” – panaszolja egy kétpói. „A beszédeiben pedig visszatérő panel lett a magyarság megmaradása, erre jött rá a 2015-ös menekültválság, amikor ő tényleg elhitte a kormányzati üzenetet: vagy ők, vagy mi.”
És hogy mire gondolhatott párttársa, amikor a Fidesz kommunikációjától is elütő radikális megnyilvánulásokat említette?
Boldog István már 2012-ben követelte a halálbüntetés visszaállítását, de a frakció nem támogatott ilyen Btk.-módosító indítványt. Ezzel együtt ez nem hálátlan szerep: Lázár János is többször nyilatkozott arról, hogy ő halálbüntetés-párti.
Toroczkai László mellett politikusként egyedül Boldog használja a történelmileg hamis betyárromantikát, és akárcsak a Mi Hazánk elnöke, ő is jó viszont ápol a rasszista Betyársereggel, meg is látogatta őket 2017-ben.
Visszaérően követeli a Pride betiltását.
A Coca-Cola bojkottálására buzdított az üdítőgyártó kampánya miatt, miután a cég szerint a szerelem a meleg párokat is megilleti. Boldogra ekkor a világsajtó is felfigyelt.
„Olyan témák ezek, amelyekkel a frakció többsége nem tud azonosulni” – mondják fideszes forrásaink, akikkel beszélve nem tűnt úgy, hogy Boldog megnyilvánulásai valamiféle felsőbb stratégia részei lennének, sőt néha kifejezetten időigényes a kirohanásait „elsimítani”.
Csak egy végrehajtó
Az ellenzéki politikusokban meglehetősen egységes kép él Boldog Istvánról. Olyanokkal beszélgettünk, akik a parlament költségvetési bizottságában ülnek együtt vele, a fideszes képviselő ott jó ideje alelnök – felsőfokú végzettség nélkül. A testület elnöke, a DK-s Varju László azt mondta: „Szívesen beszélnék róla, de igazából semmilyen benyomásom nincs a személyéről. A parlament egyik legfontosabb bizottságában ül mellettem, de alig tudok róla valamit.” Más azt mondja, Boldog nagyon ritkán szólal meg, ha mégis, az jellemzően indulatos vagdalkozás, a szakmai felvetésekre is letorkolja az ellenzéki politikusokat azzal, hogy „miért nem csinálták meg akkor, amikor a baloldal volt kormányon!?” Forrásunk ezt már csak azért is rossz néven veszi, mert 2010 előtt nem volt képviselő.
Általánosságban azt mondják a bizottság kisebbségben lévő ellenzéki tagjai, hogy a Fideszben le vannak osztva a szerepek: vannak, akik értenek a témához, és releváns hozzászólásaik vannak, mások a politikai vonalat viszik, amikor konfrontálódni kell, amikor a kormányzati kommunikáció által legyártott paneleket kell egy levegővel elmondani – Boldog az utóbbiak közé tartozik. „Amikor indulatosan sorolja ezeket a sematikus paneleket, néha az az érzésem, hogy már ő is elveszti a fonalat. Olykor egészen értelmetlenül beszél.
Egyszer azt kérte tőlünk, az ellenzéktől, hogy tiltsuk be a Pride-ot
– idézi fel egyikük.
Varju László szerint azonban fontos látni a Boldog-jelenség egy másik aspektusát. Hiszen egy felsőbb akarat nyomán üresítették ki „ezt a bizottságot is, amelynek üléseit a fideszesek rendszeresen szabotálják el. Nekik az a céljuk, hogy mielőbb letudják az egészet, szavazzunk gyorsan, és menjünk haza. Ócska színjáték lett ebből, és az érdemi ellenőrzést, ami feladata lenne a bizottságnak, nem tudjuk elvégezni. Nem kell semmilyen vita, se tanulmány, úgyis egy helyen dől el minden, amiről döntöttek, azt pedig kihirdetik a közlönyben. Ebben az egy évtizede tartó folyamatban Boldog István egy láncszem, a rendszer sok végrehajtója közül az egyik, aki úgy szavaz, ahogyan kell.”
Profiter Machine
A Boldognál bekövetkezett változásnak az ideológiai radikalizálódás mellett más jele is volt 2014 környékén. „Még polgármester volt, amikor kezdtek jönni a pénzügyi dolgok. Nem voltak ezek nagy ügyek, nem is írt róluk akkor a sajtó. Például az, hogy Pista polgármestersége végén egyetlen cég kezdte nyerni a közbeszerzéseket Kétpón. Ez volt a Szalay Bau. Ekkor jelent meg Krizsai Péter is Boldog körül, innen indultak el a keményebb dolgok, amikhez már gyomor kellett. A második parlamenti ciklusára már így fordult rá. Azóta látjuk, hova jutott mindez.”
A már idézett Nagy Szilárd többször beszélt a Boldog által kiépített szisztéma sajátosságairól: táskás emberekről, leadott utasításokról, a fürdőkben tartott eligazításokról, értelmetlennek tűnő projektekről. A Boldog Istvánnal összefüggésbe hozott megyei TOP-os pénzrendszerből Kétpón kicsiben minden megtalálható. A faluban ugyanis – ahogy korábbi cikkünkben írtuk – két vállalkozás nyerte sorban a közbeszerzéseket az elmúlt 6-7 évben. Előbb a Szalay-Bau, majd a Profiter Machine Kft. tarolt.
Ezeket a cégeket nem nehéz összekötni: van egy jászkíséri Kádár-kocka, amelyben a körzet közbeszerzésein taroló Profiter Machine székel. Ide volt korábban bejelentve a faluban Boldog barátjának titulált Krizsai Péter egykori cége, a Buborék-Vitál Bt. is, ennek a kültagja volt Krizsai Istvánné. Ő a jelenleg felszámolás alatt álló Szalay Bau korábbi tulajdonosa. A Krizsai család és a közös cégotthon miatt tartja magát az a nézet Kétpón, hogy a két vállalkozás mögött ugyanazok állnak, noha papíron a Profiter Machine-ben nem tűnik fel Krizsaiéktól senki.
A Szalay Bau 2014-ben közel 50 millió forintért építhetett piacot Kétpón, a történelmi park első ütemét szintén 50 millióból alakították ki. A műfüves focipályát 25 millió forintból ugyancsak a Szalay-Bau építette 2014-ben. Évekkel később már a Profiter Machine korszerűsíthette a kétpói iskola és kollégium energetikai rendszerét 102 millió forintért, és szintén TOP-pénzből, 175 millióért épített a cég csapadékvíz-elvezetőt. A projektek között van, ami nincs átadva, másiknál az eredeti, közbeszerzésen kiválasztott vállalkozó után kellett pótmunkáznia a falu új, Boldog Istvántól független vezetésének. És ez sokakat zavar Kétpón.
A megosztott falu
2014 után Boldognak választania kellett, ő pedig a polgármesteri cím helyett a parlamenti munka mellett döntött. Utódja a fideszes Keresztes Péter lett, aki 2019-ben aztán szoros versenyben veszített független kihívójával szemben. Ez a szavazás valójában arról szólt, hogy Boldog István embere vezesse tovább a falut, vagy valaki más. A többség az utóbbi mellett döntött, de a település megosztott.
Kétféle emberrel lehet találkozni az utcákon: akinek markánsan pozitív, és akinek karcos véleménye van Boldogról.
Nem akarok én mondani semmit. De azért nézzen szét itt, gyerünk! Mit lát, ugye? Tisztaság van? Hát igen. Épült piac? Rendbe tették az iskolát? Jött ide pénz? Nem mondok én semmit, csak kérdezek. Mert ezeket Boldog intézte mind!
– mondja egy a háza előtt sepregető asszony, aki nem szeretné, hogy lefotózzuk. Egy másik nem akar beszélni, de miután egy darabon elkísérjük, csak elmondja véleményét. „A legjobb polgármester. Sokat tett értünk. Meg tudja, ráköszön az az emberre százszor is. Annak is, aki nem köszön vissza! Olyan ember, aki felhúzza a csizmát, nekiáll, nem piszkos neki a munka. Egyszerű, de nagyszerű a Boldog István. És nem urizál.”
Könnyű olyat is találni, akinek elege van a fideszesből. Egy idős férfi, miután megállítjuk, azonnal rákezd:
Kétpón Boldoggal szemben létrejött egy olyan helyi koalíció, amely elutasítja az erőből való politizálást, a mutyizást, ezek helyett nyugalmat, békét szeretne a faluban. Ezt nehezíti, hogy Boldog István éppen a polgármesteri hivatal mellett lakik, miután a szomszédos házat még a 2000-es évek közepén megvásárolta az általa vezetett önkormányzattól, majd folyamatosan újítgatta. A mostani polgármester, Virágné Lukács Gabriella panaszkodik emiatt: „nem jó ez, hogy kinézek az irodából, belátok az udvarukba, és látom, hogyan élnek. Nem egészséges.”
Van azonban nagyobb baj is. Perben áll ugyanis Boldog és a hivatal – mondja a polgármester. Mert Boldog, bár van külön beállója, a saját udvarára eddig a hivatal területén áthajtva állt be a kocsijával, ezt a lehetőséget viszont az önkormányzat egy elkerítéssel megszüntette. „Zavaró volt, használja a saját kapuját!” – mondja Virágné. Boldog erre birtokvédelmet kért, az így született határozatot azonban bíróságon támadta meg a kétpói önkormányzat.
„Ő tényleg úgy gondolja, hogy minden az övé Kétpón, ez is bizonyítja” – mondja egy helybeli, aki évtizedek óta ismeri Boldogot, majd hozzáteszi:
Sok olyan dolgot tett, amit nem lett volna szabad, emberileg is. Ezért fordult ellene a falu.
Az ellene zajló büntetőeljárás egyébként nem törte meg Boldog Istvánt, továbbra is jön-megy a faluban. Olyan lett, mondják, mint amikor még nem volt polgármester: megmondja, ami nem tetszik neki, és kiosztja a vezetést. A kétpói polgármester meséli: „Csináltunk az iskola előtt egy kis parkolót teljesen szabályosan. Ő pedig egyből jött, és mondta, hogy ez milyen rossz, nem így kellett volna. A kocsija persze ott parkol.”
Boldog Istvánra januárban hat év szabadságvesztést és több mint hatmillió forint vagyonelkobzást kért az ügyészség.
A cikk elkészítésében közreműködött Spirk József. | A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig | A kétpói vasutasból egy egész térség ura lett. Kicsoda Boldog István? Hogyan jutott előre a Fideszben, és miért fordultak el tőle a falujában, amit húsz évig vezetett? Portré. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/02/01/boldog-istvan-fidesz-orban-viktor-portre/ | 2021-02-01 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Kárpáti András
2021.02.02. 05:55
Egyre több a kérdőjel Gyurcsány Ferencnek az Altusból kimentett vagyonával kapcsolatban. Mivel a DK elnöke közel kétmilliárd forintot vett ki a vállalatból, s az összeg nem jelent meg a politikus portfóliójának más szegmenseiben, kérdés, hogy a pártja finanszírozására is költött-e belőle. A parlamenti képviselők tegnap megjelent vagyonnyilatkozata szerint az egyik leggazdagabb baloldali politikus az MSZP-s Tóth Csaba, a legeladósodottabbak között a Karácsony-párti Tordai Bence és az LMP-s Demeter Márta említhető.
Rejtélyes módon újabb elemek tűntek el Gyurcsány Ferenc vagyonából. A DK elnöke az elmúlt években több mint 2,1 milliárd forintot vett ki az Altus Portfólió Kft.-ből, ugyanakkor a saját vagyona csupán 198 millió forinttal növekedett 2016 óta.
Abban az évben Gyurcsány 1,2 milliárd forintnyi vagyont vont ki a cégből – majd évről évre újabb 2-300 milliót –, és így szépen lassan ki is ürítette a vállalatot, amelyben mostanra mindent összevetve alig százmillió maradt. A korábbi szocialista miniszterelnök 2020-ban már csak 55 millió forintot tudott felvenni osztalékként.
Keringő milliárdok
Gyurcsány legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint viszont a saját néven nyilvántartott értékpapírjainak értéke és a bankszámláin kezelt pénzösszegek nem nőttek jelentősen (összértékük idénre átlépte az egymilliárdos határt, amelyet tavaly megközelített), felmerül tehát a kérdés, hogy hol kering évek óta az említett, közel kétmilliárdos összeg. Gyurcsány azt ingatlanba sem fektethette, hiszen az elmúlt öt évben készült vagyonnyilatkozataiból kiderül: a portfóliójának ezen szegmensében nem történt változás, hosszú ideje tulajdonolja pápai lakását és kötcsei nyaralóját. Eladósodottsága is csupán az éves törlesztőrészlettel csökkent (2020-ban a kötcsei ház hitele nem csökkent, vélhetően a hitelfizetési moratórium miatt), bár ez alól kivétel 2019, itt vélhetően a gyerekeknek vásárlandó lakások előlegének és foglalójának érdekében 150 millió forintnyi többlethitel jelent meg, ami 2020-ban újabb 65 millióval bővült. A különös ingatlanvásárlásnak az előlegét és foglalóját már 2019-ben letették, de még mindig nem történt meg a vásárlás.
Összességében az látható, hogy
míg Gyurcsány Ferenc 2016-ban – a hiteleket leszámítva – az ingatlanokon felül összesen 580 millió forintot tulajdonolt, addigra ma ez „alig” karistolja a 800 millió forintot úgy, hogy közben kiürített egy többmilliárdos céget. A maradék 1,9 milliárd forinttal kapcsolatban tehát az a kérdés adódik: kerülhetett-e belőle a DK környékére is, mivel a Gyurcsány család évente feltehetően nem közel négyszázmillió forintból fedezi mindennapi megélhetését.
HADHÁZY AJÁNDÉKA
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a vagyonnyilatkozatában ajándékként tüntette fel azt az 5,2 millió forintos bírságot, amelyet a parlamentben több alkalommal is bemutatott botrányos performanszainak egyikéért szabott ki rá a házelnök.
A képviselő arra utalhatott az ajándékrubrika bejelölésével, hogy nem maga fizette be a büntetését, hanem követőitől kalapozta össze a kirótt összeget. Hadházy felháborodást keltő megnyilvánulásai közül többet is szankcionáltak, ám a honatya csak az 5,2 milliós büntetést nevesítette, mivel a többi nem haladta meg a bevallásköteles mértéket.
Figyelemre méltó, hogy
a leggazdagabb MSZP-s politikusnak Tóth Csaba bizonyult. A szocialisták szürke eminenciásaként emlegetett honatyának a különböző részvényekből és kötvényekből álló befektetései jelenleg nagyjából 236 millió forintot tesznek ki, ami nagyjából 14 millió forinttal több annál, amit tavaly könyvelhetett el.
A Zuglót is magában foglaló választókörzet parlamenti képviselőjének 22 millió forint pénzintézeti számlakövetelése is van. Érdekesség, hogy
Tóth Csaba Tigris–1993 Kft. nevű cégének – amelynek 86,65 százalékban tulajdonosa – a közel félmilliárdos bevétele ellenére sincsenek alkalmazottjai.
Ingóságok nélküli JOBBIK-Vezér
A Gyurcsány vezette baloldal képviselői közül érdemes még megemlíteni
Jakab Pétert, aki nyilatkozata alapján semmilyen említésre méltó ingósággal nem rendelkezik, ahogy autóval sem.
A Jobbik elnökéről annyit tudni, hogy tavaly óta nulláról 4,1 millió forintra növelte a készpénzállományát, miközben a tavalyi tízmillió forintos hiteltartozása kilencre apadt. Emellett továbbra is ötvenszázalékos tulajdonos egy miskolci lakásban.
A leginkább eladósodott politikusok között említhető a Karácsony-párti Tordai Bence, valamint az LMP-s Demeter Márta.
Utóbbinak tavaly óta húszmillió forintos, hitelintézettel szembeni tartozása keletkezett, Tordai új vagyonnyilatkozatában pedig egy 9,4 millió forintos hitelintézeti kölcsön jelent meg. Adóstársként pedig csaknem húszmillió forintos hitel terheli a parlamentben tanúsított elfogadhatatlan viselkedése miatt számos alkalommal figyelmeztetett képviselőt.
Érdekesség, hogy Ungár Péternek (LMP) – akinek cégvagyonát korábban nagyjából 15 milliárd forintra taksálták – tavaly a legnagyobb kiadása az volt, hogy Toyota gépkocsiját egy hibrid modellre váltotta.
A kormánypárti képviselők közül Rogán Antal azon kevesek egyike, akinek a vagyoni helyzetében jelentősebbnek nevezhető változás történt.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének a takarékbetétben elhelyezett megtakarításai több mint tízmillió forinttal csökkentek, 822 millió forintról 809,4 millióra. A miniszter emellett találmány hasznosítási díj jogcímen 157,8 millió forint jövedelemre is szert tett az elmúlt évben.
Orbán Viktor miniszterelnök bevallásából annyi változás olvasható ki, hogy a 2002-ben, a feleségével közösen felvett húszmillió forintnyi jelzáloghitelük tavaly valamivel több mint 1,3 millió forinttal csökkent.
Jakab Péter
orbán viktor
vagyonnyilatkozatok
altus
dkű
Hadházy Ákos | Egyre átláthatatlanabb Gyurcsány vagyona | Egyre több a kérdőjel Gyurcsány Ferencnek az Altusból kimentett vagyonával kapcsolatban. Mivel a DK elnöke közel kétmilliárd forintot vett ki a vállalatból, s az összeg nem jelent meg a politikus portfóliójának más szegmenseiben, kérdés, hogy a pártja finanszírozására is költött-e belőle. A parlamenti képviselők tegnap megjelent vagyonnyilatkozata szerint az egyik leggazdagabb baloldali politikus az MSZP-s Tóth Csaba, a legeladósodottabbak között a Karácsony-párti Tordai Bence és az LMP-s Demeter Márta említhető. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/egyre-atlathatatlanabb-gyurcsany-vagyona-9311912/ | 2021-02-03 00:21:52 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Bár a járványhelyzet miatt egyáltalán nem lehet lagzikat tartani, Rogán Barbara családi körének az esküvői készülődés nélkül is nagyon mozgalmasra sikerült az a pár hét, mielőtt a miniszter december közepén benősült volna a borsodi családba.
Ahogy azt hétfőn már bemutattuk, Rogán Barbara szüleivel, apja régi üzlettársával és egy nyírségi nővel november 20-án írták alá azt az adásvételi szerződést, ami szerint több mint 1022 hektár földet szereztek meg 1,6 millárd forintért. A vételár 95 százalékát, azaz 1,5 milliárd forintot pedig az állami tulajdonú Budapest Banktől kapott földvásárlási hitelből fizetik ki.
De itt nem álltak meg, és a következő hetekben folyatatták a birtok bővítését. A hivatalos közzétételi oldalon
még két olyan szerződésre bukkantunk, amik szerint Rogán apósáék pár héttel a decemberi esküvő előtt még két másik eladótól is vettek 149 hektárnyi földet Rogán Barbara szülőföldjén több mint 182 millió forintért.A vételár 95 százalékát ezekben az esetekben is a Budapest Banktól kapott kölcsöntől fedezték.
Az egyik szerződést tavaly november 26-án írták, és ez alapján 100,9 millió forintot fizetnek több mint 80 hektárnyi földért. A területek három borsodi településen és 11 különböző helyrajzi számon oszlanak szét. Van köztük erdő, legelő, szőlő és szántó is. A megszerzett földek tulajdonjoga egyenlő arányban oszlik meg az öt vevő, vagyis Rogán Barbara, az anyja, az apja, az apja nyírségi üzlettársa és egy nyírségi nő között. A szokott módon itt is csak a vételár 5 százalékát tudják kifizetni önerőből, a fennmaradó 95,8 millió forintot az állami tulajdonú Budapest Banknál felvett földvásárlási hitelből tervezik fedezni.
Ugyanők december 1-jén írtak alá egy másik szerződést, itt valamivel több mint 81 millió forintért vettek valamivel több mint 68 hektár földet. Ebben az esetben is azt ajánlották, hogy csak a véletár 5 százalékát fizetik ki önerőből, a maradék 77 millió forintot pedig majd a Budapest Banktól kapott kölcsönből rendezik.
Így összesen 1,7 milliárd hitelt vettek fel a Budapest Banktól az esküvő előtti földváráslásokhoz. Az Átlátszó pedig arról írt, hogy ezen kívül Rogán Barbara apja és annak nyírségi üzlettársa nemrég 315 milliós kölcsönt kapott szintén a Budapest Banktól közös cégükre, ami egyébként agrártanácsadással foglalkozik. | Rogán új feleségének családi köre nem állt meg az 1,6 milliárdos földszerzésnél, hozzácsaptak még 149 hektárt | Bár a járványhelyzet miatt egyáltalán nem lehet lagzikat tartani, Rogán Barbara családi körének az esküvői készülődés nélkül is nagyon mozgalmasra sikerült az a pár hét, mielőtt a miniszter december közepén benősült volna a borsodi családba. | null | 1 | https://444.hu/2021/02/03/rogan-uj-felesegenek-csaladi-kore-nem-allt-meg-az-16-milliardos-foldszerzesnel-hozzacsaptak-meg-149-hektart-az-eskuvo-elott | 2021-02-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Így az eddigi nyolc felsőoktatási intézmény (Miskolci Egyetem, a budapesti Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem, a Soproni Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a győri Széchenyi Egyetem, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem, a szintén fővárosi Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a 2021 februárjától Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven működő gödöllői-budapesti Szent István Egyetem) után továbbiak csatlakozhatnak az új fenntartói modellhez, ha döntés születik róla már a közeljövőben.
Folyamatos kísérletek
Különböző kormányok immáron 30 éve igyekeznek a magyar felsőoktatási rendszert kimozdítani az államháztartás rendszer alól, most erre látunk egy újabb kísérletet, mondja Derényi András oktatási szakértő, a Konett Team munkatársa az Azonnalinak. Erre azért van és volt szükség, mert az államháztartási működésmód túl merev és bürokratikus, miközben az egyetemektől, oktatási intézményektől azt várják, legyenek rugalmasak, reagáljanak gyorsan például a társadalom, a gazdaság igényeire.
Működjenek együtt cégekkel, a kutatásaiknak legyenek a gyakorlati életben hasznosítható eredményei. De a tapasztalatok azt mutatják, ezek az igények az államháztartási rendszerben megszokott könyvelési, elszámolási módszerekkel nehezen megvalósíthatóak. Vagy a közalkalmazotti törvényt is lehet említeni: nem ösztönöz jobb teljesítményre, nem megoldható benne a differenciált teljesítmény-menedzsment, elkényelmesítheti a magas beosztású oktatót.
A probléma nem magyar sajátosság, külföldön is próbálkoznak a megoldásával régóta.
Ez most erre egy újabb kísérlet, mondja Derényi.
Itt egyfelől a felsőoktatás privatizációja zajlik, másfelől az intézmények működésének átalakítása a neoliberális oktatáspolitika jegyében – ez már Polónyi István oktatáskutatónak, a Debreceni Egyetem munkatársának a véleménye.
Fentről szóltak a négy egyetemnek, váltsanak
A legfrissebb történéseket (Szeged, Pécs, SE, Debrecen) úgy lehet értelmezni, hogy ezek az egyetemek menekülnének az alapítványi átalakulással egy, az orvosi karokat esetlegesen az SE alá összevonó rendszerből (aminek ötletét Kásler Miklóshoz és Merkely Béla SE-rektorhoz is kötik). A felvetés azért is aktuális, mert az agrártudományi egyetemi karok esetében ez az összeolvadás lezajlott: Csányi Sándor OTP-vezér át tudta vinni, hogy a Szent István Egyetem égisze alatt egy ilyen egyetem legyen, maga alá gyűrve Gyöngyöst, Keszthelyt és a többi agráregyetemet.
Az orvosi egyetem és orvosi karok összevonásáról Derényi azt mondja, nálunk időről időre megjelennek integrációs hullámok, de
még egy kormány sem nézte meg utóbb, hogy megérte-e, mi volt a haszna, mi volt a kára,
ténylegesen sikerült-e gazdaságosabbá vagy jobb minőségűvé tenni a működést. Ami a nemzetközi tapasztalatakból is megmutatkozik: egy ilyen összevonás általában két vezetői ciklusig ront a teljesítményen, és utána sem biztos, hogy javulás következik be.
A 2000-ben lezajlott felsőoktatási összevonási hullámnak (létrejött például a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem az Államigazgatási Főiskola és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyesülésével, vagy az Eötvös Loránd Tudományegyetembe beolvadt a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola és a Budapesti Tanítóképző Főiskola, összesen 11 összeolvadás történt, írja a Eduline cikke) is vegyes eredményei lettek, nem látszódott, hogy érdemi megtakarítást vagy minőségjavulást lehetett volna elérni.
Ami látszott: nagyon nehezen alakult ki valódi együttműködés az összevont intézményrészek között. Ha egymástól földrajzi értelemben távoli intézményeket vonnak össze, ott pedig szinte alig van erre esély, inkább az tapasztalható, hogy a gyengébb egység tovább gyengül. Ezért is kockázatos az agráregyetemi integráció. De ennek végső egyenlegét majd 10-15 év múlva lehet megvonni.
A legújabb alapítványi tervekkel érintett egyik vidéki egyetemről egy forrásunk azt mondja, az orvosi karok egyesítése egyelőre nincs tervben. Az egyetemi átállásról úgy fogalmaz:
„gondolom, az sejthető, hogy január elején nem ébredt fel egyszerre arra négy egyetem rektora, hogy de jó volna átváltozni alapítványi fenntartásúvá...”
Fentről vázolták fel a terveket, akár már augusztustól át lehet állni, tehát még 2022 előtt. Az egyetem egyben tartása és fejlesztése miatt jobbnak tűnik az alapítványi fenntartás, „ugyanakkor sok bizonytalansági tényező is van, az egyetemi autonómia kérdése, a helyben hozott, szenátusi döntési jogkörök mennyire lesznek korlátozva”. Ami a kuratóriumtól függ leginkább. „Elméletben nem feltétlen ördögtől való egy ilyen modell, de ismerjük a magyar valóságot.”
Elveszíti közpénz jellegét
A dolog a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egyetemek átkerülnek az állam fenntartói szerepe alól vagyonkezelői alapítványok fenntartásába. Az alapítványok kuratóriumát az alapító, vagyis az állam jelöli ki. Ezekbe az eddigi tapasztalatok szerint kormánypárti politikusok, akár miniszterek, a gazdasági élet szereplői és szakemberek kerültek be. Az alapítványi vagyonnal való gazdálkodást alapítványi vagyonellenőr felügyeli, személyéről a kuratórium és a felügyelőbizottság határoz. A kuratórium dönt a szervezeti és működési szabályzatról, valamint a költségvetésről is.
A kilencedik alkotmánymódosítással ráadásul beleírtak egy, külön a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról, amelyekről majd kétharmados törvény rendelkezik – hogy hogyan, azt egyelőre nem tudni. Ugyanekkor definiálták Alaptörvényben a közpénz szűkítő értelmezésű meghatározását is: „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy ezáltal a vagyonkezelő alapítványok által kezelt pénz már az Alaptörvény szerint sem lesz közpénz.
A vagyonkezelői alapítványi fenntartói átállás szinte minden intézménynél máshogy zajlott eddig, más volt a belső elfogadottsága, volt, ahol az egyetemi vezetés és a hallgatók is akarták, akarják, és van, ahol nagy ellenállásba ütköztek, mint például az SZFE, mondja Polónyi. Az sem egységes, hogy az egyes egyetemek átállása milyen gazdálkodási háttérrel történik. A kormány ugyanis úgy érvel az új rendszer mellett, hogy megszűnik az egyetemek gazdasági függése a mindenkori kormánytól, önállóak lesznek.
Polónyi úgy látja, eddig kétféle rendszer állt fel, az egyik az úttörő Corvinusé, részben a MOME-é, Állatorvosi Egyetemé: amikor is az egyetemek tőkét kaptak (a Corvinus MOL-, Richter-részvényprotfóliót), amelyek hozama megteremtette azt az összeget, amelyet eddig az államtól kapott az egyetem.
A másik út a miskolci, győri egyetemé vagy az SZFE-é: itt már kevésbé stafírozzák ki őket, az alapítványok, amelyek kuratóriumában példátlan módon gyakorló miniszterek ülnek, mint Miskolcon Varga Judit igazságügyI miniszter, Győrben Szijjártó Péter külügyminiszter, leginkább megkapják az oktatás helyszínélül szolgáló épületek tulajdonjogát (az SZFE most talán rögtön el is ad belőle a hírek szerint). A gödöllői egyetem a Grassalkovich-kastélyt használhatja, és földtulajdont is kap, ebből képződhet forrása.
Bérfejlesztés történt a MOME-n
Milyen előnyök származhatnak az átalakulásból? Polónyi úgy látja, ezzel a szemlélettel megjelenik a piaci gondolkodás, a vállalati, menedzsmenti szemlélet, egy neoliberális oktatáspolitika, amely költséghatékony, a magánszféra mentalitását hozza be a rendszerbe. Szerinte gazdasági okokból egy idő után kiszorulhatnak a nagy egyetemekről a kis szakok és a jó nevű professzorok.
Máshogy látja Derényi, az átállás elvileg nem kell, hogy racionalizálást, oktatók elbocsátását, szakok bezárását vonja maga után, a nagy tudományegyetemek esetében sem. Elvileg ennek nem kellene az oktatók, oktatásszervezés szintjén semmilyen változást hoznia, csak a menedzsment, a szervezeti működés szintjén.
Ugyanakkor azt látja, a kuratóriumok úgy gyürkőznének neki rögtön hatalmas reformoknak, mintha az elmúlt 30 évben semmi nem történt volna, Pedig zajlottak fejlesztések, változások, például átálltunk a képzésben a bolognai rendszerre
Fel kellene tárni, mi történt eddig, meg kellene ismerni az intézményeket,
akár átvilágítással, akár más módszerekkel, ami akár egy évbe is beletelhet, és utána kellene megnézni, mi a teendő.
Pozitív változásokról számolt be az Azonnalinak Szalontai Ábel, a MOME Média Intézetének vezetője. Úgy látja, az alapítványi fenntartás 2020. augusztus 1-jei bevezetése óta olyan változások történtek, amelyek összhangban vannak azzal, amire korábban készült az egyetem. Az alapítvány nyíltan kommunikálta, mivel akarta elkezdeni a működését, mit változtatna meg.
Ilyen cél volt a MOME nemzetözi jelenlétének növelése, amely A MOME új kampuszán létrehozott Innovációs Központ (IK) esetében egy megindult és most is zajló nemzetközi, az IK vezetésére kiírt pályázatot is eredményezett. Ez a pályázat arról is szól Szalontai értelmezésében, hogy nőni fog többek között a MOME nemzetközi láthatósága.
A bérek terén is pozitív változások történtek, az állami háttér ugyanis eddig nem tudta rendezni ezt az oktatókat és nem oktató munkavállalókat érintő kérdést. Az egyetemi szakszervezetben egy éve megfogalmazódott az a követelés, hogy ezt rendezzék, és december 1-jével meg is történt egy bérkompenzáció. További javulásra is van ígéret teljes felsőoktatási szinten, ebből februuárra már a fizetési papírokon is látható lehet valami. Szalontai szerint
amíg az állam volt a fenntartó, alacsony bérezés mellett várta el a világszínvonalat, ez most változni fog.
Az átalakítás kihathat az oktatás minőségére, de ez alapvetően egy hosszú történet, mondja Derényi András oktatási szakértő. Az ilyen változások, az oktatók fejlesztése sok évet vesz igénybe. Az értékelés módszertana az egyetemi szférában tradicionális, a fiatalabb oktatók eltanulják az idősebbektől, beleszocializálódnak, és ezen változtatni nem megy egyik napról a másikra. A legutóbbi EU-s költségvetési ciklusban lehetett először pályázni olyan fejlesztési pénzekre, amelyek ennek a megváltozását segítették például továbbképzésekkel.
Az egyetemnek magának kellene döntenie az ügyeiről
Hátrányt jelenthet az alapítványi fenntartásba vétellel a döntések átláthatatlanná válása, az egyetemi autonómia elvesztése. Eddig a szenátus hozta a döntéseket, ahol a hallgatókat is képviselték, ezen túl viszont a kuratóriumban születnek a döntések, zártan, nem lehet rálátni. És ezekben a kormány és a gazdasági élet által delegált emberek ülnek, mondja Polónyi.
Az autonómia szűkülése Derényi szerint is gond. Ez az egyetemi autonómia csorbulását jelenti, ami azért problematikus, mert
az egyetem önszerveződő közösség, maga kell döntsön a saját ügyeiről, ilyen a tudomány és oktatás természete. Ha kívülről, mások próbálják ezt megmondani, az általában minőségromlást eredményez.
Ha megnézzük a világ oktatási intézményeinek rangsorait, hogy hol születnek kiemelkedő eredmények, azt látjuk, hogy a legjobbak mind autonóm intézmények, de még a közoktatásban is ez látszik, mondja a szakértő.
Az autonómiát látja corvinusos oktató forrásunk is problémásnak. Az ő egyéni helyzete nem változott, mióta alapítványi fenntartásba került az egyetem. Ugyanakkor régen egy oktató látta, milyen ügyek vanak, a kari tanácsokba oktatók jelentkezhettek a karokról, ott megvitatták az ügyeket, az felment a szenátus elé, és volt, hogy ha a tanács elutasított valamit, a szenátus levette a napirendről. 2019 júliusában lett alapítványi fenntartású a Covinus, utána megszűntek a karok, így a kari tanácsok is, a szenátus szerepe eljelentéktelenedett, a kuratórium dönt itt is a költségvetésről, fontosabb ügyekről.
Vegyes tehát az összkép: az alapítványi modellre átállás jobb anyagi helyzetet teremt, teremtett, még ha a gazdasági függetlenséget nem is mindenhol tudta a kormány olyan vagyonelemekkel biztosítani, mint a kisebb méretű Corvinus esetében, és egyelőre nem látszik, hogy ez a kérdés hogyan lesz megoldva a nagy, tízezres hallgatói létszámú tudományegyetemeknél. Az autonómiacsökkenés tényleges hatásait is később lehet majd leszűrni, de a kuratórium bebetonozása és az olyan összetűzések a régi vezetéssel (és diáksággal), mint ami az SZFE-nél történt (sztrájk, egyetemfoglalás, oktatók sorozatos felmondása, a félév érvénytelenségével való fenyegetőzés a kuratórium részéről) nem erősíti azt a képet, hogy kizárólag szakpolitikai változásról van szó. | MIT JELENT, HA ALAPÍTVÁNYI FENNTARTÁSBA VESZIK AZ EGYETEMEKET? | „Gondolom, az sejthető, hogy január elején nem ébredt fel egyszerre arra négy egyetem rektora, hogy de jó volna átváltozni alapítványi fenntartásúvá”, mondja egyik forrásunk az újabb egyetemek kormányközeli alapítványi kézbe vételének tervéről. A dolog több pénzzel, kevesebb autonómiával és szinte egyetemenként különböző állapotokkal fog járni. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20210118_mit-jelent-ha-alapitvanyi-fenntartasba-veszik-az-egyetemeket | 2021-02-03 10:26:00 | true | null | null | Azonnali |
Fél éve sem alakult meg, de már másfél milliárd forint állami támogatást kapott a Badacsony Heritage Company Kft. (BHC) a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-pályázatán.
Az augusztus végén bejegyzett cég egyik ügyvezetője Fellegi Áron, Fellegi Tamás egykori fejlesztési miniszter fia, a másik Petneházy Dávid korábbi szabolcsi Fidelitas-elnök. Utóbbi édesapja, Petneházy Attila 2014-től 2018-ig fideszes országgyűlési képviselő volt, most magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztos. A tulajdonosok pedig: Fellegiék családi cége, a Willard Partners Zrt., illetve nagyobb részben Petneházyék cége, a Promotheus Agency Bt. (november óta Prometheus Agency Bt.)
Petneházy Dávid onnan is ismerős lehet, hogy 2017-ben váratlanul önkritikus március 15-i videót forgatott a budapesti Gesztenyéskertben. A videó már nem elérhető, de az Index akkori cikke szerint olyanokat mondott, hogy „itt az ideje, hogy a jobboldali fiatalok is kikeljenek a kanapéból és megszervezzék magukat”, illetve „álljunk fel mi is a kanapéból, poroljuk le magunkat és nőjünk fel a feladathoz!”
A másfél milliárd forintos támogatást badacsonytomaji szállodafejlesztésre kapták,amiről Babosi György nyíregyházi momentumos képviselő számolt be először*. Az összeg a Kisfaludy program honlapjára feltöltött, 2020-as ömlesztett támogatási listában található. (Ahogy a 24.hu írta korábban, ez alapján nem átlátható, ki, melyik pályázati kiírásra jelentkezett, esetleg egyedi döntéssel kapott-e pénzt.)
Fenyvesi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő december 23-án posztolt arról, hogy „egy befektetői csoport 70 szobás, négy csillagos szálloda terveit mutatta be a badacsonytomaji polgármesteri hivatalban”. A 24.hu kérdésére elárulta, hogy a BHC tervezi a beruházást, már meg is vásárolta a Római úton álló egykori Volán-üdülő ingatlanát, ami évek óta üresen áll.
A helyi képviselők decemberben ismerhették meg a tervezés alatt álló szálloda látványterveit. Az önkormányzat akkor azt ígérte, ha a tervek véglegesek lesznek, nyilvánosságra hozzák őket.
A Kisfaludy-programból az utóbbi időben többek közt volt fideszes polgármesternek, mostani országgyűlési képviselőnek és fideszes képviselő ex-feleségének is jutott pénz. | Másfél milliárdos állami támogatás Fellegi Tamás, a fia és egy volt fidelitasos badacsonyi szállodabizniszének | Fél éve sem alakult meg, de már másfél milliárd forint állami támogatást kapott a Badacsony Heritage Company Kft. (BHC) a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-pályázatán. | null | 1 | https://444.hu/2021/02/03/masfel-milliardos-allami-tamogatas-fellegi-tamas-a-fia-es-egy-volt-szabolcsi-fidelitasos-badacsonyi-szallodabizniszenek | 2021-02-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
“Három év alatt 200 milliós (!) bérletet vettek egy hévízi luxusszálló szolgáltatásaira, de ebben az összegben nincs benne a 2020 nyarán zajló ötmilliós költségű VEZETŐI TRÉNING (szállás, étkezés)”
Ezt Hadházy Ákos parlamenti képviselő írja friss fb-posztjában, amiben arra csodálkozott rá, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kitette a netre a szervezet tavaly kötött külsős szerződéseinek listáját.
Amiben érdekes tételek is olvashatók.
Hadházy is kiemelte, hogy az NMHH egyszer 6, egy másik alkalommal pedig 8 millió forintért bérelt tolmácsfülkét egy frekvenciaárveréshez, amihez a NAV-tól 11 millió forintért béreltek helyiséget.
Felhívtam egy véletlenszerűen kiválasztott, tolmácsrendszerek bérbeadásával foglalkozó céget. Náluk egy fülke bérlése egy napra minden járulékos felszereléssel, a szükséges rendszerrel, hangosítással, annak kiépítésével, lebontásával, szállításával együtt, szóval tokkal-vonóval - a helyiség befogadóképességének függvényében - 111 és 211 ezer forint között van. Előbbi ár az 50 fős, utóbbi a 200 fős termekre vonatkozik. Az első látásra extrém magas, 6 milliós bérleti díj magyarázata lehet, hogy a tolmácsfülkét ismeretlen okból majdnem két és fél hónapos időtartamra bérelték ki.
A másik, 8 milliós fülkebérlés is másfél hónapra szólt.
További csemegék és csemegegyanús tételek:
2021-ban az NMHH-sok 21 millió forintért fognak élményfürdőzni az alsópáhoki Kolping fürdőhotelben.
Tavaly is érdemes volt közpénzt költő állami szervnek tanulmányt írni: a dátumokból kikövetkeztethetően egy hónap alatt készült el a “koronavírussal kapcsolatos médiahírek hatásairól” szóló tanulmány, 5 és fél millió forint fejében.
Az NMHH munkatársainak fogait 5 millió forint közpénzből tartották karban 2020. és 2021. márciusa között.
Az NMHH miskolci irodájában 11 millió forintot számoltak el a mozgássérült WC kialakítására.
Az NMHH lehet Magyarország egyik legnagyobb drónbérlője, hiszen két év alatt 61 millióért bérelnek drónt egy külsős cégtől. | 6 millióért bérelt tolmácsfülke, hévízi fürdőzés 200 millióból - így költötte a közpénzt a Médiahatóság | “Három év alatt 200 milliós (!) bérletet vettek egy hévízi luxusszálló szolgáltatásaira, de ebben az összegben nincs benne a 2020 nyarán zajló ötmilliós költségű VEZETŐI TRÉNING (szállás, étkezés)” | null | 1 | https://444.hu/2021/02/03/6-millioert-berelt-tolmacsfulke-11-millios-vece-hevizi-furdozes-200-milliobol-igy-koltotte-a-kozpenzt-tavaly-a-mediahatosag | 2021-02-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Afrikai rendvédelmi szervek katonai kiképzéséről tárgyalt, és ebbe még Orbán Viktor öccsét is „belekeverte”. A Nemzetközi Úszószövetség Angol utcai székházában egy lehallgatásbiztos helyiséget alakított volna ki. Egy magánnyomozót és egy exrendőrt bízott meg azzal, hogy derítsék ki, kik akarnak ártani neki és egykori feleségének, a később miniszterré kinevezett Bártfai-Mager Andreának. Miután a magyar hatóságok elől meglépett, Dubajba repült. Meglepő részletekre bukkantunk, miután megszereztük és átnyálaztuk a vizes vb egykori gazdasági igazgatója, a körözés alatt álló Balogh Sándor ellen folyó vesztegetési ügy aktáit.
Egy budai kávéházban zajló találkozóról készített titokban videófelvételeket a titkosszolgálat, hogy megtudja, ki az a rejtélyes megbízó, akivel a “Gödör” fedőnevű akció célszemélyei kapcsolatban állnak. Amikor a felvételekből azonosították az ismeretlent, kiderült: ő Balogh Sándor, a nemzeti közvagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea exférje. A titkosítás alól feloldott lehallgatási anyagok arról árulkodnak, hogy egy alkalommal még a miniszter asszony is belefutott egy telefonlehallgatásba, a jelenleg körözés alatt álló Balogh pedig Orbán Viktor egyik államtitkárától kért tanácsot, amikor ki akarták szorítani a szinkronúszók szövetségének elnöki székéből.
„Eötvös József oktatási reformja óta része volt a gimnáziumi képzésnek a művészettörténet tantárgy. Csak két diktatórikus korszakban vezették ki egy időre. Most megint ezt teszik” – mondja Révész Emese egyetemi oktató, aki tiltakozik a döntés ellen.
A karanténidőszak ugyan megtörte a korábbi évek kultúrafogyasztásban tapasztalható növekedését, ám azóta visszakapaszkodás érzékelhető. Bár a számok még nem érték el a járvány előtti utolsó év adatait. HVG-Ténytár. | Drága ingatlanokat szerzett a közvagyonért felelős miniszter, de nem tudni, hogyan | Kifejezetten nagy értékű lakásokhoz jutott hozzá tavaly Bártfai-Mager Andrea. A közvagyonért felelős miniszter ugyanakkor ködösít a vagyonnyilatkozatában, így nem lehet tudni, hogy pontosan milyen módon szerezte meg az ingatlanokat, java részüket ingyen. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20210203_Draga_ingatlanokat_szerzett_a_kozvagyonert_felelos_miniszter_de_nem_tudni_hogyan | 2021-02-03 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb milliárdosa – derül ki a Forbes szerdán megjelenő számából. A volt felcsúti polgármester szárnyalása talán nem meglepő már, az annál inkább, hogy az üzleti magazin számítása szerint vagyona már az 500 milliárd forintot súrolja, egészen pontosan 479,4 milliárd forint, több mint 70 milliárddal több az egy évvel korábbinál. Méghozzá úgy, hogy a vagyon gerincét adó tőzsdei cég, az Opus Global árfolyama megsínylette a koronavírus járvány első hullámát, később azonban az érték újra nőtt – idézi fel a lap, amely azt is megjegyzi: azzal is jól járt Mészáros, hogy az Opus csoport megszabadult az egyre nagyobb költséget jelentő Mátrai Erőműtől, közben pedig növelte befolyását a bankpiacon és az agráriumban is. Nem ártott Mészárosnak (és az Opus árfolyamának) az sem, hogy Mészáros Lőrinc elvált feleségétől – emelik ki. A lap egy listát is közöl azokról a listán szereplő üzletemberekről, akik valamilyen módon üzleti kapcsolatba kerültek (akár cég adásvételen keresztül) Mészárossal, az ő számuk 18. Köztük van Simicska Lajos, a NER korábbi vezető oligarchája is, aki mára a lista 37. helyére szorult vissza, jelenleg 39,2 milliárdos vagyonnal.
De térjünk vissza a jelenbe: a lista második helyén Magyarország másik euró- vagy dollármilliárdosa, Csányi Sándor szerepel, az OTP elnök-vezérigazgatójának vagyonát 393,4 milliárd forintra teszi a Forbes. Csányi portfóliójába a legnagyobb hazai bankcsoport mellett komoly agrárérdekeltségek is tartoznak, elsősorban a Bonafarmon keresztül.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Veres Tibor, a Wing és Wallis tulajdonosa került, a legnagyobb hazai ingatlanbefektető – jelenleg 258,6 milliárd forintra becsült – vagyonát jelentősen növelte, hogy többségi tulajdonába került a lengyel Echo Investment.
A Forbes feltette a listára Megdet Rahimkulov orosz milliárdos két fiát, Timur 257 milliárddal a negyedik, Ruszlán 240 milliárddal a hetedik helyre került. Ötödik a gépipari érdekeltségei révén vagyont szerzett Felcsuti Zsolt (246,1 milliárd forint), őt követi Gattyán György (245,6 milliárd), aki Jasmin nevű internetes oldalával szerzett vagyont, ez lett az alapja cégének, a Doclernek. A milliárdos – jegyzi meg a lap – egymilliárd forintot ajánlott fel jótékony célra a járvány kezdete óta. Érdekesség, hogy miközben vagyona gyakorlatilag nem változott egy év alatt, tavaly az még a harmadik helyre volt elég, most csak a hatodikra.
A 2018 tavaszán elhunyt Demján Sándor családjának vagyonát 214,3 milliárd forintra teszi a Forbes, ez a lista nyolcadik helyére volt elegendő. Őket Szíjj László követi (184,4 milliárd), a milliárdos alapvetően közbeszerzések sorát elnyerő építőcégeiről ismert, ám az elmúlt évben leginkább azzal került be a hírekbe, hogy az ő jachtján fotózták le Szijjártó Péter külügyminisztert. A tizedik pedig Széles Gábor, a Videoton és az Ikarus révén ismert üzletember, az ő vagyona 146 milliárd forint a Forbes összesítése alapján.
Érdekesség, hogy az ötvenes listán csak 49-en szerepelnek – az utolsó helyet elfoglaló Bojár Gábor vagyonát 28,6 milliárdra teszik. A hiányzó egy személy azonban könnyen beazonosítható: a Hell tulajdonosa, aki a tavalyi lista (amelyen a 26. helyet foglalta el) megjelenése után bíróságon támadta meg – sikerrel – a magazint személyiségi jogaira hivatkozva. Az ideiglenes intézkedés még egy évvel később is hatályban van, így nemhogy az ő nevét, de a cégét sem írhatja le a listában a Forbes. | Itt az új Forbes-lista: Mészáros Lőrinc vagyona már 500 milliárd forinthoz közelít | A felcsúti milliárdos vezeti ismét a magazin 50 leggazdagabb magyar milliárdosáról szóló listáját. Mészáros vagyonát a koronavírus sem tudta megtépázni. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20210203_Forbes_leggazdagabb_50_magyar | 2021-02-03 05:34:00 | true | null | null | HVG |
A nemzetközi lapok szerint a csütörtöki EU-csúcs megmutatta, Orbán gyenge, zsákutcába került, és mondhat bármit, ekkora vereséget az utóbbi években nem szenvedett, mint most. Ez a hvg360 lapszemléje. | Mérnöki tanácsadásra adta a fejét a Balaton egyik ura | Üzletvezetésre és mérnöki tanácsadásra újabb vállalkozást alapított Balázs Attila, aki egyre több balatoni ingatlanprojekt birtokosa. A Foreseen Construct Kft.-ben kisebbségi társa Sokorai István, aki a Demján Sándor-féle TriGránit fejlesztési vezetője volt, és május óta tulajdonos a balatonfüredi szállás- és kikötőfejlesztést irányító, ugyancsak Balázs Attilához kötődő Solum-Investben is. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202104_foreseen_construct_a_balaton_urai | 2021-02-01 10:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A 2,4 milliárdon túl kapott még 440 milliót a felcsúti fociakadémia
A tao-program keretében jutott újabb, bőkezű támogatáshoz a felcsúti utánpótlás alapítványa.
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-programjának második részében 440 millió forint közpénzhez jutott – írta a G7 az MLSZ adatbázisa alapján.
A portál emlékeztet rá, hogy az alapítványnak korábban 2,4 milliárd forintot ítéltek meg sportszálló fejlesztésére.
Az adatbázisból nem derül ki, hogy a mostani összeget mire költheti majd az érintett, így csak tippelni lehet: az összeg mehet bérekre, utánpótlás-nevelésre, de akár a tevékenységhez szükséges eszközök vásárlására is.
A 440 millió forintot érintő döntés egyébként még csak az MLSZ adatbázisában látszik, az akadémia egyelőre nem tette közzé honlapján sem a részleteket, sem a jóváhagyásra vonatkozó nyilatkozatot.
A tao-rendszer működésének lényege, hogy a jóváhagyott programra nyereséges cégektől kell összekalapozni a „támogatást”. A vállalatok azonban nem saját pénzüket adják, hanem az államét, hiszen a profitjuk után fizetendő adót utalják az államkassza helyett a kiválasztott sportszervezetnek – írta a lap.
A felcsúti akadémia véletlenül videót közölt 4 milliárd forint közpénzből épülő wellness szállójáról
Egy, a Puskás Akadémia által a YouTube-on megosztott videofelvétel hátterében feltűnik az épülő „Ifjúsági Sportszálláshely". Az akadémia első körben 1,5, aztán már 4 milliárd forint tao-támogatást kért és kapott rá, a belsejéről annyit tudni, hogy komoly wellness-részleget rendeltek hozzá.
2021. január. 23. 17:00 Fekő Ádám Gazdaság
Szombathelytől Csíkszeredáig: közel 20 focicsapat van már Mészáros Lőrinc köreiben
A DVTK tulajdonosváltásával már az NB I. harmadához köze van az ország leggazdagabb emberének, de az alacsonyabb osztályokban és a határon túl is könnyű belefutni Mészáros Lőrinc jelenlétébe.
2021. január. 26. 07:00 Kovács Gábor hvg360
A felcsúti lesz a fociakadémiák akadémiája
Titkolt összegeket áldozva rá új központokat jelölt ki a kormány három sportág utánpótlás-nevelésének a támogatására. Erre papíron már így is rengeteg pénz ment el, a jelek szerint nem túl hatékonyan, a külföldről érkező edzők szerint ugyanis továbbra is ez a magyar labdarúgás gyenge pontja. | A 2,4 milliárdon túl kapott még 440 milliót a felcsúti fociakadémia | A tao-program keretében jutott újabb, bőkezű támogatáshoz a felcsúti utánpótlás alapítványa. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20210201_felcsut_akademia_tao_kozpenz_ingatlanfejlesztes | 2021-02-01 14:02:00 | true | null | null | HVG |
Szombathelytől Csíkszeredáig: közel 20 focicsapat van már Mészáros Lőrinc köreiben
A DVTK tulajdonosváltásával már az NB I. harmadához köze van az ország leggazdagabb emberének, de az alacsonyabb osztályokban és a határon túl is könnyű belefutni Mészáros Lőrinc jelenlétébe.
Az nem újdonság, hogy a Nemzeti Együttműködést Rendszere teljesen elfoglalta a magyar futballt: a stadionépítési láz már a másodosztályt gyűri maga alá, az első osztályban pedig nemcsak a bajnoki címért fut versenyt Kubatov Gábor és Garancsi István klubja, de még a kieső helyekhez közel is feltűnik Tállai András Mezőkövesdje, vagy a változóan szereplő, Seszták Miklós-közeli Kisvárda.
Miközben az idei mezőny tizenkét csapatából összesen egy van, amely az elmúlt tíz évben nem kapott maga mögé erős fideszest, esetleg államközeli vagy közbeszerzésekből meggazdagodott céget (a kakukktojás Újpestnek belga tulajdonosa van, bár neki is van közös fotója Szijjártó Péterrel), Mészáros Lőrinc, illetve köre az első osztály egyharmadánál, mostanra összesen négy klubnál tűnt fel, a legújabb szerzemény a DVTK.
Ha viszont az alacsonyabb osztályú és külföldi érdekeltségeket nézzük, már kirajzolódik a NER-focin belül egy egész Mészáros-futballhálózat, amelynek csápjai még a harmadosztályba is elérnek. A hálózat maga csak ritkán erős a felszínen, de még az is változatos, hol és mennyire lehet könnyen kimutatni a kötődést.
Összesen 18 futballklubról van szó Magyarországon és környékén, amely valamilyen módon kapcsolatba hozható Mészárossal. Az alábbi térképen bejelöltük a településeket.
A belső kör
A felcsúti érdekeltség egyértelmű: az Orbán által alapított Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke Mészáros Lőrinc, a Mészáros és Mészáros Kft. a csapat mezszponzora. De más támogató is akad: alapítványuk évről évre messze a legtöbb tao-pénzt kapja, 2020 közepére egyes számítások szerint nagyjából 68 milliárd forintjába került az adófizetőknek a falusi futballálom.
A Puskás Akadémia eredetileg az akkor épp Fehérvár FC néven működő Videotont támogatta fiatal játékosokkal, és 2009-ben, amikor még lehetett az NB I-es csapatoknak másodosztályú B-csapata, az NB II-ben szereplő Felcsút FC-t átnevezték Videoton-Puskás Akadémiára, ami a Videoton B-csapataként működött. A szabály eltörlése után, 2012-től Puskás Akadémia néven futott tovább a felnőttcsapat.
A Mészáros-hálózat legértékesebb tagja az NK Osijek: a csődközelből megmentett eszéki klub a horvát bajnokság egyik legpatinásabb neve, Mészáros Lőrinc érkezése óta stabil európai kupaszereplő, a Transfermarkt adatai alapján messze a lista legértékesebbje, nagyjából dupla annyit érő játékoskerettel, mint amilyen a Puskás Akadémiának van. Eszéken jelenleg Horvátország legmodernebb stadionja épül, ami ha elkészül, majdnem 13 ezer fő befogadására lesz alkalmas, a mezeket itt is a felcsúti milliárdos adja: 2Rule-ban fociznak.
Tavaly decemberben a százezres város díszpolgára lett Mészáros Lőrinc, pedig papíron ki kellett szállnia augusztusban a horvát fociból: mivel a Felcsút és az Eszék is bejutott az Európa Ligába, az UEFA szabályzata miatt valamelyikről le kellett mondania. Mészáros egy magántőkealapnak adta el részét. Az üzletember hivatalosan csak a főtámogatója a csapatnak, aminek még a hivatalos honlapja is tulajdonosként hivatkozott rá nemrég. Az NK Osijek egyetlen látható tulajdonosa a G7 cikke szerint a foci körül Mészáros állandó partnerének számító Szíjj László maradt. Korábban az orosz Roman Abramovicsnak kellett hasonló manőverbe belekezdenie, amikor a CSZKA Moszkva és a Chelsea is nemzetközi kupába jutott.
A Diósgyőrrel kapcsolatban évek óta pletykálták Mészáros megjelenését, ez vált valósággá januárban. A miskolci futballcsapat az elmúlt tíz évben Leisztinger Tamás tulajdonában volt, akinek üzleti kapcsolatai is vannak Mészárossal, például neki adta el szállodalánca nagy részét. De szakmailag is együtt mozgott a DVTK és a Puskás Akadémia: rendszeresen érkeztek Miskolcra Felcsútról kiszorult játékosok kölcsönbe, Benczés Miklós (aki 2010 és 2014 között fideszes önkormányzati képviselő is volt) pedig kétszer is edzősködött Felcsúton, hogy aztán kirúgása után visszatérjen Miskolcra sportigazgatóknak. Sokatmondó jel, hogy a Diósgyőr az elsők között váltott Mészáros sportmárkájára, a 2Rule-ra, amit azóta is csak az üzletemberhez könnyen hozzáköthető csapatok viselnek.
Az eredeti pletykák arról szóltak, hogy Mészáros az egyik borsodi borászatán keresztül veszi át a diósgyőri focit, de a vége valamivel kacifántosabb lett: egy pár hete alapított cég, a Borsodi Sport Holding Kft. vette meg a DVTK-t, amelynek egyik tulajdonosa a több klub támogatói között is feltűnő Hódút, amely több céges áttéten keresztül a Szijjártó Pétert is jachtoztató Szíjj Lászlóé, akinek szintén több közös biznisze van Mészárossal.
A Borsodi Sport Holding másik tulajdonosa Magyar Mátyás, aki nem csak a Puskás Akadémia orvosi csapatának tagja, de a Fájdalom-ambulancia Kft. 16 százalékos tulajdonosa is, amelyben Mészáros Lőrincnek is van 32 százaléka. A Mészáros-futballhálózathoz kötődés edző- és játékospolitikában is gyorsan megjelent: pár nap alatt Diósgyőrbe került Mészáros horvát futballcsapatától, az NK Osijektől három játékos, de az új vezetőedző is az eszéki csapat alkalmazottja volt 2019-ig. A pletykák szerint a szintén Eszéken focizó Kleinheisler László érkezése sem kizárt.
A DVTK tulajdonosváltásával nem csak a Diósgyőr, de két alacsonyabb osztályú csapat is körön belülre került: a miskolci klub régóta szoros partnerségben áll a szintén harmadosztályú salgótarjáni SBTC-vel, illetve az Eger SE-vel. Magyar Mátyás hangsúlyozta is bemutatkozásában, hogy a DVTK észak-magyarországi és felvidéki sportfejlesztési programjának keretében mindkét egyesület új létesítményeket is kap a jövőben, Salgótarjában már áll is egy sporttelep.
A társaságba került az FC Košice is, abban 2019 végén vásárolt 37 százalékos részesedést a Leisztinger érdekkörébe tartozó Arago Csoport. A szlovák másodosztályú klub honlapján és Facebookján semmi sem utal rá, hogy a DVTK tulajdonosváltása után itt is lenne változás, de Magyar Mátyás szavaiból ítélve továbbra is fennmarad egy együttműködés a miskolci és a kassai klub között, aminek magyar segítséggel épül az akadémiája is.
A másodosztályban vitézkedő Csákvár a Felcsút fiókcsapata, Mészáros 2017-ben még a szurkolói ankétjukon is megjelent, hogy elmondja, még szorosabbá fűzik az együttműködést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ígéretes, de NB I-re még nem készen álló fiataljaikat Csákvárra küldik a Puskás Akadémia harmadosztályú tartalékcsapata helyett, hogy itt építsék fel magukat aktív játékkal, természetesen 2Rule-ban.
A közeli ismerősök
Zalaegerszegen az élvonalba 2019-ben visszakerült ZTE feljutását Mészáros személyesen is megünnepelte a helyszínen. Talán nem véletlenül: a klub tulajdonosa a Pharos ‘95 Kft. A cég neve ismerős lehet Felcsútról (és sok más új stadion környékéről is): ők építették a Pancho Aréna gyepét, a cégnek telephelye is van a faluban, a Fő utca 311/5. hrsz. alatt. Ez volt 2016-ban Mészáros Lőrinc állandó lakcíme, de itt van a Mészáros és Mészáros Kft. székhelye is.
A Pharos ‘95 emellett támogatja Mészáros eszéki futballcsapatát is. A cég egyik tulajdonosa, Végh Gábor személyesen is nagy támogatója a felcsúti focinak: 2014-ben ő adományozta az akadémiának azt a Puskás-szobrot, amit Orbán Viktor a stadion megnyitása előtt avatott fel. A klub 2Rule-mezekben játszik.
Szintén Végh Gábor a klubelnöke 2017 óta a szlovén másodosztályú NK Nafta Lendvának, itt üzemel a Felcsút egyik partnerakadémiája is.
Jelen van a Mészáros család Szombathelyen is: a Haladás működtetését 2019-ben vette át a Haladás VSE az addigi többségi tulajdonostól. A Haladás VSE társadalmi elnöke Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje, aki a felcsúti kisvasút építésében is benne volt, a lakcíme pedig megegyezik apósának lakcímével. Bár a társadalmi elnök inkább hangzik elsőre jelképes pozíciónak, Homlok rendszeresen nyilatkozik elnökként a csapat jövőjéről és pénzügyi lehetőségeiről. A Haladás is benne volt az elsők között, akik addigi mezmárkájukat 2Rule-ra cserélték, 2017-ben pedig az Eszékkel játszottak stadionavató meccset.
A negyedik hazai első osztályú tag az idén feljutott Budafok: a csapat tiszteletbeli elnöke az a Jakab János, aki nemcsak Orbán Viktor fociedzője is volt korábban, de jelenleg is a felcsúti akadémia felügyelőbizottságának elnöke. Jakabnak saját bevallása szerint Felcsút és Budafok is a szíve csücske. A pénzt viszont nem ő adja, hanem Bélteky Róbert: a parkolóüzemeltetésből meggazdagodott magyar-ausztrál üzletember öt év alatt hozta fel a BMTE-t a magyar elitbe.
Bélteky már 2012-ben is szívesen látott vendég volt Felcsúton, akkor egy melbourne-i együttműködésről tárgyaltak a honlap szerint, egy évvel később pedig 50 ezer dollár támogatást is adott a Puskás Akadémiának, 2017-ben pedig ő avatta fel annak a Puskás-szobornak a pontos mását, amilyen a Pancho Aréna előtt is díszeleg. Talán nem is kell írni, de ők is 2Rule-ban játszanak.
Bár a Tiszakécske mögött a saját jogon is oligarchának számító Szíjj László áll, Szíjj fociban tulajdonképpen Mészáros árnyéka: ahol az egyikük feltűnik, ott hamarosan a másiknak is nyoma lesz. Ezt az együtt mozgást emelte új szintre a DVTK.
Szíjj, aki amúgy az ország negyedik leggazdagabb embere, nemcsak sok közös üzletben vesz részt Mészárossal, de az egyik kiemelt támogatója a Puskás Akadémiának a Duna Aszfalton keresztül. Tiszakécske a harmadosztályban amolyan mini Felcsútként működik: az NB III. keleti csoportjának többi klubjához képest kiemelkedő játékoskeret és a 2Rule-mezek mellett az is a nagy testvérre emlékezteti az embert, hogy a Tiszakécskére épülő kisvasút is épp a stadion bejáratától indul. Szíjj László a tulajdonosa többek közt azoknak a jachtoknak is, amiket Mészáros is előszeretettel használ.
Az NB III. nyugati csoportban vitézkedő Bicskei TC-nél a főszponzorok közt megtalálható a Mészáros és Mészáros Kft., a klub már 2010 óta a Puskás Akadémia szakmai partnere, természtesen 2Rule-mezekben. A beszámoló szerint a megállapodás aláírásán Orbán Viktor is részt vett a Bicskét és Felcsútot is magába foglaló 3. számú választókerület országgyűlési képviselőjével, Tessely Zoltánnal együtt, aki akkor még Bicske polgármestere volt. Tesselyből időközben azóta Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosa lett, ő volt a felcsúti kisvasút meghosszabbításának egyik leghangosabb támogatója. 2017-ben büszkén pózolt Facebookon az Újpest-Felcsút kupadöntőn, elmondva, hogy az eseményre - főleg ingyen a Groupama Arénába buszoztatott diákokból - új szurkolótábor született. Hét hónappal ezelőtt már a felcsúti VIP-ből nézhette Orbán és Mészáros társaságában a Puskás Akadémia bronzérmet hozó meccsét.
A határon túli partnerek
A Mészáros-futballhálózat hol gyengébben, hol erősebben építve a helyi magyarságra nyúlik a határon túlra is. Ezeknél általában nincs tulajdonosi részesedés: vagy a szakmai munka épül a Felcsút kiszolgálására, vagy vagy valami más módon profitálnak Mészáros körei a klubok fejlesztéséből.
A 2020-as nemzeti összetartozás napja alkalmából térképet is adott azzal, hogy a jeles alkalomból köszöntötte a határon túli partnerakadémiákat. Ezek változó minőségű kapcsolatok, Dunaszerdahely a szlovák bajnokságban csak nagyon lazán kapcsolódik Felcsúthoz, viszont például Munkácson, Csíkszeredán (ide még 2Rule-mezek is jutottak) szerződésben vállalták, hogy a legtehetségesebb fiatalokat a Puskás Akadémiára irányítják. Létezik ilyen vállalása az időközben a szerb első osztályig jutott, szintén magyar állami pénzeket is kapott Topolyának is, de ők rövid idő alatt nagyobbra nőttek annál, mint hogy csak az akadémia alá dolgozzanak. Szó van egy új stadionról Révkormáromban is, de erről még nem tudni, ki lesz a kivitelező, mindenesetre hidat Mészárosék építenek arrafelé.
A román első osztályban játszó sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK 51 százalékos tulajdonosa a magyarországi Hódút Kft. útépítő vállalat kinti leányvállalata (HODUT ROM SRL), a csapat épülő stadionját pedig Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége tervezi. A Hódút már a Szíjj Lászlóhoz kerülése előtt sem volt messze a NER-től: előtte az a Varga Károly volt a végső tulajdonosa, akinek legalább három közös üzlete is volt Mészárossal. A kiemelt támogatók között feltűnik a Belfry név is, ami szintén egy Mészároshoz közeli, állami beruházásokkal meglehetősen kitömött cég.
Bár nyáron megjelentek sajtóhírek arról, hogy Mészáros Ausztriában terjeszkedne, az osztrák élvonalban szereplő SV Mattersburgot végül nem vette meg, nem sokkal később pedig csődbe ment a klub. | Szombathelytől Csíkszeredáig: közel 20 focicsapat van már Mészáros Lőrinc köreiben | A DVTK tulajdonosváltásával már az NB I. harmadához köze van az ország leggazdagabb emberének, de az alacsonyabb osztályokban és a határon túl is könnyű belefutni Mészáros Lőrinc jelenlétébe. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210123_meszaros_futballhalozat_foci | 2021-01-23 17:00:00 | true | null | null | HVG |
Bár az RTL Magyarország állami reklámbevétele is emelkedett 2020-ban, de a Media1 kiderítette, hogy amit a Mészáros Lőrinc közelébe került TV2 Média Csoport kapott ugyanebben az évben, az hozzávetőlegesen minimum kilencszerese volt az RTL állami pénzének, és több mint 20 milliárd forint volt. Ez érthetővé teszi a TV2 titkolózását a hozzá került közpénzekre vonatkozó kérdéseink kapcsán - írta a a Media1.
Mint arról a napokban a Media1 beszámolt, az RTL Magyarország nettó 2.495.600.000 Ft, azaz közel 2,5 milliárd forint állami reklámbevételre tett szert 2020-ban, ami 29 százalékkal haladta meg az előző évi összeget – a vállalat erről lapunk érdeklődésére maga szolgálatot hivatalos adatot, és elárulták azt is, hogy az összeg jelentős része, több mint 1,8 milliárd forint társadalmi célú (TCR) reklámból folyt be a vállalathoz. A növekedésben jelentős szerepe volt, hogy az állam a koronavírus kapcsán indított kampányaiból kihagyhatatlannak találta az RTL-t. Már erről szóló cikk alkalmával is megkérdezték a TV2 Média Csoporttól, ők mekkora állami pénzt kaptak tavaly, ám a médiavállalat annak ellenére, hogy közpénzről és ezáltal közérdekű adatról van szó, nem adott érdemi felvilágosítást. A TV2 gyanús, és az információszabadságról szóló törvénnyel ellentétes titkolózása miatt a lap úgy határozott, hogy utánamegy a kérdésnek más módon.
A médiaügynökségek által is használt Kantar szoftverből tudtunk adatokat szerezni a TV2-vel kapcsolatban. Így derült ki, hogy a TV2 Média Csoport Zrt. listaáron számítva nettó 23,69 milliárd Ft állami reklámbevételre tett szert 2020-ban. Ez jelentős növekedés a 2019-es listaáron számított 19 milliárd forinthoz képest.
Egy általuk megkérdezett, a témában jártas szakértő szerint abból, hogy az RTL esetében a tényleges 2,5 milliárd körüli végárhoz 3,1 milliárd forint listaáras becslés párosult a Kantar szoftverében 2020-ra, arra lehet következtetni, hogy a TV2 esetében alaphangon is 20 milliárd forint + áfa körül lehetett a net ár, vagyis ennyivel gazdagította az állam az adófizetők pénzén a vállalatot tavaly, de akár magasabb is lehetett az összeg.
Az összeg mértéke azért érdekes, mert ezek szerint az állam úgy érezte, neki nagyjából kilenc-tízszer többet érdemes elköltenie egy olyan médiavállalatnál reklámra, mely az esti főműsoridő tekintetében gyengébb nézettségi eredményeket tudott felmutatni mint az RTL, mely tavaly 245 alkalommal, az esték túlnyomó zömét megnyerte.
Igaz, főműsoridőn kívül, napközben, vagyis amikor jóval kevesebben tévéznek, a TV2 számít piacvezetőnek, de ez szakmailag közel sem indokolná az alsó hangon is 9-10x nagyobb összeget, ami a TV2-nél landolt.
A TV2-nek juttatott állami összeg aránytalanságára utal az is, hogy a TV2 a legutóbbi nyilvánosságra hozott pénzügyi beszámolójában az állt, hogy 2019-ben 41,2 milliárd forint volt az éves árbevétele és 1,8 milliárd forint volt a profitja adózás előtt. Bár a vállalat 2020-as árbevételét még nem tudhatjuk, az már most megállapítható, hogy a 2020-as becsült állami reklámbevételük a 2019-es teljes bevételüknek nagyjából a fele lehetett.
Ez óriási kormányzati kitettséget jelent a TV2 szempontjából, hiszen amennyiben az Orbán-kormány kevésbé lenne gáláns az adófizetők pénzén a TV2-vel, annak pénzügyi helyzete jelentősen megfordulna - írta a Media1. | Önti a kormány a TV2 Csoportra a közpénzt | Amit a Mészáros Lőrinc közelébe került TV2 Média Csoport kapott ugyanebben az évben, az hozzávetőlegesen minimum kilencszerese volt az RTL állami pénzének, és több mint 20 milliárd forint volt.
TV2 Média Csoport Zrt. listaáron számítva nettó 23,69 milliárd Ft állami reklámbevételre tett szert 2020-ban. Ez jelentős növekedés a 2019-es listaáron számított 19 milliárd forinthoz képest. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/onti-a-kormany-a-tv2-csoportra-a-kozpenzt.html | 2021-01-23 20:52:00 | true | null | null | mfor.hu |
Eredményt hirdettek a pécsi tűzoltólaktanya felújítására kiírt tenderben. Ez jó hír lehet a pécsieknek, hiszen már 11 éve is arról írt a megyei lap, hogy maguk javítgatják a romos laktanyát a tűzoltók, miután évekkel korábban veszélyessé nyilvánították az épületet. Hosszas tervezés és huzavona után végül egy uniós (KEHOP) pályázat lehetőséget teremtett a felújításra: összesen 3,2 milliárd forintot ítéltek meg a fejlesztésekre.
Túl drága ajánlatok, visszavonás, vita
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága által kiírt közbeszerzési eljárás azonban nem volt zökkenőmentes: 2019-ben túl magas árajánlatok érkeztek, emiatt az eljárás eredménytelen lett – írta két éve az Átlátszó megkeresésére a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) sajtóosztálya.
A beruházással kapcsolatban ezután a BM OKF uniós nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett. Az eredeti ajánlati felhívás 2019. április 2-án jelent meg az Európai Unió hivatalos lapjában, az eredeti ajánlattételi határidő pedig 2019. május 7-e volt. Ezt a BM OKF az ajánlattevőktől érkezett kiegészítő tájékoztató kérések miatt többször módosította. Azonban ez sem vezetett eredményre, így a BM OKF végül a közbeszerzési eljárás visszavonásáról döntött. A döntésről az érintett gazdasági szereplőket is tájékoztatták.
A beruházással kapcsolatban egyébként hat vállalkozás jelezte érdeklődését. Tekintettel azonban arra, hogy a BM OKF az eljárást visszavonta, ajánlatok beadására végül nem került sor.
Csúszik a tűzoltólaktanyák építése Pécsett és Kecskeméten, mert nem sikerült kivitelezőt találni
Három éve kiemelt beruházássá minősítették többek között a pécsi és a kecskeméti tűzoltó laktanya építését is. Emiatt gyorsabban kellene haladniuk a folyamatoknak, de még a kivitelező sincs meg.
A BM OKF ezután a műszaki tartalmat egységesítette, átdolgozta, majd ezt követően új közbeszerzési eljárást ír ki. A lebonyolítás során vitarendezésre került sor, mert egyes Ajánlattevők szerint az Ajánlatkérő olyan formátumban töltötte fel a kitöltendő dokumentumokat, hogy azok nem voltak szerkeszthetők. Az Ajánlatkérő elutasította a kérelmet.
A közbeszerzési eljárásban végül a napokban hirdettek eredményt. A két részből álló kiírás szerint a beruházás során a következőkre kerül sor:
1. rész: Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség és Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság építése és meglévő épület átalakítása 2 ütemben a KEHOP-1.6.0-15-2016-00013 azonosítószámú projekt keretében” a Pécs, Engel János u. 1. sz. (35317/1 hrsz.) alatti ingatlanon meglévő épület részbeni bontásával/átalakításával és új laktanyaépület építésével.
2. rész: Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség és Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság építése a KEHOP-1.6.0-15-2016-00013 azonosítószámú projekt keretében a Pécs, Tüzér u. 30. (HRSZ:3685/39) szám alatti ingatlanon.
A beruházás összértéke nettó 4.271.363.058 forint.
Különböző cégek azonos háttérrel
A kivitelezés első, nettó 3,3 milliárd értékű részét a következő cégek nyerték: Falcon Global Zrt., Professional Marketing Manager Kft., Octopus Invest Szolgáltató Kft.. Az elsőre ismeretlennek tűnő cégek közelebbről megnézve igencsak érdekesek.
A Falcon Global Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2019 tavaszán alakult, az igazgatóságban pedig helyet foglal többek között Németh Zsuzsa, aki mindkét másik cégben is vezető tisztségviselő.
Az egy főt foglalkoztató Falconnak mindössze 14,4 millió forint árbevétele és 1,1 millió forint adózott eredménye volt, 2020-ban mégis összesen 2,2 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzést
(konzorciumban vagy önállóan), amelyhez idén egy közel félmilliárdos bölcsődeépítés is társult.
A Professional Marketing Manager Kft. és az Octopus Invest Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság már korábban is felbukkant egy-egy közbeszerzés kapcsán, sőt, éppen Mészáros Lőrinc elől vittek el egy nagyobb beruházást (a tatabányai Bányakórház gimnáziummá történő átalakítását 5 milliárd forintért). Akkor a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nél sikerült jobb ajánlatot adni, most pedig a ZÁÉV-et utasították maguk mögé.
Zűrös hátterű cégek vittek el egy 5 milliárdos iskolaépítési munkát Mészáros Lőrincék elől
Négy olyan cég építheti fel a tatabányai katolikus gimnáziumot, amelyek korábban vagy nem szerepeltek jelentős közbeszerzéseken, vagy szabálytalan körülmények között lettek befutók. Külön érdekesség, hogy a társaságok tavalyi egész éves bevétele összesen nem volt annyi, mint a most elnyert tender összege.
A 2011-ben alapított, 0 fős Professional Marketing Manager Kft. tulajdonosa Németh Zsuzsa, a cég 2015-ben 498 milliós forgalmat bonyolított, az azt követő négy évben pedig 37 és 175 millió forint között mozgott a bevétele. Az adózott eredmény maximuma 4,7 millió forint volt az elmúlt öt évben.
A 23 fős alkalmazotti lészámmal bíró Octopus Invest 2000-ban alakult, ügyvezetője Németh Zsuzsa. A Kft. éves árbevétele 2019-ben 406 millió forint volt, az adózott eredménye pedig 3,6 millió. A cég 2006-ban kapta mostani nevét, előtte Autóportál Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság néven jegyezték. A Kft. adószámát többször is felfüggesztették, míg az első közbeszerzését 2012-ben nyerte az MTVA-tól rádióhallgatottsági közönségmérési adatok biztosítására. 2018-ban Tatabányán, 2019-ben pedig Budakeszin nyert állami tendert. A kettő között munkavédelmi bírságot is kiróttak rájuk.
Saját magukkal versenyeztek
A Professional Marketing Manager Kft. a SOLUTION Vagyonértékelő Konzorcium részeként (a Valid Solution Kft. és az Economic Solutions Zrt. mellett) 2016-ban részt vett egy gyanús tenderen, amelynek során közel négymilliárd forint uniós támogatás sorsa dőlt el.
A hvg.hu beszámolója szerint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) 2016-ban írt ki közbeszerzést víziközmű projektekkel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására. A közbeszerzés eredményeképpen az NFP két szerződést kötött összesen 3,84 milliárd forint értékben.
A közbeszerzésen összesen 12 darab cég indult egyedül vagy konzorciumban, így összesen hat ajánlattevő volt.
Egy utóellenőrzés során azonban kiderült, hogy a vállalkozások egy része lényegében két cégcsoporthoz tartozik, tehát tulajdonképpen testvércégek „versenyeztek” egymás ellen.
Ezzel pedig sérült a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségről szóló paragrafusa.
Az uniós támogatásokat ellenőrző szervezet megállapította az összeférhetetlenséget, de a Közbeszerzési Döntőbizottság nem foglalkozott az üggyel, mert az EU-s keretért felelős innovációs minisztérium túl későn lépett – írta a portál.
A közbeszerzés nyertes ajánlattevői a következő cégek voltak:
Magyar Vagyonértékelő Konzorcium: ECOELINE Zrt., DÉLVÍZ Zrt.
BDL Környezetvédelmi, Tervező, Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
SOLUTION Vagyonértékelő Konzorcium: Valid Solution Kft., Professional Marketing Manager Kft., Economic Solutions Zrt.
A cégjegyzék adatai alapján akkor megállapították, hogy a Solution Vagyonértékelő Konzorcium minden tagjának ugyanaz a személy az ügyvezetője: Némethné Székely Zsuzsa (aki születési adatai alapján megegyezik Németh Zsuzsával – a szerk.), aki egyben tag is a nevezett gazdasági társaságokban.
Némethné Székely Zsuzsa ugyanakkor ügyvezetője és tagja is volt az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó Invest Vagyonértékelő Konzorciumot alkotó cégeknek is, sőt, egy vállalkozás kivételével megállapítható volt az is, hogy az érintett társaságok székhelye is megegyezik.
Vagyis az árverseny csak látszólagos volt, hiszen valójában egy tulajdonosi körbe tartozó vállalkozások „versenyeztek” egymással.
Az ügyletben részt vevő Valid Solution Kft. később az Octopus Investtel (és két másik céggel) közösen nyerte el a már említett tatabányai tendert. A Valid Solution tulajdonosa szintén Németh Zsuzsa (és Németh János) volt.
Kiemelt jelentőségű beruházás
A kivitelezés második részére vonatkozó közbeszerzést a MERKBAU Építőipari és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyerte el, amely 943 millió forintért végezheti el a szükséges munkálatokat.
A jól prosperáló, 349 főt foglalkoztató kiskunhalasi cég három egymást követő évben is 20 milliárd feletti árbevételt ért el, és tavaly augusztusban, amikor a társaság Zrt.-vé alakult, 14 milliárdos bevételt jegyeztek a cégadatokban. A vállalkozás számos közbeszerzést nyert már, és január elején közel 300 millió forintos támogatást is kapott az államtól.
Szijjártó Péter akkor azt mondta, „a Merkbau Zrt. a Dél-Alföld meghatározó építőipari vállalkozása, amely a bezárkózás, a leépítés helyett fejlesztésekbe kezdett. A cég 580 millió forintos beruházással hozta létre új nyílászáró-üzemét. A fejlesztés a cég 350 dolgozójának munkahelyét biztosítja hosszú távon, ehhez a kormány 287 millió forintos támogatást nyújtott” – írta az MTI nyomán a baon.hu.
A Merkbau önállóan, míg a Falcon Global és az Octopus Invest együtt a kecskeméti laktanya kivitelezésére is pályáztak, ott azonban a kiskunhalasi Modinvest Épitőipari-Beruházó-és Kereskedelmi Kft. lett a befutó, miután a becsült nettó 5 milliárd 265 millió forint helyett nettó 3,9 milliárdért vállalták a munkát.
A kormány már 2016-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a pécsi tűzoltólaktanya újjáépítését öt másik hasonló beruházással együtt. Ennek köszönhetően a beruházásokkal összefüggésben nem kellett építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, településképi véleményezési eljárást sem kellett lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásra sem volt szükség. Ennek ellenére a projekt lassan halad, és vélhetően a 2021-es határidőből is ki fognak csúszni. | Mészáros cégét lekörözve nyerte el a pécsi tűzoltólaktanya felújítását három furcsa társaság | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/01/27/meszaros-ceget-lekorozve-nyerte-el-a-pecsi-tuzoltolaktanya-felujitasat-harom-furcsa-tarsasag/ | 2021-01-27 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
|
Piero Pini 100 millió lengyel zlotyit óvadékot – mintegy 7,8 milliárd forintot – fizetett adócsalási ügye miatt Lengyelországban. A Łódź-i Regionális Ügyészség szerint a hazánkban is adócsalással vádolt húspápa közel 15 milliárd forintos költségvetési csalást követett el Lengyelországban. Módszerük szinte teljesen azonos a hazai vádiratban szereplővel: fiktív számlákkal csökkentették a költségeket.
Milliárdos költségvetési csalással gyanúsítja az egyik legnagyobb magyar húsipari cég, a Hungary Meat Kft. olasz tulajdonosát, Piero Pinit és két társát a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága – írta meg elsőként 2019-ben a PestiSrácok.hu. A Budapest Honvéd FC korábbi tulajdonosaként is ismertté vált vállalkozót le is tartóztatták. Pinit március elején vették őrizetbe, a gyanú különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás volt. Majd még azév novemberben ki is engedték, ezt már a 24.hu írta meg. Kiengedése után nem sokkal az ügyészség két vezetőjét leváltották Bács-Kiskun megyében, hivatalosan viszont cáfolták, hogy ennek köze lenne az ügyhöz.
Az ügyészség tavaly októberben emelt vádat a kiskunfélegyházi húspápa ügyében. Eszerint a 110 vádlott bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás és vesztegetés bűntette miatt felelhet.
A vádirat szerint 2011 és 2018 között legalább négy adócsaló bűnszervezetet működtetve a költségvetésnek több mint 6 milliárd forint kárt okoztak, de ezt a vádemelésig megtérítették.
A csalás lényege, hogy “az alvállalkozók a szolgáltatásaikat áfával növelten számlázták ki. Ténylegesen azonban munkaerő kölcsönzés volt a felek között, ezért a bérmunka esetében az alvállalkozói szerződés valótlan tartalmú volt. Az volt a célja, hogy a foglalkoztatottak után az adó és járulék megfizetését elkerüljék, illetve, hogy a húsipari cégnek áfás költségszámlákat „produkáljanak”. A színlelt ügyletek és az adóelkerülés haszonhúzója a húsipari cég volt, a munkaerőt biztosító társaságok ehhez nyújtottak segítséget” – írta akkor az ügyészség.
A milliárdos csalással vádolt Piero Pinitől vette az állam 3,5 milliárdért a kiskunfélegyházi fegyvergyár épületét
A március elején milliárdos áfacsalás gyanújával letartóztatott Piero Pinitől vette az állam a telket és a csarnokot, ahol ma a kiskunfélegyházi fegyvergyár működik. A város határában álló ingatlanért 3,5 milliárdot fizetett az állami tulajdonú Terra Zrt. az ország legnagyobb vágóhídját működtető Hungary Meat Kft. olasz tulajdonosának. [caption id=
Piero Pini negyed százada van jelen a magyar és az európai húsiparban. A 24.hu korábbi cikkében ugyan utalt rá, hogy a tulajdonos más érdekeltségeivel szemben is indulhatott eljárás, ennél több eddig nem derült ki. Az Átlátszó az októberi vádemelés után fordult a lengyel ügyészséghez, hogy részleteket tudjunk meg a lengyelországi nyomozásról. Több hetes levelezés után jutottunk el a Łódź-i regionális ügyészségi hivatalhoz.
Fiktív számlák, hamis igazgatósági tagok
A Łódźi Regionális Ügyészség a Piero P., Elżbieta M. és Iwona S. által vezetett bűnszervezet ügyét vizsgálja – írta az Átlátszó kérdésére Krzysztof Bukowiecki, a Łódź-i Regionális Ügyészség sajtószóvivője.
Az eddigi információk alapján Piero P. és Elżbieta M. számos társaságot hozott létre azért, hogy megnöveljék a PINI POLONIA sp. Z o.o. fenntartási költségeit Kutnoban.
Ezeknek a társaságoknak az igazgatóságaiba szegény és alkoholfüggő embereket vagy Elżbieta M. családjának fiatal tagjait tették, akik semmit sem tudtak a cégvezetésről.
A hamis igazgatósági tagok által aláírt számlák szerint a vállalatok húsvágást és csomagolást vállaltak. Mindez nem volt igaz, mert az egész folyamatot Piero P. és Elżbieta M. irányította, és minden döntést ők hoztak meg, nem pedig a társaságok vezetői.
Ugyanígy működött a Piero P. and Iwona S. Által vezetett másik szervezett bűnözői csoport. A lengyel pénzügyi rendszer lehetővé teszi, hogy a vállalkozók visszaigényelhessék az adó-túlfizetéseket. A felszámított és esedékes áfa és társasági adó értéke a vállalat bevételeitől és kiadásaitól függ. Tehát minél több költsége van egy vállalatnak, annál több adót tud „megtakarítani”. Előfordul, hogy a vállalatok a kiadások növelése érdekében fiktív számlákat szereznek. Ez az említett szervezett bűnözői csoportok tevékenységének alapja.
A két – a kutnoi PINI POLONIA sp. z o.o.-hoz és Piero P.-hez kapcsolódó – bűnszervezet 200,654,502 lengyel zlotyi értékben követett el adócsalást.
Ez forintra átszámolva mintegy 15 milliárd forintos költségvetési csalást jelent.
Piero P. 100 millió lengyel zlotyit óvadékot – mintegy 7,8 milliárd forintot – tett le, Elżbieta M-t viszont két évre letartóztatták, Iwona S. 4 hónapja ül börtönben. A Łódź-i Regionális Ügyészség mintegy 230 millió zlotyi értékű, vagyis 18 milliárd forintnyi vagyont zárolt.
Eddig az ügyészség 96 embert vádol adócsalással, pénzmosással és okirathamisítással. De ez még nem a vége, az eljárás során ugyanis olyan nyomokra bukkantak, amelyek szerint a bűnszervezetnek további tagjai vannak, köztük külföldiek is. Őket még keresik. | 15 milliárdos költségvetési csalással vádolják a kiskunfélegyházi húspápát Lengyelországban | Piero Pini 100 millió lengyel zlotyit óvadékot – mintegy 7,8 milliárd forintot – fizetett adócsalási ügye miatt Lengyelországban. A Łódź-i Regionális Ügyészség szerint a hazánkban is adócsalással vádolt húspápa közel 15 milliárd forintos költségvetési csalást követett el Lengyelországban. Módszerük szinte teljesen azonos a hazai vádiratban szereplővel: fiktív számlákkal csökkentették a költségeket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/01/27/15-milliardos-koltsegvetesi-csalassal-vadoljak-a-kiskunfelegyhazi-huspapat-lengyelorszagban/ | 2021-01-27 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Miközben az akkumulátorgyár szennyezi a gödi környezetet, a hatóságok folyamatosan adják ki az újabb és újabb építési engedélyeket a Samsung számára. A különleges gazdasági övezet létrehozása után azonban a gödi önkormányzat s így a helyi lakosság sem értesül közvetlenül az iparterületet érintő változásokról. Néhány hónapja pedig már a Pest megyei önkormányzat sem teszi közzé a Samsungra vonatkozó határozatokat – emiatt a Göd-ÉRT Egyesület a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz fordult, válasz egyelőre nem érkezett.
Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön
A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.
Nem lesz kihagyható azonban a gödi önkormányzat a Samsung kedvéért végzendő úthálózat-fejlesztésből; ugyanis erdő- és földkisajátításokra lesz szükség, és módosítani kell a Helyi Építési Szabályzatot is. Az útépítés tervezésére kiírt közbeszerzés eredményét január 25-én tette közzé a Magyar Közút Nonprofit Zrt az uniós közbeszerzési értesítőben.
Eszerint a tendert nettó 206 milliós ajánlatával a FLAVUS Mérnökiroda Kft nyerte el. A FLAVUS Kft. ügyvezetője és tulajdonosa az a Szőke József Tibor, aki 2010 júliusa és 2015 júniusa között az állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese volt. A tervezendő M2-es út gödi lehajtójától induló útszakasz egy 2 km-es 2×2 sávos és egy 1,5 km-es 2×1 sávos útból fog állni, emellett egy 2,1 kilométeres kerékpárút, zajárnyékoló fal, 5 db csomópont, közvilágítás és csapadékvíz-elvezetés tervezése is szerepel a feladatok közt.
A gödi iparterülethez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekről még áprilisban született kormányhatározat; eszerint összesen 7,1 milliárd forintot szán a kormány a Samsung-gyár érdekében útfejlesztésekre.
De jól járt a Samsung terjeszkedésére szánt 80 hektár jogi intézésével megbízott Biczi és Turi (Korábban Biczi és Tuzson) Ügyvédi iroda is. Tuzson Bencének, a régió országgyűlési képviselőjének egykori ügyvédi irodája három éve havi nettó 600 ezer forintért végzett jogi tanácsadást a gödi önkormányzat számára és összesen 78 millió forintot kapott a föld- és erdőkisajátítások és vásárlások intézéséért.
Arról, hogy egyelőre ki profitált még a fejlesztésekből, itt írtunk bővebben:
A lakók nem alszanak a zajtól, de legalább Mészáros cége milliárdos tendert nyert Gödön
Bár a különleges gazdasági övezet révén Pest megyéhez került a Gödön épülő Samsung-gyár, a gigaüzem környezeti hatásai a város lakóit sújtják. A helyiek elviselhetetlen zajra, növekvő forgalomra és ingatlanjaik értékvesztésére panaszkodnak. A kormány kedvenc építőipari cégei eközben óriási hasznot húznak a Samsung érdekében megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekből.
A lakóknak a zaj marad
Egyelőre kevésbé járnak jól a gyár bővítésével és a különleges gazdasági övezettel a környéken élők. Ősz óta panaszkodnak ugyanis a gödi Samsung akkumulátorgyárának elviselhetetlen zajára a város keleti felén élő lakosok. A cégnek ezért december végére zajcsökkentési intézkedési tervet kellett készítenie a környezetvédelmi hatóság számára. A Samsung által benyújtott intézkedési terv azonban csak több lépésben, összesen másfél év alatt ígér zajcsökkentést; ráadásul a 10 dB feletti határérték-átlépést okozó források (hűtőtornyok, kifúvók) esetében max. 5-6 dB csökkenés várható.
Ami azonban az Alsógödön és a lakóparkban élőket leginkább megdöbbentette, hogy az ő panaszaikat nem is vették figyelembe.
Az intézkedési terv ugyanis csupán a gyár közvetlen közelében, Göd-Újtelepen ígér zajcsökkentést. Pedig a gyár 24 órában hallható, különösen az éjszakai alvást ellehetetlenítő zúgás miatt épp a város keleti felén élők nyújtottak be szeptember óta közel száz lakossági panaszt.
A Samsung SDI azonban egy olyan szakvéleményre támaszkodott, amelyet még a panaszok benyújtása előtt, július elején készíttetett el a zajszennyezés hatásterületéről. Július óta pedig újabb gyáregységek és létesítmények megépítésére kapott engedélyeket a Samsung, s a gigaberuházás tovább terjeszkedett Göd keleti irányába. Ezen kívül két hűtőtornyot, melyek zaja 2018-ban pokollá tette a gyár közelében élők életét, néhány száz méterrel arrébb helyeztek. Ezzel azonban szintén a lakóparkban és a keleti városrészben lakók váltak a zaj újabb „áldozataivá”, annál is inkább, mert a kapacitásbővítés miatt újabb öt hűtőtornyot építettek a meglévők mellé.
A Göd-ÉRT Egyesület ezért azt kérte beadványában a Pest Megyei Kormányhivataltól, hogy semmiképpen ne fogadja el a Samsung által benyújtott intézkedési tervet, s végeztessen újabb zajméréseket a panaszosok által megjelölt utcákban.
Vélhetően azonban a környezetvédelmi hatóság – mely a gyorsított tempójú engedélyezési eljárások során rendre azt állapítja meg, hogy nincs szükség részletes hatásvizsgálatra – nem foglalkozik majd a panaszokkal, hiszen eddig sem volt hajlandó hatósági ellenőrzéseket végezni. A Samsung SDI lakossághoz való viszonyát pedig jól mutatja, hogy legutóbbi válaszlevelükben munkatársuk ezt írta a panaszosoknak:„Szeretném felhívni a figyelmét arra is, hogy a környezeti zajterhelést nagymértékben befolyásolhatja az időjárás. A szél akár 2-4 dB növekedést is okozhat.”
Terjeszkedik a Samsung-gyár, Göd iparvárossá válhat, a környékbeliek aggódnak
„A jövő költözött be Gödre” – újságolta örömmel Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusban, a Samsung SDI elektromosjármű-akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén. A 2018-tól évi 50 ezer akkumulátor gyártását tervező, 100 milliárd forintból megvalósuló gigaberuházás valóban jelentős változásokat hozott – és továbbiakat is hozhat még – Göd életében, ám kérdéses, hogy a helyiek valóban ilyen jövőről álmodoztak-e.
Szennyvíz áztatta a földet a gyár mellett
De nem jártak jobban a helyiek a Samsung által okozott szennyvíz-kiömléssel sem. A lakosok január 8-án vették észre, hogy a gyár hátsó kerítésénél bűzös víz folyik a gyárterületről az ott lévő földútra, kb. 200 méterre a lakóházaktól és egy játszótértől. Másnap, szombaton már nagy tócsákban állt a gyárból kifolyó szennyvíz, amiről a rendőrséget és a vízügyi hatóságot is értesítették a lakosok.
A Samsungot övező utak a különleges gazdasági övezet részeként Pest megyei tulajdonban vannak, a megyei szerveket azonban nem lehetett elérni. A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. munkatársai a nap folyamán végül elhárították a dugulást, ami a DMRV közcsatornájában történt.
A vegyi üzemből kiömlő szennyvízből azonban nem vettek mintát, sőt, jegyzőkönyv sem készült az esetről.
Az intézkedő szervektől a kapott válaszokból pedig nem derül ki, hogy mi vezetett a duguláshoz, s hogy a Samsung miért engedte ki közterületre a szennyvizet.
A DMRV vezérigazgatójának tájékoztatása szerint ők már az eset előtt több nappal jártak a gödi telephelyen, mivel a cég jelezte, hogy a gyárból nem folyik el a szennyvíz. A vízügyesek állítólag figyelmeztették is a céget, hogy a hiba az ő belső hálózatukban van. A dugulás január 8-án ugyan a közcsatorna-hálózatban történt, ezt azonban a DMRV vezetője szerint a Samsung SDI „csatornahasználatának módja” okozta, ugyanis a gyárban „csatornaidegen” anyagok kerültek a rendszerbe.
A Samsung képviselője szerint viszont ők betartottak minden előírást és a DMRV nem intézkedett azonnal, kapacitáshiányra hivatkozva. A szennyezést a közútról ezért a Samsung távolította el, mint írják, „erőforrásokat és energiát nem sajnálva”.
Hogy a gyárban mégis probléma lehet a csatornahasználattal, az azért kiderül a cég válaszleveléből: figyelmeztették ugyanis az alvállalkozóikat, hogy építési törmeléket tilos a csatornába engedni.
A megyei közgyűlés elnökének válaszából arról is értesültünk, hogy a közút megtisztítása során a Samsung SDI 23 tonna szennyezett földet és 4 köbméter szennyvizet szállított el egy veszélyes hulladék-lerakóba.
A szennyeződés ügyében a Samsung és a DMRV egymásra mutogatása még mulatságos is lehetne, ha mindez nem a gödi lakosok rovására történne, s ha valóban elhárult volna a probléma. Csakhogy a Samsung területe mellett újra szennyvíz-kifolyás nyomai láthatók, s a közterület továbbra sincs sem fertőtlenítve, sem elkerítve. A gyár melletti városrészben pedig az utóbbi időben gyakran történt hasonló, szennyvíz kiömléssel járó dugulás.
Nyitókép: Működésben a gödi Samsung-gyár. A szerző felvétele. | Samsung-gyár: a gödieknek zaj és szennyvíz, a kormánynak kedves cégeknek megbízások jutnak | A zajtól szenvedő lakosságnak már nemcsak a gödi Samsung-gyárral és a hivatalokkal kell megküzdenie, de újabban a szennyvízzel is, ami nemrég kiöntött a gyár melletti területre. Bár a problémát átmenetileg elhárították, a szennyezés jelei újra felbukkantak a kerítés közterületeket érintő oldalán. Mivel a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította a környéket, a gödi önkormányzatnak és a lakosságnak egyre kevesebb beleszólása van az őket érintő beruházásokba. A kormánynak kedves cégek azonban láthatóan jól profitálnak a gyár bővítéséből. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/01/28/samsung-gyar-a-godieknek-zaj-es-szennyviz-a-kormanynak-kedves-cegeknek-megbizasok-jutnak/ | 2021-01-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Az adatelemzőkből, nemzetközi és magyar politológusokból és kommunikáció szakemberekből álló Unhack Democracy célja, hogy támogassa a polgárokat azáltal, hogy eszközöket és tudást biztosít számukra a választások nyomon követésére, és megvédje a demokratikus intézményeket” – írja magáról a Belgiumban bejegyzett szervezet, amit a 2018-as magyar parlamenti választások után alapítottak.
Elsőként ezt a választást vizsgálták: a szavazatszámláló bizottságok 160 tagjával interjúztak, és így az Ukrajnában élő szavazók buszoztatásával kapcsolatos információkra, szavazatvásárlásokra, szavazók megfélemlítésére, valamint a választási eredmények manipulációjára derítettek fényt.
Unhack Democracy Europe: így csalhatott a Fidesz a 2018-as választásokon
A tavaly áprilisi parlamenti választásokon tapasztalt furcsaságok és szabálytalanságok megkérdőjelezik a néhány nap múlva esedékes EP-választások tisztaságát – állítja jelentésében az Unhack Democracy Europe.
Tavaly publikált jelentésében az Unhack Democracy a 2019-es európai parlamenti és önkormányzati választás során tapasztalt visszásságokról számolt be. Ehhez 851 szavazatszámláló bizottsági tagot kérdeztek meg a tapasztalataikról. A megkérdezettek törvénytelen mozgósításokról, a mozgóurnát igénylő idősek megfélemlítéséről, szavazatvásárlásról és láncszavazásról számoltak be, de ezek közül sok visszaélést ők maguk sem jegyzőkönyveztek.
Rengeteg csalás volt a tavalyi EP- és önkormányzati választásokon, de sokat nem is jegyzőkönyveztek
Az Unhack Democracy 851 szavazatszámláló bizottsági tagot kérdezett a 2019 májusában tartott Európai Parlamenti és az októberi önkormányzati választás során szerzett tapasztalataikról. Az eredmény siralmas: a megkérdezettek törvénytelen mozgósításokról, a mozgóurnát igénylő idősek megfélemlítéséről, szavazatvásárlásról és láncszavazásról számoltak be, de ezek közül sok visszaélést ők maguk sem jegyzőkönyveztek.
Nemrég megjelent tanulmányukban a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. egyéni választókerületében 2020. október 11-én rendezett időközi országgyűlési képviselő választással kapcsolatos kutatásuk eredményeit ismertetik. Az összefoglalónk 48 szavazatszámláló bizottsági (SZSZB) tag megfigyelésén és tapasztalatain alapszik. Ez a 110 szavazókör (össz)ellenzéki delegáltjainak közel 25 százalékát jelenti. A delegáltak egy 41 kérdésből álló online kérdőívet töltöttek ki, és személyes interjúban beszéltek az általuk tapasztaltakról.
„Többszöri próbálkozásunk ellenére a kormánypárt tagjaitól nem kaptunk választ arra a kérésünkre, hogy továbbítsák kérdőívünket delegáltjaiknak, így az eredmények kizárólag az ellenzéki delegáltak vallomásait tükrözik” – olvasható az anyagban.
A kutatás során olyan aggasztó dolgok derültek ki, hogy például a szavazóköri pártdelegáltak 71 százaléka nem bízott a választások lebonyolításának tisztaságában – ugyanakkor a válaszadók 15 százaléka saját bevallása szerint nem jegyzőkönyvezte az észlelt rendellenességeket (pl.: az idős mozgóurnával szavazók befolyásolását, a bizottsági tagok stigmatizálását és jogköreinek korlátozását).
„Többen fideszes maszkban jöttek szavazni és tüntetőleg írták alá fideszes tollal az aláíró ívet… Nagyon megdöbbentő volt, de az X-et tudta hová kell tenni, holott írni, olvasni sem tudott“ – mesélte az egyik delegált Megyaszó községről.
A megkérdezettek 62 százaléka észlelt a választókra történő nyomásgyakorlást a kampány alatt, illetve a választás napján, ami egy erős függőségi rendszert tükröz, ahol a választói szabad akarat sérül. Ezzel a függőségi rendszerrel kapcsolatban kiemeli a jelentés, hogy mennyire nagy befolyása van: a helyi ellenzéki delegáltak is ki vannak szolgáltatva a helyi polgármesterek által irányított/befolyásolt gazdasági és/vagy szociális viszonyoknak, ezért „félve attól, hogy ők vagy családtagjaik elveszíthetik a (köz)munkájukat, nem mernek fellépni a szabálytalanságok és törvénysértések ellen.”
A megkérdezett delegáltak 30 százalékánál merült fel a láncszavazás és szavazatvásárlás gyanúja, és 10 százalékuk észlelt rendellenességet a mozgóurnás szavazatok kezelését, feldolgozását illetően. Négy fő az idős emberek tudatos befolyásolásáról számolt be, két esetben pedig a delegáltakkal biankóban akarták aláíratni több példányban a jegyzőkönyveket a számolás előtt.
„A polgármester felesége hidegtálakat vitt a mozgóurnás szavazóknak” – mondta egy Ongán dolgozó szavazatszámló.
Ugyanakkor a delegáltak felkészültsége sem volt megfelelő a jelentés szerint: bár a bizottsági tagok jogai és kötelezettségei elvileg egyenlőek, a megkérdezettek több mint 20 százaléka számolt be arról, hogy a bizottsági munka bizonyos fázisait nem végezhette, például 8,5 százalékuk nem kezelhette a névjegyzéket. További 6 százalékuk pedig nem tudott arról, hogy joga lenne hozzá.
A kutatás szerint az összellenzék a választás után a bizottsági tagok 10 százalékával semmilyen formában nem vette fel a kapcsolatot, és 25 százalékától nem kérte el a jogorvoslati lehetőség szempontjából is fontos jegyzőkönyv másolatát. Az ellenzéki pártok mulasztásainál említi a jelentést azt is, hogy a választások törvényes lebonyolítása érdekében sokkal nagyobb hangsúlyt kéne fektetniük a delegáltjaik felkészítésére.
Az Unhack Democracy teljes jelentése itt olvasható (PDF).
Címlapkép: Koncz Zsófia (Fidesz) leadja szavazatát 2020. október 11-én a borsodi időközi országgyűlési képviselő választáson, amit ő nyert meg (Fotó: Koncz Zsófia/Facebook) | A borsodi időközi választáson is rengeteg csalást és szavazatbefolyásolást észleltek a delegáltak | A 2018-as parlamenti, a 2019-es EP és önkormányzati választást követően a 2020. októberi borsodi időközi választás volt az Unhack Democracy által vizsgált negyedik választás. A civil szervezet ezúttal is a korábbaikhoz hasonló anomáliákat és csalási formákat talált, és kiemelte a függőségi viszonyok erősségét: az ellenzéki választási delegáltak is kiszolgáltatottak a helyi polgármestereknek, ezért sok rendellenességet félelemből nem jelentenek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/01/28/a-borsodi-idokozi-valasztason-is-rengeteg-csalast-es-szavazatbefolyasolast-eszleltek-a-delegaltak/ | 2021-01-28 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
2021.02.04. 05:55
Jelentősen gazdagodtak a Gyurcsány-koalíció egyes városvezetői. Az önkormányzati vagyonnyilatkozatok alapján a leggyorsabban gyarapodók között van Tüttő Kata (MSZP) főpolgármester-helyettes, valamint a korrupciógyanús ügyekbe keveredett kispesti polgármester, a szintén szocialista Gajda Péter is, aki megtakarításainak csökkenése nélkül rendezett egy harmincmilliós hitelt.
Bár kevésbé gyarapodott Karácsony Gergely, mint egyes baloldali szövetségesei, a néhány napja nyilvános vagyonnyilatkozata szerint tavaly óta a főpolgármester is szert tett egy siófoki üdülő ötvenszázalékos tulajdonjogára. Eközben jelentősen növelte eladósodottságát: a 2019-ben 19 millió forintos banki hiteltartozása immár harmincmillió, s egy magánszemélytől is kölcsönkért 3,7 millió forintot. Érdekesség, hogy a Párbeszéd-elnöknek nincs pénzintézeti számlakövetelése, tehát egyáltalán nincs likvid vagyona, ellenben van 1,8 millió forintnyi lakástakarék-pénztári megtakarítása.
Tüttő 28 millióért vett állampapírt
Növelte megtakarításait Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, akinek tavaly még 4,3 millió forint pénzintézeti számlakövetelése volt, ám mára már hétmillió forintra rúg ez az összeg. Emellett hárommillió, más szerződés alapján számontartott követelést is feltüntetett a bevallásában. Gy. Németh több ingatlannal is rendelkezik, például egy balatoni nyaralóban is van tulajdonrésze.
Karácsony Gergely helyettesei közül messze a szocialista Tüttő Kata rendelkezik a legnagyobb vagyonnal. A Lánchíd-felújítás koordinálásával megbízott városvezetőnek 14 budapesti ingatlanja van, amelyek között több szántó- és termőföld is található, s egyebek mellett egy budavári lakásnak is résztulajdonosa. Tavaly óta Tüttő több mint duplájára növelte az egyébként is tekintélyes – 26 millió forintos – Magyar Állampapír Plusz-portfólióját, amelynek értéke egy év alatt 54 millió forintra hízott.
Bankszámláján továbbra is 35 millió forint van, de közben 74 milliós tartozása 85 millióra nőtt. Érdekes, hogy Tüttő Kata feltüntetett a nyilatkozatában egy húszezer forintos OTP ingatlanbefektetési jegyet is, ingóságai közül pedig egy Nikon fényképezőgépet, valamint egy csillagászati távcsövet foglalt bele a bevallásába. Autó gyanánt továbbra is egy 2005-ben vásárolt Suzuki Swift van a nevén.
A szivárványkoalíció budapesti polgármestereinek vagyonnyilatkozataiban található érdekességek közül kiemelendő, hogy a II. kerületet vezető Őrsi Gergely (MSZP) felvett tízmillió forintnyi babaváró hitelt. A kedvezményes kölcsön mellett a politikus immár adóstársként jegyez egy 18 millió forintos banki hitelt is, egy magánszemélynek pedig 1,8 millió forinttal tartozik. Horváth Csaba szocialista zuglói polgármester bevallásával kapcsolatban különös, hogy továbbra is 150 millió forint „más szerződés alapján” rögzített követelése van, amelyről már két éve is azt írta a sajtó, hogy magánszemélynek nyújtott kölcsön lehet.
Gajda rejtélyesen törlesztett harmincmilliója
Kispest korrupciógyanús ügyekbe keveredett szocialista polgármesterének, Gajda Péternek a vagyonnyilatkozatából nem derül ki, hogy tavaly óta hogyan törlesztette harmincmillió forintos, magánszeméllyel szembeni tartozását. Ugyanis Gajda értékpapírokból és befektetési jegyekből 2019-ben nyolcmillió forintra rúgó vagyona idénre tizenegymillióra növekedett, s a 77 ezer eurós devizamegtakarítása sem csökkent. A polgármester lakáskiadásból származó jövedelme százhetvenezer forinttal növekedett, ami szintén nem elegendő a harmincmilliós hitel törlesztéséhez. Az említett korrupciógyanús ügyek másik fő érintettje, a botrányok miatt az MSZP-ből kilépett Lackner Csaba csak életbiztosítását, egy fél ingatlanját, valamint százkilencvenezer forintos jövedelmét tüntette fel a nyilatkozatában, amelyben még egy eladásra kínált autó is szerepelt. Érdemes felidézni, hogy a botrányt kirobbantó, nyilvánosságra került hangfelvételen Lackner azzal hencegett egy hangos büfögés kíséretében, hogy aki nem szerez önkormányzati képviselőként évi százmillió forintot, az hülye.
A pécsi polgármester aranytömbje
Egy több mint 3,1 kilogrammos aranytömbje van Péterffy Attilának, Pécs balliberális polgármesterének. Bár a vagyonnyilatkozatában nincs feltüntetve, a 2012-ben vásárolt nemesfém értéke minden bizonnyal meghaladja az ötvenmillió forintot. A politikus emellett továbbra is csaknem másfél tucat különböző értékpapírcsomaggal is rendelkezik, amelyek összértéke körülbelül 75 millió forint. Péterffy emellett több mint 6,3 millió forintot euróban tart, és különböző pénzintézetekben van még közel 12,5 millió forintja is. A polgármesternek az egyik pénzintézettel szemben van egy 48 millió forintos tartozása is.
Vagyonnyilatkozata szerint csekély változás történt Botka László szegedi balliberális polgármester vagyoni helyzetében. A politikus tavaly decemberben felerészben tulajdonosa lett egy összesen 119 négyzetméteres szegedi társasházi lakásnak, miközben 96 millió forintról 63 millióra csökkent a bankbetétje.
Különösen csökkent Jakab hitele
A Jobbik sajtóosztálya lapunk kérdésére tagadta, hogy Jakab Péter pártelnök élt volna a hiteltörlesztési moratóriummal. Azért kerestük meg az ügyben a szivárványkoalíció tagpártját, mert Jakab az elmúlt három évben közzétett vagyonnyilatkozatában évi közel kétmilliós hiteltörlesztés szerepelt, a most januárban leadott dokumentumban viszont már csak 950 ezer forint, miközben még több mint kilencmillió forinttal tartozik. Ez arra engedett következtetni, hogy Jakab Péter év közben élt a hitelmoratórium adta lehetőséggel. (V. S.)
Tüttő Kata
Őrsi Gergely
Lackner Csaba
önkormányzati vagyonnyilatkozatok
Gyurcsány-koalíció | Karácsony emberei gazdagodnak | Jelentősen gazdagodtak a Gyurcsány-koalíció egyes városvezetői. Az önkormányzati vagyonnyilatkozatok alapján a leggyorsabban gyarapodók között van Tüttő Kata (MSZP) főpolgármester-helyettes, valamint a korrupciógyanús ügyekbe keveredett kispesti polgármester, a szintén szocialista Gajda Péter is, aki megtakarításainak csökkenése nélkül rendezett egy harmincmilliós hitelt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/karacsony-emberei-gazdagodnak-9324608/ | 2021-02-04 11:11:34 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kikerültek az internetre a KKM 2020-as szerződései, van közöttük ajtóvásárlás 8 millióért, szívultrahang-gép beszerzése, de űrdinamikai tévésorozat létrehozása, illetve magyar űrtechnikai cégek külföldi érvényesülését segítő tanácsadás is.
Közzétette a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a 2020-as szerződéslistáját. Ezeknek értékben legnagyobb tételeiről, a Covid-beszerzésekről – különös tekintettel a lélegeztetőgépekre – már lehetett olvasni, de vannak más érdekességek és különlegességek is a listában. Az árak minden esetben bruttóban értendők.
Vásárolt a KKM a NATO brüsszeli épületébe, az állandó magyar képviselet részére egy minősített ajtót 8,6 millió forintért a Hubel Magyar–Belga Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től.
Miénk a világűr
Különleges feladatokat kapott a Design Terminál (ez 2017-től Csák János és Böszörményi-Nagy Gergely magáncége, és az állam nagyon szereti foglalkoztatni – az Emmi is támogatta 600 millióval, a Digitális Jólét Program keretében is írt egy 24 milliós tanulmányt): 52 millió forintért az űrtechnikával foglalkozó magyar mikro, kis- és középvállalatok üzletfejlesztését és nemzetközi piacon való megjelenését segítette ennyiért tanácsokkal. Böszörményi-Nagy egyébként Navracsics Tibor korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter főosztályvezető-helyettese volt. Ahogy az 5 milliós közbeszerzési tanácsadói szerződést kapott a Brunus Consortium tulajdonosa, Balczó Barnabás is ott volt a második Orbán-kormány körül, a hvg.hu írta meg róla 2012-ben, hogy Lázár János mellett dolgozott.
Az űrdinamikával kapcsolatban egyébként tévés ismeretterjesztő sorozat is készült a külügy megbízásából 7,6 millió forintért, a Hatoscsatorna igazgatója, Paor Lilla cége dolgozta ki.
18 milliós török nyelvkönyv
Részt vett egy 18 millióból készült hatástanulmányban dr. Szabó László fideszes politikus, a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Sakkszövetség elnökének cége. Az EdVizor Tanácsadó és Szolgáltató Kft. a külügy belső pályázati rendszerének megújításához készülő tanulmány szakértői kapacitásait biztosította a pénzért.
Mayer Ottilia kommunikációs tanácsadásért kapott 7,5 millió forintot. Ő a KKM sportvonalát erősíti (Menczer Tamás államtitkár is sportriporter volt valaha). Mayer a Duna TV sportosztályán volt, de 2014-ben az M1 Telesportjában is látható volt. Emellett készített dokumentumfilmet az Aranycsapat 2010-ben még két élő tagjáról, a II. Nemzetközi Lovasíjász találkozóról, és A Magyar Hal Napjáról.
A Türk Tanács országainak pedig török nyelvkönyvvel kedveskedett a minisztérium: ezen 18,4 millió forintért dolgozott a Geopress Magazin- és Szaklap Kiadó Zrt. A Baromed Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-től pedig külszolgálati alkalmassági vizsgálathoz szükséges kardiológiai ultrahangos készüléket vett a KKM 18,8 millió forintért.
Néhány luxuskiadás
Gyurta Dániel visszavonult úszóbajnok 11 milliót kapott sportdiplomáciai szolgálataiért, messze nem annyit, mint Gál Helga somelier és magyar bornagykövet azért, hogy szakmai minőségben látogasson minisztériumi vacsorákat: neki 14,3 millió járt.
A listában több borral kapcsolatos kiadás is akad: a Magyar Konyha Magazin például 7,9 millióért szervezett szakácstréninget a külügy számlájára, 2020-as borválogatásukat pedig 11 és fél millióból rakták össze. Ezen felül 6,8 millióért bérelték a Pesti Vigadó termeit a Wine in Diplomacy nevű rendezvényhez – a Vigadó a MMA kezelésében áll.
Szőnyegekre és kárpitra is jutott pénz: a Budapesti Európai Ifjúsági Központ VIP apartmanjaiban, illetve a központ lobbijában és recepcióján majdnem 26 millióért cserélt szőnyeget a Terézvárosi Textilkereskedelmi és Szolgáltató Kft. Vett gyapjú, selyem, fémszál 4-es felvetésű haute lisse anyagból készült szövött kárpit alkotást is a minisztérium, az Európai fényei című kárpit alkotás ára 8,7 millió forint volt, amit a Magyar Kárpitművészek Egyesületétől vásároltak.
Dercsényi Dávid – Mohos Máté | Űrműsoroktól a borválogatásig – a külügy szerződéseiből szemezgettünk | Kikerültek az internetre a KKM 2020-as szerződései, van közöttük ajtóvásárlás 8 millióért, szívultrahang-gép beszerzése, de űrdinamikai tévésorozat létrehozása, illetve magyar űrtechnikai cégek külföldi érvényesülését segítő tanácsadás is. | null | 1 | https://pestihirlap.hu/2020/11/20/urmusoroktol-a-borvalogatasig-a-kulugy-szerzodeseibol-szemezgettunk/ | 2020-11-20 18:46:00 | true | null | null | Pesti Hírlap |
A Hunguest Hotels 9 szállodája kapott pénzt az elmaradt foglalások után, a kompenzációból ezúttal néhány budapesti luxusszállodának is jutott - írta a 24.hu. A múlt év végén a kormány úgy döntött, hogy az üzleti ügyben érkező vendégek fogadását kivéve bezárásra ítélt szálláshelyek a 2020. november 11. és december 10. közötti foglalásaik után elmaradt bevétel 80 százalékát megkapják az államtól.
A vállalkozók a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK) beérkező adatok alapján kapják meg a támogatást, amelynek a feltétele az volt, hogy dolgozókat nem küldhettek el, és a munkavállalóik megkapták a fizetésüket akkor is, amikor a szállások zárva vannak. A 24.hu elkérte a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) a támogatott szálláshelyek listáját.
Nem adták ki, ellenben az MTÜ a Kisfaludy-program támogatásait összesűrítő dokumentumban közzétette azoknak a szálláshelyeknek a listáját, amelyek az elmaradt foglalásaik után állami támogatásban részesültek. Ebből kiderül, hogy a legnagyobb támogatást a sárvári Spirit Hotel Thermal Spa kapta, 146 millió forintos kompenzációban részesült. A második legnagyobb összeget Mészáros Lőrinc szállodaláncának egyik tagja, az egerszalóki Saliris Resort Spa Hotel kapta, 93 milliót forintot.
A lista alapján a Hunguest Hotels szállodáinak jutott egyébként a legnagyobb, összesen 289 millió forintos kompenzáció. Ez persze nem meglepő, mivel a Hunguest a legnagyobb belföldi szállodalánc, a cégcsoport 26 hoteljéből kilenc kapott támogatást, ezek azok a szálláshelyek, amelyek – amikor még akadálytalanul lehetett – vendégeket fogadtak tavaly. A Hunguest korábban lapunkkal azt közölte, hogy a szállodalánc méretéből adódóan a hotelfoglalások jelentős hányadát realizálja, ezzel arányos támogatásban részesült a vállalat. | Mészáros Lőrinc szállodalánca kapta a legnagyobb kompenzációt | A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest szállodalánc összesen 289 millió forintos kompenzációt kapott,amelynek a feltétele az volt, hogy dolgozókat nem küldhettek el, és a munkavállalóik megkapták a fizetésüket akkor is, amikor a szállások zárva vannak.
A második legnagyobb összeget Mészáros Lőrinc szállodaláncának egyik tagja, az egerszalóki Saliris Resort Spa Hotel kapta, 93 milliót forintot. A cégcsoport 26 hoteljéből kilenc kapott támogatást, | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-szallodalanca-kapta-a-legtobb-kompenzaciot.html | 2021-01-28 20:57:00 | true | null | null | mfor.hu |
Jelentős kormányzati támogatást kapott az esztergomi Portobello Wellness és Yacht Hotel is a november 11. és december 10. közötti időszakra érkezett foglalásaik után. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még november 11-én beszélt arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szálláshelyek számára az állam megtéríti a november 8-ig beérkezett, a zárás utáni 30 napra vonatkozó bevételkiesés 80 százalékát.
Eddig úgy lehetett tudni, hogy a négycsillagos, az Aquasziget Esztergom Élményfürdővel zárt folyosóval összekötött 95 szobás szálloda üzemeltetője az Investor' 2005 Kft. Az MTÜ a Kisfaludy-program támogatásait listázó dokumentumban azonban közzétette azokat a szálláshelyeket, amelyek az elmaradt foglalásaik után állami támogatásban részesültek. Innen derült ki, hogy a Portobello támogatását már nem az Investor' 2005 Kft., hanem a Solva Hotel Kft. kapta meg. Egészen pontosan 16,4 millió forintot.
A Solva Hotel Kft.-t 2019 nyaránn alapították, a tulajdonosa pedig a Solva Magántőkealap, amely a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége. A hotel jelenleg zárva van, de a 16,4 millió forintos támogatásból arra lehet következtetni, hogy egy jól működő szállodáról van szó normális (Covid-mentes) körülmények között. Nagyságrendileg ugyanis ekkora támogatást kapott a Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Hunguest szállodalánc Répce Gold nevű bükfürdői háza, valamint a Danubius Szállodaüzemeltető Zrt. hévízi egysége is.
Szállodánk 2021. március 12-ig zárva tart, csak üzleti céllal utazó vendégeket fogad. A szállodából közvetlen átjárással elérhető Aquasziget Élményfürdő zárva tart, és júniusig megújul, a munkálatok alatt nem fogad vendégeket. Ezért március 12. és június 25. közötti időszakra szóló szobaárak és csomagárak nem tartalmaznak wellness szolgáltatásokat
- közli honlapján a Portobello, amelynek ablakaiból gyönyörű kilátás nyílik a Bazilikára.
Tehát a szállodát már Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltségébe tartozó Solva Hotel Kft. üzemelteti, az élményfürdő pedig megújul.
Új aranykor
Az élményfürdő felújítását pedig Hernádi Ádám esztergomi fideszes polgármester és a milliárdos üzletember unokaöccse jelentette be december 31-én. Az év utolsó napjaiban megérkezett az önkormányzathoz a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-től az a támogató okirat, amely alapján Esztergom 5 milliárd forintnyi összeget használhat fel az alábbi projektekre:
A Szent István Strandfürdő Sport, Turisztikai és Egészségturisztikai fejlesztése
Városháza homlokzatának felújítása
Fürdő Szálló homokzatfelújítása
Élményfürdő felújítása.
Az élményfürdőt korábban a Portobello szállodához hasonlóan szintén az Investor' 2005 Kft. üzemeltette. Hernádi Ádám polgármester azonban tavaly június 17-én, egy nappal az első veszélyhelyzet vége előtt úgy döntött, hogy megszünteti az önkormányzat és az Investor 2005 Kft. közötti szerződést a helyi Aquasziget Esztergom Élményfürdő teljes körű üzemeltetésére szeptember 30-i hatállyal. Az esztergomi önkormányzat közbeszerzési bizottsága pedig még szeptember 25-én döntött úgy, hogy az élményfürdő október 12-től január 4-ig történő üzemeltetésre beszerzési eljárást indít. Ekkor még nem tudhatták, hogy a koronavírus-járvány miatt a fürdőt is be kell zárni.
A beszerzési eljárásban pedig 4 cégtől kértek be ajánatot, köztük a Solva Hotel Kft.-től. Így pedig nem lehet kizárni egy olyan forgatókönyvet sem, hogy amikor nyáron kinyit az állami pénzből felújított élményfürdő, akkor már a mellette lévő hotelt is üzemeltető Solva Hotel lesz illetékes a fürdőben is. Ezzel egy az egyben belépve a körön kívül maradt Investor 2005 Kft. helyére.
Siklóson is fürdenek
Pedig utóbbi cég kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik a fürdőkkel kapcsolatban. Még 2019-ben 1,3 milliárd forint árbevétele volt és 33,1 millió forint profitnak örülhetett az Investor. A cég fő tulajdonosa pedig a 2,7 milliárd forint forgalmú Aquaplus Kft.-n keresztül György Zoltán, de például Palkó György is tulajdonos, aki a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. igazgatósági tagja. A Népszava írta meg, hogy a siklósi fürdőt is az Aguaplus üzemelteti, de a fideszes önkormányzat az esztergomi esethez hasonlóan szintén szeptember 30-ával felmondta az amúgy 2035-ben lejáró szerződést. Az Aquauplus a siklósi fürdő mellett is épített egy szállodát: a Hotel Castello szintén kapott a november-decemberi foglaltság után 14,2 millió forint kormányzati támogatást az MTÜ-től. | Hernádi Zsolt MOL-vezér már a Portobello luxusszállodában is otthonosan mozoghat | A közpénzből megújuló esztergomi élményfürdővel összekötött négycsillagos luxusszálloda üzemeltetésével gyarapodott Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltségeinek köre. A Portobello 16,4 millió forint segítséget kapott a kormánytól.
Portobello támogatását már nem az Investor' 2005 Kft., hanem a Solva Hotel Kft. kapta meg. A Solva Hotel Kft.-t 2019 nyarán alapították, a tulajdonosa pedig a Solva Magántőkealap, amely a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége.
Az élményfürdő felújítását pedig Hernádi Ádám esztergomi fideszes polgármester és a milliárdos üzletember unokaöccse jelentette be december 31-én. Az év utolsó napjaiban megérkezett az önkormányzathoz a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-től az a támogató okirat, amely alapján Esztergom 5 milliárd forintnyi összeget. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hernadi-zsolt-mol-vezer-mar-a-portobello-luxusszallodaban-is-otthonosan-mozoghat.html | 2021-01-28 21:28:00 | true | null | null | mfor.hu |
Bizonyos nagy értékű, vagy uniós forrásokat érintő közbeszerzéseket lebonyolító szervezeteknek független, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókat kell felkérniük.
Egy friss, február 2-án megjelent kormányrendelet-módosítás teljesen felborította a közbeszerzési szakértói piacot, a jövőben az erre kötelezettek csak olyanokkal szerződhetnek, akikkel előzetesen az állam központosított keretszerződést kötött.
Az ilyen közbeszerzésekkel járó munka mennyisége alapján a kormánnyal keretszerződést kötő szerencsés szakértők csak alvállalkozók segítségével tudják majd ellátni a feladatot.
Vagyis a kormány beiktatott egy olyan lépcsőt a rendszerbe, amin a kiválasztott kevesek lényegében csak jutalékot szednek be.
Ezzel egyrészt drágul, másrészt központilag ellenőrizhetőbbé, magyarán irányíthatóbbá válik a rendszer.
Upsz, már megint megcsinálták! Magyarország kormánya 2021. február 2-án, kedden azonnali hatállyal életbe léptette 40/2021 (II. 2.) számú Korm. rendeletét, egyik pillanatról a másikra alapjaiban megváltoztatva egy teljes piaci szegmens szabályozását. Ez a szegmens a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóké (FAKSZ), amiről hétköznapi emberek talán nem sokat hallottak, de mégis, a Közbeszerzési Hatóság adatbázisa alapján 891 szaktanácsadót, illetve évi úgy 10-20 milliárd forintos piacot érint.
Az eddig érvényes szabályozás alapján a költségvetési szervek és állami tulajdonú gazdasági társaságok uniós értékhatárt meghaladó vagy uniós forrásokat érintő közbeszerzéseik bonyolításához FAKSZ-ok segítségét kellett, hogy igénybe vegyék. Ez a 891 FAKSZ 2019-ben közel háromezer magas értékhatárú, összesen 2600 milliárd forint beszerzési értékű, illetve további néhány ezer uniós forrást érintő közbeszerzés lebonyolításán dolgozott. Egy-egy ilyen közbeszerzés komoly munka. A szakértőnek tisztában kell lennie az uniós és a magyar joganyaggal, egy közbeszerzés lebonyolítása akár hónapokig is eltarthat, és az se árt, ha a FAKSZ a közbeszerzésben érintett területnek is szakértője, legyen szó szoftverbeszerzésről, vagy építőipari beruházásról.
Egyik napról a másikra
Az új, február 2-ával hatályos, vagyis a piac szabályait egyik napról a másikra átalakító szabályozás értelmében mostantól az érintett szervek nem szerződhetnek szabadon FAKSZ-okkal, csak olyanokkal, akikkel előtte központosított keretszerződést kötöttek. Hogy ezek kik lesznek, egyelőre rejtély, mert még nem létezik a keretszerződés, még csak a pályázatot se írták ki rá. A folyamatban levő eljárásokra ugyan nem vonatkozik az új, hatályos szabályozás, de azokra a tevékenységekre bizonyosan, ahol a közbeszerzési eljárás még nem indult meg, viszont az akár a hónapokig tartó tanácsadói előkészítő munka már megkezdődött.
A laikusok számára nehezen érthető, tömény jogásznyelven megfogalmazott rendelet szerint ezzel valójában csak azt érik el, hogy ezentúl a szaktanácsadói munkát kiválasztott kevesek fölözhetik le, ám a munka mennyiségére tekintettel ők kénytelenek lesznek alvállalkozóként bevonni a tutiból kimaradókat is. Vagyis lényegében a kormányrendelettel csak beépítettek egy közbenső lépcsőt, egy olyan réteget, akik valódi verseny nélkül, feltehetően magas díjakért vállalják a tevékenység ellátását, hogy aztán a munkát, jóval alacsonyabb díjazásért, továbbadják azoknak, akik eddig is végezték. Ennek eredményeként megdrágulhat a közbeszerzések lebonyolítása.
Központi irányítás
A változást hivatalosan azzal indokolják, hogy így megakadályozható lesz, hogy az oligarchákkal összejátszó szaktanácsadók felverjék az árakat. Valójában azonban még irányíthatóbbá válik a közbeszerzési piac, hiszen kevesebb szaktanácsadót kell csak kézben tartani, a kiválasztott körön kívüliek már legfeljebb alvállalkozóként dolgozhatnak be a piacra.
Így tehát a jövőben akár négy évre előre keretszerződést köthetnek kiválasztott kevesekkel az állami szektor közbeszerzéseinek lebonyolítására. Hogy miért pont most húzták ezt meg? 2021-ben indul az EU új költségvetési ciklusa, és a kormány a pletykák szerint az első évben akár a magyar költségvetés terhére is le akarná hívni a támogatások többségét. Ezeket a forrásokat közbeszerzéseken kéne elosztani, ezeket pedig már a kiválasztott kevesek bonyolíthatnák.
A kormányrendeletet forrásaink szerint még a közbeszerzési hatósággal és szakmai szervezetekkel se egyeztették előre, felkészülési idő hiányában még jogbiztonsági kérdéseket is felvet és sértheti az Alaptörvényben biztosított vállalkozás szabadságát és a tisztességes gazdasági versenyhez való jogot. | A kormány azonnali hatállyal átalakította a közbeszerzési szakértői piacot | Bizonyos, nagy értékű, vagy uniós forrásokat érintő közbeszerzéseket lebonyolító szervezeteknek független, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókat kell felkérniük. Egy friss, február 2-án megjelent, kormányrendelet-módosítás teljesen felborította a közbeszerzési szakértói piacot, a jövőben az erre kötelezettek csak olyanokkal szerződhetnek, akikkel előzetesen az állam központosított keretszerződést kötött. Az ilyen közbeszerzésekkel járó munka mennyisége alapján a kormánnyal keretszerződést kötő szerencsés szakértők csak alvállalkozók segítségével tudják majd ellátni a feladatot. Vagyis a kormány beiktatott egy olyan lépcsőt a rendszerbe, amin a kiválasztott kevesek lényegében csak jutalékot szednek be. | null | 1 | https://444.hu/2021/02/05/a-kormany-azonnali-hatallyal-atalakitotta-a-kozbeszerzesi-szakertoi-piacot | 2021-02-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A magyar országgyűlési képviselők fizetésére nem lehet panasz, az többszöröse az országos átlagfizetésnek, és betöltött pozíciótól függően havi bruttó 1,1 millió forint és 2,9 millió forint között szór. Ha pedig a kormány tagjaként is szerepet kap valaki, akkor azért akár közel 2 millió forintos plusz juttatást is kap havonta. Ennek ellenére - talán a civil életből megmaradt gyakorlatként, vagy talán a több lábon állás jegyében - máshonnan is származik jövedelmük, melyről a napokban leadott vagyonnyilatkozatokban is beszámolnak.
A leggyakrabban a képviselők őstermelőként is azonosítják magukat, így sokak esetében mezőgazdasági tevékenységből származik plusz bevételük. Ha pedig nem hasznosítják a tulajdonukban lévő termőföldeket, akkor bérbeadják azt, így ingatlan bérbeadása a pluszjövedelem forrása. Ám nemcsak szántót, legelőt, vagy más termelésre alkalmas területet adnak más használatába, hanem lakóingatlanokat is.
Az ingatlanpiaci és agrár-tevékenység mellett akad néhány olyan képviselő is, akinek a vállalkozásából származik - akár igen jelentős - extra bevétele az év során. A vállalkozói jövedelem kivétele, vagyis az osztalék felvétele annyira jól hoz a konyhára egyébként, hogy a toplista élén több olyan képviselő is szerepel - például Gyurcsány Ferenc vagy Seszták Miklós, akinek a parlamenten kívüli gazdasági tevékenység bőven jobban fizet, mint az állampolgárok képviselete.
Nagy vesztesek és nagy nyertesek...
Összesítésünk alapján egyébként a képviselők is megszenvedték a tavalyi, COVID-dal és válsággal terhelt évek, bár ennek ellenére volt, akinek havi jövedelme akár 40-50 százalékkal is növekedett 2019-hez képest. Ilyen növekedésnek köszönhető, hogy a fideszes Seszták Miklós, volt fejlesztési miniszter a második legjobban kereső politikussá avanzsált 2020-ban. A képviselő és egyben kormánybiztos jövedelme 9,7 millió forint volt havonta. Bár nem igényel túl sok plusz körítést ez az összeg, az érzékeltetés kedvéért megjegyezzük: ez 24-szer (!!!) több az országos havi átlagkeresetnél. Seszták Miklós előző évhez képest egyébként 23 százalékkal hízlalta havi jövedelmét, akkor még "csak" 7,9 millió forintot tudott hazavinni egyetlen hónap alatt.
A volt miniszter havonta 1,1 millió forintos fizetést kap képviselőként, mellé 997 200 forintért látja el kormánybiztosi munkáját. Tavaly 8,5 millió forinthoz jutott kamatbevétel címén, az ügyvédi irodájának köszönhetően pedig 82,3 millió forinthoz.
Így készült a toplista
A parlament honlapján feltüntetett decemberi fizetések mellé legyűjtöttük a vagyonnyilatkozatokban feltüntetett egyéb jövedelmeket is. Ha eseti, időszakos, netán éves jövedelemről volt szó, akkor azt 12 hónapra visszaosztva vettük figyelembe. A parlamenti fizetés és az egyéb havi bevételek összesítésével kaptunk egy számított havi jövedelmet, ami alapján felállítottuk a rangsorunkat.
Bár Seszták Miklós jövedelme is tetemes összeg, nála nagyságrendekkel többet keresett tavaly a toplista első helyén álló frissen házasodott Rogán Antal. Havi jövedelme 2020-ban 16,2 millió forintra rúgott köszönhetően annak, hogy ezúttal is hatalmas összeghez jutott találmányhasznosítási díj címén, egész pntosan 157,8 millió forinthoz. Emellett szintén felveszi a képviselő alapfizetést, az 1,1 millió forintot és mivel miniszteri posztot is betölt még havi 1,97 milliót kap. Rogánnak egyébként valamivel rosszabb éve volt 2020-ban az előző évhez képest, hiszen korábban havonta 19,4 millió forint jövedelmet könyvelhetett el. A kormányfő kabinetfőnökének egyébként ez az év hozta meg az áttörést, hiszen 2018-ban havi keresete ennek töredéke volt, 6,2 millió forint.
A dobogó harmadik fokára olyan képviselő került, aki tavaly még az első helyre volt jogosult, ám 2020-ban 69 százalékkal csökkent a havi jövedelme. Összesítésünk szerint a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc a harmadik legjobban kereső honatya havi 6,8 millió forinttal. 2,2 millió forintos frakcióvezetői fizetését a vagyonkezelő cégéből, az Altus Portfólió Kft.-ből felvett 55,4 millió forintos osztalékkal egészítette ki.
2020-nak Gyurcsány Ferenc mellett vannak még más vesztesei is a jövedelmek szempontjából. A vagyonnyilatkozat arra enged következtetni, hogy a fideszes Bajkai Istvánnak sem ment annyira jól, mint korábban. Az Orbán-család ügyvédjeként is ismerté vált képviselő 2019-es jövedelme alapján a dobogó harmadik fokát tudta megszerezni, akkor havonta 7,9 milliót keresett. Friss vagyonnyilatkozata alapján ez az összeg 69 százalékkal kevesebb, 2,4 millió forint. A drasztikus csökkenés az ügyvédi iroda tevékenységével lehet összefüggésben. Óriási visszaesésről árulkodik a friss dokumentum, ezért joggal vetődik fel a gondolat, miszerint helytelen összeget szerepeltettek. A nyilatkozat szerint ugyanis az ügyvédi irodának köszönhetően 148 131 forint éves jövedelme keletkezett Bajkai Istvánnak a 2019-ben bevallott 77 millió forint után.
Ha az összeg helyes, akkor némi ellentételezést jelenthet számára az a 1,5 millió forint, amit agusztustól kapott a Marek József Alapítvány kuratóriumi tagjaként, illetve az a 751 880 forint havonta, amit a KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) kuratóriumi tagjaként vehet fel.
Mennyit keresnek naponta a legjobban keresők?
Még megdöbbentőbb keresetekkel találkozunk akkor, ha munkanapokra bontjuk le a megszerzett jövedelmeket. Így nem ritka, hogy egyes honatyák egyetlen nap alatt keresnek meg annyit, amit mások több hónap alatt. Mutatjuk az első öt helyen álló képviselő napi jövedelmét 2020-ban:
Rogán Antal: 737 855 forint/nap
Seszták Miklós: 439 622 forint/nap
Gyurcsány Ferenc: 310 380 forint/nap
Süli János: 277 427 forint/nap
Kocsis Máté: 157 885 forint/nap
Gyarapodnak a kormánypártiak
Említésre méltó a friss listában, hogy látszólag évről évre egyre jobban gyarapodnak a kormánypárti képviselők. Érdekes változás, hogy míg a 2018-as nyilatkozat alapján a rangsor első 38 helyét foglalták el a fideszes és KDNP-s képviselők, a 2019-ben már az első 49, a friss listában pedig már az első 53 hely a kormánypárti képviselőké. A csoportban - ahogy a korábbi években is jellemző volt - egy kivétel van, a DK-s Gyurcsány Ferenc, aki rendre az élvonalban szerepel havi jövedelme alapján.
A DK elnöke után a legjobban kereső ellenzéki képviselő a jobbikos Brenner Koloman, aki havi szinten 2,2 millió forintot keresett tavaly. Havi 2,2 milliós képviselői fizetését 40 ezer forinttal tudja kiegészíteni, amit a Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért felügyelőbizottsági tagjaként kap honorárium címén.
Ezzel megegyező jövedelemmel rendelkezik az MSZP legjobban keresője, Hiller István is. A Párbeszédből Szabó Tímea áll az élen szintén havi 2,2 millióval, úgy, hogy frakcióvezetőként felvett fizetését más jövedelemmel nem egészíti ki. Ugyanez a helyzet az LMP legjobban keresőjével, Keresztes Lóránttal is.
Összesítésünk alapján a parlamenti patkóban ülő képviselők tavalyi összjövedelme havonta 412 millió forintot tett ki a korábbi 405 millió forint után. Ez átlag kicsivel több mint bruttó 2 millió forint jövedelmet jelent havi szinten. | Képviselői jövedelmek friss toplistája: volt, aki napi 737 ezret keresett! | Az országgyűlési képviselőknek változatlanul kevesebb mint a felére jellemző, hogy az országos átlagot bőven meghaladó fizetését - olykor nem is annyira kevés - mellékessel egészíti ki. Volt, aki naponta több mint 700 ezer forintot keresett 2020-ban. Az mfor.hu az elmúlt évekhez hasonlóan idén is összeállította a képviselők jövedelmi toplistáját. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/kepviseloi-jovedelmek-friss-toplistaja-volt-aki-napi-737-ezret-keresett.html | 2021-02-02 18:50:00 | true | null | null | mfor.hu |
Még hangsúlyosabb lehet Szíjj László - ő az a milliárdos, akinek jachtján pihent tavaly nyáron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - debreceni jelenléte, ugyanis a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) január 25-én bejelentette, hogy cégcsoportja megveszi a Nagymester csoport építőipari tevékenység végzésére alkalmas vállalkozásrészét. A vevő a 184,4 milliárd forintos becsült vagyonnal rendelkező Szíjj László három cége - Duna Aszfalt Zrt., Hódaszfalt Zrt. és Hódút Freeway Kft. -, a megvett cégek pedig konkrétan a Nagymester Mélyépítési Kft. és a Nagymester Kereskedőház Kft.
A következő években bőven lesz mit építeni Debrecenben. Szijjártó Péter külügyminiszter még december közepén tárgyalt Münchenben a BMW vezetőivel, majd bejelentette, hogy a csoport tisztán elektromos meghajtású autókat gyárt majd debreceni üzemében, a beruházás pedig terv szerint halad. Ebben pedig Szíjj László építőipari cégeinek is kiemelt szerep jut, például a Duna Aszfalt Zrt. nettó 8,6 milliárd forintért végzi el a Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez kapcsolódó önkormányzati utak útépítési, csapadékvíz elvezetési, valamint szennyvíz- és vízvezeték építési munkáinak első ütemét.
A Nagymester cégek megvásárlásával pedig helyben nagyon jól ismert brand landolt Szíjj László birodalmában.
2016-ban megkezdte működését Debrecen legnagyobb transzportbeton gyártásával foglalkozó logisztikai központunk, amely 14 hektáron helyezkedik el a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Parkban
- mutakozik be a Nagymester Kereskedőház Kft. Igazán jól menő cégről van szó, hiszen 2019-ben 3,7 milliárd forint árbevétel mellett 978 millió forint nyereséggel zárt, amit Nagy István eddigi tulajdonos nem is vett ki a cégből.
A másik megvett cég, a Nagymester Mélyépítési Kft. pedig még Kósa Lajos polgármestersége óta folyamatosan hasít a debreceni útépítési tendereken, ezenkívül dolgoztak az M35-ös autópályán is. Sorra nyerték el a debreceni önkormányzat közbeszerzéseit: építettek körforgalmat és csatornát, bontottak gyógyfürdőt. A társaság referenciái között a Debreceni Ipari Park és a Debreceni Repülőtér is szerepel. A BMW-beruházás környékén is felbukkant, hiszen például 2019-ben pályázott egy bekötőút és a csapadék levezető rendszer kiépítésére a leendő gyár területén, de a munkát végül a Hódút Kft. nyerte el, amely Szíjj Lászlóhoz köthető.
Tehát a milliárdos üzletember most felvásárolt egy olyan céget, amellyel korábban versenyeznie kellett például a BMW-gyárhoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztési közbeszerzéseken. A Nagymester Mélyépítési Kft. szintén remek évet zárt még 2019-ben, hiszen 2,3 milliárd forint forgalom 397 millió forint profithoz volt elég.
Szíjj Lászlónak volt miből költenie, ugyanis a Duna Aszfalt a 2019-es 24,35 milliárd forint adózott eredménye után tavaly 19,8 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el 2020 első kilenc hónapjában – derült ki a BÉT honlapjára feltöltött dokumentumból. Azért csak az első három negyedévről kellett beszámolót készítenie a Szíjj László 100 százalékos tulajdonában lévő útépítésekkel foglalkozó cégnek, mert 2020 októberétől már zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább. A közel 20 milliárd forintból pedig 5 milliárd forintot vett ki osztalék formájában. | Szíjj László megvette Debrecen legnagyobb betongyárát is | Szíjj László milliárdos üzletember cégei felvásárolták azt a debreceni építőipari társaságot, amellyel eddig riválisok voltak a BMW-gyárhoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztési közbeszerzéseken. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szijj-laszlo-megvette-debrecen-legnagyobb-betongyarat-is.html | 2021-02-03 18:59:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mintegy két-három év előkészítés, pénzgyűjtés és tervezés után most már tényleg hamarosan beindulhatnak a Csányi-Garancsi-Hernádi trió munkagépei Tihanyban. A CDHT Hotel Projekt Kft. ugyanis kiírta a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel megvalósításához szükséges bontási munka megtervezésére a közbeszerzési eljárást. A cég az A8 Palace Hotel Zrt.-én keresztül Csányi Sándor OTP-vezér, Hernádi Zsolt MOL-vezér és Garancsi István (például a székesfehérvári MOL Fehérvár FC labdarúgóklub tulajdonosa) tulajdonában van.
Ajánlatkérő célja a "Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció - Nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése" című pályázati felhívás keretében benyújtott, KSZK-NKSZ: 036/2019 azonosítószámmal nyilvántartott és támogatásban részesített projekt keretében a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel megvalósítása. A beruházás keretében szüksége a meglévő épületek bontása. Nyertes ajánlattevő feladata a bontási munkákhoz kapcsolódó tervezői feladatok ellátása.
- szól a közbeszerzés rövid ismertetése.
A Tihanyi Kastély és Park Hotel egykor József főherceg hathektáros balatoni rezidenciája volt, majd pártüdülő lett belőle. A Gyurcsány-kormány 2006-ban privatizálta, és a tóparti üdülőkomplexum akkor került az egykor diplomataingatlanok kezelésére alakult CD Hungary cégcsoport birtokába. A kastély épülete helyi műemléki védettséget élvez, de amit körülötte bontani kell:
Park Hotel: bruttó szintterület: 4786 m2 (5 szint)
Személyzeti szálló: bruttó szintterület: 467 m2
Raktárak: bruttó szintterület: 140 m2
Apartmanok: bruttó szintterület: 128 m2
Február 15-ig várják arra az ajánlatokat, hogy ki tudná minél jobban megtervezni a bontást. A három sikeres üzletember becsült vagyona összesen mintegy 400 milliárd forint, de az a közbeszerzési leírásból is kiderült, hogy állami támogatást kaptak a luxusszálloda építésére.
Mi fizetjük a számlát
A Kisfaludy turisztikai fejlesztési programmal minden idők legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja valósulhat meg a vidéki Magyarországon - így büszkélkedik az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a 2017-ben útjára indított programmal, amelynek keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon. Az 2019-ben derült ki, hogy a MTÜ pályázati pénzeiből 2,9 milliárd forint támogatást kapott a CDHT Hotel Projekt Kft.
Azt pedig a 24.hu írta meg tavaly májusban, hogy a Kisfaludy-program részeként meghirdetett "nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése" elnevezésű pályázat legnagyobb nyertese a Csányi-Hernádi-Garancsi trió cége volt: 8,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére. Emiatt is kell közbeszerzésen kiválasztaniuk a bontási, tervezői és kivitelező cégeket. Két körben tehát összesen 11,5 milliárd forintot kaptak az ingatlanra.
Így Tihanyban 2021-re egy újabb, 150 szobás szálloda nyithatja meg kapuit. A tervezési munka már elindult és várhatóan 2019. elején elindul a szálloda beruházás
- fogalmazott Tósoki Imre polgármester egy 2018-as közmeghallgatáson. Ebből látszik, hogy a projekt jelentős csúszásban van. A hotel minden bizonnyal pazar lesz, hiszen Magyarország egyik legkülönlegesebb fekvésű építészeti öröksége Habsburg József főherceg egykori nyári rezidenciája a Tihanyi-félszigeten. Tihany egész területe amúgy világörökség várományos terület övezetébe tartozik. Az Európa Tanács pedig a védett természeti területek Európa diplomáját adományozta a félszigetnek 2003-ban. A g7.hu számolta ki, hogy szobánként 77 millió forint közpénzt kap a három magyar szupergazdag közös szállodája.
Az időzítés érdekes, hiszen a turizmus a koronavírus-járvány miatt padlón van, de mire elkészül a beruházás, lehetséges, hogy már újra minden visszaáll a normális mederbe. Nem a tihanyi lesz az első szállodája a Csányi-Hernádi-Garancsi trió A8 Palace Hotel nevű cégének, amely 2019-ben 498,9 millió forintos adózott eredménnyel zárt.
A jelenleg hatályos kormányrendelet értelmében 2020. november 11-december 11. közötti időszakban kizárólag üzleti, gazdasági és oktatási tevékenység céljából érkező vendégeket áll módunkban fogadni, akiket nagy szeretettel várunk
- olvasható a Hotel Moments oldalán. Például ez a 99 szobás, Andrássy úti négycsillagos szálloda tartozik a trió tulajdonába, a házat pedig a Continental Group üzemelteti. Befolyásos üzemeltetőt választottak, hiszen a Continental Group többségi tulajdonosa Flesch Tamás, aki egyben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke is. Azt ebben a cikkünkben írtuk meg, hogy nem rászorultsági elvet követ az Orbán-kormány a padlóra került turizmus mentési kísérlete közben, amit jól mutat az is, hogy a Hotel Moments szálloda után az A8 Palace Hotel Zrt. 8,5 millió forint állami támogatást kapott.
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még november 11-én beszélt arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szálláshelyek számára az állam megtéríti a november 8-ig beérkezett, a zárás utáni 30 napra vonatkozó bevételkiesés 80 százalékát. Az MTÜ mindenkinek utalt támogatást, aki megfelelt a feltételeknek (cserébe nem szabad elbocsátani senkit), és nem vizsgálták, hogy az adott szálloda tulajdonosai amúgy milliárdosok vagy sem. | Csányi-Hernádi-Garancsi: bontással indul a milliárdos trió tihanyi gigaépítkezése | Már azt lehetett hinni, hogy kútba esett a három magyar milliárdos közös szállodabiznisze a Tihanyi-félszigeten, de egy bontási közbeszerzésből úgy tűnik, hogy megvalósítási szakaszba léphet a 11,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással megtolt építkezés. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/csanyi-hernadi-garancsi-bontassal-indul-a-milliardos-trio-tihanyi-gigaepitkezese.html | 2021-02-02 19:03:00 | true | null | null | mfor.hu |
Sűrű volt a postai forgalmuk a hazai biztosítási alkuszoknak karácsony előtt két nappal – számolt be a Népszava. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra kérte őket, hogy egyrészt küldjék el az összeférhetetlenségi és érdekkonfliktus kezelési szabályzatukat, másrészt állítsanak össze egy táblázatot arról, a biztosítók mennyi jutalékot fizetnek nekik. Még ugyanezen a napon pedig érkezett egy levél a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-től is, amelyben utóbbi cég felajánlotta, tekintettel arra, hogy „a biztosításközvetítő társaságoknak jelentős kihívást okozhat a törvényi előírások és felügyeleti elvárások követése és alkalmazása”, vegyék igénybe a HunPartner programot, amely „erős érdekképviseletet biztosít a biztosítótársaságok és a pénzügyi szervezetek körében”.
A lapnak nyilatkozó alkuszcégek furcsállották az időbeli egybeesést. Ahogy egyikük fogalmazott: „ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Hungarikum Alkusz egyik tulajdonosa Mészáros Lőrinc, akkor ez bizony elég sok spekulációra ad okot egyszerű alkuszi fejekben”. Feltevéseiket nem konkretizálták, de a piaci berkekből származó információink szerint az alkuszok egy részének legfőbb félelme azzal lehet kapcsolatos, hogy a Hungarikum évek óta gőzerővel terjeszkedik a piacon, s attól tartanak, ennek a folyamatnak előbb-utóbb a még talpon maradók is az áldozatai lesznek.
Ahogy arról a lapcsoportunkhoz tartozó Piac&Profit tavaly szeptemberi számában megjelent cikk is leírta, míg Magyarországon 2013-ban még mintegy 570 alkusz tevékenykedett, addig 2020 végén már csak mintegy 400. Azok közül pedig, akiknek pedig még maradt portfoliója, többen is kaptak megfontolandó ajánlatot nagyobb független biztosításiügynök-cégektől – márpedig a Hungarikum árbevétele alapján az osztrák OVB mögött a második legnagyobb hazai szereplő.
A karácsony előtti történések fényében üzenetértékűnek tekinthető, amit ugyanebben a cikkben a Hungarikumot alapító Keszthelyi Erik (aki Mészáros Lőrinc 2018 márciusi beszállása után is cégén, a Keszthelyi Holding Zrt.-n keresztül többségi tulajdonos maradt a Hungarikumban, a kisebbségi üzletrészt birtokló felcsúti milliárdos mellett) mondott: „...folyamatosan keressük azokat az innovatív termék-megoldásokat és új digitális értékesítési technológiákat, valamint speciális szakértelemmel rendelkező független biztosítási tanácsadókat és alkuszokat, akikkel tovább építhetjük szakmai közösségünket.”
A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége a Népszava megkeresésére nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy miért érkezhetett egy napon az MNB adatkérése és a Hungarikum ajánlata, de – ahogy a lap írja – „ezzel kapcsolatban szintén egyöntetű jelzés érkezett a tagság részéről”. Hogy milyen természetű, azt azonban a cikk nem részletezi. Idézi viszont az MNB szóvivőjét, Binder Istvánt, aki szerint a felügyeleti szerepet is ellátó jegybank a 2018-ban a hazai jogrendbe átültetett európai irányelvek meglétét kívánta ellenőrizte, egyebek mellett azt, hogy „az alkusz valóban az ügyfél igényeihez legjobban illeszkedő szolgáltatást ajánlja, és nem azt, ami számára a legnagyobb bevételt jelenti”.
S lapunk forrásai szerint inkább ez utóbbi a lényeg, kis túlzással tehát a jereváni rádiós közmondás – „nem osztogatnak, hanem fosztogatnak” – erre az esetre is rokonítható. Vagyis az MNB nem azért szorongatta meg az alkuszokat, hogy előkészítse a terepet Mészároséknak. Éppen ellenkezőleg: az MNB vizsgálata nem biztos, hogy a Hungarikumnak kedvez. Hiszen e céget a piacon pont azok között tartják számon, amelyek a piaci átlagnál magasabb jutalékokkal dolgoznak. A Piac&Profit szembesítette is e közvélekedéssel Keszthelyit, aki erre azt válaszolta, hogy "a Hungarikum nem tartozik azon, kitüntetett helyzetben lévő ügynökök közé, akik a biztosítási díjból jellemzően szokásos 5-25 százalékos jutaléknál egyes biztosítási módoknál magasabbat is el tudnak érni".
Ezek a bizonyos magasabb biztosítási alkuszi jutalékok az egyik legnagyobb számosságú módozatoknál, a lakásbiztosításoknál a 25-30 százalékot is elérhetik. Ezt segítheti elő a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) megjelenése, mely kategóriát az MNB 2019 végén hirdetette meg, azzal a céllal, hogy a lakásbiztosítások egyszerűbbek, könyebben összehasonlíthatóak és végső soron olcsóbbak legyenek az ügyfelek számára. Ez óhatatlanul együtt jár az alkuszi jutalékok – illetve ahogy az MNB szerencsésebbnek tartja nevezni a biztosítók által az ügynököknek kifizetett összegeket: a megbízási díjak – csökkenésével. Az MFO megjelenésének köszönhetően ma már a magyarországi lakásbiztosítások 70 százalékánál 10-20 százalék közé ment le az az arány, amelyet a biztosítók kifizetnek a nekik ügyfelelet hozó ügynököknek. Márpedig ez a jutalékszint-csökkenés kétségtelenül az eddig magasabb díjakkal dolgozó alkuszok egy részének érdekeit sérti.
Egyesek szerint ugyanakkor az MNB vezetésének az elmúlt időben nemcsak a Hungarikum magasnak tartott jutalékai, hanem a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-ben vállalt szerepe is szemet szúrt. Mint ugyanis arról lapunk többször is beszámolt (a legrészletesebben ebben a cikkben), a Hungarikum – vagyis gyakorlatilag a Mészáros-cégbirodalom – a CIG irányításának megszerzésére alapozva kíván nyomulni a hazai biztosítói piacon, minél több ügyfelet szerezve a részben szintén Mészáros-érdekeltségnek számító, a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank egyesüléséből létrejövő majdani óriásbank jelenleg mintegy 1,9 milliósra becsült klientúrájából.
A Hungarikum jelenleg a Budapesti Értéktőzsdén szereplő CIG 32,85 százalékát birtokolja, vagyis tulajdoni hányada hajszállal elmaradt attól a törvényi határtól (33 százalék), amelynek elérésekor nyilvános vételi ajánlatot köteles tenni. Márpedig egyes szakértői vélemények szerint az európai uniós normákkal ellentétes, hogy egy alkuszcég a fő tulajdonosa legyen egy biztosítónak. Ám a felügyelet ügyeire rálátó forrásaink cáfolták, hogy a jegybank emiatt górcső alá venné Mészáros érdekeltségét. Hiszen nem az a baj, ha egy biztosítási ügynöknek van biztosítója. Probléma akkor keletkezik, ha egy, magát független ügynökként aposztrofáló cégről kiderül, több helyett csak egyetlen biztosító termékeit értékesíti. Ez ellen az MNB bizonyosan fel fog lépni – érzékeltették informátoraink. | Miért írt levelet egyszerre az MNB és Mészáros Lőrinc cége a biztosítási alkuszoknak? | Az érintettek egy részében spekulációra adott okot, hogy a jegybanki megkereséssel egy időben a Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonában lévő Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. felajánlotta nekik, képviseli az érdekeiket. Lapunk forrásai szerint azonban az MNB, mint felügyelet egy 2018-ban a hazai jogrendbe átültetett európai irányelvek meglétét kívánta ellenőrizte, egyebek mellett azt, nem számítanak-e fel túl magas jutalékokat az alkuszok. Márpedig a piacon a Hungarikumot pont azok között tartják számon, amelyek ezt a gyakorlatot követik. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/miert-irt-levelet-egyszerre-az-mnb-es-meszaros-lorinc-cege-a-biztositasi-alkuszoknak.html | 2021-02-05 19:07:28 | true | null | null | mfor.hu |
Az állam néha központosítja a feladatait. Emlékezetes példa volt, amikor az állam pár ügynökségnek adta minden kommunikációs megbízását. Igen ám, de ebben az ágazatban azok a pr-ügynökségek, kommunikációs cégek, amelyek nem kerültek be a tízmilliárdokkal kitömött kiválasztott körbe, életben maradhattak, küzdhettek a magáncégek piaci megbízásaiért.
Ám a február 2-án megjelent, az általunk elért szereplőket teljesen váratlanul érő, 41/2021-es kormányrendelet egy olyan ágazatot központosít, ahol a magánpiacon gyakorlatilag nem marad tér: a közbeszerzések technikai lebonyolításáért, tanácsadásért felelős cégekét.
A versenyzők
A közbeszerzések piacán tehát valaki vagy megnyeri a hamarosan megjelenő nagy tendert, vagy megpróbál majd a győzteseknek bedolgozni, esetleg tevékenységet vált, például átmegy a céges oldalra, vagyis azoknak segít, akik indulnak a tendereken.
A központosítás tapasztalatunk szerint még a politikai táboron belül is nagy indulatokat keltett. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott:
„Azt nem kell várni, hogy majd kivonul 300 közbeszerzési tanácsadó a Hősök terére, kinevetnének minket, de sajnos ilyenkor érti meg az ember, hogy milyen rossz az, hogy nincsen társadalmi szolidaritás. Ha mást darálnak be, félrenézel, ha téged tesznek tönkre, akkor meg egy óriásit koppansz.”
A rendelet nagyjából ezer ajánlatkérőt érint – ők azok, akik közpénzből vásárolnak valamit, így ajánlatokat kérnek be egy közbeszerzéssel –, a kormányzati kört, kórházakat, iskolákat, rendőrségeket, büntetés-végrehajtást, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) portfóliójába tartozó állami cégeket (ők már körlevélben kaptak is a témában tájékoztatást).
A szolgáltatói oldalon pedig több száz kisebb-nagyobb tanácsadót vagy ügyvédi irodát, közülük főleg a lokális ismeretekkel bíró vidéki szolgáltatóknak nem lesz arra reális esélyük, hogy befussanak a nagy tenderen.
Néhány pontosabb számból is ki lehet indulni. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) az elmúlt három évben mintegy 32 ezer közbeszerzést bonyolítottak le (évente tehát tízezret), ennél ugyan kicsit kisebb a rendelettel érintett piac, mert a rendelet például nem vonatkozik az önkormányzatokra vagy az egyetemeket működtető alapítványokra.
Az is fontos piaci mérőszám, hogy hány felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (faksz) van Magyarországon. Ez egy olyasmi jegyzék, mint az ügyvédi kamarai tagság, ez a 800-1000 szakember jegyezhet a nevével közbeszerzési folyamatot.
Kik maradhatnak talpon?
A piac várakozásai szerint néhány nagy szereplő tud mérete és jó politikai kapcsolatai révén befutni. Az Optenben böngészve és forrásaink várakozásai szerint a következő körből kerülhetnek ki a befutók:
a WIT Zrt., amely 2019-es Opten-adatok szerint 39 munkatárssal 1,482 milliárd forint árbevételt és 341 millió forint adózás előtti eredményt ért el;
a Nyúlon bejegyzett Csendes Consulting Zrt., amely 20 fővel dolgozik, 770 millió forintos forgalma után viszont 2019-ben csak 7 millió forintos adózás előtti nyeresége keletkezett;
a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, amely Nagy Szilárd (Nagy Márton volt jegybanki alelnök testvérének) irodája, itt adatokat nem tudunk közölni, mert az ügyvédi irodákról nincsenek pénzügyi adatok az Optenben,
illetve esetleg a Provital Zrt., a korábbi nagy közbeszerzési bajnok, amely az elmúlt években már kicsit összement, 2019-ben 12 emberrel 358 millió forintos forgalmat, illetve 43 milliós adó előtti profitot ért el.
Vannak, akik sok kis munkával gyűjtögetik a forgalmukat, mások pedig a legnagyobb munkáknál is labdába rúgnak, mint az ezermilliárdos DKÜ (Digitális Kormányzati Ügynökség), amelyen még az érintett miniszterek is összevesztek, vagy a hasonlóan méretes közútfejlesztés.
Ezeknek a cégeknek lehet majd esélyük a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) nagy pályázatán, igaz, az talán még elképzelhető, hogy mások összeállhatnak konzorciumokba, de tapasztalataink szerint a kisebbek nem sok jót remélnek.
Az intézkedés azért nehezíti az életet a közbeszerzések világában, mert eddig is munkaerőhiány volt ebben az ágazatban, a szakemberek nem nagyon bírták a sok feladatot. Természetesen egy nagy építtető vagy minisztérium saját hatókörében is megoldhatja a közbeszerzések bonyolítását, de akkor fel kell vennie egy „faksz” szakembert.
A jövőben szűkülhet a mezőny, a győzteseknek majd rengeteg emberre lesz szükségük, így biztosan átvesznek majd embereket, vélhetően alkalmazhatnak majd alvállalkozókat, de egyelőre elég életszerűtlen, hogy egy pár tucat budapesti munkavállalóval rendelkező nagy cég fog majd szétszaladni az ország minden részébe a kisebb közbeszerzésekre. Eddig ez inkább a lokális cégek feladata volt.
Nagy felelősség
Külön érdekesség, hogy ez egy nagyon komoly kockázatokkal járó szakma. Egy faksz több tízmilliós felelősségbiztosítással rendelkezik, mert ha egy elrontott aláírási címpéldány vagy bármilyen egyéb adminisztratív hiba miatt az EU nem folyósít egy támogatást, az ügyfelek akár a megbízási díj ötvenszeresére-százszorosára is beperelhetik a vétkes tanácsadót.
Brüsszelnek amúgy inkább a magyar közbeszerzések irányítottsága miatt szoktak aggályai lenni, de ezt olykor az irányító hatóságok nagyon szigorú adminisztratív ellenőrzésekkel ütik el.
A piac állami szabályozásának ezen új fordulata természetesen valós vagy éppen kreált érvekkel is alátámasztható, azzal, hogy túlságosan kevés a jó szakember, új struktúra kell, hatékonyság, szinergia, vagy azzal, hogy sok a szabálytalanság, az elbukott uniós forrás.
Ugyanakkor a piac kétli, hogy ezzel az intézkedéssel jó irányba lépünk. A szkeptikusok szerint három-négy ismerős cég esetében könnyebb a közbeszerzési „kéréseket” érvényesíteni, igaz, olyan érvet is hallottunk, hogy amennyiben ilyen kevés szolgáltató marad, akkor ők a nagy munkát csak erősen sztenderdizált folyamatok mellett fogják bírni, ezekről pedig talán feltételezhetjük, hogy azért sablonosak, mert legalább szabályosak lesznek.
Abban azonban a piac biztos, hogy a közbeszerzési tanácsadás piacán erőteljes áremelkedés várható. A vidéki ügyvédek ma 5-600 ezer forintért elvállalnak egy kisebb közbeszerzést, a nagy cégeknél ez inkább 2 millió forint. Igaz, forrásaink szerint egyre bevettebb az óradíjalapú számlázás, ahol nemcsak a 20-25 ezer forintos óradíj magas, de az ügyfél nem is tudja ellenőrizni, hogy valójában mennyi időt tölt el a faksz vagy az alá bedolgozó junior kolléga az adott üggyel. A 2 millió forint így is kijön, mert egy teljes eljárás – műszaki tartalom nélkül – mintegy száz munkaórát igényel.
– foglalja össze egy tanácsadó számunkra, hogy milyen lehetőségei maradtak. | Az állam váratlanul beszántja a teljes hazai közbeszerzési piacot | Sokkolta az érintett tanácsadó cégeket és ügyvédi irodákat az a kormányrendelet, amely szerint egy hamarosan kiírandó, hatalmas tender után már csak pár cég végezheti Magyarországon az állami szervezetek és cégek közbeszerzéseinek lebonyolítását. Néhányan nyernek, a többieknek két út marad: vagy beállnak a kiválasztottak alá, vagy felhagynak a tevékenységükkel. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/02/05/az-allam-varatlanul-beszantja-a-teljes-hazai-kozbeszerzesi-piacot | 2021-02-05 19:11:16 | true | null | null | Telex |
2019 októberi döntés szerint 2,232 milliárd forint állami forrást nyert az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Programból támogatott szaktanácsadásra az a Ductus Szaktanácsadó és Oktató Kft., amely Rogán Antal új apósának, a dédestapolcsányi Obrusánszki Zsoltnak az érdekeltségébe tartozik. Ezzel az összeggel ez a cég nyerte el a legtöbbet az erre a célra biztosított összesen 14,1 milliárd forintos keretből.
Cikksorozatunk előző részében arról írtunk, hogy a propagandaminiszter új felesége, Rogán (Obrusánszki) Barbara és annak szülei a 2020 decemberi esküvőt megelőzően, 2020 novemberében részt vettek 1022 hektár borsodi földterület megvásárlásában. Ekkor írtunk arról is, hogy 2020 augusztusában Obrusánszki Zsolt és egy földvásárló társa megszerezték az agrártanácsadásban utazó Ductus Kft. felét is. Ezután, 2020 októberében pedig 315 millió forintos bankkölcsönhöz jutott a társaság ugyanattól az állami tulajdonú banktól, amely a földvásárlást is hitelezi 1,58 milliárd forinttal.
Állami bank finanszírozza Rogán Antal új neje és családja több mint ezer hektáros földvásárlását
Többszáz hektárnyi móringot villanthat Obrusánszki Barbara. A miniszterelnöki kabinetfőnök új neje és annak szülei két további társukkal még az esküvő előtt, novemberben szerződtek 1022 hektár földbirtok adásvételéről. A vételár oroszlánrészét a kormányzati irányítás alatt álló Budapest Bank 1,58 milliárdos hitele fedezi.
A Ductus Kft. által elnyert projekt összköltsége 2,399 milliárd forint: ez azt jelenti, hogy az állami támogatáson felül 165 millió forint önrészt valahonnan elő kell teremteni a vállalkozásnak a támogatott programra. Érdemes megjegyezni: a vállalkozás 2019 végi, utolsó beszámolójában még semmi nyoma az elnyert pénznek, de annak sem, hogy miből lenne forrása a megaprojekt önrészére a szűk 47 milliós saját tőkével bíró Ductusnak.
Ebben a tekintetben lehet jelentősége annak, hogy Obrusánszkiék belépése után, tavaly októberben a Budapest Bank összesen 315 millió forintos kölcsönt biztosított a vállalkozásnak. Tavaly év végi álláshirdetések arról tanúskodnak, hogy a cégnél azóta beindultak a dolgok. Amikor a héten felhívtuk a céget, akkor is állásinterjúzások, tárgyalások zajlottak. A cég ügyvezető-résztulajdonosa, Hernáczki Ibolya akkor azt mondta, már 13 hónapja dolgozik a bankhitelen.
A cégbíróságon elérhető iratok szerint Rogán apósa és a másik üzlettárs, Farkas Zsigmond névértéken, azaz koponyánként mindössze hétszázötvenezer forintért jutottak hozzá az üzletrészeikhez a korábbi kizárólagos tulajdonostól.
Miután Obrusánszkiék 2020. augusztusában beléptek a cégbe, sikerült a Budapest Bankkal aláírni a kölcsönszerződést. A Budapest Bank ekkor kormányzati irányítás alatt állt. Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a Budapest Bank 1,58 milliárdos hitele fedezi az Obrusánnszki-család földvásárlási ügyletét is. A Telex hívta fel arra a figyelmet, hogy a BB-nél vezérigazgató-helyettesi pozícióban dolgozik Puskás András, Rogán Antal régi bizalmasa.
Az ügyvezető-résztulajdonos Hernáczki Ibolya korábbi kérdésünkre azt mondta, nincs oksági összefüggés amögött, hogy a Ductus Kft. csak Obrusánszkiék beengedése után kapta meg a bankhitelt. Azt is mondta, hogy „ezeréves cimborák” a két új üzlettársával. Amikor most a szaktanácsadási programon elnyert milliárdokról kérdeztük, lényegében megtagadta a válaszadást. Ez azért is kár, mert az állami pályázatkereső honlapon a támogatási fejezeten túl nem sok részletet találtunk arról, hogy pontosan mire is kapta a pénzt a vállalkozás, vagy hogy mikor történtek kifizetések.
Az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Programból finanszírozott támogatott mezőgazdasági szaktanácsadási pályázaton összesen tizenhét cég nyert támogatást. Ez azt jelenti, hogy azok a gazdák, akik hozzájuk fordulnak szaktanácsadásért, mindössze a szolgáltatás árának tizedét kell, hogy kifizessék, a maradékot az állami forrásból finanszírozzák.
Mezőgazdasági szaktanácsadást egyéni tanácsadók és cégek is nyújtanak. Lényegében olyan, gazdálkodást elősegítő adminisztrációs ügyekben segítenek, amit a legtöbb gazdálkodónak kötelező elvégezni — mesélte nekünk egy Pest megyei mezőgazdasági szaktanácsadó. A téma politikai jellege miatt neve elhallgatását kérő szakember hozzátette azt is: nem érti, hogy az őhozzá hasonló egyéni szaktanácsadók miért nem pályázhattak ilyen forrásokra.
„El lehetett végezni egy vizsgát, ezt el is végeztem” — mondta forrásunk, akitől a sikeres vizsgája ellenére sem lehet támogatott szaktanácsadást igénybe venni. Csak akkor lehetne, ha elszegődne a pályázaton nyertes valamelyik cég beosztottjának. Ismerősei közül néhányat azóta megtaláltak és munkával kínáltak a nyertes tanácsadócégek. Vagyis az állami milliárdokból támogatott szolgáltatással a néhány kiválasztott cég le tudja tarolni a piacot.
Címlapkép forrása: palyazat.gov.hu | 2,2 milliárdos állami támogatás a Rogán Antal új apósának érdekeltségébe került tanácsadócégnek | A cégbíróságon fellelhető dokumentumok tanúsága szerint Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke új feleségének apja mindössze hétszázötvenezer forintért szerezte meg egy nyíregyházi mezőgazdasági szaktanácsadó vállalkozás negyedét, ami nem sokkal korábban 2,232 milliárd forint vissza nem térítendő állami forrást kapott támogatott mezőgazdasági szaktanácsadásra az uniós finanszírozású vidékfejlesztési program keretében. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/02/04/22-milliardos-allami-tamogatas-a-rogan-antal-uj-aposanak-erdekeltsegebe-kerult-tanacsadocegnek/ | 2021-02-05 19:15:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem rendelte el Bige László letartóztatását, de nem is oldotta fel az ellene elrendelt kényszerintézkedést másodfokon a Nyíregyházi Törvényszék – tudta meg a Magyar Nemzet a nagyvállalkozó ügyvédjétől, Zamecsnik Pétertől. A „műtrágyakirályként” is ismert üzletember marad bűnügyi felügyelet alatt, tartózkodási helyét csak engedéllyel hagyhatja el és nyomkövetőt köteles viselni.
Bige Lászlót első fokon tavaly decemberben helyezték bűnügyi felügyelet alá, ami ellen ő és az ügyész is fellebbezett. Ennek volt most a másodfokú tárgyalása. A bíróság akkor úgy találta, Bige szabadlábon akadályozná a büntetőeljárást, attól viszont nem tartottak, hogy elrejtőzne vagy elszökne, hiszen azt az elmúlt hónapokban bőven megtehette volna.
Az ügyészég 800 millió forintos vesztegetéssel gyanúsítja Bige Lászlót, mondván, leértékelten adott el jó minőségű műtrágyát nagykereskedőknek, akik aztán azt piaci áron értékesítették tovább, a hasznon pedig osztoztak a vállalkozóval. Ezzel úgymond a saját cégét, a piacon vezető szerepet játszó Nitrogénművek Vegyipari Zrt.-t károsította meg. A társaság akkor közleményben állt ki az őrizetbe vett tulajdonos-vezető mellett.
Bige a büntetőeljárás másfél évvel ezelőtti kezdete óta tagadja, hogy törvénytelenséget követett volna el, szerinte az ügy hátterében az áll, hogy valakik tönkre akarják tenni és bagóért megszerezni a vállalkozásait. Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy megüzenték neki, amennyiben nem hagyja el az országot, börtönben fog ülni. | Bűnügyi felügyelet alatt marad Bige László | A nagyvállalkozó továbbra is csak engedéllyel, nyomkövetővel hagyhatja el birtokát. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210123_Bunugyi_felugyelet_Bige_Laszlo | 2021-01-23 08:35:00 | true | null | null | HVG |
2021.01.28. 05:30
2021.01.28. 07:05
Látványos fedősztorit kerekített Lázár János ahhoz, hogy a kormánnyal szimpatizáló üzleti körök újabb két ágazatot maguk alá gyűrhessenek: az élelmiszergyártást és a kiskereskedelmet. A vidékieknek a frissen beígért gigászi pénzek helyett egyelőre inkább dráguló ennivalóra és szűkülő választékra van kilátásuk. | Lázár felkarolja a vidékieket, de a százmilliárdok a kiválasztottaknak juthatnak | Látványos fedősztorit kerekített Lázár János ahhoz, hogy a kormánnyal szimpatizáló üzleti körök újabb két ágazatot maguk alá gyűrhessenek: az élelmiszergyártást és a kiskereskedelmet. A vidékieknek a frissen beígért gigászi pénzek helyett egyelőre inkább dráguló ennivalóra és szűkülő választékra van kilátásuk. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202104__lazar_penzesoje__uj_aruhazlancok__draga_elelmiszerek__valasztasi_csemegek | 2021-01-26 11:43:00 | true | null | null | HVG360 |
Továbbra is fókuszban a magyar kormány és az EU csörtéje. Foglalkozik ezzel a többi közt az AFP, a Frankfurter Rundschau, a Financial Times, a Die Presse, a Guardian és a Daily Telegraph is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt az ukrajnai háborúról ír. A Guardian külpolitikai szemleírója szerint katasztrófa lenne, ha az USA megtámadná Iránt.
Most már gyorsan, a jövő hónapban ki lehet fizetni az előirányzott 50 milliárd első részletét Kijevnek, írja a német lap, amely hozzáteszi, a mai megállapodás nem jelenti azt, hogy a magyar kormány hozzájuthat az Unió által eddig visszatartott pénzekhez. | Végre tényleg megvette a trieszti kikötőt a kormány, de azt továbbra sem tudni, minek | Lezárult a trieszti kikötő állami átvétele, ám még jó ideig nem használható érdemben a terület. Erre is a járvány utáni újjáépítésre szánt pénzből költ a kormány. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202104__kikotobiznisz__trieszti_tengerpart__elhuzodo_beruhazas__vizfejetlenseg | 2021-01-30 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Törvényességi eljárást kezdeményezett Kassai Dániel, Pestszentlőrinc független önkormányzati képviselője Gyál fideszes polgármesterének, Pápai Mihálynak a jutalomosztós ügyében.
Pápai tavaly novemberben nettó 2,7 milliós jutalomhoz jutott, melyről saját maga rendelkezett. Ezt azért tudta megtenni a fideszes városvezető, mert a veszélyhelyzet alatt a polgármesterek nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, így felhatalmazást sem kell kérniük a képviselő-testülettől.
A független képviselő szerint a fideszes polgármester a magának megszavazott jutalommal “bőven túlterjeszkedett a vészhelyzeti és az önkormányzati törvényekben meghatározott szabályokon”, ezért Kassai a Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordult. A hivatal vizsgálatot folytatott le az ügyben, melynek eredményéről most számolt be a Facebookon a független képviselő.
A vizsgálat szerint a kormányhivatal “jogszabálysértést állapított meg” a fideszes polgármester “határozatával kapcsolatosan”, amely miatt “törvényességi felhívás kibocsátására került sor”. Arról nem írnak, hogy a városvezetőnek vissza kell-e fizetnie az összeget, de Kassai szerint a döntés a gyakorlatban azt jelenti, hogy “ilyenkor kötelezik a jogsértőt a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására”. | A kormányhivatal szerint jogtalanul vett fel többmilliós jutalmat Gyál fideszes polgármestere | Pápai Mihály a veszélyhelyzetet kihasználva szavazott meg magának nettó 2,7 milliós jutalmat. A kormányhivatal vizsgálata szerint jogszabálysértés történt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210129_kormanyhivatal_papai_mihaly_fidesz_gyal_polgarmester_jutalom | 2021-01-29 13:37:00 | true | null | null | HVG |
Rákaptak a NER-rel kompatibilis és az attól messzebb álló cégek a betonra. Mármint a betonok gyártására. Egymás után nyitják az ilyen üzemeket vagy vásárolják fel a régieket, netán olyan cégeket, amelyeknek ilyen kapacitásaik vannak. Érthető, ki kell és lehet is szolgálni az építőipart, a sok ezer lakást felhúzó fejlesztőket és persze a nagy állami infrastrukturális beruházásokat (ahol többnyire szintén az állammal jó viszonyt ápoló beruházói kör jut súlyos megrendelésekhez), vagy külföldi óriáscégek itteni projektjeit. Jól megtervezett üzemekről van itt szó, melyek középtávon exportra is termelhetnek a legkorszerűbb módszerekkel és berendezésekkel.
A legfrissebb példa Szíjj Lászlóé, a kormánnyal ritkán vitatkozó, mások mellett Szijjártó Péter külügyminisztert is jachtoztató nagyvállalkozóé. A milliárdos cégvezető Debrecenben erősítette építőipari kitettségét, és megvette az ottani legnagyobb transzportbeton-gyártó vállalkozást, erről ebben a cikkben írtunk a héten.
A legérdekesebb, hogy több vállalat is erős lökést kapott a kormánytól a terjeszkedéshez. Az egyik az építőipar több ágazatában is érdekelt Market Építő Zrt., amelyik egyébként nincs rászorulva külső segítségre, rengeteg izmos megrendelést zsákolt be a piacról az elmúlt években, bevételeinek csak kisebb része származik az államtól. A cég leányvállalatának új gyáráról kicsit később lesz szó, egy nem is olyan régi személyes bejárást felelevenítve.
Most azonban azt emeljük ki, hogy nem a Market leányvállalata az egyetlen, amelyik jótékony segítséget kapott a kormánytól. A Bodrogi Bau Kft. Hódmezővásárhelyen építheti fel saját előregyártott betonelemeket előállító üzemét, a cég 565 millió forintot költ erre, ennek felét közpénzből. Azt mondták, hogy már ideje volt a bővítésnek, kellett az új csarnok, ahol 2021 nyarától betonipari építőanyagokat, kertépítési betonelemeket, beton műtárgyakat és építőipari transzportbetont készítenek.
A fenti grafikonon is látszik, hogy a múlt évtized második felétől szépen juthatott az építőanyag gyártóknak is, hiszen nélkülük nem nőhetett volna ilyen sebességgel a teljes ágazat termelési értéke. Jöjjön most egy olyan táblázat, amelyből kiderül, hogy több más mellett hol tudnak labdába rúgni ezek a cégek, köztük a betongyártók. Az itt felsorolt óriásberuházásoknál többnyire csarnokokat építenek, ezek tartóelemei pedig betonból készülnek, de természetesen más beton termékeket is be kell építeni.
Folytassuk most azzal, hogy ki mindenki jutott még közpénzekhez ebben a betonos körben! Nem lehet teljes a felsorolás, egyelőre ezek a cégek jelentették be beruházásaikat. Csongrád megyében, Nagytőke (micsoda név!) faluban húzott fel egy látszóbeton elemeket előállító üzemcsarnokot a Molcza Kft. Másfél milliárd forintba kerül, de nem kellett ennyit összeszednie: a felét a Növekedési Hitel Programból fedezik, a kormány (vagyis mindenki) állja a számla egytizedét (133 millió forintot), a többit kellett önerőből előteremteni.
Az építőipari nagyberuházásokban szintén hasító Grabarics már előbb megérezte az új idők szavát, vagyis azt, hogy a betonelemekkel nagyot lehet domborítani. Három éve átvette a Hevesi Vasbeton Előregyártó üzem teljes kapacitását, lecserélte a teljes vezérkart és a mérnököket is. Főleg saját építkezéseit szolgálja ki ez a gyár, de a piacon is szeretne megrendelést. Két éve bővítette is az üzemet, a csaknem félmilliárd forintos beruházáshoz ez a cég is külső forrást, méghozzá uniósat használt. Az európai, köztük magyar adófizetők 234 milliós vissza nem térítendő támogatást adtak. Szerettünk volna részletesen is tájékozódni a cég terveiről, de leveleinkre nem válaszoltak.
Két éve a Budapesttel már fizikailag összeépült Gyálon volt nagy sürgés-forgás a Strabag telephelyén. Az osztrák nagyvállalat betonelem gyárat avatott. Vélhetően saját pénzből, híradást nem találtam támogatásról. Nagyméretű épületeket, üzemcsarnokokat és figyelem: sportcsarnokokat is gazdaságosan készíthet ennek segítségével. A helyi lapban azzal dicsekedtek, hogy országosan és „just in time” tudják szállítani a vasbeton szerkezeteket. Mint az autóiparban. A vállalat a kormány által erőltetett városligeti projektben is szerephez jutott, a beruházás-sorozat részeként kezelt új országos régészeti és raktározási központ mélyépítési és szerkezetépítési munkáit végezte el 4,1 milliárd forintért.
De most már tényleg jöjjenek a személyes élmények
Épphogy csak tízéves lettem, amikor apám egy unalmas vasárnap délután váratlanul azzal állt elő: mit szólnál egy gyárlátogatáshoz? Mit szólhattam volna? Örültem, hisz már régóta meg akartam kérni, hogy vigyen magával. Apám munkahelye egy Budafoki úti óriástelepen volt, a bejárat fölé az volt írva nagy kék betűkkel: Beton és Vasbetonipari Művek (BVM). Ez a "Művek" dolog nekem addig csak Csepellel kapcsolatban volt ismert, gondoltam, ez is valami olyan nagy, mint a csepeli. Hát nem, de nekem akkor legalább annyira érdekesnek tűnt, mint sok más embernek a vasas világ.
Vas a Budafoki úton is volt, nem is kevés, merthogy a BVM igazgatósága mellett betonvas hegyek tornyosultak. Az ottani gyár ontotta magából az óriási vasbeton gerendákat, vasúti talpfákat, egyedi hídelemeket, betoncsöveket, amiket különféle állami ipari és lakásépítkezéseken használtak fel. Volt ilyenből százszám abban az időben. Viszonylag közelről láthattam, hogy a cementből, kavicsból, vasból és vízből hogyan lesznek hihetetlen erős tartószerkezetek. Nekem a daruk tetszettek legjobban, és irigyeltem a sok emelet magasban dolgozó daruvezetőt, amiért úgy „játszhatott” az irgalmatlanul nehéz súlyokkal, mintha csak egy pálcikát egyensúlyozna az ujja hegyén. Egy gombnyomás, egy botkormány-mozdulat előre, egy meg oldalra – és a gigantikus teher milliméter pontosan érkezik a helyére, egy hosszú trélerre.
Sztár lett az infra-light beton
Egyre több építkezésen látni ebből készült előre gyártott vasbeton idomokat. Tartóoszlopok, födémgerendák, speciális alakzatok, sőt még az épületek főfalai is készülhetnek belőle. A toronyházak kivitelezésekor a helyszínen előállított betonok beépítéséhez általában 4 nap szükséges emeletenként, az infra-light beton esetében ez csupán két nap. Előnye még, hogy a munkaerőhiányt is enyhíteni lehet a gyorsabb kivitelezéssel. Automatizálhatók bizonyos folyamatok, továbbá az ebből készült előre gyártott elemeket illeszteni is könnyebb egymáshoz vagy az épület vázszerkezetéhez. A könnyedsége miatt a szállítási-logisztikai költség is csökkenthető.
Egyébként a BVM-nek vidéki üzemei is működtek több évtizeden keresztül – tudtam meg jóval később. Oda is mehettem volna, de a pesti közelebb volt – és itt apám volt a kalauz. Ahogy rémlik, védősisakot nem kellett felvenni, azt mondta az idegenvezetőm, hogy ”majd vigyázunk”. Eleve nem mentünk nagyon közel a darukhoz, a teherautók nagyobb veszélyt jelentettek. A gyatra aszfalton, meg a széléről felszálló porban nem mindig látták jól a gyáron belüli út szélét, úgyhogy néha félre kellett ugrani. A látvány azonban mindenért kárpótolt. Az otthoni, NDK-s fémépítő játék elemeit láthattam megelevenedni - csak sokkal nagyobb méretben. Ez lenyűgöző volt.
Ezzel a kiváltságos bejárással hencegni is lehetett az osztályban. Végre volt valami olyan, amivel kitűnhettem – gondoltam, és reméltem, hogy majd jó sok irigyem lesz. Elvégre nem általános, hogy az ember csak úgy besétál egy „stratégiai” gyárba. (persze a portás megkérdezte, kihez jövök). Merthogy a budapesti betonelem gyár, illetve maga a főnökség a hetvenes években ilyesminek számított. Ma úgy mondaná az aktuális miniszter, hogy „kiemelt nemzetgazdasági érdeket” szolgáló objektum. Stratégiai vagy kiemelt, mindegy is, nekem egyszerűen csak érdekes volt, a fiúk már csak ilyenek, szét akarják szedni a játékot darabjaira, hogy megtudják, hogyan is működik. Valahogy így voltam azzal a gyárral is, ami ma már sajnos nem létezik. Nekem viszont megadatott, hogy belülről láthassam meg, mi fán terem a betonelem. Na, ezért esett olyan jól ez a kis kirándulás.
A 21. századi verzió közelről
Ilyesfajta izgalmat keresve léptem be 2020. december közepén a magyar építőipari piac egyik nagy játékosának számító Market csoport fent említett leányvállalatának, a PREbeton cégnek alig fél éve átadott üzemébe is a Heves megyei Erdőtelek faluban. A gyárat 2020 júliusában avatták, 5,85 milliárd forintba került, de a cégnek nem kellett annyira mélyen a zsebbe nyúlni, mert a kormány 2,6 milliárd forinttal támogatta a beruházást. Most 50, a termelés felfutásakor 100 főnek adhat munkát, az alvállalkozók egy része külföldi munkásokat is alkalmaz.
QR-kódos és arcfelismeréses beléptetés ugyan nincs, mint az anyacég Market építkezésein, de a BVM kellék-nélküliségével ellentétben zöld kobak és sárga csíkos láthatósági mellény (én csak kardigánnak hívom) kötelező, a kijelölt útvonal betartása meg erősen ajánlott. Mégiscsak súlyos tonnák vándorolnak a fejünk felett, és méretes, szúrós vasrudak sorakoznak a lábunk mellett. Csukás Zoltán, a PREbeton Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint ez egy tényleg 21. századi üzem, ahol, amit lehet, automatizáltak, és nyugati csúcstechnológia dominál. Például Belgiumból hozták az előfeszítéshez használt gyártópadot. Iszonyúan hosszú és hihetetlenül masszív.
Az persze nem meglepő, hogy a 40-50 évvel ezelőtti viszonyokkal ellentétben itt egy gigantikus csarnokban, és nem egy részben szabad téren zajlanak a munkálatok. Úgy osztották fel a 10 000 négyzetméteres teret, hogy mindig az adott megrendelésekhez alakíthassák a zsalurendszereket, az alapanyag és a késztermék raktározását. A gépek belső mozgatására és a szállítóeszközök közlekedtetésére kiszámított módon és maximálisan hatékony térhasználat alapján van mód. Ezt érzékeltem is, amikor terelgettek a hatalmas csarnokban.
Erdőtelek, a mágnes
Nincsenek véletlenek, Erdőtelek útja csakis felfelé vezet. Mi mást jelentene, hogy 2021. február elején megerősítették azt a hírt, amit lapunk már 2020 őszén is halott: 1,2 milliárd forintból új, önkormányzati tulajdonú iparterületet alakítottak ki. A 18 hektáros területen felépült egy új csarnok, és a befektetők számára fontos alapinfrastruktúrát, valamint közlekedő felületeket is kialakították. Persze nem saját zsebből fizette az önkormányzat, hanem a Terület- és településfejlesztési operatív programból. Vissza nem térítendő támogatásról van szó, a cél új munkahelyek teremtése. Az iparterület egyébként pont a Market-cég betongyárának a szomszédságában van.
Mellesleg más, nagyobb betonelem gyártóhoz hasonlóan a PREbetonnál sincsenek rászorulva külső asztalos cégekre, ha a zsalugyártásról van szó, saját részleg végzi ezt a munkát, a lakatosüzem szintén „saját forrásból” működik. Dolgoznak azon, hogy a speciális kéregfödém panelekbe integrálni lehessen a hűtési-fűtési csöveket. Vagyis az a cél – egyébként ez más építőanyag gyártó cégeknél is egyre gyakoribb törekvés – hogy minél magasabb fokon előkészített elemeket vihessenek ki az építkezés helyszínére. Rövidebb lesz a kivitelezés ideje és kisebb a végszámla.
Hat darab élénksárga híddarut számoltam (nem magyarok), további négy érkezik hamarosan. A külső munkaterületen góliátként magasodik egy élénkzöld, úgynevezett bakdaru (magyar gyártmány), aminek 40 méteres a fesztávja, egyszerre 32 tonnát kaphat fel, és persze távirányítóval működik. A rendszerváltás óta telepített legnagyobb ilyen szerkezet. Nyomkodja is azt szépen az erre kijelölt munkás, mint a benti sárgáknál, érdekesség, hogy később kötözni is beáll, ha éppen kell, úgyhogy nem valami fehérgalléros munka ez. Körötte kész betonlépcsők, gerendák és más ipari felhasználásra szánt lapos vagy ívelt betonelemek várnak a berakodásra. Hová megy velük a tréler innen? Az anyavállalat saját építkezéseinél használják fel, de a szakember szerint, ha teljes lesz a kapacitás, akkor kiszolgálhatnak majd exportigényeket is.
Különben a Market-csoport másik két tagja is hasít a betonbizniszben. A Moratus Kft. végezhette például a Párizsi Udvar vasbeton szerkezetépítési munkáit. Szintén csoporttag az MCM beton Kft., ez a társaság látja el betonnal a Garancsi István milliárdoshoz tartozó Property Market ingatlanfejlesztő cég óriás projektjét a Kopaszi-gáton, még évekig tart az építkezés, több ezer lakás és újabb irodaépületek is a tervek között szerepelnek. Ezen kívül ugyancsak ez a kft. a fő betonszállító a koreai SKI cég számára Komáromban készülő akkumulátorgyár építkezésénél, nem kis falat ez, hiszen 430 ezer négyzetméteres üzemcsarnokról van szó, amihez rengeteg beton kell. Garancsi ingatlanfejlesztő cége vélhetően a Dürer Kert helyén megvalósuló új iroda- és lakáskomplexumnál is számíthat a csoport betonos vállalataira, bár erről még nem tudunk részleteket. | Szórja a kormány a pénzt a betonbizniszre, mutatunk pár főszereplőt | Az Orbán-kormány két kézzel szórja a pénzt a betonelem gyárakat építő, közbeszerzéseken is villogó beruházóknak, többnyire a számla felét állja közpénzből. Milliárdokról van szó, melyekből modern gyárak születnek. Szíjj László a milliárdos cégvezető Debrecenben erősítette építőipari kitettségét, és megvette az ottani legnagyobb transzportbeton-gyártó vállalkozást. Bodrogi Bau Kft. Hódmezővásárhelyen építheti fel saját előregyártott betonelemeket előállító üzemét, a cég 565 millió forintot költ erre, ennek felét közpénzből.
Nagytőke (micsoda név!) faluban húzott fel egy látszóbeton elemeket előállító üzemcsarnokot a Molcza Kft. Másfél milliárd forintba kerül, a felét a Növekedési Hitel Programból fedezik, a kormány (vagyis mindenki) állja a számla egytizedét (133 millió forintot), a többit kellett önerőből előteremteni. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szorja-a-kormany-a-penzt-a-beton-bizniszre-mutatunk-par-foszereplot.html | 2021-02-05 16:21:00 | true | null | null | mfor.hu |
2021.02.08. 06:18
„Új egység”, „orvosokra vadásznak”, „csapdát állítanak” – csak három a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) újonnan felállított egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztályával kapcsolatos, eltúlzott felvetésekből. Váradi Piroska rendőrezredest, a már évek óta működő korrupciómegelőzési főosztály vezetőjét kérdeztük, aki hangsúlyozta: az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem.
– Március 1-jével kapcsol gőzerőre az NVSZ egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztály. Az új egység az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményekben foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók (egészségügyi, illetve egészségügyben dolgozók, valamint a rezidensek) körében bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatokat lát el. Valóban egészségügyi végzettségűnek kell lenniük a munkatársainak, akik úgymond könnyedén csőbe húzhatják az egészségügy munkatársait?
– Kezdjük a legfontosabbal! Sem az NVSZ, sem az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem! A főosztály hivatásos rendőrökből és rendészeti igazgatási alkalmazottakból áll. Alkalmazásuk feltétele nem az esetleges egészségügyi végzettség, hanem a megfelelő rendvédelmi (hivatásosoknál főiskolai) képesítés, illetve a többéves bűnügyi és bűnfelderítési tapasztalat volt. Az állomány egy része már korábban is az NVSZ-nél teljesített szolgálatot védelmi tisztként.
– Tisztázná a hálapénz jogi fogalmát? Nem inkább vesztegetés, ha az egészségügyi dolgozó kéri – előre, utólag – vagy éppen követeli a hálapénzt?
– A vesztegetés és a vesztegetés elfogadása bűncselekmények tényállását 2021. január 1-jei hatállyal egészítették ki az egészségügyi szolgáltatás kapcsán adott (ígért), illetve elfogadott (kért) jogtalan előny (pénzbeli vagy más ellenszolgáltatás) fogalmával. Ezzel a jogalkotó egyértelművé tette a hálapénz büntetőjogi megítélését, hisz a kivételes elbánás vagy más előnyhöz jutás érdekében kért, felajánlott, illetve elfogadott hálapénz a korábbi szabályozás szerint is vesztegetésnek, azaz bűncselekménynek minősült! Ráadásul mind a hálapénzt kérő vagy elfogadó egészségügyi dolgozó, mind az azt felajánló, vagy átadó személy (a beteg vagy hozzátartozója, rokona, más ismerőse) részéről is. Az egészségügyi szolgáltatásért a hivatalos térítési díjon felül pénzbeli vagy anyagi ellenszolgáltatás – előre – adása és elfogadása is tilos. A jogtalan előnyt adó személy akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ugyanakkor az azt elfogadó egészségügyi dolgozó esetében a büntetés felső határa három év szabadságvesztés alapesetben. Nem ütközik viszont jogszabályba, ha az egészségügyi ellátás során, vagy azt követően, önként adott ajándéktárgy értéke nem haladja meg a mindenkori, havi minimálbér öt százalékát (2021-ben: kb. 8370 forint). Ha a beteg ellátása egészségügyi intézményben történő hosszabb benntartózkodást igényel, ez idő alatt kéthavonta egy alkalommal adható (és fogadható el) ilyen értékű ajándéktárgy. Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyi törvény következetesen csak ajándéktárgy adását és elfogadását engedi meg, így a pénzbeli vagy más ellenszolgáltatás értékhatártól függetlenül (az ajándéktárgy pedig a megadott értékhatár felett) a Btk.-ba ütközik!
– Az egészségügyben dolgozók mellett értelemszerűen érintettek a betegek. Nekik mit kell, kellene feltétlenül ismerniük az új szabályozásból?
– Az egészségügy területén a vesztegetés pszichológiája teljesen más, mint bármely más élethelyzetben, például egy gyorshajtás esetében. Az első esetben az motiválja az előny átadását, hogy az állampolgár magán vagy hozzátartozóján segítsen, míg a másik esetben tudatában van annak, hogy egy jogszerű szankciót, intézkedést akar elkerülni jogtalan eszközökkel. A betegeknek azzal kell tehát tisztában lenniük, hogy a már említett két kivételen kívül, minden más hálapénz bűncselekménynek minősül, amivel bajba sodorják magukat, de sokkal inkább azt az egészségügyi dolgozót, akinek ha jóhiszeműen is, de átadják vagy a zsebébe erőszakolják.
– Térjünk rá a megbízhatósági vizsgálatokra. Valóban csapdát állítanak az orvosnak, bábának, egyéb egészségügyi dolgozónak?
– A megbízhatósági vizsgálat nem csapda, nem az a célja, hogy a vizsgált személy bűnbe essen, mert számunkra az a pozitív eredmény, ha megállapíthatjuk, hogy az érintett szabályszerűen jár el. Ez egy integritásteszt, ahol az integritás a vizsgálat alá vont személy sérthetetlenségére, feddhetetlenségére, megvesztegethetetlenségére utal. A teszt során – megalapozott indokok alapján és előzetes ügyészi engedély birtokában – a szolgálat speciális képzettségű munkatársai olyan mesterséges, de a valóságban is előforduló élethelyzetet teremtenek, amelyben – maradva az egészségügy példájánál – a vizsgált személyt megvesztegetni próbáló beteg (vagy a beteg hozzátartozója, rokona, más személy) szerepét játsszák el. A teszt célja annak megállapítása, hogy az egészségügyi dolgozó elfogadja-e a vesztegetési összeget, illetve visszaél-e hivatali vagy munkaköréből fakadó helyzetével. Minden esetben a vesztegetés elfogadóját tesztelik, tehát a betegeket nem. A teszt során az ellenőrzött személy döntési szabadsága nem sérülhet. Sem lelki, sem fizikai ráhatással nem lehet arra kényszeríteni, hogy a felajánlott összeget (vagy más jogtalan előnyt) elfogadja, illetve kötelességét megszegje – ezt jelenti a provokáció tilalma! A megbízhatósági vizsgálat eredménye alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható, ilyen szankció nem szabható ki.
– Közismert a rendvédelem területéről, hogy a megbízhatósági vizsgálat során titkosszolgálati módszereket is alkalmazhatnak. Ezt teszik majd az egészségügy területén is?
– A megbízhatósági vizsgálat során titkos információgyűjtés folytatható, és az alkalmazni kívánt eszközöket a vizsgálat tervének tartalmaznia kell, de bírói engedélyhez kötött – a magánéletet leginkább sértő – titkosszolgálati eszközök nem használhatók. A történtekről kép- és hangfelvétel készíthető, de ez a tényleges vizsgálat lefolytatásának helyére és idejére korlátozott, kizárólag az érintett személy és az NVSZ munkatársa közötti interakció rögzíthető. Az elkészült felvétel nemcsak az esetleg elkövetett bűncselekmény bizonyítására használható fel, de általa a teszt végrehajtásának jogszerűsége is ellenőrizhető. Ha a teszt során az érintett nem követett el a bűncselekményt, akkor a felvételeket 15 napon belül meg kell semmisíteni.
– Évente hányszor és kinek az engedélyével indulhat valaki ellen megbízhatósági vizsgálat?
– Egy személlyel szemben évente három alkalommal rendelhető el integritásteszt. Minden vizsgálathoz egyedi, részletes terv készül, amelyet az ügyész hagy jóvá, csak ezután lehet nekikezdeni a végrehajtásnak. Az ügyész feladata és felügyelete itt nem ér véget: a vizsgálatról minden esetben jelentést írnak, amely alapján a végrehajtás jogszerűségét is ellenőrzi az azt korábban engedélyező ügyész. A kiválasztás alapját képezheti hozzánk beérkező, de bűnfelderítést, illetve büntetőeljárást meg nem alapozó, meg nem erősített információ, de a kockázatelemzés is, amikor a kiválasztás szúrópróbaszerű, mivel az érintett munkakörében a „korrupciós kitettség” magas. Önmagában az, hogy valakivel szemben megbízhatósági vizsgálatot hajtunk végre, nem jelenti azt, hogy rásütöttük a korrupció bélyegét, hisz a vizsgálat mögött nem feltétlenül áll személyre szóló információ. Ha az ellenőrzött személy szabályszerűen jár el, akkor utólag értesítést kap arról, hogy korábban vele szemben megbízhatósági vizsgálat történt, amely során bűncselekményt nem tártak fel, viszont a módszereink védelme érdekében a vizsgálat pontos helyét vagy idejét utólag sem közölhetjük. Ha viszont az érintett a teszt során bűncselekményt követ el, akkor az NVSZ feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél, aki jogosult a büntetőeljárás lefolytatására.
– Mi zajlik most a főosztályon? „Élesítik” a fegyvereket?
– Ebben a pillanatban is van már védetti állományunk, attól függetlenül, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése még nem minden egészségügyi dolgozónál történt meg (például az Emmi egészségügyért felelős államtitkára irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél és valamennyi foglalkoztatottjuknál már igen). Emellett átdolgozzuk az eddigi munkamódszereket, a kollégák képzése folyamatos, ismerkedünk az egészségügyi szervezetrendszerrel, szabályozókkal.
– A Magyar Orvosi Kamara teljes mellszélességgel hálapénzellenes. A kiállásukon felül segítik valamiben az önök munkáját? Egyáltalán, kikre számíthatnak egy olyan rendszer felszámolásában, amely ellen szavak szintjén évtizedek óta küzd a politika, az egészségügy és a társadalom?
– Mind a Magyar Orvosi Kamarával, mind a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával vezetői szinten vettük fel a kapcsolatot. Kinyilvánították együttműködési szándékukat, hangsúlyozták a hálapénz elleni küzdelemben fennálló érdekazonosságunkat. Ezt az álláspontot szolgálatunk is osztja, és különösen az egészségügyi dolgozók megfelelő tájékoztatása, a bűnmegelőzési célú figyelemfelhívás terén számít a kamarák és más egészségügyi érdekvédelmi szervezetek segítsége, hiszen nélkülük nem lehetséges a hálapénz elleni hatékony fellépés. Ami a betegek oldalát érinti: egyértelmű, hogy össztársadalmi problémáról beszélünk, ennek leküzdéséhez pedig minden érintett – így a társadalom tagjai, az állampolgárok részéről is – összefogására, társadalmi szerepvállalásra van szükség. Egy évtizedek alatt beidegződött rossz szokást kell felszámolni, így mi sem hisszük, hogy ez egyik napról a másikra lehetséges lenne.
– Tekinthetjük az új főosztály fő feladatának a bűnmegelőzést?
– Egyértelműen a bűnmegelőzés a fő feladatunk. Minden védett területen – úgy a rendvédelemben, mint a közigazgatásban, de az egészségügyben is – abból indulunk ki, hogy az ott dolgozók túlnyomó többsége a munkáját messzemenően a jogi, etikai normáknak megfelelve, minden jogellenes befolyástól mentesen – röviden: becsülettel – végzi. A mi feladatunk az, hogy kiszűrjük azt a kisebbséget, akik ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg, az ő arányukat a lehető legjobban visszaszorítsuk. Vannak „erős” eszközeink, mint a bűnfelderítés vagy a megbízhatósági vizsgálatok, mert komoly visszatartó ereje van, ha például az érintettek látják, hogy egy olyan kollégájuk ellen indul büntetőeljárás, akiről maguk is évek óta tudták, hogy a kikövetelt hálapénz fejében bárkit előrevesz a várólistán.
– Úgy tűnik, vékony jégre léptek, az egészségügyben dolgozók és a betegek egyaránt önöket fogják szidalmazni, ráadásul ezen a kifejezetten érzékeny területen értelemszerűen nincs követhető joggyakorlata sem önöknek, sem a rendőröknek, ügyészeknek, bíróknak. Várakozásuk szerint mikor lesz legalább annyira elfogadott az egészségügyben a megbízhatósági vizsgálat intézménye, mint a rendvédelemnél?
– Az NVSZ hatáskörébe került védett területek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a jogintézmény mindenhol ellenérzéseket váltott ki. Elfogadtatni csak úgy lehetett, hogy folyamatosan fenntartottuk a párbeszédet az érintettekkel. Őket egyenrangú partnerként kezelve megosztottuk velük pozitív és negatív tapasztalatainkat, bemutattuk a jó és rossz példákat, tisztáztuk a félreértéseket, eloszlattuk a felesleges aggodalmakat. Hisszük, hogy ezt az utat kell bejárnunk az egészségügyben is, de itt ennek a legelején járunk, így jóslatokba sem bocsátkoznánk.
Egészségügy
orvosok
hálapénz
Váradi Piroska ezredes
interjú
vesztegetés
Nemzeti Védelmi Szolgálat
csőbe húzzák | A többség becsülettel teszi a dolgát az egészségügyben | „Új egység”, „orvosokra vadásznak”, „csapdát állítanak” – csak három a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) újonnan felállított egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztályával kapcsolatos, eltúlzott felvetésekből. Váradi Piroska rendőrezredest, a már évek óta működő korrupciómegelőzési főosztály vezetőjét kérdeztük, aki hangsúlyozta: az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/a-tobbseg-becsulettel-teszi-a-dolgat-az-egeszsegugyben-9341585/ | 2021-02-08 09:20:46 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szórakoztató módon buktatta le hivatalát Müller Cecília tisztifőorvos, amikor Hadházy Ákos adatkérése ügyében levelezett a munkatársaival.
A független képviselő egy 17 milliárd forintos uniós projekt dokumentációjára lett volna kíváncsi, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) egyelőre nem adta át neki, csak 14-ről 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a kérés teljesítése veszélyeztetné a járványügyi védekezést.
Müller Cecília problémásnak érezhette, hogy ezzel a módszerrel pattintották le a képviselőt, ezért levelet írt a munkatársainak. Csakhogy véletlenül Hadházyt is a címzettek közt felejtette, aki aztán közzé is tette az emailt. Müller azt írta:
„Kedves Kollégák! Nincs erre jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili”Hadházy szerint az eset jól mutatja, hogy a válaszadási határidő meghosszabbításának lehetősége csak a hatalommal való visszaélésről szól. Ráadásul szerinte az NNK-nak nem is lett volna erre lehetősége, mert nem közérdekű adatigénylést nyújtott be, hanem országgyűlési képviselőként fordult a hivatalhoz. | Müller Cecília a címzettek közt felejtette Hadházyt, amikor megrótta a kollégáit, hogy nem jó indokkal pattintották le | Szórakoztató módon buktatta le hivatalát Müller Cecília tisztifőorvos, amikor Hadházy Ákos adatkérése ügyében levelezett a munkatársaival. | null | 1 | https://444.hu/2021/02/08/muller-cecilia-a-cimzettek-kozt-felejtette-hadhazyt-amikor-megrotta-a-kollegait-hogy-nem-jo-indokkal-pattintottak-le-az-adatkerest | 2021-02-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Ugyan szokott arról szó esni, hogy a kormány nem nyújt túl sok segítséget a járvány miatt bajba jutott turizmus képviselőinek, azért ez nem minden esetben igaz: egy januári összesítés szerint például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 17,7 milliárd forintos állami támogatást kapott felújításokra.
A társaság tavaly kinevezett vezérigazgatója, Détári-Szabó Ádám most a Világgazdaságnak nyilatkozott a támogatásokról. Détári-Szabó elmondása szerint a hazai szállodatörténet legnagyobb felújítási programjába kezdtek bele. És ugyan valóban a Hunguest nyerte el a legnagyobb támogatási összeget, de ez szerinte nem meglepő, hiszen ők a legnagyobb vidéki szállodalánc, és szállodákra lebontva a támogatás 1,26 milliárd forintra jön ki, ami nem kiugró a támogatások között, a fajlagos költség nem nálunk a legnagyobb, a pályázati keretből összesen 35 projekt kapott támogatást, és a 14 szállodájuk a teljes összeg mindössze egyötödét hozta el. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy önerőként közel 30 milliárd forintot a cég fog belerakni a felújításokba.
A kormányközeli Mediaworks alá tartozó Világgazdaság újságírója ezután az év eufemizmusát dobja be, amikor így vezeti fel a kérdését:
„Köztudottan tőkeerős a cégük. Ha beindul egy esetleges eladási hullám a Covid-hatás nyomán, vásárolnak-e hoteleket?”
Détári-Szabó pedig elmondja, hogy „mint minden piaci szereplő, és mint Magyarország egyik vezető turisztikai vállalata, természetesen mi is folyamatosan nézzük az akvizíciós lehetőségeket, és vizsgáljuk az optimális belépési pontokat. Ugyanakkor a tőzsdén lévő Opus Global Nyrt. leányvállalata vagyunk, ezért bennfentes információnak minősülne bármilyen egzakt válasz, ami befolyásolhatná a részvényárfolyamot. Az nyilvánvaló, hogy mind az ingatlanpiac, mind a turisztikai szektor változásban van, és mindig vannak lehetőségek.”
A vezérigazgató konkrét számokat nem mondhatott, de annyit elárult, hogy a járvány nagyon negatívan érintette a cég teljesítményét, a nyárra fellendülő belföldi turizmus ellenére is.
Az interjúban szóba került az is, hogy a Hunguest ugyan kapott bértámogatást, mégis feleannyian dolgoztak az év végén a cégnél, mint a járvány előtt. Détári-Szabó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy létszámleépítésre a felújítási munkálatok miatt került sor, de ez akkor is így történt volna, ha nincs a járvány, hiszen ezek a projektek esetenként két-három évig is eltartanak, addig zárva vannak az érintett hotelek. Ugyanakkor jelenleg is több mint ezer főt foglalkoztatnak, pedig november óta zárva vannak a hotelek, és a tervek szerint idén 200 embert vesznek majd fel.
Azzal kapcsolatban, hogy voltak vélemények, melyek szerint a a szállodafelújításokra kiosztott állami támogatást lehetett volna a nehéz helyzetbe került turisztikai dolgozók megsegítésére fordítani, Détári-Szabó elmondta, hogy az állam több eszközzel is próbálja enyhíteni a károkat, és a Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukció programját 2019-ben, még a járvány előtt hirdette meg a Magyar Turisztikai Ügynökség, így ezt csúsztatás összemosni a 2020-as helyzettel.
„Politikai indíttatású megszólalásokra gazdasági szereplőként nem tisztünk reagálni. Annyit azonban hangsúlyoznék, hogy több vidéki településen a szállodaláncunk az egyik legnagyobb munkaadó és adófizető. Ezért az ilyen jellegű támadásokkal a hotelek dolgozóit, a munkahelyeiket és a befizetett adókból megvalósuló közösségi célokat is támadják” – mondta még el a Hunguest vezetője. | Mészáros Lőrinc szállodaláncánál természetesen folyamatosan figyelik a felvásárlási lehetőségeket | Ugyan szokott arról szó esni, hogy a kormány nem nyújt túl sok segítséget a járvány miatt bajba jutott turizmus képviselőinek, azért ez nem minden esetben igaz: egy januári összesítés szerint például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 17,7 milliárd forintos állami támogatást kapott felújításokra. | null | 1 | https://444.hu/2021/02/08/meszaros-lorinc-szallodalancanal-termeszetesen-folyamatosan-figyelik-a-felvasarlasi-lehetosegeket | 2021-02-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„A Várkert Bazár akár kormányzásunk szimbóluma is lehetne” - mondta 2015-ös évértékelőjében Orbán Viktor, és időtállóak maradtak a szavai.
Itt nevelgetik ugyanis a NER legújabb udvari cégét, amit láthatóan arra szánnak, hogy jelentős hátszéllel megsegítve betörjön a NER számára eddig érintetlen új piacra.
A Visual Europe Zrt.-ról van szó. 2015 nyarán hozta létre Botond Szabolcs. Nem stadiont építenek vagy autópályát, arra megvannak már a megfelelő cégek. Hangosítást és látványt biztosítanak rendezvényekhez. Ő Botond Szabolcs:
A cég már az induláshoz jelentős segítséget kapott uniós forrásból. Az EU-s Jeremie program ígéretes kezdő vállalkozásoknak nyújt segítséget. A 130 milliárd forintos forrást különböző magyarországi tőkealapok osztják szét, 70 százalékot ad az EU, ami mellé hozzátesz 30 százalékot a tőkealap.
A Visual Europe-ot Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a tőkealapja, a Garangold karolta fel. Az unió és a saját pénzéből 711 millió forinttal szállt be a Garangold a Visual Europe-ba. Ez nem adomány, befektetés. A tízéves futamidő után a tőkealapoknak ki kell szállniuk, az indulótőkét pedig vissza kell fizetni, de nem Brüsszelnek, a pénzt a magyar állam kapja meg. Ha nyereséget termelt a cég, annak nagyobb részét megtarthatja a tőkealap. A kisebb veszteséget lenyeli az EU.
Egy, a témával foglalkozó korábbi cikk szerint a kockázati tőkebefektetők elvárják az évi legalább 20-30 százalékos növekedést a felkarolt cégeknél. A Visual Europe-nál a felfuttatást nem bízták a véletlenre.
A cégnek a Várkert Bazár biztosít állandó bevételt.
Annak ugyan papíron semmi nyoma, hogy így van, de aki rendezvényre kibérelné a helyszínt, annak nincs választási lehetősége, a Visual Europe-pal kell szerződnie. Lenne olcsóbban dolgozó cég, olyan is, akinek jobb eszközei vannak vagy a szakemberei ügyesebbek, de
kötelező az udvari beszállítóval dolgoztatni.
Szerződésnek semmi nyoma
A piac fogcsikorgatva fogadta az új jövevényt, aminek alapítója, Botond Szabolcs a bemutatkozó tárgyalásokon nem felejtette el megjegyezni, hogy a cége mögött Garancsi István áll. Meglepve fogadták azt is, hogy a Visual Europe egyszer csak megkerülhetetlen lett a Várkert Bazárban. A felújított épületet működtető, állami tulajdonú Várgondnokság ugyanis nem írt ki pályázatot a lehetőségre, a rendezvényszervezők számára akkor derült ki a kizárólagosság, amikor kibérelték a helyszínt.
Ilyen, fix munkát hozó lehetőségért egy normális piacon egy cégnek fizetnie illene. De az állami cég honlapján nyoma sincs semmilyen szerződésnek, amit a Visual Europe-pal kötött. Mondjuk másnak sem, 2016-os szerződések vannak csak fent a honlapon.
Közérdekű adatigényléssel fordultunk a Várgondoksághoz, kíváncsiak voltunk arra, hogy
Milyen szerződést kötöttek az audio- és videó rendszerek működtetésére?
Hogyan lett a Várkert kizárólagos AV technikai partnere a Visual Europe Group?
Milyen pályázatot írtak ki erre a feladatra? Kik vettek részt a pályázaton?
Milyen bevétele származik a Várgondnokságnak abból, hogy kizárólagos AV-partnernek választották a Visual Europe-ot?
Milyen időtartamra választották ki a Visual Europe-ot?
Miért van szükség AV-partnerre, ha a Várkertbe vásároltak hang- és videotechnikát?
Kiterjesztik-e a Visual Europe kizárólagosságát a Várkerten kívül más területekre is?
Választ - természetesen - két hét után sem kaptunk. Két lehetőség van.
Van szerződés, de elhallgatják.
Nincs szerződés.
Ha az egyes, akkor titkolják, milyen feltételekkel kötötték meg.
Ha a kettes, az állami cégtől egészen súlyos lépés lenne, hiszen ebből rendes körülmények között bevétele származna, amit le kellene papírozni.
UPDATE: A cikk megjelenése után a Várgondnokság átküldte a válaszokat és a szerződést is.
Három cég közül választották ki a Visual Europe-ot, a Leon Kft. és az AV Advice volt a másik kettő. A szerződést 2016 októberben kötötték, a Várkert kizárólagosságot adott a Visual Europe-nak a rendezvényterem hasznosítására, cserébe a cég a nettó árbevétele 20 százalékát utalja át az állami cégnek. Ez 2016-tól a mai napig 51 millió forint volt. (Piaci szereplők szerint miközben a szerződésben csak a rendezvényteremre vonatkozik a kizárólagosság, a Visual Europe-ot nem lehet megkerülni a Várkert Bazár teljes területén.
A Visual Europe-nak nem egy üres épületet kellett felszerelnie. A Várkert ugyanis 94 millió forintért vett hangtechnikai eszközöket 2015 őszén a Chromasound Kft.-től, és ugyanekkor szerződött hang-, fény- és vizuáltecnikai kivitelezésre az Animative Kft.-vel, 147 millió forintért. Mindkét beszerzés forrása EU-s volt. Vagyis alapfelszerelés eleve volt, aki pluszban akart volna még valami extrát a rendezvényéhez a kibérelt Várkert Bazárban, az megbízhatott volna a piacról egy ezzel foglalkozó céget. Ehelyett van a Visual Europe kizárólagossága.
Erről azt írta a Várgondnokság, hogy az eszközök működtetése speciális szaktudást igényel, ráadásul sokszor éjszakai munkát kell végezni. Állami cégként nekik kordában kell tartani a béreket, ezért szerződtek külsős partnerrel „a kiugróan magas bérigényű és nehezen tervezhető munkaleterheltséggel járó tevékenységekre”.
Családi vállalkozásokat lenyomó VE
Vélhetően azért, hogy a bizonyos munkákhoz megkövelt szakmai referencia és múlt meglegyen, a Visual Europe tulajdonosa, Botond Szabolcs felvásárolt két, a piacon bejáratott céget is 2016-ban: a 2002-ben alapított AV-Controlt és a 2004-ben bejegyzett DCN Rentalt. Mindkettőt Járfás Zoltántól. Ebből lett a Visual Europe Group. Botond Szabolcs egy 2015-ös cikkben azt nyilatkozta: „látta, hogy a szétaprózott piacot kisebb családi vállalkozások »birtokolják«, úgy gondolta, hogy ezen a terepen egy innovatív társaság rendkívül gyors növekedésnek tudna indulni nemcsak itthon, hanem akár az egész régióban is”.
A megvett refenercia vonalat erősíti, hogy a Várgondokság maga is úgy hivatkozik a Visual Europe Groupra, mint amelyik 16 éve nyújt rendezénytecnikai szolgáltatásokat. Ez a szerződésben szereplő Visual Europe Zrt.-re biztosan nem igaz, hiszen 2015 nyarán hozták létre. A megvásárolt AV-Control viszont 2002-es, így aztán hivatkozható régi tapasztalata van.
A felvásárolt AV-Control egyébként nyert közbeszerzést a Magyar Természetjárók Szövetségének az egyik pályázatán, aminek az elnöke Garancsi István. De ez valamivel még az előtt volt, hogy papíron Botond Szabolcsé, a Visual Europe-é és lényegében Garancsi Istváné lett a cég.
A Várkert Bazárban keltetett Visual Europe első, igaz még nem teljes évében, 2015-ben a cég bevétele 257 millió forint volt, 2016-ban már 1,1 milliárd. Tavaly viszont megtorpant a dinamika, csökkent a bevételük 938 millióra.
Az adózott eredménynél jobbak a mutatók:
2015-ben 11 millió forint
2016-ban 60 millió forint
2017-ben 118 millió forint
A cégcsoport két másik, 2016-ban bekebelezett cégének, az AV-Controlnak és a DCN-nek nem tett jót a papíron 2016-ban megtörtént tulajdonosváltás. Az AV-nek 2015-ben 900, 2016-ban 816 milliós árbevétele volt, 2017-ben már csak 431 millió. A DCN vegetál: a 2015-ös 66 milliós árbevétele előbb 46 millióra, majd 43 millióra csökkent. De a két cég feladata elsősorban a referencia és a szakmai tapasztalat felmutatása lehet. És természetesen ők sem maradtak ki az uniós források felhasználásából. Becsó Zsolt, fideszes politikus áprilisban büszkén jelentette be, hogy az uniós GINOP-pályázaton a pásztói térségben (itt is van fióktelepe a most már Hatvanban bejegyzett cégnek) az AV-Control kapacitásbővítés új eszközök beszerzésével kiírásban 49,6 millió forintot nyert el.
Garancsitól Hernádihoz
A tavalyi dinamikacsökkenés után idén várhatóan felpörög a cégcsoport. Legalábbis azt hallani, hogy a Várgondnokság nemcsak a Várkert Bazárban ad kizárólagosságot a Visual Europe-nak. Tőlük lehet bérelni helyszíneket a Várban tartott rendezvényekhez, ezekben kaphat szerepet a VE.
A cég befektetői háttere is változott az év elején. Garancsi tőkealapját a Mol-vezér Hernádi Zsolt tőkealapja váltotta. A két cég szerepvállalásáról a Jeremie-alapoknál, ami az EU érdeklődését is felkeltette, korábban a Direkt 36 is írt cikkeket, ezt meg ezt is. A Jeremie-alapoknál az eredeti cél, a vidéki munkahelyteremtés helyett nagyrészt azt látni, hogy az alapkezelő tulajdonosaihoz kötődő cégeknél kötöttek ki és szívódtak fel a startup pénzek.
Próbáltuk megtudni, miért váltottak tőkealapkezelőt, de sem a Visual Europe, sem a Garangold, sem a Gran Private nem adott választ. A váltás kétlépcsős volt: a Garancsi-féle Garangoldot előbb Hernádi Zsolt tőkealap-kezelője, a Gran Private Equity képviselte 2017 januártól, majd idén januártól már tulajdonosi szinten is leváltotta Garancsi cégét Hernádi cége.
Az így közvetetten Hernádi tulajdonba került DCN már évek óta dolgozik a Molnak, most áprilisban az ő eszközüket használták a Mol közgyűlésén. De a Visual Europe dolgozott egy mostani Mol-rendezvényen is, a Hotel Azúrban.
A Vigadóban is kizárólagosság
A piacszerzés megkezdődött. A Várkert Bazár után a Vigadónál is a Visual Europe lett a kizárólagos AV-partner. A céghez tartozó AV-Controllal szerződtek 1+1 évre „A Pesti Vigadó rendezvényeihez kapcsolódó hang-, fény-, színpadtechnikai és vetítéstechnikai feladatok ellátása, valamint a rendezvényekhez kapcsolódó egyes eszközök bérlete és üzemeltetése" feladattal. Itt legalább volt meghívásos pályázat, amit a Visual Europe érdekeltség nyert el.
Az anyagiakról nem árulták el semmit, hiába kértük közérdekű adatként, mert a Vigadó szerintük rájuk nem vonatkozik az infotörvény, mivel a Magyar Művészeti Akadémia a tulajdonos. Annyit árultak el, hogy „elsődlegesen az alapszolgáltatások havi díját, az ajánlattevők piaci stabilitását, tőke- és humánerőforrás-kapacitását, nem utolsó sorban a Pesti Vigadóban teljesíteni tervezett szolgáltatás tekintetében megfogalmazott szakmai koncepcióját értékelte”. A humánerőforrás-kapacitásról annyit, hogy az AV-nek a tavalyi évről szóló mérlege szerint a 22 alkalmazottjából 19 volt szellemi és csak három fizikai. Miután nyertek, azonnal feladtak álláshirdetést, amiben színháztechnikust keresnek a Vigadóba és színpadi díszítő, teremberendező munkatársakat is.
Megkerestük a céget is, írásban kellett átküldenünk a kérdéseket. Miután eltelt két hét, újra próbálkoztunk. A hölgy, aki felvette a telefont, előbb azt mondta, hogy küldjük át a kérdéseinket írásban. Amikor mondtam, hogy ez már megtörtént, úgy reagált, hogy Botond Szabolcs ezek szerint nem akart válaszolni.
A cég helyett egyébként a Várgondokság hivatkozott az egyik kérdésünkre adott válaszban arra, hogy a Visual Europe-nak „információk szerint” 20 helyszínen van kizárólagos vagy preferált szolgáltatói szerződése. | Újabb piacon jelölte ki az udvari beszállítóját a NER | Itt nevelgetik ugyanis a NER legújabb udvari cégét, amit láthatóan arra szánnak, hogy jelentős hátszéllel megsegítve betörjön a NER számára eddig érintetlen új piacra.
A Visual Europe Zrt.-ról van szó. 2015 nyarán hozta létre Botond Szabolcs. Nem stadiont építenek vagy autópályát, arra megvannak már a megfelelő cégek. Hangosítást és látványt biztosítanak rendezvényekhez. Ő Botond Szabolcs: | null | 1 | https://444.hu/2018/05/31/ujabb-piacon-jelolte-ki-az-udvari-beszallitojat-a-ner | 2018-05-31 13:16:00 | true | null | null | 444 |
2019 nyarán szállt be a belsőépítészeti bizniszbe Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia, és repülőrajtot is vett cégével, az Interior Design Kft.-vel. A cég honlapja még most sem működik és az interneten sem találtunk semmilyen referenciát, az üzlet mégis beindult: mint megírtuk, alig több mint fél év alatt 229 millió forint árbevételt és bő 70 millió forintos nyereséget ért el, amit osztalékként szinte teljes egészében ki is vett a miniszter felesége.
A tavalyi év eredményeiről még nincsenek hivatalos adatok, hiszen a cégeknek a forgalmukról és a nyereségükről a beszámolót május végéig kell benyújtaniuk, de a jelek szerint jól indult az Interior Design 2020-as éve is: a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása szerint 2020 februárja óta lízingel egy Porsche Cayenne típusú gépkocsit. Hogy a közepes méretű luxus crossover terepjáró értéke pontosan mennyi, az a nyilvántartásból nem derül ki, csak annyi látszik, hogy a Porsche Bank Hungaria Zrt. 16 millió forintos jelzálogot jegyeztetett be a járműre.
A Vin-Info nevű, alvázszám-ellenőrző oldal szerint a szóban forgó Porschét 2019-ben, míg az AutoDNA nevű ugyanilyen oldal szerint 2009-ben gyártották. Utóbbi azonban kevéssé valószínű, hiszen a bank 16 milliós lízingkölcsöne jelentősen több egy 11 éves használt modell áránál.
A Porsche Cayenne a Vezess.hu cikke szerint maga a megtestesült sportosság, ennek azonban megkérik az árát. Összehasonlításuk alapján a prémium SUV-kategóriában messze ez a modell a legdrágább, maga mögött hagyva az Audi Q7-est, a BMW X5-öst és a Mercedes GLE-t is. Bár nem valószínű, hogy ez eltántorítja a Porsche-vásárlókat, de az autó a gyári alapfelszerelése a legszükségesebb tételekre korlátozódik, az extrákért pedig a Porsche kéri a legnagyobb felárat a felsorolt konkurensek közül. A Cayenne ezzel együtt is igazi sikermodell, noha a felső kategóriás életérzésért egy lakás árát is elkérik: a 24.hu által megkérdezett szakértő szerint egy 2019-es modell ára a felszereltségtől és a kiviteltől függően 38-40 millió forint körül mozog. Ha pedig a legújabb, GTS verzióról van szó, még jobban zsebbe kellett nyúlnia a kezdő vállalkozásnak: ennek bruttó magyarországi alapára regisztrációs adó nélkül 121 757 eurótól, a lágyabb, nőiesebb Coupé változat ára pedig 126 456 eurótól startol. A GTS-t a Vezess.hu is tesztelte, itt nézheti meg, mire jutottak.
Szerettük volna megtudni, hogy az induló vállalkozás milyen megfontolásból döntött a luxusjármű mellett, milyen munkákat nyert el eddig, illetve a megrendelők hogyan találják meg az Interior Design Kft.-t, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak megkeresésünkre.
Luxus közlekedés vízen is | Kilenc hónappal indulása után már Porschét szerzett be Szijjártó feleségének cége | 2019 nyarán szállt be a belsőépítészeti bizniszbe Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia, és repülőrajtot is vett cégével, az Interior Design Kft.-vel. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/08/szijjarto-felesege-posche/ | 2021-02-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint Müller Cecília eltévedt levele a bizonyíték arra, hogy törvénytelenül tartja vissza a közérdekű adatokat. Ezért hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz ellene.
Müller véletlenül Hadházy Ákosnak is elküldte azt a munkatársainak szánt emailt, amiben megrótta őket, hogy nem jó indokkal pattintották le a képviselő adatkérését. Hadházy egy 17 milliárd forintos uniós projekt dokumentációjára lett volna kíváncsi, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) nem adta át neki, csak 14-ről 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a kérés teljesítése veszélyeztetné a járványügyi védekezést.
A levélben viszont számonkérte munkatársait, miért nem hivatkoztak egyszerűen a jogszabályra: „Kedves Kollégák! Nincs erre jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili”.
Szél Bernadett azt írja, a hosszabbítás lehetőségét biztosító rendeletet „elméletileg nem kamuzásra találták ki, és annak értelmében csak akkor lehetne visszatartani az adatokat, ha valószínűsíthető, hogy az igény teljesítése »a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné« Ehhez képest Müller Cecíliánál a hosszabbítás nemcsak, hogy automatikusan, a veszélyeztetés mérlegelése nélkül történik, de valójában annak tudatában, hogy a hosszabbítás törvényes indokai nem állnak fenn”.
A képviselő alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz is, mert szerinte a szabályozás semmivel nem garantálja, hogy az állami szervek ne éljenek vissza vele.
Müller Cecília az operatív törzs tájékoztatóján anélkül reagált az ügyre, hogy konkrétan említette volna az esetet vagy Hadházy nevét. Érdekes módon most éppen a járványügyi teendőkre hivatkozott, amikre a levele szerint nem kellett volna:
„Ebben az egészségügyi veszélyhelyzetben (...) vannak olyan feladataink, amelyeket egy kicsit háttérbe szorítunk. De számos olyan feladata van a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, ami nem tűr halasztást, folyamatosan végeznünk kell. Ilyen például a fertőtlenítőszerek bevizsgálása, a szűrővizsgálatok szervezése. Természetesen ebben a helyzetben minden más egyéb kérést megelőz a pandémia kezelése, hiszen itt emberéletek megmentéséről van szó. Számos adatszolgáltatási igénnyel fordulnak hozzánk, én kérem mindenkinek a türelmét, mert természetesen amellett, hogy ez folyamatosan teljesítésre kerül, úgy gondolom, hogy ezt is meg kell, hogy előzze az emberi életek védelme (...)” | Eltévedt levele után feljelentik Müller Cecíliát | Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint Müller Cecília eltévedt levele a bizonyíték arra, hogy törvénytelenül tartja vissza a közérdekű adatokat. Ezért hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz ellene. | null | 1 | https://444.hu/2021/02/08/eltevedt-levele-utan-feljelentik-muller-ceciliat | 2021-02-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az MKB Bank emblematikus székháza december közepe óta már nem az – egyébként a nagy bankfúzióig jelentős részben Mészáros Lőrinc tulajdonában álló – MKB Bank, hanem egy frissen létrehozott, és a milliárdos cégközpontjába, az Andrássy út 59.-be bejelentett gazdasági társaság, a Status Property Magántőkealap a végső tulajdonosa.
Az egykori Magyar Királyi Tiszti Kaszinó 120 éves épülete, amely a Fidesz feltőkésítésével a rendszerváltás utáni politikatörténet alakulásában máig ható szerepet játszott, közel három évtizede került az MKB Bankhoz. A hatalmas ingatlant az 1993-as megvásárlása után felújították, majd a pénzintézet ingatlanhasznosító cégébe apportálták. Az utóbbi időszakban – több céges átalakulást követően – az MKB Üzemeltetési Kft. volt a tulajdonos.
A Takarékbankkal és a Budapest Bankkal fuzionáló MKB Bank tavaly novemberben adott ki egy szűkszavú közleményt, amelyben azt jelentette be, hogy a bank közvetlen, 100 százalékos tulajdonában álló MKB Üzemeltetési Kft. saját vállalkozást alapított.
A közleményben arról nem esett szó, hogy ebbe a pár napos, Status Palace nevű társaságba egy újabb apporttal azonnal át is pakolták a teljes bankszékházat.
A tulajdoni lap szerint a két külön helyrajzi számon nyilvántartott, összesen több mint 5000 négyzetméteres tömböt a földhivatal december 12-én írta át a Status Palace Kft. nevére, maga a cég pedig három nap múlva már az új tulajdonosnál kötött ki. A bank a december 15-i rövid közleményében tette közzé, hogy az MKB Üzemeltetés megvált a Status Palace-tól.
A vevő szintén egy Status nevű cég volt, így Mészáros Andrássy úti irodaházában felállt a Status Palace Kft. – Status Real Estate Kft. – Status Property Magántőkealap tulajdonosi sor, amelynek létrehozásában a cégbirodalom kipróbált emberei működtek közre. A két kft.-t például Gombai Gabriella vezetésével alapították, aki tavaly júniusban az MKB Bank igazgatóságába is bekerült, a nyáron pedig rábízták egy másik, Mészároshoz köthető vagyonkezelő ügyvezetői posztját.
A székházeladással kapcsolatban megkerestük az MKB Bankot, szerettünk volna többet megtudni a tranzakció részleteiről és arról, hogyan függ össze az ingatlan gyors kiszervezése a három bank összeolvadásával. A pénzintézet kommunikációs osztálya levelünkre azt írta, hogy a kért információk az üzleti titok körébe tartoznak, ezért nem áll módjukban válaszolni.
Jóllehet az ingatlan eladási áráról sem adtak információt, a tulajdoni lapokból kiderül, hogy a vásárlásához a Budapest Bank adott kölcsönt a Status Real Estate Kft.-nek.
December elején a székház mindkét, külön helyrajzi számon nyilvántartott részére 4,55 milliárd forintos jelzálogot jegyeztek be.
A bank a Fidesztől és a MDF-től vásárolta meg az épületet még 1993-ban. A volt tiszti kaszinót a két párt egy évvel korábban az Antall-kormány titkos rendelete értelmében közös pártszékházként kapta meg az államtól, ám az épületet gyorsan pénzzé is tették: a 28 éve, 1993 januárjában aláírt szerződés alapján az MDF 833, a Fidesz 697 millió forintot kapott az akkor még állami kézben lévő banktól.
A nyilvánosság teljes kizárásával lebonyolított székházeladás sztorija csak hónapokkal később szivárgott ki a sajtóba, akkor viszont akkorát robbant, hogy a választási győzelemmel kacérkodó Fidesz népszerűsége jelentősen visszaesett. A 1994-as választáson csak kevésen múlt, hogy újra be tudtak jutni a parlamentbe, viszont a pénzből stabil, egyben a nyilvánosság számára átláthatatlan gazdasági hátországot építettek ki az ebben az ügyben is kulcsszerpet játszó Simicska Lajos segítségével. | Mészáros Lőrinc közelébe került a tiszti kaszinó, amely az első százmillióihoz segítette a Fideszt 1993-ban | A beolvadás előtt álló MKB Bank emblematikus belvárosi székházát egy vadonatúj cégháló segítségével kötötték be a leggazdagabb magyar Andrássy úti cégközpontjába. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/02/09/mkb-bank-szekhaz-meszaros-lorinchez-tiszti-kaszino-fidesz/ | 2021-02-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Előre bejelentett helyszíni vizsgálatot tart az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF február 22-én és 23-án Badacsonytomaj polgármesteri hivatalában. Az uniós ellenőrök két olyan, brüsszeli forrásból társfinanszírozott projekt dokumentációjára kíváncsiak, amelyekben a magyar hatóságok már több szabálytalanságot is feltártak, sőt milliós büntetéseket is kiszabtak.
A 2018-as választások óta nem volt hír arról, hogy az OLAF helyszíni ellenőrzéseket tartana a problémás magyarországi projekteknél. A badacsonytomaji ellenőrzésről a helyi képviselő-testület Facebook-oldala számolt be hétfőn.
Az önkormányzati képviselők szerint az OLAF a település 2 milliárd 435 millió forintos GINOP- és 612 milliós TOP-támogatású projektjeinek papírjait kérte ki a vizsgálathoz.
A 24.hu januárban számolt be arról, hogy a Tátika nevű épület és az azt körülvevő tóparti sétány rehabilitációjára kapott GINOP-projekt ügyében már rendőrségi nyomozás is indult. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) pedig már korábban elmarasztalta az önkormányzatot, amiért Krisztin N. László polgármester a pályázati pénzből a jegyzőnek és több városházi alkalmazottnak fizetett milliós összegeket projektmenedzsment címén. A KDB határozata szerint a polgármester jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárásokat, ezért összesen 6 milliós büntetést rótt ki az önkormányzatra.
A KDB a „Zöld város” TOP-os pályázat ügyében is talált eljárási szabálytalanságokat, amelyeket a Pénzügyminisztérium is kisebb forrásmegvonással büntetett.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a visszaélések miatt a város előző alpolgármestere, Orbán Péter jelentette fel a projekteket az OLAF-nál. Az uniós ellenőrök tavaly szeptemberben jelezték is, hogy eljárást indítottak a közbeszerzések ügyében.
Fenyvesi Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője a körzetéhez tartozó Badacsonytomaj önkormányzati újságjának adott interjújában viszont védelmébe vette a polgármestert, azt állítva, hogy ha a pályázatok miatt nagy munka zajlik a hivatalban, akkor „bizony előfordulnak hibák, olyan határidők, amiket nem tartunk be, vagy épp nem figyelünk egy-egy előírásra”.
Kétszer 3 milliós büntetés egy többmilliárdos fejlesztés esetében, azt gondolom, hogy ez benne van a pakliban, ezt így kell tekinteni
– mondta a képviselő. | Ellenőröket küld az OLAF Badacsonyba a többszörösen megbüntetett projektek miatt | Kétnapos, előre bejelentett helyszíni vizsgálatot tartanak Badacsonytomajon a polgármesteri hivatalban. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/09/olaf-badacsonytomaj-onkormanyzat-polgarmester-vizsgalat/ | 2021-02-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A januárban kezdődött hétéves EU-s költségvetési ciklusban nagyjából 11 ezer milliárd forint támogatás jár Magyarországnak. Megszereztük a napirenden lévő kormányzati tervet, és eszerint a 11000 milliárdból körülbelül 5 milliárd elosztásába szólhat majd bele Budapest vezetése – a Fővárosi és a kerületi önkormányzatok együtt.
Az említett 11 ezer milliárdban nincs benne a járvány hatásait ellensúlyozó, EU-s mentőcsomagból járó, további 6000-7400 milliárd forint körüli összeg, ám az olyan konstrukcióban érkezik, hogy egyáltalán nem kötelező a fővárosra költeni belőle. Áprilisig kell leadnia a kormánynak a terveit a csomag felhasználásáról az Európai Bizottságnak, és eddig nem jelezték a terveken dolgozó kormányzati szakemberek a fővárosiaknak, hogy közük lehet ehhez a rengeteg pénzhez.
A 11 ezres, „sima költségvetési” keretből érkező pénz egy része viszont olyan alapból származik, amiből muszáj valamilyen módon a fővárosra is költeni.
A 11 000:5 felosztás elég drámaian hangzik, de ehhez hozzá tartozik az is, hogy az EU-s támogatásoknak csak egy része megy településfejlesztésre – ez az a szelet, amit általában az önkormányzatok bevonásával költenek el –, és a pénz legnagyobb részét a szegényebb régiók vihetik. Magyarországnak egyetlen olyan régiója van, ami gazdasági fejlettsége miatt csak igen korlátozottan kaphat kohéziós támogatást, és ez Budapest, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot. A fővárosnak tehát eleve kevesebb jár az ország többi részénél.
Van viszont olyan programja az EU-támogatásoknak, amelyből a gazdagabb nagyvárosok fejlesztésére kell fordítani, ennek alapja az úgynevezett ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap). Ennek legalább 6 százalékát „fenntartható városfejlesztés” címen nagyvárosokra kell fordítani a Bizottság előírásai szerint, akkor is, ha azok esetleg gazdagabb régióhoz tartoznak. Innen juthat támogatás Budapestnek is.
A teljes uniós keret elköltésének terveit a Miniszterelnökségen készítik, és a településfejlesztési terveket nemrégiben küldték ki az összes megyei önkormányzatnak, ennek egy példánya jutott el hozzánk is.
Ebben a tervezetben többek között ez a mondat is szerepel: „a budapesti ERFA forrás 80 százaléka kiemelt projektek formájában” valósuljon meg.
Ebből még talán nem egyértelmű, hogy ezeknek a kiemelt projekteknek kik lehetnek a gazdái, de tovább olvasva a szöveget, a maradék 20 százalék esetében ez olvasható: „budapesti EFRA forrás 20%-a a budapesti önkormányzatokkal egyeztetett tartalommal, pályázatos konstrukcióban történő felhasználása”.
Vagyis csak a 20 százalékos résznél lehet szó arról, hogy a fővárosi önkormányzatokat egyáltalán bevonják a tervezgetésbe.
A 444 által megkérdezett szakértők szerint ez a keret nagyjából 5 milliárd forintos tételt jelent, a következő hét évre, összesen.
A kormányzati terv néhány egészen konkrét beruházást is felsorol Budapestre vonatkozóan, ezek a következők:
HÉV-felújítás,
földalatti-felújítás,
Ráckevei- (Soroksári-)Duna-revitalizáció,
csepeli közparkok fejlesztése a Déli Városkapu Program keretében,
Népliget átfogó megújítása.
Mivel a HÉV a MÁV-hoz tartozik immár, és nem a fővárosi közlekedési vállalathoz, a felsorolt beruházások közül csak földalatti számít kifejezetten fővárosi hatáskörnek.
A tervezett beruházások többsége (HÉV, Csepel, Soroksári Duna) lényegében mind a Déli Városkapu Program nevű nagy építkezést támogatja, ami kormányzati projekt. Ez a Mészáros Lőrinc által építendő atlétikai stadion környékének átépítéséről szól, többek között ide tervezik felhúzni a Kínai Kommunista Párt egyetemének kampuszát is, illetve egyéb sporttelepeket, kollégiumokat.
E fejlesztéseket Fürjes Balázs budapesti és agglomerációs ügyekért felelős államtitkár, illetve a Vitézy Dávid vezette, szintén kormányzati hátterű BFK (Budapest Fejlesztési Központ) felügyelik.
A tervekben szereplő Népliget mellett szintén új óriássportcsarnokot épít a kormány, ott a kézilabdásoknak.
A G7 a múlt héten mutatott rá, hogy a kormány jórészt EU-s pénzekből tervezett közlekedési beruházásaiból sem szán fővárosi fejlesztésekre. A pénz legnagyobb része az agglomerációs vasútvonalakra és a HÉV-re menne, míg a város belsejében járó buszokra, villamosokra, trolikra vagy a metróhálózatra nem terveznek költeni. Sőt, a már korábban előkészített fővárosi jármű beszerzéseket is leállíttatta a kormányzat.
Információink szerint több más, már előkészített budapesti beruházást is leállított a kormány, sokszor úgy, hogy egyszerűen elakadtak a minisztériumi bürokráciában ezek az ügyek. Állítólag a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda adott utasítást az eljárások befagyasztására, és ez a kommunikációra is vonatkozik. A fővárosi hivatalos kérdésekre, beadványokra ugyanis a minisztériumok közvetlenül már nem válaszolhatnak, csak Fürjes Balázs államtitkárságán keresztül.
Budapest lerohasztása része lehet a 2022-es választási kampánynak, legalábbis a fejlesztésekkel foglalkozó 444-nek nyilatkozó szakemberek így látják. Egyrészt a kormányzat szeretné megmutatni, hogy az ellenzék képtelen bármit megjavítani vagy felépíteni, másrészt a fejlesztési pénzeket olyan területekre akarják koncentrálni, amelyek csatatér-választókerületeknek számítanak, azaz a felmérések szerint a Fidesz és az ellenzék támogatottsága között csekély a különbség. A Déli Városkapu közelében lévő Pest megyei választókerületek között több ilyen is van. Illetve hallottunk egy harmadik véleményt is: a Fidesz attól tart, hogy ha építkezhet a főváros, akkor a beruházásokból kivehetnek pénzt a kampányra, és nem akarnak esélyt sem adni erre. | Budapest lerohasztása: a fővárosnak járó EU-s támogatások 80 százalékát a kormány akarja elosztani | A januárban kezdődött hétéves EU-s költségvetési ciklusban nagyjából 11 ezer milliárd forint támogatás jár Magyarországnak. Megszereztük a napirenden lévő kormányzati tervet, és eszerint a 11000 milliárdból körülbelül 5 milliárd elosztásába szólhat majd bele Budapest vezetése – a Fővárosi és a kerületi önkormányzatok együtt. | null | 1 | https://444.hu/2021/02/09/budapest-lerohasztasa-a-fovarosnak-jaro-eu-s-tamogatasok-80-szazalekat-a-kormany-akarja-elosztani-foleg-az-atletikai-stadion-kornyekere | 2021-02-09 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy szomáliai minisztérium több vezető munkatársát több éves börtönbüntetésre ítélték egy kétmillió dolláros eszközbeszerzés miatt, amelynek az összegét egy magyarországi cégnek utalták át – írja az egyik vezető ugandai gazdasági lap, az East African Business Week News.
Az eljárás során azt vizsgálták, hogy a minisztérium hogyan költött koronavírus tesztekre és védőfelszerelésekre több mint 20 millió dollárt. A bíróság szerint ebből kétmillió dollárt (591 millió forintot) utaltak át egy svájci bejegyzésű tanácsadócég magyarországi leánycégének.
Az eset miatt összesen 12 embert vettek őrizetbe, javarészt az egészségügyi minisztérium dolgozóit. Az egyik igazgatót kilenc év börtönre ítélték, az egyik osztályvezető pedig 18 évet kapott.
Az érintett tanácsadó, a Drax Consult ugyanaz a cég, amelyik egy hasonló zimbabwei korrupciós ügyben is előkerült. Ahogy korábban beszámoltunk róla, Zimbabwéban szintén egy kétmillió dolláros utalás miatt kezdtek el vizsgálódni, amelyet az akkor két hete bejegyzett magyar leánycég számlájára utaltak, szintén tesztekre és védőfelszerelésre.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ország, ahol héthavi fizetésbe kerül egy hűtőHa társadalmi-gazdasági összeomlásról van szó, nehéz felvenni a versenyt Venezuelával, de Afrikában is akad hasonlóan kilátástalan helyzetben lévő ország.
Mint később kiderült, a kétmillió dollárnál jóval magasabb összegben, összesen 60 millió dollárért (18 milliárd forintért) kötött szerződést a zimbabwei kormányzat a Drax Consulttal. A rendelések durván túl voltak árazva, egy szájmaszk például 28 dollárba (8600 forintba) került, ami nagyjából hétszerese a piaci árnak. Az eset miatt őrizetbe vették a zimbabwei egészségügyi minisztert, Obadiah Moyót, és vádat emeltek több vezető állami tisztségviselő ellen.
A svájci céget egy albán származású férfi alapította 2017-ben. Az 51 éves férfi korábban éveken át Olaszországban dolgozott húskereskedőként, és az Interpol szerint már ekkor is több gyanús ügylete volt.
A szomáliai esetről beszámoló cikk szerint a kétmillió dolláros utalás először a magyar hatóságnak lett gyanús. A zimbabwei ügy felderítése szintén Magyarországról indult, akkor az Interpol szerint a Magnet Banknak lett gyanús először a nála számlát vezető Drax Consulthoz érkező utalás.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok nem értik, de Afrikában csak a bizalmat kell megszerezni, és folyni fog a tejEgy Kongóba emigrált kisnyugdíjason és több, Afrikában próbálkozó üzletemberen keresztül mutatjuk be, hogy milyen magyarként üzletelni a déli kontinensen. | Állami vezetőket börtönöztek be Szomáliában, miután kétmillió dollárt utaltak el egy magyar számlára | Egy szomáliai minisztérium több vezető munkatársát több éves börtönbüntetésre ítélték egy kétmillió dolláros eszközbeszerzés miatt, amelynek az összegét egy magyarországi cégnek utalták át - írja az egyik vezető ugandai gazdasági lap, az East African Business Week News. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20210127/allami-vezetoket-bortonoztek-be-szomaliaban-miutan-ketmillio-dollart-utaltak-el-egy-magyar-szamlara/ | 2021-01-27 11:29:00 | true | null | null | G7 |
Az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon. A tervezett összeg azonban 3 év alatt közel tízszeresére nőtt, az eseményhez kapcsoló beruházásokból pedig eddig főként kormányközeli vállalkozások profitáltak.
A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság rendezési jogát Magyarország és Szlovákia kapta meg. Bár eredetileg nem számoltak nagy összegekkel – Kocsis Máté, Magyar Kézilabda Szövetség elnöke 2018-ban 10-15 milliárd forintot emlegetett – már most látszik, hogy a végösszeg bőven meghaladja majd a 100 milliárd forintot.
Első lépésként a kormány már a megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés előkészítésére is 3,4 milliárd forintot hagyott jóvá 2019 tavaszán. Ezt pedig ennél jóval jelentősebb összegek követték hamarosan.
Az Európa-bajnokság 2022. január 13-án kezdődik, a magyarországi meccseknek több város ad otthont, a döntőt pedig a 20 ezer fő befogadására alkalmas Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnokban rendezik meg január 30-án. A fővárosi csarnok már javában épül: a gigantikus méretű létesítmény ára nettó 78,7 milliárd forint. Ez azonban nem a teljes összeg, csak a kivitelezés.
Kevesebb fa, több beton: így fest most a Népliget melletti százmilliárdos kézilabdacsarnok A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra készülő csarnok az elmúlt félévben látványos fejlődésen ment keresztül. Már jól kivehető az épület ovális formája, kialakították a lelátókat, és félig elkészült a tetőszerkezet is. A kormány szerint Budapest jól jár a sok új zöldfelülettel, azonban a műholdfelvételek mást mutatnak: a telken letarolták a fák nagy részét.
A létesítményt a Középülettervező Zrt. nettó 995 millió forintért tervezte meg, a mérnöki előkészítési munkálatokat pedig nettó 1,6 milliárd forintért az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. végezte. A sportcsarnokhoz a telket 13,6 milliárd forintért vette meg az állam külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaságoktól, de még így is sikerült 1,7 milliárd forintot megspórolniuk, mert a telket övező önkormányzati területeket ingyen adta át Ferencváros akkori fideszes vezetése.
A kézilabda eb-re készülve Tatabányán is folynak a munkálatok. A Napi.hu beszámolója szerint az ottani új csarnok hasznos alapterülete meghaladja majd a 19 ezer négyzetmétert, amelyből a küzdőtér közel 3 ezer négyzetmétert tesz ki. A teleszkópos mobil letátókon 2500, a vasbeton lelátókon 3543 ülés lesz, az utóbbiból 454 a VIP hely, és 100 a sajtónak fenntartott, amelyekhez asztal is jár. A beruházás nettó 18,5 milliárd forintba kerül, plusz ehhez jönnek még a nettó 2,7 milliárdos földmunkák.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége 2,7 milliárdért hordhatja el a földet a tatabányai sportcsarnoknál A járvány sem állíthatja meg a 2022-re tervezett kézilabda eb-hez kapcsoldó létesítmények építését. A beruházások rendületlenül folynak, és pénz is mindig akad a látványos épületek kivitelezésére. Az egyik csarnok Tatabányán épül, a munkálatokat a felcsúti Fejér B.Á.L. végzi konzorciumban. Most a földmunkákkal kapcsolatos tendert is ők nyerték el.
Szegeden szintén új csarnok épül: a Pick Aréna alapozási munkálatai a Felső-Tisza-parton tavaly ősszel befejeződtek. A kézilabdacsarnok 8300 férőhelyes lesz, “emellett egy legalább 80 fős konferenciaterem, négy edzőterem, valamint két bemelegítőterem is épül. A kézilabda-utánpótlásra is gondoltak, ezért kialakítanak egy akadémiai, kollégiumi részleget is" – emlékeztetett a megyei lap. A beruházás összege nettó 27,4 milliárd forint.
A harmadik fejlesztés Debrecenhez kapcsolódik, és épp a napokban hirdettek benne eredményt. A Debreceni Főnix Csarnok épületének felújításáról “az ajánlatkérő számára előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség, az irányelvben megállapított szigorú feltételekkel összhangban (...) hirdetmény közzététele nélküli" tárgyalásos eljárásban döntöttek – áll az uniós közbeszerzési értesítőben.
A létesítmény ugyanis a Kézilabda Európa Bajnokság egyik helyszíne, ezért az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK), mint ajánlatkérő – a “kézilabdatörvény" alapján – jogosult az ilyen típusú eljárás lefolytatására.
“A Debreceni Főnix Csarnok épülete egy meglévő, használatban lévő ingatlan, vegyes rendeltetésű, multifunkcionális sportcsarnok. Az épülettel szembeni többlet cél fogalmazódott meg, miszerint az épületnek (az alaprendeltetésének megtartása mellett) meg kell felelnie a 2022. évben megrendezendő férfi kézilabda Európa-bajnokság feltételeinek, alkalmasnak kell lennie az Európa-bajnokság csoportmeccsinek lebonyolítására." Ezért szükségessé vált a létesítmény korszerűsítése.
A nyertes vállalkozónak többek között feladata lesz:
az épület felkészítése a 2022-es férfi kézilabda EB-re, az ezzel összefüggő korszerűsítés és egységes belsőépítészeti és grafikai arculat megteremtése,
a homlokzati fémfelületek felületkezelése, sérült vakolatok javítása, egyéb homlokzati felületek tisztítása/felújítása (23 450 m2),
a vizesblokkok korszerűsítése,
a sztáröltözők korszerűsítése,
egy nézőtéri megfigyelőrendszer kialakítása a jelenlegi kamerarendszer bővítésével,
korszerű wifi hálózat kialakítása,
rendszámfelismerő rendszer (sorompókhoz),
és a teljes belső világítás cseréje is.
A beruházás végleges összértéke nettó 1 899 998 980 forint.
A 2022-es férfi kézilabda-Eb magyarországi létesítményeire fordított összegek (milliárd forint)
A kézilabda eb-hez kapcsolódó fejlesztések eredetileg a Veszprém Arénát is érintették volna. A kormány azonban végül úgy ítélte meg, hogy a Veszprém Aréna bővítése nem lenne gazdaságos: a tíz évesnél alig régebbi csarnok bővítése ugyanis többe kerülne, mint egy teljesen új megépítése. (A megvalósíthatósági tanulmány nagyjából 39 milliárd forinttal számolt.) Ezért a létesítmény 5170-ről 8000 fősre bővítése elmarad.
Orbán Viktor barátja jól járt
Ahogy a focistadionok építésével, úgy a kézilabda csarnokok felhúzásával is főként a kormányközeli vállalkozások profitálnak.
A legnagyobbat jelent esetben a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. kaszálta, amely elnyerte a Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnok kivitelezését. A 20 ezer fő befogadására alkalmas aréna a IX. kerületben, a Volán buszpályaudvar melletti telkeken, a Gyáli út és az Üllői út között épülhet fel. A Market nettó 78,7 milliárd forintért vállalta a kivitelezést, bár először nettó 153,9 milliárdra lőtte be az árat.
Nettó 78,7 milliárd forintért építi a 20 ezer fős sportcsarnokot a Market a kézilabda EB-re Nettó 78,717 milliárd forintért a Videoton-tulajdonos Garancsi István cége, a Market Zrt. építheti meg a 2022-es kézilabda Európa-bajnokságra tervezett multifunkcionális sportcsarnokot – derül ki az uniós közbeszerzési értesító legfrissebb számában megjelent tájékoztatóból.
A Market többségi tulajdonosa a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István. Az üzletember érdekeltségei az elmúlt években számtalan állami pénzből finanszírozott munkát nyertek el. A Market felel például a Pannon Park, azon belül a Biodóm kivitelezéséért is. Azt a tendert 32,7 milliárd forintért nyerték el, azonban nagy botrányt kavart, hogy a költségek akár 63 milliárdra is ugorhatnak. De Garancsi cége húzhatja fel a Mol Nyrt. új székházát és egy négycsillagos esztergomi szállodát is.
Az Opten adatbázisa szerint a Market Építő Zrt. nettó árbevétele 2018-ban 138,5 milliárd forintra rúgott, 2019-ben pedig már 188,7 milliárd forint lett. A cég 2018-ban 6,8 milliárd forint, 2019-ben pedig 7,1 milliárd adózott eredményt ért el. Ebből a nyereségből 5,3 milliárd forint osztalékot vettek ki legutóbb a tulajdonosok.
Garancsinak korábban főként csak az ingatlanpiacon és a fociban volt jelen, de mára már több iparágban is vannak érdekeltségei. Az üzletember körül 114 vállalkozást számolt össze az Átlátszó 2018-ban: akkor voltak cégei a pénzügyi szektorban, az építőiparban, a reklámiparban, a szerencsejáték-bizniszben, és az online pénztárgépek körül is.
Már csaknem 400 cég köthető Mészáros Lőrinchez, Garancsi Istvánhoz, és Andy Vajnához Bankok, hotelek, kaszinók, gyárak, tévék, újságok, reklámcégek, építőipari és mezőgazdasági vállalatok – szinte nincs olyan terület, ahol Orbán Viktor három fontos gazdasági háttéremberének ne lenne valamilyen érdekeltsége. Mészáros Lőrinc az elmúlt évben majdnem megduplázta vállalkozásai számát, Garancsi István cégei szárnyakat növesztettek, és Andy Vajna is szépen gyarapodik.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége is befutott
Az új tatabányai csarnokot Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. építheti meg konzorciumban az Építő-és épületkarbantartó Zrt.vel nettó 18,5 milliárdért, a földmunkákat pedig önállóan végezheti nettó 2,7 milliárdért.
Ebből is látszik, hogy nemcsak Orbán Viktor régi barátja, Mészáros Lőrinc, de az ő gyermekei is tehetséges üzletemberek. Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc 2015 júniusában alapította meg a Fejér-BÁ.L. Zrt.-t. A cég már abban az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt, és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. 2017-re a 10,2 milliárdos forgalom mellett 798 millió forintra nőtt a haszon, és – ahogy azt az Átlátszó akkor kiszámolta – a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termelt.
Tizenhét milliárdra csökkent a Mészáros gyerekek cégének éves forgalma tavaly Átlátszó blog Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! Csökkent a Mészáros-gyerekek cégének éves nettó bevétele tavaly: a 2018-ban elért 22,8 milliárdos forgalom helyett “csak" 17 milliárdos forgalmat bonyolított – derül ki a Zrt. éves beszámolójából. A Fejér B.Á.L. adózott eredménye is kevesebb lett: 5,6 milliárdról 1,5 milliárdra csökkent.
Ám még ez is eltörpült a 2018-as adatokhoz képest. A cég éves nettó árbevétele ugyanis 2018-ban 22,8 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredménye 5,68 milliárdra emelkedett. Ez a tendencia ugyan 2019-ben megtorpant, de az azóta elnyert közbeszerzéseknek is köszönhetően (például a felcsúti Endresz György Általános Iskola építése 4,5 milliárd forintért) valószínűleg a 2020-as mérlegük sem lesz szomorú látvány.
Ha állami tender, akkor WHB
Természetesen ebből a kézi EB-ből sem maradhatott ki a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft. (WHB). A cég a Szegedi Kézilabda Csarnok tervezéséért és kivitelezéséért felel nettó 27,4 milliárdért.
A WHB értékesítésének nettó árbevétele a 2015-ös 25 milliárd forintról 2019-re 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége a 2018-as, nettó 50 milliárdos forgalom mellett termelt 7,3 milliárd haszonról 2019-ben 4,4 milliárdra csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle.
A biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás bevételeinek jelentős részét állami beruházások teszik ki, vagyis tetemes közpénz vándorol a céghez. A WHB csak 2019-ben 17 állami közbeszezést nyert el, de tavaly is legalább hatot behúztak.
Többek között ők építkeznek a Városligetben: mélygarázst építenek 7,6 milliárdért, emellett a dubaji világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek, de érintettek a szegedi és a soproni uszoda kivitelezésében, és benne voltak a vizes vb egyes projektjeiben, valamint a Bozsik stadion építésében is. Emellett a közelmúltban ők végezték a járványkórház építését Kiskunhalason, konzorciumban Mészáros Lőrinc ZÁÉV-jével.
A WHB többségi (80%) tulajdonosa Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét. A Forbes legfrisebb összeállítása szerint Paár Attila a 41. leggazdagabb magyar 35,7 milliárd forintos vagyonával.
Futottak még
A NER-cégekhez képest jelentősen kisebb megbízást kapott a kézilabda-EB projektjeiben a Hunép Építőipari Zrt., amely a debreceni Főnix Csarnok felújítására kiírt tenderen egyedüli ajánlattevő volt. A zrt. nettó 1,9 milliárdért végezheti el a munkálatokat.
A cég éves forgalma 2018-ban és 2019-ben is bő 14 milliárd forint volt, az adózott eredménye pedig 827, majd 579 millió forint. A zrt. tulajdonosa a Szinorg Universal Vagyonkezelő Zrt., amelyet több magánszemély birtokol. A Hunép is jól szerepel egyébként a közbeszerzéseken: elnyerték a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház felújítását 9,6 milliárd forintért, és a Fabó Éva Sportuszoda felújítását is 2,2 milliárdért egy budapesti céggel közösen.
Arról, hogyan profitálnak az állami tenderekből a kormányközeli cégek, már korábban is írtunk.
Címlapkép: Az épülő kézilabdacsarnok 2020 decemberében (Átlátszó). | Tízszeresére drágult a kézilabda-Eb a tervekhez képest, kormányközeli építőcégek profitálnak | Az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon. A tervezett összeg azonban 3 év alatt közel tízszeresére nőtt, az eseményhez kapcsoló beruházásokból pedig eddig főként kormányközeli vállalkozások profitáltak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/02/10/tizszeresere-dragult-a-kezilabda-eb-a-tervekhez-kepest-kormanykozeli-epitocegek-profitalnak/ | 2021-02-10 11:36:30 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bár több vevőjelölt is lett volna az ország egyik legnagyobb, de üzletileg megroppant ásványvízgyártó üzemére, a kormány döntése nyomán gyámként kirendelt állami tulajdonú felszámoló cég velük nem tárgyalt. A színen viszonylag hamar feltűnt Mészáros Lőrinc, és ezzel a még megmaradt érdeklődők is kiszálltak a ringből, volt aki jelzésre, volt aki magától.
A felcsúti milliárdos vállalatcsoportja különböző cégjogi ügyletekkel fél év alatt teremtett olyan helyzetet, amelyben másnak már esélye sem volt megszerezni az üzemet. Az állami felszámoló csak ekkor írta ki a tendert, amin akkor már nem meglepő módon Mészáros Lőrinc futott be, de úgy, hogy a hitelezők jelentős része hoppon maradt, a NAV például 3 milliárdos követelését bukja.
A felvásárlást egészen tegnap délutánig igyekeztek titokban tartani, ám fél nappal azután, hogy kérdéseket küldtünk az illetékeseknek, a felcsúti milliárdos fényre lépett.
Kiemelte a kormány
Napi háromezer raklap. Hat-hét évvel ezelőtt még ennyi ásványvizet, üdítőt és energiaitalt gyártott az Aquarius-Aqua, amely akkor termelést tekintve már évek óta a piac legnagyobb szereplője volt Magyarországon. A vállalat épp új gyárat épített Albertirsán, és fontos beszállítója volt lényegében az összes hazai kiskereskedelmi láncnak, a Tescótól kezdve a Sparon át a Lidlig.
A cég azonban a piacot ismerők szerint már ekkor sem működött egészségesen, és amikor a fő tulajdonos áfacsalási ügybe keveredett, végképp megpecsételődött a sorsa. Az Aquarius-Aqua néhány év alatt kártyavárként omlott össze. A 2019-es évet már milliárdos veszteséggel zárta, közel 10 milliárd forinttal tartozott a partnereinek, és további bő 3 milliárdot követelt tőle a NAV, a korábbi évek be nem fizetett áfája miatt.
A cég tulajdonosai 2019 őszén nem láttak más lehetőséget a túlélésre, mint hogy csődvédelmet kérjenek maguk ellen. A vállalat mellé ki is jelöltek egy csődbiztost, ám neki mindössze két hét munka jutott. A kormány ugyanis 2019 októberének végén úgy döntött, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetté nyilvánítja a megroppant vállalatot, márpedig az ilyen társaságoknál az állami felszámoló cég, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. jár el. Magyarul
az Aquarius-Aqua durván két héttel a hivatalos bedőlése után állami gyámság alá került.
Az indoklás szerint erre a vállalat „főtevékenysége illetve termelési kultúrájának egyedisége” miatt volt szükség – azaz tulajdonképpen azért, mert egy ásványvízgyártóról van szó. Több forrásunk is azt mesélte, hogy a vállalat fő tulajdonosa, Plutzer Tamás még ekkor is bízott benne, hogy megtarthatja a céget valahogy.
Elvileg ekkor még esélye is volt erre. A cég ugyanis csődeljárás alatt állt, ami a szó köznyelvi használatával ellentétben épp azt jelenti, hogy megpróbálnak megmenteni egy rossz helyzetben lévő vállalatot. A társaság ilyenkor haladékot kap a tartozásai megfizetésére, és ha sikerül kiegyeznie a hitelezőivel, akkor folytathatja a tevékenységét.
A korábbi tulajdonos egyik legfontosabb érve a vállalat megmentésére az volt, hogy a hazai ásványvízvagyon nem kerülhet teljes egészében külföldi kézbe, márpedig, ha az Aquariust is határon túli befektetőnek adják el, akkor ez történne*A piac nagyjából 70 százalékát valóban három részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő cég, a Magyarvíz, a Szentkirályi és a Coca-Cola ellenőrzi, és bár az Aquarius sokat vesztett pozíciójából az elmúlt években, kapacitása miatt még így is fontos szereplő.. A stratégiai kiemeléssel és annak indoklásával a kormányzat is ezt az érvrendszert tette magáévá.
Többen is érdeklődtek
Az Aquarius vezetése ennek megfelelően 2019 végére össze is állított egy tervet a vállalat megmentésére. Ebben azt ajánlották a hitelezőiknek, hogy a tartozásaik felét kifizetik. Ez elsőre elég arcátlan javaslatnak tűnhet, de egy hasonló helyzetben lévő cégnél sok hitelezőt elgondolkodtathat, mert ha a vállalatot végül felszámolják, jó eséllyel ennél is rosszabbul járnak*Ilyen esetben a többségük semmit nem kap, néhány hitelező azonban sokkal jobban járhat, mint az egyezséggel. Emiatt az érdekellentét miatt nagyon kicsi az esély arra, hogy mindenki belemenjen egy hitelezői megállapodásba..
Több, az akkori folyamatokra rálátó forrásunk is azt mondta, hogy hitelezői oldalról sokan hajlottak az egyezségre, még a bankok között is akadt olyan, amely valószínűleg belement volna. Végül azonban mégis meghiúsult a megállapodás, mivel az a pénzintézet, amelynek a legtöbbel tartozott a vállalat, semmiképpen nem akarta elfogadni az ajánlatot. A bankoknál még azzal sem sikerült célt érnie az Aquariusnak, hogy karácsony előtt egy nappal a teljes tartozásuk kifizetését is megígérték. Januárban erre az ajánlatra is nemleges választ kaptak.
A visszautasítás oka valószínűleg az lehetett, hogy hitelezői oldalról nagyon sokan ekkor már egyáltalán nem bíztak az őket évek óta hitegető fő tulajdonosban.
Márpedig az Aquarius ekkor épp egy elég komoly bizalmat igénylő történettel állt elő. Azt állították, hogy a tervre összesen legalább 3,1 milliárd forintot szereznének egy kockázati tőkebefektetőtől. A rejtélyes megmentőről azonban az írásos tervben semmit nem árultak el, és a lapunknak nyilatkozó érintettek is arról beszéltek, hogy nagyon zavaros volt az ügy. Az Aquarius Aqua kisebbségi tulajdonosa, Benedek Péter egyenesen azt mondta, ő egyáltalán nem tudott ilyen befektetőről. Szerettük volna megkérdezni Plutzer Tamást is arról, hogy ki adta volna a pénzt, ám ő nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre.
A hitelezők elutasításával egyértelművé vált, hogy az Aquarius-Aqua nem marad a korábbi tulajdonosainál, és a céget fel fogják számolni.
A vállalat körül azonban már ezt megelőzően is megjelentek az érdeklődők. Egy birtokunkba jutott dokumentum szerint Plutzer Tamást 2020 elején felhívta egy magyar brókercég vezetője azzal, hogy egy nemzetközi cégcsoport érdeklődne az Aquarius iránt. A brókercég említett vezetője a G7-nek megerősítette, hogy valóban próbált befektetőt találni a bajba jutott cégre, de ennél többet – üzleti titokra hivatkozva – nem árult el sem az érdeklődő kilétéről, sem az érdeklődés mélységéről.
Több piaci szereplőtől is azt hallottuk, hogy a rejtélyes vevőjelölt a Pepsi, illetve a vele egy csoportba tartozó Szentkirályi lehetett*A Pepsit több kelet-közép-európai országban, így Magyarországon is 2018. decembere óta ugyanaz a Mattoni cégcsoport forgalmazza, illetve palackozza, amelybe a Szentkirályi is tartozik.. Ez nem csak azért tűnik hihetőnek, mert a leírás illik a csoportra, hanem azért is, mert a Pepsi és az Aquarius között korábban is voltak már tárgyalások az együttműködésről*Évekkel ezelőtt az ásványvízgyártó cég még olyan gépeket is beszerzett, amelyekkel elvileg lehetett volna az albertirsai üzemben palackozni a Pepsi termékeit. Igen ám, de az együttműködés az utolsó pillanatban meghiúsult. A cég egy történeti összefoglalóban szemérmesen azt írta, hogy a szerződés aláírására végül ismeretlen okból nem került sor. A kudarc azonban forrásaink szerint nem volt független attól, hogy Plutzer Tamás közvetlenül a tárgyalási folyamat lezárása előtt került előzetes letartóztatásba a már említett áfacsalási gyanú miatt. A kisebbségi tulajdonos Benedek Péter is azt mondta, hogy a Pepsi ezzel indokolta visszakozását.
A Pepsit forgalmazó Szentkirályi tehát adta volna magát, de Balogh Levente a Szentkirályi Magyarország Kft. elnöke és résztulajdonosa a G7-nek cáfolta, hogy a teljes céget meg akarták volna szerezni a csődeljárás során. A vállalatvezető azt mondta, folytattak ugyan tapogatózó tárgyalásokat, de csak bizonyos gépek kapcsán.
A felszámoló azonban arról tájékoztatta őket, hogy nem részekben adják el a vállalatot, és más vevővel kezdték meg a lényegi tárgyalásokat.
Márpedig érdeklődés nem csak a Szentkirályitól érkezett. A piac másik legnagyobb szereplője, a Primaverát és a Mizsét is gyártó Magyarvíz szintén felvette a kapcsolatot a felszámolóval, és további két olyan ágazati, üzleti szereplővel is beszéltünk még, amelyek érdeklődést mutattak a cég iránt. Olyan szereplő is volt, amely a teljes vállalat megvásárlásán gondolkodott.
Megjelent Mészáros Lőrinc és mindenki elillant
Vevőjelölt tehát lett volna, még akkor is, ha több forrásunk szerint a céggel már első ránézésre is annyira sok volt a gond, hogy a tárgyalások sikere egyáltalán nem volt biztos. Mivel azonban a külföldi felvásárlótól a korábbi tulajdonosi kör zárkózott el teljesen (illetve a kormányzati kiemelés sem arra utalt, hogy külföldi érdekkörrel szeretnék megmenteni a vállalatot), részekben pedig az érdeklődők szerint a felszámoló nem akarta kiárusítani az üzemet, az egyeztetések érdemben el sem indultak.
Valamikor tavasszal azonban még ezek a kezdeti puhatolózások is egyik pillanatról a másikra megszűntek. Ekkor tűnt fel ugyanis a színen először Mészáros Lőrinc, és ezt követően lényegében azonnal visszavonulót fújt mindenki, akivel beszéltünk. Volt, aki az időbeli egybeesés ellenére nem a felcsúti milliárdos színre lépésével magyarázta a döntését, többen azonban igen.
Akadt, aki azt mesélte, NER-közeli embertől kapott egyértelmű jelzést, hogy nem lesz sok keresnivalója az Aquarius körül. Más magától is erre a következtetésre jutott.
A következő hónapokban a Mészáros csoport két lépésben megszerezta a bankoktól az Aquarius-Aqua hiteleit, így az ásványvízgyártó onnantól kezdve már neki tartozott*Ezt a folyamatot faktorálásnak hívják, és bankokhoz nem a Mészáros csoport valamely cége, hanem a szintén NER-közeli Hórusz Faktorház Zrt. kopogtatott be. A társaság korábban már benne volt olyan ügyletben, amit az Orbán-családdal is kapcsolatba hozható, a piacon pedig egyértelműen a felcsúti milliárdos előkóstolójaként tekintenek rájuk. A Hórusz aztán ez utóbbi hírének megfelelően tovább is passzolta az összegyűjtött jelzáloggal fedezett banki hiteleket a Mészáros csoportnak.. Egészen pontosan annak a Konzum PE Magántőkealapnak, amelyen keresztül a felcsúti milliárdos tőzsdei birodalmának jelentős részét is birtokolja*A lapunknak nyilatkozó felszámolók és banki szakértők szerint a bankok – attól függően, hogy milyen eséllyel lehet behajtani a hitelt – teljes összeg 30-80 százalékáért szoktak megválni a követelésüktől. Egy felszámoló által hozott példa szerint, ha egy bank adott valakinek 50 millió forint hitelt egy 100 milliót érő házra, akkor ezt a követelést nem fogja eladni senkinek, hiszen így is úgy is hozzájut a pénzéhez. Ha azonban a fedezetként szolgáló ház csak 10 milliót ér, akkor az 50 millió töredékéért is megválik a hitelétől.
A helyzet a cégeknél is ugyanez. Az Aquarius-Aqua könyvei szerint a bankok elvileg nem voltak rossz helyzetben, hiszen papíron az előbbi eset állt fenn. A vállalat 6-7 milliárd közötti összeggel tartozott a bankoknak, azoknak azonban a cég vesszőfutásának végére lényegében már vállalat minden ingatlanján, gépén és egyéb eszközén jelzálogjoga volt. Ez elvileg több mint 13 milliárd forint fedezetet jelentett. A cég pénzügyi helyzetét jobban ismerők szerint azonban ez csak a látszat. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy az előző tulajdonosok lufit fújtak, az eszközök csak papíron értek ennyit, valójában sokkal kevesebb vagyona volt a társaságnak.
Ráadásul a számviteli jogszabályok is inkább arra sarkalják a bankokat, hogy áron alul eladják az ilyen követeléseket. Ha az adós felszámolás alá kerül, akkor a hitelét lényegében veszteségként kell leírni, így ami ezután folyik be, az már ezt a veszteséget csökkenti..
Ilyenkor a követeléseket jellemzően nem annyiért vásárolják meg, amennyit ténylegesen fizetni kellene érte az adósnak, hiszen van némi kockázata annak, hogy az végül semmit sem fizet. Tehát a bankok a biztos pénzért lemondanak a teljes igényük egy részéről.
Az Aquarius-Aqua tartozásait így viszonylag olcsón meg lehetett szerezni, és minden jel arra utal, hogy ez is történt. Megkérdeztük az érintett három bankot, hogy mennyiért adták el a követeléseiket, illetve megkerestük a velük tárgyaló, a követeléseket Mészároséknak továbbpasszoló közvetítőt is, hogy mennyit fizetett. A három bankból kettő – a jogszabályi előírások alapján érthetően – üzleti, illetve banktitokra hivatkozva utasította el a válaszadást, a másik két szereplő pedig nem reagált megkeresésünkre.
Egy forrásunk ugyanakkor 2 és 3 milliárd forint körüli összegről beszélt, ami arra utal, hogy a hitelező bankok 50 százalékos, vagy akár ennél is nagyobb diszkonttal váltak meg a követeléseiktől. Ezt erősíti az is, hogy egy céges irat szerint a Konzum PE 3,3 milliárd forintért vásárolhatott meg egy olyan követeléscsomagot, amely nagyrészt ezekből a követelésekből állt, de úgy, hogy ebben plusz tételek is voltak, illetve még a közvetítőnek is lehetett haszna *Az irat szerint a Konzum PE az említett követeléseket 3,335 milliárd forintos könyv szerinti értéken tartotta nyilván, a főszabály szerint pedig a könyv szerinti értéknek azzal az összeggel kell megegyeznie, amennyibe ez került a szervezetnek. .
Röviden összefoglalva tehát tavaly év végén úgy állt a dolog, hogy
az Aquarius-Aqua minden fontosabb eszközén Mészároséknak volt jelzálogjoga, és a jobb napokat látott ásványvízgyártó 6-7 milliárd forinttal tartozott nekik. Mindezért Mészáros Lőrinc a jelek szerint alig az összeg felét fizette ki.
A bankok kivásárlásával párhuzamosan a Mészáros-csoport közelében egy céget is alapítottak a projektre. Az Aqua Lorenzo névre elkeresztelt vállalatnak (találó neve ellenére) eleinte papíron nem volt köze Mészáros Lőrinchez. A felcsúti milliárdos üzleti ügyeit kicsit jobban ismerők számára azonban így is kezdetektől fogva egyértelmű volt, hogy ő áll a háttérben*A társaságot ugyanis egy olyan címre jegyezték be, amely a csoport több más cégének is a székhelye, az egyszemélyes tulajdonos pedig Halmi Tamás lett, aki más fontos Mészáros érdekeltségekben is vezető tisztségviselő..
A felszámoló megvárta Lorenzót
Mészáros Lőrinc személyesen végül csak december elején jelent meg a cégben. Akkorra a felcsúti milliárdos magántőkealapja megszerezte a banki követeléseket, és ezeket adta át a frissen alapított cégnek, amiért cserébe 99 százalékos részesedést szerzett a vállalatban*Ezt a tranzakciót hívják apportnak, a Konzum PE nem pénzbeli hozzájárulásként átadta a követeléseket, így az Aquarius-Aqua (illetve a tranzakcióban érintett néhány más cég is) ettől kezdve nem a Konzum PE-nek, hanem az Aqua Lorenzónak tartozott..
Év végére így másnak már esélye sem nagyon volt megszerezni az albertirsai gyárat, és épp ekkor kezdődött a látványos mozgás az állami felszámolónál is.
Miközben tavasszal és nyáron a háttérmunka folyt az Aquarius Aqua hitelei körül, a felszámolással sok látványos dolog nem történt. A háttérben biztosan zajlottak folyamatok, a cég eszközeit például felértékeltették egy nagy nemzetközi tanácsadócéggel, de kifelé ebből lényegében semmi nem látszott.
Ám épp öt nappal azt megelőzően, hogy Mészáros Lőrinc a nevére vette az Aqua Lorenzót, kiírtak egy árverést az Aqua-Aquarius eszközeire. A nagyjából két tucat tételből álló csomagban lényegében benne volt a teljes albertirsai üzem (már ami az Aquarius tulajdonát képezte) gépekkel, ingatlanokkal, több egyéb berendezéssel, épülettel és védjegyekkel. Azaz két leánycégen kívül lényegében minden ott volt, ami értéket képviselt a cégben*1. Albertirsa 0297/51 telephely ásványvíz palackozó üzem, iroda berendezésekkel 1,151 milliárd jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
2. Albertirsa 0316/2 telephely ásványvíz palackozó üzem 49,1 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
3. Albertirsa 0318/12 telephely ásványvíz palackozó üzem 314,7 millió, jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
4. Nyársapát 028/8 nyársapát használaton kívüli üzem 19 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
Az ingatlanokhoz tartoznak dolgok pl. kutak, trafó, veszélyes hulladéktároló, portaépület, felszerelések, berendezések
5. Cegléd 277/A/10 2700 Cegléd, Árpád u. 30. egyéb helyiség és más ingatlanok is. 38 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt
a. Cegléd 277/A/13 2700 Cegléd, Árpád u. 30. üzlethelyiség
b. Cegléd 277/A/12 2700 Cegléd, Árpád u. 30 lépcsőház
8. 3032/14. Valszeg Miskolc kivett beépítetlen terület 59,5 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
a. Miskolc 3032/5 kivett beépítetlen terület
b. Miskolc 3032/25 kivett beépítetlen terület
11. CAN gépsor, 2017-es gyártás 915,6 millió jelzálog: Konzum PE
12. KHS gépsor, 1031,5 millió jelzálog: Konzum PE
13. Siedel 4 gépsor, 212,2 millió jelzálog: Konzum PE
14. Siedel 3 gépsor, 652,4 millió jelzálog: Konzum PE
15. Siedel 2 gépsor, 91,6 millió jelzálog: Hórusz Faktorház Zrt.
16. Siedel 1 gépsor, 41 millió tehermentes
17. Vízkezelő rendszer 20 tehermentes
18. Termékvízhűtők 7 db 15 millió tehermentes
19. Siad kompresszorok 6 db 18 millió jelzálog: Hórusz Faktorház Zrt.
20. Targoncák 13 db. 66 millió jelzálog: Konzum PE
21. Védjegyek 21 db 30 millió tehermentes
22. Készletek 534,4 millió jelzálog: Konzum PE
23. egyéb kisértékű berendezések eszközök 1800 db 81 millió jelzálog: Oberbank
Az árverés egyébként a G7-nek nyilatkozó felszámolók szerint abszolút megszokott menete a dolgoknak. Az értéket képviselő eszközöket ilyenkor eladják, és a befolyó pénzből kifizetik a hitelezőket, már persze akinek jut belőle. Első körben azok kapják meg a pénzüket, akiknek a követelése biztosított, tehát van mögötte például jelzálogjog, majd a további sorrendről is jogszabály rendelkezik.
Itt azonban utóbbinak már nem volt jelentősége. Az Aquarius-csomag minimális árát ugyanis kevesebb mint 5,2 milliárd forintban határozták meg, a céggel szembeni biztosított követelés pedig ennél több volt*A reorganizációs terv szerint a felszámolás kezdete előtt 6,2 milliárd forint.. Ezt a követelést az árverés kiírásakor már szinte teljes egészében Mészáros Lőrinc birtokolta*Ekkor még a Konzum PE, a pályázat tényleges kezdetekor azonban már az Aqua Lorenzo..
A Nemzeti Reorganizációs Kft-t és a kirendelt felszámolót is megkérdeztük, hogy miért épp így időzítették az árverést, volt-e bármilyen akadálya a korábbi kezdésnek, ám ők jogszabályi tiltásra hivatkozva nem válaszoltak a kérdéseinkre.
Az árverés győztesét hivatalosan azóta sem nevezték meg, a sokáig rejtőzködő vevő kiléte azonban mostanra így is kiderült:
az albertirsai üzemet nem meglepő módon az Aqua Lorenzo szerzi meg.
A vállalat ezt nagyjából fél nappal azt követően jelentette be a versenyhivatalnak, hogy hétfő hajnalban kérdéseket küldtünk nekik a témában.
A felvásárlást olyannyira próbálták titokban tartani, hogy az árverési honlapon kialakult párbeszédben például egy „szaúdi társra” hivatkoztak. Más kérdés, hogy ezzel sokakat nem tudtak megtéveszteni. A szektorban már jó ideje evidenciaként kezelik Mészáros Lőrinc érkezését*Vagy inkább megerősödését, hiszen egy kisebb ásványvízgyártója már van a csoportnak, ez a Vivienvíz., és beszéltünk olyan bedolgozóval, aki állítása szerint már a bejelentés előtt is Mészárosék cégével tárgyalt a folytatásról*Ráadásul az Aqua Lorenzo olyan ingatlanokat is elkezdett felvásárolni, amelyek korábban nem az Aquarius-Aqua tulajdonában voltak, de szükségesek az üzem működtetéséhez. Tehát még ha nem is ők vették volna meg az eszközöket, nélkülük nem lehetne működtetni a gyárat..
Mészárosék maguknak fizetnek, a NAV hoppon marad
Az 5,2 milliárdos vételárat Mészárosék lényegében maguknak fizetik ki. A befolyó pénzt ugyanis a felszámoló a saját költségeinek és díjának levonása után köteles egyből továbbutalni a biztosított hitelezőknek, tehát az Aqua Lorenzónak.
Mindez azt jelenti, hogy a felvásárlás teljes költsége Mészároséknak az a durván 3,3 milliárd forint volt, amennyiért megvették a banki követeléseket,
illetve az a legfeljebb pár 100 millió forint, amit az állami felszámoló elkérhet*Az eljárás dokumentációja szerint a felszámolás alatt folyamatosan működő üzem készleteit is meg kell vennie az Aqua Lorenzónak. A készleteket azonban időközben már kiszervezték egy másik cégbe, és az üzem értékét a készletek amúgy sem érintik, hiszen a mérlegben ezeket más soron tartják nyilván..
Ennél viszont a megvett üzem minden becslés szerint többet ér. Az eszközöket a Nemzeti Reorganizációs Kft. több mint 5 milliárd forintért hirdette meg, a bedőlt cég könyveiben pedig 8 milliárd forint környéki összegen tartották nyilván*Előbbi ár alul, utóbbi valószínűleg felül becsüli a tényleges értéket. Az állami felszámoló nem csak azért lőtték be alacsonyabbra az árat, mert a jogszabály szerint egyeztetni kellett az akkor már az eszközök többségén jelzálogjoggal rendelkező Mészáros-csoporttal, hanem azért is, mert bárki, aki nekifut láthatta, hogy ezen felül is milliárdokat kell költenie. A könyvekben pedig egyszerűen túl magas értéken tartottak nyilván eszközöket a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint..
A valós érték valahol 6 és 7 milliárd között lehet.
A céges iratokból úgy tűnik, hogy a felkért nemzetközi tanácsadó is ennyire értékelhette fel a vállalatot, és ennek a sávnak a felső része jön ki akkor is, ha a korábban tervezett potenciális jövedelemtermelésből számítjuk ki az üzem értékét*A cég reorganizációs tervében szereplő számok szerint az iparágban bevett árazási gyakorlat alapján..
A Mészáros-csoport tehát féláron juthatott hozzá egy lelakott*A gépsorok felújítására elég jelentős összeget kell fordítani., de elég jó potenciállal rendelkező üzemhez. Közben a többi hitelező, az egykori beszállítók, és egyéb partnerek hoppon maradnak, hiszen nekik a befolyt pénzből már semmi nem jut. Ahogy a NAV-nak sem, így az adóhatóság is bukja a nagyjából 3 milliárdos követelését*A NAV-tól megkérdeztük, hogy számítanak-e pénzre az Aquarius-Aquától, de szintén jogszabályi tiltásra hivatkozva nem válaszoltak a konkrét kérdésekre..
A megmentő
Más kérdés, hogy a piacon többen úgy vélekedtek, hogy Mészárosékon kívül más nem is biztos, hogy meg tudta volna venni az üzemet. Az Aquarius körül ugyanis tényleg rengeteg probléma volt. A palackozásra szánt vizet például olyan kutakból nyerték, amelyek nem voltak a vállalat tulajdonában, de más, az albertirsai üzem működtetéséhez elengedhetetlen ingatlanokkal is ez volt a helyzet. A tulajdoni lapok szerint ezek között már van olyan, amit megszerzett az Aqua Lorenzo, de nem mindegyiket. Egy raktárcsarnok például biztosan egy másik cég tulajdonában áll még. Érdekesség, hogy erre az ingatlanra
az adóhatóság épp aznap jegyzett be végrehajtási jogot, amikor Mészáros Lőrinc nevére vette az Aqua Lorenzót.
Mindezek miatt volt aki úgy vélekedett, hogy az üzem egyben csak ezzel a vevővel maradhatott meg.
– mondták.
Ez összecseng azzal, hogy a beszállítók között is inkább az a kép egyelőre, hogy a felszámolási időszak és a mostani helyzet is kedvezőbb, mint ami az előző tulajdonos idején volt.
A Mészáros-csoport kedden késő délelőtt végül válaszolt megkeresésünkre. Ebben azt írták, hogy
a Mészáros Csoport rendszerint olyan működőképes üzemeket vásárol meg, melyeket a befektetői érdekeknek megfelelően reorganizálhatónak ítél. A reorganizáció során a cégcsoport mindig szem előtt tartja a munkahelyek megmentését, az üzemek fejlesztését, modernizálását. A konkrét ügyben annyit árulhatunk el, hogy komoly elképzeléseink vannak az üzemmel kapcsolatban. A munkahelyeket minden bizonnyal sikerül megmenteni. Az üzem által használt vízbázis magyar tulajdonos kezében marad. A további elképzelésekről a megfelelő időben sajtóközlemény útján tájékoztatjuk a széles nyilvánosságot. | Ilyen, amikor megmentenek egy céget Mészáros Lőrincnek a külföldi befektetőktől, áron alul | Ha Mészáros Lőrinc meg akar venni féláron és verseny nélkül egy nagy üzemet, akkor megveszi. Részletesen bemutatjuk egy példán, hogyan működik a folyamat szabályosan, olajozottan. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20210126/ilyen-amikor-megmentenek-egy-ceget-meszaros-lorincnek-a-kulfoldi-befektetoktol-aron-alul/ | 2021-01-26 11:32:00 | true | null | null | G7 |
Nettó kilencmillió eurót kér a MotoGP jogtulajdonosa, hogy 2023-ban futamot rendezhessenek Magyarországon – derül ki a közbeszerzés napokban közzétett dokumentációjából. Ez azt jelenti, hogy bruttó áron a jelenlegi árfolyam mellett valamivel több mint 4 milliárd forintot fizethet a magyar állam a spanyol Dorna nevű cégnek.
A jogtulajdonos által meghatározott díj nagyjából megfelel a sorozatban megszokottnak.
Öt éve egy szaklap 9 millió dollárra becsülte a rendezők által fizetett átlagos összeget, amelynél a most megadott ár durván 20 százalékkal magasabb. Fél évtized alatt ennyit emelkedhetnek a jogdíjak, persze az is igaz, hogy a koronavírushelyzet egész biztosan nem javította a Dorna alkupozícióját. Jelenleg ugyanis turisták híján a rendező országoknak nem sok haszna van egy ilyen eseményből, a válságok pedig amúgy is a hasonló projektek újragondolására sarkallnak sok államot.
Magyarország bő tíz évvel ezelőtt egyszer már próbálkozott azzal, hogy idecsábítsa a legfontosabb motorverseny-sorozatot, akkor azonban ez a kísérlet kudarcba fulladt*A 90-es évek elején két évig volt MotoGP-futam a Hungaroringen, de mivel sem a versenyzők, sem a nézők nem szerették, a magyar helyszín nem ragadt meg a versenynaptárban.. A tervet ezután hosszú időre félretették, nagyjából másfél éve Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azonban ismét felelevenítette. Az akkori elképzelések szerint 2022-ben csatlakozott volna helyszínként Magyarország egy vadonatúj pályával, de annak kivitelezése ilyen rövid idő alatt már akkor is elég irreálisnak tűnt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évig lehet MotoGP futam Magyarországon, évi 2-4 milliárdértA pályát még csak tervezik, de a magyar fél már szerződne a jogtulajdonossal a hajdúnánási futamokra. Jelenleg évi 10 millió dollár körül lehet a szervezés jogdíja.
A tárcavezető tavaly nyáron állt elő konkrétumokkal. Akkor már a mostani közbeszerzésben is szereplő 2023-as idényről beszélt, illetve bejelentette, hogy Hajdúnánáson, 65 milliárd forintból felépül a magyar MotoGP-pálya. A jó fél évvel ezelőtti hírek még nyolcéves szerződésről szóltak, a mostani közbeszerzésből azonban – ahogy erről korábban beszámoltunk – kiderült, hogy ennél is hosszabb időre, tíz szezonra szerződne a Dornával Magyarország.
Ahhoz persze, hogy az első futamot meg lehessen tartani, az új pályának még el is kell készülnie. A létesítménynek azonban egyelőre még a tervezője sincsen meg, a munkára épp most keresik a megfelelő céget. | Négymilliárd forintért rendez 2023-ban MotoGP-futamot Magyarország | Nettó kilencmillió eurót kér a MotoGP jogtulajdonosa, hogy 2023-ban futamot rendezhessenek Magyarországon – derül ki a közbeszerzés napokban közzétett dokumentációjából. Ez azt jelenti, hogy bruttó áron a jelenlegi árfolyam mellett valamivel több mint 4 milliárd forintot fizethet a magyar állam a spanyol Dorna nevű cégnek. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20210127/negymilliard-forintert-rendez-2023-ban-motogp-futamot-magyarorszag/ | 2021-01-27 11:49:00 | true | null | null | G7 |
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-programjának második részét is jóváhagyta a labdarúgó-szövetség (MLSZ), illetve minden bizonnyal az illetékes minisztérium is. Bár az MLSZ adatbázisából nem derül ki, hogy a felcsúti futballakadémia pontosan mire költené a most megítélt nagyjából 440 millió forint közpénzt, de a korábbi évek tapasztalatai és a bevett gyakorlat szerint vélhetően fizetésekre és magára az utánpótlás-nevelés finanszírozására.
Az elmúlt idényekben elég általános, hogy azokat a sportprogramokat, amelyekben nagyobb értékű ingatlanfejlesztés is szerepel, kettészedik. Ilyenkor az adott sportszervezet külön pályázik erre a projektre, és külön igényt nyújt be az egyéb terveire. Az ingatlan mellett bérekre, utánpótlás-nevelésre, a tevékenységhez szükséges eszközök vásárlására, a korábban felépített ingatlan üzemeltetésére, illetve képzésekre lehet pénzt kérni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy éve akarták befejezni, most újabb közpénz-milliárdokat kapott a felcsúti sportszállóAz épülő ifjúsági sportszálláshely harmadik ütemére kért újabb tao-támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, pedig az már három éve is szerepelt a fejlesztési programjában.
Mivel Felcsúton mindig van egy milliárdos ingatlanfejlesztés, ezért az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt akadémia programját jellemzően két részletben hagyják jóvá. Nem volt ez másképp most sem. Első körben arra a sportszállóra ítéltek meg az alapítványnak 2,4 milliárd forintot, aminek az eredeti tervek szerint már egy éve állnia kellene. Most pedig a program másik felére is jóváhagytak 440 millió forintot. Ennek megoszlása ugyanakkor egyelőre nem ismert, mert a döntés csak az MLSZ adatbázisában látszik, az akadémia még nem tette közzé honlapján sem a részleteket, sem a jóváhagyó nyilatkozatot.
Az egyébként eddig sem volt kérdés, hogy ezúttal is Felcsútra érkezhet a legtöbb adóforint. Ebben az idényben a labdarúgással foglalkozó szervezetek közül csak a Mészáros Lőrinc vezette alapítvány kaphat milliárdokat ilyen formában. A tao-rendszer bevezetése óta pedig hajszál híján 35 milliárd forint támogatást ítéltek meg az akadémiának.
Ezt az eddigi években sikerült is összegyűjteni, és egyelőre úgy tűnik, hogy a pénz összeszedése most sem jelent majd problémát. A tao-rendszer működésének lényege ugyanis az, hogy a jóváhagyott programra nyereséges cégektől kell összekalapozni a tényleges „támogatást”. A vállalatok azonban nem saját pénzüket adják, hanem az államét, hiszen a profitjuk után fizetendő adót utalják az államkassza helyett a kiválasztott sportszervezetnek*A jogszabály szerint ehhez saját pénzükből úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatást is kell adniuk, ennek mértéke azonban elenyésző a közpénzhez képest..
A felcsúti akadémiának, illetve vezetőségének pedig elég sok, állami megrendelésekkel jól ellátott, kormányközeli céghez van nexusa, így jellemzően gyorsan összejön a megítélt támogatás. A mostani idényben az első körben megítélt 2,4 milliárdból 1,8 milliárdot már össze is szedtek. Volt olyan cég, amely egy összegben 700 millió forintot ajánlott fel, ami 12 milliárd forint körüli profitot feltételez az adott vállalatnál.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz óbudai vízilabda csapat Bugyiig megy uszodát építeni, hogy kaphasson rá 1,8 milliárdos támogatástEz lehet a felcsúti ifjúsági akadémia után a második legnagyobb beruházás az idén. A fejlesztés indokolt, csak az a furcsa, miért így kell megvalósulnia. | Kellett még 440 millió forint Felcsútra | A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-programjának második részét is jóváhagyta a labdarúgó-szövetség (MLSZ), illetve minden bizonnyal az illetékes minisztérium is. Bár az MLSZ adatbázisából nem derül ki, hogy a felcsúti futballakadémia pontosan mire költené a most megítélt nagyjából 440 millió forint közpénzt, de a korábbi évek tapasztalatai és a bevett gyakorlat szerint vélhetően fizetésekre és magára az utánpótlás-nevelés finanszírozására. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20210201/kellett-meg-440-millio-forint-felcsutra/ | 2021-02-01 11:54:00 | true | null | null | G7 |
Engedélyezte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Mészáros-csoport legfrissebb felvásárlását. A felcsúti milliárdos tavaly alapított Aqua Lorenzo nevű cége így megvásárolhatja az ország egyik legnagyobb kapacitású, ásványvíz, üdítőital és energiaital gyártására, illetve palackozására szakosodott üzemét.
A gyártóegység úgy kerülhet Mészárosékhoz, hogy korábbi birtokosa, az Aquarius-Aqua Kft. felszámolás alá került, így eszközeit (köztük az üzemet is) elárverezik. Bár az egységre, illetve bizonyos berendezésekre több érdeklődő is lett volna, múlt heti cikkünkben bemutattuk, hogy ezek a potenciális vevők hogyan fújtak visszavonulót Mészáros Lőrinc feltűnésekor, és így miként juthatott hozzá kifejezetten olcsón az üzemhez a felcsúti milliárdos.
A tényleges vevő sokáig nem lépett a nyilvánosság elé, múlt hétfőn azonban – miután kérdéseket küldtünk a csoportnak a témában – bejelentette tervét a GVH-nak. Erre bólintott most rá a versenyhivatal, egészen pontosan azt jelezte a szervezet, hogy vizsgálódni sem fog, mivel a vonatkozó jogszabály szerint
vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn.
Az albertirsai egységben az előző tulajdonos egy ideig elsősorban ásványvizet palackozott, aminek eredményeként mennyiségben sokáig piacvezető is volt az Aquarius-Aqua Magyarországon. A Mészáros-csoport azonban egyáltalán nem biztos, hogy erre a termékkörre fog koncentrálni a közeljövőben, az ásványvízben ugyanis jelenleg nem túl sok potenciál van.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc lerohanhatná az ásványvízpiacot, de valószínűleg nem fogjaMire jó egy olcsón megszerzett ásványvízüzem a rendkívül nyomott magyar piacon? Lehet belőle például üdítőitalgyár. | Jöhet az Aqua Lorenzo, a GVH nem gördít akadályt Mészáros Lőrinc elé | Engedélyezte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Mészáros-csoport legfrissebb felvásárlását. A felcsúti milliárdos tavaly alapított Aqua Lorenzo nevű cége így megvásárolhatja az ország egyik legnagyobb kapacitású, ásványvíz, üdítőital és energiaital gyártására, illetve palackozására szakosodott üzemét. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20210201/johet-az-aqua-lorenzo-a-gvh-nem-gordit-akadalyt-meszaros-lorinc-ele/ | 2021-02-01 12:01:00 | true | null | null | G7 |
Van egy hely, ahol szinte biztosan nem örülnek annak, hogy Mészáros Lőrinc megvásárolja az ország egyik legnagyobb ásványvíz-gyártó üzemét. Az albertirsai gyárat a 40-es főúttal összekötő útszakaszon lakók ugyanis hosszú ideje panaszkodnak már a hatalmas kamionforgalomra. Amikor ott jártunk, előfordult ugyan, hogy akár 15-20 percig sem jött hangosabb jármű, de olyan is volt, hogy gyors egymásutánban három-négy kamion dübörgött át a településen.
A G7-nek nyilatkozó helyiek többsége szerint az ő szempontjukból az elmúlt években kissé javult a helyzet, most kisebb a forgalom, mint 3-4 esztendővel ezelőtt. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy a település határában található gyárat működtető cég megroppant, megrendelései jelentős részét elvesztette, így kamionból is kevesebb kellett. Az új tulajdonos, az üzemet némi kormányzati hátszéllel olcsón megvásároló Mészáros Lőrinc érkezésével azonban biztosan változni fog a helyzet.
Ebben a szektorban ugyanis a mennyiségnek nagyon fontos szerepe van. Egy gyár akkor tud hatékonyan működni, ha minél jobban kihasználja a rendelkezésre álló kapacitásokat. Márpedig az üzem az elmúlt időszakban legfeljebb alapjáraton pörgött, a mostaninál sokkal többet is tudna termelni.
Más kérdés, hogy egyáltalán nem biztos, hogy kizárólag ásványvizet. Bár a gyárat eddig üzemeltető Aquarius Aqua – ahogy a neve is mutatja – egy időben főleg erre koncentrált, de az egységben üdítő- és energiaital is készült nagy mennyiségben, már korábban is. Mészáros Lőrinc legújabb felvásárlása így tulajdonképpen három piacot is megbolygathat. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy az ágazati szereplők várakozásai szerint az ásványvízpiacon milyen hatása lehet a felcsúti milliárdos érkezésének (a másik két szegmenssel külön cikkben foglalkozunk majd).
Közel mindenkihez
Akármennyire zavarja a helyieket az átmenő forgalom, az albertirsai üzemnek az elhelyezkedése az egyik legnagyobb versenyelőnye. Amikor ugyanis ásványvizet veszünk, akkor legkevésbé magát a vizet kell megfizetnünk, sokkal inkább a csomagolást, illetve azt, hogy a palack az adott üzletbe kerül (meg persze a gyártó és a kiskereskedő hasznát). Márpedig az albertirsai üzemhez a legtöbb kiskereskedelmi lánc központi raktára viszonylag közel van, vagy ha nincs is annyira közel, akkor is elég könnyen elérhető az M0-áson.
Tulajdonképpen az Aquarius-Aqua is jelentős részben erre építette a stratégiáját, árban próbált meg a konkurensek alá vágni, nagyon sokáig sikerrel. Ennek megfelelően lényegében minden termékük esetében a legolcsóbb szegmensben voltak a legerősebbek: nem elsősorban önálló márkákat építettek, hanem tulajdonképpen bérgyártást végeztek a kiskereskedelmi cégeknek. Magyarul ők gyártották szinte minden lánc sajátmárkás termékeit, például az Aldi-, a Spar- és a Tesco-vizeket. Illetve az energiaitalokat és üdítőket is, de a legerősebben az ásványvíz-szegmensben érvényesült ez.
Az alacsony logisztikai költségek pedig ebben sokat segítettek. A láncok éves tendereken választják ki azt a céget, amely a saját termékeiket gyárthatja. Az ilyen tárgyalásokon pedig
az ásványvíz esetében különösen fontos szempont az ár, szinte csak az számít, nem forintok döntenek, hanem gyakran néhány tíz fillér.
Egy távolabbi, például debreceni ásványvízgyártó nem tudott versenyezni az Aquarius sokkal alacsonyabb szállítási költségeivel, az albertirsai cégnek csak a környékbeli konkurenseit kellett megvernie.
Más kérdés, hogy a vállalat még így is sokszor érthetetlenül olcsón szállított. Már évekkel ezelőtt jelentek meg cikkek arról, hogy néhány ásványvízgyártónál nagyon nem jön ki a számolás, mert az ár, amiért a terméküket adják, egyszerűen nem fedezheti a csomagolási és szállítási költségeket. Éppen ezért sokan áfa-trükközésre gyanakodtak, és ezt visszaigazolva is látták, amikor az Aquaris-Aquánál néhány éve problémákat talált a NAV*A 2012 és 2016 közötti évekre az adóhatóság több mint három milliárd forintnyi adóhiányt, bírságot, illetve késedelmi kamatot állapított meg a cégnél, a társaság azonban természetesen vitatta ennek jogosságát..
Nagyjából ekkor indult meg tényleg látványosan az Aquarius vesszőfutása. A vállalat a láncoknak gyártott több tízmillió palack vízzel még 4-5 évvel ezelőtt is a piacvezetői pozícióért küzdött, mennyiségben a 30 százalékot közelítette a részesedése. Az elmúlt években azonban a legtöbb lánc elpártolt tőle, nagy részük a szintén közeli Magyarvízzel állapodott meg.
Nyomás a láncokon
Ez azonban nem végleges állapot: az éves tendereken az új tulajdonos megpróbálhatja majd visszaszerezni a korábbi vevőket. Abban eléggé eltért a G7-nek nyilatkozó piaci szereplők vélekedése, hogy erre milyen eszközei lehetnek. A kormányközeli körökből legutóbb tavaly év végén érkezett elég egyértelmű jelzés, hogy a kabinetnek vannak tervei a kiskereskedelemmel. Lázár János egy konferencián azt mondta, hogy a jövőbeli tervek között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása.
Egy ilyen környezet sok szempontból kedvező helyzetbe hozhat akár ártárgyalásokon is olyan szereplőket, amelyek jobban be vannak kötve a kormányhoz. Az albertirsai gyár új tulajdonosánál jobban pedig valószínűleg senki nincs oda bekötve. A szektorban tulajdonképpen mindenki érzékeli ennek a kockázatát, de a rizikót elég eltérően ítélik meg. A többség inkább arra hajlik, hogy emiatt még nem fogják drágábban megvenni Mészáros Lőrinc ásványvizét a multik.
Ez nem közbeszerzés, nem állami tender, nem igazán lehet nyomást gyakorolni a piacra, a fogyasztóra meg végképp nem
– fogalmazott lapunknak egy ágazati szereplő.
Persze erre nem is feltétlenül van szükség. Halottunk olyan véleményt is, hogy Mészárosék az Aquarius stratégiáját vihetik tovább: egy ideig akár veszteséget is felvállalhatnak, hogy kiszorítsák a konkurenseket a főbb láncokból. Ez azonban épp az éves tenderek miatt nem tűnik kifizetődő üzletnek, hiszen ha az idén olcsón megnyernek egy vevőt, azt jövőre simán elveszíthetik.
Épp ezért a többség szerint nem ebbe az irányba indulnak. Még akkor sem, ha például a Spar tapasztalatai alapján a járvány megtörte a drágább márkázott termékek fokozatos térnyerését, és újra az olcsó vizeknek adott lökést, azaz az Aquarius által korábban megcélzott szegmens most épp nem teljesít rosszul.
A Viviennel nem sikerült
Az ásványvízpiaci terjeszkedés másik iránya egy erősebb saját márka felépítése lenne, amihez az alapok elvileg meg is lehetnének. Ezen a területen azonban Mészároséknak nincsenek jó tapasztalatai.
A csoport ugyanis néhány éve már megszerezett egy kisebb márkát, a Vivient, ám felfuttatniuk nem sikerült. Bár a Vivien forgalma most látványosan nagyobb, mint a felcsúti milliárdos belépése előtt*a céget az Aquariushoz hasonlóan felszámolásból megszerzett eszközökből építették fel, de ez jelentős részben annak köszönhető, hogy 2017 óta a MÁV tőlük vásárolja a vizet. A bevételük ráadásul ágazati összevetésben még így sem jelentős.
Egy saját márka felépítése tehát valószínűleg nagyon komoly marketing-erőfeszítéseket igényel, ám egyáltalán nem biztos, hogy megtérül. A hazai ásványvízpiacban ugyanis túl sok növekedési potenciál nincs, sőt a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség legfrissebb adatai szerint tavaly elég látványosan visszaesett a fogyasztás. A trendekben pedig érdemi változást nem várnak a szervezetnél, ahol a G7 kérdésére azt írták,
új szereplő belépése sem fogja a fogyasztás mértékét jelentősen megváltoztatni, a jelenleginél lényegesen több ásványvizet nem fognak a fogyasztók inni. A változás legfeljebb az egyes palackozók forgalmának átrendeződését jelenti.
Azaz Mészárosék csak mások kárára terjeszkedhetnének, ami elég bizonytalan, és mindezt úgy, hogy a márkaépítésre, illetve a most megvett gépekre is jelentős összeget kellene költeniük.
Pár év múlva
A gépeket viszont – ha már úgyis felújítják – az olcsó vizek palackozásánál hatékonyabban is lehet használni, például üdítő gyártásra. Épp ezért az ágazatban inkább az a várakozás, hogy Mészárosék rövidtávon nem fogják lerohanni az ásványvízpiacot, ehelyett rámennek a magasabb nyereséget biztosító termékekre, vagyis az üdítőkre, esetleg az ízesített vizekre.
A helyzet akkor változhat meg, ha életbe lépnek a műanyag palackok újrafeldolgozását szabályozó uniós előírások.
Négy év múlva ugyanis minden új PET-palacknak 25 százalékban hulladékból nyert alapanyagot kell tartalmaznia. Az hagyján, hogy a piaci szereplők szerint ez jelentősen növelni fogja az ásványvizek árát, de komoly versenyelőnyt biztosíthat annak, aki rendelkezik újrahasznosító kapacitással.
Márpedig az Aquarius-Aquának volt egy ilyen érdekeltsége Karcagon, igaz, ez nem képezte a részét annak a csomagnak, amit most a Mészáros-csoport az Aquariusból megvásárolt. Idővel azonban ez az újrahasznosító üzem is gazdát fog cserélni, mivel az egységet birtokló cég is felszámolás alatt áll.
Ha olyasvalaki szerzi meg, akinek ásványvízgyártó kapacitása is van, akkor az két-három év múlva komoly versenyelőnybe kerülhet. A lapunknak nyilatkozó piaci szereplők szerint ugyanis – mivel sok ilyen üzem nincs Magyarországon – a feldolgozó tulajdonosának komoly ráhatása lehet arra, hogy a konkurensek mennyiért jutnak hozzá az ásványvíz árában abszolút meghatározó palackok alapanyagához. | Mészáros Lőrinc lerohanhatná az ásványvízpiacot, de valószínűleg nem fogja | Mire jó egy olcsón megszerzett ásványvízüzem a rendkívül nyomott magyar piacon? Lehet belőle például üdítőitalgyár. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20210201/meszaros-lorinc-lerohanhatna-az-asvanyvizpiacot-de-valoszinuleg-nem-fogja/ | 2021-02-01 12:07:00 | true | null | null | G7 |
Több mint egy évvel a felhívás megjelenése után múlt héten eredményt hirdettek a „Látvány-csapatsport Támogatási Felület” fejlesztésére kiírt közbeszerzésen. Ezzel egy olyan egységes informatikai rendszert rendelt meg a tao-támogatásokat a kormány részéről felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), amely a kiírás szerint „lefedi valamennyi érintett szervezet látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos feladatait”. A támogatást kérők a jövőben itt intézhetik az igénylést, ezen keresztül tarthatnak kapcsolatot a szövetségekkel, illetve a minisztériummal, de a keletkező dokumentumokat is a rendszerből lehet majd letölteni.
Tíz év után valakinek eszébe jutott
Lényegében tehát a most megrendelt felület lesz az évi nagyjából százmilliárd forint közpénzt felemésztő tao-rendszer adminisztrációs háttere. Bár maga a közbeszerzés, és a további tervek – tehát a jelen és a jövő – is fontos, sokkal érdekesebb kérdés, hogy mi volt eddig. A sport taót*Amelynek lényege, hogy a sportszervezetek fejlesztési programot készítenek, aminek szövetségi, illetve esetenként minisztériumi jóváhagyása után nyereséges vállalatokat kell meggyőzniük, hogy az államkassza helyett nekik utalják a profitjuk után fizetendő adót. ugyanis közel tíz éve, 2011-ben vezették be, azóta pedig alsó hangon 800 milliárd adóforint áramlott különböző sportszervezetekhez a rendszer keretében.
A mostani közbeszerzés pedig egyértelműen arra utal, és korábbi bírósági eljárások is azt bizonyítják, hogy
az elmúlt tíz évben úgy ment el ez a 800 milliárd forint közpénz, hogy az ezt felügyelő minisztériumnál nem volt erről átlátható, kereshető adatbázis, a dokumentumokat papíralapon, aktákban tarthatták.
Ez nem jelenti azt, hogy a tao-támogatásokról semmit nem digitalizáltak. A szövetségek és a támogatást igénylők között eddig is elektronikus úton zajlott a kommunikáció, sőt, a szövetségeknek van is erre fejlesztett informatikai rendszere. Ezen keresztül pedig az adatok egy része is hozzáférhető: bárki számára látható például, hogy az egyes években mely szervezetnek mekkora támogatási keretet hagytak jóvá, és ebből mennyit sikerült feltölteni, ahogy az is kideríthető, mekkora összegekben érkezett ez be az adott egyesületekhez.
Persze ez nem a kezdetektől van így, az érintett sportszövetségek fokozatosan vezették be ezt az úgynevezett Flexinform rendszert. Először a labdarúgó-szövetség állt át, mostanra azonban a hat látványsportból*labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda a jégkorong kivételével mindenhol így teszik közzé az adatokat.
Az akta holléte alapján
Igen ám, de ez csak a szövetségekre vonatkozik, a minisztériumnál más a helyzet. Pedig a tárcának rendkívül fontos feladatai vannak. Amellett, hogy a nagyobb, 300 millió forint feletti csapattámogatásokra, illetve a szövetségek fejlesztési terveire nekik is rá kell bólintaniuk, az ellenőrzések sem futhatnak végig nélkülük. Utóbbiból volt is gond: előfordult, hogy egy szövetség hiába tárt fel százmilliós nagyságrendben szabálytalanságokat, nem tudta lezárni ezeket az ügyeket, és így visszaszedni a pénzt, mert a szaktárca esetenként másfél évig nem tette meg a szükséges lépéseket.
A minisztériumnál pedig ahelyett, hogy igyekeztek volna felszámolni az adminisztratív hiányosságokat, inkább megpróbálták felhasználni a helyzetet a tao-rendszerrel kapcsolatos információk visszatartására. A támogatások körül ugyanis a visszásságok miatt nagyon sokáig hatalmas volt a titkolózás. Az EMMI hosszú ideig nem volt hajlandó kiadni, hogy mely cégek fizették adójukat az államkassza helyett sportszervezeteknek (például a mostanáig ilyen formában 35 milliárd forintot összegyűjtő, Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt felcsúti futballakadémiának).
Amikor pedig a bírósági ítéletek miatt már nem lehetett tovább visszatartani az adatokat, hatalmas kapkodás kezdődött az érintett állami szerveknél. Akkori elbeszélések szerint a minisztériumban túlórában foglalkoztak az alkalmazottak a tao-iratokkal, de volt olyan szövetség is, ahol pluszembereket kellett alkalmazni, annyi dokumentumot kért be egyszerre a szaktárca.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy közpénz a tao, de a minisztériumban hirtelen eltűntek az iratokMost, hogy ki kellene adni, az NGM-nél hirtelen nem találják a dokumentumokat. Ez a Kúriát nem érdekli.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg eltűntek az iratok, két minisztérium is törvényt sértHatalmas káosz van az EMMI-ben és az NGM-ben, mivel egyszerűen nincsenek meg azok az adatok a tao-pénzekről, amiket jogerős bírósági ítélet szerint ki kellene adniuk. Az a kevés is elég furcsa, amit kiadtak.
Már ennél az esetnél is egyértelművé vált, hogy valami nincs rendben a tao-dokumentumok rögzítésével és tárolásával. Ám ekkor még meg lehetett magyarázni a dolgot azzal, hogy bizonyos adatokat ki kellett takarni a dokumentumokból, amit csak manuálisan lehetett elvégezni.
Azóta azonban az EMMI egy másik tao-adatok megismerésére irányuló perben már védekezésként használta azt az érvet, hogy a dokumentumok nincsenek meg megfelelően kereshető formában digitalizálva. Így próbálták elérni, hogy ne kelljen kiadniuk adatokat, mondván: hozzájuk papíralapon érkeznek be az iratok, így a kért dokumentumokat nagyon időigényes és költséges lenne összegyűjteni, az már az alapfeladatuk ellátását veszélyeztetné. Sőt, a minisztérium jogi képviselője a tárgyalási jegyzőkönyv szerint arra utalt, hogy a teljes minisztériumi dokumentáció ilyen. Szó szerint úgy fogalmazott, hogy
amit említettem nyilvántartási rendszer, az a Poszeidón nyilvántartási rendszer, ez a teljes minisztérium iktatási rendszere, ebben iktatószámok alapján lehet keresni és az akta holléte alapján.
Ami úgy hangzik, mintha az iktatott minisztériumi iratok között nem lenne szabadszavas vagy tárgyszavas keresés. Azaz konkrét példával illusztrálva a tao-rendszer esetében nem lehetne külön lekérni egy adott sportágra vagy sportszervezetre vonatkozó adatokat a digitális rendszerből, csak ha ismerjük az egyes ügyek iktatószámait vagy az akták helyét.
Ligeti Miklós, a pert indító Transparency International Magyarország jogi igazgatója lapunknak azt mondta: ez valószínűleg azért nem teljesen így van, az érvelés csak egy kísérlet volt, hogy ne kelljen kiadni a kért adatokat. Ezekből az esetekből azonban elég egyértelműnek tűnik, hogy a minisztériumnál eddig azért nem volt teljesen rendben a tao-dokumentumok és egyéb adatok kezelése.
Közel 270 millióba kerül
Valószínűleg ezen is hivatott változtatni a most lezárt, egységes informatikai rendszer fejlesztésére kiírt közbeszerzés. A tender azonban az előzmények ellenére elhúzódott, hiszen még 2019 végén hirdették meg, és a lehetséges indulók körét is már tavaly februárban kijelölték. Az akkori döntés értelmében
öt cég maradt versenyben, köztük a szövetségek tao-rendszerét is készítő Flexinform, illetve az eddig már több tízmilliárdnyi állami megrendelést behúzó 4iG.
Végül azonban egy harmadik piaci szereplő, a Grepton Zrt. futott be. Volt ugyan olyan induló, amely gyorsabban vállalta volna a fejlesztést, a Grepton azonban ezt ellensúlyozni tudta azzal, hogy sokkal alacsonyabb árat adott meg a konkurenseknél. A 268 milliós ajánlatnál a legolcsóbb versenytárs is közel 20 millióval kért volna többet.
A társaságnak a szerződés aláírásától elvileg 11 hónapja van a rendszer lefejlesztésére. Bár ez önmagában nem jelenti azt, hogy jövő ilyenkor már automatikusan többet fogunk tudni a tao-pénzek áramlásáról, de az biztos, hogy a rendszer felállását követően a minisztérium már nem kerülheti el az adatszolgáltatást dokumentációs problémákra hivatkozva. Az EMMI-t kérdeztük, hogy miért húzódott el a mostani tender, illetve, hogy valóban papíralapú volt-e eddig a nyilvántartás, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBelenéztünk a 135 milliárdos közpénzes fekete lyukbaA tao-támogatás ötöde a sportszövetségekhez megy, de nem utánpótlás-nevelésre költik a legtöbbet. | Tíz évig papíron vezethette a minisztérium, hogyan költöttek el 800 milliárd forintot | Egy perben a minisztérium képviselője maga állította, hogy „minden papíralapon áll rendelkezésre”, miközben a tárcának kellett volna ellenőrizni a közpénz elköltését. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20210203/tiz-evig-papiron-vezethette-a-miniszterium-hogyan-koltottek-el-800-milliard-forintot/ | 2021-02-03 12:12:00 | true | null | null | G7 |
Daniel Neubauer bécsi ügyvédet egy új tulajdonos, Aczél Zoltán váltotta fel a bécsi Belfry Holding GmbH-ban. Ez a hír első hallásra nem tűnik fontosnak, pedig nagyon sok mindent tisztába tesz a magyar építőipari közbeszerzések elmúlt évekbeli történetében.
Ahogy arról korábban részletesen írtunk, a Belfry-cégek a magyar építőipar csodagyerekei voltak, sorra nyerték az állami út- és vasútépítési tendereket Magyarországon. Ezt szinte mindig a Strabag konzorciumi partnereként, vagy alvállalkozójaként tették. Cikkünkben sok példán keresztül mutattuk be, hogy a Belfry csoport minden jel szerint kivételes helyzetben van, amennyiben az orosz-osztrák Strabaghoz és a NER világához egyaránt jó üzleti kapcsolatok fűzik. Szerepe alapján mindig is úgy tűnt, mintha a Belfry biztosítaná a Strabag NER-kompatibilis működését.
Csakhogy egészen mostanáig megakasztotta a történetet az a meglehetősen életszerűtlen körülmény, hogy a Belfry végső tulajdonosa egy olyan bécsi ügyvéd, Daniel Neubauer volt, aki építőipari értelemben egyszer csak a semmiből bukkant fel, majd elkezdett sikert sikerre halmozni Magyarországon.
Neubauer 2018 márciusában határozottan visszautasította nekünk azt a feltételezést, hogy bárkinek a strómanja lenne. Most mégis hátralépett, és átadta a helyét Aczél Zoltánnak.
Ez végső soron azért nem meglepetés, mert Aczél Zoltán régóta a Strabag regionális lobbistájaként volt ismert, édesapja, Aczél Tamás pedig a magyar Belfry-cégek vezetője. Aczél Zoltán neve sok ausztriai és magyarországi projekt kapcsán előkerült már, többek között az Alstom korrupciós ügye kapcsán is megvádolták, de az osztrák ügyészség végül társaival együtt felmentette a vádak alól.
A tulajdonosváltással egyértelmű lett, hogy Aczél Zoltán a Belfry tulajdonosa, ami korábban csak sejthető volt.
A Belfry korábban határozottan azt mondta, hogy Aczél Zoltán nem dolgozik nekik, sem munkatársként, sem lobbistaként. (Ezt az állítást pro forma természetesen nem befolyásolja, hogy Aczél most tulajdonosként beszállt, édesapja vállalatvezető, ő pedig leginkább a Strabag lobbistájaként ismert.)
A Belfry 2016 és 2018 között összesen mintegy 300 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el az akkor még a rejtélyes bécsi ügyvéd nevére bejegyzett magyarországi vállalkozáscsoportként. A nyolc közbeszerzésből csupán egy kisebb ajkai megbízás volt, amit nem a Strabaggal közösen nyert meg a cég. Alvállalkozóként pedig Szíjj László és Mészáros Lőrinc építőipari NER cégei is rendre feltűntek nála.
De amilyen viharosan ívelt fel a közbeszerzési csillagzat, olyan gyorsan vége is lett a nyerő szériának. 2018-as cikkünk óta már csak egy újabb közbeszerzést találtunk, amelyet elnyert, ebben a Magyar Közút útfelújítási munkáit a Strabag és a Belfry közösen vitte, 2018-ra.
Nehéz azonban szétszálazni azt, hogy az elnyert közbeszerzési megbízásokból értékben mennyi vándorolt a Belfry-hez, a Strabaghoz vagy Mészáros Lőrinc cégeihez, mivel a közbeszerzéseken szinte mindig konzorciumban indulnak a cégek.
A Rákos-Hatvan vasútvonal vállalkozási szerződéséből azonban kiolvasható, hogy ott 19 százalékos a Belfry részesedése – bár a cégnek korábban nem ismert vasúti munkája. Ez ugyan csak játék a számokkal, de mégis: ha a többi projektnél is hasonló arányokról lehet szó, akkor 60 milliárd forinthoz is juthat a nagyrészt idén és jövőre záruló megbízásokkal a cég.
És bár az utóbbi időben nem sikerült újabb beszerzéseket elnyerni, pénzügyileg mégis kiválóan teljesít a cégcsoport 5 vállalkozása. 2019-ben 25,3 milliárd forintos árbevétel mellett 4,3 milliárdos nyereséget ért el. Sőt, még a vállalkozási kedv sem lankadt: 2020 március 23-án még újabb céget is alapítottak Belfry MTech néven (a többi cég neve a csillagra kattintva olvasható*2014.04.02 Belfry MS Kft.
2016.03.11 Belfry PE Kft.
2017.12.12 Belfry RE Kft.
2018.01.30 Belfry CC Kft.
2019.02.06 Belfry FM Kft.
2020.03.23 Belfry MTech Kft.
).
Az elmúlt 5 évben összesen 66 milliárd forint árbevételt értek el a Belfry-cégek, 8,7 milliárd forintos adózott eredménnyel – és ezt a tulajdonos bécsi Belfry Holding GmbH-nak el is utalták.
A Belfry cégek öt éven keresztül példátlanul nyereségesen működtek, az építőiparban hihetetlen magasnak számító 13 százalékos profitrátát értek el.
A cégcsoport pénzügyi adatait vizsgálva az is elgondolkodtató, hogy nagyon kevés munkavállalóval érték el mindezt. Az utolsó öt év átlagában évente
452 millió forint árbevétel és 56 millió forint profit jutott minden egyes alkalmazottra.
Az alkalmazotti létszám 2020-ban még nagyot is lépett előre: a 2019-es 52 fő után a legfrissebb adatok szerint már 76 fő dolgozik a cégeknél.
Tavaly februárban a szlovén oknyomozó portál, a necenzurirano.si azt írta, hogy a Belfry elutalt 140 ezer eurót az R-Post-R nevű helyi médiacégnek, amely ebből támogatta a Fidesz szlovén szövetségese, a Janez Janša vezette SDS-t. Mivel a Belfry üzletileg nincs jelen Szlovéniában, az eset kapcsán a szlovén ügyészség vizsgálni kezdte az SDS-hez köthető médiacégek külföldi finanszírozását.
A Belfry osztrák anyacégének van egy közös vállalkozása Horvátországban, és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Duna Aszfalttal közösen az NK Osijek eszéki fociklub szponzoraként is fellép (Magyarországon pedig a Puskás FC egyik támogatója).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBeindult a biznisz Mészáros Lőrinc horvát focicsapatánálRekordigazolással keresett 1,2 millió eurót a leköszönő felcsúti polgármester csapata, de az Eszék még mindig a magyar modell szerint működik.
A Belfry-cégek egyik ügyvezetője, Borbély Ágnes is a Szíjj-kapcsolatot erősíti. Ő 2017 és 2018 között az akkor még Simicska Lajos tulajdonában álló Dunántúli Kft.-t és a KÖZGÉP-Energia Kft.-t vezette. Simicska 2018 júliusában adta át minden érdekeltségét a NER-nek, de az ügyvezető ezt követően az év végéig a helyén maradhatott.
Így lett végül a magyar sajtóban csak a Strabag lobbistájaként emlegetett Aczél Zoltán, az egykor Fidesz-mumusnak számító Strabaghoz köthető szereplőből a NER-hez kapcsolható építőipari vállalkozó.
(Frissítés: a cikk megjelentetése előtt elkerülte a figyelmünket, hogy a Válasz Online már korábban megírta, hogy Aczél Zoltán a nevére vette a Belfry-cégeket.) | Színre lépett a NER és a Strabag közé besimult építőipari csodacég tulajdonosa | A semmiből jött cég mesés szerencsével százmilliárdos közbeszerzéseket nyert, a nyereséget Bécsbe utalták. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20210209/szinre-lepett-a-ner-es-a-strabag-koze-besimult-epitoipari-csodaceg-tulajdonosa/ | 2021-02-09 12:25:00 | true | null | null | G7 |
A baloldal vezetőjének, Gyurcsány Ferencnek a magánvagyona annak ellenére csappant meg, hogy a milliárdos oligarcha üzleti érdekeltségein túladott, s az öt év alatt kivont több mint kétmilliárdos tőkéből csupán szűk kétszázmillió forintnak maradt nyoma.
Tegyük mindjárt hozzá, a bukott kormányfő üzleti karrierjében nem ez az egyetlen gazdaságilag megmagyarázhatatlan történet. A Gyurcsány-féle cégbirodalom zászlóshajója, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. 2010-es mérlegében tételesen nem találtuk meg annak a balatonőszödi villának a vételárát, amelyet az Altus-vezér a választást követően rapid módon értékesített július 9-én, egy babaápolási termékeket forgalmazó kereskedelmi vállalkozásnak.
Ez a cég pedig a vásárlást követően azonnal elszaladt egy siófoki ingatlanirodába, ahol az alábbi hirdetést tette közzé: „Gyönyörű, rendezett, parkosított, közvetlen vízparti, egyedi adottságú ingatlan, kétszintes, bővíthető üdülő besorolású épülettel eladó. Az ár egymillió euró”. Amikor a hirdetés 2010-ben megjelent az ingatlanos honlapján, az euró árfolyama 265 forint volt.
A viszonteladótól az új vevő 2010. szeptember végén – a mérlegadatok szerint – 289 millió forintért vásárolta meg a villát. Ám azt, hogy a bukott miniszterelnök ténylegesen mennyiért adta el az ingatlant a babaápolási cikkekkel kereskedőnek, még egy – lapunk által felkért – igazságügyi könyvszakértő sem tudta kisilabizálni.
Ez volt az a kormányüdülőből kihasított villa, amit Szilvásy György, a KISZ egykori szóvivője, 1994 januárjában a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) helyettes gazdasági államtitkára kinézett Gyurcsány Ferenc üzletember számára. Ezt aztán az Aldo Kft. tíz évre kibérelte a MeH-től, az pedig visszabérelte tőle.
Éppen annyiért, évi két és fél millió forintért, amennyi bérleti díjat fizetnie kellett az Aldo Kft.-nek. A fent említett ingatlan tulajdonosa – a nemzeti burzsoázia tagjaként és hivatalban lévő miniszterként – azt mondta 2004-ben, amikor miniszterelnök lett, hogy eladja az ingatlant, mert „pikáns dolog lenne oda járni nyaralni” azok után, hogy kormányfő lett. Mint látjuk, már akkor sem tartotta a szavát, már akkor is hazudott, hisz az ingatlant végül csak a legnagyobb titokban adta el 2010-ben. | Gyurcsány-sztori: sejtelmesre sikerült az őszödi villa eladása | A baloldal vezetőjének, Gyurcsány Ferencnek a magánvagyona annak ellenére csappant meg, hogy a milliárdos oligarcha üzleti érdekeltségein túladott, s az öt év alatt kivont több mint kétmilliárdos tőkéből csupán szűk kétszázmillió forintnak maradt nyoma.
Tegyük mindjárt hozzá, a bukott kormányfő üzleti karrierjében nem ez az egyetlen gazdaságilag megmagyarázhatatlan történet. A Gyurcsány-féle cégbirodalom zászlóshajója, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. 2010-es mérlegében tételesen nem találtuk meg annak a balatonőszödi villának a vételárát, amelyet az Altus-vezér a választást követően rapid módon értékesített július 9-én, egy babaápolási termékeket forgalmazó kereskedelmi vállalkozásnak. | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20210210-gyurcsany-sztori-sejtelmesre-sikerult-az-oszodi-villa-eladasa | 2021-02-10 15:31:16 | true | null | null | Magyar Hírlap |
A keleti (újabban pedig már déli) gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok berobbantására összesen 9,3 milliárd forintból létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) 2012-es alapítása óta titkolózik a rendelkezésére bocsátott (köz)vagyon felhasználásáról. Az állami cég a Quaestor-botrány idején került a figyelem középpontjába, amikor kiderült, hogy vagyonának jelentős részét éppen a becsődölt, ám legfelsőbb fideszes kormánykörökkel igencsak baráti viszonyt ápoló brókercég kezelte. A Narancs közérdekűadat-igénylésben kérte, de nem kapta meg a társaság által kötött szerződések adatait, ezért lapunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, kérve a jogsértés megállapítását. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a minap arról tájékoztatta lapunkat, hogy felszólítására a Kereskedőház – melyről a hatóság kimondta, hogy közfeladatot ellátó szerv, s ezért vonatkoznak rá az információszabadságról szóló törvény rendelkezései, vagyis a kért adatok közérdekű adatok – honlapján elérhetővé tette a szerződések listáját.
Bár a közel száz tételből álló, nyolcoldalas listát a Külgazdasági és Külügyminisztérium többségi tulajdonában álló MNKH valóban elérhetővé tette, játékos kedvében a honlapján egy kicsit el is dugta, így korántsem egyszerű rátalálni: a bemutatkozás menüpontban fellelhető „közérdekű adatok” között (ahol a helye lenne) ugyanis hiába keresnénk. A lista a lap alján olvasható, megtévesztő elnevezésű „szakmai információk” linkre kattintva érhető el (a közvetlen url-t is megadjuk: tradehouse.hu/
hu/szerzodesek-kore). Az adatokból egyértelmű, a Kereskedőház hosszú titkolózásának (és a pereskedésnek) megvolt az oka.
Tiszta Hawaii, bocs, Dubaj (kilátás a magyar kereskedőházból)
Fotó: htcc.org.hu
A magyar gazdaságpolitikának a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítésére immár globálisan bevetett csodafegyvere a helyi kereskedőház. A most közzétett adatsorból kiderül, hogy az MNKH eddig 44 kereskedőház alapítására és üzemeltetésére kötött mintegy két és fél tucat magyarországi és (inkább) külföldi bejegyzésű céggel határozatlan idejű szerződést. Az állami társaság igen bőkezű: havonta jelentős, dollárban vagy euróban meghatározott fix összeget – üzemeltetési és szakmai díjat, vagy általánosan: megbízási díjat – utal a kereskedőházakat menedzselő partnereinek, emellett több esetben egyszeri nyitási, sőt előkészítési díjat is fizetett (jellemzően 20-30 ezer euró összegben). Egy-egy kereskedőház havi működtetési költsége átlagban 20 ezer dollár körülre jön ki. Az 5 és 40 ezer dollár (nagyjából 1,5 millió és 11,6 millió forint) között váltakozó havi fixen felül azonban a partnerek ügyleti jutalékot is kapnak – nyilván a sikeresen lebonyolított üzletek után. A nyilvánosságra hozott táblázat nemcsak a jutalék mértékéről hallgat szemérmesen, de nem tartalmazza azt sem, hogy az eltelt időszakban ilyen címen volt-e egyáltalán kifizetés, s ha igen, mennyi. Magyarán, egy-egy relációban sikerült-e akárcsak egyetlen üzletet is tető alá hozni. Számításaink szerint az egyszeri költségeket nem számolva, a 44 kereskedőház – jelenlegi árfolyamon – havonta 252,6 millió forintos (évente több mint 3 milliárdos) állandó terhet jelent a budapesti központnak – és mivel veszteséges állami cégről van szó, végső soron az adófizetőknek.
A partnerek sokszor távoli országok – Botswana, Egyesült Arab Emírségek, Hongkong, Szingapúr – cégregisztrációs jegyzékeinek homályába vesző, kevéssé ismert vagy akár újonnan létrehozott társaságok. Az általuk működtetett helyi kereskedőházak ugyan nem egy esetben rendelkeznek saját honlappal, ezek nem túl informatívak (s többnyire a budapesti központi honlap kaptafájára készültek): a tevékenység általános bemutatásán túl nem sok mindent árulnak el, így azt sem, hogy milyen referenciákkal rendelkeznek, hány üzletet kötöttek és kikkel, vagy hogy kik dolgoznak náluk. Sejtjük, a harsogó sikerpropaganda nem véletlenül marad el.
Vannak persze, akik most is közel vannak a tűzhöz, s nem is egy, de több szálon is bekapcsolód(hat)tak a keleti nyitásba. A lista áttanulmányozása során három olyan cégcsoportot is találtunk, amelyek ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz köthetők vagy bizonyos személyi átfedések, összefonódások kimutathatók. A Hungarian Business Centre a bolíviai és perui, a Hungarian Trade Center a kubai és Karib-térségi kereskedőházak felállításáért és üzemeltetéséért felel. A két céget ugyanazon a napon, 2015. február 6-án jegyezték be Angliában, 100 ezer fontos (45 millió forintos) alaptőkével. Az előbbi cég tulajdonosai – fele-fele részben – Szegi György és Agüero-Acebal Irma Mercedes, igazgatója Nagy Hunor Szilárd. Az utóbbié pedig – szintén fele-fele részben – Nagy Hunor Szilárd és Hersics Péter, igazgatója Hersics. Nagy Hunor magyarországi (fóti) lakcíme megegyezik Szegi Györgyével, ami nem a véletlen műve, hiszen az ugyancsak erre a címre bejelentett édesanyját Szegi Ildikónak hívják, aki Szegi György felesége. A két angliai cég Hersics és a kubai születésű Agüero-Acebal személyén keresztül is összekapcsolódik, ők ketten a tulajdonosai ugyanis a több, Budapesthez közeli önkormányzat helyi tévéjét működtető Media Technology Kft.-nek.
A Szegi család egy harmadik cégen keresztül is segíti a keleti nyitást: majd’ egy évig Szegi Ildikó volt annak a Budapesten bejegyzett FourCardinal Tanácsadó Kft.-nek az ügyvezetője, amelyre az MNKH az egyiptomi (kairói és alexandriai) kereskedőházak menedzselését bízta (utóda az ügyvezetői székben Tóthné Rahói Judit lett). A FourCardinal 90 százalékos tulajdonosa Szegi Ildikó lánya, a 21 éves Nagy Beatrix – Nagy Hunor húga. A kereskedőházak előkészítésére-nyitására a három cég összesen 101 ezer eurót vett fel, a havonta utalt 76 ezer eurós apanázs pedig év végére egymillió euró közelébe kúszik. A cégek tulajdonosai vagy vezetői között egyelőre nem találtunk olyan személyt, aki komoly külkereskedelmi tapasztalatokkal rendelkezne. Szegiéknek az Opten cégadatbázisban fellelhető cégei az elmúlt években többnyire nullás bevételt produkáltak. A FourCardinalt ennek ellenére egy másik megbízással is megtalálta az MNKH: 2015 februárjától – ugyancsak Egyiptomban – a „védelmi ipari export növeléséhez kapcsolódó szervezési feladatok ellátásá”-val bízta meg. Bármit jelentsenek is „a kapcsolódó szervezési feladatok”, az MNKH-nak ez havi 15 ezer eurójába kerül. A három cégben további közös elem, hogy az alapításuktól számított pár héten belül sikerült megállapodásra jutniuk az MNKH-val: a leggyorsabb a FourCardinal volt, amelyet 2014. szeptember 9-én alapítottak, 12-én bejegyeztek, és a hónap végén, 29-én már meg is volt az aláírt szerződés. Összesítve az eddigieket: a négy szerződéssel a három cég évente összesen 340 millió forintot keres (plusz az ismeretlen összegű ügyleti jutalék); a latin-amerikai kereskedőházak működéséről ennek ellenére nem találtunk adatokat.
Magyar kereskedőház, Ghána
Fotó: htcc.org.hu
Imre Gábor személyén keresztül köthető össze a botswanai és a marokkói kereskedőházakat vivő HUNGBOTS Ltd., illetve az etiópiai házat menedzselő Magyar–Etióp Kereskedőház Kft. A rendelkezésre álló cégbírósági iratok szerint ez esetben nem tisztán tulajdonosi összefonódásról van szó. A kereskedőház megnyitása alkalmából rendezett ceremóniáról 2014 decemberében tudósító botswanai Weekend Post szerint a HUNGBOTS két tulajdonosa Duma Gideon Boko és Imre Gábor. A Harvardon tanult Boko, aki egy hónappal korábban szerzett képviselői mandátumot és lett a parlamenti ellenzék vezére, a cég elnök-vezérigazgatója. A cikk szerint az afrikai politikus nagy reményeket fűz az együttműködéshez, szerinte Botswana olyan regionális központ, amely ugródeszkául szolgálhat az egész dél-afrikai térséghez. A magyar elgondolás ezzel szemben más lehetett, hiszen előbb a szomszédos Dél-Afrikában, majd Namíbiában és Zambiában is létesítettünk kereskedőházakat. Boko politikai szerepvállalása miatt azonban különösen pikáns, hogy a magyar állami MNKH havonta 45 ezer dollárral finanszírozza a cég (és az abban személyesen közreműködő Boko) tevékenységét, pontosabban a botswanai és a marokkói kereskedőház működtetését. A Magyar–Etióp Kereskedőház Kft. két tulajdonosa a Dunai Repülőgépgyár vagyonkezelő cége, illetve a Juventus Rádiót is felvásárló Ayudate Holding Tanácsadó Kft. – Imre Gábor az utóbbi ügyvezetője. Az Ayudate a dániai Ayudate Investments Group anyavállalat tulajdonában van, melynek Imre szintén vezető tisztségviselője. A dán és az új-zélandi cégnyilvántartás szerint a céget két új-zélandi társaság közbeiktatásával a Nordeq International A/S birtokolja, melynek végső tulajdonosai dán magánszemélyek, illetve a ciprusi Tamares Holdings Cyprus Ltd. (melynek tulajdonosai ismeretlenek); a Nordeq és a Tamares vezérigazgatója egyaránt Daniel Reece. Hogy a dánok hogyan kerülnek a magyar–etióp kereskedőházba, egyelőre nem világos.
Keleten a helyzet
Külön eset a jordániai Naffa családé. Korábban a Népszabadság és a 444.hu írt a keresztény arab família gazdasági és kormányzati kapcsolatairól: a jordán befektetéssel felújított Klotild-palotában kialakított Mellow Mood Hotel megnyitóján Orbán Viktor is megjelent, sőt Naffa Zaid vállát fogdosva meleg hangú beszédben méltatta a magyar–jordán együttműködést. A Naffák a 90-es évek elején alapított utazási irodájukkal váltak ismertté és sikeressé, 2010 körülre azonban korántsem ment olyan jól a biznisz, sorra dőltek be a Naffa-cégek, majd jöttek a fel- és végelszámolók. Az orbáni keleti szél azonban a legjobbkor adott új lendületet: a Naffák új lehetőségek után néztek, amit megkönnyít, hogy Zaid évek óta a Magyarországon diplomáciai képviselettel nem rendelkező Jordánia tiszteletbeli konzulja, bátyját, Osamát a magyar külügy egy éve nevezte ki – némi megrökönyödést kiváltva – nagykövetnek az Egyesült Arab Emírségekbe, míg Tareq Magyarország tiszteletbeli konzulja a jordániai kikötővárosban, Aqabában. A negyedik, legidősebb fivérnek, Khalednek ugyan nincs diplomáciai megbízatása (egyelőre), s a testvérek között a legkevésbé látható, a cég gazdasági ügyeiben viszont annál aktívabb.
Az már korábban ismert volt, hogy Naffa Tareq a jordániai kereskedőház vezetője. Bár nincsenek birtokunkban hiteles cégbírósági iratok, feltételezzük, hogy az ammáni és az aqabai kereskedőházakat üzemeltető Hungarian Products House Tareq vagy a család tulajdonában áll (ezt támasztják alá azok
a korábbi közlések, hogy vezetője Naffa Tareq). A céggel kötött két szerződés alapján az MNKH összesen havi 29 ezer eurót fizet, az aqabai kereskedőház megnyitására pedig további egyszeri 25 ezer eurót kapott az ammáni cég. A két ház működtetésének éves költsége tehát közel 108 millió (és persze ne felejtsük az ügyleti jutalékot sem). Az MNKH Naffa Tareq szakértelmére külön is igényt tart: havi 1,5 millió forintért kér, és nyilván kap is tanácsokat „külpiaci irodák megnyitásához”. A Naffa fivérek emellett egy 2013-ban alapított magyarországi cégen keresztül is bekapcsolódtak a keleti nyitás támogatásába: a Khaled által alapított, jelenleg Zaid tulajdonában álló, és Zaid felesége, Skapér Katalin által ügyvezetett East Chain Kft. 2015-ben 9 havi tanácsadói munkáért 100 millió forintot vehetett fel: ezért az összegért az egy főt alkalmazó társaság 17 észak-afrikai és közel-keleti országban – Marokkótól Ománig, Szíriától Szudánig – valóságos marketinghadjáratot folytathatott, fórumokkal, konferenciákkal (igazán kíváncsiak vagyunk, hogy Szíriában milyen marketingtevékenységre nyílott lehetőség, hol és mikor zajlottak a fórumok, s főként milyen eredménnyel jártak). S hogy teljes legyen a kép, megemlítjük még, hogy az East Chainnek dolgozó Ali Mehdi Jordániára vonatkozó szakértői tevékenységéért külön szerződés alapján 494 ezer forintot vehet még fel. A Naffa család vezető magyar politikusokkal is szoros kapcsolatot igyekszik ápolni: Skapér Katalin 2012 decemberében nagyszabású ebédet adott Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó tiszteletére, melyen megjelent Schmittné Makray Katalin, a volt köztársasági elnök felesége is. Utóbbi egyik lánya, Schmitt Gréta pedig 2011-ben Skapérral közösen alapította a Grebal First Kft.-t, melyből azonban Skapér egy év után kiszállt. Az pedig már igazán csak pletykaszámba mehet, hogy Naffa Khaled a Felcsúttal szomszédos Bodméren lakik, mindössze pár percre Orbán házától.
Nyalánkságok
A kereskedőházi tortából a legnagyobb szeletet az ALX Magyar–Török Kereskedelmi Központ Kft. hasítja ki, amelyet nem is egy, hanem rögtön nyolc (török- és görögországi, illetve ciprusi) helyi kereskedőház üzemeltetésével bízott meg az állami cég. A lista összesített adatai szerint a működtetés díja kereskedőházanként az első évben havonta 30 ezer euró, a második évtől 25 ezer euró, ezenfelül az ALX összesen 535 ezer eurót kapott a házak megnyitására. Az első évben tehát a teljes számla meghaladja az 1 milliárd forintot, a működés második évétől pedig valamivel 800 millió alá csökken. Az ALX egyedüli tulajdonosa az isztambuli székhelyű Polat Holding; az 1955-ben alapított cég a Bloomberg szerint az építőiparban, az energetikában, a turizmusban és a szanitergyártás területén aktív.
Az MNKH többi partnere közül kiemeljük még a macedóniai EKO KLUB Egyszemélyes Kft.-t, amely szemétszállítással, csatornatisztítással, utcai világítással, takarítással és temetkezéssel foglalkozik (6,5 ezer euró/hó). Azerbajdzsánban Ibrahim Ismayilov egyedül működteti a kereskedőházat (11 ezer euró/hó). Az Egyesült Államokban a 40 ezer dollárral finanszírozott és kereskedőház alapításával megbízott Hungarian US Trade Llc. mellett a startupokkal foglalkozó Szabó Lívia tulajdonában álló San Diegó-i Moshulu Group havi 10 ezer dollárért, Coloradóban pedig Hajdu Petra havi 1 millió forintért ügynökösködik.
Az MNKH által kötött szerződések közül érdemes még kiemelni néhányat. A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda óránként 55 ezer forintért nyújt teljes körű jogi szolgáltatást a 36 országban működő kereskedőházakkal kapcsolatban. Az éves keret nem haladhatja meg a 3240 órát (forintosítva: a cirka 180 millió forintot). Az MNKH munkáját külső szakértők is segítik: közülük ezúttal csak egyet említünk, Matolcsy György jegybankelnök rokonát, Matolcsy Mátyást, aki a lista szerint negyedévente 975 ezer forintért adja tanácsait. Érdekes történet az is, hogy a H. L. Jewel Kft.-től az MNKH előbb közel 160 millió forintért ékszereket vásárolt, nem sokkal később a H. L. Jewel fillérre ugyanennyiért visszavásárolta azokat; az MNKH ezután annyit vállalt, hogy bizományosi szerződéseket próbál tető alá hozni, magyarán olyan kereskedőket próbál felhajtani, akik forgalmaznák a H. L. Jewel termékeit.
Magyar kereskedőház, Marrakesh
Fotó: htcc.org.hu
Továbbra is rejtély, hogy a Külügyminisztérium pontosan mire adott a milliárdokkal jól feltankolt Kereskedőháznak 2014 utolsó hónapjaiban további 5 milliárd forint kölcsönt. A szerződéskötési dátumokból mindenesetre nagy bizonyossággal kikövetkeztethető, hogy nagyrészt a szabolcsi almaügylet miatt volt erre szükség. Ennek részletei azonban szintén homályosak: a szerződéses adatok szerint az MNKH 3 milliárdért vásárolt almasűrítményt, amit részben továbbértékesített, részben tároltatni volt kénytelen. Hogy az ügyleten mennyi volt a nyereség, vagy épp ellenkezőleg, a veszteség, jótékony homály fedi, s kérdés az is, hogy egyáltalán mi keresnivalója volt az MNKH-nak az almabizniszben.
Összességében a szerződéses adatokból kiderül, az MNKH igyekszik megfelelni a politikai elvárásoknak: ha kell, vetőmagot vagy almalét vesz, ékszerekkel üzletel, s persze kereskedőházakat gründol szerte a világon, eközben viszont horribilis pénzek folynak el. Az eredmények? Nos, azok még váratnak magukra. | Nyilvánosak a nemzeti kereskedőház költései Pénzeső | Havonta negyedmilliárd megy el a kereskedőházak terjeszkedő rendszerére. Az eredmények egyelőre haloványak, persze van, aki így is jól jár. Többek között az Orbán családnak nem ismeretlen jordániai (migráns, ah, borzalom!) család vagy egy Matolcsy-rokon. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/penzeso-97334 | 2015-12-26 14:06:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Rég volt akkora bundabotrány a magyar fociban, mint ami azután tört most ki, hogy a harmadosztályú Tállya a kupában úgy verte meg 5-3-ra a másodosztályú, tavaly még Nb1-es Kaposvárt, hogy a vendégek a szünetben még 2-0-ra vezettek. A második félidőben bekapott 5 gól annyira gyanús volt, hogy a meccs ügyében nem más, mint Murányi Ferenc, a Kaposvár tulajdonosa kért vizsgálatot az MLSZ-től és a Szerencsejáték Zrt-től.
Ha nem ez lett volna a végeredmény, fel sem tűnne, de így kapásból érdekesnek tűnik, hogy Várhidi Péter, a Kaposvár edzője a szünetben pont azt a Balázs Zsoltot cserélte le, aki csapata mindkét gólját lőtte, amikkel akkor 2-0-ra vezettek.
Ezt persze életszerűen magyarázhatja az is, hogy a biztos vezetés birtokában az edző már ilyen hamar pihentetni akarta a játékosát. De az biztos, hogy Várhidi nem először szerepelt edzőként bundagyanús meccsen a vesztes fél trénereként. Igaz az előző alkalommal úgy került bele az ügybe, mint Pilátus a krédóba.
Miután két éven át a nagyválogatott szövetségi kapitánya volt, 2008-as kirúgása után Várhidi Péter megkapta az U21-es válogatottat, közvetlenül az Eb-selejtezők utolsó meccse előtt. A csapatnak ekkor még volt némi esélye, hogy továbbjusson az Európa-bajnoki sejetezőcsoportjából. Az utolsó fordulóban igazi ki-ki meccset játszottunk idegenben a szerbekkel, akiket itthon nem sokkal korábban 2-1-re legyőztünk. A csoportot a fehéroroszok vezették, mögöttük két ponttal lemaradva jött Szerbia és újabb kettővel lemaradva Magyarország. A továbbjutást érő második helyért tehát idegenben le kellett volna győznünk az itthon szűken, de megvert ellenfelet.
Az U21-es válogatott ehhez képest 8-0-ra kapott ki, úgyhogy a játékosok egy idő után szó szerint csak vonszolták magukat a pályán. Várhidi a meccs után felháborodottan nyilatkozott, a felelősséget teljes egészében a játékosokra hárítva, azt hangsúlyozva, hogy összesen két edzése volt a csapattal.
Várhidi Nemzeti Sportnak adott indulatos interjúja azonnali klasszikussá vált, hiszen ilyenek hangoztak el benne:
– Eszem ágában sincs magyarázkodni – mondta Várhidi Péter. – Nem érzem magam hibásnak.
– De hát mégiscsak ön ült a kispadon...
– Ez igaz. Ott ültem tehetetlenül, kiszolgáltatva és cserbenhagyva. Kikaptunk 8–0-ra, és a jegyzőkönyv szerint én irányítottam ezt a korosztályos válogatottat, de nem viszem el a balhét! Eszemben sincs!
– Akkor kit kérdezzünk? S egyáltalán ki a felelős ezért a blamáért?
– Kérdezzék a játékosokat, hogy miért nem tudtak futni.
– Úgy érti, nem akartak futni?
– A játékosok előttem megbuktak. Egytől egyig. (...)
– Önt tehát nem terheli felelősség?
– Nem! Én egyszerűen nem tudtam hibázni. Ezzel a garnitúrával korábban nem én dolgoztam. Két nappal a meccs előtt találkoztam a játékosokkal.
Várhidit ennek ellenére rövidesen kirúgták.
Jó egy évvel később aztán robbant a bomba. Vass Ádám, az U21-es válogatott játékosa 2009. novemberének végén kipakolt a Nemzeti Sportban, elárulva, hogy 2008-ban a csapat legalább egy tagja a Szerbia, Szlovákia és Wales elleni vereségek előtt is bundaajánlatokat kapott. A bejelentés erejét csak növelte, hogy Vass azt is elárulta, a gyanús eseményekről beszámolt az MLSZ vezetőinek is, akik nem foglalkoztak a dologgal. Bundáról magyar válogatott játékos ritkán beszélt olyan nyíltsággal, mint Vass, aki olyanokat nyilatkozott, hogy
“„Ajánlatot tettek, veszítsük el a Szerbia elleni meccset. Nem állítom, hogy a vesztegetők sikerrel jártak, ám azt igen, voltak, akik nem tettek meg mindent a sikerért."
A botrány utólagos kipattanásakor Várhidi Péter is megszólalt, a Blikknek ezt nyilatkozta:
„A találkozó után többen hívtak és mondtak érdekes dolgokat a mérkőzéssel kapcsolatosan. Szeretnék abban hinni, hogy ha egy labdarúgó felhúzza magára a címeres mezt, nem adja el saját válogatottja meccsét, de nekem is feltűnt, hogy többen lélektelenül játszottak a szerbek ellen."
A Blikk akkori cikkéből az is kiderül, hogy Várhidi a gyanújáról nem számolt be a meccsről kötelezően megírandó jelentésében, állítása szerint azért, mert nem voltak bizonyítékai.
A szerbiai meccs nemcsak az eredmény miatt a magyar foci azóta sem tisztázott szégyenfoltja. Az ügyet szőnyeg alá söprő MLSZ ugyanis látványos bosszút állt Vass Ádámon. Vass a bundaügyi kitálalása előtt 3 évvel, 18 évesen lett nagyválogatott. Amikor a nyilvánosság elé lépett az üggyel, karrierje csúcsán volt: a Brescia játékosaként 20 Serie A-s meccsen játszott. De válogatott soha többé nem lehetett Magyarországon. | Nem először merül fel bundagyanú Várhidi Péter játékosainak meccsén | Rég volt akkora bundabotrány a magyar fociban, mint ami azután tört most ki, hogy a harmadosztályú Tállya a kupában úgy verte meg 5-3-ra a másodosztályú, tavaly még Nb1-es Kaposvárt, hogy a vendégek a szünetben még 2-0-ra vezettek. A második félidőben bekapott 5 gól annyira gyanús volt, hogy a meccs ügyében nem más, mint Murányi Ferenc, a Kaposvár tulajdonosa kért vizsgálatot az MLSZ-től és a Szerencsejáték Zrt-től. | null | 1 | https://foci.444.hu/2021/02/11/nem-eloszor-merul-fel-bundagyanu-varhidi-peter-jatekosainak-meccsen | 2021-02-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A kínai Sinopharm vakcinája lényegesen drágább az orosz Szputnyikénál, Gulyás Gergely „emlékezete szerint” 10 ezer forint fölött van egy oltóanyag ára. A kínai vakcinából 5 millió adagot vettünk. Az így összesen 50 milliárd forint.
A kínai vakcina áráról Gulyás a kormányinfón beszélt, egy kérdésre válaszolva. Nem teljesen világos, hogy a miniszter a 10 ezer forintot egy adagra vagy egy embernek szükséges két adagra adta meg. A kérdésben az orosz vakcina két adagjának az ára szerepel, Gulyás a válaszban egy kínai oltóanyag árát említi.
Egyértelmű lenne, ha publikus lenne a szerződés, de nem az. (Az orosz vakcinák esetében Szijjártó azt mondta, hogy tiszteletben kell tartani a szerződés titkosságát.) Az orosz és a kínai vakcinaszerződéseket közérdekű adatigényléssel kikértük a múlt héten a Külügyminisztériumtól, de nem kaptunk még választ.
Azt, hogy Gulyás egy vakcina árára gondolt, amikor 10 ezer forintról beszélt, alátámasztja az is, hogy egy korábbi kormányinfón azt mondta: nem hiszi, hogy nagy mértékben eltérne a kínai vakcina ára a Pfizerétől, ami 30 dollár (cirka 8 800 forint).
Eltért, ezek szerint fölé. A kínai vakcina így nem csak a két generációval újabb Pfizernél drágább, hanem sokkal többe kerül az egy generációval újabb AstraZenecánál és a Szputyiknál is.
Gulyás azt mondta, hogy az ár másodlagos, mert tavaly a járvány naponta 12 milliárdos kárt okozott a gazdaságnak. Ezért bármilyen drágán is veszünk vakcinát, a józan ész határain belül, összeségében még mindig olcsóbb, ha ma tudunk drágább vakcinával oltani, mint esetleg egy hónap múlva egy olcsóbbal.
Szijjártó Pétertől korábban az Index kérdezte meg, hogy mekkora különbség van árban a kínai és az európai uniós közös stratégia keretein belül beszerzett vakcinák ára között. Szijjártó előbb azt válaszolta, hogy „mindegyik olcsóbb annál, mint egy ember élete”, majd a visszakérdezésre, hogy akkor a kínai drágább, mint az uniós vakcina, azt mondta: „a be nem érkezett vakcinánál nincsen drágább”. A kommunikációját ismerve Szijjártó aligha hagyta volna ki a ziccert, hogy olcsóbban vettünk kínai vakcinát, mint ahogy az EU szerzett be nyugatit.
A kínai oltóanyagból már jövő héten érkezik félmillió darab. A beszállítást már korábban engedélyezte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, miután egy kormányrendelet lazított az ellenőrzési szabályokon, és elegendőnek tartotta, ha a vakcinát engedélyezték akár csak egy, az EU-val a csatlakozásról tárgyalásokat folytató országban - ez lenne Szerbia - és beoltottak vele már legalább 1 millió embert. (Az OGYÉI az engedélyt egyelőre nem publikálta a honlapján. Ezt is kikértük közérdekű adatigénylésben, még nem kaptunk választ. Gulyás szerint az oltások beadása előtt majd megjelenik az engedély.)
Hiába az engedély, feltételezhetően a kínai esetében is szükség lesz a beérkező vakcinaszállítmány laboratóriumi vizsgálatára, akárcsak az orosz esetében. Ez a Szputnyiknál 2-3 hetet vett igénybe. Vagyis ha be is érkezik majd a kínai vakcina, azzal még nem kezdenek el oltani a jövő héten. | 50 milliárd forintba kerülhetett a kínai vakcina | A kínai Sinopharm vakcinája lényegesen drágább az orosz Szputnyikénál, Gulyás Gergely „emlékezete szerint” 10 ezer forint fölött van egy oltóanyag ára. A kínai vakcinából 5 millió adagot vettünk. Az így összesen 50 milliárd forint. | null | 1 | https://444.hu/2021/02/11/50-milliard-forintban-kerulhetett-a-kinai-vakcina | 2021-02-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Subsets and Splits