text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
⌀ | description
stringlengths 0
5.51k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 198
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Több mint 120 milliárd forintot fizethetett ki az állam a héten a legutóbb lejárt letelepedési kötvény-sorozat után. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a most december 20-án lejárt ötéves sorozatban ugyanis 335,85 millió euró volt.
A letelepedési kötvények diszkontkötvények, a jegyzésük idején a vásárló nem fizette ki a teljes névértéket, hanem annál alacsonyabb, diszkont árfolyamon jutott hozzá. A futamidő végén az állam a névértéket fizeti ki a vevőknek, így jutnak hozzá - a most lejárt sorozat esetében - az évi 2 százalékos hozamhoz.
A magyar állam persze nem csak ezt a 2 százalékot bukta el az elmúlt öt évben ezeken az eurós kötvényeken. A mostani sorozatot nagyjából 310-315 forint közötti euróárfolyam mellett jegyezték le annak idején, most pedig 360 forint körül van a keresztárfolyam. Vagyis a forint gyengülésén további 15 százalékot veszített az állam öt év alatt.
Csaknem 1 milliárd euró van még bent
A mostani az egyik legnagyobb letelepedési kötvénysorozat azok közül, amelyek még nem jártak le. A tavaly lejárt sorozatban 445,5 millió euró volt, az első, 2018 végén lejárt kötvény után 107,5 millió eurót fizetett az állam. Összesen nyolc letelepedési kötvény-sorozat lejárata van még hátra, ezek névértéke összesen 961,8 millió euró. A papírok negyedévente járnak majd le, a legutolsó kötvényeket 2022 szeptemberének végén kell kifizetnie az államnak.
A letelepedési kötvények forgalmazását 2019-től szüntették be végleg, addigra a konstrukció számos kritikát kapott. Az ellenzői kifogásolták egyebek között azt, hogy a magyar állam 250 ezer, majd később 300 ezer euróért ad letelepedési vagy tartózkodási engedélyt külföldieknek a schengeni övezet területére, holott a kommunikációjában folyamatosan támadja a bevándorlókat. Letelepedési kötvényt viszont kapott a sajtóban megjelent hírek szerint egy korábban elítélt orosz adócsaló, a szír diktátor pénzembere, és az orosz kémelhárítás vezetőjének családtagja is.
A legtöbb bírálatot azonban nem is a letelepedők, hanem a kötvény közvetítésében részt vevő cégek miatt kapta a konstrukció. A kötvényt ugyanis jellemzően offshore cégek árusították, amelyek busásan megszedték magukat a közvetítés során. Az ezzel kapcsolatos adatokat viszont titkolták, a G7 portál is csak hosszú pereskedés után tudta meg, hogy nagyjából 162 milliárd forintot tettek zsebre a kötvények közvetítésével foglalkozó cégek, amiből 60 milliárd forint olyan hozam volt, amit az adófizetők fizettek ki.
A kötvényeket ugyanis a közvetítő cégek diszkont árfolyamon kapták meg, 300 ezer eurós névértékű 2 százalékos kamatú kötvényhez például valamivel több mint 277 ezer euróért jutottak hozzá. A papírokat azonban az állampolgárságért folyamodóknak már a 300 ezer euró névértéken adták tovább, és még közvetítési jutalékot is felszámoltak nekik.
Az állam azt állította, megérte
Az ÁKK mindazonáltal ragaszkodott ahhoz, hogy a letelepedési kötvényt megérte kibocsátani. A program elindításakor megállapított kedvező kamatfeltételeknek köszönhetően számottevően csökkentek az államadósság kamatkiadásai - közölte a központ 2018 októberében, miután napvilágot látott a Transparency International Magyarország (TIM) és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) átfogó kutatása, amely szerint letelepedési államkötvények kibocsátása miatt összesen mintegy 21 milliárd forintot bukott Magyarország.
A lakosság számára elérhető hároméves Prémium euró magyar állampapír (korábban Prémium euró magyar államkötvény) kamata 2013 után végig magasabb kamatozású volt, mint a letelepedési államkötvény hozama. Ráadásul a letelepedési kötvények után jutalékot sem kellett fizetni a forgalmazóknak. Az ÁKK ezért úgy számolta, 2013 és 2017 között több mint 9,6 millió eurót takarított meg az állam azzal, hogy a Prémium euró magyar állampapír helyett letelepedési magyar államkötvényt bocsátott ki. | Az állam 121 milliárd forintot fizetett ki bevándorlóknak | Lejárt egy újabb letelepedési kötvénysorozat. Az állampapírt öt éve bocsátották ki, 335,85 millió euró volt a sorozatban. Az állam most a 2 százalékos kamaton felül a csaknem 15 százalékos árfolyamveszteséget is kifizetheti a befektetőknek. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/letelepedesi-kotveny-lejarat-120-milliard-forintot-fizetett-ki-az-allam-akk-allampapir-migracio-bevandorlas.720049.html | 2020-12-23 14:46:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
2020.12.14. 12:10
A szlovák politika és üzleti világ bűnös összefonódásának legújabb jelképe a magyar miniszterelnökhöz közeli vállalkozókkal is üzletelt.
Kajakkal közlekedni Budapesten? – a „katasztrófaturista" Földes András árvízi filmje
2024.01.10. 18:301 perc
Veszélyes káosz alakulhat ki Amerikában, ha a legfelsőbb bíróság nem dönt időben Trump indulásával kapcsolatban
2024.01.07. 17:105 perc | Magyarországig érnek a szlovák korrupciós ügy szálai | Az Orbán-kormányhoz közel álló vállalkozók eddigi egyik legnagyobb külföldi felvásárlása volt az, amelyet a most lekapcsolt szlovák milliárdossal, Jaroslav Hascákkal kötöttek. A Penta-csoport éppen vevőt keresett a Prága melletti repülőgépgyárra, az Aero Vodochodyra, amikor Orbán Viktor egyik fürkésze, Tombor András arra portyázott, és bejelentkezett az üzletre. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202050_emberszabasu_uzletek | 2020-12-14 13:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A koronavírus-járvány második hullámának közepén jelentették be, hogy a TV2 eddigi műsorgyártója, az IKO tulajdonrészt szerzett a TV2-t - és még számos más kisebb adót - üzemeltető TV2 Média Csoport Zrt.-ben. A bejelentés szerint az IKO tulajdonrésze 24,2 százalék lett.
A hír különösebb érdeklődést nem váltott ki, ám ha mögé nézünk, kiderül, hogy nemcsak ennyi történt.
Az eddigi sejtés, miszerint a csatorna valójában Mészáros Lőrincé, az IKO megjelenésével, ha hivatalossá nem is vált, de megerősödött.
A TV2 tulajdonosi hálója eddig sem volt egyszerű, cégek sorozatának tulajdonosi hátterét kellett felfejteni ahhoz, hogy eljussunk a végső tulajdonosokig. A háló pedig az IKO színre lépésével, ha lehet, még bonyolultabbá vált - de szerencsére nem megfejthetetlenné. | Új óriáshitel a TV2-nél, és közben Mészáros Lőrinc is közelebb került a csatornához | Az IKO tulajdonrészt szerzett a TV2-t – és még számos más kisebb adót – üzemeltető TV2 Média Csoport Zrt.-ben. Az IKO tulajdonrésze 24,2 százalék lett. A közpénzen finanszírozott hirdetéseken keresztül az adófizetők állják majd a TV2 és az IKO hiteltörlesztésének egy részét (is). A TV2 már külföldön is terjeszkedik, 5 millió euróért (1,76 milliárd forint) megvették a szlovén Planet TV-t, így akár az is lehet, hogy a külföldi terjeszkedésre kell ez a hatalmas összeg. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20201215_tv2_iko_hitelek#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_12_15&utm_content=hvg360 | 2020-12-15 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze. | 300 milliárdot elköltött a külügy, majd kitették Mészáros volt emberét | A miniszter futsalos csapattársai után az elmúlt évben egy focistafeleség borzolta a kedélyeket a külügyben, konkrétan annak két cégénél. Kővári Ágnes először az Eximbanknál próbált szerencsét a nemzetközi üzletfejlesztési igazgatói poszton, ahová a felcsúti milliárdos bizniszéből, a 2Rule sportszermárka gyártójától érkezett. Tevékenysége során csak a legkisebb cégeknek szánt, mindössze 2 milliárd forintos keretből gazdálkodó exporttámogatás kedvezményezettjeinek névsorát tették közzé, a többi pénz sorsa egyelőre homályba vész. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202051_kofamerlegen_adiplomacia | 2020-12-17 07:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Több olyan „nagy horderejű ügyben” is büntetőfeljelentést tett Budapest VII. kerületének önkormányzata, amelyek 2010 és 2019, a fideszes vezetés idején történtek a városrészben – jelentette be Erzsébetváros polgármestere.
Niedermüller Péter pártja, a Demokratikus Koalíció közösségi oldalára feltöltött videóban emlékeztetett: a tavalyi önkormányzati választások előtt ígéretet tett arra, hogy visszamenőlegesen fel fogja tárni a Fidesz korrupciós ügyeit, ezért megválasztása után szerződést kötött a Czeglédy és Társa Ügyvédi Irodával, hogy világítsák át az elmúlt évek önkormányzati gazdálkodását.
A polgármester részletesebben csak egy üggyel kapcsolatos vizsgálatot ismertetett, amelyet „az egyik legnagyobb ingatlanpanamának” nevezett. Bejelentésében azzal vádolta meg a volt fideszes városvezetést, hogy
egy több mint egymilliárd forint értékű ingatlanegyüttest összesen 300 millió forintért játszott át egy ingatlanbefektető kezére”,
amivel Erzsébetváros lakosságát, az önkormányzatot 800 millió forint veszteség érte.
Niedermüller hangsúlyozta, hogy a rendőrség a csalásról, hivatali visszaélésről és hűtlen kezelésről szóló feljelentése alapján megkezdte a nyomozást.
A polgármester arról is beszélt, hogy „tolvajoknak, bűnözőknek és korrupt politikusoknak Erzsébetvárosban nincs helyük, ezeknek az embereknek a börtönben van a helyük”, politikai hovatartozásuktól függetlenül.
Hozzátette még, hogy hamarosan újabb korrupciós ügyeket hoz nyilvánosságra. | 800 milliós ingatlanpanama miatt tett feljelentést Erzsébetváros polgármestere | Több olyan „nagy horderejű ügyben” is büntetőfeljelentést tett Budapest VII. kerületének önkormányzata, amelyek 2010 és 2019, a fideszes vezetés idején történtek a városrészben | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20201104_niedermuller_peter_erzsebetvaros_fideszes_vezetes_feljelentes_rendorseg | 2020-11-04 16:30:00 | true | null | null | HVG |
800 millió forintos vesztegetéssel gyanúsítanak egy nyíregyházi vállalkozót – erről adott ki közleményt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség. A közleményben nem nevesítik, de az ügy részletei alapján egyértelmű, hogy Bige Lászlóról van szó.
Az ügyészség azzal gyanúsítja: éveken át arra adott utasítást, hogy nagy mennyiségben minősítsenek selejtesnek olyan termékeket, amelyek valójában jók voltak, de így csökkentett áron adták el azokat a kereskedőknek. A kereskedők aztán piaci vagy ahhoz közeli áron tudták értékesíteni a termékeket. Mivel Bigét nem nevezték meg, nem írhatták le, hogy mi ez a bizonyos termék, de a vegyipari vállalkozó műtrágya eladásában érdekelt.
A gyanú szerint az egyik kereskedő cég vezetőjével arról is megállapodott a vállalkozó, hogy a valótlanul selejtesnek minősített termék értékesítése után a vételár egy részét készpénzben visszakapja. Összesen több mint 800 millió forint vesztegetési pénzt vett át, és közel 2 milliárd forinttal károsította meg a saját cégét – írja az ügyészség.
A közlemény szerint indítványozták a gyanúsított letartóztatását, mert a bűncselekmény büntetési tétele 5 és 10 év közötti szabadságvesztés, és fennáll a szökés vagy a tanúk befolyásolásának veszélye. | Rács mögött tartaná az ügyészség Bige Lászlót | Részletezte az ügyészség, mivel gyanúsítják a vállalkozót. Azt kérik, hogy ne engedjék szabadon, mert fennáll a szökés vagy a tanúk befolyásolásának veszélye. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20201217_ugyeszseg_bige_laszlo | 2020-12-17 12:17:00 | true | null | null | HVG |
Az ügyészség szerint Simonka György pénzt ajánlott a számára kedvező tanúvallomásokért
Kétrendbeli vesztegetéssel gyanúsítják Simonka Györgyöt, a legfőbb ügyész ezekben az ügyekben is kérte, hogy adják ki a képviselő mentelmi jogát.
Polt Péter legfőbb ügyész azt kérte, hogy újabb ügyek nyomozása miatt függessze fel a parlament Simonka György mentelmi jogát.
A fideszes képviselő és társai ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat még 2019-ben. Abban az ügyben már kiadta a parlament a mentelmi jogát.
Csakhogy a megalapozott gyanú szerint Simonka azután, hogy tudomást szerzett a büntetőeljárás megindításáról, pénzért azt akarta elérni, hogy az egyik őrizetbe vett gyanúsított ne tegyen rá terhelő vallomást, illetve, hogy az egyik tanú előre megbeszélt tartalmú vallomást tegyen.
Ez kétrendbeli, vesztegetés hatósági eljárásban bűntettének megállapítására lehet alkalmas, de csak akkor folytathatják le az eljárást, ha ebben az ügyben is kiadják Simonka mentelmi jogát.
2020. október. 13. 06:07 Szlavkovits Rita Vállalkozás
Milliárdok vándorolnak Simonka György hátországában
A járványra hivatkozva uniós milliárdokat csoportosított át civilektől a kórházakhoz a Békés megyei önkormányzat, az egyik kedvezményezett alapítvány alapítói között van Simonka György is, akinek kedden folytatódik a büntetőpere. Míg a megvádolt politikus bázisán pályázatokat adnak vissza, addig a megyei önkormányzat osztogat, de most másoknak.
2020. október. 13. 14:03 Balla Györgyi Gazdaság
Mindent tagadott a bíróságon Simonka György
Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelyben Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják. | Az ügyészség szerint Simonka György pénzt ajánlott a számára kedvező tanúvallomásokért | Kétrendbeli vesztegetéssel gyanúsítják Simonka Györgyöt, a legfőbb ügyész ezekben az ügyekben is kérte, hogy adják ki a képviselő mentelmi jogát. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20201217_ugyeszseg_Simonka_Gyorgy_tanuvallomasok | 2020-12-17 09:16:00 | true | null | null | HVG |
A bíróság úgy találta, Bige szabadlábon akadályozná a büntetőeljárást, attól viszont nem tartottak, hogy elrejtőzne vagy elszökne, hiszen azt az elmúlt hónapokban bőven megtehette volna. Az ügyészég egyébként 800 millió forintos vesztegetéssel gyanúsítja Bige Lászlót, mondván, leértékelten adott el jó minőségű műtrágyát nagykereskedőknek, akik aztán azt piaci áron értékesítették tovább, a hasznon pedig osztoztak a vállalkozóval. Ezzel úgymond a saját cégét, a piacon vezető szerepet játszó Nitrogénművek Vegyipari Zrt.-t károsította meg. A társaság közleményben állt ki a kedden őrizetbe vett tulajdonos-vezető mellett.
„Az ügyészség a mostani gyanúsításban egy kereskedővel folytatott ügyleteket emelt ki, amelyek 2011 és 2016 között zajlottak” – mondta lapunknak Zamecsnik. A vesztegető partner azonban nem gyanúsított, aminek az lehet az oka, hogy együttműködik a hatóságokkal. A kiléte titkos, de a hvg.hu információi szerint egy évente több milliárd forint forgalmú, tatai nagykereskedő cégről, illetve annak tulajdonosáról van szó.
Bige egyébként a büntetőeljárás másfél évvel ezelőtti kezdete óta tagadja, hogy törvénytelenséget követett volna el, szerinte az ügy hátterében az áll, hogy valakik tönkre akarják tenni és bagóért megszerezni a vállalkozásait. Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy megüzenték neki, amennyiben nem hagyja el az országot, börtönben fog ülni. Bizonyára nem véletlen egyébként, hogy Bige pont a mostani letartóztatása előtt hozta nyilvánosságra, hogy a Nitrogénművek számára 2020 a legsikeresebb esztendők közé fog tartozni üzleti és pénzügyi szempontból egyaránt. Az évi 80–90 milliárd forintos árbevétellel bíró társaság 2018-ban még 15 milliárd forintos veszteséget termelt, tavaly viszont már 800 millióval nyereséges volt. A cégnek ugyanakkor 130 milliárd forintot meghaladó, a saját tőkéje háromszorosára rúgó kötelezettségei voltak 2019 végén.
Nem ez az első vizsgálódás Bige cégeinél
Sorozatos támadások érték Bige vállalatait (nemcsak a péti, hanem a szolnoki gyárát is) az elmúlt két évben; egymást érték a versenyhatósági, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos vizsgálatok. Az egyik helyszíni környezeti ellenőrzés során a szolnoki üzemét tavaly átmenetileg be is zárták.
A Gazdasági Versenyhivatal pedig több mint két éve vizsgálja a magyar műtrágyapiac legnagyobb szereplőit kartellezés – például az unióból érkező importot alacsony árakkal ellehetetlenítő kereskedés – miatt, amibe akár a Bige-féle gyanúba keveredett ügylet is belefér. Az eljárásnak azonban máig sincs eredménye, a hatóság a hvg.hu mai megkeresésére annyit válaszolt, hogy az eljárás még folyik, s ők nem eddig nem tettek feljelentést senki ellen.
A hazai műtrágyapiacon három nagy szereplő játszik még, amelyek érdekeltek lehetnek a piacszerzésben. Andrej Babis cseh kormányfő Agrofert nevű cégcsoportja, amelynek Szlovákiában van is már egy műtrágyagyára; Csányi Sándor OTP-vezér évi 300 milliárd forintos árbevételt elérő KITE integrátormamutja; valamint az agrárszektorba búzakeményítő- és izocukorgyár révén betüremkedő, befolyását e szektorban is folyamatosan növelő Mészáros Lőrinc.
Jóllehet a vadászszenvedélyük közös, Csányi és Bige több mint egy évtizede ádáz üzleti ellenfelek. A bankvezér egykor részese volt a műtrágya-birodalom felépítésének. Az Erdélyből áttelepült, gyógyszervegyész végzettségű, a műtrágya-kereskedést a kilencvenes években romániai importtal kezdő Bige mindkét nagy magyarországi gyárát az OTP hiteléből vette meg (a szolnokit 1997-ben, a pétit 2002-ben), s a bank képviselői eleinte a gyárakat tulajdonló vállalkozások vezetésében is részt vettek. Egy évtizeddel később, 2008-ban azonban – máig tisztázatlan okok miatt – megromlott köztük a viszony, s az OTP leállt a Bige-csoport hitelezésével, bajba sororva ezzel a vállalkozót. Bige birodalmát akkor a Gyurcsány-kormány mentette meg, az állami MFB Bank kölcsönével. A hatalom jóindulatára most aligha számíthat. Bige ugyan eddig mindig ügyes válságmenedzsernek bizonyult, s üzleti kapcsolatai szerint soha nem válna meg a vállalataitól, csakhogy a NER-rendszerében ellene szól, hogy – mint az őt ismerők mondják róla – „nem dörgölőzik a politikához”. | Bige László nem hagyhatja el a birtokát | Első fokon bűnügyi felügyelet alá helyezték a „műtrágyakirály” Bige László százmilliárdos nagyvállalkozót. Ezt azt jelenti, hogy egyelőre csak engedéllyel hagyhatja el a Nyíregyháza külső területén lévő több hektáros birtokát. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20201217_Bige_Laszlo_nem_hagyhatja_el_a_birtokat | 2020-12-18 08:51:00 | true | null | null | HVG |
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint saját tagságát és a közvéleményt is megtévesztette a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mivel a párt gazdálkodása 2017-ben és 2018-ban sem volt átlátható és elszámoltatható. Az ÁSZ az erről szóló vizsgálata eredményét pénteken tette közzé.
Az ÁSZ közölte: a Jobbik 2017-2018-ban több mint 1,4 milliárd forint közpénzt kapott, de a párt 2017-es és 2018-es pénzügyi kimutatása sem mutat megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról.
["Alapvető szabályokat nem tartottak be" - A Jobbik vegzálásáról és a Momentum büntetéséről kérdeztük az ÁSZ-t]
Kiemelték: a Jobbik nem tett eleget a közélet tisztaságára vonatkozó alaptörvényi követelménynek és törvényi előírásoknak, így nem zárható ki, hogy nem engedélyezett források felhasználásával tisztességtelen előnyhöz juthatott más pártokkal szemben.
Úgy vélték, a Jobbik elnökének a jelentéstervezetre adott észrevételei nem voltak megalapozottak, illetve az ellenőrzés több megállapítását nem vitatta. Az ÁSZ a feltárt szabálytalanságok kijavítása érdekében 11 javaslatot fogalmazott meg a Jobbik elnökének, akinek ezek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
A jelenlegi, 2017-2018-ra kiterjedő ellenőrzés során feltárt jellemző szabálytalanságok 2005 óta visszatérően megjelentek a párt gazdálkodásában. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a Jobbik a gazdálkodásának legtöbb területén nem gondoskodott az ÁSZ által már korábban is feltárt hibák kijavításáról, a párt gazdálkodása törvények szerinti átlátható és elszámoltatható gazdálkodásának helyreállításáról sem, annak ellenére, hogy ezt a párt a korábbi számvevőszéki jelentésekben foglalt megállapításokra készített intézkedési terveiben vállalta – olvasható az ÁSZ közleményében. | Az ÁSZ vizsgálódott és megint szabálytalanságokat talált a Jobbiknál | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint saját tagságát és a közvéleményt is megtévesztette a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mivel a párt gazdálkodása 2017-ben és 2018-ban sem volt átlátható és elszámoltatható. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20201218_asz_allami_szamvevoszek_jobbik_gazdalkodas | 2020-12-18 16:33:00 | true | null | null | HVG |
Egy kis útfelújítás Soltvadkerten, egy nagyobb Mórahalmon, megint egy másik Bugacon. A Magyar Közút országosan sok-sok ezer kilométernyi utat kezel és üzemeltet, munka pedig mindig van – és a hazai utak állapotát ismerve még sokáig lesz is.
A cég az útfelújítási, karbantartási munkákra közbeszerzéseken választja ki a megfelelőnek ítélt vállalkozókat. A menet már hosszú évek óta ugyanaz: először egy nagy, nyílt tendert írnak ki, amelyre bárki jelentkezhet, ezen választanak ki néhány céget, amelyek ezután egyesével, de már csak egymás közt újra versenyezhetnek a megbízásokért.
Ezek között van olyan, amely csak néhány milliós tétel, de akadnak félmilliárdos összegű "altenderek" is.
Hasonló közbeszerzést legutóbb a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) bonyolított le, az Európai Unió pedig nem győzött ellene tiltakozni. Az EU legfőbb kifogása az volt, hogy ezzel a módszerrel lényegében előre felosztják a piacot, hiszen később más már nem kaphat megbízást. Legjobb tudomásunk szerint a Magyar Közút tenderei ellen nem emeltek kifogást, pedig azoknál is ugyanezt a módszert alkalmazzák.
A cég december elején hirdetett nyertest például a legutóbbi gigatenderén. A közbeszerzésből kiderül, a Magyar Közút csaknem 400 milliárd forintot (egészen pontosan 393,699 milliárd forintot) tervez a jövőben elkölteni útfelújításokra az ország 6 régiójában. A munkákra régiónként 1-1 nagy közbeszerzést írtak ki, a 6-ból 4-en pedig a Duna Aszfalt is befutott nyertesként.
Az Észak-Alföldi régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., KE-VÍZ21 Zrt., Zemplénkő Kft., Strabag Kft. – 62,163 milliárd forint
A Dél-Alföldi régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., Strabag Kft., Soltút Kft. – 62,163 milliárd forint
A Közép-Dunántúli, Közép-Magyarországi régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., Colas Zrt., Soltút Kft. – 82,884 milliárd forint
A Nyugat-Dunántúli régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., Strabag Kft., Colas Zrt. – 62,163 milliárd forint
Az Észak-Magyarországi régió nyertesei: Colas Zrt., Swietelsky Kft., HE-DO Kft. – 62,163 milliárd forint
A Dél-Dunántúli régió nyertesei: Strabag Kft., EuroAszfalt Kft., Soltút Kft. – 62,163 milliárd forint
A Duna Aszfalt által elnyert területeken a tenderek becsült értéke összesen 269,373 milliárd forint, a munkák pedig bőven a választások után érnek majd véget. A közbeszerzés által lefedett időszak ugyanis 2020–2024, ami annyit jelent, hogy egy esetleges kormányváltás után is ugyanezek a cégek versenghetnek majd egymás között a munkákért.
A Duna Aszfaltnak nemcsak ezért siker ez a tender, azért is, mert most 4 régióban sikerült nyernie. Az előző ugyanilyen közbeszerzésnél még "csak" kettőn futott be (akkor a szintén a cégcsoportba tartozó Hódúttal közösen). Az egyik a Dél-Alföldi régió volt, ahol rajtuk kívül még a Soltút–Euro Aszfalt konzorcium, valamint a Swietelsky nyert. A másik régió a Nyugat-Dunántúli volt, itt a Duna Aszfalt–Hódút páros mellett ugyancsak a Swietelsky nyert, valamint egy, a Strabag-cégekből álló konzorcium. Itt tehát ugyancsak három csoportosulás között oszlottak meg a munkák. Legalábbis elméletben.
Számításaink szerint ugyanis azokon a tendereken, amelyeken a Duna Aszfalt–Hódút páros is elindult, igen jó arányban meg is nyerte. Mintegy 200 altendert néztünk át, ezeken a Duna Aszfalt–Hódút volt az egyik versenyző, mellette pedig majdnem minden esetben ott volt a többi versenytárs is.
Összesen 57 milliárd forintnyi munkáról van szó, ennyire pályázott tehát a Duna Aszfalt–Hódút páros, ennek az összegnek pedig majdnem a 60 százalékát, összesen 33 milliárd forintot sikerült is megnyernie. A Strabag 9,6 milliárd forintnyi munkát tudott elhappolni a Duna Aszfalt elől, a Swietelsky 8,2 milliárd forintnyit, míg a Soltút–EuroAszfalt 6,4 milliárd forintnyit.
Ha tehát az arányok ugyanezek maradnak, akkor Szíjj cégénél méltán bonthatnak pezsgőt a közbeszerzés végén. Pénzben mindenesetre addig sem lesz hiány: a Duna Aszfalt 2019-ben 24,3 milliárd forint nyereséget termelt, bevétele közelítette a 160 milliárd forintot. | NER-karácsony: 270 milliárd forintos közbeszerzésen futott be a Szijjártót jachtoztató Szíjj László cége | A Magyar Közút 2024-ig, tehát bőven a választások utánig biztosíthat munkát Szíjj László Duna Aszfaltjának.
Egy kis útfelújítás Soltvadkerten, egy nagyobb Mórahalmon, megint egy másik Bugacon. A Magyar Közút országosan sok-sok ezer kilométernyi utat kezel és üzemeltet, munka pedig mindig van – és a hazai utak állapotát ismerve még sokáig lesz is.
A cég az útfelújítási, karbantartási munkákra közbeszerzéseken választja ki a megfelelőnek ítélt vállalkozókat. A menet már hosszú évek óta ugyanaz: először egy nagy, nyílt tendert írnak ki, amelyre bárki jelentkezhet, ezen választanak ki néhány céget, amelyek ezután egyesével, de már csak egymás közt újra versenyezhetnek a megbízásokért. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20201218_ner_duna_aszfalt_magyar_kozut | 2020-12-18 08:46:00 | true | null | null | HVG |
A Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte konzorciumban a Tatabányán épülő sportcsarnok földmunkáihoz kapcsolódó tendert – szúrta ki a K-Monitor. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégét hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban választották ki a 2,78 milliárd forintos munkára.
A pályázatot a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írta ki. Az Átlátszó idézi a BMSK indoklását arra, hogy az uniós pénzek költéséről miért hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárással döntöttek:
mert a "kézilabdatörvény" alapján jogosultak voltak rendkívüli sürgősségre alapított hirdetményt közzétenni.
A munkálatok ugyanis kapcsolódnak a 2022. évi magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda-Európa-bajnoksággal kapcsolatos beruházásokhoz.
A különlegesen gyors közbeszerzést lehetővé tevő eljárási szabályokról szóló törvényjavaslatot 2019 márciusában fogadták el. Ennek értelmében három eseményhez kapcsolódóan nemcsak gyorsabban, de akkor is megköthető egy-egy szerződés, ha a meghívott ajánlattevő szabálytalanságot vett észre.
A Fejér B.Á.L. építi egyébként magát a tatabányai csarnokot is az Építő és Épületkarbantartó Zrt.-vel közösen, nettó 18 milliárd 557 millió forint értékben. A létesítmény hasznos alapterülete meghaladja majd a 19 ezer négyzetmétert, 6 ezer fő befogadására lesz alkalmas. | 2,7 milliárdos közbeszerzésen segítette győzelemhez Mészáros gyerekeinek cégét a "kézilabdatörvény" | A tatabányai kézilabdacsarnoknál végezhet földmunkát a Fejér B.Á.L. Zrt.
A Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte konzorciumban a Tatabányán épülő sportcsarnok földmunkáihoz kapcsolódó tendert – szúrta ki a K-Monitor. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégét hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban választották ki a 2,78 milliárd forintos munkára. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20201223_kezilabda_2022_tatabanya_sportcsarnok_meszaros_milliard_kozpenz | 2020-12-23 16:36:00 | true | null | null | HVG |
Egy Paul & Shark márkájú pulóvert akár több mint 100-120 ezer forintért lehet megvásárolni, a Szefo Zrt-nél nagyjából ennyi pénzt keresnek havonta azok, akik megvarrják őket. A hatvan százalékban megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató állami cég a bérköltségek nagy részét támogatásból fedezi, de a Szeged-Csanádi Egyházmegye is beszállt már 2017-ben 265 millió forintos kölcsönnel a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának finanszírozásába. Az egyházmegye jövő év elején veheti át az államtól a céget.
Az 1953-ban alakult vállalat nem változtatott azon, hogy elsődlegesen a valamilyen oknál fogva csökkent, vagy megváltozott munkaképességűeknek nyújtson lehetőséget arra, hogy dolgozhassanak. Eredetileg selejt, vagy hulladék anyagokat tettek újrahasznosíthatóvá, innen is a cég fonalmentő elnevezése, ahogy a szegediek még gyakran ma is így nevezik a vállalatot. A Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt jelenleg állami tulajdonban van, több telephelyen is működik, vannak részlegei Hódmezővásárhelyen, Szentesen, de Sárrétudvaron is.
A Szefo Zrt. már hosszú évekkel ezelőtt beszállítója lett az olasz DAMA SpA-nak, majd a vitorlássport ruházati márkákat forgalmazó céggel 2012-ben egy tíz évre szóló megállapodást is kötöttek. Azt megelőzően évente 200 ezer darabot gyártottak az olasz cégnek, ezt növelték volna évi 250 ezerre. Ez a 35 millió eurós megállapodás fejlesztéseket is generált, a szerződés 2022-ben jár le. Az állami cég villamos berendezések, alkatrészek összeszerelésére is kötött bérmunka-megállapodást, szintén 2012-ben, a külföldi tulajdonú Legrand Zrt-vel. A Szefo Zrt árbevételének a közel 60 százaléka, 605 millió forint az olasz megrendelésből, majdnem 25 százaléka az összeszerelő bérmunkából, és kisebb része, 161 millió forint az itthoni megrendelésekből származott 2019-ben a cég szeptemberben leadott beszámolója szerint.
Ez utóbbiban a Nemzeti Sportmárka Zrt. már csak 330 ezer forint értékben gyártathatott le termékeket, pedig a beszámoló szerint 60 millió forintos megrendelést terveztek 2019-re, ami a háromszorosa az előző évi teljesítésnek. Úgy tűnik, hogy a magyar sportmárka gyártása itt megfeneklett, viszont új, reményteljes megrendelőként említik a beszámolóban a Nanushka Zrt-t, bár a termékek részletes ismertetéséből, hogy mekkora megrendelést teljesíthetett a Szefo Zrt, kimaradt a a vállalkozás.
Éppen egy évvel ezelőtt, amikor bejárta a sajtót, hogy az angol hercegné kabátját Berettyóújfalun varrták, írt a hvg.hu arról, hogy a magyar textiliparban nem annyira szokatlan, hogy ismert márkák elkészítésében közreműködnek. A cikkben a Magyar Könnyűipari Szövetség is megszólal, az ő adataik szerint a hazai ruhaiparban közel 4100 vállalkozás kicsivel több mint 18 ezer embert foglalkoztat. A nagyrészt 10 embernél kevesebb embert foglalkoztató, sokszor az ország legszegényebb vidékein működő cégek leginkább felsőruházatot és munkaruhákat állítanak elő – sokszor bérmunkában, nem ritkán világmárkák számára. Mindeközben sem a díjazás, sem maga a foglalkozás nem túl vonzó: a minimálbér környékén rögzítettek a fizetések, eközben a munka bonyolult, precizitást és odafigyelést igényel, ráadásul ott van az állandó nyomás, hogy a dolgozó teljesítse a napi normát. Nyáron a vásárosnaményi varrónők tüntettek, mert a külföldi tulajdonos nem tudott biztosítani megrendelést, ugyanakkor nem is bocsátotta el őket, így fizetés nélkül maradtak, a maszkok gyártása sem húzta ki őket a csávából. A Dubajban bejegyzett vállalkozás ellen novemberben felszámolási eljárás indult. Ehhez képest biztonságos üzemnek tűnik a szegedi állami vállalat.
A nyugat-európai divatmárkák „összeszerelésében” ügyködő vállalkozások sorába illeszthető az állami vállalat is, itt még a béreket sem kell kigazdálkodni teljes egészében, hiszen az állam részben fedezi a bérköltségeket, ami az egyházi fenntartással sem fog változni nagy valószínűséggel. Az persze kérdés, hogy az olaszokkal kötött megállapodás lejártával, vajon a hazai márkák elárasztják-e megrendelésekkel az egyházi fonalfeldolgozót.
Megkerestük a Szefo Zrt. vezérigazgatóját, hogy a beszámolóban leírtak szerint vajon milyen megrendelésekkel számolnak a Nanushka részéről, tervezik-e a 2Rule márka további gyártását, annak növelését, illetve mikor veszi át a Szeged-Csanádi Egyházmegye az állami vállalatot. A tíz napja elküldött emailre ugyan nem jött válasz, de a vezérigazgató telefonon annyit mondott: a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyására várnak, ezt követően küldik meg azokat, valamikor jövőre. | Menő divatmárkát gyártó céget kapott az államtól a szegedi püspök | Egy márkás pulóver áráért dolgoznak egy hónapig abban a cégben, amelyet ingyen kapott meg a szegedi egyházmegye. A kötöttárugyárban zömében megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak, ahol jobbára vitorlázók sportruházatának darabjait, olasz megrendelésre szállítják. A 2Rule márkának 2019-ben nem jött be a Szefo Zrt, de a Nanushka új megrendelő lehet a gyárban. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20201224_szefo_ipar_szeged_csanadi_egyhazmegye | 2020-12-24 08:18:00 | true | null | null | HVG |
önkormányzatok;
2020-12-28 07:00:00
Gyanús ügyek sorát hagyta örökségül a Fidesz
Hűtlen kezelés, korrupció, túlárazás. Némelyik fővárosi kerületben milliárdos visszaélések nyomára bukkantak a kormánypárt veresége után.
Tíz olyan kerület van Budapesten, ahol a korábbi fideszes polgármesterrel szemben ellenzéki jelölt győzött az önkormányzati választáson 2019 októberében. Körkérdésünkben arra kerestünk választ, hogy az új, ellenzéki vezetésű önkormányzatok találtak-e szabálytalanságokat, ha igen, milyen eljárásokat indítottak.
A XVIII. kerületben (Pestszentimre és Pestszentlőrinc) Szaniszló Sándor váltotta Ughy Attilát. Az átvilágítással járó munka nagyságrendjét jelzi, hogy csak az önkormányzat legnagyobb vállalatánál több mint 10 ezer szerződés keletkezett a korábbi időszakban – derült ki abból a beszámolóból, amit a polgármester nevében Kőrös Péter alpolgármester küldött lapunknak.
Végül mintegy 450 szerződést ítéltek olyannak, amely alaposabb vizsgálatot igényel. Eddig két büntetőfeljelentést tettek, a hatóságok elrendelték a nyomozást. Az alpolgármester közlése szerint a „gyanús szerződésekben vizsgált ügyek nagyságrendje milliárdos”, pontos összeget várhatóan tavasszal tudnak mondani.
A főváros VI. kerülete, Terézváros – ahol Soproni Tamás fölényesen nyert Hassay Zsófia ellen – a nyugalom szigetének tűnik. „A terézvárosi polgármesteri hivatalban nem volt ilyen ügy, így nem indult eljárás sem” – tájékoztatták lapunkat. Igaz, a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. átvilágítása csak az év végén zárul le.
A szomszédos VII. kerületben, a Niedermüller Péter vezette Erzsébetvárosban viszont (lásd keretes írásunkat) csapkodnak a villámok. A VIII. kerületben, Józsefvárosban szintén: itt Sára Botond helyett Pikó Andrást választották polgármesterré.
Nem igaz, hogy a Fidesz jó anyagi helyzetben adta át a kerületet – kezdődött a józsefvárosi önkormányzat válasza. Jelentős vagyonfelélés történt, 2010-2019 között összesen közel 13 milliárd forint értékben adtak el ingatlanokat a kerületben. A „haveri állások és megbízások” megszüntetése után a mostani önkormányzat lényegesen kevesebbet költ megbízásokra, ügyvédi díjakra, reprezentációs költségekre vagy PR-kiadásokra: ezzel évi 160 millió forintot takarít meg.
A Józsefváros újság szerkesztőségében „kibelezett számítógépek, letörölt szoftverek fogadtak minket”. Ebben az ügyben rendőrségi nyomozás folyik. Az önkormányzat megszüntette az együttműködést a „Fidesz fiókszervezeteként működő polgárőr egyesülettel”, amelynek tagjai „fizetett magánhadseregként szorgoskodtak” az elmúlt évek kampányaiban.
Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt-nél végzett belső vizsgálat szerint több ügyben felmerült a hűtlen kezelés gyanúja, az önkormányzat meg fogja tenni a büntetőfeljelentéseket. Felmondták a szerződést a Mészáros Lőrinc 50 százalékos tulajdonában lévő alkuszcéggel, ahogyan a „túlárazott, korrupciógyanús” közétkeztetési szerződést is. Utóbbi miatt az önkormányzat komoly közbeszerzési bírságot kapott, de Pikó Andrásék úgy számolnak: a „politikai büntetéssel” együtt is megspórolnak több mint 100 millió forint közpénzt, olcsóbb és jobb közétkeztetést biztosítanak.
Vihar dúl a IX. kerületben, Ferencvárosban is. Baranyi Krisztina, a Bácskai Jánost váltó polgármester kérdésünkre megjegyezte, hogy – bár folyamatosan vizsgálják a Fidesz idején kötött szerződéseket és azt, milyen módon „folyattak ki közpénzt a kerületből” – az ügyek bizonyítása nagyon nehéz, néha lehetetlen.
Két feljelentést tettek a rendőrségen. A Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. esetében alapos a gyanú, hogy a cég több mint 32 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az önkormányzatnak, amikor különböző munkákat – lomtalanítás, szemétszállítás – külsősökkel végeztetett: annak ellenére, hogy maga is rendelkezett a szükséges munkaerővel és gépekkel.
A másik feljelentés egy frekventált helyen lévő ingatlan hasznosítása miatt született. A kerület vagyonkezelő cégének korábbi vezetője fillérekért adott bérbe egy 200 négyzetméteres ingatlant egy baráti vállalkozónak, aki papíron európai uniós információs pontot, a valóságban drága éttermet üzemeltetett a bérleményben.
Jogászok vizsgálják az egyik helyi fideszes politikus esetét. Az illető – a gyanú szerint – önkormányzati mandátumával visszaélve éveken keresztül elintézte, hogy azok a lakóépületek kapjanak vissza nem térítendő felújítási támogatást, amelyeknek történetesen ő a társasházi közös képviselője. Tagja volt az erről döntő bizottságnak, lakóháza és cégének székhelye is kapott ilyen támogatást.
Kiss László a III. kerületben, Óbuda-Békásmegyeren tudott nyerni Bús Balázzsal szemben. Az új polgármester hónapokig tartó belső vizsgálatot zárt le kora ősszel: egy óvónő éveken át pornográf felvételeket készített több rábízott óvodásról. A részletekről tájékoztatták ugyan a korábbi önkormányzati vezetést, „ám ők semmit sem tettek”. Több önkormányzati fenntartású cég felügyelő bizottságában is vizsgálatok folynak a III. kerületben, ezek még nem zárultak le.
Újbudán, a XI. kerületben Hoffmann Tamás helyett László Imre lett a polgármester. Az önkormányzat tulajdonában álló vállalatok, valamint a Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat ellenőrzése során számos szabálytalanságot tárt fel az átvilágítást végző cég: megalapozott gyanú esetén büntetőfeljelentést és peres eljárásokat kezdeményez az újbudai önkormányzat.
A legnagyobb sajtóvisszhangot az egyik nonprofit kft. volt vezetőjének ügye váltotta ki. Az ügyvezető az elmúlt években közel 25 millió forintot költött el a cég kasszájából Las Vegas-i, szingapúri és londoni utazásokra. Az Egyesült Államokban háromszor is járt, legutolsó útjára 4,1 millió forintot fizettetett ki.
Az önkormányzat szerint „intellektuális közokirat-hamisítás történt”, amikor az előző polgármester a számára vesztes választás után értékesített egy ingatlant, egy másikat pedig bérbe adott.
Terjedelmes a lista az I. kerületben is, ahol Váradiné Naszályi Márta győzte le Nagy Gábor Tamást. A Széchenyi Bankkal kötött önkormányzati szerződés 500 millió forintos veszteséggel járt, a Red Bull közterület-használati díjának kedvezménye révén 130 milliós kár keletkezett, a bérlakásállomány üzemeltetésének deficitje évi 5-600 millió hiányt jelentett.
A ki nem adott és áron alul kiadott helyiségek bérleti díjából származó hiány összege 100 milliós, az áron alul kiadott közterületek (például építési területek) díjának elmaradása több 10 millió forintos nagyságrendben mérhető évente az I. kerületben A különféle parkolási anomáliák következtében elmaradt bevételek tételenként ugyancsak milliós, vagy akár 10 milliós összegeket tesznek ki.
Forró a helyzet Erzsébetvárosban
A fideszes Vattamány Zsolt kihívójaként a közös jelöltként indított Niedermüller Péter győzött a VII. kerületben. Erzsébetvárosban forró a helyzet: az önkormányzat sorra teszi a feljelentéseket.
A legjelentősebb közülük a Király utca 23-29. alatti ingatlanok értékesítésének ügye. A Nemzeti Nyomozó Iroda különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat büntetőeljárást. A gyanú szerint az előző vezetés úgy vállalt több milliárdos fizetési kötelezettséget, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi fedezete. Havonta 800 millió forintos kötbérfizetési kötelezettség keletkezik, már 9 milliárd 737 millió forintot követelnek az önkormányzaton. (A Fidesz azt állítja, hogy a kedvezőtlen szerződést még a hajdani szocialista polgármester, Hunvald György idején kötötték 2003-ban – a szerk.)
Az erzsébetvárosi önkormányzat több ezer oldalnyi dokumentum átvizsgálása után bűnszövetségben elkövetett csalás, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést egy Kazinczy utcai ingatlanegyüttes ügyében. Niedermüllerék szerint a korábbi vezetés a partnercég szerződést sértő magatartása ellenére sem szállt ki a számára hátrányt jelentő megállapodásból, végül a becsült forgalmi érték alig harmada folyt be a kasszába. Az „elkövetési érték” közelít a 800 millió forinthoz.
Az Erzsébetváros Kártya esetében jelentős kárt okozó csalás miatt folyik eljárás, a gyanú szerint több mint 43 millió (kifizetett) forint mögött nincs valós gazdasági teljesítmény. Büntetőeljárás van folyamatban a piacüzemeltetés egyik dolgozója ellen is: senkinek nem tűnt fel, hogy az illető „folyamatosan csapolja az önkormányzati cég pénzét”. Vele szemben mintegy 2,3 millió forintos polgári jogi igényt is támasztanak.
Az egyik kft. önkormányzati felhatalmazás nélkül rendelte meg feladatok elvégzését alvállalkozóktól, ezeket más célra kiutalt pénzekből, felhatalmazás nélkül fizették ki: 216 millió forintról van szó. Más ügyekben eljárás folyik még vesztegetés elfogadása, korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása vagy például információs rendszer megsértésének gyanúja miatt is. | Gyanús ügyek sorát hagyta örökségül a Fidesz | Hűtlen kezelés, korrupció, túlárazás. Némelyik fővárosi kerületben milliárdos visszaélések nyomára bukkantak a kormánypárt veresége után. | null | 1 | https://nepszava.hu/3104042_gyanus-ugyek-sorat-hagyta-oroksegul-a-fidesz | 2020-12-28 17:05:00 | true | null | null | Népszava |
Visszásságokat talált a FŐTÁV felügyelőbizottsága egy konzorciumi szerződésben, amit még az előző menedzsment kötött a Fénysziget Kft.-vel és a He-Ba Kft.-vel tavaly októberben. Feljelentést is tettek különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.
A „létesítményüzemeltetésről és vagyonvédelemről” szóló közbeszerzési eljárást 2019 elején írták ki. A FŐTÁV szerint a jóváhagyó lapon 920 millió forintot tüntettek fel becsült értékként, a korábbi vezetés ezt az adatot vitte fel az elektronikus közbeszerzési rendszerbe is. Végül mégis 2,96 milliárd forintos szerződést kötöttek, amit nem jelenítettek meg a közbeszerzési eljárásban, sem a közhiteles információs rendszerekben. Azt írják, erről nem csak a nyilvánosságot, de a FŐTÁV tulajdonosi testületeit sem tájékoztatták.
A FŐTÁV szerint ráadásul a létesítményüzemeltetést és a vagyonvédelmi feladatok ellátását korábbi szerződésekkel és belső erőforrások igénybevételével már biztosították. Az előző vezetés mégis indoklás nélkül felmondta a korábbi vagyonvédelmi vállalkozói szerződést.
Ezután szokatlan módon, előzetes hatásvizsgálat nélkül írtak ki közbeszerzési eljárást komplex szolgáltatási csomagra. A közlemény szerint a kiírás a FŐTÁV számára hátrányos módon megtiltotta, hogy a jelentkezők csak egy-egy feladat ellátására tegyenek ajánlatot, „ezzel indokolatlanul és célzottan korlátozta a lehetséges ajánlattevők körét”.
A vizsgálat arra jutott, hogy ha nem mondták volna fel a korábbi szerződést, és változatlan keretek közt végezték volna az üzemeltetést, évente 304 millió forintot spóroltak volna. Az akkori gazdasági vezérigazgató-helyettes nem is írta alá a költségnövekedést engedélyező belső dokumentumot.
A vezetés figyelmen kívül hagyta a Közbeszerzési Döntőbizottság június végi határozatát, miszerint „a FŐTÁV szabálytalanul, visszaélésre alapot adó módon állapított meg egyes feltételeket a szóban forgó közbeszerzési kiírásban, továbbá szabálytalan módon hirdette ki nyertesként a Fénysziget Kft.-t és a He-Ba Kft.-t, ugyanis az általuk benyújtott referenciák nem feleltek meg a kiírásnak” - írják. Ez ötmillió forintos bírságot eredményezett akkor a FŐTÁV számára. | Hűtlen kezelési gyanú a FŐTÁV-nál, feljelentést tettek az előző vezetés hárommilliárdos szerződése miatt | Visszásságokat talált a FŐTÁV felügyelőbizottsága egy konzorciumi szerződésben, amit még az előző menedzsment kötött a Fénysziget Kft.-vel és a He-Ba Kft.-vel tavaly októberben. Feljelentést is tettek különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. | null | 1 | https://444.hu/2020/12/28/hutlen-kezelesi-gyanu-a-fotav-nal-feljelentest-tettek-az-elozo-vezetes-harommilliardos-szerzodese-miatt | 2020-12-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Kicentizték a személyszállító állami vasúttársaság takarítási szolgáltatási szerződésének életbe lépését, amelynek értelmében a B+R Referencia Zrt. takarítja a MÁV-Start személyszállítást végző vonatait. Az erről szóló szerződéseket november 6-án írták alá, és a vállalat már aznap nulla órától köteles is volt ellátni a megállapodásban rögzített feladatokat. Azokat a feladatokat, amelyekért évi több mint 6 milliárd forintot kap, ha minden jól megy, összesen három évig.
Nem volt nagy verseny
A MÁV-Start még augusztusban írt ki közbeszerzést „vasúti személyszállító járművek tisztítására”. A tenderről már akkor lehetett látni, hogy elég nagy lesz, így három részre is bontották, méghozzá földrajzi alapon: elvileg külön kellett pályázni a Budapest és vonzáskörzetében, a Nyugat-Magyarországon, illetve a Közép- és Kelet-Magyarországon közlekedő vonatok takarítására.
A végeredmény fényében azonban felesleges volt a szétbontással foglalkozni, hiszen mindhárom résztenderen ugyanaz a kormányközeli cég, a B+N Referencia Zrt. futott be. Bár a vállalatnak elvileg minden földrajzi területen volt egy versenytársa, a Neo Property Zrt., de tényleg csak elvileg. Utóbbi cégnek ugyanis egyik esetben sem sikerült érvényes ajánlatot benyújtania, mert mindenhonnan lehagyta a minőségbiztosítási tervet.
Így a B+N Zrt. tulajdonképpen versenytárs nélkül húzta be mindhárom részt.
A takarítócég a Nyugat-Magyarországon közlekedő vonatok tisztítását 1,32, a Közép- és Kelet-Magyarországon közlekedőkét 1,67, a Budapest környékén járókét pedig 2,97 milliárd forintért vállalta évente. A szerződést azonban nem egy, hanem három évre írták alá*Kettő plusz egy év opció., így az állami szerződésnyilvántartóban a megállapodások (pdf, pdf, pdf) megkötéskori értékeként valamivel több mint 18 milliárd forintot adtak meg.
Elszálltak az árak
Ez pedig jóval több, mint amennyiért ugyanezt a munkát korábban végezte szintén a B+N. A vállalatnak ugyanis elég nagy tapasztalata van már a vonatok tisztításában: a 2013-as és a 2016-os hasonló közbeszerzéseket is ők húzták be. Csak akkor ez még jóval kevesebbe került a MÁV-nak.
A korábbi és a mostani teljes ajánlatot azért nem könnyű összehasonlítani, mert a takarítás rengeteg részfeladatot foglal magában. A WC-k ürítésétől kezdve a különböző motorvonatok és kocsik belső, illetve külső tisztításán keresztül a grafiti-eltávolításig, valamint a rágcsálók irtásáig minden beletartozik. Ezekre pedig természetesen külön-külön egységár van, ráadásul változások is voltak.
Legutóbb, 2016-ban azonban a teljes megállapodás értékét még csak 10 milliárd forintra becsülték, pedig az négy évre szólt.
Azaz úgy tűnik, a takarítási költségek négy év alatt alsó hangon megduplázódtak.
Ennél kisebb mértékű, de nagyon látványos drágulást mutatnak a tételenkénti árajánlatok is, igaz, az áremelkedés mértéke azért eléggé szór. A szélvédőtisztítás például csak 15 százalékkal lett drágább 2016 óta, a WC-k ürítése és a kártevőirtás azonban majdnem duplájára drágult, és az alap takarítási tevékenységeknél is többnyire (vonattípustól függően) 50-60 százalékos volt az emelkedés. Az egészségügyi papírok pedig valami egészen döbbenetesen sokba kerülnek, majdnem ötször annyiba, mint négy éve, bár itt elképzelhető, hogy más a kiszerelés.
A B+N tehát a megadott ajánlati árak alapján tényleg rettenetesen sokat drágult, de nem csak emiatt nőttek a költségek és így a szerződés összértéke is. Most – valószínűleg nem függetlenül a járványtól – jóval több fertőtlenítési tevékenység szerepel a szerződésben, mint korábban, ezek pedig nem olcsó munkák.
Ezzel együtt feltűnő, hogy
a B+N szolgáltatásának áremelkedése sokszorosan felülmúlja a takarításnál megfigyelhető inflációt.
A Központi Statisztikai Hivatal árindexe szerint ugyanis az üzleti partnereknek nyújtott takarítási szolgáltatás 2015-höz képest az idei harmadik negyedévre mindössze 14 százalékkal drágult.
Egy év alatt 145 milliárd
Bár a 18 milliárdos szerződés még közbeszerzésnél sem kevés, a B+N-nek messze nem ez a legnagyobb állami megbízása. A cég nagyon jól el van látva megrendelésekkel, a Bisnode adatai szerint csak az idén nagyjából 145 milliárd forintnyi állami munkát húztak be közbeszerzéseken. Legutóbb a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz tartozó épületekben az építési, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatokat nyerték el négy évre, ennél 100 milliárdos keretösszeget határozott meg a KEF. De a MÁV-tól sem ez az első komolyabb megbízásuk az idén: a vasútcég épületeit is ők takarítják a következő négy évben 19 milliárdért, illetve koronavírus elleni fertőtlenítést is végeztek közel 2 milliárdért.
A B+N Zrt. korábban Simicska Lajos üzleti köréhez tartozott*Konkrétan Simicska állandó üzlettársa, Fonyó Károly közvetett tulajdonában állt., de már több mint öt éve Kis-Szölgyémi Ferenc a tulajdonosa. Kis-Szölgyémi viszonylag könnyen köthető a NER legbelsőbb köreihez, miután több közös érdekeltsége is volt Tombor Andrással, aki amellett, hogy számos kormányközeli ügyletben benne volt, egy időben a Habony Árpád hitelezője eposzi jelzővel futott a magyar sajtóban, miután a Fidesz kommunikációs stratégájának NAV-vizsgálatakor azt állította, ő adott kölcsön 20 millió forintot Habonynak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLétrejön a legnagyobb magyar cégcsoport, de még nem tudni, van-e értelmeAz összetolt MÁV-Volánbuszban több mint 55 ezren dolgoznak, de a közös tarifa- és jegyrendszer kialakításának még csak a kísérlete kezdődött el. | Elszállt árakon takarítja egy kormányközeli cég a MÁV vonatait | A MÁV-nak majdnem ötször annyit kell fizetni a WC-papírért, mint négy éve, a WC-tartályok ürítése és a kártevőirtás pedig közel duplájára drágult 2016 óta. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20201222/elszallt-arakon-takaritja-egy-kormanykozeli-ceg-a-mav-vonatait/ | 2020-12-22 11:27:00 | true | null | null | G7 |
Úgy tűnik, idén a futballban Berettyóújfalura érkezhet a második legtöbb tao-támogatás. A felcsúti akadémia elsőségét ugyan nem veszélyezteti a Mezei-Vill FC, illetve a klubhoz köthető vállalkozás, de a számukra megítélt összeg még úgy is kifejezetten magas, hogy az első döntéshez képest utólag 317 millió forintot lecsípett belőle a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy éve akarták befejezni, most újabb közpénz-milliárdokat kapott a felcsúti sportszállóAz épülő ifjúsági sportszálláshely harmadik ütemére kért újabb tao-támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, pedig az már három éve is szerepelt a fejlesztési programjában.
Berettyóújfalun két külön szervezet is nyújtott be olyan fejlesztési programot, amely alapján közpénzt kaphatnak*A tao-rendszer lényege, hogy a sportszervezetek fejlesztési programot nyújtanak be a sportági szövetséghez, és amennyiben az rábólint, akkor a program költségeinek nagy részét közpénzből finanszírozhatják. Az érintett sportszervezetnek nyereséges cégeket kell meggyőznie arról, hogy profitjuk után ne az államkasszába fizessék az adót, hanem inkább nekik utalják.. A két szervezet azonban egyáltalán nem független egymástól: a MVFC Sportszervező Kft. az elmúlt években a magyar bajnokságot és kupát is megnyerő helyi futsalcsapatot működteti, míg a Mezei-Vill FC az utánpótlással foglalkozik. A klub az MVFC Kft. NB I-es felnőtt csapatának adta a kötelezően előírt U19, U17, U15-ös utánpótláscsapatokat, valamint önállóan indult a megyei szervezésben lebonyolított U13-as és U11-es bajnokságban.
Az idén mind a két szervezet kért tao-támogatást, a klub két különböző körben is, és a szövetség valamennyi elképzelésre rábólintott, még ha a legnagyobb értékű beruházásra végül nem is a teljes kért összeget hagyta jóvá. A kft. elsősorban fizetésekre és sporteszközökre (labdákra, cipőkre, széldzsekikre) igényelt közel 10 millió forintot (pdf), míg a Mezei-Vill FC az alaptevékenységének számító utánpótlás-nevelésre 16 milliót (pdf), egy ezúttal nem túl részletesen körbeírt építési projektre pedig 983 milliót (pdf).
Az idei sportfejlesztési programban utóbbi beruházásról mindössze ennyit írnak:
a teljes projekt megvalósulásával Berettyóújfalun egy olyan komplex sportcentrum létesül, ami Közép-Európa egyik legjobb infrastruktúrájával fog rendelkezni. Alkalmassá válik a nemzetközi, válogatott és klubcsapatok edzőtáboroztatására, labdarúgás és futsal sportágakban. Alkalmas lesz továbbra is UEFA Futsal rendezvények lebonyolítására. Nagy hatással van a térség sportfejlődésére. A beruházást 12-15 hónap alatt tervezzük befejezni.
A két évvel ezelőtti sportfejlesztési programig (pdf) kell visszamenni ahhoz, hogy pontosan kiderüljön, mi is épül százmilliókból Berettyóújfalun. A fenti néhány sor ugyanis szó szerint már a tavalyi és a tavaly előtti dokumentumokban is szerepelt, ami egyben azt is jelenti, hogy a beruházást nem sikerült 12-15 hónap alatt befejezni. Mindenesetre a két évvel ezelőtti programba azt is beleírták, hogy a legtöbb pénzt egy sportkollégium létesítésére kérik. Azóta pedig ennek a beruházásnak a folytatására pályáznak minden évben.
Tavaly a végső költségeket 1,6 milliárd forintra becsülték,
de akkor csak 200 milliót hagyott jóvá az MLSZ. Most a maradékra pályáztak, de ezúttal sem bólintott rá a teljes összegre a szövetség. Az elképzelés ezúttal az volt, hogy az 1,4 milliárdból 420 milliót a klub áll önrészként, és a maradék közel egymilliárdot fizetik közpénzből. Első körben november végén az MLSZ, illetve az ilyen nagy beruházásokat szintén vizsgáló Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMM) ezt el is fogadta (pdf), bő két héttel később azonban javítottak az eredeti határozaton, és a támogatást a kért 983 helyett 666 millióban állapították meg (pdf).
Ez alapján nem kizárt, hogy a projekt még idén sem zárul le, és a berettyóújfalui klub jövőre is kér majd pénzt a kollégiumra.
A programoknak (ahogy az összes hasonlónak) egyébként illeszkedniük kell a MLSZ általános sportfejlesztési terveibe, és azt is be kell mutatni, hogy a tervezett fejlesztéseknek milyen társadalmi és gazdasági hatásai lesznek. Utóbbit Berettyóújfalun elég távolról indították. A hatások taglalása úgy kezdődik, hogy a
szervezet megfelelő fejlődéséhez, működéséhez optimális idejű és intenzitású mozgásra, testedzésre van szükség. Az emberré válás folyamatában komoly szerepe van a mozgásfejlődésnek, mert ez és a gondolkodás fejlődése tett minket emberré.
Ezt követően röviden írnak a sport egészségre gyakorolt jótékony hatásáról, illetve arról, hogy a gyerekek esetében ez különösen fontos. Bár az általános megállapításokat nehéz lenne vitatni, az azonban nem derül ki, hogy maga a kollégium ezek megvalósulásában milyen szerepet játszik majd.
Az MLSZ, illetve az EMMI a futó szezonban eddig valamivel több mint 1500 labdarúgó-szervezet sportprogramját hagyta jóvá. Ezek közül közel két tucat haladta meg a 100 millió forintot, az összes program értéke pedig valamivel több mint 26 milliárd forint. Ez azonban még biztosan nem a végső összeg, amit a tao-program keretében adóforintokból megkaphat a hazai labdarúgás. Több mint száz szervezet pályázatáról ugyanis még nem döntöttek, és ezek között nagyobb összegű is lehet, mivel azok jóváhagyása jellemzően lassabban halad.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBelenéztünk a 135 milliárdos közpénzes fekete lyukbaA tao-támogatás ötöde a sportszövetségekhez megy, de nem utánpótlás-nevelésre költik a legtöbbet. | Kell még egy milliárdos sportkollégium az emberré váláshoz | Furcsa elemzést írt a berettyóújfalui futsalklub arról, hogy milyen gazdasági-társadalmi hatása lesz a jórészt közpénzből épülő, másfél milliárdos kollégiumuknak. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20201223/kell-meg-egy-milliardos-sportkollegium-az-emberre-valashoz/ | 2020-12-23 11:41:00 | true | null | null | G7 |
A parkfenntartó bizniszt nem érintette az önkormányzati választás utáni rezsimváltás a fővárosi kerületekben. Mint cikksorozatunkban bemutattuk, húsz éve folyamatosan ugyanaz a titkosszolgálatokhoz és a politikához kapcsolódó cégcsoport nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. A helyzet feltárása sem tartotta vissza az érintetteket: év vége előtt Zuglóban megint elnyertek egy évi egymilliárdos megbízást négy évre. A bonyolult kertészeti cégháló mögött álló egy ember, és érdekes politikai kapcsolódások fedezhetők föl.
Közétkeztetés, parkolás, kertészeti munkák és útépítés. Ezek azok a folyamatosan szükséges szolgáltatások, melyek egy nagyobb önkormányzat esetében sok éves és nagy összegű megbízásokat jelentenek vállalkozásoknak. Főleg, ha olyan szerencsések, hogy több kerületben is, és évtizedeken át ők bizonyulnak a legjobbnak. És ha más már nem is indul ellenük.
Három részes őszi cikksorozatunkban (itt, itt és itt) a kertészet, parkfenntartás terén taroló cégeknek mentünk utána. Egy állandó tendernyertes kertészeti konzorciumot találtunk, melyről kiderült, hogy valójában nem is egymástól független cégek alkotják, hanem maga egy cégháló. Mögöttük pedig egy olyan ember áll, aki emellett közös cégeket visz a fideszes ex-államtitkár, volt titkosszolgálati tiszt Tasnádi Lászlóval, és Molnár Zsolttal (pontosabban a feleségével), az MSZP többször fideszes kollaborációval vádolt vezetőjével is.
Ő Zámbó Zsolt. A kertészeti cégháló tagjai pedig a Parkfenntartó, a ZÖFE, a Pannon Park Forest és a DeerGarden kft-k.
A zuglói önkormányzat 2020. december 21-i ülésén, immár többedszer, megint ketten közülük nyerték el a kerület parkfenntartó munkáit 2+2 évre, évente nettó több, mint 1 milliárd forintért. Egyedüli indulóként.
A nyerő négyes
Az állandó tendernyertes kertészeti cégháló tagjai néha különálló cégekként indulnak, és nyernek többen, máskor konzorciumként viszik el az önkormányzati 2-4 éves keretszerződéseket. A profit “családon belül marad”, mert a tulajdonosi körök sokszor átfedik egymást.
“Húsz éve ez megy, mindig ők nyernek a kerületben” - mondta egy kertészeti vállalkozó, akivel ősszel beszéltünk. Ismeri őket, volt is kapcsolata egyikükkel: “Rábeszéltek, adjunk be ajánlatot, nem nyerünk, de majd alvállalkozók leszünk.”
Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke szerint hüvelykujjszabály, hogy ha egy cég önmagában is képes elvégezni egy - pályázatban kiírt - feladatot, akkor ne álljon össze egy másik olyan céggel, amely szintén képes egyedül elvégezni azt. Ez ugyanis a versenyzés kizárása. “Azt nem tudom, hogy ezek a park-cégek önmagukban pontosan mire képesek: átfedő kapacitásaik vannak, vagy egymást kiegészítő tudásuk-tapasztalatuk” - mondta.
A zuglói önkormányzat, melyet 2014-ig a fideszes Papcsák Ferenc, majd 2019-ig a mostani budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely, azóta pedig a szocialista Horváth Csaba vezet, folyamatosan ezt a kertészeti céghálót tartja legalkalmasabbnak a kerületi zöldfelületek gondozására.
2012-ig, Papcsák Ferenc regnálásáig tudtuk visszakövetni a történetet. Ekkor négy évre, 2016-ig szóló keretmegállapodást kötött a kerület a Parkfenntartó Kft-vel (és konzorciumi társaival: a DeerGarden és a Szurdokvölgy Kft-kel – ők nyerték most decemberben is a tendert): évente nettó 450 millió forintos keretösszegre (kivéve a 2012-es naptári évet, amikor nettó 442 millióra). Alvállalkozójuk mások mellett a ZÖFE Kft. volt.
Az 1,6 milliárdos szerződés második felében már a Karácsony Gergely vezette önkormányzat szerződött a részmunkákra, és fizetett. (Várnai László, aki a zuglói önkormányzat képviselője a Civil Zugló Egyesület színeiben, azt mondta, a keretszerződést ekkor már nem töltötték ki teljesen.) Karácsony Gergely főpolgármester nem válaszolt a megkeresésünkre.
A szerződést 2017. január 1-től az új, ellenzéki vezetésű önkormányzat is megismételte nettó 2,4 milliárdért.
Ezt is a Parkfenntartó nyerte konzorciumi társaival (Zöld Zugló Konzorcium néven), más ajánlat nem is érkezett. Ezt hosszabbították meg 2020. december 31-ig, és kötöttek újat január 1-ről.
De nem csak folyamatos szolgáltatásra szerződött velük Zugló, egyedi projektekre is. 2018 áprilisában Karácsony Gergely kerületi polgármester írta alá a Pillangó Park rendbetételéről szóló szerződést a céggel és a Deergarden Kft-vel : egy módosítás után nettó 553 millióért.
Szintén az ellenzéki vezetésű zuglói önkormányzat indította a “Közösségi tér kialakítása a Csertő-parkban” elnevezésű közbeszerzést, melyet a Parkfenntartó (természetesen társával együtt) nyert el 2017. december 4-én. Ezért nettó 132 millió járt.
Árverseny nincs
A Zuglói Vagyonkezelő Zrt. költségvetése, ahogy az alábbi, az akkori jegyző által a kerület 2018-as költségvetéséhez készített táblázat is mutatja, évről-évre jelentősen nőtt. Különösen nagy volt az ugrás 2016-ról 2017-re: 1,2 milliárd forint. A jegyző szerint ez indokolatlan és felül kell vizsgálni. Hamarosan már nem volt a helyén.
“Mivel nincs árverseny, a kertészeti cégek bármekkora összeget mondhatnak. A pályázatokat pedig úgy írják ki, olyan referenciákat kérnek, hogy más ne indulhasson”- mondta Várnai László a kertészeti tenderekről, aki szerint sok lakossági és szakmai panasz is van a cégre.
Nyolc év alatt jelentősen megdrágult a munka: ami akkor évente 450 millió Ft volt, 2020-ban már nettó 1,2 milliárdot kóstált a Megbízó szerint. (Igaz, a válság miatti elvonásokra való tekintettel ezt végül levitték valamivel 1 milliárd fölé.) A zuglói közgyűlés szeptember 17-i ülésén a Kétfarkú Kutyapárt képviselője és Várnai László azt igyekezett megtudni, hogy milyen számítások állhatnak az 1,2 milliárdos ár mögött. Azt is fölvetették, hogy a pályázatra kiírt területet, vagyis teljes Zuglót 3-4 részre kéne osztani, hogy így kisebb, akár helyi vállalkozások is indulhassanak. A nyertes konzorcium ugyanis minden nap távoli megyékből fuvarozza ide a munkásokat.
Fölmerült az is, vizsgálják meg, nem érdemes-e “visszaszervezni” a munkát az önkormányzatba, és mondjuk a kaszálásra, fűnyírásra embereket fölvenni.
Várnai László tudomása szerint a helyi Momentum kiszámolta, hogy ez a szükséges munkaerő bérköltségeivel, a gépek beszerzésével sem kerülne többe 2-300 milliónál a kerületnek, bár a közgyűlési vitában ilyen számításokat nem említettek a keretmegállapodást ellenző képviselők.
“A kerületnek nagyjából 29 milliárd a költségvetése” - mondja a Civil Zugló képviselője - "ha levonjuk a béreket, a szükségszerű költségeket, ez az 1,2 milliárd forint nagyjából az ötöde a mozgatható pénznek. Ennyit adunk ki évente erre a munkára külsősöknek.”
Nagy Zoltán, a GVH volt elnöke szerint, ha a kerületet 3-4 részre fel lehetne osztani, az könnyebben kizárhatná a konzorciumos indulást is, mert egyértelműbb, hogy nincs szükség a cégek összefogására ahhoz, hogy el tudják látni a nagy volumenű feladatot.
Újbuda önkormányzata és Óbuda is komoly összegű szerződéseket kötött a nyerő négyessel.
Ők a legjobbak, vagy piacszűkítés?
A “nyerő négyes” most már olyan helyzetben van, mondja egy megkérdezettünk, hogy “ha leállítanánk őket, a budapesti zöldfelületek menedzselése összeomlana.”
A vizsgált szerződések mindegyike nyílt közbeszerzési eljárás végén született. Ugyanakkor nagyon ritkán találtunk a körön kívüli ajánlattevőt. (Aztán arról is kiderült, hogy valójában körön belüli.)
A Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnöke, Nagy Zoltán két tipikus útját is felvázolja annak, hogyan lehet a nyílt közbeszerzést versenyszűkítően alkalmazni. A közbeszerzési törvény 111. paragrafusa kivételeket biztosít, a 115. pedig "felmentést ad a hazai eljárásrend nyílt, versenyeztető szabályrendszere alól. Ilyen esetekben a kiírók sürgősségre szoktak hivatkozni. Az a törvényi föltétel, hogy a kiíró bizonyos legyen abban, hogy a tisztességes verseny lefolytatásához elegendő számú, releváns versenyzőről van tudomása, és őket, a jelen előírás szerint 5 céget, hívja meg, vagy, másik esetben, tárgyalásos eljárásra invitálja őket. De ezt a lehetőséget könnyű etikátlanul felhasználni.”
Végeredményben tehát a nyílt közbeszerzést “át lehet csúsztatni egy másik sínre”. Ilyenkor meg lehet néhány céget hívni, és a kihívó “ezzel be tudja zárni a piacot”.
Ennél durvább versenyszűkítésről beszélt Várnai László és a megkérdezett vállalkozó is.
“Volt, hogy lebeszéltek, amikor fővállalkozóként indultunk. Úgyhogy nem adtunk be hiánypótlást, és kiestünk. Máskor a cég hozta készen, amit be kellett adni: fejléceztük, kicsit átfaragtuk, és beadtuk. Ezt hívják támogató ajánlatnak, amit magasabb árra írunk, mint amivel ők megnyerik a tendert” - meséli a kertészeti vállalkozó.
Nincs politikai ciklikussága a nyerteseknek. Ez, a kertészeti cégek sokasága dacára jelezheti azt, hogy tényleg ők a legjobbak, de lehet más oka is.
Ki tartja az ernyőt föléjük?
Cikksorozatunk bebizonyította, hogy a négy nagy kertészeti cég ugyanannak a céghálónak a tagja. Hármukat összeköti a nevéhez illően valóban ernyőszervezet Umbrella-Holding Kft., melynek ügydöntő tulajdonrésze van bennük.
A láthatatlan ember – mondta Zámbó Zsoltról egyik, az önkormányzatok kertészeti bizniszében jártas interjúalanyunk. Az eddig megvizsgált cégek közül csak az egyikben, a Pannon Park Forestben bukkan föl Zámbó Zsolt neve. De a cégvezetők, tulajdonosok föltűnnek Zámbó olyan cégeiben is, melyek már direktebben hozzá köthetők.
Ez utóbbi cégháló egyik végén pedig ott van a Q-TRON Zrt , ami Tasnádi Lászlóé, aki Pintér Sándor belügyminiszter államtitkára (és a Civil Zrt.ben, Pintér Sándor, miniszterré választásakor eladott cégében is többször volt igazgató). Tasnádi László korábban, 1990 előtt, az egypárti titkosszolgálat tisztje volt.
Tasnádi László cége 2012-ben közösen alapított céget (a V.V. Frankelt) Zámbó Zsolt cégével (Lövőház 2010 Kft), majd ennek a közös cégnek Zámbó ügyvezetője is lett.
És ha egy másik irányba indulunk, ott is a szolgálatokhoz jutunk: a Leona-Sun Kft. révén, amely Molnár Zsolt feleségének résztulajdonában állt. Molnár Zsolt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt két cikluson át, jelenleg is képviselő, az MSZP pártigazgatója és budapesti elnöke. A Leona-Sun másik tulajdonosáról, Banai Balázs Zsoltról, illetve Banco Invest nevű cégéről pedig a Magyar Narancs írta meg, hogy aktív szereplője volt a belvárosi ingatlanmutyinak.
Vagyis Zámbó egyéb cégei és a parkfenntartó biznisz örök nyertesei között számos átfedés van. A céghálóban pedig a titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló politikusok bukkannak föl: Tasnádi László és Molnár Zsolt.
Első cikkünkből kiderült, hogy a kerületek húsz éve nem bontják kisebb egységekre, és pályáztatják meg úgy zöldterületeik fenntartását – valamiért inkább mindig milliárdokért adnak megbízást pár cégnek keretszerződésekkel.
Egyik forrásunk mondta, hogy ha az önkormányzati szférában egymilliárd forint eljut A-ból B-be, azt nem történhet pusztán szakmai/gazdasági alapon, a politika tudta nélkül. Ez nem új. Ennél fontosabb, ha az önkormányzati politika és politikusok mögött az egykori és akár a mai titkosszolgálatokkal, és a politika legfelsőbb szintjeivel kapcsolatba hozható cégháló áll, és befolyásolja az önkormányzatok döntéseit. Ez már több, mint politika és az üzleti világ kapcsolódása: ezt már “mélyállamnak” hívják.
Amikor egy országos, de az önkormányzati világban is otthonos politikust kérdeztem, ismeri-e Zámbó Zsoltot, láthatóan őszintén megdöbbent: “ha Zámbó neve fölbukkan a sajtóban, akkor dekonspirálódott”. | Zugló újabb szerződést kötött az érdekes hátterű kertészeti cégekkel | A parkfenntartó bizniszt nem érintette az önkormányzati választás utáni rezsimváltás a fővárosi kerületekben. Mint cikksorozatunkban bemutattuk, húsz éve folyamatosan ugyanaz a titkosszolgálatokhoz és a politikához kapcsolódó cégcsoport nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. A helyzet feltárása sem tartotta vissza az érintetteket: év vége előtt Zuglóban megint elnyertek egy évi egymilliárdos megbízást négy évre. A bonyolult kertészeti cégháló mögött álló egy ember, és érdekes politikai kapcsolódások fedezhetők föl. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/zuglo-szerzodes-a-titkosszolgalatokhoz-kapcsolod%C3%B3-politikai-ceghaloba-szervezodott-kerteszeti-cegekkel/31023381.html | 2020-12-29 18:21:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Árpási Bence;
korrupció;Vadai Ágnes;Nagy István;Nagy János;Agrárminisztérium;
2020-12-29 15:43:34
Titkolja az agrárminiszter, mennyire volt elégedett a korrupciós ügyébe belebukott államtitkárának munkájával
A DK-s Vadai Ágnes kérdezett, Nagy István pedig elbeszélt.
Az ellenzéki politikus Nagy János cégügyeiről tett fel írásbeli kérdést a tárca vezetőjének. Vadai Ágnes ebben idéz a hvg.hu egy korábbi cikkéből, amely szerint a volt államtitkár vállalkozásának nyeresége egy év alatt százmillió forinttal nőtt. Felemlegette azt is, hogy az RTL Klub híradójában az hangzott el, a volt tisztségviselő a pécsi Székhelyű Mecsekércnek, de több V. kerületi önkormányzati cégnek is a tanácsadója volt. Emiatt Vadai azt akarta megtudni a minisztertől, Nagy János hogyan tudta ellátni feladatait a sok tanácsadási munka mellett. Egyúttal arra is kíváncsi volt, milyen év végi értékeléseket kapott a volt helyettes államtitkár.
Ebben ismerteti, milyen bűncselekmény gyanúja miatt folyik eljárás Nagy János ellen és nyomatékosította, a nyomozás érdekeire való tekintettel nem ad tájékoztatást ennek állásáról. (Vadai Ágnes kérdésében nem jelezte, hogy erre lenne kíváncsi - a szerk.)
Megismételte, megdöbbenéssel értesült az esetről, majd hozzátette, Magyarországon zéró tolerancia van a korrupció ellen, mindenkinek vállalnia kell a felelősséget, ha valaki hibát követ el. | Titkolja az agrárminiszter, mennyire volt elégedett a korrupciós ügyébe belebukott államtitkárának munkájával | A DK-s Vadai Ágnes kérdezett, Nagy István pedig elbeszélt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3104292_titkolja-az-agrarminiszter-mennyire-volt-elegedett-a-korrupcios-ugyebe-belebukott-allamtitkaranak-munkajaval | 2020-12-29 12:33:00 | true | null | null | Népszava |
Cserdi;Bogdán László;
2020-12-29 06:20:00
Cserdi nincs túl a nehezén
A rendőrség, amely eredetileg hűtlen kezelés miatt kezdett nyomozni a baranyai faluban, költségvetési csalás gyanújával átadta az ügyet az adóhatóság bűnügyi igazgatóságának.
Bogdán László polgármesternek köszönhetően a jórészt romák lakta Cserdi prosperáló, rendezett, országosan ismert és elismert településsé vált. A „cserdi csodaként” emlegetett sikert a helyben beindított növénytermesztés alapozta meg. A Baranya megyei faluból hosszú éveken át csupa jó hír érkezett, ezért is keltett általános megdöbbenést, hogy a médiában sokat szereplő, nagy tiszteletnek örvendő Bogdán László július közepén önkezével véget vetett életének: felakasztotta magát.
A tragédia után a család közleményt adott ki, amely arra utalt, hogy a megmagyarázhatatlannak tűnő cselekedet hátterében a polgármester betegsége állhatott.
Lapunkhoz eljutottak egészen másfajta információk is. A temetést követően kérdéseket küldtünk az Országos Rendőr-főkapitányságnak. A Népszavának adott válaszában az ORFK július végén azt állította: „Sem Bogdán László, Cserdi volt polgármestere, sem pedig a személyéhez köthető projektek, vállalkozások ügyében nem folyt, és jelenleg sem folyik büntetőeljárás a rendőrség nyomozó hatóságainál”.
Hónapok elteltével, október elején azonban a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság a Magyar Narancsnak megerősítette, hogy – hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen – a rendőrség pár nappal a polgármester halála után nyomozást rendelt el a Cserdiben épülő „termékraktár, hűtőház, csomagoló” ügyében. Ennek megvalósítását Bogdán László szívügyének tekintette. A beruházás nem fejeződött be.
A Bama.hu hírportál szintén októberben írta meg, hogy a rendőrség más, Cserdihez kötődő esetben is nyomozni kezdett, „miután egy kerékpárút-fejlesztéssel kapcsolatos projekt során kibukott, hogy az egyébként már elnyert forrással pénzügyi problémák lehetnek”. A megyei rendőrség ezt az értesülést is megerősítette.
A Pécsaktuál.hu cikke ugyanakkor már három projektet említett, kiegészítve az eddigieket a faluban tervezett bölcsődével is. Uniós pénzekből támogatott programokról van szó: a termékraktárra 250 millió forint, a kerékpárútra 265 millió, a bölcsődére 189 millió jutott, összesen tehát több mint 700 millió forint. A portál – forrásaira hivatkozva – arról számolt be, hogy a rendőrség „lefoglalt minden iratot az elmúlt évekből az önkormányzatnál és a közös hivatalnál is (Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal Bodai Kirendeltsége)”. A cikk szerint Cserdiben nyílt titokként kezelték, hogy a polgármester környezetében 2018-ban olyan emberek bukkantak fel, akik „elkezdték irányítani a település pályázatait, közbeszerzéseit”.
A gyászoló család képviseletében Visegrády Zoltán ügyvéd újabb közleményt adott ki. A kommüniké a polgármester betegségét már nem hozta szóba, ellenben tényként rögzítette, hogy Bogdán László tragikus halála „az általa megkezdett jelentős összegű beruházások meghiúsulásával” hozható összefüggésbe, amelynek oka „egy általa kezdeményezett beruházás kapcsán keletkezett pénzügyi elszámolási probléma”.
Az ügyvéd nyomatékosan kérte a sajtó képviselőit, hogy tartózkodjanak a hozzátartozók megkeresésétől. Mivel időközben Bogdán László testvérét, Bogdán Gyulát megválasztották Cserdi polgármesterévé, az ügyvéd által jegyzett állásfoglalás közvetve azt is jelentette: az önkormányzat elzárkózik attól, hogy újságírói kérdésekre válaszoljon.
A közelmúltban ismét kerestük Visgerády Zoltánt, kérve, jelentkezzen, ha változik a helyzet, és akár ő, akár a családtagok hajlandók nyilatkozni. Eddig még nem jelentkezett.
Csak annyi biztos, hogy már nem a rendőrség vizsgálódik a gyanúsnak tartott pénzköltések ügyében. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság arról tájékoztatta lapunkat, hogy a rendőrség „2020. július 16-án rendelt el nyomozást hűtlen kezelés elkövetése miatt ismeretlen tettes ellen, majd 2020. október 14-én költségvetési csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt az ügyet átadta a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának”.
Egyebek mellett azt is szerettük volna megtudni, hogy mennyi pénznek a sorsa vár tisztázásra, a gyanú szerint konkrétan milyen jogsértések történtek. A rendőrség az adóhatósághoz irányított kérdéseinkkel, onnan viszont módfelett szűkszavú választ kaptunk: „Folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket”. | Cserdi nincs túl a nehezén | A rendőrség, amely eredetileg hűtlen kezelés miatt kezdett nyomozni a baranyai faluban, költségvetési csalás gyanújával átadta az ügyet az adóhatóság bűnügyi igazgatóságának. | null | 1 | https://nepszava.hu/3104219_cserdi-nincs-tul-a-nehezen | 2020-12-29 12:46:00 | true | null | null | Népszava |
Nagy János;Atkár;
2020-12-31 06:20:00
Családi birodalom épül Atkáron
Lapunk információi szerint négy ingatlan Nagy János apja nevére van bejegyezve, kettő pedig a korábbi cégének, a Iustum Consulting Kft.-nek a nevén fut.
Legalább hat ingatlan tulajdonjoga Nagy Jánoshoz, az Agrárminisztérium menesztett helyettes államtitkárához vagy a családjához köthető a mintegy 1700 lakosú Atkáron – értesült a Népszava. Lapunk információi szerint négy ingatlan a politikus apja nevére van bejegyezve, kettő pedig a korábbi cégének, a Iustum Consulting Kft.-nek a nevén fut.
Az egymás mellett lévő, összesen 4320 négyzetméternyi hat parcellát egy tulajdonostól vették meg.
A bűnügyi felügyelet alatt álló politikus ellen a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség folytat nyomozást. Az ügyészség szerint egy cégen keresztül 830 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatást akartak szerezni, a politikus pedig öt százalékos üzletrészért cserébe vállalta: elintézi, hogy megkapják a pénzt.
A vállalat Atkáron építette volna fel a mintagazdaságot, ugyanazon a településen, ahol sorra épülnek a volt helyettes államtitkárhoz és családjához köthető házak. A Magyarországon szokványosnak hangzó korrupciós ügylet azonban – egyelőre ismeretlen okokból – nem jött össze, ehelyett néhány hete letartóztatások kezdődtek. Azóta két embert hallgattak ki gyanúsítottként, a volt helyettes államtitikárra pedig nyomkövetőt tettek.
– Családi uradalmat építenek Atkáron – mondta több helyi lakos is tudósítónknak, és az általuk megjelölt utca földhivatali lapjait átnézve valóban kiderült: több telek is a politikushoz vagy a családjához köthető.
Az utcában félkész és frissen épített házak sorakoznak egymás mellett. Az egyik ingatlan előtt ottjártunkkor fehér terepjáró parkolt. Csengő nincs, de némi várakozás után egy idősebb úr jelenik meg az ablakban. Láthatóan készült az újságírók érkezésére, köszönés helyett ugyanis csak annyit mond: távozzunk. Megkérdeztük tőle, hogy igaz-e amit a helyiek mondanak, miszerint a telkek és a ház is a Nagy családé.
– Miféle házak? – kérdez vissza az ablakból.
– Például amelyikből beszél.
– Nézzék meg a földhivatalban! – mondta, majd becsapta az ablakot.
A faluban senki sem tudta megmondani, hogy miből tellett ezekre az ingatlanokra, a családhoz köthető mérnöki cégek mérlegadatai pedig szintén nem árulkodtak jelentős forgalomról. Egyetlen kivétel akad: az atkári telepfelvásárlásban sajátos szerepet játszó etyeki tanácsadó cég, a Iustum Consulting. A céget Nagy János 2018-ban alapította Kerekes Kornéllal, aki egyebek mellett az ötödik kerületi önkormányzat adatvédelmi tisztségviselője is. A vállalkozás már az alapítás évében 78 millió forintos bevételre tett szert, majd 2019-et már 252 milliós bevétellel zárta, ráadásul ebből 144 milliós adózás utáni, tiszta profitot termelt, azaz a bevél több mint feléből nyereség lett. (Az említett ingatlanokat 2019-ben vásárolták.) Nagy János a decemberi letartóztatásával egyidejűleg kiszállt a vállalatból.
A Nagy család több cége egyébként néhány kilométerrel odébb, Gyöngyössolymosra, a politikus és szülei közös lakcímére vannak bejelentve. A ragyogóan felújított és térkövezett ház a falu főutcájáról nyílik.
– A szülőket nem látta senki azóta, hogy elvitték a fiatal Jánost – mondták többen is. – Sokan közülünk csak most tudták meg, hogy helyettes államtitkár volt, a faluban senki sem foglalkozik a politikával – tették hozzá. Szerintük egyébként Nagyék sem különösebben politizáltak, inkább csak gyűjtögettek. | Családi birodalom épül Atkáron | Lapunk információi szerint négy ingatlan Nagy János apja nevére van bejegyezve, kettő pedig a korábbi cégének, a Iustum Consulting Kft.-nek a nevén fut. | null | 1 | https://nepszava.hu/3104470_csaladi-birodalom-epul-atkaron | 2020-12-31 14:23:00 | true | null | null | Népszava |
Kivételesen szerencsésnek érezhette magát a kecskeméti Bajáki család, miután a két testvér egy-egy cége óriási összeget kapott a magyar államtól az elmúlt két évben. Egyikük azonban mostanra előzetes letartóztatásban van, amit a napokban meghosszabbított a bíróság: Bajáki Edét és társait különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja az ügyészség. Cégcsoportjának további zűrös ügyeit a 24.hu tárta fel: előbb hatástalan kézfertőtlenítőt terített, majd veszélyes baktériummal fertőzött ásványvizét osztották ki véradóknak, még a koronavírus-járvány kezdetén is.
A testvér, Bajáki Ferenc más pályát fut, bár az általa alapított, szintén tekintélyes méretű állami dotációban részesített cég körül is több furcsaságot találni.
Az Orbán-kormány 2018 tavaszán megállapodást kötött a szerb kabinettel arról, hogy a magyar állam Szerbia magyarok által nem lakott részein megvalósítandó beruházásokat is támogatni fog. Tavaly írták ki az erről szóló pályázatot, és a kilenc nyertes közül az egyik a Horizon Food Kft. lett. Bő 900 millió forintot kapott arra, hogy egy szerb partnerrel közösen a Belgrádtól 180 kilométerre délre levő Ariljén aszeptikus gyümölcsvelőt gyártó üzemet hozzon létre. Az aszeptikát lekvárok, dzsemek előállításához használják, a tudósításokból körvonalazódó elképzelés az volt, hogy Szerbiában elsősorban málnát dolgoznak fel, a gyümölcsvelőt Magyarországra szállítják, és itt készítenek belőle lekvárt, azt pedig elsősorban Oroszországban és Japánban értékesítik. 2019 márciusában a gyár alapkövét is letették.
A Horizon Foodot 2017 tavaszán hozták létre, vagyis kétéves sem volt, amikor a magyar állam 917 millió forint támogatást ítélt meg neki. Működésének első teljes évében, 2018-ban csupán 72 millió forint árbevételt produkált, nyeresége nem érte el a hárommillió forintot. Ugyanakkor magyarázatul szolgálhat a sikerre, hogy
a céget alapító, de abból papíron gyorsan kiszálló Bajáki Ferenc a támogatást elbíráló állami ügynökségnek is dolgozott.
Bajáki egy hónappal az alapítás után eladta üzletrészét egy nőnek, aki forrásaink szerint a felesége, de az bizonyos, hogy az Opten cégadatbázisban megegyezett a lakcímük.
Erős a gyanú, hogy Bajáki nem szállt ki a cég irányításából, az ügyvezető ugyanis egy általános iskolai tanár lett, aki szabadidejében amatőr színészkedik. Tolnai Ottó kérdésünkre elismerte, hogy régóta ismeri Bajákit, és azt mondta, az ő dolga a cégpapírok aláírása, de alig jár ki Szerbiába, Bajáki és a felesége intézik az ügyeket. Bajáki erről annyit írt lapunknak: „A tanár úr kitűnően beszél németül többek között, egyéb hasznos kvalitásai mellett, és ő is rászorul másodállásra.” Tolnai egyébként ott dolgozott Bajáki Ferenc előzetesben ülő testvérének kerekegyházi cégcsoportjánál is, idézték fel forrásaink.
Bajáki Ferenc egyébként egészségi okokkal magyarázta, hogy az alapítás után egy hónappal kiszállt a Horizon Food Kft.-ből, azóta pedig nem volt oka rá, hogy visszavegye, írta. Mindazonáltal a cég elérhetősége azóta is Bajáki Ferenc email címe, és a cégadatbázisban fellelhető címről is ő válaszolt. Az üzemről több szerbiai tudósítás fellelhető, az egyik idén nyári cikkben Bajáki is ott van a fotón, hiába, hogy papíron jó ideje semmi köze a vállalkozáshoz.
Az üzem létrehozására a Magyar Exportfejlesztési Ügynökségnél (HEPA) lehetett pályázni. Ehhez a szervezethez dupla kötelék fűzte Bajáki Ferencet. Ő maga csak azt ismerte el lapunk kérdésére, hogy három hónapon keresztül, 2018 novembere és 2019 januárja között munkaviszonyban volt a HEPA-nál. Azonban fellelhető a HEPA-val szerződők listáján is a neve: 2015. december 1-je óta stratégiai tanácsadói tevékenységet végzett az ügynökség számára, határozatlan időre kötött szerződés alapján. A dokumentum a 2018-as állapotot tükrözi, tehát három éven át megbízási szerződéssel dolgozhatott a HEPA-nak Bajáki, amit annak az évnek a végén, három hónapra, munkaviszonyra cserélt fel – ő ennek ellenére tagadta, hogy stratégiai tanácsadói tevékenységre vonatkozó szerződést kötött a szervezettel. A HEPA pedig egyetlen kérdésünkre sem válaszolt két hónap alatt,
hiába érdeklődtünk arról, hogy hozhattak ki győztesnek egy velük évek óta szoros kapcsolatban álló személyhez köthető cégét a pályázatukon.
Bajákinak egy másik vállalkozása is van. Az Etalon-Bau papíron is az övé, de a törvényi kötelezettség ellenére évek óta nem adott le beszámolót, az adószámát felfüggesztették. Ilyen pedigrével, hátszél nélkül egy friss céggel nehezen kaphat valaki csaknem egymilliárd forintos állami támogatást.
Amikor Magyar Levente külügyi államtitkár jelenlétében tavaly letették a gyár alapkövét, akkor azt remélték a vezetők, hogy még abban az évben elindulhat a termelés. Aztán 2020 elején arról szóltak a hírek, hogy tavasszal startolhat, a nyáron pedig azt, hogy ősszel kezdődik a munka, de a termelés azóta sem indult be. Bajáki erre úgy reagált, hogy az eredeti ütemterv szerint halad a projekt, de azt nem árulta el, hogy ez mit jelent. Azt is állította, hogy ugyan megítélték nekik a 917 millió forintos magyar állami támogatást, de abból nem folyósítottak még nekik. A HEPA az ezzel kapcsolatos kérdésünkre sem válaszolt.
A Horizon Food elsősorban Oroszországban értékesít termékeket (gyümölcs- és kukoricakonzervet, bébiételt, lekvárt), beszámolója alapján árbevételének a háromnegyede onnan származott.
Bajáki Ferenc forrásaink szerint 2019 elején, vagyis miután távozott a HEPA-tól, testvére kerekegyházi cégcsoportjának központjában kapott irodát. Amióta Bajáki Ede börtönben van, és csaknem minden munkavállalót elküldtek a Hírös-Vitál, illetve Gladiolus cégcsoporttól, a testvér időnként megjelent a telepen, sőt amikor volt egy érdeklődő a széthulló cégcsoportnál levő berendezésekre, akkor a cég ügyvédjének meghívására ő is jelen volt a bejáráson, noha hivatalosan semmi köze a Hírös-Vitálhoz.
A Hírös-Vitál jogi képviselőjének szervezésében történt egy szakértői helyszíni bejárás, amelyen jómagam is részt vehettem. Véleményem szerint bárkinek van lehetősége, akit hívnak, vagy kéri, hogy szétnézhessen a hiteles információ vagy tájékoztatás okán. Nagyon örültem, mert így a sajtóértesülésekkel ellentétben láthattam, hogy valódi eszközökkel valódi termékek készültek nem kis mennyiségben
– közölte lapunkkal. | Az előzetesben ülő, milliárdos támogatást bezsebelő vállalkozó testvére körül sem stimmel minden | Úgy nyert el egy alig kétéves cég közel egymilliárd forint állami támogatást, hogy alapítója a pályázatot elbíráló szervezetnek dolgozott. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/01/04/bajaki-ferenc-horizon-food-hepa-allami-tamogatas/ | 2021-01-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Nyomozást folytat a rendőrség az Érd és Sóskút között – részben természetvédelmi területen – formális engedély nélkül létrehozott út ügyében. A feljelentést tevő érdi alpolgármester szerint az úgynevezett „fehér utat” illegálisan építették meg a köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből. A feljelentés szerint mindezt a földtulajdonosok tudta nélkül, ám az akkori érdi fideszes és független sóskuti polgármester támogatásával tették meg. A köznevelési centrumot Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége építi – ők azt állítják, jóhiszeműen jártak el.
„A Budaörsi Rendőrkapitányságon hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt van folyamatban az eljárás, jelenleg ismeretlen tettes ellen” – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az Átlátszóval az úgynevezett „fehér út” ügyében tett feljelentés sorsát firtató kérdésünkre.
A szóvivő által megjelölt bűncselekményt a törvény – alapesetben – legfeljebb három évi szabadságvesztéssel fenyegeti, és az követi el, aki „arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez”.
Szemetet kerestek, utat találtak
2020. február elején a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány tett bejelentést az egyesült ellenzék által pár hónapja uralt érdi önkormányzatnál az Érd és Sóskút között lerakott szemétről. A helyszínen ellenőrzést végző hivatali emberek alighanem meglepődtek, amikor egy olyan útra bukkantak, amelynek létezéséről vagy építéséről a polgármesteri hivatalban semmilyen hivatalos iratot nem találtak.
A négy és fél kilométeres hosszúságúra becsült út magáningatlanokon vezet át. Az út Sóskútra eső része ráadásul természetvédelmi területen húzódik.
A polgármesteri hivatal által lefolytatott vizsgálatok alapján Tetlák Örs alpolgármester a feljelentésében azt írta: az utat Érd Fenyves-Parkvárosban épülő köznevelési centrum építkezésekor kitermelt köves földből építették meg. Az LMP politikusa azt írta a rendőrségnek:
ahelyett, hogy a jogszabályoknak megfelelően lerakóhelyre szállították volna a mintegy 13 500 köbméter kitermelt földet, abból utat építettek.
Tetlákék szerint az építési, bontási törmelék hulladéknak minősül, ezért bűncselekményt követtek el azzal, hogy a köves földet nem szállították el megfelelő lerakóhelyre, hanem abból ideiglenes utat építettek.
„Mindenki jól járt”
Az Átlátszó számolt be arról 2019 márciusában, hogy Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégével, a Fejér-B. Á. L. Zrt.-vel kötött szerződést Érd városa két jelentős beruházásra. A két projekt az eredetileg becsült és tervezett nettó 8,1 milliárd forint helyett 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
A beruházások egyike a köznevelési centrum Fenyves-Parkvárosban, amelynek eredetileg becsült szerződéses összértéke 4,1 milliárd forint volt, aztán a Mészáros-gyerekek nyertes cége pedig több mint másfél milliárd forinttal magasabb összegért, pontosan 6 milliárdért dolgozik majd.
A becsült költségnél 3,3 milliárddal drágábban dolgozhat Mészáros gyerekeinek cége Érden
A Fejér-B. Á. L. Zrt. projektvezetője úgy elevenítette fel az úgynevezett „fehér út” megépítésének körülményeit, hogy az alapvetően a földmunkákat végző cég, a Kontimer Kft. ötlete volt.
„A földmunkák kezdetekor sok lakossági megkeresés érkezett a földet elszállító teherautók zaj- és porterhélése miatt. Vállalkozónk, mivel a földet a sóskúti lerakóba szállította, egyszerűbbnek látta volna a Fenyvesen keresztül közlekedni, tehermentesítve ezzel a környező utakat, de a meglévő földút nem volt erre alkalmas” – írta a Fejér-B.Á.L. projektvezetője.
„Az út és környéke korábban illegális hulladéklerakóként ‘működött’, és gépkocsival járhatatlan volt. Vállalkozónk az érdi (T. Mészáros András) és a sóskúti polgármesterrel (König Ferenccel) egyeztetett, és a megállapodásuk az lett, hogy az ott lévő hulladékot elszállítja a vállalkozó és az iskolából kitermelt köves földből utat készít a Fenyvesen keresztül Sóskút felé” – idézi az alpolgármester a projektvezető levelét a rendőrségi feljelentésben.
Vagyis az ideiglenes út megépítésével mindenki jól járt.
„A környező lakók a lakógyűlésen köszönetüket fejezték ki felénk egyrészt a rengeteg szemét elszállítása miatt, másrészt azért, hogy át lehet közlekedni Sóskút irányába”
– írta az érdi polgármesteri hivatalnak a Mészáros-gyermekek cégének projektvezetője.
A projektvezető azzal is nyomatékot adott a szavainak, hogy megküldte a földmunkákat végző cég, a Kontimer Kft. ügyvezetőjének nyilatkozatát, aki egyértelműen leszögezte: az ideiglenes utat az érdi és sóskuti önkormányzat hozzájárulásával építették meg. (A feljelentés összefoglalója és a teljes okirat itt elérhető.)
A történet azonban ekkor válik kifejezetten zűrössé:
Érd volt és Sóskút akkori és jelenlegi polgármestere ugyanis a leghatározottabban visszautasítja, hogy ők bólintottak volna rá a Fehér Út megépítésére.
Az alpolgármester szerint sem a Fejér-B.Á.L., sem a földkitermelést végző cég, de az érdi önkormányzat sem kérte az útépítéssel érintett földingatlanok tulajdonosainak hozzájárulását vagy engedélyét. Tetlák közölte: az érdi önkormányzat nyilvántartásaiban nincs nyoma annak, hogy T. Mészáros András volt polgármester és sóskuti kollégája, König Ferenc jóváhagyták volna az útépítést.
Nem válogatták meg a szavaikat
“…Tudomásunk szerint T. Mészáros András és König Ferenc szóban egyeztettek az ideiglenes útépítésről, és jogszabályon alapuló felhatalmazás nélkül járultak hozzá a tárgybeli út építéséhez” – írta az alpolgármester a feljelentésben.
A volt érdi polgármester, helyi fideszes pártvezető eddig sem arról volt híres, hogy megválogatja a szavait, ha politikai ellenfeleiről van szó, de nem sokkal a Fehér Út-ügy kipattanása után minden eddiginél durvábban nekirontott Tetláknak. T. Mészáros gyakorló idiótának, a hazaáruló Gerő Ernő reinkarnációjának nevezte az LMP politikusát.
A Fidesz érdi elnöke az Átlátszónak nyilatkozva visszautasította a feljelentésben szereplő állításokat, amelyek a Fehér Út megépítésében játszott szerepére vonatkoznak.
„Tetlák Örs, aki ellen rágalmazás miatt jelenleg is eljárás folyik és aki több éves NAV-büntetés alatt áll, ismét hazudozik. Sem írásban, sem szóban ilyen tartalmú hozzájárulást nem adtam.
A kényszeres hazudozó és kényszeres feljelentő ámokfutását végre meg kellene állítani: vagy a jog, vagy az orvostudomány segítségével.
Még mielőtt visszavonhatatlan kárt okoz Érdnek, amelynek fejlődéséért dolgozni nem hajlandó és nem is képes” – fogalmazott T. Mészáros András, hangsúlyozva, hogy a nyilatkozat közzétételéhez csak teljes terjedelemben való közlés esetén járul hozzá.
A sóskuti polgármester az aljegyzője útján nyilatkozott az Átlátszónak, és szintén leszögezte, hogy csak a teljes válasz leközöléséhez járul hozzá. Az pedig így szól:
„Érdeklődéssel olvastam levelét, melyben olyan kérdéseket tett fel számomra, amiről én nem tudok. Hivatalosan senki, semmilyen megkereséssel nem fordult hozzám, semmilyen Érddel kapcsolatos ügyben. Nem szeretnék részt venni egy mocskolódó, választásokra készülő kampányban. Ebbe természetesen beletartozik az is, hogy semmilyen mocskolódást nem fogadok el és abban nem veszek részt, ami Érd régi vezetésével van kapcsolatban.
Ön a levelében több idézetet írt le, ami hemzseg a hülyeségtől, valótlanságtól, ezért mindezekre nem tudok és nem is szeretnék válaszolni.
Ha bármilyen ügyben a hivatalos szervez engem megkeresnek, természetesen rendelkezésükre állok, és az ügy vagy ügyek jogerős lezárása után természetesen az Ön akkor felmerülő kérdéseire szívesen válaszolok. Ezt a válaszlevelet bármilyen közzététel esetén kizárólag teljes terjedelmében engedélyezem közzé tenni” – írta König Ferenc polgármester.
Ismeretlen tettes után nyomoznak
Az alvállalkozó Kontimer Kft. visszaigazolta az Átlátszó írásban feltett kérdéseit, de kitért azok megválaszolása elől, a Fejér B.Á.L. Zrt. pedig egyáltalán nem reagált írásban feltett kérdéseinkre.
A rendőrség ismeretlen tettes ellen, bűncselekmény gyanúja miatt indított eljárást – ezt nevezik az úgynevezett felderítési szakasznak, amelynek egyik célja: megalapozottnak tekinthető-e a gyanú ahhoz, hogy folytatódjék a nyomozás.
Az ellentmondások feloldására tanúként ki kell hallgatni az érintetteket, és adott esetben szembesíteni kell őket. Erről azonban nem tudni semmit hivatalosan, mert a rendőrség a tanúkihallgatások megtörténtéről és részleteiről rendszerint nem ad tájékoztatást. | Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége is érintett az érdi útépítési botrányban, a rendőrség nyomoz | Nyomozást folytat a rendőrség az Érd és Sóskút között – részben természetvédelmi területen – formális engedély nélkül létrehozott út ügyében. A feljelentést tevő érdi alpolgármester szerint az úgynevezett “fehér utat” illegálisan építették meg a köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből. A feljelentés szerint mindezt a földtulajdonosok tudta nélkül, ám az akkori érdi fideszes és független sóskuti polgármester támogatásával tették meg. A köznevelési centrumot Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége építi – ők azt állítják, jóhiszeműen jártak el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/01/04/meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-is-erintett-az-erdi-utepitesi-botranyban-a-rendorseg-nyomoz/ | 2021-01-04 12:25:11 | true | null | null | atlatszo.hu |
A FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett a befutó a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. által kiírt pályázaton – szúrta ki a K-Monitor. Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége a tatabányai multifunkcionális sportcsarnok építésére irányuló beruházáshoz kapcsolódó, annak kivitelezésével párhuzamosan megvalósítandó szennyezett földelszállítási és földlerakási feladatokat végezheti el 144 656,4 tonna mennyiségben.
A Fejér B.Á.L. nettó 2 783 189 136 forintért vállalta a munkát.
A közbeszerzés uniós, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás volt. A BMSK indoklása szerint azért, mert a Kézilabda törvény alapján jogosultak voltak „rendkívüli sürgősségre alapított hirdetményt” közzétenni.
A munkálatok ugyanis kapcsolódnak a 2022. évi magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnoksággal kapcsolatos beruházásokhoz.
A Fejér B.Á.L. mellett további két cég adott be ajánlatot, de a felcsúti cégé volt a legkedvezőbb.
A Zrt. építi egyébként magát a tatabányai csarnokot is az Építő-és épületkarbantartó Zrt.-vel közösen, nettó 18 milliárd 557 millió forint értékben. A létesítmény hasznos alapterülete meghaladja majd a 19 ezer négyzetmétert – ennek szükségességét többen vitatták.
Milliárdos bevételek
Orbán Viktor gyermekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a gyermekei: Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc 2015 júniusában alapította meg a Fejér-BÁ.L. Zrt.-t. A cég már abban az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt, és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. 2017-re a 10,2 milliárdos forgalom mellett 798 millió forintra nőtt a haszon, és – hogy azt az Átlátszó akkor kiszámolta – a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termelt.
Ám még ez is eltörpült a 2018-as adatokhoz képest. A Zrt. éves nettó bevétele ugyanis 2018-ban 22,8 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredménye 5,68 milliárdra. Ez a tendencia azonban tavaly megtorpant: a Fejér-B.Á.L. éves beszámolójából kiderült, hogy az éves forgalom 17 milliárdra csökkent, míg az adózott eredmény 1,55 milliárdra.
Közpénz, közpénz, közpénz
Pedig a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek tavaly sem lehett oka panaszra. 2019 novemberében írtuk meg, hogy a Mészáros-gyerekek cége készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért, Biatorbágyon pedig hatmilliárdért építhet iskolát. Az új Érdi Járásbíróság épületének kivitelezésére kiírt 3,2 milliárdos közbeszerzésen is ők lettek a befutók, és Fejér B.Á.L. kapta meg a zánkai tábor felújítását is a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel konzorciumban 16,8 milliárd forintért.
Korábban többek között sikerrel pályáztak a Szombathelyi Püspöki Palota helyreállítására is: a WHB-val közösen 828 millióért kapták meg a munkát, a bicskei tanuszoda korszerűsítését pedig 137,5 millióért vállalták. 2016-ban két nagy állami tendert nyertek el: a WHB-val közösen Dunakeszin iskola-építésre kaptak megbízást 2,94 milliárd forintért, valamint 2,8 milliárd forintot a Nemzeti Lovarda felújítására a Kerepesi úton.
De idén sem kerülte el őket a közpénzeső: nyáron például a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjáépítésére kaptak megbízást 4,5 milliárd forintért.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége építheti fel az új iskolát Felcsúton 4,5 milliárd forintért
A Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. megtervezte, most a Fejér-B.Á.L. Zrt. kivitelezi a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjáépítését. Mindkét cég felcsúti milliárdos gyerekeinek tulajdonában van. Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Nyitókép: Mészáros Lőrinc gyerekei. Archív. | Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége 2,7 milliárdért hordhatja el a földet a tatabányai sportcsarnoknál | A járvány sem állíthatja meg a 2022-re tervezett kézilabda eb-hez kapcsoldó létesítmények építését. A beruházások rendületlenül folynak, és pénz is mindig akad a látványos épületek kivitelezésére. Az egyik csarnok Tatabányán épül, a munkálatokat a felcsúti Fejér B.Á.L. végzi konzorciumban. Most a földmunkákkal kapcsolatos tendert is ők nyerték el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/12/22/meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-27-milliardert-hordhatja-el-a-foldet-a-tatabanyai-sportcsarnoknal/ | 2020-12-22 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„A mi médiaorgánumaink több, mint fele rendkívül kritikus a kormánnyal szemben; objektív vizsgálatok azt mutatják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti” – tájékoztatta még az ünnepek előtt a Welt am Sonntag című német lap közönségét Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Arról nem szólt, miért tekinti egységes egésznek a „kormánykritikus” oldalt, miközben a központosított, szócsőszerű hatalmi médián túl jórészt nem közös irányítás alatt álló pártlapok, hanem egymástól is független (harcos ellenzéki, esetleg InfoRádió-szerűen objektív, baloldali, liberális vagy konzervatív beállítottságú) szerkesztőségek működnek.
A NER-termékek esetében viszont még a különállónak látszó egységek többsége is „össze van drótozva” tulajdonosi oldalról.
A TV2, a televíziót egyébként nem fogyasztó fiatal korosztály megszólítására kitalált Pesti TV, a tavaly nyáron-ősszel egyértelműen ellenőrzés alá vont Index.hu portál, valamint a Rádió 1- és Best FM-hálózat például nem része a fideszes holdingként emlegetett Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). Csakhogy: 2020 nyarán Kertész József Tamás személyében egy olyan ügyvédre írták át a KESMA alapítói jogait, aki főhivatásszerűen Mészáros Lőrinc jogi képviselője. Olyannyira, hogy irodája a felcsúti milliárdos budapesti, Andrássy úti céges főhadiszállásán működik. Pontosan ugyanott, ahol a TV2 és a Pesti TV közgyűléseit, taggyűléseit vezényli az Indexet is einstandoló Vaszily Miklós – illetve ahol gyakran megfordulnak a Rádió 1 és a Best FM nevű adók Mészáros-lekötelezett tulajdonosai. És mindeközben a kormánypárti sajtóérdekeltségek nagyobb részének az az Atmedia Kft. közvetíti az állami hirdetéseket, amely ugyancsak a felcsúti lobbi ellenőrzése alatt áll. Sőt, ahogy a G7 bizonyította: még az állami média állami hirdetésein is Mészárosék keresnek. Szó sincs tehát arról, hogy a KESMA létrehozása a Fidesz-barát egységek összeolvasztási folyamatának betetőzése lett volna – változatlanul a centralizáció a fő csapásirány.
Az alábbi listán szándékaink szerint minden olyan országos jelentőségű médiumot szerepeltetünk, amely – sok-sok néző, olvasó, hallgató elérésével vagy exkluzív tartalmak szállításával – képes befolyásolni a közéletet. A darabszám nyilván nem a legmegfelelőbb mérce, hiszen például az Átlátszó vagy a Válasz Online tömeghatását nem lehet összemérni a TV2-csoportéval, ugyanakkor a közélet iránt érdeklődő véleményformálókra nyilvánvalóan nagyobb erővel hatnak a kicsi, de hiteles médiumok, mint a bulváradók.
A pártok kommunikációs osztályával, pártalapítványokkal szervezetileg is összeforrt sajtótermékeket (Nyugati Fény, Jövő TV, Alfahir.hu, N1TV) szándékosan kihagytuk a felsorolásból, annak ellenére is, hogy ezekben gyakran normál újságírói munka folyik. Ugyancsak nem vettük figyelembe az önálló tartalomgyártás helyett másodközlésre vagy bloggyűjtésre berendezkedett oldalakat (Propeller, Blogstar, Új Magyar Fórum, Gondola.hu), továbbá azokat a kiadványokat sem, ahol az impresszum alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani, hogy kikből áll a stáb (Kuruc.info, Vadhajtások, Privát Kopó és még sokan mások). A megyei laphálózat tagújságjait nem külön-külön, hanem egy egységként számoljuk el az összeállításban, mert együtt értelmezhetők országos médiumként. Az is előfordul, például a Blikk, a HVG és a Mandiner esetében, hogy a kiadók termékeit a print és az online kategóriáknál is figyelembe vesszük, mert a netes felületek majdnem teljesen önálló életet élnek a nyomtatott lapok mellett. Egyetlen sportkiadványként a Nemzeti Sportot (és weboldalát) is megjelenítjük a listán, mert a kormányfő kedvenc lapját politikai üzenetek közvetítésére is használják.
Gyűjtésünk végeredménye dióhéjban: immár 50 százalékos a kormányzati kontroll a közéleti sajtópiacon.
A Fidesz-oldal mondhatja, hogy hiába van nála a 88 országos jelentőségű médiumból 44 darab, „elérésben”, vagyis az olvasók, nézők, hallgatók számát tekintve nincs abszolút többsége. (Erről persze biztosat nem tudhatunk, mert a nyilvánosság fórumai közül sokan nem auditáltatják a látogatottsági adataikat – anyagi vagy más megfontolásokból.) A következő listából kiderül viszont, hogy a NER igenis megteremtette az infrastruktúrát ahhoz, hogy a sajtópiac bő felét – a televíziók és a napilapok esetében a kétharmadát – leuralja, csak legfeljebb az istenadta nép szívesebben tájékozódik független orgánumokból, mint a központi akaratot szinte kritika nélkül közvetítő csatornákból.
Országos jelentőségű, közélettel is foglalkozó, érdemi hírblokkokat sugárzó magyar médiumok listája 2021 elején
narancssárgával a Fidesz-közeli tulajdonossal, finanszírozóval rendelkező,
feketével a kormányzattól független,
zölddel a bizonytalan státuszú sajtótermékek
Televíziók
– TV2-csoport (TV2, Super TV2, stb.) | A TV2 Média Csoport Zrt. legutóbbi közgyűlését is a Mészáros Lőrinc-féle cégbirodalom budapesti, Andrássy úti székházában tartotta. A társaság tulajdonosi köre bonyolult – de csak papíron, valójában minden entitás a felcsúti vállalkozóhoz és állandó partneréhez, a Takarék-csoport élén álló Vida Józsefhez köthető. A televíziós csatornákat birtokló csapat lényegében önmagát finanszírozza, hiszen a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása szerint két pénzintézet nyújtott kölcsönt a médiacégnek: Mészáros MKB-ja és Vida Takarékbankja. A TV2 Zrt. igazgatósági elnöke Vaszily Miklós, de a testületben ott ül Kovács Loránd, Habony Árpád bejáratott jogi képviselője is.
– RTL-csoport (RTL Klub, RTL II, stb.) | A luxemburgi székhelyű, közvetve a magyar csatornákat is birtokló RTL Group a német Bertelsmann-konszern része.
– A közmédia csatornái (M1, Duna, M2, M5, stb.) | Az állami tévé szerkesztési gyakorlatáról nemrég kiszivárgott felvétel szerint „az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és „aki nem fogja fel, hol dolgozik és mi az elvárás, az vagy buta vagy hazudik. Egyikre sincs szükségünk” – igazította el a stáb tagjait a vezető szerkesztő.
– ATV-csoport (ATV, ATV Spirit) | Az ATV Első Magyar Magántelevíziós Zrt. egyik végső haszonhúzója Németh Sándor, a Hit Gyülekezete alapítója. Vagyis a köztudatban baloldaliként, ellenzékiként elkönyvelt csatorna a Fidesz–KDNP-kormánnyal bizalmi viszonyt ápoló vezető lelkész ellenőrzése alatt áll.
– Pesti TV | A fiatalokra hajtó kormánybarát csatornát a TV2 székházába bejegyzett Progress Média Hungary Kft. működteti. A cég egyik tulajdonosa Vaszily Miklós, a másik pedig egy bizalmi vagyonkezelő érdekeltség, amely Mészáros Lőrinc javaival gazdálkodik. Aligha meglepő tehát, hogy a társaság legutóbbi taggyűlését is a felcsúti milliárdos vállalatainak Andrássy úti főhadiszállásán tartották. A Pesti TV tartalmáért egyébként a Pesti Srácok stábja, még konkrétabban: Huth Gergely Gerilla PresS Kft.-je felel.
– Hír TV | A HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. tulajdonosa a kormánypárti médiaholdingként emlegetett Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). Utóbbi szervezetet az Alapjogokért Központ vezetésével is megbízott Szánthó Miklós elnökli, de a kuratóriumnak Bajkai István fideszes parlamenti képviselő (az Orbán család ügyvédje) is tagja.
Rádiók
– Retro Rádió | A médiaszolgáltatást végző Hold Rádiós és Televíziós Reklám Kft. a KESMA tulajdonában van. A Retro műsorgyártásával, honlapjával és reklámidejével Mészáros Lőrinc-közeli cégek (RadioFactory Kft., Media Time Kft., majd idéntől Atmedia Kft.) foglalkoznak – praktikusan ugyanazok, amelyek a kormánypárti médiaholdingtól elvileg független, ám ugyancsak a felcsúti vállalkozó köreihez tartozó Rádió 1-et és Best FM-et is kiszolgálják.
– A közmédia csatornái (Kossuth, Petőfi, stb.) | Az állami adók reklámértékesítője ugyancsak a Mészáros-befolyás alatt álló Atmedia. Ugyanez a vállalat dolgozik egyébként a közrádiók és -tévék mellett a TV2 csoportnak, a Pesti TV-nek, az ATV-csoportnak – és ahogy említettük, a Retro–Rádió 1–Best FM triónak is.
– Rádió 1 | A médiaszolgáltatást végző Radio Plus Kft-t közvetve Schmidt Zoltán, Mészáros Lőrinc egyik alapembere tulajdonolja.
– Sláger FM | A rádió közvetett tulajdonosa a Romániából származó, de 30 éve Magyarországon élő médiabefektető, Radu Morar. Az üzletember önálló piaci szereplő, de például a politikamentesként beharangozott roma csatornát, a Dikh TV-t immár közösen birtokolja egy NER-közeli szereplővel.
– Jazzy | Az adó magyar magántulajdonosok (Antal Zoltán, Suri Imre, Nagy Tamás) kezében van.
– InfoRádió | Az adó tulajdonosa Módos Márton.
– Tilos Rádió | A médium üzemeltetője a Csabai Gábor által képviselt Tilos Kulturális Alapítvány, melyet – a szervezet éves beszámolói szerint – mások mellett a Summa Artium Nonprofit Kft. és az Open Society Foundations is támogat.
– Best FM | A médiaszolgáltatást végző Best Radio Kft.-t Halmi Tamás, Mészáros Lőrinc egyik legrégebbi bizalmasa, menedzsere birtokolja.
– Klubrádió | Az ellenzéki adó többségi tulajdonosa, Arató András épp a médium megmaradásáért küzd, és erre – a Médiatanács legutóbbi döntése értelmében – van is reménye.
– Karc FM | A médiaszolgáltatást végző Karc FM Média Kft. a KESMA tulajdona.
– Spirit FM | Az adó a Németh Sándor-féle ATV-csoporthoz tartozik, a bejegyzett médiaszolgáltató a Közösségi Rádiózásért Egyesület.
– Klasszik Rádió | Az adó tulajdonosi köre „rokon” a Jazzyével, de a Klasszik esetében egy kínai hátterű finn vállalat is beszállt a fenntartásba.
Napilapok
– Megyei napilaphálózat (24 Óra – Komárom-Esztergom; Békés Megyei Hírlap, Délmagyarország – Csongrád-Csanád megye; Dunaújvárosi Hírlap; Észak-Magyarország – Borsod-Abaúj-Zemplén megye; Hajdú-bihari Napló; Heves Megyei Hírlap; Fejér Megyei Hírlap; Új Dunántúli Napló – Baranya megye; Új Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megye; Kelet-Magyarország – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Kisalföld – Győr-Moson-Sopron megye; Napló – Veszprém megye; Nógrád Megyei Hírlap; Petőfi Népe – Bács-Kiskun megye; Somogyi Hírlap; Tolnai Népújság; Vas Népe; Zala Hírlap) | Az újságokat kiadó Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Blikk | A napilap a német-svájci Ringier Axel Springer-csoport kiadványa.
– Bors | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Metropol | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt.-t a KESMA tulajdona.
– Nemzeti Sport | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Népszava | A baloldali újságot kiadó XXI. Század Média Kft. a kormányzattal jó kapcsolatot ápoló Puch László MSZP-expénztárnoktól került át a szintén kétkulacsos Leisztinger Tamáshoz.
– Ripost | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Magyar Nemzet | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Magyar Hírlap | A Magyar Hírlap Kiadói Kft.-t Széles Gábor üzletember birtokolja.
– Világgazdaság | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Pesti Hírlap FM | A kormánybarát Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel sokáig együttműködő Milkovics Pál lapja.
Hetilapok
– Szabad Föld | A Gajdics Ottó által főszerkesztett lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– HVG | A lap tulajdonosa a Szerkesztőségi Vagyonkezelő Zrt., melyben Szauer Péter felelős kiadó a legbefolyásosabb részvényes.
– Magyar Hang | Az újságot kiadó Alhambra-Press Bt. György Zsombor főszerkesztő tulajdona.
– 168 Óra | A hetilapot kiadó Telegráf Kft. Milkovics Pál cégcsoportjába tartozik.
– Magyar Demokrata | A lapkiadó Artamondo Kft. tulajdonosa Bencsik András főszerkesztő.
– Magyar Narancs | Az újságot kiadó kft.-ben közvetve Bojtár B. Endre főszerkesztőnek van a legnagyobb részesedése, meghatározó kisebbségi tulajdonos pedig a Media Development Investment Fund nevű befektetési alap. Utóbbit az Open Society Foundations, továbbá nyugat-európai szponzorok támogatják.
– Mandiner | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Figyelő | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Vasárnap reggel | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Élet és Irodalom | Az újság kiadója az Irodalom Kft., amely az Élet és Irodalom Közhasznú Alapítvány és a Élet és Irodalom Baráti Társaság közös tulajdona.
– Hetek | A hetilap közvetve a Hit Gyülekezete tulajdona.
– Jelen | Az újságot kiadó Liberty Press Kft. a lapvezetés (Lakner Zoltán, Krajczár Gyula, Tóth Ákos) birtokában van.
Internetes „hírgyárak”
– Index.hu | A kiadó tulajdonosa az Indamedia Network Zrt., amely fele-felerészben Ziegler Gáboré és a TV2-nél, Pesti TV-nél említett Vaszily Miklósé.
– Origo.hu | A portál kiadója a KESMA-tulajdonú New Wave Media Group Kft.
– 24.hu | A híroldal kiadója a Varga Zoltán üzletember fémjelezte Central Médiacsoport Zrt.
– Hvg.hu | A HVG kiadójának internetes hírközpontja.
– Telex.hu | A portált kiadó Van Másik Kft. Kárpáti Márton ügyvezető vállalkozása.
– 444.hu | A híroldalt kiadó Magyar Jeti Zrt. meghatározó tulajdonosa – egy másik cégen keresztül – Uj Péter főszerkesztő és Kardos Gábor vezérigazgató. A társaságban kisebbségi részesedése van továbbá a Magyar Narancsnál már említett Media Development Investment Fund nevű befektetési alap egyik érdekeltségének.
– Hirado.hu | A közmédia internetes hírfelülete.
Más internetes tartalomszolgáltatók
– 888.hu | A G. Fodor Gábor által főszerkesztett lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Axióma, axiomamedia.hu | A „digitális közéleti tér” kiadója az Axióma Kulturális Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Giró-Szász Áron – aki miniszterelnöki megbízottként a keresztény mozgalmakkal és közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátásáért felel.
– Azonnali.hu | A lapkiadó többségi tulajdonosa az LMP-s Ungár Péter, a kisebbségi részesedés pedig Gerényi Gáboré.
– Átlátszó, atlatszo.hu | A kiadó legmeghatározóbb tulajdonosa Bodoky Tamás főszerkesztő.
– Direkt36.hu | A kiadót a két vezető szerkesztő, Pethő András és Sáling Gergő birtokolja.
– Forbes.hu *| Az amerikai Forbes magazin magyar mutációja és a hozzá tartozó weboldal rendszeresen szállít exkluzív tartalmakat.
– G7.hu | A gazdasági lapot fele-felerészben Varga Zoltán (Central Médiacsoport) és Reszegi László birtokolja.
– Hirklikk.hu | A lapot kiadó MSH Média Kft. a korábban MSZP-közeliként emlegetett médiavállalkozó, Wirth Zoltán résztulajdonában áll. Az ügyvezető-főszerkesztő 2010-ig a Szekeres Imre-féle honvédelmi tárca HM Currus Zrt. nevű cégénél volt igazgatósági tag.
– Kontra.hu | A lapot kiadó Ctrl-T Creative Zrt.-t a jobboldali megmondóként ismert Megadja Gábor és a Századvég-körben nevelkedett Halkó Petra birtokolja – a cégjogi képviselő pedig Habony Árpád állandósított ügyvédje, Kovács Loránd.
– Látószög, latoszogblog.hu | A felület kiadója a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány.
– Mandiner.hu | A lapot kiadó Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Media1.hu | A médiapiaci-közéleti portált kiadó Vipcast Media Bt. Szalay Dániel főszerkesztő tulajdona.
– Mérce, merce.hu | A lap működtetője a Kettős Mérce Blog Egyesület, amely magánadományokból és európai újságíróalapok támogatásaiból gazdálkodik.
– Mfor.hu – Privatbankar.hu | A laptársként működő két gazdasági médium mögött Ács Zsuzsanna és Barlai Róbert (az OTP Bank Regionális Treasury volt ügyvezetője) áll.
– Napi.hu | A gazdasági lapkiadó a Vaszily-féle, az Index.hu-nál már említett Indamedia Network Zrt. tulajdona.
– Növekedés.hu | A gazdasági portál több állami érdekeltséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal is partnerségben működik – a tulajdonos-főszerkesztő Kamasz Melinda egykor a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtófőnökeként is tevékenykedett.
– Partizán | A politikai-dokumentarista Youtube-csatorna Gulyás Mártoné.
– Pestisracok.hu | A kiadó tulajdonosa a Huth Gergely-féle, a pesti TV-nél már említett Gerilla PresS Kft.
– Portfolio.hu | A gazdasági portál tulajdonosai: a Csányi Sándor vezette szervezetekből (Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége, Prima Primissima Alapítvány kuratóriuma) ismert Balogh Gabriella és Bán Zoltán főszerkesztő.
– Reaktor.hu | A lapot kiadó Reaktor Alapítvány kuratóriumában ott ül Baczkó Norbert, a Fidelitas kommunikációért felelős alelnöke.
– Szabadeuropa.hu | Az oldal kiadója amerikai adófizetői pénzből, kongresszusi jóváhagyással működik.
– Szemlélek, szemlelek.net | A magazin fenntartója a Felebarátok Egyesület, melynek tevékenységéhez a németországi Renovabis is támogatást nyújt.
– Vasárnap, vasarnap.hu | A lap kiadója a KDNP-közeli Kovács K. Zoltán Alapítvány, mely egyebek mellett a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatását használja.
– Válasz Online, valaszonline.hu | A kiadót a lap újságírói birtokolják.
Internetes portálok, amelyek szorosan kapcsolódnak egy-egy napi- vagy hetilap, rádió vagy tévé szerkesztőségéhez, és valamelyest online médiumként is hatnak a közéletre:
168ora.hu,
Atv.hu,
Blikk.hu,
Borsonline.hu,
Demokrata.hu,
Hang.hu,
Infostart.hu,
Magyarhirlap.hu,
Magyarnemzet.hu,
Metropol.hu,
Magyarnarancs.hu,
Nepszava.hu,
Nemzetisport.hu,
Ripost.hu,
Vg.hu,
Megyei lapok oldalai (Kemma.hu – Komárom-Esztergom; Beol.hu – Békés megye; Delmagyar.hu – Csongrád-Csanád megye; Duol.hu – Dunaújváros és környéke; Boon.hu – Borsod-Abaúj-Zemplén megye; Haon.hu – Hajdú-Bihar megye; Heol.hu – Heves megye; Feol.hu – Fejér megye; Bama.hu – Baranya megye; Szoljon.hu – Jász-Nagykun-Szolnok; Szon.hu – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Kisalfold.hu – Győr-Moson-Sopron megye; Veol.hu – Veszprém megye; Nool.hu – Nógrád megye; Baon.hu – Bács-Kiskun megye; Sonline.hu – Somogy megye; Teol.hu – Tolna megye; Vaol.hu – Vas megye; Zaol.hu – Zala megye)
* A Forbes magyar nyelvű kiadása havilap, ezért cikkünk eredeti verziójában nem szerepeltettük a magazint. Ám mivel a kiadvány és a forbes.hu honlap sok exkluzív anyagot közöl, utólag mégis felvettük a listára.
Nyitókép: Facebook/Orbán Viktor
#média#NER | A NER már a sajtó 50 százalékát kontrollálja – itt a nagy médiatérkép | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2021/01/04/a-ner-mar-a-sajto-50-szazalekat-kontrollalja-itt-a-nagy-mediaterkep/ | 2021-01-04 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
|
Kicsit kacifántosan fogalmazták meg azt a kormányhatározatot, amely az eddig csak Kínában működő Fudan Egyetem első külföldi kampuszának létrehozását szolgálja. Azt írták ugyanis, hogy "a Kormány egyetért a Fudan Egyetem elhelyezéséhez és a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 1. melléklet 4. pontjában meghatározott létesítményfejlesztés megvalósításához szükséges ingatlanok tulajdonjogának - legfeljebb a független szakértő által meghatározott forgalmi értéken, per-, teher- és igénymentesen - az állam javára történő megszerzésével".
A Fudan Egyetem épülete (forrás: goabroadchina.com) A Fudan Egyetem épülete (forrás: goabroadchina.com)
A rendelet további szövege ugyan nem konkretizálja az ingatlant, ám vélhetőleg már megtalálhatták, hogy hol helyezik majd el a kampuszt, amire az utal, hogy "forintra pontosan" meghatározták, hogy a 2021-es költségvetés terhére mekkora kötelezettséget lehet vállalni. Ez egyébként 821 492 000 forint.
A kínai egyetem magyarországi megjelenése korábban politikai vitákat váltott ki, hiszen miközben az ázsiai intézmény útját erősen egyengeti a kormány, addig a számos mutató alapján a legjobb itteni felsőoktatási intézménynek számító CEU-t elüldözte. Az is polémiával járt, hogy a CEU kapcsán támadott két diploma kiadása lesz a hírek szerint a Fudan Egyetem egyik fő vonzereje is.
2024-re készülhet el a sanghaji Fudan Egyetem első Kínán kívüli campusa Budapesten, ahol négy-öt karon kezdődne meg az oktatás a tervek szerint, írta korábban a Magyar Hírlap. Horváth Levente, az MNB elnöki főtanácsadója a lapnak azt mondta, várhatóan gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi, műszaki tudományok területeken tanulhatnak majd a jelentkezők. Öt-hatezres lesz a hallgatói létszám, 500 fős az oktatói gárda - tette hozzá. | 800 milliós ingatlant kaphat a Magyarországra jövő kínai egyetem | Kicsit kacifántosan fogalmazták meg azt a kormányhatározatot, amely az eddig csak Kínában működő Fudan Egyetem első külföldi kampuszának létrehozását szolgálja. Azt írták ugyanis, hogy "a Kormány egyetért a Fudan Egyetem elhelyezéséhez és a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 1. melléklet 4. pontjában meghatározott létesítményfejlesztés megvalósításához szükséges ingatlanok tulajdonjogának - legfeljebb a független szakértő által meghatározott forgalmi értéken, per-, teher- és igénymentesen - az állam javára történő megszerzésével".
2021-es költségvetés terhére mekkora kötelezettséget lehet vállalni. Ez egyébként 821 492 000 forint. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/800-millios-ingatlant-kaphat-a-magyarorszagra-jovo-kinai-egyetem.html | 2021-01-01 10:38:00 | true | null | null | mfor.hu |
Megvan, kik kerültek a hamarosan nevet váltó Szent István Egyetem alapítványi kuratóriumába. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfői közleménye szerint
a kuratórium elnöke Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, tagjai Nagy István agrárminiszter, Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja, Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja és Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos.
A Szent István Egyetem 2021. február 1-jétől alapítványi fenntartásban működik tovább, és mint a közlemény felhívja a figyelmet, nevet is vált, jövő hónaptól Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) néven működik tovább.
A kuratóriumi tagokról a közlemény azt írja:
"A testület azon dolgozik majd, hogy az intézmény a modellváltás által biztosított nagyobb mozgástérrel, szabadsággal élve képes legyen megfelelni saját minőségi elvárásainak és a piaci, tudásipari környezet igényeinek is. A kuratórium tagjai komoly tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek az agrárium, a felsőoktatás és az üzlet területén, hatékonyan tudják képviselni az ágazat és az egyetemi polgárok szempontjait. Stratégiai vízióval, pénzügyi és menedzsmenttudással támogatják az intézmény fejlődését, a képzés korszerűsítését."
A modellváltáshoz fűződő elvárásról pedig azt, hogy a MATE 2030-ra kerüljön be a világ 100 legjobb agrár-fókuszú egyeteme közé. | Csányi Sándor és Lázár János is bekerült a Szent István Egyetem alapítványi kuratóriumába | Az egyetem február elsején nevet vált, és Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemként működik tovább.
a kuratórium elnöke Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, tagjai Nagy István agrárminiszter, Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja, Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja és Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos.
A modellváltáshoz fűződő elvárásról pedig azt, hogy a MATE 2030-ra kerüljön be a világ 100 legjobb agrár-fókuszú egyeteme közé. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/csanyi-sandor-es-lazar-janos-is-bekerult-a-szent-istvan-egyetem-alapitvanyi-kuratoriumaba.html | 2021-01-04 11:08:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Központi Nyomozó Főügyészség többszörösen minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik korábbi igazgatóhelyettese és három társa ellen.
A részletekről az ügyészség az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: az Európai Unión kívülről érkező árucikkek közvetett vámkezeltetésével foglalkozó gazdasági társaságok képviselője 2016-ban az egyik cég nevére kiállított üzemanyagkártyát adott át rendszeres használatra a NAV egyik akkori vezetőjének, aki azzal a saját tulajdonú gépkocsijába ingyen tankolt.
A képviselőnek a kártya átadásával az volt a célja, hogy a volt pénzügyőr alezredes biztosítsa a képviselt cégek „problémamentes” vámkezelését. A volt NAV-vezető az üzemanyagkártyával 2016 októbere és 2017 júniusa között 58 alkalommal, mintegy 850 ezer forintért tankolt.
2016 decemberében a képviselő a NAV egyik járőrével megállapodott abban, hogy a pénzügyőr a vámkezelések számához igazodó rendszeres anyagi juttatásért cserébe folyamatosan segíti az általa közvetített ügyfelek konténereinek „gördülékeny” vámkezelését.
A pénzügyőr az importáló cégeket a „képviselt” gazdasági társasághoz irányította és vállalta, hogy ezeknél a cégeknél nem folytat le szúrópróbaszerű vámellenőrzéseket. Az érintett gazdasági társaság képviselője ezen megállapodásnak megfelelően 2016 decembere és 2017 augusztusa között több alkalommal, legalább 285 ezer forintot adott át a pénzügyőr főtörzsőrmesternek. A korrupciós ügyletet a járőr akkori élettársa is támogatta, a vesztegetési pénzből ő is részesült.
A nyomozás során a volt vezető beismerő vallomást tett, míg a vámkezeléseknél eljáró pénzügyőr és élettársa tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az érintett cégek képviselőjeként eljáró személy beismerő vallomást tett az ügyben.
A volt igazgatóhelyettes terhére rótt, vezető beosztású személy által az előnyért a hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – áll a közleményben. Az ügyészség a Fővárosi Törvényszéken emelt vádat az ügyben. | Korrupció miatt vádat emeltek a NAV egyik volt vezetője ellen | Két volt NAV-os ellen emelt vádat az ügyészség. Egyikük, egy pénzügyőr alezredes 850 ezer forintnyi ingyenbenzinért cserébe „problémamentes” vámkezelést biztosított, másikuk, egy NAV-járőr pedig 285 ezer forintért intézett „gördülékeny” vámkezelést. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/01/05/korrupcio-nav-ugyeszseg-penzugyor | 2021-01-05 14:43:29 | true | null | null | Telex |
A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő Nemzeti Sportközpontok közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A nyertes feladata a Puskás Aréna épületéhez és rendezvényeihez kapcsolódó vagyon- és biztonságvédelmi feladatok, továbbá a rendezvénybiztosítási feladatok ellátása.
A létesítmény "alap üzemelési" őrzési feladataihoz egy napra legfeljebb 12 fő szükséges. A tervezett idő napi 204 óra, évi 77 500 óra, amely lehívására az ajánlatkérő kötelezettséget vállal.
A korábbi kiírás alapján a keretmegállapodás a hatálybalépéstől számított egy év időtartamra jön létre. A megállapodás hatálya legfeljebb két alkalommal, további egy-egy évvel meghosszabbítható a szerződéstervezetben meghatározott feltételek szerint.
A nyertessel december 23-án kötött szerződést az ajánlatkérő. Indult még a tenderen az EUK-Holding Kft. is. | Évi csaknem kétmilliárdba kerül a Puskás Aréna őrzése | A Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte a Puskás Aréna őrzés-védelmét, nettó 1,8 milliárd forinttal. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/tender-puskas-arena-orzes-valton.720856.html | 2021-01-05 18:35:30 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Műemlékvédelmi törvények vannak, de a jogköröket, szervezeteket szétforgácsolták, minisztériumoknál, járási hivataloknál összpontosították. A Forster központ megszűnése az út vége, ezzel szűnt meg az utolsó, műemlékvédelemmel foglalkozó intakt szervezet. A szakembergárda maradványa átmenetileg a Miniszterelnökségen kötött ki. A Várban, ahol évtizedekig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 1957-től ’92-ig Országos Műemléki Felügyelőség működött, néhány szakember próbálja a pincében bedobozolt közgyűjteményi anyagot a jövőnek átmenteni. Nem sikerülhet mindig. Télen, amikor egy fűtőcső felrobbant, víz áztatta el a tervtári anyag egy részét.
A megszüntetett műemlékvédelem nem áll egyedül. Úgy is mondhatnánk, jó társaságba került. Olyan százados intézményekkel együtt számolták fel, mint az ÁNTSZ, a gyámügy, a vérellátó-szolgálat, az epidemiológia. Lázár János a bürokráciacsökkentés jegyében először hetven intézményről beszélt, közülük tizenhárom jogutód nélkül múlt ki. A többi terület gazdája korábbi minisztériuma, főleg a karácsonyfaként körülaggatott konglomerátumot alkotó Emmi. Így szűnt meg a jogköreinek zömét már elveszítő Forster intézet is a Várban, a Táncsics utcában.
Az idők során a műemlékvédelem vezető intézménye számos névváltozáson ment át. Módosultak jogkörei, felügyelő szervei, annak jeleként, hogy a műemlékvédelem Mohamed koporsójaként lebeg a minisztériumok felett. Hol a vallás- és közoktatásügyhöz, hol az építésügyi tárcához, a rendszerváltás után egy ideig a környezetvédelemhez tartozott. Később maga a környezetvédelem szűnt meg. Az ideiglenes gazda ma a Miniszterelnökség és a Magyar Művészeti Akadémia.
– Rendeleteket irkálni könnyű – mondja egy régi, még alkalmazásban lévő munkatárs. – Ahhoz elég egy laptop. Végrehajtani költségesebb. Ha van is rá pénz, a határidők évről évre csúsznak. A műemlékvédelem életéből most is kiesik két év. Jóvátehetetlen dolgok történhetnek.
A két szakág (környezet- és műemlékvédelem) sorsa párhuzamos szálon fut. Valamiért a NER egyik területet sem kedveli. Az Orbán-kormányok mindent meg is tettek, hogy jogköreiket széttagolják, szűkítsék, majd az egészet eltöröljék. Előbb a környezetvédelem intézményhálózatát trancsírozták szét, majd a műemlékvédelem kiiktatásához láttak hozzá. 2012-ben megszűnt a KÖH (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal), és a munkát az utolsó intakt szakmai szervezet, a Forster központ kivégzése zárta. A hivatalnokok járási hivatalokban sorvadoznak. Kíváncsian várjuk, mire mennek, ha az állásuk lesz a tét, és helyi mágnásokkal, fideszes tartományurakkal, polgármesterekkel kell megütközniük. De a legnagyobb veszteség az egységes műemlékvédelmi szemlélet kiiktatása. Egy református templom nem kezelhető másképp Debrecenben, mint Budapesten. Nem nézhet ki másképp a Király utca páros és páratlan oldala.
– Egy szakmát ellehetetleníteni azt jelenti, hogy anarchiát kell teremteni – állítja Varga Kálmán, a gödöllői kastély restaurációs munkálatainak volt kormánybiztosa, aki a leghosszabb ideig, öt éven át volt a KÖH elnöke.
Varga a leépítést tudatos törekvésnek, szétverésnek látja.
Álmai otthonában
A mechanikus szemlélet szerint a műemlékvédelemre Orbán azért neheztelt meg, mert ellenezték „Budavár bevételét”. Ebben a formában ez nem igaz. Orbán tesz a műemlékvédőkre. A miniszterelnök kezdettől, már 1998 óta a Sándor-palotába készült, de 2002-ben Medgyessy Péter nem akart a Várba felköltözni. Jobb híján a köztársaság elnökét helyezték át oda. A jövőben várható lépéssorozat a műemlékvédők szerint így fest: az elnököt újabb ürüggyel „továbblövik” a Királyi Várba, Orbán Viktor pedig kis kerülővel, két évtized után beköltözik álmai otthonába. A Sándor-palotába.
Máig kérdés, volt-e közvetlen politikai indoka. Olyasmire gondolunk, hogy Orbán várbeli terveit a szakma opponálta vagy lefitymálta. A magyarázat nem ilyen egyszerű. Miért zavarná őket pár művészettörténész széplélek? A műemlékvédelem léte önmagában hatalmi és pénzügyi konfliktusok gyökere. A névben is benne van a harc eleme. Védelem. A közösség védelmezi a társadalmi érdeket. Ez nem illeszthető bele a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. A műemlékvédelemben gyakran megütközik az egyéni és a társadalmi érdek. Feszültséget szül minden építkezés, amit fel kell függeszteni, át kell tervezni.
Nem kedvelik a műemlékvédelmet az ingatlanok százaival rendelkező nagyegyházak, amelyek minden felügyeletben, beavatkozásban állami erőszakot látnak. Nem szeretik a szakmát a beruházók, a kiemelt állami építkezések tervezői és kivitelezői. Az uniós pénzekre ácsingózó polgármesterek. Ahol a határidő csúszik, azonnal a műemlékvédelmet emlegetik. A tervtanácsok ülései nyomán sorjázott a panaszáradat, jöttek-mentek a feljelentések. Többen mesélik, Orbán egyszer azon dühödött fel, hogy a hivatal nem engedte az Erzsébet téri buszpályaudvar épületét lebontani, hogy a Nemzeti Színház nagyobb legyen. A Nemzeti végül nem a téren épült fel. De a tüske lélekben megmaradt.
Út a semmibe
Száznegyvenöt éve, 1872-ben alakult meg Magyarországon a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága. 1881-ben alkotta meg az Országgyűlés az első műemléki törvényt. A testület ekkor a Műemlékek Országos Bizottsága nevet vette fel. Az első kezdemények még az 1848-as forradalom előtti évekhez kötődtek. Az önkényuralom alatt a már létező osztrák műemléki szervezet volt illetékes magyar ügyekben is. A folyamat az általános európai trendbe illeszkedett. Az országos bizottságnak engedélyezési, támogatási jogköre volt, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz tartozott. A bizottságot 1934-ben Gerevich Tibor szervezte át a kor követelményeinek megfelelő hivatallá. 1949 után a műemléki munka hatósági jogköre is erősebb lett. A Műemlékek Országos Bizottsága megszűnt, 1957-ben alakult meg az állampárti műemléki szervezet, az eredményes műemlék-helyreállító munkát végző Országos Műemléki Felügyelőség, amely az építésügyi minisztérium alá tartozott. 1992-ben Országos Műemlékvédelmi Hivatal néven szervezték át, és idővel a környezetvédelmi tárca alá vonták. A Fidesz-kormány 1998-ban a kultusztárcához csapta, neve 2001-ben Kulturális Örökségvédelmi Hivatalra változott. Jogköre is szélesedett, a műemlékvédelmi feladatok mellett régészeti, műtárgyvédelmi funkciója is volt. Ez a „hatalom” sokakat ingerel. Az Orbán-kormány 2012 szeptemberében a hivatalt megszüntette. Utódja részben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, részben a Lechner Lajos Tudásközpont. Zűrzavaros idők következtek, az irányítás részben a belügyminisztériumhoz, végül a miniszterelnökséghez került. A Forster Központ 2017. január 1-jével kormányrendelettel megszűnt. Bizonyos feladatait a Miniszterelnökség és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft., a legújabb döntés szerint pedig a Magyar Művészeti Akadémia veszi át.
A kormány a műemlékeket „a konzervatív hagyomány jegyében” állítólag kedveli. Kastélyokat, kúriákat restauráltat rendszerszerűen, hogy azokat később a klientúra vásárolja fel, szintén rendszerszerűen. A maga képére formálja a Várat, lovardát építtet. Füzéren, Diósgyőrben „új várak” emelkednek. Az ortodox műemlékvédelem a totális átalakítást csalásnak, hamisításnak látja.
Persze van, aki megengedőbb. Ráday Mihály szerint igenis lehet kreált műemlékeket emelni, ha kiírják rá, hogy amit látunk, nem eredeti. Az építtető azt akarta bemutatni, hogy „így nézhetett ki a vár a középkorban”. Ilyesmi a világ számos pontján van. A knósszoszi palota több „változatban” létezik. A Szentföldön is így jártak el a Nagy Heródes által épített kikötővel. A historizáló építészet a millennium óta a magyar építészeti hagyomány része. És bár a kényes ízlésűek lenézik a Halászbástyát vagy a Mátyás-templomot, a műemlékvédelem álláspontja szerint ezek is műemlékek.
A folyamat ellentmondása, hogy míg a Várba hivatalával együtt a miniszterelnök, a belügyminiszter költözik, a műemlékvédelem maradványa a Táncsics utcából is távozik. Az egykori hivatal tárgyi apparátusát (a műemléki gyűjteményt) hamarosan elszállítják. Áprilisban kellene megnyílnia, de ennek semmi realitása. A gyűjtemény a legújabb terv szerint a Magyar Művészeti Akadémia kezelésébe kerül. Szellemi, történeti értékén túl a gyűjtemény közcélokat is szolgál. Hozzá tartozik a tervtár, a fotótár, a műemlékvédelmi irattár. Mielőtt hozzányúlunk egy régi épülethez, meg kell nézni, mi történt vele a múltban. Míg a konkrét hatósági munka a járási hivatalokban folyik, a műemlékvédelem idegközpontját kiiktatták.
A magyar műemlékvédelem évtizedekig jó teljesítményt nyújtott. Túltette magát a trianoni sokkon. Az erdélyi, felvidéki középkor után felfedezte a barokk és klasszicista Pest-Budát, a népi építészetet. Voltak tragikus tévedések (a Tabán vagy Óbuda lerombolása), de egészében helyén volt a hivatal értékmegőrző státusa. Vetélytársaink, a szlovák vagy a lengyel restaurátorok ma is nagy formát futnak. A lengyelek, akik Varsót építették újjá téglánként a semmiből, olyan hírnévnek örvendenek, hogy Németországból is kapnak megrendeléseket. Magyarországon tucatjával hagyják el a szakmát a tapasztalt szakemberek. Eddig is fogyatkoztak. Az MTA 1995-ös felmérése szerint a szakmában csaknem ötven művészettörténész dolgozott. Számuk ma ennek felét sem éri el. Van, aki azért távozik, mert megalázó feladattal bízzák meg. Van, akit leépítenek.
Lővei Pál művészettörténész, akadémiai doktor hosszú ideig a KÖH osztályvezetője volt. Két kollégájával együtt nemrég távozott a budai Vár átalakítását tárgyaló Hauszmann bizottságból. Szerinte most a Táncsics utcai gyűjtemények, így a fotótár megmentése a cél. Az ötszázezer darabos fotótárban rengeteg – akár 150 éves – üvegnegatív van, de akadnak „pozitívok” is. Az üveglemezek zömét csak a töréstől, szállítástól kell félteni, de a negatívok egy része nitrátalapú technikával készült, az nagy mennyiségben szobahőmérsékleten is képes az öngyulladásra. Ezeket hűtött tárolóban kell tartani. Az egész anyag tárolásánál fontos a sötét és az alacsony páratartalom. Nagy kérdés, hogy az új hely ezeknek a feltételeknek megfelel-e. Lővei aggódik.
A szervezet felszámolása más értelemben is kultúrapusztítás. Egykor virágzó folyóiratok szűntek meg. A Műemlékvédelemnek több száz előfizetője van, de az idei, 61. évfolyamból még egyetlen szám sem jelent meg. Évkönyvet szerkesztettek, a kilencvenes években nívós könyvsorozatokat adtak ki.
Varga Kálmán nemrég járt fenn a Várban, és búcsúzóul benézett hajdani dicsőségének színterére, a Táncsics utcába.
– Siralomház – mondja letörten Varga. – Néhány elárvult munkatárs próbálja a frontot tartani.
A megszüntetés okait Varga is keresi.
– A rendszerváltás, a vagyoni felfutás behozta a kulturális térbe a privát szféra képviselőit, akik a kastélyokkal kapcsolatban azonnal bizniszt láttak. Már csak a törvényeket kellett olyan irányba terelni, ahogy az üzlet és a magánérdek kívánta.
A műemlékvédelem útban volt.
De mit vétettek szegény vár- és műemlékvédők? Mi volt a bűnök fészke, amelyért 145 éves fennállás után a szervezetnek, a magyar kultúra fontos elemének el kell pusztulnia? Csak találgathatunk. Bármilyen korlátozás, törvényes megkötés a hatalomból ellenkezést, a befektetőkből dühöt válthatott ki. A műemlékvédelem szerény hatalom, mégis volt autonóm elem benne. A KÖH-korszakban – mivel a hivatal egyszerre látta el a műemlék-, a műtárgy- és a régészetilelőhely-védelmet – állami vízfejnek, akadékoskodó szervezetnek tűnhetett.
– Nem szerettek minket az egyházi főemberek – mondja Lővei Pál. – Nem szerettek az építészek, a befektetők, a magántulajdonosok. A turizmus exponensei, bár állandóan hangsúlyozzák a műemlékvédelem fontosságát, ha áldozni kellett volna valamit, szemben álltak a műemlékvédelemmel.
Nem szerették a műemlékvédőket akkor, mikor Székesfehérvár hosszú küzdelmet vívott velük. A királyi bazilika helyreállítása volt az ok. Az eredendő bűn mégis a kecskeméti affér. A Mercedes gyár akarta bővíteni telephelyét. Ehhez kért volna az építés előtt az előzetes régészeti feltáráshoz költségajánlatot. Tévedésből rossz helyen, a Nemzeti Múzeumban kopogtattak. Az indokolatlanul súlyos költségterven felháborodott Mercedes panaszt tett a kormánynál. A félreértés tisztázódott, de a botrányt a kormányzat jóvátehetetlenül az örökségvédelem nyakába varrta.
A magyar műemlékvédelem száz év alatt kétszer vesztett döntő ütközetet. 1918 után Trianonban a magyar középkort veszítette el, a Kárpát-medence emlékeinek legjavát. Most, százéves küzdelem után 2018-ra elvesztette önmagát.
– Lesz még Magyarországon műemlékvédelem – mondják a szakemberek. – Az élet fogja újrateremteni. De az minimum húsz év. Mi ebben már nem vehetünk részt. | A műemlékeket nagyon szereti a NER, de a műemlékvédelmet tudatosan szétverték | Magyarország konzervatív kormánya szereti a műemlékeket, de rühelli a műemlékvédelmet. Európában élen jár abban is, hogy lassanként eltűnik az egységes műemlékvédelmi szemlélet, és maga a műemlékvédelem is. A nagy előd ebben Románia, ahol a Conducator 1977-ben egy tollvonással eltörölte a műemlékvédelmi hivatalt. Ez nálunk hosszadalmasabb folyamat. 2011 óta tart, és csak most érünk a végére. | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/a-muemlekeket-nagyon-szereti-a-ner-de-a-muemlekvedelmet-tudatosan-szetvertek-13200?fbclid=IwAR2rphIfxUtk41CgxqhcEhO0e9jty5pay2_r8tjhhSapViukybYobGF2420 | 2017-11-29 16:13:00 | true | null | null | 168 óra |
ISMÉT MEGNÉZTÜK, MIRE KÖLTÖTT A SZÁSZ JENŐNEK GRÜNDOLT KUTATÓINTÉZET | Bár a kutatások kiszervezése terén visszavette a költéseit a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézet, cserébe rendeltek szakmai konzultációkhoz luxuscateringet, 15 millióért takaríttatták az irodaházat, és ismét készült többmillióért olyan élményfilm, amit nem lehet fellelni az interneten. Megnéztük az NSKI 2019-es és 2020-as szerződéseit. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20200709_igy-kell-felmosni-egy-szekhazat-evi-15-millioert-ismet-megneztuk-mire-koltott-a-szasz-jenonek-grundolt-kutatointezet | 2020-07-09 10:34:00 | true | null | null | Azonnali |
|
A diósgyőri futballklub eddigi befektetője, a valaha szocialista kötődésűként elkönyvelt, de a NER-rel is kompatibilis milliárdos, Leisztinger Tamás helyébe a Mészáros Lőrinccel összenőve az egyik legnagyobb NER-mogulnak számító Szíjj László lépett az ügylettel, amelyet szerdán jelentettek be. A diósgyőri egyesület azt közölte, hogy a fociklub többségi üzletrészét tulajdonló Borsodsport Invest Kft.-t megvásárolta a Borsodi Sport Holding Kft.
A Borsodsport Invest eddig az ARAGO Befektetési Holding Zrt.-n keresztül Leisztinger érdekeltségében állt, de az Opten adatbázisa alapján a milliárdosnak nem sok öröme telhetett a diósgyőri kalandban: 2019-ben 44 millió forint bevétel mellett 766 millió forint veszteség csúfította a Borsodsport Invest mérlegét, 2015 óta pedig összesen durván 1,7 milliárd veszteséget hozott össze a focis cég Leisztinger kezei között.
A vevőt, a Borsodi Sport Holding Kft.-t közvetlenül karácsony előtt hozták létre, december 29-én pedig be is jegyezte a cégbíróság. A kft.-alapításhoz szükséges legkisebb, 3 millió forint törzstőkét a cégjegyzék alapján egészségügyi vállalkozásokban érdekelt Magyar Olivér Mátyás és a tiszakécskei székhelyű Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. adta össze. Bár a minősített többségű befolyást biztosító szavazati joggal Magyar Olivér rendelkezik a kft.-ben, és az egyesület közleményében is őt idézik, a szükséges tőkét inkább a tulajdonostárstól, a Hódmezővásárhelyi Útépítőtől lehet várni, ez a cég ugyanis 2019-ben 58 milliárd forint forgalmat és több mint hatmilliárd forint nyereséget könyvelt el. | A Szijjártót jachtoztató milliárdos veszi át a diósgyőri fociklubot | A diósgyőri futballklub eddigi befektetője, a valaha szocialista kötődésűként elkönyvelt, de a NER-rel is kompatibilis milliárdos, Leisztinger Tamás helyébe a Mészáros Lőrinccel összenőve az egyik legnagyobb NER-mogulnak számító Szíjj László lépett az ügylettel, amelyet szerdán jelentettek be. | null | 1 | https://24.hu/sport/2021/01/06/szijj-laszlo-diosgyor-leisztinger-tamas/ | 2021-01-06 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Éppen egy éve írtuk meg, hogy veszélybe került a Duna-parti világörökségi látkép egy darabja, ugyanis hirtelen kinőtt egy emelet a Várkert rakpart 17. szám alatti társasház tetején. Ez az a ház, amelynek a teraszáról egyedülálló dunai panoráma nyílik, ahonnan egykor a csillagász-matematikus báró taktaharkányi Harkányi Béla vizsgálhatta kedvére az égitesteket.
A szereplők közül a befektető is legalább olyan izgalmas, mint a viták kereszttűzében álló terasz, ugyanis a Rogán Antal-féle letelepedési kötvény-biznisz "kínai ágából" ismert Boros Attila egyik vállalkozása, az ABC International Kft. építkezik a Várkert rakparton.
A társasház lakói azért kezdtek hadakozni, mert állításuk szerint a lakóközösség hozzájárulása nélkül indultak meg a munkálatok a fejük felett. A befektető viszont arra hivatkozott, hogy a lakók szerződést kötöttek a teraszról és a ráépítésről annak fejében, hogy a társasházon szükséges felújítási munkákat elvégzi a befektető. A két állítás nem feltétlenül üti egymást, legalábbis az egyik, birtokvédelemért folyamodó lakó beadványa szerint 2006-ban valóban köttetett egy megállapodás a terasz megvásárlásáról és ennek ellentételezéseként a homlokzatok felújításáról, de a szóban forgó két felső lakás korábbi tulajdonosával, Komlós Gáborral.
A bökkenő az, hogy a megállapodás óta sok év telt el, és 2019 szeptemberéig egy kapavágás sem történt, az elvégzendő munkákat nem pontosították, az ingatlanárak pedig az egekbe szöktek. Ráadásul az ingatlanok időközben a GBG Ingatlanhasznosító Kft. kezébe kerültek, ez kapott építési engedélyt, de 2019 szeptemberében nem ez kezdte el a kivitelezést, hanem az ABC International. A helyzet elég kacifántos, ugyanis az építési engedéllyel rendelkező GBG Kft.-t elnyelte az ABC, és a lakásokat apportként bevitték Boros Attila cégébe. A manőverrel nemcsak az építési engedélyt húzták be, hanem elejét vették annak is, hogy más ugorjon rá a felső szint két lakására. Ezekre a társasház minden tulajdonosának elővásárlási joga lett volna amúgy, de az apportálással ezt a lehetőséget kivédték. A jelentősen megváltozott körülményekre tekintettel a lakók a másfél évtizedes megállapodás aktualizálását kérték.
A befektető ABC International nem foglalkozott sokat a társasházi aggályokkal, csaknem egész évben gőzerővel folyt az építkezés. Az év vége felé rövid időre aztán megszakították a munkát, akkor érkezett egy végzés arról, hogy a fővárosi kormányhivatal Dél-Budai Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztálya hatósági ellenőrzést végzett az egyik lakó kérésére, és leállítja az építkezést. Az indoklás lényege az volt, hogy
nem az a cég építkezik, amelyik az építési engedélyt kapta annak idején.
A lakók fellélegeztek az értesítésre, mert úgy értelmezték, hogy ha nem azok építkeznek, akikkel ők valaha megállapodtak, akkor biztosan lefújják a fejlesztést, vagy legalábbis csak velük egyeztetett módon folytatódhat. A hatóság ugyanis jelezte, hogy a kivitelezőnek fennmaradási engedélyt kell kérnie, és az előírások alapján az e-naplóhoz csatolni kell majd a lakók hozzájárulását is. Ennek elmaradása az idevágó kormányrendelet alapján
súlyos szabálytalanságnak minősül, amely esetben az építésfelügyeleti hatóság az elektronikus építési naplóba történő egyidejű bejegyzéssel megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását.
Mégsem ilyen egyszerű a helyzet. Hétfőn, 2021 első munkanapján egész nap döngött az épület az ütve-fúrótól és a légkalapácstól. Legalábbis a lapunknak beszámoló lakó állítása ezekhez fogható zajoktól szenvedett egész nap, még akkor is, ha érdeklődésére a beruházó képviselője tagadta, hogy építkezés folyna, azt állította, hogy csak állagmegóvást végeznek.
Nem tudni, van-e összefüggés, de ezzel egy időben újabb végzés érkezett a kormányhivatalból, amiben az áll, hogy a befektető, az ABC International fennmaradási engedélyt kért az eddig elkészült építményre és a továbbépítésre. A kormányhivatal megindította az eljárást a 2016 decemberében kiadott "építési engedély jogutódlásának és az engedélytől eltérően megvalósított építési munkálatokra vonatkozó fennmaradási és továbbépítési engedély" ügyében. Lapunknak korábban úgy nyilatkozott a cég ügyvezetője, Guóth Ádám, hogy egy kész engedélyekkel és kiviteli tervekkel ellátott projektet vettek meg 2018-ban, és az engedélyben foglaltak szerint építkeznek. A mostani kérelem alapján azonban a hivatal az engedélytől eltérő munkálatokat említ.
A szövegben arra nincs utalás, hogy milyen továbbépítésről van szó, de ami mostanra elkészült a Várkert rakparti ház felső szintjén, jelen állapotában is túlzó bővítésnek tűnik. Arról sincs említés, és a lakók sem tudnak ilyen fejleményről, hogy a terasz tulajdonjoga fejében milyen homlokzati munkákat végez el a befektető. Vagyis mit vállal abból a 2006-os megállapodásból, amelyre hivatkozva magáénak tekinti a 207 négyzetméteres full panorámás teraszt, és amelynek ellentételezéseként állnia kellene a társasház felújítási munkáit.
Mint megírtuk, V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester segítséget ígért a Várnegyedben tipikusnak mondható esetek kárvallottjainak, a társasházakba bevásárló, majd a lakókat kiszorító befektetőkkel szemben. Túl sok mozgástere azonban nem maradt a párbeszédes polgármesternek, 2020. március 1-jétől ugyanis az építési ügyekben való döntések joga a kormányhivatal kezébe került.
Kapcsolódó A kormányhivatal akár az ordító építési zűrökről is örökre hallgathat Ez abból az érvelésből derül ki, amit Sára Botond a Párisi Udvar tulajdonosának luxusvillája kapcsán fogalmazott meg.
Elméletileg a világörökségi védelem érvényesítése a helyi hatóságok feladata, de nagyobb horderejű kérdésekben az ENSZ illetékes szervezete, az UNESCO is elvárja az egyeztetést, csakhogy ezt a lépést az elmúlt években indult fővárosi ingatlanprojektek sorra átugorják, hiszen tudják, hogy a szervezet semmiféle kényszerítő erővel sem rendelkezik, így véleményük nem befolyásolja a munkákat. Ami a helyi hatóságokat illeti, az önkormányzatot lényegében kigolyózták az ügymenetből, a kormányhivatalnak pedig sok esetben a kormányhoz közelálló befektetői kört kellene korlátoznia – a legdrasztikusabb módszer az építkezés leállítása, illetve az azt megelőző állapotra való visszaállításra kötelezés lehetne, de jegeltethetik is a projektet, amíg a tulajdonos nem szerez építési engedélyt a frissített tervekre.
Tény, hogy az ABC Kft. eddig kormányzati hátszelet élvezhetett: a dunai panorámába belerondító fejlesztéshez 100 millió forint állami támogatású hitelt kapott a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. keretéből. | Belerondított a világörökségbe a Rogán-kötvényes vállalkozó, most már papír is van róla | Éppen egy éve írtuk meg, hogy veszélybe került a Duna-parti világörökségi látkép egy darabja, ugyanis hirtelen kinőtt egy emelet a Várkert rakpart 17. szám alatti társasház tetején. Ez az a ház, amelynek a teraszáról egyedülálló dunai panoráma nyílik, ahonnan egykor a csillagász-matematikus báró taktaharkányi Harkányi Béla vizsgálhatta kedvére az égitesteket. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/01/06/varkert-rakpart-vilagorokseg-epitkezes/ | 2021-01-06 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Hosszú, videós interjút adott Nagy Szilárd, a Boldog István ügyét – egy vádalku keretében – borító egykori fideszes polgármester. A kérdező Juhász Péter volt, aki saját videócsatornáján osztotta meg az interjút. Néhány újabb részlet, érdekesség és név elhangzott az egyébként még decemberben felvett interjúban.
Az utolsó hír, amiről mi is beszámoltunk, hogy szenteste előtt pár nappal hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Boldog István és társai ellen a Fővárosi Törvényszéken a Központi Nyomozó Főügyészség. A tárgyalást még nem tűzték ki, de gyakorlatilag bármelyik nap megtörténhet.
Az ügyben az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette, majd az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Boldogot, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. A vádirat lényege szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is. Az ügy részleteiről és szereplőiről tavaly még ebben a cikkben számoltam be.
Már abban a cikkben is szó volt arról, hogyan támogatták a Boldoghoz tartozó települések önkormányzatai a fideszes politikus kampányát: gyakorlatilag közpénzből tartottak fenn egy magazint, ami Boldog kampányújságjaként funkcionált, és amiről az Átlátszó 2018-ban írt hosszabb cikket. A lapot kiadó alapítvány elnöke pedig az a Fehér Petra volt, aki Boldog jobbkezeként dolgozott mindaddig, amíg a cikk elején említett ügyben le nem tartóztatták.
Nagy az interjúban azt mondta, hogy Boldog összehívta a hozzá lojális polgármestereket, hogy a tagságaikkal megalapítsák a Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesületet, aminek elnöke lett Fehér. Ez adta ki aztán azt a magazint.
„Semmi másról nem szólt, csak arról, hogy minden oldalon ott volt Boldog István, aki szalagot átvágott, meg alapkövet letett, meg nyilatkozott, a településekkel pedig ezt meg kellett fizettetni. Úgymond hirdetést kellett vásárolnunk ebben az újságban”
– mondja Nagy. Hab a tortán, hogy volt település, ahol a közmunkásokkal hordatták szét az egyébként 40 ezer példányban megjelenő magazint.
Nagy most megnevezte azt is, aki elmondása szerint Boldog tanácsadója volt, aki ezt a magazinos kampánylapot is kitalálta, és aki több fejtágítást is tartott a polgármestereknek arról, hogyan tudják megtámogatni Boldog kampányát. Jankó Szabolcsról, Zákány polgármesteréről, illetve párjáról beszélt, akiknek tanácsait követte Boldog. Az általuk tartott fejtágításokról azt mondja:
„ez ugye akkor arról szólt, hogyan kell ellenségképet gyártani. Akkor a Jobbikból, mert akkor már érződött, hogy a körzetben a Jobbik lesz, aki megszoríthatja Boldogot. És természetesen ezeket a fejtágításokat később ugyanúgy kiszámlázták az önkormányzatoknak”
Itt össze is foglalja Juhász: egy fideszes kampánytréninget tehát gyakorlatilag a független önkormányzatokkal fizettettek meg közpénzből. De rá is kérdez, mondjon már Nagy egy példát, hogyan kell ellenségképet felépíteni.
„Az első feladatunk az volt, hogy a Facebookon ki kellett keresnünk az összes olyan ismerőst, akik kedvelik Vona Gábort, és közülük kellett találni valakit, akiről tudunk bármilyen negatív információt, vagy olyat, ami a közhangulat számára mondjuk negatív”
– mondja Nagy, és hozzáteszi: „emlékszem, nekem nagyon sok ismerősöm kedvelte Vona Gábort, és példaként voltam felhozva, hogy na, akkor ő róla mit tudunk, ő róla mit tudunk, kvázi karaktergyilkosság kellett”.
Jankó Szabolcsról Nagy azt mondta, ő volt az egyik kulcsfigura a TOP-os pályázatok mögött is:
„az összes TOP-pos pályázatunknál, amit megnyertünk, az ő cégét kellett megbízni kommunikációval”
– mondja. Jankó neve – amikor ez a 2019 végi cikk készült – több beszélgetésben is felmerült, küldtem is egy sor kérdést a fideszes polgármesternek akkor, de nem reagált, nem válaszolt.
Nagy Szilárd az interjúban megint beszélt arról, hogyan zajlott az a bizonyos megbeszélés, ahol telefonokat leadva, egyesével, sorban tárgyalt Boldog a polgármesterekkel arról, ki, mire pályázzon, ki, mit nyerhet meg. Amiről szintén hosszabban ebben a cikkben olvashatnak.
Ezen a beszélgetésen elmondása szerint Boldog Istvánon kívül jelen volt Fehér Petra, Berec Zsolt a megyei önkormányzat akkori alelnöke is. Nagy itt azt mondta, hogy mire pályázna a település, majd Boldog hozzátette, rendben, de van itt még három dolog – például egy 500 millió forintos kerékpárút –, amit hozzá kellene csapni. Nagy szerint csak annyi volt a lényeg, hogy a projektekre ő szerette volna hozni a kivitelező céget.
Boldog a megbeszélés végén – Nagy elmondása szerint – azt mondta, rendben akkor keresni fogja a napokban egy kollégája, vele úgy tárgyaljon, mintha Boldog lenne. Másnap kereste egy H. Kornél nevű férfi, hogy Boldog küldte, és akkor rögtön az első projekt az 500 milliós kerékpár út lenne. Elmondta, hogy kivel kell a pályázatot megíratni, ki lesz a projektmenedzser, a kivitelező és ki fog kommunikálni.
Nagy ezután elmeséli, hogy kapott egy telefont egy nyíregyházi cégtől, akivel az általa vezetett önkormányzat már korábban is kapcsolatban volt, hogy ott járt Boldognak egy táskás embere náluk, aki elmondta, ők lennének a kivitelezők a kerékpárutas projektben, de 50%-ot vissza kellene osztani az 500 millióból. Erre Nagy szerint a nyíregyházi cégvezető nemet mondott. Ez volt az a pont a volt polgármester elmondása szerint, amikor értesítette Boldogot, hogy ő akkor kiszállna ebből.
Nincs rendben a pályázat
Nagy elmesélte, hogy hat TOP-os projektet adtak be, mindet befogadta az Államkincstár, ám pár nappal azután, hogy megüzente Boldognak a fenti problémát, jött az értesítő négy projektről, pályázatról, hogy sajnálattal közlik, de formai hiba miatt sajnos mégis elutasítják.
Ezután Nagy megpróbált Boldoggal beszélni, mert a település eleve forráshiányos helyzetben volt, Boldog pedig – elmondása szerint – leküldte hozzá Jankó Szabolcsot és párját, hogy akkor majd ők segítenek átvilágítani az önkormányzat pénzügyi helyzetét, hogy kiderüljön miért van forráshiány. Átvezette őket a pénzügyi osztályra, visszament az irodába, majd egy órán belül jöttek, hogy meg is találták, amiért jöttek, azt átadják Boldognak, majd ő jelentkezik, miben látja a megoldást. Ezt a pénzügyi átvilágítást is kiszámlázták az önkormányzatnak egyébként.
Rá egy napra Fehér Petra, Boldog István mindenese telefonált, hogy a főnök várja a cserkeszőlői fürdőben, csak egy fürdőgatyában menjen, a medencében találkoznak. Nagy elmondása szerint a medencében ült Boldog a két kolléganőjével, és a fideszes képviselő elkezdte mondani, hogy Jankótól megkapta az átvilágítás eredményét, de nem akar kicseszni vele, nem küldi el az Állami Számvevőszéknek a hibákat, berakja a fiók aljára addig, amíg az egykori együttműködésük helyre nem áll.
„Ha pénz kell, akkor nekem szólj” – így fogalmazott Boldog Nagy elmondása szerint, és a fideszes képviselő hozzátette, hogy ne csináljon semmi hülyeséget a háttérben. Például, hogy ne tárgyaljon külön kivitelezőkkel, fordítja le Nagy.
A volt kengyeli polgármester szerint ezután „egy magas politikai kapcsolatokkal rendelkező érdekcsoport” megkereste őt, hogy szeretnének együttműködni vele és a településsel, mert látják a hat beadott projektjüket, nem értik, az Államkincstár miért lökte vissza a nagyját, és ők segítenének ezekben, sőt újabbakat is hoznának. Csak azt kérik, ők hozzák a kivitelezőket. Ő erre azt mondta, megegyezett Boldoggal, így inkább hármasban üljenek le megbeszélni ezt.
Egy martfűi étteremben lefoglalt egy szobát, eljöttek a tárgyalók négyen, és vagy 30-40 percet késett Boldog. Nagy elmondása szerint ekkor az egyikük felugrott, hogy ő „egy ilyen buta vasutasra nem vár többet”, majd elhajtottak. Ezzel kb egy időben érkezett meg Boldog a parkolóba, ahol közölte Naggyal, hogy az ő politikai karrierjének vége, amiért bekavart neki, és mással is tárgyalt – meséli Nagy Szilárd.
Elmondása szerint a hat pályázatukból végül a két legkisebbet sikeresnek értékelték, de az igényelt összegnek mindkét esetben csak egy részét ítélték meg.
Mégis rendben van a pályázat
Az egykori polgármester ezután arról beszélt, hogy később Boldognak egy másik emberétől kapott egy telefont: jönnek a választások, legyen valami megegyezés. Mindenben segítenek, annyit kérnek, hogy a két kis projektet is ők vigyék. Nagy azt mondja, ekkor ő már megkereste az ügyészséget, és együttműködött velük. Így aztán az ügyészség tanácsára nem mondott nemet erre a fenti megkeresésre, mindenben együttműködött Boldog embereivel, hogy az ügyészség működés közben is lássa, hogy mennek a dolgok.
Azt mondja, miután igent mondott Boldogéknak, néhány nappal később az Államkincstártól elkezdtek jönni a gratuláló levelek, hogy mégis nyertek azok a projektek, amiket korábban visszadobtak formai okokra hivatkozva. Úgy, hogy nem is fellebbeztek, nem is volt semmilyen hiánypótlás, semmi.
A december 17-én készült interjúban Nagy elmeséli még, hogy ő tanúként szerepel az ügyben, az ügyészséggel olyan egyezséget kötött, bármit felfed, cserébe mentességben részesül. Az ügyben összesen 11 gyanúsított van, egy korábbi gyanúsított, egy volt polgármester időközben meghalt.
A teljes interjút itt tudja megnézni: | Egyórás interjút adott a Boldog-ügy koronatanúja, néhány új részletről is beszélt | Hosszú, videós interjút adott Nagy Szilárd, a Boldog István ügyét – egy vádalku keretében – borító egykori fideszes polgármester. A kérdező Juhász Péter volt, aki saját videócsatornáján osztotta meg az interjút. Néhány újabb részlet, érdekesség és név elhangzott az egyébként még decemberben felvett interjúban. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/01/07/boldog-istvan-vademeles-korrupcio-nagy-szilard | 2021-01-07 20:31:18 | true | null | null | Telex |
Már hat jogerős bírói ítélet szól arról, hogy az Állami Számvevőszék törvénysértő módon bánt munkavállalóival. Azokat a számvevőket sorolták vissza jogszerűtlenül, akik 2010 előtt kerültek a szervezethez és „szakmai alapon meg tudták ítélni, jól dolgozik-e Domokos László.” A szakszervezet beszámolói és a bírósági ítéletek alapján érdekes kép rajzolódik ki arról, hogyan bánik munkavállalóival a Domokos vezette ÁSZ.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) dolgozói felkapták a fejüket, amikor Domokos László, a szervezet elnöke felszólalt az Országgyűlésben. A téma 2019-es költségvetés volt. Miután ugyanis az ÁSZ elnöke elmondta, hogy szerinte a következő évi büdzsé tervezete megalapozott és szabályszerű, valami egészen másról kezdett beszélni. Domokos azt mondta, mintegy 60 fő tapasztalt, jó munkakultúrájú gazdasági szakembert ajánl fel az Állami Számvevőszék a munkaerőpiacon jelentkező hiány csökkentése érdekében az üzleti szféra számára. Ez azt jelentette, hogy az ÁSZ munkavállalóinak mintegy 10 százalékától meg kíván válni. A számvevők között akkora lett az ijedtség, hogy szakszervezetbe tömörülve próbáltak meg kiállni az érdekeikért.
2018 nyarán járunk, Domokos László ekkor már 8 éve állt a különösen nagy jelentőségű szervezet élén. Az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, fő feladata a közpénzek felhasználásának ellenőrzése. Minden olyan szervezetet ellenőrizhet, ahol közpénzt használnak fel, egy demokratikus országban tehát alapvető jelentősége van egy ilyen szervezetnek. Domokos a 2010-es választásokon még a Fidesz jelöltjeként nyert parlamenti mandátumot – pár hónap elteltével azonban a párpolitikusból lett az elvileg független szervezet első embere.
Már ez is jelezte, milyen fontosnak tartotta a kormánypárt az ÁSZ-nál zajló munkát. Kinevezése után az új elnök többször is módosította az ÁSZ szervezeti és működési szabályzatát. A „hatékonyságnövelő intézkedések” többek között megszüntették az osztályokat, emellett lecsökkentette a szervezeti egységek számát, megszűnt számos vezetői pozíció is.
Azt, hogy milyen munkát végzett Domokos elnöksége alatt a Számvevőszék, ősszel néztük át. Akkor azt találtuk, hogy az ÁSZ rendre akkor tár fel szabálytalanságot egy-egy szervezetnél, amikor az épp jól jön a kormánypártnak. Ráadásul míg az ellenzéki pártokat rendre büntetéssel sújtják, a Fidesznél és a KDNP-nél rendre mindent rendben talál az ÁSZ. Arra azonban, hogy miként zajlott belülről az átalakulás, épp a szakszervezet munkája nyújt bepillantást.
Megalakul a szakszervezet
Domokos felszólalása után alakult meg a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) munkahelyi érdekvédelmi szervezte az ÁSZ-nál. „A Számvevői Érdekképviselet először 5 fővel, majd hamar 30 fős tagsággal jött létre, ami azt mutatta, hogy ott van valami feszültség a munkáltató és a munkavállalók között. Ez később be is igazolódott” mondta a Szabad Európának Boros Péterné, az MKKSZ elnöke. Boros Péterné szerint ők kezdetektől rendezett munkaügyi kapcsolatokra törekedtek, ám az ÁSZ nem tekintette őket partnernek. „Általában nem vagyunk népszerűek a munkaadóknál”, mondta Boros Péterné, de amit az ÁSZ-nál tapasztalt, még őt is meglepte. Az ÁSZ eleve vitatta, hogy számvevő lehet-e szakszervezeti vezető, ezért maga Boros Péterné lett a munkahelyi szervezet vezetője. A – törvény szerint kötelező – egyeztetésekből rendre kihagyták a szakszervezetet, a közvetlen kommunikáció hiánya miatt az MKKSZ nyílt leveleket intézett Domokos Lászlóhoz. Az egyik levélre adott számvevőszéki válaszból derült ki, hogy a 60 fős „felajánlás” nem csoportos leépítést jelent, hanem épp „technológiai és módszertani megújulás zajlik” a szervezetnél, és ennek keretében tettek „együttműködési és elhelyezkedést támogató” ajánlatot bizonyos dolgozóknak.
Az MKKSZ az érintett munkavállalók beszámolói alapján azonban úgy látta, nem hatékonyságnövelés volt a cél, hanem konkrét munkavállalóktól akart megszabadulni. Erre utalt szerintük az, hogy a „felajánlás” után nagyon hamar összeállt a 60 fős lista, az érintettek többsége ráadásul régi munkatárs volt. Arra a kérdésünkre, hogy politikai szempontok szerepet játszhattak-e a lista összeállításakor, Boros Péterné úgy fogalmazott: „az érintett, tapasztalt számvevők az elnök minden lépéséről pontosan tudták, hogy helyes-e. Szakmai alapon meg tudták ítélni, jól dolgozik-e Domokos László.” Azt, hogy Domokos bizalmatlan volt a 2010 előtt az ÁSZ-hoz került munkavállalókkal kapcsolatban, állítólag maga az elnök nem is rejtette véka alá. Több munkavállaló szerint az is elhangzott Domokostól, hogy „Remélhetőleg hamarosan csak olyan emberek dolgoznak az ÁSZ-nál, akiket én vettem fel” – áll az MKKSZ egyik levelében.
Noha a megkeresésünkre az ÁSZ szóvívője nem erősítette meg, hogy ilyen mondat elhangzott volna – igaz, nem is cáfolta azt – a számvevők jelentős része valóban lecserélődhetett az elmúlt években. Erre vonatkozó kérdésünkre ugyan nem kaptunk választ az ÁSZ-tól, de a honlapjukon elérhető nem teljes körű adatok, és a hozzánk eljutott információk is ezt támasztják alá. Ezek alapján 10 százalék feletti volt a fluktuáció a szervezetnél a 2010 utáni években. A számvevői állomány fiatalítását segítette az újonnan induló gyakornoki program is.
Hat ítélet arról, hogy törvénysértő módon bánt az ÁSZ a dolgozóival
Törvénymódosítás és „karácsonyi üdvözlet”
Domokos parlamenti felszólalása után 60 munkavállalónak felajánlották a közös megegyezéssel való távozás lehetőségét, cserébe lelépési pénzt ajánlottak, és azt, hogy a távozókat összekötik egy állásközvetítő céggel, ami majd segít nekik a későbbi elhelyezkedésben. A 60-ból kevesebb, mint húszan éltek az ajánlattal.
2018 végén újabb fordulat következett. Az Országgyűlés elfogadta az ÁSZ-törvény módosítását. Ennek az egyik legfontosabb eleme az volt, hogy az ÁSZ innentől kezdve egyoldalúan is módosíthatja a munkavállalók kinevezését. A törvény elfogadása után, karácsony előtt pár nappal 100 munkavállaló ünnepi üdvözlet helyett valami egészen mást kapott. (Nem költői túlzásról van szó, az ÁSZ dolgozóinak többsége tényleg karácsonyi üdvözletet kapott Domokos Lászlótól.)
A "kivételezettek" levelében Domokos felhívta figyelmüket a pár nappal korábban elfogadott új szabályozásra, majd felajánlotta a közös megegyezéssel való távozás lehetőségét. A döntésre mindössze négy napot kaptak a dolgozók. Az MKKSZ, illetve az érintett dolgozók fenyegetőnek jellemezték a levél hangvételét, és úgy értékelték, hogy kész helyzet elé állították őket. A szakszervezet kiemelte, hogy az érintettek teljesítményértékelése ugyanolyan jó volt, mint a többieké.
Az év végi állománygyűlésen a szakszervezeti tagok szerint az elnök „hosszan ecsetelte, hogy politikai felelősséget kapott az ÁSZ-törvény elfogadásával” (Horváth Bálint, az ÁSZ szóvívője nem erősítette meg, hogy ilyen elhangzott volna, igaz nem is cáfolta).
Végül a 100 munkavállaló többsége elfogadta az ajánlatot, a szakszervezet szerint a „folyamatos munkáltatói nyomás és az ÁSZ törvény módosításának parlamenti elfogadása miatti fenyegetettség következtében”. A távozó munkatársak túlnyomó többsége 2010 előtt csatlakozott az ÁSZ csapatához, sokaknak volt évtizedes tapasztalta, de vezetők, sőt egy pár hónappal korábban kitüntetett munkatárs is beleesett a szórásba. Első sorban ezen távozások nyomán az ÁSZ létszáma 2019-re mintegy 100 fővel, azaz 16 százalékkal csökkent.
ÁSZ: betartottuk a törvényi előírásokat
Kérdéseinkkel megkerestük az Állami Számvevőszéket is. Konkrét válaszok helyett azonban csak egy hosszú levelet kaptunk Horváth Bálint szóvivőtől, ami jó részt korábbi nyilatkozatok és közleményekből kimásolt mondatokat tartalmazott. Ebből az derül ki, hogy az ÁSZ cáfolja, hogy történt volna bármiféle fenyegetés vagy nyomásgyakorlás a munkavállalók felé.
A közös megegyezéssel való távozásokról azt írták, hogy „az együttműködésre és kölcsönös párbeszédre alapozott lehetőség teljes mértékben figyelembe vette az érintett munkatársak mentális és szakmai érdekeit, hozzájárult például a munkahelyi kiégés elkerüléséhez, valamint az új karrierlehetőségek megtalálásához… A kölcsönös megállapodásra alapozott humánpolitikai intézkedésekről minden esetben kizárólag szakmai elvek alapján született döntés, értékelve az egyes munkatársak munkateljesítményét, szakmai készségeit. Leszögezem, hogy az intézkedések során az ÁSZ mindenben a vonatkozó és hatályos törvényi előírások szerint, a munkavállalói érdekeit is szem előtt tartva, az érintett munkatársaival folyamatosan egyeztetve járt el” – írta a válaszlevélben az ÁSZ szóvivője.
A szervezet szerint „az MKKSZ elnökének nyílt levelei durva beavatkozást jelentenek az ÁSZ alkotmányos alapokon álló szervezetirányítási függetlenségébe.” Az ÁSZ sajtóosztálya azt írta, „az elmúlt években számos intézkedést hajtott végre az ellenőrzési és szervezeti hatékonysága növelése érdekében.” Ez meg is valósult az ÁSZ szerint, amit az bizonyít, hogy évről évre egyre több ellenőrzést hajt végre a szervezet. E mellett arra is felhívták a figyelmet, hogy egyre költséghatékonyabban működnek. „A 2019-es takarékos gazdálkodásának, illetve a különböző hatékonyságnövelő intézkedéseknek köszönhetően 2020 áprilisában az ÁSZ több mint 414 millió forint maradványt utalt át a központi költségvetésnek” – írták, hozzátéve, hogy ezzel is segítették a koronavírus elleni hatékony védekezést.
„Nagyon rossz tendenciák”
Boros Péternét megkérdeztük arról is, mennyire jellemző az állami szektorra, az amit az Állami Számvevőszéknél tapasztalnak. Az MKKSZ vezetője nem akart részleteket mondani, de felhívta figyelmünket Szijjártó Péter tavalyi nyilatkozataira. A külügyminiszter egy értekezleten saját maga vallotta be, hogy kirúgással fenyegette meg azokat a dolgozókat, akik azt szerették volna elérni, hogy otthonról is dolgozhassanak a koronavírus-járvány ideje alatt. Szijjártó azt is hozzátette, hogy „szakszervezetesdit eddig sem játszottunk a Külügyminisztériumban, ezután sem fogunk”.
Boros Péterné azt mondta, más tárcáknál is tapasztaltak hasonlókat.
„Mi tisztességes partnerséget akarunk jogszabályi keretek között. Ha valahol félelem van, ha bekényszerítik a dolgozókat abba, hogy nem mondhatnak véleményt az azt jelenti, hogy nincs jogbiztonság. Ezek nagyon rossz tendenciák, mi nem így képzeljük el a jövőt.” | Sorozatos törvénysértések az Állami Számvevőszéknél | Már hat jogerős bírói ítélet szól arról, hogy az Állami Számvevőszék törvénysértő módon bánt munkavállalóival. Azokat a számvevőket sorolták vissza jogszerűtlenül, akik 2010 előtt kerültek a szervezethez és „szakmai alapon meg tudták ítélni, jól dolgozik-e Domokos László.” A szakszervezet beszámolói és a bírósági ítéletek alapján érdekes kép rajzolódik ki arról, hogyan bánik munkavállalóival a Domokos vezette ÁSZ. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/torvenysertes-itelet-szakszervezet--allami-szamvevoszek-domokos-laszlo/31037366.html | 2021-01-08 10:59:05 | true | null | null | Szabad Európa |
Az elmúlt napok híre volt, hogy Leisztinger Tamás váratlanul kiszállt a diósgyőri sportból, és eladta a népszerű DVTK-t üzemeltető céget Magyar Mátyás szakorvosnak, a Fájdalom-ambulancia Kft. egyik tulajdonosának. Kicsit cégszerűbben a korábbi körhöz tartozó Borsodsport Invest Kft. 100 százalékát vette meg, a Magyar Mátyás által ügyvezetett Borsodi Sport Holding Kft. (ennek többségében Magyar Mátyás, kisebbségben és közvetve pedig Szíjj László építőipari vállalkozó a tulajdonosa).
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
Ám, ahogy az olvasónk írja, Mészáros Lőrinc nevére is hamar rá lehet bukkanni ebben a történetben, bár a vonatkozó szabályok miatt csak „oldalágon”.
Levélírónk két érdekes összefüggésről küldött linket. Kiderült, hogy Magyar Mátyás a Puskás Akadémiát működtető orvosi stáb tagja, ezen a linken látható a stáblista. A Puskás Akadémia sporttudományi részlegén működő orvosi csoportban Magyar Mátyás a sérülésellátásért felelős orvos.
Szintén érdekes összefüggés, hogy a Csörsz utcai Fájdalom-ambulancia Kft-ben az Opten adatai szerint Magyar Mátyás csak a cég 16,67 százalékával (vagyis egyhatodával rendelkezik), nála kétszerakkora tulajdonhányaddal, azaz 33 százalékkal tulajdonos viszont maga Mészáros Lőrinc.
Annak, hogy két azonos osztályban szereplő futballcsapatnak ne legyen ugyanaz a tulajdonosa, a játék tisztaságában van szerepe. Gondoljuk csak el, hogy amennyiben két „saját” csapat játszik az utolsó fordulóbkban, és az egyik stabil középcsapatként lép pályára, a másik pedig a kiesés ellen menekül, vagy az európai kupaszereplés reményében lép pályára, ki ne gondolna arra, hogy közöd gondolkodással érdemes optimalizálni a meccs végeredményét?
Emlékeztetőül az 1983-1984-es bajnokság befejezését érdemes felidézni. A Volán–Honvéd meccsen a hazaiaknak pontot kellett szerezniük a bentmaradáshoz,viszont a honvédos Esterházy Mártonnak három találat kellett a gólkirályi címhez. Egy másik, miskolci meccsen pedig a Nyíregyházának ötgólos győzelemre volt szüksége, hogy esélye maradjon az első osztályban maradni.
Valahogy minden sikerült, Esterházy mesterhármasa is kevés volt a Honvéd győzelméhez, a Volán- Honvéd 6-6-os döntetlennel zárult, a Nyíregyháza pedig (igaz végül hiába) Miskolcon nyert 7-2-re. A kínos és túlságosan is kirakatba tett bunda lelepleződött, az eredményeket törölték. | A DVTK-t a Puskás Akadémia stábtagja vette meg | Az elmúlt napok híre volt, hogy Leisztinger Tamás váratlanul kiszállt a diósgyőri sportból, és eladta a népszerű DVTK-t üzemeltető céget Magyar Mátyás szakorvosnak, a Fájdalom-ambulancia Kft. egyik tulajdonosának. Kicsit cégszerűbben a korábbi körhöz tartozó Borsodsport Invest Kft. 100 százalékát vette meg, a Magyar Mátyás által ügyvezetett Borsodi Sport Holding Kft. (ennek többségében Magyar Mátyás, kisebbségben és közvetve pedig Szíjj László építőipari vállalkozó a tulajdonosa). | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/01/08/a-dvtk-t-a-puskas-akademia-stabtagja-vette-meg | 2021-01-08 17:14:54 | true | null | null | Telex |
Alacsonyabb árajánlattal ismét elnyerte az RNBH Konzorcium a budapesti patkányirtása kiírt, kétéves közbeszerzési eljárást, értesült a Telex. Magyarán ugyanaz a cégcsoport végzi majd a patkánymenesítést a fővárosban, amely 2018-ban átvette a feladatot, majd nem tudott megbirkózni vele, így botrányba fulladt a fővárosi patkányhelyzet.
A főváros szerint ugyanakkor az RNBH-nak a következő időszakban teljesen más követelményeknek kell megfelelnie, ráadásul közvetlenül a Városháza fogja, keményebb feltételek mentén ellenőrizni az irtást.
Magasabb összeget, 2 évre bruttó 899,2 millió forintot költ a főváros 2021-22-ben Budapest patkánymentesítésére, és teljesíen átalakították az elvárásrendszert is, közölték. A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint az új szerződés az eddigi irtási területeket is másként határozza meg: eszerint Budapest teljes területére ki kell terjeszteni a tevékenységet, a gócpontokat pedig – szemben a korábbi szerződéssel – ezúttal már pontosan és ellenőrizhetően határozta meg a főváros.
„A mostani szerződés szakmailag, jogilag és a transzparencia szempontjából is tisztább, a főváros érdekeit képviseli”
– írták, hozzátéve, hogy az április és november közötti elszaporodás szempontjából veszélyes időszakban nagyobb intenzitással folyik majd a kártevőmentesítés a legveszélyeztetettebb területeken. Az új szerződés alapján a főváros határozza meg azt a 20 kiemelt csomópontot, ahol mintegy 700 helyen folyamatos méregmező fenntartása szükséges. A patkányészleléssel kapcsolatos bejelentések ezután a fővároshoz futnak be, nem az irtást végző céghez. Így minden bejelentésről tudni fog a főváros, amely városgondnokok segítségével maga is ellenőrizni tudja a fertőzöttséget, ezáltal a vállalkozó munkáját. Mindeközben megmarad majd a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) bevonása is az ellenőrzésekbe.
Mint ismert a Fővárosi Önkormányzat előző vezetése 2018. július 19-én kötötte meg a korábbi szerződést a közbeszerzési eljárásban nyertes RNBH Konzorciummal. Akkor ugyanis a Rovért Kft. vezette négytagú RNBH konzorcium váltotta több tíz év után a feladatot panasz nélkül ellátó Bábolna Bio nevű céget. A munkát a fővárosi önkormányzat előzetesen nettó 1,3 milliárd forintra becsülte, ennél valamivel kevesebbet kért az RNBH. Végül azonban a patkányinvázió miatt még 650 millió forintot kellett a feladatra költeni, miközben a váltást követően ötvenszeresére nőtt Budapest patkányfertőzöttsége.
Miután a laikusok számára is láthatóvá vált elszaporodás miatt a budapesti patkányhelyzet kampánytémává vált, nemcsak Tarlós István volt főpolgármester, hanem kihívója, a várost ma vezető Karácsony Gergely is patkánymentes Budapestet ígért. Ennek érdekében a jelentős pluszköltséggel járó rendkívüli irtást követően, 2020. június 24-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés egyhangú döntést hozott arról, hogy a hatályos vállalkozási szerződés felülvizsgálata indokolt és szükséges miközben a szolgáltatás folyamatosságát a megszüntetés időpontjáig fenn kell tartani. Az eddigi szisztéma felülvizsgálatát követően a főváros 1,3 milliárd forintos becsült értékre írt ki közbeszerzést.
Információink szerint a közbeszerzésen határidőig 3 ajánlat érkezett be: az RNBH Konzorcium, a Corax-Lakidar Konzorcium, valamint a korábbi szolgáltató, a Bábolna Bio Kft.-Roxin Group Kft. és Ronix Kft. közösen indult el a tenderen. Az ugyanakkor már az ajánlatok előzetes bírálata során kiderült, hogy a legjobb ár-érték arányú ajánlatot benyújtó Corax-Lakidar Konzorcium a hiánypótlást elkésetten, határidőn túl nyújtotta be, ezért ajánlatát érvénytelennek nyilvánították.
Idén, január 4-én hozott ugyanakkor a döntőbizottság eredményt a másik két induló pályázatáról, és úgy tudjuk, az RNBH ismét azzal nyert, hogy olcsóbb ajánlatot tett. Emlékezetes, hogy az RNBH már 2018-ban is az alacsonyabb ár-értékarányú pályázata révén nyerte el a munkát, ugyanakkor az addig dolgozó Bábolna Bio leléptetése után alig néhány hónap alatt elharapózott, tavaszra pedig robbanásszerűen megnőtt a fővárosi patkánypopuláció. Az RNBH azt állította, nem voltak tisztában, így nem is lehettek felkészülve a valós budapesti patkányhelyzetre, a Bábolna Bio viszont tagadta az adatkozmetikázási vádakat, és több perben, jogi úton kívánta tisztázni a 45 éven át végzett munkáját, és valótlan, de legalábbis félreértelmezett referenciák felhasználásával vádolta az RNBH-t.
Azt a céget, amely most tehát újabb két éven át végezheti a patkányirtást a fővárosban, megváltozott körülmények között. A fővárosi patkányhelyzet elharapózásának körülményeiről még a régi Indexen ebben cikkünkben, a patkányirtó konzorcium álláspontjáról pedig szintén a lapnál, ebben az írásunkban számoltunk be bővebben.
A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>> | Ugyanazt a patkányirtó csapatot bízza meg Karácsony, mint Tarlós | Közvetlenül a Városháza, valamint annak városgondnoki hálózata fogja ellenőrizni a két évre ismét, ám új szerződéssel megbízott RNBH Konzorciumot, hogy valóban megfelelően végzi-e a patkányirtást Budapesten. A Főpolgármesteri Hivatal új közbeszerzési eljárást írt ki a munkára, ám a 2018-as botrányos feladatátvételt követően az RNBH ismét a patkánymentes Budapestet évtizedeken át fenntartó Bábolna Bio ajánlata alá ígért. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/01/08/ugyanazt-a-patkanyirto-csapatot-bizza-meg-karacsony-mint-tarlos | 2021-01-08 18:02:21 | true | null | null | Telex |
önkormányzat;Erzsébetváros;Niedermüller Péter;kötbér;ingatlan-ügy;
2021-01-09 06:40:00
A NER-rel háborúzik Erzsébetváros
Bedöntheti a VII. kerületi önkormányzatot a Király utcai ingatlanok pere. A kötbér-számláló már 11 milliárd felett jár. Niedermüllerék a szerződés létét is vitatják.
A Király utca 23-29. szám alatt három lakóház és egy telek található (ez utóbbin még a sarokszomszéd Wichmann Tamás többszörös olimpia érmes sportoló támogatásával létesült játszótér). Az épületeket lebontanák, és az ingatlanokon egy ötemeletes hotelt építtetnének Fidesz-közeli befektetők (lásd keretes írásunkat).
Az önkormányzati tulajdonban lévő lakóházakat és a mellettük lévő játszóteret 2019-ben a fideszes többségű, Vattamány Zsolt kormánypárti polgármester vezette önkormányzat adta el. Ez a jelenlegi kerületvezetés jogértelmezése szerint törvénytelenül történt meg – tájékoztatta a Népszavát a jelenleg már Niedermüller Péter (DK) vezette kerület. Kifogásolják, hogy egyrészt áron alul, mindenféle pályázat nélkül, Erzsébetváros szempontjából előnytelen feltételekkel adtak túl az ingatlanokon, másrészt úgy vállaltak kötelezettségeket a szerződéssel összefüggésben, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi alapja.
Az előző, fideszes vezetésű önkormányzat többek között vállalta, hogy az épületeket záros határidőn belül kiüríti, de a lakók nem tudtak kiköltözni, mert a számukra felajánlott – több esetben nagyon rossz állapotú – cserelakások felújítása nem történt meg. És bár ezeket a munkákat a kerület igyekszik befejezni, de a családok egy részét azóta sem sikerült kiköltöztetni a Király utcai házakból.
Ennek következtében, szinte a szerződéskötés pillanatában kötbérfizetési kötelezettsége keletkezett az önkormányzatnak, ami azóta is halmozódik, és jelenleg 11 milliárdos fenyegetést jelent a kerületnek. Összehasonlításként: ez Erzsébetváros költségvetésének csaknem fele. (A 24.hu korábbi információ szerint az ingatlanokért eredetileg kialkudott vételár 2,6 milliárd forint volt.)
Az önkormányzat eddig két pert indított és büntetőfeljelentést is tett a szerződésekkel összefüggésben. Az önkormányzat mindezek révén azt szeretné elérni, hogy a Király utcai ingatlanok a tulajdonában maradjanak, azokat ne lehessen lebontani, és ne épülhessen fel a vevő Sunbelt Kft. elképzelése szerinti ötemeletes hotel. Erre egyébként még nincs érvényes építési engedély, sőt engedélykérelemről sem tud az önkormányzat.
A Király utcai tervezett ingatlanfejlesztés mellett áll az elmúlt napokban nagy vihart kavart színes múltú, Wichmann Tamás egykori kocsmájának helyet adó Kazinczy utcai épület. Ennek bontásához szintén az előző kerületvezetés járult hozzá, hogy egy minihotelt építsen a helyére a Rum Garden Kft. A 2018-ban készült értékvédelmi dokumentáció szerint az egy emeletes épületet 1867-ben húzták fel, de jelenlegi formájában alaprajzi kialakításában egyáltalán nem, míg homlokzati kialakításában az emeleti szinten részben őrzi az építéskori állapotot. A szakvélemény készítői csak a kapuzat és a lépcsőház kovácsoltvas díszítőelemeit tartották megőrzésre érdemesnek. Az épület nem élvez műemléki védettséget és bontása, illetve az új épület a kerület építési szabályzatával sem ellentétes.
A belvárosi műemlékvédelemben jelentős szerepet vállaló civil Óvás Egyesület mindenesetre azt fontolgatja, hogy az UNESCO segítségét kéri az épület védelme érdekében. A kerülethez egyelőre nem érkezett be közterület foglalási engedély, amelynek megtagadását többen is javasolták a kerületvezetésének, mondván így megakadályozható a bontás. Csakhogy ez egy hivatali eljárás, amelyet kérésre le kell folytatni, s ha a kérelem megfelel az előírásoknak, akkor a kiadását nem lehet megtagadni – figyelmeztették a Népszavát az önkormányzattól.
Jószerivel csak a homlokzatot hagyják meg
Áldását adta a kormány az Agrárminisztérium átépítésére. Az irodák mellett lesz benne hungarikumokat áruló mintapince és trianoni kiállítás is. Mindez része a Kossuth tér és az Országház tágabb környezetének megújítását célzó Steindl Imre Programnak, amelynek keretében újabb építkezések indulnak idén. A Kúria épületét csupán felújítják, az Agrárminisztérium 1887-ban átadott, elve államigazgatási célra készült palotáját viszont teljesen átépítik.
A palota alá három szintes 260 autó befogadó mélygarázst vájnak. Ennek 23 százalékát az Alkotmány utca túloldalán lévő Igazságügyi Palota (volt Néprajzi Múzeum), 77 százalékát a földművelésügyi tárca munkatársai kapják használatba – derül ki a csütörtöki kormányhatározatból. Ehhez azonban el kell bontani a meglévő épület legkevesebb felét, jószerivel csak a Kossuth tér felőli homlokzat marad érintetlen. Eltűnik a Kozma Ferenc utcára néző szinte teljes hátsó szárny, valamint a belső udvarok körüli traktusok a középső kivételével.
Az új épület tehát legalább fele részben új lesz, ami súlyos kérdéseket vet fel a hazai műemlékvédelmet illetően. Az eredeti épületről készült értékleltár szerint az elbontandó részek közül a keleti homlokzat és valamennyi belső udvar homlokzata műemléki értéket képvisel, akár csak a melléklépcsőházak és az udvarok körül végigfutó keresztboltozatos közlekedők. Szerencsére az oszlopos előcsarnok, a középső udvar, a két díszes főlépcsőház és a Kossuth térre néző miniszteri helyiségcsoport megmarad.
A Kozma utca és a Kossuth tér között a belvárosi Parisi Udvarhoz hasonlatos belső passzázst hoznak létre. Az Alkotmány utca felőli részen a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyhez kötődő kiállítóhely nyílik, illetve kialakítanak egy hungarikumok bemutatására és árusítására szolgáló mintapincét és egy éttermet is. Az épületben lesz egy külön étkezde a minisztérium és a Kúria dolgozóinak. A két épületnek közös lesz a fűtési és épületfelügyeleti rendszere is, hogy az Igazságügyi Palotához a lehető legkisebb mértékben kelljen hozzányúlni. Így is kicsi lesz a célra, ezért a kormányhatározat szerint a közelben lévő épületekben is lesznek irodái a Kúriának.
A Földművelésügyi Minisztérium épületrekonstrukciójának célja a Bukovics-féle neoreneszánsz homlokzatok eredeti gazdagságának hiteles helyreállítása és ezzel az épület Kossuth Lajos téren betöltött városképi szerepének rehabilitálása, valamint a jelen kor követelményeinek megfelelő irodák kialakítása a minisztérium dolgozói számára – válaszolta a Népszava kérdésére Wachsler Tamás, a SIP programigazgatója, aki szerint a több mint egy éve folyó előkészítő munka, illetve a koncepció kidolgozása során maximálisan tekintettel voltak az örökségvédelmi szempontokra és rigorózusan betartják a műemlékekkel kapcsolatos jogszabályokat. Az épület külső homlokzatait Bukovics Gyula tervei szerint állítják helyre, beleértve az időközben elpusztult építészeti elemeket és szobrokat.
A hátsó traktus elbontását az eredendően hibás alaprajzi rendszerrel magyarázta Wachsler, amelynek következményeként az irodák nagy részébe most kevés természetes fény jut. Erre megoldást kellett találni. Az átalakítás ugyan – ismeri el – egyes épületrészek ideiglenes elbontásával jár, de ez nem érinti a műemléki dokumentációban felsorolt értékeket. Így megőrzik a homlokzatokat, restaurálják az értékes belső tereket, mint például a középső udvar menti keresztboltozatos térsort és a főlépcsőházakat is. Az épület belső traktusainak egyes részeit és a hátsó szárnyat szintén elbontják, de azután „hiteles visszaállítják”.
Az egykori Igazságügyi Palota reprezentatív épületének rekonstrukciója a műemléki értékek méltó helyreállítását és az eredeti funkció visszaállítását célozza. A teljes épület műemlék, így csak az utólag beépített, értéket nem képviselő részeket bontják el. Cserébe helyreállítják a meglévő és elpusztult eredeti épületelemeket, visszahozzák az elhurcolt festményeket, szobrokat és bútorokat. | A NER-rel háborúzik Erzsébetváros | Bedöntheti a VII. kerületi önkormányzatot a Király utcai ingatlanok pere. A kötbér-számláló már 11 milliárd felett jár. Niedermüllerék a szerződés létét is vitatják. | null | 1 | https://nepszava.hu/3105404_a-ner-rel-haboruzik-erzsebetvaros | 2021-01-09 16:15:00 | true | null | null | Népszava |
A Hungexpo a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás fő helyszíne lesz. A terület nettó 55 milliárd forintos revitalizációs programja 2019-ben kezdődött. Kovács Zoltán, a vadászati csúcsesemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos ígérete szerint 2021 tavasz végére teljesen megújul az egész terület. Kilátogattunk a helyszínre megnézni, hol tartanak jelenleg a munkálatok. A kerítésen függő tábla szerint az új kongresszusi központ várható befejezése 2020 decembere volt, azonban még teteje sincs az épületnek.
A korábban Svédországban szarvasokat helikopterező Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett, de mára már a 2018-ban az esemény kormánybiztosának kinevezett Kovács Zoltán államtitkár által szervezett 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás központi eleme a budapesti Hungexpo vásárközpontban megrendezendő hazai és nemzetközi vadászati kiállítás lesz.
A Hungexpo a főváros legnagyobb kiállítási- és vásárterülete, ami Kőbányán, a Kincsem Park mellett található. A környék a munkagépek zajától hangos. A kerítésen belül zajló építkezésre az Albertirsai út felől nyílik rálátás: a telken daruk dolgoznak szorgosan.
A 2019. szeptemberi alapkőletétellel kezdődött meg a Hungexpo revitalizációs programja. A tervek szerint 2021-ig nettó 55 milliárd forintból
felújítják és korszerűsítik a meglévő pavilonokat (A, B, D, G, F),
két új kiállítási csarnok (D1, D2),
egy új fogadóépület (F1),
és egy kongresszusi központ (CK) épül.
A Hungexpo hatalmas, nagyjából 70 ezer négyzetméteres telken fekszik, ebből a rendezvényterület 50 ezer négyzetméter, amit egy zöld liget vesz körül. A revitalizáció után a tervek szerint így fog kinézni:
A beruházást az Expo Park Kft., a Hungexpo területének állami tulajdonosa végzi. Az elkészült beruházások és fejlesztések üzemeltetője továbbra is a Hungexpo Zrt. marad, ami a francia GL events cégcsoport tulajdonában van. A beruházás kivitelezője a KÉSZ Zrt., amire a cég sárga molinói emlékeztetnek a kerítésen. A projekt terveit a Finta Studio Kft. készítette, a projekt kormányzati felelőse pedig dr. Fürjes Balázs államtitkár.
A Hungexpo kivitelezését végző KÉSZ Építő Zrt. egy szegedi székhelyű cég, melynek alapítója Varga Mihály. A cégadatbázis szerint a Zrt.-nek nem megy rosszul: 2019-ben nettó 52,5 milliárd forintos volt az árbevétele, és nettó 1,5 milliárd forintos profitot termelt.
A tulajdonosi háló végén egy osztrák magánalapítvány áll, a Vitalis Privatstiftung. A Népszava kérdésre a KÉSZ azt közölte, hogy a Vitalis mögött szintén Varga Mihály áll alapítóként.
A KÉSZ Csoport a 12,3 milliárd forintos becsült értékével a Forbes családi cégeket összesítő listáján a 23. helyen szerepel. A KÉSZ jól járt a kormány stadionépítési projektjeivel: többek között részt vettek a Ferencvárosi és a Puskás Stadion építésében is, de az új paksi atomerőmű kiszolgáló épületein is dolgoznak.
Elkészül nyárra, őszre, vagy tavaszra
Az elmúlt időszakban több céldátum is napvilágot látott az építkezéssel kapcsolatban. A Hungexpo Zrt. 2019. szeptemberi üzleti reggelijén az hangzott el, hogy "2021 augusztusának végén, a Vadászati Világkiállítás idejére mindennek készen kell állnia".
2020 júniusában a KÉSZ Zrt. oldalán arról számoltak be, hogy a megújuló Hungexpo két nagy, emblematikus épületének átadására 2021 őszén kerül sor, és ütemterv szerint halad a felújítás.
2020 augusztusában Kovács Zoltán egy konkrétabb időpontot adott meg: azt nyilatkozta, hogy 2021 tavaszának végére teljesen megújul a terület, amely az idén szeptember 25. és október 14. közötti, Egy a természettel című rendezvény helyszíne lesz. Kovács nyilatkozata szerint tehát alig öt hónapja van a KÉSZ-nek befejezni a munkálatokat.
Kilátogattunk a helyszínre megnézni, hogyan állnak jelenleg az építkezésekkel. A két nagy, emblematikus épület: az új fogadóépület és a kongresszusi központ még javában épül. A helyszínen a kerítésre kifüggesztett, kicsit széltépte táblák egyike rögtön elárulja, hogy egy céldátumot már bebuktak a kivitelezők.
A tábla szerint az új kongresszusi központ várható befejezése 2020 decembere volt.
A központ szemmel láthatóan nincs még kész, így néz ki az épületegyüttes első része, amire a tetőteraszt tervezik:
Az új kongresszusi központ épületén szintén nincs még tető. Az épülethez kapcsolódó vasbeton- és acélszerkezet-építési munkák nagyja elkészült, az üveg előcsarnok építése még zajlik.
A központ lesz az egyik legjelentősebb épület a Hungexpo-n. Az épület három szintes lesz, ahol 1.000 négyzetméteres előcsarnok fogadja a látogatókat az Albertirsai út felől. Az épületben helyet kap egy 2.000 fő befogadására alkalmas plenáris terem, valamint 24 darab kisebb szekcióterem. Továbbá egy 2.500 négyzetméteres, 8 méter belmagasságú multifunkcionális terem is rendelkezésre fog állni.
A telken található egy másik tábla is, amin a fogadóépület látványterve látható.
Eszerint a fogadóépület kivitelezése várhatóan 2021 decemberében fejeződik be.
Tehát bele kell húzniuk a kivitelezőknek, hogy az épületet be tudják fejezni jóval korábban, tavasz végére, ahogy azt Kovács Zoltán ígérte.
Ha elsétálunk a főbejárathoz, akkor már látni lehet a Hungexpo új 6.500 nm-es fogadóépületének a vázát, ami lehetővé teszi a látogatók kényelmes érkezését, regisztrációját és jegyvásárlását.
Az épületnek még szintén nincs kész a teteje, az X alakú tartóoszlopok, amiket üveggel fognak befedni, viszont már a helyükre kerültek.
A Hungexpo területén két új pavilon (D1 és D2 kiállítási csarnok) is épül, ezek a munkálatok előrehaladott állapotban vannak.
Ha megnézzük a látványterveket, akkor láthatjuk, hogy a D1 épületről hiányoznak még a színes borítólemezek.
Hivatalosan nem is lesz majd világkiállítás
Szeptember végén kezdődik az “Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás. Vadászati kiállítást legutóbb 1971-ben rendeztek Magyarországon, az ötven évvel ezelőtti kiállítás fő helyszíne szintén a Hungexpo volt. Kovács Zoltán tavaly nyáron ismerte el, hogy hivatalosan nem a Nemzetközi Kiállítási Iroda (BIE) égisze alatt, de annak támogatásával rendezik meg a 2021-es világkiállítást.
A 2021-es világkiállítás fő rendezvénye a többnyelvű központi magyar tárlat lesz. A kiállításon való hivatalos részvételre a Magyarország meghívását elfogadó külföldi országok saját standokkal mutatkozhatnak be.
Úgy tűnik, hogy a szervezők nem aggódnak, hogy a koronavírus bezavar. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a világkiállításra reálisan egymillió – kétharmad részt belföldi – látogatóra lehet számítani. Úgy vélte, ha külföldről esetleg nem tudnának turisták jönni, akkor is megközelíthető ez a látogatószám. Magyarországon 670 ezer horgász és vadász van, a családtagokkal együtt 1,5 millió ember kötődik a vadászathoz, halászathoz.
View this post on Instagram A post shared by Kovács Zoltán (@zoltanspox)
Azokat pedig, akik esetleg kegyetlen gyilkosoknak tartják a vadászokat, a kiállítás honlapja nyugtatgatja. Ugyanis már a programsorozat mottója is "Egy a természettel (One With Nature), mely azt jelképezi, hogy az emberiség örökké a természet része marad; sorsa a globális élővilág jövőjétől függ, ezért azt védeni kell, és fenntartani megújulási képességét. A világkiállítás által az emberek a fenntartható természethasznosítás bemutatásán keresztül jobban megértik a természetvédelem céljait és elismerik a természetközeli szakmák, tevékenységek, például a vadászat és a horgászat hasznosságát, szükségességét a természetfenntartás és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is."
Milliárdokat nyel el Semjén és Kovács kedvenc hobbija
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2017-ben írta alá a 2021-es vadászati világkiállításról szóló megállapodást a nemzetközi vadászszervezettel, amiben azt állt, hogy
a kormány 387,5 milliót költ a világkiállításra az elkövetkező években.
A világkiállítás megrendezésére 2017-ben 41,4 millió forintot, 2018-ban 61 millió, 2019-ben 72,4 millió, 2020-ban 93,6 millió, 2021-ben pedig 119,1 millió forintot, összesen 387,5 millió forintot terveztek fordítani. De a kezdeti bejelentések sokszorosára dráguló 2017-es vizes vb-hez hasonlóan a vadászati kiállítás költségei is nagyon elszaladtak.
2019 szeptemberében egy MTI-s hírből derült ki, hogy a Hungexpo nettó 55 milliárd forintból újul meg, ami már önmagában sokszorosa az először bejelentett összegnek.
Idén tavasszal nagy port kavart, hogy az eseményre még a koronavírus-járvány közepette is rengeteget költöttek.
Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője ekkor azt az írásbeli kérdést tette fel, hogy: “A vadászati kiállítás költségei helyett miért nem a járványügyi alapot növelte a kormány 1,677 milliárddal?". A képviselőnőnek Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára erre mindössze egy mondattal válaszolt:
"Az élet újraindítása szempontjából fontos a világszínvonalú nemzetközi rendezvények megtartása Magyarországon."
A pénzszórás később sem állt meg. 2020 júniusában derült ki, hogy félmilliárdból rendezik meg a vadászati világkiállítás felvezető eseményeit. Kovács Zoltán kormánybiztos 2020 júliusában árulta el, hogy a korábbi 7 milliárd forint helyett 10 milliárd forintot költhetnek a jövő évi vadászati világkiállítás előkészítésére. 2020 augusztusában pedig közadatigényléssel derítettük ki, hogy közel negyedmilliárdból újítottak fel egy 126 éves pavilont a kiállításra.
225 millió forintért újították fel Habsburg Frigyes 1894-es pavilonját a vadászati kiállításra A vadászkastélyt mintázó pavilon a 2021-es vadászati világkiállítás egyik vidéki helyszíne lesz, ahol a gemenci gímszarvas életciklusát mutatják be. Közérdekű adatigényléssel derítettük ki, hogy a pavilon felújítása és költöztetése nettó 225 millió forintba került. A Gemenc Zrt. azt viszont még nem tudta pontosan megmondani, hogy mennyi lesz a berendezés és a kiállítás kialakításának költsége.
Az eseménynek csupán a reklámozása is milliárdokat emészt fel. 2020 novemberében újabb nettó egymilliárd forintos reklámszerződést kötöttek a vadászati világkiállítás kommunikációs feladataira. Eszerint elfogyhatott az első bő egymilliárd forint, amelyet 2019-ben a kiállítás és a hozzá kapcsolódó rendezvénysorozat reklámozására szántak. A kommunikációs projekt nyertese a kormányzati propaganda number one ügynöksége, a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. duója.
Azt még nem tudni, hogy a projekt költségvetése végül hol áll meg, ugyanis számos kiadás még ismeretlen. Azt sem tudni, hogy mennyibe fog kerülni magának a kiállításnak a megrendezése.
A Hungexpo 55 milliárdos, az előkészítés 10 milliárdos, és a reklámozás 2 milliárdos költségét összeadva jelenleg 67 milliárdnál áll a számláló.
Az esemény szervezéséért felelős Kovács Zoltán 2020. december 28-án azt közölte Facebook-oldalán, hogy az előző nap tartott Országos Jótékonysági Vadászat több mint 1100 résztvevőjének “nevezési díjából befolyt összeget megyei kórházaink gyermekosztályainak hiánypótló eszközökkel való felszerelésére ajánlottuk fel", és a jótékonysági vadászatot egyfajta hungarikumként bemutatják majd a vadászati világkiállításon is.
Zsilák Szivia
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az épülő új kongresszusi központ a Hungexpo-n 2021. januárjában és a látványterveken. (fotó: Átlátszó; Finta Stúdió)
Frissítés (2021. január 18.): A KÉSZ Csoport kommunikációs ügynöksége a cikk megjelenése után az alábbiak közlését kérte:
“A kerítésen lévő táblán, amire a cikkben hivatkoznak, valóban 2020. decembere áll, mint az új kongresszusi központ várható befejezésének dátuma, viszont a projekt valós, szerződésbe foglalt átadási határideje 2021 decembere; ez a határidő szerepel minden tájékoztató felületen is. Sajnos egyedül a kifüggesztésen tüntettük fel hibásan, köszönjük az észrevételt, javítottuk is a hibát. A Hungexpo revitalizációs munkái egyébként a vártnál gyorsabban haladnak, mivel a kivitelezés során nem kell alkalmazkodni a Hungexpon tervezett rendezvényekhez." | Késésben van a vadászati világkiállításra 55 milliárd forintból épülő kongresszusi központ | A Hungexpo a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás fő helyszíne lesz. A terület nettó 55 milliárd forintos revitalizációs programja 2019-ben kezdődött. Kovács Zoltán, a vadászati csúcsesemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos ígérete szerint 2021 tavasz végére teljesen megújul az egész terület. Kilátogattunk a helyszínre megnézni, hol tartanak jelenleg a munkálatok. A kerítésen függő tábla szerint az új kongresszusi központ várható befejezése 2020 decembere volt, azonban még teteje sincs az épületnek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/01/11/kesesben-van-a-vadaszati-vilagkiallitasra-55-milliard-forintbol-epulo-kongresszusi-kozpont/ | 2021-01-11 10:21:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy befektetői csoport 70 szobás, négycsillagos szálloda terveit mutatta be a badacsonytomaji polgármesteri hivatalban – a hírt a Fidesz országgyűlési képviselője, Fenyvesi Zoltán osztotta meg a Facebookon karácsonykor. Úgy tudjuk, hogy a bejelentés még a település önkormányzati képviselőit is meglepte, ők ugyanis nem kaptak meghívót, a prezentációról sem volt tudomásuk. A szűk körű bemutatón a parlamenti képviselő mellett a polgármester, Krisztin N. László vett részt.
A bejegyzésből nem derült ki, hogy kik lehetnek az új befektetők, ezért felhívtuk a kormánypárti politikust. Fenyvesi elárulta, hogy a Badacsony Heritage Company Kft. (BHC) tervezi a beruházást, és már meg is vásárolta a Római úton álló egykori Volán-üdülő ingatlanát. A Hotel Volán évek óta üresen áll, egy forrásunk szerint az előző tulajdonosnak nagyra vágyó tervei voltak, de ezeket nem tudta megvalósítani. Ezt követően gyakorlatilag kiürítette a szállodát, amelynek az elmúlt években az ablakait már a szél fújta.
A Badacsony Heritage Company Kft.-ről először a hvg.hu írt, de tavaly nyáron még nem lehetett tudni, hogy miért alapították a céget. A BHC egyik tulajdonosa Fellegi Tamás családi cége, a Willard Partners Zrt., ami a volt miniszter és fia, Fellegi Áron irányítása alatt áll. Fellegi Tamás Orbán Viktor kormányában 2010-től a fejlesztési miniszteri posztot töltötte be, de alig másfél év után lemondott. Fellegi még a Bibó István Szakkollégium tanáraként ismerte meg a későbbi miniszterelnököt.
A másik, többségi résszel rendelkező tulajdonos a Promotheus Agency Bt., amely a korábbi szabolcsi Fidelitas-elnök, Petneházy Dávid érdekeltségébe tartozik. Petneházyt és a badacsonytomaji önkormányzatot is arra kértük, hogy a december 23-án bemutatott terveket küldjék el lapunknak. A Petneházy Alapítvány elnöke a 24.hu-nak azt írta, hogy a beruházás jelen pillanatban előkészítési szakaszban van, és majd csak a tervezési fázis lezárultát követően hozzák nyilvánosságra a szálloda végleges látványterveit.
Az önkormányzat is arról tájékoztatott, hogy december 23-án a tervezés alatt álló szálloda látványterveit tekinthették meg, mégpedig azért, hogy azokat közösen véleményezni tudják. Az önkormányzat hozzátette, örülnek, hogy egy olyan szálloda épülhet, „amely nemcsak színvonalas szállást tud kínálni az ide látogató turistáknak – akiknek száma évről évre nő –, hanem az itt élő családok számára is biztosít remek munkalehetőséget”. Megjegyezték azt is, hogy amint a tervek véglegesek lesznek, és a befektető rendelkezésükre bocsátja, nyilvánosságra fogják hozni azokat. | Orbán egykori fejlesztési minisztere 70 szobás hotelt épít a Balatonnál | Egy befektetői csoport 70 szobás, négycsillagos szálloda terveit mutatta be a badacsonytomaji polgármesteri hivatalban – a hírt a Fidesz országgyűlési képviselője, Fenyvesi Zoltán osztotta meg a Facebookon karácsonykor. Úgy tudjuk, hogy a bejelentés még a település önkormányzati képviselőit is meglepte, ők ugyanis nem kaptak meghívót, a prezentációról sem volt tudomásuk. A szűk körű bemutatón a parlamenti képviselő mellett a polgármester, Krisztin N. László vett részt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/01/11/badacsonytomaj-fellegi-tamas-szalloda-epites/ | 2021-01-11 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A pandémiás helyzet miatt nagyon megemelkedtek az árak, így nem lehetett túlárazás az állami gépbeszerzésben- mondja a rendőrség.
Csakhogy a feljelentéshez pont arra utaló nyilatkozatokat csatoltak, hogy ugyanabban a pandémiás helyzetben lehetett negyed és tizedannyiért igen hasonló géphez jutni.
Bravúros indoklással utasította el a Pest Megyeri Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya, hogy Hadházy Ákos független parlamenti képviselő feljelentésére nyomozást indítson egy, a sajtóban többszörösen leleplezett látványos túlárazási ügyben. Hadházy ügyvédje hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt tett feljelentést.
Az ügy főszereplője, a kínai “csodamasina” egy tavaly április elején közzétett miniszterelnöki propagandavideó révén lett ismert. Orbán Viktor ekkor a sátoraljaújhelyi börtönbe látogatott, hogy megnézze az ott üzembe állított, Kínából közel 220 millió forintért vásárolt automata maszkvarró gépet. A filmben az hangzott el, hogy az ott bemutatott gép egy hónap alatt 2,8 millió maszkot képes előállítani.
A lebukássorozat azzal kezdődött, hogy Hadházy pár hónappal később rákérdezett a Büntetésvégrehajtásnál a géppel addig legyártott maszkok tényleges számára. A BVOP hivatalos, írásos válaszából kiderült, hogy az töredéke a propagandavideóban állítottnak: az időarányos több mint ötmillióhoz képest 890 ezret gyártottak vele. A több millió darabos eltérést a BV Hadházynak adott válaszában azzal indokolta, hogy a miniszterelnöki látogatáson határozottan erre az egy gépsorra bemondott adat valójában a BV teljes kapacitását takarja. Pedig Orbán videójában ez így szerepelt:
A gépért a magyar kormány megbízásából eljáró cég 2020. tavaszán 600 ezer eurót, vagyis durván 216 millió forintot fizetett. Csakhogy két, egymástól független üzletember is azt állította, hogy ugyanabben az időszakban nagyjából ekkora, illtve jóval nagyobb kapacitású maszkvarró gépre Kínából ennek a töredékére rúgó konkrét árajánlatot kapott.
Az egyikük levélben írta meg Hadházynak, hogy április 24-én Kínából 63 ezer dolláros, vagyis nem egészen húszmillió forintos árajánlatot kapott egy percenként 100 maszkot - vagyis havonta több, mint 4 milliót - gyártani képes ilyen gépre. Egy másik cégtulajdonos az RTL Klub híradójának mesélte el, hogy április közepén egy havi több, mint 2 millió maszk megvarrására képes, az Orbán-videóban szereplővel szinte megegyező gépet 50 millió forintért tudott volna behozni Magyarországra. Vagyis a gép árán felül szállítással és vámmal együtt is negyedannyiért, mint amennyiért a kormánynak a gépet a TMT Technics nevű cég beszerezte.
Az ügyben Hadháyzék feljelentést tettek, ezt utasították most el. A következő indoklással:
"A feljelentéshez csatolt adásvételi keretszerződés tárgyát képező maszkgyártó gépsor ára nem hasonlítható össze az internetről letöltött és a feljelentéshez mellékelt, hasonló funkciójú és teljesítményű gépsorok ellenértékével, valamint ugyancsak a feljelentéshez csatolt, a Babosi Mérnökiroda Kft. részére adott, maszkgyártó gépsorra vonatkozó árajánlatban közölt összeggel. A világméretű pandémiás helyzetben a piaci egyensúly felborult, a megelőzéshez és védekezéshez szükséges eszközök, berendezések iránti kereslet jelentős mértékben megnövekedett, ami az árak emelkedését idézte elő."
Update: Hogy még pikánsabb legyen a dolog, az eredeti feljelentéshez Hadházy később feljelentés.-kiegészítést fűzött. Megtudta ugyanis, hogy BVOP a saját honlapján árulta el, hogy egy másik börtönükbe, a kiskunhalasiba két darab, a sátorajaújhelyi kapacitásának kétszeresére képes maszkgyártó gépet vettek ugyanakkor, darabonként 23 millióért, vagyis a sátorljaújhelyi ár tizedééért. A rendőrséget azonban ez sem sarkallta nyomozásra. | Elutasította a nyomozást a rendőrség a 4-10-szeres áron megvett kínai maszkgyártó gépsor ügyében | A pandémiás helyzet miatt nagyon megemelkedtek az árak, így nem lehetett túlárazás az állami gépbeszerzésben- mondja a rendőrség. Csakhogy a feljelentéshez pont arra utaló nyilatkozatokat csatoltak, hogy ugyanabban a pandémiás helyzetben lehetett negyed és tizedannyiért igen hasonló géphez jutni. | null | 1 | https://444.hu/2021/01/11/elutasitotta-a-nyomozast-a-rendorseg-a-4-10-szeres-aron-megvett-kinai-maszkgyarto-gepsor-ugyeben | 2021-01-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Halmai Katalin (Brüsszel);
unió;
2021-01-11 18:01:18
Nem lehet kihagyni az önkormányzatokat
Korrupcióellenes intézkedésekhez és a helyhatóságok bevonásához is kötik az uniós helyreállítási pénzek folyósítását.
Magyarország 2021-2026 között folyó áron 7 milliárd 176 millió euró vissza nem térítendő támogatást kaphat az Európai Unió 750 milliárdos járvány utáni helyreállítási alapjából. A friss pénzügyi eszköz felhasználását rögzítő, hamarosan hatályba lépő jogszabály – amelyről hétfőn szavazott az Európai Parlament két szakbizottsága – előírja, hogy a nemzeti hatóságoknak be kell vonniuk a regionális és helyi szerveket a közösségi pénzből megvalósuló reformok és befektetések tervezésébe, megvalósításába. A rendelet kiköti: a Brüsszelben benyújtott tagállami pályázatnak tartalmaznia kell, hogy a kormányzat milyen egyeztetéseket folytatott a szociális partnerekkel, a civil társadalom, az ifjúsági szervezetek, a helyi és a regionális hatóságok képviselőivel, és hogy ezeknek a javaslatai hogyan tükröződnek a pénzköltést taglaló nemzeti tervben.
Az úgynevezett „helyreállítási és ellenállóképességi tervet” minden tagállamnak április végéig kell eljuttatnia az Európai Bizottságnak. Ebben ismertetnie kell, hogyan kívánja elkölteni a 2026-ig rendelkezésre álló uniós forrásokat, összhangban a Brüsszellel egyeztetett célokkal és feltételekkel.
A rendelet értelmében a vissza nem térítendő támogatásban részesülő kormánynak például nyilatkozatban kell vállalnia, hogy olyan ellenőrző rendszert működtet, amely megfelelő garanciákat biztosít a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség elkerülésére. Ezen felül be kell számolnia a projekteknél végrehajtott pénzügyi ellenőrzéseiről, ismertetnie kell a támogatások kedvezményezettjeinek, a fő- és az alvállalkozóknak a nevét, valamint külön is fel kell hatalmaznia az Európai Bizottságot, az EU Csalás Elleni Hivatalát és a Számvevőszékét, hogy törvény adta jogaikkal élve felügyeljék a közpénzek elköltését. A jogszabály leszögezi, hogy a helyreállítási alap végrehajtása során érvényesíteni fogják a jogállami feltételrendszert, azaz pénzmegvonással fogják sújtani az unió pénzügyi érdekeit a demokratikus normák felrúgásával sértő országokat.
A Covid-19 miatt padlóra került európai gazdaság talpra állítására szánt 750 milliárdos pénzügyi eszközből 312,5 milliárdot szánnak az EU27-ek támogatására és 360 milliárdot hitelezésre. Az egyes országok által felszívható forrás mennyiségét a munkanélküliségi ráta, a bruttó hazai termék (GDP) nagysága és a növekedés visszaesésének mértéke alapján számolják ki. | Nem lehet kihagyni az önkormányzatokat | Korrupcióellenes intézkedésekhez és a helyhatóságok bevonásához is kötik az uniós helyreállítási pénzek folyósítását. | null | 1 | https://nepszava.hu/3105679_nem-lehet-kihagyni-az-onkormanyzatokat | 2021-01-11 14:00:00 | true | null | null | Népszava |
23-szoros túlárazás, 220 millióért beszerezni kívánt mobilolló, milliós fizetések százezres munkáért – ilyen és ezekhez hasonló ügyeskedések miatt akadt ki a magyar kormányra az EU. Megszereztük az uniós jelentést. Nem mondott igazat az Orbán-kormány, nem azért blokkolta Brüsszel a 700 milliárdos uniós programot, mert szabálytalan volt a Gyurcsány–Bajnai-kormány pályáztatási gyakorlata, hanem azért, mert rájött, hogy átverjük az uniós pénzeknél. És a bizottságnak nem a szocialisták, hanem az Orbán-kormány idejében kiírt pályázatokkal van komoly baja.
A kormány szerdán kiállt, és megpróbálta a Gyurcsány–Bajnai-vezetésre tolni, hogy Brüsszel felfüggesztette a mintegy 700 milliárd forintos Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) uniós támogatásának kifizetését. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára tegnap még azt magyarázta, hogy a pénzeket a Gyurcsány–Bajnai-érában kialakított pályáztatási gyakorlat miatt blokkolták. (Csepreghy Nándor drámai bejelentésére hamar megérkezett a Fidesz-frakció közleménye is, melyben arra kérte a kormányt, hogy "ezúttal is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szocialisták szabálytalan pályáztatási gyakorlata miatt" egy fillér se vesszen el az uniós pénzekből.)
Csepreghy Nándor © MTI / Koszticsák Szilárd
De az Európai Bizottság lapunkhoz eljutott határozatából abszolút nem ez derül ki: valóban blokkolták a kifizetést, de egészen más miatt, mint amit a kormány mondott. Az EU tulajdonképpen rájött, hogy átvertük, és most nincs jó kedve. A brüsszeli dokumentumban egyáltalán nem találhatóak az előző kabinetek kiválasztási gyakorlatára vonatkozó megállapítások, viszont tele van a második Orbán-kormány idejéből – többnyire 2012-2013-ból – vett korrupciógyanús túlárazásokkal, túlfizetésekkel és hatósági félrenézésekkel.
Súlyos hiányosságokat talált Brüsszel
A hvg.hu által megismert határozatból kiderül, hogy a kormány tavaly október óta vitázik a bizottsággal az ügyről, ami miatt ismét leállt a brüsszeli folyósítás (tavaly tavasszal már volt egy hasonló nagy kifizetésleállítás). A kabinet tavaly júliusban és szeptemberben nyújtott be kérelmet az EU-hoz, hogy fizesse ki a GOP projektjeit, de októberben Brüsszel azt válaszolta, nem fizet, és lehetséges az is, hogy a program keretében folyósított kifizetéseket teljes egészében fel kell függeszteni.
A bizottság ugyanis "súlyos hiányosságokat" talált a program irányítási és ellenőrző rendszerében. Emiatt decemberi határidővel arra kérte a magyar hatóságokat, hogy orvosolják a hiányosságokat, majd erről számoljanak be Brüsszelnek. A magyar kormány azonban nem tett érdemi lépést az ügyben. A bizottság határozatából kiderül az is, hogy pár nappal a határidő után válaszolt csak a magyar fél, és mindössze megjegyzéseket küldött a Brüsszeli megállapításokra.
Az ilyen húzások miatt orroltak meg ránk
A bizottság szerint a program súlyos hiányosságai miatt kétséges a kifizetések igazolására vonatkozó eljárás megbízhatósága, és a kormány nem javította ezeket a hibákat.
Például az volt az egyik súlyos hiba, hogy az értékelők a potenciális kedvezményezettek pályázataiban beadott költségvetések megvizsgálásakor nem jártak el kellő körültekintéssel. A határozat utal arra is, hogy a magyar hatóság nem tartotta be az egyik legfontosabb elvet, és sok esetben magasabb árat fogadott el a rendes piaci árnál.
Brüsszel ugyanis megállapította, hogy a kedvezményezettek által benyújtott pályázatok költségvetései több, jelentősen túlárazott tételt is tartalmaztak (olyan tételeket, amelyek ára jóval túllépte a rendes piaci árat). A bizottság határozata kitér arra is, hogy a túlárazott tételeket a hatóság valamiért nem szúrta ki.
Konkrét eseteket is nevesít az EU, ahol egészen botrányos túlárazásokat talált. Az esetek 2012-ben és 2013-ban kiírt pályázatokra vonatkoznak.
1. 23-szorosan túlárazott állatvizsgálatok
Az egyik projektben a tervezett biohasznosulási vizsgálatokért egy olyan ajánlatot fogadtak el, amely 14,4 millió forintot kért havonta szakértőként, ugyanakkor egy hasonló vizsgálat esetében ugyanebben a projektben ugyanezt mindössze 625 ezer forintért is el tudták volna végeztetni. Ez durván 23-szoros túlárazás.
A kormány nem értett egyet a túlárazásokról szóló megállapításokkal. Szerinte az EU háziállatokat vett alapul, pedig a projekt haszonállatok vizsgálatára vonatkozott. Brüsszelt azonban ezzel nem sikerült bevinni az erdőbe, és a bizottság azt válaszolta, elképzelhető, hogy egy haszonállatokra vonatkozó vizsgálat részletesebb elemzést és így több munkaórát tesz szükségessé, de az mégis túlzás, hogy ennek az ára huszonháromszoros a piaci árhoz képest.
2. Mobilolló dupla áron
Egy másik projektben egy Louritex márkájú mobilollót szereztek volna be 740 ezer euróért, azaz 220 millió forintért, miközben az ellenőrök által elvégzett piaci felmérésen alapuló ár 320-390 ezer euró, azaz 96-117 millió forint között volt.
Ez a mobilolló:
A mobilollóval az volt a helyzet – magyarázta a kormány a bizottságnak –, hogy nem lehetett volna más forgalmazótól beszerezni, hiszen a kérdéses cég a kizárólagos forgalmazó Magyarországon. Emellett a kormány azzal próbálta igazolni az álláspontját, hogy ár-összehasonlítást kért a kizárólagos forgalmazótól, és egy a projektben megítéltnél 35 százalékkal alacsonyabb árat küldött el Brüsszelnek. A bizottság szerint ezzel a kormány elismerte, hogy lehetett volna olcsóbb is a gép, és az nem túl megbízható viszonyítási alap, hogy a mobilolló kereskedőjétől kért árösszehasonlítást.
Erdős Artúr, a gép hazai értékesítésével foglalkozó Profi-Bagger Építőipari Gépkereskedelmi Kft. ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, valóban adtak ilyen árajánlatot a mobilollóra, de a gépet végül nem vette meg az ajánlatkérő. Mivel évekkel ezelőtti esetről van szó, csak azért emlékszik rá, mert nemrég a minisztérium is érdeklődött nála az ügyről. Az ajánlatkérő cég nevét nem tudta megmondani, csak annyit, hogy egy Miskolc környéki vállalkozásról van szó.
A Louritex gépek forgalmazására vonatkozó hazai kizárólagosság Erdős Artúr szerint valójában nem sokat jelent, csak annyit, hogy ha a portugál gyártó központjához befut egy magyar érdeklődés, akkor a Profi-Baggerhez irányítják. Ettől függetlenül azonban bárki bárhonnan vehet ilyen gépet, hiszen az unióban szabad a kereskedelem. Ez tehát azt jelenti, hogy a magyar kormány érvelését még maga a hazai forgalmazó sem támasztja alá. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha a gépet az ajánlatkérő nem vette meg, akkor azt értelemszerűen az unió sem fizette ki.
3. Présgép ötszörös áron
A harmadik konkrétan említett projektben egy DURMA márkájú CNC-présgépet szereztek be majdnem ötszörös áron, 208 ezer euróért (63 millió forintért), miközben az ellenőrök szerinti reális piaci ár mindössze 45 ezer euró (14 millió forint) volt.
A présgép magas árára lényegében az volt a kormány válasza, hogy ők ilyen árat találtak a piacon. A bizottság erre azt válaszolta, hogy újra megnézték és negyedannyiért találták meg a gépet az ajánlatot adó kereskedő weboldalán.
4. Milliós fizetések százezres munkákért
Brüsszelnek azzal is komoly problémája akadt, hogy bőkezű fizetéseket osztottak az uniós pénzekből, miközben a magyar hatóságnak ezzel semmi gondja nem volt. Az egy dolog, hogy megítélte ezeket a forrásokat a kedvezményezetteknek, de még akkor sem akadékoskodott a magyar fél, amikor később ellenőrizte a megvalósításukat. Itt is egészen elképesztő túlárazási gyakorlattal és túl magas személyi kiadásokkal példálózik a bizottság: három 2013-as projektben például lényegében 1,7 millió forintos fizetést osztottak, pedig a piacon hasonló feladatokra jellemzően 190 000-250 000 forintot szoktak adni.
A kormány azzal a frappáns válasszal állt elő, hogy azért volt szükség ilyen magas fizetésekre, mert a projektek bonyolultak és összetettek voltak. Brüsszel ezt nem vette be, és megint leírta, hogy akármilyen bonyolultak voltak a projektek, nem indokolt, hogy a koordinációs és marketingtevékenységért felelős munkatársak bére 7–9-szerese volt a más hasonló projektek személyezte esetében alkalmazottnál.
A bizottság azt is jelzi, hogy ezeken kívül még vannak más hiányosságok is, de azokkal valószínűleg később találkozunk majd, azokat még vizsgálják.
Tavaly is emiatt álltak le a folyósítások
A 444.hu információi szerint az Európai Bizottságnak nem azzal van problémája, amit a kormányzati kommunikáció állít. Míg a magyar kormány elszámolástechnikai ügynek állítja be a mostani esetet, az unió most is ugyanazt kifogásolja, amit a tavaly novemberi vizsgálata megállapított: a pénzeket a pályázatokon irányítottan juttatták bizonyos cégeknek.
A lap által ismertetett vizsgálati anyag az uniós szakzsargonnak megfelelően finoman fogalmaz, ám konkrét eseteket kifogásol, és mindegyikben közös elem, hogy a pályázatoknál a kért referenciákat, a határidőket és egyéb körülményeket szükségtelenül úgy határozták meg, hogy a kiírásnak csak egy szűk kör felelhessen meg.
© AFP / STR
Már tavaly április és augusztus között is ugyanezen okok miatt nem érkezett pénz Magyarországra, és amikor újraindították a finanszírozást, a szigorú ellenőrzésen 55 pályázatból 16 megbukott. Ezek felében összesen 4 milliárd forint büntetést róttak ki, a másik felében pedig csak azért nem kellett még büntetést fizetni, mert a kormány még nem fizette ki a pályázati pénzeket a nyerteseknek. Ha azonban ez megtörténne, ott is "korrekciót" kellene fizetni.
A kormány házi feladata
A bizottság a hibák miatt egy feladatlistát adott a kormánynak:
Meg kell teremtenie az átláthatóságot, az egyenlő bánásmódot, és jobban kell gazdálkodnia az EU pénzével.
Korrigálni kell a szabálytalan kiadásokat a konkrét pályázatoknál.
Át kell néznie a bizottság által nem ellenőrzött projekteket is, és a hibaarány alapján korrigálnia kell a kiadásokat azokon is.
Be kell számolnia, hogy teljesítette a feladatokat, beleértve a konkrét pénzügyi korrekciókat is. Azt is át kell gondolnia és le kell majd írni Brüszelnek, hogy a változtatások elegendőek lesznek-e a hasonló szabálytalanságok kezelésére.
A kormány azt írta a bizottságnak, hogy néhány kisebb ügy kivételével nem ért egyet Brüsszel álláspontjával, de olyan válaszokat adott, amiket az EB nem fogadott el. Például azt írta Brüsszelnek, hogy elvégezte a kiadások ellenőrzését is, de bizottság továbbra is úgy látja, hogy Magyarország nem nyújtott be meggyőző érveket.
Azt nehezményezte a kabinet, hogy Brüsszel rá se hederített, amikor az észrevételeire válaszul tavaly decemberben elkötelezte magát, hogy a jövőben javítani fog a csalásmegelőzésen. A bizottságnak viszont az volt a problémája ezzel, hogy a kormány nem írt egyetlen konkrét intézkedésről sem.
A kormány 2 százalékos büntetést kért, a bizottság viszont 5 százalékos korrekciót tartana megfelelőnek. A bizottság száma elég távol áll attól, amit szerdán Csepreghy Nándor mondott, hogy a büntetés várhatóan 10 százalék körüli lesz. Akik az uniós forrásokkal kapcsolatos kormányzati politikával foglalkoznak erre azt mondják, a kormány azért mondta be a 10 százalékot, hogy aztán diadalittasan bejelenthesse, sikerült lefaragni a büntetést.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál! | Lenyúltuk az EU pénzét, és ezen nagyon kiakadt | 23-szoros túlárazás, 220 millióért beszerezni kívánt mobilolló, milliós fizetések százezres munkáért – ilyen és ezekhez hasonló ügyeskedések miatt akadt ki a magyar kormányra az EU. Megszereztük az uniós jelentést. Nem mondott igazat az Orbán-kormány, nem azért blokkolta Brüsszel a 700 milliárdos uniós programot, mert szabálytalan volt a Gyurcsány–Bajnai-kormány pályáztatási gyakorlata, hanem azért, mert rájött, hogy átverjük az uniós pénzeknél. És a bizottságnak nem a szocialisták, hanem az Orbán-kormány idejében kiírt pályázatokkal van komoly baja. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20150416_A_kormanynak_mar_papirja_van_arrol_hogy_k | 2015-04-16 18:41:00 | true | null | null | HVG |
Hetek óta zajlik a Megyék csatája, ami az eddigi legnagyobb magyar esport-rendezvénynek nevezi magát, és valószínűleg tényleg az is. Az MVM főtámogatásával zajló eseményt szeptemberben hirdették meg, és a beharangozóhoz nem kisebb celebeket nyertek meg, mint Majka, Jakabos Zsuzsanna úszó és Berki Krisztián (nem az olimpiai bajnok tornász, hanem a herevasalós focista). A főszervező a kormányközeli médiaholding, a Mediaworks, ami a koncepcióhoz – a nevezők megyéket képviselve küzdenek egymással – passzol is, hiszen minden megyében elő tud rántani a zsebéből egy regionális hírportált. A kormánymédia tudósít is a rendezvényről, ahogy a csövön kifér, az Origón például esportrovat indult, ahol volt már például interjú a Mediaworks tartalomfejlesztési vezetőjével is (ő egyenesen felelősségvállalásnak nevezte a Megyék csatáját). A rendezvény ugyanakkor szép példája annak, hogy a NER hogyan nehezedik rá egy újabb piacra, ahol korábban nem volt markánsan jelen: a videójátékokhoz kapcsolódó cégekben és rendezvényeken egyre több a kormányközeli szereplő.
Ez a trend néhány éve megfigyelhető már, bár nem feltétlenül egy nagy mesterterv részeként. Talán nem tippelünk merészet, ha azt mondjuk, a NER felfedezett egy újabb vadászterületet, ráadásul a videójátékokkal rengeteg fiatal játszik, a legutóbbi önkormányzati választás eredménye után pedig a Fidesz nagy igyekezettel próbálja megszólítani a fiatalokat (erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat). A videójáték körül tehát rengeteg a mutyi- és propagandalehetőség, és ezt a jelek szerint a kormány, illetve a kormányközeli vállalkozók is felismerték.
Játék a milliárdokkal
Ennek első nagyobb jele három éve történt, amikor a Magyar Közlönyben megjelent, hogy a kormány kétmilliárd forinttal támogatja egy visegrádi országok között zajló esportverseny és egy hozzá kapcsolódó konferencia szervezését. Irdatlan sok pénznek tűnt ez ilyen célra, még úgy is, hogy a rendezvény összdíjazása egymillió euró volt.
A versenyszerűen űzött videójátékozást nem véletlenül hívják esportnak: a sportbiznisz minden jelensége együtt jár vele a kimerítő edzésektől a bundabotrányokon át a szaftos átigazolásokig. Magyarországon több évtizede rendeznek már esportversenyeket (bár a Quakefények és World Cyber Games-válogatók idején még nem feltétlenül nevezték így), de eddig főleg külföldi csapatokban elért egyéni sikerekre lehettünk büszkék. Kiss „Vizicsacsi” Tamás európai szinten is jelentős League of Legends-játékos volt, de nem magyar csapatban, hanem egyebek közt a német Schalke04-ben, és Böröcz „DeadFox” Bence is a szlovák-ukrán Hellraisers tagjaként kvalifikált a CS:GO-világbajnokságra. Hogy a hazai gémerekben van potenciál, az ilyen eredmények mellett világos. De az is nyilvánvaló, hogy a felkarolásukra állami szinten nem egy milliárdos verseny a legmegfelelőbb eszköz, hanem például a tehetséggondozás támogatása, szponzorok ösztönzése, egészséges piaci alapok megteremtése és hasonlók. (Egyébként ilyen irányú próbálkozások is vannak, jellemzően ott, ahol hagyományos sportklubok indítottak esportszakosztályt.)
A milliárdokkal támogatott verseny ezért videójátékos körökből is kapott erős kritikákat, amikor 2018 márciusában egy hosszú hétvégén V4 Future Sports fesztivál néven megrendezték a BOK Sportcsarnokban. Abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy a technikai szervezés profi volt, de azért sokakban rossz szájízt hagytak az urizáló körülmények. A díjazás irreálisan magas volt ahhoz képest, hogy csak visegrádi országok képviselői indulhattak, és ordított a rendezvényről, hogy az esport ügye mellett legalább ennyire fontos szándék volt kormányközeli cégekbe lapátolni egy kis pénzt. A szervező a kezdeti brosúrákban a Balásy Gyula-féle kormánypropagandás cég, a New Land Media Kft. volt (ezt később átírták ezt az operatív szervezést valóban végző Esportmilla – Egymillióan A Magyar Esportért Egyesületre, és a kétmilliárdot is ez a szervezet kapta). A fesztivált a Valton Security biztosította, ledfalakat, közvetítőkocsit és áramszolgáltatást az Antenna Hungáriától lehetett bérelni, a támogatók között pedig ott volt a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Digitális Jólét Program. A fiatalok fideszes elérését pedig az jelentette, hogy Deutsch Tamás nyitotta meg a fesztivált (tegyük hozzá, hogy az első esportszakosztályt itthon az MTK indította), illetve Szijjártó Péter is megjelent a rendezvényen, hogy mondjon egy „Hello, fellow gamer”-t az ott összegyűlt pár ezer látogatónak.
A V4 Future Sports fesztivál minden erényével együtt előrevetítette, hogy az esporttal valami hasonló terve lehet a kormánynak, mint a focival: állami függőség kialakítása sok közpénzzel, a piaci verseny deformálása árán, és persze a közpénz egy részének elfolyatása okosba' a megfelelő helyekre. A versenyt 2019-ben is megrendezték, szerényebb formában („csak” 350 ezer euró volt az összdíjazás), és tanulva az előző évi hibákból (például eltörölték a kötelező látogatói regisztrációt), a látogatószám pedig jelentősen nőtt, így az esemény mindenképpen sikeresebb volt. Ugyanakkor a NER jelenléte nyilvánvaló maradt: ekkor már tényleg a New Land, illetve a szintén Balásy-érdekeltség Lounge Design Szolgáltató Kft. kapott a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól közel másfél milliárd forintot EU-s forrásból, hogy segítse az Esportmillát a szervezésben, a főtámogató a Magyar Turisztikai Ügynökség volt.
Ezen a ponton említsük meg, hogy a V4 Future Sports működési modellje nem egyedi. Mint azt pár hete részletesen megírtuk, a járvány miatt nehéz helyzetbe került könnyűzenészeket segítő raktárkoncertprogram is hasonlóan zajlik. Irreális költekezések és technikabérlet, milliárdos összegek, miközben ugyanazok az állami hivatalok és NER-cégek kerülnek elő a biznisz körül: Nemzeti Kommunikációs Hivatal, Magyar Turisztikai Ügynökség, Antenna Hungária, Valton, Lounge. A pénz nagy része rendszeren belül marad, miközben a zenészek úgy érezhetik, azért kaptak valamit – hasonló a helyzet a V4-nél, illetve az esportnál is. Mint korábbi cikkünk említi, az Antenna Hungária a 2017-es vizes vébére kapott jelentős rendezvénytechnikai eszközparkot egy sokat vitatott közbeszerzési körben, és ennek az eszközparknak a bérelhetősége azóta is motiválja az indokolatlanul nagy állami támogatású rendezvények megszervezését. A V4 Future Sports pár hónappal a vébé után az elsők között volt, ahol az AH nagyot kaszálhatott a bérleti díjakon.
Esporttársak
Persze egy ilyen rendezvényt egy hozzáértőnek meg is kell szerveznie. Ez a már említett Esportmilla, illetve a hozzá szorosan kötődő Hunesz – Magyar E-sport Szövetség és az Esport1 Kft. Az Esportmilla az érintett szakértőket tömöríti, a Hunesz jogi szereplőket (egyesületeket, alapítványokat) foglal magában és civil szervezetként végez szövetségi munkát, a kft. a rendezvények lebonyolítására és kommunikációjára alapított cég, és létezik még az Esport1 hírportál is, ahol esportos hírek mellett az egyesület és a szövetség ügyei is megjelenhetnek.
Ennek a csoportnak a központi figurája Biró Balázs. Ő gémerként hiteles, évekkel a V4 fesztivál előtt népszerűsítette már az esportot, aktív játékos, érezhetően szívügye az esport, és csapatával nagy tapasztalatot szerzett videójátékos rendezvények szervezésében. Viszont amikor elkezdte élvezni állami körök támogatását, hamar kivették a kezéből a gyeplőt, jellemzően csak szervezési-koordinálási és kommunikációs feladatokkal bízták meg. Ennek jele volt az is, hogy a második V4-re már nem közvetlenül az Esportmilla kapta a támogatást, de az is, hogy Biró csak 2017 augusztusáig volt az Esport1 Kft. ügyvezetője. Őt Czupy Dániel váltotta, aki apjával, Czupy Gáborral a trafikmutyi idején került a hírekbe: az idősebb Czupy barátja volt a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetőjének, Gyulay Zsoltnak, és 2013-ban, az állami dohánypályázat idején a Czupy-család több tagja is szerzett értékes koncessziókat. Czupy Dánielt 2019 februárjában váltotta a jelenlegi ügyvezető, Mocsai Norbert, a Trendency Online Zrt. nevű IT-cég vezetője (aki most a Hunesz egyik alelnöke is). A Trendency alaposan ki van tömve állami megrendelésekkel, dolgoztak már az MVM-nek, a Nemzeti Közműveknek, ők csinálták a Magyar Fejlesztési Bank honlapját és a Magyar Turizmus Ügynökség portálját, a sajtóban pedig 2016-ban lehetett olvasni róluk, amikor a Fidesz megbízta a céget a fideszfrakcio.hu munkálataival. Az Esport1. Kft. tulajdonosa július óta Mocsai egyik alkalmazottja, Makovi Richárd.
Megkerestük Biró Balázst, hogy kommentálja a vezetőségbeli tagcseréket. Hogy már nem ő az ügyvezető, azt leterheltséggel magyarázta: azzal, hogy a Hunesz elnöki tisztségével együtt nem tudta volna a kft, ügyvezetői feladatait ellátni. Biró elmondása szerint Czupy Dániel a családi vállalkozásukban megnövekedett feladatai miatt adta át a stafétát az esportot kedvelő Mocsainak, Makovi tulajdonossá válásának okát firtató kérdésünkre pedig nem válaszolt érdemben. Rákérdeztünk az első V4 Future Sports fesztivál elszámolására is, mert ugyan az Esportmillának elérhető egy egyszerűsített közhasznúsági beszámolója, de abból nem derül ki, hogyan oszlottak meg a költségek és mennyi ment például technikabérlésre. Biró a következőkkel kerülte meg a választ: „Mint minden állami támogatás esetén, a kiírásnak megfelelően tételes elszámolási kötelezettségünk volt, amelynek eleget is tettünk a támogató felé. Benyújtott elszámolásunkat elfogadták.” Egy másik kérdésünkre határozottan állította, hogy a rendezvényszervezést lebonyolító partnerek kiválasztásakor nem voltak megkötések, ugyanakkor hozzátette, hogy „a közbeszerzésen nyertes ügynökséggel működtünk együtt”. Vagyis a New Landdel.
Esportnemzet vagyunk?
Az esport jól jött ki a koronavírus-járványból. Ugyan sportcsarnokokban nem lehet rendezvényeket szervezni (nem is volt idén V4), maga a videójátékos versenyek népszerűsége nőtt, a korábbinál sokkal többen néztek az otthoni karanténban ilyen közvetítéseket. Hogy mekkora itthon az esportos diaszpóra, arra az Esport1, az Esportmilla és az eNet Internetkutató és Tanácsadó Kft. közös felmérése elég merész választ ad. Eszerint 540 ezer ember van Magyarországon, aki esportoló vagy esporteseményeket követ. Ez nagyon magas számnak tűnik, ezért rákérdeztünk Birónál a felmérési metodikára. Az általa küldött háttéranyagból az derül ki, hogy a jelenleg is kitölthető felmérés nem reprezentatív mintán készült (a februári kitöltők, 2017 darab, 16 éves vagy idősebb játékos). Ennek eredményét a teljes lakosságra vetíteni nem igazán komolyan vehető, de a jelek szerint mégis ez történt. A felmérés egyébként gyakorlatilag esportrajongónak vesz mindenkit, aki azt válaszolja, hogy szokott játszani olyan videójátékokkal, mint például a Call of Duty vagy a FIFA-sorozat (miközben ezekkel rengeteg nem hardcore játékos is szórakozik, és ha több játékos játszik is egymás ellen, az még nem feltétlenül esport).
Az bizonyos, hogy évről évre nő az esportszimpatizánsok száma, és az sem kizárt, hogy évek múlva tényleg elérjük a több százezres nagyságrendet, de 2020-ban a videójátékosok jelentős része még kétkedve fogadta, hogy időseket, csecsemőket is beleszámítva minden tizennyolcadik magyar része lenne az esportpiacnak. Ez gyakorlatilag a legnépszerűbb magyar sportok közé lőné az esportot. Összehasonlításul: a legutóbbi Fradi-Újpest NB I. rangadó 318 771 nézőt ültetett a tévé elé, a Forma–1 Portugál Nagydíj futamát pedig 441 ezren nézték itthon, és ezek a minden korosztályt megmozgató, legnépszerűbb, sok évtizedes múltú sportrendezvények közé tartoznak.
Az 540 ezres adat azért is furcsa, mert két hazai esportszakosztály képviselőivel is beszélgettünk, és mindketten alacsony érdeklődésre és utánpótláshiányra panaszkodtak.
Hasonlóan irreálisnak tűnik a felmérés egy másik megállapítása, a magyar esportpiac 42 milliárd forintos forgalma (ebből csak 6,5 milliárd volna a játékon belüli költés). Mindez ártatlan számmágiának is tűnhet, amíg bele nem gondolunk, hogy a nagynak blöffölt piac már érvként is szerepel az újabb és újabb közpénzköltések alátámasztására.
Mert ezek a számok egyre többször előkerülnek, amikor a Hunesz valamilyen versenyhez csapódik. Az 540 ezres tábor például szerepel a Megyék csatája kampányában is – ugyanis az Esport1 ennek szervezésében is benne van. De a szám szerepelt a TippMix Pro Magyar Esport Fesztivál felvezető anyagaiban is. Ezt az ötnapos, a Puskás Aréna egyik stúdiójából közvetített eseményt a legsikeresebb magyar gémer rendezvényt, a PlayIT-et lebonyolító Meex Agent Kft. szervezte meg augusztus végén, a Hunesz versenyszabályzattal segítette, az Esport1 pedig médiatámogatóként. Az állami szponzor itt a Szerencsejáték Zrt. volt, augusztusban ugyanis próbaüzemben, szeptemberben pedig élesben is elindult egy új sportfogadási forma: esportmérkőzésekre is lehet már TippMixen fogadni. A Meex Agent ügyvezetője, Csanda Gergely kérdésünkre elmondta, hogy a rendezvényt teljesen a cége szervezte, a helyszínt is ők választották, a Szerencsejáték Zrt. pedig a Puskás Arénán keresztül jött képbe, mint az Aréna egyik fő támogatója. Érdekelt minket az esportfogadás népszerűsége is, ezért megkérdeztük a Szerencsejáték Zrt. sajtóosztályát, hogy mennyien éltek az új fogadási lehetőséggel. Válaszuk szerint a szolgáltatás indulása óta hetente átlagosan nagyjából 5500 ember fogad esportokra a hagyományos TippMixen, és nagyjából ugyanennyi az online TippMix Prón (aminek több mint százezer felhasználója van). Ez szép indulás, és hihetetlen túlzások nélkül is jól mutatja, hogy szabad szemmel jól látható a magyar esportrajongói tábor.
Szövetségbe forr
A fentiekhez hozzá kell tenni, hogy bár az Esportmilla/Hunesz nagyon ügyesen nyomul kormányzati és kommunikációs fronton is, nincs konkurencia nélkül. Legfőbb vetélytársa a Nemzeti Gaming E-Sport Sportszövetség (NGES), ami egy másik érdekkörhöz köthető, a TV2-vel egy időben szorosan összefonódó műsorgyártóhoz, az egykori IKO csoporthoz. Az NGES alelnöke Szalai Ádám, aki az IKO Digital Gaming és Esport divíziójának vezetője volt, elnöke pedig Enyedi András, az IKO Kábeltévé Kft. egykori ügyvezetője. Az NGES-nek is van esportportálja, a gamer.hu-ból lett Metabro, ahol néha oda-odacsípnek egyet a Hunesznek, például kiemelve egy, az említett 540 ezres számot cikiző videót.
Az NGES és a Hunesz rivalizálásának komoly tétje van: az, hogy ki lesz a sporttörvény szerinti országos esportszövetség, ilyen ugyanis csak egy lehet, és ez a státusz rengeteg előnnyel jár, például folyamatossá válhat az állami apanázs (az éves költségvetésből, illetve megpályázható támogatások formájában). A sportszövetsgéggé alakuláshoz mindenféle feltétlenek (pl. lebonyolított meccsek száma) meg kell felelni, és jogi oldalról is okoz némi fejtörést az esport kezelése, még nemzetközi szinten is. Hogy itthon ki nyer, korántsem eldöntött még, mindenesetre a szövetséggé alakulásról Szalai szívesen nyilatkozik, Biró pedig azt hangsúlyozza, hogy a Hunesz nemcsak reménybeli szövetségért működik, hanem komplett esportos ökoszisztémát igyekszik kiszolgálni a játékok készítőitől a versenyszervezőkig. A két szervezet között Biró szerint van párbeszéd, de konkrét együttműködés még nincs. A Nemzeti Versenysport Szövetség részéről egyébként Tóth László elnökségi tag az esportfelelős, aki korábban a Magyar Amerikai Football Szövetség elnöke volt (amíg 2013-ban egészségi állapotára hivatkozva le nem mondott).
Hogy teljes legyen a kép, említsük meg az Esport Universumot is, a magyar esport harmadik pillérét, ami a másik kettővel szemben nem táplál szövetségi ambíciókat és kreatív ügynökségként definiálja magát. Tapasztalt profik, és régóta a hazai esport felvirágzásán ügyködnek, ugyanakkor ők is köthetők a NER-hez. Az Esport Universum Zrt. vezetője, az amúgy lelkes esport-evangelista Tischler Márk egyben a streaminggel és más IT-megoldásokkal foglalkozó OTT-ONE Nyrt. tanácsadója, az Esport Universum pedig az OTT-ONE üzleti partnere. Az OTT-ONE neve nemrég a drága lélegeztetőgép-vásárlások kapcsán fordult meg a médiában: ez a cég is kötött szerződést a külüggyel, 500 lélegeztetőgép vásárlásáról, összesen 14 millió dollárért. IT-vállalattól kicsit furcsa ez az üzlet, ráadásul a lélegeztetőgépeket meg is fejelték százezer szájmaszkkal. Az OTT-ONE azzal magyarázta ezt, hogy a cég jó kínai kapcsolataival segíteni akart Magyarországnak. Az Esport Universum a szervezője egyébként a MOL által szponzorált Gamer Magyar Kupának.
NER a gémer médiában…
Az esportbiznisz része a versenyek, mérkőzések közvetítése. Ennek hagyományos terepe az internet, de ettől még a tévéadók is próbálkoznak esportműsorokkal, és a kormányközeli média ebből sem marad ki. A Pesti tévén például GameTV – Gamer Show néven nemrég videójátékos műsor indult, a Petőfi tévé Kiberma című műsorában pedig rendszeresen futnak esportblokkok. Az Antenna Hungária az Esport1-gyel összefogva a mindiGO digitálistévé-szolgáltatás keretében indított esportcsatornát Esportguru néven, ahol változatos, de nem feltétlenül a legfrissebb esportos tartalom megy. Érdemes megjegyezni, hogy a raktárkoncert-közvetítések platformja is a mindiGO. Pár éve a TV2 csoport tagja, a Spíler TV is próbálkozott esportműsorral. A Mediaworks-hírportálok érintettségét pedig már említettük.
Ezek a műsorok és cikkek jellemzően nagyon tájidegenek a kormányközeli média világában, a sorosozó, migránsozó, ellenzéket gyalázó blokkok közül eléggé kilógnak. Az elmúlt időszakban egyébként ezen a téren erősen az Esport1-csoport felé lejt a pálya: a Nemzeti Sport esportrovatában például szinte kizárólag a Megyék Csatájáról találunk híreket, ami egy vállaltan amatőr verseny, és hasonló a helyzet az Origón is. Miközben az elmúlt hetekben zajlott például egy világszinten nézettségi rekordot döntő Legue of Legends-világbajnokság, és éppen nemzetközi tornán szerepel egy magyar CS:GO- és egy Valorant-csapat. Ezekről egy sort sem lehet olvasni, és ha a laikus az Origóról vagy a Nemzeti Sportból tájékozódik, azt gondolhatja, hogy az esport kimerül olyan rendezvényekben, amikhez a Hunesznek köze van (hasonló szerkesztés volt megfigyelhető egyébként a Kiberma blokkokban is, nyilván nem függetlenül attól, hogy ezek készítésében a Hunesz-holdudvar is részt vett).
Ahogy a tradicionális sportban, az esportban is vannak közvetítői jogok. Ezzel kapcsolatban azt érdemes megjegyezni, hogy pár éve még kisebb szereplők is könnyebben boldogultak a piacon, az Esport Universum például LOLTV néven League of Legends-csatornát működtetett a Twitchen. Azóta e közvetítések jogait az Esport1 szerezte meg, ahogy a világ egyik legjelentősebb esportvállalata, az ESL csomagját is.
Az Esport1-érdekkör a nem elsősorban esportra szakosodott videójátékos portálok közül is megszerzett egyet, júliusban bejelentették, hogy az Esport1 Kft-hez kerültek az egyik legrégibb magyar játékos lap, a PC Guru online és print kiadási jogai. A korábbi kiadó vezetőjével, a most már az Esport1 csapatát erősítő Lengyel Zoltánnal beszélgetve az derült ki, hogy évek óta volt együttműködés a két cég között, és az összeolvadás organikusan alakult így. Információink szerint egy partnerügynökségnél már a nyomtatott PC Guru újraindítása is felmerült.
A gémer média körül egyébként is egyre sűrűbben mozgolódnak NER-közeli figurák. A PC Guru mellett a másik patinás hírportál a Gamestar, amit a PC Worldot, a Computerworldot és a filmes Puliwood portált is birtokló Project029 Magyarország Kft. üzemeltet. Augusztus óta ezen oldalak értékesítését a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Atmedia intézi, akárcsak a Gamestar és a PC Guru legnagyobb riválisáét, az IGN-ét. Az az Atmedia, ami egyébként a közmédia és a TV2 fő hirdetésszervezője.
…és a boltokban
A NER a játékboltok körül is megjelent. Egy-két éve még létezett 576 Kbyte bolthálózat, videojatekbolt.hu és Konzolok szervize – most mindegyiknek az oldala a PlayIT Store-ra visz. Ennek a bolthálózatnak a tulajdonosa nem a PlayIT-eket szervező Meex Agent Kft., hanem a BestByte Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mint Csanda Gergelytől megtudtuk, a BestByte vezetői névhasználati szerződést kötöttek vele, mert egységesíteni akarták játékboltjaikat, és a PlayIT jól hangzó név ezekben a körökben. A bolthálózatnak webshopja is van, és a kínálat bőven túlmutat a játékokon (például tévéket és okostelefonokat is lehet venni).
Az amúgy főleg számítástechnikai eszközök értékesítésében utazó BestByte tulajdonosa nem más, mint a Wolf Health Kft., ami Fabó György Pálé. Fabó a volt fejlesztési miniszter, Seszták Miklós közeli embere, és annak a ciprusi offshore cégnek az igazgatója, ami az Oxygen wellnesshálózat tulajdonosa (az Oxygen hagyományos nagy NER-gyülekezőhely). Fabó és Seszták érdekeltsége a Ramiris Europe Kft. is, aminek a raktára két éve leégett Angyalföldön, és nagyjából hárommilliárd forintnyi áru semmisült meg – éppen a BestByte termékei. A rendőrség akkor rongálás gyanújával indított nyomozást, de másfél hónap után elvetették a szándékosság gyanúját. Fabóval egyébként vissza is kanyarodhatunk a kezdetekhez, ugyanis a piacon úgy tartják, hogy az ő tanácsainak fontos szerepük volt a Sesztákhoz kapcsolható infokommunikációs költésekben. Például abban, hogy a 2017-es vizes vébére az AH bevásároljon rendezvénytechnikából, milliárdokért. (A vizes vébé túlköltekezése egyébként kormányzati szinten is felháborodást keltett, a volt gazdasági igazgatót jó ideje körözik.)
Hova vezet mindez?
Oké, az elmúlt években megjelent egy csomó kormányzati kötődésű, vagy legalábbis jó állami kapcsolatokat ápoló szervezet és üzletember a magyar videójátékos cégek körül – de ez miért probléma? Hiszen ezekkel a kapcsolatokkal segíteni lehet a hazai gémerkultúrát. Elvben igen, és kétségtelen, hogy pozitív hatása is van a jelenségnek (önmagában a hazai esportélet fellendülése nagy eredmény), a gond akkor van, amikor a piac ösztönzése átcsap annak torzításába.
A sportegyesületek segítése jó dolog (a DVSC-nél például potens esportcsapat alakult, a Honvédnál külső szponzor, a Lenovo is megjelent), de a V4 Future Sports fesztiválhoz hasonló rendezvényeket sokan negatívan értékelték. „Sokkal inkább örültünk volna egy versenysorozatnak, ahol kisebb díjakért, de rendszeresen lehetett volna játszani” – fogalmazott egy CS:GO esportoló, akivel beszéltünk. „A V4 aranyláz éves rendszerességgel szétverte a csapatokat, mert mindenki össze akart állni a legjobbakkal, csak hogy kvalifikáljanak, majd egyből szétrobbant, akinek ez nem sikerült.” Az első V4-en csak a CS:GO díjazása félmillió euró volt, a második V4-en 250 ezer – összehasonlításként, például a K&H szponzorálta Magyar Nemzeti E-sport Bajnokságban hat játékban osztottak ki összesen 15 millió forintot (kb. 40 ezer euró). Egy másik esportoló forrásunk szerint ugyanakkor a legtöbb verseny előtt megszokott ez a fajta mozgás a csapatok között. Ezzel együtt nyilvánvaló – és már a médiajelenlétből is látszik –, hogy ha egy Huneszhez hasonló szereplő állami hátszéllel felemelkedik, az magában hordozza annak a veszélyét, hogy kevésbé tudnak piaci alapon működni a dolgok.
A fokozott állami szerepvállalás másik potenciális mellékhatása a kormánypropaganda megjelenése lehet. Ennek egyelőre nincsenek direkt jelei, de ki tudja, mi lesz, amikor a Fidesz ráfordul a 2022-es választási kampányra. Közvetetten pedig máris létezhet a propagandahatás: elég, ha az amúgy politikamentes gémer műsor után bekapcsolva marad a Pesti TV, vagy ha a KESMA-birodalom valamelyik esportos cikke eldob a főoldalra. A magyar videójáték- és esportrajongók eddig nagyjából távol tudták tartani magukat a politikától, de úgy tűnik, most már szigorú, tudatos médiafogyasztás kell ehhez.
Végül, de nem utolsósorban ott van a több milliárd forint közpénz. A mai napig nem tudjuk, pontosan mire ment el a V4-ekre költött pénz (az elnagyolt publikus beszámolókból ez nem derül ki), és ilyen előzményekkel megtörténhet, hogy a Megyék Csatájára költött adóforintok elszámolása sem lesz transzparens. Marad a keserű szájíz, meg a fociból ismerős déja vu érzés, hogy egy tehetségeket is rejtő területre rátelepszik a NER. | A NER rátelepszik a videójátékosokra is | Az esporttól a gémer magazinokig: az utóbbi időben felgyorsult a videójátékos cégek közeledése a kormányközeli szereplők felé. A piac egyre növekszik, és előbb-utóbb komoly pénzeket mozgat majd meg. A történetben más területekről ismerős cégek nevei is felbukkannak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2020/11/19/esport-videojatek-ner-v4-esport1-nges | 2020-11-19 22:05:00 | true | null | null | Telex |
A kormányzati kommunikációs kampányokat egyedüliként szervező három cég lakossági tájékoztató kampányok tervezésére és lebonyolítására kapott új megbízást a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól, nettó 259 millió forintért - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.
A feladat három részből áll. Az első, lakossági tájékoztató kampányok kreatív eszközeinek tervezése és médiavásárlás, online tájékoztatási tevékenység tervezése, kivitelezése, valamint különféle nyomdai szolgáltatások nyújtása. Ennek az ellenértéke 201 millió forint, és alvállalkozóként bevonják a teljesítésbe a p2m Consulting Kft.-t.
A második rész egy közvélemény-kutatás tervezésére és kivitelezésére szól, a megrendelő által elfogadott kutatási terv alapján, 15 millió forintért. Itt a kormányzati agytröszt Századvég Alapítvány lesz az alvállalkozó.
A harmadik rész szoftverfejlesztési szolgáltatásokat tartalmaz, 43 millió forintért. Az alvállalkozó ennél a résznél a Trendency Online Zrt. lesz. | Jön az új kormányzati lakossági kampány | A kormányzati kommunikációt lebonyolító három cég, a New Land Media Kft., a Lounge Design Kft. és a MyAd Marketing Kft. nettó 259 milliós munkát kapott a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/kormanyzati-kommunikacio-kampany.666126.html.666126.html | 2018-07-13 22:13:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Közpénzosztogatásba kezdett karácsony előtt a Párbeszéd parlamenti frakciója, két nagyobb értékű megbízási szerződést is kötöttek a párt holdudvarába tartozó szereplőkkel - vette észre az Origo az Országgyűlés honlapján közzétett adatokból. Így Szabó Tímeáék több mint tízmillió forintért tanulhatják, hogyan kell ügyesen hirdetni a közösségi platformokon. Van némi pikantériája a dolognak, hiszen a pártot az a Karácsony Gergely (társ)vezeti, aki az egyik legnagyobb hódolója a Facebooknak. Egyébiránt Hann Péter és a Republikon Intézet is jól járt a párbeszédes pénzesőben: közel nyolcmillió forintot kaptak tanulmányok készítésére.
Nem akármilyen megbízási szerződést kötött a Párbeszéd-frakció karácsony előtt. A parlament hivatalos oldalán elérhető információk szerint az ünnepi hangulatban lévő képviselőcsoport 10 668 000 forintot fizetett ki azért, hogy mind az öt darab képviselőjét megfelelő képzésben részesítsék a virtuális felületek alkalmazása terén.
A megbízás nyertese a Weber und Mill Kommunikációs, Oktatási és Tanácsadó Kft., a szerződést pedig december 10-én kötötték a felek. A tájékoztatásból az is kiderült, hogy Burány Sándor, Kocsis-Cake Olivio, Mellár Tamás, Szabó Tímea és Tordai Bence egész évben fejlesztheti virtuális képességeit, hiszen a megbízás az év végéig szól.
A Weber und Mill a szerződés értelmében online marketingtanácsokkal látja el az öt képviselőt, akik így azt tanulhatják az év 365 napján, hogyan kell jól hirdetni Facebookon, Instagramon, Google-on, és Youtube-on. Arra is kapnak kiképzést, hogy milyen módszerekkel ajánlott megcélozni a különféle üzenetekkel a különböző csoportokat. Olyan szempontból nem igazán érthető a dolog, hogy az országgyűlési képviselőknek jellemzően van olyan munkatársuk, akik (részben) a közösségi oldalak kezelésével foglalkoznak.
Mint ismert, Karácsony Gergely főpolgármester erősen preferálja a Facebookot, így van némi pikantériája annak, hogy a párbeszédes képviselők 2021-ben közpénzből tanulhatnak bele a virtuális tér rejtelmeibe.
A kiválasztott cég egyébként felbukkant a Horváth Csaba által vezetett Zuglóban is, ahol komoly sikerekben volt része. Tavaly több megbízást is sikerült megcsípniük: az önkormányzat első körben a március 1. és május 31. közötti időszakra havi nettó 1,2 millió forintot fizetett ki kommunikációs feladatokért. Később pedig a helyi médiacég havi nettó 1,2 millió forintért bízta meg őket, aminek keretében "médiaszolgáltatási feladatokat" kellett ellátniuk. A Weber und Mill tulajdonosa Koltai Péter, a vállalkozás forgalma az elmúlt években évi nettó 15 és 23 millió forint között mozgott.
A karácsonyi közpénzosztogatásnak a Hann Péter-féle Republikon Intézet is nyertese volt, hiszen a baloldali elemző cég 7 620 000 forintot kapott Szabó Tímeáéktól. A parlament honlapján közzétett adatokból az látszik, hogy a pénz "kutatási tervek szerinti adatgyűjtésre, adatfeldolgozásra, elemzések készítésére, és ezek összegzésére és prezentálására" ment. Az nem derül ki a parlamenti tájékoztatóból, hogy pontosan mire irányulnak a baloldali párt kutatásai, elemzései, az viszont igen, hogy a megbízás értelmében év végéig folytathatják ez irányú tevékenységüket.
Hann Pétert és a Republikon Intézetet nem kell különösebben bemutatni, az elemzőcég és vezetője egyértelműen a baloldalhoz kötődik. | Több mint tízmilliót szórt el a Párbeszéd-frakció arra, hogyan kell jól hirdetni a közösségi platformokon | Nem akármilyen megbízási szerződést kötött a Párbeszéd-frakció karácsony előtt. A parlament hivatalos oldalán elérhető információk szerint az ünnepi hangulatban lévő képviselőcsoport 10 668 000 forintot fizetett ki azért, hogy mind az öt darab képviselőjét megfelelő képzésben részesítsék a virtuális felületek alkalmazása terén. A megbízás nyertese a Weber und Mill Kommunikációs, Oktatási és Tanácsadó Kft., a szerződést pedig december 10-én kötötték a felek. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2021/01/parbeszed-tanacsadoi-szerzodesek | 2021-01-06 22:50:00 | true | null | null | Origo |
Ahogy arról néhány napja hosszabb cikkben beszámoltunk, közel egyórás videós interjút adott Nagy Szilárd, a Boldog István ügyét – egy vádalku keretében – borító egykori fideszes polgármester, ahol néhány újabb részlet, érdekesség és név is elhangzott Boldog Istvánnal, illetve folyamatban lévő ügyével kapcsolatban. A fideszes országgyűlési képviselő ellen egyébként szenteste előtt pár nappal nyújtottak be vádiratot hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.
A T1 Tv interjút készített Boldog Istvánnal, ahol a Nagy Szilárd által elmondottakra is rákérdeztek.
„Nagy Szilárd egy elítélt bűnöző. Egy olyan elítélt bűnöző, akit én 2017 kora nyarán följelentettem, több mint 100 millió forint ellopásával. A nyomozás során ő vádalkut kötött az ügyészséggel, ennek köszönhetem én azt, ami körülöttem zajlik. Gyakorlatilag a Nagy Szilárd állításai, azok hazugságok”
– kezd bele Boldog rögtön az elején.
Ha valakinek már nem rémlene: a Boldog István ügyének koronatanúját 2019 őszén a bíróság több mint 10 millió forint elsikkasztásáért felfüggesztett börtönre ítélte, de ezzel párhuzamosan mentesítésben is részesítették, ezért tudott Nagy Szilárd újra elindulni a polgármesterségért Kengyelen. Amit aztán már nem nyert meg. Az ő, vádalku keretében tett vallomásával indult el a Boldog-ügy.
Nagy Szilárd, a néhány napja publikált interjújában többek között arról is beszélt, hogy hogyan zajlott az a bizonyos megbeszélés, ahol telefonokat leadva, egyesével, sorban tárgyalt Boldog a polgármesterekkel arról, ki, mire pályázzon, ki, mit nyerhet meg. Itt említett egy olyan pályázatot, amit Boldog ajánlott neki, hogy pályázzon rá: egy 500 milliós kerékpárút-fejlesztés. Rábólintott, meg is kereste utána Boldog egyik táskás embere, hogy kivel kellene intézni és mit, mondja. Ám telefont kapott egy nyíregyházi cég vezetőjétől pár nap múlva, hogy Boldog embere megkereste őket, ők lettek volna a kivitelezők, és sajnos nem tudják úgy vállalni a munkát, ha a felét a pénznek vissza kell csorgatni. Nagy elmondása szerint ő akkor üzente meg Boldognak, hogy kiszállna.
Boldog István most erre a konkrét esetre reagált az interjúban. Azt mondta, ha valaki utánanéz, az láthatja, hogy Kengyel községnek nem volt 500 milliós kerékpárút-pályázata. Kengyelnek volt egy kerékpárút-pályázata, amit tényleg ő javasolt a polgármesternek, miután egy postás megkereste őt, hogy életveszélyes útszakaszon kell nap mint nap dolgoznia. De egyáltalán nem 500 milliós, csak 250 milliós pályázat volt, és ráadásul nem is nyert ez a pályázat.
„Bár azt állítják rólam, hogy befolyásoltam a pályázatokat, de a legnagyobb sajnálatomra, pontosan ez a pályázat, nem nyert”
– mondja Boldog, és hozzátette, hogy eközben Kengyel összes többi pályázata nyert.
Nagy Szilárd egyébként az interjúban azt mondja, hogy összesen hat TOP-os projektet adtak be, mindet befogadta az Államkincstár először, ám pár nappal azután, hogy megüzente Boldognak a fenti problémát, jött az értesítő négy projektről, pályázatról, hogy sajnálattal közlik, de formai hiba miatt sajnos mégis elutasítják. Majd sokkal később, amikor újra kiegyezett Boldog emberével – ekkor már az ügyészséggel tartotta a kapcsolatot – váratlanul elkezdtek jönni az értesítők, hogy mégis nyertek a pályázatok. Úgy, hogy állítása szerint nem is fellebbeztek, hiánypótlás sem volt, semmi.
„Egy elítélt bűnözőről van szó, akit több mint 100 millióval jelentettem csak én fel, de számtalan lakos keresett meg hogy kölcsönkért tőle, lottózóban adósságot szedett össze”
– mondja Boldog az interjúban Nagy Szilárdról, és hozzáteszi, hogy volt, hogy helyi lakosok tőle kérdezték, hogyan tudnák visszaszerezni a polgármestertől a pénzt, amit kölcsönadtak neki.
„Ez egy ilyen ember, akit el is ítélt a bíróság, igaz, hogy egy csomó bűnét elengedték neki, de csak azért, mert én rám csúnyát mond”
– mondja Boldog, és hozzáteszi, hogy „láthatólag a hazug jobbikos média, meg a jobbikosok és a baloldali bolsevik média ezt a bűnözőt használja fel arra, hogy engem lejárasson és bajba keverjen”.
Az ügyével kapcsolatban aztán azt mondja, ő rá ráfogták már a parlamentben először, hogy 1300 milliárdot lopott el, aztán már csak 1200 milliárdot, aztán több százmillióról volt szó,
„ehhez képest a hosszan tartó nyomozás után jelenleg ott tartunk, hogy állítólag valaki átvett 20 millió forintot, amit odaadott egy másik valakinek, aki állítólag adott nekem belőle. És állítólag én befolyásoltam olyan pályázatokat, amit egyébként nem tudok befolyásolni, meg senki sem tud befolyásolni”
– mondja.
A vádirat szerint egyébként a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek és tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
Boldog szerint:
„ez egy csúnya politikai kampány, amelynek én vagyok az elszenvelgője, aminek a vége sajnos nagyon messze van. Hiszen, bár most majd el fogunk menni a bíróságra, és a bíróságon tárgyalás lesz, de tudjuk, a magyar bíróságok nem két nap alatt fogják megtárgyalni ezt az ügyet”.
A fideszes országgyűlési képviselő hozzátette, ő nyugodt szívvel áll a hatóságok elé, nyugodt szívvel megy a bíróságra.
Az ügyről annyi részletet még megtudunk a képviselőtől, hogy az ügyészség több embernek is vádalkut ajánlott úgy, ahogy Nagy Szilárdnak. Ahogy ő fogalmaz, azért, hogy őt „bemocskolják”, de ő nyugodt, mert | Először beszélt hosszabban a fideszes Boldog István a saját, vesztegetési ügyéről | Ahogy arról néhány napja hosszabb cikkben beszámoltunk, közel egyórás videós interjút adott Nagy Szilárd, a Boldog István ügyét – egy vádalku keretében – borító egykori fideszes polgármester, ahol néhány újabb részlet, érdekesség és név is elhangzott Boldog Istvánnal, illetve folyamatban lévő ügyével kapcsolatban. A fideszes országgyűlési képviselő ellen egyébként szenteste előtt pár nappal nyújtottak be vádiratot hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/01/12/boldog-istvan-hivatali-vesztegetes | 2021-01-12 22:59:28 | true | null | null | Telex |
Nem szakít eddigi gyakorlatával a Guller Zoltán vezette Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), amely teljesen átláthatatlanul osztogatja az adófizetők pénzét. Az MTÜ oldalán található közel 200 oldalas, szinte teljesen rendezetlen dokumentum az állami szervezet összes tavalyi pénzosztását felsorolja. Azt, hogy a tavaly elnyert állami támogatások kedvezményezettjeinek köre bővült, csak onnan lehet tudni, hogy a nyerteseket felsoroló, nemrég még 173 oldalas dokumentum 181 oldalasra bővült – szúrta ki a 24.hu.
A vissza nem térítendő állami támogatások átláthatatlanná tett nyilvántartását tavaly év végi cikkünkben elemeztük. Akkor többek közt az derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök faluja, Felcsút is hatalmas támogatáshoz jutott.
De a friss lista is tartogat érdekességeket. Hétfőn számoltunk be arról, hogy Fellegi Tamás, a második Orbán-kormány fejlesztési minisztere 70 szobás hotelt épít a Balatonnál Petneházy Dáviddal, a korábbi szabolcsi Fidelitas-elnökkel. Most az is látszik, hogy ehhez jelentős állami segítséget kapnak. Az MTÜ által indított, 300 milliárd forintos keretösszegű Kisfaludy turisztika program frissített táblázatából kiderült, hogy Orbán Viktor korábbi fejlesztési miniszterének cége 1,5 milliárdos állami támogatásból építheti újjá a régi Hotel Volánt.
Egy másik, korábban szintén nagy hatalmú fideszes miniszter, Lázár János körébe is jutott az MTÜ turisztikai pénzeiből. A korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter jelenleg kormánybiztosként irányítja a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, amely 840 millió forintot kapott a Hotel Nonius megújítására.
De ez még nem minden. Tiszaparti szálláshelyfejlesztésre kapott 285 millió forintot Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter üzleti körébe tartozó vállalkozó, Mikucza Tamás cége is. De jutott pénz bőven a NER-ben meredeken felfelé ívelő pályát befutó, nemrég a Magyar Rektori Konferencia társelnökének is megválasztott Mocsai Lajos családjának is. A Bánó Birtok turisztikai fejlesztésére 60 millió forintot kapott Mocsai Lajosné cége.
A Magyar Turisztikai Ügynökség egyébként az egyik legkomolyabb támogatást a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztésére szánja. A Fons Sacer belső egyházi jogi személy 3,2 milliárd forint állami támogatásban részesül, de hogy pontosan mi épül Szentkúton, az a táblázatból nem derül ki.
Még ennél is több pénzt kapott, összesen 4 milliárd forintot a Green Plan Center Oktatási, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. a szolnoki Tiszakavics Hotel fejlesztésére. A társaság egy bizonyos Plachy László résztulajdonában van, aki a napelem üzletben is érdekelt, és – mint azt a 444.hu megírta – kiváló kormányközeli kapcsolatokkal is rendelkezik. A portál riportja többek közt arról szólt, hogy állami segítséggel hogyan tudott a Plachy által vezetett cég megszerezni egy olyan földet, amit a gazdája nem akart eladni.
A friss adatok szerint jutott támogatás, összesen 400 millió forint közpénz Rókusfalvy Pál cégének is. A korábbi rádiósnak az etyeki Rókusfalvy Fogadó kapacitásbővítésére és szolgáltatásfejlesztésére utaltak több száz milliós állami támogatást. Rókusfalvyról tavaly írtuk meg, hogy egyik cégével 2,2 milliárdért kommunikál az államnak.
Ahogy arról már tavalyi cikksorozatunkban írtunk, a Magyar Turisztikai Ügynökség egyedi támogatás néven pályázat nélkül is osztogat állami támogatásokat. Guller Zoltán az MTÜ vezérigazgatója korábban azt mondta, hogy egy szakmai grémium dönt a pályázatokról, de azt már lassan egy éve nem árulják el – az ügy jelenleg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál van –, hogy kikből áll a döntőbizottság. Ezzel az egyedi támogatással nemcsak vállalkozók jutnak soron kívüli támogatáshoz, de önkormányzatok is.
És az MTÜ a tavalyi évhez hasonlóan most is a fideszes önkormányzatoknak osztotta ki a nagy összegű támogatásokat: | Ismét milliárdokat osztottak szét titokban: Orbán volt minisztere és a Mocsai család is a nyertesek közt | Fellegi Tamásék 1,5 milliárdot kaptak szállodafejlesztésre az átláthatatlanul osztogatott turisztikai támogatásokból. A Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is hozzájutott 840 millió forinthoz a Hotel Nonius megújítására, egy szolnoki hotelre pedig négy milliárd közpénzt adtak. És fideszes önkormányzatok sora is jelentős összeghez jutott. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/01/13/magyar-turisztikai-ugynokseg-egyedi-tamogatas-guller-zoltan/ | 2021-01-13 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Újabb milliárdos közbeszerzést nyert el az egyik, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég. Az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában álló R-kord Kft. nyert el egy, a MÁV által kiírt közbeszerzési pályázatot – írta a cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján megjelentetett közleményében.
Az R-kord a MÁV által kiírt, „Szűk keresztmetszetek felszámolása és az átjárhatóság fejlesztése a Budapest (Kelenföld) – Hegyeshalom országos vasúti pályahálózat részét képező, normál nyomtávú fővonalon (CEF projekt)” megnevezésű projekt megvalósítását nyerte el, uniós nyílt eljárásban.
A megvalósítandó projekt árát 24 197 438 567 forintban határozták meg.
2020 júniusban vásárolta ki korábbi üzlettársát Mészáros Lőrinc, így azóta az Opus Global Nyrt. az egyedüli tulajdonosa a vasútépítő cégnek. | Újabb 25 milliárdos közbeszerzést nyert el Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége | Újabb milliárdos közbeszerzést nyert el az egyik, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég. Az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában álló R-kord Kft. nyert el egy, a MÁV által kiírt közbeszerzési pályázatot | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20201215_Ujabb_25_milliardos_kozbeszerzest_nyert_el_Meszaros_Lorinc_egyik_erdekeltsege | 2020-12-15 09:49:00 | true | null | null | HVG |
Augusztus 13-án a Lupa-tóba fulladt egy bangladesi férfi, a vízimentők felszínre hozták, de az újraélesztés már nem segített. A terület Budakalászhoz tartozik, így a külügyminisztérium és a bangladesi konzul az önkormányzathoz fordult a holttest hazaszállításához szükséges papírok kiállításáért.
Szarul jött ki
Információink szerint a jegyző értesítette az anyakönyvvezetőt, aki elmondta, hogy ez a meglévő adatok alapján az ő hatáskörükben nem állítható ki, az iratokat be kell fogadni, de tovább kell küldeni a kormányhivatalnak és az anyakönyvi felügyelőnek. Deák Ferenc azonban az ügy sürgősségére és nemzetközi mivoltára való tekintettel úgy érezte, mielőbb teljesíteni kell a kérést, így az anyakönyvvezető kódjával belépett az elektronikus anyakönyvbe, majd kiállította a kért iratot. A kód miatt formálisan ez az anyakönyvvezető által szignált dokumentumnak számít, ami súlyos vádat is maga után vonhat a jegyzővel szemben.
Információink szerint anyakönyvvezető jelezte, hogy az eljárás elfogadhatatlan, hiszen a nevében kiállított irat szabálytalan. Ezt jelezte az alpolgármestereknek és értesítette a Pest megyei kormányhivatalt, amely vizsgálatot indított, ellenőrizve Deák tevékenységét is.
Deák ezután az önkormányzaton belül elismerte, hogy „szarul jött ki az ügy”, később pedig azt is, hogy nem tudta, hogy jegyzőként nem kell neki feltétlenül eljárnia, akkor sem, ha a külügy vagy a konzuli szolgálat kéri. Szerinte azonban nagyobb botrány lett volna abból, ha a kért irat aznap nem készül el, ezért döntött így.
Az anyakönyvvezető nem sokkal később közölte, hogy elmegy az önkormányzattól, információink szerint ebben nagy szerepet játszott az, hogy a jegyző szabálytalanul, lényegében az anyakönyvvezető nevében kiállította a külügy által kért iratot.
Meggondolta magát
A volt anyakönyvvezető nem kívánt nyilatkozni a Telexnek, mivel a budakalászi önkormányzattal már nem áll semmilyen munkaviszonyban. (Az elmúlt időszakban több vezető beosztású munkatárs és ügyintéző is felmondott az önkormányzatnál.)
Az anyakönyvvezető szakmai munkáját az önkormányzat elismerte, így olyan munkaerőt veszített el, akit mindenképp megtartott volna, ám azután, hogy a jegyző felhasználta az ő azonosítási kódját az okirat kiállításához, az anyakönyvvezető semmiképp sem kívánt az önkormányzatnál maradni.
Igaz, Deák korábban azt írta a Telexnek, hogy az anyakönyvvezető később mégis maradni akart, ám egy családi tragédia okán meggondolta magát, ez azonban a jelek szerint nem felel meg a valóságnak.
A Deák lépése miatt megüresedett állásra meghirdetett pályázat megint csak Deák miatt kapott gellert, amikor ez egyetlen alkalmasnak tartott jelentkezőt annak vélt homoszexualitása miatt elutasította. (Az ügyben az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálódik.)
A szabálytalanul kiadott okirattal kapcsolatos vizsgálat részleteiről érdeklődő megkeresésünkre a Pest Megyei Kormányhivatal nem árult el részleteket írásos kérdéseinkre, de annyi tudható, hogy a vizsgálódás jelenleg is tart. A kormányhivatal sajtókapcsolataiért Mányai Zoltán felel, aki történetesen a budakalászi önkormányzat három, kompenzációs listán bejutott fideszes képviselőinek egyike. (Az önkormányzatban 2019-ig többséget adó Fidesz csak így szerzett mandátumokat, egy tekintve ellenzékben van, mert a 8 egyéni képviselői helyet és a polgármesteri posztot a 2011 Egyesület és Göbl Richárd vitte el.)
A polgármester nem tud a kormányhivatal kérdéseiről
Bár a kormányhivatal írásban fordult az önkormányzathoz, a polgármester a Telex kérdésére közölte, nem tud ilyenről érdeklődésről, amely a bangladesi férfi halála ügyében kiadott dokumentum elkészítésének körülményeivel lenne kapcsolatos. Göbl Richárd szerint a Telex cikke nyomán nyilvánosságra került diszkriminációs üggyel kapcsolatban novemberi közleményében mindent elmondott, ahhoz semmit nem kíván hozzátenni: ebben leírta, hogy Deák szavai valóban vállalhatatlanok voltak, de „ő maga vállalta tettét és annak rá háruló következményeit. Deák Ferenc bocsánatot kért a bántó szavakért – elsősorban az érintettől, illetve a munkatársaitól, majd nyilvános közleményében megtette ugyanezt minden ismerőse és az ismeretlenek felé is. Tettének súlyával tisztában van, ezért felajánlotta lemondását” – a lemondást azonban Göbl nem fogadta el, figyelembe véve Deák szakmai munkáját és „a hazai közéletben ritka személyes felelősségvállalását”. A cikket – amely nyomán az Egyenlő Bánásmód Hatóság is vizsgálatot folytat az önkormányzatnál – „sunyi és alattomos módszerekkel folyamatosan zajló lejárató kampány” részének tekinti, a bizonyító erejű felvételeket pedig „titkosszolgálati módszerekkel lehallgatott” anyagnak, amelynek nyilvánosságra hozatala szerinte zsarolás. A polgármester a jegyzőt végül megrovásban részesítette.
Göbl döntésében a hangsúlyt a jegyző jó szakmai munkájára helyezte, annak ellenére, hogy szakmai szempontokat is sértett azzal, hogy a pályázó homoszexualitására gyanakodva utasította el az anyakönyvvezetői állásra jelentkezőt, és annak ellenére, hogy már erre a pályázatra is azért volt szükség, mert a korábbi anyakönyvvezető a jegyző szakmai tevékenysége, hatáskörén kívül eső lépése miatt döntött a felmondás mellett.
Nem tudott a bangladesi haláleset után kétes módon kiállított dokumentum miatti kormányhivatali vizsgálatról az alpolgármester, Fórián-Szabó Gergely sem. A polgármesterhez hasonlóan ő is a jegyzőhöz irányított, tehát a kormányhivatali vizsgálódás érintettjéhez, akihez a kormányhivatal is kérdéseket intézett.
Deák nem árult el részleteket a kormányhivatali megkeresésről, csupán annyit, hogy ez a vizsgálat már lezárult. A kormányhivatal információi alapján azonban ez sem felel meg a valóságnak, az ügy még folyamatban van. | Vizsgálódik a kormányhivatal a búzavirágozó jegyző körül, a polgármester mégis elégedett volt a munkájával | Egy kormányhivatali vizsgálódást kiváltó ügy előzte meg Budakalászon azt az anyakönyvvezetői álláspályázatot, amelyre az egyetlen alkalmas jelentkezőt azzal utasította el a jegyző, hogy gyanúja szerint homoszexuális. Bár a törvénytelen döntés nyilvánosságra került – és az is, hogy a jegyző hazugságra bírta egyik beosztottját, hogy álindokkal mondja vissza a jelentkezőt, akit ő lóbaszónak, búzavirágnak nevezett –, a jegyző a helyén maradt. Deák Ferenc ugyan felajánlotta lemondását, de azt a polgármester nem fogadta el. A diszkriminatív ügyben az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálódik, ám nem mellékes az sem, milyen okból üresedett meg az anyakönyvvezetői állás a budakalászi önkormányzatnál, ahol emiatt a kormányhivatal vizsgálódik. Eközben a polgármester szerint Deák megtartása azért indokolt, mert szakmailag jó munkát végez. A tavalyi önkormányzati választáson a Fideszt helyben lenullázó 2011 Egyesület vezette önkormányzatnál rövid idő alatt több munkatárs felmondott. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/01/13/budakalasz-vizsgalat-kormanyhivatal-a-jegyzo-illetektelenul-belenyult-az-anyakonyvvezeto-adatbazisaba | 2021-01-13 15:46:31 | true | null | null | Telex |
Havasi Gábor, a Főváros egészségügyi tanácsnoka a napokban közzétett Facebook posztban számolt be arról, hogy december 31-én a kormány komoly forráselvonásról döntött a II., III., illetve XV. kerület esetében: összesen 10 milliárd forinttal csökkentette az eredeti tervek szerint egészségügyi fejlesztésekre fordítandó kormányzati támogatás összegét a három ellenzéki vezetésű kerületben.
Ezzel párhuzamosan viszont két kormánypárti vezetésű kerületben, a XII. és XVII. kerületben tervezett szakrendelő-fejlesztés támogatását 8,8 milliárd forinttal megemelték a határozat szerint.
Az egészségügyi tanácsnok Kásler Miklóshoz intézett nyílt levelében leszögezi: Budapest egészsége – különösen egy világjárvány idején – nem lehet pártpolitikai kérdés.
A fejlesztésekre az Egészséges Budapest Program keretein belül nyílik lehetőség, amelynek indulását 2017-ben jelentette be az emberi erőforrások minisztere. A program az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését tűzte ki célul a fővárosban és Pest megyében.
A II. kerülettől 6 milliárd forintot vett el a kormány az év végi döntéssel – derül ki a polgármester, Őrsi Gergely Facebook-bejegyzéséből. A pénzt a kerület egy meglévő orvosi rendelő felújítására, valamint egy új rendelő kialakítására használta volna. A rendelő felújítása már 2018 óta tervben van, márciusban azonban egy új fejlesztési koncepciót dolgoztak ki, de több mint fél éve nem érkezett hivatalos visszajelzés az Emberi Erőforrások Minisztériumától a beadott kérelmükre.
„A konkrét számok 2019-ben még arról szóltak, hogy 8 009 827 130 forint jut a fejlesztésre, amiből 1 201 200 000 forint önkormányzati önerő. A december 31-i kormányhatározatban (2067/2020. (XII.31.) Kormányhatározat 1. melléklete) a támogatás összege 1 873 700 000 forint, amiből 1 201 200 000 az önkormányzati önerő, vagyis a kormány 6 136 127 130 forinttal, 672 500 000 forintra csökkentette a hozzájárulását.” – írja a polgármester.
A III. kerülettől összesen 3,3 milliárd forint egészségügyi fejlesztési támogatást vont meg a kormány. A pénzt az óbudai Szent Margit Rendelőintézet fejlesztésére szánták volna, két szakrendelőt (Csobánka téri és a Vörösvári úti) újítottak volna fel belőle. Az eredetileg meghatározott 5,5 milliárdos támogatást ugyanakkor az év utolsó napján megjelent kormányhatározat nagyjából 3,3 milliárddal csökkentette, és a kerületi önrészt is felemelte. Ráadásul a fejlesztés tárgya leszűkült kizárólag a Vörösvári úti rendelő felújítására.
„Elfogadhatatlannak tartom azt, hogy felettünk, de nélkülünk döntenek, hogy nem is tájékoztatnak bennünket a kormányzati tervekről.” – fogalmazott Facebook-videóban Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Kiss László.
A XV. kerületben a tervek szerint az állami támogatást a pszichiátriai ellátás fejlesztésére fordították volna, egy Lelki Egészségközpont kialakításával. A december 31-i határozat ugyanakkor a teljes támogatást megvonja a kerülettől.
Egyik kerület sem kapott előzetes tájékoztatást
Az elvonásokkal kapcsolatban felkerestük az érintett kerületek vezetését. Közös pont mindhárom kerület esetében, hogy semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak az elvonásról, csak a Magyar Közlönyből értesültek a döntésről. Emellett mindhárom kerület vezetése arról számolt be, hogy a támogatás elvonása azért hozza nehéz helyzetbe őket, mert így a tervezett beruházások valószínűleg nem fognak tudni megvalósulni.
A II. kerület esetében ez azt jelenti, hogy a tervezett Frankel Leó úti rendelő valószínűleg nem fog megépülni. A III. kerület vezetése is hasonló problémáról számolt be, kiemelve, hogy így is kifejezetten alulfinanszírozott projektről van szó, éppen ezért bíznak abban, hogy a kormány felülvizsgálja a döntését, és visszaadja az elvont összeget.
Cserdiné Németh Angéla, a XV. kerület polgármestere aljas, sunyi, és gyáva döntésnek nevezte magát az elvonást, és a bejelentés módját is. Hozzátette, hogy jelen helyzetben nagyjából 3,5 milliárd forint elvonást jelent a kormány politikája a kerületnek, így nincs más mód a beruházás megvalósítására. Egyetlen lehetőség a direkt brüsszeli forrás bevonása lenne, ám arra nem lát sok esélyt.
A XV. kerületi polgármester megjegyezte azt is, hogy minden lehetséges eszközzel tájékoztatni fogják a lakosságot arról, hogy mit jelentenek a kerületiek számára ezek a megszorítások. „Ezeket a pénzeket ugyanis az itt élőktől veszi el Orbán Viktor.”
Kérdéseinkkel kerestük a Miniszterelnökséget is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mi indokolja a forráselvonást a három kerület esetében, és mi alapján döntöttek két másik esetben a támogatás növeléséről. Egyelőre azonban nem kaptunk választ megkeresésünkre.
Címlapkép: A Frankel Leó úti rendelőintézet látványterve. Forrás: masodikkerulet.hu | 10 milliárddal megvágta a kormány három ellenzéki kerület egészségügyi fejlesztéseit | A tavalyi év utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely három ellenzéki vezetésű fővárosi kerületet is súlyosan érintett: összesen 10 milliárdos elvonásról döntött a kormány, amit az egészségügy fejlesztésére fordítottak volna. Ezzel egy időben ugyanakkor két fideszes kerület többlettámogatást kapott, összesen 8,8 milliárd értékben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/01/12/10-milliarddal-megvagta-a-kormany-harom-ellenzeki-kerulet-egeszsegugyi-fejleszteseit/ | 2021-01-13 16:16:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Versenyeztetés nélkül adhatják el a felesleges lélegeztetőgépeket
Akár ingyen is oda lehet adni a gépeket a járvány elleni védekezés közfeladataira.
A kormány kedd este megjelent rendelete csak a veszélyhelyzet végéig érvényes, és azt mondja: „az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek értékesítése során a versenyeztetés mellőzhető”, eltérően a nemzeti, illetve állami vagyonról szóló törvények előírásaival. Feltehető, hogy itt egyebek közt a tavasszal irreálisan nagy számban, vitatott megbízhatóságú szállítóktól és drágán beszerzett, de a kórházakba – részben megfelelő számú szakképzett kezelőszemélyzet hiányában – el se jutott lélegeztetőgépekről van szó, amelyeket a Külügyminisztérium már hetekkel ezelőtt árulni kezdett.
A jogszabály azt is kimondja, hogy a költségvetési forrásból beszerzett, az állam tulajdonában álló egészségügyi felszerelés, berendezés, gyógyszer és fertőtlenítőszer, valamint az állam tulajdonában álló egyéb orvostechnikai eszköz, egyéni védőeszköz a koronavírus-világjárvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályozásához szükséges mértékben, és erre vonatkozó, indokolt, közfeladat ellátására vagy azzal szorosan összefüggő célból térítésmentesen átruházható.
Arról továbbra is a kormánynak van joga dönteni, hogy külföldre adjanak ingyenesen berendezéseket és eszközöket, ahogy ez például Ukrajna és Csehország esetében történt.
Jelentősen lazítottak a veszélyhelyzet idejére egyes építési szabályokon is. A mától induló építkezések esetén a munka a hat lakást meg nem haladó, de legfeljebb 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület esetében is egyszerű bejelentés alapján végezhető, míg a törvény ezt csak 300 négyzetméternél nem nagyobb új lakás vagy bővítés esetén engedi. Saját lakás céljából területi korlátozás nélkül szabad építeni, bővíteni, terepet rendezni puszta bejelentés után. A tervezői művezetés sem kötelező. Ez a rendelet szintén február 8-án veszti hatályát.
2020. december. 22. 06:30 Joó Hajnalka hvg360
Hetek alatt lett milliárdos forgalmú lélegeztetőgép-szerviz egy nulláról induló cég
A lélegeztetőgépek beszerzéséhez hasonlóan hatalmas üzlet üzembe helyezni azokat. A Külügyminisztérium megrendelésén nem több tucat, hanem csak két vállalkozás osztozott, meglehetősen furcsán. Az eszközök beüzemeléséről szóló, a hvg360 birtokába jutott szerződésekből az is kiderült, hogy Szijjártó Péter tárcája nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett feleslegesen százmilliárdokért, hanem a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át és raktároztat közülük – további súlyos milliárdokért.
2020. december. 04. 13:20 Dezső András Itthon
Sok a kérdőjel a Kínából behozott lélegeztetőgépek körül
Álhírnek minősítette a külügyi tárca, hogy a tavasszal általuk Kínából behozott lélegeztetőgépek megbízhatatlanok lennének, miközben az egyik gyártó képviselője már elismerte: akadtak gondok a készülékekkel. Az operatív törzs nem árulja el, hogy a tavasszal vásárolt kínai gépekből összesen mennyit kaptak a vidéki kórházak, ahogy azt sem, milyen típusú készülékekről van szó. Úgy tudjuk, az operatív törzsön belül már tavasszal téma volt, hogy a magyar szakemberek számára teljesen ismeretlen berendezéseket hoztak be az országba. | Versenyeztetés nélkül adhatják el a felesleges lélegeztetőgépeket | A rendelete csak a veszélyhelyzet végéig érvényes, és azt mondja: „az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek értékesítése során a versenyeztetés mellőzhető”, eltérően a nemzeti, illetve állami vagyonról szóló törvények előírásaival. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20201230_versenyeztetes_lelegeztetogep_veszelyhelyzet | 2020-12-30 09:45:00 | true | null | null | HVG |
Hogy áll az Agrárminisztérium volt földügyekért felelős helyettes államtitkára ellen indított nyomozás? – érdeklődött Varga László, a Magyar Szocialista Párt képviselője a legfőbb ügyésznél még december 10-én. Azután tette fel az írásbeli kérdését, hogy december 2-án a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség bejelentette: hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást, aminek egyik érintettje vezető minisztériumi tisztviselő. Az agrártárca még aznap közölte, hogy a földügyekért felelős helyettes államtitkárról, Nagy Jánosról van szó, akinek kezdeményezték a felmentését.
Polt Péter most hétfőn megküldött válaszából kiderült, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság már december 3-i végzésével – az ügyészi indítvánnyal egyezően – elrendelte Nagy János bűnügyi felügyeletét az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 2021. április 1-jéig.
A bíróság azt is előírta, hogy volt helyettes államtitkár mozgását a rendőrség nyomkövetővel ellenőrzze.
A legfőbb ügyész válasza szerint két embert hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben. Emlékeztetett arra is, hogy korábban a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség okiratokat és nyilvántartási adatokat szerzett be, kutatásokat és motozásokat hajtott végre, továbbá tanú- és gyanúsítotti kihallgatásokat tartott. A beszerzett és lefoglalt adatok és bizonyítékok, valamint a vallomások kiértékelése alapján „további eljárási cselekmények szükségessége merült fel”, amelyekről azonban az eljárás érdekeire hivatkozva nem adott tájékoztatást.
Az ügyészség korábban azt közölte, hogy idén nyáron egy állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó pályázati úton igénybe vehető, több százmillió forintos állami támogatással tervezte beindítani új mezőgazdasági vállalkozását. A megalapozott gyanú szerint „jogosulatlan előnyt” – öt százalékos tulajdonrészt – ajánlott egy magas rangú minisztériumi dolgozónak, hogy hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítsen neki a támogatás, valamint földterületek megszerzésében. A minisztériumi dolgozó el is fogadta az ajánlatot, és megszerezte a beígért tulajdonrészt a vállalkozásban. | Nyomkövetőt kapott a korrupcióval gyanúsított helyettes államtitkár | A Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte Nagy János bűnügyi felügyeletét az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 2021. április 1-jéig. A bíróság azt is előírta, hogy volt helyettes államtitkár mozgását a rendőrség nyomkövetővel ellenőrzze. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20201228_nagy_janos_agrarminiszterium_helyettes_allamtitkar_polt_peter | 2020-12-28 16:05:00 | true | null | null | HVG |
Az MNB alapítványa veheti meg az államtól a Burg Hotelt a Budai Várban
A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány beruházásban korábban több történelmi épület is megújult az Úri utcában.
A kormány december 29-i határozata alapján a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) megvásárolhatja a Budai Várban, a Szentháromság téren álló Burg Hotel épületét – közölte az alapítvány.
A PADME beruházásában korábban megújult az Úri utca 21. alatt lévő Régi Városháza, amely ma Bölcs Várként működik, valamint 2021 első felében a felújítás után várhatóan megnyitja kapuit az ugyancsak a Budai Várban, az Úri utca 72. szám alatt, a Kapisztrán tér sarkán álló történelmi épület is.
Az adásvételi szerződés megkötéséről a kormányhatározat szerint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek kell gondoskodnia a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül a független szakértői értékbecslés kézhez vételét követő 60 napon belül.
2020. november. 03. 17:14 hvg.hu Vállalkozás
Mager Andrea elmesélte, miért házasodik össze Mészáros Lőrinccel az állam az új szuperbankban
Három forgatókönyv volt az asztalon, de se a Budapest Bank megtartása, se az eladása nem lett volna olyan jó opció, mint beadni az MKB és a Takarékbank fúziójába.
2020. október. 08. 11:00 HVG hvg360
Nem csak a budai városképen tervez nyomot hagyni a NER elitképzője
A Mathias Corvinus Collegium a Tombor család 24 éves oktatási műhelyéből az Orbán-rendszer első számú káderképzője lett. A közeljövőben pedig a szó szoros értelmében is építkezni kezd. | Az MNB alapítványa veheti meg az államtól a Burg Hotelt a Budai Várban | A kormány december 29-i határozata alapján a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) megvásárolhatja a Budai Várban, a Szentháromság téren álló Burg Hotel épületét – közölte az alapítvány. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20201230_MNB_alapitvany_Burg_Hotel_Budai_Var | 2020-12-30 15:58:00 | true | null | null | HVG |
2014-ben jött létre a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH), aminek felettes szerve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Az NKOH nevében is megjelenő feladata a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek és intézmények, valamint állami cégek kommunikációjának ellátása.
Bár megalakulása után azt mondták, hogy így olcsóbb és átláthatóbb lesz az állami reklámpiac, ez egyáltalán nem valósult meg. Az NKOH évente több tízmilliárd forintot költ állami reklámokra és rendezvényekre, például csak 2020 harmadik negyedévében 18 milliárd ment el erre a célra. A kommunikációs megbízások többségét Balásy Gyula cégei végzik, a rendezvényszervezési feladatokat pedig a 2019-ben megkötött 30 milliárd forintos keretszerződés részeként az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. látja el.
Úgy tűnik, hogy ez sem elég mindenre, ugyanis 2020 utolsó napján jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben, hogy
2020. december 23-án az NKOH nettó 30 milliárd forint értékű keretszerződést kötött szervezetfejlesztési feladatokra a p2m Consulting Kft.-vel és a p2m Informatika Kft.-vel. A két cég legnagyobb nettó árbevétele 96 és 142 millió forint volt az elmúlt években, és ketten együtt is csak 706 milliós összforgalmat tudnak felmutatni 2015 óta.
A 30 milliárdos szervezetfejlesztési tendert 2020. november 11-én írta ki az NKOH, és bár hatalmas összegről van szó,
mindössze 15 naptári napig (november 26-ig) várták az ajánlatokat
a pályázóktól csupán 1 milliárd forintnyi szervezetfejlesztési árbevételt vártak el az előző három évből összesen
Bár nyílt közbeszerzés volt, mindössze két ajánlat érkezett az NKOH-hoz: az egyiket közös ajánlattevőként a p2 Consulting Kft. és a p2m Informatika Kft. nyújtotta be, a másikat a Consact Kft. – ám a cég néhány dolgot nem csatolt, ezért ajánlata érvénytelen lett.
Az NKOH december 12-én értékelte a beérkezett jelentkezéseket, megállapította a p2m-duóról, hogy az ő ajánlatuk (a beérkezett egy darab érvényesből, vagyis egyedüliként) „a legjobb ár-érték arányú ajánlat”, és „közös ajánlattevők alkalmasak a szerződés teljesítésére”, ezért ők nyerték a megbízást.
Bár meglehetősen alacsonyra, mindössze 1 milliárd forintra tette az NKOH a lécet az ajánlattevőkkel szemben, a nyertes páros még ezt sem tudta önállóan felmutatni szervezetfejlesztési feladatokból az előző három évből. Sőt, az elmúlt öt évben összesen nem volt ennyi árbevételük, csupán 706 millió forint.
Ezért és a műszaki követelmények (megfelelő szakemberek és teljesített szolgáltatások) igazolása miatt a p2m Consulting Kft. és p2m Informatika Kft. bevonta ajánlatába az alkalmasság igazolásához a Teqtos Kft.-t, amelynek 180 és 355 millió forint nettó forgalma volt a 2020 előtti három évben – így már meglett az NKOH által elvárt minimum 1 milliárdos referencia.
A Teqtos Kft.-t alvállalkozónak is megjelölte a p2m-duó, amely ajánlatában emellett hat magánszemélyt is feltüntetett alvállalkozóként – közülük négyen a p2m honlapján a cégcsapat tagjaként szerepelnek.
A p2m Consulting Kft.-t 2008-ban alapította Patonai Ágnes és Szabad Tamás, és ma is mindketten ügyvezetői és tulajdonosai a cégnek. Patonai a Piac és Profit-nak adott interjúban 2018-ban mesélt arról, hogy 23 évesen kezdett saját vállalkozásba, ahol kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) való tanácsadással foglalkozott. Szabaddal a főiskoláról ismerték egymást, és közös üzleti modellük központjába a kkv-kat helyezték.
A p2m Informatika Kft.-t a p2m Consulting és Szabad Tamás alapította 2016-ban, de 2017 ősze óta Szabad már egyedüli tulajdonosa. Patonai az alapítás óta ügyvezetője ennek a cégnek is, ami egyébként a felcsúti focicsapat adatvédelmi tisztviselője.
Patonai kkv-kat kihangsúlyozó nyilatkozata ellenére a p2m honlapján a refenciák között olyan multicégek is szerepelnek, mint az Aegon Biztosító, a Bayer, a DHL, az Eon, és a Vodafone. Emellett ott szerepel Balásy Gyula cégcsoportja, a Lounge Group, illetve a közszférás rovatban az Antenna Hungária, a BKV, a NAV, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, a Nemzeti Közművek és az NKOH.
Utóbbi nem biztos, hogy a mostani 30 milliárdos megbízás miatt van, mert a p2m Informatika Kft. egy nettó 5,7 millió forintos, 2017-től 2019-ig érvényes információbiztonsági megbízással szerepel az NKOH egyik szerződéslistáján.
Ezenkívül a 24.hu 2019-ben megírta, hogy a vadászati kiállítás reklámozására költött első 1 milliárd forintnál a p2m Consulting Kft. volt Balásy reklámcégeinek egyik alvállalkozója, ahogy a G7 2018-as cikke szerint a Puskás stadion építésének reklámozásakor is.
A cégadatbázis szerint Szabad Tamás és Balásy Gyula üzleti kapcsolata elég régre nyúlik vissza: Szabad 2004-ben beltagként alapítója volt a Lounge Consulting Bt.-nek, majd 2011-ben a cég beltagja Balásy Gyula lett, Balásyné Katona Helga és Szabad Tamás pedig a társaság kültagjai. 2012 óta a bt kizárólag Balásy és Balásyné tulajdonában van, Szabad kiszállt belőle.
A p2m-cégek által elnyert 30 milliárdos keretszerződéssel kapcsolatban több kérdést is küldtünk az NKOH-nak. Megérdeklődtük, hogy
nem tartják-e felelőtlenségnek két ilyen kis forgalmú cégre bízni egy ekkora munkát,
szerintük el fogják-e tudni végezni a feladatokat a nyertesek,
miért csak 15 nap volt az ajánlattételi határidő a tenderen,
a mindössze 2 beérkezett (ráadásul abból 1 érvénytelen) ajánlatot látva nem gondoltak-e arra, hogy visszavonják, majd hosszabb jelentkezési határidővel újra kiírják a közbeszerzést, hogy több, esetleg tapasztaltabb cég is pályázhasson, és a nagyobb versenyhelyzet miatt esetleg kedvezőbb szerződést tudjon kötni az NKOH.
Megkeresésünkre azonban nem kaptunk választ a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól.
Az NKOH-hoz hasonlóan a p2m-duó sem reagált a levelünkre. A 30 milliárdos tendert elnyerő cégpárostól azt kérdeztük, hogy alkalmasnak tartják-e magukat a megbízás ellátására, szerintük minek köszönhetően nyertek el egy ekkora állami megbízást, honnan szereztek tudomást a közbeszerzésről, és hogy tudták a rendelkezésre álló mindössze 15 nap alatt elkészíteni az ajánlatukat.
De a szerződés aláírásakor azt még egyik fél sem tudta, hogy pontosan milyen és mennyi feladata lesz a p2m-duónak. A tender szövegében ugyanis az áll, hogy ez majd később fog kiderülni.
„A keretmegállapodás időtartama alatt megvalósítandó szervezetfejlesztési feladatokra vonatkozóan további információ még nem áll rendelkezésre, az a tényleges beszerzési igények felmerülésétől és a pénzügyi források rendelkezésre állásától is függ. Ennek megfelelően a konkrét feladatokra vonatkozó egyedi szerződések tartalma, értéke, üteme, valamint az egy időben teljesítendő egyedi szerződések nagyságrendje előzetesen nem meghatározható.” | 30 milliárdos keretszerződést kötött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal két kis céggel | A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) szenteste előtt egy nappal 30 milliárd forintos keretszerződést kötött két kis céggel szervezetfejlesztési feladatokra. A tendert november közepén írták ki, és mindössze 15 naptári nap állt a pályázók rendelkezésére. A nyerteseken kívül csak egy pályázó volt, de annak ajánlata érvénytelen lett. Kérdéseinkre sem az NKOH, sem a nyertes duó nem válaszolt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/01/11/30-milliardos-keretszerzodest-kotott-a-nemzeti-kommunikacios-hivatal-ket-kis-ceggel/ | 2021-01-11 17:31:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az uniós politika különböző terepein többféle elképzelés kering arról, hogyan lehetne Orbán Viktort rávenni arra, hogy a februári EU-csúcson ne vétózzon az Ukrajna számára folyósítandó támogatás ügyében, írja a francia lap.
A szavazatok 73 százalékával nyerte az elnökválasztást a 25 magyarországnyi Kongói Demokratikus Köztársaságban Félix Tshisekedi, független megfigyelők azonban sok súlyos szabálytalanságról számoltak be. | A negyedik leggazdagabb magyar besurran a hadiiparba | Megalakult a német védelmi ágazat egyik legjelentősebb cégének, a Rheinmetall AG-nek a magyarországi leányvállalata, amely nemcsak harcjárműveket gyárt majd Zalaegerszegen, hanem olyan katonai járműveket is, amilyeneket éppen a milliárdos Szíjj László cége importált Törökországból. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202053_rheinmetall_hungary_szijj_besurran_ahadiiparba | 2021-01-01 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A Biatorbágyon épülő focipályához nem kellett sem építési, sem fakivágási engedély, miközben elhordták a domb oldalát. A környéken lakók nem örülnek, hogy nemsokára focimeccset hallgathatnak a madárcsicsergés helyett, és félnek, hogy a műfüves focipályáról származó mikroműanyag beszennyezheti a környéken található Madár-forrást. A polgármester rendelkezésünkre bocsájtotta a környezetvédelmi szakvéleményt, ami már a dózerolás után készült el. A dokumentum szerint a legnagyobb kockázatot a műfüves pályára szórt apró gumigranulátumok jelenthetik. Azt is megtudtuk, hogy ez a veszély csupán "esztétikai jellegű, mert ez az anyag sem biológiai úton, sem geokémiai úton nem bomlik el". A szakvélemény szerint ex lege védettek a források, de a védetté nyilvánítást kezdeményezni kell, ami eddig nem történt meg.
A Madár-forrás Biatorbágy iharosi városrészén található, kedvelt kiindulópontja a kirándulóknak. A természet nyugalmát a szomszédos telken épülő focipálya készül megbolygatni. 2020 szeptemberében elkezdődött a kivitelezés, ami során eddig megtörtént a tereprendezés, és lekövezték a műfüves pálya területét. A buldózerek mára elbontották a domb oldalát, kivágták az útban lévő cserjéket és fákat. A drónfelvételeken látszik, hogy a pálya egy része korábban rét volt, a többi részén pedig fák álltak.
Miért kell a harmadik focipálya Biatorbágyra?
A rövid válasz: mert szabálytalanul épült a sportegyesület előző pályája. A városban jelenleg két focipálya működik,
az előző pályát azonban szabálytalanul fejlesztették többpályás sportcentrummá.
Az előírt 70 százalék helyett mindössze 12,5 százalék zöldfelület maradt a területen – számolt be a Szövetség Biatorbágyért a honlapján.
Az önkormányzat 2019-ben perbeli egyezséget kötött a lakókkal, ami miatt összesen 25 millió forint sérelemdíjat fizetett, és el kellett bontania a kis műfüves focipályát. Ráadásul 2020 márciusától kitiltották a focistákat este és hétvégén a területről a lakók nyugalma érdekében.
Ha valaki nem tudja elképzelni, hogy milyen pihentető lehet egy focipálya mellett lakni, íme egy beszámoló az egyik helyi lakostól:
"Minden alkalommal, ahogy a műfüves focipályát körbevevő palánknak csattanva nekirúgják a labdát, olyan, mintha ránk szakadna a födém. Hazajövünk, pihenni szeretnénk, de a hét minden napján edzések vagy meccsek vannak. Vasárnap pedig amatőr csapatok ordítva-káromkodva fociznak a kibérelt pályán, hallgatjuk a bazdmegelést, utána pedig megy az italozás."
A környezetvédelmi szakvéleményben szerepel, hogy az új pályát hétköznap délután négy és este nyolc között fogják használni, hétvégén pedig átlagosan 2-2 mérkőzésre lehet igénybe venni.
Nyomozzák, hogy az önkormányzat dupla áron vette-e meg a telket
Az önkormányzat sikeresen pályázott a műfüves pálya kialakítására a Magyar Labdarúgó Szövetség Országos Pályaépítés Programján keresztül. Az egyetlen probléma ezután már csak az volt, hogy hová építik Biatorbágyon a focipályát, a pályázat határideje pedig egyre inkább közeledett. 2020 májusában végül egy 422 millió forintos telek megvásárlásáról a polgármester a veszélyhelyzet miatti különleges jogrend alapján egy személyben döntött. A polgármester arról számolt be, hogy megkapta a fideszes többség támogatását a projektre.
Az önkormányzat képviselő testülete egyébként 2019 áprilisában még nem támogatta ennek a teleknek a megvásárlását.
A telekvásárlásról többet nem is hallottunk volna, ha Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő rá nem bukkan egy dokumentumra, amiben szerepelt az ingatlan korábban becsült értéke. A telek egy helyi autókereskedő és -szervizes vállalkozó család tulajdonában állt.
A telek ára a különböző becslések szerint 115,65 millió és 231 millió forint között mozgott három évvel a telekvásárlás előtt.
Szél Bernadett feljelentést tett a gyanús telekvásárlás miatt, a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, a nyomozás még folyamatban van. A polgármester a megkeresésünkre azt közölte, hogy "Az ingatlanszakértői vizsgálat alapján kijelenthető, hogy nem történt túlárazás."
A telekvásárlás során egy másik érdekesség is történt, az autókereskedő család cége, a Fábián Kft. egy héttel később egy nagyjából 7-8 millió forint értékű autót ajándékozott a helyi sportklubnak.
Cipőkanállal illesztik be a focipályát a telekre
A focipálya a helyi sportegyesület, a Viadukt SE számára készül. A sportegyesület és a városháza között szoros kapcsolat van, Dr. Cserniczky Tamás Biatorbágy alpolgármestere egyben a Viadukt Sportegyesület elnöke is.
Másfél milliárdos jégcsarnok épül Biatorbágyon TAO-pénzből A beruházás nagy részét TAO-pénzből fizeti a negyedosztályú hokicsapat, az önkormányzat pedig 300 millió forintot ad bele. A testületi jegyzőkönyvek szerint a Magyar Jégkorong Szövetség ötlete volt az egész.
A focipálya 201,7 millió forintba kerül, a pályázati önerő 60 millió forint, amihez a Viadukt SE vállalta a 70 százalékos TAO keret feltöltését. Arról nem találtunk sehol információt, hogy melyik cég építi a pályát. Ugyanis nem nyílt és nyilvános közbeszerzésről van szó, hanem meghívásos kivitelezői tendert írt ki az MLSZ azok között a vállalkozók között, amelyek korábban már egy előminősítésen megfeleltek.
A polgármestertől megtudtuk, hogy Biatorbágyon a Greenturf Sport Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-re esett a választás. A Greenturf egyike annak a három cégnek, amelyek az elmúlt időszakban focipályát építhettek az MLSZ pályaépítési programjában Budapesten.
Cégháttér
A 2011-ben bejegyzett Greenturf Sport Kft. székhelye Budapesten van, tulajdonosai Bicskei Balázs, Bicskei Bertalan és Bicskei Károly. A cég forgalma rövid idő alatt bő hétszeresére nőtt: 2015-ben 269 millió forint volt, majd minden évben dinamikusan emelkedett, és 2019-ben már közel 2 milliárd forint lett. Az adózott eredmény, vagyis a vállalkozás által termelt tiszta haszon 2015-ben 9 millió forint volt, 2019-ben pedig már 129 millió, vagyis 14-szeresére nőtt a Kft. profitja négy év alatt.
Focipályaépítési program Budapesten: az MLSZ diktálja az árat és választja a kivitelezőt Kikértük a fővárosi kerületektől, hogy 2015 óta milyen megállapodásokat kötöttek a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) focipályák és öltözők létrehozására, valamint felújítására. Egy kivételével minden érintett önkormányzat kiadta a kért iratokat, amelyekből az derül ki, hogy az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem a beruházás költségébe nem volt beleszólásuk.
A helyi építési szabályzat maximum 15 százalékos beépítettséget engedélyez, a legkisebb zöldfelületet pedig 60 százalékban rögzíti. "A beépítési paraméterek esetében a "legkisebb zöldfelület mértéke" jelenti a szűk keresztmetszetet"- írták már a pályázati előterjesztésben. A szűk keresztmetszet ez esetben azt jelenti, hogy cipőkanállal illesztik be a focipályát:
az előírt zöldfelület 12 672 négyzetméter, ami a pálya megépítése után 12 759 négyzetméter lesz.
A környezetvédelmi szakvéleményt múlt időben írták
A polgármester kérésünkre elküldte az önkormányzat által rendelt környezetvédelmi szakvéleményt, aminek az a különlegessége, hogy már csak dózerolás után, október végén készült el, miközben a kivitelezés már szeptemberben elkezdődött.
"Vizsgálataink során arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a területen milyen természeti értékek fordulnak, illetve fordultak elő. A múlt időt azért használjuk, mert a természetvédelmi terepbejárás idejére a tereprendezés már folyamatban volt. Emiatt a már kivágott fák tuskóit és a törzseket tudtuk megnézni és beazonosítani"
– írják a szakvéleményben.
GS20 040 Környezetvédelmi S... by atlatszo
A terepmunka ezzel nem ért véget. “A területen nagy testű állatok nyomát nem találtuk meg, ami a lakott területek közelségének is betudható." Vagy pedig annak, hogy az őzek messziről elkerülik a buldózereket.
Az egyik helyi lakos, Herhalt-Nagy Róbert szerint viszont “az őzek és vaddisznók rendszeres látogatói a környéknek, nem utolsósorban a forrás és a közelben levő Nemó-tó vize miatt esténként ide járnak inni. Logikusan nem találkozhatsz nagy testű, de semmilyen állattal a munkagépek zajában."
Decemberben egyébként a lakók megnyugtatására megrendeltek egy újabb tanulmánytervet, ami a már elkészült szakvéleménynél jóval nagyobb területre terjed ki.
Elbontották a domboldalt, de nem kell építési engedély
Herhalt-Nagy Róbert szerint aggályos, hogy a műfüves focipályához nem volt szükség építési engedélyre. A törvény szerint nem kell engedély "a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1 méternél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatásához."
A földmunkákról készült fotók alátámasztják, hogy egy méternél nagyobb mértékben változtatták meg a terepszintet, és nem értik, hogy történhetett ilyen mértékű természetkárosítás engedély nélkül.
A polgármester csak azt az információt erősítette meg, hogy a pálya építésével összefüggő eddigi munkák nem engedélykötelesek.
A környezetvédelmi szakvéleményben olvasható, hogy a területen korábban homokbánya működött, amit 15-20 éve rekultiváltak és tereprendeztek. A rekultiváció során inert hulladéklerakás folyt. (Az inert hulladékot a köznyelvben építési-bontási hulladékként emlegetik.) A területelőkészítési tereprendezési munkák során láthatóvá vált a korábbi inert hulladék lerakási zóna, amit a szakértők fényképekkel is dokumentáltak. A terület DK-i részénél feltárt inert hulladék rétegre időközben invazív fás, cserjés, bozótos nőtt. Azt ugyan nem írják, hogy az egész hegyoldal inert hulladékból állt volna, azonban
a szakvéleményhez csatolt képek csak a hulladékkal kevert talajról készültek.
Azonban, ha megnézzük az egyik helyi lakos felvételét, akkor láthatjuk, hogy a hegy oldalából nem szemetes talajt termeltek ki, csupán a kép jobb alsó sarkában látszódik egy kisebb, inert hulladékkal kevert kupac. Herhalt-Nagy Róbert szerint az elbontás teljes mértékben termőföld volt.
A buldózerek munkájáról egy egyperces imázsfilm is készült.
A polgármester tájékoztatása szerint a területen engedélyhez kötött fakivágás nem történt. Biatorbágyon jegyzői engedély a közterületen történő fakivágáshoz szükséges. A beszámolója szerint a telken elgazosodott, elbokrosodott növények (javarészt bodza) és kis törzsátmérőjű invazív, vad akáccserjék voltak.
Megkérdőjelezik a forrás védettségét
Van egy másik fontos kérdés is a sportpályával kapcsolatban, mégpedig, hogy forrás-e a Madár-forrás. A sportpálya közelében található Madár-forrás a főépítész szerint ex lege – azaz a törvény erejénél fogva – védettséget élvez.
Tarnai Richárd kormánymegbízott szerint viszont a futballkomplexum építése országos jelentőségű védett területet nem érint, a szóban forgó Madár-forrás pedig nem forrás, mivel a víz felszínre bukkanási helyét már befoglalták, azaz kikövezték. A környezetvédelmi szakvéleményben pedig már egy harmadik álláspont szerepel:
"Ex lege védettek a források, de a védetté nyilvánítást kezdeményezni kell, ez eddig nem történt meg, és nincs információnk ennek kezdeményezett folyamatáról sem. Amennyiben a forrás később védetté lesz nyilvánítva, abban az esetben védetté nyilvánítási jogszabály kell, hogy rendelkezzen a védőterületekről, és a védőterületen folytatható tevékenységekről."
Herhalt-Nagy Róbert beszámolója szerint a Biatorbágyi Tájvédő Kör időközben kezdeményezte a forrás védetté nyilvánítását.
Továbbá a helyiek aggódnak, hogy a közeli Madár-forrás vízébe a műfüves sportpályák töltőanyagaként használt granulátum juthat be.
“A focipálya maga valóban nem építési engedélyköteles, azonban a területen elvégzett munkákra nem gondolom, hogy nem kell engedély, miközben több mint 4 ezer tonna kavicsot, és nagyjából 160 tonna gumigranulátumot szórnak szét" – mondja a lakos.
A gumigranulátumok elhasznált autógumik feldarabolásával készülnek, a műfű szálai közé szórják, és ezzel teszik puhábbá a felületet a sportolók számára. Az MLSZ égisze alatt működő pályák esetén csak színezett granulátum jöhet szóba, amelyben minden gumidarabot védőbevonattal vesznek körbe, így a szennyezőanyagok nem oldódnak ki.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) javaslata betiltaná a mikroműanyagok alkalmazását a műfüvek esetében. A műfűvel borított sportpályák évente 16 ezer tonna mikroműanyag kibocsátásáért felelősek. A tudomány egyre nagyobb aggodalommal figyeli a mikroműanyag ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatását.
"Az egyik környezeti kockázatot a pályába bedolgozott apró méretű gumiőrlemények jelenthetik, amennyiben azok nagy mennyiségben kijutnak a területről. Ez tulajdonképpen kizárólag esztétikai jellegű, mert ez az anyag sem biológiai úton, sem geokémiai úton nem bomlik el. Ugyan az esélye csekély, de megemlíthető, hogy ez az anyag az élő szervezetekbe jutva felhalmozódhat, és tartósan jelen lehet. Közvetlenül a pályáról a gumigranulátumok nem juthatnak sem vertikálisan, sem részben horizontálisan le a talajba, sem a talajvízbe, mert a műszaki rétegrend alján geotextília van elhelyezve, amely ezt teljes mértékben meggátolja"
– olvasható az önkormányzat által rendelt környezetvédelmi szakvéleményben.
Nem sok zöldfelület marad, ha megvalósul a sportkomplexum
A jövőben az önkormányzat és a helyi sportegyesület egy sportkomplexumot szeretne megvalósítani. A további pályázati források bevonásával két strandröplabdapályát, két teniszpályát, egy felnőtt kondiparkot, valamint egy öltöző- és kiszolgáló épületet terveznek építeni.
"A hatályos HÉSZ módosításának programjába javaslom beemelni a legkisebb zöldfelület csökkentésének tervezését" – olvasható a pályázati előterjesztésben.
Kíváncsiak voltunk, hogy ez körülbelül mennyi fa ledózerolásával járna. "Néhány cserje és vad akác kivételével továbbra sincs fa a fejlesztendő területen" – írta kérdésünkre a polgármester.
Az egyik helyi lakos rárakta a sportkomplexum tervezetét a műholdfelvételre, amin látszik, hogy a zöldterület mekkora része tűnik majd el a telekről.
A környezetvédelmi szakvéleményben található összegzés szerint azonban "a beruházásnak a sem a tervezési területre, sem pedig annak környezetére nincs káros hatása."
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Biatorbágyon épülő új sportpálya telke. (fotó: egy helyi lakos felvétele) | Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon | A Biatorbágyon épülő focipályához nem kellett sem építési, sem fakivágási engedély, miközben elhordták a domb oldalát. A környéken lakók nem örülnek, hogy nemsokára focimeccset hallgathatnak a madárcsicsergés helyett, és félnek, hogy a műfüves focipályáról származó mikroműanyag beszennyezheti a környéken található Madár-forrást. A polgármester rendelkezésünkre bocsájtotta a környezetvédelmi szakvéleményt, ami már a dózerolás után készült el. A dokumentum szerint a legnagyobb kockázatot a műfüves pályára szórt apró gumigranulátumok jelenthetik. Azt is megtudtuk, hogy ez a veszély csupán „esztétikai jellegű, mert ez az anyag sem biológiai úton, sem geokémiai úton nem bomlik el”. A szakvélemény szerint ex lege védettek a források, de a védetté nyilvánítást kezdeményezni kell, ami eddig nem történt meg. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/01/14/elhordtak-a-domb-oldalat-hogy-mufuves-focipalyat-epitsenek-biatorbagyon/ | 2021-01-14 13:18:03 | true | null | null | atlatszo.hu |
2021. január 14. – 08:24
Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs ülésén Budapesten 2020. szeptember 19-én – Fotó: Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
3546
Levelezés, üzengetés, kiakadás, ezernyi sérelem, és a jól ismert kormányzati sablonválaszok. Nagyon úgy néz ki, hogy a kabinet tavaly év végi, újabb elvonását már nem nyelik le az önkormányzatok, sokak szerint sorozatban jelenthetnek csődöt a kisebb-nagyobb városok még a nyár vége előtt, de a kistelepülések sem vághatnak 2021-nek nagyobb reményekkel. Persze csak ha a kormány nem kompenzálja a járvány és elsősorban a saját döntései nyomán kieső bevételeket. A független vagy ellenzéki településvezetők úgy érzik, a kormány járványügyi megszorításait vagy éppenséggel a támogatások szétosztását már semmi más nem hajtja, mint a 2022-es választási kampány, miközben a helyi közszolgáltatások lehetetlenülnek el.
„Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a baloldali pártok politikai lövészárkokat ásnak az önkormányzatokban, míg mi az együttműködés lehetőségeit keressük. Szomorúan látom, hogy Ön ezen politikai árokásáshoz, annak az érdekvédelmi szervezetnek a felhasználásával, aminek a vezetésével megbízták, kifejezetten aktívan hozzájárul. Végezetül, a vitára vonatkozó javaslatát természetesen elfogadom. Az esetleges félreértések elkerülése végett viszont egy kikötésemet előre jelzem, s a korábbi válaszában írtak alapján remélem, hogy mindez azért nem tántorítja el Önt: a vitának nyilvánosnak kell lennie” – a többi között ez áll Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár Gémesi Györgynek írt válaszlevelében, miután a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke vitára hívta a kormány neki csak a nyilvánosságban üzengető képviselőjét.
A vita elkerülhetetlenek tűnik, ám a megoldás minden bizonnyal nem e két fél között fog kirajzolódni. Csütörtökön délelőtt 10-kor ugyanis online formában tárgyal a kormány, azon belül is a Belügyminisztérium illetékes államtitkársága az önkormányzatokkal az őket érintő, igen jelentősnek mondható 2021-es forráselvonások és egyéb járványügyi megszorítások esetleges kompenzálásáról.
Orbán Viktor december 19-én jelentette be, hogy 2021-ben elveszi az iparűzési adó felét, amely harminc évig volt az önkormányzatok által végzett közszolgáltatások legfontosabb alapja. A MÖSZ szerint a kis- és középvállalkozások számára ez a döntés nem jelent érdemi segítséget, de a városok számára beláthatatlan következményekkel jár. Az önkormányzatok súlyos, egy sorozatba illő kormányzati döntési hullám utolsó ütéseként értékelték az elvonást, kiemelve álláspontjukat, miszerint az iparűzési adó megfelezése veszélyezteti a kulcsfontosságú közszolgáltatások, egyebek közt a városi tömegközlekedés, a szemétszállítás, a köztisztaság, az óvodai-bölcsődei ellátás, a kulturális, egészségügyi és szociális támogatások biztosítását az ország számos településén.
A kormány 50 milliárd forintot tett félre az idei költségvetés előirányzataiban arra, hogy az idevágó veszteséget kárpótolja – automatikusan, de csak a 25 ezres lélekszám alatti települések esetében. A nagyobbak számára azonban későbbi, egyedi egyeztetést, azaz tárgyalást ígért, illetve egy év végi kormánydöntéssel jelentős pluszforráshoz juttatott néhány, elsősorban fideszes vezetésű várost és megyeszékhelyet – főként meghatározott célokra felcímkézett támogatási összegekkel, de tíz fideszes megyei jogú város működési költségeire egyenként 1,38 milliárd forintban is részesült, míg más önkormányzatok még választ sem kaptak tárgyalási szándékukra.
Mindezt követően a MÖSZ arra jutott:
„az, hogy a működési kompenzáció odaítélésekor a kormány a fideszes vezetésű településekkel kivételezett, nem csak azt jelenti, hogy a kormány kész lemondani több mint 2,5 millió magyar hétköznapi biztonságáról, de ez a döntés ellentétes a közvetett hátrányos megkülönböztetést tiltó törvényi szabályokkal is. Városaink kifosztása nem kormányzás”
– állt közleményükben december végén. A legtöbb városvezető ugyanis hirtelen azt sem tudta, kivel is kellene tárgyalnia a kieső bevételek pótlásáról, avagy a közszolgáltatások 2021-es fenntartásáról, sőt esetenként az önkormányzata 2021 nyarára prognosztizálható csődközeli helyzetéről. Miközben a Belügyminisztérium – melynek önkormányzatokért felelős államtitkársága van – elodázta a válaszadást, a MÖSZ elnökének nyílt levelére nyilvános Facebook-posztban válaszolt Orbán Balázs. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese azzal érvelt a kritikákkal szemben, hogy a kormány nem von el semmilyen pénzt, az ott marad helyben, a helyi vállalkozásoknál, ezzel munkahelyeket védenek meg, a munkahelyek pedig garantálják az iparűzési adóbevételek megmaradását a jövőre nézve is.
Orbán ugyan elismerte, a magyar gazdaság „2020-ban nem a várt 2000 milliárd forinttal bővült, hanem nagyságrendileg 3000 milliárd forinttal marad el az azt megelőző évi eredménytől. Ebben a helyzetben az egészségügyi védekezés mellett a közhatalom gyakorlóinak, a Kormánynak és az önkormányzatoknak, aligha lehet fontosabb feladata, mint a munkahelyek védelme. Az ehhez vezető út pedig a legtöbb embernek munkát adó magyar kis- és közepes vállalkozások terheinek mérséklése. Az iparűzési adó csökkentése a helyi szintű gazdaság- és munkahelyvédelem fontos pillére.”
De azt is írta, hogy a helyi iparűzési adó (rövidítve IPA vagy HIPA) megfelezése a kormány számára nem bevételt, hanem kiadást jelent, mert 50 milliárd forint visszapótlására automatikusan kerül sor a 25 ezres lélekszám alatti települések esetében, miközben a 2021. évi központi költségvetésben 865 milliárd forint szerepel az önkormányzati támogatásokra vonatkozó soron, ami 17 százalékkal, azaz 126 milliárd forinttal több, mint a tavalyi évi 739 milliárdos keret.
„Továbbá, az év végén több mint 30 milliárd forint értékű támogatást biztosítottunk több tucat város számára, közte ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak is, mint például Miskolc, Eger, Érd vagy Salgótarján vagy éppen a tatabányai kórház felújítására. Kár, hogy Polgármester úr levelében éppen az ellenkezőjét állítja”
– írta Orbán Gémesinek, aki válaszul nemcsak vitára hívta az államtitkárt, de részletesen érvel amellett, hogy az államtitkár a január 4-én kelt levelében a kormány önkormányzatokat sújtó intézkedéseit úgy állította be, mintha azok a lakosság érdekeit szolgálnák. Valójában azonban – mint arra Gödöllő polgármestere is felhívta a figyelmet – a helyi iparűzési adó nem a központi költségvetést, hanem az önkormányzatokat illeti, a városokban bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozás iparűzési adója települések egyik legnagyobb bevételi forrása.
Az IPA mértéke eddig a vállalkozások adóalapjának 2 százaléka volt, ami az összes adóterhükhöz képest kevésbé jelentős összeg. Ugyanakkor ennek felére csökkentése rendkívüli érvágás az önkormányzatoknak, főként úgy, hogy e bevételkiesés mellé sorakoznak a további, 2020-as kormányzati elvonások (a gépjárműadó elvonása például), az önkormányzatokat illető díjak és további adók (közterület-használat, parkolás, idegenforgalmi adó) felfüggesztése, valamint a járványügyi többletkiadások. Gémesi arra is emlékeztette Orbán Balázst, hogy amennyiben a munkahelyek védelme a kormány célja a legújabb intézkedésekkel, nehezen érthető, miként feledkezett meg arról, hogy az állam mellett az önkormányzatok a legnagyobb magyarországi munkáltatók, márpedig jelenleg ezeknek a közhivatalnokoknak és a közszolgáltatást végző helyi vállalkozásoknak a jövője éppen hogy az elvonások miatt van veszélyben.
Gémesi, azaz a MÖSZ álláspontja alapján:
1. Az iparűzési adó megfelezése 150 milliárd forint bevételkiesést eredményez az önkormányzati szektorban, ha pedig ebből 50 milliárd forintot pótolnak vissza, az 100 milliárdos veszteséget jelent a városok számára.
2. Miközben nominálisan 126 milliárd forinttal több jutna az önkormányzatoknak az idei költségvetésből, mint a tavalyiból, valójában a kormány a szolidaritási adó megemelésével 122 milliárd, a gépjárműadó elvonásával 35 milliárd forintot vett el a helyi önkormányzatoktól.
3. A 2020-as és 2021-es elvonások és többletterhek mértéke a legtöbb önkormányzat számára megnehezíti a költségvetési tervezést, a jelenlegi pénzügyi keretek között ugyanis, a járvány hatásaival számolva akár már nyárra csődközeli helyzet állhat elő nagyobb városokban is.
Tiltakozás és sötét jövőkép
Noha az önkormányzati lobbierő a 2019-es választások óta visszaszorulni látszik, a járvány hatásait és a kormányzati megszorításokat szó nélkül biztosan nem hagyták a polgármesterek. Budapest főpolgármestere mellett 14 kerületvezető és 23 vidéki nagyváros polgármestere írta alá a kormány forráselvonása elleni nyilatkozatot, december 23-án pedig tiltakozásuk jeléül elsötétülnek a települések díszkivilágításai is.
A kormány döntését az önkormányzatiság kivégzésének nevezte korábban Karácsony Gergely is. Az összellenzéki támogatottságú, párbeszédes főpolgármester szerint Budapestnek teljes kompenzációra van szüksége, miután a főváros – és az ország más önkormányzatai – már így is súlyos költségvetési nehézségekkel néznek szembe: egyrészt a koronavírus miatti pluszfeladatok ellátása következtében, másrészt a járványra hivatkozó kormányzati döntések miatt, amelyek alapján ingyenessé vált a parkolás, elvonták az önkormányzatoktól a gépjármű- és az idegenforgalmi adót, és Budapest 36 milliárd forint szolidaritási adót köteles fizetni.
A főváros ugyan hagyott 15 milliárd forint tartalékot a decemberben elfogadott, 2021-es költségvetésben, ezt azonban már a tömegközlekedés 23 milliárd forintra becsült jegybevétel-kiesése elviszi. Egyes közlések szerint a főváros pénze novemberre fogyhat el, ha a kormány valóban ellentételezés nélkül felezi meg az iparűzési adót, ami 15-20 milliárd forinttal kurtítja meg Budapest költségvetését. A főváros működtetése havonta 20-25 milliárd forintot emészt fel, ám már 2021. január 1-jén 80 milliárd forintos lyuk tátongott a működési bevételek és kiadások között. Ha erre rájön az iparűzési adó bevétel 15-20 milliárdos mínusza, holott Budapest 139 milliárd forint iparűzési adóval számolt eredetileg, akkor ez valóban szinte lehetetlen helyzetet eredményezhet.
A pontos számokat persze egyelőre sem a főváros, sem a budapesti kerületek, sem pedig a vidéki városok esetében nem tudni, az iparűzési adóval kapcsolatos kedvezményt a cégeknek kell kérniük február 25-ig, ráadásul a felezés nem a teljes összegre vonatkozik, mivel annak számos megkötése van – például hogy 4 milliárd forintos nettó árbevétel alatt vehető igénybe, 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégnél –, de már a 10 százalékos csökkenés is súlyos gondokat okozhat a legtöbb városnak. Főként azoknak, akik már eddig is nehéz körülmények közé szorultak, elsősorban a 2019-es önkormányzati választást követően.
Siófok: Kontraproduktív intézkedések, egyértelmű támadás
A 2020-as évben a gépjárműadóból eredő bevétel kiesés 110 millió forint volt Siófok esetében, számolt be a Telexnek Lengyel Róbert. A független – összellenzéki támogatottságú – polgármester szerint az óriásplakátokra építményadót vetett ki a város egész évre vonatkozóan, hogy ezzel is pótolják a kieső veszteségeket, de ennek beszedési lehetőségét év közben elvették, így 6,2 millió forinttal abból is kevesebb érkezett a kasszába. „További 8,3 millió forint azért hiányzik a kasszából, mert a közterület-használati díjat nem szedhettük egész évben” – sorolta a polgármester, aki szerint a járvány okozta válsághelyzet az elsősorban turizmusból gyarapodó város életét még a nyári lazítások, és a belföldi turizmus felerősödése ellenére is sújtotta:
„Idegenforgalmi adóból 330 millió forintot szerettünk volna látni összesen, azonban 21 millióval kevesebb lett a végeredmény. 47 millió forint összejött addig, ameddig volt mód bevételezni, 267 millió forintot pedig kompenzált az állam. Az üdülőhelyi állami támogatással sokkal rosszabbul jártunk, mivel 210 millió forint helyett 73,5 milliót kaptunk, így a negatív kontó –137 millió lett.”
Lengyel Róbert szerint mindez azért sem jó a város számára, mivel rengeteg vendég fordul meg náluk az év folyamán, igen erős a nyári forgalom, hiszen a Balaton egyik legjelentősebb turisztikai települése Siófok, és sok területen bővebb kapacitással kell rendelkezniük, mint az állandó lakosok száma.
„Ez nagy terheket ró a városra, rengeteg szemét termelődik, a hulladék elhelyezése, szállítása, a szabadstrandok fenn- és tisztántartása jelentős költségeket emészt fel, amelyek például az üdülőhelyi támogatásból fedezhetőek lennének, ha kapnánk”
A siófoki polgármester tájékoztatása alapján is gigantikus érvágás a város számára az IPA megfelezése, ezt szemléltetheti az is: annak ellenére, hogy az iparűzési adó beszedése szempontjából 2020 csonka év volt, a mintegy 2 milliárd forint tervezett bevétel beérkezett ebből a város számlájára. Siófokon egyébként 2020-ban az ingyenessé tett parkolás önmagában nem okozott volna gondot, mert 120 millió forintos bevétellel számoltak eredetileg, és a végén csak 7 millióval maradtak el ettől. „Igaz változtattunk a parkolási zónákon és a díjtételeken is év közben, ebből adódott növekedés” – magyarázta a polgármester.
„A 2021-es év tekintetében azonban már sokkal borúlátóbb vagyok. Egyes adókat végleg elvontak, más adókkal pedig egyelőre nem tudjuk, hogyan számolhatunk” – fogalmazott Lengyel Róbert, aki szerint jelenleg az iparűzési adót sem tudja számolni a város, mert az sem tisztázott, hogy a lakosság számát hogyan fogják az állami szervek meghatározni. „A KSH adatai szerint 25 000 fő feletti lakosú a település, a választásoknál illetékes hatóság viszont eddig 25 000 alá tette, a választások is eszerint bonyolódtak. Így hát nagy a dilemma, hogy hova sorolódik a település” – mondta a polgármester, aki már csak azért sem számít automatikus kompenzációra, mert annak részletszabályai még mindig nem ismertek, így azt még nem tudni, hogy mikor, milyen ütemben és feltételekkel jutnak hozzá a települések az összeghez.
„Nem mindegy ugyanis, hogy folyamatosan vagy az év végén egy összegben juthatunk bevételhez. Utóbbi esetben ugyanis nem tudunk évközi beruházásokat finanszírozni. Sajnos az adóbevétel hiányának eredménye a közszolgáltatások biztosításának veszélyeztetése, mert a kötelező feladataink ellátásához sem kapunk elegendő támogatást, így azok biztosításához is a település bevételeiből kell összegeket hozzáadni. Amennyiben pedig 25 000 fő felettinek minősítik a települést, és egyéni elbírálás alá fog esni, de mondjuk nem kap az államtól kompenzációt, úgy minimum 700-800 milliós veszteség érheti” – mondta.
Lengyel Róbert más nehézségekről is beszámolt, hiszen például az idegenforgalmi adó összegét szerették volna 400-ról 500 forintra emelni, utóbbi összeg a balatoni településeknél már jellemző. De ezt sem tehették meg, így az abból remélt 80 millió forint pluszra sem számíthatnak, miközben a törvény továbbra is kötelezi az önkormányzatokat a közfeladatok ellátására, amelyeket az állam nem fizet ki, vagyis nem teljesen: a közfeladatok ellátása alulfinanszírozott.
Például a helyi buszközlekedésre kapott összeghez Siófoknak évi 80 millió forintot még hozzá kell tenni a saját kasszájából. Az önkormányzati dolgozók bére hosszú évek óta nem emelkedett, így erre 130 millió forintot fordít a város évente. Ha nem fizetné meg a jó szakembereket, akkor elmennének, magyarázta a polgármester, aki szerint az önkormányzatok jelenleg még a költségvetés-tervezés törvényi kötelezettségének is nehezen tesznek eleget, hiszen a kormány nem kommunikál, intézkedései gyakorlati hatásával pedig nem számol. „Ilyen kiszámíthatatlan helyzetben ki, melyik önkormányzat tud letenni egy megalapozott költségvetést az asztalra?” – tette fel a kérdést a városvezető.
„Meggyőződésem, hogy a kormánynak nincs szüksége az önkormányzatokra, csak púp vagyunk a hátukon. Nem kell az, hogy bárki is kritikát fogalmazzon meg velük szemben. Ennél a helyzetnél, amiben vagyunk, az is jobb lenne, ha kiállnának elénk, és azt mondanák, hogy nincs szükségünk rátok”
– fakadt ki, hozzátéve, hogy beszélt helyi vállalkozókkal az iparűzési adó megfelezéséről, és ahogyan ő is, ők is osztják a MÖSZ és a Szabad Városok Szövetségének álláspontját arról, hogy az iparűzési adó felének meg nem fizetése nem segít a vállalkozások működésének fenntartásában. „Ha van bevételük, ez a maximum 2 százaléknyi adó, nem ez a legnagyobb adóterhük. A munkaerő folyamatos megfizetése bevétel híján inkább nagyobb gondot okoz számukra” – folytatta Lengyel Róbert. A polgármester szerint tehát a kormány döntése
„egy kontraproduktív intézkedés, az önkormányzatok, az önkormányzatiság elleni támadás. Ez már csak egy lépésre van a tanácselnökök és párttitkárok rendszerétől”.
Szentendre: Politikai alapon megkülönböztetett magyar polgárok
Mindenki azt gondolja, hogy Szentendre gazdag város, és lehet ugyan, hogy az itt élők jelentős része a jobban kereső társadalmi csoporthoz tartozik, ám ez nem jelenti azt, hogy helyben adóznak, valójában – a személyi jövedelem adózás rendje szerint például – adóterheik, befizetéseik nagy része a központi költségvetést gyarapítja – hívta fel a Telex figyelmét az önkormányzatok sajátos körülményeire Fülöp Zsolt.
Szentendre független, Társaság Az Élhető Szentendréért Egyesület jelöltjeként megválasztott polgármestere emlékeztetett arra: sokan elfelejtik, hogy a személyi jövedelemadóból nem részesülnek a helyi önkormányzatok, amelyeknek az elmúlt évek döntései nyomán saját bevételként kizárólag a helyi iparűzési adót, illetve bizonyos, önkormányzat által kivethető terheket, így például építményadót hagyott meg az állam, miközben a helyhatóságok által ellátott közfeladatok száma folyamatosan nő és nőtt, és most is jelentős terhet jelent számukra, hogy ezen teendők után a kormány nem feladatarányos finanszírozást vállal.
„A kifejezetten állami, de az önkormányzat által ellátott feladatokat átlagosan 40-60 százalékban finanszírozza csak a központi költségvetés, minden továbbit tehát az önkormányzatok saját bevételeikből tudnak csak kifizetni” – hangsúlyozta Fülöp Zsolt, hozzátéve:
„Nem magára költi a pénzt az önkormányzat, eddig is olyan fontos feladatokat kellett finanszíroznia, mint a szemétszállítás, vagy éppen a bölcsődei, óvodai ellátás.”
Éppen ezek kerültek tehát most veszélybe a kormánydöntés következtében. A szentendrei polgármester – aki korábban önkormányzati képviselőként a Fidesz-frakcióban is ült – már január első munkanapján levélben fordult az illetékes államtitkárhoz, hogy tárgyalást kezdjen az önkormányzat bevételkiesésének kompenzálása miatt, hiszen – ahogy azt egyértelművé tette lapunknak – a karácsony előtt két nappal hozott kormányrendelet gyakorlatilag ellehetetleníti az eddig az önkormányzat által ellátott közfeladatok, közszolgáltatások ellátását 2021-ben. „Nagyjából augusztusig látunk így előre, és ennek nem az az oka, hogy nem terveztünk időben, hanem az, hogy a tavalyi év során is rengeteg elvonás volt, az év végi döntés pedig, amellyel a kormány 2021-ben felére csökkenti a kis- és középvállalkozások által fizetendő helyi iparűzési adót, ismét súlyos, mondhatom, hogy már kilátástalan pénzügyi helyzetbe sodorja az önkormányzatot” – fogalmazott.
„Nem tudunk mást csinálni, mint hogy életben tartjuk az intézményeket, a bölcsődei, óvodai ellátást, és más közszolgáltatásokat is igyekszünk azonos szinten ellátni, de egyelőre, azt kell mondanom, hogy tényleg az az abszurd helyzet állt elő: csak augusztusig látunk, ha a kormány nem vizsgálja felül elhibázott döntését, és nem kompenzálja az önkormányzatokat a kiesett bevételeikkel arányosan”.
Fülöp Zsolt tájékoztatása szerint békeidőben mintegy 8-9 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhat Szentendre, ebből nagyjából 500 millió forintos bevétel a helyi ingatlanadó, az IPA viszont sokkal jelentősebb összeg: mintegy 2 milliárd forint – utóbbi a járvány hatására nyilván csökkent. Ennek megfelezése azonban így is beláthatatlan következményekkel jár, a városnak még a tavalyi adóév számait ismerve, 2019-ből következtetve is legalább 468 millió forint kiesést jelent, miközben az állam már eddig is sorra vonta meg a Szentendrének járó forrásokat, illetve bevételi lehetőségeket a 2019-es önkormányzati választások óta.
A gépjárműadó-bevételek elvonása 120 millió forintos kiesés volt a városnak, az ingyenessé tett parkolás közel 100 millió mínuszt okoz, és az, hogy a járványhelyzet kezelésére – amely egyébként a polgármester szerint éppúgy vis major helyzet, ahogyan például egy árvíz – még csak fel sem merült a helyi önkormányzatok kiadásainak kompenzációja, hasonlóan nehéz helyzetbe hozza a városvezetést. Pedig Fülöp szerint mintegy 80 millió forintos járványkezelési kiadással Szentendre is kivette a részét a védekezésben, és az államközösség elve alapján igenis komoly terheket viselnek az önkormányzatok ezen a téren is, a helyieket képviselve. „Azokat a helyieket, akik éppúgy adófizető polgárok, mint más, akár fideszes vezetésű településeken élők.”
Fülöp Zsolt is tendenciózusnak és pártpolitikai érdekektől vezéreltnek látja a kormányzati intézkedéseket, és osztja a Magyar Önkormányzatok Szövetsége idevágó aggályait. A polgármester példaként említette, hogy Szentendrének két olyan intézménye is van – könyvtára és múzeuma –, amelyek a megyeszékhellyel nem rendelkező Pest megyében megyei feladatot látnak el, ezeket mégis erőn felül az önkormányzatnak kell fenntartani, nem kapnak ehhez olyan támogatást, ami a tényleges működési költségeket fedezi.
„Abban bízom, hogy a kormány végre felméri, hogy sorozatban fognak csődbe menni ezek a városok, és nem a helyi önkormányzatok lesznek ezért a felelősök. A helyhatóságoknak a járvány kezeléséhez és a működéshez szabad felhasználású forrásokra van szükségük, éppen azért, mert ezeket vette el tőlük Orbán Viktor. Eddig is kézből etette már a kormány az önkormányzatokat, de mostanra olyan helyzet állt elő, amit nem lehet látványberuházásokra megítélt, soha meg nem érkező támogatásokkal orvosolni”
– mondta a polgármester kiemelve, a MÖSZ követelésével egyetértve Szentendre is tiszta, átlátható és racionális kompenzációt vár az elvonások ellentételezésére, méghozzá azért, hogy a több tízezer embert ellátó városok biztosítani tudják a közszolgáltatásokat, mert nem lehetnek politikai alapon megkülönböztetett magyar polgárok.
Hernádszentandrás: Az önrendelkezést akarják végleg elsöpörni
A kistelepülések, az IPA-elvonás automatikus visszapótlása ellenére sem vághatnak neki 2021-nek pozitívabb jövőképpel. A Borsod megyei község, Hernádszentandrás vezetője például már egyenesen úgy látja, évek óta bohózathoz hasonlít a települések költségvetés-tervezése. A mintegy 2000, Hernádszentandráshoz hasonló méretű település többségében a saját döntéshozatal és saját büdzsé szinte nem is létezik: gyakorlatilag átfut a központi költségvetési forrás rajtuk, mondja Üveges Gábor. A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja, a függetlenként több mint egy évtizede megválasztott polgármester szerint Hernádszentandrás éves költségvetésének 95 százalékát központi források adják, ám a feladatfinanszírozás náluk sem fedezi a kiadásokat: „évről évre kevesebb, ezért minden évben újratermelődik a hiány”, mondja.
Üveges Gábor szerint egy rendszerváltás óta zajló folyamat végére tehet a Fidesz pontot a kisebb önkormányzatok felszámolásával. Az újabb elvonások nyomán ugyanis nem tud másra gondolni, mint hogy ez a cél:
A polgármester szerint azonban a kormány rossz lóra tesz a megszorító technikákkal, mert a játék világos: nem lehet az önkormányzatokra hárítani azt a felelősséget, ami egy több mint egy évtizede kormányzó államhatalmat terhel. Az önkormányzatok rossz anyagi helyzete rossz, vagy akadozó közszolgáltatásokat eredményez, de erről nem a polgármesterek, vagy a hivatalok tehetnek. Üveges Gábor szerint 2010 előtt sem volt jó a helyzet, sőt a rendszerváltás óta lassan, de folyamatosan távolodik az önkormányzatiság attól, amire létrehozták. Egyre csorbultak a jogkörök, és szinte olyan mértékben eluralkodott a mindenkori hatalom kiszolgálása, hogy egy bizonyos településméret alatt ma már nem is beszélhetünk sem anyagi, sem jogi vonatkozásban önkormányzatiságról.
A 2020-as év ennek a folyamatnak a gazdasági igazolásaként szolgált a polgármester szerint, aki úgy vélte, az elvonások nyomán még a nagyok is megroppantak, a kicsik – egyéb mozgástér hiányában – végleg megbénultak, a kiszolgáltatottságuk teljessé vált. „Ez rég nem a gépjárműadó maradék 40 százalékának elvételéről szólt – ami 2012-ig még teljes egészében a településeket illette meg, a helyi szja egy részével együtt –, sokkal inkább arról, hogy már rövid távon sem számol a kormány az önkormányzatokkal, önállóságuk megerősítése helyett, annak teljes megszüntetése a cél” – fejtette ki.
Üveges úgy vélte,
„tetten érhető az az erős, tudatosan létrehozott függőségi rendszer, melyben aki úgy táncol, ahogy fütyülnek, az kicsit haladhat, de legalábbis életben maradhat, viszont aki nem, az inkább ne várjon semmit. Hernádszentandrás például az elmúlt két esztendőben nyolc beadott pályázatból egyet sem nyert meg. A vidéki településeken csakis a fideszesek, vagy a fideszes képviselők kedvére tevők nyerhetnek fejlesztési pénzeket.”
A polgármester szerint a mesterségesen és tudatosan létrehozott önkormányzati csődközeli helyzetet nem lehet nem a nevén nevezni: a vidék meghalasztásáról és kifosztásáról van szó. Üveges Gábor arról is beszélt, hogy nemcsak a forrásokat kellene objektív, feladat- és lehetőségalapon újraosztani, de 2022 után a rendszer újragondolására is szükség lesz: az önkormányzatiságot, a helyi hivatali, hatósági ügyintézés szerepét le kell választani a pártpolitikától, a kistelepülési és más önkormányzatoknak pedig együtt kell mozogni ahhoz, hogy a választott településvezetés érvényesülni tudjon.
Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!
Partnereinktől | Szisztematikusan csinálják ki az önkormányzatokat | Levelezés, üzengetés, kiakadás, ezernyi sérelem, és a jól ismert kormányzati sablonválaszok. Nagyon úgy néz ki, hogy a kabinet tavaly év végi, újabb elvonását már nem nyelik le az önkormányzatok, sokak szerint sorozatban jelenthetnek csődöt a kisebb-nagyobb városok még a nyár vége előtt, de a kistelepülések sem vághatnak 2021-nek nagyobb reményekkel. Persze csak ha a kormány nem kompenzálja a járvány és elsősorban a saját döntései nyomán kieső bevételeket. A független vagy ellenzéki településvezetők úgy érzik, a kormány járványügyi megszorításait vagy éppenséggel a támogatások szétosztását már semmi más nem hajtja, mint a 2022-es választási kampány, miközben a helyi közszolgáltatások lehetetlenülnek el. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/01/14/szisztematikusan-csinaljak-ki-az-onkormanyzatokat | 2021-01-14 13:45:43 | true | null | null | Telex |
Be fogja perelni Bayer Zsoltot a trükkös lakásszerzése miatt az I. kerületi önkormányzat – jelentette be V. Naszályi Márta polgármester. Most készült el a jogi szakértői vélemény, ez alapján jogszabályba ütközőnek ítéli a kerület vezetése Bayer lakásügyét, ezért indítanak pert.
Nem egy, hanem két – egymástól mindössze száz méterre lévő – önkormányzati bérlakása van a budai Várnegyed szívében Bayer Zsolt kormánypárti publicistának és közvetlen családjának – derítette ki a 24.hu. A kormánypárti publicista családjának pilisszentkereszti házát kétszer is bérleti jogra cserélték, majd rögtön visszavásárolták. Az ügyletek eredményeként két Úri utcai lakás bérleti joga lett az övék, és a Pest megyei ingatlant is megtartották – számoltunk be róla korábban.
V. Naszályi azt állította, hogy nem Bayer lakásügyét vették előre, amikor áttekintették az önkormányzat (amely 2019 őszéig fideszes vezetésű volt) szerződésállományát. Először 2020 nyarán az önkormányzat több polgári peres eljárást is indított színlelt lakáscserék miatt. Ezek között akkor még nem szerepelt Bayer ügye, ám szeptemberben a kormánypárti publicista az Azonnali nevű hírportálnak adott interjúban gyakorlatilag bevallotta, hogy a törvény kijátszásával jutott vári lakáshoz – mondta a mostani polgármester. A jogi szakvélemény szerint Bayer tudatában volt annak, hogy a publicista lakáscseréje színlelt volt, és ezzel a kerületet kár érte.
Nem csak Bayer ügye miatt fog pert indítani az önkormányzat, ígérte a polgármester. | Pert indít Bayer Zsolt ellen az I. kerületi önkormányzat | Be fogja perelni Bayer Zsoltot a trükkös lakásszerzése miatt az I. kerületi önkormányzat – jelentette be V. Naszályi Márta polgármester. Most készült el a jogi szakértői vélemény, ez alapján jogszabályba ütközőnek ítéli a kerület vezetése Bayer lakásügyét, ezért indítanak pert. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/01/14/pert-indit-bayer-zsolt-ellen-az-i-keruleti-onkormanyzat-v-naszalyi-marta-lakas-lakascsere/ | 2021-01-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Boldog István fideszes országgyűlési képviselő és nyolc társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat lényege szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek és tőlük 2019. májusában 20 millió forintot kaptak.
Boldog-ügy: A pályázatokon nyertes cégek mögött álló fideszes polgármesterek még azt is letagadnák, hogy ismerték Boldog Istvánt
Nem csináltunk semmi törvénytelent - mondta a Népszavának Jankó Szabolcs, Zákány polgármestere, aki annyit elárult, hogy más képviselőkhöz hasonlóan Boldog Istvánt is ismeri, de azt mondta, nem voltak szoros kapcsolatban. Azonban ennek ellentmond a Boldog István, Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. választókerületének fideszes képviselője ellen zajló büntetőeljárás koronatanúja.
A vád Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. választókerületének fideszes képviselője ellen az, hogy állítólag "vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben, felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettét és felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettét" követte el.
Információink kapcsán megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget, akik "sem megerősíteni sem pedig cáfolni nem kívánják" az értesüléseinket.
Amikor december 21-én vádat emeltünk, kiadtunk egy sajtóközleményt. Egyelőre annyit szeretnénk az ügyről elmondani, ami abban szerepel. Ezek az információk azért szivároghattak ki, mert valamelyik ügyvéd vagy vádlott a sajtó rendelkezésére bocsájtotta, hiszen a bíróságtól megkapták a vádiratot. | Boldog-ügy: hat év börtönt és több mint hatmillió forintnyi vagyonelkobzást kérhettek Boldog Istvánra | Friss információink szerint Boldog István elsőrendű vádlott esetében 6.666.666 forint összegben vagyonelkobzást, hat év börtönben végrehajtandó szabadságvesztést, ötmillió forint összegű pénzbüntetést és öt év közügyektől való eltiltást kért a Központi Nyomozó Főügyészség. | null | 1 | https://alfahir.hu/2021/01/14/kozponti_nyomozo_fougyeszseg_vadirat_boldog_istvan | 2021-01-14 09:29:00 | true | null | null | alfahir.hu |
Úgy tűnik, anyagi szempontok fölülírhatják a nemzeti szuverenitás elsődlegességét, ha az megnehezítené külföldi támogatások megszerzését. A kormány ugyanis csöndben ígéretet tett arra, hogy a Norvég Civil Alap pénzeit kezelő szervezetet és az Alap támogatottjait kiveszi a pár éve a nemzeti szuverenitás jegyében megalkotott két „Soros-törvény” hatálya alól.
Január 16-án jár le a határideje a pályázatnak, amelyet a Norvég Civil Alap néven ismert, izlandi, liechtensteini és norvég pénz-támogatásokat elosztó szervezet kiválasztására írtak ki. Az Alap pénzeit két ciklusban is az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium kezelte (ő írta ki a pályázatokat civil szervezetek részére, döntött azokról és ellenőrizte a pénzek elosztását), egészen addig, amíg a magyar kormány kommunikációs és adminisztratív hadjáratot (látványos rendőrségi házkutatás, NAV-ellenőrzés stb.) nem indított ellenük 2014-ben.
Ez volt az egyik első hadszíntere annak a ma is tartó „háborúnak”, amelyet a kormány hirdetett a nemzeti szuverenitást úgymond veszélyeztető „Soros-hálózat” ellen. Ennek során két olyan törvényt is elfogadtak, melyek szakértők szerint a putyini orosz törvényalkotás másolásaként értékeltek. Az egyik büntetőadó befizetését rendelte el a „migrációt támogató” szervezetek esetében (ez volt az "Stop Soros"-ként emlegetett törvény), a másik pedig kötelezővé tette bizonyos szervezetek esetében a „külföldről támogatott szervezet” címke kötelező viselését.
A Norvég Civil Alap támogatásait kezelő szervezet kiválasztására 2020. december végén kiírt pályázat szövegéből viszont kiderül, hogy a magyar kormány időközben vállalta, hogy ezt a két, saját parlamentje által hozott, és hatályban lévő törvényt nem fogja majd alkalmazni az Alap esetében.
Vagyis a Norvég Alap támogatásai esetében sem a pénzeket elosztó, sem az azokat majd elnyerő civileknek nem kell büntetőadót fizetniük, és a „külföldről támogatott szervezet” címkét sem kell kötelezően feltüntetniük minden nyilvános megjelenésükkor.
A kormány csöndben kötött megállapodását a Soros-törvényeket korábban megszavazó magyar parlamentnek még szentesítenie kell.
Háború a civil szervezetek ellen
Az előző támogatási ciklusban, amit szintén az Ökotárs-konzorcium vezényelt le Magyarországon, 13,5 millió eurót osztottak szét hazai civil szervezetek között. Most a magyar kormánnyal 2020. december 20-án aláírt egyezmény szerint 10,9 milliót fognak. A teljes – tehát nem csak a civileknek járó – támogatás 214 millió euró.
A Norvég Alap lényege, hogy 15 fejletlenebb uniós tagország támogatást kap a három Unión kívüli donor országtól, melyet azok az Unióval kötött megállapodásuk miatt adnak: többek között emiatt is részesülhetnek az európai közös piac előnyeiből, bár nem tagországok.
A pénz legnagyobb részét a fogadó ország kormányával közös döntés alapján osztják el (hasonló célokra, mint az EU Kohéziós Alapjainak pénzeit), de a fogadó ország civil társadalmának fejlesztésére, támogatására szolgáló, az előző ciklusban 10 százalékot kitevő résznél a donorok ragaszkodnak a fogadó ország kormányától való teljes függetlenséghez. Ez azt jelentette, hogy a magyar kormány képviselője csak tanácskozási joggal vehetett részt a támogatásokról döntő üléseken.
Ezt a helyzetet elégelte meg a kormány, és beleszólási jogot követelt a civil támogatások elosztásába is. Lapunknak Jeszenszky Géza, akkori norvégiai nagykövet, aki le is mondott posztjáról a magyar kormány „hadjárata” miatt, decemberben ezt mondta: „Az Orbán-kormány, ahogy 2011-ben is, a saját embereit, cégeit akarja lebonyolítónak. Akkor az Ökotárs mellett – úgy emlékszem - jelentkezett a Századvég, amelynek soha nem volt ilyen pályázat-lebonyolító tapasztalata, és egy frissen létrehozott szervezet is."
"Érthető volt, hogy az ezen a területen nagy tapasztalattal bíró Ökotársat választották a donor-országok, hiszen az előző ciklusban is ez a szervezet vitte ezt a programot – a donorok teljes megelégedésére" – tette hozzá Jeszenszky.
"Akkor ezt a magyar kormány elfogadta. Ne felejtsük el, hogy akkor az EU soros elnöke voltunk, tehát sokkal kooperatívabb arca volt a kormánynak. Aztán 2014 májusban – teljesen alaptalanul és a szerződéssel ellentétesen – megindult a civil társadalmat segítő program, illetve az azt lebonyolító Ökotárs elleni hadjárat" – fogalmazott a diplomata.
Megfélemlített civilek
A kormányzati sajtó-, és diplomáciai támadások után a donor országok egy időre leállították a „nagy” támogatási programot, aztán másfél év után végül kifizették a már megítélt összegeket, és a támogatási ciklus lezárult. 2016 óta viszont nem tudták elindítani az újat, mert a magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy ellenőrizni tudja a Civil Alapot is. 2020 végén viszont – anélkül, hogy nagydobra verte volna – megállapodott velük, és elfogadta, hogy a civil pénzek elosztásába továbbra sem lesz beleszólása.
A Norvég Alap civiljei elleni támadásoknak így végeredményben két következménye lett. Nálunk 2-3 éves késéssel tud csak elindulni az új támogatási ciklus, illetve – ahogy azt több szervezetvezető mondta lapunknak – a hazai civil szervezetek nagy részét sikerült megfélemlíteni, működésüket a magyarországi társadalmi helyzettel kapcsolatban kevésbé kritikusra hangolni.
Egyébként a civil szervezetek magyar költségvetésből származó támogatási rendszerét, a Nemzeti Civil Alapot a kormány 2010 után saját ellenőrzése alá vonta, és mivel a magyarországi Soros Alapítvány is kivonult az országból, és jelentősen csökkentette itteni aktivitását, a Norvég Civil Alap maradt az egyedüli, Fidesz-befolyás nélkül működő jelentősebb intézmény Magyarországon, amely civil szervezeteket támogat.
Nem ügynökök többé
A 2020. decemberében megjelent pályázati kiírás feladatmeghatározó (Terms of reference) részének 5.3. pontjából kiderül, hogy a bíráló bizottság a legalkalmasabbnak ítélt pályázók rangsorát terjeszti a donor országok és a magyar kormány képviselőiből álló döntéshozók elé. Ők konszenzusra törekednek, de ha az nincs meg, a kifogást emelő tag egyszer jelezheti problémáit, de vétójoga nincs. A kifogás nyomán a többiek (vagyis a donor országok) kérhetnek módosításokat a pályázóktól, de nem kötelesek elfogadni a kifogásoló kormány érveit.
Vagyis a magyar kormánynak mégsem lesz érdemi beleszólása az Alap pénzeit kezelő és pályáztató civil szervezet kiválasztásába.
A kiírás 8. pontjából ("Országspecifikus aggályok") az is kiderül, hogy azok a „szervezetek és egyének”, akik/amelyek menedzselik a Civil Alap pénzeit, illetve abból szereznek támogatást, „nem esnek azon törvény hatálya alá, amely speciális migrációs adó megfizetését írja elő a migrációt támogató szervezeteknek; ugyanígy nem jogalanyai a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvénynek, sem annak jövőbeli kiegészítéseinek, vagy olyan új szabályozásnak, amelynek hasonló következményei lennének”.
Vagyis a „norvég-pénzekkel és pénzekből” dolgozó civilek nem minősülnek majd külföldi ügynöknek, sőt, akár még menekült-integrációval vagy melegek egyenlőségével (ami egyébként nevesítve van az Alap céljai között) is foglalkozhatnak anélkül, hogy büntetőadót kellene fizetniük. (Utóbbit a törvény értelmezhetetlensége miatt egyébként eddig sem hajtotta be az adóhatóság.)
Ugyanez volt az eljárás Lengyelország esetében is, ahol a kormány szintén igyekezett befolyást szerezni a „norvég civilek” fölött. A donor országok ennek ellenére a Báthory Alapítványt bízták meg az alapkezeléssel. Igaz, a megbízás elnyerése után rögtön kormányzati médiakampány indult a szervezet ellen.
Két elmaradt vétó
A mostani egyezséghez hasonlóan rugalmasan kezelte saját parlamentje döntését a kormány az év végi EU-vétó ügyében is. Nyáron a miniszterelnök a Fidesz-többséggel kötött parlamenti mandátumot szavaztatott meg magának az EU költségvetés és a jogállami mechanizmus ügyében. Ez kimondta, hogy Orbán Viktor csak akkor szavazhatja meg az uniós büdzsét és a válságkezelő alapot, ha az EU visszavonja a magyar kormányt elmarasztaló Sargentini-jelentés nyomán indított, un. 7. cikkely szerinti eljárást. Az eljárás azonban továbbra is zajlik, a kormány mégsem vétózott, megszegve ezzel a parlamenti döntést.
Vélhetően emiatt komoly elmarasztalásra nem számíthat az őt ellenőrző parlamenttől, ahogy az várhatóan azt is simán megszavazza majd, hogy akire három éve még Soros-ügynökként tekintettek, ma már nem az. | Van az a pénz, amiért a kormány eltekint a "Soros-törvény" alkalmazásától | Úgy tűnik, anyagi szempontok fölülírhatják a nemzeti szuverenitás elsődlegességét, ha az megnehezítené külföldi támogatások megszerzését. A kormány ugyanis csöndben ígéretet tett arra, hogy a Norvég Civil Alap pénzeit kezelő szervezetet és az Alap támogatottjait kiveszi a pár éve a nemzeti szuverenitás jegyében megalkotott két „Soros-törvény” hatálya alól. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-kormany-kiveszi-a-stop-soros-es-a-kulfoldi-ugynok-szervezet-torvenyek-alol-a-norveg-alap-magyar-civiljeit/31046548.html | 2021-01-15 09:41:51 | true | null | null | Szabad Európa |
Egy új politikai formáció bontott zászlót ugyanis fű alatt, hónapokkal ezelőtt, amely ezer szálon kötődik a járványveszélyt tagadó gyógyszerészhez – derítette ki a Blikk.
A bírósági nyilvántartás szerint júniusban alapították, végül november elején jegyezték be a Normális Élet Pártját, amelynek neve ismerősen csenghet: Normális Élet néven fut Gődény számtalan közösségi oldalt és csoportot felölelő virtuális hálózata, amelynek minden megyében, sőt Európában is vannak leágazásai.
A pártot egy nyíregyházi címre jegyezték be, ahol két ingatlan található, közülük az egyik – a Blikk által kikért tulajdoni lap szerint – Gődény édesanyja nevén van. Itt van a székhelye egyébként a Gődény vezette Magyarországi Zsidó Örökségvédelmi Egyesületnek is, amelyről – az új párthoz hasonlóan – semmilyen érdemi információt nem találtunk az interneten. Gődény és feleségének címe a cégadatbázis szerint egy házzal odébb található.
A pártot Harkai Bulcsú Bánk alapította és vezeti jelenleg is: a férfi minden bizonnyal Gődény köréhez tartozik, hiszen anno ugyancsak ő hozta létre a legutóbbi parlamenti választásokon induló Közös Nevező 2018 nevű formációt. Az ügyvezetői posztot később vette át tőle a testépítő gyógyszerész, aki listavezető lett, Harkai pedig a 23. helyet kapta meg.
(Ez is érdekelheti: Doktor Gődény: „Tudományos alapokon nyugvó nézeteket publikálok!”)
Adja magát a kérdés, hogy a százezres követőtáborral rendelkező Gődény valóban be akar-e jutni az Országgyűlésbe a korlátozásokkal szembeni ellenérzések farvizén, vagy esetleg más motiválja.
Mint arra a Transparency International munkatársa emlékeztetett, a Közös Nevező 2018-ban sok kis párthoz hasonlóan megkapta az országos lista után járó 153 millió forintos támogatást, ám messze egy százalék alatt teljesítettek, így ezt az összeget vissza kellett volna fizetniük. – Mivel ezzel adósak maradtak, költségvetési csalás gyanúja miatt jelenleg is folyik nyomozás. A 2018-as választások után elfogadott egyik lényeges szigorítás a kamupártok ügyében az, hogy nem jogosultak újabb kampánytámogatásra azok a formációk, amelynek vezetői korábban olyan pártot vezettek, amely nem tudott elszámolni az állami pénzekkel – magyarázta lapunknak Mikola Bálint.
Mivel a jelek szerint ez igaz lehet a Közös Nevezőre, amelynek Gődény jelenleg az ügyvezetője, elképzelhető, hogy nem kaphatna állami támogatást az új pártja, amennyiben annak – papíron – vezetője lenne. Ez arra is magyarázat lehet, miért nem ő alapította meg a Normális Életet.
Kerestük Gődényt, hogy megtudjuk, vannak-e politikai ambíciói, milyen programmal indulna el 2022-ben, ám lapzártánkig nem válaszolt.
Egy jó kampány csodákra képes
Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint egy jó kampány után Gődény akár egy parlamenti erőt is össze tudna hozni a lezáráskritikával, ez ugyanis felül tud írni pártpreferenciákat. – Aktív ellenzéki szavazókat tud megszólítani elsősorban, mivel a korlátozások kritizálása a kormány kritizálása, az ellenzék viszont még szigorúbb lépéseket akar. Nem tartom kizártnak ugyanakkor, hogy a Fidesz hagyományos bázisaiból is tudna „lopkodni”, hisz ott is sokan azt érzik, a lezárások miatt nem halad előre az életük – mondta lapunknak a szakértő. | Pártba terelné híveit a járványtagadó Gődény György – Vajon elindul a 2022-es választásokon? | A bírósági nyilvántartás szerint júniusban alapították, végül november elején jegyezték be a Normális Élet Pártját, amelynek neve ismerősen csenghet: Normális Élet néven fut Gődény számtalan közösségi oldalt és csoportot felölelő virtuális hálózata, amelynek minden megyében, sőt Európában is vannak leágazásai. | null | 1 | https://www.blikk.hu/godeny-gyorgy-orszaggyules-part-valasztasok-politikai-ambicio/efcfwdd | 2021-01-14 09:55:00 | true | null | null | Blikk |
Új pártot alapítottak a Gődény György házával szomszédos telken, ahol az egyik épület a vírusszkeptikus gyógyszerész édesanyjának nevén van - írta meg a Blikk.
A neve Normális Élet Pártja.
Ugyanaz a férfi alapította, aki korábban azt a Közös nevező nevű pártot is, aminek nem sokkal később Gődény vette át a vezetését.
Az új párt bejegyzési címén található a Gődény által alapított és vezetett Magyarországi Zsidó Örökségvédelmi Egyesület székhelye is.
A Gődény 2022-es választási felkészülését célzó aláírásgyűjtés közben nem bizonyult igazán sikeresnek.
Taktikát változtatott a vírusszkepticizmus mellett a választási-politikai bizniszban is aktív Gődény György.
A gyógyszerész 444-nek három hónappal ezelőtt, 2020. október 20-án még azt nyilatkozta, hogy a 2018-as választásokon résztvevő, Közös nevező nevű, sokak által kamupártnak tartott pártja hogy „egy működő párt”, aminek állítása szerint többszáz aktivistája van. A Blikk friss leleplezése szerint viszont ekkor már hónapok óta megalapították, majd 2020. novemberében be is jegyezték az utódját, a Normális Élet Pártját.
Az új politikai erőt a következők kötik Gődényhez, aki név szerint - egyelőre - nem jelent meg:
Egy rakás, Gődényhez kapcsolható oldal fut "normális élet" név alatt.
Az új pártot ugyanaz a Harkai Bulcsú Bánk alapította és vezeti, aki a Közös Nevezőt. Akkor az volt a séma, hogy Gődény az alapításkor nem jelent meg a papírokban, majd később átvette a párt ügyvezetését és ő lett a listavezetőjük, míg Harkai a lista 23. helyét kapta meg.
Az új pártot a Blikk szerint egy olyan nyíregyházi címre jegyezték be, ahol az egyik ott található ingatlan Gődény édesanyjának nevén szerepel, és itt van a gyógyszerész által 2017-ben alapított és vezetett Magyarországi Zsidó Örökségvédelmi Egyesület székhelye is, miközben a szomszéd telken maguk Gődényék laknak.
Mivel Gődény októberben nyíltan beszélt arról, hogy az akkoriban indított, oltásellenes alárásgyűjtését tömegbázisépítési céllal találta ki, és azt is elmesélte, hogy az aláírásokat többek között az általa vezetett párt aktivistái gyűjtik, ha el is akar indulni a választásokon a megszerzett címlista segítségével, egy új szervezet alapítása logikus lépés tőle.
Azt ugyanis régóta tudni lehet, hogy a Közös Nevező és annak 2018-as választási elszámolása miatt két nyomozás is folyik a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságán. Az egyik különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt indult (ez 2-8 év szabadságvesztéssel járhat). A másik pedig "költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztásának bűntette" miatt „a párthoz köthető egy személy vonatkozásában”. Ezért három évig terjedő szabadságvesztés adható.
A Közös Nevező ugyanis, bár nem érte el az 1 százalékot, nem fizette vissza a törvény szerint neki járó 153 milliós kampánytámogatást.
Az összefüggés pedig az, hogy egy, a 2018-as választások után elfogadott módosítás értelmében olyan párt nem kaphat kampánytámogatást, amelyet olyanok vezetnek, akiknek az előző alakulata nem számolt el az állami támogatással.
A tavaly összel indult aláírásgyűjtés ugyanakkor - hiába számít a vakcina a járvány legforróbb témájának - nem Gődény reményei szerint alakult. A gyógyszerész ugyanis azt magyarázta a 444-nek, hogy a tömegbázisépítés melletti másik céljuk az, hogy szeretnék felmérni, mekkora tömegtámogatottsága van a koronavírus-vakcinával szembeni tartózkodásnak. Ha sikerül több mint 200 ezer aláírást összeszedniük, akkor kerülhet szóba egy népszavazási kezdeményezés - magyarázta a gyógyszerész.
Az oldal számlálója ehhez képest most, cikkünk élesítésének idején 47 ezernél valamivel több aláírót mutat. Ez, bár nem kevés, de alig több, mint ötöde Gődény ambíciózus álmainak.
Érdekes lesz figyelni, hogy az új párt megalapítása után milyen sebességgel fognak haladni az előző párt ügyében indított nyomozások. A Fidesznek ugyanis a választási matematika szempontjából szinte biztosan jól jönne egy Gődényhez köthető minipárt indulása 2022-ben.
A Normális Élet bejutása a parlamentbe - ha eltekintünk ettől a vonatkozástól - biztosan új színt vinne a parlamenti munkába. Annak a fényében legalábbis mindenképpen számíthanánk az újszerű témák megjelenésére, hogy Gődény György legfrissebb fb-posztjában konkrétan azt sugallja, hogy amikor Müller Cecíliát beoltották a covid-vakcinával, akkor valójában nem is ő, hanem egy hasonmása kapott oltást. | Új pártot jegyeztek be a Gődény Györgyével szomszédos telekre | Új pártot alapítottak a Gődény György házával szomszédos telken, ahol az egyik épület a vírusszkeptikus gyógyszerész édesanyjának nevén van - írta meg a Blikk. A neve Normális Élet Pártja. Ugyanaz a férfi alapította, aki korábban azt a Közös nevező nevű pártot is, aminek nem sokkal később Gődény vette át a vezetését. Az új párt bejegyzési címén található a Gődény által alapított és vezetett Magyarországi Zsidó Örökségvédelmi Egyesület székhelye is. A Gődény 2022-es választási felkészülését célzó aláírásgyűjtés közben nem bizonyult igazán sikeresnek. | null | 1 | https://444.hu/2021/01/15/uj-partot-jegyeztek-be-a-godeny-gyorgyevel-szomszedos-telekre | 2021-01-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Bár a vírus első és második hullámában mindenki kénytelen volt jórészt otthon lenni, a kettő közötti időszakban Rogán Cecíliáéknak mégis sikerült megrendezni két tömegrendezvényt is. Az egyik a gyerekeknek és szüleiknek szóló Fitbalance Kids, a másik a felnőtteket célzó Fitbalance Aréna. Utóbbi októberben volt, előbbi augusztusban. Mindkét rendezvényt támogatta az MVM, és a Szerencsejáték Service Kft. (2015 óta ez utóbbi cég kezeli a Szerencsejáték Zrt.-hez beérkező támogatási igények elbírálását) is.
Rogán Cecíliához a védjegyeken keresztül köthetőek az események: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalán Rogán Antal volt feleségének neve, illetve cége, a Nakama & Partners szerepel többek között a Fitbalance, a Fitbalance Kids, és a Fitbalance Gasztrofesztiválnál is.
Kedden megkerestük a szponzorokat, hogy megtudjuk, a támogatás ezúttal mennyi közpénzt vitt el. Mint megírtuk, 2019-ben Rogán Ceíliáék kis híján félmilliárd forint közpénzt kaptak különböző eseményekre.
Választ mi nem kaptunk, a Szerencsejáték Service Kft. viszont szerdán a honlapján közölte a támogatási összegeket, ám ezt sem jelezte lapunk felé. Eszerint 2020 augusztusában a Fitbalance Kids-nek 70 millió forint támogatást adtak, míg a Fitbalance Arénának szeptemberben további 140 millió forintot. Ez egyébként több, mint a korábbi összeg, a Szerencsejáték Service Kft. a tavalyi Fitbalance Aréna Tavaszra és a Fitbalance Kids-re 142 millió forintot juttatott.
Mindkét összegnél a Digital Minds Kft. szerepel szerződő félként, ugyanez a cég szerződött korábban az MTVA-val a szintén Rogán Cecíliához köthető Magyarország szépe című szépségversenyre, ami 2020-ban elmaradt. Kerestük az MTVA-t, hogy ettől függetlenül kötöttek-e szerződést, fizettek-e ki pénzeket (a regisztráció ugyanis elkezdődött), a közmédia viszont egyelőre szintén nem reagált megkeresésünkre.
Az Antenna Hungária egyébként – miközben 2019-ben még igen –, 2020-ban már nem szerepelt a Fitbalance támogatói között, egyelőre nem tudni, hogy miért. Erre is rákérdezünk, és amint válaszolnak, közöljük. Az MVM viszont továbbra is támogató, azt azonban egyelőre – hiába kérdeztük – nem tudtuk meg, hogy mennyivel. | 2020-ban 210 millió forintot adott a Szerencsejáték Zrt. leányvállalata a Rogán Cecíliához köthető sporteseményekre | Bár a vírus első és második hullámában mindenki kénytelen volt jórészt otthon lenni, a kettő közötti időszakban Rogán Cecíliáéknak mégis sikerült megrendezni két tömegrendezvényt is, augusztusban és októberben. Az egyik a gyerekeknek és szüleiknek szóló Fitbalance Kids, a másik a felnőtteket célzó Fitbalance Aréna. Mindkét rendezvényt támogatta az MVM, és a Szerencsejáték Service Kft. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210113_szerencsejatek_rogan_cecilia_fitbalance | 2021-01-13 14:55:00 | true | null | null | HVG |
2021.01.15. 06:00
2021.01.21. 16:16
Az első Orbán-kormány még törvényt alkotott „az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékekről”, a mai már bőkezűen osztogat belőlük.
Radar360: Lépéskényszerben az uniós vezetők, Orbán Viktor különösen
2024.01.08. 07:061 perc | Csak úgy szórja klientúrájának a műemlékeket az Orbán-kormány | Az első Orbán-kormány még törvényt alkotott „az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékekről”, a mai már bőkezűen osztogat belőlük. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202102__elajandekozott_muemlekek__kastelyprivatizalas__kozvagyon__mazsolazas | 2021-01-15 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Május végén derült ki, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezetői olyan nagyívű turisztikai beruházásokat álmodtak a gazdasági fejlesztések mellett, amelyben golfpálya és kisvasút építését is tervezték más luxuselemek mellett. A Népszava hozta nyilvánosságra a kiviteli tervek elkészítésére kiírt közbeszerzést, majd másnap, az állami gazdaság tulajdonosi hatáskörrel rendelkező Lázár János visszavonta a 800 millió forintos kiírást. Akkor azt is kilátásba helyezte a birtokért felelős politikus, hogy még novemberben meneszteni fog vezetőket, akiket felelősség terhel a luxusközpont tervezésére kiírt közbeszerzés miatt. Igaz, novembertől új vezére van az állami tangazdaságnak, de őt azért kellett kinevezni, mert a korábbi igazgatót arra kapacitálta Lázár, hogy legyen Mezőhegyes társadalmi megbízatású polgármestere. A többi vezető a helyén maradt.
A tervek a fiókba kerülhettek, egyelőre a 20-as és a 39-es major felújításai kezdődtek meg, bekötő és kerékpár utak építését kezdték meg. A három projekt kivitelezése összesen 671 millió forintba kerül a végén, a beruházásokat orosházi, békéscsabai és szegedi vállalkozók végzik. Az orosházi Iványi Építőmester Kft. nem az első munkát kapja a ménesbirtokon, kezdetben az előkészítő munkákhoz kapcsolódó tereprendezést végezték el, majd egy silótároló megépítésére is megbízást kaptak. A mostani majorfelújítással együtt közel egymilliárd forint összegben végeztek munkát az orosházi vállalkozók az állami tangazdaságban.
Az új vezérigazgató sem a bemutatkozásakor, sem a héten a dolgozóknak megtartott tájékoztatón nem beszélt a birtok turisztikai terveiről. Azt viszont megtudhatták az alkalmazottak, hogy az idén nem lesz karácsonyi ajándékozás. | Elindult az építkezés a mezőhegyesi ménesbirtokon, egyelőre golfpálya és kisvasút nélkül | Régi, impozáns majorépületeket újítanak fel félmilliárd forintból. Közben dolgozói értekezletet is tartott az új vezérigazgató, de azon csak annyi derült ki, hogy az idén nem kapnak karácsonyi csomagot. Mindeközben az önkormányzat is spórol, minden képviselő ingyen dolgozik Mezőhegyesen. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20191124_mezohegyes_menesbirtok_epitkezes_lazar_janos_kisvasut_golfpalya | 2020-11-24 10:34:00 | true | null | null | HVG |
Irán területét lőtte Pakisztán, ez a konfliktus is fokozódik. Itthon: járatokat ritkít a BKK, átalakul a Pest megyei ügyeleti rendszer, csődközelbe kerültek a napelemes cégek. Orbán különleges jogokat ad át a haveroknak a ferihegyi reptér megvásárlásánál. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Különös cégügylettel vett 800 millióért irodákat a Fidesz Brüsszelben | Megkezdte külföldi terjeszkedését a Fidesz pártalapítványa: pazar helyen, Brüsszel európai negyedének szívében vásárolt 500 négyzetméternyi ingatlant még tavaly ősszel. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210113_Fidesz_brusszeli_iroda | 2021-01-14 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2020.11.20. 12:00
A támogatottak köre keveset, a patronálás preferenciái viszont nagyot változtak a Fidesz pártalapítványánál az elmúlt években. A legtöbb pénzt már nem a polgári körök, hanem a CÖF és egyéb, kormánypropagandát terítő szervezetek kapták. | Álcivilektől az időjárás-jelentésig – megszereztük, mire költött a Fidesz pártalapítványa az elmúlt öt évben | A támogatottak köre keveset, a patronálás preferenciái viszont nagyot változtak a Fidesz pártalapítványánál az elmúlt években. A legtöbb pénzt már nem a polgári körök, hanem a CÖF és egyéb, kormánypropagandát terítő szervezetek kapták. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202047__fidesz__partalapitvanyi_penzek__hatorszag__kistafirozas | 2020-11-20 13:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Megfizethetetlen lakások, kevés munkalehetőség, bevándorló, gazdag idősek, elvándorló fiatalok - a balatoni régió a demográfiai katasztrófa felé robog. A parti települések átmeneti, nyári népességrobbanásával pedig lassan már nem bír az infrastruktúra. Program már van arra, hogyan lehetne kezelni a krízist, a kormány jóvá is hagyta, de ezen túl az egész projekt továbbra is gazdátlan. Mi lesz a Balatonnal?
A Foxpost eladása is jelzi, hogy zajlik a konszolidáció a csomagautomaták piacán: a külföldi cégek lassan teljesen kiszorítják a magyar befektetőket.
Az osztrák lap helyzetelemzést közölt arról, vajon hova is lehet besorolni a politikai térben a Tisza Párt politikusát.
Az amerikai nagykövet a Daily Beast című lapban reagált arra, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke nem engedélyezte, hogy a Parlament épületében tartsanak meg egy LMBTQ-témájú konferenciát, melyen David Pressman is részt vett volna. | Az ingatlanbiznisz a nemzeti hagyománynál is fontosabb a Fidesznek | Legendás épületek tűnnek el sorra, részben vagy teljesen a budapesti városképből. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202102_szabad_rombolas | 2021-01-15 07:17:00 | true | null | null | HVG360 |
A magyar miniszterelnökkel való megegyezést a legnagyobb német politikai újság a kolbásztöltéshez hasonlítja, amikor az adalékok időnként nem túl ízlésesek, ám azokat összekeverve legalább valamennyire fogyasztható a végeredmény. | Tovább terjeszkedik a Balatonnál Mészárosék ingatlanos üzlettársa | Balázs Attila Aliga és Szántód után Bogláron is megvetette a lábát, aki éppen egy éve kezdett üzletelni Mészáros Lőrinccel és Tiborcz Istvánnal | null | 1 | https://hvg.hu/360/202102_platan_garden_balaton_terjeszkedik_amilliardos_atonal | 2021-01-15 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
11 perc
2021.01.12. 05:30
2021.01.12. 10:44
Egy Párizsból induló magángéppel utazott karácsonykor Közép-Afrikába választási megfigyelőnek a Jobbik újpesti képviselője, Szabó Balázs, valamint egy, a pártból nemrég kilépett politikus, volt parlamenti képviselő, Samu Tamás Gergő is. A választás, amit megfigyeltek, különösen fontos volt Oroszországnak: a Kreml az elmúlt években szinte a teljes titkosszolgálati arzenálját bevetette azért, hogy komoly befolyást szerezzen az aranyban, gyémántban és urániumban gazdag Közép-afrikai Köztársaságban. Az utat egy olyan, oroszokhoz köthető berlini szervezet fizette, amely lengyel ágon Mateusz Piskorskihoz tartozik. Ő az a lengyel politikus, akit azzal vádolnak, hogy oroszoknak és kínaiaknak kémkedett. Amikor Szabó Balázst az afrikai úttal kapcsolatos orosz szálról kérdeztük, azt mondta: naiv lenne, ha még csak nem is sejtené, hogy emögött állhat orosz pénz vagy befolyás. | Oroszokhoz köthető szervezet pénzén ment Afrikába megfigyelőnek a Jobbik újpesti képviselője és egy exjobbikos | Egy Párizsból induló magángéppel utazott Közép-Afrikába választási megfigyelőnek a Jobbik újpesti képviselője, Szabó Balázs, valamint egy, a pártból nemrég kilépett politikus, volt parlamenti képviselő, Samu Tamás Gergő is. A választás, amit megfigyeltek, különösen fontos volt Oroszországnak: a Kreml az elmúlt években szinte a teljes titkosszolgálati arzenálját bevetette azért, hogy komoly befolyást szerezzen az aranyban, gyémántban és urániumban gazdag Közép-afrikai Köztársaságban. Az utat egy olyan, oroszokhoz köthető berlini szervezet fizette, amely lengyel ágon Mateusz Piskorskihoz tartozik. Ő az a lengyel politikus, akit azzal vádolnak, hogy oroszoknak és kínaiaknak kémkedett. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210112_magangep_jobbikosok_Kozep_Afrikai_koztarsasag_valasztas_oroszorszag_titkosszolgalat | 2021-01-12 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
"Az orvos- és egészségtudományi egyetemek" maguk dönthetnek arról, akarják-e azt a modellváltást, amelyet nyolc intézményben már bevezettek, további kettőben pedig hamarosan áttérnek rá – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében.
Megjegyezzük, hogy Magyarországon csak egy orvos- és egészségtudományi egyetem van, a Semmelweis Egyetem, a másik három érintett intézmény – a debreceni, a pécsi, és a szegedi egyetem – tudományegyetem, aminek történetesen van orvosi karja is.
Mindenesetre Palkovics László hangsúlyozta, hogy
az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha az "orvos- és egészségtudományi egyetemek" ezt kifejezetten kérik,
a rektorok pedig azt ígérték, hogy heteken belül döntés születik a folytatásról.
Az is fura, hogy miért csak az orvosképzésről volt szó ezen a keddi megbeszélésen, hiszen egy fenntartóváltás nyilván a három vidéki tudományegyetem többi karát is érintené.
Egy ideje már ismert a tény, hogy a színfalak mögött több egyetemmel is elkezdődtek az egyeztetések a modellváltásról, először a Szegedi Tudományegyetem ismerte el, hogy alapítványi fenntartásba kerülhet, a Debreceni Egyetem rektora pedig azt nyilatkozta, az intézményi autonómia csak nőni fog ettől.
Január elején derült ki, hogy kilátásban van a fenntartói átszervezés a nagy vidéki tudományegyetemeken és a fővárosi Semmelweis Egyetemen is. Az intézmények elismerték, hogy tárgyalnak a fenntartóváltásról. | Heteken belül dönt a modellváltásról a négy orvosképző egyetem, Palkoviccsal már egyeztettek | Az innovációs és technológiai miniszter állítása szerint az intézményekre bízza, hogy leválnak-e az állami költségvetésről. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210112_palkovics_laszlo_modellvaltas_orvosi_egyetem | 2021-01-12 19:51:00 | true | null | null | HVG |
A napi tevékenységet, működést tekintve szinte semmi különbség nem lesz, ha alapítványi modellre vált a Debreceni Egyetem – nyilatkozta Bács Zoltán kancellár a DEMedia.hu-nak hétfőn.
Bács szerint a jogviszonyokban van lényeges különbség a jelenlegi működéshez képest. Azt mondta, így az egyetem saját tulajdonaként használhatja az ingatlanokat, gépeket, berendezéseket, a dolgozók nem közalkalmazotti jogviszonyban kapják a jövedelmüket, a működését nem gátolják, lassítják a kormányzati és költségvetési hivatali szférára érvényes eljárási szabályok, rugalmasabban tud reagálni a környezet igényeire, változásaira.
Ez nagyon nagy lehetőség Bács szerint, aki hozzátette, hogy az egyetem struktúrájában, a kari felépítésben, üzletági gazdálkodásában nem várható változás.
Az egyetemen dolgozók közalkalmazotti státusza is szóba került az interjúban, aminek az elvesztése a kancellár szerint „talán már nem jelent semmit”.
A közalkalmazotti bértáblához nem nagyon ragaszkodik senki, mert az nem alapozza meg a megélhetést. A közalkalmazotti léttel járó jogokat pedig a jelenlegi alkalmazottak tekintetében az átalakuló intézmény továbbviheti, amit egy foglalkoztatási szabályzattal szentesíthet, így megőrizhetők a szerzett jogok”
Az egyetemi autonómiával kapcsolatban Bács hasonlóan nyilatkozott, mint ősszel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kapcsán:
Az intézményi autonómia nőni fog, hiszen a kormányzati szféra távolodik az intézménytől.”
Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az oktatói-kutatói autonómiában nem lesz változás. Úgy fogalmazott: sok fog múlni a stratégiát és felügyeletet ellátó kuratórium összetételén, de a Debreceni Egyetem 40 ezer fős, eddig jól működő polgársága elég nagy erőt jelent ahhoz, hogy továbbra is sikeres közösség lehessen.
A múlt héten derült ki, hogy kilátásban van a fenntartói átszervezés a nagy vidéki tudományegyetemeken és a fővárosi Semmelweis Egyetemen is. Az intézmények elismerték, hogy tárgyalnak a fenntartóváltásról. | A Debreceni Egyetem kancellárja a modellváltásról: Az intézményi autonómia nőni fog | Bács Zoltán szerint sok fog múlni a stratégiát és felügyeletet ellátó kuratórium összetételén. Úgy látja, hogy csak a jogviszonyban van lényeges különbség a jelenlegi működéshez képest. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210112_Debreceni_Egyetem_kancellar_modellvaltas_autonomia | 2021-01-12 16:27:00 | true | null | null | HVG |
Gyakorlatilag hírzárlatot rendeltek el a vidéki egyetemek, miután kiszivárgott, hogy egyeztetések kezdődtek az intézmények alapítványi átvételéről. A szegeder.hu hírportál azonban megtudta, hogy Szegeden újabb dékáni tanácskozást tartottak a múlt csütörtökön, ahol a leendő kuratóriumi posztok betöltése is napirendre került. Állítólag Botka László korábbi kihívója, Nemesi Pál, a szegedi születésű Novák Katalin és a jelenlegi rektor és kancellár is bekerülhet a kurátorok közé. Mindeközben a hallgatók egy csoportja már a szenátusi ülések nyilvánosságát és az egyetemi autonómia megőrzését követeli.
A múlt héten egyszerre három vidéki egyetem oktatói juttatták el különböző szerkesztőségekhez a hírt, hogy az év első napjaiban Debrecenben, Szegeden és Pécsett is arról tájékoztatták a kari vezetőket: az intézmények a közeli jövőben alapítványi fenntartásúvá válhatnak. E hírekre reagálva, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem vezetői azt elismerték, hogy tárgyalások kezdődtek a „modellváltásról”, részleteket azonban nem osztottak meg a nyilvánossággal.
A Szegeden emlegetett lehetséges kuratóriumi tagok közül Rovó László rektornak a poszt különösen fontos lehet, mert ha valóban egységes és önálló orvosképzés jön létre - aminek a valószínűsége a Semmelweis Egyetem 2022-es „alapítványosításának” bejelentésével megnőtt, és ami azzal járhat, hogy az orvosi karokat kiszervezik a vidéki egyetemek alól –, akkor a fül-orr-gégész professzor már nem annak az egyetemnek lesz az alkalmazottja, amelynek rektorává választották. Azaz, ebben az esetben a szegedi egyetemen új rektort kellene választani. Magyarán: Rovó úgy tarthatná meg egyetemi vezetői hatáskörét, ha bekerülne a kuratóriumba. A rektor egyébként nem egy alkalommal a nyilvánosság előtt kampányolt a polgármesterjelölt Nemesi Pál mellett.
Utóbbi potenciális kurátorsága nem meglepetés, a nagyvállalkozó, az őszi önkormányzati választáson függetlenként emlegetett, de erős fideszes hátországgal kampányoló kihívója volt Botka Lászlónak. Őt azóta a Dél-Alföld gazdasági fejlesztésért felelős kormánybiztossá nevezte ki a kormány, cége, a Ferroép Zrt. pedig nemrég a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez került lakiteleki Hungarikum Liget beruházásának több közbeszerzésén lett befutó. Nemesi éppen a közelmúltban jelentette be, hogy rövidesen teljes egészében elkészül a Dél-Alföld fejlesztési terve, amit a kormány asztalára tesznek. Azért sem kizárt Nemesi kuratóriumi posztja az egyetemi alapítványban, mert a dél-alföldi gazdaságfejlesztési zóna stratégiai tervét a SZTE munkacsoportjai dolgozták ki, ezt lobogtatja a kormánybiztos. Megkerestük e-mailben a kormánybiztost, hogy hivatalosan is felkérték-e a poszt betöltésére, adott esetben elvállalná-e a megbízatást. Válaszul szóvivője útján azt közölték, a híreket olvasták, de hivatalosan semmilyen információjuk nincs az ügyről, Nemesi Pállal erről senki nem beszélt. Ám, teszik hozzá, ha az SZTE kuratóriumi tagjaként az ő neve felmerült, az rendkívül megtisztelő.
Mint már említettük, a hírek szerint felvetődött az is, hogy Novák Katalin is kuratóriumi tag legyen. A családokért felelős miniszter például a szegedi gyökerei miatt kérhetik fel a posztra.
Január elsejével a Felsőoktatási Törvénybe is bekerült, hogy az egyetem állami támogatása nemcsak közfeladatainak ellátására, hallgatói juttatásokra, sportra, kulturális célokra fordíthatók, hanem nemzetgazdasági, térségfejlesztési feladatok ellátására is. Ezzel egybecseng az is, hogy az ITM a hvg.hu megkeresésére reagálva azt írta pénteken: a kormány a gazdaságfejlesztés szereplőiként tekint az egyetemekre, és azok alapítványi formában gyorsabban reagálnak a gazdaság igényeire. A terv tehát már rég készen állhat, a kérdés csak az volt, hogy mikortól valósítják meg. Mindenesetre a szegeder.hu információi szerint tartja magát az a vélekedés, hogy vagy átmegy az alapítvány ügye, vagy nem, de nem akarnak egy új SZFE-történetet. Ezért talán nem alaptalanul bizakodhatnak a kari vezetők abban, hogy engedékenyebb hangnemben folynak majd az egyeztetések. | Novák Katalin is bekerülhet a Szegedi Egyetemet átvevő alapítvány kuratóriumába? | Botka László polgármester kihívója, illetve Rovó László rektor is kiválasztott lehet a tervezett testületben. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210111_A_Botka_ellen_indulo_nem_fideszes_vallalkozo_kerulhet_a_szegedi_egyetemi_alapitvany_kuratoriumaba | 2021-01-11 18:34:00 | true | null | null | HVG |
Az adatvédelmi hatóság elnöke nem találja aggályosnak az oltásregisztráció online felületét. Elvi kifogása nincs az oltási igazolás ellen sem, de Péterfalvi Attila meggyőződése, hogy ebben a kérdésben nemzetközi, uniós szintű szabályok elfogadására lenne szükség.
Az A24 filmstúdió több mint egy évtizede látja el bizarr remekművekkel a mozinézőket, ez egy újabb ilyen darab. | Központosított koncessziók: Rogán Antal másfél hónap után kiesett a pikszisből | Eredetileg csak a kabinetminiszter munkáját támogató háttérintézmény lett volna a Nemzeti Koncessziós Iroda, a tavalyi év végén azonban, fű alatt, komoly döntéshozatali szervvé alakították: elnökének a szavazata a végső koncessziós döntésekben két miniszter voksával ér fel. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210115_Kozpontositott_koncessziok_Rogan_Antal_masfel_honap_utan_kiesett_a_pikszisbol | 2021-01-15 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Kisajátítás és az uniós előírások áthágása is belefér annak érdekében, hogy a kormány az évi több százmilliárdos üzleteteket, a mobilfizetést és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja kedvezményezettjeinek.
A lengyelországi helyzettel foglalkozik a Washington Post és a Project Syndicate is. A Bloomberg szerzője szerint Ukrajna kétségbeejtő pillanathoz érkezett. Kína bajban van, írja a Wall Street Journal. A Die Presse a belga külügyminiszter legutóbbi EU-s megnyilatkozásait elemzi. Új populista szövetség szökken szárba, ezúttal Orbán Viktor és Robert Fico között. Válogatás a világlapok cikkeiből. | Belenyúl és lenyúl: két ágazatot kapnak karácsonyra a kormány kedvencei | Kisajátítás és az uniós előírások áthágása is belefér annak érdekében, hogy a kormány az évi több százmilliárdos üzleteteket, a mobilfizetést és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja kedvezményezettjeinek. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202049__koncesszio_haveroknak__buszjegytol_kukaig__zold_alca__rakaptak_adohany_izere | 2020-12-07 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Az A24 filmstúdió több mint egy évtizede látja el bizarr remekművekkel a mozinézőket, ez egy újabb ilyen darab. | Az Origo volt tulajdonosát kockázati tőkével segíti az állam | Száraz István szóban forgó érdekeltsége napenergiát hasznosító burkolóelemeken dolgozik. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202101_innovativ_terburkolatfejleszto_az_origotol_anapenergia_hasznositasaig | 2021-01-10 12:00:00 | true | null | null | HVG |
A gazdasági válság és saját csökkenő társadalmi támogatottsága ellenére nemhogy visszavenne a vitatott emlékezetpolitikai beruházásokból a kormány, hanem egyik év végi döntésével minden eddiginél többet, a szokásos éves támogatás hétszeresét, 73,6 milliárd forintot juttatott a budai Vár rekonstrukciójára.
A Hauszmann-programot koordináló Várkapitányság kérdésünkre elmondta, elkezdik "a második világháború után ideológiai okokból lebontott József főhercegi palota és az egykori Vöröskereszt-székház visszaépítését és a Honvéd Főparancsnokság rekonstrukcióját". A közbeszerzéseket még nem írták ki, így a költségeket nem lehet megbecsülni.
Korcsolyázóközpontra, vadászati expóra és propagandára is milliárdokat csoportosított át a kormány
Összesen 31,3 milliárd forintnak találtak új helyet a Magyar Közlönyben megjelentek szerint.
Valóban oktalanság volt a három épület lebontása, háborús sérüléseik nem voltak olyan súlyosak, ugyanakkor nem annyira jelentős műemlékek, hogy ennyi pénzért érdemes volna újjáépíteni őket, ráadásul értelmes funkciót is nehéz találni számukra. József főherceg palotája a Szent György teret a Naphegy felől zárta le, ma egykori pincéi tátonganak ásatási területként. | „Bicskéig” építi vissza a budai Várat Orbán Viktor | A miniszterelnök nem sajnálja a pénzt a Vár 1945 előtti képének visszaállítására. Mindeközben diplomáciai célokra használva gálánsan osztogatja a nemzeti vagyont jelentő műkincseket, mint egy igazi király. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202101__hauszmannterv__leveltarnak_torony__lengyeleknek_pancel__epul_avar_fogy_amukincs | 2021-01-10 16:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2021.01.08. 05:30
Pintér Sándor még a kilencvenes években néhány egykori főrendőrrel együtt gründolta azt a vagyonvédelmi céget, amely csaknem negyven másik vállalkozással együtt nemrég érintett lett egy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt indult büntetőügyben. A gyanúsítottak között van a Preventív-Security Zrt. vezetője, Cz. Gábor, aki a kilencvenes években annak a Valenta Lászlónak a beosztottja és bizalmasa volt a rendőrségen, akivel Pintér a céget alapította. | Pintér Sándor egykori cége is érintett lett egy bűnügyben | Pintér Sándor még a kilencvenes években néhány egykori főrendőrrel együtt gründolta azt a vagyonvédelmi céget, amely csaknem negyven másik vállalkozással együtt nemrég érintett lett egy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt indult büntetőügyben. A gyanúsítottak között van a Preventív-Security Zrt. vezetője, Cz. Gábor, aki a kilencvenes években annak a Valenta Lászlónak a beosztottja és bizalmasa volt a rendőrségen, akivel Pintér a céget alapította. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210108_Pinter_Sandor_egykori_cege_is_erintett_lett_egy_bunugyben | 2021-01-08 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2021.01.08. 11:00
A Magyar Teátrumi Társaság is tulajdonosa annak a nonprofit vállalkozásnak, amely a felújítandó szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központért lesz felelős.
Radar360: Lépéskényszerben az uniós vezetők, Orbán Viktor különösen
2024.01.08. 07:061 perc | Vidnyánszkyék "kulturális teret foglalnak" az ellenzéki vezetésű Szombathelyen | A Magyar Teátrumi Társaság is tulajdonosa annak a nonprofit vállalkozásnak, amely a felújítandó szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központért lesz felelős. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202101_magyar_muveszeti_innovacios_kozpont_vidnyanszkyek_mindenutt | 2021-01-08 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2021.01.08. 13:00
Olyan ágazat talán nincs is az országban, amelyben ne lenne közvetlen vagy áttételes szerepe Mészáros Lőrincnek. Áttekintésünkből az látszik, hogy aki hasonlóan nagyra törne, az csak a kormány kegyeiből teheti. | Az állam a fosztogatástól sem riad vissza, hogy osztogathasson bábjainak | Olyan ágazat talán nincs is az országban, amelyben ne lenne közvetlen vagy áttételes szerepe Mészáros Lőrincnek. Áttekintésünkből az látszik, hogy aki hasonlóan nagyra törne, az csak a kormány kegyeiből teheti. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210108_Fele_se_barati_szeretet_2 | 2021-01-08 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Jelzés érkezett a Pannon Egyetem vezetéséhez arról, hogy a kormány alapítványi fenntartásúvá alakítaná a veszprémi intézményt – írta a Vesszpresszó portálnak az intézmény rektora.
Gelencsér András közölte, hogy a szándékról a korábbi külgazdasági és külügyminiszter, Navracsics Tibor tájékoztatta a vezetőséget. A portál szerint a korábbi EU-biztos lehet az alapítvány kuratóriumának elnöke.
A rektor azt is közölte, hogy az egyetem alapítványi fenntartásúvá történő átalakításávával már az elmúlt tanévben is foglalkozott a Rektori Tanács, és ott az az egyhangú döntés született, hogy az egyetem nem kívánja önmagától kezdeményezni a modellváltást. Gelencsér András hozzátette, hogy szeretnének garanciát kapni arra, hogy a Pannon Egyetem „saját, demokratikusan választott testületei által jóváhagyott célok és elvek mentén folytathassa tovább tevékenységét”. | Alapítványi fenntartásba kerülhet a Pannon Egyetem is, Navracsics lehet a kuratóriumi elnök | A rektor szerint a veszprémi egyetem nem kérte korábban a modellváltást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20201109_Alapitvanyi_fenntartas_Pannon_Egyetem_Navracsics_Tibor | 2020-11-09 19:55:00 | true | null | null | HVG |
„A Corvinustól eltérően a szegedi egyetemet nem fogja alapítvány működtetni” – idézte egy évvel ezelőtt a szeged.hu a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában a felsőoktatásról előadást tartó Horváth Zitát, az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárát. Tavaly májusban pedig Fendler Judit, a SZTE kancellárja hárította a kérdést az ATV műsorában azzal, hogy ő egyelőre nem tud arról, hogy a SZTE rajta lenne azon a listán, amelyen az alapítványi átvételre várók sorakoznak.
Most hirtelen mégis előálltak az ötlettel Szegeden. A hvg.hu információi szerint Gyenge Zoltán, a bölcsészkar dékánja csütörtökön tájékoztatta a Kari Tanácsot arról, amivel a Dékáni Kollégium év elején összerántott rendkívüli ülésén az egyetemi vezetés állt elő: kilátásban van egy esetleges fenntartói átszervezés, tehát rövidesen mégis alapítványi fenntartásba kerülhet a Szegedi Tudományegyetem is, vélhetően a többi vidéki nagy egyetemmel együtt. Úgy tudjuk, hogy Pécsett, Debrecenben is felvetődött a fenntartóváltás lehetősége, utóbbiról a Magyar Narancs jelentetett meg cikket, miközben a mi anyagunk készült.
Az egyetemek közül elsőként a Corvinus Egyetem működését választották le az állami költségvetésről 2019 nyarán, a gazdasági oktatási intézmény viszont nemcsak a kuratóriumot kapta a nyakába, hanem Mol és Richter részvényekből álló több százmilliárd forint értékű pakettet is, amely a működés bázisát adja: az alapítványba az állam a Molban és a Richterben meglévő tulajdonrészének egy részét tette be, a két tőzsdén jegyzett cég részvényeinek 10-10 százaléka került az alapítvány kezelésébe, az ezekből származó osztalékot is az egyetem használhatja fel - induláskor ez mintegy 380 milliárd forintot ért. A tavaly alapítványi egyetemmé váló többi felsőoktatási intézmény működését lényegében továbbra is főként az állami költségvetésből finanszírozzák. A Színház- és Filmművészeti Egyetem „átvételénél” kiderült, hogy az egyetemi autonómia nyomtalanul eltűnt, az alapítvány kuratóriuma az intézménytől teljesen függetlenül rendelkezik a SZFE működéséről.
Az agrár - felsőoktatási intézmények összevonása, átalakítása már egy ideje folyik, meglehetősen nagy nyilvánosság mellett boronálták össze a korábban önállóan működő főiskolákat, karokat. Éppen a napokban mutatkozott be az új, szintén alapítványi gigaegyetem alapítványának kuratóriuma, amelyben ott ül Csányi Sándor és Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ráadásul sajtóhírek szerint az sem kizárt, hogy a Corvinushoz hasonlóan a működéshez is szerezhet stabil hátteret a kuratóriumban ülő Lázár, amennyiben sikerül a Szerencsejáték Zrt.-vel megállapodniuk. A vidéki tudományegyetemek alapítványi átvételének terve viszont váratlanul került elő, s úgy tudjuk, hogy a fővárosi ELTE nem is került be a „csomagba”.
Szegeden a bölcsészkar dékánjának a tájékoztatóján annyi derült ki, hogy elviekben nem kapott ultimátumot a SZTE az alapítványi átalakításra, látszólag nem kényszerítik bele az intézményt a váltásba. A tájékoztatón közel hatvanan vettek részt, néhánnyal közülük sikerült beszélnünk. Ezek a kari dolgozók úgy értelmezték a fórumon elhangzottakat, hogy az alapítványi fenntartás több pénzzel járnak, de a dolgozók elveszítenék vele a közalkalmazotti státuszukat, és ez nem mindenki számára megnyugtató. Ezzel együtt az hangzott el, hogy harminc százalékkal emelkedhetnek a fizetések.
Tavaly júliusban a SZTE dékánjai a rektorral és kancellárral egyetértésben, kiadtak egy közleményt, amelyben az egyetemük integritása és az autonómiája mellett álltak ki. Úgy tudjuk, hogy ez az egység még most is fennáll abban az értelemben, hogy a rektor és a kancellár is azon dolgoznak, hogy a vélemények összegyűjtésével, a feltételrendszer kidolgozásával egy olyan javaslatcsomagot tegyenek le Palkovics László elé, amely garanciákat jelent arra, hogy a majdani alapítvány kuratóriuma nem avatkozik bele sem a szakmai munkába, sem pedig az egyetemi vezetők kinevezésébe, megválasztásába.
Az ITM minisztere csütörtökön egyeztetett a szegedi egyetemi vezetőkkel Szegeden, ez az esemény nem volt sajtónyilvános, így azt sem tudjuk, hogy végül született-e döntés az alapítványi fenntartói kérdésben, vagy csak a részletekről tartottak megbeszélést. A hvg.hu megkereste az ITM sajtóosztálát, hogy erősítse meg, hogy valóban egyeztetett-e csütörtökön Szegeden az egyetemi fenntartóváltásról, illetve azt is megkérdeztük, hogy miért ilyen váratlanul álltak elő az alapítványi tervekkel, valamint azt, hogy vajon elfogadják-e a egyetemi vezetők javaslatait, amelyek az intézmény autonómiáját garantálnák. A minisztériumtól egyelőre nem kaptunk választ.
Arra a tájékoztatón résztvevők sem tudtak válaszolni, hogy miért került elő ennyire váratlanul a szegedi egyetem fenntartói ügye. Többen is úgy tippeltek, hogy az egészségügyi szektor átalakítása miatt merült fel a vidéki egyetemeknél korábban nem tervezett alapítványi működtetés, így a korábban tervezett önálló és egységes orvosegyetemeket is létrehozhatnák egy lendülettel. A tudományegyetemek, illetve az orvoskarok oktatási szegmense az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá tartozik, míg a klinikai egészségügyi ellátás az Emmihez, illetve annak megalakulása óta, az Országos Kórházi Főigazgatósághoz. Ezek persze csak találgatások, de a hvg.hu cikkével szinte egyidejűleg megjelent Magyar Narancs-írásban is hasonlóval kötik össze az alapítványi átalakítást, ebben szerepel. Megkerestük a Szegedi Tudományegyetemet a részletekről, egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre. | Alapítványi fenntartásba kerülhet a Szegedi Tudományegyetem is | Most még úgy tűnik, mintha lenne választása az egyetemnek. Egyelőre a vélemények összegyűjtése, illetve a feltételrendszer kidolgozása folyik, ami garanciákat jelenthetne az autonómia megtartására. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210107_Alapitvanyi_fenntartasba_kerulhet_a_Szegedi_Tudomanyegyetem_is | 2021-01-07 17:55:00 | true | null | null | HVG |
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek hívják jövő hónaptól a Szent István Egyetemet, amelynek fenntartói jogai egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfőn tette közzé, kiket kért fel Palkovics László felsőoktatásért felelős miniszter az alapítvány kuratóriumába. A testület elnöke Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója lesz, a tagok között pedig szerepel az agrárminiszter Nagy István, illetve Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos is. Bekerült még Horn Péter rector emeritus, az MTA rendes tagja, valamint Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Az ITM közleménye szerint az öttagú testület elsődleges feladata az intézmény hosszú távú célokat szem előtt tartó, folyamatos fejlődésének segítése, a korszerű és versenyképes képzés és kutatás feltételeinek megteremtése. „A testület azon dolgozik majd, hogy az intézmény a modellváltás által biztosított nagyobb mozgástérrel, szabadsággal élve képes legyen megfelelni saját minőségi elvárásainak és a piaci, tudásipari környezet igényeinek is” – írták.
A modellváltáshoz fűződő elvárás az ITM szerint, hogy a megújult egyetem 2030-ra bekerüljön a világ száz legjobb agrárfókuszú egyeteme közé. | Csányi Sándor és Lázár János is bekerült az új agráregyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumába | Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek hívják jövő hónaptól a Szent István Egyetemet, amelynek fenntartói jogai egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210104_szent_istvan_egyetem_agraregyetem_kuratorium | 2021-01-04 11:55:00 | true | null | null | HVG |
Narendra Modi rengeteg pénzzel támogatta és maga avatta fel az ajódhjai új Ráma-templomot, amely hindu szent helyen, ám egy harminc évvel ezelőtt lerombolt mecset helyén épült. A hindu nacionalista kormány politikája új vallási reneszánsz kialakulását segíti, ami a 200 milliós muszlim kisebbség elleni érzelmeket korbácsolhat fel az idei választások előtt. | 65 milliárdos kérdés: hány állami cég kell MotoGP-futamok rendezésére? | A fenti összeg a hajdúnánási pálya és a környező beruházások ára, de röpködnek a százmilliók más közreműködőknek is. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202101_humda_pro_a_motorsport_ara | 2021-01-07 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Feljelentésként értékelte és továbbította a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysághoz Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő azon kérdését Polt Péter, amit a kormányfő édesapjának, Orbán Győzőnek a többségi tulajdonában álló Dolomit Kft.-vel kapcsolatban tett fel. Vadai azt akarta megtudni, hogy vizsgálják-e, hogy a Dolomit Kft. termékeit – állami beruházások esetén – a fővállalkozó vagy az alvállalkozó piaci áron vette meg?
A Direkt36 írt arról még december közepén, hogy a cég - a cikk állítása szerint - lényegesen drágábban, esetenként 60–70-százalékkal magasabb áron árulja termékeit, mint versenytársai. A cég rendszeres beszállítója nagy állami beruházásoknak is, tehát a piaci átlagnál drágábban kínált termékekért közpénzt is kap, tavalyi bevételének közel 45 százaléka volt profit.
A lap az állításait a Dolomit Kft. hivatalos árlistájára alapozta. Bár ezt a listát az interneten nem publikálják, de a cég portájánál lévő szórólapállványra több példányt is kiraktak belőle, ezekből vettek egyet, amikor novemberben Gántra utaztak, hogy megpróbálják megkérdezni Orbán Győzőt az állami megrendeléseiről. Az idősebb Orbán válasz helyett csak annyit jelezett az újságíróknak, hogy fogy a türelme, ha ennyit kérdezgetik.
A lap több piaci szereplő árait is megnézte, az összehasonlításhoz a csatornázási munkákhoz felhasznált aknamagasító elemet, más néven aknagyűrűt vették, amely mindegyik cég kínálatában megtalálható különböző méretekben. Pont ilyen aknagyűrűt használtak fel akkor is, amikor Kulcson szennyvízcsatornát építettek Mészáros Lőrinc egyik cégének vezetésével.
Az összehasonlításból az jött ki, hogy jelenleg Orbán apjának cége árulja a legdrágábban ezeket az építőanyagokat: a versenytársainál 19–72 százalékkal magasabb áron. | Polt átküldte a rendőrségnek idősebb Orbán cégének az ügyét, hogy döntsenek róla ő | A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság döntheti el, hogy indít-e nyomozást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210107_orban_gyozo_dolomit_kft_feljelentes | 2021-01-07 18:21:00 | true | null | null | HVG |
Új tulajdonosa lett a Diósgyőri VTK-nak – közölte a klub. Korábban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Dereszla Borászatot és a Hell energiaital gyártóját emlegették vevőjelöltként. Pontos céghálót egyelőre nem látni, csak a Diósgyőr honlapján lévő cikk alapján mondhatjuk azt:
az új tulajdonos a Borsodi Sport Holding Kft., egy alig két hete, 2020. december 22-én alapított, budapesti székhelyű, a hivatalos cégirat szerint vagyonkezelő cég.
Ennek az egyik tulajdonosa Magyar Mátyás, akit a DVTK honlapja a Fájdalom Ambulancia magánorvosi központ vezető szakorvosaként említett – neki az Opten adatbázisa szerint minősített többségű befolyása van a cégben. A másik tulajdonos pedig a tiszakécskei székhelyű Hódút, Varga Károly cége, akit úgy mutattunk be, mint „a tiszakécskei árnyékmilliárdos, Mészáros Lőrinc és Szíjj László mellett a harmadik legfontosabb NER-építőember”. | Eladták a Diósgyőrt | Egy két hete alapított cég lehet a Diósgyőri VTK új tulajdonosa, a háttérben a Hódúttal. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210106_dvtk_eladas_diosgyor | 2021-01-06 18:35:00 | true | null | null | HVG |
Megfizethetetlen lakások, kevés munkalehetőség, bevándorló, gazdag idősek, elvándorló fiatalok - a balatoni régió a demográfiai katasztrófa felé robog. A parti települések átmeneti, nyári népességrobbanásával pedig lassan már nem bír az infrastruktúra. Program már van arra, hogyan lehetne kezelni a krízist, a kormány jóvá is hagyta, de ezen túl az egész projekt továbbra is gazdátlan. Mi lesz a Balatonnal?
A Foxpost eladása is jelzi, hogy zajlik a konszolidáció a csomagautomaták piacán: a külföldi cégek lassan teljesen kiszorítják a magyar befektetőket.
Az osztrák lap helyzetelemzést közölt arról, vajon hova is lehet besorolni a politikai térben a Tisza Párt politikusát.
Az amerikai nagykövet a Daily Beast című lapban reagált arra, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke nem engedélyezte, hogy a Parlament épületében tartsanak meg egy LMBTQ-témájú konferenciát, melyen David Pressman is részt vett volna. | Leisztinger Tamás mélyen a zsebébe nyúlt a DVTK-ért, de talán utoljára | A milliárdos állítólag kiszállni készül a Diósgyőrből. Felkészül Mészáros Lőrinc. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202053_borsodsport_invest_leisztinger_azsebebe_nyul | 2021-01-05 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Virágné Lukács Gabriella 2019 októberében lett Kétpó független polgármestere, miután szoros versenyben, 18 szavazattal legyőzte a Fidesz jelöltjét, Keresztes Péter Pált, az addig regnáló faluvezetőt. Virágné 2006-ban kezdett helyben politizálni, akkor még Boldog István oldalán, a Fidesz színeiben, sőt, még 2014-ben is fideszesként került a helyi testületbe. Ezután azonban nemcsak saját, de környezete elégedetlensége is nőtt a 800 fős alföldi faluban, főképp Boldog Istvánnal szemben, így került sor a kenyértörésre 2019-ben. Keresztes ugyanis mindenki szerint Boldog „embere” volt, állítólag kérdéses helyzetekben gyakran vágta ki azzal magát, hogy azt mondta: „várjunk kicsit, megkérdezem erről a Pistát!”
Pár héttel azután, hogy tavaly év végén vádat emeltek Boldog István, fideszes országgyűlési képviselő ellen (akit az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűmcselekményekkel vádol, mindezekért pedig vagyonelkobzást, és hat év szabadságvesztést kértek rá) találkozót kértünk Kétpó új polgármestertől.
Virágné ugyanis nem beszélt eddig a sajtónak faluvezetői tapasztalatairól, noha Kétpón 2019 őszén lényegében rendszerváltás történt: Boldog István 1994-től vezette a falut 20 évig, majd 2014-ben a hozzá lojális Keresztes lett a polgármestere (miután Boldog az Országgyűlést választotta a polgármesterség helyett). A helyi közélet több szereplője szerint Keresztes regnálása is nyugodtan hozzácsapható Boldog éveihez (így ezek negyedszázadra nyúlnak már), annyira támaszkodott elődjére. Hogy mást ne mondjunk, a faluban is az a Profiter Machine nevű cég kapta sorban a megbízásokat, amely a Boldog-ügy elhíresült építési cége lett a jászkíséri Kádár-kockából, és amely össze is köthető egy olyan céggel, amely még Boldog István polgármestersége alatt tarolt a kétpói közbeszerzéseken.
Virágnéval a polgármesteri hivatalban találkozunk, és hamar sorolni is kezdi mennyi problémával szembesült a hivatali átadás-átvétel után.
Rengeteg irat hiányzik a különböző pályázatok, támogatások dokumentációjából. Sajnos ez a hiány olyan mértékű, hogy kénytelen voltam feljelentést tenni ismeretlen tettes ellen. Ezenkívül még két másik feljelentést tettem 2020-ban, többek közt a pénzügyi elszámolásaink miatt. Annyi hiányosság volt ezen a területen a hivatalban, hogy itt is kénytelen voltam a hatóságokhoz fordulni. Ezek az ügyek jelenleg mind folyamatban vannak.
Virágné elmondása szerint az is jellemző lett a 2020-as évre, hogy a különböző hatósági (például minisztériumi, munkaügyi, kormányhivatali stb.) ellenőrzések a korábbi évekhez képest jelentősen megnőttek, és olyan projektekkel kapcsolatban kérnek be anyagokat a falutól, amelyeket korábban „rendben találtak.” A hiánypótlások – ha számlára vagy szerződésekre vonatkoznak – azért problémásak, mert akad olyan vállalkozás, amelynek a vezetőjét ma már nem tudja elérni Virágné, hogy igazolást kérjen tőle. Jóllehet, a hivatali átadás-átvétel után jelezték a kormányhivatal felé, hogy szerintük „erre a folyamatra több időt kell szánni”, mert „félóra alatt nem lehet felelősen több ezer oldalnyi dokumentumot és egy egész hivatalt átvenni”, de felvetésükre nem jött reakció.
Attól félek, hogy jön majd egy felszólítás, hogy fizessük vissza a támogatást. Azt nem bírná el a falu.
– mondja a polgármester.
A legtöbb fejfájást a hivataltól pár száz méterre található történelmi emlékpark egyes részei jelentik. Ezt még 2015-ben adták át: állami pénzből került akkor ide székelykapu, kaptak szobrot a hét vezérek, és közvetlen mellettük a történészi konszenzus szerint hozzájuk nem köthető Attila is, sőt, a Kövér Lászlóval és másolt Szent Koronával megemelt átadón egy sámán meg is áldotta őket mind. Van itt még kettőskereszt is, sőt, a magasból az is látszik, hogy az utak egy Nagy-Magyarország térképet formáznak – az említett témák mind-mind nagyon fontosak Boldog Istvánnak.
Az önkormányzat jelenlegi vezetése azonban a park sarkában lévő jurtasátrak miatt aggódik, amelyeket a közbeszerzési kiírás szerint bruttó 80 millió forintért épített a már említett Profiter Machine Kft. A közbeszerzés szerint a jurtasátrak, valamint a mellette kialakított öltöző-mosdó a 2015-ben átadott Történelmi Emlékpark továbbfejlesztését jelentik, csakhogy ezt a projektet az önkormányzat új vezetése már nem vette át. Például azért, mert a jurták áramra kötése elmaradt, amint ezt az elhagyatott elektromos doboz is jól mutatta. „Nem vettük át, mert nincs kész” – mondja Virágné.
A Boldog Istvánnak szintén fontos jurták ma már nincsenek jó állapotban: az egyiknek a teteje ki is lyukadt, de a többi is viseltes, amellett, hogy totálisan értelmetlennek hat ez a ponyvabirodalom Kétpó kellős közepén, a veteményes kertek és a csirkék szomszédságában. Miután nem vette át az önkormányzat, „rendezvényt” sem tarthattak eddig a tízmilliókét megépített helyszínen, és kétséges, fognak-e egyáltalán valaha. Virágné elmesélte, hogy miután a Profiter ügyvezetőjét elhívta bejárásra, hogy elmondhassa neki a problémáit, a cégvezér megjelent a találkozón, ám közölte, hogy ő sajnos nemrég került a vállalkozáshoz, és mivel ez egy korábbi beruházás, sok mindent nem tud rá mondani. „Félek, hogy kapok egy ellenőrzést emiatt, és akkor mit mondok, hogy mire költötte Kétpó az államtól kapott pénzt? Egy el nem készült projektre?” – mondja a független polgármester a 24.hu-nak. (A jurták egyébként szintén TOP-os pénzből épültek.) Virágné hozzátette: amióta ő a polgármester, már többször pályáztak a Magyar Falu Programra is, de eddig mindannyiszor sikertelenül. Azt is mondja, hogy akadt olyan pályázat, aminek igenis volt értelme a faluban, ilyen volt az iskola energetikai korszerűsítése. „Csak sajnos ott az volt a baj, hogy a radiátorokat utólag kellett megjavítani, mert, ahogy eredetileg megcsinálta a kivitelező, úgy a többségük nem működött.”
Az elmondottakkal, így a hiányzó dokumentációval, illetve az el nem készült jurtákkkal kapcsolatban megkerestük Keresztes Péter Pált, Kétpó korábbi fideszes polgármesterét, de se hívásunkra, se sms-ünkre nem reagált. (Keresztes egyébként ma már nem tagja a kétpói testületnek, amelyben a két fideszessel szemben – a polgármestert is beleszámítva – három független képviselő ül.)
A helyiek még egy beruházást emlegetnek fel a közelmúltból: azt a két buszmegállót, amelyek a 46-osról Kétpóra vezető úton állnak.
Többekkel beszéltünk, akik sokallják erre a két megállóra (illetve két fekvőrendőrre és biciklitárolóra) költött összesen több mint 19 millió forintot. A túrkevei vállalkozás munkáját árban az önkormányzatnál is megmosolyogják: egy buszmegálló így csaknem 10 millió forintra jön ki. Volt aki, azt mondta, ennyiért már házat is lehetne építeni. | Kétpó a Boldog-korszak után: feljelentések, eltűnt iratok, úgy hagyott tízmilliós jurták | Noha hivatalosan 2014-ig tartott Boldog István regnálása Kétpón, 2019-ig egy hozzá lojális fideszes polgármester vezette a falut, aki a helyiek szerint „nagyon követte” a nemrég megvádolt politikus „iránymutatását”. Amióta azonban független vezetője van a településnek, egyre több furcsaság derül ki a korábbi évekből. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/01/18/boldog-istvan-ketpo-feljelentes-polgarmester/ | 2021-01-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
„Mélyen szíven ütött, hogy még a kérdéseimet sem hagyta végigmondani” – panaszolja lapunknak egy, a neve elhallgatását kérő, harminckettedik várandósági hétnél tartó édesanya, aki a mai napig nem tudja, hogy az őt egyébként magánellátásban kezelő, fogadott orvosa ott lesz-e a gyermeke születésekor, amire viszont állami kórházban kerül sor. Az, aki szült már, egészen biztosan egyetért azzal, hogy ez az egyik legkiszolgáltatottabb helyzet a nők életében, hiszen nem tudni, mikor és hogyan indul be a folyamat, ahogy azt sem, könnyen megy-e, vagy hosszadalmas vajúdás kíséri.
„Nem akarom, hogy még egyszer felvágjanak”
A kiszolgáltatottság halmozottan érvényes azokra az édesanyákra, akik első gyermeküket császármetszéssel szülték, ám a másodikat várva már a természetes szülés mellett döntöttek. Akár azért, mert a csecsemőhalandóság jóval ritkább ezekben az esetekben, akár azért, mert traumatizálta őket az előző szülés. Beszédes, hogy a nekünk nyilatkozó édesanya sem úgy fogalmaz, hogy „megszülte”, hanem úgy, hogy „kiműtötték belőle” a gyermekét.
Azonban a legtöbb kórház protokollja szerint rájuk automatikusan császár vár, hacsak nem olyan orvost és kórházat választanak, ahol az első császár után is támogatják a természetes szülést. Még náluk is nehezebb helyzetben vannak azok az édesanyák, akik faros fekvésű gyermeküket hoznák világra hüvelyi úton, hiszen nagyítóval kell keresni az ehhez megfelelő szaktudással rendelkező orvost. Akit jellemzően csak akkor tudott „fogni” az ember, ha már lehetőleg a pozitív terhességi teszt pillanatától elkezdte intenzíven felkutatni: erre ugyanis esélye a tizenkettedik terhességi héttől kezdve aligha akadt; és akkor is csak igen vaskos boríték ellenében.
A hálapénz adását és elfogadását a Btk. január elsejétől hatályos passzusa bünteti,
így ez a lehetőség megszűnt. Ugyanakkor a paraszolvencia tiltásával kapcsolatos – gyakorlatilag mindenki szerint nélkülözhetetlen – intézkedés után még számos részletkérdésre nem született megnyugtató válasz. Ami ebben először útmutatást adna, az a 2020. évi C. törvény Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról. Ez azonban csak március elsejétől hatályos, és még mindig sok a kérdőjel a tartalma körül, hiszen pontosítása – amiből például kiderülne, hogy az összeférhetetlenségi szabályok alól valóban kivételt képeznek-e a szülészek, ahogy ez már többször felmerült – az ígért végrehajtási rendeletek szövegétől is függ.
„Itt vadnyugat van...”
Addig viszont marad a bizonytalanság. Az elmúlt két hétben nagyon sok kétségbeesett megkeresés érkezett a Másállapotot a Szülészetben! nevű mozgalomhoz. A szülés előtt állók a legtöbb esetben arról számoltak be, hogy a választott orvosok és a szülésznők be sem mentek a szüléshez, így a kismama a kórház ügyeletes orvosánál hozta világra gyermekét, akit akkor látott életében először. Éppen ettől a verziótól tartanak a legtöbben, ami nem csoda. Egyrészt azért, mert nem erre készültek eddig, másrészt azért, mert Magyarországon általában nincsenek szakmai irányelvek, vagy túl puhák – mondja lapunknak Lőrincz Katalin, a mozgalom egyik képviselője, aki egyébként dúla és orvos is.
Mint fogalmaz, „itt vadnyugat van,
ahány kórház és orvos, annyiféleképpen állnak a kérdéshez,
az orvosok tudásán és lelkiismeretén, vagy az osztályvezető főorvos hozzáállásán múlik minden”. Ez a szabályozatlanság, és az egységes protokoll hiánya pedig oda vezet, hogy óriási a különbség abban, hogy melyik kórházban milyen a szülés gyakorlata: repesztenek-e magzatburkot, akkor is átmetszik-e a vajúdó nők gátját, vagy éppen akkor is császároznak-e, amikor az nem lenne feltétlenül szükséges.
A természetes szülést támogató, humánusabb gyakorlatot követő kórházak kapacitása pedig véges, ahová sokszor az orvosválasztás volt eddig a belépő. Számos nő ír a szervezetnek arról: aggasztja, hogy a szabályozás változtatása előtt nem tették kiszámíthatóvá, egységesen színvonalassá a rendszert.
Ráadásul a koronavírus-járvány idején tovább nőtt a kórházak közti különbség. A szervezetet nem egy esetben keresték meg olyan édesanyák, akik arra panaszkodtak, hogy az apuka egyszerűen nem mehetett be a szülés óráiban a saját családjához, azaz szakszóval az intézmény tartósan korlátozta a kísérő jelenlétét. Ennek kapcsán Mátyusné Gálik Zsuzsanna, nemcsak a mozgalom, hanem a Békés Születés(é)ért Támogatókör alapító tagja is arról számolt be, hogy Kecskeméten automatikusan császárra viszik a covidos várandósokat, és jogsértő módon nem lehet jelen a kísérő, Pécsen pedig csak a szoptatás idejére kapják meg a piciket a fertőzött édesanyák. Ezek az intézkedések a mozgalom véleménye szerint ellentétesek a hazai és nemzetközi javaslatokkal.
„Hátborzongató belegondolni, hogy ennek milyen hosszútávú hatásai lesznek”
– hangsúlyozza.
Olyan esettel is találkozni, hogy csak a szülésznő kísérte végig a gyermek világrajöttét, de az is előfordult, hogy a választott orvos végül vállalta a szülés kísérését, és erről – ritkaság! – számlát is adott.
Az anyák visszajelzései rendkívül változatosak, ám abban országszerte nagy az egyetértés, hogy a kismamák nem kapnak megfelelő tájékoztatást arról, hogy a fogadott orvosuk részt vesz-e a szülésen, s ha igen, ezt hogyan tudnák nekik legálisan honorálni. A kismamák érzik, hogy a két szép szemükért a szülész nem fog ünnepnapokon, hétvégén vagy egy tizenkét órás műszakkal a háta mögött ugrásra készen, ingyen rendelkezésre állni. A lapunknak nyilatkozó anyának a szülészorvosa nem habozott az orra alá dörgölni ezt a tényt, mondván, „tőle aztán senki ne várja el, hogy ingyen, az éjszaka közepén bemenjen, és levezesse a szülést”. Arról viszont nem szólt, „mennyi az annyi”. A különböző anyai közösségi csoportokban az terjed, hogy tízszer annyit „illik” adni a szülés levezetéséért, mint amennyit várandósgondozáskor. Ez utóbbi összege egyes magánorvosoknál a harmincezer forintot is megközelíti, terhesgondozásra pedig hathetente kell járni, vagyis az előbbi logika szerint
a szülés akár háromszázezerre is rúghat – egy állami kórházban.
Az összköltség tehát ennél a hibridmegoldásnál is félmillió forint körül alakul.
Nemcsak a szülésre készülő nők vannak nagyon nehéz helyzetben, az orvosoknak és szülésznőknek sem egyszerű, rengeteg kismamát kell ugyanis megnyugtatni, informálni, miközben ők sem tudják, hogy mi várható. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy van, aki anyagilag is rosszabbul jár azután, hogy törvény tiltja a hálapénz elfogadását.
„Nem értek egyet a hálapénzzel, de nem tudok nem empatikus lenni azokkal az orvosokkal, akik húsz éve belekalkulálják az életükbe azt a plusz havi fél- vagy egymillió forintot, valahol érthető, hogy senki nem fog éjjel kettőkor ingyen szülést levezetni” – mondja Lőrincz Katalin. Eközben persze fontos látni, hogy a korábbi rendszer tarthatatlan volt, hiszen az orvosok közti egyenlőtlenséget is növelte.
Mátyusné Gálik Zsuzsanna szerint segíthetne a helyzeten, ha a külföldi példáknak megfelelően itthon is praxisközösségekben tömörülő 3-4 orvos és szülésznő látná el a kismamákat, és közülük kerülne ki az az egy-egy, aki a szülést kíséri. Így áthidalható lenne az a probléma, hogy viszonylag kevés a szakember Magyarországon, ahogy az sem fordulhatna elő, hogy az orvos egy 12 órás műszak után kísérjen egy szülést, hiszen mindig az vállalná ezt a praxisközösségből, aki erre a szülés beindulásakor a legfelkészültebb.
Némi támpont a minisztériumtól
Ebben a helyzetben némi támpontot ad Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár december 23-i állásfoglalása, mely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényt 2021. március 1-jétől kell alkalmazni az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében is. Ebben rögzítik azt is, hogy „a törvény alkalmazása előtt megkezdett kezelésekre nem kell alkalmazni a tilalmat, csak azokra az esetekre, amik a törvény alkalmazását követően kezdődnek”. Vagyis eszerint március elsejéig ugyanaz az orvos, aki magánellátásban várandósgondozza páciensét, még elvállalhatja a szülés kísérését állami kórházban.
Csakhogy az orvosok az állásfoglalás ellenére is tartanak ettől a helyzettől; a lapunknak nyilatkozó édesanya úgy tudja, a budapesti Szent Imre Kórházban szavazással döntöttek a szülészek arról, hogy – tartva a jogi következményektől – nem vállalják a szülés kísérését azoknál a pácienseiknél, akiket magánellátásban kezeltek a várandóság idején. Az édesanya arról is beszélt, hogy van két ismerőse is ebben a kórházban, akikkel az orvosaik közölték, hogy azért nem jönnek be a szülést kísérni, mert
„nem akarnak börtönbe kerülni”.
Az édesanya szerint ez még a korrektebb megoldás, hiszen legalább előre tájékoztatták a kismamákat, akiknek így nem a szülőszoba ajtajában elfolyó magzatvízzel kell szembesülniük a cserbenhagyással. Mátyusné Gálik Zsuzsanna szerint nagy probléma, hogy a kórházak nem adnak ki hivatalos tájékoztatást. A Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája egyébként megtette ezt, közösségi oldalukon is közölték, hogy január elsejétől megszüntetik a fogadott orvossal és szülésznővel történő szülés lehetőségét. Ám ezzel az eljárással az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem értett egyet, mondván, „a hálapénz kivezetésére hivatkozva nincs lehetősége a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikának a szabad orvosválasztást korlátozni”. A szabad orvosválasztás alapjognak számít, amelyet szabályozni csak törvényi szinten lehet.
Vidéken még nehezebb a helyzet, van, hogy a megye három kórházából egyet járványkórházzá alakítanak át, amelyekben csak covidos kismamákat fogadnak. „Az ilyen intézményekben szülni készülő kismamák január elsejétől tehát nemcsak a fogadott orvosukat és szülésznőjüket veszítették el, hanem még a kórházat is, ahová jártak, nincsen kapaszkodójuk, nem csoda, hogy kiszolgáltatott helyzetben érzik magukat” – mondja Mátyusné Gálik Zsuzsanna.
A paraszolvencia eltörlésének fontossága
„Nincs olyan hely a világon, ahol segítené az általános ellátás magasabb szintre emelését a paraszolvencia” – szögezi le Lőrincz Katalin. A szervezet egyetért azzal, hogy változtatásra volt szükség, mert az orvosfogadás korábbi átláthatatlan rendszere és a hálapénz torzító hatása rendszerhibákat konzervált és egyenlőtlenséghez vezetett nemcsak a nők, hanem a szakemberek körében is. A paraszolvencia a nők számára csak a biztonság illúzióját nyújtotta, a számonkérhetőség és ellenőrzés hiánya bizonytalan helyzetet teremtett, és nem tette a szereplőket érdekeltté az ellátás egységes és teljeskörű reformjában. Márpedig a magyar szülészeti ellátásban szerintük a jó gyakorlatok mellett sajnos gyakoriak az ártalmas eljárások, jogsértések és méltatlan bánásmód.
Az irány tehát alapvetően jó, a hálapénz kivezetése üdvözlendő,
ám úgy vélik, először az ellátást kellett volna egységesen korszerűvé, biztonságossá és magas szakmai színvonalúvá tenni, és csak utána szabályozni, mert a jelenleg átláthatatlan rendszerben még tovább szűkült az amúgy is kiszolgáltatott nők mozgástere. „Korszerű, naprakész szakmai irányelvekre, és azok betartására, ehhez pedig kormányzati beavatkozásra és megfelelő szakmai kollégiumi jelenlétre volna szükség. A változást elmaradhatatlan eleme a hallgatók oktatása és az aktív szakorvosok továbbképzése, jelenleg a fiatal szakorvosok töredéke látott például élettani faros szülést, sőt a legtöbben még olyan szülést sem láttak, ami nem háton fekve történt volna” – vélik.
Csökkent a császármetszések aránya
Meglepő viszont, hogy a Másállapot a szülészetben! mozgalom olyan visszajelzést kapott szakemberektől, hogy január óta csökkent valamelyest a császármetszések száma, ám ezt még korai lenne kijelenteni, ahogy azt is, hogy ez a törvény hatályba lépésének köszönhető, hiszen a gyakorlatra a covid-helyzet is rányomja a bélyegét. Ezt a megfigyelést erősíti egy nemrég elvégzett, 600 fős magyarországi kérdőíves kutatás, amelynek konklúziója, hogy fogadott orvossal szignifikánsan magasabb a beavatkozások aránya a szülésnél, mintha az anya ügyeletes orvosnál hozná világra gyermekét.
Az országban a szombathelyi kórházban nem lehet orvost választani, csak ügyeletes orvosnál lehet szülni évek óta, ám ennek az intézménynek sem rosszabb statisztikája, mint azoknak a kórházaknak, ahol lehet fogadott orvossal szülni. A K-Monitor kutatása szerint
a kismamák 65 százaléka szül fogadott, míg 35 százaléka ügyeletes orvosnál.
Összességében tehát elmondható, hogy míg a hálapénz megszüntetése a nagyvonalú béremelésekkel karöltve az egész egészségügyi szektor számára előremutató lépés – és egy régi adósság rendezése – volt, a nagy ívű intézkedés mellett akadnak olyan részterületek, ahol az új szabályzás épphogy új kérdéseket vet fel a gyakorlatban. Ezért lenne fontos a nők bevonása a döntéshozásba, vagy a nők visszajelzéseire építve alakítani ki a szülészet külön szabályozását. A kérdések megválaszolása különösen fontos lenne, mert a legsérülékenyebbeket érinti: a várandós kismamákat és magzatukat. A szülésélmény beleég a nők agyába, „a legtöbb asszony több tízéves távlatból el tudja mondani az összes szülését nagyon pontosan” – mondja Lőrincz Katalin –, hiszen „bármi, ami a szülés körül történik, egyből lélekig megy”.
Nyitókép: Ficsor Márton | „Ingyen levezetni a szülést? Na, még mit nem!” – élet a hálapénz betiltása után | Bár az eddigi rendszer tarthatatlan volt, a hálapénzt felszámoló törvénymódosítás egyelőre némi káoszt hozott az állami kórházak szülészeteire. A kismamák hetekkel a szülés előtt sem tudják, hogy fogadott orvosuk, vagy az intézményben éppen ügyeletben lévő, számukra vadidegen orvos kíséri-e majd a szülésüket. A nagyobb szigor a nagyvonalú béremelésekkel karöltve az egész egészségügyi szektor számára előremutató lépés, ám akadnak olyan részterületek, ahol az új szabályozás új kérdéseket vet fel a gyakorlatban. | null | 1 | https://mandiner.hu/cikk/20210117_ingyen_levezetni_a_szulest_meg_mit_nem | 2021-01-18 12:40:35 | true | null | null | Mandiner |
Még az év utolsó napjára is jutott egy közbeszerzés, amit Mészáros Lőrinc egyik cége, a Mészáros és Mészáros Kft. nyert el. Az uniós közbeszerzési értesítőben található adatok szerint az MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyorsított, tárgyalásos eljáráson választotta ki a kivitelzőt.
Az indokolásban az áll, hogy „a szerződés jellegéhez, összetettségéhez kapcsolódó sajátos körülmények és az ezekhez kapcsolódó kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat különös tekintettel arra, hogy a tárgyalások során a műszaki tartalom és az ahhoz kapcsolódó megvalósítás egyeztetése szükséges.”
Továbbá, hogy a korábbi közbeszerzési eljárás eredménytelen lett, mert egy részvételi jelentkezés sem érkezett, illetve, hogy a Paks2 terület-előkészítési feladatok között szereplő, a K-5 út és északi bekötőút négysávosításának kivitelezési munkáit a rendezési megállapodásban foglaltak szerinti határidőre el kell készíteni.
Ezek késedelme esetén pedig veszélybe kerül a Paks2 építési munkáinak teljesítése.
A beruházás során az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. K5 és az északi bekötőút jelenleg 2×1 forgalmi sávos útja 2×2 sávra bővül, 801,17 m és 447,48 m hosszon.
Emellett a cég feladata lesz:
járdák kivitelezése,
parkolóhely (542 db, amelyből 13 db mozgáskorlátozott parkoló, plusz 20 db motorkerékpár parkoló), pihenőhely építése,
24 m külső sugarú turbókörforgalom építése 4 ággal,
kerékpárút építése,
vízelvezető rendszer építése,
villamos hálózati szerelés,
és a kültéri világítóberendezések szerelése is.
A nyertes kivitelező Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a becsült 1 780 000 000 forintos összegnél drágábban, nettó 2 521 197 721 forintért végzi el a munkálatokat.
Gyakori megrendelő az erőmű
Majdnem pontosan egy éve írtuk meg, hogy a Paksi Atomerőmű által kiírt közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégei rendre milliárdos projekteket nyernek el: 2019 végén például három tendert is behúztak összesen 4,7 milliárd forint értékben. Egy hónappal korábban pedig a Mészáros és Mészáros Kft. Pintér Csaba egyéni vállalkozóval közösen nyert el egy 15,7 milliárdos megbízást a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése kapcsán, majd pár nappal később nettó 3,1 milliárd forint értékű mélyépítési tenderrel gazdagodtak.
Milliárdos projekteket nyertek a Paksi Atomerőmű által kiírt közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégei
Nem világít két lámpa a parkban Hatalmas bemélyedés Mestermunka Egyirányú utcák kerékpárral kétirányúvá tétele Egyirányú utcák kerékpárral kétirányúvá tétele Fekvőkuka Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások KIM – támogatások KIM – szerződések Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NFM – támogatások
Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű, a beruházást pedig az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi. Ehhez Oroszországtól veszünk fel hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál.
120 milliárd forintot elköltöttek, két irodaház és egy konyha már megépült a Paks2-projektben
Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt. | Mészárosék gyorsított, meghívásos pályázaton nyerték el a paksi bekötőút bővítését | Mészáros Lőrinc cégei gyakran nyernek tendereket a paksi atomerőmű fejlesztései kapcsán: most épp egy nettó 2,5 milliárdos beruházást végezhetnek el. A közbeszerzési eljárás gyorsított és tárgyalásos volt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/01/07/meszarosek-gyorsitott-meghivasos-palyazaton-nyertek-el-a-paksi-bekotout-boviteset/ | 2021-01-07 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Vidéki tudósítóink segítségével összesen 104 önkormányzatot kérdeztük meg szerte az országban arról, milyen hatással volt a pandémia és az azzal kapcsolatban meghozott kormányzati intézkedések a települések költségvetésére. Cikkünk megjelenéséig 27 válasz érkezett, kormánypárti és ellenzéki városvezetők is megszólaltak. Az elvonásokat láthatóan minden település megérezte, több száz milliós, esetenként milliárdos bevételkiesésük keletkezett. Munkahelyek szűnnek meg, fejlesztések, programok maradnak el, spórolás kezdődik minden fronton. Van, aki szerint az önkormányzatok forráselvonása nem most kezdődött, már évek óta tart, ez csak a jéghegy csúcsa. A kormánypárti településvezetők ennek ellenére nem látják rossznak a helyzetet, támogatják a kormány döntéseit, és bíznak az állami kompenzációban.
Nem túl rózsás a helyzet a 32 ezer fős Gödöllőn, ahol több mint 1 milliárd forint a bevételkiesés – tudtuk meg a város polgármesterétől, dr. Gémesi Györgytől (Gödöllői Lokálpatrióta Klub). Ez a következőkből tevődik össze: 600-700 millió iparűzési adó, 110 millió gépjárműadó, 90 millió parkolási díj, valamint a be nem fizetett vagy csökkentett bérleti díjak.
A 2021-es költségvetésben ezért minimális út-, járda- és vízelvezetési program tervezhető, a szolgáltatások szintje csökken, mintegy 100 millióval csökken a településüzemeltetésre biztosított pénz. Ez közel 15 százalék. A közlekedésnél csökken 10 százalékkal a forrás, emiatt kevesebb járat lesz, de az intézmények működési költségei is csökkennek.
“Ez pedig munkahelyek megszűnését is jelenti, és intézményi összevonásra is sor kerülhet. Emellett felezzük a képviselő testületi és bizottsági tagok tiszteletdíját, valamint megszűnik a cafetéria is"
– mondta el az Átlátszónak Gémesi György.
A polgármester hozzátette, pótolni a kieső bevételt nem lehet, miután nem engedik a szolgáltatások díjait még az inflációval sem emelni. Így csak működési költség-csökkentéssel tudnak megoldást találni.
Nem tudják, milyen számokkal dolgozzanak
A 3800 állandó lakosú Békésszentandrás tavasztól őszig 6500 fősre bővül, mert a horgászparadicsom-nyaralóközpontnak a Holt-Körös partján 1400 nyaralótulajdonosa is van. A pandémia első hullámában így a turisztikai adóbevétel kiesés volt az aggasztó, ami évente 20-30 millió forintot szokott jelenteni a településnek.
Ezt az állam jobbára novemberre kompenzálta már – mondta el az Átlátszó kérdésére Sinka Imre (független) polgármester. Itt a kényelmetlenség csak annyi volt, hogy havonta, negyedévente érkezik a turisztikai adó bevétel, a folyó kiadásoknál számolni tud vele az önkormányzat, most pedig egy fél szezon után utólag folyt be a számlájukra.
A fürdővárosok a járvány nagy vesztesei, állami segítségben reménykednek Bár a koronavírus okozta gazdasági válság minden szektort egyszerre érintett, vannak ágazatok, amelyeknek különösen rosszul jöttek a veszélyhelyzetben bevezetett korlátozások. Az egyik ilyen a fürdőágazat, amelyet egyszerre sújtott az intézmények kényszerű bezárása, valamint a határok lezárása is.
2021-re nincs még költségvetése a településnek, de ez nem szokatlan, mert általában márciusra szokott összeállni. Most azonban tanácstalanok, mert nem tudják, milyen számokkal dolgozzanak egy olyan községben, ahol az iparűzési adó is relatíve alacsony, 1,7 % volt, ezt tervezték megemelni 2020 novemberében 1,8 %-ra, hogy a kieső bevételeiket, elsősorban az elvont gépjármű adót pótolni tudják, de az állam megtiltotta az adóemelést. Így az iparűzési adó és gépjármű adó elvonással 60 millió bevétel kieséssel kell minimum számolnia az alföldi nagyközségnek.
“A 60 millió forint, viszonyítva a település üzemeltetési és intézmény fenntartási 300 millió forintos szükségletéhez képest a költségvetés 20 százaléka, ami roppant nagy összeg"
– hangsúlyozta Sinka Imre.
A polgármester hozzátette, soha nem volt még ilyen költségvetési évük 2010 óta, “normális évben" ugyanis 1-1,5 milliárd forintos költségvetéssel számolnak, mert mindig vannak fejlesztéseik, pályázataik. Igaz, 2019 óta egyre nehezedik a helyzet: 2019-ben a húsz beadott pályázatból egy nyert csak Békésszentandráson, a “magyar falvak" kétkörös pályázatán. A 2020-as évi körben viszont már egyetlen egy sem nyert.
2020 december elején pénzzavarba került az önkormányzat – ismeri el Sinka Imre. Fizetésképtelenek lettek, ami azt jelentette volna, hogy nem tudnak január elején fizetéseket adni, számlákat fizetni.
“A kormány egyetlen fillért sem adott, pedig 6 millió forintról lett volna szó, de sikerült áthidalni a nehéz hónapot.
Visszakaptuk az államkincstártól a saját pénzünket, amit önerőként már befizettünk egy korábbi pályázathoz" – mondta el a polgármester.
A település hallott az állami kompenzációról, de annak mikéntje egyelőre kérdéses. Ha pályázni kell rá és nem lesz automatikus a kifizetése a bevétel kieséseknek, akkor aránytalan terhet ró az állam az önkormányzatokra – véli Sinka Imre.
Régóta tart a forráskivonás
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei, 10 800 lakosú, 4690 lakható ingatlannal rendelkező Tiszaföldvár város polgármestere, Hegedűs István (független), szűkszavúan arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy egyelőre nem tudják a központi kompenzáció mértékét, amihez a költségvetés összeállításához nagy szükségük lenne, így a feltett kérdésekre sem tudnak pontos választ adni. Amit biztosan tudnak, hogy a gépjárműadó miatti bevétel kiesése megközelítőleg 30 millió forint lesz, az iparűzési adó csökkentése miatti kiesés pedig közelítőleg 110 millió forint.
Dr. Papp Antal, a 6380 fős Martfű (független) polgármestere elmondta, hogy
az önkormányzatoktól nagymértékű forráskivonás történik. Ez a folyamat 1993-tól figyelhető meg, de az utóbbi hat évben nagyobb volt az elvonás, mint az önkormányzatiság óta bármikor.
A korábbi években a településük viszonylag jó, gazdaságilag stabil helyzetben volt, mert az iparűzési adó bevételük is magasabb volt, mint 25.000 forint/hó/fő, ha átlagot számoltak, és van egy magánkézben lévő SPA komplexumuk is, ahol, ha van turizmus és gördülékeny egészségügyi szolgáltatás, akkor évi 8-9 millió forintos idegenforgalmi adó is képződik.
Felére csökkentett fizetések, elmaradó fejlesztések és támogatások a megsarcolt önkormányzatoknál Komáromban több száz önkormányzati dolgozó fizetését csökkentették a felére, Körmenden egy 230 millió forintos közvilágítás-korszerűsítés marad el, míg Makón újszülötteket és nyugdíjasokat érintő támogatásokat vontak vissza. Egyre több település jelent be megszorító intézkedéseket, Józsefvárostól pedig 1,2 milliárd forint támogatást csoportosított át a kormány. A végső vesztes mindenhol a lakosság.
Igaz, az állam visszapótolta tavaly a kiesett idegenforgalmi adó bevételt, de csak annyit, amennyi termelődött, vagyis a település 1 millió forintot kapott vissza, mert az elmaradt húsvéti szezon és a június közepei nyitás után nem nagyon voltak vendégéjszakák a hotelben, így a tulajdonos sem tudott adót fizetni.
“Az állam a turizmust egyébként más módon sarcolta már, mert a korábbi években a befizetett idegenforgalmi adó után 3 Ft/fő/vendégéjszaka üdülési hozzájárulást adott a településeknek, ami 2019-re már 1 forintra csökkent, 2020-ra pedig teljesen elvonta az állam.
Martfű így két év alatt mintegy 24 millió forint éves bevételtől is elesett" – avatta be az Átlátszót a részletekbe a polgármester.
Papp Antal hozzátette, a relatíve magas iparűzési adó bevétele miatt a településnek nagyon magas szolidaritási adót kell fizetnie, ami 2021-ben 154 millió forint lesz, miközben az állam elvon 54 millió forint iparűzési adót, éppen azt, ami miatt a település szolidaritási adó befizetési kötelezettsége magas. A gépjárműadó bevétel teljes elvonása mínusz 35 millió forintot jelent az alföldi kisvárosnak 2021-ben.
Mindent összesítve 2019-es évhez viszonyítva a város 2021-ben minimum 275 millió forint bevétel kieséssel számol, ami súlyosan érinti a korábban jól működő várost.
Kevesebb jut fejlesztésre is
A legfontosabb bevételkiesés a 18 ezer fős Pomázon a gépjárműadó megmaradt 40 százalékának elvonása. Ez a tavalyi tervezett költségvetésben 62 millió forint volt. Idén több lenne, hiszen nőtt a gépjármű állomány. Hardi Péter alpolgármester az Átlátszónak elmondta, számításaik szerint nagyjából 70 millió forintról van szó.
A reklámadóból 1-2 millió forintjuk származott volna, de ezt is eltörölte a kormány. “A kieső adóbevételeinket szerettük volna pótolni a helyi adójogszabályok változtatásával. Igyekeztünk a legkörültekintőbben eljárni, a jogszabály megszületett, ám végül nem érvényesülhetett" – magyarázta Hardi Péter.
Az önkormányzat szeretett volna némi bérleti díjat emelni a kastélyban (Teleky-Wattay kastély), de ez sem lehetséges. Az iparűzési adó megfelezése viszont Pomázt elvileg nem érinti, bár egyelőre nem egyértelműek a jogszabályok – véli az alpolgármester.
“A legnagyobb probléma mindenképpen az, hogy a szabadon felhasználható pénzeink csökkennek. Kevesebbet tudunk fejlesztésre – belterületi utak, közvilágítás fejlesztése és egyebek – költeni.
A megoldás a széleskörű és folyamatos kommunikáció a lakossággal, amely érti és megérti a problémát Konkrét fejlesztésekre kérjük a hozzájárulásukat, amire hajlandóknak mutatkoznak" – írta kérdésünkre Hardi Péter.
Lezárás, bírság: hiába várja a felújítási pénzeket a nem fideszes vezetésű Szentendre és Vác Életveszélyes állapota miatt nemrég lezárták Szentendrén a Templom teret, a turisták által kedvelt helyszínt, a Fő teret pedig az évek óta omladozó Kereskedőház csúfítja el. Vácott két emblematikus épület felújítására várják az állami forrást.
Szentendrén (27 000 fő) az IPA kieséséből adódóan várhatóan 480-490 millió forinttal lesz kevesebb a büdzsé.
“A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ez rendkívüli nagy összeg Szentendre költségvetésében, főleg ha hozzávesszük a további, a kormány intézkedései miatti bevételkieséseket, a gazdasági válságot, és covidból adódó bevételkieséseket és többletköltségeket" – írta az Átlátszónak Varga Katalin kommunikációs vezető.
Arra viszont, hogy milyen megoldások léteznek ennek kezelésére, január elején még nem tudtak válaszolni.
“Pont ez a hatalmas és sürgető munka zajlik a városházán, hogy hogyan lehet ezt megoldani, túlélni, milyen intézkedésekkel"
– fogalmazott Varga Katalin.
Többet vettek el, mint amennyit átvállaltak
Csömör Nagyközség Önkormányzatának éves teljes költségvetése nagyjából 2,5 milliárd forint. Ebből most kiesik a gépjármű adóbevétel (39 millió Ft), a kkv kedvezmény miatt az iparűzési adóból 135 millió, míg a “szolidaritási-hozzájárulási" adó 200 millió forint.
“A gépjárműadó kapcsán meg kell jegyezni, hogy 2013-tól már volt egy elvonás az önkormányzatoknál, amikor az addigi teljes adó 60%-át az állam elvette, ami mai értékén számolva kb. 60 millió Ft (vagyis nálunk ez az összeg 100 millió Ft lenne most). A hivatalos, központi kommunikáció szerint – amit minden média kritikátlanul át is vett és használ a mai napig – ez szolgált az önkormányzati adósság átvállalásának finanszírozására" – írta az Átlátszó kérdésére Fábri István polgármester (Csömöri Civil Egyesület).
“Ezen felül az SZJA helyben maradó bevételének (ami 2012-ben már csak a teljes SZJA 8%-a volt, mivel kormányokon átívelően 1990-2012 között "sikerült" 100%-ról 50%-ra, majd 8%-ra levinni...) teljes összegét is elvették az önkormányzatoktól 2013-tól, ami szintén bekerült a központi kommunikációba, mint a hitelátvállaláshoz szükséges forrás" – tette hozzá.
“Csakhogy valójában többet vettek el az önkormányzatoktól, mint amekkora volt a hitelük! A mi esetünkben éppen dupla akkora összeget vontak el, mint volt az éves hiteltörlesztésünk, vagyis ezzel évi 45 millió Ft-ot "buktunk".
És akkor ne beszéljünk a Csömörnél sokkal kevésbé eladósodott vagy egyáltalán nem eladósodott településekről, akik értelemszerűen még nagyobbat veszítettek a gépjárműadó elvonással" – mutatott rá Fábri István. A polgármester szerint kevés szó esik róla, de a gépjármű adó bevétel elvonása a kisebb, egyéb adóbevétellel nem rendelkező településeket érintette legsúlyosabban.
Fábri ugyanakkor azt is elárulta, hogy "szolidaritási-hozzájárulási" adó kapcsán nekik szerencséjük volt, mert ugyan radikálisan, 200 millió forinttal kell többet fizetniük, de cserében a mutatószámaik miatt nagyjából ugyanennyivel nő a központi, normatív alapú finanszírozásuk (ez utóbbi eddig minimális volt egyébként). Vagyis e téren nincs költségvetési mínuszuk, de úgy tudják, ez a települések csak kisebb részére igaz.
Veszélyben az önerő
Csömör első embere szerint fontos megjegyezni még, hogy az adóemelés tiltása és a szolgáltatási díjak emelésének tiltása (amit ők is alaptörvény-ellenesnek tartanak) szintén bevétel kiesést jelent az önkormányzati intézményeinknél, de ezek mértékét már nagyon nehéz megbecsülni (durva számítással 50-70, illetve 5-10 millió forintról lehet szó).
Fábri István szerint a bevételkiesés ellensúlyozására alapvetően két fontosabb megoldás lehet: helyi költségvetési megvonások a települési működtetésben, a fejlesztéseknél, és/vagy egyéb forrásszerzés.
Az, hogy honnan vesznek el, képviselő-testületi döntés lesz, de egyelőre úgy tűnik, hogy elsősorban néhány nagyobb fejlesztési beruházásról mondanak le átmenetileg. De mindezekről erről még nincs végleges döntés, hiszen nem ismerik a beígért kompenzáció mértékét.
“Megjegyzem: csodálkozom, hogy ez utóbbi szempont, vagyis az állami vagy európai uniós támogatású projektek terén történő potenciális visszaesés, nem nagyon került szóba a közbeszédben, a médiában.
Hiszen a helyi adóbevételek nem csak a településműködtetést szolgálják, hanem az önkormányzati önerőt is biztosítják az európai uniós vagy állami pályázati támogatással megvalósuló beruházásoknál, fejlesztéseknél.
Főként, hogy éppen a jelentősebb adóbevétellel rendelkező településeknél írják elő az érdemi önerőt biztosítását. Vagyis így biztos, hogy számos központilag támogatott projekt is veszélybe kerül" – mutatott rá a polgármester.
Az új források bevonásával kapcsolatban Fábri István elmondta, a saját, "helyből" származó bevételek növelését lényegében lehetetlenné tette a kormány az adóemelések, új adók bevezetésének és a szolgáltatások díjemelésének tiltásával.
Sorra hívják vissza a közbeszerzéseket a koronavírus miatt kialakult helyzetre hivatkozva Míg a kormány a veszélyhelyzetben is szívesen áldoz a számára fontosnak vélt beruházásokra, addig több településen is lemondani kényszerülnek az olykor évek óta várt fejlesztésekről. Így nem épül most sportcsarnok Környén, nem lesz országismertető stand egy nemzetközi vásáron, vagy épp lakásberuházás Jászberényben.
“Lényeges, de egyszeri bevétel lehet az ingatlan értékesítés, de mi nagyon nem szeretnénk felélni a település ingatlanvagyonát. (...) A harmadik fő irány lehet a pályázati támogatások még nagyobb arányú elnyerése, de csak ha minimális önerő szükséges ezekhez – ez utóbbi lehet a reális megoldás, de itt sincsenek nagy reményeink, mert ezt is teljesen kontrollálja-irányítja az állam, ami ráadásul igencsak megdrágítja a beruházások költségeit, szemben a helyben, rendesen megversenyeztetett és egyébként is racionálisan megtervezett kivitelezéseknél" – összegezte a helyzetet Csömör vezetője.
Nagy az erkölcsi veszteség
A 2700 fős Rétság 2020-ban 8,8 millió forint gépjárműadót tervezett, de ez tovább kellett utalniuk. Védekezésre 4,6 millió forintot költöttek, de ebben az összegben nincs benne, amit az intézmények a tisztítószerkeretük terhére vásároltak. Viszont kétszer egymillió forinttal támogatták egy alapítványon keresztül a Balassagyarmati Kórház védekezését, amelyet az összeg tartalmaz.
NFSZ: az álláskeresők közel fele semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott márciusban Felkerült a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapjára a március havi gyorsjelentés. A munkaerőpiaci elemzés meglepő információkkal szolgál: az álláskeresők közel fele (46,2%) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban, és több mint ezer főt érintett csoportos leépítés. Az NFSZ honlapján ugyanakkor továbbra sem elérhetők a korábbi évek álláskeresési adatai.
“Ami szinte kiszámolhatatlan, az a gyermekétkeztetés kiesése. Tavasszal egyébként is szoktak megbetegedni gyerekek" – magyarázta Fodor Rita Mária Pénzügyi és Szolgáltatási csoportvezető. – A veszteségek közé sorolnám a Városi Művelődési Központ és Könyvtár bezárását mivel programok, csoportfoglalkozások maradtak el. Ez inkább erkölcsi veszteség, hiszen az intézmény nem tudta nyújtani azt a szolgáltatást, amit vállalt. Van bevételi kiesése is az intézménynek a bérleti díjakból, például tanfolyamok maradtak el, de ezek az összegek csak jósolhatók" – mondta az Átlátszónak Fodor Rita Mária.
A csoportvezető hozzátette, minden kiesés nehézséget okoz. “A keletkezett nehézség február 25-e után lesz értékelhető. Jelenleg vannak tartalékaink, ugyanakkor jelentős összegű kötelezettségvállalások is terhelik a tartalékot.
A feltett kérdésekre a kistelepülések sokkal könnyebben tudnak válaszolni, feltételezem, őket sokkal mélyebben és már most érinti a jogszabályi változás. Várjuk, milyen kompenzációt kapnak majd azok az önkormányzatok, akiknek az adóerőképesség miatt jelentős szolidaritási hozzájárulásuk van"
– írta Fodor Rita Mária.
“Egyébként is szűkös humán erőforrás"
Az 5500 lelkes Velencén a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében bevezetett kormányzati döntések – elvonások – hatásai a különféle adónemek tekintetében az alábbiak szerint alakultak a 2020. évben:
üdülőhelyi normatíva megvonása: -58.023.818,- Ft
gépjárműadó elvonása: -23.695.733,- Ft
idegenforgalmi adó kiesés: -26.992.929,- Ft az eredeti előirányzathoz képest
iparűzési adó kiesés: -62.111.794,- Ft az eredeti előirányzathoz képest.
“Összességében a közvetlen elvonások, valamint a korlátozó intézkedések együttes hatásainak eredményeként 170.824.274,- forinttal kevesebből volt kényszerű működni és intézkedni Velence Város Önkormányzata, illetve annak intézményei" – mondta el az Átlátszó kérdésére Gerhardt Ákos polgármester (Regélő Hagyományőrző Egyesület).
A város vezetője szerint, bár a járvány miatt kialakult helyzet jelentős terhet rótt az önkormányzatra, az egyébként is szűkös humán erőforrással való takarékos gazdálkodásnak köszönhetően a működés kiegyensúlyozott, a fizetőképesség biztosított volt.
“Ugyan a folyamatban lévő fejlesztésekhez, beruházásokhoz a forrás rendelkezésre áll, továbbra is keressük a pályázati lehetőségeket a saját forrás kiváltására és a további fejlődéshez. A 2021. évben megvalósítani tervezett projektjeink jelentős része 100%-os támogatási intenzitású európai uniós forrásból megvalósítandó projekt elemek" – magyarázta Gerhardt.
A polgármester hozzátette, a 2021. évtől kezdődően már nem kerül tervezésre a gépjárműadó (évi -23 Mft), illetve az üdülőhelyi normatíva összege (évi -60 Mft). Az idegenforgalmi adó összege nagyságrendileg évi 60 Mft volt az elmúlt években, ezen a területen is 50%-os visszaeséssel (-30 Mft) kalkulálnak.
Az iparűzési adó mértékének csökkenése elméletileg nem érinti települést, mivel 25 ezer főnél kisebb, így számolnak a központi költségvetés kiegészítő támogatással. “A korlátozó intézkedések hatását ezen a területen szintén az előző évek megszokott nagyságrendjétől eltérően (évi 190 Mft) 50-60%-os teljesítésben határozzuk meg (-90 Mft)" – mondta Gerhardt Ákos.
Akiknek a munkahelyét nem védte meg a kormány – személyes történetek elbocsátottaktól Egy hét alatt 11 960 fővel növekedett a munkanélküliek száma, és idén összesen több mint 320 ezren vesztettek el a munkájukat Magyarországon. Vagyis egyelőre úgy tűnik, hogy az Orbán Viktor által bejelentett gazdasági mentőcsomag sokaknak nem jelent megoldást. A számok mögött családok és sorsok állnak – ezekből mutatunk most be néhányat országos körképünkben.
Csökkentik a kiadásokat
“... Természetesen a kiadási célok is csökkenni fognak. Igen, valószínűleg a médiánál is. Valószínűleg a sportnál is. Valószínűleg a képviselőknél is. Valószínűleg a városi rendezvényeknél is. Valószínűleg még más területeken is..." – ezt az érdi összellenzéki szövetség ellenzéki frakcióvezetője, Lengyel Péter írta a fideszes frakcióvezető, Simó Károly Facebook oldalán január elején.
Ez a felsorolás sokat elárul, milyen helyzetbe került a városvezetés 2021. januárjának első napjaira. Pest megye legnagyobb, 74 ezer lelket számláló városában, Érden a 2019. októberében közgyűlési képviselőivel többségi hatalomra jutott összellenzéki szövetség polgármestere a kormányzati megszorítások enyhítésére építményadó emeléséről döntött. Ám a kormány helyi adókat befagyasztó döntése megtorpedózta a nem magánszemélyek tulajdonában lévő lakások adójának jelentős emelését.
A kevéssé iparosodott, kis túlzással agglomerációs alvóvárosnak hívott településen folyamatosan csökkentek a kormányzati támogatások.
Eleinte egymilliárd forint érkezett, 2019-ben 700 millió, 2020 karácsonyára 211 millió. A kkv-k iparűzési adójának megfelezése egymilliárdos kiesést okozott. A gépjárműadó-bevételek megvonása -250 millióval járt, a helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettségének eltörlése pedig 300 millióval rövidítette meg az érdi önkormányzat büdzséjét. Minderről Csőzik László polgármester beszélt az Érdi Újságban.
Az érdi sportcég sok száz milliós reklámszerződései miatt nyomoz a rendőrség Harmincötmillió forintot fizetett az érdi önkormányzat a saját tulajdonában álló sportcégnek, amiért az Érdi Aréna a nevében használta az “Érd" nevet. Az évek során több száz millió forint érkezett a szinte teljesen átláthatatlanul működő Érdi Sport Kft. számlájára reklámszolgáltatás címén az önkormányzattól.
Nem kegyelmez a Belügyminisztérium
Az ellenzéki vezetésű Hódmezővásárhely 2020. évi bevételkiesése a következőkből áll össze:
Idegenforgalmi adó 5 millió Ft
Közterülethasználati díjak: 2 millió Ft
Gépjárműadó 124 millió Ft
Parkolási bevételek: 33 millió Ft
A ténylegesen befolyt iparűzési adó közel 100 millió Ft-tal maradt el a tervezettől.
“Az előzőeken felül az önkormányzati cégeink és intézményeink bevételei is nagymértékben visszaestek, amely meghaladta a 150 millió Ft-ot."
– mondta el az Átlátszó érdeklődésére Kurucz Roland.
A Közgazdasági Iroda vezetője úgy látja, idén a parkolási bevételeknél közel hasonló összeggel számolhatnak, illetve a legjelentősebb tétel a helyi iparűzési adó kiesése, amely várhatóan 600 millió forint körül alakul. Emellett nem realizálódnak a tervezett térítési díj, bérleti díj emelésből származó többletbevételek, amelyek további több tízmillió forinttal növelik a hiányt.
A működést tovább nehezíti, hogy
az önkormányzatnak az idei évre még legalább 500 millió forint összegű visszafizetési kötelezettsége áll fenn a Belügyminisztérium felé, amely a 2012-ben folyósított működési támogatás jogosulatlan felhasználása miatt keletkezett.
Ennek az elengedésére, illetve a rendkívüli támogatás igénylésére vonatkozó kérelmüket a tavalyi évben elutasították. Az önkormányzati cégek 2020. évi vesztesége miatt közel 300 millió forint pótbefizetési kötelezettségük keletkezik.
“A fentiek tükrében a költségvetési egyensúly megteremtése rendkívül nehéz feladat lesz" – ismerte el Kurucz Roland irodavezető.
Súlyos milliárdokat buktak
Szeged az egyik legnagyobb vesztese az elvonásoknak:
több mint 8 milliárd forint a kormányzati elvonás, és mintegy 5 milliárd forint az önkormányzati cégek, intézmények bevételkiesése, valamint az önkormányzat járványügyi védekezésre fordított költsége
– közölték a szegedi polgármesteri hivatalban.
Ehhez képest elenyészőnek tűnik a szintén ellenzéki Kübekháza vesztesége, ahol a gépjárműadó elvonás évi 6,5 millió forintot jelent.
“Az itt látható adó az előtte el nem vont adó 2,5 millió elvonása, amit a covid alatt vitt el tőlünk pártunkkormányunk. 2020-ban 35 millió volt a HIPA terv, 22 millió folyt be. Ez -13 millió, 2021-ben újabb 17 millió elvonással számolnak, 2021-es eredmény gépjárműadóval együtt -19,5 millió" – írta kérdésünkre Molnár Róbert polgármester.
Stadionra nem sajnálta a támogatást a kormány, de a kollégium építése leállt, mert elfogyott a pénz Közös megegyezéssel felbontotta a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány a FerroÉp Zrt.-vel kötött szerződést, miután kiderült: a kormány által biztosított közel 2 milliárd forint sem elég az egykori művelődési ház átépítésére. A FerroÉp a Fidesz által nemrég kinevezett kormánybiztos, Nemesi Pál tulajdona. A kollégium valódi tehetségek mindennapjait segítené.
Nagyon hiányzik a turizmus
Hajdúszoboszlón a működési bevételek összesen 311 millió Ft-tal csökkennek.
Ennek megoszlása:
Intézményi bevételek: + 41 millió Ft,
Helyi adóbevételek: – 577 millió Ft-tal ( az önkormányzat szakemberei 677 millió Ft kiesést prognosztizálnak),
normatív állami támogatások – 210 millió Ft,
gépjárműadó – 82 millió Ft
állami támogatás kompenzálása +334 millió Ft (ez a kisadózók miatti iparűzési bevétel csökkenés és idegenforg. adó kiegészítés kompenzálása)
támogatások, saját intézménytől való elvonások + 183 millió Ft
A legnagyobb gondot a turizmus elmaradásából adódó gazdasági hatások begyűrűzése jelenti.
Megoldás az iparűzési adó bevétel kiesésének állami kompenzálása lehet (vagy hitel felvétele.) Ami még szóba jöhet: intézményi bevételek növelése, szabadtéri programok fizetőssé tétele, belépődíjak emelése, takarékos gazdálkodással a működési kiadások csökkentése főként a városüzemeltetési feladatok és az intézményi dologi kiadások vonatkozásában – ismertette a lehetséges lépéseket Bárdos Ilona, Hajdúszoboszlói Polgármesteri Hivatal Gazdasági Iroda vezetője.
Miskolcon összesen 3 milliárd forint bevételkieséssel számolnak, ebből csak az iparűzési adó 1,6 milliárd forint.
Ahogy az Átlátszó kérdésére írták, a város 2021. évi költségvetésének legfontosabb célkitűzése a város alapvető működőképességének megőrzése, valamint a megkezdett és folyamatban lévő uniós és hazai támogatással tervezett fejlesztések megvalósítása lehet. A város költségvetésének tervezése még zajlik, a tervezet februárban kerül a miskolci testület elé.
Mogyoródról azt a választ kaptuk, hogy a települések költségvetésének összeállítása még folyamatban van, így kérdéseire jelenleg nem tudnak választ adni.
A pécsi labdarúgó akadémiára járvány idején is újabb 800 millió forintot ad a kormány Szeptemberben még azzal számolt a Pécsi Sport Nonprofit Zrt., hogy a járványkezelés miatt a beruházás II. üteméhez szükséges forrást elvonhatják, azonban a kormány még a koronavírus-járvány második hullámának közepén is további százmilliókat ad erre a célra, a korábban már biztosított több mint kétmilliárd forint mellé.
Nem mindenhol látják azonban ilyen sötétnek a helyzetet. A kormánypárti települések szerint a kormányzati intézkedések jók, ahol pedig szükség lesz rá, ott kompenzálnak. Aggodalomra tehát nincs ok.
Nem szenvedtek aránytalan hátrányokat
“A járvány hatásai a 2020. évi önkormányzati gazdálkodást összességében nem befolyásolták jelentős mértékben, az egyes résztételek tekintetében azonban nagy eltérések keletkeztek mind kiadási, mind bevételi oldalon. A költségvetési helyzet azonban mindvégig stabil maradt" – írta Polics József (Fidesz), a 23 ezer fős Komló polgármestere arra a kérdésünkre, hogyan befolyásolta a pandémia és az azzal kapcsolatban meghozott kormányzati intézkedések a baranyai város költségvetését.
A polgármester elmondta, hogy a tervezett adó (nagyjából 900 millió forint) beérkezett a gépjárműadó átengedett részének elvonása ellenére is. Ennek oka az óvatos tervezés és az adózók lelkiismeretes hozzáállása, amiért köszönet illet minden magánszemélyt és céget – tette hozzá.
A polgármester szerint a “saját bevételek, valamint az állami támogatások fedezték a ténylegesen teljesített, szükséges kiadásokat."
Több olyan területen is jelentős megtakarítás keletkezett ugyanis, ahol eredetileg nagyobb kiadást terveztek (így például a városi rendezvények terén), így ezek a tételek fedezték a felmerült többletkiadásokat és kiesett bevételeket.
Az évközi takarékos gazdálkodás, és az év végi, központi költségvetésből érkező jelentős támogatások a saját bevételek terv szerinti teljesülésével együtt év végére lehetőséget adtak korábban felfüggesztett költségvetési kiadások kifizetésére is, így a város által támogatott egyik terület sem szenvedett aránytalan hátrányokat, és a tervezett fejlesztések is szinte teljes körűen megvalósulhattak, a kivitelezések folytatódhatnak – mutatott rá Polics József.
Több százmilliós elvonással és megszorításokkal válaszolnak Komlón a veszélyhelyzetre Míg máshol kivárnak, Baranya megye második legnagyobb városában már döntött arról a polgármester, miből fedezné a veszélyhelyzet okozta bevételkieséseket. Az elvonások fő áldozatai a nem köteles feladatok, azaz a sport, a civil szervezetek és a kultúra. Kisebb felújítások is elmaradhatnak, de a nagy beruházásokhoz akár hitelt is felvesz az önkormányzat.
“Az intézményi működésben fentiek miatt 2020-ban nem kényszerültünk jelentős megszorító intézkedésekre.
Sem létszámleépítésre, sem jelentős átszervezésre nem került sor a 2020-as évben"
– hangsúlyozta Komló polgármestere.
Nem rossz a helyzet
A 25 ezer lelkes, Budapesthez közeli Gyál polgármestere, Pápai Mihály (Fidesz) az Átlátszó kérdésére elmondta, mindenki a maga pénzéért harcol. Gyálon 8300 ingatlan van és 1500 körüli a vállalkozások száma, közöttük nagyok és multinacionális cégek is. A város költségvetése “békeidőben" 4 milliárd forint körül van, ebből 3-3,3 milliárd kell a működésre, intézmények fenntartására. Gyált a 100 milliós gépjármű adó kiesés érintette már 2020-ban is, ezért már áprilisban egy “belső költségvetést" készítettek. Harminc millió forint volt a “szolidaritási adó" kiesésük és summa, nagyjából 400 millió forint bevétel kieséssel számolnak 2021-re.
Az iparűzési adó 1,8 százalék a városban és az 1 százalék feletti részt engedte el a kormány a vállalkozásoknak.
Pápai Mihály elmondta, a város helyzete a sok és nagy árbevételt produkáló cégek jelenléte miatt egyáltalán nem rossz.
Még akkor sem, ha a vállalkozásoknak az adóelőleget nem kell feltölteniük az adóév december 20-ig, ahogy ez a korábbi jogszabályok alapján kötelező volt, hanem ráérnek a tárgy évet követő május 31-ig is feltölteni az új, hatályos adójogszabályok alapján.
Hasonlóan vélekednek a fideszes Komáromban is, ahol Radics Gábor, a Komáromi Városmarketing és Turisztikai Nonprofit. Kft. ügyvezető igazgatója elmondta,
az önkormányzata maradéktalanul támogatja a kormányzat azon elképzelését, hogy a járvány által sújtott hazai gazdaság szereplőinek közterheit minél inkább mérsékelni kell,
hiszen az ilyen jellegű könnyítések az adott vállalat likvid helyzetének javításán túl országos szinten több ezer munkahely megőrzéséhez is hozzájárulhatnak.
Épp ezért az önkormányzat a nemrég bejelentett kormányzati lépések mellett további középtávú helyi adócsökkentési terven is dolgozik, teszi ezt úgy, hogy a komáromiak részére az elmúlt évtizedben biztosított kivételes kedvezmény rendszert is bővíteni igyekszik. “Az iparűzési adó mértékének csökkentése a hatályos jogszabály szerint városunkat nem érinti, hiszen Komárom a 25 000 fő alatti hazai települések közé tartozik, így automatikus központi kompenzációban részesül" – magyarázta Radics Gábor.
A szintén kormánypárti Kerepesen 2020-ban a gépjárműadóból nagyjából 37 millió forintot utaltak át a kedvezményezettnek, azaz a központi költségvetésnek,
“a járvány elleni küzdelem jegyében, amelynek a jogalkotó szerinti eredeti célja a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása"
– írta kérdésünkre dr. Czékus Réka jegyző. Hozzátette, tekintettel arra, hogy útfelújításra minden évben sikeresen pályáztak az EBR42-szakrendszer felületén, komolyabb feladatellátás kiesésével a jövőben sem számolniuk.
Komárom-Esztergom megyében sem a kisgazdák jártak jól a földprivatizációval – itt a legújabb Ángyán-jelentés A mezőgazdasági földek eladásánál is leginkább a jó politikai kapcsolatok segítették az előbbre jutást – ez derül ki Ángyán József korábbi és legújabb jelentéseiből. Az egykori vidékfejlesztési államtitkár mostanra az értékesített állami földek 89%-ának a körülményeit feldolgozta és tanulmányaiban az Átlátszón is közzétette. A legújabb tanulmánya Komárom-Esztergom megye adatait dolgozza fel.
Jobban teljesítettek, mint várták
“Ami a 2020-as bevételkieséseket illeti, teljesen pontos adatokat majd tavasszal lehet megmondani a zárszámadás elfogadásakor" – mondta az Átlátszó kérdésére Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere (Fidesz).
Ugyan a világjárvány okozta gazdasági visszaesés miatt 2020-ban, az iparűzési adóból származó bevétel jelentősen elmaradt a februárban tervezettől (20 milliárd forint, ami megfelelt a 2019. évi bevételnek), de szerencsére végül jóval magasabb lett, mint amit – a város legnagyobb ipari adófizetőivel egyeztetve – májusban gondoltak (cca. 14-15 milliárd forint), és 2020 végére meghaladta a 17 milliárd forintot. Végleges zárás májusra várható.
“Bár jelentős a visszaesés, de a helyi gazdaság nagy része az emberek lelkiismeretes munkájának, a gazdasági szereplők teljesítményének és a kormányzati gazdaságösztönző támogatásoknak köszönhetően végül a járványhelyzet ellenére is jóval jobban teljesített, mint a járvány első hullámában az látszott"
– írta Cser-Palkovics András.
A bevételkiesés nagyjából 1 milliárd forint volt 2020-ban, idén a polgármester szerint figyelembe kell venni a decemberben bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések között az iparűzési adóra vonatkozó átmeneti szabályok várható hatásait is.
“A munkahelyvédelmi intézkedés a rendelkezésre álló adatok alapján 11729 adózót érint. Várhatóan mintegy 2,1 milliárd forint összeg marad a kormány döntése nyomán a székesfehérvári vállalkozásoknál 2021-ben.
Fontos tehát, hogy nem állami elvonásról beszélünk, hiszen a pénz a munkahelyeket biztosító székesfehérvári, zömében magyar tulajdonban lévő mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, azaz Székesfehérváron marad és székesfehérvári munkahelyeket véd meg.
Ez az összeg nagyságrendileg a 2019. évi helyi adóbevételünk 10 százaléka" – magyarázta Székesfehérvár polgármestere.
A helyi iparűzési adó bevétel 2021-ben tervezett összege 15 milliárd forint, de az építményadóból (egy hatályba nem lépő emelés miatt) 400 millió forinttal kevesebb folyhat be.
“A legnagyobb gazdasági kihívás ezen bevételkiesés kezelése lesz. A város biztonságos működtetése 2021-ben is garantált, a 2021. évi költségvetés a járványhelyzethez igazodó, de stabil lesz. Hitelfelvételre nem készülünk. Tárgyalni fogunk az állami kompenzációról – működési és fejlesztési területen egyaránt" – nyilatkozta Cser-Palkovics.
Szürreális: ha Székesfehérvárról Budapestre mennél, az ellenkező irányba indul veled a busz Nem indult zökkenőmentesen Székesfehérvár és Esztergom térségében a vasúti és a buszközlekedés összehangolása. Többen a korábbi állapot teljes visszaállításáért indítottak petíciót, de politikusok is felszólaltak az ügyben. Arra, hogy a régi menetrendet visszakapják, egy szakértő szerint nincs esély, így egyelőre meg kell barátkozni a megnövekedett menetidőkkel és a zsúfoltsággal.
Hozzátette, bízik abban, hogy az újra meginduló gazdasági növekedésnek köszönhetően pedig 2022-2023-ra a város saját bevételei (amelyek közül ma megkerülhetetlenül legnagyobb arányt az iparűzési adóból származó bevétel képezi) újra elérhetik, majd meghaladhatják a korábbi szintet, ez lehet ugyanis alapja a minden szempontból fenntartható városfejlesztésnek és városüzemeltetésnek. A szolidaritási hozzájárulás a jelenlegi számítási módszertan alapján a következő években erőteljesen csökkenni fog, hiszen akkor számolják majd el a 2020-21-es bevételkiesést az állam irányába.
Eddig is jelentős segítséget kaptak
Berettyóújfalu város 2021. évi költségvetésének összeállításakor már ismertek azok a sarokszámok, amiből dolgozhatunk – írta az Átlátszó kérdésére Muraközi István polgármester (Fidesz). 2021-ben a település nem számolhat a gépjárműadóból származó bevétellel, ez 52 millió forint kiesést jelent. A kormány 50%-al csökkentette a kis- és közepes vállalkozások iparűzési adó fizetési kötelezettségük mértékét, ami Berettyóújfalu esetében az adózók 90-95%-át érinti.
Nehéz pontosan meghatározni a kiesés mértékét, de közel 300 millió forinttal csökken az ebből az adónemből származó bevétel. Összességében a kiesés megközelítheti a 350 millió forintot.
“Számítunk a kormány ígéretére, miszerint a 25 000 fő alatti települések kieső bevételeit kompenzálják. Eddig is jelentős segítséget kaptunk a pénzügyi kormányzattól bevételeink pótlására"
– szögezte le Muraközi István.
A polgármester szerint a költségvetés összeállításakor elsődlegesen a kötelező feladatokra kell forrást biztosítaniuk, az önként vállalt feladatok közül pedig arra, amire jut.
A második hullámban döntöttek a 13 milliós városi terepjáró beszerzéséről Berettyóújfaluban Szeptemberben még kétszáz milliós hiányról beszélt Berettyóújfalu fideszes polgármestere, októberben pedig már egy 13 millió forint értékű autó beszerzéséről döntött a képviselő-testület. Mindeközben a városnak adományokra is szüksége volt a koronavírus elleni küzdelemben, és jövőre a szolidaritási adóval is számolniuk kell. Az ellenzéki képviselők szerint nincs jó üzenete a döntésnek.
“A legfontosabb, hogy az önkormányzathoz köthető munkahelyeket megőrizzük. Egyetlen dolgozótól sem válunk meg. Szociális és jóléti kiadásaink nem csökkenhetnek. Az elesetteket segítenünk kell. Intézményeink, szolgáltatásaink biztonságosan fognak üzemelni. Felhalmozási kiadásainknál előtérbe kerülnek a külső – EU-s vagy hazai pályázati – forrásból megvalósuló fejlesztések" – hangsúlyozta Muraközi István.
A kormánypárti Makón tavaly 484 millió forint bevételkiesés keletkezett, amely döntő részben a helyi cégek adóbefizetésének csökkenéséből ered. A Kormány által a koronavírus helyzet kezelése érdekében magához vont gépjárműadó bevétel kiesése mindössze 60 millió forint.
“Ezzel szemben komoly segítséget jelentenek a makóiaknak a kormány lakosságot támogató intézkedései, többek között a bértámogatás és a gazdasági, családvédelmi intézkedések"
– mutatott rá Andrási Lilla kabinetvezető.
“Makó Város Önkormányzata lehetőségeihez mérten helyi szinten is előtérbe helyezte a családok és a gazdaság védelmét, többek között további bértámogatásokkal, a nem lakáscélú önkormányzati bérlemények bérleti díj csökkentésével, újszülöttek támogatásával, idősek segítésével" – tette hozzá.
Elkaszálta a Kúria a külföldi cégeket sújtó makói építményadót, a polgármester babafákról posztol Külföldiekre szabott adózást vezetett be 2019-ben Makó fideszes városvezetése: a 250 főnél több főt foglalkoztató társaságok építményadóját háromszorosára emelte. Csakhogy ez az érintett cégeknek nem tetszett. Makó a Kúrián bukta a pert, a város fideszes polgármestere közösségi oldalán hallgat az ügyről,
A város idén várhatóan 690 millió forint bevételkieséssel számolhat. A 2021. évre vonatkozóan az iparűzési adók kiesését illetően a kormány az önkormányzatok támogatásáról döntött, amely mértéke azonban még nem ismert.
“Szeretnénk kiemelni, hogy az önkormányzatoktól kieső iparűzési adó a helyi cégeknél, vállalkozásoknál marad, ami segíti, biztosítja a működésüket, alkalmazottjaik foglalkoztatását. Minden önkormányzat érdeke, hogy a helyi cégek átvészeljék a vírus okozta gazdasági nehézségeket, hiszen a későbbiekben csak az a cég tud adófizető, munkáltató lenni, amely működik" – hangsúlyozta a kabinetvezető.
Debrecenből és Csákvárról azt a választ kaptuk, hogy a települések költségvetésének összeállítása még folyamatban van, így kérdéseire jelenleg nem tudnak választ adni. Kecskeméten ehhez annyit tettek hozzá, hogy a szokásosnál is óvatosabban terveznek.
Közel kétmilliárdos hitelt engedélyezett üzemeltetésre a kormány a debreceni reptérnek Még szeptemberben jelent meg kormányhatározat arról, hogy a Debrecen International Airport Kft., amelyben a debreceni önkormányzat is tulajdonos, 1,8 milliárd forint működési hitelt kaphat az államtól. A céget hiába kérdeztük a hitelről, a város szerint egy több éves futamidejű hitelkeretről van szó. A reptér az államtól támogatást is kapott, majd felajánlották megvételét.
Bánhidi Emese — Katus Eszter — Kármán Irén — Kis Zoltán — Kocsis Noémi — Pusztai László — Segesvári Csaba — Szabó Antal — Takács Éva — Zimre Zsuzsa
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere kezet fog. Forrás: Farkas Éva Erzsébet közéleti Facebook oldala | A fideszes polgármesterek támogatják, az ellenzékiek csak szeretnék túlélni az elvonásokat | Vidéki tudósítóink segítségével összesen 104 önkormányzatot kérdeztük meg szerte az országban arról, milyen hatással volt a pandémia és az azzal kapcsolatban meghozott kormányzati intézkedések a települések költségvetésére. Cikkünk megjelenéséig 27 válasz érkezett, kormánypárti és ellenzéki városvezetők is megszólaltak. Az elvonásokat láthatóan minden település megérezte, több száz milliós, esetenként milliárdos bevételkiesésük keletkezett. Munkahelyek szűnnek meg, fejlesztések, programok maradnak el, spórolás kezdődik minden fronton. Van, aki szerint az önkormányzatok forráselvonása nem most kezdődött, már évek óta tart, ez csak a jéghegy csúcsa. A kormánypárti településvezetők ennek ellenére nem látják rossznak a helyzetet, támogatják a kormány döntéseit, és bíznak az állami kompenzációban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/01/19/a-fideszes-polgarmesterek-tamogatjak-az-ellenzekiek-csak-szeretnek-tulelni-az-elvonasokat/ | 2021-01-19 14:28:31 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egészen rendkívüli bepillantást enged a korrupt állami vezetők világába egy vasárnap Algériában tartott bírósági tárgyalás. Legutóbb a malajziai exminiszterelnök lakásaiban lefoglalt készpénz és luxuscikkek döbbenetes mennyisége mutatott olyan plasztikus képet az országokon átívelő politikai korrupcióról, mint a volt algériai miniszterelnök vasárnapi vallomása.
Ahmed Ujahja összesen nyolc éven át volt miniszterelnök az Algériát húsz éven át irányító elnök, Abd el-Azíz Buteflíka kormányában. Az autoriter elnök 2019 áprilisában bukott meg, miután heteken át tüntettek az ellen, hogy újrainduljon a választáson. Buteflíka bukása után a rezsim több magasrangú politikusa ellen is hatósági eljárás indult.
Ilyen volt Ujahja, akit nyáron 12 év börtönbüntetésre ítéltek korrupció miatt. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az ítéletet, az ismételt eljárás pedig vasárnap kezdődött. Ujahja ezen a tárgyaláson beszélt arról először, hogy honnan származik a bankszámláján talált ötmillió dollár (nagyjából másfél milliárd forint).
Ujahja annyit árult el, hogy Öböl-menti országok vezetőitől hatvan aranyrudat kapott ajándékba, amelyeket a feketepiacon értékesített. Ujahja azt mondta, korábban azért nem fedte fel a pénz forrását, mert nem akart rontani Algéria és “egyes baráti országok” viszonyán. A vád szerint Ujahja titokban akarta finanszírozni Buteflíka újraindulását az elnöki székért, amelyet végül megakadályoztak a tüntetők.
Bár nincs megnevezve, hogy mely országoktól származnak az aranyrudak, a történet tökéletesen beleillik a Közel-Kelet egyik legnagyobb hatalmú vezetője, Mohamed bin Zájed hatalmi törekvéseibe. Az Egyesült Arab Emirátusokból fajsúlyos nemzetközi szereplőt formáló MBZ-ről egy éve részletes cikket közölt a New York Times.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legnagyobb hatalmú arab vezető Trumppal együtt gyűrné maga alá a Közel-KeletetKatonai óriást csinált az Egyesült Arab Emírségekből, mára Jementől Szudánig háborúzik. Mohamed bin Zájed életútja alapján érthetőbbé válik a Közel-Kelet.
Ebből többek között az derül ki, hogy az iszlamisták térfoglalásától rettegő MBZ-nek komoly szerepe van abban, hogy a rendkívül kemény kézzel uralkodó Abdul Fatah al-Sziszi megpuccsolta a demokratikusan megválasztott iszlamista Muhammad Morszit. Az Emirátusok és szövetségesei azóta több milliárd dollárral támogatták az egyiptomi rezsimet. Az Emirátusok szintén titokban támogatta Líbiában az iszlamisták ellen harcoló Halifa Haftár tábornokot.
A New York Times cikke alapján MBZ nem hisz a közel-keleti demokráciában, mivel szerinte az oktatás alacsony színvonala és a konzervatív vallási nézetek népszerűsége az iszlamisták sikerét hoznák a választásokon, ahogy azt Egyiptom esete is mutatta. MBZ-nek emiatt érdeke az olyan erőskezű és az iszlamisták ellen fellépő vezetők támogatása, mint al-Sziszi vagy Buteflíka. | A feketepiacon adta el hatvan aranyrúdját a megkent miniszterelnök | Egészen rendkívüli bepillantást enged a korrupt állami vezetők világába egy vasárnap Algériában tartott bírósági tárgyalás. Legutóbb a malajziai exminiszterelnök lakásaiban lefoglalt készpénz és luxuscikkek döbbenetes mennyisége mutatott olyan plasztikus képet az országokon átívelő politikai korrupcióról, mint a volt algériai miniszterelnök vasárnapi vallomása. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20210111/a-feketepiacon-adta-el-hatvan-aranyrudjat-a-megkent-miniszterelnok/ | 2021-01-11 20:30:00 | true | null | null | G7 |
A korábbi években, illetve a más csapatoknál megszokottakhoz képest kifejezetten sokat fizetett az állami média az FTC nemzetközi futballmérkőzéseinek közvetítéséért. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap augusztus végén 855 ezer eurós, azaz jelenlegi árfolyamon több mint 300 millió forintos megállapodást kötött a Fradi labdarúgócsapatát fenntartó FTC Labdarúgó Zrt-vel, annak érdekében, hogy ők tűzhessék műsorra ezeket a meccseket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint tízmilliárdot fizet az állami média a Forma-1-értEnnél több pénzt egy szerződés keretében csak a magyar labdarúgásért fizetett ki az MTVA. Nyolc év alatt bő 80 milliárd ment el a sportközvetítésekre.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliót költ üzleti ülőhelyekre a közmédia a Fradi-stadionbanKomolyabb sportesemény jogainak megvásárlása nélkül is elköltött egymilliárd forintot 2019-ben különböző sportközvetítésekhez köthető szerződésekre a közmédia.
Ez nem csak azért szép összeg, mert hat-hét éve még szép számmal voltak élvonalbeli futballcsapatok, amelyek ennél kevesebb vagy alig több pénzből gazdálkodtak egész évben, de a közelmúlt hasonló kifizetéseihez képest is sok. Alig egy héttel később a Puskás Akadémiával 55 ezer, a Budapest Honvéddal 132 ezer euróban állapodtak meg a nemzetközi meccsek díjáról. Persze utóbbi két csapat a kevésbé nívós Európa Ligában (EL) indult, míg a Fradi a Bajnokok Ligájában, ráadásul a zöld-fehérek 11 év után első magyar csapatként a csoportkörbe is bejutottak, ez azonban nem indokol ekkora különbséget. Utóbbit ugyanis a szerződés megkötésekor még nem lehetett tudni*a BL-jogokat egyébként külön is megvette az MTVA., a BL-meccseket is magába foglaló közvetítésekért pedig egy évvel korábban még a Fradinak is alig negyedannyit fizetett az MTVA, mint most.
A magyarázat valószínűleg az, hogy míg a többi említett szerződés csak egy idényre szólt, az FTC Labdarúgó Zrt-vel ezúttal három szezonra állapodott meg az állami média. Méghozzá előre. Ez azért érdekes, mert így
az MTVA tulajdonképpen megelőlegezte a következő két idényre is a Fradinak a jó szereplést a magyar bajnokságban.
Az ugyanis egyáltalán nem törvényszerű, hogy az FTC mind a két évben indulhat majd nemzetközi kupában, tavaly augusztusban pedig még kevésbé volt az. Ez még akkor is így van, ha időközben az európai szövetség alakított a kuparendszeren, és életre hívott egy teljesen új sorozatot, a Konferencia Ligát (KL).
Utóbbi célja elvileg pont az, hogy a gyengébb bajnokságok csapatainak is több szereplési lehetőség jusson nemzetközi színtéren. Csakhogy Magyarország esetében ez nem jelent több kvalifikációs helyet. A jövőben ugyanúgy négy csapat indulhat a különböző nemzetközi kupákban, mint eddig, a különbség mindössze annyi lesz, hogy a bajnokság második és harmadik helyezettje, illetve a kupagyőztes az EL helyett a KL-ben próbálkozhat. Ez több szereplési lehetőséget teremt, hiszen az új ligában gyengébb csapatok jöhetnek szembe, azaz a magyar együtteseknek is jobb esélye van tovább versenyben maradni.
A több szerepléshez azonban ki is kell harcolni a részvételt a magyar kupa megnyerésével, vagy a hazai bajnoki dobogóval, és ezt előlegezhette meg a korábbinál sokkal magasabb összeggel a Fradinak az MTVA. A bizalom pedig kicsit még akkor is fura, ha az idei bajnokság eddigi állása alapján elég valószínű, hogy az idén is indulhat nemzetközi kupában a Fradi. | Évekre előre megelőlegezte a Fradinak a nemzetközi kupaszereplést az állami média | Az MTVA 300 millió forintnál is többet fizet, hogy műsorra tűzhesse azokat a meccseket, amelyekről a szerződés aláírásakor csak remélhette, hogy lesznek. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20210112/evekre-elore-megelolegezte-a-fradinak-a-nemzetkozi-kupaszereplest-az-allami-media/ | 2021-01-12 20:34:00 | true | null | null | G7 |
Elég furcsa konstrukcióban álmodták meg a 2020-as tao támogatási szezon Felcsúton kívüli legnagyobb fejlesztését. Az elképzelések szerint Bugyi nagyközségben húznának fel egy uszodát két és félmilliárd forintból, ám a létesítményt nem egy helyi, hanem egy olyan óbudai bejegyzésű sportszervezet építené, amely jelenleg Bugyitól jó 60 kilométerre, Bicskén is tart edzéseket, levelezési címe pedig budaörsi.
Máshogy nem ment volna
Az Oázis Sport Nonprofit Kft. nagyjából 1,8 milliárd forintnyi közpénzt igényelt a beruházásra, a többit önerőből fedeznék (pdf). Az Oázis Sport Clubbal a vízilabda utánpótlás-nevelésben szoros együttműködésben ténykedő vállalat fejlesztési programjában azzal indokolta a helyszínválasztást, hogy Bugyi a
dél-pesti és budai kerületekből fél óra alatt elérhető, így a gyermekek busszal történő szállítása sem róna elviselhetetlen terhet az itt vízfelületet bérlő egyesületekre. A város sportbarát szemléletmódja és az új városvezetés támogatása megteremti a beruházás megvalósításához szükséges alapot.
Valószínűleg ez utóbbi szempont játszhatta a fontosabb szerepet, a földrajzi helyzet inkább egy adottság lehetett. Mivel azonban a település és a sportszervezet igényei találkoztak, a távolság már nem tűnt leküzdhetetlen akadálynak.
Maga a beruházás egyébként egyáltalán nem indokolatlan. Bugyi öt évvel ezelőtti településfejlesztési koncepciójához végeztek egy felmérést, ebből pedig az derült ki, hogy a helyiek egy uszodát hiányolnak a leginkább a településről (pdf).
Emellett – ahogy erre az Oázis Sport Kft. fejlesztési programja is többször utal (pdf) – Budapesten sincs elég vízfelület még az élsporttal vagy utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportegyesületeknek sem. Erre a különböző vizes sportágak képviselői évek óta panaszkodnak, és érdemi javulást a dologban a Duna Aréna sem hozott.
Ezért egy új uszoda mind Bugyi, mind az edzőhelyre igényt tartó Oázis számára rendkívül hasznos lenne. A kérdés csak az, hogy ha ez így van, akkor miért ilyen furcsa módon, két földrajzilag elég távol eső szereplő egymásra találásával tud csak mindez megvalósulni.
A válasz valószínűleg az, hogy
egyszerűen nem volt más financiális háttér, mint a tao.
Bugyin 2016-tól tulajdonképpen folyamatosan napirenden volt az uszoda építése, a fejlesztés rendszeresen előkerült az önkormányzati üléseken. Eredetileg tanuszodát emlegettek, de hamar egyértelművé vált, hogy el kell mozdulni a vízilabda irányába, mert így a tao révén jóval nagyobb forrást lehet behúzni. Somogyi Béla akkori polgármester 2018 elején úgy fogalmazott (pdf), hogy
amennyiben beleteszik a vízilabda sportot, akkor tao pályázattal támogatható lehet a megépítése, amiből 30 százalék önrészt az önkormányzat, 70 százalékát tao pályázat segítéségével lehetne kivitelezni.
Csakhogy a környéken nem nagyon van olyan komolyabb klub, amellyel egy ilyen projektre pályázni lehetett volna, így fővárosi partnert kellett keresni*Esetleg a Ceglédi VSE jöhetett volna még szóba.. Első körben a Vasassal tárgyaltak, az Oázis csak később került képbe, elsősorban azért, mert ők korábban már tettek egy kísérletet egy uszoda építésére a harmadik kerületben (pdf). Meg is kapták a szövetség jóváhagyását közel egymilliárd forint támogatás begyűjtésére, sőt a pénz nagyobbik fele még össze is jött, a projekt azonban így is kudarcba fulladt. Az első kapcsolatfelvételnél még ennek a beruházásnak a Bugyira költöztetése volt a terv, de végül nem ez történt, hanem egy új pályázatot nyújtottak be.
Ismét szaporodnak a nagyberuházások
Ábrahám István, az Oázis Sport Kft. ügyvezető tulajdonosa az óbudai kudarcról részleteket nem kívánt elárulni, a mostani projektről pedig azt mondta,
abban bíznak, hogy az idén megindulhat a kivitelezés, 2022-re pedig elkészülhet az uszoda.
A kritikus pont valószínűleg a pénz összegereblyézése lesz. A tao-rendszer lényege ugyanis az, hogy nem elég a szövetség jóváhagyása a támogatáshoz, a pénzért maguknak a sportszervezeteknek kell kalapozni, vagyis nyereséges vállalatokat kell meggyőzniük, hogy a profitjuk után fizetendő adót ne az államkasszába, hanem nekik utalják.
Persze a felcsúti fociakadémiánál – amely az elnök Mészáros Lőrinc révén elég jól be van kötve a masszívan nyereséges kormányközeli cégekhez – néhány hét alatt összejön akár több milliárd forint is. A gyengébb kapcsolati hálóval rendelkező kisebb egyesületek nagy projektjei azonban nem ritkán épp ezen a ponton véreznek el. A vízilabda-szövetség adatai szerint az Oázis január elejéig az 1,8 milliárd forintból mindössze 108 millió forint tényleges támogatást szedett össze, ami nem kevés, de a nagyobb nevű klubok között több olyan is van, amely sokkal kisebb keretre is több pénzt gyűjtött már.
A 2020/21-es bajnoki szezonban egyébként fordulat látszik a nagyobb tao-projektek számában. Korábban már írtunk róla, hogy a 2015 utáni években nagyon megszaladt a ceruza a tao-programban, és a sportági szövetségek, illetve az illetékes minisztérium tucatjával hagyta jóvá a milliárdos sportprogramokat. Ennek két fontos következménye lett:
az érintett szervezetek jelentős része nem tudta feltölteni a keretét
a program egyre látványosabban kezdte csökkenteni az állami bevételeket, évi 100 milliárd forintot is meghaladó összeget kihúzva a büdzséből.
Az előző két szezonban ezért elég komoly visszarendeződés volt. 2019/20-ban már például csak a felcsúti futballakadémia és a székesfehérvári labdarúgócsapat számára hagytak jóvá milliárdos fejlesztéseket, a következő évben azonban ismét több nagyobb projektre bólintottak rá. Bár 2 milliárdot meghaladó összegből ekkor is csak Felcsúton gazdálkodhattak, további négy sportszervezet próbálhatott meg összekalapozni egy és kétmilliárd forint közötti összeget, és volt egy további program, amely csak egy hajszállal marad el az egymilliárd forinttól.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem felcsúti kiváltság a közpénzmilliárdokból épülő sportlétesítményEgyre több, jellemzően vidéki sportprojektre hagynak jóvá milliárdos tao-keretet a szövetségek és az emberminisztérium.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk80 helyett 128 milliárd lett, maradhat? Maradhat, mondja a kormányKözel 130 milliárdnyi adóforintot utaltak az államkassza helyett sportszervezeteknek a nyereséges cégek. Ez a másfélszerese a tervezettnek. Hat év alatt 165 milliárdot tévedett a kormány.
2020-21-ben a legtöbb nagyberuházásra a jégkorongszövetség adta áldását. A Balu-T SE Baján (pdf), a Sportország SC pedig a budapesti XVI. kerületben (pdf) építene sportcsarnokot, míg a Veszprém Fiatal Sportolóiért Alapítvány befejezne egy ilyen létesítményt a megyeszékhelyen (pdf).
A felcsúti akadémia ifjúsági sportszálláshelyre kapott újabb óriástámogatásáról és a második legnagyobb futballfejlesztésről, a berettyóújfalui sportkollégiumról már írtunk. Ezen kívül a Zempléni Vízilabda Klubnak lesz még egy minden bizonnyal milliárdos fejlesztése, de ez az egyesület egyelőre nem tette közzé a programját, így a részeteket homály fedi.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell még egy milliárdos sportkollégium az emberré váláshozFurcsa elemzést írt a berettyóújfalui futsalklub arról, hogy milyen gazdasági-társadalmi hatása lesz a jórészt közpénzből épülő, másfél milliárdos kollégiumuknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy éve akarták befejezni, most újabb közpénz-milliárdokat kapott a felcsúti sportszállóAz épülő ifjúsági sportszálláshely harmadik ütemére kért újabb tao-támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, pedig az már három éve is szerepelt a fejlesztési programjában.
A több óriásberuházás következtében a korábbi jelentős visszaesést követően 2020/21-ben a sportegyesületeknek jóváhagyott összesített keret is nagyobb lesz. Eddig 87 milliárd forint támogatásra bólintottak rá a sportszövetségek, ami egy hajszállal még kevesebb az egy évvel korábbinál, de csak a labdarúgó-szövetség előtt több mint száz elbírálatlan program van még. Köztük a Felcsút terveinek második része, amely a korábbi évek tapasztalatai alapján önmagában milliárdos nagyságrendű lehet.
Más kérdés, hogy a korábbi rekordévektől így is szinte biztosan elmarad majd az idei pénzeső. Két éve még 134 milliárdnyi keretet hagytak jóvá a szövetségek. Ezt a hatalmas keretet azonban még mindig nem töltötték fel teljesen, sok értelme ezért sincs ismét erre a szintre növelni a jóváhagyott támogatás mértékét.
A költségvetés szempontjából egyébként logikusan nem a keret, hanem a ténylegesen a sportszervezeteknek utalt támogatás, illetve az azután igénybe vett adókedvezmény*Ami időben szintén eltérhet a tényleges támogatástól. a fontos, hiszen ez esik ki a büdzséből. Ez az összeg a csapatoknál a rendszer 2011-es bevezetése óta már az idei kör előtt is meghaladta a 650 milliárd forintot. Ráadásul ahogy erről korábban írtunk, ennek egy része a következő évek költségvetését terhelheti, akár 100 milliárd forintos akna is lehet a rendszerben. | Az óbudai vízilabda csapat Bugyiig megy uszodát építeni, hogy kaphasson rá 1,8 milliárdos támogatást | Ez lehet a felcsúti ifjúsági akadémia után a második legnagyobb beruházás az idén. A fejlesztés indokolt, csak az a furcsa, miért így kell megvalósulnia. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20210112/az-obudai-vizilabda-csapat-bugyiig-megy-uszodat-epiteni-hogy-kaphasson-ra-18-milliardos-tamogatast/ | 2021-01-12 20:44:00 | true | null | null | G7 |
Sokáig úgy tűnt, hogy három és fél évvel a budapesti vizes vb után megszűnik az eseményt szervező Bp2017 Kft., a vállalat azonban a saját végelszámolását is túlélte. A társaság megszüntetését még 2019 decemberében kezdeményezte a tulajdonosi jogokat gyakorló Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere azonban szinte napra pontosan egy évvel a végelszámolás elrendelése után az eljárás megszüntetéséről rendelkezett. Mindez újabb több százmillió forint közpénzt emésztett fel.
Változott a terv
A szervezőcég megszüntetésének legalább harmadszor futottak neki, de eddig valamiért mindig meghiúsult. Az eredeti elképzelés az volt, hogy már 2017 őszén elkezdik leépíteni a vállalatot, az alkalmazottak nagy részének is határozott időre szólt a szerződése. Attól függően, hogy mennyi utómunka volt az adott területen, egy-két hónappal a világbajnokság után kifutottak a kontraktusok, így a vb alatt még közel 150 foglalkoztatottnak 2017 végén már csak nagyjából a harmada dolgozott a cégnél.
Bár közvetlenül az esemény után felmerült, hogy a Duna Aréna fenntartását a Bp2017 Kft-re bízzák, ezt a feladatot végül első körben nem kapta meg a társaság, így az év végére minden akadály elhárult az elől, hogy a terveknek megfelelően beszántsák a projektcéget. Éppen ezért volt rendkívül meglepő, hogy 2018 elején hirtelen ismét toborozni kezdett a vállalat. A létszám először csak szép lassan nőtt, az év második felére azonban újra 100 fő környékére emelkedett.
Közel fél évvel a vizes vb lezárása után ugyanis valaki úgy döntött, hogy a cég még jó lesz valamire, hiszen mégiscsak megszervezett egy elég komoly világeseményt, márpedig ilyenből még jó néhányat terveztek Magyarországra a következő években. A vállalat vezetése ezek után igyekezett azt kommunikálni, hogy eredetileg is ez volt az elképzelés, azaz a céget nemcsak a vizes vb-re, hanem úgy általában a hasonló események megszervezésére hívták életre. Ennek azonban nemcsak a társaság neve mondott ellent, hanem az eredeti alapszabálya is, amelyben egyértelműen rögzítették, hogy a Bp2017 Kft. feladata a vizes vb megszervezése. Később, 2018 tavaszán azonban ezt módosították, és valóban az került be az alapszabályba, hogy
a vállalat más sport, sőt kulturális, tudományos vagy egyéb jelentősebb rendezvényeket is előkészíthet, illetve szervezhet.
Ezzel párhuzamosan 2018 elejétől mégis a cégre bízták a Duna Aréna üzemeltetését. A vállalat kapott néhány eseményt, de nem egyértelmű, hogy ezért kapta meg az uszodát is, vagy fordítva: ha már úgyis ők kezelik a komplexumot, akkor szervezzenek is oda valamit. Mindenesetre a cég szervezte meg abban az évben a műúszó junior és a szintén ifjúsági ökölvívó vb-t, de a vízilabda világliga szuperdöntőjét is. Az igazán nagy eseményeket azonban – hiába az egyébként logikus terv a szervezői tevékenység összevonásáról – nem a vállalat kapta, és nem is véletlenül.
Folyamatos botrányok
A cégnek ugyanis annyira sikerült lerombolnia a saját és úgy általában a hazai rendezésű nemzetközi sportesemények nimbuszát, hogy az már politikai szempontból is kockázatot jelentett. A Bp2017 megítélése már a vizes vb előtt sem volt túl jó. Az esemény végül sokkal többe került, mint amiről eredetileg szó volt, és rengeteg masszívan túlárazottnak tűnő projekt kötődött a vállalathoz. A világbajnokság szervezési szempontból ugyan nem sikerült rosszul, de a hazai sajtója katasztrofális volt: tulajdonképpen naponta jelentek meg cikkek arról, hogyan drágult tovább az esemény.
A vállalat körüli vihar hónapokkal később sem csitult: még akkor is sorra estek ki a csontvázak a szekrényből, amikor a társaság megtartásáról döntöttek. 2018 elején arról számoltunk be, hogy a cégnél durván elkalkulálták a vizes világbajnokság vendégeinek szállodai igényeit, ami miatt a rendezvény alatt üresen álltak a lefoglalt szobák, a Bp2017 pedig utólag nem akarta kifizetni a leszerződött hoteleket.
Közben az is kiderült, hogy az esemény kommunikációjára szánt milliárdoknak csak a töredéke jött vissza a jegyárakból, ami nem is csoda, hiszen a brutális összeget szinte teljes egészében a kormánymédiában költötték el, külföldön érdemben egyáltalán nem hirdették meg az eseményt. Majd bemutattuk azt a három és fél perces videót is, amelyre papíron 230 millió forintot költöttek el, holott szakértők szerint ennek 1 százaléka is sok lett volna.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromperces videó készülhetett 230 millióért a vizes vb-ről, de nem használták semmireLegalább százszorosan árazták túl a filmet, már ha nem volt másik. Ezt azért nem tudni, mert a szervezők az utókommunikációról semmit nem kommunikálnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrszágimázs helyett a kormánymédia épült a vizes vb reklám-milliárdjaibólLényegében nem hirdették külföldön a budapesti vizes vb-t, pedig az országimázs-építés a százmilliárdot is meghaladó költségekhez képest aprópénz lett volna.
Közben a vállalat gazdálkodását egy személyben felügyelő Balogh Sándorról is kiderültek bizonyos dolgok. Nagyjából ekkor írtuk meg, hogy egy rózsadombi sorházi lakásban egy olyan hozzá köthető cégháló működött, amely százmilliókkal károsította meg a magyar államot. Az érintett lakás történetesen a frissen kinevezett nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea tulajdonában állt. Mager és Balogh évekkel korábban egy párt alkottak, két közös gyermekük is van.
A Bp2017 körül tehát nemhogy fogytak volna, inkább sokasodtak a problémás ügyek. Ráadásul még az ezek ellenére rájuk bízott eseményeket sem kerülték el a botrányok. A boksz vb-nek például kifejezetten csúnya vége lett: amint erről a 24.hu beszámolt, a szövetség a kapott állami támogatás ellenére is 300 millió forint feletti hiányt halmozott fel, a vb-vel összefüggésben pedig teljesen érthetetlen kifizetések történtek.
Kongott a kassza
Ennek fényében nem meglepő, hogy 2018 nyarán már a kormányban sem gondolták azt, hogy erre a cégre kellene bízni a hazai rendezésű sporteseményeket. Az állam részéről a céget felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztusban felkért egy ügyvédi irodát, hogy világítsa át a céget, és állapítsa meg, hogy miként lehetne mégis megszüntetni. Egy hónappal később – bár az audit még nem zárult le teljesen – az EMMI illetékesei már arról tájékoztatták a kormányt, hogy az addigi eredmények szerint nem nagyon vannak összhangban a cég menedzsmentje által mondottak és a vállalat tényleges beszámolója.
A Bp2017 vezetése váltig állította, hogy a tartozásokat lehet fedezni a rendelkezésre álló vagyonból, a könyvekből azonban más derült ki.
Éppen ezért már ekkor felmerült a veszélye, hogy a céget nem lehet csak úgy megszüntetni, a folyamat felszámolássá alakulhat. Ez pedig – amellett, hogy eleve elég rossz az optikája – azt is jelentette volna, hogy ismét rengeteg pénzt kell beletolni a költekezése miatt már eddig is sokat támadott cégbe.
Mindenesetre a kormányzat úgy döntött, hogy a nemzetközi sporteseményeket egy másik, frissen alapított vállalatra bízza. Az év végén létrehozták a Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft-t, amelyet pár hónappal később Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) Nonprofit Kft-re kereszteltek át. Az elképzelés az volt, hogy ettől kezdve minden fontosabb rendezvényt ez a cég felügyel majd, azonban már hetekkel később látszott, hogy ez ebben a formában nem valósul meg.
A Bp2017 Kft. sorsát azonban így is megpecsételte az új cég megalapítása. A vizes vb-t szervező vállalat megszüntetése azonban még hosszú hónapokig nem indult meg, szinte biztosan a bizonytalan anyagi helyzete miatt. A vállalat – szokás szerint jelentős késéssel leadott – 2018-as beszámolójából kiderült, hogy úgy kellene elvileg több mint 3 milliárd forint kötelezettséget kifizetnie 2019-ben, hogy évkezdetkor a bankszámláján és a pénztárában alig 100 millió forint van. A likviditási mutatókon is csak némi trükközéssel tudtak javítani: két medencét is a készletek közé soroltak, tehát úgy tűnt, mintha ezekkel (illetve az ezek eladásából befolyt pénzzel) akarnák kifizetni hitelezőiket.
Közben az is kiderült, hogy a Bp2017 Kft. milliárdokkal tartozik a szintén állami Antenna Hungáriának, amely jogi eljárást is indított a szervezőcég ellen emiatt.
Így a cég megszüntetéséhez vezető eljárást tényleg nehéz lett volna megindítani. Valahogy rendezni kellett legalább részben a helyzetet, ez pedig hónapokat vett igénybe. Sokatmondó, hogy a cégtől már 2019 elején elkezdték elküldeni az alkalmazottakat, de a végelszámolás megindításáról csak december 13-án határozott Kásler Miklós.
Körözik a gazdasági igazgatót
Ekkor a vállalat már tényleg teljesen vállalhatatlan volt. Balogh Sándor ellen ugyanis a megelőző hetekben több elfogatóparancsot is kiadtak költségvetési csalás és befolyásvásárlás miatt. A vállalkozó-cégvezetőt hivatali vesztegetéssel és több mint félmilliárd forint adó elcsalásával gyanúsítják, és azóta is keresi a rendőrség. A cégtől persze közben kirúgták, de erről már csak a körözések kiadása után tájékoztatta a G7-et a Bp2017 Kft. épp egy nappal a végelszámolás elrendelése előtt.
A hazai sporttörténet eddigi egyik legfontosabb sporteseményének pénzügyeit tehát egy olyan ember felügyelte, aki minden jel szerint üzletszerűen csalta az adót.
A végelszámolás azonban a hosszú várakozás ellenére sem ment komolyabb költségek nélkül. A vállalatnál már februárban 110 milliós tőkeemelésre volt szükség, hogy a hitelezőket ki tudják fizetni. A cégnek majdnem 24 millió forint adóhátraléka volt, de hasonló összeggel tartozott a Danubius Zrt.-nek is a versenyzők elszállásolása és étkeztetése miatt, és tízmilliókat követelt tőlük a fővárosi önkormányzat közvetlenül, illetve cégein keresztül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy testvérpár útja a Szerencsekeréktől a milliárdos adótartozást felhalmozó céghálókigA kilencvenes években együtt vállalkoztak a vagyonminiszterrel, egyikük részben Bártfai-Mager Andrea lakásán üzemeltette céghálóját.
Az egyik érintett, az Antenna Hungária azonban nem jelentkezett be a közel 2,5 milliárd forintjáért. A műsorszóró cég vélhetően elállt az ügyben indított jogi keresetétől, legalábbis erre utal, hogy a 2019-es beszámolójukban már nem ejtenek szót a Bp2017 Kft-ről. Bár az AH-nál az erre vonatkozó kérdésünkre korábban nem válaszoltak, úgy tudjuk, hogy teljesen nem csitultak el a hullámok, és a hatalmas tartozásnak még lehetnek következményei.
Azt azonban nem tudhatjuk, hogy a Bp2017 Kft. ezt a tartozását nyilvántartja-e. A vállalat ugyanis máig nem adta le a 2019-es üzleti beszámolóját, és ezt egyelőre kérésünkre sem küldték meg*A vállalattól közérdekű adatigénylésben kértük ezt a héten, de ennek határideje még nem járt le..
Még 100 millió kellett
Mindenesetre a cég gazdálkodása körüli botrányból még a végelszámolásra is jutott. A vállalat sokáig még az elbukott perek ellenére sem adta ki a szerződéseinek listáját, erre végül csak tavaly ősszel került sor. A dokumentumokból pedig kiderült, hogy Balogh Sándor a vállalaton keresztül az ismerőseinek és a saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt, illetve az is, hogy az eseményt a kormány részéről miniszterként felügyelő Seszták Miklós üzleti köréhez is folyt a pénz a Bp2017 Kft-től. Seszták azóta kikerült a kormányból, és távozásának okai között több forrásunk szerint is szerepeltek a vizes vb körüli botrányok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIsmerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetőjeA Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA vizes vb-ért felelős miniszter köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtőlSeszták Miklós lánya épp annál az ügyvédi irodánál gyakornokoskodott 2017-ben, amely a miniszer által felügyelt vizes vb szervezőcégének közbeszerzéseit szervezte, jóval a piaci ár fölött.
A cég és az általa szervezett legfontosabb esemény megítélése tehát egy fikarcnyit sem javult, és a vállalat pénzügyi helyzete sem valószínű, hogy sokkal kedvezőbbre fordult volna. Éppen ezért elég komoly meglepetés, hogy tavaly december közepén egy Kásler Miklós által szignált alapítói határozattal megszüntették a cég végelszámolását. Azaz úgy döntöttek, a vállalat egyelőre megmarad. Persze ennek is vannak költségei,
a cégbe december végén újabb 100 millió forintot kellett beletolni, hivatalosan a „végelszámolás során felmerül kötelezettségek kielégítésére”.
A vállalatot és az EMMI-t is megkérdeztük, hogy ez pontosan mit takar, ám válaszokat nem kaptunk. Ahogy arra sem, hogy miért döntöttek ilyen előzmények után a társaság megtartása mellett, illetve milyen céljai vannak a kormánynak a céggel. Az biztos, hogy versenyek szervezését nem fogják a mostanra szinte teljesen kiürített Bp2017 Kft-re bízni. Ezt a feladatot ugyanis most már tényleg az NSÜ Kft. kapja. Egy tavaly decemberi kormányrendelet ugyanis minden jelentősebb esemény szervezését a vállalat hatáskörébe rendelte, a kormány részéről pedig Fürjes Balázst, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztost nevezték meg felelősként.
A Bp2017 Kft. megtartásának így csak akkor van értelme, ha valamilyen formában – akár szorosabban – együttműködik az NSÜ-vel, és utóbbi cég használja a vizes vb szervezése során felgyűlt tapasztalatokat. Ez egyébként arra is eszköz lehet, hogy a Bp2017 Kft. anyagi helyzetén komolyabb feltűnés nélkül javítsanak, ha erre az elmúlt évek hatalmas állami támogatásai után is szükség van még. | Újabb százmilliókkal tömték ki a 2017-es vizes vb-t szervező, azóta csak botrányokat halmozó céget | Az évek óta botrányos körülmények között vergődő vállalatot a harmadik nekifutásra sem sikerült megszüntetni, újabb százmilliókat emésztett fel a működése. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20210115/ujabb-szazmilliokkal-tomtek-ki-a-2017-es-vizes-vb-t-szervezo-azota-csak-botranyokat-halmozo-ceget/ | 2021-01-15 20:48:00 | true | null | null | G7 |
Aztán a kormányból kikerült politikus három hónapja interjút adott a Válasz Online-nak, melyben – bennünket is meglepve – „atombombát” dobott a magyar igazságszolgáltatásra. A Mészáros Lőrinc- és Tiborcz István-jelenségeket persze nem bírálta, ám az akkor még Buda Gardens néven futó panamáról erős véleménye volt. A beszélgetés legvégén lényegében egy korrupciós bűneset elszabotálásával vádolta meg a rendőrséget és az ügyészséget – s mindezt nem nyelvbotlásból vagy hirtelen felindulásból tette, hiszen a szöveget írásban is jóváhagyta. Nyilván azért is lehetett különösen zabos, mert alóla (értsd: a Miniszterelnökség alól) privatizálták ki áron alul az exkluzív budai fejlesztési területet. Konkrétan ezt mondta lapunknak:
„Sötét ügy volt. (…) Mindegy, mit mond a rendőrség meg az ügyészség, az nyilvánvaló bűncselekmény volt. Egy ember, akit kineveztünk oda igazgatónak, visszaélt a közbizalommal és meg is lopta az államot. Ezen nem tompított, hogy kirúgtam őket, és az sem, hogy az adásvétel megkötése után félmilliárd forinttal még megemeltük a vételárat. Utólag. Nagyon durva, valódi korrupciós ügy volt az.”
Interjúnk szabályos feljelentéscunamiba torkollt: a hatóságokat sürgetendő Kreitler-Sas Máté, a fejlesztési területet magában foglaló körzet LMP-s önkormányzati képviselője a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult. Mindeközben a „legnagyobb magyar feljelentőként” emlegetett, a Fideszből három éve kizárt Tényi István is jelezte, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt bejelentéssel élt a BRFK-nál és a Fővárosi Főügyészségnél. A DK-s Vadai Ágnes pedig Polt Péter legfőbb ügyészhez intézett írásbeli kérdést, tudakolván, egyetért-e azzal, hogy nem volt korrekt és alapos vizsgálat, direkt elkenték és eltussolták az ügyet, szándékosan elhúzták az eljárást, még a korrupció részleteiről konkrét tényekkel rendelkező személyeket sem hallgatták ki tanúként. Illetve: Lázár János kategorikus nyilatkozata alapján szükségesnek és indokoltnak tartja-e a nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozat hivatalból történő törvényességi felülvizsgálatát és az eljárás folytatásának elrendelését? Csárdi Antal ugyancsak írásbeli kérdést küldött Polt Péternek, továbbá Pintér Sándor belügyminiszternek – az LMP-s parlamenti képviselő szintén arról érdeklődött, lesz-e ügyészségi/rendőrségi vizsgálat a Buda Gardens-panama ügyében.
Mára befutott az ügyészség és a rendőrség válasza is. A BRFK ezt közölte: „Az Ön által kérdezett ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés gyanújával nyomozást folytat. Gyanúsítotti kihallgatás nem történt.” A Fővárosi Főügyészség pedig ezt: „A kérdezett ügyben
a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2020. november végén az eljárás folytatásáról határozott, mivel álláspontja szerint az üggyel összefüggésben új adatok merültek fel. A nyomozás felderítési szakaszban van, gyanúsításra nem került sor.”
A lapunk által megkérdezett jogi szakértők szerint mindebből nem következik, hogy leállítanák az időközben Buda Gardensről ParkSide Offices névre keresztelt projektet, hiszen már folyik az építési engedélyezési eljárás. Az új, baloldali vezetésű önkormányzat ugyanis, bár emberléptékűbb formában, de zöld lámpát adott a beruházásnak. Konkrétan így fog kinézni az irodakomplexum:
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
#Buda Gardens#Budapest#Lázár János | Fordulat: Lázár „atombombája” után újraindul a Feneketlen-tavi nyomozás | A rendőrség egyszer már bűncselekmény hiányában lezárta a lapunk által feltárt Feneketlen-tavi ingatlanmutyi ügyében indított eljárást, ám a tavaly októberi Lázár János-interjúnk után – úgy tűnik – tarthatatlannak bizonyult a hatóság álláspontja. Most a BRFK és az ügyészség is megerősítette a Válasz Online-nak: folytatják a hűtlen kezelés gyanújával indult nyomozást. Ettől függetlenül az érintett telken szinte biztosan megépül a mára emberléptékűbbé „szelídített” irodaház – de nem Buda Gardens, hanem ParkSide Offices néven. Mutatjuk is a látványtervet. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2021/01/20/buda-gardens-lazar-janos-nyomozas/ | 2021-01-20 15:37:08 | true | null | null | valaszonline.hu |
Megjelentek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Könnyűzene Kollégiumának döntései az alkotói támogatásokról, amelyekkel a zenészeket új alkotások és projektek elkészítésében segítik. Legalábbis papíron, mert a kollégiumi tagok láthatóan előnyben részesítették a saját projektjeiket és szervezeteiket. Az Ismerős Arcok frontembere például csak nemrég lett tagja a kollégiumnak, de már megítélte a támogatást a saját zenekarának.
Az NKA honlapján olvasható eredményben látszik, hogy 2 millió forintot lehetett maximum megpályázni, amit aztán a kollégium tagjai bíráltak el. Ők a következők:
Póka Egon zenész, a Kőbányai Zenei Stúdió vezetője,
Galambos Nándor, az Ismerős Arcok zenekar alapítója,
Kisszabó Gábor, az Első Emelet zenekar egykori basszusgitárosa,
Spiegelhalter László, Vácrátót fideszes polgármestere, Spigiboy néven ismert DJ,
Tóth Szabolcs, a Sugarloaf zenekar gitárosa, illetve
Zsoldos Béla jazz-zenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója.
A pályázati eredményről szóló táblázatban csillaggal jelölték azokat a nyerteseket, ahol összeférhetetlenség van a zsűri egyik tagja és a pályázó között. A honlapon azt írják, hogy
egyes kollégiumi tagok érdekeltsége miatt – az összeférhetetlenséget kiküszöbölendő –, a támogatás odaítélése minősített többséggel történt.
A több száz nyertes pályázat között egy rakás olyannak ítéltek meg pénzt, amelyet külön jelöltek a tagok összeférhetetlensége miatt:
A StudioArt Egyesület négy pályázaton összesen 2,88 millió forint támogatást kapott. Mind a négyszer a StudioArt Ensemble zenekar nyert, méghozzá Szulák Andrea két koncertjére, Vastag Tamás Sinatra-estjére és a Studio11 Eveningas nevű klubkoncertsorozatra. (Egyébként Szulák Andreát nagyon kedvelheti az NKA, mert összesen hat nyertes pályázat is az ő nevéhez köthető.)
Tuboly László 1 millió forintot kapott egy Sugarloaf-koncertre Dunaharasztiban.
A Tűzkerék Alapítvány szintén 1 millió forintot kapott, hogy Eszergom-Kertvárosban tarthassanak Ismerős Arcok-koncertet.
A GrundRecords kiadó pedig 950 ezer forintot nyert az Éberálom című dupla album kiadására.
Egy 2016-os jelenléti ív szerint a zsűri egyik tagja, Zsoldos Béla pártoló tagja a StudioArt Egyesületnek, amely az egyik legtöbb támogatási pénzt kapta összesen a teljes pályázaton.
A zsűri másik tagja Tóth Szabolcs, akinek ugyan nem a zenekara kapta az 1 millió forintot, de a pénzből az ő koncertjüket valósítják majd meg Dunaharasztiban. Az összeg azért is érdekes, mert a Sugarloaf zenekar a kilencvenes évek óta nem igazán része a magyar könnyűzenei vérkeringésnek, az elmúlt 10 évben összesen két albumot adtak ki, és gyakorlatilag láthatatlanok a magyar fesztiválpiacon. Az 1 millió forint úgy gyanúsan kiemelkedő összeg, hogy egy zenei piacon ennyire inaktív produkció gázsija pár százezer forint lehet csak, és – ahogy egy forrásunk fogalmazott – piaci alapú koncerteket már rég nem csinálnak. Egyébként ugyanaz a dunaharaszti Tuboly László további egymillió forintot kapott még egy Sugarloaf-klip készítésére is.
Hozzá kell tenni, hogy bőven akad olyan előadó és zenekar, akik ténylegesen aktívak és keresettek a magyar zenei piacon, és a nyertes pályázók közé kerültek. Az viszont sokadik olvasás után sem derül ki, hogy mi lehetett az átfogó koncepció, amikor ugyanúgy egy-egy millió forintot kapott a fesztiválpiacon abszolút keresettnek számító Ivan and the Parazol vagy a Bohemian Betyars, mint mondjuk Bársony Bálint a „Hangutazók – Indulj el! című lemezének binaurális újrakiadására” vagy a Neo zenekar az új albumának hangfelvételére úgy, hogy az internet szerint a zenekar 10 éve nem hozott ki semmi új zenét, és csak elvétve lépnek fel, ha egyáltalán.
Ismerős arcok tűnnek fel a nyertesek között
Különösen érdekes Galambos Nándor esete. Galambos nemrég lett a Könnyűzene Kollégiumának a tagja, bár erről az NKA igyekezett hallgatni. Ebben közrejátszhat az is, hogy az Ismerős Arcok a NER-holdudvar egyik kedvenc zenekarává nőtte ki magát az elmúlt években, Kásler Miklós emberierőforrás-miniszer – aki alá az NKA is tartozik – 2020 szeptemberében például 20 millió forintot adott saját hatáskörből (tehát pályáztatás nélkül) a zenekarnak, hogy klipeket készítsenek. Ráadásul az Ismerős Arcok nemrég – szintén Káslertől – megkapta a Máté Péter-díjat, amely az illetményalap háromszorosa, nyugdíj-hozzájárulással is jár, illetve ezután a díjazottat kiváló vagy érdemes művész díjra is fel lehet terjeszteni.
Ezt a díjat több NKA-tag is megkapta az elmúlt években, mint Dósa Richárd, azaz Ricsi Pí az Animals Cannibalsből, vagy Póka Egon, aki most kollégiumi tag. Hogy mennyire a tagság számít és az ismeretség számít, jól mutatja, hogy amíg az Animal Cannibalsből csak az a tag lett Máté Péter-díjas, aki az NKA-nak dolgozott, addig az Ismerős Arcok minden tagja megkapta a havi pénzbeli juttatással járó díjat.
Az Ismerős Arcokkal való kormányzati kivételezés egyébként jól illeszkedik a Fidesz kultúrharcába, amely egy ideje betört a kulturális támogatások elosztásába is. Olyannyira, hogy két éve Kásler egy szkinhedzenekar koncertjét támogatta állami pénzzel Erdélyben.
Az Ismerős Arcok most majdnem 2 millió forintot nyert két külön pályázatra, bár technikailag a pénzt nem a zenekar kapja direktben, hanem egyik esetben egy esztergomi koncertszervező, a másik esetben pedig a GrundRecords nevű kiadó. Utóbbi honlapján az Ismerős Arcok a kiemelt zenekarok között szerepel, és a kiadó csak ezen a pályázaton összesen hétszer nyert pénzt:
800 ezer forintot a Sakk Matt zenekar archív koncertfelvételének kiadására LP-n,
950 ezret az Omega Égi jel című lemezének újrakiadására dupla LP-n,
950 ezret Hobo Hé, magyar Joe! című albumának kiadására dupla LP-n,
550 ezret a Pokolgép Metálbomba című albumának újrakiadására LP-n,
950 ezret az Ismerős Arcok már említett dupla lemezére,
950 ezret az Omega Testamentum című lemezének kiadására dupla LP-n, illetve
800 ezret a P.Mobil És? című albumának kiadására LP-n bónuszfelvétellel.
Ahogy a felsorolásból látszik, a kiadó több mint 6 millió forint támogatást kapott arra, hogy többek között már korábban felvett lemezeket adjanak ki újra, illetve olyan zenekarok albumjaira, akik évtizedek óta a pályán vannak.
Nem minden összeférhetetlenséggel volt gondjuk
Az is érdekes, hogy például Póka Egon közvetlen környezetéből is kerültek ki nyertesek. Egymillió forintot kapott például Tornóczky Ferenc id. Tornóczky Ferenc emlékének állított könnyűzenei hangfelvételek elkészítésére és az album terjesztésének elősegítésére, és ugyanennyit képfelvétel készítésére. Az ifjabb és az idősebb Tornóczky is a Póka által vezetett Kőbányai Zenei Stúdió oktatója, a fiatalabbik tanszékvezető. Szintén egymillió forintot kapott Szakadáti Mátyás, hogy elkészítse a Mattset zenekar harmadik nagylemezét és az utómunkát.
Hiába jelezték több helyen az összeférhetetlenséget, itt ez elmaradt, pedig Szakadáti nem mellesleg Póka Egon veje.
A pályázatokat elbírálók közül szintén nem jelölték összeférhetetlenséggel a „Solaris együttes Colossus munkacímmel tervezett új zeneanyagának hangfelvételeire” adott 1 millió forintot, pedig a Wikipédia-oldala szerint Kisszabó Gábor 1995 óta a zenekar basszusgitárosa.
Két pályázattal nyert fél-fél millió forintot Szűcs Gábor is, vagyis Little G Weevil blueszenész, akinek életéről Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) vezetője tervezett annak idején könyvet írni, illetve Szűcs részt vett a meglehetősen egyoldalúan lebonyolított klubtámogatási pénzek megítélésében is az NKA részéről. Little G két kislemez elkészítésére kapott 1 millió forintot. Nem ő az egyetlen, aki az említett klubtámogatásos ügyben részt vett, és most pénzt kapott az NKA-tól is. Az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) Előadó-művészeti Főosztályának vezetője, Ragány Misa szintén egymillió forint közpénzt kapott A világ! című album hangfelvételének elkészítésére.
A kormánnyal egyre szorosabb kapcsolatot ápoló Nagy Feró sem maradt ki a szórásból, a Beatrice 1 millió forintot kapott arra, hogy koncertezhessen, és további 800 ezret lemezmegjelenésre. Két nyertes pályázaton keresztül 1,6 millió forint jutott az Anna and the Barbies zenekarnak is (turnéra és dalfelvételre), amelynek menedzsere a Demeter Szilárdék által indított PIM-magazin egyik műsorvezetője volt az induláskor.
Utolsó pénzosztás a távozás előtt
Egyáltalán nem véletlen, hogy ennyire furcsán alakult a pénzosztás, hiszen ebben az összetételben a kollégiumi tagok már nem fognak pályázati pénzekről dönteni. A mostani döntésekben részt vevő tagok közül egyedül Galambos Nándor marad a Könnyűzene Kollégiumának a tagja, a többieket februárban leváltják. Ez alapján nem nehéz arra következtetni, hogy a többiek amolyan utolsó lehetőségként még kiszórták a saját érdekeltségeiknek és ismerőseiknek a maradék pályázati pénzt, mielőtt át kell adniuk a helyüket másnak. Az említett kollégium tagokat az alábbi személyek váltják a jövőben:
Bíró Zsolt (DRED) zeneszerző, szövegíró, DJ, producer, a Dred&Doris együttes vezetője;
Maróthy Zoltán zenész, zenetanár, az MZTSZ Kőbányai Zenei Stúdió szakmai igazgatóhelyettese (kinevezése 2021. február 15-től hatályos);
Gayer Ferenc Máté Péter-díjas jazz nagybőgőművész, a Budapest Ragtime Band zenekarvezetője, az MMA nem akadémikus tagja;
Brandenburg Máté zeneszerző, producer, az Anima Soni zenekar alapítója;
Muraközy Péter rendezvényszervező, Veszprém – Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt operatív vezetője, a Veszprémi Utcazene Fesztivál főszervezője, a VOLT és a Strand fesztivál programigazgatója és a Balaton Sound társalapítója, a Veszprémi Expresszó és a Budapesti Akvárium Klub társtulajdonosa;
és marad a már említett Galambos Nándor Máté Péter-díjas zenész, zeneszerző, az Ismerős Arcok alapító-vezetője.
Brandenburgot, Galambost és Muraközyt miniszeri hatáskörben nevezték ki. Muraközy szintén benne volt a klubtámogatásokat elbíráló bizottságban, és megszavazta többek között, hogy az az Akvárium Klub és Expresszó is támogatásban részesüljön, amelyeknek ő tulajdonosa vagy társtulajdonosa.
Az NKA környékén egyébként új időszámítás kezdődhet, hiszen Lőrinczy Györgyöt a korábbi fideszes 3. kerületi polgármester, Bús Balázs váltja az NKA alelnöki posztján. A váltás azért lesz érdekes, mert ugyan Lőrinczy áprilisig az NKA kötelékében marad tanácsadóként, de a szervezetre belülről rálátó forrásaink szerint
éppen Lőrinczy volt az, aki a nagy szélsőjobboldali kultúrharcban igyekezett valamiféle egészséges egyensúlyt találni a Kásler- vagy éppen Szakács Árpád-féle mélymagyar, nemzeti rocker vonal és a ténylegesen támogatásra érdemes magyar zenészek között.
Nem véletlen, hogy az Ismerős Arcok vagy a Romantikus Erőszak szkinhedzenekar is egyenesen Káslertől kapott milliós támogatásokat az elmúlt években, nem pedig hivatalos kollégiumi pályázatokon keresztül.
És egy pár haveroknak kiosztott milliót elsőre észre sem vettünk
Cikkünk megjelenése után vettük észre, hogy két másik (ez és ez) pályázati eredményt is kihirdettek hasonló módon alkotói támogatásokra. Ebből derült ki az is, hogy a már említett Sugarloaf zenekar 1 millió forintból forgathat klipet, az Ismerős Arcok további félmillió kapott szintén klipforgatásra, és a Beatricéhez is hozzávágtak még félmilliót, hogy külföldön tudjon koncertezni Nagy Feró. De Nagy Feró a születésnapját is közpénzből ünnepli, mert a 75 éves születésnapi koncertjét egymillió forinttal támogatja az NKA, de még egymillió jutott videóklipre és még egymillió dalszerzésre is. Az Anna and the Barbies pedig olyan jól fekszik az NKA-nál, hogy még kétmilliót kaptak „egy rendhagyó koncert” lebonyolítására, illetve még egymilliót videóklipre.
Szintén nem jelölték összeférhetetlenséggel a Spy the Ghost videoklipjeinek elkészítésére gyártására, publikálására adott egymillió forintot, pedig a Spy the Ghost nem más, mint Spiegelhalter László fideszes polgármester és DJ, aki egyben a pályázatokról döntő kollégium egyik tagja is. Ugyan Mózsi Tamás néven pályázott, de még 500 forintot megítélt magának Spigiboy arra is, hogy dalokat szerezzen. Itt sem volt jelölve az összeférhetetlenség, bár hivatalosan a Spy the Ghost formáció már csak Mózsiból áll Spigiboy nélkül.
A korábban említett Solaris zenekar, amelyben egy másik kollégiumi tag, Kisszabó Gábor is játszik, további egymillió forintot nyert a Meg sem született látomások munkacímmel tervezett, koncertvideó felvételeinek utómunkáira. Póka Egon veje pedig további egymillió forinttal lett gazdagabb, hiszen egymillió forint jutott neki képfelvétel készítésére a Mattset zenekar harmadik nagylemezéhez. Little G Weevil pedig még félmilliót kapott live session videó készítésére.
Sajnos a pályázati elbírálásból nem derül ki egyértelműen, de egy bizonyos Bíró Zsolt egymillió forintot új dalok megírására. A kollégium következő tagjainek egyike éppen egy Bíró Zsolt nevű ember, bár ez nem egy ritka név, így véletlen egybeesés is lehet. A következő kollégiumi tagok közül egyébként Maróthy Zoltánnak, az Ossián egykori gitárosának is sikerült megítélni egymillió forintot, hogy megírhassa a magyar nyelvű albumát. | A kulturális alap könnyűzenei zsűrije magának és a haveroknak is kiosztott pár milliót | Megjelentek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Könnyűzene Kollégiumának döntései az alkotói támogatásokról, amelyekkel a zenészeket új alkotások és projektek elkészítésében segítik. Legalábbis papíron, mert a kollégiumi tagok láthatóan előnyben részesítették a saját projektjeiket és szervezeteiket. Az Ismerős Arcok frontembere például csak nemrég lett tagja a kollégiumnak, de már megítélte a támogatást a saját zenekarának. | null | 1 | https://telex.hu/kult/2021/01/19/az-nka-konnyuzenei-zsurije-maganak-is-kiosztott-par-millio-forintot | 2021-01-19 09:51:00 | true | null | null | Telex |
2021. január 21. – 07:02
Leisztinger Tamás, a DVTK többségi tulajdonosa kezet fog Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a DVTK Medical Center és a birkózóterem átadóünnepségén Miskolcon 2019. október 1-jén. Balról Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára, jobbról Németh Szilád, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke.
424
A focifanatikus Leisztinger Tamás kiszállt a magyar labdarúgásból, elzárta a pénzcsapokat. Közeli munkatársa szerint 2010 és 2020 között 5 milliárd forintot égetett el a magyar fociban. Igaz, eközben ipari cégei ennél érdemben több egyedi állami támogatást nyertek el. Van-e összefüggés? Vagyis a focis szerepvállalás nélkül lehetett volna Leisztinger a jobboldal által is elfogadott, sőt támogatott vállalkozó? Megérte-e a focikaland?
Tíz év után Leisztinger Tamás milliárdos üzletember kiszállt a miskolci futballcsapat, a DVTK finanszírozásából, ezzel együtt elhagyta vagy hamarosan elhagyhatja más sportbefektetéseit is (a foci mellett további diósgyőri sportágak, valamint az egri, a salgótarjáni, illetve a kassai futball, elsősorban az utánpótlás-nevelés finanszírozását).
Miért tette? Mivel maga Leisztinger Tamás elzárkózott attól, hogy kommentálja a Telex.hu-nak a döntését, így inkább csak a nyilvános információkat és környezete véleményét tudtuk felhasználni, amikor igyekeztünk áttekinteni Leisztinger és a futball kapcsolatát.
Találkozott a kínálat és a kereslet
Ismerősei szerint a kereslet és a kínálat – több korábbi eredménytelen puhatolózás után – most végre szerencsésen találkozott. Vagyis
Leisztingernek már egyre kevesebb örömöt okozott a sport, megunta a finanszírozást, a tőkeemeléseket, a hitelelengedéseket;
személyes (családi) okok miatt is kevesebb időt tudna most a focira szánni, a következő időszakban egyszerűen nem fér bele, hogy hétvégénként meccsre járjon;
a keresleti oldalon pedig mostanában mindig akadnak „friss és hirtelen jól menő vállalkozások” (forrásunk ezen körülírása magyarul alighanem azt jelenti, hogy van olyan NER-es érdeklődő), amelyek szívesen beszállnak a magyar klubfociba;
Miskolc esetében a Fidesz által elveszített önkormányzati választás után a kormányoldalon különösen erős szándék volt arra, hogy a várost, ha nem is a vezetése, de a „szíve” (vagyis a DVTK) és az „esze”(vagyis a Miskolci Egyetem) révén azért a jobboldali befolyás is meghatározza.
Leisztinger és a foci
Leisztinger Tamás a focifanatikus üzletember nem sokat ad a külsőségekre. Temérdek üzleti aktivitása ellenére zakóban, öltönyben a protokolleseményeken kívül soha nem lehet látni, sokkal inkább az egyszerű póló és a baseballsapka a jellemző viselete. Pedig tényleg kevés olyan magyar iparág van, ahol nem rendelkezett vagy nem rendelkezik jelenleg is komoly érdekeltségekkel. A teljesség igénye nélkül
üzletelt a kárpótlási jegyekkel;
voltak és vannak hatalmas ingatlanprojektjei (talán a két legismertebb a Kopaszi-gát, illetve a Köki Terminál);
volt rengeteg hazai és néhány külföldi szállodája (Eravis- és Hunguest-csoportok);
társaival megvette, majd eladta a hazai tőzsdét;
korábban főleg agrár-, újabban inkább az ipari érdeklődése erős;
volt gyógyszerkereskedő, próbálkozott a húsiparban, a csempegyártásban, még a bizományi céggel is;
beszállt a médiába (Népszava), és amit cikkünkben részletesebben is bemutatunk, sokat invesztált a sportba.
Cégbirodalmát korábban a Kelenföldi pályaudvar közeléből, a Bartók Béla út 152.-ből irányította, most pedig a XIX. kerületbe, a Köki Terminálba tette át székhelyét. Leisztinger valóban megszállott focista. A belvárosi szállodák és minisztériumok közelségénél sokkal fontosabb volt számára, hogy a Bartók Béla úti Hotel Griff szállodának volt egy kis tornaterme, ahová az üzletember, ha lehetősége és társasága adódott, rendszeresen lejárt focizni, akár naponta többször is.
Jöttek sorban a tárgyalópartnerek, de volt, hogy Leisztinger fociból esett be a megbeszélt időpontban, a szobájában pedig olykor több rend mez szárad.
Ismert társakkal
Aztán az 1968-as születésű üzletember eladta a nevezett szállodát, és a javarészt kortársaiból, olykor azok családtagjaiból álló focis társaság költözni kényszerült. Később elsősorban a Marczibányi téren focizott télen-nyáron ez a csapat. Pártállás itt nem számított, azt hallottuk, hogy a csapatban játszott több ügyvéd is, köztük az egyik főszervező, Rátky Miklós (Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter egykori kollégiumi társa, barátja, akit később fejlesztési miniszterként állandóan megbízásokkal tömött ki), de felbukkant olykor Jelasity Radován Erste-vezér, egy magasabb beosztású molos vezető, további barátok, családtagok.
Leisztinger sokáig törzstag volt, de máshol is, amint lehetősége volt, lábteniszt vagy focit szervezett. Egy időben Leisztinger montenegrói szállodája, a Sun Resort Herceg Novi, bármennyire is messze volt, a hazai gazdasági elit hétvégi találkozóhelye és kispályás fociközpontja lett, itt még Csányi Sándor OTP-vezér is beszállt olykor.
A neves társaság, így Leisztinger is hajtósan és kifejezetten jól focizott, utóbbi legfeljebb azzal keltett olykor némi visszatetszést, hogy túlságosan komolyan vette a játékot. Adódtak abból villongások, hogy beszólogatott, nagyobb aktivitásra próbálta ösztönözte vagy akár „leugatta” kevésbé dinamikus társait. Valami aztán történhetett, egy húzódás vagy ilyesmi, mert mostanában már alig látta a környezete focizni az üzletembert.
Mindenesetre, bár a milliárdos állandóan focizott, de 2010 előtt „bottal sem piszkálta volna meg” a zavaros hazai futballvilág üzleti oldalát.
Jött Orbán, változás a fociban
A 2010-es év aztán nemcsak a hazai politikai életben (Fidesz-kétharmad), de a magyar futballban is fordulatot hozott. Orbán Viktor lett újra a miniszterelnök, és a régi-új kormányfő közismert futballrajongásából kiindulva, nem meglepő módon, a focira is sokkal több fény vetült.
2010-ben Csányi Sándor vette át a szövetség vezetését, és mivel a Orbán Viktornak nagyon fontos volt a foci, még a hazai klubfoci is, ezért egy évtized alatt megszaporodtak a csapatoknál a befektetők.
A miniszterelnöknek több hazai bajnokság szintjén van pontos hely- és emberismerete a magyar futballban, személyesen és tévén keresztül is képes követni a hazai bajnokikat, fordulónként akár több meccset is megnéz.
Tíz-tizenegy évvel ezelőtt, a 2009–2010-es bajnokságban még vidéki uralom volt, a Debrecen, a Videoton és a Győr végzett a dobogón, két nagymúltú vidéki csapat, a Nyíregyháza, illetve tökutolsóként a Diósgyőr búcsúzni kényszerült.
A miskolci csapat vélhetően a Fradi után a második legnépszerűbb hazai csapat volt ekkor is, és talán ma is. A diósgyőri meccseket rendre rengeteg elkötelezett és elsősorban a Nyíregyházában ősellenséget látó, bőszen „makukázó” (itt így hívják a szotyit) fanatikus látogatja. Külön brigádjuk van a Miskolcról elkerült DVTK-soknak, akik magukat szabad fordításban „vörös emigránsoknak” nevezik.
De hol volt ekkor Leisztinger?
Az elméleti fizikus végzettségű, híresen jó agyú, kombinatív, a befektetésekben sokszor egyfajta szellemi kihívást, játékot látó Leisztinger 2010-ben már rég milliárdos volt. A sporthoz az említett magánjellegű fociszeretet mellett nyilvánosan sakkjátékosként és sakkszövetségi elnökként kötődött.
A közvélemény szemében inkább baloldalinak tartották, az MSZP-vel jó kapcsolatokat ápoló üzletemberként volt elkönyvelve. Természetes, hogy a 2010-es év számára is új helyzetet, kihívást jelentett, addig töretlen vagyonemelkedése le is lassult. Majd váratlanul az üzletember a diósgyőri sportban látott befektetési lehetőséget. De vajon miért?
A fáma szerint az üzletember a negyvenedik születésnapja előtt irtózott a repüléstől. Aztán valahogy legyőzte ezt a fóbiáját, és a 2010-as hazai hatalomváltás előtt elkezdte bepótolni a korábban kényszerűen elhagyott utazásait. Elutazott és megnézte a kínai nagy falat, Dél-Afrikát, majd amikor jött a rezsimváltás, éppen Londonban tanult angolul.
Hosszú távollétét volt, aki így (vagyis élménypótlással) magyarázta, de akadt, aki úgy értelmezte, hogy Leisztinger egy kicsit szándékosan és óvatosságból kivárt idegenben, megnézte, hogy milyen lendülettel kezd a Fidesz a kormányzásba, az elszámoltatásba (ekkor tartóztatták le például Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettest, akivel sokszor emlegették egy lapon a vállalkozót).
Tiltott vagy tűrt?
Ahogy ismerősei mesélték, reálisan azt remélhette, hogy a kommunista kulturális élet tipológiáját átvéve, a támogatott, tűrt és tiltott kategórián belül
a Fidesznél támogatott ugyan nem lehet,
de ha nem ellenfélként sorolják be,
legalább a „tűrt” klaszterbe bekerülhet.
Ebben végül nem tévedett, de ezért tenni is kellett.
Itt a pletykák szerint megint fontos az, hogy Leisztinger kifejezetten jóban volt Csányi Sándorral. A két top 10-es milliárdos összejárt személyesen is olykor, de üzleti kapcsolatuk is akadt, például a Pick Szeged szalámigyárat Csányi némi áttétellel, de Leisztingertől vette meg.
Igaz vagy nem igaz, mindenesetre Leisztinger környezetében máig úgy emlékeznek, hogy maga Csányi Sándor javasolta az üzletembernek, hogy fektessen a futballba.
A beszállás
Említettük, hogy 2010 nyarán, a DVTK kifejezetten nehéz helyzetben volt, kiesett az NB I.-ből, a másodosztályba tartott. Korábban például az azóta már a bírósági hírekben kezelt Szeviép volt a csapat szponzora, majd az önkormányzat tulajdonába került. Ekkor szállt be Leisztinger.
A helyzetről Sántha Gergely, a DVTK elnöke (egy volt raiffeisenes bankár, Leisztinger miskolci bizalmi embere) így beszélt a Nemzeti Sportnak:
„Tíz éve egy kilátástalan helyzetben lévő klubot vettünk át, miután az azt üzemeltető gazdasági társaság felszámolás előtti helyzetbe került, az infrastruktúra állapota is kiábrándító volt, de rövid idő alatt sikerült úgy megerősíteni a labdarúgócsapatot, hogy azonnal visszajutott az élvonalba, és most is ott van a legjobbak között. Leisztinger Tamás saját vagyonából tíz év alatt több mint 5 milliárd forintot invesztált a DVTK-ba.”
A klub vezetőedzője ekkor az a salgótarjáni születésű Benczés Miklós volt, aki az NB II.-ből azonnal visszavezette az első osztályba a csapatot. Ő azért is fontos szereplő, mert később már nemcsak Leisztinger, de Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc respektjét is kivívta, hiszen ő volt a Puskás Akadémia edzője, amikor a felcsúti csapat is feljutott az első osztályba. Később Benczés megint visszatért Diósgyőrbe, jelenleg a klub sportigazgatója, mellesleg 2010 és 2014 között fideszes önkormányzati képviselő volt Miskolcon.
Felvidéki szerepvállalás
Leisztinger közben egyre többet invesztált a sportba, más szakosztályok menedzselését is átvette, de felkarolta az egri, a salgótarjáni focit, és ő is elvállalta, hogy más határon túli magyar területek (a felvidéki Dunaszerdahely, a szlovéniai Lendva, a nem annyira magyarlakta horvátországi Eszék, illetve az erdélyi Sepsiszentgyörgy) példájához hasonlóan elindítson egy kelet-szlovákiai magyar településeket megcélzó tehetségfelkaroló munkát.
Az Arago (Leisztinger fő holdingcége) beszállt a kassai másodosztályú csapatba, és délkelet-szlovákiai települések (a nagyobbak közül Rimaszombat, Kassa, Eperjes említhető) magyar futballéletének menedzselését tervezte, bár például Kassának alig, Eperjesnek pedig sajnos ma már egyáltalán nincsen magyar lakossága. Végül a rimaszombati tervek elhasaltak, de Kassán elindulhat a munka.
Különös véletlen, hogy amikor Leisztinger végül ment, akkor Geri Gergelynek a mindössze egy hónapig dolgozó vezetőedzőnek is távoznia kellett, ő amúgy éppen az előbb említett térségből, Királyhelmecről származik.
Orbán látogatása
Ha az volt a célja az üzletembernek, hogy mint focitámogató jó pontokat szerezzen az Orbán-kormánynál, akkor ez alighanem sikerült is. A Leisztinger-féle közeledésnek emblematikus pillanata volt, amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2016. április 10-én a DVTK-nál járt, és meglepően sok időt töltött el az edzőközpont átadóján. Az eseményre eljött egy csomó helyi fideszes politikus is, de Orbán nem annyira törődött velük, a fogadás helyett is inkább lelkesen beszélgetett a focis közegben.
A kormányfő az ünnepi beszédében nem fukarkodott, a barátjának nevezett Leisztinger Tamás dicséretével. Különösen azt emelte ki, hogy a vagyonos vállalkozó nemcsak a miskolci sportba fektet, de a környék tehetséges focistáinak felkarolásába is.
Az akkori fotók tanúsága szerint Leisztinger Tamás klubtulajdonos át is adott a miniszterelnöknek egy DVTK-mezt, amin a miniszterelnök neve, a 2016-os évszám, illetve az akkori szponzor, a Hunguest Hotels neve szerepelt.
Mindez csak azért volt mókás, mert Leisztinger hamarosan magát a Hunguest Hotels cégcsoportot is „átadta”, persze nem ajándékba, és nem magának Orbánnak, de a felcsúti bizalmas, Mészáros Lőrinc érdekeltségének.
Bőven a koronavírus-járvány előtt voltunk, az máig vitatható, hogy ki járt jól az üzlettel. Leisztinger érezhette úgy, hogy kicsavarták a kezéből a szállodáit, de utólag az is lehet, hogy ma már örül, hogy most nem kell hónapokig finanszíroznia a rengeteg kihasználatlan hotelt.
Mindenesetre a szállodák „értő” kezekbe kerültek, és hamarosan sok milliárd forint uniós forrás állt készen arra, hogy szálloda-felújításokba szaladjon, ennek jó példája volt, az azóta kihirdetett Kisfaludy-program, amelyben, mint azt a 24.hu is megírta, különösen komoly volt a Hunguest-sűrűsödés.
Megérte-e?
A DVTK életében sok minden történt, az edzőközpont mellett új stadiont kapott a város, komoly egészségügyi központ (DVTK-Medical) is épült.
De vajon megérte-e Leisztingernek a focikaland? Alighanem igen. Mégha a haszon nem is közvetlen. A fizikus végzettségű, „városi” arc meglepő módon egy ideig főleg az agráriumban nyomult, de az utóbbi időben a végzettségéhez jobban illeszkedő ipari fejlesztések felé fordult, és láthatóan elnyerte a kormányzat bizalmát is. Több nagy dobása is komoly segítséget kapott.
Leisztingernek akkora cégbirodalma van, hogy egészen biztos, hogy a válogatásunk nem lesz teljes, de ebből a válogatásból is látható lesz, hogy az Arago, és így Leisztinger sok milliárd forint állami támogatást nyert, a Miskolchoz közeli észak-magyarországi ipari fejlesztéseihez.
Sajókeresztúron az Arago egy hatalmas zöldmezős beruházásba fogott. Az autóipari, esetleg a repülőgépiparnak is majd beszállító céget először ECM-Clean-nek hívták, 2020 novemberétől már Arago Green Technologies a neve. Mint ebben a korábbi Zoom-cikkben olvasható, a kohászati társaság mintegy 10 milliárd forintos beruházással húzza fel az üzemet, ehhez 3,9 milliárd forintot az állam ad. A társaság 300 és 400 közötti állást teremthet a hátrányos helyzetű régióban. Akit érdekel részleteiben is a nagyszabású projekt, itt követheti.
Leisztinger ezek után megvette a siroki Liszkó-völgy méretes üzemét, a környék legnagyobb foglalkoztatóját, a Mátrametál Kft.-t. A régi hadiüzem valaha tubusgyártó volt, például fogkrémekhez készített csomagolást, a Heol.hu írása alapján Leisztinger itt egy 3,6 milliárd forintos beruházáshoz kapott 1,8 milliárd forintos támogatást. A Nagyvállalati Beruházási Támogatási program keretében adott segítség támogatási okiratát maga Varga Mihály pénzügyminiszter adta át, az aerosol palackozó mellett úgy tudjuk, hogy Sirokon is lesz egy kisebb öntödei részleg.
A debreceni Plastic-Form műanyagalapú, modern szerszámgyár is több ízben kapott állami forrásokat, amelyeket a társaság fel is sorol a honlapján.
Ezek is komoly lendületet mutatnak, de Leisztinger annyira beindult az ipari beruházásoknál, hogy az iparágban az is elterjedt, hogy egy igazán nagy halat, a Csabacast Kft.-t, egy hatalmas öntödei céget is leboltolt.
Ám a békéscsabai Majoros család és az egykori Kossuth holdingos befektetői kör tulajdonában álló cég megvételétől Leisztinger végül elállt, talán a járvány miatt, de az utolsó pillanatban meggondolta magát.
Milliárdok és milliárdok
Leisztinger Tamásnak újra helye lett tehát az állam által támogatott projektek között, ismét a politikával is együttműködni képes üzletember lehetett. Ehhez vélhetően kellett a sok sportfinanszírozás.
A jövőben azonban ezt már más fogja csinálni. Az új főtulajdonos, mint arról a Telex.hu is írt, Magyar Mátyás lett, aki egy modern ortopéd sebész magánklinika vezető szakembere és résztulajdonosa. A Fájdalom-Ambulanciának Mészáros Lőrinc is tulajdonosa, ráadásul Magyar doktor a Puskás Akadémia orvosi stábjának is tagja volt.
Mind az ő személye, mind a kisebbségi tulajdonos, Szíjj László megjelenése arra enged következtetni, hogy Mészáros Lőrinc közvetlen környezete látott fantáziát a borsodi sportban.
Ezek után az sem lehet véletlen, hogy a Mészáros által felkarolt eszéki fociból érkezett azonnal erősítés, az edző, Zoran Zekić itt volt tréner, illetve az új kapus, Diego Živulić is védett korábban az NK Osijekben, bár most Lengyelországból érkezett.
A DVTK-nak mint klubnak vannak komoly értékei, a tradíciók és a város szeretete mellett az új stadion is nagyon modern, a járvány után a hazai bajnokik mellett akár másra is lehetne használni. Most persze nincsenek koncertek, és újabban az MLSZ felhagyott azzal a régebbi szokásával, hogy legalább a barátságos válogatott meccseket olykor vidékre viszi (legutóbb 2014-ben, illetve 2015-ben a debreceni Nagyerdei Stadionban volt két barátságos meccs, míg a győri ETO parkban 2013-ban, illetve 2014-ben járt a nemzeti tizenegy). Igaz, a Nemzetek Ligája 2018. szeptemberi elindítása óta barátságos meccsekre már idő se nagyon van.
Fejlesztések
A sportkomplexumban most készül az új kosárcsarnok, illetve nagy érték az említett DVTK-Medical Center. A DVTK-pályával szemben volt korábban egy nagy étterem (régen Stadion, majd Fontana), ennek a helyén egy nagyon modern sportspecifikus egészségügyi központ létesült.
A modellt a Juventus hasonló intézménye adta.
Korábban, amikor Csányi Sándor beszállt a BHC-be, volt szó arról, hogy a sport körüli felmérések, a sérülések kezelése, a rehabilitáció fontos sikerfaktor, és mint ilyen, nagy üzlet is lehet a modern élsportban.
Diósgyőrben is azt remélik, hogy ha ez az intézmény nemcsak a DVTK sportolóit, de a környék nagy klubjait (szolnoki kosarasok, egri pólósok, kivárdai, mezőkövesdi, vagy debreceni focisták, illetve kézisek) is kiszolgálná, abban lenne üzleti potenciál.
A DVTK most nem áll jól, a téli szünetben a focibajnokság végén kullog, egy kiemelkedően erős 2020. januári – márciusi időszak után a koronavírus óta nagyon kevés sikert ért el a csapat.
Ám beszélgetéseinkből úgy tűnik, hogy nemcsak a lelkes helyiek, de az országos politikai és futballvezetés is drukkol neki. Valahol mindenki abban érdekelt a magyar fociban, hogy a népszerű DVTK erős bázis maradjon a hazai labdarúgásnak.
Az elmúlt években ugyanis egy-egy erős fideszes politikus ereje révén sok olyan kisebb településen nőtt ki stabil NB I.-es csapat, ahol nincs elég szurkoló, vagy tömegbázis. A Felcsút, a Kisvárda, a Mezőkövesd szurkolói persze ezt biztosan kikérnék maguknak, és ők örülnek, hogy csapatuk nemcsak megkapaszkodott az első osztályban, de a két topcsapat (Fradi és Vidi) mögött már-már ők a dobogóesélyesek.
Ám nagyon hiányoznak az egykori erős vidéki bázisok. A megyeszékhelyek különböző hangulatú történetek mentén, de nagyrészt kikoptak az NB I.-ből. Ha az idei bajnokságból indulunk ki, a megyeszékhelyek közül Miskolc mellett már csak Székesfehérvárnak és Zalaegerszegnek maradt NB I.-es csapata.
Nincs már első osztályú csapata a korábban tényleg csak elvétve hiányzó Győrnek, Debrecennek, Szombathelynek. Már régóta nincs igazi esélye az egykori élvonalbeli „törzsgárda” közül Békéscsabának, Pécsnek, Tatabányának. De messze kerültek az „átutazók”, vagyis az olykor az élvonalban is felbukkanó Eger, Salgótarján, Kaposvár, Szolnok, Kecskemét, Szeged. E szempontból rég nem jön szóba Veszprém, illetve az élvonaltól még távolabbi eső Szekszárd (igaz, Tolna megyéből a Paks viszont stabil élvonalbeli csapat lett).
Miskolcot nem lehet elengedni
A diósgyőri foci sikere már csak a fentiek miatt, de a tradíciók okán fontos, ráadásul miután 2019 októberében, az önkormányzati választáson Miskolcon tarolt az ellenzék, beszélgetőpartnereink szerint a kormánypárt új módszerekkel szeretne jelen lenni a város életében.
Ennek is terepe lehet a foci felkarolása, ahogyan az új, gyakorlatilag „elmozdíthatatlan” egyetemi vezetés is.
A Miskolci Egyetem kuratóriumának elnöke tavaly júniusban az a Varga Judit igazságügyminiszter lett, aki ízig-vérig miskolci, itt született, itt járt egyetemre, és aki a remények szerint politikai erejével tud abban segíteni, hogy a környék az egyetem bábáskodásával fejlesztési pénzekhez, K+F forrásokhoz jusson.
Leisztinger Tamás közben a diósgyőri focit ugyan elhagyta, de a környéket egyáltalán nem, az említett egyetemmel például több ipari cége is kialakított együttműködéseket. A DVTK pedig az új tulajdonossal megkezdte a felzárkózást, első ilyen meccsén látványosan nyitott, január 20-án idegenben és utolsóként megverte a bajnok Ferencvárost.
Partnereinktől | Orbánnal érkezett, de most váratlanul távozott a magyar futballból | A focifanatikus Leisztinger Tamás kiszállt a magyar labdarúgásból, elzárta a pénzcsapokat. Közeli munkatársa szerint 2010 és 2020 között 5 milliárd forintot égetett el a magyar fociban. Igaz, eközben ipari cégei ennél érdemben több egyedi állami támogatást nyertek el. Van-e összefüggés? Vagyis a focis szerepvállalás nélkül lehetett volna Leisztinger a jobboldal által is elfogadott, sőt támogatott vállalkozó? Megérte-e a focikaland? | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/01/21/orbannal-erkezett-de-most-varatlanul-tavozott-leisztinger-tamas-egy-evtizede-a-magyar-fociban | 2021-01-21 10:06:13 | true | null | null | Telex |
Elrendelte a Kecskeméti Törvényszék a Gladiolus Kft. felszámolását – derül ki az Opten céginformációs szolgálat adatbázisából. A bíróság végzése tavaly decemberben jelent meg a cégtörténetben.
A bíróság a céget fizetésképtelenné nyilvánította, ezért rendelték el a felszámolását. A cég így a folyamat végén meg fog szűnni. Akiknek jelenleg is tartozik, azoknak jelezniük kell a követeléseiket a kirendelt felszámolónak.
A Gladiolus Kft. körüli zűrök tavaly év elején váltak szélesebb körben ismertté, miután a 24.hu kiderítette, hogy a nagy állami megrendelésekkel ellátott, vegyiáru-kereskedelemmel foglalkozó cég hatástalan kézfertőtlenítő szereket terített szerte az országban, közvetlenül a koronavírus-világjárvány előtt is. A cég kerekegyházi telephelyén hatósági razzia is volt nem sokkal cikkünk után.
A Gladiolus Kft. azé a Bajáki Edéé, aki nyár óta letartóztatásban van, az ügyészség őt és társait különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja. Az ügyészségi vizsgálat eredetileg nem a Gladiolus Kft.-t célozta, hanem Bajáki Ede cégcsoportjának másik oldalát. A Hírös-Vitál Zrt. élelmiszer-feldolgozó csarnokokat, gyártósorokat kívánt felhúzni a Kecskeméttől pár kilométerre fekvő Kerekegyházán, óriási, bő 7 milliárd forintos állami támogatást is megítéltek neki, de aztán gondok adódtak, az ügyészség pedig rátalált a szabálytalanságokra – amelyeket csak tetézett, hogy a Hírös-Vitál Zrt. veszélyes baktériummal fertőzött ásványvizet palackozott a telepen, amelyet a Gladiolus Kft. szállított az Országos Vérellátó Szolgálathoz, és a koronavírus-járvány alatt pár ezer palackkal került véradókhoz is az ásványvízből. | Felszámolják a letartóztatott vállalkozó állami milliárdokkal dotált birodalmának egyik fő cégét | Elrendelte a Kecskeméti Törvényszék a Gladiolus Kft. felszámolását – derül ki az Opten céginformációs szolgálat adatbázisából. A bíróság végzése tavaly decemberben jelent meg a cégtörténetben. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/01/21/felszamoljak-gladiolus-kft-allami-milliardokkal-dotalt-letartoztatott-vallalkozo-ceget/ | 2021-01-21 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem nagyon volt mozgás a ház körül, irodaként használhatták. Biztos volt ott néhány osztály papíron, de mindig üresnek tűnt az épület
– mondta egyik forrásunk arról a 2015-ben 48 millió forint európai uniós támogatással felépített balatonakarattyai Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központról, amelyet a napokban még 91 millió forintért árultak az ingatlan.com-on, mígnem eltűnt a hirdetés.
Egy másik helyi lakos arról számolt be lapunknak, hogy évek óta csak egy gyerekes családot látott a ház körül, de ők sem fordultak meg ott túl gyakran. Miután az uniós pályázat futamideje öt év volt, a fenntartási idő letelt, így a központot létesítő egyesület a jogszabályok szerint értékesítheti az ingatlant. Az viszont kérdéses, hogy valójában milyen programok valósultak meg az egyesület által igénybe vett, összességében több száz millió forintos uniós projektből, illetve az is, hogy mihez kezd az egyesület az ingatlan eladásából befolyó pénzzel.
Senki nem nyilatkozik az uniós pénz felhasználásáról
2015 februárjában írt arról a veol.hu, hogy bárki számára látogatható nonprofit információs központ létesült Balatonakarattyán Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központ néven. A közlemény szerint a központba látogatók a többi között megnézhetik „a pelletkazán működését, a napelemmel való hálózati visszatáplálás lehetőségét, a hőszivattyú előnyeit”. Arról is írtak, hogy folyamatosan rendeznek szemléletformáló programokat felnőtteknek és gyermekeknek, a diákok pedig interaktív környezetvédelmi vetélkedőkön vehetnek részt.
Az épület tulajdonosa és a projekt megvalósítója a Régiók Fejlesztéséért Egyesület, amely 2009 óta több mint 600 millió forint uniós forrást nyert különféle zöldprojektekre – erről az Átlátszó számolt be szintén 2015-ben. Ahogy arról is, hogy a projektek egy része, így az akarattyai is minimum talányos. A portál szerint akkor semmi sem utalt arra, hogy a modern stílusú épület közhasznú intézmény lenne, sehol egy tábla az elnevezésről, a nyitvatartásról, sem az uniós támogatásról. Lapunk több forrása szerint ez az utóbbi években sem változott, állítólag sok helyi nem is tudta, hogy az épület nem családi nyaraló.
Miközben a helyiek nem érzékeltek mozgást a környezetvédelmi központ körül, addig az egyesület szerint több százan fordultak meg náluk. A tavaly év végén közzétett 2019-es beszámolójuk szerint a balatonakarattyai székhelyen és a tolnai telephelyen az egyesület környezetvédelmi előadássorozatokat tartott, és az egyesületi tagok önkéntes munka keretén belül szemétszedési akciót is végeztek két-két alkalommal. Nagycsaládosoknak sport és túraversenyt szerveztek, „terepgyakorlatok és tematikus élményprogramok keretén belül” és „megismertették a vízi élővilágot a gyerekekkel”.
A Régiók Fejlesztéséért Egyesület – amelynek létezik egy Tolnai Környezetvédelmi Központja is – vezetőjét, Ujj Tamást sikerült utolérnünk, de nem akart nyilatkozni a balatonakarattyai épületről és tevékenységükről.
Hiába jeleztük neki, hogy miután uniós forrásról van szó, érdemes lenne tájékoztatni az embereket a ház funkciójáról, és kértük azt is, hogy küldjenek dokumentumokat arról, hogy az elmúlt évben hány látogatót fogadtak. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hová kerül az ingatlan eladásából befolyó összeg, ha nem magánzsebekbe folyik be, akkor mire költi az egyesület az uniós támogatásból létrehozott központ ellenértékét, de nem tudtuk meggyőzni Ujjt arról, hogy nyilatkozzon.
Kerestük az ingatlan hirdetőjét Jaksa Orsolyát is, aki korábban szintén vezette az egyesületet, és akinek a férje, Jaksa Tamás jelenleg is tagja a Régiók Fejlesztéséért Egyesületnek, de ő sem válaszolt kérdéseinkre.
Nem csak a ház felhúzására írtak ki egyébként közbeszerzést, 16 millió forintos uniós forrásból ugyanis népszerűsítették is a projektet még 2014-ben. A kommunikációt Jaksa Tamás testvére, Jaksa Gábor intézte az egyik cégével.
A Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központtal kapcsolatban kerestük a Támogatásokat Vizsgáló Irodát, hogy megtudjuk, rendben találták-e a projektet, illetve hogy a tulajdonos, vagyis az egyesület jogszerűen árulja-e az ingatlant. Kérdéseinkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium válaszolt, mely mindent rendben talált. Mint írják, az egyesület a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit a megvalósítás és a fenntartás során teljesítette, a lezárást követően pedig a tulajdonos szabadon rendelkezik a projekt eredményeivel, így az ingatlanokkal is.
Az egyesülethez folyamatosan érkezett a pénz az utóbbi években, de nem csak környezetvédelmi programokból. A gazdasági tárcától például gazdaságfejlesztésre nyertek el több mint 100 millió forintot, amit – a bíróságnak leadott beszámoló szerint – 18, „részben hátrányos helyzetű álláskereső” foglalkoztatására, kertészeti és gondnoki állásokra fordítottak. Az emberierőforrás-minisztériumtól 24,6 millió forintot húztak be, ebből a pénzből jutott szabadidős és kulturális programokra, az említett beszámoló szerint teljesítménytúra, teniszbajnokság és budapesti kirándulás lett belőle. Emellett drogprevenciós órákat tartottak, illetve a „biztonságban Kisteleken” üzenet közvetítésében is segítettek, ötször háromezer szórólapot nyomtattak, amit aztán a rendőrség osztott ki. | Az ingatlan.com-on árulták a néhány éve uniós pénzből felépített balatoni környezetvédelmi szellemközpontot | Balatonakarattya egyik csendes utcájában évekkel ezelőtt egy környezetvédelmi központ épült. Túlzás lenne azt állítani, hogy az emberek a csodájára jártak, sok helyi azt sem tudta, hogy az épület egy uniós pénzből felhúzott, bárki számára látogatható nonprofit információs központ. Az illetékes minisztérium szerint viszont a kedvezményezett Régiók Fejlesztéséért Egyesület teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, a házzal pedig öt év elteltével azt csinál a tulajdonos, amit akar. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/01/22/balaton-kapuja-kornyezetvedelmi-kozpont-balatonakarattya-regiok-fejleszteseert-egyesulet/ | 2021-01-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits