text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
⌀ | description
stringlengths 0
8.21k
⌀ | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 0
272
⌀ | date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 198
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Borkai Zsolt október 5-én kitett a Facebookra egy képet a családjáról. Azt írta fölé: „Kitartunk. Jóban, rosszban.” Mindezzel alighanem azt igyekezett demonstrálni, hogy az őt érő össztűz ellenére sem bomlott meg az egység odahaza. Nem is igen bomolhatott, hiszen a fotón szereplő négy alak közül még legalább ketten összekapcsolhatók a jachton orgiázó csapattal. A fia egyértelműen, a lánya pedig áttételesen.
A jelenleg 24 esztendős Borkai Ádám már legalább négy éve a szerencse gyermeke: 2015 végétől ugyanis havi egymillió forintnyi fizetést kap – lényegében a semmiért. Pontosabban: olyan céget irányít, amelynek 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban egyetlen fitying bevétele sem akadt – azaz a vállalkozás lényegében funkciótlan, halott –, ám az ügyvezetőnek járó luxusbért mindig folyósították.
Minden jel arra utal tehát, hogy a tulajdonos csak azért öntött pénzt a társaságba, hogy legyen mit kiutalni Borkai Zsolt fiának. Ez az utóbbi három teljes évben 12-12-12 millió forintot jelentett, vagyis tavaly decemberig már közel 40 milliót.
Lehetséges, hogy Ádám máig kapja a havi apanázst, ám ez csak a 2019-ről szóló pénzügyi beszámolóból fog kiderülni. Az érintett vállalkozás neve Akonia Ingatlanforgalmazó Kft., melyet tegnap este már a HVG fizetős oldala is emlegetett, ugyanakkor nem kötötte össze a Borkai-féle jachton prostituáltak társaságában mutatkozó Rákosfalvy Zoltánnal.
Nézzük a kapcsolódási pontokat! Egyrészt az Akonia székhelye megegyezik az ügyvéd hivatalos irodai címével (Győr, Teleki László utca 17.), mely ingatlan a földhivatali nyilvántartás szerint 100 százalékban Rákosfalvyé. S noha a kft. közvetlen birtokosa egy hasonló nevű, offshore-jellegű luxemburgi társaság (Akonia S.A.), a cégbíróságon fellelhető dokumentáció szerint a tulajdonos rendszeres magyarországi meghatalmazottja nem más, mint Rákosfalvy Zoltán. Tehát az Akonia-csoportban ő hozza a fontos döntéseket. Magát a titokzatos „luxemburgi” anyacéget pedig a közelmúltig egy Kacsóh Gábor nevű vagyonkezelő-adótanácsadó igazgatta.
Utóbbiról már 2017 elején megírtuk – még a Heti Válaszban –, hogy egyike azoknak a globális térben mozgó strómanoknak, akik a magyar „nemzeti nagytőke” pénzkimenekítési gyakorlataiban segédkeznek. Legfontosabb referenciamunkája a Tiborcz Istvánnal üzleti szövetségben működő WHB-lobbicsoportnak nyújtott szolgáltatás volt: az elkövetők egy általa biztosított luxemburgi „fedőcég” segítségével kétmilliárd forintot kaszáltak a Pollack Mihály téri mélygarázs állami felvásárlásán. Kacsóh Gábor más felvilági feladatokat is vállalt: a 24.hu szerint a Semjén Zsolt KDNP-elnök skandináviai vadászatait finanszírozó Farkas József szintén vele kezeltette vagyona egy részét.
Mindemellett Kacsóh abban az SR Group S.A. nevű luxemburgi társaságban is igazgatótanácsi tag volt – éppen Rákosfalvy mellett –, melynek magyarországi leánycégénél csapódott le a győri Audi-gyár területbővítésének haszna.
Az eddig említett nevek közül Borkai Zsoltról és Rákosfalvy Zoltánról biztosan tudjuk, hogy részt vettek az álló- és mozgóképeken dokumentált adriai kényeztető túrán. „Az Ördög Ügyvédje” művésznevű szivárogtató azonban azt állította egyik első bejegyzésében, hogy a polgármesterrel és az ország második legnagyobb kaszinótulajdonosaként jegyzett ügyvéddel utazott a partira „a győri vendéglős, Szabó Ervin is”. Utóbbiról azt érdemes tudni, hogy öt éve éppen ő adta el Borkai Zsolt Petra nevű lányának a lovászpatonai székhelyű Királysarok Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-t. Érdekesség, hogy e társaság hivatalos kézbesítési címe ([email protected]) máig megegyezik Szabó éttermének központi elérhetőségével.
„Az Ördög Ügyvédje” friss posztjában mára vagy holnapra ígéri az úgynevezett „korrupciós szál” bizonyítását. Nyilván lesz még elég szó Borkai mellett Rákosfalvyról, esetleg Szabó Ervinről, talán Kacsóh Gáborról. Mi továbbra is figyelünk – és maradunk a tényeknél. Hiszen ez az ügy is igazolja, hogy a tényeknél semmi sem radikálisabb.
Nyitókép: Rákosfalvy Zoltán a botrányos fényképek egyikén (forrás: static.wixstatic.com)
Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük,legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, éscsatlakozzon hozzánk a Facebookon!
#Borkai Zsolt#Győr#önkormányzati választás 2019 | A jachtos ügyvéd Borkai fiát is kiszolgálja: Ádám havi 1 milliós bért kapott a semmiért | Működik egy luxemburgi hátterű cég a Borkai-botrány érintettjeként ismert, szintén a luxusjachton prostituáltak között mulató Rákosfalvy Zoltán (nyitóképünkön) hivatalos győri címén: az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft. Az állami kaszinókoncesszió-kiosztáson jókorát szakító ügyvéd nemcsak befogadta, de aktívan menedzseli is ezt az offshore-talapzatra épített vállalkozást, amely 2016 és 2018 között semmilyen forgalmat nem bonyolított. Az Akonia fenntartásának egyetlen értelme az lehet, hogy kapjon a kasszából havi egymillió forintnyi bért az ügyvezető, aki történetesen Borkai Zsolt fia – olvasta ki a cégpapírokból a Válasz Online. Nem állítjuk, hogy egyértelműen korrupciós cselekmény a semmiért fizetést adni és kapni éveken át – viszont mindenképpen gyanús. Bónusz: a polgármester lánya szűk öt esztendeje szintén olyasvalakitől vett saját céget, aki „Az Ördög Ügyvédje” szerint ott mulatott az urakkal a luxushajón. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2019/10/08/rakosfalvy-zoltan-borkai-zsolt-akonia/ | 2019-10-08 10:11:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Győr;Borkai Zsolt;
2019-10-08 06:00:00
Főszezonban milliók kellenek egy olyan luxusjacht kibérléséhez, mint amelyen lefilmezték Borkait
Egy hétre annyiba kerül a hajó, mint amennyit tavaly két hónap alatt keresett a győri polgármester.
Borkai Zsolt, Győr fideszes polgármestere pénteken még hazugságnak és „ellenzéki kampánycirkusznak” nevezte annak az ismeretlen hátterű blognak az állításait, amely egyebek mellett korrupcióval és kábítószer-használattal gyanúsította meg őt, valamint olyan felvételeket tett közzé, amelyek szerint a politikus egy jachton rendezett szexpartin vett részt. Alig három nappal később viszont a győri polgármester részben megváltoztatta álláspontját. Hétfőn ugyanis Borkai Zsolt az önkormányzat közvetett tulajdonában lévő GyőrPlusz TV-ben olvasott fel egy nyilatkozatot – anélkül, hogy újságíró kérdezett volna tőle. A politikus elismerte, hogy „részben valódiak” a felvételek, ám azok állítása szerint nem tavaly pünkösdkor készültek, hanem évekkel ezelőtt, és részben manipuláltak. – Nem vagyok rá büszke, és szeretnék elnézést kérni elsősorban a családomtól. Hibáztam és megbántam – fogalmazott a kormánypárti politikus, aki azt is megjegyezte, hogy nem követett el törvénysértést, és nem is lép vissza a polgármesterségtől. – A győriek vasárnap eldöntik, hogy szeretnék-e közösen folytatni a tizenhárom éve elkezdett munkát – tette hozzá.
Borkai Zsolt nyilatkozatában sejtelmesen arról beszélt, hogy évek óta nyomást gyakorolnak rá a politikai ellenfelei, akik szerinte azt szerették volna elérni, hogy visszalépjen a polgármesterségtől.
A városvezető tagadta, hogy kábítószert fogyasztott volna, az út költségeivel kapcsolatban pedig azt állította, hogy az utazást nem közpénzből finanszírozta. Ezzel elismerte, hogy ő fizette a költségeket, márpedig ha valóban így történt, mélyen a zsebébe kellett nyúlnia. Lapunk ugyanis beazonosította a Borkait is ábrázoló képeken szereplő jachtot, ennek alapján pedig a jármű a dubrovniki kikötőben horgonyzó Lagoon 450F típusú, 12 méteres hajó, amelynek bérlése egy hétre csaknem 5000 euróba (több mint 1,5 millió forintba) kerül főszezonban. További 3000 eurót (csaknem egymillió forintot) letétként kell befizetni. Vagyonbevallása szerint Borkai Zsolt tavaly bruttó 983 ezer forintot keresett havonta, továbbá olimpiai járadékot is kap 263 ezer forintot. Emellett volt 20 millió forintnyi készpénze, de 10,5 millió forint tartozása is.
Időközben egy pornóoldalra felkerültek a szexpartin résztvevő nők nevei. Az egyikről Hadházy Ákos független képviselő kiderítette, hogy egy vidéki városban egyéni vállalkozó, aki testvérével együtt 2017-ben csaknem 3 millió forint uniós támogatást kapott üzletéhez. A testvérpárosról a kormánypárti TV2 akkor egy hosszú riportműsort is közölt. Lapunk elérte a nőt, aki azonban érdeklődésünkre csak annyit mondott, hogy nem kíván nyilatkozni.
A Borkai Zsoltról készült felvételeket publikáló ismeretlen, „ez az ördög ügyvédje” nevű blogot hétfőn eltüntették, ám később egy másik tárhelyen ismét feltöltötték a képeket és a videókat. A győri polgármester egyébként arra nem tért ki nyilatkozatában, hogy igaz-e a blog állítása, miszerint Rákosfalvy Zoltán ügyvéd magánrepülőgépével érkeztek az Adriára. Az ügyvéd szintén részt vett a szexpartin.
Audi földektől a NER-kaszinókig
Az elmúlt években milliárdos vagyonra tehetett szert Rákosfalvy Zoltán, Borkai Zsolt ügyvéd ismerőse – aki szintén felbukkan a jachton készült videóban –, ez pedig nem ment volna kiváló politikai kapcsolatok nélkül. Nevét klasszikus telekspekuláció tette először ismertté: az ügyvéd ugyanis 2011-ben kezdett gyors termőföld-felvásárlásba Győr környékén, ám nem búzát akart aratni a kisalföldi termőterületen, hanem százmilliókat - ugyanis e termőföldeken épült fel nem sokkal később az Audi logisztikai központja. Az ügyet még 2012-ben tárta fel a HVG, a történet így országosan ismertté vált, ám idővel feledésbe merült.
Az ügyvéd által felvásárolt mintegy héthektárnyi termőföldet a győri és kormányzati hivatalok átminősítették ipari parkká, így az értéke jelentősen megnőtt, a nem csekély hasznot pedig az ügyvéd, valamint az érdekeltségébe tartozó offshore cég tudta bezsebelni.
Az önkormányzat már korábban készült arra, hogy az Audi-gyár a működéshez szükséges logisztikai központot is városba telepíti majd. Bár a Borkai Zsolt által vezetett önkormányzat szavakban elkötelezett volt az újabb Audi-beruházás mellett, mégsem kezdett a földek kisajátításába vagy felvásárlásába. Rákosfalvy Zoltán sem vakon cselekedett: dokumentálhatóan a győri önkormányzatnak is dolgozott, de voltak magasabb kapcsolatai is. (Az atlatszo.hu kimutatás szerint dolgozott Lázár Jánosnak, aki abban az időben Fidesz frakcióvezetője volt.) Az ügyletet 2017-ben újra megismételték, akkor már mintegy 20 hektárnyi olyan termőföld került az Audi birtokába, amely korábban Rákosfalvy Zoltán nevén volt. Az ügyvéd – és nem zárható ki, hogy mások is környezetéből –, már a két ingatlanügyletből több százmillió forintos, de akár milliárdos nagyságrendű haszonra tehetett szert, ám ez még csak az első megálló volt a gazdagodás útján.
A következő lépés a vidéki kaszinópiac egy részének megszerzése volt. Ez viszont az ügyvéd vagy a győri polgármester magasabb politikai beágyazottságát is bizonyítja, a Fidesz-kormány ugyanis csak nagyon keveseknek osztott kaszinóműködtetési jogot. Ebbe a szűk NER-elitbe került be Rákosfalvy a Treff Klub Kft.-jén keresztül. A cég birtokolja a miskolci, a győri és a pécsi kaszinókat: ezek közül tavaly a győri és a pécsi érdekeltségnek volt érdemi, 1,8, valamint 1,2 milliárd forintos forgalma. A két cég egy év alatt 300 millió forintot hozott az egyedüli tulajdonos Rákosfalvynak, ám ha beindul az üzlet, akkor az évi egymilliárdot forintot elérő nyereség sem kizárt. | Főszezonban milliók kellenek egy olyan luxusjacht kibérléséhez, mint amelyen lefilmezték Borkait | Egy hétre annyiba kerül a hajó, mint amennyit tavaly két hónap alatt keresett a győri polgármester. | null | 1 | https://nepszava.hu/3052816_foszezonban-milliok-kellenek-egy-olyan-luxusjacht-kiberlesehez-mint-amelyen-lefilmeztek-borkait | 2019-10-08 08:00:00 | true | null | null | Népszava |
MÁV;Pintér Sándor;biztonsági erők; NER;
2019-10-07 17:58:30
Milliárdokért védi a MÁV-ot Pintér egykori üzleti köre
A belügyminiszter volt cégei mellett Demján Sándorné és a tiszteletbeli kazah konzul vállalkozásai is profitálhatnak a zsíros megbízásból.
Focicsapatnyi kormányközeli cég szerződött vagyon- és személyvédelmi feladatok ellátására a MÁV Zrt.-vel. A három éves időtartamú megbízást összesen 24,5 milliárd forintos keretösszegért vállalták el – derül ki a hétfői uniós közbeszerzési értesítőből.
A tenderen 15 cég indult, a 11 nyertes nevét pedig jól ismerhetjük már az állami cégek, intézmények hasonló jelleg pályázataiból, többségük így vagy úgy a Pintér Sándor belügyminiszter volt céges érdekköréhez tartozik. Egyértelműen ide sorolható a Pajzs 07 Zrt., valamint a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., melyekben 2008-ig, illetve 2010-ig Pintér tag is volt.
Kipróbált, jó emberek
Közvetettebb, de kimutatható a Pintér-féle kapcsolat a PFM Holding Zrt.-hez és az Holdinghoz tartozó, de a pályázaton külön tagként befutó cégekkel, mint a PFM Biztonsági Szolgáltató Kft és a Hunex Team Kft.
Esetükben Marton László és Tasnádi László személye jelentheti a kapcsolatot. Marton László a 444.hu cikke szerint magánemberként 47 százalékos tulajdonosa volt a PFM Holdingnak, tavaly februárig ügyvezetőként dolgozott a Hunexnél, 2010 és 2012 között pedig a Civil Biztonsági Zrt.-t irányította vezérigazgatóként, miután Pintér kiszállt a cégből.
Tasnádi László, volt rendészeti államtitkár jelenleg Civil Zrt. vezérigazgatója, aki azután távozott politikai posztjáról, hogy kiderült, a rendszerváltás előtt III./II-es operatív tisztként dolgozott. Hogy a kép (és a bevétel) kerekebb legyen, Tasnádi egy köztes cégen keresztül tulajdonos a pályázaton szintén nyertes ESG Holdingban is.
Demján Sándorné is részesedhet
A MÁV-tender győztesei között ott van az egykor Demján Sándor érdekeltségeit védő Bank Biztonság Bizalom Zrt – és, többszörös céges áttéten keresztül, a jelenleg is Demján Sándornéhoz tartozó Holdesco Ingatlanforgalmazó Kft.
A Bank Biztonság Bizalommal egyébként azonos címre (1181, Budapest, Darányi Ignác u. 12.) jegyezték be a pályázaton szintén befutót Airport Security Service Zrt-t. Hogy a szálak szépen összeérnek a tenderben, azt jól mutatja, hogy az Airport Security tulajdonosa idén júliusig a B+N Referencia Zrt. volt – a B+N Referencia cégvezető-tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc viszont helyet kapott a PFM Zrt. igazgatóságában is.
A kazah konzul és a volt közteres főnök sem panaszkodhat
Nincs oka panaszra a tiszteletbeli kazah konzul, olajkereskedő Horváth Lászlónak sem, hiszen társaságán, a L. A.C Zrt. keresztül érdekeltségébe tartozó Prev-Info Kft. is ott van a nyertesek között. A pályázaton szintén nyertes a A Novum Guard Kft: mint a 24.hu emlékeztet, a Novum tulajdonosa, Illés István a Rogán Antal-féle V. kerületi önkormányzat közterületi igazgatója volt.
Nehéz nekik nemet mondani
A fenti cégcsoport hat tagja (Pajzs 07., Airport Security, Prev-Info, Bank Biztonság Bizalom, Civil Zrt., PFM Biztonsági Zrt.) a Napi.hu cikke alapján
A győztesek a friss mávos tender keretében több százezer óra telephelyőrzést, portaszolgálatot és vonatkísérő feladatokat vállaltak – azzal a megkötéssel, hogy ha a keretösszeg kitart 36 hónapon túl, akkor a MÁV további egy évre meghosszabbíthatja megbízatásukat. | Milliárdokért védi a MÁV-ot Pintér egykori üzleti köre | A belügyminiszter volt cégei mellett Demján Sándorné és a tiszteletbeli kazah konzul vállalkozásai is profitálhatnak a zsíros megbízásból. | null | 1 | https://nepszava.hu/3052788_milliardokert-vedi-a-mav-ot-pinter-egykori-uzleti-kore | 2019-10-07 19:58:00 | true | null | null | Népszava |
A vesztes ajánlatnál négyszer drágábban, 896 millió forintért nyerte el két évvel ezelőtt a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál étkeztetési feladatait a Diákolimpia 2017 Kft. Győr város pályázatán. A cég vezetője és tulajdonosa az a Szabó Ervin, aki feltűnik a Borkai-féle hajós buli legújabb videóján. A másik induló a pályázaton 229 millió forintért vállalta volna az étkeztetés feladatát, ajánlatát azonban érvénytelennek nyilvánították. Minderről még 2017-ben írtunk itt az Indexen.
A Diákolimpia 2017 Kft. eredeti árajánlata még 1,196 milliárdról szólt, de a város le tudta alkudni – miután a nyertes ismét átfésülte az ajánlatát, talált benne 300 millió forintnyi „felesleget” –, így Győr városa végül nem az ötször drágább ajánlatot fogadta el, hanem csak a négyszer drágábbat. Akkor úgy kalkuláltunk, hogy ha a legnagyobb elképzelhető adagszámot vesszük is alapul, akkor is 3584 forintra jött ki egy egység étel, ami a közétkeztetés árait ismerve meglehetősen magasnak mondható.
(A Diákolimpia 2017 Kft. akkor még három cég konzorciuma volt, köztük a Szabó Ervin-féle Pálffy 2003 nevű cég tulajdona, ma már kizárólag a Pálffy 2003 a tulajdonos. 2017-ben 237 milliós adózott eredményt értek el, Szabóék százmillió feletti osztalékot ki is szedtek a cégből.)
Bár a győri polgármesteri hivatal illetékes vezetője akkor az Indexnek azt hangsúlyozta, hogy az étlap összeállításánál szigorú előírásokat és a sportolók számára előírt speciális étrendet is figyelembe kellett venni, az árkülönbözőségére vonatkozóan nem tudott választ adni. Ahogyan nem nyilatkoztak lapunknak akkor a pályázók sem.
Azt, hogy a győztes céget tulajdonló, helyi éttermes vállalkozó Szabó Ervin és a polgármester Borkai Zsolt közti jó viszony befolyásolta a döntést, természetesen nem állíthatjuk, de az, hogy a várostól különös körülmények között pénzt nyerő helyi vállalkozó egy a polgármesterrel közös, szűk körű szexbulin bukkan fel, mindenképpen figyelemre méltó. | Négyszer drágább ajánlattal győzött egy győri pályázaton a Borkai-szexhajó egyik vendége | A vesztes ajánlatnál négyszer drágábban, 896 millió forintért nyerte el két évvel ezelőtt a győri diákolimpia étkeztetési feladatait a Diákolimpia 2017 Kft. Győr város pályázatán. A cég vezetője és tulajdonosa az a Szabó Ervin, aki feltűnik a Borkai-féle hajós buli legújabb videóján. A másik induló a pályázaton 229 millió forintért vállalta volna az étkeztetés feladatát, ajánlatát azonban érvénytelennek nyilvánították. Minderről még 2017-ben írtunk itt az Indexen. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/10/08/borkai_szabo_ervin_gyor_diakolimpia/ | 2019-10-09 10:44:00 | true | null | null | Index |
Borkai Zsolt;
2019-10-08 20:45:23
Borkai-ügy: családban marad
Feltűnően segítőkésznek mutatkoznak Borkai Zsolt gyerekeivel azok, a szexvideóban is látható férfiak, akik profitálhattak a polgármester barátságából.
Egyre messzebb érnek a Borkai-ügy szálai: a szexparti csak a „jéghegy csúcsa”, a feltáruló szövevényes kapcsolati háló alapján ugyanis a polgármesterhez közel állók sora járt nagyon jól vitatható módon.
Ezt a céghálót vizsgálva vette észre lapunk, hogy a városvezető lánya, Borkai Petra rendezvényszervező vállalkozása, az IDEAS Boutique Events részt vett például 2017-ben a közpénz százmilliókból rendezett győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) munkálataiban. A vállalkozás referenciái között feltüntették ugyanis a rendezvény polgármesteri fogadását. A cég Facebook-oldalának tanúsága szerint más önkormányzati rendezvényeket is szerveztek, igaz, mérsékelt sikerrel, mert a társaság az utóbbi három évet veszteséggel zárta.
Anyagilag jobban járt testvére, Borkai Ádám, aki különös módon tett szert három év alatt összesen legalább 40 milliós fizetésre, apja barátja, a szexvideóban is feltűnő, kétes győri földügyleteken gazdagodott Rákosfalvy Zoltánnak köszönhetően.
A szexvideón feltűnő – győri földügyleteken is gyarapodott – Rákosfalvy Zoltán ügyvédhez köthető Akonia Ingatlanforgalmazó Kft. évek óta havi egymilliós fizetést utalt át a polgármester 24 éves fiának ügyvezetői fizetésként – szúrta ki a Válasz Online. A gáláns bért még különösebbé teszi az, hogy a cégnek az utóbbi években nem volt árbevétele. Rákosfalvy egyébként már korábban megláthatta az üzleti tehetséget a polgármester fiában, mert Borkai Ádám 2015-ben ügyvezető és tulajdonos volt Rákosfalvy azóta már végelszámolás alá került cégében, az Eurosistra Kft.-ben.
Itt érdemes felidézni: ahogyan azt a HVG évekkel ezelőtt feltárta, Borkai barátja, Rákosfalvy 2011-ben gyors termőföld-felvásárlásba kezdett azon a környéken, ahol az Audi bővíteni akart. Nem sokkal később az ügyvéd által felvásárolt termőföldet ipari parkká minősítették, amivel a terület értéke ugrásszerűen megnőtt. A milliárdos haszon egy luxemburgi off-shore cégnél landolt, melyből az ismeretlen tulajdonosok évente 150-400 millió közötti osztalékot vettek ki. Sokáig nem lehetett hivatalosan tudni, hogy ki állhat az off-shore cég mögött, ám a hvg.hu megírta: a napokban előkerült egy 2014-es luxemburgi irat, amiben szerint Rákosfalvy Zoltán A-osztályú igazgatói kinevezését rögzítették.
Az adriai orgiáról készült egyik videón – ruhában – feltűnik Győr ismert, vezető vendéglátósává lett Szabó Ervin is. Borkai lánya 2014-ben megvette Szabótól a Királysarok Kft. nevű céget. Bár a mozgó éttermi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a polgármester lánya nevén van, a cég bejelentett címe Szabó Ervin lovászpatonai lakhelye, a cég fióktelepe Szabó fő érdekeltségének számító főtéri Pálffy Étterem egyik raktárhelyisége, illetve a cég értesítési címe is az étterem e-mail címe. Szabó sem járhatott rosszul a polgármesteri ismertséggel: mint arról az Index is beszámolt, 2017-ben Szabó Ervin cége, a Diákolimpia 2017 Kft. – a vesztes ajánlatnál négyszer drágábban – 896 millió forintért nyerte el két évvel ezelőtt a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál étkeztetési feladatait. | Borkai-ügy: családban marad | Feltűnően segítőkésznek mutatkoznak Borkai Zsolt gyerekeivel azok, a szexvideóban is látható férfiak, akik profitálhattak a polgármester barátságából. | null | 1 | https://nepszava.hu/3052941_borkai-ugy-csaladban-marad | 2019-10-08 22:45:00 | true | null | null | Népszava |
Fidesz;uniós támogatás;óvoda;Keszthely;
2019-10-08 16:15:12
Fideszes képviselő akadt ki a Keszthelyen elszórt százmilliók miatt
Ifi Ferenc egy önkormányzati ülésen sokallt be: nem akar több átláthatatlan pályázatot, amire nyertesként is ráfizet a város.
Óvodafelújítási projekt miatt szakadt el a cérna Ifi Ferenc keszthelyi önkormányzati képviselőnél. Ifi egy testületi ülésen beszélt arról, hogy a város hiába nyert pályázati forrást a munkára, ha 60 millióval kellene kiegészíteniük a beruházási büdzsét– és azt is elmondta, hogy nagyon nem tetszik neki a pályáztatás módja. A monológról készített videót a keszthelyi ellenzék, vagyis a KÉVE egyesület tette közzé Facebook-oldalán.
Ifi: volt, aki azt sem tudta, hogy pályázott
„Hat jelentkező volt, az egyik ügyvezetőjét felhívtam, aki állítólag nem nyújtott be pályázatot, és azt mondta, hogy ők nem is tudtak erről a pályázatról. Itt a pályáztatás valamiképpen nincsen rendben!” - háborgott Ifi, aki az ügyben fel is hívott valakit – azt nem árulta el, hogy kit – és neki is jelezte nemtetszését.
A fideszes képviselő szerint Keszthely az elmúlt 1-2 évben 100 milliós nagyságrendben költött az ilyen elnyert pályázatok kiegészítésére, miközben ezeket a pénzeket célzott városfejlesztésre, például körforgalom építésére is lehetett volna fordítani.
Ifi felelősöket nem nevezett meg, de azt hangsúlyozta, hogy
A ragaszkodást nem magyarázza meg, de talán némileg érthetőbbé teszi a Veszprémber tulajdonosi háttere: a vállalkozásban ugyanis igazgatósági tag Garancsi Mária, az Orbán Viktort magánrepülőjén reptető nagyvállalkozó, Garancsi István testvére.
Kell, mert ide a gyermekeink járnak
Bár a videóból ez nem derül ki, találtunk egy jegyzőkönyvet, ami alapján eset még augusztus közepén történt; a képviselő testületi ülésen Életfa Óvoda Kísérlet utcai tagóvodájának átalakításáról és bővítéséről volt szó, amire két éve 200 millió forintot nyert el a város a Széchenyi 2020 uniós pályázaton, a munkával pedig külső szakértőként a Veszprémber Zrt.-t bízták meg.
A forrás eredetileg száz százalékos támogatást jelentett volna, ám a városnak most mégis további 60 milliót kellene hozzátoldania a videóban elmondottak alapján.
Ifi kirohanását hallva Ruzsics Ferenc polgármester védelmébe vette az óvodafelújítási és bővítési projektet, mondván, „ide a gyermekeik járnak”, azt pedig elképzelhetetlennek tartja, hogy az ajánlatfeltételre felkért vállalkozások ne kapták volna meg a felhívást. A többletköltségeket Ruzsics azzal indokolta, hogy „ez a beruházás régen indult el”, bár 2017-ben nyerték el az uniós forrást, és országosan tavaly szeptemberben jelentek meg róla az első hírek.
Az ülésen hiába érvelt a közbeszerzési rendszer átláthatatlanságával Kovács Viktória képviselő is – aki
– a képviselő-testület végül 9 igen, 1 nem szavazattal, és 1 tartózkodással döntött a beruházáshoz kiválasztott cégről.
Az óvodát a jelenlegi állás szerint az Investmondi-System Kft. építheti majd, amit valóban egy fővárosi céghely-szolgáltatónál jegyeztek be. A szavazás során Kovács Viktória nemmel voksolt, az eljárás miatt háborgó Ifi Ferenc pedig tartózkodott. | Fideszes képviselő akadt ki a Keszthelyen elszórt százmilliók miatt | Ifi Ferenc egy önkormányzati ülésen sokallt be: nem akar több átláthatatlan pályázatot, amire nyertesként is ráfizet a város. | null | 1 | https://nepszava.hu/3052900_fideszes-kepviselo-akadt-ki-a-keszthelyen-elszort-szazmilliok-miatt | 2019-10-08 18:15:00 | true | null | null | Népszava |
Budafok-Tétény kétes közbeszerzési ügyeit bemutató mutyitérképet készített a kerületi ellenzéki összefogás: a végigkattinható alkotáson még kategorizálták is a különböző eseteket. A mutyitérképre Tóth Endre, a Momentum helyi elnökének és képviselőjelöltjének Facebook oldalán bukkant rá szerkesztőségünk.
A posztban Tóth arról ír: sokan csak azt veszik észre, hogy a kerületben történtek fejlesztések: megújult például a szakrendelő, épültek az utak és néhány fát is elültettek. Ez mind szép és jó, arról viszont kevesen tudnak a helyi lakosok közül, hogy az elmúlt öt év szinte összes fejlesztését ugyanaz a baráti cég végezte el.
A fideszes városvezetés gyakorlatilag minden elnyert pályázati forrásba belekeverte a saját és a haverok érdekeit is. Így lett a közérdekből magánérdek, és így épült közpénzből fideszes holdudvar.
-írja.
A posztban összegyűjötték az elmúlt évek legjelentősebb mutyitörténeteit is; szó esik például a Nova-Bau Kft. nevű cégről, amely „2014 nyarán a semmiből lett a kerületi építkezések sztárja” és amely azóta 2,5 milliárd forint értékben kapott az önkormányzattól megbízásokat. A bejegyzés szerint a vállalat tulajdonosa, Novák Zoltán rokona és volt üzlettársa Wohner Zsoltnak, aki szintén 2014 nyarától kezdve az önkormányzat Városfejlesztési és -Üzemeltetési Irodájának vezetője.
A posztban (és a térképen) megjelenik az ingatlanmutyi gyakorlata is. Az önkormányzati bérlakások ismerősi kézre játszása ugyan nem csak ebben a kerületben divatos, de a helyi eset abból a szempontból különösen érdekes, hogy egy nyáron indult ügy szerint a budafok-tétényi vezetés megpróbálta egy idős, rászoruló ember alól kijátszani bérlakását, miközben a fideszes polgármester, Karsay Ferenc olcsó bérlakásban lakik. | A kerületi mutyitörténelmet bemutató térképet készített a budafok-tétényi ellenzék | A fideszes városvezetés gyakorlatilag minden elnyert pályázati forrásba belekeverte a saját és a haverok érdekeit is. Így lett a közérdekből magánérdek, és így épült közpénzből fideszes holdudvar. | null | 1 | https://merce.hu/2019/10/09/a-keruleti-mutyitortenelmet-bemutato-terkepet-keszitett-a-budafok-tetenyi-ellenzek/ | 2019-10-09 20:30:04 | true | null | null | Mérce |
Azt hitték, hogy tudnak repülni. Mint az Ikarus
– így jellemezte a Borkai–Rákosfalvy-duót az Indexnek egy olyan ember, aki hosszú éveken át testközelből nézhette végig, hogyan építi ki hatalmát Győrben és egyúttal hogyan éget fel maga mögött mindent Rákosfalvy Zoltán ügyvéd-vállalkozó. Merthogy a Borkai-sztori főszereplője valójában ő, nem a győri polgármester – magyarázza beszélgetőpartnerünk.
Azóta, hogy megjelent egy blog, és célkeresztbe vette mindkettőjüket, több olyan emberrel is leültünk beszélni, akik hosszú időn keresztül kapcsolatban álltak ezzel a társasággal, vagy belülről ismerik a győri gazdasági elitet, azt a kört, ahol az elmúlt évek során sorra szerezte ellenségeit Rákosfalvy Zoltán és „mentoráltja”, Borkai Zsolt. Beszélgetőpartnereink között akadt olyan is, akit a kívülállók – tegyük hozzá: nem ok nélkül – sokáig a Rákosfalvy brancshoz soroltak. A téma jellege miatt mindannyian csak név nélkül voltak hajlandóak beszélni, de nemcsak ez volt bennük a közös, hanem az is, hogy mindannyian azt hangoztatták: a 2006-ban kezdődött történet végén Rákosfalvy és Borkai lényegében egyedül, szövetségesek nélkül maradt.
Olyannyira, hogy a jachton mulatozó szereplők némelyike között sem éppen olyan már a viszony, mint amilyen a szexparti idején volt. Ebben pedig kulcsszerepe volt Rákosfalvynak, aki 2006 óta szisztematikusan szorított ki mindenkit, aki közel volt vagy közel akart kerülni a tűzhöz.
A 2006 előtti időszakban még más képet mutatott Győr gazdasági és politikai térképe. Nemcsak azért, mert akkor még nem a Fideszé volt minden hatalom, hanem azért is, mert az akkoriban aktív vállalkozók a szocialistákkal és a Fidesszel is megtalálták a közös hangot. Akkoriban két nagyobb vállalkozói, baráti társaság alkotta a helyi elitet. Ez a két társaság jellemzően gördülékenyen, konfliktusoktól mentesen tudott együttműködni a helyi politikai erőkkel, így az MSZP-s Balogh József akkori polgármesterrel is. Ez volt az az időszak, amikor, ahogy az egyik vállalkozó fogalmazott, „mindenki jól járt, mindenkinek jutott valami”.
Fideszeseket is leszalámiztak
Miután 2006-ban Borkai polgármester lett, és Rákosfalvy pozícióba került, egy olyan lassú, de szisztematikus szalámizás vette kezdetét, amelynek végén az addigi helyi gazdasági élet szinte valamennyi szereplője sérült, beleértve azokat is, akik jobboldali, fideszes kötődésűek voltak. A szalámizás szellemi atyja Rákosfalvy – állítják egybehangzóan ennek a közösségnek a tagjai. Szinte mindenkinek van egy-egy sztorija arról, hol szúrtak ki vele, vagy tettek neki keresztbe.
A Borkai-éra beköszöntével Rákosfalvy egy milliárdos helyi vállalkozóval, Somogyi Jánossal a háta mögött tudott helyzetbe kerülni anyagi szinten. Ez volt az a bizonyos audis földügy, amiből egy luxemburgi offshore cég, az SR Invest profitált: amikor Rákosfalvy szántókat vásárolt fel, majd a területeket átminősítette és továbbadta a külföldi cégnek. Már az ügylet lebonyolításakor nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy az SR mögött Somogyi és Rákosfalvy áll, innen a cég kettő betűje is. (A minap a Hvg.hu a luxemburgi cégadatbázisban rábukkant egy 2014-es keltezésű iratra, amelyben Rákosfalvy A-osztályú igazgatói kinevezését rögzítették, és a dokumentumban ugyancsak A-osztályú igazgatóként jelenik meg Somogyi János.)
De a nagy üzlet a bennfentesek szerint nem jöhetett volna létre, ha nincs egy olyan okirat, ami garantálta, hogy azon a bizonyos területen terjeszkedik majd az Audi. Ez az írásbeli megállapodás megszületett, az okiraton az önkormányzat ügyvédje, azaz Rákosfalvy, Borkai és a német multi egyik vezetőjének aláírása díszelgett. Utóbbi ekkor még nem is sejtette, hogy milyen galibát okoz egy olyan megállapodás, aminek az autógyár részére mindössze annyi célja volt, hogy a nagyvállalat előre tudjon tervezni – ahogy ez a multiknál lenni szokott.
Amikor az Audi által kiválasztott csarnoképíttető cég bejelentkezett a területre, a németeknek akkor esett le a tantusz: túl sokat kérnek az ingatlanért az SR Invest tulajdonosai. Az Audi és Rákosfalvy között feszültség keletkezett, mert ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy valójában az önkormányzat ügyvédje és barátai akarnak nyerészkedni az üzleten. Ez volt az az időszak, amikor a földügylet részletei a sajtóban is megjelentek.
Az okosság
Az adásvétel egy, a régi jogszabály szerinti vételi bizomány volt. Rákosfalvy volt a bizományos és a luxemburgi offshore cég a megbízó. A bizományos arra kapott megbízást, hogy adásvétellel vegyen ingatlant a megbízónak, ezt a régi polgári törvénykönyv még nem tiltotta. Ilyen esetben egy tárgyalás során senki nem tudja, hogy a bizományos a maga nevében vesz ingatlant, netán a megbízójának. Ha korrekt a bizományos, akkor az adásvételi szerződésben rögzíti, hogy ő bizományos, de azt nem kell elárulnia, hogy ki a megbízója. Mivel az adott területen sok tulajdonos volt, opciós szerződéseket kötöttek az adásvételek előtt. Ezekben az opciós szerződésekben nem kellett nyilatkozni semmiről.
Az eladók valójában meg lettek tévesztve azzal, hogy azt hitték, Rákosfalvy, mint a város ügyvédje, a városnak vásárolja fel a szántókat.
„Az opcióval kiküszöbölték a felvásárlás kockázatát, és az árfelhajtás sem működött. Az eladóknak azt kommunikálták, ha pénzt akarnak, akkor dolgozzanak, hogy mindenki eladjon. Itt az eladókat már csak a pénz érdekelte. Ők Rákosfalvynak adtak el, aki az adásvételi szerződéseket be is adta a földhivatalba. Az ő nevén ment végbe az átminősítés. Ezután adta át a telket egyben a luxemburgi cégének” – mesélte a részleteket egy, az ügyletet közelről ismerő forrásunk. A földhivatal először kekeckedett, de aztán el kellett ismernie, hogy minden jogszerű, és az átadónak nem kell illetéket fizetni, csak a megbízónak. Így ismerték el a tulajdonjogot. Az ügy ugyanakkor nagy port kavart a földhivatalban és az adóhivatalban is, mert korábban ilyet nem láttak. (Az új polgári törvénykönyv már tiltja az ingatlanvételi bizományt.)
Úgy tudjuk, az SR Invest mohósága és az, hogy mindez az Audi vezetését is zavarta, kormányzati szinten is kellemetlenséget szült, amit felső szinteken kellett kezelni.
akinek azért kellett leülnie az ismert ügyvéddel tárgyalni, mert az túl sokat kért az ingatlanért.
Az audis történet azért is számított fordulópontnak, mert a győri, jobboldalhoz bekötött gazdasági elit is úgy érezhette, hogy a Borkai–Rákosfalvy-duó megkapta Győrt, és a város szőröstül-bőröstül az övék. Az addig fennálló status quo már a múlté. A földek megvásárlásakor egy régi barát, egy hoteltulajdonos is útban volt, aki korábban egy nagyobb földet örökölt az érintett területen, és nem akarta eladni Rákosfalvynak, mert tudta, az új tulajdonos majd nagyot szakít vele. Végül nem is állapodtak meg, átrajzolták az utat máshová. Ezután viszont a szállodás vállalkozó már kevésbé volt szerencsés, ha az önkormányzattól kellett engedélyt szereznie, bármit is akart volna fejleszteni.
Előre, kurvák, gengszterek!
A hatalom magabiztossággal és óvatlansággal párosult – de ekkor még Rákosfalvy társasága ezt nem érezte. A szexpariról készült felvételek rögzítésének körülményeit és a kikerülésüket egy bizonyos pontig vissza tudtuk követni, de a történetben nem is ez a legérdekesebb, hanem a háttérben meghúzódó, leginkább emberi okok.
A Fideszben azért terjedt el, hogy egy alvilági figura megbízásából, zsarolás céljából készült a felvétel, mert ez a nőket kiközvetítő férfi valóban mozog bizonyos félbűnözői körökben. Úgy tudjuk, hogy az így elkészített felvételek tőle egy olyan, fiatal ügyvédekből álló társasághoz kerültek, amelynek az egyik tagjával a férfi jó viszonyban áll. A fiatal ügyvédek között van olyan is, aki korábban Rákosfalvy irodájában dolgozott, tehát ismerték a célszemélyt.
A felvételek sorsa ezután már nem követhető nyomon, de úgy tudjuk, hogy egy ponton az érintettekhez is eljutott. Információnk szerint ugyanis egy másolatot megszerzett a nőket a hajóra közvetítő férfi egyik hozzátartozója, aki jelentkezett is az érintetteknél, nem önzetlen céllal. Úgy tudjuk, hogy ekkor a felvételt végig is nézték az azon szereplők, így már a botrány kirobbanásakor tudták, melyikükről milyen felvételek vannak.
Van valami itt, ami érdekelhet
Az, hogy mi lett a fiatal ügyvédeknél lévő felvételekkel, nem tudni, de az biztos, hogy az anyaggal később ismeretlenek házalni kezdtek. Legkésőbb ekkor a Fideszben is tudomást szereztek arról, mi várható, hetekkel ezelőtt pedig már annak is híre ment, hogy a polgármesterre nézve kínos anyag bármikor előkerülhet a kampányban.
Az is bizonyos, hogy egy meg nem nevezett „vidéki polgármesterről” ígért felvételeket korábban legalább két médiumnak, köztük az Indexnek is felajánlotta egy ismeretlen. Ami az Indexet illeti, a győri találkozó akkor elmaradt, miután tájékoztattuk az eladót, hogy pénzt nem vagyunk hajlandóak érte fizetni, bármit is kínál megvételre. (Az eladó nem nevesítette, hogy melyik település polgármesteréről van anyaga, de Győrbe kért tőlünk személyes találkozót.)
A végeredmény ismert: egy blog, amelyben egy magát Ördög ügyvédjének nevező ember azt állítja, részese volt a mutyinak, de mivel nem engedték kiszállni, borít mindent, amit tud. De valóban így van? Tényleg egy ember áll a háttérben?
Mi van a tárban?
Azt nem tudtuk kideríteni, ki vagy kik készítik az Ördög ügyvédjét. Ugyanakkor egyetlen olyan embert sem ismernek Rákosfalvyék környezetében, akire az Ördög ügyvédje profilja egy az egyben ráillene.
De a történet nem ennyire egyszerű. Több olyan ember is megfordult ugyanis Rákosfalvy életében mint „sértett”, akire illik egy-egy profildarab. Tehát bárki is áll a blog mögött, vannak információi a duóról. A Rákosfalvyék üzleteire, múltjára és kapcsolataira rálátó emberek szerint az Ördög ügyvédje egy olyan kitalált személy, amelyet a „kreatívok” több, hús-vér karakterből gyúrtak össze.
Ezekben a hús-vér karakterekben egy valami közös: mindannyian összevesztek Rákosfalvyval. Vagy azért, mert nem fizették ki őket, vagy azért, mert úgy érezték, az ügyvéd csak kihasználta őket, vagy magánéleti okok, elsősorban nőügy miatt.
A női szál erősen jelen van ebben a történetben, talán túlságosan is – hangsúlyozták a bennfentesek, egyértelműen arra utalva, hogy olyan, nőkkel kapcsolatos történetek is zajlottak az elmúlt években, amelyben a helyi gazdasági élet néhány férfi szereplője megaláztatva érezte magát. Mint megtudtuk, Rákosfalvy vadászott egyes vállalkozók feleségére, és az „eredményekkel” dicsekedett is.
Akad olyan, már a NER-en belül is kifejezetten vagyonosnak számító sértett férfiember, aki nem a pénz, hanem emberi okok miatt neheztel a Borkai-éra hatalmasságaira. Azoknak a sértett embereknek, akik nőügyek miatt éreznek haragot, a szexvideók nyilvánosságra kerülése már önmagában elégtételt jelenthet, ezért is utalt arra több beszélgetőtársunk, hogy a leszámolás hátterében nagyon jelentős szerepük lehet emberi történeteknek is, amelyeknek semmi közük sem a politikához, sem a pénzhez.
Pszichés játszma
Az biztos, hogy akik a blogot írják, nemcsak a teljes videóanyaggal rendelkeznek, de naprakészek Rákosfalvy kapcsolatairól is. Tudják például, hogy Rákosfalvynak már megromlott a viszonya az egyik olyan emberrel, aki az egyik érdekeltségébe tartozó külföldi cég képviseletét látta el és részben illik is rá az Ördög ügyvédje karaktere.
A blog készítői azzal is tisztában lehetnek, hogy a hajós parti résztvevői között a közelmúltig bezárólag milyen volt a viszony, és mindezzel „játszanak” is, pszichés nyomás alatt tartva a hajós csapatot. A hajón többen voltak, de nem minden jelenlévő vállalkozó tartozik szorosan a brancshoz.
Van olyan, a hajón barátként bemutatott üzletember, aki állítólag csak azért volt ott, mert éppen akkor tette le Horvátországban a vitorlásvizsgát, és ha már arra járt, meglátogatta őket. Egy másik, az elmúlt években valóban helyzetbe hozott vendéglátós vállalkozót is elkerülték eddig a kínos pillanatok, ez pedig betudható akár annak is, hogy már ő sincs annyira jóban a főszereplőkkel, mint a videó készültekor. De az sem kizárt, hogy a kivárással nyomás alá akarják helyezni, hogy ezzel olyan helyzetbe hozzák, ami után egykori barátai ellen fordul.
A parti résztvevői közül egy harmadik férfi még mindig a brancs tagja és cégén keresztül a közbeszerzések egyik haszonélvezője, így fontos szerepe van a Rákosfalvy-gépezet működésében. Ezért sem lehet véletlen, hogy az eddig nyilvánosságra hozott videókban őt már többé-kevésbé felismerhetővé tették. A legutóbbi videóban pedig már Rákosfalvy egy másik cégtársa is felbukkan, az az ember, aki nélkül a földügylet sem jöhetett volna létre.
Abban bíznak, hogy Borkaiékat a választásuk után a párt „leszedi”, és időközi választást írnak ki, így gondoskodva az utódról. Akik ezt állítják, úgy gondolják, ha a pártközpont most távolítaná el Borkaiékat, az végzetes lenne, hiszen egyetlen ellenzéki jelölt maradna, aki aztán évekig Győr élén állna, ráadásul a polgármesterrel még így is választást lehet nyerni. Hogy igazuk lesz-e azoknak, akik erre számítanak, a választások után kiderül, de egy biztos: arra a hatalmi centrumra, ami most a városban egy egész ország szeme előtt lett meztelen, nem lehet a jövőben építeni. | Jobbról semmisítik meg Borkait, de nem ő a fő célpont | Nem egy, hanem több sértett ember profiljából áll össze egy „ügyvéddé” az a karakter, amely országos botrányt generált Borkai Zsolt és barátja, Rákosfalvy Zoltán adriai szexpartijából – ez derült ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket olyan emberekkel folytattunk, akik közelről ismerik a történetet és a két főszereplőt vagy azokat, akikkel üzleteltek. A felvételekhez „félbűnözői” körön keresztül juthattak hozzá ismeretlenek, miközben az érintettek már a botrány kirobbanása előtt ismerték a teljes anyagot. Talán nem ennyire drámaian alakult volna a történet vége, ha a Borkai mögött álló Rákosfalvy az évek során nem rúgja fel azt a status quót, amely hosszú évekig jellemezte az elsősorban jobboldalra húzó győri gazdasági elitet. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/10/10/egy_szemelyes_ugy/ | 2019-10-10 11:48:39 | true | null | null | Index |
Teniszpálya és jacuzzi is van azon a négy hektárnyi telken, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint 2012 óta vásárolt össze Borkai Zsolt polgármester felesége Sokorópátkán.
„A havi bruttó 1 millió (+250 ezer olimpiai járadék) fizetésű polgármester nyilvános vagyonbevallásában 1,5 hektár SZÁNTÓ ugyan szerepel Sokorópátkán. Ám a telekkönyvi kivonatok szerint pedagógus(!) felesége a festői fekvésű községben 4 hektárnyi(!!) telket vásárolt össze 2012 óta. Az egyesített telek pedig egészen lenyűgöző módon átalakul” – írja Hadházy Facebook-oldalán.
A politikus elmondta, egy területen dolgozó építőmunkástól megtudta, az egész területet alagcsövezték – Hadházy szerint ez is több tízmillióba kerülhetett.
„Sajnos ez nem nagyon tud máshogyan összejönni, mint ha azok az információk a táskákban a maldív és horvát bankokba szállított pénzekről valóban igazak.
Ezek a képek még inkább bizonyítják: azon a jachton nem az volt a baj, hogy az urak kétes erkölcsű fiatal hölgyekkel játszottak, hanem hogy a hölgyek rossz erkölcsű, öregedő urakkal szórakoztak” – írja.
A győri polgármester adriai orgiáján készült felvételekkel múlt héten előrukkoló névtelen blog többször utalt arra, hogy az utazás költségei nem föltétlenül tiszta ügyletekből származnak, Hadházy most hasonló feltételezéseket fogalmaz meg a Győr melletti telekvásárlások kapcsán.
Ahogy azt a sajtó kiderítette, és mi is beszámoltunk róla, Borkai és üzleti szövetségesei az évek során több milliárdot kereshettek az Audi győri telepbővítéséhez- önkormányzati közreműködéssel – eladott telkeken. A pénz olyan luxemburgi offshore-cégekbe vándorolt, amelyek tulajdonosi hátteréről nem tudunk semmit, de az igazgatók közt felbukkan több Borkai-szövetséges, köztük a jachtos felvételeken látható Rákosfalvy Zoltán ügyvéd is.
Az is kiderült, hogy a Rákosfalvy érdekeltségébe tartozó másik offshore-cég, amelynek amúgy nincs rendszeres jövedelme, havi egymillió forintos fizetést ad Borkai fiának. A kiszivárgott videókon látható másik üzletember cége pedig a vesztes ajánlatnál négyszer drágábban, 896 millió forintért nyerte el két évvel ezelőtt a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál étkeztetési feladatait. | Hadházy: Borkai pedagógus felesége hatalmas luxustelket vásárolt össze az évek során | „A havi bruttó 1 millió (+250 ezer olimpiai járadék) fizetésű polgármester nyilvános vagyonbevallásában 1,5 hektár SZÁNTÓ ugyan szerepel Sokorópátkán. Ám a telekkönyvi kivonatok szerint pedagógus(!) felesége a festői fekvésű községben 4 hektárnyi(!!) telket vásárolt össze 2012 óta. Az egyesített telek pedig egészen lenyűgöző módon átalakul” – írja Hadházy Facebook-oldalán. | null | 1 | https://merce.hu/pp/2019/10/11/borkai-felesegenek-foldugyeivel-indul-a-kampany-utolso-elotti-napja-percrol-percre-a-mercen/hadhazy-borkai-pedagogus-felesege-hatalmas-telket-vasarolt-ossze-maganak/ | 2019-10-11 11:52:26 | true | null | null | Mérce |
Bánhidi Balázs, a Fidesz csömöri polgármesterjelöltje az 5. rendű vádlottja annak a Fővárosi Törvényszéken zajló büntetőügynek, amely bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indult, tudta meg az Index.
A Fővárosi Főügyészség kérdésünkre annyit erősített meg, hogy a 2017. május 31-én született vádiratban 13 emberrel szemben emeltek vádat. Az elsőfokú eljárás folyamatban van, a Fővárosi Törvényszék október 15-én 9 órától tart tárgyalást. A Főügyészség kérdésünkre a vádlottak személyéről nem adott információt, de az Index birtokába került vádiraton jól azonosíthatóan szerepel V. rendű vádlottként Bánhidi Balázs.
A Fővárosi Főügyészség közlése szerint a vádlottak közreműködtek abban, hogy egyes cégek a korábbi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által folyósított mezőgazdasági támogatásokat valótlan tartalmú számlákkal és valótlan tartalmú együttműködési szándéknyilatkozatokkal vegyék igénybe, és ezzel a költségvetésnek 216-tól 421 millió forintig terjedő vagyoni hátrányt okoztak.
Bánhidi Balázs Csömörön a következő szlogennel kampányol: Tiszta szívvel, tiszta fejjel, tiszta kézzel. Bánhidi nemrég közzétette szeptember másodiki keltezésű erkölcsi bizonyítványát is. Az erkölcsi bizonyítványon az szerepel, hogy büntetlen előéletű, sem a közügyektől, sem foglalkozásától nem tiltották el. Az erkölcsi bizonyítvány értelemszerűen nem utal arra, ha valaki vádlott, hiszen a magyar jog szerint senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg.
A birtokunkban lévő vádirat szerint Bánhidi Balázst 4 rendbeli, a Btk. 396. paragrafusába ütköző és az 5. bekezdés b pontja szerint minősülő, bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolják, amely három esetben kísérleti szakban maradt.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2013. április 11-én helyszíni ellenőrzést tartott egy Istenmezeje úti ingatlanon, hogy ellenőrizze a támogatás alapján oda beszerzett gépeket. Az MHV az ellenőrzés alapján elutasította a kifizetési kérelmet. A vádirat szerint a helyszínre beszerzett gépek nem egyeztek meg a támogatási kérelemben szereplő eszközökkel, a gépek áfamentes piaci értéke lényegesen alacsonyabb volt a kérelemben megjelöltnél. Azok tényleges értéke összesen 33 700 000 forint volt, amivel a vádlottak megtévesztették a támogatást nyújtó MHV-t. A cselekménynel okozott vagyoni hátrány 216 millió forint volt, amely nem térült meg, tartalmazza a vádirat.
A vádirat Bánhidi Balázs nevét még két offshore céggel kapcsolatban említi meg. A Catiga Ltd.-t Belize-ben jegyezték be 2011. november 23-án, amelynek ügyvezetője és ténylleges tulajdonosa (beneficial owner) Bánhidi Balázs volt. A Fabiola Enterprises Corporationt 2011. február 25-én a Seychelles szigeteken alapították. Ennek ügyvezetői Michael Patrick Grant és Martin Green Samuel brit állampolgárok, a tényleges tulajdonos pedig Bánhidi Balázs. Mindkét társaságnak a szlovákiai ČSOB Bankná volt számlája, amelyek felett Bánhidi Balázs rendelkezett.
Csömörön igazán kiélezett idén a küzdelem. 2010-ben teljesen kibukott a Fidesz a település vezetéséből, és azóta sem tud labdába rúgni ott. 2010-ben a választást egy helyi civil szervezet, a Csömöri Civil Egyesület nyerte meg. A polgármester Fábri István lett, aki 64 százalékot kapott, míg a fideszes Vella Nándor György csak 32 százalékot. A nyolcfős képviselő-testületbe a Csömöri Civil Egyesület 6 képviselője és két független került be, akik szintén az egyesület támogatásával indultak. Az arányok a 2014-es választáson sem módosultak jelentősen, igaz, akkor a Fidesz már nem is indult - legalábbis nem saját nevén. Szeretlek Csömör néven szerveződött meg egy másik egyesület, amelynek jelöltjei között négy az előző választáson még a Fidesz a színeiben indult. De így se jutottak sokra: Fábri István 60 százalékkal őrizte meg polgármesteri helyét, a Szeretlek Csömör jelöltje 39 százalékot kapott. A képviselő-testületben a Szeretlek Csömör egyetlen képviselőt tudott bejuttatni, a másik hét ismét a Csömöri Civil Egyesület színeiben került be.
A mostani választáson a Fidesz a 40 éves Bánhidi Balázs egykori magyar bajnok, válogatott atlétát indította. A villamosmérnökként végzett Bánhidi a saját maga által tervezett és gyártott gépekre építette fel azóta is működő családi vállalkozását, ő alapította a Csömöri Torna Egyletet, és maga épített fel a Bánhidi Parkban álló dupla, többfunkciós, 700 négyzetméteres csarnokot, ahol a régió legmodernebb, 300 m2-es dzsúdó versenytatamija és mászófalas edzőterme kapott helyet.
Bánhidi Balázst hiába kerestük kérdéseinkkel. | Költségvetési csalási ügy vádlottja a Fidesz csömöri polgármesterjelöltje | Bánhidi Balázs, a Fidesz csömöri polgármesterjelöltje az 5. rendű vádlottja annak a Fővárosi Törvényszéken zajló büntetőügynek, amely bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indult, tudta meg az Index. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/10/11/banhidi_balazs_csomor_fidesz_birosag_vadlott_valasztas_civilek_csalas_vadirat/ | 2019-10-11 11:57:57 | true | null | null | Index |
Borkai Zsolt viselt dolgairól néhány napja kezdett publikálni egy anonim blog: a nyilvánosságra került fotók tanúsága szerint Győr fideszes polgármestere tavaly szexpartin vett részt az Adrián Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, valamint Szabó Ervin üzletember társaságában. Cégnyilvántartási adatok szerint Győr fideszes polgármesterének fia több cégen keresztül kötődik apja útitársához: Rákosfalvy Zoltánnal közös vállalkozása is volt Borkai Ádámnak.
A botrány kitörése után az Átlátszó azonosította a Rákosfalvyhoz köthető magánrepülőgépet: a négyüléses Cessna kisrepülő tulajdonosa az Immobilien Trade Center Kft., ennek a cégnek a neve felmerült már az Audi telekvásárlásával kapcsolatos botrányban is, amiről a HVG számolt be 2012-ben. A 2008-as évjáratú gépet 2013-ban regisztrálták a cég nevén. Az Immobilien Trade Center Kft. tulajdonosa az SR Group S.A. nevű luxembourgi vállalkozás, székhelye Rákosfalvy lakcíme, elektronikus elérhetősége pedig az ügyvéd email-címe.
Ez a repülőgép köthető Borkai Zsolt ügyvéd barátjához, Rákosfalvy Zoltánhoz A négyüléses Cessna kisrepülő tulajdonosa egy győri cégen keresztül egy luxembourgi vállalkozás, amelynek neve felmerült már a győri telekvásárlási botrányban is Rákosfalvy Zoltán nevével együtt. A repülőgépet birtokló Immobilien Trade Center Kft. székhelye Rákosfalvy lakcíme, a cég elektronikus elérhetősége pedig az ügyvéd email-címe.
Cikkünk nyomán az Index talált az MTI fotóarchívumában olyan képeket, amelyeken Borkai Zsolt a Rákosfalvyhoz köthető, HA-CIZ lajstromjelű repülővel együtt látható – sőt, arról is van fénykép az állami hírügynökség adatbázisában, hogy ő maga vezette a gépet.
Ezután a 24.hu megírta, hogy a győri polgármesterrel szintén közeli kapcsolatban álló üzletembernek, Somogyi Jánosnak is van – cégén keresztül – egy magánrepülőgépe. A Légügyi Hatóság nyilvántartása (PDF, 201. oldal) szerint a 2016-os évjáratú, négyszemélyes, Cirrus SR22 típusú repülőt gyártási évében regisztrálták a Somogyi Holding nevén.
Szintén a 24.hu számolt be arról, hogy az adriai szexparti előtt néhány héttel 250 millió forintos osztalékot vett ki az Immobilien Trade Center Kft.-ből a luxemburgi tulajdonos képviselője. A lap szerint az elmúlt nyolc évben összesen mintegy másfél milliárd forintot vettek ki a tulajdonosok a győri telekügylet révén ismertté vált cégből, amely Rákosfalvy Zoltánhoz köthető.
A VálaszOnline írta meg, hogy a győri polgármester fia, Borkai Ádám az ügyvezetője az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft.-nek, amelynek székhelye szintén Rákosfalvy címén található. A lap azt is megírta a cégadatok alapján, hogy az Akonia 2016 és 2018 között semmilyen forgalmat nem bonyolított, és 3 éve veszteséges, de Borkai Ádám ennek ellenére is havi 1 millió forintos fizetést kap 2015 óta ettől a cégtől.
A cég tulajdonosa egy hasonló nevű offshore vállalkozás, a luxembourgi Akonia S.A., melynek kézbesítési megbízottja a VálaszOnline cégbírósági kutatásai szerint Rákosfalvy Zoltán.
A Hvg.hu rábukkant a luxembourgi cégadatbázisban egy olyan dokumentumra, amely szerint az Immobilien Trade Center Kft.-t birtokló SR Group S.A.-ban 2014-ben A-osztályú igazgató lett Rákosfalvy Zoltán. Az iratban szintén ezzel a titulussal szerepel Somogyi János, az offshore cég B-osztályú igazgatója pedig Kacsóh Gábor lett.
Kacsóh Gábor Luxemburgban élő pénzügyi szakember, aki korábban is feltűnt már Fideszhez köthető sztorikban. A 24.hu 2017-es cikke szerint például a Tiborcz István miniszterelnöki vővel üzletelő, a közbeszerzéseken taroló WHB Kft.-t tulajdonló, szintén győri Paár Attila cégbirodalmának kiépítésében segédkezett.
Paárhoz Somogyinak is köze van: az Átlátszó megtalálta a cégadatbázisban a WHB Projekt Béta Kft.-t, amelyet 2011-ben a WHB egyik leányvállalata, a WHB Vagyonkezelő Kft. és a Somogyi Holding alapított. 2013-ig közösen is birtokolták a céget, amelynek két ügyvezetője abban az időszakban Paár Attila és Somogyi János volt. 2013-ban a Somogyi Holding kiszállt a vállalkozásból, amelynek tulajdonosa azóta a WHB Vagyonkezelő.
Borkai Zsolt fiáról további érdekességeket is találtunk a cégadatbázisban. A luxemburgi offshore cég által tulajdonolt, Rákosfalvy címére bejegyzett, Borkai Ádám által ügyvezetett Akonia Ingatlanforgalmazó Kft. korábban a Somogyi Holding székhelyén működött. Az Akonia 2013. áprilisi bejegyzésétől 2014. december közepéig egy győri lakótelepen, majd 2015. október végéig az ipari parkban székelt, és csak Borkai fiának kinevezésekor került át Borkai ügyvéd barátjának címére.
Azonban nem az Akonia székhelye az egyetlen kapcsolat Borkai fia és üzletember barátja között, ugyanis a cég Borkai Ádám kinevezéséig Somogyi János fia, Somogyi Zsolt ügyvezetésével működött. Ráadásul a cég elektronikus elérhetősége 2013-as bejegyzésétől kezdve egészen 2018 júliusáig Somogyi Zsolt email-címe volt, miközben ő már 2015 óta nem viselt benne semmilyen tisztséget, mert a cégvezetést Borkai fia vette át tőle.
Rábukkantunk arra is, hogy a győri polgármester fia 2019. február elejéig ügyvezetője és tulajdonosa volt a 2018 nyarán megszűnt, jelenleg végelszámolás alatt lévő Eurosistra Hungary Kft.-nek. A céget 2015 végén Borkai Ádám, Rákosfalvy Zoltán, további 1 magyar és 3 román magánszemély, továbbá az anyavállalat, a romániai Euro Sistra Holding S.R.L. alapította.
Az egyik román tulajdonos, Zambon Claudio ügyvezetője is volt az Eurosistra Kft.-nek Borkai fiával együtt. A cég székhelye a többihez hasonlóan Rákosfalvy címe volt, különböző gépek és berendezések nagykereskedelmével foglalkozott, de működése alatt árbevételt nem realizált.
Zambon Claudio kutatásaink szerint a kétezres években a Politehnica Timişoara focicsapat mögött álló cég, a Fotbal Club Politehnica Timisoara – S.A. (későbbi neve: Cross Emany – S.A.) ügyvezetője volt, és azzal vádolták meg, hogy 2004-ben két rendben sikkasztott. A Bukaresti Törvényszék 2018-ban alapfokon felmentette Zambont, megállapítva, hogy a bűncselekmény, amivel megvádolták, nem létezik. Az ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, azonban ezt a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság elutasította.
Az “ördög ügyvédje" blog tegnapi bejegyzése ismét “az egész Győrt behálózó polipról" szól: az írás szerint Somogyi János “az agy", és a bennfentes hálózat részese több helyi vállalkozó, valamint dr. Csörgits Alajos győri aljegyző is.
Csörgits az Átlátszó régi ismerőse: 2012-ben jelen sorok szerzője beadott egy közadatigénylést a győri polgármesteri hivatalnak, amire válaszul az aljegyző – az igényelt adatok egy része mellett – arrogáns és kioktató levelet küldött, majd amikor rájött, hogy az az Átlátszó által üzemeltetett közadatigénylő honlap, a KiMitTud felületén keresztül nyilvánosan elérhető az interneten, perrel fenyegette meg lapunkat.
Szolgáltató állam: A győri aljegyző fenyegetőzik Egy kimittudos adatigénylésre Csörgits Lajos győri aljegyző minősíthetetlen stílusban válaszolt. Amikor a levele az oldalon nyilvánosságra került, perrel fenyegetve akarta azt eltávolíttatni. Kis magyar információszabadsági abszurd 2012. A kimittud.atlatszo.hu segítségével Erdélyi Katalin adatigénylést juttatott el a győri polgármesteri hivatalhoz, amelyben arról érdeklődött, az utóbbi években a hivatal milyen újságokat és milyen összegben rendelt meg.
Országszerte rovatunk beszámolója szerint a szexvideós botrányba keveredett győri fideszes városvezető vagyonnyilatkozatai miatt jelenleg két peres eljárás is folyamatban van. A 2017-es vagyonnyilatkozata miatt indult ügyet első fokon már elvesztette:
Két peres eljárás is folyamatban van Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatai miatt Forgalmi vizsga – korrupció Forgalmi vizsga – korrupció Amerikában regisztrált címről működik az online “Kubatov-lista" – 444.hu Amerikában regisztrált címről működik az online “Kubatov-lista" – 444.hu Hajóroncsok tárolása a pilismaróti öbölben Sportpálya és sportcsarnok fenntartója Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések Oktatási Hivatal – közbeszerzés NGM – támogatások NGM – szerződések NFM – támogatások
Címlapkép: Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (b2) és Borkai Zsolt, Győr polgármestere (j2) kezet fognak, miután kiszálltak a polgármester által vezetett repülőgépből a Győrhöz közeli péri repülőtéren 2014. július 3-án. (MTI Fotó: Krizsán Csaba) | A polgármester rokonai, barátai és üzletfelei – lerajzoltuk a “Győrt behálózó polipot” | Borkai Zsolt viselt dolgairól néhány napja kezdett publikálni egy anonim blog: a nyilvánosságra került fotók tanúsága szerint Győr fideszes polgármestere tavaly szexpartin vett részt az Adrián Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, valamint Szabó Ervin üzletember társaságában. Cégnyilvántartási adatok szerint Győr fideszes polgármesterének fia több cégen keresztül kötődik apja útitársához: Rákosfalvy Zoltánnal közös vállalkozása is volt Borkai Ádámnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/10/a-polgarmester-rokonai-baratai-es-uzletfelei-lerajzoltuk-a-gyort-behalozo-polipot/ | 2019-10-11 12:09:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Így vette be Érdet Mészáros Lőrinc és családja
Megnéztük, mi valósult meg eddig a Modern Városok Programból Érden. Meglepődve tapasztaltuk, hogy átlagosan ötből három beruházáson Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. gazdagodott.
Idézze fel a 2019-es önkormányzati választás kampányának és a szavazás napjának eseményeit, illetve kövesse a fejleményeket cikksorozatunkkal. Innen megtudhat mindent arról, mi történik az ország önkormányzataiban.
Érd, a leggyorsabban haladó város – hirdeti a város jelenlegi fideszes polgármestere, T. Mészáros András, aki legutóbb csaknem egy hónappal ezelőtt beszélt erről a Hír Tv-ben, míg korábban az önkormányzat internetes fórumán, az Érdmost.hu-n kampányolt ezzel a szöveggel. A magyar és európai uniós adófizetők pénzeire épülő, az önkormányzatok teljesítményétől független Modern Városok Programban a Pest megyei város 78 milliárd forintot kért, ennek eddig a 80 százalékát, 61 milliárdot már meg is kapott. Megnéztük, ennyi pénzből mi minden nőtt ki eddig a földből Érden.
Korábban a székesfehérvári beruházásokról derítettük ki, hogy közülük eddig egy sem valósult meg, a legtöbb esetben a tervezésnél tovább nem jutottak, esetenként odáig sem. A költségek viszont a 2015-ös 68 milliárd forinthoz képest jelentősen megugrottak.
Érden is a tervezettnek sokszorosa a Modern Városok Program költsége, de legalább már nőttek ki épületek a földből. Viszont az is látszik, hogy
az építkezéseken a kormányhoz közel álló vállalkozók cégei híztak.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. (a rövidítés a keresztnevükre utal: Beatrix, Ágnes, ifjabb Lőrinc) például csak Érden 20 milliárd forintnál is nagyobb értékű megbízáshoz jutott. Öt beruházásból átlagosan háromnál ez a társaság a kivitelező. A cég szekere ettől függetlenül is nagyon jól fut: tavalyi nettó árbevétele 22,8 milliárd forint volt, az üzleti tevékenységből elért közvetlen profit a tízszeresére nőtt, az adózott eredmény pedig 5,69 milliárd forintra rúgott.
Érd, az ígéret földje
Pénzt osztani könnyű, én is itt, látják, királykodok ezekkel a milliárdokkal, de közben valakinek ezért meg kell dolgozni, ezt valakinek elő kell állítani, meg kell termelni, adóként be kell fizetni
– éppen Érden mondta ezt Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben, amikor a megyei jogú városok között ötödikként fordult meg a városban.
Orbán Viktor ígért:
rendőrkapitányságot,
bíróságot,
ügyészséget,
szakképzési centrumot,
új középiskolát,
óvodát.
Akkor még arról beszélt a kormányfő, hogy öt év alatt, tehát 2015-től 2020-ig 40 milliárd forint jut a fejlesztésekre. Ez az összeg ugrott tehát a már említett 78 milliárdra, amelynek eddig 80 százaléka folyt be a városhoz. Végignéztük, mi készül ennyi pénzből.
Ezeken a helyszíneken lettek befutók Mészárosék
Most jó óvodásnak lenni Érd-Parkvárosban: három daru is dolgozik épp, a Fejér-B.Á.L. Zrt. 6 milliárd forintból itt építi a Köznevelési Centrumot. Az alapkövet szeptember 3-án tették le, azóta rohamtempóban megy a munka. Az alap már kész, az épület lassan kinő a földből. Az óvoda mellett a tizenkétezer négyzetméteren lesz huszonnégy tantermes általános iskola, mobil lelátós sportcsarnok, kétmedencés uszoda. Az óriási telket hálóval vonták körbe, rajta a felirat, Fejér B.Á.L. Zrt.
Egy telekpanamán vagyunk éppen
– mondja helyi idegenvezetőnk, utalva arra, hogy gróf Károlyi Imre a két világháború között felparcellázta ezt a területet, nagyjából háromezer kataszteri hold került kisebb-nagyobb darabban magántulajdonosokhoz, hogy ők házakat építhessenek rajta. Most ez Érd M7-es autópályához közel eső széle, ahol a rendszerváltást követően új lakónegyed épült. Egy nemrégiben felújított óvoda kivételével hiányoznak a szolgáltatások (ide értve a közszolgáltatásokat), valamint az egészségügyi és oktatási intézmények a városnak erről a részéről, noha sokan költöznek ide részben az autópálya, részben a főváros közelsége miatt.
A városnak nem ennyire felkapott része az, ahol az Érdi Batthyány Általános és Sportiskola is található. Itt is Mészárosék dolgoznak: 5,5 milliárd forintból készül új általános iskola, gimnáziumi szárny és birkózócsarnok. Felújítják a meglévő tornacsarnokokat és az udvart is. Az első terveket még 2014-ben rendelték meg, de olyan magasak voltak az árajánlatok, hogy a város a kormánytól kért és kapott pénzt a kivitelezésre. A munka két évig tart, leghamarabb 2020 szeptemberében használhatják majd a gyerekek az új épületrészeket. Ottjártunkkor daru alatt, poros udvaron fociztak, az építési területet pedig mindössze egy farost lemez választotta el az iskolaudvartól, ahol tábla jelezte, munkaterület.
Alaposan feltúrták az Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakgimnázium és Szakközépiskola udvarát is, az intézményt az eredeti ár csaknem duplájáért, 3,4 milliárd forint helyett 6 milliárdért újítják fel és bővítik ki. A kivitelező itt is a Fejér-B.Á.L. Zrt. Idén nyáron kezdődött a munka, új tantermeket, háromszintes műhelyépületet, tornatermet ígértek. Noha a korábbi hírek arról szóltak, hogy a munkálatok idejére két évig a gyerekek konténeriskolába kényszerülnek, a helyszínen járva azt tapasztaltuk, hogy nem költöztették ki a munkaterületről a diákokat.
Négy munkás beszélget hátra tett kézzel egy kerítés mögött a belvárosban, nem messze a Siker Üzletháztól. Itt készül majd az új járási bíróság és ügyészség épülete. Háromszintes, több mint háromezer négyzetméteres ingatlanról lesz szó, amelyhez az alapot már kiásták. A közbeszerzési pályázaton 3,2 milliárd forinttal a Fejér-B.Á.L. Zrt. lett a befutó az Országos Bírói Hivatallal és az Épkar Zrt.-vel közösen.
Az Épkarnak és a Fejér B.Á.L.-nak nem ez az egyetlen közös projektje Érden: 5,3 milliárd forintot kaptak egy multifunkciós sportközpont építésére. 2016-ban még úgy számoltak, hogy erre 3,3 milliárd is elég lesz, azóta azonban másfélszeresére ugrottak az árak. A sportközpontnak már 2017 őszén állnia kellett volna, a Nemzeti Sportközpontokban viszont az építési engedélyezési terv felhasználási jogát csak 2017 májusában sikerült megszereznie az érdi önkormányzattól – számolt be róla a G7.hu. Az új sportlétesítmény érdekessége, hogy az Érd Aréna szomszédságában, légvonalban alig 600 méterre húzzák fel.
A vasút alaptestét építik Érd alsón, épp rálátni az új hídról. Érd és Érd alsó között aranyárban, 8,67 milliárd forintért épít vágányt és kapcsolódó létesítményeket a V-Híd Építő Zrt. Mészáros Lőrinc közismert vasútépítési cégével, az R-Korddal közösen. A pénz lényegében egy helyre megy, mert a V-Híd is Mészáros érdekeltsége. A végső ár a becsült 3,8 milliárd forint 125 százaléka. A vágányra azért van szükség, hogy összekösse a székesfehérvári és a pusztaszabolcsi vonalakat.
Mások is nyertesei a Modern Városok Programnak Érden
Mindössze egyetlen pályázó, az F-Építő Generál Zrt. látott fantáziát abban, hogy csaknem 900 millió forintból felújítsa a Romsics László Szakrendelőt. A székesfehérvári cég hőszigetelésre, nyílászárócserére, festésre, álmennyezet-készítésre kapta a pénzt. A Boldoguljerden.blog.hu derítette ki, hogy ezt a vállalkozást korábban Progress-B’90 Építőipari és Fővállalkozó Zrt.-nek hívták, és a szakrendelő első ütemét is ők építették. Nemrégiben pedig azt hirdették ki, hogy ez a zrt. lesz a kivitelezője a komplex szociális és gyermekjóléti intézménynek is a Topoly utcában. Hárommilliárd forintból idősek otthona, hajléktalanszálló és családok átmeneti otthona épül, és a régi szárnyat is felújítják jövő év közepére.
Szintén nyertesnek számít Érden a Generál-Invest Bau: az Átlátszó írta meg, hogy a cég nyolc év alatt tizenhat különböző közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forintot nyert el. Az összesítés szerint csak 2019-ben eddig három közbeszerzésen összesen 374 millió forint értékben vitt el építési-felújítási munkákat. A cég 15 embert foglalkoztat, és 2011 óta nyeri el folyamatosan a többnyire óvodaépítési és felújítási munkákra kiírt közbeszerzési pályázatokat a városban.
Így lesz az állami programból helyi választási program
A fideszes városvezetés előszeretettel tematizálja a közvéleményt ezekkel a beruházásokkal. Az Index számolt be róla először, hogy a helyi Fidesz hogyan mossa össze a választási kampányt a Modern Városok Programmal: T. Mészáros András jelenlegi polgármesteri plakátja narancssárga alapon hirdeti, Érdet építjük! Míg az érdi Modern Városok Program plakátján, szintén narancssárga alapon az olvasható, hogy Érd épül! A kettő szinte összemosódik, az ellenzék szerint azt üzenve a polgármesterről, hogy a Modern Városok Program ő maga. Közben a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben mondta ki, hogy a kormánypárt plakátjai megtévesztő módon másolják a Modern Városok Programjának arculati elemeit, ezért az összes ilyen választási hirdetést le kell szedni Érden. Ez azt jelenti, hogy azokat is, amelyeken a polgármester látható.
T. Mészáros András azzal riogatja a helyieket, hogy ha október 13-án nem őt választják polgármesternek, az új vezetés leállítja az uniós pályázatok kifizetését és a Modern Városok Program fejlesztéseit. „Amennyiben ez megtörténne, Érden is leállnának a fejlesztések” – olvasható az önkormányzati honlapon. Csőzik László, az érdi ellenzéki szövetség polgármesterjelöltje hvg.hu-nak azt mondta, hogy T.Mészáros Andrásnak a Modern Városok Programhoz eddig sem volt és ezután sem lesz semmi köze, hiszen a program az európai és nemzeti adófizetők pénzéből, központi forrásokból valósul meg.
2019. október. 08. 20:00 hvg.hu Gazdaság
"Az nagyon furcsa, hogy Gajda Péter nem ismeri meg a saját beosztottját"
A kispesti polgármester a hvg.hu kamerája elé állt, de kérdéseket nem lehetett feltenni neki abban az ügyben, amelyet múlt héten korrupciós botrányként tálalt a kormánymédia. A Transparency International feljelentést tett az ügyben kiszivárgott felvételek miatt, szerintük nem kizárt, hogy a felvételek manipuláltak, de ha igaz, ami elhangzik, az számos bűncselekmény gyanúját felveti. A kispestieket is megkérdeztük arról, mit hallottak a hangfelvételről.
2019. szeptember. 09. 11:30 Balla Györgyi Ingatlan
Modern városok? Székesfehérváron hiába várják, hogy pezsegjen az élet
A miniszterelnök egy sor fejlesztést jelentett be a városban négy évvel ezelőtt. Megnéztük, hogy állnak a tervezett beruházások. Röviden: csehül. | Így vette be Érdet Mészáros Lőrinc és családja | Megnéztük, mi valósult meg eddig a Modern Városok Programból Érden. Meglepődve tapasztaltuk, hogy átlagosan ötből három beruházáson Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. gazdagodott. Érden is a tervezettnek sokszorosa a Modern Városok Program költsége, de legalább már nőttek ki épületek a földből. Viszont az is látszik, hogy az építkezéseken a kormányhoz közel álló vállalkozók cégei híztak. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20191011_erd_modern_varosok_program#rss | 2019-10-11 12:30:13 | true | null | null | HVG |
2019.10.11. 06:05
A Magyar Nemzetben bemutatott kispesti beszélgetéseken a résztvevők számos történetet megosztottak egymással. Lackner Csaba beszélt az MSZP-s EP-képviselők strómanjairól, Gyurcsány Ferenc alkoholizmusáról, valamint arról is, hogy felvettek az önkormányzathoz egy nemzetközi szélhámost, aki 43 millió forinttal rövidítette meg a kispestieket. Elhangzik az is, hogyan kell kitennie a szegényeket az önkormányzati lakásokból. Olyan kép- és hangfelvételek jutottak lapunk birtokába, amelyeken egy kispesti MSZP-s képviselő beszélget társaival a helyi ügyekről „kólának” nevezett fehér por és alkohol fogyasztása közben. Cikksorozatunk hatodik, befejező része.
Lackner Csaba MSZP-s önkormányzati képviselő és barátai különleges anekdotákkal szórakoztatták egymást átmulatott estéiken. A hangfelvételekről szóló cikksorozatunk utolsó részében ezekből mutatunk be néhányat. A közelmúltban olyan kép- és hangfelvételek jutottak a Magyar Nemzet birtokába, amelyeken főként a XIX. kerületi polgármester, Gajda Péter bizalmasa mesél a helyi ügyekről, „kólának” nevezett fehér por és alkohol elfogyasztása közben. De a beszélgetéseken felbukkan egy vállalkozó és korábbi, valamint jelenleg is aktív baloldali politikusok. Az említett felvételek a Magyarnemzet.hu oldalon meghallgathatók.
Az MSZP-sek strómanjai
Amikor a beszélgető felek között szóba került, hogy Kránitz Krisztián önkormányzati képviselő nem indulhat újra az őszi választáson, mivel kiszavazta a tagság, akkor az egyik megszólalónak Szanyi Tibor korábbi MSZP-s EP-képviselő esete jutott eszébe. Emlékezetes: a tavaszi európai parlamenti választáson a szocialista párt története legrosszabb eredményét érte el, és csupán egyetlen képviselőt küldhetett az EP-be. Ekkor a párton belül kitört a harc Szanyi és Ujhelyi István között, amelyben végül Szanyi húzta a rövidebbet.
A felvétel szerint az egyik megszólaló arról beszélt, hogy Szanyinak nagyon hiányozhat a havi két-négymillió forintos brüsszeli fizetés. Lackner Csaba pedig felfedi, hogyan keresnek ennél is többet a szocialista párt európai parlamenti politikusai.
„A tanácsadói kört azt mindig úgy csinálják, hogy ugye sajnos ez a szocialista pártra igaz, hogy neked van mondjuk EP-képviselőként lehetőséged négy embert alkalmazni. Erre alkalmazod jó drágán, és majd berakod a strómanokat, akiknek a fizetésének a 60-70 százalékát leszeded” – mondja Lackner. Egy ismeretlen beszélő szerint: „Ők is megkapják a pénzt, és mindenki boldog. Szép ez az ország, b…meg.”
Lackner szerint Gyurcsány alkoholista
Lackner az egyik felvételen felfed egy „műhelytitkot” is, amit Kertész Csaba alpolgármestertől, a DK helyi elnökétől hallott. „Ő úgy látja a Gyurcsányt, ahogy a cégeinél is tette a dolgát. A Gyurcsány csak olyan dolgokba fog bele, amiből tud eredményt csinálni, tehát eléggé eredményorientált. De a 2014-es választás után majdnem széthullott a pártjuk.
Hogy hívják, van ez a Molnár Csabi, meg ez a volt honvédelmi miniszter csaj, ez a hülye hajú p…a, Vadai Ági, azok tartották össze a pártot, mert a Gyurcsány egy kőkemény alkoholista, ezt tudni kell. A felesége válik tőle, és a felesége azért akart kimenni az Európai Unióba, hogy minél távolabb legyen a kedves férjétől. K…vára nem számítottak arra, hogy nekik ebben a formában ez ennyire bejön” – mesélte Lackner a DK belső viszonyairól.
Felvettek egy szélhámost
Egy másik felvételen hallható az a történet, amely szerint felvettek egy „nemzetközi szélhámost” az önkormányzathoz, aki mintegy 43 millió forintot lopott el a kerület pénzéből. „Az a lényeg, hogy 43 millió forintot utaltattak el maguknak úgy, hogy a B. Z. is meg én is jóváhagytunk, úgy csempészgette bele az utaláscsomagba a csaj” – mesélte Lackner.
„Én csak úgy hagytam jóvá, hogy én minden hónapban megnézem a Közparknak az utalásait, csinálok egy felügyelőbizottsági jegyzőkönyvet, hogy láttam. Én ott felügyelőbizottsági elnök vagyok. Hallod, egy igazi szélhámos csaj, lenyúlt b…meg a Közparktól 43 millió forintot. És még akkor is kihúzta magát, amikor bejöttek érte a rendőrök” – mondta nevetve Lackner. Lapunk kérdésére a BRFK megerősítette, hogy jelenleg egy gyanúsított van az ügyben.
Így kell elbánni a szegényekkel
Lackner Csaba egy beszélgetésen arról mesélt, hogyan kell kitenni a szegény embereket az önkormányzati lakásokból. „Érdekes, az arab meg akarta venni azt a telket, és pikk-pakk ki lettek b…va az emberek” – mondja Lackner egy Attila utcához közeli telek kapcsán, hozzátéve, hogy „Patek [Gábor] nagyon fel tudja gyorsítani az eseményeket”.
Lackner elmeséli, hogyan is megy ez, hogyan kell szerinte a leggyorsabban önkormányzati lakásból kitenni az embereket. Ennek törvényi hátteréről azt meséli, hogy a jogszabályok szerint fel kell ajánlani nekik ugyanazt a kategóriájú lakást kétszer. Ha a másodikat sem fogadják el, akkor „azt lehet mondani, hogy az ön bérleti joga a 17 millió forintos ingatlan helyett ér hét és felet. Itt a hét és fél, átutaljuk az ön bankszámlájára, viszontlátásra, aztán menjen a f…ba” – meséli a politikus.
Ha pedig jogi hercehurca keletkezne, akkor jön egy bérlemény-ellenőrzés, és „akkor szép lassan eljutunk olyan helyzetbe, ahol meg kell fogni a grabancot b…meg”. Nem sokkal később így fogalmaz: „Az, hogy valaki egy kolerából bele legyen rakva egy jobba, az b…meg az önkormányzatnak sok pénzébe kerül.”
Lackner elmondja, hogy Lakatos József vállalkozó újítja fel az önkormányzati lakásokat. Az üzletember Somogyi László mellett a visszaélések másik kulcsfigurája. Ezek lehetnek Lackner legsúlyosabb mondatai.
Lackner átverte a hatóságokat
Az egyik felvételen Lackner Csaba azzal henceg társainak, hogy 2014-ben hogyan tudta átverni a hatóságokat, amikor egy büntetőügybe keveredett, méghozzá elég kényes időpontban, az akkori önkormányzati választások előtt. Elmondása szerint „hivatali vesztegetés” volt a vád, a vádlója pedig két „roma cigány” volt. A rendőrök a voksolás előtti időpontban hívták be a kihallgatásra Lacknert, akinek az ügyvédei azt tanácsolták, hogy próbálja meg húzni az időt. A képviselő szerint a polgármester is erre kérte.
„Az volt a lényeg, képzeld el, hogy kint voltunk a KAC-pályán egy lombikbébikupán, és azt mondta nekem a Gajda négyszemközt: Csaba, ha a te kihallgatásodat az októberi választások után tudod tenni, akkor nem ró-lad szól és nem ró-lunk szól a szitu” – lassította le beszédét Lackner, hangsúlyozva a polgármester szavait. Az ügyben szintén egy hangfelvétel volt a hatóságok kezében, amelyen Lackner „százalékos dolgokat” mondott a „Péterről és a Sanyiról” is. Korábban Kránitz Krisztián partvonalra kerülése kapcsán felidéztük, hogy Lackner Burány Sándorral kapcsolatban úgy fogalmazott: a képviselő „már nem kér”.
Végül nem Lackner maga, hanem más hívta fel a kihallgatótisztet, és közölte, magánéleti okokból, valamint a választás miatt akkor épp nem tud bemenni. A hatóságok októberről novemberre tolták el az időpontot, ám akkor sem jött össze a meghallgatás, mert a képviselő kiment három hétre Miamiba Somogyi Lászlóval, hogy elintézzék a vállalkozó érdekeltségébe tartozó ingatlannal kapcsolatban felmerült problémákat.
Végül ismét el tudták halasztani a kihallgatást, ám Lackner decemberben már szembesítésre ment be a Gyorskocsi utcába, ahol a két nyomozón kívül ott volt a két másik férfi is – feltehetően a két vádlója.
„Úgy fel tudtam készülni, és tudtam, hogy mik a hibáik és a gyenge pontjaik, és ezeknek az embereknek úgy be tudtam kérdezni, és úgy tudtam válaszolni, hogy nekem az volt a záró momentum, hogy megkérdeztem a két nyomozót: kedves nyomozó urak, arra adjanak nekem választ mint jelen pillanatban regnáló és köztiszteletben álló önkormányzati képviselőnek, hogyha az én nevemmel valaki a kerületben vagy bárhol máshol visszaél, akkor nekem emiatt kell-e azt az embert egy másik eljárásban feljelenteni, vagy pedig ebben az eljárásban ezt önök vizsgálják?” – dicsekedett Lackner, aki végül nem ütötte meg a bokáját az ügyben.
Ellenben az egyik roma kapott egy kisebb büntetést, a másik rosszabbul járt. „Másfél [év]. Azért, mert úgy ítélték meg, hogy ő ebben a szituációban vétkezett. Letöltendőt kapott” – mondta Lackner. „Tesókkal [tesókhoz ment]. Másfél év családegyesítés” – hangzik el a felvételen az egyik beszélő szájából.
1. A szocialisták berakják a strómanokat
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2019/10/1Aszocialistakberakjakastromanokat.mp3"][/audio]
Kránitz Krisztián kieséséről beszélgetnek a felek, a felvétel itt kezdődik, a megállapítás rá vonatkozik: Nem tud mit csinálni [Kránitz], mert egy tagság szavazott. Kránitz helyzetéről tér rá az egyik beszélő Szanyi Tibor esetére, aki a szocialista párt EP-képviselője volt a korábbi ciklusban, ám az MSZP pocsék tavaszi szereplése miatt kiejtette Újhelyi István.
Ezután általánosságban arról beszél Lackner Csaba, ami „sajnos a szocialista pártra igaz”, hogy az EP-képviselők a tanácsadói helyekre berakják a strómanokat, akiknek a fizetésének a 60-70 százalékát leveszik.
2. Lenyúltak az önkormányzattól 43 milliót
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2019/10/2Lenyultakazonkormanyzattol43milliotok.mp3"][/audio]
Egy szélhámos lenyúlt az egyik önkormányzati cégtől 43 millió forintot.
3. Gyurcsány alkoholista
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2019/10/3Gyurcsanyalkoholista.mp3"][/audio]
4. Lackner 2014-es büntetőügye
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2019/10/3Lackner2014esbuntetougyeok.mp3"][/audio]
5. Lackner a szegény emberekről
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2019/10/5Lackneraszegenyemberekrol.mp3"][/audio]
Lackner elmeséli, hogy hogyan kell kirakni rászorulókat önkormányzati lakásból. Az önkormányzati lakásokat Lakatos József újítja fel. Elhangzik, hogy a nagy befektetők érdekeit képviselik. Guzmics Zsombor embere „lehúzta” Lacknert, vagy legalábbis kihagyták egy „üzletből”.
Gajda kihátrál Lackner mögül
Interjút adott a Népszavának tegnap Gajda Péter, amelyben a kispesti polgármester a közéletből való távozásra szólította fel Lackner Csaba kispesti szocialista képviselőt, amennyiben beigazolódik, hogy ő beszél a kiszivárgott botrányos hangfelvételeken és ő látható kokainozás közben. Gajda azt állítja, hogy még nem beszélt Lacknerrel, „nem érte el”. A polgármester kijelentette: az összes olyan vád, amely őt korrupciós ügyekbe keveri valótlan. Megtette a jogi lépéseket, feljelentést tett rágalmazásért és becsületsértésért.
A cikksorozat eddigi részeit az alábbi linkeken érhetik el:
1. Karácsony jelölttársai tudják, hogy kell évente százmilliót keresni
2. Mr. Negyven Százalék is ott van Karácsony csapata körül
3. Kulcsszerepben Karácsony szövetségeseinek strómanja
4. Mesés külföldi ingatlanokban állnak a kispesti közpénzek?
5. Az ellenzék csak üzletként tekint az összefogásra Kispesten
+ A témához kapcsolódó további cikkeink
Tudott-e Gajda Péter a korrupciógyanús összefonódásokról?
Egy kispesti történet
Az önkormányzati választásról szóló híreinket IDE kattintva tekinthetik meg.
hangfelvétel
Gajda
Burány Sándor
Lackner Csaba | Lenyúlás, alkoholizmus, strómanok és ingatlanok | A Magyar Nemzetben bemutatott kispesti beszélgetéseken a résztvevők számos történetet megosztottak egymással. Lackner Csaba beszélt az MSZP-s EP-képviselők strómanjairól, Gyurcsány Ferenc alkoholizmusáról, valamint arról is, hogy felvettek az önkormányzathoz egy nemzetközi szélhámost, aki 43 millió forinttal rövidítette meg a kispestieket. Elhangzik az is, hogyan kell kitennie a szegényeket az önkormányzati lakásokból. Olyan kép- és hangfelvételek jutottak lapunk birtokába, amelyeken egy kispesti MSZP-s képviselő beszélget társaival a helyi ügyekről „kólának” nevezett fehér por és alkohol fogyasztása közben. Cikksorozatunk hatodik, befejező része. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/lenyulas-alkoholizmus-stromanok-es-ingatlanok-7385750/ | 2019-10-11 12:40:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Több részletben összesen 24 millió forint kenőpénzt fizetett ki a vád szerint Simonka György fideszes országgyűlési képviselő azért, hogy a vissza nem térítendő támogatások jogtalan megszerzése érdekében létrehozott cégeinél indult adóhatósági vizsgálatokat leállíttassa – értesült a 24.hu.
Információink szerint a Simonka és 32 társa – köztük a politikus családtagjai és más fideszes parlamenti képviselők rokonai – ellen megfogalmazott vádirat részletesen foglalkozik azzal, hogy 2014-ben milyen eszközökkel próbálták megfékezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által folytatott eljárásokat.
Végül nem jártak sikerrel, a Központi Nyomozó Főügyészség ugyanis idén augusztusban vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények – köztük hivatali vesztegetés – miatt, miután a vádhatóság szerint az elkövetők 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Az ügyészség szerint a bűnszervezet egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen irányítója a békési fideszes politikus volt, akire nyolc és fél év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kértek.
A vád fókuszában, mint megírtuk, a Magyar Termés TÉSZ Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft. áll. Az immár felszámolás alatt álló társaságoknál 2014 nyarán számos szabálytalanságot és jelentős túlszámlázást is felfedezett a NAV. Az adóhatóság olyan tényeket is feltárt, amelyek szerint a túlszámlázással érintett ügyletek beszállítói a Simonka György családtagjai által képviselt cégek voltak.
Simonka alkudozott a kenőpénzen, de megegyeztek
Az ügyészség szerint a kormánypárti parlamenti képviselő ekkor kérte meg tanácsadóit, hogy dolgozzák ki a NAV megállapításaival szembeni védekezés lehetséges módjait, de nyitott volt az eljárás leállításának más lehetőségeire is. Simonka egyik tanácsadója – aki, úgy tudjuk, egyezséget kötött a vádhatósággal – jelezte a politikusnak, hogy van kapcsolata a NAV Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságán, aki el tudja intézni, hogy az adóhatóság ne folytassa a vizsgálatokat.
Az említett kapcsolat – a büntetőügy harmincadrendű vádlottja – először a Magyar Termés TÉSZ Kft. esetében nézett utána a NAV-eljárásnak. A férfi az adóhivatali összeköttetéseire hivatkozva azt állította, hogy az ügy komoly, de tízmillió forintért el tudja intézni, hogy beszüntessék a vizsgálatot.
Úgy tudjuk azonban, hogy a vád szerint Simonka György sokallta ezt az összeget, és közölte, hogy csak kétmilliót hajlandó fizetni. Az alkudozás eredményeként végül ötmillió forintban állapodtak meg, amit a politikus a tanácsadóján keresztül juttatott el a férfinak. A pénzátadás a budapesti Astoria metrómegállónál történt.
Ezután nem sokkal Simonka megkérte a tanácsadóját, nézessen utána annak, hogy a Paprikakert TÉSZ Kft. esetében is el lehet-e intézni, hogy a NAV-eljárást megszüntessék. Erre is pozitív válasz érkezett, de a kapcsolat azt jelezte, hogy a NAV-nál eljáró döntéshozónak tízmillió forintot, a korábbi ügyintézésért pedig további ötmilliót kér. Végül hosszabb egyezkedés következett, amelynek végén a vád szerint összesen 24 millió forintban állapodtak meg a teljes „ügyintézésért” cserébe. Ebből az összegből az első, ötmillió forintos kenőpénz után további 15 milliót szintén az Astorián vett át az ügy harmincadrendű vádlottja. Négymilliót pedig Simonka tanácsadója tartott meg magának.
Simonkáék azonban vélhetően nem a megfelelő embert fizették le, ugyanis a kenőpénz ellenére 2014 végén elindult a nyomozás az ügyben, aminek eredményeként végül augusztusban megtörtént a vádemelés.
A felszámolót is megvesztegette
A vád alapján nem az adóhivatal volt az egyetlen, ahol kenőpénzzel próbálkozott a politikus, illetve bizalmasai. Értesüléseink szerint az ügyészség arra jutott, hogy Simonkáék szándékosan, irányított módon vitték csődbe a Magyar Termés TÉSZ Kft.-t, hogy az abban felhalmozott vagyont az érdekeltségi körükbe tartozó cégekbe átjátszva kimentsék és megtartsák. Ennek legtöbb részletét a 24.hu már korábban feltárta a nyilvánosan elérhető információk alapján:
De most még többet tudtunk meg arról, hogyan trükköztek Simonkáék.
A társaság felszámolását 2015-ben kezdte meg a Pre-Holding Kft., amelynek akkori egyik vezetője és tulajdonosa, B. P. A., valamint H. A. felszámolóbiztos előtt hamar világossá vált, hogy a Magyar Termés TÉSZ Kft. tényleges irányítója Simonka György. Ezért Pusztaottlakán találkoztak a politikussal, akivel – a vád szerint – megállapodtak abban, hogy a felszámolást Simonka elképzelései alapján bonyolítják. A vádlottak célja az volt, hogy az eljárásból felszámolói díjként 20 millió forintot tudjanak keresni, amire csak akkor lett volna esélyük, ha a vagyont a lehető legmagasabb áron értékesítik, ugyanis a felszámolói díj az összvagyon mindössze öt százaléka volt.
Mindez ellentétes volt Simonka érdekeivel, úgyhogy abban állapodtak meg, hogy az eljárás végén a befolyt összeget a politikus készpénzben kiegészíti 20 millió forintra.
Így fordulhatott elő, hogy a több, korábbi cikkünkben felsorolt terület jóval a valódi értékénél olcsóbban vándorolt vissza a politikushoz közeli cégekhez. De voltak más kirívó esetek is. Például:
Egy több millió forint értékű Peugeot 4007 típusú terepjáró autót a felszámoló 78 ezer forintért értékesített a Simonkáékhoz köthető cégnek.
Egy Volkswagen Passatot pedig 75 ezer forintért adott el a felszámoló szintén a politikushoz közeli társaságnak.
Mindkét járművet a mára már szintén felszámolás alatt álló Szervíz-Bodzás Kft. vásárolta meg.
Később egyébként Simonka és B. P. A. felszámoló összevesztek a pénzen, ugyanis az ügyészség szerint utóbbi további ötmillió forintot akart kérni egy medgyesbodzási telephely átadásáért, amire végül nem került sor. Mindazonáltal B. P. A., a Pre-Holding Kft. felszámolócég korábbi vezetője és tulajdonosa, valamint H. A. felszámolóbiztos harmincketted- és harmincharmadrendű vádlottként várja a januárban kezdődő büntetőpert.
Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI | Simonka kenőpénzt adott a NAV-eljárás leállításáért, és a felszámolót is lefizette a vád szerint | Több részletben összesen 24 millió forint kenőpénzt fizetett ki a vád szerint Simonka György fideszes országgyűlési képviselő azért, hogy a vissza nem térítendő támogatások jogtalan megszerzése érdekében létrehozott cégeinél indult adóhatósági vizsgálatokat leállíttassa – értesült a 24.hu. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2019/10/10/simonka-gyorgy-fidesz-kenopenz-vesztegetes-nav-felszamolo/ | 2019-10-10 13:05:00 | true | null | null | 24.hu |
Az édesanya, Havassy Myrtill
A polgármester feleségéről Havassy Myrtillről eddig azt lehetett tudni, hogy egy helyi általános iskolában tanít, az viszont új fejlemény, hogy önkormányzati céggel is kapcsolatban áll. Az ő email-címét adták meg több sportrendezvénynél is a Győr Projekt Kft. kapcsolattartójaként, a Győr Projekt pedig Győr megyei jogú város önkormányzatának 100 százalékos tulajdonában áll, amelyben a tulajdonos képviselője Borkai Zsolt, Havassy Mirtill férje. Ez az a társaság, amelynek feladata volt a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra a sportlétesítményeik fejlesztése, az önkormányzati ingatlanok működtetése, de turisztikai feladatokat is ellát. Méretére jellemző, hogy tavalyi mérlegében több mint 16 milliárd forint közpénzes (költségvetési, önkormányzati, kisebb részben uniós) támogatásnak van nyoma. Megkerestük a közpénzből működő céget és magát Havassy Mirtillt is, milyen munkát végez, illetve alkalmazottja-e a Győr Projektnek, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A lány, Borkai Petra
A cég nem tűnik közlékenynek, ha közpénzekről van szó. Bár a törvény szerint kötelessége lenne, a Győr Projekt Kft. nem tette közzé ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó szerződéseit, pedig abból kiderülne, hogy melyik cégnek és mennyit fizettek a 2018-as és az idei sportbál megszervezéséért.
Ahogyan korábban a Népszava is kiszúrta, az IDEAS Boutique Events oldalán a két nagyszabású rendezvényt a referenciák között tüntetik fel, így gyaníthatóan fő- vagy alvállalkozóként pénzhez jutottak Győrtől, illetve attól a városi cégtől, amely Borkai Zsolt feleségét foglalkoztathatja.
A rendezvényszervező cég bemutatkozása szerint
az IDEAS Boutique Events kitalálója és alapítója, Borkai Petra már kislányként szeretett minden olyan elfoglaltságot, ahol használhatta kreativitását.
Borkai Petra a városvezető lánya. A rendezvényszervező cég honlapján nem jelenítik meg a IDEAS mögött álló céget, a domain regisztrációs adatai pedig nem elérhetőek. A honlap szerint az IDEAS-ra bízták az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál polgármesteri fogadását is, értelemszerűen innen is közpénzhez juthatott a polgármester lánya.
Borkai Petrával foglalkozott a városvezető orgiabotrányát robbantó Ez az ördög ügyvédje blog szerzője is, aki azt állította: Szabó Ervin győri nagyvállalkozó, aki a Borkai-orgiának otthon adó jachton is ott volt, barátságból adott át egy éttermet Borkai Petrának. Nyilvános cégadatok szerint Borkai Petra nevén egyetlen cég, az éttermi szolgáltatással foglalkozó lovászpatonai Királysarok Kft. van, amelynek 2014-ig Szabó Ervin volt a tulajdonosa. A vállalkozás fióktelepe korábban a Győrbe, a Király utcába volt bejegyezve. A Válasz Online keddi cikkében megjegyezte: a cég hivatalos kézbesítési címe még mindig megegyezik Szabó Ervin éttermének központi elérhetőségével. Szabó Ervin az a vállalkozó, aki a Győrben megrendezett 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF) egész szépen keresett: 896 millió forintért nyerte el a sportolók étkeztetését, egy másik vállalkozás előtt, amelyik negyedáron ajánlkozott. Érdekeltsége, a Diákolimpia 2017 Kft. 237 millió forint adózott nyereséget ért el, amit osztalékként ki is vettek belőle a tulajok, köztük Szabó Ervin.
A fiú, Borkai Ádám
Nem távolodott el Győrtől és a sport világától Borkai Zsolt fia, Ádám sem. A fiatalt a Győri Audi ETO Kézilabda Club nemzetközi kapcsolatok koordinátoraként tüntetik fel a klub honlapján. Borkai Zsolt polgármesterként egyedi döntéssel idén márciusban 13 millió forint önkormányzati támogatást javasolt a csapatnak. Az önkormányzat egyébként évente nyújt támogatást a kézilabdásoknak, az ETO beszámolója szerint a tavaly 125 millió, egy évvel korábban 235 millió forintot utalt át a többszörös BL-győztes gárda klubjának, amely 2018-ban amúgy bő 2 milliárd forint bevételt és 381 millió forint adózott eredményt mutatott ki.
A klub tehát elég jól el van eresztve, itt egészítheti ki Borkai Ádám azt a havi egymillió forintot, amit az orgiavideón is szereplő ügyvédtől, Rákosfaly Zoltántól, egy tetszhalott cégtől kap. | Városi cég, rendezvényszervezés, jachtos kapcsolat: Borkai családtagjainak győri kalandjai | A feleség feltűnik a Győr Projekt nevű városi cégnél, a lány cége referenciaként említ városi rendezvényt, a fiú pedig a győri kézilabdacsapatnál dolgozik, noha a jachtos partner cégének egymilliós fizetésű ügyvezetőjeként vált ismertté. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2019/10/09/borkai-zsolt-csalad-gyor-2/ | 2019-10-09 13:46:00 | true | null | null | 24.hu |
A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint immár a másodfokú bíróság is kimondta, hogy a Czeglédy Csaba letartóztatásának meghosszabbítását tavaly augusztusban indítványozó ügyész nem követett el bűncselekményt, hivatali kötelességét nem szegte meg.
Mint írták, Czeglédy Csaba 2018 szeptemberében tett feljelentést, arra hivatkozva, hogy az ügyész indítványában
»szelektált« a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok között, amely magatartásával hivatali kötelességét megszegte, hivatali helyzetével visszaélt.
A Központi Nyomozó Főügyészség a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította, a döntéssel szemben előterjesztett panaszt a Legfőbb Ügyészség is alaptalannak tartotta, mire Czeglédy Csaba pótmagánvádlóként lépett fel, továbbra is azt állította: az ügyész bűncselekményt követett el a sérelmére.
Indítványát a Szolnoki Járásbíróság májusban azzal utasította el, hogy a hivatali visszaélésnek nem sértettje, feljelentőként nem jogosult pótmagánvád előterjesztésére. A Szolnoki Törvényszék szeptemberben helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A napokban kézbesített végzés szerint az ügyészség által végig vitatott állítás – amely szerint az iratok nem teljes körűen kerültek átadásra – nem valósított meg kötelezettségszegést. A bíróság azt is megállapította, hogy az ügyész a kényszerintézkedés fenntartását nem kizárólag a bizonyítás meghiúsítása, hanem a bűnismétlés veszélye miatt is indítványozta, ezt az álláspontját pedig teljesen osztotta a letartóztatást meghosszabbító Szegedi Járásbíróság. | Valótlanul vádolta Czeglédy Csaba az ügyészt | A másodfokú bíróság szerint sem történt hivatali visszaélés. A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint immár a másodfokú bíróság is kimondta, hogy a Czeglédy Csaba letartóztatásának meghosszabbítását tavaly augusztusban indítványozó ügyész nem követett el bűncselekményt, hivatali kötelességét nem szegte meg. Mint írták, Czeglédy Csaba 2018 szeptemberében tett feljelentést, arra hivatkozva, hogy az ügyész indítványában »szelektált« a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok között, amely magatartásával hivatali kötelességét megszegte, hivatali helyzetével visszaélt. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2019/10/09/valotlanul-vadolta-czegledy-csaba-az-ugyeszt/ | 2019-10-09 14:03:00 | true | null | null | 24.hu |
Csaknem 8,5 millió euró, mai árfolyamon 2,8 milliárd forint kenőpénz csúszott tanácsadó cégek közvetítésével az Alstomtól „az eredményt befolyásolni képes ismeretlen személyekhez”, vagyis olyanokhoz, akik elintézhették, hogy a BKV az Alstomtól rendeljen metrókocsikat. A vádemelésről a tavasszal érkezett hírből kiderült az is, hogy négy magánszemély ül a vádlottak padján, két magyar mellett egy osztrák és egy amerikai állampolgár. Ők lennének a vesztegetők, a megvesztegetettek viszont eddig nem akadtak horogra a Magyarországon 2011 óta folyó nyomozás során.
Több közvetítő-tanácsadó-lobbicég neve előkerült a különböző vizsgálatokban, így a volt miniszterelnök Medgyessy Péter érdekeltsége, az osztrák Eurocontact GmbH, a Honfran Kft., illetve a dán Hansen Consulting Aps is bekerült a hírekbe. Az utóbbin keresztül érkezhetett a BKV-hoz a legtöbb pénz, 5 millió euró – a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal így tájékoztatta az Indexet.
Megpróbáltunk utánajárni, hogy a legtöbb pénz közvetítésével hírbe hozott cég hogyan került a képbe, és kik állnak a Hansen hátterében. A dán cégadatbázis szerint 2003 végén alapították koppenhágai székhellyel, tevékenysége fő területeként Ausztriát, Romániát és Magyarországot adta meg, tulajdonosa egy pénzügyi holdingtársaság, a Defap Enterprises Aps volt, amely befektetéseivel külföldi cégeket célzott meg. Ma már egyik cég sem aktív, pedig valaha komoly szerepet szántak nekik.
Annyira, hogy a Defap Enterprises neve még a magyar médiahatóság 2010-es országgyűlési beszámolójában is felbukkant (a cégháló a beszámoló 223. oldalán látható). A dán társaság ugyanis tulajdonos lett egy hirtelen felfutó magyarországi médiavállalkozásban, az Infocenter.hu Média Zrt.-ben: leányvállalatán, a Central Media Aps-en keresztül szerzett 48 százalékos részesedést. Az Infocentert Fellegi Tamás alapította 2009 júliusában, alapítása után szinte rögvest beszállt a Defap, és a céget néhány hónap leforgása után már komoly médiatulajdonosként jegyezték. Megvette a Heti Választ, egy ideig portfóliójában tudhatta a Lánchíd Rádiót, övé lett a Class FM, sőt később azt is bejelentette, hogy bevásárol az IKO Média Holdingba, amivel az RTL Klubban is tulajdonrészt szerezhetett volna.
A sebességre jellemző, hogy a 2009 júliusban alapított Infocenter a nyár végére már bő 1 milliárd forint befektetésnél tartott, miután:
augusztus 26-án megvette a Heti Válasz Kft. 100 százalékos tulajdonrészét 830 millió forintos értéken,
szeptember 1-jén aláírta a Lánchíd Rádió Kft. 100 százalékos üzletrészeire az adásvételi szerződést 115 millió forintos értéken.
Fellegi, aki a Fidesz-alapító élcsapattal még a Bibó István Szakkollégium tanáraként ismerkedett meg, Orbán Viktor teljes bizalmát élvezte. Ami az üzleti világot illeti, a Matáv, illetve az osztrák Kapsch alkalmazásában állt, saját cégével, az Euroatlantic Rt.-vel még csak azzal vétette észre magát, hogy az első Orbán-kormány végóráiban szakított összesen 750 millió forintos pr-megrendelést. Ezzel együtt nem volt jele annak, hogy Fellegi több százmilliós ügyleteket finanszírozna saját zsebből. Az Infocenter esetében sem így történt, legalábbis a cég mérlegéből az derül ki, hogy a külföldi tulajdonos kölcsöne finanszírozta a bevásárlásokat. Az addigi befektetéseihez fogható összeget, 3,3 millió euró (durván egymilliárd forint) kölcsönt mutatott ki a könyveiben, amit a külföldi tulajdonos nyújtott. A külföldi tulajdonos pedig a Central Media Holding APS volt, neki adta el Fellegi 2009. augusztus 26-án az Infocenter-részvényeinek 48 százalékát.
Vagyis a dán Defap finanszírozta a Fideszhez hű médiabirodalom alapköveinek lerakását.
Arra a kérdésre, hogy miként keveredett az akkor még ellenzékben lévő Fidesz-média közelébe a Defap, Fellegi 2010-ben azt találta mondani, hogy egy konferencián találkozott a dán befektetőkkel. A dán tulajdonosok egyike pedig azt, hogy jó üzletnek gondolták a magyarországi akciót. Akármilyen jó üzlet volt is, Fellegi nem sokáig maradt az Infocenter tulajdonosa, 2010-ben fejlesztési miniszterré nevezték ki, de már a két választási forduló között eladta részesedését Nyerges Zsoltnak (Simicska Lajos üzlettársának). A Defap sem maradt sokáig, bár a sajtóportfólió a Fidesz kormányra kerülése után ontani kezdte a pénzt, a dánok nem azt választották, hogy éveken keresztül kasszírozzák a nyereség felét, hanem inkább hirtelen kiszálltak.
Most, hogy a Hansen neve az Alstommal együtt korrupciós ügybe keveredett, és már tudjuk, hogy a tanácsadócég dán tulajdonosa megegyezett az Infocenter befektetőjével, megkérdeztük Fellegi Tamást,
hogyan került kapcsolatba a Defappal, a végső tulajdonosok – Scott Macaw, Mathieu Pouletty, Jorgen Hansen, illetve Frederik Westenholz – melyikével került ismeretségbe a befektetést megelőzően?
Tudomása szerint honnan származott a tőkéje üzleti partnerének, amit az Infocenter ügyleteibe fektetett?
Mennyi pénzt bocsátott a Defap az Infocenter rendelkezésére médiavásárlásra?
Milyen feltétellel szállt be az Infocenterbe a Defap? Mekkora hozamot várt el a befektetése után?
Volt-e tudomása arról, hogy a Defap egyik leányvállalata a Hansen Consulting Aps? Kapcsolatba került-e ezzel a tanácsadócéggel?
Megkereste-e az ügyészség az Alstom korrupciós ügye kapcsán?
A volt fejlesztési miniszter gyorsan, de szűkszavúan válaszolt:
Nem volt tudomásom sem a Defap vállalati struktúrájáról, sem a tőkéje és egyéb pénzügyi forrásai eredetéről. A Hansen Consultingról most Öntől hallottam először, az érintett céggel soha, semmilyen kapcsolatom sem volt.
Miután megkértük, hogy a többi kérdésre is válaszoljon, közölte, hogy nem szeretne üzleti kérdésekre felelni, és az Alstom-üggyel kizárólag miniszterként foglalkozott.
A Hansenhez érkezett az Alstomtól a tanácsadó díj, így elméletileg semmi akadálya nem volt annak, hogy a pénz a tulajdonosánál, a Defapnál landoljon. Így vetődhet fel, hogy a korrupciós pénzből juthatott akár a Fellegi által menedzselt fideszes médiabirodalom megalapozására is. Megkérdeztük az ügyészséget, vizsgálták-e a Hansen-pénzek útját, megtalálták-e a korrupciós pénzek végállomását, magyarul azt, hogy Magyarországon hová gurultak az eurók. Az ügyészség válasz helyett átküldte a két korábbi sajtóközleményét a vádemelésről, továbbá azzal hárította el az érdeklődésünket, hogy már átadták az ügyet a Fővárosi Törvényszéknek. Ám a törvényszék is kitért kérdéseink elől. | Piszkos metrópénzek gurulhattak a fideszes médiabirodalom dán befektetőihez | Hamarosan kezdődik a per az Alstom-féle korrupciós ügyben, amelyben a vádlottak a gyanú szerint fiktív tanácsadó szerződések révén jutottak eurómilliókhoz. A szerteágazó ügy szálai messzire vezetnek, az egyik egészen a Fidesz médiabirodalmának megalapozásáig. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/10/11/alstom-fideszes-media-fellegi-tamas/ | 2019-10-11 14:39:00 | true | null | null | 24.hu |
Elég nagy a verseny, de az ukrán ügy most már biztosan Donald Trump amerikai elnök eddigi legnagyobb botránya lett, amibe akár bele is bukhat.*Ehhez az kell, hogy a republikánus szenátorok harmada támogassa majd Trump elmozdítását. Ennek most még nincs sok jele, de a botrány egyelőre folyamatosan terebélyesedik, és egyes közvélemény-kutatások szerint már többségi álláspont Trump elmozdítása. Ennek szinte csak az az oka, hogy Trump és emberei nem csak a nyílt színen gyakoroltak nyomást az ukrán elnökre, hogy segítsék meg Trump újraválasztási kampányát, hanem a háttérben, titokban is dolgoztak, odafigyelve a nyomok eltüntetésére, tudatában annak, hogy amit tesznek, az nem jó, legalábbis nagyon kínos lenne, ha nyilvánosságra kerülne.
És persze az is fontos, hogy botrány nagyon egyszerű legyen: az elnök egy könnyen megfogható, leirattal dokumentált telefonbeszélgetésben a saját személyes (politikai) céljainak rendelte alá az amerikai államapparátust és nemzetbiztonsági politikát. Ezt ráadásul azóta többször el is ismerte az elnök, akinek láthatóan gondjai vannak azzal, hogy észlelje, mikortól nem jogkövető a saját magatartása.
Bármennyire is egyszerű az ügy, egyszerre több típusú korrupciónak is mélyére láthatunk – az viszont közös ezekben, hogy mindegyik azt mutatja, hogy valamelyik intézmény nem működik jól, valamilyen szereplők manipulálják és saját érdekeinek megfelelően hajlítják őket. A történetben szerepet játszó korrupt szándékok néha elég szövevényes hátterűek, és néha egymással ellentétesek, ezért érdemes megpróbálni röviden rendszerezni őket.
Trump politikai nyomásgyakorlása
Az amerikai elnök legalább két célt szeretett volna elérni az ukránoknál, legalábbis az eddig kikerült információk alapján. Egyrészt nyilvános alátámasztást szeretett volna látni az új ukrán elnöktől, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztásba valójában nem az oroszok, hanem az ukránok avatkoztak be. Másrészt azt próbálta elérni, hogy ukrán nyomozás induljon Joe Biden és fia ukrajnai szerepvállalása miatt. Az eszközök sokrétűek voltak: visszatartották egy nagyobb, korábban a kongresszus által már megszavazott katonai segélyt, de Trump és emberei általánosságban az amerikai támogatás látszatát (például a két elnök találkozóját) is függővé tették az ukránok együttműködésétől. Ukrajnának viszont a Krím orosz annektálása és a kelet-ukrajnai háború miatt létfontosságú az amerikai támogatás.
A piszkos munkát kiszervezték Rudy Giuliani-nak, aki Trump személyes ügyvédjeként dolgozik, de már tavasz óta tudni arról, hogy Ukrajnában próbálja győzködni a helyi szereplőket, hogy nekik is az az érdekük, ha Trump kedvére tesznek. Viszont közben az is körvonalazódik, hogy legalább két amerikai minisztérium nagy erőkkel asszisztált ehhez. A külügyminisztérium támogatta és koordinálta Giuliani törekvéseit Ukrajnában, miközben az igazságügyi minisztérium – ami az USA-ban a magyarországi ügyészség megfelelőjét is magában foglalja – a legfelsőbb szinten kezdett nemzetközi nyomozásba, amellyel a jobboldali összeesküvés-elméleteket próbálja igazolni. Trump környezetében valakik egy szupertitkos rendszerbe rejtették a telefonbeszélgetés leiratát, tudván, hogy baj lehet belőle, ha kikerül.
Ezt az erőfeszítést nehéz normális érvekkel védeni, hiszen ezek Trump személyes politikai céljait szolgálják, nem az USA érdekeit. A kettőt egy jogállamban nem lehet egybemosni: csak egy erősen autoriter vezető állíthatja azt felháborodás nélkül, hogy az ő megválasztásának érdeke egyenlő az ország érdekével. Különösen gyenge az az érv, amivel Trump előállt az utóbbi napokban. Eszerint ő különösen érzékenyen lép fel a kelet-európai országokban tapasztalható korrupcióval szemben – eddig ugyanis éppen hogy semennyi érdeklődést nem mutatott ebben a kérdésben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLehet, hogy Trumpnak sikerült a lehetetlen, és túlfeszítette a húrtMinden eddiginél nagyobb felháborodás lett abból, amit a Fehér Ház az ukrajnai katonai segély körül bemutatott.
Ráadásul azóta Trump nem hogy visszavonult volna, hanem inkább ráduplázott, és felszólította – a független igazságszolgáltatással nem rendelkező – Kínát is, hogy kezdjenek nyomozást a politikai ellenfele ellen, utalva arra, hogy egyébként fontos kereskedelempolitikai tárgyalások is folynak a két ország között.
Trump személyes lefizethetősége
Úgy kezdte elnökségét Trump, hogy egyből két fontos normát is megszegett, ami az amerikai elnökök integritására vonatkozott. Egyrészt nem tette közzé korábbi adóbevallásait – ezért sok mindent még mindig nem tudni arról, hogy honnan szerezte bevételeit -, másrészt nem vált meg tulajdonrészétől a saját üzleti birodalmában. Ez utóbbi egy egyáltalán nem átlátható, több száz cégből álló kereszttulajdonolt cégháló, amit csak az egyszerűség kedvéért hívnak Trump Organizationnek.
Ez utóbbi ezer lehetőséget biztosít bármiféle, pénzt mozgósítani képes szereplőnek, hogy lefizesse az amerikai elnököt. Ezek lehetnek külföldi kormányok, nagyvállalatok, sőt, akár Trump kormányának tagjai is (az igazságügyi miniszter Bill Barr például egy 200 fős rendezvénytermet foglalt az egyik Trump-hotelban, feltehetőleg azért, hogy még jobban bevágódjon főnökénél). Egyszóval bárki, aki befolyást szeretne vásárolni magának. A szaúdiak közmondásosan sok jóakaratot vásároltak maguknak Trump szállodáiban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre nehezebb megkülönböztetni az USA külpolitikáját Trump üzleti érdekeitőlKína, Katar és az oroszok mesterien befolyásolják pénzzel az amerikai elnököt. A nyílt vesztegetéstől visszariadó európaiak veszthetnek ezen a legtöbbet.
Ennek fényében már egyáltalán nem meglepő, hogy a Trumppal folytatott telefonbeszélgetésén (pdf) az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is felhozta, hogy ő maga is a New York-i Trump toronyban lakott, amikor utoljára az USA-ban járt. Meglepetés lenne, ha a világ korrupt országainak vezetői közül bármelyik nem emlegetne hasonló dolgokat az amerikai elnöknél.
Hagyományos amerikai korrupció
Az ukrán történetben keresztezi egymást a hagyományos korrupció a Trump-féle új, extrémebb korrupcióval. Kurt Volcker, az ukrajnai háború befejezéséért felelős különmegbízott például az egyik nagy amerikai hadiipari vállalat, a Raytheon lobbistája volt, mielőtt visszakerült volna az amerikai diplomáciába. Az ukrán történetben éppen a Raytheon által gyártott Javelin tankelhárító rakétákról van szó, ilyeneket vásároltak volna az ukránok az amerikai katonai segélyből. Márpedig Volcker az azóta közzétett üzenetei (pdf) szerint szinte kizárólag arra fókuszált, hogy a korábbi munkaadóját gazdagító katonai segély átmenjen.
Ezért a nem teljesen tiszta szándékú Volcker szembekerült a szintén nem teljesen tiszta szándékú Trump-Giuliani irányvonallal, akik a zsarolhatóság miatt vissza akarták tartani ezt a katonai segélyt.
Volckert ez vette rá arra, hogy végső soron segítse az amerikai elnököt a nyomásgyakorlásban, hátha akkor átengedi a katonai segélyt.
Az is teljesen intézményesült korrupció, hogy vagyonos amerikaiak megvásárolják maguknak az amerikai diplomácia kulcspozícióit. Az korábban is így volt, például az Obama-korszak második budapesti nagykövete, Coleen Bell is demokrata kampánytámogatóként került nagyköveti pozícióba, ahogy mostani utódja, David Cornstein is Trump-kampánytámogató. Az ukrán ügy egyik központi szereplője, Gordon Sondland amerikai szállodalánc-tulajdonos különféle cégeken keresztül egymillió dollárt adott Trump elnöki beiktatásához, amiért cserébe megkapta az amerikai EU-nagyköveti állást. Sondland aztán a Washington Post és a kikerült üzenetek alapján kőkeményen képviselte Trump (személyes) érdekeit az amerikai diplomáciában.
És természetesen ott van az eredeti korrupció, amiből az egész történet kiindult, tehát hogy az ukrán gázkereskedő vállalat egy prominens nyugati politikus fiát az igazgatóságába ültetve próbálta lemosni magáról a rossz hírt. Ez a korrupt országokban egyáltalán nem ritka eset, és nem kell ahhoz nagy fantázia, hogy arra gondoljunk, hogy a politikus döntését befolyásolja, hogy hol dolgozik a családtagjuk. Attól függetlenül, hogy ez így van-e, Joe Biden jobban tette volna alelnökként, ha az ukrán ügyekben nem vállal szerepet. (Más kérdés, hogy egyelőre semmilyen hiteles forrás nem erősítette meg, hogy Biden bármiben is etikátlanul járt volna el: amikor a széles körben korruptnak tartott ügyész elmozdítását követelte, akkor ugyanazt mondta, mint amit az IMF, az EU és ukrán korrupcióellenes szervezetek.)
Ukrán korrupció
Az amerikai korrupció viszonylag könnyebben érthető, mint az ukrajnai. Az USA-ban többé-kevésbé egyértelműek a szabályok, Ukrajnában viszont gyakorlatilag nincsenek független intézmények, amelyek segítenének eldönteni, hogy melyik szereplő tiszta, és melyik nem.
Az állam hatalma nagyon kicsi, van viszont számos oligarcha, akik jelentős erőforrásokból szerveztek maguknak politikai hátországot és médiagépezetet, utóbbiakkal jó hatásfokkal járatva le egymást. Ebben a környezetben az ukrán ügyészség is az oligarchák befolyásának játékszere lett, könnyen meghajolt a politikai nyomás előtt (ez Magyarországról nézve sem ismeretlen). Sőt, teljesen megszokott volt, hogy az ügyészség maga is útonállóként lépett fel: egyes vállalatokkal szemben különféle okokból vizsgálódni kezdtek, majd jelentősebb kenőpénzek fejében ejtették a nyomozást.
Nem ígér sok jót az sem, amit Zelenszkij ígért Trumpnak a telefonbeszélgetés leirata szerint, tehát hogy az új ügyész 100 százalékban az ő embere lesz. A héten be is jelentette az éppen most bemutatkozó új ukrán főügyész, hogy újranyitja a Burisma ügyét – igaz, a Bidenék ellen indított nyomozásról nem volt szó. (És most már egyébként is mindenki tudja, hogy ezt a nyomozást Trump és emberei erőszakolták ki.)
Nem csoda, hogy ebben a nagyon nehezen kiismerhető politikai-gazdasági környezetben elcsúsznak az amerikai politikusok. Trump ügyvédjét, Giulianit például a térség szakértői szerint több, még ukrán szinten is korrupt szereplő is lépre csalta. Feltehetőleg ez is közrejátszott abban, hogy a mesterterv végül nem sikerült. | Trump legújabb botránya a korrupció valóságos kaleidoszkópja | Legalább négyféle súlyos visszaélés keveredik egy alapvetően nagyon egyszerű történetben. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20191006/trump-legujabb-botranya-a-korrupcio-valosagos-kaleidoszkopja/ | 2019-10-06 15:21:00 | true | null | null | G7 |
A Borkai Zsolt győri polgármester körül kirobbant szexvideó-botrány egyik üzleti vonatkozása a kaszinók ügye: a névtelenül tett és egyelőre messze nem bizonyított vádak szerint a polgármester „partnersége” kellett ahhoz, hogy a Magyarországon megengedett 11 kaszinókoncesszió közül hármat a helyhatóságnak is dolgozó ügyvéd, Rákosfalvy Zoltán nyerjen el.
Bizonyítékkal nem rendelkezünk, az viszont biztos, hogy a kaszinókoncessziók osztogatása a 2010 utáni időszak egyik leginkább mutyigyanús ügye – egész egyszerűen azért, mert a kormányzat a versenyt és a pályáztatást teljes mértékben mellőzve döntött ebben a kérdésben.
Egy ilyen helyzet pedig tankönyvszerűen magában hordozza a korrupciós veszélyt.
A történet megértéséhez érdemes visszamenni 2012 októberéig, amikor a parlament – Lázár János akkori államtitkár, később miniszter ösztökélésére – egyik napról a másikra betiltotta a nyerőgépek működtetését a kocsmákban és játéktermekben. Ettől kezdve kizárólag kaszinókban működhettek, egy helyen maximum 300 darab.
Kaszinóból ekkor mindössze három működött az országban, Andy Vajna Las Vegas Casinója és az állami Szerencsejáték Zrt. Tropicanája Budapesten, valamint a Casino Sopron, amely a Casinos Austria többségi és a Szerencsejáték Zrt. kisebbségi tulajdonában volt. Azért nem akadt több, mert a nyerőgépek versenye és a gazdasági helyzet miatt akkor ez nem volt bombaüzlet.
A konkurencia kiiktatásának pillanatában tudni lehetett, hogy a helyzet gyökeresen meg fog változni, a kaszinók pénzgyárrá válnak. Ám ekkor még volt rá esély, hogy a kormány ezt a – mint azóta kiderült – tízmilliárdos nagyságrendű profitot az államnak szánja: a kaszinóüzemeltetései jártasságát bizonyító Szerencsejáték Zrt. menedzsmentje szerette volna megszerezni mind a 11 koncessziót.
A dolgok azonban egészen másként alakultak: 2013 végén a parlament megalkotta a megbízható szerencsejáték-szervező kategóriát, és az ebbe tartozók pályáztatás nélkül kaphattak kaszinókoncessziót a nemzetgazdasági minisztertől. Ehhez szakmai múltat kellett igazolni, valamint azt, hogy az adott cég betartotta a jogszabályokat, és nem maradt el érdemben a közterhek befizetésével. Emellett meg kellett kapniuk az átlátható szervezet plecsnit is. Ezt még Andy Vajna kontinenseken átívelő konstrukciója is megkapta, Rákosfalvy ehhez képest faék egyszerűségű céghálót épített csak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 milliárdot kaszál, aki megörökli Vajna kaszinóit, pedig neked is járna belőleMég hat év van hátra a koncesszióból, és az éves tiszta profit valószínűleg meghaladja majd a 8 milliárdot. Mindez egy állami cégé is lehetne.
A „zsetonmutyit” sejtőknek a 2014-es választás után igazuk lett. Varga Mihály Andy Vajnának ítélte mind az öt fővárosi koncessziót, a Debrecen futballcsapat tulajdonosának, ifjabb Szima Gábornak az érdekeltsége pedig a cívisvárosban és Nyíregyházán nyithatott egy-egy játékhelyet.
Mielőtt rátérnénk Rákosfalvy kaszinóira, azt is érdemes felidézni, hogy milyen – az állami bevételek szempontjából – hajmeresztő lépések sorozatával kedvezett a kaszinók üzemeltetőinek a kormány, illetve a jogalkotó:
2013. november: a koncessziós díj leírhatóvá válik a játékadóból.
2014. július: a koncessziós díj áfa-mentessé válik.*Igaz, egyes szakértők szerint külön jogszabályalkotás nélkül is mentes lenne ez a befizetés a forgalmi adó alól.
2014. november: a koncessziós díjat az állam jóváhagyásával harmadik fél – szakemberek szerint akár offshore vállalkozás – is fizetheti.
2015. október: az üzemeltethet online kaszinót, aki a hagyományos formára vonatkozó koncesszióval rendelkezik.
A Szerencsejáték Zrt.-t teljesen kiebrudalták a kaszinóüzletből, valamiért a kormány úgy ítélte meg, hogy évi sok milliárd forint jobb helyen van kormányközeli üzletembereknél, mint a költségvetésben. Miután lejárt az előző koncessziója, a Casino Sopron Garancsi István érdekeltsége lett, a maradék három hely pedig fokozatosan Rákosfalvyhoz vándorolt. A győri és a pécsi koncessziót biztosan verseny nélkül kapta meg, és ez – nyilvános pályázat híján – a miskolcinál sem történhetett másként.
A győri kaszinó működtetéséhez szükséges 10 éves állami koncessziót 2016 februárjában kapta meg Rákosfalvy cége, a Treff-Klub Kft. Ennek a cégnek nincs bevétele, mert a kaszinót a 2016. őszi nyitás óta a Casino Win Kft., vagyis a Treff-Klub 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalat végzi.
A Casino Winnek viszont az adatok szerint jól megy az üzlet, már a nyitás csonka éve utáni első teljes évben 1,5 milliárd forint nettó árbevételt és akkor még szerény, 20 millió forintos adózott nyereséget ért el. A forgalom 2018-ra 1,8 milliárd forintra nőtt,
a profit pedig 249 millióra duzzadt.
Szintén 2016-ban nyert koncessziós jogot a Treff-Klub a pécsi kaszinó nyitására, de az egység csak 2017 végén indult el, a győri szisztémához hasonlóan ezt is egy győri székhelyű leánycég, a Casino Win Pécs Kft. üzemelteti. Ez a társaság tavaly 1,25 milliárd forint bevétel mellett 39 millió forint nyereséget mutatott ki.
A miskolci kaszinó csak idén nyáron nyílt meg, üzemeltetője a győri székhelyű Casino Win Miskolc Kft., amelynek első, csonka üzleti évét majd csak a jövő májusig beadott üzleti jelentésből lehet megismerni.
A cégbírósági adatok szerint mindhárom kaszinócéget Kruppa Zsolt András vezeti, akit azért köt a sajtó áttételesen Seszták Miklós egykori nemzeti fejlesztési miniszterhez, mert feleségeiknek van egy közös cége.
Rákosfalvy Zoltán egyébként 100 százalékos tulajdonosként osztalékot egyelőre nem vett fel a Treff-Klub Kft.-ből az elmúlt két évben, vagyis ezen az ágon nem vett ki pénzt a kaszinók nyereségéből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVajna örökösei megütötték a főnyereményt: 12 milliárdos osztalékMagyarország legnagyobb kaszinós cége, az öt fővárosi játékhelyet és a vegas.hu online kaszinót üzemeltető LVC Diamond 12,2 milliárd forint osztalékot fizetett. | Mutyigyanús biznisz termeli a százmilliókat a Borkai-botrány ügyvédjének | Rákosfalvy Zoltán a Vajna-örökös után az ország legnagyobb kaszinókirálya, a koncessziókat pályázat nélkül szórta ki a kormány. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20191007/mutyigyanus-biznisz-termeli-a-szazmilliokat-a-borkai-botrany-ugyvedjenek/ | 2019-10-07 15:51:00 | true | null | null | G7 |
A napokban néhány pornográf felvétellel és ködös korrupciós vádakkal kirobbant Borkai-ügy kevés konkrétan megnevezett ügylete közül csak az Audi-telek adásvételén 4-5 milliárd forintot kereshetett valaki.
A történet azonban szinte biztosan nem áll meg a győri polgármesternél, könnyen a helyi üzleti elitre is ráéghet. A botrány másik megnevezett érintettjének, Rákosfalvy Zoltánnak ugyanis két helyi milliárdossal, Paár Attilával és Somogyi Jánossal is vannak közös üzletei, amelyek szálai Luxemburgba vezetnek. A két vállalkozón és a luxemburgi kapcsolatokon keresztül pedig már közvetlen út vezet a Fidesz-KDNP elitjéhez is.
Tényleg úgy volt
A hazai közéletet lázban tartó Borkai-botránynak eddig elsősorban a polgármester dorbézolása volt a központi eleme. Azoknak az ügyeknek a hátteréről, amelyek a képeket és videókat megosztó, magát az ördög ügyvédjeként bemutató szivárogtató szerint az utazások fedezetét biztosították, eddig nem sokat tudhattunk meg. A blogbejegyzésekben általánosságban több olyan, közpénzek eltüntetésére használt módszer is szóba került*Mint a kamutanulmányok íratása vagy az állami ingatlan adásvételek haszonélvezőinek külföldi cégek mögé bújása., amelyekről azért korábban is lehetett tudni, hogy léteznek. Önmagában a módszer leírása magát a bűncselekményt még nem igazolja, azt pont a módszer rejti el.
A Borkaival kapcsolatban említett két konkrét ügy közül a kaszinókoncessziókról tegnap már írtunk, a nagyobb pénzt azonban valószínűleg (legalábbis egyelőre) nem ez a biznisz, hanem az Audi-telkek adásvétele mozgatta meg. Itt pedig valóban nagyjából úgy történtek a dolgok, ahogy azt az egyik első blogbejegyzésben leírta a szivárogtató.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMutyigyanús biznisz termeli a százmilliókat a Borkai-botrány ügyvédjénekRákosfalvy Zoltán a Vajna-örökös után az ország legnagyobb kaszinókirálya, a koncessziókat pályázat nélkül szórta ki a kormány.
Más kérdés, hogy ez teljesen nem is újdonság, az ügyet ugyanis akkor a HVG nagyon alaposan feltárta. A lap részletesen leírta, hogyan szerzett meg a győri ipari parknál szántóföldeket Borkai Zsolt polgármester közeli ismerőse, Rákosfalvy Zoltán, a mostani képeken és videókon is feltűnő ügyvéd, illetve egy hozzá köthető cég. Ahogy arról is beszámoltak, hogy néhány hónappal később a földhivatal engedélyezte a „termőföldrész más célú végleges hasznosítását ipari-kereskedelmi terület kialakítása céljából”. Közben az akkori cikk szerint a szántók eladóit titoktartásra kötelezték, és a szerződésben azt is kikötötték, hogy nem támadhatják meg a megállapodást, akkor sem, ha később kiderül, rossz üzletet kötöttek.
Márpedig, ha nem is hamar, de kiderült, hogy rossz üzletet kötöttek. A HVG-cikkek megjelenésekor még nem volt biztos, hogy pont az érintett telkeken épül fel az Audi logisztikai központja, és elég valószínűnek tűnik, hogy nem is kizárólag a német autógyár vett a telkekből. De az biztos, hogy valakik nagyon sokat kerestek az ügyön.
Hogy pontosan kik, azt azért nem lehet tudni, mert a tulajdonosok az „ördög ügyvédje” által is emlegetett módszerrel rejtőztek el. A szivárogtató a blogján szó szerint azt írta:
Meg akartak szerezni polgármester haverjával szántóföldeket. Persze tudták, hogy lesz rá majd gazdag vevő, ha ipari hasznosítását engedélyeztetik. Elmondtam neki, hogy másoknak miként csináltam: alapítottam egy uniós kis államban céget, aminek papíron egy helybéli lett a tulajdonosa, a törvényes képviselője viszont én. Ha balhé lenne, akkor arra kell hivatkozni, hogy az ügyvéd maga jár el, de a cég nevében.
Nos, a győri ipari park környéki telkek tulajdonosa némi kavarás után egy SR Invest Logistic nevű cég lett, amelynek a tulajdonosa a luxemburgi (egy uniós kis állam) SR Group SA, utóbbi kézbesítési megbízottja pedig egy olyan ügyvéd, aki 21 éve dolgozik a Rákosfalvy Ügyvédi Irodának.
Legalább 4 milliárdot kerestek
A cég elérhető beszámolói szerint a 2010-ben alapított vállalat éveken keresztül gyűjtögette az „eladásra vásárolt” telkeket, amelyek nagy részétől 2014-ben szabadult meg. Épp abban az évben, amikor a Győri Ipari Park bővítési területén a telekértékesítés zajlott, és néhány hónappal azelőtt, hogy az Audi logisztikai központjának építésébe belekezdtek volna.
Az ingatlanok eladásán tényleg hatalmasat kaszáltak. Az utolsó évben, amikor a telkek még megvoltak, kicsivel kevesebb mint 1,5 milliárd forinton tartották nyilván őket, azaz ennyiért vásárolták*A számviteli törvény szerint a vásárolt készleteket a vállalkozás bekerülési (beszerzési) áron köteles nyilvántartani.. Egy évvel később azonban majdnem 7 milliárd forintnyi bevétele volt a cégnek, miközben a telkek nagy részétől megszabadult. Persze másból is jöhetett be pénz, de a kimutatások szerint
elég egyértelműnek tűnik, hogy 4-5 milliárdot forintot biztosan kereshettek az ingatlanbizniszen.
Ettől kezdve a cég – az Immobilien Trade Center Kft. – tele volt tömve készpénzzel. 2014 végén majdnem 5,6 milliárd forint volt a társaság bankszámláin és pénztárában. Ebből pedig azóta fokozatosan vette fel osztalék formájában a százmilliókat a tulajdonos: négy év alatt több mint 1,3 milliárd forintot. Mindezt úgy, hogy a vállalatnak azóta érdemi tevékenysége nem nagyon volt, a négy év alatt összesen nem csinált 50 milliós bevételt*Bár nyeresége volt, valószínűleg annak köszönhetően, hogy a pénz egy elég jelentős részét befektették.. Azaz a hasznot tényleg nem egy összegben vették ki, hanem évente mindig valamikor tavasszal, ahogy erre szintén több utalás volt a blogbejegyzésekben. (Mint a 24.hu megírta, éppen a szivárogtató által dokumentált horvátországi kiruccanás előtt vettek ki 250 millió forintot.)
Vállalkozók, polgármester, család
Rákosfalvy kötődése elég egyértelmű a luxemburgi céghez, és nemcsak azért, mert az egyik ügyvéd kollégája lett a kézbesítési megbízott, hanem mert maga is képviselte a vállalatot. És nem csak ő: a cégiratok szerint 2014 tavaszától a SR Group SA-nál egy háromtagú igazgatótanács működött, amelynek tagjai:
Rákosfalvy Zoltán,
Somogyi János, Győr egyik befolyásos üzletembere, a milliárdos forgalmú Somogyi Electronics tulajdonosa, aki már évekkel ezelőtt is rajta volt a régiós milliárdos-listákon, és maga is üzletel Rákosfalvyval, illetve
Kacsóh Gábor, egy titokzatos, Luxemburgban élő, és egy ottani ügyvédi irodában dolgozó német anyanyelvű jogász-közgazdász, akinek az adóügy az egyik szakterülete, és korábban is feltűnt már Fidesz-közeli sztorikban.
Az ingatlanügyletben maga Borkai közvetlenül nem kerül elő, közvetve viszont több ponton is. Ha a különböző ipari parkkal kapcsolatos megnyilvánulásaitól el is tekintünk, akkor is volt köze a telkeken hatalmasat kaszáló magyar céghez, aminek az egyik névváltását ő hagyta jóvá. A társaságot ugyanis időközben kétszer is átnevezték, és egy ideig Győri Logisztikai Park Kft. néven futott, márpedig a győri szót nem lehet csak úgy cégnévben használni. Ám a polgármester rábólintott a dologra*Bár az erről szóló dokumentumot nem ő, hanem az alpolgármester írta alá, a szöveg arra utal, hogy a döntést Borkai hozta meg..
Emellett Rákosfalvynak Borkai fiával is volt egy azóta megszűnt közös cége,
a Válasz Online cikke szerint pedig egy másik, az ügyvédhez köthető vállalattól havi egymillió forintos fizetést kap, vagy legalábbis kapott az utóbbi években.
Nem csak szántó, mélygarázs is
A kapcsolati háló azonban itt nem ér véget. Rákosfalvynak ugyanis több üzleti érdekeltsége van. Ezek közül a legérdekesebb egy másik luxemburgi vállalat, aminek ő a kézbesítési megbízottja, és amely néhány éve egy az Audi-telkek sztorijához hasonló ügybe keveredett. A nem egyszerű üzletet az akkor még működő Heti Válasz tárta fel 2017-ben (korábban a Magyar Nemzet és a 444.hu is írt róla). Az ügyletben pedig – amelyben a Rákosfalvyhoz köthető Kapitalanlagegesellschaft für Mitteleuropa A.G. (rövidebb nevén: Kagemi A.G.) központi szerepet játszott – valaki kétmilliárd forintot kaszált a Pollack Mihály téri mélygarázs állami felvásárlásával.
Annak a történetnek a kulcsfigurája (a Rákosfalvy által képviselt luxemburgi cég mellett) a szintén győri Paár Attila volt, akinek több közös cége is van a Kagemivel. Paár az állami építőipari megrendelések egyik legnagyobb haszonélvezője, a WHB (West Hungária Bau) csoport tulajdonosa. Ők húzták fel az MTK stadionját, ott vannak a Puskás építésénél, és nekik köszönhető a vizes vb kisebb botrányt kavart óriásugrótornya is. A közös cégek ezekhez az üzletekhez vagy éppen a mélygarázsos sztorihoz képest nem tűnnek jelentősnek, de papíron ezek is ingatlan adás-vétellel foglalkoznak, amiből évi néhány tíz milliós nyereségre tesznek szert.
Az Audi-telkek kapcsán említett nevek pedig itt is előkerülnek: van olyan cég, amelynek egy részét épp Somogyiéktól vette a Kagemi, ami azonban ennél is fontosabb, hogy ezt a luxemburgi vállalatot is Kacsóh Gábor vezeti.
Paár és Kacsóh neve pedig már többször összefonódott Borkainál sokkal fontosabb politikai-gazdasági szereplőkkel is.
Paár egyik cége fizetett például közel 3 milliárd forintot a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a közbeszerzéseken felhizlalt botrányos közvilágítási vállalatáért. Sőt, Tiborcz neve a Pollack Mihály téri mélygarázs kapcsán is előkerült, miután – amellett, hogy itt is Paár Attila körül forgott a történet – a cégháló egyik vállalatánál Orbán Ráhel férjének egyik bizalmasa járt el ügyvédként. Ha ez nem lenne elég, Tiborcznak és Paárnak olyan közös ügylete is volt, amelyben, ha nem is luxemburgi, de egy Virgin-szigeteki offshore cég is fontos szerepet kapott.
Kacsóhról pedig egyenesen azt írta tavaly a 24.hu, hogy ő, illetve a hozzá vezető luxemburgi szálak kötik össze Semjén Zsolt és Tiborcz István körét. Kacsóh intézte ugyanis a Semjén Zsolt skandináviai vadászatait finanszírozó Farkas József vállalkozó Luxemburgba bejegyzett családi cégének ügyeit. Olyannyira, hogy a lap szerint Farkas kérésére 2012-ben személyesen Kacsóh utalta át az abban az évben megtartott rénszarvasvadászat költségeit a szervezőknek. | Rövid út vezet a Borkai-ügytől a Fidesz-KDNP legfelső köreiig | A Borkai-ügy kevés megnevezett korrupciógyanús ügylete közül csak az Audi-telek adásvételén 4-5 milliárd forintot kereshetett valaki. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191008/rovid-ut-vezet-a-borkai-ugytol-a-fidesz-kdnp-legfelso-koreiig/ | 2019-10-08 16:01:00 | true | null | null | G7 |
Ráugrott a vállalati kötvényekre a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A Növekedési kötvényprogram (NKP) keretében eddig 21,7 milliárd forintnyi hitelpapírt vásárolt: szeptember 16-án a Pannonia Bio Zrt. 7,5 milliárd forint értékű kötvényét jegyezte le, majd szeptember 20-án a Mol Nyrt. által kibocsátott hitelpapírokból is megvett 14,2 milliárdnyit.
Kimaxolta a lehetőséget
Van még pénz kötvényekre, a programban összesen 300 milliárd forintot költhet el a jegybank úgy, hogy vállalatcsoportonként nem mehet 20 milliárd forint fölé. Az is korlátozza a lehetőségeit, hogy a kibocsátás során legfeljebb az értékpapírok felét vásárolhatja meg, amit eddig meg is tett. A Pannonia Bio ugyanis 15 milliárd forintnyi kötvényt dobott a piacra, a Mol pedig 28,4 milliárdnyit.
Azzal, hogy a jegybank is vásárolt ezekből a kötvényekből, jóval olcsóbban juthattak forráshoz a cégek, mintha pusztán piaci vásárlókra hagyatkoztak volna. A Pannonia Bio például 2,44 százalékos hozammal adta el a tízéves értékpapírjait, a Mol pedig alig 1,9 százalékossal. Ezek nagyon jó értékek, hiszen a magyar állam most csütörtökön 1,87 százalékos átlaghozammal adott el tízéves kötvényeket. A jegybank, ha úgy dönt, a másodpiacon is vásárolhat még a vállalati értékpapírokból, de egy sorozatból legfeljebb a kötvények 70 százaléka lehet a birtokában.
Bővül a lista
Ahhoz, hogy egy cég olcsón kapjon hosszú távú finanszírozást a kötvényprogramban, egy hitelminősítőnél minimum B+ besorolást kell szereznie. A program népszerű, a jegybank honlapján közzétett lista szerint az elmúlt hetekben 19 cég szerezte meg a szükséges minősítést. Ezek között nincs ott a Mol, az olajipari cég ugyanis évek óta folyamatosan minősítteti magát, a Fitch-nél és a Standard & Poor'snál is BBB- a besorolása stabil kilátással.
A jegybank oldalán lévő lista tovább bővülhet még, a4iG (ahol a főtulajdonos Jászai Gellért) közgyűlése is nemrég megszavazta, hogy a cég legfeljebb 30 milliárd forint értékben hitelpapírokat bocsáthasson ki, és részt vegyen az MNB-s programban. Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus Global is pályázik az MNB pénzére. Ott vannak a listán más prominens vállalkozók érdekeltségei is. Csányi Sándor OTP-s elnök-vezérigazgató élelmiszeripari vállalkozásai, a Bonafarm és a Pick Szeged.
NER-közeli cégek
Feltűnően sok az MNB-s pénzre pályázó cégek között a Fidesz-közeli vállalkozás, mint például a Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő, és a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna-Aszfalt, vagy a debreceni Bárány Lászlóhoz köthető Baromfi Coop. Ott van a kötvényprogramos cégek között az a B+N Referencia Zrt. takarítócég is, amely mögött Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető minisztert és Tombor Andrást sejtik. | Szórja a pénzt az MNB: főleg NER-közeli cégek pályáznak rá | Csaknem 22 milliárd forintot már elköltött a jegybank a Növekedési Kötvényprogramban, de a 300 milliárdos keretből még futja bőven. A hosszútávú olcsó finanszírozásra Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Tiborcz István cégei is pályáznak. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/szorja-a-penzt-az-mnb-foleg-ner-kozeli-cegek-palyaznak-ra.693118.html | 2019-10-11 19:52:47 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nyíregyházi olvasónk jelezte nemrég portálunknak, mennyire meglepődött, amikor a hírekben azt olvasta, hogy a városban épülő új Atlétikai Centrum bruttó 7,1 milliárd forintba kerül majd. Korábban ugyanis szó sem volt ekkora összegről: ennek nagyjából a felét emlegették eddig – írta.
Utánajártunk, vajon tényleg így van-e, és ha igen, mi az oka a drasztikus áremelkedésnek.
„Megemelkedtek az építőipari árak”
Azon túl, hogy végigböngésztük a közbeszerzési értesítőt és a város honlapján található iratokat, megkerestük az önkormányzatot is, hogy megtudjuk, mikor és miért lett a 3,5 milliárd forintos beruházásból 7 milliárdos, és miből állják a különbözetet.
A Nyíregyháza.hu-n ugyanis a következőket találtuk:
„Rövidesen elkezdődhet a Tiszavasvári úton az Atlétikai Centrum építése. A Modern Városok Programjának részeként induló, nagyjából 3,5 milliárd forintos beruházás keretében teljesen megújul a szabadtéri rész és épül egy korszerű atlétikai csarnok, amely több sportágnak is helyet ad.”
A 2017-es cikkben Batizi Tamást, a polgármesteri kabinet vezetőjét idézik, aki a Nyíregyházi Televízónak nyilatkozott a beruházásról. Batiz akkor azt mondta, a tervek szerint az országosan egyedülálló létesítmény akár 2018-ra elkészülhet.
Nem készült el, ellenben az ára szép lassan a duplájára nőtt.
Hogy miért? Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere szerint azért, mert „az építőipari árak emelkedtek”, így „tavaly 3,3 milliárd forint forráskiegészítést kapott a fejlesztés”. Mindezt nem nekünk, hanem a SZON.hu-nak nyilatkozta a város első embere szeptember 11-én.
Ugyan a mi megkeresünkre is reagált a városvezetés (szeptember végén), de indoklást nem adtak, csupán a következő tájékoztatást küldte Kósa Árpád kabinetvezető:
A Kormány még 2015-ben kötött együttműködési megállapodást Nyíregyháza önkormányzatával arról, hogy a Modern Városok Program keretében forrást biztosít a beruházásra. A szándékot később kormányhatározatban is megerősítették: eszerint összesen 3,8 milliárd forint összegű támogatásról volt szó.
2018-ban aztán az (önkormányzati tulajdonú) Nyíregyházi Sportcentrum Nonprofit Kft. is kapott az államtól 3,3 milliárd forintot a Nyíregyházi Atlétikai Centrum megvalósítására. Az összeget a cég át is utalta a nyíregyházi önkormányzatnak, így alakult ki a 7,1 milliárdos végösszeg. A közbeszerzési eljárást követően pedig 2019. június 27-én írták alá a nyertes ajánlattevővel, az Aktual Bau Építőipari Kft-vel a vállalkozói szerződést – áll a válaszlevélben.
A kivitelezést végző cég nem ismeretlen: tavasszal ők nyertek el egy nettó 778 millió forintos budapesti közbeszerzést is a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-től vendéglátó és sportlétesítmények kivitelezésére. Akkor a szűkös határidő ellenére is sikerült meggyőző ajánlatot beadniuk, most pedig mindössze egyetlen másik jelentkezőt kellett legyőzniük, a Swietelsky Építő Kft.-t.
A 102 fős, nyíregyházi székhelyű Aktuál Bau-nak egyébként már eddig sem ment rosszul: 2015-ben 8 milliárdos, 2016-ban 14 milliárdos, 2017-ben 11 milliárdos, míg tavaly ismét 14 milliárdos forgalmat bonyolított.
Nem volt róla előterjesztés
Az áremelkedésről azonban az önkormányzati képviselők vajmi keveset tudtak.
Lengyel Máté képviselő, aki tagja a város Köznevelési, Kulturális és Sport Bizottságának, valamint Hunyadi János képviselő, aki a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottságban foglal helyet, egyaránt azt válaszolta megkeresésünkre, hogy őket senki sem tájékoztatta a létesítmény drágulásáról.
„A fideszes városvezetés szokásához híven a képviselő testületnek nem adott tájékoztatást a beruházás költségemelkedéséről. 2010 óta az önkormányzati társaságok felett a tulajdonosi jogokat egyszemélyben kizárólag dr. Kovács Ferenc polgármester gyakorolja” – írta Hunyadi, amikor a beruházásról kérdeztük. A képviselő egyben javasolta, kérdéseinkkel forduljunk a Polgármesteri Hivatal polgármesteri kabinetének vezetőjéhez, Kósa Árpádhoz, aki korábban a város sportcentrumának vezetője volt, így bizonyára tud felvilágosítást adni a beruházás részleteiről.
Lengyel Máté hasonló választ küldött. „Az Atlétikai Centrum építésével kapcsolatban egyetlen előterjesztés sem került a nyíregyházi Közgyűlés elé. Az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket minden esetben a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság tárgyalta, aminek nem vagyok a tagja. Viszont annyit elmondhatok a zárt ülések jegyzőkönyve alapján, hogy sehol nem tájékoztatták a bizottság tagjait, hogy az uniós támogatáson felüli részt, honnan teremti majd elő a város” – írta a képviselő.
Az általunk megkeresett többi önkormányzati képviselő nem reagált levelünkre.
Volt már rá példa
A miértekről tehát keveset tudni, arra azonban volt már példa máskor is a városban, hogy egy projektet túláraztak.
Ahogy arról az Átlátszó 2015-ben beszámolt, háromszoros áron elszámolt anyagok, építkezés engedély nélkül, tömeges feketefoglalkoztatás jellemezte Nyíregyházán a kétmilliárdos Sóstó-Gyógyfürdő-projektet.
Háromszoros áron elszámolt anyagok, építkezés engedély nélkül, tömeges feketefoglalkoztatás – így zajlik Nyíregyházán a kétmilliárdos Sóstó-Gyógyfürdő-projekt. A város vezetése körül kialakult holdudvar nem tud olyan szabálytalanságot elkövetni, amelynek bármi következménye lenne. A projekt tervezésében, kivitelezésében és ellenőrzésében kulcsszerepet játszik az a tulajdonosi kör, amelyik Kovács Ferenc 2010-es polgármesterré választása óta került a városban nyerő pozícióba.
Bár a 2,1 milliárdos fejlesztésből a becslések szerint akár a felét is ellophatták, a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában végül megszüntette az eljárást. Tette mindezt úgy, hogy az egyik érintett cég tulajdonosa és a nyomozó ügyészség a feljelentés idején vezető beosztásban lévő ügyésze testvérek.
Címlapkép: 90 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg Nyíregyházán. (Fotó: kormány.hu/Balázs Attila/MTI)
A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. | Kétszer annyiba fog kerülni a nyíregyházi Atlétikai Centrum, mint tervezték | Az eredeti tervekhez képest duplájára nőtt a Nyíregyházán épülő Atlétikai Centrum kivitelezésének ára. Az elképesztő drágulást az építőipari árak emelkedésével magyarázza az önkormányzat. Nem ez azonban az első túlárazott projekt a városban, miközben az ellenzéki képviselők semmiről sem értesülnek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/07/ketszer-annyiba-fog-kerulni-a-nyiregyhazi-atletikai-centrum-mint-terveztek/ | 2019-10-07 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
“Schweickhardt Gyula személyében mai hatállyal új helyettes államtitkárt nevezett ki az Innovációs és Technológiai Minisztériumba Orbán Viktor. A kiválasztott leendő tevékenységet a határozat nem pontosítja” – írta januárban a Népszava. A miskolci politikus addig a Miskolc Holding cégének, a Miskolci Városgazda NKft. vezetője volt. Az őt ismerők szerint 2017-ben vett gyökeres fordulatot a karrierje, amikor a polgármester felfedezte, és kinevezte közlekedésért és városüzemeltetésért felelős polgármesteri biztosnak.
Schweickhardt már 2014-ben jó szolgálatot tett a fideszes Kriza Ákos polgármesternek, ő vezényelte az úgynevezett számozott utcák, más néven a roma nyomortelep felszámolását. Az eszakhirnok.com akkori cikke szerint 135 kilakoltatást terveztek 2014 év végéig, amit aztán végre is hajtottak.
Erről a TASZ hosszas pereskedése után a Debreceni Ítélőtábla kimondta, a Miskolci Önkormányzat és a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) megsértette a miskolci romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát a szegénytelepeken folytatott razziákkal, és egyéb, a cigány lakosok elüldözését szolgáló intézkedésekkel. Ideértve az önkormányzat és polgármester nyilvános kommunikációját is. Az Ítélőtábla ezért helybenhagyta a tízmillió forintos közérdekű bírságot.
Schweickhardtot a Miskolci Városgazda NKft. vezetése mellett városüzemeltetéssel és közlekedéssel kapcsolatos feladatok ellátásával is megbízták 2017 májusától 2018. december végéig – ez az Átlátszónak küldött közadatigénylésből derült ki. A szerződés szerint Schweickhardtnak havi bruttó 500 ezer forintért kiemelt feladata volt a közterületek fenntartása és üzemeltetése, közút- és járdafenntartás, a közterülteti parkolás, a helyi tömegközlekedés, valamint a piacüzemeltetés területével kapcsolatos stratégiaalkotás, döntéselőkészítés és szervezetfejlesztés.
Eközben Schweickhardt vezette a városi céget is 2018. december 31-ig: a cég honlapja szerint itt közterület-gondozással, út, híd, belvíz-létesítmények kezelésével, állategészségügyi telep fenntartásával és piacüzemeltetéssel foglalkoznak. És a városháza idei döntése kapcsán az is kiderül, hogy a cég feladata nem csak a munkavégzés, hanem a városüzemeltetési feladatok irányítása, szervezése, működtetése is.
Schweickhardt az önkormányzat szerint – ez is a fenti közadatigénylésből derül ki – folyamatosan a város rendelkezésére állt, TOP-os pályázatok és e-jegy egyeztetésben vett részt 2017-től. Utóbbiról, vagyis a papír alapú jegyek kivezetéséről 2018 novemberében írt a boon.hu, a cikk szerint “Miskolc a Modern Városok Programban nyert el egymilliárd forintot is meghaladó támogatást. A projekten már hosszú ideje dolgozik a város, a holding és az MVK csapata”. De hiába telt el újabb egy év, az e-jegy leginkább csak kampánytéma, még mindig nem készült el.
Kriza Ákos régi munkatársa január óta már az Innovációs és Technológiai Minisztérium erősíti. A felfelé ívelő karriert az sem befolyásolta, hogy az Átlátszó birtokába jutott iratok szerint Schweickhardt Gyulát 2000. október 9-én csődbűntett miatt tettesként jogerősen elítélték. Az ítélet szerint 1 év börtönt kapott, végrehajtásában három évre felfüggesztve.
Az indoklásban az áll, hogy Schweickhardt felszámolóbiztosként dolgozott, majd az egyik felszámolása alá került cégből, az Agrolizing jogtalanul pénzt fizetett ki. Mégpedig olyan személyeknek, akiknek egyébként is a felszámolással kapcsolatos volt a munkájuk. A bíróság szerint Schweickhardt színlelt ügyleteket kötött, tényleges munkavégzés nem történt, közel 5 millió forintot fizetett ki a másodrendű vádlottnak, valamint saját magának is elszámolt és kifizetett 513 ezer forintot gépkocsihasználatra.
A bírósági ítélet szerint Schweickhardt Gyula összesen 6,8 millió forintot fizetett ki jogtalanul az általa felszámolt Agrolizing Kft. vagyonából.
Egy hónapja keressük az ITM-et, hogy az államtitkár gazdasági bűncselekmény miatti ítélete ismert-e a minisztérium előtt, de nem válaszoltak kérdésünkre.
Címlapkép: minap.hu | Helyettes államtitkárságig jutott a miskolci polgármester csődbüntettért elítélt biztosa | Töretlen a karrierje a miskolci Schweickhardt Gyulának, aki a fideszes Kriza Ákos polgármesteri biztosa lett 2017-ben, majd idén januárban helyettes államtitkárrá nevezték ki az innovációs minisztériumban. Schweickhardt felelt a miskolci számozott utcák kiürítéséért is. Az Átlátszó birtokába jutott ítélet szerint a sokoldalú politikust korábban csődbüntettért jogerősen elítélték, de ez látszólag senkit sem zavar. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/07/helyettes-allamtitkarsagig-jutott-a-miskolci-polgarmester-csodbuntettert-elitelt-biztosa/ | 2019-10-07 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Közérdekű bejelentés érkezett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába az egyik esztergomi ellenzéki polgármesterjelölt honlapja miatt – értesült az Átlátszó. A bejelentő azt sérelmezi, hogy a Szeretgom Egyesület polgármesterjelöltjének nevével fémjelzett weboldalon olyan adatgyűjtés zajlik, amely a jelenleg hatályos GDPR előírásai szerint nem megengedett.
Az ellenzék lassan húsz éve vádolja listázással a kormánypártot, de a személyes adatok gyűjtése, és esetleges politikai célú felhasználása nem csak hazai berkekben probléma: az internet, a közösségi portálok széleskörű elterjedése és használata jelentősen megnövelte az adathalászok számát, ezáltal pedig a személyes adatokkal történő visszaélés potenciálja is magasabb lett. Éppen ezért vezette be minden uniós tagállam, így 2018-ban hazánk is az úgynevezett Általános Adatvédelmi Rendeletet (General Data Protection Regulation), közismertebb nevén a GDPR-t.
Arról, hogy mi a furcsa nevű regula célja és lényege, már tavalyi bevezetésekor beszámoltunk:
Milliárdos károkat okozhatott a GDPR-pánik, pedig messze nincs még vége
Ha valaha szobrot emelünk a 2018-as Nagy Adatvédelmi Pániknak, akkor azon a főalak alighanem egy GDPR-szakértő lesz, aki éppen gap analízis elvégzését és incidenskezelési protokoll kiadását javasolja egy áfás számlát szökőévente kiállító őstermelőnek.
Esztergom azonban már a listázás tekintetében is megelőzte korát: az akkori polgármester, a fideszes Meggyes Tamás és csapata már 2008-ban létrehozta a maga adatbázisát, mely ugyan nem Meggyes választóit, hanem “csak” az ellenlábasait tartalmazta, de elvében nem állt messze az említettektől. Az ügyről akkor – mint érintett, és mint prominens helyi hírportál – a szeretgom.hu nevű internetes platform igen részletesen értekezett.
A Szeretgom ma már túlnőtt akkori önmagán, egyesületté formálódott, és idén – az oldal tulajdonosával, Cserép Jánossal az élén – elindult az önkormányzati választásokon.
„Nem a Fidesz az ellenfelünk ezen a választáson, hanem a közöny” – Cserép János, az esztergomi ellenzék közös polgármesterjelöltje
Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Az ellenzék közös polgármesterjelöltet indít Esztergomban az őszi önkormányzati választáson. Cserép János vállalkozót jól ismerik a városban, ő üzemelteti az egyik helyi hírportált, a Szeretgomot. Interjú. Székesfehérvár, Miskolc, Szigetvár, Eger, Pécs, Baja, Orosháza, Komló és Szombathely után Esztergom is bejelentette, hogy az ellenzéknek sikerült megállapodnia egy közös polgármesterjelölt állításában.
Cserép maga is többször megszólalt már a Fidesz listázásával kapcsolatban, idén augusztusban például így írt a jelenségről:
„A Fidesz két eszközből dolgozik a választásokon:
1, Az egyik, hogy elvigyék szavazni a saját szavazóikat. Ehhez ott vannak a Kubatov – listák, sokat próbált módszerek, fizetett emberek.
2, A másik, hogy az ellenzéki szavazókat otthon tartsák, és ne menjenek el szavazni. Higgyék azt, hogy nem nyerhet az ellenzék, higgyék azt, hogy egymással civakodnak a szereplők, a szavazók féljenek a változástól, féljenek a cselekvéstől.”
Éppen ezért meglepő, hogy a Cserép János oldalán található kérdőív több ponton is potenciális lehetőséget teremt arra, hogy a válaszadókról olyan lista készüljön, mely a politikai nézeteik alapján kategorizálja őket.
Sem a GDPR szerinti kötelező adatvédelmi tájékoztató, sem pedig a tájékoztató elfogadásáról tett beleegyező nyilatkozat nem szerepel az oldalon.
A GDPR-ban meghatározott alapfogalmak értelmében személyes adatnak minősül: „azonosított vagy azonosítható természetes személyre (Érintett) vonatkozó bármely információ. Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.”
Az uniós rendelet 9. cikke értelmében pedig különleges személyes adat: „a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok.”
A GDPR értelmében ezen adatok kezelése – az érintett kifejezett hozzájárulása nélkül – tilos. A cikkely 2. bekezdésének d) pontja értelmében a különleges személyes adat csak akkor kezelhető, ha „az adatkezelés valamely politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti célú alapítvány, egyesület vagy bármely más nonprofit szervezet megfelelő garanciák mellett végzett jogszerű tevékenysége keretében történik, azzal a feltétellel, hogy az adatkezelés kizárólag az ilyen szerv jelenlegi vagy volt tagjaira, vagy olyan személyekre vonatkozik, akik a szervezettel rendszeres kapcsolatban állnak a szervezet céljaihoz kapcsolódóan, és hogy a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül nem teszik hozzáférhetővé a szervezeten kívüli személyek számára.”
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – mint azt a legtöbb internetes oldal esetében tapasztalhatja is a felhasználó – a weboldal üzemeltetője köteles az oldal látogatói részére biztosítani az adatkezelési tájékoztatót, melynek ismerete és elfogadása után adhatja meg személyes adatait a delikvens – de akár meg is tagadhatja azt.
A mulasztást tovább súlyosbítja az a tény, hogy a kért személyes adat egy olyan kérdőív végén, ám annak szerves részeként szerepel, mely direkt politikai véleményt kérdez. Így tehát – az email-cím megadásával – olyan információk rendelhetők hozzá a személyhez, mely annak politikai nézeteit tárja fel, ezzel pedig potenciális lehetőséget biztosít egy, a Kubatov-listához hasonló adatbázis készítésére.
Mivel a GDPR értelmében az email cím is személyes adatnak minősül, ezért a cserepjanos.hu oldal üzemeltetője helyesebben tette volna, ha tájékoztat és a tájékoztatót elfogadtatja mindenkivel, aki a kérdőív végén úgy dönt, hogy a kérésnek eleget téve megadja az email-címét – így gondolja az a bejelentő, aki információink szerint erre a napokban fel is hívta az alapjogi ombudsman hivatalának figyelmét.
Az oldal további érdekessége, hogy – bár a tartalmi elemek alapján – az url-ben megjelölt polgármesterjelölt saját weblapjának tűnik, erre a nyilvánvaló név (cserepjanos.hu), kép (az oldal hátterében a polgármesterjelölt tisztán látható) és tartalmi (minden bejegyzés E/1-ben íródott, ezáltal úgy tűnik, mintha maga Cserép maga írta volna a bejegyzéseket) azonosságon kívül semmi nem utal, ugyanis az adatvédelmi tájékoztatóhoz hasonlóan impresszum sem szerepel sehol.
Kérdésünkre a polgármester-jelölt megerősítette, hogy a domain-nek ő a tulajdonosa, de augusztus óta kvázi használaton kívül van, novemberben pedig le is jár (addigra persze kiderül, ki lesz Esztergom polgármestere). Cserép magyarázata szerint a netes “konzultáció” során birtokukba jutott adatokat a kampányát segítő “programíró csoport” tagjai kapták meg anonimizálva, személyes adatok nélkül. Az e-mail címet opcionálisan kérték, és a kampány során történő tájékoztatásra használták volna – de nem tették. Ezen kívül semmilyen más adatot nem rögzítettek elmondása szerint.
Faragó Priszcilla
Címlapkép: Az esztergomi Bazilika (fotó: Pixabay.com) | Adatvédelmi aggályok az esztergomi polgármesterjelölt kampányoldalán | Közérdekű bejelentés érkezett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába az egyik esztergomi ellenzéki polgármesterjelölt honlapja miatt – értesült az Átlátszó. A bejelentő azt sérelmezi, hogy a Szeretgom Egyesület polgármesterjelöltjének nevével fémjelzett weboldalon olyan adatgyűjtés zajlik, amely a jelenleg hatályos GDPR előírásai szerint nem megengedett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2019/10/07/adathalaszat-gyanu-az-esztergomi-polgarmesterjelolt-kampanyoldalan/ | 2019-10-07 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
“A kérdezett ügyben az egyik vádlottal szemben 11 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 300 ezer forint pénzbüntetés kiszabására, míg a másik vádlottal szemben 10 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 130.000,- forint pénzbüntetés kiszabására került sor” – ezt még augusztus végén írta az Átlátszó érdeklődésére a Szegedi Törvényszék, miután megírtuk: mind Újszentiván fideszes, mint Tiszasziget független polgármesterét bűnösnek találta közokirat-hamisításban a bíróság.
Voksturizmus: elítélték Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét a fiktív lakcímbejelentések miatt
A vádirattal egyezően, tárgyalás tartása nélkül elítélte a bíróság Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét, valamint társaikat – tudta meg az Átlátszó. A súlyosabb büntetést: másfél év börtönt, 1 évre felfüggesztve a szerb állampolgárok papíron betelepítéséért a végrehajtók kapták. Az értelmi szerzők, a polgármesterek megúszták pénzbírsággal. [featuredbox text=
Ferenczi Ferenc tiszaszigeti, és a fideszes Putnik Lázár újszentiváni polgármester voksturista ügyeiről többször beszámoltunk. A független Ferenczi a nyáron falugyűlést is tartott, ahol azt mondta: a hamis lakcímekkel kapcsolatos kérdésekre a bíróságon fog válaszolni. Annak ellenére, hogy az ügyészség tárgyalás nélkül kérte a büntetés kiszabását. A fórumon akkor az Átlátszó is megkérdezte Ferenczit a ügyről. Azt szerettük volna tudni, hogy ő adott-e fiktív címet a honosított állampolgároknak, vagy ő kért, esetleg kényszerített erre mást. Ferenczi kijelentette, ő nem kényszerített senkit semmire.
Ferenczinek azt is felvetettük, hogy ha semmilyen előnye nem származott a településnek vagy neki a fiktív lakcímekből, akkor mire volt jó az egész fantomtelepítés, de erre sem akart az ítéletig válaszolni.
Mivel a fellebbezés lehetősége adott az első fokú ítélet ellen, újra a Szegedi Törvényszékhez fordultunk. Azt írták, “az egyik vádlottal szemben a bíróság tárgyalás mellőzésével meghozott büntetővégzése jogerőre emelkedett, míg a másik vádlott esetében a bíróság határozatának kézbesítése még folyamatban van, így ezen vádlott vonatkozásában a tárgyalás tartása iránti esetleges kérelemről a későbbiekben tudunk felvilágosítást adni.” De, hogy kiről van szó, nem árulták el.
Ferenczi a napokban az RTL Házon kívül stábjának azt állította, csak segíteni akart a határontúli családoknak, ezért jelentette be őket a házába. A stáb Putnik Lázárt is kereste, de nem találta meg.
Az őszi választásokon mindkét polgármester indul, egyikük jogerős ítélete ellenére is. Kerestük Putnik Lázárt, de ahogy korábbi kérdéseinkre, a mostaniakra sem válaszolt. Ellenben Ferenczi Ferenc egy közleményt küldött, azt teljes terjedelmében közöljük:
“A napokban nyilvánosságra került bírósági ítélet vonatkozásában erkölcsi kötelességemnek tartom az alábbiak közzétételét: 2012-ben a saját tulajdonú családi házamba befogadtam három szegény sorsú határon túli magyar családot. Döntésemet Magyarország Alaptörvényében szereplő Nemzeti Hitvallás szellemében hoztam meg: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik vényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” (D cikk)
Teljes büntetőjogi – és erkölcsi felelősségem tudatában kijelentem, hogy anyagi ellenszolgáltatást ezért soha nem fogadtam el, senkinek nem okoztam sem erkölcsi, sem anyagi kárt, legyen az önkormányzati választás, állami vagy önkormányzati költségvetés.
Minthogy meglátásom szerint ezzel az Alaptörvényben is rögzített hazafias erkölcsi kötelességemet teljesítettem, továbbra is vállalom meghozott döntésem minden ódiumát, mint amelyet szilárd és megingathatatlan elhatározásból a magyar nemzet javára hoztam meg!
A Fentieket a Bíróság ítéletét tiszteletben tartva, ugyanakkor abban a tudatban kívántam nyomatékosítani, hogy a jogszolgáltatásnak nem áll módjában az egyes cselekedetek erkölcsi háttere fölött ítélkezni.” | A Nemzeti Hitvallással indokolja a polgármester, miért jelentett be voksturistákat | Tiszasziget és Újszentiván polgármestere is újrázni próbál az októberi választásokon, egyikük esetében a közokirat hamisítás miatt kiszabott pénzbírság jogerős lett. A független Ferenczi Ferenc közleményt küldött, miszerint a Nemzeti Hitvallás szellemében pártolta a voksturizmust. A fideszes Putnik Lázár tovább hallgat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/09/a-nemzeti-hitvallassal-indokolja-a-polgarmester-miert-jelentett-be-voksturistakat/ | 2019-10-09 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A The Builder Kft. összesen 413 millió forint értékben nyert el közbeszerzéseket Érden az elmúlt években. Egyebek mellett ők újították fel a szociális gondozó központ épületét, és ez a cég építette fel a rendelőintézetet Sasvárosban. A cég egyik alkalmazottjának Antunovits Antal az apja, aki az érdi közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja.
A 2006 óta Fidesz közgyűlési frakciójában ülő, 1948-ban született Antunovits Antal, a vagyonnyilatkozati bizottság elnöke T. Mészáros András fideszes polgármester egyik legfontosabb szövetségesének, bizalmi emberének számít, gyakran mutatkozik együtt az érdi Fidesz-elnökkel helyi közéleti eseményeken.
Az Antunovits által vezetett bizottság őrzi a megyei jogú városok polgármesterei közül az egyik leggazdagabbnak számító T. Mészáros vagyonnyilatkozatát:
Ki a leggazdagabb? Összeszedtük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait
Huszonhárom polgármester vagyonnyilatkozatát gyűjtöttük össze, nem volt egyszerű. Az összesítésből sok minden kiderül, például, hogy ki a legszegényebb, és a ki adósodott el a legjobban. A legtöbb be nem vallott jövedelmet az érdi polgármester produkálta, 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy évi 3,4 millió forintos jövedelmet mulasztott el bevallani.
A közbeszerzési adatbázisban 2015-től jelent meg a The Builder Kft. pályázati győzelméről kiadott – összesen hat – hirdetmény, a legutolsó 2019. augusztus végén. Mindegyik közbeszerzést az eljárást megindító felhívás nyilvánosságra hozatala nélkül bonyolították: ez azt jelenti, hogy a munkára kiszemelt cégeket meghívták, és csak a pályázat eredményét hozták nyilvánosságra.
A Bács István alpolgármester rokonságát érintő mintegy egymilliárdos érdi közbeszerzésekről szóló cikkünken írtunk arról, hogy a közbeszerzési hatóság nyomatékosan kérte az ajánlatkérőket (tehát például az önkormányzatokat), hogy kerüljék az efféle, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazását.
A The Builder legnagyobb értékű munkája Sasvárosban (Érd egyik negyede) az orvosi rendelő felépítése volt. A szerződés módosítása után a szerződés végleges értéke elérte a 208 millió forintot. A rendelő átadása a 2019-es önkormányzati választási kampány egyik legfontosabb kormánypárti eseménye volt október elején.
Az összesen 400 millió forint értékű közbeszerzések ajánlatkérője minden esetben az érdi önkormányzat volt. A The Builder kft. Érden kívül nem nyert közbeszerzéses munkákat.
Antunovits Ferenc, a fideszes önkormányzati Antunovits Antal képviselő fia az Ófalu Lakópark Kft.-nek volt ügyvezetője és egyik egyik tulajdonosa. A cég nevét 2013. január végén változtatták The Builder Kft-re – a névváltoztatás után az új tulajdonos Peer Mariann lett. Ifjabb Antunovits jelenleg a családi házak építésével is foglalkozó cég alkalmazottja.
Az Ófalu Lakópark 2012-ben 0 forint nettó árbevételt produkált – ehhez képest a Peer által irányított The Builder figyelemre méltóan rajtolt 2013-ban: az árbevétel 43 millió forintra ugrott, bár a cég szerény, 400 ezer forintos adózás előtti eredményt könyvelt el. A töretlen növekedés eredményeként azonban a 2018-as beszámolóban már 335 millió forintos nettó árbevétel látható 18 millió forintos adózott eredmény mellett. Ezt az összeget a tulajdonos nem vette ki a cégből.
Érd közbeszerzési szabályzata szerint a polgármester felel a döntések jog-, és célszerűségéért. Ezért az ő felelőssége adott esetben, ha nem teljesülnek a közbeszerzési törvény legfontosabb alapelvei: verseny tisztasága, átláthatósága és nyilvánossága, valamint ha nem teremti meg az esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot a gazdasági szereplők, vagyis a közbeszerzési eljárások potenciális vagy tényleges pályázói között.
“Se házat, se földet nem vettem” – írta Antunovits Antal meghökkentő és lényegre törő egyszerűséggel a 2018. évről készült vagyonnyilatkozatában. Az 1-es számú, Érd déli részén lévő ófalusi választókerület október 13-án újrázásra készülő fideszes képviselőjének vagyonnyilatkozatában pár zavaros, de nagy jelentőséggel aligha bíró bejegyzésen túl semmi különösen nem találunk.
Antunovits egyebek mellett egy lakóházas ingatlan felerészbeni tulajdonosa (bár a ház méretét nem tüntette fel), a földvagyont öröklés és kárpótlás révén szerezte, földbérletért pár tízezer forintot kap évente, értékpapírban hárommillió forintot, készpénzben pedig összesen hatmillió forintot tart. A háztartási gépek szerelőjeként is ismert Antunovits a pénzintézeti számlakövetelés rovatba ezt írta: “Szervíz által megjavított gépek, sajnos 500 000 Ft, soha nem kaptam meg.”
Az érintetteket, köztük T. Mészáros András polgármestert írásban kértük, hogy reagáljanak, ám senkitől nem érkezett válasz. | 400 milliót nyert meghívásos közbeszerzéseken a fideszes képviselőhöz köthető cég Érden | Tarol, négy év alatt hat közbeszerzési pályázatot nyert hirdetmények közzétele nélküli, meghívásos tendereken a The Builder Kft. Érden. A cég egyik alkalmazottjának – és egyben korábbi tulajdonosának – apja a helyi közgyűlés fideszes képviselője. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/10/negyszazmilliot-nyert-meghivasos-kozbeszerzeseken-a-fideszes-kepviselohoz-kotheto-ceg-erden/ | 2019-10-10 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A vagyoni helyzet áttekintésének – elvben – legfontosabb eszköze a vagyonnyilatkozat. Különös egybeesés, hogy a bíróság az önkormányzati kampány utolsó napjaiban kezdte tárgyalni a Borkai 2018-as vagyonnyilatkozata miatt indított pert Győrben. A polgármester ugyanis nem hajlandó e-mailben megküldeni a vagyonnyilatkozatát egy adatigénylőnek, aki emiatt a bírósághoz fordult.
A szexvideós botrányban felmerült korrupciós vádak egészen más megvilágításba helyezik azt a jogi huzavonát, amit az Átlátszó is kénytelen volt végigszenvedni a polgármester egy évvel korábbi, 2017-es vagyonnyilatkozata miatt.
2018-ban teszteltük a megyei jogú városok polgármesteri hivatalainak vagyonnyilatkozat-kiadása gyakorlatát. Borkai hivatala volt az egyedüli, ahonnan nem voltak hajlandó e-mailben elküldeni a vagyonnyilatkozatot. Eközben egy Vácon élő civil, Ferjancsics László pert indított Borkai 2017-es vagyonnyilatkozatának nyilvánosságáért:
Adatnyilvánossági per: egy bíró zárolta Borkai Zsolt, győri polgármester vagyonnyilatkozatát
Az egykori olimpiai bizottsági elnök városi adminisztrációjában sajátosan viszonyulnak az egyik legfontosabb alkotmányos szabadságjoghoz. Győr fideszes polgármestere, Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatába bürokratikusan megnehezített, kényelmetlen procedúra után lehet betekinteni. Pedig a vonatkozó szabályozás egyértelműen akadálymentesíti az eljárást: kérésre emailban is ki kell adni a vagyoni adatokat. Nemrég egy győri járásbíró szokatlan lépésre szánta el magát.
Az ügyben első fokon 2018. március közepén meghozott ítéletével a Győri Járásbíróság arra kötelezte a győri önkormányzatot, hogy e-mailben adja ki a vagyonnyilatkozatot Ferjancsics Lászlónak, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselőjének.
Első ránézésre ez a jogvita vihar egy pohár vízben. A győri önkormányzatnál ugyanis nem azt mondták, hogy megtagadják a vagyonnyilatkozat kiadását. Arra hivatkoztak, hogy nincs olyan jogszabály, amely alapján elektronikus úton el kellene küldeni a vagyonnyilatkozatot. Ezért szerintük ebben az esetben a helyi önkormányzati rendelet szabályai az irányadóak, és ez lehetővé teszi a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerését.
A vagyonnyilatkozatra kíváncsi állampolgárnak az önkormányzati rendelet szerint időpontot kell egyeztetnie a vagyonnyilatkozatot őrző önkormányzati bizottsággal. Az egyeztetés után el kell mennie az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal épületébe, ahol megfelelő felügyelet mellett betekinthet a vagyonnyilatkozatba.
Ezzel az érveléssel az a probléma, hogy komolyan sérti az infotörvény rendelkezéseit, amelyek alkotmányos alapelvekre épülnek.
A bíróság kimondta: a vagyonnyilatkozatban szereplő úgynevezett közérdekből nyilvános adatok esetében a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ebből pedig az következik, hogy a kért adatokat, jelen esetben a vagyonnyilatkozatot e-mailben is meg kell küldeni az adatigénylőnek, ha azt kéri.
Az ügyben a győri önkormányzat fellebbezett, a másodfokú eljárás jelenleg is folyamatban van. Ugyanakkor Ferjancsics – ahogy az Átlátszó is – 2019. elején kérte, hogy elektronikus másolatban küldje meg a győri önkormányzat Borkai 2018-as évről szóló vagyonnyilatkozatát is.
Lipovits Szilárd jegyző az Átlátszó munkatársának írt válaszában azt írta, hogy a vagyonnyilatkozatot nem a polgármesteri hivataltól, hanem az önkormányzattól kell kérni. Vagyis: egyeztetni kell az önkormányzati bizottság elnökével, el kell menni Győrbe, majd az önkormányzati bizottság helyiségében felügyelet mellett bele lehet tekinteni Borkai vagyonnyilatkozatába. Ezek után például hány békéscsabai érezne késztetést arra, hogy megismerje a volt olimpiai bajnok vagyonnyilatkozatát?
Ferjancsics ismét bírósághoz fordult, az első tárgyalást szerdán tartotta a Győri Járásbíróság, amely a pert novemberre halasztotta. Ebben az ügyben nehéz nem prejudikálni: kúriai döntések, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalásai és jelentései mondták ki elvi éllel: ha valaki e-mailben kéri a vagyonnyilatkozat kiadását, akkor azt e-mailben kell elküldeni.
A 2017-es évről szóló, végül peren kívül kiadott vagyonnyilatkozata szerint Borkai egy építési telek, és két lakóházas ingatlan társtulajdonosa. 2016-ban egy 6644 és egy majdnem nyolcezer négyzetmeteres szántó földterület kizárólagos tulajdonosa lett. 2017-ben egy Suzuki Swiftet, valamint 20 millió forintot örökölt. 10,5 milliós tartozása mellett havi 984 ezer forint a bruttó fizetése, ezen felül 263 200 forint olimpiai járadékot kap. | Két peres eljárás is folyamatban van Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatai miatt | A szexvideós botrányba keveredett győri fideszes városvezető vagyonnyilatkozatai miatt jelenleg két peres eljárás is folyamatban van. A 2017-es vagyonnyilatkozata miatt indult ügyet első fokon már elvesztette. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/10/ket-peres-eljaras-is-folyamatban-van-borkai-zsolt-vagyonnyilatkozatai-miatt/ | 2019-10-10 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Hat jelentkező volt, az egyik ügyvezetőjét felhívtam, aki állítólag nem nyújtott be pályázatot, és azt mondta, hogy ők nem is tudtak erről a pályázatról. Itt a pályáztatás valamiképpen nincsen rendben” – mondja a KÉVE Egyesület által közzétett felvételen a helyi politikus.
A kifogásolt projekt egy óvodafelújítás, amire korábban 200 millió forint forrást nyert a város. Csakhogy a nyertes kivitelező jóval drágábban vállalta a munkát, így a keszthelyi önkormányzatnak további 60 millióval kell hozzájárulnia a beruházáshoz. Ez pedig nem nyerte el a fideszes képviselő, dr. Ifi Ferenc tetszését.
https://www.facebook.com/kevekeszthely/videos/vb.449743035200674/1710636862401401/?type=2&theater
Ifi szerint ez már a sokadik eset, és emiatt más fontos beruházásokra nem jut pénz a városban. A fideszes városatya feltette azt a kérdést is, vajon kinek a felelőssége, hogy már számilliós nagysegrendről van szó, amit a város pluszban kényszerült elkölteni az ilyen pályázatok miatt.
Hozzátette, egyszerűen nem érti, miért ragaszkodik az önkormányzat a Veszprémberhez, ha az „ilyen szerencsétlenül tud pályázatokat kiírni”, hogy az érintettek nem értesülnek a pályázatokról.
„Úgy kellene ezt az egészet csinálni, hogy van ennyi pénzünk, aki ennyiből meg tudja csinálni, az jelentkezzen, aki nem tudja, aki nem tudja megcsinálni, az maradjon otthon” – hangsúlyozta Ifi Ferenc.
A józan paraszti ésszel támogathatónak tűnő elképzelést feltételezhetően nem osztja az említett, Veszprémber Zrt. nevű cég, amely előkészíti és levezényli a közbeszerzési eljárásokat a keszthelyi önkormányzatnak.
Ruzsics Ferenc polgármester szerint azoban a Veszprémber szakmai alapon dönt, és megfelelő rálátásuk van arra, hogy kiket érdemes meghívni egy-egy közbeszerzési kiírásra. A magasabb összeg mögött pedig a megemelkedett bekerülési költségek állnak, mondta Ruzsics.
Egyetértett ugyanakkor Ifi felvetésével egy másik képviselő, Kovács Viktória, aki az ülésen készült jegyzőkönyv szerint hangsúlyozta, szinte mindig ugyanazokat a vállalkozókat kérik fel a munkákra, miközben a helyi cégek még odáig sem jutnak el, hogy árajánlatot tegyenek.
Az előterjesztést végül elfogadta a testület, így a budapesti székhelyű Investmondi-System Kft. végezheti el a beruházást.
A 2014-ben bejegyzett Kft. nem először szerepel sikeresen a város közbeszerzésein: ők nyerték el például a keszthelyi Reischl sörház felújítási, valamint a keszthelyi városi strand fejlesztési munkáit is. Előbbi 850 milliós, utóbbi pedig egy 288 millió forint összegű beruházás.
Az Investmondi-System Kft. az elmúlt években szépen gyarapodott: míg 2016-ban 19 milliós és 2017-ben 488 milliós, addig tavaly már 702 millió forintos éves árbevételt produkált.
Pedig a cég háttere egyáltalán nem makulátlan. A kft. tulajdonosainak korábban már csődbe ment egy vállalkozása (a BauMondi Kft.), sőt, egyikőjük szerepelt a 10 millió forintot meghaladó adótartozók listáján is 2009-ben.
A Investmondi-System ellen két bírósági végrehajtás is indult 2017-ben, mindkettőt más cégek, vélhetően alvállalkozók kezdeményezték.
Garancsi testvére is tulajdonos
A pályáztatást levezénylő, 3 milliárdos forgalmú Veszprémber Zrt. szintén nem új szereplő: ez a cég volt ugyanis az, amely elvégezhette a Kolontár-devecseri iszapkatasztrófa utáni felújítási munkákat, illetve az ócsai devizahiteles lakópark – sokat vitatott árazású – kivitelezését is.
De jutott nekik forrás – több mint 40 millió forint – akkor is, amikor a Magyar Természetjáró Szövetség a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István lett ott az elnök. A Szövetség ugyanis összesen 2,7 milliárd forint uniós forráshoz jutott konzorciumban 2012 és 2015 között, és közbeszerzéseiken a Veszprémber Zrt. is szépen szerepelt.
Jobban teljesít a Magyar Természetjáró Szövetség, amióta – 2012 májusa óta – a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István, a Videoton labdarúgóklub tulajdonosa az elnök. Összesen 2,7 milliárd forint uniós forráshoz jutottak konzorciumban 2012 óta, s 2013-ban 77 millió forint adományt kaptak állami cégektől. Közbeszerzéseiken az ócsai devizásgettót is építő Veszprémber Zrt.
Közrejátszhatott a döntésben, hogy a Veszprémber Zrt. tulajdonosi körében található Garancsi István nővére, a Veszprémben élő Garancsi Mária, akinek szintén nem ez az egyetlen üzlete. 2016-ban lakásépítő céget alapított veszprémberes kollégáival, amit egy nagy értékű budakeszi ingatlan-beruházással hoztunk összefüggésbe. A cég viszont nem volt nyereséges, és ma már felszámolás alatt áll.
A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Kísérleti utcai tagóvoda látványterve Keszthelyen. Forrás: Keszthelyi Televízió/Youtube | Zűrös fővárosi cégeket juttat előnyhöz Garancsi nővérének cége Keszthelyen | Az egyik állítólagos pályázó nem is tudott arról, hogy bejelentkezett volna a keszthelyi óvoda felújítására, míg a nyertes olyan magas árajánlatott tett, ami jelentősen meghaladta az uniós forrás kereteit. A kivitelező ráadásul egy zűrös hátterű cég, mégis rendre sikerrel szerepel a város közbeszerzésein. A nem egyedi esetet már az egyik fideszes képviselő is szóvá tette. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/10/zuros-fovarosi-cegeket-juttat-elonyhoz-garancsi-noverenek-cege-keszthelyen/ | 2019-10-10 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Pócsmegyer község Surány nevű településrészén a 30 kilométeres belterületi úthálózatból csupán 1,3 kilométer van leaszfaltozva, a többi földút. Ezek közül négy utcában (Nárcisz u., Tulipán u., Harmat u., Gödszigeti u.) került sor vízelvezető árkok kiépítésére, melyekkel a lezúduló csapadékvíz miatti jelentős károkat kívánták megelőzni.
Egy sikeres minisztériumi pályázatnak köszönhetően a pócsmegyeri önkormányzat 2018 őszén 161 millió forintot nyert a vízelvezetési rendszer megvalósítására. Az összeget a község közel 10 millió forint önrésszel egészítette ki, s így megkezdődtek a munkálatok az említett négy utcában. Azért éppen ezekben, mert a településnek ezek azok az úgynevezett gerincútjai, melyeket önkormányzati ígéret szerint a későbbiekben le is fognak aszfaltozni.
A lakosok már a beruházás megkezdésekor nehezményezték, hogy a tervezett árkok mellett a növényzet jó részét kiirtották. Hiába hivatkoztak azonban arra, hogy a fák és bokrok egy részének megtartása fontos lenne, mert a növényzet nemcsak a talajt köti meg, hanem a vizet is hatékonyan elvezeti.
A G-Híd Kft. által megépített tározókról aztán nyár végén kiderült, hogy a csapadékot nem vezetik sehova: ezek valójában olyan zárt medencék, melyekből csak elpárologni tud a víz. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kiadott engedély ugyanis előírta, hogy a földközeg és a felszín alatti vizek nem veszélyeztethetők, s fokozottan kell figyelni a szennyeződés elkerülésére. Ugyanakkor az engedélyben az is szerepelt kikötésként, hogy tározóknak a megvalósításuk után is fenntarthatóknak és tisztíthatóknak kell lenniük.
A nyári esőzések és a vélhetően rossz konstrukció miatt azonban a medencékből a víz nem tudott elpárologni, az árkok megteltek. A pangó csapadékvíz pedig nemcsak büdösödött, de kiváló szúnyogkeltetőnek is bizonyult.
A lakossági panaszok nyomán Németh Miklós polgármester az augusztusi testületi ülésen úgy nyilatkozott, hogy az utak aszfaltozása után bizonyára egyenletesebben fog eloszlani a medencékben a víz. Emellett, mint mondta, jelezték a katasztrófavédelemnek, hogy gond van a medencékkel, azok „túlságosan zártak”. Végül a pangó víz kiszivattyúzásáról az önkormányzatnak kellett gondoskodnia.
A vízelvezető árkok problémájáról nemcsak a testületi ülésen esett szó, hanem beszámolt róla a „Pócsmegyer-Surány 2.0” nevű civil szerveződés is. Az önkormányzati választásra jelölteket állító, helyi lakosokból szerveződött csapat honlapján pedig szeptemberben arról jelent meg újabb hír, hogy a kivitelező cég munkásai a betonteknők aljába lukakat fúrtak. Ennek kapcsán a civilek csapata számost kérdést tett fel a városvezetésnek. Többek között arról, hogy ki bírálta felül a 161 milliós beruházás műszaki döntéseit, ki rendelte el az árkok megfúrását, s hogy milyen újabb hatósági engedélyek előzték meg ezt a „megoldást”. Válaszok azonban egyelőre nem születtek a kérdésekre.
Fotó: pocsmegyer.hu | Szennyezett víztől szenvedtek a pócsmegyeriek, elfuserálták a 161 milliós vízelvezetőt | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/11/szennyezett-viztol-szenvedtek-a-pocsmegyeriek-elfuseraltak-a-161-millios-vizelvezetot/ | 2019-10-11 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
|
A 2019-es költségvetésben szereplő tervezett bevételhez (956 M Ft) képest meglehetősen nagy összegű, 163 milliós adósságot görget maga előtt jelenleg Aba önkormányzata. A költségvetés közel 20 százalékát kitevő tétel több részből jön össze. 26 milliót egy bukott per miatt kell kifizetniük hamarosan. Az önkormányzat még mindig több perben szereplő a tíz évvel ezelőtti szennyvízberuházás miatt, szeptember legvégén az egyik eljárásban vesztett a kivitelező Innoterv Magyarország Kft.-vel szemben.
A történet röviden: az Innoterv mellett a kivitelezői konzorcium másik tagja a Swietelsky Magyarország Kft. volt. A vita többek között amiatt keletkezett a Kálozt, Sárkeresztúrt, Soponyát és Abát is érintő nagyberuházás során, hogy a gesztorságot vállaló abai polgármester 2008-ban a munka minőségét kifogásolva leállíttatta a kifizetéseket, erre a kivitelező nem folytatta a munkát. A 2006-ban indult és hosszasan elhúzódó beruházás, meg a hitelből állt túlfinanszírozás és a kivitelezővel zajló veszekedés miatt már 2011-re kiürült a település kasszája.
A helyzet akkor mérgesedett el végképp, mikor az abai önkormányzat körbért követelt, erre a Swietelsky inkasszóztatta a település számláját. Mindezek miatt abban az évben a különböző önkormányzati segélyeket nem, vagy csak részben és késlekedve tudták kifizetni a rászorultaknak. Kossa a fizetésképtelenségért magát a beruházást és a másik három települést tette felelőssé, utóbbiak ezt nyílt levélben hárították.
Korábbi cikkünk az abai közéletről itt olvasható:
Az abai polgármester gyertyával és hangtállal küzd az ellenzéki gonosz ellen a testületi üléseken
Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Kossa Lajos, Aba város polgármestere a 2019. január 23-i testületi ülésen új hagyományt jelentett be: ezentúl tibeti hangtálakkal fognak nyugtázni minden testületi döntést, az ülések kezdetén pedig gyertyát gyújtanak az ártó szellemek és az ellenzéki negatívság elhallgattatására.
A másik adósságrész folyószámlahitelből keletkezett, 50 milliós tétel. A legérdekesebb azonban annak a 87,5 millió forintnak a sztorija, amit vélhetően hamarosan, mint egy formai hiba miatt jogtalanul beszedett adót kell visszafizetnie az abai önkormányzatnak – méghozzá a saját polgárai számláira.
Erről a polgármester tevékenységével szemben kritikus Abai Hírek portál számol be, amelyet a szintén a polgármesteri székért induló független Mikula Lajos jegyez. Mint előzményként írja, a képviselő-testület 2019. március 23-án új adórendeletet fogadott el. Ám abban az illetékes kormányhivatal több hibát talált, ezután felszólította az képviselő-testületet és a jegyzőt, hogy javítsa ki ezeket a hibákat.
Ne gondoljunk hatalmas gondokra, mindössze pontosítani kellett volna néhány pongyola megfogalmazást. Ám a rendelet módosítását Kossa Lajos, az őt támogató három képviselővel együtt nem vitte a képviselő-testület elé. A Kormányhivatal ezek után a Kúriához fordult, amely az október 7-én nyilvánosságra hozott ítéletében visszamenőleg megsemmisítette a két kifogásolt és nem javított abai adórendeletet, mind a kommunálisról, mind az iparűzésiről szólót.
Ha pedig nincs rendelet, a befizetett adó is visszajár az embereknek. Miután az 2019-es önkormányzati költségvetésben ez a két adó összesen 87,5 millió forinttal szerepel, amennyiben mindenki befizette, ezt az összeget kell visszaadni – egy alaki hiba miatt.
Az ügyben természetesen meg szerettük volna kérdezni a polgármestert is, azt firtatva, miből és hogyan szándékozik az önkormányzat kártalanítani az abaiakat, egyáltalán: van-e ilyen szándéka, de ahogy előző megkereséseinkre, Kossa Lajos ezúttal sem reagált egyelőre. Pénzügyi vezetőtől is hiába kértünk volna eligazítást az ügyben, mert az elmúlt hónapokban a posztról a negyedik személy is távozott, így jelenleg sem pénzügyi vezető, sem pénzügyi előadó nem dolgozik az önkormányzatnál, mindkét pozíciót folyamatosan hirdetik az erre szakosodott hivatalos portálon.
A település súlyosnak tűnő gazdasági helyzete viszont nem igazán aggaszthatja a városvezetést, szeptember utolsó hétvégéjén ugyanis nagyszabású, kétnapos városünneppel várták a helyieket, rengeteg programmal és neves színpadi fellépőkkel. Pénz szemmel láthatóan nem számított, a sztárfellépők műsora alatt a nép kecskelábú asztaloknál tömhette magába a több fogásos ebédet. Még azt is lézershow keretében, az esti égboltra kivetítve tudhatták meg az abaiak, hogy immár tízéves a helyi baba-mama klub. A mulatság az aba.hu videóján megtekinthető:
Kossának egyébként október végén kell ismét bíróság elé állnia abban a perben, amelyben a Székesfehérvári Járásbíróság jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével vádolta meg. A város első embere a vád szerint 2018-ig 10, 7 millió forintot vett fel a település kasszájából apránként, amit lebukásakor visszafizetett ugyan, de az eljárás ettől még folyik. A polgármester mindvégig tagadta az ellene felhozottakat, mondván: „Az igazság a napfény, melyet elrejthetnek a felhők, de a természet rendje gondoskodik arról is, hogy rejtve ne maradjon és ismét fényben tündököljön…”
Kocsis Noémi
Fotó: Kossa Lajos 2003-ban. MTI-Fotó/Soós Lajos | Vissza kell fizetni az adókat Abán, mert a polgármester és a jegyző elszúrta a rendeleteket | Úgy tűnik, a hangtál-kongatós üléseiről elhíresült abai polgármester, Kossa Lajos még tudja fokozni a kisvárosról terjedő hírek abszurditását. A Kúria egy októberi döntésével ugyanis március 23-ig visszamenőlegesen semmisített meg két helyi adórendeletet, amelyhez pedig már befizették a kirótt összegeket a helyi polgárok. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/11/vissza-kell-fizetni-az-adokat-aban-mert-a-polgarmester-es-a-jegyzo-elszurta-a-rendeleteket/ | 2019-10-11 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A fővárosi önkormányzat és cégei az Mfor múlt heti cikkében közölt összesítés szerint közel 1400 milliárd forint értékben bonyolítottak le közbeszerzést Tarlós István főpolgármesterségének első hét évében. De 2017 óta is meredeken emelkedett ez a szám, hiszen az M3-as metró alagútjának, valamint az északi és déli szakasz állomásainak rekonstrukciója önmagában csaknem 100 milliárddal dobta meg a fenti összeget, míg a BKV egyetlen informatikai tendere 19 milliárdot adott hozzá.
Mindhárom eljárás győztese több szálon kötődik Mészáros Lőrinc üzleti érdekeltségeihez. A Swietelsky több vasúti beruházásra, többek között a felcsúti kisvasútra is összeállt a Mészáros érdekkörébe tartozó R-Kord Kft.-vel. Míg kikötőfejlesztésre a Mészáros és Mészáros Kft.-vel társult. A minden kormánypárttal hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló Strabag korábban hulladéklerakókat épített közösen Mészáros vállalkozásával. Ezenfelül százmilliókat költenek az Orbán Viktor számára oly kedves focicsapatok szponzorációjára.
Még egyértelműbb a kapcsolat a BKV 10 éves informatikai szolgáltatási tenderén győzedelmeskedő Sys IT Services Kft. esetében, hiszen a cég egyik nevesített alvállalkozója a Mészáros Lőrinc-közeli tőzsdei informatikai vállalat, a 4iG. Az IT-cég részvényeiből nem sokkal a közbeszerzési pályázat előtt vásárolt be Mészáros Lőrinc kulcsembere, Jászai Gellért. Az eredmény kihirdetése után pedig a 4iG megvette a másik nevesített társvállalkozást, a T-Systems Magyarország Zrt-t, amely korábbi években a fővárosi cégek bejáratott informatikai szolgáltatójaként működött.
A BKV mellett a Fővárosi Csatornázási Műveknek és a Fővárosi Vízműveknek is dolgozott, amelyért a fent említett időszakban összesen csaknem 25 milliárd forintot számlázhatott. A cég ezzel közvetlen informatikai beszállítójává vált a fővárosi önkormányzat cégeinek, ami jó kormányzati támaszpont lehet arra az időkre, amikor esetleg nem Tarlós István vezeti Budapestet.
Ismerős csapatba érkeztek. A fővárosi önkormányzatnak és cégeinek Tarlós regnálása óta több mint tízezer céget számláló beszállítói körének toplistásai így, vagy úgy kapcsolódnak a kormánypárthoz, illetve a NER gazdasági szereplőihez. A Korrupciókutató Központ adatbázisából, a Közbeszerzési Értesítő hirdetményeiből, valamint a fővárosi cégek közzétett szerződéseiből kirajzolódó közbeszerzési térkép elképesztően kiterjedt beszállítói hálót mutat.
S ez érthető is, hiszen az önkormányzat városüzemeltetési cégei széles tevékenységi kört tudhatnak magukénak, ráadásul jelentős bevétel felett diszponálnak. Az Mfor múlt heti összesítése szerint a vállalatok évi 400-500 milliárd forintos árbevételre tesznek szert, ami a fővárosi önkormányzat gyorsan apadó saját forrásainak lassan a kétszeresére rúg - a különbözet a szolgáltatások után a lakosságtól és a vállalkozásoktól, azaz a szolgáltatás igénybe vevőitől befolyó bevétel. A fővárosi fejlesztések pedig szinte kivétel nélkül uniós és állami forrásokból, illetve hitelből valósulnak meg, ebből fizetik a beszállítókat is.
A városvezetés kétszer is nekifutott a cégek gazdálkodásának, közbeszerzései befolyásolásának, de mindkétszer elbukott. Az első ciklus elején megalakított két holding lassú kimúlásáról előző cikkünkben részletesen írtunk, mint ahogy a második ciklus találmányának számító Közbeszerzési Kft. csúfos bukásáról is. Az okok sokrétűek, de aligha tagadható, hogy a Fidesz az első perctől megpróbálta betenni a lábát a főváros ajtajába. A városvezetés hol több, de inkább kevesebb sikerrel állt ellen a NER nyomásának. A fővárosi közbeszerzési eljárásokat a gazdasági szükségszerűségeken, illetve a cégspecifikus mutyikon túl a kormány különféle intézkedései, a gazdasági holdudvar szereplőinek nyomulása látványosan egy irányba terelte. S ez jól kiolvasható az Mfor által összeállított beszállítói toplistáról.
A Korrupciókutató Központ 2011-2017 közötti közbeszerzési eljárásokat tartalmazó adatbázisát a 2018-ban és 2019-ben kiírt és eredményesen zárt tendereinek adataival kiegészített Mfor beszállítói listát toronymagasan a VT-Arriva Személyszállító és Szolgáltató Kft. (lánykori nevén VT-Transman) vezeti. Az elmúlt 8 évben összesen 155 milliárd forint értékben kötött szerződést közforgalmú autóbuszvonalak üzemeltetésére a BKV-val, majd a BKK-val. Ezek közé tartozik többek között a reptéri járat is.
A cég nem új szereplő a fővárosi tömegközlekedésben. Előbb alvállalkozóként, majd az új buszüzemeltetési modell 2012-es bevezetése után külső partnerként dolgozott a BKV-nak. Jelenleg cirka 350 buszt üzemeltet Budapesten. (Az agglomerációs járatokat vivő Volánbusz Zrt-vel együtt a BKV buszforgalmának harmadát adják.) A céget a magyar Videoton-csoport alapította, de 2013 óta a német államvasút, a Deutsche Bahn a többségi tulajdonos. Az Arriva 2012-es 5,4 milliárdos árbevétele 2018 végén már meghaladta a 25 milliárdot. A sok évig a kormány szócsöveként működő Echo tévét birtokló (de azt átadni kényszerülő), a Békementeken legelöl masírozó Széles Gábor, a Videoton Holding elnök-vezérigazgatója már a Videoton 2013-as évzáró ünnepségen kiemelte a cégcsoporthoz tartozó VT-Arriva teljesítményét, amely a fővárosi megrendelésnek köszönhetően megduplázta az árbevételét és a holding akkor 15 milliárdos beruházásából 12 milliárdot a cég autóbuszlízingje hozott. A BKV ehhez képest abban az évben csak egy 9 milliárdos állami gyorssegéllyel kerülhette el a csődöt, holott az üzemeltetési költségen minden évben farag valamit.
A fenti pályázaton egyébként a BKV el se tudott indulni elaggott járműparkja és hitelképtelensége okán. A fővárosi önkormányzat nem adott tulajdonosi fedezetigazolást és az sem hatotta meg a döntéshozókat, hogy a cég számítása szerint saját üzemeltetésben 1,5 milliárd forinttal olcsóbban tudta volna megoldani a feladatot. A VT-Arrivának azóta is többszörösen lejt a pálya: a teljesítésbe a járművek amortizációját is beszámíthatja, a megállók, végállomások, garázsok infrastruktúráját egyedül a BKV tartja fenn, miközben a többi szolgáltató is használja, ezenfelül jelentősen eltérnek a buszvezetők foglalkoztatási feltételei is. A külsős szolgáltatók egyébként ugyanúgy hitelből vásárolták a buszokat, ahogy a BKV tette volna. A kölcsönöket az új buszok drágább üzemeltetési költségéből befolyó bevételből fedezik. A külsős szolgáltatók a BKV szakszervezetek számításai szerint a 8 éves szerződési idő alatt közel 26 milliárd forinttal számlázhatnak többet a BKV-nál. Ennyiből fővárosi cég is fejleszthette volna a járműflottáját, amelynek átlagos kora csaknem 14 év.
Az új buszüzemeltetési modell a főváros, pontosabban a Vitézy Dávid vezette BKK saját ötlete volt. Az agglomerációs járatok átadását a Volánbusznak viszont a kormány kényszerítette ki A tárca erre irányuló szándékát Németh Lászlóné fejlesztési miniszter 2012 végén jelentette be, de az állami tulajdonban lévő busztársaságnak akkor még sem elegendő járműve, sem embere nem volt a feladatra. Két sikertelen tender után végül 2013 szeptemberében sikerült szerződést kötnie 167 új Mercedes busz vásárlásáról. A BKK pedig ekkor hirdetett tendert a feladatra. Majd kevés meglepetést keltve a Volánbuszt hirdette ki nyertesnek.
A nyolc évre szóló 59 milliárdos keretszerződést 2014 áprilisában írták alá. Az új városvezetés tehát a VT-Arriva és Volánbusz szerződéseinek lejárta után módja lesz új partnereket keresni. A várhatóan több tízmilliárdos tenderek eredményébe várhatóan a NER is beleszólna. A másik két buszos versenytárs mindenesetre időközben eltűnt a süllyesztőben.
A csaknem 20 milliárdos tendert nyerő Orangeways-t felszámolták, a T&J Busz Porjekt Kft-vel offshore háttere miatt a főváros szerződést bontott. A Volánbusz viszont ezzel az egyetlen szerződéssel felkerült a fővárosi beszállítói toplista negyedik helyére. (A teljes listán szerepel két üzemanyagszállító is, az OMV 136,7 milliárddal, míg a MOL 90,7 milliárd forinttal, de az egyszerűség kedvéért ezeket a cégeket - mivel nincs más versenytársuk - kivettük a végleges listából.)
A két buszos cég közé a cikk elején már emlegetett két építőipari óriás préselődött be. Az Mfor számításai szerint a Swietelsky-csoport cégei összesen 78 milliárd értékben kötöttek szerződést fővárosi vállalkozásokkal, míg a Strabag-csoport 66, 7 milliárddal szorult a harmadik helyre. Mindketten régi partnerei a fővárosnak. Mindkét cég dolgozott a budai fonódó villamoshálózat, valamint az M4 és az M3-as metróvonal kivitelezésén.
Az OLAF által jelentősen túlszámlázottnak ítélt, illetve korrupciós gyanúba kevert négyes metró kontraktusok közül a Strabag és a Swietelsky szerződések összértéke meghaladta a 15 milliárdot. Ám ez kevéssé zavarta a Demszky-projektet erősen bíráló fideszes városvezetést, amikor az M3-as metrótenderekre érkező pályázatokat értékelték.
A fent említett nagyobb projektek mellett a Swietelsky a pünkösdfürdői , illetve az Aranyhegyi patak árvízvédelmi létesítményének kivitelezését és több útfelújítási programot csípett meg, míg a Strabag a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep építésére, út- és hídfelújításokra szerződött főként a BKK-val. De 2017 óta a Strabag szállítja az aszfaltot a Budapest Közút Zrt-nek is, évi 500 millió forintért.
A beszállítói toplista következő Colas, valamint a Sade Magyarország Mélyépítő Kft., illetve a lista végére felkerülő Bonex Építőipari Kft. helyezése elsősorban a Budapest és Budaörs teljes csatornázottságát célul kitűző Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) projektnek köszönhető, amely immáron második szakaszába lépett és a tervek szerint jövőre fejeződik be. A projektet az unió Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) finanszírozza. A francia tulajdonban álló Sade, amely jó érzékkel 2010-ben értékesítette a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. alapította FCSM Mélyépítő Kft.-ben meglévő közel 31 százalékos üzletrészét, ezenkívül bedolgozott az Olof Palme ház hűtési rendszerébe és ők végezték a Margitsziget csatornázásának egy részét is.
A BKISZ sorban utolsó VII. tenderét viszont a Strabag Építő Zrt., valamint a Penta Általános Építőipari Kft. nyerte. A cégek a becsültnél csaknem egymilliárddal drágábban 3,78 milliárdért végzik el a fennmaradt munkát. A Penta is bedolgozott a margitszigeti csatornázásba, ezenfelül ők kapták a vizes világbajnokságra elkészülő pesti rakpart kialakítását is. (A félreértések elkerülése végett mindjárt az elején tisztázzuk, hogy ez a Penta, nem azonos a Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter bizalmát élvező Penta Industry Kft-vel, amely az előző ciklus alatt valóságos közbeszerzési bajnoknak számított, ám pártfogója tárcavesztésével a cég is kegyvesztetté vált.)
A Penta Általános Építőipari Kft-t Rogán Antal – a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője még belvárosi polgármesterként hozta be a fővárosi beszállítói körbe, azóta is csurran neki feladat az V kerülettől, hiszen ők újíthatták fel a Vörösmarty és a Podmaniczky teret is. De azóta bekerült a fővárosi önkormányzat beszállítói közé, majd a XII., a III., a XVI. kerülettel, sőt az ellenzéki Zuglóval nőtt a megrendelői kör.
A Tarlós-éra újoncai közé tartozik a T. O.M Controll 2001 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt., amely egy-egy kisebb értékű megbízást ugyan a Demszky időszakban is kapott, de az esetenként több milliárdos megrendelések 2011 után hullottak az ölébe. A kezdetben csak takarítást, majd őrzést és végül komplex épületüzemeltetést is vállaló cég a temetők, az állatkert, szemétlerakók, az FCSM irodái mellett most már a fővárosi piacok takarítása, illetve őrzése mellett 2017 óta a BKV telephelyeinek teljes körű vagyonvédelmét is biztosítja. Mindez csupán azért különös, mert a viselt dolgairól korábban többek között a 24.hu és az Átlátszó is beszámolt.
Utóbbi egy nyilatkozóra hivatkozva egyenesen azt írta, hogy a cégháló magasan van beágyazva, a cikk szerint hatósági emberek is segítik a fennmaradásukat, természetesen pénzért cserébe. A T.O.M. Controll 2001 Zrt. ellen korábban a Fővárosi Főügyészség is nyomozott, sőt a NAV is büntetőeljárást folytatott csalás miatt. De mindez mit sem számított, a számos fővárosi cég mellett a Szépművészeti Múzeum összes telephelyének takarítását is rájuk bízták.
A fenti cégek alkotják a főváros beszállítói elitjét. Mögöttük még több ezer cég sorakozik. Ezer fölött jár azon vállalkozások száma is, amelyek 2011-től egymilliárd forintnál nagyobb értékű fővárosi szerződésállományt gyűjtöttek össze. Szép számmal akad közöttük józan gazdasági érdek alapján kiválasztott cég, de mutyiganyús kontraktus is. A fenti listával csupán egy apró fénypászmát akartunk vetni Budapest jelenlegi vezetése alatt lezajló gazdasági játszmákra. | Húszmilliárd alatt nem lehet felkerülni a főváros beszállítói toplistájára | Közlekedési szolgáltatók, építőipari kivitelezők, üzemanyagforgalmazók uralják a fővárosi önkormányzat cégeinek beszállítói toplistáját. A sokat szakító cégek java szoros kapocsolatot ápol a NER köreivel, de akad köztük kétes hírű vállalkozás is. Fidesz az első perctől megpróbálta betenni a lábát a főváros ajtajába. A városvezetés hol több, de inkább kevesebb sikerrel állt ellen a NER nyomásának. A fővárosi önkormányzat és cégei az Mfor múlt heti cikkében közölt összesítés szerint közel 1400 milliárd forint értékben bonyolítottak le közbeszerzést Tarlós István főpolgármesterségének első hét évében. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/huszmilliard-alatt-nem-lehet-felkerulni-a-fovaros-kozbeszerzesi-toplistajara.html | 2019-10-10 13:04:00 | true | null | null | mfor.hu |
150 ezer forinttal nőtt Dunaújvárosban nyár óta a temetkezés
– hívta fel a figyelmünket egy olvasónk, aki több számlát is csatolt leveléhez. Ezekből valóban tisztán kivehető, hogy jóval többet fizetnek ma az elhunytak hozzátartozói a Fejér megyei városban, mint néhány hónappal ezelőtt.
Később több, temetkezésben jártas dunaújvárosi forrásunk is megerősítette, hogy míg korábban 250-300 ezer forintért is lehetett urnás temetést rendelni, ma már 400-450 ezer forint alatt nem lehet ezt megúszni.
Monopolhelyzetbe került egy cég, megnőttek az árak
Dunaújvárosban éveken keresztül három temetkezési cég közül lehetett választani:
Dunaújvárosi Kegyelet Kft.
Borostyán-Tóth Kft.
Annamatia-Kegyelet Kft.
Egy júniusban elfogadott önkormányzati rendelet értelmében viszont ma már csak a temetőt üzemeltető vállalat, a Dunaújvárosi Kegyelet Kft. (továbbiakban csak Kegyelet Kft.) embereivel és eszközeivel lehet temetkezni, azaz lényegében kitiltották a másik két vállalatot a temetőből.
Monopolhelyzetbe került az üzemeltető, így addig emelheti az árakat, ameddig csak akarja
- mondta egy másik, névtelenséget kérő dunaújvárosi forrásunk.
"Egy hamvasztásos temetésnél eddig 40 ezer forint volt nálunk a munkadíj és 42 ezer forintot fizettünk az üzemeltetőnek. Mióta kizárólagos joga van a Kegyelet Kft.-nek, 202 ezret kérnek ugyanezért - magyarázza az Annamatia-Kegyelet tulajdonosa, Turcsán József.
Mi nem mehetünk be a temetőbe, úgyhogy ha nálunk rendelik meg a temetést, a hamvasztás után le kell adnunk az urnát az üzemeltetőnek.
Komoly kiesést jelent ezt a családi vállalkozásnak, és bár több másik településen is jelen vannak, Turcsán így is közel húsz százalékos bevételkieséssel számol, míg a másik cégnél a létszámleépítés is felmerült.
Az indulásért cserébe elengedték a több tízmilliós kötelezettségeket
A kizárólagosságot biztosító rendelet mellett arról is döntöttek a júniusi közgyűlésen, hogy közös megegyezéssel felbontják a 2022-ig érvényes üzemeltetői szerződést a Kegyelet Kft.-vel, amit a cég gazdasági okok és "a temető üzemeltetés szempontjából kedvezőtlen irányú temetkezési szokások" miatt kérvényezett májusban.
A dunaújvárosi cég 2012-ben azzal a feltétellel kapta meg tíz évre az üzemeltetői jogot, hogy egy csomó fejlesztést vállaltak az üzemeltetésből befolyó, nem csekély összegből (sírhely váltás, sírásás, ravatalozó bérlés). A szerződés szerint tíz év alatt olyan feladatokat kellett volna ellátniuk, mint például
urnafal építés,
szórásos parcella kialakítása,
ravatalozó felújítása,
temetői utak felújítása,
térvilágítás kiépítése és
térfigyelő kamera rendszer kiépítése.
Ráadásul amíg nem lesz meg a szeptemberben kiírt közbeszerzési eljárás eredménye, marad a Kegyelet Kft. az üzemeltető, és a másik, kizárólagosságot biztosító rendeletnek köszönhetően addig is hatalmasat kaszálhat.
Palkovics az elmúlt években többször is szerepelt a dunaújvárosi lapokban, tavaly bámulatosan tehetséges üzletasszonynak nevezte a duol.hu. Édesapja, Palkovics Jenő önkormányzati képviselő volt a kilencvenes években, és ő alapította a temetkezési vállalatot. Néhány éve azonban tragikus körülmények között elhunyt, halottszállítás közben szenvedett súlyos autóbalesetet, a céget pedig gyermekei vették át.
Nem kell piaci verseny, egyezzenek meg a cégek
Már 2013-ban is megpróbált a fideszes többségű közgyűlés kizárólagosságot adni a Kegyelet Kft.-nek, pár hét múlva azonban módosították ezt a rendeletet, és kikerült az ezt biztosító bekezdés.
Ehhez hasonlóan idén augusztusban is napirendre tűzték a júniusban elfogadott kizárólagossági rendelet visszavonását, ám a közgyűlés végül nem tárgyalta, mert Szepesi Attila gazdasági és stratégiai ügyekért felelős alpolgármestere szerint addigra már megegyezett a két nagyobb temetési vállalkozó, akik a temetkezések 95-96%-át bonyolítják le. Mint mondta, "átszámolták újból, és senkinek nem jelent olyan kiesést, mint amit először ez a rendelet jelentett."
Úgy tudjuk, ez az egyezség úgy nézett ki valójában, hogy Szepesi behívatta irodájába a Dunaújvárosi Kegyelet Kft. és a Borostyán-Tóth Kft. tulajdonosait, és ez utóbbiakat kész ajánlat elé állította, amit kénytelenek voltak elfogadni, ha nem akartak a maradék bevételtől is elesni. Az egyezség értelmében a náluk megrendelt temetéseknél ők adják a díszautót a sofőrrel, és a betűvésést is tőlük rendeli meg a Kegyelet Kft. Ez persze közel se pótolja a temetésből kieső összeget, hiszen havonta nagyjából 300 ezer forint bevételt jelent a cégnek.
Az Annamatia-Kegyelet Kft. vezetője hazugságnak nevezi, hogy ők csak a temetések 3-4 százalékát bonyolítanák le. "Ha így is lenne - tette hozzá Turcsán József - akkor se alkalmazhatna az üzemeltető hátrányos megkülönböztetést a temetkezési szolgáltatók között." Azt mondta, ezt szintén egy önkormányzati rendelet írja elő, és versenyjogilag is aggályos szerinte.
Palkovics cégére írták ki?
Szeptemberben aztán kiírták az új közbeszerzési szerződést a temető üzemeltetésére, amelynek csak a Fideszes önkormányzati képviselőjelölt cége tud megfelelni Dunaújvárosban, hiszen kitételként szerepel benne, hogy
A városban többen is azt mondják, ha Palkovics nyer a vasárnapi választáson és összeférhetetlenség miatt nem indulhat a közbeszerzésen, akkor egy fővárosi temetkezési vállalkozó barátja nyújthat be pályázatot. Palkovicsnak ugyanis megvan a kapcsolati hálója temetkezési körökben, 2016 óta ő a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Szakegyesületének elnöke.
Mindez tehát azt jelenti, hogy Palkovics valójában nem tud veszteni az önkormányzati választással, bármi is lesz az eredmény vasárnap.
Ha veszít, megmarad az üzemeltetési jog és a monopolhelyzet,
ha pedig hozza a körzetet, jöhet az ismerős cég, a többi dunaújvárosi vállalkozás pedig továbbra is kiszorul a piacról.
Dunaújvárosi informátorunk szerint szoros verseny várható a körzetben, Palkovics Tóth Kálmán ellenzéki jelölttel küzd meg, aki öt éve simán hozta ezt a körzetet. De kiélezett a küzdelem egész Dunaújvárosban, ahogy azt már korábban megírtunk, bőven van félnivalója a Fidesznek, miután tavalyi országgyűlési választásokon a Jobbik jelöltje, Pintér Tamás győzött, és az idei EP-választáson is csak 40 százalékos eredményt tudott felmutatni a kormánypárt. Több más megyei jogú városhoz hasonlóan idén itt is összefogtak az ellenzéki pártok, és beálltak a tavaly jól bevált Pintér mögé, a Fidesz-KDNP színeiben pedig a jelenlegi polgármester Cserna Gábor indul.
Csütörtökön telefonon kerestük Palkovics Katalint, a Dunaújvárosi Kegyelet Kft. tulajdonosát és ügyvezetőjét, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Felhívtuk Cserna Gábort Dunaújváros polgármesterét is, aki az önkormányzat szóvivőjéhez irányított bennünket. Őt azonban hiába keressük, napok óta se telefonon, se emailen nem lehet elérni. Megpróbáltunk beszélni Szepesi Attila alpolgármesterrel is pénteken, de nem volt bent a városházán.
(Borítókép: A dunaújvárosi temető. Fotó: Kegyelet Dunaújváros) | Csak a fideszes jelölt cége temethet, meg is ugrott az ár | Nyár óta egyetlen cég temethet a dunaújvárosi temetőben, az üzemeltető Dunaújvárosi Kegyelet Kft. Bár az elmúlt években több fejlesztést is kellett volna végezniük városi temetőben, ebből semmi nem valósult meg, és nyáron gond nélkül elengedte a közgyűlés a több tízmilliós tételt. Aztán úgy írták ki az új közbeszerzést, hogy csak ők pályázhatnak, teljesen kiszorítva a másik két városi céget. Ezzel párhuzamosan azt is bejelentették, hogy a vállalkozás tulajdonosa elindul a Fidesz színeiben az egyik körzetben az önkormányzati választáson. Miért lett ilyen drága a temetés a Fejér megyei városban és mi köze ennek a választáshoz? | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/10/12/dunaujvaros_temeto_kegyelet_palkovics_katalin_cserna_gabor_temetkezes_sir_kozbeszerzes_szerzodes/ | 2019-10-12 16:12:33 | true | null | null | Index |
Legyél a végtelenségig diszkrét, beszélj egy csomó nyelvet, érts a nemzetközi adótervezéshez, ne legyél finnyás, és ha kell, vállalj cégvezetést, igazgatósági tagságot mindenféle furcsa tranzakciót végző cégben azok helyett, akik inkább rejtőzködnének!
Ez a belépő feltételrendszer a globális munkaerőpiac egyik legjobban fizetett állásához, a nemzetközi bizalmi adótervezéshez. Nem kérdés, sokat is kell bele invesztálni, méregdrága iskolákban kell tanulni, kifogástalan öltönyökben kell mozogni, rengeteget kell repülni, de aki aztán a svájci, liechtensteini, luxemburgi adótanácsadó és cégjogi társaságoknál el tud helyezkedni, tényleg tud segíteni a milliárdosokon, és ezért nem is szégyell brutális összegeket számlázni.
Ilyen feladatot lát el Kacsóh Gábor, a luxemburgi Perlectus SA ügyvédje. Korábban több másik luxemburgi irodában tanulta ki a szakmát, ebben a cégben azonban már ő a főnök, a cég honlapja szerint egyetlen kollégája van, a brit Inessa Wendland. Mindketten sok izgalmas luxemburgi és magyar cégben bukkannak fel. Minderről a Válasz Online írt részletesebb beszámolót.
A NER és Győr
Mindjárt igyekszünk megvilágítani, hogy mivel is foglalkozik Kacsóh Gábor, aki ismerősei szerint habitusában teljesen kilóg az adriai orgia győri résztvevői közül, sok cégben van ugyan együtt ezzel a branccsal, de – legalábbis az általunk elért ügyfelei szerint – sem az ilyen jellegű bulikhoz, sem a kiszivárogtatáshoz nem lehet köze.
Annál inkább e kör, illetve más NER-es vállalkozók zavaros cégügyleteihez.
Ilyen emlékezetes eset a győri önkormányzat és az Audi közötti bonyolult ingatlanügy, ahol a nagy kaszálás mögött álló luxemburgi anyacég (SR Group SA) háromtagú igazgatótanáccsal működött: Rákosfalvy Zoltán, Somogyi János, illetve Kacsóh Gábor - írja a G7.
De ilyen az Akonia-gate is, amikor egy luxemburgi hátterű magyar cég Borkai Zsolt polgármester fiának, Ádámnak fizetett havi apanázst, itt is éppen Kacsóh Gábor cégtársa, Inessa Wendland képviseli a luxemburgi céget.
Jól dokumentált lenyúlás volt a Kagemi luxemburgi cég ügye, amely az állam által megvásárolt Pollack Mihály téri mélygarázs milliárdos hasznát megszerezte, ebben a sztoriban a szintén győri Paár Attila (Tiborcz István köre) üzletelt a győri körrel.
Egy ideig Kacsóh érdekeltségébe tartozott a Fertődi Építő Zrt., ez a cég a vizes világbajnokság kapcsán négymilliárd forintért újíthatta fel a Császári-Komjádi Sportuszodát, a cég fióktelepe ott van, ahol Paár Attila és Mészáros Lőrinc érdekeltségei – írta a 444.hu.
De Kacsóh neve bekerült a sajtóba, mint aki a Semjén Zsoltot vadásztató Farkas József cégügyeit is intézi, így a luxemburgi cégadatbázis szerint a Life Tree Holding ügyeit is.
Mielőtt bemutatnánk az ügyvédet, joggal merülhet fel a kérdés: miért éppen Luxemburg? Attól függően, hogy mekkora egy cég, milyen a vele elérhető nyereség, más és más adórezsim lehet kedvező. Magyarország ma például egyfajta adóparadicsom, alacsony a társasági adó (9 százalék), egykulcsos és alacsony az szja-terhelés (15 százalék).
A luxemburgi (és a holland) adótervezés a holdingoknak kedvez. Amennyiben egy luxemburgi vagy holland cégen keresztül vásárolunk meg egy céget, amelynek aztán gyorsan megnő az értéke, akkor bizonyos feltételek mellett osztalékadó és árfolyamnyereségadó nélkül realizálhatjuk az értéknövekedést. Luxemburgban egyébként valóban működnek „magyar” hátterű holdingok, például a kint 320 embert (köztük 150 magyart) foglalkoztató) Gattyán György Docler-csoportja vagy Várszegi Gábor Fotex Holdingja, de ezek a cégközpontok valóban kint működnek, nem pusztán egy cégbejegyző trustee adminisztrál valamit.
Félig itt, félig ott
Kacsóh Gábort ugyan nagyon drága szolgáltató, de azt ígéri az ügyfeleinek, hogy ő minden jogszabályt betart, teljesen legálisan segít luxemburgi struktúrákat kiépíteni. Vélhetően közben arra sem kérdez rá, hogy honnan van a cégek jövedelme, bár egészen biztosan nagy titkok tudója, amit diszkréten kezel, a mi megkereséseinkre sem válaszolt egyáltalán.
A 45 éves, magyar származású, de német anyanyelvű ügyvéd Bécsben szerezte a diplomáját, ma is, mint az elmúlt évtizedekben oly sokszor, félig Luxemburgban, félig Budapesten dolgozik.
Fő szakterülete pontosan az, amiről egész Luxemburg híres. A kicsi állam legnagyobb pozitívuma, hogy európai uniós, sőt euróövezeti államként nyújt legális, de mégis nagyon kedvező „adóparadicsomi” adótervezést, egyéni és családi vagyonkezelést a legvagyonosabb ügyfeleknek.
Ez itthon ma már a NER
Magyarországon a feltörekvő leggazdagabb emberek (vagy, ahogy egy angolszász kifejezés után a luxemburgi terminológia is használja, a HNWI (high net worth individuals) emberek mostanában a NER-hez tartoznak. Nekik kell gyorsan valamit kezdeni a hirtelen ölükbe szakadt milliárdokkal. Mint láttuk, Kacsóh neve is elsősorban a politikai kötődésű ügyletei miatt vált ismertté.
Családi hátteréről sokat nem ismerünk, „történelmi” családból származik, főleg külföldön nőtt fel és tanult (Brüsszel, Bécs, Luxemburg), de pár évet járt Budapesten is iskolába (úgy tudjuk, a Virányos Általános Iskolában fordult meg.).
A mai üzleti nexusait megalapozó kapcsolatrendszert azonban nem ekkor, hanem a kilencvenes évek elején kezdte kiépíteni.
Történelmi családok
A kilencvenes években a korábban külföldre kényszerült magyar nemesi családok sarjai, akik egymást már ismerték mindenféle emigrációs programról, cserkésztáborokból és más találkozókról, elkezdtek hazajárni, együtt buliztak, söröztek, beszélgettek, néhányan hagyományokat ápoltak.
Ebben az időben Kacsóh Gábor is sokat volt Magyarországon, ezekhez a fiatalokhoz, belbudai (pasaréti) katolikus körökhöz csapódott, jól érezte magát a társaságban, magyar barátnője lett.
A barátai (akik közül a Fidesz-érában többen államigazgatási, még nagyköveti posztokra is eljutottak) nem sokat tudtak a titokzatosnak, titoktartónak gondolt srácról. A legtöbben csak sejtették, hogy „valami jogász, vagy közgazdász lehet”, aki privátbanki ügyfelek befektetéseit intézi. Ahogy egyikük fogalmazott, nem vették igazán komolyan, olyannak tűnt, mint az a hétköznapi életű könyvelő, aki mindent megadna azért, hogy a csajok titkos ügynöknek nézzék. A mostani sajtóhírek éppen ezért sokakat megleptek.
Adótervezés
Kacsóh a kétezres években először az Experta SA nevű luxemburgi cég munkatársaként már a legális, ráadásul unión belül adótervezési, alapítványi paradicsomból kereste a privátbanki vagyonkezelésre az ügyfeleket. Hasonló tevékenységet folytatott később a Rutsaert Legal, majd a Deynecourt nevű cégeknél, immár csak az említett Perlectus S.A.-ben dolgozik.
Magyar nyelvtudása miatt elég hamar kialakult, hogy amolyan kapcsolattartó, magyarországi ügyfélfelhajtó lett. Több hazai kapcsolatával is tudtunk beszélni, akik jobban ismerték régről, elmondták, hogy
Amolyan „berepülő pilóta” volt sokáig, amit úgy kell elképzelni, hogy Luxemburgban volt a székhelye, de kéthavonta eljött Magyarországra, majd végighaknizta a potenciális gazdag kiszemelteket, emellett nemzetközi ügyvédi irodákat, adótanácsadókat, privátbankárokat, nevesebb könyvelőket keresett fel. Mindenhol elmondta, mihez ért, miben tud segíteni, és azt kérte, hogy az érintettek valamilyen konstrukcióban bízzák meg.
Ha elégedettek voltak a megszerzett ügyfelek, akkor hólabda-effektussal újabb és újabb kliensek érkeztek és felépült egy olyan háló, akiknek már lehetett szolgáltatni. Ezek után Kacsóh már nemcsak az üzletszerzés miatt, de a meglevő ügyfelek miatt is jött, ügyeket intézett, beszélgetett, networkolt.
a sikeresebb bankárok már a Kempinskiben béreltek lakosztályt, irodát és ott fogadták a sok magyar ügyfelet.
Volt olyan szakmabeli, aki némi nosztalgiával elmondta, hogy ez valaha piaci jellegű szolgáltatás volt, de aztán az egész annyira kezdett „elneresedni”, illetve felerősödött az offshore-ellenes harc, hogy sokan abbahagyták az egészet.
Több szint van
Attól a nemzetközi adótanácsadók mereven elzárkóztak, hogy egymást minősítsék,
ez egy diszkrét szakma, természetesen ismerjük egymást, tudjuk, ki tervez normálisan és ki focizik feketében. A legtisztább és a legbevállalósabb tanácsadók is ugyanazokat az egyetemeket járták ki, csak abban vannak különbségek, hogy ki, mennyire megy bele a szürkezónába, illetve hogyan és mennyit kér a szolgáltatásaiért. Aki a bevállalós struktúrákat csinálja, az például jellemzően már nem óradíjat számláz, hanem százalékot kér
– mesélte egy szakember.
Többen is igyekeztek megvédeni ezt a szakmát, ezt a szolgáltatást.
Természetesen nem a világ legszebb szakmája gazdag oligarchák legális, féllegális, vagy teljesen illegális pénzét struktúrába rendezni, tisztára mosni, elrejteni az adóhatóság elől, de azért a túlzott morális támadást visszautasítjuk. Ha valaki lopott pénzből vesz fagyit, senki nem hibáztatja a fagylaltost, de akkor sem, ha az áruházban tévét adnak el egy ilyen oligarchának. Ha én céges struktúrát, adótervezési szaktudást értékesítek, akkor viszont mindenki rám támad, mert egy politikai kapcsolatai miatt meggazdagodott kört segítek. Ez nem feltétlenül indokolt, lehet, hogy csak a jogi szakértelmemet értékesítem
– mondta egy versenytársa.
Mások viszont nagyon határozottan hangsúlyozták, hogy a szigorú pénzmosási szabályok betartásán túl ebben a szakmában is van etika, ráadásul Luxemburg nem egy csatorna-sziget, vagy nem Svájc, itt tízből kilenc adótervező nem vállalná el egy afrikai diktáror struktúraépítését, nem venne részt egyértelmű bűncselekmények legalizálásában.
Teljes diszkréció
Természetesen nem lepődtünk meg, hogy Kacsóh Gáborral nem tudtunk beszélni, ennek a szakmának az alapja a teljes titoktartás. Ahogy az urológus, a privátbankár vagy a gyóntatópap, a nemzetközi adótervező is csak addig maradhat a szakmában, amíg egyszer nem szivárogtat ki bizalmas információkat.
Ettől függetlenül a luxemburgi, a liechtensteini, a Brit Virgin-szigeteki, vagy a panamai adótervezési cégektől olykor tonnaszámra ömlik ki a bizalmas információ. Ha ugyanis egy hekker feltör egy adótanácsadói rendszert, vagy egy informatikai karbantartás során egy külső informatikus lement valamit, vagy egy kirúgott és sértett munkatárs elviszi az adatbázisokat, akkor rögtön védtelenek a bujkáló ügyfelek.
Magyar érdekeltségek
A bizalmi ügyvéd sok magyar cégben is aktív, 2010 óta a magyar Qvantor Magyarország Kft. ügyvezetője, e cégben ő, illetve Dezső Ilona nevű munkatársa vállal tanácsadást. Erős a kapcsolata Exterde Anikó ügyvédi irodájával, Exterde Anikó korábban az SAP Hungary informatikai nagyvállalat pr-vezetője volt, de átképezte magát ügyvédnek, saját irodát nyitott, és van ,ahol immár tulajdonostársa is Kacsóh Gábornak.
Kacsóh Gábor fent van a Facebookon, illetve a Linkedinen is, innen lehet megtudni, hogy német anyanyelve mellett folyékonyan beszél angolul, franciául és magyarul. Tagja a legfontosabb adóügyi, adótervezési szövetségeknek, kamaráknak.
Azt hallottuk, hogy a Borkai-ügy nagy médiavisszhangja miatt Kacsóh Gábor immár azt tervezi, hogy
és a jövőben inkább nyugat-európai ügyekkel foglalkozik. Attól azonban nem kell tartania jelenlegi ügyfélkörének, hogy megszerzett ügyfeleit leadná, vagy róluk bármit mondana. Ebben a furcsa szakmában ugyanis ez alap.
(Borítókép: Kacsóh Gábor. Fotó: qvantor) | A berepülő pilóta: Kacsóh Gábor, a Borkai-ügy luxemburgi ügyvédje | Egyre több nagy NER-es üzletben tűnik fel ugyanaz a luxemburgi ügyvéd és adótanácsadó, a magyar származású Kacsóh Gábor. Ilyen a győri Audi-telkek eladása, egy milliárdos mélygarázsos mutyi, a Semjén-vadászatot finanszírozó vállalkozó pénzügyei, illetve a Borkai fiának egymilliós apanázst fizető cég. Kacsóh Gábor ugyan nem válaszolt megkeresésünkre, de igyekszünk bemutatni a tevékenységét. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/10/12/a_berepulo_pilota_-_kacsoh_gabor_a_borkai-ugy_luxemburgi_ugyvedje/ | 2019-10-12 16:17:04 | true | null | null | Index |
Hadházy Ákos megjegyezte, hogy a jelek szerint az eredetileg futballista Borkai Ádám sportmenedzseri karrierje szépen halad, a győri női kézilabdacsapatnál, a 2019/2020-as szezonra szóló, tao-támogatás iránti kérelemben már mint technikai vezetőként szerepel. A politikus megosztotta a kérelmet is, amely szerint a Győri ETO két ember fizetését oldja meg felerészben a sportcsapatoknak felajánlott társasági adóból: Bartha Csaba klubelnökét és Borkai Ádámét.
„Azt nem tudjuk pontosan, mennyit keres az ETO-nál a Borkai-fiú, csak azt, hogy kettejük teljes, éves bérköltsége 21,9 millió forint, aminek a kérelem szerint a fele lenne a támogatás. Két embernek ez átlagosan havi bruttó 900 ezernél többet jelentene, de persze nem biztos, hogy ők ketten ugyanannyit kapnak kézhez”
– közölte Hadházy Ákoa.
A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a kérelem szerint Borkai Ádámnak és Bartha Csabának nincs meg a szakmai jogosítványa, annak beszerzése folyamatban van. | Feljelentést tettek Borkai Zsolt fia miatt, aki hatalmas fizetést kaphatott a Győri ETO sportklubjától | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/hadhazy-akos-gyor-kozpenz-borkai-zsolt-onkormanyzati-valasztas-2019-borkai-ugy-borkai-adam-175771 | 2019-10-16 11:14:00 | true | null | null | 168 óra |
|
Kezdjük azzal, ami ismert. A négynapos ünnep előtti péntek délután adott ki sajtóközleményt a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. arról, hogy „az általa kezelt Uncia Magántőkealap közvetett tulajdonába kerül a Bankonzult Finance Zrt., amely így közvetett befolyást szerez az MKB Bank irányításában”.
A tranzakció szereplői közül az eladó azonosításával van könnyebb dolgunk. A Bankonzult Finance Zrt. ugyanis Szíjj László tulajdonában áll – ezt az ismert tényt a Quartz közleménye is kihangsúlyozza. Volt idő, amikor Szíjjt még Mészáros Lőrinc tiszakécskei üzleti partnereként kellett aposztrofálni, ma már azonban senkinek nem kell bemutatni, úgymond „alanyi jogon” is lehet említeni a nevét. Hiszen Duna Aszfalt nevű cége sorra nyeri a zsírosabb üzleti megrendeléseket. Legutóbb például a Napi.hu tájékoztatása szerint arra kapott jogot, hogy 5 milliárd 42 millió forintért megtervezheti és megépítheti az M44-es gyorsforgalmit a 4432-essel összekötő, úgynevezett Fürjesi utat. A G7 pedig arról tudósított, hogy a Kongóban 2020-ban megkezdődő, korábbi becslések szerint mintegy 138 milliárd forintba kerülő útépítésben is kap munkát a Duna Aszfalt.
Emellett néhány hete Szíjj megszerezte a Simicska Lajos egykor szebb napokat látott építőipari óriáscége, a Közgép felett is az irányítást. S már közel fél éve az övé az MKB közel 43 százaléka – csak a rend kedvéért: Mészáros és felesége 48 százalékos bankpakettet birtokol. Ebből a csaknem 43 százalékból 10 százalék az Eirene Magántőkealapé, amelyet Szíjj nyilvánosan is a magáénak vallott, 32,9 százalék pedig a Bankonzult Finance Zrt.-é, amely a mostani adásvétel tárgyát képezi.
Rejtélyes vásárló
Az eladóval szemben a vevő kilétét azonban már homály fedi. A Quartz közleményében csak annyi szerepel, hogy Szíjjal az Uncia Alpha Kft. állapodott meg, amelynek tulajdonosa az Uncia Magántőkealap. Az is kiderült, hogy az alapot a Quartz kezeli. De az már nem, hogy az alapba kik tettek pénzt. Utóbbiak ugyanis éltek azzal a jogszerű lehetőséggel, miszerint „... a befektetési jegyeinek tulajdonosi összetétele azonban nem képez nyilvános adatot, így a befektetők közvetlen hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra”.
Azt viszont semmi nem tiltja, hogy kicsit alaposabban utánajárjunk – úgymond jobb híján –, mi fán terem a Quartz, az Uncia Alpha Kft. és az Uncia Magántőkealap. Vizsgálódásunkat a mindenki által nyilvánosan elérhető, augusztus 20-án hatályos céginformációs adatok (Opten, Cégközlöny, Elektronikus Beszámolók) alapján végeztük el.
Kezdjük az MKB leendő tulajdonosváltását közhírré tévő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-vel. A cég jogelődje, a Royal Property Invest Befektetési Alapkezelő Zrt. 2017 júliusában alakult, 100 millió forinttal, s az idén májusban keresztelték át Quartzra.
A Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. legalább 75 százalékot birtokló egyik tulajdonosa a Dry Immo Ingatlankezelő Zrt., a másik pedig a DryCom Informatikai Tanácsadó Kft. – mindkettő Száraz István tulajdonában áll. Érdekes egybeesés, hogy a Dry Immot Száraz 2017. július 1-jén alapította, pont azt követően, hogy Száraz eladta az Origo internetes hírportált működtető New Wave Media Csoportot a Magyar Stratégiai Zrt.-nek, amelynek egyetlen tulajdonosa Matolcsy György jegybankelnök fia, Ádám. Tavaly decemberben a New Wave a kormányzati médiát összefogó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz került.
Görény, macska, rabló
De ez egy másik történet, mi maradjunk a Quartznál, jobban mondva a Dry Immonál és Száraz Istvánnál. Száraz ugyanis 2019. július 10-én kiszállt a Dry Immoból, ugyanakkor maradt annak vezérigazgatója. Történetünk szempontjából azonban a Dry Immo új fő tulajdonosának a személye az érdekes. Egy bizonyos Felis Magántőkealap szerzett ugyanis minősített többségi befolyást a Dry Immoban – ez legalább 75 százalékos tulajdoni hányadot jelent. A Dry Immo 2019. április 10-éig a Quartz egyedüli részvényese volt, akkortól viszont már csak minősített többséggel rendelkezik, mellette – mint már említettük – a másik Száraz-érdekeltség, a DryCom tulajdonos még.
Csak érdekességként, a Felisnek latinul három jelentése is van: görény, macska, rabló.
Ami azonban ennél lényegesebb, a Felis Magántőkealap ugyanazon a budapesti, II. kerületi címen van bejegyezve, mint a Quartz és az Uncia Magántőkealap. Továbbá Száraz István közvetett befolyása (DryCom Informatikai Tanácsadó Kft.) alatt álló kommunikációs cége, a Frank Digital. Amelynek minősített többségét ugyan a DryCom 2017 júliusában eladta Osváth Eszternek – ahogy azt a New Wave eladásakor Száraz kilátásba helyezte –, ám tavaly november óta ismét a DryComé a Frank Digital, immár teljes egészében. Ugyanezen a budapesti, II. kerületi címen van bejegyezve a New Wave Service Kft., amelyet 2018 novemberében a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Kft. adott el a Magyar Stratégiai Zrt.-nek, amely Matolcsy Ádám kizárólagos tulajdona.
De ismét térjünk vissza az alaptörténetünkhöz, azon belül is a Quartzhoz. Amely honlapja tanúsága szerint négy alap kezelésére kapott engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól: 2018. szeptember 17.: Panther Ingatlanfejlesztő Alap, 2018. november 21.: Neofelis Értékpapír Alap, 2019. április 17.: Uncia Magántőkealap, 2019. május 20.: Felis Magántőkealap.
Vezérigazgatói kapocs
Azt már a Quartz közleményéből tudjuk, hogy az MKB-ban 32,9 százalékos részesedést vásárló Uncia Magántőkealap tulajdonában áll az Uncia Alpha Kft., míg a Felis Magántőkealapnak minősített többsége van a Száraz István révén elhíresült és most is általa vezérigazgatott Dry Immoban. A Quartz másik két alapja közül a Panther Ingatlanfejlesztő Alapról érhető el nyilvánosan információ, ez az alap a Klau10 Invest Kft. üzletrészeit birtokolja, amely szintén a budapesti, II. kerületi címen székel.
De nemcsak a cím, hanem a vezérigazgató személye is kapocs a Quartz, az Uncia Alpha és a Klau10 Invest között. Mindhárom cégnek Valkó Mihály a vezetője. Róla annyit lehet tudni – részben a LinkedIn profiljából –, hogy 2001 márciusától 2014 márciusáig annál a CarNet Invest Zrt.-nél dolgozott, amely 2001 augusztusától 2015 szeptemberéig MKB-érdekeltség volt. 2015 októberétől 2018 áprilisáig az ABC Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságában ült, mások mellett 2015 decembere és 2017 júniusa között Fekete Zoltánnal, a Pallas Athéné alapítványok vagyonát kezelő cég vezetőjével. A valaha Heim Péter egykori Századvég-vezető által fémjelzett, 2015 júliusáig még Hemisphere néven működött ABC-t erősen Fidesz-kötődésű cégként ismerik a piacon, abban Giró-Szász András egykori kormányszóvivő közeli ismerősei kaptak szerepet.
Mfor.hu-vélemény
Déja vu-érzése van az embernek az újabb tulajdonosváltás láttán – úgy tűnik, nincs MKB magántőkealapok nélkül. Ahogy ugyanis 2016 tavaszán egy bizonyos Metis Magántőkealap lett az egykoron patinás, ám 2014 végén állami szanálás alá került pénzintézetet privatizáló három új tulajdonos egyike, úgy most az Uncia Magántőkealap. Közös bennük, hogy az adásvétel bejelentésekor mindkettejük befektetőinek a kiléte titokban maradt, vagy legalábbis igyekeztek őket titokban tartani. Mint ahogy az is, hogy egy, addig a szakmai berkekben kevésbé ismert személy került reflektorfénybe: a Metis kapcsán a kecskeméti Jaksa János, mint a Metist menedzselő Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója, az Uncia kapcsán pedig a szolnoki Valkó Mihály, mint az Unciát menedzselő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.
Kérdés, a történet ezúttal is ugyanúgy folytatódik-e, mint a korábbi eset kapcsán. Jaksa 2017 nyarán a Metis kezelését a Mészáros Lőrinc érdekeltségei közé tartozó, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Konzum-csoport egyik leánycége, a Konzum Befektetési Alapkezelőnek adta át, de csak idén tavasszal távozott Jaksa a Minerva vezérigazgatói székéből. A 2017 nyári változásban a piac azt nyugtázta, hogy gyakorlatilag csak az „asztal fölé került” az, amit már az MKB privatizálásakor mindenki tényként kezelt: nevezetesen, hogy az igazi vásárló Mészáros volt, kezdettől fogva ő állt a Metis mögött.
Egy dologban azonban a mostani akció eltér a korábbitól. A szálak most elvezetnek egy ismert személyhez, Száraz Istvánhoz. Akiről ismerői állítják, rendkívül jó, mondhatni baráti kapcsolatokat ápol Matolcsy György jegybankelnök fiaival. Amit a Matolcsy Ádámmal kötött tranzakciója is megerősíteni látszik. Kérdés persze, lehet-e messzemenő következtetést levonni Száraz szerepéből, illetve kapcsolati tőkéjéből.
Sokáig az MKB fele-fele részben Mészáros és Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás befolyása alatt állt. Ám ez a tandem tavaly év végén felborult, amikor az unokatestvérek összekaptak, a Szemerey által tulajdonolt NHB padlót fogott és Szemerey átadta MKB-pakettjét a Mészáros-körhöz tartozó Szíjj Lászlónak. Vajon utóbbi kiszállása a korábbi status quo visszaállítását készíti elő, vagy inkább már a Takarékbank, MKB és Budapest Bank egyfajta szuperbankká, ellen-OTP-vé való összegyúrásának az első jele? Amelyben szerepet vállaló befektetőkről egy ideig ugyanúgy nem szerezhet majd tudomást a nyilvánosság, mint annak idején az MKB privatizációját követően? Talán egyszer erre a kérdésre is választ kapunk. | A Matolcsy-fiúk barátja, az Origo volt tulajdonosa áll az MKB rejtélyes új tulajdonosai mögött? | Bizonyosság erről nincs, ám a nyilvánosan elérhető céginformációk alapján a szálak Száraz Istvánhoz vezetnek. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-matolcsy-fiuk-baratja-az-origo-volt-tulajdonosa-all-az-mkb-rejtelyes-uj-tulajdonosai-mogott.html | 2019-08-22 12:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
Pikáns húzással lett részvényes az Est Médiában a főváros
Budapest is részvényes az Est Mediában, amely nemrég nagy bizniszt kötött egy állami megrendeléseknél befutó IT-cég felvásárlásával – derült ki a cégbírósági iratokból. A korábbi városvezetés elismerte, hogy a cég felhalmozott köztartozásának több mint 97 százalékát elengedték a csődeljárásban, a maradékért pedig részvényt kaptak. A főpolgármester hivatala szerint még sincs szó arról, hogy a tőzsdén spekulálnának a közvagyonnal, inkább gyarapították azt. Egy befektetői érdekvédelmi szervezet szerint viszont ez klasszikus hazardírozás, még ha most nyerésben vannak is.
Ha rég veszteséggel küzdő cégnek sokmilliós tartozása halmozódik fel már az önkormányzatnál, mekkora mázlistának kell lennie, hogy az adósságának több mint 97 százalékát elengedjék a csődeljárásban? Sőt, ne csak az elmaradt fizetnivaló jelentős részét ússza meg, hanem még a fennmaradó csekélyke részt se kell pénzben kifizetnie, hanem letudhatja a vállalkozás akkor még bizonytalan sorsú részvényeivel? A főváros így lett részvényes az Est Mediában.
Fontos leszögezni, hogy törvény adta lehetőség a települési önkormányzatok számára, hogy gazdasági társaságokban, így részvénytársaságokban részesedést szerezzenek, illetve az éppen szabad pénzeszközeiket értékpapírokba fektessék. Csakhogy eközben – egy üzleti vállalkozáshoz képest – van egy primer kötöttsége: a közfeladataik teljesítése az első, a tulajdonában lévő vagyon pedig közvagyon. Ezért a gazdálkodása során az önkormányzatnak végig a „jó gazda” gondosságával kell eljárnia, vagyis nemcsak mindenben szabályszerűen, de gazdaságosan kell kezelnie a bármilyen formában megtestesülő önkormányzati vagyont. Persze, olykor még a biztosabbnak tűnő befektetésekkel is megjárhatják: sok önkormányzat is bajba került a brókerbotrányban, mert megtakarításaikat többek közt a bedőlt Buda-Cash-nél kezelt állampapírokban tartották.
Ezért nem törvénytelen, de pikáns hogy a fővárosi önkormányzat, még Tarlós István vezetése idején részvényes lett abban az Est Media Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaságban, amely évek óta, újra és újra bekerül a lapokba hektikus, le- és felfelé ívelő, üzleti történéseivel. A felfelé ívelés tavaly összefonódott Andy Vajna nevével: novemberben robbant a hír, hogy az üzletember részesedést szerzett a cégben. Csakhogy Vajna idén januárban elhunyt, halálhírére azonnal zuhanni is kezdtek az Est Media részvényei, és ahogy a cég nagytulajdonosa, Balázs Csaba egy interjúban fogalmazott, ezzel „egy ajtó becsukódott”. Nyáron robbant a hír, hogy az Est Media óriási bizniszt húzott be: közel 30 milliárd forintért megvásárolja Magyarország egyik vezető informatikai cégcsoportja, a Delta Csoport érdekeltségét, a közbeszerzéseken befutó Delta Systems Kft.-t.
Csakhogy a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) bírósághoz fordult, mert az Est Media nem adott tájékoztatást a kisrészvényesek érdekképviseleti szervezetének a Delta Systems-felvásárlás részleteiről, illetve nem engedte őket betekinteni az iratokba, mondván, ezek üzleti titkokat tartalmaznak. A Tebész elnöke, Dióslaki Gábor szerint ugyanis a tranzakció ellentmondásos, a részvényeseinek pedig jogukban áll tudni, hogy mi alapján értékelték 28,6 milliárd forintra a megvásárolt IT-céget.
Csődeljárás során jutottak Tarlósék a részvényekhez
A kisbefektetőket képviselő szervezet bukkant rá arra is, hogy „Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala” is érdekelt a cégben. A 2017-ben elindított csődeljárásban ugyanis az Est Media csődegyezséget kötött a hitelezőivel, amit a bíróság jóváhagyott. Idén májusban úgy döntöttek, hogy felemelik az alaptőkét, amire többek közt a csődegyezség végrehajtása miatt volt szükség. A hitelezői követeléseket pedig tőkeemléshez kibocsátott részvényekkel rendezték, így a főváros 1,6 millió forintos követelése ellenében kapott Est Media-papírokat, konkrétan 2 156 467 darabot.
Dióslaki Gábor, a Tebész elnöke szerint hiába van szó kis értékről, ez inkább elvi kérdés, mert a feltehetően valamilyen közteher elmaradása miatt felhalmozódott adósságot egy önkormányzatnak illett volna pénzben behajtania. „A kiszámíthatatlan árfolyamkockázatok miatt ez abban az időpontban – a Delta Systems felvásárlása előtt – kockázatosnak számított, hiszen akkor egy semmilyen tényleges tevékenységet nem folytató, „üres” cég részvényét kapták meg.
Megkérdeztük Tarlósékat az Est Media részvényekről, a főváros tájékoztatásából pedig kiderült: a csődeljárásban közel 66 millió forint bejelentett követelésük volt, csakhogy „ennek 97,45 százaléka a bíróság által jóváhagyott kényszercsődegyezség értelmében elengedésre került”, így mindössze 1,6 millió forint összegű követelésük maradt fenn. Az EST Mediának ezt a tartozását „elsősorban részvények kibocsátásával kellett teljesíteni” – ismerték el.
A több mint 97 százalék mértékű elengedést két névtelenséget kérő, pénzügyi jogban jártas forrásunk is szokatlannak nevezte, ugyanakkor szerintük pontosan kellene tudni a csődegyezség részleteit. Így azt, hogy erre a fővárosi önkormányzat kifejezetten rábólintott, vagy nem volt más választása, mert a többségbe került hitelezők akarata miatt dőlt el így. A főváros válaszából viszont inkább arra lehet következtetni, hogy valószínűleg támogatták ezt a megoldást, hiszen egyáltalán nem hivatkoztak arra, hogy akaratuk ellenére született ilyen megállapodás.
Hiába firtattuk, nem kaptunk érdemi választ azokra a kérdésekre, hogy ki hozta meg a döntéseket a szervezeten belül az Est Mediával kapcsolatban, illetve van-e bármilyen más kapcsolat az önkormányzat, illetve Balázs Csaba, a cég nagytulajdonosa között.
Az sem derült ki, ha már ilyen formában jutottak hozzá a pénzükhöz, akkor miért nem ragaszkodtak a követelés nagyobb részéhez, és „váltották meg” ezt Est Media részvényekkel. Problémát mindenesetre nem látnak benne, amit azzal indokolnak, hogy a papírok árfolyama „az elmúlt 1 évben 120 forint körüli átlagértéken mozgott, ezen átlagértékkel számolva a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába került részvénycsomag (2.156.467 db részvény) értéke 258 millió forint, így semmiképp nem mondható, hogy a 1.682.045 Ft összeggel szemben a 2.156.467 db részvény megszerzése rossz döntésnek bizonyult".
„Sőt, így a pénzbeni teljesítés elfogadása esetén érte volna a Fővárosi Önkormányzatot vagyonvesztés, mely akár a hanyag kezelés büntetőjogi tényállását is kimerítette volna” – közölték. Ezért közpénzzel gazdálkodó szervezetként nem tartják aggályosnak, hogy a döntés idején a részvények értéke bizonytalan volt, hiszen utólag az emelkedő árfolyam őket igazolta. Hozzátették: „értelmezni sem tudják” azt a felvetésünket, hogy a részvények tulajdonlásával és „annak lehetőség szerinti legmagasabb áron történő majdani értékesítésével a Fővárosi Önkormányzat spekulációs tőzsdei tevékenységet folytatna”.
Ezzel nem ért egyet a Tebész elnöke, aki csak annyit tett hozzá: „legfeljebb egyelőre jó irányba spekuláltak, mert erre mondják a spekulánsok, hogy ’még nyerőben vagyok”. Dióslaki Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a részvények ebben a hivatkozott időszakban elég nagy mozgást mutattak, ráadásul a tőzsdén a napi forgalomban jóval kevesebb Est Media papír forog. Vagyis ha el is akarnák adni a megnőtt értékű csomagot, akkor valószínűleg jóval kevesebbet kapnának annál, mint amire értéknövekedésként hivatkoztak.
Természetesen kerestük Balázs Csabát, a részvénytársaság nagytulajdonosát, de a csődeljárásra, illetve a fővárossal való kapcsolatára vonatkozó, részletese kérdéseinkre egyáltalán nem reagált.
Pár kanyar a cég történetéből, amelyről eddig írtunk
A Pesti Est ingyenes programajánló újságot kiadó vállalatcsoportot közel 15 évnyi működés után vásárolta fel az Econet, majd ezt követően a tőzsdei cég a médiatevékenységét külön cégbe, az Est Media Group-ba szervezte át.
A korábban kiterjedt médiaportfólióval rendelkező, egy rövid ideig a Szigetben is meghatározó tulajdonrésszel rendelkező cég a 2008-as gazdasági válságot követő években egyre nagyobb veszteséget termelt és adósságot halmozott fel, majd eszközeinek, többek között a Szigetben fennálló üzletrészének az értékesítésére kényszerült, végül pedig csődvédelmet kért.
De még előtte, még 2016-ban annyira mínuszba került a cég, hogy kötvénykibocsátással próbálta rendeznie a tőkehelyzetét.
2017 februárjában végül beadták a csődkérelmet, ahogy kell, bejelentették, hogy egyezségre jutnának a hitelezőkkel a továbbélés reményében.
Tavaly októberben derült ki, hogy az Andy Vajna minősített többségű befolyása alatt álló AV Investments Befektetési Kft. megvásárolta a Park Teniszklub Zrt. 100 százalékos leányvállalatát, a Dynamopest Kft.-t, amely az Est Media Vagyonkezelő Nyrt.-ben 5 300 000 darab törzsrészvénnyel rendelkezik.
Zuhanni kezdtek az Est Média részvényei Andy Vajna halálának hírére. Áprilisban derült ki, hogy Vajna januári halála után pakettje az Est Mediában a TV2-höz több szálon kötődő Tremmel Zoltához került, miután megvette az AV Investments Befektetési Kft. leányvállalatát, a Dynamopest Kft.-t, amelyen keresztül Vajna tulajdonos volt az Est Mediában.
Idén nyáron robbant a hír: közel 30 milliárd forintért megvásárolják Magyarország egyik vezető informatikai cégcsoportja, a Delta Csoport érdekeltségét, a Delta Systems Kft.-t | Pikáns húzással lett részvényes az Est Médiában a főváros | Budapest is részvényes az Est Mediában, amely nemrég nagy bizniszt kötött egy állami megrendeléseknél befutó IT-cég felvásárlásával – derült ki a cégbírósági iratokból. A korábbi városvezetés elismerte, hogy a cég felhalmozott köztartozásának több mint 97 százalékát elengedték a csődeljárásban, a maradékért pedig részvényt kaptak. A főpolgármester hivatala szerint még sincs szó arról, hogy a tőzsdén spekulálnának a közvagyonnal, inkább gyarapították azt. Egy befektetői érdekvédelmi szervezet szerint viszont ez klasszikus hazardírozás, még ha most nyerésben vannak is. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20191016_est_media_delta_budapest | 2019-10-16 12:26:24 | true | null | null | HVG |
Augusztus 27-én megváltozott a végelszámolás alatt álló NHB Bank főtulajdonosa. A botrányos körülmények között becsődölt bank korábban a BanKonzult Kft., vagyis Szemerey Tamás Béla (Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére) tulajdona volt, de ő eladta a pénzintézetet, amelyet immár a Solar Gold Aranykereskedelmi Zrt. birtokol – olvastuk a Céginfo.hu-n.
Utóbbi társaság korábban Demján Sándor szélesebben vett érdekkörébe tartozott, 2017 májusáig Szabó Zsolt, a Demján-csoport meghatározó üzletembere volt a tulajdonos.
Új arcok
A Solar Gold ma is működik honlapja tanulsága szerint, de forrásaink nem sokat tudtak az aktuális helyzetükről. Voltak aranyszámlás ügyleteik, még nemzetközi kapcsolataik is, állítólag sokat költöttek az elmúlt években informatikára.
A meghatározó vezetőkről a cégregiszterben már csak azt látni, hogy kik a képviselői a társaságnak, előbb egy ideig Skáre Balázs, majd ketten, előbbi testvére, Skáre János és Perry Holzgraf Doan Huu Chi Esculier vezették a céget. Kerestük a Solar Gold Zrt.-t, de nem tudtunk kapcsolatba lépni a vezetőkkel, bár nyilván érdekes lett volna megtudni, hogy miért láttak fantáziát a bedőlt bank megvásárlásában. Így csak az internetre hagyatkozhattunk.
A Skáre testvérek leginkább a Bankcenterbe bejegyzett különböző cégekben aktívak. Balázs egy régebbi tévéfelvétel alapján már 2007-ben is a Solar-csoport szakembereként nyilatkozott egy gazdasági műsorban. Az elmúlt években hat cégben volt benne, ebből kettő kényszertörlés, egy felszámolás sorsára jutott. Testvére, János szintén hat cégben látható, neki jobb aránya van, csak kettőt kellett felszámolni.
Perry, a 62 éves, franciás–vietnámi nevű magánszemély a Céginfo.hu szerint Ho Si Minh-városban (korábban Saigon) rendelkezik lakcímmel. Sok találat nincsen az elég egyedinek ható nevéről, de korábban a Romulus nevű, Szingapúrban bejegyzett szerencsejátékcégben, egy Natural Resource Corp. nevű cégben, illetve a Brit Virgin-szigeteki M-Power cégben bukkant fel. Az offshore-gyanús cégekről sok egyebet nem leltünk fel a világhálón. A vietnámi sajtó a Panama-iratok offshore-botrány vietnámi érintettjei között emlegeti.
Az NHB helyzete
Maga az NHB 2019. március 14. óta végelszámolás alatt áll. A pénzügyi cégeket végelszámoló Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft.-t Strasser Csaba képviseli, ő már sok bajba jutott pénzügyi cég (így a nevesebbek közül a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet, Quaestor-csoport) felszámolásában vett részt.
A társaság március 13-i, úgynevezett tevékenységzáró mérlege és eredménykimutatása nagyon kedvezőtlen képet fest:
A PSFN-től elsősorban azt szerettük volna megkérdezni, hogy jóváhagyták-e a tulajdonosváltást, illetve nem kerültek-e ezzel rosszabb helyzetbe a hitelezők.
A PSFN válasza
A PSFN válaszában elmondta, hogy az NHB az engedélyvisszavonás következtében hitelintézeti tevékenységet már nem végezhet. Társasági jogi értelemben azonban nem különbözik más, zártkörűen működő, végelszámolás alatt álló részvénytársaságoktól, így valamennyi tulajdonosát megilletik a részesedésüket megtestesítő részvényekkel kapcsolatos jogok, vagyis azokat többek között részben vagy egészben értékesíthették, és akár a továbbiakban is értékesíthetik.
Az engedély-visszavonást követően az NHB már nem pénzügyi felügyelet alatt álló intézmény, így bejelentési és engedélyeztetési kötelezettség sem kapcsolódik a tulajdonosváltáshoz az MNB irányába."
A részvényértékesítés körében az általánosan előírt jogszabályi kötelezettségek – pl. részvénykönyvi bejegyzés és cégbírósági bejelentés – érvényesülnek. A végelszámoló előzetes hozzájárulását vagy utólagos jóváhagyását szintén nem kívánja meg a jogszabály, a végelszámoló a bejelentést csupán tudomásul veheti.
Az a jövő zenéje, hogy ez a tulajdonosváltás milyen következményekkel jár, eltávolítja-e a kínt az NHB körül, ahonnan a jól értesültek a bedőlés előtt el tudtak menekülni, és amely bankot nagy és felesleges kockázatot vállalva támogatták azok az állami intézmények, amelyek az egyik legkisebb, egyáltalán nem megnyugtató helyzetű bankhoz vitték a milliárdjaikat.
(Borítókép: Shutterstock) | Matolcsy unokatestvérétől vietnámi aranykereskedőhöz került a becsődölt NHB Bank | Hitelezői szempontból aggasztó lehet, hogy a végelszámolás alatt álló NHB Bank gazdát cserélt. Szemerey Tamás Béla ugyanis eladta a bankot, amit a Solar Gold nevű aranykereskedő cég vett meg. A vevő képviselői egy német lakcímmel rendelkező magyar, illetve egy vietnámi lakcímmel rendelkező francia–vietnámi üzletember, akiknek az üzleti múltja nem megnyugtató. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/10/16/nhb_matolcsy_unokatestveretol_egy_vietnami_aranykereskedohoz_kerult_a_bank/ | 2019-10-16 15:04:04 | true | null | null | Index |
Az elmúlt évben ingyen lakott a Lánchíd Palotában az Eximbank Zrt. és a Mehib Zrt. A két, állami tulajdonban levő pénzügyi szervezet az épület tulajdonosának 1 milliárd forintos bérletidíj-hátralékot halmozott fel, addig míg az idei éve augusztusával ki nem költözött az ingatlanból - állítja az ingatlan birtokosa, Nobilis Kristóf.
Az Eximbank sajtóosztálya ugyanakkor kérdésünkre úgy válaszolt, hogy egyáltalán nincs tartozásuk. Az ellentmondást egy bírósági ítélet magyarázza, mely szerint az Eximbank és a tulajdonos cége, a DÖB 68 Zrt. között megkötött bérleti szerződés érvénytelen. A Fővárosi Ítélőtábla azt követően döntött így - jó erkölcsbe ütközőnek minősítve a megállapodást -, hogy az első fokon eljáró bíróság pont ezzel ellenkezőleg határozott. Nobilis Kristóf kérdésünkre megerősítette: a Kúriához fordulnak az ítélet megváltoztatásáért, vagyis a persorozat tovább folytatódhat.
Hurcolkodásból jeles
Az évek óta tartó pereskedés előzménye, hogy a két állami intézmény 2014 januárjában szerződést kötött a 4600 négyzetméteres luxusirodaház bérbevételére. Az ügy furcsasága, hogy lapunk erről a megállapodásról hónapokkal annak megkötését követően, azaz 2014 nyarán kérdezte a bankot, amely akkor cáfolta, hogy lenne ilyen szerződés - majd később mégis beköltöztek az épületbe.
Az akkor 10 évre kötött megállapodás szerint a bérleti díj négyzetméterenként 6000 forint (18 euró volt), de az Eximbank a beköltözést követően továbbra is bérelte a korábbi székhelyének helyet adó terézvárosi Nagymező utcában levő ingatlant.
A 2017-ben indult pereskedés idén végül azzal zárult, hogy a két szervezet visszaköltözött korábbi székhelyére a Nagymező utcába. Az Eximbank honlapján is megtekinthető bérleti szerződés szerint most az Artemis Corner Acquisition Kft.-től bérlik az irodaház egy részét, miután azt a nyáron átalakították, így október 1-től fizethetik a 98 339 eurós havi költséget.
A mostani és a korábbi bérleti szerződések összehasonlításából az látszik, hogy míg jelenleg évi 1,2 millió eurót fizetnek pusztán az irodahelyiségért (ehhez jön még a garázsok bérleti díja) a Lánchíd Palotában ennél olcsóbb, 1 millió eurós volt a bérleti díj - és ez utóbbi megállapodást forintban kötötték, nem euróban vagyis a forint gyengülése nem növelte a számlát. A mostani irodát egyébként nettó 48 millió forintért alakították ki a Nagymező utcában az Eximbank visszaköltözéséhez.
Viszont a Lánchíd Palota beszámolója alapján a bank azt az épületet is átalakíttatta. Mint közölték, a hagyományos és értékes intarziás parkettát kidobták és a helyére szőnyegpadlót fektettettek. Ennek az átalakításnak a költségeinek egy részét, mintegy 200 millió forintot is a tulajdonos cége állta. Az alábbi képen jobboldalt látható az eredeti állapot, baloldalt az átalakítás utáni:
Nobilis Kristóf tulajdonos lapunknak adott nyilatkozata alapján úgy tűnik ezzel folytatódik a perfolyam: az épületben okozott károk megtérítése végett bíróság elé citálja az Exim-Mehib kettőst. A tulajdonos a Napi.hu kérdésére elmondta, hogy egymilliárd forintos kárérték megfizetésére perli az egykori bérlőt.
Pénzt is kereshettek volna
Pedig az Exim-Mehib akár jól is járhatott volna a Lánchíd Palota kibérlésével: a két szervezetnek ugyanis 2017. december 31-ig opciós vételi joga volt az épületre. Ha ezzel élnek, akkor 20 millió euróért "vihették" volna a pazar palotát, amely most akár ennek a többszörösét is érheti. Mivel az Exim nem vásárolta meg a palotát, így most a DÖB 68 Zrt. új bérlő után néz.
Már vevőjelöltek is felbukkantak a láthatáron. Nyári sajtóhírek szerint az egykori KGST-bank, a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) költözne a patinás épületbe, de Nobilis Kristóf ezt nem erősítette meg kérdésünkre. Azt azért hozzátette, hogy irodának és szállodának is kinézték már mások is a Lánchíd Palotát, de szerződést még senkivel nem kötöttek.
Az egykori ügylettel és a jelenlegi helyzettel kapcsolatban több kérdést is feltettünk az Exim-Mehib sajtóosztályának, de ők ezek közül csak annyit válaszoltak, hogy nincs bérleti díj tartozásuk. | Milliárdos pereskedés tárgya lett Buda patinás palotája | Újabb per indul a Lánchíd palota-ügyben, és itt is milliárdokról van szó. A tulajdonos a pazar irodaház szétbarmolásáért követel kártérítést, miközben a bérlő, az Eximbank-Mehib kettős még az elmúlt évi bérleti díjat sem fizette meg. Egy bírósági ítéletre hivatkozva jogszerűen. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/lanchid-palota-iib-eximbank-ingatlan-berles-targyalas-per.693220.html | 2019-10-17 11:39:45 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Elkezdődhetnek a konkrét építési munkálatok a leendő BMW-gyárnak helyet adó, a tervek szerint masszív tízmilliárdokat felemésztő debreceni észak-nyugati gazdasági övezetben. A hajdúsági város önkormányzata néhány nappal az önkormányzati választások előtt több közbeszerzést is lezárt, és összesen közel 2 milliárd forint kiosztásáról döntött. A legnagyobb nyertes pedig egy kormányközeli cég, a Hódút Kft. lett.
Három év 27 milliárd
Konkrétan az új ipari parkban három beruházás valósulhat meg:
Két részletben összesen 1,3 kilométernyi, kétszer egysávos bekötőutat alakítanak ki valamivel több, mint 700 millió forintból,
Föld alá visznek 2400 méternyi elektromos felsővezetéket*2270 folyóméternyi légvezeték váltanak ki 2400 folyóméternyi földkábellel. 180 millióért és
Elkezdik kiépíteni a csapadékvíz-elvezető létesítményeket, amelyeknél csak a munka első üteme 731 millióba kerül.
A négy fejlesztésből hármat nyert el annak a Varga Károlynak a cége, akit Mészáros Lőrinc üzleti köréhez szoktak sorolni. A Hódútnak kizárólag az ideiglenes bekötőút építésének második ütemét nem sikerült behúznia, azt egy másik alföldi építőipari cég, a Soltút Kft. kapta.
A győztesek kiléte egyébként nem csak azért nem különösebben meglepő, mert úgy általában is rendre ugyanazok a nevek tűnnek fel az állami projekteknél, hanem azért sem, mert ezeken a közbeszerzéseken nem is indulhatott túl sok cég. A debreceni önkormányzat ugyanis egy tenderen még tavaly kiválasztotta azt a négy céget, amelyek a következő
három évre tervezett 27 milliárd forintnyi debreceni építési beruházásért versenyezhetnek.
Az akkori keretmegállapodásba a Soltúton és Hódúton kívül a Hazai Építőgép Társulás Kft és egy Cívis 2020 nevet viselő konzorcium került be.
Utóbbi egyébként szintén nyert most egy munkát, igaz ők nem a tervezett ipari parkban dolgoznak majd. A cégduónak 290 millió forintért egy sertéstelepet kell rekultiválnia, azaz rendeznie a környezetet.
Zavaros finanszírozás
Az, hogy Debrecen ebből a 27 milliárdos keretből finanszírozza az ipari parkban megvalósuló fejlesztéseket, még egy kicsit bonyolítja a projekt finanszírozásának átláthatóságát, pedig eddig sem volt könnyű követni, hogy miből mennyit fizetnek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA hivatalos összeg tízszeresével támogatjuk valójában a debreceni BMW-gyáratMás a nagyságrend, ha a közvetlen támogatáson túl az olyan út-, vasút- és közműfejlesztéseket is számba vesszük, amelyek egyébként nem valósulnának meg.
A kormány még tavaly novemberben elkülönített a gazdasági övezet kialakítására majdnem 130 milliárd forintot, és akkor arról is döntöttek, hogy melyek azok a beruházások, amelyeket az állam, és melyek azok, amelyeket az önkormányzat valósít meg. Utóbbiakra aztán februárban újabb közel 34 milliárd forintot csoportosítottak át.
Magyarul a projekt egy részét az állam, egy részét pedig az önkormányzat fizeti, de Debrecen is a kormánytól kapott erre pénzt. Az önkormányzat azonban most egy olyan megállapodás alapján kezdte el megrendelni a munkákat, amit már jóval rájuk eső 34 milliárdos rész fedezetének kiutalása előtt aláírtak. Pedig eddig nem ez volt a jellemző. Az ipari parkban ugyanis még ha konkrét építkezés nem is, de egyéb fejlesztések már voltak. Méghozzá elég komolyak, a földmunkákra ugyanis még tavasszal 22 milliárdot különített el. Azt azonban nem a keretmegállapodás 27 milliárdjából fedezték, és ennek megfelelően nem is az ott megnevezett négy cég egyike, hanem az Orbán Viktor túravezetőjeként is emlegetett Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. kapta a megbízást.
Közben, ha az autóiparban pánik nincs is, de nem is éppen hurráoptimista a hangulat. A Handelsblatt már májusban arról írt, hogy német gyártók visszafoghatják korábban tervezett kapacitásbővítéseiket, és ennek már bejelentett magyar projektek is áldozatul eshetnek. A BMW akkor egy elég kétértelmű cáfolatot adott ki (miközben jelezték, hogy sajtóspekulációkra nem reagálnak), ám szinte napra pontosan akkor, amikor a fent említett tendereken eredményt hirdettek, a német cég is megvette a telket, ahol a gyárat felépítenék. | Fontos döntéseket hoztak a BMW-gyárról az önkormányzati választások előtt | Kormányközeli cég kapott több százmilliós megbízást is a leendő BMW-gyárnak helyet adó ipari parkban, amire 160 milliárd mehet el nehezen átláthatóan. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191014/fontos-donteseket-hoztak-a-bmw-gyarrol-az-onkormanyzati-valasztasok-elott/ | 2019-10-14 09:59:00 | true | null | null | G7 |
A kormány, úgy tűnik, a lehető legtöbb sportágban szeretne bármi áron nemzetközi sporteseményeket rendezni. Összeszedtük az eddigi jogszabályba és törvénybe foglalt vállalásokat, és ebből kiderül, hogy 2026-ig már odaígértek további 138 milliárd forintot ilyen célokra. Ezek ráadásul csak és kizárólag a licencdíjak és a rendezés költségei, a sok száz milliárdos stadionépítések nincsenek is benne.
A nagy igyekezet azonban számos értelmetlennek és feleslegesnek tűnő eseményhez vezet. A versenyek listáját áttekintve két típusú nemzetközi sporteseményt támogat a magyar állam: aminek nem sok köze van a sporthoz, és ami sem nézőket, sem számottevő nemzetközi figyelmet nem vonz. Az pedig egyáltalán nem lesz meglepő, hogy a jogszabályok alapján nyoma sincs, hogy költség-haszon elemzést, vagy bármilyen kézzel fogható eredményt elvárnának a szervezőktől.
Összegzésünk nem teljes körű, mivel voltak olyan sportesemények is, amelyeket a kormány az egyes sportszövetségeken keresztül támogatott, vagy a minisztériumok, állami cégek is kötöttek támogatási vagy szponzorációs szerződéseket – ezeknek nincs nyoma a költségvetésben. Tehát az így összeállított lista egy alsó küszöbérték, ennél csak több közpénz mehet el sporteseményekre.
2014 és 2020 között a magyar állam legalább 207 milliárdokat költ közvetlenül sportversenyek rendezésére.
De nem lesz leállás később sem. Számos esemény költségeit már 2026-ig garantálták, és több pályázat folyamatban van. Az alábbi ábránk azt mutatja, hogyan szálltak el a sportversenyek rendezési költségei az elmúlt években.
A 2020 utáni visszaesés csak annak köszönhető, hogy sok versenynek még nem áll rendelkezésre a költségvetése, vagy nem született még végleges döntés a támogatásról. A vizes vb a 2017-ben csillagászati, 84 milliárdos magasságba emelte a versenyrendezési költségeket, de a 2019-es és 2020-as 35-35 milliárd is sokszorosa a korábbi évekének.
És hogy mennyire sok az évi 35 milliárd forint? A költségvetés idei évre tervezett 14 ezer milliárd forintjához képest nem tűnik soknak. De az államnak rengeteg területen kell költenie, és számos, valóban fontos dologra ennyi sem jut. A családok támogatását szóban fontosnak tartó kormányzat például 2019-ben 36 milliárdot szán a bölcsődék működtetésére a teljes országban. Szociális segélyezésre 35 milliárdot terveznek idén elkölteni.
Az egyes támogatott sportok toplistáját olyan sportok vezetik, amiknek nincs is sok köze a mozgáshoz és az egészséges élethez: a legtöbbet szennyező motorsportokra költ az állam, élen a Froma-1-el. Arról, hogy a tetemes állami támogatás milyen zavaros körülmények között kerül egy osztrák céghez, korábbi cikkünkben írtunk.
Az úszás került a második helyre, köszönhetően a méregdrága 2017-es vb-nek. Ennek az volt a különlegessége, hogy a rendezés idején nem nőtt a turisták száma, hanem csökkent. Külföldi fizető néző alig-alig tévedt a versenyre, a csillagászati, 130 milliárd körüli összköltséghez 800 milliós bevétel társult – annak a nagy részét is magyar szurkolók fizették. Gyűjtésünknél a Duna Aréna költségén felüli kiadásokat vettük rendezési költségnek. Az új vb-t 2027-ben rendezi Magyarország, várhatóan ez is jóval többe kerül majd 50 milliárd forintnál.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkár 42 milliárdból is kijöhetne az újabb vizes vb, de nem fogTeljesen új létesítményt valóban nem kell építeni, ideigleneseket azonban igen, és a meglévőeknél is szükség lesz milliárdos átalakításokra.
A 2023-as atlétikai vb költségeit itt nem is tudtuk figyelembe venni. Ennek rendezési jogát már elnyertük, de a költségek még nem ismeretek. Ennek szervezése is sok tízmilliárdos tétel lesz várhatóan, de ehhez kapcsolódóan az olimpiainak szánt stadiont is megépítik az olimpiai helyszínen, várhatóan ez is egy százmilliárdot messze meghaladó projekt lesz. Mindezek alapján nem hogy csökkenni, várhatóan alaposan növekedni fognak a sportversenyek költségei a közeljövőben.
A táblázatot böngészve az tűnhet fel, hogy ha valaki a kormánytól az Európa-bajnokság vagy világbajnokság szavakkal megy pénzt kérni, az kap. Hiszen a robotikai világdöntőként hívott World Robot Olympiad 2,4 milliárdos támogatása mutatja, hogy költség-haszon elemzés, vagy csak a józan logika nem számít, hogy mire és mennyit adnak.
Egészen elképesztő a Giro d’Italia kerékpárverseny magyarországi 3 napjának 7,8 milliárdos ára. Ez az összeg már csak azért is irreálisan magas, mert például kerékpárút fenntartásra 2019-ban összesen egy milliárd forintot szánnak, az országos kerékpárutak fejlesztésére pedig 10,9 milliárdot. Mivel egy kilométer kerékpárút az elmúlt években 50 millió forintból kijött*4200 km kerékpárutat építettek 200 milliárd eu-s forrásból a 2014-2020-as időszakban, a Giro árából 156 km kerékpárutat lehetne építeni, ami gyakorlatilag a Balaton-Budapest távolság. Nem kell sokat magyarázni, hogy ennek mennyivel nagyobb sportértéke lenne, nem mellesleg a kerékpáros turizmus fejlesztésére is nagyságrendekkel nagyobb hatása lenne (más kérdés, hogy a 110 kilométeres útnál jóval magasabb, 27 milliárdos költséggel tervez a kormány).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdén kellett volna átadni a Budapest-Balaton bicikliutat, de egyelőre egy méter nem épült belőleKét éve megy az engedélyeztetés és a kivitelezők kiválasztása, augusztusban talán elkezdenek sárga csíkokat festeni az aszfaltra. A végeredmény nem egy modern sztráda lesz.
A sportértéke és a látogatottsága is igen kérdéses több eseménynek, a V4 E-sport fesztivál például egy videojáték verseny, ehhez ez is kap 2 milliárd forintot az adófizetőktől. A sportolást a zászlajára tűző kormány érthetetlen, miért támogat ilyen jelentős összeggel egy olyan eseményt, ami az aktív sportok helyett éppen hogy a képernyők elé ülteti a fiatalokat.
Az idén ősszel Budapesten zajló World Urban Games is 3 milliárd forintba került. Ez olyan kevés érdeklődést vált ki, hogy még csak jegyet sem szedtek, ingyenesen látogatható. (Viszont Orbán Viktor fotózkodhatott a teraszán a versenyre látogató egykori orosz rúdugróval, Jelena Iszinbajevával.)
Végül pedig azt is mutatjuk, hogy 2014 óta az egyes sportesemények éves támogatása hogyan alakult:
Hiába vonták vissza a lakossági tiltakozás miatt az olimpiai pályázat ötletét, a kormány látványosan megy tovább a korábbi úton. Az olimpiához szükséges létesítmények közül a drágábbakat már gyakorlatilag mind megépítették.
A 2015-ben készült budapesti olimpiai megvalósíthatósági tanulmány szerint a világverseny megrendezése 169 milliárd forintba kerülne akkori árakon. Az infrastruktúra fejlesztésre persze jóval többet kellene költeni, azzal együtt már 774 milliárdra becsülték a projektet. Az árak azóta nőttek is, és a magyarországi sport- és infrastruktúra fejlesztések szinte kötelező jelentős drágulása mellet ez borítékolhatóan a sokszorosára is nőne, ha valóban belevágna az ország.
Az összehasonlítás azonban azért fontos, mert Magyarország már olyan sok pénzt ölt főként érdektelen világversenyek rendezésébe, hogy öt év alatt egy olimpiai szervezés árát fizeti ki a magyar állam. Az olimpia rendezés garantált pénzügyi veszteség egy országnak, ennek alapos szakirodalma van. Az azonban igaz, hogy egy ilyen versenyt rendező várost megjegyeznek a világban. De a robot, e-sport, a csak kevesek által követett rétegsportok és a néhány napos Giro d’Italia szakaszokkal ez sem lesz meg, hiába költünk rájuk egy olimpiányi pénzt. | Akár akarjuk, akár nem, stadionok nélkül is elkölt a kormány 138 milliárdot sporteseményekre | Ötévente kifizetjük egy olimpia árát, érdektelen sportrendezvényekre. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191015/akar-akarjuk-akar-nem-stadionok-nelkul-is-elkolt-a-kormany-138-milliardot-sportesemenyekre/ | 2019-10-15 10:36:00 | true | null | null | G7 |
A megbízás a nettó 1,95 milliárd forintos keretösszeg kimerüléséig vagy legkésőbb 2020 végéig szól. Az MNB az „Azonnali Fizetési Rendszert”, a „Növekedési Hitelprogram Fixet,” és a „Növekedési kötvényprogramot” akarja reklámozni a cég segítségével, amely az MNB egyéb kommunikációs és kampánytevékenységéhez kapcsolódó feladatokat is bonyolítja, valamint a PR-t és a rendezvényeket szervezi majd.
A pályázók az egyes kommunikációs munkákra nem tehettek részajánlatokat, mert az MNB kikötötte, hogy a „fő feladat a projekt egész arculatának egységes meghatározása, a terméket az alapoktól kell felépíteni, annak későbbi kommunikációja a már kialakított egységes szakmai stratégia mentén valósulhat meg következetes tartalommal.”
A tender eredményhirdetéséről szóló tájékoztatóban szerepel az is, hogy a Frank Digital Kft. alvállalkozókkal teljesíti majd többek között a médiavásárlást, médiafelületek vásárlását, kampányértékelést, a kapcsolódó ügynökségi szolgáltatásokat, a kreatív tervezési, kivitelezési, gyártási kutatási és értékelési, illetve a PR és rendezvényszervezési feladatokat.
A Frank Digital – mint megírtuk – 2017 szeptemberében a New Land Media Kft.-vel együtt nyerte el az MNB-től a “fogyasztóbarát” lakáshitelek reklámozását. Arra a kommunikációs kampányra szánt keretösszeg nettó 1,5 milliárd forint volt.
A Frank Digital Kft. Száraz István Péter érdekeltsége, akinek a neve onnan ismert, hogy ő alapította az azóta megszűnt, az MNB alapítványok által pénzelt VS.hu-t, továbbá az Origo tulajdonosa is volt egy időben a New Wawe Media Group Zrt. nevű cégén keresztül, amelyet a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám cégének, a Magyar Stratégiai Zrt.-nek adott tovább. Matolcsy Ádám befektetéseiről itt írtunk bővebben:
Matolcsy Ádám Porsche 911 Targákat gyűjt
Pár hónappal ezelőtt egy olvasónk vette észre, hogy három Porsche 911 Targa parkol egymás mellett egy XIII. kerületi garázsban. Az Átlátszó kiderítette, hogy az autók Matolcsy György jegybankelnök kisebbik fia, a kormányközeli vállalkozóként közpénzből meggazdagodott Matolcsy Ádám gyűjteményébe tartoznak. Megtaláltuk a gyűjtemény negyedik darabját is.
A Frank Digital korábban dolgozott Schmidt Mária alapítványának és a MOB-nak is. A hvg.hu értesülése szerint Száraz Matolcsyék mellett jó kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is. A huszonéves NER-milliárdosokról ebben a cikkünben írtunk bővebben:
Huszonévesen milliárdosok – így áll a saját lábán az Orbán-rezsim második generációja
Kennedyk vagy Alijevek? A nyugati vagy a keleti változatra hasonlítanak jobban a közelmúltban kialakult magyar politikus- és oligarcha-dinasztiák? Az Orbán-Tiborcz házaspár, a három Mészáros-testvér és Matolcsy Ádám vagyona összesen tízmilliárdos nagyságrendű, Mészárosék második generációja ráadásul több százmilliárdos tőzsdei értékű cégek döntéshozó és ellenőrző testületeiben is szerepet kapott.
A Frank Digital Kft. 2018-ban nettó 940,2 millió forintos árbevétel mellett 1,1 millió forintos adózott eredményt ért el. A vállalkozásnak az Opten Kft. adatai alapján a DryCom Informatikai Tanácsadó Kft. a tulajdonosa, amely szintén Száraz István érdekeltsége. A DryCom tavalyi árbevétele nettó 461,5 millió forint volt, adózott eredményként pedig 142,9 millió forintot könyvelhetett el.
A Frank Digitalnek nem volt nehéz dolga a közbeszerzés elnyerésében, mert a másik induló, a Wavemaker Hungary Kft. érvénytelen ajánlatot nyújtott be. A médiaügynökség vezetője Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke. A tendert a K-Monitor saját fejlesztésű közbeszerzés-figyelő oldala, a Red Flags több szempontból is problémásnak találta. | Száraz István cége nyerte az MNB kétmilliárdos kommunikációs tenderét | A Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. látja el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019–2020. évi kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat – derült ki az EU-s közbeszerzési értesítő október 16-i számából. A nyertes cég tulajdonosa, Száraz István többször üzletelt már Matolcsy György jegybankelnök környezetével. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/10/17/szaraz-istvan-cege-nyerte-az-mnb-ketmilliardos-kommunikacios-tenderet/ | 2019-10-17 13:11:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem csak a Balaton partján, Polt Péter legfőbb ügyész szomszédságában van luxusapartmanja a győri polgármester barátjának, Rákosfalvy Zoltánnak. Az ügyvéd a Balatonfüred fő útjáról nyíló kis utcák egyikében is felhúzott egy ingatlant. De nem csak ő. A tulajdoni lapok szerint a Borkai szexbotrányát kirobbantó blog győri polipként emlegetett csápjai ugyanazon a telken, négy luxusapartmanban érnek össze.
Győriek, de nem nagyon van rendszer abban, mikor járnak erre
− a legtöbben az utcában mindössze ennyit tudnak az egy telken felhúzott két ikerház tulajdonosairól. Meg azt, hogy oda általában „szép nagy autókkal, Porschéval és BMW-vel jönnek”, de azokkal általában gyorsan be is állnak a házakhoz tartozó mélygarázsba.
Van, aki viszont az adriai szexhajó főszereplőit rögtön összekapcsolta a füredi kis utcában fel-felbukkanó arcokkal. „Az elmúlt években Borkai is többször megfordult itt, főleg akkor, amikor buli volt”− mondta az Indexnek egy férfi, akinek szintén az utcában van nyaralója. Ő azt mesélte, hogy Rákosfalvy gyakrabban megfordul a Balatonnál, mert „ha nem az Adrián, akkor itt vitorlázik”.
Borkainak ezekben a bulikban nem csak az évek óta a kegyeit élvező ügyvéd-vállalkozó lehetett ismerős, a másik három lakásban is a győri polgármestert körülvevő üzletembereknek vannak érdekeltségei. A tulajdoni lapok szerint a
A Borkai-botrányt kirobbantó blog szerzője korábban ezekre az üzletemberekre hivatkozott úgy, mint akik egész Győrt „behálózták” és „szétlopták”. Azzal az Index egy hosszabb cikkben is foglalkozott, hogy az ismerősei körében csak Bübüként emlegetett Rákosfalvy hogyan lett dúsgazdag és sikeres vállalkozó a Borkai-éra alatt, és hogyan támogatta őket a kezdetekben Somogyi János, aki már akkor is a megye egyik milliárdosának számított.
A balatoni ház tulajdonosai között szerepel Gasztonyi László is, akit a blog szintén Borkai Zsolt kiruccanásainak szereplőjeként emlegetett, és aki – Neumann Zoltán mellett – a győri közbeszerzések gyakori nyertese. A Hvg.hu írta meg, hogy Győr nagy tiszteletben álló díszpolgárának cége, a Vill-Korr Hungária Kft. azon a 2010-es, hódmezővásárhelyi közvilágítási tenderen sietett Tiborcz István segítségére, amely prototípusként szolgált az Elios meneteléséhez. A családi cég felívelésében nagy szerepe volt, hogy az Audi 1993-ban Győrbe települt. Később a Vill-Korr építhette – sok egyéb megbízás mellett – a Budavári Palota, a budapesti Nemzeti Színház, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Sándor-palota díszkivilágítását, írta a lap. A vállalkozás országos jelentőségűvé nőtte ki magát, Gasztonyinak pedig bérelt helye lett a leggazdagabb magyarok százas listáján.
A telek negyedik luxusapartmanjának tulajdonosai pedig annak a Bolla Péternek a gyerekei, akit a blog csak Borkai Zsolt mestereként emleget. A blog szerzője szerint Borkai
Bollától sajátította el azokat a módszereket, hogyan kell polgármesterként adott helyzetben úgy eljárnia vagy döntenie, hogy a szűk környezetében lévők hozzáférjenek a közpénzhez.
A győri kabinetfőnök időközben viszont kegyvesztett lett.
Mindenki jól járt
A négylakásos ikerházakat a helyiek szerint nagyjából négy éve építhették. A tulajdoni lapok szerint az értékes balatoni telekhez 2012 decemberében jutottak hozzá Rákosfalvyék, de a tulajdonosok között akkor még Somogyi helyett a győri közbeszerzések másik nagy nyertese, Neumann Zoltán szerepelt. 2013 márciusában Neumann viszont valamiért megszabadult a 83 négyzetméteres ingatlantól, és a két plusz két fél szobás lakás végül a dúsgazdag üzletembernél landolt.
Erkélye egyébként a másik három lakásnak is van, igaz, Rákosfalvy és Gasztonyi két és fél szobás apartmanja csupán 84 négyzetméteres. De a telken legalább egy medencén is osztozhatnak.
A Google Maps 2013 júliusában készült utcafotóján egyébként pont látszik, ahogy épül az ingatlan (a linket a magánlakások védelméről szóló szabályozás miatt nem közöljük). A kerítésre egy nagy molinót akasztottak, amin a tervező és az építtető is olvasható. A tervező az a győri cég, a Teatro Építész Műterem Kft., amely legutóbb azzal került a hírekbe, hogy ők nyerték a Győri Színház fejlesztési munkálatait, amelyre több mint egymilliárd forint jut. A honlapjukon referenciaként további középületek is szerepelnek, például az Audi Aréna is, de Rákosfalvyék házát is feltették a honlapjukra. | A győri polip csápjai balatoni luxusvillákban érnek össze | Van, aki viszont az adriai szexhajó főszereplőit rögtön összekapcsolta a füredi kis utcában fel-felbukkanó arcokkal. „Az elmúlt években Borkai is többször megfordult itt, főleg akkor, amikor buli volt”− mondta az Indexnek egy férfi, akinek szintén az utcában van nyaralója. Ő azt mesélte, hogy Rákosfalvy gyakrabban megfordul a Balatonnál, mert „ha nem az Adrián, akkor itt vitorlázik”. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/10/18/balatonfured_rakosfalvy_zoltan_luxusapartman/ | 2019-10-18 13:13:50 | true | null | null | Index |
Polt Péter legfőbb ügyész választás rendje elleni bűntett miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Varju László országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére - közölte a Legfőbb Ügyészség pénteken.
A megalapozott gyanú lényege szerint Varju László az egyik budapesti egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként, 2018. február 12-én, egy kávézóban találkozott a függetlenként induló jelölttel. A találkozó során Varju László anyagi juttatást ígért a férfinak azért, hogy a képviselőjelöltségtől lépjen vissza a javára. A férfi a felvetést elutasította.
Egy hasonló ügyben a jobbikos Farkas Gergely mentelmi jogát márciusban már felfüggesztették.
A DK sajtóközleményben reagált a fejleményre. Azt írják, kiállnak Varju mellett, és szerintük az ügyészség ezzel "megérkezett a kampányba." Furcsának tartják, hogy Polt pont akkor lépett a mentelmi joggal kapcsolatban, amikor az erről dönteni képes Országgyűlés hónapok óta nem ülésezett, hetekig még nem is fog, ám “véletlenül” pont elérkeztünk az önkormányzati választási kampány finisébe. | Polt Péter kezdeményezi a DK-s Varju László mentelmi jogának felfüggesztését | Polt Péter legfőbb ügyész választás rendje elleni bűntett miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Varju László országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére - közölte a Legfőbb Ügyészség pénteken. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/polt-peter-kezdemenyezi-a-dk-s-varju-laszlo-mentelmi-joganak-felfuggeszteset-123446 | 2019-10-04 09:40:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Akadnak néhányan a Belgrád rakpart 22.-ben, akik ha felkelnek, nem átlagos dolgokat pillantanak meg: a Dunát és a Citadellát. Csakhogy az 1903-ban épült pesti társasház utcafronti lakói leintik az irigykedőket, hisz’ akad bosszúságuk elég. Mostanság ugyanis nem könnyű a Duna-parton élni, legalábbis sok mindent kell elviselni.
Az előző években a hírhedt Red Bull-repülések okoztak háborús rémületet napokra, az Erzsébet híd budai tövénél székelő Romkert pedig éjjeli bulikkal zavarta a lakókat. Mára jócskán megnőtt a ház előtt ide-oda haladó hajók száma is, az egyik lakó emiatt ezt írta a helyi lapnak: „Mi, akik a Duna-parton élünk, akik a Dunát szeretjük, szinte nem látjuk a vizet a cirkáló és parkoló hajóktól, és nem tudunk nyitott ablakoknál élni, aludni és álmodni a szennyes levegő és a zaj miatt.” Írását azonban olvasói levélként sem hozták le, az aligha illett a „fejlődő kerület” koncepcióba.
Belgrád rkp. 22
Az elmúlt években a házon belül is történtek változások. Egyre több a befektető, aki továbbértékesíti a megvett ingatlant, vagy kiadja, jellemzően Airbnb-n. A növekvő négyzetméterárak egy itteni lakást elérhetetlenné tettek a felső osztály alatti rétegek számára, ez pedig drasztikusan átalakította a lakosság összetételét az elmúlt években. A növekvő fővárosi turizmus sem tette élhetőbbé a környéket, ami errefelé nyílik, az főleg módosabb külföldiekre veti ki hálóját. És itt a legújabb probléma: egy titokzatos cég, amely elkezdte bontani a falakat a földszinten.
Belvárosi vicc: 253 ezer/m2
„Egy januári reggelen ordító munkazaj jön lentről. Remegnek a falak, szó szerint. Lerohanunk, a melósok nem tudnak semmit, építésvezető sehol. Innen indultunk fél éve” – mondja egy lakó. A sokáig zárva tartó üzlethelyiségben túlságosan is hangos mozgolódás támadt. A lakók egységesen arra panaszkodnak, semmilyen tájékoztatás nem volt a felújításról, de arról sem, hogy a hatalmas földszinti helyiséggel mik a tervek, mi fog nyílni ott. Ha felhívták, a közös képviselő azt ismételgette: ő sem tud semmit. „Olyan is volt, hogy zuhanyozásnál ment el a víz, mert valamit átvágtak.”
Az utcára nyíló üzlethelyiségben a rendszerváltás környékén elektronikai szaküzlet futott, aztán egy kétes hírű játékterem következett, ám különösebb zavart egyik sem okozott a lakóknak. Majd évekig nem történt semmi, mígnem pár éve jött – a házban csak így emlegetik – a „kamukávézó”, a változás gyanús előszele. „Nyitottak egy kávézót, ami pár nap után be is zárt technikai okok miatt. Soha többé nem nyitott ki.” A kávézó bérlője ugyanaz a személy volt, aki a mostani átépítést is megrendelte, és akinek a „szótlansága” azonnal találgatásoknak adott alapot. „Egyszer összefutottam a nővel, aki utasításokat adott a munkásoknak. Kérdezem, ő-e a tulaj. Mondja, nem, ha gondunk van, forduljunk a Most Mint Kft.-hez” – meséli egy lakó. A cég nem ismeretlen lapunknak: a belvárosi ingatlanmutyi összesítésekor (lásd: Szemrebbenés nélkül, Magyar Narancs, 2019. április 25.) ezt írtuk: a „Most Mint Kft. a Belgrád rakparton vásárolt egy 574 négyzetméteres helyiséget (253 ezer forintos négyzetméteráron)” ott, ahol millióról indul manapság szinte minden, főleg a Duna-parton, főleg világörökségi részen.
Belvárosi mutyimérleg: a Rogán-botrány után még nagyobb tempóval adja el ingatlanjait a fideszes kerület
A Rogán-éra vagy a mostani belvárosi vezetés ingatlanprivatizációja tempósabb? Miről árulkodnak a számok? Kik a legnagyobb nyertesek? Meglepő és sokkoló válaszok összesítésünkben. Rohamtempóban értékesítette ingatlanjait a Rogán Antal vezette belvárosi önkormányzat 2014 őszéig, amikor nem várt események is bekövetkeztek az V. kerületben. Az októberi önkormányzati választáson, miután Rogán az országgyűlési képviselőséget választotta, nemcsak annyi változás történt az V.
A „mázlista” cég tulajdonosa Berta György, a felújítást pedig Berta Márta koordinálja, aki a Mellow Mood-csoporthoz köthető. Ahhoz a körhöz, amelynek két jordán tulajdonosa ma már Arany Érdemkereszttel büszkélkedhet: Zuhair Awadhoz és Sameer Hamdanhoz. Ők igazi nagymenők a Belvárosban, felsorolni is nehéz, mennyi állami támogatás és rafkós privatizálás fűződik hozzájuk. Leghíresebb fogásuk a felújított Párizsi Udvar, amelyhez hitelt az az állami Eximbank adott, ahol a főnök anno egy Puskás András nevű Pasa-parki lakos, egykor Rogán Antal alpolgármestere volt. A jordán befektetők több ingatlant is kedvezményes áron vásároltak a Belvárostól. Épp lapunk írta meg (lásd: A jordán ház, Magyar Narancs, 2017. április 27.), hogy a kerület olyan nagyvonalú szerződést kötött velük, amely a Párizsi Udvar egykor patinás, később méltatlanul lerohadt, de mindenki számára nyitott passzázsát átengedi az arab befektetőknek. Akik ma feljebb szállodát, az egykori átjáróban pedig külföldi turistákra szakosodott prémium kategóriás vendéglátóhelyet üzemeltetnek; itt jelenleg öltönyös személyzet ügyel arra, nehogy a vendégeket az exkluzív látványba nem passzoló jelenség zavarja meg.
Sameer Hamdan és Zuhair Awad Szíjjártó Péterrel beszélget
A Belgrád rakparti lakókkal konfrontálódó Berta Márta ennek a Mellow Mood-csoportnak az „ingatlanfejlesztési igazgatója” a mellowmoodhotelc.com szerint, s korábban cégtársa is volt a nevezett jordánoknak.
Hazugság és lebukás
Áprilisban a lakók a Belgrád rkp. 22. udvarára összehívtak egy rendkívüli közgyűlést, amelyen forrtak az indulatok: a munkálatok változatlanul hangosak és zavarók voltak, átfogó tájékoztatás pedig nem jött. Az idegességet csak fokozta az egyik lakó „oknyomozása”, melynek során kiderítette, hogy a Most Mint enyhén szólva sem fajsúlyos cég: a megalapítása óta eltelt két évben nem volt bevétele, tulajdonosa pedig egy tízemeletes kispesti lakótelepi ház második szintjére volt bejegyezve, és kétségtelen, nem ilyen közegből szokás pénzes nagyberuházásokat igazgatni. „Kérdeztük, ismeri-e a tulajdonost. Jött a válasz: nem. Ő persze nem tudta, hogy utánajártam a cégnek, mire mondom neki, érdekes, ugyanaz a vezetéknevük a tulajdonossal. Ennek mi az oka? Tán nem rokonok? Ekkor vallotta be, hogy a fia. Ekkor mondta azt is, hogy a Mellow Moodnál dolgozik.” Ezek után gyorsan konszenzusra jutottak a lakók abban, hogy bizony, strómanügyletről lehet szó, és az igazi tulajok az ismert jordánok. A közgyűlésnek hamar vége is lett a kiabálás miatt; májusra összehívtak egy újat, ahol elhangzott, hogy egy 150 fős étterem nyílna a földszinten. Ezt a lakók többsége már határozatban tiltotta meg, ahogy a ház közös tulajdonban lévő helyiségének módosítását, átalakítását is.
Mindez jogi kérdéseket vet fel. A társasházi többség az SZMSZ-re hivatkozott, mondván, az étterem zavarná a lakók garantált nyugalmát és pihenését. „A szag miatt félünk leginkább. Egy 150 fős konyha kibocsátását nem tudjuk felbecsülni. Itt sok lakás csak az udvarról kap levegőt, ha ez ételszaggal itatódik át, az megmérgezné az életünket.”
A kialakult jogi helyzetet Weisz Miklós Gábor segít megérteni. A Magyar Közös Képviselők Egyesületének vezetője szerint jelenleg két tevékenységhez kell engedélyt kérni a lakóktól Budapesten, és ezek egyike sem vendéglátás (a szerencsejáték, valamint az erotikus tevékenység, illetve erotikus eszközök árusítása). „Általánosságban két elv ütközik. Egyrészt a saját tulajdon használatát nem lehet korlátozni, amíg az más jogait nem sérti. Ugyanakkor – ez a másik elv – a társasház közös tulajdonú részeiről a közgyűlés hozhat olyan döntést, amely ellentétes az étterem érdekeivel.”
S ez akár akadályt is gördíthet a működés elé. Mivel a Most Mint, mint azt a kerületi hivataltól megtudtuk, rendelkezik a megfelelő engedéllyel, elvi akadálya nincs az étterem beindításának. Ám a fenti logika alapján a ház megnehezítheti a vállalkozó dolgát, elvégre arra sem adott engedélyt, hogy a vállalkozás a közös területeket átalakítsa, noha egy nagy elektromos doboz ennek ellenére felkerült már a közös folyosó falára. Kérdés, hogy a szellőztetőrendszert hogyan építik ki, ha a ház közgyűlése nem engedélyezi az ehhez szükséges nyílás fúrását; aztán ott a melegkonyhához szükséges a zsírfogó akna problémája, amellyel kapcsolatban a Számvizsgáló Bizottság jelezte már a tulajdonosnak: ennek kialakításához a pincében engedély nélkül ástak.
Semmi köze hozzá
Berta Márta mégsem idegesíti magát amiatt, hogy közellenség lett a házban. Nyugodtan magyarázza a Narancsnak, mindent szabályosan, jogszerűen csináltak, és senkinek sem a strómanjai. „Minden tőlem telhetőt megtettem, de nem is kell a háztól engedély. Csináltuk volna a tetőjárdát ingyen, nem kellett. Tudja, az a baj, hogy az egyik lakó is meg akarta venni az üzlethelyiséget, de nem sikerült neki. Ő lett a hangadó. Rendszeresen tettem ki tájékoztató anyagokat, de azokat mindig leszedte valaki.” Amikor megkérdeztem, miért hallgatta el, hogy a tulajdonos a fia, ezt válaszolta: „Azért, mert ahhoz a háznak semmi köze.” Érdeklődtem a cég anyagi helyzetéről is, mivel feltűnő, hogy a tulajdonosnak semmilyen más élő cége nincs, a Most Mint pedig nem hoz pénzt, mégis le tudott szurkolni majdnem 160 milliót vételárként, továbbá a felújítás, a melegkonyha kialakítása is minimum több tízmillió forint. Honnan van erre keret? „Banki kölcsönből és befektetői támogatásból” – kapom a választ. „A Mellow Mood a befektető?” – kérdem. „Hogy ki, ahhoz senkinek semmi köze.” Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy milyen konyhát visznek majd. „Nem tudjuk, nincs még séfünk. De november körül nyitunk.”
Berta nem véletlenül magabiztos. A jogi szabályozás a vállalkozóknak kedvez, az átalakításhoz, az étteremhez nem kell a lakók engedélye, a Belváros pedig kifejezetten támogatja a turistacsalogató attrakciókat – ezért is privatizálhatták a helyiséget. Ha tehát az étterem azzal a bravúrral tud kinyitni, hogy ahhoz nem kell közös tulajdonú felületet igénybe vennie, „jogi fogás” csak nyitás után található rajta. „Ami utólagos vizsgálatban nyerhet bizonyítást” – állítja Weisz. Ha tehát a vállalkozás olyan zaj- vagy rengésszintet üt meg, olyan szagokat bocsát ki, amelyek átlépik az elfogadatható szintet (ez mindig bizonyítás, egyedi vizsgálat kérdése), úgy a működési engedély visszavonása is kérhető az önkormányzattól. A túlzott szintet, illetve a közös tulajdon illetéktelen használatát egy birtokvédelmi eljárásban vagy a bíróságon lehet megállapíttatni. Ha ez történik, a vállalkozás az eredeti állapot visszaállítására és a zavaró tevékenység megszüntetésére kötelezhető. „Nem kezelnek minket partnerként, ez így balkáni tempó” – állítják a házban, ahol a többség nem akarja, hogy kinyisson az étterem. Azt sem szeretnék, hogy a ház udvarát használják hulladéktárolásra, és azt sem, hogy nap mint nap ott szállítsák be az alapanyagokat a konyhára. „Ha ez létrejön, megváltozik az életünk. A teraszról, ha lesz, nem is beszélve!”
Ahol járunk, a Belváros I. választókörzete, a kerület „legfideszesebb” környéke. Szentgyörgyvölgyi Gábor – a polgármester testvére – 60 százalék feletti eredményt produkált itt a 2014-es őszi választáson. Az eredetileg bútorrestaurátor férfi vissza-visszajár ide aláírást gyűjteni, ismerik a házban. El is hívták az utolsó közgyűlésre, azt remélve, mond valami biztatót. „A Belgrád rakparton szinte minden házban van vendéglátóipari egység. Amit a ház lakói most átélnek, az egy nehezen feldolgozható lelki folyamat, mármint, hogy az egyik tulajdonostársuk utcára nyíló éttermet alakít ki. A körzetemben lévő 100 társasház nagy része átesett ilyen krízisen – mondja a fideszes politikus a Narancsnak, aki különben az önkormányzati ingatlanokat privatizáló bizottság alelnöke. – Emberileg azonosulni tudok a lakók elkeseredettségével, de az étterem megnyitása nem megakadályozható, ha a tulajdonos a vonatkozó szabályok szerint jár el.”
A lakók immár olyan elégedetlenek a közös képviselőjükkel, hogy az beadta lemondását. Nem véletlenül volt teszetosza ebben az ügyben – vélik többen –, több házat is visz a kerületben, hosszú távon saját maga ellen ment volna, ha harcba kezd a jordán, no és a helyi kormánypárti ellenszéllel.
A házban jelenleg keresik az új közös képviselőt, akitől hatékonyabb fellépést várnak: „hátha lehet még tenni valamit”. | Pillanatok alatt vált pokollá a belvárosi társasház élete, mutyiszagú éttermet kezdtek építeni alattuk | A Duna-parti társasház lakói testközelből tapasztalják meg az új idők szeleit. Menő étterem, magabiztos nyomulás, strómanszag, közel-keleti milliárdosok és remegő falak. Miért nem vesznek minket emberszámba? – kérdik riportalanyaink. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kerdes-nelkul-121456 | 2019-07-18 09:45:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon tervezője szerint bő 1 milliárd forintos kárt okoz az állami költségvetésnek, hogy a “Sámándob" néven elhíresült épület Karcagra kerül. Sárkány Sándor szerint ezt a városból származó két fideszes miniszter, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter intézte el, pedig az épület üzemeltetésére korábban három másik település is pályázott. Balatonfüred például felajánlott egy közművesített vízparti telket, de inkább elköltenek a karcagi helyszín tereprendezésére és közművesítésére 1,3 milliárd forintot.
Az EXPO 2015 világkiállítást 2015. május 1. és október 31. között rendezték Milánóban. A magyar kormány 2013-ban Szőcs Géza kormánymegbízottat jelölte ki arra, hogy irányítsa Magyarország méltó megjelenését az eseményen. A végeredmény 5,2 milliárd forint közpénz botrányos elköltése lett, amiből 2 milliárdba került a magyar pavilon, a hírhedt Sámándob felépítése. A szittya stílusú épületnek már a megjelenése is komoly kritikákat kapott, de az igazán nagy felháborodást az utóélete váltotta ki.
A kormány ugyanis 650 millió forintot különített el a 2016-os költségvetésben a pavilon bontására és utóhasznosítására. Közel 2 éves kalandos huzavona után, 2017 nyarán bejelentették, hogy a hivatalosan az Életkert nevet viselő épület Karcagra kerül, ahol a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait fogja bemutatni. A pavilon Milánóból való hazaköltöztetését az eredetileg Carpathia Kft. nevű, majd Kárpátok-Alpok Zrt.-re keresztelt, jelenleg pedig Valor Hungariae Zrt. néven futó állami cég intézte, amelynek Szőcs Géza állandó tagja, de felbukkant benne Nógrádi György fideszes “biztonságpolitikai szakértő" is.
A pavilon hazahozatala további 2 milliárd forint közpénzt nyelt el, de sokáig nem történt semmi. Idén tavasszal viszont végre nekiálltak a karcagi újjáépítésnek: erre az állam még 1 milliárd forintot adott, az önkormányzat pedig 378 milliót költ az épület tervezett helyszínének területrendezésére és közművesítésére.
Eddig tehát nagyjából 5 milliárd forintot emésztett fel a Sámándob, és még közel sincs vége a történetnek.
A pavilon főtervezője, Sárkány Sándor 2019 szeptemberében feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával a Jász- Nagykun Szolnok Megyei Nyomozó Ügyészségen a Sámándob közbeszerzései, milánói felépítése és lebontása, valamint karcagi újrahasznosítása miatt.
A feljelentésben Sárkány azt írja, hogy a költségvetésnek bő 1 milliárd forintos kárt okoz a Sámándob Karcagra költöztetése. Sárkány szerint a város által felajánlott terület nem alkalmas az építkezésre, ezért költ rá az állam és az önkormányzat összesen 1,3 milliárd forintot (ahogy fentebb írtuk), ráadásul az újrahasznosítással is lesznek gondok.
“Karcag céges bulit és családi rendezvényt álmodott egy vályogvető kis tó mellé." – írja Sárkány.
Az Átlátszó birtokába került feljelentés és egyéb iratok szerint már eleve nagyon furcsa módon került a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városba a milánói világkiállítás magyar pavilonja.
Karcag utolsónak pályázott a Sámándobra, ráadásul a leggyengébb ajánlattal, mégis ők nyertek.
Sárkány szerint azért, mert az Orbán-kormány 2 tárcavezetője is a városban született: Varga Mihály pénzügyminiszter és Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter, és ők “intézték el", hogy Karcagra kerüljön az épület.
A Sámándobért először Szombathely jelentkezett, ahol 2014-ben a pavilon alapkövét is letette Puskás Tivadar polgármester (Fidesz), Szőcs Géza kormánybiztos, és Hende Csaba (Fidesz) országgyűlési képviselő. Egy évvel később, 2015. augusztus elején Kőszeg is megkereste Szőcséket, hogy a város befogadná az építményt, majd 2015. augusztus végén Balatonfüred is jelezte ezt a szándékát.
A három ajánlat közül a balatonfüredi volt a legkedvezőbb: a város színházként, kongresszusi központként, kulturális és turisztikai célokra szerette volna használni a Sámándobot, és az önkormányzat vállalta az üzemeltetés teljes költségét, továbbá felajánlott az épületnek egy 1 milliárd Ft értékű vízparti területet, már meglévő közművel, parkolóval, parkosítással, járdával, közvilágítással.
De hiába a 3 másik város erőfeszítései:
2015. szeptember közepén Dobos László, Karcag fideszes polgármestere egy rövid, mindössze pár soros levelet írt Szőcs Gézának, és arra kérte a kormánybiztost, hogy a Sámándob a világkiállítás után Karcagra kerüljön, mert “A pavilonnak a városban méltó helyet tudnánk biztosítani."
Ennyi a jelek szerint elég is volt, nem kellett előre megmondani, hogy pontosan hol akarják Karcagon elhelyezni az épületet, és mit akarnak vele kezdeni, csak szólni kellett, hogy kérik.
Szőcs Géza ugyanis 2015. október 9-én két levelet írt. Az egyikben a balatonfüredi polgármestert tájékoztatta arról, hogy a Sámándob előreláthatólag Karcagra kerül majd. A másikban Szőcs a karcagi polgármesterrel közölte, hogy köszönettel vette a felajánlást, javasolni fogja a kormánynak, hogy Karcagra kerüljön a pavilon. Szőcs kitért arra is, hogy az előterjesztésben be kell majd mutatni, hogy mit akar kezdeni a város az épülettel, ezért megkérte Dobost, hogy október 15-ig (6 napon belül) “küldje meg a pavilon újrahasznosításával kapcsolatos részletes elképzeléseit egy összefoglaló tanulmány formájában, amelyben térjen ki arra is, hogy az önkormányzat az újraépítéshez és a hosszú távú üzemeltetéshez milyen módon tud hozzájárulni".
Dobos László a határidő előtt egy nappal, 2015. október 14-én küldte el Szőcsnek a kért tanulmányt. A 8 oldalas dokumentum (PDF) szerint Karcag kulturális központként működtetné a pavilont, amelyben Dobos szerint lehetne
kiállítás és könyvtár a magyar nép eredetéről, a kunokról, a magyar-török rokon népek történelméről, Magyarország és Közép-Ázsia kulturális értékeiről
konferenciaközpont
koncert, zenei fesztivál
“sok agrár témával foglalkozó rendezvény"
idegenforgalmi látványosság a Birkafőző Fesztivál idején
a helyi néptánccsoportok próbái és fellépései
kiállítás a helyi képzőművészek és kézműves szakkörök alkotásaiból
“nagyon sok iskolai rendezvény (szalagavatók, bálok)"
mindenféle családi, baráti, civil szervezeti, céges rendezvény
“Karcag vállalja, hogy az Életkert Pavilont megtölti Élettel!" – zárta levelét Dobos László, akinek nevét két nyomtatott mosolyjel (smiley) keretezi a hivatalos iraton.
A Sámándob nagy része fából készült, de a faanyag állítólag szétrohadt, ezért Milánóból csak a pavilon fém tartószerkezetét vitték Karcagra. Azokat viszont Sárkány Sándor szerint az önkormányzat nem a szakirányú előírásoknak megfelelően, nem ipari futódaruval ellátott száraz, fedett helységben, hanem a szabadban, egymásra dobálva tárolta/tárolja.
A pavilon tervezőjének feljelentése szerint ez a közvagyon hűtlen kezelése, mert jelenlegi állapotában az acélszerkezet nem visszaépíthető, és a helyrehozatala további közel 400 millió forintba fog kerülni az adófizetőknek.
A szabad ég alatt egymásra dobált fémszerkezeteket 2017 októberében a HírTV akkor még létező oknyomozó műsora rejtett kamerával mutatta be. A Célpont riporterét Karcag fideszes polgármestere, Dobos László bezárta a vécébe, és később sem válaszolt a kérdéseire. Nyilatkozott viszont a műsornak Sárkány Sándor, aki azt mondta, hogy
“Hazahozták a vázat, és ez a váz az alibi ahhoz, hogy több száz millió forintot, akár milliárd forintot lehívjanak ennek a felépítésére. Hát, ez szerintem mind értelmetlen. Én, aki terveztem az épületet, nyilván azt kellene mondanom, hogy építsék újra stb. De én nem szeretném, ha újraépítenék. Egy az, hogy rengeteg mocskot raktak erre az épületre, rengeteg pénzt vittek el jogtalanul erre az épületre, és nagyon szeretném, ha nem használnák alibinek tovább ezt a dolgot. És Karcag ne az én műalkotásomból csapja be az ott élőket és a magyar adófizetőket."
Sárkány 2019. szeptember végén Varga Mihály pénzügyminiszter, Fazekas Sándor korábbi földművelésügyi miniszter (jelenleg országgyűlési képviselő), F. Kovács Sándor, a Szolnok Megyei Közgyűlés korábbi elnöke (jelenleg országgyűlési képviselő), Dobos Zoltán karcagi polgármester, Szőcs Géza kormánybiztos, valamint Lukács Tamás, az MNV Zrt. társaságokért felelős korábbi igazgatója, és Dominek Dalma, a Valor Hungariae Zrt. korábbi vezérigazgatója ellen tett feljelentést a Sámándob Karcagra költöztetése miatt hűtlen kezelés, költségvetési csalás, és más bűncselekmények gyanújával a Jász- Nagykun Szolnok Megyei Nyomozó Ügyészségen.
A tervező feljelentését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség néhány nappal később áttette a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészséghez a mentelmi joggal védett három személy – Varga Mihály, Fazekas Sándor és F. Kovács Sándor – érintettsége miatt.
A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A magyar pavilon a milánói világkiállításon 2015. május 5-én. (MTI/EPA/Stefano Porta)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | A “Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt | A 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon tervezője szerint bő 1 milliárd forintos kárt okoz az állami költségvetésnek, hogy a “Sámándob” néven elhíresült épület Karcagra kerül. Sárkány Sándor szerint ezt a városból származó két fideszes miniszter, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter intézte el, pedig az épület üzemeltetésére korábban három másik település is pályázott. Balatonfüred például felajánlott egy közművesített vízparti telket, de inkább elköltenek a karcagi helyszín tereprendezésére és közművesítésére 1,3 milliárd forintot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/22/a-samandob-tervezoje-feljelentest-tett-hutlen-kezeles-es-koltsegvetesi-csalas-gyanuja-miatt/ | 2019-10-22 12:47:19 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy kedden megjelent kormányhatározattal újabb támogatást kapott Lezsák Sándor lakitelki Népfőiskolája - írja a 444.hu. A következő három évben a kormány több mint 18 milliárd forinttal támogatja, hogy a parlament alelnökénél felépülhessen négycsillagos a Hungarikum Hotel.
A portál cikke emlékeztet arra is, hogy hotel tervezésére már korábban is elköltöttek 42 millió forintot. | 18 milliárdot kapott a kormánytól Lezsák Sándor a lakitelki szállodára | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/18-milliardot-kapott-a-kormanytol-lezsak-sandor-a-lakiteleki-szallodara.html | 2019-10-22 13:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
|
Egy kedden megjelent kormányhatározattal újabb támogatást kapott Lezsák Sándor lakitelki Népfőiskolája. A következő három évben a kormány több mint 18 milliárd forinttal támogatja, hogy a parlament alelnökénél felépülhessen négycsillagos a Hungarikum Hotel. Egyébként a hotel tervezésére már korábban is elköltöttek 42 millió forintot.
A Lakitelek Népfőiskolán az elmúlt években egymás értek a közpénzből megvalósuló fejlesztések. Többek között épült turult mintázó lovarda, borkatedrális, termálfürdőt is terveznek és itt kap új székházat a Budai Vigadóból kiköltöztetett Nemzeti Művelődési Intézet is.
A keddi kormánydöntés értelmében a Hungarikum Hotelre jövőre 6 milliárdot, 2021-ben 6,024 milliárdot, 2022-ben pedig szintén 6,024 milliárdot kap Lezsák alapítványa.
Az alapítványnak már most is van egy Hotel Club Tisza szállodája, valamint nemrég egy munkásszállóból kialakították a Kincsem Fogadót is. | Lezsák alapítványa 18 milliárdot kapott a kormánytól, hogy felépítse Lakitelken a négycsillagos Hungarikum Hotelt | Egy kedden megjelent kormányhatározattal újabb támogatást kapott Lezsák Sándor lakitelki Népfőiskolája. A következő három évben a kormány több mint 18 milliárd forinttal támogatja, hogy a parlament alelnökénél felépülhessen négycsillagos a Hungarikum Hotel. Egyébként a hotel tervezésére már korábban is elköltöttek 42 millió forintot. | null | 1 | https://444.hu/2019/10/17/lezsak-alapitvanya-18-milliardot-kapott-a-kormanytol-hogy-felepitse-lakitelken-a-negycsillagos-hungarikum-hotelt | 2019-10-17 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Ha csak nem lesznek eredménytelenek az eljárások – ami nagyobb meglepetés lenne -, Mészáros Lőrinc cégei alakíthatják át a vízközműveket, illetve a gőzrendszert és a hőközpontokat azon a telken, ahol elvileg részben a paksi atomerőmű bővítése is megvalósul. Bár a tenderen végleges eredményt még nem hirdettek, de már ajánlattételre is csak egy-egy céget kértek fel, amelyek történetesen részben vagy egészben a gázszerelőből milliárdossá lett felcsúti vállalkozó tulajdonában vannak. Az egyik cég már korábban is dolgozott ezen a telken közel negyedmilliárd forintért, ám akkor – ha nem is nagy számban, de – még voltak versenytársai.
A paksi atomerőműhöz tartozó telek fejlesztésére eddig összesen öt különböző közbeszerzést írtak ki. Első körben a távhőrendszer valamint a szennyvíz, csapadékvíz és ivóvíz csatlakozási pontjait kellett kialakítani. Bár előre lehetett látni, hogy nem lesz kis munka, hiszen elég nagy területről, és több száz méternyi csőhálózatról van szó, túl sok céget nem mozgatott meg a felhívás. Végül a tenderekre két-két érvényes ajánlat érkezett, a befutó pedig mindkét esetben az a Duna Center Therm Kft. (DCT) lett, amely történetesen
a korábban meghirdetett közbeszerzés kiírása előtt négy nappal került Mészáros Lőrinc tulajdonába.
A vállalat a távhő csatlakozási pontok kialakítását 148, a szennyvíz, csapadékvíz és ivóvíz rendszernél pedig ugyanezt a munkát 187 millió forintért vállalta. A társaságnak nem jött rosszul a munka, mert ugyan korábban is voltak már sikerei közbeszerzéseken, utoljára másfél évvel a most nyári megrendelés előtt nyert el állami megbízást. A DCT-nek így 2018-ban csökkent is az árbevétele, ami egyébként jó részt már akkor is állami, sőt paksi megbízásokból származott. Korábbi megállapodások szerint ugyanis 2022-ig elvileg ők végezhetik a technológiai épületekhez és rendszerekhez kapcsolódó épületgépészeti, karbantartási, valamint egy külön szerződés alapján az építőmesteri és lakatos munkákat is, továbbá 2023 elejéig az ő feladatuk a vízi létesítmények üzemeltetése és karbantartása az erőműnél.
Bő két héttel Mészáros Lőrinc új cégének megbízása után aztán négy újabb közbeszerzést írt ki az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. ugyanannak a teleknek a fejlesztésére. A tenderek szerint a területen átalakítják a jövőben
a víziközműveket,
a távhőrendszert,
az elektromos hálózatokat, illetve
a gőzrendszer és hőközpontokat.
A megfelelő cég kiválasztására pedig mindehhez egy olyan eljárást választottak, ahol először a munkára pályázó cégeknek jelentkeznie kell*A kiírásban szereplő elvárt kitételeknek megfelelő alkalmasságukat alátámasztva. a tenderre, majd a jelentkezők közül egy második körben választják ki a győztest. Azaz tényleges verseny csak azok között van, akik ebben a körben ajánlatot nyújtanak be.
Nos, túl nagy verseny nem lesz,
a négyből három munkára ugyanis csak egy cég jelentkezett, így kizárólag tőlük kért be ajánlatot az erőmű,
és – ha csak nem lesz eredménytelen a tender – nyilván ezek a vállalatok nyerik is el a megbízást.
Ami azt jelenti, hogy két munka Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez, egy pedig egy az állami megbízásokról szintén jól ismert A-Hídhoz kerülhet. Utóbbi elsőre talán meglepő módon az eredeti tevékenységéhez egy annyira azért nem közelálló feladatot, a távhőrendszer átalakítását nyerheti el. Valójában azonban a cég nem teljesen új szereplő ezen a piacon sem, ha nem is annyira nagy számban, de vannak már korábbról is távhős referenciái.
Ahogy a Mészáros és Mészáros Kft.-nek is vannak referenciái – méghozzá szép számban – a vízközmű építésben, amire egyedüliként ők pályáztak. Ahogy arról korábban írtunk, a felcsúti milliárdos által kiépített cégbirodalom jó ideig legfontosabb, és mostanra részben tőzsdére vitt cége rengeteg helyen dolgozik csatornázási és egyéb ivóvízminőség-javítási projekteken is.
A gőzrendszer és hőközpontok átalakítására pedig kizárólag az a Duna Center Therm Kft. jelentkezett be, amely már a korábbi megbízásokat is megkapta ezen a telken, és amely ugye alig több mint fél éve van Mészáros Lőrinc tulajdonában.
Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy csak ezt a munkát kapja meg a vállalat. A DCT ugyanis az elektromos hálózatok átalakítására kiírt tenderen is versenybe szállt. A négy közbeszerzés közül egyértelműen ez iránt volt a legnagyobb érdeklődés, végül azonban itt is csak két cég maradt versenyben az ajánlattételi szakaszra. Az ELMŰ-Émász ezzel foglalkozó leányát ugyanis nem találták alkalmasnak, így ki is zárták a tenderről, aminek eredményeként a DCT mellett csak a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. testvércége, a szintén állami tulajdonban lévő MVM Ovit adhat be ajánlatot.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a fejlesztések összesen mennyibe kerülnek majd, mivel a vonatkozó közbeszerzési dokumentumokban erre nem adtak becslést, és kérdésünkre az erőműtől is mindössze annyit írtak, hogy mivel a várhatóan a negyedik negyedévben záruló közbeszerzés jelenleg folyamatban van, így a költségekre vonatkozóan nem áll módukban információt adni. A korábbiak alapján azonban nagyon valószínűnek tűnik, hogy milliárdos nagyságrendű összegről van szó.
Egyébként már az is kissé furcsa, hogy a fejlesztéseket a paksi atomerőművet működtető cég rendeli meg, hiszen az érintett telken*a 8803/16-os helyrajzi számú. elvileg az új blokkok épülnek majd fel, márpedig a paksi bővítést ugye egy teljesen külön cég felügyeli.
Elvileg a telket ennek megfelelően már át is kellett volna adni a MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt-nek, legalábbis egy több mint két és fél évvel ezelőtt született kormányhatározat, hogy az ügyben azonnal intézkedjenek az érintett miniszterek. Most a közbeszerzést kiíró MVM Paksi Atomerőmű Zrt-nél lapunk kérdésére azt írták: az átalakításokkal a Paksi Atomerőmű kormányhatározatban rögzített kötelezettségének tesz eleget. A szakaszosan zajló telekátadás során a felek hatáskörük és a kormányhatározatban rögzítettek szerint eljárva bonyolítják le a kapcsolódó közbeszerzéseket.
Magyarul úgy tűnik, hogy a fejlesztések megvalósítása épp annak a feltétele, hogy a telkeket átvehesse a bővítésért felelős cég. Az azonban így nem teljesen egyértelmű, hogy ezek a beruházások is beleszámítanak az új blokkok 4000 milliárdos költségébe. | Verseny nélkül kaphatnak nagy munkákat Paks II telkén Mészáros Lőrinc cégei | Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, ami megnyert egy négy nappal később kiírt paksi közbeszerzést, majd még egyet, most pedig jöhet a harmadik és negyedik is. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191019/verseny-nelkul-kaphatnak-nagy-munkakat-paks-ii-telken-meszaros-lorinc-cegei/ | 2019-10-19 22:49:00 | true | null | null | G7 |
Az arzén mérgező hatása évezredek óta ismert, azt azonban a 80-as évek elejéig nem tudták a szakemberek sem, hogy Magyarország nem kis részén magas arzéntartalmú vizet isznak az emberek. A Duna-Tisza közén előfordultak ugyan ivóvíznek tulajdonított halálos arzénmérgezések, de azt gondolták, hogy ezeket elásott arzéntartalmú permetszerek okozták.
Annak persze jó oka van, hogy évezredeken át ez a probléma nem merült fel: a felszíni vizek arzéntartalma elhanyagolható. Ezek viszont könnyen elszennyeződnek, így a technika fejlődésével nemcsak lehetőség, hanem kényszer is volt, hogy a mélyebb rétegekből kezdjenek sok szempontból tisztább ivóvizet a felszínre hozni. Ebben viszont – a kőzetek összetétele miatt – a világ egyes részein jelentős mennyiségben van arzén.
Pechünkre a Kárpát-medence is ilyen hely, Magyarországon belül főként Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megye érintett. Persze nincs a vízben annyi arzén, hogy rögtön meghaljunk tőle,
arra viszont évtizedes távlatban elegendő, hogy növelje néhány ráktípus (bőr-, hólyag-, tüdő- és veserák) kialakulásának kockázatát.
A várandós nőkre és a kisgyermekekre pedig rövidebb időtávon is veszélyes, például spontán vetélést okozhat, valamint károsíthatja a fejlődő idegrendszert. Az Országos Közegészségügyi Intézet szakembereinek témában írt összefoglalója szerint a felsorolt megyék ivóvizének 2003-as átlagos arzénkoncentrációja (28 mikrogramm literenként) által okozott halálozási kockázat hasonló mértékű, mint a közlekedési baleseteké, valamint a nagyvárosi légszennyezettségé.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1963-ban 50 mikrogramm/literben állapította meg az arzén legnagyobb megengedhető koncentrációját az ivóvízben. Így amikor a magyarországi mérgezések forrását kutatva a 80-as évek elején felmérték a hazai közüzemi vízműveket, ehhez képest állapították meg, hogy több mint 400 ezer ember fogyaszt magas arzéntartalmú vizet. Az 1983-ban indított első mentesítési programmal 15 év alatt sikerült az országban szinte mindenhol ez alá jutni; igaz, ez a vezetékes vízre vonatkozik, így a hálózaton kívül eső tanyákon és más külterületeken élők helyzete nem javult.
Időközben azonban a rákkeltő hatással kapcsolatban végzett kutatások nyomán a WHO 1993-ban 10 mikrogramm/literre szállította le a határértéket. Ezt az Európai Unió is átvette 1998-ban, így Magyarország csatlakozásával hazánkra nézve is kötelezővé vált. Mivel azonban nálunk közel 1,7 millió emberhez ennél magasabb arzéntartalmú víz jutott el, egyértelmű volt, hogy nem tudunk rögtön megfelelni az előírásnak. Így itthon 2009 végéig maradt az 50 mikrogramm/literes határ, majd 2012 végéig 20 lett, ezt követően már idehaza is 10.
Az ivóvízzel kapcsolatos uniós szabályok megfelelő átvételéhez így is egy kötelezettségszegési eljárás kellett. Mindig érdekes helyzet, amikor „Brüsszelnek” azért kell noszogatnia a tagállamokat, hogy ugyan figyeljenek már jobban oda saját állampolgáraik egészségére. A levegőminőséggel kapcsolatban ez meglehetősen általános, de ez legalább annyiban érthető, hogy itt lakossági ellenállást és ipari lobbiérdekeket is le kell küzdeni. (Például azzal kapcsolatban, hogy milyen kazánokat lehet használni, vagy mennyi legyen az új autók károsanyag-kibocsátása.)
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésreAzért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.
Az arzénnal kapcsolatban azonban nincs ellenérdekelt fél, csak meg kell csinálni a mentesítést szolgáló beruházásokat. Ráadásul ezeket még támogatja is az EU. Ennek köszönhetően tényleg volt fejlődés, az ÁNTSZ adatai szerint 2013-ban csak a magyarországi vízszolgáltatás nem egész 84 százaléka minősült megfelelőnek az arzéntartalom szempontjából, addig 2017-ben (egyelőre ez a legfrissebb adat) már a 95 százaléka.
A helyzet azonban az, hogy lehetne ennél sokkal jobb is. A 2007 és 2013 közötti uniós finanszírozási ciklusban a hvg.hu összegzése szerint 100 milliárd forintot költöttek erre a célra, és 192 projektet zártak le. (A gyakorlatban 2015 végig kellett befejezni a beruházásokat, de esetenként ez is csak erősen véleményesen sikerült.) Ez alapján azt várhatnánk, hogy a probléma lényegében megszűnt létezni, ám ez egyelőre nincs így. Ezt mutatja a KSH közelmúltban megjelent Környezeti helyzetkép, 2018 című kiadványában látható térkép, amely az ivóvíz legmagasabb mért arzéntartalmát mutatja azokon a településeken, ahol ezt – a veszély fennállása miatt – figyelemmel követi a Nemzeti Népegészségügyi Központ.
Ez a térkép azért keltette fel a figyelmemet, mert első ránézésre nagy átfedést mutatott azokkal a területekkel, ahol már megvalósultak ivóvízminőség-javító programok. Amelyek ugye jelentős részben arra irányultak, hogy megszüntessék – határérték alá szorítsák – az arzénszennyezettséget. Ezért fogtam a Nemzeti Egészségügyi Központ legfrissebb (tavalyi) vizsgálati adatait tartalmazó táblázatot, és a 10 mikrogramm/literes határértéket elérő, illetve afölötti legmagasabb arzénszennyezettségi értéket produkáló összes településnél (85, bár néhány esetben ezek csak külön nyilvántartott településrészek) megnéztem, volt-e már ott ivóvízminőség-javító program.*Erre a Közbeszerzési Hatóság adatbázisát használtam, mivel ezek olyan volumenű beruházások, hogy muszáj közbeszerzést kiírni. A pontosan 10 mikrogramm/literes értékeket azért vettem bele, mert a részletes kiírások szerint a beruházások hatására ez alá kellett kerülni.
Az összevetés igazolta a sejtést: a 85-ből 70 olyan település van, ahol olyan régen – jellemzően több évvel ezelőtt – befejeződött a fejlesztés, hogy már határérték alatt kellene lennie az arzéntartalomnak. De nincs, ami azt mutatja, hogy valami nem sikerült annak ellenére, hogy a pénzt elköltötték.*Egyes esetekben a közbeszerzési dokumentumokban nem szerepel explicit módon, hogy az ivóvízminőség-javító beruházás egyik célja az arzéntartalom csökkentése, a körülmények ismeretében ugyanakkor ez valószínűsíthető. Ha esetleg valahol még sincs így, az annyiban változtatja meg a helyzetet, hogy az arzénveszély fennmaradása nem a kivitelező, hanem a projekt kiírójának felelőssége.
Hogy mennyit költöttek el? A 70 települést érintő 33 projekt teljes összege közel 44 milliárd forint volt, ám ebből számos olyan helyen is javították a vízminőséget, amely nem szerepel már az arzénos listán, azaz a beruházás sikeres volt ebből a szempontból. (A víz szagával, színével, fogyaszthatóságával kapcsolatos panaszok ettől még előfordulhatnak, de ez más lapra tartozik.) Ha a több várost, falut felölelő beruházásoknál a települések számával és részben nagyságával súlyozunk, akkor azt kapjuk, hogy mintegy
17 milliárd forintba kerülő fejlesztés után fordul elő még mindig, hogy határértéket elérő vagy meghaladó arzéntartalmú víz folyik a csapból.
Az átláthatóság kedvéért térképre vittem mind a 85 települést, feltüntetve a lakosság számát, az arzéntartalom tavalyi legmagasabb, valamint a több mérés alapján kialakult (szintén 2018-as) középértékét, továbbá, hogy volt-e helyben vízminőség-javító beruházás. Ha volt, akkor szerepel a projekt összege és a megvalósító vállalat neve. (Részletes jelmagyarázat a csillagra kattintva.)*A csöpögő csap jelöli azokat a településeket, ahol már évekkel ezelőtt lezárult egy ivóvízminőség-javító program (itt látható a kivitelező cégek neve és a projekt összege is, jelezve, ha az több település között oszlik meg), a sima csap a maradék 15 városnál-falunál látható. A szín a legmagasabb mért arzéntartalomra utal, a közlekedési lámpáknál megszokott színintenzitással. Zöld: 10 mikrogramm/liter, zöldessárga: 11-19 µg/l, sárga: 20-29 µg/l, narancssárga: 30-39 µg/l, piros: 40-49 µg/l. Az egyetlen fekete jel Szentes Lapistó részénél a teljesen kiugró 125 µg/l-es értéket mutatja.
A térképre ránagyítva látszik, hogy az egyik megmaradt problémás terület a szerb határtól induló Csikéria-Bácsszőlős-Borota vonal, ahol közel 3 milliárd forintért két kisebb cég mellett a Duna Aszfalt dolgozott, amely inkább ismert a kormány kedvenc autópálya-építő cégeként, mint ivóvizes projektek megvalósítójaként. Maradtak problémák a Nyírségben is, ahol ugyan a legmagasabb arzén-előfordulás csak pont eléri a határértéket, de a középérték sem marad el ettől lényegesen. Az is látszik, hogy nem lehet egy-két vállalat nyakába varrni a megmaradt problémákat, a vízügyes területen országosan ismert Aquaprofit és Szabadics Zrt. után ugyanúgy maradtak települések túl magas arzéntartalmú vízzel (például Gönc és Nyírábrány vagy éppen Mórahalom és Ruzsa), mint kisebb, szinte ismeretlen cégek után (Kőtelek, Tiszasüly, Sárrétudvari például).
A kevés érintett nagyobb város egyike Szentes, ahol egy közel 1,8 milliárdos beruházás ellenére kell a 27 ezer lakosnak esetenként még mindig arzénes vizet innia. Nem mellesleg a város Lapistó nevű külterületéhez kapcsolódik a tavaly mért messze legmagasabb, 125 mikrogramm/literes arzénszint is. Nem rendeződött az ivóvízhelyzet a 44 ezres Hódmezővásárhelyen, és a 23 ezres Makóban, valamint a környékén is rengeteg probléma maradt. Itt annyira nem sikerült megoldania az arzénmentesítést a 3,2 milliárdért dolgozó A-Hídnak és Keviépnek, hogy azóta újabb, 1,4 milliárdos projekt indult, amelyet az utóbbi cég végez egyedül. Hasonló a helyzet Fábiánsebestyén és Mindszent esetében, ahol az A-Híd dolgozik, míg Göncön a Mészáros és Mészáros Kft.
Emellett van néhány település (Nagybánhegyes, Sellye), amely a korábbi pályázati körből kimaradt, így ott először rugaszkodnak neki az ivóvízminőség javításának. Remélhetőleg olyan eredménnyel, hogy ismétlésre már nem lesz szükség.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVerseny nélkül kaphatnak nagy munkákat Paks II telkén Mészáros Lőrinc cégeiMészáros Lőrinc megszerzett egy céget, ami megnyert egy négy nappal később kiírt paksi közbeszerzést, majd még egyet, most pedig jöhet a harmadik és negyedik is. | Elköltöttek 17 milliárdot, de még mindig rákkeltő víz folyik a csapból | Az ország 85 településén tavaly elérte vagy meghaladta az ivővíz arzéntartalma a határértéket, pedig 70-ben már lezárult a probléma megszüntetésére hivatott beruházás. Itt is felbukkannak az állami megrendelések sztárjai. | null | 1 | https://g7.hu/elet/20191021/elkoltottek-17-milliardot-de-meg-mindig-rakkelto-viz-folyik-a-csapbol/ | 2019-10-21 23:04:00 | true | null | null | G7 |
A Borkai Zsolt polgármestert érintő, már nemzetközileg ismert, egyelőre tisztázatlan hátterű, de „belső munkának” látszó szexbotrány, s az emiatt összehívni kívánt rendkívüli közgyűlés árnyékában is vannak figyelemre méltó történések Győrben. A megyeszékhelyen az előző kampányok során is voltak már problémák: egyszer rendőri intézkedés, feljelentés, máskor csalásgyanús ügy, vitatható döntés. Jelenleg viszont már a kampány elején, illetve annak kezdeti szakaszában olyan mozzanatok történtek – rokoni alapon bonyolított választás, a nyilvános választási bizottsági ülésre be nem engedett ellenzéki politikus -, amelyek tőlünk nyugatra jónéhány országban a választásért felelős hivatalnokok azonnali lemondásához vezetnének. Itt viszont az ügyekben illetékes vezetők (ha egyáltalán szóba állnak az érdeklődő újságíróval) annyit mondanak: a dolog jogszerű, szabályos, nincs itt semmi látnivaló. Választási körkép Győrből.
A választási szervekben lévő rokoni szálat illetően – a helyi bizottság elnökhelyettese a területi bizottság elnökének a lánya – az a legdöbbenetesebb, hogy a dolog teljesen legális. Ugyanis a Fidesz által hozott 2013-as választási törvény alapján akár az összes bizottságot telerakhatnák rokonokkal, ezt semmi nem tiltja. A botrányos választási bizottsági ülés után pedig megnyugtatóan érdemi, tényszerűnek látszó belső vizsgálat nem történt. (Legalábbis hiába kérdeztük, hogy volt-e egyáltalán ilyen.) Lentebb röviden áttekintjük a korábbi évek botránykrónikáját, illetve próbáltunk utánajárni a legfrissebb ügyeknek. Győrben a DK-s Glázer Tímea az ellenzéki összefogás közös polgármester-jelöltje, Borkai Zsolt kihívója.)
Győrben, illetve a megyében – úgy tűnik – a választást családi alapon bonyolítják.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottsága elnöke, Dr. Mester László, illetve Győr Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága elnökhelyettese, Dr. Mester Ágnes egymás rokonai: Dr. Mester László az édesapja Dr. Mester Ágnesnek.
Ráadásul egy helyen, azonos ügyvédi irodában tevékenykednek. Az összes, általunk kérdezett forrás megerősítette a családi viszonyt, illetve a munkakapcsolatot – és a rokonság miatt etikai aggályokat hangoztattak. A cégnyilvántartásban, valamint a megyei ügyvédi kamara honlapján fellelhető adatok is alátámasztani látszanak a családi köteléket. Ettől függetlenül a két érintett személy által vezetett bizottságoknak, valamint a városi és megyei jegyzőnek is elküldtük az erre vonatkozó kérdéseinket.
A cikk leadásáig egyedül a Dr. Mester László által elnökölt Területi Választási Bizottság a 2019. október 10-i ülésén reagált a kérdésekre. De nem újságírói megkeresésként, hanem beadvány, illetve kifogás gyanánt kezelte, megtárgyalta, s érdemi vizsgálat nélkül elutasította azt. Holott a testület ellenzéki tagja, Eredics Imre Antal a jegyzőkönyv szerint megjegyezte: „Ez nem kifogás, mert nem választással kapcsolatos dolog. Ez etikai dolog.” Azt Eredics is elismerte: „Törvény nem tiltja a rokonsági kapcsolatot.” Szerinte a kérdésekre válaszolni kell azt illetően, „…hogy kifogásként nem kezelhető, ezért érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ezt jelezni kell a jegyzőkönyvi kivonatban….” Dr. Mester László viszont a jegyzőkönyv szerint azt mondta: „Kifogásként kell elbírálnunk…”
A bizottsági ülés jegyzőkönyve alapján a kérdésekre – a 2013-as választási törvényt idézve – Debreczeniné Dr. Pócza Márta a Területi Választási Iroda részéről annyit mondott, hogy: „A fenti jogszabályhelyben foglalt rendelkezések alapján a TVB elnöke és a győri HVB elnökhelyettese – mint közeli hozzátartozók – között nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.” Hozzáfűzve: „…a megyei és városi önkormányzat között „…alá-felé rendeltségi viszony nincs, így mind a két közgyűlési testület saját maga választotta meg a választási bizottságok választott tagjait, és a két szervezet között egyeztetési kötelezettség nincsen.”
Ez jogilag igaz ugyan, de a rokoni szálnak mégis van, illetve lehet jelentősége. Ugyanis a helyi és a területi választási bizottság hasonló viszonyban áll egymással, mint bármely más első-, illetve másodfokú hatóság, jogalkalmazó szerv (bíróság, ügyészség, rendőrség, stb.)
Vagyis, aki az elsőfokú, helyi bizottsági döntéssel elégedetlen, azzal szemben kifogást, panaszt nyújtana be, az a másodfokú, területi bizottsághoz fellebbezhet. Amely értelemszerűen megváltoztathatja, felülírhatja, de jóvá is hagyhatja az eredeti, elsőfokú döntést. Vagyis a területi bizottságnak beleszólása van a győri ügyekbe is. Konkrétan például abban az ügyben, ahol Borkai Zsoltot is elítélte a bíróság, megváltoztatva a helyi, aztán a területi választási bizottság Borkai ellen tett panaszt elutasító döntését. Eme ügyben helyi szinten Dr. Mester Ágnes, területi szinten pedig Dr. Mester László jegyezte a határozatot.
Tehát jelen esetben itt egy közeli családtagnak – egy szülőnek – kellene objektíven megítélni a saját gyermeke munkáját, döntését.
Ami körülbelül olyan, mintha a rendőrségi nyomozásokat, eljárásokat felügyelő (adott esetben felülbíráló), a rendőrök által elkövetett esetleges jogsértéseket, hibás intézkedéseket kivizsgáló területi vádhatóság élén álló megyei főügyész volna az édesapja az érintett városi rendőrkapitány-helyettesnek. Vagy egy városi bíróság elnökhelyettese a másodfokú – megyei, területi, regionális – bíróság elnökének a gyermeke. A 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról 18. paragrafusa kitér ugyan a rokoni összeférhetetlenségre, de csak annyiban, hogy választási bizottságnak nem lehet tagja a választókerületben induló jelölt hozzátartozója. Viszont a bizottságok közötti „munkakapcsolatban” felmerülő rokoni érintettségről a jogszabály valóban nem szól. Pedig különösen hangsúlyosan merül fel ez olyan testületek esetén, amelyek politikai viták kereszttüzében lévő ügyekben hoznak – gyakran sokak által vitatott, a bíróság által megsemmisített – döntéseket.
Azért is lényeges kérdés ez Dr. Mester László és Dr. Mester Ágnes esetében, mert ezeket a határozatokat az elnök, illetve annak akadályoztatása esetén az elnökhelyettes aláírásával jegyzi, ő vezeti az ülést, ő tesz javaslatot a határozatra, az ülésezési rendre, a jegyzőkönyvvezető személyére. Vagyis biztosítja az eljárás hitelességét.
Az elmúlt napok botrányának fényében az is rendkívül érdekes, hogy értesülésünk szerint a már említett győri Helyi Választási Bizottság két másik tagja pedig – Dr. Németh Gábor, és a 2018-as parlamenti választáson Győrben bizottsági elnökként ténykedő Dr. Flórián Tamás – vélhetően a szexbotrányban érintett Dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvédi irodájának dolgoznak. Legalábbis erre utal, hogy a megyei Ügyvédi Kamara honlapján Rákosfalvy címe és rakosfalvy.hu-ra végződő email-cím van a nevüknél elérhetőségként feltüntetve.
Mindkettőjüknek elküldtük kérdéseinket, hogy jelen pillanatban is Dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvédi irodájának tagjai-e és/vagy dolgoznak-e Dr. Rákosfalvy Zoltánnak, állnak-e szerződéses, illetve munkavégzésre irányuló kapcsolatban vele? Ha már nem, akkor korábban meddig állt fent ilyen kapcsolat? De nem jött válasz. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Helyi Választási Bizottság, illetve a győri jegyző – a Területi Választási Bizottsággal ellentétben – egyáltalán nem reagált a kérdésekre. Pedig a testület, illetve az önkormányzat működésével összefüggésben egyéb dolgok is felvethetőek.
A fentebb már sokszor említett Helyi Választási Bizottság győri Városházán tartott nyilvános ülésére nem tudott szeptember 20-án bejutni Juhász István MSZP-s önkormányzati képviselő, mert a portás nem engedte be. Az ügy további furcsasága, hogy ezen az ülésen a testület ellenzéki tagja, Dr. Kun András sem tudott részt venni, mivel pont olyan időpontra hívták össze, amikor nem tudott eljönni.
Az MSZP-s Juhászt arra hivatkozva nem engedték be az esti órákban tartott ülésre, hogy munkaidőn túl csak a jegyző írásos engedélyével lehet a városházán tartózkodni. Egyébként abban az ügyben hívták össze a bizottságot, melyben később a bíróság elítélte a gyerekekkel kampányoló Fidesz-politikust, Borsi Róbertet.
Juhász István rendőrt hívott, de az intézkedés lezajlását követően sem tudott bejutni az ülésre, így feljelentést tett. Mint ahogy ebben a gyanúját megfogalmazta: a szóban forgó időben „….ott voltam a városházán és nem láttam senki mást kijönni az épületből, csak az aljegyző urat, és a hölgy munkatársát. A fentiek miatt az a gyanú merült fel bennem, hogy csak lepapírozva lett a választási bizottsági ülés, hiszen onnan kijönni más személyeket az aljegyzőn és a hölgy munkatársán kívül nem láttam. Szeretném, hogy a hatóság lefoglalná a jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, és a fenti személyek cellainformációs adatait beszereznék, hogy hol jártak, amikor a választási bizottsági ülés megtörtént.”
A helyi Választási Iroda illetékese később nyilatkozatban bizonygatta: nekik eszük ágában sem volt bárkit is kitiltani a nyilvános ülésről. „….szeretném tájékoztatni Önöket arról, hogy nem tartottam távol Juhász István képviselő urat az üléstől. Engem nem hívott senki, hogy nem tud bejutni a Városháza épületébe és a Választási Iroda hivatalos telefonja sem csörgött. Ha a Választási Irodának tudomása lett volna arról, hogy bárki, beleértve Juhász István képviselő úr nem tud bejutni az épületbe, akkor természetesen azonnal orvosoltuk volna a helyzetet, tekintve, hogy a bizottsági ülés nyilvános. Az ülés befejeztével jeleztem a portásnak, hogy mivel az ülés véget ért, újra a munkaidőn kívüli belépési szabály az irányadó.” – mondta.
A városháza épületének működéséért, beléptetési rendjéért, s a választások lebonyolításáért egyaránt felelős Lipovits Szilárd győri jegyzőt, illetve Csörgits Lajos aljegyzőt természetesen megkerestük a nyilatkozattal kapcsolatban – megkérdeztük tőlük, hogy szerintük hiba történt a beléptetés során? A nyilatkozat alapján az illetékeseket senki nem hívta, értesítette, hogy valaki be akar jutni a nyilvános ülésre, s emiatt nem is tudták orvosolni a helyzetet. Vagyis akkor hibázott, mulasztást követett el a beléptetést felügyelő, portaszolgálatot ellátó személy? Neki kellett volna hívnia, értesítenie az illetékeseket, hogy lent várakozik az illető az ülésre való bejutásra? Történt az ügyben belső vizsgálat, fegyelmi, munkajogi eljárás? Ha igen, megismerhető annak tartalma, következtetései? – kérdeztük.
A jegyzőt és helyettesét is szembesítettük ama vélekedéssel, hogy azért nem engedték be Juhász István képviselőt, mert az ülés nem szabályszerűen zajlott, nem is voltak jelen a határozatképességhez szükséges létszámban a tagok, így az ott született jegyzőkönyv nem a valóságot tartalmazza. S azért kellett Juhászt távol tartani, nehogy leleplezze mindezt. S erre nyilván csak egy vezetői jogkörrel rendelkező önkormányzati illetékes adhatott utasítást a portásnak. Ezt a gyanút egy objektív belső vizsgálat tudná érdemben és eredményesen cáfolni. Kérdeztük, hogy a városháza épületének külső és belső részein (konkrétan a be-, és kijáratoknál, a hivatali helységekhez vezető folyosókon, lépcsőházakban) működnek-e térfigyelő kamerák? Van-e felvétel, hogy az épületben voltak-e a kérdéses időpontban a bizottság tagjai, szabályszerűen ülésezett-e a testület? Az esetleges vizsgálat során ilyen vagy egyéb műszaki bizonyítékokat (mondjuk a Juhász által említett cellainformációkat) kikértek, illetve felhasználtak-e? Nem jött válasz.
A korábbi választások idején szintén voltak olyan ügyek, melyek megkérdőjelezik a helyi kampány jogszerű és sportszerű voltát. Az idei EP-kampány során történt, büntetőeljáráshoz vezető plakátlopási ügy során 36 plakátot találtak meg Fidesz-aktivisták által használt járműben. Nem látszik életszerűnek, hogy mindez csupán egy-két túlbuzgó kampányoló magánakciója lett volna.
Ehhez képes semmiségnek tűnik, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon a Helyi Választási Iroda a – később az illetékes bizottság által megváltoztatott – döntésével nem engedett volna az egyik számlálóbizottságba egy ellenzék által delegált tagot. 2014-ben pedig választási csalás gyanúja merült fel az egyik önkormányzati választókerületben, s a bíróság az eredményt megsemmisítve új választást rendelt el. Helyi ellenzéki jelöltekkel, politikusokkal folytatott háttérbeszélgetések során ezek a régebbi ügyek is előkerültek a fentebbi újabbak társaságában. Egy-egy ilyen esetre külön-külön persze lehet mondani, hogy jogszerű volt, netán csak tévedés, hiba, véletlen egybeesés történt, de összerakva már aggasztó képet rajzolnak fel.
Címlapkép: összefirkált Borkai-plakát Győrben (a szerző felvétele) | Rokoni szál, ülésre be nem engedett MSZP-s: így működik a Választási Bizottság Győrben | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/12/rokoni-szal-ulesre-be-nem-engedett-mszp-s-igy-mukodik-a-valasztasi-bizottsag-gyorben/ | 2019-10-12 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
|
Győr fideszes polgármesterének ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán ugyanabban a balatonfüredi luxus appartmanházban vett üdülőt, ahol Polt és neje is megvásárolt egy ingatlant. A vásárlásokról három évvel ezelőtt számoltunk be:
Újabb Fidesz-közeli nyaralókra bukkantunk a balatonfüredi Polt-apartman szomszédságában
A Fidesz egyik kedvelt győri ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán, és CBA-s káderek is ingatlant vettek abban a balatonfüredi luxustársasházban, amelynek másik felében Polt Péter legfőbb ügyész a feleségével együtt lakást vett.
A Népszabadság még 2016-ban szúrta ki, hogy Polt Péter a feleségével együtt megvett egy „Örökpanorámás luxusingatlanként” hirdetett lakást Balatonfüreden, egy, a tó partján felhúzott, két épületrészből álló apartmanházban. Az ingatlannak wellness részlege is van fedett medencével és szaunákkal, valamint pihenőligettel. A sajtóban megjelent hírek szerint a 62 négyzetméteres lakásért a hozzá tartozó 6,7 négyzetméteres terasszal 70 millió forintot fizettek Polték, de a legfőbb ügyész szerint a vételár kevesebb volt.
Az Átlátszó kíváncsi volt arra, hogy kik költöztek be Polték mellé a luxus appartmanházba, ezért a tulajdoni lapok alapján megnéztük az A és a B épületrész lakóit is. Az előbbiben jászsági milliárdos üzletemberekre, tehetős ügyvédekre és Kisteleki István sportvezetőre akadtunk, a másik házrész lakóiról pedig itt olvashat.
Utóbbiban szerepelt a győri, jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd, Rákosfalvy Zoltán, aki a városi önkormányzattal és a Fidesz parlamenti frakciójával is szerződéses kapcsolatban állt.
Friss tulajdoni lap lekérésével ellenőriztük: a kérdéses ingatlan – egy 81 négyzetméteres üdülő 13,4 négyzetméteres terasszal – jelenleg is a győri jogászemberé, 2016-ban vásárolta. A legfőbb ügyész legfrissebb vagyonnyilatkozatában pedig szintén szerepel a sajátja – ami viszont „csak” 62 négyzetméter, és a terasz sem olyan nagy, mint Rákosfalvyé.
A Magyarországon megengedett 11 kaszinókoncesszió közül hármat is elnyert Rákosfalvy. A tendert megnyert Treff-Klub Kft.-t nem sokkal korábban vette meg az ügyvéd, az ügyvezető pedig Kruppa Zsolt lett. Kruppa neje érdekelt a TFK-Impex Kft.-ben, amelynek másik tagja – az Opten Kft. adatai alapján – Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter felesége volt, és jelenleg is az.
Rákosfalvy Zoltán annak a győri elitklubnak a tagja, amely behálózza a megyeszékhelyet, s amely főszerepet játszott a polgármester választási szexbotrányában:
A polgármester rokonai, barátai és üzletfelei – lerajzoltuk a „Győrt behálózó polipot”
Borkai Zsolt viselt dolgairól néhány napja kezdett publikálni egy anonim blog: a nyilvánosságra került fotók tanúsága szerint Győr fideszes polgármestere tavaly szexpartin vett részt az Adrián Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, valamint Szabó Ervin üzletember társaságában. Cégnyilvántartási adatok szerint Győr fideszes polgármesterének fia több cégen keresztül kötődik apja útitársához: Rákosfalvy Zoltánnal közös vállalkozása is volt Borkai Ádámnak.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Fotó: Átlátszó | Polték szomszédjában vásárolt balatoni luxusapartmant a győri szexbotrány kulcsfigurája | Rákosfalvy Zoltán, a Győr polgármesterének, Borkai Zsoltnak az ügyeit intéző és vele együtt szexpartin lelepleződött ügyvéd ugyanabban a balatoni luxus appartmanházban vett üdülőt, ahol ingatlantulajdonos lett Polt Péter és a felesége is. Az ingatlanvásárlásokról három éve számoltunk be, az appartmanok ma is Polt, illetve Rákosfalvy nevén vannak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/15/poltek-szomszedjaban-vasarolt-balatoni-luxusapartmant-a-gyori-szexbotrany-kulcsfiguraja/ | 2019-10-15 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Júliusban írtunk róla, hogy komoly problémákat szült az a 800 millió forintos EU-s beruházás Szombathelyen, amelyben a város csapadékvízelvezető hálózatát szerette volna modernizálni az akkor még fideszes városvezetés:
Kizáródtak a lakók a telkeikről – így sikerült az esővíz-elvezetés uniós pénzből Szombathelyen
Az önkormányzat azt mondja, igenis szervezetek lakossági fórumot a tervekről, igaz, a városi honlap almenüjében tették közzé – nem is nagyon ment el senki. Más baj is van a csapadék-elvezetővel, ami 140 millió uniós forintba fájt.
Akkor Szombathelyen a Rumi úton voltak fennakadások. A kivételezésről nem értesítették a lakókat. Így volt, aki reggel szembesült azzal, hogy nem tud kihajtani a kocsijával, ugyanis mély árkot ásott a markoló a telke és a közút közé. De volt más probléma is: a visszaépített bejáróhidak szűkebbek lettek, mint amit korábban a lakók használtak, arról nem is beszélve, hogy a beépített hídfejek annyira magasra sikerültek, hogy nem egy autónak megtörték az elejét.
Ahogy később kiderült, a lakókat valóban nem értesítették, lakossági fórumot a városvezetés ugyan összehívott a kivitelezés megkezdése előtt egy évvel, de azon szinte senki sem vett részt. Ettől függetlenül a városvezetés kipipálta, hogy ez megvolt, kezdődött az árokásás.
Amit lehetett később korrigáltak, plusz munkával levágták a hídfejeket, aki pedig kérte, annak kiszélesítették a bejáratot. Ennek plusz költségét azonban a lakók fizették.
Csakhogy nem csak itt, hanem Szombathely Olad nevű, falusias részén is ugyanez történt. Már javában tartott a kivitelezés, amikor az elégedetlen lakók hangját hallva a városvezetés lakossági fórumot hívott össze, utólag.
A városrészben lakók ugyanazokat a panaszokat sorolták, mint korábban a Rumi útiak. Nem kaptak értesítést a munka megkezdése előtt. Volt, aki nem tudott elmenni dolgozni az árok miatt, amivel reggel szembesült. Az elvégzett munka silány. A korábban saját pénzükön elkészített bejárókat szétverték, a korábbinál szűkebbet kaptak cserébe.
Volt olyan lakó, aki azt mondta, neki a garázsa előtt eddig semmilyen árok nem volt, de most lett, és ötlete sincs, hogyan fog bejárni. Erre azt a választ kapta Illés Károly (Fidesz-KDNP) leköszönő alpolgámestertől, hogy ha eddig nem volt bejáró, akkor nem is fog kapni, így ugyanis nem jár.
Sok étvizede az utcában lakók szerint egyébként sosem volt problémájuk a csapadékvízzel, nem is értik, mire a nagy építkezés, van ahol 90 centis árkot ástak. Amibe, ha egy gyerek beleesik, ki sem tud jönni. Ez kinek a felelőssége lesz? – kérdezik.
A lakók azt is szerették volna tudni, hogy kik az alvállalkozók. Véleményük szerint ugyanis a vállalkozó emberei szakképzetlenek, megfelelő védőfelszerelés nélkül dolgoznak és, ahogy Vasban mondják, “monyák” munkát végeztek. A közbeszerzési pályázatot elnyerő A-Híd Zrt. képviselője a fórumon azt mondta, üzleti titkot képez az alvállalkozók kiléte.
Az A-Híd Zrt. Apáthy Endre üzletember érdekeltsége. Apáthyék cégcsoportja abszolút brancsbeli, az építőiparban rendszeres az együttműködés köztük és az ismertebb NER-oligarchák között. Egy elbaltázott (túlárazott) ajánlatukról, amit a fehérvári vasúti átjáróra tettek, született ez a cikkünk:
Négy éve épül, de csak 2021-ben lesz készen a fehérvári vasútállomás felüljárója
Négy esztendeje fémtorzóként meredezik a székesfehérvári sínek felett a nagyjából mindent mindennel összekötni tervezett vasúti felüljáró eddig megépült szelvénye. A semmibe futó szerkezet a 2. ütem, azaz a folytatás nélkül használhatatlan, nélküle viszont az állomásnak nincs közvetlen biztonságos kapcsolata a déli városrészhez, és egyelőre nem valósulhatnak meg lényeges városfejlesztési elképzelések sem.
Azt is írtuk, hogy az A-Híd két másik hídépítővel, a Híd-Támmal és a Kútház Kft.-vel rendszeresen nyer el közbeszerzést. A Híd-Tám tulajdonosa egyenesen a „felcsúti fenomén” öccse, Mészáros János, aki azzal, hogy 2017-ben alvállalkozóként szerepelt a tendernyertes báty mellett, segített családon belül tartani a dél-balatoni vasútfejlesztésből bejövő pályázati pénzt. 2018 nyarán mindhárman pályáztak a “Kiskörei közös közúti-vasúti Tisza híd részleges felújítási, karbantartási munkái” tárgyú kiírásra. A tendert végül – az eredetileg becsült 1,12 milliárd forintos árnál 395 millióval többért – az A-Híd vitte el.
Arról is beszámoltunk, hogy a Híd cégcsoport egy másik tagja, a G-Híd Zrt. Pócsmegyer-Surányban épített csapadékvíz-tározókat, a szombathelyihez hasonló sikerrel: a létesítményekről nyár végére kiderült, hogy a csapadékot nem vezetik sehova, valójában olyan zárt medencék, melyekből csak elpárologni tud a víz. A bűzlő, túlcsorduló árkokat végül az építő cég kitisztította és lyukakat fúrt a betonaljzatba, csakhogy ezzel éppen az a fokozottan érzékeny ivóvíz-bázis került veszélybe, melynek védelmét nyomatékosan előírta az építést engedélyező szakhatóság:
Szennyezett víztől szenvedtek a pócsmegyeriek, elfuserálták a 161 milliós vízelvezetőt
Nem tette boldogabbá a pócsmegyeriek életét az a csapadékvíz-elvezetésre szolgáló tározórendszer, aminek nyáron fejeződött be az építése. A bűzlő, túlcsorduló árkokat végül az építő cég kitisztította és lyukakat fúrt a betonaljzatba, hogy ne gyűljön fel bennük újra az esővíz.
Na, de vissza Szombathelyre.
A lakók már az október elsejei fórumon emlegették, hogy silány a munka. Ennek megerősítéséhez elég volt két napot várni az első komolyabb esőre. A csapadékvíz-elvezető árkok falai beomlottak, a bevezető hidakon bokáig lehetett gázolni a sárban, a hidfejek pedig egyszerűen kifordultak a helyükről.
Két nappal korábban a lakossági fórum azzal zárult, hogy háromtagú bizottságot állít fel a város, amelynek tagja egy városházi delegált, egy szaki a kivitelező részéről és a műszaki ellenőr. Az ígéret alapján a bizottság minden háztartásba bekopog, hogy felmérje a lakók igényeit, akik aláírásukkal hitelesítik, hogy a delegáltak nála jártak és felmérték a helyzetet.
Ezzel szemben máig nem történt semmi. Még az eső okozta károk sem kényszerítették cselekvésre a városvezetést. Így a lakók nyílt levelet intéztek a Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) leköszönő polgármesterhez.
Közben egy újabb városi utcában, a Szatmár utcában is ugyanez történt. A fővállalkozó itt is az A-Híd volt. Kerestük a céget, hogy megtudjuk, ők, hogyan látják az elvégzett munka minőségét, és mit gondolnak a lakók panaszairól, de e-mailünkre egyelőre nem válaszoltak.
Szombathelyen egyébként az ellenzék győzött, a polgármester Nemény András (Éljen Szombathely) lett, a közgyűlési többség is hozzájuk került. Érdekes viszont, hogy éppen az oladi falusias részen a lakók újraválasztották Kecskés László (Fidesz-KDNP) képviselőt.
Hogy mi lesz a csatorna ügyével, az már az új közgyűlés feladata. A lakóknak egyelőre meg kell várniuk, amíg az új városvezetés feláll, majd csak eztán reménykedhetnek, hogy visszaáll az utcájuk rendje.
Az biztos, hogy nem lesz könnyű dolga annak, aki utólag szeretne alakítani a csapadékvíz-elvezetők kialakításán, azok ugyanis engedélyes tervek alapján készültek el. Mivel az EU pénzeli az egész beruházást, így azokhoz 5 évig nem lehet hozzányúlni. Fel van tehát adva rendesen a lecke.
A cégadatokat az Opten.hu szolgáltatta. Fotó: a szerző felvétele | Éppen csak az esőt nem bírta a 800 millió forintos csapadékvíz-elvezető Szombathelyen | Morgolódnak a lakók: korábban sosem volt problémájuk az esővízzel, most azonban teljesen szétbarmolták az utcáikat a szerintük hozzá nem értő kivitelezők. A fővállalkozó az A-Híd Zrt. volt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/17/eppen-csak-az-esot-nem-birta-a-800-millio-forintos-csapadekviz-elvezeto-szombathelyen/ | 2019-10-17 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Augusztusban a mintegy négyszáz fős Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) átköltöztették Budapest belvárosából a II. kerületi Labanc utcába, az egykori határőr parancsnokság objektumaiba. Az új ingatlan felújítását – mint 2018 végén megírtuk – mintegy 5,9 milliárd forintért végezhette el a West Hungária Bau Kft. (WHB), amely a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van.
Közel 6 milliárd forintért újítja fel a West Hungária Bau a Nemzeti Nyomozó Iroda új központját
Mintegy 770 millió forintot fizet ki az Országos Rendőr-főkapitányság a West Hungária Bau Kft.-nek a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) új, II kerületi ingatlanegyüttesén elvégzendő pótmunkákra. Így a cég, amely a Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van, az NNI új központjának felújítását legfeljebb mintegy 5,9 milliárd forintért végezheti el.
A pótmunkákra plusz 770 millió forintot fizetett ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a cégnek. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen kiegészítő munkálatokra volt szükség, ezért kérdéseket küldtünk a testületnek. A rendőrség részéről akkor azt válaszolták, hogy az 1930-1940-es években épült, közel egy évtizede üresen álló objektumban az előre nem látható műszaki problémák kiküszöbölésén kívül többletköltséget jelentettek azok a munkák, amelyeket a biztonsági előírásoknak való megfelelőség érdekében el kellett végezni.
Már a költözés előtt kaptunk olyan jelzéseket, hogy az NNI munkatársai közül többen nem örülnek annak, hogy a főváros központjában lévő Aradi utcából kikerülnek a város szélére, az eddiginél nehezebben megközelíthető helyre. Forrásaink szerint az ezzel kapcsolatos vélemény azóta sem változott.
Mostanra pedig kiderültek a kivitelezési hiányosságok is. Így például az, hogy a négy emeletes főépületben a lift nincs engedélyeztetve, ami miatt nem használható, bár műszakilag üzemképes lenne. A számítógépes hálózat egy része még mindig nem működik, a büfé és az étterem sem üzemel, az irattárból kifelejtették a szellőztetést, és vizesedik az új épület.
További probléma, hogy a telefonok nincsenek mind bekötve, egy osztályon körülbelül 3-4 használható. Gond lehet abból is, hogy információink szerint a modern hűtő-fűtő rendszer kültéri gépészete fölé nem építettek védőtetőt.
Úgy tudjuk, az NNI-sek közül többen kiakadtak azon, hogy a költözésnél szállítómunkások helyett nekik kellett az ipari nyomtatóktól kezdve a bútorokon át az iratokig mindent átpakolni a Labanc úti ingatlanba.
A hozzánk eljuttatott panaszokról megkérdeztük az ORFK-t.
A rendőrség válasza szerint
A lift használata érdekében az engedélyezési eljárás megkezdődött, és ameddig az nem zárul le, az üzembehelyezése nem történhet meg.
A számítógépes hálózat működőképes, jelenleg nincs a rendőrség országos hálózatában olyan hiba, amely a feladat ellátását gátolná.
Az objektum rendelkezik büfé és étterem helyiségekkel. A büfé üzemeltetése érdekében a Készenléti Rendőrség – több körben – pályázatot írt ki, amely még nem zárult le.
Az irattárba nem volt tervezve szellőzés, a tervek alapján pármentesítő berendezések működnek a helyiségekben. A falak vizesedését nem a szellőzés hiánya okozza.
A szervezet telefonkiosztása a Készenléti Rendőrség hatásköre, a készülékek beszerzése és kihelyezése folyamatos.
A modern hűtő-fűtő rendszer kültéri gépészete fölé azért nem helyeztek védőtetőt, mert a gyártó nem írja elő annak alkalmazását.
A költözést a Készenléti Rendőrség hajtotta végre. A szervezet feladatából adódóan az iratok, bűnjelek, titkos, fedett anyagok, eszközök stb. költöztetésében – a dekonspiráció elkerülése érdekében – az érintett munkatársak is részt vettek.
A közlekedéssel kapcsolatos gondokra pedig azt válaszolta az ORFK, hogy „a rendőrség minden lehetőséget megvizsgál, hogy az érintett munkatársak minél kényelmesebb módon juthassanak munkahelyükre”.
A WHB a garanciális problémákat folyamatosan javítja, pótolja.
A WHB zsíros állami megrendeléseket nyert az elmúlt években. 2017-ben írtuk meg, hogy a cég a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen nettó 10,6 milliárd forintért alakítja ki Millenáris területén a létesítményeket és a közparkot, illetve a cég készítette el a vizes vb 3 milliárd forintos ugrótornyát a Battyhány téren.
Szintén a WHB nyerte el – az ÉPKAR Zrt. és a LAKI Épületszobrász Zrt. közösen – a Magyar Állami Operaház korszerűsítését 14 milliárd forintért, és számos egyéb milliárdos közbeszerzést is. A cégnek az Opten Kft. adatai alapján 2018-ban az értékesítésből nettó 50,1 milliárd forintos árbevétele származott, adózott eredményként pedig 7,3 milliárd forintot könyvelhetett el.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Google Maps | Sok a panasz az NNI új épületére, amit a WHB újított fel közel 6 milliárd forintért | Augusztusban új helyre költöztött a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI): az Országos Rendőr-főkapitányság majdnem 6 milliárd forintot fizetett ki a NER-közeli West Hungária Bau Kft.-nek, hogy a korábbinál jobb körülmények között dolgozhassanak a kiemelt bűnügyi egység nyomozói. Úgy tűnik, hogy a cég nem végzett tökéletes munkát, mert az Átlátszóhoz több panasz is érkezett a kivitelezéssel kapcsolatban. | null | 1 | ERROR: type should be string, got "https://atlatszo.hu/kozugy/2019/10/24/sok-a-panasz-az-nni-uj-epuletere-amit-a-whb-ujitott-fel-kozel-6-milliard-forintert/#:~:text=rend%C5%91rs%C3%A9g-,Sok%20a%20panasz%20az%20NNI%20%C3%BAj%20%C3%A9p%C" | 2019-10-24 11:26:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Vesztegetés miatt egy év - két évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélték Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét csütörtökön. Az ítélet nem jogerős.
A bíróság döntése lényegében megegyezik az ügyészségi vádirattal, amely szerint Balogh a 2018-as országgyűlési választások előtt megpróbált lefizetni egy vállalkozót, hogy állítson ki egy 3,5 millió forintos számlát egy fiktív kampányrendezvényről. Az ibrányi vállalkozó nem fogadta el az ajánlatot, amely szerint a pénzt a közpénzből gazdálkodó ORÖ utalta volna át neki, amiből 600 ezer forintot megtarthatott volna, a többit vissza kellett volna adnia.
Balogh az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, ezért a bíróság csak a büntetés kiszabásának szempontjait vette figyelembe. | Felfüggesztett börtönre ítélték az Országos Roma Önkormányzat elnökét | Vesztegetés miatt egy év - két évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélték Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét csütörtökön. Az ítélet nem jogerős. | null | 1 | https://444.hu/2019/10/24/felfuggesztett-bortonre-iteltek-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoket | 2019-10-24 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Számos korrupciós vád érte az elmúlt hetekben Borkai Zsolt győri polgármestert, ezért kíváncsiak voltunk, hogy a hírbe hozott vállalkozók és cégeik hogyan szerepeltek a győri közbeszerzéseken. A Borkai polgármestersége alatti, 2006 és 2018 közötti összes önkormányzati közbeszerzés átfésülése alapján az látszik, hogy tényleg hasítottak a Borkaihoz köthető vállalkozók.
A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) önkormányzati beszerzési adatbázisát vettük alapul, és kigyűjtöttük a nyertes cégek tulajdonosi szerkezetét. Elemzésünk alapján 2006 és 2018 között a Győr által kiírt
közbeszerzések 37 százaléka, a nem egészen 50-ből 18,3 milliárd forint landolt a Borkai-botrányban érintett szereplőknél, beleértve a Strabagot is.
Rákosfalvy Zoltán ügyvéd látszólag csupán egyetlen megbízást kapott a győri városházától: 2006-ban egy 6,3 millió forintos szerződést „kutatási hálózatok megszervezése, az együttműködések jogi és pénzügyi hátterének kialakítása” megnevezéssel. Ez azonban csak azt jelenti, hogy ez az egy volt közbeszerzésköteles: a hírek szerint több élő szerződése is van a várossal. Ez úgy lehetséges, hogy szolgáltatások esetében 15 millió forint alatt nincs szükség közbeszerzésre.
Áttekintésünk emiatt nem teljes körű, a kisebb összegű szerződések elemzése ugyanis nagyon nehézkes: a győri önkormányzatnál osztályonként és szervezetenként szétbontották a szerződések listáját, így 1273 darab csatolt fájlt kellene átbogarászni.
Forintosítva a legtöbb közbeszerzést (közel 6 milliárdnyit) az osztrák-orosz tulajdonú Strabag nyerte Győrben. A cég területi igazgatója a győrújbaráti Ackermann István, aki több Strabag-cégben is vezető szerepet töltött be, és a botrány részleteit nyilvánosságra hozó blog szerint rendszeres vendége volt a Borkai-kör mulatozásainak.
Arról már mi is beszámoltunk korábban, hogy a Strabag a magyar állami közbeszerzések sztárja: 2017-ben az összes magyar, uniós határértéket elérő beszerzés 17 százalékát ez a csoport nyerte el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorolAz uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben.
A Strabagot rengeteg korrupciós vád érte már nemcsak Magyarországon, de Ausztriában és számos más országban is. Az OLAF jelentése alapján a budapesti 4-es metró uniós támogatásából többek között a Strabagot érintő szerződések miatt úszott el 60 milliárd forint.
A Strabag nemcsak önállóan, de konzorciumban is szívesen dolgozott a Borkai-Rákosfalvy körhöz köthető cégekkel. A legnagyobb falat az erősen vitatott Dunakapu téri mélygarázs volt: ezt a 3,8 milliárdos megbízást a Strabag a Paár Attila tulajdonában álló West Hungária Bau-val és az akkor még kormányzati kedvenc Közgéppel konzorciumban nyerte el. A szerződést nem töltötték fel a Közbeszerzési Adatbázisba, sehol nem leltük fel. Ebből derülne ki, hogy a felek hogyan osztották meg egymás között ezt az óriási projektet.
A 3,8 milliárdos fejlesztés Győr legdrágább közbeszerzése volt 2006 óta: 272 parkolóhelyet építettek egy mélygarázsban, emellett felújították és díszkövezték a teret. Ez az óriási összegű beruházás elég komoly vitát váltott ki, mert a Fidesz által lefokozott és leépített örökségvédelem már nem tudta megakadályozni, hogy jelentős történeti emlékeket áldozzanak fel a kényelmes parkolásért. Az építkezés során ugyanis európai történelmi jelentőségű reneszánsz bástya és várrom került elő. Hiába áll jól anyagilag Győr városa, ezt a beruházást csak úgy tudták finanszírozni, hogy 2027-ben lejáró 2 milliárdos hitelt vett fel a város kommunális üzemeltető cége, a Győr-Szol Zrt., amihez a parkolás is tartozik.
Paár Attila nem csak ezzel a megbízással keresett a városi parkoláson: 2009-ben egy 220 férőhelyes parkolóházat építettek a Révai utcában a Fidesz által egyébként üldözött ppp-konstrukcióban. A Győr-Szol Zrt. a megbízást az Arrabona Parkolóház Kft.-nek adta, amelynek tulajdonosa egy luxemburgi társaság volt (ilyeneket a Rákosfalvy-kör is előszeretettel használt). A City Győr Luxembourg S.A. azóta már nem lelhető fel a luxemburgi cégregiszterben. Miután a céget sok támadás érte a médiában, 2013-tól egy szír lakóhelyű és állampolgárságú ügyvezetője és tulajdonosa lett. 2016-ban átnevezték Boga Book Kft.-re, és 2018-ra kényszertörléssel szűnt meg. Mindenesetre amikor a Győr-Szol 2012-ben megvette a parkolóházat az Arrabonától, a szerződést utóbbi nevében ügyvezetőként Paár Attila írta alá.
A parkolás más téren is segítette a Borkai-körhöz köthető cégeket:
247 milliót kapott például az adriai partikat állítólag szintén gyakran látogató Gasztonyi László cége, a Vill-Korr Kft. a mélygarázsprojektek villamos rendszereinek kiépítésére, üzemeltetésére a Győr-Szol Zrt.-től. A városházától pedig 1,4 milliárdnyi megbízást kaptak az elmúlt években. 2014 és 2018 között a cég jól teljesített, az adózott eredmény alapján számolt profitrátája 14 százalék volt. A cég árbevételének 56 százalékát tették ki az elnyert közbeszerzések 2016 és 2018 között.
Gasztonyi segített a HVG információi szerint a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios közbeszerzési karrierjének beindításában referencia nyújtásával, és neki is van ingatlana a Borkai-kör balatonfüredi villájában.
Ami a már többször említett Paár Attilát illeti, neki Rákosfalvy Zoltánnal volt közös üzlete, amelynek szálai Luxemburgba vezetnek. A budapesti, Pollack Mihály téri mélygarázs ügyéről van szó, amelynek állami felvásárlásán valaki kétmilliárd forintot kaszált. A történet egyik kulcsfigurája Rákosfalvy volt a luxemburgi Kagemi A.G. kézbesítési megbízottjaként, a másik pedig Paár, akinek több közös cége is van a Kagemivel. (A nem egyszerű üzletet a Heti Válasz tárta fel 2017-ben, illetve a Magyar Nemzet és a 444.hu is írt róla).
A Borkai-kör közbeszerzéseit az alábbi toplistában is összegyűjtöttük:
A Fodor Építőipari Kft. tulajdonosa Fodor Géza és Paár Attila. Velük pont a botrány kirobbanásakor szerződött le a győri önkormányzat, 1,5 milliárdos szerződést kaptak egy másik céggel konzorciumban a győri állatkert bővítésére.
Neumann Zoltánt, a Kultúrmérnök Kft. ügyvezető-tulajdonosát is az adriai partik résztvevőjeként írta le a híres-hírhedt blog, és ő ezt azóta sem tisztázta. A generálkivitelező cég 2016 és 2018 közötti 2,8 milliárd forintos árbevételének 28 százaléka származott közbeszerzésekből, és igen magas profitot termelt. Adózott eredménye ebben a három évben 704 millió forint volt, ami igen magas, 25 százalékos profitrátát jelent.
Szabó Ervin, a Diákolimpia 2017 Kft. tulajdonosa is feltűnt az adriai videókon. Cége négyszer drágábban, 896 millió forintos ajánlattal nyerte el az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál étkeztetési feladatait, mint az érvénytelennek minősített másik induló. A sportverseny évében a cég árbevétele 897 millió forint volt, és ebben az évben 237 millió forintos osztalékot ki is vettek a cégből, ami azt mutatja, hogy egyrészt csak a győri önkormányzattól származhatott a cég bevétele, másrészt 26 százalékos, igen magas haszonkulccsal dolgoztak. Szabó Ervintől vette meg Borkai lánya a Királysarok Kft. nevű céget, aminek fióktelepe továbbra is Szabó Pálffy nevű éttermében van.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMutyigyanús biznisz termeli a százmilliókat a Borkai-botrány ügyvédjénekRákosfalvy Zoltán a Vajna-örökös után az ország legnagyobb kaszinókirálya, a koncessziókat pályázat nélkül szórta ki a kormány.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdokat költött Borkai városában telkekre az AudiKifejezetten sokat áldozott az Audi azokra a korábbi szántókra, ahol később az autógyártó logisztikai központja épült fel. | A botrányhősök 18 milliárdot kaszáltak, mióta Borkai a polgármester | Az uutóbbi 13 évben a győri közbeszerzések 37 százalékát olyan cégek nyerték, amelyek tulajdonosainak vagy vezetőinek neve előkerült a polgármesteer botrányában. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191022/a-botranyhosok-18-milliardot-kaszaltak-miota-borkai-a-polgarmester/ | 2019-10-22 14:58:00 | true | null | null | G7 |
ítélet;Czeglédy Csaba;Szegedi Törvényszék;
2019-10-24 19:04:33
Czeglédy-ügy: jogerősen elítéltek három vádlottat
A Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 terhelttel szemben.
Jogerősen három év, illetve két év hat hónap börtönre ítélt a Szegedi Törvényszék csütörtökön a Human Operator Zrt. ügyében három olyan vádlottat, aki beismerte bűnösségét és a büntetésről az ügyészséggel egyezséget kötött.
A Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 terhelttel szemben.
A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt.
A Human Operator Zrt. két generál alvállalkozó közbeiktatásával – amelyek teljesítési segédként nyolc iskolaszövetkezetet vontak be – jelentős létszámú munkaerőt közvetített Magyarországon működő cégeknek.
A foglalkoztatottak után fizetendő adókat és közterheket a dolgozókat névleg alkalmazó szövetkezetek nem vallották be vagy csak részben, és elmulasztották befizetni. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
A zrt. egyik generál alvállalkozóját irányító férfit a bíróság bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek.
A vádlott által irányított cég számlázta tovább – lényegében változatlanul – a Human Operator Zrt. felé az iskolaszövetkezetek által a diákmunkáról kiállított számlákat, majd juttatta vissza a szövetkezeteknek a foglalkoztatottak nettó bérét. Az ítélet szerint tevékenységével több mint 6 milliárd forint adó és járulék befizetésének elkerüléséhez nyújtott segítséget.
A törvényszék – a vádlott és védője által kezdeményezett egyezség alapján – a férfit három év börtönbüntetéssel sújtotta, amelyből nem bocsátható feltételes szabadságra, 400 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá, öt évre eltiltotta a gazdasági szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól, valamint 10,4 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben.
A bíróság két, iskolaszövetkezetet irányító vádlottat bűnsegédként elkövetett, különösen jelentős, illetve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében mondott ki bűnösnek.
A makói férfiak egyaránt két év hat hónap börtönbüntetést kaptak – a szabadságvesztés felének letöltése után bocsáthatók feltételes szabadságra –, három évre eltiltották őket a gazdasági szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól, továbbá velük szemben 8,8, illetve 2,8 millió forint vagyonelkobzást rendeltek el.
Egyiküknek egy másik bűncselekmények miatt kiszabott másfél éves börtönbüntetést is le kell töltenie. A vádlottak tevékenységükkel 900, illetve 700 millió forint adó és járulék befizetésének elkerülésében nyújtottak segítséget. | Czeglédy-ügy: jogerősen elítéltek három vádlottat | A Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 terhelttel szemben. | null | 1 | https://nepszava.hu/3054799_czegledy-ugy-jogerosen-eliteltek-harom-vadlottat | 2019-10-25 14:25:40 | true | null | null | Népszava |
Pénzügyminisztérium;
2019-10-25 06:35:00
Ötvenmilliárdhoz közelít Vargáék Várba menetele
Az előre látható számla ma 47,5 milliárd forint. A projekt eredeti költségeit 26 milliárdra becsülték 2016-ban.
A miniszterelnök és szűkebb kabinetje az idén költözött a Karmelita-kolostorba, a költözés költségei elérhették a 30 milliárd forintot – bár a pontos elszámolással mind a mai napig adós kormányfő személye körüli miniszter Rogán Antal és vagy a Miniszterelnökség. Még ennél is többe kerülhet a Pénzügyminisztérium (PM) Budai Várba telepítése, amely a mai napig 21,8 milliárdjába került az adófizetőknek és az idei és a jövő évi büdzsékben még további 26,2 milliárd forint vár ezen nemes cél finanszírozására, így az előre látható számla ma 47,5 milliárd forint. A projekt eredeti költségeit 26 milliárdra becsülték 2016-ban.
A Várban már két éve folyik a Mátyás templom tőszomszédságában a volt királyi pénzügyminisztérium épületének renoválása, illetve visszaépítése az 1944-es állapotokra, hogy ott kapjon helyett a pénzügyminisztérium egy része. A tárca létszáma ugyanis 1715 főre rúg, ám a régi-új épület mindössze 800-1000 főt lesz képes befogadni, igaz 21. századi irodai színvonalon és 19. századi eleganciát visszaállítva. A PM elvárásai szerint így lesznek az épületben parkolók, éttermek, könyvtár, irattár és reprezentatív terek a hivatalos fogadásokra. A kormány tervei szerint a Belügyminisztérium is a Várba készül, ám ez a projekt jelenleg sehol nem tart az adófizetők nagy „bánatára”.
Az elmúlt napokban két közbeszerzési pályázatot is eredményes volt, így folytatódhat a királyi pénzügyminisztérium renoválása: a nyertesek az eddigi kivitelezők. Így kapott újabb 2,8 milliárd forintos megrendelést a Paár Attila tulajdonában lévő West Bau Hungária Kft. a és a vele együtt pályázó Garage Kft. csak a bontási munkálatokra. A bontás után építeni is kell, erre 2,1 milliárdot fizet ki a PM projektcége; ezért pénzért kell a Tanácsterem és előtere, az Audienciás terem, valamint a Miniszteri Váróterem műemléki rekonstrukcióját elvégezni a közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint. Az idei keretből még 8,1 milliárdja maradt a minisztériumnak, jövőre pedig további 18,1 milliárdot költhetnek a palotára. | Ötvenmilliárdhoz közelít Vargáék Várba menetele | A miniszterelnök és szűkebb kabinetje az idén költözött a Karmelita-kolostorba, a költözés költségei elérhették a 30 milliárd forintot – bár a pontos elszámolással mind a mai napig adós kormányfő személye körüli miniszter Rogán Antal és vagy a Miniszterelnökség. Még ennél is többe kerülhet a Pénzügyminisztérium (PM) Budai Várba telepítése, amely a mai napig 21,8 milliárdjába került az adófizetőknek és az idei és a jövő évi büdzsékben még további 26,2 milliárd forint vár ezen nemes cél finanszírozására, így az előre látható számla ma 47,5 milliárd forint. A projekt eredeti költségeit 26 milliárdra becsülték 2016-ban. | null | 1 | https://nepszava.hu/3054759_otvenmilliardhoz-kozelit-vargaek-varba-menetele | 2019-10-25 14:47:43 | true | null | null | Népszava |
A közbeszerzési hatóság oldalán közzétett hirdetmény szerint a harmadik negyedévben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nettó 14,7 milliárd forintot költött el különböző állami cégek, intézmények és programok kommunikációs feladataira. A tenderek nyertese nem jelentett senki számára túl nagy meglepetést, a munkákat egytől egyig az új médiakirálynak is nevezett Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. vitte el, miután Csetényi Csaba és Kuna Tibor érdekeltségeit kizárták a központosított kommunikációs közbeszerzésekből.
Összesítésünk alapján a nettó 14,7 milliárd forintnak a háromnegyedét (75 százaléka) 5 nagyobb megbízásnak köszönheti Balásy Gyula. A harmadik negyedévben a kommunikációs hivatal ugyanis - két részletben - összesen 5,4 milliárd forintot költött el a kékplakátos kampányokra, vagyis "az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos kommunikációra". Ezek mellett nettó 2,6 milliárd forintot kaptak a cégek az Államadósság Kezelő Központnak végzett, az állampapírok értékesítésének támogatását szolgáló kampányért.
Beesett egy 1,52 milliárd forintos megbízás is, amiért cserébe 2020. május 31-ig az MVM Csoporthoz tartozó társaságok kommunikációját kell ellátnia Balásy cégeinek.
Ezeken kívül jelentősebb tétel volt még a harmadik negyedévből az az 1,46 milliárd forint, amit azért kapnak Balásy érdekeltségei, hogy ellássák az Egymillióan a magyar esportért Egyesület tevékenységéhez kapcsolódó rendezvényszervezési és kommunikációs feladatokat. Nem ez volt az egyetlen sport világához kapcsolódó megbízás a harmadik negyedévben. 913 milliót a World Urban Games rendezvényszervezési és kommunikációs feladataiért kapott Balásy, és szerény 51,6 milliót a 7. FINA Junior Világbajnoksággal, 20,5 milliót pedig az Öttusa és Laser Run Világbajnoksággal kapcsolatos médiaügynökségi feladatok elvégzéséért.
Bár a Családok Éve hivatalosan 2018 volt, hasonló összefüggésben idén is nem kevés pénz ment el, egészen pontosan a Családbarát Magyarország országos programsorozat és kommunikációs kampányának második üteméért 338,5 millió forint folyik be a két cég kasszájába. Ezzel párhuzamosan a Külhoni Magyar Gyerekek Éve tematikus évhez kapcsolódó webfejlesztésért és kapcsolódó kommunikációs feladatokért 21 milliót kapnak. | Idén már 50 milliárd ment el kormánykommunikációra - minden forint egy emberhez folyt be | Három hónap alatt 31 megbízás: ennyit könyvelhetnek el a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Balásy Gyula cégei. És az értük befolyó milliárdokat is, ami idén már közel 50 milliárd forintot tesz ki.
A harmadik negyedévi nettó 14,7 milliárd forinttal együtt idén már 49,6 milliárd forint folyt a két érintett Balásy-céghez, miután a második negyedévben 19,5, az elsőben pedig 15,4 milliárdos munkát kaptak a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/iden-mar-50-milliard-ment-el-kormanykommunikaciora--minden-forint-egy-emberhez-folyt-be.html | 2019-10-25 18:44:00 | true | null | null | mfor.hu |
Október 13-án Budapest XIV. kerületében az ellenzék közös polgármesterjelöltje, az MSZP-s Horváth Csaba 24.873 vokssal, az összes szavazat 50,33 százalékával nyerte meg a választást. A képviselőtestületben is tarolt az ellenzék: a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP összefogás 15 jelöltje jutott be a testületbe, ahol mellettük van még 1-1 képviselője a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (MKKP) és a Civil Zugló Egyesületnek is, a Fidesz-KDNP pedig mindössze 4 fővel van jelen.
Az új képviselőtestület első ülése hétfőn, október 28-án lesz, és erre az alakuló ülésre a frissen megválasztott Horváth Csaba máris egy olyan előterjesztést nyújtott be, amivel sokkal átláthatatlanabbá tenné Zugló gazdálkodását.
Horváth egyrészt úgy módosítaná a képviselőtestület szervezeti és működési szabályait (SZMSZ), hogy a polgármester – vagyis ő maga – döntést hozhatna a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szinte bármely ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) lehetővé teszi, hogy az SZMSZ felhatalmazza a polgármestert arra, hogy a képviselőtestület két ülése között halaszthatatlan esetben döntést hozzon. A törvény szerint ez alól csak néhány hatáskör, például a rendeletalkotás jelent kivételt. Ezzel a lehetőséggel több önkormányzat is élt, de jellemzően szűk körben, pontosan meghatározva azokat a kérdéseket, amikben a polgármester jogosult két ülés között dönteni.
A zuglói javaslat szerinti, szinte minden kérdésre kiterjedő jogkör biztosítása ugyanakkor azzal járhat, hogy a polgármester megkerülheti azokat az átláthatósági és nyilvánossági garanciákat, amelyek a képviselőtestület működéséhez kapcsolódnak. Mindehhez csak arra van szükség, hogy az ügyet „halaszthatatlannak” minősítse – ez a bélyeg pedig szinte bármire rásüthető.
Érdekesség, hogy a zuglói képviselőtestület 2014 óta érvényben lévő, jelenlegi SZMSZ-ében egyáltalán nem szerepel ez a lehetőség, tehát a korábbi polgármester nem akart a képviselők helyett dönteni.
Horváth Csaba a hétfői alakuló ülésre benyújtott egy salátarendeletet is, amely az önkormányzat vagyonát érintő ügyekben a rendes ügymenetet illetően is csökkentené a képviselőtestület döntési jogkörét. Horváth ugyanis sokszorosára emelné azt az értékhatárt, ami felett a képviselőtestület hozzájárulása kell(ene): ingó vagyontárgyak esetében 100 millió forinttal, ingatlanok esetén pedig 200 millióval növelné ezt a limitet az új polgármester.
A jelenlegi zuglói vagyonrendelet szerint eddig ingó és ingatlan vagyontárgyak esetén egységesen 50 millió forintos értékhatárig elengendő a Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság döntése, 50 millió forintos értékhatártól viszont már a képviselőtestület döntése szükséges minden ügylethez, legyen az eladás, vásárlás, bérbeadás, bármi.
Horváth javaslata ezt az értékhatárt
ingó vagyontárgyak esetén 50 millióról 150 millióra (300%)
ingatlanok esetén pedig 50 millióról 250 millióra (500%) emelné
A frissen megválasztott polgármester tehát az önkormányzat vagyonával kapcsolatban 100 és 200 millió forinttal emelné a bizottsági hatáskörben, képviselőtestületi hozzájárulás nélkül eldönthető ügyek értékhatárát.
Mindkét javaslat súlyosan sérti az átláthatóságot, és ebből következően nagy korrupciós kockázattal jár.
Emlékezetes, hogy Karácsony Gergely főpolgármester, a korábbi zuglói polgármester az október 13-i választás előtt kiszivárgott hangfelvételen azt mondta utódáról, hogy „[Horváth] Csabának legalább annyi esze van, hogy tudja mi az, amiért börtönbe lehet menni. Ez nyilván kifelé nagyon ciki, meg tartalmiakban is sok szempontból ciki.”
Címlapkép: Horváth Csaba kampányol a Bosnyák téren 2019. október 5-én. (MTI/Balogh Zoltán) | Horváth Csaba már most átláthatatlanabbá tenné Zuglót, ahol csak két hete polgármester | Horváth egyrészt úgy módosítaná a képviselőtestület szervezeti és működési szabályait (SZMSZ), hogy a polgármester – vagyis ő maga – döntést hozhatna a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szinte bármely ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/10/27/horvath-csaba-mar-most-atlathatatlanabba-tenne-zuglot-ahol-csak-ket-hete-polgarmester/ | 2019-10-27 20:12:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
"Az önkormányzati választáson az MSZP-s Horváth Csaba, az ellenzék közös jelöltje a szavazatok 50,33 százalékával lett polgármester. Az új képviselő-testület október 28-i alakuló ülésére benyújtott előterjesztése szerint rögtön azzal szeretné kezdeni, hogy szinte bármiben egyedül dönthessen, illetve ne kelljen a képviselőtestület hozzájárulása többszázmillió forintos ügyekhez" - kezdi vasárnapi cikkét az Átlátszó.
A cikk elolvasása után elértük a polgármestert telefonon, akit reagáltattunk a cikkben szereplő állításokra.
A Budapest XIV. kerületének új képviselő-testületben erős ellenzéki többség lett a választások után, a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP összefogásnak 15 jelöltje került be, de a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak, illetve a Civil Zugló Egyesületnek is bejutott 1-1 képviselője. A Fidesz-KDNP-nek összesen 4.
Az első testületi ülést hétfőn, október 28-án tartják meg, és a frissen megválasztott szocialista polgármester benyújtott egy előterjesztést, amelynek két fontos elemét emeli ki az Átlátszó. Ezeket mutatjuk be, majd alatta jelezzük, mit reagált az ezekkel kapcsolatban feltett kérdéseinkre a szocialista polgármester.
Testület megkerülésével hozható döntések
1. Horváth úgy módosítaná a képviselőtestület szervezeti és működési szabályait, hogy a polgármester egy személyben, a testület megkerülésével hozhatna döntést szinte bármilyen, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti. Hozzáteszik, az önkormányzati törvény szerint van lehetőség arra, hogy két ülés között a polgármester halaszthatatlan esetben döntést hozzon, ám a lap szerint az önkormányzatok jellemzően pontosan meghatározzák azokat a kérdéseket, amelyekben ilyen módon dönthet egy polgármester. Zuglóban nem szerepelt az SZMSZ-ben ez korábban.
"A zuglói javaslat szerinti, szinte minden kérdésre kiterjedő jogkör biztosítása ugyanakkor azzal járhat, hogy a polgármester megkerülheti azokat az átláthatósági és nyilvánossági garanciákat, amelyek a képviselőtestület működéséhez kapcsolódnak" - jegyzi meg a lap.
- mondta Horváth az Indexnek, és hozzátette, ő a jegyzőnek azt a felkérést adta, hogy egy egységes szerkezetű SZMSZ-t készítsen.
Az Átlátszó felhívta a figyelmet arra, hogy Zugló korábbi SZMSZ-ében nem szerepelt ez a kitétel, erre Horváth Csaba azt mondta, azért, mert korábban a költségvetési rendelet tartalmazta, hogy a polgármesternek milyen átcsoportosítási jogai van a különböző előirányzatok között, a jegyző most ezt az SZMSZ-be kívánta rendezni, mint egységes rendelet.
A lap felvetésére, hogy más önkormányzatoknál ezek az esetek, amiknél megkerülheti a polgármester a testület döntését, konkretizálva vannak, ám ebben a holnap szavazásra vitt SZMSZ-ben nincsenek, Horváth azt mondta
Hozzátette, "ezek a kompetenciák az önkormányzati törvényből adódnak. Hogy egy önkormányzat használja-e, vagy éppen csak megemlíti az önkormányzati törvény adta lehetőségeket, ez nem jelent többletkompetenciát".
Horváth szerint a polgármesternek egyébként is kötelező beszámolnia a testületnek a két ülés között hozott egyedi döntésekről. A felvetésre, hogy igen, de ez csak egy utólagos beszámoló egy meghozott döntésről, Horváth azt mondta:
A felvetésre, hogy jogi értelemben a meghozott döntésen már csak akkor lehet változtatni utólag, ha az törvénybe ütköző volt, de a képviselő-testület ezen kívül érdemben nem tud már mit kezdeni a két ülés között meghozott döntéssel, Horváth azt mondta
Bár ez sem teljesen egyértelmű, hogyan, de Horváth mindenesetre megerősítette újra, hogy ő nem kezdeményezett, és tudomása szerint nincs is az új SZMSZ-ben "a polgármester kompetenciáit érintő semmilyen erősítés".
Megemelt értékhatárok, testületi jogkörök csorbítása
2. A második Átlátszó által kiemelt dolog egy salátarendelet, ami "az önkormányzat vagyonát érintő ügyekben a rendes ügymenetet illetően is csökkentené a képviselőtestület döntési jogkörét" - írják. Horváth ugyanis durván megemelné azt az értékhatárt, ami felett képviselő-testületi hozzájárulás szükséges ingó vagy ingatlan vagyon eladásánál, vételénél, bérbeadásánál. A mostani zuglói vagyonrendeletnél az ingó és ingatlan vagyontárgyaknál 50 millió forintos értékhatárig elég a Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság döntése, e fölött képviselő-testületi döntés kell.
"Horváth javaslata ezt az értékhatárt ingó vagyontárgyak esetén 50 millióról 150 millióra (300%) ingatlanok esetén pedig 50 millióról 250 millióra (500%) emelné" - írja a lap.
Horváth az Indexnek kettéválasztotta az ingóságokra és ingatlanra vonatkozó értékhatárokat.
Ingó vagyontárgyakkal kapcsolatban azt mondta, "abszolút nincs jelentősége, mert az ingó vagyon legdrágább esetben is egy használt autót jelenthet, ami inkább az 1-2 millió kategóriája". A kérdésre, hogy akkor pláne miért kell ehhez hozzányúlni, ezt az értékhatárt megemelni, Horváth azt mondta,
Horváth szerint egyébként tényleg nem életszerű felvetés, hogy 150 millió legyen az értékhatár, de nincs jelentősége, azon pedig már nem változtatna, felesleges lenne az ülés előtt hozzányúlni, abból már csak az lenne, hogy téves következtetést vonnának le belőle. A lényeg szerinte, hogy itt eleve semminek az értéke nem éri el még az eredeti 50 milliós értékhatárt sem.
Az ingatlanok esetében a szocialista politikus szerint az történt, hogy az életből kért példát, és ahhoz kérte igazítani az értékhatárokat. Horváth szerint a zuglói önkormányzat eddig sem és ezután sem akar ingatlanokat értékesíteni. Az értékhatár emelésre viszont azért volt szükség, mert ha mégis értékesítene, vagy bérbadásról döntene az önkormányzat - alapvetően a költségvetési rendeletében -, akkor ha a testület egyszer már határozott arról, akkor ne kelljen még kétszer a testület elé vinni szavazásra (egyszer a pályázatkiíráskor, egyszer az értékesítés győztesének kihirdetéséről).
- mondta Horváth, aki az értékhatárral kapcsolatban megjegyezte, hogy Zuglóban egy átlagos társasház építésére alkalmas telek már meghaladja azt. "Ez inkább a lakossági és kisebb, pl üzlethelyiségre vonatkozik, amit kijelölt az önkormányzat értékesítésre, nagyjából annak a pályáztatását tudja lebonyolítani az illetékes bizottság" - mondta Horváth, de szerint az önkormányzat stratégiai léptékű gazdasági döntéseit nem érinti.
A felvetésre, hogy ez az értékhatár, illetve a konkrét példa, hogy üzlethelyiségek kiadása, tipikusan olyan terület, amiről hetente, havonta jelenik meg valamilyen hír, hogy valamelyik önkormányzat kinek, hogyan "játszotta ki" olcsón, baráti alapon - és ez kerül tehát ki a testület hatásköréből - Horváth azt mondta, | Úgy tűnik, átláthatatlanabbá tenné Zuglót az MSZP-s Horváth Csaba, de szerinte erről szó sincs | 1. Horváth úgy módosítaná a képviselőtestület szervezeti és működési szabályait, hogy a polgármester egy személyben, a testület megkerülésével hozhatna döntést szinte bármilyen, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti. Hozzáteszik, az önkormányzati törvény szerint van lehetőség arra, hogy két ülés között a polgármester halaszthatatlan esetben döntést hozzon, ám a lap szerint az önkormányzatok jellemzően pontosan meghatározzák azokat a kérdéseket, amelyekben ilyen módon dönthet egy polgármester. Zuglóban nem szerepelt az SZMSZ-ben ez korábban.
"A zuglói javaslat szerinti, szinte minden kérdésre kiterjedő jogkör biztosítása ugyanakkor azzal járhat, hogy a polgármester megkerülheti azokat az átláthatósági és nyilvánossági garanciákat, amelyek a képviselőtestület működéséhez kapcsolódnak" - jegyzi meg a lap. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/10/27/horvath_csaba_zuglo_polgarmester_szmsz_hataskorok_kepviselo-testulet/ | 2019-10-27 20:26:30 | true | null | null | Index |
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2018 szeptemberi moszkvai sajtótájékoztatóján az orosz elnök megemlített egy évek óta húzódó projektet, amelynek keretében a két ország közösen gyártana 1300 vasúti kocsit Egyiptomnak. A megállapodás értéke egymilliárd euró, vagyis több mint 330 milliárd forint.
Az üzlet fontos az oroszoknak is, ezt mutatja, hogy Putyin a sajtótájékoztatón a megrendelést „meglehetősen jelentősnek” nevezte. De a magyar kormány is kiemelten kezeli: az október végi Orbán-Putyin találkozót Moszkvában előkészítő Szijjártó Péter külügyminiszter ezt említette elsőként a közös magyar-orosz projektek között.
A Direkt36 most arra utaló jeleket talált, hogy a beruházás kifejezetten az oroszoknak kedvez majd, miközben a kocsik gyártásához szükséges hitelt a magyar állam biztosítja. Az oroszok mellett a beruházással jól járnak majd kormányhoz köthető üzletemberek is: a megrendeléssel megbízott cégben idén nyáron megjelent Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövet, akinek volt közös üzlete Habony Árpáddal, Orbán Viktor főtanácsadójával. A céget pedig egy Illés Géza Márton nevű ügyvéd képviseli, aki az elmúlt években együtt mozgott Tombor András korábbi miniszterelnöki tanácsadóval.
Támogasd a Direkt36-ot!
A projektet eredetileg a magyar Ganz vezette konzorcium nyerte el, de a magyar kormány az utolsó pillanatban kihátrált mögülük és inkább az orosz konkurensük vezetésével felálló csoportnak adott állami hitelgaranciát (a Direkt36 itt írt korábban erről a fordulatról). Ezzel a Ganz pályázata ellehetetlenült és a cég orosz konkurense, a Transmashholding (TMH) került helyzetbe.
A beruházáshoz várhatóan hitelt biztosító Eximbank és a külügyminisztérium is annyit válaszolt, hogy részleteket banktitok miatt nem mondhatnak, de a jogszabályok betartásával nyújtanak hitelt, amivel magyar cégek is jól járnak. Illés azt írta a Direkt36-nak, hogy régóta "megbecsült ügyfele" Tombor András, de téves megközelítésnek tartja az ügyvédi irodáját Tombor személyével összekötni. Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet nem válaszolt a kérdéseinkre.
Hatalmas megrendelés egy apró cégnek
A vasúti kocsik gyártásáról szóló szerződést 2018 szeptemberében, egy héttel az Orbán-Putyin találkozó után írták alá. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a megállapodást a „magyar járműipar egyik legjelentősebb külföldi szállítási projektjének” nevezte. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Direkt36-tal most azt közölte, hogy akkor egy szándéknyilatkozatot írtak alá, és egy kereskedelmi szerződést kötöttek. Ezek többek között azt részletezik, hogy pontosan milyen típusú kocsikat szállítanak majd az észak-afrikai országba.
A megállapodás egyik legfigyelemreméltóbb eleme az egyiptomiakkal szerződő cég. A Transmashholding Oroszország legnagyobb vasúti gépgyártó cégcsoportja – korábban is dolgozott már Magyarországon, a csoporthoz tartozó Metrovagonmas újította fel a budapesti 3-as metró szerelvényeit. A cég azonban azt írta a Direkt36-nak, hogy az egyiptomi szerződést magyarországi leányvállalatuk, a Transmashholding Hungary Kft. írta alá.
A Transmashholding Hungaryt 2016 júliusában hozták létre mindössze 3 millió forintos jegyzett tőkével, amit az elmúlt három évben a cég már fel is élt. Több, a Direkt36 által megkérdezett, állami finanszírozású exportügyleteket ismerő szakember is érthetetlennek nevezte, hogy a többmilliárd forintos egyiptomi megrendeléssel miért ezt a kis céget bízták meg. Az ilyen projektek esetében több mint tíz évre szóló garanciát kell biztosítani a különböző alkatrészekre, emiatt logikusabb lett volna, ha a szerződést közvetlenül a gyártó céggel kötik meg – fogalmazott az egyik forrás.
Az egyiptomi szerződést több mint egy éve írták alá. A kocsik szállítása még nem kezdődött meg, de két prototípus elkészült a TMH oroszországi gyárában, és folynak a projekt finanszírozásáról szóló tárgyalások is. Egyiptomnak ugyanis hitelre van szüksége a kocsik megvásárlásához. Ezt a tervek szerint a magyar külügyminisztérium irányítása alá tartozó Eximbank folyósítaná.
Magyar pénz, orosz érdek
Az Eximbank egy olyan állami pénzintézet, amely a magyar vállalkozások exporttevékenységét segíti. A bank az egyiptomi beruházásban akkor tud részt venni, ha a projektben a magyar hozzáadott érték legalább 50 százalék. A kormány tervei szerint ezt a feltételt úgy teljesítenék, hogy az oroszok a gyártásba bevonnák a magyar állam többségi tulajdonában álló Dunakeszi Járműjavító Kft-t (DJJ).
Már az egyiptomi tender kezdetén, 2016-ban felmerült, hogy a Dunakeszi Járműjavítót a magyar állam eladná az oroszoknak. Az orosz TMH többször is megerősítette, hogy érdeklődnek a cég iránt, tavaly márciusban pedig a vállalat vezérigazgatója az orosz sajtóban jelezte, hogy hamarosan 50 százalékos részesedést szerezhetnek a DJJ-ben. A magyar kormány az eladást akkor egy zárt körű pályázat kiírásával elő is készítette. A pályázat végül mégis sikertelenül zárult.
Idén májusban újra nekifutott az állam a Dunakeszi Járműjavító eladásának. Egy határozattal a Transmashholding Hungary Kft. leányvállalatát jelölte ki vevőnek és előírta, hogy június végéig le kell zárni a DJJ felvásárlását. A vevő azonban nem lépett az előírt határidőig, úgyhogy a Dunakeszi Járműjavító még mindig magyar állami tulajdon, pedig az oroszok azóta is jelezték, hogy továbbra is érdeklődnek iránta. A Direkt36 megkereste a DJJ-t és a TMH-t, hogy továbbra is tervben van-e a cég orosz felvásárlása, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. Az ügyet követő iparági forrás szerint az üzlet halogatása azzal függ össze, hogy az oroszoknak főként az egyiptomi megrendelés miatt van szükségük a DJJ-re, a felvásárlás viszont csak akkor éri meg nekik, ha az egyiptomi hitelszerződést aláírják.
A külügyminisztérium szerint ez még idén megtörténhet. A hitelszerződés szövegét már véglegesítették és a tervek szerint még idén aláírhatják azt – írta a minisztérium a Direkt36-nak. A külügy szerint a legalább 50 százalékos magyar beszállítói arány úgy fog teljesülni, hogy a megrendelt 1300-ból „legalább 651 vasúti kocsi Magyarországon kell, hogy elkészüljön.” Az Egypt Today című angol nyelvű egyiptomi lap szintén arról írt, hogy a szerződés szerint 650 kocsi Magyarországról, 500 Oroszországból fog érkezni, a maradék 150-et pedig Egyiptomban gyártják majd orosz felügyelettel.
Ez a munkamegosztás meglepett több olyan szakembert is, akik dolgoztak már hasonló állami finanszírozású projekteken és ismerik a vasúti gépgyártás folyamatát. Szerintük az ilyen projektek rendszerint úgy néznek ki, hogy a konzorcium minden tagja részt vesz az összes kocsi gyártásában. Mindenki azt a munkafolyamatot végzi, amihez a legjobban ért.
„Ilyen szerződést még nem láttam, ez gazdaságilag irracionális” – mondta az egyik forrás arról, hogy a különböző országokban párhuzamosan gyártanának ugyanolyan kocsikat. Egy másik forrás megengedőbben azt mondta, hogy a szerelvények nagy száma miatt el tud képzelni egy ilyen felállást, de ő is logikusabbnak tartja, amikor a konzorciumi partnerek közösen vesznek részt a kocsik gyártásában.
Szerintük ez a munkamegosztás azért jelenthet problémát, mert a konzorciumban az orosz fél dominánsabb. Az orosz TMH nagyságrendekkel nagyobb vállalat, mint a magyar DJJ, ráadásul a kocsik terveit is az oroszok készítik. Emiatt az Oroszországban gyártott kocsikban valószínűleg nem lesz jelentős a magyar hozzáadott érték. Az egyik forrás szerint ez olyan, mintha az Exim az orosz exportot finanszírozná.
A legalább 50 százalékos magyar beszállítói értéket így főként a Magyarországon gyártott kocsiknak kell biztosítani. A DJJ viszont nem tud minden alkatrészt saját maga előállítani. Ezeket - például a belső berendezést, a villamos rendszert, a fékeket - meg kell vásárolnia magyar vagy külföldi beszállítóktól.
Iratkozz fel a Direkt36 hírlevelére, így biztosan nem fogsz lemaradni a cikkeinkről!
Az Eximbank erről azt írta a Direkt36-nak, hogy ha egy áru több országban készül, akkor a származási országnak azt kell tekinteni, ahol „az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt” munkát elvégzik. A gépgyártás területén ez a kocsik összeszerelését jelenti. Ebből az következik, hogy csak azok a kocsik lesznek magyar származásúak, amelyeket itthon szerelnek össze. Az Eximbank banktitokra hivatkozva a többi kérdésünkre nem válaszolt. A külügyminisztérium pedig azt közölte, hogy az Eximbank finanszírozási feltétele, hogy az áruknak legalább a fele magyar származású legyen, ez a feltétel pedig ebben az esetben is teljesül.
Habony Árpád árnyéka
Nemcsak a szokatlan munkamegosztás érdekes, hanem a projektben részt vevő Transmashholding Hungary Kft. mögött feltűnő emberek is. A cégbírósági iratok szerint a Transmashholding Hungary jogi képviseletét az Illés Géza Márton Ügyvédi Iroda látja el. Illés ügyvédi irodája korábban is dolgozott már az oroszoknak, két éve a Népszava írt arról, hogy ez az iroda képviselte a Metrovagonmast, amikor megkötötték a 3-as metró felújításáról szóló szerződést.
Illés ügyvédi irodája több olyan cég képviseletét is ellátta, ahol a miniszterelnök korábbi tanácsadója, Tombor András megjelent. Például nagyjából abban az időszakban képviselte a tokaji állami borászatot, amikor annak Tombor volt a felügyelőbizottsági elnöke. Az ügyvéd dolgozott annál az uniós forrásokat kezelő, Tombor résztulajdonában álló alapkezelőnél is, amelynek működését az Európai Bizottság is kifogásolta. Tomborról pedig néhány éve derült ki, hogy 20 millió forintos kölcsönt adott Habony Árpádnak, a miniszterelnök főtanácsadójának.
Illés nem csupán a Transmashholding Hungary körüli jogi feladatokat látja el, de ő a kézbesítési megbízottja a cég egyik ügyvezetőjének, a brit Terence Stuart Watsonnak is. Watson korábban az Alstom egyik brit cégét vezette, és 2016-ban a brit hatóságok megvádolták a budapesti Alstom metrókocsik beszerzésével összefüggő korrupciós ügyben, de később felmentették a vádak alól.
Illés a Transmashholding Hungary-vel összefüggő kérdéseinkre ügyvédi titokra hivatkozva nem válaszolt. Tomborhoz való viszonyáról pedig azt írta, hogy a volt miniszterelnöki tanácsadó több mint 10 éve megbecsült ügyfele. „A Tombor Andráshoz köthető cégektől, illetve személyesen tőle származó megbízások ugyanakkor soha nem tették ki az ügyvédi iroda forgalmának, árbevételének többségét” – írta. Illés szerint emiatt téves megközelítés az iroda megbízásait általánosságban összekötni Tombor személyével.
A Transmashholding Hungary-nek pedig idén nyár óta már a tulajdonosai között is van magyar ember, aki szintén közel áll Habony Árpádhoz. Az Index írta meg, hogy júniusban 50 százalékos részedést szerzett a cégben Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövet, aki korábban a kormányközeli elemzőintézetnél, a Századvég-csoportnál töltött be vezető tisztséget, és a nyilvánosan elérhető adatok szerint semmilyen járműipari tapasztalata nincs.
Szalay-Bobrovniczky és Habony korábban együtt dolgozott az Adriatiq Islands Group nevű cégnél, de Habony rendszeresen bejárt a Századvég-csoporthoz is, és Szalay-Bobrovniczkyn kívül a Századvég vezető elemzőjével is van közös üzlete. További kapcsolódási pont közöttük a magyar kormánnyal szimpatizáló, idén tavasszal indult V4NA nevű nemzetközi hírügynökség, amelynek kiadóját Szalay-Bobrovniczky hozta létre, a cégben pedig később Habony egyik vállalkozása is részesedést szerzett. Szalay-Bobrovniczkyt is megkérdeztük az egyiptomi beruházásról és a magyar TMH-ról, de nem válaszolt a kérdéseinkre.
Az egyiptomi beruházás valószínűleg téma lesz Vlagyimir Putyin október 30-i budapesti látogatásán is. A tárgyalást előkészítő Szijjártó Péter külügyminiszter az MTI-nak a közös orosz-magyar projektek között elsőként említette meg az egyiptomi járműbeszerzést október közepi moszkvai útján.
Tetszett a cikk? Támogasd a Direkt36-ot! | Egyre kedvezőbb az oroszoknak a kormány által támogatott egyiptomi gigaüzlet, amiből egy magyar céget fúrtak ki | Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2018 szeptemberi moszkvai sajtótájékoztatóján az orosz elnök megemlített egy évek óta húzódó projektet, amelynek keretében a két ország közösen gyártana 1300 vasúti kocsit Egyiptomnak. A megállapodás értéke egymilliárd euró, vagyis több mint 330 milliárd forint. | null | 1 | https://444.hu/2019/10/29/egyre-kedvezobb-az-oroszoknak-a-kormany-altal-tamogatott-egyiptomi-gigauzlet-amibol-egy-magyar-ceget-furtak-ki | 2019-10-29 01:00:00 | true | null | null | 444 |
Az elmúlt hónapokban sorra jelentek meg az ingatlanhirdetések az illegálisan, markolókkal nádtalanított egykori balatonakali Holiday Kemping területén fekvő telkekről. Az osztatlan nagy telek különböző hányadokra bontott ingatlanaiból eddig tucatnyi magánszemély és mintegy hét cég vásárolt be: ki építésre előkészített telket, ki apartmanlakást.
A rendkívül jó fekvésről (közvetlen, nádmentes vízpart) az ingatlanok magas ára árulkodik: az egyik 2122 négyzetméteres, jogerős építési engedéllyel rendelkező, összközműves, belterületi építési telket például 179 millióért árulják. A balatonakali önkormányzat ugyan lakást nem, csak (kiadható) apartmanházakat enged építeni a határozatuk szerint, számos hirdetésben megjelenik a lakáscélú használat.
Egyelőre úgy tűnik, hogy semmi akadálya a panorámás, nádmentes, saját strandos házak gondtalan építésének. Sőt, mint egy olvasónk fényképpel dokumentált levelében áll: a partnál több méter széles csíkban kiirtott nádas helyreállítása helyett nyáron már a hullámtörő kőtömböket is lerakták a feltöltött új partszakaszara.
Cikkünk nyomán – amiben megírtuk, hogy idén februárban védett nádat irtottak az épülő balatoni villaparknál – ugyan a természetvédelmi hatóság eljárást indított, és első fokon a beruházó SSS Group Kft.-t egymillió forintra büntette, és arra kötelezte, hogy telepítse vissza a nádast, a part nádtalan maradt. Az ingatlancég ugyanis a bírságot befizette, de a nádat nem akarja visszatelepíteni, ezért megfellebbezte a döntést.
Kerestük a céget, hogy miért nem akarják visszatelepíteni a nádast, de nem kaptunk választ. Az SSS Group Kft. projektigazgatója, Süle Gábor a kormányhivatal döntése után a 24.hu-nak nyilatkozva kitartott amellett, hogy a cégnek nincs köze a nádasirtáshoz. A nádas visszatelepítését pedig azért kifogásolják, mert a hatóság egy 2011-es nádastérképből dolgozott, ez pedig nem feltétlenül felel meg a valós helyzetnek.
Papíron apartmanok, valójában nem biztos
A nádas visszatelepítésének ügye tehát másodfokon a Pest megyei Kormányhivatalhoz került, mint természetvédelmi hatósághoz, de az első fokon meghozott gyors döntést itt már nem jellemzi gyorsaság: egyelőre nem tudni döntésről.
Mint lapunk megtudta, a nádirtás ügyében a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Osztálya természetkárosítás bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. Mivel az eljárás folyamatban van, a nyomozás érdekében több információt a rendőrségtől nem kaptunk.
Koncz Imre, Balatonakali polgármestere elmondása szerint a lakosság elsődleges érdeke, hogy visszakapja a nádast. Amit tudtak, megtettek, de az önkormányzat nem hatóság. Korábban határozatban 10 százalékra csökkentették a beépíthetőséget a volt kempingben, és oszthatatlanná tették a területét a telekspekulációt megelőzendő. Építési engedélyt csak szállásépületre, apartmanra adnak, mert az az idegenforgalmi adó miatt szerencsésebb, és bevétel származhat belőle.
Kérdés, hogy valóban szálláshelyként fognak-e majd üzemelni az épületek. A hirdetések egyik fele társasház építési lehetőségről szól. Ahol már kész ingatlanokat kínálnak, mint például az Akali Apartmanok projektoldalon, ott is inkább saját nyaralóként használatos, családias légkörű üdülőfalut reklámoznak.
Az SSS Group a földhivatali nyilvántartás szerint már jelentős számú ingatlanon (ingatlanhányadon) túladott. A tucatnyi magányszemély és mintegy hét cég tulajdonosai között érdekes nevek bukkannak fel.
Borkai tanácsadója és az Eszközkezelő alvezére
A 179 millióért kínált 2122 négyzetméteres, jogerős építési engedéllyel rendelkező építési telket például az Akali Apartmanok Kft. vásárolta meg az SSS Grouptól, és adja tovább a reménybeli újabb tulajdonosnak (a fentebb említett Akali Apartmanok projekt gazdája egy másik cég). A cég tulajdonosa Hodorics András, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. volt vezérigazgató-helyettese.
Még érdekesebb Németh Zoltán, akinek neve nem a megvásárolt ingatlan nagysága miatt figyelemre méltó, hanem azért, mert 2010 és 2012 között az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója volt, (jelenleg a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke), és mint természetvédelmi szakembernek különös érzékenységet kellett volna felmutatni az illegális nádirtással nádmentesített üdülők felé.
Németh mellesleg 2006 és 2010 között Győr alpolgármestere volt, hivatalos életrajza szerint 2012 nyarától Borkai Zsolt győri polgármester tanácsadója. 2014-ben és most, 2019-ben is Fidesz-listáról jutott be a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat közgyűlésébe, az előző ciklusban a megyei közgyűlés elnöke volt.
Ha eltűnnek a nádasok, csőstül jöhet a baj
Mint korábbi videónkból kiderül, az építkezések és a mesterséges vízszint sem tesz jót a balatoni nádnak. És ha eltűnnek a nádasok, csőstül jöhet a baj az MTA kutatói szerint.
(Borítókép: Balatoni nádírtás februárban. Fotó: Olvasónk / Index) | Jó biznisznek tűnik illegálisan nádat irtani a Balatonon | Szépen kelnek el sorban, százmilliós áron a nyáron illegálisan nádtalanított partmenti telkek Balatonakalin. A rendőrség nyomoz, a környezetvédelmi hatóságnál másodfokon pihen az ügy, a megbírságolt ingatlancég nem akarja helyreállítani a nádast. Az új tulajdonosok között érdekes nevek bukkannak fel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/10/29/balatonakali_nadirtas_ingatlan_epitkezes_nyomozas/ | 2019-10-29 12:26:19 | true | null | null | Index |
Az október 13-án megtartott önkormányzati választás Szekszárdon nem hozott polgármester-váltást: a Tolna megyei várost továbbra is a Fidesz-KDNP-s Ács Rezső vezeti. A polgármesternek azonban nem lesz könnyű dolga, mivel a hat kormánypárti képviselővel szemben az Éljen Szekszárd Egyesület (ÉSZ) nyolc embert tudott bejuttatni a testületbe. Ez a helyzet viszont nem hagyta nyugodni a fideszeseket.
Elsőként a Fidesz országgyűlési képviselője, Horváth István két szekszárdi választókerületben, ahol Faragó Zsolt és Csötönyi László nyert, a szavazatok újraszámlálását kérte október 21-én délután – írta Facebook-bejegyzésében Bomba Gábor, aki az ÉSZ összellenzéki polgármester-jelöltje volt. „A Területi Választási Bizottság 2019. október 21-én titokban, az ellenzéki delegált tagok és a jelöltjeink kizárásával és értesítése nélkül újraszámolta a szavazatokat.” Változás azonban nem történt: „Maradt a végeredmény, de maga az eljárás minimum nem etikus és előrevetíti, mire lehet számítani az elvileg „független” bizottságtól” – közölte Bomba Gábor.
Majd azzal folytatta, hogy „mivel ez nem jött be, Ács Rezső magyar hangja, Horváth István azzal próbálkozik, hogy november 10-én megismételt választás legyen a két választókerületben. Ezt zacskóban vitt túrós batyukra, egy gyanús átöltözésre és egy röntgenszemű, pulóvereken átlátó szavazóköri delegáltra alapozza, akiknek a választások után három nappal jutottak eszükbe ezek a „veszélyes, csalásra utaló” cselekmények. A szavazás napján semmilyen kifogásolható történést nem foglaltak jegyzőkönyvbe, ahogy az ilyen esetben előírás.”
A Helyi Választási Bizottság elsőfokon úgy ítélte meg, hogy „ezek az utólag kitalált események a választók befolyásolására alkalmasak lehetnek. Gyöngyszem a jogászokból álló „független” választási bizottsági indoklásból: amikor Faragó Zsolt ételt adott a szavazókörben lévő delegáltnak, akkor annak ellenére, hogy a helyiségben nem volt szavazó, a gondoskodó ember látszatát kelthette és ez alkalmas lehetett a szavazók befolyásolására. (Akik ott sem voltak. Akkor, hogy is van ez?)” – fejezte ki értetlenségét az ÉSZ szekszárdi vezetője.
Bomba Gábor szerint azért is furcsa ez a hozzáállás, mert „a bizottságot Ács Rezső gyerekekkel való kampányolása és a folyamatos választási törvénysértései, amiről több határozat és bírósági ítélet is született, nem zavarja… és a kifogásolt fényképeket a határozat ellenére sem távolította el a Facebook oldaláról. Emiatt bírságot is kiszabtak rá.”
A Helyi Választási Bizottság határozatai szerint Szekszárd 2 választókerületének 3-3 szavazókörében meg kell ismételni az önkormányzati képviselő-választást november 10-én.
Közben – mint Bomba Gábor újabb posztjából kiderül – , a Területi Választási Bizottság után a Pécsi Ítélőtábla szerint is jogszabályt sértett, és „bújtatott kampányt” folytatott Ács Rezső, amely alkalmas volt a választói akarat befolyásolására.
A döntés a szekszárdi városvezető szeptember végi Facebook-posztjával kapcsolatos: Ács Rezső arról írt a bejegyzésben, hogy a Mészáros Lázár utcában, Tóth Róbert fideszes jelölt választókörzetében parkolót építenek.
„Tóth Róbert semmilyen jogalappal nem rendelkezett arra, hogy a város vagyonát képező közterületen bármilyen engedély nélküli építkezést folytasson. Ez csak úgy történhetett, hogy Ács Rezső polgármesterként aktívan közreműködött ebben” – fejtegette Bomba Gábor.
Bomba hangsúlyozta azt is, hogy „Ács Rezső a fellebbezésében nem mutatta be azt a költségvetési és közgyűlési döntést, ami alapján az önkormányzathoz került a parkoló területe, valamint azt sem, ami alapján az önkormányzat pénzét felhasználhatta erre. Így a bíróság ezt most nem vizsgálta, azt egy másik eljárásnak kell kiderítenie, hogy saját és jelöltjei „bújtatott kampányára” használhatja-e és használta-e Szekszárd polgármestere a város lakóinak pénzét. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok még csak most indulhatnak el.”
A történtek miatt az Éljen Szekszárd Egyesület sok helybéli támogatásával a Területi Választási Bizottsághoz fordult, és új polgármester-választás kiírását kérte. Hamarosan eldől, hogy sor kerülhet-e erre.
Címlapkép: Bomba Gábor Szekszárd/Facebook | A szekszárdi polgármester “bújtatott kampányt” folytatott a jogerős bírósági döntés szerint | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/24/a-szekszardi-polgarmester-bujtatott-kampanyt-folytatott-a-jogeros-birosagi-dontes-szerint/ | 2019-10-24 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
|
Furcsa dolgok történtek a Baranya megyei Csebényben a választás során: a februári adatokhoz képest 74-ről 103-ra ugrott a választópolgárok száma, ebből 92 szavazott is. A korábbi polgármester végül 43, míg kihívója 49 szavazatot kapott.
Érdeklődünk a faluban, vajon mi motiválhatta a szabálytalan mozgósítást. A helyiek szerint közrejátszhatott a döntésben, hogy az önkormányzatnak nemcsak szántóföldje, de erdeje is van – könnyen lehet, hogy ezek bérlésében látnak fantáziát. Emellett viszont „ősi rivalizálás” is állhat a háttérben, hiszen a korábbi polgármester hat cikluson át vezette a községet, és eddig senki sem tudta legyőzni.
Most az „új lakókkal” sikerült. A helyiek elmondása alapján a településre a környékből: Somogyapátiból, Ibafáról, Szulimánból, Mozsgóról és Szigetvárról jelentkeztek át emberek, akiket olyan ingatlanba is bejelentettek, amely már lakhatatlan állapotban van.
A választás eredménye ebben a faluban már jogerős, mivel a fellebbezést formai okok miatt elutasították. Az átjelentkezések miatt azonban a rendőrség vizsgálódik – hangsúlyozták a helyiek.
Milliókat érhet a polgármesteri szék
Hasonló folyamatok zajlottak a szintén baranyai, 153 fős Pettenden is. A Területi Választási Bizottság határozatában olvasható infomációk szerint ugyanis a választás kiírásakor még csak 103 választópolgár szerepelt a választói névjegyzékben, szeptembertől viszont drasztikusan emelkedni kezdett a faluban állandó lakóhelyet létesítők száma. Amikor a névjegyzékben található személyek száma elérte a 160 főt, a település jegyzője feljelentést tett a rendőrségen okirathamisítás gyanúja miatt.
A választás zárásakor már 213 választó volt Pettenden, ami a kiíráshoz viszonyítva 106 százalékos emelkedést jelentett. Ingatlanonként 20-30 fő jelentkezett be fiktíven. Az összes „új lakó” szeretett volna szavazni, sőt, a nemzetiségi választáson is le akarták adni a voksukat. Erről mindenki ugyanazon az email címen kért értesítést.
A panaszt benyújtók szerint szigetvári hajléktalanok 5000 forintot kaptak azért, ha átjelentkeznek, és plusz ötezret, ha szavaznak az adott jelöltre.
A választás napján négy személyutóval és egy nyolc fős kisbusszal hordták az idegeneket a településre, akiknek helyismeretük sem volt. A faluba a rendőrség is kiment, választási csalás miatt azonban nem intézkedtek. Az eseményekről hang- és képfelvételt is készítettek a beadvány készítői.
Az átjelentkezők közül végül 54 adta le a voksát, ami a szavazók 34 százalékát jelentette. A választást egy független jelölt nyerte 85 szavazattal a szintén függetlenként induló volt polgármester előtt (ő 58 szavazatot kapott).
Arról, hogy miért lehetett ilyen fontos a választás egyeseknek, a faluban egy okot jelöltek meg: a pénzt.
A község 2017-ben nyert támogatást az államtól összekötő út építésére Nagydobsza és Pettend között. Az összeg a falu éves büdzséjéhez képet hatalmas: 112 millió forintról van szó (az éves költségvetés ennek nagyjából az egy százaléka). Arról azonban, hogy ki legyen a kivitelező, még nem döntöttek.
Ennek oka, hogy a költségek közben megemelkedtek, ma már csak 150 millióból lehetne megépíteni az utat. Ennyi pénze azonban nincs a településnek, ezért csökkentett műszaki tartalom jóváhagyását kérték. Ez még elbírálásra vár, a pénzszerzés lehetősége azonban vélhetően megmozgatta az embereket.
A Dél-Dunántúl egyik legszegényebb térségében ugyanis egy ilyen beruházás hatalmas lehetőséget jelent. Akkorát, amiért érdemes lehet akár fizetni is embereknek a választás megfelelő alakulásáért. A befektetett összeg ugyanis bőven megtérülhet egy útépítő cégen keresztül, amely végül elnyeri a beruházást.
Csak ne cigány legyen?
A Somogy megyei Kisberényben szintén az átjelentkezők magas száma lett gyanús.
Ott az önkormányzati választások előtti hetekben csaknem megduplázódott a helyi lakcímmel rendelkező, választásra jogosultak száma, emiatt megsemmisítették a választási eredményeket és új választást írtak ki novemberre.
Sárhegyi Judit, Somogy megye jegyzője, a Területi Választási Iroda vezetője az MTI-nek elmondta, már a választások előtt feljelentést tett, mert a 128 névvel induló kisberényi névjegyzéken október 13-án már 252 helyi szavazásra jogosult neve szerepelt.
Ebből végül 214 szavazott is: a Fidesz jelöltje 4, az egyik független jelölt 79, míg egy másik, szintén független jelölt 129 szavazatot kapott.
A rendőrség az ügyben közokirat-hamisítás miatt nyomoz ismeretlen tettesek ellen.
Itt érdeklődésünkre a községben élők azt mondták, nekik mindegy lenne, ki a polgármester, de a helyiek dönthessenek róla, ne pedig idegenek, akik nem laknak a településen. A nagy százalékban romák lakta községben úgy vélik, egy helyi vallási csoport szeretné így megszerezni a hatalmat, hogy később az önkormányzaton keresztül pályázati pénzekhez juthassanak. Emellett az is fontos lehet nekik, hogy ne cigány legyen a falu első embere – mondták.
Az érintett felekezet vezetője, aki maga is indult és be is jutott a testületbe, visszautasította, hogy az általa vezetett vallási egyesületet a választásokkal összefüggésbe hozzák.
Hagyománya van Magyarországon
A 2018-as országgyűlési választások során az Ukrajnával határos szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben lehetett a legnagyobb az átjelentkezők szerepe – az ott szerzett helyszíni tapasztalataink azt valószínűsítették, hogy a Fidesz jelöltjének több ezer plusz szavazatot jelentett a fantomszavazók részvétele a 2018. április 8-i választáson:
Fantomszavazók duzzasztják a választói névjegyzéket a vásárosnaményi választókerületben
Lassan mindenki tudomásul veszi az április 8-i eredményeket, az eljárások lezárultak, a képviselők becsekkoltak, lekerült a címoldalakról a „csalással nyert a Fidesz”-témakör. Maradtak viszont a helyi történetek, és bizonyos arra utaló jelek, hogy győzteseket – a sok más visszaélés mellett – az úgynevezett fantomszavazók, vagyis a csak papíron itt élő kettős állampolgárok szavazatai is segítették.
A 2014-es önkormányzati választások előtt Újszentivánon figyeltünk meg hasonló jelenséget, négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti faluban. Ebben az ügyben már bírósági ítélet is született, Tiszasziges fideszes, és Újszentiván független polgármesterét, valamint segítőiket közokirat-hamisítással vádolta meg az ügyészség: 142 esetben asszisztáltak fiktív lakcímbejelentéshez, egyikük maga is aktívan írta alá a szállásadói lapokat, másikuk pedig szállásadókat beszélt rá a lapaláírásra.
Voksturizmus: elítélték Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét a fiktív lakcímbejelentések miatt
A vádirattal egyezően, tárgyalás tartása nélkül elítélte a bíróság Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét, valamint társaikat – tudta meg az Átlátszó. A súlyosabb büntetést: másfél év börtönt, 1 évre felfüggesztve a szerb állampolgárok papíron betelepítéséért a végrehajtók kapták. Az értelmi szerzők, a polgármesterek megúszták pénzbírsággal. [featuredbox text= | Pályázati pénzek és ősi ellentétek állhatnak az átjelentkezéses választási csalások mögött | Több településen is megugrott az átjelentkezők száma a választások idején az országban. Olyan kisebb falvak is érintettek azonban, amelyeknél megmagyarázhatatlannak tűnik a nagyarányú mozgósítás. Egy pár száz fős község polgármestere ugyanis nem kap kiugró fizetést, és nagyobb összegek felett sem diszponál. Valami azonban az ő esetükben is közbeszólhat: a pályázati pénzek vagy épp az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/10/28/palyazati-penzek-es-osi-ellentetek-allhatnak-az-atjelentkezeses-valasztasi-csalasok-mogott/ | 2019-10-28 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Baranyi Krisztina az oldalán jelentette be, hogy csütörtökön felbontotta a szerződést azzal a céggel, aminek a vezetője, Tóth László a Ferencvárosi Lokálpatrióták Egyesület támogatásával indult a IX. kerületi önkormányzati választáson egy fideszes és az összellenzéki jelölttel szemben, miközben Bácskai János korábbi fideszes polgármester személyes tanácsadója volt.
Ahogy arról korábban írtunk: a 2015 áprilisa óta életben lévő szerződés szerint, az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Tóth havi bruttó 381 000 Ft-ért látta el üzletviteli tanácsokkal a kerület vezetőjét.
Csakhogy az üzletember a tanácsokat szóban adta Bácskainak, és a teljesítést dokumentumokkal sem kellett igazolnia, azt a polgármester saját kezűleg tanúsította. Az új polgármester talált egy másik gyanús szerződést is, amit a Ferencvárosi Lokálpatrióták Egyesület elnökének feleségével, Deutsch Kornéliával, aki havi 100 ezer forintért átolvasta és ellenőrizte a Ferencváros újság cikkeit. Csakhogy Baranyi szerint a lap munkatársai nem tudtak róla, hogy Deutsch Kornélia szintén náluk dolgozik.
Hozzátette, hogy „Veres László, a lap főszerkesztője 2 millió forintért maradna a szerződése lejártáig, miközben az aktuális lapszám máris késik, mert szerinte nem volt esemény mostanában, ezért nincs tartalom az új lapszámhoz.. ” | Baranyi Krisztina elkezdte felmondani a gyanús szerződéseket Ferencvárosban | Baranyi Krisztina az oldalán jelentette be, hogy csütörtökön felbontotta a szerződést azzal a céggel, aminek a vezetője, Tóth László a Ferencvárosi Lokálpatrióták Egyesület támogatásával indult a IX. kerületi önkormányzati választáson egy fideszes és az összellenzéki jelölttel szemben, miközben Bácskai János korábbi fideszes polgármester személyes tanácsadója volt. | null | 1 | https://444.hu/2019/10/31/baranyi-krisztina-elkezdte-felmondani-a-gyanus-szerzodeseket-ferencvarosban | 2019-10-31 01:00:00 | true | null | null | 444 |
A szombathelyi zöld-fehér klubot, a Haladás Vasutas Sport Egyesületet épp száz éve, 1919-ben alapították – ám a 100. születésnap rémálomba illő lett. A ma Szombathely-Haladás néven működő focicsapat kiesett az első osztályból, s az azt működtető kft. akkora adósságot görget, hogy helyszíni szemlénk idején az is kétséges volt, elindulhat-e a másodosztályban. Volt sansz a megyei III. osztályra is, ahol szégyenszemre mindent a nulláról kellett volna kezdeni a 16 milliárdos, új stadionban – merthogy másfél éve Szombathelyen átadtak egy ilyet is.
Tamás szíve a Haladásé, ő menne a falumeccsekre is szurkolni; még a keresztneve megváltoztatásához is ragaszkodik, nehogy „feszkó legyen” a véleményéből. Az ugyanis van neki. Szinte kibukik belőle, mennyit hibáztak itt az elmúlt években. „Ez nemcsak a tavalyi szezonról szólt, itt az elmúlt négy évet rontották el, szakmailag is. A klubvezetés felelőssége ez. Ha csak a játékosokat nézem, az milyen, amikor úgy igazolsz le valakit, hogy nem láttad játszani?
Vagy amikor a tavaly kieső csapatok védőit igazoljuk le kezdő bekknek? De megtörtént, hogy jobbhátvédet játszattak balszélsőként, és hogy egy hónap alatt három edzőnk volt. Káosz lett, és vele együtt nőtt a külföldi játékosok száma. Ami pedig a gazdasági oldalt illeti, hát, ott szerintem pár ember tudja, hogy mi történt valójában, a többiek csak találgatják.”
A „gazdasági” oldalról, a finanszírozás problémáiról és a tavasszal a csapat felett lebegő csődveszélyről a Haladás B középnek határozott elképzelése van. Ezt tavasszal meg is osztották a nagyvilággal. A Haladás Labdarúgó Kft. a pletykák szerint ekkor már több százmilliós adósággal küzdött, a szurkolók pedig a kft.-t tulajdonló céget, a HALMILL Team Tanácsadó Kft.-t tették felelőssé, annak is a tulajdonosát, a szombathelyi múltú, egykor népszerű és elismert játékmestert, Illés Bélát. Egy márciusi estén a 90-es évek rigmusa, az „Illés Béla a legnagyobb király!” helyett már ez zúgott meccs közben: „Illés Béla, tedd vissza a pénzt, tedd vissza a pénzt, tedd vissza a pénzt!”
Aranykor és ősbűn
Ha a szombathelyi foci (és egyéb sportok) kusza helyzetét akarja megismerni valaki, két személybe botlik minduntalan. Az egyik Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt – róla még lesz szó –, a másik pedig az MTK korábbi válogatott játékosa, Illés Béla.
Illés előbb 2007-ben egy akadémiát hozott létre Szombathelyen, majd ugyanebben az évben a korábbi csapattárs Halmai Gáborral közös cégükkel, a HALMILL-lel kisebbségi tulajdonosként a városi focicsapatba is beszálltak. A többségi tulajdonos egészen 2015-ig az önkormányzat volt, és ezt a nyolc évet aranyérem nélküli aranykorként emlegetik a városban.
A csapat ugyanis 2008-ban – többévnyi másodosztályú vergődés után – újra feljutott az NB I-be, hogy egy év múlva már bronzérmet ünnepeljen. Ez volt minden idők legjobb bajnoki eredménye, és még az UEFA-kupában is mentek egy kört. „Fiatal, saját nevelésű játékosok, nem túl nagy költségvetés, akarás és küzdés” – nosztalgiázik egy másik szurkoló.
Egybehangzó vélemények szerint a fordulópont 2014-ben érkezett el, amikor – állítólag „felső utasításra” – az akkor még fideszes vezetésű város úgy döntött, többségiből inkább kisebbségi tulajdonos lesz, s ezzel átengedi a helyet az Orbánnal jóban lévő Illéséknek, csinálják tovább ők a műsort. A helyi – akkor még kisebbségben lévő – baloldal ma ezt tartja az ősbűnnek, a jobboldal viszont azt mondja: utólag könnyű okosnak lenni, akkor még nem tudhatta senki, hogy micsoda gödörbe kerül a klub évek múlva.
„A NER-foci 2014 után egyre inkább átszabta a kereteket, egyre nagyobb lett minden. Volt abban ráció, hogy a város ebben többségi tulajdonosként nem akart részt venni” – jobboldali forrásunk itt arra utal, hogy a milliárdos taopénzek, az egyre inkább egy-egy politikushoz vagy helyi oligarchához köthető, állami szponzorációval felhizlalt, milliárdos büdzséjű focicsapatok új helyzetet teremtettek. Immár csak olyan pénzek birtokában lehetett beszállni az első osztályba, amelyek pár évvel korábban is irreálisnak tűntek. (A jóindulatú értelmezések szerint Illésék valójában azért „buktak el”, mert nekik nem álltak rendelkezésre olyan „csapok”, amelyek másoknak igen – de ez csak a jóindulatú megközelítés.)
Addig, amíg az önkormányzat többségi tulajdonában állt, a fociklub éves költségvetése 300–400 millió forint volt; ez a 2015-ös váltás után két évvel a triplájára emelkedett, s jelenleg is meghaladja az egymilliárdot. A váltás évében lett a Haladás névadó szponzora a Swietelsky, a hazai közbeszerzések egyik komoly nyertese – ez évi közel 300 millió forintot jelentett évente.
Az osztrák cégcsoport egyik magyar leányvállalatának (Vasúttechnika Kft.) ügyvezetője Homlok Zsolt volt, akit 2016-ban menesztettek posztjáról; Szombathelyen elég meredek történetek keringenek arról, hogy miért, és hogy miért „csak” menesztették. Homlok ezután saját vállalkozásba kezdett, majd 2017-ben beházasodott Mészáros Lőrinc családjába: ekkor lett a felcsúti milliárdos veje. És kitartó, egyre gazdagodó üzlettársa; Szombathelyen pedig megkerülhetetlen sportbáró.
A bolgár csatár
Az Illésék által tulajdonolt Haladás Labdarúgó Kft. működéséről az önkormányzat a nyilvános adatokon túlmenően jóformán semmilyen érdemi tájékoztatást nem kapott. Ezt Koczka Tibor fideszes (mára a kormánypárttal konfliktusba került) alpolgármester is megerősíti a Narancsnak. „Úgy volt az önkormányzat kisebbségi tulajdonos az elmúlt években a cégben, hogy teljes rálátása nem volt a cég számaira.”
Illés Béla
Fotó: facebook
A helyi MSZP-s Horváth Attila ezt fűzi hozzá: „Könyörögni kellett Illéséknek, hogy avassanak be jobban a cég ügyeibe, ahol mi nemcsak kisebbségi tulajdonosok vagyunk, de évi 50 millióval támogatjuk is a működést. Azt nem tudtuk, hogy ezzel a pénzzel mi lett, hogy konkrétan mire fordították. Játékosfizetésre? Stadionbérletre? Edzőtáborra? Beleömlött a nagy kalapba, és elköltötték.”
A tájékoztatásra azért is szükség lett volna, mert a bajok nem idén kezdődtek. A klub saját tőkéje 2016-ban még 71 millió forint volt, ez egy évvel később már mínusz 198 millióra, 2018-ra pedig mínusz 390 millióra csökkent. Az üzemi eredmény is tragikusan alakult: a 2016-os 13 millióról 2017-re mínusz 300 millióra zuhant, de 2018-ban is mínusz 193 millió lett. Idén év elején pedig már 400 milliós adósságról szóltak a hírek – benne 80–90 milliós NAV-tartozásról –, és arról, hogy a fizetések is hónapokat csúsztak.
Illésék a bajokért a körülményeket okolták: kevesebb támogatáshoz jutottak az MLSZ-től, kiszállt a névadó szponzor, az új stadionért (erről mindjárt bővebben) is fizetni kell. Koczka alpolgármester erre azt mondja, hogy minderről, azaz az alacsonyabb támogatásról „már lehetett tudni korábban is. Lehetett volna alkalmazkodni hozzá. Ennek ellenére költöttek többet, mint amennyijük volt”. A nyilvános adatokból az is kiderül, hogy a költségek közel 80 százaléka bérre, személyi juttatásra ment, a vezetők, alkalmazottak és a játékosok fizetésére.
„A tavalyi katasztrofális ősz után csoda kellett volna a bennmaradáshoz, annyira utolsók voltunk. El kellett volna engedni az egészet, készülni a másodosztályra, rendbe tenni a klubot anyagilag, hiszen már az előző évben is rosszul álltak. Erre vettünk még öt-hat új játékost. Bulgáriából állítólag 160 millióért hoztunk egy csatárt. Hogy tud egy több száz milliós mínuszban lévő cég előkapni ennyi pénzt? Miért nem rendezi a tartozását?
Az MLSZ miért hagyja ezt? Hadd kérdezzem meg: ilyen anyagi helyzetben hogyan volt mersze ezt megcsinálni a klubnak? Ez miért nem jogi kategória? Alighanem arra számítottak a Béláék, hogy történik valami csoda, bennmaradunk, százévesek vagyunk, valahonnan lesz pénz, a város kimenti őket, és minden megy tovább. Mint a mesében” – mondja ingerülten városházi forrásunk. Aki nem véletlenül emeli fel a hangját. A kormány által iderakott, s kis csúszással 2017 novemberében átadott új stadion hatalmas extra költséget okoz az önkormányzatnak, ráadásul egy sor újabb konfliktushoz vezetett.
Funkcionális csőd
A városban az idén politikai fordulat is történt: a „rabszolgatörvény” év eleji vitája után a Fidesz-többséget biztosító civil képviselő, Molnár Miklós összeveszett a kormánypárti városvezetéssel. A történtek után az addigi ellenzéknek (MSZP, DK, LMP, Jobbik) lett számbeli fölénye a testületben. Ott jártunkkor az is világos volt, hogy az elszállt sportköltségek, a stadion üzemeltetése körüli hercehurcák elégedetlenséget szülnek a városban, ami a jelenlegi ellenzék győzelmi esélyét növeli majd ősszel. Szombathely sportéletét nem könnyű átlátni – mégis csak így érthetjük meg az egész várost felzaklató politikai konfliktusokat.
Illésék fociklubja, mint láttuk, önálló vállalkozás, míg a legtöbb más sportág (tájfutás, súlyemelés, birkózás stb.) egyesülete a „nagy” Haladás, a HVSE. Ennek a klubnak Homlok Zsolt (a Mészáros-vej) az elnöke. Külön egyesület az önkormányzat támogatását élvező SZKKA (Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia) is, mely az első osztályba feljutott női kézilabdacsapat gazdája. Az új stadiont és a vele együtt felépített sportcsarnokot a focisták, a HVSE szakosztályai és a kézisek is használnák. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű és nem olcsó mulatság – ahogy az új létesítmény felépítése sem volt az.
Az eredeti, 2014-es terv szerint 9,6 milliárdból építették volna meg, a végösszeg 15,4 milliárd lett. De ez a legkevesebb – a fő gond az volt Koczka Tibor szerint, hogy „mi a sportkomplexumhoz nem adhattunk semmilyen instrukciót”. Az építkezés alatti két évben folyamatosan téma volt a stadion a közgyűlésben. Az építtető, illetve a terület és az épülő létesítmény végső tulajdonosa az önkormányzat volt (és mint látni fogjuk, az mind a mai napig); tulajdonjogát egy önkormányzati projektcégen keresztül gyakorolja. A Haladás Sportkomplexum Nonprofit Kft. koordinálta és felügyelte az építkezést (a kivitelező a később névadó szponzor Swietelsky lett). Csakhogy ez a cég – forrásaink szerint – megközelíthetetlen volt, és nemcsak az ellenzéki politikusok számára.
A mai bajok egy része az üzemeltetéssel, illetve a sportcsarnok kialakításával kapcsolatos. „Két éven át folyamatosan mondtuk, hogy üzemeltetőt kell találni a létesítménynek, vele együtt kellene a tervezést és a kivitelezést lefolytatni. Nem így történt. Azt mondták, ne aggodalmaskodjunk. Az átadón még nem volt üzemeltető, és utána se jelentkezett senki, annyira elrontották a kialakítást” – meséli egy forrásunk.
Egy ekkora, évi 400–500 millió forintból fenntartható létesítmény esetében az átadás után kezdődik a hosszabb meccs: be kell lakni, rentábilissá, élővé kell tenni. „Nem volt itt felelős hozzáállás. Megtervezték, átadták, majd távoztak, de hogy mi lesz utána a stadionnal, nem érdekelte őket. Maga építtetne házat úgy, hogy nem mondhatja meg, melyik szoba mekkora legyen, és hol legyenek a konnektorok? Itt valami ilyesmi történt” – füstölög egy szakértő, akinek van fogalma arról, hogyan lehet stadiont üzemeltetni Magyarországon.
Jó példaként említi a debrecenit: ott a stadion földszintjére üzlethelyiségeket terveztek, ezeket ma sportdiagnosztikától fitneszteremig számos vállalkozás bérli. „Szombathelyen minden ilyen szempontot kihagytak. Ott áll ez a létesítmény egy 15 ezres lakótelep közepén, de nincs benne egy kiadható helyiség sem, nincs étterem, konditerem, bowlingpálya, semmi. Az egész csak viszi a pénzt. Ha rendre 9 ezer fős telt ház lenne 5000 forintos jegyekkel, akkor talán rentábilis lenne. De hát ettől nagyon messze vagyunk, pár ezren mennek meccsre, jobb esetben.”
Mindez nem feszélyezte a város fideszes polgármesterét, Puskás Tivadart, amikor azt mondta a megnyitón: a stadiont azért kapta a város, mert „jól viselkedett”, a közpénzmilliárdokból épült létesítményt pedig a Jézuska hozta. Hende Csaba, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője hozzátette: nem kell aggódni, az új stadion fenntartása ugyanannyiba fog kerülni, mint a korábbié.
Már akkor tudta mindenki, hogy ez parasztvakítás. A korábbi létesítmény üzemeltetése évi 200–300 millióba került, a mostanié 500 millió körül lehet – ezért sem sikerült üzemeltetőt találni. A közbeszerzésre jelentkezők állítólag vázolták, hogy mennyi támogatást kérnek hozzá, de a város akkor elzárkózott. Ezért, jobb híján, a városi cég lett, illetve maradt az üzemeltető; ezt egy érettségivel rendelkező helyi fideszes káder vezeti. A hiányzó százmilliókat tavaly a város tette hozzá, illetve a központi költségvetés, hiszen egy ilyen szép stadion minden magyar érdeke.
Elfoglalt stadion
Az új stadion bérleti díjat kér a Homlok Zsolt-féle HVSE-től, illetve Illésék focicsapatától – a város pedig arra is külön támogatást ad, hogy a csapatok ki tudják fizetni a stadiont üzemeltető városi cégnek a díjat. Magyarán az egyik zsebéből teszi a másikba a pénzt. A focicsapat például kapott plusz 75 milliót tavaly csak erre a célra, de ez is kevés volt. „Leírhatatlan az örömünk az új stadion megépülése kapcsán. Sajnos az önkormányzat az ezzel kapcsolatos kiadásainknak csak egy részét támogatja.
Szombathely városa tavaly 75 millió forinttal támogatta a stadionbérlést és 50 millióval az üzemeltetési költséget. Ám ez nem volt elég a stadion fenntartási költségeire, így a futballklubnak még megközelítőleg (újabb – N. G. M.) 100 millió kiadást jelentett a stadion” – nyilatkozták Illésék idén áprilisban. Azaz a fociklub szerint mélyrepülésük egyik oka az új stadion.
Hasonló szellemben nyilatkozott Tóth Miklós, a klub ügyvezetője (és korábbi játékosa) is a Narancsnak: „A stadionüzemeltetés növelte a költségeinket, mi fizetjük a mérkőzésrendezés összes költségét, hangosítás, takarítás, biztosítás, jegyeladás költségei, víz, villany, catering. Továbbá mi fizetjük a karbantartási díjakat, mi tartjuk rendben a füves pályát, öntözzük, nyírjuk, műtrágyázzuk, gondozzuk.” Végül mégis azt mondja Tóth: „Szombathely egyik új látványossága lett a stadion, óriási előrelépés ez a régihez képest, egyelőre mindennek örülünk.”
De a stadion nem csak az önkormányzat és a fociklub viszonyát mérgesítette el. A stadion melletti, azzal együtt épített sportcsarnokot bérlő HVSE ugyanis lényegében einstandolta az épületet. Homlok Zsolt egyesülete a szakosztályai számára reggeltől estig kibérelte a létesítményt az önkormányzati cégtől. A csarnokot viszont az SZKKA női kézisei is szeretnék használni – csakhogy ezt a sportkomplexum nem teszi számukra lehetővé.
Egyszerűen nem engedik be őket, jóllehet a közgyűlés határozatot hozott arról, hogy a kézilabdások is edzhetnek ott, s az önkormányzat fel is szólította erre a saját cégét. Biztonsági őrök vigyázták a rendet ott jártunkkor, mi sem jutottunk be. A stadion bérleti díjára a kormány májusban 300 millió forintot utalt ki – ezt a pénzt azonban nem a város, és nem is Illésék kapták, hanem a HVSE, Homlok Zsolt egyesülete.
500 millió – de honnan?
Nem véletlenül írunk ennyit a legfelsőbb körök bizalmát élvező Homlokról – ő lehet a szombathelyi foci jolly jokere is. Minden arra utal, hogy hamarosan ő foghatja össze a szálakat.
Július végén – ekkor még fenyegetett a megyei bajnokságba való lecsúszás réme – Illésék a közgyűlés elé járultak, és 150 millió forintot kértek a cég helyzetének a rendezésére. Az MLSZ ugyanis tartozással rendelkező csapatnak nem ad licencet, vagyis játékengedélyt; bár azt, hogy Illésék mínusza mennyi volt, pontosan nem tudni.
„Az volt az érv, ha nem adunk, akkor meghal a foci a városban, mehetünk vissza a megye háromba. Ez volt a taktikájuk, hogy jól ránk ijesztenek” – mondja az egyik képviselő. A szombathelyi közgyűlés a cég átvilágítása és más feltételek mellett hajlandó lett volna a mentőövre, ebből viszont Illésék nem kértek. Ezután olyan történt, amin még mindig csak pislognak Szombathelyen.
A hatalmas adósságokkal küzdő klub egyszer csak előkapott a hírek szerint 500 millió forintot – és láss csodát, a múlt hét közepére meg is lett a licenc! „Fejőstehénnek tekintették eddig az önkormányzatot. Most pedig kiderült, hogy a fejőstehén nélkül is van élet” – magyarázza a szocialista Horváth Attila.
„Senki nem tudja, honnan jött a pénz” – mondják egybehangzóan forrásaink, akik szerint az bizonyulhatott döntő érvnek, hogy „nem lehetett ezzel a stadionnal a megyei osztályba dobni minket”. És még abban sem lehetünk biztosak, hogy valóban létezik ez a pénz – de úgy látszik, a magyar fociban minden lehetséges. Városházi forrásaink azt kevéssé tartják elképzelhetőnek, hogy Illésék más érdekeltségeikből csoportosítottak volna át több száz milliót, mondjuk kölcsön formájában – inkább a Mészáros Lőrinccel együtt gazdagodó Homlok Zsoltot sejtik megmentőként. Aki nemrég egyértelművé tette, megvenné Illéséktől a fociklubot és a HVSE-be olvasztaná.
Ez pedig érdekes kísérlet lenne. A 300–400 milliós költségvetésű civil egyesületnek kellene benyelni az egymilliárdos céget, annak komoly tartozásaival együtt – ez az elemi logika szabályai szerint nemigen lehetséges. Illés mindenesetre már jelezte: eladná a klubot, a 2007-ben alapított akadémiához viszont ragaszkodik. Nem csoda: az mfor.hu 2017-re vonatkozó összesítése szerint a felcsúti „csodaistálló” mögött az Illés Akadémia volt a második helyezett, a hat év alatt összeszedett 2,8 milliárd forintnyi taotámogatásával (a felnőttklub ezen kívül is még több tízmilliós taopénzt kap évente). Az pedig igazán sajnálatos, hogy az Illés Akadémia neveltjei az elmúlt években nemigen váltották meg a világot.
Megkérdeztük minderről Mészáros Lőrinc vejét, és arról is, véletlenül nem ő-e a fociklub tényleges tulajdonosa. Megkérdeztük Illéséket is a pénz eredetéről. Választ egyik helyről sem kaptunk. Megkérdeztük az MLSZ-t, kitől, milyen igazolást kaptak a több száz milliós tartozás rendezéséről; ők a klubhoz irányítottak minket. Megkérdeztük azt is, miképp lehetséges, hogy a Haladás komoly tőkehiánnyal játszhatott az első osztályban. Választ erre nem kaptunk – hallgat a magyar foci.
Mindeközben e pillanatokban is újabb, nagyszabású létesítményt húznak fel közpénzből Szombathely határában: egy új, állami futballakadémiát; a már működő és többmilliárdnyi taót bevonzó Illés-féle intézmény mellé. Ennek 6 milliárd forint lesz az ára – amiből persze akár 10 is lehet. A kivitelezést épp Homlok Zsolt nyerte el: úgy tűnik, akár nyer az ellenzék ősszel, akár nem, Homlok és a mögötte állók még sokáig megkerülhetetlenek lesznek a város életében. Az építkezés területe pont ott kezdődik, ahol az Illés Akadémia véget ér – egy hatalmas, virágokkal borított, gyönyörű réten.
Amit hamarosan betonnal öntenek fel.
(A szombathelyi sport és politika összefüggéseinek megértéséhez nélkülözhetetlen forrást biztosítottak a két helyi portál, a nyugat.hu és az ugytudjuk.hu anyagai. A cégadatok az Optentől származnak.) | Sport és politika: Jézuska stadionja | Értelmetlenül nagyra, s a tetejében eleve veszteségesre épített futballstadion keseríti Szombathely életét. A Haladás százmilliós tartozással, rejtélyes eredetű pénzekkel, einstandolt sportcsarnokkal mérgezett sztorijával immár az ellenzéki többségű városvezetésnek kell szembenéznie. Mészáros Lőrinc veje mellett felbukkan a húsz évvel ezelőtti király, Illés Béla is, akihez úgy ragad a pénz, mint annak idején a labda. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/jezuska-stadionja-121998 | 2019-08-08 09:38:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A leginkább rászorulókat károsította meg EU-pénzből a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány.
Alkalmanként egymillió forintot vettek fel, hogy sportnapokat szervezzenek az ország legszegényebb sorsú falvaiban.
Ám sportnapok helyett néhány ember abszurd módon téblábolt a kötelező fotók kedvéért, néha cigarettázva.
Ezzel majdnem félmilliárd forintot vettek el azoktól, akiknek tényleg nem nagyon akad más lehetősége a sportolásra.
A 444 információja szerint az OLAF, vagyis az EU csalás elleni hivatala nyomozást indított a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány által elnyert 450 millió forint támogatás felhasználásának ügyében.
Íme az erről beszámoló hivatalos levél részlete:
Az elsőként lapunk által megírt botrányra Hadházy Ákos független parlamenti képviselő hívta fel a figyelmet, és a bejelentést is ő tette az OLAF-nál.
A csalássorozatot illusztráló legerősebb fotó miatt marmonkanna-botránynak nevezhető ügy lényege az volt, hogy a közel félmmilliárd forint közpénzt elnyerő alapítvány az összegből 448 darab sportnapot szervezett „kevésbé fejlett régiók” településein, hogy a „családok közösen eltöltött szabadidős tevékenysége gazdagabbá és színesebbé tegye a mindennapjaikat”, közösséget építsen, sőt „hosszútávon is hatással legyen jövőbeli életükre”.
Vagyis egy-egy sportnapért durván egymillió forintot vett fel a Harmadik Évezred.
Az ügy egyik különlegessége az volt, hogy az alapítvány nem nagy túlzással saját magát buktatta le azáltal, hogy ezeket a „sportnapokat” lelkesen dokumentálták, a Facebookra feltöltött fotók és videók formájában. Ezekből pedig az derült ki, hogy egymillió forint közpénz fejében olyan „eseményeket” szerveztek, mint
– gyerekek bicikliztek a betonútra lerakott kannák között, néha közben cigarettázva:
- néhány felnőtt focizást imitált egy gumilabdával egy budi előtt az árokparton:
– felnőttek és gyerekek álldogáltak a szántásban egy mocskos szőnyeg mögött egy kutyával:
- Szalaszend néhány lakója kompetenciafejlesztés címén este, egy leparkolt autó reflektorának fényénél focizott:
– Tiszaszalkai szőlőmunkások munkavégzés közben sportnap címén felemelték a karjukat:
– Homorogdon egy ember szaltózott egy egy, a fűre fektetett mezőgazdasági fólia fölött, miközben egy másik nézte azt:
– Nagykinizsiben néhányan körbeálltak, és egy labdát passzolgattak egymásnak:
de előfordult olyan is, hogy mások által más forrásból megtartott falusi eseményeket dokumentáltak és adtak el általuk szervezett sportnap címén.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket a felvételeket nem valami rosszindulatú külsős, hanem maga a szervező alaptvány készítette és publikálta. Tehát nyilvánvaló érdeke volt, hogy az eseményeket a lehető legjobb színben tüntesse fel.
Amikor rákérdeztem a megdöbbentő felvételekre, a Harmadik Évezred azt válaszolta, hogy
„A megrendezésre kerülő események tartalmukban, létszámukban eltérnek egymástól. Az Ön által megemlített esemény az ország egyik legszegényebb településén valósult meg, ahol igen nagy kihívást jelentett az ott élő lakosság bizalmát elnyerni, kimozdítani őket komfortzónájukból. Ezen eseményeken résztvevők egyéni, személyre szóló személyiségfejlődését nem lehet összehasonlítani egy-egy nagyvárosban megrendezett aktív sportéletet élő lakosságnak szóló sportcsarnokban megrendezett sporteseménnyel. A programoknak pont az a lényege, hogy közösségek alakuljanak, melyek rendszeresen együtt mozognak.”
Majd azt is közölték:
„Az általunk megvalósított valamennyi eseményünk nyilvános és a készített felvételek az Alapítvány Facebook oldalán, a Fényképek, Videók megnyitásával minden érdeklődő számára elérhetők.”
Az önleleplező, botrányos felvételeket ehhez képest azóta elérhetetlenné tették. Hadházy Ákos a képeket és videókat így kommentálta:
„Kevés olyan fotót tudnék elképzelni, ami jobban bemutatja, hogy mi zajlik ma Magyarországon, illetve jobban illusztrálja az EU pénzek szakmányban kirablását, mint ezek.”
Az EU-pénzek csalásgyanús elherdálásának leleplezésére szakosodott képviselő korábbi tényfeltárásai nyomán indított korábban vizsgálatot az OLAF
Farkas Flórián ügyeiben,
az Öveges-program miatt
és egy szocialista politikushoz köthető kavarások ügyében.
Most majd kiderül, mit gondolnak a legfrissebb botrányról az EU nyomozói. | Az OLAF nyomozást indított a legszegényebb falvak lakóit EU-pénzből megkárosító magyar alapítvány ellen | A leginkább rászorulókat károsította meg EU-pénzből a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány. Alkalmanként egymillió forintot vettek fel, hogy sportnapokat szervezzenek az ország legszegényebb sorsú falvaiban. Ám sportnapok helyett néhány ember abszurd módon téblábolt a kötelező fotók kedvéért, néha cigarettázva. Ezzel majdnem félmilliárd forintot vettek el azoktól, akiknek tényleg nem nagyon akad más lehetősége a sportolásra. | null | 1 | https://444.hu/2019/11/04/az-olaf-nyomozast-inditott-a-legszegenyebb-falvak-lakoit-eu-penzbol-megkarosito-magyar-alapitvany-ellen?fbclid=IwAR3dop0Plla2QsemoZ7WbNbAVjyoDmC5LwXolgRNaiubI9eEfxksymfzkeM | 2019-11-04 01:00:00 | true | null | null | 444 |
A frissen megválasztott polgármester, Horváth Csaba javaslatára Zugló nyélbe üthet egy újabb négy évre szóló parkolási üzletet Kupper András cégével. Azzal a Kupper Andrással, akit pont egy zuglói ügy kapcsán nyolcvanezer rendbeli csalás miatt korábban elítélt a bíróság. Cége engedély nélkül szedett parkolási díjat az Állatkerti úton. Kupper a kezdetektől fogva a budapesti parkolás legnagyobb ásza. Övé volt a hírhedt Centrum parkolási birodalom, cégeinek vezetői, 23 személy, jelenleg is a vádlottak padján ül csalás vádjával. Ő a főszereplője a sötét parkolási ügyekről szóló filmünknek.
„42/ A "Parkoló automaták beszerzése és üzembe helyezése, továbbá parkoló automaták műszaki jellegű üzemeltetése (karbantartása) Budapest XIV. kerület Zugló közigazgatási területén" tárgyú közbeszerzési eljárás lezárása. Előterjesztő: Horváth Csaba polgármester”
A XIV. kerületi testület november 7-én szentesítheti az újabb parkolási bizniszt, ami 76 darab új parkolóóráról, azok telepítéséről és karbantartásáról szól. Az automaták darabja több, mint 2 millió forintba kerül, amiket Kupper cége a C-Ware Kft. szállít, telepít és helyez üzembe, majd darabját havi 40 ezer forintért négy éven át karbantart. Más cég el sem indulhatott a közbeszerzésen.
A rendszer rákfenéje
Csak pár napja írtunk cikket 8 jótanács kezdő polgármestereknek, ha nem szeretnék, hogy a maffia kipakolja a kasszát címmel arról, hogy ha a kerületek szeretnék megtartani az egyik legfontosabb bevételüket, a parkolási pénzeket, akkor semmiképpen ne vásároljanak új automatákat. Meg is írtuk, hogy miért ne: „Az önkormányzatok ne vásároljanak és ne telepítsenek egyetlen darab új parkolóautomatát sem! Ezek haszontalan, elavult páncélszekrények. Az autósok 75-80 százaléka már egyáltalán nem használja őket. Rohamosan nő azoknak az aránya, akik nem érmével fizetnek, hanem más elektronikus eszközökkel. Az automata a parkolási biznisz egyik rákfenéje, ami értelmetlenül az egekbe repíti a költségeket. Önmagában a szerkezetek is darabonként több millió forintba kerülnek, de ennél is drágább, hogy az utcákon autóval grasszáló stábnak folyamatosan üríteni kell őket, a beléjük dobált egyre soványabb összeget szállítani, majd egy erre kialakított helyiségben számolni és őrizni kell, utána újra szállítani. A kerületenként több száz parkolóórát pucolni, szalagozni, szervizelni, cserélni kell. A beszerzése és fenntartása, a köré fújt feladatlufi felemészti a bevételek javát. Összességében: pazarló, felesleges, csúnya, útban van. ”
A budapesti automaták jelentős részének működése átláthatatlan, és az általuk kiadott parkolójegyek szabályozatlanok. Fenti cikkünkben kifejtettük, hogy a technológiát a jövőben acéldobozok helyett egyre inkább a kártyás fizetés irányába kellene terelni. Ez volna a legolcsóbb, és legátláthatóbb megoldás. Ezek után talán nem nehéz kitalálni, hogy mivel nem lehet fizetni zugló zsírúj automatáin.
Persze, hogy bankkártyával.
A felesleges acéldobozok helyett jelenleg elég volna egyszerű információs táblákat kihelyezni, amin a tarifák és az elektronikus fizetési lehetőségek szerepelnek, ahogy az például a Józsefvárosban már több helyen is látható. Ezek fillérekbe kerülnek, és karbantartani sem kell őket. Az autósok egyre inkább mobiltelefonnal fizetnek, és nem érmével. Van olyan kerület, ahol ez az arány mára eléri a 80%-ot. Tény, hogy ehhez azon a rossz rendeleten, ami most a kerületeket automaták telepítésére kötelezi változtatni kell. Horváth Csabának és szövetségeseinek többsége van a közgyűlésben, tehát a lehetőség adott volna a gyors módosításra, ami után az új zuglói parkolási üzletet akár le is lehetne fújni.
Aranyáron a festék
Kupperék nem most teszik be a lábukat Zuglóba. Már 2017-ben 207 automatát telepítettek a kerületbe. Ezeknek a szerkezeteknek a havi üzemeltetése jelenleg darabonként, havonta nettó 69 ezer forintba kerül. Különös módon a most beszerzendő automaták karbantartási díja már csak 40 ezer forint lesz havonta, tehát Kupperék uszkve 40%-al levitték az árat valamiért. Ami azt jelenti, hogy lesz a kerületben 207 darab Strada típusú automata, amit a C-Ware Kft. majd harmincezer forinttal drágábban üzemeltet, és lesz 76 tökugyanolyan, amit jóval olcsóbban.
Csak össze ne keverjék őket!
Ezt az előterjesztésben azzal magyarázzák, hogy az új automaták körül az alábbi feladatokat nem kell elvégezniük Kupperéknek.
„A nettó üzemeltetési díj 40 000 HUF/hó/automata, ami kevesebb a két évvel ezelőtt ajánlott karbantartási díjnál. Ennek az az oka, hogy az ellátandó feladatok közül kivételre került minden olyan feladat, amit nem kizárólag csak a parkoló automaták szállítója tud elvégezni. (pl. parkolóhelyek felfestése, és a szerződés időtartama alatt szükség szerinti újrafestése, forgalomtechnikához tartozó közlekedési táblák biztosítása, kihelyezése, szükség szerinti folyamatos pótlása, parkolóhelyek takarítása, automaták környezetének téli síkosság mentesítése).”
Úgy tűnik, hogy a festékcsíkok és a táblák kihelyezése parkolóautomatánként havi 29 ezer forintjába került a zuglóiaknak. Vagy nagyon drága a festék vagy baromi gyorsan kopik. Várnai László a CiviZugló Egyesület képviselője már korábban felvetette, hogy ha már automatákat vesznek a Centrum utódcégétől, akkor legalább egységesítsék a karbantartási költségeket, és minden automatára csak az alacsonyabb díjat fizessék. Süket fülekre talált. | Zugló most azoktól vesz parkolóautomatát, akiket korábban több tízezer rendbeli parkolási csalásért elítéltek | A frissen megválasztott polgármester, Horváth Csaba javaslatára Zugló nyélbe üthet egy újabb négy évre szóló parkolási üzletet Kupper András cégével. Azzal a Kupper Andrással, akit pont egy zuglói ügy kapcsán nyolcvanezer rendbeli csalás miatt korábban elítélt a bíróság. Cége engedély nélkül szedett parkolási díjat az Állatkerti úton. Kupper a kezdetektől fogva a budapesti parkolás legnagyobb ásza. Övé volt a hírhedt Centrum parkolási birodalom, cégeinek vezetői, 23 személy, jelenleg is a vádlottak padján ül csalás vádjával. | null | 1 | https://444.hu/2019/11/05/zuglo-most-azoktol-vesz-egy-rakas-parkoloautomatat-akiket-korabban-tobb-tizezer-rendbeli-parkolasi-csalasert-eliteltek | 2019-11-05 01:00:00 | true | null | null | 444 |
Amikor Szabó István pénzügyőr főhadnagy július 24-én megjelent a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának titkárságán, legfeljebb csak sejtette, hogy a helyiségben tartózkodó három pénzügyőr alezredes nem jó hírt közöl vele. Az egyik alezredes ekkor közölte Szabóval, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal, azaz a polgári titkosszolgálat, amikor tavasszal átvilágította, kockázati tényezőket tárt fel vele kapcsolatban.
Szabó „személyisége, magatartása és kapcsolatrendszere alapot teremthet jogellenes befolyásolására, veszélyeztetve ezzel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jog-és rendeltetésszerű működését, mely miatt az ellenőrzött személy nem felel meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörrel szemben támasztott követelményeknek” – állt a titkosszolgálat által készített szakvéleményben.
Szabó eltávolítása azért is figyelemre méltó, mert bár őt tartották veszélyesnek a NAV-ra, valójában éppen ő volt az, aki hosszú időn át bombázta az illetékes hatóságokat azokkal a megkeresésekkel, amelyek arról szóltak: a NAV bűnjelraktárát néhány ottani dolgozó – vélhetően vezetői segítséggel – rendszeresen és szervezetten megdézsmálja. Ezek a vádak azért súlyosak, mert éppen Szabó felelt a raktárakért, és hajtott végre többször vezetői utasításokat.
A pénzügyőr 2008-ban szerelt fel a NAV Közép-magyarországi Regionális Hivatalába, bűnüldözési nyomozóként dolgozott. Később a Bűnjelkezelő Főosztályra került, két bűnjelraktár felügyelete tartozott alá a fővárosi Petróleum utcai telephelyen.
„Több száz csomag eltűnt”
Egy későbbi feljelentésében, amit idén januárban a Központi Nyomozó Főügyészségen tett, Szabó azt állította, hogy egy nagyobb dohányos tétel, ami még 2013-ban került a raktárba (amikor még nem ő felügyelte a raktárat), eltűnt, mintegy 30-40 millió forint értékben. „Az a véleményem, hogy az említett hiány miatt a vezetőim rám akarják terelni a gyanút, engem kívánnak felelőssé tenni azért, mert több száz csomag eltűnt” – mondta az ügyészségnek.
A raktározási feladatokat már több mint három éve végzem. Ezek alapján szemrevételezéssel, empirikus becsléssel úgy saccolom, hogy kb. 7-8 tonna, vagy még akár attól is jelentősebb mennyiség hiányzik az összes töltősúlyból
– ezt Szabó mint bűnjelkezelő szakreferens januárban jelezte egy főosztályvezetőnek. A raktáros azt javasolta, hogy felügyeleti szerv jelenlétében vizsgálják át újra a raktárban lévő tételeket. Szabó ebben a feljegyzésben írta, hogy amikor 2016 őszén átvette a raktárak kezelését, akkor nem volt tételes átadás-átvétel, ráadásul a raktárakban tárolt tételekről korábban nem készült bűnjelraktár-térkép sem.
Feljegyzéséből kiderül, hogy amikor egyszer arra utasították, hogy vágott dohánytermékeket adjon ki megsemmisítés miatt, akkor jelentős eltérést tapasztalt a jegyzőkönyvben szereplő és a kiadandó mennyiség között. Ennek hangot is adott, majd állítása szerint egyik felettesétől azt a választ kapta, hogy a tétel megvan, csak rosszul lett jegyzőkönyvezve. Csakhogy – állítja Szabó – ez a magyarázat azért is sántított, mert a darabszám szerinti ellenőrzést csak a kiadást követő napon végezték el.
Szabó arról is beszámolt, hogy amikor azt az utasítást kapta, hogy vizsgálja át a raktár egyik részén található dobozokat, és azok legyenek meg a jegyzőkönyvben szereplő darabszámmal, feltűnt neki, hogy az egyenként 30 kilósnak feltüntetett dobozok közül nagyon sok jóval könnyebb volt a megadott kilónál, és nem tűntek bontatlannak sem.
Egy másik, idén tavasszal írt feljegyzésben Szabó azt írta: „Egészen biztosan kijelenthető, hogy az EBR rendszerében jelenleg is feltüntetett, 585 doboz (30 kg/db) vágott dohánytermék (211 db marad) sor nem felel meg a valóságnak ismeretlen okból.” Emellett jelezte: azért nem tudtak megsemmisítésre kiadni 579 doboz zacskós, finomra vágott dohányterméket, „mert az fizikailag nem áll rendelkezésre a raktárban”.
Szabó nemcsak a feletteseinek küldözgetett feljegyzéseket, de a birtokunkba került dokumentumokból kiderül, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az NVSZ egyik őrnagyának is. Az NVSZ felel a belső elhárításért, ennek a szervezetnek a feladata leleplezni például a korrupt NAV-osokat is. Az biztos, hogy az NVSZ-t Szabó rendszeresen és elég részletesen tájékoztatta arról, mit észlel a raktározás körül, nem egy munkatársát és vezetőjét néven is nevezte.
Egy ilyen levélben állította például azt, hogy a sofőrök rendszeresen loptak raklapokat, de az illetékes osztályvezető egyszer sem tett feljelentést az ügyben.
Ilyenkor a tartályokba slagon keresztül vizet töltöttek, azzal pótolták a hiányzó szeszt – állítja az egykori pénzügyőr. Az ellenőrzéskor mindig jelen volt néhány vezető, állítása szerint azért, „nehogy gond adódjon” a problémás tételek bemutatásakor.
A történetet a részemre úgy adták elő, hogy ha gond lesz, akkor az a hiány engem terhel, hiszen az én raktáromból kerül kiadásra. Úgyhogy jobban teszem, ha nem szólok erről senkinek
– írta az NVSZ-es őrnagynak a pénzügyőr.
Pia a Tescóból
Egy másik alkalommal Szabó a csepeli Tescóban vásárolt olyan üvegű alkoholt, aminek elvileg a raktárban kellett volna lennie, de nem volt. A vásárolt italt aztán átöntötte egy másik üvegbe, az üres üveget pedig a raktárban „a nagy kínai tételként” megnevezett alkoholból töltötte fel, így pótolva a hiányt. Szabó olyan esetet is említett, amikor az egyik raktárban 300 mesterkartonnyi hiányt állapítottak meg. Az NVSZ-es őrnagynak írt levelében azt érzékelteti, hogy a tolvajok csak belső körből kerülhettek ki.
Amikor Szabó az ügyészségen januárban feljelentést tett, kérte, hogy ellenőrizzék mindazt, amit mondott, és csak utána hajlandó elárulni még több részletet. Hogy miért kérte ezt, azt nem indokolta, de azt mondta, „hogyha az ellenőrzés a hiányt alátámasztja, akkor egy komplett bűnszervezetet” tár majd fel.
Kerestük a NAV-ot és a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy megtudjuk: folyik-e bármilyen eljárás vagy vizsgálat az ügyben. Az ügyészség az Index megkeresésére közölte, hogy a megjelölt ügyben a nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség folytatja. „A nyomozás érdekeire tekintettel jelenleg további információ nem adható” – írták.
A NAV is válaszolt az Indexnek, elismerék a hiányt. Azt írták, hogy a bűnjelraktárában keletkezett hiány feltárásakor a NAV bűnügyi főigazgatója haladéktalanul feljelentést tett a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen ismeretlen tettes ellen. "A történtek kiderítésére a NAV mindenben együttműködik a nyomozóhatósággal" - írták.
(Borítókép: A NAV Petróleum utcai telephelye a Google Street View 2013-as felvételén) | Szólt, hogy a NAV-osok dézsmálják a bűnjelraktárt, kirúgták | Héttonnányi dohánytermék eltűnése miatt tett feljelentést még januárban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik pénzügyőre, aki állítja: a NAV bűnügyi raktárát rendszeresen és szervezetten dézsmálják. Az ügyben nyomozás folyik. A pénzügyőr a belső elhárítással is megosztotta az információt, ám nemrég egy nemzetbiztonsági átvilágítás eredményére hivatkozva őt távolították el a testülettől. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/11/06/nav_raktaros_feljelentesek/ | 2019-11-06 10:52:48 | true | null | null | Index |
A főpolgármester a javaslatában emlékeztetett, hogy antikorrupciós szervezetek, az Átlátszó, a K-Monitor és a TI Magyarország az önkormányzati választások előtt felhívást tettek közzé az általuk kidolgozott antikorrupciós minimumprogram megvalósításának vállalására:
Újraindul az Ez a Minimum!, az Átlátszó, a K-Monitor és a TI Magyarország átláthatósági minimumprogramja
Ismét várjuk az átláthatóság-párti jelöltek csatlakozását és a velük való közös munkát. Hat kulcsfontosságú témában kérjük az önkormányzati választásokon induló jelölteket, hogy kötelezzék el magukat arra, hogy megválasztásuk esetén átültetik a gyakorlatba a 21. századi átláthatóság minimum követelményeit. A kezdeményezéshez az ezaminimum.hu weboldalon lehet csatlakozni.
„Főpolgármester-jelöltként ezt a vállalást magam is megtettem, ezért javaslatot teszek a Fővárosi Közgyűlésnek a minimumprogram megvalósítása melletti elköteleződésre, illetve az implementáció első lépéseként a Budapest Főváros Önkormányzata működésének és gazdálkodásának átláthatóságáról szóló rendelet megalkotására” – fogalmazott.
A javaslatban a főpolgármester kitért arra is, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal közzétételi gyakorlata „jelenleg is bővebb, mint amit a törvény megkövetel”. Így például nem csupán az ötmillió forint feletti szerződések adatai találhatók meg a főváros honlapján – írta Karácsony Gergely, hozzátéve: azt javasolja, hogy „ezen az úton haladjon tovább az önkormányzat és a hivatal, tovább bővítve a nyilvánosság számára közzétett információk körét”.
A különösebb informatikai fejlesztést nem igénylő módosítások 2020. január 1-jei hatálybalépése mellett a szerződések szövegének közzétételére és a közzétett adatok további feldolgozásra alkalmas módon való hozzáférhetővé tételére vonatkozó, javasolt szabályok alkalmazására való felkészülés ugyanakkor némileg hosszabb felkészülési időt igényel – mutatott rá Karácsony Gergely.
A minimumprogramban foglaltakat a fővárosi intézményekre és cégekre is kiterjesztenék, ehhez azonban első lépésként a jelenlegi közzétételi gyakorlatot és infrastruktúrát fel kell mérni az elfogadott javaslat szerint.
A minimumprogram jobban teljesít, mint öt éve
A 2019. október 13-i önkormányzati választások előtt kétszer annyi, 390 jelölt köteleződött el az Átlátszó, a K-Monitor és a TI Magyarország átláthatósági minimumprogramja mellett, mint öt éve. Akkor 193 jelölt csatlakozott, közülük 43 nyert mandátumot 2014-ben. Ők szinte kivétel nélkül kezdeményezték a program rendeletbe foglalását.
Sok helyen azonban a testületi többség vagy a jegyző fúrta meg a próbálkozást, de ezzel együtt is tucatnyi település vált átláthatóbbá a kezdeményezés hatására. Józsefvárosban viszont az akkori polgármester még le is teremtette a javaslattal előhozakodó önkormányzati képviselőt:
Kocsis Máté az Átlátszóról és a K-Monitorról: a többséggel szembeni aberráció, rosszindulat, és ugye a külföld
Nem várt fordulatot vett a Józsefvárosi Önkormányzat január 22-i képviselő-testületi ülése. Átláthatósági programot ajánlott egy ellenzéki képviselő, mire Kocsis Máté polgármester kifakadt és egészen durván nekiment a korrupcióellenes civil szervezeteknek, valamint az adóforintok elköltéséről érdeklődő állampolgároknak. Érdemes megnézni a 23 perces felvételt, de türelmetlenebb olvasóink számára alább kiporcióztuk a paprikásabb falatokat.
Az önkormányzati minimumprogramhoz most csatlakozó indulók azt vállalták, mandátumot szerezve 100 napon belül beterjesztik a civilek által kialakított minimumot a döntéshozatal, a gazdálkodás és a helyi cégek átláthatósága és a döntéshozók elszámoltathatósága érdekében. Az aláírók között 39 polgármesterjelölt és Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt is szerepelt.
A javaslatot jegyző civil szervezetek azt vállalták, hogy nyomonkövetik és számonkérik ezeket a vállalásokat, amiket egyébként Horváth Csaba szocialista politikus is aláírt zuglói polgármester-jelöltként, megválasztott polgármesterként az első dolga mégis az átláthatóságot korlátozó előterjesztések beterjesztése volt:
Horváth Csaba már most átláthatatlanabbá tenné Zuglót, ahol csak két hete polgármester
Az önkormányzati választáson az MSZP-s Horváth Csaba, az ellenzék közös jelöltje a szavazatok 50,33 százalékával lett polgármester. Az új képviselő-testület október 28-i alakuló ülésére benyújtott előterjesztése szerint rögtön azzal szeretné kezdeni, hogy szinte bármiben egyedül dönthessen, illetve ne kelljen a képviselőtestület hozzájárulása többszázmillió forintos ügyekhez.
A gyanús előterjesztéseket az Átlátszó által kirobbantott botrány hatására visszavonó, aztán gyanús parkolóüzletet kötő zuglói polgármesterrel együtt a budapesti főpolgármester, 14 polgármester, és 170 önkormányzati képviselő (köztük 5 megyei képviselő) jutott mandátumhoz azok közül, akik elköteleződtek az önkormányzati minimumprogram mellett.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője a Fővárosi Közgyűlés előtt tartott beszédében azt mondta a szavazás előtt, hogy nagyon egyszerű összefoglalni a javaslat lényegét: Ne lopj! | Egyhangúlag elfogadta a Fővárosi Közgyűlés az antikorrupciós minimumprogramot | Az antikorrupciós szervezetek által kidolgozott, Ez a minimum! elnevezésű átláthatósági és antikorrupciós minimumprogram megvalósítása melletti elkötelezettségét fejezte ki a Fővárosi Közgyűlés keddi alakuló ülésén. A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztést egyhangúlag támogatták a képviselők, tehát ellenzékben a Fidesz politikusainak is megtetszett a javaslatunk, sőt, az állami hírügynökség és a közszolgálati média is tudósított róla. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/11/06/egyhangulag-elfogadta-a-fovarosi-kozgyules-az-antikorrupcios-minimumprogramot/ | 2019-11-06 11:12:31 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Épkar Zrt. és a Garage Kft. párosa nettó 2,6 milliárd forint helyett 3,4 milliárd forintért nyerte el a II. kerületi iskolaépület felújítását.
A Budapest II. kerületében található Gyermekek Háza a Közép-Budai Tankerületi Központ által fenntartott Klebersberg Kunó Általános Iskola és Gimnázium keretében működik. Az intézmény fejlesztését 2018 januárjában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a főváros II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője jelentette be. A tárcavezető akkor azt közölte, hogy a Gyermekek Háza egy új épületbe költözik, amely már 10 éve üresen áll, és a kormány 3,6 milliárd forintot biztosít a felújítására.
Az EU-s közbeszerzési értesítő legújabb számában pedig most kiderült az is, hogy a munkát 6 ajánlattevő közül az ÉPKAR Zrt. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. párosa kapta meg.
A nyertes kivitelezők az eredetileg becsült nettó 2,6 milliárdos árnál 0,8 milliárddal drágábban, nettó 3,4 milliárd forintért végzik el a felújítást. Ez 30 százalékos drágulás.
A tankerületi központ által kiírt tender eredményhirdetésről szóló tájékoztatója szerint a II. kerületi, Völgy utcai telken meglévő épületek legfelső szintjén többek között gimnáziumi termek, az első emeleten pedig a felső tagozatosok termei kapnak helyet a tantestületi, vezetői blokkal együtt. A bejárati szinten lesznek az alsósok tantermei, illetve az iskolai könyvtár és a konyha a kiszolgáló egységekkel. Az oktatási intézményben 350 gyerek tanulhat majd.
Az Épkar Zrt. és a Garage Kft. rutinos közbeszerzésnyertesek, több korábbi munkájukról beszámoltunk már.
Például az ÉPKAR kapta meg a ZÁÉV-vel közösen a rákosmentei sportcsarnok megépítését közel 8 milliárdért, továbbá a WHB-val és a Laki Zrt.-vel együtt újítja meg az Operaházat bő 20 milliárd forintért. Emellett az Épkarnak van a WHB-val egy közös vállalkozása, a WHB-ÉPKAR Építőipari Kft., amely a magyar pavilont építi a dubaji világkiállításra 10,6 milliárd forintért. Az Opten Kft. adatai alapján az ÉPKAR értékesítésének nettó árbevétele 2018-ban 25,5 milliárd forint lett, adózott eredménye pedig 3,86 milliárd forint volt.
A Garage Ingatlanfejlesztő Kft. egyik legnagyobb munkája a Pénzügyminisztérium új épületének kivitelezése a Várban, amelyet a WHB-val együtt végez. Ennek a költségei eddig 20 milliárd forint körül járnak, de még nem látszik a munkálatok vége. Szintén a WHB-val közösen dolgozott a Garage Kft. a Millenáris 10 milliárdos újjáépítésén is. A Garage Kft. az elmúlt évben nettó 3,3 milliárd forintos árbevételre tett szert, míg az adózott eredménye 501 millió forint lett.
Címlapkép: a Gyermekek Házának látványterve (forrás: Tervlap.hu). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | A becsült árnál 30 százalékkal drágábban újítják fel a NER-kedvenc építőcégek a Gyermekek Házát | Az Épkar Zrt. és a Garage Kft. párosa nettó 2,6 milliárd forint helyett 3,4 milliárd forintért nyerte el a II. kerületi iskolaépület felújítását. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/06/a-becsult-arnal-30-szazalekkal-dragabban-ujitjak-fel-a-ner-kedvenc-epitocegek-a-gyermekek-hazat/ | 2019-11-04 11:14:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Áder János köztársasági elnök 2016-ban hozta létre a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, amelynek célja “A magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására”. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Martonyi János volt külügyminiszter, kurátorai Vizi E. Szilveszter és Szűcs Gábor, igazgatója pedig tavaly ősz óta Csepreghy Nándor volt államtitkár.
Idén februárban az RTL Klub számolt be róla, hogy Áder alapítványa 2019-től évi 1,5 milliárd forint támogatást kap a Miniszterelnökségtől. Tavasszal az Átlátszó birtokába került a támogatói okirat és a Kék Bolygó szakmai programja, amiből kiderül, hogy az alapítvány mire szeretné költeni az idén kapott 1,5 milliárd forintot, amelyet 2020 június végéig használhatnak fel. A dokumentumok szerint közvéleménykutatás, konferenciák, oktatási segédanyagok, ösztöndíjak, vállalkozások díjazása, újságíróképzés, és nemzetközi médiakampány is szerepel a közpénzből megvalósítani tervezett célok között.
Itt a támogatói okirat, mutatjuk mire költhet 1,5 milliárd forint közpénzt Áder János alapítványa
Február közepén az RTL Klub Híradója számolt be arról, hogy Áder János klímavédelmi alapítványa 1,5 milliárd forint támogatást kap a Miniszterelnökségtől. Birtokunkba került a támogatási szerződés, amiből kiderül, hogy mire akarja költeni a pénzt a szervezet: közvéleménykutatás, konferenciák, oktatási segédanyagok, ösztöndíjak, vállalkozások díjazása, újságíróképzés, és nemzetközi médiakampány is szerepel a célok között.
Az EU-s közbeszerzési értesítő legfrissebb száma szerint a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány rendezvényszervezésre és kapcsolódó feladatokra kiírt tenderét 8 ajánlattevő közül az On Ad Production Kft. nyerte el. A beszerzés keretösszege nettó 250 millió forint, az alapítvány ennek 70 százalékára vállal megrendelési kötelezettséget – olvasható az eredményhirdetésről szóló tájékoztatóban. A felek október 22-én kötötték meg a szerződést.
Az On Ad Production Kft. feladata különféle rendezvények teljeskörű előkészítése és lebonyolítása magyarországi helyszíneken, de a feladat része szálláshelyek biztosítása külföldön is. A cégnek biztosan számolnia kell legalább két többnapos, minimum 100 fős nemzetközi konferencia megszervezésével.
Emellett a megbízás részét képezi a rendezvényekhez szorosan kapcsolódó kreatív stratégiák és tervek készítése, megvalósítása, valamint a PR és a sajtókapcsolati feladatok ellátása a sajtórendezvényekhez szükséges technika biztosításával együtt.
A 2014-ben bejegyzett On Ad Production Kft. tulajdonosai Jagodics Tamás és Pilinyi Zoltán. A cég forgalma évről-évre szépen növekedett: nettó árbevétele 2015-ben 66,6 millió forint, 2016-ban 107,6 millió forint, 2017-ben 577,3 millió forint, 2018-ban pedig már 889 millió forint lett. A vállalkozás adózott eredménye viszont 1,8 és 3,3 millió forint között mozgott ezekben az években, és a rekordbevételű tavalyi esztendőben is csak 2,2 millió forint lett.
Érdekesség, hogy On Ad Production Kft.-vel szemben az alakulása óta 11 adóhivatali végrehajtás folyt – ebből 4 idén, a legutóbbi pedig egész friss: augusztusban indult és szeptember elején zárult le.
A cégnek egyébként ez az első elnyert közbeszerzése, de nem ismeretlen számára az állami reklámmunka: 2017-ben írta meg az mfor.hu, hogy az On Ad Production Kft. volt az egyik alvállalkozója Balásy Gyula cégének, a New Land Media Kft.-nek és a volt Origo-tulajdonos, Száraz István érdekeltségének, a Frank Digital Kft.-nek egy 1,5 milliárd forintos MNB-s kampányban, ami a fogyasztóbarát lakáshitelekről szólt.
Frissítés (2019. november 19.): A New Land Media Kft. jogi képviselője útján arról tájékoztatta az Átlátszót hogy az On Ad Production Kft. sosem volt alvállalkozója a New Land Media Kft.-nek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Áder János köztársasági elnök, az esemény fővédnöke nyitóbeszédet mond a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 háromnapos konferencián a Millenáris Parkban, a Magyar Nemzeti Táncszínházban 2019. október 15-én. (MTI/Szigetváry Zsolt) | Áder János alapítványa évi 1,5 milliárd forintból gazdálkodik és 250 milliót költ rendezvényekre | A köztársasági elnök által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány legalább két többnapos, minimum 100 fős nemzetközi konferenciát szerveztet az On Ad Production Kft.-vel, ami ellen legutóbb idén augusztusban volt NAV-végrehajtás. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/04/ader-janos-alapitvanya-evi-15-milliard-forintbol-gazdalkodik-es-250-milliot-kolt-rendezvenyekre/ | 2019-11-04 11:20:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kedden megírtuk, hogy Zugló a november 7-ei testületi ülésen a frissen megválasztott polgármester, Horváth Csaba előterjesztése nyomán új parkolási üzletre készül. (A tendert még az előző, Horváth előtti ciklusban írták ki). 76 automatát vásárolnak, és négy évre szerződést kötnek Kupper András cégével. Azzal a Kupper Andrással, akit pont egy zuglói ügy kapcsán több tízezer rendbeli parkolási csalás miatt korábban elítélt a bíróság, cége engedély nélkül szedett parkolási díjat az Állatkerti úton. Kupper évtizedek óta a budapesti parkolás legnagyobb ásza. Övé volt a hírhedt Centrum parkolási birodalom, cégei vezetői, 23 személy, jelenleg is a vádlottak padján ül parkolási csalás vádjával.
Horváth Csaba szerdán délben a zuglói hivatalban sajtótájékoztatót tartott az ügyben, ahol lényegében azt mondta, hogy valóban erkölcsileg aggályos Kupperékkal üzletet kötni, de Kupper csak kisebbségi tulajdonos, és maga a megállapodás tartalma jó Zuglónak és egyébként is kényszerpályán vannak, ez a közbeszerzés lényegében lezárult. A fizetős parkolási terület bővítése lakossági igény.
„Valaki javasolná-e azt, hogy az önkormányzat azért ne kössön meg egy megállapodást, mert hogy jogos erkölcsi aggályok akár lehetnek, de a mi ügyünkben a legolcsóbb és legjobb ajánlatot tette. Lehet ezt morális kérdésként kezelni, de az önkormányzatnak ez kőkemény gazdasági, illetve ügyfél érdeke van, hogy minél előbb teljesítsen és szolgáltasson.”
Felmerült, hogy a lényegében lezárult közbeszerzést a testület akár le is szavazhatná, illetve ő, mint polgármester vétózhatna. Majd kiírhatnának új közbeszerzést, amire a polgármester egy költői kérdéssel reflektált:
„Ha most megismételnénk a közbeszerzést, akkor előfordulhat, hogy csak ennél drágább ajánlatokat kapnak. Ki viseli ennek a jogi és pénzügyi következményeit? Mit fog erre mondani a zuglói polgár?”
A kérdésre azért nehéz válaszolni, mert a tenderen egyetlen résztvevő indulhatott el, Kupper cége. Így nem lehet tudni, hogy létezik-e a piacon olcsóbb ajánlat. Annyit viszont tudunk, hogy, amikor legutóbb vásárolt Zugló ugyanilyen gépeket, ugyanettől a cégtől, akkor volt olcsóbb ajánlat, de máig érthetetlen okból azt a céget kizárták a közbeszerzésből.
Horváth Csaba mögött a többi ellenzéki párt is felsorakozott az erkölcsileg aggályos, de általuk üzletileg jónak tartott döntés mellett. A Momentumos képviselő, Rózsa András meggyőződése, hogy „ez (a szerződés) jelenleg a zuglói polgárok érdekét szolgálja. Van itt egy kellemetlen része ennek a történetnek, ez a C-Ware kft. kisebbségi tulajdonosa. Egyelőre még vizsgáljuk, hogy ezzel kapcsolatban milyen lehetőségek vannak.”
Ha az erkölcsi aggályokat lesöpörjük, akkor is felmerül, hogy valóban jó szakmai és gazdasági döntésre készül a friss zuglói vezetés?
Ennek ellentmond az éppen kormányülésről távozó Karácsony Gergely volt zuglói polgármester reggeli nyilatkozata, amiben úgy fogalmaz, hogy anno, amikor Kupper cégétől először automatákat vettek, akkor rossz döntés született, rossz szerződést kötöttek, a mostani pedig annak a rossz döntésnek az elkerülhetetlen következménye:
Ebből egyáltalán nem úgy tűnik, hogy kizárólag erkölcsi aggályok lennének az újabb parkolási szerződéssel. Inkább az látszik, hogy az eleve rossz zuglói parkolási rendszert most tovább bővítik. Karácsony kérdésünkre azt is felvetette, hogy át kell majd gondolni, hogy egyáltalán szükség van-e automatákra a jövőben, amiknek a felállítására jelenleg rendelet kötelezi az önkormányzatokat. Horváth Csabának a sajtótájékoztatón felvetettük azt a problémát is, hogy most olyan órákat telepítenek, amiken komikus módon nem lehet kártyával fizetni. Egy ilyen gép 10-20 évig üzemelhet, tehát az elkövetkező évtizedekben Zuglóban nem lehet majd bankkártyával fizetni a parkolásért.
Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy Kupper András lehet, hogy csak kisebbségi tulajdonos a tendergyőztes cégben, de ez ne tévesszen meg senkit, mert a C-Ware székhelye megegyezik a Centrum székhelyével, aminek szintén Kupper a tulajdonosa, és az alapító okiratból az is kiderül, hogy ezt a vállalatot maga Kupper hozta létre. Végül az is felmerült, hogy az egész automatavásárlásra egy rossz főváros rendelet kötelezi az önkormányzatokat, amiben az áll, hogy a fizetős övezetekben bizonyos távolságokban kötelező automatát telepíteni. A szabályon az ellenzéki közgyűlés pillanatok alatt módosíthatna, és akkor az egész tenderre nem volna szükség. | Horváth Csaba: A zuglói parkolási szerződés erkölcsileg aggályos, de szakmailag jó | Kedden megírtuk, hogy Zugló a november 7-ei testületi ülésen a frissen megválasztott polgármester, Horváth Csaba előterjesztése nyomán új parkolási üzletre készül. (A tendert még az előző, Horváth előtti ciklusban írták ki). 76 automatát vásárolnak, és négy évre szerződést kötnek Kupper András cégével. Azzal a Kupper Andrással, akit pont egy zuglói ügy kapcsán több tízezer rendbeli parkolási csalás miatt korábban elítélt a bíróság, cége engedély nélkül szedett parkolási díjat az Állatkerti úton. | null | 1 | https://444.hu/2019/11/06/horvath-csaba-a-zugloi-parkolasi-szerzodes-erkolcsileg-aggalyos-de-szakmailag-jo | 2019-11-06 01:00:00 | true | null | null | 444 |
Különös módon egy helyre koncentrálódnak a Liget-projekt félmilliárd forintnál kisebb fejlesztéseinek költségei. Öt olyan beruházást is találtunk, amit 295 és 299 millió forint közötti összegért vállalt el a nyertes kivitelező, és további egyet, aminek a végső ára kevés híján 285 millió forint volt. Mindez azért érdekes, mert az építési beruházásoknál a 300 millió forint elég fontos értékhatár: ez alatt lehetőség van kiválasztani azokat a cégeket, akiket a kiíró – jelen esetben a Városliget Zrt. – szeretne meghívni a tenderre. Azaz a közbeszerzésen nem indulhat el akárki.
Így lehet kiiktatni a versenyt
A jogszabály értelmében az ajánlatkérő ilyen eljárás esetében is köteles biztosítani a versenyt, azzal, hogy legalább öt piaci szereplőt felkér ajánlattételre. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy nem közzéteszik a felhívást, hogy azt mindenki lássa, hanem az öt kiszemelt cégnek írásban megküldik, és megszabnak nekik egy határidőt, amíg árajánlatot adhatnak. Elvileg ez bőven elég lehet ahhoz, hogy valós verseny alakuljon ki, különösen, hogy nálunk a nyílt, azaz mindenki számára elérhető közbeszerzéseken is sokszor csak egy-két (jellemzően kormányközeli) vállalat indul. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban nem mindig ez történik.
Sokszor előfordul ugyanis, hogy nem mindenki él a lehetőséggel, ahogy az is, hogy egyes indulóknak nem sikerül megugrani az akadályt, és így nem fogadják be az ajánlatukat. Ez pedig azt eredményezi, hogy nem öt, csak két-három pályázó közül lehet választani, vagy akár választási lehetőség sincs, mivel mindössze egy érvényes ajánlat fut be.
A városligeti projekteknél is ezt láthattuk. Bár a hat beruházás mindegyikénél legalább három cég adott ajánlatot, az esetek felében egy kivételével minden indulót kizártak, így nem volt tényleges verseny.
Olyan eset is előfordult, hogy csak a legdrágább cég ajánlata maradt bent.
A többi eljárásnál sem volt sokkal jobb a helyzet: mindössze egy olyan tender akadt, ahol négy vállalat közül is lehetett választani. A maradék két közbeszerzésnél pedig ugyan volt két ajánlat, de így is olyan, mintha leosztották volna a szerepeket. A 297,5 millióból „rehabilitált” Vakok Kertjére és a 295,5 millióért épülő sportpályákra kiírt közbeszerzések ugyanis párhuzamosan zajlottak, nagyon hasonló volt az ajánlattevésre felkért cégek köre, és végül kizárólag ugyanaz a két vállalat, a Rönk-Vár Kft. és a Diqpib Kft. maradt versenyben mindkét tenderen. Az ajánlatokat 2017 októberében ugyanabban az irodában bontották fel mindössze fél óra eltéréssel, és az egyik munkát a Rönk-Vár, a másikat a Diqpib kapta.
Amikor kellett, akkor jól tippeltek
Az ezekhez hasonló, tulajdonképpen meghívásos tendereket pont az ilyen esetek miatt nézik mindig gyanakodva a szakértők. Különösen igaz ez akkor, amikor ennyire közel van a törvényi határként megadott 300 millió forinthoz a projektek értéke. A kiírók ugyanis legtöbbször nem tudják jól felmérni, hogy mennyibe is kerülhet az adott beruházás. Számtalan példát láthattunk a közelmúltban arra, hogy a tényleges beruházás milliárdokkal drágább lett a becsült értéknél, vagy egy fejlesztés azért nem valósult meg eredeti formájában, mert az elkülönített keret kevésnek bizonyult.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgymás torkának estek, mert elfogyott a pénz a túlárazások miattHáromszor drágább a vasútfelújítás, mint Lengyelországban, nem csoda, ha hamar elfogy a pénz. A maradék balatoni felhasználása körül forrnak az indulatok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig 13 milliárdról indult, már a 20-at közelíti a fehérvári stadionCsak a stadionépítésről szóló szerződést hatszor módosították, de lesz még stadion sétány és iszapkotrás is.
Az érintett ligetes tendereken induló cégek vezetői között is volt olyan, aki lapunknak külön hangsúlyozta, hogy az állami szereplők általában rosszul mérik fel, alábecsülik a költségeket. Ehhez képest a Városliget Zrt.-nek nagyon szépen sikerült belőnie a várható árakat. A már említett sportpályákra például
úgy választották a kizárólag 300 milliós korláttal alkalmazható eljárást, hogy a projektre megadott fedezet 299,89 millió forint volt.
És véletlenül sem ez az egyetlen ilyen eset: egy kármentesítésre és részleges rekultivációra kiírt közbeszerzésnél ugyanis 299,5 milliós keretet adott meg az állami cég, egy víztározók és kutak építésére meghirdetett tendernél 299 milliósat, az Olof Palme-ház mögötti Rózsakert kivitelezésénél pedig 298 millió forint volt ez az összeg.
Ezeknél a tendereknél nem is tévedtek sokat, ami nem meglepő, hiszen ha véletlenül csak milliókkal magasabb ajánlatok érkeznek, akkor bukik az eljárás. Bár előfordult, hogy az indulók többsége jóval 300 millió feletti árat adott meg, mindig akadt egy szereplő, aki behúzta a maximális összeg alá a végső költségeit. A kármentesítésnél a győztes ajánlat például 299,8 millió forint lett.
Érdekes módon akkor,
amikor alacsonyabbra becsülte a költségeket a Városliget Zrt., már nem voltak ennyire pontosak az előrejelzések.
A Vakok Kertjénél például durván 216 milliós keretet adtak meg, de így is épphogy befért 300 millió alá a projekt, a közbeszerzés során még kutyafuttatóként emlegetett, azóta élményparkra átkeresztelt létesítmény pedig szűk negyedmilliárd helyett lett végül 281 millió*Igaz, itt pótmunkák is voltak, az eredeti 268 milliós nyertes ajánlat közelebb volt a becsléshez..
A Városliget Zrt.-nél, illetve az állami cég közbeszerzéseit lebonyolító tanácsadó cégnél is érdeklődtünk, hogy miért ilyen eljárást választottak, illetve kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy ki becsülte meg ilyen pontosan néhány beruházás értékét, ám válaszokat nem kaptunk.
Jól megválogatták, kit hívnak
Ahogy arra sem, hogy ki és mi alapján választotta ki ezeknél a tendereknél az ajánlattételre felkért cégeket. Pedig ez elég kardinális kérdés, hiszen azzal könnyen vissza lehet élni, ha valaki olyan vállalatokat hív meg, amelyekről tudja, hogy nem lesznek képesek teljesíteni az elvárásokat. Ez pedig akár itt is felmerülhet, hiszen
mind a hat közbeszerzés esetében akadt olyan meghívott cég, amelynek a tender előtti év egészében sem érte el az árbevétele az általa erre az egy projektre adott ajánlatot vagy a végül győztes árat.
Sőt, olyan is volt, amikor egy nem igazán profilba vágó munkára hívtak egy céget, amely nem is adott le végül ajánlatot. Az alapvetően fuvarozással foglalkozó tokodi Farkas-Transz Kft.-t a kármentesítési projektnél kérték fel, és bár a cég tevékenységi körei között szerepel a veszélyes hulladék gyűjtése és kezelése, és a társaság ügyvezetője is megerősítette lapunknak, hogy csináltak már ilyet, végül mégsem vállalták az indulást. Szabó László lapunknak azt mondta, hogy mivel vannak fix megbízásaik, nem lett volna elég kapacitásuk a feladathoz.
A hat projektre egyébként összesen 22-26 céget hívtak meg. Pontos számot azért nem lehet mondani, mert nem mindegyik eljárásnál sikerült feltölteni az összes dokumentumot a nyilvános adatbázisokba, így van, ahol csak azokról esik szó, amelyek ajánlatot is adtak be. Így is van négy olyan vállalkozás, amelyiket legalább két közbeszerzésre hívtak.
Ami azonban ennél is érdekesebb, hogy a 22 ismert vállalat közül hétnek nem érte el az árbevétele a tender előtti évben a 300 millió forintot. Volt olyan cég, amelynek az 50-et sem, a már emlegetett Rönk-Vár Kft. pedig úgy nyerte el két éve a sportpályák építésére kiírt beszerzést, hogy 2016-ban mindössze 70 milliós forgalmat hozott össze.
Hasonló bravúr volt a hatból két projektet, a kutyás élményparkot és a Rózsakertet is elnyerő Green Art Kft. teljesítménye is. A cég ugyanis úgy húzta be ezeket alig több mint egy év alatt, hogy 2016-ban még csak 285 milliós bevétele volt. Azóta a vállalat a háromszorosára nőtt, tavaly már a 900 milliós forgalmat ostromolta, és társaság ügyvezetője, Török Csaba lapunknak azt mondta, hogy idén is ilyen, ha nem jobb teljesítményt vár. Most a cég állítása szerint többnyire a piacra dolgozik, van megrendelésük a Richter gyógyszergyártól, és dolgoztak a Haris Parkon is. Más kérdés, hogy teljesen nem sikerült elszakadni az államtól, hiszen részt vesznek a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd vasútprojektjeinek*Ahol végső soron az állam a megrendelő. bozótirtásaiban is.
Mészáros Lőrinc-álarc
E kapcsolat ellenére semmi nem utal arra, hogy valamilyen séma szerint kérték volna fel a cégeket ajánlattételre. Valójában egy-két kivételtől eltekintve nem igazán vannak ismerős nevek sem a vállalatok, sem azok tulajdonosai között*Akadt néhány cég, mint például az ÁR-LA Magyarország Kft., az S-Tér Kft. vagy éppen a Collas Altera Zrt., amelyek más, nagyobb megbízásokat is kaptak a Liget-projektben. Sőt, utóbbi cég egyéb közbeszerzésekről is ismert lehet, mert viszonylag fontos szereplője a hazai építőiparnak a maga 20 milliárdos bevételével. Akárcsak a Városligetben a víztározók és kutak építésére felkért, sőt a munkát el is nyerő Sade Magyarország Kft., amely tavaly bő 8 milliárdos forgalmat hozott össze.. A nyerteseknél pedig végképp ez a helyzet.
Próbáltam a cégeknél is érdeklődni, hogy szerintük hogyan kerültek be a szórásba, de lényegében senki nem tudott erre válaszolni. A 22 vállalatból több mint egy tucatnyit kerestem meg telefonon, és nagyjából felükkel beszélni is sikerült, de erre a kérdésre senki nem tudott válaszolni, többen azt mondták, hogy meglepetésként érte őket a dolog.
A nagy lehetőség ellenére érdekes módon úgy tűnt, hogy a többség nem követte a közbeszerzések fejleményeit. Leadták az ajánlatot, utána viszont már nem nézték meg, hogy ha nyertek, mennyivel nyertek, illetve, ha lemaradtak, akkor miért. Volt, aki azt sem tudta megmondani, miért zárták ki a tenderről, míg másnak azzal mondtam állítása szerint újdonságot, hogy a legdrágább ajánlattal nyert.
Az eljárást egyébként a többség szokványosként írta le, más kérdés, hogy ez nem mindenkinél jelentett dicséretet. Olyan cégvezető is volt, aki úgy fogalmazott:
Magyarországon, ha valakinek nincs Mészáros Lőrinc-álarca, akkor elég nehéz bármit megnyerni.
Ugyanakkor a vesztes sem mindig bukott el mindent. Az egyik cég ügyvezetője például azt mondta, hogy alvállalkozóként dolgozott azon a projekten, aminek a közbeszerzésén korábban meghívottként elindult, de nyernie nem sikerült.
A szóban forgó projektek egyébként már vagy megvalósultak, vagy közel járnak hozzá, és amúgy sem tartoztak igazán a vitatott elemek közé, így nem érinti őket a Liget-projekt felülvizsgálata. A Fővárosi Közgyűlés tegnap szavazta meg, hogy ne kezdődjön el olyan épületek kivitelezése a Városligetben, amelyeknél ez még nem történt meg. Ha a kormány tartja magát ahhoz, hogy Budapest ellenkezése dacára nem akar átnyomni fejlesztéseket, akkor az új Nemzeti Galéria, a Városligeti Színház, valamint a Magyar Innováció Háza nem fog megépülni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fővárosi sportberuházások lefújásával oda léphetnek Orbánnak, ahol fájNem csak a sok-sok milliárdos építményekről van szó, hanem magukról a sportrendezvényekről is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés nélkül felmondhatók a Liget-projekt gigafejlesztései, de így sem éri megA folyamatban lévő építkezések közül van, amit már biztosan nincs értelme leállítani, de ez a többinél is kétséges. Az el sem kezdődött beruházásoknál az a kérdés, engedi-e a kormány a szemezgetést.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem felelt meg az üveg, 1,7 milliárddal lett drágább a Liget óriásberuházásaA Magyar Zene Háza nemcsak drágább lett, de jóval később is készül el. Ha lehet hinni a tender kiírásának, négyzetméterenként félmillió forinttal drágult az üveg. | Furcsán árazták be a Liget-projekt párszáz milliós beruházásait | Háromszáz millió forintig azt hív meg a Városliget Zrt. a tenderekre, akit akar. Élt is a lehetőséggel, ennyiből valósult meg a Vakok Kertje, a Rózsakert, a kutyafuttató és még három projekt. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191106/furcsan-araztak-be-a-liget-projekt-parszaz-millios-beruhazasait/ | 2019-11-06 14:21:00 | true | null | null | G7 |
2019.10.09. 06:05
A hangfelvételek és a lapunk által megszerzett dokumentumok szerint Somogyi László vállalkozónak az Egyesült Államokban, míg Kránitz Krisztiánnak a Földközi-tenger partján, Spanyolországban van ingatlana. Gajda Péter kispesti polgármester a beszélgetések szerint a XIX. kerületben vásárolt be, a szocialista politikusnak ez lenne az utolsó ciklusa, mert „már megvan neki”. Olyan kép- és hangfelvételek jutottak lapunk birtokába, amelyeken egy kispesti MSZP-s képviselő beszélget társaival a helyi ügyekről kólának nevezett fehér por és alkohol fogyasztása közben. Cikksorozatunk negyedik része.
Mint arról már korábban szó volt cikksorozatunkban, a kispesti szocialista önkormányzati képviselők nagy jólétben élnek: saját elmondása szerint Lackner Csaba havi másfél millió forintot visz haza, ami annyi, mintha kiadna 8-10 darab 40-50 négyzetméteres, új építésű ingatlant. Összehasonlításképp: papíron az önkormányzattól kapott munkabére nettó 300-400 ezer forint között van havonta. Lackner egy olyan véleményt is hangoztatott, hogy aki a kerületi politikában nem keresi meg az évi százmillió forintot, az hülye. Kránitz Krisztián MSZP-s önkormányzati képviselőnek, a kispesti vagyonkezelő igazgatójának személyes vagyonát 200-250 millió forintra saccolta Lackner a lapunk és a Hír TV birtokába került hangfelvételek szerint. Megbecsülni is nehéz, hogy nagyjából mennyit kereshet havonta Kránitz, ám jelzésértékű lehet egy elszámolási vita, amelyben „Krinyónak” tizenkétmillió jutott, míg Gajda Péter polgármesternek „csak” hárommillió. A hangfelvételek tanúsága szerint Gajda, Kránitz és Lackner ingatlanokba fekteti a pénzét. Jól kereshet Somogyi László vállalkozó is, aki Somogyi Lászlóné MSZP-s önkormányzati képviselő volt férje. Az üzletember rendszeresen feltűnik olyan kispesti projektek építkezésein, amelyeket papíron nem az ő cége, az Anildia Kft. nyert, ám az alvállalkozókkal, kivitelezőkkel mégis ő tartja a kapcsolatot.
Mint ismert, olyan kép- és hangfelvételek jutottak a Magyar Nemzet birtokába, amelyeken főként a XIX. kerületi polgármester, Gajda Péter bizalmasa mesél a helyi ügyekről, kólának nevezett fehér port lóbálva. A beszélgetéseken felbukkan egy vállalkozó és korábbi, valamint jelenleg is aktív baloldali politikusok.
Utazás Amerikába
Gajda Péter polgármesterhez és köréhez „külső vállalkozókon” keresztül áramlik vissza a pénz, a felvételeken elhangzottak szerint egyikük Somogyi László. A hanganyagokból véletlenül derült ki, hogy az üzletember érdekelt egy ingatlanban az Egyesült Államokban: Lackner egy hosszabb történet mellékszálaként említi meg ezt a tényt.
„2014-ben a Somogyi Laci elkezd engem pumpolni, hogy a Kránitz őt jól átb…szta, ki kell menni a háznak a papírjait elintézni, ki kell menni Amerikába, és megkért, hogy menjek ki vele. És addig-addig b…sztatott a Laci, amíg kimentem vele három hétre Miamiba” – árulta el az ingatlan helyét Lackner. Ennél azonban sajnos nem tudunk többet a házról. Egy névtelenséget kérő forrásunk azt mesélte, hogy Somogyi már 2014 előtt is rendszeresen, évente legalább egyszer elutazott az Egyesült Államokba néhány hétre, mint ahogy azóta minden évben. Forrásunk szerint Somogyi anyja vagy anyósa az Egyesült Államokban él, bár ezt más forrásaink nem tudták megerősíteni.
A Quartz.com üzleti portál 2014-es cikke szerint az egy családnak megfelelő ingatlan (single-family home) eladási árának mediánja 2014 második negyedévében 270 ezer dollár volt Miamiban. Ez az összeg a 2014. évi átlagos forint–dollár árfolyamon számolva majdnem 63 millió forintnak felel meg. Ez az ingatlan elhelyezkedésének és belső kialakításának figyelembevételével természetesen jelentősen több, ennek az árnak akár a sokszorosa is lehet.
Telefonon és e-mailben is kerestük Somogyi László vállalkozót és Somogyi Lászlóné önkormányzati képviselőt. Többek között arról érdeklődtünk, hogy mióta van házuk Miamiban. Somogyi Lászlóné lapunk megkeresésére azt válaszolta, „jelenleg csupán az önkormányzati választások miatti hazugságkampány zajlik Kispesten”, hozzátette: ennek jelen cikk írója is „aktív közreműködője”. Mint írta, Somogyi Lászlótól 2006-ban elvált. „Amennyiben a kérdéseire adott válaszaim érdekesek lehetnek, illetve még aktuális önnek október 14-én is, akkor készséggel állok a rendelkezésére” – írta Somogyi Lászlóné, akinek lapunk jelezte, hogy természetesen érdekel minket a véleménye, és meg fogjuk keresni.
A fizetéséhez nem nyúl
Bár Somogyi László egyesült államokbeli ingatlanja kapcsán sorakoznak a kérdőjelek, Kránitz Krisztiánnak bizonyosan van háza Spanyolországban, amit a közelmúltban vásárolt. A lapunk által megszerzett dokumentumok bizonyítják, hogy 2018. július 13-án létrejött egy adásvételi szerződés egy olasz állampolgárságú, nagy-britanniai lakcímű férfi és Kránitz Ferenc Krisztián kispesti lakos között. A dokumentumot mindketten aláírásukkal hitelesítették.
Az ingatlan az Orihuela (Orihuela-Costa) településhez tartozó Playa Flamencán található, Murcia városától keletre, Spanyolország dél-keleti részén, a Földközi-tenger partján. A közel 75 négyzetméteres házhoz egy kis, 52 négyzetméteres kert is tartozik.
Kránitznak a 2018-as vagyonnyilatkozata szerint 67 millió forintos tartozása van. Felerészben tulajdonos egy nagy családi házban és két lakás van a nevén, ám mindössze 2,3 millió forint értékű megtakarítása van, és a tulajdonába tartozik három gépkocsi: a dokumentum szerint egy Opel Zafira, egy „BMW” és egy „BMW1”. Havi bruttó jövedelme körülbelül 600 ezer forint. Nagy értékű ingóságként van feltüntetve a vagyonnyilatkozatában egy sörétes és egy golyós lőfegyver, ezenfelül pedig egy pénzérmegyűjtemény.
Tetemes tartozása talán azért keletkezett, mert a lapunk által megszerzett dokumentumok szerint a vagyonkezelő igazgatója megvásárolta az orihuelai ingatlant. Hatósági forrásaink szerint Kránitz egy peres eljárásban a bíróság előtt egyébként tagadta, hogy a tulajdonában lenne az ingatlan. A spanyolországi földhivatal bejegyzése szerint 2018. október 26-án a létrejött adásvételt Margarita Peñafiel orihuelai jegyző szentesítette. Az ingatlan címe és paraméterei megegyeznek azzal, mint ami a júliusi szerződésben volt feltüntetve, a vevő Kránitz Ferenc Krisztián.
Az általunk áttekintett hirdetések alapján egy ilyen ingatlan értéke átlagosan minimum 100-150 ezer euró (32-48 millió forint), de a ház kialakításától függően az összeg jelentősen több lehet.
Elképzelhető, hogy Kránitz Krisztián ehhez a tranzakcióhoz használta fel tetemes összegű megtakarítását és készpénzét, illetve ezeknek egy részét, amelyet a korábbi években gyűjtögetett: 2017-ben takarékbetétből 15 millió forintja, készpénzből pedig 17 millió forintja volt. Ezekből 2018-ban már csak 2,3 millió forint maradt. Emellett egy magánszemélytől 45 millió forintot kért kölcsön. A Magyar Nemzet és a Hír TV által megszerzett hangfelvételeken a Kránitz számláján történt pénzmozgásokról is beszél Lackner Csaba.
„Neki van egy olyan számlája, ahova csak az önkormányzati pénz érkezik” – mondja Lackner, hozzátéve, hogy Kránitz a fizetéséhez „nem nyúl”. Ezt a tendenciát alátámasztják Kránitz vagyonnyilatkozatai: 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben készpénzállománya és megtakarításai folyamatosan gyarapodtak, a vagyonkezelő igazgatója látszólag nem a fizetéséből élt. A hangfelvételen beszélgető felek nem helyeslik a dolgot, mondván: gyanús, hogy nem nyúl valaki a fizetéséhez, hiszen akkor miből él? A párbeszédek szerint az a megoldás, hogy amint megérkezik a számlára a fizetés, azonnal le kell venni, mert a készpénz mozgását sokkal nehezebb nyomon követni. „Számlákat utána tudsz gyártani” – teszi hozzá az egyik beszélő, amelyre a másik helyesel: „Hogyne”. Lackner ezután arról beszélt, hogy ő pontosan így csinálja.
A korábban nyilvánosságra hozott beszélgetésekből az is kiderült, hogy Lackner szerint Kránitz az anyja nevén vásárolt ingatlanokat, főként Kispesten. Kránitz Krisztiánt telefonon kerestük kérdéseinkkel, ám lapzártánkig elérhetetlennek bizonyult. A Hír TV elérte a politikust, aki azt is tagadta, hogy a fehér poros felvételen Lackner Csaba lenne. Lacknert ügyvédjén keresztül kerestük meg, ám lapzártánkig érdemben ő sem válaszolt.
Gajdának már „megvan”
A lapunk birtokába került egyik hangfelvételen Lackner Csaba és beszélgetőtársa a kispesti MSZP-s polgármester vagyonosodásáról beszél.
„Gajdának az osztrákoknál nincs valamije?” – kérdezi a politikus. „Szerintem nincs, de lehet, hogy …szerintem ő csak akart” – válaszolt Lackner, aki szerint úgy akart, hogy ahhoz kellene végzettség. Hogy Lackner pontosan mire gondolt, az nem derül ki, mivel beszélgetőtársa közbevágott. Korábbi hangfelvételekről és a közösségi médiában elérhető nyilvános képekről kiderül, hogy Lackner, Gajda, Kránitz, Somogyi és Somogyiné, valamint mások is évente járnak együtt síelni, egyik kedvelt célpontjuk Ausztria. Gajda Péter a Hír TV kérdésére tagadta, hogy Lackner a bizalmasa lenne. Korábban a 2014-es választási kampányban került elő Simon Gábor szocialista politikus ügye, aki vagyonát osztrák számlákon rejtegette. A mai napig nem tisztázott, hogy honnan volt több száz millió forintja.
„És mibe rakta a pénzét?” – kérdezte a felvételeken a politikus Gajda Péter polgármesterrel kapcsolatban. „Hát, ingatlanokat vásárolt. Most is szereztem neki ingatlant” – válaszolta Lackner, aki egy újabb kérdés után azt mondta: nem szokta megkérdezni tőle, hogy amit kap, azt hova rakja. A polgármester se kérdezi meg Lacknertől. „Kemény lesz a következő öt év, b…zmeg. Hajtani kell a biciklin rendesen, hogy ne kelljen utána sokat dolgozni” – sopánkodik Lackner. Cikksorozatunk második részében már felidéztük, hogy Gajda Péter Kránitz Krisztiánnal is összeveszett, mert a vagyonkezelő igazgatója pont azon a területen, „a Kossuthban” vásárolt egy ingatlant magának, ahol a kerületvezető is szeretett volna, és a polgármester úgy érezte, átnyúltak felette.
A felek arról is beszélgettek, hogy Gajda Péternek ez lesz az utolsó ciklusa. A szocialista politikus rákérdezett Lacknernél, hogy miért lenne neki ez az utolsó. „Azért lesz, mert nyugodt életet akar magának. Azért, mert szerintem neki már megvan. Érted, hogy mi?” – kérdezett vissza Lackner Csaba. Egy ismeretlen megszólaló még hozzáfűzte: „De már most is megvan.” Érdemes felidézni: Lackner és az ő elmondása szerint Kránitz és Gajda a korai nyugdíjazás álmát kergeti, ami nem kevés pénz, hiszen 200-250 millió forint alig tart ki egy évtizedig.
1. Ház Miamiban
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2019/10/HazMiamiban.mp3"][/audio]
Lackner Somogyival elmegy Miamiba a „ház papírjait elintézni”.
2. Kránitz számlája
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2019/10/Kranitzszamlaja.mp3"][/audio]
A beszélgető felek azon lamentálnak, hogy Kránitz Krisztiánnak van egy folyószámlája, ahova az önkormányzattól kapott fizetése érkezik, ám ahhoz nem nyúl hozzá. A kérdés, hogy akkor miből él? – Neki annyiban rossz, hogy ugye elmondta, hogy neki van egy olyan folyószámlája, ahova a hogyishívják, csak az önkormányzati pénz érkezik, hozzá se nyúl... – mondja Lackner a felvételen.
3. Gajda mibe rakta a pénzét?
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2019/10/Gajdamiberaktaapenzet.mp3"][/audio]
Gajda Péter polgármester ausztriai vagyonáról kérdez Lackner Csaba beszélgetőtársa, ám Lackner nem tudja, hogy a polgármesternek van-e ott valamije. Ám azt is megkérdezi, hogy Gajda mibe fektette a pénzét, amit „kapott”. – Ingatlanokba. Most is vásároltam neki ingatlant – mondja Lackner.
A cikksorozat eddigi részeit az alábbi linkeken érhetik el:
1. Karácsony jelölttársai tudják, hogy kell évente százmilliót keresni
2. Mr. Negyven Százalék is ott van Karácsony csapata körül
3. Kulcsszerepben Karácsony szövetségeseinek strómanja
5. Az ellenzék csak üzletként tekint az összefogásra Kispesten
+ A témához kapcsolódó további cikkeink
Tudott-e Gajda Péter a korrupciógyanús összefonódásokról?
Egy kispesti történet
Az önkormányzati választásról szóló híreinket IDE kattintva tekinthetik meg.
ingatlan
Somogyi László
Kránitz Krisztián
vagyon
karácsony | Mesés külföldi ingatlanokban állnak a kispesti közpénzek? | A hangfelvételek és a lapunk által megszerzett dokumentumok szerint Somogyi László vállalkozónak az Egyesült Államokban, míg Kránitz Krisztiánnak a Földközi-tenger partján, Spanyolországban van ingatlana. Gajda Péter kispesti polgármester a beszélgetések szerint a XIX. kerületben vásárolt be, a szocialista politikusnak ez lenne az utolsó ciklusa, mert „már megvan neki”. Olyan kép- és hangfelvételek jutottak lapunk birtokába, amelyeken egy kispesti MSZP-s képviselő beszélget társaival a helyi ügyekről kólának nevezett fehér por és alkohol fogyasztása közben. Cikksorozatunk negyedik része. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/meses-kulfoldi-ingatlanokban-allnak-a-kispesti-kozpenzek-7378220/ | 2019-10-09 23:06:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Összefonódásokról, kenőpénzekről, fenyegetésekről, háttérmutyikról beszélgetnek azokon a hangfelvételeken XIX. kerületi szocialista kerületi politikusok, akikről a Magyar Nemzet háromrészes cikksorozatban számolt be. A felvételeken zömében Lackner Csaba kispesti kerületi politikus beszél kötetlen hangnemben más politikusokról és azok dolgairól. Lacknerről a Hírtévé egy videófelvételt is közölt, ezen a férfi másokkal együtt egy drogpartinak tűnő találkozón mesél a kerületi ügyekről. Lackner súlyos állításokat fogalmazott meg a XIX. kerület vagyonkezelő vezetőjéről, a szintén szocialista kerületi képviselő Kránitz Krisztiánról.
A cikksorozat második részében a polgármesterrel kapcsolatban is felmerülnek milliók, amik nála landolnak, de leginkább arról szól, hogy hova fajulnak a dolgok Kránitz „pénzéhsége” miatt. A Mr. Negyven Százalékként említett Kránitz – állítólag a konfliktusok miatt – végül lekerült a 2019-es képviselőjelöltek listájáról, miután összeveszett a kerület két legbefolyásosabb szocialista politikusával, Burány Sándorral és a kerület MSZP-s polgármesterével, Gajda Péterrel. Utóbbival a felvétel szerint kerületi ingatlanvásárlások miatt került szembe. Állítólag Gajda ingatlanokat akart venni, de kiderült, hogy Kránitz ott már a saját édesanyja nevére vásárolt lakásokat. A polgármester úgy érezte, Kránitz átnyúlt a feje fölött.
Kránitz személye azonban valamiért fontos volt, és megpróbálták megmenteni. Lackner például azt javasolta a felvétel szerint a polgármesternek, hogy Kránitzot tegyék át a Demokratikus Koalícióba, és úgy induljon a választáson, amiért cserébe a szocialista polgármester még egy alpolgármesteri pozíciót ajánlhatna fel a DK-nak. Megkérdeztük Gréczy Zsoltot, a DK szóvivőjét, hogy valóban felmerült-e Kránitz „pártváltása”, de azt mondta, nem volt ilyen, és a DK már korábban megnevezte, kiket indít a négy körzetben, amúgy meg nekik már van alpolgármesteri pozíciójuk.
Jól járhatott a politikusnő férje
A cikksorozat harmadik része egy újabb képviselőre irányította rá a figyelmet. A XIX. kerületi 5. választókerület ellenzéki jelöltjéről, Somogyi Lászlónéról van szó (aki egyébként a korábban egészen más miatt rivaldafénybe került fideszes Song Simon ellenfele).
Somogyiné férje, illetve cége ugyanis a kerület nagy nyertesei közé tartozik. A Magyar Nemzet szerint az Anildia Kft. „számos kerületi közbeszerzésnél bukkan fel nyertesként, pályázóként vagy alvállalkozóként”, és hogy milyen nehéz is egy család életében elválasztani a kötelességeket és a privát szférát, jól mutatja, hogy Somogyiné korábban még hivatalos levelezéseiben is egy anildia nevű emailcímet használt, írja a Magyar Nemzet. Ez a fiók ma már nem létezik, de nemcsak ez bizonyítja a kínosnak látszó összefonódást, hanem hogy a Somogyiék ellen indult „támadások” során Gajda Péter polgármesternek többször meg kellett védenie a képviselőt, írja a lap.
Somogyi neve már az előző két cikkben is felmerült, ő volt az anekdoták bizonytalan vállalkozója, aki akart is adni a vagyonkezelő vezetőjének pénzt, meg nem is, végül a későbbi megbízások reményében mégiscsak kifizetett 12 millió forintot Kránitznak. Legalábbis erről beszélnek a felvételen. Hogy ezek a történések valóban megtörténtek-e, vagy csak a drogos partin hallható hencegésekről van szó, azt nem tudjuk, Somogyit ugyanis nem tudtuk elérni telefonon.
A Magyar Nemzet cikke szerint Somogyi nemcsak az Anildia vezetőjeként dőzsölhetett a megbízásokban. A kerületi egészségügyi intézet átalakítására kiírt pályázatot például a Compassion Kft. nyerte, amely igencsak rejtélyesnek tűnik a lap által közöltek tükrében, de úgy tűnik, összefonódás van Somogyi személyével. Például a cég korábbi bedolgozói még soha nem találkoztak a cég papíron megnevezett ügyvezetőjével, Eckert Józseffel, sőt a cég nevében a lap szerint Somogyi szokott tárgyalni, és amikor a lap újságírója személyesen is elment a Compassion központjába, akkor a portán nem Eckert, hanem Somogyi nevét és elérhetőségét adták meg. A Compassion nemcsak ezt a 211 milliós egészségügyi felújítást nyerte el, hanem a lap szerint rendszeresen elindul az önkormányzat pályázatain, és az évek során több mint egymilliárdért nyert el munkákat.
A lap a hangfelvételre hivatkozva azt írja, hogy az egészségügyi intézettel kapcsolatos tárgyalásain is Somogyi vett részt,
Nem véletlen, hogy Somogyi a felvételek szerint végül odaadta Kránitznak a 12 milliót, viszont amikor kiderült, hogy Kránitz nem indul el képviselőjelöltként, Somogyi a felvétel szerint riadtan kérte Lacknert, hogy akkor most
De nem csak Kránitz került konfliktusba a saját körével, erről is beszélt Lackner, aki egy másik beszélgetés során elmesélte, hogy Somogyiékat hogyan alázta Kránitz barátnője egy közös síelésen, amelyen a polgármesterék is részt vettek. Ezen a sítúrán Kránitz barátnője például leköpte Somogyit, majd megfenyegette Gajda Pétert és Lackner Csabát, hogy csak azért élnek még, mert ő nem dalolászik róluk. A nőről a felvételen hallhatók azt mondják, „ő a pénzügyis. Behozta a csajt, és még éhes”.
Kérdésünkre Gajda Péter polgármester tagadta, hogy a lapban közöltek megtörténtek volna. Emailen feltett kérdéseinkre azt írta, hogy a „kormánysajtó kollégáimmal és velem kapcsolatos rágalmakat terjeszt. Mondhatnám egyszerűen azt is, hogy fake news”.
Arról is megkérdeztük a polgármestert, hogy mit tud az Anildia Kft. és a Compassion ügyeiről, arról, hogy Somogyi tárgyalta a Compassion ügyeit, amire azt írta, „a szóban forgó tárgyalásokon nem vettem részt, nincs tudomásom arról, hogy kik képviseltették magukat rajta. Magáncégek ügyeivel kapcsolatban nem foglalkozom.”
Gajda Péter azt írta, „valamennyi rágalmazó mondat természetesen minden alapot nélkülöző valótlanság.
A jogi lépések viszont találkozhatnak azzal a feljelentéssel, amit a Magyar Nemzet szerint egy meg nem nevezett vállalkozó tett egy Almavirág téri felújítással kapcsolatban. A lap szerint a feljelentés „nevesíti Lacknert és Somogyit is. A BRFK a lap kérdésére azt írta, gazdasági vesztegetés elfogadása bűntett miatt 2019. szeptember 24-én nyomozást rendelt el, amely jelenleg is folyamatban van.
Próbáltuk megszólaltatni Burány Sándort, a képviselőket, Kránitz Krisztiánt és Somogyiékat, egyelőre sikertelenül.
(Borítókép: Lackner Csaba kispesti kerületi politikus. Fotó: Facebook/Gajda Péter) | MSZP-s mutyik, korrupció, köpködés a kispesti hangfelvételeken | Összefonódásokról, kenőpénzekről, fenyegetésekről, háttérmutyikról beszélgetnek azokon a hangfelvételeken XIX. kerületi szocialista kerületi politikusok, akikről a Magyar Nemzet háromrészes cikksorozatban számolt be. A felvételeken zömében Lackner Csaba kispesti kerületi politikus beszél kötetlen hangnemben más politikusokról és azok dolgairól. Lacknerről a Hírtévé egy videófelvételt is közölt, ezen a férfi másokkal együtt egy drogpartinak tűnő találkozón mesél a kerületi ügyekről. Lackner súlyos állításokat fogalmazott meg a XIX. kerület vagyonkezelő vezetőjéről, a szintén szocialista kerületi képviselő Kránitz Krisztiánról. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/10/08/kranitz_burany_kispest_xix_valasztas_gajda_felvetel_drog/ | 2019-10-08 23:41:00 | true | null | null | Index |
Botrányos jelenetek színesítették csütörtökön a kispesti önkormányzat alakuló ülését, főleg akkor, amikor az időközben az MSZP-ből kizárt Lackner Csaba képviselő átvette a megbízólevelét. Az Index beszámolója szerint anyázás, fütyülés, “Add vissza, Csabi”-skandálás és "kokaincsászár"-ozás közben történt meg a hivatalos aktus.
Az, hogy Lackner a körülötte zajló botrány ellenére átvette a megbízólevelét, nem volt meglepetés, mert ezt előre bejelentette a Facebookon. Az viszont annál inkább, hogy a súlyos vádakkal illetett politikust Gajda Péter MSZP-s polgármester fontos közfeladattal bízta meg, amennyiben a Szociális és Lakásügyi Bizottság alelnöki posztjára jelölte majd szavaztatta meg. Az ezt firtató ellenzéki kérdésre Gajda annyit válaszolt, hogy
"ameddig valaki képviselő, addig dolgozzon!"
Fontos hangsúlyozni, hogy Lackner Csabáról eddig nem sikerült semmi terhelőt bebizonyítani, még azt sem, hogy a neki tulajdonított felvételeken tényleg ő szerepel-e, ugyanakkor az is tény, hogy saját eddigi pártja - aminek Gajda ma is tagja - bűnösnek tarthatja, hiszen az MSZP október 29-én kizárta a tagjai közül. Pedig, ha kicsit is hisznek az ártatlanságában, fel is függeszthették volna. Lacknert formailag azért zárták ki, mert a megadott határidőig nem nyilatkozott arról, hogy mit kezd az elnyert mandátumával.
Emlékezetes, hogy az önkormányzati választások előtt olyan hang- és videófelvételekről számolt be a Magyar Nemzet, amiket kispesti szocialisták, köztük állítólag Lackner, beszélgetnek kerületi korrupciós ügyekről. Mármint MSZP-sek által elkövetettekről. Lacknernek tulajdonítottak egy olyan állítást például, hogy Kránitz Krisztián kerületi MSZP-s képviselő és Gajda polgármester milliós pénzeket kaptak volna egy ügyletből.
Az ügyben eddig nem indult büntetőeljárás és az sem bizonyosodott be, hogy a felvételek hitelesek-e és azokon tényleg Lackner hallható-látható-e. (Az egyiken fehér, drognak látszó anyagot aprít bankkártyával valaki.) A vádak ellenére Gajda fölényesen nyerte a polgármester-, míg Lackner saját körzetében a képviselőválasztást.
A kispesti önkormányzat alakuló ülésén előkerült az is, hogy Gajda polgármester csütörtökön délelőtt a kispesti Szivárvány Óvodában fogadta a sokak által háborús bűnösnek tartott török diktátor, Recep Tayyip Erdogan feleségét. Önellentmondásoktól hemzsegő szövegében Gajda előbb azt mondta, hogy csak két nappal korábban tudta meg Emine Erdogan érkezését, hogy rögtön utána arról beszéljen, ez egy majdnem tízéves kapcsolat. Az óvodában elmondása szerint két éve indult egy “nem politikai, hanem kulturális” program, amiben a gyerekek - óvodásokról van szó - “önkéntesen” vesznek részt, Erdogan ehhez adományozott tízmillió forintot. | Erdogan feleségével parádézott, majd pozícióba nevezte ki a drog- és korrupciós ügybe keveredett volt párttársát | Botrányos jelenetek színesítették csütörtökön a kispesti önkormányzat alakuló ülését, főleg akkor, amikor az időközben az MSZP-ből kizárt Lackner Csaba képviselő átvette a megbízólevelét. Az Index beszámolója szerint anyázás, fütyülés, “Add vissza, Csabi”-skandálás és "kokaincsászár"-ozás közben történt meg a hivatalos aktus. | null | 1 | https://444.hu/2019/11/08/erdogan-felesegevel-paradezott-majd-fontos-pozicioba-nevezte-ki-a-drog-es-korrupcios-ugybe-keveredett-volt-parttarsat | 2019-11-08 01:00:00 | true | null | null | 444 |
MNB;tender;Matolcsyék;Száraz István;
2019-10-16 14:53:01
Matolcsy Ádám jó barátjának cége viszi el a jegybank kétmilliárdos kommunikációs tenderét
A Frank Digital vezetője és közvetett tulajdonosa Tiborcz Istvánnal is remek kapcsolatot ápol.
A választási láz sem befolyásolta a NER olajozottan működő gépezetét – derül ki az unió közbeszerzési értesítőben (TED) talált szerződésből, amit a K-Monitor szúrt ki először.
Mint a TED közli, a Frank Digital Kft. nyerte el a Magyar Nemzeti Bank 2019-re és 2020-as évre szóló, 1,95 milliárd forintos keretösszegű kommunikációs pályázatát.
A Frank Digital Kft. cégvezetője (vállalkozásán a DryCom-on keresztül pedig jelenleg is közvetett tulajdonosa) Száraz István. Szárazról –aki egy harmadik cégén, a New Wave Medián keresztül egy időben az VS.hu és a kormányszócsővé átalakított Origo tulajdonosa is – és köztudott, hogy barátja Matolcsy Ádámnak, a jegybankelnök fiának, aki közel két évig vezette az Origót kiadó vállalatot.
De Száraz nem csak velük, hanem Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal is kiváló kapcsolatokat ápolhat: a HVG értesülései szerint Tiborcz beszáll a borkereskedelemben, és ebben a komoly vendéglátós múlttal és idegenforgalmi beruházásokkal rendelkező Száraz is a segítségére lehet. Az is beszédes, hogy a Népszava újságírói éppen Szárazt látták kipattanni egy luxusautóból Tiborcz új budai villájánál.
Az már csak hab a tortán, hogy a Frank Digitalon az épp felszámolás álló Növekedési Hitelbank (NHB) hagyott jelzálogjogot az Opten céges adatbázisa szerint – az NHB pedig Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában áll.
A pályázat nyertese ráadásul komótosan, egyedül kocoghatott be a célba, hiszen a tender másik indulója, a tavaly az év médiaügynökségének kikiáltott Wavemaker Hungary Kft. érvénytelen ajánlatot tett a közbeszerzési dokumentumok szerint. | Matolcsy Ádám jó barátjának cége viszi el a jegybank kétmilliárdos kommunikációs tenderét | A Frank Digital vezetője és közvetett tulajdonosa Tiborcz Istvánnal is remek kapcsolatot ápol. | null | 1 | https://nepszava.hu/3053856_matolcsy-adam-jo-baratjanak-cege-viszi-el-a-jegybank-ketmilliardos-kommunikacios-tenderet | 2019-10-16 13:29:00 | true | null | null | Népszava |
Batka Zoltán;Kósa András;
korrupció;nagykövet;Külügyminisztérium;nagykövetség;
2019-10-30 06:00:00
Baráti cég, magasabb ár: 100 milliót is fizethetnek a követségek szerződésenként épületfenntartásért
A Mega-Logistic Zrt. végezheti el mostantól tizenöt térségbeli magyar nagykövetség és konzulátus épületfenntartását, információink szerint az eddiginél drágábban.
Sürgős ügyben rendelték haza október első napjaiban tizenöt, közép-európai térségben működő nagykövetség és konzulátus munkatársait a Külgazdasági-, és Külügyminisztériumba – értesült a Népszava. Fontos nemzetközi esemény helyett azonban igen földhözragadt témában tartottak tájékoztatást a Bem József téren: az érintett intézmények épületének fenntartási és felújítási munkálatait ugyanis januártól nem az adott követség és konzulátus végzi majd saját hatáskörben, hanem a Mega-Logistic Zrt.
A minisztériumból „SÜRGŐS” jelzéssel küldték ki az érintett képviseletekre a szerződésről szóló tájékoztatót, a személyes megbeszélésen pedig információink szerint kategorikusan közölték a megjelentekkel: a lehető leghamarabb átadnak minden épületet a Mega-Logistic kezelésébe, ez ellen nincs apelláta.
A cég egyébként közbeszerzésen nyerte el a megbízást, de egy minisztériumi forrásunk szerint mégis többszörösére növekednek az eddigi költségek. (A követségek és a konzulátusok éves szinten száz millió forintot jóval meghaladó összegeket is fizethetnek majd szerződésenként, de minden állomáshelynek egyedi megállapodást kell majd aláírnia. Ennek feltételeibe viszont nem szólhatnak majd bele). Ez azért érdekes, mert ezzel párhuzamosan azt közölték az érintettekkel a minisztériumban, hogy a szerződéskötéshez szükséges fedezetet spórolással teremtik elő. Forrásunk szerint egyelőre nem világos, hogy a Mega-Logistic saját maga végzi-e majd a munkákat. - Nehezen hiszem, hogy Budapestről küldenek majd ki egy szerelőt, ha például Prágában elromlik egy vécétartály. Valószínűbbnek látszik, hogy a cég helyben szerződik majd szerelőkkel, karbantartókkal. Csakhogy most is ez a helyzet, így lehet, hogy valójában csak bekerül a rendszerbe egy új szereplő, aki hasznot húz a fenntartási díjakból, miközben a valóságban nem változik majd semmi – fogalmazott.
A terven felüli és a 100 millió forintot meghaladó értékű munkálatok esetében egyébként a cég köteles külön árajánlatot adni az adott követségnek, konzulátusnak.
A Lóki Géza vezette Mega-Logisticnek – bár összességében feltehetően milliárdos nagyságrendű összegű megbízást szereztek – nem ez lesz a legkomolyabb szerződése a Külügyminisztériummal. Márciusban a 24.hu számolt be arról, hogy ez a társaság végzi az egykori Moszkvai Magyar Kulturális Intézet épületének átépítését, itt lesz ugyanis az új nagyköveti rezidencia. Ezért nettó hat milliárd forintot kapott a Mega-Logistic, amely korábban is szerződött már a minisztériummal.
A Mega-Logistic-et részvénytársaságként még 2003-ban alapították, Mercator 2001 Kft. és a Galla Invest Kft. összeolvasztásával. Ez utóbbi cég ismerős lehet: a vállalkozás felbukkant a volt kisgazda államtitkár Szabadi Béla büntetőügyében. Mint az Átlátszó megírta: Szabadi Béla utasítására a Galla Invest Kft. az első Orbán-kormány idején áron alul vehetett több tízezer tonna lisztet a földművelési minisztérium tulajdonában lévő Tartalékgazdálkodási Kht. készletéből. Az ügyben az akkori tulajdonos-ügyvezető Lóki Gézát a bíróság okirathamisításért elítélte. Később a vállalkozás neve sűrűn előfordult közpénzes megbízások körül.
A cég saját bevallása szerint ma döntően honvédségi ingatlanok műszaki üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával és kezelésével foglalkozik, mellette külföldi építőipari kivitelezési beruházásai vannak.
A jelenlegi tulajdonosi köre a cégnek nem ismert, korábban az cégben igazgatósági elnöki posztot betöltő Lóki Géza családtagjai voltak a többségi tulajdonosok. Lóki Gézának jelenleg is fél tucat gazdasági társaságban van valamilyen érdekeltsége. A Mega-Logisticnek több cégben is van érdekeltsége, így a Mongóliában Ulanbátorban bejegyzett Mega-Logistic Mongolia Llc.-ben 100 százalékos tulajdonos, emellett érdekeltsége van a Siklósi Kórház nonprofit Kft.-ben és a Mecsek Immo Kft.-ben. A közel nyolcszáz főt foglalkoztató, 2,2 milliárdos cégnek 11 milliárdos bevétele volt 2018-ban ebből 376 millió forint adózás utáni nyereséget termelt.
Kérdéseinket a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályának és a Mega-Logisticnek is elküldtük, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. | Baráti cég, magasabb ár: 100 milliót is fizethetnek a követségek szerződésenként épületfenntartásért | A Mega-Logistic Zrt. végezheti el mostantól tizenöt térségbeli magyar nagykövetség és konzulátus épületfenntartását, információink szerint az eddiginél drágábban. | null | 1 | https://nepszava.hu/3055379_barati-ceg-magasabb-ar-100-milliot-is-fizethetnek-a-kovetsegek-szerzodesenkent-epuletfenntartasert | 2019-10-30 12:42:00 | true | null | null | Népszava |
T.A.;
Európai Bizottság;Malév GH;tiltott állami támogatások;
2019-10-29 19:31:08
Gyanús támogatás a Malév-cégnél
Vizsgálatot indított az Európai Bizottság annak kiderítésére, hogy a különböző állami cégek jogszerűen nyújtottak-e segítséget az egykori Malév egyik fennmaradt leánycégének, a köztulajdonban lévő Malév Ground Handling-nak.
A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren földi kiszolgálást végző cég az eddig feltárt esetekben összesen 21 millió eurót (6,7 milliárd forintot) kapott különböző módon magyar állami tulajdonú társaságoktól. Ezek a juttatások akár jogszerűek is lehetnének, ha megfelelnek a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak.
Üzleti körökben köztudott volt, hogy az állami vagyon kezeléséért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tulajdonában lévő Malév GH, a nemzeti légitársaság a 2012-ben bekövetkezett csődje óta pénzügyi nehézségekkel küzd. Az MNV, továbbá egy másik állami tulajdonban lévő vállalat, a Tiszavíz, valamint a Magyar Fejlesztési Bank 2012 óta számos pénzügyi intézkedéssel támogatta a vállalat működését. Ezt sérelmezte a 2017 augusztusában a budapesti reptéren megjelent, Budport nevű, magántulajdonban lévő versenytárs, egyben a Malév GH egykori alvállalkozója, és panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz.
A Budport azt állította, hogy az MNV, a Tiszavíz és az MFB által a Malév GH részére nyújtott tőkeinjekciók, adósságelengedések és kölcsönök az alkalmazandó uniós szabályokkal nem összeegyeztethető állami támogatásnak minősülnek. Az eddigiek alapján a bizottság úgy látja, hogy a feltárt öt juttatás nem illeszthető az amúgy megengedhető megmentési és szerkezetátalakítási támogatások közé. Így fennáll a veszélye annak, hogy ezen intézkedések – az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat megsértve – tisztességtelen versenyelőnyhöz juttathatták a vállalkozást a budapesti repülőtéren működő más földi kiszolgálókkal szemben - írja a Bizottság. | Gyanús támogatás a Malév-cégnél | Vizsgálatot indított az Európai Bizottság annak kiderítésére, hogy a különböző állami cégek jogszerűen nyújtottak-e segítséget az egykori Malév egyik fennmaradt leánycégének, a köztulajdonban lévő Malév Ground Handling-nak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3055385_gyanus-tamogatas-a-malev-cegnel | 2019-10-29 13:29:00 | true | null | null | Népszava |
Kormányhtározattal tolt további 400 millió forintot a NER az ekkor Kárpátok-Alpok Zrt.-nek nevezett, jelenleg Valor Hungariae néven futó közpénzcsapdába még 2017-ben. Az állami cégnek úgynevezett Ablak Magyarországra 2020 programot kellene/kellett volna ebből produkálnia.
Emlékeztetőül: ez az a cég, aminek a milánói világkiállításra készült botránypavilon, a „sámándob” további sorsát kellett volna kieszelnie. A húzónév akkor és azóta is Szőcs Géza volt kulturális államtitkáré a társaságban, de más NER-barát holdudvaroncok is szerepet kaptak benne. Nemrég megírtuk, hogy a sámándobprojekt rendezése mennyire jól sikerült:
Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon tervezője szerint bő 1 milliárd forintos kárt okoz az állami költségvetésnek, hogy a „Sámándob” néven elhíresült épület Karcagra kerül. Sárkány Sándor szerint ezt a városból származó két fideszes miniszter, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter intézte el, pedig az épület üzemeltetésére korábban három másik település is pályázott.
Az Ablak Magyarországra afféle innovációs kereskedőházszerűségnek indult: magyar találmányok nemzetközi piacra jutását kellene szerveznie. A Magyar Narancs korábbi cikke már ismertette a legabszurdabb ötleteket, például a valamilyen kemikáliával bekent virágokat, amik így a sötétben világítani kezdenek. Hallani ezen kívül óvodások digitális fejlesztéséről, sőt, híresemberekkel közös szelfi-fotómontázsok készítéséről is.
A cég honlapja a milánói pavilont, egy 2016-os tudományos értekezletet, két kínai (Fucson, Xiamen) és egy lengyel (Szczecin) „magyar ablakot” mutat be futó projektként. Hadházy Ákos most a szczecini sorsát ismertette részletesen. E szerint a lengyel iroda már nem létezik.
A képviselő információi szerint a magyar állami cég 2018-ban bérelte ki a 204 négyzetméteres irodát. Az Átlátszó úgy tudja: havi 1600 eurót fizettek érte, ami, tekintve, hogy az ingatlan lepukkant állapotban volt, tekintélyes summának mondható. A Hadházy birtokában lévő dokumentumok szerint még tavaly le is szerződtek a felújításra, ami bruttó 35 ezer euróba került. Ehhez képest történt, hogy az iroda idén nyár elején bezárt, a bérleti szerződést felmondták.
A tulajdonviszonyokról és a bezárásról írásban kérdeztük a Valor Hungariae-t, válaszukat várjuk.
Az Átlátszó tudomása szerint Szczecin mint helyszín Szőcs Lengyelország iránti elkötelezettségéből adódott, az irodaválasztás azonban az akkori vezérigazgató Dominek Dalma Lilla körének döntése volt.
Dominek korábban Hoppál Péter kabinetfőnöke volt az EMMI-ben. Őt a cég élén Lepsényi István volt NGM-es államtitkár követte. Hadházy szerint milliós nagyságrendű fizetésekért. A vezetői javadalmazásokat mi közérdekű adatigénylésben kérdeztük a cégtől.
A Valor Hungariae ehhez képest nem fut jól: 2017-ben 1,3 milliárdos, tavaly „csak” 190 milliós veszteséggel gazdálkodott.
Már a Narancs cikke is megtalálta a cég másik kulcsfigurájának tűnő Faller Jenőt, akit vezérigazgató-helyettesként aposztrofált (a cégjegyzésre jogosultak között nem szerepel a nyilvántartásban). Forrásaink szerint most ő vezényli a Valor új küldetését, amit úgy lehet összefoglalni: kevesebb külföldi lerakat, több itthoni innováció-támogatás.
Faller egyértelműen az „elmúltnyolcév” emberének mondható: a Gyurcsány-érában volt a családi okok miatt delikátnak mondható szófiai nagykövet, a neve még lehetséges külügyminiszterként is felmerült. A moszkvai IMO-t végzett karrierdiplomata remek orosz kapcsolatait emelik ki az Átlátszó diplomáciai forrásai.
Frissítés. Lepsényi István vezérigazgató az alábbiakat válaszolta kérdésünkre:
“A Valor Hungariae Zrt. a kormány hatrozatával összhangban nyitotta meg a szczecini „Magyar Ablakot”. A tevékenységet egy bérleményben végeztük, melynek bérleti szerződését 2018. május 16-án kötöttük meg. A Társaság üzleti koncepciójának módosítása, racionalizálása, valamint takarékossági szempontok alapján Igazgatóságunk a szczecini „Magyar Ablak bezárása, illetve virtuális működése mellett döntött. A bérleti szerződést 2019. július 31-én felmondtuk. (…) Ami az ingatlan felújtásának költségeit illeti, mint az a Társaság honlapján is látható, 11302 ezer HUF volt.” | Hadházy: a Szőcs Géza-féle “sámándobos” cég tovább égeti a közpénzt | 35 ezer euróért tavaly felújították, majd bezárták az állami tulajdonú Valor Hungariae Zrt. lengyelországi irodáját – tudatta értesülését szokásos Korrupcióinfóján Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A szczecini lerakatnak valamiféle innovációs missziót kellett volna teljestenie, a teljes projektre közpénz-százmilliókat adott a kormány. A háttércég azonos a Szőcs Géza-féle sámándob-működtetővel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/07/hadhazy-a-szocs-geza-fele-samandobos-ceg-tovabb-egeti-a-kozpenzt/ | 2019-11-07 22:15:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nyolcmillió forintot ítélt meg elsőfokon a Fővárosi Törvényszék egy kártalanítási perben a korábban kémkedéssel vádolt Galambos Lajosnak, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt – tudta meg a PestiSrácok.hu. Galambos a kémügy kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, ám végül bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság, így megnyílt annak a lehetősége, hogy pert indítson a magyar állam ellen. A jelenleg százmilliós vesztegetés miatt eljárás alatt álló volt főigazgatót Gyurcsány Ferenc pár éve azzal védte, hogy csak biztosan „elügyetlenkedett” valamit. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat.
Az ügyészség még 2011. decemberében vádolta meg Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatóját hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel.
Elítélték, majd végül felmentették Szilvásyékat
A Debreceni Törvényszék 2013. július 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében el is marasztalta Szilvásyt és az NBH volt vezetőit. Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, elsőrendű vádlottat akkor kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre ítélte a bíróság. Szilvásy György másodrendű vádlott felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönt kapott. Laborc Sándort az elsőfokú bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év börtönre ítélte, melynek végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette. P. László harmadrendű vádlottat viszont felmentette a törvényszék. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2015. júniusában megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet és új eljárás lefolytatására utasította a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsát, amely bűncselekmény hiányában mentette fel Szilvásyékat, de a végső verdiktet a Kúria mondta ki, helybenhagyva a felmentő ítéletet.
Nyolcmilliós kártalanítás a volt főigazgatónak
Galambos Lajos az eljárás kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, így a bűncselekmény hiányában történt felmentés után megnyílt annak a lehetősége, hogy kártalanítási pert indítson a magyar állam ellen. A Fővárosi Törvényszék pedig a 2019. október 11-én kihirdetett elsőfokú ítéletével kötelezte is az alperes magyar államot, hogy nyolcmillió forintot fizessen meg Galambos részére – erősítette meg portálunk értesülését a törvényszék sajtóosztálya. Az ítélet nem jogerős, így a per másodfokon folytatódik.
Az ügyészség szerint Gyurcsány emberei kiszolgáltatták hazánkat az oroszoknak
Noha korábban az ügy iratanyagát 2041-ig titkosították, a Legfőbb Ügyészség törölte a kémper titkosítását és a vádirati tényállás kivonatát, valamint a bírói döntés lényegét közzétették. A vádirat lényege szerint Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és Galambos Lajos, az NBH akkori vezetője a parlamentben megbeszélést tartott Oroszország biztonsági szolgálatának (FSZB) helyettes vezetőjével. Ennek során szóba került, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában. A volt titokminiszter – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent -, élt a felajánlással, és arra utasította a főigazgatót, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival – állt a vádiratban, amely arra is kitért, hogy ennek megfelelően – konspirációs céllal – bolgár pszichológusként megjelölt, de valójában az orosz titkosszolgálathoz tartozó személyek a Nemzetbiztonsági Hivatal részben vezető beosztásban levő, részben vezető beosztásra szánt, tiszti rendfokozattal rendelkező 16 dolgozója poligráfiás vizsgálatában vettek részt. Ezek úgy zajlottak, hogy egyikük a gépi hátteret kezelte, míg a másik egy kijelölt helyiségben tartózkodott két tolmáccsal együtt, és időnként kérdésekkel, utasításokkal határozta meg a vizsgálat menetét.
A vádirat szerint a külföldiek épületbe való belépését a főigazgató utasítására nem dokumentálták, az nem a főbejáraton keresztül történt, hanem a kísérési, szállítási feladatokat a – szintén megvádolt – P. Lászó végezte. A vádlottak tevékenysége folytán az orosz szervezet a vizsgálatban részt vettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről adatokat szerzett, így az NBH támadhatóságának veszélye megnőtt, amely a Magyarország nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztette. A vezetőváltást követően, az új főigazgató, Laborc Sándor tudomást szerzett a poligráfiás vizsgálatokról, ezért a történtek kivizsgálását rendelte el, továbbá felterjesztést készített a titokminiszternek, azonban feljelentést annak ellenére nem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült – írta az ügyészség a vádiratában.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bíróság szerint nem volt bizonyítható a parlamenti találkozó ténye, a vizsgálatot végző szakpszichológus és tolmácsok ügyeltek arra, hogy érzékeny információ ne kerüljön az orosz állampolgárságú személyek tudomására, illetve nem merült fel adat arra, hogy a vizsgált személyeket megkísérelték beszervezni, illetve a vizsgálat következtében a Hivatal vagy Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekei veszélybe kerültek.
Gyurcsány: Galambos csak ügyetlen volt – Laborc: az információ kiszivárogtatása bizonyított, a véletlenség vagy tudatlanság kizárt
Szó sem volt magyar államérdeket érintő titkok és információk külföldi titkosszolgálatok részére történő átadásáról, Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vezetője pedig csak „elügyetlenkedett” valamit
– ez már Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cinikus nyilatkozata azután, hogy egykori titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt és Galambosékat 2013. nyarán első fokon elmarasztalta a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa.
Az interjúban Gyurcsány – miután megfenyegette az eljáró ügyészt és bírót – megjegyezte: noha nem ismerhetné, mégis olvasta az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, majd ennek ismeretében tette a fenti kijelentéseit.
A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is súlyos megállapításokat tett elődje, Galambos ténykedéséről. Laborc feltáró jelentésében (amit a Gyurcsány által ismert vádirat is részletezett) konkrétan azt írta: Galambos „tevékenysége, fecsegése súlyos károkat okozott a magyar-amerikai viszonyban” és akciója „helyrehozhatatlan kárt okozott az NBH-nak”. Laborc vizsgálata azt is megállapította, hogy „Galambos kapcsolata az oroszokkal tényszerű, az információ kiszivárogtatása bizonyított”, a „véletlenség vagy tudatlanság kizárt”. Hozzátette: hogy milyen kapcsolat alakult ki közte és az oroszok között, nem azonosítható, de „tragikus”. A jelentésben a volt főigazgató utalt arra is, hogy egy társ titkosszolgálat is jelzett, hogy Oroszország egy magas rangú beszervezett forrástól bizalmas információkhoz jutott.
Galambos Lajos ellen még egy eljárás folyamatban van, ugyanis az ügyészség szerint százmilliókkal vesztegette meg őt és vádlott-társát a magyar alvilág hírhedt alakja, Jakubinyi Róbert.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS | Többmillió forintot ítélt meg a bíróság Gyurcsány egykori, kémkedéssel vádolt titkosszolgálati főnökének | Nyolcmillió forintot ítélt meg elsőfokon a Fővárosi Törvényszék egy kártalanítási perben a korábban kémkedéssel vádolt Galambos Lajosnak, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt – tudta meg a PestiSrácok.hu. Galambos a kémügy kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, ám végül bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság, így megnyílt annak a lehetősége, hogy pert indítson a magyar állam ellen. A jelenleg százmilliós vesztegetés miatt eljárás alatt álló volt főigazgatót Gyurcsány Ferenc pár éve azzal védte, hogy csak biztosan „elügyetlenkedett” valamit. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat. | null | 1 | https://pestisracok.hu/tobbmillio-forintot-itelt-meg-a-birosag-gyurcsany-egykori-kemkedessel-vadolt-titkosszolgalati-fonokenek/ | 2019-11-09 23:14:46 | true | null | null | pestisracok.hu |
Pikó Andrásnak 997 200 forintos fizetést, plusz százötvenezer forint költségtérítést szavaztak meg a józsefvárosi önkormányzat csütörtöki ülésén. Három alpolgármesterének 797,8 ezer forintos illetményt (a polgármesteri illetmény nyolcvan százalékát) és százhúszezer forint költségtérítést állapítottak meg, írtuk. Nem csak a VIII. kerületben, más kerületekben is ezzel kezdték a munkát.
Több cikk is megjelent a napokban arról, főként kormányhű lapokban, hogy azok a kerületek, ahol az önkormányzati választásokon az ellenzék vette át az irányítást, az újonnan megválasztott polgármesterek és alpolgármesterek első lépésként a fizetéseik emelésével vannak elfoglalva. "Máris milliós fizetéseket osztanak maguknak a balliberálisok", írták, hozzátéve, hogy például Újbudán az alpolgármesterek száma az előző ciklushoz képest megduplázódott, fizetésüket a törvényi maximumban határozták meg, "így ez jelentős plusz kiadást jelent az önkormányzatnak".
A helyzet a sima pénzéhségnél kicsivel árnyaltabb, nincs ugyanis nagy mozgástere a testületnek a béreket illetően de tény, hogy sok helyütt több pénz áramlik ki a felsővezetők bérére, pusztán a több alpolgármesteri poszt miatt.
Miért beszélnek rögtön a pénzről?
Az önkormányzati alakuló üléseknek napirendi pontjai vannak. Ahhoz, hogy a testület megalakuljon, ezeken végig kell menni. És ennek
Ajánlott, de nem kötelező pontja
az alpolgármesterek választása,
és az alpolgármesterek illetményének, tiszteletdíjának megállapítása.
És mivel a polgármester és alpolgármesterek illetménye közérdekű adat, azokat nyilvános ülésen kell tárgyalni.
Ami polgármesterenként és alpolgármesterenként változhat, az a fizetéseik nagysága.
Az illetményeket egy bizonyos alapszámítás mentén számolják ki. A polgármesterek díjazásáról törvény rendelkezik. A megyei jogú városok polgármesterei és a fővárosi kerületi polgármesterek ugyanannyit kapnak, mint az államtitkárok.
Ennek kiszámítása nem egyszerű: a törvény a köztisztviselői illetményalapot (ami évek óta változatlanul 38 650 forint) veszi alapul, ezt szorozzák be tizenkettővel.
Itt jön a matematika része:
38 650 x 12, az 463 800 forint.
Ehhez jön az illetménykiegészítés, ami az illetményalap 50 százaléka, az 231 900 forint.
Még ehhez jön a vezetői illetménypótlék, ami az illetményalap 65 százaléka, azaz 301 470 forint.
A polgármesteri tisztséget betöltők, így a főpolgármester, a polgármesterek és az alpolgármester is minden hónapban költségtérítésre is jogosultak, ami a törvények alapján az illetményük 15 százaléka. Ha kiszámoljuk, 997 170 forintnak a tizenöt százaléka 149 575 forint, kerekítve tehát 150 ezer forint.
Pont annyi, amennyit Pikó Andrásnak is megszavaztak az alakuló ülésen. Ahogy ezt a polgármesteri fizetést szavazták meg az első kerületi polgármesternek, V. Naszályi Mártának is.
Az alpolgármesterek fizetésének kiszámításáról is törvény rendelkezik. Itt kicsit nagyobb a mozgástér, ők ugyanis a polgármester fizetésének 70-90 százalékát kaphatják meg. Az alakuló ülésen tehát azt is eldöntik, hogy ezen a százalékos skálán hova lövik be az alpolgármesterek illetményét.
Például V. Naszályi Márta az Indexnek azt mondta, neki két alpolgármestere lesz, akiknek ezen a skálán a középutat, 80 százalékot választották. Ez pedig 797 736 forint. Az előző ciklushoz ezt nehéz hasonlítani, mert korábban csak egy, társadalmi megbízású alpolgármestere volt a kerületnek, Varga Antal, aki a társadalmi megbízású polgármesteri bér 90 százalékát kapta, ami jóval kevesebb, mint a főállású alpolgármesterek bére. (A 2014-es jegyzőkönyv erről itt.)
Pikó Andráséknál a három józsefvárosi alpolgármestert illetően szintén a 80 százalékos arányról döntöttek, az alpolgármesterek ekkora illetményt, 797 736 forintot kapnak majd. Az alpolgármesterek költségtérítésként szintén fizetésük 15 százalékát kapják, ebben az esetben 119 660 forintot.
A nyelvvizsga plusz pénzt hoz
Ennél kicsit több pénzt kapnak az alpolgármesterek Újbudán és a hetedik kerületben. László Imre polgármestert nem sikerült elérnünk, de az Origo szerint alpolgármesterei a törvényileg meghatározott skála tetején vannak, tehát a polgármester fizetésének 90 százalékát kapják. Így például a momentumos Orosz Annának 979 100 forintos illetmény jár, a DK-s Bakai-Nagy Zitának, a párbeszédes Barabás Richárdnak, a szocialista Hintsch Györgynek pedig 928 100 forint, írta a lap. Feltételezhetően Orosz Anna fizetését megdobja egy lehetséges nyelvvizsga, a másik három pedig az alapilletményt kapja.
Ha visszaszámoljuk, akkor ebből kikövetkeztethető, hogy maga a polgármester, László Imre 1 031 200 körüli fizetést kap.
A második kerületi polgármester, Őrsi Gergely az Indexnek azt mondta, nyelvvizsgája miatt ő is az utóbbit kapja. Ők az alpolgármestereket a jövő héten választják meg, így a fizetésükről nem tudott egyelőre nyilatkozni. A hetedik kerületi polgármester, Niedermüller Péter is kap pótlékot a nyelvvizsgája után.
Hogy jön ki a 1 031 200 forintos fizetés? Adott az alap polgármesteri illetmény, a 997 170 forint. Ha a polgármesternek vagy alpolgármesternek nyelvvizsgája is van, az plusz körülbelüli 33 ezer forintot ér.
Niedermüller az Indexnek azt mondta, a hetedik kerületben neki négy alpolgármestere lesz, ők pedig a polgármesteri fizetés 85 százalékát kapják majd havonta, tehát fejenként 847 600 forintot. Visszakerestük a 2014-es alakuló ülés jegyzőkönyvét, és abból kiderül, hogy az előző ciklusban is 85 százalékos volt ez az arány, azaz nincs változás. Azt, hogy miért van négy alpolgármestere, Niedermüller azzal magyarázta, hogy most egy ötpárti koalíció vezeti a kerületet, eddig pedig egyetlen párt irányított mindent.
A polgármesteri fizetésben tehát zéró mozgásterük van a kerületeknek, amit esetleg a fejükre lehet olvasni, az az alpolgármesterek bére, illetve száma. Előbbiben a szóban forgó önkormányzatok ugyanúgy, vagy még szerényebben döntöttek, mint elődeik. Utóbbiban, a létszámokban, viszont több helyen is volt emelés, amit a koalíciós osztozkodással magyaráztak.
(Borítókép: Kispesti Önkormányzat csütörtöki alakuló ülésén havi 1 023 000 forintos havi illetményt plusz 153 500 ezer forintos költségtérítést állapítottak meg Gajda Péter polgármesternek. Megszavazták a három alpolgármestert is, Vinczek György, Kertész Csaba és Varga Attila lettek, akik havi 800 500 forintért és 120 100 forintos költségtérítésért látják majd el feladatukat. Fotó: Rostás Bianka / Index) | Miért a saját milliós fizetéseikkel indítanak az új polgármesterek? | A helyzet a sima pénzéhségnél kicsivel árnyaltabb, nincs ugyanis nagy mozgástere a testületnek a béreket illetően de tény, hogy sok helyütt több pénz áramlik ki a felsővezetők bérére, pusztán a több alpolgármesteri poszt miatt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/11/09/polgarmester_alpolgarmester_fizetes_illetmeny_jovedelem/ | 2019-11-09 23:36:17 | true | null | null | Index |
Saját hatáskörben összesen 21 millió forintnyi támogatást adott a Nemzeti Kulturális Alapból Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a Lezsák Sándorhoz kötődő Népfőiskola Alapítványnak októberben - derül ki az alap honlapján közzétett listából. Lezsák Sándor volt MDF-es politikus, aki 2006 óta már a Fideszben politizál és jelenleg az országgyűlés alelnöke.
Kásler Miklós összesen négyféle támogatási céllal adta a 21 millió forintot:
a legtöbb támogatást, 15 millió forinttal a Magyar Értékek Napja rendezvény megrendezését támogatta,
3 millió forinttal segítette annak a kötetnek a kiadását, mely Pálfy Margit színművész, előadóművész pályafutását mutatja be,
2 millió forinttal egy verseskötet kiadását támogatta, ennek címe a Szétszaggatott ország - Trianon a magyar költészetben,
1 millió forintot pedig a XIX. Lakitelki Filmszemle - EMMI különdíj idei megvalósítására szánt Kásler.
A Népfőiskola Alapítvány az elmúlt években sok milliárd forint beruházási célú támogatásban részesült, legutóbb egy határozattal 18 milliárd forintnyi támogatást adott a kormány. Az összeg a következő három évben elosztva kerül majd kiutalásra és a négycsillagos Hungarikum Hotel felépülését fogja fedezni.
Bár összesítve a lakitelki alapítvány igen jelentős összeghez jutott az októberi támogatottak zöméhez képest, két szervezet azonban akadt, akinek még ennél is többet adott Kásler Miklós.
A legtöbb pénzzel, 34 millió forinttal a Magyar Világ 1938-1940 kiállítás megvalósulását támogatta, az összeg a Kodolányi János Egyetem számlájára folyt be. 30 millió forintot adott a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.-nek, mellyel az idei Budapesti Nyári Fesztivál megvalósulását segítette.
A Lezsák Sándor alapítványánál egy hajszállal kevesebb támogatást kapott a miskolci székhelyű Cine-Mis Moziüzemi Szolgáltató Kft., az összeggel Kásler a Cinefest Nemzetközi Filmfesztivál megvalósítását támogatta. | 21 milliót adott Kásler Miklós Lezsák Sándor alapítványának | Saját hatáskörben összesen 21 millió forintnyi támogatást adott a Nemzeti Kulturális Alapból Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a Lezsák Sándorhoz kötődő Népfőiskola Alapítványnak októberben
a legtöbb támogatást, 15 millió forinttal a Magyar Értékek Napja rendezvény megrendezését támogatta,
3 millió forinttal segítette annak a kötetnek a kiadását, mely Pálfy Margit színművész, előadóművész pályafutását mutatja be,
2 millió forinttal egy verseskötet kiadását támogatta, ennek címe a Szétszaggatott ország - Trianon a magyar költészetben,
1 millió forintot pedig a XIX. Lakitelki Filmszemle - EMMI különdíj idei megvalósítására szánt Kásler. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/21-milliot-adott-kasler-miklos-lezsak-sandor-alapitvanyanak.html | 2019-11-05 18:02:00 | true | null | null | mfor.hu |
Sajtóközleményt juttattak el lapunkhoz a Mindenki Pécsért–MSZP pécsi városházi frakció tagjai Nyőgéri Lajos ügyében. Azt írták, higgadtan átgondolták, mi történt, és úgy döntöttek, Nyőgéri Lajossal teljes egyetértésben, hogy az MSZP politikusa lemond a gazdasági bizottsági elnöki posztról.
Az ügy előzménye, hogy lapunk megírta, Nyőgéri Lajos három volt cégét is kényszertörölték.
A közleményt az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük:
„A Mindenki Pécsért-MSZP közgyűlési frakciója az elmúlt napokban higgadtan áttekintette és értékelte a Nyőgéri Lajos gazdasági bizottsági posztja körül kialakult helyzetet. Mint ismert, a képviselő több cége megszűnt, több közülük kényszertörléssel.
Pécs vezetésére nehéz évek várnak, rengeteg a megoldandó probléma, nyomasztóak az elmúlt tíz év ránk maradt terhei. A ránk váró közös munkát a Mindenki Pécsért-MSZP frakciója nem kívánja egy olyan szituációval terhelni, amely a pécsi polgárok bármiféle bizalomvesztéséhez vezethet, egyetlen ember életében évekkel ezelőtt bekövetkezett történések miatt.
A frakció Nyőgéri Lajossal – aki a frakció vezetője – teljes egyetértésben ezért úgy döntött: a politikus nem dolgozik majd az önkormányzat gazdasági bizottságának elnökeként a közeljövőben, ezért november 14-i hatállyal lemond a bizottság elnöki posztjáról.
A Mindenki Pécsért-MSZP frakció dr. Schmuck Rolandot jelöli az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöki posztjára. Schmuck Roland felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdasági szakember, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, az egyetemen védte meg doktori disszertációját és ott végzi oktatói munkáját is.
A Mindenki Pécsért-MSZP közgyűlési frakciója„ | Lemond a gazdasági bizottsági elnöki posztról Nyőgéri Lajos | Sajtóközleményt juttattak el lapunkhoz a Mindenki Pécsért–MSZP pécsi városházi frakció tagjai Nyőgéri Lajos ügyében. Azt írták, higgadtan átgondolták, mi történt, és úgy döntöttek, Nyőgéri Lajossal teljes egyetértésben, hogy az MSZP politikusa lemond a gazdasági bizottsági elnöki posztról. | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2019/11/lemond-a-gazdasagi-bizottsagi-elnoki-posztrol-nyogeri-lajos/ | 2019-11-11 16:57:19 | true | null | null | Szabad Pécs |
Az oktatási épület kivitelezésének eredetileg becsült értéke nettó 6,7 milliárd forint volt.
Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából derült ki, hogy a leggazdagabb magyarnak sorolt Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége újabb iskolát húz fel, ezúttal a Pest megyei Biatorbágyon. A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. által kiírt tenderben az áll, hogy a három szintes (földszint plusz két emelet) általános iskola kialakításának magyar organikus építészeti stílusúnak kell lennie.
Az épületben 33 tanterem és egy tornaterem kap helyet. Emellett lesz egy kültéri, multifunkciós sportpálya a labdajátékoknak, de az rendelkezik majd futókörrel és futó-távolugró pályával is.
A BMSK a nyertes ajánlattevővel, a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.-vel néhány héttel ezelőtt, október 14-én írta alá a nettó 5,99 milliárd forint értékű szerződést. A kivitelezés összegét egyébként eredetileg nettó 6,7 milliárd forintra becsülték.
A felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége korábban a Bács-Kiskun megyei Izsákon és a Pest megyei Dunakeszin vágott bele oktatási intézmény felhúzásába. Mindkét munka 3 milliárd forintos volt és a Fejér-B.Á.L. Zrt. a West Hungária Bau Kft.-vel közösen végezte azt el.
A zrt. Érden is elnyerte több oktatási intézmény kivitelezését, így a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrumot 6 milliárd forintért építik, az Érdi Szakképzési Centrumot 6 milliárdért ők bővítik ki és a Batthyány Sportiskola rekonstrukcióját 5,4 milliárd forintért végzik el. Ezek mellett a Fejér-B.Á.L. a Magyar Építő Zrt.-vel közösen újítja fel a Zichy-kastély iskolaépületét Zsámbékon 344,3 millió forintból.
A 2015 júniusában létrehozott Fejér-BÁ.L. Zrt. már az alapítás évében nettó 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, majd ezt egy év alatt meg is háromszorozta. A zrt. árbevétele 2016-ban nettó 3,2 milliárd forintra, 2017-ben 10 milliárdra, majd 2018-ban 22 milliárdra emelkedett.
Tavaly azt is kiszámoltuk, hogy a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termel:
Idén pedig Mészáros Lőrinc is betársult a vállalkozásba a gyerekei mellé, és bár csak 600 ezer forintnyi részesedése van, mégis övé lett a 2018. évi osztalék fele, mintegy 2,8 milliárd forint. | Hatmilliárdért építenek iskolát Biatorbágyon a Mészáros-gyerekek | Az oktatási épület kivitelezésének eredetileg becsült értéke nettó 6,7 milliárd forint volt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/11/11/hatmilliardert-epitenek-iskolat-biatorbagyon-a-meszaros-gyerekek/ | 2019-11-11 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Három éve indítottunk egy pert a Magyar Állam tulajdonában álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz az MNV ellen, közérdekű adatokat szerettünk volna megismerni arról, mi lett a sorsa kicsit több mint 30 milliárd forintnyi közpénznek. Az ilyen perek első fokon néhány hónap alatt le szoktak zárulni, a miénkben mégsem született ítélet már 3 éve, és úgy állnak a dolgok, hogy jó darabig még nem is fog, a kormány ugyanis minden lehetséges eszközzel akadályozza az eljárást. A Miniszterelnöki Kormányiroda ezért az akadályozásért már kapott is 300 ezer forint bírságot, de ez az összeg semmiképp sem fogja két vállra fektetni a költségvetést, és ha még három évig kihúzzák, hogy ne kelljen kiadniuk a kért információkat, akkor megússzák azt is, hogy tiltott állami támogatás miatt vizsgálódni kezdjen az Európai Bizottság a Mészáros-birodalomhoz közeli Takarék-csoport körül.
Az ügy a 2016 márciusában publikált Máig titok, milyen pénzből segítették ki az egyik leggazdagabb magyar bankárt című cikkünkkel kezdődött. Ez a cikk az akkoriban még Spéder Zoltán irányítása alatt és résztulajdonában álló FHB-ről szólt, egészen pontosan arról, hogy a bank 2012-re pénzszűkébe került, és kiadott egy kb. 30 milliárd forint értékű alárendelt kölcsöntőkekötvényt. Ez egy speciális értékpapír, ha egy banknak sikerül ilyet eladnia, akkor a papírért kapott pénzt azonnal beleszámíthatja az alaptőkéjébe. Azért hívják alárendeltnek, mert egy esetleges bankcsőd esetén nincs biztosítva, ezért aki lejegyzi ezt a kötvényt, komoly rizikót vállal. A nagyobb kockázatot általában magas kamattal honorálja a kötvény kibocsátója.
Ezt a kötvényt egy titokzatos befektető le is jegyezte, de az FHB soha nem volt hajlandó elárulni, ki volt olyan gáláns, hogy ilyen gyorsan ennyi pénzzel a bank segítségére sietett.
Spéder akkoriban még jó viszonyban volt Orbán Viktorral és a Fidesz legbelső körével, olyan, hozzá is közel álló emberek álltak a magyar politika kulcspozícióiban, mint Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter, vagy a bankárt csak „Spéder barátom”-ként emlegető Lázár János, aki abban az időben államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget.
A cikk készítése során megpróbáltuk megtudni, ki lehetett az FHB megmentője, és több jel is arra mutatott, hogy a 30 milliárdos kötvényt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz a Magyar Állam jegyezte le. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy a kormány nagyon kockázatos befektetést vállalt mindannyiunk közös vagyonával pusztán azért, hogy kisegítsen egy, Orbánnak és a Fidesznek abban az időben nagyon fontos bankot és annak tulajdonosát. Ráadásul azt is okunk volt feltételezni, hogy az FHB nem fizette megfelelően a kötvény kamatait sem, márpedig ha az állam jegyezte le a kötvényt, és nem volt kamatfizetés, akkor az egészen biztosan tiltott állami támogatásnak is minősül. A tiltott állami támogatásokat pedig az Európai Bizottság szankcionálja, ezek ugyanis torzítják a piaci versenyt azáltal, hogy bizonyos szereplőket előnyben részesítenek a többiekkel szemben.
Megkérdeztük az MNV-t, volt-e a tulajdonukban valaha az az FHB-kötvény, ami után nyomoztunk, erre ők azt válaszolták, hogy ez minősített adat. Mi megkérdeztük, ki döntött az adatok minősítéséről és milyen közérdekből. Erre a kérdésre már nem kaptunk választ, telefonon közöltek csak annyit, hogy nem fognak válaszolni. Ez azért is furcsa, mert a minősítő kiléte és a minősítés alapjául szolgáló közérdek egy alkotmánybírósági döntés alapján minden esetben nyilvános kellene hogy legyen.
Kiderítettük azt is, hogy az FHB kötvényének 2012. december 20-i lejegyzése előtt 5 nappal Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter valamire utasította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt. De hogy mire, az minősített adat. A fejlesztési miniszter úgynevezett részvényesi joggyakorlói (azaz RJGY) határozatokkal irányíthatja a vagyonkezelő működését, és egy ilyen RJGY határozatot adott ki 2012. december 15-én, de nem tudni, mi van ebben a határozatban, az ugyanis 2022. szeptember 5-ig titkosítva van. A cikkünk megjelenése után kiderült az is, hogy ez az RJGY határozat azért minősített adat, mert 2012. szeptember 4-én volt egy kormányülés, amin a kormány tárgyalt egy minősített adatot tartalmazó előterjesztést, és ez a minősített adat szerepel az RJGY határozatban is. Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdésére Lázár János elismerte azt is, hogy ezen a kormányülésen tényleg a kormány elé került egy előterjesztés, ami az FHB tőkehelyzetét érintette, de többet nem árult el, hiszen az előterjesztés minősített adatot tartalmaz.
Az, hogy egy RJGY határozat minősített legyen, nem túl gyakori, de nem is példa nélküli, 2012-ben például a fejlesztési miniszter 54 RJGY határozatot adott ki, abból 10 tartalmazott minősített adatot, és ez volt az egyik.
Azóta több dolog is történt, ami arra utal, alappal feltételeztük, hogy a kötvény az MNV-nél kötött ki. 2016 nyarán megindult Orbánék hadjárata Spéder Zoltán FHB-vezér ellen, aminek a vége az lett, hogy szinte minden üzleti érdekeltségét, köztük az FHB-t kicsavarták a kezéből. A hadjáratban Orbánék egyik első ütése az volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank 105 millió forintra bírságolta az FHB-t amiatt, mert félretájékoztatta a befektetőit ezzel a kötvénnyel kapcsolatban. A jegybanknak azzal volt baja, hogy a kötvényről kiadott 2012-es tájékoztatóban az FHB azt írta, „nem magyarországi befektetők részére” bocsátotta ki a kötvényt. Az MNB nem mondott többet, de logikus, hogy ha ezért bírságoltak, az azt jelenti, hogy a kötvényt lejegyző befektető nagyon is belföldi volt.
Tiszta üzenet volt ez Spédernek és mindenkinek a magyar bankszektorban, aki hallotta már a pletykákat a titokzatos FHB-kötvényről. Természetesen nem véletlen, hogy a Nemzeti Banknak éppen akkor nyílt fel a szeme, és vette észre a kötvénnyel kapcsolatos hiányosságokat, amikor megkezdődött a leszámolás Spéderrel. A jegybank a bírsággal azt mondta: az állam nem védi többé az FHB-t, akár a korábbi zűrös közös ügyeket is hajlandóak borítani, ha Spéder nem úgy lép, ahogyan Orbánék akarják.
Spéder értette is a célzást: a bírság után kevesebb mint 2 héttel az FHB vissza is vásárolta a kötvényt, nagyot rontva ezzel a bank tőkehelyzetén. Na de ehhez a titokzatos befektetőnek el kellett adnia a kötvényt, és ha a kötvénybirtokos esetleg tényleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt, akkor az eladáshoz megint kellett egy RJGY határozat a nemzeti fejlesztési minisztertől. És milyen érdekes, pont ebben a hónapban adott ki Seszták Miklós fejlesztési miniszter egy RJGY határozatot, ami hogy, hogynem,
minősített adatot tartalmaz.
Majdnem négy évig volt tehát kinn a piacon ez a kötvény, és minden jel arra utal, hogy egy állami szereplőnél. Ez alatt a 4 év alatt az FHB-nek több milliárd forintnyi kamatot kellett, vagy kellett volna kifizetnie a kötvénybirtokosnak. De hogy az FHB fizetett-e kamatot, azt éppen úgy nem tudjuk biztosan, mint hogy kinél volt a kötvény.
Az MNV elleni pert egészen pontosan azért indítottuk, mert szerettük volna megtudni, mi szerepel abban az RJGY határozatban, amelyiket Németh Lászlóné, fejlesztési miniszterként 2012 decemberében, a kötvény lejegyzése előtt 5 nappal adott ki. Az ügy el is indult, a Fővárosi Törvényszéken, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ragaszkodott ahhoz, hogy a bíróságon se nézhessenek bele a minősített adatokat tartalmazó dokumentumokba, a bíróság ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, azaz a NAIH-hoz fordult, kérve a hatóságot, hogy végezzen el egy úgynevezett titokfelügyeleti eljárást, és állapítsa meg, hogy az adatok minősítése jogszerű volt-e.
A NAIH 2016 végén levélben fordult a vagyonkezelőhöz, és kérte, küldjék el az RJGY-határozatot, és a dokumentumokat, amik indokolják az abban foglalt adatok titkosítását. Az MNV-nek erre a levélre csak 2017. március 20-án sikerült válaszolnia (azaz negyed év kellett nekik ehhez). A NAIH áttekintette a választ, és megállapították, hogy államháztartási, pénzügyi és könyvelési ügyekben jártas szakértőt kell felkérniük, hogy eldönthessék, jogszerű volt-e a minősítés.
Hónapokig nem találtak erre megfelelő szakértőt, ezért 2017 nyarán a Nemzeti Szakértői és Kutató Központhoz fordultak, és rajtuk keresztül sikerült is végre leakasztani valakit, aki a neki küldött iratokból 2018 márciusára készítette el az összegzését, viszont további dokumentumokat kért ahhoz, hogy folytatni tudja a munkát. Ezek között a dokumentumok között szerepelt az FHB több beszámolója is, ezzel pedig még tovább nőtt a (már így is elég nagy) valószínűsége annak, hogy a megismerni vágyott RJGY határozatban tényleg az FHB Bankról van szó. A NAIH a szakértő által kért dokumentumok begyűjtése érdekében 2018. május 30-ra szemlét rendelt el az FHB-nél és az MNV-nél. Ezt a szemlét a NAIH meg is tartotta, és begyűjtötte a dokumentumokat, amiket a szakértő kért, a szemlén azonban maga a szakértő nem jelent meg.
Kiderült, hogy azért, mert a szakértő 2018 májusában megbetegedett, és keresőképtelen állományba vették,
felmentették.
A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szerint képtelen részt venni helyszíni szemléken, és a szakvéleményét sem tudja prezentálni, és amúgy is a felmentési idejét tölti. A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ közölte azt is, hogy a lebetegedett szakértőn kívül nincs más munkatársuk, aki el tudná végezni a NAIH által kért munkát.
A hatóság ezután felkért egy másik szakértőt a Nemzeti Szakértői és Kutató Központon kívülről a már begyűjtött dokumentumok tanulmányozására, és a szakértő el is kezdte a munkát, de ehhez további dokumentumokat kért. Ezeket a dokumentumokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól kellett volna bekérni, de ez már nem volt lehetséges, ugyanis közben a Fidesz újra választást nyert, Orbán Viktor pedig 2018 májusában átalakította a kormányát. Ebben az ügyben ez azért lényeges, mert az általunk megismerni kívánt RJGY határozatban szereplő minősített adatok minősítője Czepek Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (és így Czepek posztja) azonban a kormányátalakítással megszűnt.
A NAIH-nak tehát meg kellett keresnie azt is, melyik kormányszerv vette át a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatásköreiből azokat, amik ebben az ügyben fontosak.
Ezzel is elment néhány hét, hónap.
A NAIH megkereste a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert és a Miniszterelnöki Kormányirodán belül működő hivatalát. Végül kiderült, hogy a NAIH ügyfele továbbra is Czepek Gábor, csak a kormányátalakítás óta ő már a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára volt. Czepeket ezután a NAIH ügyfélként bevonta az eljárásba.
A NAIH 2018. december 19-én kézbesített végzésében kérte Czepeket és hivatalát, hogy küldjék el a szakértő által kért további információkat.
Czepekék azonban erre a végzésre azóta sem válaszoltak. Sőt, Czepek Gábort éppen akkor, amikor a NAIH végzése megérkezett volna hozzá, áthelyezték, ő lett a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója, és miniszteri biztosnak is kinevezték Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter mellé. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, Czepek posztja is megszűnt, nincs már a kormányban állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár nevű pozíció.
Mikor a NAIH már több mint fél éve hiába várta a választ Czepekéktől, 300 ezer forint bírságot szabott ki.
Jelenleg így áll az ügyünk, nem is látszik sok remény arra, hogy bármilyen előrelépés következzen, legalább is a 300 ezer forintos bírság egészen biztosan nem küldi padlóra az államháztartást, aminek ráadásul a NAIH is része, szóval csak az egyik zsebéből pakolja a pénzt a másikba az állam. Czepek pedig jó eséllyel már nincs is ott, ahová a bírságról szóló értesítés ment neki. Természetesen mi is kérdeztük a Miniszterelnöki Kormányirodát, miért nem reagálnak a NAIH megkeresésére, és természetesen mi sem kaptunk tőlük az égvilágon semmilyen választ.
Az ügyben egyébként vizsgálódhatna az Európai Bizottság is, amennyiben alapos gyanúja van arról, hogy tiltott állami támogatás húzódik a háttérben. Ehhez azonban egy érdekelt félnek bejelentést kellene tennie Brüsszelben. Érdekelt fél leginkább egy Magyarországon működő bank, azaz az FHB versenytársa lehet, a bankpiacon azonban jelenleg senki nem merné megkockáztatni ezt, az FHB ugyanis azóta átkeresztelve a Mészáros-birodalom része lett. A tőzsdén is Takarék Jelzálogbank néven szerepel, az igazgatóság elnöke Mészáros egyik legfontosabb embere, Vida József.
Évekkel ezelőtt az OTP ugyan fenyegetőzött azzal, hogy az FHB körüli zűrös ügyek miatt bejelentést tesz az Európai Bizottságnál, de miután Orbánék felállították Spédert azt asztaltól, és a bankár az FHB-t is átadta, hirtelen az OTP-nek sem volt már olyan fontos a dolog, Csányi Sándor és Orbán Viktor között pedig épp szent a béke.
Spéder félreállásával már senkinek nem érdeke a kötvényügy feszegetése, ugyanis ha kiderül, hogy tényleg volt tiltott állami támogatás, akkor a bírságot már a Mészáros-körhöz tartozó új vezetésnek kellene fizetnie, éppen ezért pedig egy ezzel kapcsolatos brüsszeli bejelentés hadüzenetnek érne fel Orbánékkal szemben. | Már egymást bírságolják az állami szervek, csak azért, nehogy megtudjuk, hova lett 30 milliárd forint | Három éve indítottunk egy pert a Magyar Állam tulajdonában álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz az MNV ellen, közérdekű adatokat szerettünk volna megismerni arról, mi lett a sorsa kicsit több mint 30 milliárd forintnyi közpénznek. Az ilyen perek első fokon néhány hónap alatt le szoktak zárulni, a miénkben mégsem született ítélet már 3 éve, és úgy állnak a dolgok, hogy jó darabig még nem is fog, a kormány ugyanis minden lehetséges eszközzel akadályozza az eljárást. | null | 1 | https://444.hu/2019/11/12/mar-egymast-birsagoljak-az-allami-szervek-csak-azert-nehogy-megtudjuk-hova-lett-30-milliard-forint | 2019-11-12 01:00:00 | true | null | null | 444 |
Élelmiszer-kereskedő cégek által felajánlott adományokkal gyakorolhattak nyomást a szavazókra abban a választókerületben, ahol választási csalás miatt új szavazást írtak ki Komlón. A Lungo Drom és a Fidesz jelöltje egy helyi civil szervezet vezetőjeként hónapok óta osztogatta a csomagokat a rászorulóknak úgy, hogy közben a két politikai szervezet önkormányzati képviselőjelöltjeként kampányolt. Az Élelmiszerbank a megismételt szavazás miatt felfüggesztette az adományok szállítását, és vizsgálatot indított.
Komlón november 10-én új szavazás lesz az 5. sz. választókerület 13. sz. szavazókörében, miután az ellenzéki összefogás kifogását elfogadta a bíróság. Az indoklás szerint több olyan eset is történt a szavazóhelyiségben, ami törvénytelen: így például az, hogy 10-12 fő "segítőként" mintegy száz főt kísért szavazni, és bár azt állították minden esetben, hogy rokonok, ezt a tényt a bizottság nem ellenőrizte. A "segítők" a fülkébe is bekísérték a választókat.
A hely- és személyismerettel rendelkező delegáltak azonosították a kísérőket, akik állításuk szerint minden esetben a Lungo Drom – rendszeresen adományt osztó – emberei voltak.
A kiugróan magas részvételi arányra (reggel pár óra leforgása alatt 260 szavazó jelent meg az urnánál az 1206 szavazásra jogosultból), a helyi független hírportál, a 7300.hu is felfigyelt, és megkérte ott élő olvasóit, számoljanak be arról, mit láttak. A beérkezett válaszokból a következő kép bontakozott ki:
"Már reggel hat órakor betereltek több tucat embert a szavazóhelyiségbe. Az emberek láthatóan kócosak, álmosak voltak, az sem kizárt, hogy még aludtak, amikor értük mentek. Részben autókkal vitték őket, részben "terelték" őket a szavazófülkéhez. Sokan nem tudták a jelöltek nevét sem, azt mondták, valami "furcsa nevűre" kell szavazniuk. Olyanok is voltak, akiknek papírra írták fel, kire kell szavazniuk, de sokan kértek segítséget az x behúzásához is, mert nem értették, mi van a választóívre írva, vagy, hogy mit kell vele csinálni. Többen kísérővel érkeztek, akik követték a szavazókat a fülkébe is. (...) Sokan alkoholt kaptak a szavazatokért cserébe, sőt, pénzt is. (...) A szavazókör bejárata előtt néhány szavazó arról is beszélt egymás között, hogy ha nem szavaznak az adott pártra, akkor "tudod, mi lesz", illetve, aki nem jól szavaz, az nem kap több adományt" – írta a helyi hírportál.
Mivel az adományosztás és az azzal való visszaélés gyanúja többször is felmerült, megpróbáltunk utánajárni, pontosan milyen adományokról van szó. A helyiekkel beszélgetve a következőket tudtuk meg.
Adományokkal zsarolhatták a szavazókat
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület évek óta oszt az országban és Komlón is élelmiszert. A nonprofit szervezet felkutatja és összegyűjti az élelmiszerfelesleget az üzletláncoktól, majd megsemmisítés helyett eljuttatja azt a rászorulókhoz. Ezt a partnerszervezeteik segítségével teszik meg, akik a szétosztást szintén nonprofit alapon valósítják meg.
A karitatív szervezetek mellett gyakran a családsegítő szolgálatok is részt vesznek a lebonyolításban – így történt Komlón is. Egy idő után azonban a családsegítő – mint később megtudtuk, infrastruktúra- és erőforráshiány miatt – kérte, hogy a lebonyolítást teljesen átadhassa egy helyi civil szervezetnek, a Fekete Láng Érdekvédelmi Egyesületnek. Ekkor kezdődtek a problémák.
Az Átlátszónak nyilatkozó helybéliek szerint az adományosztás azóta nem rászorultság alapján történik: azok kapják az élelmiszert, akik jóban vannak az egyesület vezetőivel, és nem azok, akiknek valóban szüksége lenne rá. A panaszok szerint a húsárut, a szalámikat, a jobb gyümölcsöket és az édességet szinte soha nem osztják szét, csak a zöldséget, tésztát, egyéb élelmiszert. Volt alkalom, amikor a pékárut nem osztották ki időben, így az megpenészesedett – azzal fűtöttek, hogy eltüntessék a melléfogás nyomait – mesélték.
Az önkormányzati választás során állítólag több embert megfenyegettek, hogy nem kapnak majd adományt, ha "nem jól" szavaznak. Az egyesület vezetőinek volt egy listájuk, azzal mentek az emberekért és vitték őket szavazni. Forrásaink szerint a listán azoknak az embereknek a neve és címe volt, akik rendszeresen kapnak adományt.
A nyilatkozók szerint előfordult, hogy azokat, akik adományt kaptak, a beleegyezésük nélkül lefotózták és feltették a Facebookra. Sokan ettől való félelmükben (és a szégyen miatt) már nem mernek adományt kérni. Elmondásuk szerint arra is volt példa, hogy amit az egyik adományosztó betett a szatyorba, annak a felét visszavették, de előtte még lefényképezték az érintettet a tele szatyorral.
A Vörösmarty utcai adományosztó helyiségben emellett nincs kézfertőtlenítésre lehetőség, és gyakran beteg emberek osztják szét az élelmiszert – mesélték a szemtanúk. Kenderföld városrész Komló egyik legszegényebb területe, itt találhatóak a komfort nélküli vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakások, ezért könnyű függésben tartani az alacsony jövedelmű családokat az adományokkal.
Az adományosztást ráadásul senki sem felügyeli, és sokan úgy tudják, mindez a Fekete Láng adománya, nem pedig az azokat felajánló élelmiszerkereskedő cégeké. Mindez annak fényében fontos információ, hogy a Fekete Láng Egyesület vezetője nem más, mint a választókerületet nagy fölénnyel megnyerő Orsós Ferenc "Gogen", a Fidesz és a Lungo Drom jelöltje.
Vagyis: az emberek azt is hihették, hogy ők a Lungo Dromtól, a Fidesztől, vagy Orsós Ferenctől kapják az adományt, ezért nekik tartoznak hálával.
Megkérdeztük Orsós Ferencet, tisztában volt-e azzal, hogy politikusként nem oszthatta volna az Élelmiszerbank adományait azóta, hogy a júliusban bemutatták, mint a Fidesz jelöltjét az 5. sz. választókerületben, és hogy mit mondott volna, ha ugyanezt egy másik párt jelöltje tette volna meg.
A képviselő (aki egyben a Baranya Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is) kérdésünkre elmondta, a Komlói Fekete Láng Egyesület élelmiszerosztásait önkéntesek és alkalmazottak végzik a mindennapokban. Emellett hangsúlyozta, hogy ő csak szeptembertől jelölt. Ha pedig egy másik jelölt végezte volna ugyanezt a munkát, ő "természetesen minden erővel segítette volna, hogy ez ne akadjon fenn".
Arra is rákérdeztünk, hol és milyen formában tájékoztatja a rászorulókat arról, hogy az élelmiszer mikor honnan származik, és hogy milyen nyilvántartást vezetnek azokról a családokról, akik rendszeresen kapnak adományt. Ezzel kapcsolatban Orsós Ferenc elmondta, az adatbázisukban név, lakcím és a család létszáma szerepel, "amit a Családsegítő jelölt meg az ő ügyfeleik szerint". Arról pedig, hogy az adományosztásra az Élelmiszerbank által van lehetőség, "jól látható helyen poszterek és reklámanyagok vannak kifüggesztve."
A Facebookon ennek mindenestere nyoma sincs: Orsós oldalát visszapörgetve egyetlen utalást sem látni az Élelmiszerbankra. Akad viszont köszönetnyilvánítás Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselőnek és Polics József fideszes polgármesternek címezve.
Arra, hogy a kialakult helyzetben miért nem magyarázza el nyilvános posztban a rászorulóknak, hogy valójában miért szünetel az adományosztás, valamint miért nem mutat rá, hogy az Élelmiszerbank adományai a választástól teljesen függetlenek, és bárki nyer, a csomagok akkor is érkeznek majd, Orsós Ferenc azt válaszolta, hogy természetesen megnyugtatta az embereket, hogy az osztást ugyanúgy folytatni fogják.
Sőt, hozzátette, hogy ő maga hívta fel a figyelmet arra, hogy az Élelmiszerbank a választások idejére szüneteltesse az adományosztást, azt viszont nem tudhatta, hogy új szavazást írnak majd ki. (A megismételt választásról az Élelmiszerbank portálunktól értesült, amikor az ügyben megkerestük őket – a szerk.)
Orsós Ferenc szerint soha nem volt semmi köze sem a Lungo Dromnak, sem pártoknak az élelmiszerosztáshoz, azt pedig, hogy bárki megzsarolta volna a szavazókat az élelmiszercsomag elmaradásával, koholt vádnak nevezte és visszautasította.
A képviselő úgy véli, neki nincsenek ellenségei, mindenkivel jóban van, így mindenki részesül az adományokban, nemcsak az ő ismerősei. Egyúttal azt is tagadta, hogy visszatartanának adományokat: "mindent kiosztunk" – írta válaszlevelében.
Mindenki másképp emlékszik
Megkérdeztük a komlói önkormányzatot is, volt-e tudomásuk arról, hogy a Komlói Családsegítő Szolgálat az Élelmiszerbanktól kapott adományok osztását a Fekete Láng Egyesületre és annak vezetőjére, Orsós Ferencre bízta idén áprilistól. Amennyiben igen, nem tartották-e összeférhetetlennek, hogy egy olyan személy végezze az adományosztást a rászorulóknak, aki képviselőként indult a Fidesz illetve a Lungo Drom színeiben az önkormányzati választáson. Ez ugyanis legkésőbb júliusban, a hivatalos bejelentés idején biztossá vált.
Rákérdeztünk arra is, kikérte-e az önkormányzat véleményét a döntésről a családsegítő szolgálat, vagy egyáltalán lett volna-e ilyen kötelezettsége. Ha pedig igen, mivel jár ennek elmulasztása.
Polics József (Fidesz-KDNP), Komló (egyelőre nem jogerősen újraválasztott) polgármestere az Átlátszó kérdésére azt mondta, az önkormányzatnak nem volt ráhatása arra, kivel kötött megállapodást az Élelmiszerbank. Hangsúlyozta, a város intézményei "a hatáskörükbe utalt feladatukat az alapszabályban foglalt feltételekkel végzik, és sem az önkormányzati, sem a társulási rendszerben nincs erre ráhatásuk". Emiatt ő maga sem kívánt, és nem is kíván az alapműködési kérdésekbe beleszólni.
Hozzátette, a rászorultság nem a kampányhoz kötődik, és sajnálja, hogy "egyesek kampányt csinálnak belőle és az Élelmiszerbanknak írogatnak." Polics ezen a ponton egész másképp látja a körülményeket, mint a csapatába tartozó Orsós Ferenc, aki viszont azt állítja, ő maga kérte az adományosztás szüneteltetését az októberi választás előtt.
Ahogy a politikus írta, az "alaptalan vádaknak köszönhetően már másodszor két hétre szünetel az élelmiszerbanki ellátás". Pedig "adni a legcsodálatosabb dolog, és örüljön, aki ezt megteheti. Ne az irigység, a rosszindulat vezéreljen minket, hanem a szeretet és akkor minden jobb lesz" – fogalmazott Polics József.
Ugyanúgy nem tudott Orsós állítólagos indítványáról néhány közeli ismerőse sem, akik a Facebookon (és információink szerint az adott választókerületben is) azt terjesztik, hogy "rosszindulatú emberek miatt" állt le az adományosztás.
Sőt, még azok a Lungo Drom-os képviselőjelöltek, akik Orsóssal együtt indultak (és nyertek) a választáson, is azt írták a Facebookon, hogy "tudják és hiszik, hogy akik ezt tették (tehát leállíttatták az adományosztást – a szerk.), vissza fogják kapni a Jó Istentől, hiszen nagycsaládosoktól, gyerekektől, idősektől vették el a napi élelmiszer adományt".
Szerintük nagy öngólt rúgott az, aki ezt tette 12 nappal a választás előtt, hiszen sok éhező, fázó embernek lett volna szüksége "Orsós Ferenc Elnök Úr nagylelkű adományaira".
Mindenesetre megkérdeztük a komlói családsegítő szolgálatot is, hogy megtudjuk, miért pont a Fekete Láng Egyesületet választották az adományosztásra, és hogy jelezték-e az összeférhetetlenséget az Élelmiszerbanknak, amikor júliusban kiderült, hogy az egyesület vezetője képviselőjelöltként indul a Fidesz és a Lungo Drom színeiben az önkormányzati választáson.
A családsegítő szolgálat vezetőjétől, Elmontné Popán Ildikótól kapott válasz szerint ők idén április 30-ig álltak kapcsolatban az Élelmiszerbankkal, ezután “az intézmény személyi és tárgyi feltételei nem tették lehetővé hogy a munkát tovább folytassuk, ezért egy helyszíni ellenőrzés során kértük a szerződésünk felmondását". Ezután az adományosztásban évek óta segédkező Fekete Láng Egyesület felajánlotta hogy szívesen átvállalnák ezt a feladatot, ami a családsegítőnek is megfelelt, “hiszen évek óta végzik a tevékenységet, napi megélhetési gondokat orvosolnak egy szegregált területen, és együttműködésünk során sosem tapasztaltunk problémát". Az új partnert azonban nem ők, hanem az Élelmiszerbank választotta ki.
Az Élelmiszerbank vizsgálódik
Megkerestük a Magyar Élelmiszerbank Egyesületet is, ahol Cseh Balázs elnök készséggel állt a rendelkezésünkre. Kérdésünkre elmondta, már korábban is érkeztek panaszok Komlóról, sőt, a baranyai város sajnos mindig is a "nehezebb esetek" közé tartozott.
Nincs ugyanis a településen olyan ismert, országos karitatív szervezet, amely vállalni tudta volna az adományosztást, a családsegítő szolgálat pedig infrastruktúra- és erőforráshiány miatt nem tudta folytatni a munkát. Így került a Fekete Láng Egyesülethez a feladat, a komlói családsegítő szolgálat javaslatára.
A felsoroltakhoz hasonló esetekről ők is hallottak már, az ilyen bejelentéseket minden esetben kivizsgálják, azonban ezek valóságtartalmának ellenőrzése nem egyszerű feladat. A beérkező információkat fenntartásokkal kell kezelniük, hiszen volt olyan esetük is, amikor csak le akartak valakit járatni rosszindulatú pletykákkal. A kivizsgáláshoz ilyen esetben személyes látogatás is szükséges, hogy meggyőződjenek arról, rendben zajlanak-e a folyamatok.
Ezt egy három fős csapat végzi az országban, évente egy alkalommal általában minden szervezethez eljutnak. Ha valahol törvénytelenségeket, visszaéléseket tapasztalnak, az érintett szervezetet kizárják az adományosztásból, és amennyiben szükséges, feljelentést is tesznek.
A komlói esettel kapcsolatban Cseh Balázs azt mondta, a panaszok kivizsgálása még folyamatban van, de az október 13-i választás előtt két héttel, és most, a megismételt szavazás előtt is felfüggesztették az adományosztást, hogy ne lehessen ezzel befolyásolni a szavazókat. Másrészt már a választások előtt megindult a panaszkezelési folyamat az esetekkel összefüggésben, aminek az eredménye az is lehet, hogy felbontják az idén áprilisban kötött megállapodást a Fekete Lánggal.
Az Élelmiszerbank ugyanis szigorúan független, politikailag semleges szervezet, így nem elfogadható számukra, hogy politikai pártok képviselői politikai célú befolyásolásra használják az élelmiszerosztást.
Megismétlik a szavazást
Az ügy érdekessége, hogy amennyiben a választási csalás miatt november 10-re kiírt új szavazáson az említett 13. sz. szavazókörben Ferenczy Tamás polgármesterjelölt több szavazatot kap, mint az első alkalommal, vagy a nem jogerősen megválasztott régi-új polgármester, Polics József kevesebbet, akkor akár új polgármestere is lehet Komlónak.
Olyan kicsi volt ugyanis kettejük között a különbség, hogy egy szavazókörön is múlhatott a végeredmény. Polics (Fidesz) 4177, míg Ferenczy (Komló Összeköt) 4059 szavazatot kapott, ami 118 szavazatot jelent. A 13. sz. választókör volt azonban az egyetlen, ahol Polics több mint 300 voksot tudott begyűjteni Ferenczy 171 szavazatával szemben. Vagyis ha itt jelentősen lecsökken a különbség, meg is fordulhat az állás.
A testület összetétele pedig annyiban változhat, hogy újabb ellenzéki jelölt kerül be, növelve a már meglévő 7-5-ös fölényt. Ha viszont ismét Orsós Ferenc nyer, akkor marad a korábban kialakult felállás.
Ferenczy Tamás, a komlói képviselő-testületben már biztosan többséggel bíró ellenzéki összefogás vezetője szerint az önkormányzat a jövőben kiküszöbölhetné az adományosztással kapcsolatos anomáliákat.
Ennek érdekében szerinte az lenne a legcélravezetőbb, ha ismét a családsegítő szolgálat végezné az adományosztást, ám ehhez az önkormányzat biztosítana plusz embereket vagy bármilyen további segítséget, amire a szolgálatnak szüksége van. Így egyik politikai párt sem tudná kisajátítani az élelmiszerosztást, és függő helyzetben tartani a rászorulókat. Az adományokra ugyanis sajnos továbbra is szükség van, így mindenki abban érdekelt, hogy mielőbb rendeződjön a helyzet – mutatott rá a polgármesterjelölt.
A szerző a 7300.hu komlói helyi hírportál szerkesztőségének is tagja. Címlapfotó forrása: Orsós Ferenc / Facebook
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért! | Élelmiszeradományokkal kampányolhatott Komlón a Fidesz és a Lungo Drom képviselőjelöltje | Élelmiszer-kereskedő cégek által felajánlott adományokkal gyakorolhattak nyomást a szavazókra abban a választókerületben, ahol választási csalás miatt új szavazást írtak ki Komlón. A Lungo Drom és a Fidesz jelöltje egy helyi civil szervezet vezetőjeként hónapok óta osztogatta a csomagokat a rászorulóknak úgy, hogy közben a két politikai szervezet önkormányzati képviselőjelöltjeként kampányolt. Az Élelmiszerbank a megismételt szavazás miatt felfüggesztette az adományok szállítását, és vizsgálatot indított. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/11/04/elelmiszeradomanyokkal-kampanyolhatott-komlon-a-fidesz-es-a-lungo-drom-kepviselojeloltje/ | 2019-11-04 20:19:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tíz évvel ezelőtt egy földvásárlási ügylettel kapcsolatban vetődött fel egy magyar motorversenypálya építésének lehetősége - és akkor is a kormány szorgalmazta annak megvalósítását. A Balatonhoz közeli Sávoly községben a Sedesa nevű spanyol befektető által alapított cég 80 millió eurós (akkori árfolyam közel 21 milliárd forintos) beruházással hozta volna létre a Balatonringet, amelybe a magyar állam is beszállt. Közösen hozták létre az üzemeltetésért felelős Balatonring Zrt.-t, amelyet 70 százalékban a spanyol Worldwide Circuit Management (WCM), 30 százalékban pedig a Magyar Turizmus Zrt. tulajdonolt.
A balatoni pálya alapkövét 2008 szeptemberében tették le, míg az első futamot 2009. szeptember 20-ára tervezték, ám a beruházás egyre csak csúszott. Végül a terv azon bukott el, hogy a Magyar Fejlesztési Bank nem hagyta jóvá a kölcsönt. Ez nem is csoda, mert a gazdaságossági számítások nem igazolták a nagyszabású tervet. A kalkulációk szerint ugyanis ha minden lehetséges hétvégén rendeztek volna valamilyen versenyt a pályán, akkor sem térült volna meg a sokmilliárdos beruházás tíz éven belül, még akkor sem, ha az átlagos jegyár (ráadásul akkori vásárlóerőn nézve) 60 ezer forint lett volna. A fejlesztési bank valamint a megkeresett kereskedelmi bankok ezért nem finanszírozták tovább a tervet, amely mögül végül a spanyol fél a Sedese Investment Group is kihátrált - amiben persze része volt a gazdasági válságnak is.
Pedig a munkák addigra már teljes gőzzel folytak. A 4232 méter hosszú aszfaltszalag földmunkáig elkezdődtek, a víz- csatorna, valamint az elektromos hálózatot megtervezték és telesen ki is építették, vagyis csupán az épületek és a pályaszerkezet kialakítása maradt hátra. Becslések szerint 30 millió eurót fektettek addig a projektbe a spanyolok. Ez azonban végül csődbe ment és végrehajtás alá került. Az M7-es autópályához közel eső területet 2012. október 13-án aukcióra bocsátották, kikiáltási ára 1,5 milliárd forint volt - míg a telken lévő adósság akkor már 3,5 milliárd forintra rúgott. Végül az árverés eredménytelenül zárult.
Már ígértek egy feltámadást
A Világgazdaság 2017-ben arról tudósított, hogy a terület tulajdonosát, a Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft.-t 2015 májusában a bíróság megszűntnek nyilvánította és kényszertörléséről is rendelkeztek, de az eljárás a kényszertörlésből felszámolásba fordult. Az akkori adatok szerint a fejlesztő céggel szemben már 4,5 milliárdos követeléssel éltek a hitelezők, viszont úgy látták, hogy a Sávoly Motorcentrum Kft. feltárt vagyona - ami vélhetően csak az értékes Balatonmenti telket jelentette - előreláthatóan fedezi a felszámolási költségeket.
Balatoni motorozás körbe-körbe
Érdekesség, hogy közben gyorsaságimotor- és autóversenyeket a Balaton másik, keleti végére is terveztek. Az M7-es autópálya, és az északi partra tartó 71-es út csomópontja előtt Balaton Park Circuit fantázianéven terveztek versenypályát 2015-ös átadással. A 4,2 kilométer hosszú pályával rendelkező sportlétesítmény átadása azonban itt sem valósult meg.
A motorsport pálya annak ellenére bizonyult fiaskónak, hogy az autópályán keresztül könnyen megközelíthető lett volna az olasz, szlovén, szerb és horvát nézőknek is, valamint a közelben lévő Hévíz-Balaton Airport (akkor épp FlyBalaton Repülőtér) a más országokból érkező nézőket is fogadni tudta volna. Az akkori elképzelések szerint a Balatonring a nyári szezon meghosszabbításában is jelentős szerepet vállalhatott volna.
Az előzmények ismeretében a mostani bejelentés életrevalósága, gazdaságossága minimum megkérdőjelezhető. Bár Palkovics László innovációs és technológiai miniszter múlt heti bejelentésében azt mondta, hogy MotoGP kereskedelmi jogait birtokló céggel már szándéknyilatkozatot is aláírtak, s a következő lépés az, hogy a kormány február 28-ig végleges döntést hoz az ügyben, eddig egyetlen adatot sem hoztak nyilvánosságra. A tíz évvel ezelőtti 80 millió eurós költség bizonyára nem tartható - arról nem is beszélve, hogy a közúti és légi megközelítés kiépítése vagyonokba kerülhet - feltéve, hogy a kormány ragaszkodik a megvalósításhoz. | Egyszer már milliárdos bukás lett a vége a motorozásnak - a kormány újra nekifuthat | Éppen tíz évvel ezelőtt avatták volna fel a Balatonringet. A magyar gyorsasági motorsport-pálya terve azonban akkor megfeneklett - most viszont újra felmelegítették. A kormányzati elképzelések szerint ezúttal a beruházást inkább a Nyírségben valósítják meg. A megtérülés, ahogy akkor, úgy most is kérdéses. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/motogp-palya-magyarorszag-balatonring.694901.html | 2019-11-11 21:14:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Ugyanannak a kormányközeli tulajdonosi körnek lett hozzáférése a rendkívül értékes lepencei K7-es termálkúthoz Visegrádon, mint amelyik a Magyar Turisztikai Ügynökség által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból is közel 6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatoni és tokaji szállodák építésére - derül ki a visegrádi képviselő-testület ülésinek jegyzőkönyvéből.
"Visegrád képviselő-testülete úgy dönt, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat és a Grand Hotel Bohemia Zrt. között 2018. április 23-án kötött termálvíz értékesítési szerződésbe a Grand Hotel Bohemia Zrt. mint szerződésből kilépő fél helyett a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. mint szerződésbe belépő fél a szerződésbe belépjen" - ezt a határozatot szavazta meg 5 igen és 2 tartózkodás mellett szeptember 18-án a visegrádi testület. Cégadatbázisokból pedig kiderül, hogy a Grand Hotel Bohemia és a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. is a hazai hotelbiznisz új sztárjának, Szepesi Richárdnak az érdekeltségébe tartozik a Dreamland Holding Zrt.-én keresztül. Tehát a vízhasználati jogot Szepesi egyik cége átadta egy másik cégének. A testületi határozat az új szerződés aláírására azonnali határidővel felhatalmazta Félegyházi Andrást, azóta már távozott polgármestert.
Kórház és hotel is kap vizet
Nagyon értékes termálvízről van szó, amit jól mutat, hogy a Thermal Hotel Visegrád is innen kapja a vizet, valamint a Visegrádi Ásványvíz is az ország legmélyebb kútjából nyeri az ásványi anyagokban gazdag vizét. A Thermal hotel Dunai György milliárdos üzletember családjának tulajdonában van, amely tavaly már közel 2 milliárd forintos forgalmat bonyolított. A város önkormányzatától vásárolja a vizet 2013 őszétől a Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház is. "Közel a kórházhoz, a Lepence-patak dunai torkolatának közelében, 1973-ban létesült termálkút rendkívül értékes, 38 fokos hőmérsékletű termálvizet szolgáltat. A hőforrás jelentőségét növeli az a tény, hogy igen nagy mélységből (1300 méter), geológiailag állandó természeti körülmények közül tör fel, amelyet 2001-ben gyógyvízzé nyilvánítottak. A forrástól a kórházhoz vezetéken érkezik a gyógyvíz" - olvasható a kórház oldalán.
A 2007-ben bezárt visegrádi Lepence strandfürdő is ebből a termálkútból kapta a vizét. A Napi.hu írta meg korábban, hogy a páratlan panorámájáról ismert fürdőt a szántódi, ötcsillagos Balaland hotelt és a szintén ötcsillagos Grand Hotel Tokaj szállodát vissza nem térítendő állami milliárdokból építő Szepesi Richárd nyithatja újra, akinek anyósa Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak.
Kormányzati segítség
Visegrádi forrásunk szerint nagyon jól előkészített beruházásról van szó: előbb a strand készülhet el, majd később egy luxusszálloda is. Utóbbi esetében segítség lehet, hogy a turisztikai ágazat kormányzati szervezete, a Magyar Turisztikai Ügynökség sem lazsál, hiszen tart a Kisfaludy program: január közepétől február végéig lehetett pályázni - az első ütemben szállodák létesítésre - a Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térségben. A lepencei strand és szálloda beruházói forrásunk szerint tökéletesen felmérték a helyi viszonyokat, legalább két éve jelen vannak Visegrádon, még a témában tartott közmeghallgatáson is részt vettek. Az ügynökség azonban még nem hirdetett eredményt, ellenben a lepencei strand újjáépítésére 2 milliárd forintot szavazott meg az Orbán-kormány. A területen azonban eddig semmi sem történt.
Kérdés, hogy az új visegrádi képviselő-testület mit kezd majd a lepencei K7-es termálkút tulajdonjogával, kinek ad vízjogot, amit közel másfél évtizedig zajló jogvita végén szerzett vissza 2014-ben. Új a polgármester: fideszes támogatással nyert Eőry Dénes, aki eddig éppen a svájci tulajdonban lévő Visegrádi Ásványvíz Kft. ügyvezetője volt, és több új képviselő is mandátumot szerzett. A kormánypárt számára kulcsfontosságú település Visegrád, hiszen a Dunakanyarban Budakalász, Pomáz és Szentendre is ellenzéki lett az önkormányzati választások után. A szeptemberi testületi ülésen például felmerült, hogy vízjogot csak 100 százalékos egyetértésben vagy népszavazással lehessen eladni Visegrádon. | Kiderült, ki csapolhatja meg a visegrádi termálvizet | A hazai hotelbiznisz új sztárjának, Szepesi Richárdnak a cége hozzáférést kapott a rendkívül értékes visegrádi termálkúthoz az önkormányzattól. Luxusszálloda és panorámás strand is szerepelhet a tervekben. | null | 1 | https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/visegrad-termal-viz-furdo.693757.html | 2019-11-12 21:26:28 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A 2014-2020 közötti időszak uniós pénzfelhasználását övező korrupció miatt évek óta zajlik a huzavona a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Már tavaly ősszel körvonalazódott, hogy nagyon komoly büntetésekre számíthatunk. Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő a blogján azt írja - az Európai Bizottság 2018-as költségvetési zárszámadásának (discharge) keretében a Költségvetési ellenőrző bizottság számára készült kérdőív válaszai alapján -, hogy az EU az eddig legrosszabb forgatókönyvként számon tartott 500 milliárd forintnál is nagyobb korrekciót határozott meg a magyar állam számára. Ezt a cehhet azonban minden bizonnyal nem a korrupt politikusok és vállalkozók, hanem a magyar adófizetők állják majd, így minden magyar állampolgár több mint 50 ezer forinttal járulhat hozzá az uniós büntetéshez, amit a kormányzati korrupció miatt szabtak ki az országra - hívja fel a figyelmet Jávor.
A volt EP-képviselő szerint a több mint 100 oldalas dokumentumból kiderül, hogy a 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 (operatív) program esetében voltak intézkedések, ezek közül 6 Franciaországban, és 8 Magyarországon. A többi 13 országnál egy, vagy ritkán két (operatív) programot érintettek az intézkedések.
Ez azt jelenti, hogy hazánk egymaga több, mint a szabálytalannak talált, és ezért büntetett operatív programok negyedéért volt felelős az EU-ban
- írja Jávor.
A dokumentumból továbbá kiderül, hogy a szóban forgó 7 tematikus operatív program esetében rendszerszintű, a közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokat tárt fel az Európai Bizottság, ezért projekt alapon kiszabott büntetések helyett az összes operatív programra alkalmazott 10 százalékos átalánybüntetést javasolta.
Inkább bevállalta a kormány
Ezt a magyar kormány visszautasíthatta volna, vállalva, hogy egyesével bebizonyítja a kérdéses projektekről, hogy azoknál szabályosan jártak el, és nem volt tetten érhető korrupció - jegyzi meg Jávor -, ám a magyar kormány ezt a lehetőséget visszautasította és inkább mind a hét operatív programnál elfogadták a megkötött szerződések értékének 10 százalékát kitevő átalánybüntetést. A hét operatív program a következő:
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2718,5 milliárd forint
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1157 milliárd forint
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1117,8 milliárd forint
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1034,2 milliárd forint
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint.
Összességében 7480,2 milliárd forintról van szó.
Jávor blogbejegyzésében rámutat, hogy az uniós pénzek lehívásánál már nagyjából 75 százaléknál jár az odaítélt és leszerződött támogatások aránya, a büntetést pedig erre az összegre szabták ki.
A volt EP-képviselő ugyanakkor megjegyzi, hogy a kormányzat közben csendben végrehajtotta az uniós pénzfelhasználási rendszer azon korrekcióit, amelyeket az Európai Bizottság előírt. Az EB így azt reméli, hogy a maradék 25 százaléknyi pénznél nem következnek be azok a közbeszerzési anomáliák, amelyek miatt a mostani büntetést kiszabták.
Ez még nem a vége
Így nagyjából 5600 milliárd forint az a tétel, amire a 10 százalékos átalánybüntetést számolják, ami önmagában 560 milliárd forintot tesz ki. Ehhez azonban hozzájön még néhány különösen korrupt operatív program külön büntetése:
a Mészáros Lőrinc által letarolt, a KEHOP (Környezet és Energiahatékonyság OP) alá tartozó 420 milliárdos víziközmű tenderek esetében 25 százalékos korrekciót javasolnak a már leszerződött, mintegy 260 milliárdos szerződésállományra, ami további 60 milliárd forintnyi büntetést jelent.
illetve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) esetében alkalmazott kiegészítő 10 százalékos átalánybüntetésnek a leszerződött összegtől függő 60-80 milliárdos összege, ami így összességében 700 milliárdnyi büntetést jelent.
Ebből ha levonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési/önkormányzati forrásból kellett volna biztosítani, a tényleges büntetés 5-600 milliárd között lehet - írja Jávor. Ez így a 2014-2020 közötti magyar uniós pénzek több mint 5 százalékát teszi ki, ami az ország éves költségvetésének 2,5 százalékára rúgó gigabüntetést jelent. | Brutális uniós büntetést vállalt be a kormány, csak ne vizsgálják a projekteket | A magyar kormány inkább bevállalta az Európai Bizottság által a 2014-2020 közötti időszak szabálytalan uniós pénzfelhasználására megállapított 10 százalékos átalánybírságot, mint hogy az operatív programok projektjeit külön vizsgálják. Így Magyarország tényleges büntetése 5-600 milliárd forint között lehet, azaz minden magyar állampolgár több mint 50 ezer forinttal járulhat hozzá az uniós büntetéshez. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/eu-buntetes-birsag-unios-forras-magyar-kormany-korrupcio.694997.html | 2019-11-12 21:41:13 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A bíróság elrendeli annak közzétételét, hogy a Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság adós felszámolását elrendelte - jelent meg a november 8-i Cégközlönyben.
A cég korábban sikeresen versenyzett közbeszerzéseken: az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) a Budapest XI. kerületében lévő Bibó István Szakkollégiumot bővíthették volna ki a vizes vébére 405 millió forintért, de az Opus által 50 százalékban birtokolt Euro Generál Építő és Szolgáltató Zrt. a közösen elnyert egy közel 1,5 milliárd forintos közbeszerzést egy tokaji borüzem építésére. Valamint az építőipari társaság kezdhetett bele a Kisvárda focicsapatának új stadionjának építésébe is.
A cég a 2018-as beszámolóit még nem adta le, de 2017-ben közel 11,5 milliárd forintos árbevétel mellett 476,3 millió forintot profitot termelt. Az előtte években is folyamatosan nőtt a forgalma: míg 2013-ban csak 1,72, addigra ez 2015-ben már 4,65 milliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig már meghaladta az 5,5 milliárd forintot - derül ki a Céginfo.hu adataiból.
Igaz, a társaság kötelezettségei is hasonló mértékben nőttek: 2017-ben már 5,1 milliárd forintra rúgtak, miközben 2015-ben csak 1,5 milliárdot tettek ki a tételek. De a megrendelők között is van panaszos: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a Fidesz bölcsőjeként is emlegetett Bibó kollégium miatt perelte be a társaságot, mert garanciális javításokat és a használatba vételi engedélyek rendezését kérték, de vita támadt a felek között.
A Penta Industry Kft-t korábban az egykori fejlesztési miniszterhez, Seszták Miklóshoz közelálló társaságként jellemezték a sajtóban. Míg az Index korábbi, tavaly novemberi cikkében már arról írt, hogy tartoztak több alvállalkozóiknak.
A cégközlöny szerint a bíróság által kirendelt felszámoló az Asset Insolvency Vagyonkezelő és Pénzügyi Tanácsadó Kft. | Felszámolás alá került a közbeszerzési sikercég | Egykor olyan presztízsprojekteket nyert el állami cégektől és önkormányzatoktól a Penta Industry Kft., mint a Bibó Szakkollégium bővítése, vagy a kisvárdai stadion építése, most mégis felszámolási eljárás indult ellene. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/penta-felszamolas-kozbeszerzes.694988.html | 2019-11-12 21:47:16 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Liget-projektet felügyelő Városliget Zrt.-nél mostanra az egymilliárd forint feletti beszerzések és építési beruházások összértéke is átlépte a 100 milliárdot, ha pedig a nagyobb tervezési és egyéb építési szolgáltatásokat is beleszámoljuk, akkor már a 120 milliárdot közelítik a cég eddigi megrendelései. Ebben ráadásul az eddigi legdrágább, szintén a projekthez tartozó építkezés, a 33 milliárdos Pannon Park még benne sincs, mivel azt nem a Városliget Zrt., hanem a Fővárosi Állat- és Növénykert finanszírozza. Mindent összevetve tehát már vastagon 150 milliárd felett jár a projekt. A brutális összeg nagyon nagy hányada pedig egy elég jól körülhatárolt üzleti körhöz került: alig négy-öt kormányközeli vállalat gazdagodott belőle.
Két tucat milliárdos projekt
A Városliget Zrt. mostanáig közel két tucat olyan szerződést kötött, amelyeknek az értéke meghaladta az egymilliárd forintot. Az eddigi csúcstartó a Néprajzi Múzeum volt, ami hajszál híján 26 milliárd forintból épül, de közel 20 milliárdból valósul meg a Magyar Zene Háza, és két részletben majdnem ugyanennyit költött az állami cég a májusban átadott Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központra (OMRRK) is. Utóbbinál emellett jó két és félmilliárd eszközbeszerzésekre is elment.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés nélkül felmondhatók a Liget-projekt gigafejlesztései, de így sem éri megA folyamatban lévő építkezések közül van, amit már biztosan nincs értelme leállítani, de ez a többinél is kétséges. Az el sem kezdődött beruházásoknál az a kérdés, engedi-e a kormány a szemezgetést.
Bár a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza még nem készült el, korábban írtunk róla, hogy ezeket a projekteket sok értelme már nem lenne félbehagyni, és csütörtökön a fővárosi közgyűlés is úgy döntött, hogy a futó beruházásokat nem akasztja meg. Azaz ezek a kiadások már egész biztosan hozzáadhatók a végső számlához. Sőt akár még drágulhatnak is, legalábbis a korábbi tapasztalatok alapján ez egyáltalán nem lenne meglepő. Az OMMRK költségei például négymilliárddal ugrottak meg menet közben, de 1,7 milliárddal már a Magyar Zene Házának ára is emelkedett, mert az üvegépülethez legyártott első üvegtábla nem volt megfelelő.
Ezekhez a hatalmas projektekhez képest akkor is aprópénznek tűnik a többi nagyobb beruházás jelentős része, ha azért becsúszott egy közel 10 milliárdos megrendelés a T-Systemsnek, és épül egy mélygarázs is két részletben 8 milliárdból a Városliget szélén. A félmilliárd forint feletti építési beruházásokat és eszközbeszerzéseket ezen a grafikonon foglaltuk össze.
Ebben ugye nincsenek benne a kisebb projektek, pedig azokból is akadt szép számmal. Ráadásul, ahogy erről korábban már írtunk, furcsa módon ezek költségei egy helyre koncentrálódnak: néhány millió, esetleg pár százezer forinttal a 300 milliós közbeszerzési értékhatár alá.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFurcsán árazták be a Liget-projekt párszáz milliós beruházásaitHáromszáz millió forintig azt hív meg a Városliget Zrt. a tenderekre, akit akar. Élt is a lehetőséggel, ennyiből valósult meg a Vakok Kertje, a Rózsakert, a kutyafuttató és még három projekt.
Szintén nincsenek benne a fenti táblázatban az építési beruházásokhoz kapcsolódó előkészítések és egyéb szolgáltatások, pedig ezek között is akadt szép számmal félmilliárd forintot meghaladó. A nagyobb projektek tervezése például kivétel nélkül ilyen volt. Kifejezetten érdekes, hogy az egyedüliként kizárólag külföldi cég által tervezett Magyar Zene Házánál volt ez a legolcsóbb, miközben az egyelőre csak tervasztalon létező épület a közelmúltban díjat is nyert. A japán iroda 740 millióért végezte el a munkát. Ezzel szemben a Néprajzi Múzeumot közel 1,9 milliárdért, a végül valószínűleg meg sem valósuló Nemzeti Galériát pedig 2,68 milliárdért tervezték. Igaz, utóbbi munkában szintén volt távol-keleti vállalat: a tervek magyar-japán koprodukcióban valósultak meg.
Tiborcz István barátai és üzletfelei
Talán az elköltött összegnél is érdekesebb azonban, hogy a pénz mennyire tendenciózusan ugyanazokat a kormányközeli szereplőket találta meg. A legnagyobb nyertes a Magyar Építő Zrt. lett, amely a 20 milliárdos Magyar Zene Házát egyedül, a 26 milliárdos Néprajzi Múzeumot pedig egy konzorcium tagjaként építi. A vállalat 2017-ig Mészáros Lőrinc barátjának és állandó üzlettársának, a Duna Aszfaltot is birtokló Szíjj Lászlónak a tulajdonában volt, bő két éve azonban a társaságot megvette a szintén kormányközeli Épkar Zrt., illetve a WHB Befektetési Kft. Az a két cég, amelyek külön-külön is nyertek el megbízásokat a Liget-projektben. A WHB a nyolcmilliárdos mélygarázst építi, az Épkar pedig az Olof Palme-házat újította fel 3,6 milliárd forintért, míg a Komáromi Csillagerőd rekonstrukcióján együtt dolgozott a két cég. A két társaság (illetve a közös tulajdonukban álló Magyar Építő Zrt.) így összesen 62,3 milliárd forintnyi Liget-projektes megbízásban kapott szerepet.*Ténylegesen ennél kicsit kevesebb lesz, hiszen van, ahol konzorciumban nyerték el a munkát. A pontos összeget azért nem lehet megmondani, mert ilyen esetekben a konzorciumi tagok nem osztják meg a nyilvánossággal, hogyan osztozkodnak a bevételen.
Az eddig a teljes Liget-projektre elköltött pénz 40 százalékát végső soron behúzó két vállalat pedig egyaránt köthető Orbán Viktor családjához, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.
A 80 százalékban Paár Attila (egy a Borkai-ügyben is előkerült győri vállalkozó) tulajdonában lévő WHB volt az a cég, amely 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt.-ért. Az Épkar Zrt. pedig a Szeivolt családé, akikről a Heti Válasz korábban azt írta, hogy ifjabb Szeivolt István, valamint felesége, Titanilla Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott lehetett.
Mészáros Lőrinc sem maradt ki
Nem csak ez a két kormányközeli cég kaszált azonban eddig hatalmasat a Liget-projekten. A már emlegetett 33 milliárdos Pannon Parkot például részben a Market Zrt. építi, amely a sokszor csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István érdekeltsége. De ez a cég ásta ki a Néprajzi Múzeum munkagödrét is 2,5 milliárdért.
Annak a Néprajzi Múzeumnak, aminek az építését elnyerő konzorcium Magyar Építők melletti másik tagja a Záév, a miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek a cége. Emellett most már erősen kormányközeli a T-Systems is, amely két szerződést is kötött a Városliget Zrt.-vel összesen bő 10 milliárd forint értékben. Bár a nagyobb megbízást még akkor kapták, amikor az informatikai cég a Magyar Telekom tulajdonában volt, a kisebb projektről már úgy szerződtek, hogy a piacon mindenki tényként kezelte Mészáros Lőrinc érkezését (akit aztán végül leválasztottak az informatikáról).
Mindent összevetve ehhez a
néhány céghez és az őket birtokló vállalkozókhoz vándorolt a Liget-projektes megbízások durván 70 százaléka, több mint 100 milliárd forint.
Még százmilliárdot biztos elköltöttek volna
Rajtuk kívül csak két, a közbeszerzéseken általában is jól szereplő nemzetközi csoport, a Strabag és a Colas Altera tudott nagyobb munkákat behúzni. Előbbi a már említett OMMRK-n dolgozott összesen nagyjából 20 milliárdért, míg utóbbi mások mellett közműveket, vízellátó rendszereket és közvilágítást is fejlesztett négy különböző megbízás keretében szűk 7 milliárd forintért.
Mindez azt jelenti, hogy az említett szereplőkön kívül a nagyobb, félmilliárd feletti projektekből mindenki másnak (beleértve a tervezőirodákat is, amelyek közül néhány szintén gyakran feltűnik állami beszerzéseken) mindössze 20 milliárd forintnyi megbízás jutott. Harmadannyi, mint a WHB-Épkar kettősnek. Ha az Átlátszó által összegyűjtött kisebb fejlesztéseket és egyéb megbízásokat is belevesszük, akkor ez valahol 24-25 milliárd között lehet, de ebben már a Városliget Zrt. működéséhez szükséges beszerzések is benne vannak.
Mindez azt is jól mutatja, hogy kik buktak azzal, hogy az új fővárosi vezetés úgy döntött, a még el sem kezdett épületeket nem húzzák fel a Városligetben. Az eddigiek alapján ugyanis elég nagy bizonyossággal meg lehet mondani, hogy kik nyerték volna el ezeket a megbízásokat. Márpedig elég komoly beruházásokról van szó, az új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház együttes költsége jó eséllyel a 100 milliárd forintot is meghaladta volna. | A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított | Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191108/a-liget-projekt-150-milliardjanak-ketharmada-kormanykozeli-vallalkozokat-gazdagitott/ | 2019-11-08 16:04:00 | true | null | null | G7 |
Nagyon furcsa ügylet keretében pakoltak át egy tízmilliárdokat érő üzletrészt a Takarék Jelzálogbank Nyrt.-ből a takarékszövetkezeti integrációt összefogó MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-hez. Bár a nevek nem erre utalnak, az eladónak és a vevőnek nem teljesen ugyanaz a tulajdonosi köre. A jelzálogbanknak a legnagyobb részvényese pont az MTB, de ezen kívül másoknak is van részesedése, a bank 10 százaléka például kisbefektetőké. Az MTB ezzel szemben elsősorban a TV2-t is megszerző Vida József és üzleti köre, illetve Mészáros Lőrinc tulajdonában van. Azaz végső soron tényleges tulajdonosváltás történt, még ha sokan nem is így kezelték a tranzakciót. Az ügyletről ugyanis egy Vida vezette grémium döntött, és a közgyűlésen is az ő cégük hagyta jóvá az eladást, aminél az ár meghatározása is nagyon furcsán alakult. Ezek után annyira nem meglepő, hogy per is lett a dologból, igaz, lehet, hogy már későn.
Vida József ajánlatot tett magának, majd tájékoztatta magát
Maga az integráció – aminek a keretében a teljesen szétaprózott takarékszövetkezeti rendszerből egy nagy, magyar tulajdonú pénzintézetet gyúrnak össze – egy egész döbbenetesen bonyolult folyamat, amit valószínűleg néhány emberen kívül senki nem lát teljesen az országban. A történetnek számtalan politikai vonatkozása van, bukott már bele korábban megingathatatlannak vélt Fidesz-közeli oligarcha Spéder Zoltán személyében, de végleg mélybe lökött és fel is emelt korábbi és későbbi minisztereket.
Ennek a most már több mint fél évtizede tartó folyamatnak az egyik legutóbbi, és az integrációs zárása szempontjából kiemelkedően fontos eleme volt egy több mint 30 milliárd forintos ügylet.
A tranzakció keretében az MTB Zrt. vásárolta meg a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. (TKB) 51 százalékos tulajdonrészét a tőzsdén is jegyzett Takarék Jelzálogbank Nyrt.-től.
Az MTB legnagyobb tulajdonosa Vida József, a cég részvényeinek nagyjából negyedét birtokolja ő*a saját részvényeket kiszűrve, és további bő 60 százalékát olyan cégek, amiket üzlettársaival szintén ő tart a kezében. A vállalat durván 12 százaléka pedig Mészáros Lőrinc jelenleg legfontosabb családi cégéé, a Talentis Groupé. A széttagolt részesedéseket magánszemélyekre lebontva így néz ki a tulajdonosi struktúra:
Vida ugyan már egy ideje NER-es körökben forog, neve azonban akkor lett igazán ismert, amikor Andy Vajna halála után egy nagyon furcsa, valójában már évek óta tartó ügyletben megszerezte a TV2-t. A kereskedelmi csatorna fölé egy rendkívül bonyolult céghálót építettek, ami egyébként az MTB felett álló – szintén elég komplex – vállalatcsoporttal is összeér, így nem csoda, hogy mindkét esetben ugyanazok a nevek kerülnek elő végső haszonélvezőként.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmutatjuk, ki áll most a TV2 mögött, de hamarosan elrejtőzhet a tulajdonosÚgy tűnik, lezárult a TV2 valójában már 2016-ban megindított eladása. Az új tulajdonos első intézkedése az volt, hogy lehetővé tegye a végső haszonélvezők elrejtőzését.
Emögött a komplex vállalatcsoport mögött áll végső haszonélvezőként Vida József és üzleti köre, illetve Mészáros Lőrinc. Július 25-én ezek a tulajdonosok döntöttek úgy az MTB közgyűlésén, hogy vételi ajánlatot tesznek a Takarék Jelzálogbank Nyrt. (JZB) tulajdonában lévő Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. többségi részesedésére.
Minderről pedig tulajdonképpen Vida József tájékoztatta a JZB tulajdonosait egy rendkívüli tőzsdei közleményben. Egészen pontosan a JZB igazgatósága, de történetesen ennek az elnöke is Vida.
A tájékoztató ráadásul részben éppen saját magának szólt, hiszen a JZB 55 százaléka az MTB (azaz nagyrészt Vida) tulajdonában van. Így pedig az a közgyűlés is tulajdonképpen csak formalitás volt, amit épp az előbb idézett dokumentumban hívtak össze, hogy a JZB részvényesei az üzletrészeladásról dönthessenek. A tranzakció jóváhagyásához ugyanis elég a szavazatok fele, márpedig ennél ugye Vidáéknak csak az MTB-vel nagyobb tulajdonhányada volt, az egyéb furcsa kereszttulajdonlásokról nem is beszélve. Így természetesen át is ment a tervezet. Más kérdés, hogy pont ebben az ügyben nem volt azért teljes egyetértés: a szavazatszámok alapján úgy tűnik, hogy az állami tulajdonos nemmel szavazott az előterjesztésre*Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül tulajdonol egy bő 7 százalékos pakettet..
Nem így szoktak árazni
Persze az állami ellenállásnak lehetnek sima jogi okai, de jelzés is lehet arra, hogy nem volt elégedett a tranzakció paramétereivel. Utóbbi azért nem lenne meglepő, mert
az eladott részesedés árazása elég furcsán történt.
A JZB ugyanis könyv szerint értéken adta el a TKB 51 százalékát, azaz annyiért, amilyen értéken a számviteli kimutatásaiban nyilvántartotta.
Márpedig egy vételár a legritkább esetben épp annyi, mint az adott eszköz könyv szerinti értéke. Utóbbi ugyanis egy történelmi érték, azt mutatja, mennyit költött az adott dologra a cég, mennyiért került be a könyvekbe, és a különböző számviteli előírások miatt ezt mennyivel kellett módosítani. Azaz véletlenül sem azt, hogy egy másik piaci szereplőnek mennyit érhet az adott eszköz. Utóbbi*hacsak nem kényszereladásról vagy időközben elértéktelenedett dologról van szó általában több a könyvekben szereplő összegnél, hiszen a másik piaci szereplő épp azért akarja megvenni az adott dolgot, mert azt gondolja, neki többet ér, mint az eladónak.
Persze semmi nem tiltja, hogy egy adásvételt könyv szerinti értéken árazzanak, sőt csoporton belüli eladásnál ez teljesen normális is lenne. Van is olyan jel, ami arra utal, hogy a Takaréknál is így tekintettek erre az ügyletre. A JZB féléves jelentésében például végig az integrációval indokolják, hogy miért kezelik a dokumentumban külön a kereskedelmi bankot. Emellett lapunk kérdésre is azt írták, hogy
„a TKB eladása szervesen illeszkedik a Takarék csoport tavaly november 30-án elfogadott üzleti stratégiájába. … A csoporton belül így az összes kereskedelmi banki funkció az új Takarékbankban, a tulajdonosi funkciók pedig a központi bankban, azaz a MTB Zrt.-ben koncentrálódnak”.
A gond csak az, hogy ugye itt azért nem tisztán egy csoporton belül átadás történt, hiszen – amint erről már volt szó – a vevő és az eladó tulajdonosi köre nem ugyanaz, még ha elég nagy is az átfedés.
Így a kisebb befektetők joggal érezhették azt, hogy a többségi tulajdonos egyszerűen kihúzta és magának adta el a cégük legnagyobb értékét.
A piac szerint többet ért
A Takarék Kereskedelmi Bank ugyanis egyértelműen a JZB legfontosabb eleme volt. Még augusztusban a Portfolio írt alapos elemzést arról, hogy a tőzsdei cég konszolidált mérete közel a harmadára, bevételtermelő képessége kevesebb mint egytizedére csökken a kereskedelmi bank eladásával. A nyereségről ennyire pontos számot nem lehetett mondani, de az első féléves adatokból ott is látszott, hogy jelentős csökkenést hoz a tranzakció.
Ezt egyébként a vételár is elég jól alátámasztja, még úgy is, hogy a JZB a könyv szerinti értéket kapta a részesedésért. A pakettet ugyanis Vidáék 32 milliárdért vették meg, miközben az eladó teljes piaci kapitalizációja jelenleg 37,2 milliárd forint. Azaz a JZB kereskedelmi bankon kívüli részét jelenleg durván ötmilliárdra értékeli a piac. Korábban viszont többet ért a tőzsdei vállalat: a kivásárlás bejelentése előtti napokban még 44-45 milliárd körül volt a piaci kapitalizáció, a korábbi hetekben pedig efölött is járt.
Azaz úgy tűnik, hogy a piac szerint nem volt jó döntés 32 milliárdért túladni a részesedésen.
Épp ezért a Takarékbanktól azt is megkérdeztük, miért ezen az áron történt a tranzakció, és sor került-e egyáltalán a TKB felértékelésére az ügyletet megelőzően. Azt a választ kaptuk, hogy az árazás és az ár meghatározása egy független nemzetközi tranzakciós tanácsadó cég bevonásával történt. Azt is hozzátették, hogy az igazgatóság szerint az ár (azaz a könyv szerint érték) más régiós tranzakciók árazásához képest inkább felfelé húz, így a részvényesek jó üzletet kötöttek az elfogadásával.
Perelnek a kisrészvényesek
Kérdés persze, hogy mely részvényesek. Azok, akik az eladással egy időben egy másik céggel megvették a kereskedelmi bankot, vagy azok, amelyek csak eladták, mert a vevő vállalatban nincs részesedésük. Mindenesetre utóbbi kör – azaz a kisrészvényesek és az ügylet ellen szavazó állam – nem tűnik annyira elégedettnek.
A kisrészvényesek annyira nem, hogy jogi úton is megtámadták az eladásról döntő közgyűlés határozatait. A pert szeptember végén indította a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ), hivatalosan egy technikai dolog miatt. Valójában azonban – ahogy erről lapunknak Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke beszámolt –
részben épp azért támadták meg a határozatokat, mert ők is azt gondolják, hogy nem a valós értéken üzleteltek a kereskedelmi bankkal.
A szövetség egyébként szintén kíváncsi volt arra, hogy ki, mikor és mennyire értékelte fel az 51 százalékos részesedést, azaz honnan jött, hogy könyv szerinti értéken kell eladni a pakettet. A JZB igazgatóságának még július végén küldtek kérdéseket, amelyre a Vida József vezette grémium egy héttel a közgyűlés előtt válaszolt, az iratokba való betekintést pedig egy nappal az esemény előtt biztosította.
A megküldött dokumentumban azonban a legfontosabb kérdésekre nem adott választ a JZB igazgatósága. Érdemben mindössze annyi derült ki, hogy nem is a jelzálogbank rendelte meg az értékelést – amit aztán az igazgatóság javaslatára a többségi tulajdonos vezérletével a közgyűlés elfogadott -, hanem a többségi tulajdonos, az MTB.
Azt azonban már nem lehet tudni, hogy melyik volt az a „független nemzetközi tanácsadó”, amely ezt az értékelést készítette, a vállalat ugyanis nem járult hozzá, hogy a nevét kiadják.
Magyarul az értékelést végző tanácsadó cég nem adja a nevét saját munkájához.
Sőt, a JZB vezetése azt sem árulta el, hogy milyen összegre értékelték fel a kereskedelmi bankot, a tanácsadó ugyanis – a TEBÉSZ-nek küldött válaszok szerint – azoknak a körét is korlátozta, akiknek ezeket az információkat ki lehet adni. Így a kisrészvényesek is csak egy titoktartási nyilatkozat aláírásával tudhatták meg, papíron mennyit ér a kereskedelmi bank.
Annyit lehet tudni, hogy a tanácsadó egy értéksávot adott meg, és a végső ár valahol ezen belül volt.
A kisrészvényesek azonban azt gyanítják, hogy a sáv aljára sikerült belőni a vételárat, és indokolatlanul értéken alul adták el a részesedést.
Ráadásul nem teljesen egyértelmű, hogy a tranzakciót vissza lehet-e csinálni, ha mondjuk a bíróság a TEBÉSZ-nek ad igazat. Időközben ugyanis az ügyletet a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta, így a kereskedelmi bankot mostanra be is olvasztották Vidáék cégébe. A szövetség honlapján nehezményezte is, hogy a bírósági folyamat mennyire lassan halad, és emiatt lehet, hogy sok eszközük már nem maradt a folyamat visszafordítására.
A Takarék-csoport és a JZB vezetése máshogy látja a helyzetet, mint a kisrészvényesek. A per indítását követően egy tőzsdei közleményben már jelezték, hogy szerintük a közgyűlése érvényesen lezajlott, így a közgyűlésen meghozott határozatok is érvényesek. Lapunknak küldött válaszukban emellett felhívták a figyelmet, hogy
a kereskedelmi bank eladása a 2017-ben elfogadott, „tiszta jelzálogbankká” alakulás stratégiájának soron következő, régóta tervezett és fontos lépése, ráadásul az ezzel kapcsolatos tervek hónapok óta ismertek, mióta a Takarék Csoport központi bankja 2018. november 30-án elfogadta és nyilvánosságra hozta új üzleti stratégiáját. A tranzakció a lezárása annak a folyamatnak, amelynek korábbi lépéseiben a Jelzálogbank már értékesítette kisebb leánycégeit, és fokozatosan átadta kiegészítő tevékenységeit az MTB Zrt.-nek. | A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat | Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20191111/a-tv2-uj-tulajdonosa-a-kisreszvenyesek-szerint-kihuzta-aloluk-a-bankjukat/ | 2019-11-11 16:43:00 | true | null | null | G7 |
Metis Magántőkealap, Status Magántőkealap, Konzum Magántőkealap - az elmúlt két-három évben sokat írtunk különböző, jellemzően Mészáros Lőrinchez is kapcsolódó befektetések, cégvásárlások kapcsán a magántőkealapok különös intézményéről.
A Parlament előtt van egy törvényjavaslat, a T/7842-es, amely a pénzügyi közvetítőrendszert, az államháztartást és a pénzügyi stabilitást is érinti. Ha a honatyák elfogadják majd ezt a törvényt és életbe lépnek a dokumentum 38-40. oldalán leírt változtatások, akkor a rejtőzködő magyar oligarchák alighanem pezsgőt fognak bontani.
A javaslat szerint bár a vonatkozó törvényeket továbbra is be kell tartaniuk, de nem lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által felügyelt intézmény a kockázati tőkealapkezelő (emlékezhetünk a Jeremie-programok népszerű intézménytípusára) és az olyan zárt körben kibocsátott alapkezelők, ahol a befektetők ugyanazok, mint az alapkezelő tulajdonosai. Ez utóbbi gyakorlatilag a bevezetőben említett magántőkealapokra jellemző formula.
Ismételjük el a javaslatot, ha a saját vagyonodat kezeled ebben az anonimitást elősegítő alaptípusban (ez a NER gyakorlata) elvileg meg kell felelni ugyan a szabályoknak, de azt nem az MNB felügyeli. Ha pedig nem felügyeli, akkor a 0,25 ezrelékes felügyeleti díjat sem kell megfizetni.
A törvényjavaslat azonban előrelátó, ha a politikaközeli szupergazdagok nem fizetnek, akkor azt a piacról be kellene szedni, ezért a hagyományos alapkezelők a jövőben fizessenek inkább 0,35 ezreléket (40 százalékos emelés, ami szektorszinten 6-800 millió forintot jelent), mert ezt kívánja meg az "értéktartóság".
A piac biztonsága, makroprudenciális szempontok és elsősorban a kontroll,a minimális transzparencia miatt ez egy veszélyes változás lenne, de a honatyák ellenszavazatai természetesen még meggátolhatják a T-7842-es javaslat ezen részének elfogadását. | Óriási segítség készül a NER rejtőzködő milliárdosainak | A kormányközeli oligarchák kedvenc játékszere az úgynevezett magántőkealap. Emlékezhetünk erre az anonim kollektív formára, amely mögött elbújhattak korábban az MKB Bank vevői, szállodák, ingatlanok, energetikai cégek befektetői. Ha a honatyák elfogadják a vonatkozó törvényjavaslatot, ők a jövőben nagyon jól járnak, felügyeleti kontroll nélkül és olcsóbban bujkálhatnak. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/11/14/oriasi_segitseg_keszul_a_ner_rejtozkodo_milliardosainak/ | 2019-11-14 19:33:48 | true | null | null | Index |
Mészáros Lőrinc;
2019-11-12 11:46:32
Ez a hét is jól indult Mészáros Lőrincnek
Most egy 2,3 milliárdos közbeszerzést nyert el.
Egy 2,3 milliárd forintos közbeszerzést nyert ma a Mészáros Lőrinc felcsúti oligarcha nevével fémjelzett cégbirodalom zászlóshajója, a Mészáros és Mészáros Kft. és a cég konzorciumi társa. Az NKM Földgázhálózati Kft. által „gázhálózaton végzett rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkákra” kiírt közbeszerzést 16 részszerződésre bontották, ennek döntő többségét, 12 darabot a Mészáros és Mészáros, illetve társa, a siófoki Vabeko Kft. duója nyerte meg – derült ki az elektronikus közbeszerzési portálról. Négy másik munkát – összesen 234 millió forint értékben - a Sade-Magyarország illetve a Colas Alterra kapott meg. A szerződések jó részénél egyetlen pályázó indult.
A szerződések keretbeszerzések, azaz ez elvileg nem jelenti automatikusan azt, hogy a teljes összeget el kell költenie az NKM-nek, hanem ebből hívhat le szolgáltatásokat. Ugyanakkor ezúttal magyar adófizetői pénzekből rendelnék meg a szolgáltatást, a kiírás szerint nincs uniós pénz a közbeszerzésben.
A 2010 után üstökösszerű üzleti sikereket felmutató, a már több száz céges hálózattá duzzadt Mészáros-birodalom első vállalkozása, afféle ugródeszkája volt a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. A cég jelenleg a Mészáros-család irányítása alatt lévő OPUS Global érdekeltsége. A felcsúti csodacég konzorciumi társa a Vabeko Kft. régi, ismert ipari technikai vállalkozás, fő profilja a szénhidrogén szállító vezetékek és azok tartozékainak kivitelezése. | Ez a hét is jól indult Mészáros Lőrincnek | Egy 2,3 milliárd forintos közbeszerzést nyert ma a Mészáros Lőrinc felcsúti oligarcha nevével fémjelzett cégbirodalom zászlóshajója, a Mészáros és Mészáros Kft. és a cég konzorciumi társa. Az NKM Földgázhálózati Kft. által „gázhálózaton végzett rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkákra” kiírt közbeszerzést 16 részszerződésre bontották, ennek döntő többségét, 12 darabot a Mészáros és Mészáros, illetve társa, a siófoki Vabeko Kft. duója nyerte meg – derült ki az elektronikus közbeszerzési portálról. Négy másik munkát – összesen 234 millió forint értékben - a Sade-Magyarország illetve a Colas Alterra kapott meg. A szerződések jó részénél egyetlen pályázó indult. | null | 1 | https://nepszava.hu/3056850_ez-a-het-is-jol-indult-meszaros-lorincnek | 2019-11-12 15:20:00 | true | null | null | Népszava |
Nem tudni, hogy valóban megépül-e a IX. kerületben, az egykori Vituki Strand helyén a Budapesti Atlétikai Aréna, de a létesítéséhez szükséges első munkálatokra, a területen meglévő épületek elbontására kiírt tender eredményét a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. kihirdette. A tájékoztató az EU-s közbeszerzési értesítő legfrissebb, pénteki számában jelent meg.
A sportlétesítményt a Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében húznák fel annak apropóján, hogy 2018 év végén a magyar főváros kapta meg a jogot a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésére. A versenyek megtartására viszont nincs alkalmas létesítménye hazánknak.
A BMSK azt hangsúlyozta, hogy az aréna a magyar atlétika központja lesz, és a hazai, illetve nemzetközi versenynek mellett otthont ad majd a lakossági sportolásnak is. Kiemelték az egészségmegőrző, egészségtudatos városfejlesztést,és azt, hogy a Duna-part rendbe tételével a folyó és a város kapcsolata élhetővé válik.
Az atlétikai stadion tetején állítólag lesz egy egyedülálló, 25 méter széles és több mint 400 méter hosszú, dunai panorámás futó- és görkorcsolyapálya. A létesítmény „összesen 15 ezer négyzetméteres, új szabadidős részen street workout pálya is helyet kap majd”, és az aréna melletti területen 10 hektáros városi parkot alakítanak ki.
Mindennek a megvalósításához azonban először el kell bontani a területen található gyárakat és ipari létesítményeket, összesen negyven épületet. Emellett a bontási munkálatok részét képezi a használaton kívüli termálkút tömedékelése és az uszodagépészet eltüntetése. A nyertes feladata lesz a teljes bontási területen (147 473 négyzetméter) a régészeti felügyelet biztosítása, valamint a lőszermentesítés.
A nettó 4,1 milliárd forint összértékű munkát a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans 2001 Kft. párosa nyerte el. A cégekkel a BMSK a szerződést november 4-én kötötte meg.
Nem egész egy héttel ezelőtt írtunk a Fejér-B.Á.L. Zrt. által elnyert legutóbbi közbeszerzésről: a cég hatmilliárdért épít iskolát Biatorbágyon. Annak a tendernek a kiírója szintén a BMSK volt.
A 2015 júniusában létrehozott Fejér-BÁ.L. Zrt. már az alapítás évében nettó 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, majd ezt egy év alatt meg is háromszorozta. A cég nettó árbevétele 2016-ban nettó 3,2 milliárd forintra, 2017-ben 10 milliárdra, majd 2018-ban 22 milliárdra emelkedett. Tavaly azt is kiszámoltuk, hogy a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termel. Idén pedig Mészáros Lőrinc is betársult a vállalkozásba a gyerekei mellé, és bár csak 600 ezer forintnyi részesedése van, mégis övé lett a 2018. évi osztalék fele, mintegy 2,8 milliárd forint.
A Föld-Transról is többször írt az Átlátszó. Például 2016-ban, amikor a szintén Mészáros-érdekeltségű ZÁÉV Zrt.-vel közösen elnyerte a Népstadion bontási munkálatait. Később beszámoltunk arról is, hogy mivel a bontásból származó hulladék egy részét illegálisan dolgozták fel, illetve rakta le a Határ út ferencvárosi oldalán, egy használaton kívüli ipari területen, a környezetvédelmi hatóság figyelmeztette a Föld-Trans Kft.-t, és felszólították, hogy intézkedjen a hulladék elszállításáról. A határozat ellen cikkünk írásakor a Föld-Trans fellebbezett.
Kevés volt a 4 milliárd forint a bontásra – illegális lerakóban végezte a Népstadion
A Puskás-stadion bontását 3,9 milliárd forintért végezte a ZÁÉV – Föld-Trans 2001 konzorcium.
A Népstadion-bontás által a Föld-Trans árbevétele a 2015-ös nettó 576 millió forintról 2016-ban 3,9 milliárd forintra nőtt. Ez a pénzügyi adat – az Opten Kft. adatai alapján – 2017-ben mintegy 857 millió lett, 2018-ban pedig a cég nettó 909,8 millió forintos árbevételt produkált és abban az évben az adózott eredménye 7,5 millió forint lett.
Bizonytalan helyzetben hirdettek nyertest a tenderen
Az Index írta meg november 12-én, hogy bár a területre már megvan a jogerős építési engedély, a létesítmény megvalósítása mégis bizonytalan. Ennek egyik oka az, hogy a Kúria végzése szerint lehet népszavazást tartani arról, hogy a fent jelzett területre 2023. január 1-ig lehet-e építkezni, vagy sem.
Ismert az is, hogy Karácsony Gergely új főpolgármester elvetette a stadion ötletét, majd kijelentette azt is, hogy csak feltételekkel tudná támogatni azt. Budapest vezetője a Hír Tv-nek korábban azt mondta, hogy társadalmi vitát rendezne róla. A főpolgármester mellett Ferencváros új, ellenzéki polgármestere, Baranyi Krisztina sem tartja szükségesnek az atlétikai aréna megépítését.
A sportlétesítmény felhúzásának persze akadnak támogatói is. Sportolók mozgalmat is indítottak, és kiállt mellette a Magyar Sportújságírók Szövetsége, illetve a Magyar Atlétikai Szövetség is. Az utóbbi szerint „hiba volna csak egyetlen versenyt látni a beruházás mögött, mert egy eddig bázis nélkül sportág otthonáról és egy „revitalizálható, a közösség elől eddig elzárt városrészről” van elsősorban szó.” Debrecen pedig azt jelezte, ha Budapestnek nem kell a vb, ők szívesen megrendeznék.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az önkormányzati választások után arról beszélt, hogy a kormány semmi olyasmit nem erőltet, amit a főváros nem akar. Hollik István kormányszóvivő októberben azt mondta, hogy ha a főváros nemet mond az atlétikai stadionra, akkor vissza kell adni a vb rendezési jogát. Hogy mi lesz, az a november végi fővárosi közgyűlésen derülhet ki.
Az atlétikai vb-nek csak a megrendezésére a kormány 31,5 milliárd forintot különített el, a Hvg.hu pedig úgy értesült, hogy a stadion tervezése 4,7 milliárd forint került. A további kiadások egyelőre nem ismertek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Budapesti Atlétikai Aréna látványterve (forrás: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.) | A Mészáros-gyerekek cége készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért | A Fejér-B.Á.L Zrt. a Föld-Trans 2001 Kft.-vel együtt végzi el a munkát, miközben azt sem tudni, hogy a Budapesti Atlétikai Aréna valóban megépülhet-e, hiszen többek között a főváros új vezetése is ellenzi. Az épületbontások mintegy 4 milliárd forintos költsége mellett lapinformációk szerint a tervek elkészítése 4,7 milliárdba került, a kormány pedig az atlétikai világbajnokság megrendezésére 31,5 milliárdot különített el. Eddig ezek a költségek ismertek, de az, hogy a sportlétesítmény megépítése mennyibe kerülhet majd, még nem. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/15/a-meszaros-gyerekek-cege-keszitheti-elo-az-atletikai-stadion-helyszinet-4-milliard-forintert/ | 2019-11-15 11:54:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hadházy Ákos független képviselő nem mást, mint a vádat képviselő ügyészséget jelenti fel hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt a Simonka-ügy kapcsán - derül ki a politikus friss posztjából.
Hadházy azt mondja, hogy a Simonka-ügy kezébe került vádiratának bevezetőjében maga az ügyészség írja le, hogy
“bizonyítékai voltak, hogy Simonka megpróbált nyomozókat lefizetni, tanúk és gyanúsítottak vallomását befolyásolni, megváltoztatni, bizonyítékokat eltüntetni.”
Hadházy bejegyzéséhez mellékelte is a vádirat vonatkozó részeit:
Márpedig ezek mind Simonka azonnali letartóztatását indokolták volna Hadházy és jogi tanácsadói szerint.
Ehhez képest amikor Szabó Szabolcs független képviselő idén februárban azt kérdezte a Házban a legfőbb ügyésztől, hogy Simonka miért nem került előzetesbe, Polt Péter azt válaszolta neki, hogy mert
“Nem álltak fenn a büntetőeljárásról szóló törvény által meghatározott feltételek”.
Sinoka és 32 társa ellen végül idén augusztusban nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken.
Hadházy friss Facebook-psoztjában megjegyzni, hogy
"azzal sem törődtek, hogy fideszes kamucéghálózat egyik oszlopos tagja még 2019 augusztusában (!) is elnyert 700 milliót két megegyező kamuprojektre – a bűnismétlés megakadályozása amúgy szintén indokolta volna az előzetest."
A vádirat lényege szerint Simonka és társai tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az EU-tól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
Az ügyészség gyanúja szerint a túlárazott beruházásokat végző vállalkozóknak a kifizetett ár 45 százalékát kellett visszaadni Simonkának készpénzben. A Simonka által okozott vagyoni kár több mint 1,4 milliárd forint. | Polt ügyészsége annak ellenére nem rakatta előzetesbe Simonka Györgyöt, hogy az befolyásolni próbálta az eljárást | Hadházy Ákos független képviselő nem mást, mint a vádat képviselő ügyészséget jelenti fel hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt a Simonka-ügy kapcsán - derül ki a politikus friss posztjából. Hadházy azt mondja, hogy a Simonka-ügy kezébe került vádiratának bevezetőjében maga az ügyészség írja le, hogy “bizonyítékai voltak, hogy Simonka megpróbált nyomozókat lefizetni, tanúk és gyanúsítottak vallomását befolyásolni, megváltoztatni, bizonyítékokat eltüntetni.” | null | 1 | https://444.hu/2019/11/18/polt-ugyeszsege-annak-ellenere-nem-rakatta-elozetesbe-simonka-gyorgyot-hogy-az-befolyasolni-probalta-az-eljarast | 2019-11-18 01:00:00 | true | null | null | 444 |
Továbbra is titkolja az EMMI a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-papírjait, derült ki a tárca parlamenti államtitkárának hétfői válaszából. Rétvári Bence Varjú László kérdésére reagálva elszólta magát: a DK-s országgyűlési képviselő érdeklődésére, hogy mikor végeznek a vizsgálattal, esetleg a másolatokat megkaphatják-e,
az államtitkár érdemben nem reagált, de lezárt, befejezett vizsgálódásról beszélt.
Emlékezetes: pontosan két éve, 2017 novemberében döntött a Demokratikus Koalíció által indított perben a Kúria úgy, hogy a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak be kell mutatnia, hogy milyen szerződéseket kötöttek a társaságiadó-kedvezményekként érkezett összeg egy részéből. Mikor a párt kérte az alapítványt, hogy tegyenek eleget a jogerős ítéletnek, Mészáros Lőrinc azt válaszolta, hogy ők küldenék a papírokat,
de azok az Emminél vannak, mivel a minisztérium utóellenőrzést rendelt el. Amit azóta sem zárt le. | Két éve tartja vissza a minisztérium a jogerősen kiadásra ítélt felcsúti tao-papírokat | Továbbra is titkolja az EMMI a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-papírjait, derült ki a tárca parlamenti államtitkárának hétfői válaszából. Rétvári Bence Varjú László kérdésére reagálva elszólta magát: a DK-s országgyűlési képviselő érdeklődésére, hogy mikor végeznek a vizsgálattal, esetleg a másolatokat megkaphatják-e, az államtitkár érdemben nem reagált, de lezárt, befejezett vizsgálódásról beszélt. | null | 1 | https://444.hu/2019/11/18/ket-eve-tartja-vissza-a-miniszterium-a-jogerosen-kiadasra-itelt-felcsuti-tao-papirokat | 2019-11-18 01:00:00 | true | null | null | 444 |
A Xénia Láz Egyesület (XLE), saját ismertetője szerint, idén júniusban tartotta alakuló gyűlését. Egyik vezetője Schmuck Andor, aki Kiss Péter munkaügyi miniszter kabinetirodájának a munkatársa, a másik Czégé Zsuzsa, aki egyebek között a Félix Film Kft. tulajdonosa. Czégének, aki ügyvezető is a cégben, többek között dr. Muskovszky Gábor a tulajdonostársa, aki a 16 óra című rádióműsor és más források szerint is Tasnádi Péter, illetve más bűnügyek vádlottjainak védőügyvédje.
Az egyesület előzménye az 1995 végén a tévében indult
filmsorozat, amit a Félix Film Produkciós Iroda, illetve a Félix Film Kft. készít. A sorozat producere Czégé Zsuzsa. Az egyesület és a Félix Film irodája ugyanabban az épületben és ugyanazon az emeleten található. A telefonszámok között nincs ilyen éles különbség: ugyanazok. Az Űrgammák, úgymond, "ifjúsági oktatási sci-fi-sorozat", amely "az általános iskola nehezebben elsajátítható reáltárgyait" teszi "emészthetőbbé". A sorozatot a Nemzeti Alaptanterv alapján 160 részesre tervezték, a négy fő reáltárgy 40-40 részes tematikájára alapozva. A 16 órában elhangzott, hogy Kuncze Gáborné az Űrgammák vezető tanára lenne. Kuncze Gábornéval nem sikerült beszélnünk, de Gáti Péter, a Belügyminisztérium titkárságának a vezetője közölte, hogy Kunczéné másfél évvel ezelőtt, az ötlet fölmerülésekor valóban kapcsolatot teremtett Czégé Zsuzsáék és az Országos Közoktatási Intézet között, de azontúl semmiféle együttműködés nem volt.
Czégé Zsuzsa
és a Félix Film neve már föltűnt egy nevezetes produkcióban. Pár éve egy éjszakai erotikus műsorsorozattal jelentkezett a Magyar Televízió, Mámor címmel, azt is Czégéék jegyezték. Néhány adás lement, aztán kivágták őket. Többek állítása szerint az volt az utolsó csöpp a pohárban (vagy hol is), amikor tombolán - nyilván a közszolgálatiság jegyében - műfaszokat sorsoltak ki. Az ominózus sorsolás ellenőrzésére nincs mód, a tévé archívumából ez a műsor ugyanis hiányzik.
Czégé Zsuzsáék az erogén zónák után a 10-14 éves gyerekek tudását célozták meg, mondván, "kulturáltsági szintjük nem fejlődik párhuzamosan életkorukkal (...) egyáltalán nem olvasnak könyvet, ezzel szemben naponta átlagosan legalább négy órát néznek televíziót" - utóbbi állítás egyébként nem igaz (lásd Tévé előtt ülni című keretes anyagunkat) -, "ha meg akarjuk szólítani őket, csak a televízión keresztül tudjuk megtenni", érveltek Czégéék. Egyesek szerint az ötlet nagyon jó, a gyerekek számára "mesébe kell csomagolni" ezt a fajta tudásanyagot, mert nekünk tetszik vagy sem, nekik ez tetszik. A filmsorozat kivitelezése ugyan pocsék, dramaturgiai szempontból hányinger, ám a gyermekek erre való igénye az egyetlen tiszta dolog ebben az egész ügyben, vélik. Vannak azonban, akik ezt is vitatják. (Lásd "Ez egy bornírt baromság" című keretes írásunkat.)
Az Űrgammákat péntek délután vetítik és vasárnap délelőtt ismétlik. A pénteki adást az egyesület állítása szerint 1,5 millióan nézik, a vasárnapi ismétlést 1,2 millióan; "ha tekintetbe vesszük, hogy ma Magyarországon a négy-tizenhét éves korosztályba 1,9 millió fő tartozik, úgy gondoljuk, nézettségi adataink önmagukért beszélnek", így az egyesület vezetői egyik háttéranyagukban.
Az érvelés önmagáért beszél. Amikor
Schmuck Andornak föltettük
az első kérdést, hogy ezeket a nézettségi adatokat milyen vizsgálat igazolja, hirtelen úgy gondolta, el kéne halasztanunk az interjút. Azóta a Narancs számára elérhetetlenné vált. Ugyanúgy, ahogyan Czégé Zsuzsa is, pedig egy munkatársa megígérte, hogy beszélni tudunk vele.
Az egyesület adatai több szempontból megtévesztők.
1) A nézőszámot összekapcsolják egy korosztály létszámával, pedig az utóbbiból nem következik, hogy a nézők a megcélzott korosztályból kerülnek ki.
2) Nem mindegy, hogy valaki csak egy-két percig nézi-e az adott műsort, vagy végignézi. Az első mutató alapján a nézettség természetesen sokkal nagyobb. A Czégé-Schmuck páros nem nevezi meg, melyikről van szó. Adataik alapján tehát elvileg az is elképzelhető, hogy az Űrgammákat másfél millió nyugdíjas nézi.
3) Az MTV Médiakutató Irodája a szeptemberi-októberi 13 adásról (és ismétléseikről) a következő adatokat közölte. A pénteki adásokat a teljes népesség 7,7 százaléka, azaz 735 ezer fő nézte végig. (Erre mondják, hogy a Czégé-Schmuck páros állításának fele sem igaz.) Az Űrgammák célcsoportjából, a 10-14 évesek közül 11,1 százalék, vagyis 78 ezren követték figyelemmel átlagosan a műsort. Ha a 8-14 éves korcsoportot nézzük, akkor jelentős a növekedés, mert 14 százalékos a nézettség, 133 ezer ilyen korú gyerekkel. A 4-17 évesek között 13,4 százalékos a nézettség, vagyis korosztályukból átlagosan 255 ezres a nézőközönség. Az egyesület tehát valótlan adatokat közölt. Ezzel együtt is magas a műsor nézettsége, ami azt igazolja, hogy a gyerekek fogékonyak erre a "műfajra".
Az egyesületet kitüntetett figyelemmel kíséri
a sajtó
is. A Népszabadság folyamatosan cikkeket közöl a "hónap tanára" akció nyerteséről, illetve az egyesület híreiről. A lap korrekt, jelzi a reklámjelleget. Lengyel László, az újság felelős kiadója kérdésünkre elmondta, hogy az egyesülettől nem pénzt kapnak, hanem barterügyletről van szó. Lehozzák az egyesület szövegeit, cserében az XLE népszerűsíti a tévében a Népszabadságot. A reklám (x) jelét azért teszik oda, mondta Lengyel, mert nem újságírók a szerzők. A Mai Nap kiadója is hasonló barterkonstrukcióban állapodott meg az egyesülettel, tudtuk meg Kőszegi Ferenc főszerkesztőtől. A Mai Napban azonban ezek az összeállítások nincsenek elkülönítve az újságírói cikkektől: bár egy-egy feliratot éppenséggel lehet megkülönböztető jelzésnek tekinteni, inkább csak azok dekódolják ezt, akik úgyis tudják, miről van szó. (Kőszegi felvetéseinkre részben azzal reagált, hogy szerdától kezdve megjelenik a reklámjelzés az űrgammás-xéniás cikkeknél.) A legdurvább a Magyar Hírlap: tudósításként közöl cikkeket olyan stílusban, ami civilizált helyeken egyértelműen reklámnak minősül. Szerettük volna megismerni Gazsó L. Ferenc főszerkesztő véleményét, de ő azt "személyes adatként" kezeli.
A Xénia Láz Egyesület
úgy építette ki tagságát, hogy először az iskolaigazgatóktól kérték el az "eminens" tanulók névsorát, majd a jóktól a barátaikét. Meghirdették a "Javíts egy jegyet" akciót: aki vállalja, hogy a reáltárgyakból egy jegyet javít osztályzatán, vagy ha ötös volt, megtartja azt, klubtag lehet. Meghirdették az "Év pedagógusa" címet is. Minden lépésüket jutalmak, nem utolsósorban pénzjutalmak kísérték. A gyerekek, a klubcsapatok és az iskolák is részesülnek ebből. Nem nagy összegről van szó (több esetben 75 ezer forintról), de egy-egy vidéki iskolának ez elég ahhoz, hogy az XLE még az úttörőmozgalom eredményeit is megszégyenítse. Például egy miskolci iskola 830 tanulójából 811 csatlakozott az akcióhoz. A pénzt szerencsére akkor sem kell visszafizetni, ha egyetlen gyerek sem teljesítette a vállalását.
Költségvetési pénzekből eddig kétmillió forintot kapott az egyesület, legalább ennyiről tudni. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram az erkölcsi és anyagi támogatáson kívül "a korosztályról szóló feltáró kutatásokat, statisztikákat stb. a mozgalom rendelkezésére bocsátja; (...) kormányzati és nem kormányzati kapcsolatrendszerén keresztül elősegíti a mozgalom megismertetését, a mozgalom saját kapcsolatépítését". Meglehet, a feltáró kutatások és statisztikák adattömege éri a legtöbbet, hiszen ezek esetleg kiegészíthetik a Xénia saját kérdőíves eredményeit. Erre szükség is lehet, mert az állítólag 76 ezres tagsággal folytatott levelezés, kérdőívezés, a Budapest Sportcsarnokban rendezett, a gyerekeknek ingyenes két Xénia-buli, az utána adott fogadások, a pénzdíjak, a zöld telefonszámok, az iroda, az apparátus költségei 50-100 millió forint között mozoghat. Az egyesületnek a költségek fedezése fejében valamilyen értékesíthető terméket kell fölmutatnia, és ez éppenséggel információ is lehet.
Majtényi László adatvédelmi biztos azért javasolta nyomatékosan, hogy
állítsák le
a kérdőívezést és semmisítsék meg a korábbi adatokat, mert azok érzékeny témaköröket érintenek. Egészségi állapot, politikai tájékozódás és attitűd, vagyoni helyzet, munkaviszony; az információkat ráadásul jogilag cselekvőképtelennek számító kiskorúaktól gyűjtötték be. A kérdések egy fejlődő személyiség megismerése helyett sokkal inkább egy potenciális fogyasztó kikérdezését szolgálják.
Erre közvetett bizonyítékok is vannak. Nem csupán az, hogy a Pólus Centerben a Xénia Klub-tagok kedvezményesen vásárolhatnak "Xénia-cuccokat". Sokkal látványosabb a most szolnoki központú tejipari cég, a WÉS termékeinek a reklámozása. Az XLE a cég egyszerű tejét és IQ energiaitalát népszerűsíti. A Fidesz - MPP egyik sajtótájékoztatójának háttéranyagában az a hülyeség szerepelt, hogy a Xénia által reklámozott "Energy Drinket (...) bizonyos életkorban kifejezetten káros gyermekeknek adni, lévén hogy enyhe kábítószernek minősül". A Fidesz alaposan melléfogott. Állítják, hogy az energiaital elnevezés csapta be őket, hiszen az egyébként forgalomban lévő italok koffein- és egyéb tartalmuk miatt valóban károsak lehetnek a kisgyerekekre. Pokorni a sajtótájékoztatón egyébként erről egy szót sem ejtett. (Lásd Etetnek és itatnak című keretes írásunkat.) A hiba még aznap kiderült, és a Fidesz minden szóba jöhető lapot értesített, hogy ez a kitétel téves, nehogy bekerüljön a lapokba, így csak a Magyar Hírlap vidéki számában maradt benne. A Fidesz ezután közleményben és számtalan más formában ismerte el a hibát.
Az események ezután fölgyorsultak. Az energiaital gyártója, a
WÉS Rt.,
amely a Magyar Nemzet 1996. június 8-i, azóta sem cáfolt cikke szerint Máté László szocialista nagytőkés érdekeltsége, még aznap igazgatósági ülést hívott össze, ami után másnap állítólag már be is adták a bírósági keresetet Pokorni és a Fidesz ellen. 250 millió forint kártérítést követelnek, és további polgári és büntetőpereket helyeztek kilátásba. Szilvás Zoltán, a WÉS elnök-vezérigazgatója múlt heti sajtótájékoztatóján - amit mellesleg a Félix Film munkatársai szerveztek - igen vehemensen érvelt az állítólagos "politikai vagy nem tudom én, milyen" támadások ellen. Érzékenysége nem csodálható, hiszen állítása szerint a WÉS-t megalakulásakor az "anyukája címén" jegyezték be, s az elnök-vezérigazgató ma 21 százalékban tulajdonos is. Egy barátjával közösen további 7 százalékot birtokol. Arról nem árult el részleteket, hogy egyéb vállalkozásokon keresztül van-e érdekeltsége a WÉS-ben.
Langmár Ferenc
Etetnek és itatnak
Ritka alkalom, hogy egy politikai vagy annak minősített vita érveit bárki a saját konyhájában ellenőrizhesse. A WÉS Rt.-nek az IQ Energy Drink nevű és Xénia Fever alcímű itala most erre ad lehetőséget. A tejipari WÉS Rt. elnök-vezérigazgatója, Szilvás Zoltán szerint "roppant sikerre predesztinált" - literenként kevesebb, mint 200 forintért árusított - termékről van szó. A "Klublakóknak" címzett, pazar kiállítású, színes, kétoldalas szórólapon Czégé Zsuzsa és Schmuck Andor azt közli a gyerekekkel, hogy az IQ "bio-energiaital", s hozzáteszik: "Kóstold az IQ-t, ha elméd erőlteted." Nem említik azt, amit a Szilvás Zoltán által jegyzett, a pedagógusoknak szóló reklám külön is hangsúlyoz: az IQ "egy módosított tejalapú ital".
Kétségtelen, semmi nem igazolja, hogy kábítószernek minősíthető lenne az új termék, annál több jel utal arra, hogy alapanyaga (tej)ipari melléktermék. Az úgynevezett gyártmánylap szerint a termék 89 százaléka sajtsavó. A nagyközönségnek szóló tájékoztatás szerint az IQ módosított tejből, joghurt-színtenyészetből, állományjavítóból és répacukorból készült. Hát akkor módosítsuk a tejet: forraljuk föl és készítsünk a boltinál finomabb joghurtot. Ha kicsöpögtetjük, akkor a gyümölcsjoghurtok alapanyagán kívül megmarad a savó, a tej eredeti mennyiségének közel fele. A savó hasznosítása a fogyasztói szokások változásával kezdett problémát jelenteni, hiába egészséges, a gyerekek nem rajonganak érte. (Más a helyzet persze, ha a gyerek nem savót, hanem "energiaitalt" iszik.)
A tejiparban ez a savó (persze a konyhainál rosszabb és ellenőrizhetetlenebb minőségű változata) sok helyütt ipari hulladéknak és környezetvédelmi problémának számít. Régebben ilyen gond nem volt, mert a disznók imádják és jól fejlődnek tőle. A létező szocializmusban több mindennel kísérleteztek. Jó pár akcióban a savót gyümölcsös ízesítéssel vagy anélkül próbálták meg eladni, csekély sikerrel. Maradtak a disznók, újabban pedig a gyerekek.
A WÉS kisújszállási sajtgyárában sem tudtak a megmaradt savóval mit kezdeni, rendszeresen beleengedték a városi csatornarendszerbe. A vízmű idén már 22 nagyobb szennyezést regisztrált. Bírság kiszabása mellett egy előtisztító megépítésére is kötelezték a céget, mire az, megelégelvén a vegzálást, bejelentette: inkább átköltözteti a sajtgyárát Szolnokra. Az IQ Energy Drink így a szolnoki csatornákat fogja savómentesíteni, már ha sikerül rákapatni a gyerekeket a fogyasztására.
Ha folytatjuk a konyhai kísérletet, és négy rész savóhoz narancssűrítmény helyett egy-másfél résznyi narancslét, répacukor helyett literenként két kanál csapott teáskanálnyi kristálycukrot teszünk, jól megközelítjük az energiaital ízét, legrosszabb esetben is annál finomabbat kapunk. (A laikus számára ismeretlen E 440 jelű állományjavítót felejtsük el, az csak ronthat.)
Ha otthoni energiaitalunkat a gyerek hajlandó meginni, az IQ-ja ugyan nem lesz nagyobb, de legalább kisebb sem, hiszen nem hülyítjük a Xénia Feverrel.
- langmár -
"Ez egy bornírt baromság"
Vekerdi Tamás pszichológus
A Xénia Láz Egyesületnek nemcsak üzleti, de pedagógiai üzenete is van a tanulóifjúság számára: amellett, hogy a Pólus Centernek toboroz látogatókat és tejtermékeket reklámoz, "Javíts egy jegyet" és "Válaszd meg az év tanárát" akcióival szellemi buzgólkodásra is kapacitálja a serdületleneket.
Vekerdi Tamás: Ezek az akciók enyhén szólva pedagógiai, pszichológiai inkompetenciáról árulkodnak. Persze az iskolák szegénysége miatt nehezen elhárítható a dolog, hiszen ha javítasz, pénzt hozol az intézménynek, de nem ez az igazi útja a természettudományok megközelítésének. A kompetens pedagógia évtizedek óta lebeszéli a szülőket arról, hogy jegyért fizessenek, sőt maga a jegy is elterel attól a felismeréstől, hogy a világ önmagában érdekes. Az égés jelensége nem attól fontos, hogy hányast kap rá a diák, mert ha az osztályzat válik érdekessé, akkor a gyerek rástartol a jegyre, és előbb-utóbb halálosan fogja unni önmagát és az iskolát. Itt vannak a 18-19 éves életunt vagy jobb esetben általunk cinikusnak hívott, pedig csak minket és a mi módszereinket halálosan megunt emberek, azért, mert nem oda vezettük el őket, ahova kellett volna - nevezetesen, hogy a világ érdekes, a jelenségek érdekesek és te érdekes vagy. Ez vonzotta volna őket, s ehelyett mi azt mondtuk, hogy javíts egy vagy tizenöt jegyet, szerezz pontokat, kerülj egy felsőbb iskolába, ahova a tanszabadság alapján akkor is be kéne jutnod, ha színelégségessel végezted el az előző iskoláidat. A törvénytelenségnek és jogtalanságnak egész láncolata fonódik össze ebben a "Javíts egy jegyet" akcióban. Ez egy bornírt baromság.
Ilyen az év legjobb tanárát megválasztó akció is, ami első pillantásra akár a demokrácia gyakorlásának is tűnhet, de nem az. Ha azt mondom, hogy a négyéves döntse el, hova akar menni nyaralni vagy kirándulni, akkor megterhelem egy olyan döntéssel, amit nekem kellene meghozni. Egy 14 vagy egy 17 évest már nyugodtan magára hagyhatnék abban, hogy szervezzen magának közösséget. Ha az iskola mellett volna erre ideje, ereje és kedve, képes lenne rá. De nem arra sarkallom, hogy gyakorolja a demokráciát az önszerveződésben, illetve a felnőtt társadalom fogyasztói ostobaságaival való szembefordulásban, hanem egy számomra veszélytelen dologra: arra, hogy válassza meg a jó tanárt. Arról nem is beszélve, hogy ezt kiválóan lehet manipulálni. Szakmai meggyőződésem szerint pszichológiai és pedagógiai szempontból abszolút tévedés ez a dolog: nem a demokrácia, hanem a zseniális manipuláció gyakorlása.
- kgy -
Tévé előtt ülni
Egy főre jutó tévénézési idő a 8-14 éves korosztály körében
1996. szeptember 2-1996. december 1.
Egy főre jutó tévénézési idő percben óra:percben
Átlagos nap: 147 02:27
Átlagos hétköznap: 115 01:55
Átlagos szombat: 228 03:48
Átlagos vasárnap: 223 03.43
Forrás: AGB Hungary
Üzleti pedofília
Az iskolák környékén garázdálkodó drogdealerek továbbra is fantomként rémisztgetik a szülőket, de legális vállalkozások már jó ideje a kapukon belül kínálgatják portékáikat. Módszereik hagyományosabbak a marketingmunkát egyesületi mezbe bújtató Xénia-Mámorénál, nem pornófilmezésre, inkább csak baráti simogatásokra kapacitálják a kiskorúakat, s csupán annyira veszélyesek, mint a nagybácsinak a játékos birkózás közben a kicsi bugyijába tévedő keze.
Egy magát megnevezni nem kívánó iskolaigazgató segített csoportosítani az iskolákat megcélzó üzleti fogásokat. A kóstolásos módszert alkalmazók udvariasan bejelentkeznek az igazgatónál, leteszik a pakkot, jó étvágyat kívánnak, a gyerek ropogtat, kanalazgat és jó emlékezetében őrzi az önzetlen adakozót. Az agresszívebb cégek a kóstolást iskolai versennyel színezik, bevonva a tanárt is. Az egészségügyi csomaggal kedveskedők egy osztálynyi-évfolyamnyi-iskolányi fogkrémmel lepik meg a gyerekeket, a felsősöknek tiszta, száraz érzést küldenek. Néhányukat a gyermek korábbról már ismerheti, anyukát is ők stafírozták ki babakelengyével a szülészetről távoztakor.
A gyűjtögetők nem árut, hanem plakátot küldenek, amin osztályok közötti versenyekre hívnak fel. Egységben a nyerő: a tanár összefogásával a csoport lelkesen gyűjti az aktuális kupakot, csokipapírt, címkét, lelkesebb fogyasztásra buzdítva a lemaradókat.
A szokványos tanulói balesetbiztosítást kínálók abban az iskolában ülhetnek a folyosón beiratkozáskor, ahol az igazgató valamilyen okból őket és nem a konkurenciát kedveli. Néha csak megszokásból ered a privilégium, "már húsz éve is ők ültek itt", de különféle kedvezményekkel, például az elsősöknek nyújtott ingyen biztosítással is segíthetik az igazgatót a helyes döntés meghozatalában. A klasszikus életbiztosítással foglalkozó cégek képviselői tájékoztató szövegeket osztogatnak (néha kérdőíveket is, de ők nem akarnak mindent megtudni a delikvensről, mint a xéniások), cserébe, ha sikerül üzletet kötniük, az iskolai alapítvány is gazdagodik.
A könyvkiadók néha egészen brutálisan dugják be lábukat az ajtórésbe. Kiküldenek egy pakkot számlával, levéllel, melyben közlik, hogy ha az iskola 8 napon belül nem mondja le a nem is létező megrendelést, akkor ők azt adottnak tekintik. Máskor utánvéttel érkeznek a könyvek. Az iskola előbb fizet, utána bontja ki a csomagot, és a pénz nehézkes visszaszerzése helyett sokszor inkább beletörődik, hogy könyvtára hasznavehetetlen kötetekkel gazdagodjék.
A készülő reklámtörvényben kellene szabályozni az iskolákban folytatott kereskedelmi tevékenységet, állítja Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök. Bár már most is megtehetnék, a tanárok és az iskolák túl csórók ahhoz, hogy visszaverjék a nekik is hasznot hozó üzleti akciókat. A xéniásokkal szemben még inkább tehetetlenek, hiszen az egyesület a közoktatási törvény biztosította gyermek-önszerveződési jog ürügyén masírozott be az iskolákba.
- kerényi - | Xénia Láz Egyesület: Zűrgammák | Majtényi László adatvédelmi biztos felszólította a Xénia Láz Egyesületet, hogy a 10-14 éves gyerekek körében folytatott kérdőíves adatgyűjtését azonnal szüntesse be, a már beérkezett kérdőíveket pedig semmisítse meg. Az egyesület válaszként ellentámadásba lendült: szakszerűtlenséggel vádolta az adatvédelmi biztost és politikai támadásnak állította be az egész vizsgálatot azon az alapon, hogy azt többek között Pokorni Zoltán, a Fidesz - MPP alelnöke kezdeményezte. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/xenia_laz_egyesulet_zurgammak-62300 | 1996-12-12 15:57:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Subsets and Splits